Uj magyar lexikon. K. 6. S-Z [6]

Citation preview

ate

sete

Fett Ny BORA Na Bh,

a

av

OO NS SESE 7Me

earner,

LEAK

a)

AR tau? CoM ut zaayah

naphacain eee

CAC Ries 2, ines

aan beige Fl eptiy

faring Ave

ny raBath

Literature

Dept -

Lt | SAN

_PRANC

PUBL

ES@O

TC. Pi BRA

RY

sTit KS REFERENCE

BOOK

Not to be taken from the Library

SAN FRANCISCO

HN th

LIC LIBRARY

sil

UJ MAGYAR LEXIKON

Digitized by the Internet Archive in 2023 with funding from Kahle/Austin Foundation

https://archive.org/details/ujmagyarlexikonO006unse

UJ MAGYAR LEXIKON 6 S—Z

AZ

AKADEMIAI

SZERKESZTETTE KIADO LEXIKONSZERKESZTOSEGE

SZERKESZTO Berer ANDoR

BIZOTTSAG

(szerkeszté), Csirnés ZotTAN, ERNST JENO,

Hevesi Gyuta, JuLtEsz Mixi6és, KovAcs IstvAn, RENy1 ALFRED, RENYI PETER, SurANyYI JANos, SziceTI J6szEF, WALDAPFEL J6ZSEF, ZSIGMOND LASZLO

70

if’

37 ay

SAN FRANCISCO P¥BLIC LIBRARY

© Akadémiai Kiadé, 1962

Kiadta az Akadémiai Kiadé, A kiaddsért felelés: Bernat Gyérgy igazgaté6. — A nyomdai munkakat ellenérizte: Koch LAszlé szerkeszté. — Képszerkeszté: Koroknay Istvan, — Miiszaki szerkeszté: Farkas Imre. — A kétésterv

Kondor Arpad munkaja. — A szerkesztés 1962. augusztus 31-én zdrult. — Megjelent 50500 péld4nyban, A/4 méretti 80 grammos didésgyéri famentes offset-papiron, 100 (A/5) papiriv terjedelemben, + 22 melléklet. Betfitipus: colonel

Extended.

—

A mfi szedése, nyomasa

és kétése

az Akadémiai

Nyomda

munkaja.

réfiai Vallalat készitette, nyomta az Offset Nyomda.

A térképeket

a

Kartog-

S s: 1. beszédhang. A nyelv pereme v. hata és a felséd foghus v. a szdjpadlas legeleje kézt képzett zéngétlen réshang. — 2. (S, s) a magyar abécé harmincadik bettije. Foniciai eredeti. Hangértéke a legtébb latin frdst hasznalé nyelvben — a magyartdél eltéréen — sz. — 3. jelek és

réviditések:

8:

az

elmozdulds,

vit,

{vhossz

jele ;

S dat. sulfur-bél> : a kén elem vegyjele ; S: az elektromos vezetéképesség egységének, a siemensnek a_jele. SA, Sturmabteilung Réhm-

,,hosszi

kések

éjszakéjan” bekévetkezett meggyilkoldsa utdn, noha formalisan nem oszlattak fel, elvesztette korabbi jelentéségét. Saale : foly6az NDK-ban ; 427 km. Vizgytjté teriilete 24114 km?. A Fichtel-hg.-ben ered. Tiiringidn atfolyva

Dessauté]

ENy-ra émlik az EHlbéba. Halleig hajézhaté.

Duzzasztémiivek : Bleilochsperre, Hohenwartetalsperre. Unstrut, Elster, Pleisse. Mellékfolyéi:

Saalfeld : vdros az NDK-ban, a Thiiringiai-erdé EK-i

részén. L: 27000 (1958). Villanymotor- és gépgy., textilipar. Kézelében gydgyforrésok. DNy-ra_ cseppkébarlang (Feengrotten). Saar, Sarre: folyé Franciao.-ban és az NSZK-ban ;_ 246 km. VizgyGjté teriilete 7346 km?. A Vogézek E-i lejtéjén ered, keresztiilfolyik a ~-vidéken és a Moselba émlik. 120 km-en hajézhaté.

Saar, Ferdinand

von

(1833—1906):

osztrdk

realista

elbeszél6. Pesszimista hangulatti novelldiban a pusztulasra itélt Osztrék—Magyar Monarchia jellegzetes tipusait abrazolta.

Saarbriicken; ipari vdéros az NSZK-ban, a Saarvidék k6zig. kézpontja. L: 129 000 (1960). Készénbanyaszat, vasmti, gép- és vagongyartas. Vegyipar. Elektrotechnikai cikkek gyartésa. Folyami kikét6.

hoz valé csatolas elétt) a~ termelése a kévetkezé volt (millié t-ban): feketekészén 16,5, nyersvas 3,1, nyers-

acé] 3,48, cement 0,54 ; ezenkiviil jelentés az iivegipar ; 2,57 milliard kW6 elektromos 4ramot termeltek. — Régi német grdfsag; 1380-td1 Nassauhoz, 1797-t61 1814-ig Franciao.-hoz tartozott. A bécsi béke Poroszo.-nak juttatta, amely az 1824-ben kialakitott Rajna tartomany részévé tette. A versailles-2 békeszerzddés (1919) 15 évre a Népszédvetség bizottsagdanak ellendrzése ala

helyezte, ruhazta. szavazas

szénbaénydinak

kiaknazasi

jogat

Franciao.-ra

1935-ben a nacik dltal erdsen befolydsolt néperedményeként ismét Németo.-hoz_ keriilt.

ATI. vilaghabort utan 1945-t6] 56-ig francia fennhatosag alatt k6zig.-ilag autonédm teriilet volt, gazdasdgilag unidban allt Franciao.-gal. 1954-ben az un. Saar-statitum ideiglenesen a Nyugat-eurdpai Unio ellenérzése ala helyezte,

azonban

a ~

ily

méddon

térténd

,nemzetkézivé”’

tételéré] 1955-ben tartott népszavazas elutasitotta ezt a megoldast, amely a francia gazdasagi tulstly fenntartasa miatt nem felelt meg a nyugatnémet monopoltdékések érdekeinek. Ujabb francia—nyugatnémet targyalds eredményeként 1957. jan. 1-t6l az NSZK része lett, gazdasagi atadasa 1960 elejére fejezddétt be oly mddon, hogy Franciao. egyes banyak kiaknaézdsdra még tovabbi 25 évre jogot kapott. Saba: az dkori sabeus nép egykori orszaga DNyArabiaban. Gazdag kineseiré] ismerték; népe hires kereskedé nép volt. A Biblia szerint ~ kirdlyndéje egyszer felkereste Salamon kiralyt, rejtvényeivel prébara tette bélesességét, majd gazdagon megajandékozta. A tdrténet

miivészi feldolgozasai kéziil Goldmark kirdlynéje c. operadja a legismertebb. Sabae

[sabac],

Szabdcs:

varos

Karoly

Sdba

Jugoszlavidban.

Beogradtél Ny-ra, a Szava partjan. L: 20000 (1953). Cinkkohaszat, vegy-, bér-, dohany- és textilipar. — A Szava partjan allé varat Mohamed térék szultan 1470ben épittette. A magyar seregek egy ideig eredményteleSaaremaa, Szarema, Osel: az Eszt SZSZK-hoz (SZU) ‘niil kisérleteztek bevételével, végiil 1475-76 telén Matyas tartozé sziget a Balti-tengerben. 2714 km?.. L: kbs” < személyes vezetésével nehéz ostrom utan elfoglaltak. A harcot egykori magyar histéria4s ének (—Szabdcs 50 000. Gabona-, len- és kendertermelés. Legnagyobb varosa Kingisepp. viadala) drdkitette meg. A térdk6k 1521-ben visszafoglaltak, és 1717-ig birtokukban volt. Az I. vilaghabort Saarlautern: vdros az NSZK-ban a Saar-vidéken. L: 33 500 (1955). Készénbdnydszat, vas-, fa- és itivegipar. elején (1914. aug.—nov. és 1915. okt.) stlyos harcok folytak birtokdért. Saar-vidék, német Saarland, francia La Sarre [la Sabadell [szavadelj]: iparvdros az EK-spanyolo.-i szar]: az NSZK egyik szévetségi tartomanya (Land) ; Kataléniaban. L: 66 500 (1954). Bér-, pamut- és gyap2600 km?. L: 1072 000 (1961), ebbé] 1958-ban 337 000 jufeldolgozé ipar, papir-, szappan-, Diesel-motor- és volt a bérbél és fizetésbél 616k szama. Kézig. kézpontja elektromosgép-gyartas. Saarbriicken. Egyéb fontosabb ipari telephelyek: V6lkSabahattin, Ali (1907—48): tor6dk ird6d. Mint kommulingen, Dudweiler, Neunkirchen, Saarlouis. Féfolydja a nista haz4jabél menekiilni kényszerilt, a bolgar hatdron Saar, amelyré] a medence a nevét kapta, és részben a lelétték. Antifasiszta regényeket, elbeszéléseket, szatiriMosel. Az NSZK-naka Ruhr-vidék utan legfontosabb szénkus verseket és szindarabokat irt, mély realizmussal és medencéje, kb. 9 millidard tonna elsérendti, kokszolhatd egyiittérzéssel Aabrazolva a szegény nép Cletét. feketekészén-készlettel. A széntermelés évi 15—17 millidé Sabata, Victor de (1892— ): kivalé olasz karmestonna (1959—60). A ~i szén nagy kaloriaértékii lang- és ter és zeneszerz6. A milandi Scala karmestere, 1954 dta gazszén. A szénbanydészaton, kiviil vaskohaszata és acélmtivészeti vezetéje. Zenekari mtiveket, kamarazenét, gyartdsa figyelemre mélté, amely nagyrészt a Réchling operat, balettet stb. irt. nagytékés csal4d tulajdona. 1958-ban (az NSZK-

Sadoveanu

Sabatier

Sabatier [szabatyié], Paul (1854—1941): francia kémikus, egyetemi tanar, a francia tudomanyos akadémia tagja. J. B. Senderens-nal (1856—1936) egyiitt eljarast dolgozott ki szerves vegyiileteknek finom eloszlasti fémek (nikkel, réz, kobalt stb.) segitségével torténd

katalitikus hidrogénezésére, amivel sikeriilt olajok keményitését (zsirokhoz hasonlovaé tételét) elérni. Munkajaért 1912-ben V. Grignard-ral megosztva kémiai Nobeldijat kapott. Foglalkozott agrokémiai kutatasokkal is. Sabena, Société Anonyme Belge d’ Exploitation de la Navigation Aérienne [szosziété anonim belzs dekszplua-

taszjé6 dé la navigaszjé aérien]: belga légiforgalmi vallalat ; telephelye Bruxelles (Briisszel). Féként az Afrika felé irdnyuld forgalomban van nagy jelentésége. 1958-ban 1,3 millidrd utaskm forgalma volt ; 97 repiildgéppel rendelkezett. Sabin [szebin], Albert Bruce (1906— ): amerikai bakteriol6gus. Hredményes méddszert dolgozott ki a jarvanyos gyermekbénulas lekiizdésére (— Sabin-oltas). Sabina,

Karel

(1813—77):

cseh ird, demokrata

poli-

tikus. Az 1830-as évektél tobb titkos egyesiilet alapitdja és tagja. 1845-ben a Repeal nevi titkos radikdélis-demokrata Habsburg-ellones tarsasdg egyik szervezéje. A francia utopista szocializmus hatdsa alatt allt. Részt vett a — pragai felkelésben (1848. jun. 12—17.). Ezért bérténbe keriilt, kiszabaduldsa utan (1857) a liberdlisokhoz csatlakozott. O irta B. Smetana Az eladott menyasszony c. operajanak szdévegkényvét. sabinok ; — szabinok Sabin-oltads ; A. B. Sabin altal kidolgozott védéoltas a jarvanyos —gyermekbénulds (polyomielitis anterior acuta) megelézésére. Lényege, hogy a kérokoz6 virusokat sz6vetkulturakban tenyésztve gyengitik, aminek kévetkeztében azok elvesztik kérokozé képességiiket, de megtartj4k immunizalé hatdsukat. Az él6, de gyengitett virusokat a szajon at (folyadék v. drazsé formajaban) juttatjak be a szervezetbe. A kdérokozék a bélesatornaban felszaporoduak, betegséget nem okoznak, de a szervezetet ellenanyagok termelésére serkentik. Az oltott egyének hosszu ideig székletiikkel tritik a virusokat, igy azok atkeriilhetnek a kdérnyezetiikben 616 mas emberekre, a mikroorganizmusok ezekben is elszaporodnak és védettséget okoznak. A. B. Sabin médszerét az USA-bar dolgozta ki, de ott az oltdanyag gyartasara nem volt

folytatott biréds4gi eljaras az USA-ban. Az amerikai imperializmus reakciés kérei a munkasmozgalom fellendiilése idején a széles munkdstémegek megfélemlitése célj4bél rendezték. 1920-ban hamis gyilkossagi vaddal letartéztattak, majd 1921-ben haldlra itélték Saccét és Vanzettit. Az egész vildgra kiterjedé tiltakozé mozgalom ellenére 6 év multan, 1927. aug. 23-an az itéletet végrehajtottak. Sacher, Paul (1906— ): svadjci karmester. H. J. Moser és I’. Weingartner tanitvanya, a baseli kamarazenekar és a Schola Cantorum alapitdéja. Régi és modern szerz6k

(Barték)

interpretacidival

Sacher-Masoch,

Leopold

von

szerzett

hirnevet.

(1836—95):

lembergi

(lvovi) sziiletésti német ird. Elbeszéléseiben a galiciai zsidék és a lengyel parasztok életérél festett képet. Hosz-

szabb ideig élt Bp.-en. Térténeti regényt irt II. Lajos magyar kiraly korarél. Palydja masodik felében perverzerotikus vondsokkal telitédtek fradsai (nevébél szarmazik bizonyos pszichopatoldgiai jelenségek, a + mazochizmus elnevezése). Sachs, Hans (1494—1576):

jelentésebb

német

niirnbergi

mesterdalnok.

verses elbeszélést, parbeszédet

Tobb

varga,

a leg-

ezer dalt, trufat,

irt. Népi humort,

realista

farsangi jatékai ma is élnek. Haldla utan hosszi idére feledésbe meriilt munkass4gét a — Sturm und Drang fedezte fel ismét. Goethe versben, R. Wagner a Nurnberg

mesterdalnokokban Sachsenhausen: melletti tabor.

6rokitette meg alakjat. a német fasisztak Altal

Oranienburgtdl 1936-t61

45-ig

B-ra

létesitett

200000

foglya

a

Berlin

koncentraciés

volt;

a

német

fasisztak 100 000-et meggyilkoltak kéziluk. Itt végezték ki 1944. jul. 17-én Alpdrz Gyulat. 1961-ben emlékmtivet emeltek

teriiletén.

Sachsenspiegel (ném.): a ,,szdsz tiikér’’ nevet viseld német varosi jogkényv. 1220—35 kézétt keletkezett, ésszefoglalta a szdsz teriiletek szokasjoga4t. A Mo.,-ra bek6lt6z6 németek (—szdszok) révén nagy hatassal volt a mo.-i varosi jog kialakulasara.

Sackij, Sztanyiszlav Teofilovics (1878—1934): pedagégus.

Egyik

elsé

szervezéje

volt

iskolan kiviili neveldintézményeknek

szovjet

Oroszo.-ban

az

; 1905-ben Moszkva

munkaskeriileteiben gyermekklubot, 191l-ben nyari gyermektelepet szervezett. 1919-ben kidolgozta a szov-

jet iskola

oktaté-nevelé

munkajanak

elveit,

melyeket

ahol minden, segit-

bevezetésiik utan a gyakorlatban is ellenérzétt. Az okta-

séget megkapott munkajahoz. A széles kérben végzett oltasok azt mutatjak, hogy a védéoltas teljesen artalmatlan és megfelelé védettséget eredményez. Ez a védettség hoszszu ideig tartd, és a tervszerten, lebonyolitott védéoltasok k6vetkeztében a gyermekbénulas jarvanyszert elterjedése megelézhetéd. — Mo.-on 1959-ben mintegy 2,3 millid gyermek és 300000 felnétt kapott ~t. Az 1960—6l. évben csak a legveszélyeztetettebb korosztalyokat oltottak be. A véddéoltasok eredményeként a gyermekbénulas jarvanyszerti fellépéso Mo.-on megsztint. sablon (fr. ’alakmas’): 1. fabd], badogbdl, papirbdl kivagott minta. — 2. (musz) alakidomszer, madsoldidom; altalaban lemezbél kivagott alakos gyartéeszk6z, amely a kivant idomot testesiti meg; a gépgyartasban tdbbnyire ellenédrzés a célja (—idomszer), ritkabban az idomnak a munkadarabba valo bemunkdalasa (alakoz6). — 3. Atvitt értelemben megszokott forma v. minta, amelyet mereven atvesznek, ismételnek. sabor ; Horvato. és egyes mas délszlav allamok képviseleti szervének neve. Jelenleg is. nak nevezik Jugoszlaviaban a Horvat Népkoztarsasag parlamentjét. Saecchetti [szaketti], Franco (1 30—1400): olasz novellairé, k6lt6. A mindennapi életbd] merité novellai-

tas és a munka ésszekapcsoldsara torekedett. Sacramento [szekromentouw]: 1. Calzfornia allam (USA) fév.-a a ~-f. mellett, San Franciscotél EK-re. L: 190 300 (1960), peremvarosokkal 1/, millis. A Kaliforniai-medence gazdasdgi kézpontja. Elelmiszer-, f6ként gyiimdlesfeldolgozé ipar. Rakétamotor-gyartas. — 2. folyé az USA Ny-i részén ; 620 km. Vizgytjté teriilete 153 000 km?. A Sierra Nevada E-i peremvidékén tavakbol ered. Végigfolyik a Kaliforniai-medencén, és a San

lehetésége,

ezért az SZU-ba

utazott,

val Boccaccio utén a korareneszansz egyik legkedveltebb elbeszéldje. sacco di Roma

: Roma bevétele és kifosztasa V. Karoly nuémet-romai esaszar seregei altal 1527. majus 6-dn. Sacco—Vanzetti-iigy [szakko—vancetti]: Nicola Sacco (1891—1927) és Bartolomeo Vanzetti (1888—1927) bevandorolt olasz anarchista munkasforradalmarok ellen

Franciscoi-6bélbe torkollik. Mellékfolydéja a San Joaquin. 432 km-en hajézhato; hatalmas vizierém&. Sade [szid], Donation Alphonse Francois Marquis de (1740—1814): francia iré. Hirhedt, erotikus és kegyetlen vonasokat elegyité regényei alapjan sziiletett nevébél a

— szadizmus sz. Sadler’s Wells [szédlorz welsz]: Anglia legnagyobb sikert balettegyiittese, 1931 dta all fenn. Korabbi nevén Vic- Wells balett. Alapitasa N. de Valois nevéhez fiizédik. Repertoarjaban t6bb mint 30 balett szerepel. Sadoul [szadul], Georges (1904— ): haladé szellemti francia filmtorténész, filmesztéta,

a Les Lettres

Frangai-

ses egyik szerkesztéjo. Kritikai mellett jelentés maive A filmmivészet torténete. Tanulmdnyt irt a magyar filmmutvészetrél, kényvet szentelt Chaplinnek.

Sadoveanu, Mihail (1880—1961): kiv4lé roman ird, realista irodalom kimagaslé egyénisége. Palyafutasdt a Semdndtorul (Magvetd) folydiratnaél kezdte, ahol fellépett a folydirat nacionalista irdnyzataval és az irodalom dekadens megnyilvdnuldsaival szemben. Felemelte szavat a fasizmus ellen, és ezért mtiveit a IT. vilaga roman

sadowai

haborti

alatt

tevékenyen

Sagvari

csata

elégetésre

itélték.

A

felszabaduld4s

részt vett a tarsadalmi

és irodalmi

utan

életben,

a roman szocialista irodalom uttérdje volt. Elbeszéléseiben (Medveszem, Orvény felett) a parasztok és a kisvarosok egyszerti embereinek életét irja le, a komor hangulatokat lirai elemekkel tarkitva. Tébb mint 120 kétetnyi életmtivében atfogéd képet festett a régmult idék egész roman

tarsadalmarol,

amely

forradalommal

terhes

volt,

a roman nép felszabadulasanak napjaig. A Jétt egy malom a Szereten a 20. sz. kezdetén a hanyatlé bojar tarsadalom életét és a helyét elfoglalé polgarsag elétérbe lépését Abrazolja. A népballad&ék komor stilustban megirt A balta c. regény a parasztok életének egy tragikus epizédjat meséli el. A felszabadulas utan irt legjelentésebb regénye, a Mitrea Kokor utja a parasztok életét abrazolja a IT. vilaghdbort Mihail

alatt

és

utdn,

s a kordbbi

miiveiben szereplé elnyomott és lazadozo parasztfigurak mellett a roman

Sadoveanu

irodalomban elsé izben teremti meg a forradalmar paraszt alakjat. Ezért a mtivéért megkapta a Béke-Vilagtandcs aranyérmét. Kaland a Duna vilgyében c. regényében az uj vildgot épité parasztsdg életét mutatja be. Realista toérténelmi regényeivel (Nyestfiak, Nikora Potkova) © miifaj egyik megteremtéje a roman irodalomban. Miivei k6ziil sokat forditottak le idegen nyelvekre, kéztiik magyarra is. A Béke-Vilagtanacs tagja, a Romaén Népkéztdrsasdg Trész6vetségének elndke és a Roman Népkéztarsasdg Akadémidjanak elnékhelyettese volt. sadowai esata, 1866: —kéniggratzi (sadowati) csata Sadr, Ivan Dmitrijevics (1887—1941): szovjet-orosz szobrasz. Alkotdsai kéziil kiemelkedik monumentdlis

Lenin-emlékmiive, terve,

melyet

tovabb&

k6zbejétt

Gorkij haldla

moszkvai miatt

V.

szobranak I.

Muhina

fejezett be. Magveté 6s Utcaké a proletdérok fegyvere c. szobra a munkdasdbrdzolés meunier-i hagyomdanyainak folytatasa.

Safarik, Pavel Jozef (1795—1861): szlovaék iréd és tudés. A szlav kélesénésség, valamint a cseh és szlovak nyelvi egység gondolatat igyekezett J. Kolldrral egyltt népszertisiteni. Szldv régiségek (1837) c. munkaja a szlav 6stérténet elsé kritikai ésszefoglalasa. Osszehasonlitd szlav nyelvtudomanyi miivet, irodalomtérténetet és néprajzot is irt.

Safary Laszl6

(1910—1943):

karpaét-ukrajnai haladd

heuffelianus) ndélunk is terem. Az dsszel nyilé elé-dzsiai joféle ~ (C. sativus) bibéjét faszerként, élelmiszerek (pl. vaj) szinezésére és a gyégydszatban hasznaljék. Termesztett

ndvény.

safranyos szeklice : — pdorsdfrany saga [szaga] Virgin-szigetek Saint Thomas egyike. Saint Vincent [szont vinszont]: a Kis-Antillak (Szélfeléli-szigetek) egyik vulkdéni szigete; La Soufriére. nevi 1128 m magas vulkanja a Kis-Antillékon a legtevékenyebb. Dombsag jellegti. A kérnyezé apro szigetekkel egyiitt Brit Nyugat-India része. 386 km?; L: 78190 (1958). Székhelye Kingstown. L: 15 000 (1956). Ultetvényes gazddlkodés. Gyapot-, kakad-, cukornad-termesztés. Sais: — Szaisz sajatérték: Ha egy fiiggvényre alkalmazunk egy — operdtort, 6s az eredményiil kapott fiiggvény és az eredeti fiiggvény hanyadosa konstans, ugy ezt a konstans hanyadost az illeté operator ~ének nevezziik.

sajatfiiggvény:

az

Ap=ap

alaki

—differencidl-

egyenlet egyik (nullatél kiilonb6zé) megoldasa. Itt A egy olyan -—operdtor, amely a q fiiggvényre vonatkozédifferencidlast, integrdlast v. algebrai mtiveleteket tarp a ~.

Meghata-

rozasa az elméleti fizika gyakori problémaja. a rezgéstanban, a kvantummechanikdban stb.

talmaz ; a konstans

sz4m, a sajatérték,

Eldéfordul

sajatrezgés : olyan rezgémozgaés, amelyet a rezgésre képes rendszer végez, ha egyszer meglokték, majd magara hagytak. Frekvencidja a rezgé rendszer fizikai sajatossagaitol figg; pl. a kifeszitett hur ~e a hur hosszatol és a feszité erdétél, rezgdkéré az Onindukcid

és a

sajka:

1. —csajka.

—

2. kis, egyparevezés

csdnak

régebbi elnevezése.

Sajn, Grigorij Abramovics (1892—1956): szovjet esillagasz, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Hosszu idén keresztiil a szimeiszi (Krim) obszervatorium munkatarsa, majd igazgatdédja volt. Jelentéds eredményeket ért elaspektralfotometridban, a csillagok forgé mozgasaval kapcsolatos vizsgdlatokban és a csillagkérék megfigyelésében, ill. fényképezésében.

latta,

amely a termeléeré6k maximalis fejlédésén nyugszik, és igy az anyagi és szellemi javak bdségét teremti meg, biztositva minden ember képességeinek szabad kibontakozasat. Elképzelése szerint a tarsadalom vezetése a termeld osztaly kezébe keriilne; ide sorolta a munkésokon

a

kapacitas nagysagatdél stb. (> még rezonancia).

ban lesz; a szocializmust sziikségszerii fejl6dési szakasznak tekintette. Az elj6vend6 un. pozitiv korszakot a tudomanyon alapuld eszményi

termékbéségnek,

fokanak, a végzett munka szerinti részesedés szocialista elvének és az dllam mint az uralkodé osztaély hatalmi eszkéze megsziintetésének eldreldtdsa. A tarsadalmi fejlddésré]1 vallott elképzelése azonban végsé soron

Saint-Simon

Sajnovics Janos (1733—85): nyelvész és csillagasz. 1768-ban Hell Miksaval, kora egyik legtekintélyesebb esillagaszaval Norvégidba (Vard6 szigetére) utazott

esillagdszati megfigyelésekre. Ez alkalmat felhaszndlva — Hell dszténzésére — a helyszinen fogott hozza a magyar—lapp nyelvviszony kérdésének tisztazasahoz. E nyelvi tanulmanyok alapjan irta meg mtivét, a finnugor nyelvhasonlitas elsé jelentés alkotasat : Demonstratio zcdioma Ungarorwm et Lapponum idem esse (?Bizonyitasa annak, hogy a magyarok és lappok nyelvo azonos’) Koppenhaga, 1770, melyben elsdsorban szdegyeztetésekkel és alaktani elemek egybevetésével bebizonyitotta a két nyelv rokonsagat. — Irod. Zsirai M.: A modern nyelvtudomany magyar Uttédréi. 1. fiizet; S. és Gyarmathi. 1952.

Saj6: 229,4

a Tisza jobb oldali mellékfolydja. Teljes hossza

km,

12708

mo.-i

km?.

szakasza

132

Csehszlovakidban

km.

ered

Vizgytjt6

teriilete

a Szlovak-érchegy-

ségben Dobsina kézelében, keresztiilfolyik a Rozsnydiés a GOmori-medencén, és Banrévénél lép magyar teriiletre. Az Eszaki-kézéphegységen, ill. a Borsodi-medencén széles, teraszos vélggyel vag keresztiil. Atlagos esése magyar teriileten 40—50 cm/km. Hordaléka homokos kavies ; a Szlovak-érchegységbél kiérve hordalékkupot épitett, vélgye ebbe agyazédott bele. Banrévét6dl Mis-

koleig kanyargés, kézépszakasz jellegi. A Bukk hg. és a Zempléni-hg. kéz6tti Miskolci-kapun lép ki az Alféldre, innen kezdve folydsa szétagazd, alsészakasz jellegt, holt medrek kisérik. Mellékfolyéi: jobbrél a Csetnek, Murdny és Rima (csehszlovak szakaszin), a Hangony, a Banpatak és a Szinva;

balrdél a Szuha, a Bodva

és a Hernad.

A Bodvat a Miskolci-kapuban, a Hernadot torkolata elétt veszi fel. Mellékfolyéinak kavicsos-homokos hordaléka részben a Saj6 medrében rakédik le, részben a Tiszdban, ahol zatonyokat épitve akaddlyozza a hajozast. Vize egész mo.-i szakaszan erédsen szennyezett; halgazdasagra nem alkalmas, 6ntézésre azonban hasznalhato. Vizjarasa szélsdséges, a vizszintingadozas kb. 4 m. Arvize néhany napig tart, kb. 20 000 kh-t veszélyeztet. Nagyvizi szabdlyozasdt 1926-ban kezdték meg. Ozdt6l Banréve-Vadndig 19 km tédltés késziilt el. A ~ vélgyében van az orszag egyik legfontosabb banyaés nehézipari vidéke: Ozd (a Hangony mellett), Putnok, Szuhakall6,

kole,

Sajt

10

Sajo

Kazincbarcika,

Kesznyéten,

Onod.

Sajészentpéter, Szikszé,

—

1241-ben

partjain

Mis-

a Sajé

menti csatdban (mohi csata) verték meg a tatarok (mongolok) a magyarokat.

Sajé6 Elemér (1875—1934): vizépit6 mérnék, a tervszerti vizgazdalkodas uttdrdje. Legjelentésebb munkai : a@ soroksari Duna-4g szabalyozdsa, a csepeli vammentes kik6t6,

a tiszdntuli

Ontdzé6rendszer,

valamint

a keleti

6nt6z6 és hajéz6 féesatorna terveinek elkészitése. (Hmlékérat vizeink fokozottabb kihaszndldsa és ujabb viziigyr politikink megdllapitasa tdrgydban (19380). Sajé6 Laszl6 (1877—?1942): mérnok. Részt

Sajébabony:

~még Magyarorszdg, SAJTO, — folyéstrat, + hirlap, — hérszolgdlat) — Irod. Dezsényi—Nemes :

A magyar s. 250 éve. 1. két. 1954;

latra, a kiaddsért

megismerése.

tok a Périzsban 1661-ben alapitott Journal des Savants és a Lipcsében 1682-ben indult Acta Eruditorum voltak.

gyeldé latja el.

nevéhez

fizddik.

Az

ujsagoknak

eleinte,

kb.

a 19. sz.

elojéig nem voltak rovataik, a hireket az egyes varosok sorrendjében soroltak fel anélkiil, hogy az eseményekr6l véleményt mondtak volna. Az egyhaz és a feudalis allamhatalom a polgdri ~val szemben egyre fokozottabban vette igénybe a cenztra fegyverét. A francia forradalom ezért is iktatta az 1793-i kéztarsasagi alkotmanyba az ,emberi jogok”’ egyik legfébb biztositékaként a sajtdszabadsagot, amely ettél kezdve a polgari forradalmak sarkalatos jelszava lett (Mo.-on 1848. marc. 15-én Petéfi

és tarsai vivték ki).

A burzsoazia, miutan hatalomra ju-

tott, megtagadta a sajté polgari forradalmihagyomanyait, a sajtot iizleti vallalkozassé

valtoztatta,

amely amellett,

hogy hatalmas jévedelmeket biztositott a vallalkozéknak, hamarosan a tOmegek befolydsolasanak és félrevezetésének egyik ieghatékonyabb eszkézévé valt. Vilagméretekben kiépitették a hirszolgdlatot, nagy részvénytdrsasdégokat hoztak létre, amelyek 6sszpontositottaédk a -~ egész anyagi bazisat : a nyomdat, a papirt, a kiaddi és terjesztéi appardtust. Minden térsadalmi ré-

felelés személyre, ill. a felelés szerkesz-

tére vonatkozé adatoknak (impresszum) fel nem tiintetése v. hamis feltiintetése is. sajtéegyezmények : orszigok kézétti megallapodasok a felek sajtéjanak egyiittmikddésérél. Céljuk a hirek gyors kicserélése, a kdlesénés kapcsolatok elmélyitése, kiléntuddésit6k kikiildése révén egymas fokozottabb

ben indult latin nyelvii Mercurtus Hungaricus. A magyar~ nyelvea 18. sz. nagy részében latin és német volt. Az elsé6 magyar nyelvti hirlap, a Magyar Hirmondé 1780-ban indult Pozsonyban. Az elsé6 magyar napilap, a Budapesti Hirad6 1848-ban jelent meg. Az elsé folydiraAz elsé magyar folydirat, a kassai Magyar Museum megalapitasa (1788) Batsdnyi Janos és Kazinezy Ferenc

Maté Gy.: Szikratdl]

lobban a lang. 1956. sajtébiintett : btincselekmény, melyet az kévet el, aki sajat v. mas részére ellenszolgaltatasként elényt kévetel, kér v. elfogad azért, hogy valamit a sajtdban elhallgasson v. kézéljén. ~et képez az olyan sajtoterméknek engedély nélkiili kinyomtatasa, mas mdédon eldallitasa v. terjesztése, amelynek kinyomtatasdhoz, eldallitasahoz v. terjesztéséhez engedély sziikséges, v. olyan sajtétermék terjesztése, amelynek lefoglalasat v. elkobzdsat rendelték el. ~ tovabba — tédbbek k6zétt — sajtoterméken az eldallitas helyére és idejére, a nyomdara v. kiaddévalla-

sajtéfigyelé : olyan

vallalat,

amely

a megrendelék

részére ujsagkivagatokat gytjt dssze és kiild meg a megadott targykéri kézleményekbél. Mo.-on a ~szol-

gdlatot

a Magyar

Hirdeté

keretében

mtkédé

Sajtdéfi-

sajtéhiba-jegyzék : — errata sajtolas ; (miisz) lassi nyoméhatassal munkalas ; lényegében

raulikus présekben

folyamatos

200—400

at

végzett megkovacsolas. A hid-

nyomasti

vizzel

mi-

kéddtetett dugattyu sajtolja dssze a vele kapcsolatos sajtészerszamba helyezett, felhevitett acéldarabot. Ilyen nagy (15—20 ezer tonna) nyomast kifejté hidraulikus présekkel sajtoljak a nagy hajtétengelyeket, agyucsdveket, a nagynyomastii kazantesteket és a hasonlé gyart-

manyokat. — Irod. Gyorskovacsolas és s. 1951; Simon. P.: Hidegsajtolas. 1956; E. Kaczmarek: A _hidegsajtolas gyakorlata. 1958; J. Biliugmann: Zémités, s. 1959. sajtoldanyagok, présanyagok : hé és nyomas hatasara keményttheté mtgyanta kétéanyagbol (hexametilén-tetraminnal kevert fenol-formaldehid novolak mtgyanta, rezol, karbamid gyanta, melamin gyanta, alkid gyanta stb.) és a mechanikai szilardsag névelésére kilénféle vazanyagokbél (faliszt, azbeszt, Orélt papir, celluldz, textilszal, iivegszdl, darabos textilvagdalék stb.) alld termékek, amelyek tébbnyire gyorsitokat, a feldolgozhatosagot javito csusztatd, valamint szinezdanyagokat is tartalmaznak. A ~ban a vazanyagokat olyan téltéanya-

12

sajtologép gok is helyettesithetik, amelyek a mechanikai szilardsagot nem javitja4k ugyan, mas tulajdonsagokat (pl. héallésag, vegyszeralldstg) azonban elényésen befolyasolnak

(csill4m,

talkum,

kaolin,

grafit

stb.).

A

toélté-,

ill. vazanyagok minodségének megfeleléen ptderfinom v. egyenetlen szemcsenagysd4gti porok (sajtolé- v. présporok), ill. szdlas, pelyhes, darabos szerkezetti anyagok.

A ~at feldolgozasuk eldétt tobbnyire tablettazzak, majd elémelegités

utan

stly

szerint

adagoljak

az

e

célra

szolgal6 sajtoldszerszamba. Magasabb hédmérséklet (180—170 C°) és nyomas hatdsara a sajtoloanyag kitdlti a sajtolészerszam tregét, és a mtigyanta térhalésodasa folytan megkeményedik. — A ~at a tomeggyartasban hasznaljak pl. villamosipari berendezések alkatrészeinek, szerelvények, csomagolasi és kézsziikségleti cikkek készitésére. — A-~hoz sorolhatjuk a hére ldgyulé migyantat (pl. polivinilkloridot, polisztirolt, polietilént, celluldzacetatot) és esetleg stabilizatort, lagyitét és szinezéanyagot (ritkén tdlt6anyagot is) tartalmazé fréccsanyagokat. Tébbnyire szemcsés termékek: néhany mm élhosszusagu, ill. Atméréji téglatestecskékbél v. hengerkékb6l allnak. Egyesek mint porok keriilnek a mtianyagfeldolgoz6 tizemekbe. Megkiilénbéztetésiik legfobb alapja, hogy milyen hére lagyuld migyantat tartalmaznak. Feldolgozasukat, felhasznalasukat —mdianyagok cim-

széban. — Irod. Petril.: 1946; Kertész—Zincz:

Sajtolé-porok, sajtolé-anyagok. Mtanyagsajtolas. 1959; Hére

sakk

akaddlyozza a ~ megvaldsuldsét, hogy a sajtéd dénté tébbsége a burzsodzia kezében van, a _ tdkések iraényitjak. Ezenkiviil a nyomdak és a terjesztésre szolgalo eszk6z6k is a nagytéke tulajdonaban vannak és annak érdekeit szolgaljak. A kapitalista 4llamokban, a multban ugyanugy, mint a jelenben, a ~ biztositadsa sokban figg a munkasosztaly erejétél és a munkasmozgalom harcatdl. (— sajto) sajtészemle: az a rovat (Ujsagban, folydiratban, radidban), amely megfelel6 szempontok szerint kivélogatott hirlapok v. folydiratok legijabb szamanak v. szamainak jelentésebb cikkeit ismerteti. sajtétajékoztaté ; olyan désszejévetel, ill. fogadas, amelyre valamely adllami, tarsadalmi szerv v. hivatalos. személy a hirlapok és sajtdiigynékségek tuddsitdit hivja meg, és eldttiik ismerteti allaspontjat elére meghatarozott v. a jelenlevék altal felvetett kérdésekben.

sajtotudésité,

hirlaptuddstid

ujsdg:

a

hirszolgdlati

irodak kiadvanya. Kényomatosnak is nevezik, mert régebben kényomdai ton sokszorositotték. Ma rendszerint stencilen v. rotaprint-elj4r4ssal késziil. Altaldban naponta tobbszér jelenik meg.

sajt6 utjan elkévetett

biintettek : gyijtéfogalomként

azokat a kiilénb6zé btincselekményeket jelolik, amelyek-

nek

elkévetési

médja

adott

esetben

a sajtdban

valdé

k6ézzététel és a sajtdtermék terjesztése volt. Sajté utjan tehat olyan btincselekmények kévethetédk el, amelyek |

cids és hidraulikus ~eket. A munka jellege szerint vannak: kivago (foéleg kérhagy6és), mélyhuzé (féleg forgaty-

megvaldsithatédk szoban és irdsban, tehat jellegiknél fogva sajtéban valé kézzététel és terjesztés Utjan is (pl. becsiiletsértés, ragalmazas, béke elleni biintett, nép? demokratikus allamrend elleni izgatas stb.). sajtétigynokség : — hirszolgdlat sajtévallalat, lapvdllalat : hirlapok készitésével foglalkoz6 szervezet. Legfébb részlegei a — szerkesztéség és a

tyus), lemezalakito (részben forgattyus, részben hidraulikus), kovacs- (részben frikciés, részben hidraulikus)

— kiadéhivatal, Gyakran sajat nyomdaval is rendelkezik. Altaldban tobb lap (napi- és hetilap, reggeli és esti

prések. Az alakitast a gép sajtoldszerszdma végzi, mely 6ntdtt vasbol v. acélbol késziil. A kevéssé tagolt munka-

lap)

lagyuld

mtianyagok

feldolgozdsa.

Szerk.:

Macskasy

H.

1960. sajtolégép ; nyomassal dolgozd, forgadcs nélkil alakité — szerszdmgépek gytijténeve. Meghajtaésuk szerint megkilonbéztetiink

darabok

tébb

kd6rhagy6s (excenteres), forgattyus, frik-

szerszamai

részb6]l

tomeggyartd

egy darabbél,

allanak. gépek,

A ~ek pl.

az

erdsen

Altaldban

tagoltakéi

jellegzetesen

villamosmotor-gydrtésban

a

forgorész-lemezek, szigetelé lemezek stb. kivagasat k6rhagyos és forgattyus prések végzik ; az autékarosszéria

témeggyartasdnal

pedig

hidraulikus

gyorspréseket

hasznalnak. — JIJrod. Gans “A.: Forgdcsmentes hidegmegmunkélas. Sajtolégépek és tartozékaik. 1951. sajtolé hegesztések : a hegeszté eljarasok (— hegesztés) egyik nagy csoportja. olvasztjak meg, hanem

A hegesztendé anyagokat nem csak képlékeny allapotig hevitik fel, majd kilsé erdhatassal, ités v. sajtolas formajaban egyesitik. A ~ k6zé tartoznak: a kovacshegesztés, a vizgazhegesztés, a sajtold termithegesztés, a sajtold gazhegesztés, az ellenallas-hegesztések kilénféle fajtai. Ujabban ide soroljak a kulféldén helyenként mar alkalmazott hideg ~et is, amikor azonos v. kiilénbézé anyagokat igen nagy nyomassal a folyasi hatart tullépve egye-

sitenek. — IJrod. Lakos eljarasok. 1953.

D.: S. h., ellendllashegesztési

Sajtoskal : 6tk., Vas m., sdrvari j. L: 610 (1960). Va.:

Mesterhaza-Tompaladony.

Barokk

r.

k.

temploma

mtiemlék. sajtészabadsag : a szabadsdgjogok egyike, a szdélasszabadsdggal egyiitt a gondolatkézlés szabadsagat

biztositja. A ~ jellemzéi a szocialista allamokban : nines elézetes cenzura, a dolgozék érdekeit szolgalé minden sajtétermék szamara az allami kézben levé eszk6zék Utjan biztositani kell az eldallitas és a terjesztés lehetdségét, sajtéterméket birdi hatarozat nélkiil nem lehet elkobozni,

a sajtétermék

szerzéi,

eléallitdi

és terjesztdi

ellen esak a torvények alapjan és keretében lehet eljarni.

Valétlan tény kézlése, ill. valo tény hamis szinben tér-

tén6 feltiintetése sajtébiintettet képez. A sérelmet szenved6 szerv helyreigazité

mokban

v. személy ilyen esetben kévetelheti nyilatkozat kozlését is. — A tdékésallaa ~ot korlatozéd jogi eszkézékén kiviil az

tartozik

egy ~hoz.

Mo.-on

a legismertebb

talista ~ok a Légrady csalad Pesti Hirlapja, a Kézponti Sajtovdllalat és Miklés Andor Est-lapok volt. Jelenlegi magyar ~ok: Hirlapkiadé Lapkiadé Vallalat, Ifjusagi Lapkiadé Vallalat

kapi-

klerikélis vallalata Vallalat, és Szak-

szervezeti Lapkiaddé Vallalat. Sakai [szakaj]: japdn kikétév. Honshu-szigeten, Osakatél D-re. L: 332 000 (1959). Textil-, vegy-, gép- és

aluminiumipar. sakak, a kinai forrasokban szaik: iradni nyelvet beszélé k6zép-aAzsiai térzsek, eldsz6r az 1. e. 6. sz.-ban emlitik éket. Tébbségiik nomad életmddot folytatott, egy résziik letelepedve élt és foldmitiveléssel foglalkozott. I. Dareiosz perzsa kiraly (ur. i. e. 522—486) leigazta déket és addét vetett ki rajuk. Az i. e. 2. sz.-ban egy résziik

Indiaéba késébbiek

vonult,

mig

folyaman

a kozép-azsiai beolvadtak

torzsek

utddai

a

a tiirk térzsekbe.

sakal nagymester cimért. Hasonloképpen szabalyok irjak elé6 a nemzeti mester és nagymester cimek megszerzésének feltételeit is az egyes orszd4gokban. A sakkozaés 20. sz.-i fejl6désében kiemelkeddé szerepet jatszottak az orosz, majd szovjet ~mesterek. — Mo.-on a ~jaték az Anjouk idején terjedt el a 14. sz.-ban, olasz kézvetitéssel. Kempelen Farkas 1784-ben szerkesztett allitdlagos

salak).

az arabok kéz6tt valt igen népszertivé, akiknél hamarosan

sakkozégépe

vilagszerte

szenzdcidt

keltett.

A

legna-

gyobb sikereket eléré nemzetkézi nagymesteriink régebben Maréczy Géza, ma Szabé Laszlé. A jelenlegi magyar bajnok Portisch Lajos. A magyar ~sport legfébb szerve az 1911-ben alakult Magyar Sakkszévetség.

1894—1921

E. Lasker (Németo.) J. R. Capablanca (Kuba) A. A. Aljohin (orosz) M. Euwe (Hollandia)

19387—46

A. A. Aljohin

1948—57 1957—58 1958—60 1960—61 1961—

M. VV. M. N. M.

(orosz)

M. Botvinnyik (SZU) Szmiszlov (SZU) M. Botvinnyik (SZU) N. Tal (SZU) M. Botvinnyik (SZU)

— TIrod. Asztalos—Ban: A sakkjaték elemei. 1—3. rész. 1952—56; A sakkozas versenyszabalyai. 1954; Bareza—Alféldy—Kapu: A sakkozas vilagbajnokai. 1959; Sakkozds. 1960; Alfdldy L.: Hogyan sakkozzunk?

1960;

Alféldy L.: 33 sakklecke.

1960 ; Paros Gy.:

A sakkmivészet vilaga. 1961. sakkéra: emeltytivel egybekapcsolt két é6ra, melyek k6zil mindig csak az egyik jar. Sakkversenyeken a két jatékos szdmara eldirt lépésidé mérésére szolgal. Salacrou [szalakru], Armand (1899— ): francia dramairé, k6lt6. Harcolt az ellenallasi mozgalomban. Eredeti stflusi és felépitésti dramaiban sokszor szatira-

val dbrazolta a polgadri tarsadalmat. Toérténeti témaba rejtve mondanivaldjat, szdt emelt a hitleri terror uralma ellen, dramaban

Allitott emléket a francia ellenallas hési

korszakanak. (A gytlélet éjszakdja ; Boulevard Durand.) Salado: folyé Argentindban, 1500 km. A Kordillerak K-i oldalan ered, a Gran Chaco atszelése utan a Paranaba

omlik. salak: 1. a tiizelédanyag éghetetlen tartalmanak elégés utdn a ttiztérben visszamaradt és kisebb-nagyobb szemesékké, régékké ésszeolvadt része, amely vasoxidot,

salakolvaszté taja, melynél

kal-

is hasznaélj4k

(—habositolt

tiizelés : a szénportiizelésnek a ttiztérnek

zart kamrajaban

az a faj-

falazattal és eséracesal

a kis légfelesleggel

kohdk6rii-

elégé szénpor

oly

magas (kb. 1500—1600 C°) hémérsékletet idéz eld, hogy a

salak megémlik és a kamra aljan levé nyilason at esorog le egy vizzel telt teknébe.

A hirtelen lehGlé salak megder-

med s apro, 4—8 mm szemnagysagu darabokra pattan szét. Az olvasztédkamrat hatdrol6 csdveket ttizalld anyaggal (krémére, sziliciumkarbid) kell a hé ellen védeni. A~ elénye a régebbi szénportiizeléssel szemben a pernyeképzédés megsztinése. salakzdrvany : az egyik leggyakoribb hegesztési hiba. Keletkezése

elektrdéd-,

ill.

hegesztéstechnikai

hibakra

vezethet6 vissza. Az elektrddbevonat helytelen Osszetétele, nagy fajstlya éppugy eldidézheti, mint az dmledék nagy dermedési_ sebessége v. a hegesztendé lemezélek tisztatalansagai.

sal alkali: — Salamanea, Spanyolo.-ban, Kereskedelmi,

Sakk-vildgbajnokok 1921—27 1927—35 1935—37

készitésére

szalalkéli

az dkorban Salamantica: varos Ny~ tart. székh.-e. L: 88000 (1959). mezégazdaségi, ipari (csokoladégyartas, fémfeldolgozé és vegyipar) és mtvészeti kézpont. Régi egyetem (1254). Salamon: Izrael kirdlya, ur. i. e. kb. 970—930. Uralkodasa idején érte el legnagyobb viragzasat Izrael. A despotikus allam fejlett biirokratikus appardtusanak és az allandé hadseregnek a fenntartasdhoz sziikséges kéltségek fedezése érdekében stlyos adékkal és robotmunkaval sujtotta a lakossdgot. Tamogatta a kereskedelem fejlédését, szdvetségi viszonyban allt Egyiptommal és Fénicidval. Jeruzsdlemben szémos templomot és mas épiiletet

épittetett.

Biblia egyes részeit:

Tévesen

neki

tulajdonfitottaék

a

az Enekek énekét, a Példabeszéde-

ket és Prédikacidkat. Salamon, Arpdd-hazi (1052—?87):

magyar

kirdly, ur.

1063—74. I. Endre fia, akit apja mar 6 éves koraban megkoronaztatott,

hogy

fivérével,

Béldval

szemben

bizto-

sitsa szamara a trént. Endre halala (1060) utan azonban Béla foglalta ela trént, ~ anyjaval egyiitt sdgordhoz, IV. Henrik német csdszirhoz menekiilt. I. Béla haldla (1063) utén német csapatokkal tért vissza s Ujbdél megkoronaztatva magdt elfoglalta a trént. Béla fiai: Géza és Ldszlé, akiknek trdénigényét a szomszéd orszigok uralkodéhazai is tamogattak, kezdetben elismerték ~ kirdlysagat és segitették 6t a kunok és besenyék ellen vivott

csatékban,

késébb

az

uralkoddé

osztdly

harcainak kivjultéval a Gézat tamogatd csoport fell és 1074-ben Mogyordédd és Cinkota kézétt

belsé

keriilt dénté

vereséget mért ~ra, aki Ujbdél a német csdszdrhoz menekiilt

és segitsége fejében hi&bériil ajdnlotta fel az orszagot, de megfelelé segitséget nem kapott. 108l-ben elismerte ugyan I. Ldszlé kirdlysigdt, de nem mondott le a trén

14

Salamon

megszerzésérél. Laszld rédvid ideig fogsagban is tartotta. Ujabb tamadasakor Laszlétél vereséget szenvedett és nyoma veszett. Egyes hagyomanyok szerint a dalmat hegyvidékre bujdosott s ott mint remete élt.

(Vérésmarty

Salamon

c. versében

ezt

a hagyomanyt

dolgozta fel.) Salamon Béla (1885— ): komikus, érdemes mutvész, varieté- és kabarémtisorokban a pesti kispolgar tipusdnak népszert alakitéja. Hej szinmtivész c. kényvében megirta szinészi emlékeit. Salamon Erné (1907—43) : romaniai magyar koltd. Munkassorb6l indult, mar diakkoraéban kapesolatba | kerilt a munkasmozgalommal, az illegalis kommunista parttal és mindvégig aktiv harcosa maradt a forradalmi munkéasmozgalomnak. Részt vett a romaéniai irdk forradalmi mozgalmaiban, munkatarsa volt a kolozsvari baloldali, radikalis Korunk ec. folydiratnak. 1940 utan a magyar fasizmus internalé tdaborba hurcolta, majd munkaszolgdlatra kildte; Ukrajnaban kititéses tifuszt kapott és agyonlétték. Tomor, csiszolt, a népdalok és népballadaék hangulatat idézé, tiszta zengési verseiben a munkasosztaly szenvedéseinek, 6r6meinek, jévébe vetett hitének a megszdlaltatdja. Verseskétetei: Gydnydrit sors (1937), Szegények kiiszdbén (1938), Szegényember fidnak (1945). Osszegytijtétt verseit 1949-ben adtdék ki ugyancsak Gyényéri sors cimmel.

Salernéi-dbol

Kolozsvarott.

Vaskos,

helyenként

durva,

népi

humor

jellemzi.

Salameon-szigetek, Solomon Island [szalomen-ajlendz] : Melanéziaban,

Uj-Guineatédl

K-re;

42500

km?;

L:

140 000 (1956). Nagyrészt vulkani eredettiek. A kisebbek korallszigetek. A hegyes szigeteket stiri éserd6 boritja. Banan-, kakaé-, kauesuk- és kékusztermesztés, féleg a partokon. Aranybanyaszat. A nagyobbik, D-i rész (Guadalcanal

4070

6470

km?, San

és Uj-Georgia

km?,

Ysabel

Cristobal 3470

1758

km?)

4660

km?,

brit

km?,

Malazta

Chosieul

2541

protektordtus.

km?

Fév.-a

Honiara. Bougainville (10 500 km?) a szomszédos kis szigetekkel EK-Uj-Guinedhoz tartozik (Ausztrdlia territériuma). Foszfatbanyaszat. — A spanyol Mendana fedezte fel 1568-ban.

Salandra, Antonio (1853—1931): olasz polgari politikus. Tobb

izben

volt

miniszter,

1914—16

k6z6tt

miniszter-

elnok. Kormanyzasahoz fizédik az I. vildghébort kezdetekor Olaszo. semlegességének bejelentése, majd hadbalépése az Antant oldalan.

salarium, salldriwm

lat. ’sé’ szdbdl>:

sddij, fizetés,

zsold v. egyéb dijazas sdban vald teljesitése. Az dkori romai hadseregben is ismerték. Mo.-on I. Istvantdl kezdve hosszu ideig szokésban volt. Atvitt értelemben az évi v. havi fizetést is jelentette. salata (Lactuca): a fészkesviragzatiak (Compositae)

esztétikus, kritikus, tor-

cesaladjaéba tartozé névénynemzetség. Oshazaja D-Eurdépa,

ténetiro, egyetemi tanar, az MTA tagja. Részt vett a szabadsaégharcban, majd neveléként tevékenykedett, utdbb orvosi tanulmanyokat folytatott. Révid ideig Nagykér6sén volt tanar, 1854-t61 pedig Pesten Ujsdgiré. Gyulai és Kemény k6éréhez tartozott. Térténelmi munkai a pozitivizmus hatasat tiikrézik, erédsen Habsburg-barat szemlélettieck, de adatgazdagsd4guk miatt ma is jelentések. Finom elemzéseket tartalmazdé kritikaéit is forradalomellenes szemlélet jellemzi, az un. irodalmi Dedk-part ideolégusa ( Budapest térténete, 3 k6tet, 1878—88 ; Magyar-

E- és Ny-Afrika. Termesztése legalabb 2500 éves. A szorosan dsszeborulé levelekbél alld ~fejet fogyasztjak. Koratavaszi fogyaszthatésaga, ill. A-, B-, C- és E-vitamintartslma miatt értékes (C-vitamintartalma 20 mg/100 g). Nem melegigényes. Sok vizet és tapanyagot kivan. Nagykérés, Mohacs, Keeskemét és Bp. kérnyékén nagyobb mennyiségben termesztik. Kisebb mértékben az egész orszdég teriiletén foglalkoznak fejes ~ tiveg alatti (melegagyi) termesztésével. Betegségei kéziil a ~ peronoszporadja (Bremia lactucae), fenésedése (Marssonina

orszag a térék héditdéds kordban, 2. kiad. tanulmanyok, 2 kétet, 1889 stb.).

panattoniana),

Salamon Ferenc (1825—92):

Salamon és Markalf: feldolgozott, Eurdépa-szerte

1886;

Irodalmi

nagyrészt parbeszédekben ismert szépprdézai elbeszélés,

kartevéi

kéziil

a

levéltetvek,

a

saldta-

moly, a cserebogarak a leggyakoribbak. A vad ~fajok k6éziil elterjedt a sziklafiives és pusztafiives lejtékén él6 kék ~ (L. perennis), a gatyds ~ (L. viminea) és a szaraz tdlgyesekben taldlhaté cserlevelti~ (L. quercina). Salazar, Salazar de Oliveira, Antonio (1889— Ves

Portugélia

fasiszta

diktdtora.

1930-ban

megszervezte

a

Nemzeti Szévetség nevi fasiszta szervezetet, amelynek segitségével a nagytéke, a nagybirtokossdg és a r. k. egyhaz érdekeinek képviseletében 1932-ben miniszterelnok lett. Magdhoz ragadta a pénziigyi, a hadiigyi, majd a kiligyi tarcadt is, hamarosan diktdtori hatalomra tett szert, és klerikalis jellegi fasiszta rendszert épitett ki. A spanyol polgdrhabort idején tamogatta Franco fasiszta egységeit és a német—olasz intervencidt. 1949-ben bevonta Portugaliat a NATO-ba. Kegyetlen irtéhadjaratot folytat a gyarmati Angola szabadsagért kiizdé lakossdga ellen.

Salda

[sdlda],

Franti8ek

kritikus, irodalomtérténész,

Xaver iré,

(1867—19387):

a modern

cseh

eseh esszéiro-

dalom megteremtéje. Jelentések Shakespeare-rél és Dantérél irt tanulmanyai. Magyarul megjelent miive: A kéltéi mt halhatatlansdga. Salem [széjlom]: 1. varos az indiai Madras allamban. L: 202 300 (1951). Textilipar. Magnezit-, vas- és krémbanydszat. — 2. varos az USA-ban, Oregon Allam fév.-a. L: 49 000 (1960). — 3. véros az USA-ban, Massachusetts allamban. L: 42000 (1950). A 17. sz. végén hirhedt boszorkanyperek szinhelye volt.

Salerno, az dkorban Salernum : kikétévaros D-Olaszo.ban

a Tirrén-tenger

partjan,

a Salerndi-dbdélben.

~

ter.

amely azt mutatja meg, hogyan jar tul a nép furfangos

székh.-e. L: 112 000 (1960). Tengeri firdéhely. Fém-, textil- és papiripar. — A 11. sz.-ban alapitott orvosi egyeteme (1917-ig mutkédott) a kézépkorban nagy tekintélynek 6rvendett. Salernéi-Gbél; a Tirrén-tenger 70 km gzéles dble D-Olaszo. Ny-i partjan, Napolyt6l DK-re, a Sorrentét-

fia a béles kirdly eszén. Magyarra a 16. sz.-ban forditotta

félsziget

ismeretlen

fiirddhelyek.

személy.

Elsé

kiadasa

1577-ben

jelent

meg

és

a

Licosa-fok

kézétt.

Latogatett

tengeri

salétromok : a salétromsav alkalifém- és alkali foldfémsdinak népies neve. Salétromnak Altaldban a —chilei salétromot hivjak. (> még ndtriwmnitrat, + kdliwmmnitrét, — mészsalétrom) salétromossay, HNO,: csak hig vizes oldat alakjaban ismeretes, kézéperéds egybazisi sav. A nitrogénoxid (N,O3) jeges vizben térténd olddsa utjdn Allithaté eld. Elég erélyesen oxidélé hatasi anyag, de erdés oxidaldszerek jelonlétében redukal. Sdi a nitritek. Szerves kémiai szintézisekben féként szerves aminok — diazo-vegyiiletekké

alakitasthoz hasznaljak. salétromsav, HNO,: vizmentes

Allapotban szintelen, nedves levegén erésen fiistélgd folyadék. Vizzel jdl elegyedik. A kereskedelemben kb. 60%-os oldata kaphatd. Erés sav, erésen oxidalé hatasu, a legtébb fémet jdl oldja, a szerves anyagokat elroncsolja. A bérén sdrga szinG foltot hagy hatra. Régebben natriumnitrat (NaNO,) kénsavval térténdéd megbontasdval Allitotték elé6. Ha valtakozéaramti ivfényen nagy sebességgel levegdt favatnak at, a nitrogén és oxigén csekély része nitrogénoxidokk& (NO és NO,) egyesiil, amelyek vizben elnyeletve ~at adnak. Ma nagy mennyiségben 4llitja4k elé amménia (NH,) oxiddlasa utjan. Ammédnia és oxigéngdz

megfelelé aranyt elegyét 700 C° hémérsékleten tartott platina katalizdtoron vezetik 4t, amikor héfejlédés kézben nitrogénoxid és viz keletkezik, amelyek ~va4 egyesilnek. Legnagyobb mennyiségben miitragyagyaértdshoz

hasznaljak.

A szerves vegyipar, kilénésképpen

pedig a

robbandéanyagipar kénsavval elegyitve szerves vegyiiletek nitrdldséra alkalmazza. Az ékszerészek a témény ~at vdlasztéviz

néven

ismerik,

mivel

az

eziistét

és a rezet

oldja, az aranyat viszont nem, ezek tehaét egymastdl ~ban oldva elvalaszthatok. 1 rész tomény ~ és 3 rész témény sdsav elegye a —kirdlyviz ; ez az aranyat is oldja. Salétromsavtermelés

néhdny

orszdgban

1948

APA NGIAO Ges areis avs(atclals dS catnadeesatoo Kanada’. sce si. esse GONE VCLOs = 50:5 sisi s.e's sie SERS YVEYOS 6 ois.0 5 ones si0/0

Nagy-Britannia ..... Olasa0nl aisles tes-se coqannganstads

tonna

385,2 31,8 : 72,3 20,5

1500,0 130,2 243,12 602,5 145,5

1027,7

3008,3

244,0 115,4

Megjegyzés: 100%-os téménységti salétromsavyban mennyiségek. a) 1953-ban. b) 1959-ben.

Salford [szalfod]: remv.-a. L: 164000

— 1919-ben a Magyar Tandcskéztérsasdg szénellatasaban jelentés szerepe s ugyanakkor a csehszlovak burzsoa seregek elleni hési harcok egyik fontos allomasa volt. Banyaszai

1944-ben

a Négradi-csoporttal

egyiitt

részt

vettek a hitleristék és a nyilasok elleni partizanakcidkban; segitségiikkel ~ a partizdnharcok egyik jelentdés gécpontjava valt. — Irod. Magyar partizanok a salgétarjani szénmedencében. 1945. Salgétarjani Acélarugyar : Mo. egyik legnagyobb vasés acélipari tizeme. 1881l-ban alapitottak jelentés kilféldi tékével. — A felszabadulds éta feladata a hideg és meleg megmunkélas. Hideghiizé, hideghengerlé, gazdasagi szerszamgyartdé részlege van. Az acéléntéde hengerés gépéntvényeket gyart. A vaséntéde féleg a kohaszati gépell4tas alapanyagaét biztositja. 1961 végén épiilt fel negyedmilliard Ft kéltséggel uj, automatizalt hideghengermtive.

Salieri, Antonio (1750—1825): olasz zeneszerzé és pedagégus. Bécsben mtikédétt (Beethoven, Schubert, Liszt tandra). Gluck kévetéje, Mozart vetélytarsa volt. Operdkat, hangszeres mtiveket, egyhazi zenét stb. irt.

Salinas Grandes: medence DNy-Argentindban, az Andok K-i labanal. Kb. 8500 km2. Csapadékos idében sés vizzel telik meg. Szaraz idében sds sivatag. Salisbury [szalzbori]: 1. varos D-Anglidban az Avon-f. mellett (Wiltshire gréfsag). L: 34 000 (1951). — A 12. sz.-ban épiilt gétikus székesegyhaz. Mellette Stonehenge 6si druida kéemlékekkel. — 2. a DK-afrikai Rhodesia és Nyasszaféld székh.-e. L: 214000 (1962). Mezégazdasagi és aranybanyaszati ké6zpont. Repildétér. Salisbury, latinul Johannes Saresberiensis (kb. 1120— kb. 80): skolasztikus filozéfus, torténetiré. Parizsban tanult. Th. Becket angol allamférfi tandcsaddja és baratja volt. Becket haldla utan Lajos francia kirdly ~t chartresi puspéknek nevezte ki (1176-ban). Levelei, Becket életrajza, a papai udvart biralo Historia Pontificalis c. mtive a 12. sz. derekanak fontos térténeti forrdsai. angol allamférfi. Indiai allamtitkar (1866—67, 1874—78), killiigyminiszter (1878—80), majd tobb izben miniszter-

elnék

(1885—86,

1886—92,

1895—1902)

volt.

Aktiv

gyarmatosité politikat folytatott, kormanyzasa idején foglalta el Nagy-Britannia Burmdét és Szudaént; ekkor zajlott le az angol—bur hdborw. A belpolitikaban reakcids

308,22 599,8°

(HNO,)

asszonyok éhségfelvonuldséval), az 1929. évi stb. sztrajk.

Salisbury, Salisbury Gascoyne-Cecil [geszkoin szisz1], Robert Arthur marquis of (1830—1903): konzervativ

1960 ezer

(URNA

Sallai

15

salétromok

intézkedéseket

Saljapin, kifejezett

vdros Anglidban, Manchester pe(1958). Gép-, pamut- és gumiipar.

hozott,

Fjodor

tilddézte a haladé

Ivanovies

erdket.

(1873—1938):

eet

vildghirt

orosz énekes, minden idédk egyik legnagyobb basszus énekese. Muszorgszkij mtiveinek, Gounod Faustja Mefiszté szerepének kivaléd telmacsolédja; Bp.-en is tdbbszér

vendégszerepelt. (Onéletrajz). Salk [szalk],

—

Irod.

Jonas

F.

I. Saljapin:

Edward

(1914—

Ifjuisdgom ):

amerikai

Salféld : ktk., Veszprém m., tapoleai j. L: 270 (1960). Vmh.: Abrahdmhegy. Gétikus templomrom (14. sz.), mutiemlék. Salgs: bazalt tanthegy Salgdtarjantdl EK-re ; legmagasabb pontja 625 m. Cukorsiiveg alalu csticsan fest6i varrom. ENy-i tovében forrds és turistahdz. Salgétarjan :. jjv.. Négrad m. és a ~i j. székh.-e. Banyaszati és nehézipari kézpont, a Salgdé- és Tarjan-

kutaté (USA), a jarvanyos gyermekbénulas elleni megelézé védéoltas egyik méddszerének kidolgozédja (1953—55). Modszere jelentés lépés volt a gyermekbénulas lekiizdésében, de nem zarja ki teljesen a megbetegedés lehetdségét, és csak révidebb idére ad immunitast.

patak egyesiilésénél. L: 27 460 (1961), a keresédk 67%-a a helyi banyakban és ipari izemekben dolgozik. Acélaru-, kdlyha-, tiveg- és téglagyar. A masodik 6téves terv idején hideghengermti €piilt. 1950-t61 megyeszékh., aj kdozépiiletek és lakételepek. 1961-ben hozzacsatoltak Zagyvapal-

munkasmozgalom,

falvat. — A k6kor ota lakott hely. Nevét Salgé vararol és a honfoglalas utan a koérnyéken letelepiilé Tarjan térzsr6l kapta. A Zagyva volgyi mioeén kdészéntelepek feltarasaval a mult szazad masodik felété] fejlédétt ki tébb faluboél, és az 1867-ben megnyilt vastt fellenditette forgalmat. A mo.-i banyamozgalmak egyik kézpontja volt. A nagy banyaszsztrajkokb6] kiemelkedik az 1906. jal.—aug.-i, az 1926. évi (a banydszok és banydsz-

Salkéveskit : 6tk., Vas m., szombathelyi (1960).

Sallai delmi

j. L:

700

Va.: Salkéveskut-Vassurany.

Imre

(1897—1932): a KMP

iskolai diak koraban

a

magyar

forradalmi

kiemelkedé harcosa. Kereske-

tagja lett a Galilei Kérnek.

Magantisztvisel6 volt. Mar az I. vildghabori idején tevékenyen részt vett a szocidldemokrata és az antimilitarista

mozgalomban,

jaba tartozott.

a forradalmi

1918. maj.-ban

szocialisték

csoport-

letartéztattak,

az okto-

beri polgdri demokratikus forradalom gyézelmekor szabadult ki. Megalakulasatél kezdve tagja volt a KMP-nek. 1919. febr. 21-6n a kommunista vezetdékkel egyutt letartéztattak. A Tandcskéztdrsasdg idején a beligyi népbiztossag politikai osztalya vezetéjének: Korvin Ottdnak a helyettese volt. A Tanacskéztarsasag bukasa utan egy ideig illegalitasban dolgozott, a fehér-

terror végiil emigrdcidba kényszeritette. Bécsben sokoldali partmunkat végzett ; 6 szervezte meg 1921 észén az

elsé6 magyar partiskolat, s a Nemzetkézi Vorés Segélyben a mo.-i szekcié képviselédje volt. 1922-ben részt vett Moszkvaban a Kommunista Ifjimunkas Internacionalé Til. kongresszusdn. 1924-t61 a moszkvai Marx—Engels Intézet munkatarsa volt. A part megbizasdbdé]l 1928-ban hazatért, megszervezte az illegélis sajtoapparatust.

1929 végét6l ujbdl az SZU-ban

dol-

gozott, 1931 kora tavaszdn ismét visszatért, a KMP Kézponti Bizottsaga megbizasibdl a Titkarsdg vezetéjeként a partmunka iranyitasdban tevékenykedett. A Kommunista c. illegdlis lapban leleplezte a provoka-

ciéds biatorbagyi merénylet hatterét és ramutatott a kihirdetett statarium kommunistaellenes lényegére. 1932 Sallai Imre majusdban bevalasztottak a Kézponti Bizottsagba. Ugyanez év jul. 15-én a K6ézponti Bizottsag titkarséganak tagjaival egyiitt letar-

‘toztattak, és a statdridlis birdség tizenkét napi kinzas utan — a tomegtiltakozads ellenére — halalra itélte. Jul. 29-én végezték

Irod.

ki harcostarsaval,

Balla

A.-né:

martirhaléla.

Fédrst Sandorral

8S. I. és

1952;

Domokos

First J.:

egyiitt.

Sandor ,,...

szélé6tancosa.

Klasszikus

és karaktertancok

élete

—

és

emlékezz,

proletar!”, S. I. és First Sandor pere. 1962, Sallay Zoltan (1914— ): az Operahdz

sokoldali

eldaddja.

Sallé [szalé], Marie (1707—56): francia tancosn6, a kifejezé-tane uttdrdje, J. G. Noverre eléfutara. A tancot mimikaval kapcsolta éssze. Legnagyobb sikereit 1733-ban Handel

operdihoz

készitett

Osszeeskivése,

egyfelvondsosai

A Jugurtha-hdboru, Historiae) a romai tor-

ténelem valsdgos szézadat arisztokraciaellenes

mellett

elsdsorban

Allatregényeivel

(Bambi, Bambi és gyermekez stb.) valt ismertté. Saltillo [szaltiljo]: varos. E-Mexikéban, Monterreytél DNy-ra, Coahuila dllam székh.-e. L: 95000 (1960). Gyapot- és gyapjukereskedelem. Kézelében szinesfémérc- 6s készénbanyaszat. Elelmiszer- és textilipar.

Salt Lake City [szalt 1ék sziti]: Utah allam (USA) fov.-a. L: 189 500 (1960), peremvarosaival 410 200. A Nagy-Sést6t6l DK-re fekszik 1400 m-re a tszf. Ontdzott ter.-ek és banyavidék (tarkaérc, készén, és vas) kézpontja. Kéolajfinomitas, szinesfémkohaszat, élelmiszeripar. — A mor-

mon, egyhaz székh.-e.

Egyetem. Salva: dkori kelta teleptilés és rémai taborhely a mai Esztergom helyén. Salvador, El Salvador, Republica de El Salvador : Kézép-

Amerika legkisebb kéztarsaséga a Csendes-dcedn Guatemalaval és Hondurasszal hata-

partjan.

ros. 20900 km?. L: 2,6 milliéd (1960), 70% mesztic, 20% indian, 10% kreol. A hivatalos nyelv a spanyol. Fév.-a San Salvador (L: 222000, 1958). Nagyobb varosai Santa Ana, San Miguel. fay x TERMESZETI VISZONYOK. Két, K—Ny-iiranyban huzéd6 vulkanikus hegyvonulat (részben mtkédé vulSalvador cimere kanokkal) fogja k6ézre az orszag 600 m tszf. magassagban levé termékeny fennsikjat; a térszin az édcedn felé meredeken lejt. Eghajlata trdépusi (csapadékmaximumok majusban és oktoberben). Az évi csapadékmennyiség atlag 1700 mm. Teriiletének jelentés része 88° Gr -t8) Ny-ra

H

tancaival aratta Londonban.

Sallustius, Caius Sallustius Orispus (kb. i. e. 86—35): rémai térténetiréd, Caesar parthive. Miveiben (Catilina

gitja meg

Salvador

16

Sallay

On

BS,

y ©

|Comayagua

a5 w\S.Ana__oChalatenango

Ahudch3panve eras

n Vicente

eques,

éllel vila-

¢

S.Mi

éserdé (mahagoni, cédrus,

egyéb trépusi fak és cserjék). Geoldgiailag még feltaratlan, de jelentés ércés kéolajkészleteket feltételeznek.

GAZDASAGI

(Osszes munkdi).

Salm, Niklas, grdéf (1459—1530): német csdszari hadvezér. 1526 utén I. Ferdindnd magyar kiraly olda-

F —= NICARAGUA

lan harcolt Szapolyai Jénos ellen. 1529-ben Bécs sikeres védelmét irdnyitotta a Szuleyman szultan vezette tordk seregek ellen.

Salvador

ELET.

A keresé népesség 73%-a a mezégazdasagban dolgozik; a gyaripar, banya-

szat és épitéipar 5%-ot, a kereskedelem 6%-ot, a a kézszolgdlat 14%-ot foglalkoztat.

Salmanassar : tdbb asszir kirdly neve. Legjelentésebb TIl. ~ (ur. i. e. kb. 859—825). Szamos hdditdé hadjaratot vezetett, amelyek sordn meghdditotta Sziriat (i. e. 841), és Babilénidra is kiterjesztette hatalmat. salmonellosis

es

(1949-ben

szinhazak. — Kina egyik legrégibb telepiilése, a 12. sz.-t6l fontos kikét6, amely 1279-ben kapott varosi jogokat. 1842-ben- az elsé dpiumhaborti eredményeként megnyitotték a kilféldiek szamara. 1920-ban

pesebb varosa. A Kelet-kinai-tengert6l 70 km-re fekszik, azonban a tengeri hajék a varos kézpontjaig haladhatnak fel, igy 15 km hosszan elsérendtii tengeri kik6t6, az orszag legfébb csendes-déceadni kapuja, hatal-

& w

adta.

gépipara is; elsdsorban szerszimké6olaj-, hidrotechnikai berendezé-

manak kb. 50%-a-~on at bonyolddott le; a népkéztar-

Andokban,

x

a kapi-

sasag megalakuldsa utén a teherszallitas kézpontjai északabbra tolédtak, de a Kinai Népkéztarsasag gazdasagi fejl6désének és kiilkereskedelmi kapcsolata kiszélesedésének mértékében jelentdésége ujbdl névekedik. Egyike a legjelentésebb kinai kikét6knek. Evi forgalma 10 millié BRT (exportcikkei féleg tea, névényolaj, tojas, nyersanyagok). Sza4mos vastit és belvizi hajout k6ti 6ssze az orszag belsejével is. Jelentés légi kozlekedési csomépont.

a Huangpu partjan, Kina K-i részén. 2000 km?. L: 9 millid (1961), a vilag negyedik és Kina legné-

aBe

kiilvarosoknak

zasi kapacitasdnak 3/,-6b dsszpontositja és 28 000 dolgozot foglalkoztat. Jelentés élelmiszeriparanak (malmok, olajiit6k stb.) egyik legfontosabb Aga a halfeldolgozas. A népkéztarsasig megalakulasa eldtt Kina teherforgal-

Jangce torkolatatol D-re, annak jobb oldali mellékfolydja,

N

kiterjedésG

A papiripar és a nyomdak mellett fejlett a vegyipar, a dohanyfeldolgozds; az utébbi az orszag dohanyfeldolgo-

6nallé tartomanyi jogu vaéros a

—

gyaértanak,

dezéseket,

Dél-Amerikdéban, 5410 m. Heves kitérései gyakran okoznak katasztrofakat. Sanger [szengo], Frederick (1918— ): angol biokémikus, egyetemi tanar. Az inzulin szerkezetének felderitésével kapcsolatos kutatasaiért 1958-ban kémiai Nobel-dijat kapott.

Sanghaj, Shanghai:

hatalmas

talizmustél 6rékélt szegényes jellegét még nem sikerilt teljesen felszimolni. A varos tilzsufoltsigan un. bolygovarosok v. alvévérosok épitésével igyekeznek segiteni. Nagy jelentéségG ipari varos, ahol tébb mint 13 000 ipari vallalat m&ikédik kb. 500000 dolgozdéval. Itt d6sszpontosul Kina pamutipardnak tébb mint 40%-a, e téren elsd helyen All az orszdgban. A selyem- és gyapjuipar jelentés haényadat is itt talaljuk. 1950 éta a nehézipar rohamosan fejlédétt, 1958-ban a varos ipari terme-

Sanhszi, Shansi: E-kinai tart. a Sdrga-f.

a\

mentén. 157 000 km?.. L: 16 millid (1958). Székh.-e: Taijiian. Nagyobb varosai: Ta-

fi -

= : Plautus rémai vigjatékiré Persa c. darabjabdl elterjedt szalloige. Abban az értelemben szObol is ért.

hasznalatos, hogy akinek esze van, kevés

Saporin, Jurij Alekszandrovics (1887—

): szovjet

zeneszerz6. Haéromszoros Allami dijas, az SZU népmiivésze. Zenekari mtiveket (szimfonikus k6ltemények), operat (Dekabristdk), oratériumot (Legenda az orosz

foldért valé harcrél), szimfonikus mezén),

romancokat

stb.

kantatat

(A kulikovdi

irt.

Sapper, Karl (1866—1945): német geografus, egyetemi tandr. Amerikarél irt munkai mellett féleg a vulkanossagra vonatkozé kutatasai jelontdések.

Sappho: gorég kélténd, — Szappho. Sapporo : japan varos Hokkaido-szigeten. L: 484 000 (1959). Ipari és kulturdlis kézpont. Stritett-tej-, szdjabab-,

kender-,

gépgyar.

fa-, bér-

és

kaucsukfeldolgozas,

repilé-

Egyetem.

Saprolegnia, vizi penész : a moszatgombak (Phycomycetes)

osztalyanak

egyik nemzetsége.

Vizidllatokon

és

/novényeken szaporodnak el. Akvaériumban a (fiatal) halak kopoltyuit penészbevonattal tamadjak meg, s azok pusztulasat okozzak. sarabande ([szarabad] : 1. szemfényveszt6, szélhamos,

helyeken, nddasokban élnek. A féldrél szedegetik nydéron

esalé6. — 2. tudatlan, rossz orvos, nagyképti kuruzslo. sarlé : a legésibb kézi kaszaléeszk6z. Korivben hajlitott, beliil élezett vagdpengéje révid fanyélbe van erésitve. Kipergé apré magvu névények vagasdara v. kézi

inkébb rovarokbél, télen magvakbél allo taplalékukat. Elterjedt madarunk az élénksarga fej, vorésesbarna hati cztrom~ (E. citrinella citrinella). Télen a falvakban is eldfordul. Gabonamagvakat, bogydkat fogyaszt, veteményekben kart tesz. A sordély (KE. calandra calandra) a kaszalé elhullott gabonaszemeit és gyommagvait szedegeti. Gyakori ndlunk a nddi~ (E. schoeniclus). Nadasok kérnyékén, vizek mellett, nedves réteken fészkel. Verébszinti ; a ndszruhas him feje fekete. Vizinévények magvaival, apré vizidllatokkal taplalkozik. A nemzetség tébbi fajanak: a sdévény~nak (EK. cirlus cirlus), a kerti ~nak (E. hortulana) és a bajszos ~nak (E. cia cia) eléfordulasa Mo.-on csak szérvanyos.

aratasnal a kévcék gyiijtésére ma is hasznaljak. Sarl6é : a csehszlovaékiai magyar értelmiségi fiatalsdg, f6ként egyetemi A Gémér megyei

hallgatédsAg mozgalma (1928—34). Gombaszégén indult 1928-ban és

késébb

demokratikus,

baloldali

radikdélis

értelmiségi

mozgalomma fejlédétt. Kézpontja Pozsony volt, fidkjai Pragaban és Briinnben mikédtek, de 1930 kériil hatott a Csehszlovakian kiviil 616 haladé magyar értelmiségre, féként az értelmiségi fiatalsigra. A fiatalsag érdeklédését a szocidlis kérdésekre irdnyitotta s a magyarsdg és a szomszédos népek kulturdlis egyiittmikédésén munkalkodott. Alaposan tanulmanyozta és elemezte a csehszlovakiai magyarség gazdasdgi, politikai és kulturalis viszonyait, kilénésen

falukutaté6

munkaét

végzett,

késébb

a

munkassaggal is kapcesolatba keriilt. A mozgalom résztvevéinek folydéirata A Mi Lapunk (Losonc) volt, répiratai Vetés cimmel jelentek meg. Szdmos kidllitast rendezott, szociografiai kérdéiveket bocsdtott ki, s A Sarldé jegyében cimmel évkényvet adott kézre. A mozgalom a 30-as évek kézepén egyre inkabb differencidlodott: leghaladébb tagjai Csehszlovakia Kommunista Partjahoz csatlakoztak, sokan a polgari partok és az allami szervek fellépésére elhagyték a mozgalmat.

sarlé és kalapdes : az SZU Allami jelképe. A kalapacs a munkdsosztaly, a sarlé a parasztsag szimboluma, s e kett6 keresztbefektetése a munkasosztaly és a paraszts4g megbonthatatlan szévetségét és békés munkajdét, a dolgozé nép hatalmara épulé szocialista tarsadalmi rendszert jelképezi. A~ része az SZU cimerének, zaszlajaBarlé és

nak,

tovabba a sz6vetséges

tarsaségok

cimereinek

és autonédm

k6z-

kalapdcs

is.

Sarlé6 és Kalapaes: politikai és szépirodalmi havi folyéirat, az SZU-ban 616 magyar emigransok lapja (1929—37). Illegalis ton rendszeresen eljutott Mo.-ra is. 1934-t61 kéthetenként jelent meg és Proletérirodalom cimmel irodalmi mellékletet is adott ki.

Sarmas, Nagys4armas:

romaniai

telepiilés Erdélyben,

a Maros Magyar Autonédm Tartomanyban, Kolozsvartol K-re. L: 4050 (1960). A romaniai foldgaz egyik legnagyobb leléhelye. A csaknem esévezetékben

tiszta (99%-os) metangaz

jut el Bukarestbe,

Kolozsvarra

nidban,

Erdélyben,

Kolozsvar

tart.-ban

iré 6s demokrata

politikus.

Rosas diktatorral szembeni

tikus irodalom képviseldje, leforditotta W. Scott regényeit és a romantika

védelmében,

irt tanulmanyait.

Sarmizegethusa : a ->-ddkok birodalmanak, majd a romai hdditas (i. sz. 106.) utan Colonia Ulpia Trajana Augusta Dacica ~ néven — Dacia rémai provincia févarosa az dkorban, a mai Gradiste helység (Romania, Erdély) helyén. Magyar és roman 4satasok Altal feltart épiiletei koziil az amfitedtrum, a forum, a Mithrastemplom és a csaszérkultusz papjainak székhaza nevezetesebb.

Sarok:

ktk., Baranya m., mohacsi j. L:

veléje. Szerkesztéje

Géza fejedelem felesége, I. Istudn anyja.

dllam-

és jogtérténet ce. tankényvnek (1957). (Széchenyi és a feuddlis jogrend dtalakuldsa, 1960.) sarlésfeeske (Apus apus apus): a ~-alkattak (Apodiformes) rendjének ~-félék (Apodidae) esaladjaba tartozé, a fecskékre emlékezteté madar. Palearktikus faj; ndlunk

Cluj),

magatartasa miatt ildézést és bortént szenvedett. 1868tél 74-ig az argentin kéztarsasdg elnéke volt. A roman-

Va.: Magyarbdly.

az Hgyetemes

(Reg.

Kolozsvartél D-re. L: kb. 10000. Sarmellék : 6tk., Veszprém m., keszthelyi j. a KvsBalaton mellett. L: 2810 (1960). Malom. Tervbe vették a ~i lap lecsapolasat. Sarmiento, Domingo Faustino (1811—88): argentinai

Sarlés Marton (1886— ): egyetemi tanér, a jogtudomanyok kandidatusa, az allam- és jogtorténet miiés tarsszerzdje

és Maros-

vasarhelyre, valamint a kéles6nés gazdasagi segitség keretében Mo.-ra is (Tiszapalkonya). Sarmasel, Kissdrmas : jelontés foldgdzleléhely Romé-

250 (1960).

Sarolta, Sarolt (térék Saroltu ’fehér menyét’» (?7954—2): Sarolta

kirdlyné-szigetek : 250

km

hosszu

szigetsor

Eszak-Amerikaban, Ny-Kanada partja elétt; 12 215 km?. L: 2400 (becslés). A Kordillerék tengerbe siillyedt Parti-lancdinak fennmaradt darabjai. Legmagasabb részén 1202 m. Nagyon csapadékos, stiri erdével boritott,

Saros-ciklus

Sarrus-szabaly

29

csipkézett, fjordos parti szigetek. Telepiilésre kevéssé alkalmasak. A kanadai Brit Columbidhoz tartoznak. Saros-ciklus [szarosz]: 18 évbdél és 11 napbol Alldé idészakasz, melynek elteltével a napfogyatkozdsok és

holdfogyatkozdsok

szabdlyosan

megismétlédnek.

Egy

szdrny. A 16. sz.-ban a Perényi és Lordni/fy csalad tulaj-

donaban volt, Lordntffy Zsuzsanna révén kertilt 1617ben a Rdkéczi csalad birtokaba. Hires reformatus féiskoldja4t 1531-ben Perényi Péter alapitotta; viragkorat I. Rakéczi Gyorgy idején élte, aki feleségével, Lorantffy

~von belil atlagosan 41 napfogyatkozds és 29 holdfogyatkozas van. Mar az 6 korban (kaldeusok) megéllapitottak,

Zsuzsannaval egyiitt gazdag alapitvanyokkal tamogatta a kollégiumot. 1650—54-ben Comenius is tanara volt.

Sarosd : 6tk., Fejér m., sArbogérdi j. L: Erdégazdasag.

Zrinyi Tlona. 1708-ban a Rakéezi-szabadsaghare egyik orsz4ggytlésének szinhelye volt. A fdiskola 1793-ban megnyilt jogi tanszékén tanult tébbek kézétt Bessenyee

3250 (1960).

Sarosi Gyula (1816—61): kélté; az 1848—49-i szabadsaghare kronikdésa. K6ltéi paélyéjat az eperjesi licoum Magyar Tarsasdgdnak tagjaként kezdte; korai versei az akkor divatos almanach-lira kérébe tartoznak. Az 1840-es évek masodik felében kéltészetét mdr a kossuthi reformeszmék ihletik: gunyolta a konzervativizmust s szabadabb életet kévetelt. 1848-ban csatlakozott a forradalomhoz, Debrecenben kormanybiztosként tevékenykedett, s a kormaényt mindeniivé elkisérte. Ekkor keletkezett legértékesebb mitive is, a Kossuth é6szténzésére készilt Ponyvara keriilt Arany Trombita c. verses krénika (Debrecen,

1849),

szellemben

beszéli

fiiggetlenségi

amelyben

el a

népies

hangon,

szabadsaghare

nyilatkozatig

(a debreceni

forradalmi

eseményeit

a

trénfosztasig).

Kildnésen éles szatiraval tamadja a Habsburgokat. A mt felolvasdésok révén és kéziratos masolatok utjan is széles kérben elterjedt. A szabadsdghare bukasa utan az ésszes fellelheté példanyait megsemmisitették, ~t pedig uldézték. Egy ideig biijdosott, de 1852 végén elfogtak, haldlra itélték. 1855 végén amnesztia révén szabadult, de ezutan is sokat zaklattak, egy verse miatt 1860ban internalték is. (Ponyvdra kertilt Arany Trombita... 1951; S. Gy. Kisebb kélteményei, prézai munkdi és levelezése. 1954. — mindkét munka Bisztray Gy. bevezeté tanulmanyaval.)

Sarosi lengyelo.-i

gréf:

II. Rdkdéczi

és franciao.-i

Sarospatak : 6tk.,

Ferenc

emigracidja

Borsod-Abatj-Zemplén

tartotta eskiivéjét I. Rakdécezi Ferenc

és

Gyorgy, Osokonai Vitéz Mihaly, Kazinczy Ferenc, Nagyvdthy Janos, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, T'ompa

Mihaly.

—

Jrod. Harsanyi I.: A galyarabok és a saros-

pataki fdiskola.

Sarospatak,

1926;

Marton

J.: A sdros-

pataki ref. fdiskola térténete (okmanytarral). 1931 ; 8. varosképi és mtiemléki vizsgélata. 1954; Roman J.: A sarospataki kollégium. 1956; Deresényi—Geré: A sarospataki Rak6éezi-var. 1957; Bakos J.: A magyar Comenius. 1957; Roman J.: A habanok Sdérospatakon.

Sarospatak, 1959; Aba I.: Budapest—Tokajhegyalja—S. 1961. sarospataki orszdggytilés, 1708. nov. 28.—dec. 17.: a Rdkoczi-szabadsdghare legradikaélisabb orszaggytlése.

hasznalta.

A stlyosbodé helyzetben Rakéezi meghivta a ~re a megyei kovetek mellett a hadak képviseldit is. A fejedelem dec. 4-i beszédében kifejtette a békét Ahitozd nemeseknek, hogy csak a végsékig vald harccal remélhetik igyuk jobbra forduldsat. Eldterjesztésére szavazta meg a~ a szabadsdghare végéig harcolé jobbagykatonak és esaladjaik felszabaditasat. — IJrod. Thaly K.: Gr. Esterhazy Antal kurue generdlis tabori kényve. 1901; Ké6pecezi—R. Varkonyi: II. Rakéczi Ferenc. 1955. Saroyan [szorojon], William (1908— ): 6érmény szarmazasu amerikai ird. Cseveg6 hangu, laza szerkezett elbeszéléseiben, regényeiben (Hmberi térténet) és dramaiban a szexudlis problémdék domindlnak, hol enyhén

m.,

ironikus, hol szentimentdlis

inkognité idején

1666-ban ~on

neve; sdtor-

aljaujhelyi j., a Bodrog-f. két partjan. L: 12 920 (1960). $z616- és gyiimélestermelés, térzsdllattenyésztés, pincegazdaség, gépdllomas, 4g. Erdégazdasdg. Malom, téglagyar, kalyha- és csempegyar, régen hires keramiaipar. Ré-

modorban.

Tarsadalomabra-

zolasét a valdsagot elleplezé dnelégiilt optimizmus jellemzi. Sarpilis : 6tk., Tolna m., szeksza4rdi j. L: 860 (1960). Hagyomsnyos népviselet, jellegzetes népszokdésok. Sar-planina : hegység Jugoszlavia és Albania hatdrén, a Vardar forrasvidékén. 2700 m. A Dinari-hegység része. Sarrét: harom vizenyéssiillyedékteriilet neve hazankban. — 1. Nagy-~, az Beretty6 kézé6tt. — 2. Kis-~,

Alféld K-i részén, a két az elébbitdél D-re a Sebes-

és a Kettés-Kérés kéz6tt. Hajdan mindketté sikldp volt. Helyiikon ma szantdfdldek, szikes legel6k és rétek teriilnek

el. —

k6z6tt

vizeny6és

L:

3. fehérvdri ~,

a Dundntilon. volgye

Székesfehérvar

Ehhez

tartozik

és Varpalota

a Sdrviz

széles

is.

Sarrétudvari : 6tk., Hajdu-Bihar m., piispékladdnyi j. 4610 (1960). Gépallomas. Malom. Sarréd : 6tk., Gyér-Sopron m., kapuvari j., a Hansdg

Ny-i szélén.

L:

1780

(1960).

Zéldség-,

mak-,

cikéria-

termelés. Gyékényfonds, nadvagas. Sarrukinu, Sargon, Szargén: asszir kirdlyok. Legjelentésebb: II. ~ (ur. i. e. 724—705). Uralkodasa idején érte el Assziria

A sdérospataki var II. Rdk6czi

Ferenc ifjusdga idején

(Rekonstrualt kép)

gebben malomkébanydszata is nevezetes volt. Kézépiskolak, tanitdképz6 intézet. Raékéczi Muzeum. Szdmos mtiemléke kéziil legjelentésebb az r. k. plébaéniahaz, var és kastély a Bodrog partjdn, a Ref. Kollégium stb. 1959ben késziilt el az Gj Bodrog-hid. — Ritka épségben fennmaradt és helyreallitott vdra ma Rakdéczi Muzeum. varispansag ké6zVara mér a 11. sz. kézepén

pontja volt. A tatdrjdr4s utan (13. sz.) épiilt lakotornya ma is All. Legszebb része a 16. sz.-i reneszansz

hatalmanak

tetépontjat.

Seregei elfog-

lalték Izraelt (i. ©. 722), B-Sztridt (i. e. 717), majd révidesen meghoditottak Urartut is. Sarrus-szabaly : a harmadrendti —determindns egyik kiszamitasi mdédja. Az ae Ca

bc eaar i hee

harmadrendti determinanst a kévetkezéképpen szdmithatjuk ki: az elsé két oszlopot a determindns végére irjuk: OC Mi Gb

NK

Woe

i

2

eh

Aa OREN, OE TE

AHO

A nyilak

mentén

allé szdmokat

é6sszeszorozzuk

; a lefelé

mutaté nyilakhoz tartozé szorzatoknak pozitiv,a felfelé mutatokhoz tartozdknak negativ eléjelet rendeliink és ezeket az eldjeles szorzatokat 6sszeadjuk: aei + bfg + + cdh —

gec —

hfa —

idb.

sarszalonka (Gallinago): a lilealkatiak (Charadriiformes) rendjének szalonkdik (Scolopacidee) esaladjéba tartoz6 madarnemzetség. Hosszi, bunkdés esérik van, testik z6mé6k, fejiik viszonylag nagy. Mocsarlakok. A nagy~ (G. media) ésszel és tavaszszal vonul at hazankon,

(G. gallinago

gallinago)

a ~

na-

lunk nedves réteken, mocsarakon kélt. Rovarokkal, mag-

vakkal taplalkozik.Vadaszati szempontbol fontos szarnyasunk. A térpeszalonka (LymSarszalonka nocryptes) nemzetségbe tartoz6 kis~ (L. minimus) Mo.-on maganyosan v. kisebb esoportokban atvonul; meleg forrdsok kérnyékén néha itt is telel. Sarszentagota ; 6tk., Fejér m., sArbogardi j. L: 1780 (1960). Erdégazdasag. Sarszentlérine : 6tk., Tolna m., paksi j., a Sid mellett. L: 2530 (1960). Téglagya4r. Dohdnytermelés, sertéshizlalas. Sarszentmihaly : otk., Fejér m., székesfehérvari j.

L:

2070 (1960).

Sarszentmiklés : 6tk., Fejér m., sdrbogardi j., a Sarréten. L: 3280 (1960). Baromfikelteté 4llomads. Malom. Sarti, Giuseppe (1729—1802): olasz zeneszerzé.

Hazajaban, Daniaban és Oroszo.-ban mikédétt. Az olasz bel canto stilus képviseléje. SzAmos operat, egyhazi miiveket stb. irt. Hatdssal volt Mozartra. Sarto, Andrea del; tkp. Andrea d’Agnolo (1486—1530): firenzei fest6, a firenzei reneszdnsz festészet egyik leg-

jelentékenyebb

képviseléje.

reneszansz

szépségeszmény

(Madonna

delle Arpie,

Miivészetére harmonikus

Uffizi, 1517)

jellemzé

a

megfogalmazasa

s a meleg,

fénnyel

telt szinek alkalmazasa. Jelentések freskdésorozatai : a firenzei S. Annunziata elécsarnokdnak és a Lo Scalzo kolostor kerengéjének falképei. Nagy hatassal volt tanitvanyaira, akik a manierizmus f6 képviseléi lettek, s mtivészete sok tekintetben a barokk eléfutérdnak is tekinthet6.

Sartre

[szartr],

Jean-Paul

(1905—

):

francia

filo-

zofus, iré és kritikus, az —egzisztencializmus ateista szarmydnak képviseléje. Politikai nézeteiben polgaéri demokrata,. 1941—44-ben részt vett a francia cllendllasi mozgalomban. 1953 déta a Béke-Vildgtandcs tagija. frdsaiban és nyilatkozataiban tobb izben hatdrozottan allast foglalt az atomkisérletek, az atomhdborti veszélye ellen ; elitélte a francia imperializmus dltal Algéridban folytatott kegyetlen gyarmati haborut. Filozdfiai fejlédésében bonyolult utat tett meg a Husserl-féle fenomenologiatol, Jaspers és Heidegger filozéfidjan keresztiil egészen a marxizmushoz valé részleges kézeledésig. Egyéniségének, gy is mint a fasizmussal szemben Alldé francia értelmiség képviseléjének nem felelt meg a heideggeri kvietizmus, a mindenbe belenyugvas, ezért igyekszik belevinni az egzisztencialista filozéfidba az aktivitds mozzanatat

Sarvar

30

sarszalonka

is, ezért

emeli

ki a szabadsdgot

mint

cializmus és a humanizmus c. f6 miivében a filozdfia alapkérdését : a lét és tudat egymashoz valé viszonyat a lét és lényeg (jelenség és lényeg) problémajaval cseréli fel, és azt tartja, hogy a lét (egzisztencia) megelézi a lényeg kialakuldsat ; a lét fogalman azonban nem a valésag, hanem az egyén szubjektiv léte értendd. 1957— 58-ban

kéz6lt

munkaéjaban,

amelyben a ,,dialektikus

ész

kritikaja”-nak igényével lép fel, korabbi allaspontjaval szemben elfogadja a dialektikus mdédszert mint az objektiv realités folyamatainak kifejezédését, ugyanakkor azonban kritikai térekvéseinek tartalma: a priori megalapozni a dialektikét mint az antropoldgia altalanos méddszerét, ami annyit jelent, mint visszalépni az idealista dialektik&hoz. — Irodalmi tevékenysége mar a harmincas évek végén antifasiszta iranyba fordult, de mtikdédését hdtranyosan befolydsolta az, hogy novelldiban (pl. A vezér ifjusdga) és dramadiban nagyrészt pszichoanalitikus alapon igyekezett megértetni a fasisztak lélekrajzat. A német megszaéllas idején az ellenallasi mozgalom polgari szarnyanak vilagnézete jegyében dolgozta at az Oresteia tragédiat olyan modon, hogy az a btinnel szembeszegiilést hirdette. A fasiszta elnyomassal szembeni kiilénb6z6 emberi és politikai magatartasok problémajat regényciklusban dolgozta fel. Ennek elsé, magyarul is megjelent kétetében, a Wérfikorban a fasiszta magatartast a tarsadalmi alapok melldzésével a szadizmusbol vezette le. A felszabadulas utani politikai ellentmondasokat ideoldgiai korlatai miatt nem tudta megoldani, ezt nemesak publicisztikaja tiikr6zi, hanem irodalmi munkassaga is. Ekkor is irt azonban haladdé dramakat, mint a Temetetlen holtak és a Tisztességtudo utcalany ; az utdbbi az amerikai négeriild6ézés embertelen-

ségét vetiti elénk. Uj perspektivakat

nyitott ~

bekapcsolddasa

eddig

a

békeharcba.

Az

szdmara

nala

legfel-

jebb alkalmilag megjelené szatirikus elem gazdagon bontakozik ki a Fdbelévendék klubja ce. darabjaban, ahol a sajat propagandaszélamainak hitelt add francia nagyburzsoaziat allitja pellengérre. Ugyanez a politikai tendencia jellemzi az Altonai foglyok c. darabjat, de az egzisztencializmus tételeinek bizonyitasa itt ésszetitkézik a valé élet abrazolasaval. saru: a ldbbelik egyik legrégibb fajtaja; fabdl v. bérbél (Gjabban mtianyagokbéol is) készitett talp, melyet szijjal v. zsinegekkel erédsitenek a labfejhez v. a labszarhoz. Sarud: oétk., Heves m., fiizesabonyi j. L: 2810 (1960). Va.: Poroszlé. Gépallomas. Malom. Sarvar : 6tk., Vas m., a ~i j. székh.-e, Szombathelytél K-re. L: 11020 (1960). Ontézéses mezdgazdasdg. Ag.

Erdégazdaség.

Sertéshizlalé vallalat. Halgazdasdg.

Gép-

az

emberi lét alapveté kategéridjat. Ez a szubjektiv szandék azonban mindig 6sszeiitkézésbe keriil az egzisztencializmus

alapkategoridival

(a ,,nem-lét”’,

a

,,semmi’’

kategéridi) és alapvetéen pesszimista jellegével. A szabadsag gondolata, bar ~nal ez elsésorban a gondolatszabadsagra

korlatozédott,

a fasizmus

elleni

hare

kord&ban

pozitiv jelentéségi volt ; egészében azonban a ~-i szabadsag a valésigban nem létezé, minden tarsadalmitorténeti kérilménytdé] fiiggetlennek elképzelt, teljesen énkényes mddon felfogott ellentmonddsos kategéria. ~ az embert és annak viszonyat a tarsadalomhoz teljesen absztrakt, szubjektivista mdédon fogja fel. Az egziszten-

Sarvar

a

le.

3Z.

tasodik

(Greischer MAty4s

feleben

metszete)

allomas. Cukorgyar, tej- és baromfifeldolgozé, vagdéhid, malom, szeszgyar, gépjavité tizem, hiitégép-, téglagyar, miiselyemipar. Mezégazdasagi szakiskola. Korhaz.

Nadasdy Ferenc Mazeum. — Neolitkori leletek. — A 13. sz. végén épilt varat a 16. sz.-ban a Nadasdyak késére-

Sarviz

31

neszdnsz stilusban atépitették (Dorfmeister freskdi 1769-b6l). Tébb miemlék épilet (klasszicista ev. templom, klasszicista stilusu volt zarda stb.). Nyomdajat 1537-ben

és a Farkasvélgy

E—D

irdnyban.

Siéagdérdndél

émlik

Va.:

a Sidba.

(vegy) tétel, gydrtmany. sarzsi (fr. "megbizott’ szdbdl>: (kat) népies szdhasznalatban katonai rendfokozat.

csér_

jellemzi

6ket. A szirti ~ (A. chrysaétos chrysaétos)pulyka nagysagu, barna szingi madar. EKurdazsia,

mivel kisebb. Mo.-on a K6zéphegység tolgy- v. biikkerdeiben fészkel. A ragesdlékat, de néha a baromfit is pusztitja. A pusztai~ (A. nipalensis orientalis) és a naélunk

(Carex):

egyik Kb.

a

i

z/

nemzetsége. 1000,

elata) az

60

Alféldén

faja

mocsaras

ismeretes.

zsombékosokat

(C. appropinquata)

alkot.

és a bugds ~

a ritkds ~

(C.

remota)

csaladjanak

helyeken

él.

A zsombék~

(C.

A rostostévti ~

(C. paniculata)

kérisligetekben,

(C. brizoides) nedves erdékben mint ,,tengeri ffi”-vet matracok

sashére, horszt, horst huzamos

torési

lapos

szomszédos

a

minden

alacsonyabb

Sasd:

6tk.,

Baranya

a selyem~

tdbbé-kevésbé

m.,

par-

felszabadult

1959;

1957;

Boldog

a ~i

Arnyék,

hajlék,

ére-, sd-, kadmium-, barnakészén-, kéolajbényaszat, (4,8 millié t — 1957), foldgazfeltdras. Fa-, élelmiszer-

és prémipar, kdolajfinomitas. Nagy kiterjedésti préri teriiletein gépesitett buza-, rozs-, len- és arpatermelés.

Kanada

legjelentésebb

Pécstdél

legyengiilt Allatot tamad

Erdégazdasag.

zsidé

kispol-

Elhagyott

A harmadik

szeretd,

elmegy,

1961

ENy-ra.

japén

kikétév.

L:

283000

Kyushu-szigeten,

(1958).

meg.

Sask6: cstics a Matrdban; 900 m. A Kékes K-i nytlvanya. Kiugré szirt meredek, sziklas lejtékkel. saspafrany, sasharaszt (Pteridium aquilinum): a pafranyfélék (Polypodiaceae) csaladjaba tartozo, széles, nagy leveli névény-

faj. 2 m-nél is magasabbra né ; alegnagyobb termett pafranyunk.

Gép-,

vegy- és keramiaipar. Flottatamaszpont. Sasfidk : — Napdleon, 11. Sashalom

: lakételepiilés

Bp., ill. Cinkota

1950 é6ta Bp. XVI. ker.-éhez tartozik. L: 1941-ben

14 000.

Sashegy: Budai-hg.

Elektronikus

kopar,

Ny—K-i

hatdéradban.

1910-ben

mérémiiszergyaér

irdnyt

dolomit

3000,

(EMG).

sasbére

Saskeselyii

néha nagyobb allomanyt alkot.

Nagasaki-

Hajégydrtds.

mezédgazdasdgi folyik.

saskeselyii (Gypaétus barbatus aureus) : a sdlyomalkatuak (Falconiformes) rendjének vagomadarak (Accipitridae) csaladjaba tartozé, dégev6 madar. Hazaja Romania

Ritkabb erdében,erdeitisztasokon

Sasebo:

bizto-

kézéps6 részén. 651 900 km?. L: 913 000 (1960), 1,6%-a indiin. Székh.-e Regina. Arany-, eziist-, horgany-, réz-

j. székh.-e,

stb.)

tél

egyezmény

tdésége, a vizszabdlyozaésok és a szikes teriiletek mtivelésbe vétele éta esdkkent. Hazdankban legutébb 1925-ben volt nagyobb saskajaras. Saskatchewan [Szoszkecsivon]: 1. folyéd KézépKanadaban. 1928 km. 1450 km-en hajézhaté. A Sziklashg.-ben ered, a Winnipeg-téba torkollik. — 2. tart. Kanada

Kinaig terjed. Mo.-on nem fordul elé. Tompa karmaival ecsak beteg,

a kisvarosi

1958;

1960;

kelt nemzetkézi

ENy-i részétél D-Afrikaig és K-re

garségrol rajzol szines, realisztikus képet. (Nyole hold ‘fold, 1930; Szivre hulld ké, 1933; Ruzsinka, 1954; Tavaszodik,

amelyek-

A saskairtas nemzetkézi megszervezését a

1920-ban

a

Gépdllomads.

életérél,

végigsdéprik és a ~at

mérten

hatdrolt,

Sasdi Sandor (1898— ): iré, Jozsef Attila-dijas. Regényeiben és elbeszéléseiben a dundntuli, eisdsorban a baranyai falvakrol, a parasztsag nyomorarol, foldéhségér6l, majd

vandorsaska

drétkefék,

rogdékhéz

oldalrél

helyzetti

(1960).

Keleti

kel a fert6z6tt teriileteket tébbszér

Allattenyésztés.

magasabban kidllé rég. (> még vetddés) ENy-ra. L: 2640 Malom. Téglagyar.

(13. sz.) r. k. temploma

teriilete. Az E-i teriileteken fakitermelés

talalhaté. Az utdbbit téltésére hasznaljak.

~még héjasas, + rélisas, — saskeselyt) SAS, Scandinavian Airlines System [szkandinévion erlajnz szisztem]: skandinav légiforgalmi tarsasag ; telephelye Stockholm. Nagy nemzetk6zi forgalmat bonyolit le Euroépaban, valamint Azsia és Amerika felé. sas

gerincén

Elszaporoddésa klimatikus tényezékté6l, féként a hémérséklett6l és a csapadéktédl fiigg. Afrika hirhedt vandorsaskaja, az egyiptomz sdska (Anacridium aegyp-

f£-Amerika sziklas, magas hegyein él. Mo.-on, a szazad elején Badaesony kornyékén fészkelt; ma mar esak kébor példanyok talalhatoék a tél hénapokban. A parlagi ~ (A. heliaca heliaca) vala-

fekete~ (A. clanga)

Tapolea.

saska (Dociostaurus maroccanus) sziki legel6k6n él. Néha annyira elszaporodik, hogy mindent letarolva nagy gazdasdgi karokat okoz.

sas (Aquila): a sdlyomalkatiak (Falconiformes) rendjének vagomadarak (Accipitridae) csaladjaba tartozé madarnemzetség. Nagy termetti ragadozék. Erés, ivelt kampos

Keskeny

mtiemlék. saskak (Acrididae): az egyenesszarnyuak (Orthoptera) rendjének ugréd egyenesszarnytiak (Saltatoria) alrendjébe tartozd, fejlett ugrolabu, cirpelé szervi rovarok. Az élénkpiros labszara marokkoi

Mellékvizei a Séd és a Gaja. sarzs (fr. ’rakomany’):

karmok,

kéz6tt.

van. Legmagasabb pontja 259 m. Lejtéi igen meredekek és sziklasak, ezeken jellegzetes bennsziil6tt és mediterran névény- és allatfajok (csikéfark, budai nyulfarkfé, ill. pokfajok). Természetvédelmi teriilet. Saska: 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 510 (1960).

Nadasdy Tamas alapitotta. Itt jelent meg az els6 magyar nyelvii nyomtatott kényv. — Irod. S. varosképi és mtiemléki vizsgdlata. 1952; H. Takacs M.: A sarvari var. 1957. Sarviz: csatornazott folyé6 a Mezéfdldén. 110 km. A Mori-4rokban, ered. Széles tektonikus vélgyben (Sarrét)

folyik

Sassnitz

a

D-i részén, Bp. teriiletén a Németvélgyi-arok

Sassari:

olasz

varos,

Szardinia

sziget

ENy-i

részén,

~ tart. székh.-e. L: 83 200 (1958). Kikétdje Porto Tores. Olom-, wolfram-, réz- és cinkbanydszat. Egyetem (1562). Sassnitz : kikétévaros az NDK-ban, Riigen szigetén. L:

12 300 (1958). A varostél Ny-ra magasan kiemelkedé

jellegzetes krétapartok. gyartas, idegenforgalom. Trelleborgba (111 km).

Halaszat, halfeldolgozds, Vasuti

kompjarat

a

krétasvédo.-i

32

sasszé

chassé (fr. ?vadaszlépés’>: igen gyakori, gasszé, harom lépéses (a masodik csak zardlépés), J] J ritmusti tancmotivum. sasszeg : lényegében dsszehajtott drdtszal v. szeg, a esavarbiztosités egyik eszkéze; a csavarszarra furt lyukon atvezetve és széthajtva megakaddlyozza az anya elfordulasat.

saszla,

chasselas

szatira mufajanak itdliai eldzménye: vegyes tartalmu kélteeredetileg

dsi italiai

népi

jatékoknak

a

goérég

tragédia kezdetleges formdival rokon megnyilatkozasa. Saturnalia: Saturnus isten mitikus uralkoddsdnak emlékére rendezett régi latin, majd rémai tinnep, melyet dec. 17-té] kezdve hét napon at tartottak. Ez id6é alatt

minden aéllami és maganiigylet sziinetelt ; a tarsadalmi kilonbségeket nem ismeré6 —a@ranykor emlékére a rabszolgakat uraik megajandékozték, s szokdsban volt az is, hogy asztaluk mellé iiltették, sét kiszolgdlték 6ket a lakomakon. Saturnus : 1. a vetés és aratds itdliai istene. > Kronosezszal azonositottak, de (ennek gérég mitoszadtdl eltéréen) a romai hagyomaény szerint a fia altal trénfosztott ~

Itdélidba

menekiilt, s ott

tovabb uralkodott. Uralkodasa volt az aranykor, mikor a fold magato6l hozta meg

termését, s az emberi-

ség a hadbortt és a tarsadalmi kiilonbségeket nem ismerte. Ennek emlékére rendezték a romaiak a Saturnalia imnepet. — 2. a Naptd6l szamitott hatodik bolygé. Az déridsbolygok k6zé tartozik: datmérdje

a-~ij. székh.-e, a Sator-hegy labanal, a csehszlovak hata-

székhelye volt. Itt kezdte kézéleti pdlyéjat Kossuth Lajos mint Zemplén vm. fiskdlisa. A munkasmozgalom egyik fontos kézpontja volt, ahol a AMP szervezete mar 1918. dec.-t6] forradalmi t6émegmozgalmakat vezetett. 1919. jum. elején a magyar Vords Hadsereg gyors

mészkében

midjanak tagja, Allami és Lenin-dijas. Az SZU foldtani intézetének volt az igazgatdéja. Vezetése alatt késziilt el az SZU és a szomszédos orszdgok féldkéreg-szerkezettani

m.,

ron. L: 16370 (1961), Hegyalja egyik legjelentésebb, nagy torténelmi multi vasarvarosa. Sz6lé- és gyiimdlestermelés, borpincészet, gépallomas, ag., erdégazdasdgi kézpont. Malom, dohany-, btitor- és fehérnemitigyartas, tejiizem. Bp.-rél attelepitett Fémlemezipari és Epiiletasztalosipari Vallalat. K6zépiskol4k. Technikumi tangazdasag. Korhaz. A varos legszebb mfiemléke a barokk stilusi varmegyehaza (1761). — Elsé ismert magyar neve Satorhalma volt. A tatarjaras utan ~ néven tjjaépiilt telopiilés 1261-ben kapott varosi kivaltsagokat. A 17. sz.-ban a Rakéczi csalad birtokaba kerilt. Zemplén vm.

iddszaki

hévvizek hatdsdra kialakult barlang az esztergomi Nagy-Strazsahegy (309 m) oldalaban. Ma mar szaraz és pusztuld allapotban van. Tipusos hévvizes barlang, szabalyos hidrotermalis formakkal. Satszkij, Nyikolaj Szergejevics (1895—1960): szovjet geologus, egyetemi tanaér, az SZU Tudomanyos Akadé-

mény,

kalanderezik.

Sa Ting (1905— ): kinai ird, a forradalmi mozgalom harcosa. Aranydsék és Hazatérés c. regényeiben a kinai falu életét abrazolta a Kuomintang-rendszer nehéz éveiben, dramai erdvel. Novellaiban sztikebb hazaja, Szecsuan tartomany vilagadt mutatja meg.

legelterjedtebbek,

Saturnus

115 000

km; __ térfogata

750-szer, tomege 95-szor Saturnus nagyobb a Foldénél. A Naptdél 1426 milliéd km k6zepes tavolsagban 29,5 féldi év alatt végez egy keringést. Szazszorta kevesebb hét és fényt kap a Naptol, mint Fél-

diink. Atlagos

hémérséklete

—160

C°. Légkérét

f5ként

metan és ammonia alkotja. 9 holdja ismeretes. Tengelye k6riil 10,5 6ra alatt fordul meg. Gytrtirendszere milli-

ardnyi

apré meteortest

halmaza.

Sau-Alpok

33

Sau-Alpok:

hegység

Ausztridban,

a

Keleti-Alpok

kristélyos vonulatanak tagja a Gurk- és a Lavant-vélgy kéz6tt. Legmagasabb pontja 2000 m, 30 km_hosszu, 15 km széles.

Sauer,

Emil

zeneszerz6. élt.

(1862—1942):

Rubinstein

Kivélé

Chopin-,

és

német

Liszt

Schumann-,

zongoramitivész,

tanitvanya.

Bécsben

Schubert-,

Liszt-,

Brahms-jatékos volt. Gyakran hangversenyezett Bp.-en. Sauer Ignac (1801—63) : orvos, egyetemi tanar. Részt vett az 1848. mdrcius tizendtédiki forradalmi eseményekben, a Ké6zcesendi Bizottmany tagja, késébb az orszdg foorvosa volt. A szabadsdaghare bukasa utan egy évre megfosztottak tanszékétél. Sauerbruch, Ferdinand (1875—1951): német sebész, egyetemi tanar, a korszerti tiiddsebészet megalapozdja.

Sauerland : hegyvidék

az NSZK-ban,

a Rajnai-pala-

hegység E-i része a Mohne és Sieg kézétt ; legmagasabb pontja 841 m. A mélyen bevagodott vélgyek ipari telepulései a Ruhr-vidék folytatasa.

Saumjan, Sztyepan Georgijevics (1878—1918): az oroszo.-1 munkasmozgalom egyik kiemelkedé személyisége. 1898-tdl vett részt a forradalmi mozgalomban. 1900-ban kizartak a rigai egyetemrél és a Kaukdzusba szamutzték, ahol tovabb folytatta forradalmi tevékenységét. 1902-ben emigracidba kényszeriilt. 1907-t61 az OSZDMP megbizasdbél Bakuban miikédétt ; szervezdje volt az 1914. évi bakui sztrajknak. Tevékenységéért tébh izben beb6értonozték, ill. szamiizték. 1917-t61 tagja volt a part Kézponti Bizottsaganak, 1917. dec.-t6l a kaukazusi teriilet népbiztosa, 1918. apr.-tol a bakui népbiztosok tandacsanak elndédke volt. Az angol intervencidsok az eszerek kézremtikédésével a 26 bakui népbiztos kézétt ~t

is kivégeztették. Saussure [szosztir], Ferdinand de (1857—1913) : svajci nyelvész. Indogerman és altalénos nyelvészettel foglalkozott. A nyelvtudomanyban tj korszak megteremtdéje azzal a felfogdsdval, amely szerint egy nyelvnek minden jelensége kézétt dsszefiiggés van. Hirdette, hogy egy nyelvkézésségen beliil 616 nyelv egészének (langue) vizs-

galatét nyelvi latatél, teni a

kilén kell valasztani a nyelvi érintkezésben a eszk6zék egyéni felhasznalasdnak (parole) vizsgatovabba a leiré nyelvvizsgadlatot el kell kil6ninyelvtorténettdl.

Sauvageot [szovazso], Aurélien (1898— ): francia nyelvész. A parizsi keleti nyelvek féiskolajan (Ecole des

Langues Orientales) a finnugor tanszék tandra. Az uppsalai, majd a bp.-i tudomanyegyetemnek volt a lektora. Az elsé6 nagy francia—magyar szdotar szerzdje, tobb magyar mii (Ady-versek, Babits: Timdr Virgil fra stb.) francia forditdéja ; kényveket, tanulmanyokat irt Mo.-rdl és a magyar nyelvrdl. Savaii [szavaji]: a Samoa-szigetek legnagyobbika; 1821 km?. L: 19 000 (1953). Fév.-a Safotu. Legmagasabb esticsa,

a-~ (1837 m)

ma is mtik6dé vulkan sok kraterrel.

savak : sztikebb értelemben

azok a vegyiiletek, ame-

lyek elektrolitikus disszocidciéjakor hidrogén-ionok (— protonok) és savmaradék-ionok keletkeznek. Tagabb értelemben a- bazisokkal sdét képezé, hidrogéntartalmu vegyiiletek. Mads fogalmazdsban: olyan anyagok, ame-

lyek protont képesek Atadni (protolitikus elmélet, Brénsted, 1923). A savas jelleg tehat elvileg nem anyagi sajatossag, hanem a mindenkori reakciépartner protonaffinitdésAtol fiigg. — A ~ annyi bazisiak, ahany kicserélhet6 hidrogénjiik van (pl. a sdésav, HCl egybazisu ; a kénsav, H,SO, kétbaézisu stb.). Vizes oldatuk savanyu kémhatdsit. — A szerves ~ legfontosabb csoportjai a — karbonsavak (—COOH), > szulfonsavak (—SO,—OH), + szulfinsavak (—SO—OH) és a persavak (—COOOH). A szerves ~ alkoholokkal — észtereket képeznek. ~

savamidok ; savszérmazékok, amelyekben a savcesoport (—COOH, —SO,—OH, —SO—OH) hidroxiljat —NH, csoport helyettesiti. A karbon~ a hangyasavamid kivételével szilard anyagok. A kisebb szénatomsz4mutak kellemetlen szagiak. Kénnyen atalakithaték primer aminokk&,

ezért

3 Uj Magyar

szintézisekben

Lexikon

VI.

fontos

kézbensé

termékek.

Savoie

savanhidridek : savakb6él

vizelvondssal

gyiiletek. A legfontosabb szervetlen ~

keletkezé

ve-

a kéndioxid (SO,),

a kéntrioxid (SO,) és a széndioxid (CO,) stb. A szerves kémidban legfontosabbak a karbon~. Ezekre jellemzé a —C—O—C— csoport, amely mindkét vegyértékével

I

|

O O szénatomhoz kapesolddik.

Nagyon

letek,

fontosak.

hollal

ezért

v.

szintézisekben

fenollal

észtert,

reakciédképes Vizzel

ammdéonidval

vegyti-

savat,

és

alko-

aminokkal

savamidot adnak. A karbon~ kéziil legfontosabbak — ecetsav-anhidrid és a:—+ftdlsavanhidrid.

az

Savannah [szoveno]: 1. varos az USA-ban, Georgia allamban, az Atlanti-dcean partjan, a ~ foly6 tdlesér-

torkolataban.

L:

textil-, dohany-,

147500 cukor-

(1960),

?/,-e néger.

Papir-,

Forgalmas

tengeri

és vegyipar.

kikété, £6 kiviteli cikkei:

gyapot,

dohany.

Udiild- és

gyogyhely. — 2. az els6 Amerikaban készilt gézhajo neve; ez szelte at elész6r az Atlanti-dceant (1819). savanyitas : (élelm) zdldség- és fézelékfélék (kaposzta, uborka stb.) idéleges tartésitdsara, tejtermékek (vaj, savanyt tejfélék, turd stb.) készitésére, valamint a szeezes erjedéshez elkészitett —cefrébe és a —kovdszba jutott karos hatast mikrébak elszaporodasanak meggatldsdra hasznalt eljdras. Altalaban tejsavas erjesztés. Zoldségfélék tartositasara ecetet, gyiimdleskészitmények izesitésére

borkésavat,

citromsavat,

ujabban

tejsavat

is

hasznalnak.

savanyu kézetek : a 65%-nal tobb kovasavat (SiO,) tartalmaz6é, vilagos szinti és tobbnyire kisebb fajstlyu kézetek.

sayanyu

sék:

—> sd

sayanyu talajok, /idrogéntalajok: savas (savanyt) — kémhatdast talajféleségek, py;-juk 6,5-nél kisebb. A nagy savtartalom (savanytisdg) és bazishidny kévetkeztében a talajélélények tevékenysége gyenge, a talaj termékenysége kiesi. Ezért a ~at meszezéssel javitjak. Ide tartozik a legtébb —erdétalaj, tébb —ldptalaj, — éntéstalaj és — rétitalaj. savanyutejfélék : tobbnyire pasztéréz6tt tejbél, tejsavbaktérium-tenyészetekkel (esetleg élesztével is, pl. a kefir) eléallitott tejkészitmények. Ismertebb ~ az aludttej, a joghurt, a kefir és a kumisz.

Savaria : 1. jelentdés dkori r6mai kereskedévaros a mai Szombathely

helyén,

Felsé-Pannénidban ; fontos

keres-

kedelmi utak csomdépontja volt (itt haladt el a balti tengerpartrol Italiaba vezeté hires borostydnut is). Feltart épiiletei k6éziil Jupiter, Juno és Minerva templomanak, valamint {zisz szentélyének és Szt. Quirinus keresztény bazilikajanak romjai nevezetesek. A 4. sz.-ban FelséPannonia polgari igazgatasdnak k6ézpontja és piispéki székhely volt, 456-ban fdldrengés pusztitotta el. 2. a Mura folyé romai kori neve. — Irod. Kadar—Balla : S. 1958; Szentléleky T.: A szombathelyi Isis-szentély.

1960. say-haloidok,

sav-halogenidek : olyan

savszarmazékok,

amelyekben a savesoport (—COOH, —SO,0H, —SO—OH) hidroxilesoportjat halogénatom helyettesiti (pl. az ecetsavklorid CH,COCl). lLegfontosabbak a karbonsavkloridok. .Nagyon reakcidképes. vegyiiletek, ezért szintézisekben fontosak. Vizzel savat, alkoholokkal észtert, ammoniaval és aminokkal savamidot adnak. Eléallitasuk savbol foszforpentakloriddal (PCl;), tionilkloriddal (SOCI,) stb. térténik.

Savigny [szavinyi], Carl Friedrich (1779—1861) : német polgari jogtudds, egyetemi tanar, a jogtudomanyban az un. torténelmi iskola megalapitéja. A rémai jog k6zépkori torténetét dolgozta fel. savo : 1. tejsavd: a turd- és sajtgyartas vizben gazdag,

konnyen romlé mellékterméke ; 4,9% tejcukrot, 0,08% zsirt, 0,95%

fehérjét és 0,7%

gyartasra és takarmdnyozdsra save.

sdt tartalmaz.

hasznaljak.

Tejcukor-

—

2. > vér:

Savoie [szavua], Savoya: torténelmi teriilet, régebben tart. Franciao.-ban, a Francia (Savoyai-)-Alpokban, a

Sealiger

34

svajci

hatar

mentén,

két département tosebb varosai: idiiléhely,

kedik

a

Gonfi-tétdl

pl. Chamonix,

Eurépa

m). Atjaré

D-re.

Ma

teriiletén

(megye) fekszik : ~ és Haute-~. JelenChambéry és Annecy, valamint szamos Azu-les-

legmagasabb

Olaszo.

Baines.

~-ban,

emel-

Blanc

(4810

Berndt-hdgd

és a

csucsa, a Mont

felé a Kis Szent

Mont Cenis-hagé és vastti alagit. — I. e. 121-ben Réma meghdditotta, s Gallia Cisalpina provincia része volt. A ll. sz.-ban a Savoyai-dinasztia altal kialakitott allam (~ és Piemont) része lett, amelynek neve 1416tél Savoyai herceység volt. 1720-ban egyesiilt Szardinidval, s felvette a Szardiniai (v. Szard) Kirdlysag elnevezést. 1860-ban az osztrédk—olase—francia hdboru utan Olaszo. atadta Franciao.-nak. Savoly : 6tk., Somogy m., marcali j. L: 1090 (1960). savolykotés, koperkdiés: legalabb 3 lancfonal és 3 vetiilékfonal alkotta alapkdiés (—>-szévet), melynél a koétéspontok atloiranyban haladnak. Ha a szinoldalon a lancfonalak felttinéek, a szovet lanc-~t, ha a vetiilékfonalak,

elnédke,

a

burberryt.

A

~%

szévetek

a

szévetszerkezet

kévetkeztében tartosak és melegtartdok. Savona [szavona]: kikétévaros E-Olaszo.-ban, Genovatol DNy-ra, a Riviera di Ponente mentén. ~ tart.

székh.-e.

L:

71000

(1958).

Acél-

és gépgyartas,

hajo-

épités, vegy- és textilipar. Savonarola, Girolamo (1452—98): olasz dominikanus szerzetes, prédikator. Ferraraban sziiletett. Bolognaban mtikéd6tt mint hitszénok, majd 1491l-ben a firenzei San Marco-kolostor perjele lett. Fellépett a gazdagok romlottsaga és fénytizése ellen, prédikacidiban tamadta az uralkodé osztdly és a fépapsag erkdlestelen életmddjat. Amikor a népi felkelés 1494-ben elizte

a Medicieket,

és Firenzé-

ben visszadllitottak a kéztarsasagi intézményeket, a hatalom tkp. ~

kezében désszpontosult. Szamos intézkedést hajtott végre, amelyek az egyhaz befolyasat voltak hivatottak megerésiteni, rendszabalyokat hozott az uzsoraésok mitikédésének megsziintetésére, a nagy fdldbirtokosok addjanak emelésére stb. Hatalma csucspontjan 1497-ben VI. Sandor papa —afdpapok életmddjat ostorozd beszédei miatt — egyhazi atokkal Erem Sayonarola stjtotta. Intézkedéseivel magara arcképével vonta Firenze gazdag polgarainak haragjat is, de kévetkezetlen politikajaval nem tudta megnyerni a néptémegek tartds tamogatasat sem. A papa és a Mediciek tamogatasaval az ellene fellép6 erdék 1498ban utcai ésszecsapas sordn elfogtak, birdsdg elé Allitot-

tak ; mint eretneket maéglyahalalra itélték és kivégezték. Egyhazi beszédeit mar életében, a tobbit a 17. sz. masodik felében adtak ki. sdvos szinkép : a molekuldk Altal kibocsdtott — szén-

kén, amely ellentétben az atomok szinképével altalaban nem vonalas, hanem eléggé kiterjedt, az egyik oldalon rendszerint élesen hatdrolt sAvrendszerekbél all. (— molekulaspektrumok) :

Savoya : — Savove Savoyai Jené, Francois-Eugéne

de Savoie-Carignan,

Savoya hercege (1663—1736): francia szarmazdst osztrék hadvezér, dllamférfi. 1683-ban osztrak szolgdlatba _lépett ; a Bécset ostromlé tér6k sereget elfizd csapatok egyik féparancsnoka volt, majd részt vett Buda visszafoglalas4ban (1686). A torok6k felett aratott fényes diadalaival

(Zenta

1697,

Pétervarad

1716,

Belgrad

1717)

hozzajarult Ausztria nagyhatalmi allasanak megszilarditéséhoz. Eredményesen harcolt a spanyol 6rékésédési hdboréban is (Blenheim 1704, Turin 1706, Oudenarde 1708, Malplaquet 1709). 1703-t6l az udvari haditandcs

majd

1724-t6l

Osztrak

Német-

b6él és Piemontbol Allé E-itdliai Allamot. A dinasztia tagjai a savoyai grdéfs4g, majd hercegség késébb a Szardiniai (v. Szard) Kiralysag

(1416—1720), (1720—1860),

végiil Olaszo. (1860—1946) uralkoddéi voltak. A ~bdl utolséként JI. Umberto olasz kirdly —uralkodott (1944—46), akit az olasz k6éztarsasdg létrejottekor lemondattak.

savszélesség : hiradastechnikai

akkor vetiilék-~. ~sel készitik a pamutképert, a gabardint,

1714—15-ben,

alféld (Belgium) helytartéja volt. Erdemeiért Mo.-on birtokul Csepel szigetét kapta (Rackevén kastélyt épittetett). Lovasszobra a budai varban Rona Jozsef alkotasa. Savoyai-Alpok : hegység Franciao.-ban, a NyugatiAlpok mészkéévezetének erésen elkarsztosodott tagja az Isére 6s a Rhone kézétt ; 2000—2500 m. Termékeny v6lgyek. Latogatott kiranduléhelyek a Bourget és Annency tavak kornyékén. Savoyai-dinasztia : uralkodéhaz a 11—20. sz.-ban. Alapitéja, I. Humbert (?970— 21050) hozta létre a Savoya-

szereknek,

késziilékeknek

ill. ezek elemeinek, az erdsitéknek,

nek jellemzé adata ; az altaluk atengedett, kisztirt jelek frekvencidinak az

un.

hatarfrekvencia,

ésszessége.

amelyeken

a

és mt-

savsztrék-

erdsitett v.

A sav két széle jel erdsitése,

ill.

esillapitasa 2-szeresére csékken. A _ hiradastechnikai berendezések annal kéltségesebbek, minél nagyobb a ~ik. A telefonkésziilékek sAvszélessége 300—3400 Hz, a radiédvev6ké

50—5000

Hz, a televizidvevéké

10 Hz—

6 MHz. savsztiré ; a radidtechnikaban és altalaban az atviteltechnikaban szokasos olyan villamos sztirék6r6k elnevezése, amelyek adott frekvenciasdavba es6 jeleket viszonylag egyenletesen 4tengednek, és a savon kiviili frekvencidjuakat pedig kisztrik. Rendszerint két v. t6bb egymassal csatolt rezgékérbé6l v. tébb megfeleléen kapcsolt kondenzatorbol és G6nindukciéds tekercsbél, ill. rezgékvarcot tartalmazé elemekbél allinak. A ~ annal bonyolultabb felépitésti, minél szélesebb az atvitt sav. Savulesecu, Trajan (1889— ): roman botanikus, egyetemi tanar, a Roman Tudomanyos Akadémia tiszteletbeli elnéke, az MTA tiszteleti tagja. Féleg novénykértannal 6s mikolégidval foglalkozik. Névénykértani kézikényvet és monografidkat irt Romania rozsda- és uszéggombairdl.

Sax,

Adolphe

(1814—94):

belga

sziiletésii

francia

hangszerkészit6. 1841-ben feltalalta a szaxofont. Szamos fuvos hangszert tdkéletesitett. A ventileknek a jelzékurtre valé alkalmazasaval megalkotta a ~-kiirtoket. Saxo Grammaticus (kb. 1140—1208): dan krénikas, a Gesta Danorum (Historia Danica) szerzéje. Mtive azonkivil, hogy a dan térténet (1185-ig) értékes forrasa, gazdag anyagot érz6tt meg a skandindév népek monda-

kinesébol. Elséként irta le Hamlet torténetét. Say [szé], Jean Baptiste (1767—1832) : francia polgaéri kézgazdasz, a vulgaris politikai gazdasdgtan egyik legelsé képviseléje. Elvetette a klasszikus polgari kézgazdd4szok tudomanyos szemléletét, f6 feladatanak a tékés gazdasagi rend apologetikus védelmét tartotta. Tagadta az

altalanos tultermelési vaélsdgok lehetéségét, azt Allitotta, hogy minden elkészilt termék sajat értékének megfelelé nagysagban piacot teremt mas termékek szA4mara, s ez biztositja az ujratermelés zavartalansagdét. Nézeteit K. Marx tudomanyosan megcafolta.

Saygun, Ahmed Adnan (1907—_): térék zeneszerzé, és népzenekutatd. Zeneszerzéstanaér Ankaré-

karmester ban.

Zenéjét népi motivumok

kari

mitiveket,

kamarazenét

szévik

at. Szinpadi,

zene-

irt.

Sb : az antimon elem vegyjele. Se: a szkandium (scandium) elem vegyjele.

Seala; Milano vilaghirti operahaza. 1778-ban nyilt meg. Egyiittese tobbszér vendégszerepelt Bp.-en is.

Sealiger: humanista,

1. Juliws filozdfus,

Caesar orvos

~

(1484—1558):

és k6lt6,

Erasmus

olasz

ellenfele.

Hires poétikajaban adott Arisztotelész-magyaraézata: alapjan alakult ki a 17. sz.-i klasszicista dr&mairds har-

scampi

35

masegység-elmélete.

—

2.

fia:

Josephus

Justus

~

(1540—1609) kivalé filolégus, a szévegkritika, a térténeti

kronoldgia és a numizmatika mestere, a tudomdnyos felirattan megalapozdja. scampi [szkampi], scampo, norvég rak (Nephrops norvegicus) : a tizlabu rakok (Decapoda) rendjébe tartozé

tengeri allat.

A norvég partvidéken és a Féldk6zi-tenger-

ben él. Hasonlo

a folyami

raékhoz,

de nagyobb.

Husa

izletes csemege.

Scanteia : > Searbantia, jelentés rémai helyén. A balti tyanut mentén

Scintera Scarabantia: ési kelta telepilés, majd ipari és kereskedévaéros a mai Sopron tengerpartrél Italidba vezeté hires borosfekiidt. Nevezetesebb emlékei: Jupiter,

Juno és Minerva monumentalis szobrai és az amfitedtrum. Scarlatti, Alessandro (kb. 1660—1725): olasz zene-

szerz6. Carissimi tanitvanya. Romaban

miikédétt, majd

Napolyban udvari karmester lett. Vezéralakja az un. napolyi iskoldnak, mely az olasz zene késébbi hegem6nidjanak kiindulépontja. Szamos és jelentés zenei reformtorekvés ftizédik nevéhez: a da capo dria kévetkezetes alkalmazdsa, szinesebb hangszerelés, a sonata da chiesdbol

kialakitott

gyors—lassi—gyors

beosztasti

olasz

opera-

nyitany, mely a késdébbi szimfénia alapja. Mintegy 115 operaja mellett, melyek nagy része kéziratban lappang, 15

oratériumot,

mintegy

700

kantatdt,

valamint

mas

egyhazi mtiveket stb. komponalt. Scarlatti, Domenico (1685—1757) : olasz zeneszerz6 és cembalomtivész. Alessandro ~ fia. 1715—19 kézétt a romai Szt. Péter-templomban mtkédo6tt, majd végig: utazta

Eurépat,

Londonban,

Lisszabonban,

élt. 1729-t6l

spanyol udvari zongorista volt Madridban. A napolyi iskola legkivalébb instrumentalis szerzéje. Mintegy 560 zongorakompoziciét irt. Ezek az egytételes szondtdk, melyek sokszor jatékosak, néha moeglepden merészek, a klasszikus zongoraszonatéhoz vezetéd ut egyik legfontosabb déllomasdét jelentik. Operakat, oratériumokat,

egyhazi mtiveket stb. is irt. — Irod. Karpati J.: D.S. 1959. Scelba [selba], Mario (1901— ): olasz kereszténydemokrata politikus. Postatigyi (1945—47), majd beliigyminiszter (1947—53), 1954—55-ben miniszterelnok volt. Nevéhez fizédik az 1950. jan.-i modenai vérengzés, amikor a rendéri alakulatok tiizet nyitottak a békésen tiinteté munkdsokra. 1960. jul. é6ta A. Fanfani kormanydéban beliigyminiszter. Schadr Erzsébet (1909— ): szobrdsz, Munkdaesydijas Portréitjd jellemabrazolas, kisplasztikéit a mozgas érzékeny megfigyelése jellemzi. Schacht, Hjalmar (1877— ): német pénziigyi szakérté, reakcids politikus. 1923-ban birodalmi valuta-biztos, 1924-t61 29-ig a Birodalmi Bank elnéke volt. 19380—33ban elémozditotta a nacizmust tamogato un. harzburgi front, ill. a fasiszta kormany megalakulasat. Hitler uralomra jutdsa utdén, 1933-t61 39-ig ismét a Birodalmi Bank elnéke, 1934—37 k6zétt egyuttal gazdasdgiigyi miniszter is volt. Az infldcié ellen irdnyulé politikaéja miatt a fasiszta kormany késébb mellézte, sdt 1944—45-ben koncentraciés tadborban tartotta. A habort utén mint habo-

rus btinéds 1948-ig bérténben volt. 1953-ban Privatbankenhaus Schacht & Co. néven bankot alapitott. Schafarzik Ferenc (1854—1927): geolégus; egyetemi tandr, az MTA tagja. Sokoldali munkassdga a féldtan majdnem egész teriiletét feldlelte. Mar 1880-ban meg-

3%

Scharf szervezte hazankban az els6 rendszeres féldrengés-megfigyelé szolgdlatot. Bp. és kérnyéke fdldtani ismeretét szamos maradanddé tanulmannyal vitte elédbbre. Behatoan foglalkozott Bp. hidrogeoldgiajaval is. Az oktatas teriiletén megalapozta hazankban a geolédgusmérnékképzést. — Irod. Vendl A.: Sch. F. a hazai miszaki féldtan megalapitdja. 1954. Schaff, Adam (1913— _ ): lengyel marxista filozéfus. Egyetemi tanar, a Lengyel Tudomanyos Akadémia tagja. Féként az ismeretelmélet problémaival foglalkozik. (A marzista—leninista igazsdgelmélet néhdany problémdia. 1955.) Schaffer Karoly (1864—1939): ideggydégydsz, agykutatd, egyetemi tanar. Az ideg- és elmebetegségek agyszovettani kutatasa mellett értékes tanulmanyokat irt a hipnozisrol, a zsenikérdésrél, valamint Széchenyi Istvan betegségérél. Schaffhausen: 1. svdjci varos, ~ kanton székh.-e a Rajna partjan, a hires (15—19 m magas) ~7 vizesés felett. L: 31 000 (1960). Ora-, gép-, miszer-, aluminium-

és textilipar. — 2. svdjci kanton a Rajna mellett, 298 km?. L: 66 000 (1960). Schalk, Franz (1863—1931) : kivdélé osztraék karmester, Bruckner tanitvanya. A bécsi operahaz karnagya, igazgatéja. Tobbszér szerepelt Bp.-en is.

majd

Schallhas Kéroly Filép (1767—97): pozsonyi sziileés rézkarcokat készi-

tésti fest6 és grafikus. Tajképeket tett.

Schandl Jdézsef (1885— ): az allattenyésztéstan rotiveléje, nyugalmazott egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas. Az Allattenyésztési Kutaté Intézet vezetéje. Tudomanyos és gyakorlati munkaja az egész magyar Aallattenyésztésben jelentés; kutatdsai kiiléndésen a juhtenyésztés és a gyapjuvizsgalat terén kiemelkedéek.

(Az dllattenyésztés enciklopédidja, 1924; tenyésztéstan,

1948;

A

szarvasmarha

Altaldnos dllat-

tenyésztése,

19438;

A juh tenyésztése, 1947; A sertés tenyésztése, 1948 ; A lé tenyésztése, 1949 ; Gyapju-, tej- és hustermelés a juhdszalban, 1959.)

Schapper, Karl (1812—70): a német és a nemzetkézi munkasmozgalom harcosa. 1846-t6l tagja és egyik vezetéje volt az Igazak Szdvetségének, 1847-ben Mara és

Engels mellett jelentés szerepet jatszott

a Kommunistak

Szdvetsége létrehozasaban. Az 1848—49-i polgari forradalmak idején KélInben tevékenykedett. A német forradalom bukasa utan puccsista allaspontot foglalt el, s a

Kommunistak Szévetsége Marxszal szemben allé sz4rnyéanak tagja lett. Késébb belatta koncepcidjanak hibajat, s felujitotta barati kapcsolatait Marxszal és Engelsszel. Scharnhorst, Gerhard Johann David von (1755—1813) : porosz tabornagy. Mint Poroszo. hadiigyeinek iranyitéja (1807-t61 10-ig hadiigyminiszter ; 1810-t61—13-ig vezérkari f6ndk) jelentés reformokat vezetett be, megalapozva veliik a modern allandé hadsereg kialakitasdt. ~ dolgozta ki az 1813-i Napdleon elleni hadjarat tervét. A hadmiveletek (1813) soran szerzett sebesiilésébe halt bele. Schaudinn, Fritz (1871—1906) : német zooldégus. A véglények megtermékenyitésének, a maldria-kdérokozé életmodjanak, az ember belében é16 betegségokozé amébaknak, valamint a vérbajt okozé Treponema pallidumnak (Spirochaeta pallida) a felfedezése fizédik nevéhez. Schay Géza (1900— ): fiziko-kémikus, egyetemi tanar,

akadémikus,

kétszeres

Kossuth-dijas.

Az

MTA

Kézponti Kémiai Kutaté Intézetének az igazgatdja. Adszorpeiés és reakcidkinetikai, valamint gumiipari kutatasokkal foglalkozik. (A gumi fizikai kémidja, 1952 ; Elméleti fizikai kémia I—II., 1954—55. — Erdey-Gruz T.-ral k6z6sen ; A gdzkromatografia alapjai, 1961.)

Schaffle,

Albert

(1831—1903):

német

pozitivista

szociol6gus. A tarsadalmat 616 szervezetnek fogta fel (— biologizmus). Kézgazdasagi nézeteiben a marxizmus ellen lépett fel.

Scharf, Adolf (1890— 1906-ban csatlakozott

jogasz.

):

osztrék

allamférfi, péart-,

a szocid4ldemokrata

Schedel

hoz ; 1933—34-ben parlamenti képviselé volt. 1945-ben részt vett Ausztria Szocialista Partjanak megszervezésében, 1945-t61 57-ig a part vezetdje s egyuttal alkancellar volt. 1957 déta szovetségi kancellar. Schedel, Hartmann (1440—1514): német humanista, térténetiré. Niirnberg vdros orvosa volt. Vilagkronikaja elébb latin, majd német nyelven 1493-ban jelent meg. Mivét M. Wolgemut és M. Pleydenwurf — tobb mo.-i varat (pl. Budat) és varost abrazold —~ fametszettel illusztralta. Scheele [séle], Karl Wilhelm (1742—86): svéd kémikus és gydégyszerész. SzAmos analitikai mddszert és eldéallitasi médot dolgozott ki. Kora kezdetleges eszké6zeivel is szamos fontos eredményt ért el. Felfedezte az oxigént. J. Priestleyvel (1733—1804) egyidejtileg, de téle fiiggetleniil elészér allitott eld klort. Felfedezte a borkdsavat,

benzoesavat,

almasavat,

oxdlsavat,

még szamos vegyiiletet. scheelit (Scheele svéd kémikus tételi

fehér,

sarga,

barna,

zéld

glicerint

utan):

CaWO,

szinti tetragonalis

és

Harz

Hats6-India,

Scheffel, német

(az NSZK

Josef

ird

és NDK

teriiletén),

Tasmania. és

(1862—86):

népszerfi

Az I. vilaghabortii

kitérése

Finno.,

didkénekek

utdn

szocidal-

soviniszta allaspontra helyezkedett. Az 1918-1 novemberz forradalom alta] létrehozott népi megbizottak tanacsanak tagja, 1919-ben a koaliciéds kormany feje lett. A burzsoazia érdekeinek megfeleléen a forradalom erdi ellen lépett fel, és kegyetlen megtorléd eszkozéket alkalmazott a munkasmozgalom letdrésére (1918. febr.—mare.-i altalanos sztrajk, a Bajor Tanacskéztarsasag leverése stb.). 1920-t6l 25-ig Kassel polgaérmestere volt, 1933-ban emigralt. Schelde, Hscaut [eszk6]: folyé Franciao.-ban, Belgium-

ban és Hollandiaban; nekben

ered,

430 km. Franciao.-ban

Antwerpennél

agakra

bomlik,

az Ardenés

tdlesér-

torkolattal az Eszaki-tengerbe émlik. 333 km-es szakasza hajézhaté, Gentig tengeri hajékkal is. Csatornak kétik éssze

a Somme-mal,

a Sambre-ral

és a Maasszal.

Scheler, Max (1874—1928): német idealista filozéfus és szociologus; a polgari szocioldgia egyik valfajanak, az un. —tuddsszocioldgidnak képviseléje. Az emberi tudat

tartalmanak

problémait,

a tudas,

az

eszmék

legfontosabbnak,

ere-

detét, tarsadalmi gydékereit igyekezett vizsgalni ugy, hogy latszdlag, részlegesen hasznositotta a tdérténelmi materializmus eredményeit, alapjaban azonban melldézte a tarsadalmi-gazdasagi folyamatoknak a _ tarsadalmi tudat alakulasara vald elsddleges hatasdt, s ehelyett inkébb a —mélylélektanra tdmaszkodott. Kévetkezésképpen szélséséges idealista kévetkeztetésekhez jutott.

tarsadalmi

dialektikus gondolatat, e gondolat a tarsadalmi

kérdések-

tél elzdrva a természettudomanyok akkori fejlédési fokén ~nél még rendkiviil kévetkezetleniil és korlatoltan jelentkezett. Nem ismerte fel a természet vilagdnak folyamatos fejlédését, a szintézist mindig egy fejlédési folyamat

tdkéletes

lezarasanak

tartotta,

amely

utan

nem az el6z6 ellentétparok lépnek fel magasabb fokon, hanem valami gyékeresen uj kezdédik. Ismeretelméletében Kanttal szemben azt allitotta, hogy az ész képes a valésag teljes megismerésére, de az ésszerii megismerés, az un. intellektudlis szemlélet csak bizonyos szellermi arisztokracianak all médjaban. Oregkori filozdfidjaban szakitott a természetfilozéfiai fejlédés gondolataval, és

az egyhazi dogmak

irracionalis igazolasara vallalkozott,

a vallas védelmezéjévé lett. Esztétikai nézeteiben irraciondlis, idealista médon — a tudomanyos megismeréssel az emberi megismerés legmagasabb Irracionalis, misztikus filozéfidjat a

(Gaudeamus) szerzdje. Kedvelt olvasmany volt koraban k6lt6i elbeszélése, A sdckingeni trombitas. Ekkehard c. torténeti regénye a magyarok szentgalleni kalandozdsanak koraban és szinhelyén jatszédik. - Scheidemann, Philipp (1865—1939) : német reformista szocialdemokrata politikus. Az1910-es évekt6l] kezdve nagy befolyasa volt Németorszag Szocialdemokrata Part-

ja vezetésére.

a

szemben

késdédromantikus

bordalok,

tekintette

kérdésekkel nem foglalkozott. Ezért bar felveti a fejlédés

rend-

‘

Viktor

k6lté,

szetfilozéfiat

dssze-

szerti asvany. Jelentés wolframérc. Féleg kontaktmetaszomatikusan és pegmatitokban fordul elé. Fontosabb eléforduldsai: az Erchegység (az NDK és Csehszlovakia hatdéran),

Schickedanz

36

—

tulértékelte

a mtivészi

megismerést,

amelyet

fokanak tartott. német reakciéd a

forradalmiva valé hegeli dialektika ellen hasznalta fel. Schendel [szhendol], Arthur van (1874—1946): holland iré, az Ujromantika képviseldje. Tulfinomult stilust elbeszéléseiben és regényeiben szembefordulva a naturalizmus és a realizmus abrazolasmddjaval a kapitalizmus problémai elél a romantikus 4lmodozas vilagaba menekilt. Schenectady [szkinektedi]: varos New York allamban (USA). L: 98000 (1960). Hires elektrotechnikai ipar (General Electric Company), mozdonygyartas. Radid-addallomas. Schenek

Istvan

(1830—1909):

kémikus,

a

selmeci

Banyaszati Akadémia tandra, az MTA levelezé tagja. Farbaky Istvannal kézésen kidolgozték az é6lomakkumulator-lemez alapveté technologidjat. Az igy elédallitott akkumuldtorokat roluk nevezték el. Schensirém, Carl (1881—1942): dan filmkomikus. Mint a Zoro—Huru paros horihorgas tagja népszerii volt burleszkekben.

Schercer Lajosné (1910— ): a budapesti Kenderés Jutagydr fondndje. 1930 ota vesz részt a munkasmozgalomban. 1932 dota parttag. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1957-t6l). Scherer, Wilhelm (1841—86): német germanista. A pozitivista irodalomtérténeti és filol6giai szemlélet egyik megalapozdja.

scherzando

[szkercando]:

olasz zenei mtisz6

=

jadté-

kosan, enyelegve, kénnyedén. scherzo [szkerco] : vidim, mozgalmas hangszeres zenemii. A ciklikus —szondta és > szimfénia jellegzetes tétele. Az elnevezés a 16. sz. dta fordul eld. J.

Haydn

~nak.

nevezte

Beethoven

helyett.

elészér

a

A romantikusoknél

zongorara Schubert,

késziilt

szondta

rendszeresen (Chopin

Mendelssohn,

3., gyors

alkalmazta

mint

a

tételét

meniiett

6nall6 mt toébbnyire

stb.).

Jelentékenyek

Schumann,

Brahms

~i

még

is.

Svheveningen [szhéfoningon]: Hagdhoz tartozé vildghirti tengeri fiirdé és halaszkiké6té Hollandidban. A II. vilaghaboriban

Schiaparelli

nagy

karokat

szenvedett.

[szkiaparelli], Giovanni Virginio

(1835—

Schell, Maria (1926— ): osztrék szinészné, filmszinészn6. Jatékat nemes egyszertiség jellemzi. Ismert filmjei: Almodé szdj, Az utolsé hid, Napédleon, Patkény-

gatdéja. Megadllapitotta, hogy a Perseida meteoréram egy

fogo.

sotét,

Schelling, Friedrich Wilhelm (1775—1854): német objektiv idealista filozéfus, a klasszikus német filozéfia egyik f6 képviseldje. Filozdéfidjaban fejlédétt at a német filozofiai gondolkodas szubjektiv idealista jellegt filoz0fiabol az objektiv idealizmusba. Fejlédésében két szakasz kiilonbéztethet6 meg: a fiatal és az 6regedé ~ filozofiai fejlédése. A fiatal ~ szerint a vilag lényege egy szellemiség, az Abszolutum, amely kiindulva énmagaébél atalakul természetté, majd az emberen at ujra visszatér

esatornaknak nevezett el. Ujabban a nagy tavesévekkel végzett megfigyelések céfoltak az egyenes, esetleg értelmes lények altal készitett Mars-csatornak létét.

oénmagaba.

A szellem

e haérom

fokozata

k6ziil a termé-

1910):

olasz csillagdsz, a milandéi obszervatérium

ust6k6s

szétesése vonalas

Schick

Béla

utjan

jott létre.

képzddményeket

(1877—

):

1877-ben

fedezett

magyar

fel,

igaz-

a Marson melyeket

sz4rmazdsi

gyer-

mekorvos az USA-ban. A diftéria irdnti fogékonysag, ill. a védettség megallapitasdra méddszert dolgozott ki

(Schick-préba). : Schickedanz Albert (1846—1915): épitész, kilfold6n tanult, majd Ybl irodajaban dolgozott. Késébb Herzog Filoppel ké6zésen tervezte a Millendris emlékmtivet és

Schikaneder

Schlegel

neoklasszicista stilusban az Orszagos Szépmitivészeti Muzeum és a Mticsarnok épiileteit. Schikaneder, Emanuel (1751—1812): osztrak szinész, szinigazgaté

és szinpadi iré. 6 irta Mozart

Vardzsfuvola

c. operajanak szévegét (1791), melyet Csokonai forditott magyarra. Schilberszky Karoly (1863—1935): névénypatolégus, egyetemi tanar. A névényi betegségek és rendellenességek tanulmanyozdsdval sz4mos kézleményben foglalkozott. Felfedezte a burgonyarak kérokozdéjat. (A burgonya-

vész gombajdnak ékolégidja, 1928.) Schildkraut, Rudolf (1862—1923):

német

jellem-

szinész. Shakespeare-szerepekben aratta legnagyobb sikereit. Szamos filmen is jatszott. Fia, Joseph ~ ismert filmszinész.

Schill, Ferdinand

von

(1776—1809):

porosz

é6rnagy.

1809-ben megkisérelte a Napdleon elleni altalanos nemzeti hare kirobbantasat.. A felkelés soran Stralsundban utcai harcban esett el.

Schiller,

Ferdinand

Canning

Scott

(1864—1937) :

angol filozéfus, a —pragmatizmus képviseléje. Az un. angol hegelianizmusbol és a perszonalizmusb6l kiindulva jutott el a pragmatizmusig. Kilonésen a logika és ismeretelmélet kérdéseivel foglalkozott. Tagadta az Altala4nosan érvényes objektiv igazsdgok létezését, valamint a kilvilag objektiv, anyagi jellegét. Kétféle igazsagrol beszélt: abszolutrél és emberirél. Az elsé csupan eszmény,

mig

a masodik

a megismerés

konkrét

ténye.

A kétféle igazsag kézé merev valaszfalat emelt, az emberi megismerés szdamara. lehetetlennek tartotta az abszolut igazsagok elérését. Igazsag-elméletében nemesak antidialektikus, hanem a szubjektivizmus és voluntarizmus képviseldje is volt.

Schiller,

Friedrich

Johann

Christoph

(1759—1805):

eszmei, filozdfiai liréjanak legszebb termékei k6zé tartoznak. Ebben a korszakéban irta szimos nagy hatasu balladéjét (A kesztyti, A buvdr, Polykrates gytrije, Ibykus darvai stb.),s Goethével kézésen irtak a Xénidkat, a koruk szellemi-irodalmi életének visszdssdgait, lapossagat ostorozé epigramma-sorozatot. Ezt kévette legnagyobb szabdsi torténeti dramaja a Wallenstein-trilogia (1800), majd a Stuart Maria, Az orleansi sztiz, a Messina menyasszony, végiil utolsé befejezett remekmtive a Tell

Vilmos (1804), a svdjci nép diadalmas szabadsagharcanak drdmdéja. Eredendé idealizmusdanak hatdrain beliil a Wallenstein-trilé6gia utan a Tellben valdsitotta meg leginkabb realista abrazolasmddjat s adott elso izben eurépai viszonylatban példat arra, hogy egy drama eselekv6 pozitiv hése a humanizalt nép. Téredék maradt a Demetrius. Vildgirodalmi, hatdsat tekintve -~nek Shakespeare mellett van a helye. — Irod. Bayer J.: Sch. dramai a régi magyar szinpadon és irodalomban. 1912; Vajda Gy. M.: Sch.; Turdczi-Trostler J.—AlIbert—Szemzé6—Vizkelety : Sch. Magyarorszagon. 1959. Schiller Pal, Harkai (1908—49) : pszicholégus. Cselekvéslélektani vizsgdlataiban elsésorban a mozgasok tanulasAét,

az

wn.

mellékeselekvéseket

(babralast,

firka-

last stb.) és az idegességet tanulmanyozta, allatlélektani vizsgalatokat is végzett. schilling: Ausztriaban hasznadlatos pénzegység; 1~ = 100 groschen, és 0,0341796 g aranynak felel meg. Schillings, Max von (1868—1933): német zeneszerzo. A berlini dAllami operahaz intenddnsa, majd a_berlini Miivészeti Akadémia elnéke. Operdkat, kisérézenéket stb. irt.

Schimanek Emil (1872—1955): mérnok, egyetemi tanar, Kossuth-dijas. A héerégépek elméletének kival6 miiveléje volt. Nevéhez fizédik egy Uj rendszert karburator (un. Esse-karburator, 1913) és egy uj rendszert

német k6lt6, Goethe mellett a német klasszicizmus legjelentésebb képviseléje és eurdpai hatdstii dramairdja. Kispolgari csaladbdél szérmazott, a wiirttembergi katonai akadémian jogi, majd orvosi tanulmdanyokat folytatott. Itt irta elsé dramajat, a Haramidkat (1781). Ez a miive a német nyomortsag, a feudadlis zsar-

hatiitemG gazmotor feltalalasa. Legjelentésebb tudomanyos eredményei k6zé tartozik a vakuummal szemben (1 atm alatti légnyomassal) dolgozé gazturbina terve és ujszerii hulladékhé-hasznositasi javaslata. Schinkel, Karl Friedrich (1781—1841): német épitész és fest6. A német neoklasszicizmus legnagyobb mestere. Az antik mfivészet mély megértésér6él tanuskodd leg-

noksdg

fontosabb

ellen

lazito,

forradalmasité

a

maga

,Sturm

und

Drang”?

kor-

szakat, amelynek kiemelkedé dramai

Schiller

alkotasa a mar kifejezetten politikai © célzatu Armdny és szerelem (1783). Kiméletlen leplezte le udvaroncok ugyanakkor

miivei:

Altes

Musewm,

Hawptwache,

Berlin

(az utdbbi késébb az I. vildghdborti: héseinek emléke). Egy-egy neogdétikus épiiletben és szinpadi diszletterveiben vissza-visszatért kezdeti romantikus térekvéseihez. Festményei és grafikai mtivei nagyobbara tajabrazolasok.

lendiiletével kora haladd szellemt ifjusagdanak hangulatat fejezte ki és viharos sikert aratott. Menekiilnie kellett Wirttembergbél. Hanyatott vandorévek kévetkeztek. Ekkor élte

erével benne a parazita feuddlis osztalyt, az aljassagdt, a gerinctelen kispolgarsagot, a tiszta érzések és a despotizmussal

szemben alld becsiiletesség apotedzisét adta. Jambusokban irt utdpisztikus-politikai dramaja, a Don Carlos kezdeti torténeti és filozéfiai tanulmanyait tikr6zi. 1787-ben révid idédre Weimarba kéltézdtt. 1789-tdl a jénai egyetem térténelemtanara volt. Dénté fordulatot

Schipa [szkipa], Tito (1889— ): vilaghirii olasz operaénekes (tenor). Olasz és francia operaszerepek kival6é eléaddja, az olasz bel canto képviseléje. Bp.-en is vendégszerepelt.

schisma, szkizma schisophrenia,

Schjelderup,

hasaddsos

Gerhard

(1859—-1933):

elmezavar

norvég

zene-

szerz6. Nemzeti jellegti operakat stb. irt.

Schlaf,

Johannes

(1862—1941):

német

ird,

koltd.

A, Holzcal k6zésen irt mtiveiben a naturalizmus elsé képviseléje a német irodalomban. Késébbi énallé6 munkassagaban szimbolista és misztikus vondsok keriiltek eldtérbe.

jelentett életében, hogy barati viszonyba keriilt, Goethé-

Schlegel, August Wilhelm (1767—1845) : német kriti-

vel és 1799-ben végleg Weimarba kéltdézétt. Anyagi gondjaitéd| megszabadulva most bontakozott ki k6ltéi palydjanak leggazdagabb klasszikus korszaka. A géréog

kus, mtivészetelmélet-ird, a korai romantika egyik legjelentésebb elméleti megfogalmazoja és iranyitdéja. Nagy érdemeket szerzett egyrészt a klasszikus k6lték, elsdsor-

kélték

ban Goethe elismertetése terén, masrészt a vilagirodalom nagy alkotasainak: Petrarca, Dante, Calderon és mindenekelétt Shakespeare kivald forditasaval.

tanulmanyozdésén

alapuléd

két

hires

versében,

a Gérégorszdg istenetben és a Miivészekben fogalmazta meg elsé izben uj esztétikai hitvallasat. Esztétikai irasaiban (A kellemrél és méltésdgrél, Az ember esztétikai nevelésérél, A naiv és szentimentdlis koltészetrol) a test és a szellem harmonikus fejlesztését, az esztétikai kulturat jelolte meg mint az emberi szabadsdghoz vezeté egyetlen jarhaté utat, minthogy ugy ldtta, hogy minden politikai kiizdelem eredménytelennek bizonyult. Goethével valo egyiittmtikédése sordn sok nagy kédlteménye sziiletett (Az eszmény és az élet, Enek a harangrél stb.), amelyek

Schlegel, Friedrich (1772—1829):

romantikus

ird, irodalomtérténész, mtivészetelmélet-ird,

német

nyelvtudos.

August Wilhelm ~ Gcese. Miivelédéstérténeti és béleseleti eldaddsai mellett legjelentésebb mive filoldgiai kutatasainak eredményét tartalmazé Az indek nyelvérdl

és bélesességérél

(1808)

c. munkdéja.

nyarspolgdri kézénség felhdborodassal c. ujszerti erotikus regényét.

A korabeli német fogadta Lucinde

Schmid

Sch leicher_

Schleicher

Aladar

(1881—

):

fémkohémérnék,

a

miiszaki tudoményok doktora. 1917-ben tette k6zzé A metallografia alapfogalmai c. munkdéjaét, amely tulajdonképpen a magyar metallograéfiai szakirodalom alapvetd6 miive. Schleicher, August (1821—68): német nyelvész. Indoeurépai nyelvészettel foglalkozott. Megkisérelte az indoeurépai alapnyelv rekonstrualasat.

Schleicher, Kurt von (1882—1934): német reakcids politikus, tabornok, a Reichswehr egyik vezetdje. 1982— 33-ban mint kancellér kisérletet tett arra, hogy a német belpolitikai helyzetet a hadseregre t&4maszkodva stabilizalja, de végiil kénytelen volt lemondani és atengedni a kormanyt Hitlernek. A fasisztak az tn. hosszu kések éjszakéjan a nadci Réhm csoportjanak felszamoldsdval egyidejtileg meggyilkoltak. Schleiden, Matthias Jakob (1804—81): német novénycitolégus és névénymorfolégus. Munkassdga a sejtelmélet terén uttdrd.

Schleiermacher, Friedrich (1768—1834) : német idealista filozéfus és teolégus. A dogmatikus teoldgidéval szemben hirdette, hogy a vallas érziilet dolga. Nagy hatast gyakorolt a romantikéra és a 19. sz.-i teoldgiara. Schlesinger Lajos (1864—1933): matematikus, egyetemi tandr, az MTA levelezé tagja. A differencidlegyenletek elmélete és a matematika térténete teriiletén fejtett

ki értékes munkéasségot. Schleswig— Holstein: tartomany az NSZK E-i részén, az Eszaki- és a Balti-tenger kéz6tt. Danidval hatdros; 15 680 km?. L: 2316 000 (1961). Székh.-e Kiel (L: 271 000, 1960). Felszine K-en siks4g (168 m-ig emelkedik), Ny-felé lejt. Az Eszaki--tenger mentén mélyféldek (marschok), wattok; tavak. Ocedni éghajlat. — Mezdégazdaségi ter., nagy része rét és legel6, magas szinvonali Allattenyéextée (tejipar). Gép- és hajégyartas, halkonzerv- és faipar. Kik6t6varosok: Kiel, Liibeck. A Jylland-félsziget D-i részét vagja at a fontos forgalmi fekvésti > Kiel-csatorna, — Schleswig grdfsag 1035-t61 ddan birtok volt, 1386-ban mint hibért egyesitették Holsteinnel. 1460-t6] perszonalunidban volt Danidval. 1815-ben Holstein csatlakozott a Német Szdvetséghez. 1848-ban Schleswig is tagja lett a Német Szévetségnek, de gyakorlatilag mindkét tertilet Dania része maradt. 1848-ban, Dania kisérletet tett Schleswig bekebelezésére, ami miatt 1848—50 kézétt eredménytelen porosz—daén haborti folyt. Az 1864-1 porosze—osztrék—ddan hdboru eredményeként Schleswig osztrak, Holstein pedig porosz kézigazgatas ala keriilt, az 1866-i porosz—osztrdk hdboru segitségével azonban Poroszo. Schleswiget is megszerezte. A versailles-i békeszerzodés eldirasa értelmében

1920-ban tartott népszava-

zis eredménye alapjdn Schleswig E-i része (Jyllandfélszigeten) Danidhoz keriilt. Schlick, Franz Heinrich, Graf (1789—1862): Habsburg

csaszari

1848.

dec.-ben

altabornagy. Galicia

Krakkéi

felél

tort

kormanyzdé

Mo.-ba,

Kassanal

volt. le-

gy6zte a Mészdros Lazdr vezetése alatt harcolé honvédsereget, a branyiszkoz titkézetben azonban vereséget szenvedett Guyon hadosztaélyatél. A kdpolnai tithkdzet alkalmaval egyesiilt az osztrak fésereggel. A tavaszi hadjarat

sorén

tobbszér

tabornok

vett

szenvedett részt

vereséget.

1859-ben

Mint

a solferindz

lovassdgi

csatdban.

Schlieffen, Alfred, Graf von (1833—1913): porosz taborszernagy. 1891-t61 1906-ig a német vezérkar féndke volt, 1905-ben kidolgozta az un. Schlieffen-tervet. Schlieffen-tery : A. Schlieffen német vezérkari fondék

csata 63 az orosz hadsereg varatlanul gyors akcidja mar

1914. szept.-ben feltarta a terv csddjét. Schliemann, Heinrich (1822—90) : német archeoldgus. Kezdetben kereskedelmi pdly4n mtkédétt ; 1870-ben mint mtikedvelé régész kezdte el vilaghiri dsatdsait, melyeket 1882-t61 W. Dérpfeld (1853—1940) tamasztott ala tudomanyosan. Tréjai (1870—82), mikénéi (1874), orkhomenoszi (1880) és tiriinszi (1884) 4satasainak leletei déntéen Atalakitotték a homéroszi gorégségrél és az 6smed terran kulttrdékrél alkotott addigi tudomanyos nézeteket. Schlosser, Friedrich Christoph (1776—1861): német haladé polgari torténetird. F6 mive k6zérthet6, demokra-

tikus szemléletG 19 kétetes vilagtorténete. Schlézer, August Ludwig (1735—1809): német statisztikus, torténetiré és publicista, egyetemi tanar.

Kiilénésen az dllami statisztika bevezetésében és tovabbfejlesztésében volt nagy szerepe. A statisztikat a torténettudomany részének tekintette.

schliisselburgi eréd : az SZU-ban, a mai Petrokreposzty varos teriiletén 1323-ban Orjesek néven alapitott orosz eréd. 1611-ben Svédo. birtokéba keriilt ; ekkor Gj neve Noteburg lett. Az északi hdboru: soran 1702-ben Oroszo.hoz, keriilt és Schliisselburgnak nevezték el. A 18. sz.-tdl (miutén elvesztette katonai jelentéségét) hirhedt politikai bérténné valt. 1928-ban a ~ben muzeumot létesitettek. A II. vilaghabort idején elpusztult. Schliiter, Andreas (1664—1714): német épitész és szobrasz. A barokk mtivészet kivalod mestere. Lovas emlékszobra (A nagy vdlasztdfejedelem, Berlin) a barokk emlékszobrok példaképévé valt.

Schmalkalden : varos az NDK-ban, a Thiiringiai-erd6 DNy-i részén. szat, acél-

L:

13 000 (1955.) Vas- és manganbaényéa-

és gépgy.

schmalkaldeni habori: V. Karoly német-romai csaszarmnak a schmalkaldeni szévetségbe témériilt protestans fejedelmek ellen inditott habortja. Az un. elsé ~ (1546— 48) sordn a belsé ellentmondasoktol terhes schmalkaldeni szévetség felbomlott, és a habort az V. Karoly vezette katolikus tabor gyézelméhez vezetett. A ~ 1552-ben

ismét kivjult (an. mdsodik ~), s a II. Henrik francia kirdllyal szévetkezett német fejedelmek gydzelmet arattak V. Karoly esaszar felett. A haborut lezaré > augsburge vallasbéke (1555) elésegitette a német-rémai birodalom részallamainak elkiiléniilését, a kézponti hatalom meggyengiilését.

schmalkaldeni szévetség : tobb német protestans fejedelem és varos kéz6tt V. Kdroly német-rémai csdszar és a rém. kat. egyhaz ellen a tiiringiai Schmalkalden varosban 1531-ben létrejétt szévetség, amelynek f6 célkittizése a protestans vallas, és ezzel egytitt a reformacid kiizdelmei soran elért politikai fiiggetlenség megvédése volt. Vezetéi Jdnos Frigyes szasz valasztdfejedelem és Liilop hesseni tartomanyegrof voltak. Bar a ~ kezdetben hatalmas katonai és politikai erét képviselt, a belsé ellentmondasok (a Zwingli-féle iranyzatot kéveté Dnémet és a lutheri tanokat kéveté E-német fejedelmek k6z6tti ellentétek stb.), valamint Moric szasz herceg

druldsa az 1546-ban kirobbant schmalkaldeni hdborua ~ ban 1547-ken vereségéhez és felbomlasdhoz vezetett.

Schmerling, Anton (1805—93): osztrak dallamférfi. 1848-ban a frankfurti parlamentben a nagynémet iranyvonal hiveinek vezetdje, birodalmi beliigyminiszter, majd miniszterelnék volt. 1849-61 51-ig osztrak igazsdg-

I. wildg-

iigyminiszter, majd az oktdberi diploma kiadésa utan 1860-t6l beliigyminiszter. Jelentés része volt az 1861-ben kiadott centralisztikus-liberalis alkotmany, a februdrz pdtens kidolgozasaéban. Miutan az un. provizdrium éveiben féderalisztikus térekvéseit a magyar uralkodé osztélyok ellendllasa miatt nem tudta megvaldsitani, 1865-ben lemondott. Késébb az osztrak felséhaz egyik vezeté személyisége volt.

habori kirobbantésa utén H. Moltke tdbornagy lényegében ezt a tervet prébdlta megvalésitani, de a marne-i

Schmid Rezsé (1904—43) : fizikus és kémikus, egyetemi magantandr. Gerd Loranddal egyiitt a magyar

1905-ben kidolgozott tervezete Németo. kétfrontos habortjara. Lényege az volt, hogy a német hadseregnek a semleges Belgiumon keresztiil kell csapdst mérnie Franciao.-ra,

s a

késébb

,,vill4mhdbortinak”

nevezett

gyors tamado hadmitiveletek utj4n 4—6 hét alatt megsemmisitenie a francia haderét, mielétt az orosz hadsereg befejezhetné

felvonuldsdt

K-Poroszo.-ban.

Az

Schmidt

39

spektroszképiai kutatésok megteremtdje. E témakérbél mintegy 80 tudomdnyos dolgozatot irt. Schmidt Eligius Rébert (1902— ): banyamérnék, a mfiszaki tudomdnyok kandidétusa, Kossuth-dijas. Geomechanikai kérdésekkel foglalkozik. Szdmos térképfelvételezési munkét végzett, az orszdg ivdvizellatasdnak alapos ismerdje. Schmidt Jdézsef (1868—1928): nyelvész, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja. Az indoeurdépai dsszehason-

Schopenhauer megismertetése altal — 6ntudatos személyiséggé fejlesztését ttizte ki feladataul. Az Eétvés-hagyomanyok szellemében irt tanulmanyokat az egyetemek fejlédésér6l, feladatairél és a tanszabadsdgrél (Pedagdgiai dolgozatok, 1900—10). — Irod. Tettamanti B.: A személyiség nevelésének magyar elmélete. 1932.

_ Sehnitzler,

Arthur

(1862—1931):

osztrak

iré, orvos.

Erzelmes erotikaval és dertis irénidval szinezett, a szerel-

kutata-

met a mélylélektan mddszereivel boncolgaté elbeszéléseiben s dramaiban a szdézadeleji bécsi nagypolgari tarsa-

sokat. Fébb miivei: A nyelv és a nyelvek, 1923 ; A szanszkrit trodalom térténete, 1924.

dalom dekadens, tulérett szellemi és érzelmi életének Abrdzoléja (Szerelmeskedés, Anatole, Ut a szabadba, Elza

lit6 nyelvtudomany

teriiletén

végzett

jelentés

Sehmidt Lajos (1893—1957) : sebész, egyetemi tanar, az orvostudomaényok kandidatusa. Tudomaényos munkaéssdga a hasi sebészet problémdira és a rékkutatdsra terjedt ki. Schmidt, 1801):

‘Martin

osztrak

Johann,

Kremser-Schmidt

fest6, a barokk

valldsos

festészet

(1718— termé-

keny, gazdag képzeletti mestere. Féképp Kremsben s kornyékén szamos oltaérképe maradt fenn. O készitette a vaci székesegyhéz mellékoltarait.

Schmidt, Wilheim

(1868—1954) : német idealista r. k.

vallastérténész, nyelvész és etnolégus, egyetemi tanar, a Lateraéni Papai Etnoldgiai Muzeum igazgatdja (1927t6l). A —kulturkér-elmélet egyik £6 képviseldje volt.

Schmidthauer

Lajos

A Nemzeti

Zenede

Egyike az deztek. Schmitt,

elséknek,

Florent

(1881—1956):

orgonamiivész.

és a Zenemiivészeti Féiskola tandra. akik

Mo.-on

orgonakoncertet

(1870—1958):

francia

ren-

zeneszerzé.

J. Massenet, G. U. Fauré tanitvanya. 1936-t61 a périzsi akadémia tagja volt. Az orosz szerz6k6n kiviil zenéjére legink4bb Chopin és a német romantikusok hatottak. Szimfonikus

és kérusmtiveket,

baletteket

(Salome tragé-

didja) stb. irt. Schmitt Jené Henrik (1851—1916): magyar szdrmazasu idealista filozéfus, anarchista. Hlete nagyobb részét Németo.-ban télt6tte, ahol felfigyeltek filozéfiai munkassagéra. Filozdfiai elképzeléseire elsé6sorban a keresztény gnoszticizmus hatott, a szocializmusra vonatkozdé nézeteiben pedig féként Kropotkin anarchizmusdénak, valamint az un. etikai szocializmusnak hatdsa érezheté.

Schmoller, Gustav (1838—1917): német polgdri k6zgazdasz, egyetemi tanar, az ujabb — német térlénelmi iskola egyik megalapitéja. Tagadta a torvényszertiségek létezését a gazdasagi életben, s a gazdasadgi jelenségeknek az egyéb tarsadalmi jelerxégekkel, kiilondsen az erkolesi tényezékkel valéd szores kapesolatat hangstlyozta. Az erkdélesi tényezék érvényre juttatdsaval kivanta az osztalyellentéteket a gazdasdgi életbdl J:kiisz6b6lIni. 1872-ben Verein fiir Sozialpolitik néven egye-

kisasszony).

A

francia

forradalom

idején

jatszdd6

dramaja a Zéld Kakadu. Schnitzler Jézsef (1913— ): sebész, az orvostudomanyok kandidatusa, Kossuth-dijas. Tovabbfejlesztette a tid6- és a csontiziileti tuberkulézis mtitéttanat. Schnorr von Carolsfeld, Julius (1794—1872): német fest6. 1818—27 kézétt Rémaéban a nazarénus festék csoportjahoz tartozott. A miincheni kirdlyi palota Nibelung-mondaké6rt 4brazol6é freskésorozata a német romantikus festészet jellegzetes alkotasa.

Schnorr

von

Carolsfeld,

Ludwig

(1836—65):

hires

német operaénekes (hdéstenor). Julius ~ fia. Kivalé Wagner-énekes. Schober, Johannes (1874-—1932): osztrdk politikus. 1918-t6] 21-ig és 1922-t61 29-ig Bécs rendérféparancsnoka volt. 1919-ben és 1927-ben elsésorban ~ nevéhez ftiz6d6tt a munkasfelkelések leverése. 1921—22-ben és 1929-t61 30-ig szovetségi kancellar, majd alkancellar és kiliigyminiszter (1930—32). 193l-ben Németo.-gal ala-

irta a bécsi jegyzékényvet, a német—osztrék vamunidt.

Schodelné

Klein

amely

Rozdlia

kilatasba

(1811—54):

helyezte

eurdpai

hirt

operaénekesné (koloratur- és dramai szopran). A Nemzeti Szinhaz elsé6 korszakanak egyik legiinnepeltebb tagja volt. Kilfold6n is nagy sikerei voltak. 1850-ben visszavonult a szinpadtol. Schoefft

: magyar

(kb. 1745—1803

(kb.

1775—1850)

(1809—88) Pesten

arcképfest6.

festé, leanya: ~

éltek,

jelennek

mtivészesalad.

A csaladfé

utan) fest6mtivész. Fia:

arcképeiken

Ennek

~

~

Jozsef

Jézsef Agost

fia: ~

Agoston

Borbdla tajképfesté. a

korszak

polgari

Mind tipusai

meg.

Schoepf

Albin

(1822—86):

honvéd

érnagy.

Csaszari

tiizér fohadnagy volt ; 1848-ban belépett a honvédseregbe. A szabadsaghare

bukaésa

utan

emigralt,

az USA-ban

telepedett le. Részt vett az amerikai polgérhabortban ; az északiak seregében mint tabornok ttint ki. schola [szkola] (latin ’iskola’) : a rémai kéztarsasag utolsé éveitél az eleminél magasabb fokt iskolak neve.

elveit

Schola Cantorum : énekesek iskolaja. Az éskeresztény

magukéva tették. Ot és kévetéit > kaledraszocialistéknak nevezték. Schnabel, Artur (1882—1951) : német zongoramiivész. A berlini zenei féiskola tanara volt. 1934-t6] kilfold6n élt. Kul6ndsen mint kittiné Beethoven-jatékos tette nevét ismertté. _ Schneeberg : hegy Ausztridban, a Semmering-hagotdl E-ra, az Osztrak-mészkéalpok tagja, 2075 m. Karsztjelenségek. Schneider-Creuset [...kr6z6]: az egyik legnagyobb francia acélipari konszern. 1836-ban alapitotta Eugene Schneider. Jelentés befolydsa van Vranciao. gazdasagi és politikai életére ; a vas- és acéliparon kiviil a gépgyartasban, a kézlekedésben és a bankéletben is nagy szerepet tolt be. A felszabadulds elétt Mo.-on is — elsdsorban

egyhazban valéban énekiskola volt, késébb igy nevezték az egyhazi énekkarokat. A r6mai ~rél a 430 k6riili id6-

a Hitelbanknal — jelentés érdekeltséggel rendelkezett. 1958-ban Franciao. vas- és acélipari termelésének kb. 30%-at allitotta eld, aktivainak dsszege 210 millié dollar-

jelentékeny mestere, akinek mtivészete Diirerre is hatott. Szinpompas téblaképek (Madonna a rézsalugasban, 1473, Colmar,

Szt.

nak

lentések

széles

stiletbe

t6moéritette

felelt meg,

azokat

a

kutatékat,

kb. 65 000 dolgozdét

akik

foglalkoztatott.

Schneller Istvan (1847—1939): pedagdégus, egyetemi tandr. Neveléselmélete a Herbart-féle iranyzattal szemben az egyéniség megismerését, tulajdonsagainak gondos figyelembevételét és — féleg az emberiség térténetének

b6l szdrmazik

az elsé hiteles

feljegyzés.

Ebb6l

a késébbi hires Capella Sistina. Nevezetes mely Franciao. masodik zenei fdéiskolaja.

alakult

a parizsi ~,

Scholem Alechem ; tkp. Solom Nohumovies Rabinovics és elbeszéléseibon

(1859—1916) : jiddis iréd. Regényeiben

realista tdrsadalombiraélattal rajzolta a zsidésag életét, elnyomott, jogfosztott helyzetét. Hnekek éneke c. mive

két zsidé fiatal mély liraisaggal megirt szerelme. T'dbids, a tejesember c. kisregénye joizti népi humorral abrazolt torténet. Hosszabb deig élt Amerikéban és szatiraval festette az amerikai életformat.

Schongauer,

Martin

grafikus ; Colmarban

a korabeli

(kb. 1430—91): miuikédétt.

Marton-templom) kérben

elterjedt

A

német

német

mellett

festd és

késdgoétika

rendkiviil

rézmetszetei,

je-

melyek

oltarképfestészet mintaképei lettek. Schopenhauer, Arthur (1788—1860): német polgari filozéfus, az —irracionalizmus képviseléje. Mtiveit j6részt az 1848-as forradalom el6tt irta (a Vildg mint akarat

40

Schorlemmer

Schreker

és képzet c. f6 mtive 1818-ban jelent meg), de mar azok areakciés tendencidk jutnak benne kifejezésre, amelyek

viselte a Kommunista Ifjuisagi Internaciondléban. A Kommunista Internacionélé VII. kongresszusa utan

a

Csehszlovakidban

48-as

forradalom

utan

lettek

olmiitz2 oktrojdlt alkot-

mdny (1849. apr.) kiadasdban, amely a forradalom leverése utan Ausztriat centralisztikus alapon akarta atszervezni. 1850-ben elérte, hogy Poroszo. aldirja az olmitzi egyezményt. Schwarzkopf, Elisabeth (1915— ): vildghirtii német operaénekesné (szopran), Ivogiin Maria tanitvdnya. A berlini, bécsi, londoni operahaz, a mildndi Scala tagja. Mint hangversenyénekesné is kivald.

Schwarzschild, 1901-t6l

Karl

a gottingeni

(1873—1916): obszervatérium

német vezetdje,

csillagdsz. 1909-té1

Schwarzwald

43

a potsdami Asztrofizikai Intézet igazgatéja. Kutatasai féleg a fotografiai fotometria, a — stelldrstatisztika és a —relativitdselmélet terén voltak uttdréek.

Schwarzwald : a — Feketeerdé német neve. schwazit, schwatzit: higanytartalmui — fakdérc. Schwechat : jeleonleg Bécs 23. keriilete, nagy forgalmu nemzetk6zi

repul6étérrel.

schwechati ttkézet, 1848. oktéber 30.: a honvédsereg vereségével végz6d6 esata Alsé-Ausztriaban. A Jelaéiéot uld6z6 sereg vezére, Moga Janos altabornagy hetekig vonakodott az osztrak hatar atlépésétél. Ahelyett, hogy az ostromlott bécsi forradalmaérok felmentésére sietett volna, idét adott Windischgraetznek nagyobb erék felvonultatasara. Mire a honvédsereg okt. 28-4n Aatkelt a Lajtan, mar kés6é volt. Schwechat alatt az er6félényben lev6 csdszdri seregektél a honvédek elszenvedték a szabadsagharc elsé vereségét. A magdéra hagyott forradalmi Bécset Windischgraetz masnap bevette.

Schweidel aradi

1848-ban a

Jézsef

vértanik

(1796—1849) : honvéd tdbornok, az

egyike.

Csdszdri

a szabadsagharchoz

pdkozdi

csatdban,

a

huszdrérnagy

csatlakozott.

schwechati

volt,

Részt

titkézetben,

vett

majd

—

betegeskedése miatt — a hadiigyminisztériumban dolgozott, 1849. maj.-t6l a kormany mindenkori székhelyének katonai parancsnoka volt. A szabadsagharc bukasa utén

k6tél

altali

haldlra

itélték,

amit

Haynau

golyé

altali haldlra valtoztatott. 1849. okt. 6-4n az aradi vaiban agyonlotték. schweinfurti zold : rézarzenit-acetat — pigment. Rovarol6é szer is. Mérgezé, ma mar nem hasznaljak.

Schweitzer, (orvos,

Albert

(1875—

orgonamtvész,

zenetudds,

): német

polihisztor

evangélikus

teoldégus,

iré, Goethe-kutaté stb.), korunk ismert humanistaéja. Strasbourgban egyetemi tanar volt, 5< emellett mint kival6 Bach-interpretator szerzett vilaghirnevet. Elvégezve

az

orvostudomanyi

egyetemet,

1913-ban

misz-

szionérius-orvosként az akkori Francia LHgyenlitéi Afrika (ma Gabon Kdé6ztdrsasig) Lambaréné nevti telepuilésén kérhazat alapitott néger betegek gydgyitasara. Aldozatkész éserdei munkassaga kéltségeit irdi mtiveibél, orgonakoncertjeibél fedezte. Mint zenetudds

is nevezetes

(Bach-esztétika

; Bach-orgona-

miivek kiaddsa). Orgonaépitési tanulmanyai a modern német orgonaépitészet kiindulépontjava valtak. 1953-ban Nobel-békedijat kapott. Ennek dsszegéb61 kiilén telepet rendezett be leprasok gydgyitasara.

Schweitzer, Johann Baptist von (1834—75): német lassalleanus politikus. Lassalle haldla utdn az Altaldénos Német Munkdsegylet elnéke (1864—71), 1865-t61 a Sozialdemokrat ec. lap fészerkesztéje. Lapjaban a Brsmarckkal k6t6tt titkos megegyezése alapjan kormanybarat cikkeket jelentetett meg. A. Bebel és W. Liebknecht leplezték le arul6,

mint

Marx

jellemezte,

,,kiralyi

porosz

szocial-

demokrata”’ politikajat. Schweitzer Miklé6s (1923—45): matematikus. A Horthy-rendszer iskolapolitikaja kovetkeztében nem jarhatott egyetemre. Ennek ellenére a matematikai analizist értékes eredményekkel gyarapitotta ; ezek csak haldla utan (1947-ben) jelentek meg nyomtatasban. A fasizmus aldozataként halt meg. Emlékére a Bolyai Janos Matematikai Tarsulat minden évben ~ matematikai versenyt rendez a legtehetségesebb egyetemi hall-

gatok és fiatal szakemberek szdmara. Schweiz ; — Svdje Schwendener, Simon (1829—1919) : svajci szdrmazasu német

novényanatémus

és morfoldgus,

egyetemi

tanar.

A lichenizmus leirdja, az élettani anatémiai iranyzat megalapitdja. Schwendi, Lazar (1522—84) : esaszari hadvezér. Habsburg szolgdlatban harcolt a német és francia hadszintéren. 1564-ben mo.-i fé6parancsnok lett, de kevés sikert ért el. Meghitsultak a német birodalmi haderé tjjaszervezésére iranyuld tervei is. Schwerin: varos az NDK-ban, a 63 km? teriiletti ~i-to DNy-i partjan. ~ ker. székh.-e. L : 92 500 (1960). Vasuti

Scoccimarro

csomopont.

Erémt,

gépgyartas,

vegyipar, fafeldolgozas,

csonaképités, konfekcid- és élelmiszeripar. Dohanygyar. Zongoragyar. Schwind, Moritz von (1804—71) : német festé és grafikus.

Bécsben

tanult,

Miinchenben,

Frankfurtban,

majd

Bécsben dolgozott. A délnémet romantika egyik jelentés képviseléje, grafikai munkassdga is szamottevé. Schwyz [svic]: a svajci alapité kantonok egyike. A Zirichi-, a Zugi- és a Vierwaldstatteni-t6 k6z6tt fekszik. 908 km?. L: 78 000 (1961). Székh.-e: ~ (L: 10 300). Alpesi allattenyésztés, szévdés fafeldolgozd ipar; idegenforgalom. — Svdje névadé kantonja. Alemann eredetti szabad parasztok laktaék. Késébb a Habsburg grofok birtokaba keriilt. IJ. Frigyes csaszartél 1240-ben szabadsaglevelet kapott, amelyet a Habsburgok nem ismertek el. A Habsburgok elleni harcra 1291-ben Uri

és Unterwalden kantonokkal kététt szévetséget (6rdék v. svajei szévetség). (+ még Svdjc) Scilly-szigetek [szili...]: Nagy-Britannidhoz tartozé

kis

szigetcsoport

az

Atlanti-dcedanban;

16

km’.

L: kb. 2000. Enyhe, de viharos éghajlat. Zéldség- és viragkertészet. Scinteia, 1955-ig Scdnteia: a Roman Munkaspart K6ézponti Bizottsaganak sajtéorg4numa. 1931-ben alapitotték mint a Roman Kommunista Part Ké6ézponti Bizottsaganak lapjat. 1931-té1 1944 augusztusaig illegalisan jelent meg. A lapot a bukaresti ,,Scinteia Haza”’ nyomdaipari kombinatban nyomtatjak.

Scipio: rémai patricius csalad, az ékori Réma politikai életében jelentés szerepet jatszd Cornelius nemzetség egyik oldalaga. Nevezetesebb tagjai: 1. Publius Cornelius~ Africanus (Maior) (kb. i. e. 235—183). A masodik pun hdboru idején i. e. 211-t61 mint a rémai seregek parancsnoka sikeres hadmfiveleteket folytatott Hannibal ellen Hispdnidban, elfoglalta Uj-Karthagét, majd teljesen kiszoritotta a karthagdéiakat Hispaniabol. Késdébb

partra szallt E-Afrikaban, és Zamanal sulyos csapast mért

Hannibal seregére (i. e. 202). — 2. Publius Cornelius~ Africanus (Minor); tkp. Aemzlianus (kb. i. e. 185—129).

A harmadik pun haboru idején i. e. 147-td1 a rémai sereg fSparanesnoka. I. e. 146-ban elfoglalta Karthdgot és fdldig leromboltatta. Scitovszky Janos (1785—1866) : biboros hercegprimas, az 1848—49-i szabadsaghare idején pécsi ptispék, 1849 nyaran (Hdm Janos lemondasa utén) a csaszar esztergomi érsekké nevezte ki. A Habsburgok feltétlen hive, az ellenforradalom és az abszolutizmus egyik vezetdé alakja volt. scleroma (gor.): a ~-bacilus (Klebsiella scleromatis) altal okozott szévetszaporulat. Gydégyulasa heges kétegekkel jar. Az orrban (rhinc~), garatban (pharyngo~) és a gégében (laryngo-~) fordul eld. Kezelése gyégyszeres (vakcina, streptomycin), réntgenbesugarzas, esetleg mii-

téti. sclerosis

multiplex

(gér.—lat.-bdl),

sokfoltu keménye-

dés; idiilt lefolyasu, javuldsokkal megszakitott, tobb gécu idegrendszeri megbetegedés. Oka ismeretlen. Anatdémiai alapjat az idegrendszer fehérallomanydanak ktlonb6z6 helyein fellépé velétlenedési gécok és gyulladasos besztir6dések alkotjak. Tiinetei a gdcok helyét6l fiiggden: kettés

latas, remegés,

dasok stb. Scoccimarro

bénuldsok,

[szkoccsimarro],

az olasz munkdésmozgalom

Kommunista

vizelési

zavar,

Mauro

(1895—

kiemelkedé

harcosa,

zsibba-

az

oe Olasz

Part orszdgos alelndke. Részt vett a kom-

munista part szervezésében (1921), 1923-tdl tagja a K6ézponti Bizottsagnak s hosszabb idén at Titkarsaganak is. 1926-t61 43-ig bértonben, ill. szamiizetésben volt. 1943tol 45-ig a Nemzeti Felszabaditas Bizottsaga tagjaként az ellenallasi mozgalom egyik vezetdje s 1944-ben a nacik altal megszallt teriileten az ellenall6kb6l alakult ideiglenes kormany tagja lett. 1945-t6] 47-ig a koalicids kormaény pénziigyminisztere, 1948-ban a szendtus alelndke volt, azéta a szendtus kommunista csoportjanak vezetdje.

44

seb

Scott, Cyrill Meir (1879— ): angol zeneszerzé. Az impresszionizmusra tamaszkod6 misztikus-egzotikus hangt zenemtiveket komponalt. Féként dalai népszertiek.

Scsipacsov, Sztyepan Petrovics (1899— ): szovjet-orosz kélté, kétszeres Allami dijas. Lirdjaban, poémai-

Zenekari

az épit6munka lendiilete, a szovjet haza és nép szeretete, valamint a béke vagya ibletik. Nagylélegzetti poémat irt Leninr6él. Magyarul megjelent kétete Az ustékés. Sesorsz, Nyikolaj Alekszandrovics (1895—1919) : orosz forradalmér, a polgarhéborti’ hése. 1918-ban belépett az Oroszo.-i Kommunista Partha. A polgarhaborti és intervenciO idészakaban Ukrajnaban megszervezte a hiressé valt Bogunszkij-ezredet, amelynek parancsnoka lett. Tevékenyen részt vett a felszabaditott ukran teriileteken a szovjethatalom létrehozdsdban. Ifji kora ellenére hésiességéért, batorsagaért és a forradalom tigyéhez val6é téretlen hiségéért nagy tekintélyre tett szert mind a hadsereg, mind pedig a lakossag korében. Harcban esett el. Sesukin, Borisz Vasziljevics (1894—1939): szovjet

miiveket,

kamarazenét,

zongoramtiveket

(Indian Szvit), operakat, balettet irt. Scott, Robert Falcon (1868—1912): kapitany, angol sarkutazo. 1901—04-ben expedicidjaval egyiitt nagy nehézségek kézepette a 82° 17’ Dsz.-ig jutott el. 1910—12-i masodik utjan sok viszontagsag utan elérte a Déli-sarkot, de csalddva tapasztalta, hogy Amundsen négy héttel megelézte. Visszatérében tarsaival egyiitt tiizelé- és élelmiszerhidny, valamint betegségek kovetkeztében meghalt. Holttestét 1912. nov.-ben a keresésére kildott mentédexpedicid talalta meg feljegyzéseivel, életének utolsé napjaiig irt napldjaval (Scott utolsd utja) egyutt.

Scott, Sir Walter (1771—1832): skét szdrmazdsi angol ird, kolté, a romantikus térténeti regény legnagyobb mestere. Palyaja kezdetén a skot népkoltészet hatasat mutatéd romantikus elbeszél6 kélteményeket irt. 1814-t61 irt torténeti regényei, a skét—angol kiizdelmek témakérét feldolgozé6 Waverley, Rob Roy, Kenilworth, a k6zépkori angol kérnyezetben lejatsz6dé6 Ivanhoe sth. uj mifajt teremtettek. EH regények érdekes cselekményé-

vel, szines taj- és személyleirdsaival, eleven

parbeszédei-

vel, a torténeti korok elmélyiilt, levegdéjében, kiilsdéségeiben, is hitelességre torekv6 abrazolasaval Hurdpa-szerte ismertté valt és megalapozta e miifaj népszertiségét. A magyar irodalomban elsésorban Jésika Miklésra hatott. — Irod. Lukacs Gy.: A térténelmi regény. 1947.

scottsboréi

iigy : 1931-ben

indult birésagi eljaras az

ban a legnemesebb emberi érzések, a szerelem, a baratsag,

szinész,

filmszinész,

Kiemelkedé totta

az

alkotasait

(Lenin

oktébere,

SZU

a

népmitvésze,

Allami dijas.

Lenin-filmszerepekben

Lenin

1918,

Puskas

nytj-

ember).

Seudéry [szkiidéri], Georges de (1601—67): francia iré. Finomkod6é stilusti regényei, héskolteménye (melyet Boileau szellemes kritikajaval tett nevetségessé) elavultak. Nevét a Cid-vitaban Corneille ellen intézett tamadasa tartotta fenn. Seudéry, Madeleine de (1607—1701): francia iréné, Georges de ~ htga. Szalonja a 17. sz. masodik felében a presziéz nék (—preciozitds) tarsasaganak egyik kézpontja volt. Terjedelmes és. finomkoddé szerelmi regényei ma mar élvezhetetlenek. Clélie c. regényének

USA Scottsboro varosaban (Alabama) 9 néger fiu ellen két fehér lanyon elkévetett erdszaktétel hamis vadjaval. 8 fiit halalra, egyet életfogytiglani bodrténbiintetésre

ismertté

{téltek, ami az USA-ban és az egész vildgon széles kort tiltakozast valtott ki, olyannyira, hogy az itélet végrehajtasat elhalasztottak. Az amerikai munkasmozgalom

tanbul azsiai partjan jelentés peremvaros, > Uskiidar. — 3. t6 a jugoszlav—alban hataron, — Shkodéri-t6.

és a haladdé szervezetek szivés harca eredményeként végul valamennyien kiszabadultak (az utolsé 1950-ben). Seranton [szkrenton]: varos Pennsylvania allamban

(USA), L: 110273 (1960). Antracit- (feketekészén-) banyavidék k6zpontja, textil- és gépgyartas. seraper [szkrépo] féldmunkagépek Seribe [szkrib], Eugéne (1791—1861): francia dramairé. Elsésorban vigjatékaival valt kedveltté. Eréssége a helyzetkomikum itgyes kihasznaélasa, a cselekmény 6tletes felépitése, kittin6é szinpadtechnikaja. Legjobb, ma is

jatszott torténeti vigjatéka az Egy pohdr viz. Szamos operaszévegkényvet (A portici néma, Fra Diavolo, Hugenottak stb.) és elbeszélést irt. Seripps— Howard-konszern [szkripsz hauad-]: amerikai ujsagkonszern, az USA egyik legnagyobb tékés lapkiadé vallalata. E. W. Scripps (1854—1926) alapitotta,

s 1920

utéan

R.

W.

Howard

fejlesztette

tovabb.

Hiusz ujsagot ad ki, amelyek az USA imperialista politikéjanak szdcsévei. serub [szkrab] ang. ’cserjés’>: kemény lombia, tovises, 6rékz6ld cserjés Ausztraliaban. scrubber [szkrabo] gdztisztitds). Sesedrin, Szilvesztr Feodoszjevics (1791—1830): a 19. sz. elsé felének legjelesebb orosz tajképfestdje. Hosszti idén at dolgozott Rémaban, de miivészete itt is jellegzetesen orosz maradt. Egyes késdi mtiveiben mar a plein air festés kibontakozasa figyelheté meg.

Seserba,

Lev

Vlagyimirovics

(1880—1944):

szovjet

nyelvész, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja. Munkassaga a nyelvtudomanynak j06forman minden agara kiterjedt, foglalkozott dltalanos és kisérleti fonetikaval, lexikografiaval. A fonéma-elmélet megalapitdja. Seserbakoy, Dmitrij Ivanovics (1893— ): szovjet geolégus, geokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja. Alapveté kutatasokat folytat a ritka fémek és radioaktiv elemek foldtana és geokémiaja teriiletén.

valt

részlete,

A

szerelem

térképe

szerelemhez vezeté utakat magyarazza. Scutari: 1. varos Albdnidban, — Shkodér.

a

—

boldog

2. > Is-

Seylla és Charybdis : — Szkiilla és Khariibdisz SD, Sicherheitsdienst : titkos

rendéri

alakulat

a fasiszta

Németo.-ban,

Hitler

diktaturajanak egyik terrorszervezete. Az >SS keretében jott létre, eredetileg mint a naci part politikai ellen6rz6 _szerve. A fasizmus uralomra jutasa utan hatalmat az allamapparatus f6lé is kiterjesztette, s fontos szerepet kapott mint a kémtevékenység és a kémelharitas iranyi-

toja. Miutén Himmler, az SS vezetdje 1936-ban kezébe kaparintotta az egész német rendérség iranyitasat, az ~ a —Gestapo cstcsszervévé alakult. A II. vilaghabort idején jelentds szerepe volt a megszallott teriileteken a naci terroruralom kialakitasaban. Se: a szelén elem vegyjele. Sé: otk., Vas m., szombathelyi j. L: 490 (1960). Seaborg [szibag], Glenn Theodore (1912— ): amerikai kémikus, egyetemi tanar. 1961 dta az USA atomenergia-bizottsaganak elnéke. A transzurdnok kémiadjaval kapesolatos felfedezéseiért 1951-ben HE. M. McMillannel megosztva kémiai Nobel-dijat kapott. Felfedezte a pluténiumot, americiumot, forniumot.

kitriwmot,

berkéliumot és kali-

Sealsfield [szilzfild], Charles; tkp. Karl Anton Postl (1793—1864): osztradk iré. Hosszabb ideig az USA-ban és Mexikoban élt. Az amerikai élet, a kialakulé uj nemzetek és a sajatos amerikai kapitalizmus kibontakozasanak kitGné megfigyelésébél sziilettek egzotikus targyu, realista regényei (Tokeah, A tulvildgi adossdg, A vén squatter). sealskin, szilszkin (ang. fokaprém’) : —nemes szérme SEATC, South-Hast Asia Treaty Organization [szausz-

iszt éjso triti égondjzésn]:

— DélkeletAzsiai Szdvetség

Seattle [szietl]: varos az USA-ban, Washington tagallamban. L: 551 500 (1960). Forgalmas tengeri kik6t6

a Csendes-dcean dblében, a Puget Sundben (behozatal: selyem ; kivitel: fa, gabona, hal). Fa-, papir- és malomipar, hajo- és repiilégépgyartas. Flottatamaszpont. seb: valamely szerv v. szévet sériilése erémitivi, hév. vegyi hatas kévetkeztében. A sériilést okoz6 eszk6ztél,

Sebastian

valamint

az

hasitott,

45

erdhatés

mddjatél

szurt, szakitott,

fiiggden

roncsolt ~.

lehet

vagott,

A hé- és rontgen-

sugar égési, a vegyszerek dltal4ban mardsi ~et okoznak. Elsésegély-nytijtaskor fontos, hogy rafertézés (superinfectio) ne toérténjék; a ~et csirdtlanitott (sterilis) gézzel, vattaval lefédve bekétik és stlyosabb sérilés esetén a beteget sebészi gyégyintézetbe szallitjak, ahol a~ végleges ellétasdt sebészszakorvos végzi el. Béséges sebvdladék esetén a genny elvezetésérél szivékétéssel v. drénesével gondoskodnak.

hogy a ~et

megdévjak

a teljes nyugalmat

megtelepedése

szepszissel

6s

a fertézést5l,

és a gydgyuldshoz

biztositsAk ; ezért

(~fertézés)

korszerti

minél

ritkdébban

ellen

aszepszissel,

anti-

sebkezeléssel

védekeznek,

mert

sulyos esetben a fertézés altalanos vérmérgezés (szepszis) forrasiva valhat. — Irod. Ladaényi J.: Gyakorlati sebellatas. 1957. Sebastian, Mihail (1907—45): roman iré, szinmiifrd, irodalomkritikus. Realista draémdiban a pénz uralmatél megrontott polgéri tadrsadalom problémait ic. asete sscoscthcaccetetteeeeree Gry OrstconlOre, einen ie: meter Gyorsvonati(Mo:con) ieee ebn ce see ee Orkén (12-es szélerésség)............. Repiiligép (turbécsavasos)............ Repilégép (sugdrhajtdsos) ............

15

16,7 25,0 25,0 36,9 180 278

| }

Hangsebesség (1 C°-i Lat nyomasti levegijDED) ease Seciaetas cecrdoncien years

eee

Kozmikus

sebesség

eee

Fo.

ci .ccse. deat

|

60 90 90

| | |

650 1000

133

1195

|

464

Kozmikus sebesstg: TL. oc) nsend os one HEM RCD CSSCR eo9ns savas wlpeutie errs, a sk oeeste rs

54

| |

332

Az Egyenlité egy pontjinak forgasi sebes-

BEE

3,6 5 26 47

|

1670

7 912

28 482

11 189 299 796 000

402 800 1079 265 600

sebességvalt6é : géprész, a gép fordulatszamanak és ezéltal miikédési sebességének valtoztatasdra. Felhasznalasra keriil minden olyan gépezetben (pl. gépjarmtben, szerszamgépeken, szévégépeken stb.), ahol annak mtikédéséhez kiil6nb6z6 sebességfokozatok sziikségesek. A mechanikus ~ lényegében, kiilénbéz6 atméréjti, a hajtott tengelyhez csatlakozé fogaskerekekbél all, melyek egy a motor 4ltal hajtott fogaskerékhez csisztathatok v. mas mdédon, kapesolhaték. A kapcsolat révén a hajtott tengely fordulatszama és igy a gép mtikédési sebessége a hajto és hajtott fogaskerekek atmérdéjének aranyaban mddosul.

Sebestény tanar,

az

korszerii

Gyula

(1887—1954):

orvostudomanyok

sebész,

doktora,

egyetemi

Kossuth-dijas.

A

tiidédsebészet hazai megalapitdja.

Sebestyén Irén, Németh Gyulané

(1890—

): nyel-

vész, muifordité, a nyelvtudomanyok doktora. Munkassdganak f6 teriilete a finnugor és urali nyelvek rokonsaganak vizsgélata és az urali édshaza kérdése.

Sebestyén Karoly, Cs. Sebestyén (1876—1956): etnogréfus. Nagy tudomanyos igénnyel vizsgélta a magyar haz és a parasztbutorok kialakulasat és fejl6dését. sebészet, chirurgia, kirurgia : az orvostudomanynak az az aga, amely a test széveteinek folytonossagdt megszakitva, testiiregeket megnyitva sebzéssel orvosolja a betegségeket (— miitét), ill. mfivi sebzés nélkiil gydgyitja a csonttdréseket és {ziileti ficamokat. Az utolsd évtizedekben elért nagy haladdsat

ismeretek

a biolégiai,

kérbonctani,

gyarapoddsdnak,

kidolgozdsanak,

az

az

élettani

aszepszis

érzéstelenités,

és kortani

mddszerei

a mtszerek,

valamint

a miitéti technika tékéletesedésének készénheti. Az eredetileg egységes ~ ma mar tébb agra valt szét ; onalld

tudomanyaggé

valt

a

baleseti,

a

hadi,

az

uroldgiai,

az ortopéd-, az agy-, a tiidé-, a sziv-, az ideg-, a kozme-

tikai, a plasztikai és a szaj~. — A régészeti leletek bizonys4ga szerint mar a legrégibb népek is végeztek sebészi beavatkozasokat, és sokszor meglep6é ismeretekkel rendelkeztek. Idegen testeket és béréléskédéket tavolitottak el, eltért végtagokat szép eredménnyel sineztek, amint ezt pl. a korai kékorszakbol szarmazé csontleletek igazolj4k. Az i. e. 5. évezredben az degyiptomiak a csonttéréseket mar parnazott sinekkel kezelték.. Babilonban az i. e. 3. sz.-ban ismerték a melliireg gennyes izzadmanya lebocsétasanak mddjat, a koriilmetélést (cireumcisio), az érvdgdst, a képiilydzést. Palesztina-

~ét (332 m/sec) atlépni. A fénysebesség 299 796 km/sec. A fénysebességnél nagyobb -~gel.energiat tovabbitani a > specidlis relativitdselmélet tanitdsa szerint elvi okok-

ban

b6él nem lehet. — A~ mérésére tébb mddszert dolgoztak ki, pl. jarmfivek ~ét —tachométerrel, repiilégépekét

kiirtést végeztek. Kindban ugyanebben az idében a bélsebeket 6sszevarrtaék, kasztraciét végeztek, a halyogot

i. e.

1400

kériil

amputadlast,

csdszarmetszést,

lép-

46

sebgyégyulas operaltak, a csonttdréseket eredményesen gydgyitottak. Indidéban az i.e. 2. — i. sz. 8-9. sz.-ban a bélelzarédast hasiiregi mutéttel gydogyitottak, bélvarrast alkalmaztak, a lagyéksérvet visszahelyezték, és a sérvkaput akupunkturaval szikitették. A halyogot az eliilsé szemlencsetok felhasitasa Utjan legelészér Indiaban operaltak, az orr sériiléseit a homlokrél vett bérlebennyel plasztikailag helyreallitottak, ajak- és fiilkagyld-potlast végeztek az arcbér segitségével. Az ékori Gérégo.-ban amputacidkat végeztek, a koponyatéréseket lékeléssel gydgyitottak, a talyogot késsel v. izzé vassal megnyitottak, a rakos

daganatokat

kimetszették, a csonttéréseket

mes-

terien gydgyitottak. I. e. 300 koriil Alexandriaban a boncolas

megkezdése

és ez a ~nek

lehetévé

tette

az

anatémiai

nagy szolgalatot tett:

kutatast,

felismerték az agyi

idegeket, ismerték az érlek6tést, ami késébb hosszu idére

feledésbe meriilt. Rémaban

i. e. 91 kériil a gérég Aszkle-

piadész (i. e. 124— 7) végzett elséként légesémetszést. Az i. sz. 1, sz.-ban Cornelius Celsus De medicina c. munkéja szerint a vérzést mar érkétéssel csillapitottak, ismerték a sériilt végtagok jd elhelyezésének a lehetdségét, az aliztiletek

kezelését,

és pontosan

leirtak

a hdélyageltavo-

litast. A 2. sz. legnagyobb sebésze, Antyllos mar érkioblésédést (> aneurysma) is operalt, a légesémetszést a léges6 kimélése miatt a 2. és 3. porcgytirti kézétt végezte. A 2. sz.-t6l kezdve Galenws (i. sz. 181?—201?) munkassaga utén a ~ hattérbe szorult, fejlédése megtorpant, sé6t mar ismert miitéti eljd4rdsok is feledésbe mentek. A ~ fejléddésében nagy jelentéségii volt A. Vesalius (1514—64)

munkassaga,

aki

kiépitette

az

anatdmiat,

és ett6l kezdve a ~ mar nem is tért le az anatémia alapjairol. Paracelsus (1493—1541) tanitvanyai koztl F. Platier ismét bevezette a bélelzarédas gyégyitasaba a

hastiregi mutétet, és sikeres magas hdlyagmetszéseket (sectio alta) végzett. A nagy francia sebész, A. Paré (1510—90) a ~et a tébbi orvosi szakmakkal egyenranguva tette. Nagy érdeme a veréerek lekétési technikajanak a

kidolgozasa, az amputdcidk végzése egészséges szovetekben, az 1zz6 vas kiszoritésa

a vérzéscsillapitasbol, a forrd

olajé a sebkezelésbél. Felfedezte a 1étt sebek gyégyitasat szaraz

k6téssel;

fdlésleges

ettdl

kinzdsa.

(1560—1634)

elsének

kezdve

sztint

Németo.-ban

végezte

meg

a sebesiiltek

Fabricius

Hildanus

a hénaljaérok

nyirokeso-

moinak eltdvolitésdt emlérdknal, els6nek tavolitott el magnessel vasszilankot a szembé6l, és kévetelte, hogy a

sebészek

az amputacidt

mindig

ép szévetben

végezzék.

