Uj magyar lexikon. K. 2. D-F

Citation preview

they

wit RH

eitha

SATAN iil ike iui FEE STSANHOIA EOS SIRS TTT RUT

(

At

fi sn

“| Mn

ATES

Ata a

s i i butedNaan

AUT

a Hy clei Heai ty PE Yeattth Sec

HAT

i tle i Hina as na ait teate

NGeR SAMRAT seit

eur

é taal HANSA

fil

TA

bay

duped

HORE

RS ai

hetH

1

ernie

A

Feat iahh

AneMeUin

that

Peels eam SN ar ero

FPR

OMAN

al

matAH) Ls With

AL tin

a

aR

;

a

base onic aai HDRES a Maa aRh Hie Meaty ) at a

"

uaa ett

Paar:

ene Tra etahstiant

5

On

iD fat

in

Ne!

ihe Hi

: LAGAN:

Pent hetike

Haste

Crore BAPE AN DAR TRG

Sant

PREP

FOR GIA

Be

es _ i

iN AAG NE EA J

i =f"

SA

g

Toph

Py

ibie

ni juices eee

SAN

FRANCISCO

PUBDCUVC

DVB RA Rey

spl REFERENCE

BOOK

Not to be taken from the Library

Digitized by the Internet Archive In 2022 with funding from Kahle/Austin Foundation

https://archive.org/details/ujmagyarlexikon0O0O02vari_!7e6

UJ MAGYAR LEXIKON

UJ MAGYAR LEXIKON D—F

HARMADIK,

VALTOZATLAN

AKADEMIAI

KIADO,

LENYOMAT

BUDAPEST

SZERKESZTETTE AZ

AKADEMIAI

KIADO

LEXIKONSZERKESZTOSEGE

SZERKESZTO

BIZOTTSAG

Beret AnpDor (szerkeszt6), Cstrés Hevesi Gyuza,

Jouesz Mixziés, KovAos

ZoutAN,

Ernst JENG,

[stvAn, Rényi

Aurrip, Renyi Péter,

SurAnyi JAnos, Sziguti Jézser, WaLpaprEeL Jozsur, ZsiamonD

LAszué

SAN FRANCISCO PUBLIC LIBRARY

©) Akadémiai Kiadé, 1960

A kiaddsért felel6s az Akadémiai Kiadé igazgatéja. — A nyemdai munkdkat ellenérizte: Koch Ldszlé szerkeszt6. — Képazerkeszt6: Koroknay Istvan. — Miiszaki felelés: Farkas Imre. — A kétésterv Kondor Arpad munkdja. — A szerkesztés 1960. dec. 31-6n zarult. — Terjedelem: 58,5 (A/5) fv + 18 melléklet. — A térképeket a Kartogrdfiai Vallalat készitette, nyomta az Otfxet Nyomda. — A harmadik utd4nnyomds példanyszAma: 104.101—147.100. 69.66449 Akadémiai

Nyomda,

Budapest

—

Felelés vezeté:

Berndt Gydrgy

D d: 1. beszédhang. A nyelv eltilsé részének a fogakhoz v. a foghtshoz tapadé zarjaval képzett zéngés zdrhang. — 2. (D,d) a magyar abécé hatodik betfije. Fénfciai eredetiti. — 3. (zenei hang): —hangelnevezések. — 4. jelek és réviditések: d: az angol valtédpénz (penny) révidftése.