A 17. sz.-ban a ~ nem sokat fejléd6tt, mert megoldatlan

volt a fajdalomesillapités problémaja, és a sebfertézések is sok aldozatot kéveteltek. Legelészér 1846-ban G. T. Morton (1819—68) fogorvos végzett eredményes ¢éleraltatast. Késébb kideriilt, hogy éter-altatasban fajdalom nélkil lehet operdlni, és ez dénté mddon segitette eld a ~ fejlé6dését. 1847-ben a francia J. P. Flowrens (1794— 1867) felfedezte, hogy a kloroform altaté hatasa gyorsabb és kellemesebb,

mint

vel az amputdcidk esetében a haldlozasi ardnyt46%-rol 15%-ra csdkkentette. A fenolgéz6k alkalmazasat kellemetlen mellékhatésai miatt el kellett hagyni, de a mttéti eszkézéket tovabbra is fenolban tartva sterilizaltak. A mutét elétti kézmosas és kézsterilezés azonban ekkor még nem vonult be a gyakorlatba, annak ellenére, hogy a magyar Semmelweis Ignac (1818—65), az aszeptikus sebkezelés megalapitéja, mar 1847-ben ramutatott a klérmeszes kézmosdés nagy jelentéségére a fertézések

Atvitelének meggadtolasdban. 1881 tajan R. Koch (1843— 1910) és munkatarsai néhany év alatt feltartak a sebfertézések egész teriiletét bakteriolégiai szempontbdl, ennek eredményeként a kémiai dezinficidlashoz az aramlé forré gézzel és forrdé levegével térténé fizikai fertdétlenités és sterilezés csatlakozott. A német K. Schimmelbusch (1860—95) érdeme, hogy a mitétekhez hasznalt fehérnemtik és eszk6z6k sterilizalasra alkalmas készilékével (gézsterilizdtor) lehetévé tette az aszepszis bevonulasat a ~be. Ezt kévette a miitét eldtti kézmosas és kézfertdtlenités, valamint a steril gumikesztyik hasznalatanak bevezetése. Az aszepszis és a megfelelé érzéstelenités ismeretében a 19. sz. végén kidolgoztak a gyomorcsonkolas, a gyomor-bélegyesités, a strima, az epehdlyag miutétjeinek technikajat, a 20. sz. elsé felében pedig kialakult a mellkasi ~, a — szivsebészet, a — tiiddsebészet,

az agy-, a gerincvelé-, az —- idegsebészet. — Mo.-on a korszera ~ megalapitoja Balassa Janos (1814—68), ismertebb mtiveléi Dollinger Gyula (1849—1937), Polya Jené (1876—1944), Wiénternitzg Arnold (1872—1938), Verebély Tibor (1875—1941), Manninger Vilmos (1876— 1945), Hiltl Humér (1868—1940) és Hutil Tivadar (1885—1956) voltak. — TIrod. Littman I.: Sebészeti miutéttan. 1953; Részletes Soltész—Téth: S. 1956;

infiltrdcids érzéstelenités alapjait. Ezt kévette a vezetéses érzéstelenités modszereinek kidolgozdsa, amit eldsegitett a kokainnaél kevésbé mérgezé novokain és az adrenalin felfedezése. A német A. Bier (1861—1949) Berlinben 1890-ben megalapozta a gerincveldéi érzéstelenités méddszerét. Sikeriilt a ~i beavatkozdsokra veszélyes sebfertézéseket is kikiisz6bélni. J. Lister (1827—1912) angol sebész 1867-t61 kezdédéen a miitéti teriiletet fenolgézokkel elarasztva tisztitotta meg a levegét a baktériués paraffinozott,

fenollal

atitatott

kétéssel

tar-

totta tavol a sebektél a mikroorganizmusokat ; ezzel megalapozta az antiszepszis fogalmat és tanat. Mdodszeré-

s. Szerk.: Hedri J. Thorwald:

E. A

1953; s. év-

szazada, 1959; Nagy D.: Sebészeti anatémia. 1960; Bugyi I.: Gyakorlati s. 1—2. két. 1960—61; Kémar Gy.: Allatorvosi s. (A fej és a térzs sebészete.) 1955; KomarGy.: Allatorvosi s. (A végtagok sebészete.) 1960. sebgyégyulas : regeneraciés folyamat, melynek révén a test valamely részén keletkezett folytonossdgi hiany, a seb kikiiszébélédik. Meggatolja az elvérzést és korokoz6 szervezetek behatolasat. (+ még regenerdcid) Sébor Janos (1890— ): erdémérnék, egyetemi tanar, a mtiszaki tudomanyok kandidatusa. Féldméréstani

kérdésekkel foglalkozik. A hazai fotogrammetria terén végzett uttérd munkat. (Altaldnos geodézia, 1953—55.) seborrhoea (lat. ’faggyi’ + gor. ’folyik’ szdbdél)>: a bor faggyumirigyeinek tulzott mikédése, a bért zsirossa,

maskor korpaszerten hamldéva, gyulladdsra hajlamossa teszi. A fejbér ~ja a kopaszodas gyakori oka. secco, al secco ol. ’szarazra’): a falképfestésnek az a modja,

amikor

a szineket szaraz vakolatra festik enyves

festékkel. Részletezébb dAbradzoldst tesz lehet6vé, ellentéte, a nedves vakolatra festett — fresko.

az éteré. N. I. Pirogov (1810—81)

orosz sebész a kaukaézusi harctéren bevezette a kloroformaltatast a hadi ~be. Késébb a kloroformos altatas lassan mégis tért vesztett, mivel bizonyos mértékben veszélyesebbnek bizonyult, mint az éter-narkdézis. A korszert helyi érzéstelenités a kokain felfedezésével (1884) kezdédott. A német C. L. Schleich (1859—1922) 1892-ben ajanlotta, hogy a mititéti teriilet széveteit rétegenként infiltralj4k hig kokainoldattal, és ezzel megvetette az

moktdl,

Sedlnitzky

mint

secessio sejtfallal ellentétben a sejt 616, aktiv alkotdrésze. A kiilvilag ingerei elészér a ~t érik, az anyagesere folyaman ki- és beéramldé anyagok rajta hatolnak at, és kézvetitésével hat vissza a sejt a kérnyezetére. A sejtek felszinén fizikokémiai tényez6k hatasdra a protoplazma mas szerkezetet alakit ki, mint a sejtek belsejében. A~ felépitésében féleg fehérje- és lipidmolekulak vesznek

A sejt szerkezeti

vazlata

Noévényi sejtek (Az aAllati sejtekkel ellentétben

rs mag, 2. magvacska, 3. maghartya, 4. citocentrum, 5. Golgi-késziilék, 6. chondriosz6ma, 7. vakudélum, 8. sejthartya

szilard celluléz

sejtfal

hatdrolia

a novényi sejteket)

részt,

de itt tébb

a lipidmolekula,

mint

az

endo-

plazmaban. Szerkezetét ugy képzelik el, hogy a fehérjemolekulak, amelyek hossztengelyiikkel a felszinnel parhuzamosan futnak, d6sszefiigg6 réteget alkotnak, a lipidmolekulak pedig a fehérjemolekulak rétege k6z6tt a felszinre merélegesen helyezkednek el. [gy a ~t parhuzamos fehérje- és lipidlamellak épitik fel. Az 616 sejt hatarfeliiletének kiilénleges sajatsaga, hogy datenged olyan anyagokat, amelyek az egyszert fizikokémiai torvények alapjan nem hatolhatnanak rajta at, és visszatart olyanokat, amelyek atjutasa hasonldé élettelen hartyaén mindig bekévetkezik. ~ taldlhaté a sejt belsejében is, pl. a citoplazma és a mag, a kondrioszOmak stb. érintkezési feliiletén, ahol szintén fontos anyagforgalom bonyolddik

le. sejtizmok, myonema gor. ’izom’ szdbdl>: egysejtt allatokban eldfordulé, dsszehuzdddsra képes fonalak. Tobbnyire az ektoplazmaban helyezkednek el. Ingerek hatasara hirtelen megrévidiilnek, majd ujra kinytlnak. Segitségiikkel egyes spdéras fajok féregszertien mozognak. Egyes csillésok (pl. a kiirtdllatkak) sejtizmaikkal testii-

ket hirtelen d6sszehizhatjak, mas fajok (pl. a harangallatkak) izmos nyeliiket tekercsrugé mddjara be tudjak csavarni. sejtkézétti jaratok, intercelluldris jdratok sejtszervek 68 a > szintestek. A ~ek bizonyos élettani funkcidk (anyagesere, ingerlékenység, mozgas, osztédds, nédvekedés stb.) lebonyolitaséra képesek. (még sejtian) — 2. (munkdésmozgalom) a munkaspartok alapszervezetének egyik formaéja. Kuléndésen az

ilegalitasban

mtkédé6

jelentés szerepe. 3—5 tagja volt.

Egy

kommunista

illegdlis

partokban

part~nek

volt

rendszerint

szilard burok ; sejtfal: a névényi sejtet hataroldé a — protoplazma terméke. Kémiai dsszetételét tekintvo foként

cellulézbél

és ligninbél

All, amelyet

hemicelluldz,

pektin stb. kisér. A gombak ~a elsésorban kitint, a nad és a zsurlék ~a kovasavat tartalmaz. Rendszerint nem egyenletes vastagsigban alakul ki, hanem rajta jellegzetes vastagodasok keletkeznek.

4 Uj Magyar Lexikon VI.

niitt hasonld médon megy végbe. Az oxigén a ~ utjan kapesolddik be a szervezet anyagesere-folyamataiba (— légzés). A ~ folyamén a szervezetben egyéb folyamatok soran viszonylag egyszerti szerves vegyitiletekké lebontott tapanyag végsé oxidacidja, ,,elégetése’’ torténik meg. Az oxidacids folyamat még igen egyszerti vegyiiletek esetében is nagyszamu lépésbdl all, fokozatosan megy végbe. Ily mdédon az energia is kis részletekben valik szabadda,

ill. alakul kémiai

energidvé,

ami a szer-

vezet szamara elénydsebb energia-felhasznalast tesz lehetévé. A folyamatban kézponti szerepe van az — acetilkoenzim-

A-nak, mert a felvett taplalék mindéségétdl csak-

nem fiiggetleniil a szénhidratokb6l, zsirokbol, sét a fehérjéket felépit6 aminosavak egy részébél is keletkezhetnek olyan k6zti termékek, melyek a koenzim-A-val acetilkoenzim-A-t képezhetnek. Ez a vegyiilet egy bonyolult, sok lépésb6l alld kérfolyamatba lép be, melyet a folya-

mat részleteinek felderitésében nagy érdemeket két tudésrél

> Szent-Gyorgyi— Krebs-ciklusnak

szerzett

neveznek.

A kérfolyamatban jatszédik le a ~ elsé szakasza. Ebben egyrészt a taplaléklebontas egyik végterméke, széndioxid keletkezik, masrészt megindul a hidrogénaktivalas folyamata oly médon, hogy a kiilénféle dehidrogendz- és flavinenzimek (mint pl. a — borostydnkdésav-dehidrogendz, a —diafordz) az anyagokrél a hidrogént lehasitj4k és koenzimek utjan megkétik. A folyamat masik szakasza a tdpanyagrol lehasitott hidrogén egyesiilése oxigénnel

selejt

50

sejtmag vizzé. A szévetekbe és sejtekbe jutott oxigén az tn. —citokromok utjan jut el a hidrogénnel valé egyesiiléshez. Végeredményben tehat a ~ soran, bonyolult folya-

szodnak le. A ~i vizsgdlatok célja az alaktani leirds mellett ma mindinkdébb a sejtek kialakulasdnak, mtk6-

matokon

-~vi médszerekkel.

keresztil,

sz&mos

enzim

k6ézremtikédésével

a tapanyagok vizzé és széndioxidda alakulnak at. Az oxidacidé jelentés energiatermelé folyamat ; a felszabadult energia kémiai energia formajaban az — adenozintrifoszfdtban halmozdédik fel, melyb6l a sejtek a sziikségletnek megfeleléen tudnak egyéb élettevékenységeikhez energiat felhasznalni. Ha pl. a > piroszdldsav (amely a szénhidratok lebontasa, a > glikolizis soran keletkezik) oxidacidjat

tekintjiik, 6sszesen 15 nagy energiaju foszfatkdtés képzodik adenozintrifoszfat alakjaban. Egy foszfatkétés kb. 12 000 cal energidnak felel meg. sejtmag, nucleus (lat. ’mag’>, karyon (gor. ’mag’): leginkibb a sejt kézepén elhelyezked6, tobbnyire gémbélyt, de gyakran a sejt alakjdhoz alkalmazkod6 testecske. Elében is megfigyelheté specialis mikroszkdépi

désének,

fejlédésének,

anyageseréjének

A~

nyomonkévetése

szoros kapesolatban all a szdévet-

tannal, a biokémidval,

a fejlédéstannal ; alkalmazza

ezek

méodszereit és eredményeit. Minthogy a n6vényi sejtek az éket k6riilvevé szilard sejtfal kévetkeztében zartabb egységet alkotnak, a névényélettan az élettani vizsgalatok egy jelentékeny részét is ~i mddszerekkel végzi (sejtélettan). — A sejt felfedezése az angol R. Hooke (1635—1703) nevéhez fizédik, aki a parafa mikroszképos vizsgdlata kézben (1665) apré iiregecskéket fedezett fel, melyeket sejinek nevezett el. A névényekben ennek a sejtes szerkezetnek dltalanos érvényét hamarosan felismerték, de a sejteket ecleinte tireseknek gondoltak. Az Allati szervezet szabdlytalan kis egységeit (a béka vorés vértesteit) a holland J. Swammerdam (1637—80), majd

az

ember

vorés

vértesteit

honfitarsa,

A.

van

Alkatrészei: a maghartya, amely a protoplazmatdl valasztja el, a magnedv, a kromatinallomany (kromatin, és akromatin) és a magvacska (nucleolus), amelynek valdszintleg a fehérjeszintézisben van, fontos szerepe. Kémiailag a mag tuilnyomorészt dezoxiribonukleinsavat, mig a magvacska ribonukleinsavat tartalmaz. A legtébb sejtnek egy magja van, azonban ismeretesek

Leeuwenhoek (1632—1728) sajdt készitési mikroszképjan figyelte meg elészor. O vizsgalta elészér a kiilénféle egysejtti lényeket is. 1834-ben az orosz F. P. Gorjanyinov (1796—1865) mondotta ki, hogy a sejtes szerkezet a novény- és Allatvilagra egyardnt érvényes. Megallapitasai azonban ismeretlenek maradtak, és a sejtes szerkezet elvének Altaldnositdésa a német T. Schwann (1810—82) nevéhez fiizédik. Ezzel indult el a sejtelmélet, melynek

két-, sét tobb magvu

megalapitasdban M. J. Schleiden német és J. E. Purkyné

eljarasokkal,

és régzités

utani

sejtek is.

kiil6nb6zé

A ~ot

szinezésekkel.

nem

tartalmazdé

sejtek nem tekintheték teljes értékieknek, mert szaporodasra képtelenek. Ilyenek a vérés vértestek és a trombociték. Egyes alsébbrendtii élélények (baktériumok, kékalgadk) morfoldgiailag nem tartalmaznak magot, de biokémiailag a protoplazmaban szétszérédva benniik is

kimutathatéd (magekvivalens). A protoplazma tomege és aw tomege kézétt meghatarozott ardny all fenn, melyet a Hertwig-féle magplazma-relacié térvénye fejez ki.

sejtmagosztédas, kariokinézis (gér. "mag + mozgas’» : a sejtmagvak

szabdlyos

v.

szabdlytalan

rendszerint az egész sejt osztdddsa kéveti.

szaporodasa ; A Hertwig-féle

magplazma-relacié térvénye értelmében, dsszefiiggés All fenn a mag és a plazma térfogata kézétt. Amint az arany a plazma erdteljesebb névekedése folytan megvaltozik, @ mag osztédni kezd. (A térvény ald] szamos kivétel ismeretes.) Ha a sejt osztédasa nem kéveti a ~t. tobb magvu sejtek (plazmédiumok) jénnek létre. ~ bekévetkezik > mitézis,

> meidzis

sejtmagvacska,

és

> amitdzis

nucleolus

esetében.

lat.) : a sejtmagnak

tdbb-

nyire a kézepén elhelyezkedé gémb alaku alkatrésze. Szdma egy v. tobb, gerinctelen Allatokban hianyozhat is. A sejtosztéddsok folyaman feloldédik. Kémiai vizsgalatok szerint nukleinsavakat, elsédsorban ribonukleinsavat tartalmaz, és valdszinileg részt vesz a plazmafehérjék szintézisében. sejtszervek, sejtorganellumok: az allati és névényi sejtek alakos elemei. Bizonyos miikédések elvégzésére kiiléniiltek ki a plazmabdél. Egyesek minden differencidlédott sejtben megtalalhatok, mdsok esak bizonyos életmdd, k6érnyezeti feltételek hatasdra fejlédnek ki. Megjelenésiik kiilénésen gyakori az egysejtti életforma legmagasabb fokaig fejlédott egysejti allati szervezetekben. Majdnem minden sejtben megtalalhaté a — sejikdzepont és a — mitochondriumok, az Allati sejtekben a Glolgi-késziilék; kilénleges ~ a taplalkozasi (sejtszaj) és az anyagcesere- (emésztd, liikteté vakudélumok), a mozgdsz (allabak, esillék, ostorok) és az ingerlékenységi (neuronéma, neurofibrillum) organellumok. sejitan, citoldgia (gér.-bél> : a sejtek alaktani felépitését, szerkezetét, miikédésbeli sajatsagait letrd bioldgiai tudomanyag. Alapjat az 616, de gyakrabban a kitlonbézé régzitészerekkel eldlt és specidlis anyagokkal szinezett sejtek mikroszképos megfigyelése képezi. A szinezd anyagok segitségével a sejt alakos elemei ttinnek eld meghatarozott szinben ; a modern méddszerek segitségével ma mar egyes anyagceserefolyamatok is nyomon kévetheték (citokémia). Igy pl. megdllapithaté, hogy

bizonyos

élotfolyamatok

a sejtnek

melyik

részén

jat-

eseh kutaték is részt vettek. A sejtelmélet abbol indul ki, hogy a sejt az Onalldé életre képes legkisebb 616 egység és hogy sejt csak sejtb6l keletkezhet. A sejtelmélet kialakulasdnak idészakdban éridsi jelentéséginek bizonyult, és Engels joggal sorolta a mult szdzad harom legnagyobb természettudomanyos felfedezése kézé. A _ sejtelmélet tovabbfejlesztéje R. Virchow (1821—1902) német kutaté volt, aki azonban a sejtek vizsgélatat lesztikitette a sejt morfoldégidjaénak és biokémidjanak részleteire és csaknem 100 évig gatolta a~ fejlédését. A sejtkutatas megrekedt, miiveléi nem tudték a ~t atfogd bioldgiai szemléletbe illeszteni. — A korszerti tudomany biralja a sejtelméletet, egyrészt mivel pl. a virusok a sejtnél kisebb, élonek tekinthet6 egységek, mdsrészt, mivel ez a szemlélet tagadja az é16 és élettelen anyag kapcsolataét, valamint magat a fejlédést. — A ~ fejlédésében nagy jelentdéségi volt

a

sejtkértan

megalapozdsa

R.

Virchow

altal,

aki

a betegségek lényegét a megfoghatatlan, misztikus elméletek vildgdbdél a szervezet anyagi részeire, a sejtekre vezette vissza ; ez a maga idejében halado elmélet volt. A magyar kutaték kéziil kiemelkedik arab nyelv, az —etidp nyelvek. E nyelvek minden eltérésiik ellenére is kézelebb Allnak egymashoz, mint az indoeurépai nyelvek. Fébb jellemzéik: kilonleges torokhangok, harommassalhangzés szogy6k6k, idéi jelleg nélkiili

anyaga a selyemlepke babjat véd6 burok legombolyithat6o

6se). 2.az ENy-i~ : arameus (szir, nabateus), kanaanita

igerendszer,

mellérendelé

mondatfizés.

—

Az

etidp nyelvek kivételével csak massalhangzékat jelélé irdsrendszert haszndlnak. A ~en beszélé népeket séme népeknek (szenitdknak) szokds nevezni. Semjakin, Mihail Mihajlovics (1908— ): szovjet szerveskémikus, az SZU Tudomdanyos Akedémidjanak tagja. Alapveté kutatasokat végez az antibiotikumok, vitaminok és mas természetes bioldégiailag aktiv vegylletek kémiaja terén. Semjén: 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., satoraljaujhelyi j. L: 850 (1960). Va.: Riese.

Semjénhaza ; étk., Zala m., letenyei j. Va.:

L: 1000 (1960).

Murakeresztur.

semleges

kdzetek,

neutrdlis

kdzetek:

az

52—65%

kovasavat (SiO,) tartalmazé kézetek. semlegesités : (vegy) — kézdmbésités

semleges nem, neutrum lat.) : > nem semlegesség : 1. politikai értelemben annak az allamnak

a helyzete,

amely

nem

vesz

részt az allamok

sem-

milyen katonai jelentéségi tamadd v. védelmi jellegt esoportosulasdban, tdmbjében. Llyenek pl. jelenleg Azsidban:

India,

Indonézia,

Burma,

Ceylon

stb.

Ha-

sonlé a helyzete a legtébb tijonnan fiiggetlenséget nyert afrikai allamnak. »tombon kivili’”?

Szokas még ,,el nem Allamnak is nevezni.

kételezett”’ v. — 2. haéboru

esetén annak az allamnak a helyzete, amely a hadviselék egyikéhez sem csatlakozik és a hadicselekményekben nem vesz részt. A semleges allamoknak a hadviseld allamokkal szembeni jogait és kételességeit a szdrazfoldi és a tengeri habortiban elsé izben az 1907. évi hagai békekongresszuson szabalyoztak. A ~ lényege a tartézkodas mindennemti hadicseleokménytél és a partatlansag a hadviselé felek iranyaban. A semleges allam teriilete sérthetetien,

nem

lehet hadszintér,

a szdrazféldi,

vizi és

légi teriiletére behatolé csapatokat, hadihajékat, repiilégépeket kételes lefegyverezni, ill. leszallasra kényszertteni, a hadviselé felek katondit teriiletére valé behatolas

esetén interndlni. A hagai egyezmény értelmében a semleges dllam nem szallithat fegyvereket és nem nytijthat pénzbeli tamogatast a hadviseléknek. Mind az IL., de méginkabb a II. vilaghaboru idojén a ~nek ilyen értelmt korlatozasat a semleges tékésdllamok zéme nem tette magaéva, és kiilénbéz6 mddon azon hadviselé felet v. hadvisel6é feleket tamogattak, amelyekhez gazdasdgipolitikai érdekeik fizédtek. A II. vilaghabort folyaman alakult ki a ,nem hadviselé allam” allamok tekintették magukat ,,nem

fogalma. Az olyan hadviselé fél’’-nek,

amelyek hivatalosan és aktivan nem vettek részt a hadicselekményekben, de minden mas mddon (anyagiakkal,

fegyverekkel,

élelmiszerekkel

stb.) tamogattak

az érde.

Semmelweis

keiknek

58

megfelelé6

hadviselé

allamot

v.

Trod. Hajdu Gy.: As. 1958. Semmelweis Igndc Fiilép (1818—65): lészorvos,

Elébb

az

orvostudomany

egyik

Allamokat.

magyar

legnagyobb

—

szii-

alakja.

a béesi sziilészeti klinikan, majd a pesti Rdkus-

(ma ~) kérhaézban dolgozott ; 1855-t61 a sziilészet tandra volt a pesti egyetemen. Erdeme a

gyermekdgyi ldz okémak és megeldézésének felfedezése 1847-ben. Kimutatta, hogy a gyermekagyi laz a kézénséges gennyvériséggel azonos betegség és nem ragalyos fertézés. Klasszikus kényve a gyermekdgyi lazrél Die Aethiologie, der Begriff und die Prophylawe des Kindbettfiebers cimen 1861-ben jelent meg. — Tanitasét csak halala utdan 20 évvel ismerték Semmelweis

emlékmivét megjelélt

el, amikor az orvostudomany

az aszepszis

jelentéségét

felismerte.

Ma ~t tekintik az aszeptikus sebkezelés megalapitéjanak. Bp.-i Strébl Alajos készitette. Emléktdblaval

budai

sziiléhazaban tervezik az Orvostérténeti

Muzeum létesitését. — Irod. Domany I.: S. kiizdelmes élete a tudomanyos igazs4g szolgdlataban. 1958. Semmering : az Osztrdk Mészkdéalpok K-i szarnydnak igen forgalmas hagdéja a Bécsi-medence és a Miirz-Mura volgye k6zétt ; 980 m. Udiiléhely és télisport-telep. semmisségi panasz: els6- v. masodfoku fellebbviteli perorvoslat az alséfoku birdéds4gok térvénysérté hatarozatai ellen. A~ alapjdn ind{tott perorvoslati eljarasban, ha a birdsag megallapitja a térvénysértést, az alsébbfoku birésag hatdrozatét megsominisiti (cassatio). Nalunk ma nines ~, az alsé birésdgok altal elkévetett torvénysérté hatarozatot — fellebbezéssel lehet megtamadni.

Semper, Gottfried (1803—79):

foglalkozott.

Semper, Johannes (1892— ): k6lto. 1940-ben észt mitivelédésiigyi

szovjet-észt ird, miniszter, majd egyéb kulturalis kézéleti funkcidkat téltétt be. Regényeiszinmtiveiben,

de elsdsorban

csiszolt

stilusti lirdja-

ban az Uj élet kibontakozasanak énekese. semplice [szemplicse] discus-sérv.

Servet, Michel; nyol

orvos

és

Miguel Serveto (kb. 1511—53):

reformaétor.

Nagy

hatdst

spa-

gyakorolt

az

unitarius egyhaz alapitéira (Blandruta, David F.). Az inkvizicié elé1 Genfbe menekiilt, ahol Kdlwin kezdeményezé-

sére a genfi allamtandcs mint eretneket Felfedezte a tiidé vérkeringését.

megégettette.

serviensek, szerviensek (lat. ’szolgdlattevék’) : a mo.-i korai

feudalizmusban

az

uralkoddé

osztdélynak

azok

a

tagjai, akik z6mmel a kirdly szolgdlatara voltak kételezettek. A kirdlyi~ csoportja lett a késébbi kéznemességnek, az uralkoddé osztaly egyik szdmottev6 rétegének gerince. Ezek eredetileg csak a kirdlynak, ill. megbizottainak szolgaltak. A kirdlyi birtokok rohamos bomlasa, a feudalis nagyurak hatalmaénak névekedése idején (a 13. sz. elején) a kirélyi ~ket is fenyegette a veszély, hogy maganuri fiiggésbe jutnak. Tiltakozé6 mozgalmuk eredménye az 1222-i aranybulla, amely elismerte a ~ nemesi kivaltsagait. Tovdbbi szervezkedésiik eredményeként jott létre a nemesi vdrmegye és benne a szolgabirdésag intézménye.

Servius Tullius (i. e. 6. sz.) : a hagyomany szerint Roma hatodik kirdlya az etruszk uralom idején. Neki tulajdonitjak az

un.

serviusi

alkotmany

kiadasdt,

amely

a varos

lakossagat nem szdrmazds (nemzetségek), hanem a vagyoni allapot és teriileti elvek szerint rangsorolta (—centuria); ezek szerint tértént a szavazas is. Az alkotmany biztositotta a plebejusok szdmara a szavazati jogot, de szem elétt tartotta a patriciusok érdekeit és megakadalyozta a plebejusok akaratnyilvanitasanak eredményességét. A hagyomany szerint ~ vette kériil a romai hét halmot fallal. Sesonk : a libiai sz4rmazasii X XII. egyiptomi dinasztia tébb uralkoddéjanak neve. Legnevezetesebb : I.~ (ur. kb. i. e. 945—920), eredetileg libiai hadvezér. Kb. i. e. 930ban elfoglalta Palesztinat. be sestertius : rémai eziistpénz az i. e. 3. sz.-tdl. Ertéke 2,5 —as

volt.

Setala, Emil Nestor (1864—1935): finn nyelvész és politikus, egyetemi tanar. Nevéhez fizédik a finnugor

eredetti jellegzetes hangtani sajatossag, a — fokvdliakozds elméletének kidolgozdsa, valamint a magyar és finnugor nyelvészetben haszndlatos hangjelélé iras dsszeallitasa. Legjelentédsebbek hangtérténeti, mondattani munkai, a finn nyelv german jévevényszavairél, a finnugor 6storténeti kérdésekrél és a Kalevaldrdl irt mtivei. A Fannisch-Ugrische Forschungen c. folydirat megalapitoja volt (1901).

Sevilla

Séte [szét], Cette [szet]: kik6t6varos D-Franciao.-ban, a Canal du Midi foéldk6zi-tengeri végpontjanal. L: 35 000 (1955). A bauxittermelés és vegyipar egyik fontos k6zpontja;

borkereskedelem,

szuperfoszfat-

és

bauxit-

kivitel; haldszat. Udiiléhely. Setubal : portugal kikétévdros az Atlanti-écedn partjan, Lisszabontdl DK-re. L: 50000 (1950). Tengeri halaszat és sdleparlas. Halkonzervkészités, cement- és foszfatgyartas. K6ornyékén szdéléés déligyitimdélestermesztés.

Seurat [szora], Georges (1859—91): francia festé, P. Signackal egyiitt a > neoimpresszionizmus (pointillizmus) képviseléje. Technikajat tudomanyos szinelméletekre alapozva, keveretlen aprdé szinfoltok egymas mellé helyezésével

térekedett

janak felkeltésére 84;

a természetes

szinhatas

illuzio-

(Vasdrnap a Grande Jatie-ndl, 1883—

Honfleuri kikété, 1886). Rendszerbe foglalta a szinek

és a formak kifejezé értékét, hangulati jelentését. Késébbi mivei (Cirkusz) sok tekintetben elékészitették az expresszionizmust, a fauvizmust és a kubszemust. Sevesenko, Tarasz Grigorjevics (1814—61l): ukran k6lt6,

az

ukrdn

irodalom

klasszikusa,

fest6,

az

ukran

demokratikus forradalmi mozgalom harcosa. Jobbagyesaladbol szarmazott, foldesura udvari festének tanittatta.

Varsdban

Fr.

X. Lampi,

a pétervari

Akadémian

Brjullov tanitvanya volt. A pétervari mivészk6rék felfigyelve tehetségére kivaltottak a jobbagysorbol. Klasz-

szicista stilusi torténeti képeit s arcképeit késdébb felvaltottak az ukran nép életét tiikrézé realista kompozicidk. A festdi hivatast soha nem hagyva el teljesen, az irodalom felé fordult. Verseiben az ukraén népi énekesek hangjan szdlalt meg, természetes egyszertiséggel és benséséges liraval fejezve ki a jobbagysag keserveit, a szabadsag, emberi élet utani vagyddasukat. Elbeszélé kélteményeiben népének hési multjat idézi. Mtiveiben keményen birdlta az elnyomo rendszert és forradalomra szolitotta népét, ezért irasai nagy része csak kézirasban terjedhetett. Letartéztattak, majd katonai szolgaélatra kényszeritették és az irdstdl eltiltottak. Mégis folytatta tevékenységét. Kapcsolatba keriilt a forradalmi demokrata irdkkal, falurdl falura jarva terjesztette a forradalom eszméit. Masodszori letartéztatasanak szenvedéseibe belehalt. Munkassaga az ukran realista irodalom megalapozasét és elsé felviragzasat jelentette (Kobzos).

—

Irod. Baty—Dejes: 8S. 1954. Severing, Carl (1875—1952) : német jobboldali szocialdemokrata politikus. 1920-t6] 26-ig porosz, 1928-td] 30-ig birodalmi, majd 19380-t6] 32-ig ismét porosz beliigyminiszter.

1932. jul. 7-én, amikor a Papen-kormany

szét-

kergette a porosz szocialdemokrata kormanyt, tarsaival egyutt engedelmeskedett a felszdlitasnak és lemondott. A habort utén az NSZK-ban a szocidldemokrata part jobboldali vezetéihez tartozott.

Severn:

folyé Anglidban ; 338 km.

ben ered, a Bristol-6bélbe

torkollik.

A Merseyvel, a Trenttel és a Temzével ossze. Severus-dinasztia : — Septimius

Sévigné

([szévinyé],

Madame

A Cambriai-hg.-

80 km-en

hajézhato.

csatornak

kétik

Severus

de;

lednynevén

Marie

de Rabutin-Chantal (1626—96): francia frond. A f6varostél tavol é16 lednydhoz irt szellemes, kézvetlen hangt, klasszikus egyszertséggel fogalmazott leveleiben (melyek csak halala utan jelentek meg nyomtatasban) hi képet festett a XIV. Lajos korabeli udvari, tarsadalmi, politikai és irodalmi életrdl. Sevilla [szevilja], az édkorban Hispalis: varos DNySpanyolo.-ban, a Guadalquivir partjan, Andaliziaban ; ~ tart. székh.-e. L: 417 000 (1957). Kozlekedési esomépont,

forgalmas

kik6té.

Dohany-,

fa-,

fémfeldolgozé,

papir-, tiveg- és selyemipar. Kornyékén déligyiiméles-, olivaolaj-, sz6lé-, zdldségtermesztés. Régi egyetem (1502). Az egykori arab uralom ~ képén, lakossaganak népi szokaésain egyardnt nyomot hagyott. A szamos kis tér és keskeny, gérbe utcak jellegzetesen mor stilusu varosképet adnak. A 14. sz.-ban épilt Alcdzar,

a kirdlyi palota és hires marvanyoszlopos udvara mor eredeti. A 16—17. sz.-ban Spanyolo. legnagyobb kik6tdje, az Amerikaval folytatott kereskedelem kézpontja volt. Késdégétikus székesegyhdzaban Kolumbus siremléke. Murillo sziiléhelye. Mizeum. — A mérok Altal i. sz. 712-ben elfoglalt varost a spanyolok 1248-ban szabaditottak fel. Spanyolo. francia megszallasa idején, 1808t6l a Napéleon elleni hare egyik £6 bazisaként jdtszott szerepet, 1810-t6] 12-ig francia uralom alatt allt. A 19. sz.-ban a spanyol munkasmozgalom fontos gdécava fej-

16dott. Sévres

[szévr]: varos Parizs kézelében. L: 17000 (1954). Vilaghiri, porcelangydrat (—sévres-i porceldn) 1876-ban St. Cloudba helyezték at. A nemzetk6zi mértékhivatal székh.-e (1875-t6l). sévres-i békeszerzédés, 1920. aug. 10.: az Antant allamai és Téréko. kéz6tt Sévres-ben k6tétt béke az I.vilaghabort utan. A Térdk Birodalom minden nem térék lakta tartomanyat, a régi teriiletének mintegy 34-ét (Sziridt, Libanont,

Palesztinat,

Mezopotamidt,

Arabiat)

elvesz-

tette ; eurdpai részét Istanbul kivételével ugyancsak elesatoltak. Flottajat csaknem teljesen megsziintették, korlatoztaék haderejét (50000 fére), s erdditményei lerombolasara kételezték. A tengerszorosokat nemzetk6zi ellenérzés ala helyezték. A tor6ék pénziigyeket nemzetk6zi ellenérzés ala vontak és helyredllitotték a kapitulaciok rendszerét. A ~t az istanbuli kormany irta ala, amely

ekkor

mar

tényleges

hatalommal

nem

rendel-

kezett. A Kemal pasa vezetése alatt all6 ankarai kormany, amely hamarosan az egész orszag ura lett, a békeszerzodést nem ratifikalta. Helyébe 1923-ban létrejott a — lausanne-i szerzddés. sévres-i porcelan : eredetileg Vincennes-ben 1745-ben alapitott porcelangyar, melyet 1756-ban helyeztek at Sévres-be. Készitményeinek (vd4zak, szoborcsoportok, esillarok festett diszitéssel és aranyozdssal) anyaga eleinte attetsz6, lagy porcelan volt, 1769-t61 mar _ ke-

a0

cy

efeured

EE,

@

tNj

th

RF

) evres

“iy

mény porcelant is gyartottak. Viragkora a 18. sz. végéig tartott. A gyar termékei eleinte rokokdé, késébb XVI. Louis-stilusban késziiltek, jellemzéjiik a kobaltkék szin. A figuralis porcelan tervezésénél kivalé szobraészok, pl. Falconet, Pigalle stb. is kézremfikédtek. A gydrat 1876-ban athelyezték St. Cloudba. sevré, chevreau fr.) : > felsdrészbér sex appeal [szekszepil] (ang.): nék nemi vonzereje, erotikus varazsa. sextans : — szextdns

Sextus Empiricus Piirrhén

(i. sz. 200 kériil): kévetéje, az antik

gérég orvos

és

— szkepticizmus el-

méletének rendszerezéje. Bar nem eredeti gondolkodé, miuvei felbecsiilhetetlen forrasok az dkori filozéfia kutatasa szamara.

Seychelles [szesel]: szigetcsoport az Indiai-éceanban ; brit gyarmat, Madagaszkartél H-ra. 144 km?, a kérnyezé korallszigetek csoportjaival egyiitt 405 km?. L: 43 900 (1956); francia nyelvtii kreolok, négerek, maldjok, indiaiak. 34 grdanitmagos korallszigetbél és csaknem 60 korallszirtb6] all6 csoport (92 sziget). Meleg, nedves, egyenletes trépusi éghajlat. Ultetvényeken kékuszdio-, kopra-,

fahéj-,

vaniliatermesztés.

Seyhan ; — Adana térék varos régebbi neve. Seyss-Inquart, Arthur (1892—1946): politikus. 1938-ban Hitler kdvetelésére

lett, s elékészitette

az

Anschlusst.

osztrak fasiszta beliigyminiszter

Schuschnigg

vissza-

vonuldsa utin Géring utasitasa értelmében hivatalosan ~ kérte a német csapatok bevonultatasat. A hitlerista megszallas utan a Német Birodalomhoz csatolt Ausztria, az un. ,,Ostmark”’ birodalmi helytartdéja lett (1939-ig). 1940-t61 45-ig a megszallt Hollandia birodalmi biztosa volt. 1946-ban a niirnbergi perben hozott itélet alapjan mint haborus fébanést kivégezték. Sfax: kikétév. Tunézidban, a Gabési-dbél partjan. L: 66000 (1957). Foszfat-, déligyiiméles-, hal- és borkivitel. Sfintul Gheorghe : — Sepsiszentgydrgy SFIO, Section Francaise de VInternational Ouvriére [szekszj6 fraszez dé léternaszjonal uvrijer]: a Munkas Internacionalé Francia Szekcidéja. A Francia Szocialista Pdrt

hivatalos

neve.

(— Franciaorszdg,

TORTENET.

Politikai partok és szakszervezetek.) Sforza [szfordza]: itdliai hercegi csalad; tagjai a milanoéi hercegségben 1450-t6] 1535-ig uralkodtak. Ose Muzio Attendolo (1369—1424), eredetileg paraszt, majd zsoldosvezér, aki nagy ereje miatt a ~ (leigdzd) melléknevet kapta, majd a papanak tett szolgdlatai elismeréseként bardi cimet kapott. Fia, Francesco ~ (1401—66) szintén, zsoldosvezér volt; 1450-ben feleségiil vette a Milanoban, uralkodé Visconti hercegi csalad utolsdé tagja-

nak leanyat, Biancdt, és 1450-ben Milano hercege lett. 1464-ben hatalma ald vonta Genovat (Korzikaval egyiitt), Lombardia egy részét stb. Zsarnoki hatalmat gyakorolt. Udvaraba gytijtétte kora neves kéltéit, tuddsait és mtvészeit. Az uralkodasban fia, Galeazzo Maria (1444—76) k6évette, aki 1466-ban Milané hercege lett. Kegyetlensége miatt meggyilkoltak. Ennek fia, Giovanni Galeazzo ~ helyett nagybatyja, Lodovico 71 Moro (1451—1508) kormanyzott (1481-t61), aki megmérgeztette Giovannit és megszerezte a hercegséget 1494-ben, de a francidk eltizték Milandébol, 1500-ban elfogtak, és francia fogsagban halt meg. Haldla utan Milaénéd még révid ideig a ~k uralma alatt allt, majd 1535-ben a Habsburgok birtokaéba keriilt. — Giovanni Galeazzo leAnya: BonaI. Zsigmond lengyel kirdly felesége és Izabella magyar kirdlyné anyja volt. Sforza, Carlo, gréf (1873—1952): olasz liberdlis politikus. 1920—21-ben kiiliigyminiszter volt, a fasizmus uralomra jutdsa utan visszavonult, majd emigralt (1926), és részt vett a kilfdldi antifasiszta mozgalom szervezésében. 1943-ben visszatért, tagja lett a Badoglio-kormanynak,

(SEVRES)

Sévres-i porcelanjegyek

filozéfus,

s’Gravenhage

58

Sévres

Oridsteknésbéka-

vadaszat. Gyéngyhalaszat. Fév.: Victoria, Mahe-szigeten (L: kb. 10000). Hivatalos pénzneme: a ~i ripia, 1 rupia = 100 cent.

majd 1945—46-ban a nemzetgytilés 52-ig kiliigyminiszter volt.

sforzato kiemelve. utal.

elnédke,

1947-té1

[szfordzato], sforzando ol.) : zenei mtiszé = Egy

Réviditve:

hang

v. akkord erésebb hangsilyozaésara

sf, sfz.

sfumato sogun Sholapur:

éveiben,

Ter.-e

rikai fizikus, félvezet6k és tranzisztorok elméletével fogBrattainnal és J. Bardeennel kapott.

és skdéciai

hdébori

legna-

a vizallas szerint 356—370 km?. Hossza 50, szélessége 5—18 km, legnagyobb mélysége 12 m. A Moraéa taplalja ; levezetéje a Drin-f.-ba a Bojana v. Buené. Shkumbi: folyé Albénidban ; 147 km. Az Ohridi-tdétdl Ny-ra ered. Durrést6l1 D-re az Adriai-tengerbe émlik. A két alban nyelvjards (geg, toszk) hatara. Shockley [sakli], William Bradford (1910— _ ): amelalkozik.

angliai

Eszak-Bra-

bant tart. székh.-e. L: 72000 (1960). Jelentés ipari kézpont. — A 14—16. sz.-ban épiilt késégét katedralisa ratiemlék. Shetland-szigetek [setlond], Zetland-szigetek: NagyBritannidhoz tartozé szigetesoport az Atlanti-dcednban, Skécidtél EK-re; 1430 km?2. L: 18 000 (1958). Fév. : Lerwick, Mainland-szigeten (L: 6000, 1958). Sziklas, tézegmoha-lapos teriilet ; viharos, rideg éceani éghajlat. Juh-

Sibiu

62

steward ([sapsztjued] : mondas.

a padpdk korondzdsi szertartasdban elhangz6 A kifejezés forrdsa valészintileg Kempis Tamas Krisztus kévetése c. mtive. Azt a gondolatot juttatja kifejezésre, hogy semmi sem 6ro6k.

siculi lat.) : — székelyek siculicidium gazdasdgi romanticizmus kispolgari valfajanak £6 képviseldje. A nemzetgazdasdgian ujabb elmélete c. £6 mivében élesen birdlta a kapitalista gazdasdgot ; a tékés termelés ellent-

vissza

letartéztattdak

mondasos voltat kispolg4ri médon a termelés és a fogyasz-

és 14 évi fegyhazra itélték. 1945. febr.-ban a szovjet hadsereg Altal felszabaditott teriiletre székétt. Csehszlovakia felszabadulasa utdn 1945-t61 53-ig Szlovakia Kommunista Partjanak elnédke 63 a Minisztertandcs elnékhelyettese ; 1950-t61 53-ig kiiliigyminiszter volt. Sirola [sirola], Bozidar (1889—1956): horvat zeneszerz6 68 népzenekutatd, a zagrabi Zeneakadémia igazgatoja volt. Mtuvei népzenei hatasokat mutatnak. sirventes [szirvat]: a kdézépkori provengal (trubadur) kéltészet egyik mtfaja; politikai v. erkélesi tanité célzatau alkalmi versek.

tas felszinen jelentkezé ellontmondasara s az értékesités ebbél folyé nehézségeire vezette vissza. Ramutatott a gazdasagi valsdgok elkeriilhetetlenségére, tiszta tdkés tarsadalomban lehetetlennek tartotta a zavartalan bévitett ujratermelés megvaldsitasdt, mert szerinte lehetotlen az értéktébblet realizdlasa. |Azt hirdette, hogy

Kommunista Partjanak. 1930-t6l a Kézponti és a Politikai

Szlovaékiaba,

azonban

sisak ; a fej védésére

rdvidesen,

szolg4l6

— vértezet.

Az

dkori

népek kezdetben bérfoveget, késébb fémbdél késziilt gombélyt ~ot viseltek. A kézépkorban tébb valtozata alakult ki. A 11—12. sz.-ban tébbnyire kip v. harang alaku, orrvéd6 nytlvanya szilard. A 13—14. gz.-ban az arevéd6 (~rostély) merev, majd le- és feltolhaté. A teljesen zart csdbér-~vok a 16. sz. elejéig voltak haszndlatosak. Ezutaén a spanyol eredeti morion vaskalap, hazdnkban pedig a keleti formaja rdkfarkos ~ terjedt el. A lovagi hadviselés idején a ~ra erésitett jelvény kiegészitette a pajzson 4brazolt jelvényt v. (kiilénésen késdbb) helyettesitette azt, és igy a cimerdbrdzolds kiegészité részévé, a

cimerpajzsra helyezett sisak diszéyé yalt. A léfegyverek

az ujratermelés zavartalanul csak akkor valosulhat meg,

ha a tékésosztaly és a proletariatus mellett tn. harmadik személyek, nem tdkés elomek (kis4rutermelék) is jelen vannak. Tagadta a kapitalista termeléerdék fejlédésének lehetéségét, s a bajok megolddsaként azt javasolta, hogy a tokésallam ,,téritse vissza”’ a munkdsokat kisaruterme16kké, mert kisAérutermelés esetén a termelés és a sziikségletek szoros egységben vannak. Nézeteinek reakcids és utopista volta tehat abban jelentkezett, hogy a kapitalizmussal szemben idealizaélta a kisarutermelést, s a feudalis

viszonyokat kivanta rakényszeriteni a fejlett termeléerékre. A narodnyrkok a 19. sz. végén atvették~ nézeteit, amelyeket Marx utan Lenin is tébb izben biralt.

sisport Szisziphose. Si tacuisses, philosophus mansisses (lat. ’ha hallgattal volna, béles maradtal volna’): szalldige, amely valdszintileg Boetius (470—525) De consolatione philosophiae c. mtivének egyik anekdotajabdl szarmazik. Sitka, Uj-Archangelszk: telepiilés az USA-ban, Alaszkaban. L: 2000 (1950). Szénallomas, haditengerészeti kik6té. Halaszat. Sitke ; 6tk., Vas m., sarvari j. L: 1910 (1960). Kozépkori alapokon é6pilt barokk stilusi r. k. temploma mitemlék. siugras: a sisport egyik versenydaga, a siversenyek legérdekesebb szima. Meredek, lejtés hegyoldalra épitett ugrosanerél végzik, az ugrds nagysaga a sane magasségatol fiigg. Az ugras hosszdt a sanctdl a talajra érkezés pontjaig mérik. Mammut-sdnenak nevezik az olyan ugrdéhelyet, amelyrél joval 100 méteren feliili ugrasokat lehet végezni.

teremt, mint rombol. Brahmdval

K6zép-Téréko.-

Siva

95 000 (1960). Haziipar (bérfeldolgozas, pokréckészités), vasuti vagonépité és javitémihely, cementgyar. Rézbanyaszat. sivatag : a Wold felszinének éghajlati okok kévetkeztében majdnem teljesen novényzet nélkiili teriilete. A~7 éghajlat jellemzéi: kevés a csapadék ahhoz, hogy dllandé néovénytakar6 létrejéhessen, a levegé szdraz, a napihémeérsékleti ingadozas igen nagy, atlagban 20—25 C°, a maximalis napi ingadozés 35—40 C°; a felhézet csekély; a napsiitéses érak szama megkézeliti az elméletileg lehetséges értéket. A téritdk kézelében a zondlis ~okat (pl. Szahara), a szarazféldek belsejében, nagy hegylancok szélarnyékaban 6s magas hegységekkel koriilvett medenfdén

hatdsdra

keletkezé

kontinentdlis

~okat

(pl. Gdbi) kilénbéztetik meg. Nagymértékben méddosulnak a tropusi sivatagok jellemvonasai hideg tengeraram-

lasokkal

érintett

partvidékeken,

(pl. a Namib-~

DNy-

Afrikaban). — A névénytakaré és viz hianya miatt a ~ {6 felszinalakité tényezéi: a mdllds és a szél munkaja, a deflécié. A ritka, de heves zéporok alakjéban hulléd esapadék alakitja ki a jellegzetes ~i szarazvilgyeket, a > vidikat. Ha a felszint szdlban 4llé szikla v. durva k6térmelék fedi, ké~rdl (hammada) beszéliink, ha aprd tormelék, akkor kavics~rél (szerir). Sos ~ok a -sottok (- Afrika). Ezek a ~i lepusztulds teriiletei. A lepusztult anyag a homok- (erg) és agyag- (takir) ~ban halmozédik fel.

Bar

nehezek

az

Siwalik-lanc :

a

Himaldja

eléterében

harmadkori

tiledékekbél A4ll6 gytirt hegység ENy-Indidban. Lejtéit éserd6k boritjik, gazdag allatvilag. 2500 m. Osemlésmaradvanyai hiresek. Siwertz, Sigfrid (1882— ): svéd kélté, realista regényirdéd. A Selamb-csaldd (1920) c. nagy regénye egy hdborus haszonbél meggazdagodott csalad torténetében

a polgari vilag hanyatlasdt Abrazolta. Eletrajzi regénye Piatalnak

lenni.

Sixtus-kapolna, Cappella Sistina : a ré6mai papdk vatikdni hdzi kApolndja. Giovanni de Dolci épitette 1472— 8l-ben. Oldalfalainak freskdéit — jelenetek az O- és Ujszovetségbé6l — a quattrocento legjelesebb mesterei festették

(Pinturicchio,

stb.).

Mennyezotén

nagy

profétdkat

Botticelli, Ghirlandaio,

a teremtés és

térténetét,

szibillAkat

Perugino

valamint

Michelangelo

a

festette

1508—12 kozott. Az 6 mtive az oltarfalon levé Utols6 ftélet is (1543). — A kApolna énekkara (Cappella Sistina), mely hossztt idén At az egyhazi zene legfébb foruma volt, férfiakbdél Allt, a szoprdn szdlamot falzettistak, késébb kasztraéltak énekelték; a 16. sz. végén hanyatlasnak indult, ma mar csak névleg létezik. Sixtus-levelek : azok a levelek, amelyekben IV. Karoly

kirdly sdgora, Siatus

parmai

életfeltételek,

azért

minden

1918. apr. 13-4n nyilvanossdgra

hozta, ami

utén megerésédétt a Monarchia és Németo. vezeté kérei k6éz6tti fesziiltség.

a Kizilirmak-f. mellett. L:

a

dus

reg fejlesztése érdekében irt mtivéb6él vett idézet (,,qui desiderat pacem, praeparet bellum’’) szdlléigévé révidiilt formaja.

Clemenceau

madik személye.

ecékben

teriiletrél indulé folyé vag &t a ~on,

herceg kézvetitésével kiilonbéke kétésére tett kisérleteket. Az Osztrdk—Magyar Monarchidval kétendé kilénbéke esetén felajanlotta, hogy a Monarchia taémogatni fogja a francidk Elzdsz-Lotharingidra vonatkoz6 igényét. Az ajaniatot az Antant nem fogadta el. A leveleket

és Visnuval egyiitt a hindu harmas istenség (Trimurti) harSivas: varos

v. csapadékos

névényzetG odzis keletkezik. Si vis pacem, para bellum

Labod Rinyaszentkirdly 10)

\Somogyydvarhely

)

|

Osztopan

Mesztegnydry

Nemesvid

—=

5

Sig

2

& Lamardi Balatonkitiy © latonféldvar : Kéroshec oe

NS

\

§oS “4 SAU ae,

(heme neo lakzabadiy> Balaton, = es Aer

m

Saree //= 2 diemekbél alld kotétt versképlet,

amelynek felépitését a

+ metrum szabalyozza.

A ~ok

a forgacs

leszakad

sakor, frécessajtolasakor v. fréccséntésekor darabokon, keletkezé kittiremked6 anyagrész.

rola.

a

a

munka-

sorjaz6, szeddvas, Winkel (ném.>: a kéziszedé legfontosabb szerszima. Ebbe helyezi egymas mellé a bettszekrényb6l kiszedett nyomdabettiket, és alakitja azokat sorokka. Sorkifalud : 6tk., Vas m., vasvari j. L: 1010 (1960). Sorkiképolna ; 6tk., Vas m., vasvaéri j. L: 510 (1960). Va. : Sorkifalud. Sorm

Epiiletét Richelieu a 17. sz.-ban ujjaépitette, a 19. sz. végén teljesen atalakitottak. Sorbul, Mihail (1886— ): roman ird, a modern roman drama egyik legjelentésebb képviseléje. Legsikeriiltebb dramaja a Vérds szenvedély c. tragikomédiaja. sorregiszter,

mielétt

[sorm],

Franti8ek

kémikus, a Csehszlovak

zik, aki a parizsi egyetem k6ételékében szegény teolégus hallgaték szamara kollégiumot alapitott. 1554-tél az egész teoldgiai fakultast ~nak kezdték nevezni. Nagy tekintélyre tett szert, s igen nagy hatassal volt a kézépkori teoldégia és filozofia alakulasdra. 1729-ig allott fenn.

soregyen,

szenved,

Rideg anyag forgacsolasakor a feliilet végét alkoto él nem

az MTA kiilsé tagja.

(1913—

Tudomanyos

):

ecseh

Akadémia

szerveselnoke,

Jelentés eredményeket ért el a szesz-

kviterpének csoportjaba tartozé vegyiiletek elkiilonitésében, azonositasaban és szerkezetiik megallapitasaban,. Sormas : 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 1000 (1960). Va.: Nagykanizsa. Malom. sormetszet, cezira alexandrin, pentameter stb.). Lehet kézépmetszet (pl. a magyaros tizenkettésben, mint Arany J. Toldija), de oszthatja két egyenlétlen részre is a verssort (pl. a jambusi nyolcast 5 + 3 szdtagra).

Sorokin, amerikai

Pitirim szociolégus,

(1889— 1917-ben

):

orosz

Kerenszkzj

szdrmazast titkara,

1923

ota az amerikai polgari szociologia legreakcidésabb szarnydénak egyik vezéralakja. Mtiveiben nagy térténelmi adathalmazzal igyekszik cafolni a tarsadalmi haladdas tényét.

Sorokpolany : 6tk., Vas m., szombathelyi j., a Sorokpatak mellett. L: 990 (1960). Va.: Sorkifalud. Gotikus r. k. temploma mtemlék. Soroksar : telepiilés Bp. D-i peremén, a ~i Duna mellett. L: 1840-ben 4000, 1910-ben 11000, 1941-ben 19 000. 1950 dta Pesterzsébettel egyiitt Bp. XX. ker.éhez tartozik. Textilipar. Vasipar. — A helyén Allott k6zépkori falu (amelyrél 1390-bé1 van adatunk) a térdék hdédoltsag idején elpusztult. A neoacquistica commissio Grassalkovichnak juttatta, aki a 18. sz. elején németekkel

telepitette be. Maria Teréziatél vasar- és mezévaérosjogot nyert. A 19. sz. végén indult rohamos fejlédésnek. Német

anyanyelvii lakossaganak

zémét

a felszabadulds

utan attelepitették Németo.-ba. sorompé : k6zut és vasut szintbeli keresztezédésénél a forgalom biztonsagat szolgal6, a kézutat a vonat

athala-

dasanak

szerint

idejére

lezdré

berendezés.

Szerkezete

lehet kézi v. gépi meghajtast, az uttest £616 leeresztheté, betolhato v. elfordithaté rid, melyet a vasuti személyzet

soros kapcsolas

89

a helyszinen v. tavolbdél vonévezeték segitségével kezel. Ujabban a kézleked6 vonat dltal vezérelt 6nmtk6éd6é ~k is hasznalatosak.

soros kapesolas : (vill) olyan kapcsolds, amelyben két v. tobb éramko6ri elemet (pl. kondenzatort, ellendllast, 6n-

indukcidt) egymas utan kétnek, vagyis minden elemen ugyanazon aramerésség folyik at. Sorosan kapesolt elemek eredé impedancidja a kapcsolasi elemek — impedancidinak ésszege. soros motor: 1. a belsdégésti motorok leggyakoribb faja, melyben a motort alkoté hengerek egymdés mégétt (sorosan) helyezkednek el. A gépjarmi-, vasuti, hajé- és

stabilmotorok tuilnyomé része ~. — 2. soros gerjesztést motor ; egyenaramu motor, amelynek gerjeszté tekercselése a forgérész-tekercseléssel sorba van kapesolva. A gerjesztést tehat a foaram hozza létre. Olyan helyen alkalmazzak, ahol nagy indité nyomatékra van sziikség és uresjards nines (a terhelés nélkiil futé motor megszalad). sorozas: a hadké6telezettségi korhatdrt elért dllam-

polgarok katonai szolgdlatra valé alkalmassdgat elbirald eljaras. A ~t évenként ndélunk erre a célra_ kiilén kijeldlt bizottsag végzi (tagjai katonai, dllami igazgatasi és tarsadalmi szervek képviseléi, valamint orvosok és mds egészségtigyi dolgozok). A bizottsdg az alkalmassdg megAllapitasa mellett, a sorkételezett szakmai képzettségének figyelembevételével javaslatot tesz a jeléltek fegyvernemi beosztasara is. A ~ a >hadkiegészités szerves része. sorozat: azonos v. hasonlo jellegi dolgoknak egymast kévetd, ésszefiigg6 (legalabbis dsszefiiggének ldtsz6) sora. — (mat) véges v. végtelen sok sz4m, pont stb. dsszessége. Fontos specidlis esetei a konvergens ~ok (olyan sorozatok, amelyeknek van véges —> hatdr-

értéke) 6s a monoton sorozatok (—>monoton névé sorozat). — (mtisz) —sorozatgyadritads.— 3. (kat) kézi v. tiizérségi gyorstiizelé fegyverbél egymas utdn megszakitas nélkiil leadott lovések sora. — 4. (nédv) ordo : rendszertani egység; a —+rend megfoleldje a névénytanban. — 5. k6zés, tin. sorozati cimen zart egészet alkoto kiadvanycsoport ; a keretébe tartozé mtivek sajat cimmel is rendelkeznek és 6nalloan is megjelenhetnek (pl. az

Olesé

Kényvtar).

sorozatgyartas : a termék

eléallitasdnak

egyik

for-

sésay

gének.

A ~

szerint

az ilyen lappangd

géneknek

nagy

szerepiik van az ember lelki életében : mivel egyenes uton

nem tudnak megnyilvanulni, meghatérozzaik az egyén valasztdsait (élettars, pdlya stb.), rokon- és ellenszenveit, és ezzel befolydsoljak sorsdt. Az elmélet Szondi Lipot magyar idegorvos és pszichidter nevéhez fizdédik.

Sors bona, nihil aliud inditds startrakéta: a repiilégépek

felszdllasthoz

sziikséges

toloeré atmeneti megnévelésére szolgalé rakéta (— sugarhajtému). A hatrafelé kifavé ~ f6ként a nagy feliileti terhelésti repiilégépek nekifutasdt réviditi meg felszallasukkor. Stassfurt : banyavaros az NDK-ban, Magdeburgtél D-re. L:: 26 300 (1960). Kali- és késébanyadszat. Azbesztuzem, vegyipar, gép- és radidkészilék-gyartas. statarium muszaki norma. statisztikus mechanika: a fizikinak az anyag korpuszkularis felépitésén alapulé aga, amely az anyag makroszkopikus tulajdonsdgaival, elsésorban termodinamikai jelen-

ségek

tanulmdnyozdsdval

foglalkozik

staciondrius

dlla-

poltban. Médszere a mechanika és a > valdsziniségszamitds torvényein alapul. Abbél indul ki, hogy a rendszer

egyenstilyi dllapota a rendszer legvaldészintibb dllapota. A todbbi Aallapot valdszintisége kicsi (— fluktudcid). A klasszikus mechanikara épiil a klasszikus ~, melynek kidolgozasa L. E. Boltzmann, J. C. Maawell és J. W. Gibbs nevéhez fizddik (> Boltzmann-statisztika). A kvantummechanika eredményeinek figyelembevételével kidolgozott statisztikak az un. kvantumstatisztikak (—+ Bose— Einstein-statisztika és —> Fermi—Dirac-statisetika) . stativ : zenei mtiszd. Az olasz opera hatdsos z4ré dridjanak a neve. A 19. sz. dta hasznalatos. Régebben a figdban eldforduléd tématorlodast, az un. sziikmenetet nevezték igy.

Streuvels

[sztréfelsz], Stijn; tkp. Frank Latewr

[la-

tor] (1871— ): belga iré, mtiveivel a flamand nyelvt irodalom egyik megutjitéja. Realista elbeszéléseiben és regényeiben a foldmives nép életét abrazolta miivészi erével (Az aratas,

A munkds, A lenféld, A nagy hid, Priitske).

Strindberg [sztrindberj], August (1849—1912): svéd iré. Zaklatott élete volt ; irdi munkassdgaban kora minden szellemi valsagat beteges tulérzékenységgel kovette nyomon. Keserves gyermekkorat irta meg A cseléd fia ec. mtivében. A vdrds szoba c. regényében a 70-es évek svéd tarsadalmi és muvészeti életérél rajzolt szatirikus képet. Novellaival a naturalizmus egyik els6é svéd kép-

viseléje. Amikor Franciao.-ban, majd Svajcban orosz forradalmar emigransok k6zétt élt, egy idére k6zel keriilt a szocialista eszmékhez. Rossz hazassaga és valasanak hatdsa alatt nogyldlet vett erdt rajta,amiszamos munkéjaban ( Vallomasok), elsésorban drimaiban (Az apa, A pajtd-

sok stb.) jutott kifejezésre. Elfordult a forradalmi gondolattél és mfiveiben Nietzschével rokon, a fels6bbrendti ember 6nzését és gytildleten alapuld erejét elismeré filozofiai elveket hirdetett (A hitelezd, Viharos tengeren), majd

romantikus

misztika,

vallasos

érzés

uralkodott

el

rajta (Inferno, Legenddk). Palyaja végén ismét kézeledett a

szocialista

munkdasmozgalomhoz.

ciklust, szimbolikus, (Husvét, Haldlidnc),

kat

Torténeti

sziirrealista jellegii misztériumdramakat,

drdama-

szinmtiveket mesejétéko-

(Hattyuvér) irt. Szélséségeket végigjart szellemi fej-

ld6dését

irta

Stromfeld

122

Stresemann

meg

az

Hgy

lélek fejlodésében.

Dramainak

egész sorat jatszottak egy ideig nalunk is nagy sikerrel.

stringendo

[sztrindzsendo]

: zenei mtisz6 = egy-

re gyorsulva.

strip-tease [sztriptiz] (ang.>: vetkézészam. Nyugaton az utdbbi évtizedben divatos volt az éjjeli mulatokban.

Strittmatter,

Erwin

(1912—

):

az

NDK-ban

6é16

német ird, kétszeres Allami dijas, a Német [részévetség elsé titkara. Regényeiben, elbeszéléseiben és draméiban a parasztsag életének realista abradzoléja (A csodatevd).

Strébl Alajos (1856—1926) : szobrasz. A szazadforduld tajan a legtébbet foglalkoztatott

magyar

aki mesterét6l, a bécsi K. Zwmbuschtol

szobrasz

volt,

atvett neobarokk

stilusban, de kivételes jellemzé erével és kompozicidés készséggel készitette emlékmtiveit (Arany Janos a Nemzeti Muizeum kertjében, a Zeneakadémiaén, Erkel

Mdtyds-kut a Varban, Liszt az Operahazon, Dobd Istvan

Egerben, Semmelweis-emlékmti stb.). Mtivészetének jellemz6i: az elmélyiilt lélekabrazolas, a realisztikus megfigyelések j6 désszefogdsa, a Ilényeg témér kifejezése, a szobraszi feliilet finom megmintazdsa megfigyelhetok egyéb figuralis miivein, pl. egyik f6 mtvén, a megkapé szépségtit Anydnk c._ szobran (Nemzeti Galériaban), szAmos portréjan (Onarckép, Lote Kdroly, Zichy Mihdly stb.) és élete vége felé alkotott kisebb munkain

is. — Irod. Henszlmann L.: 8. A. 1955. stroboszkép : periodikus mozgast

végz6 testek rezgéssz4manak, ill. motorok fordulatszimanak mérésére szolga4lé mitiszer. Egy valtoztathato fordulatszamti motor tengelyére szerelt lyukas tarcsabdl és egy azt megvildgité fényforrasbdl all. A vizsgalt targy arnyékat a tarcsan athaladd szaggatott fénnyel egy ernyére vetitik. Ujabban a fény szaggatdsat valtakozé arammal vezérelt glimmlampaval érik el. Ha a motort gy allitjak be, hogy a fordulatszdm és a tarcsdn levé lyukak szorzata éppen egyezzen a rezgésszdmmal v. fordulatszAmmal, akkor a fény mindig ugyanabban a helyzetben, fazisban éri a targyat, és ilyen mddon a targy mozdulatlannak ldtszik (~ikus hatds). Ha a fordulatszam kissé megvaltozik, a targy a kilénbségi frekvencidnak megfelelé lassi rezgést végez. J. A.F. Plateau (1836) és Ch. Doppler (1845) egymastél fiiggetleniil talalték fel. Tudomanyos magyarazata H. Helmholtzté| szarmazik. Olyan munkahelyen, ahol forgégépek vannak, a ~ikus hatds miatt fényeséveket csak kiilénleges kapcesolasban szabad alkalmazni. Eléfordulhat ui., hogy olyan lesz a megvildgitas, amely nem mutatja a gép helyzetét, ami szerencsétlenséget okozhat.

stréfa (gér.) : > versszak Stroheim, Erich von (1885—1957): bécsi sziiletést filmrendez6, filmszinész. Az osztrak—magyar hadsereg tisztje volt. 1910 kériil Hollywoodban kezdte filmrendezéi tevékenységét.

Tulfitott romantikaval

sal kevert realista Abrazolasméd,

és naturalizmus-

az uralkod6

osztélyok-

kal szemben keserti igazmondas jellemezte. Késébb Angliadban és Franciao.-ban kegyetlen, sotét szandéku figurdk mesteri alakitasaival timt ki. Ismertebb

filmjei :

1914, A gyilkos arany, Naszinduld, A nagy dbrand. Stromboli : sziget és 4llandéan mtkédé vulkan (926 m) a Foéldkézi-tengerben, az Olaszo.-hoz tartozd Lipariszigetek csoportjaban. Stromfeld Aurél (1878—1927): a Magyar Tandcskéztarsasdg vezérkari fénéke, Landler Jendével egyiitt az — északi hadjarat vezetdje. A Monarchia vezérkari tisztje volt, végigharcolta az I. vilaghébortit. 1918. nov.—dec.-ben a

Ludovika Akadémia parancsnoka, 1919. jan.—mare.-ban hadiigyi allamtitkar, 1918 vége ota az SZDP tagja. A Vérés Hadsereg megszervezésekor mint vezérkari f6n6k vallalta a Tandcskéztarsasag védelmét. Nagy része volt a Vorés Hadsereg sikereiben. A gydzelmes csapatok

visszavonulasanak elrendelésekor lemondott. Az ellenforradalmi katonai birdsag felségsértés és hazadrulas cimén haromévi

bérténre

itélte, megfosztotta

stroncianit

123

ezredesi rangjatol, kitiintetéseitél és nyugdijatol. 1921-ben kiszabadult. Raktarnoki dllast véllalt, majd magantiszt-

stuka

tartas.

A kifejezés azon

a régi téves hiedelmen

hogy a struccmadar veszély esetén nem

alapul,

menekiil, hanem

viselé volt és tevékeny munkat fejtett ki az SZDP-ben, megszervezte a Rendezé Gardat, amelyet katonai kikép-

a homokba

zésben

Struensee, Johann Friedrich, gréf (1737—72): dan Allamférfi, orvos. Mint VII. Keresztély kirdly orvosa és a kirdlyné kegyence, nagy befolyasra tett szert, s 1771ben a titkos kabinet tagja lett. Szinte korlatlan hatalmat arra hasznalta fel, hogy szamos polgari reformot hajtson végre ; feloszlatta a titkos nemesi tandcsot. Reakcids nemesi dsszeesktivés buktatta meg. Az ellenségeibél osszeadllitott birdsag itélete alapjan kiilénleges kegyetlen-

is részesitett.

galis KMP-vel

1923 dta kapcsolatban Allt az ille-

Landler Jené révén,

1925

koriil tagja is

lett a partnak. 1923-ban kommunista szervezkedés vadjaval ujbol letartéztattak, bizonyitékok hidnyaban hat honapi vizsgalat utan szabadon engedték. A KMP megbizasabol irt Késziil ag uj hdbort c. munkaéjat haldla utan Madzsar Jézsef adta ki (1928). A felszabadulds utdn kapta meg a vezérezredesi rangot (1945. maj. 1-én). — S. A. Vdlogatott traésaz (6sszeallitotta és a bevezeté tanulmanyt irta Hetés T.).. 1959. — Irod. Nagy K.: S. A. 1952; Foldes P.: A tulsé partrdl (S. A. életregénye). 1959. stroncianit , SrCO, : ivegfényt, atlatszd6, attetszé, szintelen v. enyhén szinezett asvany. Tobbnyire tis kifejl6dést. Az aragonit izomorf soréba tartozik. Hidrotermélisan és maésodlagosan is képz6dik. Cukorgyartashoz, a pirotechnikdban, az tiveg- és kerdmiaiparban hasznaljak. stroncium, Sr: az —alkdli féldfémek csoportjaba tartozd

fémes

elem.

Rendszima:

38,

atomstlya:

87,63.

A levegén gyorsan oxidalédik. Onallé Asvanyai kéziil fontosabbak a stroncianit (SrCO,) és a célesztin (SrSO,). Természetes sds vizekben is talalhaté. Kimutathatdé az emberi csontban és fogakban (9°Sr) is. Urdnhasadadskor 90-es tomegsz4mu radioaktiv izotépja is keletkezik. Ez atombombaporban gyakran jelenlevé, olesé magreaktorhulladékanyag, szétesési energidja kézvetleniil dtalakithato elektromos a4aramma. Az atombomba robbanasakor keletkez6 Sr feldisulhat a csontrendszerben és rdkot idézhet el6. 87 tomegszamu stabilis izotdpja a 87-es rendszamu radioaktiv rubidium-izotép szétesésekor keletkezik. Ezt a tényt felhasznaljak idés féldtani kort dsvanyok kormeghatarozaséra (~-modszer). — Ilékony vegyiiletei a langot vérdsre szinezik, ezért ttizijatékok vorés fényének (bengali ttz) eldidézésére hasznaljak. Strossmayer, Josip Djuraj (1815—1905) : horvaét politikus, diakovari ptisp6k (1849-t61). Az 6nallo Horvato.-ért szallt sikra 1860-ban a birodalmi gytlésen is. Allast foglalt az 1867. évi osztrak—magyar kiegyezés ellen, 1868-ban Ferenc Jozsef felszdlitasara visszavonult a politikai élettél és két évig Parizsban élt. 1869—70-ben részt vett a vatilkdni zsinaton,

élesen ellenezte

a csalatkozhatatlan-

sdgi dogmat. Piispoki székébe visszatérve tovabbra is egyik vezetédje maradt a horvat nemzeti ellenzéknek. Eredménytelen kisérleteket tett a r. k. és a pravoszlav egyhaz unidjdért. Gazdag adomanyaival megvetette a

zagrabi

horvat

nemzeti

muizeum,

a

horvat

(késébb

jugoszlav) akadémia és a zagrabi egyetem alapjait. Strozzi [sztrodzi], Bernardo, masképp Il Cappuccino v. Il Prete Genovese (1581—1644): itdliai festé. 1598ban kapucinus szerzetes, késébb vilagi pap lett. Mavésze-

tére

Rubens

és Caravaggio

hatott.

Genovaban,

majd

1631-t6l1 Velencében dolgozott. Bibliai kompozicidkon kiviil realisztikus zsdnerképeket festett (N¢é cselldval, Szakdcsné baromfival stb.). Harom képe a Szépmiivészeti Muzeumban van. Strémgren, Elis (1870—1947) : svéd sziiletésti dan csillagasz, a koppenhagai egyetemi csillagvizsgalé intézet

igazgatéja. Kiilénésen a hdromtest-problémaval foglalkozott. Szamitdsokat végzett az istdkdsdk eredetére vonatkozéan is. struce (Struthio camelus): a struccok (Struthiones) rendjébe tartoz6 Allatfaj ; a ma élé legnagyobb madar. Futé

életmdédhoz

alkalmazkodott

laba

hosszu,

izmos,

esak két ujjat visel. Fejével a 2,5 m magassagot is eléri. Gyorsan és kitartéan fut. Szdrnya elsatnyult, repitlni nem tud. Tollai foszlottak. Szarnyanak és farkanak értékes disztollaiért ~farmokon tenyésztették. Feje, nyaka esupasz. Afrika és Ardébia sivatagjain és pusztdin él. A kakas fekete, disztollai héfehérek, a tyuk barna szint.

struccpolitika : a valosag tényeit semmibevev6, tol elzdrkézé6,

az igazat

megismerni

nem

akaré

azokmaga-

semmit,

dugja a fejét azt hivén, hogy ha 6 nem

6t sem

séggel végezték

veszik

lat

észre.

ki.

Strug, Andrzej; tkp. Tadeusz Gatecki (1871—1937) : lengyel ird. Az Ifju Lengyelorszdg irodalmi mozgalom baloldali szarnyanak tagja volt. A cari elnyomas elleni tevékenységéért szamtizték. A Lengyel Szocialista Partban harcolt tovaébb. Mtiveiben a forradalmi mozgalmat abrazolta, leleplezve a nagytékések tizelmeit és az imperialista habortt. Sz6t emelt a politikai foglyok érdekében (Viharos idék, A sarga kereszt). struggle for life [sztragl for lajf] (ang.) : —létért vald hiizdelem struktura hdsugarzds, a > rddidhullémok stb.), a hang, az elektronsugar (— katédsugdr, — béta-sugarak), az —-alfa-részecskéket tartalmaz6 alfasugarak, a > kozmikus sugdrzeds, a radioaktiv sugarak stb. A kvantumelmélet kimutatta, hogy a részecske~ és a hull4mok k6ézétt nines lényeges kiilonbség, ti. minden

részecske

egyszersmind

részecskék.

hullim

is, és a

A ~t két mennyiség jellemzi:

hullaémok

is

a ~ intenzitasa

(a mdsodpercenként 1 cm? feliileten a4thalado energia), és a sugarzas stirtisége (az 1 cm*-ben levé energia mennyisége). A korpuszkuldris ~ra még jellemz6 az 1 em? feliileten dthaladé részecskék sziama. A ~nak nyomasa is van (— sugdrnyomds). — Irod. Vekszler—Grosev—Iszajev : Sugarzdsok

W. Heitler:

vizsgalata

ionizacios

mddszerekkel.

A s. kvantumelmélete.

sugaérzAsok

6rdkléstani

hatdsdt

1952 ;

1959.

sugarzds-genetika, helyesebben sugargenetika:

félo

sujtolég

127

vizsgald

a kiilon-

bioldgiai

tudomany. Az elsé idében Drosophildt (bormuslicat) és néhany 6rékléstanilag jé6l ismert virdgos névényt, ma egyre inkaébb mikroszervezeteket haszndlnak vizsgalati anyagnak. A réntgen-, a gamma-, a gyors neutron- stb. besugarzasok mennyisége és a keletkezett mutansok (— mutdcid) aranya k6éz6tt szoros ésszefiiggés All fenn. Napjainkban az atomenergidnak mind szélesebb k6rt felhasznalasa miatt a ~ kilénésen nagy érdeklédésre tart igényt. sugarzasméré késziilékek : a réntgen- és radioaktiv sugarzasok intenzitasanak, + ddzisdnak és ddzisintenzildasdnak (erésségének) mérésére szolgal6 mtiszerek, amelyek v. egy bizonyos idépontban a késziilékbe jutd egyes sugarrészecskéket regisztraljak, v. szimos sugarrészecske egyuttes hatasat mérik. Megkiilénbéztethetiink ionizdciéskamrds, szamldlocséves, szcintillaéciés, fotoemulzids, kalorimetrikus, kémiai, félvezetds stb. ~et. A mérendsé sugarzas fajtaja, energidja és intenzitasa szerint igen sok valtozata ismert. — Egy kiilén csoportjat képezik a sugarvédelmi célokat szolgalé ~. Négy tipusuk ismert, az egyéni dozismér6k, a ddzisintenzitasmérék, a szennyezettségmérok és a specidlis ~. Az egyéni ddzismérék v. tdltdtollhoz hasonl6 ionizacids kamrdik, v. megfelelé tokban elhelyezett film-doziméterek. Az elézéknél a feltélt6tt kamraknak a sugarzas hatasdra bekdévetkezé téltésveszteségét mérik a kamraba beépitett v. egy kil6én t6ltd-méré késziilékbe elhelyezett elektrométer segitségével, mig az utdébbiaknal az eléhivott film feketedése ad felvilagositast a kapott dozisrél. — A dozisintenzitasmérék ionizacidskamras,

szamldalécsé6ves

v.

szcintillaciéds

késztilékek

a

sugarvédelmi borendezések ellenérzésére és az egyes helyeken eltdlthet6 idé6k moghatarozasara szolgdInak. — A szennyezettségmérék egyes targyak, feliiletek, a levego, ivoviz és élelmiszerek radioaktiy szennyezettségének a meghatarozasara hasznalt igen érzékeny intenzitas-

mér6 késziilékek. — A specidlis~ az emberi testben jelenlevé radioaktiv anyagok mennyiségének és fajtajanak a megallapitasara hasznalt~. — Irod. H. Richter: Radioaktiv sugarzasok elektronikus mérémiiszerei. 1958. sugarzé6 harcanyagok, radioldgiai fegyverek : radioaktiv anyagokat tartalmazo, folyadék, por v. fiist alaku kil6nleges vegyiiletek v. keverékek, amelyeket harci alkalmazas céljabdél allitanak eld. Rendeltetésiik, hogy sugarsériilés, ill. sugarbetegség eldidézésével elpusztitsdk v. harcképtelenné tegyék az é16 erédket. Készitéstikhdz az atomipar radioaktiv melléktermékei, valamint kiilon erre a célra eldallitott radioaktiv izotépok hasznalhatok fel. A terep és a levegé ~kal valé fertézése ilyen anyagokkai téltdtt repul6dbombak, tiizérségi lovedékek és rakétalovedékek segitségével hajthaté végre. Vegyiharcanyagokkal keverten is alkalmazhaték.

sugarz6 h6;

— hdsugdrzds

Suhl

varos az NDK-ban,

[zul]:

Tiringia

D-i részén,

~ ker. székh.-e L: 25 500 (1960). Gép-, varrégép-, irodagép-, kerékpargyartas.

Kozelében

Suhov, Vlagyimir Grigorjevics

sdésfiirdd.

(1853—1939) : szovjet

mérnok, Lenin-dijas. Munkassdaganak teriilete az olajipar technikajara, a hdtechnikara és épitészetre terjedt ki. Megtervezte és megépitette Oroszo. elsé kdolajvezetékét a balahani kéolajmezékté1 Bakuig, faradt forrd gézzel tovabbitotta a pakurat. Suisse [sziiisz]: — Svdje suite : (zene) > szvit Sujszkij, Vaszilij Ivanovices (1552—1612): orosz car ; ur. 1606—10. A Bolotnyikov-felkelés leverésére idoiglenesen egyesitette az uralkodé osztadly erdit; a lengyel intervencio elleni hare soran elszenvedett kudarcok miatt elégedetlen nemesség megfosztotta tronjatol.

sujtélég : (bany) levegé és metdngdz (CH,) keveréke. Képzédhet metdngdzas széntelepekben v. mellékkézeteikben létesitett banyatérségekben, ilyen széntelepekb6él kitermelt szén zart taroldiban, barmilyen banyatizemben, ahol metdneléfordulds lehetséges, tovabba féldgazt termeld, felhasznalé iizemekben és helyeken, kiiléndésen a gazvezeték kilyukaddsakor. Robbandképes, ha a levegé

metdntartalma — normalis légnyomas és levegéésszetétel esetén — meghaladja az 5%-ot, de nem nagyobb 15%-nal. A robbandképességi hatarokat csékkenti a légnyomas névekedése v. egyéb égheté alkatrész (pl. hidrogén, szénmonoxid, egyéb szénhidrogéngaz v. finom szénpor) jelenléte. A levegében nem égheté gazok v. gé6z6k (pl. széndioxid, vizg6z, a normalisnal tobb nitrogén), lebegd Allapotban lev6 nem éghet6 kozetpor jelenléte viszont cesdkkenti, sé6t teljesen megsziinteti robbandéképességét. A robbanas

nyilt lang,

szikra,

villamos

kisiilés

v. izzé

anyag hatasdra kévetkezik be. Gyulladdsi hémérséklete 650 C°, robbanasi hémérséklete max. 2650 C°. ~veszélyes banyakban a-~robbanas ellen ugy védekeznek, hogy megfelel6 szelléztetéssel (Ujabban a metdngaznak a széntelepekb6l és mellékkdézeteikb6l, valamint a felhagyott fejtési tiregekbél furdlyukakon at torténd lecsapolasaval és a banyabdl zart csévezetékben valé kivezetésével) megakadalyozzak a robbandképes ~ képzddését, szigortan tiltjak nyilt lang hasznalatat és a dohanyzast, a stjtolégveszélynek kitett banyarészekben pedig ecsak swjtolégbiztos berendezéseket alkalmaznak. Suk, Josef (1874—1935) : cseh zeneszerzé. A vilaghirG ,Cseh vondésnégyes” tagja, a pragai konzervatérium tanara volt. Kompozicioi a késéromantikat képvisehk. Zenekari

mtiveket,

Sukarno

kamarazenét,

kérusmtiveket

stb. irt.

— Szukarno

Sukoro : 6tk., Fejér m., székesfehérvari j., a Velencei-td

E-i partjan. L: 910 (1960). Va.: Velence. A Nadap felé meno Ut mellett érdekes, un. gyapjuzsak granitsziklak. — Pakozd és ~ k6ézétt all a pdkozdi gydzelem emlékoszlopa. Sulawesi : —Celebesz sziget indonéz neve. Sulla, Lucius Cornelius (i. e. 138—78) : rémai hadvezér és diktator, a rabszolgatart6 arisztokracia érdekeit képviselé optimatdak vezet6 alakja. Marius seregében tint fel a Jugurtha elleni haboriban. Consulként az els6 mithridatészi habortiban (i. e. 88) a romai seregek vezére lett sa haborut gy6zelmesen befejezte. Mint az optimatak vezére

éles 6sszetitk6zésbe keriilt a néppart élén allo Mariusszal, ami véres polgarhaboru kirobbanasahoz vezetett. E kiizdelem soradn i. e. 82-ben elfoglalva Rémat teljhatalmu diktatorra nyilvanitotta magat. Uralmat az arisztokracia ellenfeleinek tomeges kiirtasa, vagyoni megtérése (— proscriptio) jellemezte ; ndvelte a senatus hatalmat. Diktatori cimérél i. e. 79-ben formalisan lemondott, de a hatal-

mat

valdjaban

Sullivan

halalaig

([szalivon],

megérizte.

Arthur

Seymour

(1842—1900) :

angol zeneszerz6. A londoni zeneakadémia tanara volt. Zenekari miveket, operat, egyhazi zenét irt. Nevét foként a vigoperahoz kézel allé operettjei (Mikado stb.) tették ismertté.

Sully-Prudhomme Armand Francia

[sziili priidom];

tkp. René Frangois

Prudhomme (1839—1907): francia k6lté, a Akadémia tagja, Nobel-dijas. A parnasszista

iskola kéltéihez

tartozott, bar tulfinomultsdga,

melanké-

liaba hajlo érzékenysége részben elvalasztotta téliik. Tokéletes formamuvészettel megirt kdlteményei koéziil jegismertebb (magyar forditasban is) A térétt vdza.

Sulu-szigetek

[zulu]:

vulkani és korall szigetcsoport a

Fiil6p-szk. DNy-i részén.

F6 szigete: véenyek. sily:

a

2800 km?.

L: 295 000 (1959).

Jolo. Kaucsuk-, kékusz- és cukornaéd-iiltettestekre

harom eréb6]:

a

Fold

feliiletén

a Fold vonzdsdbdl

hatéd

erd,

amely

(— gravitdcid), a Fold

forgasa kévetkeztében fellép6 centrifugalis erébé6l1 és a levegé felhajto erejébdél tevdédik dssze. A fdldfeliilet mentén igen kis mértékben valtozik. Legnagyobb a sarkokon, legkisebb az Egyenlité mentén. A magassdggal esdkken. — A testek ~a aranyos a testek + témegével, ezért a tomegmérés a sty mérésére vezetheté vissza. Erre a célra mérleget hasznalnak, amely a mérendé

test~t

sulypont

128

Suk

ismert

~u

testek

~aval

hasonlitja

dssze.

Hz

utdbbi testeket is ~oknak nevezi a kéznyelv, ezek vasbél, rézb6l, a kisebbek nemesfémb6]1 késziilnek. Mo.-on az

Orszagos Mértékiigyi Hivatal ellenérzése mellett allitjak el6. Mértékegysége a kilopound.

sulyakkumulator : acélmiivek, magasnyomasu

prések

hidraulikus mitikédtetésére sziikséges nagy mennyiségi és nagynyomast viz tdrolasara és az egyenletes nyomas fenntartaésdara szolgalé berendezés. Lényegében nagy atmér6jti hengerben mozgo dugattyu ; az egyenletes nyo-

mast a dugattyura nehezedé stlyok biztositj4k. Vannak stritett levegével mtik6dé hidraulikus ~ok is. stlyemelés: a nehézatlétika egyik 4ga, olimpiai sportaég. Sportszerii ~r6l csupén az 1860-as évek ota lehet beszélni, amikor Svajeban, Ausztridban és Németo.-ban sorra alakultak az erés emberek atléta-egyesiiletei. A mai szabélyok szerint a versenyek haromfajta ~i mdd dsszetételébél Allnak: a) lékés ; a mellig felhuzott sulyt sipjelre aldugrassal a fej f61é kell lékni; b) nyomas : a stlyt adott jelre a mellig kell emelni, majd Ujabb jelre folyamatosan, megszakités nélkiil a fej £616 kell kinyomni; c)

szakitds : a stlyt adott jelre a foldrél egyetlen lendilettel kell a fej f1é lenditeni. A sulyt mindegyik alkalommal 2 mp-ig kell a fej felett tartani. A verseny végeredményét a lékés, nyomas és szakitas részeredményeinek dsszesitése adja meg. A ~nél kiilénleges szerkezett, valtoztathaté stlyt versenysulyzét hasznélnak. A ~ versenyszamait 7 sulycsoportban rendezik. — Irod. N. I. Lucskin: 8. 1954. sulyfiird6 : gyégyeljaras a ki nem zardédott porckorongsérv (—discus-sérv) gyégyitasara. Lényege, hogy a beteget honaljanal v. fejénél fogva 36—37 C°-os meleg vizben felfiiggesztik, mikdézben a derekara erdsitett széles év6n (dsszesen 15—20 kg) stlyok lognak. Igy a gerine szabad mozgasat megtartva keriil huzds ala. Az izomgoresék a meleg vizben oldddnak, ugy hogy minden eléfeltétel megvan a kinem zarddott porckorong-sérv visszahelyezédésére. Az elért gyégyeredmények jo6k. A méddszert Moll Karoly magyar orvos dolgozta ki.

silylékés:

a

népi

jatékok

kédobasdbodl

kialakult

atlétikai, olimpiai versenyszam. A vasbol v. rézbél késziilt, teljesen sima feliileti, 7,25 kg stlyti golydt 213 em atmér6jG korbél dobjak. A nék 4, ifjusagiak 6, serdilok 5 kg-os golyéval versenyeznek. Sulyok Maria (1908— ): szinészné, Kossuth-dijas, érdemes miivész. A Nemzeti Szinhaz, majd 1951-tél a Vigszinhaz tagja. Dramai és vigjatéki szerepekben egyarant kival6é alakitasokat nyujt: pl. kiralyné (Hamlet), Gertrudis (Bank bén), Arkagyina (Sirdly), Claire (Az Greg hdlgy latogatasa). sulyom (Trapa natans): a sulyomfélék (Trapaceae) esaladjdba tartozd ndévényfaj. Allovizekben, alféldi folyok holtagaiban honos és nagy, de ma mar csékkené mennyiségben talalhaté. A viz szinén tiszé levelei rombosak. Termése kemény héju, négy karomszerti nytlvanynyal; bele lisztes, ize a gesztenyére emlékeztet. Fézve taplaléknak,

ill. takarmanynak

alkalmas.

stlyos testi sértés: 8 napon til gydgyuld teste sértés. stlyozott szamtani kézép : a szdmtani kézép egy Altalanositasa, amelyet akkor elényés alkalmaznunk, ha nem egyforma mértékben eloéforduléd mennyiségek atlagat kell kiszamitanunk,. Tetszdleges @,, a.

M4, M,... zett ~e

a

M, pozitiv szamok kévetkezé

tort:

. -@, szamoknak

adott

(stlyok) segitségével kép-

Ma, + MQ. +

.--

+ My

Mm, + M,+...+mM,

Ha az m; silyok mindegyike éppen 1, ugy a~ azonos lesz az illet6 szamok szdmtani kézepével. Pl. ha egy tizem bérAtlagdt az egyes (kilonb6zé munkaslétszAmu) mtthelyek bératlaganak ismeretében kell kisz4mitanunk, ugy a helyes

atlagot

a mtihelyek

atlagainak ~eként

kapjuk,

ahol az egyes muhelyekben dolgozé munkasok szdmat tekintjik stilyoknak. stlypont, barocentrum ; valamely test ~ja a nehézségi er6 tamadaspontja. Minthogy a test stlya az egyes részecskék silyainak ereddje, ezért a ~ nem egyéb, mint a parhuzamos dsszetevé erék kézéppontja. Fonalon felfiiggesztett test ~ja nyugalmi helyzetben a felfiiggesztési

pont alatt van a felfiiggesztési ponton d4tmené fiiggdleges egyenesen. Egy testet két kiilénbéz6 pontjaban felfuggesztve olyan két egyenest kapunk, melyek metszés-

sly szerinti elemzés pontja a test ~ja. Egy haromszog alaku — ugyanazon anyagbol valé és mindeniitt egyenlé vastagségu

Sumla: — Kolarovgrdd bulgariai varos egyik régi neve. summas: iddszaki mezégazdas4gi munkas, aki tobbedmagaval,

oldalak felezéébsszekété egye-

neseknek (stlyvonalaknak)

metszéspontjaba esik. A haromszég stlyvonalai harmadoljak egymast. stly szerinti elemzés, gravimetria: (vegy) mennyiségi

tavol,

atalanyban

az enzimek kristalyosithaték. 1946-ban J. H. Northroppal és W. M. Stanleyvel kézésen kémiai Nobel-dijat kapott. Stilypont

alkotérész mennyiségét kiszdmitjak. Az elektroanalizis a meghatdrozand6é alkotérészt (legtébbszér fémiont) elektromos aram segitségével valasztja le. — Irod. Erdey L.: A kémiai analizis silyszerinti mddszerei. 1. két. 1960. silytalansag : a testeknek az az Allapota, amelyben k6ézvetlen kérnyezetiikhédz viszonyitva nyugalomban maradhatnak anélkul, hogy tamaszra v. felfiiggesztésre lenne sztikségiik. A —gravitécid Allandé jelenléte miatt Foldiinkén a ~ idében és térben esak erdésen korldtozva valdsithaté meg, ui. olyankor, amikor a gravitAciét valamilyen mas erdével (pl. ivben repiilé repiilégépeken ropitd erével) kiegyenstilyozzuk. Ha kézegellendllds-mentes térben, pl. a vilagtirben egy kisebb test sajdt fékez6, gyors{té

v. porgeté mechanizmusénak mtikédtetése nélkiil a réhato gravitdcios erdk megszabta palydén szabadon repiil,

belsejében gyakorlatilag~ van, tekintet nélkiil arra, hogy a Foéldt6| mekkora taivolsagban és milyen sebességgel mozog. ~ van pl. a szabadon repiilé kutatérakétak és a trhajék —> mesterséges égitestek tartélydban, valamint kabinjaban a gyorsitas befejezése utan egészen a fékezés megkezdéséig. Noha a ~nak van bizonyos zavaré hatasa az egyensulyi szervekre, a szputnyik-trhajéval végzett

4 a 2

Cseho.-ban, a Cseh-medence ési kézetekb6l all6 DNy-i pereme a csehSilyvonal szlovak—bajor—osztrék hatdron, a DomadZlicei-nyeregté1 D-re. 150 km hosszi, 40—50 km széles. Legmagasabb pontja a Velky Javor (1457 m).

A Cseh-erdé folytatasa. Zord éghajlat. Lapok, erdék. A Vitava-f. felsé szakaszdin jelentés viztarolé épiilt az osztrak hatartél E-ra. Sumen, Sumla: — Kolarovgrdd bolgar varos régebbi neve. sumér nyely: az dkori Mezopotamia déli részén lakdé sumérok nyelve. Agglutinaléd nyelv volt, két f6 nyelvjarassal. Az dkori Kelet egyik nyelvével sem hozhaté rokonsagba. Mint 616 nyelv i. e. 1800 k6riil halt ki, de vallasi szertartasokban és a tudomdanyban még évszazadokon at tovabb élt. Ugyanazt a szerepet tdltdtte be, mint nyugaton a kézépkorban a latin. Az emberiségnek elsé nyelve, amelyrél irasos feljegyzések maradtak, Legrégibb emlékei az i. e. 3. évezred elejéré] szdrmaznak. sumérok : ismeretlen eredettii dkori nép Mezopotamia

D-i részén (a mai Irak teriiletén) az i. e. 4—2. évezredben. Az i. e. 3. évezred els6é felében e teriileten jéttek létre korai rabszolgatarté varosdllamaik (Nippur stb.), amelyek az i. e. 24. sz.-ban a semita eredetti nép altal lakott + Akkad uralma ald keriiltek. Az altaluk lakott teriilet késébb Babilénia része lett. A~nak tulajdonitjak az ¢kirds feltaldlasat.

9 Uj Magyar Lexikon VI.

lakdéhelyété]

amerikai biokémikus, egyetemi tanar. Enzimek és biokatalizatorok kutatasdval foglalkozott ; felfedezte, hogy

elemzési eljaras (> analizis, 3.). Az oldatban levé iont kémiai reakcidé sogitségével oldhatatlan vegyiiletté (csapadék) alakitjdk At, az oldattol sztiréssel elkiilonitik, megszaritjak v. kiizzitjak, és sulyat analitikat mérlegen megmérve a keresett ion v.

Allatkisérletek és mind a négy — Vosztok trhajé pilétdinak tapasztalatai igazoltak, hogy lényeges aértalmak még tartés ~ esetén sem lépnek fel. sulyvonal: a haromszég egyik esucspontjat a szomben fekvé oldal felezépontjaval dsszekét6 szakasz. Sumava [sumava]: rdghegység

rendszerint

(,summa”’) megallapitott jaranddsdgért idénymunkara szegodétt el. A tékés mezégazdasdg egyik leginkabb kizsékmanyolt munkasa volt. summerolas : — szindrnyalds Sumner [szamno], James Batcheller (1887—1955) :

~— lemez ~ja a csticsokat az

atellenes pontjaval

Suppé

129

Sumony:

6tk., Baranya m., sellyei j. L:

910 (1960).

Halgazdasag. Sund, Oresund ; a Balti-tengerb6l az Eszaki-tengerbe vezet6

szuik

tengerszoros.

100

km

hosszt,

3,5—25

km

széles, 26 m mély. Partjan épiilt Koppenhaga, Halsingborg és Malmo. Sunderland [szandolond]: kikétévaros Nagy-Britanniaban, az EK-angliai Durham gréfsagban, az Eszaki-tenger partjan, a Wear-f. torkolatanal. L: 190 000 (1961). Hajéépités, gép-, tiveg- és papiripar; kdészénkivitel a kézeli

banyakbél. Sungari : az Amur legnagyobb mellékfolydja, kb. 2000 km. DK-Mandzstridban ered. A nyari arviz nagyon felduzzasztja. Csilint6] hajézhaté (1200 km). Felsé vélgyében nagy viztaroléd épiilt. sungit: az Onyega-to mellett algonkiumi agyagpalak

k6ézt telepiilé, 2 m kGriili vastagsagu, antracit jellegti készén. Suomi (suomaa ’mocsarféld’): + Pinnorszdg finn neve. Supan, Alexander (1847—1920): német geografus, egyetemi tanir. Legfontosabb mtive A fizikai féldrajz alapvonalai, 1910—11. Supervielle [sziipervjel], Jules (1884—1960): francia k6lt6, drama- és regényiré. A német megszallas elé] DélAmerikéaba

menekilt,

1945-ben

tért vissza Franciao.-ba.

Koltészetében a mély emberi érzéseket, gondolatokat a mesék és a mitoszok vilagdnak elemeivel szdétte at. Klasszikus tisztasigu verselés és stilus jellemzi. Magyarul megjelent regénye A gyermekrablo. supinum (lat.>: olyan fénévi természettii igenév a latin nyelvben, amely mozgast jelenté igék mellett accusativusban (pl. ire rempublicam perditum ’megindulni, hogy az allamot elveszitsiik’), néhany szélasban ablativusban (facile dictw’ kénnyti megmondani’) hasznalatos. Hasonld igenéy van pl. az ésszlavban, a litvanban stb.

Supka Géza (1883—1956): polgari radikélis hirlapird, publicista, régész. Az 1918-i oktdberi polgari demokratikus forradalom idején a Kaérolyi-kormany kévete volt Pragéban. Késébb Bécsben élt, majd visszatérve a Magyar Hirlap publicistaja lett s Literatura cimen irodalmi és bibliografiai folydiratot szerkesztett. Az 6 kezdeményezésére rendezték az elsé kényvnapot Mo.-on 1927-ben. Részt vett az ellenallasi mozgalomban, a felszabadulds utan a Nemzeti Mizeum elndke, majd — mint a Polgari Demokrata Part tagja — a Vildg c. napilap szer-

kesztdje s nemzetgytilési képviseld lett. Régészeti mtvei s szamos polgéri demokratikus szemlélett térténeti tanulmanya,

publicisztikai frasa, riportja jelent meg.

Supljikac [supljikac], Stevan (1788—1848): szerb szarmazasi csaszari ezredes. 1806—10-ben az osztrak hadseregben szolgalt, 1810-ben Napdleon szogdlataba lépett. 1814-ben ujbol az osztrdk hadsereg tisztje lett. 1847—48-ban Olaszo.-ban aéllomasozott. 1848. maj.-ban a karlocai szerb nemzeti gytlés vajdava valasztotta, de ~ esak 1848. okt.-ben térhetett haza Olaszo.-bél és mint tabornok a magyar forradalom

ellen szervezett szerb fel-

kelés élére allt (tabornoki rangjét Ferenc Jézsef dec.-ben megerésitette). Az év végén hirtelen meghalt. — Az utolso szerb vajda volt, halala utan a szerb vajda cimet Ferenc Jézsef csaszar vette fel. Suppé [szupé], Franz von, Cavaliere Swppe Demelli (1819—95): dalmat sziiletésti zeneszerzé. Béesben élt. 1841-t61 44-ig Pozsonyban és Sopronban mtikédétt mint

Supplex szinhazi karmester. A klasszikus bécsi operettstilus kivalé képviseléje. Fébb miivei: Kdélté és paraszt, A szép Galathea, A kénnyt lovassdg, Boccaccio stb. Szimfonikus és egyhazi mtiveket is irt.

Supplex Libellus Valachorum

:

ajtdnyilas folotti kerefestményekkel v. dombor-

telt mezé, melyet gyakran mtvekkel diszitettek.

Sur:

6tk.,

(1960). Va.:

Komérom

m.,

komaromi

Bakonyszombathely.

j. L:

2050

Ag. Malom.

Surabaja, Soerabaja [szurabaja]: varos Indonézidban, K-Javan, a Madura-tengerszoros kézelében. L: 1 319 000 (1961). Fejlett ipardban vezeté helyen all a hajoépités, a textil-, fém-, vegy-, gumiipar és az olajfinomitas. Kereskedelmi és haditengerészeti kik6t6. Egyetem. Surakaria, Solo: varos Indonézidban, Kézép-Javan.

L:

452 000 (1961). Onbanyaszat. Rizs-, gumi-, indigo-,

cukornadtermelés. Textilipar és gépgyartas. Surany, Nagysurany: k6ézség Csehszlovakidban, a Nyitra-f. mellett, Nové Zamkytél E-ra. L: 5500 (1955). Cukorgyar. — A 19. sz.-ban malmairél hires kiralyi

birtok

(Malmos,

hanyagolt foglalni.

késébb

varat csak

Malmos-Surany).

lerombolva

A tor6ék6k el-

tudték

1663-ban

el-

gyermekgydgyasz,

az

(1899—1958):

orvostudomanyok doktora. Tudomdanyos munkassaga féleg a korasziilottekkel kapcsolatos kérdések kutatasa terén volt jelentés. (A koraszilétt, 1957; Az ujszilottkor patolégiaja, 1957.) Suranyi Jdnos (1886— ): mezégazdadsz, nyugalegyetemi

Munkassaga nemes

terén

tanar,

kiilénédsen

akadémikus,

a

nagy

jelentéségi. és névényei,

Kossuth-dijas.

kultirnévény-honositas

cirokfélék) és a kukoricatermesztés

modszerei

(A szdntdfildi 1952;

A kukorica,

(pl.

korszertisitése

kettdstermesztés 1955, Mandy

Gy.-gyel; A kukorica és termesztése, 1957.) Suranyi Janos (1918— ): a matematikai tudomanyok doktora, egyetemi tanar. A matematikai logika teriiletén ért el jelentés eredményeket. E targykérbél irt kényve tobb nyelven jelent meg. Suranyi Mikldés (1882—1936): ird. Palydja kezdetén szecesszios hangulatt. mtivekkel jelentkezett. Elsé sikerét A trianoni pava c. 1916-ban megjelent regényével aratta. Késébb konzervativ szemléletti, gyakran bestseller jellegti térténelmi regényeket irt. (A ndpolyi asszony, Hgyediil vagyunk stb.)

Surat:

indiai kikétév. Gujerat allamban a Cambay-

6b6l partidn. L: 288 000 (1961). Textil-, papir- és élelmiszeripar. Az elsé angol kereskedelmi telep Indiaban (1612). Surd: 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 920 (1960). Va.:

rohamosan

és

nétt,

szeszfSzés

1938—44

(rum).

kézétt

0,5-r6}

Osszkivitelének

(1959) 82%-a bauxit (70%-a az USA-ba, 11%-a Hollan-

didba, 9,5%-a Kanadaba

megy), 6,5%-a fa. A behozatal-

nak 28%-a gép és felszerelés, 7,5%-a kéolajtermék, 16%-a élelmiszer. A behozott 4runak 36%-a érkezik az USA-bdl, 28%-a Hollandiabdl. A f6 kiviteli és behozatali kik6té Paramaribo. Kézlekedése fejletlen. Kisméretti hajé- és légiforgalom. Egy vastitvonal; kb. 1000 km a kézut-

halézat. Hivatalos pénze:

1 suriname-i gulden = 2 hol-

land gulden.

strléd4s: két egymassal bizonyos nyomas alatt érintkezé foliilet egymason valéd elmozdulasat gatld fizikai hatés, amely ésszefiigg a feliiletek — érdességével. Aw kétféle: csuszé ~ akkor lép fel, amikor két szilard test csiszik egymdson. A mozgast gatld ~i eré (P;) aranyos a mozgo feliiletre haté erdnek a feliiletre mer6éleges ésszetevdjével (P,,) : P, = uP, ahol wa~z egytitt-

haté. Gérdiilé ~kor legalabb az egyik feliilet gérbiilt, s a két feliilet egymdason cstszds nélkiil géordtil (kocsikerék). A gérdulé ~ mindig kisebb, mint a csusz6 ~.

Belsé ~ v. — viszkozitdés a folyadékban v. gazban észlel-

Suranyi Gyula

mazott

alatt

Zéhany.

Erdégazdasag.

A copfstilusi

kviria

mi-

emlék.

Suri-dombsd4g : a Bakony hg. EK-i peremén, Kisbér, Veszprémvarsany,

Dudar

és Mor

kézétt ; 180—350

m.

het6, ha az egymas mellett aramld rétegek sebossége kilénb6zé, s a rétegek egymas mozgasat gatolni igyekeznek. A technika a ~t mint tamasztd erdt, a megesiszas elleni biztonsag kedvéért, fékezés esetében ndvelni igyekszik. A csapagyakban viszont, amikor a ~

energia-

fogyasztassal és a csapagy karos felmelegedésével esusz6 feliileotek kenésével v. gérdilécsapagyak nalataval csdkkentik. — Irod. Liszovszkij: Mia s.? Kragelszkij—Vinogradova: A surlddasi tényezé.

jar, a hasz1949; 1961.

surlédasi egyiitthaté: a sirlédé anyagok anyagi minéségétdl és érdességétél fiiggd viszonysz4m ; cstszd surldddsnal a surléddsi eré és a feliileteket dsszenyomd eréd hanyadosa. Surrey [szari]: grdéfsag Nagy-Britannidban a Londonimedence D-i részén; 1869 km?. L: 1733000 (1961). Székh.-e Kingston-wpon-Thames (L: 39000, 1961). Mezégazdasaga jelentés ; gabonafélék és zéldség termelése. Tejgazdasag London ellatasara. Susa, Sus, Shush : romvaros a Tigris alsé folydsdnal, Tran teriiletén, az abadan

—

teherdni vasit mentén.

Az

okori Hldm fév.-a, késébb a perzsa birodalom uralkodéjanak téli székhelye volt. 33l-ben Nagy Sdndor meghéditotta. — Fontos épitészeti emlékek.

Susa: ktk., Borsod-Abatj-Zemplén m., é6zdi j. L: 360 (1960). Va.: Ozd. Suter, Hermann (1870—1926): svadjci zeneszerz6. Ziirichben és Baselben mtikédétt mint tandr és karmester. Kompozicidi a kés6romantikus stilust képviselik. Zenekari mttveket, kamarazenét, zongoramtiveket, oratd-

riumot

stb.

frt.

Sutlej

131

Sutlej, Szatledzs : folyé D-Azsidban India és Pakisztén ter.-én, az Indus bal oldali mellékfolydja. 1500 km. Tibetben ered a Rakasztal-t6bol. Attéri a Himaldja vonulatat, DK-felé tartva felveszi a Chenab folyét, és Panjanga néven az Indusba O6mlik. Vizét nagyrészt széténtdzik. Suttner, Berta von (1843—1914): osztrdk fréné, Nobel-békedijas.

Regényeivel

(Le a fegyvert! ;

Az em-

beriség fennkélt eszméi) a polgari békemozgalom egyik elinditéja és harcosa volt. Suva: a Fiji-szk. fév.-a Viti Levu-szigeten. L: 37 000 (becslés). Ocednia egyik legfontosabb kézlekedési, postai és kereskedelmi

kézpontja.

Olaj-, fa- és cukoripar, szap-

pangyartas. suvadas : agyaglejték6n fellépé — csuszamlds. esaladjaba tartozdé halfaj. Teste zom6k, oldalrol lapitott. Kopoltyufedéjének széle fogazott.

mtiemlék:

barokk

ferences

kolostor

és templom,

r. k. plébéniatemplom (ahol Maulbertsch szimos freskéja talalhaté),

K7sfaludy

Sandor

klasszicista’ stilusu

szildé-

haza. Kisfaludy-emlékmuzeum, gimnézium. — 1210-ben épult varat a Rakdczi-szabadsaghare idején a csdszari esapatok elfoglalték és szétrombolték. Az 1960-as évek elején helyreallitottak. — Irod. Végvari L.: A siimegi Maulbertsch freskék. 1958; Koppany— Koz4k—Zakonyi: A siimegi var. 1958. Siimegesehi : 6tk., Veszprém m., stiimegi j. L: 840 (1960). Va. : Simeg. Siimeghy Jozsef (1892—1955) : geoldgus, a féldtani és. asvanytani tudomaényok doktora. A hazai_ sikvidéki

Siimegpraga:

6tk.,

Veszprém

m.,

siimegi j. L: 780

(1960). Va. : Siimegi bazaltbanya. Kébanyaszat (bazalt). sunfélék (Erinaceidae): a rovarevék (Insectivora) rendjébe tartozd, erds_ bérizomzatu, szérrel v. tiiskékkel boritott, zém6k testti, révid

Foly6- és dllo6vizeinkben egyarant gyakori. Mintegy fél kg sulyt érhet el. Ragadozo. siiketnémasag : vele sziiletett

ormaénytii Csapé stigér

v.

(Erinaceus

kisgyermekkorban

szervei ellenére sem tanul meg beszélni. Mo.-on a siiketnéma gyerekekkel valé foglalkozdst mar egyes évodakban is megkezdik (Bp., Vac, Szeged, Kaposvar). Iskolas kell adni, ahol a beszédre

emlésék

4 Bey, lefe * ib LEO “2%, . = ™

csaladja.

A nalunk eléforduldé keleti stin

szerzett siiketség kévetkeztében kialakult beszédképtelenség. A gyermek a hallas hianya miatt ép hangadé

intézetbe

Tébb

foldtani kutatas egyik megalapozdja.

siigér, csapé silgér (Perca fluviatilis) : a ~félék (Percidae)

korban

siitéipar

és a beszéd

szAjrol valé leolvasdséra megtanitjak. — A siiketnéma gyerekek a siiketnémak Allami tanintézeteiben (Bp.,

roumanicus)

kondenztej stirité ; > kondenzdtor stirtiség : mindeniitt

egyenletes

anyagelosztasi

wn.

Vac, Sopron, Kaposvar, Eger, Debrecen, Szeged) dltalanos alapfokt oktatassal egyenlé érvényti, de nem egyenld

homogén testnél a tomeg és a térfogat hanyadosa. Inhomogén testnél ez a hanyados csupdn az atlag~, a pontrds

értékti oktatasban részestilInek. Ezek elvégzése utan v. a

pontra vdltozéd ~et pedig a téomeg térfogat szerinti differencidlhdanyadosa adja. Mértékegységei a kg/m%, g/cm’. Ha a test stlyat viszonyitjuk a test térfogatahoz,. a > fajsulyt kapjuk, amely aranyos a test ~ével.

stiketek iparitanuld-intézeteiben (fiuk szamara Sopronban: Siketek Faipari Tanintézete, lanyok szamara Vacott: Siketek Szov6- és Varrdéipari Tanintézete) tanulhatnak tovabb, v. pedig a Siketek és Nagyothall6k Szévetségének iranyitdas4val a normél iparitanuld-iskolakkal kapcsolatban részesiilnek valamilyen szakképzésben. siiketség : a hallas teljes hianya. A stiketnek tartott betegek egy részén hallasmaradvanyokat lehet kimutat-

ni. Teljes halldskiesést tébbnyire a belsdfiil és a halldideg bantalma okoz, kiilsé- és kézépfiil-betegségek

esetén

rit-

kan fordul eld. (> még halldszavar) Siikésd: 6tk., Bacs-Kiskun m., bajai j. L: 4540 (1960). Va. : Baja. Ag. Baromfikelteté allomas. Malom. Paprikaipari célgazdas4g. Rostkender-, zdldség-, faszerpaprika-, sz6l6-, gytimélestermesztés. siildé : névendéksertés neve 5 hénapos koratdé] 1 éves kordig, ill. tenyésztésbe vételéig. — A sonka~ 65—90 kg-os élésily névendék hussertés. (+ még sertés) sullé (Lucioperca) : a siigérfélék (Percidae) csaladjaba tartozé halnemzetség. Fajai ragadozék. Gazdasdgi szempontbél egyik legértékesebb halunk a — fogas-sullo. A Duna és a Tisza alsé szakaszain, valamint a Balatonban az utdébbi 100 év alatt témegesen elterjedt a ké~ (L. volgensis). Eredeti hazaja a Fekete-tenger 6s a Kaszpitenger kérnyéke. Zomédkebb, mint a fogas-siill6, szdjhasadéka csak a szern kézepéig ér. Lassibb névekedést, husa sem olyan izletes. siillyeszté : 1. furatok és homlokfeliiletek megmunkalaséra szolgalé forgdcsolészerszim. Alkalmazasa : a) furt, éntétt v. sajtolt hengeres furatok siillyesztése ; b) csavar-

fejek szdmaéra hengeres bemélyedések kialakitasa ; c¢) kupos belsé feliiletek megmunkéldsa ; d) homlokfeliile-

tek megmunkélaésa. A vele végrehajtott technoldgiai mitivelet a séillyesetés. — 2. a szinpad padlozata alatt elhelyezett gépezet, melynek segitségével a szinpad egyes rész0i lesiillyesztheték v. felomelheték. Siimeg : 6tk., Veszprém m., a ~i j. székh.-e, a Kisalféld legdélibb pereme és a Bakony hatdéran. L: 5940 (1960). Kéb4nydk (bazalt és mészk6). Malom. Meredek

mészkéhegyen g*

(Vdarhegy,

259 m) all a ~i

var romja.

Siiss Nandor (1848—1921) : német szarmazasi mechanikus, a magyar precizids Elébb a kolozsvéri egyetem

mitiszeripar megteremtdje. mechanikusa, majd Buda-

pesten az Allami mechanikai tanmtthely vezetdéje. Tanmtihelyében — késébb 6nall6é gyaérdban — szdmos geodéziai, banyaszati, csillagaszati, tengerészeti stb. miszert tervezott és allitott eld. siités : ételek készitésénél az az eljaras, amikor a hékézléshez — a fdzéssel ellentétben — nem folyadékot, hanem forréd levegét v. forrd zsiradékot alkalmaznak. Ritkébban hékézvetité nélkiil, pardzson is siitnek. A ~

héfoka 120—320 C° kézétt vaéltozhat a kilénb6zé készitményeknek megfeleléen. Siité Andrés

(1927—

): romaniai

magyar

ird. Szer-

kesztette a Falvak Dolgozé Népe c. hetilapot, majd a marosvaésarhelyi Uj Elet c. képeslap fészerkesztdje lett. A Roman Népkéztarsasdg frészévetsége Intézé Bizottsé-

ganak

tagja,

(elbeszélések, 1950),

Aniké

indulnak

Allami 1949),

dijas. Mivei: Mezitlabas

Hajnali

kiizdelem

menyasszony

(szinmt,

néni felébred (elbeszélések,

(elbeszélések,

1950),

1953), Az %j bocskor

Emberek

(elbeszélé-

sek, 1954), Hgy pakli dohdny (elbeszélések, 1954), Tartkaru vilag (elbeszélések, 1960), Hskiivé a kastélyban (szin-

mti, 1960). Siité Kaélm4n (1912— ): k&rpét-ukrajnai magyar parasztkélt6. Az 1930-as években ttint fel Ady hatasdra vallé6 verseivel. A felszabadulds utéan alakult ki egyénké hangja. Kétetei: Lelkeket jéttem venni (1936), Kacagé: faluvégek

(1961).

siitéipar, aga;

siid-

kenyeret,

és tésztaipar; péksiiteményt,

az

élelmiszeripar egyik.

kétszersiiltet,

kekszet,.

tojasos és tojas nélkiili szdraz tésztat stb. allit eld. A felszabadulas elétt kisipari jellegi s az egyik legnehezebb munkafeltételekkel dolgozé iparag volt. A felszabadulas: utan a telepek szima megnétt, a munkakérilmények megjavultak, technikai felszerelésében is jelentds valtozas tdértént. 1960-ban az Allami ~ban 2107 telepers

siitépor

17 969 dolgozét foglalkoztattak (ebbd6l 11916 munkas), és az eldallitott termelési érték 3 milliard Ft volt. 736 ezer t kenyeret, 1,5 milliard db péksiiteményt és 25100 t szaraz tésztat gyartottak. siitépor : vegyszer tészta lazitasdra. Tésztaval keverve

viz jelenlétébon és a siitési ho hatdsdra széndioxidot fejleszt. Leggyakrabban szédabikarbona és borkésav keveréke, ammoniumkarbamat (szalalkdli) stb. Siitté : 6tk.,

Komérom

m.,

dorogi

j., a Gerecse

hg.

labanal a Duna mellett. L: 1800 (1960). Szél6-, bortermelés (neszmélyi borvidék). Mészkébanya. Ag. Erdégazdasdg. — Hataraban romai kori leletek. siiveg : 1. magas, henger alaku v. csticsos férfi fejfed6, rendszerint karimatlan, de felhajtott peremt is lehet. Prémbél, nemezbél készitik. — 2. (bany) fabdl, fémbél v. vasbetonbol rendszerint tamra v. tamokra helyezett tarto, a banyatérség fotéjének (ahol a fejtés folyik) kézvetlen alatamasztasara szolgal. siivegestanc 3 parvalasztdé tancos tarsasjaték (— pdrnatdnc). A tane mai 616 alakja egyezik az Apor Péter Metamorphosisaban. emlitettel. stivolté, északi stindlté, gimpli (Pyrrhula pyrrhula): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) csaladjdba tartozé madarfaj. Hata sziirke, feje fekete, a him melle piros. Magvakkal taplalkozik. Magasabb hegyvidékek erdéiben és E-Eurédpaban fészkel.

Hozzank

telelni

jar.

Svab-Alb, Svdb-Jura:

frank-lépesésvidék kasza ; 1015 m.

az

NSZEK

D-i részén,

a SvAb—

Ny-i vizszegény, elkarsztosodott sza-

210 km hosszt,

15—40

km széles. A~on

vonul végig a Rajna és Duna k6zétti vizvalaszto. Svab—hbajor-medence : D-Németo.-ban az Alpok Ei elétere a Dunaig’s a Boden-totol a Hausruckig. Atlagosan 500 m magas, hossza 330 km. Legnagyobb szélessége Regensburg— Rosenheim kézétt 150 km. Hatalmas, az Alpokbol szarmazé, tormelékkel feltditott, a folydktdl felarkolt hordalékkup, lészfoltokkal a Duna k6zelében.

Hiivés, ecsapadékos éghajlat. Nagy jelentéségi mezégazdalkodas, fejlett ipar. Kézpontja Miinchen. svabbogar (Periplaneta orientalis) : + esdtédnyok

Svab—frank-lépesdésvidék : k6dzépkori kézetekbdél felépitett lépesésvidék az NSZK-ban, a Duna, Majna, Schwarzwald-Odenwald és a Cseh-erdé kézétti teriileten. Tagjai:

Svaje

132

Svdb- Alb, Neckar-hegyvidék,

Frankenhohe, Steiger-

wald és tébb medence. A lépcesédk meredek lejtéi Ny-ra néznek. Mezégazdasagi teriilet. Svabhegy: a > Szabadsdg-hegy (a régi nevén Nyékhegy) elnevezése a 18. sz. elejétdl a felszabadulasig. A tor6k6k kitizése utan Budara betelepedett német polgarok birtokairol nevezték igy. svab kéltéiskela : a német romantika végén (1840 k6riil) fellép6, népies hangu, a miszticizmustol jorészt mentes kéltécsoport. A esoport iranyitd szelleme L. Uhland volt, a k6réje csoportosulék k6ziil jelentések J. Kerner

és G. Schwab. svabok: 1. felnémet

nyelvjdrast

Baden

teriiletén

és Wiirttemberg

a svévek nevéb6l ered, akiknek

beszélé,

616 németek.

zdmmel Neviik

egy része az i. sz. 3. sz.-

ban telepedett le a Rajna, Neckar és Duna kézére. 1806 éta Bajoro.-ban, ill. Wirttembergben (NSZK) élnek. {—+ még Svaborszdg) — 2. a 18. sz. folyamaén Mo.-ra be-

telepitettek szdma, tébbségiik Szdszo.-bdl, Pfalzbdél szarmazott. Ennek ellenére a telepeseket s utddaikat ~nak nevezték elsésorban a német irodalom alapjan, amely a@ mo.-i németeket dunai v. banati ~nak, az Altaluk lakott mo.-i — féleg D-mo.-i — teriiletet ,,Schwabische

Tirkei”-nek (svab Téréko.) nevezte. A német imperializmus, kiilénésen pedig a hitleri fasizmus nyiltan igényt emelt a ,,Schwabische Tiirkei’’-re s azzal kapcsolatban a Dundnttl nagy részére (ezt az igényt az NSZK-ban

ujra hangoztatj4k). E cél elérése volt a — Volksbund egyik feladata. Sokakat megszéditett a ~ kdéziil is a naci igérgetés, sokat kéziiliik az SA és az SS kételékeibe vonzott. Ezek gaztettei értheté ellenszenvet valtottak ki a Volksbund irant. A felszabadulas utan a nagy biinéséket felelésségre vontak, de sokan elszéktek ez elél. Az 1945-i potsdami konferencia batarozata értelmében 1946ban a ~ egy részét visszatelepitették Németo.-ba. — A Magyar Népkéztarsasag Alkotmanya biztositja a nemzetiségek (kdztiik a Mo.-on 616 németek) nemzetiségi és kulturdlis jogainak gyakorlisdt. A rossz emlékektél megtisztult ~ Mo. tobbi magyar 6s nem magyar allampolgaraval valilvetve épitik a hazdjuknak vallott Mo.-ban a szocializmust.

Szamuk

mintegy

200 000,

Svaberszag,

Svdbfdld:

az

alemann

(Elzisz, Baden, Wiirttemberg, svdjci kantonok), de a 14. sz.-ban még dsszetartotta ezeket a svdb vdrosok szdvetsége, ill. a 15. sz. végén, a 16. sz. elején a sudb szévet-

ség. A 16. sz.-ban nagy népi mozgalmak (Bundschuh, Szegény Konrad, német paraszthabort) szintere volt. svab szévetség, 1488—1534: a svdbfdldi fejedelmek, vilagi 6s egyhazi rendek, valamint egyes varosok szévetsége. Hadseregét 1519-ben Ulrich wiirttembergi herceg elizésére, 1525-ben pedig a német paraszthabort leverésére hasznaltak fel. A reformaciéd idején keletkezett vallasi ellentétek kévetkeztében bomlott fel. svab varosok szévetsége, 1331—89: eredetileg 14 délnémet vadros szévetkezése. Tagjainak szdma révidesen tébb mint félszazra szaporodott. A rajnai varosokkal egyltt szivos harcot folytatott a tartomanyi fejedelmek és lovagok

ellen.

1388-ban,

nyilt

Svaje, németiil schaft,

franciéul

Schweiz, La

Swisse,

Schweizerische Oonfédération

félddel s tébb évi adémentességgel. A tébb mint 400 hely-

vereséget

HidgenossenSuisse

[kofé-

déraszj6 szitisz], olaszul Svizzera, Confederazione Svizzera [konfederacione szviccera]: sz6vetségi kéztarsasig K6zép-Eurédelkezé kanton dllamszévetsége, 1815 éta nemzetkézileg elismert semlegességi stdtussal. Teriilete:

.ség Uj lakdéi kéz6tt elenyészéen kevés volt a Svébo.-bél

iitkézetben

szenvedett, majd feloszlott. Svachulay Sandor (1875—1955): a magyar repiilés egyik uttdrdje. 1909-ben hegesztett acéleséves repiildgépet készitett. Elészér alkalmazta Mo.-on a felhizhatd futdészerkezetet, az allithaté fémlégcsavart és a leszallas sebességét csdkkent6 berendezést.

paban,

a D-i részekre (Bacska, Banat, Torontal vm.) telepitették

térzs_telepiilési

gei kéziil a Hohensiaufok tébb mint egy évszdzadig a német-rémai birodalom csdszdrai voltak. A 13. sz. masodik felében ~ kisebb tartomanyokra forgdcsolodott

tébb részére a bécsi udvar D-Németo.-bdl hozott kat. vallasi telepeseket a rebellis magyarok ellenstlyozasara. A telepités elsé titemét a 18. sz. clején hajtottak végre,

ajonnan épitett falvakba, kisebb résziik a Duna jobb partjan részben v. egészen olnéptelenedett falvakban v. varosokban (pl. Pécs, Buda, Pest) kapott otthont a régi magyar jobbagyok altal birt jobbagytelkeknél nagyobb

22 000

teriilete, mely a 6. sz. elején frank uralom ald keriilt. A Karolingok kihalasa utan hercegséggé alakult. Herce-

telepitett németek neve. A Rdkdéczi-szabadsdgharc leverése utaén a tordk hédoltsag idején elnéptelenedett teriilet

majd az 1770—80-as években keriilt ujbél sor nagyobb mérett, tervszerti akcié lebonyolitaséra. A -~ nagy részét

de csak

kézilik a német anyanyelvii; tanulmanyaikat érettségiig német nyelven folytathatjak (— nemzetiségi iskola). Német nyelvt hetilapjuk a Newe Zeitung; egyesiiletiik a Magyarorszdgi Német Dolgozdk Demokratikus Szdvetsége (f6titkar Wild Frigyes orszdggytlési képviseld).

25 énkormaényzattal

41 288 km?, L:

ren-

5,4 millid (1962) ;

népstirtiség 128,5 f5/km2. A lakossag 72%-a (az orszdg kézponti és keleti részén) német, 20%-a (Nyon) francia, 6%-a (D-en) olasz és

Svdje cimere

1%-a az éslaké rétoroman (ladin). Mind a négy nyelv hivatalos nyelv. A lakoss4gbél 583 000 kiulféldi, legnagyobbrészt munkasok. Fév.-a Bern. L: (1959) 165 000, a peremvérosokkal egyiitt 222000; nagyobb varosai:

Svaje

133

Svaje

Zurich 440 000 (1960), Basel 206 000 (1959), Genf (Genéve) 174000 (1959), Lausanne 127000 (1961) lakossal. A lakossig 40%-a varosokban lakik.

TERMESZETI VISZONYOK.

Ausztria

és Liechtenstein,

E-on az NSZK,

K-en

D-en Olaszo., Ny-on Franciao.

hatarolja. Teriilete harom, egymastd] jol elkiilénitheté részre tagolédik : az Alpok vidéke, a Svdjci-medence és a

legnagyobb té kézétt szimos kisebb t6 van: a Vierwaldstatteni-,

a Ziirichi-,

aJura DK-i l4baindél a Neuchateli-té

stb. Az orszig DIKX-i részén, részben mar Olaszo. ter.-én van a tdjképi szépségekben bévelkedé Lago Maggiore és a Lugandi-té6. — A természetes névényzet elsdsorban a hegyvidéken maradt meg (hatalmas fenyderdék, kisebb

részben

biikkés6k),

az alacsonyabb

térszinteken

Jura-hg. Az orszdg 60%-dt a fdldtdrténeti k6ézépkor végen felgytrédétt Nyugati- (Svdjci) Alpok EK—DNy-i iranyu lancai boritja4k, amelyek két kristalyos vonulat-

ban

bol és egy iiledékes 6vezetbél Allnak. DNy-on a Wallisi-

déstek

(Valais-i)

tott teriiletek és a természetes legelék. Az alacsonyabb térszinteken a természetes névényzetet mindeniitt kiszoritotta a mezégazdasdgi miivelés. GAZDASAGI ELET. Nem rendelkezik szdmottevé asvanyi nyersanyaggal, mégis Eurdpa és a vilag egyik leg-

Alpok

horn 4505

4000

m

f6lé emelkedé

m) emelkednek,

ettél

Fe

cstcsai

(Matter-

B-ra a Svadjci-Mészké-

21,‘Or, SS

Weer

fx

Bef

:

>

\

fly oe Comét-t6

50%-a az

f° ions 72 NSitBernaten —

KANTONOK: 1 Aargau 2 Appenzell a Ausser

Rhoden

b Inner Rhoden 3 Basel a Basel-Land b Basel-Stadt

4 5 6 7 8 9 10

Bern Fribourg Genéve Glarus Graubiinden Luzern NeuchStel

11 12 13 14

17

Schaffhausen Schwyz Solothurn St.Gallen

15 Thurgau

Unterwalden a Nidwalden b Obwaiden

21 Zug

16 Ticino

22 Ziirich

Svajc

alpok hizédnak. EK'felé csatlakoznak ehhez az érék hoval boritott Berni-Alpok, legmagasabb cstcsaik a Finsteraarhorn (4275), a Jungfrau (4166) és az Aletschhorn (4182 m). Itt van az Alpok leghosszabb, 24 km-es glecsesere, az Aletsch-gleccser. Az orszag K-irészén emelkednek a Tessini-(Ticinéi), Glarusi-, Rati-Alpok (Bernina 4050 m). Az Alpok vonulatatdl ENy-rra ugyanesak KK— D-i iranyban huzédik a Swdajci-medence (Mittelland), az orszag legtermékenyebb, mezégazdasagilag leginkabb rotivelt és legstirtibben lakott teriilete. Ettél ENy-ra, az orszdg ENy-i hataran a Jura-hg. karsztos mészkélaneai sorakoznak. A Svajci-Alpokon vezet at a Nagy

Szent

Berndt-,

a Simplon-

és a Szent

Gotthard-hagé,

amelyeken 4t mar a korai térténeti iddkben megindult a nemzetkézi druforgalom. — Lghajlata nem egységes, a nagyfokua domborzati tagoltsag erdésen befolydsolja. A hémérséklet és a csapadékjaras a hegységek ENy-i és DK-i lejtéin erésen kiilénb6z6. Az évi kézepes hémérséklet a Svajci-medencében 8—9 C°, amely a hegyvidéken a magassaggal erdsen csékken. Az B-i széltél védett D-i teriileteken mediterran hatdsok is érvényesiilnek. Itt

a juniusi kézepes hémérséklet a 30 C°-ot is meghaladja. Az Alpokat 2600 m tszf. magassag felett drok hé boritja. A magashegységekben a felhéhatar felett a napsiitéses érak szima nagy (Davos 2076 ora). Az erés ibolyantuli sugarzds a vildg egyik legfontosabb gyégyaszati, tidiildés sporttertiletévé teszi (Davos, St. Moritz, Lugano,

Locarno stb.). — Vizrajzdra jellemzéek az alpi gleccserekb6l eredé folyék, valamint a gleccsertavak. A folyévélgyek fontos kézlekedési utat biztositanak minden iraény-

ban.

A Rajna

az orszdg £6 vizgytjtéje,

egyben

6sszekété

&4t.

Genfi-tavon

A

az

NSZK

daétfoly6

E-on hatdr és

felé, a Boden-tavon

Rhéne

kériil a

valtozik;

terméketlen,

tdkés

ipari

itt szikl4s

orsz4ga.

a

legnagyobb és

—

6rék

A ~i

kiterje-

hdval

bori-

financtdke

szoros kapcsolatban All a nagy imperialista hatalmak monopéliumaival. A vilag egyik legnagyobb tékeexportérje, a tékésorszagok k6z6tt ebben a vonatkozasban az 5. helyen All. Az 6sszesen mintegy 4 millidrd dollart kitevé tékekivitel a vila4g minden részébe irdnyul ugy, hogy a nagytéke részt vesz az elmaradottabb orszagok kizsakmanyolasaban annak ellenére, hogy sem gyarmatai nincsenek, sem tengeri utakkal nem rendelkezik. A banyaszat a esekély kdésd-, érc- és kébanyadszaton kiviil jelentéktelen. A mezdégazdasag, bar fejlett, ugyancsak alarendelt jelontéségi. A keresé népességnek mintegy

cot

re)

20%

feilettebb

«

aden seeGalenacter

Fae gl l

és a D-i lejtékon a lomboserdék az uralkoddéak. Az erdé a Jura tertiletének 33%-&t foglalja el, az Alpok-

folyik

Dél-Franciao.-gal

teremt kapcsolatot. Az Inn a Duna mellékfolydja, a Ticino a Pé vélgye felé vezet. A folyék béviztiek és nagy eséstiek. A folyékon épiilt vizierémtivek biztositjak az asvanyi energiahordozékban szegény orsz4g villamosenergiaellatésat, s egyben az elektrotechnikai ipar alapjait. A két

iparban,

17%-a

a mezédgazdasdgban, 17%-a

a kozlekedésben és a kereskedelemben, a pénziigy2 és biztositasi dagazatokban, kézel 5%-a a _ kildénleges jelentéségi vendéglatdiparban, 11%-a kézszolgdlatban dolgozik. — Az zparra jellemzé altalaban a munkaigényes nehézés k6nnytipari agazatok tulstlya. A gyéripari munkdéssdgnak 10%-a dolgozika tébb mint 1000 munkast foglalkoztaté nagyitizemekben, 30%-a a 100—1000 munkast foglalkoztaté tizemekben. A finommechanikai és kénnytipar tébb dégara ma is jellem-

zoek a 10—100 munkast foglalkoztatd kis- és kézépiizemek, amelyek az 6sszes munkavallaldk 35%-dt foglalkoztatjak. A technikailag fejlett ipar tilnyomérészt. a Svajei-medence nagyvarosaiban helyezkedik el. Energiaellatasaban 40% jut az importalt olajra, 30% az ugyanesak teljes mértékben importalt készénre és tébb mint 20% a vizienergidra. A villamos 4ramot (1960ban

20,4

milliard

kW6)

a

vizerémtivek

4llitjdk

el6.

Kohaszata importalt vasérecel, nyersvassal és koksszal dolgozik, jelentds az elektroacélgyartas és az importalt bauxitot felhasznal6 aluminiumkohaszat (1960-ban 35 000 t, telephelyek : Neuhausen, Chippisch). A feldolgoz6 iparban a gépgyartason beliil a szerszamgépgyartas "(szerszamgép- exportja a kapitalista orszagok k6éz6tt a 3. helyen all), kildndésképpen a finommechanikai 4gazatok allnak elétérben (az dsszlétszam 32%-aval). A svajei 6ragyartas kisipari és haziipari keretekbél fejlédétt nagyipari agazatta, foleg nyugaton Genf, Neuchatel, La Chaux-de-Fonds, Le Locle, Schaffhausen

és Solothurn

kantonokban, ill. varosokban. Az draipar 1100 tzemében 60 000 munkast foglalkoztatnak. Az évente exportalt 40—42 millid éra az dsszkivite] értékének 18%-a. Nehéziparanak specialitasa a Diesel-motorok, kilénésképpen a hajomotorok gyartasa és a kazangyartas (Zurich, Winterthur, Basel). Magas szinvonalat ért el az elektromotorok, dinamdék és egyéb elektromos gépek és késziilékek gyartasa (Brown- Boveri vallalat, Oerlikon). Fontos helyet foglal el a finommechanikai ipar; frdégépek, szamolégépek, egyéb irodagépek, hangszerek sth. gyartasa. Fejlott a vegyipar, kilonésképpen a gydégyszervegyészet (a kivitel 17%-a). F6 nagytékés vallalatai a Ciba és a Lonza. A kénnyttiparban az ugyancsak kizdrélag kilfoldi nyersanyagokat feldolgozé textilipar, ezen belitil els6 helyen a pamutipar all. A pamutipar kb. 1,2 millid, a gyapjuipar 224 000 orséval dolgozik, féleg K-~ban (Schaffhausen, Thurgau, Solothurn, Basel, Zurich). Jelentés a selyemipar is, valamint

a ruhdzati és

kdtszovéipar (St. Gallen, Thurgau és Appenzell). A cipéipar legnagyobb vallalata a Bally-cipégyar. A kevésbé jelentés, nagymértékben csokoladét gyarté élelmiszeriparnak nemzetkézileg is legnagyobb vallalata a Nestlékonszernhez tartozik (Vevey). — A mezégazdasdg lehetéségei csekélyek, az orszag a fdbb élelmiszerekben és takarmanyfélékben behozatalra szorul. Az orszag teriiletének 7%-a szanté, gyitimélesés és 82616, 46%-a réb és legeldé, 24%-a erdé; a fennmaradé 23% terméketlen, sziklas és héboritotta teriilet. Uralkoddéak az intenziven miivelt, 10 ha-nél kisebb gazdasagok, amelyekre a fdldteriilet 50%-a jut. A tobb mint 30 ha-ral rendelkezé

gazdasagok a teriiletnek 7%-at foglaljak el. A birtokoknak kézel felén bérlék gazdalkodnak. A mezdégazdasagi termelésnek f6 aga az dllattenyésztés, ezen beliil a kivald minéségi szarvasmarha, f6leg a szimmentali fajta tenyésztése. Az dllomany szimara a hegyi legelék biztositjak a friss zéldtakarmanyt, de szomestakarmanyban behozatalra szorul. A szarvasmarhadllomany 1,7 millié darab, ebbél kézel 1 millid tehén (1960). A tejhozam orszagos évi atlagban meghaladja a 3000 l-t tehenenként. A szarvasmarha-tartason alapul vilaghirt tejipara, 2a tejkonzerv-, sajtgyartas (1960-ban 2 millid liter tej, 34 800 t vaj, 64 800 t sajt). A juhdllomany 0,2, a sertés-

allomaény 1,4 milliéd db (1960).

A szdntdoféldi termelésben

a takarmanyfélék foglalj4k el a legnagyobb helyet, a kenyérgabonak kéziil a buza all elsé helyen (100 000 ha, 3,7 millid q; 1960). Jelentés a burgonya és cukorrépa vetésteriilete, ill. termésmennyisége (12, ill. 3 millid q; 1960). A D-i és Ny-i kantonokban viszonylag nagy teriiletet

foglalnak

el a

szélék,

a

bortermelés

évi

0,5—1

millié6 hl kézétt valtozik. Ugyanitt a legnagyobb kiterjedéstiek a gytimdlcesés6k : alma, korte, szilva, kajszi- és észibarack. A fakitermelés (tulnyomérészt fenyéfa) nem fedezi a sziikségleteket. — A kiilkereskedelem rendkiviili jelentéségG. Legfontosabb szallitéi : az NSZK, az USA, Franciao., Olaszo., Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium. A szocialista vilagpiacrél egész behozatalanak 3— 4%-at fedezi. A kivitel orszagok szerinti megoszlasaban is hasonléak az aranyok. Kiilkereskedelmében a behozatal

55—60%-a élelmiszer, takarmany és élvezeti cikkek, nyersanyagok és félgyartményok, 38—42%-a készaru : gépek, késziilékek, gépkocsik. A kivitelben 90—92%ban részesednek a készdruk: orak, gépek, mtszerek és késziilékek, gyédgyszerek és egyéb vegyi termékek, pamut-, selyem- és mtiselyemszévet, konfekcid és kétszovottaru. Csupan 4—5% jut élelmiszerekre (fdleg tejéermékre) és nyersanyagokra. Kereskedelmi mérlege altalaban

passziv,

kivitele

1960-ban

8081

milliéd

svajei

frank volt (1880 millié $), behozatala 9641 millid (2243 millid $). A passziv kilkereskedelmi mérleg ellenére fizetési mérlege aktiv, elsdsorban a kilféld6n elhelyezett 66kék utdn az orszagba éramlé kamat és osztalék, valamint a biztositasi dijak kdvetkeztében, amelyekhez még a nagyaranyt idegenforgalom jarul. — A kédzle-

ikedési hdldzgat str, mtiszakilag igen fejlett. A vasutak kézel 100%-ig villamositottak. A domborzati viszonyok

szaz

megnehezitik

alagit

a vasutak

(k6z6ttik

a

vilag

vonalvezetését,

leghosszabb

tdobb

alagutjai:

Simplon 19,8 km, Gotthard 14,9 km és a Létschberg 14,6 km), hid és vélgyaéthidalas épitését tették sziiksé-

gessé. A vastthalozat hossza 5614 km (1958). A kézuti haélézat hossza 17406 km korszerfi allapotban (1958). A gépjarmtiallomany 429000 személygépkocsi, 72 000 tehergépkocsi (1960). A belvizi hajézds a Rajnan bonyoldédik le (a £6 kik6té Basel), Nyugat-Europa tengeri kik6téi-

vel kéti é6ssze ~ot. Tengerihajé-flottaval is rendelkezik, melynek hajéi a Ny-eurdpai kikétékben dllomasoznak.

A ~i

Légiforgalmi

30%-kal

részesedik.

Tarsasagban

(Swissair)

Ztirich-Kloten

az allam

Eurédpa és a vildg

egyik legforgalmasabb repiildtere. Hivatalos pénzneme a ~i frank, 1 ~i frank = 100 rappen (centimes).

TORTENET. Teriiletén paleolit és neolit kori telepii-

lések

Svaje

134

Svaje

emlékei

maradtak

meg

(cdlépépitmények

stb.);

a vaskorban, az i. e. 1. 6évezred masodik felében a Laténe-

kultira terjedt el. Az

dkorban

lakdi

legnagyobb

rész-

ben a kelta helvétek (a teriilet neve érdluk Helvétia volt), a K-i részen a raetek voltak. A helvéteket, akik Ny felé Gallidba akartak vdndorolni, i. e. 58-ban Julius Caesar legyézte és Réma fennhatésaga ald vetette. I. e. 15-ben a

K-i teriiletek és lakéik is rémai uralom ala keriltek. A népvandorlas soran az i. sz. 5. sz. k6zepén K-i részén a german alemannok, Ny-i részén a burgundok telepedtek le. — 6536-t61 teriiletének nagy része a korafeudalis frank birodalomhoz tartozott, lakéi kézdtt elterjedt a kereszténység. A frank birodalom felbomldsa (843) utén K-i része a Német-Rémai Birodalom fennhatésaga alé& keriilt, a kisebb Ny-i rész a burgund kirdlysdghoz tartozott, majd 1033-61 szintén a német-rémai csdszarsig kételékébo keriilt. A feudalizmus fejlédése ~ teriiletén egyenlétleniil ment végbe: a gazdasagilag lassan fejl6dé hegyes vidékeken az egész kézépkor folyaman megmaradt az énkormanyzattal rendelkezé kézésségekben 616 szabad parasztsag, mig a sik vidékeken a 9—10. sz.-ban nagy feudalis birtokok jéttek létre. Vezetdé feudalis urai a 13. sz. elejéig a Zahringen-, dket kévetéen a Habsburg-csalad tagjai voltak ; jelentés birtokkal rendelkeztek még a savoyai gréfok és az egyhazi féldesurak is. Az Itdlidba vozoté alpesi 4tjardk (elsdsorban a Szent Gotthard-hag6) feletti ellenérzés szempontjabdl a Hohenstauf csdszdrok alatt rendkivil megnévekedett az un. éskantonok (Schwyz, Uri, Unterwalden) jelentdsége. 1231-ben Uri, 1240-ben Schwyz a német-rémai csaszartél nyert kivéltsagok révén ténylegesen fiiggetlenné valt a Habsburgoktdl. A harom déskanton parasztsaga a Habsburgok uralmi térekvései ellen védekezve 6rdk szo6vetséget kotétt 1291-ben (ezt tartjak a ~i szdvetség alapitasi évének). Amikor a Habsburgok fegyverrel akarték fennhatdsdgukat érvényesiteni, a szdvetség 1315-ben a morgarteni csatdban gydzelmet aratott felettik (a ~i nép szabadsagharcaroél szamos monda keletkezett, a legismertebb a Tell Vilmosrél szdlé). 1832—53 k6z6tt Luzern,

Ziirich, Glarus, Zug és Bern is belépett a

sz6vetségbe, amelynek helyzete a Habsburgok felett aratott Ujabb gyézelmek (az 1386-1 sempachi és az 1388-i nafelsi csata) kdévetkeztében jelentésen megszilardult. A Habsburgok kénytelenek voltak a nyole kanton szévetségével békét kétni, s 1460-ig utolsé ~i birtokaikat is elvesztették. A fiiggetlenségi hare sikere egyuttal megrenditette a helyi feuddlis urak hatalmat a varosok és a parasztsag felett. A Habsburgok ellen folytatott hare soran fejlédott ki a hires ~i gyalogsig (—svdjei gdrda). A Merész Kdroly burgundi herceg hédité kisérleteit megsemmisité déntd nancyi gydzelem utan kil6nosen elismertté valt a ~i gyalogsag katonai értéke. I. Miksa német-rémai csaszdr kisérletet tett ~ feletti fennhatdsagénak (amely mar csak névleges volt) biztositasara,

azonban

az

emiatt

1499-ben

kitdrt

habortiban vereséget szenvedett, és a baseli békében kénytelen volt ténylegesen elismerni a ~i kantonok fiiggetlenségét (~ snallésaganak nemzetk6zi elismerésére

csak

az

1648-i

vesztfdliai

békében

keriilt

sor).

1481—1513 k6z6tt Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozott a ~i szévetséghez,

amely ekkor kialakult formajaban 1798-ig valtozatlanul fennallott. A teljes jogu, teljes 6nkormanyzattal rendelkez6 138 kanton képviseldéibdél allt a szévetségi gytlés. A ~i allam k6ételékébe tartoztak a kantonokon kiviil a szovetséghez csatlakozott, onkormanyzattal rendelkezé teriiletek (Genf, Sankt Gallen, Valais, Neuchatel stb.) és a kantonok altal meghdditott és kormanyzott, kézésen alavetett teriiletek (Aargau, Thurgau, Ticino stb.). A gazdasagilag fejlett és elmaradott, a varosi és falusi, a teljes jogtii kantonok és az alavetett teriiletek kéz6tti ellentétek,

valamint

a

kantonokon

beliili tarsadalmi

ellentétek (a patriciusok és a varosi szegénység, a féldbirtokosok és a parasztsag, a varosok és a kériiléttiik elteriilé vidék k6z6tt) gyakran vezettek polg4rhabortkra. A 16. sz. elejétd] e kiélezédé kiizdelmek valldshéborik jellegét dltétték, ~ a reformdcioé egyik legfontosabb kéz-

Svaje

pontja lett. Zwingli Ziirichben fejtette ki reformatori tevékenységét, amelynek hatdsa stlyos harcok kézétt atterjedt mds kantonokra is (Basel, Bern, Schaffhausen, Glarus stb.). A kat. kantonok (Schwyz, Uri, Unterwalden, Luzern, Zug, Fribourg, Solothurn) fegyverrel léptek fel, hogy megakadalyozzdk a reformacié tovabbterjedését, és a kappeli csataéban (1531) gyézelmet arattak Ziirich felett. Kdluin tevékenységének szinhelye Genf volt, onnan terjedt 4t a kalvinizmus mds kantonokba is. A harmincéves hébortiban formélisan sermleges maradt, esak Graubiindenben dultak harcok (—Jenatsch). — Kedvezétleniil éreztette hatasdt ~ gazdasagi fejlédésére az Europa szamara alapveté fontossdgu tengeri kereskedelmi utvonalaknak a Féldkézi-tengerrél az Atlantiéceanra valé athelyezése a 16. sz.-ban, aminek eredményeként csdkkent az Itdliabdl az alpesi hagékon dt vezetd utak jelentdésége, és ennek kévetkeztében a kézvetité kereskedelem is. A 18. sz.-ban ipara és kereskedelme ujabb fejlédésnek indult, politikai téren viszont valtozatlanul tovabb éltek a feuddlis viszonyok a kantonok laza sz6vetségében ; a hatalom a patricius oligarchaesaladok kezében volt, amelyek elnyomtaék és kizstkméanyoltak a dolgozé osztalyokat és az aldvetett teriiletek lakossagat. Uralmuk ellen tébb népi felkelés tért ki (1653-ban nagy erejti parasztfelkelés Basel, Bern, Luzern és Ziirich kérnyékén ; 1707-ben plebejus felkelés Genfben P. Patio vezetésével stb.), amelyeket azonban a hatésagok kegyetleniil levertek. A burzsodzia haladé elemeinek az arisztokrata uralom felsz4molasara és kézponti hatalom létesitésére irdnyuld torekvései a nagy francia forradalom hatdsdra megerésédtek. 1798 tavaszan francia csapatok szalltak meg ~ot, és létrehoztak a Franciao.-t6l fiiggé, kézpontositott Helvét Kéztdrsasdgot, megszimtetve a foudalis rendszert. 1799ben ~ a Franciao. és a masodik koaliciéd kéz6tti haboru egyik £6 hadszintere volt. 1802-ben ellenforradalmi felkelés tort ki, amely megbuktatta

ban az un. szovetségévé valamint

a kéztarsasagot.

mediatizdlasi akia értelmében valt (a szdvetséget a korabbi

Sankt

Gallen,

Aargau,

Thurgau,

1803-

19 kanton 13 kanton, Graubiinden,

Vaud és Ticino alkotta), de 1813-ig tovabbra is Franciao.tél fiiggé helyzetben maradt. A béesi kongresszus 1815ben

Genf,

Valais

és

Neuchatel

visszacsatolasdval

a

szovetséges kantonok szamat 22-re emelte, és kinyilvanitotta ~ ,,drék semlegességét”’. Az orszag ismét kantonok laza szévetségévé valt, a legtobb kantonban a régi oligarchikus kormanyzatot allitottak helyre. A politikai és gazdasagi megosztottsag gatolta a kapitalista fejlodést. Kibontakozott a feuddlis viszonyok végleges felszamolasdért, a politikai rendszer demokratizdlasdért és az orszag kézpontositasdért kiizdéd mozgalom, amelynek élén a polgari liberélis — Helvét Tarsasdg allt. Az 1830-i francia forradalom hatdsdéra 12 kanton liberdlis alkotmanyt léptetett életbe. A liberdlis burzsoa és a klerikalis-feudalis elemek k6zétti hare egyuttal egyhazi kérdésekkel is kapesolatban allt (a szerzetesrendek kérdése stb.). 1832-ben

hét

liberdlis

kanton

(Ziirich,

Bern,

Luzern,

Solothurn, Sankt Gallen, Aargau, Thurgau) megalkotta a Siebenbundot (Siebner Konkordat); 1845-ben pedig a hét kat. kanton (Schwyz, Uri, Unterwalden, Luzern, Zug, Fribourg, Valais) titokban létrehozta kilén katonai-

politikai szévetségét, a —NSonderbundot. 1847-ben a liberalis kantonok fellépésének eredményeként a szdvetségi gytilés hatarozatot hozott a Sonderbund feloszlataséra, amely azonban Ausztria és Franciao. tamogatasaban bizva, elutasitotta annak végrehajtasat. Kz még 1847-ben polgarhabort kirobbanasara vezetett, amelyben

Svaje

135

a liberdlis

szévetségi

erdk

G. H. Dufour

tabornok

vezetésével révid idé alatt déntd gyézelmet arattak. A burzsodzidnak a feudalis-klerikdélis erék felett aratott gy6zelmét az 1848-i alkotmany szilarditotta meg, amely ~ot kézpontositott kormanyzattal rendelkezé szovetségi Allamma tette. 1874-ben moddositasokat hajtottak végre az alkotmanyon, még jobban kiszélesitve a kézponti hatalom hatdskérét. A k6ézpontositas eldésegitette a

kapitalista viszonyok gyézelmét, és megteremtette a gazdasagi fellendiilés, a gyors iparosodds feltételeit. Az ipar fejlédésével pArhuzamosan kibontakozott a munkdsmozgalom, amely az 1860—70-es évektd] jelentésen fellendilt, megalakultak az I. Internaciondlé ~i szekcidi.

A munkdésmozgalom ~ban az anarchisték (proudhonisték, bakunyinisték) befolydsa alatt allt. 1888-ban megalapitotték a szocidldemokrata padrtot, amelynek vezetése azonban révidesen a reformistak kezébe keriilt. Semleges helyzete kévetkeztében ~ a 19. sz. masodik harmadatél a demokratikus és forradalmi emigraciék egyik kézpontjavé valt. Szamos orosz, lengyel, olasz, francia stb. forradalmaér taldlt menedéket a politikai ildéztetés

el6l

~ban,

ahol

tdbb

izben

tartdzkodott

hosszabb ideig Lenin is. — Az I. vilaghdboriban meg6rizte semlegességét. A habori alatt nagymértékben romlott a dolgozék helyzete a dragasdg és az ellatasi nehézségek miatt. Fellendiilt a munkasmozgalom, sztrajkmozgalom bontakozott ki, amihez hozzajarult a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom hatasa is. 1918. nov.-ben. 4éltalanos politikai sztrajk zajlott le. 1919-ben a szocialdemokrata pdaértbdél kivaltak a baloldali elemek, és 1921-ben megalakult a kommunista part. — 1919-ben Genfet vadlasztottak a Népszévetség székhelyéiil. 1923ban megaéllapodas jétt létre a ~ és Lrechtenstein hercegség k6z6tti vamunidrél. A ~i kormany 1918-ban megszakitotta a diplomaciai kapesolatokat Szovjet-Oroszo.-gal, 1923-ban pedig V. V. Vorovszkijnak, a lawsanne-« konferencidn részt vevé szovjet delegatusnak a meggyilkolasaval kapcsolatban a ~i hatdsdgok magatartdsa arra kényszeritette a szovjet kormanyt, hogy kimondja ~ bojkottjat, amelyet csak 1927-ben sziintetett meg, miutdn elégtételt kapott. Az 1929—33-i vilaggazdasagi valsag silyosan éreztette hatdsdt ~ban is. Megndtt a munkanélkiiliek szima, megerédsédtek a burzsodzia kérében

a fasiszta

tendencidk,

élesedett

az osztalyharc,

ami az 1932. nov. 9-i genfi véres eseményekben is megnyilv4nult (az antifasiszta timtetdkre tiizel6 rendérék

13 embert megéltek). — A II. vilaghabort kitérésekor ~ kinyilvanitotta, hogy meg kivanja drizni teljes semlegességét. A hdbort alatt nétt a monopdliumok hadiszallit4sokb6l eredé nyeresége. A hadbort idején az imperialista hatalmak hirszerzéinek egyik f6 gyiilekezéhelye volt. Az alapveté demokratikus szabadsagjogokat korlatoztak, 1940-ben betiltotték a kommunista partot. A habort utan a ~i kormany hagyomanyos semlegességének megérzésére hivatkozva nem lépett be az ENSZ-be, de a vilagszervezet tébb szervének (Gazdasadgi és Szocidlis Tanacs stb.) tagja lett. 1946-ban helyredllitotta a diplomaciai kapcsolatokat az SZU-val. Az imperialisték alta] elkezdett fegyverkezési verseny hatassal volt ~ra is, amelynek kormanya az 1950-es években névelte katonai kiadasait. — Sz4mos nemzetk6zi szervezet székhelye, gyakran volt jelentés diplomaciai események szinhelye. — Politikai pdrtok

és

szakszervezetek.

Radikdlis

Demokrata

Part :

1848-ban alakult, a legbefolyaésosabb burzsod part, a monopoltéke érdekeit képviseli, a kormanyzat k6zpontositdsdnak erdsitése mellett foglal allast ; kézponti lapja a Neue Ziricher Zeitung. — Katolikus Konzervativ Pért: 1912-ben alakult klerikalis part, a nagy- és k6zépburzsodzia és a jémédu parasztsdg érdekeit képviseli, erésen a Vatikd4n befolydsa alatt all, a decentralizacidt, a kantonok hatdskérének névelését kivanja. — Szoczdldemokrata Pdrt: 1888-ban alakult, reformista, opportunista politikat folytat. — Paraszt, Iparos és Polgdri Part :

1919-ben alakult, a kézép- és kispolgarsag és a j6mddu parasztsag érdekeit képviseli. — Fiiggetlenek Partja: 1935-ben alakult kispolg4ri part. — Liberdlis Demokrata Part: 1913-ban alakult, a Ny-i kantonok nagyburzsoa-

zidjanak érdekeit képviseli. —

Demokrata és Evangélikus

Part: kispolgdri part, a Demokrata

Part és az Evangélikus Néppart egyesiilése. — Svdjct Munkapart : 1944-ben alakult az 1921-ben alapitott kommunista part és a baloldali szocialista, kérédk egyesiilésének eredményeként, fétitkéra : Edgar Woog ; kozponti lapja: Vota Ouvriére.

— A szakszervezetek a 19. sz. masodik felében alakultak meg. A legnagyobb szakszervezeti kézpont, a t6bb szakszervezeti foderacidt egyesité Svdjci Szakszervezeti Szdvetség 1880-ban alakult, tébb mint 400 000 tagot témérit, a Szocialdemokrata

Part befolyasa alatt all, a Szabad

Szakszervezetek Nemzetkézi Szévetségének tagja. ALLAMSZERVEZET. Szévetségi kéztdrsasig; az 1874. évi alkotmany — tébb fontos mddositas mellett — alapvet6 rendelkezéseiben ma is hatdlyos. Eszerint a kantonok (tagallamok) szévetsége. A kantonok 6nallésagat az alkotmany biztositja, belsé szervezeti felépitéstik elvi azonossaguk mellett is eléggé kiilonbézé. Az éllamszovetség térvényhozoé szerve, a Szévetségi Gytilés (Bundesversammlung) két kamardbdl all. A 44 taga Allam-

tandcsot

(Staénderat,

Conseil

des

Etats)

a

kantonok

valasztjak 1 évre. A 196 tagu’ Nemzeti Tandcsot (Nationalrat, Conseil National) kézvetleniil vdlasztja a lakossag 4 évre (22 000 lakosra 1 képviselé). Ezek megvaélasztasanak méddjat és idétartamat az egyes kantonok maguk szabalyozzak. A szévetséges parlament végrehajté szerve, a tulajdonképpeni kormany a Szévetségi Tanacs (Bundesrat, Conseil Fédéral), amelynek hét tagjat a Szdvetségi Gyilés valasztja négy évre. Egy kantonbél csak egy tagot lehet valasztani. A megvalasztott Szdévetségi Tandcs mandatumanak idétartama alatt nem valthaté le, tagjai maguk k6ziil valasztjak évenként a Szdvetségi Tandcs elnokét és alelnékét. Az elnék tulajdonképpen a Svajci Allamszévetség elndke, dllamfé és kormanyfé egy személyben. Alkotmanymodositast csak népszavazas Utjan lehet eszk6zélni. A kantonok kiilén alkotmannyal, parlamenttel és kormannyal rendelkeznek. A 21 évnél idésebb férfiak valasztdjoggal rendelkeznek, a nédknek mai napig sinesen altalanos valasztéjoguk. A kantondlis vdlasztasokon

1959

kantonban

6éta

Vaud

és Neuchatel,

a néknek valasztéjoguk

KOZOKTATAS.

1960

dta

Genf

van.

A tankételezettség kantononként val-

takozoan a 6. v. 7. életévvel kezdédik. Az alséfoku oktatas intézményei a 8—9 57.

Svaje

136

Svaje

tanévben

évfolyamu

557400

elemi iskolak, az

tanuldval.

Az

elemi

1956—

iskola

5.,

ill. 7. osztdlydhoz csatlakozik a 4, ill. 2 évfolyamt kézépiskola, v. a legtobb kantonban az Un. gimnaziumi elékészit6 iskola. A tobbféle tagozatu gimnaéziumok, valamint a mtiszaki, kereskedelmi, pedagdgiai szakkézépiskolak érettségivel zarulnak, és az egyetemen vald tanulast teszik lehetévé. 1956—57-ben a kézépiskolakban és gimnaziumokban (beleértve a gimnaziumi elékészitéket is) 110 520 tanuld volt. 7 egyetemén: Basel (alapitasi éve 1460), Bern (1834), Fribourg (1889), Genf (1892), Lausanne (1890), Neuchatel (1909), Zirich (1838), 1958—59-ben 14 487 hallgaté tanult. A ziirichi miiszaki

fSiskolanak

(1855)

kereskedelmi

1958—59-ben

féiskolanak

TUDOMANY.

(1898)

3660,

a St.

Gallen-i

646 hallgatéja volt.

Természettudomanyok,

technika.

A

ter-

mészettudomanyok fejlédésének kezdetei a humanizmus hatasara bontakoztak ki. Ekkor mtikédétt a reneszansz legjelentésebb orvosalakja, a kivaléd természettudds, Paracelsus (1493—1541). A 16. sz. sorén a ~i orvosok (T. Zwinger, F. Platter, C. Bauhin) szimos eredménnyel gazdagitottak az orvostudomanyt. A bioldgia teriiletén C. Gessner (1516—65) tudomanyos szintre emelte a természetrajzot, és megalapozta a tudomanyos Aallattant. A 16—17. sz. forduldjan fejtette ki tevékenységét a ~i matematika elsé jelentés képviseléje, J. Biirgz (1552— 1632), aki megszerkesztette az elsé logaritmustablat. A 17. sz. masodik felében a matematika teriiletén Jacob Bernoulli (1654—1705) felfedezto a réla elnevezett szamokat, s a valdésziniségszamitas egyik megalapozdéja volt; a kémidban

J. J. Wepfer (1620—95)

lerakta a kisérletes

méregtan alapjait. A 17—18. sz. forduléj4n Johann Bernoulli (1667—1748) a matematikai analizis teriiletén ért el jelentés

eredményeket,

a varidcidszamitas

melyek

megalapozasa

ko6ziil

fontos,

kiilénésen

de szdmottevé

volt tevékenysége a fizika teriiletén is. A 18. sz.-ban a fizikus és matematikus Daniel Bernoulli (1700—82) a gazok, a folyadékaramlas, a rezgé htrok és padlcdk

mozgésdnak matematikai elmélete kutatasaval tint ki. A legnagyobbrészt Oroszo.-ban miké6d6 nagy matematikus, L. Euler (1707—83) ~i szdrmazast volt ; ugyanakkor ~ban mtikéd6tt a német szarmazasi matematikus, fizikus és esillagdsz, J. H. Lambert (1728—177). Fontos eredményeket

ért el a bioldgia teriiletén

a sztiznemzés,

a regeneracié és az dtalakulds tanulmanyozasdval Ch. Bonnet (1720—98) ; A. von Haller (1708—77) a modern fiziolégia megalapitéja volt. H. B. de Saussure (1740—99) munkassaga a geoldgia teriiletén valt ismertté. A 18—19. sz. forduldjan fejtette ki tevékenységét J. L. Burckhardt (1784—1817) Afrika-kutaté és J. G. Bodmer (1786—1864), aki sz4mos talalmanydval segitette elé a technika fejlédését. A 19. sz. legjelentésebb ~i természettudésai a matematikai analizis teriiletén mtikddo Ch. Sturm (1803—55), a rdla elnevezett sorozatot kiszamité matematikus és fizikus, J. J. Balmer (1825—98) és a sejtosztédasra és a névényi szévetek differencialodasara vonatkozé kutatasairél hires biolégus, C. W. Ndgeld (1817—91). A 19—20. sz. forduléjan a kémia teriiletén A. Werner (1866—1919) megalapozta a komplex vegytletek elméletét. Az orvostudomanyban A. Forel (1842— 1931) az ideg- és elmegydgyaszat, Th. Kocher (1841—1917) a sebészet teriiletén végzett kiemelked6é tevékenységével tint ki. A 20. sz.-ban a kémidban P. Karrer (1889— )a vitaminok szerkezetének kutatdsdval, P. H. Miéiller

(1899— ) a DDT rovarirté feltalalasaval szerzett hirnevet. A biokémia teriiletén a lengyel sz4rmazasu ~i T. Reichstein (1897— ) a mellékvesekéreg-hormonok

szerkezetének

megallapitasaval

tint ki. ~ban

mutkédik

a jugoszlav sz4rmazdst Nobel-dijas kémikus, L. Ruziéka (1887— ) is. — Tdrsadalomtudomdnyok, filozdfra. A torténettudomany kezdetei a 16. sz.-i krénikasok (J. Stumpf, V. Anselm, A. Tschudi) mtkddésével jelentkeztek. Ezzel egy idében az orszag két tényezé folytan is kézponti szerepet jatszott Eurépaban : a nagy németalféldi humanista, Hrasmus letelepedése Baselt a humanizmus egyik fontos kézéppontjava tette, U. Zwingli (1484—1531) ziirichi és Kdlvin J. (Calvin) (1509—64) genfi mtiikédése sorén pedig ~ a reformacid mozgalmanak egyik kiindulépontjava valt. A tarsadalomtudomanyok viragzdsanak masodik korszaka a felvildgosodas idején kovetkezett be, melynek egyik legkiemelkedébb képviseléje a ~i szarmazasu J. J. Rousseau (1712—78) volt. A nemzetkézi jog teriiletén E. de Vattel (1714—67), a pszicholégiaban Ch. Bonnet ért el fontos

eredményeket.

A

teoldgus

és filozdfus

J.

C. Lavater

(1741—1801) misztikus vallasos nézeteket hirdetett a felvilagosodas

és a francia

fiziognémiai tanulmanyai

forradalom

eszméivel

szemben

nagy hirnevet szereztek

;

kora-

ban. A 18—19. sz. forduldjan mikédétt a kiemelkedé jelentéségti pedagégus, H. Pestalozzi (1746—1827) és Ch. S. de Szsmondi (1773—1842), a gazdasagi romanticizmus kispolgdri valfajanak képviseléje a kézgazdasagtanban. A 19. sz.-i ~i tuddésok k6éziil a régészettudomanyban F. Keller (1800—81), a mivészettorténetben J. Burckhardt (1818—97), a polgéri kézgazdasdgtudomanyban M. E. L. Walras (1834—1910) ért el jelentés eredményeket. A 19—20. sz. forduldéjan és a 20. sz.-ban muk6dé6 ~i tudésok kéziil a biintetdéjog teriiletén K. Binding (1841—1920), a nyelvtudomanyban F. de Saussure (1857—1913), J. Gilliéron (1854—1926), J. Jud (1882— 1952) és K. Jaberg (1877— ) tevékenysége szamottevé. MUVESZET. A ~i miivészet fdleg a német mtivészethez, ezen beliil a délnémethez kapcsolddik, a francia, ill. olasz hatar mentén pedig a francia, ill. olasz mtivészethez. A 7—8. sz.-bdl gazdag meroving emlékanyag maradt fenn. Kulénésen jelentdés volt a Karoling-kori mtivészet.

A kor kiemelkedé alkotasa volt a St. Gallen-i bazilika. St. Gallen a karoling kényvmivészetnek is kézpontja volt (Folchard-psalterium ; Psalterium aureum). A karoling plasztika szép emléke a St. Gallen-i Tutilo szerzetes elefantcsontfaragdsa (895—912). A roman mtivészet a lombard, a francia és a német példakhoz k6étédik. Jel-

svajei garda

137

svédek

legzetesek a tessini és graubiindeni roman stilusi harangtornyok. A késéromén és koragétikus jegyek keverednek a ziirichi 6s a baseli démban. A roman plasztika jellegzetes alkotdsa a ziirichi katedrdlis északi kapuzaténak szobordisze. Az détvésség legszebb emléke a Musée de Clunyben 6rzétt baseli arany oltdrtabla. A gédtika emlékeib6l kiemelkedik a neuchdateli

folyaman ~ a gregoridn zenének fontos otthona volt. Itt viragzott fel a 9—10. sz.-ban a sequentia és a trépus-

templom, a genfi és a lausanne-i katedralis. A késégotika igen hosszu életti volt, lényegében a reneszdnsz

német udvarok szolgdlataban allt. Bar a 17. sz.-ban megalakitott Collegium Musicumok a zenei élet fellendiilésé-

idejére is athuzddott (Bern, dominikénus templom, Luzern, ferences templom, berni apatsag), a német példakhoz kapesolédé, esillagboltozatos késégétika pedig ugyszdlvén a népi épitészet részévé valt. A kézépkori falfestészet emléke a montchérand-i templom apszisfreskdja. A gotikus plasztika legjellegzetesebb mtive a lausanne-i katedralis déli kapuzatanak plasztikéja. A 15—16. sz.-i ~i festészet és szobraszat désszefiigg a korabeli német iskolakkal. Pl. a Genfben és Baselben dolgozé Konrad

r6] taniskodnak,

a zeneszerzék

stb.)

sz.-ban

Witz

(1400—

kb.

46) és a Baselben és Luzernben mun-

kalkodé Hans Holbein bein a ~i reneszdnsz

sz. emlitésre

(1497—1543) miivészete is. Hollegnagyobb mestere. — A 18.

mélté festéje,

J. E. Liotard

(1702—89)

a rokoké képviseléje. ~i sziiletési volt Arnold Bécklin (1827—1901) és Ferdinand Hodler (1853—1918) is. A modernek kéziil René Auberjonois (1872— Cuno Amiet (1868— ) élt Svajeban. ~i sziiletésti a modern festészet egyik vezéralakja, Paul Klee (1879—

1940). IRODALOM. Elsésorban német és francia nyelven bontakozott ki irodalmi fejlédés, a 16. sz.-tdl olasz és a

19.

sz.-tdl

rétoromén

nyelven

is sziilettek

irodalmi

alkotasok. — A német nyelvi irodalom a gazdag folklér anyagb6él mar a 13. sz.-t6l fejlédésnek indult. A lovagi szellem képviseléi a 13. sz.-ban tébbek kézétt B. Steinmar von Klingnau, a 14. sz.-ban J. Hadlaub voltak. A 16. sz.-ban a humanizmus gondolatait szélaltattak meg elsésorban dramai mtiveikben P. Gengenbach (kb. 1480— 1525), N. Manuel (1484—1530), T. Stimmer (1539—84). Nagy fellendiilést jelentett a felvila4gosodds eszméinek terjedése a 18. sz.-ban, elsdsorban A. von Haller (1708— 77)

irdi,

S.

Gessner

(1698—1783) kritikusi

(1730—88)

és J. J.

kéltéi,

Brectinger

munkasségaban.

Jelentéds

J. J.

(1701—76) hatast

Bodmer

elméleti,

gyakoroltak

a német irodalom fejlédésére is. A 19. sz. forduldéjan és els6 harmadaban J. von Miiller (1752—1809) tevékenysége volt szamottevd. A kritikai realista irodalom megteremtéi, J. Gotthelf (1797—1854) és a kivalé elbeszélé és regényiré G. Keller (1819—90) a demokratikus eszmék sz6sz6l6i voltak. Keller gazdag stilusu, a szatirdt és a meleg dertit egyarant alkalmazé remekmiveiben a halado, forradalmi polgarsdg kapott hangot. C. F. Meyer (1825—98) és J. Frey (1824—75) realista mtiveikkel hatassal

voltak

a

német

irdkra

is.

A

19. sz. végén

a kéltészetben a szimbolizmus hatott H. Leuthold munkassagara, a realista iranyzat képviseléi voltak J. V. Widmann (1842—1911), C. Spitteler (1845—1924). A haladé szellemt irék csoportj4ba tartozik tobbek k6ézott M. Inglin (1893— ), J. Btuhrer (1882— ), @ fiatalabb generacidhoz tartozé M. Frisch (1911— ) és F. Dirrenmatt (1921—_ ). — A francia nyelvi: irodalom els6 emlékei a 16. sz.-bdl, a lovagi irodalom korabél maradtak

fenn

(O. de Grandson

kélteményei,

J. Servien

kronikaja). Az 6nallé ~i francia irodalom kialakitot kéziil kiemelkedett a ~ban tevékenykedé francia Th. de Béza (Béze ; 1519—1605). Napdleon koraban a ~i francia emigracid, fdleg Mme de Staél és B. Constant kériil felpezsdiilt az irodalmi élet. A 19. sz.-i realista abrazolas jelentkezett R. Toepffer (1799—1846), Ph. Monnier mi-

veiben.

A dekadens

irdnyzat

képviseléje

volt

E. Rod

(1857—1910). A 20. sz.-i ~~i irodalom kiemelkedé egyéni-

sége Ch. F. Ramuz (1878—1947). ZENE. Népzenéje az egyes népesoportoknak megfeleléen

vidékenként

kiilénbézik,

s a szomszédos

orszagok

megfelelé6 népzenéjével rokon. Sajdtos tipusai a jédlizds és a Kuhreigen (havasi pésztorok régi éneke). A kézépkor

kéltészet,

melynek

f6 mesterei

Notker

és Twuotilo voltak

(Sankt Gallen). A tébbszédlamti zene ardnylag késén jelent meg. A 14. sz. végén és a 15. sz.-ban jeles orgonistak mukodtek, és fellendiilt az orgonaépités. A 16. sz. legkivaélébb szerzéje L. Senfl (kb. 1490—1543), aki azonban

még a 18.

(J. M. Gletle, Albicastro

is német

és francia

mintdkat

kévettek. A férfikar-kulttra megalapozdsa A. G. Ndgelz (1773—1836) nevéhez fiizédik. A 19. sz-ban bekévetkezé felviragzast K. Attenhofer (1827—1914) (1841—1927) kéruskompozicidéi nyitottak

és F. Hegar meg. Kiviilik

H. Suter (1870—1926) és H. Huber (1852—1921) nevezetesek. A 20. sz.-ban tébb kivalé zeneszerzé lépett fel : V. Andreae (1879— ), O. Schoeck (1886— )aeWi. Burkhard (1900— __), H. Sutermeister (1910— __), s kiilénoésen F. Martin (1890— ) és R. Liebermann (1910— ), akik a modern iranyokat képviselik. — Az eléadémiivészet legkivalébb képviseléi: E. Ansermet (1883— _), a

Suisse

romande

zenekar

alapitédja

(1918)

és P. Sacher

(1906— _ ), a baseli kamarazenekar megalapitéja karmesterek, tovabbaé E. Fischer (1886—1960), (1889—1946) zongoramtivészek, O. Barblan 1943) orgonamtivész. — A zenetudomany korai a 11. sz.-ban é6lt Hermannus

(1926), E. Frey (1860— miiveléi

Contractus, aki becses zene-

elméleti irasok szerzéje, a hangjegyiras tovabbfejlesztdje volt,

a

16. sz.-i

Glareanus,

ki

a modélis

hangsorokat

a durral és a mollal bévitette ki. Ujabb jelentékeny képvisel6i : Ed. Bernoulli (1867—1927), K. Nef (1873—1955), J. Handschin (1886—1955), A.-E. Cherbuliez (1888— ___), W. Merian (1889—1952), W. Tappolet (1890— +)stb. — Irod. 8. (Kiilkereskedelmi utmutatd.) 1955.

svajei garda: az eurdpai uralkodék testdri és rendes katonai szolgdlatot ellaté svajci zsoldosai (a 15. sz.-tdl), akiket a svajci kantonok szerzédések alapjan szerveztek résziikre.

Féleg a francia kirdélyok alkalmaztak

a ~kat

;

kilénésen ismert 1792. aug. 10-i ellenforradalmi szereplésiik. 1874-ben Svaje a vatikdni ~ kivételével (amely a 16. sz. dta a papa testorsége) a ~kat megsziintette.

Svajci-Mészkéalpok : a Nyugati-Alpok kilsé wledékes dvezete a Genfi- 6s Boden-té kézétt. Legismertebb csticsai a Pilatus 2132 m és a Sdntis 2504 m. Féleg jél karsztosod6 masodkori mészkévekbél all. Svalbard, Spitzbergik : Norvégidhoz tartozé szigetesoport az Eszaki-Jeges-tengerben Norvégidtdl E-ra ; 62050 km?. L: 1300 (1957). Székh.-e Longyearbyen. F6bb szigetek: Ny-~, EK-i-féld, Edge-sziget. Felszine Ny-on idés hegység, K-en tablasvidék, 4/, részét jég boritja. Sarkvidéki éghajlat, a Golf-dramlas csak kis részét érinti. Okori és kézépkori készéntelepek, jelentésebb gipsz-, marvaény-, foszforit-, magnezit-, cink- és azbeszttelepek. A jégmentes részeken tundrdak. Svanholm, Set (1904— __): svéd operaénekes (bariton, majd hodstenor). A stockholmi operahaz tagja, 1957 dta igazgatoja. Wagner-énekes. Bp.-en is vendégszerepelt. Svéd Sandor (1904— _ ): operaénekes (bariton), Kossuth-dijas,

kivalé

mfivész,

kamaraénekes.

1928-td]

40-ig

a bp.-i, 1930-td] 40-ig a bécsi Operahdz tagja volt. 1940té61 50-ig a New York-i Metropolitannél] mtikédétt, majd 1950-61 57-ig ismét a bp.-i Operahdéz tagja volt. Mint vendég Hurdpa és az USA nagy szinpadainak Allandé szerepléje.

szerepeinek Svedberg

Német,

francia

és fdként

kivalé eldéaddja. [szvédberj], Theodor

olasz

(1884—

operdk

f6-

): svéd

kémikus, egyetemi tanar, a svéd tudomanyos akadémia tagja. Alapveté kolloidkémiai kutatdsaiért 1926-ban kémiai Nobel-dijat kapott. Kiiléndsen az dérias fehérje-

molekulékat

tanulmanyozta,

és erre a célra ultracentri-

fugdt szerkesztett. svédboér : — kesztytibér

svédek : Svédo. t6érzslakoss4ga. Lélekszamuk Svédo.ban kb. 7,2 millié (1961) ; nagy szdmban élnek még az

USA-ban

és

Kanadadban

(kb.

1,5

millid),

las, erdsen tagolt partjai kdzelében tobb ezer apro sziklasziget (sérek), valamint a nagyobb Oland- és Gotland-szige-

Finno.-ban

{300 000) és Daéniéban (25 000). Nyelviik a german nyelvek skandindv csoportjaba tartozik. A svéd nép az 1—2.

évezred

forduldjan

alakult

ki K-i german

tek sorakoznak. — Eghajlata az orszig B-i fekvése (Ksz.

térzsekbél.

55—69°) ellenére a Golf-aramlat enyhité hatasa alatt mérsékelten kontinentalis. A hémérséklet E felé csdkken ; itt a nyari nappalok hossztak, a tél viszont hosszan tartd és

A hivé ~ tébbsége lutheranus vallasu. svédhere : — korcshere svéd nyelv : a —germdn nyelvek északi csoportjahoz, a skandindy nyelvekhez tartozd nyelv. Mintegy 9 millid ember beszéli. Fébb jellomzéi: az esé és az esé-emelkedd szohanglejtés, két nyelvtani nem megkilénbéztetése, hidnyos alaktan. Ot nagyobb nyelvjarasteriiletre tagolddik. Legrégibb feljegyzései a runafeliratok, amelyek nyelve erésen eltér az tn. klasszikus ésvéd nyelvtdél. Irodalmi

Svédorszag

138

svédhere

emlékei a 13. sz.-t6l vannak,

hideg. A januari kézéphémérséklet —1,8 C°-ré61 —13,8C°-ra esékken a D-i és B-i teriiletek kézétt, hasonlé csdkkenést mutat a juliusi k6zéphémérséklet is 17,1 C°-ré] 12,4 C°ra. Télen a Botteni-db6l befagy, és csak a DNy-on fekvé kik6t6k koézelithet6k meg. Az évi atlagos csapadék

500—700 ve. —

k6z6tt ingadozik, Ny-rél K felé csékken-

Leghosszabb

az elsék jobbara

jogi szévegek. Az irodalmi nyelv (rikssprak) mellett 616

a Vanernbél

jarult az irodalmi és kéznyelv kézti ellentétek kiegyenlitéséhez. Svédorsza4g, Konungariket Sverige, Sverige, Svéd Kirdly-

gyobbak

maren.

a Skandindv-fsz.-en. -Eurépdban, kirdlysag ség: 449 687 km”, melynek 8,6%-a téfeliilet. Ny-on Norvégia, EK-en Finnorszag, K-en a Balti-tenger, ill. a Bottenidb6l hatarolja, D-en Danidtdél a keskeny Sund és Kattegat tengerszorosok valasztjak el. L: 7,51 millid (1961), 96%-a svéd, 2% dan

millid

a Vanern

ezt

ha

(az

nagysz4mu

a

Vattern,

orszdg

erdé,

Malarn, Hjal-

a keskeny,

ennek

teriiletének

északi

teriilete

49%-a).

Az

22,3

erdé-

vizierémti

pdtolja.

Asvanyi

kincsei:

vas-

ére (pl. Kiruna), valamint szinesfémek (élom, cink, timféld, pirit, wolfram, eziist, titén), Eurédpa legnagyobb aranybanydja Bolidenben ; urdnium stb. Erdéségei az eurdpai kapitalista orszagok kézétt ardnylag a legnagyobb teriiletet foglaljak el.

GAZDASAGI ae ww

noha

S NORV.

Vere

dy

"Ni,

>

ELET. Egyike Eu-

ropa gazdasagilag legfejlettebb tékés ipari-agrérorsz4gainak ; a gazdasdgi fejlédés iiteme viszonylag lassi. A nemzetijévedelem indexe (1950=100) 122 (1959). Gazdas4gdban dénté szerepe van a nagybankokkal (Svenska Handelsbanken, Skandinaviska Banken, Stockholms Enskilda Bank,

Géteborgs Banken stb.) ésszefondédott ipari konszerneknek: SKF (golyésesapagy-ipar), ASEA (elektromechanikai miivek), Elektrolux (ugyancsak

boritotta teriileteken sok a szérvany-

telepiilés. A keresé népesség 42% -dt a banydszat és az ipar, 19,5%-at a mezé- és erdégazdasdg, 15,7%-at a kereskedelem foglalkoztatja. TERMESZETI VISZONYOK. Valtozatos felszini formaéit féleg a jégkorszak alakitotta ki. ENy-i részén a foldtérténeti dkorban felgyirédétt és a harmadkorban lepusztult Skandinav-hg. hazédik. ~ban végz6d6 vonu-

elektromechanikai

mtivek),

Bofors

(hadiipar, fém- és gépipar), Uddeholm (vasérctermelés,

kohaszat, erdégazda-

sag, celluléz- és papiripar, vegyipar), Nobel (robbanéanyagipar), melyeknek kiilf6ldi érdekeltségeik is vannak. A II. vilaghdborti utén jelentés kilfdldi téke (elsésorban USA) vandorolt az orszagba. Amagantéke mellett erds az Allami monopolista téke is, féleg az érebanyaszatban és kohaészatban, vizierémitivekben, a fakitermelésben

papiriparban. S10 Ni

opp SeVastéras ore —

Stina oping ——

=e

Gotland— =

=

A nemzeti

és a

jévedelem-

nek 50%-a az iparbél, 11%-a a mezéés erdégazdasagbdl, 26%-a a kereskedelembél szarmazik. Részesedése a kapitalista vilag ipari termelésébél 1,0%, kiilkereskedelmébé6l 2,2% (1959). Ipara a kedvezé kérilmények k6z6tt

kitermelheté

éreeken,

vizi-

energidn és az dridsi erdéteriileteken kiviil az egyre nagyobb ardnyban importalt fité- és nyersanyagokon alapul. Banyaiparabél a széntermelés

D-~

minden irdnyba lejté, 100—200 m magas felféld (Smaland), melyet a

szerkezetileg Danidhoz tartozé Skanefélsziget zar le. — A Balti-tenger szik-

km?),

B- és Kézép-~ban magas fémtartalmi (60—78%)

f6/km? k6riil ala-

morénateriilettel.

(5500

kivételével

Stockholm (L: 808 000, 1960), 100 000 lakosndl nagyobb varosai: Géteborg (L: 401 000), Malmé (L: 226 000); régi egyetemi varos Uppsala. A népesség 62%-a varosokban él. Az erdé-

tévidékkel,

tovaébbé

allomany 60%-a az eurdpai boredlis erdédvezetbe tartozd tiileveli erdé (Norrlandon és Kézép-~ban), 34%-a vegyes tilevelt és lombhullaté (féleg nyir) D-~ban, majd ennek folytatasaként 6%-ban lombhullaté erdé. — Természeti kincsek: teriilete energiahordozékban szegény,

kul. Az orsz4g E-i része rendkiviil gyéren lakott. Hivatalos nyelv a svéd. Kozig.-lag 25 tartomanyra (Lan) tagolédik (kéziliik egy a fév.). Fév.:

granitbél és gneiszb6l all6 Norrlandfelfdld. Az utébbi 200—500 m magassagu éskori kézetekbd] felépitett, a tenger felé sziklalépesékben lejtd, erésen tagolt régiténkfeliilet, amelybe a folyék mély vélgyeket vajtak. A Skagerrak és a Balti-tenger k6z6tt a Kézépsvéd-siksdg (Svealand) teri el,

Gétaalv,

— Természetes ndvénytakardja

tundra-é6vezet

(fSleg D-~ban); E-~ban finnek és kis sz4mban lappok (szaami), Ny-on norvégek élnek, tovabba bevandorolt népesség (német, észt, lett stb.). A sz4zadfordulén nagy szamban vandoroltak ki svédek Amerikaba. A népstirtiség alacsony: 17 £6/km?, a lakossag eloszl4sa egyenetlen. Stirtin lakottak fdéleg az orszag déli, tengerparthoz kézel esé teriiletei, ahol a

latai legmagasabbra a Kjdlen-hg.-ben emelkednek (Kebnekaise cstics 2123 m), amelyektél K felé a Botteni-6bél partvidékéig hizdédik az orszag teriiletének csaknem felét elfoglalé, foleg

kifolyé

Lulealv, Angermanalv, Dalalv (utébbiakon nagy vizierémiivek). A Vanernen, Vatteren és a Géta-folyén keresztil az orszagot K—Ny iradnyban 4tszeli a Gota-csatorna. — A tavak szama megk6zeliti a 15 ezert, kéziiliik legna-

koznyelvnek (talsprak) sokszor nyelvjarasi szinezete van. A 20. sz. 30-as 6s 40-es éveinek irodalma jelentésen hozza-

népstrtiség 20—50

mm

Folydi nagy eséstiek és kiegyenlitett vizjarastak.

Svédorsz4g

(Hoganiasnél, DK-~) csak helyi igényeket elégit ki, mellette évi 3—3,5 millié tszén- és kokszimportsztikséges, Tézegbanyaszat a Vanern vidékén,

Svédorszag

Uranérctermelés nyersolajat finomitédk

Billingenben

dolgoznak

fel

(Stockholm,

a

és Kvarntorpnél. kikétékbe

Géteborg,

Import

telepiilt

Malmé6),

olaj-

tovAdbbaé

sza-

mottevé az olajfinomitvany- és fitéolajimport (évi 10—11 millid t). Az elektromosenergia-termelés alapja a vizienergia, az dssztermelés 34,5 milli4rd kW6 volt 1960-ban, melynek 90%-a vizierédmtivekbél szdrmazott. Az egy fdre esd elektromosenergia-termelésben negyedik a vilagon (4000 kW6). A legnagyobb vizier6miivek az orszag H-i részén : Stornorrfors (Umedalv) 375 000 kW, Harspranget (Lulealv) 350000 kW, Kilforsen (Angermanaly) 285000 kW kapacitdssal stb. A vizierémivek Aaltal termelt drammennyiség 40%at allami erémfvek termelték. Futé atomorémtivek Stockholm

elévdrosdban

ban.

Ipari

ban

134.

(Farsta),

termelésének A

Svédorszag

139

nehézipar

indexe az

olesd,

atomerémti

Vasteras-

(1953 = 100) kilszini

1960-

fejtésekben

kitermelhet6 j6 minéségt vasércen alapul, mely az egyik legfontosabb exportcikk is. Termelése

1960-ban

21,5 mil-

ipar az orsz4g DNy-i részén (a Vanern vidékén és a kik6tékben) helyezkedik el. Az élelmiszeripar legfontosabb a4gazatai: cukor-, szesz- (fahulladékbdl és a cellulézgyartas

szulfitos

szennyvizébél),

konzerv-,

csokoladé-,

né-

vényolaj-, tejfeldolgozé és htitéipar. — Mezdégazdasdga jo] gépesitett (1958-ban 142 000 db traktor). Elterjedt a bérleti rendszer. A mezégazdasdgi féldteriilet 13%-dn az dsszes birtokosok 50,7%-a osztozik, mig a teriilet tobb

mint 20%-at a birtokosok 2%-a tartja kezében. A magas terméshozamok és az intenziv Aallattenyésztés ellenére sem tudjadk az orszag sziikségleteit kielégiteni. Teriileté-

nek csak

10,6%-a all miivelés alatt (ebbél 8,2% szantd, 0,8°/, kert, 1,6% rét, legeld), a tébbi erdé és mtivelhetet-

len teriilet (1956). Vezeté agazat az Allattenyésztés a mezégazdasag termelési értékének 4/,-ével. A féldmitvelés csak D- és Kézép-~ sik- és dombvidékeire szoritkozik. Fébb terményei (1960) a zab (954 000 t), a buza (700—950 ezer t), Arpa (400—660 ezer t) és rozs a gabonafélék kézul, tovabba burgonya (1,8 millio t), cukorrépa

lid t, masodik helyen a vilagexportban, ~ egész export-

(1,7

janak 8%-at teszi ki. 65%-os vastartalmti magnetitet banydsznak a sarkkértél B-ra Kiruna, Gillivare kédrzetében. Az ére Luleé svéd és Narvik norvég kikotok6n keresztiil keriil exportra. Gyengébb érceket, fdéleg belféldi felhasznalasra ,,Bergslag” (Kézép-~) vidékének banyaiban termelnek (Grangesberg, Blotberget). A féleg min6ségi és nemesacélokat gyartd vas- és acélipar Kézép-~-

70%-an takarmanynévényeket termelnek, de csak részben tudjak az dllattenyésztés igényeit fedezni, mely magas tejhozamt (3,9 millid liter, 1959) szarvasmarhaallomanyaval tiinik ki (1960-ban 2,5 millid) és széles kort vaj-, sajtgyartasnak képezi alapjat. Importalt és csak részben hazai takarmanyon alapul a hussertéstenyésztés (1960-ban 1,9 millid). — Haldszata visszaesében van (fogas 1959-ben 230 000 t). — Kiilkereskedelem: exportjaban vezeté a celluloz, firészdru, papir és vasére (az export 52—54%-kal), celluldzexportban a vilagon elsé helyen all. Az exportnak mintegy 4/,-ét a gépek (hajd, elektromos gép, gépkocsi, irodagép, golydscsapagy) adjak. Az import kézel 1/,-ét a fatoanyagok (szén, kdéolaj, olajfinomitvanyok) alkotjak. Jelentés tétellel szerepelnek még a gyiimdlesfélék, kavé, olajosmagvak és takarmanyok. Legfébb kereskedelmi partnerei Nagy-Britannia (a forgalom 14—16%-dval), NSZK (a forgalom 16—18%-a-

ban helyezkedik el Fagersta, Oxelésund)

(Domnarvet, Bofors, Sandviken, ; importkoksz mellett faszenet is

felhasznaél. A kirunai ére kézelében Lulea Allami kohdi elektrolitikus uiton dllitanak elé nyersvasat. Nyersvastermelés

1,52 millié t, acéltermelés

3,22 millid t (1960).

A szinesfémérc-banyaszat kézpontja a Skellefte-foly6 vélgye réz- (Boliden, Kristineberg), édlom- (Laisvall), arzén-, arany-, eziistbanydszattal és kohékkal. Réztartalmu piritbénydszat

Falunnal,

horganyércé

Ammebergben,

eziisté Salaban. Alumfniumkohaszat Avest&ban (Uppsa14t61 Ny-ra) és Sundsvallban. Termelés 1960-ban 17 000 t. Gépipara specializalt, fbb a4gazatai elsésorban exportra termelnek, lognagyobb kézpontjai a Kézépsvéd-siksagon helyezkednek el. Golyéscsapagy-gyartés (SKF) Goteborg. ban, Boforsban és Halleforsban. Elektromos gépek gyartasa és elektrotechnikai

ipar Stockholmban,

Vastera@sban

stb. Gépkocsigyartas Goteborgban (Volvo), Sédertaljeben (Scania; a Malarn partjan). 1959-ben 17 000 db teherautét, 96 000 személyautét gyartottak. Vasiti kocsikat Malm6ben, Kalmarban,

Motalaban, villamosmozdonyokat Troli-

hattanban készitenek. A hajogyartds kézpontjai Géteborg, Malm6, Halsingborg és Landskrona. Jelentés a

hajéexport, elsédsorban olajszallit6 tankhajobdél. ipar: Bofors, Karlskoga. Fontosabb gépipari

Hadidgaza-

tok még: mezégazdasdgi (Dél-~), fa- és papiripari gépgyartas (Kézép-~). A vegyipar (Trollhattan, Uddeholm, Vinterrik, Malmé, Stockholm) f6bb termékei: kénsav 453000 t (1959), nitrogénmtitragya (89000 t hatéoanyag, 1959) és foszformitragya (97900 t hatdanyagtartalomban, 1959), robbandéanyag, gydgyszer és gumidru. A gyufagydrtés kozpontja J6énképing. Exportra is termel a ké- és maérvanybanyaszat (sztirke és fekete granit Bohuslan vidékén). A cementgyartas az orszag k6ézéps6 és déli részén fejlett. Termelés 1960-ban 2,8 millid t. Mivészi arukat termel az tivegipar (Kronoberg és Orrefors). A pamutipar a DNy-i partvidékre (Boras, Géteborg és Malmé) telepiilt, amig a gyapjiipar kézpontja a K-i parton Norrképing, a konfekcidiparé Stockholm. A textilipar nem fedezi az orszdg sziikségleteit. Termelés : miselyem 8000 t (1959), gyapjuszévet 10 000 t (1959), celluléz alapu vagott szal 20 000 t (1960). Nemzetk6zi viszonylatban is jelentés fa-, celluloz- és papir-

ipara. Az évi fakitermelés 37,7 milliéd m%, melyb6l tobbek k6z6tt

5,5 millié m? épiiletfat,

3,7 millid t cellulézt és 2,1

millié t papirt készitettek (1959). A termelés nagyobb hanyada exportra keriil, legfontosabb piaca Nagy- Britannia. A firész- és a celluldzipar a Botteni-6bél mellett (Sundsvall és Kramfors kérzetében) és a tévidékén, mig a papir-

millid

t;

1959),

repce

és

zdldségfélék.

A

szantd

val), Norvégia, Dania, USA, Franciao. — Kézlekedési hadlézata a D-i és kézépsé lakott teriileteken stiri, E-on

ritka. A vastithalézat hossza 15,6 ezer km. Ennek 47%-a — kéztiik az dsszes févonalak — villamositottak; a teherforgalom 90%-a villamos vontatassal bonyolédik le. A vastit teljesitménye 1959-ben 9,7 millidrd 4rutonnakm,

valamint

5,1 milli4rd utaskm.

Jelentés a ten-

gerhajézas (a kereskedelmi flotta hajétere 1960-ban 3,75 millié BRT volt, a vilag kereskedelmi hajéterének

2,8%-a).

Legnagyobb

forgalmt kik6ték Géteborg,

Mal-

md, Stockholm, Norrképing, Lulea. ~—NDK (Trelleborg—Sassnitz), ~—Dania (Halsingborg—Helsingér, Malmé— Koppenhaga) kézétt allanddé, vasutat is szallitd kompforgalom. Légi forgalma 1960-ban 1012 millid utas-

km. Vezet6 repilétarsasaga a SAS. — Pénzneme a svéd korona ; 1 svéd korona = 100 ére. TORTENET. Teriiletére az i. e. 2. évezred elsé felében valészinileg indoeurdpai nyelvi, allattenyészté népesség hatolt be a kontinensrGl, az i. e. 1. évezred kézepén pedig megkezdédétt a germdnok (svédek, gotok, herulok stb.) torzseinek betelepiilése. A svéd torzsek egyesiilésébél kialakul6d elsé jelentésebb dallamalakulatok az i. sz. 6—7. sz.-ban jéttek létre. Az orszdg stlypontja D-rél fokozatosan a kézépsé teriiletre helyezédétt at (Uppsalaban volt a svédek k6z6s tarsadalmi differencialédas

szent helye). A vagyoni és erédsédése, a szabadok téme-

geinek elszegényedése, a kirélyi (vezéri) hatalom névekedése és ezzel kapcsolatban a helyi kirélyok és a nemzetségi arisztokracia k6z6tt kibontakozé hare voltak az

okai

a svédek

részvételének

a skandinaév

vikingek

(normannok) rablohadjarataiban (a 8. sz. végétdl a 11. sz.-ig). A 9. sz. elejété] nagymértékben fellendilt a svédeknek mar a 7. sz. éta virdgzé kereskedelme az oroszokkal, Bizanecal és az arab Kelettel. A 11. sz. elején a svéd teriiletek egyesiilése itjan kialakult a korafeudalis allam. A kereszténység a 10—11. sz.-ban terjedt el az orszagban. A

14.

feudadlis

sz.-ig

viszonyok

csak

lassan

a legelmaradottabb

alakultak

skandinav

ki;

orszag

~

a

volt.

A 12. sz. kézepén IX. (Szent) Erik svéd kirdly a pogany finnek megtéritését célz6 ,,keresztes hadjarat” tiriigyén megkezdte Finno. meghdditasat. A Novgorod ellen inditott tamadas 1240-ben a névai csatdban a svédeknek Alekszandr Nyevszkijt6l elszenvedett vereségével végzédétt. A Folkung-dinasztia uralma idején (1250—1363) erdés6détt a kirdlyi hatalom (Birger Jarl, Magnus Ladulas alatt). 1364-ben a svéd avisztokracia segitségével a német Mecklenburgi Albert keriilt a trénra. Ennek credményeként kulénésen megeréséd6tt a mar korabban is jelentés német befolyas a kézmtivesiparban, fdéleg pedig a banyaszatoan és a kereskedelemben, amelyben a Hanza-keresked6k szerezték meg a kulespozicidkat. 1389-ben a svéd tronra Margit dan kiralyné kerilt, s kialakult a dan— svéd unid, amely 1397-ben dan—norvég—svéd unidva bévilt. Létrejétt a —+kalmari unid, amely védelmet nytijtott ~nak a német befolyas ellen, de egyidejiileg az union beliil Dania uralkodé helyzetét biztositotta. Ezt jelezték mar Pomeraniai XIII. Erik (ur. 1412—39) uralma alatt a svéd arisztokracia politikai hatalmanak gyengitését célzé torekvések, a svéd parasztsagra kirétt adoterhek novelése és a szabad parasztok fiiggévé tételére iranyulod kisérletek. A kilénb6z6 tarsadalmi rétegek elégedetlenségét tiikrézte az Hngelbrekt Engelbrektsson vezetésével kitért danellenes felkelés (1434—36), melynek tomegeit a parasztok adtdk, és amely csaknem az egész orszdg teriiletén gyézedelmeskedett. 1435-ben a négy rend (nemesség, papsag, polgarsdg, parasztsag) képviseléib6] megalakult az elsé riksdag, megvetve a rendi monarchia alapjait. A svéd nemes Karl Knutsson kirallya

valasztasa VIII. Karoly néven (ur. 1448—57, 1464—70) a kalmari unidé tényleges felbomlasat jelezte. A dan kiralyok

igyekeztek

uralmukat

hatalmat azonban tagjal

visszaszerezni,

a tényleges

1471-té1 a svéd Sture fénemes

gyakoroltak

mint

kormdnyzék.

A

15.

csalad sz.-ban

megindult a gazdasag és a kultura fejlddése. A vas- és rézbanyaszat és kivitel az orszag gazdasagi életének fontos tényezdje lett. Fejlédtek és erdésédtek a varosok (els6sorban Stockholm), eréséd6tt a vadrosi polgarsag. II. Keresztély dan kiraély erészakkal kisérelte meg a svéd nemesség elszakaddsi kisérleteinek mogakadalyozasat (1520. nov., stockholmi vérfiirdé a svéd fé6nemesek k6-

zott), azonban az ennek nyoman kitért népi felkelés 1523ban donté gyézelmet aratott. Vezetdjét, Gustaf Eriksson Vasat I. Guszidv néven ~ kirdlydva valasztottak. A kalmari unid véglegesen felbomlott, ~

visszaszerezte fiigget-

lenségét. I. Gusztav megtérve a korabban a danokat tamogatdé kat. papsdg és a fonemesség egy részének ellenallasdt, megszilarditotta a kirdlyi hatalmat. Nagyban hozzajarult ehhez a lutheri reformacié bevezetése (1527) és az egyhazi javak szokularizdcidja, ami jelentésen meg-

névelte a kiralyi birtokokat. A megerésédé svéd feudalis monarchia harcot kezdett a Balti-tenger és a Baltikum feletti uralom megszerzéséért. I. Gusztavnak sikeriilt Liibeck (a Hanza-szévetség vezet6 varosa) ellen folytatott habortja eredményeként megtérnie a Hanza kereskedelni monopolhelyzetét a balti térségben. Megtijultak a K felé iranyuld svéd tamadasok is, s a

> livéniar hdboru (1558—

83) eredményeként ~ 156l-ben megszerezte Revalt (Tallin) és E-Eszténiat, majd az Oroszo. ellen vivott ijabb habortban 1595-ben Narvat. A Dania ellon viselt — északi

hétéves

hdéboru

Oroszo.

elleni

Svédorszag

140

Svédorszag

(15683—70) kézés

azonban

kiizdelemben

menetileg perszonaluniéban

sikertelen ~

egyesiilt

volt.

Az

és Lengyelo.

At-

(1592—98

k6zétt

Zsigmond uralma alatt), de ezt az ellenreformacié politikajat folytat6é kat. Zsigmond ellen kitort felkelés megszintette. A két orszag kézétt éles kiizdelem bontakozott

ki a Balti-tenger K-i partvidékének

birtokaért.

E hare

kézben a lengyel intervencidsok elleni segitségnytjtads urtigyén 1609—11 kézétt tobb orosz varost atmenetileg svéd csapatok szdlltak meg. — A balti kereskedelem megélénkiilése a 16. sz.-ban elényésen hatott ~ kiilkereskedelmére. A 17. sz. elsé felében jelentésen fejlédétt a banyaszat, kohdszat és fémfeldolgozas. A 17. sz. kézepe tajan megjelentek a tékés manufakturak, és megkezdédétt

a

tdkefelhalmozds.

Mindezt

elémozditotta

a

feudalis

nemesi allam politikdja, kivaltképp ~II. Guszidv Adolf (ur. 1611—32) és a Krisztina kirdlyné (ur. 1632—54) mellett mik6édé A. Oxenstierna kancellar idején (az elsé nagy fegyvergyarté és fémkohaszati vallalatok, az elsd kereskedelmi és ipari tarsasagok Allami tamogatasa stb.). A II. Gusztav

Adolf altal szervezett,

kivaloan

felszerelt

és vezetett hadsereg birtokaban ~ sikeresen kihasznadlta Oroszo., Lengyelo. és Németo. belsé nehézségeit. Az Oroszo. elleni svéd intervencidt lezaré sztolbovdi békében (1617) megszerezte Karélidt és Ingermanlandot, a Lengyelo. ellen viselt haboru (1621—29) eredményeként pedig Hszténia addig lengyelek altal megszallt része,

Livland,

Riga és a K-porosz

kikét6k

birtokaba

jutott.

A Baltikum feletti teljes uralom megszerzésére térd ~ 1630-ban a Habsburg-ellenes koalicié oldalan beavatkozott a —harmincéves hdboruiba (1618—48). A kat. Habsburgok ellen a protestantizmus védelmében fellépé. ~ — Franciao.-gal szévetségben és Lengyelo. ellen

Oroszo. tamogatasat is élvezve — a haboruban jelentés gyézelmeket aratott, és a vesztfdliai békében (1648) értékes H-németo.-i teritleteket (El6-Pomerdania, Stettin,

Wismar, Bremen stb.) szerzett meg. — A vezeté E-i nagyhatalomma valt ~ a 17. sz. masodik felében a Dania és Lengyelo. (1655—60), valamint Oroszo. ellen viselt haborikban megszilarditotta helyzetét és teriiletét tovabb névelte (1660-ban a D-~i Skane megszerzése Dénidtél stb.). A nagyhatalmi politika azonban stlyos terheket rétt a svéd népre. A nemesség ugyanakkor a piaci konjunkturat felhasznalva nagy birtokokat szerzett, amelye-

ket a korondtél kapott féldekkel még tovabb névelt. A feudalis reakcié erdésédése a parasztsag fokozédé ellenallasét valtotta ki (jellegzetes svéd paraszti ellenallasi forma volt a riksdag ilésein fellép6 paraszti ellenzék). A kiilpolitikai sikereket és a nemességgel szembeni ellenzék fellépését kihasznélva X. Kdroly 1655-ben és még inkaébb XI. Kédroly 1680—82-ben visszavette a nemesség (f6ként a fénemesség) kezébe keriilt allami birtokokat (redukcid). A nagy katonai kiadasokkal kapcesolatos pénzligyi nehézségeket azonban ezek az intézkedések nem sziintették meg. A feudalis arisztokracia és az annak érdekeit képvisel6é allamtandcs befolyasanak visszaszo-

ritasaval a kirdlyi hatalom korlatlanna valt, kialakult az abszolut monarchia, ami elédsegitette a kapitalista fejlédést. A Baltikum feletti svéd hegemdnia megtdrésére szévetkez6 Oroszo., Lengyelo., Szaszo. és Dania 1700-ban hdbortiit kezdett ~ ellen (— északi hdboru, 1700—21). Eleinte ~ még katonai és gazdasagi félényben volt, + XII. Karoly csapatai jelentés gyézelmeket arattak, 1709-ben azonban a poltavai csatdban az oroszokkal szemben dont6 vereséget szenvedtek, és a hosszan elhuzdd6, stlyos anyagi és véraldozatokat kéveteld hadbort a svédek vereségével végzédétt. A habort eredményeként ~ masodrendtii hatalomma siillyedt, az Oroszo.-gal kététt nystadti béke (1721) értelmében elvesztette

Livlandot,

Eszténiat,

Ingermanlandot

és

DNy-Karéliat. A nagyhatalmi helyzet elvesztése az abszolutizmus felszamolasdval jart egyiitt. A kiralyi hatalmat korlatoztak a rendi riksdag javara (az 1719—72 k6z6tti

idédszakot

ezért

,,szabadsag-korszak’’-nak

nevez-

ték). 1720—38 k6zétt a nemesség mellett a kisbirtokossag

és polgarsig érdekeit is képviselé6 A. Horn, az un. sapkasok partjanak vezetédje volt kormanyon. Vezetésével tébb, az orszag gazdasagi megerdsitését célzé reformot valésitottak meg, kiilpolitikaja az Oroszo.-gal valé békés kapesolatok megszilarditasara és a Nagy-Britannidhoz ftizé6dé gazdasagi kapesolatok megerésitésére irdnyult. 1738-t6l 65-ig a katonai nemesi korék és a kereskedé nagyburzsoazia érdekeit képviselé tn. kalaposok partja gyakorolta a hatalmat. Politikajukat az Oroszo. elleni revanstorekvések iranyitottak, ennek érdekében kététtek szovetséget Franciao.-gal (1738). Az 1741—43-ban francia tamogatassal Oroszo. ellen viselt habort ~ vereségével és Finno.

DK-i

svédek

kénytelenek

részének

atadasdval

voltak

az

végzédétt,

oroszok

tovabba

a

Aaltal partfogolt

Svédorszag Holstein-Gottorp-hazb6l

szdrmazé

utddlasat biztositani. ~

Adolf

Frigyes

trén-

részvételo a hétéves hadboriban

(1756—68) szintén kudarceal végzédétt. A nemesi partoknak a hatalomért folytatott viszdlykodasat és a politikajukkal szemben megnyilvdnuld népi elégedetlenséget felhasznalva III. Guszidév 1772-ben allamcsinnyel magahoz ragadta a teljhatalmat és tj alkotmaényt vezetett be. A kapitalista rend erésédésének kériilményei kézétt, a rendek hatalmat megtérve, a felvildgosult abszolutizmus szellemében reformokat valdésitott meg (a kinvallatas eltérlése, részleges sajto- és vallasszabadsag, a kereskedelem fejlédésének elémozditdsa stb.), majd az 1780-as évek végén tébb burzsoa reformot vezetett be (a rendek egyenjogusitasa a tisztségek tobbségének betéltésénél, a paraszti foldbirtok atalakitdsa teljes magdntulajdonnd stb.), amelyek segitségével 1789-ben sikeriilt visszadllitania az abszolutizmust. Az 1788—90-ben Oroszo. ellen viselt

haboru eredménytelen sara ~

1805-ben

koalicidhoz.

A

maradt.

csatlakozott

Franciao.-gal

Nagy-Britannia nyoméa harmadik

és

franciaellenes

Danidval

szévetséges

Oroszo. a ~ ellen viselt 1808—09-i habortiban elfoglalta Finno.-ot. A kilpolitikai kudarcok miatt elégedetlen svéd nemesség 1809. marc. 13-4n palotaforradalommal lemondasra kényszeritette IV. Gusztdvot, és XIII. Kédrolyt valasztotta kirdllyé, aki uj alkotmanyt hozva véget vetett az abszolutista

uralomnak.

A fredrikshamni

béké-

ben (1809) ~ végleg Atadta Finno.-ot és az Aland-szigeteket Oroszo.-nak.1810-ben a riksdag Bernadotte francia marsallt valasztotta svéd trénérékéssé (ur. 1818-6] 44-ig, XIV. Karoly Janos néven), akinek vezetésével 1813—14ben ~ részt vett a Franciao. és a vele szévetséges Dania elleni hAbortban. 1814-ben ~ a kieli békében megszerezte Daniatol Norvégidt (amely ezutdin perszonalunidban egyesiilt ~gal), mig a bécsz kongresszus déntése értelmében Poroszo.-nak engedte 4t Pomerdniat, az utolsd svéd birtokot a Balti-tenger D-i partjan. — A 16. sz. végétdél a 19. sz. elejéig folytatott szakadatlan habortk jelentdésen meggyengitették az orszig gazdasdgi helyzetét. 1814 utan azonban tartos békekorszak készéntétt cra, amelyben er6teljes gazdasagi fojlédés kezdédétt, és széleskértien kibontakoztak a kapitalista termelési viszonyok. A burzsoazia megerésddott és aktiv politikai erévé valt. A polgari liberdlis ellenzék erdédteljosebb fellépésének eredményeként az 1840-es évektél fokozatosan tobb reformot hoztak a feudalis maradvanyok felszamolasara. Az 1866ban életbe lépett alkotmaényreform értelmében a riksdag az addigi négy rend gytilésébél kétkamaras orszaggytiléssé alakult at. A dolgozék helyzete a 19. sz. kézepén nagymértékben rosszabbodott. A mezégazdasag kapitalizalodasaval parhuzamosan a kisparaszti gazdasagok té6megei mentek ténkre, és a proletarizalodott agrarnépesség, amelyet a féldbirtokosok és a burzsoazia stlyosan kizsakmanyoltak, a nagyardnyi munkaerékinalat miatt az iparban nem talalva elegendé munkaalkalmat, tomegesen

vandorolt ki az USA-ba. es években szervezetek

Svédorszag

141

A munkdésmozgalom

az

1870-

kezdett szervezett formakat dlteni (szakalakultak, sztrajkok tértek ki). 1889-ben

megalakult a Szocidldemokrata Part, amelynek vezetése azonban révidesen a reformistak kezébe keriilt. A szézadfordulé idején fokozédott a munkasosztaly aktivitasa, erdédsédétt a sztrajkmozgalom. 1902-ben altalanos politikai sztrajk zajlott le, amelyet azonban a jobboldali szocidldemokrata yvezetédk csupan a liberalisok vAalasztdéjogi reformtervezetének tamogatasara korlatoztak. Kilén bonyodalmakat okozott a_ belpolitikaban a norvégek nemzeti fiiggetlenségi harca, amely 1905-ben a perszonélunid megsztintetéséhez vezetett. Norvégia fiiggetlenségének elismeréséhez hozzajarult az is, hogy az 1905—07-i orosz polgari demokratikus forradalom hatdsdra jelentésen fellendiilt a svéd munkasmozgalom, amely az uralkodé osztaly erejét lek6tétte. A forradalmi fellendiilés a megtorlé intézkedések ellenére novekedett. Csticspontjat az 1909-1 nagymérett

altalanos sztrajkban érte el, és az uralkod6 kéréket 1909ben a valasztéjog kiterjesztésére kényszeritette. — Az I.

vilaghabortiban ~ semleges maradt, ami lehetévé tette a svéd burzsoazidnak, hogy mindkét hadviselé féllel jovedelmezé kereskedelmet folytasson. A haboru végén a munkdésmozgalom uj fellendiilése kezdédétt. 1917. maj.ban megalakult a Baloldali Szocidldemokrata Part, amely 1921-ben felvette a Svéd Kommunista Part nevet. Az oroszo.-i februari forradalom és kivaltképp a Nagy Oktdéberi Szocialista Forradalom hatasara ~ban 1917-ben szamos sztrajk és tiintetés zajlott le. A kormanyzdé kérok kénytelenek voltak egy sor tjabb politikai engedményt tenni (1919-ben az altalanos valasztdjog, a nyolcdéras munkanap bevezetése stb.). 1920-ban kerilt hatalomra az els6 szocialdemokrata kormany K. H. Branting vezetésével. Az 1920-as években megerésédtek a svéd monopoliumok mokkal,

kapcsolatai novekedett

a

nagy

nemzetk6zi

az amerikai

és német

monopdliutédke bearam-

lasa, ugyanakkor a svéd tdke behatolasa a_ balti allamokba, Lengyelo.-ba stb. Az 1929—38-i vilaggazdasagi valsag sulyosan hatott ~ gazdasdgi életére is. A munkanélkiliek szima a munkdésosztalynak csaknem a felét tette ki. Erételjes sztrajkmozgalom bontakozott ki, amely 1931-ben érte el esicspontjat. 1932-ben az osztalyhare és a belpolitikai valsag kiélezédésének k6riilményei k6z6tt a jobboldali szocialdemokrata vezeték keriiltek ismét kormanyra P. A. Hansson vezetésével. A IT. vildghaboru kitorésekor ~ kinyilvanitotta semlegességét, de kilonféle tamogatasban részesitette Finno.-ot az 1939— 40-i szovjet—finn habort idején, majd német csapat- és hadianyagszallitasokat engedélyezett az orszag teriiletén keresztiil a fasiszta Németo-.gal szovetséges Finno.-ba és a németek altal megszallt Norvégiaba. A habort alatt jelentésen fokozdédott a svéd kivitel, kiilénésen megnétt a vaséreszallitas Németo.-nak. ATI. vilaghabort befejezésekor a habort altal nem sujtott, nagy teljesitéképességt iparral rendelkez6é ~ volt az eurdpai orszagok kéziil a legelényésebb gazdasdgi helyzetben. Ez tette lehetévé szamara, hogy 1945—46-ban nagy aranyokban névelje kivitelét

és kélesénodket,

hiteleket

nyujtson

tobb

dllam-

nak. 1948-t61 részt vett a Marshall-terv megvaldsitasaban. 1949-ben T. F. EHrlander kormanya_ kiilpolitikai alapelveként a szévetségeken kiviiliséget nyilvanitotta ki, elutasitotta, hogy ~ csatlakozzon az Eszak- Ailanti Sz20vetséghez.

1946 dota az ENSZ

tagja, 1949-ben részt vett az

Hurépa Tandcs, 1953-ban az Eszaki Tandcs megalapitasdban. — Politikai partok és szakszervezelek. Svéd Kommunista Pdrt : 1917-ben alakult Baloldali Szocidldemokrata Part néven, jelenlegi nevét 1921-ben vette fel. EInéke: H. Hagberg ; kézponti lapja a Ny Dag. — Szocialdemokrata Pdért : 1889-ben alakult. ~ legnagyobb taglétszamu partja (a tagoknak kb. a fele szakszervezeti tag, akik kollektiv tagsag alapjan tartoznak a parthoz), jobboldali vezetéi reformista politikat folytatnak. 1932 dta (kisebb megszakitasokkal) a part vezetdi dllnak a svéd kormany élén.

Elnéke T. F. Hriander.

—

Centrumpdrt:

1913-t61 57-ig

Parasztsz6vetség néven mukédétt. A nagybirtokosok és a kulakok érdekeit képviseli, befolyasa van a parasztsag

jelentés részére. Elnéke: G. Hedlund. — Népi (liberdlis) Part: 1934-ben alakult annak a két liberdlis csoportnak az dsszeolvadasa eredményeként, 1900-ban alapitott Liberdlis Part 1923-ban A nagy monopdliumok érdekeit képviseli, a kézép- és kispolgarsag, a hivatalnokok

amelyekre az kettészakadt. befolyassal bir és az értelmi-

ségiek kérében is. Elnéke B. Ohlin. — Jobboldali (konzervativ) Part: 1904-ben alakult a Konzervativ Part utddaként.

A

monopoltdkések,

féldbirtokosok,

hivatal-

nokok egy részét és a katonai kor6k képviseléit egyesiti. Vezetdi az orszag militarizdlasanak és a NATO-hatalmakkal valod szoros katonai-politikai egyittmtikédésnek

a hivei. A part vezetdje:

G. Heckscher. —

Az elsé svéd

szakszervezet, a stockholmi nyomdai szedék szervezete 1846-ban alakult. Az 1870-es években kezdtek alakulni nagyobb szamban szakszervezetek. A legjelentédsebb szakszervezeti kézpont az 1898-ban létrehozott Swéd Szakszervezetek Kézponti Egyesiilése, amely 44 szakszervezetet tomorit, szocialdemokrata vezetés alatt All, a Szabad

Svédorszag

142

Svédorszag

Szakszervezetek Nemzetk6zi Szévetségének tagja. Kiviile

matika

még néhany mas szakszervozeti egyesiilés is mikddik.

eredményei szdmottevéek. A fizikAban A. J. Angstrém (1814—74) a spektroszképia egyik megalapozdéja volt, J. R. Rydberg (1854—1919) az atomfizikaban és az elemek periddusos rendszerének kutatésaban ért el eredményeket, az aktinometridban K. J. Angstrém (1857—1910), a

ALLAMSZERVEZET.

Alkotmanyos érékletes monar-

chia. Ervényben levé 1809. évi alkotmanydét tébb kiegészité alaptorvény korszertsitette. Allamféje a kirdly, aki egyben a svéd lutheranus egyhaz feje, a hadsereg f6parancsnoka ; kinevezi a kormany (allamtanacs = statsrad) elndkét, formaélisan vétdjoga van a parlament altal hozott torvényekkel szemben. A térvényhozé hatalom a kétkamards parlament (riksdag) kezében van. A lakossag kézvetve a tartomanyi tandcsok (landsting) és a 6 legnépesebb varos tanacsénak utjan valasztja 8 évre a 151

tagu

felséhazat

(ezt nevezik

,,els6 kamaranak’’);

tag-

sagdnak 1/, részét évenként megtjitjak. A lakossdég k6zvetleniil vélasztja 4 évre a 231 tagu alsdhazat (ezt hivjak ,masodik kamardnak’’). A végrehajté hatalom formalisan a kirdly, ténylegesen a parlamentnek felelés kormany kezében van. A helyi kézigazgatas élén a kirdly dltal kinevezett kormanyzok allanak. A 21 évnél idésebb férfiaknak és néknek szavazati joguk van. KOZOKTATAS. Az Altalanos tank6telezettséget 1842-ben vezették bo. Az alséfoku oktatas a 7. életévben kezdédik, altalaban nyole évfolyamu. Folyamatban van az elemi oktatds atszervezése 9 évfolyamti egységes iskolAkkaé. Az elemi iskolak két felsé osztalyaban a tanu16k kétharmada kézépfoki tanulmanyokat végez, egyharmada a negyedik v. hatodik osztaly végeztével kézépiskolaba lép. 1958—59-ben az allami elemi iskolAkban 839 000 tanulé tanult. A legtébb kézépiskola redliskola v. gyakorlati iranyt kézépiskola, amely a k6zépfoku oktatds alsé tagozata. 1959—60-ban 408 kézépiskolaban

215 000 tanuldé, 21 mtiszaki kézépiskolaban

6338 tanuld

tanult. A felsé tagozathoz az egyetemre elékészité és érettségivel zdrulé 3 évfolyamu dltalanos, human és realtagozattal rendelkezé gimnaziumok és a szakmai képzést nytjté mtszaki és kereskedelmi gimnaziumok tartoznak. Négy nagy egyeteme van: Uppsala (alapitasi éve 1477), Lund (1666), Géteborg (1891), Stockholm (1877) ; mellet-

ttik

elsésorban

szakféiskola

Géteborgban

(kereskedelmi,

és

mtiszaki,

Stockholmban orvosi,

tébb

allatorvosi,

fogaészati, erd6gazdasagi és agronémiai) mikédik. 1958ban az egyetemeknek és foiskolaknak 8114 hallgatdja volt. TUDOMANY.

Természettudomdnyok,

technika.

A fej-

lett skandinév hajéza4s hatésara mar a 16. sz.-ban eredményes munka folyt a féldrajztudomany és kartografia teriiletén, melynek elsé jelentésebb svéd képviseldje O. Magnus (1490—1558) volt. A tudomanyos élet fellendiilésében fontos szerepet jatszott az uppsalai (1477), majd lundi egyetem (1668), kés6bb pedig az Uppsalai Kiralyi Tudomanyos Tarsaség (1710) és a Stockholmi Kirdalyi Tudomanyos Akadémia (1739) megalapitasa. A 18. sz.-i svéd tudésok kéziil kiemelkedé jelentéségt volt K. von

teriiletén

M.

G.

Mittag-Leffler

(1846—1927)

meteorolégidban H. Hildebrand-Hildebrandsson (1838— 1925) kutatdsai jelentések. S. A. Arrhenius (1859—1927) a modern

fizikai kémia

egyik megalapozdja

volt, és le-

fektette az elektrolitikus disszocidcié elméletét. A kémiéban A. B. Nobel (1833—96) a robbandéanyagok,L. F. Nilson (1840—99) és P. T. Cleve (1840—1905) a ritka foldfémek kutatdsdban ért el szamottevé eredményeket. A foldrajztudomanyban jelentés eredményt jelentettek A. E.

Nordenskjéld (1832—1901) és A. S. Andrée (1854—97) kutatdsai az Eszaki-sarkon. A technika térténetében, J. Hricsson (1803—89) a gézfecskendé és a tdkéletesitett hajécsavar, C. G. P. de Laval (1845—1913) a tejszeparator és a rola elnevezett gézturbina, J. A. Brinell (1849—1925)

a fémek keménységi foka mérésének feltalalasaval tint ki. A 20. sz.-ban a matematika teriiletén a magyar szarmazasu Riesz Marcel (1886— ) és H. Cramér (1893 — ) tevékenysége kiemelkedé. A fizikaban K. M. G. Siegbahn (1886— ) a réntgensugarzas, a csillagdszatban K. W. L. Charlier (1862—1934) és B. Lindblad (1895— ) a csillagrendszerek szerkezetének kutatdsdval ért el fontos eredményeket. A kémia teriiletén a magyar szdrmazisi Hevesy Gyorgy (1885— ) a nyomozéelemek méddszerének kidolgozasaval, T. Svedberg (1884— ) kolloidkémia:

vizsgdlataival 6s magkémiai kutatasaival ttint ki. Jelentésen hozzdjdrultak a svéd tuddsok a _ biokémia fejlesztéséhez, igy A. Tselius (1902— ) a fehérjemolekul4k kutatdsdval és A. H. Theorell (1903— } enzimkutatdsaival. A biolégidban H. Lundegardh (1888— _), a paleontolégidban H.H.O. Stensz6 (1891— __) tevékenysége szamottevé6. Az orvostudomanyban a magyar szdrmazdsu Bdrdny Robert (1876—1936) a fil élettandra vonatkozé kutatasaival, A. Gullstrand (1862— 1930) a mikroszkopikus szemvizsgalatot lehetévé tevd réslampa megszerkesztésével, H. A. Olivecrona (1891— __} vilaghiri agydaganat-miitéteivel szerzett hirnevet. A féldrajzi kutatasok terén 8. Hedin (1865—1952) azsiai és O. Nordenskjdld (1869—1928) déli-sarki és dél-amerikai expedicidi jelentettek fontos eredményeket. A technika teriiletén a legkiomelkedébb eredményt N. G. Dalén (1869—1937) érte el a réla elnevezett villanéfény-technika

Linné (1707—78) tevékenysége ; 6 rakta le az allat- és novényvilag leir4sdnak és rendszerezésének alapjait.

feltalalasdaval. — Tdrsadalomtudomdnyok. A filozéfia teriiletén E. Swedenborg (1688—1772) misztikus, teozofiai nézetei ismertek. A térténettudomanyban C. G. Malmstrém (1822—1912) a pozitivista polgari térténetfras jelentés képviseléje, R. Kjellén (1864—1922) a reakcids 6s tudomanytalan geopolitika elméletének megalapitéja volt. A polgari kézgazdasaégtudomanyban a 20.

A fizika tertiletén A. Celsius (1701—44) a leghasznalatosabb hémérsékleti skdélabeosztas bevezetésével és (a francia Mauwpertuis-vel egyiitt) a Fold sarki lapultsaganak megallapitasdval timt ki. A kémidban C. W. Scheele (1742—86) G. Priestleytél fiiggetleniil és vele egy idében tiszta oxigént allitott eld, és felfedezett egy egész sor elemet és vegyitiletet, T. O. Bergman (1735—84) kidolgozta a mindségi analizis alapjait ; mindketten jelentdés eredményeket értek el az asvanytanban is, melynek kiemelkedé svéd képviseléje A. F. Cronstedt (1722—65) volt. A zoolégus P. Artedi (1705—35) a halak rendszertandval foglalkozott. A 18—19. sz. forduldjan a svéd polgarsdg nagyaranyu gazdasagi és kulturalis fejl6dése kedvezé talajt teremtett a tudomanyos élet széles kérii kibontakozasahoz. A kémia teriiletén kiemelkedé jelentéségt volt J. J. Berzelius (1779—1848) tevékenysége, aki a modern kémia egyik megalapozdja volt. A botanika teriiletén E. Acharius (1757—1819) és K. A. Agardh (1785—1859) munkassaga ismeretes. A 19. sz. kézepén végbemené ipari forradalom a technika és a természettudomanyok nagy fellendiilését eredményezte. A mate-

sz. elején mikédé stockholmi iskola képviseléi (K. Wicksell 6s kévetéi: HE. Lindahl, G. Myrdal, G. Cassel stb.) kilénésen pénz- és hiteligyi konjunktura-elméleteik révén ismertek. A régészettudomany teriiletén O. Montelius (1843—1921) a torténelem eldtti kor kronolégidjanak egyik megalapozdja volt, 8. Hedin Belsé-Azsidban, J. G. Andersson (1874— ) Kinaéban végzett jelentds feltardsokat. A nyelvtudomanyban K. Wiklund (1868— 1934) és tanitvanya, B. Collinder (1894— ) ért el szamottev6 eredményeket a finnugor nyelvészet teriiletén. — 55 tudomanyos tarsasdga és intézménye kéziil a. stockholmi Svéd Akadémia (1786) és a Nobel-alapitvany (1901) a legjelentésebb. Az orszag 22 kényvara kéziil a stockholmi Kirdlyi Koényvtar (17. sz. eleje), az uppsalai (1620) és lundi Egyetemi Kényvtar (1671), valamint a goteborgi Varosi Konyvtar (1890) a legnagyobb, 14 muzeuma kéztil a stockholmi Nemzeti Mazeum (1792) a legjelentdésebb. IRODALOM. A pogany korbél désszefiiggé irodalmi emlék nem maradt. A 13—14. sz.-i latin nyelvi himnuszkéltészet, misztikus préza és teoldgiai szévegek utdn

Svédorszag

143

Tomas piispok politikai dalaival (15. sz. eleje), népdalokkal, népballadékkal (16—17. sz.) és a Biblia forditasdval (1526—41) kezdédétt a svéd nyelvi irodalom kibontakozaésa. A 17. sz.-ban, az orsz4g nagyhatalmi helyzete idején a zsoltarkéltészet virdgzott, melynek alkotaésai k6ziil sok Atkeriilt a népkéltészetbe, majd visszahatott

a mikéltészet kezdeti fejlédésére, G. Stiernhielm (1598— 1672) és ,,a harmincéves hdbort Villonj&’”-nak, L. Wivalliusnak (1605—69) munkdssdgéra. A 18. sz. elsd kétharmada a gazdasdgi lendiilés jegyében Allt, szakasza

volt

ez

az

és természettudomanyos fela polgdrsdg felemelkedésének irodalomban,

ttleir4sok,

memo-

arok, szatirak, valamint francia, angol, spanyol mintara irt regények keletkezésének ideje. Jellegzetes képviseléje O. von Dalin (1708—63) k6élté és tarcaird, egy moralizaléd jellegi, szatirikus hetilap, a Then Swanska Argus (1732—34) szerkesztéje. A svéd rokok6 kéltészet maéig eleven hatast nagy kéltéje C. M. Bellman (1740—95). A 18. sz. vége a nemesi irodalom

utolsé

klasszicista

ménye

a Kirdlyi

korszaka, Dramai

melynek

Szinhéz

kiemelkedé

megalapitésa

ese-

(1788).

E korszak emlitésre mélt6 alakja J. H. Kellgren (1751— 95) k6lt6, prézairé és kritikus, aki a felvildgosodds eszméit terjesztette. Az 1800-td1 1870-ig terjedé évek a nemzeti

romantika

kibontakozdését,

a

polgdrs4g

irodalmi

vezetd szerepének megszilardulasat hoztak. Az Uj 4ramlat a kereskedé-

és egyetemi

varosokbél

(Géteborg,

Lund)

indult ki. Vezeté alakjai a népi kéltészetbél is merité E. G. Geijer (1783—1847) és P. D. A. Atterbom (1790—1855) voltak. A kor masik jeles kéltéje, E. Tegnér (1782— 1846) nem jellegzetesen romantikus, stilustban, nyelvezetében az addigi svéd kéltészet szintézisét adta. C. J. L. Almgqvist (1793—1866) a romantikus Abrazolasmddbol

indult

latasmod

ki, de késébbi

jellemzi.

miiveit

A korszertii

mar

svéd

erdteljes

elbeszélés

realista

és esszé

megteremtdje, az 1830-ban alapitott polgari-liberalis Aftonbladet c. lap egyik vezeté szerkesztéje volt. Ugyanekkor a svéd uralom alatt 4ll6 Finno.-ban is nagy hatasu, liberalis

szellemtii

svéd

nyelvG

irodalom

bontakozott

ki,

legjobb képviseléje J. L. Runeberg (1804—77), a népies epikus kéltészet miiveléje volt. A kibontakoz6 kapitaliz-

mus korszakanak jellegzetes kifejezdje. Ebb6l emelkedett ki a svéd irodalom egyik legnagyobb képviseldéje, A. Strindberg (1849—1912). Palydja elsé részében lazadd, a szocializmus eszméivel rokonszenvezé munkdssagaval a svéd naturalizmus egyik megteremtdje volt. Késdébbi misztikus,

a

szimbolizmusba

és sziirrealizmusba

hajlé

mtivei a svéd polgari értelmiségi rétegek szellemi valsagat tiikrézték. A szdzadvégi nagypolgari életszemlélet, a nietzschei filozdéfia, a fasizmus igenléséhez vezetd ut irodalmi képviseléje volt C. G. V. von Hezdenstam (1859—1940). A paraszti életet eszményité ujromantikus irényzat

szdlalt

meg

a szdzadfordulén

E.

A.

Karlfeldt

(1864—1931) kéltészetében. G. Fréding (1860—1911) a népdalszerii paraszti témaju kéltészet mtiveldje volt. S. Lagerlof (1858—1940) fréné a svéd monda- és mesevilagb6él szétt, a keresztény eszmeiség jegyében fogant regényeivel ugyancsak az ijromantikat képviselte. A 20. sz. elsé éveiben a regényirodalomban a nagyvarosi élet, kapitalista nagyipar és a nagyipari proletaridtus kialaku-

lasAnak problémai keriiltek a kézéppontba. H. Séderberg (1869—1941), L. Nordstrém (1862—1942), S. Srwerts (1882— ) és a polgaérsdg legészintébb énkritikajat nytjté H. Bergman (1883—1931) ennek a korszaknak kiemelked6 képviseléi. A neoromantikus lira betetdézését jelentette a 20. sz. elején V. Hklund (1880—1950) és a nép-

szerii A. Osterling (1884— hdbori utdni jutdsa idején

) munkdssdga. Az I. vilag-

években a szocidldemokracia jelentés szocialista szemléleti

uralomra, irodalom

sziiletett. A munkdssdg elsé nagy kéltéje D. Andersson (1888—1920); prdzairédi I. Lo-Johansson (1901— )\s E. Johnson (1900— ), V. Moberg (1898— )5 J. Fridegard (1897— ) és J. Kjellgren (1907—48). H. Martinson (1904— ) A. Lundkvist (1906— ) és G. Hkeléffel (1907— ) a modern irdnyzatokat

Svédorszag honositottak meg a liraban. Az expresszionista kéltészet és lirai préza Nobel-dijas mestere P. Lagerkvist (1891— ) — A IL. vilaghébort alatt magas szinvonali antifasiszta mfivek ldttak napvilagot (pl. Moberg, Johnson rogényei). Az 1945 utdéni nemzedék legismertebb alakjai a lirdban E. Lindegren (1910— __), R. Thoursie (1919— ) és L. Forssell (1928— ), a prézéban 8. Arnér (1909— ), L. Ahlin (1915— ), S. Dagerman (1923—54), 8S. Lidman (1923— +) és 'V. Sjéman (1924— < MUVESZET. Roman kori épitészetének kiemelkedé emlékei a lundi katedrdalis (11. sz. kézepe), a gumlései templom,

valamint

a francia

hatasokat

mutatd

warn-

heimi zardatemplom. A gétikus épitészetre az északnémet téglagétika (malméi Peter-templom) mellett a francia katedrdlisok stilusa is hatott (a skarai dém). A svéd gétika legmonumentdlisabb emlékét, az uppsalai katedralist is francia mesterek kezdték épiteni

a 13. sz. végén. A k6zépkori szobraszat legfigyelemreméltébb alkotdsai a lundi katedralis 15. sz.-ban késziilt stallumai. A reneszansz német, németalfdldi mesterek kézvetitésével érkezett ~ba s a 17. sz. végéig uralkod6 stilusforma volt (a stockholmi kiralyi kastély,

melyet N. Tessin kezdett épiteni 1688-ban, a gripsholmi, a wadstenai kastély stb.). A 16. sz. végének két jelentés portréfestéje Anders Larsson és Knut mester volt. A harmincéves haboru idején kiilféldi mivészek jéttek ~ba. A svéd mesterek kézétt legjelentésebb D. K. Ehrenstrahb (1629—98) portréfesté volt. A 18. sz. legnagyobb épitkezése a tiz altal elpusztult stockholmi kiralyi palota fel-

épitése, melyet C. G. Tessin (1695—1771) fejezett be. A kor vezet6 épitésze C. F. Adelcrantz (1716—96), £6 miive a stockholmi Adolf Fredrik-templom s a palladidnus stockholmi Operahaz, melyet 1892-ben lebontottak.

A 18. sz. végének s a 19. sz. elejének épitészetére

a klasszicista stfilus jellemzé (O. Tempelman, 1745—1816; C.F. Sundvall, 1754—1831). A szdzad masodik felében, a stockholmi miivészeti akadémia alapitasat (1733) kéveté évtizedekben nagyobb fejlédés kévetkezett be. Tobb jelentés svéd portréfest6 mtikdédétt : J. Pasch (1706—69), L. Pasch (1733—1805), P. Kraffé (1724—93) s az angol arcképfestészet hagyomanyaihoz kapesol6dé K. F. Breda (1759—1818). Az elsé jelentdés svéd szobrasz J.T. Sergel (1740—1814) volt. A 19. sz.-ban az épitészet is nagyobb fejlédésnek indult. Mig a szazad folyaman egymas utén jelentkeztek a torténeti stilusokat. feliijitd torekvések (pl. a renesz4nsz szelleomben dolgozé. F. V. Scholander,

1806—81,

épitémiivészei a nemzeti kedtek

(I. G. Clason,

mtiveiben),

formanyelv

1856—1930;

G.

a sz4zadforduld

kialakitaséra téreWickman,

1858—

1916; E. Josephson, 1864—1929). A modern miivészeti torekvéseket képviselték E. G. Asplund (1885—1940), a stockholmi varosi kényvtar épiiletének tervezdéje, I. Markelius (1889— ), a helsingborgi koneerthaz épitdje, 8.

Backstrém

(1903—

)

és

L.

Reinius

(1907T—

)

modern lakdépiiletek tervezdi. A szobraszat 19. sz.-i fellendiilésének elsdé jelentés mestere a klasszicizalo A. N. Bystrém (1783—1848) volt. A festészet minden mitifaja kibontakozott: O. J. Sodermark (1790—1848) portréi, C. Plagemann (1805—68) vallasos targyu képei,, N. O. Blommer (1816—58) mitolégiai kompozicidi, F. Fagerlin (1825—1907) csendéletei, G. Rydberg tajképei jelzik a fest6k széles kérii érdeklédését. 1886-ban Mtivészeti

Egyesiiletben

témériiltek azok a mtivészek,

akik a

svéd nemzeti festészet megteremtésén faradoztak. E mtvészesoport legkiemelkedébb képviseléi az impresszionizmusbol kiinduldéd A. Zorn (1860—1920), C. O. Larsson (1853—1919), valamint a szimbolista R. Bergh (1858— 1919) voltak. A modern svéd festészetben a francia neoimpresszionizmus mellett kilénésen Matisse mtivé-

szetének hatasa figyelheté meg (L. Hngsirém, 1886— 1927; N. v. Dardel, 1888—1943; C. Ryd, 1883— ; E. Jolin, 1890—

és I. Grinewald,

1911—

ye

ZENE. Legrégibb emlékei a lurok (bronzkori trombitaék). A csekély szimban fentmaradt modalis hangsorts

és tancritmust népdalok norvég és német hatasrél tantskodnak. A kézépkor folyaman a gregoriaén zene terjedt el sajatos svéd variadnsokkal gazdagodva. A k6ézép- és ujkoron at idegen (németalfdldi, olasz, német, lengyel, francia) zenészek valtottak egymast a kiralyi udvarban, magukkal hozvan az uralkod6 eurdpai zenestilust. A 15. és 16. sz.-ban a népballada (volkvisa) virdgzott. A reformacio énekei német mintakat kévettek. A zenei élet k6ézéppontja az 1526-ban, Stoeckholmban alapitott udvari énekkar volt. A 17—18. sz. muzsikusai k6ziil a Déiben zenészcsalad és J. H. Roman emelkednek ki. A 18. sz. kézepe tajan megélénkiilé zenei érdeklédés koncerteket és operaeléadasokat hivott létre, melyekre mar eredeti miivek is késziiltek. 1771-ben megalakult a stockholmi zeneakadémia, 1773-ban dallanddé operahaz létesiilt. A 19. sz. elejének kiemelkedé svéd muzsikusa a dalszerzé A. Fr. Lindblad (1801—78). A 19. sz. kézepén léptek fel I. Halistrém (1826—1901) és J. A. Sédermann (1832—76), akik minden ébredé nemzeti 6ntudatuk mellett is az altal4nos eurdédpai romantikus irany hatdsa alatt alltak. A. Aallén (1846—1925), E. Sjégren (1853—1918), W. Peterson- Berger (1867—1942) és W. Stenhammar (1871—1927) a népi melodikat wagneri principiumokkal kivantak egyesiteni. H. Alfvén (1872— ) szimfonikus kolteményeiben a hazai tajak poézise jelenik meg. Az I. vilaghabort utan a svéd zenében is az impresszionista, expresszionista és atonalis

Az

olyan

Svizzera

144

svélezés

irany uralkodott,

de mérsékeltebb

komponistak, mint

Rangstrém

(1884—1947),

N.

K.

Berg

formaban.

(1879—

Syed Ne

Atterberg (1887—

i (Ok

A felttinéd uj tehetségek:

Z. Leander, K. Soderbaum,

I.

Bergman stb. hamarosan ugyancsak kilféldre szerzédtek.

G. Molander 1942-ben V. Moberg regényéb6l rendezett Még ma éjjel c. filmjében a svéd parasztok 17. sz.-i németellenes felkelését abrazolta. A. S7éberg 1944-ben késziilt Jdték c. filmje (forgatékényvét Ingmar Bergman irta) kézéppontjaban egy G6rilt latintandr allt a Gestapof6ndk,

Himmler

maszkjaban.

A

II.

vilaghaborti

utan

Ingmar Bergman egy sor érdekes, a modern fiatalok problémaival foglalkoz6 filmet forgatott: Bdértén, Szomjusdg, Mosolygé nyari éjjel stb. Kjellgren vigjatéksorozatanak egyik sikeriiltebb darabja volt a Bum, a katona. Nemzetk6zi

sikert

aratott

A.

Mattson

Egy

nydron

at

tdncolt (1951) c. filmje, U. Jacobssonnalés F. Sundquisttel a fészerepben. Hosszi évek utan a svéd filmmtivészet fejlédése ismét felfelé ivelt. Ingmar Bergman Az élet kiiszébén c. filmje 1958-ban Cannes-ban elnyerte a rendezés nagydtiat. A Ny-berlinifilmverseny ,, Arany Medve”’ nagydijat Anap végén c. svéd film nyerte, melynek f6szerepét az egykori némafilm-rendez6, a hangosfilm

kivalé jellemszinésze, V. Sjéstrém alakitotta.

—

Evente

atlag 40 jatékfilmet forgatnak ; az orszag flmszinhazainak szama meghaladja a 2500-at. svélezés, svélolas (ném.-b6l>, kis hémérsékleté leparlas, kis héfoku szénleparlds : szén (leginkabb barnaszén) leparlasa viszonylag kis (500—600 C°) héfokon tn. svélkemencében.

Termékei

a szilard

— félkoksz,

a légnemt

svélgaz és a folyékony svélkatrany. Rendszerint katrany eléallitasa céljabol végzik. A katranybol v. fenolokat vonnak ki (pl. Dorogon), v. katranybenzint (— benzin) Allitanak el6 (Csehszlovaékia, Németo.). Svendsen, Johann (1840—1911) : norvég zeneszerzé és karmester. Grieg és Sinding mellett a norvég nemzeti zene harmadik nagy képviseléje. Zenekari mtiveket, kamarazenét stb. irt. Sverma [sverma], Jan (1901—44): a csehszlovakiai

Lindberg (1887— ) munkai tovabbra is megérzik nemzeti vonasukat. Az ujabb generacidbél D. Wirén (1905— ), L. E. Larsson (1908— ) a kiemelkedébbek. H. Rosenberg (1892— ) az jklasszicizmus képviseldje. Az eléadémiivészek kéziil C. A. Henneberg (1901— _ ) karmester, J. Ruthsirém (1877—1944) hegedtimtivész, J. Forsell (1868—1941), N. Larsén-Todsen (1884— 5 Deo Svanholm (1904— _ ) énekesek és mindenek elétt Jenny Lind (1820—1887), a ,,svéd csalogany”’ emlitésre méltdék. A zenetudomany mitveléi T. Norlind, (1879—1947), C. A. Moberg (1896— ), 8S. Walin (1907— __) és masok. SZ{INHAZ. 16. sz.-i latin és gérég nyelvi iskolai szinieldadasok utan a 17. sz.-ban, Krisztina kirdlyné idejében mar udvari baletteléaddsokat rendeztek. 1737-

Nemzeti Felkelés hése. 1921-t6] tagja volt Csehszlovakia Kommunista Partjanak és a esehszlovék kommunista ifjusagi szervezetnek, 1929-t6] pedig a part Kézponti Bizottsaganak és PolitikaiIroddéjanak. 1935-t6l a Komintern Végrehajté Bizottsaganak pdttagja velt. 1935— 38-ban a kommunista part képviseléje a Csehszlovék

t6l az udvarnal, de a kisebb varosokban is holland, francia,

Nemzetgytlésben. 1936-t61 38-ig a Rudé Prdévo fészerkesz-

német és olasz vandortarsulatok jatszottak. Az elsé — még ma is mikédé — alland6é svéd szinhaz Drottning-

téjeként

holmban épilt 1766-ban. Stockholmban a Zenei és Szin-

az SZU-ban élt, és tevékeny szerepet vallalt a csehszlovakiai antifasiszta ellendllasi mozgalom irdnyitdsa-

miivészeti Akadémia alapitasa (1773) utan 1782-ben avat-

munkésmozgalom kiemelked6 harcosa, tjsagiré, a Szlovak

tagjaként

tak fel az Operahazat, majd 1788-ban a prézai Dramatiska Teaternt és a vidam mifaj hajlékat, a Svenska

ban.

Komiska Teaternt. Stockholmban

elesett.

ban

3, Malmoben

2 szinhéaz

jelenleg

mtikédik.

12, Géteborg-

Az

orszdgot

négy nagy faluszinhaz jarja. A harom nagyvaérosban 1—1 szinmivészeti iskola mik6édik; szinhézi mizeum talilhaté Géteborgban és tancmuizeum a stockholmi Opera épiletében. Kiemelkedé rendezé volt a Reinhardtnoévendék P. Lindberg (1890—1940), valamint a fiatalabb generacidhoz tartozo, filmjeirél is ismert Ingmar Bergman

(1918— (1892—

Parizsban,

1944.

évi

1938-ban a part kilféldi irodéjanak 1940—41-ben

Szlovak

Londonban,

Nemzeti

Felkelés

1941-t6l

idején a

Bizottsag Szlovékidba kiildte. A felkelés sordn

Svernyik, Nyikolaj Mihajlovics (1888— ) : szovjet allamférfi. 1905-t61 tagja az SZKP-nek. A forradalmi mozgalomban valé részvételéért tébb izben bebérténdézték. Az Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme utdn fontos part- és Allami funkcidkat téltd6tt be. 1925-té6] a part Kézponti Bizottsdganak tagja, majd 1926—27-ben titkara. 1930-t6l 44-ig a Szakszervezeti Tandcs elsé titka-

O. Molander ) nevét emlit-

hetjiik.

ra volt. 1944-61 az SZU és az OSZSZSZK Legfelsé Tandesa Elnéksége elndkhelyettesének, ill. elnédkének tisztségét tdltdtte be. 1946-t61 53-ig az SZU Legfelsé Tanacsa

FILM. Stockholmban 1897-ben nyilt meg az elsé Allandé filmszinhaéz. 1909-ben késziilt el az elsé svéd jatékfilm, és ekkor alakult meg az els6 svéd filmgyarté vallalat. 1912ben Rasundaban filmvaros épiilt. A svéd filmgydrtds nemzetk6zi viszonylatban is magas szinvonalra V. Sjéstrom (Ingmar fiat, Ut a mennyorszdgba, A haldl fuva-

Elnékségének elnéke. 1953-t61 56-ig a Szakszervezeti Tandcs elnéke volt. 1956-t61 az SZKP ellendrzé bizottsagénak elndke ; 1957 éta a Kézponti BizottsAg Elnékségének tagja. svévek, svébek: german toérzsszévetség. Névaddja egy nyugat-german térzs, mely Julius Caesar kordban a

rosa)

és

). Melletttik jelenleg még ) és 8. Malmquist (1901—

Az

Kézponti

dolgozott.

M.

Stiller

(Arne

ur kincse,

Hrotikon,

Az iram-

szarvas csoddja, Gdsta Berling) rendez6i mtikédésével emelkedett. A 20-as évek kézepén azonban a hollywoodi filmgyartéas magéhoz csabitotta a rendezdk kéziil Sjostrémét, Stillert, Garbét, L. Hansont, K.

a szinészek kéziil Molandert stb. A

G. svéd

filmmtivészet hanyatlasnak indult. A hangosfilmgydartas megindulasa sem hozott jelentésebb fellendiilést.

Majna

vidékén

élt. Késébb

alemann,

kvdd, markomann

stb. torzsek gytijténeve lett. Az 5. sz. elején a Pireneusifélszigetre nyomultak, ahol éllamot létesitettek. Pénzt is vertek. 585-ben a nyugati gétok meghédditottak dllamukat.

Svit : a csehszlovaék volt Bat’a-cipégyar jelenlegi elnevezése és markdja. Svizzera: + Svdjc olasz neve.

Swammerdam

145

Swammerdam, Jan (1637—80): holland természettudés, a mikroszképos vizsgalat egyik uttérdje. A gerinetelen

Allatok,

f6ként

a rovarok

anatomiajaval,

embrio-

nalis fejlédésével, rendszertandval foglalkozott. Vizsgalataihoz kiloén eszk6zéket szerkesztett és uj mddszereket dolgozott ki.

Swan, Sir Joseph Wilson (1828—1914) : angol vegyészés elektromérnék, az Angol Kirdlyi Tarsasag tagja. Fényérzékeny anyagokkal foglalkozott, Edisontdl fiiggetleniil

feltalalta az izzdlampat (1879). Swansea [szwanzi]: kikét6v. Nagy-Britannidban (DWales, Glamorganshire grdéfs4g), a Bristol-csatorna partjan. L: 166 700 (1961). Vas- és acélipar ; importércekb6l

kivitel.

szinesfémkohaszat

Egyetem,

; k6olajfinomitas.

Swaziland [szudzilend]: — Szvdzifdld Swedenborg [szvedenborj], Emmanuel svéd

misztikus

nyokkal

Kdoszén-

jelentés kulturdlis intézmények. és teozéfus.

foglalkozott,

majd

Eleinte

(1688—1772) :

természettudoma-

1745-ben

megalkotta

misz-

tikus teozdfiai rendszerét, amelyrél Egi titok cimmel 8 kétetes munkat irt. Nézeteit els6sorban Kant birdlta.

Sweelinck, Jan Pieters (1562—1621): németalfdldi zeneszerz6. Zarlino és G. Gabrielli tanitvanya. Amsterdamban mik6édétt mint orgonista. utols6 nagy képviseléje. Orgonazsoltarokat stb. irt.

Sweet

[szwit], Henry

A németalfdldi zene és zongoramtveket,

(1845—1912):

angol nyelvész.

Fonetikai és nyelvtérténeti munkaival, valamint kritikai

szovegkiadasaival az angol nyelv kutatasanak egyik megalapitdja. Swierezewski [svjercsefszki], Karol (1897—1947) : lengyel forradalmar, k6ézéleti személyiség. Az intervencid és polgérhaborti idején a Vérés Hadseregben harcolt. A spanyol polgdrhdboriban 1936—38-ban az egyik nemzetk6zi brig4d paranesnoka volt (Walter tabornok néven). A II. vildghdboriban 1941-t61 43-ig a szovjet hadsereg kételékében harcolt. 1943-t6l részt vett az antifasiszta lengyel fegyveres erék megszervezésében az

SZU-ban. 1944-t61 a 2. lengyel hadsereg parancsnokaként a szovjet hadsereg oldalan részt vett Lengyelo. felszabaditasdban. 1945-t61 haldlaig a Lengyel Munkaspart Kozponti Bizotts4g4nak tagja és hadiigyminiszter-helyettes volt. 1947-ben fasiszta terroristék meggyilkoltak. Swieten, Gerard van (1700—72) : holland orvos, egyetemi tanar. 1754-t61 Mdria Terézia haziorvosa és bizalmas

tandcsaddja,

a bécsi

csdszdri

kényvtdér

és az

osztrak

gyogydszati iigyek igazgatéja volt. A felvilagosodas esz-

méit igyekezett terjeszteni. Apja halala utaén fia : Gottfried ~ bard (1739—1803) lett a koényvtar igazgatoja.

Swift, Jonathan

(1667—1745):

ir sz4rmazasi_kivaélo

angol irdé, a vilagirodalom egyik legnagyobb szatirikusa. Egyhazi palydra lépett, de el6menetelét akadalyozta kibontakozé irodalmi munkdssd4ga, melynek szatirikus éle, egyhaz, az éppen els6sorban kritikdja racionalista

a kereszténység ellen iranyult. Hordé mese (1704) c. irasa az oskereszténység tisztasagatd]l meszsze eltért, egymassal marakodé egyhadzakat maréd gtnnyal leleplez6 allegéria. A korabeli partharcokban kezdetben a whigek, késébb ezek haéborts politikaja miatt a toryk oldalin vett részt. A toryk bukasa utan visszavonult Dublinbe, és kiméletlen hangu

répiratokkal harcolt az ir nép nemzeti és tarsadalmi elnyomasa Jonathan Swift ellen. Minden lehetdéséget megragadott, hogy szot emeljen a korabeli hédité hadjaratok ellen. Fé mtive a vildgirodalom egyik legnagyobb szatiraja, a Gulliver utazdsaz (1726). Négy részében hése négy tengeri itikalandjat mondja el (> Gulliver). Lilliputi orszagban koranak torpe viszonyait ginyolta ki, az éridsok kéz6tt a héds kiszolgaltatott és megalazott helyzetében demokratikus egyenléségvagya-

10 Uj Magyar Lexikon VI.

Sylvester nak adott hangot és egytittal megrajzolta egy idedlis tarsadalom képét. Harmadik ttja egy repiild szigetre, a természetmegfigyelék vilagaba, negyedik utja az emberi nem tékéletlenségét hangstlyoz6 vilagba, a tdkéletes tarsadalmi k6riilménycket teremté béles lovak kézé vezeti. Az altudomanyok, a kézéleti korrupcid, az uralkoddi énkény, a pénz mindenek felett vald, elaljasitd hatalmanak, a gyarmatositas embertelenségének gyilkos kritikajat adta. Mavében a birdlatot szolgalo fantasztikumot a részletek realista hitelessége és a stilus szenvtelen targyilagossaga teszi hatdsossé. — Dublini visszavonultsdgéban, elborult elmével halt meg. — Irod. Lutter T.: J. S. 1954. Swinburne [szvinben],Algernon Charles (1837—1909) : angol k6lt6, kritikus, Nobel-dijas. Palyéja kezdetén a preraffaelitdk mozgalmahoz kapcsolédott. Szembefordult a viktoridnus kor vallasi alszenteskedésével, mti-

veit a szabadsag szeretete és kévetelése hatotta dt, szdt emelt a nemzeti kisebbségek védelmében. Gazdag zeneiségu, nagy szokincesel, valtozatos versmértékekben irt kélteményeiben batran adott hangot életszeretetének. Elete végén behddolt Viktdéria kirdlynének és rendszerének.

Jelentédsek

Shakespeare-rel,

Blake-kel,

Ch.

Brontéval stb. foglalkozé esszéi. swing , Schwerzerische Luftverkehr

A.-G. (ném.): svajci kapitalista légiforgalmi vallalat; Eurdpa egyik legnagyobb repiilétarsasaga. 1931-ben alapitottak. Részvényeinek 30%-a a svajci allam és k6éziiletek tulajdonadban van. Székhelye: Zdrich. Sybel, Heinrich von (1817—95) : német polgari térténetiré, politikus. Az tn. ,,kisnémet’’ torténeti-politikai iskola hive volt ;Németo.-nak Poroszo. vezetésével kialakitandé egységéért szallt sikra. Elsének foglalkozott a nagy francia forradalom és az eurdpai orszagok kapesolatival. 1859-ben megalapitotta a Historische Zeitschrift c. torténelmi folydiratot. ; Sydney [szidni]: 1. Ausztrdlia legnagyobb varosa és legforgalmasabb kikétéjo Uj-Dél- Wales allamban, a Port Jackson-6bél partjan. L: 2181000 (1960). Ausztralia legnagyobb ipari kézpontja. Hatalmas acél-, vas-, gép-, jarmt-, fa-, textil- és élelmiszeripar. Hajégyartds. Az ausztraliai gyapjikereskedelem kézpontja. Egyetem, muegyetem, szamos kutatdintézet, nagy mutzeumok, kényvtarak. Flottatamaszpont. — 2. kikétév. a kanadai Uj-Skécia tart.-ban. L: 32 000 (1956). Készénbanyaszat, vas- és acélipar.

Sykes—Picot-egyezmény [szajksz-piko ...], 1916. m4j.: Nagy-Britannia, Franciao. és Oroszo. megegyezése Tordko. arab- és egyes toréklakta teriileteinek felosztasaré6l. Eszerint Mezopotamidt (Médszul nélkiil), Arabia nagy részét, Haifa és Akké kikétéket Nagy-Britannia, Sziridt, Kis-Orményo.-ot, Kilikidt, Kurdisztin nagy részét, Kelet-Arabia egy részét, Anatdlia egy részét és Moszult Franciao., végiil Trapezuntot,

Erzerumot,

Baja-

zetet, Bitliszt, Kurdisztan egy részét és a Fekete-tenger partvidékének Trapezunttdl Ny-ra esé savjat Oroszo. kapta volna a haboru befejezése utan. A sévres-i békében, majd még inkabb a lausanne-i szerzédés keretében lényegesen mddosult.

Sylvester : — Szilveszter Sylvester, James Joseph

(1814—97):

angol matema-

tikus, egyetemi tanar. Féként az algebra teriiletén ért el jelentés eredményeket, de a matematika csaknem minden agaval foglalkozott.

Sylvester Janos (kb. 1504—kb.

1555) : humanista ird.

Krakkéban végzett egyetemi tanulmanyokat, majd Nddasdy Tamas sarvari udvardban lett tanitd, s 1544 k6riil a bécsi egyetem tandra. Erasmus hive volt, s az 6 szellemében késziilt magyarra forditani a Bibliat, elédbb azonban nyelvi tanulmanyokat folytatott. Latin nyelvtant szerkesztett, melyben a magyar nyelv nyelvtani rendszerét is bemutatta (1539). Erasmus kritikai sz6vege nyoman leforditotta a teljes Ujszdvetséget (1541). A Sar-

syndroma

varott megjelent mti az els6 Mo.-on nyomtatott magyar nyelvii kényv. Ujszévetség-forditasdnak verses ajdnlasa (Az magyar nipnek...) az elsé disztichonokban irt magyar nyelvt vers. Az egyhaz altal — tartalmuk miatt — elitélt viragénekekben a magyar kéltészet nagy értékeit latta. — Irod. Balazs J.: S. J. és kora. 1958.

syndroma, szindréma

gor. ’dsszefutas, felgyiilemlés’),

tiinetegyittes, tiinetcsoport : bizonyos betegségekre jellemzé moddon, egyidejtileg megjelenéd tiinetek egyiittese v. csoportja. Ilyen pl. a Basedow-korra jellomzé tn. merseburgi trias (szemkidiilledés, golyva és szivdobogas tiimet-

egylittese) és bizonyos szivbelhartya-gyulladasra (endocarditis lenta) jellemzé Schottmiller-trias (szivbillentythiba, lépmegnagyobbodas és a vizeletben vorés vérsejtek k6lt6,

a kelta

nyelvi

(1871—1909):

és irodalmi

ir

reneszansz

egyik képviseléje. Elsédsorban az ir halaszok életébél meritette témait. Mtivészi stilus4ban az ir irodalmi és tajnyelv keveredett. (A nyugate vildg bajnoka.) Synge, Richard Laurence Millington (1914— ee angol biokémikus. A megoszlasi kromatografiai mdédszer kidolgozasdért 1952-ben A. Martinnal egytitt Nobel-dijjal tiintették

ki.

Syracusa ; — Szdirakusza Syracuse [szirokjusz]: varos New York allamban (USA) az Onondaga-ténal. L: 215000 (1960), peremvarosaival 340 000. Acél-, repiilégépmotor-, gép-, irdgép-, fémaru- és szédagyartas, elektrotechnikai cikkek gyartasa (General Electric). Vasuti csomdpont. Egyetem.

syrinx

Sabac Szabacs viadala (1476 kG6riil) : énektéredék a térdk6k

kezén levé Szabacs

vérdnak

1476-i ostromaérél

és meg-

vételérdl. A historias ének korai képviseléje, a legrégibb magyar elbeszél6 kéltemény. szabadalmazott tarsasagok : a 17. sz. elején alakitott monopoltarsasagok a K-i allamokkal és az tjonnan felfedezett afrikai teriiletekkel folytatott kereskedelem lebonyolitasara. Legjelentésebbek voltak kéziiliik a — keletindiar tarsasdgok. szabadalom : allami engedéllyel biztositott kizardlagos jog +taldimdny ipari eldallitasdra, felhaszndldséra, forgalomba hozatalara. A ~ alapjan a feltalalénak kizaré-

lagos joga van talalmanya gyartasara, sitasara. A szabadalmat az Orszagos

ill. hasznoTalalmanyi

Hivatal engedélyezi, az engedélyt szabadalmi _bejelentéssel kell kérni. A szabadalmi bejelentés az Orszaégos Talalmanyi Hivatalhoz benyujtott s a térvényes feltételeknek megfelelé okirat, amely meghatarozott taldlmanyra vonatkozo oltalom elnyerésére iranyul. A~ védi a feltalalok érdekeit 6s ezen keresztiil a technika fejlédését szolgalja. A szabadalmi oltalom a magyar jogban Az

Orszdgos

Taldlmdnyi

Hivatalhoz

érkezett

bejelentések és a megadott seabadalmak szdmdnak

szabadalmi

alakuldsa

1958 —61-ben

hy

Talalmaényi bejelentések szama, belf6ldi

1958 1959 1960 1961

2135 2112 1858 1847

| kilféldi|

320 439 594 665

dsszesen

2455 2551 2452 2512

Megadott

belféldi

947 887 979 818

szabadalmak szama kulfoldi | ésszesen.

249 267 335 407

1196 1154 1314 1225

Part

a bejelentés napjaétdél szamitott 20 év elteltével jar le. A~ tulajdonosa a szabadalmat akar életében, akar halala esetére egészben v. részben, ingyenesen v. ellenérték fejében masra ruhdézhatja at. Ha a jogosult utan végintézkedés nem maradt, térvényes 6rdklésnek van helye. — A kapitalista orszigokban egyes vallalatok az U} technika versenyének megakadalyozasa érdekében gyakran osszevasérolj4k a szabadalmakat anéikul, hogy azok ipari hasznositasdt tervezmék. — Irod. Kézikényv az Ujitésokrél és taladlmdényokrdl. 1958. Szabadbattyan : 6tk., Fejér m., székesfehérvari j., a Mezéfoldén. L: 3320 (1960). Vasuti elagazas. Pincegazdasag. Hatdrdban fluorit, cink- és dlomérc-eléfordulas. szabadesapat : 6nkéntesekb6l szervezett és fenntartott,

legtébbszér

megjelenésének tiinetegyiittese). Synge [szing], John Millington dramairé,

Szabadelvii

146

nem

hivatalos

jellegi

katonai

alakulat.

Mo.-on az 1848—49-i forradalom és szabadsdghare idején a regularis hadseregen kiviil szervezett népfelkelé alakulatok elnevezéseként honosodott meg. Ismertebb ~ot szervezett Perczel Mér és Miklés (Zrinyi-~), Vasvdri Pak (Rak6éezi-~), Oroszhegyi Jézsa, Cornides Lajos (szepesi szaszokb6l), Noszlopy Gaspar stb. Jelentések voltak a ~ok (Freikorps) Németo.-ban is, pl. a Napdleon elleni 1813— 15-i hadjaratban. szabad dugattyus motor : olyan belsdégést motor, melynek hengerében két ellendugattytii mozog szabadon egymassal szemben. A lépesdéds dugattyuk kisebb atméroji része a motordugattyu, nagyobb atmérdju része a légparna, ill. kompresszor-dugattyu, mely a dugattyut visszal6ki és légstiritést végez. Jo hatasfoku, onmagaban kiegyensulyozott gép, mely kiilondsen alkalmas légstritésre, valamint mint kompound motor gazturbinaval vald kapesolasra.

Az Un. szabad dugatiyus gdzfejlesztonek két-

iitemt, résvezérléstii Diesel-motor része csak a légstiritést végzi, és a hasznos munkat leadéd gazturbinat kipufogé gazai hajtjak. A Diesel-motoros légstrités elénye, hogy teljesitmény-szukséglete kb. ugyanannyi, mint a hasznos teljesitmény, mig magaval a gazturbinaval hajtott légstirit6é csaknem kétszerannyi teljesitményt igényel, mint a leadott hasznos teljesitmény. Mind a szabad dugattyus légstirité, mind a gazfejleszt6 egyre jobban terjed ; az utobbit nemesak stabil telepeken, hanem hajokon, mozdonyokon, sét gépjarmtiveken is alkalmazzak. A motoros repiilés egyik magyar uttdordje: Zsélyi Aladar gépészmérnok (1883—1914) mar a szazad elején épitett szabad dugattyus, gazturbinaval kapcesolt gazfejlesztét.

szabadegyetem: Célja

az

altalanos

a

—népmiivelés

mitiveltség

egyik

szélesitése,

intézménye. a

tudomany,

rmativészet eredményeinek, politikai kérdéseknek ismertetése és értékelése, tudomanyos és mitiszaki tajékoztatd szolgalat. Az oktatas formaja — szeptembertél juniusig — két hetenként sorra keriil6 eléaddsok sorozata. ~ miukédik Bp.-en (> Jozsef Attila Szabadegyetem) és néhany nagyobb vidéki vérosban (Miskolc, Szeged, Eger stb.) a Tudomanyos Ismeretterjeszté Tarsulat szervezé-

sében.

(Bp.-en az 1961—62-es

oktatdsi évben

6t

tago-

zaton 51 féle eldaddssorozat folyt, kéztik huszféle nyelv oktatasa, ésszesen 14 000 hallgatdoval.) Szahadegyhaza: 6tk., Fejér m., sdrbogardi j., a Mezdfoldén. L: 2300 (1960). Szeszgyar. 1948 eldtt a neve Szolgaegyhaza volt. Szabadelvi Part: magyar kormanypért 1875-t6él 1905-ig. 1875-ben a kiegyezés alapjan, az Osetrak— Magyar Monarchia fenntartasa és megerésitése érdekében alakult

a Dedk-part és a balkézép — fuzidjaval. A nagybirtokosok és a nagyburzsoadzia szévetségét képviselte; toémegbazisa. a kézépbirtokos réteg (dzsentri) volt. A nevében szabadelvt part befelé konzervativ népelnyomé, a szabad-~

sdgjogokat messzemenéen korlatozé politikat folytatott. és kiépitette a mo.-i nemzetiségek elnyomésdnak rendszerét. Kiilpolitikajat a balkani terjeszkedés, az osztrak és magyar nagytékések érdekének szolgélata és a Német Birodalom agressziés politikéjanak tamogatasa hatarozta meg (— Bosznia-Hercegovina okkupacidja, — kettdés szévetség stb.). Tisza Kélman miniszterelndksége (1875—90). idején a partban Tisza (akit a ~ban generdlisnak nevez~

szabadelviség tek)

akarata

érvényesiilt,

a

part

,,mamelukok’’-nak

gunyolt tagjai az engedelmes szavazégép szerepét téltétték be. Az 1890-es években a forradalmi munkésmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak fellendiilése, a dualizmus

valsagdnak eldjelei a ~ban is éreztették hatdsukat. A tovabbi ~i korményok lényegesen révidebb ideig tudték fenntartani magukat (Szapdry 1890—92; Wekerle

1892—95 ; Banffy 1895—99 ; Széll 1899—1903 ; KhuenHédervaéry 1903. jan.—nov.; Tisza Istvan 1903—05). A dualizmus valsagdnak kiélezédése fokozta a ~on beliil a nagytdkések és az —agrdriusokhoz tartozd nagybirtokosok k6ézétti ellentéteket ; az utdbbiak 1904-ben ki is léptek a ~bél és a Fiiggetlenségi Pdrthoz csatlakoztak. Ezek utan a ~ az 1905-i parlamenti vélasztdsokon vereséget szenvedett és 1906-ban Tisza Istvan javaslatara feloszlott. Tagjainak legtekintélyesebb csoportja Lukdes Laszl6 kezdeményezésére megalakitotta a Nem-

zeti Tarsaskért, a ~ utddjanak, az 1910-ben Nemzeti Munkapdrt néven alakult partnak a magjét. — TIrod. M. Kondor V.: Az 1875-6s partfizid térténete. 1959. szabadelviiség : — liberalizmus szabad energia: (termodinamika) a fizikai rendszer belsé energidjanak az a része, amely allandé hémérsékleten lejaétsz6d6 un. izotermikus folyamatban munkava& alakithaté. Allandé hémérsékleten és térfogaton tartott rendszerekben

reverzibilis

folyamatoknal

a ~

Aallandd,

irreverzibilis folyamatoknal pedig csékken. A ~ minimuma ilyen rendszerek egyenstlyi allapotat jellemzi. Ismerete

a kémiai

fontos,

mert

kéz-

vetlen feleletet ad az —affinitds problémaira.

A ~

termodinamikaban

(P),

a belsé energia (U), az entrépia (S) és az abszolut hémérséklet (1) k6éz6tt a kévetkezé mennyiségi dsszefiiggés all fenn:

f= U—TS

szabad eré : —kényszermozgdst végz6 testre haté erd, amelyhez ha hozzéadjuk a — kényszererdt (ez utdbbi az eldirt feliletre vagy gérbére merdleges), akkor az anyagi pont mint szabad pont mozog. A~k fizikai eredetti erék, amelyeket csak mérésekkel hatarozhatunk meg (pl. gravitacids erdk stb.). A kényszererék geometriai jellegi erdk, ezek a rendszer egyes részei kézétt fennaéll6é, geometriai természetti kényszerfeltételekt6l fiiggnek (alataéamasztasnal, felfiiggesztésnél jelentkezé nyomé- és huzdéerdék stb.).

szabadesés : olyan mozgas, melyet egy test a + nehézségi ero hatasara végez, ha kezdésebessége zérus. Ha egy test nem nagy magassagbol szabadon esik, megtett utja (s) az eltelt idé (¢) négyzetével ardnyos:

s 4 2, ahol

g a —nehézségi gyorsulas. Szabad Eurépa Radié, SZER, Radio Free Europe [rédjow fri juerop] : az USA financtdkései Altal 1949-ben

létesitett ,,Keresztes hadjarat a Szabadsagért”’

(Crusade for Freedom) propagandaszervezet ,,Szabad Eurépa”’ nevi részlegének radidaddéja. 1951 ota muikédik. Az SZU és a népi demokracidk elleni ragalmak terjesztésével zavarkeltésre térekszik ezekben az allamokban. A radiéaddésokon kiviil propaganda-léggémbakcidkkal és hirszerzéssel (pl. a disszidensek kihallgatdsdval) is foglalkozik. A szervezet 28 révidhullami addja tébb orszAgbél sugdroz adast, 6t szekciédja (kéztiik a magyar) Miinchenben mtikiédik. Uszitéd tevékenységével nagy szerepet jatszott az 1956. oktdberi mo.-i ellenforradalmi lazadasban is. Ezzel kapesolatban mind helyzetmegitéléseit, mind jéslatait hamarosan megcafoltak a tények.

szabadfogast birkézas : — birkdzds Szabad Fald : a dolgoz6 parasztsdg részére kiadott hetilap. 1945-ben indult az MKP kiadadsdban. A fdldosztas és a paraszti élet egyéb problémdival, majd a mozégazdasag szocialista Atalakuldsdval s elsésorban a termelészévetkezetek megszilarditdsdval és a mezégazdasdgi termelés kérdéseivel foglalkozik. Kulturdlis rovata is elsésorban paraszti témaju irdsokat kézél. Tébb mint 450 000 példanyban jelenik meg. szabad gazdalkodas, spekulativ gazddlkodds: egyes kapitalista orszagok mezégazdasdgdban szokésos gazdalko‘ddsi méd. Nem tartj4k mega vetésforgdk névényvaltaési

10*

szabad kikoté

147

rendszerét, amely biztositja a talajeré allandé fenntartasat, hanem a konjunkturak figyelembevételével, a piac kévetelményei

alapjain

évenként

hatdérozzak el, hogy a

leheté legnagyobb profit elérése érdekében milyen névényeket termesztenek. Az ilyen gazdalkodés mellett azonban a talaj terméképessége hamarosan kimeriil. szabadgondolkodas : olyan kiilénb6zé eszmei irdnyzatok dsszefoglalé elnevezése, amelyeket a fennalldé vallasos hittételekkel és egyéb dogmakkal szembeni kritikus szellem és az O6nall6 véleményalkotasra valé térekvés jellemez. A dogmak uralma aldl felszabadult gondolkodas a ,,kinyilatkoztatott” igazsagokkal és az egyhaz 4llaspontjdval szemben

6nallé6

a megismerésben

megfigyelésére,

maszkodik,

az észre,

a tények

a megfigyelések ellenérzésére ta-

ésszerti k6vetkeztetéseket von le.

A~

azon-

ban a gondolkodés térténeti fejlédése soram nem vezetett mindig helyes és redélis kévetkeztetésekre ; voltak szabadgondolkodék, akik a dogmak helyébe nem tudtak megfelelé

pozitiv tételeket

allitani,

feltevéseikben

anar-

chisték, utdépisték stb. voltak. A 19. sz. mdasodik felében az egyhazzal és a valldsos hittételekkel szembeforduléd polgari értelmiség egy része, féleg egyes eurdpai orszagokban

szabadgondolkodé

szervezeteket

(Nemzetk6ézi

Szabadgondolkodé

Szévetség

alkotott

1880,

Német

Szabadgondolkodé Szévetség 1881, amelybél 1906-ban kivalt a Haeckel és Ostwald vezette német monista szovetség). Az I. vilaghabori utan még_ szélesebb kérben indult meg a szabadgondolkodék szervezkedése. A polgdéri értelmiség mell6é a munkasosztaly egyes képviseléi is bekapesolédtak a mozgalomba, majd 1925 utan a proletéar szabadgondolkoddé egyesiiletek nemzetk6ézi szervezetbe témériltek. Korunkban, amikor a gondolkodast megk6té dogmak elleni hare legkévetkezetesebb harcosa a marxista filozdfia és

a munkaspartok,

a ~ és szervezeteinek koraébbi jelentdésége lényegesen esdkkent. — Mo.-on a polgari radikdlisoknak is egyik jelszava volt a ~. A magyar szabadgondolkodék tébb kisebb egyesiiletet alakitottak, a legjelentdsebb, az 1905-

ben alakult Szabad Gondolkodék Magyarorszagi Egyesiilete tagja volt a nemzetkézi szervezeteknek. Tagjai a tarsadalom legkiilonbézébb rétegeihez tartoztak; a nézeteiket szintetizalé, 1911—1919. marc. koz6tt megjelent Szabad Gondolat c. havi folydiratuk halad6 ateista jellegti, de sok kérdésben egyoldalu és kevéssé kovetkezetes volt. szabadgyakorlat : a test egyes részeinek (karok, torzs,

labak) v. az egész testnek mozgatdsaval minden eszkéz felhasznalasa nélkiil végzett, ardnylag egyszerti tornagyakorlatok neve (pl. alapallds, terpeszallas, karhtzogatas, karkorzés stb.).

szabad hajdi : > hajduk Szabadhidvég : 6tk., Fejér m., sdrbogardi j. L: 2030 (1960). Szabad Ifjusag : 1. 1944—45-ben (eleinte Szabad Ifjumunkds cimmel) az illegdlis Kommunista Ifjusdgi Szévetség lapja. — 2. a Dolgozd Ifjusag Szdvetsége (DISZ) kézponti lapja. 1950-ben indult hetilapként, 1951-tél naponta jelent meg. 1956-ban sztint meg ; 1957-ben indult a KISZ

lapja, a Magyar Ifjusdg.

Szabad Iskola : > Tdrsadalomtudomdnyok Szabad Iskolaja Szabadka : > Subotica szabad kereskedelem, free trade [fri tréd]: gazdasagpolitikai iranyzat. A kapitalizmus felfelé ivelé szakaszaban uralkodott; altalaban elitélte az allam beavat-

kozasét miumok,

a gazdasagi a be-

és

életbe ; kiilénésen kiviteli

tilalmak

és

a kiviteli a

pré-

védévamok

rendszerét ellenezte (bévebben —gazdasdgi liberalizmus). Szabadkigyéds: 6tk., Békés'm., gyulai j. L: 1990 (1960). Gépdllomds. Mezégazdasdgi technikum, tangazdasag. szabad kikété, punto franco rendi orszdggytlés). Polgari jogokkal csak a ~ polgarai rendelkeztek. Elvben valamennyien egyenl6é

kormanyengedéllyel mtikédétt. Tevékenysége a jétékony intézmények fenntartasan kiviil elsésorban a tagok partfogasaban, azoknak vezeté allasokba valo elhelyezésében Allott, de ténylegesen politikai befolyasuk is volt, amelyet a nagytéke érdekei hataroztak meg. Egyes paholyok — kilénésen az 1908-ban alapitott Martinovics Paholy — a 20. sz. elején tamogatték a polgdri radikalizmus eszméinek, terjesztését. A polgdri radikalisok vezetoi majdnem kivétel nélkiil és egyes értelmiségi szocidldemokrata veze-

jogokkal birtak, valdjaban

tevékenysége — mint az osztdly-egyiittmtkédés leplezett megnyilvanulasa — a Szocidldemokrata Part bal- és jobbszérnya kézétt éles vitakat valtott ki. Az 1919. évi Magyar Tandcskéztarsasag betiltotta a paholyok mukédését. A fasiszta ellenforradalmi rendszer — a kat. egyhaz kévetelését is teljesitve — liberalis politikai jellege miatt megtagadta a szabadkémiives paholyoktdl a mukédési engedélyt.

a ~

vezetésea

meggazdago-

dott polgdrok: a patriciusok kezében volt. 1876 utdin a ~ kiulénleges jogallasdnak jelentésége megsztint. A felszabadulas utan a ~ elnevezést is eltordlték. szabad kéltézés : a jobbagynak az a joga, hogy a féldesura birtokarél elkéltézhessen. A feudalizmus_ kialakulasakor és korai idészakaban a féldesuri fiiggésbe kényszertlt hajdani szabadokat illette meg, szemben a foéldesur régh6z (v. személyhez) kétott szolgaival. Az egységes jobbdgysdg létrejotte soran, a kilonb6zé rétegeknek a fdldestri elnyomas, kizsakmanyolas ellen vivott kizdelme egyebek kozt a ~ joganak biztositasaért folyt. Ez a hare Mo.-on a 13. sz. masodik felére kivivta a~ jogat az egész jobbagysag részére. A hare azonban tovabb folyt ; a foldesurak a 14. sz.-tdl kezdve igyekeztek korlatok k6zé szoritani (engedélyhez, iletékek lefizetéséhez k6tétték), ill. teljesen megsziintetni a ~t. A 15. sz.-ban tébb izben kénytelenek voltak térvényben biztositani a jobbagyok ~ét, de annak idéleges felfiiggesztésére is sor kerilt. A Dézsa-vezette paraszthdboru leverését kévetéen az 1514. évi térvények beiktattak az drékds jobbagysdgot.

A jobbagy

ko6ltdzése

(féldesuranak

valtoztatasa)

ettdl

fogva a nemesi varmegyék kézvetitésével a régi és az Uj foldestr alkujatol, megegyezésétdl fiiggott. A foldesur valtoztatasat a — majorsdgi gazddlkodds széles kérti kibontakozasa egyre jobban megnehezitette. A varmegyék

engedélye

nélkiil elk6lt6z6

jobbagyot

sz6ékétt jobbagy-

nak minésitették, akinek tildézését és régi fdldesurahoz karhatalommal valdé visszakisérését a 16—17. sz.ban tébb térvény szabalyozta. A ~ jogat csak II. Jézsef 1785. évi jobbagyrendelete allitotta vissza, de a lehetéséget, hogy a paraszt élni tudjon e joggal, ténylegesen

cesak az

1848-i

jobbagyfelszabaditas

ték

is csatlakoztak

nagypaholyok egyesitenek. A paholyok és nagypaholyok élén un. mesterek és nagymesterek dallnak. A polgari forradalmak koradban, mintegy a 19. sz. kézepéig pozitiv szerepe volt, azdta azonban altalaban szembe kerilt a haladassal. — Magyarok nagyobb szammal elészér az

1742-ben alapitott bécsi paholy mikddésébe kapesolddtak be, foként a felvilagosodas eszméit vallé arisztokratak és katonatisztek. A 18. sz. masodik felében Mo.-on is tébb padboly alakult, tagjai k6zétt volt pl. Széchényz Ferene gréf, Rdday Gedeon, Kazinczy Ferenc. A pdholvok elésegitették a magyar jakobinusok mozgalmdénak szervezését is. I. Ferenc 1794-ben a forradalmi eszmék terjesztésének vadjaval minden szabadkémtives szervezkedést betiltott a Habsburg birodalom egész teriiletén. Ujraszervezésére az 1860-as évekig nem is keriilt sor. A szabadsaghare bukasa utan az emigracié tébb vezetd tagja kerilt kapcesolatba a ~gel, a Klapka Gyorgy Altal 1860-ban Genfben alapitott Ister Paéholynak elsdésorban magyar tagjai voltak (Horvath Mihaly, Pulszky Ferenc, Puky Miklos, Tdirr Istvan stb.). A hazatéré emigrénsok 1861-t61 tébb paholyt alakitottak ; 1868-tdl a mo.-i ~

ez utdbbiak

szabadkémiives

szabad mfiveldédés : az iskolan kiviili népmivelés egyik elnevezése.

Elé6mozditasdara

Szabadmiivelédési

Mo.-on

Tandcs

létesiilt,

1945-ben

mely

Orszdgos

1948-ig

tevé-

kenykedett.

Szabad

Nép:

kommunista

politikai

napilap.

1942.

februar 1-én indult mint a Kommunistak Magyarorszagi Partjanak illegdlis lapja. Az elsé idében a martirhalalt halt Rézsa Ferenc és Schénherz Zoltan szerkesztették. Masodik szamanak megjelenése utan, 1942 majusaban a rendérség megtalalta a lap nyomdajat, és szerkesztéségének tagjait, valamint az eldallitasaban és terjesztésében részt vevd személyek kéztl sokat letartdztatott. Emiatt a lap megjelenése 1944 szeptemberéig sziinetelt. 1944. szept. és dec. kézé6tt 6t szima jelent meg. Bp. felszabadulasa utén a Magyar Kommunista Part kézponti napilapja lett; elsé legdlis szama 1945. marcius 25-én jelent M. vf.4. szam

Vasarnap 1945. marcius 25

A MAGYAR

KOMMUMISTA

PART

Ara 6O fitter

KOZPGHTSPa eeRAPJA et

————————————— Ate SS Se

HARCOS

biztositotta.

szabadkémiivesség ; az egyetemes emberi dsszetartozast, az emberek testvériségét hirdetd vallasos-etikai szinezetti liberalis vilagpolgar-mozgalom. A 18. sz. elején keletkezett Anglidban, majd hamarosan elterjedt mas orszagokban is. Kiilséségeiben a k6zépkori kémtivesek templomépité céheinek hagyomanyos formait elevenitette fel. Elitélte a vallasi kényszert; politikai téren Altalaban a felvilagosodas liberalis elveit vallotta. Féként a burzsodziabol és a liberalis értelmiségb6l kikeriilé tagjai, akiket titkos szertartasok kézepette vesznek fel, szigort: hierarchia alapjan un. paholyokba tomoriilnek, amelyeket

a-~hez;

COL ema

UTJARA

Pee sag ctecta rey none tere rabid me

See wd ha Hove Seopatban Parte arct Kotaetend 0 om letny em még szabad-

piact ar) szabadpiaci Ar: szocialista gazdasdgban,

ill. a szocia-

lizmus épitése idején a termékeknek a > szabadpiacon a kereslet-kindlat hatdsdra kialakult dra. A -~ak nagysagat a kereslet-kindlat mechanizmusdn keresztiil jelentésen befolyasoljak a szervezett piacon kialakult Arak. (> még dr, — ériéktérvény) szabadsag : 1. (fil) a szubjektum cselekvési, ill. vdlasztasi lehetdésége ; a valésagos ~ a felismert torvényszeriséggel dsszhangban Allé cselekvés. A ~ a — sztikségszeréséggel nem abszolut ellentétes, hanem egymast kiegészit6 mozzanata

a két fogalom Az elhatdrozds,

a valésagnak,

kézétt

az

emberi

cselekvésnek,

dialektikus kélcsénhatds

a cselekvés

~a

ugyanis

nem

all fenn.

a sztikség-

szeriségtdl, a természeti és a tarsadalmi térvényektél val6 képzelt fiiggetlenségben all, nem abban, hogy az ember bérmit barmikor akarhat, hanem abban, hogy e torvények felismerése alapjdn célszertien valaszthat és cselekedhet, abban, hogy az ember gyakorlati tevékenysége sordn felhaszndlja ezeket a torvényeket. Mindaddig, amig az ember nem ismeri a_ sziikségszeriséget,

az

uralkodik

rajta.

Amint

azonban

az

ember megismeri a sziikségszertiségeket, moegtanulja, hogyan lehet urré rajtuk. A ~ tehadt csakis a sziikségszeraség felismerése alapjan lehetséges. Az akarat szabadsaga azt jelenti, hogy hozzdértéssel dénthetiink. A ~ marxista felfogdsa szembenall az -—akaratszabadsdg idealista tanaval, amely abszolut ~ot hirdet és figyelmen kiviil hagyja az adott tarsadalmi-gazdasdgi kériilmények végs6 soron determinaélé hatdsdt az emberek életére, eselekvésére, de nem azonos a mechanikus determinizmus

felfogdsdval sem, amely tagadja a ~ot, tagadja az ember viszonylagos valasztdsi lehetéségét, azon az alapon, hogy a tarsadalomban mindent egyforman sziikségszerinek tart. A valésagos ~ gydékeresen kiilénbézik az — egzisztencializmus misztifikdélt, a tarsadalmi valdsdg realis talajatdl elszakitott ~fogalmatol is. — 2. politikai

értelemben a ~ osztalyok, népek szabad politikai cselekvését jelenti. Polgari értelmezése szorosan ésszefiiggétt a nagy francia forradalom ,,szabadsag, egyenléség, testvériség” jelszavaval. Ez az eszme a feudalizmussal szembeni pozitiv szerepe mellett elsdsorban ecsak az uralkod6é osztalyok, rétegek szamara jelentett tényleges ~ot. Ugyanakkor a ~ fogalmat az un. polgari szabadsagjogokra korlatozték, amelyek jogszabalyokban nyertek elismerést, viszont nem biztositottak a tarsadalom tagjai tébbségének szabad fejlédését és érvényesiilését. A ~ valdjaban a tarsadalom toérténelmi fejlédésének terméke. A magantulajdon kifejlédésével és az osztalytarsadalom kialakuldsaval az emberek sajat tarsadalmi viszonyaik rabjai lettek. Az osztalyelnyomas a kapitalista tarsadalomban éri el tetdédpontjat. Az osztalyelnyomastol a szocialista forradalom szabaditja meg az embereket. A szocialista tarsadalomban a tarsadalmi viszonyok tébbé nem

uralkodnak

szabadsagjogok

149

az embereken,

hanem

lehetévé teszik a

megismert természeti és tarsadalmi térvényszertiségek birtokaban, az ezekkel d6sszhangban allé cselekvés eredményeként az egész tarsadalom gyorsabb eldérehaladasat, s benne az egyének képességeinek szabad kibontakozasat. — 3. a dolgoz6é egészségének és munkaképességének helyreallitasat szolgalé pihendidé. Nalunk a minden dolgozot meg-

illeté rendes fizetett ~ alap~bél (évenként 12 munkanap) és pdt~bol all. A pdét~ idétartama fiigg a dolgozo altal betdlt6tt munkakortél, ill. munkaban

eltéltétt esztendék

szamatél. Kiil6n szabalyozza a Munka Torvénykonyve a sztilést Tot és a tanulmdnyi ~ot. A terhes, ill. a sziilé nét a sziilés elétt és a sziilés utan dsszesen 12 heti sziilési

~ illeti meg. A sziilési ~ rendellenes sziilés esetében hatdésagi orvosi javaslatra 4 héttel meghosszabbithato. Azoknak a dolgozéknak, akik munkajuk ellatasa mellett altalanos

iskolai,

kozépiskolai,

szakiskolai

v.

fdiskolai

tanulmanyokat folytatnak, és az aspiransoknak tanulmanyi ~ jar. A tanulmanyi ~ feltételeit és mértékét a tanulmanyok jellege szerint kilén szabalyok hatarozzak meg. Szabadség: demokratikus napilap. Pest felszabadulasa utan mint az elsé fé6varosi napilap indult 1945. jan. 19-én. Kezdetben a Magyar Nemzeti Figgetlenségi Front adta ki, kés6bb az MKP délelétti lapjaként jelent meg. 1948ban

sztint meg.

Szabadsag és Egyenléség Tarsasaga:

titkos tarsasadg.

A >magyar jakobinusok mozgalmanak keretében szervezte meg 1794 tavaszin Martinovics Ignac. Tagjait a radikélis értelmiség soraib6l toboroztak, igazgatdi a mozgalom legradikalisabb egyéniségei: Hajndczy Jézsef, Laczkovics Janos és Szentmarjay Ferenc voltak. Programja —

amelyet

Martinovies

Az ember

és a polgdr kdtéjdban

fejtett ki — lényegesen messzebb ment a Reformdtorok Tarsusdgdban t6moriteni kivant nemesi reformerek célkitizésén. Az orszag fiiggetlenségének kivivasa utdn polgari demokratikus kéztarsaség megalakitasat, a toérvény elétti egyenléséget tervezték, de sz6 volt a ,,sok joszagnak elvételérél”’ is. A mozgalom korai felszamolasa miatt a ~ tevékenysége nem bontakozhatott ki.

szabadsag, egyenléség, testvériség: a nagy francia forradalom jelszava : — Liberté, Egalité, Fraternité sajtdésza-

badsdg, a gyiilekezési szabadsag (> gytilekezési jog), az egyesiilési szabadsag (— egyesiilési jog). szabadsagvesztés-biintetések : az olyan biintetések osszességének elnevezése, amelyek elzarast vonnak maguk utan. Mo.-on a ~ k6zé tartozott a fegyhaz-, bortén- és foghazbiimtetés ; ma csak a bérténbiintetés van.

Szabad Szakszervezetek Nemzetk6zi Szovetsége: nemzetk6zi szervezet, az — Amszterdami Internaciondlé utdéda. 1949. dec.-ben az egységes > Szakszervezeti Vildgszdvetségb6l kivaélt, reformista vezetés alatt Allé szakszervezetek

alapitotték Londonban. Britannia,

Franciao.,

A ~hez tartozik az USA, Nagy-

Olaszo.,

a skandinav

allamok

stb.

tébb szakszervezeti szévetsége. A taglétszam 1960-ban kb. 50 millid volt. A szervezet titkarsaganak székhelye Briisszel (Bruxelles), f6titkara O. Becu. Vezetéi igyekeznek tAvol tartani a munkaéstOmegeket az osztalyharctdl, fenntartjak az Altaluk létrehozott szakadast a szakszervezeti

mozgalomban,

tamogatjak

az

imperialista

kor-

manyok hideghaborius politikajat. Szabadszallas : 6tk., a Kiskunsdgban,

Bacs-Kiskun

a bp.—szabadkai

m.,

dunavecsei

vastitvonal

j.,

mellett.

L: 8820 (1960). Zdldség-, sz6lé-, gyiimdlestermesztés. Gépdllomas. Ag. Malom. Pincegazdasdg. — 600 éves kun temetd. Szabadszentkiraly : ktk., Baranya

m., pécsi j. L: 860

(1960). Va.: Bicsérd. szabad szerelés: (hidépités) acél- v. eldrefeszitett vasbeton hidak Aallvany nélkiil végrehajtott szerelése. A szerelés a pillérekré] indul ki, és a megépitett, kihorgonyzott részhez kapcesoljak az ujabb részeket. Szabad Sz6: politikai napilap. Szentesen indult 1899ben mint a szocialdemokrata féldmunkasok hetilapja. 1901-t61 Bp.-en jelent meg a Magyarorszagi Ujjaszervezett Szocialdemokrata Part lapjaként, 1908-t6l1 Mezdéfc Vilmos szerkesztette. 1939. jan. 1-té1 Szabé Pal szerkesztésében a népi irdk politikai hetilapja lett s foként a népi irék balszarnyat tomoritette maga kéré. 1941 tavaszatdl a magyar figgetlenségi mozgalom félhivatalos lapja volt. 1944. apr.-ban betiltottak. 1945. marc.-t6l megsztinéséig, 1952-ig Boldizsdr Ivan, majd Darvas Jozsef és masok szerkesztésében a Nemzeti Parasztpdrt kézponti napilapja volt. szabad tance: azoknak az irdnyzatoknak ésszefoglald neve, amelyek a kétdtt elem& eurdpai tancstilus megreformélés4nak gondolatabél indultak ki. Mo.-on ezt a reformir4nyzatot mozdulatmtivészetnek (mozgdsmtivészetnek), kiulféldén természetes tancnak, uj tancnak, kifejezé6, modern stb. tanenak nevezték. A balett torténetét a 18. sz.-tdl kezdve végigkiséri az ilyen iranyt reformtérekvés. Elsé képviseléje M. Sallé volt, aki az 1730-as években inkabb csak 6szt6nésen harcolt az akkori

k6téttségek

ellen. Az

19. sz.-ban

F. A. N. Delsarte

a

gesztusok nyelvét rendszerezte, majd a szdzadfordulén Isadora Duncan lépett fel gordg vazarajzok tanulmanyozasabol meritett mozdulat-elgondolasokkal. Eléharcosai kézé szamitjak BE. Jaques-Dalcroze-t 6s R. Labant

Eurépaban,

szabalyozas

150

R. St. Denis-t és T. Shawnt az USA-ban.

Tovabbi fejlédését illetéen egyesek a jévé tancmtvészetét l4tj4k benne, masok a jévét a ~ és a balett egymast kiegészité 6s termékenyité egyesitésében vélik felfedezni, ismét mésok a~ megjelenését 4tmeneti tiinetnek tekintik. szabadtéri szinhaz: A késérenesz4nszig minden szinjaték (a liturgikus templomi jatékok kivételével) a szabad ég alatt folyt. A 20. sz.-ban elsédsorban M. Reinhardt kezdeményezésére (Salzburg) a szinhazakban tartott eléadasok mellett ismét divatba j6étt ~ak épitése és féleg nyari eléadasok tartasa. Nalunk a margitszigeti és a szegedi~ a legismertebb. szabad témegpont : olyan anyagi pont, mely a tér bar-

mely iranydban elmozdulhat, vagyis mozgasa4t semmiféle kényszerfeltétel nem

korlatozza.

szabad Uuthossz : a molekulak

két egymas utani titk6-

zése k6z6tt befutott egyenes szakasz atlagos hossza. Nagysaga fiigg az 1 em -ben levé molekulak szamatdl és a molekulak méreteitél.

szabad varosok,

Freie Stdidte értéktérvény szabalyozza. Az un. klasszikus kapitalizmus jelszava volt, amikor a feltérekv6é polgarsagnak az allt érdekében, hogy Allami beavatkozast6l mentes gazdasdgi életet kéveteljen. Széles kérben a 19. sz. kézepén érvényesiilt Anglidban, majd mas tékésorszagokban is, de teljesen soha

nem valdsult meg. A termelés koncentracidja és centralizacidja

a ~

ellentétéhez,

a —monopédliwmhoz

vezetett,

A reformtérekvés célja eleinte nem annyira a balett megreformalasa volt, hanem altalaban a tance szabadabb kifejezésformainak feltardsa és emellett pedagdgiai értékeinek kiaknazdsa. Technikdjanak rendszerbe foglalasa és tudomanyos alapokra helyezése érdekében Laban kialakitotta mozdulatrendszerét (choreutika) és tancirasat (kinetografia). Rendszerét K. Jooss fejlesztette tovabb

S aZ —imperializmus idején a monopdliumok jelentésen lesztikitette a ~ tertiletét.

(eukinetika). Daleroze-nak

rombdodekaéder, oktaéder stb.) van. Jellemzé szimmetria-

dolgozé

zenepedagdgiai

mar volt mozdulatelemekkel rendszere

(euritmika).

Mo.-on

ilyen iranyui reformok az 1910-es évek elején indultak meg, amikor Dienes Valéria a duncani gondolatot, Szentpdl Olga Dalcroze, késébb Laban tanitasait 6s Madzsar Alice a tornajellegi Mensendieck-méddszerrel pdrositva Delsarte

hagyomanyait

fejleszteni. alapokon

Dienes nyugvé

kezdte

Valéria

meghonositani,

ill. tovaébb

kifejlesztette tudomanyos (orkesztika). —

mozdulatrendszerét

uralma

szabadvezeték : — légvezeték

szabalyos kristalyrendszer, tesszerdlis kristélyrendszer : (asv) a legnagyobb szimmetridji kristAlyrendszer. Jellemz6 tengelykeresztje 3 egyenlé és egymdsra meréleges tengelyb6] All. Sok valtozatos kristalyformaéja (hexaéder, eleme a 4 Atlos trigir (hdromértékt szimmetriatengely), amelynek 5 kristalyosztélya van.

szabalyozas : (miisz) az iranyitds egyik faja, amely egy miiszaki folyamat elére kivdlasztott jellemzéjét, pl. nyomast,

hémérsékletet,

fordulatsz4mot,

4ramlé

meny-

nyiséget, keverési ardnyt az eldirt értéken tartja és beavatkozik, ha e jellomzé akar belsé (mtiszaki folyamat lizemi viszonyaibol foly6), akar kiilsé zavaré hatas (pl. a

szabalysértés

151

terhelés valtozdsa) miatt eltér az eldirt értéktél. A szabalyozé az eltérést érzékeli, s annak mérvéhez képest a

beavatkoz6 szervvel (pl. szelep) az eltérés kikiiszébélése iranydban méddositja a mtiszaki folyamatot, rendszerint anyag- v. energiadramlast. A beavatkozas eredménye kihat a szabalyozott jellemzére, annak valtozdsét a szabalyozé ismét érzékeli. Az énmiikédé ~ a leirt mtiveletet

emberi

kézremfikédés

nélkiil

végzi

el.

—

Irod.

Szaday R.: A szabdlyozaselmélet elemei. 1957. szabalysértés: az dallamigazgatas rendjének olyan megsértése, amely nem btincselekmény, de amely miatt az Allamigazgatasi szervek szankcidt alkalmazhatnak ; tulajdonképpen rendbontads, amelynek a tarsadalomra vald veszélyességét olyan mértéktnmek itélik, hogy elkéveté6jét csak pénzbirsaggal sujtjak. Mo.-on ~t torvény, torvényereji rendelet, minisztertandcsi rendelet, valamint tandcsi rendelet allapithat meg. Elbiralasa nem is birésagi, hanem Allamigazgatdsi eljaras keretében térténik ; a birsagolas ténye nem vonja maga utan az elkéveto biintetett eldélettimek valéd tekintését. — Irod. A szabalysértési eljards. 1956. Szabas ; 6tk., Somogy m., nagyatadi j. L: 860 (1960). Vivh.: Kutas. Korhaz.

szabaszgépek ; gépek a ruhazati

a szabds mechanizalasdra szolgald iparban. Kardkéses ~en a darabold

szerszam figgdleges helyzettii kés, amely a vizszintes tengelyti egyfazisu elektromotor altal hajtott forgattyus hajtémt segitségével emelkedé-siillyedé mozgast végez. A kérkéses ~en a vagészerszam kiélesitett vékony, kér- v. kérivekbél dsszetett acéltarcsa. Uzemeltetés kézben a kést készorfszerkezet élesiti.

Szabé

a gorég filozéfia 6s matematika torténetére vonatkozé tanulményai (Homeros, Homérosz vildga stb.). Ifjusdgi regénye: A trdjai hdboru. Szabé Dezsé (1879—1945): ird, publicista. A kolozsvari reformatus kollégiumban és az Hétvés-kollégiumban, majd Parizsban tanult. A vogul szdképzés (1904) c. tanulménydaval mar egyetemista kordban felhivta magara a figyelmet. Publicisztikai munkassdagdt székesfehérvari tandrséga idején klerikalis szellemti, antiszemita cikkekkel kezdte, majd Nagyvaradra keriilve (1908) Juhasz Gyula tandrtdrsa lett és a progressziv irodalmi iranyhoz csatlakozott. Az 1910-es évek elején részt vett a haladé tandri mozgalmakban. Az 1910-es években f6ként aNyugat és a Huszadik Szdzad hasabjain jelentek meg dinamikus stilust, zstfolt, nyugtalan fantdzidra vallé, modoross4gukban is erételjes frasai. Vilagnézeti Alldsfoglalads4t a nietzscheanizmus, az irracionalizmus és nacionalizmus hatdrozta meg. Az 1918-i polgari demokratikus forradalom alatt keriilt Bp.-re, a Tandcsk6ztarsasdg idején az irdi direktérium tagja lett. A prolet4rdiktaturaval azonban hamarosan szembe-

fordult, Az elsodort falu (1919) c. expresszionista stilusi ecsalddregénye a haborti elétti élet torzképe: antikapitalista s egyben antiszocialista mti is, amely a kor bonyolult problémait a magyar faj és a zsiddésag, valamint az idegen téke és a magyar parasztsag harcara szukiti le, ugyanakkor a faji mitoszt és a romantikus parasztkultuszt hirdeti. — ~ a Tandcskéztarsas4g bukAsa utdn az ellenforradalom szészéléja, innepelt irdja és ideolégusa lett, s szélséséges antiszemitizmusaval kel-

tett figyelmet.

1922—23-td1

a német befolyas ellen for-

Szabédi Laszlé (1907—58) : romaéniai magyar k6lt6é, elbeszélé, esztéta. A 30-as években lépett fel népi formakra

dult, publicisztikai frdsaiban és szépirodalmi miiveiben. (Segttség, 1925; Feltamadds Makucskdn, 1932; Az egész

hajlé, intellektudlis ihletésti verseivel (Alkot6é szegénység, Telehold). Elbeszélései Veér Anna alszik, tanulmanyai Esz és btibdéj cimmel jelentek meg. A felszabadulds utan lirdja a szocialista épités tematikajaval gazdagodott ( Valogatott kélteményei, 1952). Verstani mtive: A magyar

ldtéhatdr, 1939 stb.) sajdtos fajelméletbél kiindulva tamadta a Horthy-rendszer politikajat és hivatalos kulturamonddésos

munkdssdga:

romantikus

parasztimddata

ritmus formar.

fiatalstgra,

szabin nék elrablasa : a rdmai hagyomany egyik legismertebb térténete, mely szerint + Romulus menedéket adott Rémaban a kérnyezé teriiletekr6l odamenekiild uldézétteknek, s az ilyen mddon aranytalanul megnévekedett férfilakossag szamara ugy szerzett asszonyokat, hogy tnnepi jatékokat rendezett, s erre meghivta a szahbinokat. A csaladostél érkezé vendégek k6éziil raboltak ezutdn asszonyt maguknak a rémai férfiak. Az emiatt megindult szabin—rémai habori a hagyomany szerint ugy ért véget, hogy a szabin nék kézbenjartak férjeik

szamos

érdekében.

A térténetnek

van. szabinok :

eredetileg

szamos

mtivészi

K6ozép-Italia

K-i

feldolgozasa

teriileteinek

éslakossaga. Réma koérnyéki telepiiléseik az i. e. 10. sz.ban jéttek létre. Az i. e. 5—3. sz.-ban allhatatos harcot folytattak

Réma

terjeszkedése

ellen, azonban az

i.e.

3.

sz.-ban uralma ala keriiltek és i. e. 268-ban rémai polgar-

jogot nyertek. Sajatos életmddjukat

hosszu ideig meg-

6rizték, nyelviik azonban hamarosan beolvadt a latinba. szabirok, szavdrdok : az 5. sz.-ban Ny-Szibéridban élt

tiirk térzsszévetség. Az Irtis—Tobol vidékén feltehetéleg kapesolatban alltak a magyarok dseivel. Egy, a 6. sz.ban elszakadt és perzsa uralom ala keriilt agat, az ,erds ~”’-at (gér. szavartoi aszphaloi) Kénsztantinosz Porphirogennétosz a 10. sz.-ban magyaroknak tartotta. - szablya: hajlitott pengéji, egyéli +kard. Keleti eredetti fegyver, az avarok hozték elészér Eurdpaba. A honfoglalé magyarok fegyverei kézétt is megtalalhatd, bdr nem minden harcosnak volt ~ja. A honfoglalas utani szazadokban a nehéz nyugati fegyverek egy ideig hattérbe szoritottak, és csak a kénnyt lovass4g Ujjasziiletésével a térékdk elleni hare idején, a 15. sz.-ban terjedt ismét el. Szabé Arpdd (1913— _ ): irodalomtérténetiré, klasszikus-filol6gus ; az irodalomtudomany doktora. Munkassdgébé6l

kiemelkednek

Homéroszra,

Hérodotoszra

és

jat, majd

a

30-as évek végét6l a nyilasokat.

s

a

tagjara,

két

fajelmélete, erésen hatott

habort

kéztiik

kézti

a népi frdk

—

Ellent-

nacionalizmusa, az

fiatal

egy

értelmiségi {ronemzedék

részére

is, 6

maga azonban kétfelé hadakozva, mind balra, mind jobbra tolédé tanitvanyaival is szembekeriilt és elszigetel6détt. — Irod. Nagy P.: Sz. D. induldsa, 1958;

Nagy 1960.

P.: Sz.

Szab6

D. az

Endre

ellenforradalomban

(1849—1924):

iré,

(1919—1923).

hirlapiré,

kivaélé

intifordité. Versei leginkabb politikai radikalizmusukkal és egyhazellenességiikkel keltettek figyelmet. A nemzeti fiiggetlonség és a kéztarsasdg eszméjének szészéléjaként lelkesen kész6ntétte az 1918-i polgari demokratikus forradalmat. Az orosz regényirdék elsé hivatott magyar tolmacsoléja volt. Tolsztoj, Gogol, Csehov, Turgenyev, Puskin, Lermontov, Nyekraszov s maésok egyes miivei mellett leforditotta Dosztojevszkij 6sszes munkdit. Szabé Erné (1900— ): szinész, roman Allami dijas, érdemes mtivész. Bp.-en kezdte palyajat, majd Romaniaba, a marosvasarhelyi Allami Székely Szinhazhoz szerzédétt.

1955-ben visszatért Bp.-re és a Févarosi Operettszinhaz tagja lett. Kivalé jellemkomikus. Tébb filmben is szere-

pelt ; jelentés sikert aratott a Hannibdl tandr ur c. film fészerepében. Szab6 Ervin (1877—1918): a magyar forradalmi munkasmozgalom kiemelked6é alakja, a marxizmus elsé tudomanyos miiveléje Mo.-on, a Magyarorszdgi Szocidldemokrata Part baloldali ellenzékének egyik elsé és kévetkezetesen harcos vezetéje. Jogi tanulmdnyokat folytatott; mar mint egyetemi hallgaté tébb cikket irt a Népszavadba.Tanulmanyai befejezése utdén kényvtaros lett. 1899-ben mint gyakornok az Orszaggytilés Konyvtaraba kertlt, majd a Kereskedelmi

és Iparkamara

megszerve-

zése utén annak kényvtdérdba, amelynek hamarosan vezetdje lett. 1904-ben a Févdrosi Kényvtdrhoz keriilt. 1911-t61 igazgatdéja volt. A kényvtérossagot hivatasnak tekintette és szivés munkdéval a korszerfi tarsadalomtudomanyi kényvtar szinvonaléra emelte a vezetése

alatt alld intézményt, s igyekezett azt a legszélesebb rétegek szamara hozzaférhetévé tenni. A legjobb szakembereket nyerte meg a kényvtar szadmara. Az 1910-es években munkatarsai

voltak

—

tobbek kézé6tt —

Madzsar Jézsef,

Dienes Laszl6, Kéhalmi Béla, Pikler Blanka.

A Tanacsk6éz-

tarsasag réla nevezte el a kényvtarat, de az altala tervezett széles kori kozmivelédési kényvtarhalézatot csak a felszabadulas utan épithette ki az 1945 dta Ujbdl az 6 nevét visel6 konyvtar. — Konyvtarosi munkaja elvalaszthatatlan a munkaésmozgalmi harcokban kifejtett elméleti és gyakorlati tevékenységét6l ; a tarsadalomtudomanyi kényvtar megszervezésével igyekezett eldsegiteni a mozgalom fejlédését, ugyanakkor elméleti és gyakorlati tevékenységének tapasztalatait hasznositotta kényvtarszervez6 és fejleszt6 terveiben. 22 éves koratél

aktiv tagja volt az SZDP-nek, 4llandé munkatarsa a Népszavanak ; tobb Népszava-, ill. SZDP-kiadvanyt szerkesztett. Fiatal koraban megismerkedett Mara és Hngels miiveivel, a marxizmus elmélete az 6sztonés forradalmart harcos szocialdemokratava formalta, aki koran felismerte az SZDP vezetdségében uralomra juté opportunizmust és biirokraciét és a marxizmus alapjan felvette elleniik a harcot.

3S

ti,

Szab6 Ervin

saval igyekezett a marxista elméletet széles korben elterjeszteni, ugyanakkor részt vett kora haladé polgari gondolkodéinak megmozdulasaban, munkajaval tamogatta a polgariradikalisokat. 1903-t6l1 munkatarsa volt a Huszadik Szdzad c. tarsadalomtudomanyi folydiratnak, egy ideig szerkesztésében is részt vett. Tevékeny tagja és

1906-t6l alelnoke volt a Tdrsadalomtudomdnyi Téarsulatnak. [rasaival tamogatta a Szabadgondolat c. folydiratot, a Vildg c. napilapot. Szoros kapesolatban allt a Galilei Korrel. Széles kori tevékenysége, nagy elméleti tuddsa mély hatast gyakorolt egyes polgéri 6s értelmiségi csoportokra, nagyobb aktivitasra, a demokratikus kévetelésekért folytatott kiizdelem fokozdséra 6szténdézte azok tagjait. A munkastémegekhez mégsem jutott el. Mikézben élesen biralta az SZDP vezetéségének opportunizmusat, a német szocidldemokraéciatél d4tvett egyes médszereket — amelyekkel gondolkodas nélkiil vakon engedelmesked6 gépekké akartak dtformdélni az SZDP tagjait —, a munkasok gazdasagi érdekeinek elhanyagoldsaét, 6 maga az anarcho-szindikalizmus antimarxista nézeteihez jutott el és azok terjesztdjévé valt. Az I. vilaghaborut tamogatdé szocidldemokrata vezetékkel szemben ~ forradalmi humanizmusa mélységesen elitélte és elutasitotta az imperialista habortt. Az 1917-i Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom hatasdra az illegdlis antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé valt. Részt vett a habortiellenes ropeédulak iradsdban is; sokszorositasukra dtengedte a Poévarosi Konyvtar gépét. Az antimilitaristék gyakorta tandcskoztak lakdsan (Alpdri Gyula, Korvin Ottd, Mosolygo Antal, Révai Jézsef, Sallai Imre stb.). — Fébb miivei: Mara és Engels viélogatott miei, 1—2. kétet.1905— 09; Tarsadalmi és partharcok a 48—49-es magyar forradalomban, 1948. (Elészér 1921-ben Bécsben jelent meg.) Vdlogatott trdsaz. 1958.

Ferenc

(1902—

):

zeneszerz6,

kétszeres

Kossuth-dijas, érdemes mtivész. Munkasmozgalmi tevékenysége miatt emigraciédba kényszeriilt. El6bb Németo.ban, 1932-t61 az SZU-ban élt. 1945-ben mint a Vo6rdés

Hadsereg

tisztje tért vissza.

A Zenemiivészeti

Féiskola

tanara, 1958 ota foigazgatéja. Zenepolitikai tevékenységével és a szocialista-realista zene érdekében folytatott munkdassagaval az ujabb magyar zene egyik vezeté alakja. Zenekari miiveket (Lirai szvit, Moldovan rapszddia, Concerto, Ludas Matyi szvit, Hmlékezteté, szimfdonia, Felszabadult melédidk stb.), kamarazenét, zongoramti-

veket, balettet

dott a tenger), kérusmtiveket

(Ludas Matyi), oratériumot

(Feltéma-

(Lenin meghalt, A farkasok

dala stb.), népdalfeldolgozdsokat, tomegdalokat stb. irt. Szab6 Gyula (1930— ): romaniai magyar ird. Az Utunk munkatdrsa. Mtivei: Gondos atyafisdg (regény, I. k6t. 1955. IL. k6t. 1958), Annyt baj legyen (elbeszélések, 1956). ue Tlonka (1911—45): operaénekesn6é (dramai és koloratirszopran). 1934-t61 az Operahaz tagja volt. Olasz és francia operdk fészerepeinek kivalé tolmacsoléja. Részt vett az ellenallasi mozgalomban. Martirhalalt halt. Szabé Imre (1912— ): a szocialista allam- és Jogelmélet mtiveléje, egyetemi tanar, akadémikus, Kossuthdijas, az MTA f6titkarhelyettese, az MTA Allam- és Jogtudomanyi Intézetének igazgatdja. Fébb mitivei:

Az emberi jogok maz értelme (1948), Népi demokraciank jogi feladataz (1949), A burzsod dllam- és jogbélceselet Magyarorszdgon (1955), A jogszabdlyok értelmezése (1960). Szabé Istvan (1898— ): térténész, a torténettudomanyok doktora. Debreceni egyetemi tanar volt. Féleg a parasztsig térténetével foglalkozik. (Lanulmanyok a magyar paraszisdg torténetébol, 1948.) Szerkesztésében jelent meg az Agrdrtérténeti tanulmdnyok,

1960. Szabé Istvan (1931—

A marxizmust alkalmazta a felvetédé kérdések vizsgdlatéban. Marx és Engels mitiveinek kiada-

Szabé6

Szaboé

152

Szabé

): ird;

Jdézsef Attila-dijas.

Miivei : A ldzadd, 1956 ; Vardzslat kertje, 1961 — novellak.

Szabé Istvan, Nagyatadi: — Nagyatddi Szab6é Istvan Szabé Ivan (1913— ): szobrasz. Zart, dsszefogott formakban portréit és

mintazza realista kisplasztikait, monumentdlis szobrait (Tuénédé

érméit, munkas,

N6i lovas, Marta arcképe). Szabé Jézsef (1822—94) : geolégus, az MTA tagja. Mint a bp.-i egyetem asvanytan-foldtantanara lefektette a magyar

geologia

alapjait

és iskolat

teremtett.

Nevéhez

fazédik Bp. kérnyékének els6é foldtani térképe és leirasa, szamos teriileti-foldtani munka, asvanytani és geoldgiai egyetemi tankonyv. Emlékét a Foéldtani Tarsulat a legkivalobb geolégiai munkakat 3 évenként jutalmazé Szabé Jdzsef Hmlékérem alapitasaval dGrdkitette meg. Szabé6 Jozsef (1874—1937): sztomatolégus, egyetemi tanar. Az els6 tudomanyos szinvonalu magyar fogorvosi tankényv szerzéjo (Gyakorlati fogdszat, 1914). Szab6 Jozsef: — Oroszhegyi Jozsa csaladi neve. Szab6 Karoly (1824—90): bibliografus, tdrténetird, az MTA tagja. 1848-ban Kossuth Hirlapjanak munkatarsa volt, a szabadsagharcban mint énkéntes nemzetér vett

részt;

Vilagos

utdn

bujdosnia

kellett.

Késébb

k6ényvtaros, majd egyetemi tanar lett Kolozsvart. Fé mive a Régz Magyar Kényvidr (1—3. k6ét. 1879—98) e. bibliografia, amely az 1711-ig magyar nyelven, Mo.-on és magyar szerzokt6l megjelent nyomtatvanyokat tartalmazza. (A 3. két. Hellebrant Arpaddal egyiitt.) Mint torténetirénak elsdsorban forraskiadé munkassaga

jelentés (Magyarorszdg torténetének forrdsai, 1860—65 ; Székely oklevéltdr, 1872—76 stb.). Szab6 Lajos (1913—56): alezredes. Pragdéban mint élelmezési munkas kapcsolédott be a szakszervezeti mozgalomba és 1929-ben tagja lett Csehszlovakia Kommunista Partja ifjusdégi szervezetének. Munkat keresve

bejarta

Lengyelo.-ot

és Franciao.-ot.

1937-ben

tért vissza Mo.-ra, Miskoleon bekapcsolédott a munkasmozgalomba. 1944-ben karhatalmi alakulatot szervezett, megakadalyozta tobb szaz levente Ny-ra hurcoldsat és harcolt a fasisztak ellen. 1947-ben a Néphadsereg tisztje lett. 1956. okt. 30-an a Kéztarsasag téri Parthdz védelmében az ellenforradalmar gyilkosok dldozataul esett. Szab6é Laszlé6 : —Szentjdbi Szabé Laszlé Szabo Lorine (1900—57): k6lt6, mtifordité, a 20. sz-i magyar lirai koltészet kiemelkedé formamivésze ; Kossuth-dijas. Fiatalon, mar egyetemista koradban feltint kivételes kéltéi képességével. Palyaéjat lirai miforditasokkal kezdte, 1919-ben forditotta le Babits Mihallyal és Toth Arpaddal egyiitt Baudelaire verseit. Tanulményai elvégzése utan ujsagiré lett, majd 1927—28-ban a Pandora c¢. folydiratot szerkesztette. Elsé, sajdtos hangt,

153

Szabé

intellektualis jellegi verskétete 1922-ben jelent meg Fold, erdé, Isten cimmel. Kibontakozé lirajat erés természetélmény, a kapitalista tarsadalmi rend lazongé, anarchikus gyilélete, a nagyvarosi élet embertelen életformajanak dbrazolasa és gyakran szélséséges érzékiség jellemzi (Kalibén, 1923; Fény, fény, fény, 1925; A Sdtin miiremekei, 1926). A 30-as évek tdjan azonban lehiggadt kéltészete, s ,,kiilinbékét” kététt az addig tamadott, ellenségesnek érzett tdrsadalmi renddel. Szélséséges individualizmusa, valamint éles és pontos onelemzései hiteles kifejezéshez juttattadk kédltészetében a polgari tarsadalom maganyos emberének érzésvildgat scéltalansagat (Le meg a vildg, 1932; Kvlénbéke, 1935). E polgari kiuttalansagbél és zilléttségbél keresve kiutat egy ideig a jobboldali demagégia hatasa ala kerilt ; ex kéltészetén is nyomot hagyott (Hare az tinnepért, 1938 ; Osszes versei, 1940). A II. vilaghabort eseményei mélyen megraztak, s a felszabadulas utan sziikségesnek vélte, hogy felmérje életpaély4jat. Ez a sz4ndék hozta létre egyik legszebb és legjelentésebb mtivét, Tiicséhkzene c. lirai Gnéletrajzat (1947). Padlydja utolsé szakaszanak kiemelked6 terméke A huszonhatodik év c. versciklusa (1956), amelyet egy késdéi nagy szerelem ihletett. Vdlogatott versed 1956-ban jelentek meg. — Nagy forma- és nyelvkulturdja révén valt a 20. sz. kiemelkedé miiforditéjava. Magas miivészi fokon szdélaltatta meg magyarul a vilagirodalom szinte minden nagy k6ltéjét a régi kinaiakt6l a 20. sz.-i modern

kéltékig. Shakespeare,

Goethe, Villon és Kleist jeles magyar forditdsai az 6 tolla alol keriiltek ki. MUforditasainak gytijteményes kiaddésa : Ordk bardtaink (1958). Szabé Lujza (1904—34): kivadlé operaénekesné (dramai- és koloraturszopran). 1927-t61 az Operahdz tagja volt. Delibes-, Verdi-, Erkel-,

Mozart-operdk

f6észerepei-

nek kivalé alakitéja. Szab6 Magda (1917— ): iré, k6lt6, miifordité ; Jozsef Attila-dijas. Palydjdt kéltéként kezdte, szamos versében a haboru szérnytiségeinek és tragikumanak adott hangot (Bdardny, 1947; Vissza az emberig, 1949 ; Neszek, 1958). A modern regénytechnika eszkézeit felhasznald, a lélekrajzra nagy stilyt helyezé regényeiben féként az vj

Szaboleska

Bélesé c. regénytrilégia (1941—42), amelyet a felszabadulas utan Talpalainyi féld cimen atdolgozott, s amelyb6l nagy sikert film is késziilt. Munkassaga 1945 utan Uj lendiletet kapott. Nagy epikai gazdagsdggal és meggy6z6 erével elsébnek abrazolta a magyar falu felszabadulasat Isten malmai c. regényében (1949). Tébb muvében mutatta meg a falu szocialista Atalakuldsat, a szévetkezés utjat valaszt6é parasztsag uj életét és problémait

(Uj fold, 1952;

Tiszdn innen, Dundn tul 1960 — regé-

nyek ; [gy egész a vildg, 1958— elbeszélések ; Nydri zdpor, 1950 — szinmt stb.). Onéletrajzi regényciklusa (Nyugtalan élet, 1955—58) a 20. sz.-i parasztélet kréni-

kaja.

Osszegytijtétt

elbeszélései

Most

és mindorékké

cimmel jelentek meg (1956). Szab6 Pal Zoltan (1902— ): a fdldrajztudomanyok kandidatusa, az MTA pécsi Dunantili Tudomanyos Intézetének igazgatéja. A Mecsek hegység, valamint a karszttal — kilonédsen a karsztvizzel — kapcsolatos jelenségek kutatéja. Elméleti munkassaga hozzajarult Pécs vizellatasi nehézségeinek megoldasahoz. Szab6 Samu (1903— ): szinész, Kossuth-dijas. A Pécsi Nemzeti Szinhaz tagja. Elsésorban operettekben és vigjatékokban arat jelentés sikereket. Szab6 Zoltan (1908— ): fizikokémikus, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Gazreakciédk kinetikajanak vizsgdlataban, valamint a kataliziskutatasban ért el jelentés eredményeket. (Vdlogatoti fejezetek a modern szervetlen kémidbdl, 1959.) Szab6 Zoltan (1882—1944) : botanikus, egyetemi tanar, az MTA tagja. A névények alak-, fejlodés- és rendszertanaval, majd 6rdkléstannal foglalkozott. A kromoszémaés génelmélet mo.-i terjesztédje volt. (A ndvények szervezele,

1923;

Az

dtdréklés,

19388;

Szdrmazds

és Grdkleés,

1942.) Szab6 Zoltan (1912— ): ird, szociografus. A 30-as években a népi irdk csoportjahoz tartozott; falu-

értelmiség problémaival foglalkozik s a régi és Uj tarsa-

kutat6é munkdiban az E-mo.-i szegényparasztsag helyzetét dolgozta fel (A tardi helyzet, Cifra nyomorusdg). 1945—47 kéz6tt a Valdsdg ec. folydirat szerkesztdje volt. 1949-ben disszidalt. Szah6é Zsuzsa (1929— ): zongoramtivészné, Lisztdijas. Az Orszdgos Filharmonia szolistaja. 1957 dota

dalmi erdk ésszelitkézését Abrazolja.

Kocsis

Mtivei kilféldén is

sikert arattak. (Preskd, 1958; Az 6z, 1959; Diszndtor, 1960.)

Ifjusagi regényei: Mondjdk meg Zséfikdnak (1958), Sziget-kék (1959), Alarcosbdl (1961); szinmtive: Kigydmards (1960), filmje: Vdérés tinta (1959). Szab6é Mikléds (1909—): operaénekes (tenor). Lisztdijas, érdemes miivész. 1941—45-ben a bp.-i Operahaznal, majd a vigopera tarsulatandl mtik6détt. 1957 dta a Szegedi Nemzeti Szinhéz tagja. Féként olasz operdk dramai és lirai szerepeiben ttinik ki. Mint hangversenyénekes oratérium-eldaddsokon is szerepel. Szabé6 Pal (1893— ): iré, Kossuth-dijas. Zsellércesaladb6l szarmazott, egy hold féldén gazdalkodott, majd kémfivessegéd lett. Végigharcolta az I. vilaghaborit; a Tanacskéztarsasag bukasa utdn baloldali szervezkedésért birdésag elé allitottak és interndaltak. A 30-as években a népi irék balszarnyahoz tartozott, s egyik alapitéja volt a Nemzeti Parasztpartnak. Szerkesztette a Kelet Népe c. folydiratot 6s a Szabad Sz6 c. lapot. A felszabadulés utén mint a Nemzeti Parasztpart egyik vezeté

tagja, orszaggytlési képviselé, az Elnéki Tanacs tagja, a Hazafias Népfront elnéke, majd mint alelndke vett részt a politikai életben. — Elsé mitivét, 1931l-ben megjelent Himberek c. regényét, amelyben a paraszti életet 41j hangon, k6ézvetlen

ihletéstii

epikaval

szdélaltatta

meg,

Méricz

Zsigmond is lelkesen tdvézélte. Ettél kezdve szinte évenként jelentek meg Ujabb és ijabb regényei, amelyekben a nagybirtoktél szorongatott és a fdldért harcold agrarproletariatus és szegényparaszts4g vergédését, a falusi értelmiség probléméit stb. abrazolta (Papok,

vasdrnapok, Harangoznak,

1933;

Szakadék,

1939;

Oszi vetés, 1940;

1942. stb.). Felszabadulds elétti munkassa-

ganak legjelentésebb alkotaésa a Lakodalom— Keresztel6—

Alberttel

szélé-

és szonata-hangversenyeket

ad.

Szaboles: 6tk., Szaboles-Szatmar m., nyiregyhazi j. L: 770 (1961). Va.: Balsa. — 20—30 m magas sancokkal erésitett foldvarat — a laskor Szaboles vezér varmegye kézpontja és var ma mtiemlék. Szaboleshéka : 6tk., L: 1620 (1960). Va.: (mtiemlék).

hagyomany szerint — a honfoglafoglalta el. A helység a kiralyi a varmegye névaddja lett. A foldSzaboles-Szatmar

Anares.

m., kisvardai j.

18. sz.-i ref. haranglab

Szabolesi Bence (1899— ): zenetudds, akadémikus, Kossuth-dijas. 1945 éta a Zenemtivészeti Féiskola tanara. A régi magyar zenére vonatkozd, valamint a népzene és dallamtérténet teriiletén végzett kutatasai nagy jelentéségiek. 1930-ban szerkesztette (Toth Aladarral) az elsé nagyobb magyar zenei szaklexikont. Fébb irdsai: A zene térténete, A magyar zenetérténet kézikényve, Beethoven, Hurdpai virradat, A melédia térténele, Liszt Ferenc estéje, A magyar zene évszdzadai I. II. stb., tovabba cikkek (Barték-tanulmanyok stb.), kritikak stb. A Zenetudomanyr Tanulmanyok c. sorozat szerkesztdje (Bartha Dénessel egyiitt).

Szabolesi Miklés (1921— ): kritikus, irodalomtorténetiré, az irodalomtudomany kandidatusa; Jdzsef Attila-dijas. Elsésorban a 20. sz.-i magyar irodalommal foglalkozik. Sajté al& rendezte Jdzsef Attila dsszes miveinek (1—3. két. 1952—1958) kritikai kiaddésaét (az 1—2. kétetet Waldapfel Jézseffel egyiitt). Kritikainak és tanulmanyainak gytijteményei: IJrodalom és felelésség (1955), Kéltészet és korszertiség (1959). Szaboleska Mihdly (1862—1930): k6lté, reformatus esperes, az MTA tagja. A népi-nemzeti kéltészet epigonja, konzervativ vidékies lirikus volt. Elsé kétetének (Kélte-

Szaboles-Szatmar megye

154

mények, 1891) megjelenése utan orszigos népszeriségre tett szert a vidéki, konzervativ gondolkodasu uri réteg kérében. A falu vilagat abrazolta hamis idilli beallitasban, de gyakran egyszeri, kézvetlen kéltdiséggel

(Osszes kélteményei, 1929).

;

Szaboles-Szatmar megye: Mo. EK-i hatdran az 1950. évi altalanos kézig. rendezéskor Szaboles-Ung és SzatmarBereg-Ugocsa megyék ésszevonasaval létesiilt. 5937 km?. Székh.-e Nyiregyhaza. Magdba foglalja a Szamoshatat, a volt Ecsedi-lap egy részét, a Tiszahatat, a Nyirséget és

Rétkézt.

Felszine

a K-i

részeken

feltdltott

siksag.

Az

enyhén hullamos felszini Nyirség az 6s-Tisza hordalékkupja; D-i részén a Koportyok 186 m, egyben az Alféld legmagasabb pontja. Innen a térszin KE-i iranyban a Tisza felé lejt. A csapadék~ tulnyom6 részén magasabb az alféldi 4tlagnal. 600—700 mm. Az uralkodé szélirany E-i. A Fels6-Tisza vizgyajto teriiletéhez tartozik. A Tisza ~ H-i részén nagy ivben kanyarodik B-nak a hatarig, majd éles fordulattal DNy-i iranyba folyik tovabb. Dombradtél lefelé hajozhaté. Bal oldali mellékfolydi a Tur, a Szamos, a Kraszna, Ny-on a Lényay-csatorna vezeti le a belvizeket. Tiszal6kté] indul ki a Keletifocsatorna és a Hortobagy folyo. A visszaszoritott természetes ndvényzetre jellemzéek K-en a mocsari, a Nyirségben a homoki, a Tisza mentén az artéri névénytarsulasok. A bdtorligeti éslap jégkorszak elétti természetes névényzetével természetvédelmi teriilet. Ontés- és réti talajok, a Tisza bal partjan folytatdélag laptalajok, a nyirségi homokon savanyu, mezéségi iranyban fejlédé, rozsdabarna erdei talajok, Ny-on lész6n kialakult mezéségi talajok zoénaja term6 szikesekkel tarkitva, a Tisza mentén 6ntéstalajok. — L: 575 000 (1961). A népstirtiség 97,9 f6/km?. A természetes szaporodas 12,2, a legmagasabb

az

orszagban

1000

lakosra).

Igen

(21,1 élvesziiletés,

nagy

az

8,9

elvandorlas,

21°20" Gr.-tél K-re

1240

\\ C6

Sétoraljatjhely oss

haldlozas

jut

évi Atlagban

Szaboles-Szatmar

mintegy 6000 f6, majdnem annyi, mint a természetes szaporodés. — Gazdaségdban nagy szerepe van az élelmiszeriparnak (malmok, dardlék, olajiiték stb.). Legnagyobb ipari uzemei a Nyiregyhdézi Dohanybevalté és Fermentalé Vallalat, a Demecseri Burgonyakeményitégyér, a Nyiregyh4zi Névényolajipari Va4llalat, az Alkaloida vegyészeti gyar Tiszavasvariban (nyersmorfint gyart maékgubobdl). Jelentés a Nyirbogdanyi Koolajipari Vallalat olajfinomitéja, a Tiszaléki Vizierémt Vallalat. A sz6vetkezeti iparban 3400, a magankisiparban 5000 f6 dolgozik. A keresé népesség 65,2%-a mezdgazdasagi, cesupdn 14,2% ipari foglalkozasu. Az allami ipar (nagyrészt helyi ipar) 110 telephelyén 8000 munkas és alkalmazott dolgozik, az orszag ipardban foglalkoztatottaknak mindéssze 0,7%-a. — A mezdégazdasdgi termelés a kedvezé és valtozatos talajviszonyok kévetkeztében sokoldali és erésen specializalt. Az dsszes fdldteriiletbdél (1961, %-ban) 68,3 szantd, 3,6 kert (az orszag kerttertiletének

11,9%-a),

1,0 sz6l6, 4,0 rét, 8,6 legelé, 6,6 erdd

(féleg Tisza menti artéri erd6k), 0,1 nadas,

7,8 foldado ala

nem esé teriilet. Elsé helyen alla kukorica (150 000 kh), biza (117 000 kh), rozs (89 000 kh, — az orszag rozstermelésének 15%-a), burgonya (85000 kh, az orszagos

termelés

22—24%-a,

a felvasdrlas 44%-a), a cukorrépa

(14 000 kh), napraforgé (34 000 kh, az orszag napraforgo-

termelésének

30%-a),

dohény

(12000

kh,

ismertek

a jonathan,

dllomadny

szama

batul

stb.), szilvafa

orszdg

2,3. Az dllat-

nagy, a szamosallat-stiriség

1961-ben

26,4 db/100 kh volt, ebb6é1 174 000 szarvasmarha,

380 000

sertés, 197 000 juh. Az allami gazdasagok 250 000 kh-on,

SZLOVAKIA

igy;

leer%

( Tornyospalca J.”

A

E

a

Ss

ovemate

~

Tiszeszaikas

EL

PeccvaY (Beregszasz

A475

Szerenc >

=o

vy

po

az

dohanytermelésének 43%-a). A terméshozamok meghaladjaék az orszagos atlagot. A tulnyomorészt szakszerien kezelt, elsérendi minédségt, allami nagyiizemi gyiimoélesés gyitimélesfadllomanya (1961, millid db): almafa 2,5, az orszag almafadllomanydnak 20%-a (altalanosan

© Abatjszanto

7

megye

TiszadadaN_—

Na

‘OTiszadob

thie,

Kalmanhaza™., Ko)

=e

| °°"

/

© Hajdunanas

x

Nagiuvadas-

>

oy

1 Uifehertoy

aoa

Nyirbogat

Sah Vala»?

Aporliget io)

NS

Koportyok

~

Js

de i!

S) é a

nh)

?

UY o ~>® AJDUBOSZORMENYQ)

|

pHajdshadnaz 27 v

QNyirbelteky™~ Nyirlugos .

(0)

&

{ S

Diag trp peepale Ava or hy Szaboles-Szatmér

megye

/

Carei fe)

;

(Nagyk aroly)

a

ma iszabecs

SS

Szabolcsveresmart

az Osszteriilet 23,4%-an gazddlkodtak (1960), ami jéval magasabb, mint az orszdgos atlag. — Kdézigazgatasilag 10 jarasra oszlik

mati,

kisvardai,

(baktaléranthaézi,

matészalkai,

esengeri,

fehérgyar-

nagykalldi,

nyiregyhazi, tiszaléki, vasdrosnaményi),

nyirbatori,

233 6tk. és ktk.,

1 jjv. A villamositott kézségek szdma 1960-ban 204 (az 6sszes kézségek 87,2%-a). A varosi lakossdg aranya 9,7%. ~re jellemzék a kézepes nagysdgt falusias telepiilések, amelyek k6ziil varosi jellegi Kisvarda, Nagykallé, Matészalka, Vasarosnamény. A népesség 14,5%-a kilteriileti, tulnyomérészt tanyai lakos; jellemzéek a csoportos tanyak, a tanyabokrok. — Viszonylag stiri vasuti és k6zuti halozat. Teriiletén halad at a Bp.—Szolnok— Debrecen — Nyiregyhaza — Zahony £6vonal. A zahonyi hataérallomas az SZU-bdl érkezé d4ruk atrakoddhelye. F6 vasuti gédcpontok Nyiregyhaza és Matészalka. — T'érténete. Régebben szlavok altal lakott teriiletét a honfoglalaskor — a hagyomany szerint — Szaboles vezér torzse szallotta meg. A 1égi, Szaboles nevi

fdldvar lett a kirdlyi varmegye kézpontja. A feudalis foldmagantulajdon kialakuldsa soran elébb nagy egyhazi (ll. sz.), majd nagyuri birtokok alakultak teriiletén. A Nyirségen a Bathoryak kezében volt a hatalom Nyirbdtor kézponttal, mellettiik (és kiiléndsen a Bathoryak kihalta utan) nagy szerephez jutottak a Kallayak. Birtokuk kézpontja: Nagykdllé (Kall6) 1876-ig Szaboles vm. székh.-e volt. A feudalis kizsakmanyolas ellen tiltakoz6 jobbagyok az 1437—38. évi erdélyi parasztfelkeléssel egy idédben ugyancsak felkeltek fdldesuraik ellen, majd részt vettek az 1514. évi Dézsa vezette paraszthdboruban is. A varmegyei nemesség a parasztok megmozdulasait, igy pl. Csdszdr Péter felkelését (1632) kegyetleniil

leverte. A hét vdrmegye egyike, amely — hosszu kiizdelmek utan — az erdélyi fejedelemséghez keriilt. A 16. sz.ban sokat szenvedett a két kirdaly, ill. az erdélyi fejedelmek és a Habsburg kiralyok k6zétt foly6 harcokban. Teriiletére

Bocskai

hajdukat

telepitett,

akik

mindvégig

jelentés

szerepet jatszottak az erdélyi fejedelmek, majd a II. Rakéczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes fiiggetlenségi harcokban. A kapitalizmus fejlédése idején teriiletén kilénésen nyomasztoan érvényesiilt a robotoltaté nagybirtok

sorvaszté

agrarproletariatus

hatdsa,

a

aminek

19. sz. végén

kovetkeztében

az

és a szazadfordulén

tébb izben féldfoglalasokkal igyekezett konnyiteni elviselhetetlen helyzetén. 1919-ben a szabolesi proletarok erételjeson tamogattak a V6rds Hadsereg harcait a Tandcskéztdrsasdg ellen téré esehszlovak és roman burzso& esapatok ellen. — Jrod. Kollega-Tarsoly S.: Parasztsors megyénkben,

Szadeczky-Kardoss

155

1848—1944.

Nyiregyhaza,

1950; Az

ellen-

forradalom Szaboles-Szatmarban. Nyiregyhaza, 1957; Negyven éve. Jubileumi emlékkényv. A Tanacskéztarsasig Sz.-Sz. megyei torténete. Nyiregyhaza, 1959; Szdamvetés az MSZMP kongresszusa elétt. Nyiregyhaza, 1959. Szabolesveresmart :

6tk.,

Szaboles-Szatmar

m.,

kis-

vardai j. L: 2150 (1960). Va.: Kisvarda. szabéméh, rézsaméh (Megachile centuncularis): a hartydssz4rnytiak (Hymenoptera) rendjének méhfélék (Apidae)

csalddjéba

tartozéd

allatfaj.

tiregben,

rdzsalevél-darabkakbdél

Larvait

készitett

esd alaku

bélesokben,

milyen a szabvanyszeri

vizsgdlati mddszer,

csomagolas

stb. A~ban elé lehet irni: a termék anyagat, dsszetételét, alakjat, méreteit, csomagolasdt és egyéb jellemzé tulajdonsagait a cserélhetéség, a célszerti valaszték, mindségi osztalyba sorolads, biztonség, egységesités és egyértelmtség érdekében. A szocialista dllamban a szabvanynak koételezé ereje van; a Magyar Népkéztdrsasagi Orszagos Szabvdnytdl (MSZ, 1957 elétt MNOSZ) valdé eltérésre csak a Magyar Szabvanyiigyi Hivatal elnéke adhat esetenként engedélyt. Hatokor tekintetében megktwlonbéztetiink : orszagos, szakmai és tizemi szabvanyokat. Tokés kézben a szabvanyok hasznalata v. mellézése a verseny sajatos eszkéze. — Irod. Kertes—Ziegler : A szabvanyositas feladatai és méddszerei. 1954; Szelényi Z.: A szabvanyositas jogi kérdései. 1958 ; Szabvanyiigyi ismeretek. 1961. szabyanyositas ; — szabvdny elkészitése és életbeléptetése ; ndlunk ezt a feladatkért a Magyar Szabvanyigyi Hivatal latja el.

szabyanypapiros:

a

szabvanyokkal

meghatdérozott

mérettii papirok gytijténeve. A nemzetkdézileg elfogadott szabvanyok az iwek méretét irjdk eld. Kisebb formdtum ugy jon létre, hogy a téglalap alaku ivek (f6sorozat) a r6videbb oldalakkal parhuzamosan félbehajtva v. félbevagva olyan kisebb iveket adnak, melyek alakja hasonlit a felezetlen ivhez.

szacharin: — szaharin szacharéz : —cukor Szacsvay Imre (1818—49) : forradalmi politikus, iigyvéd, az 1848—49-es népképviseleti orszaggytilésen Nagyvarad képviseléje A kormanypart balszarnydhoz tartozott, Debrecenben a Radical Part tagja volt. Részt vett a ftggetlenségi nyilatkozat megszévegezésében. Haynau a pesti Ujépiiletben kivégeztette. Szacsvay Imre (1854—1939): szinész. Sikeres vidéki szereplések utan 1875-ben keriilt a Nemzeti Szinhazhoz,

ahol

tébbek

kézétt

Shakespeare

draéméiban

(Othello,

Lear kirdly stb.) jatszott nagy sikerrel. 1913-ban visszavonult a szinpadtél ; megirta emlékiratait. Szacsvay Sandor (1752—1815): ujsdgird, szerkeszté, az elsé igazi politikai ujsdgird Mo.-on s a 18. sz. egyik legjelentésebb magyar publicistaja. Rat Matyas mellett a Pozsonyban megjelenéd Magyar Hirmondo segédszerkesztdje, majd 1784—86-ban szerkesztdje, 1787-td1 93-ig a bécsi Magyar Kurir c. lap szerkesztéje volt. Lapjaban, valamint tébb répiratban (Izé purgatériumba valéd utazdsa, Lakkaridsnak, a pdpa titkos iré-dedkjdnak Rémabdl kolt levelei) a felvilagosodds hiveként hevesen tamadta az egyhazat. Mivel a Magyar Kurir elébb burkoltan, majd egyre nyiltabban

besz4molt

a francia forradalom

esemé-

nyeirél, az I. Ferenc trénralépése utan feliilkerekedé reakcid eltiltotta a lapszerkesztéstél. Ekkor Kolozsvarra vonult vissza és ott élt haladldig. szad, seddnytlds: 1. tireg ; valamilyen targy, természeti alakulat nyilasa, szdja (banya, barlang, katlan, kemence,

varsa stb. ~ja). — 2. szovés kézben a szdvégépen a sz6vetek sikjabdl kiemelt és a lesiillyesztett v. lent hagyott lancfonalak kézétti nyilas, amelyen keresztiil a vetiilék a szovetbe keriil. A kiemelést a nyiisték mozgatasaval végzik. Szada: 6tk., Pest m., gédélléi j. L: 2070 (1960). Haziipar. Székely Bertalan volt nyaraléja ma muzeum. Szadeezky-Kardoss Elemér (1903— ): geokémikus, geologus, egyetemi tanér, akadémikus, kétszeres Kossuth-

viragporon és mézen neveli fel. szabotazs , szabotdlds: mindenfajta titkos aknamunka, rejtett romboléd tevékenység. — A _ termelés szandékos akadalyozdsa, megbénitasa a munkaeszk6zok v. a késztermékek rongdlasa, megsemmisitése utjan. — Egyes biintetétérvények — igy nalunk is — megkilonbéztettek aktiv ~t, mely a tervszerii gazdalkodast sért6 v. veszélyezteté rongalasbol és a passziv ~t, mely a termelést feltartéztaté v. akadélyoz6 tevékenységbdl, ill. mulasztasbdl Allott. szabvany : valamely termék megkivant tulajdonsagai-

dijas.~ Gyula fia. Sokoldali munkassdga soran az tiledékképzédés, a készénkézettan, magmas kézetgenetika és a geokémia terén szamos Uj alapvetd dsszefiiggést és torvényszertiséget allapitott meg. (Szénkdzettan, 1952; Geokémia, 1955.) Szadeczky-Kardoss Gyula (1860—1935): geoldgus,

nak, méreteinek,

egyetemi tanar. ~

Lajos éccse. Féként

végzett

és asvanytani

valasztékanak,

vizsgdlati mdédszerének,

Altalaban valamely ismétléd6 miiszaki-gazdasagi feladat egységes és logkedvezébbnek itélt megolddsi mddjanak irdsba foglalt és kézzétett eléirdsa. Meghatarozza, thogy milyen tulajdons4gokkal szabvanyszerti a termék,

kdézettani

Szadeczky-Kardoss

Lajos

Erdély teriiletén

vizsgdlatokat.

(1859—1935):

térténetird,

egyetemi tanar, az MTA tagja. 1895-ben részt vett Zichy

Jen6

k6zép-dzsiai

expedicidjdban,

1903-ban

Thékdély

156

Szadeldi-volgy Imre és Zrinyi Ilona téréko.-i lakéhelyeinek felkutatasaban. Torténeti munkait eréds nacionalista szemlélet és modszertani fogyatékossag jellemzi (Iparfejlédés és a céhek térténete Magyarorsedgon. 2 kétet. 1913 ; A székelyek térténete és alkotmdnya. 1927.). Szadeléi-vélgy : tajképi szépségekben bdvelkedé, jellegzetes alaku sziklak k6z6tt huizodo un. szurdokvélgy Csehszlovakiaban. A Gémér-tornai-karset teriiletén alakult ki ; 300 m mély, hossza 5 km ; latogatott kiranduldés turateriilet. szadfal: vizelzdras v. a fold megtamasztasa céljabol a foldbe mélyen bevert, egymasba kapcsolédé, vékony elemekbol alld fal.

Szadi,

Muszlih

ad-Din

(kb. 1184—kb.

1290): perzsa

k6lté, filozéfus, az irdni, ill. tadzsik irodalom klasszikusa.

A zsarnoksag ellen, a nép jogaiért, a munka elismeréséért kiizd6, batorsagra, de ugyanakkor a béke szoretetére nevelé munkassagab6l kiemelkedik Busztén (Gytiméleséskert, 1257) c. moralizalé, oktaté kélteménye és Guliszidn

(Viragoskert, 1258) c. példazat- és novellagyttjteménye. szadiznaus, sadismus: a nemi 6sztén kéros megnyilvanulasa. A ~ban szenved6k masok kinzasaban talalnak nemi kielégiilést, v. a kézésitiléssel egy idében, a kéjérzés novelése céljabol végeznek fajdalmat okozdé cselekményeket. A szadista cselekményeknek szamos fokozata van ; legstlyosabb megnyilvanulasa a kéjgyilkossag. — A~ Marquis de Sade (1740—1814) francia irérél kapta nevét, aki regényeiben szadista jeleneteket irt le. Szadovyszkij : orosz szinészcsalad. — Kiemelkedé tagjai: 1. Prov Mihajlovies ~

(1818—72):

a ~

esalad ala-

pitoja. 1839-t6l a Moszkvai Kis Szinhaz tagja volt. — 2. Prov Mihajlovics~ (1874—1947): ~ 1. unokaja, szovjet szinész, rendez6,

1895-t61

a

Moszkvai

laig miivészeti

az SZU

népmitvésze,

Kis Szinhaz

vezetdje

tagja,

Allami

dijas,

1944-t61

hala-

a viragok, a nektar és a viragpor illatanak az érzékelését.

A gerincesek kéziil a kétélttiek, a hill6k és a madarak ~a tokéletlen, egyes emlés6ké viszont annyira fejlett, hogy tajékozédasukban fontosabb szerepe van, mint a latasnak (pl. ragadozok, patdasok), masoké gyengén fejlett (fogatlan cetek, foemlésék) v. teljesen hidnyzik (fogas cetek, delfinek). Az ember kifinomultan érzékeli bar ezek kérnyezetének

érzékszerv.

A

gerinctelenek

felismerésében

nem

jelentések. A ~ gyakorlassal fejlesztheté. Ha a szagldszervet huzamosabb ideig ingerlik illatos anyagokkal, megszokasi (adaptacids) allapot kévetkezik be. A ~ intenzitasa a levegé paratartalmatol, homérsékletétdl, a kézponti idegrendszer Allapotatd] fiiggéen valtozik. Bizonyos megbetegedések esetében a normalis ~ eltorzul, ami a szagok irdnti tulérzékenységben, a szagok téves megitélésében v. a szagléképesség csdkkenésében, ill. hianydaban nyilvanul meg. A kellemetlen szagérzetek szédiilést, sdpadast, esetleg hanyadst valthatnak ki. szagloideg, I. agyideg, nervus olfactorius orr nyalkahartyajanak egy része, a szagldham alkotja. A hamban elsédleges érzéksejtek vannak. Az ingeriiletet a + szaglécdeg vezeti az agyba. A halak ~e a szdjnyilas felett, két szagldhammal bélelt bemélyedésben, a szarazfoldi gerinceseké az orrnyilasok és a szdjpadlas kéz6tti légzéjaratok falaban van, A szaglodham feliiletének nagysaga fajonként valtozd, a jO szaglasu allatok orriiregének belsd feliiletét szimos orrkagylé néveli. Az ember szaglasaban az orrnydlkahartya felsé6 részének mintegy 5 cm? nagysagti tertilete vesz csak részt.

szag6 (malaj) : — szdgopdlmdak szagépalmak, cikdszok (Cycadineae) : a nyitvatermék (Gymnospermae) egyik osztdlya. Fosszilis v. ma is éld, palmatermett tropusi fak. A perm idészakban jelentek meg, egyes széntelepek alkotasaban jelentdés szerepik volt. A porzdlevelek pikkely alakuak, a termélevelek szarnyasak. A magvak kemény héjiak. A Cycas circinalis és C. revoluta nalunk csak tiveghazakban él. Tébb faj torzsének keményitében gazdag bélsz6vetébél készitik a szdgdt v. szdgoéliszlet, mely a tropusokon a gabonalisztet pétolja. Emiatt egyes Szag6pélma ~at termesztenek is. Szagdt a torzsaviragzatuak (Spadiciflorae) sorozat palmak (Palmae) csaladjaba tartozdé fajok (Metroxylon rumphii, M. sagus, Arenga saccharifera stb.) torzséb6l is: készitenek, foként a Malaj-szigeteken.

szagosbiikkony,

volt.

szaglas : gazhalmazallapotu anyagok dltal keltett ingerek érzékelése. Szerve a szagloszerv, melyhez a szagos anyagok molekulai az orron keresztiil a belélegzett levegével jutnak el. A ~nak lényeges szerepe van az tzérzésben is. Nagy a jelentésége az allatok életében, mivel segitségével érzékelik a taplalék szagat, ellenségeiket, a masik nem egyedeit. A rovarok jé ~a teszi lehetdévé

a szagokat,

Szahara

illatos

lednek

(Lathyrus

odoratus) :

pillangosviragt (Papilionaceae) névény, hazaja D-Eurépa. Masfél méter magasra is felkuszik. Maj.-tdl] jun. végéig viragzik. Fehér, rézsaszin, piros és halvanykék szin, kellemes illatu viraga mint vagott virag kedvelt. Magrol szaporitjak. Szagy:

6tk.,

Baranya

m.,

sasdi j. L: 410 (1960).

Va.: Sasd. Szahalin: 1. japanul Karafuto : szovjet sziget a TavolKeleten, a Japan- és az Ohotszki-tenger (Csendes-dcean) k6z6tt. 76 400 km?2. E-i harmada siks4g, D-en hegylancok vannak (legmagasabb pontja 1609 m). Zord, kédés, nedves éghajlat. — Lakdinak nagy része orosz. Erdégazdasag, fa- és papiripar. E-on kéolaj, D-en kdészénbanyaszat. Foldmitvelés esak néhany D-i vélgyben. Halaszat, halfeldolgozé ipar. — Irod. Sz. és Kurili-szigetek. 1952; Csehov: Sz. 1956. — 2. ter. az OSZSZSZK-ban. 87 100 km? (~-sziget a Kurili- és a kornyez6é szk.-kel egyiitt). L: 651 000 (1959). Székh.-e Juzsno-Szahalinszk (L: 86 000,

1959) ~

D-i részén. A ter. dsszes termelésének 94% -At celluléz- és

az ipar adja (k6olaj-, kdészénbanyaszat; papirgyartas, halaszat, halkonzervgydrtas).

Szahara : a féld legnagyobb sivataga. Afrika B-i részét kiterje-

foglalja el a RAktéritétél E-ra és D-re. K—Ny-i dése

az

Atlanti-dcean

és a Nilus

k6z6tt

kb.

5000

km,

E—D-i kiterjedése a Féldkézi-tengertél, ill. az Atlaszhegységt6] Kézép-Afrikaéig 1500—2000 km. Teljes teriilete 8 000 000 km?, L: kb. 52 millid (1961), arabok, berberek, D-en kiilonb6zé néger térzsek. Felszine homokkal,

homokkével magassagban kiterjedésG hammadak,

és mészkével boritoti, atlagosan 500 m tszf. fekvé fennsik. Mélyebb teriileteit hatalmas homoksivatagok, kétdérmelékkel boritott kavicstakaré (serirek) és sés-agyagos siva-

tagok boritj4k. Az Algériai~ B-i hatdran elteriilé mélyféldeken sds tavak (sottok). Kézépsé részét a kézépszaharai kiiszéb fennsikjai és tonkhegységei foglaljak el: Ahaggar, Tibesti, Air, Tassili. Eghajlatét a leszalldé passzat légaramlatok hatarozzak meg. A legmelegebb honap — julius — kézepes hémérséklete 24—35 C°, a leghidegebb — januar — 12—22 C°. A napi héingadozas igen nagyfoku a névényzet hianya miatt (nappal 30—40 C°,

157

szaharin

este fagypont koriili a hémérséklet). Teriiletének tulnyomo részén a csapadék harmincéves atlagban nem éri el az évi 50 mm-t, helyenként évekig, esetleg évtizedekig nem esik, s ha igen, a csapadék hatalmas zAporokban szakad le. Ezért alland6o vizhalozata, allanddé folyéi a Nilus és a Niger kivételével ninesenek. A kiszdéradt folyémedrek, a vddik csak az esézések idején telnek meg vizzel. Mélyebb térszineken, ahol a szél a talajvizig kifujja a homokot, — odzisok keletkeztek s mezégazdasag alakult ki, Az oadzisok szamat kutak firdsaval is névelik. Az oazisok nagy része a gazdasagi élet fejlddésével kézlekedési (autéuit) csomdpontokka fejlédik ; jelentéségiik a gazés olajvezetékek épitésével egyre névekedik. Teriiletén fekszik Algériati ~ (melyet 1962-ig Francia Szahara néven 6nkényesen elszakitottak Algéridtdl), Mauritinia Iszlam Kéztarsasdg, Spanyol Szahara, Libia, a Csdd Kéztarsasdg, a Niger Koztarsasdg, a Mali Kéztarsasdg, Szenegal, Szuddn és az Hgyestilt Arab Kéz-

tdrsasdg

(Egyiptom).

—

Gazdasdgi

szempontbdl

a leg-

ujabb idékig kevéssé értékes teriiletnek tekintették. AIL. vilaghabort utan foleg az 1955-t61 folytatott geoiégiai munkaélatok jelentés vasérctelepeket tartak fel, elsésorban a volt Francia Szahara Ny-i részén, Tindouf és Fort Gouraud kérnyékén. Az 50—60% szinvastartalmu vaséretelepek 300 km?-nyi teriileten huzédnak, a készletek becslések szerint 3—4 milliard t. Innen DNy-ra Akjouitnél a tengerpart kézelében rézércet talaltak. Colomb Bechart-tél D-re mangaénérctelepeket tartak fel, melyeknek készleteit 1,5 milliard t-ra becsiilik. Ugyanitt széntelepeket termelnek ki (1960-ban 300 000 t). Felfedeztek az Ahaggar kérnyékén platinat, nikkelt, wolframot, ont és radioaktiv (uraniumtartalmu) kdézeteket is. Legfontosabb természeti kincse a kéolaj és a féldgaz; feltardsa 1956 déta folyik. Kéolajat tartak fel Libidban és féként a volt Francia ~ban, Ny-on a marokkdi hatar k6zelében, Algéridtél D-re El Golea kérnyékén, Tigenturin mellett,

Tunéziat6l

D-re

Hassi

Messaoudnal,

Edjelénél,

a k6zéps6 részen Salah kérnyékén. Foldgazkészleteket Guerrara, In Salan és Hassi R’Mel kornyékén talaltak nagy mennyiségben. Gazvezetékek: Hassi R’Mel— Arzew—Oran, valamint (ebbél kiagazva) Hassi R’Mel— ‘Orléansville—Algir k6z6tt a kik6t6k felé. Az eddig ismert és a varhaté kéolajkészletek vilagviszonylatban is jelentések. A kitermelés 1958-ban indult meg, még az évben meghaladta a 400 000 t-t, 1959-ben 4,5, 1960-ban 9 millid, 1961-ben 16 milliéd t kéolajat termeltek, a termelés

tovabbi gyors névelését iranyozzak elé. 1960-ban készilt el az els6 kéolajvezeték, amely Hassi Messaoudt6l

kiindulva

Algirtél

K-re, Bougiendl

éri el a tengert.

Masik fontos olajvezeték az 1960-ban épiilt Edjelé és La Skirra k6zétt. Tovabbi olajvezetéket terveznek a leléhelyekt6l a Gabési-db6l (Tunézia), valamint a DNy-i teriiletekr6l az Atlanti-écedn felé. A kdolaj feltérasaban, kitermelésében és szdllitasAban a Compagnie Frangaise deg Pétroles mellett a nagy amerikai és angol olajmonopoliumok, a Standard Oil, Royal Dutch, a British Petroleum és a Mobiloil is részesednek. 1959-té1 az NSZK tékéje is bekapesoléddott a kutatasba és termelésbe. A

.~ kézlekedése fejletlen, £5 kézlekedési eszk6z a terepjaré gépkocsi és repilégép (a ~t atszel6 légi forgalom kézpontja Tamanrasset). A teve még mindig jelentds szerepet jétszik. A tervezett transzszaharai mtut a Féldkézi-tenger és Fort Lamy kézétt esak részben késziilt el. A karavanutak egyik legfontosabb allomasa Tombouctou. — A~ban torténtek a francia kisérleti atomrobbantasok. szaharin, szacharin, saccharin : mesterséges édesitdészerként hasznalt, fehér, kristalyos anyag. Hideg vizben roszszul oldédik. A répacukornal étszazszor édesebb izi. Nem mérgez6, de tapértéke nincs. Kereskedelmi forgalomba Altaldban, vizben jél oldéd6 natriumsdja keriil.

Szaida, az ékorban

Sidon v. Szidén:

kikétév.

DNy-

Libanonban, a Féldkézi-tenger partjan. L : 20 000 (1957). Haldszati kézpont, k6olajkikét6, a Szatid-Ardbidbdl kiindulé kéolajvezeték végadllomasa (kéolajfeldolgozas).

Déligyiimoleskivitel.

(+ még

Sidon)

Szajna

Szaisz, Sais: varos az ékori Egyiptomban. Jelentdésége kilénésen a XXVI. in. ~i dinasztia uralma alatt ndtt meg,

amikor

Egyiptom

févarosa

lett

(i. e.

7—6.

sz.).

Viragz6 kézmitiparan kiviil hires volt Neith istenasszony temploma, amely mellett hires orvosiskola mtikdd6tt. szaj, szajtireg, cavum oris : a gerincesek arckoponyajaban helyet foglald, szabalytalan alaku, nydlka-

hartyaval bélelt tireg; az emésztdrendszer elsé része. El6l az ajkak, két oldalt a pofak, feliil a ~pad, alula nyelv,ill. a nyelv alatti izmok hataroljak, hatra a torokszoroson at a garatiiregbe megy at. A ~ban foglal helyet az alsé és felsé fogsor, valamint a nyelv, és ide nyilnak a nydlmirigyek kivezeté csdvei. Jelentés szerepe van a taplalék felvételében és megmunkalasaban, az ember ~anak pediga beszéd és az arckifejezés kialakitasdban is.

Szajan,

Keleti-

és

Nyugati-Szajdn:

roghegység

D-

Szibéridban, az SZU és Mongolia hataratdl EK-ra (legmagasabb esticsa a Munku Szardik, 3491 m). A fdldtérténeti okor elején gytirédétt fel, nagyrészt kristalyos palakbdl, szienitb6] all. Vasére-, azbeszt- stb. leléhelyek. Sztyep, tajga és hegységi tundra boritja. szajbetegségek : a szajiireg, ill. a benne helyet foglald nyelv és fogak ké6ros elvaltozdsai. Leggyakoribbak a pofak, az ajkak, a nyelv és a foghts nyalkahartydinak heveny és idilt gyulladasai (—szdjpenész, —aphta, fekélyes szdjgyulladds), szdvetfejlédési hibaéi és daganatai, a fogak fejlédési zavarai, szuvasodasa,

a fogbélgyulladas,

a fogakat tarté apparatus gyulladasos és elfajulasos meg-

betegedései, valamint a fogesirabdl kiindulé daganatok. — Irod. Sugar L.: Sz. 1959.

szaj- és kérdmfajds,

stomatitis

epidemica

hészakasz v. jarovizacids stadium és a —fényszakasz. A névények fejlédésiikhéz megfelelé szakaszban és sorrendben igénylik a hémérsékleti, ill. a fényhatast.

Szakes : 6tk., Tolna m.,

dombdvari j. L : 2500 (1960).

Va.: Kocsola. Malom, téglagydr, gépallomas. szaké : rizsb6l készitett szeszes ital, a japanok nemzeti itala.

szakegylet : a szakmak szerint témériilé munkasegyleKezdetben a szakszervezet értelmében is

tek elnevezése. hasznaltdk.

szakérettségi

tanfolyam:

az

1948—49-es

tanévtdél

kezdve azoknak a — kézépiskolai tanulmaényokat nem végzett — munkas- és szegényparaszt ifjaknak egy, majd az 1951—52-es tanévt6l két éven at tartd bentlakdsos tanfolyama volt, akik egyetemre szdndékoztak menni. Az egyes tanfolyamok csak bizonyos egyetemre, annak is meghatdrozott szakara (mérnéki, orvosi, tanari stb.) készitették eld a tanuldkat. Feladata az volt, hogy hozzajaéruljon az vj tipust szocialista értelmiség kialakitasd-

hoz, 6s ezzel jelentés mértékben elésegitette a volt uralkod6 osztélyok kéznevelési kivdltsdgainak felszAmolasat. Rendeltetését akkor fejezte be, amikor a dolgozé osztalyokb6l szdrmazé tanulédknak dltalaénos, majd kézép-iskolat végzett elsé évfolyamai egyetemi felvételig jutot-.

szakértdé

159

tak. 1955 juniusaig allt fenn, mintegy 20000 tanulé végezte el. szakérté : (jogt) olyan szomély, aki valamely hatdésdgi eljarasban szakvéleményével lehetévé teszi valamilyen tény megismerését vos~,

miiszaki

~,

v. kellé hites

értékelését

konyv~

(pl.: fras~,

stb.).

Birdsag

szakmara,

befejezést, ezért dsszeegyeztessék

és helyteleniil

hivatasra, élet-

a szakiskolak arra a ~t az altalanos

matematikai,

fizikai,

és 6nnevel6 munka Elmélyiti a kilonérdeklodést mutato lehetdoséget (irodalbioldgiai,

kémiai

tanar irdnyitja. (~még dnképzdkér) — A népmtivelés keretében féleg a miivelédési otthonokban mtkédnek ~6k, amelyeknek célja az ismeretterjesztés, az 6nmtvelés elésegitése. szakkézépiskela : gyakorlati iranyu szakképzottséget nyujto iskolatipus. Mo.-on az 1961-i oktatasi torvény teremtette meg és a gimnaziumok és technikumok mellett a kozépfoku oktatasi intézmények soraba helyezte. Feladata az altalanos iskolaban szerzett ismeretek bévitése és elmélyitése, és valamely szakmaban befejezett képesités nytjtasa (szakmunkas, alapfoku kdényvel6, statisztikus stb.). A tanulmanyi idé 4 év, az utolsd évfolyam elvégzése utan a tanulok érettségi vizsgat és szakmai képesitévizsgat tesznek. Az érettségi bizonyitvany barmely felséfoki oktatasi intézményben valé tovabbtanulasra jogosit, a szakmai képesitévizsga a tanult szakmaban meghatarozott munkak6ér betdltésére képesit. Jelentésége abban van, hogy a szakmunkasképzést a kozépiskolaban valdésitja meg. Nagymértékben emeli a szakmunkasok kulturdlis szinvonalat és megsztinteti munkdra

elékészit6

A ~

keretében kézismereti

(szamtan, térténelem,

testnevelés), szakmai elméleti (anyagismeret, szakrajz stb.) és gyakorlati oktatas folyik. Az egyes szakmakban eldirt tanulmanyi idéd (1—3 év) leteltével a tanulok vizsgabizottsag elétt a tanult szakma elméletébol és gyakorlatabol szakmunkasvizsgat tesznek, amelyet sikertelenség esetén meg kell ismételni. — Az ipari és kereskedelmi tanuldk képzésének szabdlyozasa elsé izben Mo.-on 1872-ben indult meg. 1884-t61 valt kételezové a tanonciskoldk latogatasa. 1922 dta az ipari és kereskedelmi foglalkozasok legnagyobb részét képesitéshez k6totték, a képzés azonban nem Allott egységes iranyitads alatt, az elméleti oktatads alacsony szinvonalu volt,

a szakmunkasvizsgak az ipartestiiletekben folytak le. 1949-ben lépett életbe az Uj iparitanuldé-térvény. 1950-ben alakult meg a Munkaerétartalékok Hivatala (MTH) azzal a f6 feladattal, hogy az ipari és kereskedelmi tanulédképzés egységes iranyitasat lassa el. Az MTH feladatat 1957-t61 a Munkaiigyi Minisztérium vette at. 1954-t61 az egyes szakminisztériumok, a helyi (tandcsi, szévetkezeti) ipar

laba helyezi at. — Az 1961—62. tanévben az MTH-rend-

stb. ~). Lehetévé teszi olyan készségek megszerzését és gyakorlasat, amelyek fejlesztése az iskolai munka teriletén kiviil esik (mtivészeti és technikai iranyu~). Vezetd

a fizikai

sitést.

folyik az ipari, kereske-

oktataési intézményekben. szakkor: az osztalyon kiviili oktatoegyik szervezeti formaja az iskolaban. b6z6 tantargyak anyagaét a nagyobb tanuldkban és 6nall6 munkara nyujt tdrténeti,

(1960). Ag.

és a magankisipar is bekapcsolddtak a ~be. Az 1961-ben hozott oktatasi térvény a ~t fokozatosan a k6ézépisko-

hogy

delmi, mezégazdaségi tanulédk iskolaiban, a szakkdézépiskolakban, technikumokban, valamint felséfokon a felso-

mi,

munka-

a ~nek

azt allitotta,

nevelé hatdsa nines. Mo.-on ~

megallapitott,

szakmunkasképzés : az ipar, a kereskedelem és a mezé-

k6zépiskolak az oktatas és termelémunka 6sszekapcsolasdval igyekeznek a ~ elemeinek nevelé hatasat érvényesiteni az altalanos képzésen beliil. Fr. Herbarit nyoman szamos polgari pedagdégus elfogultan alacsonyabb rendttartotta

elére

gazdasaég szakembereinek szakmai képzése. ~ folyik a — szakkézépiskoldkban (az 1961. oktatasi térvény életbeléptetése éta),az —- iparitanuld-iskoldkban (Atmenetileg, de még hosszabb ideig), iizemekben a dolgozék tovabbképzésével. Az 5+ l-es rendszerGi gimnaziumokban szakmai elédképzés folyik, az ezt kévet6é megfelelé gyakorlat elvégzése utdn szerezhetnek a tanul6k szakmunkas képe-

muiveltség emelésével. Ugyanakkor az altalaénosan képz6

nek

mellékmunkaira

féleségenként felsorolt bértételek dsszessége. Szakmar : 6tk., Bacs-Kiskun m., kalocsai j. L: 3570

eldtt

palyaéra elékészit6 elméleti és gyakorlati képzés, szemben az altalanos képzéssel, amely a tarsadalom adott sziikségletei és a nevelés célja altal meghatdérozott, minden ember szamara sziikséges ismeretekkel, készségekkel és szokasokkal vértezi fel a neveltet. A ~ Aaltalaban az altalanos iskolai tanulményok végeztével kezddédik. Mivel az altalanos irényt képzés az Altaldnos iskolaval még nem nyerhet térekszenek, hogy

és annak

or-

~ként — orvosi kérdésekben — rendszerint kinevezett igazsagiigyi orvos~t kell alkalmazni. A ~i vélemény elfogadasa a hatésagokra nem kételezé, de ennek figyelembevételével hozza meg az illetékes hatésag déntését v. itéletét. — Irod. Székely J.: A sz. szerepe és feleléssége a biinteté eljarasban. 1959. szakitészilardsag ; a szerkezeti anyagok egyik legfontosabb jellemzdje ; a szakité eré (Pg) hatasara az anyagban keletkezé legnagyobb fesziiltség: og = Pp/Lo (kg/em?, ill. kg/mm?). Meghatdrozdsa huzd vizsgdélattal k6zvetleniil vagy kézvetve keménységvizsgalattal térténik. szakképzés : meghatérozott

szakszervezetek

iskolak

mdasodrendtségét.

szerii tanuldképzés keretében 305 szakmaénak 125 343 tanuléja volt, ebb6él az iparban 80 450, épitdiparban 21 412, mezégazdasdgban 7590, a szolgdltatéiparokban 6707,

a kereskedelemben

9184.

szaknyely : az azonos foglalkozasiak kérében kialakult nyelvhasznadlat. Az egyes szaknyelveket a szakmai fogalmakat

jel6él6 mtiszavaik

és szakkifejezéseik

kiilént-

tik el egymastol és a kéznyelvtél. Ilyenek pl. parabola, tompaszé6g a geometridban, imaginarius szam, gy6ékkitev6 a matematikaban stb. Szaknyér : ktk., Vas m., kérmendi j. L: 160 (1960). Va.: Pankasz. szakéca: a kékor korai szakaszaban hasznalt nagy, rendszerint mandula alaku, durvan pattintott, koréskériil

élezett

és

cstcsos

kovaké

eszkézt

megjelélé

régészeti

szakkifejezés. Eredetileg a téli halaszatnal jéglékelésre hasznalt fejszét hivtak ~nak. szakoktatas : az oktatasnak az az aga, amely valamely szakmara, hivatasra készit el6; lehet alsd- (pl. iparitanuld-iskola, szakk6zépiskola), k6ézép- (technikum) és fels6foku (egyetemek, fdiskolak). Szakoly : 6tk., Szaboles-Szatmdr m., nagykalldi_j.

L: 3340 (1960). Va.: Balkany. Szakony: ktk., Gydér-Sopron m., soproni j. L: 1010 (1960). Va.: Bik. Malom. Teriiletén négyezer éves sirokat tartak fel. Szakonyfalu: 6tk., Vas m., szentgotthardi j. L: 530 (1960). V4. : Szentgotthard. szakszervezetek : tomegszervezetek, amelyeket a mun-

kdsok, valamint a munkasosztaly célkitizéseit magukéva tev6 mas dolgozédk hoznak létre érdekeik védelmére. A tékés tarsadalmi rendben harcolnak a dolgozé6k minden-

Az 1959—60. tanévben néhany altalanos gimnaziumban nyiltak meg a~k kisérleti osztdlyai. Ipari, mezégazdasagi, kézgazdasagi és kereskedelmi jellegi alaptipusa alakult ki. Az 1961—62. iskolai évben 47 kézépiskoldban 81 ~1

napi gazdasagi,

osztaly mikéd6tt mintegy 3500 tanuldval. szakmany : (bény) a banydszatban haszndlatos teljesitmény- és darabbér-tételek d6sszessége, ill. az adott

a munkésokat és a tébbi dolgozot a teljes felszabadulasukért vivott harcra nevelik és mozgésitjak. Marx meghatdrozdsa szerint: az osztdlyharc iskoldi. A munkdasosztaly hatalomra jutasa utdn érdekvédelmi és nevelé

banyaszati munkalatra

(pl. vagathajtasra, fejtésre stb.)

szocialis

kdveteléseiért ; életfeltételeik,

munkakoriilményeik javitasaért ; szakképzettségiik szélesitéséért, miiveltségi szinvonaluk emeléséért. Mindezt

dsszekapcesoljak a munkdasosztaly politikai célkituzéseivel,

feladataikat a megvaltozott k6riilményeknek megfelel6en folytatjak; tevékenységik k6dzéppontjdba a szocializmus, a kommunizmus felépitésének elésegitését helyezik. Lenin meghatdérozdsa szerint: a kommunizemus wskoldi. Munkajukat a marxista— leninista part iranyitasaval végzik, 6sszek6tdé kapesot alkotnak a part és a tomegek kézétt, mozgésitjak a dolgozékat a part altal kituzott feladatok végrehajtasara. — Osszetételiiket lyek egy szakma

tekintve vannak szakmai ~, amemunkasait tomoritik és iparagi ~,

amelyek egy iparagba, ill. népgazdasagi agba tartozd tuzemek intézmények, hivatalok, iskolak kilénféle szakmaju dolgozdit fogjak déssze. Az utdbbiak a szervezettség magasabb fokat jelentik, mert megkonnyitik az iizem, vallalat stb. munkaésainak egységes harcat (+ még szakszervezelt mozgalom). — A magyar ~ a munkdsosztaly legnagyobb, legjelentésebb témegszervezetei. Onkéntes tagsag alapjan, nemzetiségre, partallasra, vilagnézetre, nemre valo tekintet nélkiil egyesitik az ipari és mezégazdasagi munkasokat, értelmiségi dolgozékat és alkalmazottakat. Szocialista szellemben nevelik a dolgozdékat, képviselik a tagsag érdekeit, védik tdrvényes jogait. A felszabadulas utan a magyar ~ az érdekvédelmet a szocializmus épitésének aktiv segitségével kotik egybe : politikai és gazdasagi téren erésitik a munkashatalmat, a munkas-paraszt szdvetséget. A tarsadalmi tevékenység széles kérti szervezése utjan foglalkoznak a dolgozok politikai, vilagnézeti nevelésével, szervezik a népgazdasagi tervek teljesitését szolgdl6 mozgalmakat, a munkaés egészségvédelmet, az altalanos mtiveltség emelését és a sportmozgalmat. Iranyitjak, fejlesztik és ellenérzik az allami tarsadalombiztositast, szervezik a tomegek tarsadalmi ellenérzését, harcolnak a szocialista bérezés megvalésitasaért, segitik a munkaversenyt, s ezen beliil a szocialista brigadokat, az ujitomozgalmat, a szakoktatast stb. Részt vesznek a termelderék fejlesztésében és ennek alapjan a dolgozék életszinvonalanak emelésében, az élet- és munkakériilményeket szabalyozdé rendeletek és torvények kidolgozasaban, és ellenérzik megtartasukat. A dolgozok befolyasa a gazdasagi életre jelentés mérték-

ben a~ utjan érvényesiil. Munkajukat a szocialista épités iranyitéjanak, a magyar munkasosztaly marxista—leninista partjanak utmutatasa szerint végzik. — A demokratikus centralizmus elvei szerint éptilnek fel (ennek mogfelel6en: a vezeté szerveket valasztjak; ezek munkajukat az alapszabaly és a felsébb szervek hatarozatai alapjan végzik és kételesek beszamolni valasztdéiknak, ill. a tagsagnak) és az iparagi szervezkedés elvi alapjan allnak. Ennek megfeleléen : egy tizemben, ill. intézménynél valamennyi szervezett dolgozd egy szakszervezet tagja. A magyar dolgozékat 19 ipar-, ill. népgazdasagi aganként felépitett szakszervezet tomoriti. 1. Banyaipari Dolgozék

szakszervezeti bizottsag

160

szakszervezetek

Szakszervezete ; 2. Béripari

Dolgozék

Szak-

Allanak ; a szakszervezeti csoport vezetdje a seakszervezeti bizalmz. Az alapszervezetek legfelsébb szerve a szakszervezeti taggytilés, amely (kétéves idétartamra) titkosan valasztja meg az alapszervezet operativ vezetd testiiletét, a szakszervezeti bizotisdgot és a szaz fot meghalado alapszervezetben a tdrsadalombiztositdsi tandcsot. Az alapszervezethez tartozé mtihelyekben (osztalyokon) mihely- (oszldly) bizottségokat valasztanak. b) Amennyiben indokolt, megyet, tertileti, jardsi bizotisdgot (valasztmanyt)

hoznak

létre. Egy megyén belil a szakszervezeti

munka

iranyitasara, dsszehangolasara és ellendédrzésére a ~ megyei kézgytilése 4 évenként megvalasztja a Szakszervezetek Megyei Tandcsdt, amely soraibél megvalasztja az elndkséget, a vezeté titkart és titkdrokat. Nagyobb varosokban és kézségekben a szakszervezeti munka hatékonyabba tétele érdekében varosi, ill. kézségi szakmakoza bizottsdgokat valasztanak, amelyek a Szakszervezetek Megyei Tandcsa iranyitasaval mtikédnek. c) Az egyes ~ legfelsébb szerve a kongresszus (legalabb 2 évenként hivjak 6ssze) ; két kongresszus kéz6tti idészakban a kézponti vezetoség, a két kézponti vezetéségi ilés kézott az elnékség (6sszetétele : elnék, alelnék, fétitkar, titkarok és mas elnokségi tagok) irdnyitja a~ munkajat. — A magyar ~ legfelsébb szerve a szakszervezetek orszdgos kong-

resszusa,

amelyet

legalabb

4 évenként

dssze kell hivni.

Két kongresszus k6z6tti idében a szakszervezeti mozgalom elvi iranyitasat a Szakszervezetek Orszdgos Tandcsa végzi. — Irod. Marx—Engels: A szakszervezetekrél. 1961; V.I. Lenin: A szakszervezetekrél. 1959; A Szovjet-

unid Kommunista Partja a szakszervezetekrél. 1958; A magyar sz. XIX. kongresszusa. 1958. Szakszervezetek Orszagos Tanacsa, SZOT: a szakszervezeti mozgalom elvi irdnyitasat a szakszervezetek orszagos kongresszusai kéz6tt ellaté szerv. A~t a kongresszus valasztja. Két wlése kézétt az elvi iranyitdést a megvalasz-

tott elndkség latja el (amely elnékbél, alelndkbél, f6titkaérbél, 4 titkarbél és mas elnékségi tagokbél all). Az elndkség

a

folyé

szervezési

tutkarsdgot valaszt. A~

feladatok

végrehajtasara

elnéke Somogyi Miklos, fétitkar :

Brutyé Janos.

szakszervezeti bizottsag : az egy izemben

(vallalatnal,

intézményben stb.) v. meghatdérozott teriileten dolgozé szakszervezeti tagok szakszervezeti alapszervezetének végrehajté, igyintézd, képviselé szerve, amelyet a 25 ft

meghaladé alapszervezetekben titkos vadlasztdssal két évi idétartamra vélasztanak. A-~ba a szakszervezeti tag kétéves tagsdg utdn vdlaszthatd. Tagjainak sz4mat a szakszervezeti taggytilés, ill. kildéttkézgytilés Allapitja meg ; az elnoék6t és titkart nyilt szavazdssal a tagok k6zul

valasztjék. Részt vesz a vallalat tevékenységének megszervezésében és ellenérzésében ; termelé vAllalatoknal iranyitja az tizemi dolgozdknak a véallalat gazdasdégi iranyitaésdba,

a

termelés

tdrsadalmi

ellendrzésébe

valé

szervezete ; 3. Elelmezési Ipari Dolgozék Szakszervezete ; 4. Epitd-, Fa- és Epitéanyagipari Dolgozédk Szakszervezete ; 5. Helyiipari és Varosgazdasd4gi Dolgozék Szakszervezete ; 6. Kereskedelmi, Pénziigyi és Vendéglatdipari Dolgozék Szakszervezete; 7. Kézalkalmazottak

fokozottabb bevondsa célj4bél alakult dzemé tandcsot; megszervezi és a mtiszaki-gazdasdgi vezetdkkel egyiitt elékésziti a termelési tandcskozast (értekezlet, gytilés); megszervezi, iranyitja és ellenérzi az tizem térsadalmi

Szakszervezete ; 8. Kézlekedési és Szallitaési Dolgozék Szakszervezete ; 9. Mezégazdasdgi 6s Erdészeti Dolgozék Szakszervezete ; 10. Mtivészeti Szakszervezetek Szdévet-

a munkasfiatalok politikai, erkélesi és szakmai nevelésében; iranyitja és segiti a dolgozé nék élet- és munkakértilményeivel foglalkozé tizemi szakszervezeti ndbizott-

sége ; 11. Nyomda-, Papiripar és Sajt6 Dolgozdéinak Szakszervezete ; 12. Orvos-Egészségiigyi Dolgozék Szakszervezete ; 13. Pedagégusok Szakszervezete ; 14. Postasok Szakszervezete ; 15. Ruhazatiipari Dolgozdk Szakszervezete ; 16. Textilipari Dolgozék Szakszervezete ; 17. Vasés

Fémipari

Dolgozék

Szakszervezete ; 18.

Vasutasok

Szakszervezete ; 19. Vegyipari Dolgozék Szakszervezete. — Egy-egy szakszervezet altalaban a népgazdasag egyegy agaban foglalkoztatott szervezett dolgozékat egyesiti. 1961. december 31l-én a bérbél és fizetésbél 616 dolgozék 90,2%-a volt valamely szakszervezet tagja ; dsszlétszam 2 546 860, az alapszervezetek szama 8546. — Szervezeti tagoltsaga: a) az alapszervezetek az egy egységben dolgozé tagokat dsszefogé szakszervezeti csoportokbél

birdésdgat ; kézremtikédik

az

iizemi

KISZ-szervezettel

sagot. Tevékenysége az tizemi szakszervezeti munka alapvetS fontossigdnak megfeleléen nagyon szertedgazd: 1. politikai tevékenysége a part politikajanak eldsegitésére, a dolgozék felvilagositésdra, meggydézésére, a szocializmus épitése célkittizéseinck és tAvlatainak megvildgitdsdra, a szakszervezeti bizalmiak, mtthelybizottsAgi tagok, szak-

szervezeti aktivistak politikai képzésére, a part politikajat sérté biirokratikus intézkedések v. térekvések elleni fellépésre iranyul ; 2. az dzemi demokrdcia érvényesiilése és a vallalati munka megszervezése érdekében a gazda-

sagi vezetdkkel valé helyes egyiittmtikédés alapjdn, az iizemi tandcs és a termelési tandcskozds utjdn segiti a vallalati tervezést, az anyagellatds és a termelés jé megszervezését, mozgésitja a dolgozékat a tervek telje-

szakszervezeti bizottsag

161

sitésére, tulteljesitésére ; nyilv4nos szakszervezeti értekezleteken megtargyalja a gazdas4gos termelés, a takarékossag, a selejtcsdkkentés, a mindség javitésdnak kérdéseit ; szervezi és iranyitja a szocialista munkaversenyt, a vallalat dolgozéi nevében megkéti a kollektiv szerzddést ;mozgésit végrehajtésdra és ellenérzi annak megtartasdét ; 3. mint a dolgozék érdekvédelmi szerve kézremikédik a dolgozdk munkafeltételeinek javitésa és anyagi helyzetiik emelése érdekében a dolgozék élet- és munkakériilményeire vonatkozé jogszabaélyok végrehajtaséban, a dolgozékat érinté kérdések eldéntésében (pl. a dolgozé munkakérének és munkabérének meghatérozasa elétt a ~ véleményét altalaban ki kell kérni, a vallalat igazgatéja csak a ~nak v. megbizottj4nak az elézetes hozzajarulasaval rendelheti el a tulmunka végzését, az osztott munkanapot

v. az egyenlétlen munka-

idét), a dolgozéknak a jéléti szolgaltataésokra vonatkozé jogat a~ érvényesitheti stb. Segiti és ellenérzi a gazdasagos termelésre, a mtiszaki szinvonal emelésére és a mindség javitésdra dszténzé igazsagos munkabérrendszer kidolgozas&t, bevezetését (pl. a vallalat igazgatédja a ~ véleményének meghallgatasa utaén hatéarozza meg, hogy a vallalatnél milyen bérrendszert kell alkalmazni az egyes részlegekben,

szakmaékban,

a nyereségrészesedés az

uzemi

tandccsal

munkak6rékben),

felosztaésanak (ahol

tizemi

részt

vesz

a megallapitasdban

tanécs

nem

mtikédik,

a vallalat igazgatdjaval) egyetértésben ; segiti és tamogatja az Ujitékat és feltalaldkat (pl. az ujité javaslatanak elutasitésa esetén a ~hoz fordulhat, s ha az a hatarozat feliilvizsgélas4t sziikségesnek latja, a vezeté az elutasit6 hatdrozatot

kételes 15 napon

belil

feliilvizsgaélni);

4. a dolgozék egészségének, munkaképességének és testi épségének fokozott védelme érdekében ellenérzi a munka-

védelmi szabdlyok megtartaésdt; neveli a dolgozdékat a testi épségiiket és egészségiiket védé szabalyok megtartasdra ; kézremtikédik

a vallalati

egészséguvédelem

és

balesetelhdritas megszervezésében (pl. az igazgatdé kételes a ~vegal egyetértésben az iizem sajdt egészségvédelmi és balesetelhaéritési szabélyzatét kiadni) ; 5. a tdrsadalombiztosttads teriiletén segitséget nyujt az tizemi egészségiigyi szerveknek ; ellenérzi, hogy a dolgozék idében és pontosan megkapjék a térvény alapjan jaré tarsadalombiztositdsi szolg4ltatasokat ; megszervezi a beteg dolgozdék latogatas4t és kizd a tappénz-, gydgyszervisszaélések ellen ; 6. kulturdlis téren biztositja a dolgozék mtiveldédését az iizemi kulturdlis rendezvényeken, az ismeretterjeszt6 eléadésok megszervezésén, az tzemi konyvtarhdélézat fejlesztésén, a koényvpropagandan keresztiil; a szinhazak,

mozik,

hangversenyek,

muzeumok,

tasok ldtogatésAnak a megszervezésével ; az mtiveltség emelése célj4bdl segiti a felnétt szervezett

kialli-

aAltalanos dolgozék

iskolai oktatdsat ; 7. a sport teriiletén térek-

szik

egyre tébb dolgozét bevonni a testnevelésbe és sportba ; 8. tevékenysége kiterjed tovAbba arra is, hogy

harcoljon

a vaAllalati

munkafegyelem

megszilarditasdért,

a tadrsadalmi tulajdon védelméért, segitse a népi ellenérzési bizottsigok munkajat és kételességeik pontos teljesitésére nevelje a dolgozékat; 9. kézremtkédik a vallalati munkaiigyi viték elintézésében is. — Feladatai ell4tasa kézben ktilénés gondot fordit a fiatalkoru dolgozék és a dolgozé nék érdekeinek védelmére. A ~ Allapitja meg a taggytilések napirendjét, szervezi és biztositja a felsébb szakszervezeti szervek és az alapszervezet hatdrozatainak végrehajtését; irdnyitja és ellenérzi a tdrsadalombiztositasi tandcs, irdnyitja és ellenérzi a bizalmiak és a mitihely- (osztaly-) bizottsagok

munkéjat ; gyakorolja

a Munka

Térvénykonyvében

és

egyéb jogszabdlyokban biztositott jogait ; indokolt esetben a szakszervezeti taggal szemben fegyelmi eljdrdst

folytathat le. A~ hatdérozatképes, ha a bizottsdgi tagoknak legal4bb kétharmada jelen van; hatdrozatait szétobbséggel hozza ; munkdéjarél kételes a tagsAgnak beszdmolni. Feladatai ellatasa érdekében védelemben részesul; tagjait Athelyezni, v. azok munkaviszonyat felmondassal megsziintetni csak a k6zvetlen felsébb szak-

ll

Uj Magyar

Lexikon VI.

szakszervezeti mozgalom szervezeti szerv hozzajarulasaval lehet. — Irod. Szakszervezetek

XIX.

kongresszusa,

A Magyar

1958 ; Weltner

A.:

A magyar szakszervezetek jogi helyzete, alapszabélyai és a szakszervezeti jogok. Jogtudomanyi Kézlény. 1959.

Szakszervezeti Ifjamunkas és Tanoncmozgalom, SZIT: a Szakszervezeti Tanacs Ifjisdgi Titkarsdgdnak kezdeményezésére 1945 elején alakult szervezet az iizemi munkasfiatalsag toméritésére. 1948-t6l a MINSZ keretében a munkasifjusag egységes rétegszervezeteként miikéd6tt

1950

juniusaig

(—+~@fjusdgi mozgalmak

és szerve-

zelek). szakszervezeti kormany : — Peidl-kormdny szakszervezeti mozgalom : a munkasosztaly térténelmi

harca témegszervezeteinek, a szakszervezeteknek létrehozasdéért és ezek keretében a dolgozdk mindennapi gazdasagi,

szocidlis

és politikai

érdekeinek

védelméért,

politikai neveléséért, mtiveltségiik szélesitéséért. A szakszervezetek a kapitalizmus korAban a munkdsosztalynak a t6okés kizsakmanyolas ellen folytatott harca soran keletkeztek ; Nagy-Britannidban a 18. sz. végétél (—trade-union), Franciao.-ban és az USA-ban a 19. sz. elsé felétél, Németo.-ban, Olaszo.-ban, Spanyolo.ban, Belgiumban stb. a 19. sz. kézepétél. Ezek a szakszervezetek megelézték a munkasosztaly partjainak létrejottét, ami szerepet jatszott abban, hogy valdsagos feladataikat

nehezebben

ismerték

fel,

mint

azoknak

az

orszagoknak a szakszervezetei, ahol a mar megalakult munkaspartok szervezték meg a szakszervezeteket és a tovabbiakban is iranyitottak tevékenységiiket. A szakszervezetek forradalmi szerepéért folytatott kiizdelem mar az I. Internaciondlé (1864—76) keretében megkezdédétt az anarchista és proudhonista nézetekkel szemben. 1866-ban az I. Internacionalé genfi kongresszusa kimondotta, hogy a szakszervezeteknek a munkasosztaly felszabaditasdéért vivott hare tamaszpontjaiva kell valniuk. Franciao.-ban, Spanyolo.-ban, Olaszo.-ban, valamint a latin-amerikai allamokban az — anarcho-szindikalizmus,

Nagy-Britanniaban és egyes befolyasa alatt allo teriileteken a trade-unionizmus nyomta ra hosszuidére bélyegét a ~ra.

Azokban

az allamokban,

ahol a szakszervezetek

a szocidldemokrata part szorosabb iranyitasa ala keriiltek, a 19. sz. utolsé évtizedében feliitotte fejét az opportunizmus,

a

revizionizmus,

az

ausztromarxizmus

stb.

Ennek az iranyzatnak a képviseldi a kapitalista rendszer pozicidit védelmezték és a szakszervezetek tevékenységét pusztan a napi gazdasagi érdekek védelmére akartak korlatozni. Igyekeztek megérizni a szakszervezetek faji, vallasi, nemzetiségi tagoltsagat, s megmaradtak a szakszervezetek szakmai szervezésénél az iparagi témoriilés szélesebb és hathatésabb elve helyett. A ~ haladé vezetéi,

akik zé6miikben a szocidaldemokrata partok baloldalahoz tartoztak, ezzel szemben a szakszervezetek tevékenységét kiterjesztették a politikai kérdésekre is, a ~ nemzeti és nemzetk6zi szinten valé egységesitéséért és az iparagi szervezkedés megvaldsitasaért szalltak sikra. A 19. sz. végén megalakultak a — Nemzetkdzi Szakmai Titkarsagok, amelyek nemzetkézileg tomoritették egy-egy szakma munkésait. 1901-t61 muikédétt az Orsedgos Szakszervezeti Kézpontok Nemzetkozi Titkarsaga, a vildg szakszervezeti mozgalmanak elsé6 kézponti szerve. Az I. vilaghdbort kirobbanasakor a szocidldemokrata partok szocidlsoviniszta vezetdi csddbe juttattak a nemzetkdézi ~at is, a Nemzetkoézi Szakmai Titkarsagok széthullottak. A ~ azonban a baloldal vezetésével a habort alatt tovabb fej16détt. 1914-ben a szakszervezeteknek mintegy 15 millid tagjuk volt, ami a habort végére kb. megkétszerezddétt. A szakszervezetek, kiilonésen 1917-ben és 1918-ban nagy sztrajkokat vezettek, amelyek nemegyszer politika tiintetésekhez,

a

haborti

elleni

fellépéshez,

sdét

végsd

fokon tébb orsz4gban a témegmozgalom olyan fellendiiléséhez vezettek, amely mar lehetévé tette a fegyveres felkelés kirobbanasat. Nagy szerepet jatszott a nemzetkézi ~ fejlédésében a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme. A II. Internacionalé partjai 1919ben életre hivték az — Amszterdami Internaciondlé

képében a sajat opportunista vezetésiik alatt alld szakszervezeti kézpontot.. A szovjet szakszervezetek az egység érdekében be akartak kapesolédni ennek munkajaba, a reakcidés szakszervezeti vezet6k azonban ezt megakadalyoztak. Ezért megszervezték a — Vérds Szakszervezets

Internaciondlét. Htté] kezdve és kiilénésen az 1929—33-i vilaggazdasagi valsag idejéig tovabb mélyilt a szakadas a ~ban, de ugyanakkor — és {6képpen a valsag alatt — novekedett a munkasok harca az egységes halado szakszervezetek megteremtéséért. Ez a folyamat kiilonésen meger6sd6dottazutan, hogy 1933-ban uralomra jutott Németo.-ban a fasizmus, ami a munkdsosztaly létérdekévé tette az egy-

séges fellépést. Franciao.-ban 1936-ban létrejott az egységes + CGT, s tobb orszagban egyiittmtikédés alakult ki a kiilonféle szakszervezetek kéz6tt a fasizmus és a héboru elleni harcban. A fasiszta allamokban, majd a II. vildghaboru idején az altaluk megszallt v. befolyasuk ala vont orszagokban betiltottak a szakszervezeteket, ez azonban nem

akadalyozta

meg, hogy a kommunistak

vezetésével

illegdlis harcot folytassanak a fasizmus megsemmisitéséért és orszagaik fiiggetlenségének helyreallitasaért. A fasisztaellenes koalicié orszagaiban a szakszervezetek jelentés mértékben hozzajarultak a haboriis eréfeszitések megszervezéséhez,

a termelés

fokozasaéhoz,

a tartalékok

mozgositasdhoz. Mig a habort elétt a szakszervezeteknek mintegy 40 millid, a habort végén kb. 70 millié tagjuk volt. 1945-ben Parizsban megalakult a — Szakszervezets Vilagszovetség, amely a vilag szakszervezeteinek dénté tobbségét magaba foglalta és létrehozta nemzetkozi iparagi tagozatait (+ Szakszervezeti Vildgszévetség Szakmai Szdvetséget). 1949-ben az USA, Nagy-Britannia, a skandinav allamok stb. -~nak jobboldali vezetdéi a szakszervezeti egység megbontasanak Uutjara léptek és elérték, hogy orszagaik szakszervezetei kiléptek a Szakszervezeti Vilagszévetségb6l és az Amszterdami Internacionalé utdéddjaként megalakitottak a reformista vezetés alatt alld —Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szdvetségét (majd kialakitotték az ehhez tartozd Nemezetkézr Szakmai Titkadrsdgok rendszerét). A Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szdvetségének vezetéi gyakorlatilag az imperialista monopdoliumok érdekeit védelmezik, tamogatjak kormanyaik agressziv kilpolitikajat és minden médon akadalyozzak a ~ egységének kibontakozdsat. Ennek ellenére a ~ fellendiilése

a II. vilaghabort utan is tovabb tartott. A Szakszervezeti Vilagszévetség taglétszama, amely alakulasakor kb. 70 millié volt, 1961-ben, az V. Szakszervezeti Vilagkongreszszus idején tobb mint 107 millidt tett ki. A Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szévetsége ugyanakkor mintegy 50 millié tagot szamlalt. Uj szakszervezetek alakultak Afrikdban,

DK-Azsidban,

a

Kézel-

és

K6zép-Keleten.

1956-ban megalakult az Arab Orszdgok Szakszervezeteinek Nemzetkozi Szdvetsége, 1958-ban pedig Fekete- Afrika Dolgozdinak Altaldnos Szévetsége. Ezekkel, a nemzetkézi szervezetekhez nem csatlakozott autonédm szakszervezetekkel, valamint a Keresztény Szakszervezetek Nemzetkézi

Szdvetségéhez tartozd szervezetekkel egyiitt a szakszervezeti taglétszam 1961-ben tébb mint 175 millid fére teheté. E hatalmas vilagmozgalom egyre kiszélesedé kereteivel ésszefogja a vilag munkasait, akiknek a szakszervezeti egység megvaldésitasara

iranyuld

minél siirge-

tébb kovetelése eld] a szakadar szervezetek vezetéi egyre kevésbé tudnak kitérni. — A mo.-i ~ kibontakozaésa 1867 utdn kezdédétt meg. Mar az Altalénos Munkdsegylet (1868) erdfeszitéseket tett szakmai szervezetek létrehozasara. Szakmai szervezetek mdr az 1860-as években is mtikédtek (nyomdaszok, cipészek stb.), megerésddésitk az Altalanos Munkdsegylet keretében 1871-ben kezdédétt,

els6sorban

a févarosban.

A szakmai

szervez-

kedés a nyolevanas években a Magyarorszdgi Altaldnos Munkdaspart keretei kézott folytatédott. Ekkor kezdédétt

meg

a févdrosban

szakszervezeti mozgalom

162

szakszervezeti mozgalom

a vasmunkassag

és épitémunkdasség

megszervezése, A szakmai szervezetek egyben a szocialista politikai agitaciénak is kézpontjai voltak. A szervezkedés elérehaladt és magasabb szinvonaliva valt a

Magyarorszégi Szocidldemokrata Part megalakulasat (1890) kéveté években. A gazdasagi fellendiilés elosegitette a partvezetéségnek a szocialista tomegmozgalom kibonta~ kozdséra irdnyuld eréfeszitéseit. Az 1890-es évek elején a szakmai szervezetek — az ezekben az években sorra

megalakul6é ellendllasi pénztdrak segitségével — eredményekben gazdag kiizdelmet, sztrajkokat vivtak a munkdssig munkaviszonyénak megjavitasdért és a munkasok politikai 6ntudatositasdért. A partvezetéség 1891-ben a szakszervezetek tevékenységének désszehangolasa céljabél létrehozta a Szakszervezeti Tandcsot (Szaktanacsot). Ez azonban a mozgalom szervezeti gyengesége miatt csak évek miulva, tobbszéri Ujjdalakulas utan kezdett mtkédni. A szakszervezetek vezet6i kidlltak ugyan a munkassdgnak a munkaviszonyok megjavitasat célz6 kéveteléseiért és politikai jogaiért, de a forradalmi feladatok vallalasdtol elzdrkéztak. A ~ szervezeti fejlédését jelzi a mo.-i szakmai szervezetek elsé orszagos kongresszusa (1899). Ezzel egyidejtileg ujjaszervezték a Szakszervezeti Tanadcsot, amely ettél kezdve valéban a mo.-i ~ vezetd szervévé valt. Az 1900—1903-i gazdasagi valsag éveiben zajlottak le elsé izben Mo.-on jelentésebb munkanélkiili-megmozdulasok a szakszervezetek tamogatasaval. 1903 utdn jelentésen fejlédétt a ~. 1901 végén még esak kb.

10 ezer szervezett

munkas

volt, 1904-ben

mar tébb

mint 53 ezer, 1906-ban pedig kézel 130 ezer, sdét az 1905 végén megalakult Magyarorszdgi Féldmunkdsok Orszdgos Szdvetségével egyiitt meghaladta a 150 ezret. Ekkor — a banydészokat nem szamitva — Mo. munkassagénak kb. 30%-a volt szervezett ; ezeknek mintegy 50%-a Bp.-en és kérnyékén dolgozott. Az I. vilaghabortt k6zvetlentil megelézé6 években részben a szocialista mozgalom ellen irényulé hatésdgi intézkedések, részben a szocialdemokrata vezet6k megalkuvé politikaja kévetkeztében csdkkent a szervezett munkassag szama és altalaban 100 ezer kériil mozgott. A szakszervezetek tagsaganak zome magyar és német szakmunkasokbdl allott ; a segédmunkasok, napszamosok, mas nemzetiségii munkasok szervezését a partvezetéség elhanyagolta. A szervezett munkassag szakmai megoszlasat tekintve akkor is a vasipari rmounkasoké, épit6munkasoké, famunkasoké, a kivaltképpem

erésen szervezett nyomdaszoké és egyes kisipariszakmaké (asztalos, cipész, siitd stb.) volt a vezeté szerep. A 20. sz. elsé éveiben jelentéssé valt a textilipari munkasok, vasutasok, banyaszok, majd a vegyipari munkasok szervezkedése. Megkezdédétt a szocialista szervez6 munka a magantisztvisel6k és taniték soraiben is. Sor keriilt ifjusagi szervezetek létesitésére (— ifjusdgi mozgalmak és szervezetek). Ezekben az években alakultak meg az egyes szakmak orszagos szervezetei (vas- és fémmunkas-szovetség 1903, épit6munkasszévetség 1904, famunkasszévetség 1904, textilmunkasszovetség 1905). A szervezetek sokiranyu tevékenységet. fejtettek ki. A munkaviszonyok megjavitasaért sztrajkokat kezdeményeztek, politikai tiintetésekre mozgdésitottak a munkasokat, tanfolyamokat szerveztek, segélyezé tevékenységet folytattak, munkaskdézvetitéssel is foglalkoztak. Az SZDP és a szakszervezeti vezetéség opportunizmusa

azonban

mind

az elvi, mind

a szervezeti kérdé-

sekben megmutatkozott. A szakszervezeti vezetdség mind gyakrabban lépett a munkaltatokkal valo megegyezés utjara. Az 1904-i, III. szakszervezeti kongresszuson elfogadott sztrajkszabalyzat a munkdassag harcos. kezdeményezésének korlatozasat célozta. Az SZDP és a szakszervezetek k6z6tt sajatos kapcsolat alakult ki; a szakszervezeteken beliil muk6dé,

a sztrajkok, ttintetések

iigyeivel foglalkoz6é un. szabad szervezetek egyben a part. szervezetei is voltak. Ez a szervezeti kapesolat — amely a part ellenzéki erdinek birdlatat is kivaltotta — gatolta, a munkassag osztalyharcos, élenjard elemeinek kivalasz-: todasat és biztositotta a szazadforduldé éveiben kialakulé szakszervezeti biirokracia partbeli befolyésat. — Az I. vilaghaboru idején az SZDP és a szakszervezeti vezetéség” szocidlsoviniszta iranyvonalat kévetett. A szakszervezetek opportunista vezetdi az ,,osztalybéke” allaspontjara. helyezkedtek,

az imperialista

habort

elleni békeharcrdé},

szakszervezeti mozgalom

szakszervezeti mozgalom

163

hallanisem akartak, ezzel szemben a hdborts termelés fo-

tudatositasa.

kozasara hivtak fel a munkdssdgot. A kormany Altal az uzemekben a vitdas kérdések rendezésére létrehozott

hajtdsdban is segitették a szakszervezetek a tandacsallamot. — A Tanacskéztdrsasag bukdésa utan a fehérterror a szervezett munkasok ellen irtéhadjaratot indi-

»panaszbizottsagok”’-at a munkdassag gydzelmeként udv6zélték, holott e bizottsagok az osztdlyegyiittmtikédés szervei voltak. A vezetéség opportunista politi-

kaja, valamint a hdborts intézkedések, bevonultatasok kovetkeztében a szervezett munkdssd4g szdma nagymértékben csdkkent és 1915 végén alig haladta meg a 40 ezer fot. 1917 folyaman — féleg az oroszo.-i februari polgéri demokratikus forradalom utén — az érle16d6 forradalmi helyzet kévetkezményeként a munkassdg mozgalma Mo.-on is fellendilt. A nagyaranyui — a szakszervezeti vezetdség szandéka ellenére kirobbané —sztrajkmozgalmakat a szakszervezeti tisztségviselék, bizalmi férfiak jelentés része tamogatta. A szakszervezetek taglétsziama rohamosan emelkedett és 1917 végére meghaladta a 200 ezret. A szervezett munkassdg soraiban erjedés indult meg, a szakszervezeti bizalmiak egy része kapesolatba keriilt a baloldali szocidldemokrataék és a forradalmi szocialistdk ellenzéki csoportjaival, és mindinkabb szembefordult az uralkod6 osztélyok imperialista, népellenes politikajaval. Ez a folyamat a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme utdn jelentésen meggyorsult. Az 1918. januari altalanos politikai tomegsztrajk soran (—magyarorsedgi munkdsmozgalom) a szervezett munkassag szamottevé része mar nem engedelmeskedett az SZDP és a szakszervezeti vezetdség megalkuv6 intézkedéseinek. Az 1918-i mo.-i oktéberi polgdri

demokratikus forradalom idején a taglétszim ugrasszertien emelkedett. Uj szakszervezetek dec.-ben 721 437 szakszervezeti

van. Ez a~ akkor

éréket, szintén

sok

példatlan ellenséges

ipari

is alakultak. 1918. tagot tartottak nyilfellendiilését tikrézte, ugyan-

elemet,

vallalkozdkat

,,szocidldemokrata

pl.

rendéréket,

is magaban

csend-

foglalt,

szakszervezeteket”’

akik alaki-

tottak. Az opportunista vezeték nem léptek-fel az osztalyidegen erdédk betdéduldsa ellen. A szocializmusrdél mint a tavoli jév6 feladatardl beszéltek és az adott id6szakban igyekeztek megakadalyozni a forradalomnak szocialista iranyban valé tovabbfejlédését. Ezt jelentette a ,,forradalom

rendjének

biztositasa”’, amelyhez

felhasz-

naltak aszakszervezeteket is ; tagjaikbol alakitottak meg a Népérséget, a Vasutas-drséget és mas fegyveres alakulatokat. — A Kommunistaék Magyarorszdgi Partjdnak létrejotte utan forradalmi erjedés indult meg a szakszervezetekben, nagyon sok szakszervezeti tag belépett a KMP-be. Az SZDP és a szakszervezetek dsszefonddasa, a szocialdemokrataknak a kormanyzasban valé részvétele mégis lehetévé tette, hogy a kommunistak ellen 1919 jan.-jaban inditott provokaciés tamadasok részeként hatérozatot hozzanak a kommunistaknak a szakszervezetekb6l valé

kizdrdsdra ; a tagsdg jelentés része azonban nem fogadta el ezt. A kommunistak befolydsa a tamadasok ellenére tovabb erésédé6tt. Ezt mutatta a marciusi nyomdaszsztrajk

is, amikor

tdébbségében

kommunista

sztrajk-

bizottsAgot valasztottak. — A Tandcskéztdrsasdg kikidltdsa, utdn a szakszervezetek taglétsziama révid idé alatt egy millidra emelkedett, a tagsadg dsszetétele azonban tovébb romlott. Tébb szakszervezetbe — pl. épitd,

vasas — beléphettek a munkdaltaték is. A part 6s a szakszervezetek viszonydban a két munkaspart egyestilése utdan nem tértént vdltozds, bar a kommunistak javasoltak a szervezetek kilénvaélasztasat. A jobboldali szakszervezeti vezet6k a legtébb szervezetben a helyiikén maradtak. Mindennek ellenére a szakszervezetekre haruldé uj felada-

tok végrehajtésfban — amelyek a proletarallam megerésitését szolgalték — a szervezett munkasok nagy része aktivan és lelkesen kézremtikédétt. Jelentés volt a szakszervezetek hadseregszervez6 munkdja: gydéri munkasezredek, munkastartalék-zdszléaljak alakultak. A Népgazdasdgi Tandcson keresztiil a szakszervezetek aktivan részt vettek a szocialista termelés szervezésében és ellenérzésében, ezenkiviil feladatuk volt a munkafegyelem biztositésa és a munkéhoz valéd megvaltozott viszony

i ee

A szocidlis

és kulturdélis

tott. A Vasutas Szakszervezet

feladatok

végre-

és sok szakszervezet helyi

szervezetének miikédését betiltottak. 1919 végére 152 ezerre csdkkent a szakszervezeti tagok szama. A jobboldali vezet6k megalkudtak a fasiszta rendszerrel és igyekeztek megakadalyoznia munkdssdég mozgalmait. De mar 1919 szept.-ében banyaszsztréjkok voltak, melyeket fegy-

verrel vertek le. 1920-ban kommunista csoportok alakultak tébb szakszervezetben, banydban, iizemben. Ezek voltak a magjai a késébb fokozatosan erés6d6 szakszervezeti ellenzéknek. Az illegdlis KMP tagjai a szakszervezetekben ébren tartottak a harcos szellemet ; szervezték a bérmozgalmakat és a politikai elnyomas elleni tiltakozast, leleplezték a jobboldali vezeték politikajat, akik 1921 dec.-ében csatlakoztak a hirhedt — Bethlen— Peyer-paktumhoz, amelyben — tébbek kézott — énként lemondtak a kézalkalmazottak és a mezdgazdasagi

munkasok

szervezésér6l.

A KMP

I. (1925) és IL. (1930)

kongresszusa a partmunka egyik f6 feladataként jelolte meg a szakszervezetekben végzett munkat, hangstlyozta a szakszervezetek megerésitésének 6s a szakszervezetek egységéért valé harcnak fontossagat. A szakszervezeti ellenzék a Magyarorszdagi Szocialista Munkdspart mikédésének idején megerésédétt. A jobboldali vezeték kizarasokkal, denuncidlasokkal

probalkoztak védekezni ez ellen, a

Bethlen-kormany pedig 1926-ban a szakszervezetek allamositasanak tervével foglalkozott, amelyet 1927-ben hoztak nyilvanosségra. A szervezett munkasség ellendallasa. azonban meghiusitotta ennek keresztiilvitelét. A kommunistak munkajanak eredményességét, a munkassdg forradalmi hangulatat és egységes fellépését demonstraltak az. 1930. szept. l-inagy tiintetések. — A szakszervezetekbél kizart és kivalt munkasokbdl, az ellenzéki csoportok ésszefogasara alakult meg 1931-ben az — Hgyesiilt Szakszervezeti

Ellenzék (ESZE). Kézpontilapja az Ellenzéki Munkds volt. Az ESZE mitikédésének idészakdban tizezres témegeket. megmozgaté, politikai harcokkal egybek6tétt bérmozgalmak zajlottak le, amelyek soran erés6d6tt a munkasokegységfrontja. Kiemelkedé volt az 1935-i épit6munkassztrajk,, amelyet t6bb mas szakma kévetett. Ez meghitsitotta

munkasainak sztrdjkharca a szakszervezetek ellen a.

Gémbés-kormany 4ltal tervezett tamadast, az tn. érdekképviseleti torvény életbe léptetését. — A Kommunista Internacionalé VII. kongresszusa utan a népfrontpolitika kialakitésa a ~ban is Uj, rugalmasabb médszerek alkalmazasat kévetelte. 1935 decemberében megsztint az ESZB Tanacsanak

mtikédése,

a kommunisték

és az

ellenzéki

munkasok ezentul magukban a szakszervezetekben fejtettek ki baloldali tevékenységet. Ekkorra mar egyes. szakszervezetekben a vezetésbeis sikeriilt betérnie az ellenzéknek. Munkajuk eredményességét mutattak az 1930-

as évek masodik felében lezajlott harcos munkdasmegmozdulasok. A fasiszta kormanyok tjabb és tjabb kisérletet tettek (1938—39-ben) a szakszervezetek feloszlatasara, de végiil is megelégedtek

azzal, hogy tevékenységii-

ket egyre sztikebb korre korlatoztak. bort

kitérésének

90—100

ezer

idején

k6ériil

—

A II. vilagha-

a szakszervezetek

volt.

taglétszama

A jobboldali szakszervezeti

vezetok eldtt egyetlen cél lebegett : megérizni a szervezetek legalitasat. Elitélték a Horthy-kormanyzat nyilasokat tamogatd politikajat, de lelkesen tdmogatték az. »orszageyarapit6” revizids kéveteléseket. A Szakszervezeti Tandcs 1940. jan.-i deklardciéja nyiltan is kifejezte ezt. A kommunistak kezdeményezésére a famunkasok, az asztalosok és karpitosok szakszervezetének vezetdsége tiltakozott a Szakszervezeti Tandcsné4l a deklaracié ellen. A kommunisték vezetése alatt szakmakézy bizottségok mtkédtek. 1942-ben sok széz_ baloldali munkast, szakszervezeti 6s SZDP funkcionédriust biinteté-

szazadokban a frontra kiildtek. Mo. naci megszallasa utén: még

tovabb

fokozédott

Szakszervezeti Tandcs

az ildézés.

1944

maj.-dban

a

néhany druld vezetdje részt vets

Szakszervezeti Vilagszovetség

azon, az értekezleten, amelynek célja a munkasszervezeteket 6sszefogé fasiszta csticsszervezet létrehozasa volt. A kommunistak figyelmeztették a dolgozékat a szakszervezetek ellen iranyuléd ujabb fasiszta merényletre. Ennek hatadsdra az iizemek egész soréban a munkassag bojkottalta az in. munkaskamarak élére kijelélt személyek megvalasztasat. 1944 észén a kommunista és a szocialdemokrata part k6z6tt létrej6tt. egységmegallapodas alapjan a kommunistak javasoltak, hogy az tizemekben és a szakszervezetekben alakitsak meg az ellenallasi mozgalom: a Magyar Front szervezeteit és bizottsagait. A jobboldali vezeték azonban szembehelyezkedtek a kommunista javaslatokkal : megakadalyoztak, hogy a szakszervezetek az ellenallas kézpontjaiva valhassanak. — A fel-

szabadulis utéan a ~ a népi demokracia épitésének jelentés tamaszava valt. 1945—49-ben az SZDP jobboldali vezetdi igyekeztek a~ban sajat befolydsukat érvényesiteni és felhasznaélni azt a Magyar Kommunista Part ellen vivott harcukban,

és bar kisérleteik tébb helyen at-

menetileg megzavartak a munkdsegységet, a ~ a szocializmus épitését tamogatta. A felszabadulads utdn a ~ jelentéds

allomdsai

kongresszusai: (k6vetelte

az

voltak

a

XVI.

a

szakszervezetek

kongresszus

allamositasokat,

az

orszdgos

1945.

értékalld

dec.-ben pénz

meg-

teremtését, a foldreform megvédését), a XVII. kongreszszus 1948. okt.-ben (kidolgozta a szakszervezetek Uj helyzetébél

adéddé

feladatokat:

vezését, az ipari szervezkedésre

a munkaverseny

szer-

vald attérést, kovetelte a

reakeié eréinek 1953. febr.-ban

felszAmoldsdt), a XVIII. kongresszus (foglalkozott a szakszervezetek ujabb feladataival a termelés segitésében, valamint az alapszervezetek munkajanak eldétérbe helyezésével) és a

XIX.

kongresszus

1958.

febr.-ban.

Ez

a

mar-

xizmus—leninizmus tanitésdnak megfeleléen hatarozta meg a szakszervezetek helyét és szerepét a szocializmus épitésének idején, iranyt szabott a munkashatalom politikai és gazdasaégi erdsitésének tovabbi feladataihoz, a szakszervezetek munkajadnak megjavitasahoz, a téomegek kézétti befolyasuk ndveléséhez. (+még szakszervezetekh) — Irod. Erényi T.: A magyar szakszervezeti mozgalom térténete 1848—1917 k6éz6tt. 1956; Eréss E.: A magyar szakszervezeti mozgalom térténete 1919—1929 kézdtt. 1955 ; Sollner J.: A magyar szakszervezeti mozgalom torténete 1929—1939 kozott. 1956; Horvath J.: A magyar szakszervezeti mozgalom térténete 1939—1945 kézétt. 1956 ; A nemzetk6zi szakszervezeti mozgalom térténete kialakulasatél a masodik vilaghabortig. 1956 ; A magyarorszagi munkasmozgalom 1848—1948. 1—6. kétet. 1957—1960; W. Z. Foster: A vilag szakszervezeti mozgalmanak térténete. 1961; Erényi T.: A magyarorszdgi szakszervezeti mozgalom kezdetei. 1962.

Szakszervezeti

Vilagszévetség:

1945-ben

Parizsban

alakitott nemzetk6zi demokratikus szakszervezeti szévetség. 97 orszagban 107 millié tagot szamlal (1961). Felsé szerve a Szakszervezeti Vilagkongresszus, amely megvalasztja a Fétandcsot 6s a Végrehajté Bizottsagot. A F6-

tanacs valasztja meg a ~ Elnokségét és Titkdrsdgat. Titkarsagdnak székhelye Praga. Tanacskozé joggal tagja az ENSZ Gazdasagi és Szocidlis Tandcsanak. Elnéke

R. Bitossi, fotitkara L. Saillant. Harcot folytat a szakszervezeti mozgalom egységéért, sagi érdekeinek

védelméért,

jogokért, a nemzeti

a munkésosztély gazda-

a demokratikus

és gyarmati elnyomas

szabadség-

megsziinteté-

séért, a vilagbékéért. Megalakulasat kévetéen a szervezetben éles kiizdelem bontakozott ki a forradalmi demokratikus és a reformista iranyzat k6z6tt. A reformista vezetés alatt

alld

alakitotték

szakszervezetek

a

—+Szabad

1949-ben

kivaltak,

Szakszervezetek

és meg-

Nemzetkdzi

Szdvetségét. Ezutén kialakultak a ~. szakmdénkénti Agazatai. A Szakszervezeti Vilagkongresszusok (1949 Milanéd; 19538 Béces; 1957 Leipzig; 1961 Moszkva) kifejezték a vilag munkdsainak szolidaritasdét az imperialista

elnyomas,

a

gyarmati

ris politika elleni kizdelemben.

Szalamisz

164

a

habo-

— Irod. VerokI.:

viszonyok,

A Sz.

V. 1960; L. Saillant: .-A Sz. V. a vilag dolgozdéinak szolgdlataban 1945—1960. 1960.

Szakszervezeti

Vilagszévetség

Szakmai

Szovetségei :

egyes ipara4gak munkdsait nemzetk6zi szinten toméritd szervezetek. Tagsigéhoz tartoznak olyan orszagok munkadsai is, amelyeknek nemzeti szakszervezeti kézpontja nem tagja a —Szakszervezeti Vildgszdvetségnek. Az elsé Szakmai Szévetség 1949-ben alakult meg. 1961-ben tiz Szakmai Szévetség mtikédétt (Banyaipari; Elelmiszer-, Dohany- és Vendéglatéipari; Epité-, Fa- és Epitéanyagipari; Kereskedelmi; Kézlekedési; K6zalkalmazott ; Mezé-

és

Erdégazdasagi;

Pedagogus;

Textil-,

Ruha-

és Béripari; Vegyipari). Szaladin, Salah ad-Din (1138—93): kurd szérmazasu egyiptomi uralkodé, az Ejjubidék dinasztidjanak alapitéja;

ur.

1171—93.

1164-t61

Nureddin

sziriai

szultan

vezéreként harcolt Egyiptom ellen. 1169-ben magahoz ragadta a tényleges hatalmat Egyiptomban és 1171-ben felvette a szultan cimet. Nureddin halala utan 1174-ben hatalmat Sziridra is kiterjesztette. Harcban allt a jeruzsdlemi kirdlysdggal. 1187-ben fényes gyézelmet aratott a keresztesek felett Hittinnél (Palesztina), és még ugyanabban az esztendében elfoglalta Jeruzsalemet. Eredményesen szallt szembe a 3. keresztes hadjarat seregeivel is.

Szalaf6:

6tk.,

Vas

m.,

szentgotthardi

j. L:

580

(1960). Va. : Oriszentpéter. MGemlék jellega népi hazak. Szalai Istvan (1913— ): névényfiziolégus, egyetemi tanar, a bioldgiai tudomanyok doktora. A burgonya élettani és biokémiai problémaival foglalkozik. (Névény-

szervezettant gyakorlatok, 1957. Sarkany S.-ral kézésen.) Szalai Sandor (1912— _ ): filozéfus és szociolégus ; az MTA levelezé tagja. Munkasséga kiterjed a matematikai logika, lélektan stb. teriiletére is. (Tdrsadalmi valésdg és

tarsadalomtudomdny.) Szalajka-patak : a Biikk hg. Ny-i részén, Szilvdsvarad

kézelében. Mélyre bevagédott vélgye festéi szépségt meredek, erdés, sziklas hegyoldalakkal és mésztufagaétas

vizesésekkel (tetaratak). ja) Omlik. A létesitettek.

szalakéta,

~

kékcsdka

szalakétaalkatuak

A Ban-patakba (a Sajé mellékf.-

felduzzasztott

(Coracias

vizéb6l

garrulus

(Coraciiformes)

halastavakat

garrulus):

rendjének

a

-~félék

(Coraciidae) csaladjaba tartozé, cséka nagysdgu Tollazata vilagos kékeszold, hatén fahéjbarna.

madar. Mo.-on

sik- és dombvidéki erdékben gyakori. Rovarokat, békat,

pockot fogdos. Mezégazdasagi szempontb6l hasznos. szalalkali: ammoniumkarbamat (H,NCOONH,) és ammoniumhidrogénkarbonét (H,NHCO,) désszetételai — stitépor. Melegitéskor maradéktalanul illané anyagokra (ammonia, széndioxid, viz) bomlik szét, amelyek siités kézben a tésztat lazitjak. szalamandra (Salamandra): a farkos kétélttiek (Urodela) rendjének szalamandrafélék (Salamandridae) csaladjaba tartozé Allatnemzetség. Karcst, megnyult testti, gyikokhoz hasonldé Allatok. A foltos ~ (S. maculosa) fényes, fekete testét szabdlytalan alaku, aranysarga foltok tarkitjak. Mo.-on dombvidéki erdékben él. Csigdkkal, gilisztaékkal taplalkozik. Mirigyekben gazdag bére a szalamandrin nevi, mérgezé hatasi anyagot valasztja ki, amely nyalkahartyat érintve sulyos gyulladdst, esetleg vaksdgot okozhat. A fekete ~ (S. atra) az Alpokban él.

szalami: htsbdl és szalonnébdl kilénleges eljarassal késziilt téltelékes hentesdru. A téli~ sertéshust (mangalica) és szalonnat tartalmaz, a csemege~ban marhahus is van. Burkolasukra lébelet haszndlnak. A téli~ 30%

vizet, 19% fehérjét, 42—46%

zsirt és 3—4%

konyhasét

tartalmaz. A legtartésabb téltelékes hentesdru. ~t gyar-

tanak a Budapesti és a Szegedi Szalamigydrban. — Mo. 1949-ben 1004 t téli~t termelt, ebbdl 348 t-t exportalt ; 1961-ben a termelés 6493 t, az export 2924 t volt. Szalamisz, Salamis; Gérégo.-hoz tartozd sziget az Egei-tengerben,

Athén

kézelében;

93

km2.

L:

kb.

15 000. 15 km hosszi, 5—10 km széles. Alacsony, termékeny dombvidék; bortermé teriilet. — Elséként Homérosz emliti eposzaban, az Ilidszban. Az i. e. 6. sz.-

szalangana

szalasanyagok

165

ban Athén fennhatdésaga ald keriilt. Itt zajlott le a gorég— perzsa haboruk idején i. e. 480-ban a ~i tengeri iitkézet, amelyben a perzsa hajéhad stlyos vereséget szenvedett. szalangana (Collocalia esculenta) : a sarlésfecske-félék (Cypselidae) csaladjaba tartozd, fecske nagysagu madar.

I. Természetes

1, Névényi eredetti (celluléz alapi)

ktk., Baranya m., pécsi j. L:

750 (1960).