240 ~ = 20 shilling = 12;d: d:

(vegy)

-optikai

(vegy)

izomeria:

D:

(deutérium) vegyjele; D: rémai D: dél égtaj réviditése. Dabas:

dentonsugér a

nehéz

sz4mokban

jele;

hidrogén

az 500 jele;

6tk., Pest m., a ~i j. székh.-e. L: 3500. Homo-

kos talajan szdélétermelés. A bp.-i Telefongydr részlege. Szdmos klasszicista stilusban épiilt kiridja mGemlék. Dabis

Laszlé

(1891 —1956):

higiénikus,

egyetemi

ta-

gdba keriilt, de 1865-ben sikeriilt megsz6knie, 6s Franciao.-

ba emigralt. Parizsban a lengyel emigrdcid baloldali, forradalm4r csoportj4nak egyik vezetdje lett, és élénk publicisztikai tevékenységet folytatott, kil6nésen a nacionalizmus ellen. Egyiittérzett a munkdsmozgalommal, 1871-ben azonnal esatlakozott a pdrizsi kommimhdz, amelyben maj. 9-6én az Gsszes fegyveres erdk féparancsnoka lett. Mé4j. 23-4n hési haldlt halt. Dacca, Dakka: K-Pakisztén fév.-a a Gangesz delta-

vidékén,

Caleuttété!

EK-re.

L: 500000

(1957),

legna-

gyobbrészt mohamedadn valldsi bengd]. Kereskedelmi, ipari ké6zpont. Textil-, élelmiszer-, tiveg- 6s vegyipar, arany- 6s eziistmiivesség. Egyetem. Dachau: német vdros Fels6-Bajoro.-ban, Miinchentél

nar, Kossuth-dijas. Munkdssdga az egészségtudomaény esaknem minden teriiletére kiterjedt. Kiilénésen értékesek az élelmezés- és levegdegészségiigy terén végzett

a

vizsgalatai.

koncentradciés

Dabronaki Gyula (1916— _ ): az élelmezésiigyi miniszter elsé helyettese. Siit6munkds volt. 1931 éta vesz részt

hébort idején a megszaé)lott orszgokbd) elhurcolt hazafiak

a munkasmozgalomban. hez.

A felszabadulds

1940-ben

utén

az

csatlakozott

SZDP-ben,

az SZDP--

majd

az

MDP-

ENy-ra. L: 25 000 (1955). Mellette Allott 1933-t6]1 45-ig fasiszta

Németo. tdbora,

egyik ahol

leghirhedtebb

és legnagyobb

antifasiszt4k

és a II. vilag-

az

tizezrei sinylédtek. Gazkamrdiban,

- ',orvosi kisérleti”’ gyilkoltak meg.

krematériumaiban,

laboratériumaiban

tin.

kb. 300 000 embert

ben partmunkdés volt. Jogi egyetemet végzett. OrszdggyUlési képvisel6. Az MSZMP Kézponti Bizotts4ganak

Dachstein: a Selzburgi-Alpok K-i részén, Fels6-Ausztria, Salzburg és StAjero. hatarén meredeken kiemelkedé mész-

tagja.

kéhegység; legmagasabb csticsa 2996 m. Szép barlangok, jégkori formdk (tavak, pl. Gosau-See). Kisebb jégmezék és gleccserek. Turistaforgalom.

Dabrone: 6tk., Veszprém m., siimegi j. L: 1070. Dabrony:

6tk.,

Veszprém

m.,

devecseri

j. L:

880.

Va.: Vindr. Ev. temploma miemlék.

Dabrowa Gérnicza [dombrova gurnyicsa], Dombrowa: varos D-Lengyelo.-ban a sziléziai szénvidéken, Katowice-

t61

EK-re.

L:

41009

(1955).

Szénbdnydszat,

fémfel-

dolgozés. Vasuti csomépont. Dabrowska [dombrofszka], Marja (1892— ): lengyel frén4, a!lami dfjas, a lengyel préza egyik legjelentésebb

képvisel.’je.