Vmh.: Székéd. Szalapa: 6tk., Veszprém m., siimegi j. L: 450 (1960). Va.: Otvés. Szalardi Janos (1601—66): erdélyi térténetird. Gyulafehérvari levéltaros, majd udvari tisztviselé volt. Siralmas magyar

kroénikdja

az

1526—1662

kézdtti

évek

—

sa, pamut

magtalanitasa,

len aztatasa,

tilolasa,

—

raffia gyékény eszpart6 fli stb.

fiiggenek. Altalaban

szi-

la4rds4guk nagyobb a természetes szdélakénal. A szintetikus ~ fajstilya kicsi (0,9—1,4 g/cm*). Héhatasra meglagyulnak és alakithaték, majd uj forméjukban régzithetok. Nedvességtartalmuk

(65%

vadselymek : tusah (tusza) yama-mai eria muga

B) Szervetlen

Asvanyi eredetti azbeszt

II. Mesterségesen A)

elddllitott szdlak

Szerves I. Regenerdlt

2. Szintetikus Polikondenzaciés termék Nylon 6 (perlon rézoxid (Bemberg, Cuprama) danulon, kapron, szilon) Nylon 66 (nylon) acetét (Aceta, Estron) poliamid 11 (Rilsan) triacetat (Arnel, Tricel) Névényi fehérje alapu: poliészter (Terylene) kukorica-zein (Vicara) Dacron

Celluléz alapui (mifiselyem): viszk6z

sz6jabab

_fdldimogyoré-arachin

(Ardil)

Polimerizdciés

relativ légnedvességben)

0—

5%. Gyorsan szdéradnak. Savnak, lignak tobbnyire jol ellendllinak. Penész, baktérium, moly nem kéarositja dket. Rohamos mennyiségi és minéségi fejlédésiiket gazdasagilag eldsegiti korlatlan felhasznaldsi teriiletiik, mert ruhazati, lakasberendezési, mtiszaki stb. cikkek tomegét gyartjak beldliik, éndlldan v. egyéb szdlakkal keverve. — TIrod. Horovitz—Jakab—Sés: Szintetikus szalasanyagok. 1957.

termék:

Allati fehérje alapu:

a) Egyszerti

kazein (Lanital, Triolan) Merinova) Latex alapu: gumi Aliginsav alapt alginat

poli vinilklorid (Pé-Cé, Thermovyl) poli-vinilidénklorid (Saran)

polimerek

poli-vinilidéncianid

(Darvan) poli-vinilalkohol (Kuralon, Mewlcn) poli-vinilacetat poli-akrilnitril (Orlon, ‘ Prelana) polietilén polipropilén (Moplen, Reevon) polisztirol (Styroflex) poli-tertafluoietilén (Teflon) b) Kepolimerek Vinilklorid-akrilnitril kopolimer (Dynel) Poliaddiciés termék: poliuretén (Dorlon)

B) szervetlen

fém tiveg salak

A mesterséges szdlgyartas elsé kisér-

mértékétél

Mirigyvaéladékok : valddi selyem

gerebe-

letei a hernydéselyem utanzdsdt céloztak. Alapanyaguk celluléz volt, késébb fehérjék. Nagy lépést jelentett a szintetikus tton eléallitott szdlak megjelenése. Ma mar tobb sz4z szintetikus szdlféleséget ismeriink, de a természetes celluldz alapu viszkéz szalnak gazdasd4gi okokbél még tovaébbra is nagy szerepe van. — A szintetikus ~ eldallitasat meggyorsitotta a természetes szdlak molekuldris szerkezetének megismerése kb. 30 évvel ezeldtt. A szintetikus titon eléallitott v. természetes polimerek molekulastlydt (8000-nél nagyobb legyen), a lancok hosszat_ (1000—5000 A), oldalkétéseinek szdmat, rendezettségét a szdlgyartas folyaman szabalyozni lehet. Az igy eldallitott szdlak fizikai tulajdonsdgai kémiai szerkezetiktél, ill. a molekulaszerkezet rendezettségének,

irényitottsagdnak

tehénszér ; prémes Allatok szére

kékusz Vegyes :

elsé-

nezése, hernydéselymen a gubo lefejtése stb.). — A mesterséges és szintetikus ~ gyartasanak lényege, hogy a szalképzésre alkalmas, megfeleléen elkészitett, folyékony halmazallapotu anyagot szalképz6 rdozsdn_ keresztiil préselik, majd ismét megdermesztik, megszilarditjak

(— szalképzés).

alapu) Sz6r6k: gyapju keeskesz6r6k : mohair kasmir teveszér teveféleségek szdre: lama alpaka vikunya lész6r

szizal (Agave) Gyiimdlesrost :

sorban Erdély — térténelmét targyalja. Az elsé okleveles forrdsanyagra tamaszkodé, nagyobb igénnyel irt magyar nyelvi torténeti munka (Kemény Zs. adta ki Pesten 1853-ban), foleg a 16—17. sz. forduldjarél k6z6l nagy értékii adatokat. szalasanyagok : a textilipar nyersanyagai; fonal eldallitasara alkalmas szélak, rostok. Az elnevezés az anyag kiils6 megjelenési formajara utal. A szdlak lehetnek rovidek (10—300 mm) és (gyakorlatilag) végtelenek. Vastagsaguk 2—200 pw. Kiilséleg egy sejtbél allénak latszanak, de pl. a gyapjuszdlat a harom kutikularétegb6l 6sszetevéd6 pikkely burkolja, ezen beliil kb. 90 yw hosszu és 4—6 ww vastag orsdsejtekbél all; az utobbiak fibrillikra és tovabb mikrofibrillakra bonthaték. A mesterségesen eldallitott szdlak végtelenek v. megfeleld hosszra daraboltak. Vastagsaguk tetszélegesen szabalyozhato. — A névényi rostok sejtkétegekb6l tevédnek éssze. Hosszuk és vastagsaguk feltardsuk mértékétdl fiigg. Altaldban a sejt hossza 1—250 mm, a rosté 300—500 mm. — A természetes szalak, rostok a névények valamely részében (szar, levél, magtok stb.) v. allatok bérében (gyapju, szor stb.), mirigyében (hernydselyem), v. k6zetekben (azbeszt) talalhatédk. Egyesek fejlédését az ember nemesitéssel, keresztezéssel jobb mindség v. nagyobb hozam érdekében némileg befolyasolni tudja. Feldolgozasuk elétt elékészitést igényelnek (gyapju mosa-

2. Allati eredetti (fehérje

Magszalak : pamut kapok Hanesrostok : len kender juta rami kenaf (Hibiscus) kanatnyik (Abutilon) Szerkezeti rostok : manilakender (Abaca)

A D-azsiai szigeteken él. Tengeri moszatokbdl és levegén megszilarduldé nyalabol készitett fészkéb6l a helyi lakossag levest f6z. (+ még eheté fecskefészek)

Szalanta:

eredetti szdlasanyagok

A) Szerves

Miiselyemszdl-termelés 1938

Orszag

Vilagtermelés

ebbél:

1959

ezer

......c.00esene

453

1098

LOSSES Aes Bore COMODO eID coe

|

AB DOIE a paipainste esa) geae a)stam BAe cacktincs manele meas Nagy-Britannia® ............. OUACTD Smear are tessa iss eyetae eae

| |

97 ; 46 46

65e

|

SHEATICIAQ. sie6 a)cteae isso.cenleeieesrs IE OMPATACIG fans etetorestie! oisiain sav ioie7s

| \

28 9

| |

53 32

4

i \

27 26

INBVAG aah oo soon dpeupn icncns

IAD eae oc COUCROR TOD COC IBYaia teen el ce sieeve suele eetties

117

5

Kamada vast steist.. stc.ckiew oles

Weng yelOspamcis civic

Tndiaveei

OsehsZlovakian

Spanyolonatinc

eovsieetets

a, Pen OCe tn ecicice gyaciwele sicker teak

hides siennaoe

MO carts te xs cts MORE FAT 6

6 :

1960

tonna

|

1139

335

296

116 93 81 74

6 2

1 0,05

| |

73)

|

|

ole

|

a

20

143 106 85 81

cb) 55 34

28 30

20

22

16

21

14

oie (Re

|

|

al

15

16 0,7

Megjegyzés : Celluléz alapt (viszk6z, rézammonium, nitrocelluldz és acetat) vegtelen szal; az adatok nem tartalmazzak a celluléz alaptfonalakat, a hulla-

dékot és kiilén megjegyzés hij4n a szintetikus sz4lakat (nylon stb.). Az orszdgok az 1959. évi termelési terjedelem sorrendjében. Az adatok kerekitettek. a) Nem celluléz alapu (szintetikus) c) Csak SgZo Paulo termelése.

szdlakkal egyiitt.

5) Egész Németo.,

Szalasi

Szintetikus —

ase

szdlak 1948

Wildgtermelés ebbdél:

Fe...

sess ues

Nagy-Britannia NSZK Franciao. Olaszo.

cn eMOH 8 cee ee Gis cats

BIG EMCICL GoaccadoudcrOUDe anon IDENYIATNOl ew aNcoo ddd DODO ON

TROIS, isin cere

SV Al Cie

oee eee

eery rare rieeciee siele.s

=

1959

Er

AOSV Ar Ake RIGO AOO sO OI ho Japan

Peel

termelése

Orszdg

7 anadan

szalképzés

166

1960

80

34,0

577

709

30,0 .

292,7 80,8

307,2 83,8

0,6 0,2 0,6 0,2

39,9 38,4 32,6 25,5

60,9 52,2 45,3 34,3

c

7,0 6,5

Geil 7,8

.

5,0

6,7

0,5 1,2

13,6 13,5

0,2

20,4 16,5

a

TA

Megjegyzés: Az adatok a nem celluléz alapti miisz4lakra, mint nylon, perlon, Saran stb. vonatkoznak, tivegszilak nélkiil. Az orsz4gok az 1960. évi termelési terjedelem sorrendjében.

55-ig az Allami Balettintézetben tanitott. Késébb a milanéi Scala balettmestere.

Szalay Laszl6 (1813—64) : kivalo jogasz, publicista és torténetird, az MTA tagja. Nemesi hivatalnokesaladb6l szarmazott. Jogot végzett, de az iigyvédi vizsga utan szépirodalommal prébalkozott. Kisebb frasaiért az MTA mar 1836-ban levelezé, 1838-ban rendes tagjava valasztotta. 1836—40-ben tobb utazdst tett Kézép- és NyEurépaban. Hazatérése utdn publicisztikai tevékenységet fejtett ki, és részt vett az aj biintetd eljaras kidolgozasaban. 1844—45-ben, Kossuth utdn egy évig a Pesti Hirlap

szerkesztéje volt, hamarosan a — centralistdk egyik vezetéje lett. 1848-ban a Batthydny-kormdny igazsagiigy-

Dedk Ferenc a kodifikald osztaly élére Allitotta. 1848—49-ben a forradalmi magyar kormany k6évete volt Frankfurtban, majd Parizsban és Londonban.

roinisztere,

A szabadsaghare bukaésa utin Svajcban telepedett le, ott irta legnagyobb mtivét, Magyarorszdg térténetét (6 kotet. Lipese és Pest, 1852—62) ; csak a 18. sz. elejéig terjedd rész késziilt el. A kézépnemesség ideoldgiai hanyatlasat tiikrézi. 1855-ben hazatért. 1861-t61 az MTA fétitkara, az

Szalasi Ferenc (1897—1946) : a mo.-i fasiszta + Nyzlaskeresztes Part — hungarista mozgalom vezetdjo. Nyugalmazott vezérkari é6rnagy volt. 1944. okt. 15-én a hitlerista fegyverek hatalomra segitették, 16-an Horthy miniszterelnokké nevezte kis atadta neki az allamf6 jogait is, és ezzel Mo.-ra szabaditotta a nyilas rémuralmat. A Népbirésag mint haborts fébuanést halalra itélte és kivégeztette. — TIrod. {tél a térténelem. A Szdlasi-per. Szerk. : Abraham—Kussinszky. 1946; Rozsnyai A.: A nyilas rémuralom. 1962.

szalastakarmanyek : a szarvasmarha, a lé és a juh legtermészetesebb, legolesébb témegtakarmanyai. Nydron zolden etetik, télire szénava szaritjak v. sildzdssal tartd-

sitjak. Sok nyersrostot tartalmaznak. Kezdetben a természetes gyepek (legelék és rétek) termése volt az egyedili szdlastakarmany. Késébb a szantdféldi ~ valtak

mindinkabb jelentéssé. Ma a szantdéfdldeknek

kb. 1/,-én

termesztenek ~wat. A szantdoféldi ~ kéziil féként a sok emésztheté fehérjét tartalmazé pillangésvirdguak értékesek, melyeknek talajgazdagité hatasuk is jelentés. A nem pillangésok (csalamadék, cirokfi stb.) nagy tomegt, szénhidratban gazdag takarmanyt adnak. Ide sorolhaték a zéldtakarmanyok,

a szénak, a szalmak,

a polyvak, a torekek, a héjak és a lombtakarmanyok is. — Trod. Székely—Téth: Sz. termesztése. 1961. Szalaszend : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

m., encsi j.

L: 1160 (1960). Vmh.: Méra. — Gotikus ref. temploma mttiemlék (15. sz.). Szalatnai Rezsé (1904— ): ird, irodalomtérténész, mufordité és publicista. A két vildghdbort kézétt jelentés szerepet jatszott a szlovakiai magyar értelmiség haladé mozgalmaiban (Sarlé stb.), egyik megteremtédje volt a esehszlovak—magyar irodalmi kapcsolatoknak. Feldolgozta PetéfiSandor pozsonyi és Juhasz Gyula szakolcai tartézkodasanak esoményeit és Moricz Zsigmond szlovékiai kapcsolatait (Juhdsz Gyula Szakolcdn, 1940; Méricz Zsigmond Szlovdkiaban, 1943 ; Petéfi Pozsonyban, 1954;

Juhasz Gyula hatszdz napja, 1962). Regényt irt Kempelen Farkasrél

(Kempelen,

a vardzslé,

1958). Sokat

forditott

és antolégiat adott ki a cseh és szlovék irodalombdl. Szalatnak : 6tk., Baranya

m., sasdi j.

L: 760 (1960).

Juhtenyésztés. Szalay Andrés (1857—84): cipészmunkas. Frankel Led Mo.-rél valé tavozdsa (1883) utan a Magyarorszdgi

Altalénos Munkdspart megalkuvé vezetésége ellen fellépé forradalmi szocialista ellenzék vezetdje. Az 1883—84-ben megjelené Népakarat c. ijsag szerkesztéje volt. Radikalis politikai nézeteit anarchista tanitasok tették zavarossé. 1884-ben betegagyabol hurcolta el a rendérség. Elfogatasa utén hamarosan meghalt. Szalay Karola (1911— ): balett-tancosnd. 1930-t61 az Operahaz szé6létancosndje volt. Kivalé alakité képességér6l volt hires. Utolsé sikerét 1946-ban Bartdk A csoddlatos mandarin c. tancjatékaban aratta. 1950-t61

1861-i orszaggytilésen

felirati

parti

képviselé

volt.

—

Sok kisebb térténelmi munkaéja kézitil emlitést érdemel : Magyar térténelmi emlékek (Bethlen Miklés énéletirasaval), 5 kétet. 1856—65; Verancsics Antal minden munkdi, 7 k6dtet. 1856—65 ; Adalékok a magyar nemzet térténetéhez

XVI. sz.-ban. 1859; Leveleit 1913-ban testvérének unokaja, ~ Gabor adta ki. Szalay SAndor (1909— _): fizikus, egyetemi tanar, az MTA

Jevelezé

fizikAval,

tagja, Kossuth-dijas.

nevezetesen

kis energid4j

Kisérleti

atommag-

magfizikai reakciék-

kal, béta-spektroszképi4val és gyenge kélesénhatésokkal, valamint a mo.-i kézetek és természetes vizek radio-

aktivités4val foglalkozik. szald6 : -egyenleg Szalehard, 1933-ig Obdorszk:

(OSZSZSZK),

kikétév. az SZU-ban az Ob f. torkolatanal. A Jamal-Nyenyec

NK székh.-e. L: 22 000 (1959). Nagy halkonzerv-kombinat. Faipar, hajéjavités. Haldszat. Vasut a Pecsoravidékre (Vorkutaba).

szalerdé : magrél

kelt faegyedekbél

4llé erdé.

Igy

nevezik a csemetékkel telepitett erdéket is, mert a cseme-

téket is magrol nevelik. szalfa : a ledéntés

utan legallyazott,

de fel nem

dara-

bolt, egészében meghagyott fatorzs. szalhizas : textilipari célra alkalmas szdlasanyag eldAllitdsa linearis szerkezeti makromolekulds anyagokbdl. (Bévebben — szdlképzés.) szalicilsav, acidum salicylicum (lat.>, orto-omi-benzoesav,

C,H,(OH)COOH: fehér, ti alaki, 156 C°-on olvads, kristalyos anyag. Hideg vizben alig, forré vizben jobban oldédik. A legegyszertibb aromas —oxisav. Fenolos hidroxil-csoport van benne (—fenolok), ezért ferrikloriddal szinreakciét ad. Sdi és észterei a szalicildtok. Antiszeptikus hatdsa miatt nagy mennyiségben hasznalj4k élelmiszer-konzervalasra. Fontos kiindulédanyag

a szine-

z6k- és a gyégyszergyartésban. Legnagyobb mennyiségben a gyégyaszatban igen elterjedt szarmazékainak eldéallitdsdra haszndljAk. Az aszpirin acetilezett ~. Vizben rosszul oldédik. Vizben j61 oldéd6 kalciumsdja kalmopirin

néven gyégyszer. A ~ amino-szdrmazéka a PAS (paraamino-~) néven ismert tuberkulézis elleni gydégyszer. A ~at fenolbdél gyartjak. szali frank dinasztia: a szdli frank torzsbél szdrmazoé német kirdlyi, ill. esaszari uralkodéesalad, amely 1024-tél

1125-ig volt hatalmon. Ose + Konrdd lotharingiai herceg volt, aki

955-ben

az

augsburg:

ellen harcolva esett el. Tagjai:

dtkdzetben

a magyarok

(ur. 1024— 39), III. Henrik (ur. 10839—56), IV. Henrek (ar. 1056— 1106), V. Henrik (ur. 1106—25). Szalka:

6tk., Tolna

II. Konrad

m., bonyhadi

j. L:

600 (1960).

Vimh.: Méesény. Erdégazdasag. szalképzés, szdlhizdés: miszdl kialakitdsa linearis szerkezetti makromolekulés anyagbol. A szdlak készitése rendszerint két szakaszban térténik. Elészér a folyékony

167

Szalkszentmarton

halmazallapotu

szalmacelluléz

(oldott v. 6mlesztett) anyagot az e célra

és a vizet a farész, a szerves anyagokat a hdncsrész szallitja.

szolgal6 berendezés fején (szdlképzd rézsa) keresztii] nyomva, szalla alakitjdk, majd a hitéssel, az olddszer elparologtatasdval v. kicsapassal megszilarditott szdlat erés nytjtdsnak vetik ala. A szalképz6 fej] rendszerint

a tapanyagraktarozast a faparenchima, a szilarditast a farost végzi. A hancsrészben a szerves anyagokat a > rosta-

nemesfémb6] késziil és szamos, szabad szemmel alig észlel-

heté kicsiny nyilas van rajta. A szalképz6 mtanyagokat v. ugy viszik folyékony halmazallapotba, hogy megfelelé oldészerben oldjaék (a nem oldédéakat elézetesen vegyi valtoztatassal

oldhatéva

teszik),

v.

ugy,

hogy

meg-

olvasztj4k. Az oldatbél szal kétféle moéodon Allithatd el6: nedves v. szdraz ~sel. Nedves ~kor az oldatot szalképz6 fejb6l kicsapé fiirdébe viszik, amely a szalképzé anyagot koaguldltatja ; szdraz ~kor a szallal szembe-

dramlé megfelelé hémérsékletti levegd v. oxigénmentes gaz pdrologtatja el az oldészert. A megolvasztott mitianyagbél huzott szdl levegével lehtitve szilardul meg (olvadékos ~). Nedves eljarassal késziil pl. a viszkdézmiisz4l és a réz-mtiselyem, szdraz eljarassal az acetatselyem ; olvadékos ~sel gyartjak a poliamid és poliészter szélakat. — A~ soran a szalképz6 anyag fonalmolekuléai kiegyenesednek, és pdarhuzamosan helyezkednek el. Ek6zben olyan kézel keriiInek egymashoz, hogy hidrogénhidak alakulhatnak ki kéztiik. Emiatt mechanikai tulajdonségaik nagymértékben megjavulnak. Szalkszentmarton

: 6tk., Bacs-Kiskun

m., dunavecsei

j. L: 3660 (1960). Buza-, cukorrépa-, zdldség-, gyimdles-, szélétermelés, juhtenyésztés. Petofi lakhelye 1845—46ban. A késéklasszicista stilusi Tanacshaza mtemlék. szallitas: termékeknek termel6 tizemen belili v. izemek k6z6tti helyvaltoztatasa, valamint a készterméknek a fogyasztds helyére torténé eljuttatasa. F6 agai: a vasuti,

k6zuti, belvizi és tengeri, légi 6s csédvezetéki ~. (> még hézlekedés, — szdllitmdnyozis) Tagabb értelemben személyek szallitasat is feldleli. szallitasi

szerzédés:

szerzé6dés,

amelyben

a

szallito

valamely dltala eldéallitott v. beszerzett termék meghatdrozott idészakban, térténé Atadasara, a megrendeld pedig annak dtvételére és dranak megfizetésére vallal kételezettséget. A szocialista szervezetek (a mezdgazdasagi termelészévetkezetek kivételével) a népgazdasdgi terv megvalésitasdat szolgélé termékforgalom lebonyolitasdra egymassal ~eket kételesek kétni. — Irod. Szallitasi szerzédések a gyakorlatban. Szerk. : Aczél—Gorgey—

Kardtson—Ujlaki. 1953; Krémer M.: A szallitasi szerz6dések és a népgazdasagi tervezés. 1955. szallitmanyozas : meghatarozott dolog (aru) szallitasaval kapesolatos kereskedelmi tevékenység. A szdllitmdnyozd (fuvarozo) gondoskodik arrdél, hogy a szerzédés szerint szaéllitdsra atadott dru rendben megérkezzék rendeltetési

helyére ; kiilkereskedelemben

az drut vam-

kezelteti, sziikség esetén raktdrozdsdrdl is gondoskodik. (+ még fuvarozds, fuvarozdsi vdllalat) szallitéesiga : Omlesztett anyagok legfeljebb 50—60 m tavolsdgra torténé szdllitasdra haszndlatos berendezés. Az anyagaramot a csiga csavarfeliilete tolja elére a valyuban.

szallitéesé : forgd csdé, amelynek belsé feliiletén menetek helyezkednek el. Uzembiztos, mert mozg6 alkatrész a csében

ninesen. Széllitas kézben

keverést, hitést, sza-

ritdst is végez. Nem ragadés, kényes anyagok szallitasara alkalmas. Omlesztett és darabaéruk folyamatos szallitészalag: 4ramban tortén6 szallitdsdra szolgélé, hajlékony hevederen vy. esuklés tagokon szallité berendezés. A szallitdelem szerint megkiilénbéztetimk gumi-, acél- és sodronyhevederes, tovdbbaé csukléelemes ~ot. Legelterjedtebb a gumihevederes, ahol szallitéelemként szévetbetétes gumihevedert alkalmaznak. Legfontosabb részei a hajtédob, feszitédob, szalaggérg6k, terel6dobok. A szalaggéorgék elrendezése szerint sik 6s vélyus szalagot kiilénbéztetiink meg. Beépitett és hordozhaté kivitelben késziil, az 4ruk 25°-os ferde szallitaséra. — vizszintes v. maximum Irod. Zakarids Z.: Szdllitészalagok. 1952. a felsébbrendii névények szallité6 szévetrendszer: testében kifejlédé fa- és hancsrész. A szervetlen anyagokat

A farészben a viz szallitasdt szamos > tracheida, — trachea,

esé szallitja, a kisérdsejt és a hdncsparenchima raktarozza ; a hanesrost szilardit. (+ még edénynyalabok) szallitétartaly, container [kontéjno] : legalabb 1 m? térfogatu, tartds csomagoldeszkéz. Egyes aruféleségek -—>darabdruként valéd szallitdsdra hasznaljdk. A k6zonséges (univerzalis) ~ mellett haszndlatosak

specidlis (htité, tej stb.) ~ok is. szalloda, hotel: uzletszerii vendéglatas

céljabdl

fenn-

tartott intézmény ; kilféldieknek, turistéknak, atutazdék-

nak stb. szallast és kiszolgalast biztosit. — hegyi Gy.: Szdllodai ismeretek. 1962. Szdllodék

legfontosabb

adatai

Irod. Rézsa-

Magyarorszdgon

(1961)

OrszAgosan | Budapesten Szallod4k sz4ma Féroéhelyek sz4ma Vendégek sz4ma ...eusscencseves ebbél: KGMHOldiek +......cecceeeereenene Atlagos tartézkoddsi idé (map) .... ebbél:

IRUOldisk:

|

238 15 715 1 400 233

19 3 580 412 173

274 856

167 878

ete craone at eee

2,2

2,4

3,2 |

3,4

Megjegyés: Osak a ténylegesen nyitvatarté egységek adatai. kal, motelekkel és turistahazakkal egyiitt, az 1961. aug.-ban budapesti Royal Sz4ll6 adatai nélkil.

szalléige:

Aaltalanosan

elterjedt

idézet,

Fogadékmegnyilt

amelynek

eredete, szerzdje ismeretes. Jellemz6 sajatossaga a gondolatok révid, tomor kifejezése. Alakja szerint lehet teljes mondat (Vérésmarty : Lesz még egyszer tinnep a vildgon !),

jelzés szerkezet (gordiusicsomd), igés kapesolat (Canossat jar). Legtébb esetben az irodalombdl v. térténelembol ismert személlyel v. eseménnyel van kapcsolatban. szalma:

a

szemtermésiikért

termesztett

ndvények

eséplése utén visszamaraddé szar és szarrészek gytjt6neve ; sztikebb értelemben csak a gabonafélék (— gabona) szarara vonatkozik, tagabb értelemben a hiivelyesek, pillangés takarmanynovények, fifélék szarara is. Fehérjetartalma esekély, rostban gazdag. A gabona~k koziil a tavaszi vetéstiek tapértéke kb. kétszer akkora, mint az észieké, ezért takarmdnyozasra hasznaljak, foként juhok szamara. Takarmanyszik években liggal v. anélkiil 2—6 atm nyomason fézik v. gézélik (feltards) ; eredményeként tapértéke 2—3-szorosara n6. Javul az emészthetésége akkor is, ha fézés helyett natronlugban aztatjak, v. mésztejjel kezelik. Legaltalanosabban a ~t istadlléban tartott dllatok almozdsara (—alom, 1.) hasznaljak mivel szaraz, meleg fekvéhelyet biztosit az Allatoknak, és j6 nedvszivé tulajdonsaga van. Az uriilékkel keveredett alom tragyazdsra alkalmas. A ~bol az istallétragyaéhoz hasonléd szerves tragya is készitheté ugy, hogy nagy mennyiségii vizzel (100 q ~hoz 300 hl viz) elkorhasztjak, ill. elrothasztjak, majd mindségének javitasa érdekében nitrogénmtitragyat kevernek hozza és leféldelik. 3—4 hénap alatt az istalldtragydhoz hasonlévaé érik. Régebben, féként a rozs~t, jd hdszigetelése

miatt,

tetédfedésre

is hasznaltak.

Mo.-on

a cellu-

lozgyartds egyik fontos nyersanyaga (—szalmacelluldz), de a hazi- és a butoripar is hasznositja. szalmacelluléz: gabona- v. rizsszalmabdl eldallitott papiripari (féként irodai papir gyartdsdra alkalmas) nyersanyag. Gydrtdsakor a gabonaszalmakbdél a celluldz kiséréanyagait, elsédsorban a lignint liggal (mésztej, natronlig), kalcium- v. natriumszulfittal, luggal és natriumszulfiddal v. liggal és kldrral térténd feltardssal kioldj4k. A feltérdst melegitéssel és rendszerint nyomas alatt végzik ; a nyers cellulézt fehéritik. A ~ jelentdésége hazankban is 4llandédan névekszik, mivel faban szegény vidékeken is lehetévé teszi a papiripar fejlesztését.

Jelenleg még esak a Szolnoki Papirgyar (1954 dta) termel ~t (1960-ban 4786 t), mely kb. 2%-a a mo.-i papir-

gyartas nyersanyaganak. ATI. 6téves terv soran Dunatijvarosban

is épiil ~gyar.

szalmadarazsak

(Cephidae):

a

hartyasszarnytiak (Hymenoptera) rendjének egyik csaladja. Larvaik gabonafélék szaraban fejlédnek. Karosak. Legismertebb faja a kézénséges szalmadardzs (Cephus pygmaeus) ; ragasa kévetkeztében a gabonaszar eltérik, a szemek nem tudnak kifejlédni. Szalmas Piroska (1898—1941): zongoramtivészné és pedagogus, a munkésmozgalom harcosa, a rola elnevezett Szalmds-kérus alapitédja (1930). Kérusa, melyet halalaig vezetett, a munkdaésmozgalom fontos kulturaélis intézménye lett, mtisoran mozgalmi dalok mellett politikai szatirak is szerepeltek. Bemutatta Sosztakovicsnak az 6téves tervroél irt kézismert kérusdt is. Zenés szinpadi szatirdkat,

ként

zenésitett

kérusmtiveket,

meg

Jédzsef

dalokat

irt.

Elsé-

Attila-verseket.

Szalmateres: 6tk., Nograd m., szécsényi j. L: 570 (1960). Va.: Szécsény. szalmavirag (Helichrysum): kétsziki, a fészkesek (Compositae) csaladjaba tartozd névénynemzetség. A fészekpikkelyek szarazak, hartydsak, szinesek, s ha a viragot levagjék, nem valtoznak. A homoki szalmagyopdr (H. arenarium) vadon termé. Nyilé virdgai drogul szol-

galnak. Tébb faja disznévény, pl. a szalmardzsa v. ~ (H. bracteatum). szalmiak : az amméniumklorid (NH,Cl) régies neve. szalmiakos elem: — Leclanché-elem szalmiakszesz : — amménia (NH,) vizes oldata. Kiilénb6z6 toménységben keriil forgalomba. A tomény ~ rendszerint 25%-os; a bért marja. Nyitott edénybél az NH, gaz alakjaban a levegdébe tavozik, ezért kellemetlen, kéhoégtet6 hatasu.

A megivott ~

halalt is okozhat.

szalon, salon : 1. fogadészoba, tarsalgészoba.

—

2. magdnhaznal rendszeresen dsszejév6 politikusok, irdk, mtivészek kore. — 3. néidivataru-iizlet, szépségapold iizem, olykor mas tizletek elékelésk6d6 neve is. Szaloniki, Thesszaloniki : kikét6v. Gorégo.-ban (Mace-

dénia), Vardar-f. dohany-,

az

Szalvai

168

szalmadarazsak

Egei-tenger torkolatahoz.

b6r-, fém-

partj4n, L:

a ~-dbélben,

226 200

(1954).

és textil-kézmtiipar.

Vastiti

kézel a Malom-, csomo-

pont. Elénk kereskedelem. Egyetem (1926). Repiilétér. — Fennmaradtak dkori erdéditményei, valamint tdbb, a 4—14, sz.-bdl szarmaz6 bizanci templom, hires freskékkal és mozaikokkal. szalonka (Scolopax rusticola rusticola): a lilealkatuak (Charadriiformes) rendjének ~félék (Scolopacidae) csaladjaba tartozéd madarfaj. Testes, z6mok termett, feketés szinti. Hosszu, egyenes csére alkalmas a fdld

Szalonna: 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., edelényi j.. a Bodva volgyében. L: 950 (1960). Mészkébanyaszat és mészégetés. — Roman stilusu ref. temploma mttemlék. szalonnabogar-félék, porva-félék (Dermestidae): a bogarak (Coleoptera) rendjének mindenevék (Polyphaga) alrendjébe

tartozd

allatesalad.

Szalonnaban,

bérékben,

prémekben, kitémétt muzeumi allatokban kart tevé rovarok. Leggyakrabban fordul elé a szalonnabogar (Dermestes lardarius), az igazi muzewmbogdr (Anthrenus museorum) és a szticsbogdr (Assagenus pellio). Szalontai Gyorgy (17—18. sz.): végardéi bird, a

> hegyaljai felkelés egyik vezetdje. szalontanc : —tdrsastanc szalonzene : eredetileg a szalonok

(az irdk, mtivészek,

tuddésok stb. gyiilekezéhelyei) magas szinvonalu, komoly

zenéje (ilyennek tekintheték pl. Chopin zongoramitvei is). — A19. sz. folyaman a kénnyii, tobbnyire szentimentalis

v. tance jellegti, esztétikailag kevésbé értékes zenemtivek megijelolése. Jellegzetes képviseléi : Godard, Wieniawsky, Moszkowski,

Simonetti

stb.

szalonzenekar : kisméretti eldaddegyiittes, melynek szdlamai szdélisztikusak (csak egy-egy muzsikust foglalkoztatnak). Osszetétele: zongora (v. harménium), hegedti, gordonka, iitéhangszerek stb. Kénnyt, szorakoztaté zene, operaegyvelegek, tn. szalonzene eldadasara szolgal. ;

szalpak primszdmtételt is ilyen mdodszerekkel bizonyitottak be elészér. Specidlisan geometriai médszereket hasznél fel a geometriai ~. — Az algebrai ~ az algebrai egész szdmok (—algebrai egyenlet) k6rében felmeriilé analog problémak megoldasaval foglalkozik. — Irod. I. M. Vinogradov: A sz. alapjai. 1953 ;. Erdés—Suranyi: Valogatott fejezetek a szamelméletbél. 1960.

szamelméleti

fiiggvények:

fiiggvények,

amelyeknek

— értelmezési tartomdnya a pozitiv egész szamok dsszessége. Szdmelméleti fiiggvény pl. a faktoridlis. Egy f (x) szamelméleti fiiggvény multiplikativ, ha teljesiil az f(ab) = f(a) f(b) egyenléség minden olyan a, b szamparra, amelyek legnagyobb kézés osztdja 1. Ilyen pl. az un. KEuler-féle g figgvény: gm (a) az a-nab kisebb a-hoz relativ prim természetes szamok szama. Ha

a-nak

1,

Di)

Po, -- +, Pp ® kiil6nb6zé primosztdi, akkor

1 a) Px

1 ia P2

ee

1 (ee) Pn

szamla

170

szamla: 1. részletes elszamolas valamely munkardl, szolgaltatasrol v. aruszallitasrdl, a fizetendd dsszeg feltimtetésével. — 2. > kényvvitel szamlalo : —-tért szamlalécsé : 1. (atomfizika) részecskék szimldlasara hasznalt eszkéz (+még Geiger—Miiller-szdmldlécsé és > proporciondlis szdmldlé). — 2. impulzusok szamlalasara alkalmas elektroncs6.

szamlalé jelfog6 ; elektromos impulzusok szamldlasdra alkalmas késziilék, amelyet pl. telefonbeszélgetések szamanak mérésére alkalmaznak. Elvi mfiikédése a kévetkez6: a —jelfogd a tekercsébe juto 4ram hatadsdra egy mozgo nyelvet huz magahoz, és ez egy > kilincsmu segitségével az un. szamkereket egy meghatarozott nagysagu szoggel, altalaban 36°-kal elforgatja. Tiz ilyen impulzus utdn a szamkerék egy teljes korforgast végez és egyben ismét 36°-kal elforgat egy masik szimkereket stb. A szamkerekeken leolvashat6 az impulzusok szama. szamnéyv, numeralia (lat.): az a szofaj, amely az é16lények, élettelen targyak, elvont dolgok mennyiségét, ill. a sorban elfoglalt helyiik szamat jeloli meg. Lehetnek hatdrozott sedmnevek pontosan meghatdérozott mennyiségek, sorrendi helyek megjeldlésére és hatdérozatlan szamnevek a csak hozzavetdéleges mennyiségek kifejezésére (sok, kevés, elég). A hatdrozott ~ fébb fajai: a té~ ({cardinalia) magat a szamot nevezi meg (egy, nyolc, husz) ; a sor~ (ordinalia) a dolgoknak a sorrendben elfoglalt helyét jeléli meg (els6, nyoleadik, huszadik) ; a tort~ (fracta) azt jeloli, hogy az egész felbontasabol eredé tort egységbol hanyat kell venni (egyharmad, 6tnegyed, nyolcad). Szamo: a Ny-i szlavok els6 ismert korafeudalis allamalakulata a 7. sz.-ban, magaban foglalta a késébbi Csehés Morvao., Szlovakia, Karintia és Krajna, valamint Pan-

nonia teriiletét. Alapitdja Szamo fejedelem (623—658). A fejedelemség eredményesen harcolt az avarok és a frankok ellen, de Szamo fejedelem halala utan szétesett. szaméca, fdldieper (Fragaria): a rozsafélék (Rosaceae) csaladjaba tartozé novénynemzetség. Télgyesekben, vagasokban nalunk 3 faja gyakori és tomeges. Bogyoszeri, nedvdus, joizti piros terméséért szamos kulturfajat termesztik. Legismertebb a nagy termést, Amerikabol szarmazo, termesztett anandsz~ (F. ananassa); ezt a kéznyelv helytelentil —-epernek nevezi. A kerti ~ (F. moschata) és a csattogé ~ (F. viridis) erdei tisztasokon, eserjésekben gyakori. Az erdec~ (F. vesca) kedvelt vadgyuméles, levelét népi gyégyteanak hasznaljak. Vadon term6 alakjabol szamos termesztett fajtat allitottak eld. Termesztési koriulményei megegyeznek az anandsz~éval. Mo.-on

1959-ben

2,4 ezer kh-on

termeltek ~t.

Termés-

mennyisége 1960-ban 4,9 ezer t-ra volt becsiilheté. — Irod. Pethé T.: A sz. termesztése. 1958 ; Mohacsy— Porpaczy: A sz., malna és szeder termesztése. 1959.

szamojédek:

az

SZU

EK-eourépai

és

E-szibériai

teritletein 616 —+nyenyecek (25 000, 1959), nganaszanok (700, 1959), szelkupok (4000, 1959) és enyecek (kb. 300) osszefoglal6 elnevezése. Rénszarvastenyésztésb6l, halaszatbol és vadaszatbol

élnek, sajatos monda-,

szokds-

és

hiedelemvilaguk van. A szamojéd nyelveken beszélnek. A hivé ~ részben animistak, részben pravoszlavok. szamojéd nyelvek : a finnugor nyelvekkel egyiitt az —+urali nyelveket alkoté nyelvesoport. A Jeges-tenger partvidékén a Fehér-tenger és Katanga-6b6l k6zétti teriileten 616 mintegy 30 000 szamojéd beszéli. Eszaki és déli csoportra

oszlanak.

BEszaki ~:

a —>nyenyec

nyelv

(jurak szamojéd), az Ural, a Jenyiszej folyéd és a Jegestenger hatarolta tundrakon, az > enyec nyelv (jenyiszej szamojéd), a Jenyiszej alsé folydésd4naél, a > nganaszan nyelv (tavgi szamojéd) a Jenyiszejtél keletre. Déli~: a — szelkup nyelv (osztjak szamojéd) az Ob felsé szakasz4nak és mellékfolyéinak kérnyékén, a kamaszini szamojéd nyelv (szajani szamojéd) a Szajani-hegység lejtéin ; ezt a torék nyelvek erésen hattérbe szoritottak, Kai Donner finn kutat6 szerint 1914-ben mar ecsak 8 személy beszélte. Ma mar kihalt~ : motor, karagasz, koibal, szojét. —

Az

Szamoskézi

urali alapnyelvtél az i. e. 4. évezred koriil elszakadtak, nyelvi egységiik az 1. e. 1. évezred kézepén bomlott fel. Agelutinalé nyelvek; szdokinesiikben, nyelvtani felépitésiikben sok a hasonldsag. A nyenyec és szelkup nyelvek frasbeliséggel rendelkeznek, a > cirill trdst hasznal-

jak. Legkivalébb kutatéjuk a finn M. A. Castrén volt. Szamojlova, filmszinészné,

Tatjana (1984— a Majakovszkij]

): szovjet szinészné, Szinhaz egyitittesének

tagja. Ismertebb filmjei > Szdllnak a darvak, Az el nem kildétt levél, Alba Regia. szamolégépek : a szamolas alapmtiveleteit mechanikusan végz6 szerkezetek ; céljuk a szamitasok meggyorsitasa. Konstrukcidjuk szerint megkillénbéztethet6k dsszeadé- és szorzégépek, melyek kézi és elektromos meghajtaéstiak lehetnek. A két tipus kéziil az dsszeadédgépek

terjedtek el jobban, és kiilonféle valtozataik alakultak ki. Az egyszerii ésszeaddgépeket kiirdszerkezettel is 6sszekapesoljak, és f6ként kényvelésnél, pénztaraknal hasznaljak. A matematikai szdmitasoknal hasznalt ~ is lényegében todkéletesitett konstrukcidjui dsszeaddégépek. A

szorzds

és az

osztas

ismételt

dsszeadas,

ill. kivonas,

valamint a részleteredmény léptetése utjan végezheté el velik. Az elektromos meghajtasi gépek mikddési elve a kézigépekéhez hasonlé. A mtveletek elvégzése azonban — a kézigép hajtdkarja helyett — gombok benyomasaval térténik. Félautomata gépeken dsszeadds, kivonas és osztas, valamint a léptetés végezhetdé el egyetlen gomb benyomasaval. Automata gépek ezzel szemben a szorzast is gombnyomasra,

automatikusan

végzik el. Tékéle-

tesebb gépeken az alapmtiveleteken kiviil mas mttveletek (pl. hatvanyozas, gydkvonas) is elvégezheték. A szorz6gépek lényege, hogy barmilyen szamjeggyel valé szorzas a hajtékar egyszeri megforgatasaval torténik. Eurdpdban nem nagyon terjedtek el. — Az elsé 6sszeaddégépet B. Pascal készitette 1641-ben. Az elsé, mind a négy alapmiivelet végzésére alkalmas gép megszerkesztése G. W. Leibniz nevéhez fiizddik (1673). A ~ szélesebb k6rt elterjedése a 19. sz. utolsd évtizedeiben indult meg. — A~ lényegesen tovabb fejlesztett formai az — elektronikus szdmologépek és az analog szamolégépek (—analdgiai

rendszer).

—

Irod.

L.

I.

Gutenmaher:

modellek. 1951; Adam S.: Sz. 1955;

Hlektromos

Kévari J.: Sz.

kezelése. 1960. szamolémiivészek : az elemi aritmetikai mtveletek gyors és esak fejben vald elvégzésében lényegesen atlagon feliili készséggel bird emberek. A szamolémitivészi tehetség figgetlon a komolyabb matematikai képességektél. Szamos, Somes : a Felsé-Tisza bal oldali mellékfolydja. Tébb forrasbol ered Romanidban. A Radnai-havasokban eredé Nagy-~ Dejnél (Désnél) veszi fel a Bihar-hegységben eredé Meleg- és Hideg-~ egyesiiléséb6l keletkezett Kis-~t.

Teljes hossza

411

km,

ebbdél 346 km

RomAénia

teriiletén. Esése a Meleg-~ forrasatdél a torkolatig 1250 m. Felsé folydésanal fekszik Cluj (Kolozsvar), kézépsé folyasanal Satu Mare (Szatmarnémeti). Alsdé folydsa Mo. teriiletén van. Vasdrosnaménynél 6mlik a Tiszdba. Alsé folyasanal jobb oldalrél a Tur egyik Agadt, bal oldalrél a Kraszndt veszi fel. Alsé szakaszan csatornézott, de nem hajézhato. szamosallat : a kiilonb6zé faju, fajtaju, kord és hasznositast allatok k6zés nevezére hozatalara alkalmas statisztikai és izemszervezési szamolasi egység ; altalAban 500

kg éléstlyu allatot jelent. Gyakorlatban az Atszdmitast egységes kulesszamok segitségével végzik. Pl. 1 db tehén 1, 1 db vegyesszarvasmarha 0,8 ~. A ~ok mennyiségét meérlegeléssel lehet megallapitani. Az Allattartés mértékét a teriletegységhez viszonyitott ~-létszammal fejezik ki. Szamosangyalos

: 6tk., Szaboles-Szatmar

m., csengeri

j. L: 610 (1960). Va.: Patyod-Csengerjanosi. Szamosbecs: 6tk., Szaboles-Szatmaér m., csengeri L: 480 (1960). Va. : Csenger. Szamoskér:

6tk., Szaboles-Szatmar

m.,

j.

matészalkai

j. L: 850 (1960). Va. : Tunyogmatoles. Szamoskdzi Istvan, Zamosius (?—1612): humanista torténetiré. Elsésorban a Bathoryak koraval foglalkozott.

szamossag

171

Mint a gyulafehérvari kaptalan levéltérnoka, sok eredeti oklevelet

hasznalt

fel. Latin

nyelvGi

toéredékesen

fenn-

maradt munkajat Szilagyi Sandor adta ki Szamoskézi I. torténeti maradvadnyai c.-mel 4 kétetben (1876—80). szamossag : — halmaz

Szamossalyi: L:

1270

6tk., Szaboles-Szatmdr

(1960).

Va.:

Jankmajtis.

Szamosszeg : 6tk., Szaboles-Szatmaér

j. L:

m., csengeri j.

3010 (1960). Va.:

Nagydobos.

m.,

matészalkai

Malom.

Szamuely

szamtan : — ariémetika szamtani haladvany : szimsorozat, amelyben barmely tagb6él kivonva a kézvetleniil elétte allot, ugyanazt a kiilénbséget (differenciat) kapjuk. Pl. a 2, 4, 6, 8... szamok

~t

alkotnak.

Az

n tagu

Szamostatarfalva : 6tk., Szaboles-Szatmar m., csengeri Csenger. Roman stilust ref.

Sebi OBA

n-ed

ma

(> még sulyozott szdmtani

Szamosz, Samos: gorég sziget, kézig. egység (nomosz) az Vagei-tengerben, 2 km-re Kisdzsia partjatdl; 468 km’. L: 59600 (1951). Felszine hegyvidék (1486 m). Gyakori a -fdldrengés. Mediterrdn éghajlat. Déligyiiméles-, sz6l6-, olajbogyé-, dohanytermesztés. Kikétéje: Vathi. L: 6000 (1951). — Azi.e. 8—7. sz.-ban az idnok gazdag varosallama volt; virdgzdsdt Poliikratész idején az i. e. 6. sz. masodik felében élte. Az i. e. 6. sz. végén perzsa fennhatdsdg ald kertlt, majd az i. e. 5. sz.-t6] Athénhez tartozott. Athénnek a peloponnészoszi habortban elszenvedett veresége utan visszanyerte dnallosagat. Az i. e. 4. sz.-ban Nagy Sandor birodalmanak része volt ; azi. e. 2. sz.-ban Réma fennhatésaga ala keriilt. A k6dzépkorban valtakozva bizanci, velencei, genovai és tor6k birtok volt ; 1832-t61

‘Téréko.-nak adofizetésre kotelezett fejedelemség. Az 1912—13. évi Balkdn-hdboru utan Gorégo.-hoz keriilt. Szamota Istvan (1867—95): nyelv- és torténettuddés. ‘Tanulmanyozta a régi magyar okleveleket és szérvany nyelvemlékeket ; a beldéliik dsszeallitott szdtari gytjteményt halala utan Zolnai Gyula rendezte, kiegészitette és megszerkesztette boléle a Magyar Oklevél-szdtart (1902—06).

alakja:

a,

szamtani kézép, aritmelikai kozép : n szam dosszegének

Szamosujlak: 6tk., Szaboles-Szatmar m., fehérgyarmati j. L: 620 (1960). Va. : Jankmajtis. Géotikus r. k. temploSzamostjvar : — Gherla

Altalanos

2

j. L: 450 (1960). Va.: temploma mtemlék. mtemlék.

~

a+t+d,a+t2d,....,;a-+(n—1) d, ahol a a haladvany elsé tagja, a + (n—1)d az n-ik tagja, d a sorozat differencidja, na tagok szdma. Az n tagiu ~ tagjainak dsszege: San ia e (2—1) d }

része,

pl.

GSE Titers sane nai OpAas ©

kézép)

szamtaresa: az automatikus tavbeszél6kézponthoz csatlakoz6 eléfizet6i késziilékekre szerelt kértaresa alaku szerkezet.

Szamuely Laszlé (1897—1920) : a magyar kommunista mozgalom martirja, ~~ Tibor fivére. Részt vett az oroszo.-1 magyar

hadifoglyok forradalmi szervezésében,

az

OK(b)P

magyar

A

Tandcskéztérsasdég

csoportjanak,

idején

majd

elsésorban

tagja lett

a KMP-nek,

a belsdé

ellen-

forradalmi erék ellen harcolt. A proletardiktatura bukasa utan sajat elhatarozdsdbdél

Mo.-on

maradt, és igyekezett

szervezni a partot. Az ellenforradalmarok 1919 kés6é 6szén tobb tarsaval elfogték, és 1920. jan.-ban kivégeztették.

Szamuely Tibor (1890—1919):

a magyar kommunista

mozgalom és a Magyar Tandcskéztadrsasag kiemelked6 harcosa. Ujsdgiré volt. Mint didk 1905-ben keriilt kapcsolatba a munkaésmozgalommal. 1908-t6l az SZDP tagja

volt. 1915 tavaszan orosz hadifogsagba keriilt. Az oroszo.-i hadifoglyok

kézétt végzett forradalmi

munkaéja miatt a

Szamothraki: gérdg sziget az Kgeitengerben ; 177 km?. 22 km hosszi, 10 km széles. L: kb. 4000. Felszine jobbéra magas hegység (1600 m). Mediterran éghajlat. szamovar : {éként Oroszo.-ban, il. az SZU-ban teafézésre hasznalt, leginkabb vorésrézbél késziilt edény.

szamrendszerek : A valés szamokat akénnyebb attekinthetéség kedvéért mindig valamely természetes sz4m

Szamovar

hatvanyai szerint rendezve irjuk fel. Aszerint, hogy melyik természetes szamot valasztjuk alapul, beszéliink kWJénb6z6 ~rél. Leggvakoribb a 10-es szam-

rendszer. Pl. 5943 = 5-103 + 9-10? + 4-10! -+ 3-10°. A technikaAban (pl. szimolégépek) egyre nagyobb tért hodit a kettes sz4mrendszer, mert abban két szimbdélummal (két

szamjegy: 0 és 1) fejezheték kia szamok. Pl. 5943 a kettes szAmrendszerben kifejezve: 1011100110111 =1.2127-+0.2u

+ 1.210 4.1.29 + 1.28 + 0.27 + 0-26 4 1-254 1.24 + 0-28 + 1-22 + 1.21-+4 1.29. szamusik, Gauss-féle : — komplex szdmok szemléltetésére szolgdlé koordindtasik, melynek abszcisszatengelye a valés sz4mok egyenese, ordindtatengelye pedig egy erre

meréleges, a 0 ponton 4thaladé egyenes, az tin. tiszta képzetes szamok sz&4megyenese. Egy tetszdleges a + bé alakii komplex sz4m képe a -~on az a P pont, melynek koordinatai

a, ill. b.

szamsorozat : véges v. végtelen sok sz4m sorbarendezetb dsszessége. A végtelen ~ok kéziil kiilénésen jelentések azok, amelyeknek

van

— hatdrértékiik, ezeket konver-

gens ~oknak nevezik. A végtelen sorok konvergencidjanak vizsgdlata mindig visszavezethet6 egy alkalmas ~ (az un. részletésszegek sorozatanak) vizsgalatara.

szamszerij : — 7)

Szamuely

Tibor

cari hatésdgok egyik taborbol a masikba hurcolték. A nagyezsgyinszki (ma Szerov) hadianyaggyarban keriilt kapesolatba a bolsevikokkal. 1918 elején Moszkvaba ment,

Kun Béla mellett az OK(b)P magyar csoportjanak egyik legtevékenyebb szervezéje, a Szocidlis Forradalom c. elsé magyar kommunista lap szerkesztdéje lett. Nagy része volt a nemzetk6zi zaszloaljak megszervezésében is. Részt vett az ellenforradalmarok moszkvai felkelésének leverésében, 1918. aug.-tdl a szovjethatalom megvédéséért vivott

harcokban. 1918. aug.-ban Lenin magdhoz hivatta, hogy ~ beszamoljon neki a kazanyi frontrél. Réviddel ezutan a part Berlinbe és Svajcba kiildte. 1919. jan. elején tért haza Mo.-ra, a KMP Kézponti Bizottsdganak tagja és a Vorés Ujsdg

szerkesztéjeként

harcolt

a

forradalom

tovabb-

fejlesztéséért. Febr. 21. utan a part illegdlissé valt munkajanak egyik iranyitdédja volt. A Tandcskéztarsasdag idején helyettes hadiigyi, majd kézoktatasiigyi népbiztos, a lakasbiztossag vezetdje, a rokkantiigyek intézdje, a propagandaiigyek vezetdje (az elsé szabad majus elseje szervezéje), apr.-ban a Frontmégétti Bizottsagok (az ellenforradalmi mozgalmak leverésére szervezett rogtonitél6 torvényszékek) elnédke. Majus elején az 6 vezetésével foglalték vissza a vérés csapatok Abonyt és Szolnokot, majd az ellenséges teriilet feletti kockazatos légiutat vallalva Szovjet-Oroszo.-ba repiilt. Moszkvaban beszamolt Leninnek a magyar tanacsdllam helyzetérél. Tevékenységének kézpontjaban mindenkor a proletardiktatura védelme, az ellenforradalmarok ellen vivott kévetkezetes

hare Allott. Elsésorban ~ szervezte a dunantuli locsa kérnyéki ellenforradalmi megmozdulasok A Tandacskéztarsasag megdéntése utan, amikor kitnaél megkisérelte a hatar atlépését, elfogtak, terror aldozata lett. — Cikkeinek gyfijteménye elészavaval Riadé cimen 1933-ban Moszkvaban, Bp.-en jelent meg.

szamum vidékein

: ismert,

a Szaharaban

forréd,

szdraz,

és Arabia

viharos

és a Kaleverését. Savanyus a fehérKun Béla 1957-ben

sivatagi

erejii szél.

Leg-

gyakrabban a meleg félévben jelentkezik, rendszerint por- és homokviharral jar. szamuraj, samurai : katonai szolgdlatot teljesit6 kisnemesek kasztjanak, ill. a kaszt tagjainak neve a feuddlis Japanban. A ~ok a sogun, ill. a dajmidk (feudalis nagyurak) szolgdlataban alltak. Az 1867—68-i polgari forradalom a ~ kasztot megsziintette. szamvitel ; at bévitett Ujratermelés folyamatanak s a tulajdon aéllaganak szervezett megfigyelése, mérése és feljegyzése. Agai a —kényvvitel, a —statisztika és az — operativ szamvitel. Szanaa,

Szana,

Sana:

Jemen

fév.-a;

magas

fenn-

sikon (2400 m tszf.), Hodeida kikétév.-t61 EK-re. L: kb.

50000

(1954).

arany-,

eziistmtivesség.

Textil-,

bérFontos

és

fegyvergydr.

kereskedelmi

Ekszer-,

kézpont

az

Arab-félszigeten. Hodeidaval autdéut kéti dssze. szanalas (lat.-bél): 1. valamely tdkésvallalat csddjének elharitasdra iranyuld intézkedések dsszessége. — 2. valamely orszag pénziigyi helyzetének rendezése tébbnyire valsdg, inflacio stb. utan. —

Mo.-on ~nak nevezték

az I. vilaghaborut kéveté inflacié lekiizdésére és az allami kéltségvetés egyenstlyanak visszadllitasara tett gazdasagi intézkedéseket. A ~ érdekében vette fel a magyar kormany 1924-ben az un. — népszivetségi kélesént. szanatoérium (lat. ’gyogyitd’ szdbdl>: tdékésorszagokban f6képpen a tehetésebbek igényeit kielégit6 magankérha4z, valamint a tiidébetegek részére szant gydogyintézet. Nélunk jelenleg ~nak nevezik azokat a meghatarozott orvosi célkittizési intézményeket, amelyekben olyan betegeket kezelnek, akiknek kérhazi apolasra nines v. mar nines sziikségiik (munka~, éjjeli ~~, magaslati ~).

Szanda: 1. 6tk., Nograd m., balassagyarmati j., a Cserhatban. L: 1450 (1960). Va.: Magyarnandor. Erdégazdaség. Vara csak 1544—51 k6zétt volt a tor6k6k kezén. — 2. hegy a Cserhat hg.-ben. Legmagasabb pontja 545 m.

Andezitlavabdél

all6, meredek

harmas

kipjanak

Ny-i csticsdn kilat6, a kézépsén nagy kéfejtd, a keletin a régi var romjai. Kiranduldhely. szandal (gér.) : nyitott —ldbbeli. Szandasz6llés : 6tk., Szolnok m., szolnoki j. L:

3020

(1960). Va.: Szolnok. Hataraban fdldgaéz-eléfordulds. szandék : 1. (lélektan) az > akarati cselekvés masodik szakasza,

szantas

172

szamum

beallitédas

a kiildnb6zé

célok koéziili valasztas

és elhatdérozas utan egy bizonyos cél megvalodsitasara; igy irdnyité szerepet jatszik a tulajdonképpeni akarati eselekvésben,

a cél megvaldésitasaban.

—

2. (erkdlestan)

erkélesi inditék, motivwm, amely a eselekvés konkrét: célja és az elérésére szolgalé eszkéz6k képzetét tartalmazza. Minden erkélesileg pozitiv eselekvés j6 ~bdl ered, de a j6 ~ még nem hoz létre sziikségszertien erkdlesileg pozitiv cselekvést, mert: @) nem minden ~ véalik eselekvéssé, b) j6 ~b6l rossz kévetkezmény is fakadhat, amennyiben a ~ nem az objektiv sziikségszeriség megismerésén

alapult.

Az

erkélesi

tettek

vizsgdlatanak,

el-

birdldsAnak egyik formaéja a ~etika, amely kiindulopontjanak és féelvének egyoldalian csak a ~ vizsgalatat tartja,

szemben

a kévetkezmény-etikaval.

szandékos emberdélés : — emberdlés szandékossag : (jogt) a btinésség sulyosabb

formaja.

Sz4ndékosan az kéveti el a btincselekményt, aki magatartasdnak vy. eselekvésének kéros kévetkezményét elére latja, 6s a kévetkezményt kivanva v. abba belenyugodva. eselekszik. E feltételek hid4nyéban gondatlan bincselekmény valésulhat meg. (— biindsség, + gondatlansdg) — Trod. Viski L.: Sz. és tarsadalomra veszélyesség. 1959. szandzsak, liva : régen az oszman birodalom kdézepes nagysagu kézigazgatasi teriilete volt. Az ejalet v. vilajet tobb ~ra, ezek pedig kazdkra v. naéhijékre oszlottak-

Elén a ~bej Allott. — A 16—17. sz.-ban Mo.-nak térék uralom alatt alld része egy ~ot alkotott.

szangvinikus (lat. ’vér’ sz6bél> : az dkori osztalyozas szerint az egyik > alkattipus. szanidin kapillaraktiv anyagok ; mosohatasuk kolloid jelenségeken alapszik. Nyersanyaguk zsirsav v. allati, ill. névényi zsiradék, tovabba egyes gyantak. Zsirsavbol liggal v. szddaoldattal allitanak elé ~t; a gyakorlatban altalaban az olesdbb szddat alkalmazzak (karbondtos ~ositds). A zsiradékok (zsirsavak glicerin észterei) megbontéséhoz altalaban mardlig kell. Melegen hig liggal is lehet ~ositani. — A ~fézés két, alapjaban eltéré eljarassal torténik: 1. meleguti ~fdzés, 2. hideguti~fézés. Az elébbit a forras hémérsékletén hajtjak végre, és eleinte a zsiradékon és ligon kiviil vizet is adagolnak az tstbe, hogy a kezdetben keletkezé kis mennyiségti~ oldatban maradjon. A hig ~oldat ugyanis — emulgedtorként hat a zsiradékra és a lugra. Az emulzidképzdédés megné6veli a hatarfeliiletet ; igy meggyorsul a ~vosodas és a tovabbi emulzidképzédés (emulzidban vald ~ositas).

A ~osodas

elérehaladasaval

a kezdetben

hete-

rogén tomeg homogénné, attetszévé valik (~enyv), majd a tovabbi ~osodas néhany perce alatt csaknem lezajlik (gyors ~osodds). Az ezt kéveté végelszappanositas rendkivil lassan folyik le. Befejezédése utan kovetkezik a — kisdzds. Ilyenkor az ist tartalma két (esetleg harom) rétegre valik szét ; a felsé réteg a szin~, az alsé az aljlug (az esetleges harmadik réteg a kézbens6 enyvesapadék). A szin~t formakba, ujabban hitésajtoba ontve hitik, megfelelé formara vagjak, majd rendszerint belesajtoljak az eloallito gyar nevét, a ~darab stlyat és minéségét. A~ gyakran téltéanyaggal (viziiveg, bentonit, karboximetil-celluléz stb.) keverve keriil forgalomba. Ujabban egyre inkabb terjed a folyamatos ~gyartas ; ez nagyobb nyomason és hémérsékleten torténik. — Kisebb hémérsékleten toményebb ligoldattal lehet ~ositani (hideguti

~fézés). Ezt 30 C°-on kezdik ; a révid idé alatt végbemen6 ~osodas

kézben a hémérséklet kb. 70 C°-ig emel-

kedik fel. Mind a meleg-, mind a hideguti ~fézés meggyorsul szabad zsirsavak jelenlétében. — A szin~ok v. kemény~ok natron~ok, sok benniik a telitett zsirsav (féleg sztearin- és palmitinsav). A kend~ok zsirsavai tulnyomorészt kéliumhoz k6ététtek, a folyékony ~ok tiszta kélivok.

Kiséz4s

nélkiil

késziilnek,

tehdat

sok

vizet,

glicerint, sdkat és féléslegben lugot tartalmaznak. Hnyv~ok készitésekor a ~enyvet nem sdézzdk ki; ezek legtébbszor erésen tédltve keriilnek forgalomba. Pipere~ok eléallitasara a legtisztabb zsirokbél eldallitott szin~t forgacsoljak, szaritjak, a forgdcsokat O6sszegyurjak illatosité, szinez6, esetleg tulzsirozé anyagokkal és for-

maba

sajtoljak

(pilirozott, helyesebben

pilézett ~).

Az

olesébb pipere~ok hideg uton késziilnek; ugyancsak hideg uton gyartjak a kockaborotva~t is. A ridborotva~

alap-~va rendesen un. félmeleg uton késziil ; kihtilés utan pilirozzdk (pilézik). A ~pehely melegen vékony hartyavaé hengerelt szaritott szin~ felvagdsaval, a ~por v. folyékony ~ porlasztasaval, v. a szaritott ~ porrdérlésével késziil. A -~tartalmti mosdéporok vizlagyité anyagot

és sziksét

hasznaltak,

de a mesterséges

széda

megjelenésével a magyar hazi- és kisipar visszafejlodott, és csak a szazad vége felé létesiilt néhany gyari jellegt ~tzem. 1938-ban 17467 t volt a magyar ~termelés (ebbél 14 273 t mosd-~, 2048 t pipere~), 1960-ban 28 009 t (ebbél 18 481 t mosé~, 6083 t pipere~). Az 1 fore esd. termelés

1938-ban

1,9 kg, 1960-ban

Bene—Hunyady—Vépi:

2,8 kg volt. —

Szappanok

és

Irod.

mosdszerek.

1957. szappanfii (Saponaria) : kétszikt, a szegftifélék (Caryophillaceae) csaladjaba tartozéd novénynemzetség. Lagy szari novények, tébbnyire ~ (S. officinalis) magas

Gydkerét

széles viragokkal. Az orvosi nédvésti ével6 nodvényiink.

szappangyékérként

Eurépa havasain novény.

honos

hozzak forgalomba.

gyepes ~

(S. ocymoides)

A Dszikla-

szappanositas : — észterek elbontasa luggal. Az elnevezés onnan ered, hogy a glicerin zsirsavas észtereinek, a zstroknak liggal torténé fézésekor az észter elbomlik, és.

zsirsavak alkali soi(szappanok)

képzédnek.

Tagabb

ér-

telemben (helyteleniil) nemesak a lugos, hanem a vizes v.. savas behatassal torténd észterbontast is nevezik ~nak. (+ még hidrolizis)

Szapphé,

Sappho

(i. e. 600

kériil):

gérég

kélténéd,.

Alkaiosz kortarsa. Leszbosz szigetén, Miitiléné varosdban. elékelé csaladok lednyait nevelte. A monda szerint ~t és a leanyokat szerelmi kapcsolat ftizte egymashoz. Mas. monda szerint egy Phadén nevit ifjt iranti szerelme miatt. dlte tengerbe magat. Lirdja egyetlen motivumot, a gyengéd félt6 szerelem érzését varialja, de verseinek kristalytiszta formajaval, a kifejezés szépségével a vildgirodalom. legnagyobb lirikusai k6zé tartozik. A gérégék a ,,tizedik.

Muzsa”’-nak nevezték. Aphrodité-himnuszaén kiviil mtivei téredékesen

maradtak

fenn.

szapphéi sor : Szapphordl elnevezett antik versforma, amely 5 spondeussal és pirrikhiussal valtakozé trocheusi utembdl all. 3 ~ és 1 adéniszi sor (1 ciklikus daktilus és 1 spondeus v. trocheus kapesolata) alkotja a szapphéz vers-szakot, amely kedvelt volt a kézépkorban (himnuszkél-tészet), s a humanizmus hatdsdra elterjedt szdmos nemzeti irodalomban is (pl. Berzsenyz D.: Osztdlyrészem) . szaprofagok szem dérativeghez hasonl6 elilsé burka. Felfogja a szem allandé belnyomasat és biztositja a szemnek az éles latashoz sziikséges alakjat. Hatul az inhdrtydba megy At. szaruhartya-atiiltetés : valamilyen betegség kévetkeztében elsziirkilt szaruhartya mitéti gydégyitasa. Az atlatszatlan szaruhartya kozepébél 4—5 mm Aatmérdjti korongot vagnak ki, és helyére azonos nagysagu, atlatsz6 szaruhartya-korongot

Szarvas

178

tltetnek

be.

szaruhartya-gyulladas, keratitis (gor. ’szaru’ szdbdl): konnyezéssel, fénykeriiléssel, kisebb-nagyobb fajdalommal jaré betegség. Leggyakrabban sériilés, kétéhartya-

szaruk6é : tébbnyire szerves eredettii kovakézet, melyben a tilstlyban levé kovaanyagon kiviil mas 4svanyos elegyrészek (homok, agyag stb.) is lehetnek. A Budaihegységben az Ordég-orom kérnyékérél ismert a szarukéves dolomit. szaruszirt, kornubianit, setomolit: agyagos tiledékekbol keletkez6

sziirke, stiri, kemény

kontaktmetamorf

kézet.

Aluminiumasvanyokban gazdag. A Velencei-hg.-ben ismert az andaluzitos ~. szarv: a szarvasmarhafélék homlokesontjan és az orrszarvufélék orrén wlé egy v. két, hatrafelé hajlo szaruképz6dmény (szarutil6k). Ellentétben a k6té-

Szarvak 1 bélény, 2 mosuszdkér, 3 német szarvasmarha, 4 olasz szarvasmarha, 5 magyar marha, 6 gnu, 7 eurdpai bivaly, 8 afrikai bivaly, 9 sdrényes juh, 10 merindjuh, 11 pamirjuh, 12 kudu, 13 elenantilop, 14 kardszarvu antilop, 15 zerge, 16 gazella, 17 zsiraf, 18 orrszarva

szoveti

eredetti,

tomér

aganccsal,

a ~

epidermalis ere-

detti és tireges. A hazidllatok ~anak alakja, nagysaga, szine fajta és ivar szerint valtozd, de a kornyezeti és takarmanyozasi tényezék is befolydsoljak. Ipari nyers-

anyag. Szarvady

Frigyes

forradalom

(1822—82):

eszméinek

és

Mo.

ujsagird,

a

magyar

fiiggetlenségének

lelkes

propagaéléja. Mint tigyvéd 1847-ben Pozsonyban. telepedett le, a Constitutionel (Alkotmany) c. francia lap levelezojeként igyekezett felkelteni az érdeklodést Mo. irant. A forradalom és szabadsaghare alatt kiszélesitette tud6sitdi mtkédését. 1849-ben a magyar kormany parizsi kévetségén titkar lett, Teleki Laszl6val a szabadsaghare utdn is j6 baratsagban maradt. Tevékenysége kiilonésen 1859—60-ban

valt

élénkké,

amikor

a

Magyar

Nemzete

Igazgatésdg megbizasabél dolgozott. Halalaig Parizsban élt. szarvas : — szarvasfélék, — gimszarvas Szarvas : 6tk., Békés m., a ~i j. székh.-e a békési lésztibla szélén, a Korés egyik holtaga mellett. L: 18 950 (1960). Kérnyékén sok a szikes. Talajjavit6 telep. Ontézési

és

rizstermelési

kutatdintézet,

kisérleti

ag. ,

gépallomas. Malom. Téglagyar. Magtisztito utzem. — Itt van az orszag egyik legnagyobb és legszebb arborétuma (Pepi-kert). Tessedik Samuel sfremléke, a nevérdél elnevezett muizeum, gimnazium, felséfoku édvénéképzo6 és mezégazdasaégi technikum, ev. templom a 18. sz.-bdl, kastély (mtiemlék). Sz4razmalom. Tiidégondoz6. — Hataraban a szarvas-kézéphalmi tanyavilagban értékes honfoglalas kori sirleleteket talaltak. A kézépkori mezévaros a tordk hédoltsdg alatt szinte teljesen elpusztult. A 17. sz.-ban az egész Békés varmegyét adomanyként elnyert Harruckern bard bécsi hadseregszallit6 1722-ben telepitette be zémmel szlovak jobbagyokkal. 1769-t6l von fejtette ki > Tessedik Samuel a mezédgazdasag fejlesztése érdekében nagy értéki munkassagat, itt létestitette az els6 mo.-i gazdasdgi és ipari iskolat. — Irod. Sz. varosképi és mtemléki vizsgalata. 1953; Fekete I. :

Pepi-kert. 1960;

A

Vineze

szarvasi F.:

arborétum

Sz. Szarvas,

térténete

és leirdsa.

1960.

Szarvas Gdébor (1832—95): nyelvész, a magyar nyelvmitivelés megalapitédja. Nagy érdemeket szerzett a magyar nyelv tisztasagaért folytatott harcban. 1872ben megalapitotta a Magyar Nyelvér c. folydiratot. Simonyt Zsigmonddal egyiitt szerkesztette a nyelvtorté-

gyulladas, a szaruhartya taplalkozasi zavara, tuberkulézis, vele sziiletett szifilisz okozza.Sokszor fekélyképz6-

neti

déssel jar. A szaruhartya elhegesedése kévetkeztében a latas kisebb-nagyobb mértékben megromlik.

Nyelvtérténeti Szdtart (1—8. két. 1890—93). F6 mitivei:, A magyar igeidék, 1872; A magyar nyelvujitdsrdl, 1875

kutatasokat

nagymértékben

elémozditd

Magyar

Szarvas

Szarvas

179

): kémikus, egyetemi tanar, Szervetlen és analitikai kémiai kutatdsokkal foglalkozik. (Altalénos és szervetlen kémia, Lengyel B.-val és Proszt J.-sal kézésen, 1959.) szarvasbogarfélék (Lucanidae): a bogarak (Coleopa kémiai

Pal

(1909—

tudomanyok

doktora.

tera) rendjének mindenevék (Polyphaga) alrendjébe tartoz6 Allatcsalad. Csapjuk érdes, végizein merev lemeznytlvanyok vannak. Szajszerviik gyakran nedvek szivasara is alkalmas. Nagy résziik trépusi. Az eurdpai bogarfauna legnagyobb faja a szarvasbogér (Lucanus

cervus). Ivarz kétalakusdg jellemzi, a him ragdéja ,,agancses&”’ fejl6dé6tt. Dombvidéki télgyesekben él. A kis szarvasbogar (Dorcus parallelepipedus) a néstény szarvasbogarhoz hasonlit, de jéval kisebb. Ivari kétalakusdga alig van. Télgyesekben, fak kérge alatt él. szarvasfélék (Cervidae) : a patdsok

(Ungulata) rendjének parosujjuak (Artiodactyla) alrendjébe tartozdé dllatcesalad. Kérédzék, testiik nytlénk, farkuk révid. Jellemzé

bélyegiik az agancs ; agancsuk a rénszarvas kivételével csak a himeknek van. Az agancsok a homlokcsonton levé un. rézsatén évenként képzédnek. Lagy sz4rti névényekkel taplalkoznak, de fak, cserjék hajtasait, leveleit, kérgét is megragjik. Ha tulszaporodnak, az erdékkel szomszédos mezégazdasagi teriileteket is kdarositjak. Husuk és bériik miatt vaddszati szempontbél értékesek.

szarvas

ehet6 gomba. Szarvasagancsszerti terméteste miatt egyes helyeken ~nak mondjak a korallgombékat (Clavariaveae) is.

Szarvaskend:

6tk.,

Vas

m.,

kérmendi

j. L:

590

(1960). Va.: K6érmend. szarvaskerep (Lotus corniculatus) : a pillangésviraguak (Papilionaceae) csaladjaba tartozd évelé takarmanynovény. Mélyre hatold, elagazo gydkérzete van. Virdyzata narancsvorés

gombélyt, emésztést

szini.

Hrett

feketésbarna neheziti,

hiivelye

maggal.

zdlden

vorésesbarna,

Mivel

kevésbé

4—6

keserf

izti és az

alkalmas

takarma-

nyozasra, mint szénaként. Avajat sargitja. Mo.-on inkaébb esak f&ikeverékben hasznaljak. Természetes gyepekben k6z6nséges. Szarvaské : 1. 6tk., Heves m., egri j., a Bikkben. L: 530 (1960). Diabaz- és gabbro-kébanyaszat. Készénbanya. Wehrlitel6fordulas. Vara a tordk idékben jatszott szerepet. Ma csak nyomai vannak. — 2, meredek szirt a Bukk hg. Ny-i peremén. Tetején varrom. Kérnyékén kréta idészaki vulkanikus kézetek (wehrlit, gabbrd) is talalhatok. A vulkanikus térszinbe az Eger-patak mély szurdokot vagott. szarvasmarha, marha (Bos taurus): a patdsok (Ungulata) rendjében a parosujjuak (Artiodactyla) alrendjének szarvasmarhafélék (Bovidae) csaladjaba tartozé kérédzé haziallat. Témeges, nehéz test jellemzi. Homlokcsontjai fent szélesek, a koponya hatsd részén szabdlyos szégben hajlanak, a szarvesapok elcsontosodottak és oldalt Allok, az orresont elére elkeskenyedik. Felsé ajka szértelen,

mirigyes. 3 alfajat kilénbéztetik meg:

1. az Eurdépaban,

Kisdzsidban, Irakban, B-Afrikdban honos kézonséges ~ ; 2. a Mongodlidban, Kinaban, Belso- és K-Azsidban 616 turdni mongol ~t ; 3. az Indidban, Arabiaban, K-Afrika-

ban 616 zebut. — Eurdépaban legelészor az ujkékorszaki miveltségi cdéloplakok lakéhelyei k6ériil talaltak a csenevész termetti tézeg-marha csontjait. ValoszinG, hogy az eurépai ~fajtdk az dstuloktél (Bos primigenius Bojanus)

szdrmaznak,

amely

Eurépaban,

K- és Kézép-Azsidban

elterjedt volt, azonban intenziv vadaszata kévetkeztében

kipusztult. Az utolsé éstulkot Lengyelo.-ban 1627-ben ejtették el. A~t az azsiai és Féldk6zi-tenger kérnyéki népek (egyiptomiak, zsidék, gorégok, hinduk) vallasos tiszteletben részesitették. A haziasitas soran szérzete finomodott,

szértakardjanak

a szine

vilagosabb

visszafejl6détt, csontozata vastagabba, Szarvasfélék (Bal oldalon virginiai szarvas, kézépen fent 6rids javorszarvas, lent kancsilszarvas és jobb oldalon pézsmaszarvas)

szarva

valt, feje megrévidiilt, térzse zomékebb, izomzata témegesebb lett, de szivéssagabol vesztett. Tejelékenysége évi kézépen

Legésibb formajuk a javai kancsilszarvas (Tragulus javanicus) ; alig félméteres Allat. Osi faj a pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) ; Kézép-Azsia hegyeiben él. A kéldék és a nemi szervek k6ézétt pézsmazacskéja van, melynek mirigyei illatszerkészitésre alkalmas pézsmaillatu vaéladékot termelnek. A D-amerikai fajok k6ziil legismertebb a pampaszarvas (Odocoileus bezoarchicus), E-Amerikaban a virginiai szarvas (O. americanus). Alaszkaban él a 2 m-nél magasabb testti éridsi jdvorszarvas (Alces gigas).

Eurépaban és Azsidban a lombos erdék jellemzé Allata az — 6z (Capreolus capreolus). A —gimszarvas (Cervus elaphus) ésszefiiggé erdékben él, nalunk védett. A + démvad (Dama dapa) ma mar féként esak vadaskertekben talalhaté6. Az B-i teriileteknek lakéja a > jdvorszarvas (Alces alees) 6s a —rénszarvas (Rangifer tarandus). — Irod. Szederjei A.: Szarvas. 1960. pasztdi j. L: 700 Szarvasgede: 6tk., Nograd m., (1960). Vmh.: Jobbagyi. szarvasgombak (Tuberales): a témlésgombék (Ascomycetes) egyik sorozata. Erdei fak gydkereivel szimbidzisban 616, fold alatti gombak. A termétest gum6 alaku, kiviil kéreg boritja. Belseje sziirkés v. sargasfehér, majd biborbarna, vila4gosabb erekté61 marvanyozott. Kellemes illatu. A nydri szarvasgomba (Tuber aestivum) tolgy, gyertyan, bukk és mogyoro alatt terem. A legjobb hazai

12*

lett,

de szivacsosabbaé

500—600

kg-rél 1000—5000

kg-ra nétt. Ellenalléképes-

sége, edzettsége csdkkent. Jelenleg az ember leghasznosabb haziasitott allata. Teje és a tejébél gyarthaté készitmények (tejtermékek) az ember nélkiilézhetetlen taplalékai. Hisa az emberiség 6sszes hisfogyasztasdnak mintegy 20%-at kitevé, nagy taplaldérték élelmicikk. Fogyasztasra nem alkalmas testrészei, mint pl. szére, bére, szarva, vére, mirigyel, csontjai fontos ipari nyersanyagok. Mint kitartd, tiirelmes igasdllat, szdmottevé szolgélatot tesz a mezdgazdasagi termelésben ; jelentdésége e téren a gépesités elterjedése 6ta csdkkent. A viszonylag csekély értékti és csupdn helyi jelentéségt tn. témegtakarmanyok (zéldtakarmanyok, szilazs, répa), gazdasagi hulla-

dékok

(szalmafélék,

kukoricasz4r,

répafej), mezégazda-

ségi ipari melléktermékek (répaszelet, szeszmoslék, melasz, olajpogacsa) a ~ takarményozdéséban kittinden hasznosithaték. Nagy tragyatermelése révén a talajeré fenntartasanak és ezaltal az egész mezégazdasdg belterjesebbé tételének fontos tényezdje. — A nagyszamu ~fajtét altalaban hasznositdsuk szerint osztdlyozzdk tejel6 (friz, jersey, guernsey, angelni, ayrshire stb.), vegyes hasznositdsu (szimentéli, magyar: tarka, borzderes, kosztrédmai stb.), hiistermelé (hereford, angus, shorthorn stb.) és erétermelé (magyar sziirke, sziirke sztyepi, maremann stb.) fajtdékra. Szokdésos még az orszagonkénti csoportositas (angol, dan, svéd, svajci

stb.) is. Mo.-on az é6si magyar sziirke fajta mar csak elenyész6 (3—4) szazalékban fordul eld. Jelenleg az uralkodé fajta a szimentali jellegi magyar tarka. Szérva-

180

SzZarvas

Szas2

A szarvasmarha-dllomany

nyosan fordul elé a borzderes, valamint az egyéb kisebb jelentéségti fajtak és ezek keresztezései. A ~ szinét a bér és a szérzet szine szabja meg ; ez fajtajelleget meghatarozé fontos bélyeg. Szokasos szinmegjeldélések: fehér,

|

,

pirok, fakdé, sdrga, piros, vorés, barna, fekete, sziirke, deres, vérese, borzderes, tarka. A ~k kor szerinti elneve-

zései: szopds borju az elvadlasztasig (3—4 honapos), valasztott borji (4—7 honapos), éven aluli novendék (7—12 hoénapos), éven feliili n6vendék (12—18 hdénapos), kétéves (19—24 hdénapos) stb. Ivar szerinti elnevezések : iisz6 (az elsé ellésig), tehén (az els6é elléstél), fejés tehén (fejési idészak alatt), bika (korra valod tekintet nélkiil a him ~), tind (ivartalanitott bika 4 éves kora elétt), 6k6r (ivartalanitott bika 4 éves kora utdn), sére v. gébély (hizlalt ~). — A ~ tenyésztése nagy jelentdéségi volt nemesak a nomad pasztornépeknél, hanem a féldmiivelésre valé attérés utdn is. Mo.-on a honfoglalas é6ta allandé

volt,

féleg —rideg

marhatartéds

formajéban.

A

mezé-

gazdasagi drutermelés kibontakozdsa soran a marhakereskedelem nagy szerephez jutott nemcsak bel-, hanem kiilkereskedelmi viszonylatban is. A 16—17. sz.-ban a kézép- és Ny-eurdpai varosok piacdra a > tézsérek hatalmas marhacsordaékat hajtottak ki Mo.-rd]. Eleinte a jobbagyok és mezévarosi polgarok foglalkoztak ~tenyésztéssel és marhakereskedelemmel, a 17. sz.-td] kezdve a —>majorsdgi gazddlkodds kialakuldsdval azonban a

nagybirtokosok legfébb jévedelmi forrasava valt. A 17. sz. kézepétél a bécsi udvar tobb kisérletet tett a marha-

kereskedelom

monopolizdléséra

(ami

a

Wesselényi-féle

Osszeeskiivést kivalté féuri elégedetlenkedés

egyik oka is

volt), de csak a 18. sz.-i vampolitikaval sikeriilt céljat elérni; ez a mo.-i ~tenyésztés visszaeséséhez vezetett. A kapitalizél6d6 nagybirtokokon a ~tenyésztés ismét fellendiilt ; a 20. sz.-ban Mo. mezégazdasagi exportjanak jelentés részét adta. — Irod. Hanké B.: A magyar haziallatok térténete. 1954; Schandl J.: Szarvasmarhatenyésztés. 1955; Horn A.: Szarvasmarhatenyésztés. (Allattenyésztési enciklopédia 2. két.) 1959; J. Horvath L.: Vidaém rajzos szarvasmarhatenyésztés. 1959 ; Bocsor G.: A magyar tarka marha. 1960; Kovacs M.: A magyar tarka sz. torténete. 1960 ; Barezi—Bocsor— Mihalka : Gazdasagi Allatok hizlalasa. 1. k6t. Sz. és juh. 1961; Farkas P.: A termelészévetkezetek szarvasmarhatenyésztésének megszervezése. 1961; Hck—Szmodits : Sz.-tenyésztés a mezdégazdasagi termelészévetkezetben. 1961; Szép—Kardevan—Lami: Gyakoribb szarvasmarhabetegségek, szarvasmarhahigiéne. 1961. Szarvasmarha-dllomadny

néhdny

orszdgban

AIL. viléghébortt

eléit

1959—60 | 1960—61

Vilégdllomany ............5. ' ebbdl: Barone hyn ears

TS Aare

|

{

|

eeoeho Rao See

etched te avsfo Siagetacetshove

ezer

690000

1940 | 137 933

1939 | 66029

darab

| s99400 158 6512

| 909 600 :

| 101250

97 139/

74 72 45 43

75 800 73 962 Fi .

SVAUS ig Go Oo Sette Eee OE PIO aro TAMAS ies less woke de aie e,6 Kinai Népk6ézt. .........04. AYCOTUIA arewiaielelereitse e'ei/m\a +16

1940 1939 3 1937

47 40 24 33

800 745 764 207

LEAS RVARAT an qa Lic COOODDOI00

1939

24 444

23 820

24 064

SLOPE Pavcrolcueyetore aye8.sracevore coreress MexR Gitte sais weyers siiiaco ewes iain Franciaorsz€g o..c.ccsceeees BQO AS SINED ep tan Rocio Counce & Kolumbia 2.0 cccsesee recess Torékorszag IN SZARS evap sestevcialcietelts diateeneieviey.s Dél-afrikai K6zt. ..........

5 1940 1938 1939 1938 193 1938 1939

20 11 15 12 9 9 12 11

22 21 18 16 13 13 12 11

P A 19 436 17 332 4 12 435 12 867 :

Nagy-Britannia

0004 591 622 862 018 311 187 852

233 829 900° 398 450 561° 735 5038 390° 076 4804 883¢

............

1939

8 872

8 247

10 497/

11 771/

11 965/

OlaszOrsZhg .ccecescerrrecce Lengyelorsz4g ...i6:sc6s.ee

1939 1938

7 884 10 554

9 399 8 685

9 874 9 160

Mapyarorszag

1938

1 882

1,971

1957

Kanaday.

same ieoatdne «scree

ec ccccene ens

1939

Meyjegyzés: Az orszagok az 1959—60. jében. a) 1952—53-ban. b) 1955—56-ban. egyutt.

¢) 1958—59-ben.

f) Csak

10 905f

évi Allomany nagys4gsorrend+) 1956—57-ben. d) Saarral

a mezdgazdasigi

iizemek

dllomaénya.

AR:

gee

Mo.-on

100 kh mezégazd.°

ebbél tehén? | teriiletre juté

Ev?

szarvasmarha ezer

darab

darab

1935

1911

961

14,5

1950

2 222

1137

17,3

1955 1956 1957 1958 1959

2128 2170 1973 1937 2 004

973 994 972 967 962

16,9 17,3 15,8 15,5 16,0

1960

1971

949

1961

1957

920

|

15,9

15,9

a) Tavaszi dsszefrasok eredményei. b) Az 1935. év kivételével alloménnyal egyiitt. c) Szant6, kert, sz616, rét és legelé teriilete.

eléhasi

szarvasmarhafélék (Bovidae): a patasok (Ungulata) rendjében a pdarosujjtak (Artiodactyla) alrendjének kérédz6k (Ruminantia) osztagaba tartozd Allatcsalad. Nagy testi v. karcsu felépitést, fajokban gazdag csalad; viragkorat a jelenkorban érte el. A csalad valamennyi tagjara jellemzé az altalaban mindkét nemen megtalalhatd, beliil iireges, tiilkés

+ szarv,

amely

megfelelé

elja-

rassal a szarvesaprol lehuzhatd. Fels6 metsz6- és szemfogaik hianyoznak, az alsék megvannak, de alakra nem kilonithet6k el egymastél, vésé idomtiak és szorosan egymas mellett allnak. Legnagyobb résziik nyajban él, egyesek parosdval. A legnagyobb faj- és egyedszimban jelenleg Afrika tertiletén élnek, bar ide Eurdépabdl és Azsidbél vandoroltak be. A ~ kéziil keriiltek ki az ember

leghasznosabb

hazidllatai,

pl. a szarvasmarha-,

a

juh- és a kecskefajtak. Rendszertanilag a villaszergealakuak (Antilocarpinae), az antilopalakuak (Antilopinae), a juhalakiak (Ovinae), a tulokalakuak (Bovinae) és a pézsmatulokalakuak (Ovibovinae) alesaladjaira oszthatok. Szarvasy Imre (1872—1942): kémikus, egyetemi tanar, az MTA rendes tagja. Szamos tanulmanya jelent meg az elektrokémiai és egyéb kémiai iparok targykorébol. Modszert dolgozott ki arzéntelluridok elééllitasara. szassza, sziklaugro (Oreotragus oreotragus): > antilopok Szasszanidak, Szaszaniddk : irani (perzsa) uralkodécsalad 226-t61 651-ig. Alapitéja, J. Ardasir. Birodalmuk, amely magaban foglalta a mai Iran, Afganisztan, Irak és a Transzkaukazus nagy részét, a kés6rémai, majd a bizanci birodalom legerésebb ellenfelévé valt. A ~ dinasztidjabol szdrmazé jelentés uralkodék: J. Ardasir (ur. 226—241), I. Sdhpur (ur. 242—272), I. Khoszrau (ur. 5381—579), If. Khoszrawu (ur. 590—628), az utolsd

Ill. Jazdagird m0

alakulésa

(ur. 632—651) volt.

A ~

birodalmat

a

7. sz. kézopén arab tadmadads déntétte meg, amely Iran 6nalldsagdnak tobb évszdzadra véget vetett. Szasz Imre (1927— _): ird, mtifordité ; Jézsef Attiladijas. Szél a sip ce. regénye (1953) a kurue mozgalmak kordt eleveniti meg. Basa c. regénye (1956) egy kutya-

esalad térténete. Vizparti kalauz és Horgdszbottal irtam cimen a kiilénbézé viziemberekrél (horgdszok stb.) irt karcolatai jelentek meg. Az angol és az amerikai irodalom szamos mitivét tolmacsolta magyarul. Szasz Karoly (1798—1853): wgyvéd, polihisztor. Matematikaval és természettudomdnyokkal is foglalkozott. 1821-t61 a nagyenyedi kollégium jogtanara,

1833-61 az MTA tagja, 1848-ban vallds- és kézoktatdsugyi dAllamtitkar, képviselé. 1851-t61 a Nagyenyedrél Marosvasarhelyre athelyezett fdéiskolan Bolyai Farkas utdda lett. Szasz Karoly (1829—1905): k6lté, mtiforditd, irodalomtérténész, reformatus piisp6k; az MTA tagja, az elébbi fia. Erdélyben élt 1848-ig, ekkor Pestre, majd a kormannyal egyiitt Debrecenbe k6lt6z6tt, ahol minisztériumi fogalmazévaé nevezték ki. Késébb mint katona vett részt a szabadsagharcban. Az énkényuralom idején tébb helyen volt tanar (Nagykérésén Arany Jdnossal

18 1

Szasz

tanitott egyiitt), majd reformdtus lelkész, 1865-ben orszaggyllési képviselé, kés6bb miniszteri tandcsos, 1884ben dunamelléki ref. piispdk lett. — Kéltészetével Arany Janos népies-nemzeti iranyat folytatta, esztétikai nézetei

Gyulaiéval

mtive:

voltak

rokonok.

Jelentés

irodalomtérténeti

A vildgirodalom nagy eposzai (1881—82). Blet-

mtivéb6l sokiranya miiforditéi munkasséga emelkedik ki. Nevéhez fizédik a Nibelung-éneknek, a Divina Commedidnak, Shakespeare nyole dramajanak, Moliére tébb vigjatékanak,

Burns,

Goethe,

Byron,

Schiller,

V.

Poe, Tennyson

Hugo,

Heine,

stb. szamos

Béranger,

kélteményé-

nek magyar tolmacsolasa. (Sz. K. miivei, 1—5. kétet, 1929). — Irod. Gyéry A.: Sz. K. mint k6lt6. Rimaszombat, 1930; Sz. K. Szerk.: Kiss—Turnovsky. 1955. Szasz Pal (1901— ): matematikus, egyetemi tanar, a matematikai tudomanyok doktora. Tudomanyos mun-

kassaga

a hiperbolikus

kapcesolatos.

I—ITI.

(A

geometriaval

differencidl-

és

az

analizissel

és integrdlszdmitds

elemei.

1951.)

Sz4sz-Anhalt,

Sachsen- Anhalt

teritilet Németo.-ban,

az NDK

Rakdczi-szabadsdg-

harcot lezaréd békekétés, amelyet II. Rdkdczi Ferenc tavollétében és hozzajaruldsa nélkiil kététt meg Kdrolyi Sandor grof Pdlffy Janos csdszari tabornokkal Szatmaron (Szatmar-Németiben). — 1710—11 forduldjara a szabadsagharc valsdgos helyzetbe jutott. Rakéczi lI. (Nagy) Péter orosz car segitségében reménykedve, idényerés céljabél hozzajarult, hogy a fegyversziineti feltételeket a rendek megvitass4k. O maga 1711, febr.-ban Len-

gyelo.-ba ment, hogy személyesen targyaljon Péter earral. Tavollétében Karolyi a fejedelem Altal kijelélt Huszt helyett a csdszari seregek dltal kériilvett Szatmarra hivta d6ssze a rendeket és a csdszari feltételeket nem megvitatasra terjesztette elé, hanem elfogadtatta azokat. Majus 1-én Palffyval aldirta a békeszerzédést, és a hadiszemle iiriigyén ésszehivott sereggel a majtényi sikon letette a fegyvert. — A~ben I. Jézsef Habsburg uralkodé nagy altalanossAgban és minden _ biztositék nélkiil igéretet tett a magyar térvények megtartdsdra és a protestans vallasgyakorlat biztositasdra, de azokrél a kévetelményekrél, amelyekhez Raékéczi ragaszkodott s amiért a szabadsaghare folyt (a Habsburg elnyomé uralom gazdasagi és politikai intézkedéseinek felsz4molasa, Erdély 6nallésaganak biztositdsa stb.), sz6 sem esett. A ~ szévege részletesen kérilirta, hogyan kaphatjadk vissza birtokaikat a Habsburgokhtiségére zaros hataridén

beliil visszatéré urak. — A~ Karolyi és az 6nzé osztadlyérdekeiket félt6 nemesek drulasdnak eredményeként jétt létre. II. Rakéezi Ferenc soha nem

ismerte el, elutasitotta

a felajanlott kegyelmet. A ~vel megszil4rdult Habsburg uralom még a békeszerzédésben foglaltakat sem tartotta meg. Tovabb folyta protestansok hattérbe szoritasa, jogaik esorbitasa, templomainak elvétele; az orszagra

nehezedé

gyarmatosité politika gatolta a termeléerék fejlédését.

Szatmari

Nagy

Szatmari Nagy Imre (1920— ): a Hazafias Népfront Orszagos Tanacsanak titkdra (1957. nov.-tél). Mezégazdasagi eseléd, kubikos,

napszamos

volt.

1943-ban

bevonul-

tattak, 1945 elején alakulataval egyiitt letette a fegyvert a szovjet hadsereg elétt. 1945. aug.-tdl 1948 dec.-ig a Kisgazdapart Szentes

Szaud-Arabia

183

varosi

és

Csongréd

megyei

titkara,

1949—5l-ben a DEFOSZ, majd 1951—57-ben az Elelmezéstigyi Minisztérium munkatarsa volt. 1960-ban elvégezte az agrartudomanyi egyetemet. Szatmari-siksag : az Alféld EK-i része, a Nyirségtél K-re és a Keleti-Karp4tok vulkani vonulatdénak lAabaénal, 110—130 m tszf. magassdgban. Folyami iiledékekkel fedett lapdly, peremein a Tisza, a Szamos és mellékfolydik tormelékkupjaival. Ny-i részén az Hesedi-ldp siillyedéke. DK felé mélyen benyulik a hegység kézé (Nagybdnyaimedence). Csak ENy-i része tartozik Mo.-hoz, a tobbi Romanidhoz. Szatmarnémeti: romdadniai varos, — Satu-Mare. Szatmar varmegye: régi kézig. egység. Mo.-hoz tartoz6 része a régi Szaboles vm.-vel alkotja Szabolcs-Szat-

nov.-ben foglalta el a trént, s egytttal a vahabitak szektajanak egyhazfeje lett. Szaid-Arabia, Arabija asz-Szaudija: a Hedzsasz kirélysagbol és Nedzsd szultansagbol létesitett perszonaélunidban 4ll6 abszolut monarchia. Az Arab-félsziget 4/. részét foglalja el. B-on Jorddnia és Irak, K-en a Perzsa-6b6l,

Oman,

Maszkat

és Oman,

D-en

Aden

brit

gyarmat, ill. protektoratus és Jemen hataroljak, Ny-on a Vorés-tenger. 1 600 000 km?. L: 7 millié (1961). Hivatalos nyelv az arab. Fév-a (egyben Hedzsasz févarosa) Mekka (L: 150 000, beeslés) és Hr- Rijdd (L: 150 000, beeslés; egyben Nedzsd févarosa), valamint

Dzsidda (Li: 120000) a,,nyari fovaros’’, akiiliigyminisztérium székh.-e. — Azsiahoz

tartozénak

tekintik,

természeti-

mar megyét. — A hét varmegye egyike volt. Jelentés volt arany-ezustbanyaszata Nagybdnya kézponttal. Mar a ll. sz-tdl telepitettek ide német banydszokat. A karpatukran, roman, német és magyar banydszok jelentés tamogatast nyujtottak a parasztmozgalmaknak, majd a Rakoczi-szabadsdgharenak. Egyik nagy-

féldrajzi és néprajzi szempontbél azonban sokban Afrikéhoz szamithaté. Az orszag felszine 600—1200 m magassagSzatid-Arabia cimere ban fekv6 kopar fennsik, amely fokozatosan alacsonyodik a Perzsa-6bél felé. A V6rés-tengerrel parhuzamosan htzdd6 asszir hegyvidék legmagasabb pontjai megkézelitik a 3000 m-t, lejt6i meredeken szakadnak le a V6r6és-tenger felé. Az orszag DK-i részét teljesen lakatlan homoksivatag foglalja el. Az orszdgon at halad a Raktérité: sivatagi

birtokosa,

éghajlat.

rolyz ban:

a

Rakdczi-szabadsaghare

hadvezére,

Kd-

Sandor birtokénak s egyben ~nek kézpontjaNagykdrolyban folytatott hitszegé targyalasait

Szatmarott fejezte be, itt kététte meg a csaszdri fdparancsnokkal 1711-ben a szatmdri békét és a ~i majlényt (nagymajtényi) sikon tetette le a kurucokkal a fegyvert, Szatmar varat pedig leromboltatta. ~ kiildte 1832-ben a rendi orszaggytilésbe Kédlesey Ferencet, 1834-ben a nagykarolyi megyegytilésen szorgalmazta Wesselényi Mikldés az Grékvaltsagot. Teriiletének 71%-a 1919-ben Romaniahoz keriilt, és székhelye Satu-Mare (az 1715-ben egyesitett Szatmdarnémeti) lett. 1940—44-ben ez a rész 4tmenetileg ismét Mo.-hoz tartozott.

Szatok : é6tk., Nograd m., rétsdgij.

L: 640 (1960). Va.:

Romhany. Szaton Rezsé (1888—1957): a kommunista mozgalom harcosa, a KMP alapitd tagja. Vasesztergalyos volt. Az 1900-as évek elejété] vett részt a munkasmozgalomban, az 1905. évi nagy vasassztrajk egyik vezetdje volt,

szakszervezeti

bizalmiként

az

SZDP _ baloldali

ellenzékéhez tartozott. 1914-t61 harcolt az I. vilaghaboriban, 1917-ben megsz6kétt a frontrél. Ekkor a Gyéri Agytigyarba helyezték, ahol szervezte a munkdsokat, s a mind gyakoribb sztrajkokat. 1918-ban a munkastandcs tagja lett. A KMP megalakitésa utan tagja lett az els6 Kézponti Bizottsiagnak és a vasmunkasok k6ézétt szervezte a kommunista csoportokat. A Tandcskéztarsasdg idején népjéléti népbiztoshelyettes, majd a kispesti jards, azutén a dunantuli teriilet kormanyzétandcsi biztosa volt. A Tandcskéztaérsasig bukasa utan az ellenforradalmarok elfogtak, két évig bérténben tartottak. 192l-ben Vacrdl sikeriilt megszéknie, Ausztridba menekiilt, ahol szervezte a magyar kommunista emigracidt és tevékenyen részt vett az Osztradk Kommunista Part munkdéjéban. 1923-ban az SZU-ba ment, ahol felelds paértmunkaét végzett. 1946-ban tért haza. 1946—55-ben (nyugdijazasd4ig) a MALEYV-nél dolgozott vezet6 beosztésban. Az 1956. oktdéberi ellenforradalmi lazadas utaén — stlyos betegen is — a part elsé soraiban harcolt a konszoliddcidért. — 1921. évi menekiilését Mesterhazi L. Pdr lépés a hatdr c. regényében dolgozta fel. Szatta:

Va.:

ktk.,

Vas

m.,

kérmendi

j. L:

190

(1960).

Nagyrakos.

Szatymaz:

oétk., Csongrad

m.,

szegedi

j. L:

4020

(1960). A szegedi tanyakbdl alakult (1950). Homoki sz616- és gyiimélestermesztés (észibarack). Hataérahoz tartozik a Fehér-t6 (haltenyészt6 gazdasag). Szaud, ibn Abd-al Azizibn Szaid (?1901— ): Szaud-

Arabia

kirdlya.

Atyja,

Ibn

Szadéd

haladla

utan,

1953.

Az esézés ritka, dllandé

folyoi

ninesenek,

mert

csak idészakosan telnek meg vizzel. Csupan az oazisokban és a Vor6és-tenger menti partvidéken van lehetdség mozéogazdasagi termelésre. Az orszag geologiai felkutatasa és asvanyi kineseinek feltarasa az I. vilaghabori utan indult meg, s a kutatdsok soran felfedezett hatalmas olajkészletek alapjaban megvaltoztattaék gazdasagat és nemzetk6ézi helyzetét. A népesség tulnyomdé része mezégazdasagbol él mint nomad és félnomad pasztor, az orszag gazdasagi életét azonban a hatalmas kéolajkészletek kitermelése hataérozza meg. Az olajtermelés az Arabian American Oil Company (ARAMCO) kezében van. A vallalat a nyereség felét az allamkinestarnak fizeti

be,

ami

az

Allami

jévedelemnek

tdbb

mint

90%-dt

teszi ki. Az olajtermelés tulnyomérészt a Perzsa-dbél k6ézelében levé olajmezék6n folyik. Innen 1780 km hosszi cesévezeték vezet Jordanian és Szirian keresztiil a libanoni Szaidaba (20 milliéd t kéolajat szallit évente). Egy masik

vezeték a Perzsa-dbélhéz Damman kikétébe szallitja a kéolajat. A kéolaj nagy részét tankhajék szallitj4k tulnyomérészt Eurédpaba. A termelés 1936-ban indult meg,

azéta

fokozatosan

emelkedett,

s

1960-ban

elérte

a 61,7 millié t-t, a tékés vilag olajtermelésének 6,2%-&dt. Ugyancsak amerikai kézben van az eziist-, réz-, vasére- és énbanyaszat. A Perzsa-6b6l partj4an Ras Tanura hegyfoknal 9 milliéd t nyersolaj kapacitdést olajfinomité épilt. Csupan az dtvenes évek folyamén épultek az elsé kis kapacitasi erémivek Mekkdban és Dzsiddaban, tovaébb&é egy cementgyar. A feldolgozo ipar az olajtermeléssel kapcsolatos segédtizemekbél, gépjavitékbdél 4ll, kismérettii élelmiszeripar, szappan-, bér-, mutragyagyartas. — Mezdgazdaséga a feudalis rendszer mellett primitiv, patriarchélis és térzsi jellegt. A mezégazdasag f6 agazata a nomad és félnomad pasztorkod6 dllattenyésztés. A legfontosabb hazidllat és k6zlekedési

eszk6z

a teve.

3,6 millid juh, 265 000 teve,

56 000 szarvasmarha és 22000 szamar (becslés) van az orszagban. VilaghirG a telivér arab ldtenyésztés. Névénytermesztés csak az oazisokban és a partmenti siksdgon folyik. A gabonafélék kéziil az arpat, rizst és kukoricét termesztik. ~ a datolya egyik legnagyobb termesztdje és exportdérje. Termesztenek fiigét, szdlét, rozsaolajat és zdldségfélét. A Perzsa-dbélben és a Véréstengeren haldszat és gyéngyhaldszat folyik. — Nagyaranyu

Mekkaéba sabb

zarandokforgalom

és

kiviteli

Medindéba. cikke

az

iszl4m

szent

vérosaiba,

A _ kiilkereskedelem

a kéolaj,

ezenkivil

a

legfonto-

datolya,

az

arany, a gyapju, a bdr, az 616 Allat (fdleg a 16 és a teve). A behozatalban a tea, a biza, a cukor és a rizs 4ll-

szavalékérus

184

Szaiid-Arabia

kerult

tronra.

a

Szatd

Ibn

1955-ben

~

dhabrani

megszerzett a

vett

részt

Szaud

fia,

utan

haldla

bandungi

Britannia hatalmaba értekezleten. 1955 dta, amikor Nagyamelyre ~

Buraimi-oazist,

az olajban gazdag

keritette konfliktus all fenn. is igényt tart, ~ és Anglia kozott tamadas idején cia —fran angol elleni 1956-ban, a Szuez vi-

Arabok Altal lakott teriiletét a 16. sz.-

TORTENET.

tamaszpontot,

légi

1946-ban

az

megkapta

évre

nak az elsé helyen, viszonylag csekély a textiléruk és miiszaki 4ruk behozatala. A kézlekedést tevekaravanok bonyolitjak le, cesupaén az olajmezékrél vezet vastitvonal a févarosba és Damman kikétébe. — A lakossdg 90°/)-a analfabéta, a gyermekeknek alig 10%-a jar iskolaba. Hivatalos pénzneme a rial: 1 rial = 11 geres.

ba az olajki ~ ideiglenesen megsziintette a két Allam i kapesolatotelt és megszakitotta veliik a diplomacia miniszterel-

ban a térdk6k foglaltak el. A 18. sz. folyaman Mohamed ibn Abdul Vahhab puritdn vallasi szektat alapitott, amely

atalma kat. 1958-ban Fejszal emir, a teljh a pozitiv semlegesség nok, a kiraly 6ccse kinyilvanitotta li-

célul ttizte ki az arab teriiletek nemzeti onallésdganak helyredllitasdt és 6ndllé arab dllamot szervezett—+ Nedzsd

an eltavo politikajat. 1960-ban Szatid kirdly azonb kezdeményezo mokat refor sdgi gazda elt mérsék a totta az USA wi

teriletén. A kiilénféle, addig a térdkéktél figgd emiratusok (Dzsebel Shammar, El] Hasza stb.) is tébbé-kevésbé fiiggetlenekké vdltak. A 19. sz. végén Dzsebel Shammar uralkoddéja kitizte Nedzsdb6l a vahabitdkat, akik Kuwa-

kormanyt,

alakitott

és maga

Fejszalt

ami

vezetett.

novekedéséhez

befolyésanak

Shiraz——>__ meee)

©

Jaul al-Amr —— i

An -Nafud

Bushire

\Mmar- hg. AL jr LIF

y /

/

+

;

=

ae

CA

Fe

Rakterild ~ SZeRz60—7, = oe oe

“Havel ash-Sam —GMasa f \

oAl-Hadida

==Oasys

—Ferasan =e?

Pend ahreds

| Nt $e

= =Kamar an -

> —\Hodeida

mM =

oOSana

Tarim

Ow

Beer

anar | «

+3211

laiz Grant y 2 SheikhOtman

rae

re

1 = = A ya rs ER es ~Aden(NBr= race YEO Me Jf szomAuipart-—2deb-

|i / Hedzsdszt, részét.

1926-ban

A kévetkez6

pedig

évben

emirdtust, 1924—25-ben

az Aszir

emirétus

Nagy-Britannia

nagy

is kénytelen

volt elismerni 6t Nedzsd és Hedzsdsz uralkoddéjanak. Allama 1932-ben felvette a ~ nevet. 1934-ben az imperialista allamok Altal provokalt Jemen elleni hébortban megszerezte Nedzsran tartomanyt és az Aszir emiratus egész

teriiletét.

Ugyanakkor

~

a

nemzetkézi

tédkés

monopéliumok vadaszteriiletévé kezdett valni. Az 1933ban alakult Arabian American Oil Company (ARAMCO) fokozatosan magdhoz ragadta a kéolajkutatast és kitermelést. ~ nem vett részt a II. vilaghabortban, de 1941-ben megszakitotta a diplomaciai kapcsolatokat Németo.-gal és Olaszo.-gal. 1945-ben az ENSZ tagja lett s belépett az Arab Ligdba. 1951-ben segélyegyezményt kétott

az USA-val,

ennek

keretében

az USA

ujabb

Gt

ALLAMSZERVEZET. kezében

ésszpontosul

rehajté

é6s a birdi

Abszolit

monarchia.

A kirdly

az egész dAllamhatalom ; 6 a vég-

hatalom,

valamint

az

orszag

vallasi

fejo. Térvényhozé hatalom nines. A kiraly altal kinevezett minisztertandcs a kirdlynak felelés. Az orszagot alkoté nagyobb teriileti egységek élén az alkiralyok, ill. a kirdly Altal kinevezett kormanyzék allnak.

Szauder Jézsef (1917—

): irodalomtérténetird, egye-

temi tanar, az irodalomtudomany kandidatusa. F6 kutatasi teriileto a magyar felviligosodas és reformkor irodalma (Faludi Ferenc,

1941;

Bessenyer, 1953;

Kélesey Ferenc,

1955 — monografidk ; A romantika utjdn, 1961 — tanulmanyok). Olasz irodalomtérténettel is foglalkozott. szauna, sauna : lakéhdézban v. kiilén kis épiiletben berendezett gézfiirdé a finneknél. Szava: ktk., Baranya m., siklési j. L: 570 (1960). Szava : folyé Jugoszlavidban ; 712 km. A Juliai-Alpok B-i végénél ered, érinti Zagrabot, Belgradnal émlik a Dundba. 500 km-en hajézhaté. Mellékfolyéi: Kulpa, Una,

Vrbas,

Bosna,

Drina.

szavalékérus : a weimari Németo.-ban sziiletett eléadasi forma, amely 11j szocialista tartalmu tomegmtvészet

szazlabuak

szavaloémivészet

megteremtésével kisérletezett. Lényege, hogy a verseket, esetleg prozai széveget tébb szdlamra bontva, néha dallammal adjék elé. Mo.-on 1925-ben alakult egy, 1927-tél 100% kérus néven ismert ~, mely az Allkoholellenes

Munkas Szévetség keretein beliil mikédétt 5 éven at, betiltasdig. szavalémiivészet : az eldadémiivészet egyik aga, kéltemények v. prozai szévegek eléadasa. Egyetlen mitivészi eszk6ze az é16 hang, diszletek, jelmez, maszk, testmozgas, tébbnyire gesztus és mimika nélkiil. — Irod. Ascher

O.: A versmondas mtivészete és a szinpadi beszéd. 1955. szavanna (indian—sp.>: trdpusi magas gyepti puszta facsoportokkal. A fak lombja a széraz évszakben, nydron hull le. A sivatagok és a tropusi éserd6k 6ve kézétt D-Amerikéban, Afrikaban, Ausztrdliaban jellegzetes.

szavardok:

— szabirok

szavatossag : az claddt terheldé felelésség, hogy az eladott dolog a rendeltetésszerti haszndlatnak megfelel és a megfelelé6 tulajdonsagokkal rendelkezik. A ~ — megfeleléen

eltéré

tartalommal

—

nemesak

jelélte,

sen

gépek, berendezések, ipari cikkek stb. eldallitdi, bizonyos

szocialista

forradalom

utan

szdmos

ellenforradalmi akciéd szervezdje volt. 1918 utdn emigralt. 1924-ben a szovjet allambiztonsagi szervek illegalis hatardtlépés kézben elfogték és 10 évi bértén-

biintetésre

{télték.

Ongyilkos

lett.

szaxofon, saxophone: faftivds hangszer, fémbél késziil. Egyszerii nyelvsipja a klarinéttal, kup alaku

furata, billentytizete az obodval rokon. Hatféle valtozata kéziil legelterjedtebb az alt~, Hsz hangolasban. Hangterjedelme esz—g?. Feltalaloja,A. Sax 1840 kortil szerkesztette azzal a feladattal, hogy atmenetet képezzen a rézés fafivés hangszerek k6zott. A19. és 20. sz.-ban elvétve operai és szimfonikus zenekarok, Uujabban nazalis, groteszk hatdsokra képes hangja miatt jazzzenekarok hasznaljak, ezek nélkiil6zhetetlon hangszere.

szazad : 1. (kat) 3—4 szakaszb6l allé katonai alegység. Létszima

az adott hadsereg

szervezésétél

hadseregekben

tamadta

a Horthy-rendszer

politikajat.

és a fegyver-

nemtél fiiggden 100—200 £6. — 2. az idészAmitas 100 éves szakasza. Szazadok : a Magyar Térténelmi Tarsulat kézlonye, a magyar torténettudomany k6zponti folydirata. 1867ben indult. 1912-té1 évente kézélte a magyar térténeti irodalom bibliograéfidjat. Megjelenésének elsé évtizedeiben az adatkézlé jellegti pozitivista felfogds jellemezte, az ellenforradalmi fasiszta rendszer idején (1919—44) a szellemtérténeti felfogdst tiikrézé és szélséségesen soviniszta cikkek jutottak benne tilstlyra. — A felszabadu-

last kévetéen, a Tarsulat ujjdszervezése utén a ~ a marxista térténetiras vezeté orgdnumava valt. 1949 déta a Tarsulat igazgaté valasztmanya altal valasztott szerkeszt6 bizottsdg iranyitja. szazados: a féhadnagy és az érnagy k6zotti katonai rendfokozat. Eredetileg a szizadparancsnoki beosztast

szazad-

—

nacionalista,

1939-ben

esetleg

jobboldah,

a kormany

betil-

totta.

szazalék, percent, %: a > szdzalékszdmitds alapfogalma. A viszonyitasi alapnak valasztott mennyiség szazadrészét nevezziik az alap 1%-dnak. Ennek tetszéleges

k-szorosa

a k%,.

szazalékszamitas : az aritmetikanak

az

az

eljarasa,

amely minden viszonyszamot olyan tort alakjaban fejez ki, melynek nevezéje 100. E tért szdmladldja a szdzalékban kifejezett viszonyszam,

a szamlalé

pedig ugyanaz ezrelékekben kifejezve. osszefiiggései :

A~

tizszerese

legfontosabb

‘4 spalékk s°P s 6ssze g p szazalé ZAZ RSE. oeeeerh 160

adasvételnél,

kisipari szolgaltatasok felelései. A ~i idén beliil a szerkezeti, mtikédési és anyaghibakat a ~ot vallalé intézmény, vallalat v. személy kételes dijmentesen megjavitani. — A gyakorlati életben naélunk gyakran helytelentil garancianak nevezik. Szavickij, Konsztantyin Apollonovics (1844—1905) : orosz fest6, 1872-t6l kidllitdja, 1878-tdl tagja volt a peredvizsnyikek tarsasdganak. Eles szocidlis problémakat felvet6 mtiveiben sokoldalian jellemzett népi tipusokat abrazolt. F6 miivei: Javitémunkdlatok a vasdtvonalon (1874), Az ckon fogaddsa (1878) — mindketté a Tretyakov Képtarban. Szavinkov, Borisz Viktorovics (1879—1925): az eszerek, partjanak egyik vezetdje; 1903—05-ben tébb merényletet szervezett a cari 6nkényuralom képvise16i ellen. Dekadens, miszticizmusra hajl6 regényeket irt. 1917 nyaran az Ideiglenes Kormanyban a hadiigyminiszter helyettese és a vezérkar mellé rendelt politikai az oktdéberi

jelenkori

ellenforradalmi

hanem mas jogviszonyok (bérlet, vallalkozas stb.) kérében is eléfordul. ~ot vallalnak meghatdrozott idére

biztos,

a

zaszloalj- — parancsnoki beosztast tdlt be. Szazadunk : tarsadalomtudomanyi folydirat. 1926-td1 1939-ig jelent meg. VAambéry Rusztem, majd Csécsy Imre szerkesztette. Polgdri radikalis szemléletti lap volt, éle-

s Osszegnek

r rész

100-r

szazaléka ;

8

r rész

100-r

-nek a p szazaléka. P A~t féleg az elemi statisztikaban (viszonyszamok) és a gazdasaégi életben (pl. kamatszamitas) alkalmazzak. szazéves haborti, 1337—1453: Angha és Franciao. kéz6tt révid megszakitasokkal t6bb mint szdz évig duilé hébort, amely féként a 12. sz. kézepétdl kezdédéen Anglia birtokdba keriilt francia teriiletekért, valamint Flandria birtoklasdért folyt. 1340-ben az ango]—flandriai flotta Sluisnal vereséget mért a francia flottara. A francia szdrazféldi haderé Crécynél (1346), majd Poztiers-nél (1856) stlyos vereséget szenvedett. Aj\ hadviselé felek 1360-ban Brétignyben békét k6tdttek, amelyben Anglia biztositotta uralmat Poitou, Guyenne, Gascogne és Calais félétt. A franciao.-i héditasaikat véd6é angolok a 15. sz. elején szévetkeztek a burgund hercegekkel. Az ujra fell4ngolt héboriban V. Henrik angol kirdly seregei az Azincourt-nal (1415) aratott gyézelem utan elfoglaltak Ki-Franciao.-ot és Parizst. A troyesi szerzédésben (1420) a francidk elismerték V. Henrik angol kiraly trénigényét, 1422-t61 mégis VII. Kdroly francia kirdly gyakorolta a hatalmat. A habort sorsat az angolellenes népi mozgalom forditotta meg. >Jeanne d’Arc felszabaditotta Orléans-t az angol ostrom ald] (1429). Sikerei nyoman VII. Karolyt megkoronaztak. 1436-ban a franciak viszszafoglaltak Parizst, majd az E-i tartomanyokat. 1453-ra az angolok Calais-ba szorultak vissza. Az 1475-ben kot6tt béke biztositotta Franciao. sziamara a habort soran és korabban angol birtokba keriilt franciao.-i teriiletek visszaszerzését. A ~ iddszakat mindkét orszagban az osztaélyhare erés kiélezédése jellemezte (jacquerie, Tylervezette parasztfelkelés sthb.). Szazhalombatta:

6tk..

Pest

m.,

budai

j., a

Duna

mellett. L: 1600 (1960). Zdldségtermesztés. Téglagyar. Itt épiil a Dunai Kéolajfinomité évi 2 millid t kapacitassal, amely a Baratsag-kéolajvezetéken szallitott szovjet kéolajat dolgozza fel. Epiilében Mo. legnagyobb,

koéolajfitéses A régi Batta

erdédmive. Romai_ kori _ telepiilés. helység hatdrdban feltart 126 kunhalom valésziniileg az i. e. e teriileten élt keltak sirja ; a magyar hagyomany a hun és a rémai—german seregek Altal vivott tarnokvélgyi csatéban elesett vitézek sirjainak tartja. A sirleletekr6él kapta a helyiség mai nevét. szazlabiiak (Chilopoda): az izeltlabuak (Arthropoda) térzs légeséves izeltldbuak (Tracheata) agazatanak egyik osztalya. Hosszi, vékony testti, igen sok (15—173), majdnem csupa egyforma szelvénybél felépitett allatok, torasszelvényeiken 1—1 par labbal. Legjellegzetesebb képviseléik a Scolopendra-fajok, ezek Eurépaban kis termettiek, de D-Amerikdban az drids szkolopendra 26,5 cm

hosszrira is megné,

szaz nap, 1815. mare.—jun.: az Elba szigetérdl varatlanul visszatért Napdleon szaznapos uralmanak elnevezése, amely megszakitotta XVIII. Lajos uralkodasat. Napoleon mare. l-én kb. 100 fényi csapattal szallt partra

D-Franciao.-ban,

serege

azonban

menet

kézben

allandéan névekedett, Ugyhogy kozeledtének hirére a kiraly elmenekiilt, Napoleon pedig hare nélkiil bevonulhatott Parizsba. Alkotmanyos kormanyzast igért és tinnepélyesen kinyilatkoztatta békeakaratat. Mivel igéreteit nem valtotta valéra, uralmanak megszilarditasahoz nem tudott kell6 mértékti tomegtamogatast biztositani. Az uralmdt megbuktato hatalmak koalicidja azonnal megkezdte eldékésziileteit a tamadasra, Napoleon pedig a szdvetséges csapatok egyesiilésének meggatlasa végett Belgiumba rontott. A waterlod: csatdban elszenvedett veresége (jun. 18.) utan jun. 22-én ujbdol lemondott a tronrol. Szazonov, Szergej Dimitrijevics (1861—1927): orosz diplomata. 1910—16-ban kiiliigyminiszter. Az Oroszo. és a tobbi antanthatalmak k6z6tti szévetség hive; jelentés szerepe volt az I. vilaghaboru elékészitésében és kirobbantasaéban. A Németo. és Oroszo. k6zétti kil6énbéke megkétésére iranyuldéd torekvések elétérbe keriilése miatt 1916-ban lemondott. Az Oktdéberi Szocialista Forradalom utan Franciao.-ba emigralt. 100% : irodalmi, mtivészeti és politikai folydirat. 1927-ben indult Tamas Aladar szerkesztésében mint legalis lap, kiaddsat és szerkesztését a magyar kommunistak irdnyitottak. Eleinte elsésorban kulturalis targyu irasokat k6z6lt, késébb inkabb politikai jellegi cikkei keriiltek elétérbe. Fontos feladatanak tekintette a korabeli haladé

és forradalmi

ban a szovjet irodalom

sokkal

(Babel,

kilfé6ldi irodalom,

megismertetését

Gladkov,

elsésor-

a magyar

Gorkij, Panfjorov,

olva-

Ehrenburg,

Tyihonov, Solohov, Majakovszkij stb. szovjet, Becher, Weiskopf, Tucholsky, Mithsam stb. német, U. Sinclair, Reed stb. amerikai, HaSek, Wolker, Kisch stb. cseh irédk

munkaibol k6z6lt). Szamos irénak a lap hasabjain jelent

meg eloészér magyarul irasa,s tobbiknek a munkdait a 100% kényvtaér szavalékérus-fiizetében is kézreadték s igy terjesztették széles kérben. A lap kilénésen az értelmiség és a munkassag kérében terjedt el és hatott. Munkatarsai

halado Erik,

k6zé

tartozott

irék (Gereblyés Madzsar

a

mo.-i

kommunistak

Laszl6, Gergely Sandor,

Jézsef stb.) mellett

és

Molnar

szimos, emigracidban

616 magyar kommunista is (Bolgar Elek, Lukacs Gyorgy, Révai Jozsef stb.). 1930-ban a szerkesztét a Horthyrendérség letartdoztatta, a lapot pedig betiltottak. szazszorszép (Bellis perennis) : a fészkesek (Compositae) esaladjaba tartozé névényfaj. Ndlunk is honos, kétéves novény. Legelékén, réteken gyakori, de nem jelentés. Tilevelei csucsuk felé gyéren fogasak, hosszi nyélbe keskenyedék. Viragfészke LBellidis flos néven drog. A viragok szine fehér, rdzsaszin v. piros; telt v. félig telt. Telt viragu valtozata szegélyezésre yv. viragagyak tavaszi kitiltetésére alkalmas. Magr6l szaporitjak.

szeenarium

:

a szinhdzi

ren-

dezokoényv, rendezépéldadny, film esetében a szdvegkényv, forgatékényv neve. Mindkét esetben a mii teljes szovegét tartalmazza a minden mozzanatra kiterjedé

részletes

rendezéi

utasitasokkal.

szcenika ; — szinpadtechnika

szcintigram : az orvosi

diagnosztikénak

a radioak-

tiv izotopok alkalmazasaval nyert Uj segédeszkéze; a betegbe bevitt radioaktiv anyag eloszlasdt abrazolja.

A ~ot

specidlis

késziilék,

pl.

a

magyar

Scinticart

késziti oly modon, hogy szcintillaciéds detektora automatikusan végigjar a beteg bedallitott testrésze folott, és az egyes pontokban észlelt sugdrintenzitast papirra régziti.

szcintillacié {lat.): 1. radiolumineszecencia : igen

révid

ideig (10-*—10-® masodpercig) tarté fényfelvillanas, amely egyes anyagokon (un. foszforokon), nevezetesen cinkszulfidon,

BZECESSZIO

186

szaz nap

gyémanton,

ceéziumjodid, kaliumjodid becsapédaésdnak hatdsdra

—antracénon,

natriumjodid,

stb. kristalyokon részecskék jon létre. A jelenséget W.

Crookes (1903) elgondoldsa alapjan részecskék sz4mlalésd4ra alkalmazz4k. — 2. esillagok latszdélagos pislakolasa a horizont

kézelében ; a légkérben

lejatszé6d6

meteorold-

giai jelenségek kovetkezménye. a részecskeszamlalok egyik szeintillaciés szamlal6: fajtaja, amely a részecskék altal okozott felvillanasokat,

az

szcintilldcidkat

un.

méri,

szamlalja,

esetleg

regisztralja. Leglényegesebb alkatrésze egy fluoreszkalo ernyé, amelyen a részecskék felvillanésokat okoznak. Eleinte

mel

ezeket a felvillandsokat

szcintillalo

nagyitétivegen

(szepintarisekop),

szdmldltak

ernyét

1947

at szem-

dota azonban

a

fotoelektron-sokszorozéval

egy

(—-elektronsokszorozé csé) épitik dssze, amely a fényimpulzust 4ramimpulzussa alakitja 4t. A részecske altal keltett felvillands hatdsdra az elektronsokszorozé katédjabdl fotoelektronok lépnek ki; ezek statikus tér segitségével szekunder emisszids dynodék sorozatén haladnak

végig,

ahol

minden

dynoda

az

elektronok

sz4mat

megsokszorozza. Ilyen médon akér milliészoros sokszorozasi tényezd is elérheté6. — A ~t eleinte kizardlag alfa-részecskék szamldlaséra, ujabban azonban elektromosan nem to6ltdtt részecskék (pl. gamma-fotonok, neutronok) szdmldlasara, nagyon rovid élettartamu

izotépok felezési idejének mérésére stb. hasznaljak. A fényfelvillanas erésségéb6l a részecske energidja is meghatdrozhaté ; ezért alkalmazzak magfizikai folyamatok energidjanak mérésére is. A felsoroltakon kiviil szamos téren, pl. a biolégiaban, a kémiaban, a geologidban, a technikaban is alkalmazzdk. Legfontosabb eldnyei: nagy érzékenysége és hatasfoka, révid holtideje. Egyes szerz6k az un. Cserenkov-szamlalékat sugadrzds) is a ~khoz soroljak. Szezecin [scsecin], németiil Stettan: Lengyelo.-ban, az Odera torkolatanal.

(12 700

km?2.

L:

724000, 1959)

(— Cserenkov4 varos ENy-

székh.-e.

~

vajdasag

L:

249 000

(1958). Kohaszat, hajé- és jarmtgyartas, cement-, vegy-, muianyag-, papir- és cukoripar. Kiilker.-i kikété (kivitel: szén, fa, gabona; behozatal: svéd vasérc). Ovarosa mtiemlék. Csehszlovakia sz4mara, szabad kikété. — Mint halaszfalut mar a 9. sz.-ban emlitik. A 12. sz.ban németek telepedtek le az egyre jelentédsebbé vald varosban ; hamarosan Hanza-varos lett. Svédo., Branden-

burg és Oroszo. ismételten haborut folytatott megszerzéséért. 1720-t61 1945-ig Poroszo.-hoz tartozott. Szezecini-ébél ; a Balti-tenger dble az Odera torkolataban. 60 km hosszi, 5—50 km széles. A nyilt tenger felé 3 kijarata van: K-en a Dzivna, kézépen a Swina, Ny-on a Pine. 3—7 m mély. Szczecin kikétéjéhez és dokkjaihoz a sekély 6b6l fenekébe mesterségesen mélyitett esatorna

vezet.

Szebellédy

Laszl6

(1901—44):

kémikus,

egyetemi

tanar. Jelentés eredményeket ért el mikroanalitikai mdédszerek kidolgozdsaban. Eredményesen foglalkozott a nagyon kis mennyiségti fémionok katalitikus hatdsdval és ezen az alapon az egyes fémionok minéségi és mennyiségi kimutatasdval. Megdllapitotta, hogy bizonyos aktivalé anyagok jelenlétében a fémionok katalitikus hatasa még fokozhaté, és ezzel az illeté6 ionok kimutatasi

hatara rendkiviil kis értékig csdkkenthetd. Felfedezésének a nyomelemek kimutatasdban és meghatdérozasdban nagy jelentésége van. Szebeni-havasok, Muntii Cibinului: hegység Romaniéban, a Déli-Karpdtoknak a Véréstoronyi-szorostél Ny-ra, a Lotru- és Céd-patak kézétti része; 50 km hosszu, 35—45 km széles. Legmagasabb pontja 2245 m (Cindrelul).

nah ants 6tk., Baranya 60). Szeberényi Lehel (1921— Regényei

a szocialista

m.,

pécsvdradi

j. L:

960

): ird; Jézsef Attila-dijas.

Atalakulds

problémait,

a dolgozé

emberek mindennapjait dbrézolj4k (A hegyek elmozdulnak, 1951; Hét nap, 1953; Lépesék a felhékbe, 1957). Szatirdiban tarsadalmunk birokratikus kinévéseit, az emberi visszdssdgokat ostorozza (Szalmdcska, 1956). szecesszid, Secessio Ldnchid létrehozasa, amelyen eldszér kételezték a nemeseket hidpénz fizetésére. Az allando hiddal ~ dédelgetett tervét is siettetni kivanta: az orszag févarosivaé emelni PestBudat ; ezt a Szépészeti Bizottmanyban kifejtett mik6désével

maga

Szécsénke

188

Széchenyi

is segitette.

Az

1840-es

években

a Tisza-

szabdlyozds meginditasa, a balatoni gézhajdézds életre hivasa emelkedik ki gyakorlati tevékenységébél. Mikézben gyakorlati munkdaja a polgari kévetelmények kielégitésére iranyult, politikai programjaban egyre inkabb megtorpant, szembefordult a haladas uj és igazibb kévetéivel. Elészér baratjaval : Wesselényivel hasonlott meg, mar az 1830-as évek elején. Az elsé reformorszaggytilés (1832—36) harcaitél tavol tartotta magdét, de Kossuth

Lajos 1841. jan. 2-an meginditott Pests Hirlapja mar nyilt fellépésre késztette ~t Kossuth, valojaban a radikalizdlédas ellen. Kelet népe (1841) c. mtivében a forradalomt6l rettegve vadolja Kossuthot, hogy ,,izgatasaval’’ veszélyezteti a békés reformtorekvéseket, hogy ,»2 szivhez szol, ahelyett, hogy az észhez szélna’’. Kossuth

higgadt, de hataérozott valaszaban visszautasitotta ~ vadjait, ugyanakkor az 1830-as évek ~jéré] megallapitja, hogy ,,Ujjait a kor titderére tevé és megértette liiktetéseit ; és ezért, egyenesen ezért tartom én dt a legnagyobb magyarnak...’ — A polgari atalakulast a fonemesség vezet6 szerepével dsszeegyeztetni kivand ~t, az uralkodohaz és a monarchia hivét a kévetkezé években is mély-

séges szakadék valasztotta el a liberalis nemesség radikalizal6d6 vezetditdl Az MTA 1842-i nagygytlésén tartott iimnepi beszédében a nemzeti mozgalom elérehaladasat elemezve elitélte az erészakos magyarositast.

Ezt a helyes allaspontjat is azonban elsédsorban a monarchia széthullasatol valo félelem diktalta. Kossuth gazdasagi kezdeményezéseit : a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Tarsasdg, a Gydralapité Tarsasdg alapitasait is azért tamadta, mert attdl tartott, hogy ezek a Béccsel valdé oOsszetitkézés és a forradalom felé viszik az orszagot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az

orvosa

kiséretében

elindult

Déblingbe,

ahol hosszu

éve-

ket téltétt elborult elmével az ideggydégyintézetben. 1857-re deriilt fel annyira lelkének éjszakaja, hogy megkisérelje ujbol papirra vetni gondolatait. Feljegyzéseiben (amelynek Karolyi Arpad a Nagy Magyar Szatira cimet adta) leszAmolt Bécshez fiizétt illuzidival. Rapszodikus parbeszédekben. régzitette gondolatait ; ez a gyilkos vitairat nevetségessé teszi a mo.-i abszolutizmus kegyetlen és ostoba rendszerének kieszeléit. A Nagy Magyar Szatira kéziratban maradt, de lényeges gondolatait felhasznalta a kormaény altal sugalmazott 6s a Bach-rendszer eredményeivel diesekvé répiratra irt valaszaban. A Blick auf den anonymen Rickblick (ném. ’Pillantés a névtelen visszapillantasra’) név nélktil Londonban jelent meg 1859-ben. Az 1859-i osztrék—olase—francia hdbor& utadni kiil- és belpolitikai krizisét é16 Habsburg birodalom ellenfeleinek élvonaldba keriilt a Blick szerz6je. A nyomozds ~t sem kimélte. A rendéri zaklatasok Ujbél felboritottak leiki egyenstilydt, és hosszi hetek tépelddései utdn 1860. dpr. 7-r6] 8-ra virraddé éjjel pisztollyal véget vetett életémek. A hagyatékaban foennmaradt Disharmonie und Blindheit (ném. ’egyenetlenség és vaks4g’) c. befejezetlen munkdéja arré] tantiskodik, ~ eljutott oda, hogy az 1848—49-i magyar tragédidért elsésorban Bécset tegye feleléssé ; az ellenzék reformmozgalmarol itt tébb megértéssel ir, mint életében barmikor. — ~ nagy utat jart be. Osztalyabdl elsének ismerte fel a polgari reformok sziikségességét, s ha nem is k6évetkezetesen, de nyiltan hirdette azokat; gyakorlati tevékenységével segitette megvalésitasukat. Elete végén szembefordult az addig Altala sérthetetlenként tisztelt Habsburg-hazzal is. Hletmtivében sok a kévetkezetlenség. A Habsburg ellenforradalommal kiegyezésre térekv6 nemesség csak a forradalomellenes nézeteit, ill. igy értelmezett gondolatait népszertisitette. A proletarforradalomt6l rettegé véres ellenforradalom pedig egészen szemérmetleniil ~ forradalom-ellenességével igyekezett magat igazolni. Népének szeretete, az emberi haladasba vetett hite, aldozatkészsége, akaratereje, alkotd szenvedélye, szivés gyakorlati munkassaga a magyar tdérténet

nagyjai

soraba

emeli.

(Munkdi.

1884—1905;

Osszes

munkdi. 1921—39.) — Irod. Sz. I. (Az MTA Torténeti Fébizottsiga és a Toérténettudomanyi Intézet tézisei.) TAarsadalmi

Szemle,

Széchenyi

1960.

Zsigmond

2. szam.

(1898—

): vadasz,

Utleird.

Afrikai, indiai, amerikai, valamint hazai vadaszatait tobb

irodalmi

értékfi miben

orszdg, Alaszkdban

Ahogy

Grékitette

vadasztam,

meg.

Nahar,

(Csui, Elefant-

Afrikaz tabortizek,

elkezddédétt stb.)

Széchy

Karoly

(1903—

):

hidépité

és

mélyépits

mérnok, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuthdijas. Részt vett a Margit-hid kiszélesitésében, a Boraros

s a jobbagy-

téri hid tervezésében és épitésében, készitette az Arpad-

felszabaditas és a k6z6s teherviselés egyszerro térténd, azonnali megoldasat todrténeti kényszernek nevezte, ~ ezt forradalmi izgatasnak latta és a Politikat programtéredékek c. répirataban parasztlazitassal vddolta meg

hid altalanos terveit és vezette a Il. vilaghabortban a fasiszték Altal elpusztitott kézuti hidak helyredllitasi

1846-i

galiciai parasztfelkelés

tanulsdgait

ellenfelét és felszélitotta, hogy lépjen le a politika mezejér6l. 1847 észén pedig, amikor Kossuth Pest vm. kévete lett, ~ Moson vm.-ben kévetté valasztatta magat, hogy az also tablan ellenstilyozza Kossuth eldtte oly karosnak tetsz6 iradnyitéd szerepét. — Az 1848. febr.—marc.-i forradalmi hullam megrémitette ; anndél nagyobb érémmel fogadta a vértelen forradalom gyézelmét, az uralkodé

altal szentesitett

polgari

atalakulast,

vallalt a Batthydny-kormény

s maga

munkéjéban,

is részt

s mint kézle-

kedéstigyi miniszter nagy energidval latott hozzd4, hogy megteremtse kodzlekedési programjanak elédfeltételeit. Bécs és a fiiggetlen Mo. k6zétti ellentétek fokozédé kiélesedése felizgatta. Bécs ultimatumat, amely meg akarta

fosztani Mo.-ot azokt6l a marciusi vivmanyoktdél,

ame-

lyeket teljes meggyézédésével helyeselt, felzaklatott idegrendszere nem birta elviselni. Egyre hatérozottabban jelentkeztek rajta az elmebaj tiinetei és egy sikertelen Ongyilkossdgi kisérlet utan 1848. szeptember 5-én hazi-

munkdlatait, majd megszervezte és vezette az Uj budapesti fdldalatti vasut épitésdét. Széchy Maria (1610—79): grdof Wesselényz Ferenc feleségo. Szerelmének és hazassagkétésének kalandos torténetét Gyéngydsi Istvan énekelte meg Méarssal tarsalkodé Murdnyi Vénus c. miivében, Petéfi Széchy Maria, Arany Janos Murdny ostroma cimmel stb. — Irod. Acsady I.: Sz. M. 1885. Szécsen Antal, grof (1819—96) : aulikus nagybirtokos, a Konzervativ Part egyik vezetdje. 1848—49-ben Dessewffy Emillel és Jésika Samuval egyiitt a bécsi udvar tanacsaddjaként a szabadsaghare leverését szorgalmazta. Az abszolutizmus idején az dkonzervativok k6zé tartozott, a forradalom elétti rendi alkotmany visszadllitasdra térekedett. Egy ideig a Magyar Térténelmi Tarsulat elnéke volt, de amikor a Tarsulat részt vett Kossuth Lajos halalakor a gyasziinnepségekben, lemondott. Ugyanezért le-

mondott az MTA tagsagardl is. Szécsénke : 6tk., Négrad m., rétsdgi j. L: 460 (1960). Va.: Noégradkévesd,

Szecsenov

189

Szecsenov, Ivan Mihajlovics (1829—1905) : orosz fiziologus, egyetemi tandr, az orosz tudomanyos akadémia tagja. Felfedezte az agy gatlé hatdsat a gerincagy reflexeire és a pszichikai tevékenységet az agy reflexeiként értelmezte. Hangstlyozta a kézponti idegrendszer szerepét a szervezet és a koérnyezet szétvalaszthatatlan egységének fenntartasdban. E megallapitdsa szolgdlt alapul a —nervizmus tananak kiépitéséhez. Szécsény : 6tk., Nogrid m., a-~i j. székh.-e. L: 4430 (1960). Téglagydr, malom, tejipar, haziipar. Gépdllomas. Tangazdasag. Erdégazdasdg. Mezégazdasdgi technikum. — A volt Forgach-kastély (barokk) és a (gétikus) r. k. templom mttemlék. — A Széchenyi csalad névad6 birtoka volt, de 1433-ban,

amikor

a huszitak elfoglaltdk, kiesett

a csalad kezébél. A 13. sz.-ban mar mai nevén emlitik; vara a 14. sz. elsé felében épiilt (ma csak a 15. sz.-ban épitett tornya és két bastyadja all), 1544-t61 98-ig révid megszakitassal a tordk6k kezén volt. A 17. sz.-ban kiralyi var, sokat

szenvedett

a térdk

tamadasoktdl

és a Habs-

burgok ellen a figgetlenségért vivott harcokban. 1705ben ~ben tartottak a Rdkdczi-szabadsdgharc elsé orszaggyUlését. 1709-ben~ meliett stilyos vereséget szenvedtek a kuruc esapatok a csdszariaktdl. Szécsényfelfalu : 6tk., Ndgrad m., szécsényi j. L: 740 (1960). Va.: Luddnyhalaszi.

szécsényi orszaggytilés, 1705. szept. : a Rdkdczi-szabadsdghare elsé6 orszaggytlése. 1705 nyardnak kedvezétlen katonai eseményei miatt a Rdkos mezejére tervezett orszaggylilést Szécsénybe hivta éssze II. Rékéezi Ferenc. Az orszaggytlés feladata az dllamforma és a szabadsaghare célkittizéseinek megallapitasa, valamint a kiizdelem eredményességéhez sztikséges allami és gazdasagi szervek, életre hivasa volt. A fejedelem hivasara 6 piispék, 36 f6 rend és 25 varmegye kovetei (kb. 1000 £6) gytiltek déssze a Borjupastnak nevezett térségen. Rakdczi az orszaggytlés megnyitasa utan kijelentette, hogy nem tekinti magat fejedelemnek, sét a targyalasok idejére vissza is vonul. Tavollétében kiélesedtek a fonemesek és a k6zépnemesek kéz6tti ellentétek. A fénemesekhez csatlakozé Beresényi javaslatara Rakéczi visszatért a gytlésre s — az ellentétek elsimitasdra térekedve — lényegében a f6-

uri part javaslatanak érvényesiilését. segitette eld. Beresényi eléterjesztésére az Allamformat — a fiiggetlen magyar kirdlysig kikidltasa helyett — a lengyel rendi konféderacié

mintdj4ra

a

Magyarorszdgi

Szdvetkezett

Statusok és Rendek Szévetkezésében allapitotta meg, ami a fénemesség eléretdrését jelentette, s a Szdvetkezett Rendek Vezérlé Fejedelmévé kikidltottak II. Rakéczi Ferencet. A kéznemesség terve : Rak6éczi kirdllyé valasztasa széoba sem keriilt.

A ~ig féleg kézépnemesekb6l

alld

udvari tandcs helyett feldllitott Szendtwsban is a klérus és a fonemesség volt tébbségben, s a Gazdasdgi Tandcs vezetdje is fénemes lett. A ~ben a nemzeti egység nem a jobbagytémegek felé szélesedett, hanem a fonemesek szamara biztositotta az elsé helyet a politikai vezetésben. Széesisziget: 6tk., Zala m., lenti j. L: 490 (1960) Va.: Csémodér-Pdka. Malom. Barokk r. k. temploma mtiemlék. szecska: 2—4 cm nagysagura apritott (szecskazott) szdlastakarmany. szecskavagé6 gép: a szdlastakarmanyok apritasara szolgél6 mezégazdasagi gép. Szecsédi Irén (1917— ): operaénekesndé (szopran).

Kétszeres Puccini-,

Liszt-dijas. Verdi-,

Bizet-,

1947

dta

Gounod-,

az

Operahaz Mozart-,

tagja. Gluck-,

Erkel-, Kodaly- stb. operak szerepeinek hivatott eléaddja; mint oratériuménekesné is kivald.

Szecsuan, Sechwan: tart. Kina kézépsé részén. 569 000 km?. L: 73 millié (1958). Székh.-e Csengtu, nagy varosok Csungking, Jipin, Vanhszien. Kézpontja a startin lakott Voérds-medence. Ny-i részén a Tibeti-fennsik eléhegyei 3000 m-ig emelkednek, a Kungkasan (Minjan Ganskar) 7590 m magas. A Vorés-medence éghajlata enyhe, szubtrépusi monszun. Féfolydéja a hajézhaté Jangce. A folydk béviztiek, vizienergia-termelésre alkalmasak. (Itt van Kina vizienergia-készleténck 23%-a.) —F6 termelési aga

szedégép

a fdldmtivelés. Terményei: rizs (a vetésteriilet 50%-an), biza, k6dles, déligyiiméles, ecukornad, kukorica, arpa, tea, dohany, rami és gyapot. Jelentéds allattenyésztés (szarvasmarha, baromfi és sertés). Nagyaranyti k6szén- (Csungking, Jipin), kdéolaj-, féldgaz-, kés6-, azbeszt(Nanesung), foszfat-, vasére- és szinesfémére-banyaszat biztositja a nehézipar gyors fejlddését (fém-, gép-, vegyipar). Szamottevé a textil-, selyem-, élelmiszeripar (cukor-, hus- és teafeldolgozé ipar) stb. Kézlekedési utvonalait gyors iitemben épitik. Csengtubél vasuti fovonal vezet

Csungking

és

Lancsou,

valamint

MHszian

felé.

Epiilében a Csungking—Kuijang és a Kunming—Nejesiang k6dzétti vastitvonal. Szecsuani-medence, Sechwani-medence, Vérds-medence : fiatal stillyedék a Jangce k6ézépfolyasanal D-Kinadban. A vidéket vérés homokké épiti fel. A hegységek megvédik a hideg E-iszelektél, de a monszunesék elérik. Termékeny foldje a vilag legstirtibben lakott teriileteinek egyike. Ujabban nagy készén- és kéolajtelepeket tdrtak fel, nagyaranyu az ipar fejléddése. Kézpontja Csungking.

szédelgés : a mindennapi rosszhiszemt

félrevezetés,

széhasznalatban raszedés,

szandékos

becsapas,

csalas.

(— hazassdgszédelgés ) szeder (Rubus): kétsziki, a rdzsafélék (Rosaceae) csaladjanak erdsen keresztezéd6 nemzetsége. Kuszo eserjék tiiskés hajtasokkal, élvezheté terméssel. Levelei ujjasak, viradgzata fiirtben fejlédik, viragai fehérek v. rozsaszintek. Gyiimélese kisebb-nagyobb terméskékbél all6 terméscsoport. Erdei vagasokban témeges a piros termésii > mdlna (R. idaeus). Ligetekben, cserjésekben terem a hamvas ~(R. caesius) ; leveleit teapdtlénak szedik. Hegyvidéki ~jeinket R. fructicosus néven foglaltak dssze ; termésiik fényes fekete. Ujabban a fekete termést ~ és a malna keresztezése utjan szeder-mdlndt (R. mohacsyana) Allitottak elé, amelynek gyiimdlesében egyesil a két gyiimédles zamata. — Irod. Mohacsy— Porpaczy : A szaméca, a malna és a sz. termesztése. 1957. Szeder Ferenc (1881— ) : jobboldali szocialdemokrata politikus. 1920-ban az SZDP Altal tjraszervezett Magyarorszagi Foldmunkdsok Orszagos Szévetségének titkara, majd elnéke lett. 1922-t6l tagja volt az SZDP vezetéségének, 1943-ban — atmenetileg — a fétitkari tisztséget is betdltdétte. A felszabadulds utan az SZDP fétitkarhelyettese, az MKP-vel valé egyiittmtikédés, majd a munkaspartok egyesiilése ellenzékének egyik vezetdje volt.

szederesira, morula (lat. ’szeder’ szdbdl> : a cstrafejlddés elsé szakasza, a megtermékenyitett petesejt osztddasa (— bardzddlédas) révén jén létre. Sejtjei, a blasztomérak szederszerti halmazt alkotnak. Kialakulasa utan révidesen iireg keletkezik benne, és —hdlyagcsirava (blasztula) alakul at. szederfa : az —-eperfa egyes vidékeken hasznalt — helytelen — elnevezése. Szederkény : 6tk., Baranya m., pécsvaradi j., Pécs és Mohacs kézott. L: 1680 (1960). Va. : Bély. Bortermelés, pincegazdasdg. Névényvédé allomas. Malom. szedés : (nyomdaszat) — betiszedés szedimentacié : (fd6ldt) — uledékképzddés Szedov, Leonyid Ivanovics (1907— _ ): szovjet tudés, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Allami dijas. Aerodinamikai, hidrodinamikai és gazaramlasi elméletek kérdéseivel foglalkozik ; a bolygok6zi koézlekedés elméletének Uttordje. A Nemzetkézi

Asztronautikai Szévetség elnéke. szedé : 1. nyomdaipari szakmunkas, ill. gépszedésnél betanitott munkas. A szakmunkaés ~ képesitését 3 évi (érettségizetteknek 2 évi) tanuldidé letelte utan tett vizsgan szerzimeg. Amo.-i nyomdaiparban 1960. okt. 1-én 1039 kézi~ és 475 gép~ volt alkalmazasban. — 2. (vegy) kémiai laboratériumban —lepdrldshoz (desztillalashoz) hasznalt edény, amelyben a lecsepegé parlatot felfogjak.

szedégép : szdveges nyoméformakat szerkezet.

Ezek

kéziil a Linotype,

eléallitd gép, ill.

Intertype

sorokat, a

Szeged

190

Szedres Monotype~ pedig egyes bettiket 6nt Altalaban élom (67—80%), antimon (28—15%) és én (5—3%) dtvézetébél. A bettifém ésszetétele a szedés mddjatdl fiigg.

s6 kérat —

A — fényszeddgépek a bettifémbdtvézet kikiiszébélésével mukodnek. Szedres ; 6tk., Tolna m., szekszardi j. L: 2360 (1960).

tek,

Sertéstenyésztés.

chenyi tér. A lakosstg megoszlasara jellemzé6 a rendkivil magas nétobblet: 1000 férfire 1123 no jut.

Gépallomas.

szédiilés : az emberi test v. a tér latszédlagos mozgasa-

a Lenin kérit —

zarja le a varos k6zponti

részét, itt emelkednek ésszes fontosabb kézépiiletei, igy a v.-i, a j.-i 6s m.-i tandcs épiiletei, az egyetemi épiilea

torony,

iskola

Fogadalmi

a

stb.

Mora

A

Templom,

Ferenc

belvéros

az

Arpad-kori

Demeter-

Muzeum,

a

Pedagégiai

Fé-

kézpontja

a

parkositott

Szé-

is mutl6

A keresé népességnek 38,2%-a ipari, 5,5%-a mezégazda-

eltérés van a szubjektiv ésaz objektiv térviszonyok k6zétt. A belsé fiilben elhelyezkedé —egyensulyérzés szervének

sagi foglalkozast. Igen nagy az értelmiségiek ardnya, mivel ~ jellegzetes iskolavaros és kulturdlis kézpont. Az

nak

kil6énés

érzés

altal

kisért

atélése,

amikor

Keletkezésének

allami ipar 120 telephelyén 18 000 munkas és alkalmazott

lényege az egyenstly-, a latas- és a végtaghelyzeti érzetek hibas ésszemtikddése, ill. aranytalansiga. Lehet egyiranyu, forgo jellegti, rendszertelen v. csak bizonytalan-

dolgozik. A varos iparaban els6é helyen allnak a textilipar iizemei : az elsé haroméves tervben épiilt Szegedi Textilmitivek pamutfonodaja 1100 munkassal és alkalmazottal, a Kenderfonégyar, a Kender- és Lenszévégyar, a Jutaarugyar, a Rostkikészit6, a Ruhagyar. Az élelmiszeripar két legfontosabb itizeme a Szalamigyar és a Paprikafeldolgozé. A Maroson letsztatott fa alapjan fejléd6tt ki jelentés faipara: ladagyar, butorgyar, gyufagyar stb. Az allami ipart jelentékeny szovetkezeti és magankisipar egésziti ki (pl. papucskészités). A mezégazdasag legfontosabb, orszagos jelentéségti agazata a paprikatermelés. A szegedi édesnemes paprikak6érzet teriilete 5800 kh. — Az orszag egyik legjelentésebb kulturalis kdzpontja. A Tudomanyegyetemen 1960-ban 1300, az Orvostudomanyi Egyetemen 1200, a Pedagégiai Féiskolan 500 hallgato végezte tanulmanyait. 15 kézépiskola (gimndziumok, technikumok). Orszagos jelentéségi a Somogyi Kényvtar 250 000 kétettel. A Beloiannisz téren rendezett nyari unnepi jatékok kulturdlis idegenforgalmi kézpontté teszik. — Vastti gdcpont. Hajddllomés. — Kérnyéke

ingerlése

v.

sag érzetét

koros

allapota

kelté. ~t

idézi

okozhat

az

elé.

agyi vérszegénység,

magas vérnyomas, laz, mérgezés, fiil- és agybetegségek, gyomorrontas stb. is. Forgatassal (k6érhinta) élettani ~ idézheté elé. Pszichikai ~ magasb6l térténé lev. meredek hegyfalra valé felnézéskor jelentkezhet. széf ; — safe

Szefevida dinasztia:

irdni

(perzsa)

uralkoddécsalad

1502-t61 1722-ig. Alapitdja J. Isemail (ur. 1502—24), Azerbajdzsan és Perzsia sahja. Hatalma kiterjedt a mai Iran, Azerbajdzsdn, Afganisztan teriiletére és Orményo. egy részére. Birodalmuk viragkorat >I. Abbdsz (ur. 1587—1628) idején élte. Uralkoddi sikeres kiizdelmet folytattak Téréko.-gal. A mohamedan vallas siita felekezete a ~ uralma alatt valt Iran allami egyhazava.

Birodalmuk az afgan hoditas csapasai alatt omlott dssze. szeg : kapcsoloelem ; hegyezett szdra és tébbnyire feje van. Anyaga fém, kiilénleges célokra fa. Fajtéi: a kor v. négyzet keresztmetszettii > drdtszeg lapos fejjel, négysz6g keresztmetszetti kampés ~ (tébbnyire kovacsolt). Kiilonleges célokra igen sok fajtaja késziil (pl. fiiles-, horgos-, kipos-, kéthegyti, lapos feji, mélyitett feji, menetes ~ stb. szegecs ; lemezek,

szégvasak

stb. nem

oldhaté

kété-

sére szolgalé kétéelem ; egyik végén tartofejjel ellatott, hengerelt fémdarab. Jelentésége a hegesztés bevezetése ota csdkkenében van.

szegecselé

gép:

forgdcs

nélkiil

alakité

szerszamgép,

mellyel gépi szegecseléskor a — szegecs elverését végzik. A tébbféle munkakoritilménynek megfelelden szamos tipusa van. Legelterjedtebben a pneumatikus szegecsel6 kalapacsot hasznaljak, melynél az ismétlé6d6 iitéseket egy levegével mozgatott dugattyu segitségével mérik a cserélheté szegecsel6 alakverére.

6sid6k dota lakott hely volt, az dsatdsok a kékortél kezdve

tartak fel telepiilések leleteit a honfoglal6 magyarok pogany temetkezéseinek emlékéig. Igen béséges hun lelet keriilt eld ; egyesek Attila sirjat is ~~ kérnyékén keresték. A magyarok mar féldvarat taldltak itt a Tisza Arterébél szigetszerten kiomelkedé magaslaton (a sziget szébél ered a varos elnevezése is). Az elsé irdsos emlékek a 12. sz.-ban emlitik. A marosi sészallitas végdllomasanAl létesitett sdraktar orsz4gos jelentéségi volt, hamarosan sékamaravaé fejlédétt. 1241-ben a tatdrok feldultak. Az ujjdépiilt ~ IV. Bélat6l varosi jogokat kapott és adomanyul a szom-

.

szegecskotés : két alkatrésznek (gyakran egy hengerré hajlitott lemez két szélének) nem oldhaté Osszekétése. A szegecslyukat elére kifarjak és a helyszinen méretre dérzsélik (egészen csekély igénybevételG helyeken lyukasztdssal készitik), a szegecset beledugjak és a lyukon kiall6 szardbdl kézi v. légnyomasos kalapaccsal, esetleg folyadéknyomasos préselé szerszammal elkészitik a edrdfejet. Nagyobb méretti acélszegecset vor6sizz6 allapotban szegecselnek (meleg szegecselés). Lagy anyagbol (v6résrézb6l, aluminiumbél) hidegen késziil.

*

44

1OX as | YZ

LRG ty ULLZZZA

Szeged: mjv., Csongrad megye székh.-e. A Tisza partjan, a Maros

torkolatanal fekszik. 112 km?. L: 102 060 (1961). A varos eredetileg a Tisza menti szigeteken és egy magasabb fekvésti, Tisza jobb parti teraszon épiilt. A bel-

x ALSOBANATI FOLDEK

20°| 10° Gr -t61 K-re

Szeged

'

Szegedi

191

szédos Tapét. Az ezutdn gyorsan fejlé6dé varosban pénzverde is mtikédétt. A szigeten épiilt vardt 1321-ben emlitik elészér. A 14. sz. elsé felében tobb izben volt a térék6k ellen késziil6 Hunyadi Janos csapatainak gyiilekezéhelye. A gyézelmes hosszwi hadjdrat utaén ~en ko6tétte meg I. Ulaszl6 és Murad szultén a szegedi békét (1444). Az 1498-1 orszaggyilés a szabad kirdlyi vérosok k6zé iktatta. 1514-ben egy kisebb parasztsereg vereséget szenvedett a jol felfegyverzett ~i polgaroktél. A hagyomany szerint a kivégzett Dozsa Gyorgy fejét ~re vitték, ahol a szegény nép ereklyeként 6rizte. 1526 észén a térdkék ellen fegyverkezé6 Jovan Cerni mozgalmanak kézpontja volt.

1542-ben

meghddolt

a térdkéknek,

akik megerésitették

az 1516-i tizvész és az 1526-i hdborti soran erdésen megrongalodott varat. 1552-ben a térdkék eld] elmenekiilt birdja : Toth Mihaly hajducsapat élén megrohanta és elfoglalta, de elszigetelt erdéit a térék6k hamarosan felszamoltak. 1686-ban foglalték vissza a tordk kiGzésére egyesilt erédk. A térék hodoltsdg alatt teriiletileg megnovekedett hataran tanyarendszer alakult ki. 1715-ben kapta meg ujbél a szabad kirdélyi varosi jogokat. 1738-ig

és 1923 dta a csanddi piispék székhelye. Az utolsé mo.-i boszorkanykivégzés 1728-ban ~en volt. 1772-ben létesitett fenyitéhazanak (1790-t61 bértén) utéddja a hirhedtté valt Csillagbortén. Tiizek és a Tisza drvizei gyakran pusztitottak. Azalféldibetyarvilag kézpontja ~ kérnyékén volt. Az 1848—49-i szabadsdgharc idején Kossuth toborzé utjanak egyik sikeres Allomasa (négy honvédzaszldéaljat Allitott ki), a D-i harcok f6 tamaszpontja, 1849. jul.-ban a Szemere-kormany székhelye. Itt irta al&é Bélcescw és Boliac, valamint Kossuth és Szemere a romanokkal k6tétt megegyezést jul. 14-én. Aug. elején Haynau csapatai szalltak meg. Az 1879-i pusztitd drviz romba dontétte. 5595 lakohazabdl csak 297 maradt lakhaté allapotban. Orszagos kézadakozdsbél kilféldi tamogatassal, G. E. Haussmann elvei alapjan késziilt tervek szerint wujjéépult. 1918. dec.-t6] 1920. marc. l-ig francia megszallas alatt allt. A megszdilldk védelme alatt alakult ellenforradalmi kormany székhelye volt (1919. maj. 29-tdél), innen indult el Horthy és Gémbés irdnyitdsa alatt a fehérterror. A magyar fasizmus ,,szegedi gondolat’’-nak nevezett ideoldgiajat az ellenforradalmarok joggal azonositottak az itt gyiilekez6 ellenforradalmarokkal. — 1929-t61 a ~i fiataloknak jelentés résziik volt a népies falukutat6é mozgalom kibontakozdsdban és a Mdédrciusi Front megalakulasaban. 1944. okt. 11-én szabaditotta fel a szovjet hadsereg. Nov. elején ~en alakult meg a lega-

ifélék

sze,

Hunyadi Janost is hadjarat inditasara. Hz a kelléen elé nem készitett hadjarat a > vdrnai csata katasztrofajahoz vezetett.

szegedi kormany: a Magyar Tandcskéztdrsasdg megdéntésére szervezkedé nagybirtokos és tékésosztalyok képviseléib6l a francia megszalldk védelme alatt ala-

kult

ellenforradalmi

kormany.

Miniszterelnédke

grdf

Kérolyi Gyula, ill. (jul.-t6l) P. Abrahdém Dezsé ; hadiigy-

miniszter, majd févezér Horthy Miklds Szegedinac, Jovan: — Pérd-felkelés

volt.

Szegedi Textilmiivek : az orszag egyik legjelentésebb pamutfon6 tizeme, az elsé haroméves tervben (1949-ben) épult. Kb. 30 000 orséval dolgozik ; 1961-ben kb. 1100 dolgozét foglalkoztatott. Termékeinek jelentés részét exportalja. szegélyzatony, barrier: tropusi tertileteken a part magassagéban v. helyenként afdlé a tengerbol kiemelked6 korallszegély. A parttdl tédbbnyire keskeny lagundk valasztjak el ; a beleémlé folyék zavarossa teszik a vizét és kiédesitik. Szegény Konrad : német parasztszévetség elnevezése; a 16. sz. elején Svabféld6n alakult. 1503-t61 allando szervezete Wirttembergben, féfészke a Hohenstaufenberg alatt volt. A német paraszthdborut megel6z6 egyik legnagyobb megmozdulast, az 1514. évi wiirttembergi parasztfelkelést ~ szervezte. szegényparaszti bizottsagok, komityeti bjednoti or.):

Szovjet-Oroszo.-ban az 1918. juin. 1l-én kibocsatott dekrétum alapjan létrejétt szegényparaszti szervezetek, amelyek a falvakban a proletardiktatura szilard tamaszat képezték. Fontos szerepiik volt a szovjethatalom megszilarditastban, a kuldksdg elleni harcban. Ellenorizték és iranyitottak a gabona, az élelmiszerek, a mez6gazdasagi termeléeszk6z6k elosztasdt; elkoboztak és felosztottak a kulakok féldfeleslegét stb. 1918. nov.-ben,

miutan betdltétték hivatdsukat, egybeolvadtak a falusi szovjetekkel. szegényparasztsag : az agrarproletaridtus, a mez6gazdasagi félproletarok és a kisparasztsdg egyiittes elnevezése

(bévebben

— parasztsdg).

szegénytoérvény, Poor Law Act [pur la ekt] , 1834: a munkanélkiiliekre vonatkozé térvény NagyBritannidban. Kimondta, hogy készpénz-segélyt csak a betegek és a rokkantak kaphatnak, a munkaképes

emberek pedig a térvény Altal juthatnak nehéz testi munka

eléirt —dologhdzakban fejében természetbeni

Figgetlenségi Front. 1944. nov. 30-a4n ~en hirdette meg az MKP Magyarorszdg demokratikus ujjdépitésének és felemelkedésének programjat. 1961 déta Csongrad m. székhelye. — Irod. Gadl E.: A szegedi munkassag harca

ellatashoz. Az angol burzsoazia igy akarta megtakaritani a munkanélkiiliek segélyezésére sziikséges ésszegeket. A ~ altal kivaltott felhdborodas a chartista mozgalom kibontakozasanak egyik tényezéje volt. Szegerdé : ktk., Somogy m., marcali j. L: 460 (1960). Vinh. : Vors.

a Tandcskéztarsasdgért. 1956; Balint S.: 8z. varosa, 1959; A forradalmak szegedi szemtanui. Szerk. : Cson-

kulttrak

liss4 valt MK P K6ézponti Bizottsaga és a Magyar Nemzeti

gor Gy. Szeged, 1959; Sz. Szerk.: Magyar L. 1959; Magyar L.: Budapest—Kecskemét—Sz. 1961. Szegedi Gergely (16. sz.) : reformatus prédikator, kélt6. Debrecenben miikédétt az 1560-as években ; sajtd ala rendezte az 1569. évi debreceni énekeskényvet. Versei k6ziil szép zsoltaratdolgozasai emelkednek ki. szegedi béke, 1444. jil.: a —hosszi hadjdrat utan Murad szultan kérésére tiz évi idétartamra k6tétt béke Mo. és Téréko. kézétt. Az elfogadott feltételek szerint a tor6k6k kételezték magukat a Bulgaria hatarain kivil

szegetalis névények

(lat. ’vetési’) : vetések v. kapas

gyomnovényei.

szegfti (Dianthus) : a ~félék (Caryophyllaceae) csaladjaba tartozé

D-eurdpai

szarmazdst,

népes

névénynem-

zetség. Kurazidban mintegy 250 faja él, ndlunk 11. Szalas, Atellenes levelei a vallukon ésszenéttek. Viraguk piros v. fehér, a termesztett fajoké mas szint is lehet. A csésze als6 részét pikkelyszertii fellevelek boritj4k. Termésiik

tok. A vadon

él6k sz4razsagttirédk. Gyakori

fordulé fajok : szeplés ~

vadon eldé-

(D. armeria), mezei ~

toides), magyar~ (D. pontederae), dunai~

(D. del-

(D. collinus),

elfoglalt fi-balkani teriiletek kiiiritésére és a foglyok kélesonés kicserélésén til 100 000 arany hadikarpétlas fize-

buglyos ~ (D. superbus), késec ~ (D. serotinus) stb. A kerti~ (D. caryophyllus) kedvelt disznévény. Termesztésben legelterjedtebb a Chabaud-fajta. Illatos virdgai

tésére. A~ kedvezé lehetéséget biztositott a torék tamadasok elleni é6sszefogdés megszilarditasara és a védelem jobb megszervezésére, de nem kedvezett a Habsburgok mo.-i, valamint Velence adriai befolydsdinak névelésére iranyuldé terveinek. A papa sem latta szivesen a tordk harcok sziinetelését, amelyeket az egyhazi befolyas kiterjesztésére felhasznadlhatott. A papai kévet, Cesarini bibo-

viragzik. Kiiiltetésre és vagdsi célra termesztik. Magvetéssel és dugvanyozassal szaporitj4k. A Dunantul erdeiben, lapréteken terem a térdék v. szakdllas ~ (D. diutinus) ; nagy csomékban 4llé piros virdgainak csészepikkelyei hosszu, hegyes szdlkajiak. Telt viragu valtozatai kedvelt disznévények.

ros, azzal az érveléssel,

hogy a ,,hitetlennek

adott

hitet

(eskiit) nem kell megtartani”’, rabirta I.Uldszlé kiralyt és

piros, rézsaszin, fehér v. sArga szintiek. Egész nyaron at

szegfifélék (Caryophyllaceae) : kétszikti, szabad

szir-

mu, népes névénycsalad, atellenes, ép levelekkel, szaba-

lyos virdggal, 5 levelti partadval, 5—10 porzéval, sokmagvu, egyrekeszti tokterméssel. A ludhurfélék (Alsinoideae) alcsaladdjaba tartozik a tyukhur (Stellaria) nemzetség,

a habszegflifélék

(Silenoideae)

alcsaladba

a kon-

koly (Agrostemma), az enyvecske (Viscaria), a mécsvirdg (Melandryum), a szegft% (Dianthus), a fdtyoluirdg (Gypsophila) és a szappanfi (Saponaria) nemzetségek. szegftigomba (Marasmius oreades): a lemezes gombak (Agaricaceae) csaladjaba tartozé, apro, sargdsbarna szint gombafaj. Husa fehér. Szegftillatu, joizi, ehet6 gomba. Kizdrolag gyepes teriileteken témegesen terem tavasztdl késo dszig. szegftiszeg (Eugenia caryophyllata, helyesen: Syzygium aromaticum) : kétszikt, a mirtuszfélék (Myrtaceae) esaladjdba tartozd, eredetileg a Molukki-szigeteken é16, bérnemti levelti, végallé virdgzatu fiszernévény. A 19. sz. elején honositottaék meg az egyenlitéi teriileteken. A ~fa biborvérés,

fejlett

bimbdit

kellemes,

rendkiviil

erdés,

16—19% illéolaj-tartalma miatt fliszernek hasznaljak. Szeghalom: 6tk., Békés m., a ~1i j. székh.-e. L: 10 330 (1960). Malom, Allattenyésztés. Tébb ag. Meleg vizi, gyégyhatast artézi forrasok. Tiidébeteg-gydgyintézet. Gimndzium, didkotthon. — Egyike a legrégibb magyar telepiiléseknek ;Anonymus mint honfoglalas korit emliti.

Szegi Pal (1901—58) : kritikus, ujsagird. A Nyugatban, Szép Szdban, Vdlaszban jelentek meg széles kort mtiveltséggel megirt irodalmi, szinhazi és képzémtivészeti biralatai.

Szegilong: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., szerencsi j. L:

450 (1960). Vmh.: Erdébényefiirdé. Szélétermelés. szegletes lednek, szeges borséd (Lathyrus sativus) : a pillangésvirdgtak (Papilionaceae) csaladjaba tartozd névényfaj. Kivalé szdrazsdg- és szikttird képessége miatt az Alféld szdraz vidékeinek és a szikes talajoknak legbévebben termé, hiivelyes névénye. Magjat takarményozdésra és étkezésre (fézeléknek) hasznaljak. Tulzott fogyasztasa idegrendszeri zavarokkal jard meg-

betegedést (—latirizmus) okoz. Talajjavito noévény, zoldtragyanak is alkalmas. Szegé Gabor (1895— ): az USA-ban 616 kivalé magyar matematikus. Az analizis szimos fejezetében és hatarteriiletein (ortogonaélis fiiggvénysorok, fiiggvénytan, keriileti értékprobléma, differencidlegyenletek, izoperimetrikus

problémaék

stb.)

teriiletén

ért el jelentés

eredményeket. Kényvei kéziil kiemelkedik az ortogondlis polinomokrél irt monografidja, valamint Pélya Gyérgygyel kézésen irt, a matematikai analizis szimos fejezetét feldolgozé nagy hatést feladatgytjteménye.

szegddmény : — kommencid Szegvar:

6tk.,

Csongrad

m.,

szentesi

j.,

a

Kurca

helye volt.

szegycsont, melicsont, sternum gor.) : a mellkas eliilsé elhelyezkedé,

szeizmoldgia : — fildrengéstan

szeizmomeéter ; — geofon szeizmonasztia ; egyes sejtekben v. szévetekben fellépé —turgorvaltozasra bekévetkez6 névényi helyzetvaltoztaté mozgas. Legtébbszér érintés valtja ki (pl. a mimozénal),

lapos, keskeny,

hosszukas

csont.

Vele izesiil a kulescsont és a fels6 7 par borda. szégyenfa: a k6ézépkorban hasznalt megszégyenitd biintetési eszk6z, két legismertebb formaja a — kaloda és a — pellengér volt; ezekkel fogva tartva allitottak ki kéz-

szemlére a kisebb biintettek elkévetdit. szeizmikus kutatémdédszer : a — geofizikai

kutatémddszerek egyik fajtaja; a kézetekben tovaterjed6 szeizmikus (féldrengési) hullam észlelésén alapul. A hullamot — altalaban robbandoanyag segitségével — mesterségesen keltik. Az asvanyi nyersanyagkutatas legpontosabb, de legkéltségesebb mddszere.

de esdcseppek

iitésére,

razkédasra,

fiist,

hé hatdsdra is bekévetkezhet. szejm [sejm]: a lengyel orszaggytilés neve. — A 16— 18. sz.-ban a kirdllyal szemben nagyrészt a ~ tartotta kezében a hatalmat. A torvényeket egyhangu hatdrozattal

kellett

hoznia,

ellenzés

esetén

az

ilésszakon

kordbban meghozott térvények is érvényiiket vesztették (liberum veto). Ezért idével hatarozatképtelenné valt. Mikédése tkp. a kézponti hatalom gyengeségét tikrozte, és hozzéjaérult_a feuddlis anarchia tovabbéléséhez. — A Varséi Hercegség (1807—12) 63 a Lengyel Kirdlysdag (1815—31), majd 1919-t61 39-ig Lengyelo. parlamentjét is ~nek nevezték. Jelenleg a Lengyel Népkéztarsasag legfébb térvényhozé testiiletének neve. szék : 1. wlébutor.

—

2. birdskodasi

keriilet, ill. k6z-

igazgatasi egység Mo.-on a feudalizmus idején. Elsdésorban a sajdtos énkormanyzattal bird (sajat birdskodas alatt All6) hatdrér-telepiilések szervezete volt. A szepesi landzs4soknak

nevezett

hatarérék

is ~,

a ldndzsds szék

keretébe tartoztak. Legelterjedtebb volt a ~

a 10—138.

sz.-ban leginkdbb veszélyeztetett K-i orszagrészen, ahol nemesak a — székelyek és a —szdszok, hanem a szabad romaénok is (az utébbiak varkeriiletekhez kapcsolva) ~ekben éltek. Legtovabb a székelyeknél maradt fenn. A roman ~ek (a kiilénleges helyzetti Fogaras kivételével) a szabad romaénok jobbaégysorba taszitasa utan mar a 15. sz. elejére beolvadtak a varmegyék szervezetébe. Székacs Elemér (1870—19388): névénynemesité és kival6 gyakorlati gazda. A magyar tajfajta buzakbdl egyedi kivdlasztassal nemesitette ki a Székdcs-buzdt, amely kiemelte a magyar buzatermesztést a szdzadeleji valsigbé6l (1906). A kompolti ndvénynemesité telep létrehozdja (1918). Megalapitotta a Nédvénynemesitd Szemle c. folydiratot. (Gyakorlati buzanemesités, 1916.)

Székacs-biza : a Székdcs Elemér Altal nemesitett, jo minéségt, értékes tulajdonsagui buzafajtaék elnevezése. A tiszavidéki buzafajtakbdl valogatta ki a legértékesebb tipusokat, ezzel terméképességiiket jelentésen javitotta. Ma mar a > bdnkuti buzdk és a + Fleischmann-buza nagy-

részt kiszoritottak, csak a Székdcs 1055-6s fajtat termesztik szdraz, zord fekvésti teriileteken. Székely : 6tk., Szaboles-Szatmaér

m.,

hazi j. L: 1310 (1960). Va. : Demecser. Székely Arnold (1877—1940): kivaélé és

partjan. L: 6990 (1960). Kendergyar. Fizfeldolgozo. Sertéstenyésztés. Kézelében kékori lakételepet tartak fel. Falumuzeum. — 1722—1883 k6z6tt Csongrad vm. szék-

felszinén

Székely

192

szegftigomba

pedagégus.

Thoman

Zenemitivészeti

Féiskola

Istvan

tandra

baktalorant-

zongoramtivész

tanitvanya.

1907-t6l

a

volt.

Székely Béla (1889—1939) : a magyar munkasmozgalom harcosa. Banktisztviselé volt. 1906 éta tevékenyen részt vett a szakszervezeti mozgalomban és tagja volt

az SZDP-nek. Alapitasakor csatlakozott a KMP-hez. A Tandeskéztarsasdg idején pénziigyi népbiztos, a Népgazdasagi Tanacs tagja volt. A Tandcskéztarsasdg bukasa utdn Bécsbe emigralt, 1930—33-ban Berlinben élt, majd az SZU-ban

kedelemben

telepedett le és a szovjet kilkeres-

dolgozott.

Székely Bertalan (1835—1910): festé, a 19. sz.-i magyar miivészet egyik jelentés alakja. A bécsi Akadémidn, majd Miinchenben tanult. Itt festette fiatalkori £6 miivét, pompds Onarcképét, a magyar festészet egyik remekét. Ugyanekkor késziilt elsé nagy térténelmi kompozicidja, a II. Lajos holttestének megtaldldsa. Ez s tobbi térténeti festménye, az Hgri nék, Dobozi és hitvese, Zrinyt

kirohandsa stb. a magyar térténelem hagyomanyait idézi

szeizmogeolégia (gor.-b6l> : a szeizmikus (fdldrengési) hull4mok terjedési viszonyaibol a fdldtani rétegek elhelyezkedésére és sajatsagaira kévetkeztet6 tudomany. szeizmograf (gér.-bdl), rengésjegyzd : nagy, néha tébb

fel. Nagy térténelmi vasznai mellett szamos kisebb zsénerképet, aktot s megragaddé szépségt tajképet is készitett (Szeptember végén, Tdncosné, Ftirdés utdn, dregkori szadai tajképek), valamint illusztraciédkat Petéfi s Arany

tonnas, igen labilisan felfiiggesztett tomeg; foldrengés ese-

miiveihez.

tén a foldrengéshullamok okozta talajelmozdulast kéveti

dekorativ falképek megolddséra kapott megbizdsokat. Legfontosabb monumentalis munkai az Opera diszitésére

és hozzderésitett

irdszerkezet

segitségével

regisztralja.

Miivészetének

masodik

korszakaban,

1880-t6l

Szék ely

székelyek

193

festett puttd-friz, a pécsi székesegyhaz oldalhajdéinak diszitése (Lotz Karollyal egyiitt), a budavari Matyas-

templom falfestményei s tivegablakai. Jelentés miivészetpedagégiai tevékenységet folytatott mint a Képzémtivészeti Fdéiskola tanara, majd igazgatéja. — Szadai haza Sz. B.-mtzeum.

—

Irod. Maksay

L.: Sz. B. 1953.

Székely Endre (1912— ): zeneszerzé és karmester, Erkel-dijas. A fasiszta ellenforradalmi rendszer idején hosszabb idén At munkaskérusokat vezetett. 1945 utdn a Varosi Szinhaz igazgatéja, a Radid-énekkar karnagya volt. Nevezetes szervezéi és kulturpolitikai tevékenysége.

gok

(székelykapuk,

kopjafdk),

népkéltészet

kes ban

pedig

legszebb

alkotdésai

kézé

ki a

a

(szdttemagyar

tartoznak,

s érté-

emlékeket d6riznek meséikben és népszokdésaikis. Jellegzetes a székely —rovdsirds. — Eredetiik

kérdését sokan vitattaék. Egyesek ma is a hunok maradé-

kainak tartj4k a ~et, masok a nomad pasztorkodaés soran (kb.

az

5. sz.-ban)

a

magyarokhoz

csatlakozott

rokonnép lesz4rmazottait latj4k benniik. térténettudomanyban elfogadott vélemény

tiirk

A marxista szerint a ~

a honfoglalé magyarok-

Zenekari miiveket (szimfdénia, szvitek, Concerto), kamara-

zenét, radidoperat

asszonyaik

szovés-fondsban és a himzésben ttinnek sek, varrottasok). A székely népballad&ék

(Vizirdzsa), kantaétakat, kérusmtive-

hoz tartoztak; a 10—13.

Székely Gyérgy (1924— ): térténész, egyetemi tanar, a torténettudomanyok kandidatusa. A 14—16. sz.-i magyar torténelem kérdéseivel, kivalt a kozépkori népi mozgalmak és féleg a Dozsa vezette paraszthabort térténetével foglalkozik. (Szerkesztette a Tanulmdnyok a

sz. folyaman telepitették le é6ket Erdélyben, a késébb réluk elnevezett Székelyféldén. Feladatuk hatarvédelem volt (a 11. sz.-bana Ny-i hatarvidékeken is vol-

parasztsag térténetéhez Magyarorszdgon a 14. sz.-ban c. k6étetet, 1953 ; a Magyarorszdg térténete I. kétet, 2. kiadds 1961. egyetemi tankonyv tarsszerzdéje.) Székely Imre (1823—87): zongoramtivész és zeneszerz6. Kulf6ld6n (Londonban, Parizsban) élt. 1853-ban Pestre k6ltéz6tt. Szamos hangversenyt adott, majd a

tak székely telepiilések). Megtelepiilésiik utaén is nemzetségiszervezetben. éltek, féfoglalkozdsuk az allattenyésztés volt. Marhatartasuk emlékét

ket, dalokat

stb. irt.

Székely Gyorgy : —~Dézsa Gyorgy

Nemzeti

Székely

Székely Istvan, Benczédi (?—1563 utan) : reformator, iré6, Mavei kéziil kilénésen magyar nyelvé vilagkronikaja (Krénika ez vildgnak jeles dolgairdl. Krakk6é, 1559) jelentés, melyben elsé izben mutatta be a magyar olvasdknak az emberiség torténelmét a reformacid szellemében. Rokonszenvvel emlékezik a Dozsa-vezette paraszthdborura, sz6l Miinzer Tamasrél és a magyar torténelem legnagyobb alakjaiként abrdzolja Hunyadi Janost és

Matyas kirdlyt. Székely Mihdly (1901— ): operaénekes (basszus). Kétszeres Kossuth-dijas, kivald mitvész. 1923 dta az Operahaz tagja. Repertoarja feldleli az operairodalom szinte

az ,,ok6rstités”’ tartotta

Zenede tanara lett. Zenekari mfiiveket, kamara-

zenét s foként zongoramiiveket irt.

valamennyi

nagy

basszusszerepét.

(Tébbek

k6-

zott a kékszakdllu herceg hivatott eldaddja.) Vilagszerte nagy sikereket arat. Tébb izben szerepelt a New York-i Metropolitanben. Székely Moézes (kb. 1550—1603): erdélyi fejedelem. Bathory Istvan lengyel kirdly magyar gyalogsaganak paranesnoka, 1602-ben a Basta rémuralma elleni felkelés vezére volt. 1603-ban fejedelemmé valasztottak, de a Basta csapatai altal tamogatott Radu Serban havasalféldi vajddval Brassé mellett vivott csataban elesett. Székely Sandor : + Aranyosrdkost Székely Sandor Székely Zoltan (1903— ): hegedtimtivész, zeneszerzé, Hubay és Kodaly tanitvanya. 1935 utén Magyar Vonésnégyesével vilagszerte sikereket arat. 1922 éta Hollandiaban él. székelyek, siculi mddéfalvi veszedelem). Mar korabban is élénk kapesolatban alltak a szomszédos roman fejedelemségekkel, ahova Allandéva valt atkoltézésiik a nyomaszt6 feuddlis kizsikmanyolas és a Habsburg elnyomas el6l. 1848-ban Mo. és Erdély uniéjanak kimondaésa utan a kézszékelyek magukra is érvényesnek tartottak a jobbagyfelszabaditast. Az osztrak csapatok fegyveres tamadasa az 1848—49-i magyar torradalom és szabadsaghare idején a ~ hésies ellendlldsdval talalko-

zott

(-+ Hdéromszék,

+ Gdbor Aron); a ~

jelentés részt

vallaltak —- Bem harcaiban. A kiegyezés (1867) utan Erdély Mo. része lott. A-~ régi szervezeteit 1874—76-ban feloszlattak és kézigazgatasilag a varmegyékhez csatoltak. A magyar uralkod6é osztalyok a ~ magyar nemzeti érzéseit ismételten felhasznaltak az erdélyi romanok elleni soviniszta uszitasban, ugyanakkor stlyos gazdasdgi helyzetukén a kormanyok nem segitettek. A 19. sz. végétdl dllandéva valt kivandorlasuk, z6mmel a szomszédos RomAénidba. Az I. vilaghabort utan a Romaniaval egyesult Erdélyben elsésorban a ~ érezték a roman burzsoé nacionalizmus elnyomasat ; a madsodik bécsi déntés utan Horthyék igyekeztek éket Ujbdl felhasznaini a romanok

ellen. A fasizmus leverése utan a roman népi demokratikus 4llam a roménokkal egyenlé jogokat biztosit az dsszes nemzeti kisebbségeknek, igy a ~nek is. A szocializmus épitésében a roménok és a nemzeti kisebbségek (kéztik a~) k6z6tt erkélesi és politikai egység alakult ki. Aw zéme a— Maros Magyar Autoném Tartomdnyban él, amely 1960. dec. déta viseli ezt a nevet ; a Roman Népkéztarsasdg az 1952-ben kidolgozott alkotmany alapjan 1953-ban szervezte meg Magyar Autonédm Tartomany néven. Székhelye Marosvdsdrhely, szimos kulturdlis intézmény kézpontja (Allami Székely Szinhdz, Allami Székely Egyiittes stb.). — Irod. Orban B.: A Székelyféld

leirdsa. 6 kétet. 1863—73 ; Csutak V. (szerk.) : Emlékkoényv a Székely Nemzeti Muzeum 50 éves jubileumara (bibliografia és tanulmanyok). Sepsiszentgyérgy. 1929 ; Székely Z. (szerk.) : Sepsiszentgyérgyi Tartomaényi Mutzeum Evkoényve. Marosvasdrhely. 1959; Ortutay Gy.: Székely népballadak. 1948 ; Kriza J.: Székely népkéltési gyljtemény. 1—2. kot. 1956; Baktai F.: Sz. tizenik.

1958 ; Kriza J.: Az dlomlaté fi. Székely népmesék. 1961.

Székelyhidy Ferenc (1885—1955) : kivalé operaénekes (tenor) és pedagdogus ; oratorium- és dalénekes. Az Operahaz 6rok6s tagja, a Zenemtvészeti Féiskola tanara volt. Kilféldén is nagy sikerrel szerepelt.

székely iras : — rovdstrds Székelykeresztir, Cristuru-Secuesc [kriszturu-szokueszk]: varos a romaniai Maros Magyar Autoném Tartomanyban, Erdélyben, a Nagy-Kiikillé-f. partjdn. L: 5850 (1960). Fa- és agyagipar. Székelyszabar : 6tk., Baranya m., mohéacsi j. L: 1060 (1960). Va.: Mohacs. Erdégazdasag.

Székelyudvarhely,

Odorhei:

varos

a romdéniai Maros

Magyar Autonédm Tartomanyban, a Nagy-Kiikiilld-f. mellett. L: 14450 (1960). Mezégazdaségi ipar. Konyvtar. — A rémai uralom idején kérnyékén Areopolis nevi telepilés allt. Dak, rémai és népvadndorlds kori régészeti leletek. A 14. sz.-t6l a székelyek egyik féhelye, Udvarhely szék k6zpontja volt. Az 1562. évi székely felkelés leverése utén ~en épitette Janos Zsigmond a Székelytamad varat. Az erdélyi fejedelmek tébb orszaggyulést tartottak itt. 1876-t6] 1918-ig Udvarhely var-

megye

székhelye

volt.

szekér ; négykerekt, f6képpen teherszallitdsra

szolgalo

jarmt. Ujabban rugézdssal és légtémlés gumiabroncsozasi kerekekkel is késziil. Szekeres Laszl6 (1911— ): mezégazdasdgi kémikus, egyetemi tanar, a kémiai tudomanyok kandidatusa. Foleg

analitikaval foglalkozik. (Altaldnos kémia, 1955 ; Fejezetek a kémidbol, 1956.) székesegyhaz, katedrdlis (gor. kathedra ’piispéki szék’), dém

szekwnder

—akkumuldtor

elektronok

kibocsa-

szekurit (lat. "biztonsdgos’ szdb6l> : biztonsdgi

fajta, hirtelen lehtitéssel

késziil. Erésebb itésre

tiveg-

szilank-

mentesen térik. A korszerii kézlekedéstechnikaban (jarmiivek ablakanak készitésére) kiterjedten alkalmazzak. Széky Palma (1904— ): vegyészmérnék, a miszaki tudomanyok doktora, Kossuth-dijas. Munkassaga a fémek metallografiai vizsgdlatainak kérdéseire terjed ki, kiilénés tekintettel az acélok Gregedési vizsgalataira. szél ; vizszintes iranyui légmozgas. Keletkezésének oka a vizszintes iranyban — hémérsékletkiilénbség hatasara — fellépé légnyomaskiilonbség. A levegé a nagyobb légnyomast helyrél aramlik a kisebb nyomast heiy felé, hogy a légnyomaskiilonbség kiegyenlitédjék. Meghataroz6i: 1. az irdny; 2. a sebesség és 3. az erdsség. Az iranyt azzal az égtajjal jelolik, ahonnan a ~ ftj. Az irdnyok jelélésére az égtajak angol nevének kezddbettiit hasznaljak (N, E, 8, W; szélrézsa). Szégfokban is kifejezheté. Az irany megallapitasa szélzdszloval torténik. Ez legtébbszor fiiggéleges tengely koriil forgd, parhuzamosan v. hegyes sz6gben osszeillesztett két lap ; ellensilyuk mutatja a ~iranyt. A sebesség mértékegysége a m/sec,

a km/ora, ill. mérféld/ora. Méromiuszere az > anemométer. Az erésséget legtobbszér a > Beaufort-skdla széler6fokaiban fejezik ki. A legerésebb szeleket az Antarktiszon észlelték ; nagyon eréds szelek fujnak az décedanokon és a sztratoszféraban. A ~nyomds nagysaga a -~sebesség négyzetével aranyos. Jelentésége a természetben igen nagy (tengerdramlasok, a foldfelszin pusztitasa és épitése stb.). Az utjaban levé akadalyok ~ feléli oldalat luw- és ~armyékos oldalat lee-oldalnak nevezik. A ~ ritkan ftij azonos iranybdl és azonos sebességgel, turbulensen 4ram-

hk, a4ramlasa lékések sorozatabol all. A lékéseket a pildték bée-nek hivjak. Nagy magassdgban (sztratoszféra) nines turbulens 4ramlas. — Féldrajzi (térbeli) és id6beli megjelenése, valamint hatasa nagyon kiilénb6zé, napi és évi jarasdban szakaszossag van. A légdramlas, a légkérzés ~rendszerek létrejottét idézi elé ; ilyenek pl. : a passzat-, a nyugati és a sarki teriileteken a keleti ~rendszer ; a helyi ~rendszerek (hegy-volgyi ~, gleceser~, buké~, kulonésen a fon). — Energidjanak kihaszndldsa kiilénésen jelentés szorepet jatszott a vitorlas hajézds kordban ; napjainkban a széler6mtivek szerepe fokozédik, amelyek-

nél a ~ ereje mechanikai v. elektromos energidva alakul at (szivattyu, ~malom, dinamo stb.). Elsésorban Hollandidban,

az

SZU-ban

és az

USA-ban

alkalmazzak.

szélbal ; — szélsdbal szélesatorna : — aerodinamikai kisérletekhez alkalmas levegodramlast létesité berendezés, amelynek méréterében a vizsgalt test (pl. repiilégép) mértanilag hasonld, rendszerint kicsinyitett masdval, az un. kismintdval mérések és megfigyelések végezheték. Szélesendes-szigetek, Leeward-szigetek, Leeward Islands [lived ajlondz]: a Kis-Antillaik egyik csoportja Puerto Rico és a Szélfeléli-szigetek kézott. Brit Nyugat-India

tagja. Hozzatartozik Antigua a Barbuda- és Redondaszigettel (413 km*, L: 57000, 1958; legnagyobb varosa

szélesendév

Szeles-szigetek

197

St. Johns) ; St. Christopher (St. Kitts) — Nevis — Anguilla

elé;

(430 km*®, Montserrat

talmazza. A piritnek kénsavva térténéd feldolgozdsakor az dlomkamrak aljan désszegytl6 iszapban talaljaék, abbdl allitjak elé6. Legfontosabb felhasznalaési teriilete a hangosfilmnél, képtavirénal stb. alkalmazott — szelén-egyeniranyittkban van. Alkalmazzik -+fényelemekben is. Felhasznaljak ezenkiviil az tivegiparban az iiveg szintelenitésére, valamint a gumiiparban vulkanizdlasnal. Egyes vegyileteit, foként a szerves vegyiparban katalizdtorként hasznaljak. szelén-egyeniranyité ; a szaraz egyenirdnyitdk csoportj4ba tartozd zaroréteges félvezeté egyeniranyitd. Egy fémlapra felvitt vékony szelénrétegbdél és a szelénrétegre rafujt vékony fémhartyabdl all. Az egyeniranyitas azaltal jon létre, hogy a félvezeté szelén és a fémréteg k6z6tt un. zdaroréteg helyezkedik el, melybe a fémbél kénnyebben tudnak szabad elektronok atjutni, mint a szelénbél a zarérétegbe. A fémelektrédd az andd, a szelén pedig a katéd szerepét tdlti be. Megfelel6 sz4mu ilyen réteg (cella) sorbakapcsolasdval tetszés szerinti fesziiltség egyeniranyitaséra alkalmas egyeniranyitd készitheté6. A~t a germanium- és sziliciumdiéddak egyre inkabb kiszoritj4k. Mo.-on tébbek k6z6tt a Konverta Egyenira-

L: 59000, 1958; székh.-e (80 km?, L: 14500, 1958;

Basse Terre) ; székh.-e Ply-

mouth) és a Brit Virgin-szk. (153 km?, L:

7600, 1959),

mely azonban nem tartozik Brit Nyugat-Indidhoz, valamint néhany aprdé sziget. — Ultetvényes gazdalkodas

(cukornad-,

gyapot-,

gyiiméles-

és

f6ézelékfélék

ter-

mesztése).

szélcsenddév, doldrum kézelében

fekv6

[daldrom ] 3 az Egyenlité

keskeny

sdv;

gyakori

szélesend

és

valtakoz6é iranyu gyenge szelek s a felszdllé légdramldsok miatt sok esapadék jellemzi. E-rél és D-rél a passzdtok ove hatarolja, ahol a légnyomas mar nagyobb, mint a ~ tertiletén. A Nap évi jarasdval egyiitt valtoztatja a helyét, nydéron északabbra, télen délebbre nyomul.

szeldzsuk birodalom : a 11—12.sz.-ban fenndallé feudaAlapitéi kézép-dzsiai eredetti oguz—

lis dllamalakulat.

tordk (tirkmén) térzsek voltak, amelyeket térzsféjik utan szeldzsukoknak neveztek (igy nevezték az Allam uralkodé dinasztidjat is). Hosszabb-révidebb ideig magdba foglalta Iran, Kézép-Azsia, Mezopotdémia, Sziria, Palesztina teriileteit is. A 11. sz. mdsodik felében

a Bizanct hadserege felett aratott gyézelem eredményeként ura mukat kiterjesztették Kisdzsia nagy részére is. A 12. sz. kézepén szamos kis foudadlis dllamra esett szét.

Szele tanar,

Tibor a

(1918—55):

matematikai

matematikus,

tudomanyok

egyetemi

doktora,

Kossuth-

dijas. Az absztrakt algebra kivalé mfiveléje volt, érdekl6désének kézéppontjaban a végtelen Abel-csoportok allottak. Pedagogiai, tankényvirdi és tudomaényt népszerisit6 tevékenysége is jelentés volt. szelekci6 : 1. kivdélasztés, kivdlogatés. — 2. mesterséges kivdlogatds: a meglevé névény- és 4llatfajték tdkéletesitésére v. Gj fajtdk eldallitdsdra irdnyuld allattenyésztéi, ill. n6dvénynemesitéi tevékenység. A negativ ~ a tovabbtenyésztésre nem kivdnatos egyedek eltavolitasa, a pozitiv ~ a bizonyos célbél legelényésebb tulajdonsagi egyedek megjelélése és sza-

poritasa. — Irod. Szigeti J.: lekcidja. 1959.

Hazidllatok

korszerfi sze-

szelektivitas : radid-vevékésziilékek, sdvsztirés erdésit6k egyik jellemzé adata. Azt méri, mennyire alkalmas a berendezés a venni kivant jel és a nem kivant, zavarod

a pirit (FeS,) gyakran jelentés mennyiségben

tar-

nyité

Gyar gydért ~t. Szelenga : folyé Mongélidban és az SZU-ban. 992 km.

Forrasfolyéi a Khangaj-hg. E-i lejtéin erednek. A Bajkaltéba 6mlik. Alsé folydsa hajézhaté (Szuhe-Batortdl).

szelenografia

:

a Hold fel-

szini képz6dményeinek térképezésével, leirasaval (a hegylancok,

kraterek

magassagaval

és lejtészogével,

a ,,ten-

germedencék”’ mélységével), a hémérsékleti és megvilagitasi viszonyok alakulasaval foglalkozé csillagdszati tudomanyag.

szelenolégia (gér.-bél> : a — Holddal

mint

foglalkozé6 tudomany. A Hold felszinének térképezése a szelenogrdfia targya.

égitesttel leirdsa

és

Szelényi Istvan (1904— ): zeneszerzé, zongoramitvész 6s zeneiré. A Bartédk Béla zenei szakiskola tanara.

Zenekari miiveket (Az dsék nyomdban, Gydrszimféonia, Hommage a Barték, Summa vitae stb. szimfénidk), kamarazenét, zongoramtiveket, oratériumokat (Virata, Spartacus),

kantatat

stb. komponalt.

(Enek

frdsai:

Szdnté

Kovdcs

Jénosrél)

A magyar zene térténete, 1959;

jelek (pl. a venni kivant frekvencidéval szomszédos frekvenciaju radidadas) szétvalasztasara. A radid-vevé-

Gyakorlati

késziilék ~a annal jobb, minél tébb rezgékort tartalmaz. Aw és a hangatvitel egyideji javitasa sdvusztirdvel térténik.

szelep: elzard szelvény. A szelep zardéteste az elzarand6 nyilds sikjara merdélegesen mozog. Csdészerelvényként nagyobb nyomasveszteséget okoz, mint pl. a told-

szelektor

:

szakaszosan

mtikédé fondgép. Négy munkafazist végez automatikusan egy vezérlémti iranyitdsdval (etetés és nytjtas, sodras, ‘visszacsévélés, felesévélés). Orsdi sineken jard kocsira vannak szerelve. Meghajtasa és kapcsolasa szerint megkilo6nboéztetiink: Josephy-rendszeri, Hartmann-rendszeri,

differencidl-szerkezetti

6s elektro-~t.

A

— fésiilt

fonds soraén alkalmazott ~okon az eléfonal megnytijtasat kilon nytjtomt végzi. — Feltalaldja (1764) az angol J. Hargreaves volt; az ugyancsak angol R. Roberts 1825-ben tdkéletesitette. szélfrissités : a konverteres —acélgyartasnal hasznalatos levegébefivasnak szakmai elnevezése. Szeliger-t6: té6 az SZU-ban, az OSZSZSZK-ban, a Valdaj-hatsagon, a Volga forrdsvidékén. Kb. 270 km?. 24 m mély. Novy.-t6l apr.-ig jég boritja. Hajézhatd. Jelentés turisztikai kdézpont, legnagyobb véros a té mellett Osztaskov.

Szelim:

tdbb

térék

szultdn

neve.

Legjelentésebb :

I. ~ Jaruz, Rettegett (1476—1520). Ur. 1512—20. Kegyetleniil tildézte a suzmus kévetdit. Meghoditotta Kurdisztant, Sziriat, Palesztinat, Egyiptomot, valamint az Un. szent varosokat (Mekkat és Medinat).

Szelim-barlang, lang

szdraz,

Szelim-lyuk : hatalmas,

pusztuld

szelkup nyelv, oszijék-szamojéd nyelv: a — szamojéd nyelvek déli csoportja4nak egyetlen ma is él16 nyelve. Az Ob felsé szakasz4nak és mellékfolyéinak k6érnyékén mintegy 4000 ember beszéli. Harom nyelvjarasa van: ket, tima, taz, az utdbbi az irott nyelv alapja. Széll _Kalmén (1845—1915): polgari politikus, Dedk Ferene bizalmas hive, Vérésmarty Mihaly lednyanak, Tlondnak (Dedk gydmlednya) férje. A banktédke és a nagybirtok szoros 6sszefonédasdnak jellegzetes képviseléje. 1867-t61 kormanyparti orszaggytilési képvisel6, 1875—78-ban pénziigyminiszter. Lemondasa utan (a pénztigyminisztersége idején hozott tdrvény alapjan) francia tékével megalapitotta a Jelzdloghitelbankot;

ennek

és

a

Leszd4mitolébanknak

allapotban

Tatabanya mellett a Kéhegyen.

a

termes

Gereese

bar-

hg.-ben,

Osrégészeti leletek.

igaz-

gaté-elnéke lett. A dualizmus valsagos éveiben miniszterelndk (1899—1903). A valsagot belpolitikai kompromisszumokkal és az 1898 dta esedékes gazdasdgi kiegyezésnek E. Kérber osztrak miniszterelnékkel 1902-ben valé megkétésével igyekezett elodazni. 1903. m4j.-ban a hadsereg-fejlesztési térvényjavaslat ellon inditott parlamenti obstrukcid megbuktatta. Lemondasa utan féleg a bankéletben jatszott szerepet. szellemi munka : —/izikaz és szellemi munka

szellemi olimpiai versenyek,

felvételi és leadasi rendszer.

Azsiai

szellemtudomanyos lélektan

198

Szeleste

hivatalos

elnevezése

sze-

rint miivészeti versenyek : az olimpiar jatékok mtvészeti (és az irodalmi versenyeken beliil sporttérténeti) versenyei, melyeket 1912—48 kézétt rendeztek.

szellemkép : a telovizids vétel egyik hibdja, a képesé erny6jén lathaté un. f6képtél jobbra eltolva észrevehetdé masodik, zavaréd kép. Rendszerint az okozza, hogy a késziilékhez kézvetleniil az addbol érkezé radidfrekvencids jeleken kiviil, iddben elkésve, valamilyen visszaveré

feliiletré] reflektalt jelek is érkeznek. Ezek a hullamok rendszerint hosszabb utat tesznek meg, és ebb6l ered az idé6kiilonbség. Mar 25 m utkiilénbség észreveheté ~vet okoz. Rosszul illesztett antennak és hosszabb tapvezetékek is okozhatjak. szellemiérténet : a polgari térténetirdsnak az imperializmus korara jellemzé reakciéds aga. A térténelem alapvet6 mozgato erejének az egyes korokban jelentkezé korszellemet tartja. Gyakorlataban tulnyomérészt szubjektiv idealista médszert alakitott ki. A ~ szerint a térténelem kutatdéja az egyes korokat, a térténeti valtozasokat esak beleélés, beleérzé

megértés,

az intutcid utjan ismer-

heti meg. Alapvetéen haladasellenes ; tagadja a tarsadalmi-gazdasagi fejlédés térvényszertiségét és a gazdasdgi alap elsédlegességét ; a térténeti vdltozdsokat elismeri, de azokat egyedi, a korszellem Altal eléidézett jelenség-

nek fogja fel. — A ~i irdnyzatot W. Dilthey és iskoldja alakitotta ki szemben a polgdri térténetirAs kordbbi, jorészt a pozitivizmus hatas alatt Allé d4gaival, amelyek elsésorban az események, tények, a tarsadalmi-gazdasaégi allapotok leirdsdval foglalkoztak. Téle ered a ,,szellemtudomanyok’’ (ném. Geisteswissenschaft) idealista fogalmanak alkalmazasa a térténelmi és tarsadalmi valésdggal foglalkozé tudomanyokra, ellentétben a természettudoményokkal, amelyekben a térvényszertiség érvényesiilését a ~

nem

tudta

tagadni.

Fé

képviseléi

E. Troeltsch,

E. Rothacker, BE. Spranger. Hatdsa kiterjedt a torténelmi-

tarsadalmi tudomanyok mtiveldinek jelentés részére. ill. — elsdsorban a két vilaghéborti kézti Németo.-ban ésa II. vilaghabort utani NSZK-ban — azok zémére; napjainkban kimutathaté Ny-eurdépa és az USA tarsadalomtudomanyaban is. — Mo.-on képviseléi kezdetben féleg a Horvath J. és Thienemann T. Altal 1922-ben inditott Minerva c. folydirat kéré csoportosultak. Legnagyobb hatasi azonban — Szekf% Gyula munkassdga volt az 1913—19-i forradalmak utdn (1935-ig). A marxista térténetirds, amely tébbek kédzétt a ~ elleni harcban fejléddtt ki, elveti mind a ~et, mind a ,,szellemtudo-

manyok” karosat.

fogalmat mint tudomanyosan tarthatatlant és

szellemtudomanyos lélektan:

idealista lélektani irany-

zat, amely a 19. sz. mdsodik felében és fSként a 20. sz. elsé évtizedeiben a korabeli asszocidciés és fiziolégiai

Szellé

199

lélektani irdnyzatok analitikus szemléletével ellentétben a ,,megértés” (beleérzés) mddszerével prdobalta feltérni a lelki élet sajdtos térvényszertiségeit. Ez az iranyzat szorosan kapesolédik a tébbi szelleomtudomanyos irdnyzathoz, amelyek k6zés nevezdje az, hogy a tdrsadalmi folyamatokban és a kilénbézé korokban, kulturdkban valamilyen eszme, szellem megnyilvdnuldsdt latja. Az emberi

szellem,

tudat

elvonatkoztatésdval

és idealista

abszolutizdlasdval prébalta a lelki élet torvényszertiségeit s az ember lelki tulajdonsdgait megkézeliteni, s a — szellemtérténet médszerét alkalmazta a mtivészeti s mds emberi

alkotdésok

,,értékelésére’’.

Dilthey, E. Spranger,

F6

képviseldi:

W.

K. Jaspers.

Szellé : 6tk., Baranya m., pécsvaradi j.

Va.: Pécsvarad. széllékés : viszonylag kis teriileten ségvaltozast okozé légmozgas.

L: 290 (1960).

nagyfoku

sebes-

szell6éz6, ventilldtor (lat. : rotdcids elv alapjanmik6dé, kis (0,1 at-nal_kisebb) nyomdsnévekedés mellett viszonylag nagy levegé- v. gdzmennyiséget szadllitd gép. A radialis atémlési ~ mitikédése és kivitele a turbinaszivattyuénak, az axidlis 4t6mlésté a propellerszivattyuénak felel meg. Termekben, mtithelyekben, épiiletekben a

légesere biztositasara, levegé tovaszallitdsdra haszndlatosak. —JIrod. Pak—Gejer: Banyaszivattyuk ésszelléztetok. 1952; Macskdsy A.: Elétanulmanyok szelléz6 és klimaberendezésekhez. 1952. szelléztetés ; épiiletek helyiségeiben elhasznalt levegd kicserélése megfelelé jé és egészséges levegére. Altaldnosan hasznalt a természetes ~: a levegé ataramoltatasa nyilasokon

(ajté, ablak)

a kiilsé

és belsé

levegé

kézti

fajsilykilénbség kihasznaldsdval. Nappali tartézkodasra szolgalé helyiséget naponta legalabb hdéromszor, alvasra hasznalt helyiséget lefekvés elétt kell szelléztetni. Ha ez a mod nem kielégité, mesterségesen, szell6zékkel (ventillétor) mozgatjuk a levegét, és légesatornakkal biztositjuk a levegé kicserélédését. — Irod. Makszimov—Orlov: Fttés, szellézés. 2. két. Szellézés. 1952. szélmalom: a szél energidjdval hajtott eréforras,

mellyel dérlést, vizemelést stb. végeztek. A perzsdk mar a 7. sz.-ban, Eurépaban a 12. sz. édta ismerték, a hollandok a 17—18. sz.-ban fejlesztették ki. Négy, vaszonhuzattal v. zsalusan kiképzett szarnya tengelyt forgat, melyet kormanylapat iranyit a széljardssal szemben. A német szélmalmok egész faépitménye, a hollandokénak csak a teteje fordul el. Csekély teljesitéképessége miatt ma mar esak a forgalombdl kiesé, rendszeres széljaratti: helyeken hasznalatos. Mo.-on a 100 éves kiskundorozsmai ~ mtiemlék. szélmalomhare: a céltalan, nevetséges kiizdelmek, harcok megjelélésére hasznalt kifejezés ; Cervantes Don Quijote c. regényéb6l szarmazik, ahol a féhdés az ellenfélnek nézett szélmalommal kezdett hadakozni. szélmotor, szélturbina : a szélenergia hasznositasara, a foldszint felett toronyadllvanyon elhelyezett gép, radialisan és ferdén allé forgé lapatokkal (légesavar). Alkalmas szerkezettel a szélaram iranydba beallithatd, ill. viharos szeleknél attél elfordithaté. A hasznosithatd energia aranyos a lapatok altal surolt teriilettel és a szélsebesség kébével. Korldtozza alkalmazdsanak lehetdségét, hogy a szél megbizhatatlan energiahordoz6, gyakran nem sz4mottev6, nagy szelek pedig veszélyeztetik a gépet és Allvanyat.

szelé : valamely gérbét metszé egyenes. Pl. a kér~je a kért két pontban metszi. szélrézsa : a kiildnb6zé égtéjakat feltiinteté vizszintes kérlap. A régi térképeken az égtajak mtivészi rajza virdghoz hasonlitott. A szelek irany4t mar akkor is az égtajjal fejezték ki, innen ered a ~ kifejezés. Hajézasban a tdjolérédzsa 32 vondsra, egy vonds pedig 4 negyedre oszlik. Ma mar a hajék menetiranyat nem vondsokban, hanem fokokban adjaik meg.

szélsébal, nyok

szélbal:

a parlamentaris életben a korma-

legkévetkezetesebb,

ellenzéke.

—

a baloldal

szélén

ulé, halado

Mo.-on az 1865-i orszaggytlésen kristalyo-

szem

sodott ki a ~on a kiegyezést kévetkezetesen elutasitd politikai csoport, szemben a mérsékelt ellenzéki politikat folytaté balkézéppel. A ~bdl alakult meg 1868-ban a

—+ Negyvennyolcas Part. széls6 érték : (mat) Valamely egyvaltozds fiiggvénynek lokdlis ~e van egy adott helyen, ha az illet6é helyhez tartozé fiiggvényérték nagyobb, ill. kisebb a hely kérnyezetében levé ésszes fiiggetlen valtozdhoz tartozé figgvényértéknél.

Az

elsé

esetben

lokdlis

maximumrol,

a

masodikban lokdlis minimumrdl beszéliink. A differencidlhaté fiiggvények differencid4lhanyadosa — minden olyan helyen, ahol a fiiggvénynek ~e van — 0-val egyenlé, vagyis a figgvénygorbe érintdje a tetd- és mélypontban vizszintes. Fogalma kiterjesztheté tobbvaltozés fiiggvényekre is. Meghatérozdsa (~-szdmitds) a matematika gyakorlati felhaszndlasa szempontjabdl is jelentés, mert segitségével sok esetben lehet egy fizikai, miszaki, gazdasagi stb. probléma végtelen sok Iehetséges megoldasa k6ziil az optimalisat megtalalni (pl. +linedris programo2as). széliités : az —agyvérzés kéznyelvben elterjedt neve. szelvény: 1. (kézg) —kupon. — 2. (mitisz) profil : a) Valamilyen test alakjat jellemzé sikidom ; képzeletbeli metszéssel jon létre. — b) Forgasi feliilotek jellomzdje a tengely~, fogaskerekeké a homlok~. — c) Vasutak, esatornak, folyék stb. dbrazoldsdban a keresztmetszetek és a hosszmetszetek neve. — d) Atvitt értelemben ~eknek

hivj&k

az

allandé

~t,

hengerelt,

huzott,

sajtolt

rudakat, pl. az idomacélokat. — 3. (fdldt) foldtani rétegsorok és szerkezetek abradzolasa fiiggéleges metszetben, a

ké6zet-telepiilésviszonyok

feltiintetésével;

a

foldtani

térkép kiegészitésére szolgal.

szelvényezettség, metameria : az allatvilég szdmos csoportjara jellemzé testalkotas. Egyes kétoldalian szimmetrikus testi allatok (gytrtisférgek, izeltldbiak) teste a fdtengely mentén hasonlé felépitési, néha nagy szdmban megismétléd6é testszakaszokra, szelvényekre (metamer, szegmentum) tagolédik. A ~ tgy is megnyilvanulhat, hogy a test kiilsé6 megjelenésében nem észlelheté (pl. gerincoszlop ~e).

szélvihar : 15 m/sec-ndl nagyobb sebességt, ill. 7-es Beaufort-foknaél (— Beaufort-skdla) erédsebb szél. szélzsak : egyik oldaldn nyitott, textilbél késziilt zsak alaku széljelzé. szem: 1. ldtdszerv, oculus lat.) : a latas szerve; az ember és a gerinces allatok legfontosabb érzékszerve. A ~goly6ébdl és a hozza& tartoz6 mozgaté és védé berendezésekbél all. Az emberi ~golyé nagyjabol gomb alaku, atméréje kb. 24 mm. Fala 3 rétegi: kiviil helyezkedik el az atlatszatlan inhartya (sclera), mely eldl az drativegszertion eléredomborodé, atlatsz6 szarwhdrtydba (cornea) megy at; k6dzépen a festékes hartya, melynek része a szivarvdnyhdrtya

(iris), a sugdrtest

(corpus

ciliare) és az

érhdrtya (chorioidea), beliil az zdeghartya v. recehdrtya (retina), amely a sugartest mogdétt kezdddik és hatrafelé haladva a —> latéidegben (nervus opticus) folytatédik. A szivarvanyhartya kézepén levé kis kerek nyilas a pupilla. Belsejét félig folyékony, kocsonyaszert, atlatszd anyag, az tvegtest (corpus vitreum) télti ki. Ennek eliilsé vajulataban, a szivarvanyhartya mogétt, az ugyancsak atlatszé lencse (lens crystallina) helyezkedik el, melyet finom szalagok régzitenek a sugartest nytlvdnyaihoz. A szaruhartya és a lencse kézétt taldlhaté a csarnokviz-

zel toltdtt eliilsé csarnok (camera anterior), a szivarvanyhartya és a lencse kézé6tt a hdisé csarnok (camera posterior). A -golyo a azsirszévettel kibélelt ~gédérben (orbita) iil. Ebben vannak a ~et elldté erek és idegek, tovabba a ~et

mozgaté

6 ~izom

(dllatoknaél

7). A ~et

az alsé és felsé ~héj védi a kiszéradés és egyéb kiilsé, kéros behatds ellen. A ~gédér kiilsd-felsé6 részében van a kénnymirigy (glandula lacrimalis). Az ebben normélis mennyiségben termelt kénnyet a belsé ~zugban kezdéd6 k6nnycsatorna vezeti az orrba. —

Irod. Weinstein

P.; Szemiink

vilaga.

1958.

—

2. (all)

személyi kultusz

200

szemafor

egyes alacsonyabb fejlettségi szervezetek (pl. rovarok) fényérzékel6 szervének elnevezése (— fényérzékeld szervek). — 3.a—>rdigy helytelen, de a kertészeti gyakorlatban elterjedt megjelélése. — 4. (mg) a > gabonafélék

termésének elnevezése (~termés). szemafor (gér.-bél>: vasuti jelzé6

és

biztosité

be-

rendezéseknek az a fajtaja, mely egy mozgathaté karral, éjjel fénnyel jelez. A megallj jelzés vizszintes allas, ill. vorés fény, a szabad jelzés pedig ferde helyzet, ill. fehér fény. — 2. hadihajékon hasznalatban dllott, mar elavult egy- v. tébb kart jelzdberendezés tavkézlés céljaira.

szemalkalmazkodas, akkomoddcié (lat.> : az ember és a gerinces Allatok szemének az a tulajdonsdga, hogy a kilénbéz6 tavolsdgban levé targyakat egyardnt élesen latja. Ez ugy valik lehetévé, hogy a kézelebbi targyak nézésekor a szom fénytérése nd, a tavolabbiaknal csdkken. A lencse fiiggeszté rostjai a sugérizom ésszehuzdda-

At a fénysugarak bejutnak a szem belsejébe. Fény hatasara beszukil. szemesézés, granuldlés : por alaki anyag téméritése buzaszem nagys4gi szemcsékké. A — mutrdgydkat pl. megnedvesitve, forgédobban gérgetik szemesékké. Egyes gyogyszereket is szemeséznek tablettazds eldtt.

szemesézett

miitragya:

szemcse

alakra

készitett

tragyaszer. Haszndlatét S. N. Avdonyin javasolta azért, hogy a vetémaggal keverve, kombinalt vetdgép alkalmazdsa nélkiil, sorba lehessen adagolni. Szerves anyag hozz4adésa nélkiil v. szerves anyaggal (komposzttal, tézegfekdllal, istdllétragydval) késziil. Elénye, hogy csékken a talajrészecskékkel érintkezé feliilet, és hogy szerves anyaggal keverve lehetéséget ad a sormutragya-

zasra v. a fészektragydzdsra. Hazénkban bioszuperfosefdt,

a biokomplea

eléallitott ~

és a biokdli.

Szemely : 6tk., Baranya m., pécsi j. L:

a

520 (1960).

sanak foka szerint ellazulnak, a lencse ezaltal domborubba

Va.: Pécsudvard. személy : (nyelvt)

valik, t6r6é ereje névekszik. A halak és a kétélttiek szemének jellegzetes szerve, az érhartydrél a szemgoly6 iiregébe benytilé és a lencséhez kapcesoldédé sarlé alaku nyulvdny (processus falciformis) désszehuzédasra képes, és igy a lencsét elére-hatra elmozditja. — A korral a ~ esékken (— 6regkori tdvolldtas).

nyelvtani kategéria. Megkiilénbdézteti a beszélének sajat (els6) ~ét azétdl, akihez beszél (mdsodik ~), ill. azétdl, akirél beszél (harmadik ~). Egy v. tébb ~rél lehet sz6. Igy a szomélyes névmadsban els6 ~: én, mi; masodik ~: te, ti; harmadik ~: 6, 6k ; — személyragos igékben elsé ~ : varok —varunk ; masodik~: varsz —var-

szemantika (gér.): — jelentéstan,

> szemantikus filozdfia

szemantikus filozéfia: szubjektiv idealista iranyzat a modern polgéri filozéfidban és logikaban ; kiiléndésen az angolszasz orszAgokban terjedt el. Fé képviseldi: Ogden, Korzybski, Morris, Hayakawa és R. Carnap. Szoros kapesolatban, van a — logikai pozitivizmussal ; befolyasa kiterjed a modern polgéri jogtudomanyra, etikaéra és irodalomtudomanyra is. A tudomanyok rendszerében legfébb tudomaénynak a szemantikdt, a nyelvtudomanynak a szavak értelmét és jelontését tanulmanyozoé agat tartja. Felfogdsdban az altalanos fogalmak semmit sem jelenté és semmi valdésdgosat nem tikr6z6 ,,egyezményes jelek”, ebbél kiindulva elveti a tudomanyos elméletek érvényét és megkeriili az ismeretek igazsagdnak kérdését. A filozdéfia feladata a ~ szerint a szavak és kapesolédaésaik

elemzése,

nem

az

objektiv

valésagnak,

hanem a nyelv, a beszéd strukturajanak tanulmanyozasa. Irracionalista médon tagadja az oksagot és torvényszeriséget. Végletekig viszi azt az eszmét, hogy a nyelv nem fejezi ki pontosan a gondolatot, s a nyelv, a beszéd tokéletlenségét teszi meg a filozdfiai tévedések, a politikai nézeteltérések forrdsdva (pl. azt allitja, hogy az osztalyhare oka a ,,kapitalizmus’’ kilonféle értelmezésében keresendé); ezzel leplezni kivanja a tarsadalomban folyé6 osztdlyharcot. Megoldasul az un. ,,metanyelv”’ (,nyelvfeletti nyelv”’) kidolgozasét ajanlja, melyet gyégyirnak tart a tarsadalmi bajokra is. szemarpa:

a szemhéj

baktériumok

okozta, duzzadassal

és f4jdalommal jaré gyulladasa. A kiilsé~ (hordeolum externum) a pillaszér tiiszéjébe nyilé faggyumirigy (Mollféle mirigy) gyullad4sa, amely a szemhéj egy részének elmosdéddott duzzadéséival és kivérésédésével kezdédik, nyomasra érzékeny, majd helyén gennyes pup keletkezik, Felfakadés és a genny kiiriilése utéan 2—3 nap alatt elmulik. A belsé ~ (h. internum) a pillavaézban fekvé Meibom-mirigy elgennyedése ; rendszerint a kétéhartya felé szokott Attorni. Képzédése kezdetén meleg borogatadssal v. parakétéssel siettetheto a gennyedés, de esetleg orvosi beavatkozas v. antibiotikumos kenécs6k alkalmazésa is sziikséges. Kilonleges fajtaja a —+ jégarpa.

Szemasko, szovjet

orvos,

Nyikolaj az

orosz

Alekszandrovics forradalmi

(1874—1949) :

mozgalom

harcosa,

a szovjet egészségtigy megszervezdje. A tarsadalomegész-

ség-tudomany elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatasaval és megoldds4val fejlesztette az orvostudomanyt. Hosszu idén At egészségiigyi népbiztos volt.

szemasziolégia, semasiologia

:

— jelentéstan

szembogar, pupilla még egyéniség szerepe a térténelemben) — Irod. G. V. Plehanov: A sz. torténelmi szerepének kérdéséhez. 1949; Kiss A.: A néptomegek és személyiségek tdorténelmi szerepérél.

1956.

személyiségiélektan : a lélektan

egyik aga, amely a

kutatast a —személyiségre, az egyes emberek lelki életének mint sajdtos egésznek, dsszjellegében és belsé osszefiiggéseiben valéd vizsgaélatara iranyitja. A ~t az egyén lelki sajatossagai ésszességének mint oszthatatlan egésznek felfogasa és tanulmanyozasa kiilonbézteti meg a lelki jelenségek sajatos egyéni eltéréseit, jellemtipusait tanulmaényoz6 karakterolégidt6l. — Egyes pszicholégusok — kiulénésen régebben — tulértékelték a személyiség tanulmanyozésénak fontossagdt s a lélektani kutatas egyedili

feladatat

ebben

lattak;

ezeknél

a

,,személyi-

ség” fogalma a ,,lélek’’ idealista fogalmanak helyettesitéjévé valt. A tudomanyos lélektannak kiizdenie kellett az ilyen ,,perszonalista’’ felfogassal ahhoz, hogy a ~ valéban tudomanyos alapot nyerjen és feladatat betéltse. A ~ létrehozds4nak programjat W. Stern fogalmazta meg perszonalista alapon. A tudomanyos ~ azonban csak a kés6bbi kutatasokban a korabbitél eltér6 materialista elméleti alapon bontakozott ki; e téren jelentés Tyeplov szovjet pszichologusnak és munkatarsainak munkassaga.

személyiségpedagégia : a 20. sz. elején kialakult német

polgdri pedagégiai mozgalom. Az egyéniség és kdzdsség, a tekintély és szabadsdg szintézisét a kultura értékeivel ellatott. egyéniség — a ,,személyiség” — formdalasaval akarta megteremteni (H. Gaudig, 1860—1923 és F. W. Foerster, 1869—1953). Ndlunk legnevesebb képviseldje az erésen valldsos-idealista filozéfiai alapokon alld

Szemere

fel6l ugyanazok a nagytékések tagjai mind a bankok, mind az iparvallalatok igazgatésaganak, masfeldl a nagytéke urai nemegyszer fontos allami tisztségeket is téltenek be, s az déllamappardtus vezetéit bevonjak a monopdliumok igazgatésagdba. (+ még findncoligarchia) — 2. — perszondlunio személymotozds ; btincselekmény v. btincselekmény alapos gyantja esetén alkalmazott kényszerit6 cselekmény, mely a taérgyi bizonyitékok megszerzésére irényul. A binteté elj4radsban a nyomozast iranyitd szerv rendelheti el; az érintett személy ruhazatanak és targyainak atvizsgéldsab6l all. Foganatosithaté a terhelttel és minden olyan személlyel szemben, akiré] alaposan feltehetd, hogy az elkévetett btincselekményre vonatkozdé targyi bizonyitékokat rejt maganal.

személynék, kiralyi: a kirdly jelenlétét képviselé személy a kirdly személyes jelenléti birdskoddsanak fenntartott tigyekben. A 15. sz.-ban fejléd6tt ki a kirdly személyes jelenléti birdsaga, amelynek élén a ~ (lat. personalis) allt. A ~ Grizte a kirdly birdi pecsétjét.

Az els6 vilagi ~ Drdgi Tamas volt Mdtyds kiraly uralkodasa idején. 1507-t6l ezt a tisztséget rendszeresen vilagiak télté6tték be. A 16. sz.-t61 1848-ig a kirdlyi tabla és az orszaggytilés alsé tablajanak elnéke volt. Szemenye: 6tk., Vas m., vasvari j. L: 840 (1960). Va.: Rum. Szemere: ktk., Borsod-Abauj-Zemplén m., encsi j. L: 910 (1960). Vmh.: Felséméra. Juhtenyésztés. Szemere Arpad (1878—1933): operaénekes (bariton) és rendez6. Az Operahdz 6rékés tagja. 1928-t61 f6-

rendezo. Szemere Ellenzéki

Bertalan Part,

majd

(1812—69): 1848—49-ben

a

liberdlis a

nemesi

forradalom

és

szabadsdgharc egyik vezet6 alakja. A Batithyadny-kormany (1848. dpr.—szept.) beliigyminisztere, 1848. okt. 8-tdl a Honvédelmi Bizottmany tagja, 1849. maj.—aug.-ban miniszterelnék és beliigyminiszter. Nagy érdemei voltak az tn. felvidéki védsereg megszervezésében (1848. dec.—1849. apr.), de a debreceni orszaggyflésen szembefordult a baloldallal, kormanyaba nem vette be a radikalisokat, a korményzé-elnékké megvalasztott Kossuth Lajost igyekezett a tényleges kormaényzasbol kiszoritani és a forradalom védelmére tett intézkedések nagy részét felszamolta. 1949. jul. 14-én Kossuthtal, valamint Bdlcescuval és Boliackal egyiitt aldirta a romanokkal valéd megegyezést és 28-4n az elsé mo.-i nemzetiségi térvényt. A szabadsaghare bukasa utan — Uutban Téréko. felé — Orsova kérnyékén elasta a koronazasi jelvényeket. Késébb Franciao.-ba, majd Anglidba

emigralt.

Itt

kapcesolatba

keriilt

Maraszal

is,

aki a Kossuthtal élesen szembeforduléd ~t egy ideig a magyar emigracid balszarnya vezetdjének tartotta, de hamarosan megvaltoztatta rdla alkotott kedvezé véleményét. Gydogyithatatlan elmebaja miatt kapott enge-

déllyel 1865-ben hazatért. — Napldi, levelei Osszes miveiben

(2 kétet,

Szemere

1870) jelentek meg.

Pal (1785—1861),

kolt6, esztéta,

az

MTA

és

a Kisfaludy Tarsasag tagja, Kazinezy tanitvanya, pesti triaszanak leghtiségesebb tagja, Kéolesey baratja volt. Kazinezyt kévette klasszicista izlést kdltéi tevékenységével (szonettek stb.) s nyelvujitdé, szoalkoto munkassagaval

is. Kéleseyvel egyiitt irta a Feleletet a Kazinezyt és a nyelvujitast gyala4zé Mondolat c. ginyiratra. Kéleseyvel

meginditotta Hlet és Literatura

c. folydiratat

(1826).

A Kisfaludy Karoly vezette Uj irodalmi irany térhdditasa idején kitartott Kazinezy mellett. Az 1840—50-es években irt esztétikal irdsaiban elismeréssel szdélt Petdéfi k6éltészetérdl is.

Schneller Istvan (1847—1939) volt. személyi tulajdon, egyéni tulajdon: a tulajdon egyik formdéja; elsédsorban a fogyasztasi cikkek tulajdonara vonatkozik. A — magdntulajdontél (féleg a termeldéeszk6z6k magdntulajdonadtél) eltérden nem teszi lehetévé és nem feltételezi mds emberek kizsékmanyolasat. A~ kére, jelentésége és funkcidja a kiilénbéz6 tarsadalmi formdékban mas és mas.

Szemere Samu (1881— ): filozéfiai iré6. Munkassagéban dénté helyet foglal el jelentés filozdfiai gondolkodék (pl. Hegel, Feuerbach) mtiveinek forditasa, valamint a roluk irt tanulmanyok. Korébbi filozéfiai tanul-

személyi unid: 1. az —imperializmus idején személyi ésszefonddaés a findnctdkén »beliil s a findnctdke és a

manyai (A jelenkori filozdfia fébb wrdnyzatai, 1923; Filozéfiai tanulmanyok, 1941) a polgari filozofiatérténeti

maga

allamappardtusa

k6z6tt.

Jellemzdje,

hogy

egy-

szemléletet tiikrézik.

szeméremcsont szeméremcsont,

202 os pubis

trachoma ellen (1886); ez példaképiil szolgalt a kilfoldnek is. A trachoma elleni védekezés,

a ~1

oktatas

és kutatas,

valamint

az orszdg

szemorvosi ellatasanak fejlesztése terén kimagaslé eredményt ért el Grész Emil (1865—1941), Blaskovics Laszlé (1869— 1938) és Imre Jézsef (1884—1945).

A-~nek fontos

szerepe van az allatok szavatossdgi vizsgdlatdban is, mert pl. a lovak hasznalhatésagat, értékét szemiik Allapota jelentésen befolydsolja. — Irod. Radnét M.: Szemészeti patoldgia. 1951; Kettesy—Imre—Scholtz: Sz.

1953;

Kémér

Gy.: Allatorvosi sz. 1953;

Bartédk L.:

A magyar sz. térténete. 1954; Weinstein P.: A gyakorlé orvos szemészete. 1958. szemeszter lat.) : tanulmanyi félév egyetemeken, f6iskolakon. szemhéjesiingés, ptosis (gér.): olyan Allapot, amikor a fels6

szemhéj

a rendesnél

lejjebb

all. Leggyakrabban

a szemhéjemel6é izom hianyos fejlédése (vildgrahozott ~) v. bénulésa okozza. Mitéttel gydégyithatd. szeminarium

lat.):

1. tanulékér;

a kommunista

és

munkaspartok szervezett ideoldgiai oktatésdnak egyik alapformaja. — 2. az egyetemeken és f6iskolAkon az eléadott anyag begyakorlasdt, elmélyitését szolg4lé kézés

szemléltetés gyakorlat, ill. az

tanitédképz6 _ intézet.

ebben

régebbi

részt vevok

elnevezése.

Szemipalatyinszk : 1. varos az SZSZK-ban, mellett, ~

kézéssége.

—

—

3. a

4. kat.

papneveld

SZU-ban,

a Kazah

a bajézhaté Irtis mentén, a Turkszib vastt ter. székh.-e. L: 155000 (1959). Gép-,

poszto-, hus-, bér- és faipar, hajéjavitas, cementgyartas. Szinhéz,

muzeum.

SZSZK-ban.

—

2. ter.

az

SZU-ban,

a

Kazah

182 000 km?. L: 520 000 (1960). Székh.-e ~.

szemipermedabilis réteg (lat.-bdl>, hemipermedbilis réteg

, félig dtereszid réteg: olyan valasztéréteg, amely egyes anyagokat atenged, masokat nem. Jelentés Szerepe van az — ozmdzisban.

szemipolaris kétés ; —kémiar kotés Szemiramisz: Assziria legendas kirdlynéje. A hagyomany ~ és férje, Ninosz nevéhez kapcsolja az asszir kirdlysag megalapitasat. Az alakja koré szé6tt legenda ~nak tulajdonitja Egyiptom, India és Etidpia meghdditasat, valamint a babiloniai fiiggékertek kiépitését. Altaliban Samuramat kirdlyn6 javal szoktak azonositani.

(ur. i. e. 809—806)

alak-

Szemjonov, Nyikolaj Nyikolajevics (1896— Viz szovjet fizikus és fizikokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, Allami dijas, az MTA tiszteleti tagja. A modern reakcidkinetikai kutatas egyik legkivalébb képviseldéje. Felfedezte a kémiai folyamatok egy uj tipusdt, az elagazé Idncreakcist. Atfogd elméletet Allitott fel mind az elagazé, mind az el nem agazé lancreakciédk magyardzataéra, ramutatva e folyamatok nagy elterjedtségére a kémidban. E téren végzett kutatasaiért 1956-ban L. N. Hinshelwooddal egyiitt Nobel-dijjal tiintették ki. Magyarul is megjelent mitive: A kémiai kinetika és reakcidképesség néhdny problémdja. 1961. Szemjonov, Pjotr Petrovics, Tjan-Sanszkij (1827— 1914): orosz geografus, botanikus, az orosz tudomdényos akadémia tagja. 1856—57-ben atkutatta az addig alig ismert Tiensan hg.-et.

szemkidiilledés,

exophthalmus

lat.

’ki + gér. ’szem’

szObdl>: a szem egy- v. kétoldali rendellenes helyzetvaltozdsa. Egyoldalit leggyakrabban a szemgédér gyulladasa,

vérzése,

trombdzisa

v.

daganata,

kétoldalit

a

Basedow-kér v. leukémia okoz. Mértékének megallapitdsa a Hertel-féle exophtalmométerrel térténik. Nagyfoki ~ esetében a betegnek autészemiiveget kell viselnie, hogy a k6té- és szaruhartya ki ne szdradjon. A szaruhartya védelmének masik médja a szemrés-sztikités, az oldals6 szemzugban talalkozé szemhéjak megfelelé mértékii 6sszevonasdval (blepharoraphia). szemle: 1. a > kritika egyik valfaja; tébb, egy idében megjelont v. egy irdnyzatot képviselé mtirél ad ésszefoglalé attekintést. — 2. (jogt) a birdsdgi eljarAsban a targyi bizonyitékokkal térténé bizonyitdés, amelynek soran a birésag tagjai kézvetleniil a helyszinen szereznek meggyéz6dést a bizonyitékokrél, pl. a baleset helyének megtekintése stb. (> helyszini szemle). — 3. (kat) disze~w : a hadsereg fOparancsnokanak, ill. magasabb katonai hatésagnak v. parancsnoknak a esapatok felett iimnepélyes alkalmakkor tartott ~je. szemléletesség : (nyelvt) az olyan nyelvi kézlés sajatossaga, amely megérzékitéssel, megjelenitéssel v. megszemélyesitéssel tesz szemléletessé elvont fogalmakat, targyakat stb., pl. ,,Sirt az 6g egyik szemével, a masikkal nevetett”? (Arany). szemléltetés : oktatadsi eljaras a targyak, jelenségek, folyamatok megismertetésére. Elénkiti az oktatast, hozzajaérul a tanuldk érdeklédésének felébresztéséhez ;_ segitségével vilagosabban alakulnak ki a tanulédk képzetei, nyilvanvalébbé valnak az ésszefiiggések a tanulmdnyozott tények és jelenségek kézétt. Eszkézei: képek, makettek,

modellek,

film,

televizid,

hanglemez,

rddid

stb.

Fontossagat a pedagdgia térténetében J. A. Comenius (Orbis pictus) ismerte fel, a legnagyobb hatdst azon-

ban rolta.

ez iranyban

J. H.

Pestalozzi

munkdssdga

gyako-

szemlencse

203

szemlencse,

lens crystallina

livegtestének

eliilsé

(lat.—gor.-b6l) : a szem

vajulataban

elhelyezkedé,

kettésen

széna

izmok egyenstlyi zavarat (—kancsalsdg) hasdbos (prizma) iiveggel javitj4k. Ezek a ~tipusok egymassal sokféle mddon kombinalhaték. A bifokdlis, sét ujabban trifokdlis ~ olyanok szimara nagy jelentéségt, akiknek kézelre és tavolra maés-maés ~re van sziikségiik. A felsé rész tor6 ereje rendszerint gyengébb, mint az alsdé. Bizonyos fénytérési rendellenességeket csak olyan ~ekkel lehet javitani, amelyek kézvetleniil a szemre helyezheték (érintkezé ~ v. kontaktiiveg), de elényei miatt ez ujabban egyébként is egyre jobban terjed. Erés napsiités, ill. a kdros ibolyéntuli sugarak kisztirésére szines tivegb6l késziilt ~eket hasznalnak. Az iparban fémszilankok stb. ellen v. a motorkerékpérosok a szél ellen védd~ekkel védekeznek. — Eurépdban az elséd ~et 1300 kériil készitették a murandi iiveggyarban, de

dombort, a szembe juté fénysugarakat dsszegytijté képzodmény. Rugalmassaga miatt fénytéré ereje valtozé ; ezért lehet élesen latni tavolba és kézelbe egyarant. Atméréjo 9—10 mm, vastagsaga 4mm. Részei: a homogénnek latszd lencsetok, a tok eliilsé felszinét bélelé egyrétegti hdm és a lencserostok. Allomanya gyermekkorban egyenletesen lagy, késébb a kézepében lencsemag alakul ki, és 6regkorban egész témegében megkeményedik ; alkalmazkodasi képessége ilyenkor csdkkent (— éregkori tdvolldtds). Ha a ~ elvesziti atlatszdsdgat, elszirkiil, — hdlyog alakul ki. Szemlér Ferenc (1906— ): romaniai magyar k6lté, irdé és mitifordité, a Roman Népkéztarsasdg frészévetsége elnoékségének tagja, az frdszévetség nemzetiségi bizottsdgdnak elnédke, az Allamtandcs titkarsdgdnak titkéra. A harmincas években lépett fel gazdag formakulturaju,

nagyitéiivegek készériilésével mdr az arabok is foglalkoztak, s6t valészini, hogy a kinaiak mar hamarabb feltalalték. — Hazankban a ~lencséket f6ként a Magyar

énéletrajzi elemekkel dtszétt lirai verseivel. Szenvedélyes humanizmusaval] batran tiltakozott a fasizmus embertelen

ret készitettek. Jelenleg minden

vildga ellen

~et.

(Hjszakai kidltés, 1930;

Ldangolé napok, 1943 stb. —

a szocialista

Buvdpatak,

épités témdival gazdagodott.

Allami dijjal

tiintették ki. (Tavaszodik, 1948; Harcolni 1953; Vdlogatott versek, 1956; Szelek tenyerén,

Almok

kézétt,

1961

stb.

1940;

versek). 1945 utdn kéltészete

—

versek;

hiven, 1960;

Arkangyalok

bu-

Optikai

Mf&vek

Allitja

elé.

OSsszegyfijtétt

miiforditasai:

Mai

roman

p~q

:

szemnyi-borsonyi, kerek, felszini, halvanysdrga v.

a bérbél

kiinduléd,

ki.

kézvetlen

~.

szén:

—

TIrod.

Aw

ritkan,

fOként

a

didfa oltdsdnal hasznalt modjai a gytirtis~ és abla-

Szemzés

kos

terjed,

amikor

a kévetkez6 tavasszal hajt

mak-

félgdmb alaku, egyenetlen sziirke, megvastagodott és emberre

alvé~,

jak vissza, igy a nemes csak

nyozas.

Emberrél

Eredményes-

az alanyt ~ utdan nem vag-

k6érosan elszarusod6é haémbél allé képzédmény ; sztirheté elé.

90%-at.

végezheté

virus

idézi

kb.

és a szemz6hajtason fejlett riigy legyen. Elterjedt valtozata a juin.—jul.-ban végezhet6 hajtd~ és a jul. kézepét6l szept. kézepéig

kélték,

a Jozsef-hegynek is nevezett részén emelkedik (234 m). Marga, mészké és dolomit épiti fel. Lejtéjén nyilik a ~i-barlang, a Budai-hg. legszebb barlangja. Hoszsza kb. 600 m. Eocénkori nummulinés mészkében hévvizek oldotték ki.

verruca

2,8 millid

ségének feltétele, hogy az alany héja elvaljon a fatél

1940; Otsarku égi csillag, 1959). Szemléhegy : a Rézsadomb E-i része ; legmagasabbra

szemoles,

1960-ban

tizedik ember hasznal

szemiiveges kigyé (Naja): a — kobra nemzetség egyik faja. szemzés : a legegyszertibb és legelterjedtebb oltasmdd. A faiskolék igy szaporitja4k a gyiimélesfak és diszfak

kdsa, 1946; A féldalatti erdd, 1950; A hdrompupu hegy, 1957 stb. — regények.) Igen sokat forditott, féként roman k6ltékt6] (Alecsandri, Jebeleanu, Porumbacu

stb.;

Mo.-on

Jeszenszky

A.:

Oltds,

sz.,

dugva-

1957.

1. carbonium senatus szénbanyaszat ; a — bdnydszat egyik aga; feldleli a fekete- és barnakészén, valamint az antracittelepek felkutatasat,

feltarasat,

kifejtését,

a

szén

kiszallitasat

és

eldkészitését. A kutatds a terilet foldtani felvételével indul meg. A felidrds célja a széntelepek hozzaférhetévé tétele a termelés meginditasara; torténhetik 1. a felszini takardérétegek egyszerti eltavolitasdval (lemtivelésével), ezt mnevezik kilszini fejtésnek, 2. vizszintes tard kihajtasaval, ha a széntelep a vélgy talpa fdlott fekszik, 3. fiiggéleges v. lejtés aknak révén, ha a szén a terepszint alatt teriil el. Kdlszini fejtésnél a letakarast, amelynek vastagsaga lehet a széntelep vastagsaganak tobbszérése is, nagy teljesitményti hernydlanctalpon v. sinen mozgé puttonyos és forgdlapdtos kotrékkal tavolitjak el. Egy-egy 10 lapatos berendezés lapatkerék-atméréje néha elérheti a 10—11 métert,

szénbany aszat

204

lapdtonként

2000

1 frtartalommal.

Tdrébanyd-

szat egymagaban ritkan fordul eld. Legtébbsz6r aknaval kell feltarni a szenet. A fiiggéleges akna k6ér- v. négyszogszelvénnyel kitszertien, a lejtés akna atlésan, 30°-nal kisebb déléssel hatol a fold mélyébe. Az aknabdol szintes folyosékat ,,hajtanak”’ ki a széntelepnek v. széntelepek-

nek szintekre valéd felosztasa és termelésre vald el6ékészitése céljabol. A legmélyebb szint egyben a fészallité folyosé, amelyen a termelvényeket osszegyijtik és kiszallitjak. A tobbnyire gépesitett furdssal és robbantémunkaval, ujabban esetenként teljes szelvényti furdssal végzett feltarast és elévajast a széntelep lefejtése kéveti. Az e célra hasznalatos jovesztégépek tobbnyire vagé- és hamozomunkat végeznek; kézi szerszamként a fejté-

kalapacs is hasznalatos. Alarendelten réseléssel és robbantassal is folyik még termelés. Ma altalanos a térekvés a nagy frontfejtések, napi 100—150 vagon szenet biztositd, tomegtermelé munkahelyek létesitésére. Az ilyen, tobb sz4az méter széles frontfejtés beomlas elleni biztositasara a hagyomanyos — banyafa acsolatok helyett hidraulikus acél- és kénnytifém tamokat, esukldés siivegeket,

lépked6é kereteket hasznalnak, mig a banyafolyosdékat féleg acélivekkel biztositj4k. A hagyomanyos széllitas (l6-, k6télvontatasu csillék) rendszere Ujabban alapjaban megvaltozott. Aladrendelt folyosékban acél- és gumihevederes szallitészalagokat, szalagvonatokat, egysines fiiggépalyakat, Sniiritd esilléket, in. vagatkulikat hasznalnak, mig a fészallitasnal nagy firtartalmt (6000 l-es) kocsik jutnak szerephez, melyeket Diesel-mozdonyok vontatnak. A +téltddllomaésokon a esilléket nem kell szétkapesolni, menet kdzben tolté6dnek meg. Az aknaszallitasnal a folytonos tizemtt (,,paternoszter’”’? felvond jellegt) serleges szallitas egyre nagyobb jelentdéségre

tesz

szert,

rendszerti

a hagyomanyos kasszallitas

1 v.

mellett.

2 szekrényes A

nagy

felvono

kapacitasi

Uj

telepitéseknél dltaliban két aknét mélyitenek, az egyikben a serleges szdllitéberendezés kizarolag szenet szallit,

a masikban

kasokkal

torténik

a medd6

és az anyag

szallitasa, valamint a banydszok be- és kiszallitasa. — A szén a fejlett orszagok iparanak egyik nélktilézhetetlen nyersanyaga és energiaellatastanak fontos tényezdje, noha tjabban a kéolaj és a foldg4z mint energiahordozék — nagyobb gazdasdgossaguk folytén — _ eldretértek. A vilag 6ssztermelése 1959-ben 1,9 millidrd k6- és

0,6 millidrd t barnaszén

volt, ami az energiasziikséglet

52,5%-at fedezte. A vilag szénkészletét

1955-ben

1200 m

mélységig terjedden 4797 milliard t-ra becsiilték, ebbdl 1248 millidrd t az SZU teriiletére esett. Oridsi készlettel rendelkezik Kina is (310 milliard t), Indidban a jo kézepes minéségi szén ugyancsak igen nagy mennyi-

ségben (63 millidrd t) fordul elé. Az USA is igen gazdag k6-

és

barnaszénben

van ; készletét

1345,

egyardnt, a kanadai

antracitja

is

eléfordulasokat

bdven 72 mil-

lidrd t-ra becsiilik. A Ny- és k6zép-eurdpai orszagok, valamint a déli félteke orszagainak széngazdagsaga meg sem kézeliti az emlitettekét (487 milliard t), ezzel szem-

ben az eurédpai medencék jobban vannak feltarva és nagyobb mértékben aknaztak mar ki 6ket. Ez féleg az angliai, valamint a Ruhr-vidéki, belgiumi és francia-o.-i eléfordulasokra

vonatkozik,

m-es

is

akndkat

kell

melyeknél

mélyiteni,

és

mar

700—1300

kdézetnyomassal,

banyagazokkal és nagy héséggel megkiizdeni. — Mo.-on készenet, ill. liaszkori feketeszenet csak a Mecsek hegységben, Pécsett és Komlén banydsznak; a borsodi,

nogradi, esztergomi, tatai, kézép-dunanttli medencékben barnaszenet, a Matraaljan és Varpalotan pedig lignitet termelnek. A mostoha geoldégiai viszonyok miatt a teljesitett ésszes fold alatti és kiilszini mfiszakra, (8 dra) vonatkoztatott termelékenység 1 t kériil mozog.—Feketekészenet csaknem 1000 év ota banydsznak; a barnaszén felszinre hozasa azonban csak a 16. sz.-ban kezdédétt. Rendszeres ~ elészér Anglidban bontakozott ki a 14. sz.-t6l kezdve, ugrasszeri emelkedésére a 18—19. sz.-ban a gézgép feltalalasa utan az —zpari forradalom soran keriilt sor. A vilag széntermelése 1860-ban kb. 136, 1900-ban 700, 1913-ban 1230, 1928-ban 1320 és 1957-ben 1964 millid t-t tett ki. Hosszu ideig NagyBritannia allt a vilagtermelés élén, a 20. sz. elsé éytizedében azonban az USA mégétt a masodik helyre szorult, Németo. pedig megszerezte a harmadik helyet.

Az angol ~ hanyatlasa az I. vilaghdébort utan az elavult technika

és a besztkilt

nemzetk6ézi

piacon

jelentkezé

nagyobb konkurrencia hatasara még inkabb fokozédott, és stlyos valsdgba kerilt. A két vilaghdbord kézétt az USA megtartotta vezetd szerepét, a II. vildghabort utén azonban fokozatosan elvesztette félényét, majd az SZU mégétt a masodik, Nagy-Britannia mogott a negyedik helyre cstiszott vissza.

pedig Kina 1958-ban az

SZU-ban 496,1, az USA-ban 389,35, Kinaban 270, NagyBritannidban termelése

219,3 millid t szeonet banydsztak.

1960-ban

513

millid

t-t, Kindé

425

Az SZU millid

t-t

tett ki. — A szénbdnydszok mint a proletaridtus egyik legrégibb, térzsékés rétege, mindeniitt a munkdésmozgalom élvonaléban haladtak, a téke ellen szdmos nagy jelentéségi sztrajkmozgalmat vivtak, amelyek kéziil kiemelkedtek az 1924-i és az 1926-i angol szénbé-

nydszsztrajkok. — Mo.-on a ~ a 18. sz. masodik felében indult meg. 1765-t61 Brennbergbdnydn volt folyamatos a termelés. Tébb kezdeményezés utdn a Dunagézhajézasi Tarsasig a Pécs vidéki feketekészéntertiletet kezdte megszerezni (1830-td1), de rendszeres ~ra itt is esak az 1850-es években keriilt sor. 1847-ben az ossztermelés alig érte el a 40 000 t-t, 1873-ban pedig mar a 1,6 milliéd t-t is meghaladta. Ennek zémét a Pécs vidéki és a krassé-szérényi (erdélyi) feketeké~ adta, de az 1860-as évekt6l mar folyt az Hsztergom vidéki és a

salgétarjdni barna~ tatabdnyai ~anak

is. 1896-ban

termelése

indult meg a MAK

(Tatabanya,

Alsé- és Felsé-

széneseppfolydésitas Galla, Banhida bdnydiban). mar

Szende

205 1880-ban

9 millié t volt a barna~

1, 1913-ban pedig

termelése,

A wildg dsvdnyiszén-készlete

mig a feketeFeketekészén

széné 0,8, ill. 1,3 millid t. A mo.-i -~ban dénté befolyast szerzett az idegen, els6sorban az osztrak téke. A 20. sz.

elején — Tatabanya kivételével — valamennyi banyéban elavult, primitiv kériilmények kéz6tt folyt a termelés; a biztonsdgi berendezések hidnya, ill. fogyatékossdga (Tatabdnydén a vizveszély) sorozatos katasztrofara vezetett. A~ és a bdnydszok helyzete

HOPGpat Mrctiare store ie ecw eeioreteletene Szovjetunio dsszesen ..........--

az

RGRBE es ORAS OE eee ee

I. vilaghéborti

utén

tovdbb

romlott.

A

,,banya-

barok” sajat és a kiilféldi tékések érdekeit tartva szem elétt nagymértékben névelték a termelést (a ~ 1925-ben 14%-kal termelt tdébbet, mint 1913-ban) elhanyagolva a _ fejlesztést, korszertisitést, gépesitést. A —+bdnydszok harca a kizsdkmdnyolds ellen ennek megfeleléen erésédétt ; a mo.-i sztrajkmozgalom ban mindvégig jelentés szerepe volt a banydszsztrajkoknak. 1944-ben minden jelentés bénydban szabotaltak a termelést ; 1944 é6szén — tébb-kevesebb sikerrel — megakadalyoztak a banyak leszerelését, ill. tonkretételét. Salgdtarjan kérmyékén éppugy, mint Dorog—Tatabanya vidékén a bdnydszok vettek elsésorban részt a partizdnharcokban. — A felszabadult Mo.-on 1945-ben az elsé feladatok k6zé tartozott a széntermelés meginditasa. A banyaszok az MKP vezetés4vel rendkiviil nehéz termelési kériilmények és igen gyenge ella-~ tas mellett sikerrel

vivtéak

meg

az tun. ,,széncsatat’’.

Az

MKP kezdeményezésére az orszaggylés 1946. jan. 1-én Allamositotta a banydkat, megindult a ~ korszertsitése, a termelés technikai feltételeinek javitasa, uj biztonsagi berendezések létesitése, gépesités, tervszertien folytatott ujabb feltarasok stb. Mindezek eredményeképpen 1960ban az orszag széntermelése 26,52 millid t volt az 1938. évi 9,36 millid t-val szemben

(feketekészén

2,85 millié t

az 1938-i 1,04 milliéd t-val szemben). Ugrasszertien javult a banyaszok életszinvonala, amelyr6l az uj banyavarosok, ill. varosnegyedek, banyaszszanatoriumok, egészségiigyi és kulturalis intézmények, a kitiintetett banyaszok nagy szama is tanuskodik. A minden szeptember elsé vasarnapjan (az 1919. szept. 6-1 tatabanyai sorttiz emlékére) tartott bénydsznap a banyamunkasok tinnepe. — Irod. B. A. Rozentréter: Szénbanydszati banyagépek. 1950 ; Nyekraszovszkij: Banyamiveléstan. 1951; Ladai— Egly : Szénbanyaiizemek szervezése. 1952; Teljes automatizalas a szénbanyakban.

1952;

Hont

L.: Ismerkedés

a szénbanyaszattal. 1953; Hont L.: Szén — verejték nélkiil. 1954; Mérei Gy.: Magyar iparfejlédés, 1790— 1848. 1950; Lederer E.: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarorszagon, 1950; Sandor V.: Nagyipari fejlédés Magyarorszagon, 1867—1900. 1954; Berend—Ranki:

Magyarorsz4g

gydripara,

1900—1914,

ill.

1933—1944.

1955, ill. 1958; A munkasosztdly helyzete a Horthy-rend-

szer idején. Szerk.:

Kadar I. 1956;

Babies A.: A pécs-

vidéki készénbanyaszat tdorténete. 1952; Babics A.: A komldi készénbanyaszat tdrténete. Pécs, 1958; Bardos

L. I.: Banydaszsziv és banyaszok6l. Tatabanya, 1958; Kolossa T.: A szénbaényak Allamositasa ,,Tanulmanyok

a magyar 1955.

népi demokracia

térténetébél”

Asvanyi szenek termelése

c. kétetben.

Magyarorszdgon

ct

Fekete- | Barnaszén szén

|

ts Lignit

Osszes szén

A termelt szén -

osszes

Atlagos

iy flitdértéke

Termelés (ezer t)

= milliard cal

cal/kg

{

1938 1949 1956 1957 1958 1959 1960 1961

1042 1378 2371 2277 2626 2734 2847 38073

7 9 14 15 17 18 19 20

750 722 985 540 779 549 447 387

568 736 3234 3385 3844 4074 4230 4716

9 11 20 21 24 25 26 28

360 836 590 202 249 357 524 176

é 46 70 70 81 84 88 92

787 023 272 363 761 469 952

, 3953 3401 3315 3355 3343 3335 3299

Barnakészén

millié6 tonna

ebbél:

AEC EENU GRETA Sy mn AVSIM

ALIA,

ago dogadoate

TEST Torn feaiaes wee earache ©we

|

339 188 947 000

|

153 000

13 000

794 000

288 000

|

148 330 301 000

547 880

dicen erpatella iets

8 472

72 370

210

1 608 525

645 500

UBSASRUS cs site ate heeies eae Dél-Ameciba ss dauiosfete nined ioe

666 735 4 523

678 370 27 000

Wilh KeSZlebi s sascecciecc nes mettre mies

3 591 346

1 204 982

Tsrak-Amevika

.isccsverxeveneus

ebbél:

Ausztralia, Uj-Zéland

............

13 650

Megjegyzés : 1955. évi becslés, mely az 1200 m telepekre vonatkozik. a) Az SZU nélkiil.

41 600

mélységig

terjedé

szén-

széncseppfoly désitas, szén hidrogénezése : szén atalakitasa kb. 400 C° hémérsékleten, 300—700 at hidrogénnyoméason, katalizatorok jelenlétében folyékony szénhidrogénekké, elsédsorban benzinné. Elsé megvalodsitdja F. Bergius volt (1913). Az eljaras elénye, hogy a szén kézvetlen felhasznalasat teszi lehetévé, és hogy a rossz minéségti barnaszenekre is alkalmazhaté. Az utdbbi fontos tényre Varga Jézsef mutatott ra elészér a magyar barnaszén-féleségekkel végzett vizsgaélatai alapjan. Az eljaras technoldgiaja egyszeribb, ha nem szenet, hanem kaétranyt hidrogéneznek.

Szenezi Miklés (1904— temi

tanar,

az

): irodalomtérténetiré, egye-

irodalomtudomany

kandidatusa.

F6

kutatasi teriilete az angol irodalom térténete. Magyarra forditotta — tébbek kézétt — J. Austen Biiszkeség és balitélet c. regényét. Szenczi

emelkedé irodalom majd

Molnar

Albert

(1574—1634):

magyar mitfordité, 17. sz.-i képviselédje.

Géncén

Karoli

Gaspar

ird, az elsé ki-

a polgarosodé magyar Gyérben, Debrecenben,

mellett

tanult,

s uténa

16

éves koraban kiilféldre ment. Szinte 40 éven at bolyongott Eurdédpaban ; bejarta majdnem egész Németo.-ot, Svajcot és Olaszo.-ot, kapcesolatba keriilt — tobbek kézétt — Bézaval, baratsagot kététt Keplerrel, a vilaghirt csillagasszal. 1624 utan tért vissza Erdélybe. — Munkdival a magyar miivelédés és a mo.-i protestantizmus tigyét kivanta szolgalni. 1604-ben, Niirnbergben jelent meg latin—magyar és magyar—latin szdtara (Dictionarium latino-hungaricum

6s Dictionarium

hungarico-latinum),

amely késébb szémos kiadast ért meg, s a 19. sz. kézepéig a leghasznalatosabb szétar volt. 1610-ben Hanauban adta ki rendszeres magyar nyelvtanat (Novae Grammaticae Ungaricae ... libri duo), amelyrél még a katolikus Pazmany Péter is nagy elismeréssel nyilatkozott. [rt tébb prédikaciéds kényvet, javitott kiadaésokban tette kézzé Ka4roli Gaspar Biblidjat (1608-ban és 1612-ben), szdmos munkat forditott magyarra, kéztuik Kalvin Institutio ec. mivét (Az keresztyéni religidra és igaz hitre val6é tanitas, Hanau, 1624). Legjelentésebb mtive, a Marot és Béza francia zsoltarai alapjan készitett Psalterium Ungaricum (Herborn, 1607), David 150 zsoltaranak magyar forditasa. E munkéjaval jelentékenyen gazdagitotta és tovAbb fejlesztette a’ magyar verselést. — Irod. Dézsi L.: Sz. M. A. 1897;

Tolnai G.: Sz. M. A. értékelésének

kérdése (Irodalomtérténet, A. zsoltarverse. 1958.

1954. évf.);

néhany

Gaéldi L.: Sz. M.

Szend: 6tk., Komérom m., komdéromi j. L: 1150 (1960). Szende Pal (1879—1935): tigyvéd, politikus, publicista, a polgari radikalizmus egyik vezeté alakja. A Huszadik Szdzad c. folydéirat munkatarsa. Részt vett a Tdrsadalomtudomdnyi Tdrsasdg megalakitdésdban. 1908-tdl az

OMKE fétitkara és az OMKE c. lap szerkesztdje volt. Az Orszagos Polgari Radikalis Part alapité tagja. 1918. nov. 25-t61 1919. mare. 21-ig a burzsod-szocidldemokrata koalicids kormaényok pénztigyminisztere. A Tandcs-

kéztarsasag kikialtdésakor Bécsbe emigralt, késébb a bécsi szocialdemokrata emigranscsoporthoz csatlakozott. Jogi és kézgazdasdgi munkakat irt. Szendehely ; 6tk., Nograd m., rétsagi j. L: 1280 (1960). Va.: Nogradveréce. szenderek (Sphingidae): a lepkék (Lepidoptera) rendjének akasztotiiskések (Frenatae) alrendjébe tartozd allatesalad. J6 repiild, erds testi alkonyati v. éjjeli lepkék. Gyakori

a

kacsafarki

v.

nappali

szender

(Macroglossa

stellatarum), az esti pdvaszem (Smerinthus ocellata), az olednderszender (Deilephila nerii) és a haldlfejes lepke (Acherontia atropos). széndioxid, CO,: szintelen, gyengén savanyu szagu és izi gaz, a levegénél kb. masfélszer strtibb. Kénnyen eseppfolydsithatd. Vizben jdél oldddik, azzal részben kémiailag is egyesiil szénsavva (H,CO,). Rendkivil allandé

vegyiilet, csak igen nagy hémérsékleten (2000 C°) bomlik kismértékben fémekkel

—

Szenegal

206

Szendehely

szénmonoxidra amelyeknek

(CO)

és oxigénre.

vegyrokonsaga

az

Egyes

oxigénhez

igen nagy (pl. magnézium) — az oxigén elvonhaté beléle, elemi szén é6s a fém oxidjdnak keletkezése kézben. Az égést nem taplalja; az allati szervezetek ~gdzban megfulladnak. A levegének kb. 0,03 térfogat%-ban Allandé alkotérésze, zart helyiségben jelentésen felszaporodhat mivel a kilégzett levegé kb. 4% CO,-ot tartatmaz. Féld alatti tregekben, fdldgazforrdsok gazaiban nagyobb mennyi-

ségben is talalhato. Szerves anyagok lassti és gyors égésekor (alkoholos erjedéskor, rothadasi folyamatokban) keletkezik. Laboratériumban kénnyen eléallithaté karbonatok (pl. marvany, CaCO,) savval térténé megbontasa utjan. Ipari célra legolesédbban a féldgazforrdsok gazaibdl allitjak el6. Régebben koksz elégetése v. mészk6 (CaCO,) hevitése utjan készitették. Az ipar nagy mennyiségben hasznalja fel az un. > szdrazjég eldallitasara, amely becses hitoanyag. Nagy mennyiségti ~ot hasznal a Solvay-féle szddagyartas, valamint a —szddaviz-(szikviz) készité ipar. Jelentdésége az él6 természetben igen nagy. A névények ~bol épitik fel szervezetiiket, a napfény sugérzdé energidja és zéld szinanyaguk (—klorofill) segitségével (— fotoszintézis). — Nalunk Mihalyi és Répcelak kérnyékén tér el6 nagyobb mennyiségti ~. Ezt elsésorban ipari célokra hasznaljak ; részben palackozva, részben szdraz-

volt. Jeles népkéltészeti gyGjteménye: Nagyszalontar gytjtés. 1924, Szendrey-Karper Laszlé (1932— ): gitarmtivész. Liszt-dijas. Hangversenyein eredeti gitéarmtiveken kivil nagy mesterek mtiveinek Atiratait is megszdlaltatja. Kamaraegyiittesben is szerepel. 1955-ben Varsdéban VIT-dijat nyert. Szendré : 1. 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

j.. a Bédva vélgyében. L:

m., edelényi

3780 (1960). Ag. Gépallomas.

Dohénytermesztés. Barokk r. k. temploma, kézépkori eredetti ref. harangtornya és a barokk Szt. Jaénos-szobor miiemlék. A kézépkorban épiilt 16—17. sz.-i végvdranak romjai.

—

Irod.

Sz.

Miskole,

1959.

—

2.

tdrténelmi

nevezetességti jugoszlaviai varos, + Smederevo. Szendrélad : 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., edelényi

jo ez 11207 (1960). szendvies, sandwich (ang., a 18. sz.-ban élt Lord Sandwich nevérél>: rakott kenyér ; izesitett, vajjal megkent kenyérszelet, amelyre valtozatos diszitéssel szeleteket, sajtot, halat stb. helyeznek.

Szendy Arpad miivész.

1890-t61

(1863—1922): a

zeneszerzé

Zenemtivészeti

hideg

hus-

és zongora-

Féiskola

tanara,

1y20-t6l a Nemzeti Zenede elnok-igazgatdja volt. Liszt tanitvanya, mesterének eléaddéi és pedagogiai iskolajat folytatta ; miveiben a romantikus-nacionalista iranyt kévette. Zenekari és zongoramtveket, operat (Médria) irt. Szendy Karoly (1911— ): gépészmérnok, a miszaki tudomanyok

doktora ; az Erémt Tervezé Iroda villamos

muszaki osztalyanak vezetdje. A villamos energia Atviteli kérdéseivel, a 3 fazist rendszer altalanos transzformélasaé-

val, energetikai rendszerek szamitésaval

és elméletének

fejlesztésével foglalkozik. Szenegal, République de Sénégal, Szenegdl Kéztarsasdg : figgetlen k6zt. Ny-Afrikéban; a Francia Kézésség tagja; 197000 km?. E-on Mauritania Iszl4m K6ztarsasaggal, K-en Mali Koztarsasaggal (volt Francia Szudan),

jég alakj4ban hozz4k forgalomba. Gydgyadszati célokra és szodaviz gyartasara is alkalmazzak. Az orsz4g ~sziikségletét e két eldfordulas széndiszulfid,

nagyrészt

szénkéneg,

CS,:

biztositja.

szintelen,

erdsen

fény-

tord, 46 C°-on forrd, rendkiviil gyulékony folyadék. Fajstlya 1,3 g/em*, vizzel nem elegyedik. Nem egészen tiszta allapotban kellemetlen szaga van. Zsiroknak, gyantéknak kivaléd oldészere, de gyulékonysaga és mérgezé volta

miatt ma mar extrahalasra alig hasznaljak. Nagy mennyiséget fogyaszt ~bol a viszkézselyem-gyartas.

aE:

A névény-

tanar felesége lett. Versei, napléja, elbeszélései és forditasai lapokban, majd ésszegytijtve a Petéfi Konyvtarban

jelentek

meg:

Petdéfiné

kélteményei

és napldi,

Petéfiné

Szendrey Julia eredeti elbeszélései. — Irod. Szana T.: Petéfiné Sz.J. 1891; Hatvany L.: Feleségek felesége.

1919. Szendrey Zsigmond (1879—1943): néprajztuddés. A magyar néphit 6s népszokasok gytijtéje és elemzéje

‘

"3

védelemben gazositészerként alkalmazzd4k féleg talajlaké rovarok (filoxéra, cserebogarpajorok, létetti), rdgesdlé allatok és magvak rovarkartev6i (zsizsik) ellen. Kéngézéknek izz6 szénen torténd atvezetésével allitjdk eld. Nalunk a Péti Nitrogénmivek gyart ~ot, évente kb. 570—600 t-t. Szendrey Akos (1902— ): etnografus, ~ Zsigmond fia, a magyar néphit és népszokasok kutatdja, a Nép-

rajzi Muzeum osztalyvezetéje. Fébb mivei: A lélekhit, 1949; Hexe und Hexendruck (ném. ’boszorkany és lidérenyomas’), 1958. Szendrey Julia, Petdfi Sandorné (1828—68) : Szendrey Ignace uradalmi tiszttarté lednya, aki apja ellenzése ellonére 1847. szept. 8-an hazassagot kétott Petéfi Sandorral. A nagy kélté haldla utdn Horvdth Arpad egyetemi

Tambacounda

°

-

|

ae

LA\5% 61-161 Ny-ra

ie

o(

50

100Km

east ——— / Se

ee

J

Szenegal

D-en

Guinedval,

Ny-on

az

Atlanti-dcednnal

hatdros.

L: 2,4 millid (1960), tulnyomé részben szudani négerek. Népstirtisége 12 f6/km?. Hivatalos nyelv : francia. A hivé

lakossag z6me mohamedan. Fév.-a Dakar (L: 234 000, 1959), nagyobb varosa még a tengerparti St. Louis. Teriiletére keskeny sAvban benyulik Gambia brit gyarmat és védnokség.

TERMESZETI VISZONYOK. Felszine az Atlantiéce4n partjaitol a kontinens belseje felé fokozatosan emelked6é siksdg. Eghajlata és novényzete E-on szdraz, sivatagi, D-ebbre forré égévi széraz sztyep ; az Atlanti-

207

szénégetés éceén kézelségének

enyhité hatdsdra kilénb6zé6 trépusi

novények, palmafélék stb. is megélnek. Féfolydja a ~, mely hosszu szakaszon egyben hatér is ~ és Mauritdnia

Iszlam K6ézt. kézétt. GAZDASAGI ELET.

Gazdasdga a hosszi gyarmati

uralom kévetkeztében vilagviszonylatban elmaradott ; a kézép-afrikai orsz4gok k6z6tt viszonylag fejlett. Az egyelore csekély mértékben feltart asvanyi kincsek alapjan némi kitermelé ipara van; mezégazdasdgdban dénté az ultetvényes gazddlkodds (a banyak és iiltetvények tulnyomé része francia tulajdonban van); az éshonos lakossdég kezdetleges gazdaélkodast folytat, sajat sziikségletei kielégitésére termel. Foszfattermelése jelentés, 1959ben 95,3 ezer t. A feldolgozé tizemek elsésorban a helyi

mezégazdasagi termékeket hasznaljak fel (ndvényolajipar, hus- és halfeldolgozé ipar, csekély cementgyartds). — Mezégazdasagi termékei kézétt legjelentésebbek: a durra,

arpa, féldimogyoré6, az ultetvényeken datolya, olajpalma, kékuszpélma. — Dakar az orsz4g legfontosabb ipari telephelye, egyben jelentés kik6té (5,12 millié t 4ruforgalom, 1958) ; jelentés nemzetkézi repiilé- és hajézdsi kézpont Afrika legnyugatibb pontjan, a Zéld-foknal. A Szenegal f.-n belvizi hajézds folyik. Ot vastitvonala van ; mtiutjait gyors titemben épitik. — Kiilkereskedelmet csaknem teljes egészében Franciao.-gal folytat, kivitele 1959-ben: fdldimogyordébél 251 ezer t, fdldimogyordolajb6l 106 ezer t, foszfatbél 70,5 ezer t. Behozatala : legnagyobb részt kész4ruk. Pénzneme: az Uj kézépafrikai frank: 1 frank = 100 centimes.

szénhidratok

Szenes Tibor (1908— ): réntgenolégus, egyetemi tanar, az orvostudomanyok kandidatusa. Munkdssaga foként a sugdrartalmak elleni védekezés méddszereinek teriiletén jelentés. Megszervezte a Magyar Néphadsereg rontgenszolgalatat. Szénffy Gusztav (1819—1875): zeneszerzé és zeneird. A magyar romantikus zenei mozgalom egyik jelentés alakja. Az akkoriban divatos verbunkos-palotas zenével szemben a népdalnak hitt Simonffy—LEgressy-féle népies midal, azaz ,,magyar nota’’ apostola volt. Maga is szamos ilyen notat irt. Nagy dsszefoglald mtive, a Magyar Zenekényv csak részben késziilt el.

széngaz:

— szénmonomid

széngyalu:

(bany)

a —/rontfejtés

szénhomlokaén

gépi

erével vontatott, alld v. mozgo késes fejtégép, amely viszonylag vékony és keskeny szeletekben hantolja (j6veszti) a szenet. A jévesztett szén a fronthomlok mentén

felszerelt szallit6berendezésre

keriil, kiil6n rako-

dasra tehdt nincsen sziikség. — Irod. Bocsanezy J.: Széngyaluk alkalmazasi lehetdsége. 1953. szénhidrat-anyagesere : az é16 szervezetek szdmara sziikséges energia f6 forrasa. Két fontosabb formaja ismeretes: a levegé kizdrasaval végbemen6 anaerob Aatalakulds, a fermentdcid és a levegé oxigénjének felhasznalasaval térténd oxiddcid. Mindkét folyamat tébb lépésbél all, melyek soran az energia kisebb adagokban szabadul fel ; ezek egy részét a szervezet felhasznalja, egy részét pedig felhasznalasra alkalmas vegyiiletekben (pl.

lentek meg partjain. Elészér a portugélok, majd 1630-ban a hollandok iétesitettek rajta telepilést, 1659-ben a franciak alapitottak meg St. Louis vérosat, amely a néger rabszolgakereskedelem egyik kézpontja lett. A francia

adenozintrifoszfat) tarolja. A taplalékkal a szervezotbe jutott szénhidrat, melynek tulnyom6o része poliszacharid, a nyal és a bélamilaéz enzim részvételével egyszert cukrokkaé bomlik le. Ilyen formaban a bélfalon keresztiil eljut a véraramba. A vérdram segitségével a sziikségleteknek megfelel6en eljut a kilénféle szovetekbe, ahol tovabbi lebomlasa, kézti anyageseréje (fermentacid, oxi-

gyarmatositok

dacio) torténik. A fermentaciéd végterméke féként tejsav

TORTENET. Teriiletének nagy része a 14. sz.-ban Mali néger allamhoz tartozott. Az eurdpaiak a 15. sz.-ban je-

1677-ben

eltizték a hollandokat,

majd

a

19. sz.-ban (1854-t61) meghdéditotték ~ egész fdldjét; 1895-ben Francia Nyugat-Afrika nevi gyarmatuk részévé tették. A II. vildghaborti utén kezdett kibontakozni a nemzeti felszabadité mozgalom; politikai partok és szakszervezetek alakultak. 1957—58-ban sztrajkok zajlottak

le.

1958-ban, Francia

megalakult

az

Nyugat-Afrika

autonédm

Szenegél

felbomldsa

Kéztarsasag,

utdn amely

1959. jan.-ban belépett a Mali Allamszévetségbe, s ennek keretében 1960. jun.-ban fiiggetlenséget nyert. Politikai vezetéi, L. Senghor (1960. aug.-tdl kéztdrsasdgi elndk), Mamadou Dia miniszterelnédk és masok a szeparatista, egyuttal franciabarat erdket képviselve 1960. aug.-ban bejelentették ~ kivadlasét az allamszévetségbdl. Meg-

alakult az onallé Szenegal Koéztarsasag, amely tovabbra is a Francia Kézésség tagja maradt. ALLAMSZERVEZET. Kéztarsasdg. 1960-i alkotmanya értelmében a 21. éviiket betdltétt lakosok valasztjak a Nemzetgytilés 80 tagjat 5 évre. A kéztarsasdgi elndkét, aki egyuttal a fegyveres erdk féparancsnoka is, s aki kijeléli a miniszterelnékét, egy specialis kollégium valaszt-

ja 7 évre.

KOZOKTATAS.

17,5%-a jar iskol4ba mutikédik,

1959-ben

A hat

éven

feliili

gyermekeknek

(1960). 1957 éta Dakarban

egyetem

860 hallgatdéja volt, kéztiik 500 néger.

szénégetés ; a —falepdrlds kezdetleges formaja. szénelgazositas ; szén Atalakitasa fitégdzza tokéletlen elégetéssel. Térténhet levegdével (—generdtorgdz), vizgoézzel (— vizgdz) v. levegé-vizgéz eleggyel (— keverigdz). Kiilénleges médja a féld alatti ~, amikor megfelelé fold

alatti elédkészités utan, levegé, ill. vizgdz bevezetésével végzik a gazositaést, izy a szenet nem kell kibanyaszni. Ezt elsésorban az SZU-ban és az USA-ban alkalmazzak. szénelokészités, szénnemesités, szénszepardlas : a banyaban termelt nyersszén (aknaszén) nedvességtartalmanak csodkkentése v. az abban levé éghetetlen asvanyi anyagok (medd6) részleges eltdvolitdsa utjan az eredetinél nagyobb fatdértékt, tiizelésre v. egyéb szénfeldolgozasi célokra (kokszolds, brikettezés) alkalmasabb széntermék eld-

allitaésa. —

Irod. Tarjan G. Szénelékészitéstan.

1955.

(bizonyos mikroorganizmusokban egyéb vegyiilet, pl. alkohol v. mas szerves sav), amely még jelentés mennyi-

ségt felszabadithat6é energiat tartalmaz. Ez azonban mar esak az oxidacid kdzbejéttével szabadulhat fel. Az é16 szervezetek kéziil csak az alsdrendiek (mikroorganizmusok bizonyos csoportjai) képesek életmtikédéseiket esupan a fermentacid energiafolyamatai segitségével fenntartani (anaerob szervezetek). A felsébbrendt Allatokban a szénhidrdtnak az a része, amelyre a szervezetnek nines kézvetlen sziiksége, a majba jut, itt > glikogénné alakul at és raktarozdodik. A szervezet igényének megfeleléen a gliikogén ismét egyszeri cukorra alakulhat, ésa majbol a véraram utjan a felhasznalas helyére keriil. Igen sok szénhidratot fogyaszt a m&ik6d6 izom, amelyben nagy mennyiségi energia felszabadulas4ra van sziikség. Az izomban a szénhidratok fermentacidé utjan tejsavva alakulnak, ami ugyancsak a vérkeringéssel a majba jutva, részben ismét aAtalakulhat szénhidratta (Cori-kér). A vércukor szintje az egészséges emberekben eléggé allandé

(100 mg% monok

= 100 mg/100 ml). A cukorfelhasznalast hor-

szabalyozzak,

az

> inzulin néveli, az

> adrenalin

esékkenti. A zsirok elégetéséb6l és a fehérjék lebomlasabél keletkezé anyagokbél sziikség esetén szénhidrat

képzédhet. Az allati és az emberi szervezet a létfontossagt szénhidratok tulnyom6 részét taplalék utjan szerzi meg (a névényevok foként keményitd, a husevék pedig glikogén formajaban), a névényi szervezet anyagcsoréjének jelentékeny részét a szénhidrat-szintézis alkotja, a viz és a levegé széndioxidjanak felhasznalasaval (— fotoszintézis).

szénhidratok ; a —szerves

vegytiletek biolégiai

szem-

pontbdl egyik legfontosabb csoportja. Az eredetileg ide sorolt vegyiiletek mindegyikének ésszegképlete C,H,,0, volt, tehat az dsszegképlet szerint ezek a vegyiiletek ugy foghaték fel, mint szénnek vizzel alkotott vegyiiletei,

azaz hidratjai: C,(H,O),.

Ma a ~ k6zé soroljak a poli-

hidroxi-aldehideket és -ketonokat, tovaébbé rendszerint nagy molekulastlyu kondenzacids termékeiket, valamint mindazokat a vegyiileteket, amelyek az elébbiekbél egy-

szénhidrogének

szeri kémiai mtiveletekkel levezetheték. Leggyakoribb képviseléi a >~cukrok. A ~at harom esoportba osztjak: egyszerl ~ (egyszeri cukrok, monoszacharidok), cukorszeri Gsszetett ~ (oligoszacharidok), nem cukorszert dsszetett ~ (poliszacharidok). A cukorszerii ésszetett ~ (nadcukor, malatacukor, tejcukor stb.) kevés szamu (2—3) egyszerti cukorbdél épiilnek fel, vizben oldédnak, és altalaban

édes iziek.

Az alkatrészek

sz4ma

szerint

di-, tri-,

tetra- stb. szacharidrél beszélink. A nem cukorszertt ~ (keményité, glikogén, celluloz stb.) nagyszamu egyszert cukorbél épiilnek fel, vizben legfeljebb kolloidaélisan oldédnak,

édes

iziik nines.

A ~

mind

az

Allat-, mind

a

néovényvilagban megtalalhatok. A noévényekben — fotoszintézis soran széndioxidbdol és vizbél elébb monoszacharidok keletkeznek, amelyek poliszacharidokka alakulnak.

{gy épiil fel a névényi tartaléktapanyag, a keményitd és a szilardité anyag, a celluléz. E két £6 termék mellett sziamos mas oligo- és poliszacharid is képzédik. A névényi szervezetek szerves anyaganak nagy részét ~ alkotjak. Az emberi és Allati szervezetben végbemené anyagesere fontos tapanyagai (— szénhidrdt-anyagesere). A taplalkozas szempontjabdl legfontosabb a novényi eredetti keményité és a husban lev6 gliikogén. A cellulézt csak egyes szervezetek képesek felhasznalni, igy pl. az ember nem, a kérédz6k is csak a beliikben é16 cellulézbonto6 mikroorganizmusok segitségével. — Irod. Bruckner Gy.: Szerves kémia. 1. két. 2. Aminosavak,

peptidek,

szénhidrogének :

csak

fehérjék,

szén-

szénhidratok.

1961.

és hidrogénatomokbol

alld vegyiiletek. Vannak telitett ~ (— paraffinok) és telitetlenek (— olefinek, —acetilén), nyilt szénlancu (alifas), zart szénlanct (aliciklusos) és aromas ~ (benzol] és szarmazékai).

szén

hidrogénezése : — széncseppfolydsitas

szenilitas (lat. ’G6reges’ szdbdl): a szellemi, részben a testi képességek aggkori csédkkenése. Ha erdédsebb foku, aggkori

elmegyengeséget

érhet el.

Szenkar Dezsé (1894— ): zeneszerz6 és karmester ; ~ Jené fivére. Koénnytizenét, hangszeres miiveket és f6ként szinpadi mtiveket: operetteket, daljatékokat, szinpadi kisérézenét stb. irt. Szenkar Jenéd (1891— ): vilaghiri karmester. 1913—15-ben a bp.-i Népopera karnagya volt, majd Németo.-ban,

szénporrebbanas

208

1934—37-ben

Moszkvaban

mikodétt.

1945

ota Németo.-ban él. Nevéhez fiizédik Barték A csodalatos mandarin c. tancjatékanak bemutatdja (Koln, 1926). Szenkar Mihaly (1897— ): zeneszerzé és karmester; ~ Jené fivére. 1919 dta kilfdldén él. Németo.-ban, az SZU-ban (Harkov) mikédott, 1935 é6ta Buenos Airesben a radid zeneigazgatédja. Zenekari mtiveket, kamarazenét stb. irt. szénkémia : a kémiai technoldgia egyik aga. Olyan eljarasok ipari méretii megvaldositasdval foglalkozik, amelyek célja asvanyi szenekb6l nagyobb értékt és iparilag jobban hasznosithaté vegyipari alapanyagok, masrészt olyan energiahordozék eldallitasa, amelyek gazdasagosabban hasznalhaték fel, mintha a szenet kézvetleniil tiizelnék el (— szénelgdzositas,

+ szénlepdrlas, — széncsepp-

folydsitas). — Irod. Schlattner J.: A szénfeldolgozé ipar jelentésége energiagazdalkodasunk és vegyiparunk szempontjabol. 1952. szénkéneg : — széndiszulfid szénkénegezés : a vegyi novényvédelemben allati kartev6k ellen hasznalt eljards ; vegyszerként szénkéneget (— széndiszulfidot) alkalmaz. A szénkéneget gyakran haszndJjak talajfertdétlenité szerként a szélén kartevé — filoxéra irtasara. A szélétéke kéré szurt lyukakba adagoljak a vegyszert (m?-ként 24 g), melynek parolg6é gézeia lyukak betémése utaén a talajt atjarva fejtik ki hatasukat. Hasznaljak még nagyobb adagokban (800 g) a burgonyabogdr larvajanak pusztitasdra is. A talajfertdétlenitésre hasznalt vegyszert Ujabban szénkénegezé géppel juttatjak a talajba. A gép végzi a lyukak furasat, szabdlyozhatd adagolé szerkezetével befecskendezi az anyagot, majd a lyukat betemeti. — A borsd zsizsiktelenitését szénkéneggel gazkamrakban végzik. A répaakndzé moly ellen

a prizmaba rakott répa k6zé, ragesalok ellen az urge-, pocok- stb. lyukakba helyezik el a mérget.

szénleparlas : szén hevitése levegétdl elzart térben. Hé

hatasdra a szénb6l leparldsi gaz, kamragaz és kdtranyg6z6k keletkeznek, 6s — koksz, ill. félkoksz marad vissza.

Gyakoribb mddja a nagy hémérsékletG, 1000—1200 C°-on végzett lepdérla4s v. kokszolas. A kis hémérséklett 500—600 C°-on végzett lepdérlas — svélezés néven ismertebb. Elsédleges célja v. koksznak és nagy fitdéértékt gaznak (azaz fitéanyagoknak) v. nyilt szénlanca szénhidrogénekben gazdag kaétranynak (azaz fontos kiin-

duléanyagoknak) az eléallitasa. Az elébbiek foként

nagy

héfokui ~sal, az utdbbi kis héfoku ~sal nyerhet6. — Irod. Schlattner J.: Kishéfoki és komplex sz. elmélete és technoldégidja. 1953. szénmonoxid,

széngdz, CO:

szintelen, szagtalan, nehe-

zen eseppfolyésithatdé, vizben igen kevéssé oldéd6 gaz. Levegén meggytjthaté, kékes ldnggal széndioxiddé (CO,) ég el. Nagyobb hémérsékleten redukél6é hatasu ; a fémoxidokat (pl. vasoxidot) a ~ segitségével fémmé lehet Atalakitani.

Egyes

fémekkel

tn.

—+karbonilokat

alkot,

ilyen pl. a nikkeltetrakarbonil, Ni(CO),. Klorgazzal napfény hatdaséra a nagyon mérgezé hatasi — foszgénné (karbonilklorid, COCI,) egyesiil. Rendkiviil mérges gaz. A belsé légzést megbénitja, mivel a vér + hemoglobinjaval nagyon dllandé vegyiiletté: ~-hemoglobinnaé egyesil, amely nem képes a tiidében oxigént felvenni, és igy megszinik a vér oxigént szallité folyamata a test sz6vetei

felé ; lényegében tehat fulladasos halalt idéz elé. Szénnek (v. széntartalmu anyagoknak) kevés levegdé jelenlétében valé égésekor keletkezik oly médon, hogy az eredetileg keletkezé széndioxidot (CO,) az izzd szén redukalja. Elemeib6l tehat kézvetleniil nem képzédik. Mint fontos ipari gdzt nagy mennyiségben Aallitjak eld. (— még generdtorgdz, —vizgdz, — vildgitogaz, — szintézisgdz) Szenna : 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 820 (1960). Va.: Kaposvar. Téglagyar. Késébarokk ref. temploma mitiemlék. szenna-fa (Cassia): kétsziki, a szentjanoskenyérfafélék (Caesalpiniaceae) csaladjaba tartozé novénynemzet-

ség. Az afrikai C. angustifolia és C. acutifolia levelei és termése hashajto hatasi drogot szolgaltatnak. szennyviz : az emberi telepiilések vizzel 6blitett hulladéka,

a varosi

esdéviz

és az

ipari tizemek

tisztatalan,

szennyezett vize. Az egészségre artalmas, fertéz6 v. mérgoz6 anyagokat is tartalmaz, ezért elvezetésérél v. megsemmisitésér6l ugy kell gondoskodni, hogy egészségi artalmat ne okozzon. Kisebb mennyiséget emésztégédérben gyljtenek dssze. Nagyobb mennyiséget, elsésorban a surtin lakott telepiilések ~ét zart, féld alatti csatornarendszerben vezetik a befogadéba v. taroléba. Elé vizfolyas v. td nem

mert

jarvanyokat

alkalmas a tisztitatlan ~

terjeszthet, nagy

befogadasaéra,

kart tehet a halal-

lomanyban, lehetetlenné teszi az {vé-, az ipari és az 6ntdz6viz kiemelését, és fiirdésre is alkalmatlannda teszi. Elézé-

leg a ~et hdromféle méddon tisztitj4k meg. A mechanikai tisztitas a szilard részeket vdlasztja ki rdccsal, ill. wlepitéssel (~-derités). A kémiai tisztitds kilénésen az ipari ~vek désszetételét valtoztatja meg, ill. bizonyos mérgezé anyagokat vegyileg kézémbésit. A bioldgiar tisztitds a lebegé és kolloidalis szerves anyagokat owiddlds utjan szervetlen anyagokka bontja le. Hzt a miiveletet a csepegteté testeknek,

merillé testeknek,

ill. oxiddlé

medencéknek

nevezett mitargyakban baktériumok végzik el. — Irod. Szennyviztisztité berendezések és csatornahdlézatok mitikédése, kezelése és karbantartdésa. Szerk.: Nagy L. D. 1959. szénporrobbands : (bany) a bdnyalevegének és a felkavart szénpor keverékének — szénporfelhének — szikra v. nyilt lang (pl. sujtélégrobbanas langja) hatasdra bekévetkezett felrobbandsa. A ~ eléfeltételei: 1. A szén égheté illé alkatrésztartalma 10%-ndél nagyobb, hamu- és nedvességtartalma viszont 50%-nal kisebb. 2. A szénbél megfelel6 finomsagu, féleg 0,1 mm-nél kisebb szemnagy-

sagt porszén képzédik. 3. A porszén valamilyen kiilsé ok

szénportiizelés (pl. erdés légéram, magasabb helyrél déntés, robbantas v. sujtélégrobbanas kertil,

légnyomasa

vagyis

stb.) hatasdra

szénporfelhd

képzédik.

a levegdbe

4.

A

képzé-

détt szénporfelhében elég nagy a szénpor mennyisége. 5. Ninesenek jelen nagy mennyiségben a szénporfelhé robbandéképességét megsziinteté, nem égheté porok (k6épor)

v. gazok.

6. A robbandképes

szénporfelhé

be-

gyujtasara alkalmas — kb. 600 C° hémérsékletti és megfelelé idétartamon dt hatéd — gytjtd ok (pl. nyilt lang, villamos szikra, sijtédlégrobbands langja stb.). szénportiizelés : olyan tiizelési rendszer, melynél a szén porraé drdlve ég el. A szén ui. kénnyebben gyullad és tékéletesebben

Szentendrei-sziget

209

ég, ha a szénszemese

feliilete a térfogata-

Szentdomonkos : 6tk., Heves m., pétervasari j. L : 690 (1960). Va.: Matraballa.

Szente: 6tk., Négrad m., rétsdagi j. L: 600 (1960). Va.: Magyarnandor. széntégla: redukalé atmoszférajiu kemencék (pl. a nagyolvaszto aknaja) bélelésére hasznalt tiizallé anyag, amelyet kokszdara v. grafit katrannyal kevert masszajabol készitenek. szentek : a kat. egyhdaz felfogasa szerint azok, akik jambor fdldi életiik jutalmaként elnyerik a mennyorszagot. Sztikebb értelemben azokat nevezik ~nek, akiket a papa (haldluk utan legalabb 50 évvel) valldsos erényeik, esetleges vértanisdguk és a kézbenjdrdsukra

hoz képest nagy ; ezenfeliil a porrdé 6rélt szén igen jol keveredik az égési levegével. A kézvetlentil a ttiztérbe

tortént (legalabb 4) allitdlagos isteni csoda miatt szentté avat, s akiknek nyilvanos tiszteletét az egész egyhazban

kertilé szénport ventillator fujja be 50—70 m/sec-os sebességgel. A ttiztér nagy hémérsékletén (900—1400 C°) a szénpor lebegés kézben elég. Nagy teljesitménytt

elrendeli.

széntiizelésti kazan korszerfi tiizel6berendezése. A ~nek az emlitett elényei mellett az a hatranya, hogy a fiistgaz pernyetartalma nagy, kiiléndédsen nagy hamutartalmu szén esetében ; ezért a ~ti kazén utan pernyelevalasztot

kell beépiteni.

—

Irod.

V. V.

Petrovicsev:

Porszén-

A vet a képzémtivészetben

fejiikon

gldridval

(diesfénnyel) abrazoljak. — A gorég keleti egyhazban a ~ tisztelete a kat. szentekéhez hasonld, de a szentté avatast az egyes nemzeti egyhazak piispOki zsinatjai végzik. A protestans egyhazak semmiféle formaban nem tartanak szentkultuszt, de a vallasos erényeket példés mddon gyakorlé embereket 6k is ~elknek nevezik. Szenteleky

Kornél

(1893—1933):

ird,

k6lté,

mf-

tiizelésG ipari kemencék. 1951. szénpotenciométer : rendszerint egy forgathaté érintkezével ellatott — potenciométer, amelynél a tulajdonképpeni ellendllastestet patké alaku szigetelélemezre ravitt ellenallasréteg, tébbnyire szénréteg alkotja. Mas alkalmazdsokon kiviil féleg radié-vevékésziilékeknél és erésit6knél haszndnak ~t hangerédsség és hangszinszabalyozas céljara.

fordito, a jugoszlaviai magyar irodalom megszervezéje és vezet6 alakja. Irodalmi palyajat a bp.-i Hétnél mint segédszerkeszt6 kezdte, majd az I. vilagh4bort utan hazatért szuléfdldjére, ahol halalaig mint dészivaci orvos mtkédétt. 1928-ban Debreczeni Joézseffel egyiitt Bazsalikom c.-en kiadta a szerb k6lt6k magyar nyelvti antoldégidjat, majd ugyanabban az évben a Vajdasdgi [rds c. folydiratot inditotta meg. 1932-ben ugyancsak 6 inditotta

szénrajz : > rajzmiivészet szénsav, H,CO,: csak hig vizes oldatban ismeretes, kétbazisi igen gyenge sav. Széndioxid (CO,) vizben térténd olddsakor keletkezik. Savanyt séi a — hidrogénkarbondtok, szabalyos s6i a > karbondtok. A ~tartalmu — dsvdny-

Ujvidéken a Kalangydt. FS6 mtivei:

vizek (savanyu-, ill. borvizek) eredményesen alkalmazhaték iv6- és firdékurdban. — A kéznyelvben gyakran ~nak nevezik a széndioxidot.

szent : — szentek Szenta: 6tk., Somogy m., csurgdéi j. L: 920 (1960). Kertimag- 6s gyégynévénytermeszté gazdasdg. Erdoégazdasag.

Szentagothai

Janos

(1912—

):

anatédmus,

egyetemi

tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Tudomaényos munkassaga fdleg az idegrendszer finomabb szerkezetének tanulmanyozasara terjed ki. Az egyensuly-

érzékszerv ideg- és reflexkapcsolatai terén elért eredményei igen jelontések. (Az ember anatémidjanak atlasza, 1951;

Kiss

Ferencel

kézésen.)

Szent Anna-t6, Lacul Sf. Ana: tengerszeom Romaniaban, Erdélyben, a K-i Karpatokban a Tusnadfiirdd

Ugy fdj az élet (el-

beszélések), Isola Bella (regény). szentély : a templomoknak az a rendszerint kiilénallé v. elkiilénitett része, ahol az oltart, az istenség szobrat v.

jelképét elhelyezik, s ahova altalaban csak a papok léphetnek be. A~ek létesitése a legtébb vallas templomaira jellemzé mar az dkortdl kezdve, s a keresztény egyhazakban a reformatus és az unitarius egyhaz kivételével altalanos. Szentendre: jjv., Pest m., a szentendrei j. székh.-e,

Bp.-tél E-ra a Duna mellett a réla elnevezett szigettel szemben, hajddllomassal. A Szikéros patak két részre osztja. L: 10760 (1961), sokan a févarosban dolgoznak. Papirgyar, kéziszerszamgyar, kocsigydr. Malom. Gépallomas. Erddégazdasag. Latogatott iidiiléhely, a Duna-kanyar fontos idilévarosava és turistakézpontjava fejlesztik. — Romai kori leletekben gazdag Ferenczy Karoly Muzeum; k6ézépiskolak. Muvésztelep. Bp.-tel helyiérdekti vasut, hajdjarat és autdbuszvonal kéti éssze.

Szamos

mtiemléke

van

(rémai

dértorony,

szerb

Nyugati-Alpokban a svadjci—olasz hataron, a Rhénevolgyb6l a Dora Baltea vélgyébe vezet (Martigny — Aosta;

puspoki palota és tébb gérég keleti templom stb.). — Rémai kori telepiilés (Ulcisia Trajana). Az avar korbdl értékes sirleletet tartak fel. 1146-ban mint a veszprémi pisp6k birtokat emlitik. A tédrék haborik idején elnéptelenedett mezévarosba 1590-ben szerbek telepedtek be. — Irod. Voit P.: Sz. mtivészeti emlékei. 1958; Horler—Sallay—Kuthy: Sz. 1960; Soproni— Boros—Szombathely : Sz. 1961. szentendrei miivésztelep: 1926-ban alakult mtivésztelep, ahol kezdetben a Réti Istvan vezetése alatt dolgozé fdiskolas fiatalok tomériiltek. Késébb a konstruktivista

legmagasabb pontja 2467 m. 2. Kis-Szent Berndi-hdg6 az olasz—francia hatdron (Bourg—Saint-Maurice), az Isére

torekvésti fiatalok kézpontja lett; az ugyancsak itt mtik6d6 Czdbel Béla és Barcsay Joné festészetének hatdsa

és a Dora Baltea vélgye kézétt fekszik; legmagasabb pontja 2188 m. — Mar a keltaék és rémaiak ismerték a ~kat. A kézépkorban is fontos utvonalak Roma felé.

is érzédik a tagok munkassagan. Hosszabb-rovidebb ideig

feletti Csomdd (1294 m) kraterében, 980 m magassagban. Vize nagyon tiszta, 7 m mély. Szentantalfa : ktk., Veszprém m., tapolecai j. L: 470 (1960). Va. : Zanka-Kéveskal. Szentbalazs : 6tk., Somogy m., kaposvarij. L: 450 (1960).

Szenthékkalla ; 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 510 Tapolea. Népi jellegii miemlékhaz.

(1960). Va.: Szent

Bernat-h4g6:

1800-ban

Napdleon

1.

Nagy-Szent

a Nagy-Szent

Rerndt-hdgd

Bernat-hagén

a

vezette

keresztiil seregét B-Olaszo.-ba.

Szent

Bertalan-éj:

-> Bertalan-éj j. L:

300

6tk., Baranya m., szigetvari j. L:

620

Szentborbés: 6tk., Somogy (1960). Va.: Dravafok.

Szentdénes:

(1960).

V4.:

Szentlérinc.

gazdasaga.

14 Uj Magyar Lexikon VI.

m.,

barcsi

Allatforgalmi

Vallalat

Cél-

itt muikédétt: Paizs-Goebel Jend, Diener Dénes Rudolf, Amos Imre, Vajda Lajos stb. Szentendrei-sziget : sziget a Dundn Budapesttél E-ra,

A Visegradi-szoros kijdratatél Ujpestig, kb. 80 km, 35 km hosszu, 1—4 km széles. Felszinét (105—120 m) futdhomokbuckak boritjak. 4 kézség épiilt ra (Kisoroszi,

Tahitotfalu, Pocsmegyer és Szigetmonostor). Rendszeres rév- (Szentendre, Szigetmonostor, Pécsmegyer stb.) és kompjaratok. Tahi és Tahitotfalu kozé6tt kozuti hid. Vizisportolék

kedvelt

kiranduléhelye

(Horanyi-telep,

Szenterzsébethegy Suranyi-telep stb.). Szamos ellatasat.

vizmti biztositja

Bp. ivoviz-

Szenterzsébethegy : ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 390 (1960). Va.: Andrashida. Szentes: jjv., Csongrad

m.,

a-~i

j. székh.-e

a Kurca-

patak (a K6rés régi torkolataga) mellett. L: 30980 (1961). 1950-ig megyeszékh. Régi tiszai atkelohely, kézlekedési csomdpont, tiszai hiddal. Sok kézépilet a kis varosmagban, kiterjedt falusias hatar. Mezdégazdasagi jellegt telepiilés volt, a felszabadulas ota gyors titemben iparosodik. Baromfifeldolgozis. Malom. Fazekasés kosarfonéipar. Téglagyér. Ruha- és kendergyaér. MAV motorjavité tizem. Jelentés haziipar. Itt épult az orszag legnagyobb erétakarmanygydra. — Gépdllomas, pincegazdasag, tangazdasag, sertéstenyészt6 és juh-torzstenyészt6 ag. — Korhaz. Koszta Jézsef Muzeum. Televizios relédllomas (200 m magas). Népi jellegii mtiomlék-szélmalom. Hataraban 4500 éves kdkori lakdételepet

tartak fel. Ref. temploma

mtteralék. —

Irod. 8z. varos-

képi és mtiemléki vizsgalata. 1953; Kovalovszki J.: Régészeti adatok Sz. kornyékének telepiléstorténetéhez. 1957; Szalva P.: A szentesi paprika. 1959szentesités, szankciondlds: az alkotmanyos monarchiak torvényhozasi gyakorlataban az uralkoddé hozzajarulasa az orszaggytilés altal alkotott torvényhez. Az uralkodé ~e nélkiil, amelyet a kormanyf6 ellenjegyez, a torvényt nem lehet kihirdetni, az nem emelkedik torvényerére. A ~ Aaltalaban itinnepélyes formasag: a tdrvény eredeti példdnyara rdvezetett zaradék sajat kezt alairasa. A~t az uralkod6 elvben megtagadhatja, a gyakorlatban azonban

erre 4altalaban nem

keriil sor, mert a tér-

vénytervezetet a legtébb esetben jovahagyja (elézetes szankcionalas).

Szentessy Gyula részében vidéken

mar

(1870—1905): kéltd. volt postahivatalnok.

eldzetesen

Elete nagy Ko6ltészete

Reviezkyével rokon. A munkaslanyok és a szegények életére felfigyelé verseivel a szocialista kéltészet egyik eléfutéra Mo.-on. Kéltészetének tematikai ujszeriségét némiképpen lerontja kifejezésmodjénak avatagsdga : versei érzelgések, nyelve, kifejezésmddja erdtlen. (A rajongéd, 1895 ; Ninon dalai, 1896 ; Gydrilanyok, 1898 ; Vdlogatotit kéltemények, 1900.) Osszes verseit életrajzi bevezetéssel Koroda Pal adta ki: Sz. Gy. dsszes kélteményet (1906). széntetraklorid,

CCl,:

szintelen, kloroformra

emlékez-

tetd szagu, 1,6 g/em? fajsilyd, 77 C°-on forré folyadék. Vizzel

nem

gyantakat

elegyedik.

kivaloan

Szent-Gyérgyi—Krebs-ciklus

210 Malom.

Ag.

Kisebb

vizierémti,

Nem

gyulékony. Az iparban mennyiségben hasznaljak

nagy extra-

esaszdri hadvezér a Képriilii Ahmed vezette tordk sereget, de gyézelmét nem aknazta ki. Szent Gotthard-hagé6: a Nyugati-Alpok egyik legfontosabb Atjdréja Svajcban, a Rhdne és a Ticino vélgye k6z5tt (2112 m tszf.). A villamositott vasit a hago alatt 1155

m

magassagban,

15 km

6tk., Veszprém

hosszi,

75—125

km

széles,

nidban

ki-

sokat tett a sejtlégzés (— Szenl-Gydrgyi—Krebs-ciklus } terén és az izom-biokémiaban. Paprikabol eldallitotta a C-vitamint. Szentgyorgyi Istvan (1842—1931): szimész, a kolozsvari Nemzeti Szinhaz tagja volt. Jelentés szerepei: Oigany, Zajtai (Peleskei nétdérius), Tiborc (Bank ban), Falstaff, Gonosz Pista (A falu rossza). Filmen is szerepelt. Szentgyorgyi Kornél (1916— ): festé. Imre Istvannal kézdésen festett Almasztiret c. festményéért

dijjal jutalmaztak. Az utébbi témakkal foglalkozik. Szent-Gyérgyi—Krebs-ciklus,

években

Kossuth-

féleg munkas-

Krebs-ciklus,

trikarbon-

sav-ciklus : a tapanyagoknak az é16 szervezetekben tébb lépésb6l alld, dsszetett biokémiai folyamatok utjan torténd lebomlaésa.

A

szénhidratokbdl,

fehérjékb6l,

zsirokbdl

elébb egy k6zés bomlastermék, az acetilkoenzim-A kelet-

=

laktak. — Irod. Vajkay A.: Sz. 1959. Szentgaloskér: 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 1140 (1960). Va.: Mernye. A kaposvari cukorgyar célgazdasdga. détk., Vas m., a

vt

mély. Jelentésebb

Turistahaz, kiranduldohely. Szent-Gyérgyi Albert (1893— —): orvos és biokémikus, egyetemi tanar, Nobel-dijas. 1949-ben elhagyta az orszdgot ; az USA-ban dolgozik. Alapveté megallapita-

m.,

farésztelep.

173 m

cében Tapolcdtd] D-re; 414 m. Alapja pannon kori homok, melyen kivalé sz6l6 terem. Meredek bazaltlejtéin, féleg EK-i peremén, gyényéri 30—40 m-es bazaltoszlopok, un. kézsdkok (v. ,,k6orgona’’) alakultak ki. Lapos tetején kiil6n kis kip emelkedik horzsak6bél.

temploma mtiemlék. Oshonos (védett) tiszafas erdé6 (213 ha). — Arpad-kori telepilés; kirdlyi vadaszok (késébb ~i nemesek)

fafeldolgozas,

at,

; 121 km.

kiterjedési hatdérdban Essegvar romja (13. sz.). Késébarokk r. k.

gyar,

halad

Szentgyérgy-hegy : bazalt tanthegy a Tapoleai-meden-

Legelé-, erdégazdasag. Kobanya, mészéget6. Juhtenyésztés. Nagy

Szenigotthard:

alaguton

kétéje Wexford és Waterford. Szent Gyérgy-Duna : a Duna D-i torkolati aga Roma-

veszprémi j., a D-i Bakonyban. L: 3290 (1960). Va.: Herend.

~i j. székh.-e, a Raba mellett, Szombathelyt6l DNy-ra. L: 5400 (1960). Vasuti hatdérallomas Ausztria felé. Kaszagyar, selyem-

hosst

1882-ben nyitottaék meg. — Csak a 13. sz. dta hasznaljak a nehéz megkézelithetéség miatt. A 14—16. sz.-ban gyakran hadittként szolgalt. Szent Gyérgy-csatorna ; az fr-tenger D-i kijarata az Atlanti-dcean felé Wales és DK-Iro. kéz6tt; 175 km

halasokhoz. Iparilag széndiszulfidbdél és klorgazbél allitjak el6. Szentgal:

vagdéhid.

helyén 1748—64-ben épiilt (Dorfmeister-freskék), mtemlék. — Kézelében verte meg 1664-ben Montecuccoli

Zsirokat,

old.

téglagydér,

Gimnazium. Meteoroldégiai allomas. Erdégazdasag. Cisztercita apdtsdg (1183). Barokk r. k. temploma a régt

A szentgotthardi esata (egykoru metszet)

Szentgyérgyi Weisz

211

Szent

Jobb

kezik, melynek ecetsav része egy kémiai kérfolyamat utjan, a ~on keresztiil tovébb oxidadlédik. A folyamat lényegesebb részeit Szent-Gyérgyi 193l-ben mar felismerte. A ~ soran felszabadulé energia — adenozintri-

Hunyadi a ~ utdén kézfelkelést hirdetve fegyverbe hivta az 1437—38-i erdélyz parasztfelkelésben levert parasztokat is. A népfelkelés élén 6t nappala~ utan Gyulafehérvartél nem messze, Vaskapunal megtamadta és megverte

foszfat alakjaban halmozddik fel (— sejtlégzés).

Mezid bég seregét. Szentiras : az — Oszévetség és az >Ujszdvetség dsszefoglalé elnevezése, a — Biblia magyar neve. Atvitt értelemben: wmegfellebbezhetetlen, 6rdékérvényti igazsag,

A ~ az é16

szervezetek oxidativ energiatermelésének fontos szakasza.

Szentgyirgyi

Weisz

Jdzsef

(1824—1901):

orvos,

meteorologus. 1880-ban 6 inditotta el az idéjaras elérejelzését hazankban. Szentgyorgyvar : dtk., Veszprém m., keszthelyi j. L: 680 (1960). Va.: Zalaapati. Szentgyérgyvolgy : ktk., Zala m., lenti j. L: 1010 1960). Va.: Rédics. Erdégazdasag. Tangazdasag.

Szenthdroms4g,

Sancta

trinitas:

a keresztény

egy-

torvény. Szentirmay

Elemér,

csalddi

nevén

Németh

Janos

(1836—1908): ndtaszerzé. Erkel Elekkel és masokkal egyuttmtikédve szdamos népszinmu _ kisérézenéjét (A falu rossza, Sdrga csiké, Piros bugyelldris meg. Egyes dalai népdalként ismertek.

stb.)

irta

hazak nagy tébbségének alapdogmaja, mely szerint az egylényogti Istenben harom személy van: Atya, Fii és Szentlélek. A ~ homalyos dogmajat a 3—6. sz.-ban az eretnekségnek nyilvanitott > arianizmus, késébb pedig a 16. sz.-tdl az > antitrinitarizmus képviseléi tamadtak

Szentistvan : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., mezékévesdi j. L: 3680 (1960). Va. : Mezdékévesd.

Jézus ember voltat hirdetve ; a pravoszlav

Lillafiireden. Kb. 300 m hosszt. Forrasbarlang triasz kori mészkében, szép cseppkéképzédményekkel. Az idegenforgalom szdmara kiépitették ; villanyvilagitas.

egyhaz

tant-

tasai szerint pedig a Szentlélek csak az Atyatdél szarmazik. — Hasonld egységet képez a hindu vallasban Brahma, Siva és Visnu isten Trimurli néven, valamint a buddhiz-

musban. Buddha (a Megvilagosodott), Dharma Szangha (a Gyiilekezet).

(a Tan) és

szentharomsag-tagadas : a —népi reformdcio soran kialakult vallasi iranyzat. Lényegében az — antitrinitarizmus és az > unitarizmus elveinek megfeleléen tagadta az Isten hiromszemélytiségét 6s kovetkezetesen hirdette Jézus ember voltat. Népi jellege kovetkeztében egyhazza nem

is szervez6d6tt;

hivei

részben

az

unitdariusokhoz

esatlakoztak.

Szent Ilona, St. Helena : vulkanikus sziget az Atlantiécean D-i részén Afrikaté] 1900 km-re Ny-ra ; 122 km?. L: 4750 (1951). Brit gyarmat. Fév.-a Jamestown. L: 1500. I. Napéleon itt halt meg (1821) szamtizetésben. szentimentalizmus (lat. ’é6rez’ szdbdl): 1. érzelmesség, érzelgésség, szenvelgés. — 2. (irodt) a 18. sz. elsé felének angol irodalmaban kibontakoz6é, majd a legtébb eurdpai nép irodalmaban is gyorsan tért hédité polgari irodalmi irényzat, amely a feudalizmus lelkiismereti kényszerével szemben az egyéniség és az érzelmek jogdt hangoztatja. Egyrészt tiltakozds a hanyatld arisztokracia erkélese és az udvari élet feliiletességei ellen, ugyanekkor azonban szembefordulds a felvilagosult racionalizmussal s_ lemondas a harcias, birdl6 magatartasrél. Legjobb termékei (Rousseau: Uj Héloise, Goethe: Az ifju Werther szenvedései, Mo.-on Karman: Fanni hagyomdnyai stb.) lélektani és természetabrazolasukkal a romantikat készitették el6, de bizonyos mértékig elékészitdi a 19. sz.-i realista lélekrajznak is.

Szentimrefalva : d6tk., Veszprém m., siimegi j. L: 450 (1960). Vmh.: Karakoszéresék. Szentimrei Jené (1891—1959) : romaniai magyar kélt6, elbeszél6, szinmtiir6. A két vilaghabori kézott tdobb romaniai magyar lap szerkesztdje,

1944 utaén a kolozsvari

Allami Magyar Szinhaz igazgatéja, majd a Szentgyérgyi Istvan Mivészeti Foiskola tandra volt. Az 1910-es évek kezdetén lépett fel erdteljes, egyéni ritmust szabad versei-

Szentistvanbaksa :

6tk.,

Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

encsi j. L: 540 (1960). Va.: Halmaj. Szent Istvan-barlang : nagyobb mérett cseppkdébarlang

Szentivanfa ; ktk.,

Vas m.,

sarvari j. L:

320 (1960).

Va.: Vamoscsalad. Szentivani Mihaly (1813—42): k6lté, szerkeszté6, politikus. Nemesi esaladbél szdrmazott. Ugyvédi oklevelet szerzett. Az erdélyi reformorszaggytléseken az ellonzék egyik vezéralakja volt. 1834-ben kéziratos tuddsitasokat. adott ki, amelyek Kossuth Orszdggytilési Tudésttdsok c. kéziratos Ujsagjanak mintajara késziiltek. Ellenzéki politikai magatartasa miatt sokat tilddzték. 1840—41ben a Remény c. szépirodalmi almanachot szerkesztette Kolozsvarott. Kélteményei, elbeszélései, utirajzai jelentek meg (Sz. M. munkdi, 1843; Sz. M. dsszes kélteményer, 1930). Szentivan-nap:

junius 24., ,,Viragos Szent Janos” nap-

ja, a nyéri napforduld dsiiinnepe. Ezen a napon a paldécoknal és a Dunénttl D-i vidékein a fiatal parok hagyomanyos parosité nétaékat énekelve ugorjak 4t a magasra rakott tiizet, s az ugras sikeréb6l kévetkeztetnek szerelmtik sorsara. A szokassal kapcsolatban disziil hasznalt finek, viragnak gydgyitd erédt tulajdonitanak. Szentivanyi Lajos (1909— _) : festé, az Iparmtivészeti Féiskola tanara, Kossuth-dijas. Ude szinekben ragyogo, friss atmoszférajui tajképeket és figuralis kompozicidkat fest (Csopaki sztiret, A Kossuth-hid épitése). Szentjakabfa : ktk., Veszprém m., tapolcai j. L: 190 (1960).

Va.:

Zanka-Kéveskal.

szentjanosbogar (Lampyris noctiluca): a bogarak rendje mindenev6k (Polyphaga) alrendjének lagybogarak (Cantharidae) csaladjaba tartozd, cincérre emlékezteté

allatfaj.

Ndéstényének

potrohan

vildgité szerv van. Hjjel repiil, ellentétben az este repiilé kis ~ral (Phausis splendidula).

tekintetes

SzentjAnosbogar szentjanoskenyérfa (Ceratonia (him és néstény) siliqua): kétsziki, a -~-félék (Caesalpiniaceae) csaladjaba tartozé 6rékzéld, szarnyas. level, a Foldkézi-tenger mellékén honos fa. Hosszu hiivelytermései 40—50% nadcukrot tartalmaznak. Szaritva kedvelt csemege.

ur — Kélesey Ferenc életregénye. 1938, stb.). Szinhaztorténeti munkdja Hare az dllandé szinhdzért Marosvasdrhelyen, 1780—1945 cimmel jelent meg (1957). Vallomdsok (1956) — tanulmanyok, birdlatok.

Szent Jobb: a hagyomany szerint I. Isivdn kirdly jobb keze. I. Istvan szentté avatasakor, 1083-ban felnyitott székesfehérvari sirjaban a bebalzsamozott holttestb6l csak a jobb kezet talaltak épséghen. Az ereklye

szentimrei csata, 1442. marc. 18.: Hunyadi Janos kiséretének vereséggel végz6d6 désszetitkézése a Mezzd bég vezette térdk csapatokkal (Maros-)Szentimrénél. 1442 tavaszan Mezid bég vezetésével tébb ezer fonyi portyazé

megorzésére

vel (Azoknak a keveseknek, 1912; Ki kell mondani, 1930 ; Nyers mérleg, — valogatott versek, 1943). Regényeit és elbeszéléseit naturalizmusba hajlé sttlus, eréds mordlis érdeklédés

jellemzi

(Vdrosunk,

sereg tort be Erdélybe.

1925 ; Ferenc

Hunyadi kisszamu kiséretével és

Lépes piispok dandaraval kitért a gyulafehérvari varbdl. A~ban a tilerét6l megrémiilt piispski dandar megfutott (Lépest menekiilés kézben lefejezték). A megmenekilt

j4*

alapitotta

I.

Laszl6

Bihar

vdarmegyében

a szentjobbi benedekrendi apadtsdgot (ma Saniob, Roméania). A t6rdk uralom alatt Bosznidba keriilt, késébb a raguzai domonkosok 6rizték. Kultusza a 18. sz. végén

alakult ki, amikor Maria Terézia a jezsuita toérténészek kezdeményezésére a raguzaiaktdél visszaszerezte és Schénbrunnba, majd Budara szallitotta, ahol az tin. Zsigmondka&polnaban Grizték 1944-ig. A Ny-ra menekiilé nyilasok

Szentjébi

Szabé

a —korondzdsi jelvényekkel egyiitt Németo.-ba vitték. Az USA Mindszenty kérésére — a klerikdélis jobboldal

erésitésének

érdekében

—

1945. aug.

20-dn visszaadta.

Szentj6bi Szabé Laszlé (1767—95) : kélté, a felvildgosodas hive, a magyar szentimentalis lira egyik jelentés képviseléje. Elszegényedett nemesi csaladb6l szarmazott.

Debrecenben

teologiai

tanulmanyokat végzett, késébb nagyvaradi tanitd, majd nagybanyai tanar lett. IT. Jozsef halaéla utan a jozefinista~~ a reakcidé tamadasai rmiatt elvesztette tanari allasat. Ekkor Pesten jogi tanulmanyokat végzett, utana TelekiSamuel féispan titkara lett. Szentmarjayval és Hajnéezyval

valé

kap-

csolatai révén keriilt kapesolatba a Martinoviesmozgalommal. Halalra itélték,

majd

biintetését

fogsagra

valtoztattak

Kufsteinbe hamarosan

Szentjébi Szabé Laszlé (egykoru Arnykép)

var-

és

vitték, ahol meghalt. —

A nemesi-nemzeti mozgalom eszmekérében indult irdi palyaja. Mdtyds kirdly c. szinmtivében (1792) a nemzeti kirdlysag eszméjét propagalta. I. Mdria magyar kirdlynak élete cimen (1792) torténeti regényt irt, de ez téredékben maradt. Munkassdgénak legjelentékenyebb része kéltészete. Konynyed, sokoldali lirikus volt. Versei egy részét népies forma és hang, masokat szentimentalis lagysdg jellemez. Legismertebb miive Az egytigyts paraszt c. anekdotikus verses elbeszélése. Versei elsé kiadasdt 6 maga rendezte sajté ald: Sz. Sz. L. kélteményes munkdi (1791) ; kritikai kiadasuk Galos Rezs6t6l: Sz. Sz. L. kélteményei (19381).

—

Irod. Gdlos R.: Sz. Sz. L. 1955. Szentkatalin: ktk., Baranya m.,

sasdi

j. L:

290

(1960). Va.: Abaliget. Szentkereszt-hegység,

Géry Swietokrzyskie: a — Lengyel-kézéphegység masik neve. Szentkiralyi Moric (1809—82) : Pest vm.-i foldbirtokos, a reformorszdggytiléseken Pest vm. ellenzéki kévete (1839-t61). 1847—48-ban Kossuth Lajossal egyiitt képviselte Pest vm.-t.

Egyike azoknak,

akik az adminisztra-

tori rendszer kérdésében Kossuth tudta nélkiil targyalasokba kezdtek a naddorral. 1848-ban egyre jobbra tolddott. 1849 elején Pdzmdndy Dénessel egyiitt meghddolt Windischgraetz elétt. 1865-t61 ismét bekapcsolddott az orszaggyulés munkajaba, tamogatta a kiegyezést, 1867ben a Dodk-part elnoke lett. Szentkiralyszabadja ; 6tk.,

Veszprém

m.,

veszprémi

j. a D-i Bakonyban. L: 1410 (1960). Roman stilusi r. k. teomploma mttemlék. — Arpad-kori telepiilés. Nevében a kiralyi birtokokon 616, foldesuri fennhatdésdg ala nem keriilt szabadok (,,jobbagiones regii’”’?) emlékét 6rzi.

—

ATI, vilaghabort idején hirhedt munkataébor volt itt. Szent Korona : a magyar kirdlyi korona neve I. Istvdn

szentté avatasa (1083) é6ta. A kiradlyi hatalom jelvénye és szimbéluma (bévebben — korondzdsi jelvények). A feudalis rendi ideolégidban az allamhatalom, késébb az orszag (lat. regnum) szimbdélumava lett. Ezt tovabb fejlesztette Werbdczi a > Harmaskényvben a ~ tandva. Ebben ésszefonddott az orszag és a nemesség mint a ~ teste (az orszag), ill. a ~ tagjai (a rendek), a 18. sz.-ban pedig a jezsuitak — Regnum Marianum elméletével egyiitt misztikus vallasi kédbe burkoltak. Feudalis elméletét a kiegyezés (1867) utan felujitottak és a Mo.-on 616 nem magyar népek nemzeti elnyomasanak kédésitésére igyekeztek felhasznalni. Az ellenforradalmi fasiszta rendszer tovabb fejlesztette a > Magyar Szent Korona misztikus

jelentését ; az

Szent Lérinc-sbol

212

ezzel

kifejezésre

juttatott

dllam-

elmélet a magyar szupremacia hangstlyozasdval a soknemzetiségi allam (,,Szent Istvdn-i birodalom’’) fel-

tamasztasdnak kévetelését,

a magyar uralkodo osztalyok

revizids politikéjat volt hivatva alatamasztani. Szentkozmadombja: 6tk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 410 (1960). Va. : Gutorfélde. Szentkuthy Miklés (1908— ): iréd, mfordité és esszéista. Palydja kezdetén Joyce és Powys dekadens formabontaésdnak irdnyzatat kévette regényeiben (Prae,

Szent Orpheus brevidriuma).

Brdeklédése késébb mtivelé-

déstérténeti témak felé fordult gundi krénika, 1959; Doktor

(Divertimento, 1957; BurHaydn, 1960; Hitvita és

Ndszindulé, 1960 stb.). A vilagirodalom sz4mos nagy regényét forditotta magyarra Szentlaszlé : 6tk., Baranya m., szigetvari j. L: 1100

(1960). Gépadllomas. Ag.

Szentlaszlé-hegy : hegy

a Visegradi-hg.

K-i

részén,

Pilisszentlaszl6 mellett. Legmagasabb pontja 590 m. Sara erdé boritja. Szent Laszlé pénze : egyes fosszilis egysejttek (— Nummulina) iledékes kézetekben talalhatd, lapos, kerekded, néhany cm-es formaja (Tordai-hasadék, Bakony, tatai szénmedence). A néphit I. Laszlo kiraly megkdvesedett pénzének tartotta. f Szentlaszléviz : patak a Mezéfold

EK-i részén ; 65 km.

A Gerecsében Héreg mellett ered. Ercsiné] torkollik a Dundba. Vélgye hosszu, egyenes, ENy—DK-i iranyt térésvonalon alakult ki. Szenilélek, Spiritus Sanctus: a keresztény hittételek szerint a > Szenthdromsdg harmadik személye. A legenda szerint Jézus megkeresztelésekor galamb, az elsé — piinkésd alkalmaval pedig az apostolok feje f6lé szallé tiizes nyelvek alakjaban jelent meg, s ezért jelképe a galamb és a tiizes nyelv. Szent Liga:

1. 1511—12:

Spanyolo., Anglia, Velence,

Svaje és a rémai papa Franciao. ellen iranyuldé szdvetsége az — olasz hdboruk idején. Harcai Franciao. hatalm4nak Itdliabdl valé kiszoritasdt eredményezték. — 2. 1684: Ausztria, Lengyelo. és Velence szévetsee Téréko. ellen, amelyhez késébb Oroszo. is csatlakozott. A szerz6dé felek kételezték magukat Tordko. ellen inditanddé egyidej4 tamadasra. Az igy megindult habori folyamdén szabadult fel Mo. a térdék uralom aldl. (+még térdk hadboruk) Szentliszlé : 6tk., Zala m., letenyei j. L: 590 (1960). Va.: Bak. Szentlérine : 6tk., Baranya m., pécsij. L: 3110 (1960). Vasuti eldgazds. ‘iiangazdasag. Gépdllomas. Téglagyar. Sajttizem. Malom. Mezégazdasdgi technikum. — Bronzkori leletek. Szent Lérinc-csatorna : az USA és Kanada legjelentésebb vizittja, amely 1955—59 k6zétt, a folyémedret, a kordbbi csatornakat és a tavakat felhasznalva épiilt ki a Szent Lérine-f. torkolata és az Erie-té partjdn fekvé Toledo k6z6tt, 2100 km hosszusdgban. Tengerjaéré hajék k6ézlekedhetnek rajta ; Atlag 7,2 m mély. 1963-ig a Felsét6 Ny-i partjan fekvé Duluth nehézipari kézpontig épitik ki. Szent Lérinc-foly6: az E-amerikai Nagy-tavak lefolyasa, Kanada leghosszabb folydéja, egy szakaszon hatar az USA és Kanada kézétt. Az Ontario-tdbdl kiIépve hossza

1240 km, a Nagy-tavak

rendszerét

is bele-

értve 3380 km, a Saint Louis- (Minnesota) f. forrdsatdl szamitva. Vizgytjt6 tertilete 1,3 millid km®. A Szent Lérine-dbélbe

6mlik

hatalmas

télesértorkolattal,

mely-

nek legnagyobb szélessége 400 km. Az Ontario-tdébdl kidml6 viz mennyisége 4412 m3/sec. 4—5 hénapon at jég

boritja. Egyenletes vizja4rdsi. Legjelentésebb mellékfolyéja (bal parti) az Ottawa és a Saguenay. A Hudsonf.-val csatorna kéti dssze. A mellette fekvé legjelentésebb varosok: Montreal és Quebec. Szentlérinckata : 6tk., Pest m.,

(1960).

Va.:

nagykatai j. L: 2480

Szentmartonkata.

Szent Lérinc-6b6] : 6b61 az Atlanti-dcednban EAmerika kanadai partjai 6s Uj-Fundland kézétt; kb. 230 000 km?. A nyilt tengerrel Uj-Fundland két oldalén a Belle Isle- 63 a Cabot-szoros kéti éssze.

Szentmargitfalva

213

Szentmargitfalva : 6tk., (1960).

Zala m.,

letenyei j. L: 450

Va. : Csémédér-Paka.

Szentmarjay Ferenc (1767—95) : a magyar jakobinusok mozgalma soran alakitott radikalis Szabadsdg és Egyenléség Tdrsasdgdoak egyik igazgatéja, a mozgalom egyik legradikdlisabb és leglelkesebb szervezéje, a forradalmi atalakulasra torekv6 pesti egyetemi ifjusag vezére. Magyarra forditotta Rousseau Tarsa-

dalmi Social)

Szerzédés c.

(Contrat

mtivét.

1795.

Luxe

Szentmarjay

Ferenc

(egykoru rézmetszet)

Gérég

kereszt alaku alaprajza f6létt dt kupola emelkedik.

Belsé

feliiletét alul marvany berakas, feliil mozaik disziti. Elécsarnoka és féhomlokzata a 15. sz.-ig épiilt. Szentmartonkata : 6tk., Pest m., nagykdtai j. L:

és szélétermesztés.

Ag.,

gép-

allomas. Szent Mihaly lova: annak a hordozhaté lécallvanynak a népies neve, mellyel faluhelyen a koporsét a ravataltdél a sirhelyig viszik. Szentmikléssy Lajos : Molndr Erik Alneve az ellenforradalmi rendszer idején.

Szentpal Olga (1895—

): tanepedagégus

és tanc-

mtivész. Erdemes mitivész. Jaques-Dalcroze tanitvanya. 1917 déta a Daleroze-rendszer mo.-i képviselédje. A Zenemitivészeti Féiskola tandra. Elméleti és térténelmi vonatkozést szakmunkai jelentek meg. Szentpéterfa : 6tk., Vas m., szombathelyi j., a Pinkapatak mellett. L: 1430 (1960). V4. : Kisunyom. Szentpéterfélde : 6tk., Zala m., lenti j. L: 510 (1960). Va.: Gutorfélde. Erdégazdasag. Szentpéterszeg : 6tk., Hajdu-Bihar m., berettyéujfalui j. L: 1890 (1960). Va.: Berettydujfalu. Szent Péter-templom, San Pietro: Rémaban, Péter apostol sirja felett épiilt monumentdlis templom. Az elsé ékeresztény bazilika helyén 1506-ban kezdték épiteni; 132 m magas kupolajat Michelangelo épitette 1546—64 k6zott. Elétte a kétives oszlopesarnokkal k6riilvett tér Bernini alkotasa. Szentpéterur:

6tk., Zala

m.,

zalaszentgrdéti

j., Zala-

egerszegt61 DK-re. L: 1800 (1960). Va: Zalaszentmihaly-Pacsa. Szent-Pétervar : — Leningrdd neve 1914-ig. Szentpétery Imre (1878—1950): térténész, egyetemi tanar, az MTA tagja. Fébb mitivei: Oklevéltani naptar,

1912; Az Arpdd-hdzi kirdlyok okleveleinek kritikai

zéke, I/1.—3—I1/1.

1923—43.

Magyar

oklevéltan

jegy-

(1930)

c. mtivével modern alapokra helyezte a magyar diplomatika mitivelését.

Szentpétery Jézsef (1781—1862) : a 19. sz. legnagyobb magyar d6tvése. Munkai k6ézé6tt diszes kiviteli, remek eziistedények valtakoznak a mindennapi hasznalatra szant evéeszk6zékkel. Nevezetesek eziist- v. rézlemezbél késziilt dombormiivei. — Irod. Mihalik S.: Sz. J. 6tvésmester

élete, dnéletirasa,

szent-

Szentsimon : 6tk.,

Borsod-Abauj-Zemplén m.,

6zdi j.

L: 1130 (1960). V4. : Ozd. Roman stilusti r. k. temploma mttemlék.

Szentszék : 1. Sancta Sedes: a pdpai hivataloknak

(a

Rémai Curidnak ) és a papai birédsdgoknak a neve. — 2. kat. egyhazi birésig. A kat. egyhdz belsé iigyeiben

fokon

a

Ptispéki-~, a Primdsi

~

masodfokon itélkezik,

az

innen

Frseki

~,

fellebbezni

Szent Szdvetség : Ausztria, Poroszo. és Oroszo.

legzetes alkotdsa. 976-1071 k6z6tt épiilt, egy kordbbi templom maradvanyainak

Gyiiméles-

oltari szentség, a btinbanat

lehet a Rota Romanahoz (a pdpai hatédsagok egyike). — 3. dtvitt értelemben a pdpasdg, a pdpai hatalom neve.

mentdalis székesegyhaza, az italiai bizancias stilus jel-

(1960).

(keresztség, bérmalas,

sége, utolsé kenet, egyhazi rend, hazassag). A protestdns egyhazak 2 szentséget (sékramentum) ismernek (keresztség és urvacsora).

harmadfokon

San Marco: Velence monu-

4690

szentségek : a keresztény egyhazak kiilénleges kegyelmet biztositénak hitt és szentnek tartott szertartdsainak neve. A kat. egyhaz hét szentséget (sacramentum) ismer

als6é

maj. 20-4n Martinovicesal és 3 igazgatéd tarsaval a budai Vérmezén lefejezték. Szent Mark-templom,

felhasznalasaval.

szenzibilizalas

mutivei.

1954.

Szentpétery Zsigmond (1798—1858): szinész. Mint vandorszinész Dérynével jarta az orszagot, majd a Nemzeti Szinhazhoz kerilt. Nagy sikeri szerepei: Petur (Bank ban), Nyizé (Viola), Menenius Agrippa (Coriolanus), Falstaff. Alakjat Petéfi A tintdstiveg c. versében orokitette meg.

1815.

szept. 26-an, Napoleon uralmanak megdéntése utdén k6tétt reakciés szévetsége, amely az eurdpai forradalmi mozgalmak egyiittes elnyomasara és a bécsi kongresszuson létrehozott status quo fenntartdsdra irdnyult. 1815. nov.-ben csatlakozott hozz& Franciao. is. Négy kongresszusat Aachenben (1818), Troppauban (Opava; 1820), Laibachban (Ljubljana; 1821) és Verondban (1822) tartotta. Metternich osztrak kancellar és I. Séndor car iranyitd befolydsa alatt szentesitette az osztrdk csapatok beavatkozasét a napolyi (1820—21) és a piemonti forradalom (1821) ellen, valamint a francia egységek spanyolo.-i intervencidjat (1823). A nagyhatalmak ellentétei és a forradalmi mozgalom minden erészak ellenére kibontakozé fejlédése gyengitették a ~ politikajat. Az 1820—30-as évek forduléjan hatalma megingott, de erejét még az 1848—49-i forradalmak, elsésorban a mo.-i forradalom és szabadsaghare leverésében is érvényesiteni tudta. szentté avatas : — szentek

Szentiszi-rend : aszkétikus mohamedan politikai és vallasi szévetség. Alapitédja Muhammed ibn-Alu asezSzenuszi (kb. 1791—1859) volt. A rend f6 célkittizése az iszlam 6si egyszerfiségének visszadllitasa és a hitetlenek, az idegen elnyomok elleni harc. Rendhazai a Foéldkézitenger partvidékét6] Szudanig terjedé teriileten nagy szamban

fellelheték, kiilonésen

pet jatszott a ~ ellen vivott

Libidban.

Jelentés szere-

Libia népének az olasz gyarmatositék

kiizdelmében

1911—32

Szaid Idrisz el-Szenuiszi (1890—

kézétt,

s vezetdjiik,

) 1951 ota I. Idrisz

néven Libia kirdlya. szenvedély : (lélekt, etika) nagy erdvel haté, tartds, az ember egész viselkedését befolydsolé, motivalé érzelem, amely egy sajatos cél felé valé torekvéshez kapcesolédik, s szinte kényszerité erével hat az ember cselekvésére. Uralkodé ~rél akkor beszéliink, ha egy ~ elnyomja az Osszes tobbi érzelmet. Attdl fiiggden, hogy milyen cél eléréséhez kapcesolédnak, vannak pozitiv, az egyéni és a tarsadalmi fejlédést elésegit6 ~ek (pl. a tanulds, az alkotas ~e), de vannak negativ, az egyénre és a tarsadalomra karosan hatéd ~ek is (pl. az alkoholizmus ~e). A ~ek tarsadalmi szerepének vizsgélataval az etika foglalkozik. Ha a ~ lényeges egyéni és tarsadalmi érdekek szubjektiv kifejezédése, akkor az emberi aktivitas egyik hajtderejeként pozitiv szerepet jatszik a térténelemben s az egyén életében egyardnt. A csak individudlis, az objektiv tarsadalmi fejlé6dés kévetelményeivel és érdekeivel szembehelyezked6 ~ azonban ténkreteheti az egyént és kérnyezetét is, azért mind a tarsadalom, mind az egyén szempontjabdl kaéros, negativ. Szenyér : ktk., Somogy m., marcali j. L: 970 (1960). Va.: Bohénye.

szenzibilizalas

:

1. valamely

rendszernek reakcidéra érzékenyebbé tétele. Nagy szerepe van a kilénféle + fotokémiai valtozasokban. — 2. (biol) az a folyamat, amely bizonyos vegyi v. fizikai behatasok kévetkeztében a szervezetet az ismételt kilénleges behatasokra érzékennyé teszi.

szenzualizmus

szenzualizmus

214

:

ismeretelméleti

iranyzat, mely szerint amegismerés egyetlen forrasat az érzékek (érzetek, észleletek) alkotjak. Alapelve: ,,Semmi sines az értelemben,

ami elébb ne lett volna az érzékek-

ben.’’ Ennek az alapelvnek az elfogadasabdl azonban materialista és szubjektiv idealista kévetkeztetéseket is Jehet levonni. A materialista ~ — melyet idealista jellegt kévetkezetlenségekkel Locke és Condillac, k6vetkezetesen pedig Holbach, Helvetius, Feuerbach képviseltek — az érzeteket az objektiv kilvilag érzékszerveinkre gyakorolt hatasa eredményének tartotta, és harcolt a veltink sziileett esemék elmélete, valamint a lélekré6] mint nem anyagi szubsztanciarél szdlé6 elképzelések ellen. Mindez a maga idejében pozitiv torekvést jelentett a skolasztikaval szemben. Az idealista ~ viszont — amelynek f6 képviseldi, Berkeley, Hume, az —-empiriokriticizmus hivei voltak — az érzeteket teljesen szubjektiveknek tartotta,

melyeken kiviil nincs semmi.

A ~

alapjan alkotta meg

az angol David Hartley és kévetéje, Joseph Priestley az un.

— asszocidciés pszichologidt, mely szerint a pszichikai

jelenségek

vele

rokon

érzéki benyomasok

empirizmus,

asszociacidi.

végletes,

A ~,

egyoldali

akar

felfogas

a

az

ismeretelmélet terén, mert lebecsiili az érteimi megismerés

szerepét, az aktiv gondolkodas jelentéségét a valésag megismerésében és megvaltoztatasaban. (— racionalizmus) Szép Ern6 (1884—1935) : k6lt6, ird, Ujsagiro,

a Nyugat

munkatarsa. A tarsadalmi és politikai élett6l tavol allé maganyos mtivész volt, aki a kapitalista rend szoritasabél gyermekkoraba s a mesék vilagaba vagyddott, s gyakran panaszos, dekadens hangon fejezte ki maganyossagat. Szandékoltan naiv, tide verseit gyermekkori hangulatok, érzelmes szomorusdg friss képei jellomzik (Hnekeskényv, 1912; Hmlék, 1917 stb.). Verseinek gytijteményes kétete 1958-ban jelent meg Add a kezed cimmel. — Elbeszéléseiben és regényeiben a févarosi kisemberek, szdzadeleji miivészek és bohémek vilagdt és gyermekkori élményeit 6rékitette meg sok nosztalgiaval, szentimentalizmusba hajléo érzelmességgel, s a szegények iranti mély egyiittérzését fejezte ki (Lila akdc, 1919 — regény stb.). Valo-

gatott novellai: Uriemberek vagyunk (1957). szeparalas : elvadlasztas, elkilonités. szeparatizmus (lat. ’elkiilénit’ szdbdl>: tébb nemzetiségG burzsoa allamokban fellépé6 politikai iranyzat, amely valamely nemzeti kisebbség egyes rétegeinek érdekeit kifejezve a fennalléd allamtol valé elszakadasra és 6nallé Allam teremtésére térekszik. Tébbnyire a burzsoazia azon, rétegei képviselik, amelyeknek gazdasagi érdekeit és politikai jogait az uralkodé nemzet burzsodzidja sérti. A térténeti viszonyoktdl fiiggéen szerepe lehet haladé (pl. ir, norvég ~ a 19. sz.-ban és a 20. sz. elején) és reakcids. A ~ iranyzatanak gy6zelme idézte el6 pl. Nagy-Kolumbia, valamint

a Kozép-Amerikai

Egyesiilt

Allamok

fel-

bomlasat a 19. sz. els6 felében, v. Szenegal kivalasat a Mali Allamszévetségb61 1960-ban stb. szeparator : 1. foként a tejiparban hasznalt folytonos tizemti — centrifuga megjelélése. — 2. (olajbany) levdlaszté: lényegében fiiggéleges tartalyok csoportja, melyben az olajtdl a vizet és gazt a fajsilykilonbség alapjan kiilénitteti el. — 3. (mg) fajstly szerint valogaté magtisztité késziilék. Ritka szévést, enyhén, lejt6, asztalszerti szitalap, mely miikddés kézben lengé mozgast végez; feliiletén lécekkel kiképezett esatornak vannak. A magvakat az asztal lejtése, a longémozgas és az alulrél kapott légaram valogatja szét. Szepesi-Magura, Spisskaé Magura: hegység Szlovakiaban a Magas-Tétraté] EK-re, a Poprad és a Dunajec kozétt ; 40

km

hosszi,

15

km

széles,

legmagasabb

pontja 1267 m. Az Eszaknyugati-Karpdtok homokkévonulatanak része. Szepesi-medence, Spisskd kotlina : Csehszlovakiaban, a —Szepességben a Magas-Tatra (Vysoké Tatry), az Alacsony-Tatra (Nizke Tatry) és a Szlovak-érchegység (Slovenské rudohorie) kézétt, a Poprdd és a Herndd (Hornad) felsé vélgye kérnyékén. Tagolt felszinti. Tobb kis részmedencébél all.

Szépmiivészeti

Mazeum

Zaps : téorténelmi Szepesség, Spi , Csehszlovakidban, a Magas-Tatra és a Szlovakérchegység kézétt. Kézpontja Spisska Nova Ves (Igld), a ahonnan (Poprad), kézlekedési gécpontja Poprad

teriilet

a Hernad

Poprad,

és

Vag

a

vélgyébe

vastt,

vezet

ut. Jelentés, régi kultardval rendelkezé varosai: Levoéa (Lécse), Kezmarok (Késmark), Gelnica (Gédlnicbanya). A Lengyelo.-ba vezeté6 kereskedelmi utak miatt volt kiilénlegesen jelentéds. — Oskortél lakott teriiletén a magyarok honfoglalasa idején jelentdés szlav lakossag élt. A feudalis 4llam megszilérduldsa soran hatarér széket (az un. szepesi landzsds széket) szervezett, majd a Szepesvaralja (Spisske Podhradie) mellett épiilt Szepesvar székhellyel alakult meg a kirdlyi varmegye. A 12. sz. kézepén betelepitett — késébb ztpsereknek nevezett — szdszok 1271-t6l teritleti 6nkormanyzatot élveztek (kisebb megszakitésokkal) 1876-ig. Kézpontja Lécse volt. A Lengyelo. felé iraényulé kereskedelem a 14. sz. folyamaén meggyorsitotta a ~ vérosainak fejlédését. A 24 ~1 varos jogat 1370-ben a szdsz varosi jogkényv (Sachsenspiegel) alapjan foglalték frasba. 1412-ben Zsigmond magyar kirdly 13 ~i vérost 3 mds Szepes varmegyei varossal egyiitt elzdlogositott a lengyel kirélynak. Ezek csak Lengyelo. elsé felosztasakor, 1772-ben keriiltek vissza a ~hez. 1918-ig Mo.-hoz tartozott. Szepetnek : Otk., Zala m., nagykanizsai j. L: 2050 (1960). Va.: Nagykanizsa. Novénytermesztés, allattenyésztés.

Széphalom :; 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., sator710 (1960). Nevét Kazinezy adta. aljaujhelyi j. L: Neoklasszicista emlékmuzeum Kazinezy-mauzdleum. — mtomlék. széphistoria : a 16. sz.-i irodalmunkban elterjedt vilagi targyu

verses

elbeszélés

neve.

A magyar

nyelvt

vilagi

szépirodalom megindulasaét jelenti a verses epika teriiletén. Tdérgyukat népmondaékbél v. kilfoldi forradsokbdél meritették ; nagy résziik szerelmi térténetet dolgoz fel. Els6 ismert ~nk Istvanfi Pal Volter és Grizeldisze (15389). Nevezetesebbek még: Raskai Gaspar: Vitéze Pranciské (1552), Szendrei Névtelen: Szilagyi és Hajymdsi (1561), Pataki Névtelen: Hurialus és Lukrécia (1577), Llosvai Selymes Péter: Zoldz (1574), Gyergyai Albert: Argirus histéridja (16. sz. vége) stb. — Irod. Magyar széphistoriak. Szerk.: Stoll B. 1955. szépia (gor.>: a —tintahalak feketésbarna nedve, miivészfestékekhez hasznaljak. Szépirodalmi Figyelé : hetilap; Arany Janos szépirodalmi és kritikai szemléje (1860—62). Gazdag, valtozatos tartalommal, magas szinten szerkesztett lap volt. Munkatdrsai kéz6tt az un. irodalmi Dedk-part tagjai (Gyulai Pal, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc, Szasz Karoly) mellett kezdetben, ott volt néhany fiatal ellen-

zéki iré (Zilahy Karoly, Vértesi Arnold, Tolnai Lajos s masok) is, de a konzervativ csoport mindinkabb tulstlyba kerilt. A lap a kézénség kell6 tamogatasanak hidnya miatt két évi fonndllds utan megsztint. — Irod.

Gerencsér K.: Arany Janos folydiratai. 1956. szeplé, ephelis (gér.): sdrga v. sargasbarna, gombostufejnyi,

kélesnyi,

lenecsényi

kerek

folt,

elsésorban

a

napfény hatdasdnak kitett arc, kézhat, masodsorban a ruha altal fedett torzs, felsé végtag és nyak bérén. Lényege a hamrétegben normalisan is jelenlev6 pigmentek (melanin) felszaporodasa, féleg a napfény hatdsara. Az elvaltozas a serdiilékorban éri el kifejlédésének tetéfokat,

késébb

intenzitasa

csdkken.

Kiilénédsen

szdéke

és

voroses haji egyéneken gyakori. Télen a ~k elhalvanyodnak v. elttinnek, tavasszal ismét megjelennek. Gydgykezelése

hamlasztdé,

fagyasztds hiba, btn.

fehérité

alkalmazdsdban

kenécsék,

all. —

esetleg

Atvitt

szénsav-

értelomben:

Szépmiivészeti Mazeum, Orszagos : a kiilfdldi és a régi magyar mtivészet emlékeinek orszdgos kézponti gytijteménye Bp.-en. Anyaganak magva a Széchényz Ferenc-

féle gytijtemény. 1832-ben mogvasdrolték Jankovich Miklos gyGjteményét. Ezzel s a Pyrker Laszlé-féle képtar

szépség

215

anyagaval egyiitt Allitottak ki a gytijteményt a Nemzeti Muzeumban. A kiilénbézé6 adomanyok, hagyomdnyozésok s vasarlasok révén szaporodé anyag legnagyobb nyeresége az Esterhazy hercegek gytijteménye volt (régi kulféldi festmények, rajz- és metszetanyag), melyet az allam vasdrolt meg 1871-ben. Ezt az anyagot a Tudoméanyos Akadémia éptiletében Orszdgos Képtdr néven kiilon kezelték. A kévetkezé évben Ipolyi Arnold gytijteményét s a Pyrker-anyagot az Orszagos Képtarhoz csatoltak. Az Orszagos Képtar élére 1881-ben Pulszky Karoly keriilt, 6 kezdte meg a mtivészeti mizeum szervezését ; tdbb

remekmii vasarlasaval gazdagitotta a képtar anyagat. 1894-ben az un. milleniumi térvény hatdrozta el a ~ létesitését. Epiiletét Herzog és Schickedanz tervei alapjan, neoklasszicista stilusban épitették ; 1906-ban nyilt meg.

Gyjtési teriilete kiterjed az antik és a modern kilféldi muvészet emlékeire is. szépség : a valdsdgnak, a targyaknak és jelenségeknek ama tulajdonsaga, hogy érzékelheté formajuk az ember fejlé6désével, természetfeletti hatalmanak névekedésével kapcsolatos pozitiv tdrsadalmi tartalmat fejez ki, ill. ezzel kapesolatban érzékelteti a targyak, a jelenségek lényegét. A szép forma szemlélése a benne kifejezédé tartalom

révén

kellemes

esztélikai

érzést

—

tetszést,

gyonyorkédést — valt ki. A ~ élményében a tartalom sohasem jelenik meg tudatosan kifejtett gondolatként, de a tudomanyos esztétikai elemzés mindig kimutathatja. Az elemi v. formdlis szépség esetében ez a tartalom kézvetlentil

szemlélheté

mint

a

forma

elemeinek

térbeli,

ill.

iddbeli elrendezésében megmutatkozé szabalyossdg (szimmetria, aranyossdg, ritmus stb.) v. e formaelemek fénytani, ill. hangtani (a szin- és hangmagassag-viszonylatokban, észlelhet6) térvényszertiségei. A szépség dsszotettebb formai esetében a tarsadalmi tartalmat a szemlélt targyhoz v. jelenséghez sziikségszertien fliz6d6 asszociaciok hordozzak. Ezek a sziikségszerti asszociaciédk a tarsadalmi tevékenység soran alakulnak ki, amely a valosag targyait és jelenségeit atalakitja, tehat objektiven emberi tartalmat ad nekik ; a természet 4t nem alakitott része is mint e tevékenységet elémozditd, ill. akadalyozo6 v. egyszerten kisér6 hattér nyer tartalmat. A targyak és jelenségek szamos esetben olyan tulajdonsagaik révén nyernek pozitiv

emberi

tartalmat

a szemléletben,

mely pozitiv emberi tulajdonsaghoz alkalmasak

arra,

hogy

ezek

amelyek

hasonlatosak,

szimbdélumaiként

vala-

s igy szere-

peljenek, s ezért szépek (pl. az oroszlan a batorsag, a vibar az erd szimbdélumaként szép). A szépség tehat objekitv: az ember tudatdétdl ifiggetlentil] léteznek

a targy v. jelenség ~élményt

kelté, érzékelhetdé

tulaj-

donségai (forma) és a térsadalmi tevékenységben nyert funkcidja is (tartalom). A ~ objektivitasa nem zarja ki a ~ élményébél a szubjektiv tényez6 szerepét: az izlését, amelynek az alapjat a targyakhoz és jelenségekhez ftizédé egyéni asszocidcidk alkotjak, és amely ezért eltérithet az objektive helyes esztétikai értékelést6l ; sokszor azonban a kulénb6z6 izlést kifejezd itéletek csak az objektive helyes értékelés keretein beliili arnyalati eltérést jelentenek. — A~ objektiv tarsadalmi tartalmaénak rejtett, nem tudatosuld jellege azt a latszatot teremti, hogy a ~ élménye az objektiv targy v. jelenség érzékelheté6 formadja és a meghatérozott izléssel bird szubjektum érzelmileg szinezett esztétikai értékelése kéz6tt elemek

fenndllé kézvetlen viszony, amelyben tartalmi nem jdtszanak szerepet. Hrre a latszatra épilt

mind a szubjektiv idealista esztétika (pl. Kant), amely a szépséget teljesen az ,,6rdek nélkiil” értékelé szubjektumba, az objektiv mérce szerint meg nem itélhetd izlésbe helyezte; mind a metafizikus-materialisia esztétika (Diderot, Lessing stb.), amely a targy v. jelenség anyagi tulajdonsdganak tekintette, érzékelheté formajanak tulajdonitotta a ~et. Mindkét felfogds formalista volt, amennyiben nem vette tekintetbe a szépség objektiv tarsadalmi tartalmat. Az objekiww idealista esztétika elismerte a ~ formajdnak és tartalmdénak objektiv iétezését, de mindkettét a természettdl figgetlentl

szeptemberi

felkelés

létezé eszmeként (a szépség ideaja Platénnal, az abszolut eszme Hegelnél) fogta fel, amely a valdsdgos targyakat

és jelenségeket azaltal teszi széppé, hogy testet 6lt benniik. — Jrod. V. V. Vanszlov: A szép problémaja. 1958;

Zolnai V.: Miért

Szepsi

Csombor

szép a szép?

Marton

1962.

(1594—1623):

reformatus

prédikator, ird. Az els6 magyar nyelvti utleiras szerzdéje. 1616 és 1618 k6ozé6tt hosszi kulfdldi utat tett (Dania,

Holiandia, Anglia, Franciao., Németo., Cseho., Lengyelo.). Huropica Varietas c. magyar nyelvi kényvében (1620) igen élvezetes formaban, j6 humorral, a szegény deak szemével nézve irta le a nyugat-eurdépai polgari orszagokban szerzett élményeit és tapasztalatait, a gazdag

keresked6-

és iparosvarosok életét.

Udvari schola cimen

(1623) allamelméleti mtivet is irt. szepszis (gor.), vérmérgezés: a szervezet kilénb6zé kérokozok altal eldéidézett, de klinikai képében hasonldé altalanos fertézése. A korokozok valamely gécban megtelepedve, allandéan v. idészakosan elarasztjak a véraram utjan a szervezetet. Ennek kévetkeztében a szervezet anyageseréje zavart szenved, egyes szervek mtikédése kdrosodik, és esetleg a kiil6nb6z6 belsé szervekben attételes, gennyes gécok alakulnak ki. Tiinetei: hidegrazas, liz, stlyos altalanos allapot, szapora pulzus, megnagyobbodott lép, bevont nyelv, nagy fehérvérsejt-szam, vérkeringési zavarok stb. A k6érokoz6 a keringé vérben kimutathato. Lefolyasa lehet rohamos (egy-két nap alatt halalt okoz0), heveny (1—3 hétig tarto) és idiilt. Korjdslata a kérokozékat tartalmazo géc eltavolithatésagatdl, gyégyszerekkel torténdéd gydgyithatosdgatol és a kdrokozék tamadoképességétél (> virulencia) figg. A gyégykozelés lényege a ~gée eltavolitasa v. meggydgyitdsa szulfonamid készitmények és antibiotikumok adagolasdval, vératomlesztéssel,

a szervezet

erdsitésével,

a vérkeringés

tamogatasaval stb. Korjéslata az antibiotikumok felhasznalasa d6ta lényegesen megjavult. Szép Sz6: szépirodalmi és kritikai havi folydirat. 1936-t61 1939-ig jelent meg. Szerkesztéi kezdetben Ignotus Pal és Jozsef Attila voltak. A folydirat a baloldah,

fasisztaellenes irdkat igyekezett dsszefogni, s harcolt a fajelmélet, a sovinizmus, a reakciéd ellen. Arculatara azonban erésen raényomta bélyegét a polgari ideoldgia, igy az egyes népi irdk nacionalista eszméit birdlva mozgalmuk pozitivumait is elitélte. A lap jelentéségét elsédsorban Jdézsef Attila k6ézremtikédése adja meg, bar 6 a szerkesztdségen belil elszigetelten allott, és nem tudta a lap ideoldgiai ellentmondasait kikiiszébélni. Haladla utan

a

folydirat

tartalma

még

ztirzavarosabba

valt,

zommel polgari liberdlis, anarchista szinezetti cikkek jelentek meg benne. szeptaria: agyagos kézetekben helyileg felddsuld CaCO, altal létrehozott lencse v. csomés alaki marga

— konkrécid, mely kiszaradas kévetkeztében tireges szerkezettivé

repedezett szét.

szeptember lat. "hetedik’>: az év kilencedik hénapja, 30 napos. A rodmai naptarban Julius Caesarig a hetedik hénap volt. Innen a neve. Régen Mihaly havanak is hivtak. szeptemberi felkelés: 1. 1923. szept.:

nalunk

Szt.

antifasiszta

népi felkelés Bulgaridban, amely célul ttizte ki Cankov fa-

siszta kormanydénak megdéntését és demokratikus munkas-paraszt kormany megalakitasat. A felkelést a Bolgar Kommunista Part vezette. Féfészke Bulgdria E-Ny-i tertiletein

volt,

ahol

a

felkelést

kézvetleniil

Dimitrov,

Kolarov és masok iranyitottak. A fasiszta kormany nagy katonai eré bevetésével elfojtotta a felkelést. — 2. 1944. szept. 9.: antifasiszta népi felkelés Bulgariaban, amelynek célja a fasiszta rendszer és a hitlerista) megszallas felszamolasa, Bulgdrianak az SZU-ellenes haborubdl valé kivalasa volt. Miutan az SZU 1944. szept. 5-én hadat iizent Bulgdrianak, a Bolgar Kommunista Part felhivassal fordult a Hazafias Frontba témérilé antifasiszta

erédkhéz,

és dénté

akcidra

szdlitotta

fel dket.

Szept. 6-an sztrajkba léptek a févaros és mas nagyobb varosok tizemeinek munkdasai. Ugyanekkor a tamadasba

szeptemberi

lendiilt

bolgd4r

partizdnosztagok

jelentés

részét,

és szept.

9-én

elfoglalték

orszag

nus torténetszemlélet hatdsa érzédik rajtuk. Kisebb tanul-

Szofiat,

mAanyai, esszéi és cikkei a Gondolatok a kényviarban (1946) és a Hétkéznapok és csodak (1961) c. gyijteményes kétetekben jelentek meg. — Fanyar humorral és irdniaval megirt novelldi és regényei az in. intellektuadlis préza meste-

az

felszabaditottak

amelynek helyérsége a felkelékh6z csatlakozott. A fasiszta kormany megbukott, az orszagban demokratikus népi hatalom jétt létre. szeptemberi forradalom: —/francia

forradalom, 4. 1870.

szeptemvir : a > Hétszemélyes Tabla birdinak elnevezése (1723-t6]1 1884-ig). szeptett : hét hangszeres v. vokélis szdlamra irt zonemii. Osszeallitasa kiilénb6z6 lehet. (> még kamarazene) szeptim lat. ’hetedik’ szdbdl), heted:

mely S$.

——»-—,

Gr =

i

et

az a

hét

térzshang

+ hangkéz,

szomszédos (ill. ezek szar-

mazékai) tavolsagat éri XIN 5 4 kis-szeptin nagy-sz sztilitett -sz at. Akis~ a tiszta oktavnal egészhanggal, a nagy ~ félhanggal sztikebb. A sztikitett ~ a kis ~ félhangnyi szukitésébdél ered.

=!

szeptimakkord : a klasszikus

és romantikus

zenében

hasznalatos tercépitést > négyes hangzat. szer, szeg: egy nemzetséghez tartozdk teleptilésébdl fejlédétt, rendszertelen alaprajzu, kis csoportos telepiilés. Jellemzéje a halmazos belséség, eredetileg tagositatlan hatarral. M..-on a Gécsejben és az Orségben jellegzetes. Szerafimovics, Alekszandr Szergejevics; tkp. Popov (1863—1949): szovjet-orosz regényiré, Allami dijas. Didkkoratél részt vett a forradalmi mozgalomban, 3 évre szamuzték. Ekkor kezdte megjelentetni els6, témor, megdébbenté elbeszéléseit, melyekben a tarsadalom kegyetlenségén hajétérést szenvedé, a nyomortisagban elaljasadott emberek tragédidjat irta meg, ugyanakkor, elsésorban az 1905-i forradalom eseményeirél irt elbeszéléseiben megmutatta azt az erét is, amely szabadulast igér. Vdros a sztyeppén c. regénye (1907—10) az orosz kapitalizmus és az azt kiszolgalé értelmiség rajza. A polgarhabort heroikus korszakanak egyik legmegragadébb mivészi abrazolasat adta Vasdradat (1924) c. regényében, melynek hose az erés kézésséggé kovacsolédott néptémeg. A sztikszavuan, de jellemzé epizddokkal megrajzolt térténet megmutatja, hogyan nétt a forradalom hatalmas aranyi népmozgalomma. A 30-as, 40-es években elbe-

szélésekben, karcolatokban dbrazolta az épités idészakanak eseményeit.

szerafok ; hatszarnyu, tiizes angyalok a Biblidban ; a keresztény mitoldogia szerint az angyalok kilenc karanak els6é rendje. Vezériik Uriel. szeraj ; tordék palotak neve. Elsdésorban a tordk szultan istanbuli hatalmas palota-komplexumaénak elnevezésére hasznaljak. Szerapisz, Szarapisz: egyiptomi istenség. Egyiptomi neve: Oszar-Apisz az — Ozirisszé valt szent > Apiszbikat jelenti. Ozirisszel azonositva az alvilag kirdlyanak és termékenység-istennek

tekintették,

de

> Raval

azo-

nositva napistenként is tisztelték. A -— Ptolemaioszdinasztia uralkoddsa idején a birodalom féistene lett. Fétemploma

riumokkal

a hires memphiszi

kisért

kultusza

kultuszaval egyesitve és Germanidban. Szerb

fordité,

Antal

Serapewm

volt. Miszté-

a hellenizmus

idején fzisz

terjedt el Gérégo.-ban,

Itélidban

iré, irodalomtérténész,

mti-

léje. Mint nagy mtiveltségt, képzett filol6gus (magyar— német—angol szakos tanar volt) a vildgirodalom jelentékeny alakjait és a 19. szazad eleji magyar irodalom problémait vizsgélé tanulmdnyokkal kezdte palydéjat 1926;

rének

Az udvari

ember,

1927;

William

Blake, 1928 ; Kélesey, 1926 ; Magyar preromantika, 1929 ; Voérésmarty-tanulmdnyok, 1930 stb.). Hétkdznapok és csodék c. kétetében a modern polgaéri regényirodalomrél adott képet. Magyar irodalomtérténet (1934) és A vildgtrodalom térténete (1—3. k6t., 1941) c. nagy munkdi a konzervativ és pozitivista hivatalos irodalomtérténet-

fras ellenhatasaként jéttek létre, s a magyar haladé polgari irodalomtoérténetiras jelentés alkotdsai kézé tartoznak, bar a szellemtérténeti médszer és a spenglerid-

mutatjdk

(A

Pendragon-legenda,

1934;

Utas

és

holdvildg, 1937; A kirdlyné nyaklanca, 1943 — regények; Madelon, az eb, 1947 — dsszegyfjtott novellak). — A fasizmus eléretorésével szarmazasa miatt egyre tdobbet zaklattak, majd a hébort alatt munkataborba s a habort vége tajan a nyilasok nyugat felé hurcoltak. A balfi gytjtétaborban halt martirhalalt. szerbek ; Jugoszl4vidban 616 nép. Lélekszamuk 7 066 000 (1953). Legnagyobb szamban Szerbiaban élnek. Jugoszlavian kivil Roménidban, Mo.-on és az amerikai allamokban élnek jelentésebb szamban. Szarmazasukat tekintve kézeli rokonsagban déllnak a — horvdtokkal, akikkel kézés nyelvet is beszélnek (szerb-horvdt nyelv), de t6liik eltéréen a cirill irast hasznaljak. A hivé ~ tobbsége

pravoszlav

vallasu,

kisebb

résziik,

a

sokdcok

és

a bunyevdcok katolikusok. A szerb nép kialakulasa a 7—10. sz. folyamén ment végbe. A tér6k6k balkani eldnyomulasa el61 sokan kéltéztek Mo.-ra. Nagyobb témegben telepedtek le Mo.-on a 17. sz. végén és a 18. sz. elején is. Szerbia

régi latin neve:

Rascia

utan

Mo.-on

a ~et

altalaban rdcoknak nevezték. Szerb-érchegység, Rudne planine : hegység Jugoszlaviaban a Morava és a Timok viélgye kézétt ; legmagasabb pontja

1560

m.

Jobbéra

mészkébél

4ll.

Réz-,

vas-,

dlomérc-, sé- és barnakdészén-telepek. szerb-horvat nyely ; a szlav nyelvek déli esoportjahoz tartozé nyelv. Mintegy 4 millid horvat és 7 millid szerb beszéli Jugoszlaviaban. Nyelvjarasai a Sto (e-z6, je-z6 és i-z6 valtozattal), a éa és a kaj nyelvjaras. K6z6s irodalmi nyelviiket a mult szdazad kozepén teremtették meg V. Karadxé és L. Gaj dsszomtikédésével a Sto nyelvjaras je-z6 valtozata alapjan. Ma az irodalmi nyelvnek két valtozata van: a Sto nyelvjaras e-z6 valtozatat hasznalo szerb és je-z6 valtozatat hasznald horvat. Legrégibb nyelvemlékei a 11—12. sz.-bdl valék. A horvatok latin, a szerbek cirill irast hasznalnak.

Szerb-Horvat-Szlovén Kirdlysag, SHS: 1918. dec. 1-én Szerbia, Horvdto., Szlovénia, valamint Crna Gora vételével alakult dallam, 1929-ben hivatalos neve —

részJugo-

szldvia lett. Szerbia, Narodna Republika Srbija: népkéztarsasag Jugoszlaviaban. Magaban foglal két autondém teriiletet:

a Duna—Tisza—Szava vidékén a + Vajdasdgot (Vojvodinat), D-i részén — Kosovo-Metohijdt (Kosmet), valamint Oszerbidt (Uza Srbija), mely a Dunatdél és SzAvatdl D-re a Morava és mellékvélgyeire terjed ki. 88 400 km? ; L: 7629 000 (1961), legnagyobbrészt szerb ; nemzetiségek: magyar (a Vajdasagban), alban (Kosmetben), horvat stb. Fév.-a Beograd (Belgrad), egyben Jugoszlavia fév.-a is. Jelentés varosok: Ni8, Kragujevac, Leskovac; a Vajdasdgban Subotica (Szabadka), Novi Sad (Ujvidék); Kosmetben PriStina stb. — Felszine fokozatosan emel-

kedik E felél, a Duna—Tisza kézi alféldt6l D felé a Kosmet

(1901—45):

a modern magyar esszéirds kiemelkedé képvise-

(Stefan George,

Szerbia

216

forradalom

1000 m félé emelkedé hegységéig. Eghajlata mérsé-

kelten

kontinentdlis,

a mediterran

hatdas

kevéssé

érvé-

nyesiil. A januari kézéphémérséklet —1 C°, a juliusi +21 C°; csapadéka évenként atlag 500—1000 mm. Természetes nodvénytakaréja a hegyvidékeken erdé, amely a teriilet 20%-at boritja. Legjelentésebb hajézhatd folydia Duna és a Szava. Jelentés asvanyi kinesei a szinesféméreek

(Bor,

Majdanpek,

Rudnik,

Vranje, Valjevo stb.), valamint (Kolubara,

Pozsarevac,

Ra&gka,

Leskovac,

a barnakészén

Kostolac,

Paraéin,

és lignit Aleksinac,

Vranje). — A nemzeti jévedelemben a mezégazdasag részesedése 40%, az iparé 35% (1958). Jugoszlavia teljes mezégazdaségi termelésének 50% -At, az orszag egész buzaés kukoricatermelésének ?/,-At, egész kender-, cukorrépaés napraforgdétermelésének 4/,-6t, egész szélé- és gyii-

molestermelésének sag)

adja.

felét ~

Allattenyésztése

(jelentés is

részben

jelentés,

a Vajda-

Jugoszlavia

217

Szerbia

juhallomanyanak 50%-a, szarvasmarha- és l6dllomany4nak 40%-a talalhatd ~ban. — Ipara fejlédik ; jelentés a réz-, Olom-, cink-, kr6m-, magnetit- és antimon-,

vala-

mint szénbanyaszata. Elektromosenergia-termelése (1957) 1,5 milliard kW6. Feldolgozé iparanak telephelyei: vaskohaszat : Smederovo, szinesfémkohaszat : Bor, Majdanpek, Sabac, Krupanj stb. Gépipara szerszamgépeket, mezdogazdasagi gépeket, banyagépeket, kézlekedési eszk6zoket gyadrt ; jelentés elektrotechnikai ipara is (Belg-

rad,

Ujvidék,

Nis,

Kragujevac).

Vegyipar

Sabacon

Szerbia

kelések Jdncolata osztdlytartalmdét tekintve antifeuddlis parasztmozgalom volt. A kegyetlen elnyomas elé1 az erdékbe menekiiltek térékellenes harca, a nép tevékeny segitségére tdmaszkod6o hajduk-mozgalom (— hajdukok) allandéva valt. — A 17. sz. végétdl ~ az Ausztria és Téréko. k6zétti harcok szinterévé valt. A szerbek az osztradkok oldalan tevékeny részt vallaltak a harcbél. Az 1688-ban visszafoglalt Belgrad eleste utan, 1690-t61 t6bb hull4amban a szerb csaladok tizezrei kéltéztek 4t Habsburg uralom ala: a Szerémségbe, Bacs-

és Szabadkan van. A mezégazdasdg termékeit feldolgozé élelmiszeripar minden nagyobb varosban kifejlédott. — Kdozlekedése jelentés, transzkontinentalis vasutvonal (Belgrad—Ni&’—Szofia és Nis—Skopje—Szaloniki) vezet at rajta; a Duna és a Szdva fontos viziutak ; Boelgradot szdmos repiléutvonal érinti. TORTENET. Teriiletén, amely a kelet-rémai biroda-

kAba,

lom uralma alatt allt, az i. sz. 6—7. sz.-ban a féldmtivelé

— orosz—térék

és allattenyészt6 szlav torzsek, a mai szerbek ései telepedtek meg (—délszldvok). Mar ekkor kialakuléban volt

kezdetén

naluk a feuddlis osztalytarsadalom. Tarsadalmi szervezetik alapja a patriarchalis nagycsalad, a zadruga volt.

felkelés robbant ki Kara Djordje vezetésével. A felkelés téomegeit a parasztok adtak, vezetdje a falusi és a keresked6 burzsoazia volt. Az 1806—12-i orosz—tér6k habort idején a szerbek eredményesen védték meg felszabaditott teriiletiik fiiggetlenségét, az orosz—térdk haborut lezaré bukaresti békében (1812) pedig Oroszo. kiilén pont beiktatasaval autondmidt biztositott ~nak. A kévetkezé évben azonban, amikor Oroszo. a Napdleon elleni habortval volt elfoglalva, a torédk6k ujbdl leigaztak a fokozédo osztalyellentétek altal legyengiilt ~t. 1815 tavaszan

Térzsi

szervezeteik,

a

zsupadk

élén

zsupénok

Allottak.

A 8—10. sz.-ban sztintelen harcban alltak a szerb tertleteket leigazé Bizanccal, a bolgar és a frank birodalommal. A Bizanc ellen folytatott harcban a 9. sz.-ban jelentkezett a déli szerb torzsek els6é Allamalapitasi kisérlete. Erre az idére esik a kereszténység elterjedése. A szervbek megtéritéséért folytatott harcbdél a katolikus egyhazzal szemben a bizanci (pravoszlav) egyhaz keriilt ki gydztesen. Az egyhaz tamogatasaval teret héditéd hibéri rendszer ellen a szabad parasztok elkeseredett harcot folytattak. E hare a > bogumilok eretnek mozgalmaban kapott szervezett

format,

amely

kiilénosen

a 12. sz.-ban

6ltdtt

nagy méretet. A feuddlis rendszer megszilarditasdban érdekelt hibérurakkaé alakuldé térzsf6k egyesitették erdiket, s a szerb torzsek folott hegemodniara torekv6é D-i

(eleinte Diklja, majd Zeta nevi) és E-i teriiletek (Raska, Rascia) k6éziil az utdbbi vezetésével a 12. sz. masodik felében létrejétt az elsé feudalis szerb allam. Nemanja Istvan, Raska nagyzsupanja egyesitette a szerb teriiletek

nagy részét, 6s 1190-ben Bizdnccal is elismertette allama fiiggetlenségét. A magyar kirdlyok a bogumilok megtéritése cimén tébb sikertelen kisérletet tettek arra, hogy ~t is htibéri figgédségbe vonjék. 1217-ben kiraélysag lett. 1219-ben megalakult az 6nallé szerb pravoszlav egyhaz. A szerb htibéri rendszer a 13—14. sz.-ban élte virdgkorat. A 14. sz. k6zepén ~ a Balkan leghatalmasabb dallamévdé valt. Dusdn Istvan car (ur. 1331—55) uralmat kiterjesztette Macedénidra, Epiruszra, Tesszdlidra, Albdnidra és 1346-ban a szerbek és gérégék edérjavé koronaztatta magat. Allamanak tarsadalmi viszonyait tiikrézi rank maradt torvénykényve. Halala utan a feudalis anarchia eréi kerekedtek feliil, ~ nagyszamu hiibéri rész4llamra hullott szét. Az B-i tartoményokra a magyar kirdlyok tartottak igényt. A feudalis széttagolts4g megkénnyitette az uj balkdni héditdk, a tordkék eléretérését. A szerb fourak egy része 1371-ben a Marica-folyé mellett, az E-i teriiletek hibérurai Zsigmond magyar kirdly lovagi seregével egyiitt 1389-ben a Kosovo-Polje-i iitkézetben szenvedtek a tor6k6ktdl vereséget. 1389—1459 kézott ~ fdlétt a tordk szultdn vazallusaként deszpotak uralkodtak. A 15. sz. kézepén — Konstantinapoly elfoglalasa utan — a tordk6k felszamoltak ~ fiiggetlenségének maradvanyait, és a tordk birodalomba olvasztva teriiletét szandzsakokra és pasalikokra

osztottak. A kézel 500 éves térék hddoltsag a szerb nép fejlédését erdsen visszavetette. A fourak, hogy megérizhessék

kivaltsagaikat,

felvették

a mohamedan

vallast és

részben eltérékésédtek. A nép azonban minden elnyomas ellenére hti maradt anyanyelvéhez és a pravoszlav vallas-

Bandtba

és Mo. északibb

(Buda,

Szentendre

stb.)

teriileteire. A 18. sz. elején ~ E-i része osztrdk uralom ala kerilt. E terilet lakdéi silyos adoterheknek és erdszakos katolizdlasnak voltak kitéve. Emiatt a szerbek bizalma mindinkaébb Oroszo. felé fordult. A 18. sz. végén erésddétt a nemzeti felszabadité mozgalom. Ehhez kedvez6 nemzetkézi feltételeket biztositottak a 18. sz. végi

hdboruk.

O6nkényeskedé

a hatalmat,

akik ellen

A

belgradi janicsérok

pasalikban a 19. sz. keritették

1804 februdrjaban

keziikbe

altalanos

népi

ujabb sikeres felkelés robbant ki Milos Obrenovié vezetésével. Oroszo. diplomaciai nyomasaéra a szultan 1830— 33-ban ~nak tekintélyes dsszegti add fizetése mellett onkormanyzatot adott, de a térék fennhatdsag biztositasara ~ varosaiban tovabbra is tordk helydérségek maradtak, a térdk hdbéri féldtulajdont azonban felszamoltak, s a fold tulnyomorészt szerb parasztok tulajdonaba ment at. A gazdasagi fejlédést nagymértékben fékezték a feuddis maradvanyok, amelyeket Milos Obrenovié fejedelem 6nkényuralmi rendszere igyekezett tovabbra is fenntartani. A 30-as években hosszan tarté hare indult a sajat kezében mind tébb vagyont és hatalmat dsszpontositd Milos Obrenovié és a hatalmi torekvéseikben korlatozott gazdag polgarok kéz6tt, amelyet ez utdbbiak az alkotmanyért folytatott harecnak, magukat pedig ,,alkotmanyvédének”’ (usztavobranitelji) neveztek. Az ,,alkotmanyvéd6k”’ 1838-ban elérték, hogy a szultan ~ szamara alkotmanyt adott, amely korlatozta a fejedelem és névelte a gazdag polgarsag hatalmat. A hatalmi pozicidkba keriilt ,,alkotmanyvéd6k”’ lemondattak Milost,

fiat pedig 1842-ben eltizték, és sajat jeldltjiiket, (Karadjordjevic) Sdndort iiltették a fejedelmi székbe (ur. 1842—58). 1858-banaszkupscsina (nemzetgyilés) megbuktatta az,,alkotmanyvéd6k”’ diktaturajat,s a tronra Milos Obrenoviéot hivta vissza. A kialakulé szerb nemzeti burzsoazia liberalis kérei, amelyek 1866-ban az Omladinanevi tarsasagot hoztak létre, torék- és osztrak-, ill. magyarellenes politika folytatasaért szalltak sikra, és kévetelték, hogy ~ sajat vezetése alatt egyesitse a délszlav teriileteket. Politikajuk egyik részeredményeként Téréko. a nagyhatalmak nyomasdra 1867-ben kivonta helyérségeit a szerbiai eréditményekbél. A liberdlis politikat folytatd Mihajlo Obrenovié (ur. 1860—68) 1868-ban gyilkossdg aldozata lett, s Jovan Ristié vezetésével a konzervativok ésa liberalisok jobboldala keriilt hatalomra,akik 1869-ben

konzervativ alkotmanyt fogadtak el. E reakciéds tomb ellen folytatott harcban mind nagyobb népszertiségre tett szert a Svetozar Markovié vezette forradalmi demokrata csoport. Az elnyomott balkani népek felszabadité mozgalma 1875-ben, a hercegovinai felkelés hatasa alatt uj lendiiletet vett. 1876-ban Milan Obrenovié fejedelem

hoz, 6s é6vsz4zadokon keresztiil lankadatlan harcot folytatott a szabadsdgdéért. Ebben a harcban kiilonésen a volt zetai teriilet tint ki, amelyet a tordkéknek sohasem sike-

szenvedett

rilt tartésan leigdzniuk (— Crna Gora). A tordk elleni fel-

iizent Tordko.-nak, ~ ujbdol habortba lépett. Az 1877—78.

(ur. 1868—89)

héborut

vereségek

inditott

miatt

a tdrék6k

azonban

a harcot besziintetni, de amikor

1877-ben

ellen, az

kénytelen

el-

volt

Oroszo. hadat

218

Szerbia

évi orosz—iérék

hdboruban

aratott orosz gyézelem

adta a ~t Crna Goratdl elvalaszté novi-pazari szandzsakot, s megengedte, hogy Bosznia-Hercegovinat — nagyszamu szerb lakossal— az Osztrak—Magyar Monarchia okkupdlja. Az elkeseredést fokozta, hogy a fejedelem és ~ uralkod6é kérei az orszagot fokozatosan Ausztria—Mo. gazdasagi figgvényévé valtoztattak. A kidlezédétt helyzetben (a 80-as években) kikristalyosodtak a szerb politikai partok: a falusi és varosi kispolgarsag érdekeit képviselé radikdalis part, amely polgari demokratikus reformokat és orosz szévetséget kévetelt, a gazdag vallal-

kozék érdekeit képviselé liberalis és a legreakcidsabb foldbirtokos és kereskedé korék érdekeit kifejezé un. halad6 part, amely az osztrak—magyar gazdasagi k6r6kkel valé kapcsolatban taladlta meg szdmitasait. Milan 1882-ben kirallyé koronaztatta magat. Az osztrak érdekek szolgdlataban Bulgaria ellen inditott habort 1885-ben ~ vereségével végzédétt. A kiraly ekkor kénytelen volt megegyezni az erés ellenzéki radikalis parttal. Ennek eredményeként 1888-ban uj alkotmanyt léptettek életbe, amely a kormanyt a szkupscsina eldtt feleléssé tette, és deklaralta az alapveto polgari jogokat. Milan hamarosan lemondott a trénrél fia, Sandor (ur. 1889—1903) javara. A hatalomra keriilt radikalisok programjukat nem valositottak meg és elveszitették a tomegek bizalmat. 1893ban reakcidés Allamesiny tévolitotta el édket a hatalomrdl, amely visszadllitotta az 1869-es alkotmanyt, és rendéruralmat vezetett be. A reakcids uralom elleni harcban

mind jelontésebb szerepet kezdett jatszani a fiatal szerb munkasosztaly. Az osztrakbarat reakcids politikaval magaét lejératott Obronovié-dinasztiat 1903-ban tiszti ésszeeskiivék tavolitottak el, a kiralyt meggyilkoltak és I. Pétert (Karadjordjevic) iiltették a kiralyi tronra (ur. 1903—21). A Pasié vezette Radikalis Part jutott vezet6 az

1888.

évi

alkotmanyt,

a

szerb politika orosz- és franciabarat iranyt vett. Az osztrék tékét ~ban fokozatosan a francia valtotta fel. A munkaésmozgalom 1903-tél vett nagyobb lendiiletet. Ez évben alakult meg a Szerbiai Szocialdemokrata Part és a szakszervezeti szévetség. A szerb polgarsag ebben az idében mind nyiltabban kezdte hangoztatni, hogy a délszlav népek egyesitését ~ hivatdsdnak tekinti. E térekvésnek valora valtasa utjan komoly sikereket is ért el. Eredményesen haritotta el az Osztrak—Magyar Monarchia Altal ellene inditott vamhabortit (1906—11). Bosznia-Hercegovina annektalasa a Monarchia altal (1908) haborts valsagot idézett elé, s ez eldsegitette a Balkdn-szévetség kialakulasét. Tagjai: ~, Crna Gora, Bulgaria és Gérégo. az elsé Balkan-habortiban felszabaditottaék, majd egymas k6ézé6tti habortiban felosztottak a Balkan-félsziget addig tordk iga alatt sinyléd6, nem tordk6k lakta teriileteit (1912—13). ~ teriilete majdnem megkétszerezédétt, lakossaga 4 és fé] milliéra novekedcett. A Balkan-haborik azonban tovabb élezték a vilaghabortté] terhes nemzetk6zi helyzetet. Az Osztrak—Magyar Monarchia ~

hatalmanak szétzuzasara torekedve, tiriigy-

ként hasznalta fel a Szarajevoban Ferenc Ferdinand tronordkésellen elkévetett merényletet és hadat izont ~nak. Ezzel kirobbantotta az I. vilaghaboruit (1914—18). A szerb hadsereg szivés hare utan 1915 végén kénytelen volt a tulerejt ellenség eld] meghatralni. A hadsereg maradvanya, mintegy 120 ezer ember, atverekedte magat az albdn hegyeken, és az Adriai-tenger partjan csatlakozott az antanthaderédkh6z,

és nem sokkal késébb a szaloniki fronton

ujra harcba lépett. Az emigracidban mtik6dé szerb kormany 1917. jul.-ban egyezményt kétott Korfu szigetén az 1915-ben Londonban megalakult Jugoszlav Bizottsag vezetéivel, amelyben megallapodtak, hogy a habort gy6zel-

mes befejezése utan egyesitik ~val a Monarchia délszlav lakta tertileteit. A Monarchia szétesése utan ~ az 1918. december 1-én megalakitott Szerb-Horvdt-Szlovén Kirdlysag része lett. (Tovabbi térténetét, kézoktatAsat, tudoma-

nyat, irodalmat, mtivészetét stb.

~ még Jugoszldvia.)

szerb nyelv : —>szerb-horvdt nyelv

utan

~ elnyerte teljes fiiggetlenségét és nodvelte teriiletét is. Az 1878. évi berlini kongresseus azonban Térédko.-nak

szerephez ; visszadllitotta

Szerelmey

szerbtévis (Xanthium): kétszikt, a fészkesek (Compositae) csaladjiba tartozd ndvénynemzetség. Parlagokon, legel6kén elterjedt a szuréds ~ (X. spinosum),

a bojtorjadn ~

(X. strumarium),

artéri és mocsari gyom-

tarsulasokban, iszapos agyagtalajon az olasz ~ (X. italicum). Téviseik szirdsa igen, kellemetlen ; a legelékon el-

szaporodva azt értéktelenné teszik. Kiszurassal irthaték. Szerda : szépirodalmi, tudomanyos és miivészeti foly6irat. Révid életti lap volt, 1906-ban ésszesen 7 szama jelent meg. A Nyugat kézvetlen elédei k6zé tartozik. Gundel Antal szerkesztette és viselte megjelenésnek kéltségeit. A késébbi Nyugat és a Hét irdi voltak munkatarsai (Ady Endre, Ambrus Zoltan, Filep Lajos, Kaffka Margit,

Ignotus,

Heltai

Jené,

Gellért

Oszkar,

Lukacs

Gyorgy s masok). Szerdahelyi Jézsef (1804—51): szinész és zeneszerzé. Vidéken, 1837-t61 a pesti Nemzeti Szinhaznal mtikodott. Tébb kézismert népszinmi kisérézenéjét irta (Szdkott katona, Csikds sthb.). Szerdahelyi Kalman (1829—72) : szinész, ~ Jozsef fia. Elsének szakitott a patetikus, énekl6-szavalo jatékstilussal. Felesége, Prielle Kornélia egytittal miivészi partnere is volt, Ismertebb szerepei: Tartuffe, Jago (Othello), bolond (Lear kirdly), Bolingbroke (Hgy pohar viz). — Irod. Malyuszné Csaszar E. : Egy szinészhazaspar élete. 1956. szerecsendié (Myristica fragrans): kétszikt, a ~félék (Myristicaceae) esaladjaba tartozd, 6rékzéld, kis, fehér viragu, kétlaki fa. A Molukki-szigeteken honos. Did nagysagi magja és azt kériilvevé sargas magkdépenye (~virag) fuszer. A trdopusokon, foleg hazajaban nagy tertileteken, termosztik. szerecsenek ; a —>szaracénok, — bészdrmények, majd altalaban a mohamedanok, mas értelemben pedig az afrikai négerek k6zépkori eredetti, régies, ma mar csak tréfas értelemben hasznalt neve. Szerecseny : 6tk., Veszprém m., papai j. L: 1300 (1960). Téglagyar. Szerelemhegyi Andras (1762—kb. 1825) : fré és dramaturg. Az elsé magyar szintarsulat karnagya. Zeneszerzéssel is foglalkozott.

szerelés: 1. gépek ~e: a gépek feldllitasaval és alkatrészekkel valé dsszeallitasdval kapcsolatos munkélatok osszessége. A gydri szereldében v. a teljes gépet szerelik 6ssze, v. esak ~i egységeket. A helyszeini~ a gép rendeltetése helyén folyik. Témeggyartasban lehetdéleg olyan alkatrészeket igyekeznek gydrtani, amelyeket minden tovabbi megmunkalas nélkiil dssze lehet szerelni (csere-

darab-gydrtds). Ilyenkor szervezett témeg~ lehetséges, pl. futészalagon sorban, az egymast kévet6 munkadarabokon a szerelédk egymas mellett a résztikre kijelélt ~i munkat végzik el. — HEgyéb esetekben ~kor a darabokat egymashoz kell illeszteni ; az illesztés a géplakatos k6éltséges egyéni munkaja. A szerelé tevékenysége még a géprészek kétése, a szegecselés, a kiegyenstlyozds stb. — 2. (vill) a villamos berendezéseknek rendeltetésszerti iizem szamara alkalmas désszeallitasa. szérelés : fajsilykiilénbség alapjan apré szemnagysdgu

asvanyok eldékészitésére, disitasdra alkalmas, vizdrammal mtik6d6 eljaras. Lényege : altalaban 1 mm-nél kisebb szemnagysagra apritott, egyiittilepedés szerint osztalyozott nyersércet gyenge vizarammal egy enyhén lejtés feliileten — az tn. szérlapon — végigfolyatnak. Aramlds kézben a legkisebb fajstilyu asvanyszemek a legnagyobb, a legnagyobb fajstilyuak pedig a legkisebb sebességgel mozognak a szérlapon, tehat egymastdl elkiiléniiinek. —

Az

iszapolés vizdram

nélkiili osztdlyozds;

a tartalyok

ktlénb6z6 magassagu csapoldsdn vezetik el az osztdlyozott éreet. Szerelmey Miklés (1803—75): mérnék, litogrdfus és feltalalé. 1840-ben Pesten kényom6 intézetet létesitett. Az 6 kiadasdban jelent meg a Magyar hajdan és jelen és a Balaton-album. A szabads4ghare idején Koméromban a bankjegynyomdaét vezette. A var dtadasakor mint

Szerémi

219

ezredes kapitulalt és Londonba emigrdalt. Eljarast talalt fel épiiletkovek mallasdnak megakadalyozasara. Szerémi Gyorgy (16. sz. elsé fele): humanista ird. Jobbagyesaladbol szdrmazott. II. Lajos, majd Szapolyai Janos kiraly udvari kAplanja lett. Verancsics Antal felszolitasdra plebejus szellemti, a kor uralkoddé osztdlyat leleplez6 emlékiratot irt a mohacsi csata kériili évtizedekr6l latin nyelven (1545—47 kézétt). Munkdéja szdmos pontatlan és megbizhatatlan adatot, mendemondat, anekdotat tartalmaz.

Szeremle ; 6tk., (1960). Va.:

Szeremlei

Bacs-Kiskun

m.,

bajai j. L:

1920.

Baja. Erdégazdasag.

Samu

(1837—1924):

hddmezdévasdrhelyi

reformatus lelkész, torténetird, az MTA levelezé tagja. Adatszertisége miatt hasznos munkdéi: A honvédelmi bizottmany keletkezése és a forradalom kitérése 1848-ban. 1867; Magyarorszag kronikdja az 1848—49-i forradalom

adejérol, 2 kk6t, 1867. Szerémség, horvat

Srem,

rdmai

Sirmium : torténelmi

taj Jugoszlavidban, a — Vajdasdgban ; a Drava—Szava kozének Is-i része. A Fruska Gora hg. fekszik teriiletén. Nagyobb varosai: Zemun (Zimony), Sremski Karlovacki (Karléca), Sremska Mitrovica (Szivaszentdemeter), Petrovaradin (Pétervarad), Bescin (Belesény). — A feudalis magyar Allam a bolgar, ill. bizanci fennhatdésag alatt alld tertiletet a 11—12. sz. folyaman szallta meg ; a tovabbi terjeszkedési kisérletek sorén létrehozott bansdgok késébb a t6rdk terjeszkedéssel szemben drvidékek lettek. — Aromaiak déta magas szélékultira, hires borvidék. Fejlett gazdasaga jelentés mezévarosok létrejéttét eredményezte. A 12. sz. dta antifeudalis eretnekmozgalmak {bogumilok, patarénok stb.) kézpontja, majd a mo.-i

huszitizmus egyik legfébb eréssége volt. A ~ben dott

a két huszita

bibliafordité

: Tamas

és Balint

miikédiak,

akik Marchiai Jakab inkvizitori tevékenysége el6él, amelyet nagyrészt a ~ben fejtett ki, menekiltek Moldovaba. A 16. sz. elején torék uralom ala keriilt. A tdr6ék6k kiuzése utan a Habsburgok ~ teriiletét is a > Hatardrvidékhez csatoltak. Polgdriasitasa, (1871—85) utan — Horvdtorszdg része lett. 1918-t6l Jugoszlavidhoz tartozik. szerenad, serenala muszkovit csilliam mikrokristalyos valtozata, mdsodlagosan féleg +fdldpdtokbél keletkezik. szericitpala : szericitbdél és kvarcbdl allé selymes fényt, fehér, palas metamorf kézet. Homokos agyagokbol keletkezik. Rendszerint fillittel egytitt talalhato. szerkesztés : 1. (geom) meghatarozott kévetelményeket kielégit6 geometriai alakzatok eldallitasa megszabott eszkézé6kkel. Megszabott eszkézéknek Aaltalaban a kérz6t és a vonalzét tekintik, vagyis ~ kézben csupan a kévetkezé miveletek vannak megengedve : a) két adott pontot ésszek6t6 egyenes megrajzolasa, b) adott kézép-

pontu és sugarti kor megrajzolasa, c) két adott egyenes v. két adott kér, v. adott egyenes és adott kdér metszéspontjanak, ill. metszéspontjainak kittizése. Az ilyen feltételek melletti ~eket euklidészi ~eknek nevezik. Vannak olyan feladatok is (pl. tetszéleges szég harmadolasa, a k6r négyszégesitése), amelyek euklidészi ~sel nem oldhaték meg. (EK problémak ily médon valé megoldhatatlansagdt mér a 19. sz.-ban igazoltak.) — 2. (mtsz) szikebb értelemben feladatmegoldas rajzban mértani eszk6z6kkel, szemben az algebrai szdmiidssal. Tagabb értelemben szerkezetek, gépelemek, géprészek, gépek meghatarozott feltételek alapjan valéd tervezése és kivitelre alkalmas rajzainak elkészitése. — 3. iddészaki sajtétermékek (folydiratok, hirlapok) és egyéb kollektiv munkadval készil6 kiadvanyok (kényvek, k6nyvsorozatok, szétarak, lexikonok stb.) tartalmi megalkotasa és mii-

janak igazgatdja (1961. szept.-t61). Asztalosmunkas volt.

szaki

1919-t61

tagja a Kommunisia Ifjumunkdsok Magyarorszdgi Szdvetségének. 1921 dta tagja a partnak. Ettél kezdve részt vett az illegAis KMP munkajaban. 1926—31 k6zott illegalis partmunkasként vezeté tevékenységet fojtett ki. Kézben tobb mint 2 évet foghazban tdltdtt. 1929—31 kézott a KMP elsé titkéra volt. 1932-t61 az SZU-ban élt, gazda-

— szerkeszioség) szerkeszt6 : hirlapok, folydiratok, esetleg mas kollektiv munkaval késziilé kiadvanyok (kiadvanysorozatok, gytjteményes munkak stb.) eldallitasanak szellemi vezetdje. A hirlapoknal megkilénbéztetiink felelds ~t, aki a sajtdtorvény értelmében a lap tartalmaért — a szerz6 utan — jogilag felelés, s ezért gyakran a tényleges szerkesztést is

sa4gi funkeidkat téltétt be. 1947-ben tért haza, és 1956-ig

végzi, valamint fé~t, aki a hirlap szellemi iranyat szabja

vesz

részt

a munkasmozgalomban,

akkor

lett

eldékészitése

nyomdaba

adashoz.

(—szerkeszté,

szerkesztéség meg.

A ~ségek

egyes mas munkatarsait

is ~nek

neve-

zik; pl. olvasé~, éjjeli ~~, térdel6~ stb. —~ az a kiad6vallalatoknaél mtk6d6 személy is, aki a kiadvanyokat szerkeszti,

v.

azok

tartalmi

kialakitasaban

s igy tdébbnyire —lektor is. nyomdaba adasat késziti eld. szerkesztéség :

a

A miiszaki

részt

vesz,

hirlapoknak,

hirszolgdlati

irodak

alkalmilag dolgoznak a lap szamara, és cikkenként

kap-

szerkeszté (f6-, ill. felelds all. Munkajaban az egyes Egyes kollektiv munkakiadvanysorozatok, lexi-

konok,

dsszedllitasat

stb.) tartalmi

elékészitését is ~

6s mtiszaki,

végzi.

szerkezet: 1. kompozici6: minden miivészi alkotas egyik legfontosabb eleme. Funkcidja a mit egységének megérzése, az egyes részek k6z6tti helyes aranyok biztositasa, a lényeges mozzanatok kiemelése stb. Sajatsagai (sikeriilt alkotasok esetén) nem a miivész egyéni énkényétél fiiggnek, hanem végs6 soron az abrazolt valésag objektiv torvényszertségeit fejezik ki. (Ezek felismerésében és megragadasaban azonban a miuvész tudatossaganak, vilagnézetének nagy szerepe van.) A tartalom és forma

e dialektikus désszefiiggése hatarozza meg minden mtalkotas kiilénleges, egyedi ~ét, de az egyes mtivészeteknek és mifajoknak vannak bizonyos allanddébb jellegt, altalanosabb érvényt ~i szabalyai is (pl. az irodalomban a drama szerkesztésmdédja merdben eltér az epikaétol, ez utdbbin beliil a regényé a novellaétdl stb.). — 2. (mtsz) a) egymassal osszefiiggé6 alkatrészek dsszessége valamely mtiszaki feladat elvégzésére ; b) meghatarozott igénybevétellel szembeni ellendallasra, annak viselésére osszeallitott fémszerkezet v. épitdanyag-egyiittes.

szerkezeti

anyag,

konstrukcids

anyag:

technoldgiai

(anyagismereti) fogalom, azoknak az anyagoknak gytjt6neve, melyeket valamely iparag gyartmanyainak és azok

tartozékainak eléallitasanal felhasznal. szerk6k (Chlidonias) : a lilealkatuak (Charadriiformes) rendjének siralyfélék (Laridae) csaladjaba tartozd rigé nagysagu madarnemzetség. Farkuk bemetszett. A viz felett, rizsfoldeken szalldosva kapkodjak el a vizi rovarokat, néha aproé halakat is. Leggyakoribb fajuk Mo.-on a kormos szerké (Ch. nigra nigra). Mocsaras teriileteken fészkel. A rizsfoldek és halastavak bioldgiai védelmében nagy jelentéségi. Régen nagy szamban élt az Alfdldén a fattyuszerké (Ch. hybrida hybrida), ma mar esak szérva-

nyosan kélt. A fehérszarnyw szerké (Ch. leucoptera) kisebb szamban

a kormos

szerolégia,

szerk6é telepein kélt.

serologia

:

a

vérsavéban

(vérszérumban) talalhaté ellenanyagokkal foglalkozé, kilonleges bioldgiai, kémiai és fizikai vizsgalé eljarasokat alkalmazé tudomanyag. A legfontosabb, ~i méddszerekkel kimutathato ellenanyagok a kévetkezék: agglutininek, praecipitinek, bakteriolizinek, hemolizinek, opszoninok, bakteriotropinok, komplementet k6té ellenanyagok, reaginok, immobilizinek, virust semlegesité ellenanyagok, hemagglutinacidt gatld ellenanyagok, antitoxinok,

antistreptolizinek, antistafilolizinek, antistreptokindzék, antistreptodornazék stb. A vérsavéban jelenlevé ellenanyagok kimutatasanak kérjelzéstani (diagnosztikai) és jarvanytani jelontésége van. — A~ a mult szdzad masodik felében és a jelen szdzad elején alakult ki, amikor a német E. Behring (1854—1917) és a japdn Sh. Kitasato (1856—1931) 1890-ben a diftéria- és a tetanusz-antitoxint, R. Pfeffer (1858—1945) 1893-ban a bakterio-

lizist, a belga J. Bordet (1870—1939)

1895-ben a komple-

ment-kétést,

Fodor Jézsef (1843—1901)

baktérium6lé

képességét,

1927)

1896-ban

az osztrak

az agglutinacidt,

1896-ban

M. Gruber

a vér

(1853—

az osztraék szArmazasn

amerikai K. Landsteiner (1868—1943) 1901-ben a véresoportokat és a homagglutineket, az angol A. E. Wright

(1861—1947)

1903-ban

Szerov,

Alekszandr

zenekritikus

nak tiszteletdijat. A ~ élén a szerkeszt6) v. szerkeszté bizotisdg rovatok vezet6i tamogatjak. — val késziil6 mtivek (k6nyvek, szétarak

Szerov, 1939-ig Nagyezsgyinsek: varos az OSZSZSZKban (SZU), a Kézépsé-Uralban. L: 98 000 (1959). Minéségi acélaruk gydrtasa (faftitéstii kohd). A varos kézelében két uj nagy vasércleléhelyet tartak fel. — Szinhaz, mazeum.

~ a kézirat

anyaganak szellemi, tartalmi részét dsszeallit6 munkatarsak egyiittese. A belsé6 munkatarsak hivatasos hirlapirok: a lap allando alkalmazottai. A kulsé6 munkatarsak

nyomdai

szerszamgépek

220

az opszoninokat

felfedezte.

és

Nyikolajevics

zeneszerz6.

(1820—71):

orosz

hivatalnok

volt,

Allami

a zenében autodidakta tton képezte nyugati zenei iranyok hive R. Wagner

magat. Mint a zenéjének lelkes

oroszo.-i propagatora lett, Tanulményokon, kritikakon kiviil zenekari mtiveket, operdkat, egyhazi zenét, kdorus-

mitiveket irt. Szerov, Valentyin Alekszandrovics (1865—1911) : orosz fest6, az orosz realista festészet egyik jelentés alakja, A. N. Szerov zeneszerzé fia. Repin tanitvanya volt. 1894-t61 tagja a Vandorkiallitasi Tarsasdgnak. Koraz képeinek optimista hangulata, élményszeri frissesége s plein air térekvései Uj hangot jelentettek az orosz realista festészetben (Ldanyka dszibarackkal, Leany napfényben). Portréit mély pszicholégiai jellemzés hatja at (K. A.

Korovin,

I. I. Levitan,

M.

képei). Figuraélis kompozicidi

A.

Morozova,

torténeti

Gorkij arc-

(Nagy

Péter)

és

mitoldégiai (Odiisszeusz és Nauszika) jelenetek ; tobb képét a forradalommal valé egyittérzés dsztonézte. szerpentin (lat.>: 1. kigyézd vonalban épitett ut ; meredek lejt6ék lekiizdésére magas hegyvidéken gyakori. — 2. kézet; tuinyomdlag két azonos tapasztalati képlettii (H,Mg.Si,O,) asvanynak, az antigoritnak és a krizotinak elegye. A sdtét- v. vilagosabb zéld, sargaszdld szing

~

—olivint

magnéziumszilikdtokbdl,

tartalmazé

kézetekb6l]

tilnyomdéan

keletkezett

kdézet. Szép szini valtozatait diszitékének Mo.-on a Készegi-hegységben talalhato.

sok

metamorf

hasznaljak.

Szerp i Molot, Sarid és Kalapdcs: nagy kohaszati tizem. Telephelye Moszkva. 1883-ban épiilt. Az dtéves tervek folyaman teljesen rekonstrualtak. Féleg nemesacélfajtakat gyart. Szerpuhov: varos az OSZSZSZK-ban (SZU), Moszkvatél D-re. L: 105 000 (1959). Pamut- és gyapjuipar, festékgyartas, fém-, épitdanyag- és élelmiszeripar. — Muzeum. szerszam ; munkadarabok forgacsolé v. forgacsmentes megmunkélasahoz hasznalt gyartasi eszk6z. Osztalyozasa: 1. a muikédtetés mddja szerint: kézi~ és gépi~ ; 2. munkateriilete

szerint:

a) forgdcsolé~ok:

eszterga-

kés, furd, maré, készértikorong stb. és b) a forgdcs nélkiilé megmunkdlas ~ai: kalapacsok, fogdk, sajtold~ok, hajlité- és hazé~ok stb. szerszamélezé gép : kdszériigép, amelyen egy- és tébb

élG szerszimokat (pl. esztergakések, mardék) az eldirt és méretek pontos megtartasaval, szabatosan

szogek

(precizen) lehet haszndlatra szerszamgépek : mindazok

kész allapotra készériilni. a munkagépek, amelyek

szilard v. képlékeny szerkezeti anyagokat (fém, fa, mutianyagok stb.) mechanikai energia felhaszndldsdval alakitanak. Az altaluk megvaldésitott mozgdsok és eréhatasok, a megmunkalt anyag, de leginkabb a megmunkélas jellege alapjan csoportosithaték. Lehetnek forgdcso-

ldssal;

eszterga,

ultraszonikus

leppold,

furd),

tiikrésit6

gyalu,

vés6,

ttregelé,

furd

mard,

(elektrolitikus

(szikraforgacsold, készériilé,

polirozd)

csiszold,

stb.,

vala-

mint forgdcs nélkiil hidegen (vagd, darabolé, leszabd, mélyhuzo, fémnyomé, huzal- és profilhuizd, hidegfolyatd, hideghengerlé stb.) v. melegen (kovacsolé, meleghengerlé, sajtolé stb.) alakité gépek. A mozgasok megvalési-

tasdnak minéségi fokozatai szerint lehetnek: 1. egyetemes (univerzadlis, sokrétti feladatot elvégzé gépek), 2. részben automatizalt egyetemes gépek (pl. a gépen csak az adagolas v. mérés vy. befogas stb. automatizalt), 3. célgépek (meghatarozott darab elkészitésére épitett gép), 4. fél és teljes automatak (adagolds v. betdltés utan énmtikédéen megmunkald), 5. automatikusan mtikédé és valtoztathatd célu célgépek (aggregdtok, automata gépsorok és gépcsoportok), melyeknek az épitészekrény elve szerint varidlhaték az egységei. A gépek meghajtdsa jelenleg altalaban egyedi elektromotorrél térténik (legtobbszér haromfazisi aszinkron v. egyendramt mellék-

szerszamkészité

dramkéri

motorrél),

szemben

{altalaban

gézgéprél

v.

hajtdssal. —

a régi kézponti

robbanomotorrél)

hajtdst

kézlémtives

Bar ~et mar igen régen alkalmaznak (pl.a

vizierével hajtott kovdcsolégépeket, Leonardo da Vinci menetvag6 esztergajat v. a régi keletti faesztergdkat), a~ kialakulasa tulnyomé részben a 19. sz. masodik felére esik. Ebben az idészakban a forgdcsolégépek mind minéségi, mind mennyiségi fejl6désben elérték és jéval tulszarnyalték a forgacs nélkiil megmunkdlé gépeket. (Ez az oka annak, hogy ~en gyakran csak forgdcsolé és ezek kéziil is csak fémforgdcsol6 gépeket értenek.) A forgacs nélkiili hidegalakité ~ az utdbbi évtizedekben értek el jelentés fejlédést, a tomeggyartasban haszndlatuk egyre gazdasagosabbnak és elényésebbnek bizonyul. A ~ mai fejlédési iranyara az automatizdlas jellemzd. A hadi-, de féképpen az autdipar nagyardnyu fejlédése kévetkeztében, amelyben a témeggyartds uralkodik, megjelentek és napjainkban is rohamosan fejléddnek a ~ automatizalasanak elemei, és kialakul

az

automatdk

széles

sora.

Az automatizalas célja az emberi energia és figyelom kimélése, a gyartdsi idék és kéltségek esdkkentése, a gyartas folyamatossé tétele, a korszerti technoldgia megvalésitasa. A fejlédés a lehetéségeket figyelombe véve két irdnyban halad: az egyik iranyzat a munkafolyamat egyes szakaszainak automatizdla4sa, a mdsilk a teljes automatizdlas, amelyre a tomeggyaértdsban nyilik nagy lehetéség. A legfébb szerszamgépgyartd orszagok: az USA, az SZU, az NSZK, Nagy-Britannia, Franciao., az NDK ; a~ exportj4ban vezeté helyen All az NSZK, az USA, Svdjc. — Mo.-on a felszabadulas eldtt

~et a Bp. és kérnyékére koncentrélt kis kapacitaésu, kis hozamut, viszonylag fejletlen ipar gydrtotta. Ma sokféle szerszamgépet gyartunk, nagy szamban és j6 mindéségben, jelentés mennyiségben exportra is. A hazai szerszimgépgyartas féképpen a meglevéd tipusok tédkéletesitésére torekszik, de tervezik Uj tipusok (pl. magyar revolverautomata) kialakitasét is. A magyar gépipar legjelentésebb szerszdmgépgyartd vallalatai: Csepel Szerszdmgépgyaér, Furégépgydr, Esztergomi

Szerszamgépgyar, Bp.-i Szerszamgépgydér, Kébanyai Szerszamgépgyar, Fémaru- és Szerszamgépgyar, Gyéri Célgépgyar stb. — A KGST-orszdagok 1960-ban 275 000 forgacsol6

tottak,

megmunkalasra

ebbél

33 000-et

szolgalé szerszamgépet

150 000-et

Csehszlovakia,

az

SZU,

14 000-et

41 000-et

az

gyar-

NDK,

Mo.

szerszamkészité : szakképzett v. betanitott vasipari munkas ; munkakore: vas és acé] tomegcikkek gyartaséhoz alkatrészek (pl. kules, lakatnyelv, dramutatéd stb.) és miianyag tomegcikkek gyartasahoz matrica (negativ forma) készitése. A ~ képesitést ipari tanuldként 3 év, érettségi végzettséggel 2 év kitdltésével lehet megszerezni. Kisiparos lehet tobb (2—3) évi gyakorlattal az a-~, aki mestervizsgat tesz és iparengedélyt valt. szertorna : —torna

szérum : 1. > olidanyag. — 2. a vérplazmaval lényegében azonos ésszetételi, az alvadt vérbdl kisajtolédé,

vilagossdérga

szint,

atlatszd,

fibrinogénmentes

folvadék. (> még vér, > véralvadds) szérumbetegség : rendszerint lovakban termelt ellenanyagok, ill. gydégysavék ismételt befecskendezését kévetéen

a

beoltott

szerves tragya

221

szervezetben

kialakuld,

allergias

eredetti (—allergia) kérkép. A lovak vérsavdéjaban jelenlevé diftéria v. tetanusz elleni véd6 v. gydgyitd ellenanyagok beoltdésa utan az emberi szervezet tulérzékennyé valik a léfehérjékre. Ha masodik alkalommal ugyancsak lovakban termelt gyégysavot fecskendeznek be ugyanabba az egyénbe, stilyos tulérzékenységi, anafilaxids tiinet, az tn. ~ v. szérumsokk fejlédik ki (olykor ez az elsé oltds alkalmaval is kialakulhat). Megelézése céljabdl tobb Allatfajban termelnek gydégysavokat, az oltaskor nagy elévigydzatossaggal jarnak el, esetleg a szérum befecskendezése elétt a szervezetet megfoleléen eldké-

szitik (deszenzibilizaljak). szery, organum (gér.—lat.): a soksejtt szervezet tobbféle szévetbél felépitett Gnallé egysége ; jellegzetes alaku

és a szervezet miikédésével dsszefiiggésben meghatarozott feladatokat lat el (pl. mozgas-, kivalasztd-, érzékstb. ~ek). Ha hasonlé szerkezetti és fejl6déstani eredett ~ek Osszehangoltan egy iranyi mikddést fejtenek ki, ~rendszert alkotnak (pl. idegrendszer, véredényrendszer). Az

azonos

mtikédési,

de

kilénb6z6

eredettii

szervek

dsszessége a ~késziilék (pl. emészté~-késziilék). Szervanszky Endre (1911— ): zeneszerzé; szeres

Kossuth-dijas,

Erkel-dijas.

A

Nemzeti

két-

Zenede,

majd a Zenemiivészeti Féiskola tanara. A Bartdkot és Kodalyt kévet6 zeneszerzégeneracid egyik kiemelked6 tagja. Miiveit vilagos formdlas, a népzene uralkod6é szerepe és dallambéség jellemzi. Ujabb alkotdsai a tizenkét hangi zenei stilust képviselik. Zenekari mtveket (Szerendd,

vonoszenekarra,

Klarinétszerendd,

Fuvola-

verseny, Concerto Jézsef Attila emlékére, Rapseddia, Hat zenekari darab stb.), kamarazenét (vondsnégyesek, fuvésétésék stb.), kérusmtiveket (Népdalszvit, Petdfi-

kérusok,

Honvédkantdta

stb.),

Petofi, Toth

Arpad

és

Juhasz Gyula verseire dalokat stb. irt. szerves hékézl6: a vegyiparban gyakorta sziikséges nagy hdmérsékletet igénylé eljarasokban kd6zvetlen alatizelés, ill. fiistgazzal torténd melegités mellett ujabban kozvetett

melegitésre

is haszndlatos

szerves

vegyli-

let. A legfébb ~ a Dowtherm v. Diphyl: difenil és difeniloxid eutektikus elegye. Elénye a még aranylag nagy hémérsékleten is kis g6znyomas (pl. a Diphyl forrpontja 11 at nyomason 400 C°). szerves kémia, organikus kémia: a kémianak az a része, amely

a > szerves

vegyiiletek eldallitasaval,

szerke-

zetének felderitésével, tulajdonsdgaival és felhasznadlasaval foglalkozik. — A kémia egyik legfiatalabb aga. Kialakulasa a 19. sz. elsé felére esik. A ~ elnevezést els6ként J. J. Berzelius hasznalta 1806-ban megjelent monografidjaban. Onallé fejlé6désnek akkor indult, amikor F. Wéhlernek elészoér sikeriilt szintetikusan eldallitania olyan anyagokat, amelyeket addig kizardlag névényi v. dllati szervezetbél ismertek (1824, 1828). Tovabbi fejlddését lényegesen meggyorsitotta a kapitalizmus_ kibontakozdsa. Elsésorban a szinezék- és gydgyszeripar siirgette az Uj eredményeket. Az uj vegyiiletek eldallitasa elengedhetetlenné tette e vegyiiletek szerkezetének megismerését. A -~i szerkezetelmélet kialakitésdéban dénté

szerepe

volt

A.

Kekulének,

A. S. Cowpernak

és

A.M. Builerovnak. Tovabbi fejlédést jelentett a szénatom és a szénvegyiiletek elektronelmélete, majd szerkezetiik kvantumkémiai

értelmezése.

A 20. sz.-ban

uj eljarasok

szilettek az anyagok elkiilénitésére és szétvalasztasdra (kromatografia, ultraibolya és infrav6rés spektrografia stb.). E modern eszk6z6k lehetévé tették a legbonyolultabb szerves vegyiiletek szerkezetének felderitését és szintézisiiket. A radioaktiv és nehéz izotépok alkalmazasa uj, még szélesebb lehetéségeket nyitott az elméleti ~i kutatasban. A 20.-sz.-ban emellett rohamosan kibonta-

kozott a kéolajra, féldgazra és ipari gazokra éptlt modern ~1 Ipar. —

Mo.-on a ~

fejlédése hosszt ideig elmaradt

a nemzetkézi fejlédés mdgétt. Csak a 20. sz. elején létesiilt az elsé6 gyégyszergyar (Richter Gedeon Vegyészeti Gyar, ma Kébanyai Gydégyszerarugyar). A két vilaghabora k6ézétt teremtették meg 6naélld ~i iskoldjukat Zemplén Géza (1883—1956) és Zechmeister Laszlé (1889 =

);

Mauthner —

nehéz

). —

Irod.

Sz. k. 1960;

szerves bet

k6ériilmények

Nandor

(1879—1944) Zemplén

Bruckner

k6zott

és

G.: Sz. k. 1952;

Gy.: Sz. k. 1—2.

talajok, huwmusztalajok : 6%

tartalmazé

homok-,

is Ujat alkottak

Pacsu

v.

10%-nal

Jend

(1891

Fodor

G.:

k6t. 1961.

humusznal

téb-

nagyobb humusz-

tartalmt agyagtalaj. 25% szervesanyag-tartalom alatt kotunak, e fdlétt tézegnek nevezik. Néha a > rendzinatalajok humusztartalma

is a kiiszébérték folott van.

szerves tragya: ndvényi és allati eredett szerves anyagokat tartalmazé tragya; teljes értéki tragyénak is nevezik. A talajban bioldgiai és kémiai folyamatok k6vetkezményeként elbomlik, mikézben az oldhatatlan szerves anyagok oldhatékka, a névények szdmara fel-

vehet6kké alakulnak at, gazdagitva a talaj tapanyagkészletét. A ~nak nagy jelentésége van a talaj szerkezetének, fizikai tulajdonsagainak fonntartasaban, kénnyiti mitvelhetéségét, viz- és loevegdé-ellatottsagat, energiaforrast nyujt a novények szamara fontos talaj-éldlényeknek, elbomolva pedig felvehet6 tapanyagot biztosit a novények szamara. Az dllati termékeket tartalmazé ~ serkenté anyagai kedvezéen hatnak a névényekre. A ~kat mitragyakkal szoktak kiegésziteni. A legfontosabb ~

az — istdllotragya,

a +fekalia,

a

> zdldtragya

és

a —komposzt, kisebb jelentéségti a vértrégya 68 egyéb mezégazdasagi, ill. ipari szerves hulladék. — Mo.-on az istallotragya felhasznaélasa évi 20—22 millio t kériil van, egy kh szantdéra mintegy 19—20 q jut. szerves tiveg: atlatszd mtianyag szilikat alapu iiveg potlasara. Elsésorban a metakrilsavas metilészter polimerje (— plexiiiveg) alkalmazhaté erre a célra. szerves vegyiiletek, organikus vegyiiletek : a szén vegyiletei néhany egyszerti szénvegyiilet (karbidok, szénmonowid, széndiomid, szénsav, karbondtok, cidnhidrogén és sdi stb.) kivételével. Leggyakrabban esak négy elemb6l allnak: szénbél, hidrogénbél, oxigénbél és nitrogénbél. A szénvegyiiletek kilénvadlasztasdt a tdbbi, un. szervetlen vegyiiletektél f6képpen harom tény indokolja : l. a szénvegyiiletek nagy szdma (ez a dénté ok), 2. nagyobb érzékenységiik a hére, 3. reakcidik hosszabb idé alatt 6s nem pillanatszertien torténéd lefolyaésa. A jelenleg ismert ~

szerzédés

222

szerves tiveg

sz4ma meghaladja a 650 000-et ; ezek nagy

szervezett piac: a szocialista gazdasagban, ill. a szocializmus épitése idején a szocialista kereskedelem Altal az Allami tervek

keretében,

kon megteremtett

szilard

v. keveset

valtozdé

ara-

kindlat. Ez biztositja a lakossag ella-

tasdnak zémét ; a forgalom jelentés része itt bonyolédik

le. (+ még prac)

szervezbdés, organizdcié : (biol) az 616 szervezeb egyes széveteinek és szerveinek kialakulasa az embriogenezis v. az egyedfejléddés folyaman. szervfejlédés, organogénia : az allatok embriondlis fejl6désének az a szakasza, melyben a szervek kezdeményeibél bizonyos sejtcsoportok (szervtelepek) alakulnak ki. Ezt a fejlédést az adott csirarészek kornyezetébol eredé, un. indukciés hatasok inditj4k meg. szervomechanizmus automatikdban

alkalmazott

szabalyozérendszerek egyik igen gyakran hasznalt csoportja, amelyeknél valamely mozgast szabalyoz6 vezérléjelet egy masik berendezés egyidejtii mérési eredményei szolgdltatjak (an. kéveté szabdélyozads). Pl. ~ok az automatikus radarkéveté berendezések, amelyek a reptilégépet kévetik és réla adatokat szolgaltatnak. A szabalyozott jela radar elmozduldsa, amelyet a repildgép helyzete hataroz meg. Szervorendszer a masoldmardégép is, amelynek helyzetét a mintadarabon végzett meérés szolgaltatja stb. A-~ok elmélete a II. vilaghabort alatt fejlddott ki, eleinte kizarédlag katonai célokra alkalmaztaék. Egyes szerzék nem egészen szakszerten

része mesterséges termék. A vegyiiletek nagy szamat az okozza, hogy a szénatomoka t6bbi atomoktél eltéréen, hosszu laneokat képesek alkotni. E lancok el is 4gazhatnak 6s gytrtiket is alkothatnak. Az 616 szervezeteket felépit6 csaknem valamennyi vegyiilet a ~ k6zé tartozik. Az elnevezés még abbol az idébél (1806) ered, amikor azt hitték, hogy az 616 szervezetben eléforduld vegyiiletek eldéallitasdhoz kiilén életeré (vis vitalis) sziikséges.

nak és a bardétoknak dsszefoglalé neve. Atvitt értelemben ~nek szokas nevezni a keresztény ~hez hasonlé életmodot folytat6é mohamedan —derviseket 6s a buddhista

Az 1830 kériili években sikeriilt bebizonyitani, hogy életer6 nélkiil, laboratériumban is elé lehet Allitani addig csak é16 szervezetben talalt anyagokat élettelen (szervetlen) vegyiiletekbél. (—még szerves kémia)

—+ lémdkat. (+még novicidtus) szerzetesrendek ; a — szerzetesség intézményének kiilénb6z6 formait megvaldsitéd kézésségek. Kialakulasuk a 4—5. sz.-ban kezdédétt, amikor a maganosan é16 > remeték kolostorokat alakitva szigorti szabdlyzattal (reguld-

szervetlen kémia, anorganikus kémia: a kémidnak az az aga, amely a kémiai elemek és vegyiiletek tulajdonsagait, eldaéllittsuk méddjét és felhaszndldsukat targyalja a —szerves vegytiletek kivételével. Az idetartozé vegyiiletek szima jéval kisebb, mint a szer-

val) rendelkezé kézésségeket alkottak. Mig a gérég keleti egyhazban a szerzetesek a >lavrdk lazabb szervezeteiben egyesiltek, a kat. egyhdz a ~et hivatalos egyhazi intézménnyé tevé chalcedoni zsinaton (451) a piispok6k joghatésaga ald helyezte. Vannak azonban kézvetleniil a Szentszék ala tartoz6 un. kivdltsdgos ~ is, melyek sajat

ves

vegylleteké;

lényegében

kb.

egybeesik

40000.

a kémia

Térténete

egészének

a

19.

sz.-ig

térténetével ;

gyors fejlédése a 19. sz. elejére esik, amikor kiilénvalt a szerves kémidtdol. Legjelentésebb allomaésa a periddusos rendszer felallitasa D. J. Mengyelejev altal (1869). A periddusos rendszerben eredetileg tébb elem helye tiresen maradt, ezeket késébb sorra mind megtalaltak a Féldén, sot olyan uj elemeket is sikeriilt magreakciékkal eléallitani, amelyek féldi koriilmények kézétt csak mesterségesen hozhatédk létre (—transzurdnok). Jelenleg 103 kémiai elem ismert. — Irod. Lengyel—Proszt—Szarvas :

Altalanos és sz. k. 1954; k6t.

1956—58;

Szekeres

Na&ray Szabé J.: Sz. k. 1—3.

L.: Sz. k. 1961.

szervetlen tragyak : — miitrdgydk szervezet, organizmus (gor. ’eszk6z’ szdbdl>: 6nalld élettevékenységet folytatéd, sajat magédhoz hasonlékat létrehozé biolégiai egyed.

szervezetlen piac : — szabadpiac szervezett kapitalizmus : fdleg egyes revizionistaék Altal kifejtett helytelen elmélet, amely szerint az > imperializmus koraban a toékésallam (v. egy esetleg kialakulé, mindent feldlel6 monopélium) képes ésszertien megszervezni a termelést, 6sszhangba hozni a piaci sziikségletekkel, ezaltal

kikiiszébélni

a t6kés

anarchidt,

a valsdgokat,

a

munkanélkiliséget stb. Kiilénésképpen a jobboldali szocialdemokratak (Hilferding stb.) hasznaltdék fel fegyverként ezt az antimarxista elméletet az 1920-as évektél kezdve a kapitalizmus megdontésének forradalmi kévetelése ellen. (+ még népi kapitalizmus)

minden

szabalyozo-,

ill.

vezérlédrendszert

~nak

nevez-

nek. — Irod. Chestnut—Mayer: Szervomechanizmusok és szabalyozérendszerek tervezése. 1959. szervomotor ; — bojtarmotor

szerzetesek ; a — szerzetesrendek tagjainak, az apdcdk-

hierarchiaval rendelkeznek. A papi ~ tagjai (legaldbbis zomukben) felszentelt papok, a laikus~ tagjainak tébbsége nincs pappa szentelve. Mo.-on jelenleg a bencés, ferences, piarista rend és a szegény iskolanévérek rendje mukédik). (+még kolostor) szerzetesség: a kat. és a gorég keleti egyhazban létesitett intézmény, melynek tagjai fogadalmat tesznek a szegénység, tisztasig (sztizesség) és engedelmesség utjan a valldsos értelemben vett tdkéletességre vald térekvésre. Szamos szerzetesrend e hdérom fogadalom mellé még egy negyediket is csatol (a karthauziak pl. a némasagot, a kegyesrend a tanitdst, az irgalmasrend a gydgyitast, a jezswitdk a papdnak vald feltétlen engedel-

mességet stb). (+ még kolostor) szerzédés ; két v. tobb személy

megdllapodasa elséSsorban vagyoni természetfi jogok és kételezettségek létesitésérél, mddositasdrél v. megsziintetésérél. Az aruviszony legjellegzetesebb jogi kifejezédése, minden olyan allamilag szervezett tarsadalomban létezik, amelyben arucsere van. Szocialista viszonyok kézétt a népgazdasag tervszerti irdnyitasdnak és fejlesztésének is

eszkéze,

mert

az

allam

a

tervgazddlkoddsba

bevont

gazdasagi egységek (vallalatok, szévetkezetek) kézdtt az egylttmukédést altalaban ugy biztositja, hogy ezek a népgazdasdagi tervbdél folyéd kételezettségeik teljesitése érdekében kételesek a jévahagyott terv alapjan ~eket

k6tmi. Az ilyen ~eket hivjadk terv~ecknek. A ~ a felok akaraténak kélesénés és egybehangzé kifejezésével jén

Szerz6déses

létre.

Egyes

Oman

~ek

223 csak

frasban) érvényesek.

meghatdrozott

Az akaratkifejezés

formaban

(pl.

rendszerint nem-

csak személyesen, hanem képviselé (pl. meghatalmazott) utjan is torténhet. Tartalmat a felek a térvény korlatai

k6z6tt szabadon Allapitj4k meg. Ndlunk semmis az olyan ~, amely jogszabdlyba, nyilvanvaléan a dolgozé nép érdekeibe v. a szocialista egyiittélés kdévetelményeibe alatt

itkézik, j6tt

létre.

zsarol4s

v.

fizikai

Megtaémadhaté

az

kényszer a

~

is,

hatdsa amelyet

fenyegetés, tévedés v. megtévesztés hatdsa alatt kétottek. A szerzédés érvénye megsztinik teljesitéssel, k6z6s megegyezéssel, egyes esetekben egyoldalu eldllassal v. felmondassal. (+ még munkaszerzddés, + nemzethozi szerz6dés) — Irod. Gyorgy E.: A szerzédések jogi szabalyozas4nak atalakulésa a népi demokrdcidban. 1958. Szerzédéses Oman, arab Oman al-Mutaszalih, Szerz6déses Allamok,

régebben

Kaldézpart, angolul Pirate Coast,

Trucial Oman, Trucial Coast: 7 dsszekapesolt sejkség angol fennhatdésag alatt az Arab-félszigeten, 2 Perzsa-dbél mentén. Kb. 83 000 km?, nagy része sivatag, hegyvidék. L: 86000 (1960), részben nomad. Hivatalos nyelv az arab. Székh.-e Dibai (lu: 40 000). Vitds ter. ~ és Szatd-Arabia kéz6tt a semleges Buraimi odzis. — Elmaradott mezégazdasagi orszag. Ontédzéses fdldmtivelés. Datolya-, narancs-, citrom-, sz6lé- és dohanytermesztés. Tevetenyésztés, halaszat, gyéngyhalaszat. A Perzsa-dbdlben a tengerben kéolajkitermelés (British Petroleum Co.). Jelentésebb kiilkereskedelmi forgalmat Indidval, Adennel

és Nagy-Britannidval bonyolit le. szerz6déses termeltetés : szocialista gazdasdgban, ill. a kapitalizmusbél a szocializmusba valéd Aatmenet idején a varos és a falu kézétti szervezett druforgalom egyik f6 formaja; a mezégazdasdgi termények, az Allatok és allati termékek éllami beszerzésének egyik f6 eszkéze. Az allami és szévetkezeti felvasdarld szervekkel a termeld (sz6vetkezet, egyénileg gazdalkod6 paraszt) szerzédésben rogziti a gazdasagi év elején a~ utjan atadanddé termékek mennyiségét, minédségét, a termékek termelését biztosité legfontosabb intézkedéseket, a szallitas hatdridejét és helyét, a dijazds nagysagat, a szerzdd6 felek felelésségét stb. Erésiti a falu és a varos kézétti gazdasagi kapesolatot, amennyiben a szocialista dllam szimara meghatarozott mennyiségi mezdgazdasagi terméket, a termelé szamara pedig az ismeretlen piac és bizonytalan Arak helyett elére ismert vevét és szilard drakat biztosit. (+ még felvdsdrlds) — Irod. Nigriny E.: A termelési szerzddésekbél eredé jogvitak. 1961. szerzoi jog : azoknak a jogszabdlyoknak az ésszessége, amelyek az irodalmi, tudomanyos v. mivészeti alkotasok

(mtivek) létrehozdsdval és felhasznaldsdval kapesolatos jogviszonyokat rendezik. A szerzének v. jogutdédjanak

biztositja

—

meghatarozott

ideig

—

a kizardlagos

rendelkezés jogdt, megvédve a mitivet illetéktelen forgalomba helyezés és utanképzés ellen. A szerzé kizardlagosan jogosult mtive k6zzétételére, tobb példdanyban valé eléallitasara, forgalomba hozasara. A ndlunk hatalyban levé ~

részletesen

szabalyozza

a szerz6i

alkotasok

egyes fajait: az irdi mtiveket, a zenemtveket, a képzémivészet ésiparmiivészet alkotasait, a sz6vegképeket, tervrajzokat, 4abrakat és plasztikai mtiveket, afényképészeti és mozgofényképészeti

mtiveket,

a

tancmtivészeti

alkota-

sokat, valamint az tin. mdsodlagos mtveket (pl. atdolgozasok, forditasok), feltéve, hogy ezek 6nmagukban is védelemre igényt tartd alkotasoknak mundédsithetdk. A technika fejlédése az utolsé néhany évtizedben egész sor, korAbban nem ismert kozlési lehotdéséget (radid, televizié stb.) hozott létre ; a ~ rendszerint az e korbe es6 miivek alkotéit is megilleti. A magyar jog szerint a ~ védelme nem fiigg semmifélo alaki feltételtél (bejelentés, nyilvantartadsba vétel stb.), a szerzdi jogi védelemre valé igény a mti létrehozdsaval keletkezik. A szerzét mtivé-

szeszgyartas vagyoni jellegi jog az alkotds kézzétételének és forgalomba helyezésének joga. Az utdbbi jogokat a szerzé szerzodéssel masra is atruhazhatja. A szerzé részére a mutire vonatkozéan kizardlagos jogot biztosit, azonban a mar megjelent mi egyes részeinek hii idézése v. hirlapi cikkek atvétele mas hirlapba megengedett a forrds és a szerz6 vilagos megnevezésével. A ~ védelme nalunk altalanos szabdlyként a szerzé egész életére és haldla utan 50 évre terjed. A védelmi iddt egyes esetekben a jogszabaly ettél eltéréden révidebb idében Aallapithatja meg. Hz idé szerint a fényképészeti muivek oltalmi ideje pl. 15 esztendé. A szerzét megillet6 kizardlagos jogok barmelyikének megsértése szerz6i jogbitorlast jelent, aminek polgari jogi és bintetéjogi szankciédja van. A szerz6 kérheti a birésdgtdl a jogsértés megtérténtének birdi megallapitasat, az abbahagyasra és eltiltasra vald

k6telezést, a megelézé allapot helyreallitasat és vagyont karanak megtéritését. Aki a ~ot szandékosan v. gondatlansagb6dl bitorolja, bintettet kévet el és pénzbiintetéssel

biintetend6. — konyve. 1959.