Novelld4iban

a parasztsig

nehéz

életét,

Ejielek és nappalok (195%) ¢. regényében a nemesség 19. sz végi hanyatlasat &4brazolja, és a lengyel tAérsadalom atalakulasanak valésAgos kérképét adja. Legdjabb mtivei a mai Lengyelo. problémdival foglalkoznak. Dabrowski [dombrofszki], Jan (1890— ): lengyel térténész, a Lengyel Tudomaényos Akadémia tagja, egyeterni tanar. Féleg a 14—15. sz.-i lengyel és magyar

térténeti kapcsolatokkeal foglalkozik. Dabrowski, Jan Henryk (1755—1818): lengyel tébornok. 1794-ben részt vett T. Kosciuszko felkelésében; annak veresége utdn Franciao.-ba emigraélt. 1797-ben B-Olaszo.ban lengyel légiét szervezett. Lengyel csapatai élén harcolt Napéleon alatt 1806-ban a Poroszo., 1812-ben az Oroszo. elleni hadjaratban. 1815-ben a Lengyel Kirdlysdég létre-

hozésa utain I. Séndor car mint annak uralkoddja tdbornokkaé nevezte ki.

-

Dabrowski, Jaroslaw (1836—71): lengyel forradalmar. 1859-t6]1 61l-ig katonai akadémidt végzett Pétervaron, shol kapcsolatba kertilt az orosz forradalmi demokratakkal. Részt vett az orosz fennhatésdg elleni 1863— 64-i lengyel felkelés katonai eldékészitésében és szervezésében,

a baloldali csoport vezetdjeként

a telkelés elsd

szakaszéra nagy befolydssal volt. A cari hatésdgok fogsé-

Dacia: a trdk eredettii dék néprél elnevezett teriilet, mely az i. e. 2. évezredben az Al-Dundétél a Dnyeszterig terjedt. A kiilénb6z6 térzseket i. e. 70-t6] 44-ig Burebista dék kirély egy idére egyesitette. Rovid uralma alatt nem alakult ki az egyes térzsek k6éz6tt szorosabb gazdaségi kapcsolat,

s Burebista

haldla utan

a birodalom

szétesett.

I. sz. 80-ban Decebal d&k kirély ujra egyesitette a dék térzseket, 6s svila4rd ellendlldst szervezett a terjeszkedd rémai bircdalommal szemben (84). Domitianus rémai

esaszar 89-ben a dakokkal békek6tésre kényszeriilt, amelyben évi adé fizetésére kételezte magaét. Trajanus rémai csdszAr ~ Gndllédségdt a 101—102 kdzdtti eredménytelen hadjarata utan, a 105—106-ban vivott kemény harcokban tudta csak megd6nteni, 107-ben nagy részét provinciava szervezte. (A dékok ellen viselt hadjarat eseményeit Abrdzolj4k a gyézelem utén Rémaéban emelt Trajanus-diadaloszlop dombormivei.) A rémai birodalom

kiaknazta E.délyhez

és sdéhanydkat a késdébbi A leigaz4s ellen a ddkok ismételten felkeltek (139—161, 189—192 stb.); egyes esoportok a hegyekbe vonultak, s onnan veszélyeztették a rémaiak biztonsdgdét. A rédmaiak a daékok mellé, ill. helyiikre a birodalom rémai, gérég és keleti tartom4nyaibdél hoztak telepeseket. Utakat, varosokat épitettek: a dak f6vaérost, Sarmizegethusdt Ulpia Trajana

néven sok (Alba

a gazdag aranytartozé részeken.

névelték voltak

nagyobbra

még:

Napoca

Iulia, Gyulafehérvadr),

Ampelum

(Zlatna, Zalatna):

(ma Gradiste). (Cluj, Potaissa

~

Rémai

véro-

Kolozsvdr),

Apulum

(Turda,

Torda),

&-i hatdéran

Porolissum

(Moigrad) er6dét épitették. A belsé felkelésekt6l gyengitett ~t a rémaiak nem tudték megvédeni a népvdndorlés

Daguerre

dacit

kezdetét jelenté tamadasoktdél, és 271-ben a Duna bal parti yészeit kiliritették. 274-ben a gdtok foglaltak el, a 4. sz.-

ban a hunok uralma ald keriilt. A teriilet tovabbi térténetét +Hrdély,

Romania.

dacit