Irod. Palagyi R.:

A magyar sz. j. zseb-

szesz: — ctilalkohol, + szeszgydrtas

szeszes erjedés : —-alkoholos erjedés szeszes italok: alkoholtartalmu élvezeti szerek. Mértékletesen fogyasztva élénkité hatasuak, javitjak a kézérzetet és elésegitik az emésztést. kilénb6zé

; legtébb alkohol a

Alkoholtartalmul

+ pdlinkdban

és a > liké-

rékben van. Nalunk fogyasztott fontosabb ~: -—~bor, gytimélesborok (— gytimiélcskészitmények) , + sér, + pezsgo, pdlinka, likérik, +rum. Az tn. kombindlt ~ tobbféle szeszes italbdél (likér, pdlinka, csemegebor, pozsgd) cukor, esetleg tojds, friss v. tartésitott gyiiméles hozzaadaésdval késziilnek. Legismertebbek a > cocktail, a — bolé és a > grog.

szeszgyartas : > etilalkohol eléallitasa — alkoholos erjedés utjan kézvetleniil erjesztheté cukrot, ill. ilyenné kénnyen lebomldé ésszetett cukrot v. olyan szénhidratokat tartalmaz6 nyersanyagokbol, amelyekbél bioldgiai v. kémiai médszerrel erjesztheté cukor allithaté elé. Elesztéve) k6zvetleniil szesszé erjesztheté cukorra lebonthatd désszetett cukrot tartalmaz a cukorrépa és a melasz; keményitétartalmu erjesztheté nyersanyagok a burgonya, tengeri és egyéb gabonafélék, celluldztartalmut erjeszthet6 nyersanyagok a fa, szalma, maghéj stb. A cellulézgyartasban nagy mennyiségben keletkezé szulfit-lug erjeszthetd cukortartalma kévetkeztében ugyancsak felhasznalhatd ~ra. Ujabban sok szintetikus etilalkoholt gyartanak etilénbél és acetilénbél is. Nalunk elsésorban — melaszbol, tovabba& burgonyabél és tengeribél allitanak elé szeszt. A melasz eldkészitése az erjesztéshez a kévetkezé lépésekbél all: higitas, részben csirdtlanitas, a sziikséges pyH-érték bedllitdsa és az éleszt6é tapléldsdhoz szitikséges s6k kiegészitése. Feldolgoz4sa az tn. hozzafolyatasos erjosztéssel toérténik. Eleinte az erjesztédkadba csak a megfeleléen felhigitott melasz kisebb részét tdltik be, ezt

megfelelé élesztétenyészettel beoltj4k, majd az erjedés elérehaladdsdaval fokozatosan adagoljak a melasz tobbi részét. A kierjedt cefréb6l a keletkezett szeszt ,,f6zéssel”” nyerik ki (innen a régi szeszfdzde elnevezés). A burgonya~ban a burgonyaban levé keményité cukrositasahoz a —maldta enzimjoit (diasztdz) hasznaljak fel. A gyartas menete : mosds, gézdlés, cefrézés, erjesztés és leparlas. A gézélésre azért van sziikség, hogy a keményité elesirizesedjen és benséségesebben keveredhessen el az enzimekkel. A cefrézés célja az elcesirizesitett és részben feloldott keményité teljes feloldasa és cukrositasa. A cukrositdst nagy diasztaztartalmt szeszmalataval végzik. Utana a cefrét higitj4k, majd laboratériumi élesztdé szintenyészettel beoltjak. Az erjedés befejezése utan a szeszt

természetiit

a kierjedt cefréb6l desztillélj4k. Lényegében hasonlé médon toérténik a tengeri-~ is. — A kilénb6z6 nyersanyagokbél kapott kierjedt cefre legfeljebb 10—20%

jogok 63 vagyoni jogok illetik meg. Szomélyiségi természetti joga pl., hogy nevét a mtivén feltiintessék, hogy miivét engedélye nélkiil nem valtoztathatjak meg stb.;

nyersszeszt még finomitani kell. Ennek célja egyrészt az alkoholtartalom névelése, masrészt a szennyezo anyagok

vel kapcsolatban személyiségi (nem vagyoni)

szeszt

tartalmaz;

a beléle

egyszeri

desztillalassal

nyert

eltavolitasa. b6l

A legegyszertibb

a nyersszeszt

kinyerik,

késziilék, amellyel a cofréaz

un.

kistist,

ezt

ma

mar

mindenhol kiszoritottak az oszlopos desztillalé berendezések. A korszerti, folytonos mtikdédésti szeszleparl6k egy cefreféz6 és egy rektifikalé oszlopbol allnak. A cefrefézé oszlop végzi a cefre szesztelenitését ugy, hogy az oszlop als6 részén eltdvozd szesemoslék teljesen szeszmentes legyen. A szeszes parak a cofreoszlopboél a rektifikald oszlopba jutnak, ahol feldisulnak. Hazai viszonylatban nyersszeszt csak a mezdégazdasagi szeszgyarak termelnek, az ipari szeszgyarak a cefrét kdzvetleniil £6z6-finomité

késziilékkel

dolgozzak

fel.

Végtermék

a

95,5—96,3%

tisztasagu finomszesz. Vizmentes alkoholt vizelvondé anyagokkal v. benzol-szesz-viz elegy desztillacidjaval lehet eldallitani. — Mo.-on 1960-ban dsszesen 325 499 hl szeszt gyartottak. Ebb6l: 6546 hl mezégazdasagi nyersszesz,

szfalerit

224

szeszton

238 463 hl finomitott szesz, 46 532 hl viztelenitett

szesz és 31 958 hl denaturalt

(azaz emberi fogyasztasra

fehérgardista csapatok szalltak meg ; 1920-ban szabadult fel. A Nagy Honvédé Habort idején stlyos harcok szintere volt. 250 napig tarté (1941. okt.-t6l 1942. jul.-ig) védelmi harcok soran ~ hés védéinek ellendllasin megtort a német fasiszta hadvezetés hdérom nagyszabasi tamaddasa. A szovjet csapatok ~t 1942. jal. 3-4n adtdk fel. A vaéros német megszallas ala keriilt; 1944 tavaszan szabadult fel. szevenal : altatdszerként hasznalt — barbitursav-szarmazék. Az epilepszia j6 gyégyszere. Nagyobb mennyiségben haldlt okoz. Kisebb hatéanyagtartalmu valtozata, a szevenaletta nyugtatd szer. Szevercov, Alekszej Nyikolajevics (1866—1936) : szovjet bioldgus, embriolégus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Munkdiban féként az evoliciés morfolégia, valamint az evoliciés folyamat kérdéseivel foglalkozott. A filogenetikai valtozasok egyediili okanak a k6rnyezet valtozasait

tartotta.

alkalmatlanna tett) szesz. szeszton ; a vizben levé élettelen szerves anyagok (abioszeszton) és élélények (bioszeszton) dsszessége.

Szeverouralszk : Petropavlovszk telepiilésbél 1944-ben alakult ij varos az OSZSZSZK-ban (SZU), a Kozéps6Uralban, a Szverdlovszk ter.-en, Szerovtd] ENy-ra.

Széth: eredetileg a sivatag, a forrdésag, @ vihar és a természeti csapasok istene és — Horusz mellett a faradk véddistene az egyiptomi mitologidban. A mitosz szerint — Ozirise batyja volt, akit meggyilkolt ; ezért késébb a gonosz megtestesitéjének és az idegenek, az ellenség véddéistenének tekintették. A gérég6k + Tuiphdénna azonositottak.

L: 24300 (1959). Kérnyékén nagy bauxit-, vasére- és készénbanyék. Aluminiumkohaszat, acélmt, faipar. szext (lat. *hatodik’), hatod: > hangkéz, mely hat szomszédos térzshang (ill. ezek

tett ~

szétsugarzas: (fiz) a parkeltés forditott folyamata, amely egy részecske — antirészecske par talalkozdsakor jon létre. Pl. egy elektron és egy pozitron talalkozasakor elektromagneses sugarzas keletkezik. A~ folyamatara is érvényes a toltés, a tomeg és az energia megmaradasanak térvénye. — A modern — fizikai idealizmus képviseldi a ~t ugy értelmezik, hogy folyamataban az anyag nem-anyagga alakul at; az ellentétes folyamatot, a parképzédést pedig ugy, hogy akkor a nem-anyagbélanyag jon létre. Mindezzel azt akarjak bizonyitani, hogy az anyag nem 6rék, hanem

elpusztithatdé és teremtheté.

Gondolat-

menetiik hibaja, hogy a részecskét, ill. a nyugalmi tomeggel rendelkezé részecskét azonositjak az anyaggal. Valojaban a nyugalmi témeggel nem rendelkezé sugarzd energia is anyagi megnyilvanulas. Mind a ~, mind a parképzédés soran anyagi megnyilvanuldsok egymasba alakulasa megy végbe. Ennek bizonyitéka, hogy e folyamatokra is érvényesek a megmaradasi torvények. Szevan, Gékcsa: td az SZU-ban (Ormény SZSZK), az Ormény-fennsikon, 1914 m magassdgban, tektonikus drokban. 1416 km?, 99 m mély. A ~ba 28 foly6é torkollik, a td vizét a Razdan-f. vezeti le (vizierémtvek). A Razdan-f. szabalyozasaval a t6 szintjét 50 m-rel siilylyesztik.

Szevasztopol : kikétév. az Ukran SZSZK-ban

(SZU), a

Krim-félszigeten, a Fekete-tenger partjan. L: 148000 (1959). Moszkvabola Krimbe vezet6 vasitvonal végallomasa, a Krim-félsziget D-i partjan vezet6 nagy forgalmu autout kiinduldohelye. Jelentés idegenforgalom. Hajégyartas és javitas, élelmiszer- és faipar. ASzovjetuniéd Tudomanyos Akadémiajanak bioldgiai allomasa, tengeri obszervatorium. Két

szinhaz

és harom

muzeum.

—

1783-ban, a

Krim-félszigetnek Oroszo.-hoz tortént csatolasa utan kezdték épiteni, jelenlegi nevét 1784-ben kapta. 1804-t6l a fekete-tengeri orosz flotta f6 hadikikétdje. Az 1853—56. évi krimi hadboru egyik jelentés eseménye volt ~ védelme (1854. szept.—1855. aug.). A varos orosz védéi 349 napon at védték

a varost

Franciao.,

Nagy-Britannia,

Toréko.

és Szardinia egyesult hadereje ellen, s ezzel megakadalyoztak behatolasukat a Krim-félszigetre. Az 1905—07. évi polgari demokratikus forradalom idején, 1905. nov.ben ~ban fegyveres matréz- és katonafelkelés zajlott le. 1917. dec.-ben ~ban

(ee

szarmazékai) tavolsagat éri at. A kis ~ a tiszta gags kvintnél félhanggal, a nagy~ egészhanggal nagyobb.

is gyéz6tt a szovjethatalom ; a pol-

garhaboru és intervencid éveiben francia, angol és orosz

ree

és

szext,

kis -szext

Van

bévitett

bovitet!. szext

és sztiki-

is.

szextans : féldrajzi helymeghatdrozdsra szolgalé6 szégméré mtiszer, melyet foként a hajozdsban haszndlnak. Fémbél késziilt, fokos beosztassal elldtott hatodkérivbél, két tiikérbél és egy taves6bél All. Ha a tdvesovon At két fényforras (Nap, esillag és a horizont) képe az egyik tik6ér elforgatasdval fedi egymast, ugy az elforgatas mértékébél a két fényforras kézti latészégre lehet kévetkeztetni. Nappal a Napnak, sztrkiiletben pedig két v. tébb csillagnak a — horizont feletti magassagdét mérik vele. Ebb6l az adatbdél és a — kronométerrel mért észlelési idé6pontbél meghatarozhatd, ill. alkalmas tAbldzatokb6l kiszémithaté a hajohely fold-

rajzi hosszisaga

és szélessége.

szextett : hat hangszerre irt zenemti v. vokalis mtivekben hat énekhang egyiittese (+~még kamarazene).

szexualis hormonok : > nemi hormonok szexudlis neuraszténia megtermékenyitésse] dsszefiiggd jelenségeket is ~nak nevezik.

szexudlpedagégia : a neveléstudoménynak az az aga, amely az ifjtsdg nemi nevelésének kérdéseivel foglalkozik. Problémai: a nemi felvilagositas, a szexualis felelésségérzésre, ésszeri Gnmegtartoztatdisra vald nevelés ; ezek részben

az erkélesi, részben a testi nevelés teriileté-

hez tartoznak. A nemi felvilagositas a sziilék, a pedagogusok,

az iskolaorvos,

ill. a biolédgiaoktatés

igen

nagy

k6riiltekintést, tapintatot igénylé feladata. szezam, indiai szezdm (Sesamum indicum) : a szezamfélék (Pedaliaceae) csaladjdba tartozd, egyéves, lagy szaru olajnovény. Hazdja India, de masutt is termesztik. Magja 47—57%

félig szdradé olajat tartalmaz. A hidegen

préselt olaj kellemes izi, majdnem szagtalan. Szine vilagossarga. Az étolaj- és étolzsirgyartds (margarin) fontos nyersanyaga, de felhasznalja4k a szappangyartasban is. szfalerit (gér.-bél), ZnS : gyémantfényti, gyantasdrga, barna v. fekete szinti, szabdlyos rendszerii asvany. A legfontosabb cinkére. Tébbnyire vasat, kevés mangant

és kadmiumot

is tartalmaz.

A nagyobb

vastartalmi ~

szfenoid

fekete,

ez

225 a

valtozat

a

marmatit.

Féleg

hidrotermalis

eredeti. Hazinkban a Matra hg.-ben, Gyéngyésoroszi ércbanyajaban fejtik. Nagy tdémegben fordul eld lengyelo.-i,

jugoszlaviai

és D-amerikai

érctelérekben.

szfenoid : a gémbfeliiletek gérbiileti sugaranak mechanikus térténd mérésére szolgalé miiszer.

mddszerrel

szfinx, sphinz: emberfejti, oroszlantestti csodalény. Az ékori Egyiptomban a kiralyi hatalom jelképe volt, s a fardék v. (ritkabban) a kirdlynék fejét abrazoltak rajta. A templomokhoz és siremlékekhez vezeté utalk mentén 6rz6kként sz4mos helyen 4allitottak fel ~-sorokat. Leghiresebb a gizehi (El-Giza) hatalmas sziklaba vagott~. Az egyiptomiaktdl a foniciaiak, hettitak, asszirok és gérég6k is Atvették mint mtivészeti motivumot, de az egyiptomi ~ekt6l eltéréen, néstény oroszlannak abrazoltaék néi fejjel és mellekkel, néha sz4rnyakkal. A goérég mitolégiaban Tiiphén lednyaként mint Théba varosdt sanyargatd szorny szerepel, aki minden utast megélt, ha az nem tudta megfejteni talalés kérdését, mig Oidipusz meg nem felelt kérdésére, s akkor elpusztult. Az Ujkorban andi ~ kilénésen a barokk m*tivészetben szerepelt mint diszitéelem. szfinx-szikla : belsé-Azsiai mész- és agyagsivatagokban a szél Altal kialakitott + jardang. Aramvonalas alakja

Szibéria

(Burjét-Mongol ASZSZK), a jakutok (Jakut ASZSZKban) és a mandzsu-tunguz nyelveken beszél6é evenkik és evenek élnek. — Természeti féldrajzilag két nagy tajra oszthaté. Nyugat-~ra és Kelet-~ra. Nyugat-~ legnagyobb részét a Nyugat-szibériai-siksdg siillyedékteriilete foglalja el az Ural, a Kazah-hatsdg,

az Altaj, a

Jenyiszej és az Eszaki-Jeges-tenger kézétt. Kb. 2 millié km?. Féldtanilag egyszerti felépitést, kézép-, harmad- és negyedkori iiledékek boritjdk, enyhén lejt E-felé; esekély (100 m) siillyedés esetén a tenger az egész alfdldet elboritana. Jellegzetessége az drids folyék (Ob, Jenyiszej stb.) aszimmetrikus vélgye, magas jobb, alaesony bal partok. A folyévélgyek szélesek. A rossz lefolyas miatt sok a lap és a mocsar. E-on morénahalmok, hordalékok, D-en loészhatak, parti dtinék teszik egy kissé valtozatossé a térszint. Az Altaj esticsai 4500 m-ig emelkednek ; asvanyi kinesekben gazdag. Kelet-Szibéria a Jenyiszejt6l a Tavol-Kelet vizvalaszt6 hegységeiig és az Eszaki-Jeges-tengert6] a D-i allamhatarig terjedé, Kurdédpa nagysagu tertilet, jérészt hegyvidék. Tajai: az Bszak-szibériai-alfold csaknem az Eszaki-Jeges-tenger szintjében fekszik ; a Kdzép-szibériai-fennstk

6s- és dkori

kézetek-

bél allé tablas vidék ; a Bajkdl-hegység és a Bajkdlontul fennsikokbdél és paérhuzamos vonulatokbdél all. K-felé a Verhojanszki- és Kolima-hegyvidékkel végzédik (Szovjet Tavol-Kelet). — Kontinentadlis éghajlat, kemény téllel. Az H-i félteke hidegpdlusa Ojmjakon kérnyékén (Jakut

ASZSZK) van, ahol —78 C®° hideget is mértek. Az éghajlati tajak évezetesen helyezkednek el. E-on a tél zord, gyakoriak a hdforgetegek. A tavasz révid, legszebb évszak az 6sz. A hétakardé vastagsaga legnagyobb a tajgaévezetben, E- és D-felé csdkken. A csapadék dsszego

h—D

és Ny—K

iranyban

jelentésen eltér (100—500

mm), a magas hegységekben (Altaj, Szajan) 100 mm folétt. A ,,szibériai anticiklon” (DK-~) nagymértékben irdnyitja és befolydsolja az SZU és K-Azsia éghajlatat, még K-Eurdpaban is érezteti hatasdt (téli monszun). — Noévényzete és talaja. B-on tundra, majd dél felé haladva —tajga boritja. D-en és K-en a tajgat az erdés sztyep és sztyep valtja fel. K-~ban a tajga hegyi tajgaba megy at seed esak foltokban, a hegyek k6z6tti medencékben van). E-on allanddéan, D-ebbre részben fagyott a talaj. Uralkod6 talajtipus a sziirke erdei talaj (podzol). — Asvdnyi kincsekben nagyon gazdag teriilet. Az utolsd évtized folyaman a tervszert geoldgiai kutatésok eredményeként a természeti kincsek hatalmas készleteit tartak fel. Oridsi készén- (Kuznyecki- és Irkutszki-medence; Tungusz- és Lena-medence stb.), vasére- (Kuznyeckimedence, Acsinszk), bauxit- (Altaj), arany- (Aldan),

gyémant-

(Jakut

szinesfémérc-,

ASZSZK),

azbeszt-,

csillam-

(Mama,

Aldan),

kdsdtelepek.

GAZDASAGI ELET. Rohamosan fejlédik a nagyipar ;

a szovjethatalom éveiben termelése 1961-ig 187-szeresére emelkedett. Az évenkénti beruhazas az utdbbi eszten-

egyiptomi szfinxre emlékeztet.

dékben

Sziam: —Thaiféld régebbi neve. Szidmi-6b6l: a Dél-kinai-tengernek a Malakka-félsziget 6s a Mekong-delta kézétti sekély része, 84 m mély. sziani incidens: —hsziani incidens

Részesedése az SZU egész ipari termelésében 1960-ban 25% volt, a hétéves terv eldiranyzatai szerint 1965-ben 31% lesz. D-i része mind iparilag, mind mezégazdaségilag egyre jelentésebb tényezé az SZU népgazdasagdban. Két gazdasagi nagykorzete van: Nyugat-~ (kézpontja Novoszibirszk) és Kelet-~ (k6zpontja Irkutszk). — Energiaforrdsai hatalmas jelentéségtek. Kivalé mindségt késze-

szibarita, sybarita: elpuhult, fénytizd sommittevésben é16 ember. A kifejezés az dkori itdliai gérég gyarmatvaros, Sybaris nevéb6él szarmazik, amelynek lakdit féld-

jeik termékenysége és kiterjedt kereskedelmtik olyan pompazé jédmédhoz juttatta, hogy fénytzésiik és elpuhults4guk kézmondasossé4 valt.

Szibéria:

az SZU

Azsiai, az OSZSZSZK-hoz

tartozd

része; az Uraltédl a Csendes-dcedn vizvalasztéjaig, az Eszaki-Jeges-tengertél az Ob és az Aral—Kaszpi viz-

gyijté

vizvdlasztéjdig

és

az

OSZSZSZK

DK-ézsiai

19 200 000 hatérdig terjed. Kb. 10 millié km®. L: (1959), tulnyoméan orosz. ENy-~ népei: a finnugor nyelveken beszélé hantik 6s manysik, tovabba a szamojéd nyelveken beszélé nyenyecek, nganaszanok, szelkupok, a paleoszibériai ketek ; D-~ban térdk nyelveken beszél6 altaji hakaszok, sorok és tuvaiak ; K-~ban a burjatok

15 Uj Magyar Lexikon VI.

az SZU

egész beruhazdsdnak

10%-&t

tette ki.

net banyasznak Donyec-medence

a kuznyecki készénmedencében (a utén az SZU masodik legnagyobb készénmedencéje). Acsinszk kézelében van a vildg legnagyobb barnakészén-telepe (700 km hosszt, 50 m vastagsagot is eléré, felszinhez kézeli telepek). Nagy kédolajfinomité6 mitikédik Omszkban. A fdldgdzt és kéolajat Baskiriabél vezetik csévezetéken Omszkba és Novoszibirszkbe. Oridsi jelentéségi vizierémtivek épiilnek a Jenyiszejen (Krasznojarszknaél 5 milli6 kW-os erédmti) és

mellékfolydéin, az Angardn (Irkutszkn4l 660 ezer kW-os, Bratszknal

4,5 millid

kW

kapacitaési

erémi&),

az

Alsdé-

Tunguszkan, az Ob f.-n stb. Az dridsi erdmtivek olesé energiajara hatalmas uj aluminium- és vaskohdszati

miivek telepiilnek. Nagy vasércbanyak vannak Ny-~ban. Az dtéves tervek hatalmas kohaszati, gép- és vegyipari bazist teremtettek Ké6ézép- és K-~ban (Kuznyeckimedence és Irkutszk vidéke), a gazdag kdszén- és éretelepekre az SZU harmadik nehézipari bazisét épitik tébb nagy, uj vaskohaszati kombindttal Tajset és Nyizs-

nyij Udinszk

vidékén.

Szinesfémkohaszati

kézpontok:

Novokuznyeck (cink), Novoszibirszk (én), Angarszk (Irkutszktél ENy-ra, aluminium). Epiilében a 400 000 t kapacitast aluminiumkohoé Krasznojarszkban. Nagy gépipar van Omszkban, Novoszibirszkben, Novokuznyeckben, Barnaulban,

Krasznojarszkban, Irkutszkban,

Udeben.

vegyipari tizemei vannak

Jelentés

Kemerovénak,

Novokuznyecknek.

Ulan-

Omszknak,

Az Acsinszkban

épiild

cementgyar évi teljesitménye 4 millid t lesz. Az SZU erdéségeinek 70%-a ~ban van, ezen alapul a faipar (Irkutszk). A konnytipar fejlé6d6é agazatai a textil- és élelmiszeripar (Novoszibirszk, Barnaul, Krasznojarszk, Irkutszk, Ulan-Ude). — Mezdégazdasdgi jelentésége az utdébbi esztendékben erdésen megnoévekedett. 1954—1960 k6z6tt tébb mint 10300000 ha sztiz- és parlagféldet hasznositottak.

1965-ig

tovabbi

2,3 milliéd ha-t

vonnak

be a termelésbe. A féldmtivelés hatara messze E-ra tolé-

dott,

a

vetésteriilet

Szamottevé

75%-4n

buzatermesztés

folyik.

a rozs, a zab, a napraforgsd, a rostlen, a bur-

gonya, a takarmanynovények és tjabban a cukorrépa termesztése. Allattenyésztése D-en fejlett (tejelé szarvasmarha,

juh,

Szicilia

226

Szibéria

16 stb.).

B-on

prémvadaszat,

rénszarvas-

tenyésztés, halaszat. Az SZU Tudomanyos Akadémidja 1957-ben ~i Osztaélyt szervezett (14 tudomanyos intézet mitikédik 6000 tudomaényos munkatarssal, kéziiliik 46 az SZU Tudomanyos Akadémiadjanak tagja), amelynek els6-

rendti célja ~ termelderdinek sikeres fejlédését biztositani. Magaban foglalja a K-~i tudomanyos intézeteket, a krasznojarszki

erdészeti

és faipari foiskolat, a burjat

tudomanyos intézeteket, valamint szimos Novoszibirszk-

ben alapitott uj tudomanyos és kutatdéintézetet, amely Novoszibirszk épiilé tudomanyos varosrészében mtkédik. ~ kulturalis jelentdsége allandéan névekszik (1960-ban 63 egyetem és fdiskola mtkédétt 167 000 hallgatdéval). —Ut- és vastthdlézata gyér. Fé kézlekedési utvonala a — transzszibériai vasuitvonal Moszkva és Vlagyivosztok kézott. Ez a Fold leghosszabb kettés vaganyu vastitvonala. Moszkva—Szludjanka kéz6tti szakasza (5500 km) villamositott (1961). lLegjelentésebb elagazdsok Csitatdl DK-re Karimszkoje—Otpor (Haerpinen keresztiil Korea és Peking felé); Ulan-Ude—Nauski (Peking felé); EK felé Tajset—Bratszk—Uszty-Kut ; Krasznojarszk-

tél Ny-ra az Acsinszk—Minuszinszk-vonal; egyik legjelentésebb elagazas Novoszibirszkb6] Barnaul—Szemipalatyinszk felé (—turkszib vasut), amely megsziintette Kozép-Azsia elszigeteltségét a ~i vasttvonalaktdl. A Deél-szibériai vasut kéti 6ssze Kazahszténon keresztiil a Kuznyeck-medencét az Ural D-i részével. Azokon a teriileteken, ahol a vasuthalozatba a telepiilések nincsenek bekapesolva, korszeri autoutakon bonyolitjak le a

forgalmat, pl. Never—Aldan—Jakutszk—Verhojanszk autdutja. Az oriasfolyok gazdasagi jelentésége Allandéan, novekedik. A legforgalmasabb atrakodéhelyek az Irtisen Omszk, az Obon, Novoszibirszk és a Jenyiszejen Krasznojarszk. Az Eszaki-hajéut ~ északi-jeges-tengeri partjai mentén jelentésen megnovelte a folydédk kihasznaélasét. A partvidéken szamos Uj kik6té épilt. Gyorsan fejlédik a nagy tavolsagok miatt a légi kézlekedés.

TORTENET.

Az éskékorban mér lakott teriilet volt.

Azi.e. 1. évezredben D-i részén térzsszévetségek alakultak ki, s ~ az dkori népmozgalmak szinterévé valt. A hunokat (i. e. 2. sz.-t6l) szamos belsé-azsiai nomad nép k6vette, mig a 13. sz.-ban nagy részét a mongolok hdéditotték meg. Az + Arany Horda felbomldsa sordn a 15. sz.-ban a Ny--~i terileteken kialakult a szibériai kaénsdg. A k6ézpontositott orosz allam megszilarduldsa utan indult meg ~ orosz gyarmatositasa, melynek jelentés allomasa volt Jermak expedicidja 1581l-ben; ezt k6vetéen a 17. sz. elejére befejezodott Ny-~ meghdditasa,

majd az orosz Allam fokozatosan kiterjesztette hatalmat ~

K-i teriileteire is;

meghdditdsa

a

19.

sz. kézepén

fejezédott be. A 16. sz. végétd] megindult a lakossdg és elsésorban a parasztsig tomeges attelepiilése ~ba az orszdg k6zponti teriileteirél, amely kulonésen nagy-

méretti volt a 18. sz. masodik felében. Szimos tudomanyos expedicid indult kineseinek felkutatasdra. A 18. sz.-t6l megindult a banyaszati ipar fejlédése (f6ként vasére, szinesfémek, arany) ; gazdasagi életében szamottevé helyet foglalt el a Kinaval folytatott kereskedelem. Tovabbi fejlédése szempontjabdl jelentés volt a ~i vasitvonal megépitése (1891—1905). A 20. sz. elején vérosai és ipartelepei a munkaésmozgalom jeleat6s k6ézpontjaiv’ valtak (—lenai sortiz). A cari kormaényzat ~ban a kényszermunkatdborok egész hdlézatat hozta létre, tébbnyire ide telepitette a szamitizotteket

dalmi

is,

mozgalom

ide

sz&4mtizték

legkivaélébb

az

oroszo.-i

képviseléit,

a

forra-

deka-

bristakat, N. G. Csernisevszkijt, V. I. Lenint és masokat.

— A szovjethatalom 1918. febr.-ban egész ~ban gydzedelmeskedett, de csakhamar az intervencid és a polgarhdborii szinterévé valt. Hosszabb ideig ~ban volt

Kolesak tengernagy ellenforradalmi kormanyanak k6ézpontja, a Tavol-Keletet a japan imperialistak szallték meg. Kolesak ellenforradalmi seregére azonban 1919 végén hatalmas csapast mért a Vords Hadsereg. 1920ban a Bajkdlontuli teriileteken létrejétt a Tavolkeleti Demokratikus Kéztarsasag, amely az intervencios erék maradvanyainak felszimolasa utan 1922. nov.-ben az OSZSZK-hoz csatlakozott. A nemzetiségi kérdés megoldés4ra ~ban autondm kéztarsasagokat, autondm teriileteket és nemzetiségi kérzeteket szerveztek. Megindult ~ iparositasa (1929-t6l) ; 1954-ben megkezdédétt a sziz- és parlagfoldek nagyardényt hasznositasa. Az 1959—65. évi hétéves terv ipari fejlédésének tovabbi fokozasat, hatalmas nyersanyagforrasainak gyors titemben névekv6 kiaknazasat iranyozta eld. Szibériai-alfold : az Ural és a Jenyiszej-f. kézétt eltertl6 hatalmas siksdgi teriilet az SZU-ban. Részei a —> Nyugat-szibériai-sikség 68s a Kolima f.-ig EK-re elnyilé Hszak-szibériai-alféld erésen tundras teriilete. A Féldén itt hatol legészakabbra a fa (vérésfenyé). Az Eszaki-Jeges-tenger partjan a hajézdut biztositasat szolgalé kis telepiilések, vadaszdllomasok vannak.

szibériai vasut : — transzszibériat vasutvonal Szibillak, Sibylldk : Apolldén isten papnéi, hires dkori josnok. A gérdgorszdgiak kéziil legnevezetesebbek voltak a delphoi-i és erithreai, Itéliaban a tiburi és cumaei ~ ; a cumaei Szibilla kalauzolta a monda szerint Aeneast alvilagi utjan. Cumaebél szarmaztak azok a Rdémaban

6rz6tt Szibilla-kényvek is, amelyekhez a rémaiak valsdgos helyzetekben tandcsért folyamodtak. Szibinyani Jank, Szebeni Janko : + Hunyadi Jdénos neve a délszlav népkéltészetben.

Szicilia, Sicilia : a Féldkézi-tenger legnagyobb szigete, Olaszo. autondém ter.-e 25 462 km?2, a kérnyezé Lipari- és

Eigadi-szk.-kel egyiitt 25 707 km?. L:

4833000

(1960).

Székh.-e Palermo (L: 594000 — 1960). Nagyobb varosai: Agrigent, Caltanissetta, Catania, Enna, Messina, Ragusa, Siracusa, Trapani. Az Appennin-félszigettél a 3,5 km széles Messinai-szoros valasztja el. Haromszég alaku. Hossza 275 km, szélessége 70 —100 km. Erésen tagolt felszin. K-on lanchegység (Nerbodi 1975 m), mészkétaéblak 6s régédk alkotjdk. EK-i sark&éban emelkedik Eurépa legmagasabb vulkanja, az Etna (3263 m). Gyakori a féldrengés. Mediterrén éghajlat és névényzet, 6r6kzdld erdé, alatta bokros macchia. Folyéi idészakosak. — Mezégazdasagi jellegi ter., elterjedt a nagybirtokon alapuldéd bérletrendszer. A megmiivelt ter. 2 440 000 ha

volt 1956-ban Olaszo.

(53,7% szdntéfédld, 21,3% kert és szélé).

citromtermelésének

80%-dt, a narancs 60%-at, a mandula 40%-dt és az olivatermelés 20%-dt adja. Jelentés a gabonatermesztés. Haldszat (szardinia, tonhal). Asvdnykincsekben gazdag, kén-, késdé-, kéolaj, aszfalt-, marvanybanydszat. Féleg kénnytipara fejlett,

sziciliai iskela

ujabban fejlédik a vegy- és faipar, valamint a hajégydrtas

és_k6olajfinomitas is. TORTENET. Oslak6i a sicanok és a siculok voltak. I. e. a 8. sz.-ban gérégék telepedtek meg teriiletén, majd a 4. sz.-ban Karthagé, i. e. 264—241 k6ézétt pedig Roma héditotta meg. Az i. e. 2. sz.-ban nagy rabszolgalazadaés zajlott le. I. sz. 440-t6l a vandalok, 493-tdl a keleti gétok, 535-t61 Bizanc, 827-t61 878-ig az arabok birtokdban volt. 1061—91 kézétt a normannok héditott&k meg, akik 1130-ban a Napolyi Kirdlysdggal egyesitve létrehoztak a Sziciliai Kiralysagot, amelynek uralmat 1194-ben a Hohenstaufok szerezték meg. II. Frigyes uralma (1198— 1250) idején fellendiilt a kereskedeleom, a kézmitipar, jelentés tudomanyos élet alakult ki. 1268-ban a francia Anjouk vonték fennhatésdguk ald, uralmuk ellen azonban 1282-ben népi felkelés robbant ki (—szictliat vecsernye). Ezutan Aragénia kirdlya hédditotta meg (1284). 1442-ben V. Alfonz datmenetileg megszerezte Napolyt is, de tartosan csak 1504-ben tudtak a spanyolok a két kirdlysag koronajat egyesiteni. Ettél kezdve ~ és Napoly neve > Szictliai Kettés Kirdlysdg lett. A spanyol uralom ellen 1647-ben Napolyban felkelés tért ki Masamiello vezetésével. A spanyol érékésidést hdborw& utén 1713-ban ~t a Savoyai Hercegség kapta meg, 1720-ban azonban Szardinidért eleserélte az osztrdk Habsburgokkal, akik viszont 1735-ben a spanyol Bourbonok egyik aganak, Karoly parmai hercegnek engedték at. A napédleoni hébortk idején, 1799-ben a francia csapatok néhany honapra megszallték Napolyt; kivonulésuk utan a spanyol reakciéd katonai eréi mészarlast rendeztek a franciabarét lakossag kérében. 1806-ban Napdleon

déccsét,

Jdzsefet,

majd

1808-ban

sdgorat,

J. Murat-t nevezte ki Napoly kiralyavaé, akinek hatalma ora is kiterjedt. 1815-ben a bécsi kongresszus a Sziciliai Kettos Kirélysagban visszaallitotta a Bourbonok reakcids uralmat. Az 1820-ban kitort felkelést csak a Szent Szévetség altal jévahagyott osztrak beavatkozds segitségével tudtak leverni. Az 1848. jan.-ban kirobbant Ujabb forradalmat 1849. apr.—maj. folyaman fojtottak vérbe. 1860-ban Garibaldi 1000 énkéntesével (— marsalai ezer) partra szallt ~ban, s 3 hdénap alatt felszabaditva azt atkelt Kalabriaba, majd bevonult Ndpolyba. 1861-ben a Sziciliai Kettés Kirdlysag egész teriilete Olaszo. része lett, silyos gazdasaégi és kulturalis elmaradottsdga azonban tovébbra sem sztint meg. 1893—94-ben széles kéri parasztfelkelés zajlott le. A II. vilaghébort folyaman, 1948. jul.-ban a szévetségesek végrehajtottak a szzciliat partraszdllast ; ~ stlyos harcok szinterévé valt. A habort utdn tobb évig folyt a nincstelen parasztok fdldfoglalé mozgalma. Az USA haditengerészeti tamaszpontot létesitett teriiletén. 1947-ben autonédm tartomannya szervezték, 1958—59-ben koalicids kormanya volt, amelyben kommunistak és szocialistak is részt vettek. A kormany vezet6jét, a kereszténydemokrata Milazzét tébb kévetéjével egyiitt partja emiatt kizarta soraibdl. sziciliai iskola : JZ. Frigyes sziciliai kiraly (ur. 1198— 50) palermoi udvardba tomoriilt kélték kore. Mtivészetiik az olasz irodalom els6é jelentés megnyilatkozasa, a keresztes haéborik megéneklése és az udvari szerelem lirdja. Mintaképik a francia trubadur-k6ltészet, nyelvik

provanszél és latin elemekkel gazdagitott sziciliai dialektus. A kér legkiemelkedébb tagjai: II. Frigyes, Jacopo da Lentino és Pier della Vigna voltak.

Sziciliai Kettés Kiralysag, Szictliai Kirdlysdg, Ndpolyi Kirdlysdg, Normann Kirdlysédg: 1. A torténetirasban sokszor igy emlitik a Szicilidban, ill. D-Itdli4ban a normannok altal alapitott feudalis kirélysagot (1130— 1284). — 2. Sziciliéban és D-Italidban 1504-t61 1860ig fenndllt kirdlys4g, amely 1860-ban a Szard Kiraly-

sag, majd 1861-t61 az olasz kirdlysdg része lett. (Bévebben — Szicilia.) sziciliai partraszallas, 1943. jul. 10.: az angol—amerikai hadsereg hadmitivelete a II. vilaghéboru folyaman. A 8. angol és a 7. amerikai hadsereg hajtotta végre mintegy 4000 repiilédgép tamogatdsa mellett a Szicilidban

15*

szifilisz “

227

dllomaésozé 2 német és 9 olasz hadosztaély ellenében. Az angol és az amerikai haderé jul. 13-4n Ragusa térségében egyesiilt (DK-Szicilia), ezutan a 8. hadsereg Messina, a 7. hadsereg Palermo iranydban folytatta elédrenyomuldsdt. Aug. 17-re a német erdket kiszoritottak Szicilidbol; az olaszok kapitulaltak. sziciliai vecsernye ; népi felkelés,

amely

1282.

marc.

31-én (husvét hétféjén) Palermo kézelében robbant ki. A felkelés az 1268 éta fennallo francia Anjou-uralom ellen iranyult. Kézvetleniil az valtotta ki, hogy a francia katonak megtamadtak a templom kériil tancold ifjusagot és erészakoskodtak

veliik.

Elmevezése

onnan

szarmazik,

hogy a kirobbanasarol sz6l6 legenda szerint a felkelésre a jelt a vecsernyére hivé harangsz6 adta meg. A felkelés

hamarosan atfogta egész Sziciliat és a franciak kitizéséhez vezetett. A sziciliai kiralysag troénjara Aragéniai Péter kerilt. sziderikus éy : azon iddétartam, amely alatt a Nap valamely Alldcsillaghoz, viszonyitva egy teljes keringést végez. Tartama 3654 6" gm 98,

sziderikus

hénap:

a

Hold

valamely

Alldcsillaghoz

viszonyitott egyszeri keringéséhez sziikséges id6. Tartama

27) gas

Ul.

sziderit, vaspdt, FeCO,: iivegfényti, sdargasbarna, sargasszirke, trigondlis rendszerti, romboéderes kifejlé-

désti asvany. Szine a levegén hosszabb idé6 multan megbarnul. Kittinéden hasad. A kalcit-sor tagja. Tisztan 48,3% vasat tartalmaz.

Gdmbés

valtozata a szferoszide-

rit. Hazankban Rudabdnydn fejtik. sziderézis, siderosis : vastartalmu szinezdanyag, ill. vasrészecskék lerakédasa a szervezet valamely helyén. Szem~ jon létre akkor, ha vasszilank hosszabb ideig tartézkodik a szemgolyéban. Titidd~ alakul ki vasbanyékban dolgozédkban mint vasporbelégzési betegség. Szid6n: —Sidon sziéna ol. Siena varosnévrél>: asvanyi pigment (— okkerek). szienit (az dkori Sztiéné egyiptomi varosrél> : vilaégos szint, lényegileg kalifoldpatbél és szines elegyrészbél all6 mélységi semleges kézet. A szines elegyrész leggyakrabban amfibol v. biotit. Felhasznaélasa a hasonlé, de kevésbé jelentés csekélyebb miatt.

granitokéhoz elterjedtsége

szifilisz, lwesz, vérbaj, bujakér : a Treponema

pallidum

nevti spirochéta altal okozott nemi betegség ; elnevezése

G. Fracastero veronai orvos 1530-ban megjelent Syphilis sive Morbus Gallicus c. kélteményének hése, Syphilus pasztor nevébél szarmazik. A kdérokozé leginkabb nemi érintkezés utjan jut a szervezetbe. Behatolasi helyén 2—4 heti lappangds utan kis csom46, ill. fekély (elsédleges fekély, kemény fekély, primer sclerosis) keletkezik, egyidejileg a nyirokesomék megkeményednek (elsé idészak). Ujabb 4—6 heti lappangds utd4n az egész testen, néha esak par draig lathaté, mas esetben toébbszér kitjulé kiutések jelentkeznek (masodik idészak). Tovabbi 2—20 évi tiinetmentesség utan jelentkeznek a késdéi jelenségek (harmadik idészak): kifekélyesedé6 csomdk, dudorok a béron, csontelvaltozasok, a f6utdér gyulladasa

(aortitis),

mely billentyti-elégtelenséget, silyos vérkeringési zavarokat okozhat. A kézponti idegrendszer két jellegzetes kés6éi ~es betegsége : a — hdtgerincsorvadds és a + paralysis progressiva. A~ a magzati vérkeringés utjan a ~es nd magzatat is megfertézheti: ez a vilagrahozott (helytelenil: 6rdéklétt)~. A~ bizmuttal, salvarsannal, penicillinnel aranylag rovid id6é alatt biztosan gydgyithatd. Felismeréséhez fontos a vérsavovizsgdlat ( Wassermannreakcio, csapadékos reakciék, Nelson-préba). — Vitatott,

hogy a ~ mar az ékorban

létezett-e Eurédpaban

(amire

az Okori sirokbél elékeriilt csontleletek, ill. régi frasok utalnak) v. csak Amerika felfedezése utan tint fel. Tény, hogy Kolumbusz matrézainak visszatérése utén révidesen

Spanyolo.-ban lépett fel, majd spanyol zsoldosok révén elterjedt VIII. Karoly francia kirdly hadseregében (innen

hureolta

eredt

a morbus

Olaszo.-ba,

gallicus

ahonnan

név),

s e hadsereg

tovabb

terjedt

be-

egész

Eurdpadba. 1494-ben Krausz Balint brasséi orvos mar mo.-i el6fordulasdt is emlitette. Gydgyitasara elébb guajakgyantdt, majd higanyt hasznaltak, foként gdzdlés formajdban. Nagy jelentéségt volt 1905-ben kérokozdja-

nak (F. Schaudinn német

zoolégus,

1871—1906),

majd

szerolégiai diagndézisinak (— Wassermann-reakcid) és hataésos gyégyszerének, a —salvarsannak a felfedezése (P. Ehrlich, 1854—1915). Napjainkban a ~ tiinetekben szegény lett, kiterjedt bértiinetek alig lathatok. A nemzbeteg-gondozds, valamint a > prostitucio megsziintetésének

eredményeképpen hazdankban 1960-ban 24374 -~es beteget tartottak nyilvan, de kéziliik csupdn 2 volt friss fertézéses. — Irod. N. Sz. Vedrov: Sz. 1951. szifon: 1. szivdcsé: a szivattyak szivécsévének és szivornyaéjanak, valamint a vizvezeték bizelzardjanak németb6l sz4rmazé elnevezése. Auto~nak hivjak a haztartdsi szddavizgyart6 palackot, — 2. (barlangtan) olyan barlangszakasz, ahol a barlang teljes tiregét viz tolti ki. sziget : vizzel teljesen kériilvett szdrazféld a kontinensek kivételével. A tenger ~ei v. selfeken ul6 kontinentdlis ~wek v. nyilitengeri ~ek. Az utdbbiak tébbnyire vulkaéni eredettiek v. korallépitmények. A vizfolydsok ~ei v. a

foly6 bevagddasa Altal elkiilénitett hordalékokbél felépiilt edtony~ek. A Fold

Sziget

legnagyobb

felszindarabok,

6tk.,

Szigethalom:

Pest

m.,

j. L:

rackevei

(1960). T6k6] kézségh6l valt ki 1950-ben. zoldségtermesztés.

szigethegy : siks4gbél magdnyosan

2830

Kertészet

kiemelked6

és

hegy.

A tanuihegyek gyakran ~ek is. A trépusi~ (amba) az évszakosan valtakozva csapadékos trépusok harang alaku jellegzetes lopusztuldsi formaja. A széraz évszakban a labdndl felhalmozédé lejtétérmelék a nedves évszakban elmallik és elhorddédik. Szigeti Gyorgy (1905—

):

mérmok,

akadémikus,

Kossuth-dijas, az MTA Miszaki Fizikai Kutaté Intézetének igazgatéja. Jelentések a lumineszkalé6 félvezet6k kutatasa terén elért eredményei.

anyagok

és

Szigeti Jézsef (1822—1902): drdmaird, szinész, a magyar szinhdztorténet jelentés egyénisége; az MTA tagja. Jogi tanulmanyait abbahagyva 1844-ben a Nemzeti Szinhéz tagja lett. Kiilénésen vigjétéki szerepekben ki,

1865

és 1880

k6zétt

a

sziniakadémia

tandara,

majd igazgatéja volt. Hgy szinész napléja c. mtivében (1856) szinészi pdlydja kezdetének emlékeit tette kozzé. Mint iré vigjatéki izti népszinmtiveivel aratott elsdésorban sikert (Viola, vagy az alféldi haramia, 1851; A vén

Orszag

Be a

Uj-Guinea—

Papua

(Kalimantan)

Szigeteldanyagok alkalmazdsa villamos gépekben és készulékekben. 1958. szigetelészalag : mindkét feliletén jol tapado szigeteld réteggel bevont, 5—20 mm széles pamutvaszon szalag. Vezetékkétések v. mas csupasz 4ramvezeté-részek k6riiltekeréssel tértén6 szigetelésére hasznaljak.

tint

Grénland Nyugat-Iri4n —

Nagy-Szunda-szigetek|

v.

szigeter

Szigetcsoport

Grénland Uj-Guinea (Irian)

Borned

Szigetvar

228

szifon

2175 600

bakancsos és fia, a huszdr, 1855 ; Osizmadia mint kisértet, 1856 stb.). Rang és méd c. tarsadalmi dramajaban (1882) a kibontakozé magyar polgaérsag életviszonyait realisztikusan Abrdzolta. Dramaéit Bayer Jézsef rendezte sajté

alé és a Kisfaludy Tarsaség adta ki: Sz. J. szinmiivei

(1912).

785 000

Szigeti Jozsef (1892— ): vilaéghirii hegedtiimtivész, Hubay J. tanitvanya. 13 éves kordban kezdett hang-

Indonézia, Sa-

rawak, Hszak734 000

versenyezni. Genfben, majd Parizsban,

Madagaszkar

Malgas Kézt.

589 840

Baftfin-sziget Szumétra Nagy-Britannia Honsht (Hondo) Viktoria-sziget

Nagy-Szunda-szigetek| Brit-szigetek Japan-szigetek

Kanada Indonézia Nagy-Britannia Japan Kanada

512 434 228 228 208

Ellesmere-sziget

Erzsébet kirdlyné-

ban él. Egyike volt az elsé nemzetk6zi hirti mtivészeknek, akik a 20-as években az SZU-ban koncerteztek. Klasszikus és féleg modern mtivek (Bartok, Ravel, Sztravinszkij, Prokofjev) egyik legismertebb interpretatora. Szigeti Jézsef (1921— ): filozdéfus, a filozdfiai tudomaényok doktora, egyetemi tanar, az MTA Filozéfiai Intézetének igazgatéja. Munkassaganak f6 teriilete a marxista esztétika, érdeklédése a marxista filozéfiatérténet lényeges problémaéinak elemzésére is_ kiterjed.

Borned,

Brunei

183 500 300 000 000

Déli-sziget

Uj-Zéland

szigetek Nagy-Szunda-szigetek|

Kanada Indonézia

200 400 179 416

Java Kuba

Eszaki-sziget

Nagy-Szunda-szigetek| Nagy-Antill4k

Uj-Zéland

Indonézia Kuba

126 500 114 449

Kanada

110 677

Luzon Izland Mindanao

Fildp-szigetek

Fiilop-szigetek Izland Fulop-szigetek

Celebesz (Sulawesi)

Uj-Fundland

fr-sziget

Fulép-szigetek

Brit-szigetek

Uj-Zéland

150 525

Uj-Zéland

114 724

Trorszig — NagyBritannia”

Megjegyzés : Osszehasonlitisul

km?. a) A sziget B-i része.

megjegyezziik,

hogy

Szigetbecse : 6tk., Pest m., rackevei j.

105 700 102 819 94 594 82 100

Mo. teriilete 93 030

L: 1210 (1960).

Va.: Rackeve. Szigetesép : Otk., Pest m., rackevei j. L: 1940 (1960). Tangazdasag. szigetelés ; idegen behatds elleni védekezést v. meglevé allapot megtartasdt célz6 berendezés, mely rendszerint burkolatbél all. Van hang~ (-zajvédelem), — hészigetelés, > vizszigetelés, elektromos szigetelés (> szigeteldanyagok). szigeteléanyagok : (vill) olyan anyagok, amelyeknek fajlagos villamos ellendlldsa és atiitési szilardsdga nagy, tehat alkalmasak fesziiltség alatt allé6 vezeték egymastdl

valé elvdlasztasdra,

emellett elvdltozds nélkiil birjdk a

vezetében keletkezett v. a kérnyezeti meleg héhatasat, a mechanikai v. a vegyi hatdsokat, a nedvességet stb. Jellemzéi a fajlagosellenallds, az atiitési szilardsdg és a dielektromos dAllandé. A villamosiparban leggyakrabban hasznalt ~ : porcelan, iiveg, csill4m, gumi, guttapercha, textilidk, papir, olaj, bakelit, PVC stb. — Irod: Eisler J. :

1939 dta az USK.

Fébb miivei: Utban a valdsdg felé, 1948; Diderot, a XVIII. szdzad harcos materialistaja, 1951 (francia nyelven 1962); A magyar szellemtérténet birdlatahoz, 1952;

Irodalni tanulmdényok, 1960. Szigetkéz : a Duna szigete a Kisalféldon, Gydér-Sopron megyében ; kb. 450 km. D felél a kanyargé Mosoni-Duna hatarolja. Termékeny éntéstalajok. Szantdfdldek, sok rét, kiterjedt artéri erdék. Stirt lakossag, 24 kis kézség, 1954

nyaran arviz pusztitotta. Szigetmonostor: szijhajtdsnal alkalmazott

gépalkatrész;

lényegében az alkalmazott —hajtdészijndl valamivel szélesebb (ékszijhajtasnal hornyolt) acélkerék. szik : 1, (all) lecithus (gér.—lat.>, vitellus : a petesejt tartalék tapanyaga, melyet az embrid fejlédése soran felhasznal. Féként fehérjébél és zsirnemii anyagokbol all, amelyek cseppek v. szemesék alakjaban oszlanak el a plazmaban. — 2. (ndv) +sziklevél — 3. > szikes talaj

Szikelianosz, Angelosz (1880—1953): ujgérég Lirai k6lt6, a gordég szimbolizmus f6 képviseldje, az ellenallasi mozgalom harcosa volt. Mivészetét az antik gérég szellem és kultura ihlette. szikes talaj: talajtipus, melyben nagy mennyiségt, f5ként a talajrészecskék feliiletéhez kététt natriumionok talalhaté6k (ndtriumtalaj).Szarazon erésen repedezett, nedvesen kenédé, sét szétfolyé, termékenysége gyenge. Felszinén fehér, oldhaté sdébd6l, szé6d4b6l, amorf kovasavbé6l

(SiO,) alld lepedék taldlhaté. nedves,

Novényzete

jellegzetes ; a

k6tdtt teriileteken szikes rétek, a szaraz hatakon

a sovdny csenkesz (Festuca pseudovina) legeléi alakulnak

ki. A leggyengébb minéségti ~okon, a szikfokon a mézpdzsit (Puccinellia limosa) gyepje, az in. vaksziken csak baranyparéj (Camphorosma annua) terem, Néha a~ sok tapanyagot tartalmaz, de rossz fizikai tulajdonsagai miatt ezeket a névények nem tudjdk felvenni. Szarazabb vidékeken, Azsia, Ausztrdlia sivatagjain igen elterjedt, de a mérsékelt 6vben is nagy teriileteken fejlddétt. Hazank leggyengébben terméd talaja, az egész teriilet 8—10%-4t teszi ki. — Kifejlédése szerint 2 tipusa kiilénbdéztetheté meg: a szolonyec és aszolonesak (régebbi osztalyozds szerint szerkezetes 6s nem szerkezetes szik). A szolonyecekben a sok nagyrészt a talajkolloidokhoz k6tottek. Kiilénb6zé mélységekben elhelyezkedé, oszlopos felhalmozédasi szintje (B-szint) van (—-talajszelvény), amely a talaj rossz fizikai tulajdonsagainak okozdja. Alfoldi ~aink nagy része ilyen. A szoloncsdk talaj felsé rétegében az oldhatéd sdk mennyisége erdésen felszaporodik. A sok kéziil

legkarosabbak

a natriumsdk,

féként

a szdda

(Na,CO,). A szolonesik termékenysége a ndvekvé s6mennyiséggel romlik. — Képzédését kivalthatjak a sds altalajviz, a sds altalaj-rétegek és a talaj anyaganak bomlasa kézben keletkezé oldhatdé natriumsék. A ~ok vegyhatasuk szerint lehetnek ligosak, semlegesek v. savanyuak.A talajjavitas szempontjab6l a ~okat mészben szegény savanyt és semleges, mészben szegény lugos (atmeneti) és meszes-szodas-lugos tipusokra osztjak. A nem nagyon ~ kielégité termést adhat nedves években, de a gyengébb esak javitassal hasznosithatd. A szikjavitas azon alapszik, hogy a eserélik

~ kicserélheté ndatriumionjait kalciumionokra 4t. A mészben szegény savanyt és semleges

szikesek javitdsa szénsavas mésztartalmu — digdfdlddel térténik (digdzés). A mészben szegény, gyengén ligos szikeseket mésszel és gipsszel, a meszes-ligos v. szédas talajokat gipszképorral, gipszhulladékokkal és lignitporral javitjak. — A ~ok vizsgalataban és javitasi mddszereinek a kidolgozdsdban magyar kutatok tevékenyen részt vettek. A mészben szegény ~ok nagyiizemi javitasa Mo.-on tervszertien térténik. Az 1928—37. évek Aatlagaban 7 ezer kh-on, 1960-ban 26,3 ezer kh-on javitottak a ~okat. — Irod. Herke S.: A meszes-szddas szikesek

és azok

javitésa.

1952;

Prettenhoffer

L.: At-

meneti szikesek javitasa kombinalt eljdrassal. 1953; Szaboles I.: Hortobagy talajai. 1954; Arany S.: Asz. t. 1956;

sziklevél

230

szikhek

Gazdalkodas

szikeseinkben.

Szerk.:

Vezekényi E.

1959. szikhek (szanszkrit) : az egyik indiai vallas kévetdi. A szikhizmus a 16.s8z.-ban terjedt el f6ként Pandzsabban, 8 azantifeudalismozgalmak ideoldogiajava valt. Aszikhizmus elveti a tobbistenhitet, s a kasztok isten elétti egyenléségét vallja. Tagadja, hogy az alacsonyabb kasztok tag-

jaival valé érintkezés tisztatalannad

tesz,

s azt tanitja,

hogy a lélekvandorlas lanc4bél nem aszketizmus, hanem a féld6n végzett j6 cselekedetek utjan lehet megszabadulni. Vallasi k6ézésségei a kévetkezé szdazadokban katonai-politikai egységekként a feuddlis urak ollen

léptek fel; késébb azonban benniik is feudaélis uralkodé réteg alakult ki. A 18. sz. végén Pandzsdbban megkezdték sajat feudadlis allamuk kiépitését, amelyet 1819-ben Ranjit Singh kirdlysaggé szervezett, s hatalmat kiterjesztette egész Pandzsdbra és Kasmirra. A szikh Allamot 1849-ben az angolok hosszi hare utén megsemmisitették. 1947-ben, amikor Pandzsabot megosztottak India és Pakisztan k6z6tt,

a Pakisztanhoz

keriilt részb6]

témegesen attelepiiltek Indiaba.Sz4muk ma kb. 5 millid.

Szikiang : — Hszicsiang

sziklagleceser,

kégleccser:

esett. 1917-ben az OK(b)P tagja lett. Mint vérésgardista harcolt az intervenciésok ellen. 1920-t61 kezdve elvégezte

és az egyetemet, Moszkvaban a Nyugati,

a kézépiskol4t

1934-tél a Szverdlov Egyetemen tanitott. 1936—38-ban részt vett a spanyol polgdrhdboriban. A Nemzetkézi Brigéd kivondsa utén Franciao.-ban internalték, majd Afrikaba

szallitottaék.

1943-ban

tért vissza

az

SZU-ba,

az egyik antifasiszta partizdniskola vezetdje lett. 1944 $szén. a szovjet hadseregben harcolva tért vissza Mo.-ra. A felszabadulds utdn kiilénbéz6 beosztasokban végzett felelés partmunkét, majd a hadifogoly-iroda vezetdje lett. 1948—53-ban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1956-ban a lakésdt mogrohan6 ellenforradalmarok-

kal vivott ttizharcban halalos sebet kapott. diszkertrészlet, ahova sziklakert, alpinétum: olyan magashegységi szikla- v. gorgeteglakd, esetleg sztyepl novényeket (fak, cserjék, féleg gydkértérzses, hagymas, gumés évelé novények és fiivek stb.) telepitenek. A névényeket a természetes eléfordul4s uténzdsara mesterségesen elhelyezett kévek k6zé iltetik.

sziklamdszas:

a —hegymdszdsnak

6nallé

sportként

uizdtt aga. Kifejezett célja a sportteljesitmény : valamely rendkiviil nehezen megkézelitheté szikla v. sziklaesoport megmaszasa lehetdleg masok Altal még nem jart utvonalon.

sziklarajzok: az dskdkor idésebb szakaszdban élt embe-

rek dltal készitett, tobbnyire Allatalakokat, vadaszjeleneteket Abrézolé, barlangok v. szabad sziklafalak feliileteire rajzolt, festett, ill. karcolt képek. A ~ miivészetének elsé szakasza

az aurignaci kultura koréhez tartozik, az ekkor

készitett rajzokat a realisztikus 4brézolasméd és az erds

konturok jéllémzik (Castillo, Pindal barlangdk Spartyéto.ban). A barlangi~ virdgkora a magdaléni kultura, melynek elején a rajzokat a mozgé Allatok abrazolasa és a belsé részletek gazdag szinezése, késébb pedig a konturok elttinése és a szinek eluralkoddsa jellemzi (Spanyolo.ban Altamira, Franciao.-ban Lascaux, Font de Gaume

barlangjai stb.). Az éskékor végén és az tjabb k6ékor elején a ~ egyre stilizdltabbakkdé, jelzésszeribbekké valtak. ValdészinGleg méagikus szertartasok céljabdl

késziiltek (+még dskori miivészet). _ Sziklas-hegység, Rocky Mowntains [raki mauntinz]: Eszak-Amerikéban a Kordillerak K-i lanca, a Jegestengert6l a Rio Grande del Norteig; 5400 km. A Ny-i lancoknal idésebb. Nem ésszefiiggé lanchegység, hanem szakaszokbél

all, kézéttiik

gyakran

tagas medencékkel.

Alaszkaban a Brooks-hg.-gel kezdédik. Kanadaban D—DK irdnyba fordul s magasabbra emelkedve (Mt. Robson 3954 m) alpesi jelleget dlt. Az USA teriiletén elterebélyesedik. E—D-i iranyu lancai itt a legmagasabbak

(Mt. Elbert 4399 m), s tébb parhuzamos lancra oszlik: K-en a Front Range 6s Sangre de Christo, kézéputt a Medicine Bow-hg., Park Range és San Juan-hg., Ny-on a Wasatch-hg. Kéz6ttiik fiatal folyévizi és tavi lerakédasokkal feltéltétt medencék és magas fennsikok taldlhatdk.

Aw a Préri-tabla szintjéb6l falszertien hirtelen emelkedik ki, a Kordillerék Ny-i lancai és a ~ kozétti stillyedékdévezetre meredeken ereszkedik alé. Ez utdbbi a Yukonf. medencéjével kezdédik ; Kanada teriiletén ésszeszikiil;

D-Kanadéban a Fraser-f. medencéjével kezd ismét szélesedni s az USA teriiletén a legterjedelmesebb (Columbiaés Nagy-medence, Colorado-fennstk). Eghajlata Altalaban szarazsagra hajlik, hideg és mérsékelten kontinentalis. Novényzete E-on fenyderdé és tundra, D-en sok a hegyi sztyep. Asvanyi kinesekben gazdag : szén, kéolaj, arany, vas, dlom, cink, molibdén, wolfram,

a sark

k6riili,

ill. magas-

hegységi tajakon az erdéhatar és az dllandéd héhataér k6z6tt a lejték felsé, pusztuld részén a szdlban alld sziklanak kifagy4s miatti gyors aprézédasaébol sz4rmazd, és lejtés gleccsernyelvre emlékezteté alakban lefelé huzod6 durva, nagy ké6vekb6l allé6 térmelék. Sziklai SA4ndor (1895—1956): ezredes, a Hadtérténeti Intézet igazgatéja (1953-t6l). Béresgyerek, mezégazdasagi cseléd volt. 1915. jan.-ban orosz hadifogsdgba

vanadium. Sziklay Laszl6 (1912— ): irodalomtérténetird, az irodalomtudomany kandidatusa. A szlovak irodalom térténetével s a szlovék—magyar irodalmi, szellemi kap-

esolatokkal foglalkozik elsésorban (A szlovak irodalom, 1942; A szdzadvég ellenzéki irodalmadnak térténetébél. Gdaspdér Imre,

1955; A szlovék

irodalom térténete,

1962).

sziklevél cstralevél, kotyledon (gér.) : a magasabb rendtt néovények esirdjanak elsé, tapanyagot raktdérozé szerve.

szikracsapé Csirdzaskor a esiranévényt taplalja. Vannak egy-, kétés tobbsziktiek (fenyék). szikracsapé : a — tizoltdfelszerelések egyike. szikrafog6é : Mozdonyok és gézkazdnok kéményén, ill. a belséégésti motorok kipufogdéj4n keresztiil — fdleg eréltetett tizemnél — izzé szilard égéstermék-részecskék jutnak a szabadba, ahol meggytijthatjak a kénnyen gyuld anyagokat. Ennek a veszélynek csékkentésére kiilénb6z6 rendszerti ~t 6s pernyefogét alkalmaznak.

szikraforgacsolé gép:; szerszimgép kemény munkadarabok kisméretti furatainak, alakos nyildsainak (pl. huzégytrtik) kimunkalasara szikra Altal létesitett nagy héfok felhasznalasaval. — Irod. Réth—Kaldos—Kovaes : Szikraforgdcsolds. 1961. szikrainduktor : egyenaram szagegatasdval nagy fesziiltséget (egyszerti eszkézédkkel 10 000 voltot is) eldallité kapesolas. Az elsé radiéadék (drétnélkiili tAvirdk) szikrakézzel és antenndval ésszekétdétt Yok voltak. szikrataviré : periodikusan ismétlédé, cesillapitott, elektromagneses rezgéseket eldadllits berendezés, mely tavirdjelek vezeték nélkiili tovabbitasdra alkalmas. A mai

radidadék ése. Ma mar csak tengeri hajékon haszndlhatd vészadéként, minthogy haszndlataét nemzetkézi egyezmények tiltjak. sziks6 ; szikes talajokon kivirdgzds forméjaban eléforduld —ndtriumkarbondt. Szikszai Fabricius Balézs, Kovdcs Balazs (1530—74): sarospataki tanar. Nomenclatura sew Dictionariwm LatinoUngaricum cimt, 1561—74 kézétt késziilt latin—magyar

szojegyzéke kéziratos maésolatokban széles kérben elterjedt, halala utan egy masolatét tankényvként hasznéltak. A mii 1641-ig kilenc kiaddst ért meg ; a két utolsd négynyelvti, német és cseh értelmezéseket is tartalmaz. — Irod. Melich J.: A magyar szétérirodalom. 1907.

Szikszé :

6tk.,

Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

encsi

j.

L: 6030 (1960). Malom. Baromfikelteté dllomds. Mesterséges Termékenyité Féallomas. Korhaz. Gétikus ref. temploma mtiemlék. — Vara a térdk6k todbb ostromaval dacolt ; végiil 1588-ban révid idére elfoglaltak. Hataraban tobb csata folyt; I. Rakéezi Gyorgy 1645-ben, Thék6ély 1678-ban és Mészaros Lazar 1849-ben itt verte meg a csaszariakat. 1919-ben a Vérés Hadsereg északi hadjaratanak egyik heves csatajat vivta ~ndal. Saiktivkar, 1930-ig Uszty Sziszolszk: varos az SZU-ban (OSZSZSZK),

Sziszola-f.

Kirovtdél

partjan,

fi-ra, a Vicsegda-f.-t6l 3 km-re a

150 km-rel

D-re

a

Knyazs-Pogoszt

allomastol, amellyel autout k6ti dssze. A Komi ASZSZK székh.-e. L: 64000 (1959). Faipar. Kikété.

szikviz : — szddaviz szil (Ulmus): a szilfélék (Ulmaceae)

csaladjaba tartozé novénynemzetség. Erételjes gyokérzett fak, leveleik részaranytalanok. Termésiik hartyas szarnyu, kerekded, egymagvu. Fajuk kemény, ipari feldolgozasra igen alkalmas, féleg a kocsigyarté és az asztalosiparban hasznaéljak. J6 tiizeléfa. Kérgiik gydgyszert szolgaltat. Veszedelmes kartevéjik a ~favész. Erdészetileg jelentések, de disz- és sorfanak is alkalmazzak. Hegyvidéki erdékben gyakori

a hegyi ~

(U. scabra). Sik- és dombvidéken

elterjedt,

erdészetileg igen. fontos a mezei~ (U. campestris). Gyakori valtozata a pards~ (U. c. var. suberosa), vastag paraképzédményt fejleszt. A vénie ~ (U. laevis) vizpartokon él, ritkan

fordul

eld.

Szil : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j., a Rébakdzben. L: 2540 (1960). szila : — halesont Szilady Aron (1837—1922) : irodalomtérténetiré, orientalista, ref. lelkész, az MTA tagja. A nagykérési gimnaziumban Arany Janos tanitvanya volt, Debrecenben és Gottingenben tanult teoldgidt. Térdko.-ban térdék nyelvi tanulmanyokat folytatott. 1893-t6l halaléig az Trodalomtérténeti Koézlemények szerkesztéje volt. Jelentések szévegkiadvanyai

1—9.

két.

Sdndorral

1863—72,

(Z'érék—magyarkori

Salamon

egyiitt ;Régi Magyar

1877—1912.,

Szilagyi és Hajmasi historiaja

231

magyar

Ferenccel Kolték

verses emlékek

Tara.

okmdnytar.

és Szilagyi 1—7.

kot.

a 17. sz. végéig;

Gyarmathi Balassi Balint kélteményet. 1879. , elsé kritikai kiadds a k6lt6 mtiveibél stb.) és irodalomtérténeti munkai (Temesvari Pelbdrt élete és munkdi. 1880. stb.). Szilagy : 6tk., Baranya m., pécsvdradi j. L: 710 (1960). Va. : Hosszthetény. Szilagyi Dezsé (1840—1901): jogadsz, politikus. 1871tél orszdggytilési képviseld (a kiegyezést tamogatta), 1877-td1 egyetemi tanar. Szapary 6s Wekerle kormanyaban igazsdgiigyminiszter. Jelentés szerepe volt az egyhdzpolitikai torvényjavaslatok elkészitésében 6s mas fontos igazsagiigyi reformok, mint a polgari torvénykonyv kodifikdcidja és a birdi és tigyészi szervezet reformja létrehozasaban.

Szilagyi Dezsé (1897— ): Mo. varsdéi nagykévete (1960-t6l). Eredetileg szabémunkas volt. 1914-61 vesz részt a munkdésmozgalomban ; 1918-tél tagja a partnak.

1919-ben a Magyar Véréshadsereg politikai biztosa volt. A fehérterror idején emigralt, 1924-t61 56-ig az SZU-ban élt,

kiilénb6éz6

part-

és

1957-t61 60-ig az MSZMP

tandcsi

funkcidkat

tdltdtt

be.

Kiiliigyi Osztdlyanak vezetdje

volt. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1959-t6l). Szilagyi Erzsébet (?—1483) : Hunyadi Janos felesége. A D-i orszégrészen birtokos csaladbél szarmazott, hazassagkétése utaén megerésédé6tt Hunyadi befolyasa D-en és a Szilagyi csalad rokonai révén Erdélyben is. A roppant kiterjedésti birtokok igazgatdésdval, jévedelmik kezelé-

sével tamogatta férje politikajat, majd fia, + Mdtyds — eleinte jingatag — trénjat. — Alakjat Arany J. kélteménye (Mdtyds anyja) ordkitette meg. Szilagyi Géza (1875—1958) : kdlt6, elbeszélé, publicista. A mult sz4zad 90-es éveiben Ady eldfutéraként elsének lépett fel a szerelmi érzés Uj, felfokozott szenvedélyt, erotikus, a testi szerelmet is megéneklé, nagyvarosi lirdjaval. Kéltészetének szenvedélyes hangja s politikai radikalizmusa is az Uj magyar kéltészet egyik uttdrd alakjdva avatja (Tristia, Holt vizeken stb.). Gytjteményes kétetei: Vdlogatott régi és uj versek (1948), Koldusok tancdala (1958). Szilagyi Janos Gyorgy (1918— __): klasszikus-filologus és archeolégus, a tdérténettudomanyok kandidatusa, a Szépmtivészeti Mizeum gérég-rémai gytjteményének vezetdje. Fé kutatdsi teriiletei a gérég archaikus és klasszikus, tovakba

az etruszk és itdéliai miivészet,

vala-

mint a rémai irodalomtérténet. (Atellana. Tanulmdanyok az antik szinjdtszasrol, 1941; Gorég mtivészet, 1954; Htruszk miwvészet, 1960;

A gérdég mivészet vildga, 1—2 két. 1962.)

Szilagyi Lordnt (1908—

__): egyetemi tanar, a torténet-

tudomanyok kandiddtusa. (A magyar kir. szerepe az dllamkormdnyzatban 1458—1526. Anonymus kérdés revizidja, 1937. stb.)

Szilagyi Mihaly (?—1459):

kancelléria 1930; Az

hadvezér, Hunyadi Janos

sdgora, 1456-ban, a tordkék tamadasa elétt Nandorfehér-

var (Belgrad) érségének paranesnoka volt. Mdtyds kiralylyé& vdlasztasa utdn a rendek kormanyzénak valasztottak a kiskorti uralkodé mellé, de Matyas hamarosan eltavolitotta tisztségéb6l. Emiatt a kirdly ellenségeivel szévetkezett, mire Matyas Vilagos varaba zaratta, de hamarosan szabadon bocsdtotta s rdébizta a Délvidék fSkapitanysagat. Egy balsikeri hadjaraton a té6rok6k

fogsdgaba esett, és Konstantindpolyban lefejezték. Szilagyi Sdndor (1827—99): térténetird; a bp.-i Egyetemi Kényvtar igazgatéja (1878-t6l), az MTA tagja. 1875-t61 a Szdzadok c. folydirat szerkesztéjo, a Térténelmi

Tar c. folydirat és a Magyar Térténelmi Hletrajzok kiadvanysorozat

egyik

kezdeményezéje,

térténete c. 10 kétetes, in. millendris

A

magyar

nemzet

térténet elsé kdte-

teinek szerkesztéje volt. Rendkiviil termékeny munkassdganak zéme az erdélyi fejedelemség torténetével (a Rakocziak koraval) foglalkozik. Szilagyi és Hajmasi histéridja, 1560: egyik legszebb

16. sz.-i széphistéri4nk, mely a nép ajkén balladava alakult 4t. A Borsod megyei Szendré varaban keletkegett, ezért szerzdjét az irodalomtérténet Szendrei Neévtelenként emlegeti. A térténetet késébb tébb kélt6 fel-

dolgozta: pl. Vérésmarty Mihaly és Gyulai Pal.

szilagysomlydéi

szilagysomlyéi kines : az egykori Szilagysomlyé (ma Simleul Silvaniei, Romania) erdélyi varos mellett 1797ben, majd 1889-ben feltart keleti got v. gepida eredetti lelet, a 4. sz.-i Pontus vidéki aranyrekeszes mtvesség egyik legjellegzetesebb emléke (rémai aranypénzek, ékszerek, aranytargyak). A leletek egy része a bécsi Kunsthistorisches Museumban, mas része a Magyar Nemzeti Muzeumban van. szilaj pasztorkodas: az Aallattenyésztés kezdetleges formaja ; az Allatokat (szarvasmarha, 16 stb.) egész éven at a legel6n tartjak. Féként a nomad népek alkalmazzak. Jelentésége ma mar csekély. (+még rideg marhatartds) szilanok : a —sziliciwm hidrogénvegyiiletei. Gazhalmazéllapott, esetleg eseppfolyés, bomlékony, szintelen. anyagok. A monoszildn (SiH,) és a diszildn (Si,H,) gaz, a triseildn (Si,H,) és a tetraszildn (Si,H,9) folyadék. Szilard Leo (1898— ): az USA-ban 616 magyar szarmazaésu fizikus, a chicagédi egyetem biofizikai osztalyénak vezetéje. A masodik vilaghabort: kezdetén a szintén magyar sz4rmazdasi Wigner Jend, valamint Enrico Fermi és Albert Hinstein tarsasagaban kezdeményez6jo a Manhattan-terv kidolgozasdnak, amely az urdnhasadasi reakeié hadi felhasznalasara iranyult. E. Fermivel kézésen 6 épitette az elsé urdn-atomreaktort. szilard oldatok: szilard halmazallapotu homogén elegyek, melyekben az egyik alkatrész sokkal nagyobb mennyiségben van jelen, mint a masik (ill. mint a tobbi). Létrejéhetnek, ha egy anyag kristalyracsaba sajat épitéelemei (pl. atomjai) helyébe idegen atomok épiilnek be (— elegykristdly), v. ha idegen atomok a kristalyracsot alkoté elemek k6z6tt levé kisebb-nagyobb, szabalyszerten ismétl6dé hézagokba beékelédnek (pl. az acélfajtak aza- és ay-vasnak szénnel, ill. kiilonb6z6 6tv6zé6-

fémekkel

képzett

értelemben ~

szilardsagi kilsé

tm.

sdganak

beékelédéses

elegyei).

az iivegszerfi (amorf) anyagok

anyagvizsgalat:

erdédhatasokkal

fémek

szembeni

megdallapitasa.

A

és

—

leggyakrabban

Tagabb

is.

mas

viselkedésének,

anyagok szilard-

eléforduld

legfontosabb vizsgalati médok a kévetkezék:

és

1. szakito-

wiasgdlat: ehhez az anyagbol probapalcat készitenek, ezt

a szakitogép pofai kdzé befogjak, majd egyre novekvé erével addig htizzak, amig elszakad. Kozben egy iréberendezés gérbét rajzol fel, amely a htzderét (P) abrazolja a megnyulas fiiggvényében. Ez a szakitodiagram. A

szakadas

helyén

a

palea

keresztmetszete

csdkken;

a kontrakcié a keresztmetszet és az eredeti keresztmetszet %-ban, kifejezett aranya. A legnagyobb terhelés (Pp) és a probapalca eredeti keresztmetszetének (I) viszonya

adja a seakitészildrdsdgot

(o B).

—

2. nyomédvizsgdlat :

hengeres, néha hasab alaku probatesten végzik, amelyet gépen tengelyiranyu erédvel dsszenyomnak, mikdzben a terhelést és az alakvaltozast mérik. A nyomdszilardsdg a torést okozé terhelés (Py) és az eredeti koresztmetszet

(F,) hanyadosa. — 3. hajlitévizsgdlat: henger v. hasdb alaku probapalcat két végén alatamasztva, kézépen fokozatosan ndévekv6 erdével terhelnek. A toréskor fellépé fesziiltséget hajlitdszildrdsdgnak (o,) nevezik. — 4. nytroviesgdlat: rendszerint kettés nyirassal végzik. A nyéroszuldrdsag (C,y) @ probatest legnagyobb terhelése (Pny) és az eredeti keresztmetszet (rendszerint ennek kétszerese; ny + 2 Ff) hanyadosa. — 5. csavardvizsgalat: ugy végzik, hogy az egyik végén befogott prébatestet elcsavarjak, mikdézben a csavardnyomatékot (M) és az elesavarodas szogét mérik. Ezekb6] szamitjak ki a csavarészilardsdgot (6 gp). — 6. titéhatds: legzyakoribb a Charpy-féle iitéproba. Hasab alaku, egyik oldalén bemetszett prdébapaleat iitédgépbe helyeznek, majd egy ingaszerkezet kalapacsaval egyetlen iitéssel eltérik. A ki-

lengés nagysdégabol a toréshez hasznalt titémunka meghatarozhaté (mkg/em?). — A ~ foglalkozik még a keménység megallapitasaval (keménységmérés), 6s mivel a legt6bb

szerkezeti

Szilézia

232

kines

alkatrészre

hatd

igénybevétel

ezerszer ismétlédik, a > kifdradds kérdésével is. — Thamm J.: Szilards4gi igénybevételeok mérése. rész. 1955.

sok

Irod. 1—2.

szilardsagtan ; a + mechanika egyik aga, mely az anyagi testre haté eréhatdsok és az azok kévetkeztében a

testben ébredé fesziiltségek, alakvaltozasok stb. torvény-

vizsgdlja.

szeriiségét

hogy

Ismeretes,

ha

szilard

egy

testre egyenstlyban levé kilsé er6k hatnak, ez a hatas a test elemi részecskéin at kézvetitédik, miért is ezek

egymas kézt is egyensilyban vannak mindaddig, amig a rajuk hdramld eréhatast ellenstlyozni képesek. Mihelyt a keletkezé fesziiltség nagyobb, mint a részecskék kohézidja, a kéztiik levé ésszefiiggés megszinik, és torés (repedés) kévetkezik be. A ~ feladata a teherhord6 szerkezetek és eréhatdsok alatt allé géprészek fesziiltségi allapotanak lehetdleg valésaghti jellemzése és a legkedvezétlenebb fesziiltségeknek nagysdg szerinti megéllapitasa, hogy megfelelé anyag, alak és méretek megvalasztasaval a terhelési biztonsdg szavatolhaté legyen. Tovabbi feladata a rugalmas alakvaltozdsok kiszamitasa rugdknal és tartészerkezeteknél,

a tamaszté

tovabba

reakciderék

tébb

tamaszu

megdllapitésa.

—

A.: Sz. 1951; Muttnyanszky A.: Sz. 1961. szilardsagtani

vizsgalat,

statikac

tartdknal

Kévesi

Irod.

vizsgdlat:

gépalkat-

részek, hid- v. épiiletszerkezotek tervezésénél az egyes tartészerkezetek méreteinek ellenérzése abbdol a szempontbél, hogy hogyan viselik a reéjuk es6 terhelést (er6behatast). szilard test : olyan test, melynek térfogata és alakja esak nagy eré hatdsdra valtoztathat6 meg. A merev test gyakorlati megkézelitésének tekinthetd. Szilasi Méric (1854—1905) : nyelvész, egyetemi tanar, az MTA levelez6é tagja. Finnugor ésszehasonlité nyelvészettel foglalkozott. Fé mtivei: Vogul szdjegyzék. 1896; Cseremisz szétér. 1896; Adalékok a finn-ugor palatdlis hangok térténetéhez. 1904.

Szilaspogony : 6tk.,

Nograd

m.,

720 (1960). Va. : Salgotarjan. Szilassy Jénos (1795—1859):

salgétarjani

pedagdgus,

j. L:

egyetemi

tanar, az MTA levelezé tagja. Eklektikus jellegti mtive az els6 nagyobb pedagégiai rendszerezés volt magyar nyelven (A nevelés tudomdnya I—II. 1827.). szilazs : — sildban erjesztéssel tartdsitott takarmany elnevezése. Szilézia, Slask, Slezsko, Schlesien: az Odera, a Visztula és a Szudétak Altal kézbezart torténelmi tart. Lengyelo. (Katowice, Opole, Wroclaw és Gera vajdasagok) és Csehszlovékia (Ostrava tart.) teriiletén (Felsé-~ Lengyelo.-ban és Alsé-~ Csehszlovakidban). Jelentés vasérc- és készénbénydszat, vaskohaszati, gépgyartdé, és vegyipari

Gliwice,

k6ézpontok

Ostrava

nia Géra,

Zielona

(Katowice,

stb.). Szdmottevé Géra,

Wroclaw).

Sosnowiec,

a textilipar —

Az

i. sz.

Zabrze,

(Jele6. sz.-

ban a szlézidn nyugati szlav térzsek telepedtek meg vidékén, amelyek

990-ben a korafeudalis lengyel allam Allo-

manyaba keriiltek és a lengyel nép egyik alkoté elemévé valtak. A 14. sz. elején a lengyel helyett a cseh kirdly fennhatésagat ismerték el, ugyhogy 1335-ben, a visegraddi kongresszeuson III. Kdézmér lengyel kirdly hivatalosan is leomondott~ birtokardél. A Cseho.-ban uralkod6 német eredetii Luwemburg-dinasztia elésegitette az 1241-1 tatardulas utaén megindult német bevandorlast, ami ~ egyes részeinek germanizalasdhoz vezetett. 1478-ban az olmiitei béke értelmében Mdtyds magyar kirdly fennhaté-

saga ala kerilt, halala utan azonban hercegei ismét a cseh uralmat ismerték el. 1526-ban Cseho.-gal egyiitt az ausztriai Habsburgok vontaék uralmuk alé, majd az oszt-

rak 6rékdsdédési hdboru (1756—63)

(1741—48),

eredményeként

ill. a hétéves hdboru

Poroszo. része lett ; Ausztria

csak kis teritileteket tartott meg D-i vidékébél. Porosz ~ban megindult az erészakos germanizdélas s_ ezzel egyutt a parasztok megfosztasa fdldjeiktél. Az eldrehaladé kapitalizalédasi folyamatot a gazdasdgilag mind jobban elnyomoritott 6s nemzeti elnyomas alatt tartott parasztsdg felkelései és a 18.8z. végén a kialakuléban levé proletaria4tus elsé6 megmozduldsai kisérték. A meginduld gépesités csak fokozta a proletarizdléddst, s kivaltotta a proletaridtus egyik legkoraibb nagyszabési harcat,

Sziléziai-medence

233

a — sziléziai takdesfelkelést (1844). A kapitalizmus kibontakozdsaval a 19. sz. masodik felében egyiitt jart a lengyel figgetlenségi mozgalom erésédése, amely kiilénésen

1918-t6l, a lengyel allam megalakuldsdtél bontakozott ki. A

parizsi

békekonferencidn

az 1919—21

lefolytatott

k6zétt kirobbant

hosszas

vitak,

népi felkelések és azok le-

verése, majd az 1921-i népszavazds utdn végiil is a kikiildott antantbizottsag csak Felsé-Szilézia egy részét adta vissza Lengyelo.-nak. Az Ausztria uralma alatt dllt kerii-

letek egy részét a Saint Germain-i békeszerzddés Csehszlovakianak juttatta. 1939-t61 45-ig német megszallas alatt allt, 1945 tavasz4n a szovjet hadsereg szabaditotta fel. A potsdami konferencia hatdrozata értelmében Porosz ~ teriilete is Lengyelo. része lett.

Sziléziai-medence, Sziléziai-alféld: feltdltott siksag Lengyelo.-ban a Szudétak és a Lengyel-tablasvidék kézt, az Odera mentén. Legmagasabb pontja 255 m. Hullaémos felszinét jégkori iledékek (moréna-anyag és lész) és részben fiatal folyéhordalék boritja. Termékeny, stirti lakossagu teriilet. sziléziai takacsfelkelés, 1844: a munkdsosztdly elsé jelentés, még d6szténés megmozduldsa az akkor Poroszo.hoz tartozé lengyel toérténelmi teriileten, Szilézidban.

Az

1844. jun. 4—5-én lezajlott felkelés sordn a t6kés manufakturakban

dolgozé takacsok szétzizték a munkaeszk6-

zoket, megsemmisitették az drukészleteket. A felkelés, amelyet a porosz katonaség kegyetleniil levert, nagy hatast gyakorolt a német, osztrdk és lengyel, kézvetve az egész eurdpai munkaésmozgalom fejlédésére.

Szilicei-fennsik,

Silicskéd

planina:

a Gémér—Tornai-

szilikonok

hasznaljak fel. Termékeit 3 nagy csoportba osztjak: 1. iivegek és zomancok ; 2. keramiai termékek ; 3. épit6ipari ké6téanyagként hasznalt, vizben szilardulé (hidraulikus) tulajdonsagu anyagok (hidraulikus mész, cement). szilikatok : a Féldén a legelterjedtebb asvanyosztaly tagjai. A fdldkérget uralkodélag (92%-ban) felépitd kézetalkoté asvaényok a féldpatok, csill4mok, piroxének, amfibolok, kvarc sth. Régebben valojaban nem létez6 kovasavakbol igyekeztek a ~at leszarmaztatni. Ma mar ismeretes, hogy minden szilikat kristalyracsat SiO{- tetraéderek épitik fel. Attdl fiiggéen, hogy a tetraéderek egymassal hany oxigén(O-)ion révén kapcsoIédnak,

a ~

5 csoportjét

kiilénbéztetik

dik hdrom

szomszédos

tetraéderhez ; a racs két iranyba

a

bél allé6 nagy kiterjedésti, lapos tetejfi karsztfennsik. Karsztjelenségekben igen gazdag: Silicsk& jaskyna (Szilicei-jégbarlang) stb. DK-i része, a Haragistya és a Nagyoldal (604 m) Mo.-on fekszik, a mély Léfé-vélgy valasztja el a csehszlovak résztél ; végében az idészakos L6f6é-forras. szilicium lat. ’kova’széb6l), Si: a széncesoportba tartozd kémiai elem. Rendszima : 14, atomstlya : 28,09. Sététszirke, kissé fémesen csillogé, kristalyos, nem fémes elem. Kemény, nagy olvadaspontu, az elektromos aramot alig

Ilyen pl. az a- és B-kvare racsa.

a leggyakoribb elem. Eldallitésara a ~dioxidot fém-magnéziummal v. aluminiummal redukaljak.

(SiO,) Elemi

Allapotban féként kohaszati célokra hasznaljak. Fontos 6tv6z6 (ferro~). — A vasgyartés sordén a nyersyas minéségét befolydsolé kiséré6 elem; hatasdra a megdermedé nyersvasban a szén_ grafitlemez formajaban

valik

nyersvas

ki.

A

sztirke

pedig maximum

nyersvas

1,8—3%,

1,2% ~ot tartalmaz.

a

szomszédos

6tv6z6ként is haszndlatos, ilyenkor az

acél ~tartalmat

0,38%-nal nagyobbra noévelik. Hatasa a szakitoszilardsag és a folydshatér nodvelésében (hidszerkezeti és rugé ~acélok) nyilvénul meg. Az eréséramu villamostechnikaban is vasétv6zéként haszndlatos, a vas magneses tulajdonsaégait néveli. A gyengearamti és erésdramu technikaban —/élvezetéként hasznadlatos féként egyeniranyitasra (~ didda). — Irod. Jevsztropjov—Toropov: A szilicium kémidja és a szilikdtok fizikai kémidja. 1951. sziliciumkarbid : — karborundum szilikagél : viztelenitett, nagy belsé feliileti kovasav. J6 adszorbens (—adszorpcid). Leggyakrabban natriumszilikat oldatbél hig kénsavas kicsapassal allitjak eld. F6ként gézok szaritasdra, olddszerek visszanyerésére hasznaljak. szilikatiparok ; azoknak az iparoknak a gytijténeve, amelyeknek nyersanyagai szilikatok, ill. amelyek a sziliciumdioxidot megfelolé atalakitas utan szilikat alakban

tetraéderrel.

Altalanos

képlete

A telitett

tekto~bdl

vezetheté le a Si-ionok 25—50%-anak Al-ionnal torténd helyettesitése révén a féldpatok, foldpatpdotlék, zeolitok stb. racsa (pl. KAISi,0,, ortoklasz foéldpat). — Az ipar szamos szilikdtot haszndl fel szilikAtalakban megfeleldé

miiveletekkel tértént dtalakités utan (— szilikdtiparok). — TIrod. Jevsztropjev—Toropov: A szilicium kémidja és a szilikatok fizikai kémidja. 1951 ; Duderov—Matvejev— Szentyurin : Sz. technoldégidja. 1951; Fauka I. : Szilikat-

kémia.

1959. szilikon lakkok:

szilikon

gyantdkbdél

(— szilikonok)

késziilé fedélakkok. J6l szigetelnek és a nagy hdfokot jél birjak. Melegedé elektromotorok tekercseinek szigetelé-

sére, meleg fémrészek festésére stb. alkalmazzdk. Elterjedésiiket korlatozza, hogy viszonylag dragdk. Nalunk a Nitrokémia Ipartelepek (Fizfégyartelep) allitanak elé ~at.

szilikonok : alkilszilan-triolok vizkilépés

utjan

képzédé

és

dialkilszilan-diolok

polikondenzaciés

termékei.

R = alkil csoport

R | HO—Si—OH | OH

Az acél

tesz szert. Acél-

négy

co (SiO,); a racs telitett, a tér harom iranyéba terjed.

fehér

gyartasa sordn kb. 0,1% ~tartalomra

1. Nezo-

(sikba) terjed ki. Fillo~ a csill4mok co (Si,O,9)*~ Aaltalanos képlettel. — 5. Tekto- v. dllvadny~. Mind a négy tetraéder mind a négy O-ionjaval négy szomszédos tetraéderhez csatlakozik, tehat mind a négy O-ionja k6zés

karszt legjelentésebb darabja Roznhavatdél (Rozsnyotdl) D-re, Csehszlovakiaban, 550—650 m. Tridsz kori mészké-

vezeti, fémekkel kénnyen alkot é6tvézetet. Nem nagyon reakcidképes ; oxigénnel, kénnel, nitrogénnel és szénnel esak nagyobb hémérsékleten egyesiil. Savaknak ellenall. Elemi allapotban a természetben nem fordul eld, vegyiiletei azonban elterjedtek (szilikdtok, kvarc, tridimit, krisztobalit, achat, infuzdériaféld, opdl). Az oxigén utan

meg:

v. sziget-~. A kristdlyrdcsban a tetraéderek fémionok kézvetitésével kapcsolédnak egymashoz. Altalanos képlettik oo SiO4-. Llyen pl. az olivin (MgFe,)SiO,. — 2. Szoro- v. csoport~. Két, ill. harom, négy, hat tetraéder két-két O-ion révén 6nallé csoportt& kapesolddik, s e csoportokat kapesolj&k raccsé fémionok. Ilyen pl. a thorveitit (Sc,Si,O,) és a berill (Be,Al,Si,0,,). — 3. Inov. lénc~. Minden tetraéder két O-ionjaval két szomszédos tetraéderhez kapcesolédik, végtelen lancot alkotva. Nyilt l4ncti ion~ a piroxének oo (Si,O,)4-, zart lanctiak az amfibolok co (Si,O,,)%- altalanos képlettel. — 4. Fillov. réteg~. Minden tetraéder harom O-ionjaval kapesold-

R | HO—Si—OH | R

allxilszilan-triol

dialkilszilan-diol

Az alkil-csoportoktdl és az eldallitas mddjatdél fiiggéen a polikondenzétum olaj-, gyanta- v. kaucsukszert. a) A szilikon olajok viztiszta folyadékok. Héfoktdl alig fiigg6 viszkozitasuk az eléallitas mddjaval széles hatarok k6z6tt valtoztathato. Fagydspontjuk alacsony, forraspontjuk

magas.

Vizben

nem

oldddnak,

vegyszereknek

eléggé ellenallnak. Héatvitelre, hidraulikus nyomasatvitelre alkalmas folyadékok. Hatdsos habzasgatlék. A transzformator-olajat pdtoljék. b) A szilikon zstrok

—40 C° és +180 C° kézétt majdnem azonos viszkozitasu kenéanyagok. mint

viztaszité

Onté-

és sajtoldformdék

feliiletek

kikenésére,

létrehozatalara

vala-

(hidrofdébozds)

alkalmasak. ce) A szilikon gyantak beégetheté lakkgyanta alapanyagok. Nagy héfoknak kitett targyak védé bevo-

nasara j6 >lakkfilmet

adnak.

Villamos szigetelék

lam-, azbeszt-, iivegbevonok).

gumik

Szilvas

234

szilikézis

kiilénleges

célokra

(cesil-

d) A szilikon kaucsukok és

széles

héfokhataérok

kézoétt

diszjunktiv ~ alapjét a szétvdlaszté itéletek altalanos tartalmat alkoté viszonyok képezik. Pl. X betegségének oka v. meghiilés,

v. fertézés.

X betegségének

oka nem

(—75 C° és +250 C°) tartésan alkalmazhaté, kaucsuk rugalmassagu, fényt, dozont, ultraibolya sugarzdst allo

a meghtilés, tehat X betegségének oka a fertézés. Osszetett ~rél (poli~rél) akkor beszélink, amikor valamely

anyagok. Villamos sajatsagaik kedvezéek. Vegyszereknek ellenallnak, esak a vizgéz tamadja meg kismértékben. A vegyiparban tomitéanyagnak, magasan szallo repiildégépeken az alacsony héfok miatt a gumi potlasara hasznaljak. Fémragasztoszerek. Kabelszigetelésre iivegsz6vettel egyiitt alkalmazzak. e) A szilikon véddfilmek iiveg-, keramiai, textil-, papiranyagok feliiletét viztaszitéva

kévetkeztetés zardtételét egy Uj kévetkeztetés felsd tételeként haszndljuk, azaz valamely Uj] ~ elézé ~okon alapul. A tudomaényos gondolkodaés nélktlézhetetlen formaéja. Az dsszetett ~ban mindig van egy k6zés tétel. Amikor a kévetkeztetési mtivelet az el6~td6l halad az

teszik

beszéliink.

(hidrofdbozds).

Laboratoriumi

iivegedényeken

hasznalhatok, valamint villamosipari keramiadkon nagy feliileti ellendllas biztositas4ra. Epitéanyagok, beton feliiletén vizes ndatrium-metilszilikonat-oldatos bekenéssel néhany ora alatt igen jO metilszilikonos védé filmréteget kaphatunk a levegé széndioxidjanak hatasara. — Mo.-on a Nitrokémia Ipartelepek (Fizfégyartelep) allitanak

elé szilikon

olajokat,

zsirokat,

lakkokat

és gumi-

kat. — Irod. Sés F.: Sz. és felhasznaélasuk. 1956. szilikézis, silicosis (lat.-bdl): szabad sziliciumdioxidot (SiO,) tartalmazé kézetpor belélegzése altal eldidézett, foglalkozasi jellogtii — porbelégzési betegség. Kiilondsen képormalomban, kéfejtében, banyaban, cementiizemben, ontddében, esiszolémtihelyben stb. dolgozé munkasoknal gyakori. Hatdsara a tiid6 kétdszévetes allomanya megszaporodik, ennek kévetkeztében a légzdé feliilet megkisebbedik, és az erek egy része elzarddik ; a sziv jobb kamraja és pitvara alland6 tulterheléssel kénytelen mikédni. Fontos a betegség megelézéso az iizem levegdojének tisztitasdval (portalanitas), véddalarccal, a dolgozdk rendszeres ellenérzésével, sziikség esetén mas munkahelyre vald athelyezéssel. — Irod. Karpati—Sods:

Sz. 1960. Szilisaztria : régi bolgdr dunai kikétévéros

Dobrudzsa-

ban, a roman hataron. Jarasi székh. L: 20000 (1956). Fontos dunai atkeléhely. szilitellenallas: 1. a raddidzas kezdetén hasznalt sziliciumkarbid alapanyagi villamos ellenallas. Minésége a mai kévetelményeknek nem megfelelé. Erésaramu technikaban azonban izzitdé kemencékben ma is hasznalnak igen magas hémérsékletet elbiré sziliciumkarbid ffitéellenallasokat. Ujabban gyartanak automatikai berendezésekben hasznalt fesziiltségfiiggé ~t, amelyet varisztornak neveznek. — 2. a radidtechnikusok minden

villamos

tévesen ~nak

ellenallast,

amely

nem

huzalellendllas,

v. réviden szilitnek neveznek.

szillimanit, Al,SiO,: selymes fény4, friss térési feliiletén iivegfényt, sargassziirke szini szilikatasvany.

esillogé

Rombos

rendszerti.

Finoman

rostos valtozata

a fzbrolit.

Kristalyos palak asvanya.

1550 C°-on kovaolvadékka

mullitta (3 Al,O,-2Si0O,)

esik

szét. A samott

és

ttizalld-

sagdt a miullit-tik szévedéke biztositja. szillogizmus, logikai: — kdvetkeztetés, amelyben a kiindulé itéletek logikailag elégséges alapot nytjtanak a

zardtétel

levondsshoz

és igazsagdanak

elismeréséhez ;

igy ezekbél a zardtétel logikai sziikségszertiséggel kévetkezik. Formait és mddszereit Arisztotelész dolgozta ki. Minden ~

tobb itéletben fejezi ki azt a kiinduldé ismere-

tet, amelybél a zardtételt levezetik.

Legalabb

két ilyen

itéletnek kell lennie (egyszerti ~), de lehet tébb is (dsszetett ~). Az egyszeri ~nak harom alapveté fajtaja van :

kategorikus, feltételes és szétvalasztd (diszjunktiv). A kategorikus ~nal a zarotétel logikai sziikségszertisége az egyes és altalanos viszonyanak tulajdonsdgain alapul, amely a fogalmak k6ézétti logikai alérendeltség viszonyéban fejezédik ki, pl. minden gaz bizonyos héfokra

lehtitve folyadékka valik. A hidrogén géz. Tehat a hidrogén bizonyos héfokra lehtitve folyadékké vaélik. Igy a kategorikus ~ a deduktiv kévetkeztetés alapformaja. — A feltételes ~ alapjat a kiinduléd alap és a kévetkezmény viszonyat kifejez6é itéletek képezik. Pl. ha a fémeket melegitjiik, a fémek megolvadnak. Ezt a fémet melegitetttik, tehat ez a fém megolvadt. — A szétvdlasztd,

utéd~ felé — progressziv-ésszetett ~rdél, 6s amikor az uté~tél halad visszafelé, akkor regressziv-dsszetett ~rol

A ~ok egész sora a lanckévetkeztetés. szilon : Csehszlovakidéban gyartott + poliamid miszal (— szdlasanyagok). Szilsarkany : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j. L:

1130

(1960). Szimos

sziluett szilur

mtiemlék

jellegt épiilet.

drnyékrajz : (fdldt) a paleozikumnak a —+kambriumot kéveté idészaka. Az alsé6 ~t ordoviciumnak, a felsét gotlandiwmnak nevezik. Féleg tengeri képz6dmények : homokos-mészkéves és sétét palas wledékek képviselik. Gerinctelen élévilagara féleg a Graptolitak és a Trilobitak jellemzdek. Az elsé pancélos és porcos halak a ~ban jelentek meg. Flérajaban vizinédvényeken kiviil mar tébb felsébbrendt névénytipus is élt. Az utdbbiak részben az déscserjékhez tartoztak, részben hinarszertiek voltak. Jelentés hegységképzé szakaszai: az appalache-i és a kaledéniai felgytrddés. A -~ban a vulkanizmus a hegységképz6 mozgasokkal kapcsolatban gyakori volt. Eurédpaban tipusos kifejléddésben Anglidban, a Skandinav-Balti-tertileten,

Bretagne-ban,

Normandia-

ban, Tiiringiaban, Szdszo.-ban, a Lengyel-koézéphegységben, Cseho.-ban s D-Eurépaban, féleg a Keleti-Alpok és a Pireneusok teriiletén talaljuk meg. Gazdasagilag jelentések a ~idészaki vasére- és sdtelepek. (+még Fdéld, foldtorténeti

tablazat.)

szilva (Prunus domestica): a rdzsafélék (Rosaceae) csaladjaba tartozé, értékes, csonthéjas gyiimélestermé fa. Valdszintileg Kisazsiabél v. Perzsidbél szdrmazik. Bokor v. lombkoronds fa. Gyékérzete a talajban szélesen elterjed. Levelei szért allasiak, a gallyak néha tiiskések. Virdgai fehérek. Termése gdmbélyt v. hosszas tojas alaku, héja sokszor hamvas, magja altala4ban keserti. Hazankban termesztése a hazi kertekben és szérvdnygyumoélesésékben mindeniitt jelentés, de legelterjedtebb a Tisza—Szamos szégben, Zalaban, a Hegyaljan, a Biikk, a Matra, a Borzsény és a Pilis lankdin. Termését frissen fogyasztva, hazilag v. iparilag feldolgozva hasznositjdk. Lekvart, izt, beféttet

készitenek

beldle, v. aszaladssal, ill.

mélyhitéssel tartésitjak. Erjesztve, féleg kisiisti leparlassal, pdlinkét készitenek beldle (szilvérium). Legértékesebb fajtéja a besztercei ~ (magvavaélé, Hungarian Plum), amely hazénkbol terjedt el Kézép- és Ny-Eurépaba, s6t K-Amerikaba is. ~fadllomadnyunk zémét ez teszi ki, de jelentés még a ringlé is. Altalaban ivartalan uton, vad alanyon (mirobalan) tértént szemzéssel szaporitjak. Betegségoi kéziil a monilia, a vérésfoltossdg, a levélrozsda és a ldskdsodds,

kartevéi

kéziil

a ~moly ellen kell védekezni

tin). —

a ~dardzs,

a levéltetii,

(borddi lé, idegméreg, niko-

Mo. ~fadllomanya az 1959. évi dsszeirds szerint

kb. 30,8 milliéd db-ra volt becsiilheté, melybél 23,4 millid

a termdképes. A -~termés 1960-ban megkdézelitéen 98 ezer t volt. — Irod. Mohacsy M.: A sz. termesztése és hazi feldolgozasa. 1960 ; Brézik S. : Csonthéjasterméstick. Sz. —kajszi. 1960. szilvafélék (Prunoidea) : a rézsafélék (Rosaceae) egyik alesaladja. Ide tartozik a —kdkény, a — cseresznye, a — kajszibarack, az + észibarack, a + szilva, a > mandula és a —>meggy.

Szilvagy :6tk., Lenti.

Szilvas : ktk., Va. : Godresény.

Zala m.,

Baranya

lenti j. L: 470 (1960). V4.:

m.,

pécsi j. L: 230 (1960).

Szilvasszentmarton

Szilvasszentmarton : ktk., L:

L:

Somogy

250 (1960). Va. : Kaposvar. Szilvasvarad : dtk., Heves m.,

1970

(1960).

m.,

kaposvari

j.

egri j., a Bikkben.

Mészkébdnydszat,

mészégetés,

fiirész-

telep, erdégazdaség, ag., kedvelt kiranduldhely iidiilékkel. A Szalajkavélgyben természetvédelmi teriilet. Istallésk6i ésemberbarlang, sziklaforrds, pisztrangos tavak. Klasszicista, ref. temploma memlék. Szilveszter, Sylvester: hadrom rémai pdpa neve. Leg-

jelentésebb : II. ~

(?930—1003),

1003-ig papa. Francia 998-t61 ravennai érsek.

tkp. Gerbert.

999-t61

szd4rmazdsi. 992-t61 rheimsi, III. Ottd német-rémai csdaszar

neveldje, koranak mitivelt embere volt, filozdéfidval, mate-

matikaval és irodalommal foglalkozott. ~ van magyar kiralynak a kirdlyi koronat. Szilveszter-nap : december

31.,

az

év

kiildte I. Istutolsé

napja,

melynek estéjén az —wjévbe nytlé vidadm mulatsaggal szokas bucsuzni az elmult esztenddtdél. szilvin : KCl ésszetételi, szabdlyos rendszerti, tivegfényti, szintelen

szimfénia

235

v. vérésre

szinezett,

vizben

jl oldédé

asvany. Egyes késdételepek fedtijében nagyobb mennyiségben talalhaté. Fontos kaélisé. Legjelentésebb eléforduldsi

Dezs6,

Baldzs

Béla, Nagy

Zoltan

stb. irtak szimbolista

verseket. Sz4mos halado iré (pl. Ady is) a ~ kifejezéeszkézeit haladé tarsadalmi és politikai tartalmak kifejezésére hasznalta. — 2. A filozdfia teriiletén egyrészt egyes idealista ismeretelméleti irdnyzatokban, pl. a — hieroglifa-elméletben jelentkezett a ~, amennyiben ismereteinket csak a valésdg jelzéseiként, szimbdélumaiként

fogtak

fel,

mdasrészt

szimbdlumokat

alkalmaz

pozitiv eredménnyel a — matematikai logika a logikai problémak megoldasara. szimbélum (gor. ’ismerteté jel, bélyeg, jogy’> : 1. valamely gondolati fogalmat érzékeltetdé jel, jelkép, amely képzettarsitas folytan nemcesak a kifejezendd fogalmat helyettesiti, hanem vele kapcsolatban kiilénb6z6 érzéseket, hangulatokat, egész gondolatsorokat tud felidézni. Az egyik legésibb dbrdzol4si mdéd. Legszélesebb alkalmazasi

teriilete a kdltészet.

Pl. Adynal

a Magyar

Ugar

a mo.-i térsadalmi elmaradotts4g ~a. — 2. a képz6miivészetben elvyont fogalmak, gondolatok és érzelmek kkifejezése, megszemélyesitéssel, valamint a fogalomra vonatkoz6 jelképes targyak abrazolasdval.

Szimferopol : varos az SZU-ban (Ukran SZSZK), Krim

helyei NDK (Stassfurt), SZU (Szolikamszk), Chile, Peru. szilyérium, szilvapdlinka: szilv4b6l alkoholos erjesz-

ter. székh.-e. L: 189 000 (1959). Gép-, konzerv-, textil- 6s dohénygyartés. Egyetem. Szinhazak, mizeumok. Turisz-

téssel

tikai kézpont. 1962 dta trolibusz-vonal ké6ti dssze Jaltaval. szimfénia (gér. ’egyiitthangzds, dsszhang’> : régi érte-

készitett

palinka.

Szily Aurél (1880—1945): szemész, egyetemi tanar. Szakirodalmi munkédiban féleg a szem fejlédésének és kértananak kérdéseivel foglalkezott. Szily Kalman (1838—1924): természettudds és nyelvész, mtiegyetemi tanar, az MTA tagja, 1889-té1 1905-ig az MTA fétitkara. Ujjaszervezte a Természettudomanyi Tarsulatot,

meginditotta

és szerkesztette

a Természet-

tudomanyi Kézlonyt (1868—98) ; megalapitotta a Magyar Nyelvtudomanyi Tarsasagot (1904) és szerkesztette folydiratat, a Magyar Nyelvet . Legfébb nyelvtudomanyi munkéja A magyar nyelvujitads szdtdra 1—2. 1902—08. szimbiontak : az — egyiittélésben részt vev6 é16 szervezetek elnevezése. szimbidézis: — egyittélés, 1. Szimbirszk : — Uljanovszk szovjet varos neve 1924-ig. szimbolizmus ; 1. a francia irodalombdl és képzdémiivészetbél kiindulé és a mult szazad utolsé éveiben Eurdépaszerte hato, a korabeli valsagfilozdéfiak és misztikus tanok

hatasdt magabaolvaszt6 mivészeti iranyzat, amely a tartalmat szimbdélumok rendszere segitségével kivanta k6zéini.— A képzémiivészetben kézvetlen elédje az angol preraffaelitak mozgalma volt. A ~ hatott a szecesszidra, a metafizikus festészetre, némiképp az expresszionizmusra és a szurrealizmusra is. F6 képviseléi a képzémiivészetben G. Moreaw (1826—98), P. Purvis de

lemben minden tébbszdlamusag és az erre alkalmas hangszer neve ; Ujabban altalaban zenekarra

les (ciklikus) szondta. —

szant tobbtéte-

Az elnevezés 1600 koriil Altala-

ban hangszeres zenemtivet jelélt, szemben a vokdélisokkal, majd nagyobb énekes mtiveken beliili, tisztan hangszeres tételoket is ~nak neveztek (operék, oratériumok, kantatak

bevezeté, ill. kézzenéi). A 17. sz. vége dta a sinfonia

az olasz tipusti gyors—lassi—gyors beosztast operanyitanyt jelentette, de kivételesen egyetlen hangszerre frott egyes tételekre is alkalmaztak ezt az elnevezést

(J. S. Bach héromszélamu invencidi). A 18. sz.-ban a ~ énadllé hangszeres miifajj4 alakult, mely magéba olvasztotta a kor tobbi mtifajanak szdémos sajatsagat. Elsd miiveléi olasz (G. B. Sammartini), bécsi (G. Ch. Wagensezl stb.) és mannheimi (J. Stamitz stb.) mesterek, majd késébb J. Chr. Bach, Dittersdorf és masok. A preklasszikus mesterek iktattak tételei kézé a meniiettet. A bécsi klasszikus zeneszerzéknél, elészér is J. Haydn miivészetében reprezentativ zenekari miifajj4 valt, kialakultak

formai keretei. W. A. Mozart és L. van Beethoven %j zenei kifejezésméd hordozdjavaé tették, sét Beethoven a francia forradalom eszmevildgénak, egy-egy szellemi v.

Chavannes (1824—98), O. Redon (1840—1916), a belga J. Ensor (1860—1949). Részben ehhez az iranyhoz tartozik P. Gauguin (1848—1903) is, akinek ,,Honnan

kéltéi alaptipusnak megszdlaltatasat bizta ra. Formailag is megujitotta, a mentiettet a scherzo tétellel helyettesitette, s az énekhang felhaszndldsAval (IX. szimfonia) pedig tul is lépte mtifaji kereteit. A romantikus

jottink, hol vagyunk, hova megyiink”’ c. képe a szimbo-

mesterek

lizmus egyik £6 miivének tekinthetéd. — Az 1880-as évek francia lirdja4ban felbukkan6 és késébb-egész Eurdédpaéban tért hdédité irodalmi irany. A tuilzdan intellektualis parnasszista lirdtdl eltéréden k6éltdi jelképekbe (szimbdlumokba) stiritve dabrazolja az élet bonyolult jelenségeit, s fejezi ki a puszta értelemmel kevésbé megkézelitheté belsé élményeket. Uttdrdi: Ch. Baudelaire, P. Verlaine, A. Rimbaud és 8. Mallarmé, £6 képviseléi Franciao.-ban

Brahms stb.) a bécsi klasszikusok 6rékségét csak kiilsdségekben vették at, formailag és tartalmilag koruk felfogasat kévették, Berlioznal pedig, majd az 6t kévetd Insztnél a programzene kérébe tartozd programszimféniava, ill. szimfonikus kélteménnyé alakult. A szdzad masodik felében mas nemzeteknél is felvirag-

(Schubert,

zott a ~-irodalom. Borogyin, ciao.-ban

Mendelssohn,

Schumann,

késébb

Oroszo.-ban P. I. Osajkovszkij, A. P.

A. K. Glazunov, Cseho.-ban A. Dvofdk, Fran©. Franck, Finno.-ban J. Sibelius a leg-

rajtuk kiviil : J. Lafargue, P. Claudel, P. Valéry; Belgiumban M. Maeterlinck, Oroszo.-ban D. Sz. Merezskovszkzj, V. J. Brjuszov, A. A. Blok; Németo.-ban BR. Dehmel, S. George, H. V. Hofmannsthal, R. M. Rilke; Anglidban

nevesebb ~-szerzék. A 19. sz. végén bar A. Bruckner, majd G. Mahler mtivészetében méreteiben megnagyobbodott és uj eszkézékkel is gyarapodott, sokat

Ch. Swinburne stb. Az iranyzat egész Kurdédpaéban irodalmi

veszitett

megutjuldst jelentett, a 19. sz.-i naturalista,

kik toébbé-kevésbé a klasszikus és romantikus hagyoményokhoz kapcsolédnak — kitilénésen Ny. J. Mjasz-

akadémista

és epigon iranyokkal szemben tj, modern kifejezéeszkézokkel rendelkezé és Uj mtivészi élményeket adni tudd kéltészetet teremtett. Ugyanekkor jelképeket halmozd, yakran misztikus, individualista irdnyzata bizonyos eltdévolodast

pontja

jelent

a késébb

a

realista

kialakulé

A magyar irodalomban

Abrazolastél

modernista

s kiinduld-

dramlatoknak.

Ady, Juhdsz Gyula, Kosztolanyi

jelentéségébél

Az

ujabb

szerzék

koézil

—

kovszkij, Sz. Sz. Prokofjev, D. D. Sosztakovics, I. Sztravinszkij, P. Hindemith, A. Honegger mtvei emlitésre

mélt6k. Kézéttiik szamos program-~ van. Masrészt felttiné a kisebb méretezésti és sztikebb eldadé apparatust igénylé szimfonikus mtivek térhdditasa (kamara~). —

A sinfonietia : kis ~.

szimfonikus szimfonikus

koltemény

szimulalas

236

kéltemény:

a

zenekari

— programzene

tipikus mitifaja. A 19. sz.-ban, a romantika idejében alakult ki. Elézménye a programzenei nyitaény (pl. Beethoven Hgmont-nyitdnya) és a szimfénia volt. Rendszerint egyetlen tételbdl all. A klasszikus szimféniaforma felolddsdval (vagy kiilséséges keretté valé lefokozdsaval)

melyik tengelyén haladnak keresztiil. A ~ szempontjabél az Allatokat aszimmetrikus, egyenlé tengely% (homaxon), egytengelyt (monaxon), sugaras (radialis), két-

erdteljes, epikus jellegi

sugaras (biradialis) és kétoldalasan szimmetrikus (bilateralis) alapformakra osztjak. A ndvényi testekben is lehet hasonlé ~viszonyokat megdllapitani. szimmetriakézpont, inverzids centrum , inverzids kézpont: (asv) a kristély kiilsé alakjan észlelheté szimmetriaelem ; a pont szerinti szimmetridt fejezi ki. Azokon a kristalyokon, amelyeknek ~juk van, az iraény és ellenirany azonos, ill. minden kristalylapnak van azonos kifejlédési, parhuzamos parja.

miiveivel (Les Préludes, Hunok csatdja, Tasso, Mazeppa stb.). Betetézdje R. Strauss, aki a zenével vald leiras, abrazolas egyik legnagyobb virtudza (Don Juan, Till Eulenspiegel, Don Quixote stb.). Nevezetes miaveldéi

szimmetriatengely : (asv) > g2r szimonia, simonia : a papa vilagi hatalmanak névekedésével egyiitt elburja4nzé egyhazi korrupcid; a szent-

teljesen

valamely

esemény,

torténés

v.

jelenség

zenei

leirasdt ttizi ki céljaul. Eldfutarai a 18. sz. programszimfénidi (Dittersdorf, Le Sueur stb.). Beethoven VI. szimfénidja és Berlioz Fantasztikus szimfonidja egyengették

kialakuldsdnak

Ferenc

volt szélesre méretezett,

még:

B.

Smetana,

Utjat.

C.

Elsé

nagy

Saint-Saéns,

C.

mestere

Franck,

Liszt

J.

Sibelius, O. Respighi, A. Honegger stb. szimfonikus zenekar: szimfonikus hangversenyek, ill. nagyzenekari hangversenyek eldaddsara szolgald egyiittes, melynél a vonds szdlamokat a hangszerek egész csoportja, a tdbbi szdlamokat egyes hangszerek szolaltatjak meg. Alapjat a vondskar képezi (két esoportra osztott hegedik, tovabb&a mélyhegedtik, gordonkak, nagybégék csoportja). A fafuvdsok (fuvola, oboa, klarinét, fagott) parosaval vy. harmasaval szerepelnek. Az utdbbi esetben a fafivésok magasabb, ill. mélyebb valtozatai is helyet kapnak benne (kisfuvola, angolktirt, basszusklarinét, kontrafagott). A rézfuvdskart altalaban 4 kiirt,

szimmetriasik : (Asv)

— tikérsik

(— buest), valamint az ségek, ill. a ,,btinbocsdnat”’ piispdkségek (apdtsdgok, stb.) javadalmak egyhazi pénzért, ill. anyagi ellenszolgaltatasért valé juttatasa. A 10. sz.-ban a Clunyb6l kiinduléd mozgalom fellépett

elburjanzdsa ellen, de kevés sikerrel. Fontos szerepet jatszott az egyhdzellenes, valamint az egyhézon_beliili megtjuldst kévetel6 mozgalmak indokai kézt. A bucsuszédelgéssel elkévetett ~ volt Luther fellépésének kézvetlen oka, kivaltdéja is. —

az Ujszovetség

Az elnevezés

egyik legendds todrténetéb6l eredt, Simon nevi mdgus pénzért akarta apostoloktél a Szentlélek ajandékat.

mely szerint egy megvasdrolni az

Szimonidész, Simonides : gérég kélték. 1. Amorgosz7~

2 v. 3 trombita, 3 harsona és 1 tuba képviseli. Az dtdhangszerek alkalmazésa valtoz6, az tstdob-paron kiviil gyakori még a nagy- és kisdob, réztanyér, esetleg cseleszta, xilofén, harangjaték stb. Alkalomszertien harfa, zongora és mas hangszer is eléfordul. — A ~ képezi az alapjat a nagyobb szinhazi, elsésorban operahazi zenekari egytitteseknek is. (+~még zenekar)

(Széménidész) az i. e. 7. sz.-ban mikédétt. Gunyos jambusai kéziil leginkAébb az asszonyok hibait felrovo munkaja ismert. — 2. Kedszi ~ (i. e. 556—i. e. 468) kora népszerii kardal- és epigrammakéltdéje, szamos k6élt6i verseny gyéztese volt. Kiiléndésen ismertté valt a thermopiiléi hésdék tiszteletére irt epigrammaja.

szimmetria (gér.>: 1. az un. szimmetrikus alakzat tulajdonséga ; AA’ pontpar egy C pontra vonatkozdélag

Szimonoy, szovjet-orosz

szimmetrikus, ha az AA’ szakasz felezési pontja a C pont. AA’ pontpar egy e egyenesre vonatkozdélag szimmetrikus, ha az e egyenes az AA’ szakasz felezé merélegese. Hasonld moddon értelmezziik egy sikra vonatkozdlag az AA’ pontpar ~jat. Egy alakzat pontra, egyenesre, ill. sikra vonatkozé tiikoérképét (szimmetrikusdt) ugy kapjuk meg, hogy valamennyi pontjat tiikrozziik a pontra, egyenesre, ill. sikra. Szimmetrikusnak neveziink egy alakzatot, ha 6nmaganak tiikérképe. Egy alakzat lehet

fels6

pontra

szimmetrikus

(centrdlszimmetrikus, a C pontot,

melyre szimmetrikus, centrumnak nevezziik), egyenesre szimmetrikus (tengelyszimmetrikus, az egyenes, melyre szimmetrikus, a ¢tengely) és sikra szimmetrikus. Forgdsszimmetrikusnak neveziink egy alakzatot, ha egy bizo-

nyos elforgatas utén fedi 6nmagat. Korszimmetrikus egy alakzat, ha egy pont kériil barmilyen szdggel elforditva az alakzat 6nmagaét fedi. Hengerszimmetrikus alakzat esetén van olyan térbeli egyenes, mely kériil barmilyen szoggel elforgatva az alakzat énmagat fedi. Az alakzat gombszimmetrikus, ha van olyan pont, amelyen atmené barmilyen egyenes kGriil, tetszdleges széggel elforgatva az alakzat Onmagét fedi. Az aszimmetrikus alakzat dnmagéval semmiféle mdéddon nem hozhatdé fedésbe.

—

2. (biol) részardnyossdg:

az élélények testében meg-

figyelheté, nem szigorian mértani pontossdgu szabalyszertiség. Az Adllatok szervei v. testrészei kevés kivétellel (csupasz testti amdbak, egyes szivacsfajok) szabdlyszertien rendezédnek el valamilyen pontok, tengelyek v. sikok kériil. A ~kézpont (~centrum) a test

azon pontja, mely kériil a szervek azonos tavolsagban megismétlédnek. A pdlusok a testnek olyan feliileti pontjai, amelyekbél meghataérozott sz4mu ~tengelyek indulnak ki (fej-, farok-pdélus). A ~tengelyek képzeletbeli

egyenesek,

melyekhez

viszonyitva

egyes

szervek

szabdlyos helyzetet foglalnak el; a test fdtengelye a két fépdlust kéti déssze. A ~stkok a testet két tiikérképileg egyenlé félre osztja4k; a test kézéppontjan v. vala-

Szimonoszeki : — Shimonoseki japan varos. Konsztantyin Mihajlovies (1915— kélté, regény- és dramairé, az SZU Tandacsanak

kilddtte;

hatszoros

Allami

ye Legdijas.

Elsé kélteményeiben és szindarabjaiban (Legény a talpan) az Uj életet épité uj tipusi szovjet embert abrazolta. A Nagy Honvédé Haborti idején az egyszert emberek énfelaldozdsaban, a nagy harcok h6si epizddjaiban (Orosz emberek — szinmtii; Nappalok és éjszakak — regény) a gyézelem bizonyosségat mutatta meg. Verseiben ég6 gytlélet kapott hangot a fasiszta ellenséggel szemben. A II. vilaghaborti utén a tékés és a szovjet rend kézti ellentétrél, a nyugati sajt6 korrupt mesterkedéseirél irt Orosz kérdés c. darabjaban. A régi értelmiség problémajat targyalja az Idegen drnyék c. szinmtive. Lirai kélteményeiben

a szereleom,

a

bardtsdg,

a munka

szeretete, a béke vagya szdlal meg. Elék és holtak c. regénye érett mtivészi eszkézdkkel tarja fel a Nagy Honvédé Habori idején a bizalmatlansdg légkérétdél szenvedett emberek kiizdelmeit, és megmutatja a htség és helytaéllas gyézelmét. szimpatia (gor.): rokonszenv, egyiittérzés, rokonérzés ; vonzddas,

vonzalom.

szimpatias szemgyulladas, ophthalmia

sympathica (gor.

*szembaj’ ; ’egyiittérzd’) : szembetegség,

amelyben

az

egyik szemnek féként a sugdrtest tajékan térténd Athatold sériilése utan néhdny hét, hénap milva a masik szem is hasonlé gyulladasba jén. A betegséget a sériilt szem gydgykezelésével v. idejében térténéd eltavolitasaval meg lehet elézni.

szimpatikus idegrendszer: a zsigeri szervek mtikédését vegetativ — idegrendszer.

serkenté

szimpézium:

dsszejévetel, tuddésok iilése, tandcskozasa.

szimptéma (gér.), tiinet : valamilyen betegséggel jellegzetesen egyiitt jdrdé kéros jelenség. [gy pl. a tidégyulladasnak

tiinete

a hidegrazds,

laz, rozsdaszinti

kopet,

a

cukorbetegségnek a cukorvizelés stb. — Atvitt értelemben: valaminek az eldéjele, ismertetéjegye, tiinete.

szimulalas (lat. ’tettet’ szdbdl), szinlelés : a betegség tiineteinek megjatszdsa, noha a betegség valéjaban nem

szimultan

szines fényképezés

237

all fenn. Oka rendszerint valamilyen cél elérése (tavol-

rész alkalmazaésa

maradas

tobbes

iskolabél,

hivatalbél,

biintetés

elkeriilése,

ka-

tonai szolgalat aldli felmentés stb.). szimultan : egyideji; egyiitt, egyszerre torténd. — ~ sakkversenynek nevezik az olyan sakkversenyt, melyen egy jatékos egyidejiileg tébb ellenféllel mérkézik. szin; A targyak — anyagszerkezeti sajatsdgaiktdl fiiggden — a rdjuk esé fény egy részét elnyelik, mas részét visszaverik; ez az objektiv alapja a targyak kiilonb6zé ~ének. Maganak a fénynek — az elektromagneses sugarzdsnak — a ~ét hullaémhossza szabja meg. Az emberi szem kézvetleniil csak meghatdrozott hull4mhosszi sugarzdst tud érzékelni (—szinkép), miiszerek segitségével azonban az e hatdrok alatti, ill. feletti hull4amhosszi elektromagneses sugdrzast is ki tudjuk mutatni. — A Nap fehér fénye alkotdéira bontva adja az un. spektral~eket v. szivarvany~eket (—diszperzid). Egy targyat fehér fénnyel megvilagitva a targy ~ét a réla nem egyenlé mértékben visszaverédé6 kilénb6ézé hull4mhosszusagi fénysugarak désszhatdsa adja meg. Fehér ~t az olyan test v. feliilet, amelyrél a rdesé fény teljes egészében visszaverédik. Ha ez a visszaverédés nem tédkéletes, de az anyag minden hullamhosszisagi sugarzasb6l egyenlé részt nyel el, sziirke ~tnek ldtjuk. Toékéletesen fekete az a test, amely a raesé fényt teljesen elnyeli. Ez megkézelitéleg egy beliil feketére festett iireges testtel valdésithaté meg (—abszolut fekete test). — A-~eket két csoportba oszthatjuk: semleges ~ekre, ilyenek a fehér, sziirke és fekete, és tarka ~ekre, mint a voros, zdld, sarga stb. A tarka ~eknél 3 alap~t kiilén-

boztetiink

meg:

vo6rdset,

tobbi ~

ezek keverékébél

adasaval

vilagosabba,

kéket

és sargat.

Az

dsszes

allithatd eld, ill. fehér hozza-

feketével sététebbé,

sziirke hozza-

addsaval tompabbaé tehetd. (— még szinkeverés) Szin: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., edelényi j. L: 1050 (1960). Vastitéllomasa az aggteleki kirandulok kiinduléhelye. Erdégazdasag. szinarnyalas, szintorlés, szindérzsdlés, swmmerolds : a domborzatabrazolas egyik mddszere térképeken. Szép plasztikus képet eredményez. Alkalmazasakor fels6 v. oldalmegvilagitast feltételezve, a hegyek oldalait megfelelé6 médon annal sététebbre szinezik, minél meredekebb a hegyoldal. Mérésre csak akkor hasznalhatd, ha a > szintvonalas mdédszerrel egyiitt alkalmazzak.

szindhek : Ny-Pakisztanban é16 nép. Lélekszamuk kb. 5 millié.

Nyelvik

az

Ujind

nyelvek

Ny-i

csoportjaba

tartozik. Kb. 80%-uk mohamedan, a tobbi hindu. szindikalizmus :

jelenség,

amikor

gyogyszer egy idében alkalmazva gatja és erdédsiti.

szinérzékenység : 1. fényre

gydgyszer-

két

kiilénbézé

egymas hatasat tamo-

érzékeny

berendezések-

nek (emberi szem, fotocella, fényelem) az a tulajdonsaga, hogy benniik azonos energiaju, de kiilénb6z6 hull4mhosszusagu sugarzdsok kilénb6z6 mértéki hatdsokat hoznak létre. Az atlagos emberi szem ~i gorbéjének maximuma kb. az 555 my hullamhosszisdgi zéld sugarzasnal van. A fotocellak,

fényelemek,

fényérzékeny

emulzidk fényérzékenységi gorbéje anyaguktdol fiigg. — 2. fényképészeti negativanyagok azon tulajdonsaga, melynél fogva kiilénb6z6 szin& fénysugarak irant érzékenyek. A kézénséges eziistbromid emulziéd a kék és ibolya sugarak irant érzékeny, az ilyen anyagra késziilt felvétel tehat a vilagossagi fokozatokat helytelentil adja vissza. Kiilonféle szinezékeket (eozin, eritrozin) adva az emulzidéhoz elérhet6, hogy az érzékennyé valjon a zold és sarga, valamint a yv6rés sugarakra is. Helyes ~t anyagok ortokromatikus, minden szinre érzékeny anyagok pankromatikus kezelt

elnevezéssel emulzidk

az

keriilnek

forgalomba.

Megfeleléen

infrav6rés

sugarakra

érzékenyek;

kil6én emulziéd késziil az X-sugarakkal (r6éntgen) és az ibolyantuli sugarakkal valéd fényképezéshez. A ~ tom-

pitasara a felvételnél kiil6nb6z6 szinszirék is hasznalatosak, melyek a sajdt sziniiknek megfelelé fénysugarakat elnyelik, a tobbi hatasat pedig tompitjak. szines anyagok: olyan anyagok, amelyek megvild-

gitva a szemben szin érzetét keltik. Technikai szempontbol legfontosabb ~ a > pigmentek, a > szinezékek és a — festékek. A pigmentek altalaban kilénféle szervetlen anyagok, igy egyes fémek (pl. aluminium, réz), 6tvézetek (pl. bronz), fémvegyiletek (pl. titandioxid, dlomkarbonat, vérlugsék) és kiilénféle egyéb szervetlen anyagok (pl. agyag, porcelanféld, korom) finom poralakban. A szerves vegyiiletek k6éziil szinesek (kromogének) azok, amelyekben szint létesité (kromofor) csoportok vannak ; ezek megfelelé helyettesité (aumokrém) csoportokkal

képesek

kilénféle

anyagokat

(textilia,

bér,

papir, toll) vizes oldatbdl kézvetleniil szinezni, vagyis szinezékek. A vizben oldhatatlan (v. ilyen sz4rmazékokka&

alakitott)

szines

szerves

vegyiiletek

pigmentként

alkalmazhatok. A festék a rodgzitésére képes k6té- v. filmképzé anyaggal kevert pigment. szinesfémek : a fémek egy csoportjara nem egységesen hasznalt gyakorlati megjelélés. A legszélesebb értelemben

a vas

és acél kivételével

valamennyi

kohaszati

uton eldallitott fém és étvézetiik (igy pl. az aluminium is) szinesfém. Egyes csoportositasok a nem vas nehézfémeket jelolik ezzel a névvel, és megkiiloénbéztetik télik az un. ,,kénnytfémeket”’ (pl. aluminium). A ~ Aaltalaéban nem

szinesek,

csak érceik azok.

szines fényképezés : a természetes szineket visszaadé fényképezési eljaras. Az elsé szines un. haromszin-elj4ras du Hauron nevéhez fizédik. A felvétel harom negativra késziilt, a hédrom alapszinnek megfelelé sztrével, s utdélagos festékezéssel tették szinessé. Ezt, mddositott for-

maban, ma mar csak a sokszorositdéipar hasznalja. Az uj rendszerii, a kivoné szinkeverési eljarason alapuld szines filmen a hérom alapszinnek (vérés, kék, sarga) megfelelé fényérzékeny réteg van egymas felett elhelyezve. Az emulzié olyan anyagokat tartalmaz, melyek az eléhivé oxidaciéds termékeivel szines vegyiileteket képeznek. Felvétel utan a filmet amidoltartalmt eléhivéoval kezelik,

amikor is negativ jellegii fekete képet kapnak. Ezt fordité elj4rasnak vetik ala; erdés fénnyel ismét megvildgitjak, kioldjak a negativhivasnaél képzéd6tt fekete eziistcsapadékot ; a negativ képbél pozitiv lesz. Ezutan szinhivoba keriil, ahol megjelenik a szines kép. Ez azonban sotét, mert ezistkép takarja ; halvanyitd fiirdében az ezistot

eltiintetve visszamarad

a szines

pozitiv kép,

mely vetitésre alkalmas. Szines papirmasolat eléallitasahoz nem

a fent ismertetett forditos filmet, hanem

szines

negativ filmet haszndlnak felvételre, amely eléhivas utdén, kiegészit6é szint negativot ad (a kék ég a negativon piros). Errél nagyitas utjan készithetiink pozitiv képet szines papirra, melynek emulzids rétege azonos a filmével, csak érzékenysége kisebb. Kidolgozasaéhoz a filmnél hasznalatos eléhivé anyagokat alkalmazzak. — A szines mozgofilm technikaja mas uton indult. A haromszin-el-

jarason alapulé

Gaspar-kolor

utan, a Technikolor-rend-

szer terjedt el, melynél bikromattal kezelt zselatinréteget festékeznek, és atnyomassal viszik a hérom szint a filmszalagra. Ez féként szines rajzfilmek készitésére alkalmas. Az utébbi években tértek at a szines negativ

filmre, melyrél tetszés szerinti pozitiv szines filmmAésolat készitheté6. — Irod. Heller—Vamos: Sz. f. 1957. szines film: a —szines fényképezésnél haszndlatos tébb fényérzékeny rétegti filmek gytjténeve. Mind a fényképészeti, mind a filmtechnikaban hasznalatos. — Irod. Berty I.: Korszerti szinesfilm eljarasok. 1954. szines képes6: szines televizids képek vételére alkalmas képes6. Egyik bevalt tipusa tulajdonképpen haromsugaras + katédsugdresé. Mindegyik sugar kilén fokuszalhatd, és 4rameréssége valtoztathatd aszerint, hogy a pillanatnyilag letapogatott képpont a harom alapszint (vérés, kék, sArga) milyen mértékben tartalmazza. A suga-

rak finoman lyukazott rosta nyilasain haladnak keresztil, és raesnek a csé ernydjére, amelyet a harom alapszinnek megfelelé vilagité6 mozaikkal boritanak. A rostat és a mozaikot ugy helyezik el egymashoz képest, hogy az egyes alapszineknek megfelelé elektronsugarak a rostan keresztiil mindig a megfelelé szinben vilagito mozaikszemesékre essenek. A szines képpontok olyan kézel vannak egymashoz, hogy a kép nem harom kiilénb6zé szinti képnek, hanem egy szines képnek latszik. szines nyomas, 6bb szindi nyomds : a szines nyomatok eléallitasara hasznalatos nyomdatechnikai eljarasok

gyujténeve. szinbontassal

szinezékek

238

szines film

A magas-

és mélynyomdsban

készitik el a nyomdédlemezeket,

az eredetirél ill. a forma-

hengereket. A hérom alapszin (sdrga, vords, kék) egymasra nyomasaval valamennyi szinarnyalat reprodukélhaté (ha4romszinnyomas). A négyszinnyomasban az

alapszineket fekete szinnel egészitik ki. Siknyomdsban (ofszet, litografia) ennél jéval tobb szin nyomasa sztikséges valamennyi szinarnyalat visszaadasara. szines televizid: a kézvetitett képet a természetes szineket megkézelité6 szinekben visszaadé televizid. Az els6 szines képadasok (1925 kériil) alapgondolata az volt, hogy a szinkép szinei a harom alapszinb6l (vérés, sarga, kék) kikeverheték. A kozvetiteni kivant képet un. képpontokra bontottak. A képbontas ugy tortént, hogy a képet (filmet) Atvilagitottak, elétte egy spiral alakban kilyukasztott taresat (Nipkov-taresa) forgattak, melynek nyildsait a harom alapszin sztirdivel lattak el. A nyilaéson mindig a szfrdédvel megegyez6 szini fény jutott at, melyet egy minden szinre érzékeny fotocellara vetitettek. A fotocella dramingadozdsa a vevdoldalon egy fényforras fényét vezérelte, amely elétt egy ugyanolyan taresa forgott. A néz6 a kép fényét kilénb6zé szinsztrék6n keresztiil latta, s igy (a szem tehetetlensége kévetkeztében) egy fordulaton beliil egy teljes szines képet érzékelt. E megoldas elsésorban a nagy fénysziikséglet, masodsorban a sziikséges frekvenciasav, ill. a mechanikus képbontas miatt nem valt be. A berendezés tékéletesitését az un. elektronikus képbontas tette lehetévé. A képet itt harom, szinsztirével ellatott berendezés veszi fel. Hérom elektromos jelsorozat keletkezik, amely a kép egy-egy alapszinének erésségével aranyos. A jel-

sorozat mindegyike a vevékésziilékbe jutva egy-egy képvisszaadé csdvet vezérel, amelyeknek fényét szinszirék6n keresztiil kézés feliletre vetitik, ahol létrején az eredeti szines kép. A legujabb megoldas a képvisszaad6 esé erny6jét pontokbél képezi ki, melyek haromszégben helyezkednek el. Ilyen elrendezésti pontrendszerekbél All a televizids képernyé6 minden sora. A harom pont egy-egy alapszinben vildgit, ha elektronsugar éri. A képes6. harom elektrondégytival rendelkezik, melyeknek elektronsugarai pdrhuzamosan futnak. Az egyes elektrondgyuk sugardnak erésségét az illeté alapszinek elektromos jelei vezérlik. Minden televiziés képsor tehat hérom, az alapszineknek megfelelé sorbdél all. Az egyes képpontoknak a néz6 szemében keltett szinérzetét a hdrom alapszinpontocska fényességének aranya hatarozza meg. Kidolgoztaék az un. ,,dsszeférheté”’ (kompatibilis) rendszer elvét is, amely egyarant alkalmas a szines és fekete-fehér kézvetitésre. Hlterjedését gatolja a készulékek magas dra, amely a fekete-fehér vételre alkalmas késziilékek 4rdnak kb. 3—5-szérése. — Japdnban, Anglidban és az USA-ban 1956 déta folytatnak rendszeres szines televizids addsokat (a hét két-harom napjan), az SZU 1958-ban kezdte meg kisérleti addsait. —

Irod. Nemes T.: Aszines tavolbalatas alapjai. 1955. sainész : a szinhazi eldadas mtivésze, aki a szerepben k6rilhatérolt jellemnek meghatarozott helyzetsorozatokban térténé megelevenitésére térekszik. Mtvészi eszk6ézei a sz6 (hangszin, hangsuly, tempd), az arcjaték, a gesztus és a testmozgas. Mindehhez jarul még a maszk és a jelmez. Néi szinészekkel csak a rémai korban és az ujkori szinészetben talalkozunk. — Mo.-on a szinészképzés a Szinhaz- és Filmmiivészeti Féiskolan folyik. szinezékek : olyan —szines anyagok, melyek szinezéskor vizes oldatbol felhuznak a szdlasanyagra, ill. amelyeket vizben oldhaté anyagokbdl a szalasanyagokon 4llita-

nak eld. Szinezni kétféle médon lehet: 1. altalaban vizes oldatbol (un. szinezé firdébél) és 2. + nyomopépbél. Szinezés kozben fizikai és kémiai folyamatok jatszédnak le. A névényi szalasanyagok (magszalak, szerkezeti rostok) és a regeneralt szdlas miianyagok alapanyaga, a — celluléz a ~eket adszorpceid utjan kéti meg, az Allati eredetti szdlasanyagok (gyapju, hernydéselyem) alapanyaga, a +fehérje kémiailag kapesolédik a ~kel. — Az dkorban névényi és allati eredetti ~kel (alirazin, indigd) szinezték a textilanyagokat. Az elsé mesterséges ~et — anilinbdl, ill. a k6dszénkdtranyban talalhatéd vegyitiletekbél Alli-

tottak

elé6. Innen

ered

anilin-, ill. kdtrény~

a régebben

elnevezés. —

szerkezet v. szinezd mod szerint szerkezet szerinti felosztds néhany 1. nitro~w,

2. azo-,

szarmazékok,

fenilmetan

A ~

hasznaélatban felosztdsa

térténhet.

kémiaz

fontosabb

csoportja:

3. sztilbén-szarmazékok,

4. xantén-

5. antrakinon-szarmazékok,

tipusi

A

volt

kémiat

vegyiletek,

6. di-

7. ftalocianin-~

és tri-

stb.

—

A szinezé méd (gyakorlat) szerinti felosetds a kévetkezé : 1. Bazisos ~: kémiailag bazisok; bazisos csoportjuk miatt gyapjut kézvetlentil szineznek, celluléz alapu szdlat csak elézetesen savas csoportokat tartalmazé szerekkel (tannin, katanol) torténé pacolas utdn. Szintartdossdgi értékeik (viz- és mosdsdélléség) gyengék. Féleg azovegyiiletek és trifenilmetan-szarmazékok (pl. > fukszin, > malachitzdld). 2. Savas ~ : savas (fdleg szulfo-, —SO;H) csoportot tartalmaznak. Natriumsdéik vizben oldhatok. Fehérje alapi szalasanyagok baézisos csoportjaival sdszerti kétést Iétesitenek, tehdt ezeket kézvetleniil szinezik. Szineik élénkek, mosasdllésdguk viszonylag jo, foénydllésiguk gyengébb. 3. Kézvetlen v. direkt ~, szubsztantiv ~ : pamut szinezésére alkalmas di-, ill. poliazo-csoportos vegyiiletek. Szubsztantivitasuk van a szalhoz (pamutot kézvetleniil szineznek). A szdlra térténéd jobb felhuzds érdekében sét (pl. glaubersdét) kell

hozzéadni. Fénydallésaguk kilénbéz6, mosdsallés4guk altalaban gyenge (pl. + kongévirds). 4. Paéc~: pdcolasra alkalmas csoportjaikon fém- (féleg krém-) séval komplex vegyulet képzdédik, amely vizben oldhatatlan, ezért vizés fonydllésaguk altalaban jé. Pacolé fémként aluminium

szingalézek és réz is szerepelhet. Féleg fehérje alapu szdlasanyagok szinezésére alkalmasak (pl. alizarinvérés). 5. Szdlon fejlesztett v. eléhivott ~: eléadllitdsuk a szdlasanyagon torténik,

Szingapur

239

kétféle

médon:

a) szdlon

térténdé

utdlagos

oxidaciéval (pl. —anilinfekete), b) diazénium-vegyiilet kapesolasaval. Ide tartoznak a régi naftol és az ujabb Naftol AS ~. A naftol komponenssel (in. alapozdval) alapozott aru diazdnium-sé (diazotalt szinezékbazis) oldataba keriil, ahol bekévetkezik a kapcsolas, kialakul a

szin. A naftol-sorozat elsé tagja a Najftol AS (2-oxi-3naftoesav-anilid). Diazénium komponensként diazotalt aminok (pl. p-nitranilin, toluidinok) jénnek szAamitasba. 6. Kén~ : szerves alapanyagbél kénnel v. alkdliszulfidokkal allithaték elé, vizben oldhatatlanok. Lugos kézegben natriumszulfiddal redukalva oldatba viheték. A redukaélt szinezék (lewkovegyilet) felhiz a szdlra, majd levegén oxidalva visszaalakul. Csak celluléz alapt szdlasanyagok szinezhet6k veliik, csdvajuk (a szinezé oldat) erésen lugos, ezért a fehérje alapu szdlasanyagok kdérosodnanak. Mosas- és fényalldsaguk elég jé (pl. a kénfekete). 7. Csdva~ : vizben oldhatatlanok. Kiilénb6zé6 kémiai szerkezettiek (antrakinon-, indigé- stb. szarmazékok). Lugos kézegben ndatriumditionittal (hidroszulfittal,

A II. vilaéghébort utadn fellendiilt a nemzeti felszabaditd mozgalom. Az angol gyarmatositok 1956-ban fegyveresen leverték a figgetlenségre irdnyuld tiimtetéseket, 1959-ben azonban ~ a Brit Nemzetkézésség korlatozott énkormanyzattal rendelkez6 tagja lett. Elsé kormanyat Li Kuang-juval az élen a Népi Akcidpart alakitotta meg. 1961. nov.-ben Nagy-Britannia és a Malajféld miniszterelndkei allast foglaltak olyan d4llamszovetség megalakitdsa mellett, amelyben — Maldjféld,

~,—> Sarawak és + Brunei vennének részt. 1962-ben megAllapodas létesiilt Malaysia dllam (+KIEGESZITESEK, Malaysia cimsz6) létrehozasarél. — Politikai pdrtok és

Coa Chu Kan,

Na,S,0,) redukalva vizben oldhatékkaé teheték. A keletkez6

leukovegyiilet

visszaalakul

az

felhtz

eredeti

a szalra,

majd

oldhatatlan

oxidacidval

szinezék.

Féleg

celluldz alapu szdlasanyagok szinezésére jok (pl. > indzgd). 8. Diszperzids v. acetdt~ : nem oldatbdl, hanem diszperzidbol huznak fel elsésorban hidroféb szalra, igy acetatselyemre,

poliamidra.

9. Reaktiv

~:

a

szadllal

kémiai

k6tést létesitenek, igy kotédésiik igen j6. — Eddig tobb tizezer szinezéket allitottak elé. Mintegy haromezret gyartanak iparilag, ezek k6ozil kb. 6tsziz nagyobb technikai jelentéségi. A természetben talalhaté ~ koziil ma mar csak az alizarint és az indigot allitjak elé iparilag, az Osszes tobbi szinezék szintetikus termék. A ~et a kereskedelmi név utan gyakran bettijelzéssel is ellatjak, szinarnyalatuk megjelélése célj4bdl (pl. B, ném. blausichtig = kékes 4rnyalatu). — A szinezés fontos jellemzéi a szintartosagi értékek. Ezek koziil foéleg a fény- és mosdésallésag fontos. Mig a 20. sz. elején egyes ~ fényalldsaga annyira gyenge volt, hogy a veliik szinezett textilaéruk mar egyszeri viseléskor csaknem

modern

indantrén

feliilmulja a szévetek

szingalézek :

értékiségti

~

elszintelenedtek, a

fénydllosaga

szinte

élettartamat.

Ceylon

toérzslakossagdt

képezd

nép.

Sz4muk kb. 5,6 millid (1953). Nyelviik az indoeurdpai nyelvek ind 4g4hoz tartozik. A hivé ~ tébbnyire buddhistak. Szingapur, Singapore: 1. State of Singapore [sztétov szingapur]: 1959. junius dta onalldé allam a Brit Nemzetkézésség keretében, DK-Azsidban a Malakka-félsziget estcsdhoz csatlakozé hasonlé nevi szigeten és még 59 kis szigeten, melyek kéziil 22 lakatlan. 581 km?. L: 1 634 000

(1960), 76%-a kinai, 14%-a malaj, 9%-a egyéb azsiai, 1%-a eurdpai. Fév.-a ~. Hivatalos nyelv a malaj, kinai,

az angol és a tamil. Egyenlitdi éghajlat Mintegy féliton fekszik India és Kina, k6zdtt,

pont

fontos

kereskedelmi,

(a Tavol-Kelet

kézlekedési

Gibraltarja).

és nédvényzet. ill. Ausztralia és

Gazdasagat

stratégiai

elsdsor-

ban ~ varos ipari és kereskedelmi jelentésége hatarozza meg. Mezégazdasagdban az egyenlitéi éghajlatnak megfelelé6en a kaucsuk, az olajpdlma, a dohany és a trdopusi gyiimélesék iiltetvényes jellegé termesztése all elétérben.

TORTENET.

A kézépkorban

teriiletén fenndllé ~

varos kiterjedt 4tmené kereskedelmet folytatott Kina, India és mas orsz4gok kézétt, a javai Madzsapahit kirélys’g azonban a vadrost szétromboltatta. 1819-ben a szigetet a Brit Kelet-Indiai Tarsaség megvasarolta a johorei szult4ntél, majd Nagy-Britannia 1867-ben Straits Settlements

angol gyarmat

részévé tette. A két vilagha-

bort kézétt erés haditengerészeti és légi t&4maszpontta épitették ki. 1942. febr.-td1 1945. aug.-ig japan megszallas alatt allt. 1946-ban kiilénallé brit koronagyarmat lett, majd 1955-ben bizonyos foku énkormanyzatot nyert.

Ss

=

o

Prilds 1S Per ese

:

:

:

oes

=

:

-

Szingapur

szakszervezetek. Népi Akcidpdrt: 1954-ben alakult antiimperialista polgari part. — Szingapuri Népi Szdvet-

ség : 1958-ban alakult mérsékelt burzsod part. — Szingapuri Egyesilt Maldj Nemzeti Szervezet: a Malajfoldén uralmon lev6 part helyi szerve. — Maldjféldi Kinai Egyesilés : a malajféldi kinai burzsoa part helyi szervezete. — Szingapuri Szocialista Front: 1961-ben valt ki a Népi Akcidpartbol; egységes, fiiggetlen malaj dllam alaktitasara torekszik. — Maldjféld Kommumnista Partja : 193l-ben

alakult,

1948-ban

betiltottak.

—

A szakszer-

vezetek tobbségét a Szingapuri Szakszervezeti Kongreszszus tomoriti (40 000 £6), a tébbi szakszervezetnek kb. 30 000 tagja van.

ALLAMSZERVEZET.

1959.

jim.

3.

éta

a

Brit

Nemzetkézésség belsé 6nkormanyzattal rendelkezé tagja. Allamféjét a szingapuri kormany javaslatara az angol uralkod6é nevezi ki a malaj nemzetiségi vezeték kéziil. Onkormanyzata rendkiviil korlatozott; a hadiigyek és kiiliigyek intézése Nagy-Britannia szingapuri biztosénak (comissioner)

kezében

van,

aki ,,a brit védelmi

érdekek

veszélyeztetettsége esetén”’ felfiiggesztheti az alkotmanyt. A belpolitikai tigyeket egy 7 tagu belbiztonsagi tanacs intézi, mely Szingapur 3, Nagy-Britannia 3 és Maldj-

fold 1 képvisel6jébél all. Az allamf6 nevezi kia miniszterelnoékét és a miniszterelnok javaslatara a kormany 9 tagjat. A torvényhozé hatalom az 51 tagu Térvényhozé Gyilés kezében van, melyet a 21. évet betdltdtt lakossag valaszt 4 évre. A kormany formailag a Térvényhozé Gytlésnek felelés. — Irod. Thaiféld—Malajféld—Singapore. (Kiilkereskedelmi utmutaté.) 1957. — 2. varos a ~-szigeten, ~ Aallam székh.-e. L: 912000 (1957), a DK-azsiai én- és kaucsuktermelés legfontosabb piaca a sziget déli részén épiilt korszerti kikétével, eurdpai jellegtii uizlethazakkal és lakénegyedekkel. Ipara elsésorban dénkohaszat és gumifeldolgozas, jelentés a hajéjavité ipar, olajfinomitas és cementgyartas. Brit légi- és haditengerészeti tamaszpont. A vilag hatodik legna-

gyobb

kikétéje,

a

Malakka-félsziget

kilkereskedelmé-

nek tébb mint 70%-adt bonyolitja le. Kikétéjében ben 4,9 millid t a4rut

raktak

vitelének

45%-a

kohésitott

6n, 12%-a

1959-

be és 9,2 millid t-t ki.

nyersgumi

és

élelmiszer,

autdabroncs,

Ki-

16%-a

fliszer, kékuszdid

stb.

Behozatalanak 28%-a élelmiszer és élvezeti cikk, 23%-a énére, 18%-a nyersgumi, 8%-a gép. Egyetem, szimos féiskola,

hires botanikus

kert.

szingenetikus éretelep (gor. ’egyiitt + szdrmazas’ bol): a mellékkézetével egykoru éretelep.

szd-

szingularitas mimosz-jatékokkal. A kézépkorban egyfelél a liturgikus templomi jatékok, masfelél a népi vandorkomédiasok (— jokuldtor) tartottak fenn a szinjdtsz4s hagyomanyat. Ekkor alakult ki és évszazadokig viragzott a —commedia dell’ arte mifaja. Az ujkorban kezdett kialakulni a régzitett szdvegre tamaszkod6, allandé szinésztarsulatokkal mtivelt, egyre inkabb az emberi jellemek Abrazolasara torekv6 szinjatszas. Az allanddé szinhazépiiletek épitésével egyiitt fej16d6tt a szinpadtechnika. Az eurdpai ~ ujkori fejlédésének jelentés Allomasa volt a hatasdt messze éreztetd 17. sz.-i francia klasszicizmus, majd az ezt koveté romantikus irdnyzat. A 19. sz. utolsé évtizedeiben és a szdzadfordulén a szimbolizmushoz és a tobbi irodalmi iranyzatokhoz kapcsolédé ~tel allandé kiizdelemben bontakozott ki a realista szinjatszas. (Részletesebben — az egyes

Ede,

Hgressy

Pal

Féiskola:

alakult

vilagositas stb. ésszehangoldsaval a darab eszmei mondanivaléjanak érvényre juttatasa. — A szinjatszds torténetének szdlai az é6skézésségi tarsadalom fokan élt népek kultikus szertartasaiig nytilnak vissza. Az elsé fejlett eurdpai szinjatszdst a gorégék, majd a rdmaiak teremtették meg, egyrészt dlarcosan, koturnusban, dekla-

Szigligeti

tandéra

Gyulai

szinkép

240

szingenetikus érctelep

stb.

Bolond

1917; —

1919;

kénnyek,

A

novellak;

Marion,

1912;

smaragd

Ttzfészek,

1921 stb. —

Hanna,

és egyéb 1916;

1917;

Szivdr-

elbeszélések, Porcellén

1919;

muzsika,

regények.)

Sziniakadémia : — Szinhdz- és Fialmmiivészeti Féiskola szinkép, spektrum lat. ’kép, timemény’>: 1. a fehér fény felbontasakor nyert szinsorozat. A felbontds kiilénb6z6 optikai eszk6zékkel, prizméval v. optikai raccsal torténhet (— diszperzid). A ~ egyes szinei fizikailag az elektromagneses sugarzds hullAmhossz4val jellemezhetok. A lathatdé elektromagneses sugérzd4s ~e a kb. 3600— 7800 -+angstrém (A) hulldmhossztsdgt sdvba_ esik. E tartomany f6 szinei a vérés, narances, sdrga, zold, kék

és ibolya. — A kibocsdté fényforrds alapjan megkiilénbéztetiink: iv-, szikra-, langspektrumot. A ~ — sajat tulajdonsdgai szerint — lehet folytonos és vonalas, ill. sdvos. A folytonos ~ben a szinek a vérést6l ibolydig folytonosan mennek at egymasba, és folytonosan téltik ki a spektrumot. Izzd, szilard és folyékony testek adnak folytonos ~et. A vonalas vy. sAvos ~ egyes vonalakbdl, ill. vonalesoportokbél dll, amelyeket kisebb, nagyobb sdtét helyek vadlasztanak el egymastél. Vildgité gdzok és g6z0k adnak vonalas, ill. savos ~et (— szinképvonalak). A kibocsaétasi, emisszids ~en kiviil a gdzoknak elnyelési, abszorpcids ~e is van. A gazok a rajtuk dthaladd fényb6l elnyelik azokat a ~vonalakat, amelyeket maguk is

Szinhaz

Kinai

I.

szinpad

és szinészek

Rémai vigjatéki Szinész

K6zépkori

misztérium

jelenete

Shakespeare-kori szinhaz Londonban

A commedia dellV’arte egy

Eléadds Richelieu biboros palotaj4ban

Garrick

Bibbiena

diszletterve

(1740)

szinésztipusa

mint IIT. Richard (1746)

Pratt msear oxime.

Ce

Eléadas a Comédie Frangaiseben a forradalom idején

Schiller Orleansi szvizének koronazasi jelenete

A magyar NemzetiSzinhaz elsé szinlapja (1837)

A Nemzeti Szinhaz nézétere a 19. sz. kézepén

Szinhaz

I.

HPN enna WG

~~

A milandi

Scala

Gordon Craig diszletterve egy ,,eszményi szinhaz’’ ré-

~—


.

Nagy Szinhaz

cer

ee We

A Nemzeti Szinhaz épiilete Budapesten

Szinhaz

Bs

Szinpadkép a Comédie Francaise moszkvai vendégszereplésébol

A Vigszinhaz épilete Budapesten

nézétere

A szegedi

a. eléadés Baalbeckben (1961)

ue

Nemzeti

Az Allami Operahaz szinpadénak egy része felemelt Allapotban

Szabadtéri

Szinhaz

Az ujjaépult

A Katona Jézsef Szinhaz Kecskeméten

Madach

Szinhaz

nézdétere

Sy

Bank

ban szinpadkép a budapesti Nemzeti Szinhazban

Az Ujjaépitett Erkel Szinhdz nézdtere

Prokofjev Romeo és Julia cimt balettjének egy szinpadi jelenete az Operahadzban

szinképelemzés

241

képesek kiboesatani. (—abszorpceid, —abszorpcids spektrum) A Nap ~ében levé fekete vonalak is ilyen abszorpeiés ~vonalak. — A ~nek az anyagszerkezeti sajatsagokkal valé kapcsolataét a —kvantummechanika

tarta fel. (— Bohr-elmélet, —+kvantumelmélet) A ~elemz6s (+ spektroszkép) az anyagszerkezeti vizsgdlatok fontos eszkéze. — 2. analdégia alapjan dltaldnositva mas fizikai mennyiségek + spektrumar6l is beszélhetiink. szinképelemzés : a m(«tiszeres kémiai analizis egyik csoportja; a kilénféle anyagok Altal kibocsdtott (emisszids ~), ill. elnyelt (abszorpcids ~) fény dsszetételét vizsgalja és a vizsgdlat eredményét mindségi v. mennyiségi clemzésre hasznalja fel. (B6vebben -+ spektroszkopia.)

szinképvonalak, molekulak geometriai

spektrumvonalak:

Gdazatomok,

ill.

vonalas, ill. sivos —szinképe All ~bol. Nem értelemben vett vonalak, hiszen van véges

szélességiik. Pontosabb vizsgdlat azt mutatja, hogy a ~ szélei felé a fényerésség csdkken. Szélességének objektiv mértéke az a tavolsag, amelynél a maximéalis fényerésség a felére csékken. A ~ kéziil tébbrél sikeriilt nagy felbontdéképességtt + spektroszképpal kimutatni, hogy két, ill. t6bb vonalbdél Allanak. Ezt nevezik a ~ finom, ill.

hiperfinom strukturajanak.

(— finomszerkezet)

—

A vo-

nalszerkezet magyarazatat és dsszefiiggését az anyagszer-

kezettel a —kvantummechanika adja meg. (— Bohrelmélet, —kvantumelmélet) szinkeverés : Kétféle — egymastél lényegesen kiilénb6z6 — ~t kilénbdéztetiink meg: az additiv ~ a szinérzetre, a szines latas fiziolodgidjara, a szubtraktiv ~ pedig a szinérzet alapjdt képezé spektralis tulajdonsagokra vonatkozik. — Az additiv~ két v. tébb sziningernek a szemre valoé egyidejii v. kézel egyidejti hatasakor lép fel. Ez valésul meg pl. ha kis ldtészég alatt, egymashoz kézel elhelyezett kiilénb6zé szini fényforrasokbol jut fény a szembe, v. ha periodikusan, egymast gyorsan kévetve kilénb6zé sziningerek érik a szemet. Mindezen esetekben egységes szin érzete alakul ki. Kiilénb6zé szinkeverékek ugyanazt a szinérzetot kelthetik. H. Grassmann torvénye szerint minden szinhatds eléallithatd masik hérom szin keveréke altal. — Szubtrakitv ~ az a jelenség, amikor fehér v. altalaban dsszetett fény egy v. tobb szinszfr6én halad at, és ezdltal megvaltozik a fény ésszetétele, mintegy kivonédnak beléle bizonyos szinek, hull4mhosszak.

Szubtraktiv ~

fény valamilyen

lép fel akkor is, amikor

testrél visszaverédik.

szorpciés spektrum)

—

Az additiv,

a

(— szinkép, > ab-

ill. szubtraktiv ~en

alapszik a szines fényképezés, a tébbszinnyoméas, a szines televizié stb. : (fdldt) szinklinalis > gytirédés szinképa, synkope : 1. a sziv megallasa, hirtelen halél. — 2. a hang idétartamdénak (s hangstlydnak) az titemben vald olyan elhelyezkedése, amelyik nem egyezik meg a metrikai

szinkron motor

szinkron felvétel: (filmtechnika) az egyidejtileg torténd kép- és hangfelvétel elnevezése. Az elészinkronizalas (playback) ének- és zenesz4moknak a képfelvételnél elébb térténéd hangfelvétele. Utdszinkronizalaskor a képfelvétel néman térténik, és utdélag veszik fel hozza a zenei, beszéd- v. zorejhangokat. Utdszinkronizalas az is, amikor valamely kész film szévegérél idegen nyelven uj hangfelvételt készitenek. szinkron generator (gor.-b6l> : 1. (erésdramu technika) kiilsé6 meghajté géppel (pl. turbindval) forgatott aramtermelé gép. Egymastdl nagyobb tavolsagban levé er6miivekben mik6d6 ~ok ugyanarra a haldézatra dolgoznak. Az egyiittmikddés kovetkeztében (azonos polusparsz4m és azonos fordulatszam esetében) rogzitett frekvencidéji valtakozé 4ram keletkezik. A ~ forgdé részét inditaskor a meghajté géppel az eldirt fordulatszamra gyorsitjak fel, majd a gerjesztés fokozdsaval, ill. a ~ magneses mezejének szabalyozdsaval beallitjak a haldzati fesziltséget, és ellenérzik a fazissorrend, valamint a frekvencia egyezését a halozattal. Ha az eltérés csak lényegteleniil kis értéki, a ~t a haldézatra kapcsoljak. A tobbi egyiittmtik6d6 ~ kényszeriti az ujonnan bekapesolt gépet az egyidejti tizemre. A kényszerités abban all, hogy ha az egyik egyiittmikédé ~ fordulatszama valamilyen okbd!l csdékken, a tébbi ~ altal termelt Aram magneses mezeje az illeté6 ~t motorként forgatja tovabb. ~- 2. (hiradastechnika) a televizids stuidid képfelvevé berendezéseinek és a vevdkésziilékeknek egyiittfutasat biztosité jelek eldallitasara hasznalt elektronikus berendezés. Négyszégletes fesziiltség-impulzusokat Aallit elé; e fesziiltség-impulzusokat az un. moduldciéd utjan az elektromos jelekké alakitott mtsoranyag (kép, hang) jeleihez keverik. E jelek biztositja4k a televizids vevékészilék képernyéjén megjelené kép helyzetét, sorainak inditasat, ill. kioltasét. Hiamyuk esetén a televizids kép szétesik, ill. a képerny6n fel- lefelé mozog.

szinkron

gépek:

olyan

valtakozédramu

forgégépek

(generatorok, motorok), melyeknek frekvencidja, ill. fordulatszima kilénb6z6 adatok altal meghataérozott . E gépek mtikédésének lényege az, hogy frekvencidjuk, ill. fordulatszamuk tizem kozben nem valtozhat meg. Az Eurépaban hasznalt 50 Hz frekvencia esetében az 1 pdlusparu, azaz két pdlust gép 3000 percenkénti fordulatsz4mmal forog. (Az USA-ban 60 Hz frekvencidji valtakoz6 aramot haszndlnak.)

szinkrénia

:

a

nyelvtudomanyban

az

a

vizsgélati mddszer, amely valamely adott nyelv vonatkozasAban az egyidej4 nyelvi tényeket és e tények dssze-

fiiggéseit kutatja. (+ még diakrénia) szinkronizalas : egyiittfutas biztositasa.

—

1. (film-

technika) a kiilénb6z6 hangok és a kép ésszehangolasa, ill. az idegen nyelvt széveg helyett hazai nyelv beiktatdsa, oly méddon, hogy a nézének ugy ttinjék, hogy a film szerepléi a szdmara érthet6 nyelven beszélnek. 1961-

ben Mo.-on 42 jaétékfilmet (6s 13 filmet a TV szdmara)

jazz kedvelt eszkéze. szinkrociklotron: nagy energiajui protonok, alfarészecskék, nehéz atommagok ionjai eldallitasara szolgalé —gyorsité berendezések egyik tipusa, amelyet egyes

szinkronizdéltak a Panndénia Filmstuidiéban. — 2, (erésaramu technika) a kiilonb6z6 generdtorok ésszehangoldsa oly médon, hogy azok azonos frekvencidval azonos fazisban dolgozzanak. A nem szinkronban dolgozé generatorok ui. egymas fesziiltségét leronthatjak. A ~ra kilénleges szinkronizdlé berendezéseket haszndélnak. — 3. (televizidtechnika) a vevé képesévén és az adé képfelvev6 csévén végighalado elektronsugar egyiittfutasdnak

szerz6k

neveznek.

biztositasa alkalmas jelek (— képvdlté jel, + sorvdltd jel)

szinkrofazotron, proton-szinkrotron : protonok és mas nehéz részecskék, ionok gyorsitaséra alkalmas gyorsitd berendezések egyik tipusa. A részecskéket egy allandéan valtozé frekvencidji elektromagneses tér gyorsitja, és egy dllandéan valtozé magneses térkényszeritikérpalyara. Ellentétben a ciklotronnal és a szinkrociklotronnal a ~ban a részecskék pdlydéja nem spiralis, hanem k6r alakt. A szinkrotrontél abban kiilénbézik, hogy elektromos tere nem allandé, hanem valtozé frekvenciaju. A ~ba a gyorsitani kivant részecskéket nagy kezdéenergiaval lévik be.

segitségével. Lényegében hasonlé méddszerekkel térténik a mikrohull4amu sokcsatornés berendezésekben a csatornavaltas.

liiktetéssel.Sajatos, nyug-

talan jellegét a dramai zene mar a 17. sz.-ban

felhaszndlta.

16

Ujabban

—fazotronnak

Gj Magyar Lexikon VI.

¢d d_j\dwes eld

groteszk

hatdsok

J,ibs

fey

keltésére

-

a

szinkronizalé berendezés : — szinkronizdlds szinkron motor: valtakozéaéramu motor, mely egyenarammal gerjesztett forgd részbél és valtakozé érammal gerjesztett alld részbél all, jellemzdéje az dllandé fordulatszam. Az allé rész tekercselését tobb pdlusra képezik ki. A tekercseket tébb fazisti valtakozé 4rammal gerjesztik, s igy un. forgd mdgneses mezé alakul ki. E magneses mez6 fordulatsza4mat a pdluspdrok szama, ill. a haldézati

valtakozé aram frekvenciaja hatdrozza meg. A forgd rész_ tulajdonképpen egy egyendrammal gerjesztett elektromagnes, melyet kiilsé segitséggel (meghajtd géppel v. kézzel torténéd megrantassal) a forgo magneses mez6é fordulatszdmara kell felpdrgetni. Ekkor egyiitt forog a magneses mezével (annak fordulatszamaval), és a tengelyen nyomatékot képes kifejteni. Ha tulterheljiik, leall, és csak ismételt felpdorgetéssel indithaté. Olyan helyen hasznaljak, ahol dllandé fordulatszamra van sztikség. szinkrotron ; nagy energidju elemi részecskék gyorsitasara hasznalt > gyorsité berendezések egyik tipusa. A gyorsitd tér egy allandé frekvencidji nagyfrekvencids elektromos tér. Az elektronok kérpalyaja idében nem dllandé, ellentétben a — szinkrofazotronnal. Fébb részei az elektro-

magnes (amelynek gyri alaku légrésében egy csdében mozognak az elektronok), a nagyfrekvenciés elektromos teret létrehozo generator és a rezondtor, amelyben az elektronok felgyorsulnak. A ~ban csak mar felgyorsitott, kb. 2 MeV-os elektronokat lehet tovaébb gyorsitani, ezért az elektronokat v. egy linearis gyorsitébdél v. a ~nal

szervesen Osszeépitett betatronbdl nyerik. 10—1500 MeV allithato elé6 vele. Magfizikai mérésekre, radiografiai és terdpiai célokra hasznaljak. A vil4gon mintegy 20 ~ mukédik. szinmér6é : mtiszer, amelynek feladata, hogy szémok segitségével jeloélje meg a szinérzeteket,

ill. a két szinér-

zet k6zotti kilénbséget. Szinmérésre hasznalj4k a — spekirdlfotométereket és a specidlis ~ berendezéseket (— kolorimetria). — Irod. Hruska R.: Altal4nos szintan és szinmérés.

1956.

szinmii, kézépfaju drama : a dramanak a — tragédia és a — komédia k6z6tt allé valfaja. Bonyodalma nem végzédik tragikusan : a hésnek sulyos kiizdelmek utan 4ltalaban sikeriil elérnie céljat. Shakespeare egyes miivei (pl. A velencei kalmdr) is ~nek nevezheték. Diderot-nak és Lessingnek a klasszicizmus merev mifaji kategéridival szembefordulé kezdeményezése utan, a 19—20. sz.ban valt a legelterjedtebb dramai valfajja. Az elsé magyar ~ Szighigels Ede Két pisztoly c. mtive (1844). — A mindennapi széhasznalatban a ~ a dramai mitifajok gytjténeveként

szerepel.

Szinnyei

Jdézsef,

idésebb

(1830—1913):

kényvtaros,

bibliografus, az MTA levelezé tagja. Részt vett a szabadsagharcban, s élményeirél naplot irt, amelyet késébb kiadott. Mint kényvtaros felismerte a hirlapok és a folyéiratok jelentéségét a tudomanyos kutatasban, megszervezte az Orszagos Széchényi Kényvtar hirlaptarat és

ennek

vezetdje

lett. Fé

mtive

a Magyar

irdok élete és

munkdi (1—14. k6t. 1890—1914) c. munka, amelyben kb. 30 ezer magyar iré életrajzat és bibliografiai adatait

tette

kézzé.

Egyéb

konyvészeti

mivei:

Hazai

és kiil-

foéldi folydiratok magyar tudomdnyos repertériuma (1—3. kot. 1874—85), Magyarorszadg természettudomanyi és mathematikai kényvészelte, 1472—1875 (1878) stb. Szamos irodalomtorténeti targyui munkaja is megjelent.

Szinnyei Jdzsef, ifjabb (1857—1943): nyelvész, egyetemi tanar, az MTA tagja, iddsebb ~ Jozsef fia. A Magyar Nyelvtudomanyi Tarsasag elnéke, az MTA fé6ko6nyvtarosa, a Nyelvtudomanyi Kézlemények szerkesztéje. Eleinte irodalomtorténettel, majd magyar nyelvtérténettel és finnugor nyelvtudomannyal, ezen beliil foleg hang- és alaktannal foglalkozott. Munkdival hozzajarult a finn—magyar kapcsolatok elémozdités4éhoz.

F6

szint

242

szinkrotron

mtivei:

Az

ezer

té orszdga,

1882;

A

magyar

nyelv eredete, 1883; Finn—magyar szdtdr, 1884; A magyar nyelv, 1887; Magyar Tajszdtar, 1. két. 1893—96 ; 2. k6ét. 1897—1901; tdobb kiadast ért Magyar Nyelvhasonlitds, 1927. c. egyetemi tankényve. szinodikus hénap : I. az ellentétek (—tézis, > antitézis) egyesitése, ill. egyestilése egy magasabb fogalomban, ill. fokon (— tridda). — 2. a mddszernek az —analizissel ellentétes formaja; a logikus gondolkodas egyik mtivelete, amikor a jelenséget részeinek és e részek ésszefiiggéseinek ismerete alapjan ismét egységes egészként fogjuk fel. — 3. (vegy) vegyiiletek mesterséges felépitése elemekbél v. egyszeribb vegyiiletekb6l. Az elemekbél térténé teljes ~ (un. totalis

~~) klasszikus péld4ja a + Haber—Bosch-eljdrds, amely nitrogénb6l és hidrogénbél szintetizal ammodniat.

16*

Szinyei Merse

szintézisg4z : 1. hidrogént és szénmonoxidot

valtozé

ardnyban tartalmaz6é gazelegy, szerves vegyipari szintézisek (pl. metilalkohol, Fischer—Tropsch-szintézis) kiindulasi anyaga. Szénbél, ill. kokszbdél allitj4k elé, a felhasznalas specidlis igényeit kielégité ~-generdtorokban. Vizgazbol és féldgdzbol is gyértanak ~t. — 2, ~ammdéniaszintézishez hasznalt gazelegy ; 3 térfogat hidrogénbél és 1 térfogat nitrogénbél All. szintezémiiszer ; a tereppontok magassdgdnak, ill. magassagkiilénbségének megallapitésdra szolgalé eszkéz ;

Szintezé

mitiszer

lényeges alkatrésze egy geodéziai tdvcsd és egy csdves —libella, mellyel a tavesé irdnyvonala vizszintesre

allithato. Az irényvonal és a tereppont kézti magassdgkiilonbséget

a pontra

allitott,

centiméterekre

fiiggéleges léc leolvasasa

ttjan

kapjuk meg. szintvonal,

tengerszint feletti magassdgau pontokat dsszek6té gorbe vonal a térképen (rendszerint barna szini). A domborzatabrazolas _legkifejezébb mddja. Leggyakrabban a 100, 50 és 10 m-es ~akat hasznaljak. Elészér a francia Ph. Buache (1700—73) alkalmazta.

Szinva: K-i részén.

patak

a Biikk hg.

Lillafiiredt6]

Ny-ra

Szintvonalak

ered. Lillafiirednél egyesiil a Garadnaval, és kettés vizesést alkot. A fest6i Hamorivolgyszorosban Attéri a Bikk-fennsik K-i részét, s Didsgyérétt és Miskolcon 4tfolyva Felsdézsoleénél émlik a Sajéba.

szinvaksag : — szintévesztés szinvaltoztatas : 9— mimikrz Szinyak, Szimjak: hegység az SZU-ban (KaérpatUkrajna), az Eszakkeleti-Kérpétok vulkénos évének tagja az Ung és a Latorca vélgye k6zétt. 50 km hosszt, 24 km széles. Legmagasabb pontja 978 m. Szinyei Merse Pal (1845—1920): fest6, a magyar festészetnek Munkacsy mellett legnagyobb alakja. A mincheni Akadémian tanult, s bar ott egyik mestere az akadémikus K. Piloty volt, mégis G. Courbet friss természetszemlélete,

majd

késébb

A.

Boéocklin

tiszta,

erdteljes szinei hatottak ra. Mivészetében az ember és a taj kapcsolata, a természeti valésag gyengéd szépségeinek 6rémteli megragadasa foglalkoztatta. Az élet szeretetét s a természet szépségét sugarzéd miivei (Anya gyermekével, Szerelmespdr, Hinta, Ruhaszdritds) utan, 1873-ban alkotta élete f6 mivét, a magyar festészet egyik gyongyszemét, a Majdlist. E képe, mely egy domboldalon uzsonnazo tarsasignak minden akadémiai k6tottségtél

mentes

festdi

kérvonalaival

abrazolasa, s

napfénytél

pompaézé sugarzd

szineivel,

oldott

ragyogasdval

a

francia impresszionistak térekvéseit elézte meg. A maga koréban azonban megnemértést s heves ellendllast valtott ki, mely alkotéjat hosszi évekre elkedvetlenitette. A birtokara visszavonult ~ csak ritkan vette kezébe az ecsetet, de olyankor megkapé kompoziciékat alkotott (Lilaruhds né6, Pacsirta, csaladtagjainak arcképei). A Majdélis 1896-i kidllitasa s ezuttal aratott nagy sikere

Sziria

244

Szirak

utén ~ a hazai miivészeti kézélet egyik vezet6 alakja 1905-t61 haldldig a Képzémitivészeti Fodiskola lett; igazgatdéja volt. Késéi alkotasainak plein air torekvésel

Hama 104 000, Homs 146 000. Ny-on Jordania, Irak, D-en

(Aleppo) L: 451 000, K-en fe-on Térdko.,

Libanon és a Féldkézi-tenger hataroljak. Hivatalos nyelv az arab. A lakossdg tilnyomé része (kb. 85%-a) szunnita

keleti,

oOrmény-

katolikus,

jakobita,

(gdrdg

ortodox,

rémai

nesztoridnus,

protestans).

TERMESZETI

VISZONYOK.

driz

siita,

izmaelita,

tobbi:

a

mohamedan,

keresztény

és

Az

orszig Ny-i részén huzodik a Libanon és Antilibanon hegylanc, kozéttik a termékeny

Sziriai-

v.

Orontesz-arok,

\

leg-

ENS)

mezégazdasagilag

orszagnak

az

gazdagabb teriilete, innen K-rea térszin

emelkedik, majd fokozatosan lejt K felé, és a mediterrdn éghajlat helyébe Sziria cimere a zonalis sivatagi éghajlat lép. mezégazdaalapulé Nagybirtokon ELET. GAZDASAGI saggal és fejl6d6 iparral rendelkezé tékésorsz4g. A fodldrajzi tagolddds megszabja az orszag mezégazdasaganak jellegét is, amelyre a Ny-i fdldkézi-tengeri teriileten a

K-en

mezégazdas4g,

mediterran

a nomad

és félnomaéd

dllattenyésztés jellemzd. Az orszag gazdasagi életében mindmaig elétérben all a mezégazdasdg, bar a nagyobb

varosokban fejlett a hagyomanyos kézmiipar. Emellett gyorsan névekszik a korszerii nagyipar is. 1959-ben a nemzeti jévedeleom 50%-a jutott a mezdgazdasagra és esupan 12,5%-a az iparra. Vildgpolitikai és stratégial Ge” Soir BOIS AT?

:

6

z

Gazian* a

Ferenczy t.aroly : Szumyet Merse arcképe (vazlat, 1912)

a nagybanyai iskola felfogdséhoz allnak kézel

das, Oszi taj). — Irod. Lazar B.: Sz. M. P. 1913; M.: Sz. M. P. 1953. Szirak : 6tk., Nograd m., pasztdi j. L:

sAzaz®

LT)

(Hédolva-

Rajnai

=NLatakiao SG (Et Ladniaiye)

u

aleb

FAdio

Vaé.: Ape. Ag. Kisérleti gazdasag. Malom. A barokk stilusu volt Dégenfeld-kastély mGemlék. ): {rd. Elsdésorban a karpatSziraky Judit (1907—

ie)

Py

fA)

Serrin Meskene

Sq F992

oMdarat en-Noman loHama

rete dao yQ2 Sch

oO

Vy es)

1540 (1960).

ukrajnai havasok vilagét, a hegyi szegénység életét drékitette meg erés atmoszféraju, kezdetben expresszionista jellegi novellaiban (Tél Vale-Vinuluiban, Vadltozdsok). Ujabb miiveiben nyelve és stilusa egyszertibbé,

ice? Qameshliyé tas,

7 efuseira.

&

Tadmor

(\Homs

(Palmyra


: igen erés hangok keltésére szolgalé hangforrads. A hang ugy keletkezik benne, hogy tartdlybél v. kompresszorbél jévé levegd (géz) dramlasét egy gyorsan forgé lyukas taresa periodikusan

megszakitja. A hang rezgésszima a tarcsa fordulatszamaval és a lyukak szAmaval aranyos. A légoltalmi ~ a hatésdgi légoltalom jelzéberendezése. Kézponti helyrél elektromos uton tavvezérlik. szirének, gorogiil Szeirénesz : a gérog mitologia szarnyas (v. késébb

halfarku)

n6i alakjai, akik ellendllhatatlanul

csdbité énekiikkel partjaikra csaltak, majd elpusztitottak

az arra hajézékat. A monda szerint Odiisszeusz ugy menekiilt meg téliik, hogy tarsainak fiilébe viaszt toméott, magat pedig az arbochoz kétéztette, az argonautdékat pedig Orpheusz mentette meg azzal, hogy az 6 énekét hallgatték lenyiigézve, nem a ~ét. — Atvitt értelomben : a vonzo, de veszedelmes nék megjelélésére hasznaljak.

_ Sziria, Sziriai Azsidban

az

Arab

Kéztdrsasdg:

Arab-félsziget

ENy-i

k6ztarsasig DNyrészén,

1958-t61

1961. okt.-ig az EAK autondém tart.-a. 184479 km?, L: 4561 000 f6 (1960). Fév.-a Damaszkusz (L: 455 000,

fontossaguak az Irakbdl és Szatid-Arabidbél ~n

athaladd

olajvezetékek,

amelyek

kiinduld,

részben

a

a libanoni

Bejrut (Beirut) és Szaida (Saida), részben a ~i Banijdsz (Baniyaz) kik6té felé vezetnek. Az orszag asvanyi kincseit még kevéssé tartak fel. Foszfat-, vasére-, dlomérec-, rézérc-, antimon-, nikkel- és krémeléfordulasok, amelyek még ki-

hasznalatlanok. Csekély gipsz-, lignit-, aszfalt- és késébényaszat. Az elektromosenergia-termelés 1960-ban mind6ssze 340 millié kW6 volt. A nagyipar az emlitett nagyvarosokban 6sszpontosul, féleg a mezégazdasag termékeit dolgozza fel. A cigaretta- 6s névényolajgyartas mellett a konzerv- és cukorgyartas emelkedik ki. A sértermelés évi 1,5 millié liter. A textiliparban 60 000 munkas dolgozik, a pamutfonaltermelés 1960-ban 26000 t kori alakult névekv6 tendencidval. A vildghiri -~i dohanyfajtakbdl nagyaranyu a cigarettagyartas (3500 t, 1960). amely azonban teljesen manufaktura jellegi. A nehéz-

iparban a cementgyartas all elétérben 1960-ban 89 000 t termeléssel. A haziiparban fontos helyet foglal el a szonyegek készitése. A korabbi feudalis féldbirtokviszonyok megsziintetése az EAK-hoz valé csatlakozas utdn elore haladt, az egyéni tulajdonban levé éntézétt fdldteriilet

fels6

hatdrat

80,

a nem

G6ntdz6tt

foldekét

300

1958 ; 86% arab, a tobbi nomad

beduin, kurd, vaJamint

ha-ban allapitottak meg. A mezégazdasagilag megmitivelt

cserkesz, 6rmény stb.). Nagyobb

varosai

teriilet,

(1958):

Haleb

amely

mindéssze

4 millid

ha, tehat

kevesebb,

Sziria

mint

az

245

dsszteriilet

egynegyed

része,

fdleg az

orszdg

nyugati részére esik. Fétermények a buza (553 000 t), tovabba az arpa (157 000 t), csekély a kéles, a hiivelyesek és a rizs vetésteriilete, ill. termelése. A dohany vetésteriilete viszonylag csekély, évente 7—8000 ha kézétt valtozik. A szfriai doh4ny azonban vildgviszonylatban nem mennyisége, hanem minésége kévetkeztében kiemelkedo jelentéségi (Allami monopélium). 1955 éta gyorsan novekszik a gyapot vetésteriilete, az évi termésmennyiség altalaban meghaladja a 100 000 tonndt. A termés nagy

részét exportaljak.

Az dllattenyésztés

kettés jellegi:

a

mediterran éghajlatu teriileteken tért hddit a belterjes 4llattenyésztés, kiilondsképpen az istall6z6é szarvasmarhatartas, a K-i

mad

teriileteken a kiilterjes, s6t nomad és félno-

Aallattenyésztés.

szarvasmarha,

Az allatéllomadny

(1959):

600 000

97 000 16, 77 000 észvér, 5,9 millid juh és

227000 szamar. Az orszig kézlekedési halézata gyér, csupan a nagyobb varosokat kétik éssze egymassal vas-

utvonalak

és kiépitett mtiutak.

A vasutak

40%-a

kes-

keny vagényt. A nemzetkézi hajéforgalom két f6 kik6téje Latakia és Banijész, az orszag kiilkereskedelmének nagy része azonban a megfelelé és jobban kiépitett

libanoni kiké6ték6n : Bejruton és Szaidén at bonyolédik le. Damaszkusz nemzetk6zi légiforgalmi gécpont. A kiilkereskedelem gyorsan fejlédik. A kivitelben Libanon Franciaorszag

13, az USA

7, tovabbdé Jordania,

14,

Szavid-

Arabia és Olaszo. 6—6%-kal részesednek. A behozatalnak 9%-a Franciao.-bdél, 8%-a az USA-bél, 6%-a Olaszo.bdl, 5%-a Libanonbdl, 4%-a Hollandiabdl, 3%-a pedig Japanbdl sz4rmazik. Az orszdg fizetési mérlegében jelentés tétel az olajvezetékeken At sz4llitott olaj szdllitasi dija. Pénzneme a sziriai font = 100 piaszter. TORTENET. Az i. e. 3. évezred végén és a 2. évezred elején 6nallé rabszolgatarté dllam allt fenn teriiletén, amely a 2. évezred kézepén Egyiptom uralma ala keriilt. Az i. e. 10. sz.-ban, Egyiptom hatalmanak hanyatlasa idején ismét fiiggetlenné lett (székhelye Damaszkusz volt). Az i. e. 8. sz.-ban Assziria, a 7. sz.-ban Babildénia, a 6. sz.-ban Perzsia, a 4. sz.-ban Makedonia kebelezte be.

Az i.e. 3. sz.-tdl az 1. sz.-ig a Szelewkiddk Allamanak kézpontja volt, i. e. 64-ben Pompeius rédmai provinciava szervezte. Az i. sz. 4. sz.-tdl a Kelet-Romai Birodalom része volt. A 7. sz.-ban az arabok szalltak meg ; ettdél kezdve az Omajjddok, a 8. sz.-tdl az Abbaszidak, a 10. sz.-t6l a Fdtimiddk kalifatusdhoz tartozott. A ll. sz. végén (1098) teriiletének egy részét a keresztesek elfoglaltak és 1291l-ig megszallva tartottak. A 13. sz.-tdl

a —>mamelukok 17-ben

a

amelynek

egyiptomi

t6rdk6k

allamdhoz

bekebelezték

a

tartozott.

t6rdk

1918-ig része volt. A 19. sz. masodik

megkezdédétt

a kiilféldi, f6ként a francia

1516—

birodalomba,

felében

téke bedram-

l4sa. Ennek eredményeként gazdasagilag fiigg6 helyzetbe keriilt a kilf6ldi bankoktdél és kereskedelmi vallalatoktél. Ugyanakkor a meginduléd kapitalizdlodassal parhuzamosan polgaéri politikai szervezetek alakultak, amelyek a hazai tékés érdekek védelmében az orszag fiiggetlenségének jelszavaval léptek fel. A 19. sz. végén tordkellenes parasztmozgalom is kezdett kibontakozni. Az I. vildghabort éveiben a német és a tor6k kormany ~t felvonulasi teriiletnek haszndlta a Szuezi-csatorna elfoglaldsdra irdnyuld sikertelen hadmtivelethez. 1918-ban az orszag teriiletét angol, francia és hedzsaszi arab csapatok foglaltak el ; Damaszkuszban Fejszal al Hasim vezetésével arab kormany alakult. A nemzeti felszabadité mozgalom,

amely

elébb

a térdék uralom

ellen folyt, tovabb

folytatédott a megszallé hatalmak erdi ellen. A pdrizsi békekonferencia (1919—20) nem biztositotta ~ fiiggetlen-

ségét, hanem francia uralom ald helyezte. A francia uralom ellen 1925—27-ben ~ lakossdéga nemzeti felszabadité habortt folytatott. Az 1929—33-i gazdasagi vilagvélség éveiben a témegek nyomordval egyitt névekedett a témegmozgalom, amelynek irdnyitasaban jelentés szerepe volt az 1930-ban megalakult kommunista partnak. A II. vil4ghdbort. kirobbandsa utdn Franciao. visszadllitotta a nyilt gyarmati médszere-

Sziria

ket, a kapitulacio utén pedig a vichyi kormanynak el kellett ismernie ~ felett a német—olasz ellenérzé bizottsag legfébb intézkedési jogat. 1941. jun.—jul.-ban NagyBritannia és a Szabad Franciaorsz4g Bizottsdganak csapatai a lakossag tamogatasaval kitizték a fasiszta megszallékat az orszagbol. 1943-ban, egy népi tiintetés utan életbe lépett a fiiggetlen ~ alkotmanya, és megalakult a nemzeti kormany. Megélénkiilt a demokratikus szervek tevékenysége ; a kormany 1944-ben felvette a diplomaciai kapcsolatokat az SZU-val, majd 1945. febr.ban hadat itizent Németo.-nak és Japannak. Kormanya k6évetelte a francia csapatok kivondsdt, amire Franciao. esak~ érdekeit sérté szerzédés megkotése aran lett volna hajlandé. Miutén a sziriai kormény ezt elutasitotta, Franciao. ijabb csapaterésitéseket kiild6tt ~ba, amivel kapesolatban

désszettizések

keletkeztek

a francia

egysé-

gek és a lakossag kézétt. Végiil is a kiilfdldi csapatok kivonasara az ENSZ Biztonsdégi Tanacsdanak hatdrozata alapjan 1946. Apr.-ban keriilt sor. 1947-ben a kormanyban jobbratolédas kévetkezett be, amit 1947-ben a kommunista

part

és a szakszervezetek

betiltdsa,

1949-ben

Franciao.-gal k6tétt pénziigyi egyezmény és kilénféle amerikai cégekkel létrehozott megallapodas k6vetett. 1949-t61 54-ig az amerikai—angol—francia érdekdsszeutkézések t6ébb alkalommal kormanyvalséghoz és pucsesokhoz vezettek, amelyek mégétt az imperialista hatalmak kilénféle érdekeltségei dllottak. 1954-ben széles népi mozgalom eredményeképpen megbukott Sisakli 1951-ben létrehozott diktaturdja, s Uj parlamenti valasztasokat tartottak. 1955-ben~ elutasitotta Tdrdko. javaslatat a bagdadi paktumba

valé belépést

illetéen.

1956-

ban a Szuezi-csatorna ellen intézett angol—francia—izraeli tamadas idején megszakitotta a diplomaciai kapesolatokat Nagy-Britannidval és Franciao.-gal, s Egyiptomot biztositotta katonai tamogatdsardl. 1958. febr.-ban egyesilt Egyiptommal az — Hgyesilt Arab Kéztarsasdgban. 1961. aug.-ban az EAK elnéke, Nasszer rendeletileg feloszlatta a ~i és az egyiptomi kormanyokat, és helyébe k6zponti kormanyt létesitett. A ~i érdekek Egyiptom altal tértént sorozatos megsértése, a terroruralom bevezetése 1961. szept. 28-4n katonai felkelés kit6résére vezetett, amelynek magasrangu ~i tisztekbdl alld f6parancsnokséga bejelentette ~ kivalasat az EAKbol, és ideiglenesen megbizta Mamun Kuzberit a kormany megalakitasaval. tom nem

Néhany sikertelen kisérlet utan Egyip-

fejtett ki ellenallast ~

kivalasaval szemben, az

ENSZ pedig visszadllitotta a Sziriai Arab Kéztarsasag ENSZ-tagsagat. 1961. nov.-ben Kuzberi lemondasa utén Izzat el Nus lett a miniszterelndk,

nyozé

Nemzetgytlés

Nazem

dec.-ben az

el Kudzit

Alkotmé-

valasztotta

meg

k6ztarsasagi elndknek,. 1962. jan.-ban Maarufu Davalib lett a miniszterelnék, majd apr.-ban tn. hivatalnokkormany alakult. Az uj ~i kormdny helyreallitotta tobb,

a

korabban

Allamositott vdllalat magdntulajdonat ;

Nasszer-kormanyzat

idején

iildézétt

Sziria Kommu-

nista Partjdnak (1930-ban létesiilt, f6titkara Haled Bagdas) legalis tevékenységét tovabbra sem engedélyezte. 1962. szept.-ben Khaled El-Azem alakitott kormanyt.

ALLAMSZERVEZET. Kéztarsasdg. A 165 tagt Alkot-

manyozoé Nemzetgytilést 4 évre titkos szavazassal valasztottaék meg ; az Uj alkotmany kidolgozasa utan a Torvényhozé Gytilés nevét veszi fel, ill. annak funkcidit latja el.

A koztarsasagi elndkét az Alkotmaényozé

Nemzetgytlés

tagjai koziil 5 évi idétartamra vadlasztottak ; a végleges alkotmény kidolgozésa utén is hivatalban marad. A végrehajté hatalmat az elnédk a minisztertandccsal egylutt gyakorolja. Az elnék nevezi ki a miniszterelnok6t, aki kijeléli a kormény tagjait.

KOZOKTATAS. a 4—5

évfolyamut

Altaldnos

tankételezettség

elemi iskoldban

az oktatds

Az erre épiilé kézépiskolak kéttagozatuak

All fenn, ingyenes.

(4 évfolyam

altalanos képzés, 3 évfolyam szakiranyu képzés), tébbféle szakiskola is van. 1957—58-ban 2989 elemi iskola, 286 kézépiskola, 20 mtiszaki iskola, 8 tanitéképz6 mik6doétt désszesen 448 960 tanuldval. Egyeteme Damaszkusz-

ban

mtikédik,

hozzAtartozik

a halebi

mérnékiskola

és

a damaszkuszi pedagdgiai intézet is. — Damaszkuszban arab akadémia mukédik. IRODALOM. Az ékori Sziria teriiletén elészér arameus nyelvti frasbeliség keletkezett (i. e. 8—5. sz.), tobbnyire feliratok forméjaéban (Tell al-Halaf, Zakir stb.), majd a kereszténység felvételével egyre inkabb az arameus egyik 6nallé nyelvvé formaélédé nyelvjarasa, a szir valt az irodalom nyelvévé. A szir irodalom, amely elsésorban vallasos jellegti volt, EdesszAban (ma Urfa) a keresztény arameusok kézpontjéban viragzott fel. A Biblia szir forditdsa, az un. Pestita az i. sz. 2. sz. végén sokban hozzajarult ahhoz, hogy a szir nyelv valjék az el6-azsiai kereszténység, Kisdzsia irodalmi kifejezé eszkdézévé. Valamivel késébb keletkezett a 201. évi edesszai arvizrél sz6l6 irodalmi lefras és Mara sztoikus béles filoldgiai szempontbél fontosabb levelezése fidhoz. Jelentdsebb irodalmi alkotésok fizédnek Bar-Daiszdn (v. Bardesanes ; 155—223) edesszai gnosztikus teoldgus nevéhez, akit himnuszaival a szir kéltészet megalapitdjanak tekintenek. A valldsos szir irodalom kiemelked6é képviseldje volt Afrem (Ephraim Syrus, kb. 306—373) himnuszk6lt6, vitairatok és bibliamagyardzatok szerzédie. Az 5. szazadban két egymassal polemizalé valldsi nezet, a nesztorianusok (—nesztorianizmus, duofiziték) és a — jakobitak (monofizitak) képviseléi igen széles kérG vitdzd, bibliamagyaraz6, szénoki, verses és liturgikus irodalmat hoztak létre. Erdekes irodalmi emlékek az un. mértiraktdk, melyek fényt vetnek a legrégibb keresztény kézésségek életére. — Az iszldm elterjedése utan az arab nyelv mindinkabb kiszoritotta a szir nyelvet az orsz4g irodalmi és tudomanyos életébél. A szirnek azonban elvitathatatlan érdeme marad, hogy a gérég irodalom és tudomany egyrészt ezen a nyelven kézvetitédétt az arabsaég felé. A szir nyelvti irodalom utolsé fellobband4sa a 12—13. sz.-han Michael Syrus 6s Bar-Hebri (Barhebraeus, ?—1286) munkassdga volt. Ekkorra azonban egész ~ teriiletén mar az arab nyelv valt altalanossé. A -~ban viradgzé arab irodalom

a

vallasos

e kezdeti

Sziszek

246

Szirmabeseny6é

idészakaéban

hagyomadnyok,

jog,

kifejl6détt

teolégia

és

a nyelvtan,

genealdgia

irodalma és végiil a kéltészet (—arab kultura). Hires sziriai sziiletésti arab térténész és tudés volt Abu Tammam (796—846), Hamaddni (969—1008), k6lté alBuhturi (820—97), Mutanabbi (kb. 915—65), Abu’l Ala al-Maarri (973—1057) és a teolégus al-Ghazdli (1058— 1111). A mongol hddités (1258), majd a tér6k gyarmatositas rombadoéntétte (15. sz.) ~ kulturalis életét. A térék elnyomas t6bb évszézada alatt j6forman alig sziiletett emlitésre mélté mi. Csak a 19. sz. végén meg-

indulé Ebredés (nahda) mozgalma tjitotta meg az irodalmat, Nyugatot bemutatva Keletnek, és lerakva azokat az alapokat, melyekre a modern sziriai arab irodalom épithet. E mozgalom kiemelkedé képviseléi Safik Dzsabré (1880— ), Abi Rist (1900— ), Dzsamil Szaliba (1895— ) 6s a kritikus Mohamed Kurd Ali (1876— 1953). A fiatal irédk és k6lt6k k6ziil kimagaslik Sauki Baghdddi (1929— ), Mavahib al-Kajdli, Szaid Hawrénijja, Bisdra al-Khuri 63 a tébbiek, akiknek egyes mtivei az Arab elbeszélék c. kétetben magyarul is olvashaték. MUVESZET. Teriiletén nem alakult ki egységes mtivészet ; torténeti helyzetétdl fiiggden a féniciai, hettita (—hettita mivészet), babiloni-asszir, perzsa (—TIrdn, MUVESZET), gérog s romai kulturak alakitottak mtivészetét. Az i. sz. 2—4. sz.-ban az dkeresztény miivészet formais ikonografiai kialakitasaban volt jelentés szerepe ; a 4—7. sz.-ban a bizanci uralom alatt kiiléndsen az iparmitivészet virdgzott. A k6zépkorban Szfria az arab mivészetnek volt egyik jelentés képviseléje. Késébb a tordk birodalom provincidjaként nagyrészt annak mtivészete befolydsolta épitészetének alakuldsdét. A 19. sz.-

ban az egyre erésédé francia hatés nyomta ra bélyegét mtivészeti életére. A 20. sz. épitészetében az eurdpai ‘modern épitészeti stilus valt uralkodévé. A festészetben a régi hagyomanyokat az uj formak keresése valtotta fel, a szobraszatban az emberdbrazolas csak a legujabb idé-

ben terjedt el. Az iparmtivészek ma is a hagyomanyos stilusban és a régi formaék felhasznalasaval dolgoznak. — Uut(Kiilkereskedelmi Irod. Sz.—Libanon—Jordadnia. mutatd.) 1955. m., Borsod-Abatj-Zemplén 6tk., Szirmahesenyé: miskolci j., a Sajé mellett. L: 3220 (1960), egy része Miskoleon dolgozik. ) : zeneszerz6. Operetteken Szirmai Albert (1880— (Sdarga dominé, Tancos huszedrok, Mdgnds Miska, Mézeskaldcs stb.) kiviil sanzonokat, tovabba kamarazenét,

zongoramtiveket is irt. Az 1920-as évek 6ta New Yorkban él. Kézponti ): az MSZMP Szirmai Istvin (1906— Bizottsdgénak titkdra (1959-t6l). Eredetileg ujsagird volt. 1929-t6l tagja a partnak. 1929—41 k6z6tt a Kommunisték Roméniai Partja tagjaként — elsésorban Erdélyben — tevékenykedett, tagja volt a KRP Erdélyi Tartomanyi Vezetdéségének és titkdra a Vorés Segélynek. Részt vett az illegdlis kommunista sajto szerkesztésében. 1941-t61 az erdélyi partszervezetek dsszek6téjeként, majd a

instruktoraként

felvidékiek

tevékenykedett.

Mo.-on

1943-ban tagja lett a KMP, majd a Békepart Titkarsagénak. 1943. dec.-ben letartéztattak,

1944. okt.-ben a nyilas

puccs utdn megszdkétt és a kommunista partban vezeté funkeidt tdltétt be. A felszabadulas utén az MKP Délmagyarorszégi Titkarsagdnak helyettes vezetdje, majd vezetdje; 1946-td1 a Kézponti Vezetéség pdttagja és a Kézponti Vezetéség Téomegszervezetek Osztdlydnak vezetdje, 1947-t61 az MKP, majd az MDP Orszdgos Szervezé Bizottsaganak titkara,

1949—53-ban

a

Radid

vezetdje,

1956-ban

az

Esti Budapest szerkesztéje, 1957 elején a Minisztertanacs Tajékoztatasi

Hivatalanak

vezetdje,

1957.

jul.-td]

1959

végéig az MSZMP Kézponti Bizottsaga Agitaciés és Propaganda Osztdlydnak vezetdje volt. Orszaggytlési képvisel6. 1956 végété] az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja, 1959 végétél a Politikai Bizottsdg pdttagja. szir nyely : a sémi nyelvek arameus csoportjahoz tartozé nyelv. Az Edessza és E-Mezopotamia kézétti teriileten beszélték az ékorban. Az i: sz. 2. sz.-ban kialakult, igen széles kérti, bar kevéssé eredeti keresztény irodalmat

— megkilénbéztetésiil a pogany arameus irodalomtél — szir nyelvtinek nevezték. A 7. sz. é6ta behatoldé arab nyelv erésen hattérbe szoritotta. Ezt kévetéen kb. 6 évsz4zadon keresztiil féleg az irodalom és egyhaz nyelveként hasznalték. Kis kézésségek beszélik még ma is az Urmia-té és Mészul kérnyékén, a Kurd-hegyekben stb. sziromlevelek, petala (gér.) : a viragtakaré belsé kérét (— parta) alkoté képzédmények. Felttiné sziniikkel és illatukkal csalogatjak a rovarokat, igy elésegitik a — megporzast.

Allhatnak

(harangvirag),

v.

szabadon

(rozsa),

hidnyozhatnak

Szir-sivatag : az Arab-tdbla

Osszendhetnek

(kéris).

E-i része. DK

felé lejtd

(800—500 m) kréta idészaki homokké és mészké épiti fel. Novényzete félsivatagi. szirt: 1. (fdldt) tdérsasan 616, mészvazi gerinctelen lények altal felépitett iledékforma. — 2. (foldr) meredek lejt6jG sziklaszal. — 3. (fdldr) kicsiny sziklasziget a tengerben v. a folydkban sokszor a vizszint alatt. szirti sas (Aquila chrysaétos chrysaétos): a sdlyomalkatiiak (Falconiformes) rendjének vagomadarak (Accipitridae) csaladjéba tartozé madarfaj. Pulyka nagysagu, szine sdététbarna. Magas, sziklas hegységekben fészkel. A nyulat, baranyt, kutydét, farkast is legyézi. Nalunk ritka,

védett

madar.

Szirtisz-ébél : a Féldkézi-tenger két dble Afrika E-i partjan, a > Nagy-Szirtisz és a > Kis-Szirtisz. Sziszakjan, Noraj Martiroszovics (1907— _ ): szovjet biokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagija, Allami dijas. A kloroplaszt enzimrendszerére vonatkozé munkéi nagy jelentéségtek. (Biokémiai problémak a micsurini

biolédgidban,

kémiai problémdi, 1951; fermentmikédése, 1953.)

Sziszek : vdros

1950;

A

A micsurini

protoplazma

Jugoszlavidban,

— Sisak.

bioldégia bio-

szerkezetének

szisztéma

247

szisztéma :

a —szem érhartydjanak eliilsé része; a szaruhartya mogétt, a szemlencse elétt fesziil ki a fényképezégép diafragmajahoz hasonléan. Szine hatarozza meg a szem

szinét. Kézéppontjaban kis kerek, a fény hatasara tagulé vagy szukiil6é nyilas, a —szembogdr van.

szivarvanyhartya-gyulladas, iritis: koénnyezéssel, fénykeriiléssel, fajdalommal jaréd szembetegség. Gyakran a sugartestre is raterjed (iridocyclitis). Sokféle altalanos betegség, sériilés v. a szem egyéb részének gyulladasa okozhatja. Ha a szivarvanyhartya széle a lencsetokhoz n6, masodlagos

zéldhdlyog keletkezhet.

alld ttik

szivarvanynyomas ; — trisznyomds szivarvanyos dkle (Rhodeus sericeus amarus): a légjaratosak (Physostomi) rendjének pontyfélék (Cyprinidae) esaladjaba tartozé apré termetti halfaj. Gazdasdgi

tobbé-kevésbé szilard vazat alkotnak, mely néha nagyon mutatds, pl. a Vénusz kosara nevi kovaszivacs esetében. Néhany szivacs vazat (pl. a mosddszivacsét) rendkiviil szivos és rugalmas anyag, a spongin alkotja. Jelenleg kb.

szempontbdl értéktelen, diszhalként tenyésztik. A gyégyszeripar nemihormon-készitmények hatékonységénak a vizsgalatara hasznalja fel. szivasztma : > asztma

5000

szivattyu : folyadék v. gdéz szallitdsdra, ill. munkaképességének névelésére szolgalé gép. (Gaz szallitasa esetén a ~ szddsszetételként szerepel, pl. lég~.) A ma alkalmazott ~szerkezetek harom nagy csoportba oszthatdk: l. dugattyus-, 2. 6rvény(turbina), 3. kiilénleges rendszerti ~k. — A dugattyus~ ése a Bastir-féle laéncos~ volt, melynél a vizszintes tengelyti lanckerék végtelenitett lancot hajtott. A lancra egymastél egyenldé tdvolsagban dugattytikat erésitettek ugy, hogy a lanc a dugattyuk kézepén haladt at. A kerék forgatdsdval a dugattyukat a lane egy hosszu, fiiggdleges esében huzta felfelé. Mivel a csé alsé vége a vizszint ald nyult, a dugattyuk a folyadékot egymas utdn a csébe szivtdk, majd a esd felsé nyildsdig felemelték. A korszerti egyszeres mitikédést dugattyus ~k beliil sima hengerében téméren zdré dugattyu végez alternaélé mozgast. A hengerbe a befelé nyi16 szivészelep nyilasdn At jut a folyadék, amikor a dugatytyu a térfogatot noveli. Ellenkezé iranyu mozgaésnél a folyadék a csak kifelé nyilé nyomédszelep nyilésdn At a nyomédcsdbe s onnan egy, magasabban elhelyezett tartdlyba émlik. (Kettés mtikédéstii ~naél a dugattyai mindkét oldalan térténik munkavégzés.) — A vizszallitast égwsttel teszik egyenletesebbé. A légiist zart, levegével telt edény, melyben a levegét a nyoméléket alatt a felnyomott folyadék 6sszenyomja ; szivdéléket alatt — amikor a ~ nem. szallit — az dsszenyomott levegé nyoméasa szallitja az elébbi léketben tarolt folyadékot. A légiist térfogata

ostorossejtek mozgasa biztositja. b6z6

szerkezeti,

szivacsfaj

mészbél

ismeretes.

Testiik

falaban

v. sziliciumdioxidbdl

Rendszerezésiik

kiilon-

testiik

fel-

épitése, ttik alakja, szerkezete alapjan torténik. A mész~ (Calearea)

osztalydba

tartozik

a fa alaku

mészszivacs

(Ascissa acufera), melynek telepei a Spitzbergdkon talalhaték és a Foéldkézi-tengerben é16 érdes mészszivacs (Leucandra aspera). A hdromtengelyes ~ (Triaxonia) osztaélydba sorolj4k az Indiai-dcednban 616 Vénusz kosardt (Euplectella aspergJlum) és a Japan kériili mélytengerben 616 wvegszivacsot (Hyalonema sieboldi), a négytengelyes ~ (Tetraxonia) osztalyaba a Barents-tengeri, naranessarga szin, gomb alaku dérids kdszivacsot (Geodia miilleri) és a legté6bb tengerben kozonséges tengeri narancesot (Donatia lyncurium). A hazai allé6- és folyévizekben, a partmenti kéveken bevonatot képezé térékeny szivacs (Spongilla fragilis), a tavainkban 30 em-es, bokor formaju telepeket alkoté tavi szivacs (S. lacustris) és a folyam7 szivacs (Ephydatia fluviatilis) a kova-szarw ~ (Cornacuspongiae) osztdlyaba, a melegebb tengerben 616 mosdészivacs (Euspongia officinalis) és a tablatérlésre hasznalt ldszivacs (Hyppospongia equina) a szaru~ (Ceraospongiae) osztalydba tartoznak. szivar : dohdnyipari termék. 3 részbél all: a belsé részét, torzsét képezé bélbdl, a belet désszetartéd burokbédl és a kilsé takarét képez6 boritékbdl. Egyes ~fajtékat leveles bélb6l, masokat vagott bélbél készitenek. A leveles béllel késziiltek mindig zart végtek, a vagott béllel késziiltek lehetnek zart v. nyitott végtiek. A ~ izét és illatat

szivbaj a

hengertérfogatnak

ugyancsak hogy

a

tdbbszérése.

A

differenciadl~k

az egyenletes vizszallitast szolgaljak azaltal, folyadékszallitds

elosztdsdt

megvaltoztatjak.

A nyomdliéket alatt a dugattyi ugyan teljes keresztmetszetének megfelelé folyadékot nyom ki, de ennek felét az 6sszek6t6 csévin At visszaszivja. Ezt a fél menynyiséget a szivéléket alkalmaval juttatja aztan a nyom6esébe, midltal minden fél loketre jut vizszdllitas. A dugattyus

~

hajtomG

szivdobogas

249

hajtdsa

térténhet

Utj4én motorral

v.

kézi

erdvel,

kézvetleniil

forgattyus

géznyomassal.

rész nélkiili a mammut-~, de ennek tizemben tartasahoz légstrité sztikséges, minthogy keveré tartalyéban a vizet

levegével keveri, és ez a keverék kisebb fajstilya alapjan emelkedik fel. — Feltalaléjanak a gérég Ktészibioszt (i. e. 2. sz., Alexandria) tartj4k. A rdémaiak rendszeresen hasznaltak ~kat, és ezeket légiisttel is ellattak. A k6zépkori Jacopo Mariano (1438), majd Leonardo da Vinet (1452—1519) miivei kézétt tébb, a dugattytis ~

elve szerint dolgoz6, kettés mukédési ~ vazlatat talaltak. Az oOrvény~ O6tlete is Leonardo da _ Vincit6l szarmazik, de megvaldsitasa Papin (1689) nevéhez fiz6dik. — Irod. Fiizy O. : Szivattyuk tizemi jellemzéi. 1952. szivbaj, szivbetegség: a szivbelhartya, a szivizom, a sziv koszorus veréere és a szivingervezet6 rendszer kéros elvaltozasainak 6sszefoglalé elnevezése. Ide tartoznak a sziv vildgrahozott rendellenességei, a — setvburokgyulladas, a —>szivizomgyulladds, a — szivbelhdrtya-gyulladas, a szivbillentytihibak, a — sztvinfarktus, az

— angina pec-

toris, a —sztvelégtelenség, a —sztvidegesség, a — szivelzstrosodds, a > szivtdgulds, a — sztvliltengés stb. — Irod. Fond—Littmann : A sziv és a nagyerek velesziiletett fejlé6dési rendellenességei. 1955 ; Maté S. : Szivbetegek vallomasai. 1959 ; Gottsegen Gy. : Szivbetegek vizsgalatarol és kezelésérél. 1959 ; Gegesi Kiss—Szutrély : Sziv- és vérkeringési betegségek csecsemé- és gyermekkorban. 1960 ; a Z Egyszeres mtikédésti dugattyuis szivattyui 1. tartély,

2. szivészelep,

Orvényszivattyti

3. nyomészelep,

4. labszelep

(Ez utdbbi médon mikédik a kazantdplaldsra még ma is hasznalt Worthington-~.) A dugattyus ~ iizeme kis folyadékmennyiség és nagy széllit6magassdg esetében elény6s ; a szivomagassag legfeljebb 7—8 m (elméletileg 10 m) lehet. A nyomémagassag a 2—3000 m-t is elérheti. —

Az érvény~

f6 része a csigahéz alaku ~hdz,

melyben

tengely k6riil lapatos kerék forog. A szivéesé a tengely iranyadban, a nyomécsé a kerék érintdédjének irdnydban esatlakozik a hazhoz. A gyorsan forgé lapatokon a folyadékrészecskék a — centrifugdlis eré hataéséra kénnyen legordilnek a lapatkerék keriilete felé. A béviilé csigahazban o6sszegyljtott folyadékrészek mozgdsi energidja a nyomécsében nyomasi energidva alakul at. A kiszoritott folyadék maga mégétt légritka teret létesit, s igy a kiilsd légnyomas tovaébbi folyadékrészeket kényszerit a szivé-

Szendei A.: Amit a szivbetegségekr6l tudni kell. 1960 ; Gottsegen Gy. : Szivbetegségek. 1961 ; Szutrély —Tomory : Sz. és zérejek. 1961. szivbelhartya, endokardium, endocardium : az ember és az emldsdk szivfalanak legbelsé rétege. Tapétaszertien béleli a sziv itiregeit (kamra, pitvar). Kettézetei alkotj4k a sziv billentytit. (+ még sziv)

szivbelhartya-gyulladas, gyakrabban

endocarditis

a szivbillentytik,

: a szivizom gyulladdsos megbetegedése. Oka baktériumos (diftéria, vérheny stb.), virusos (maéjgyulladds, influenza stb.), reumas fertézés, mérgezés. A szivizom gyulladasos és el-

fajulasos

megbetegedései

— szivelégielenséghez

vezet-

hetnek. szivkatéter : rugalmas anyagbdél késziilt finom cs6; a kényékhajlati vénan at felvezetheté a szivbe, és segitségével a sziv ktlénbézé részeibél vizsgalat céljabol vérmintdék veheték. A ~ezés a sziven végzett mtitéti beavatkozdsok (— sztvsebészet) elédtt a pontos korjelzés felallitasdhoz legtébbszér nélkiilézhetetlen vizsgalé eljaras.

szivkoszoruér-betegség : — angina pectoris szivécs6é: 1. (fiz) szivornya: meggérbitett esd, mely folyadékatvitelre szolgdl kiilénbézé folyadékszintti edények k6zétt. Abbdél az edénybél, melyben magasabban All a folyadék, a masik edénybe fog a folyadék 4ramlani mindaddig, mig a két edényben a folyadékszint egy magassagba jut. Az alséd edényt elhagyva a folyadék a ~von 4t addig folyik ki, mig a folyadék szintje a esé szabad végével egy szintbe nem keriil. — 2. az Un réstulInyomaésos —vizturbina egyik oldalahoz csatlakozé esévezeték.

szivoférgek : — mételyek szivégazmotor: szilard tiizeléanyag (fa, faszén, szén) elgdzositaésdb6l szdarmazé gazzal dolgozd belsdégésti motor. A tiizeléanyag elgazositasa gazfejleszt6 generatorban torténik. szivékasok : az — egysejtiek egyik osztalya. szivékas rovarok (Rhynchota): a rovarok (Insecta) egyik rendje. Szaéjszerveik szurd-szivdk; szarnyuk egészében hartyds, v. az eliils6 szarny téve megkeményedett és tin. félfedévé (hemielytrummaé) alakult.

ért eré6miivi behatas, zizddas, bels6é vérzés, izgalom, ijedt-

Labaik

ség valthat ki, 2. a szivizom megbetegedése, 3. szivasztma miatti tiidépangas, 4. szivbillentythibak, 5. magas vérnyomas. A ~ jelentkezése azonnali orvosi és gyogyszeres beavatkozast igényel.

v. ragadozé labakkaé is. Tébbségiik névényi nedvekkel taplalkozik, néhany faj vérszivé, ezek az emberen is éldskédhetnek. Hérom alrendjik van: — poloskék, — kabocak, + néovénytetvek. szivéssag : (mtisz) bizonyos alakithaté anyagoknak az a tulajdonsdga, hogy alakitas kézben szilardsdguk megno, vagyis alakitasuk folytatasdhoz mindinkabb nagyobb eré sziikséges. Az anyag szévetszerkezetében az alakitas folyaman végbemené valtozds csak bizonyos hatarig térténhet ; ennek elérésével a ~ megsztinik, az anyag

szivhang : — sziv szividegesség, neurosis cordis Jajla-hegységet mészkéredék és attolédasok épitik fel kevés vulkani kézettel. A felszin karsztos; ma is erdésen szeizmikus teriilet (+ még Kaukdzus, + Kopet-Dag, — Alaj). A kiilénféle geomorfoldégiai kérzetek valtozatos felszinfejlédése soran kialakult természeti kincsek, k6z6ttiik a nagyon gazdag ére-, készén-, foldgdz- és kéolajtelepek szolgaltatjak az alapot a ~~ népgazdasaganak hatalmas aranyu fej-

lédéséhez. — Hghajlatat fdldrajzi fekvése: a tengerekt6l, els6sorban az Atlanti-dceantdél vald tavolsaga és a domborzati tényezék hatérozzak meg. Az éghajlati tdjak a nagy E—D-i kiterjedés kévetkeztében Gvezetesen alakultak ki. Nagy része a mérsékelt dy

E-i felén van, igy éghajlata igen zord (hideg, havas telek). Ezt fokozza a Jeges-tenger felé valé nyitottsaga és D felé valéd zartsdga. Jellegzetes klimaédvei: D-en, a Fekete-tenger partjan, valamint a Kaszpi-tenger DNy-i partvidékén a kis kiterjedéstii szubtrépusi 6v. Sokkal nagyobb teriileten uralkodik a meleg-mérsékelt ov (a k6z6p-azsiai és a Kaukazus-vidék) és az Eurédpdban kb. az 50—68°-os szélességi kérdk kézdtt, Azsidban ennél kissé délebbre huzéd6é hiivés-mérsékelt 6v. Ettél E-ra mar a Jeges-tenger melléki szubarktikus éghajlati 6v kévetkezik. Az tn. Szovjet-Arktisz éghajlati zdéndja a Jeges-tenger szigetvilagéra és e tenger partkézeli szakaszaira terjed ki. Télen a szibériai-mongdliai magas légnyomasti képzédmény magjabél dramlanak szét a levegétémegek Eurépa, ill. Elé-Azsia, valamint a Csendes-dcean és Kina felé (téli monszun). Nydron, az Afganisztan kérnyéki depresszid magja felé Ny—ENy felél 4ramlik a levegé (nyéri monszun). A nydéri monszun szeleivel jelentkezik az eurdépai teriiletek nagy részén, valamint Szibériaban és a Csendes-décean kézelségében is a nyari csapadékmaximum,

a téli monszunnal viszont csak

nagyon kevés csapadék keletkezik és hé alakjaéban hull le. Szovjet Kézép-Azsia legmélyebb részein, az alpida-hegységek labanal, az afganisztani, elé-indiai nyéri monszun szeleinek szélarnyékaban az erés leszallé légmozgés miatt alig hull csapadék, és sivatagi teriiletek kiterjedt foltjai jottek létre. Legszarazabb részei az Aral—Kaszpi-

mélyedés kérnyékén vannak 100—150 mm évi csapadékkal. A legnedvesebb a Fekete-tenger K-i részének partvidéke (Batumi 2400 mm) és a szubtrépusi zéna tobbi része (1000—1500 mm), mig a tébbi éghajlati zénéban egydntettiség jellemzi a csapadékviszonyokat. A Balti-tenger mellékén a tél —5 C°, a Csendesdcean partjan —20 C°, itt erés negativ hémér-

sékleti

anomaliat

okoz

a

Szahalin

mellett

elhaladd

Szovjetuniéd

Szovjetunio

279

hideg

tengerdéramlds. Az EK-szibériai hidegfészekben —45, —50 C° a janudri kézéphémérséklet (itt van az B-i félteke hideg pélusa Ojmjakonban, —78 C°). Ezzel szemben a legmelegebb teli a szubtrdpusi dv (jan. +4, +6 C°). — Vierajz. Nagy folyékban és tavakban nagyon gazdag; a tarsadalom természetatalakité tevékenysége is mindjobban ravési bélyegét a vizhdlézatra. A vizben legszegényebb teriiletek Kézép-Azsia és a Kaszpi-tenger kornyékének félsivatagi, sivatagi tajai. Erre a teriiletre csak az alpida-tipusi magashegységek vidékérél és tavoli tajakrol jut el a folyék vize, és v. a Kaszpi-tengerbe (Volga, Ural) 6s az Aral-téba (Amu-Darja, Szir-Darja) Omlik, v. pedig az oaziskulturak foldmiivelé vidékein hasznositjak, kiilonben a sivatag homokjdéban veszne el,

kiterjedésti fenyveseket vérésfenyé, az eurdpaiakat dltalaban lucfenyé jellemzi, szép nyires allomanyokkal. Zart,

mint ahogyan el is veszett a tarsadalom tevékenységének kezdete eldtt (Zeravsan, Tedzsen). Eurépai részének legnagyobb folydja, a— Volga (3690 km) a Kaszpi-tengerbe 6mlik. Mellékfolydival (Oka, Kama, Szamara stb.) a ~ legfontosabb viziutja, jelentés szerepe van a ~ vizienergia-termelésében. Szaimos mesterséges vizgytijté épiilt a Volgan (ribinszki, gorkiji, kujbisevi, volgogradi), amelyeknek nagy mezédgazdasdgi, és energiagazdalkodasi jelentéségiik van. Tervbe vették, hogy a Peesora, Vicsegda és Kama folyédkat egységes vizhalozatt&é kapesoljak éssze vélgyzdrégdtak, csatornak és mesterséges tavak segitségével, és a Pecsora (jelenleg évente 120 km$ vizet szallit a Jeges-tengerbe) vizének egy részét a Volgaba fogjak vezetni ; igy kb. évi 40 km vizzel fog ndévekedni a Volga vizhozama. Ezaltal a Kaszpitenger vizszintjének siillyedését megallitjak, és a Volga bal partjan nagy teriileteket lehet majd 6ntézni. A nagy tavak (Kaszpi, Aral, Balhas) még az Azsia és Eurépa hatara4n egykor hull4mzé szarmata beltenger maradvanyai. A Fekete-tenger vizgytjtéjének legjelentdésebb folyéja a > Duna (torkolati szakasz), a Dnyeszter, a Bug, a Dnyeper és a Don. Szovjet Tavol-Kelet nagy folydja, az Amur (mellékfolydi): Zeja, Bureja, Usszuri stb.) a Csen-

ben kiterjedt fiives pusztékkal. A talaj itt mar szelidebb humuszti. A meleg-mérsékelt éghajlati zéndban a sztyep a jellemzé (fiives puszta), szdrazsdgtiré fifélékkel. A fitakaré tavasszal virit, a szdraz nyar folyaman kiszérad. A folyék mellékét galériaerd6k kisérik. A talaj, kiléndédsen Ny-on csernozjom, igen termékeny, humuszban gazdag fekete féld. Jellemzé allatok a ragesalék, a k6zép-azsiai sztyepeken a vadszamar, a vadjuh, az antilop stb. Ahol a csapadék kevesebb (300 mm k6riil), kezdédik a félsivatagok 6ve a gesztenyebarna talajokkal, majd a szvatag a sds pusztakkal, homoksivatagokkal és a névényzet teljes elmaradasaval. Jelleg-

des-éceanba Omlik. A szubarktikus é6vben, valamint a magashegységi régidkban, ahol az évi csapadék nagy része lefolyik, legbévizibbek a folydék, de vizjardsuk na-

gyon szélséséges (Ob, Irtis, Jenyiszej, Lena, Ingyigirka, Kolima, amelyek a Jeges-tengerbe 6mlenek). A legbévebb esapadék és az élénk domborzat miatt nagyon béviztek még a szubtrépusi (mediterran) év folydéi is, annak elle-

nére, hogy itt mar elég magas a hémérséklet (Kura, Rion). Ter.-6én kb. 250000 td van. Kiilonésen sok a sztyep dvezetben, Ny-Szibéria mélyedéseiben és a Kazah SZSZK-ban. Legnagyobbak: a Kaszpi-, az Aral-, a Bajkal-, a Balhas-, a Ladoga-, az Onyega-, az Isszik-Kul- és a Szevan-td. Legjelentésebb mesterséges tavak a Ribinszki-, a Kahovkai- és a Cimljanszki-viztérolé. A ~ folydit az eurdpai részen csatornak kétik dssze, igy egységes vizhalozatot hoztak létre. 1933-ban a Fehér-tenger—Balti-tenger (227km), 1937-ben a Moszkva—Volga-csatorna (128 km), 1952-ben a Volga—Don-csatorna (101 km) késziilt el. Sok

kisebb csatorna szolgélja az Ontézést, pl. azépilé

még a hajézast és teszi lehetévé Kara-Kum-csatorna,

az

Amu-

Darja és a Kaszpi-tenger kézétt, a Tiirkmén SZSZK D-i részén (1962-ig kiépitett hossza 800 km). — Természetes névényzet, talajviszonyok, dllatvildg. Oriasi méretti Hee valamint K—Ny-i kiterjedése miatt az éghajlati 6veknek megfelelé névényzeti és talajévek, tovabba a kézép- és a magashegységek lejtéin magassagi iranyban névényzeti és talajrégidk helyezkednek el. Az Arktiszon névényzet nines v. csak elvétve talalhat6, a talajtakaroé is hidnyzik. Gazdag madarvil4g. — Eurdzsia E-i partvidékén és néhol mélyebben is a ~ belsejébe terjeszkedé fatlan, télen fagyott, nyd4ron mocsaras tundraév nagyjabol a szubarktikus éghajlati teriilettel esik egybe; az Anadir-vidéken és Kamcesatkaban nyomul elére a legdélebbi szélességekre, a

sari erd6k, talajuk nedves, podzolos. A tundrénal joval

gazdagabb

4llatvilaga van.

Legjellemzébbek:

szarvas, a jdvorszarvas, az 6z, a farkas,

az iram-

a medve, a réka,

a coboly stb. A fenyvesekhez Eurdépaban és K-en az Amurvidéken vegyes lomboserdé-sdv csatlakozik (nyugaton télgy, gyertyan, nyir, keleten tolgy, hars, juhar). Allatvilaga hasonlit a tajgaéhoz. Szamos fajta csak ebben a sévban taldlhaté (eurdpai bélény rezervaciédkban, vaddiszné ; f6ként az Amur mellékén tigris, leopard, feketeés mosémedve, vadmacska stb.). A zart erdék D-i szegélyén a parkos sztyep jelenik meg nagyobb erdéfoltokkal (erdés sztyep), D-ebbre mar csak facsoportokkal és kéz-

zetes allatok az antilop, a karakal, a saka! ; a varanusz, a

kigyék, a tuzok, a pusztai tyuk stb. A szubtrépusi, bé téli csapadéku v. pedig a minden évszakban csapadékos savon a mediterran és a szubtropusi névényzet jelentkezik vérés szin& talajok kiséretében (Krim, Kaukaézus).

NEPESSEG.

L:

220

millid

(1962);

a lakoss4g

igen egyenldétleniil oszlik el. Az Aatlagos népstrtség 9,8 fd/km?. Az OSZSZSZK kézponti teriiletein, Ukrajnaban és a Kaukaézuson tul a népsiriiség helyenként eléri 6s meghaladja a 100 f6t km?®-enként. Kazahsztanban és Nyugat-Szibéridban 5—6 f6/km?, KeletSzibériaban 1 f6/km?. — Az 1959. évi népszamlalas szerint

a-~ban tébb mint 100 nemzet, nép és népcesoport élt. PORT Or eaters tteore 114,0 WRTAR

cei os am ss 37,3

Csuvas TiebGie:

........ 1,5

Osecsenc ....... 0,4

mie x oraretccets 1,4

EZOEMS

Fo ieeeats 0,4

Bolgar.

fener

Belorusz .......

7,9

Tad

|... 00.0 1,4

Wzber ie. eheer

6,0

Lengyel

....... 1,4

Koreaitras sent 0,3

Patariac.ssicerels Karahi conc Azerbajdzsani

5,0 3,6 2,9

Mordvin ....... 1,3 Tirkmén@s. >< 1,0 Baskin ysscucn< 1,0

GOnOg Mienieriacrare 0,3 Burjaty anaes 0,3 FED srcchord viva 0,2

Ormény

......-

2,8

Griz,

“ieee anes

2,7

Kirgiz ..

1,0

Karakalpak

TGA

Wrote. cioere

2,3

Dagesztan

0,9

Karelitiercetci stelle 2

ZHIOK cats pavkiees Moldovan .....

2,3 2,2

Udmurt Mari... 3.

- 0,6 --+ 0,5

Magyar .......- 0,2 OIGERY? erceses's:s 0,1

Német)

1,6

IOI

fase

Fiszt .....

Reds

0,3

Kabardin ...... 0,2

eo stetatets 0,4

Kalmiik

.... 0,2

....... 0,1

Megjegyzés: Azadatok milliéd fében értendék. A felsoroltakon kiviil sz4z apré, 10—100 000 fényi népesoport él a ~ kéztarsasdgainak teriiletén.

— Osszes vdrosainak szima 1685. A 100 000-nél tébb lakostii varosok szima: 149 (1959). Igen jelentés a nagy varosok fejlédése. Az elmult husz évben féleg a K-i teriiletek vérosainak lakossaga névekedett gyors itemben. 1962-ben hat olyan vdérost tartottak nyilvén, amelyeknek lakossdga a becslések szerint meghaladta az egy millid fét:

Moszkva

(7 208 000), Leningrad

(3 498000),

Kijev

(1 208 000), Baku (1 067 000), Gorkij (1 025 000), Taskent (1 002 000). — Népmozgalom.

A természetes

szaporodas

nagy. A sziiletések szima a ~ minden kéztérsaségéban és minden teriletén igen magas, a szocidlis 6s k6zegészségiigyi intézkedések kévetkeztében a haldloza-

jellegt

sok szamaa vil4gon a ~-ban a legalacsonyabb. Ossz-sz6vetségi viszonylatban a sziiletési aranysz4m 1960ban 24,9, a haldlozdsi ardnyszim 7,2 ezer lakosra szamitva. A csecseméhalanddés4g 1000 élvesziildttre szamitva 35, egyike a legalacsonyabbaknak a vilagon. A természetes szaporodés 17,7 f6 ezer lakosra

(jegesmedve, vizi madarvilag, rénszarvas, sarki rdéka, sarki nyul stb.). A tundraévtél D-re a ttilevelii erd6ék éve (tajga) a Balti-tenger szomszéds4gatd] a Csendes-dceadnig

vekszik. — A belsé vdndorlés igen nagymértékG és két iranyu. Egyrészt a falvakbdél a vdérosok felé, masrészt a

65°-,ill.a 60°-os Esz.-ig. Allatvilaga sarkvidéki

mintegy 1000 km széles sévban htzddik. A szibériai nagy

szamitva ; népessége

évente

kézel

4

millidval

né6-

Ny-i és kézponti teriiletekrél K felé, az Ural, Nyugat-

Szovjetunio A

Szovjetunié

300 000-nél

tébb

lakost

szadmlalé

1939

1959 is

vdrosai

lakossag

pers

4183 3385 847 778 644

| |

ETO TROV cya Rega afe scan ees, ea has sees

MOSK

SOS aoe cup

ose D coe

NovosaibirstZk vo). ci ae es aaj biseyn Git den ttsac sigannaien«= Szverdlovezk . o..cage a casi ONYGCkezeae tayeyd sine cyererereis) #annie SEDIMSZIM aro rs cro sieieetue lseiates Oseljabinsakss i ste xe ivy ¥ kets OORT oe as erase ele ian, sia Dnyepropetrovszk ......-++++ KA ZGM ere laeilaersteierne nia sett ©

POrITiahier

ere

%-aban

5046. 3321 1104 971 942

833

934

10,2

550

912

66,0

|

404 390 423 466 519 273 602 527 398

886 806 779 699 695 689 667 660 647

119,4 107,0 84,0 49,5 34,0 156,0 10,6 25,0 62,3

|

finiey a ctl

306

629

TRAD ieeleedirs raph tense: guesevel cue teas

355

605

70,0

510 445 372

600 592 581

17,0 33,0 56,2

O87 i golem sates ogee ater Wiba Mies rcv taneraceramire siviess tose be chA. ere ORD SEO ORCOGRTE

289 258 237

581 547 509

101,0 111,0 115,8

POLOVEALUS

204

509

150,0

Al rmB A Cal yards. di cri dcinteavenusts ©

222

455

104,6

WOronyersnh is. sanacusssee cra yee ZADOLOZSIO cavers cisisiialee ars)

344 282

454 435

32,5 54,4

ERVOV? CRN ptitercs aot taratece se erecta Krasznojarszk ........0ee9505 RMOSA LAI Soares isi.e em tnus. ste aiehe

340 190 309

410 409 406

20,0 114,4 31,0

IATA A! forse coersuncn wieipeisl ee ee REIVOT EOE Fh cat uch owewee

156 189

398 386

154,8 104,0

166

377

126.4

250 242 285 160

365 358 345 338

46,0 48,0 21,2 111,4

332 322 320

55,5 115,2

312

70,5

311

121,4

Novokugnyeck

........e0000

Bd. gush ae rpc NNT TERED SoC NORIO MAK C}OVE Sy cteyl,sicyere,'s o'ssae neue Sala ek eters eters beso) ate INVaZSni ELA gil t\ge tenes hid ta EV OMOVIO~ « ghais ese s adalaia oe ane PTA ALORS ZR Gtye forint | lniveretiese’e Barnaulecree eect eke eee

KTASZMOGAT?

|

285

|

2020 148

Sema chats eta ht ake

Magnyitogorszk

5 |

183

........++++-

146

Az 6sszes v4rosok és varosi jellegiitelepiilések a fel nem soroltakkal egyiitt...........

| |

Belorusz....|

HisZticans.8

Gra

Kazali

tényleges koézott

1959

|

millidé

oy)

19134 19262

139,3 147,0

100 100

1939

190,7

208,8 218,0 219,7

16

1959 1961 1962

|

a) A II. yil4ghdbort

Az

éssznépesség

14 | 58 |Thiliszi

9,0

4,3 | 47

9 | 27 |Tallinn 3

198,5 63,

eb | 20s

O38 a0

65,2 | 2,9) 33,7 | -2,43|

15) 1,25).

|

... | 17075,4 |110,4 | 57,5 29,8

Tadzsik

....

142,5 |

2,1 2,1

a

|

408,9 |

Ata

1,0 | 14 | 11 | Frunze OWES 33 | Riga

2,7] 2,9.)

1,8] 1,44)

7 | 42 |Vilnius e200 86 |Kaisi-

|117,6 | 56,6|

aleptalle Alef

1,8

1,5]

0,8

2,0 | . 956

22 272,2

6,3!

3,3]

8,1]

nyov

7

7 |Moszkva

0,9 | 39

3,9]

33

als 4

|-61 | Jerevén 14 | Dusanbe

3 |Ashabad | 68 | Kijev

29 | 10 |Taskent

|193,4 |100,0 | 208,8 | 100,0

8

{

| | 9 | |

népgazdasdgi

dgazatok szerint

a Fie

megoszlas

szazalékaranya az egyes

ben

esoportokon —— | 1939 | 1959

Oss7nepesser etree wactancltecesGre 208 827 Keresé népesség (kivéve a kolhozparasztok, munkasok és alkalma-

|

beliil 1959-ben

20k segité csalidtagjait)

130,3

68

100 100 100

100,0 110,0 118,38

48 50 51

108,8 108,0 107,9

52 50 49

{6

ae

eee

az

anyagi termelésben foglalkoztatjak, az iparban foglalkoztatottak szama az O6sszes foglalkoztatottnak 36,9%-a

=

|

........ | 99130

|100,0

FAvOULAREE) Sin eee

aan ate

45

55 |

!180,0 | 52

Ezen beliil az anyagi termelésben | foglalkoztatottak .............-+ 80 862 | 85,6 | 81,6 Hzek kéziil iparban, épitéiparban, sz4llitasban és kézlekedésben .... | 36575 | 30,1 | 36,9 Mezégazdasigban ................ 38 426 | 50,1 | 38,8 Hzen beliil kolhozparasztok (kivéve a mezégazdasagon kiviil foglalkoz-

| 48

53

47

61 46

39 54

31723 | 43,5 | 32,0 | 43

57

Szovhozok és més mezdégazdas4gi vAllalatok és szervezetek munkdsai és alkalmazottai ..........e0.0Heyenl*paraszbok aver western cacee al Kereskedelemben, kézétkeztetésben, beszerzésben, anyagi-mtiszaki szolgaltatasban és eladdsban (elhelyeZESDOM) ISsrernatta, cle Volgograd ..... Caneel a BZAERUOV ak oie is tetele ts ote sae

6:Behera eieiaretotac tele elev ote.

||

és 1959

| k6z6tt) km?

20,1 2,5 30,6 40,7 40,6

|

népessége 1939

|

1959-ig

1939

—

MOSISVG 1) eos lel 6.5ats she ss a7 1beveweg tell We enone OE aoe GIO Vigett iskaanienitetetnre SotesrecRR Sele Oe terrier sserscerc came Gon tae sraetiatovetesstetr ters p

erdégazdasag,

faipar.

Arzamasz

vegyipar ; btza-, napraforgo-, cukorrépatermesztés, szarvasmarha- és sertéstenyésztés. — 14. Nyugat-balti kézt.-ok (kézpontja Riga): gépipar, hajégyartas,

Q

3 Ardatoy

eSzemilovo Pervomajszk ety es

textilipar, rozstermesztés, szarvas-

marhatenyésztés. ° 5

oDubna

Novomoszkovszk

SZuvoroy

—

15.

Kau-

kazusontul (Azerbajdzsan, Grizia, Orményo., kézpontja Baku): k6olajtermelés- és finomités, petro-

‘es Stlovo

e Mihajloy

Szapozsok °

kémia, rézérc-, manganbanyaszat,

36°

szubtropikus mezdogazdasag, tea-,

A moszkvai iparvidék

citrom-, narancs-, gyapottermesz-

A teriileti tervezés a népgazdasdgi tervezés szerves részeként a fenndllé gazdasdgi kérzetek egységes és ugyanakkor sokoldali (komplex) fejlesztését tizi ki célul. A c&éri Oroszo.-ban az ipar hérom teriiletre 6sszpontosult: 1. Moszkva kérnyékén (a K6ézponti Iparvidéken),

tés. — 16. Kézép-Azsia (Kirgizia, Tadzsikisztén, Tirkmenisztan, Uzbegisztén ;kézpontja Taskent): kénnytipar, féldgaztelepek, gyapottermesztés, Allattenyésztés. — 17. Kazahszetén (kézpontja Alma-Ata): készénbanydszat, szénvegyészet, vaskohadszat (a ~ _ har-

2. D-en, Ukrajnaban a Krivoj Rog—Donyec-medence— Rosztov térségében, 3. Leningradban és kérnyékén. Az 6téves tervek folyamaén a _ gazdasagi fejlédés a kodvetkezé6 hatdrozott profilu, kompleox gazdasagi nagykorzetek kialakuldsdhoz vezetett: 1. Hszaknyugati kérzet (Leningrad és_ kornyéke, a Karél Autonédm Koézt. és a Kola-félsziget): gépipar, hajogyartas, vegyipari alapanyagok, nikkel eldallitasa. A mezégazdasagban szarvasmarhatenyésztés, rozs- és SRS

madik nehézipari bdazisa); gabonatermesztés (sztizf6dldek). — Belorusszia (kézpontja Minszk) és Moldova (k6zpontja Kisinyov) nem tartoznak a nagy kérzetekhez ; mindketté 6nallé gazdasdgi-kézigazgatasi kérzet. — A~ ipara gazdag energiaforrdsokra és nyersanyagbdzisra

~

:

\

lentermesztés. — 2. Kézponti Iparvidék (Moszkva és a kérnyezé teritZ ‘ “ ne letek): x gép-, vegy- és kénnytipar, 2

tehat rokra_

Z

altalaban a feldolgozé ipaPonies os p specializalva. Mezégazdasa-

gaban

rozs,

len,

herefiives

nehézipar.

Feketeféld oo

kérzet

—

4.

(kézpontja .

lenakijevod

napraforgé-,

termesztés.

—

Pervaja

Voro-

||,

A °

é

|

Jelenovka

ipar, D-en buiza, juhtenyésztés, E-on

|

fs

wae

Szverdiovszk

oP

:

alnceh vein

zverd

myke

Nagolcsik Gyakovo

Q@. \

Kutyejnyikow

Cen ee

IGINLA a

x4

SS

Rumen on

ol Oe P

t

BokOvo-Antracit,

os

Se BOS

%)

»

Rosztov

na Donu) : vegyipar, gépgy., élelmiszeripar, buza-, kukoricatermesztés. a = — 7. Ural (kézpontja Szverdlovszk): ércbanyaszat, vaskohaszat, acélgyartas, nehézipar, vegyipar, fakitermelés. A ~ masodik nehézipari bazisa Ny-Szibériaval egyiitt. — 8. Ny-Szibéria (kézpontja Novoszibirszk): vaskohészat, faipar, gépipar, acélgyar-

egies MANNE

pols

a SUS

ul

Moszpino

tés, fakitermelés, erdégazdaség. — 6. || \Saroangiverne

Eszak-Kaukdézus (kézpontja

scare a :

nf

rozstermesztés, szarvasmarhatenyész.

A

Bi

I

fCi2sz

eS3

Dokuc8ajevszk

Sepgy:> fafeldolgozo P : 2 :

Pa

Asrinyicsnaja

9

Alekszandrovka ee

(kéz-

pontja Kujbisev): vizienergia alapjan ¥ © : q kiépiilt vogyipar, a x 5

Mébajevis

‘

ey sane

Borjock

cukorrépa-

5. Volga-mellék

5

t |heAvsveieyy “esovalie

nyezs): feldolgozdéipar, gépgy., buza-,

kukorica-,

&

| novgorouszro$

Kézponte

-.

: G Oe ks SEM ugansck tes ; " / AEE eS Rae. v jovo Szvetlovka ‘ ‘ Sy Nuelenovkag Panizsszkaja : — gyorsiras sztepp :

fényképezési eljards, mellyel térbeli hatasi képek készithet6k. Erre a célra olyan fényképezégép alkalmas, amelyben egymastél 62—65 mm-re két objektiv van. Az objektivek mindegyike ugyanarrél a targyrdél a sajat nézdszégének megfelelé képet vetiti a negativra. Ha az igy létrej6v6, egymas mellett fekvé két képet sztereonézdbe (— setereoszkép) helyezziik ugy, hogy a jobb nézészogbol felvett képet csak a jobb, a bal nézészégbél felvett képet esak a bal szemmel laétjuk, térbeli képet kapunk. — Irod. Karécsonyi—Hiler: Sztereo. Térfényképezés—térlatas.

oroszo.-i munkasmozgalom kiemelkedé személyisége, V. I. Lenin egyik harcostarsa. 1898-ban csatlakozott az OSZDMP-hez. Illegdlis partmunkét végzett

1959. sztereoizomeria ; —térbeli izomeria sztereokémia : a kémidnak a molekulat alkoté atomok

Oroszo.

térbeli elhelyezkedésével foglalkozé aga. A térszerkezetb6él a kémiai és fizikai viselkedésre von le kévetkeztetéseket. -

sz4mos

varosdban.

1905—06-ban

Genfben

élt,

majd Thilisziben végzett bolsevik propagandamunkat. 1912-ben az OSZDMP VI. partkonferencidja a Kozponti Bizottsag pottagjai soraba kooptalta. Forradalmi tevékenységéért tébb izben bebérténézték. 1917-ben tevékeny részt vallalt az Oktdberi Szocialista Forradalom elékészitésében és végrehajtastban. A part VII. és VII. kongresszusan, a Kozponti Bizottsag tagjava valasztottak. Fontos

partfunkcidkat

tdltdtt

be;

1921-tdl

26-ig

a

Kominrternnél dolgozott. 1938-tdél 46-ig a Nemzetkézi trodalom c. folydirat szerkesztdje volt. sztatér (gér.>: kiilénb6zé kisdzsiai (gérdég és perzsa) arany 6s eziist pénzegységek neve az dkorban. satatika ; — statika sztaurolit (gér.-bél>, 2 Al,SiO;. Fe(OH),: tivegfényt, Attetsz6, vérésbarna szinfi, rombos rendszerii asvany. Nyult oszlopos kifejlédést. Kristalyos palak elegyrésze.

Sztavropol : varos az SZU-ban (OSZSZSZK), a Kaukazus B-i eléterében. L: 150 000 (1959). Kérnyékén nagy foldgéztelepek vannak (csévezeték Moszkvaba). Gépgy., textil- és élelmiszeripar.

sztearin (gor. "faggyw’

szobdl>:

sztearinsav és palmi-

tinsav keveréke. Zsirbontaskor keletkez6é zsirsavelegybél kifagyasztassal allitjak el6. A folyékony elaintdl sajtolassal szabaditjak meg. A tiszta ~ hdfehér, szagtalan, iztelen, kristélyos anyag. Féleg gyertya- és szappangyartasra, kozmetikai cikkek (tejkrém, borotvakrém stb.) készitéséhez hasznaljak.

sztearinsavy,

CH,(CH,),, COOH:

szintelen,

70 C°-on

olvado kristalyos anyag. Nyilt szénlancut telitett karbon-

sav. Palmitinsavval egyiitt zsirok, olajok, szappanok egyik f6 alkatrésze. Sztefanova, Nevjana (1923— ): bolgdér kédlténé, mifordité. Festémiivészként kezdte palyajat. Plasztikus,

sztereometria (gér.-bél) : —térmértan sztereomikroszkép : olyan — mikroszkép, amelyben a vizsgalt targy térbelinek latszik, ill. amellyel térbeli hatasi fénykép készitheté. Nagyitasa 10—100szoros. Prepardldsnal, ill. preparatumok ellendérzésére, orvosi célokra stb. hasznaljak. sztereoszkép : a térhatasu képek nézésére szolgél6 késziilék. A szem alapvonalanak (pupillaris tavolség) megfelelé tavolsagban, két prizma v. gyijtdlenese van elhelyezve, és ezek gytjtdésikjan beltil vannak a két kiilénbéz6 nézészégbél fényképezett targy képei. A jobb nézé6sz6gb6l alkotott képet a lencsén keresztiil esak a jobb szemiinkkel, a bal nézészdgbél alkotott képet pedig csak a bal szemiinkkel lathatjuk. Ezért a latékézpontban a valdsagos latasnak megfelelden nem két, hanem egy (virtudlis) képrél keletkezik térszerfi latasérzet. Alkalmazzak csillagallasok megfigyelésére, hegyvidéki terepfelvételekre, polarizalt fényjelenségek, elektromos sugarmenetek vizsgélatara, térhatasi film- és hangfelvételekhez. sztereotipia : 1. (nyomdaszat) magasnyomdé formaéknak a kivant darabszamban, vald kidntése. Oloméntésnél az eredeti formarol préseléssel lemezmatricat készitenek, és ezt dntik le. A rotaciéds nyomashoz a ~ nélkilézhetetlen, mert kérives leomezek esak ezzel az eljarassal készithetdk. Guminyomashoz az eredeti formarél mtanyag matricdt készitenek, melybe préselik és vulkanizdlj4k (— vulkdno2ds) a nyers gumilapot a kivant példanyban. — Irod. Thailwieser A.: Bettiéntés—témontés. 1954. — 2. (orvost) szavak, mondatok v. mozgasi folyamatok tires, céltalan, automatikus

ismétlése.

A tartdsi ~

rendellenes,

Sztéjay

826

azterinek

szokatlan, testtartés felvétele fejjel). Leggyakrabban

(pl. fekvés magasra

emelt

a hasadasos elmezavar tiinete.

szterinek, szterolok : a — szteroidok csoportjaba tartozé egyértékti alkoholok. Részben szabadon, részben észterek alakj4ban nagyon elterjedtek az 616 természetben. Eredetiik szerint feloszthaték Allati (zoo-), névényi (fito-) és gombakban taldlhaté (miko-)~re. Legfontosabb Allati

folyamat alkalmas pl. a Brown-féle mozgaés leirasdra. Minden idében lejdtszddé, véletlen ingadozdsokat felmutaté folyamat (pl. idéjaras, vizdllas, az atomreaktorokban végbemené folyamatok, a kozmikus sugérzas jelenségei, névények, Allatok szaporodaésa, szimos termelési folyamat stb.) ~nak tekintheté, 6s ezen az alapon targyalhaté matematikailag. — Irod. Rényi A.: Valosziniség-

szterin a — koleszterin. A legelterjedtobb névényi~ egyike a szltigmaszlerin. Legfontosabb mikoszterin az — ergoszlerin. szteroidok ; a szerves vegyiiletek egyik bioldgiailag fontos csoportja. Alapszénhidrogéniik a szterdn, ill. az ujabb konvencié szerint gondn. Az e csoportba tartozd vegyiileteket a funkciéds csoportok, tovabbaé élettani hatdsuk szempontjabél hdarom csoportra szoktdék felosztani: 1. szterinek, 2. epesavak, 3. hormonok csoportja (az utébbiba tartozik a nemi hormonok nagy része és a mellékvesekéreg minden hormonja is). Sztészikhorosz, Stesichoros (kb. i. e. 640—i. e. 555): gorog kardalkélté. A homéroszi hagyomanyt és altalaban az epikus mondakér egyes részeit dolgozta fel és adatta el6 zenekisérettel. A sziciliai héroszkultusz hagyomanyaib6l 6 teremtette meg a hésballada miifajat. sztetoszkép (gér.-bél), hallgatécsé : egyszerti akusztikai késziilék ; lehetévé teszi az orvosnak a beteg szervezetében keletkez6 hangok és zérejek észlelését 6s megfigyelését (—-auszkultdcié). Csd alaki; egyik vége télesérszertien kitagul, a mdsik végén szélesebb, a filhéz illeszthet6, tanyér alakii része van. R. T. Hyacinthe Laennec (1781—1826) készitette 6s alkalmazta elészér 1819-ben. Ujabban inkaébb a hangerésitével ellatott + fonendosz-

szamitas.

képot

alapozta.

v. @ hangerésité

nélkili, két fillel

hallgathaté

(binaurikuldris) ~ot hasznaljak. satirax (gor. ’gyantds fa’, sztorax, styrax liquidus: a Kisdzsidban, honos sztoraxfa (Liquidambar orientalis) balzsamvaladéka. A balzsamot a fa kérgébd6l fézéssel nyerik. Hasonlé balzsamot termel az amerikai eldfordul4si L. styraciflua is. Féként az illatszeriparban hasznaljak az illat erdésitésére.

sztirol, vinilbenzol, C,H; -CH = CH,: szintelen, kelleszagu, 145 C°-on forrdéd folyadék. Allads kézben, kiilénésen ha fény éri, gyantaés Sly CH = CH szerti atlatsz6 anyagga poli-

mes

sas

a

merizélédik.

Kinonok, aromas

nitrovegyiiletek

a

polimeri-

zacidt lassitja4k, savak, peroxidok gyorsitj4k. Mas, megfelelé aktivitasu telitetlen vegyiiletekkel kopolimereket ad. A poli~ mfianyagok kiilénésen az elektromos iparban

fontosak.

Sajtolassal

és féleg ->frdéccséntéssel

dolgozzak

fel. Dielektromos allanddéjuk kicsi, mechanikai sajatsagaik j6k, nedvességnek, tomény kénsavnak, lugoknak, alkoholnak,

acetonnak

szénkétranyban gyartjak.

és

ellendallnak.

szamos

A ~

gyantaban.

eléfordul

a ké-

Etilbenzolbdl

saztochasztikus folyamatok : az idében lejatszddé olyan folyamatok, amelyeknél a széban forgé rendszer allapotat egy meghatarozott (¢) iddpontban, jellemzé & (t) allapotjelz6 t minden értéke mellett a véletlentdl fiigg; matema-

tikai szempontb6l— valdsziniiségi valtozék egy paraméteres sokasdga. A ~ a valdsziniségszamitds alkalmazdsaiban nagyon, fontos szerepet jatszanak. A legismertebb ~ a kévetkezék : a) a Poisson-folyamat, amely idében véletlenszertien bekévetkezé események leirasdra szolgdl. A Poisson-folyamat esetében annak valészinfisége, hogy t id6 alatt pontosan k esemény torténjék,

(Ay

et (k = 0,1,...),

kl ahol 4 egy pozitiv sz4m,e pedig a természetes logaritmus alapszima. Ezzel irhatdé le pl. a radioaktiv bomlasjelenség,

ha

a

¢

iddtartam

a

felezési

idéhéz

képest

igen révid. b) A Gauss-féle folyamat, amelynél a véletlenté] fiiggs dllapotjelzé6 névekményei: § (t,) — §& (t,) normalis eloszlasiak és a k6zd6s pont nélkiili idéintervallumokhoz tartozé névekmények fiiggetlenek. Ez a

1954;

Rényi

A.:

Sz. f. mtiszaki alkalmazésai.

1955; Rényi A.: A sz. f. elméletérél 6s annak néhany miiszaki alkalmazasdérél. 1955. mérnék, mtegyetemi Sztoczek Jdézsef (1819—90): tanar, a miiszaki természettan eléaddja, 1856-tdl a Jozsef

Politechnikum igazgatéja, majd 1872-t61 tébb éven at az atszervezett Miegyetem rektora volt. A Miegyetem megszervezése és fejlesztése kériil szerzett jelentés érdemeket.

sztoicizmus determinizmus alapjan Alltak. Erre épitették fel idealista és sok tekintetben reakcidés etikéjukat, mely szerint a legfébb erény a lét zavartalansiga; ezért hirdették a sorsba vald belenyugvast, a k6z6mbésséget (apathia), a szenvedélyek megfékezését.

sztoikus : 1. a + sztoicizmus nevi okori filozéfiai iskola képviseléje v. erre jellemzé allasfoglalas. — 2. az élet viszontagségait béles nyugalommal és bels6 lelki reménységgel elvisel6 ember.

Sztojanovy, Ludmil (1888— ): bolgar kommunista kélté, fré, publicista, a bolg4r tudomanyos akadémia tagja, Dimitrov-dijas ; a Béke-Vilagtandcs tagja. Szimbolista kéltéként kezdte pdlyajat. Az 1923. szeptemberi felkelés forduldpont fejlédésében. A haladdo, antifasiszta mozgalomhoz kapcsolédva a realista irodalom jeles képviseléjévé érett. A II. vilaghdbori alatt részt vett az ellendllasban. A habort ellen irt versei, elbeszélései és regényei kéziil Pokol c. — az I. vilaghdbortrél sz6l6 — regénye magyarul is megijelent. A felszabadulas utén a Bolgar frészovetség elnéke, majd

az Irodalmi Kutatdéintézet igazgatdéja volt, a békehare, az uj élet épitésének énekese. Petdfivel versben is, tanul-

manyban is foglalkozott. Sztojanov, Nyikolaj (1883— ): bolgar névényszisztematikus, geobotanikus. Sz4mos tanulmanya és kényve jelent meg Bulgaria florajardl és novényfoldrajzarol. Sztojanovits Adrienne (1890— ): énekesné (alt), pedagégus. ~ Jené leaénya. Kivaélé leanykaréval vezeté szerepe volt Barték és Kodaly mtiveinek népszertisitése terén. Sztojanovits Jené (1864—1919) : zeneszerzé. A Magyar Zeneszévetség elnéke volt. Tobb kezdeményezés fizédik nevéhez: a Székesfdvdrosi Enekkar alapitéja, févarosi zenetanfolyamok kezdeményezéje stb. Szinpadi, egyhazi miiveket, énekpedagégiai munkat stb. irt. Sztéjay Déme, eredeti nevén Sztojakovics (1883—1946) : Mo.-nak német fasiszta csapatokkal tortént megszallasa

(1944. mare. 19.) utan a Hitler kévetelésére létrehozott babkormany miniszterelndke (mare. 22—aug. 24). Altaébornagy ; 1935-t61 Mo. berlini kévete volt. Szolgaian teljesitette a német fasisztak koveteléseit katonai, gazdasdgi és politikai téren egyarant. Elttirte és segitette a Gestapo jogellenes és embertelen garazdalkodasat, a mo.-i zsid6é lakossag gettédkba kéltéztetését s a mintegy 450 000 fényi vidéki zsidé lakossag német halaltAborokba valé (Auschwitz,

Mauthausen

stb.) deportdlasdt..

Romé-

nianak a habortbol valo kilépése (1944. aug. 23.) uténa

magyar vezeté kér6k — a németek zavarat kihasznélva — lemondattak és a hintapolitikdval valé ujabb kisérletezés érdekében Lakatos Gézat nevezték ki miniszterelnoknek. Mint haborus fébindst a népbirdédsag halalra, itélte, kivégezték. Sztolipin, Pjotr Arkagyevics (1862—1911): reakcids orosz politikus. 1906. apr.-tdl beliigyminiszter, 1906. jun.-t6l a miunisztertanaécs elndke. Nevéhez ffizédik az 1905—07. évi orosz polgdri demokratikus forradalom leverését kéveté véres terrorrendszer meghonositdsa. Az 1906-ban ~ kezdeményezésére végrehajtott agrarreform a carizmus falusi osztalybazisat volt hivatva kiszélesiteni, amennyiben, a rendelet kimondta a f6ldk6z6sségek megsziintetését, és a foldbirtokla4st a kulaksag

érdekeinek megfeleléen szabaélyozta. 1911-ben egy Bogrov nevi eszer forradalmaér meggyilkolta.

Sztoljetov, Alekszandr Grigorjevics (1839—96) : orosz fizikus. A fényelektromos jelenséggel és a gazkisiilésekkel kapcsolatos felfedezései alapvetdek. szt6ma (gor. ’sz4j, nyilas’) : — gdecserenytlas

sztomatolégia (gér.-bél> : — fogdszat sztorné, storno , térlés: 1. helyteleniil kényvelt tétel javitasa ellentétel elkényvelésével. — 2. rendelés visszavonasa,

tigylet érvénytelenitése.

sztotinka ; valtépénz neve Bulgaridban, a haszndlatos pénzegység,

sztrajk

327

Sztolipin

a lexa szdzadrésze.

sztéchiometria (gér.-b6é1)>, alapanyagmérés : a kémidnak az egymasra haté anyagok térfogat- és sulyviszonyaival foglalkozé fejezete.

Szatrabén (i. e. 60—i. sz. 20): gorég féldrajzi ird. F6 miive a Geographika, melyben utazdésainak tapasztalatait 6rékiti meg ; t6redékesen, maradt fenn.

Sztracenai-vélgy,

Stratend

dolina:

Csehszlovékidban mélyebb sztik

(Szlov4kia) a Gélnic helyenként 100 m-nél

kanyargés szurdokvélgye a Dobsinai-jégbarlang (DobSinskd l’adova jaskyntia) 63 Sztracena (Stratena) kézt.

sztrajk, strike

:

szervezett

munkabesziintetés

gazdasagi és politikai eélok kiharcoladsa érdekében; a munkdsosztély harcanak egyik fontos eszkéze a tékés kizskmanyoldssal szemben. A ~oldk a munka megszakitasdval v. a munka megsziintetésével igyekeznek Uj gazdasagi elényéket kivivni (pl. munkanap roviditése, béremelés, emberibb munkako6riilmények stb.) v. a meglevé munka- és bérviszonyokat megvédeni. Az — dltalénos sztrédjk a munka besziintetésének az a neme, amely egy iparag dsszes vallalataira, egy egész helységre, orszdgrészre v. az egész orszagra terjed ki; a gazdasdgi

k6vetelések mellett fontos szerepet tdlt be a proletarforradalom elékészitésében is. — Mar az dkori ipari mihelyekben, majd a k6zépkorban is eléfordultak munkabesziintetések a céhes ipars még inkébb a manufakturék keretében, a ~ok igazi jelentésége azonban a kapitalizmus kordban, a gyarak megjelenése, a nagyiizemi proletariatus kialakuldsa utan, a 18. sz. végén és a 19. sz. elején bontakozott ki. Kezdetben a munkasok észtonos tiltakozdsanak formaja volt a kizsikmanyolas noévelése ellen, késébb a szakszervezetek iranyitasaval- céltudatosan és szervezetten zajlott le. Eleinte csak egy iizemen, majd egy varoson beliil egy-egy meghatarozott iparagra terjedt ki és tébbnyire gazdaségi természettii volt. Az 1830—40-es években a legfejlettebb tékésallamban, Nagy-Britanniaban, jelontkeztek elészér a valasztdjog megadasaért vivott

politikai ~ok a chartista mozgalom keretében (— chartizmus), amelyek azutén minden fejlett 4llamban tért hdditottak. A szocidldemokrata, ill. szocialista partok a 19. sz. végén és a 20. sz. elején tobb allamban szerveztek Altalanos politikai ~ot. Miutan az altalanos ~nak mint

a fegyveres felkelés eldékésziiletének szerepe az 1905— 07-i orosz polgari demokratikus forradalom sordén kibontakozott, a jobboldali szocidéldemokracia igyekezett — végs6 fokon sikerteleniil — visszatartani a proletaridtust az dltalanos ~tél. Oroszo.-ban az I. vilaghéboru idején, az 1916-i és 1917 eleji nagy sztrajkok a tomegek habortellenességét és forradalmi hangulatét juttatték kifejezésre. Az 1917 nyaran egymést kévet6 hatalmas ~ok a bolsevikok politikéjat tamogatték az Ideiglenes Kormany ellen. Az Oktéberi Szocialista Forradalom hatasara vilagméretekben a legnagyobb ~hull4m bontakozott ki. Ezek kéziil a legjelentésebbek voltak az 1918. jan.-ban Ausztridban

és

Mo.-on,

1918.

nov.-ben

Németo.-ban,

1919 elején, Olaszo.-ban lezajlott altalanos ~ok és az altalanos vasutas~ 1920-ban Franciao.-ban. A két vilaghaébori k6zétti idében, amikor a ~ok szervezésében, és vezetésében mar jelentés szerepiik volt az Oktéberi Szocialista Forradalom utén alakult uj tipust forradalmi munkdspartoknak, legnagyobb szabastak az 1926-i angol Aaltalanos, az 1925—26-i hongkongi, az 1934-i franciao.-i ~ok voltak. Jéllehet a fasiszta allamok korldtozték v. megsziintették a munkdsok jogat, egyes a fasisztak megszallasa alatt all6 allamokban — mint pl. Hollandiaban — nagymérett hitleristaellenes tomeg~ok zajlottak le. A II. vilaghaborti utan széles kéra ~mozgalom bontakozott ki a vezeté imperialista orszagokban, az USA-ban (acélipari ~ok) és Nagy-Britanniaban is. Belgiumban és Olaszo.-ban orszégos méretti témeg~ok zajlottak le, rendkiviil jelentéds volt a tébb millids témegeket megmozgaté japan politikai Altalanos ~

1960-ban,

valamint

1962-ben

a francia

4Altala4nos ~,

amely a fasizmus erdinek megfékezésére iranyult. Jelentés ~ok zajlottak le 1962-ben Spanyolo.-ban, Portugéliaban, és Brazilidban is. — Mo.-on is m&r a feudalizmus idején keriilt sor munkabesziintetésekre a bérmunkasként dolgoz6 bdnydszok és a céhlegények korében (ilyen volt az 1525—26-i besztercebanyai banyaszok, késébb 1848.

Sztrajkok adatai a fontosabb tékésorszdgokban USA

Bvi

Nagy-Britannia

Franciao.

Olaszo.

Japan

Elvesz-

Elvesz-

Elvesz-

Elvesz-

Elvesz-

Sztrajtett Sztraj- | kol6k | munka-|

Satrajtett Sztraj- | kolék | munka-|

Sz2trdjtett Sztr4j- | kol6k | munka-|

Sztraéjtett Sztr4j- | kol6k | munka-|

Sztrajtett Sztraj- | kol6ék |munka-

kok sz4ma

sz4ma | napok kok szima | (ezer- | szdma | szima | (ezerben) (ezerben)

ben) 1937 1949 1952

4740 3606 5117

1956

1957 1958 1959

| napok kok sz4ma | szima | sz4ma | (ezer(ezerben)

ben)

1861 3030 3540

28425 | 1129 50500 | 1426 59100 | 1714

3825

1900

33 100

2648

3673 3694 3708

1390 2060 1880

16500 | 2859 23900 | 2629 69000 | 2093

{

| napok kok szima | szima | sz4ma | (ezer(ezerben)

597 433 415

| |

ben)

3413 1807 1792

2616 1426 1749

508

2083

2440

1359 524 646

8412 3462 5270

2623 954 1512

324 4330 1155

ben)

. 7129 1733

. 1159 1558

982

1423

1904

2964 1112 940

4121 1138 1938

1731 1937 1925

|

| napok kok szima szama | szama | (ezer(ezere ben)

: 2894 1472

| napok | sz4ma (ezer-

ben)

. 16 578 3 531

653 554 590

56 1122 1624

353 4 321 15 075

1678

4137

646

1098

4 562

1227 1283 | 1900

4619 4172 9 190

830 903 887

1557 1279 1216

5 652 6 052 6 020

sztrajk

sztratoszférarepiilés

328

Apr.-ban a pesti céhlegények ~ja). A szabadsagharc leverését kéveté abszolutizmus idején, majd a kiegyezés (1867) utén a baénydszok mellett féleg a kisiparban dolgozdé segédek és a kisebb tékésiizemek munkdésainak ~jaira keriilt mind gyakrabban sor (1861 : nyomdaszok, 1863: Drasche téglagyér, 1868: vasutépité munkasok stb.). Az Elsé Magyar Gépgyarban 1870-ben a 10 é6rés munkaidédért inditott ~ot a tékések gyermekmunkasokkal térték le. Az 1871. tavaszi és nyéri-~mozgalom jéformaén minden szakma segédeire kiterjedt a céhek eltdrlésére iranyulé fdkéveteléssel. A gyéri munkdésok (malom, vagon-, fegyvergyar) a letartéztatott vezetédk szabadonbocsatasaéért léptek ~ba. Ezek a ~ok még spontan jellegi, elszigetelt

megmozduldsok

voltak,

de 1871-ben

gatdsdval késziilt — tervét a szakszervezetek feloszlatasara. Az 1930-as években a legjelentésebb a nagy épitéipari ~ volt 1935-ben, melynek szervezdéi és vezetdi k6z6tt jelentés helyet foglaltak el a kommunisték. A Il. vilaghdbortra valdé felkésziilés soran a Teleki Pal Altal 1939. szept.-ben hozatott torvény a kivételes hatalomrél, majd az 1941-ben életbe léptetett honvédelmi munkaszolgélat rendkiviil nehézzé tette a ~ok szervezé6sét. Ennek ellenére ismételten sor keriilt ~okra (1942ben a mezégazdaségi munkdsok, 1943-ban a csepelick,

1944-ben a pécsi bénydszok ~oltak), s az 1944 végi kiiiritési parancsokat megtagadé akcidk (Didsgyér, Csepel, Gyér stb.) lényegiikben altalanos ~ok voltak.

mar

a kialakuld munkdasosztaly szolidaritasa is megnyilvanult. A tékések és az allami szervek kezdettél fogva igyekeztek gatolni a ~mozgalom kibontakozasét. A céheket eltérlé 1872. évi tpartérvény jogellenesnek mondotta ,,a k6-

Bérmozgalmak

Magyarorszdgon Satrajkok szAma

Thy

z6s munkabesziintetés céljabél tértént é6sszebeszéléseket”’

az 1884. évi ipartérvény pedig biintetenddé ecselekménynek minédsitette. Ez a rendelkezés (1922-ben megerdsitve) a felszabadulasig érvényben volt. 1880-ban megtiltottak a ~oldk segélyezését, ~alap létesitését is. A burzsoafoldestri biintetétorvénykényv a kézhivatalnokok ~jait »@ hivatali kételesség megtagadasa’’

cimén biintette. Az

1880-as évek ~mozgalmait a pécsi banyaszok ~ja inditotta

meg

(1882),

1889-ben

munkasainak ~javal zérultak.

a

hadfelszerelési

1890-t61

gydrak

a Magyarorszdgi

Szocidldemokrata Part és a megerésédé szakszervezeti mozgalom segitségével a ~ok szervezettebbé valtak. Ebben az idében, ijbdl és Ujbél fellobbant a mezégazdasagi munkdsok ~mozgalma. Megtorlasul 6s megelézés céljabél az 1898-ban hozott térvény kimondta, hogy karhatalommal kell a munkat megsziinteté munkavallalot visszavinni a birtokoshoz (—agrdrszocialista mozgalmak, + aratosetrajk, -—+rabszolgatérvény). Az imperializmus mo.-i viszonyai kéz6tt a ~mozgalom a forradalmi hullamok idején érte el csticspontjait és egyre gyakrabban és hatarozottabban

6ltétt

politikai

jelleget

(1905,

1907,

1912). A Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom hatasara kibontakozott ~hullam két nagy Altalanos politikai témeg~ra vezetett 1918. jan.-ban és jun.-ban. Altaldnos ~

jelezte 1918. okt. 31-én a mo.-i polgdri demokratikus

forradalmat gyézelemre vivé munkdsosztaly erejét is. 1919. marc. 20-an a nyomdaszok ~kal kévetelték tobbek k6z6tt a letartéztatott kommunista vezeték szabadon bocsatasat. A Tanacskéztarsasag bukasa utan a fasiszta ellenforradalmi

rendszer

terrorintézkedésekkel,

torvény-

hozas utjan, a fontosabb vallalatok (fé6leg a szénbanyak) katonai igazgatas ala helyezésével, az SZDP jobboldali vezetéinek felhasznalasaval igyekezett elejét venni a ~oknak, ill. — a kévetelések teljositése nélkiil v. minimalis teljesitésiikkel — mielébb besziintetni azokat. Mindennek ellenére mar 1919. szept. 6-4n ~ba léptek a tatabanyai vidék banyaszai, és csak fegyveres harcban (amelynek 7 bany4asz esett aldozatul) tudtak a csendérék a banydéba kényszeriteni éket. 1920-ban 15 banyatelepen 7 ~ alkalmaval 17 000, 1922-ben 33 banyatelepen 11 ~ban 25070, 1924-ben pedig 103 telepen 67 ~ban mar 46 200 banydsz ~olt. Az ellenforradalmi rendszer idején

az SZDP. és a szakszervezetek jobboldali vezetéinek munkasarulé tevékenysége ellenére jelontés ~okra keriilt sor: Az illegdlis KMP szervezetének megszilarduldsaval fokozédott a ~ok szervezésében a kommunista befoly’s. A sorozatos banydész~ok kéziil kiemelkedik a salgdtarjani banydszok és banydszasszonyok éhségfelvonulasa 1926. apr. 27-én, a pilisvérésvari banydszok éhségfelvonuldsa 1928. dec.-ben, a pécsi banyadszok féld ‘alatti ~ja 1934-ben, a vasasok harcai k6ziil jelentésebbek az 1922. évi 5 hetes ~, a csepeliek (18 000 vasmunkas) 1927. évi ~ja. Nehezebbé valtak a ~mozgalmak a nagy vilaggazdasdgi valsagot kéveté munkanélkiiliség idején. 1935-ben a ~ok is hozzajarultak ahhoz, hogy a munkasosztadly meg tudta akadalyozni Gémbés Gyulanak — azSZDP jobboldali vezetéinek tamo-

1926—1940

Sztrajkol6k és egyéb nem! dolgozé6k

Elveszett munkanapok sz4ma 6sz-

sz4ma,‘

szesen’ b

1926

56

9 580

51 965

1927

81

24 800

294 940

1928 1929 1930

31 63 35

10 290 15 070 5 770

131 170 149 200¢ 79 600

189 780

1931

|

38

11 200

1932 1933 1934

| |

20 31 49

4930 10 370 12 760

1935

|

50

16 670

20 760

232 620

1937 1938 1939

|

89 64 53

25 850 9 390 26 310

160 550 104 650 169 640

35

32 460

370 350

1936

19404

| 192

kézétt®

32 910 125 180 92 156

|

110 970

@) Sztrajkok és kizér4sok egylitt; kerekitett értékek.b) A sztréjkol6k és a sztrAjk folytan egyéb nem dolgozék egyiittes adata. c) A burzso4 statisztika kimutatdsa

szerint az elmaradt

(3 839 648) rigott. d) Az E-Mo,gal teriiletre vonatkozé adatok.

termelés értéke

kézel 4 millié pengére

és K4rp&t-Ukrajn4val

Az 1956. oktéberi ellenforradalom

—

nagyobbodott

a fegyveres lazadas

szétzuzasa utan — a munkassdg k6zé bekeriilt deklasszalt elemek segitségével a gazdasagi élet megbénitasara igyekezett ~okat szervezni. Az ellenforradalmi elemek 4ltal meghirdetett két napos decemberi (11—12) ~ azonban az MSZMP-t kéveté munkasok alldésfoglalasa miatt mar kudarcba fulladt (+ még magyarorszdgi munkdsmozgalom, — szakszervezeti mozgalom, — épitéipart munkds, — szén-

bdnydszat, -+vasmunkds stb.). sztratégosz még féldtan) sztratoszféra : a zdld szintestek (-— kloroplaszt) lecitinben, fehérjékben és pigmentben (— klorofill) gazdag alapdllomanya, melyben kis, lencse alaku szemesék, grandk helyezkednek el. Sztruma, Sztrimén: folyé Bulgaéridban és Gérégo.ban; 392 km. A Vitosa-hg.-ben ered, az Egei-tenger Orfani-6blébe 6mlik. Vizjarasa szélséséges.

Sztrumilin, Sztanyiszlav Gusztavovics (1877— _ ): kiemelkedé szovjet kézgazdasz, statisztikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, Lenin-dijas. Féként a szocialista Ujratermelés kérdéseivel, a munka szerinti elosztas elvével, munkaiigyi kérdésekkel és a népgazdasagi tervek metodikajaval foglalkozik. Magyarul megjelent miive: A kommunizmus utjdn, 1959. Sztruve, Pjotr Berngardovics (1870—1944): orosz polgari kézgazdasz és filozéfus, a legdlis marxizmus képviseléje.

A. Nagy

utan emigrélt.

—

Oktdberi

Szocialista

Lenin szavaival:

Forradalom

,,a legdlis marxista

nézeteitél néhany év alatt az ellenforradalmi nacionalista burzso4 liberalizmusig jutott’’. Malthusianista tanokat

Sztruve, Vaszilij Vasziljevics

(1889—

):

szovjet-

orosz klasszikus-filolégus és ékortorténész. Az orientalisz-

tikanak,

fd6leg

Gérégo.

és az dkori Kelet kapcsolatai-

nak kutatdja. Sztruve, Vaszilij Jakovlevics (1793—1864): német szarmazasi orosz csillagdsz és geodéta, a pétervari és tébb kilféldi tudomanyos akadémia tagja. I. Mikldés orosz cér meghivasara részt vett a pulkovoi csillagvizs-

az alvilagba a holtakat.

Sztyeklov, Vlagyimir Andrejevics (1863—1926) : szovjet matematikus, egyetemi tandr, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Féként a matematikai médszereknek a természettudomanyokban, valé alkalmazasaval foglalkozott. Kutatdsainak nagy része a matematikai fizika kérdéseivel kapcsolatos.

Sztyelmah, Mihail Afanaszjevics (1912— jet-ukran

iréd, Allami

gytijteményei

mellett

és Lenjin-dijas. jelentések

): szov-

Novella-

az ukran

és vers-

falu életérdél,

osztdlyhareairél és szocialista Atalakulasardél irott regényei (Az ember vére drdga; Kenyér és 86; Kiterjedt rokonsdg). sztyep, sztyepp : 1. az alanybol, az egyénbél kiinduléd ; a targyak, jelenségek visszatiikrézédésének formaja az emberi tudatban, ill. az a tudattartalom, amelynek nines megfelelédje az objektiv

330

szubjektiv idealizmus

valésagban, csak az egyén gondolkodasdanak terméke. — 2. egyoldalu, személyes, elfogult szemlélet, magatartas stb. szubjektiv idealizmus : az — idealizmus egyik valfaja, mely abbol indul ki, bogy az emberi észleletek moégétt nines anyagi valésag. Az — objektiv idealizmussal ellentétben nem ismerielaz anyagi vilag objektiv létét, sema benne érvényesilé torvényszeriségeket; ezért a tudomanyokat az emberielme objektiv, tartalomnélkiili konstrukcidinak tartja. A~ az ékorban a szofistaknal (Protagorasz és Gorgiasz) jelent meg, de f6 képviseléi az ujkorban a kapitalizmus koraban éltek. Az elsé jelentés szubjektiv idealista, az angol Berkeley szerint ,,létezni annyit jelent

mint észlelni’’, vagyis a dolgok

érzékeink

komplexumai.

Hume ~a szkepticizmussa] fonddott é6ssze; tagadta a természetben érvényesiilé objektiv oksagi kapecsolatokat, s azokat az érzékletek egymasutanisdgabdl szubjektiven magyarazta. Kant felfogasa a megismerhetetlen

formdban

képzelték

el a ~t;

a

> milétoszi iskola vala-

tiv idealista iranyzatok, melyek azonban csak a ,,régi” ~ tanait élesztik fel, a kévetkezék: — egzisztencializmus, —-empiriokriticizmus, —fenomenalizmus, — feno-

mely konkrét anyag (levegé, viz, t&iz) formajaban, az ujkorban Descartes + dualizmusa két ~t tételezett fel, Spinoza a ~t egységes, anyagi jelleginek tartotta. Az —idealizmus szellemi eredettinek tekinti (Isten, vilagszellem stb.), mig az -agnoszticizmus (Kant) a dolgok ~jat megismerhetetlennek tartja. A maiidealista filozéfia egy részének, az objektiv idealista jellegi iranyzatoknak (pl. neotomizmus, perszonalizmus stb.) alapja valtozatlanul a vildg abszolutizalt szellemi lényegérél, ~jardl vallott felfogds, mig a szubjektiv idealista iskol4k z6me (mint pl.a fenomenalizmus, a neopozitivizmus, az egzisztencializmus stb.) az agnoszticizmus nyoman halad,

menolozia, + fikcionalizmus,— fizikai idealizmus, — imma-

igy a ~t

nens filozdfia, — neorealizmus,

materializmus

»maganvald”

feltételezésével

szintén

~ba _ torkollott.

Egyértelmtien szubjektiv idealista Fichte filozdéfiaja. A ~ legkifejezettebb, abszolit formaja a —szolipszizmus. A modern polgari filozofia a burzsod osztaly hanyatlasanak megfeleléen a 19. sz. masodik felétél kezdve egyre jobban a ~ felé fordul. A legjelentésebb modern szubjek-

+ konvencionalizmus, — neopozitivizmus, + pragmatizmus, — voluntarizmus.

szubjektivizmus : (fil) a tudomany és a mindennapi gyakorlat altal feltart tények, dsszefiiggések stb. elfogult értelmezése az uralkodé osztaly, egy hatalmon levé klikk v. egyes személyek érdekében. A burzsoa objektivizmus lényegében burkolt ~ (— partossdg, —> objektivitds).

szubjektum v

mali) gyiimélesfak dgaiban, a pikkelyes kérisszw (Hilesinus fraxini) a k6érisfaban, a fenydhdncsszu (Blastophagus piniperda) az erdei fenyében ragesal. A bettiz6 szw (Ips typographus) a luc- és a jegenyefenydéket karositja. — Irod. Endrédi 8.: Sz. 1959. szubrett : a késé esti érakban torténd étkezés.

szuper-elv,

szwperheterodin

elv:

alapveté kapcsolasi megoldasa.

nabél jévé,

venni

kivant

—rddidvevdk

egyik

Lényege, hogy az anten-

allomas

fokozat és az tn. helyi rezgéstkelt6

jelét az tin. keverd fokozat

szupravezetés

nyersfoszfatok foszforsavas a

feltdrds

foszforsav

erésitik, majd hangszéréban, hanggaé alakitjak. szuperfluiditas : a folyékony hélium tulajdonséga az abszolut nullafokhoz k6ézeli hémérsékleteken. A 2,19 K° alé h&itétt cseppfolyds —+hélium (He IT) tulajdonségai ui. eltérnek a magasabb hémérsékletG hélium és a toébbi folyadék tulajdonsagaitél. A He II surlédasi tényezdje jelentékteloniil kiesi, olyannyira, hogy a -kapillaritéds miatt a fiiggdleges

falan

felktiszhat

és kifolyhat

az edénybél. Masfajta hang terjed benne, amelyet héhull4mok kézvetitenek. Az elméleti magyarazatara irényulé kutatés a modern fizika egyik igen érdekes és

sokat

vizsgalt

teriilete,

amellyel

P.

allitjak el6. Ha

keverékével

térténik,

foszfatok foszforsavas feltarasdval nyert kettéds ~ot hérmas ~nak nevezik. — Mo. ~-termelése 1961-ben meghaladta a 327 ezer tonnaét (1938-ban

szuperhang : igen erdésségi

nagy

52 ezer t volt).

W/cm?-nél

nagyobb)

hang.

szuperikonoszkép : az televiziéds nevezése.

(l1—2

képfelvevé

—+ikonoszkopnal

érzékenyebb

csé, a +képikonoszkép

masik

el-

szupermolekula, érids molekula: a kétdimenziés (sikhaé-

lés) és h4romdimenziés (térhdlés) vegyiiletek ujabb elnevezése. Mérete a kolloid méretnél (1—500 my) nagyobb. Ha egy térhélés mitanyag a kapcsolddasi lehetdéségek kell6 kihasznalasaval késziil, elvileg egyetlen ilyen ~bdl Allhat. Természetes ~ (térhalés képzédmény) a gyémant.

sgupernova csillagok : a sebb valtozé csillagok. Egy roznak ki, mint a Nap 40 ritkaék, a tejitrendszeren

—movdnal 10 000-szer fényenap alatt tobb energiat suga000 éyv alatt. A ~ viszonylag beliil eddig harmat figyeltek

meg. szuperortikon ; az ortikonnal érzékenyebb televizids képfelvevé esd, a +képortikon masik elnevezése. szuperpozicié-ely (lat. ’foléhelyezés’) : 1. (fiz) a hullam- és rezgéstan alapveté tétele, amely kimondja, hogy tébb egyidejiileg haté rezgés, ill. hullam pillanatnyi értéke a két rezgés, ill. hullam pillanatnyi értékének ésszege. Csak abban, az esetben, érvényes zavartalanul, ha a jelenséget leird differencidlegyenlet elsérendti (linearis); pl. a fényre minden megkotés nélkiil igaz az elv, mert a Magwell-egyenletek linearis parcialis differencidlegyenletek, a hangra azonban csak kis hangerdésség esetén. — 2. (vill) linearis elomekbél 4ll6 4ramkorben, tébb aram-, ill. fesziiltségforrds esetében az 4ramkor egyes pontjain lev6 fesziiltségek és 4ramok egyenl6k az egyes forrasok altal létrehozott fesziiltségek, ill. aramok désszegével.

szuperszonikus sebesség : a hangsebesség 1—5-széréséig (330 m/sec—1650 m/sec) terjedé6 nagysagi sebességek elnevezése

az

—aerodinamikdban,.

szupersztratum : (nyelvt) a beolvaszté nép nyelve, melyben nyoma van a beolvasztott nép nyelvének. szupervevé : olyan radidvevékésziilék, amely a > szuper-elv felhaszndlasdval

mtikédik.

szupport : az esztergagép keresztszdnja. Rajta foglal helyet a kis szupport, az un. késszdn. szupravezetés ; egyes fémek és 6tvézetek azon, tulajdonsaga, hogy az —abszolut nuilafok kézelében ugrasszertien elveszitik villamos ellendllasukat. Az anyagokra jellemzé e hémérséklet, amelyet ugraspontnak v. kritikus hémérsékletnek is neveznek. Néhany fém ugraspontja a kovetkez6 : ;

segitségével

részén, a kézépfrekvencids erésitén halad tovabb. Altalaban a keverést és a helyi rezgéskeltést egyetlen, kombinalt elektronesébél allé fokozat végzi. A kézépfrekvencias jelet demodulaljak, és a hangfrekvencias részt tovabb

edény

feltarasaval kénsav

dusitott ~ot kapnak. A foszforpentoxidban gazdag nyers-

elére meghatérozott, in. + kézépfrekvencidju jellé alakitjak at, amely a késziilék gydrilag elére behangolt erdsité

tart6é

és

L. Kapica

szovjet fizikus is sikeresen foglalkozik. szuperfoszfat : nyers foszfatok kénsavas feltaraésaval késziil6d — miitrdgya. A kettés ~ot

A fém neve

AZ bp

ia

|

INTODIUIO occ mistn elciersra ware Giom NE met rent: Mantaliss «2.7. perrrsa eer EVIGGIV) tresses +)gemsatawisitiare

9,22 7,26 4,38 4,17

Qe

rarery eereserere aiorern ce etriete

3,69

Aldmininma\: Wiese ster Oitakcesqniaiee ates earer care Taft—Hartley-térvény egyik megalkotoja. Taft, William Howard (1857—1930): kéztarsasagi parti politikus, az USA elndoke (1908—13), jogasz. 1904t6l 08-ig hadiigyminiszter volt Th. Roosevelt kormanyaban. Mint elnék partjanak jobboldalat képviselte. 1921ben a Legfelsébb Birdsag elnoke lett. Taft—Hartley-torvény

[...-hatli],

1947:

a

munkavi-

szony szabdlyozdsarél hozott reakcids térvény az USAban. Hatdlytalanitva a hasonlé targyban alkotott 1935-i

térvényt, korlatozta a sztrajkjogot, ndvelte a birédsdgok hataskorét a szakszervezetekkel szemben, megtiltotta, a szakszervezetek pénzének politikai célokra torténé fel-

hasznalasat, 6s szamos egyéb moddon is akadalyokat gorditett a szakszervezetek tevékenysége elé. tagadas tagaddsa, negdcid negdcidja : a —dialektika egyik legfontosabb alaptérvényét, az alacsonyabb rendtitél a magasabb rend felé haladd fejlddést kifejez6 filozdéfiai kategéria. Elsének Hegel hasznalta objektiv idealista rendszerében a fejlodési folyamat progressziv jellegének, az uj és a régi egymashoz valo viszonyanak jellemzésére. Hegel a folyamat szakaszossagat (tézis, antitézis, szintézis) mint a ~ térvényének kiils6 oldalat, a > tridddval kivanta szemléltetni. Marx és

Engels is hasznalta a ~ fogalmat materialista tartalommal, vagyis a természet, tarsadalom és a gondolkodas fejl6dése elérehaladé jellegének szemléltetésére. Szaka-

szai

: J. kiimdulépontja

a tétel, az

allitas

(—>tézis),

amely valamely dologban vy. folyamatban Onmaganalkx és Onmaga ellentétének, az ujnak és réginek még differencidlatlan egysége; 2. ennek tagaddsa az ellentétesbe vald atmenés s ezzel a targy két ellentétes oldalra valéd szétesése (—antitézis); 3. a tulajdonképpeni ~, azaz visszatérés az elsé fazisba, de magasabb fokon (—szintézis), mert ez mar az ellentéteknek egy magasabb foku, differencialt egysége. A tagadds aktusa a fejlddésben tehat nem abszolut értelemben vett tagadast jelent, hanem a régi minéségbél az Uj mindségbe valé atcsapas soran jelenti mindannak a pozitiv, értékes

elemnek (pl. termeléeszkézéknek, haladé kulturanak stb.) megérzését és magasabb fokon, valo kibontakozasat, ami a korabbi egységben a régi minéségt dologban, folyamatban kialakult. tagad6sz6 : az a sz0, amely nem igei alakban a tagadas kifejezésére szolgal, pl. nem. A sem, se tagadast kapcsolé k6t6sz6 ; a nincs tagado ige, a sincs kapesolt tagado ige. tagalok, tagalogok: a Filép-szigeteken (f6ként Luzon szigetén) 616, a negritokkal keveredett népcesoport. Lélekszamuk kb. 4 millid. Nyelviikk az ausztronéziai nyelvek k6zé tartozo tagal (tagalog) nyelv, a Fildp-szigetek egyik hivatalos nyelve. A hivé ~ katolikusok. Taganrog : kikétév. az SZU-ban (OSZSZSZK), az Azovi-tenger partjan. L: 201 000 (1959). Vaskohaszat, cséhengermt (kéolajbanyaszat szamara), hajdjavitas, fa-, bor- és élelmiszeripar. Szinhaz, muzeumok.

Taganyi Karoly (1858—1924) : torténetird, levéltaros, az MTA tagja. Kilonosen jelontés gazdasagtérténeti munkassaga (A fdldkdzdsség torténete Magyarorszdgon, 1894, németiil is megjelent, uj kiadésa Molnar E. elé-

szavaval 1950 ; Magyar Erdészeti Oklevéliar, 3 k6t. 1896). 1894-t61 1901-ig szerkesztette a Magyar GazdasdgZorténeti Szemlét. Tagliavini [taljavini], Carlo (1903— ): olasz nyelvész, egyetemi tanar. Egy ideig a bp.-i egyetemen is tartott eldadasokat.

A balkani nyelvek és a rétoromaén

nyelvjaraskutatas szakértdje. Taglioni [taljéni], Marie (1804—84) : olasz—svéd szarmazasu balett-tancosné, a romantikus balett egyik legki-

valébb alakja. A Sylphide ec. balett (1832) foszerepében lebegésszerii adagiojaval és repiilésszerii ugrdsaival wij korszakot nyitott a balett térténetében. Neki tulajdonit-

jak a spicctanc-technika feltalalasat. Tagore, Rabindranath; tkp. Thdkur (1861—1941) : kival6 Ujind k6lt6, ird, az elsé nem eurdpai iré, akit Nobel-dijjal tiintettek ki (1913). Elékel6 brahman esaladbél

létesitett,

moe-

lyet idével szamos fakultast magaban foglalé temmé fejlesztett egyéni, felvilagosult szellemti gogiai elveinek megvalositasara. Hgyik ujitasa volt, iskolajat nék is latogattak. Beutazta a vilagot,

szarmazott.

egyepedahogy nagy

rokonszenvvel

Birtokdn

nyilatkozott

iskolat

SZU-beli

tapasztalatairdél.

Trodalmi munkdssagdban megujitotta és modern varosias elemekkel gazdagitotta a bengali irodalmi nyelvet. Kotetlen

esetben

ritmust,

maga

Taine

346

tagadas tagadasa

rimtelen

szerzett

verseiben,

dallamot

melyekhez

(Aldozati

énekek,

sok

ext

maga

forditotta

elbeszéléseiben,

angolra),

realista

szimbolikus

regéiyeiben

drdamdiban

(Géra),

(Osz

wnnepe,

Postahivatal, A Sétét Szoba Kirdlya), béleselked6 irasaiban a nemzeti éntudat ébresztdje volt, mélységes humanizmussal allast foglalt a tarsadalmi egyenléség mellett, elitélte a kasztrendszert,

kiizdelemre

buzditott

az

angol imperialista elnyomassal szemben. Szét emelt a _ vildaghdbort ellen. A gazdag 6si ind kulttrat kézel hozta a modern eurdépai szellemi kultrrahoz. — 1926-ban néhany hetet a balatonfiiredi szivszanatériumban t6ltott, ennek emlékét a sétanyon Altala ultetett platanfa és késébb Rabindranath Tagore ott feldllitott mellszobra 6rzi. tagositas : elaprdzddots féldparcell4k Ssszevondsa nagyobb tablakba. A szocialista gazdasagban — és a szocializmus épitése idején — a

tervszerti

foldhaszndélat

megvaldsitasat, a termelészovet-

kezetekben témoriilt fdldtulajdonosok parcellainak a nagylizemi gazdalkodas kialakitasa érdekében térténd dsszevondsdt szolgdlja. — Mo.-on a kapitalizmus fejldédéso soran, keriilt elészér sor ~ra féleg az urbéri viszonyok eltérlése utan.

Tagyon: ktk., Veszprém m., tapoleai j. L: 190 (1960). Va.: Zanka-Koveskal. Taha, Huszejn (1889— ): egyiptomi arab iro és tudés. Munkassa4ga uttoré jelentéségti az ujarab realista elbeszél6

irodalom

megteremtésében.

Napok

c.,

1962-

ben magyarul is megjelent oOnéletrajzi regénye a vak iré élményeiben jellemzé képet fest hazaja tarsadalmarol és a sajadtos keleti kérnyezetrdl.

Tahiti:

sziget a Csendes-éceanban,

Polinézidban;

a

Tarsasag-szigetek tajképi szépségekben bdévelked6, legnagyobb tagja; 1037 km?. L: 36 300 (1956) polinézek, azonkiviil viszonylag sok fehér és félvér. Fév.-a Papeete. Kozig.-lag mint Franciao. tengeren tuli teriilete (tkp. gyarmata) Francia Polinézia (Etablissement Frangais de Polynésie) tagja és kézpontja. — Vulkani eredetti; nagyobbik

részét, Taravaét

keskeny

foldszoros

k6ti dssze

félszigetével, Taiarapuval. A partokat siksag szegélyezi, a sziget belsejében a hegység 2237 m-ig emelkedik (Orohéna-vulkén). A partok elétt csaknem mindeniitt korallzatonyok, ezeken beliil sima tiikri laginak. Eghajlata és ndvényzete trépusi. Gazdasagi élete tropusi jellegti, részben iltetvényes gazdalkoddés. Kokuszpdlma, banan, citrusfélék,

cukorndd,

anandsz,

vanilia

terem;

innen

szarmazik a Fdéld vaniliatermésének kb. 1/,-e. Termesztenek még jamsz-gydékeret, batatat stb. Foszfatbanyaszat. A K-i partok mentén gyéngyhalaszat. Tengeri halfogdsa is szamottevé6. — A Csendes-dcednt atszelé hajo- 6s repiléutvonalak érintik. Jelentés idegenforgalma

van. Oslakdinak és tajainak kiilénés szépségét > Gauguin tette vilaghirivé, aki elhagyva Eurdpat, itt telepedett le. Tahitétfalu : 6tk., Pest m., szentendrei j. L: 2900 (1960). Két kézségbé6l keletkezett, idilé- és kirdnduldhely a Duna jobb partjan és részben a Szentendreiszigeten, hajéallomassal. Va.: Szentendre. Kéztti hid a Szentendrei-szigetrél a Duna jobb partjara. Taijiian : — Tajjiian Tainaron-fok, Matapan-fok: a Féldkézi-tengerbe nyul6é fok Gérégo. D-i részén, a Pelopénniszosz-félszigeten ;mégétte huzddik EF felé a Tajgetose-hg. 100 km-re a ~tdél mérték a Féldkézi-tenger legnagyobb mélységét, 5123 m-t. Taine ([tén], Hippolyte Adolphe (1828—938): francia pozitivista filozéfus, térténész, kritikus. Mtikédésének minden teriiletén a milieu-elmélet elveit érvényesitette (—+kérnyezet, 3.). Ily médon tagadta az osztdlyhare érvényesiilését, nem vette figyelembe a témegek térténelemformalé szerepét, de a térténelmi személyek jelentoségét és egyéni sajdtossigaikat sem. Filozdfiai, féleg

Tairov

34 ~7

filozofiat6rténeti

borough, majd a 19. sz. elején W. Turner és J. Constable

filozdfusat

a modern angol tajfestészet els6 nagy mesterei. Uj fejlédés Utjat nyitotta meg a -festészetben a _barbizoni iskola (Th. Rousseau, Daubigny stb.), Corot, Courbet s az orosz Siskin mtivészete, majd az impresszionizmus (Monet), a plein air festészet kovetkezetes megvalositédja. — Mo.-on idésebb Marké Karoly és kére, majd Mészély Géza, Padl Laszlé, egyes miiveiben Munkacsy és Szinyert Merse, valamint Szdnyi Istvan alkottak a legkiemelkedébb ~eket.

jellemzi,

a

miiveit (pl. Pranciaorszdg klasszikus XIX. szdzadban, 1884) a pozitivizmus

tajping-felkelés

irodalmi

és

mtivészeti

kritikdéiban,

valamint

irodalomtoérténeti méttveiben a kultirtérténeti iskola szemléletét és moddszereit alkalmazta. A pdrizsi kommiin utan irt legismertebb térténelmi munkdja (A jelenkori

Franciaorszdg

alakuldsa,

I—III.

két.

Bp.

1881—82)

tudomanytalanul és ellenségesen elferditi a nagy francia forradalom eseményeit.

Tairoy, Alekszandr Jakovlevics ; tkp. Kornblit (1885— 1950): kiemelked6é szovjet-orosz rendez6, az OSZSZSZK népmtivésze. 1914-t61 a Moszkvai Kamara Szinhazban Kalidasza,

Racine,

O’Neill,

Jacobson,

Gorkij,

Visnyev-

szkij stb. darabjait rendezte. Taivan: — Tajvan Taizz: varos Jemenben, ~ tart. székh.-e, Szandatél D-re. L: 20000 (1956). A kavétermelés kézpontja, haziipar. A 13—15. sz.-ban Jemen f6vadrosa, késébb az imam székhelye volt (1962-ig). Repiilétér. taj: a fdldfelszinnek tébb szempontbdl egységes, a kornyez6 teriilekt6l kiilénb6éz6 része. A kialakitdésdban részes__,,tajalkotd”

tényezék

részben

természetick:

domborzat, éghajlat, névényzet stb., részben tarsadalmiak: telepilés, foldmtivelés. Megkiilénbéztetnek természeti és gazdasdgi, ill. mtitdjat.

Tajesung : varos Kindban (Tajvan, tart.). L: 250 000 (1956). Gép-, élelmiszer-, textil- és faipar. tajegység, régid , rayon : természeti és gazdasagi foldrajzi kézés vonasokkal rendelkezé, kérnyezetébol kivalo teriilet. (+még rayontrozds) tajfajta: valamely vidék gazdasdgi és klimatikus adottsagaihoz, valamint egyéb termesztési v. tenyésztési viszonyaihoz kiilondésképpen alkalmazkodott és ugyanazon fajtéhoz tartoz6 novény- v. allatesoport. Ilyen pl. a magyar tarka szarvasmarhafajta keretén beliil a bonyhadi-~, v. a nagyszénési, bankuti, szarvasi lucerna. tajfun : a trdpusi > ciklon KeletAzsidban hasznalatos neve. A partok kézelében a tengeren keletkezik a 6°—20° Esz.-ek k6z6tt. Tébb szdz kilométer atmér6éjG forgévihar. Belsejében a szélsebesség a 100 m/sec-ot is meghaladja, s felhészakadasszerfi 6mlésben, zivatarral kisérve zuhog az esd. A viharteriileten a tenger hull4amzasa hatalmas méretti. A fenyegetett teriileteken partvédé szolgdlatot szerveznek, amely a ~ haladasarél értesiti a lakosokat és hajdkat. — NyugatIndiéban — hurrikannak nevezik. a

tajga ):

Eurdpa

és Szibéria

H-i

szubarktikus éve, amelyet nagyrészt nyiresek és fenyvesek boritanak (luc-, jegenye- és vér6dsfenyé). Tajgetosz, Pentedaktilon: D-Gérdgo. legmagasabb hegysége a Pelopénniszosz-félszigeten ; 2404 m, 100 km hosszi,

15—25

km

széles.

A Lakéniai-

és a Messziniai-

6b6l k6zétt félszigetszertien nytilika Féldk6zi-tengerbe. — A hagyomdény szerint innen vetették le a spartaiak azokat a csecsoméket, akiket testi hibaik miatt koresnak

tartottak. é Tajjiian, Taijian, Taiyiian, Yangku: varos E-WKinaban, a Fen-f. felsé vélgyében. Sanhszi tart. székh.-e. L: 1 020 000 (1959). Kérnyékén készénbanyaszat. Fejl6odését

a Sanhszi tart.-on végighaladé vastitvonal biztositotta. Jelentés kohdszat, gépgy., vegy-, élelmiszer- és textilipar;

kereskedelem.

tajkép : a természet olykor

ember-

v.

egy részletét abrazolé

Allatalakos

dbrazoldssal,

festmény, de

ezeknek

mindig csak alarendelt szerepiik van

a kompozicidban.

Mar az antik festészetben

téma

Odiisszeusz-képek

is kedvelt

Rémaéban).

A

k6ézépkori

volt (az Un.

mtivészet-

ben, alig talalkozunk ~pel, a reneszinsz kordban, a figu-

ralis kompozicidk v. portrék hattereként fordul el6. A 16.

tajkert : —angolkert Tajmir-félsziget : a Jeges-tengerbe, a Laptyev- és Kara-tenger kézé nyuld félsziget az SZU-ban, E-Szibériaban. Zord tundravidék.} Magasséga a Birranga-hegységben

az 1146 m-t éri el. Kb. 400 000 km?. Legészakibb pontja a Cseljuszkin-fok. Tajmir NK, 1930-ig Dolgan Nyenyec NK: nemzetiségi keriilet az SZU-ban (OSZSZSZK), a Tajmir-félszigeten, az Eszak-szibériai-alféldén, a Jenyiszej és a Hatanga f.-k torkolatanak tundra- és tajgavidékén. 860 200 km?. L: 33 000 (1959), nyenyecek (szamojédok). Székh.-e Dugyinka. Rénszarvastenyésztés. Folyami és partmenti halaszat. Hajézas, foleg a faexport-forgalomban. Asvanyi kineseinek (készén, ércek) kiaknazasa egyelére kismér-

téka. Tajnan, Tainan: kikét6v. Tajvan kinai sziget és tart. DNy-i parjan. L: 287000 (1959). Hajdépités, fémfeldolgoz6 és élelmiszeripar. Kamfor- és teakivitel. USAtamaszpont. Tajo [taho], Yejo, az dkorban Tagus: a Pireneusifélsziget leghosszabb folydja, 1010 km, vizgyijt6 teriilete 81000 km?. Az Ibériai-hegységben, Teruelnél, a Muela de san Juan-hegy alatt ered. Ny felé atszeli a félszigetet szamos szép attdréssel a hegyekben. Az estremadurai siksdgon egy szakaszon hatar Spanyolo. és Portugdla kozott. Torkolati szakasza tektonikusan stillyedt a tengerszint ala: ez a 30 km hosszu, 12 km

széles Lisszaboni-6b6l sds vizzel; kijarata a nyilt tenger felé az atlag 2 km széles ,,Entrada’”’ v. Ria do Tejoesatorna. — A tengerjards Santarémig hatol fel benne ; eddig jarpnak a nagyobb bble

mellett

fekszik

folyami

Lisszabon,

hajék is. —

Torkolati

jelentésebb

partmenti

varosok: Santarém, majd Toledo a félsziget kézepén. tajolas : a térkép v. térképvazlat (térképfelmérésnél a

+ méréasztal) pontos beallitasa E—D-i iranyba. Legpontosabban —tdéjoléval torténik. A természetjarédk ennek hidnydban a Nap Allasa, a Sarkesillag, zsebéra, tereptargyak stb. segitségével is tajolhatjak nagyjabdél térképuket.

tajolé : hajo, repiilégép stb. utiranydnak meghatdrozasara szolgalé miiszer. A magneses ~ irdnyttikkel egybeszerkesztett szélrézsabol, a -~-rdzsdbél all, amely esapszegen fiigg és igy azon vizszintes iranyban elforoghat. Ez a Fold és a hajo magneses terének hatasa alatt a megkézelité B-i iranyt mutatja. A pérgettytis ~ v. girokompasz (—giroszkép) a nagy sebességgel forgé — porgettyt elvén, alapszik.

Tajovsky : — Gregor Tajovsky Tajpej, Taper, Taipeh, Taipak, Tathoku: varos Tajvan sziget H-i részén, a sziget és tart. székh.-e. L: 813 000 (195 8). 2Nagy ipari kozpont : fém-, haj6-, coment-, vegy-, ta-, papir- és cukoripar. Kamforfeldolgozas, kézmittipar. Kamfor- és teakereskedelem. Egyetem.

tajping-felkelés, 1851—64: nagy kinai parasztfelkelés. Kirobbanésaét a kulféidi kapitalista hatalmak gazdasaégi behatolasa, a népt6megek és az idegen eredetti Csing(Mandzsu-)

dinasztia, valamint

a parasztok és a feudalis

foldesurak k6z6tti ellentétek kiélesedése okozta. A felkelés kézvetlen célkittizése a dinasztia uralmanak meg-

sz.-ban alakult ki az 6ndll6 ~, majd a németalféldi mtivészetben léptek fel jelentésebb mesterei (Jan van Goyen, S. 6s J. Ruysdael, M. Hobbema stb.). A 17. sz.tél mint 6nadllé festészeti miifaj egyike a legjeleontdseb-

déntése volt. Kirobbanasdt megelézte egy antifeudalis, utdpista szocialista, ugyanakkor keresztény vallasi tételekkel atitatott ideoldgia kialakulasa, amely kiilén6-

beknek ; elsé legnagyobb miiveléi kézé tartozik a francia Claude Lorrain. Anglidban a 18. sz.-ban Th. ie

veres

sen, gyorsan

terjedt a felkelés megkezdése

kiizdelom

kezd6d6tt

el Hung

1851-ben

Kuanghszi

Hsziu-csuan

utan. A fegy-

tartomanyban

vezetésével.

1851.

jan.

1l-én a tajpingok kikidltottak allamuk, a Taj-ping tienkuo (a Nagy Béke Mennyei Birodalma) megalakulasat, amelynek feje Hung MHsziu-csuan (Mennyei Csaszar) lett. A tajpingok féként parasztokbél alld hadserege tobb vereséget mért a kormany csapataira. 1851. szept.-

ben elfoglalta Jungant (E-Kuanghszi), 1852-ben a Jangce kézépsé folyasa vidékének egy részét, majd 1853 elején bevonult Vuhanba. 1853. mare.-ban, az ekkor mar 1 millids tajping-hadsereg bevette Nankingot, amely ezutan Tiencsin (Mennyei Févaros) néven a tajpingallam f6varosa lett. Nem sokkal ezutan, torvényt hoztak

a féldestri féldek kisajatitasdrdl és a parasztoknak valdé dtadadsdrél. Egyenjoguisdgot biztositottak a ndknek, bevezették a monogam hazassagot. Kiilpolitikajukban a népek egyenjogusaga, a kereskedelem szabadsdga és szigoru d6piumtilalom bevezetése mellett foglaltak allast. 1853-ban sikertelen hadjaratot szerveztek Peking ellen. Ugyanakkor azonban jelentés tertileteket szabaditottak fel a Jangce kézépsé és alsé folyasa mentén. — A~ éveiben Kina mas teriiletén is tébb mandzsuellenes megmozdulas robbant ki, de ezeket a tajping vezeték nem tudtak egységes antifeudalis harcban egyesiteni. 1856-ban, ellentétek keletkeztek egyes tajping vezetédk (Vej Csang-huj, Jang Hsziu-csing, Si Ta-kaj stb.) kozdtt, ami gyengitette a tajpingok korabban egységes taborat. Jdllehet hadseregik a kivalé hadvezér Lz Hsziu-cseng és Csen Jucseng vezetésével tovabbra is tobb csapast mért az ellenfélre,

helyzete 1860-t61 Nagy-Britannia és Franciao.

katonai beavatkozasa (— 6piumhdboruk, 2.) kévetkeztében egyre stlyosabba valt. A kormany csapatai az intervenciédsok segitségével 1864. jul.-ban bevették Nankingot, és a ~t véres kegyetlenséggel leverték.

Tajsan: déskori kézetekbél felépiilt kopar hegység Kina Santung tart.-Aban, a Hoanghdotdél D-re. Legmagasabb esticsa 1545 m. tajsz6 ; egyes nyelvjarasok szdkészletének jellegzetes szava.

Pl. a génc

’kis csomdba

Osszek6tétt

ruhanemt’

dunantuli, térékbuza *kukorica’ erdélyi ~. Az efféle tulajdonképpeni ~kon kiviil vannak olyanok is, amelyek esak alakilag kilo6nbézneka kéznyelvi szavaktol, pl. 6ma ’alma’, masok meg jelentésiik szerint kéznyelviektél, pl. szigoru ’sovany’.

kiloniilnek

el a

magnéziumszilikat. Agyagos tulajdonsagi, fehér v. enyhén zéldes szini asvany. Pordzus fajtai a vizen usznak (innen, szarmazik a neve). Disztargyak, féleg dohanyzocikkek (pipa, szipka) késziilnek beléle. Fébb leléhelyei: Kisazsia, Gérégo., SZU.

tajtékos kabéca:

— kabocak

Tajvan, Formosa: sziget a Kelet-kinai-tenger és a Dél-kinai-tenger kéz6tt. Kinatol a Tajvan-szoros valasztja el (130 km széles, 360 km hosszu). A szorosban fekv6 Penghu- (Pescadores) szigetekkel a Kinai Népkoztarsasag tartomdnya, amely 1949 déta az USA szolgélataban 4ll6 Csang Kaj-sek uralma alatt all. 36000 km?. L: 10 millid (1958), 97,5%-a kinai. Févadrosa Tajpej (L: 813 000, 1958). Nagyobb varosai Kaohsziung, Tajesung, Hszinesu, Tajnan. — Teriiletének nagy része hegyvidék, legmagasabb pontja 3997 m. Ny-on siksag. Tropikus monszun, éghajlat, gyakori a tajfun. Legjelentdésebb banyakinesei: készén, kéolaj és fdldgaz, arany, ezust, réz, késé6. — Japan szamara a megszallas alatt (1895—1945) fontos mezdégazdasagi teriilet volt, 1945 déta az amerikai tdke irdnyitja gazdasdgi életét. Elmaradott mezdgazdasag, uralkodé nagybirtokrendszerrel. Kontos névényei: rizs (1,8 millid t, 1958), batata,

citrusfélék,

bandn,

ananaész,

tea,

narancs, juta, kamfor (elsé a vilégon). Allattenyésztés. A készéntermelés 1958-ban 3 millid t, az acéltermelés 228 000 t volt. A kéolajfinomités kézpontja Kaohsziung (1 millid t évi kapacitas). Hajé-, gép-, aluminium-, cementgyartas, papiripar, nagyaranyui cukortermelés (914 000 t cukor, 1959). Tea- és rizsfeldolgozé tzemek,

Orszagos

konzervgyérak. Halaszat. — Vasutvonalainak hossza 4600 km, kézuthalézata 17 000 km. Nagy atmené légiforgalom.

elsésorban

—

F6 kiviteli cikkei a cukor, rizs, banan,

Japdnba,

az

USA-ba

tea

és Nagy-Britannidba.

TORTENET. A kinaiak a 12—18. sz.-ban kezdték benépesiteni. Ebben, az idében kézig.-lag egységet képezett Fucsien tartomannyal. Kedvezé fekvése és természeti kincsei miatt a gyarmatosité hatalmak tobb izben megkisérelték elfoglalasat (a 16—17. sz.-ban Hollandia, Portugdlia és Spanyolo., a 19. sz.-ban Franciao., Japan, Nagy-Britannia és az USA), mig végiil 1895-ben a shimonoseki békében Japan szerezte meg. 1945-ben ismét Kina része lett. A Kinai Népkéztarsasag megalakulasa (1949) utan azonban a népi erék altal szétvert kuomintangisték maradvanyai Osang Kai-sek vezetésével ~ra menekiltek, és itt az USA fegyveres védelme ald helyezkedve 1950. mare.-ban Kinai Nemzeti Kéztarsasag néven, megszervezték

babéllamukat,

és a szigetet a Kinai Nép-

koéztdrsasdg elleni aknamunka kézpontjava valtoztattak. 1950. jun, 27-6n az USA~t katonai ellenérzése ala vonta, 1954. dec.-ben, pedig kélesénés megnemtaémadasi szerzd6dést kététt Csang Kai-sek kormanyaval. A Kinara vonatkoz6 nemzetk6zi egyezményeket megsértve az USA szévetségesei segitségével a Kuomintang-klikkre ruhazta a Kinai Népkéztarsasag torvényes jogait, amely a mainapig bitorolja Kina helyét az ENSZ-ben és mas nemzetk6zi forumokon. A Kinai Népkéztarsasag a ~1i kérdés megolddsét szuverén joganak, s megoldasanak mddjat belugyének tekinti. Tajvan-szoros: tengeri atjar6 a Dél-kinai-tengerbél a Kelet-kinai-tengerbe. 130 km széles, 360 km hosszu. D-i részén, vannak a Penghu-szigetek. A nemzetk6zi tenger? hajézas fontos utvonala. Takacs Imre

(1926—

): k6lté, iré;

Jdézsef Attila-

dijas. Verseiben a mai tarsadalom életét és a dunantul tdjakat dbrdzolja (Zsellérek unokdja, 1955; Kéangyal, 1959). Csillagok Grulasa cimt regényében (1960) a dunantuli parasztsag II. vilaghabort elétti nehéz életérdl s a paraszti élet apro 6rémeirél fest valésaght képet. Takacs Jozsef (1884—1961) : féldmunkés, a Féldmunkasok Orszdgos Szdvetségének alapitd tagja, a FEKOSZ titkara, majd elndke, a Vildgszabadsdg

tajszélas : — nyelvjdras tajszétar : — szdtar tajtékk6, szepiolit : bonyolult ésszetételi, viztartalmu

cukornad,

Takarékpénztar,

348

Tajsan

c. szocialdemok-

rata foldmiveslap felelés szerkesztéje volt. A Tanacsk6ztarsasag idején tagja volt a Szdévetséges Kdézponti Intéz6 Bizottsagnak, majd a Peidl-kormdany féldmivelésugyi minisztere lett. Az 1919—45 k6zétti iddszakban a Népszava és a Szocializmus munkatarsa volt. Az SZDP jobbszarnyahoz

tartozott,

a felszabadulas

utan

az egy-

séges munkaspart megteremtése ellen foglalt allast. Az MDP megalakulasa utan visszavonult a politikai élettdl. (A féldmunkdsmozgalom térténete, 1926.) Takacs Judit : ~ Dukai Takdces Judit Takacs Paula (1913— ): operaénekesné (dramai szopran), Kodssuth-dijas, érdemes mtivész. 1948 dta az Operahaz tagja. Olasz (Verdi, Puccini, Mascagni), német (Mozart, Beethoven, Wagner), magyar stb. operak hésndinek kivaél6é alakitéja. Mint hangversenyénekesné is j6} ismert. Sikerrel szerepel kiilf6ld6n. Takacs Zoltan, Felvinezi (1880— ): mtvészettorténész. Foleg német, majd — a Hopp Ferenc Keletazsiai Mtvészeti Muzeum igazgatéjaként — a keletazsiai mtivészettel, a népvandorlas kinai vonatkozdst miivészeti emlékeivel foglalkozik. Tanulmanyai nagyrészt idegen nyelvi folydiratokban jelentek meg. Nagyobb munkdéi: Déirer, 1909; Bardt—Eber—Takacs: szetek térténete, 2. bdvitett kiadds, 1934.

A miivé-

Takaesi ; 6tk., Veszprém m., papai j. L: 1490 (1960). Va.: Vaszar. Malom. Takamatsu: kikétévaros Japdnban, Shikoku EK-i részén, Kagawa prefekttira székh.-e. L: 228 000 (1960). Hajo-, golydéscsapagy-, textil- és élelmiszergyartas.

Takarékpénztarak

és Bankok

Egyesiilete:

— TEBE

Takarékpénztar, Orszagos, OTP: a lakossig megtakaritdsainak takarékbetétként térténd dsszegytijtésével foglalkozé pénziigyi intézmény.; a lakossAg bank-

takarékszovetkezetek

349

ja. A takarékbetétek lehetnek kamatozé, ill. nyereménybetétek. A kamatozo betétek utén a pénziigyminiszter altal

meghatdérozott

mérvii

kamatot

térit;

a

legaladbb

harom honapra lekétott betétek utan magasabb kamatot fizet. A nyereménybetétekre kamat helyett nyeremények keriiinek kisorsolasra. A helyk6ézi takarékbetétforma a betéteknek barmely fidknal valdé elhelyezését, ill. felvételét teszi lehetévé; a lakossag a kézszolgaltatasi dijakat s egyéb rendszeres fizetési kételezettségeit dtutaldsi takarékbetétkonyv utjan egyenlitheti ki. Az tizemi, vallalati dolgozék rendszeres megtakaritasainak dsszegytjtése a Kdélesénés Segité Takarékpénztérakban (KST)

betétek formajaban torténik ; a tanuldifjusdg takarékossigra nevelését az iskolai takarékbélyeg-akcid segiti elé. A természetes és jogi személyek részére csekkszamlakat vezet. A lakossag indokolt hiteligényeinek kielégitésérél gondoskodik. A maganeréb6l folydé lakasépités tamogatasat szolgaélja az altalanos lakasépitési k6lesénakeié. Az tizemi munkassag lakasszdvetkezeti akcidja keretébén, a szovetkezeti lakasok megvasarlasara a ~ hosszilej4ratu, kamatmentes kélesénéket nyujt.

Az allami 6réklakas-értékesitési akcid keretében Bp.-en és vidéken tarsashazakat épittet, melyek 6réklakasait értékesiti. A vételar egy részét készpénzben kell lefizetni, a hatralékot legfeljebb 30 évi részletekben. Fogyasztasi jellegi hiteleket is nyujt a lakossagnak, éspedig elsdsorban, tartés fogyasztasi javak beszerzésére (aruvasarlasi k6lesén). Lebonyolitja a totd és lotté szerencsejatékot. Gondoskodik a belféldi dllamkélcsénok nyilvantartasarol, az allamkélesén esedékes sorsoldsainak lebonyolitasér6l. — Szervezetileg kézpontbé! és fidkhalézatbol all. K6ézpontja, a Pénziigyminisztérium Takarékpénztari F6igazgatosaga allamigazgatasi feladatokat is ellat. A keriileti és megyei fidkok iranyitasa ali tartoznak a totd- és lottészelvények terjesztésével foglalkozé6 toté6—lottd kirendeltségek is. A postahivatalok a ~ megbizasab6l —

elsésorban

a

takarékbetétgyfijtés

terén

—

kézvetitd

szolgdlatot latnak el. Az orszdgos takarékpénztari halo-

zat keretében a falusi lakossig megtakaritasainak 6sszegyljtését

végzik

a —+takarékszévetkezetek

is.

takarékszévetkezetek : hazinkban a falusi lakossag, elsésorban a parasztsdg szévetkezése abbdl a célbdl, hogy pénzbeli megtakaritasait sajat, 6ndlld pénzintézete utjan is 6sszegytijthesse és 4tmenetileg jelentkezé indokolt hitelsziikségletét a kélesénés segités elve alapjan kézvetleniil kielégithesse. 1959 dta az illetékes foldmtivesszévetkezeti jarasi kézpont (FJK) tagjaként fejtik ki tevékenységiiket. Az egyes ~ 6nallé jogi személyek. Tevékenységiiket a pénziigyminiszter felhatalmazdsa alapjan a Pénziigyminisztérium Takarékpénztdri Féigazgatésdga altal kiadott engedélyokirat birtokéban folytathatjak. A takarékbetétek és kélesénék kezelése, az egyéb iizletagakkal kapesolatos iigyvitel, valamint szamvitel tekintetében a pénziigyminiszter és a SZOVOSZ elnéke Altal egyiittesen kiadott tigyviteli szabdélyzat szerint kételesek eljdrni. Feliigyeletiiket a szervezés, az alapszabalyszert

takarmanydinnye egészit6 szerek is. A kérédzék fehérjesziikségletének kiegészitésére —+karbamidot adagolnak, amely megfelel6 bendémikrofléra esetén az allatok termelésére

(tejtermelés) kedvezé hatasi. A karbamidot a bendé mikrébai jol felhasznaljak sajat testallomdnyuk felépitésére; ez azemésztécs6é kévetkezé szakaszaiban megemész-

tédik és felszivédhat. Ily médon 1 kg karbamiddal 15 kg korpa v. 4,5 kg extrahalt napraforgémag-dara fehérjetartalma pdtolhaté. A ~ok vizbél és szdrazanyagbél all-

nak. A szarazanyag zéme szerves, kisebb része asvanyi eredeti. A ~hasznosités szempontjabél a ~nak fontos jellemzdéje — szdrazanyag-tartalma, — keményitdértéke és emésztheté fehérjetartalma. Ez utébbit a nyers fehérjébdl az emészthetetlen nitrogéntartalmu anyagok levonasaval hatarozzak meg ugy, hogy a vizsgdlandé anyaggal testhémérsékleten mesterséges emésztési folyamatot végeznek. A ~oknak specifikus hatasa, hogy az Allati termékek mindségét és mennyiségét befolydsoljak, pl. a halliszt kellemetien

izt, a pohanka

sétét

szint

ad a husnak,

a

kukorica lagyitja, az arpa keményiti a sertés szalonnajat. Egyoldalu béségben etetve minden ~ befolydsolja az allati termék mindéségét. A ~ hasznadlhatésdga nagymértékben fiigg étrendi hatdsatél. Némelyik ~ étvagygerjeszto hatast (izanyagok jelenléte), masik undort kelté izével esokkenti a ~felvételt. A nagy rosttartalmu ~ok 4ltalaban hashajto, a rostszegények dugité hatdsuak (lassitjak a perisztaltikat). Az emésztécsatornaban gazképzédés k6zben erjedé ~ok (pillangés viragt z6ld~ok) puffasztd

hatastiak, felfivéddst idézhetnek eld. Izletessége sdzas-

sal, pacolassal, porkdléssel javithaté. Az izletesség fokozasa v. az emésztési munka csékkentése érdekében a ~okat feletetés eldtt eldkészitik. Az eldkészités elésegiti azt is, hogy a felhasznalt ~okat jobban 6ssze lehessen keverni és gazdasagosabban lehessen etetni. Fontosabb elékészitési eljardsok: tisztitas, szecskazds, zizas, dardlas, nedvesités, beaztatas, pépesités, feltards, kilugozds, pacolas, fullesztés, csiraztatas, malatasitas. A legtébb ilyen miive-

let ma mar géppel végezhetd (~eldkészité gépek). Az allatok napi ~sziikségletét az egyes allatfajokra kidolgozott takarmdnyozdsi normdk alapjan a -~szabvany tartalmazza. — Mo. ~ellatasa az elmult években Altalaban kiegyenstlyozott volt. Az allatallomany sziikségletét a hazai termelés nagyjabol biztositja, csak egyes esetekben, (aszalyos évek) keriilt sor ~behozatalra. Mo. ~helyzetére jellemzé, hogy a szemes ~ok kézétt kukoricat termesztenek dént6 mértékben. Mivel a kukoricdéban kevés a fehérje, ezért legtébbszér fehérjében szikos az

allatok

fejadagja.

A jobb

fehérjeellatas

utdbbi években fehérjékben gazdag ~okat liszt, vérliszt stb.) importaltunk.

takarmanyalap, évente

takarmdnybdzis:

megtermelt,

ill.

érdekében,

az

(halliszt, hus-

a takarmanyokbédl

rendelkezésre

all6

mennyiség,

amely meghatérozza az Allattartas lehetséges méreteit egy gazdasagban, kézigazgatasi egységben (jaras, megye) v. a népgazdasag egészében.

iigyminisztérium a — Takarékpénztér itjan, valositja meg. takarmany : hazidllatok etetésére, vadgazdasagokban a vadak tapldldsdra szolgdl6 névényi v. allati eredetti

takarmanybors6, mezei borsd (Pisum arvense) : a pillangosviragtiak (Papilionaceae) csaladjaba tartozd termesztett névény. Karédgyékere erdételjes, szara tires, kapaszkodo, ritkan elagazd, a levél honalja altalaban piroslila foltos. Viraga pirosas-lilas, hiivelytermése tobb magvu. Oszi valtozata gabona tamaszténdvénnyel nem nagyon sovény homokon is megterem. {zletes és taplalé szalastakarmany, féként tehenészetekben zélden etetik.

termény, ill. termék.

mukédés,

a

valasztott

szervek

munkaja

tekintetében,

valamint

szdvetkezetpolitikai iranyitdsukat a SZOVOSZ

latja

Pénz-

el.

iranyitasdt,

herefélék,

és

hitelgazddlkodasukat,

valamint

a pénziigyi

F6 ecsoportjai:

hiivelyesek,

(silézott) ~ok

leveles

és

a

ellenérzést

szamvitel

a Pénz-

zéld~ok

(fifélék,

Tavaszi valtozatat

lomb-~ok),

erjesztett

v. arpa tamaszténévénnyel, esetleg kukoricacsalamadéval keverten termesztik. Szénat is lehet késziteni beléle. Mo.-on kb. 40—50 000 kh-on termelik. (+ még pzllangés-

(gyékér-, guméds, egyéb vizenyés ~ok), szénai, szénalisztek),

széndk (fafélék v. egyéb névények

eséplési melléktermékek (szalma, pelyva, térek, terméshé}),

magvak (abrak~, helyteleniil erd~) és egyéb termések (gabon&ék, hiivelyesek, olajmagvak), iparz melléktermékek és hulladékok

keményitégy4ri tejtermék,

(malom-,

olajipari,

termékek)

halliszt,

és

vérliszt,

cukor-,

dllati

szesz-,

s6r-,

eredett ~ok

(tej,

rovarok).

Ide

tartoznak

még a ~s8é6 és a csontképzéshez sziikséges ~mész, valamint az antibiotikum- és vitamin-tartalma ~ki-

— homoki

viradgu takarmdnyok) takarmanydinnye félék

(Cucurbitaceae)

borsénak is nevezik, és zab

(Colocynthis csaladjdba

citrullus): tartozd

a

tdk-

takarmdany-

névény ; a gérégdinnye vastag héju, rostos hist valtozata. Szara és gyékérzete fejlett, termése gémb v. henger alaku, héja vilagoszéld v. csikos. Husa

fehér, nem

édes, magva

261d, piros v. fekete. Melegigényes, szarazsagttiré novény. Osszel, tél elején etetik, fSként tehenészetekben, v. térek-

takarmanykaposzta kel,

kukoricaszarral

sil6zzak.

Termesztése

Mo.-on

nem

terjedtel; azSZU D-i vidékein nagymértékben termesztik. takarmanykaposzta (Brassica oleracea var. acephala) : a keresztesviraguak (Cruciferae) csaladjaba tartoz6, késé 6szi zdldtakarmany. Fejet nem fejleszt, szdra husos, erdsen leveles. A fagyot jd] ttiri, ezért a nagyobb havazasok

bealltaig etethetd. Aranylag sok C-vitamint tartalmaz; termesztése lehetévé teszi a vitamintartalmu zéldtakarmanyozast december végéig, janudr elejéig. Szarvasmarhaval, sertéssel, juhhal etetik. Répaval egyutt etetve a tejelésre kedvezéen hat. Kétéves névény. F6- v. masodterményként allitjak forgédba. Mo.-on néhany ezer holdon termelik. takarmanykeveré : gépi berendezés, amely kilénb6zé darakat, liszteket, esetleg szeletelt gydkérféléket, szecskazott szdlasanyagokat a feletetés elétt szaraz v. nedvesitett allapotban osszekever. A keverdedényben vizszintes v. fiiggdéleges tengely forog, amelyre lemezcsiga v. merédlegesen kialld palcasor van erésitve. Vannak szakaszos és folytonos mtikédést ~k.

takarmanykiiitések : hazidllatokon

az

ekcémanak

és

a borgyulladasnak egyes takarmanyok fogyasztasa utan jelentkez6 alakjai. Szeszgyari burgonyamoslék, napraforgopogacsa, halliszt, vérliszt, melasz, lucerna, ldhere, burgonya etetése utan fordulhat elé. Mas takarmanyok (pl. a pohanka) a bért napfényre érzékennyé teszik (fotoszenzibilizalas), ilyenkor a napon tartdzkod6 allatok bérén, gyulladas keletkezik.

takarmanyliszt : a gabonanemtiek, valamint és borsé malomi feldolgozdsanak (—hdntolds,

a cirok — érlés)

hisztszeri mellékterméke. Nagy keményitdértéke és fehérjetartalma folytan értékes abraktakarmany. Féleg szarvasmarhaval és sertéssel etetik. takarmanymalyva (Malva verticillata) : a malyvafélék (Malvaceae) csaladjaba tartoz6 névényfaj. Jo erdében levé talajon, szaraz idéjarasban, elég tomeges és fehérjében

meglehetésen gazdag zéldtakarmanyt ad. Csak fiatalon kaszalva fogyasztjak az allatok, viradgzas kezdetén, sildzhaté. Elsésorban a szarvasmarha takarmanya, zsenge allapotban sertéssel is etethet6. Nalunk jelentés menny1ségben nem termesztik. Fodros levelii valtozatat, a bodros mdlyvat (M. v. var. crispa) masodterményként vetik.

takarmanyozas : a gazdasagi allatok etetésének rendszere. Minthogy az —dllatlenyésztés Osszes termelési kéltségének 60—70%-at (nagy atlagban) a ~ kéltségei képezik, okszertisége és gazdasagossaga az allattenyésztésnek alapvetéen fontos kérdése. — A takarmdanyozdstan, az Aallattenyésztéstan segédtudomanya élettani alapon vizsgalja, hogy az allatnak milyen és mennyi taplaloanyagra van sziiksége élete fenntartasahoz, ill. a kielégité termeléshez. (+még takarmdny) — Irod. I. Sz. Popov: A t. alapelvei. 1950 ; I. Sz. Popov : Takarmanyozéstan.

1953;

Taksony

350

Csukés

Z.:

Takarmanyozastan.

A -féléket

a kukorica

koztes

terményeként

vetik.

Jé

szarazsagtiré képességiik miatt biztosan és béven termé takarmanyok. Magjuk 28—50% étkezésre alkalmas olajat és drogot szolgaltat. Takats Gyula (1911— __): kélté, ird, miiforditd, Jozsef Attila-dijas. Mtiveiben elsdésorban a dunantuli taj szépségeit, a Balatont és kérnyékét s az ott 616 népet abrazolja (Csalddfa helyett,1941 ; Vizetikor, 1955 — Egry Jozset rajzaival ;Az emberekhez,

1955 ;Mézénté,

1958 ; Virdgok

virdga, 1961 — versek ; Polgdrjeloltek, 1945 ; Szinhdz az , ztist kancsdéban’’, 1957 — regények stb.). Takats Mihaly (1861—1913): operaénekes (bariton). Az Operahaz tagja volt. Bayreuthban is nagy sikerre) szerepelt. Wagneren, kiviil féleg Verdi- és Erkel-operak szerepeinek volt kivalé alakitdja. Takats Sandor (1860—1932)

: térténetiro, piarista tanar.

1897-t61 a bécsi udvari levéltarban, dolgozott. 1910-t6} az orszaggytilés levéltaranak vezetdje volt. Termékeny munkaéssaégab6l kiemelkednek az eredeti levéltari forrasokra tamaszkod6, féleg a tor6ék6k elleni hare kérdéseit targyalé mtivek. (Rajzok a térék vildgbdl. 3 két. 1918; Régi magyar kapitanyok. 1923; Magyar nagyasszonyok.

1927; A magyar mult tartéjarol. 1926 ; Mtivelédés-térténets tanulmanyai.

1961.)

taki (mongol’vad16, esédér’>,

dzsiar

vadlo (Equus caballus przewalski): 130 em marmagassagu, erdteljes torzsti, vastag

csonti,

feji

allat.

nagy

Sargas-

barna szinu, de laba,

sérénye és farka sotét. Belsé-Mongolid4ban ma is él. Téle szarmaztatjak a mongol tipust lovakat.

takir kevirek sés iszapjabol kisz4radas utan

keletkezett

agyagos

talaju, sivatagos

felszin.

Takla-Makan: homoksivatag a Tarim-medencében Hszincsiang Ujgur AT-en (Kina). A Tarim-folydtél D-re elteriil6

szaraz,

sivar

teriilet.

boritott, viz és névényzet

Vandorl6

nélkiil vidék.

homokdtinékkel Ny—K-i

irany-

ban 2000 km kiterjedést, kb. 300 000 km?, 800—1500 m tszf. magassagban. Allando vizt, lefolyastalan folydja a Tarim.

takonykér, malleus : az egypatasok, féként a lovak tobbnyire idtilten lezajlé betegsége ; a Malleomyces mallei (Bacterium mallei v. Actinobacillis mallei) okozza. A tiidében és a légutak nyalkahartyajaban, ill. a bérben szétesésre hajlamos géb6k, majd fekélyek keletkeznek.

1956 ; Vuchetich Gy. : Gazdasagos t. 1961 ; Baintner K. :

A betegség fertdézott takarmannyal v. ivévizzel terjed. Nem gyodgyithaté6. Bejelentési kételezettség ald esik.

takarmanyrépa (Beta vulgaris var. crassa) : a libatopfélék (Chenopodiaceae) csaladjaba tartozd termesztett névény. Gydékértermése valamennyi hazidllatunknak kittin6 téli takarmanya, bar jelentésége a sildtakarmanyok terjedésével némileg csékkent; féként a tehenészetek azonban ma sem nélkiilézhetik. Gydkere igen, valtozatos és a fajtara jellegzetes alaku. — Nemesitése a nagy szarazanyag-tartalommal parosult bdséges gy6kértermésre, a kénnyt szedhetdségre és a j6 taroldképességre iranyul. Mo.-on az 1951—60. évek atlagaban 150000 kh-on termesztették, termésmennyisége 2385 ezer t volt.

Védekezni

T. Allattenyésztési enciklopédia

1. két. 1962.

takarmanysilé ; — sild takarmanytap,

kompakt:

allatok

etetésére

tizemileg

készitett abrakkeverék (l6tap, juhtap stb.). takarmanyték : a tokfélék (Cucurbitaceae)

csaladjaba tartozé kiilénféle, takarmanyozasra hasznalt termesztett novényfajok elnevezése. A kdzdnséges tok (Cucurbita

pepo) heveré

sz4ru, merev,

tojasdad, karéjozott levelt

névény. Az é6rids t6k (C. maxima) levele vese alaku, termése lagy husu, dts levi. Ide tartoznak a siitétékfélék is.

a fertéz6tt

dllatok ledlésével, elfoldelésével és

a tartozkodasi helyek fertétlenitésével kell. Kérokozdéja irant a husev6 allatok és az ember is fogékonyak. Heveny alakjaban emberben, is haladlos ; idiilt alakjaban néha lehetséges a gydgyulds. (>még fertdézd betegségek) Takos : 6tk., Szaboles-Szatmar m., vasdrosnaményi j. L: 690 (1960). Va. : Vasdrosnamény. Barokk stilust ref. temploma

mtemlék.

taksa : 1. taza: add, ar, illeték stb. A feuda-

lizmus kori Mo.-on az arunak a hatdéségok Altal megAllapitott dra. — 2. census : a féldestr majorsaégi féldjébél bérbeadott tertilet haszndlataért elére megéllapitott pénzosszegben, fizetett bér.

Taksony : 6tk., Pest m., rackevei j. L: 4170 (1960). Szélétermesztés. Ag. Kosarfonas. Taksony (?—970): magyar fejedelem 947-t61 ; Arpdd unokdja, Géza apja. Az utolsé rabl6habortk soran a magyarok ~ vezetésével Dél-Italiatig és az Atlanti-éceanig hatoltak. A 955-i augsburgi utkézet utan balkani hadjaératokkal kisérelte meg a — kalandozisok folytatasat.

Takta : patak az Alfold B-i peremén,

Miskolectd] K-re.

A Zempléni-hegység D-i részén ered. Szerencsen, keresztiil és Tiszalucnal 6mlik a Tiszabea.

folyik

Taktabaj : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., szerencsi j. L: 1000 (1960). Va. : Tokaj. Késdébarokk ref. temploma mtiemlék.

Taktaharkany : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén

m., sze-

rencsi j. L: 4130 (1960). Cukorrépatermesztés, gépallomas, ag. Taktakenéz : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén, m., szerenesi j. L: 1430 (1960). Va. : Taktaharkany. Taktaszada : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., szerencsi j. L: 2320 (1960). taktika (gér.) : a > stratégia megvalésitasanak konkrét eszk6ze adott idépontban. Meghatarozza a harcnak azon utjait, eszkozeit és formait, amelyek az adott pillanatban leginkabb megfelelnek a konkrét helyzetnek, és biztositjak a stratégiai cél sikerét. Atvitt értelemben ~nak neve-

zik

a munkasosztély

megvaldsitasanak

forradalmi

konkrét

harcaban

eszk6zeit

taktus (lat. ’érintés’): az —ditem nevezése. Tal, Mihail Nyehemevics (1986—

a stratégia

is.

k6ézhasznalatu

): szovjet

el-

sakk-

nagymester. 1960-ban megszerezte a vilagbajnoki cimet M. M. Botvinnyiktél, de az 1961-ben visszaszerezte tdle az elsdéséget.

Talabor, Ukrajnéban.

talajbiologia

351

Takta

Tereblja: 91

kis

km.

A

folyé6

az

SZU-ban,

Karpat-

Maramarosi-havasokban

ered,

a Tiszaba omlik. talaj, terméféld: a foldkéreg legfelsé, laza rétege, amely talajképz6 tényezék (alapkézet, éghajlat, élé6vilag, domborzat) egymasra hatasanak eredményeként jott létre. Nagyrészt termékeny, azaz képes a novények viz-, levegé- és taplalékigényét folyamatosan és egy idében kielégiteni, ezért alkalmas a mezégazdasdgi névénytermesztésre. A terméketlen ~ok nagy része —talajjavitdssal mitivelésbe vonhatdé. Kialakulasa a kézetekbél a mallési és talajképzédési folyamatok (fizikai, kémiai és bioldgiai mall4s) sordn torténik. Kialakulnak a ~ asvanyi részecskéi, s mint legfinomabb rész, a ~ egyik k6téanyaga, az agyag. Egyidejileg fellépnek a mikroorganizmusok, amelyek kiilénésen, a talajképz6 kézetekbél hidnyz6 nitrogénvegyiiletek kialakitasa és atalakitasa (nitrogénkétés, > nitrifikdlas stb.), majd a szerves k6toanyag, a —humusz létrehozasa szempontjabdl nagy jelentéségtek. E folyamatok végeredményeképpen a k6-

zetekbe foglalt tapanyagok feltaréddnak, felvehetékké valnak a névények sza4mara, amelyek megtelepedve, szelektiv felvev6 tevékenységiikkel kialakitjak a tapanyagoknak a termétalajra jellemzé aranyat. A kiindulasi

z6bb

a

morzsads

szerkezet,

amikor

a ~részecskék

]1—4

mm-es morzsékka tapadnak éssze. Kialakitaésaban a ~ bazisai, kétéanyagai, a névények gydkerei és a ~ apro allatai (—-talajbiolégia) szerepelnek. A ~részecskék szétvalasztasat gatld ellenerdé a ~kéidtiség, ezt kell szantaskor az erégépnek v. igaerdnek lekiizdeni, tehat a ~ megmunkalhatdésagaval szorosan O6sszefiigg; a gyakorlatban ennek megjeldlésére hasznaljak. A k6tdttség mértéke szerint laza v. kénnyt (homok), enyhén kététt, kdzepesen kététt (valyog), erdsen kétott (agyag) ~okat kilénbéztetnek meg. Kémiai tulajdonsagait vegyi dsszetétele, kiilénésen szénsavasmész-tartalma, savanytisdga (pHérték), 6sszes sd- és szddatartalma (szikesek esetében). humuszanyagainak mennyisége és mindsége, nitrat-, foszfat-,

szulfat-,

karbonattartalma

és_

kicserélheté

kationjainak, azaz bdazisainak (kalcium, magnézium, kélium, nétrium) mennyisége hatdrozzadk meg. Fizikai és kémiai tulajdonsagai befolydsoljak bioldgiai folyamatait, hé-, levegé-, viz-, ill. tapanyaggazdalkodasat. Ho0gazddélkoddsa szempontjabol fontos hékapacitasa és hévezet6 képessége. A hékapacitds a ~nak az a tulajdonsaga, hogy hét képes elnyelni; ennek nagysagat a ~ szilard, folyékony és légnemti alkatrészeinek egymashoz valé viszonya szabja meg. A hévezetd képesség a ~nak az a tulajdonsaga, hogy hét képes kérnyezetének atadniNagysagat a ~ban levé viz és levegé mennyisége, ill. szervesanyag-tartalma szabja meg. A ~ vizgazddlkodasa nedvsziv6é képességétél, kétottségétél, viztartd, vizvezetG képességét6l, ill. szerkezeti dllapotatdél figg. Tapanyagkészletének egy része vizben, ill. gyenge savban oldhato, mas része nehezen bomld vegyiiletekben (pl. humusz). van jelen. Az dsszes jelenlevé tapanyagot a ~ tdpanyagtékéjének nevezik. Ennek fel nem veheté része tartalékot képez, amelybél allandéan pdtlédik a felvehet6 készlet ; ezt a nedvesség, a levegé, a hé, a mésztartalom

és a bak-

térium-tevékenység kedvezé allapota biztositja. A feltart tapanyagok egyik részét a névények felveszik, masik része

kiligozddik,

ill. felhalmozédik,

v.

mas

nehezen.

bomldé vegyiiletben, ill. a ~kolloidokon ké6tédik meg. — A ~ jo allapotban tartasa, ill. el6készitése a termesztendd novények szamara a —talajmivelés. A ~ok tulajdonsagaival,

fejlé6désével

és

mezégazdasdgi

felhasznalasaval,

termékenységével a — talajtan foglalkozik. — A ~ képezi az Osszes épitménynek az alapjat, ill. a foldmtiveknek az épitéanyagat. A szemcsés ~ok vizatereszt6k, szarazon v. viz alatt egyarant teherbirék, tomér allapotban alapozasra kivéléan alkalmasak. A homokliszt atmeneti tipus. a szemesés

és a kOtott ~ok

por, nedvesen

k6z6tt ; szdrazon

lisztfinom

némi kohézidja van, vizre igen érzékeny..

A k6tétt ~ok tulajdonsdégai féleg viztartalmuktdl fiigge-

anyag, valamint a talajképzé egyéb tényezék és folyamatok sokféleségének megfeleléen igen sok talajtipus (—-talajzéndk, —talajrendszertan) keletkezik, amelyek

nek. Szdrazon kemények, ha ataznak, teherbirasukat el~ veszitik, vizzarédak. A kévér agyagok nedvesitve erésen. duzzadnak, kisz4radva zsugorodnak. A kététt ~okhoz.

tulajdonsdgai szintezetiségiikben

soroljak még a szerves ~okat is (szerves iszap, szerves: agyag, tézeg); épitési célra alkalmatlanok. A kilénféle

lathaté

kifejezésre.

A ~tipusok

(—talajszelvény) tulajdonsdgai

jutnak

s maguk

a tipusok is Allandé d4talakulasban, valtozdsban vannak ; ezek tényezéi dltalaban az éghajlat-, a névényzetvaltozasok v. maga az ember. Fizikai tulajdonsagai kéziil lényeges a ~ mechanikai dsszetétele v. szdvete, amelyen a ~t alkoté a4svanyi részecskék nagysagrendi closzlasat értik. Ezeket atmérdéjik alapjan a kévetkezdképpen osztalvozzak : [ONTOS abode aon OOe ..e.-. 2 mm-nél nagyobb CULVAE MOTO] FS seieieterevelete PIMOMPOMIO lees, .lelele siete! sc [Ole Ave HEPATOS SomBoGO one

ENOTES 605 bono

0,2—2 mm 0,02—0,2 mm 0,002—0,02 mm

OO BODIE ORO 0,002 mm-nél

kisebb.

A mechanikai 6ésszetétel alapjan a talajokat homok-, vdlyog- és agyag~okra kilonitik (fizikai talajféleségelk). A mechanikai 6sszetétel ismeretéb6l kilénésen a homoktalajok esetében kévetkeztetni lehet a ~ tulajdonsagaira. Talajszerkezeten. a ~régéceskék térbelielrendezédését értik. Ez dont6é tényezdje a ~ levegé- és vizgazdalkodasanak, 8 ezen keresztiil a ~ bioldgiai folyamatainak. Legkedve-

~ok az épitdipar szdmos termékének alapanyagaét szolgaltatjak. (+ még talajmechanika) — Irod.’Sigmond E. ; Altaldnos talajtan. 1934; Terts I.: Terméféld. 1955 = Kreybig L.: Az agrotechnika tényezéi és iranyelvei. 1956; Stefanovits P.: Magyarorsz4g talajai. 1956 : Fekete Z.: Talajtan és tragydzdstan. 1958; Csapo J. 5: Talajtan.

Bukarest,

1958;

di

Gleria

J.:

Mezégazdak.

talajismereti és tragy4zdsi Utmutatdja. 1958 ; di Gleria— Klimes-Szmik — Dvoracsek : Talajfizika és talajkolloidika. 1957;

A t., termelékenységének

feltardsa

és ndévelése..

1962. talajbaktériumok : — talajbioldgia talajbiologia : a talaj élélényeivel, életmodjukkal és a talaj kialakitasdban, anyagforgalmaban betdltott szerepiikkel foglalkozé tudomanyag. A talajmikrébak (talajban él6 nagy mennyiségti baktérium, sugérgomba 6s. gomba) dénté jelentéségtiek a talaj szerves anyagainak a novények sz4mara felvehetd, egyszeri vegyliletekké térténd lebontaésdban, a humuszanyagok képzésében.,

tehat a talaj termékenységének a kialakitéséban. A bak-

352

talajcsévezés

tériumok fontosak a bioldgiai mallasban, a nitrogénkétés-

ben (gydékéren 616 giimtibaktériumok), a moszatok az oxigéntermelésben. Az Allati egysejttiek, a férgek, az izeltlabuak, a puhatesttiek, egyes gerincesek (vakond, uregi nytl) kozvetleniil v. kézvetve kézremtikodnek a szerves anyagok aprézdsaban, bontasiban, kedvezé tulajdonsagu humuszanyagok kialakitasdban, a talajrétegek megmunkalasaban, elkeverésében, a jd —+talajszerkezet létrehozasaban,. Elpusztulasuk utén maradvanyaik jelentésen gyarapitjak a talaj szervesanyag-készletét. — Irod. Fehér D.: T. 1954.

talajcsévezés,

alagcsévezés:

a talaj

viztelenitése

féld

alatti eséhalézattal. Kiilondsen vizenyés teriiletek mezégazdasagi miivelésre vald elékészitésére és repildterek altalajanak szdrazon tartdsdra alkalmazzak. Szivdé- és gytjtécesovekkel torténik. A szivécsévek 4—6 cm belsé Atmér6éji, pordzus, égetett agyagcsévek, amelyeket egymasté] 10—20 m tavolsagban parhuzamosan futd vonalak mentén helyeznek el, s viziiket a nagyobb atméréji (5—15 em) gytijtécs6vekbe vezetik. A gytijtécsévek nyilt arokba — befogadéba —~ torkollnak. A csdéveket fagyveszély miatt legalabb 0,8—1,0 m mélyen kell elhelyezni. ~sel talajszint alatti 6ntdzést is lehet végezni.

talajérettség:

a

kelléen

fellazitott

és

levegéztetett

talajban, a mikroorganizmusok hatasara bekdévetkezé talajallapot. A sdtét szin és a morzsalékos szerkezet jeljemzi. Biztositja a talaj termékenységét és jO terméshozamok elérését.

talajeréziéd : a véd6, eredeti névénytakardjatél fosztott termdtalaj lehordasa (deflacié) altal. Fokozhatja az

meg-

a viz (erdzid) és szél ésszeriitlen gazdalkodas

{rablégazdalkodas). A lepusztulds a teriilet vizmosdsokkal valé teljes felszabdalasdig (—badland) fokozddhat. Hazank dombos tajain is jelentés karokat okoz. Vizmosask6téssel, patakszabalyozassal, erdésitéssel és féként korszerG mtivelésmédokkal (—talajvédelem) védekeznek ellene.

talajeré-gazdalkodas: a talajmtivelés, a tragyazas, a talajhasznalat, a vizgazdalkodas, a talajvédelem és a talajjavitas helyileg valtozé, harmonikus egységének a kialakitasa ; lehetévé teszi a névekv6é terméseredmények elérését. Feladata annak biztositasa, hogy a talaj a termesztett névényeket el tudja latni a sziikséges vizzel, levegével és tapanyaggal. A szerves- és mitragydézas mellett fontos a talaj kedvezé

szerkezetének

talajmaras

talajforgatas : mezégazdasdgi mtivelet, amelynek soran 50—60 cm mélységig megforgatjak a talajt. Gyepek v. évelé takarmanyok feltérésénél, gyomos talajok mitvelésénél, az istdllétragya talajba dolgozésanal, mélymtivelést igénylé névények talajanak az eldkészitésénél alkalmazzak. Kézi v. gépi erdével végezheté6. A gépi ~hoz forgatéekét haszndlnak, melyet megfelelé erdsségti erdgép vontat. A ~t dsszekapcesoljak a kovek, gydkerek eltavolitasaval.

talajhéméré : miiszer a felsé talajrétegek hémérsékletének mérésére. Egyik fajtaéja a megnyujtott és hajlitott nyakii higanyhéméré, amellyel a csekélyebb mélységa talajrétegek hémérsékletét mérik. Maximdalisan 30 cm mélységig haszndlhaté. Nagyobb mélységekben egyenes,

nagy higanyedényti ~ket

a ~ket. Ez a tipus 0,5 m-t6l 4 m-ig hasznalhatdé.

szeribb

talajfagyasztas ;:a banydszatban ideiglenes

talajjavitas, meliordci6 , ameliordci6 : eljaras

elvégzését is. —

mdd.

Talajjavitas :

tulajdonsdgainak,

tovaébba

doritésére iranyulé kutatémunka.

a

feltart

talajrétegekb6l

vesznek,

A.

és

Kosztyakov:

Savanyu}

Szikes =

|Homok | Osszes =

=

talaj javitésa, ezer kh

1928 —374 1951

1956 1957 1958 1959 1960 1961

a) Az 1928—37.

:

7,0

12,6

43,0 47,8 59,7 71,4 70,7

4,2

|

96.2

14,3 15,2 19,8 24,5 26,3

28,9

:

22,8

_

16,8

11 TR 1,2 0,3 8.3 |

4,3

58,4 64,3 80,7 96,2 105,38

| 129,4

évek Osszege.

talajjelzé névények: a talajban eldéfordulé bizonyos sok v. ionok jelenlétét indikalé névények. Vannak nitrogén-, kalcium-, magnézium-, natrium- stb. jelzé névények.

allapotanak és vizviszonyainak fel-

Lehet kézvetlen, amikor

mintékat

N.

Magyarorszdgon

liv

Féleg

le kb. —25 C° hémérsékletre. talajfeltaras ; a talaj rétegzédésének, fizikai

Irod. A. A. Cserkaszov : T.-dntézés

mezégazdasagi vizellataés. 1952; A melioracié alapjai. 1955.

kialakitasa,

nagy mélységi aknak épitésénél hasznaljak, ha olyan vizzel telitett kavics- és homokrétegen kell athatolni, amelyek mas méddszerrel nem viztelenitheték. A lemélyitend6 akna v. munkagédor koriil a talajba furt és k6rvezetékkel dsszekapcesolt esdédkutakban htitdfolyadékot keringetnek ; ezaltal a kutak koriil a talaj a hézagaiban levé vizzel betonszilards4gt, vizzard fall&é fagy dssze. A hitéfolyadék rendszerint alacsony fagyadsponti sdoldat (pl. kalciumklorid), amelyet — rendszerint amm6onidkhitéssel — a térszinen elhelyezett géphazban hiitenek

Legkor-

a villamos ~.

és a mélyépitésben

munkatérbiztositasi

szek-

a kedvezétlen fizikai, kémiai és biolégiai tulajdonsdgaik miatt csdkkent termeléképességti v. terméketlen talajok megjavitasara ; célja ezen talajoknak a mezdégazdasagi termelésbe vonasa, ill. terméképességiik névelése. Korabban e mitiveleteket a hasonlé értelmti telkesités széval foglalték dssze. A leggyakoribb talajjavit6 munka nalunk a nagy kiterjedési mésztelen szikesek mésziszappal és sdrgafélddel tértén6é aldteritése (digdzds, —digdféld), a meszes szikes talajok — meszezéssel egyiitt alkalmazott gipszezése v. feketeféld alateritése, a meszes-sds szikesek gipszezése v. lignitporral torténd javitasa. Homoktalajokon a ~ alj- v. zoldtragyazassal, a kilugozott, tomédétt szerkezetti, rossz levegégazdalkodasu erdétalajokon, a gyengén savanyt réti és éntéstalajokon, a savanyti homok- és laptalajokon meszezésse] torténik. Tagabb értelemben ~nak nevezik a mezégazdasagban alkalmazott agrotechnikai eljarasokat (pl. a vetésforgd, a talajjavito novények alkalmazasa), valamint az tn. meliordcios munkdk (pl. fasitas, erdésavok telepitése stb.)

ill. fenntartasa, elsésorban a talajmtivelés idépontjanak jO megvalasztasaval. — Irod. Kemenesy E.: T. 1959. alkalmazott

haszndlnak, Lamont-féle

rényben,. Ez féldbe asott, négyszdogletes fatokba siillyesztett kihizhat6é rudakbdl all ; alsé résziik vajataba illesztik

s ezeket

laboratériumi vizsgélatnak vetik ala, v. kézvetett, amikor

a térszinen végzett geofizikai mérésekbél kévetkeztetnek a talajviszonyokra. A kézvetlen ~t kutatédgdodrékkel, taréval, aknaval v. legink&ébb kutaté fuirdssal végzik. A kézvelett ~i médszerek geofizikai mérésen alapulnak : a szezzmikus médszernél a térszinen keltett lékésszert impulzus (pl. robbantas) visszaverédésébél, a dinamikus ~nAl a térszinen keltett periodikus rezgések tovaterjedési

sebességébél, az elektromos ~nél a talaj ohmikus ellenallasabél kévetkeztetnek a talaj rétegzédésére és minéségére.

talajkod : 1 m-nél alacsonyabb kédréteg. Kisugaérzdssal keletkezik, és rendszerint a mélyedéseket boritja. talajlégzés : Altal4ban a talajporusok és a légkor k6z6tti gazcesere. Sztikebb értelemben a talaj széndioxidtermelése. Ennek forrdsai a talajban 616 baktériumok, gombak, moszatok és Allatok, ill. a talajban levé magasabb rend& novények gydkereinek légzése, valamint

a talajban végbemené abiotikus folyamatok kézben, felszabadulé széndioxid. talajmaras : a talajmtivelés kiilénleges médja. Talajmaro géppel végzik, amely a haladas iranyara keresztben allé, erégéprél gyorsan forgatott tengelyre szerelt fogakkal v. késekkel aprora lazitja a talajt és gyomirtdst is végez. Utémunkara nines sziikség, a talaj azonnal bevetheté. Inkaébb kertekben alkalmazzdk. — A mai talajmardé

talajmechanika

3538

gép dsét az 1900-as évek elején a magyar Készegi Karoly

lakatosmester készitette. talajmechanika : a talajnak mint épitéanyagnak tulajdonsagaival foglalkozé, tovabba a talaj és a rahelyezett épitmények kélesénhatasat vizsgalé mitiszaki tudomany. Elsésorban a talajok fizikai, mechanikai, szilardsagtani jellemzdivel és azok kisérleti meghatdrozasaval foglalkozik (talajfizika). Az anyagvizsgélat mddszereivel meghatarozza a talajok anyagi jellemzdéit (fajsily, szemesék mérete és eloszlasa), s ezek alapjan megnevezi és osztalyozza a talajokat. Meghatarozza a természetes dllapotjellemzdket (viztartalom, hézagtérfogat, vizzel valo telitettség foka). Vizsgalja a talajban a gravitacios és kapillaris vizmozgds térvényeit, valamint a

talajtorna

anyagokat

az

mossa.

alatt

Szdraz

Hz

alatta

levé

az

felhalmozdédasi

alapkézet,

a

,,C’’

éghajlat alatt a talajoldatok

,,B”’

szint

szintbe

taldlhato.

felfelé vandorolnak

a talajban, a sok kivalnak és az ,,A”’ saint lesz a felhalmozédasi szint, s alatta kézvetleniil az alapkézet ,,C”

szintje helyezkedik el. A szinteken beliil az eltéré tulajdonsagu rétegeket arab szamokkal jelolik, pl. Ay, A,

A; Bis) By stb. talajszerkezet, talajstruktura: a talaj szilard részecskéinek térbeli elrendezédése. Sok atmenete ismeretes a kevés levegét tartalmazé témétt talajtol a kivdélo morzsds

szerkezettig. A szerkezet nélkiili homok szaraz allapotban teljesen laza v. csak gyengén dsszealld. A kététten homokos szerkezetti

talaj

apré

roégécskékké

all

Ossze,

de

ezek

sokkal szemben. A ~nak nagyon fontos fejezete annak vizsgalata, hogy a talaj kilsé erédhatasokkal szemben hogyan, viselkedik, tovabba a belsé elleonallasok (surlédas, kohézié) és az d6sszenyomhatdésig meghatdrozasa. — Irod. Karafidth L.: Alkalmazott t. 1953; Kézdi A.: T.

nyomasra szétporladnak. A 46 morzsds ~et az jellemzi, hogy a nagyobb régék sok apré régéeskére esnek szét, de ezeket mar nehéz szétnyomni. A kélotten morzsds talaj nagyobb régei csak nehezen hullanak széjjel aprébb darabokra. A poliéderesen v. sokszégletien széthulld szerkezetti tala] sima feliiletti kis poliéderekre esik szét.

1—2. két. 1959. talajmikrébak : — talajbioldgia

iranyu, parhuzamos

talaj viselkedését

fagy-,

h6-, vegyi

és elektromos

hata-

A lemezes v. leveles szerkezet a talajnak csupan vizszintes

talajmtivelés : a termesztett novények igényeinek megfelelé talajéllapot kialakitasa és fenntartasa. Befolyasolja a talaj fizikai allapotat, kémiai és biolégiai tulajdonsagait. Ide tartozik a veté6mag esirazasara és a csirandvény novekedésére alkalmas magagy készitése, a talaj megtisztitasa a gyomoktdl, a kulttirnévények kartevdéinek és betegségokozéinak az irtasa. Rendszerint gépekkel végzik. Ezek egyik csoportja forgatja, lazitja és keveri a talajt (eke, taresa, talajmard), masik csoportja lazitja, keveri, de nem forgatja (kultivator), egyesek tomoritik és porhanyitjak (henger), ill. porhanyitjak és keverik (borona). Kiilénleges rendeltetést talajmiivelo gépek a talajsimitok, a fdldgyaluk és a sdncolégépek. — Irod. Razsd I.: Talajmtivel6 gépek. 1—2. rész. 1952; Mezégazdasdgi gépek elmélete. Szerk.: Razso I. 1. kot. 1958 ; Lammel K.: Talajmtivelé gépek és alkalmazdsuk. 1960. talajporozitas ; a talaj szilard részocskéi k6z6tti tiregek, hézagok; a talajrészecskék ugyanis nem téltik ki hézagmentesen a rendelkezésiikre alld teret. A hézagok térfogatanak désszegét hézagtérfogatnak v. péorustérfogatnak nevezik. Szdmszertien a talaj térfogatanak szazalékaban fejezik ki, ezenkiviil fontos a hézagok nagysagrendi eloszlasa. A ~ a talaj viz- és levegdgazdalkodasanak fontos tényezdje.

talajprofil ; + talajszelvény talajrendszertan ; a talajok osztdlyozdsanak

tudomanya. Kordbban a talajokat egyes tulajdonsagaik alapjan, majd az alapkézetet is figyelembe véve osztalyoztak. V. V. Dokucsajev az egyes talajtipusokat 5 talajképzédési tényez6 (éghajlat, anyakézet, névényzet, domborzati viszonyok, kor) eredéjének tekintette. Az 6 nyoman a talajok eredetét, rokonsagat tiikrézé genetikai talaj-

osztdlyozdsok fejlédtek ki. A Stefanovits P.-féle genotikai osztalyoza4s haz4nk talajait a kovetkez6 tipusokra osztja : I.

Vdztalajok:

homokok, jok. II. talajok,

jok

1. kéves, sziklas teriiletek talajai, 2. futd-

3. gyengén humuszos

homokok,

4. 6ntéstala-

Hrdétalajok: 5. faké erdétalajok, 6. barna erdé7. rozsdabarna erdétalajok, 8. sziurke erddtala-

(podzol),

9. sétét szin& erdétalajok. III. Réti tala-

jok: 10. réti talajok, 11. szikes altalaji réti talajok. IV. Mezéségi talajok: 12. mezéségi talajok, 13. szikes altalaja mezdéségi talajok. V. Szikesek: 14. mésztelen szikes talajok (szolonyecek), 15. meszes szikes talajok (szolonesdkos szolonyecek), 16. meszes-sds_szikesek (hazai szoloncsdkok). VI. Laptalajok: 17. kotus laptalajok, 18. tézeges laptalajok.

talajszelvény, talajprofil : a talaj felszinét6l az anyak6zetig v. alapkézetig tarté terméréteg fiiggdleges metszete. Morfoldgiailag elkiiléniild szintekb6l All, amelyeket elsésorban az éghajlati hatdsok, a névényzet és a talajviz alakitottak ki. A mérsékelt égév csapadékos részein, erdétakaré alatt humuszos

szint) alakul, amelybél

a csapadék

23 Uj Magyar Lexikon VI.

,,A”’ szint (kilugozasi

a sdékat és a k6to-

lemezekre

valé szétvalasat, az oszlo-

pos szerkezet a fiiggdleges képzé6dmények kialakuldsat jelenti. Dids szerkezetti az a talaj, melynél a poliéderek legémbély6dék és kb. did nagysdguak, porszerti, amikor a talaj természetes dllapotban laza por jellegt. A tomott talaj semmilyen szerkezetet nem mutat és nehezen aproézhaté fel. — A ~ a talaj viz- és levegégazdalkodasat, a talajélélények tevékenységét, a talajban lejatszédé kémiai folyamatok iranydét nagymértékben befolyasolja. Ezért a névénytermesztés szempontjabdél legkedvezébb j6 morzsds

~

kialakitdsa és fenntartasa

a talajmtvelés,

ill. a fdldmiivelés legiontosabb célkittizése. talajszilarditas : a talaj fizikai tulajdonsagainak megjavitasa azaltal, hogy az eredeti fekvésében marado tala] porusaiba hézagkitolt6 v. kétédanyagot juttatnak be. Fontosabb médszerei : cementbesajtolas (injektalas), bitumenes emulzid besajtolasa, talajkdvesités vegyi anyagok (viziiveg + Na-sdoldat) felhasznaélasaval. Alkalmazasi teriilete : épiiletalapok alatti tiregek kitdltése, laza talajok teherbirdsinak fokozasa, alagutfalazatok mogotti haéttr kitdltése, vizzdrd ,,fliggény”’’ létesitése aAtereszté talajban stb. talajtan, pedoldgia seabadalom, + ujitds) talalos kérdés : tarsas S6sszejéveteleken hagyomdnyosan alkalmazott tuddspréba v. tréfds fejtérd. A népkéltészet egyik

gazdag

miifaja.

talalt targy : olyan birtokba vett ingé dolog, amelyet tulajdonosa elvesztett v. elhagyott. A talélé 8 napon beliil k6teles a ~at tulajdonosdnak visszaadni v. a rendérhatdésagnak beszolgdltatni. Talasi Istvan (1910— _ ): etnogrdfus, egyetemi tanar, a néprajzi tudomdnyok doktora. A magyar népi Allattartast és fdldmiivelést a rokonteriiletek széles kértt bevonasaval vizsgdlja. Tudomanytérténeti munkdssaga is jelentés. (A Kiskunsdg népi dllattartdsa, 1936; A kiskunsdgi pdsztorkodds, 1936; Az anyagi kultéra néprajzi viesgdlatanak tiz éve, 1955.) Talbot [talbot], William Henry Fox (1800—77) : angol természettudés, a fényképészet uttdréje. 1839-ben Daguerre-rel egy idében felfedezte a papirra valé fény-

355

talentum

képezést és a papirnegativok szamara alkalmas eldhivot, majd kidolgozta a rdla elnevezett fényképsokszorosité eljarast (Talbotypia v. Calotypia, 1841). 1843-ban készitette az elsé fényképnagyitasokat, és 1848-ban adta ki az elsé fényképekkel illusztralt mivet. talentum gor.) : a legnagyobb névértékt gérég pénzés sulyegység az dkorban. Nagysaga helyenként és koronként

valtozott.

Az

tn.

atickai ~

értéke

60

mina,

ill.

100 drachma volt, silya helyenként és koronként valtozott. A babiloniaiak, egyiptomiakésmas dkori népek is hasznaltak. — Atvitt értelemben: tehetség. Taliandérégd : 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 1120 (1960). Va.: Tapolea. Roman stilusi templomrom és barokk stilusi r. k. temploma mtemlék. talicska ; kézzel tolhatéd, egykereki, fabdl v. acélbdl késziilt, régéta hasznalatos teherszallité eszkéz. Talien, Dairen, Dalnyij: kiké6t6évaéros a kinai Liaoning tart.-ban, a Liaotung-félszigeten, Lita kézigazgatasi egység részo. EK-Kina legnagyobb kikétévarosa. L : 1,2 millid (1953). Olajfinomité, elektrotechnikai, gépgyartd-, textil- és élelmiszeripar. A— Csangesun vasut végallomasa. Szdja-, gabona-, vasére- és szénkivitel. Egyetem. — 1898-t61 1904-ig orosz, 1905-t61 45-ig japan, 1945-té1 50-ig k6z6s szovjet—kinai igazgatds alatt allt. talizman : az —amulett perzsa neve.

talk telen,

arab), fehér

v.

szteatit,

zsirkd,

halvanyzéld

Mg,(OH),(Si,0,,) : szin-

szinfi,

monoklin

rendszert

asvany. Egyike a leglagyabb Asvanyoknak, a Mohs-féle relativ — keménységi skala elsé tagja. Leveles, pikkelyes, héjas kifejlé6désG. Kittinéen hasad. Zsiros tapintasa miatt nevezik zsirkének is. Kristalyos palak (— pala) fontos elegyrésze. Piperecikkek, gydégyszer és kozmetikai cikkek késziiinek beléle, de gumi-, festék-, szappangyaértashoz stb. is felhasznaljak.

talkpala ; vilagos szinti, fehér v. zéldes, zsiros tapintasti, pal4s metamorf kézet. Fé asvanya a talk. Ultrabazisos magmas kézet v. magnezit metamorfozisa utjan keletkezik.

Tém6tt

féleségeit szabdkrétanak,

szobraszati

nyersanyagnak, pordét témitéanyagnak, hintépornak, ken6é-tisztit6, izolalé anyagnak hasznalj4k. Naélunk csak a Készegi-hg.-ben (Felsécsatar) talalhato. tallér : régi eziistpénz. A 16. sz.-tdl a leg-

jelentésebb

pénz

volt

Eurépdéban.

1484-ben

Tirolban

vertek elészér ~t aranyforint értékben, az aranyforint helyettesitésére. Mo.-on 1499-ben készitettek eldszér

és 1867-ben utolj4ra. A Mdria Terézia uralkodasa éta vert (és réla elnevezett) ~ vilagszerte elterjedt, és — fdleg az elmaradottabb orszagokban — még a 20. sz.-ban is forgalomban volt. — A spanyol gyarmatositék réyén atkeriilt Amerikaba, ahol neve dolldrra valtozott. Talleyrand, Talleyrand-Périgord [talejra-périgér ], Charles-Maurice de, herceg (1754—1838) : francia diplomata, politikus. Arisztokrata csaladbdl sz4rmazott, papi palydra ment, s 1789-ben mint Autun ptisp6két az Alkot-

maényozé Nemzotgytilés tagjava valasztottak. Kezdetben a forradalom oldalara allt, amiért a papa 1791-ben kikézositette. A kirdly haldlra itélése utén elhagyta Francia-

0.-ot,

1792-té]

96-ig

emigradciédban

élt.

EzutAn

mint

kiligyminiszter kiszolgdlta a Direktériumot (1797—99), majd Napédleont (1799—1807). Mint kiiltigyminiszter egylittmtikédésre térekedett Nagy-Britannidval és Ausztriaval,

ami

miatt

ellentétbe

keriilt a csészarral.

Miutén

elvesztette Napdleon kegyeit, visszavonult birtokéra, majd Sdndor orosz cérral 6s a Bourbonokkal keresett kapesolatot. 1814-ben, a koalicié parizsi bevonuldsa és Napéleon lernondatdésa utén a Bourbonok visszatérését siirgette. Az elsé restaurdcié idején ismét kiiliigyminiszter (1814—15), sét egy ideig egyttal miniszterelnék is volt. A béesi kongreszszuson (1814—15) ~ képviselte Franciao.-ot, s elérte helyzetének jelentés javitasat. Napoleon szd4znapos uralma idején emigraélni kényszerilt, a waterlooi csata utdn rédvid ideig ismét kiiliigyminiszter, majd 1830-t61 34-ig Lajos Ftlép londoni kévete volt. Franciao. kiilpolitikai térekvései érdekében mesterien haszndlta ki a tébbi hatal-

23*

taip

mak ellentéteit; eszkézédkben nem valogatdés politikdjaval, tigyes és ravasz diplomaciai fogasaival a burzso4 diplomacia egyik legjellegzetesebb képviseldje volt. — Irod. J. V. Tarle: T. 1959. Tallien [taljé], Joan-Lambert (1769—1820) : az 1789— 94-i francia forradalom résztvevéje. A Konvent és a Kézjoléti Bizottsag tagja, a Parizsi Kommiin titkara volt. 1793-ban, mint konventbiztos Bordeaux-ban mtkddétt. Szembefordult Robespierre-rel, s jelentés szerepet jatszott a jakobinus diktaturat megbuktato thermidori ellenforradalmi puccsban. Mint az Otszazak Tandcsanak tagja, a reakcié egyik vezére lett. Részt vett Bonaparte Napoleon egyiptomi hadjarataban. Tallinn, Tallin, azelétt Reval, Revel: véros az SZU-ban,

az Eszt SZSZK févarosa, a Balti-tenger fontos kikétdje, a kézt. legnagyobb ipari és kulturélis kézpontja. L: 305 000 (1962). A kézt. ipari termelésének 40%-at adja. Vezeté

helyen

all

a

gép-,

hajé- és elektrotechnikai léz-,

butor-,

textil-

és

mitszer-,

cikkek béripar.

elektromosgép-,

gydrtdsa, Kohtla

papir-, celluJarvébél

fdld-

gazvezeték. — Eszt Tudomanyos Akadémia, egyetem, opera, 3 szinhdz, mizeumok (a Kadriorg-parkban I. Pétermuzeum). Ovarosaban sz4mos mtiomlék. Televizids adéallomaés. — A helyén 4llé észt lakost helység 1219-ben kapott vdrosi jogokat az Eszto. egy részét elfoglalé dan kiraélytél. 1285-ben csatlakozott a Hanza-szévetséghez. 1346-ban Dania eladta a Német Lovagrendnek, 1561-ben Svédo. szerezte meg. Az északi hadbort utdn, 1721-tdl

Oroszo.

észto.-i

Eszto.,

1940-tél

kormanyzdéséganak az Eszt SZSZK

k6ézpontja,

fdvdrosa.

1918-tdl

1941-t6]

44-ig

német megszallas alatt allt, a szovjet hadsereg 1944. szept. 22-én szabaditotta fel. Tallis [telisz], Thomas (kb. 1505—85): angol zeneszerz6. A kirdlyi kérus orgonistaja volt. Az elsé nagy ujkori angol mester. Mivészetében az angol hagyomanyokat a németalféldi polifoniaval egyesitette. Muvei latin és angol nyelvG motettak, anthemek. tallium (gor. ’z6ld ag’ szdbol>, Tl: a galliumecsoportba tartoz6 kémiai elem. Rendszama: 81, atomstlya: 204,39. Az édlomhoz

hasonld, kékesfehér szinf, puha fém.

Viszonylag ritka elem. A kénsavgyartasnal az dlomkamrék iszapjaban gytlik 6ssze, ebbdél Allitjak eld. Ujabban ~tartalmu szulfidok pérkdlésekor kapott szalléporbol gyartjak. A fémet elektromos

bizonyos

6tvézetekben

kisiilési esévekben,

alkalmazzak.

Illd

vegyiiletei

a langot zdldre szinezik. Vegyiiletei igen mérgezéek ; egér- és patkanyirtészernek, néha gyégyszerként hasznalatosak. Hajhullast okoznak, ezért szértelenitésre is alkalmazzak dket.

Tallya : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

m., szerencsi j-

L: 3660 (1960). Hegyalja torténelmi borvidékéhez tartozo telepiilés. Andezit-kébanyaszat. Erdégazdasag. Pincegazdasag. Malom. Mtiemlékek: barokk ref. templom, r. k. templom, Rakoczi-kuria, copfstilusi Baloghkuria, zsinagéga.

Talma, Francois Joseph (1763—1826) : francia szinész, Napéleon kedveltje volt. Szakitott az addigi merev jatékstilussal. O jatszott elész6r romai targyut szinmtivet korht kosztiimben. Legnagyobb sikereit Corneille, Racine és Voltaire tragédidiban aratta. Talmud kétdészévet,

a > porcszivet

és a —>csontszévet. (OSZSZSZK),

Moszkva-

t6] DK-re.~ ter. székh.-e. L : 170 000 (1959). Mezégazdasagi kézpont fejlett iparral. Gépgy., vegy- (mtikaucsuk-, festékgyar) és élelmiszeripar. Szinh4éz. Mutzeum. — ter.

az

SZU-ban,

(OSZSZSZK);

34300

km?.

L:

1 547 000 (1959). Székh.-e ~. tambura : hosszui nyaku lant, melyet pengetdével szdlaltatnak

meg.

k6z6tt,

a

Perzsa

eredetii, de Indidban,

Kaukazusban,

a

délszlavoknal

az é6rmények is

elterjedt.

Mo.-on mint népi hangszer a délszlav tipus honosodott meg. Egyes vidékeinken a citerat nevezik igy.

tamburin ; hosszikas

dobfajta.

Rendszerint

egy

kis

fuvolaval egyiitt hasznaljak. fgy hivjak a dobok és magas

fafavok egyiittesére irt darabokat is. Tamerlan ; — Timur tamfal; falszerkezet, amely valamely,

oldalrdl

ered6 fdldnyomadsnak 4ll ellen. Ut-, vastitvonalak bevagasos szakaszén, nyilt 4rkoknaél, csatorndknal v. egyéb épitkezéseknél valik sziikségessé. Régebben kizardlag un, sulyfalak épiiltek, ezek a fdldnyomas kiborité hatasanak kizdrélag énstlyuk révén dlltak ellen, és ezért kevéssé voltak gazdasdgosak. Ujabban kevesebb anyagot igénylé ~szerkezetek (vasbeton lemezfal, talpas~, tampillérek, k6zé foglalt, eléregyArtott lemezek) hasznadlatara térnek at. tamilok ; D-Indidban (f6ként Madras allamban) 616 nép. Lélekszamuk Indidban kb. 30 milliéd (1956). Nagyobb szamban laknak még Ceylon és Mauritius szigetén, Malajféld6én és D-Afrikéban (kb. 2,5 millid). Nyelviik a dravida nyelvek k6zé tartozik. Vallasuk a hinduizmus, f{6ként Visnut és Sivaét tisztelik. tamiv: a gotikaban a boltozatok oldalnyomasat a —+tampillérekre k6zvetité iv.

Tamm, IgorJevgenyevics (1895— ) : szovjet fizikus, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja, Allami dijas. A magerékkel kapcsolatos problémak elméleti targyalasara kézelité6 modszert dolgozott ki, amellyel jelentés eredményeket ért el a nukleonok k6ézti kdélesénhatasra,

valamint

a mezonok

szdérdsdéra

vonatkozdéan.

6 adta meg (Frankkal egyiitt) a Cserenkov-sugarzds klasszikus fizikan alapuléd elméleti magyaradzatat, amiért 1958-ban Nobel-dijat kaptak. Szdmos_ elméleti fizikai munkaja ismert. Jelenleg az elemi részek elméletével foglalkozik.

Tammany

Hall

Tampere, svéd nevén Tammerfors: Finno. harmadilk nagy varosa, az orszig DNy-i részén. L: 125 000 (1961). Textilipari kézpont. Fejlett szévé-, papir-, bér- és gépiparét (mozdonygyartas) a kézeli Tammerkoski-zuhatag vizier6miive latja el energiaval. Radid-addallomas.

Tampico : jelentés kikétévaros Mexikdéban, a Mexik6i-

Tambovy : 1. varos az SZU-ban,

2.

tanaesek

[temoni],

Tammany:

a Demokrata

Part New York-i kd6zpontjanak, ill. ennek alapjan NewYork-i szervezetének elnevezése az USA-ban. Az amerikai fiiggetlenségi habort idején egy legendds indian térzs-

fonok neve utan tdbb varosban Tammany Society alakult (New Yorkban 1789-ben), amelyek késébb a Demokrata Part kd6zpontjaiva valtak. Idével a jelentéségét egyediil megérz6 New York-i szervezetre inkabb a székhaz nevét alkalmaztak. A 19. sz. kézepétél a ~ egymast é6r6 botranyaival (megvesztegetések, gvilkossagok stb.) egyre jobban lejaratta magat. Ma a kifejezést elsdsorban atvitt értelemben jelolésére hasznaljak.

a korrupcidk,

panamak

meg-

Tammsaare, Anton; tkp. Hansen (1878—1940): észt ird. Parasztcsaladbol szarmazott. Realista mtiveiben az észt parasztsag kiizdelmes életét és az értelmiség problémait, a burzsoa tarsadalom fejlédését és felbomlasat mutatta meg (Az erdddrki gazda). Tammuz: a mezopotamiai vallasokban a f6isten (Ea, Anu) ,,igazi fia’’, a névényi vegetacid és a termé-

6bol partjan. L: 106 500 (1959). Az orszag legfontosabb olaj- és érckiviteli kikdtdje. Kéolaj-kitermelés, fémfeldolgoz6 ipar, olajfinomitas. tampillér : gétikus templomok s egyéb épiiletek kiilsé falan, a boltszakaszok hatarvonalanal elhelyezett négyzetes keresztmetszetti falmegerésités, a boltozat oldalnyomasanak felvételére. tampon : sebk6ét6zé gézbdél készitett csik v. gézbél és vattabdl késziilt parndeska ; vérzéscsillapitas céljabdl sebiiregek v. sebesatornak kitémésére hasznaljak. tamtam: gongszertii itdhangszer. Nagyobb, homoru rézkorong hatdrozott hangmagassdég nélkil. Hangja tompa, de athatd ereji. Kelet-dzsiai eredett, ahol egész egyiitteseket alkot (gamelan-zenekar). Nalunk a szimfonikus zenekarokban alkalmazzak. tanacsi bizottsagok: a —tandcsok Aaltal tagjaikbdol valasztott testiileti szervek; k6ézvetleniil az illetékes tandesnak vannak aldrendelve, az iranyitja munkajukat, tagjaikat ba4rmikor visszahivhatja. Feladatuk a tanacs munkaéjanak segitése 6s a lakossdg problémaival vald folyamatos foglalkozdés. Munkajukba a lakossag széles rétegeit is bevonjdik, és ilyen mddon a tanacsok témegkapesolatanak egyik legjelentésebb és leghatékonyabb formajat valdsitjdk meg. Javaslattevé, kezdeményezé és ellenérzé6 szervek, a tandcsi szervekre kételezé hatéroza-

tokat nem hozhatnak. A ~ javaslatait a végrehajtd bizott-

sig kételes megtdrgyalni, ill. a bizottsagok kivansaga esetén a tandcsiilés napirendjére felvenni. Elikén a tandcs altal vdlasztott elnék all. A végrehajto bizottsag tagja nem lehet a tanacsi bizottsag tagja. A tandcsok az allandé feladatok ellatasdra allando bizottsagokat k6telesek alakitani, a ktilénleges feladatok megoldasara ideiglenes bizottsagokat is kiktildhetnek.

tanacsi vallalatok: a kisebb teriileti egységek helyi sziikségleteinek kielégitésére termelé, a helyi tanacsok irdnyitdsa alatt Allé iparvallalatok elnevezése (bévebben —helyi vitaminok, asvanyi anyagok, viz) ; 3. jadrulékos ~ (zamatanyagok, allomanyjavitok stb.). tapesére, klistér : az allatok és az ember mechanikai érzékszerveinek egyik csoportja ; az idegen testekkel v. a test sajat részeivel térténé érintkezés altal kivaltott ingerek felfogasara alkalmasak. A test feliiletén levé ~ a kilvildgb6l eredé mechanikai

taplalkozas

365

saguk 1 m. Testiiket rovid szér fedi. Ormanyuk révid, lefelé hajlé és igen mozgékony. Brazilia 6s Guayana folyéparti dserdeiben 61 az egyszint& (sztirkésfekete) amerikaz

ingerek, a test belsejében elhelyez-

ked6k (propriorecepliv érzékszervek) a test sajat részeinek (izmok, iziletek) k6lesénés érintkezésébél keletkezé nyomas v. huzas érzékelésére szolgdInak. A szivacsok kivételével minden soksejtti allatban megtaldlhaték. A gerinctelen dllatokban, részben a bérben, levé elsdédleges érzéksejtek, részben szabad idegvégzédések formaéjdban jelennek meg, melyekhez gyakran kiilénleges segédszervek (pl. szér) csatlakoznak. A bér tapintdésejtjei elszortan helyezkednek el, v. meghatdrozott pontokon, féleg egyes testfiiggelékeken (tapogatodk, csApok, végtagok, szajszervek stb.) tomdériiInek. A gerincesekben (3 Vad szabad idegvégzédések v. kiilénb6z6é szerkezetti idegvégtestek. A bérben allatesoportonként mas-mas testrészen tdémoériilnek, pl. egyes halak bajuszszdlain, a gyikok, kigy6k nyelvén, a madarak csérén, egyes emlé-

Azsiai tapir

sdk ormanyan. A tapintast szolgdlj4k egyes emlésék szinuszszorei is. Ezek nagyobb, merevebb, a_ testbél jobban kidllé szérszdlak, melyeknek tévén nagy vér6blék vannak ; a mechanikai inger a vérébl6khéz fekvé idegvégzédésekre tevédik at a szérsz4l elmozduldsakor.

tapir (Tapirus terrestris), Hdtsé-Indidban és Szumatra szigetén az dzsiai v. indiai tapir (T. indicus) ; ez felerészben vilagossziirkés, felerészben fekete. A hegyi tapir (T. pinchaque) a D-amerikai Andok lejtdéin él. taplalék : mindazon anyagok Gsszefoglalé megjelélése, amelyek az élélények életének fenntartasdhoz, novekedéséhez és szaporodasdhoz sziikségesek. (— még tapanyagok, — tapérték) taplalkozds : élettevékenység, mellyel az élélények a szervezetuk felépitéséhez sziikséges anyagokat és az egyéb élettevékenységeikhez sziikséges energiat biztositjak. Szorosabb értelemben ~nak csak a taplalék meg-

A test belsejében, az izmokban, inakban, iziiletekben stb.

szerzését

talalhaté ~ az izom- és inérzés kézvetitéi : ezek a kiilénféle mozgaskor jelentkezé nyomas v. huzas ingerét fogjak

mig a taplaléknak a szervezetben, torténd kémiai atalakitasa az > anyagesere. A-~ szempontjabol az élévilag két, egymastdél alapvetéen kiilénb6zé csoportra oszthaté: 1. a névények tobbsége szervetlen anyagokat (széndioxid,

fel. — Emberben a ~ a bérben helyezkednek el mint tapintétestecskék (Merkel-, Meissner-féle tapintdtestek) a hamban v. a ham alatti k6tészévetben. Eloszlasuk és igy a bér tapintas iranti érzékenysége a kiilénb6zé bérfeliileteken igen valtozo ; legsirtibben, az ujjak hegyén, legritkabban a hat bérében helyezkednek el. Két inger egy idében toérténd alkalmazdasakor az ujjak hegyén 2—3 mm, a hat bérén 60—70 mm tavolsagnak kell lennie ahhoz, hogy az ingerek megkiilonbéztethetdék legyenek. Tapid ; kis foly6 a Duna—Tisza k6zén, a Zagyva jobb oldali mellékfolydja ; 75 km. A G6d6lléi-dombvidéken, Isaszegt6l K-re ered. Torkolata Ujszdsz kézelében van. Tapiébiecske ; otk., Pest m., nagykatai j. L : 3810 (1960).

Va.: Nagykata. Szélétermesztés. Malom. — 1849. apr. 4-én, ~nél Klapka kellé elékésziilet nélkiil megtamadta Jelacvié hadtestét. A biztosnak latszé vereséget Damjanich hadtestének beavatkozasa haritotta el. A honvédek végiil is fényes gydzelmet arattak. Tapidgyérgye : 6tk., Pest m., nagykaétai j. L: 4550 (1960). Dohanytermesztés. Malom. tapidka : a > manidkabol késziilt liszt.

Tapidsag : 6tk., Pest m., nagykatai j. L: 2810 (1960). Va.: Tapidszecsé. Tapidsap : 6tk., Pest m., monori j. L: 3340 (1960). Va.: Siilys4p. — A volt Grassalkovich-vadaszlakban lakott egy ideig Petéf/i Sandor a szabadsdgharc napjaiban. Tapidsiily : 6tk., Pest m., monori j. L : 3340 (1960). Va. : Siilysdp. Haziipar, féleg gobelinkészités. Tapidszecsé : 6tk., Pest m., nagykaétai j. L: 5370 (1960). Szélétermesztés. Hrdégazdasag. Tapidszele ; 6tk., Pest m., nagykatai j. L : 5610 (1960). Gyiiméles- és szélétermesztés. Erdégazdasag, pincegazdasag, kisérleti gazdasdg. Gépallomas. Malom. — Szdmos mtiemlék jellegti épiilet. Muzeum, régészeti kiallitasa a szkitak hazankban talalhaté emlékeit mutatja be (pl. Amon-szobrocska).

TApiészentmarton : 6tk., Pest m., nagykatai j. L: 6820 (1960). V4. : Nagykata. Szdlétermesztés. Tapiész6llés : 6tk., Pest m., nagykdatai j. L: 3270 (1960). Va. : Tapidszele. tapirfélék (indian) (Tapiridae) : a patasok (Ungulata) rendjének paratlanujjiak (Perissodactyla) alrendjébe tartoz6

Allatcsalad.

Testhosszuk

2—2,5

m,

marmagas-

viz,

sdk)

és felhasznaldsara

hasznal

alkalmassaé

fel, ebbdél

tételét

nevezik,

épit fel kilénb6z6

szerves

anyagokat (autotrof szervezelek), melyek az élévilag masik csoportjanak is taplalékul szolgdInak ; 2. az ember és az dllatok szerves anyagokkal taplalkoznak. Az éllatok novény-, huisevék v. vegyesen taplalkozék lehetnek. A mikroorganizmusok, a gombdk ugyancsak kilénféle szerves anyagokat haszndlnak fel (éléskdédék, szimbiontak, korhadékevék). Ide sorolhaték az éléskéd6 névények is. Az ilyen szervezeteket heterotrdfoknak nevezik. Az 61é6lények ~ tekintetében egymasra vannak utalva, minthogy a heterotrof szervezetek szerves tapanyagai a novényvilagb6ol szarmaznak, mig a névényi autotrdf ~hoz szikséges széndioxid a heterotrof szervezetek anyageseréjének terméke. A névényi ~, a szervetlen anyagok atalakitasa szervessé a —fotoszintézis utjan a Nap fényenergiajanak a felhasznalasaval térténik. Egyes mikroorganizmusok (pl. a kén- v. vasbaktériumok) a fényenergia helyett kémiai folyamatok energiajat hasznaljak fel szerves anyagok eléallitasthoz (— kemoszintézis). — A szorosabb értelemben vett ~ (evés) az allatvilagban fokozatos fejlédésen ment keresztiil. Az egysejttick testiik egész feliiletén vehetnek fel folyékony (ozmozis utjan) v. szilard tdplalékot (— fagocitdzis). A fejlédés soran kiilén szery, ill. szervrendszer alakult ki aera, melynek sajatsagai nagymértékben fiiggnek a ~ mddjatol. Ez altalaban esé alaki; bemeneti nyilasa alkalmas lehet a taplalék megragadasara és feldarabolasara. Az ezt kéveté szakaszban kémiai feldolgozds téorténik kiil6nb6z6 enzimek segitségével, majd a részlegesen lebontott tapanyag felszivédik és eljut a test kiilénbozdé részeibe, ahol felhasznalodik. A végsé szakaszon torténik a szervezet szamara fel nem hasznélhaté anyagok kiiiritése. — A ~ mértékét a szervezet sziikséglete, ill. a felvett tapanyagok tapértéke szabja meg. A tapértéket az adott tapanyag energiaszolgadltatasanak mértékével szokas jellemezni. Kaloriméterben, valdé elégetéskor 1 g zsir 9,3, 1 g szénhidrat 4,1 és 1 g fehérje 5,6 (élettani haszonértéke 4,1) kilokaldria energidt szolgaltat. Ennek ellenére

nem

kézémbés

pl. az emberi

szervezet

szAmara,

hogy

ezekbé] a tdpanyagokbél milyen araényban részesil. A tdpléléknak mindig kell tartalmaznia megfelelé

mennyiségtii 6s minéségt fehérjét, mert ebbdl szerzi meg a szervezet azokat az + aminosavakat, melyeket 6nmaga

nem képes eléallitani (esszencedlis aminosavak). Sziikséges emellett, hogy a taplalék elegendéd mennyiségben tartalmazzon tn. jarulékos taépanyagokat (vitaminok), amelyekre ugyan kis mennyiségben van csak sztikség, de hianyuk kilénféle stilyos zavarokat okozhat. Az ember atlagos napi igénye a {6 tapanyagokbol: 70 g fehérje, 50 ¢ asir és 500 g szénhidrat (— élelmiszerek). Ezek menynyisége a szervezet igénybevételével ardnyosan né,. — A szervezet a felvett taplalék egy részét elhasznalt anyagainak pdétlasdra, anyagainak gyarapitasara (— né-

vekedés), egy részét kilénféle giasziikségletének fedezésére

élettevékenységek enerhasznalja fel. A k6zvetlen sziikséglet kielégitésére fel nem hasznalt anyagokat a szervezet tarolni képes (gliikogén, zsirok), s ezért elviseli a ~ hosszabb-rovidebb ideig

térténd

szinetelését

(éhezés).

Ilyenkor

a _ raktadro-

zott tapanyagok nagy része felhaszndlédik. Hosszabb ideji éhezést a szervezet mar rosszul visel el, mert mar egyéb, a szervezet felépitésében sziikséges anyagok is felhasznalédhatnak. A szervezet az energiadt is képes tarolni kilénb6z6 nagy energiatartalmu foszfatok (pl. — adenozintrifoszfat) alakjaban. — A ~sal, ill. az emberi élelmezéssel kapesolatos kutatasokkal Mo.-on az Orszagos Blelmezés- és Tapldélkozastudomanyi Intézet foglalkozik.

—

Irod. Kolta E.: Belgyégyaszati dietetika és a taplal-

kozastan alapismeretei. 1955; Lamm Gy.: Mit egyen a gyermek? 1958 ; A t. Szerk.: Pélos I. 1959 ; Tangl H. : A t. élettana. 1962. taplalészévet : a magvakban kialakuld és a csiranévény fejlédéséhez sztikséges tapanyagot tartalmazé névényi szovet. Olykor két rétegre, a kiilsé perispermiumra és a belsé endospermiumra tagolédik. Az elébbi a magkezdemény —> nucellusabél, az utébbi az — embridzsak megtermékenyitett masodlagos magjabol fejlédik (— kettés megtermékenyités) . Taplanszentkereszt : dtk.,

Vas

m.,

szombathelyi

j.,

a Gyoéngyés-patak mellett. L: 2150 (1960). A sdrvari cukorgyar cél- és kisérleti gazdasaga. Malom. taplé: 1. +taplogombék. — 2. a taplogomba husos anyaga; tizgyUjtashoz hasznalték abban az iddben, amikor kovaval, acéllal csiholtak a tiizet.

Ma kiilonb6zé

arucikkek (pl. sapka, taska stb.) késziilnek beldle. taplégombak (Polyporaceae) : a hartyagombaék (Hymenomycetes) sorozataba tartozdé, részben talajon, részben fan 616, altaldban nagy termetté, likacsos termérétegi gombak. A legtébb kart okozé > faronté gombdk is k6zéjiik tartoznak. Kalapjuk tébbnyire vastag husu, tdleséres, olykor rétegszertien szétteriilé. Husuk megkeményedo. Leggyakoribb a lombos fakon 616 pisztric-taplé (Polyporus squamosus), a kénsdérga taplé (P. sulphureus) és a fehér csertaplé (P. irpex).

Tapolea : 6tk., Veszprém m., a ~i j. székh.-e. L: 8580 (1960). Kézlekedési csomépont. A kérnyékbeli borforgalom és kébanyaszat kézpontja. Tejfeldolgozé iizem. Malom. Pincegazdasag. Téglagyar. Gydégyité hatast tavas

barlangja védett természeti teriilet. Korhaz.

K6zépisko-

14k. R. k. temploma a 15. sz. végén épiilt (mtemlék), a 18. sz.-ban megnagyobbitottak. Batsdnyi Janos sziiléhelye. Badacsonyi emlékmtzeum, benne a Batsanyi

Emlékszoba. vonal

—

A Balaton E-i partj4n végigfuté vasit-

végallomasa.

Tapoleafé : 6tk., Veszprém m., papai j., a Bakonyalja peremén. L: 1160 (1960). V4. : Papa. Karsztforrasa latja el Papat ivdovizzel. Téglagyar. Tapolcai-medence : medence a Dunantuli-k6zéphegység DNy-i részén. A Balatoni-felvidék, a Keszthelyi-hg. és a D-i Bakony k6z6tt teriil el. Tektonikus siillyedék. D-i része a pleisztocénban még a Balaton odble volt (tézegtelepek), ma vizenyés rétegekkel. Peremein pannon homok

és

Tar

366

taplalészévet

szarmata

mészkérétegek

(Tapolcai-tavas-

barlang) is talalhaték. Felszinébdl kilonallé szigetekként emelkednek ki a bazaltsapkas tanthegyek: Badacsony, Szenigyérgy-hegy, Osobdnc, Guldcs, Haldp stb.

Tapoleai-tavasbarlang : Tapolca

kézség

alatt

a

D-i

Bakony karsztvizei 6s hévvizek altal szarmata mészkdben kialakitott barlang. Kb. 150 m hosszu, egy részét 5—7 m mély viz boritja, ahol csénakazni is lehet. Az idegenforgalom szd4mara_ kiépitették (villanyvilagitas). Levegdéje gydgyité hatdsu. Védett teriilet.

Tapoly, Topla: folyé Csehszlovakiaban (Kelet-Szlovakia) ; 124 km. A Kérpdtokban (Minesol) ered, az Ondavaba 6mlik. tappénz : a beteg dolgozdt munkabérveszteségo potlasaként megilleté ésszeg. Ndlunk ~ igénybevételére az a dolgozé jogosult, aki betegsége miatt munkateljesitési k6telezettségének nem tud eleget tenni. Egy éven at, gimékéros betegség esetében pedig két éven at illeti meg a dolgozét. Ha azonban a dolgozé betegségét kézvetleniil megelézéen, egy, ill. a giimékéros betegség esetében, két évnél révidebb ideig allt folyamatos munkaviszonyban, ~t csak a folyamatos munkaviszonyaval megegyez6 idén At kaphat. Ez a korldtozdés a fiatalkori dolgozékra nem vonatkozik. Folyamatos a munkaviszony, ha azt 30 napnal hosszabb ideig nem szakitottak meg. ~re jogosult az a dolgozé anya is, aki egyévesnél fiatalabb — egyediil allé anya esetében kétévesnél fiatalabb — beteg gyermekének 4poldsa miatt nem lathatja el munkaéjat. Ezekben az esetekben a ~ legfeljebb 60 napon at és csak akkor

jar, ha a gyermek apolasat az anyaval k6zés haztartasban allé mas alkalmas csaladtag keresetveszteség nélkiil ellatni nem tudja. Rokkantségi nyugdijban v. baleseti jaradékban (> nyugdtj) részesiilé dolgozé naptari évenként legfeljebb 90 napon at kaphat ~t. Az a dolgozd, aki 2 év ota megszakitas nélkil munkaviszonyban all és legalabb egy év dta szakszervezeti tag, 75%-os ~re jogosult. Egyéb esetekben a ~ a munkabér 65%-a. Korhazi Apolas alatta dolgozé ~ének 50%-aAt, ha eltartasra szorulé

csaladtagja van, 80%-dt kapja kézhez. tappont ; villamos energiaellatd halozatnak az a pontja, ahova nagy- v. kézépfesziiltségi villamos energia befut, s ahonnan az energia altalaban, kisebb fesziiltséggel (tehat transzformalas utan) az elosztéd vezetékeken kereszttl a fogyasztékhoz jut. ~okat altalaban nagy varosok, ipartelepek és villamosvasutak villamosenergia- . ellatasdhoz létesitenek. tapso ; 1. a talajban finom eloszlasban talalhaté névényi taplaloanyag, féleg kalium- v. ammdédniumnitrat, ill. foszfat. — 2. cserepes viragok taplalésara szolgalé kereskedelmi készitmény. _ Tapsony : 6tk., Somogy

m., marcali j., Kaposvartdél ENy-ra. L: 1580 (1960). Va.: Bohdénye. Gépadllomas. Erdégazdasag, gyiimdéles- és takarmdanytermesztés. Tapszentmiklés : é6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1170 (1960). tapszer : kénnyen emésztheté, nagy kaldriatartalmt élelmi anyag. Tébbnyire tejport, cukrot, tejcukrot, tojast, malatakivonatot, oldhatébba tett fehérjét és keményitét, pelyhesitett gabonat stb. tartalmaz. Kedvelt a vitaminokkal dusitott ~ is. Elsésorban mesterséges taplalasra szoruld csecsemék (gyermek~), emésztési v. mas anyageserezavarral (cukorbetegség) kiizdék (diétas ~), tovabba legyengilt v. tul erdsen igénybe vett egyének szamara készitik. taptalaj : altalaban szilérd, néha folyékony ké6zeg, amely mikroorganizmusok, dllati v. névényi szévetek névekedéséhez, szaporodasahoz biztositja a sziikséges anyagokat, a gazcseréhez sziikséges feliiletet és sziikség esetén szilard tamasztékot.

tapvonal, tdpvezeték : a tavolabb varosok

eloszté

haldzatat

az

levé fogyaszték, pl.

erdémiivel,

tadpponttal

v.

aldllomdssal ésszek6t6 vezeték. A vastti felsévezeték tavolabbi pontjai ~on kapjak az energidt. — Irod. D. P. Linde: Antennak és tapvezetékek. 1956. Tar: 6tk., Nograd m., pasztédi j. L: 2470 (1960). Malom. Barokk r. k. temploma mttemlék. Tar Istvan (1910— ): szobrdsz, Munkdécsy-dijas. Expressziv, a formak konstrukciéjat hangstlyozdé korai stilusa (Munkds) realista abraézolasmddda fejléddtt

367

tara

(Grandtvet6, Szent Istvan tara

Zrinyi

Horgaszfin, kéruton).

,

Miklés

mellszobra

burkolatsuly:

az

a éru

burkolata ; géngydleg, gongystly; a csomagoléanyag stlya az aru tiszta (netté) sulyaval szemben. A nettdéstly és a~ adjak egyiittesen a bruttdsulyt. Réviditése : Ta. Taradbulusz es-S4m : libanoni véros, > T'ripolisz. Tarac, Tereszva : folyé az SZU-ban (Karpat-Ukrajna) ;

tarcesazas

Taraszova,

Alla Konsztantyinovna

(1898—

) 3 SZOV-

jet szinészné, az SZU népmiivésze, négyszeres Allami dijas, az SZU Legfelsé Tanacsanak kildotte. 1916 dta a Moszkvai Mivész Szinhaz tagja. Legjobb alakitdésait Csehov, Osztrovszkij, Schiller, Gorkij stb. darabjaiban nyujtotta.

Filmekben

is szerepel

(Nagy

Péter).

omlik.

Tarbagataj : réghegység az Irtis forradsvidékén Kozépzsidban, az SZU és Kina hatardn. Atlagos magassaga 1700—2000 m, legmagasabb pontja 2991 m. Oskori és ékori kézetekb6él all.

tarack : 1. (név) stolo (lat.) : erédsen megnyiult, hosszti szartagu fold alatti hajtas. A vegetativ szaporodast segiti

a Lécsei-hegységben

85

km.

A

Méaramarosi-havasokban

ered,

a

Tiszdba

elé6 oly mdédon, hogy szarcsoméiban riigyek képzdédnek, s ezekbél uj egyedek fejlédnek. — 2. (név) —tarack-

Tarca, Torysa: folyé Csehszlovakidban, 120 kim hosszu ; (KoSice)

(Levotské

alatt, a hatarhoz

pohorie)

kézel

torkollik

ered

és Kassa

a Hernadba,

szégben

bal oldalrél. Mellette fekszik Kisszeben (Sabinov), Eperjes (PreSov).

tiizelé + léveg. Olyan (pl. domb mégétti) célok lekiizdésére is alkalmas, amelyekre a lapos réppalyaju a4gyti nem tud

tarea: 1. rendszerint bérbél késziilt, kényvszertien osszehajthaté, tébb részbél allé rekeszes tartd, amelyet

léni. Szerkezeti

iratok, papirpénz stb. elhelyezésére haszndlnak. — 2. eredetileg a hirlapok egyik rovatanak, majd az e rovatban megjelent irasoknak az elnevezése. Az jsag egyéb rovataitdl eleinte vastagabb vizszintes vonallal valasztottak

buza —

3. (kat) haubic:

révid csévti, meredek

felépitése az dgyu%éhoz hasonld.

tarackbiza, tarack (Agropyron) : a pazsitfifélék (Gramineae) csaladjaba tartozé névénynemzetség. Leggyakoribb faja a szantoféldeken nehezen, irthaté ~ (A. repens). Evelé gyom, az allandé gyepekben is gyakori. A talajt illet6en igénytelen, szarazsagtiré, ezért sovany homoktalajokon a legel6k hasznos névénye ; j6l megkéti a mozgé homokot, kevés, de taplalé takarmanyt terem. Hosszan kusz6, sarga tarackja drog, pérkélve pétkavénak hasz-

naljak. A taréjos buzafi (A. cristatum) kaszdlékra, legelékre,

szdraz,

k6tott

talajokon

hasznosithaté

névény.

A deres ~ (A. intermedium) mészkedvelé, siksdgi-hegyvidéki gyom. A szdlkés ~ v. bolondbuza (A. caninum) vegyes erdékben, arnyas gyomtaérsulasokban él.

tarajos géte (Triturus

cristatus):

a farkos kétélttiek

(Urodela) rendjének szalamandrafélék (Salamandridae) csaladjaba tartoz6, megnytlt testi dllatfaj. Farka oldal-

rol lapitott, alul és feliil Uszészegélyt visel. Barna szinti testét fekete foltok tarkitjak. Hasa sarga. Himje parzds idején a hata kézepén végig huzédo, magas tarajt visel. Mo.-on az allé és lassan folyé vizekben mindeniitt megtalalhaté tavasszal ; nydron és ésszel szarazon, él. Halastavakban a halivadékot és a halak természetes taplalékat pusztitja. tarantella ol.) : 1. (all) (Lycosa tarentola) a pdékok (Araneidea) rendjének fépokok (Araneimorphae) alrendjébe tartozé allatfaj ; D-Eurépaban talalhaté. Mohdban, foldbe furt lyukakban, él, rovarokkal taplalkozik. Csipésébél a néphit szerint ugy gydogyultak ki, hogy egyre gyorsabb tempdban tancoltak; mas valtozat szerint éppen a csipés okozott tancdiihot. — 2. (tanec) igen gyors

tempdju, °/,-os v. 3/,-os titemfi ugrdsmotivumokbdl allé olasz népi tanec. Nevét allitolag Taranto D-olasz varostdl, mas feltevés szerint a hasonléd nevi poktdol nyerte. — A miizenében a romantikus szerzék kedvelt tanctipusa (Rossini, Liszt stb.).

tarantizmus : tdncdtiih, beteges tancroham, amely tomegekre terjedhet ki és az érjéngésig fokozédhat. Taranto, az dkorban Tarentum: kikétévaros D-Olaszo.ban, a ~i-6b6l partjan. ~ tart. székh.-e. L: 192 000 (1960). Hadikik6té. Hajéépités. — I. e. 705-ben spartai gorég gyarmatosok alapitottak Zarentum néven; az ékorban, virdgz6 kik6té- és kereskedévaros, és egy ideig a terjeszkedé Rémanak is ellenfele volt, amig a rémaiak 123-ban el nem foglalték. A kézépkorban bizanci, longobard, arab,

majd

normann,

hdditék

birtokoltak.

Tarant6i-6bél : a Féldkézi-tenger nagy éble D-Olaszo.ban, Salentina 6s Calabria félszigete kézott. 150 km hosszu, 100 km széles, 2657 m mély. Tarany : 6tk., Somogy m., nagyatddi j., Kaposvartdl DNy-ra. L: 1940 (1960). Va. : Nagyatad.

tarar (fr.> : fajsuly szerint osztdlyozé magtisztitd gép. Zart csatornajaban a silydanal fogva fiiggdélegesen lefelé haladé szemetes maganyagot elleniranyi légarammal valasztja szét ; a kénnyti fajsilyu részeket (por, homok, pelyva, apré szalma) a légaram magdéval ragadja. A felfelé irdnyulé légdramot szivé v. nyomé ventilldtor kelti. Rendszerint motorhajtasu.

el, ezért

,,vonal

alatti

rész’’-nek

is szoktak

nevezni.

A Journal des Débats c. francia lap teremtette meg 1800-ban ; Mo.-on Kossuth Pesti Hirlapja nyoman terjedt el. A tarcarovat kezdetben szini- és kényvbiralatokra, irodalmi tanulmaényokra szoritkozott, késébb a francia lapok — s hatdsukra az 1870-es évektél a magyar sajto is — folytatasos regényeket és novellakat is k6z6lt a ~ban, (innen

a ,,tarcaregény’’,

,,tarcanovella”’

elnevezés).

Ma Altalaban az ujsagok szinesebb, olvasmanyos, irodalmi igénnyel megirt anyagat nevezik ~nak. — 3. miniszteri iigyk6r, hivatal. Tareal: 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., szerencsi j. L: 4080 (1960). Andezit-kébanyaszat. Hegyalja térténeti borvidékéhez tartozd régi telepiilés. Szdlészeti kisérleti gazdasdg a hires Rakdczi-pincével, pincegazdasig. Ag. Cukorgyari célgazdasdg. Téglagyar. Miemlékei: gotikus és barokk r. k. templom, barokk Rakéezi-haz. Nevét — Anonymus szerint — a honfoglalaskor a ~ vidékét elfoglalé magyar vezért6l kapta. A hatarbol elékeriilt leletek tantisdga szerint kordbban is lakott hely volt. A tatarjaras idején elpusztult, fel-

épitése utdn a IV. Bélétdl nyert kivaltsagok alapjan viragzé mezévarossa fejlé6détt. A tordk hoditék a 16. sz. végén lerombolték. A 17. sz. elejétél ismét fellendilt az ujjaépitett mezévaros élete. 1849. jan, 22—23-an~ mellett folyt le az un. bodrogkereszturi csata, amelyben Klapka Gyérgy csapatai megverték F. Schlick csaszari tabornok seregét. tarcanélkiili miniszter: a kormany olyan tagja, aki teljes jogu tagként részt vesz a kormanynak mint testiiletnek a tevékenységében, ellatja a kormany altal rabizott meghataérozott teendéket, azonban nem vezeti az allamigazgatas egyetlen dgazatat, egyetlen munisztériumat sem. Mo.-on > dllamminiszter. (~még miniszter) taresa: gépalkatrész ; kerek lap v. keskeny henger; tengelyrél v. tengelyre torténd erdatvitelre szolgal (pl. SZij~, kétél~, telefonkészilék szim~aja stb.).

taresds talajmiivelé gépek: gépek, melyekre gombszelet alaku, lyen helyezkednek szoget zarnak be, nak, a talajt jél

kilénféle

mezdgazdasdgi

az jellemz6, hogy a talaj muvelését éles acéltarcsaik végzik. A tarcsak tengeel, ugy, hogy a tengellyel valtoztathato és a tengellyel egyiitt szabadon, forogdtlazitjd4k, keverik, porhanyitjak és a

gyomokat elvagjak. Hatdsuk f6ként a k6tétt, nehéz talajokon, elényos. Felépitéstik alapjan egysoros és kétsoros taresasborondkat, oldalazé tarcsat, egy iranyd tarcsat és tarcsas ekét kiilonboéztetnek meg. taresazds : 1. automatikus tavbeszélékézpont allomasthoz tartozé késziiléken térténd telefonhivas. A hivosz4m szimjegyeinek a szdmtarcsin valé egymas utani forgatdsdval torténik. — 2. a talajt porhanyité, porositd, kever6é

talajmtivelési

méd.

Az

USA

szaraz

éghajlatu

tajain, mintegy 50 évvel ezelétt terjedt el. Mo.-on az I. vilaghébort elétt ismerték meg, és azdta alkalmazzak.

tarisznyarakok

Tarezy-Hornech

Sekély munkara az egy- és kétsoros taresasborona alkalmas, mélyebbre az egy iranyut taresa (tarcsas eke). K6tott, szdraz talajok mélymitivelésére jobb a szantasnal. Szaraz idéjarasi viszonyok k6éz6tt a ~ ma mar nélktilézhetetlen. Tarezy-Hornoch Antal (1900— ): banyamérnék, a drezdai egyetem diszdoktora, az MTA rendes tagja, Kossuth-dijas ; egyetemi tanér, az MTA Geodézia és Geofizikai Kutaté Laboratériumaénak igazgatdédja. Kutatasait az alsdéd és felsé geodézia, banyaméréstan és geofizika tertiletén végzi. Nemzetkozileg elismert eredményeket ért el a kiegyenlité szamitasok és a geodéziai miszerkészités terén. Sz4mos tudomanyos mut szerzdje. Tard: 6tk., Borsod-Abautj-Zemplén m., mezdékévesdi j. L: 2340 (1960). Va. : Mezdkeresztos-Mezényarad. Tardieu [tardjé], André (1876—1945): francia jobboldali polgari politikus. 1902-té1 14-ig a Temps c. napilap befolydsos kiilpolitikai szerkesztéje, 1914-t6] mint parlamenti képviselé Clemenceaw kézeli munkatarsa volt. Francia kildéttként jelentés szerepet jatszott a parizsi

jogkérdést zattal.

itélettel

v. az iigyet befejezé

egyéb

hataro-

targyas ige: —dthatd ige targyatlan ige ; > dt nem hat ige targyeset, accusativus (lat.) : — eset targyi felelésség : a jogellenesen kart okoz6 személy v. jogi személy kartéritési kételezettsége, akar vétkes volt a kar eldidézésében, akaér nem. Csak akkor nem k6telezhet6 kartéritésre, ha bizonyitja, hogy a kart a karosult sajat hibdja okozta. A ~ alapjan kotelesek kartéritésre pl. a vasutak, a légi kézlekedési vallalatok stb.

targyi képzés, materidlis képzés : oktatasi elmélet a polAz iskola feladatat egyoldaluan a

géri pedagdgidban.

hasznos ismeretek atszarmaztatasaban latja, és a szellemi

erék fejlesztésének szempontjat az alaki képzéssel ellentétben, hattérbe szoritja. Akaddélyozza az onalld, kritikai gondolkodas fejlédését. targyilagossag ; a dolgoknak olyan megitélése, amely a valésdgos tényeknek megfelel, montes a személyes

1170 (1960). Tardos Béla (1910— ): zeneszerzd. Erkel-dijas. Munkasségénak kézéppontjaban sokaéig a tomegdal 4llt.

vonatkozaésoktél, érzelmi allasfoglalastdl, elfogultsagtol. targylemez: altalaban 7,5 2,5 cm nagysagu, 0,8— 1,5 mm vastagsdgu tiveglemez. A mikroszk6pi vizsgalatra elékészitett anyagot rahelyezik vy. raragasztjak, majd fedélemezzel lefedik. tarhonya: sajatos magyar szaraz tésztaféle. Finom lisztb6l vizzel, kevés séval, esetleg tojassal késziil kézi gyurassal, morzsolassal (gombdélyitéssel). A gydri~ eldé-

Zenekari mtiveket, kamarazenét, zongoramtiveket, kanté-

allitasa gépekkel torténik.

tékat (kéztiik Jézsef Attila A vdros peremén c. versére) stb. irt.

1954-ben

békekonferencian.

1919-t61

tdbbsz6r

volt

miuniszter,

1929—30-ban és 1932-ben mint miniszterelnék élesen szovjetellenes politikat folytatott. Késébb Franciao. fasizalasanak hive lett. Tardona: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., dzdi j. L:

Tardosbanya,

1954-ig

Tardos:

tatai j., a Gerecse hg.-ben. L: Mészké-,

6tk.,

Komaérom

1620 (1960). Va.:

,,vérésmarvany’’-banyaszat;

mar

m.,

Tata.

a 12. sz.-ban

is fejtettek. Erdégazdasag. taréj: a tyukfélék fejtetdjén fejl6détt vérdus, vérés szinfi, ham- és kétészévetbél allo bérkettézet. Alakja és szindrnyalata az egyes fajtakra jellemzé. A kakasoké altalaban nagyobb, mint a néstényeké. Tarentum : — Taranto targonea : raktdrak, vasiti teherpdlyaudvarok anyagmozgatasanak elvégzésére szolgalé szallitéeszk6z. Teherbirdsa

500—2000

kg.

Kézi,

akkumulatoros,

robbano-

motoros, Diesel-elektromos meghajtast tipusai hasznalatosak. Rakfeliilet, ill. tehermegfogas szerint van normal rakodélapos, emelélapos, emelévillas és kilonleges ~.Mo.on 1,5 és 2 t teherbirast, akkumulatoros tizemti ~k hasznalata terjedt el. Mindketté villamos~.

targy, objektum : a mondatban az igei allitmany v. barmely mondatrészként hasznalt igenév bévitménye. Kifejezheti azt az élélényt v. dolgot, amelyre a cselekvés iranyul (pl. nézi a tornyot), megnevezheti, amit a cselekvés eredményez (pl. nyugidl ir); ritkabb esetben megjeldlheti a cselekvés bizonyos k6ériilményeit (helyét, idejét, méddjat stb., pl. jarja a hatdrt). Elemzéskor az igei (igenévi) mondatrész

elé tett kit?, kiket?, mit?, miket? kér-

déssel keressiik meg. A ~ lehet hatarozott (pl. Matyi kivdlasztja a fat) v. hatdrozatlan (pl. Matyi kivdlaszt egy fat); a hatarozott targy mellett targyas, a hatarozatlan mellett alanyi igeragozdst hasznélunk. Szdfaja szerint lehet fonév v. fénévi szerepi mas sz6, ragja rendszerint

-t, de van ragtalan ~ is (pl. Nyisd ki a szemed/). targyalas : 1. (biinteté porben) a biinteté eljaras egyik szakasza. A ~on torténik a ténydllas birdi kideritése, az elkéveté és a eselokmény tarsadalomra valé veszélyességének feltardsa, a btinésség megallapitasa, a cselekmény minésitése, a biintetés

kiszabasa

v. —

ha a vadlott

artatlannak minésiil — felmentése. A birdsdg a felek és képvisel6ik meghallgatasa, ill. a — bezonyitds folvétele utan kihirdeti az — itélelet, amelyet a ~on megvizsgaélt bizonyitékok szabad mérlegelése alapjaén hozott. Régebben

fétdrgyaldsnak

is nevezték.

—

2. (polgdri

perben)

a legjelentésebb eljardsi szakasz, amelyen a birdsag a feleket meghallgatja, inditvanyaikat, kérelmeiket, nyilatkozataikat megvizsgalja. A birdsdg a bizonyitasfelvétel utén

a ~on

deriti

ki a ténydllast,

és dénti

el a

Tarhos:

6tk.,

Békés

alakult

Békés

m.,

békési

j. L:

kiilteriiletébél.

2270

(1960).

Nagy

park. Novényvédé allomas. Gyégypedagégiai intézet. Tarhos, Tarkos, Tadrkdny (8—9. sz.): Arpdd koran elhalt fia. Nevét Kénsztantinosz Porphiirogennétosz jegyezte fel.

tarifa (arab—fr.), dijszabds ; a kiilonféle szolgaltatasokért fizetend6é dijak ésszegének és fizetési médjanak megAllapitasa, ill. a dijak ésszege, valamint az ésszegeket feltiinteté tablazat, kimutatas. F6 fajtai: fuvarozasi és kézlekedési vallalatok ~i, postai, vam-, adé- és illeték~

stb. — A vasiti ~k tébbnyire tartalmazzak a fuvarozasi teljesitmények drat, a fuvarozasi feltételeket stb. A nagy nemzetk6zi tarsasigok tébbnyire kéz6s ~t allapitanak meg (pl. a folyamhajézasnal a Dunai Egységes Dijszabdas). A tengerhajézasnal a ~t a hajdébérleti szerzédések tartalmazzak. Tarifa-fok, Marroqui-fok : a Pireneusi-félsziget és egyben, Eurépa legdélibb pontja a Gibraltdri-szorosban, a 36°0’ B-i szélességen.

Tarim:

folyé Bolsé-Azsidban, Kina Ny-i részén. Kb.

1200 km, a Tarim-medence f6 vizgytijtéje. A Jarkand és Kasgar folyék ésszefolydsabél keletkezik (azokkal egyiitt 2000 km). Vizével a Lop-nor tavat taplalja. Héolvadaskor nagy arhull4ma van. Folyasat és torkolatat dllandéan valtoztatja. Tarim-medence : nagy tektonikus medence a kinai Hszinesiang Ujgur AT-en, a Tiensan, a Pamir és a KunLun k6z6tt fekszik, Kézép-Azsia legnagyobb medeneéje ; 1300 km hosszu, szélessége 520 km. Kb. 500000 km?. A k6rnyezé 6000 m-es hegységekhez képest alacsonyan, 780—1400

m-en,

fekszik.

Teljesen

lefolydstalan,

szélséségesen kontinentadlis éghajlatu teriilet. Takla Makdn sivatag tipusos barkdnokkal,

szdraz,

Belseje a maradék-

gerincekkel stb. K-i részén van a helyét gyakran valtoz-

tatéd Lop-nor to. A peremhegységek csapadéka dltal taplalt folyék (pl. Tarim.) nagy része elvész a homokban. Mezégazdasagi mtivelésre alkalmas odzisok csak a hegyek labanal vannak (pl. Kasgar, Jarkand, Khotan stb.). K6olaj- és urdnére- eléfordula4s. — Fontos karavdnutak vezetnek a ~n_ keresztiil (selyemut); autdéutépités az SZU felé. tarisznyarakok : a tizlabu rdékok (Decapoda) rendjének maszérakok (Reptantia) alrendjébe tartozé, legink&bb tengeri allatok. Csékevényes, lapos potrohukat fejtoruk ala rejtik. Tébb fajuk eheté, pl. a nagy lengeri pék (Maja Squinado), a nagy tarisznyardk (Cancer pagurus), s az

Tarjan

eurdpai partokon néha todmegesen eléforduléd parti tarisenyaradk (Carcinides maenas). D-Eurdédpa, Kisdzsia folydiban, tavaiban él az 5 em hosszusdagu folyamz tarisenyardk (Potamon fluviatile). Ide tartozik a ma é1é6 legnagyobb rakfaj, a japdni oérids rdk (Macrochira kampfferi) is, amely kiterjesztett labaival 5 m-t is elérhet. Tarjan:

L:

6tk., Komarom

m., tatai j., a Gerecse hg.-ben.

2880 (1960), egy része Tatabanyan

dolgozik (30%).

Vé.: Tatabanya. Ag. — Barokk r. k. templomat Fellner Jakab épitette ; mtiemlék. Tarjan : Anonymus szerint a honfoglalas kori hét térzs egyike. A~ nevet szamos mo.-i helység viseli (Gyéngyéstarjan, Salgdtarjan stb.). Tarjan Gusztav (1907— ): banyamérnoék, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. A komldi szén, az urkuti manganére és mas asvanyok elokészitésével,

valamint

a

hidrociklonnal

végzett

eredményei nagy jelentdéségtek. Tarjan Imre (1912— ): fizikus, a fizikai

tarogaté

369

tudomanyok

kandidatusa,

kutatdsainak

egyetemi

tanar,

Kossuth-dijas.

Fé-

ként az allalihalogenid-kristalyokban lezajlé elektronfolyamatokat, valamint az optikai és magfizikai célokra alkalmazhaté mesterséges kristalyokat kutatja.

Tarjan Robert (1913— ): orvos, az Orszdgos Elelmezéstudomanyi Intézet igazgatdja, az orvostudomanyok kandidatusa. Kutatasai féleg a taplalék fehérje- és vitamintartalmanak szerepével, valamint a csontosodassal kapesolatosak. (Helyes gyermektdpldlads és napkézi élelmezés, 1952, Fekete L.-val kézésen; Kézétkeztetési druismeret, 1955 ; Diétas szakdcskinyv, 1957 ; Tapanyagtabldzat, 1959, Lindner K.-lyal.) Tarkany : 6tk., Komérom

m., komaromi

j., a Kisalfold

szélén. L: 2910 (1960). A neszmélyi borvidékhez tartozik. Sajtiizem. tarkarézére : — bornit tarkony, tdérkonydrém (Artemisia dracunculus): kétszikt, a fészkesek (Compositae) csaladjaba tartozd, kellemesen ftiszeres illé olajat tartalmazé kerti névény. Leve1ét és sz4rdt salatak, savanyusagok izesitésére fuszerként és a gydégyadszatban hasznositjak. Tarké : a Biikk-fennsik D-i peremének legmagasabb pontja; 950 m. D felé hatalmas, 200 m magas, helyenként fiiggdéleges sziklafallal szakad le. Gyényéri kilatas

tarlérépa,

kerekrépa

(Brassica

rapa):

a

keresztes-

virdguak (Cruciferae) csaladjaba tartozé névény, a réparepce megvastagodott gyékeri valtozata. Hazdink csapadékos vidékein mint masodnévényt takarmanynak termesztik ; a kaposztahoz hasonléan savanyitva fézeléknek is fogyasztjak. Magja kb. 30% olajat tartalmaz. tarlésémér : — gombds bérbetegségek tarlovetés : altalaban gabonafélék, esetleg egyéb, kora nyaéron betakaritott termények aratdsa utdn a teriilet bevetése valamilyen révid tenyészideji névénnyel. Célja leginkabb magnyerés, szdlastakarmdény-termesztés v. zoldtragyazas. Eldfeltétele a gyors talajelékészités. Tarn: folyéd D-Franciao.-ban, 375 km hosszi; ~ département-on (megyén) halad at. A Montagne de la Losére-ben

ered,

Moissac

alatt

Omlik

a

Garonne-ba.

Kb. 50 km-es szakaszon szép kanyénvélgyben folyik. Tarna: folyé az Eszaki-kézéphegységben, a Zagyva

bal oldali mellékfolydéja, 100 km. VizgyGjtéjo 2116 km?. Két agbol ered a Matrantuli-dombsaégon. Siroknél sztik volgyszorosban attdri a Darndi-hegyet. Verpelétnél kiér az Alféldre. Torkolata Jaszjakéhalmanal van. tarna: (bany) —¢dré. A kéznyelvben elterjedt helytelen kifejezés. Tarnabod: 6étk., Heves m., hevesi j. L: 1140 (1960). Va.: Kal-Kapolna.

Tarnalelesz : 6tk., Heves m., pétervasari j. L: 2240 (1960). Va.: Matraballa. Erdégazdasig. Malom. Tarnaméra : 6tk., Heves m., hevesi j. L: 2190 (1960). Va.: Ludas. Mesterséges termékenyité dllomas. — A kés6 barokk volt Almassy-kastély (ma iskola) mtemlék. Tarnaérs ; 6tk., Heves

m., hevesi j. L:

2640 (1960).

Malom. Haziipari szényegszévés. — A barokk stilust volt Orezy-kastély mtiemlék. Tarnaszentmaria: 6tk.,

Heves

m.,

egri

j. L:

650

(1960). Kébanyaszat. — A 11. sz.-beli roman stilusu r. k, templom altemplommal mtemlék. Tarnaszentmiklés ; 6tk., Heves m., hevesi j.

(1960). Gépallomas. Tarnay Alajos (1870—1933):

zeneszerzé.

L: 1690

A Zenemii-

vészeti Féiskola tanara, kézismert zongorakiséré6 mtivész

volt. Zongoramtiveket és tobb szaz miidalt irt. Tarnazsadany : 6tk., Heves m., hevesi j. L: (1960). Va.: Ludas. Dohanytermelés. Malom.

2140

éves

tarnok, tdrnokmester: k6zépkori eredetti orszdgos méltosag ; kirdlyi jovedelmek kezelésével megbizott

Tarle, Jevgenyij Viktorovics (1875—1955): szovjet torténész és k6zéleti személyiség. Tagja volt az SZU (1921-t6l) és tébb mas orszdg tudomanyos akadémidjanak; 1913-t6l a jurjevi, 1917-t6l a petrogradi, majd a moszkvai és leningradi egyetem professzora. Kutatasai kézéppontjaban Franciao. torténete allt az 1789-i polgari forradalom és a napéleoni haboruk korszakaban ; jelentds munkassdgot fejtett ki a diplomacia térténete teriiletén és Oroszo. kilpolitikéjanak vizsgalataban is. Fébb miiveit a levéltéri anyag gazdag felhasznaldsa, mélyrehatd

tisztviselé (— kincstarté) volt. A kincstartésdg kialakulasa

D felé. Kirdnduldéhely. leletekkel.

Barlang,

tobb

szdzezer

marxista elemzés és stilusgazdagsdg jellemzi. F6 munkai: Franciaorsedg munkdsoszetdlya a Forradalom idésza-

kdban, A kontinentdlis blokdd, Napdleon, Talleyrand, A krimi hdboru, Az orosz flotta és I, Péter kilpolitikaja stb. Az SZU Tudomanyos Akadémidja osszes miiveit haldla utan 12 kétetben adta ki. tarld: a sdrti vetéstii egynydari névények termelési teriiletének elnevezése azok learatdsa utdn a talaj megmiiveléséig. Tagabb értelemben minden gazdasagi novény terméhelye a betakaritas utan. tarléhantas : a korszerii nyari talajmitivelés alapveté munkaja; lényege a gabonafélék felso talajrétegének kézvetleniil az aratas utan végzett porhanyité miivelése. Célja a talajérettség megtartasa és fokozdsa, a talaj nedvességének megérzése, a gyomok irtdsa, a kipergett magvak csirazdsdnak eldsegitése, egyes kartevék petéinek és Aledinak elpusztitasa, a tovabbi talajmunkaék megkénnyitése, a tarlovetések szimara jd vetddgy készitése stb. Leggyakoribb eszkéze a tdrcesa, a kultivdtor és a sekélyen szdanté eke (hantdéoeke).

24 Gj Magyar Lexikon VI.

utan szerepe formalissa valt, ill. egyes iigyek (pl. az un.

tarnoki varosok pereiben, valé biraskodas) intézésére korlatozdédott. Tarnok: oétk., Pest m., budai j. L: 4180 (1960). Malom,

Tarnokréti : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j. L: 450 (1960). Va.: Bésarkany. Tarnopol : — T'yernopol K-galiciai ukran varos régebbi neve. Tarnovo, Tirnovo, Trnovo: varos E-Bulgaridban, a Jantra-f. partjan. ~ keriilet székh.-e. L: 27 000 (1960). Elelmiszer-, textil-, béripar. Selyemhernydtenyésztés. Nagy idegenforgalom. Bulgaria egyik legszebb varosa. — A 12—14. sz.-ban févaros volt. Tarnéw [tarniv]: varos D-Lengyelo.-ban, a Dunajecf. vélgykijarataban. L: 62000 (1958). Vastti csomépont. Gépgyartas, élelmiszer-, kerdmia-, konfekcidipar. Nitrogénmiivek. — Bem Jozsef sziiletési helye. taréd: a kilszinrdl, domboldalbdl, hegyoldalbdl kiinduldéan kihajtott, majdnem vizszintes banyatérség a kitermelendé hasznos asvanyeléfordulas megkozelitésére ;

biztositja a kézlekedést (jaras, szallitas), szelléztetést, vizelvezetést stb. A ~hajtas a banyaszati feltaras munkdlatai k6zé tartozik.

A ~t

beomlas

ellen fadcsozattal,

bor-

dazott vaslemezekkel vy. végleges kiépités esetén beton-, vasbetonfalazattal biztositja4k. ~val torténik az alagutszelvény fejtése is. tarogaté : a klarinétfélékhez tartozé nyelvsipos faftivos hangszer ; haromféle hangolésban késziil: B, Asz, Hsz.

tarolasi betegségek

370

Hangterjedelme b—c’. Hangja kissé nyers, banatos. Legjobban, szélohangszerként hasznalhaté, f6ként a kuruckor dallamainak hivatott eléadéja. — Valdszintileg k6zépazsiai eredetti tabori sip, s mar a honfoglalé magyarok ismerhették, majd feledésbe ment. Kés6bb a tor6k6kt6l vettiik at Gjbdl (,,t6rdksip’’, oboa tipusti fivokaval), ciganyzenekarok hasznaltak. A 19.sz. k6zepén prébaltak rekonstrualni. Schunda V. Jézsef 1889-ben klarinétszerti formaban, elevenitette fel, s azédta ebben az alakjaban hasznalatos. tarolasi betegségek, rakidrozdsi betegségek,

thesaurismosisok

(gér. ’raktar’ szébdl):

anyag-

esere-betegségek, amelyeknek folyaman olyan anyag raktarozédik kérosan aszervezetben, amely = egyébként ott rendes kériilmények k6zt is eldé[| fordul. Igy pl. a calcinosis kalcium, a lipoidosis lipoid anyagok, a wanthomatosis koleszterin, ae a haemochromatosis vas raktérozdsdval jar. Térogaté taroloképesség : — kapacitds Tarpa: 6tk., Szaboles-Szatmar m., vasdérosnaményi j. L: 3980 (1960). Va.: Fehérgyarmat. Gyiimélestermesztés. Malom. — A Bathoryak altal épitett gdtikus ref. templom a 15. sz.-bél mtiemlék. — A hegyaljai felkelés

leverése

utan

a ~i

Hsze Tamas

vezetésével

ujabb

fel-

kelésre szervezkedé jobbagyok kézpontja. Az 6 kezdeményezéstikre nyerték meg Esze és tarsai II. Rakdcz Ferencet a szabadsaghare meginditdsdra. A fejedelem hajduszabadsdgot adott ~nak, amelytél a reakciéd megfosztotta. tarpan (Equus caballus Gmelini): a hazi 16 egyik ése, termetre a taktihoz hasonlé. Egérsziirke szinti. Labai hossztiak és vékonyak, feje nemesebb a takiénal. Hurépa-

Tarpadn

ban, és Azsidban élt, utolsé példanydt 1876-ban, ejtették el. A mai poni és hegyi lovak egy részét, valamint arab lovat téle szarmaztatjak.

az

Tarpataki-vizesés, Orids-vizesés, Obrovsky vodopdd : a csehszlovaékiai Magas-Tatra 20 km hosszu, a Popradba 6ml6 legszebb patakjanak vizesése a Lomnici-cstics alatt, 1600

m

magasan.

tarpeji szikla:

a Capitoliwm

egyik meredek

szirtje.

A rémai monda szerint Tarpeia, Spurius Tarpeius rémai vezérnek, a Capitolium parancsnokanak lednya a szabin hdboruk idején beengedte az ellenséget a varba azzal a kikétéssel, hogy a szabinok neki adjak azt, amit a bal karjukon hordanak (t. i. arany karpereceiket). Ehelyett azonban a szabinok az 4ruldéd lanyt az ugyancsak bal karjukon hordott pajzsaikkal agyonverték. Romulus kirdly a lany atyjat ledobatta egy szirtrél, melyet attdl kezdve ~nak (saxum Tarpejum) neveztek, s a haldlra itélteket sokéig innen letaszitva végezték ki.

Tarquinius : rémai kirdlyok. 1. ~ many szerint Roma

Priscus:

a hagyo-

6tédik kirdlya ; a rémai kronolégia

uralkodasi idejét az i. e. 7. sz. végére, ill. a 6. sz. elejére

helyezi. Uralkodasa az etruszk uralom kezdetét jelentette Rémaban. A hagyomany uralkodasa idejére helyezi az Allamigazgatas teriiletén végrehajtott valtoztatasokat, szamos fontos épitkezés (cirkusz, csatornahdldézat stb.)

tarsadalmi

iskola

megvalésitasaét, a forum létesitését, valamint a latinok és

szabinok ellen viselt sikeres hadjaratokat. — 2. ~ Superbus: a hagyomany szerint Roma utolsd (hetedik) kirdlya. Eltérélte apdsdinak, Servius Tulliusnak reformjait, és egész uralkoddsaval a romaiak elégedetlenségét valtotta ki. A felkelé6k elizték Romabdl i. e. 510- v. 509-ben ; a kirdlyi hatalmat megdontotték és kéztarsasagi rendszert vezettek be. Tarr Imre (1900—37):

a

kommunista

mozgalom

harcosa. Szegényparaszt csaladbél szarmazott. Az I. vilaghabori idején bekapcsolédott az antimilitarista mozgalomba. 1919-ben a Vérés Hadsereg soraiban, harcolt a Tandcskéztarsasdgért. Az ellonforradalom elél atszokétt a jugoszlav megszallas alatt allo Pécsre, majd emigralt.

Két év milva visszajétt Mo.-ra illegdlis munkara. 1923 nyaran Gyérétt elfogtak, 3 évi bértonre itélték. Kiszabadulésa

ut&én

kivdndorolt

Franciao.-ba,

ahol

a

Francia

Kommunista Part magyar szekcidjaban tevékenykedett. 1936-ban Spanyolo.-ban harcolt a fasizmus ellen, mint az egyik zaszléalj politikal megbizottja. A Huesca koruli harcokban esett el. : Tarragona, az dokorban, Tarraco: kikétévaros EKSpanyolo.-ban, a Féldk6zi-tenger partjan ; ~ tartomany székh.-e. L: 40 000 (1957). Textil- és élelmiszeripar.

Tarrés: ktk., Baranya m., sdsdi j. L: 210 (1960). Vimh.: Vasdrosdombo. tarsadalmi birésag : a tarsadalmi egyiittélés szabalyait megsérté6 vétkes személy cselekedeteinek elbiralasara alakitott,

esetenként

mtikd6d6,

a szdban

forgo érdekelt

tarsadalmi csoport, ill. tarsadalmi szerv képviseléibél allo testiilet. Nalunk a 300 dolgozét meghalado létszamu vallalatoknal a vallalat dolgozdi egy éves idétartamra valasztjak. Hataskorébe altalaban, a munkafegyelem stlyos megsértésével, a tarsadalmi tulajdon megkéarositasaval, a szocialista egyiittélés szabalyainak az tizemen beliili megsértésével, a személyi tulajdon ellen az iizemen beliil elkd6vetett cselekményekkel kapcsolatos tigyek tartoznak. Jelentés szerepiik van a dolgozék nevelésében. A jévében szerepiik fokozédik ; egyre tébb olyan tigy fog tartozni elbirdlasuk ala, amelyet ma még rendes birésdgaink targyalnak. Ma még sem kialakult eljarasi szabalyzata nines, sem a _ kiszabhaté biintetésekben nines pontosan kialakult allaspont. Mig a rendes birésdg elsédsorban allami kényszerintézmény, amely a térvénybe foglalt jogszabalyokat alkalmazza, a ~nak elsésorban a megtévedt dolgozéknak a kollektiva segitségével valdé nevelését kell szolgalnia, és ebbél a célbdl a torvényben elé nem irt nevelési intézkedéseket is alkalmazhat. (— birdsdgok)

tarsadalmi egészségtan : — szocidlhigiénia Tarsadalmi Egyesiiletek Szdvetsége, THSZ:

az ellen-

forradalmi rendszer idején az irredenta, revizionista, fajvéd6, titkos és nyilt tarsadalmi egyesiiletek kézponti szerve, melyet hattérb6] a kormaény irényitott. Vezetéi

k6zé tartozott pl. Teleki Pal gréf, Zadravecz Istvan stb. is.

tarsadalmi-gazdasagi

alakulat,

tdrsadalmi

formédcié :

a tarsadalmi termelés térténelmileg meghatdérozott rendje, —termelési mod 68s az ennek megfelelé felépitmény

(—-alap és felépitmény). A ~ok f6 tipusait a legdéntébb. meghatarozé tényezd, a termelési kul6nboztethetjik meg egymastdél.

viszonyok szerint A kiilénb6z6 ~ok (— éskézésség, -—+rabszolgatarté rend, — feudalizmus, + kapitalizmus, — szocializmus) az emberi tarsadalom fejlodésének egyes lépeséfokai. Minden ~nak megvannak a maga sajatos torvényszertiségei. Az egyikbél a masikba valé atmenet a régi tarsadalomban kifejlédé ellentmondasok kibontakozasa kévetkeztében az antagonisztikus osztaélytarsadalmakban a tdrsadalmi forradalmakhoz vezeté osztalyhare utjdén torténik. — TIrod. Fr.

Engels: 1949;

A csalad, az allam és a magantulajdon Politikai gazdasdgtan.

Tankényv.

eredete.

1959.

tarsadalmi iskola: a 19. sz. végén kialakult polgdri kézgazdasagi iranyzat. Képviseléi szerint a gazdalkodas tarsadalmi formai térténelmi koroktél fiiggéen valtoznak, és ezt a fennallé jogrendbél vezetik le. Tehdt a fel-

tarsadalmilag sziikséges munka épitményt tekintik meghatarozénak az alappal szemben. A gazdasagi életben az oksdgi ésszefiiggések helyett a teleologikus ésszefiiggések fontossagat hangstlyoztak. Az iskola alapitéja Stammler, neves képviseléje Stolzmann.

tarsadalmilag

sziikséges

munka:

valamely

termék-

fajta egységének eldallitasdhoz v. altalaban valamilyen tarsadalmilag sziikséges eredmény létrehozdsdhoz a technika és a munkaszervezés tarsadalmilag adott fokan dtlagosan sziikséges munkamennyiség. Ez hatarozza meg az aruegység értékét. Atlagos termelési feltételnek tekinthet6 az atlagos technikai szinvonal, a dolgozdk atlagos iigyessége és munkaintenzitasa. A ~ tulajdonképpeni mértéke a munkaidé. Magantulajdonon alapuldé arutermelés viszonyai k6zott a ~id6 spontén mddon, az arutermel6k

k6z6tti

konkurrenciaharcban

alakul

ki, s

ennek megfeleléen a termékek ara a ~, vagyis az érték k6riil ingadozik. Az a tdkésvallalat, amely a ~iddénél kevesebb

munkaid6ét fordit terméke

eldallitasara, > kiilén

érltéktébbletre tesz szert. Az egyéni és a ~idé kézétti eltérés a t6ke koncentracidjahoz és centralizacidjahoz vezet. A munkatermelékenység ndvekedésével a ~idd esékken. Szocialista gazdasagban a ~raforditasok alakulas4t az allam tervszertien befolydsolja. Szakadatlanul emelkedik a munka termelékenysége, s_ ezaltal tervszerten csédkken a ~ mennyisége. tarsadalmi lét — tarsadalmi tudat: a tarsadalom anyagi léte és szellemi élete kézti viszony ; a tarsadalom és a torténelem vizsgélatanak f6 kérdése. A materialista torténetfelfogas szerint a tarsadalom anyagi léte az elsédleges, meghatarozo ; a tarsadalom eszméit végsé fokon a

tarsadalom anyagi léte hatarozza meg, ezért csak ezen, az elvi alapon értheté6k és magyarazhatok meg. Az idealista térténetfelfogas a tarsadalom eszméibél indul ki, a tudat elsédleges, meghatarozé voltat vallja. A torténelmi materializmusban a tdrsadalmi lét kategoriaja a tarsadalom anyagi életfeltételeinek 6sszességét, rendszerét jeléli, amelyben elsédleges, dénté jelentéségi az anyagi javak termelésének médja. A tarsadalom anyagi léte emellett feldéleli a tarsadalom valamennyi anyagi viszonyat, igy tartalmazza a tarsadalommal Osszefiiggé természeti (f6ldrajzi stb.) és népesedési viszonyokat is. A tarsadalom a természet része, mégpedig sajatos része. Mivel a tarsadalom élete és termelése a természettel kapcsolatban van (féldrajzi, éghajlati stb. viszonyok, melyek a tarsadalom életének mintegy keretét adjak), ezek a viszonyok is a tarsadalom

létfeltételei

kézé

tartoznak,

de nem

ezek

a

dénté, meghatarozé elemek. Ugyancsak nem dénté elem a népesedés, a lakossdg siirtisége, szaporoddsa sem, de ez a tényez6

is a tdrsadalom

létfeltétele,

hiszen

,,minden

emberi térténelem elsé eldéfeltétele természetesen az, hogy él16 egyének léteznek”’ (Marx—Engels). A fdldrajzi, népesedési viszonyokat gyakorta helyteleniil elétérbe Allitjak mint a tarsadalmi mozgas Allitdlag déntdé tényezéit (f6ldrajzi iraényzat a szociolégidban, geopolitikai nézetek, Malthus-féle népesedési elmélet, szocidldarwinizmus) elterelve a figyelmet az anyagi javak termelési médjatél és az ebben beallé valtozdsoktél, amelyek a tarsadalmi lét eréit alapvetéen meghatdrozz4k. — A tdarsadalmi

tudat a tarsadalom egész gondolatvilaga egy adott korban, a szellemi élet kiilénbézé teriileteit kifejezé térsadalmi tudatformdknak désszessége, amely a tarsadalmi létet tiikrézi vissza. Az emberek tarsadalmi tudatét végsé soron alapvetéen osztalyhelyzetik, életfeltételeik, tevékenységiik és térekvéseik hataérozzdk meg. Amennyiben ezt elismerik,

és ez nézeteikben tiikrézédik,

helyes a tarsadalmi tudatuk, amennyiben ezt nem ismerik fel dszt6nésen, ill. tudatosan eltorzitjak a valddi helyzetet, hamis a tarsadalmi tudat tartalma, hamis

ideolégia alakul ki benniik. Osztdlytarsadalmakban a tarsadalmi lét antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondasai tiikrézédnek a tarsadalmi tudat ellentmondasos voltéban, kiilénédsen annak felépitmény,

osztdly jellegi tudatformaiban (pl. filozdfia, ideoldgia stb.). A tarsadalmi tudat nem mechanikus kévetkezménye a tArsadalmi létnek. A tarsadalmi lét a tarsadalmi tu-

24*

tarsadalmi termékmérleg

371

datot csak végsé soron hatarozza meg ; az utdbbira egyéb tényezék is hatnak: a tarsadalom megelézé eszméi, az egyes tudatformak kélesénhatasa. Ennek eredménye, hogy a tarsadalmi lét altal meghatdrozott tarsadalmi tudat viszonylagos 6nallésdgra tesz szert: lemaradhat és elére is szaladhat a tarsadalmi léthez képest. A viszonylagos dnallosdgbél kévetkezik a tarsadalmi tudat aktiv szerepe: visszahat a tarsadalmi létre, pozitiv v. negativ szerepet jatszhat a tarsadalom fejlédésében. — Az ideoldgia, a jog, a filozofia, a politika stb. a tarsadalmi tudat felépitmény jellegi része. Az ideoldgia kilénésen aktiv szerepet jatszik a tarsadalomban. A szocialista ideolégia a szocializmus épitésének fontos tényezéje. Ugyanakkor nem minden tudatforma felépitmény jellegi (pl. a természettudomany alapjdéban véve nem az). A tarsadalmi tudat nem vag teljesen egybe az egyéni tudattal: az egyéni tudatot ugyan a tarsadalmi tudat hatja at, alakitja ki, de olyan elemekkel is rendelkezik, amelyek egyediek, a tarsadalmi tudattdél

eltéréek. — Irod. K. Marx:

Bevezetés

a politikai gazda-

sagtan birdlatahoz. 1951; Marx—Engels: A német ideoldgia. 1952 ; V. I. Lenin: Kik azok a népbaradtok és hogyan hadakoznak a szocidldemokratak ellen? 1949 ; A marxista filozéfia alapjai. 1959 ; A marxizmus—leni-

nizmus

alapjai.

1960.

tarsadalmi munka: — munka tarsadalmi munkamegosztas: — munkamegoszids tarsadalmi regény : a regénynek az a valfaja, amely az iro korabdl, jelenéb6él meriti targyaét. A ~ek — akar kritikai, akar

szocialista-realista

alkotasok

—

altaldban

széles kori k6rnyezetrajzot tartalmaznak, a kor tarsadalmi viszonyait v. egyes tarsadalmi osztalyok és rétegek koriilményeit széleskértien, részletezve abrazolj4k, és rendszerint erdés tarsadalomkritika érvényestil benniik. A~ nagy mesterei H. Balzac, E. Zola, Stendhal, G. Flaubert, L. Ny. Tolsztoj, Ny. V. Gogol, Th. Mann, M. A.

Solohov, a magyar irodalomban Mikszdth K., Méricz Zs. stb. (+még regény) Tarsadalmi Szemle : 1. 1931-td61 33-ig megjelend tudomanyos marxista folydirat. A 100% c. lap volt munkatarsai inditottaék, Madzsar Jézsef és Sandor Pal szerkesz-

tette. Legdlisan jelent meg, de az illegélis kommunista part iranyitotta. A mo.-i politikai és gazdasaégi helyzettel, a vildgpolitika kérdéseivel, az SZU eredményeivel stb. foglalkozott s fellépett az imperializmus és a jobboldali szocialdemokracia ideolégidja ellen. 1933-ban a Horthyrendérség a lap szerkesztéségének a tagjait lefogta, s a folyéirat megszint. — 2. 1946. jan.-t6l a Magyar Kommunista Part, az egyesiilésté] a Magyar Dolgozék Partja, 1957. maj.-t6] a Magyar Szocialista Munkdéspart elméleti és tudomanyos folyéirata. Havonta jelenik meg. tarsadalmi termék, tdrsadalmi dssztermék : adott orszdgban és meghatarozott idészakban, a megtermelt termékek (anyagi javak) osszessége. E termékek egy része a termelésben

elhasznalt

termeléeszkozék

pdtlasdra

szolgél;

a

fennmaraddé rész a nemzeti jévedelem. Természetbenidologi formdaban termelési eszkézékre és fogyasztdési cikkekre oszlik /—+elsé (I.) és mdsodik (II.) osztdly]. A termeldé szféraban foglalkoztatott dolgozdk munkdéja hozza létre.

tarsadalmi termékmérleg: a népgazdasdgi mérlegrendszer egyik mérlege. A tarsadalom 4ltal adott idészakban megtermelt hasznalati értékek dsszességének mozgasat tiikr6zi a termeléstd] a felhaszndlasig. A bévitett ujratermelés folyamatdt a hasznalati érték oldalardl jellemzi. Formaéja miatt sakkidblamérlegnek is hivjdk. Kevéssé részletes bontas esetén a mérlegtéblazat egy-egy sora az ipar, épitdipar, mezégazdasdg stb. teljes termelését tartalmazza, feltiintetve, hogy a széban forgé aga-

zat termeléséb6l

melyik

agazatban

mennyi

keriilt

fel-

hasznélasra. Egy-egy oszlop ennek megfelelden megmutatja, hogy az illeté agazat mennyit hasznalt fel mas agazatok termékeibdl. Részletesebb tdblanél az ipar

felbomlik iparagakra, a mezdgazdasdg a noévénytermesztés és az Allattenyésztés termelésére stb. s a mérlegtabla-

tarsadalmi

zat részletekben soronként mutatja az egyes 4gak termelésének felhasznalasat. Ennek megfeleléen a tabla oszlopai a termelofogyasztast ugyanolyan részletes bontasban mutatjak, mint amilyenben a tabla sorai a termelést szemléltetik, feltiintetve a nem termeld fogyasztast

(tehat a lakossag és a nem

termeld intézmények anyag-

fogyasztasat), a beruhazdsokra, felijitasokra, készlet- és tartalékvaltozasra torténd felhasznalast is. Természetesen az elkészités soran figyelembe veszik a mérleg forrasainaél az importot és a feilhasznaélasnal az exportot is. — A-~, bar jellegénél fogva a tarsadalmi 6ssztermék mozgasat hasznalati

értékoldalarél

mértékegységben,

hanem

késziil.

teszi

Lehetévé

jellemzi, nem

értékmutatdk az

természetes

felhasznalasaval

ujratermelési

oldali elemzését, igy elsésorban

folyamat

a termelés

sok-

és a termeld-

fogyasztas négyzetes alaku tablazata a termeléagazatok k6z6tti termelési kapcsolatok elemzésére nyujt tag lehetdéséget, és alkalmas a végs6 felhasznaélas és a termelés k6zétti ésszefiiggések, a végs6 felhasznaélas struktura-

janak vizsgdlatara. Gyakorlati alkalmazdsa

mind a ter-

vezésben, mind a statisztikaban nagy jelentéségu. A tervezésben e mérleg koordinald szerepet télt be az egyes tervfejezetek kézétt. A mérleg alapjan tdorténd elemzéseknél,

szamitasokné4l

matematikai

méddszereket

kell

igénybe venni, elsédsorban a matrixalgebrat. — A ~et eldszér az SZU-ban az 1923—24-1 népgazdasdgi mérleg kidolgozasakor készitették el. Ebbdl kéles6nézve a mérleg felépitésének alapgondolatat dolgozték ki az USA-ban s még néhany kapitalista orsz4gban az un. enput-output mérleg szisztémajat s vezették be e mérleg elemzésére alkalmas matematikai méddszereket.

tarsadalmi tudat : — tdérsadalmi lét — tdrsadalmi tudat tarsadalmi tulajdon : a termeléeszk6z6k és a munkatermékek kéztulajdona a magdantulajdonnal szemben. A szocialista forradalom teremti meg a tédkés termelési

viszonyok és a kiséru termelés felsz4moldséval, termeldeszk6z6k

létrehozdsaval

Allamositdsaval,

és a szocialista

a dénté

a termelészovetkezetek

tervgazddlkodas

kialaki-

tasdaval. Két formaja : az — dssznépi tulajdon és a — szdvet-

kezeti tulajdon.

tarsadalmi

tulajdon elleni biintett:

az allam, allami

vallalat, sz6vetkezet v. mas kéziilet tulajdondban, hasznalataban, v. kezelésében lev6 vagyontargyak eltulajdo-

nitasa, hiitlen v. hanyag kezelése, megrongdlasa, megsemumisitése. A tarsadalmi tulajdon alapvet6 fontossdga, a szocialista gazdasagi rendben betdltott szerepe miatt nalunk és a t6bbi szocialista allamban stlyosabban biintetik, mint a személyi tulajdon elleni bintettet. A 200 Ftnal nagyobb kart nem okozo lopast, sikkasztast v. rongaélast

altalaban

nem

~ként,

hanem

szabalysértésként

uldézik. tarsadalom : az objektiv valésag jelenségeinek egyik nagy csoportja, az emberi egytittélés viszonyainak dsszessége, tdrténelmileg valtozd alakja. Tarsadalmi viszonyokon, az emberek, ill. embercsoportok k6zétti bonyolult, a tarsadalmi egyiittélés kéletkezése dta létezé és

toérténelmileg sziikségszeriien valtozd viszonyok egységét értjik. A tarsadalmi viszonyok kézil elsédlegesek a termelési viszonyok, amelyekkel Allandéd kélcsénhatasban, kézvetlenebb v. kodzvetettebb kapcsolatban Allanak

az

politikai,

egyiittélés

ideoldgiai,

viszonyok.

egyéb

kulturdlis,

A tarsadalmat

teriiloteit

jellemzé

jogi,

etikai, tudomanyos

a természet

fejlédése

stb.

soran

a létfenntartas sziikséglete hozta létre, ezért kialakuldsa-

ban

és

fejlédésében

mindig

dénté

szerepet

jatszott

a munka, az anyagi javak termelése, azok a kélesénhatasok, amelyek az emberek k6z6tt anyagi életiik tjra-

termelése

sordn

tarsadalombiztositas

372

tudat

kialakulnak

(—termelési

médd).

Az

ember mint tarsadalmi lény visszahat a természetre, megvaltoztatja azt s egyuttal 6Gnmagat is mint a természet részét. A ~ az anyagi vilag legbonyolultabb, miné-

ségileg legmagasabb rendi része, ami megnehezitette tényleges fejlédéstorvényeinek felismerését és a tarsadalmi jelonségek objektiv magyarazatat. A torténelem menetének feliiletes, a latszatbol kiinduléd vizsgdlata

a polgdri filozdfiaban a tarsadalmi jelenségek hamis értékeléséhez s a tarsadalmi fejlédés idealista alapon torténd felfogasahoz vezetett. A tarsadalmi jelenségeket véletlen, jelenségek désszefiiggéstelen halmazanak tekintették, amelyben csak egy-egy kiemelked6 személyiség, nagy ember v. eszmedramlat teremt egységet és rendet. Hegel torténelemfelfogdsa mar elismerte a ~ban objektiv torvényszertiségek érvényesiilését, de ezeket nem tekintette a ~ belsé térvényszertiségeinek, hanem az abszolut eszme érvényesiilésének. A tarsadalmi fejlédés magyarazatanak ugyancsak hamis utjat képviselik azok a felfogasok, amelyek alacsonyabb rendti mozgasformakra igyekeznek mechanikusan visszavezetni a magasabb rendt tarsadalmi folyamatokat (pl. a szocidldarwinizmus). A ~ fejlédésében ténylegesen déntd szerepet jatszd tényez6k feltérasthoz az emberi gondolkodasnak és maganak a ~nak hosszti fejlédése vezetett a 19. sz. kézepén. A —térténelmi materializmus feltarta, hogy a ~ban is a tudattal szemben, elsédleges az anyagi lét, hogy a ~ anyagi létfeltételei (a foldrajzi kornyezet, a népstrtiség és az anyagi javak termelésének méddja) k6ziil az utédbbinak van dénté, determinald szerepe. Feltartak és bebizonyitottaék tovabba, hogy a ~ban is objektiv térvényszertségek érvényesiilnek mint az emberek tevékenységének eredéi (pl. az osztalyhare torvénye az

osztalytarsadalomban ; a

termeléerék

és

termelési

viszonyok kézétti kételezé ésszhang torvénye mint a ~ fejlédésének egyik legaéltalanosabb torvénye stb.). E térvényszertiségek megismerheték, és az ezek ismeretére épilt ~elmélet és politika elvezet a tarsadalmi valtozasok

tudatos amely

irdnyitdésdhoz, a kommunista

az

igazi

térténelemalakitashoz,

tarsadalomban

teljesedik

tarsadalombiztositas : gondoskodas

a

ki.

dolgozordl,

ill.

esaladjarél, amikor az — akaratan kiviil — keresetképtelenné valik, tehat: betegség, rokkantsag (beleértve a baleset okozta rokkantsdgot is), dregség, sziilés, halal esetén. — A munkdésok 6nkéntes biztositasabdl (betegsegélyzé-, temetkezési segélyegyletek stb.) fejlédétt ki. A kapitalista tarsadalom viszonyai k6zétt a dolgozdék, elsésorban, az ipari proletarok hosszi kiizdelmet vivtak a ~ elemeinek megvalésitasdért. Elész6r Németo.-ban

vezették

be

ugyancsak

a

kételezé

itt hoztak

betegségi

elészér

biztositast

térvényt

az

(1883),

dregségi

és

rokkantsagi biztositasrél (1889) és a baleseti biztositasrol. Mas vezet6 kapitalista allamok ezeket az intézkedéseket

is csak

jéval

késébb

—

Franciao. pl. 1930-ban — erdteljes harcot kell munkanélkiliek mini-

emelték térvényre. Kilénésen vivni a munkdsosztélynak a malis

biztositaésdért.

biztositast ban,

csak

1911)

vezették

sikeriilt

be.

A

munkanélkiiliség

a 20. sz.-ban kiharcolni,

Szamos

elmaradottakban

(elész6r az

USA-ban

tdékésdéllamban,

napjainkban

esetére

szdlé

Nagy-Britanniaé1933-ban

kilénésen.

is ismeretlen,

v.

az

rendki-

vil

korlatozott. — A munkaésbiztositas intézményei Mo.-on is a munkaésmozgalom szivés harcanak eredményeként épiiltek ki (b6vebben — munkdsbiatositas). Az agrarproletariatus biztositasdt az 1900-ban felallitott Gazdasagi Munkds-

és Cselédpénztér

még

megkézelitéen

sem

oldotta meg olyan mértékben, mint az 1907-ben Allami feliigyelet al& helyezett Orszdgos Munkds Betegsegélyezd és Balesetbiztostté Pénztdr. Az egységes ~ megszervezése a Magyar Tandcskéztarsasdg elsé intézkedései k6zé tartozott ; kiterjesztette a betegségi és baleseti biztositast

minden, munkasra, a mezégazdasagi munkdésokra és az alkalmazottakra is. A fasiszta ellenforradalom felfiiggesztette az Orszagos Munkdés Betegsegélyezé és Balesetbiztosit6

manybiztost

Pénztér

Allitottak

o6nkormdnyzatat;

s hosszi

huzavona

élére

utdn

kor-

1928-

ban, megszervezték az Orszdgos Tdrsadalombiztostté Intézetet (OTI) és a magantisztviselék ellatdsdra a kordbbi Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosité Intézet helyett a Magdnalkalmazottak Biztosité Intézetét (MABI). Kiulén biztositéintézetet létesitettek az Allamvasuti alkal-

mazottak,

Ez

egyben

a postésok,

azt

a kézalkalmazottak

a célt is szolgdlta,

hogy

stb.

részére.

a kilénbézé

Tarsadalomtudomdinyi

373

tarsadalomlélektan

alkalmazotti rétegeket elvdlassz4k a munkdésoktdl, hang-

néplélektana,

stlyozzik

giai irdnyzata (pl. Talcott Parsons, Mead stb.), amely a tdrsadalmi jelenségek pszichikus oldalait hamisan szemléli s jelentdéségét a tdarsadalom fejlédésében tulértékeli. A tudomdnyos, materialista alapokon nyugvé lélektan és a marxista szocioldgia nem tagadja a tarsadalmi jelenségek szubjektiv, pszichikus oldala tanulmanyozasdnak sziikségességét, a polgari szocidlpszicholégiaval szemben azonban hangstilyozza, hogy a ~i kutatasnak feltétleniil egyrészt a tudomdnyos lélektanra, masrészt a marxista szociolégidra kell tamaszkodnia.

azt, hogy

Amig

az 1930-as

ellat6

OTI-nél

pengd

6k a munkésosztaly

évek végén a zémmel

az

volt,

egy

addig

tagra

a

jutdéd

felett Allnak.

a munkésokat

orvosi

kézalkalmazottak

kéltség

7,79

OTBA-janél

9,84, a MABI-nal 11,62, a postatakarékpénztar biztosité intézményeinél pedig 13,65 pengd volt. A mintegy 50 betegbiztosité intézmény a lakossagnak alig egyharmadat latta

el. Teljesen

biztositas

gazdasagi munkaésok.

—

nélkul

maradtak

Az SZU-ban

a mezo-

1933 ota a szak-

szervezetek intézik a ~t, amely kiterjed az egészség-, anya- és csecsemdvédelemre, minden dolgozé6 — mezégazdasagiak is — O6regségi, rokkantsdgi, betegségi és balesetbiztositasdra. — A II. vilaghdbort utaén felszabadult és a népi demokracia utjara lépett orszdgok fokozatosan megvaldsitottak és fejlesztik a szocialista ~t. Mo. 1949. évi alkotmaénya alapjan szervezte meg a Szakszervezetek Orszdgos Tandcsa a Szak-

szervezetti Tarsadalombiztositdst Kézpontot, az SZTK-t. Az SZTK gondoskodik a dolgozék és csaladjaik egészségvédelmérél, a betegek gydégykezelésérél s ugyanakkor anyagi ellatasukrdl is. Kereséképtelenségiik idejére a dolgozok +tdppénzt kapnak, amely egy évig, tuberkuldzis esetén két évig illeti meg dket. Az egyévesnél, egyediil alld n6é esetén kétévesnél fiatalabb gyermekét apold anya is kap a gyermek betegségének idejére tappénzt. Az —anya- és csecsemdvédelemhez tartozik a sziilési szabadsag 6s segély. A tébb gyermekes csaladoknal jelentés anyagi segitség a progressziv >csalddi pétlék. A mun-

kab6l

kidregedett dolgozék éregségi

keretébe szetesen

tartozik; tovabbra

— Magyarorsedg,

HELYZET.)

— nyugdija is a ~

az 6regek gydgykezelésérél terméis _ gondoskodik a ~. (Bévebben,

EGESZSEGUGYI

A tarsadalombiztosttas Tarsadalombiztositasban részesiilék szama®

ES

{ébb adatai

Egy

biztositottra

jut6

potlék® | Ebbél egy

juttatas

1938

2,8

1949

3,8

41

117,70

35,80

1959 1960

7,2 8,5

72 85

538,40 554,70

1961

9,4

94

567,80

a) Csaladtagokkal

jutott®

sviilési | szer | millid | ay Ft

Yo-Aban

|

esalAdra

yosy-

| tappénz

381 | 18,99

2,808 | 8402]

264

54,80 54,80

199,30 199,80

1142 1349

2192 2435

56,40

| 210,00

1351

2385

c) A termelészévetkezeti

:

csalidok,

ill. azok részére tértént kifizetések nélkiil.

Tarsadalom- és Természettudomanyi Ismeretterjeszté Tarsulat, TTIT: —+Tudomdnyos Ismeretterjeszid Tarsulat tarsadalomlélektan, szocidlpszicholégia bdnhidai erdmivel. Bacs-Kiskun

m.,

bajai

Mélykut.

fajamsz:

az

1756-ban

Tatdn

alapitott

mazas-

cserép-gyart6 manufaktura készitményeinek gytijt6neve. J6 minéségi -/fajanszainak mintaskdéléja a _holicsi fajanszokéval rokon, de nem olyan gazdag. Jellegzetes készitményei a plasztikus vérés rakokkal diszitett, un.

rakos tanyérok voltak. Az tizem a 19. sz. elején > keménycserép-gyartasra tért at, s a szdzad madsodik felében megsztint. — Irod. Révhelyi E.: A tatai majolika térténete. 1941. Tatai-vélgy : ENy—DK-i iranyd tektonikus siillyedék a Vértes és a Gerecse hg. kézétt. Osi kézlekedési titvonal. Nagy dharmadkori készéntelepek. Tatar

ASZSZK:

autonédm

kézt.

az

SZU-ban,

az

OSZSZSZK-ban a Volga—Kéma mellékén. 1920-ban alakult ; 68000 km?. L: 2,95 millid (1961), fdleg tatar és orosz, azonkiviil csuvas, udmurt, baskir, mari, mordvin. Fév.-a Kazén. — Alacsony, hullémos felszint

erdés

sztyepvidék.

Kontinentalis

éghajlat,

hideg

téllel

(jan. —14 C°). Féfolyéi a Volga és a Kama. Kb. 17%-at boritja erdé. Asvdnykinesei: kéolaj, féldgdz, készén, gipsz. — Gazdasagi életében kiemelkedik a kéolaj és a féldgaz jelentdésége (fdleg Almetyevszknél): termékeiket esévezetéken szallitj4k Szaratovba, Kujbisevbe

Nagy

Oktdéberi Szocialista

nagyaranyu

geoldégiai

Ufaba, Omszkba, Gorkijba, és Permbe. A kitermelés a

Forradalom

felmérések

utan

megindult

eredményeként bonta-

kozott ki, és ma elsé helyen 4ll az SZU-ban. A feldolgozé ipar Kazanban dsszpontosul (gép-, textil-, épitdanyag- és malomipar). A mezégazdasag f6 aga a rozs-, burgonya-, kukorica- és takarmdnytermesztés. Allatallomany (1961): szarvasmarha 936000, sertés 872000, juh és kecske 220 900. — A kézlekedésben a vizi és vasuti forgalomnak van nagy jelentdsége. Tatar-hag6 : az Eszakkeleti-Kdrpdtok fontos atjardja a Maramarosi-havasokban, Kérésmezénél (Jaszinya), az SZU-ban, Karpat-Ukrajnaban, a Tisza és a Prut felsé volgye kdzott, 931 m magasan. tatarjaras, 1241—42: a feuddlis magyar allam teriiletét

ért nagyaranytt

timadas

és pusztitds.

A Dzsingise kan

felé menekiiléket

viszont

ellen

késziiltek.

Ezzel

a hirrel.

a kunok kivonultak az orszagbolA feudalis anarchia megakadalyozta IV. Bélat a sziikséges katonaier6 dsszegyljtésében, a nagyurak pedig nem vették komolyan a. varhaté mongol tamadast, holott: Batu és Szubutaj seregei Kijev elfoglalasa utaén mar megverték a lengyel csapatokat is. 1241

harcoltak a ,,szénesata”’ siketermelés kibontakoztatasdért.

hajt. Teljes tizemét

a kun

szovetségesei, és 1241-ben meggyilkoltak kiralyukat: Kotonyt, mire

Tatabanyai Héerémii Vailalat : azelsé Stéves terv keretében, épiilt vallalat ; a tatai égdpalara (31 kcal/kg) alapitott héerdmévet iizemelteti. 8 db 48 t/d 400 C°-u 30 at teljesitményti kazanja 4 db, dsszesen, 65,8 MW kapacitdsd gozturbinat

ami

Egyes térzseiket

tért vissza Julidnus barét masodik oroszo.-i utjardél 1237-ben. IV. Bélanak a kunok befogadasaval nyert segitséghez fizétt reményei nem valtak be. A nagyurak a kunokat. megvadoltak, hogy a mongolok

Banydszsziv és banydészékél. T.

Sztdlinvaros,

a Ny

haderét,

vezetett.

IV. Béla kiraly fogadta be Mo.-ra segitségiiket remélve a mongolok ellen. 1236-ban Dzsingisz kan fia, a hatalma egy részét 6rdkl6 Batu kan és a hires mongol vezér : Szubutaj vezetésével a mongolok megverték a volgar bolgarokat, sorra elfoglaltak az orosz varosokat és rész-

munkasmozgalmanak térténete a bdanyanyitastdl a felszabadulasig, 1896—1945. 1958; Weiner—Valentiny— Visontai:

orosz—kun

torzsszévetség felbomlasdhoz

tavaszan,

—

gondos

eldkészités

utan — tobb oszlopban megindultak

Mo.

ellen.

A Vereckei-szoro-

son benyomuldé fésereg megallitasat a nador a sietve d6sszeszedett erével eredményteleniil kisérelte Batu kan meg. Batu seregei nehézség nélkiil (Egykori kinai raiz) nyomultak az orszag belsejébe, és apr. 11—12-én a Saj6 menti csatdban (a hagyomany szerint: Mohinal) megsemmisit6é vereséget mértek a magyar kirdly gyenge csapatara. A csatabol maga IV. Béla is nehezen, tudott megmenekiilni. Mas seregrészek ezalatt Erdélyben. és fi-Mo.-on at nyomultak be, a kortaérsak szerint orszagszerte rettenetes pusztitast okozva. 1241—42 telén a befagyott Dunan atkelve a Dunantult is végigdtltak. A k6b6l épiilt varak bevételével nem téréddve Dalmaciaba igyekeztek. IV. Béla ugyanis Ausztrian 4t (ahol helyzetével visszaélve Frigyes osztrak herceg segitségnyutjtas helyett ott-tartézkodasaért megzsarolta) a dalmat partvidékre menekilt, hiaba kérvén segitséget a német csdszartol és a papatol is. A mongol seregek mar a Trau szigetére menekilt kirdly nyomaban voltak, amikor varatlanul visszafordultak és kivonultak Mo.-rdél. Egyes. vélemények szerint azért, mert Batu részt akart venni az. Ogédej nagykan, haldlét kévet6 nagykan-valasztason, mas. vélemények alapjan a visszavonulas oka valdszintileg az volt, hogy a D-oroszo.-i teriileteken akartak megerésiteni uralmukat (— Arany Horda). Kivonuldsuk utaén az orszag népe hamarosan, helyrehozta a pusztitasok okozta karokat. IV. Béla levonta a ~ tanulsagait, a nagyurakkal szemben a varosokra igyekezett tamaszkodni és tamogatta fejlédésiiket. Kiuilpolitikajaban, pedig Mo. orosz és lengyel szomszédaival igyekezett a mongol veszedelem elleni szévetséget kiépiteni. A~t a kortars Rogerius irta le személyes élményei alapjan. Carmen Miserabile c. latin nyelvt prozai munkaéja 1488-ban, jelent meg, magyar fordttasa pedig 1861-ben. — Irod. A t. Magyarorszagon és a nemzetkézi politika. 1952. tatarka : — pohdnka Tatar Kiss Lajos (1911— ): orszdggytilési képviselé6. K6tszévésegéd volt, 1944. nov.-tdé] vesz részt a

munkasmozgalomban és tagja a partnak. 1948-tdl 51-ig Hajdu-Bihar megye alispdnja, 1951-té] 60-ig a Hajdu megyel tandcs végrehajté bizottsdganak elnéke, 1960—

6l-ben a SZOVOSZ

ben

a Borsod

igazgatésagdnak elndke,

megyei

tanacs

végrehajté

1961—62-

bizottsaganak.

378

tatarlone

elnéke volt. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1959-t6]). tatarlone (Lonicera tatarica): a bodzafélék (Caprifoliaceae) csaladjaba tartozd, koran lombosodd, erés novést cserje. Hazdja Azsia. Maj.—jtin.-ban, hozza fehér v.

rozsaszin

viragait.

Termése

sarga

v.

piros

bogy6.

Maganosan, v. csoportosan, tiltetik. Szaporitasa dugvanyozassal torténik. tatar nyelvy : a —tordk nyelvek kiposak agahoz tartozd nyelv, amelyen a Tatar ASZSZK-ban, Ny-Szibéria egyes teriiletein és az SZU mas részein dsszesen 5 millid ember beszél. A tatar nevet gyakran esak a teriiletileg szétszért és kiilénb6z6 neveken szereplé nyelvjarasok 6sszefoglalé elnevezéseként hasznaltak; a nyelvjarasok térténeti Osszetartozasara, az elnevezés jogossagara csak az tjabb kutatasok mutattak ra. A tatar irodalmi nyelv a kazani tatarok nyelvjarasdn, alapszik. Elsé dsszefiiggé emlékei a 16. sz.-b6l maradtak

fenn,

de

irodalmanak

térténete

szempontjabol a régi kipesak irodalmi emlékek is fontosak. 1917 utan az arab iras modositott valtozatat, majd egy latin bettis abécét hasznaltak. 1939-ben ezt a cirill {ras valtotta fel. tatarok: 1. A Tatar ASZSZK térzslakossagat képezé torék nép. Elnek még a Baskir ASZSZK-ban, a Volga vidékén,

Kazahsztanban

és Szibériaban

is. Lélekszamuk

az SZU-ban, 4 969 000 (1959). A hivé~ tébbsége szunnita mohamedan. — 2. a -mongolok egy régi torzse, amely mar a turk kagandtus idején (6—8. sz.) 6nalloan szerepelt. Egyes kételékeit a 9—10. sz.-ban Kan-szuban és a kinai hatarvidéken jelezték. Az eurdépai forrasok késébb a mongolokat nevezték ~nak. Tataros, Trotus : foly6 Romanidban, Erdélyben, részben a Maros Magyar Autonédm Tartomaényban. 150 km hosszu, a Csiki-havasokban (Muntii Ciucului) ered, attér a Gyimesi-szoroson (Ghimes Palanca), Moldovdban a

Szeretbe

(Siret) Omlik.

Tatarszentgyérgy : 6tk., Pest

m.,

dabasi

j. L:

2430

Tauchnitz

tartoz6, forrtszirmti novényesalad. Partajuk gyakran kétajku, terméstik rendesen tok. Ide tartoznak az 6kérfarkkor6é, a gyujtovanyfi, a veronika, a gytiszivirdg, az oroszldnszdj stb. nemzetségek. A csaladnak mintegy 2700 faja ismeretes. tatorjan (Crambe tataria): kétsziki, a keresztesviragtak (Cruciferae) csaladjaba tartozd novény, fehér illatos viragokkal és hosszt vastag gydkérrel. K-i pusztakrol szArmazik,

hazankban

ma

csak Balatonkenese

k6ril

lathaté vadon. Gydékerét inséges idédben a k6zépkorban kenyér helyett fogyasztottak. Tatra: — Alacsony-Tétra, (Nizke Tatry) és > MagasTatra (Vysoké Tatry). Tatrafiired: — Vysoké Tatry, 2. Tatrai Vilmos (1912— ): hegedtimfivész. 1940 dta a Székesfévarosi Zenekar (Allami Hangversenyzenekar) hangversenymestere. 1946-ban alakitotta meg kivalé vonésnégyesét, amely mint a modern magyar mtivek tolmacsoléja kilféldén is szerepel. 1957-ben megalakitotta a karmester nélkiili Magyar kamarazenekart, melynek azdéta vezetdje. Vondsnégyes tarsasdga Liszt- és Kossuth-dijat kapott. Jelenlegi tagjai: ~ Vilmos, Szdécs

Mihadly, Konrdd Gyorgy, Banda Ede. Tatranska Lomnica, T'diralomnic : magaslati iidiiléhely Csehszlovakidban, a Magas-Tatraban. Turista és télisport-kézpont. A 2632 m magas Lomnici cstesra (Lomnicky Stit) drétkdtélpalya (lanovka) vezet ; a Poprad és a Csorba-t6 felé vezeté elektromos vontatasi vasutvonalak kindulohelye. Tatranska Polianka, Tdtraszéplak : hely

Csehszlovakiaban,

a

magaslati

Magas-Tatraban,

a

udul6Felka-

vélgytél K-re. A Csorba-toval és Tatrafiireddel elektromos vontatast vasit k6ti dssze. Tattarescu, Georgiu (1818—94): roman festé. Réméban, és Parizsban tanult, 1864-t6l a bukaresti mtivészeti iskola tandra volt. Egyike volt az els6 roman festéknek, aki paraszti témat abrazolt festészetében. Tanit-

(1960). Va.: Orkény. Tatar-szoros : a Szihote-Aliny hegység és a Szahalinsziget kéz6tt 7 km-re elkeskenyed6é atjaréd a Japan- és az Ohotszki-tenger kdzétt. Hossza 530 km, szélessége

vanyaival egyiitt Romania szamos templomi falképének

10—340 km; 230 m mély. Télen gyakran nagy része befagy. Tatay Sandor (1910— ): ird; Jozsef Attila-dijas. Az

tok, lokiallitasok rendezésére szolgalo intézmény, melyben, a lovak gondozasat, belovaglasat, kélesonzését s a lovag-

1930-as

években,

jelentkezett

a ,,népi’’ ideoloégia hatasat

mutatd novellaival. Zdpor c. regényében, (1941) a két vilaghaboru kozti paraszti életet, a Hushagydkeddben (1943) a korabeli Budapest tarsadalmat dabrazolta. A Simeon-csaldd c. trilégidja (A Simeon-hdz, 1955 ; A médsodik ledny, 1956; Kenyér és virdg, 1959) egy uri esalad széthullasa torténetének a hatterében a 20. szdzadi magyar

tarsadalom

atfogdé

abrazolasdra

tett

kisérletet.

Vulkan c. regényében (1958), amelybél a San, Francisc6-i fesztivalon nagydijat nyert Hdz a szikldk alatt c. film (1958) késziilt, a felszabadulas utani forrongdé idészakot mutatja be. Egyéb miivei: Kinizsi Pdl, 1955; Fehér

hinté, 1960; Puskdék és galambok, 1960, regények ;Enek a széléhegyrél, 1955, valogatott elbeszélések stb. Tatika-csoport: bazalt tanthegyek csoportja, a Keszthelyi-hg.-t61 E-ra Siimegig. A Keszthelyi-hg.-t6l a 4sidi-medence valasztja el. A pannonkori homokalapzaton a Tapolcai-medence tanthegyeinél nagyobb kiterjedést bazalt lavatakarédk vannak. Részei: Tdtika 413 m, esticsan, festéi varrommal, Kovdcsi-hegy 356 m, Ldz-hegyek az uzsapusztai nagy kdéfejtével és Szebike, 404 m. Ossze-

fiigg6 tolgyes boritja. Kedvelt kiranduldohely.

Kisfaludy

Sandor Regék a magyar eléidékbdl c. ciklusanak madsodik részében (T'dtika) Tatika vardhoz fiz6d6 romantikus szerelmi torténetet énekelt meg. Tatler, The [tétlo, do]: az egyik elsé6 angol hetilap (1709—11).

Richard

Steele

inditotta,

munkatadrsa

Joseph Addison, a 18. sz. egyik legjelentésebb publicistaja. Folytatasa a The Spectator volt.

volt

angol

tatogatéfélék (Scrophulariaceae): kétszikti, a sokmagvu cséviragtak (Solanales, Personatae) rendjébe

alkotdéja, emellett arcképeket, tajképeket szellemti térténeti kompozicidkat festett. Tattersall

s romantikus

; fedett lovarda ; léarverések, lovasbemuta-

las tanitasat is vallaljak. Az elnevezés Richard~ (1724— 95) nevébél szarmazik, aki elséként alapitott ilyen intézményt Londonban. — A Kerepesi uton levé budapesti ~ régebben tomeglatvanyossagok, népgytilések céljaira is szolgalt és szamos forradalmi tomeggyilés szinhelyeként valt nevezetessé. 1944-ben a nyilas terror aldozatainak egyik gytijtétabora volt. Ma a Népstadion kezelésében van. Tatu: hegyi folyé6 Kinadban (Szecsuan tart.), 909 km hosszu. Jelentés vizierémtiivek. — A kinai Vorés Had-

sereg 1935-ben, a + hosszu menetelés idején, hésies énfelaldozas a4rdn kelt 4t a folyoén. A Kuomintang-erék felgyujtottak az Ansuncsang varoskanal levé hidfé kiserddjét. A Vords Hadsereg egyes csapatai attortek a langokon, és elfoglaltak a hidat, mas résziik az ellenségtél elfoglalt komp segitségével hajtotta végre az Atkelést. Tatum, Edward (1909— ): amerikai bioldgus. Az

ordkléstani jelenségek biokémiai mddszerekkel térténd tanulmanyozasdaért, a génmikédés, valamint a génmutaciok 6rdkléstani lényegének feltardsdért 1958-ban G. W. Beadle-lel és J. Lederberggel megosztott orvosi Nobel-dijat

kapott.

Tatung : varos K-Kindban. nyékén

van,

Kina

egyik

L:

355 000 (1959). Kor-

legnagyobb

készénmedencéje.

Textil-, élelmiszer-, fémipar, cementgyartas. Tauber, Richard (1892—1948): vildghirti osztrdk opera- és operetténekes (tenor). A drezdai operahaz tagja volt, 1933-ban Angliaba emigralt. Lirai szerepek (kiilén6sen Lehar-operettek) kivaldé eléaddja. Tauchnitz: német kényvkiadé vAallalat; 1837-ben Christian Bernhard ~ (1816—95) alapitotta Lipesében. 1952 dta Stuttgartban miukédik. Féleg angol nyelva, oles6 kényveket ad ki. Leghtresebb sorozata, a Collection

Tauern-hegység of British and American k6tetet

authors eddig tébb mint

6000

foglal magaban.

Tauern-hegység : — Alacsony-Tauern, > Magas-Tauern Tauffer Vilmos (1851—1934): sziilész, egyetemi tanar. Meghonositotta Mo.-on az operativ négydégyaszatot ; 6 készitett els6nek a vilagon, uréter-varratot. A sziilészeti rendtartas kidolgozasaval és bevezetésével Mo.-on, valositotta meg elészér a sziilészeti események orszagos

szambavételét. Taunus ; hegység Németo.-ban, a Rajnai-palahegység DK-i része, a Majna, Rajna és a Lahn, k6zétt ; legmagasabb

pontja 880 m.

Taurinus Istvan, eredeti neve Stierdéxel Istvan (?1480— 1519): morva szarmazési humanista ird. Egy ideig Bakocz Tamas szolgaélataban allt. Gyulafehérvari kanonok koraban megirta az 1514. évi paraszthabort torténetét Stauromachia (Keresztes habort) ¢c. latin eposzaban (Bécs, 1519). Dozsaval és parasztjaival szemben ellenséges szellemben, az uralkod6 osztaly szemszogéb6l abrazolta a felkelés eseményeit. Munkaja ennek ellenére sok szempontbol forrdsértékti, mert szAmos hiteles torténelmi eseményt is megériz. — Irod. V. Kovacs 8.: A Dozsa-haborti humanista eposza. (Irodalomtoérténeti Kézlemények, 1959. évf.)

Tausig, Karl (1841—71): osztrdk zongoramtivész. Liszt tanitvanya. Eurdpa-szerte nagy sikereket aratott, egy ideig Berlinben mesteriskolat vezetett. Zongoramtveket (etiidéket, Atiratokat stb.) irt. Ertékesek pedagégiai

kiadvanyai. tausirozas, fémberakds, damasquinage, agemina: nem nemesfémnek nemesfémmel valo diszitése. A diszitendd targy feliiletét a minta rajza szerint véséssel v. maratassal kimélyitik, s a mélyedésekbe hideg eljarassal, kalapalassal régzitik a nemesfém drotjait v. lemezkéit. Ezt a technikat legkivalébb mtiveléjérél, a velencei Paolo Azzimindrol(16.sz.) lavoro all’ Azziminanak isnevezik. Amohamedian, mtivészetben, (kardpengéken, edényeken) gyakori. Tausz Janos (1911— ): belkereskedelmi miniszter (1956. apr. éta). Magantisztviselé volt. 1929 ota vesz részt a munkdésmozgalomban,. 1931-t6l tevékeny tagja volt a Maganalkalmazottak

Szakszervezetének,

1933-tol

az

SZDP-nek. 1941—44-ben, munkaszolgdlaton és gytjtétaborban volt. A felszabadulads utan tagja lett az SZDP, majd a két munkaspart egyesiilése utaéan az MDP Koéz-

ponti Vezetdségének. 1950—56-ban belkereskedelmi allamtitkér, majd miniszterhelyettes. 1949 ota orszaggytlési képviseld.

Taunt: német épitészcsalad. 1. Bruno (1880—1938) : német épitész. A Jugendstilb6él kinév6 stilusdnak elsé jelentés

eredménye

modern

lakételepeket

tavaszi hadjarat

379

a

ké6lni épitett

iiveghaz

(1914).

Berlinben,

Késébb

Britzben

és

Tavasi Lajos (1814—77): pedagégus, a reformkor és a forradalom nevelési mozgalmainak egyik iranyitdja. Nagy érdemeket szerzett Pestalozzi népnevelési eszméinek terjesztése és a korszerfi pedagégiai kézvélemény megteremtése terén; az intézményes testnevelés mo.-i meghonositasénak egyik kezdeményezéje. Meginditdja és 1846—48-ban szerkesztdje az els6 magyar nyelvi pedagogiai szakfolydiratnak, a Nevelési Hmléklapoknak. Tanoda és Egyhdz c. munkajaban, (1848) az egyhaz és az iskola elvdlasztasanak sziikségességét hirdeti. Szervezémunkajanak eredményeképpen iilt 6ssze az elsé egyetemes tanitogytilés (1848), ennek végig egyik vezetdje, a pedagogusok forradalmi szarnyaénak megszervezéje volt. — Irod. T. L. valogatott pedagégiai miivei. Szerkesztette és bevezetéssel ellatta Oroszné Murvai Margit. 1955. tavasz: 1. csillagdszati ~: a Fold H-i féltekéjén a tavaszi napéjegyenléség napjatol (marc. 21) a nyari napforduléd napjaig (jin. 22) tarté évszak. — 2. meteoroldgiat ~ ; dtmeneti évszak a tél és a nydr kézétt. Az E-i féltekén a marcius, aprilis és mdjus honap. Nalunk ~szal

a hémérséklet kb. 3 C°-rél 20 C°-ra emelkedik, a fagyok megsztinnek, s a napos é6rak szama haéromszorosara n6.

tavaszi hadjarat, 1849. apr.: a forradalom és szabadsdghare 1849 tavaszan cainak Osszefoglalé

vivott, gyézelmekben gazdag harelnevezése. Az apr. 1l-én Egerben tartott haditanacs elfogadta Vetter terveit Klapka javaslataival kiegészitve, amelyek az ellenség felmorzsolasdra iranyultak, de sok kockazatot is rejtettek magukban. A ecsdszériak nem tudtak, honnan varjak a f6 tamadast. A Schlick vezette csapatok Hortnal varatlanul szemben, talalték magukat a honvédekkel s visszavonultak Hatvanba, ahol Gaspar Andras ezredes csapata érzékeny veszteségek mellett mar-mar vereséget szenvedett, amikor Damjanich paranesdra a lengyel légid (J. Wysocki ezredessel az élén) visszavonulasra késztette a csdszariakat, majd Kiss Erné honvédei apr. 2-a4n fényes gyézelemmé

vAltoztattak a hatvani dtkézetet. Apr.

kezdeményezett

iitkézet.

Nagy

Sdndor

Jozsef huszarai

Tapidsapig iildézték Jeladié seregét. A tépidbicskei utkozet azonban megmutatta a honvédség f6 erdinek elhelyezkedését, s ezért Jelati¢ apr. 6-an Isaszegnél felvette a harcot. Tamogatasara 7-én, megérkeztek Schlick csapatai is. Az wsaszegi utkézetet Damjanich és Aulich honvédeinek hésiessége — amellyel harcba lenditették Klapka hatralé hadtestét is — fényes gyézelemmé valtoztatta. Ez azonban, nagyrészt kihaszndlatlan maradt; Gaspar tétlenkedését kihasznalva Windischgraetz Géddéllérél vissza tudott vonulni Pestre. A honvédsereg gydézelmei miatt az udvar Windischgraetzet visszahivta s helyébe

Zehlendorfban. Epitészetelmélettel is foglalkozott. Elete

Ludwig

végén Térdko.-ban dolgozott mint az épitészeti oktatas egyik vezetdje. — 2. Testvére, May (1884— )is a modern német épitészet egyik jelentés alakja (a Német Kényvnyomdaszok Szévetségének székhaza, Berlin; a Szakszervezeti Székh4z Frankfurt am Mainban stb.). tautolégia (gér. ’szdismétlés, az elébb elmondottnak megismétlése’> 1. logikai hiba, amikor valamely fogalmat v. itéletet 6nmagaval akarnak meghatdrozni, ul. bizonyitani. Pl. nevetséges az, amin nevetni lehet. — 2. (nyelvt) a stilisztikaban felesleges szdszaporitas, szdfecsérlés, ugyanannak a fogalomnak sziikségtelen, ismétlése azonos jeientésti szavakkal.

7-én, bevonultak Géddllére a honvédesapatok,

tautomeria (gor. ugyanaz + rész’ szobdl): az a jelenség, amikor valamely szerves vegyiilet két kiilonb6z6 szerkezettel vesz részt reakcidiban. Pl. a barbetursav a koriilményekt6l fiiggéen az alabbi keto-, ill. enol-szerkezettel képes reagalni:

NH—CO gen’: CO CH, ees NH—CO keto-szerkezet

N=C—OH Ledal HO-—C CH ll | N—C—OH enol-szerkezet

2-dn

Tapidbicskénél is gyézelemmel végzéd6tt a Klapka altal

elndklete adatavaé

Welden

baré

tdborszernagyot

alatt megtartott Pest

kérilzardsdt,

haditanacs a III.

nevezte

ki. Apr.

sa Kossuth

a II. hadtest fel-

és az

I. feladatava

Komérom felmentését, majd a Dunan atkelve E-Dundntuilon a dénté iitkézet megvivasat tizte ki. Damjanich k6ril is zarta Vacot és apr. 10-én megfutamitotta az ellenséget, de az — Klapka késlekedése miatt — Uujbol kicsuszott a bekerités eldl. A kb. 26 ezer fonyi sereg z6me ezutan, Ipolysagon és Lévan, 4t a Garam felsé folyasa felé haladt s apr. 19-én atkelt a folyon és még aznap folényes gyézelmet

aratott

(Damjanich

és Klapka

vezetésével,

Nagy Sandor huszaérainak részvételével) Wohlgemut tdbornok csapatai felett, amelyek Ersekujvdrig menekiilve megnyitottak az utat Komaromba (> nagysalldi csata). A mare. 20. ota k6riilzart varba apr. 22-én, bevonultak a honvédek. — Welden, a csaszari féerék Pest térségében valdé bekeritésétél tartva feladta Pestet (apr. 22.) és Hentzi parancsnoksagaval a budai varban hagyott védok kivételével Ny felé vonult. Gérgey azonban késlekedett, Uj hidat veretett a Dunan, és a sereg apr. 26-4n kelt at. Még aznap megiitkéztek Komarom-Oszénynél Welden csapataival, de haromdéras hare utan — ldészerhiany miatt — Gorgeynek csapatait vissza kellett vonni. Nem tudtak elérni a tervezett déntést, az ellenség megint el-

tavaszi napéjegyenléség menekiilhetett.

—

380

Bar a ~

az egyes utkézetekben

tavbeszélé-késziilék

ki-

vivott gyézelmek ellenére sem érte el a kittz6étt célt, jelentés eredménnyel jart. Az orszag belsé részén tila Dundntul E-i teriiletének nagy része is felszabadult. Gérgey azonban nem hasznalta kia kedvezé helyzetet és nem teljesitette az idékézben, kormanyzo-elnoknek megvalasztott Kossuth utasitasait. Az ellenség uldézése helyett visszafordult s Buda ostromaval a szabadsdghare értékes heteit pazarolta el, ezzel médot adva a cari intervencid és a forradalmi erék elleni uj tamadas eldékészitésére. tavaszi napéjegyenléség : — napcjegyenloség tavaszpont : az—> ekliplikaés az égi egyenlité (> Hgyen-

liié) azon metszéspontja, ahol a latszdélagos évi mozgast végz6 Nap mare. 21-én tartozkodik és az égi egyenlitén

A tdvbeszélés fébb adatai Magyarorszdgon

TAvbeszél6-

liv

Bekapcsolt f6| 2llomaésok szima

Bekapcsolt mellékallomasok

Kezdeményezett be-

vonalak

(ezer)

szima (ezer)

szélgetések

nese ae

6ssze- | ebbdl]

éssze- | ebbdl

es

sen

1937 1949 1956 1960

27 28 39 43

664 109 527 031

1961

43 715

Bp.-en

sen

Bp.-en

111,8 70,3 36,8 30,4 91,1 56,3 47,5 40,0 192,3 |. 117,0 | 155,4 97,9 243,4 | 144,3 | 174,38 | 102,8

178,6 187,1 463,2 538,0

255,0

58,1

151,6

183,9

106,0

D-rél B felé halad at.

Tdavbeszélé-dllomdsok szima néhany orszdgban

tavbeszélés, telefondlds ; két, egymast6l tavoli_ személy beszédkapesolata vezetéken tovabbitott villamos energia felhasznalasdval. A beszéd hangenergiajat egy atalakité (mikrofon) villamos energidva alakitja at, ezt vezetéken, a masik

fél tavoli késziilékéhez

erésité6t

helyeztek

el

(— tdévbeszélé-berendezések,

— tavbeszélé-késziilék). A ~ek lehetnek helyiek és tavolsagiak. Helyi beszélgetést ugyanazon halozaton kapesolt, tavolsagi beszélgetést pedig a kiilénbdzé halozathoz kapesolt dallomdsok hasznaldi folytatnak egymassal. Dijegységen nalunk a nappali érakban, folytatott, 3 perces, k6zonséges beszélgetés dijat értik. A 3 perenél hosszabb tavolsagi beszélgetéseket percenként szamitja fel a posta. A stirgés beszélgetési dij ennek kétszerese, az igen, siirgésé haromszorosa, az azonnalié pedig tizszerese. jszaka (22—7 ora k6z6tt) a nappali dijszabas felét kell fizetni.

—

Irod. Kozma

Taraba

és tavjelz6

berendezések.

1952;

Balazs B.: A taviro és tavbeszélé torténete. 1952; Koczky

L.: Tavbeszélékésziilékek és gépelemek. 1953 ; Simon F.: Tavbeszélétechnika. 1960. tavbeszélé-allomas : a — tdévbeszélé-kézponttal vezetékes uton, 6sszekotott

mények

— tavbeszéld-késziilék, v. izemek,

esetén

alkézpont.

Az alkézpont

tobb

intéz-

mellék-

dllomassal rendelkezik, melyeket az alkézpontban, dolgozé kezel6é személy rendszerint kézi kapesolassal kéthet dssze

a hivo féllel. tavbeszélé-berendezések : a tdvbeszélést lehetdvé

tevé

késztilékek k6zés neve, amelyek rendeltetésiik szerint két nagy csoportra oszthatok: a kdzhasendlatu és az tizemi cre. A k6zhasznalati tavbeszél6-allomasok kétfélék : eldfizetdi és nyiludnos tavbeszéld-dllomdasok.

A

tavbeszélés

(telefon)

elterjedisége

a

vildgon

1960-ban

Taévybeszélé-allomésok Vilagrész

NMS ots Spey hetata akenreeasaves feveress Gain a o¥-e Graieterenter ebbél VACEELOven etapapevevetseererehe ceetaterere:Sievers hiss (afs.servexetenl

sAnmerika Pees

creer

ae) cee

megoszlasa

(maillidé)

(%

141,7

100,0

2,0

1,4

79,8

56,6

aa, 3,3

0,8 2,3

Azsia (SZU és Tordko.

..........

9,1

6,4

........

43,2

30,3

nélkiil)

Eurépa (azSZU-val és Toréko.-gal)

eee

szAma

OA So-pWReelOlom oO OLEOUDE GE oe om no Cec We AIM Creag Ga aie victenue kone pslactare siete ieerere

Oceannians

INTeINAWEN

SHAD ORONO AOS Fa ee

BO lAG a Reem IC ae eer Te SATESZUEIEN S ovcieta psc micas et aeeterare rae Belem Ahyerstarevsicter ceorets oerstetere

Braziligin

wisstasis cen eeenemitere eran

3,2

Megjegyzés : Mik6d6 tavbeszélé-Allom4sok sz4ma ;? becslés.

2,2

1960

x hee pom

377

679

1 296

595 280% 394

963 351 602

2164 TOL 1137

,

1 023

s...:eyeie:eseres oeiscsiecsis

221

351

1015

425

644

1072

Dél-afvikai Koz. sos csse.se ves BrancinOendaaetis: 3,/futderémiben termelt g6zzel, meleg v. forrd vizzel torténéd kdézponti fatése, esetleg melegvizszolgaéltatassal egytitt. A hét csdévezetéken keresztiil héhordozé kézeg (forré viz, nagy nyomast g6z) segitségével juttatjak el az egyes épiiletekbe, ahol az

haditechnikaban

és a vilagirkutatasban

is.

tavirat, siirgény : a posta altal felvett, tdvirdn tovabbitott és rendeltetési helyén kézbesitett kézlemény. A posta a ~ot a postahivatalban, irasban v. tavbeszélé-eldfizeté allomasarél is felveszi és a cimzettnek a szolgadlati idé alatt kézbesiti. Folytonos szolgalatot tarto hivataloknal a cimzett kérheti, hogy éjjel is kézbesitsék v. éjnek idején, még az éjjeli jelzést és siirgés tartalmt ~ait se kézbesitsék, kérheti tovabba, hogy a cimére érkez6 ~ot a posta tavbeszél6n, kézbesitse (Bp.-en csak eldjegyzett roviditett taviratcim esetében). Mo.-on a ~ot latin bettikkel és arab szimokkal, tovabba olyan irasjelekkel kell megszerkeszteni, amelyek tovabbitasara megfelelé jelzések vannak. Ha a feladonaka ~ kezelésére vonatkozdlag kilonleges kikétései vannak, azokat réviditett alakban a

cim elé kell irni. A ~i szolgaltatasokért a posta a ~i dijszabasban megallapitott dijat szedi be. Mo.-on 1960-ban 7 398 000 taviratot adtak fel (1938-ban 2 625 ezret). tAvirati iroda, hirszolgdlati iroda : — hirszolgdlat taviré, telegrdf : impulzusokka atalakitott jeleknek és bettiknek elektromos tton vald tovabbitasara szolgalé berendezések dsszessége. Két fajtaja van : a vezetékes és a vezeték nélkiili ~. Az elébbi v. légvezetékes, v. kabeles osszek6éttetésii lehet. A vezeték nélkiili dsszekdttetést rendszerint nagy tavolségok esetében, hasznaljak. — Az amerikai

S. Morse

1832-ben

készitette

el az elsé olyan

tavirdkésziiléket, mely a kézvetitett jeleket régzitette. Az elsé6 Morse-féle taviré-dsszekéttetés 1844-ben Baltimore és Washington kézétt jétt létre. Mo.-on 1847-ben helyezték tizembe az elsé taviréberendezéseket. (még — tdvirdgép, +tavirdtechnika) szél6 torténete.

—

Irod. Balazs B.: A t. és a tavbe-

1952 ; Lajké—Varaljai:

Tavirotechnika.

1—2. rész. 1954—55.

taviréabécék : tdvirdjel-impulzusok

olyan

csoporto-

sitasa, amellyel betti- és irasjeleket villamos uton a legegyszertibben és leggyorsabban tovabbithatunk. Leg-

(->Morseismertebb és igen elterjedt a Morse-dbécé jelek). taviré-code [...kdd] (fr.) : taviratok kéltségének és a tavirévonalak foglaltséganak csdkkentésére szolgalé jelkules. Ezek lényegében megegyezésben rogzitett betticsoportok, amelyek esetleg egész mondatokat jelezhetnek. A tavirat szévegét az illeté ~-hoz tartozé szétar segitségével allitjak dssze és fejtik meg. taviréegyenlet, telegrdfegyenlet : parcidlis differencialegyenlet, mely az elektromos térerdésség vezetdk mentén val6é terjedését irja le:

2

4

ot?

ot

Cc

ahol E a térerésség, L, C, ill. R a vezeték egységny! hossziisdgut darabjanak dnindukcidja, athidald kapacitasa és ellendllasa. A ~ a nagyfrekvencias technikaban jelentés.

tavirégép : taviratok elektromos uton valé tovabbitasara és vételére szolgalé gépi berendezés. Megkiilonbdztetimk jeliré és bettinyomé gépeket. Az utdbbiak lehetnek szinkronjarastak (Hughes-gép, Siemens-gyorstavir6) és aritmikusak (Creed-gép, Siemens-tavirégép). A tavirdvezetékek kihasznalasa szempontjabdol megkwulonbdztetink még egyszeres és tobbszérés rendszereket, az utdbbiak tébb tavirat egyideji tovabbitasat teszik lehetdvé. tavirékézpont : taviratokat tovabbito kézponti tizem. A tavbeszél6-kézpontokhoz hasonld ~ok felallitasa a szolgdlatot gyorssé teszi és a vonalak jé kihasznalasat biztositja. A kézi kezelési v. automatikus ~ok elvi felépitése majdnem azonos a_ tavbeszélé-kézpontokéval. A hozzdjuk kapesolt tavirdgépek tavirdjellel adott hivasara a ~ kezeldje létesiti a kivant dsszekéttetést. A felépitett kapesolaton at a hivogép kozvetleniil a rendeltetési helynek adja le a taviratot. Automatikus ~ban a hivé szamtaresaval leadja a kivant tavirdallomas hivészamat, majd tavirdgépével magdat a taviratot. A forgalomban nemesak a postai tavirdhivatalok gépei, hanem maganeléfizet6k is részt vehetnek. A tavgépirék (telewek) elterjedésével a ~ok forgalma és fontossaga megnétt, az automatikus szolgalat a vallalatok, intézmények k6zoétti levelezést konnytvé teszi, sét kozvetlen, nemzetk6zi tavirddsszek6éttetések létesitése is lehetséges. tavirétechnika: a hiraddsiechnika egyik aga. Targya mindazon mddszereknek, tasa és megvaldsitasa,

berendezéseknek stb. kutaamelyek hireknek, értesi-

téseknek -—tdvird segitségével térténd tovabbitasaval kapcsolatosak. — A vevéallomason az _ impulzusokat jelirassal v. rendes bettifrassal papirra rogzitik, ritkabban hallhato hangjelekké alakitjak

A

Morse-tdvird

adodszerkezete

az

vn.

taviro-bil-

lentyt% (Morse-kulcs), amelynek lenyomasaval hosszabb (vonas) v. révidebb (pont) aramimpulzusokat kiildhetink a vezetéken At a vevéh6z. Az dramimpulzusok a vevé elektromdagnesének horgonyaét meghtzzak, ezaltal egy emeldékarra erésitett irén az eldtte egyenletes sebességgel elhaladéd papirszalagra az impulzusoknak megfeleléen, vonasokat v. pontokat ir. Morse a pont-vonas jelekbél Abécét allitott d6ssze (— Morse-jelek), ily médon teljes széveget lehetett taviratozni. Teljesitménye kb. 120 betti/perc. A kéktré-tdvirdgépnél az irdnt festéktartd

valyuba

jeleinek megfelelé lyuk(perfordtor) a Morse-dbécé kombinaciékat egy papirszalagra elére kilyukasztja, melyrél az adészerkezet nagy sebességgel tapogatja le és adja ki a vonalra a Morse-jeleket. Az adét tobb szalaglyukasztoval taplaljak, és igy a folytonos és gyors adas a tavirévonal j6 kihaszndélasdt biztositja. A jeleket a vev6oldalon gyors mtikédéstt irészerkezet, a hulldmiro v. undu-

liétor veszi fel és irja papirszalagra. A hatasfok javitasanak mds megolddsa a multiplex rendszer; ebben egy vezetéken egyidejtileg tébb ado és vevé dolgozhat. Az adék is, a vevék is egy-egy kérgytrt egymastd] elszigetelt,

ZE ot eh = Le AE

at.

tavirétechnika

382

tavir6-code

meriilé, éles szélti korong helyettesiti. A tdvird-

kopogonal a jeleket nem rogzitik, hanem a vevémagnest rezonans szekrénybe helyezik és a horgony kopogasabol hallas utan, veszik a jelet, és azt kézzel irjak le. Az elsé hazai Morse-gépes tavirdiizem Pest és Bécs kéz6tt 1850.

szept. l-én kezdte meg mtikédését. — A Morse-gépes uzemnél a taviratozds sebessége, vonal- és gépkihasznalasi foka alacsony, mert a gépet és vonalat egyidejtileg csak egy kezelé hasznalhatja. Szimplew kapcsoldsnal két vezeték kozil az egyik csak adasra, a masik csak vételre hasznalhaté. A duplex kapcsol4soknal egy vezetéken egyidejiileg mindkét iranyban Ilehet taviratozni. A gyorstdvirdnal a leadand6é taviratot a kezelé szalaglyukaszté késziilékkel

rézb6l

késziilt

korcikkeire

(kommutator)

vannak

kapesolva. Annyi kércikk van a gytrtin, ahany gép egyidejtileg dolgozhat. A két kércikk tengelyei, a kefék forognak és stroljd4k a kércikkeket. A két kefe a tavirdvonallal van ésszekétve, egyezé nagy sebességgel forognak, 6s geometriai helyzetiik is mindig azonos. Forgas kézben az adé-vevé parok révid idére dsszekapcsolédnak és ezalatt torténik a jel adasa, ill. vétele. A Morsejelekkel dolgozé tavirdtizemet lassitja a vett sz0veg Atirdsa bettikre, ennek elkeriilésére szerkesz-

tették

a

bettinyomd

tdvirdgépeket.

Két

ecsoportjuk

a szinkrongépek és az altalanosabban hasznalt aritmikus gépek. Szinkron mikddésti a Hughes-gép, aritmikusak a korszerii tavgépirdk (Creed, Olivetti, Sve-

mens stb.). Hazankban 1867 dta hasznaltak Hughesbettitavirédgépeket. A szinkronizmus kényessége miatt lassan kiszorulnak, helyiiket az aritmikus tavgépirdk

veszik at. — A Polldk—Virdg-féle gyorstavir6 a magyar Pollak Antal és Virag Jézsef 1898-ban késziilt talalmanya. A széveget elébb lyukasztassal papirszalagon régzitik, az adé a lyukasztott szalagot letapogatja és megfelelden kiilénb6z6 erésségi és iranyu aramldokéseket kild ki a vonalra. A vev6nél az aram két telefonhallgato membrdnjait mozgatja. Az ezekre szerelt tikrok egy fényforrdsbol reAjuk es6 vékony fénynyalabot téritenek ki. A fénynyalab fényérzékeny papirszalagra irja a zsinoriradshoz hasonlé, kissé szé6gletes bettket. A papirszalagra vetitett széveget maga a gép hivta eld, régzitette és a tavirat végén levagva kidobta. Bar ez a leggyorsabb

taviratozasi rendszer, bonyolult és draga szerkezete miatt a gyakorlatban nem valt be. A rendszer egy korszertibb valtozatat, tekintettel nagy sebességére, kisérletként a légi forgalom iranyitasdéban alkalmazzak. A Hellféle tavgépiré nem az irégépeknél hasznalatos bettinyomtatas elvével mtkédik. A bettik, ill. jelek irasdhoz a vevészerkezet egy késélben, végzddé magneshorgonnyal (vev6magnes) és egy allanddé sebességgel mozgo papirszalaggal, valamint egy dllanddé fordulatszammal forgd hengerrel rendelkezik, az utobbinak palastjan a papirszélességgel megegyez6 menetemelkedésti éles menet helyezkedik el. Ha a papirszalagot a késéli horgony a forgé henger menetéhez szoritja, akkor azok egy ponton érintkeznek. A henger festékezve

van, és forog, midltal

az érintkezési

pont a papir lassi mozgasa folytan egy enyhén ferde vonalat rajzol a papirra. A papirszalagot a késéli horgony az adédbdl érkezé aramimpulzusok iitemében,

nyomja a hengerhez. Az add impulzusaddja és a vevé nyoméohengere szinkronban, forog, és az ado impulzusanak megfeleléen a késélti horgony nyomja a papirt a hengerhez. Az impulzussorozat és a szinkronizmus eredményeként egymassal parhuzamos vonalakbdol kialakitva az

Atvitt betti képe

jelenik meg

a

papiron.

A Hell-féle

tavgépird erésen zavart vonalakon, mozgd allomasokon, (katonasag, rendérség) és radiddsszekéttetéseken at jdl hasznélhato. A tavirdvonalak j6 kihasznalasa céljabol kifejlesztették a vdltakozddramu tdavirdberendezéseket (VT), amelyek a jeleket a beszédsavba esé vivifrekven-

cids

+ csatorndkon

tékésszekéttetés

tévé.

—

at tovabbitjak, tobbsz6rés

A hazdnkban

laban, kilf6ldi gépeket

és ugyanazon

kihasznalasat

mtkédé (Creed,

teszik

vezelehe-

tavirérendszerek

Alta-

Olivetti, Siemens)

hasz-

nalnak. A Beloiannisz Hiradastechnikai Gyar foglalkozik a tavirdvonalak jobb kihasznalasdt célzd vdltakozédramu tdvirdberendezések (VT) gyartdsaval.

tavirézgsa (Nuphar): kétsziki, a_ timdérrézsafélék (Nymphaeaceae) csaladjanak egyik nemzetsége. 7 faja k6ztl nalunk allovizekben a sarga viragi ~ (N. luteum) él a viz szinén uszo, elliptikus levelekkel.

tavkabeltechnika ; a hiradastechnika hangfrekvencias atvitellel foglalkozé aga. A ~ba tartozd ésszekéttetések lehetnek egyiranytiak (pl. zenekézvetités, tavird) v. kétiranytiak (pl. tavbeszél6 aramk6rék). Rovid tavolsagra az atvitel lehet erdsitetlen, nagy tavolsagok athidalasara kb. 60 km-enként kézbens6 erdésitéket kell elhelyezni. Az erésiték elektroncsé6ves kapcsolasok, melyek

esak egy iranyban erésitenek. Kétiranyt dsszekdttetés esetén az atviteli iranyokat tn. villadramkérék valasztjak szét, amelyekkel lehetévé teszik a két irany kil6én erdsitését. Az erdsitédket dsszek6t6 vezeték lehet légvezeték v. kabel. Az utdbbi esetben az erdsitéd szakaszok novelésére pupinozast (—pwpincséve) szoktak alkaltavkézlés : hiranyagnak (beszéd, hang, jelek, irasjelek és képek) vezetéken at v. vezeték nélkiil tavolba vald atvitele. A-~ magaban foglalja a hiradastechnikat és az atviteltechnikat is. — Irod. Bajev—Jegorov: Nagytavolsagu t. alapjai. 1952; Bognar G.: Iranyitott sugarzasi tavkézlési rendszerek. 1952 ; Rényi A.: Az informacidelmélet néhany alapveté kérdése. 1960.

tavkézlési technika : — hiraddstechnika tavlat: 1. a képnek az a sajatossaga, amely érzékelteti, a szemléléh6z

kézelebb,

mi

van

téle tavolabb.

A miszaki rajznak a valodi mérett beallitas miatt rendszerint nines tavlata (egyoldali kép). A paralel perspektiva mar tavlatos, bar torzit, a centralis perspektiva a fél szemmel val6é latast nagyon, j61 megkézelité képet ad, a kétszemes latds tékéletes tavlatos hatasat a térlattato képparok biztositjd4k. — A fényképezésben, a hosszabb gyujtétavolsagu objektivvel tobb méter tavolsagrdél készitett felvétel tavlata ad hG valdésdgabrazolast, az egészen, kézeli felvételeknél az arany eltolodik ; a kézeli targyak képe ardnytalanul megno a tavolabbiakhoz képest. Helyes tavlatot akkor kapunk, ha a felvételt a targy mélységi kiterjedésének tizszeres tavolsagabdl készitjiik. — 2. a képzémtivészetben — perspekiiva, 2. tavlati terv : — perspektivikus terv

tavlovaglas : — lovassport tavmérés: olyan mérés, amelynél a mérést végz6 személy v. berendezés és az észlelési hely egymastdl tavol van, és emiatt olyan atalakitast kell a mérés eredményét szolgaltaté méréjelon végrehajtani, amely egyébként magdénak a mérésnek az elvégzéséhez nem volna sziikséges. Egy telephelyen beliili ~ megoladsaval késziilnek a korszerti tizemek kézponti vezénylétermei, ahol a miszertablan, az iizem valamennyi mértékad6 jellemzdje leolvashaté. Minthogy az atvitel altalaban villamos uton torténik, a ~ feladata mennyiségek villamos

is.

valé hatdsanak kézvetitésében a kézdtttik levé kézegnek semmi szerepe nincsen, vagyis az ilyen hatas terjedésé-

hez nem kell idé. Faraday mondotta ki eldszér, hogy az ilyen ~ lehetetlen, és az elektromagneses hullamok felfedezése be is bizonyitotta a ~-feltevés helytelenségét. Tavol-Kelet, Dalnij Vosztok: 1. az SZU gazdasagi-féldrajzi szempontbd] jelentds, a Csendes-dcean mentén 4,5 ezer

km

hosszi,

E—D-i

koérébe tartozik a nem villamos mennyiségekké valé atalakitasa

A mérést Altalaban fesziiltség v. aramerdsség mérésére

vezetik vissza. Nagy

tavolsagu ~

(km nagysdagrendben)

rendszerint nagyfrekvencids atvitellel térténik frekvencia- v. impulzusmodulacidéval, a hiradastechnikaban kifejlesztett mddszerek és berendezések felhasznalasaval. tavméré : (optikai) valamely targy és egy fix pont (mtiszerdéllaspont) tavolsaganak mérésére szolgélé optikai miszer. A ~ket féleg a geodézidban, a harcdszatban és a fényképezésnél alkalmazzék. Azon az elven, épiil fel, hogy egy haromszég két ismert szégébél és egyik oldalabél (alapb6l) a hdéromszég tébbi adatai kiszamithaték. Az alap lehet a targynal v. a miszernél. tavmiikédtetés, telemechanika: valamely muszaki folyamatba tavolbél valé beavatkozas. Rendszerint villamos uiton térténik, de eléfordul olaj- v. légnyomasi ~ is (pl. vasiti légfék). Kiegészitése a tavjelzés és a tavmérés. tavolbalatas : —- lelevizid tavolhatas : a mult sz4zadban a — gravitdci6 terjedésének Newtontél sz4rmazé elképzelése alapjan elterjedt hipotézis, amely szerint a téltések és dramok egymasra

iranyban

elnyuld

teriilete;

a Tenger melléki és a Habarovszki tart.-okat és az Amuri, a Kamesatkai, a Magadani és a Szahalini teriiletet foglalja magaban. 3,1 millid km?. L: 4,3 millid (1959). — Tdalnyomdan hegyvidék. A Kamesatka-félszigeten mak6dé vulkanok. Eghajlata E-on zord (tundra, tajga ; vadaszat, rénszarvastenyésztés), D-en mérsékelt (vegyes erdé, Usszuri tajga ; sztyep). 1958-ban az SZU ipari 6sszterme-

lésének 2,4%-at adta, 62-szer tébbet az 1913. évi termelésnél. Vezeté helyen alla hajégyartas, a kohaszat (Komszomolszk-na-Amure),

mazni.

mi van,

tavprognozis

383

tavirézsa

Jelentés

valamint

a

halkonzervgyartas.

celluldz- és faipar (Poronajszk, Tomari,

Dolinszk,

Komszomolszk-na-Amure).

Csehov,

Szinesfémére-,

k6-

szén- és kdolajtelepek (Oha, Ehabi, Katangli). Legnagyobb ipari és kulturdélis kézpontja, egyben nagy csendeséceani kikétéje Vlagyivosztok ; Ujabban jelentds kikétdje Nahodka. — 2. ~, Far Hast [far iszt] , Eaxtréme Orient [eksztrem oria] : az Azsiai kontinens K-i részének

Altal4nosan

hasznalt

elnevezése

(K-Kinat,

Koreat, Japant, a Fiilép-szigeteket és Szovjet ~et szamitjak ide). Tavol-keleti Kéztarsasag : 1920—22-ben K-Szibériaban és a Tavol-Keleten fennallott ideiglenes demokratikus allamalakulat. V. I. Lenin a bonyolult kilpolitikai helyzetre és a szovjetéllam nehéz belsé viszonyaira valo tekintettel javasolta létrehozasat, azzal a céllal, hogy elkeriilje a nyilt haborus konfliktus kirobbanasat SzovjetOroszo. és Japan kézétt. Megalakuldsdt 1920. apr. 6-d4n mondtak

ki, ekkor alakult meg a kommunisték

vezetésé-

vel elsé kormanya is. Févarosa eredetileg Verhnyeudinszk (ma Ulan-Ude), majd Csita volt; teriilete 1,5 miullid km?*-re terjedt ki 1,8 millid lakossal. 1922. nov.-ben, miutan a népi forradalmi hadsereg szétzizta a helyi ellenforradalmi erék és az éket tamogatdé japan intervencidsok csapatait, a ~ népgytilése megszavazta a k6ztarsasag felszamolasat és beolvadasét az OSZSZSZK-ba. tavollatas, tullidtosdg, messzeldtas, hypermetropia : a szem optikai hibaja. Lényege, hogy a parhuzamosan, beesé fénysugarak az ideghartya (retina) m0ogott egyesiilnek. A szem igy a tavoli targyakat csak akkor tudja élesen latni, ha a szemlencse t6rdé erejét

fokozza

(— szemalkalmazkodds). Ilyenkor a szem alkal-

mazkodé képessége tavolbanézéskor is igénybe van véve, a szem maximalisan kénytelen alkalmazkodni olyan, targyakhoz is, amelyek a végtelenen beliil, de a normalis kézelpontnél messzebb helyezkednek el. Hatranyos, mivel az alkalmazkodasi izmok allanddé igénybevétele kénnyen tuleréltetéshez és kifadradadshoz vezethet. Ehbhez jarul még a lenese téré erejének az sdregedés soran,

bekdvetkezé

csdkkenése,

bar

tor6 ereje amugy is nagyon kicsi. (konvex) szemiiveggel torténik.

a

tavollatd

Javitasa

szem

domboru

tavolsag : két pont kézé esé szakasz hossza. Pont és egyenes ~a a ponttdl az egyenesre bocsdtott merdleges hossza, pont és sik ~a a ponttdl a sikra bocsatott merdéleges szakasz hossza. Két parhuzamos egyenes ~a az egyik egyenes valamely pontjanak ~a a masik egyenestdl. Két parhuzamos sik ~a az egyik sik egy pontjanak tavolsaga a masik siktdl. tavolugras : atlélikai versenyszim. Lényege: tetsz0leges rohammal, megadott helyrél (dobbantdgerenda) minél messzebb elugrani. Népszerti olimpiai versenyszam. Magyar cstics : 776 cm (Féldesy Odén, 1953) és 623 em (Gyarmathy Olga, 1953), vilagcsucs: 831 cm (I. TerOvaneszjan,

SZU,

1962)

és

653

em

(L.

Scselkanova,

SZU, 1962). tavprognézis: az —iddjdrds elérejelzése hosszabb iddtartamra (fél v. egy hénapra, egész évszakra).

tavszedégép, nélkil

teletypesetter

mik6d6,

:

szedéautomataval

felszerelt

gépszedd

ban 1014 (1954: 536) ~val rendelkezett. Bp.-en a ~for-

sorszedé-

galom 1953-ban, 30,9 millid kocsikm, 49,7 millid utaskm, 1960-ban 57,7 milliéd kocsikm, 91,2 milliéd utaskm volt.

gép (—szeddgép). Irdgéphez hasonld perforalé gépen az egyes bettiknek megfelelé lyukkombinacidkkal készitett lyukszalag iranyitja. A lyukszalagkombinacid, tavirati

uton

szedégépekhez

tovabbitva,

mds

varosokban

mtikod6

is felhasznalhato.

tavuszas ; — uszds tavvezérlés ; helyhez kététt v. mozgd gépek mtikodtetésének olyan méddszere, melynek segitségével a kezel6 személy az illeté géptél tavol, vezetékes v. vezeték nélkiili Gton irdnyitja a gép mikddését. A vezetékes ~ térténhet ugy, hogy a gépet meghajté elektromotor kapesoldjat hosszabb vezetékkel vezetik ki, és a kezelé személy ezt a kapesolot kézben tartva indithatja v. allithatja meg a gépet (pl. a sinen futd kis elektromos emelégépek, az un. ,,futdmacskak”’ vezérlése). Legegyszertibb esete a mechanikus ~. E megoldasnal a ~ acélhuzalok meghuzasaval v. elengedésével térténik ; pl. vastiti szemaforok v. sorompok mitikédtetése. Mindkét mdodszer oles6 ugyan, de idejét multa. A modern vezetékes ~ egy vezetékparon kiil6nb6zé idétartamt elektromos jeleket, ,,impulzusokat”’ juttat a mtkédtetni kivant géphez. A gépnél levé érzékelé berendezés ezeket a jeleket osztalyozza és lehetévé teszi a gépi miivelet egyideji

elvégzését.

—

Thiliszi

384

tavszedégép

A vezeték nélkiili ~

radidhullamok

utjan

torténik. A vezérelni kivant gép mukédtetéséhez sziikséges parancsjeleket egy, a géptdl tavolabb elhelyezett radiédadé-berendezésben eléallitott elektromagneses hullamok juttatjak el a gép érzékelé berendezéséhez. Ezek mutikédtetik a meghajto elektromotorok kapesoloit (pl. elektromos daruk, szallit6gépek v. az Un. automata gépsorok). — Ha a ~ segitségével egy mozgé gép korményzasat, irdnyitasdt végezzik el, —tdviranyitdsrdl beszélink. — Irod. V. N. Loginov: Radidtavvezérlés. 1951; Sz. D. Klementyev: At. 1952. tavvezeték: 1. nagy villamos energiamennyiseg atvitelére szolgalé — légvezeték. A villamos er6mt rendszerint nem telepitheté kozvetleniil a fogyasztdé (varos,

taxis (gor. ’odadllitas, rendezés’): (biol) kiilsé inger Altal irdnyitott helyvaltoztaté6 mozgas. A kilsé inger mindsége alapjan kemo-, foto-, geo-, termo-, elektro- és hidro~ kiilénbéztetheté6 meg. Az ingerhatas iranyaban térténd mozgas a pozitiv, az ellenkez6 iranyt a negativ~. A névények kéziil csak az egysejttieken, sejtkoloniakon, esetleg a talajban é16 szervezeteken, az allatok esetében az egysejttieken és a szervezetben, szabadon mozg6é vandorsejteken, figyelhet6 meg. taxonok (gor. ’rendez’ szébdl>: > rendszertani egységek Taylor [téjlo], Brook (1685—1731): angol matema-

tikus, egyetemi tanar, az angol Kirdlyi Tarsasag titkara, a matematikai analizis egyik megalapozoja. A rezgo hur problémajanak matematikai targyalasat adta. Taylor, Frederic Winslow (1856—1915): amerikai mérnék, gydrigazgatd, tizemszervezé ; a hirhedt Taylorrendszer kidolgozéja. Mddszerét eldszér 1899-ben a Betlehem Steel Co. iizemben, vezette be. Bérezési rendszerének lényege, hogy a munkasnak kifizetett bér a teljesitmény szinvonalatdl fiiggéden valtozd aradnyban no, gyenge v. kézepes teljesitmény esetén a bér a teljesitménynél lassabban, az atlagosnal nagyobb teljesitmény esetén gyorsabban né. Az Aaltala bevezetett rendszer lényegében csékkené tételi akkordrendszer, mely a kizsakmanyolas fokozasat a munkaintenzitas nagymértéka novelésével ériel. Az I. vilaghabort utan a tokésiizemekben, erdsen, elterjedt.

Taylor-sor (mat)

a

tuberkuldzis T-bevonat, reflexidcsékkenté réteg: felileten

valo visszaverédésének

j. L:

Ob-

3000

a fény sima tiveg-

csdkkentésére

szolgalé

bevonat. A lenesék és prizmak minden levegével érintkezé feliilete a raesé fénynek mintegy 4%-at visszaveri. E fényveszteség csdkkentésére az iivegfeliiletet az iivegnél kisebb térésmutatdéju atlatszé réteggel, pl. litiumfluoriddal, magnéziumfluoriddal stb. vonja&k be ugy, hogy a rétegvastagsag a beesé fény hullamhosszanak egynegyede legyen. A lencsén és prizman atmené képalkoté sugarzds a ~nélkiiliekhez képest névekedni fog. A ~nak kiilénésen

a fényképészetben, tovabba a tavesévek sziirkiiletben valé hasznaélatanal van jelentdésége. Tiikréknél hasonlé elv szerint érheté el reflexidnévelés.

Thiliszi, Tiflise: a Griz SZSZK fév.-a (SZU), a Kura-f. vélgyében. L: 743 000 (1962). Vastiti csomépont, muut

vezet

a

Kaukaézuson

at. Gép-, elektrotechnikai,

fa-, textil-, élelmiszer- és béripar. Szdmos gydgyfiirdd (kénes hévforrasok). Egyetem, Tudomanyos Akadémia, 11 féiskola (erdészeti és mezdégazdaségi féiskola stb.). Szinhazak,

muzeumok.

épitkezés kévetkeztében

Az év4ros

keleties képe a sok Uj

megvaltozik.

—

A varos

a 4.

Te

technika

sz.-ban, épiilt katonai eréd kériil alakult ki. A 6. sz.-ban, K-Gruzia fejlett gazdasdgi, politikai és gazdasagi kézpontja. A 7—11. sz.-ban az arabok, kazarok, szeldzsukok pusztit6 tamadasai érték. 1122-t61, a szeldzsukok kidzése utan, Gruzia fovarosa lett. A 13—18. sz.-ban

utén keriilt at Jaévaba és Ceylonba, majd késébb az SZU

sorozatos mongol, perzsa, tordk tamadas érte. 1801-ben K-Gruziaval egyiitt Oroszo.-hoz keriilt. 1893-ban itt kezdte meg mikddését a Meszamedaszi szocialdemokrata csoport. 1917. noy.-ben itt alakult meg Gruzia ellenforradalmi mensevik kormanya. 1921-ben jéttek létre a szovjethatalom szervei 6s ~ a Griz SZSZK (egyben 1922-t61 36-ig a Kaukazusontuli Foderativ Kéztarsasag) févarosa lett. Te: a technécium elem vegyjele. Te: a tellur elem vegyjele. tea: a —teacserje szakszertien, kikészitett, agvégi kifesl6 levélriigyei és zsenge levelei. Atlag 1,5% koffeint, jelentés mennyiségi csersavat, teofillint és illé olajokat tartalmaz. Készitési mddja szerint haromféle f6 kereske. delmi tipust kilonboztetnek meg : erjesztett (fermentalt) fekete ~t, nem erjesztett, hanem sajat gézében athevitett (g6éz6lt) zéld ~t és félig fermentalt sdrga (oolong) ~t. ~ A ~levélb6él forrazassal (infuzid) késziil a ~ital. Legtébb

a Tanacskéztarsasag bukdésa utan a findnctéke érdekeinek védelmére alakitott érdekképviseleti cstiesszerv. Egyik alapitdéja és 1925-t6l elndke Hegediis Lérant volt. Mikédése a bankok dllamositasa utaén megsztint.

Kaukazuson tuli, Fekete-tenger menti vidékeire. teakfa : + tikfa

Téba: dkori egyiptomi varos, TEBE, Takarékpénztérak és

+ Théba. Bankok

Egyesiilete :

tébolyodottsag : a — paranoia kéznyelvben hasznalatos elnevezése. Tebriz, Tabriz, Tabriz: varos Iran ENy-i részén 1500 m tszf. magassdgban. L: 319000 (1960). Az irdni azerbajdzsdnok politikai, gazdasagi és kulturdlis kézpontja. Textil-, bér- és élelmiszeripar, szényeggyartas. Fontos tit- 6s vasuti csomdpont.

Egyetem.

—

787-ben alapitot-

tak. Sokszor pusztitotta fdldrengés. tebrizi szényeg, tebrisz szényeg: finom csomozasu, régi mintakat utanzd, tobbnyire nagyméretti Féleg az irani Tebrizben, késziil.

perzsaszényeg.

az infuziéd ideje hosszabb, mert igy tartalmasabb lesz az ital. Forrazasra a lagy viz alkalmasabb. A ~italt Kinaban, kb. 5000 év ota fogyasztjak, Eurépaban csak a 17. sz.-ban, ismerték meg. — ~pdtlék: a valodi ~ pdtlasara

iechnécium : az édes tej] megalvadasat eldidéz6 enzim. Szopds borjak oltégyomrabdl sés_ vizzel vonjak ki, megfelelé tisztitas utan vakuumban szaritjak, és mint port hozzak forgalomba. tejpor : bestiritett, majd szaritott, nem romlékony tej ;

vizzel keverve rosszul oldédik ; féleg félézétt tejbdél Allitjak el6. A porlasztésos ~ egyenletes szemcsékbél alld, laza por, vizben, j6l oldédik, f6léz6tt és teljes tejbdl egyardnt készitheté. A hengerszaritasos ~t elsédsorban az édesipar, a porlasztdsost az édes-, a siitd-, a tapszer- és a gyégyszeripar hasznalja fel. Egy 1 teljes tejhez 10—13 dg ~ és egy 1 viz sziikséges. A ~t badog v. impregnalt karton dobozokban, falidaban hozzdk forgalomba. A magyar tejipar 1960-ban 9796 q ~t Allitott eld. tejsay, acidum lacticum, CH, —CH(OH)—COOH : szin-

telen, szagtalan, szirupszertii folyadék. Egybazisu alifas oxi-karbonsav. Vizzel minden, arény szerint elegyedik. Gyenge sav, sdi a laktdtok. Aszimmetrids szénatom van benne, ezért jobbra és balra forgaté médosulat, tovabba nem forgaté racemaét létezik. A textilszinezé iparban pacok készitésére, a ecserzéiparban a bér mésztelenitésére hasznaljak. Jelentés mennyiséget fogyaszt az élelmiszeripar is. Szénhidratokbdél képzédik ~baktériumok 4ltal eldidézett erjedés sorén, (aludttejben, savanyt kaposztaban, savanyu uborkaéban stb.). Iparilag keményitd hidrolizisével eldallitott szdélécukorbél ~baktériumos erjesztéssel nyerik. (> még tejsavas erjedés) tejsavas erjedés ; anyageserefolyamat, melynek sordn 616 szervezetek cukrokat tejsavvaé alakitanak at anaerob kérilmények k6zétt. A~ szolgaltatja a mik6d6 izomban a > gliikogén lebontasa utjan, (— glikolizis) a munkavégzéshez sziikséges energia tekintélyes részét. Az izomban keletkez6 tejsav (hustejsav) a véraram utjan a majba jut és részben ismét gliikogénné alakul. Mikroorganizmusok segitségével az iparban a ~ segitségével tejsavat allitanak el6 (erjedési tejsav). A ~nek tulajdonithatd a te] megsavanyodasa, mely rendszerint egyiitt jar a tej —alvaddsival is. A ~t hasznalj4k fel a gyakorlatban a —silézdsra 68s a > savanyitdsra. (> még erjedés) tejszeparator : — fdldz6 gép tejszin : nagyobb mennyiségi tejzsirt tartalmazo tejtermék. Teljes tejb6l1 lefolozéssel készitik. A kévetkezé

termékeket allitja4k el6 beléle: hab~ (30—35%), kdvé~ (16%), képii~ (25%), plasztikus ~ (75—80% zsirtartalommal), tejfel, ~sajtok, ~fagylalt. tejtermék ; olyan élelmiszer, amelynek nyersanyaga a tej. Folyékony~ a tejfél, a stritett tej és tejszin, a kefir és a joghurt, szildrd~ a vaj, a sajt, a turd, a tejfagylalt, a tejpor stb. Tejut : > Tejutrendszer Tejutrendszer, Galaxis munkatermelékenység). — 3. (bany) a banyamunka idéegysége ; az egy miuszak alatt végzett banyaszati munka (pl. kihajtott vagathossz, kitermelt kézetkébméter v. kitermelt szénsuly) mennyisége. Ennek az egy dolgozéra vonatkoztatott értéke az un. fej~. A fold alatt foglalkoztatott ésszes dolgozéra vonatkoztatott ~ az un. fold alatti ~, a kiilszini és fold alatti banyamunkasok désszességére vonatkoztatott ~ az tn. d6ssz~, pl. a miiszakonként termelt szén tonnajaban kifejezve. teljesitménybér: a — munkabér egyik f5 formaja, amely a munkas keresetét v. annak egy részét munkateljesitményétdél teszi fiiggévé. Tékés viszonyok kézétt a modern tékés bérezési rendszerek alapja; a munkaintenzitas fokozdséra késztet, megkénnyiti a munkasok ellenérzését, s elleplezi a kizsdkmanyolast. Szocialista gazdasdgban a —munka szerinti elosztds eszkéze. Biztositja a a munkdésok anyagi érdekeltségét a munkatermelékenység fokozdsaban, a gépek, a berendezések, a nyersanyag és munkaidé minél maradéktalanabb kihasznélésdban;

a munka és termelés minél jobb megszervezésére 6sztbnoz, eldsegiti az uj munkamédszerek alkalmazésdt s a szocialista munkaverseny kibontakozését. Legdltalénosabb formaja a darabbér. A darabbér mellett a munkas keresete az idéegység alatt elddllitott termékek mennyiségétdl, ill. a teljesitett mtiveletek szimAtdl fiigg. A darabbér lehet egyenes darabbér, amikor minden egyes elkészitett munkadarab utén azonos bért fizetnek, tekintet nélkiil arra, hogy a munkdsok milyen mértékben teljesitik v. teljesitik tul a megdllapitott normdt. Prog-

teljcsitéképesség

399

temesvari iitkézet

ressziv darabbér esetén a norma tulteljesitéséért progressziven emelkedé bér jar. Degressziv darabbérnél egy bizonyos teljesitményszint fdlétt a bér a teljesitmény-

Telmanyi Emil (1892— ): kivalé hegediimivész és karmester; Hubay tanitvanya, 1912-t61 Eurdpaszerte sikerrel szerepel, 1919 dta Danidban él. Féként

nél kisebb aranyban névekszik. A ~ masik formadja a prémiumos iddbér, amelynél a prémiumot gyakran mennyiségi kévetelményekhez kétik, maskor anyag- v. eaergia-megtakaritashoz stb. Néha a darabbért is kombinaljak a termék minéségétdl, ill. az anyag- v. energiamegtakaritastél fiiggd préniummal (prémiumos darab-

mint

bér). teljesitéképesség : valamely energiadtalakité gép v. berendezés altal kifejtheté teljesitmény. A névleges ~ az a teljesitmény, amelyet a miszaki szamitdsok a gépek v. berendezések huzamosabb idejii mtikédése esetére megallapitanak. Felsé hatara az a legnagyobb teljesitmény, amely az illeté gépbdl v. berendezésbél kiveheté anélkil, hogy annak tizemi jellemzdi lényegesen megvaltoznanak. (Pl. Diesel- v. elektromotornaé) az a legnagyobb kivett teljesitmény, mely jelentés fordulatszAamesékkenést nem okoz.)

teljes termelés értéke : a szocialista mejési

volumenét

(mennyiségét)

értékbeli mutatdszam.

iparvallalat

kifejezé

egyik

ter-

fontos

A befejezett termelésen kiviil tar-

talmazza a félkész és befejezetlen termékeknek az adott idészakban bekévetkezett allomadnyvaltozaésat is. Ennek

novekedése

v. csdkkenése

eredményezi

a ~

eltérését a

befejezett termelésétél.

teljes visszaverédés, totdlis reflexid: Ha egy nagyobb térésmutatdju kézegbd) kisebb térésmutatdju anyagba lépé fénysugar

garirany

beesési

egyre

szégét néveljiik,

kézeledik

a

a

megtért

hatarfeliilethez,

su-

végil

a

megtért sugér mar nem lép at a masik kézegbe, hanem a tordleliileten halad tovabb. Ebben az esetben a beesési széget hatdrszdgnek nevezzik. Ennél nagyobb beesési szog mellett a fény hatarfeliiletré] visszaverédik az eredeti kézegbe. A ~ kevesebb {ényveszteséggel jar, mint a tikr6ézés, ezért sok esetben alkalmazzak optikai eszk6zékben (pl. képfordité prizmak). Telki:

6tk., Pest

m.,

budai

j. L:

300

Torbagy. Telkibanya : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén

(1960).

Va.:

m., encsi j.,

a Zempléni-hg.-ben. L : 1370 (1960). Va. : Gone. A kézépkorban hires arany- és eziistbanyéi kimeriiltek, ujabb leléhelyek

felkutatésa

folyik.

Kaolineléfordul4s.

Erdé-

gazdaség, udiiléhely. — Gdétikus ref. temploma miuemlék. Tell Vilmos: svajci mondai hés, a svdjci kantonok 14. sz.-i Habsburg-ellenes felszabadité harcanak jelképes alakja. Allitélag Biirglenben (Uri kanton) sziiletett. Miutaén megszegte Gessler Habsburg kormanyzénak azt az utasitasat, hogy tisztelegjen a pdoznara tizdtt osztraék hercegi kalapnak, a kormanyzé arra itélte, hogy nyilaval 16jon le kisfia fejérél egy almat. A monda szerint ~ késébb megélte Gesslert, s ezt a tettét a svajci nép felkelése kévette. Alakja torténetileg nem hitelesi-

tett; legenddja Schiller ~ c. dramaja nyoman valt Altalanosan ismertté. A monda nyoman késziilt Rossini ~ ¢. operdja. Teller Ede (1909— ): az USA-ban 616 magyar szarmazasu fizikus. Legfébb eredményei a magfizikaval kapcsolatosak. G. Gamowval kidolgozta a B-bomldas elméletét. bomba

Jelentés

gyértasaban.

szerepe —

van

atyjanak” nevezik, és kézismert ellenzé6, haborts politika hive.

tellur tartozéd

az

Az USA-ban

amerikai

hidrogén-

a »hidrogénbomba

mint

Bach,

veinek

Mozart,

eléaddja

Beethoven,

Brahms

és Barték

miti-

nevezetes.

telomerizacié : a — polimerizdcid

kilénleges

fajtaja,

amelyben a lancreakcid Un. lancatadassal fejezédik be. A névekvé molekulalane energiaja egy masik molekulavak addédik at, mikézben 6maga stabilizalédik. Az energiaatvitel nemcesak a monomer molekulat, hanem idegen molekulat is képes aktivalni. Amennyiben az idegen molekula alkalmas a polimer végesoportjanak kialakitasara (vagyis Un. telomer), igy aktivalas utan lezarja a polimer gy6k6t, megakadalyozza alanc tovabbi névekedését, A ~s reakcidk k6éziil soknak igen nagy az ipari jelentésége, mivel egy lépésben viszonylag jo kitermeléssel lehetévé teszik bonyolult gyégyszer-, szinezékés muanyagipari kézbensé és végtermékek szintézisét.

Telstar: amerikai mesterséges égitest, mely kontinensek k6zétti televizids és tdvbeszélé hiradés kézvetitésére szolgal. 1962-ben bocsatottak fel. Alakja 72 lappal hatarolt, kézel gomb alaku, 88 cm-es

dtmérdji

poliéder

(soklap), 60 lapjan helyezték el az energiaforrasul szolgal6 napelemeket, ezek 15 W teljesitményt adnak. Mikédéséhez lényeges foldi berendezés a 18 m atmér6éjG iranyithaté parabolatanyér, amely a mf watt nagysagrendti érkezé jeleket kiilénleges télesér-anten-

nakkal fogja fel. Egy

~ral

egy

kérilfordulasa

sordn

mintegy negyedéras folytatélagos kézvetités lehetséges. A ~ jellegi mesterséges égitestek lancolata a késébbiek folyaman a tengerfenéken fekvé kabeleket potolhatja. teluguk, andhrak: MIndidban, Andhra Pradesh és Madrasz allamok teriiletén 616 nép. Szadmuk 33 millidé (1951). Nvelvik a dravida nyelvesaladhoz tartozik. Foldmivelé6k, kulttradjuk fejlett, irodalmuk a é6ta ismeretes. Vall4suk a hinduizmus, f6ként

11. sz. Visnu

istent tisztelik. Kisebb résziik mohamedan. téma : mtivészeti v. irodalmi alkotaés targya. Csupén a mutialkotas legelvontabban felfogott magvat jelenti; ugyanazt a ~t kiil6nb6z6 szemlélett, vilagnézetti irdk és mtivészek egészen eltéré mddon dolgozhatj4k fel. — A zenemti kézépponti gondolata, kisebb tagolt rész, mely eléggé jellegzetes ahhoz, hogy az ismétlésnél felismerheté és a varidlasnaél, a feldolgozdsnaél k6vetheté legyen. Nem azonos a molivummal, mely csak a zenei gondolat csirdjat hordozza, de nem alkot zart

egészet.

A~

ismétlés, varidcié v. polifoénia utjan keriil

kifejtésre. Temes, Tims: jugoszlav

folyé az Alféld DK-i részén, roman és

teriileten ; 346

km,

ebbél

241

km

Romania

teriiletén; vizgytjté teriilete 2706 km? A Krass6Sz6rényi-hegyvidéken (Muntii Carag-Severinului) ered és jugoszlav teriileten, Pancsovanél (Panéevo) 6émlik a Dunaba. A mellette fekvé jelentédsebb varosok : Karansebes (Caransgebes) és Lugos (Lugoj). — Jol kiépitett,

esatornazott

folyé, ktilénésen felsé szakaszan,

ahol vizienergiajat felhasznalva erémt épitését tervezik. Temesvar ; — Timisoara Temesvari Pelbart (1435 kériil — 1504): ferencrendi hitszonok és egyhazi ird. A krakkdéi egyetemen tanult, késébb Budan volt tanar. Prédikacié-gyijteményeit (Stellarium, Pomerium) a nép igényeihez alkalmazkodva példakkal, legenddkkal szinezte. Latin beszédeit gyakran

a lefegyverzést

ultették At magyar nyelvre kddexirodalmunk névtelen szerz6i. Rosarvum c. mive a skolasztikus tudomany rend-

, Te: az oxigénesoportba kémiai elem. Rendszama: 52, atomstlya:

szeres 6sszefoglalasa. Eurdépa-szerte ismert teolédgus volt, munkai a 16. sz. végéig szamos kiaddsban, jelentek meg (Hagenauban, Velencében, Strasbourgban, Parizsban).

127,61. Sziirkésfehér szind, fémfényt, igen rideg, konnyen

porrd térhetdé. Fizikai és kémiai tulajdonsdgai alapjan Atmeneta fémek és a nem fémes elemek kézétt. A levegén hevitve meggyullad és kékeszdld langgal ~dioxidda (TeO,) 6g el. Elemi dllapotban ritka asvany. Hatszéges, o6nfehér kristélyokat alkot. Féként arany- és eztistércekben, fordul elé. Egyes 6tvézetekhez hasznalatos. Vegyiileteit tiveg- és porcelanszinezésre hasznaljak.

temesvari

titkézet,

1849.

aug. 9.:

a

szabadsaghare

utols6 utkézete. A Szegedtél hatra4l6 magyar sereget, melynek parancsnoksagat a tétovazd Dembirskitol Kossuth felszdlitastra Bem vette at, Temesvarnal érte utol Haynaw taborszernagy az osztrak féerék élén. Egy

varatlanul tamado osztrak hadosztély megakadalyozta, hogy Bem serege Gorgey hadtestével egyesiiljon. A heves

Temesvar

templom

ostroma

hare soran Bem lovardl lebukva sulyosan megsebesiilt, ami fejvesztettséget okozott a vezér nélkiil maradt honvédek kézétt. A ~ teljes vereséggel végzédétt. A sereg szétszorodott, a honvédek ezrei estek fogsagba. Négy nap mulva Gorgey Vildgosnal letette a fegyvert. Temesvar ostroma: 1]. az 1514. évi paraszihdboru esucspontja. A parasztsereg alfoldi és Maros vélgyi sikerei, az egész Temesk6éz elfoglalasa utén a D-vidéki urak a jOl megerésitett, erds tiizérséggel ellatott Temesvar varaban, gyitilekeztek. A parasztsereg juin. elején ért Temesvaér ald. Tébb eredménytelen rohammal megprobalta bevenni a varat, majd rendszeres ostromhoz

fogott,

amelyet

jun.

9-t6!

Doézsa

Gyérgy

személyesen

vezetett. A var védelmét Bdthory Istvan (a késébbi naddor) vezette, aki szorongatott helyzetében politikai

ellenfelének, Szapolyat Janosnak a segitségét kérte. Az urak a parasztok elleni dsszefogas érdekében félretették ellentéteiket. Szapolyai jul. 15-én hatbatamadta az ostromlok seregét. A dédnt6 iitkézetben szerepet vallalt Tomort Pal és Werbéczi Istvan is. A parasztsereg — melynek derékhadat Dozsa Gyérgy, szarnyait Mészdros Lérine és Dézsa Gergely vezette — az erdés tiizérségi tamogatas ellenére is visszaverte a nemesi seregek tobb rohamat, de a sorozatos tamadasok végiil is felérélték erejét. Mészarosnak sikeriilt elmenekilnie, a megsebesiilt Dézsa és tobb mas parasztvezér, koztiik Dézsa Gergely is az urak fogsagaba keriilt, akik kegyetlen kinzasokkal alltak rajtuk bosszit (bévebben — paraszthdboru, 1514). — 2. a térdk héditok 1552. évi tamadasanak els6 nagy utkdzete. A tordk csapatok Ahmed pasa vezetésével jun. 24-én kezdték meg a var ostromat. Kapitanya, Losonczy Istvan temesi grof hésiesen, védekezett, de idegen zsoldosai cserbenhagytak, s kénytelen volt szabad elvonulas feltétele mellett feladni a varat. Jul. 27-én az igéretiiket megszegdé torék6k elvonulas kézben, Losonezyt kiséretével eogyiitt lekaszaboltak.

~t a kortars Tinddi Lantos Sebestyén énekelte meg. Temesvary Janos (1891— ): mélyhegedtiimtivész. Erdemes mtivész. Hubay tanitvanya. A Zenemtivészeti Féiskola tandra, az Operahaéz tagja, a Waldbauer— Kerpely vondsnégyestarsasag mélyhegedtse volt. temetkezés : az emberi tetemek végs6 elhelyezése. Az emberiség torténetének kezdetén a holttesteket valdésziniileg egyszertien sorsukra hagytak; elterjedt lehetett és szorvanyosan, sokaig fennmaradt az a szokas, hogy a halottat hozzdtartozdi v. legyéz6i megették (— emberevés). A ~ szokasa a —halotikultusz egyik formaéjaként keletkezett, kezdetei az dskékor kézepén élt Neandervolgyi Osembernél taladlhatok. Elsé és azéta is legelterjedtebb formaja az elfdldelés; kezdetben a halottakat altalaban felhtzott karokkal és labakkal oldalukra fektetve féldelték el (zsugoritott~), a halottak ma szokasos, kinyujtéztatva, hatukra fektetve tdrténd temetése

késébb (Eurdpaban, csak a vaskortél) terjedt el. A népvandorlas koraban gyakori volt a halott wlé helyzetben tdrtén6 eltemetése is. A holttestek konzervalasa (— mumia) az i. e. 3. évezred dta ismeretes. A sir f61é emelt emlékek

kéziil

az

6skékor

végét6l

a

vaskorig

terjedé

idébél szarmaznak a — megalitek. A siremlékek épitészete kilonoésen magas szinvonalra emelkedett az dkori

Egyiptomban

(piramisok,

Jellegzetes temetkezési

masztabak,

sziklastrok

stb.).

mdéd volt a romai és ékeresztény

katakomba-rendszer. A magasra emelt sirdombok (kurganok, tumulusok, kunhalmok) a vaskorban, és a népvandorlas koraban terjedtek el. A kézépkorban kialakult ~i szokasok szerint az elé6kel6ek a templomban, a tdbbiek pedig a templom kézelében temetkeztek. A ma elterjedt elfdldelési mddok k6ziil az egyszeri sirba vald ~t6l megkilénboéztetik a ecsaladi kriptédkba valé ~t, valamint az egyes orszagok kivalésagai szamara létesitett mauzdleumokat, ill. Pantheonokat. (még stremlék) A habortk soran egyszerre nagy szamban, elpusztultakat, ill. kivégzetteket koporsd nélkiil, un. tomegsirokban szokas

vasztds

eltemetni.

els6

A~

nyomai

masik

az

mddozata,

tijabb

kékorb6él

a

> halottham-

sza4rmaznak,

Eurépaban a bronzkorban terjedt el. Sajatos mddja volt a ~nek a viz alé merités is, kilénésen a hajésnépek kézétt

(a wikingek pl. a halottakat felgytjtott hajokon vizre bocsdtotték). Egyik kilénés formdja a holttest vadmadarakkal térténé felfalatasa a — Hallgatds tornyarban. — A ~t é6sidékt6l fogva meghatarozott mitikus szertartasok szerint végezték ; az egyhazak pontosan megszabték vall4suk ~i szertartasait. Ezek mellett napjainkig fennmaradtak kiilénb6z6 népszokasok is (siratas, halotti tor stb.). A szocialista tarsadalom — a munkasmozgalom hagyomanyaira tamaszkodva — kialakitja a sajat ~i szertartasait. Ez Mo.-on is egyre inkabb kiszoritja a ~nél az egyhazi szertartasokat. temetébogar (Necrophorus): a bogarak mindenevéok (Polyphaga) alrendjének dogbogarak (Silphidae) csaladjaba tartozéd rovarnemzetség. Fajaira jellemzé, hogy kisebb Allati hull4k alédl kikaparjaék a fdldet, fdldbe slillyesztik és petéiket bele helyezik. A kikelé larvak a hullabél tadplalkoznak. A kézénséges ~ (N. vespillo) fekete szing, szarnyfeddit két narancssdrga harantesik disziti. A nagy ~ (N. germanicus) nagyobb, fekete szint rovar. temperafestés (ol. ’vegyit’ szdbél>: szdradds utdn vizben tébbé nem oldédé kétéanyagot (tej-, tojassargaemulzié) tartalmazé festékekkel valo festés. Az olajfestés elterjedése elétt alkalmazadsa altaldnos volt. A temperafesték gyorsan szdrad, arnyalatok érzékeltetésére kevéssé alkalmas.

temperéla4s

lat.

’mérsékel’

sz6bdél>:

olyan

han-

golas, mely a gyakorlati zene kévetelménye és a tiszta akusztikai hangviszonyok kézt mutatkozo eltérést mérsékli. A természetes hangolas szerint a c-b6] kindulva 12 tiszta kvint egymas mellé helyezése utan (— kvint-

kér)

nem

c-re,

hanem

egy

magasabb

vissza. A temperalt hangolas, mely csak kézt tartja meg akusztikailag tisztan, emberi hallészervnek kis eltérések iranti az oktavot 12 egyenlé félhangra osztja félhang, vagyis a szomszédos fokok

hisz-re

jutunk

az oktav hangfelhasznalva az tiréképességét, fel (a temperalt frekvenciajanak

12>

viszonyszama

1

ool

ie sztikebb

kvintjei folytan

olyan

kvintkért képes alkotni, melynek egyes pontjainaél az enharmonikus hangok magassaga megegyezik (pl. fise = = gesz, ¢c= hisz stb.). Ez az tn. egyenletes lebegést ~ teszi lehetévé a zongoran és mas billentytis hangszeren barmely hangnem alkalmazasdt és az enharmonikus modulaciéd hasznalatat. Az egyenletes lebegésti ~ kezdeményezdje A. Werckmeister (1700 k6riil); egyik elsé

terjesztéje J.S. Bach volt (Das wohltemperierte Klavier). A tébb ~i kisérlet k6éziil emlitésre mélt6 M. Mercator 53 foki (1675) és Janké Pal 43 fokui beosztasa (1901), tovabba léteznek még 19 és 31 fokui szisztémak is. temperéntvények ): olyan vaséntvények gytijténeve, amelyek — a sziirke 6ntvényektdél eltérden — grafitmentesen szilardulnak meg. Nyerséntésti allapotban ridegek és nehezen, megmunkalhatok, széntartalmuk rendszerint 2— 3.4%,

Si-tartalmuk

0,8—1,2%,

szévetszerkezetiik

lede-

buritos és perlites. Megfelelo hdkezeléssel a nyers ~ szivéssé, kénnyen megmunkalhatova és kismértékben kovacsolhatéva vadlnak. Semleges légkérben térténd hékezeléskor az éntvényben lev szén temperszén alakjaban valik ki; az igy kezelt 6ntvény torésfeliilete fekete, és ezért neve fekele temperéntvény. Oxidald légkérben térténd hékezeléskor az Ontvénybél a szén részben v. egészen kiég, és az Ontvény torésfeliilete vilagosszirke

lesz ; ezt nevezik fehér temperéntvénynek. — Irod. Chapé6— Lamm—Gerédy: T. 1961. Temple [tapl]: eredetileg a templomos lovagok rendhaza Parizsban Az 1789-i francia forradalom idején foghaz volt. Itt érizték 1792—93 telén XVI. Lajost és esaladjat. templom : istentisztelet céljara emelt épiilet. Az antik ~ a kultusztargy, istenszobor és a fogadalmi ajén-

Li

A budapesti televizid addtornya a Szabadsag-hegyen

A kékesi televizids adéAllomas antennatornya

A szabadsag-hegyi

televizids asztala

ad6é ellenérzé6

méré-

5

A televizié helyszini adast kézvetité kocsija

A televizid

Kézvetlen kézvetités szinhazi adasrél (Vidém Szinpad)

kocsijaénak

eld-

belseje

Fépréba a magyar televizid studidjaban

Televizids mtitédlampa operacidk kézvetitésére (III. sz. sebészeti

A magyar televizid kapesolasos adasa a margitszigeti teniszstadionbdl

A hallgaték a tanteremben nézik a mutétet (III. sz. sebészeti klinika)

klinika) eY/7 Winx ee

VédéhartyAval

vonjaék be a képcsévek tat (Egyesiilt Izzd)

fényporbevona-

Televizids

képcséveket

eldallité automatasor Izzé)

(Egyesiilt

Textilipar

Gyapottisztitd (Goldberger

aggregat

Elofonéd

Textilmtivek)

..

>

:

Az elsO magyar gyartmanyu gytrtsfondgép (Magyar Pamutipar)

Selyemfeldolgozasa Magyar Selyemipar Vallalat Pipacs Szovogyaraban

a Kaposvari

Gytirtisfonoda

a Szegedi

Textilkombinatban

Textilmtivekben

Y

Csipkeszév6 gép a Habselyem- és Ko6téttarugyarban

Szévégép a Készegi AgyteritéButorszovetgyarban

_

Automata szévogépek a Budakalaszi Textilmtivekben

eee Filmnyomoiizem az Obudai berger Textilmtivekben

Futdoszonyeg-szovés a Tatai Szényeggyarban

Harisnyak6t6 automata az Obudai Harisnyagyarban

Gold-

Korkotégépek a Zugldi Kotottaérugyarban

A Mosonmagyarévari K6téttérugyér k6ototerme

templomeréd

401

dékok befogadasara szant épiilet volt. Az dldozat bemutatasa a ~ elétt felallitott oltaron, a szabad ég alatt tértént. A gorég ~ természeti kérnyezetben, allt. Fébejarata keletre

nézett, formaja az é6si lakéhdzbél,

a

— megaron-

bol alakult ki. A r6mai~ fejlédésére etruszk és hellenisztikus gorég eldképek hatottak. A keresztény ~ a rémai — bazilikabél jott létre. A keleti egyhazi épitészetre a centralis, kupolas ~tipus jellemz6, melynek legmtivészibb példaja a Hagia Sophia. A nyugati ~épitészet megmaradt a hosszhajés elrendezés mellett (roman kor, gotika), a reneszdnsz emellett a centralis tipust is alkalmazta (S. Pietro, Réma). A barokk épitészet kialakitotta az egyhajos, kapolnaékkal kisért ~ tipusdt. A modern épitészet a ~épitészetben is a legvaltozatosabb megoldasokkal kisérletezik (Le Oorbusier, A. Perret, Brewer M. ~ai).

templomeréd : védémiivekkel

ellatott

v. ilyenekkel

koriilvett templom. A koézépkorban, gyakori, kiilénésen kisebb, var nélkiil helységekben. Tamadasok idején a

lakossag védelmét szolgalta. templomosck : a szentfdldi keresztes allamok védelmére 1119-ben alakult egyhazi lovagrend tagjainak neve, amelyet székhelyiikr6l kaptak; ez a hagyomany szerint a

jeruzsdlemi templom helyén, épiilt. Kozép- és Ny-Eurépaban sok birtokot szereztek s nemzetkézi méretekben foglalkoztak bank- és uzsoraiizletekkel. A Kézel-Keletrél kiszorulva katonai szerepiiket elvesztették. Népszertitlenségiiket felhasznalva IV. Fiildp francia kirdly lofoglalta vagyonukat, s a ~ vezetéit eretnekség cimén elitéltette ; a papa 1312 -ben feloszlatta a rendot.

tempé ol.) : Lidétartam, idémérték ; a mozgas titeme, sebessége. — 2.a zenemifi v. részlet motrikai liktetéseinek a mértéke. A leglassibb kb. 40, a loggyorsabb kb. 200 liktetés percenként. Jeldlésére olasz miszavak haszndalatosak : largo, lento, adagio, andanie, moderato, alleyro, vivo,

vivace, presto. Pontos meghatarozasara a > metrondm szolgal. A~

méddosulasaival

az agogika foglalkozik. —

A ~t

jelz6 miiszavak csak a 18. sz.-ban terjodtek el. A 17. sz. el6tt nem ismerték a ~jelzést. — 3. tébb értelmt sport-

sza kkifejezés. Egyes sportagakban, elsésorban a futasnal az iram erésségét, az uszasnal a teljes mozgasegységet jelenti. A kiizdé sportagaknal a ~akcid kifejezést hasznaljak a tamadas és védekezés kedvezé pillanatban térténé

végrehajtasanak megjelélésére. — magatartasa,

4. valakinek bizonyos

szokéssa.

Tempora mutantur et nos mutamur in illis. (lat. ’vdltoznak az idék, és mi is vellik valtozunk’): a 9. sz.-ban élt I. Lothar frank csaszartél eredé szalldige. Temps, Le [16 ta]: a francia harmadik kéztarsasdg tekintélyes napilapja, a francia nagytoke ,,félhivatalos”’ organuma. 1861-ben indult, 1942-ben sztnt meg. Temze, Thames [temz]: folyéd D-Angliaban; 336

km. Vizgytijt6 tertilete 15 300 km?. A Cotswold Hillsben ered. Ny—K-i iranyban folyik. London alatt 100 km hosszu télesértorkolattal az Eszaki-tengerbe 6mlik. Londonig a legnagyobb tengerjaré hajok is felmehetnek. — A ~ mellett fekvé jelentésebb vadrosok még: Oxford, Reading, Windsor és csaknem a tengerparton

Southend on, Sea. Tenasserim, Taninthaji: vidék D-Burmadban a Martaban-6b61 K-i partjan. A hatsd-indiai Kézpontihegység oldalgerincei meredek szirtfokokban végzédnek, részben pedig sz4mtalan, aprd, sziklas szigetté bomlanak szét

Elelmiszer-

legmagasabb

hegye

a Pico

de Teide

tenesmus

(gor. ’székrekedés’):

(3718 m)

is mikédétt.

—

fajdalmas, eredmény-

telen, székiritéssel nem jaré székelési inger. Leginkabb hasmenéssel kapcsolatos betegségekben (kolera, vérhas, bélhurut) fordul eld. tengelic (Carduelis carduelis): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) csaladjaba tartozd, élénk szint, apro termetti madar. Fehér, fekete, sdrga, barna, piros szinek tarkitja4k. Eurdpaban, Azsiéban tobb alfaja ismeretes. Mo.-on gyakori, féleg ligetekben, gyiimélesdésékben, fasorokban fészkel. Osztol tavaszig csapatokban kéborol. Foleg gyommagvakkal és egyes fak (fenyé, nyir, éger) apro magvaival taplalkozik.

Tengelic ; 6tk., Tolna m., szekszardij. L: 3800 (1960). Erdégazdasag. Malom. — Bronzkori leletek. tengely : 1. szimmetria~ : olyan egyenes, amelyre egy alakzat tiikros, azaz az alakzat barmely pontjanak a ~re vonatkoz6 tiikérképe ugyancsak pontja az alakzatnak. Pl. a kérnek ~e barmely a kor sikjaban fekvé és a kér kézéppontjan athaladé egyenes; egyenes koérkup ~e a estcsbol az alapsikra bocsatott merdleges egyenes stb. — 2. kulénb6z6 vonatkozasi rendszerek (koordinata-rendszerek) nevezetes (kitiintetett szerepti) egyenesei, amelyek segitségével térbeli alakzatok helyzetét jellemezziik. Pl. koordinata-~, képsik~ stb. — 3. a forgd mozgast végzd test mozdulatlan vonala. — 4. > gépelem, forgd alkatrészeket tart v. ugy, hogy rajta forognak (allo ~), tehat a tengelyen vannak csapagyazva, v. veliik egyiitt forog, azaz a~ van csapagyazva. A ~ energiakdzlé is lehet; tovabbitja a forgéd mozgast, pl. az egyik végén levé — szijtarcsérél a réerésitett tébbi szijtarcsara v. fogaskerékre stb. tengelyhatalmak : —-,, Berlin—R6ma tengely” tengelykapcesolé : két tengely kapcsoldsara, ill. oldasara szolgalé6 gépelem ; régebben elsdsorban az igen hosszu kézl6mtitengelyeknek a korlatozott hosszisdgti darabokbol valé ésszetolddsanal, ma inkabb a hajté és a hajtott gép tengelyénok ésszekétésénél hasznalt, igen valtozatos kiviteltii alkatrész. Lehet merev, ha pl. a forgatényomatékon kiviil hajlitényomatékot (szijtarcsa stlyat) is el kell birnia ; mozgékony, rugalmas, sét hajlékony is, a nem egész pontosan egy magassagban levé gépek dsszek6téseire, a héfokvaitozasi terjeszkedés lehetévé tételére, a lékésok

enyhitésére, végiil egymashoz kisebb v. nagyobb sz6gben fekv6 tengelyek ésszekapcsolasara. Vannak menet kézben nem oldhat6, kikapesolhaté és ki-bekapcesolhaté ~k. A folyadékaramldsos (hidraulikus) kapcsol6k nemesak a rugalmas kapcsolast oldjak meg, hanem a sebességvaltoztatast is.

tengelykereszt : (asv) 3 dimenzidju koordinata-rendszer ; a kristaly térbeli régzitésére szolgal. Egyes tengelyei (iranyai) a kristalytani tengelyek. A tengelyek iranya a kristaély kiilsé alakjan valamely jellemzé éllel, racsszerkezetében, pedig az elemi cella éleinek iranyaval egyezik. A ~ lehet 3 v. 4 tengelyfi. A kristalytani tengelyek egységeinek egymashoz viszonyitott nagysaga és a bezart széogek a kilénbézé kristélyrendszerekben kilénbozok.

tenger:

1.

Altaldban

a

vildgtengerrel

dsszefiiggé,

35°/,) koriili sétartalmu dllévizek 4ltalanos neve. Ossze-

On-, dlom, vas- és wolframércbanydszat.

tételekben : a vilag~ dceannal kisebb, 6nall6 medencével bird részeinek neve (pl. Balti-~, Antilla-~). A vilag~t a szdrazfoldek és fenékviszonyok alapjan — dcednokra 6s ~ekre, a ~eket mellék~ekre, ezen beliil féld-

Trdépusi

éghajlat

és

és faipar.

Tenda-hag6,

esoport

vulkan, amely gyengén még 1909-ben 2. varos > Santa Cruz de Tenerife.

névényzet.

(Mergui-szk.).

Rizstermesztés.

tenger

Colle di Tenda, Col de Tende:

hagé a

Liguri-Alpok és a Tengeri- Alpok kézétt, 1870 m magasan, Tenda kézség felett. Olaszo.-bél Franciao.-ba vezet. A Torino—Nizza k6z6tti vastitvonal 3,4 km-os alaguttal visz 4t alatta 1320 m magassagban.

kézi ~ekre: bel~ekre (pl. Balti-~), perem~ekre (pl. Ohotszki-~), Oblékre és tengerszorosokra osztjuk. A ~

valamely jelonség fejlédési iranyzata. Tenedosz : — Bozcaada sziget régi neve. Tenerife, Teneriffa: 1. a Kanéari-szigetek legnagyobb

a partszegéllyel (+> part) valik el a szdrazfoldtél. A ~rel eléntott foldség (kb. 200 m mélységig) neve self. A selfet a viszonylag meredek kontinenidlis lejié valasztja el a mélytengeri fenékszintt6l (3—4000 m). A fdldfelszin 40,7%-at 4000 m-nél mélyebb dceani fenék-

Szigete;

szint

tendencia

:

1946 km?.

L:

26 Gj Magyar Lexikon VI,

irdny, cél;

kb.

200000.

térekvés,

hajlam ;

Az egész sziget-

alkotja,

amelybél

hdtak,

kiiszébok,

padok,

zdto-

nyok és szigetek emelkednek ki. Legmélyebb részek a mélylengert drkok. Az wledékfelhalmozddas és az élévilag szempontjabol a tengerfenék litordlis (partszegélyi), neritikus (sekélytengeri, 200 m-ig), hemipelagikus v. bathyalis (kézépmély, 200—3000 m) és ewpelagikus (mélytengeri) 6vekre tagozédik. Az elsédkben a szdrazfoldrél szarmaz6 anyagok tulnyomdéak. A mélytenger tledékei féleg szerves eredettiek (korall-, diatomds, pteropodas

és radiolaris iszap). Nagy teriileteket borit a mélytengeri vorésagyag. A sdk kéziil a ndtriumklorid 27,2, a magnéziumklorid 3,8, a magnéziumszulfat 1,6, a kalciumszulfat 1,3, a kdliumszulfat 0,9, a kalciumkarbonat 0,1, a magné-

ziumbromid 0,1°/ 9-kel részesedik. A vizhémérséklet a felszini

rétegekben

—2,8 és 36,5

C°

kézétt

imgadozik.

A

tengerfelszin 53%%-an a felszini viz hémérséklete 20 C° felett van. 2,5 O°-nal legstrtibb a -~viz. Fajstlya ilyenkor 1,0275; 1,7 és —2 C° kézétt fagy meg. A befagyott

~en

ugyanazok a jelenségek

(riands,

turolds,

zajlds) észlelhet6k, mint a szarazféldi vizeken, csak sokkal nagyobb méretekben. A zajl6 ~i jeget wszadékjégnek (pack ice) nevezik. A ~viz szél hatdsdra keletkezé mozgasai a > hulldmzds és a > tengerdramlds. Kozmikus hatasra vezethet6 vissza a —lengerjadrads. A mozgé ~wviz alakitja a partokat (—abrdzid). Gazdasagi szempontbdél mint nyersanyagtermelé hely (— haldszat, séfézés stb.) és mint forgalmi utvonal (— hajézds) egyardnt els6rendtii fontosségi. — Az éldévildg elsédleges élettere, ezért tulnyomorészt elsddleges vizidllatok és névények élnek benne. Az Allatok elterjedésének a viz hémérséklete szab hatart. A nagy mélység miatt a fenéklaké allatok széma elenyészé az utszd-lebegé lényekhez

képest.

A

nagy

sdtartalom

k6ovetkeztében

az allatok kevés izomerével és szilardité6 vazzal tudnak lebegni a ~ben, ezért itt talalhatok a legnagyobb emlésék, a cetek és a legtérékenyebb allatok, a meduzdk. Az ésidé6k dta szinte valtozatlan ~ben élnek a fejlédés alacsonyabb fokan megrekedt szzvacsok, csaldnozok, puhatesttiek, halak stb. Csak a ~ben élmek a tiskésbértiek

és szamos

kisebb

Aallattérzs tagjai.

Novényvilé-

gat elsésorban a kiilénféle moszatok, hindrfélék (tengeri fG) stb. alkotjak. — Irod. G. A. Arisztov: A féld és a t. 1950; V. G. Bogorov: Tengerek és dceanok. 1950; V.

G.

Bogorov:

Blet

a

tengerben.

1960;

H.

Hass:

Vadaszok a t. mélyén. 1957; Cousteau—Dumas: A csend vilaga. 1958; A. Piccard: A t. mélyén. 1961. — 2. (jogt) A nemzetkozi jog szempontjabol a nyilt tenger

egyetlen, allam teritiletéhez sem tartozdé, de nem is okkupalhato teriilet, s a tengerek szabadsdganak a 17. sz. eleje déta érvényesiilé elve értelmében minden nemzet kereskedelmi és hadihajdéi elétt nyitva all. A szarazféld mellett huzddd 3—18 mérfold szélességti parti tenger a parti allam teriiletének kiegészité része és a parti dllam szuverenitasa ala tartozik, de a parti tenger szélessége tekintetében altalanosan elfogadott nemzetkézi szabaly

nincs.

tengeralattjaré, buvdrnaszdd : a viz felszine ala meriilé és ‘merit

tengerhajézas

402

tengeralattjaré

allapotban,

huzamosabb

ideig

haladni

tudo

hadihajé. F6 fegyverzete a torpedd, de a viz felszinére emelkedve 1 vagy 2 lovegébél tiizet is tud nyitni; ujabban az SZU és az USA rakétakilév6 berendezéssel ellatott ~vkat is épit. A viz alatt akkumuldtorok Altal taplalt villanymotor, a viz felett pedig rendszerint Dieselmotor hajtja. Ujabban atomenergidval hajtott ~kat épitenek. A meriilési tartdlyok vizzel valé megtdltése, valamint a vizszintes kormanylapatok lefelé Aallitasa révén meril le a kivant mélységig. A felemelkedésnél siritett levegével szoritj4k ki a vizet a meriilési tartalyokbol. Azelhasznalt levegé felfrissitésére oxigénadagolé és szénsavlek6té szerkezeteket alkalmaznak. — A ~ els6 kisérletei a 18. sz.-ban indultak meg: 1724-ben J. Lefim Nyikonov, 1776-ban D. Bushnell, 1801ben R. Fulton, 1834-ben az orosz K. A. Silder szerkesztettek -~kat, 1915-ben M. P. Naljatov akna-

fektetésre is berendezte 650 t-4s ~jat. Az I. vildghabortiban a ~-haborut a németek ind{tottak el (1914. szept. 22); a 344 német ~ kéziil 129 elpusztult, elsiillyesztettek

15 millid t drut.

1920—39

kézétt

500—

1500 t-As ~k épiiltek. A II. vildghdbort idején a németek, Altal inditott ~-hdbortit a szdvetségesek radarelharitasa a habort utolsé éveiben hatdstalanna tette. Legujabban mélytengeri kutatésokat is végeznek ~val. tengeraramlas : a tenger vizének tartdés, egy irdnyba tovahaladé mozgasa. Sebessége 20—30, hataresetekben 120 tengeri mérfdld (37,0—55,6, ill. 223,4 km) naponta. Lehet felszini és mélységi 4ramlds, hideg v. meleg viztomegeket szallit6. Oka a helyi stirfiség-kiilonbségeken kiviil féleg az dllanddé szeleknek a felszinre gyakorolt nyomasa. A zondlis szélrendszerek (passzit, monszun, Ny-i szél) hatdsdra az écednokban a kontinensek éghajlatat erdésen befolyasolé (pl. Golf-Aram, Labrador-4ram stb.), szabdélyos aramlaskérék alakulnak ki. Legjelentésebb,

a szarazféldi

életben

is erésen

érezheté

Sok:

a

Golf-, a Labrador-, a Kuroshio(Japan partjainal), a Humboldt-d4ramlés (Peru mentén) stb. Tengerész Henrik (1394—1460): portugal herceg, — Henrik. tengerhajéz4s : tengeri kézlekedés a partok hosszdban (partmenti + hajézds) v. a nyilt tengeren, pl. a kontinen-

sek kéz6tt (hosszujaratu v. transzécedni hajézas). Féleg aru- és személyszallitdssal foglalkozik, lehet vonaihajézas (régzitett menetrenddel) és transzécedni hajézds (alkalmi utvonalakon). A kontinensek egyre névekedé kapesola-

taval, a vele ja4rd forgalom névekedésével fejlédtek ki a ~ kézlekedési eszkézei az evezés barkdtdél és a vitorlasoktol a vasbdl és acélbél épitett + hajékig, melyeknek hajtaésdra gézgépet, majd Diesel-motort, st napjainkban mar atomenergidt is haszndlnak. Jelentdsége a személyszallitasban a repiilégép-forgalom névekedése kévet-

keztében csdkkent. — A ~ a belvizi, ill. partmenti hajézdsbdl fejlédétt ki egyes folyék (Tigris, Indus, Nilus, Duna, Hoangho stb.) torkolatatél a lathaté partok men-

tén. Fejlédése a vitorlazat és az dllandé szelek felhasznala-

sival kapcesolatos; mar i. e. 3000 évvel folyt Kréta, India, az Ibériai-félsziget kérzeteiben, a — monszunszelekkel Arabia, K-Afrika, Elé- és HatséIndia, Kina vizein. I. e. 1500-ban a Fold-

kézi-tengert gorégék és

E-on

a fdniciaiak jartdk, majd a rémaiak léptek helyiikbe;

a normannok

ttintek

ki.

A k6ézép-

korban a ~ban D-en az itdliai vérosdllamok: Genova, Velence, H-on a 14—16. sz.ban a -»Hanza uralkodott. A hajéépités, a nautikai eszkézdk tdkéletesitése lehetdvé

tette a partoktédl

messze

is a ~t,

amia tengeren tuli szdrazfdldek felfedezését eredményezte. A felfedezésekben a portu-

galok,

olaszok,

angolok, Tengeralattjaré oldal- és feliilnézeti metszete 1. aknaelbarité, 2. periszkép, 3. parancsnoki torony, 4. lakétér, 5. hatsé torpedécsé, 6. iranykormany, 7. hatsé torpedétér, 8. elektromotorok, 9, Diesel-motorok, 10, akkumulatorok, 11. mellsé

torpedétér, 12. mellsé torpedécsé, 13. mélykormany,

14. olajtartaly, 15. siillyeszté tartily

kinaiak,

spanyolok, oroszok

A gézgép, a hajécsavar, égésti motorok kifejlédése

hollandok,

emelkedtek

A chs a7 kalmazasa es 19. sz.-ban, inditotta

egész

ki.

majd a_belséés hajézdsi al-

Féldre kiterjedé vildg-~t.

Mes.

22

tengeri

tengeri liliomok

403

150° fm Hideg-aramlds fet Mele g-dramlas

|

PISA, LS

y & AS EE

Wa

pramlds

titrélas végpontjat) rendszerint segédanyagok (— indikdtorkitevéje az ekvivalenciapont kézelébe esik; b) kiszorttésos titrdldsndl a meghatdérozandé anyag egy gyenge savnak (ill. gyenge bazisnak) erés bazissal (ill. erés savval) alkotott sdéja, a mérévldat pedig erés sav (ill. erés bazis), amely a gyenge savat (ill. gyenge bazist) a titralas reakcidjaban kiszoritja (pl. Na,CO, + 2 HCl =

= 2 NaC] + H,CO,). 2. Oxiddcids és redukczds titrdldsok : a) az oxidimeiria oxiddléd hatdsi méréoldatokkal titral. A bromatometria kaliumbromat (KBrO,), a cerimetria a négyvegyértékG cérium szulfatja4nak (Ce/SO,/,),

a kromatometria

kaliumbikromaét

(K,Cr,0,),

a perman-

ganometria kéliumpermanganat (KMnO,) vizes oldatat hasznalja méréoldatként ; b) a reduktometria redukalé hatési mérdéoldatokkal titrél. A jodometria egy kémiai reakcié soran az oldatban keletkezett jéddot ndétriumtioszulfit (Na,S,O0,) méréoldattal titralja. Az aszkorbinometria

aszkorbinsay

(C,H,O,,

C-vitamin),

a

merkuro-

metria az egyvegyértéktt higany nitratjanak (Hg,/NO,/,), a titanometria a haromvegyértéki titén kloridja4nak (TiCl,) vizes oldataét hasznalja méréoldatként. 3. A csapadékos titrdla4s a meghatérozandé alkotorészt tartalmazé oldatot olyan méréoldattal titralja, amelynek hatéanyagaval oldhatatlan vegyiilet (csapadék) keletkezése k6ozben reagal. Legfontosabb

aga, az argentometria klori-

dok, bromidok, jodidok, cianidok és rodanidok meghata-

rozasara ismert toménységti eziistséd mérdéoldatot hasznal.

4. A komplex vegyiiletek képzddésén alapuld méddszerek egyik gyakran hasznalt aga, a kelatometria (komplemono-

metria)

terhesség

408

terepfelmérés

méréoldatul

az etiléndiamintetraecetsav

dindt-

riumséjanak (Komplexon III, Trilon B, Na-Versenat) oldatét hasznalja. E vegyiilet sok fémionnal nehezen disszocidl6 komplexet (—hkeldtok) szolgaltat, amely kémiai reakeié végpontjét kiilénleges indikatorok (Eriokrémfekete T, murexid) segitségével jelezni lehot. A gyakorlatban, legink&bb viz keménységének meghatarozésara hasznalj4k. — Irod. Erdey L.: Bevezetés a kémiai analizisbe. 2. rész. Térfogatos analizis. 1958. térgirbe : gérbe, amelynek nem minden pontja esik egy sikba. A >stkgérbét a ~ specidlis esetének szokas tekin ten. térhatasd film, sztereofilm, plasztikus film: specidlis technikai eljérdssal késziilt film, amelynél a vetitett mozedfényképnek

nemcsak

szélessége és magassaga,

ha-

nem mélységo is lathatd. A latott kép térbeli kiterjedését a kétszemii l4tds biztositja. A két szem kb. 65 mm-es tavolsaga kévetkeztében, a két szemben leképzett képek esak magassAgukban fedik egymast ; oldaliranyban a két kép egymashoz képest eltolt. Az eltolédas mértéke annal nagyobb, minél kézelebb van, a szemhez a szemlélt targy. Térhatésu képet tehat ugy lehet eldadilitani, ha két felvétel

késziil

két,

a

szemek

tdvolsagdban

levé

objektiven

keresztiil, és a szemlélés, ill. vetités alkalmaval gondoskodunk arrél, hogy a bal szem csak a bal oldali, a jobb

szem csak a jobb oldali képet lassa. Ez vonatkozik mind az

alldképekre,

mind

a

mozgdéfényképre

(filmre).

—

A képek elvélasztésdra szamos médszert alkalmaztak. A polarizdll fény tulajdonségait hasznalta fel a Barabas — Bodrossy-féle rendszer, amellyel a bp.-i Toldi filmszinhazban 1954-t6] 55-ig vetitettek.

térhatdsa hang : olyan hangélmény, mely a természetes hangeseményhez hasonléan a hangforrdsok térbeli elhelyezésének érzését kelti. Altalaban a kétfili hallas kévetkezményének tekintik. Az elektroakusztikai atvivé rendszerek (telofon, radid, lemezjatszé, magneseshang-

késziilék) még idedlisan torzitasmentes kézvetitéskor sem hozzdk létre a ~ élményét. A hang mindig ugyanarrél a helyrél (hangszéré) indul ki, s igy pl. egy kiterjedt

zenekar minden egyes hangja ugyanabbol az iranybdl, s6t esctleg tavolsAgbél is hallhaté. A térhatas visszanyerése végett idék folyaman a hangfelvétel, a hangrégzités és visszaadas megolddsdra kilénb6z6 sztereofon rendszereket Golgoztak ki. A jelenleg leginkabb elterjedt sztereofon, rendszer kétcsatornas, vagyis a felvétel két megfelelé elhelyezési mikrofonnal torténik, s a jelet két fiiggetlen, erdésité csatornan keresztil, két azonos tulajdonséigt hangszéréra (hangszérérendszerre) viszi ; a hangszoérdkat megfelelS tdvolsagban (bazis) elhelyezve a

szimmetriatengelybon és annak kdrnyezotében ~ot észlelink. Ujabban gyakran harmadik (tin. hatés) csatorna folhaszndlasaval novelik a térhatast. terhelt : (jogt) biimteté eljarasban az a személy, aki ellen a biinteté eljdrds folyik (> még vddlott). terheltség : az az allapot, amikor egy egyén vilagra hozott, esetleg 6réké6lt mdéddon hajlamos bizonyos korélettani megnyilvanuldsokra ; az elényés tulajdonsagok (pl. mtivészi hajlam) ordkléséhez hasonléan ily mddon, elénytelen, lelki tulajdonsagok joéhetnek létre. Az elénytelen lelki tulajdonsagot is — amennyiben, az az elddékben, bizonyithatéan megvolt, az utéddokban, pedig ugyanugy ismétlédve megnyilvanul —, a kézmegértés kedvéért ~nek nevezik. — A ~gel nem azonos fogalom az elme- és ideghetegségekre valéd hajlamossdg (a hajlamos egyén ugyanazon, kilsé artalomra kénnyebben betegedik meg, mint mas ; a hajlamossag lehet vilagra hozott v. szerzett) és az 6roklékenység (egy betegség az utddban megnyilvanulhat, az utdd az atlagndl veszélyeztetettebb, de a betegség fellépése nem térvényszert).

terhesgondozas : — anya- és csecsemdvédelem terhesség, graviditas (lat.): a fogamzast megeldzé, utolsé havi vérzéstél a magzat megsziiletésdig terjedé id6é, amely hozzavetélegesen, 9 naptari v. 10 holdhonap, 40 hét, azaz 273—280 nap. Mélyrehaté alaki v. mikédési elvaltozasokat hoz létre a néi szervezetben, amelyek esetleg az egész szervezet miikddési egyenstlyat megval-.

terhességi reakcidk

409

toztathatjak ; ezek ellenére azonban a ~ nem foghatdé fel betegségnek, hanem Atmeneti Allapotnak az egészség és a betegség kézétt. Az anya teste és a magzat kézétt harmonikus kapcsolat alakul ki. Az elvaéltozdésok legfelttinébbek

a nemi

szerveken,

ill. azok

mtikédésében,

néstény nyulak fiilvénajaba 3 alkalommal a vizsgaland6o napon, a nyul petefészkeit terhes n6t6l szarmazott, a

de

testek

érintik a szervezet teljes egészét is. A magzatot, annak burkait és a méhlepényt magadba foglal6 méh erésen mognagyobbodik, a normalisan 50—60 g stlya 1000 g-ig, falanak vastagsaga 1 cm-rél 2,5 cm-re, urtartalma a normdalisnak kb. 500-szoroséra névekedik.

Alakja

aszimmetrikussé

vdélik,

mivel

az

megduzzadnak,

elétejet

termelnek,

az

erésen szinezett foltok figyelheték meg. A sziv atmenetileg megnagyobbodik, a szervezet vérerei kitagulnak, a vér-

nyomas kissé emelkedik, a rekeszi tipust légzést bordai tipust valtja fel; a légzés-sz4m emelkedik. A gyomorbélrendszerrel kapcsolatban a ~ kezdetén gyakran émelygés, hanyinger, hanyds, étvagytalanség, gyomorégés, a belek puffaddsa, székrekedésre valé hajlam észlelheto. A vese koncentralé képessége kissé csékken, vize-

lési inger gyakran jelentkezik. ma

csdkken,

az

iztiletek

A

fogak

szuvaso-

dasra erdsen hajlamosak. Az agyalapi mirigy megnagyobbodik ; a pajzsmirigy is megné és fokozottan mtkédik. Mas esetben a szervezet egyes rendellenességei éppen a ~ kévetkeztében mtlnak el. — A szervezet ezen elvaltozasainak eredete ismeretlen. Valdszinti, hogy a k6zponti idegrendszerben és a belsé elvalasztasi rendszerben, ill. ezek mtikédésében létrejétt elvaltozasok eredményei. Ezek a valtozdésok az anya és a magzat részére biztositjak a ~ megtartasat, a magzat fejlddését és a sziilés lefolyasat. Az elvaltozasok a magzat megsziiletése utan fokozatosan megsziinnek, és visszadllnak a ~ eldtti viszonyok. — A sziilés varhatdé idépontjat az utolsd —+menstrudci6 elsé napja, az elsé6 magzatmozgasok és

a méhfenék leszallisa alapj4n lehet kiszamitani (~7 zdoszdmitds). A ~nek gyants, valdszini és biztos jelei vannak. Gyanitani lehet a ~et nydéladzasbél, hanyingerbél, hanydsbol,

kivandss4

bol (sirds, bisulds havi

vérzés

valasbdl,

v. tulzott

elmaradadsa,

az

pszichés valtozasok-

jokedv). Valdszina

emlék

a ~i

kertlhetnek, és maga a ~ is stilyos botegségeket okozhat. Ha ezek stlyosbodnak és a terhes életét veszélyeztethetik, a ~et meg kell szakitani (+ abortusz). — A megallapitott be

kell

jelenteni

a

helyi tanacs

békareakcié

haladd

radid-

a Hazai Féstisfoné és Szévégyaér 1960 dota Terlyster néven gyart gyGrédésmentes szévetet dolgozott poliészterbél.

gyapjuval

keverten

fel-

TERIMPEX Allat- és Terményforgalmi Kiilkereskedelmi Vallalat : feladata vagott baromfi,

é16 allatok,

allati termékek

tojas, 16tt vadak),

(é16 és

konzervek, szaritma-

nyok, mélyhtitétt aruk, gomba kivitele és behozatala. 1949-ben alakult. tériszony, agorafobia : a > kényszerneurdzis egyik formaja. Lényege, hogy a ~os egyén tomegben, utcan,

nyilt téren

nem

mer

kézlekedni,

és ilyenkor

le-

kiizdhetetlen félelmet érez. Konnyen, elkeriilhetdé allapot a magaslati iszony, amely abban nyilvanul meg, hogy egyesek emeletrél, toronybol, meredek hegyoldalrdél nem szeretnek lenézni. Nem minésiil betegségnek.

tériték ;az Bgyenlitét6l

+231/,°-nyira levé szélességi

k6ér6k, amelyeken, beliil a Nap delelési magassaga elérheti a 90°-ot. A Féld ~ k6zé esé része az Un. trépusi zdna. Nyari napforduld idejében, a Raktéritén (északi félteke),

téli napforduld idejében, a Baktéritén, (déli félteke) éri el a Nap a zenitet. Az E-i félgomb6én a nappal hossza a nyari napforduld napjan, a legnagyobb, a téli napforduld idején a legkisebb.

terjedési sebesség : Altalaban a hulla4m Allando fazisu pontjainak (pl. egy hullamhegy) sebessége. Erre az un. fazissebességre (cf) fennall a kévetkez6 osszefiiggés : cr = vA, ahol »y a rezgésszam és A a hullamhossz. A fazis-

sebesség fiigg tehdt a hullamhossztél

(diszeperzid). Mint-

hogy az egyes hullamok sebessége kilénbézhet egymastdl, igy a tobb hullaéambol allé hullamesoport sebessége is kilénbézik az egyes hull4mok sebességét6l. Ezért beszéliink kiilon csoportsebességrél (C,,), ahol: de ezzel terjed a hullam energidja is. Cp, = Cp —A 3

jele a

megduzzadasa,

foltok megjelenése, pozitiv ~i reakcid. Biztos jele a magzatmozgas, a magzatrészek tapintasa, rontgenarnyék. A ~ alatt célszeri a terhes né orvosi ellenérzése, mert ilyenkor az addig rejtett betegségek konnyen napvilagra

~vet

Galli—Mainini-féle

huilam, mely az ionoszférabol visszaverédve jut vissza a Foldre. Kedvezé esetben, tébbszérés visszaverddés is eldallhat az ionoszféra és Féld k6ézott. Rovidhullamt radiddsszekéttetések szinte kizdrélagos, kozéphull4amu ésszek6ttetések éjszaka lehetséges mddszere. terilén : kiilénlegesen gytirddésmentes textilanyagok megjelélése. A név az angliai I.C.I. gyar Terylene néven védjegyzett poliészter szdlasanyagatol szarmazik. Nalunk

A csontok kalciumtartal-

fellazulnak.

A

terhesség-megszakitas : — abortusz térhull4am : antenndbél ferdén, felfelé

emlé-

megvaltozasa, verejték-elvalasztas, a hasfalon vo6rdéseslila ~i esikok, néha az arcon, v. a szervezet mas helyén is

ki.

dezik be a vizsgdlanddé vizeletet, és terhesség esetében 1—8 éra elmiltaval a béka kloakajabol nyert valadékban, mikroszkép alatt onddosejteket lehet kimutatni.

petevezet6 beszajadzisa tajan félg6mb alakban eldédomborodik, majd a ~ végén gémbdlyded, felfelé szélesed6 ovoid alakot vesz fel. Osszehizddd képessége nagymértékben fokozédik. A hiively a ~ alatt hosszabba és tagaboa valik, nydlkahartyaja fellazul. Az emlék mirigyallomanya erés fejlédésnek indul, az emlék megnagyobbodnak,

alakultak

oltjak be egyetlen nap alatt vizeletet, majd a kovetkez6 megvizsgaljak. Ha a vizelot petefészekben nagy vérzéses

esetében him keeskebéka hati nyirokzacskdjaba fecsken-

egyik

bimbo és bimbéudvar megn6, az utdbbi szine sdtétebbé valik. Az idegrendszer mikédését bizonyos labilitas jellemzi: hangulati ingadozdsok, nyugtalansag, ételek bizonyos fajtainak megkivandsa, mas ételektél vald idegenkedés, ingerlékenység észlelhetd. A testsily 6— 16 kg-malné6. A bérén a szinezettség fokozédasa, a szérzet

térkép

egészségiigyi osz-

talyanak. — Az allatok hasonlé allapota a — vemhesség. terhességi reakeiék : laboratériumi vizsgaléd médszerek, amelyek a vizsgalandé né vizeletében a méhlepény altal termelt — gonadotrop hormonok megszaporodasat mutatjak ki; ebbél — bizonyos megszoritasokkal — a terhesség fennallasara lehet kévetkeztetni. Az Aschheim—Zondekféle egérreakcié lényege, hogy a nemileg éretlen, néstény fehéregorek bére ala 3 napon at tébb alkalommal terhes

térkép : a Fold felszinének v. egyes részeinek (—terep) aranyosan kisebbitett abrazolasa sik feliileten, megadott szempontok és szabalyok szerint. Felhasznalas szerint van: 1. katonai~ (katonai célokra készitett helyszinrajzi alap~) és 2. polgari ~. Polgari ~ek : a) tudomanyos ~ek (f6ldtani,

domborzati,

vizrajzi,

gazdasagféldrajzi,

nép-

rajzi, éghajlati stb. adatok és tények dsszesitett abrazolasa), b) kézigazgatdsi (megyei, kataszteri) ~ek, c) kézlekedést (vasuti, autd-, hajozasi és légiforgalmi) ~ek, da) iskolaz

(atlaszok,

e) turista~wek. adbrazolni;

~

—

fali-,

ezt fejezi ki a

mértékaranya

vak-,

A fdldfelszint 1:1000

dombor-

csak

> mértékardny.

és

1: 2880.

stb.)

~ek,

kicsinyitve

lehet

Pl. a kataszteri

Az

iskolai ~ek

legtébbjének mértékaranya tébb milliés. — A felszint legrészletesebben, a felmérést ~ abrazolja. Matematikai és mértani szabalyok szerint készitik a fdldfelszin sik képét: a vetitiletet. A > geoid felszin és a sik kép k6zotti

dra

k6zvetit6 felulet szerint lehet kip-, henger- és sikvetiilet.

elteltével az allatok potefészkeiben vérpontok és friss sargatestek figyelheték meg. A Friedmann—Lapham-féle nytlreakeio alkalmaval himektél szigoruan elktilénitett

A megkézelitéen gombfelszin esak torzitassal viheté at a sikra. A legkisebb vetiileti torzulasnak megfeleléen van, tertilet-, tavolsdg- és szdgtarté vetiilet. A szerkesztett vetii-

n6tél

szarmaz6

vizeletet

fecskendezve

be,

96—100

térképszelvényezés let fok-

v.

egyéb

hdaldézatat

a helyszini

terepfelmérés

(topografia) tdlti ki részletekkel. Felmérési ~ekbél a kartografia alkot ésszevontabb, kevésbé részletes fold-

rajzi~eket. Az elkészitéshez sziikséges mtiveletek a szerkesztés

(vetiilet,

az

Abrazolandéd

tartalom

désszeirasa,

a jelkulecs ésszeallitasa), a tervezés (a ~ tartalmanak rajzos osszeallitasa) és a rajzolas (tébbnyire sokszorositasra alkalmas rajz, tobb szin esetében kiilon-ktlon rajzok elkészitése). — A ~ tartalmanak két nagy csoportja: a vonalakat, jeleket és névrajzot feldlelé sikrajz és a térbeliséget, a fiiggdleges tagoltsagot érzékelteté domborzatrajz, az utdbbi lehet szintvonalas ; a szintvonal az egyenlé abszolit magassagban fekvé térszini pontokat k6ti 6ssze ; a szintvonalak magassaganak abszolut értékei tobbnyire kerek vagy pedig szamolastechnikailag kénnyen hasznalhaté szamok:

5-tel,

10-zel,

2,5-del

oszthaték

stb.;

a szint-

vonalas térkép (melynek nagyobb hasznalhatésagara a napoleoni haboruk utan jéttek ré) annal pontosabb, a felszin kisebb egyenetlenségeit akkor tiinteti fel a legkifejezébben, ha minél kisebbek a szintvonalakkal abrazolt rétegmagassagok. A domborzatrajz régebben csikozott, ma inkabb arnyékolt, magassagi szinezésti, esetleg vegyes. A kereten kiviil elhelyezett magyarazé, tajékoztat szoveg és rajzok dsszefoglalé neve: gydmrajz (cim, mértékarany, lejtéalapmérték, aradnymérték, magneses elhajlas, helyesbités idépontja stb.). — A ~ek sokszorositésa lehet nyomdai (siknyomas v. tobb szint nyomé offset-eljaras) v. fényképészeti. Hazankban, a kataszteri ~eket

az

Allami

Féldmérési

és Térképészeti

Hivatal,

a

felmérési és foldrajzi ~eket az AFTH Kartogrdafiai Vallalata késziti. — A legrégibb ~ az i. e. 2200-b6l fennmaradt babiloni agyagtabla, amely az addofizetd teriileteket mutatja. Papiruszra rajzoltakmar II. Ramszesz farad koraban (i. e. 1317—1251) a nubiai aranybanyak (Afrika) ~ét. Az elsé kartografus a milétoszi Anavimandrosz (i. e. 7. sz.) volt. Kgtajakat elsé izben Dikaiarkhosz tiintetett fel.

Hratoszthenész

mar

fokhaldézatot

is szerkesztett,

s

ezzel a kartografia tudomanyanak megalapitdja volt. A legmagasabb technikaval rendelkezé dkori térképész,

Ptolemaiosz mar kipvetiiletet is szerkesztett. — A rdomaiak mitiveibél csak egy utitérkép (itinerarium) masolata, az un. Tabula Peutingercana maradt fenn (i. sz. 2. sz.). A kézépkor alig mutat térképmtveket ; az elsé az angliai Herefordi ~ (1260). Fejlédés csak a reneszansz koraban, (15—16. sz.), a nagy fodldrajzi felfedezésekkel kapcsolatban indult meg. Szerephez jutott a matematikai fdldrajz, elsé jelentés mtiveléje Apianus volt. Toscanelli tenger~ének nagy szerepe volt Kolumbus felfedezé utjaban. Nevezetesebb ~ek ebben az idében: Waldseemiller,

Martin

Behaim

miivei.

(1512—94)

hengervetiiletét

hasznéljak.

—

el a kartografia

sini, Bonne,

A

A

ujkorat.

flandriai

hajézasi

hadromdimenzids

Mollweide

termelés

410

célokra

abrazolas

Uj vetiiletekben,

stb.) mar

Mercator

ma_

(Sanson,

a domborzat

is

inditotta Cas-

mérheté

abrazolasara torekedtek. A holland Snellius alapitotta meg a— héromszégelést. Hurdpa és a vilag kartografiai kézpontjaa 19. sz. elejéig Parizs volt. Innen — Humboldt munkassiga kévetkeztében, — Németo.-ba keriilt. Gauss és Bessel meghatarozta a Féld adatait, majd Delambre és Méchain fokmérést hajtott végre Dunkerque és Barcelona kézétt ; ennek eredményeként lépett életbe a méter mint hosszmérték. Ujabban, a fotogrammetria és a modern, sokszorositasi technika lenditett nagyot a térképészeten. — Mo.on, a legrégibb ismert ~et Lazar deak készitette kb. 1500

és 1510 kézétt. Ugyanebbél a szaézadbdl szarmazik a brasséi Honterus Janos Erdély-~e. A régi magyar térképészet nagy nevei kézé tartozik még Zsdmboki Janos, Hell Miksa csillagasz és Sajnovics Janos lappkutaté tuddsunk. A felvidéki szarmazasi Mikoviny Samuel (1700—50) nevéhez fizddik térképezésiink reformja. Tébb megyetérképe maradt fenn. Torténelmi értékti Lipseky orszig~e (1: 469 772, 1806-bdl). A ~metszdk kéziil Karacs Ferenc emelkedett ki. — A Habsburg uralom idején a katonai ~eket Bécs készittette (az elsé felmérést II. Jézsef rendelte el). A magyar katonai tér-

képészet fejlesztése Téth Agoston ezredes (1812—89) 1848—49-i, majd 1869 utdni mtkédéséhez fizddik. Topografiai térképek részletes felvétele csak az I. vilaghdboru utdn indult meg Mo.-on az Allami Térképészeti Intézetben. A 20. sz. elején, a Magyar Foldrajzi Intézet fellenditése és a térképészet tigyének elébbrevitele Kogutowicz Mano nevéhez fazddik. térképszelvényezés: a helyszinrajzi (katonai) térképeken, az abrazolt teriiletek koriilhatarolasa hosszusagi és szélességi vonalakkal. A térképszelvényeket a koénnyebb megtaldlhatés4g céljébdél névvel és szammal elldtott rendszerbe foglalj4k. Hazankban két ~1 rendszer ismeretes : a régibb a poliéder rendszerben és a sztereografikus vetiiletben, az ujabb a

Gauss—

Kriiger-vetiiletben

szerkesztett térképekre vonatkozik. térképtan : a —térképtudomdny egyik aga. Magaban foglalja a térkép szerkezetének ismertetését, a térképmérés egyszerti eszkézeit, valamint az abrazolas eszkézeit és modjait.

térképtudomany : a térképek eléallitasdhoz és felhasznalasthoz sziikséges ismeretekkel (tereptan, terepfelmérés,

térképolvasas,

térképtan,

térképszerkesztés,

tér-

képrajzolés, térképsokszorositas, térképtorténet stb.) foglalkozé tudomany. term : az atomfizika egyik fontos fogalma. Minden, atom, ill. molekula szinképvonalainak hullamszamai eldaéllithaték az illeté atomra, ill. molekulara jellemz6é valamely szdmsorozat két tagjanak kilénbségeiként. A szdmsorozat tagjait nevezziik ~eknek. A ~ek egyszerti ésszefiiggésben allnak az atom, ill. molekula lehetséges ~érték,

energiaallapotaival : H

az energiaérték,

H

amass

h a Planck-féle

ahol T allando,

a c a

fénysebesség. (Molekulaknal a negativ jel elmarad.) terma :a hévvizes forrasok gérog eredettii neve. termék : a természet anyagaibél emberi munkaval létrehozott jészig. Az anyagigényes ~ eldallitasahoz viszonylag sok v. kilénésen értékes anyag, de kevés 616 munka sziikséges. Ellentéte a — munkaigényes termék. — Atvitt értelemben beszéliink szellemi ~rél is. termékesere ;: — kézvetlen termékcsere termékenység, fogamzdképesség, fertilitas munkatermelé-

kenység ) termelés : olyan munka,

amely a természet targyait emberi sztikségletek kielégitésére alkalmassa alakitja; olyan anyagi javak eldallitasa, amelyeket az emberek v.

kézvetleniil

elfogyasztanak,

v. tovabbi ~re

hasznélnak

fel. Mindig tarsadalmi jellegii, amennyiben meghatarozott tarsadalmi alakulat keretein beltil meghatarozott termelési viszonyok kézétt valésul meg. Két oldala van :

a tarsadalom termelderédi (—+termeléerdk) és termelési viszonyai (—termelési viszonyok). Az emberek — mondotta Marx — ,,...hogy termelhessenek, meghatdrozott vonatkozésokba és viszonyokba Iépnek egymassal és behatasuk

a természetre,

a tarsadalmi

vonatkozdsok

termeléstik

csak

és viszonyok

ezek

k6zétt

k6zétt

folyik

termelési-agazati elv

411

le.’ A kiilénbéz6 tdérsadalmi-gazdasdgi alakulatokban tehaét mas és més a ~ médja is, amely a termeléerék és a termelési viszonyok egysége. A ~ alapjéban meghatarozza a tdrsadalom elosztaési, csere- és fogyasztasi viszonyait is, mikézben az utdédbbiak fejlédése visszahat a ~re. A termelési mdd jellege hatérozza meg végsd soron az adott tarsadalom eszméit, elméleteit, politikai nézeteit és intézményeit is. termelési-agazati ely: az igazgatasnak a termelés agai szerint vald felépitése, szemben, a funkciondlis igazgatassal, amely a vezetés kiilonb6zé funkcidira épiil fel. termelési alapok, termeld alapok: a tarsadalom vagyonanak egy része, a népgazdasag, ill. egyes agai és egységei (vallalatok) termeléeszkézeinek désszessége. Termelé — dlléalapokra és termelé termelési anarchia:

— forgdalapokra —anarchia, 2.

oszlik.

termelési 4r: a tdkés gazdasagban a termékegység — 6nkéliségének és a lekététt tke aranyaéban rea esé Atlagprofitnak az dsszege, a piaci 4ringadozas kézéppontja. Az érték atalakulasa ~ra a tékés termelés térténelmi fejlédésének eredménye. A kereslet és a kinalat szabad verseny esetén csak olyan, Arak mellett keriilhet tartdsan egyensulyba, amelyek a termelés valamennyi agaban azonos évi profitot (atlagprofitot) biztositanak a szdéban, forgd termelési agban atlagos hatékonysaggal befektetett téke minden egysége utan, (—dllagprofitrdta). Az iparagak kézotti t6kés konkurrenciahare kévetkeztében, ett6l eltéré arak esetén az dtlagos profitratanal alacsonyabb hozamot hozo termelési agakb6l ataramlik a téke a magasabb profitot nyujté agakba, elébbiekben csdékkentve, utdbbiakban névelve a kinélatot, mindaddig, amig a profitok az atlagprofitrata szintjén nem egyenlitédnek ki. Az igy kialakult Atlagos profitok 6sszege egyenlé az ériéktdbbletel osszegével, és az arak ésszege az értékek dsszegével. A ~ tehat az értékbé6l

levezetheté,

de nem

azonos

vele:

ala-

csonyabb nadla ott, ahol a téke szerves dsszetétele az atlagosnal alacsonyabb, v. ahol a téke megtériilése az at-

lagosnal gyorsabb, mert itt az évi értéktdbblet az atlagosnal magasabb, de nem realizdlédik teljesen. Magasabb nala a magas szerves dsszetételi v. lassabban megtériilé agakban, mert ezek sajat értéktdbbletiiknél tobb profitban részesednek az elébbi agakban nem realizalt értéktébblet szamlajara. A tékés tdérsadalom tendenciaja, hogy az araranyok a ~wak ardnyainak megfeleléen alakuljanak ki. — Az > imperializmus idején a monopolvallalatok a ~nal joval magasabb — monopolaron, értékesitik termékeiket. — Irod. K. Marx: A téke. 3. kétet 1961; K. V. Osztrovityanov: Atlagprofit és t. 4. 1950; Politikai gazdasagtan. Tankényv.

1959. termelési ciklus : az az idészak, amely alatt a munka

targya (nyersanyagok és anyagok) — a gyartas megkezdésétél a késztermék elkésziiltéig — a termelési folyamat-

termelési kéltségvetés termelési kapacités : a termelé berendezések teljesitéképességének

adott

idépontban

ismert

felsé

hatdra,

amelyet a termelé berendezések gazdasagosan, megengedhet6

maximéalis

terhelésével,

a termelési

teriilet

leheté

legjobb kihasznaéldsaval, a legfejlettebb technoldgia és munkamddszerek bevezetésével, valamint a munka jobb szervezésével lehet elérni. A népgazdasag gyors fejlddése megkéveteli a ~ok minél teljesebb kihasznalasdt a termelés

és a szocialista

felhalmozas

névelése,

valamint

a

termelékenység és az énkéltség kedvezé alakuldsa érdekében. Kihasznadldsa lehet 1. eatenziv, amikor a mik6dé termel6 berendezések munkaérdinak szamat névelik ; 2. intenziv, amikor emelik a termelé berendezés egységnyi munkaid6 alatti teljesitményét, amely fiigg a berendezés mutszaki allapotatél, a termelésifolyamat szervezettségétdl és a dolgozék munkaintenzitaésatél. Kapitalista gazdasagban, a tékés termelés ellentmondasai kévetkeztében, allandé jelenséggé valt a termelési kapacitas kihasznalatlansaga, kiilénésen ami az idébeli kihasznalast illeti. — A szocialista orszagok tizemi berendezéseiket sokkal nagyobb

mértékben

hasznaélj4k ki, mint a tékésorszagok.

ellenére e tekintetben

még

igen

nagy

Ennek

tartalékokkal

rendelkeznek. Igy az SZU gépiparénak az Aatlagos miszakszama 1,4 k6riil van; vagyis 7 6ras munkaidé mellett a berendezéseket naponta minddssze 9,4 oran at foglalkoztatjak, ill. a naptarilag lehetséges heti 168 drabdél 58,8-at (35%-ot) hasznalnak ki. Hasonlé a helyzet hazankban, és a tobbi szocialista orszagokban is. Kiilénésen, fontossa valik a berendezések extenziv kihasznalasanak a novelése a munkaido tovabbi esdkkentésével kapcsolatban. A technikai fejlé6dés fokoz6d6 gyorsulasa is arra késztet, hogy a gépi berendezések minél gyorsabb amortizacidjara torekedjenek.

termelési készletek : a vallalatok termelési eszk6z6kbél, nagyobbrészt a munkatargyakbol alld készletei, amelyeket a raktarban, tarolnak a termelési folyamat zavartalan, biztositasa érdekében. Nalunk a ~ tervezésekor minden vallalat részére napokban kifejezett hészletidé-normdkat allapitanak meg a legfontosabb alapanyagokra, valamint segéd- és fitéanyagokra is. A ~ két részb6l] Allnak: folyd készletekb6l (a folyamatosan, felhaszndlasra keriil6 készlet) és biztonsdgi készletekbél (ezeket normalis feltételek mellett nem hasznaljak fel és esak akkor veszik éket igénybe, ha a szdllitasban, fennakadas tortént). (+ még tartalék) termelési kdltség : a termék eldallitasara forditott és az elhasznalt munkatargyakban és munkaeszk6zokben megtestesiil6 holtmunka, valamint a munkatargy atalakitasara forditott élémunka dsszege; a tadrsadalom szamara végs6 soron mindig munkardforditds, tékés viszonyok k6zott marxi jeloléssel c + v + m, ahol a ca termék eléallitasara forditott holtmunka (munkatargy és munka-

ban van; a késztermék eldallitasdhoz sziikséges idétartam. A munkaperiddusboél és a munkaperiédus egyes részei kézotti megszakitasokbol tevédik 6ssze. A termelési eszk6z6k kihasznaltsaganak fokat az donti el, hogy a~ és a munkaperiddus k6z6tt milyen nagy az eltérés, milyen idétartamutiak a megszakitasok. — A~ a termelési periddusnal révidebb idészak, minthogy a termelési idé magaban foglalja azt az iddszakot is, amely alatt a vallalat forgoéalapjai termelési készletek formajaban a vallalat raktaéraban, fekszenek. termelési eszkéz: —termeldéeszkdz

Av + matermékre forditott él6munka. Az dru tarsadalmi ~e 6s a termék értéke tehat azonos nagysag. A vallalkozé v. vallalat szdmara viszont csak az > 6nkéltség (¢ + v) jelent ~et. — Szocialista gazdasagban is a tarsadalmi termelési kéltségek egyenléek az aru értékével, a vallalati kéltségek az 6nkéltséggel. A ~ek esdkkentése az aruk értékének és 6nkdéltségének csdkkenését feltételezi. A ~ek a kapitalizmustél eltéréen azonban nem spontan, mddon alakulnak ki, hanem a szocialista gazdasag torvényeib6l

termelési gyakorlat : a technikumok és a felsdoktatasi intézmények névendékeinek k6ételezé, sokszor a nyari

befolyasolja

sziinidéd egy részében tartott tizemi gyakorlata. Célja, hogy a tanulék szakmaéjuknak megfeleléd gyakorlati (izemi) ismereteket és készségeket szerezzenek: a specialis szakképzés elékészitése, a palyavalasztas szempontjabdél fontos tajékozédas eldsegitése, a termeldé-

eszk6z), a va raforditott munkabér, az maz

és feltételeib6l kiindulva,

a szocialista

nagysaguk

értéktdbblet.

4llam tervszerten,

alakulasat.

termelési kéltségvetés : olyan kimutatas, amely rendszerezi és pénzformaban, kifejezi az éndllé elsedmoldsban mtk6d6 vallalat 6sszes termékeinek eldallitasdra fordi-

gazdag lehetéségeinek értékesitése, a gyakorlati termelémunka készségeinek, j6 hatdsainak kialakitdsa a fiatal-

tott kdltségeket; az é6nkoltségi terv része. Tartalmazza a vallalat teljes termelésének onkoltségét a koltségnemek (anyag, bér, amortizaciéd és egyéb) szerinti bontasban, tovabba kimutatja a befejezett termelés eredményeképpen elérendé nyereség dsszegét is. A~ alapjan hatdrozzak meg a termelés teljes énkéltségét és gyartasi 6nkdltségét,

saigban.

a

munka

tapasztalatokban,

és erkélesi nevelé hatdsokban,

forgdeszkéz-sziikségletet,

az

értékesités

eredményét

termelési

stb. Mutatdészamait 6ssze kell egyeztetnia tobbi tervfejezet mutatdival. termelési mod ; az emberek létéhez, a tarsadalom életé-

hez és fejlédéséhez sziikséges anyagi javak (termelési eszk6éz6k és fogyasztasi cikkek) megszerzésének méddja. Magaban, foglalja a tarsadalom termeléeréit (— termelder6k) 68 az emberek termelési viszonyait (—termelési viszonyok). A~ két oldala allanddéan fejlédik ; a fejlédés a termeléerék, mindenekelétt a munkaeszk6z6k fejl6désébél indul ki. A termelési viszonyok eldsegithetik v. gatolhatjék a termeléerék fejlédését. Elésegitik akkor, ha a termelési viszonyok megfelelnek a termeléer6k fejlettségi fokanak. A termeléerék és termelési viszonyok dsszhangja megbomlik, ha a termelési viszonyok elmaradtak a termeléer6k fejlédése mégétt, de ez az allapot egy

bizonyos valtdsa

idé utén tarthatatlanndé ujjal a fejlettebb

termelési

viszonyok

valik.

termeléerédk

k6zétti

A régi ~ és az

fel-

elmaradé

ellentmondasok

désének elkeriilhetetlen kdvetkezménye. lentmondasok magantulajdonon alapuléd

kifejlé-

Ezek az eltarsadalmak-

ban, az osztalyharcban, keriilnek felszinre, és + forradalom-

mal oldéddnak meg. —

A szocialista tarsadalomban, a ter-

meléer6k és termelési viszonyok k6zétti ellentmondas nem antagonisztikus, méd van a termelési viszonyoknak a fejl6dé termeléerékh6z valé tudatos és tervszerti hozzaalakitasara. — Meghatarozé szerepet jatszik a tarsadalomban,; amilyen a ~, olyan maga a tarsadalom is, olyanok

a

tarsadalom

eszméi,

politikai

nézetei,

intéz

ményei. A~ valtozisa maga utan vonja az egész tarsadalmi-gazdasagi alakulat megvaltozasét. Az emberiség térténetében St, egymast felvaltd ~ volt: — dskézdsség, —rabszolgatarté6 rend, —feudalizmus, —kapitalizmus, — szocializmus. Korunkban megy végbe az a folyamat, amikor a szocialista ~ vilagméretekben, felvaltja a tékés ~ot, és az SZU-ban megkezdédétt a + kommunizmus épitése. termelési periédus, fermelési idé: a > termelési ciklusnak és annak az idének az osszege, amely alatt kapitalista viszonyok k6z6tt a termelésbe befektetett téke termelési készletek formajaban van, jelen ; Marx altal hasznalt kifejezés. A szocialista gazdasagban az az idészak, amelyben a szocialista vallalat eszk6zei a termelés teriiletén tartdézkodnak. Magaban foglalja a —munkaperiddust és a munkafolyamat megszakitasait (e ketté egytitt a termelési ciklus), valamint azt az idészakot, amely alatt a nyersanyagok, a tiizelé- és segédanyagok termelési készletek formajaban, a vallalat raktaraban fekszenek. — A technika fejlédésével, a munkatermelékenység emelkedésével a ~ esokken. termelési szerzédés : megallapodas, amelyben a mezégazdasagi termelé arra vallal kételezettséget, hogy meghatdrozott fdldteriileten, meghatdrozott termel és a termést atadja a termeltetének,

pedig

arra

kotelezi

magat,

hogy

a termést

novényeket a termelteté

atveszi

és

ellenértékét megfizeti. (+még szerzddéses termeltetés és — szdllitasi szerzddés) — Irod. Medve Zs.: A mezégazdasagi termelési szerzédések a gyakorlatban. 1957. termelési tényez6k : a termelési folyamat személyi és targyi eldfeltételei ; ezek: a természet, a munkaeré és a termeléeszk6z6k. A polgari kézgazdasagtan a termelési folyamat e fontos feltételeit fold, munka és téke néven foglalja 6ssze, mikdzben, 6sszekeveri a munkaerdét a munkaval

és

a

termeléeszkézéket

alapon, a tékés megmagyarazni

termelési viszonyok

412

méd

a

tdkével,

6s ezen

az

kizsdkmanyolast védelmezve igyekszik a fdldestri és tékésosztély munka

nélkiili jovedelmét. A 20. sz.-ban a polgari kézgazdaszok egy része a ~ szamat tovabb szaporitotta, és a gazdasagt6l idegen, jogi, erkélesi stb. elemeket is ké6zéjiik sorolt. termelési tery: szocialista gazdasdgbaa az egész népgazdasag és minden egyes vallalata szamara a gyartandd termékek mennyiségét, valasztékat, minédségét és a termelés iitemezését természetben (haszndélati értékben) és

értékben eldiréd terv; a tervezés rendszerének legfontosabb része. Az anyagi termelés harom nagy teriiletén : az iparban (épitéiparral egyiitt), a mezégazdasdgban

és a koézlekedésben meghatérozza a termelési feladatokat, ill. azoknak minéségi, mennyiségi és idébeli kévetelményeit. Elkészitését meghatarozzak a népgazdasagi sziikségletek, a rendelkezésre allé kapacitas, a felhasznal-

haté anyag és energia mennyisége, valamint a rendelkezésre all6 munkaeré szama. — Osszedllitasa a gyakorlatban négy O6nallé fejezetben (ipari, épitdipari, mezégazdasagi, kézlekedési) térténik értékbeni és természet-

beni mutatdék segitségével. A legdltalanosabban hasznalt értékbeni mutatész4mok : teljes termelés értéke forgalmi adéval és anélkiil, valamint a befejezett termelés értéke. A felhasznalt anyagkéltség nélkiili (anyagmentes) termelési érték mutatdsz4mat elsédsorban az épitdiparban hasznaljak. A mezégazdasdgban a névény- és allattenyésztési termékek ésszmennyiségi mutatdjan, beliil jelentos az drutermelés mutatészama és az egy egységnyl teriiletre v. allatra vonatkozé hozamok alakulasa. A kézlekedésen, beliil a szallitasi terveket felbontjak személy- és teherszallitasra. Mo.-on a hirkézlést a kézlekedéssel tervezik annak 6nallé fejozeteként. — Mo. tervezési gyakorlataban a termelési tervet orsz4gos szinten éves mutatdszamok alapjan hagyja jov4 a Minisztertanacs. Ezek alapjan a minisztériumok

dolgoznak ki az adott teriilet saja-

tossaégainak megfelelé negyedéves bontast, amely a vallalatokra kételezé. Negyedévi terviiket a vallalatok bontjak hdénapokra és dekddokra. A ~ idébeli bontasaval egyidejileg a termelés valasztékat is régzitik, felsd szinten, egyes népgazdasagilag fontos, kiemelt cikk (pl. a szén, a mozdony, a lakas stb.) kivételével a jovahagyas cikkcsoportonként térténik. Ahol erre lehetéség van, ott a pontos cikkmeghatarozas mellett a minéségi feltételeket is eldirjdk (pl. a szallitasi szerzédésben a kereskedelemnek dtadott 4rukbdl az I. és II. oszta-

ly éruk aranyat). termelési viszonyok ; az embereknek az anyagi javak tarsadalmi termelése folyaman létrejév6 kélesénés kapesolatai, amelyek a javak ujratermelési folyamatanak résztvev6it a szikebb értelemben vett termelés, a termékek

elosztasa és (ahol ez csere formajaban, bonyolddik le) a esere folyamataéban egymashoz fizik; ez a termelési méd egyik oldala. E viszonyok rendszerében meghatérozé elem a termel6é eszk6z6k tulajdonéanak formaja, amelytd6l fiiggéden alakulnak ki az emberek kézétti ~ egyéb oldalai, igy tevékenységiik kélesénés cseréje, a termékek elosztasi formaéi is. A termeléeszk6zék tulajdonformaja meghatérozza az osztalyok létét és a termelés folyamata-

ban elfoglalt helyzetiik kiilénbézdéségét v. a tarsadalom osztalynélkiiliségét. Az osztaélyok viszonyai a termelés folyamataban jellegiik szerint lehetnek : az uralkodas és elnyomads viszonyai (magéntulajdonon alapuldéd osztadlytarsadalmakban), a kélesénés segitség és egyiittmtikédés viszonyai

(a szocializmusban),

de

lehetnek

Atmeneti

viszonyok is. A~ kérébe tartoznak az osztdélyok viszonyan kiviil kisebb egységek, csoportok egymaés kézti gazdasdgi viszonyai is. A~ egyes oldalainak absztrakcié altal nyert, gyakran ugyan a dolgokhoz kapesolddé, de a dolgokhoz ftizédé6 emberi kapcsolatokra vonatkozé elméleti titkrézédései kiilénb6ézé gazdaségi kategéridk (pl. dézsma, dru, érték, pénz, terv stb.). A ~at megkiilénbéztetjiik a jogi viszonyoktdél, melyek az elsddlegesen, létrejétt ~

védelmére,

szabdlyozadsara, szentesitésére

keletkeznek. A termeléerékkel kézvetien kapesolatban, s kélesénos fiiggéségben fejlédnek. A szocializmus el6tti tarsadalmakban a ~ kialakuldsa alapjdban véve elemi erével,

dszt6nésen,

spontdnul

térténik,

a

szocializmus-

ban Altalaban tudatosan, de a ~ lényeges vondsainak megléte egy-egy adott gazdasd4gi rendben mindenkor objektiv sziikségszertiség. Ennek kévetkeztében a ~ fejlédésének menetét minden tarsadalomban, objektiv tarsadalmi térvények hatdérozzak meg. A tdrsadalmi_termelés legdltalanosabb gazdasagi térvénye: a termelési viszonyok és a termeléerék jellege kézétti désszhang térvénye (+ még termelési mod). — A ~ osszessége alkotja azt a reaélis alapot, melyen a felépitmény nyugszik (+alap és felépitmény). — Irod. K, Marx; A politi-

termelés programozasa

413

termeldszéveikezet

kai gazdasagtan, birdlatahoz. 1953; F. V. Konsztantyinov: At. v. és a termeléerédk jellege kézétti feltétlen osszhang torvénye. 1954. termelés programozasa, operativ naptdri tervezés: a + villalati terv termelési feladatainak idébeli és térbeli részletezése. Az idébeli részletezés (honapokra, dekadokra

A népgazdasag fejlddésével iddnként sziikséges a ~rendszer feliilvizsgdlata. Az Onkéltségben bedallott valto-

v.

zasok

mutszakokra)

a termelés

szerkezetétél

és szervezési

szinvonalatdl fiigg. A térbeli bontas a feladatoknak a vallalaton beliili termeléegységek szerint részletezett meghatarozasat jelenti. A ~ keretében a feladatokat mindenkor természetes mértékegységben, hatarozzak meg, tehat gyartmanyban, fazistermékben v. valamilyen, gyartmanyrészegységben (pl. alkatrészben). A ~ soran figyelemmel kell lenni a termelési terv teljesitését befolyasolé konkrét k6riilményekre (pl. elézé idészak lemaradasa, anyaggal valé ellatottsag), s biztositani kell a terv realizalasahoz szikséges feltételeket. Részei: a nagyvonalu programozds, melyben, a leglényegesebb gyartasi és gyartaselékészitési fazisok (pl. technolégia kidolgozasa, elégyartas, forgacsolas, szerelés stb.) kezdeti és befejezési idépontjait hatarozzak meg a termék kibocsdétasi hataridejébél kiindulva ; a hatdériddzés, melyben mar miveleti mélységig tisztazzak az egyes keresztmetszeteken, jelentkezé terheléseket, szembeallitva a keresztmetszetek idéalapjaval; végiil a munkaadagoldés, amelyben az egyes keresztmetszetek terhelését konkrét naptari idépontra titemezik. A~ a konstrukcids és technoldgiai dokumentacidra épiil, leglényegesebb alapszamitasai pedig a programozandé volumen meghatdrozasa, a keresztmetszetenkénti terhelés és Atbocsatd képesség szembeallitasa és az atfutasi idédk meghatarozasa. A programozas mddszerét Agazati sajatossagok mellett déntéen a gyartas tipusa és rendszere befolydsolja. Legrészletesebb a ~ folyamatos gyartasi rendszerben, lefolytatott tomeggyartas, legelnagyoltabb mthelyrendszerii gyartasban végbemendé egyedi gyartas esetén. termeléer6ék : a termeléeszk6zok, amelyek segitségével az anyagi javakat termelik, és a termelési tapasztalattal, munkéban, valdé jartassaggal stb. rendelkez6 emberek, akik a termeléeszkézéket az anyagi javak eldallitasa érdekében, mozgésba hozzik. A termelési mdd egyik oldala. Az embernek az anyagi javak termelése soran a természet targyaihoz és erdihez valé viszonyat fejezik ki. A~6n belil a fejl6dést illetéen a munkaeszk6z a legmozgékonyabb elem, ennek fejlédése hatarozza meg elsdsorban a tarsadalom termeléeréinek fejlédését. A munkaeszk6z és az ember fejlédése kélesénésen hat egymasra. Altaldban gyorsabban fejlédnek, mint a _ termelési viszonyok, hatasukra végbemegy a termelési viszonyok fejlédése, megvaltozik a termelési mdéd sa tarsadalom egész gazdasagi és politikai rendje. termeléeszkéz, termelési eszkoz: a termelési folyamat targyi tényezdéjo, a termelés anyagi feltétele. A — munkatdérgyakbol és a > munkaeszkoz6kb6l tevédik 6ssze. A ~6k tulajdonformai hatarozzak meg az egyes tarsadalmak jellegét. A kapitalista gazdasagban egyes tékések v. monopolista egyesiilések magdntulajdondban, vannak, s t6keként kizsAkmaényoldsra hasznaljak fel. A szocialista gazdasdgban, tarsadalmi tulajdonban, vannak, s a termelési alapok dologi tartalmat alkotjak. (+ még eisd (I.)

és mdsodik (II.) osztdly) termeléfogyasztas : a termeléeszkozok (munkaeszk6zék, nyersanyagok stb.) elhaszndlisa a termelés folyamataban, pl. a gépek kopasa, a nyersanyag és az energia felhaszndlésa; az anyagi termelés folyamatdnak szerves része. A szocialista gazdasagban népgazdasagi terv allapitja meg a termeldi eszk6zék felhaszndldsi normait, s minden,

vallalat

arra

torekszik,

hogy

az 6sszes termeldi

eszk6zéket a leghatékonyabban, hasznalja fel. termeléi ar : a szocialista gazdasagban, az ipari termék vallalati (kibocsdétasi) ara ; nagysagat az allam hatarozza meg. A vallalat termékeiért ezt az drat szamithatja fel a vevéknek, ill. a felhasznaloknak. Tartalmazza

séget, valamint

adé

formaéjaban,

a nyereség és a meghatarozott

a

tarsadalmi

tiszta

az 6nk6lt-

forgalmi

jovedelem

egy

részét.

A

szocialista

allam

a

-~akat

gazdasagpoli-

tikai célkittizéseinek megfeleléen régziti. Igy a hatosagilag rogzitett arak mindenkor az darmeghatérozaskor

feltételezett népgazdasagi aranyokatis

miatt

a

valtoztatasokat

egyes

tiikrézik.

kirivé esetekben,

azonnal v. altalanos ~rendezéssel oldjék meg. Mo.-on a szocialista iparban eldszér 1950-ben, rendezték a terme16i drakat. A fejlédés soran a termelés szerkezetében bekévetkezett valtozdsok és az 1957. évi béremelés sziikségessé tette a ~rendezést, amelyet 1959-ben hajtottak végre. Ez az arrendezés a termeldéi és fogyasztdéi arszintet

is kézelebb hozta egymashoz.

—

Az allam gazdasagi cél-

kitizéseit csak kiilén termeléi és kiilén fogyasztdi arrendszer kialakitasaval tudja megoldani (— még drpolitika,

— fogyasztéi dr). Az elmult évek tapasztalatai bebizonyitottak, hogy helyes a két arszintet kézelebb hozni egymashoz és a ~akban, a tarsadalmi tiszta termék nagyobb részét realizalni. Az arképzés alapjatol fiiggéen elképzelheté dnkéltségen, értéken és termelési drakon alapuld termelési arrendszer. A szocialista orszdgok altalaban a fogyasztoi és termeldi ar elhatarolasdn alapuld énkéltségi arrendszer kilénb6z6 formait alkalmazzak. Ebben a rendszerben a tarsadalmi tiszta jovedelem nagy részét az allami tulajdon k6réb6l kikeriil6 termékeknél, vagyis a fogyasztasi cikkek értékesitése soran realizaljak. termelémunka : az anyagi termelésben végzett munka, amely k6zvetleniil anyagi javak termelésére iranyul. (bévebben + munka) termelészévetkezet : a proletarforradalom gy6ézelme utan a falu szocialista atalakitasanak, majd a szdévetkezeti parasztsag kommunizmusba vald atvezetésének tarsadalmi-gazdasagi formaja. A szegény- és kézépparasztsag szocialista utra vald atvezetésének eszkézeit és méddszereit V. I. Lenin jelélte meg az SZU-beli kériilmények alapjan, de mindazon orszagok szimara Altaldnos érvénnyel, amelyekben a mezdgazdasdg _ szocialista atalakitasanak eldestéjén a paraszti kisdrutermelés szerepe jelentdés, ill. tulsilyban van. Eszerint a szocializmusba valo atmenet idészakaban a kisarutermelé parasztgazdasagok beszerz6, értékesité és szolgaltaté szévetkezetei felhasznalhat6k a kisdrutermelés ellenérzésében és tervszerti befolydsolasaban, bizonyos termelési munkaék kollektiv

elvégzésének

szervezésében,

a

szdvetkezeti

alapok képzésében, a mezdgazdasagi termelés fejlesztésében és a parasztsag helyzetének javitasdban. Ezek pozitiv mikédésének tapasztalatai, valamint a szévetkezés gyakorlati el6nyei megbaratkoztatjak a parasztsdgot a szovetkezetekkel,

és ezadltal megkénnyitik

minéségileg magasabb parasztsag

anyagi

Onkéntes

tamogatdsdval

belépését

foku szocialista ~ekbe, tarsuldsdval,

fokozatosan

a

szocialista

jonnek

a

melyek a déllam

létre. Ipari

kisdrutermel6k és szolgaéltaték is alakitanak a szocializmusba valéd atmenet idején ~eket. — A _ szocialista ~ olyan kollektiv nagyiizem, amelynek 6nkéntesen szovetkezo tagjai kézésen végeznek termeldé v. szolgaltatd tevékenységet és a kollektiva szamlajara gazdalkodnak. A paraszts4g ~ei jellemzéen mezdégazdasdgi

tevékenységet folytatnak, de gyakori, hogy sajat termelésii termékek ipari feldolgozasaval is foglalkoznak. A szocialista gazdasagban, az ipari termelé és szolgaéltaté szo6vetkezetek tevékenysége is fontos, de szerepik a mezégazdasagi ~ekhez képest alarendelt jelentéségt. A szévetkezeti tagok a ~i kollektivaba lépve magaénérutermel6é tevékenységiikkel felhagynak, és egyidejileg létrehozzdk a k6z6s termelés anyagi alapjait. A nagyuzemi szdvetkezeti gazdalkoddsban, is hasznosithatd termeléeszkézeiket : a foldet, az erd- és munkagépeket, az igas- és haszonallatokat, a bevitt allatallomany tartasdhoz az uj termésig sziikséges termékeket stb. atadjak a szovetkezeteknek. A mezégazdaségi ~ek az SZU-ban allami, a népi demokratikus orszagokban, pedig a parasztsag magantulajdonaban levé fdoldeken alakultak meg. A féldek szévetkezeti haszndlatba valo adasa a féld-

tulajdon-viszonyokat nem valtoztatta meg, de a foldeket mindkét esetben ugy hasznositjak, mintha azok a szdvetkezeti kollektivak tulajdonaban lennének. A szévetkezeteknek atadott tobbi termeléeszk6z viszont teljesen a szovetkezeti tagok kollektiv tulajdonaba megy At. A népi demokratikus orszagokban a szévetkezetekbe valdé belépés megkénnyitése végett a bevitt termeléeszk6z6k napi értékének jelentés részét a szévetkezet révidebb v. hosszabb idé alatt a tagoknak megfizeti. Nalunk az utébbi években, a gazdalkodas elsé évének végéig a szévetkezetekbe bevitt termeléeszk6z6k értékének 75 szazalékat fizették ki a tagoknak az allam Aaltal folydsitott hitelekb6él, a tovabbi 25 szazalékot pedig a szévetkezeti termelési alapokhoz valé hozzajarulasként szamoltak el. Termelészévetkezeteink jelenleg a foldalap mellett oszthatatlan tizenvi (takarmany- 6s vet6mag), valamint szocidlis és kulturdlis alapokat is képeznek. Az oszthatatlan, alap a szovetkezetekbe bevitt és a szévetkezeti felhalmozasbél vasaérolt Alldeszkézékben, az iizemi alap pedig a termelés forgéeszkézeiben, testestil meg. Elvileg nemesak az alloeszk6z6k, hanem a forgdeszk6z6k sem oszthatok fel a tagok kézt. A~ek szocidlis és kulturdalis alapja a sz6vetkezeti tagok szakmai képzettségével és kulturalis helyzetével kapcsolatos létesitmények épitésére, tovabba az idélegesen, munkaképtelen és az alacsony jévedelmt nyugdijas szovetkezeti tagok segélyezésére szolgal. — Aw tagjai és azok kézvetlen hozzdtartoz6i munkaerejének felhasznéldsdval gazdalkodik. Szerzédéses alkalmazottat

kivételesen

alkalmazhatnak,

elsédsorban

szakmai

iranyitéssal kapesolatos munkatertileteken, pl. agrondmusokat, kényveldket. A szévetkezetnek a tagok és hozzatartozdik lehetéd legteljesebb foglalkoztatasardl kell gondoskodni, amit azonban nem egy ~ben, akadalyozhat az egységnyi teriiletre jutOo magas munkaerdstrtiség.

Ugyanakkor

a k6z6s munkaban

vald részvétel

elémoz-

ditaséra kételezévé teszik az orszagos iranyszamok alapjan megszokott minimalis szami munkaegység teljesitését. — A ~ szervezete demokratikus alapelveken nyugszik. Legfels6bb szerve a tagok rendszeres idék6zd6kben

megtartott kézgytilése, amely egyébként allami iranyelv alapjan minden, egyes szévetkezetben jovahagyja mik6désének

alapszabdlyzatat.

A kozgytlés

valasztja

meg

a

~i vezetoket is, kéztiik a szévetkezeti elnokot. A vezeté-

ség a kézgytilésnek

termelészévetkezet

414

termelészévetkezet

kételes beszdmolni

a termelési

ter-

vekrél, a gazdalkodds menetérél és eredményeirél. A lakoéhely szerinti ~nek minden dolgozé paraszt tagja lehet, ha a szdévetkezeti alapszabalyzatot megtartja ; ha pedig megsérti, akkor a szovetkezetbél kizarhatd. Hazaénkban, a szocialista atszervezés elsé idészakdban (1950—58) a kuldkok kizsikmanyol6 voltara és a szévetkezeteken, beliili esetleges aknamunkajukra hivatkozva a kulékoknak nem tették lehetévé a ~ekbe valdé belépést. Késébb az MSZMP ezt az Aallaspontot elvetette, s az utdbbi évek tomeges atszervezésének idején a kézgytilés hozzdjarulasaval a volt kuladkokat is felvették szévetkezeti tagnak, de vezetéségi és feliigyelébizottsagi tagok

Ezenkiviil kézpontilag iraényitott traktoros brigddot is szerveznek akkor, ha a szévetkezetnek sajat gépallomanya van, A brig&adok szervezésének legfébb alapelve az Allandésag, ami azt jelenti, hogy lehetéleg évrdl évre ugyanazok legyenek a brigdd tagjai, ugyanazon, a féldteriileten dolgozzanak és alland6 jelleggel kapjak meg a munkajukhoz sziikséges termelési eszk6zé6ket is. A munkabrigadok a brigddvezet6 iranyitasdval — aki rendszerint egyben, vezetéségi tag is — kézésen végzik munkajukat. — A ~ek terv szerint gazdélkodnak, a helyi tanacsi szervek mezégazdasdgi osztalyanak irdnyitésa mellett évr6l évre

kidolgozz4k

a termékek

termelésének

és fel-

haszndldsdnak, valamint a pénzbevételeknek és a kiadasoknak tervét. Ezekben, a tervekben, a termelési adatok mellett megtervezik a szévetkezeti tagok természetbeni és pénzbeni részesedését, valamint az egy munkaegységre fizetett részesedés értékét is. By végén zdrszdmaddést készitenek, amelyben a termelés tényleges eredményeirél, az egész évi gazdalkodas végs6, tn. gazdasagi eredményérél (brutté jévedelmérél) szamolnak el. A ~eknek az utédbbibdl kell fedeznitik az allo- és forgéeszk6z6k novelését, a szocidlis és kulturdalis alap képzését, valamint a szévetkezeti tagok kézés gazdasagban végzett munkdjénak dijazdsat is. A gazdalkodasi eredmény ilyen értelmtt felhasznalasdrél a vezetéség javaslata alapjan a szévetkezet kézgytilése dént. A ~ek tobbségében, év végén a tagok munkaegységben nyilvantartott munkaja alapjan, osztj4k el a munkadijazasra szant k6z6s jovedelmet, s év kézben, a teljesitett munkaegység szerint havi eldéleget folydésitanak. Vannak olyan, ~ek, amelyek a tervezett munkaegységérték eldre meghatérozott részét garantaljdk, s ezt az 6sszeget a jévairt munkaegységek utén havonta fizetik ki, s az év végén — haa~ tényleges jovedelme lehetdvé teszi — kiegészité munkadijat fizetnek. A szévetkezeti tagok bevitt foldjiik utdn, foldj4radékot is kaphatnak, de ez nem haladhatja meg a ~ 6sszes jévedelmének 25%-dt. Korabban elsésorban, az agrarproletérokbél alakult mezégazdasagi ~ek egy része nem fizetett foldjaradékot. A szévetkezeti mozgalom 1959. évi fellendiilés idején a k6zépparasztsAg szdvetkezeti tdémériilésének elémozditasa végett az dllam kételezévé tette a féldjaradék fizetését. A ~ek jévedelmébél legalabb a tagok részesedése10% -dnak megfelelé désszeget a szévetkezeti alapok névelésére kell forditani. A ké6zés gazdalkodas mellett a sz6vetkezeti tagok haztaji gazdalkodast is folytatnak. Erre a célra esal4donként legfeljebb 1/,—1 kh féldet, 1 tehenet, 1—2 nédvendékmarhat, évente 3—4 hizdsertést,

szamu

1—2 anyakocat malacaival, 5 juhot v. kecskét, korlatlan

baromfit, hazinyulat és méhesaladot

tarthatnak

meg. Ma és még hosszt ideig a ~ekben, a ~1 parasztsag anyagi helyzete szempontjabdl igen nagy szerepe van a haztaji gazdasagoknak. Mo.-on az orszdg szantoteriiletének 10,6%-a tartozik a haztaji gazdasagokhoz. —

A~ek hazai fejlédése soran I. és II. tipust ~i, valamint

a ~b6l ki is léphetnek. Karpotlasukra a szévetkezetbe bevitt féldet a szévetkezettel hataros teriileten adjak ki egyenértékti féldbél. A bevitt termeléeszk6z6k ki nem fizetett értékét pedig a szdvetkezet jovedelmébél téritik

szakcsoportokat is szerveztek. Az I. csoportban néhany novényi termék v. az egész novénytermelés talajelékészit6, vetési és novénydpolasi munkdlatait végezték kéz6sen. A betakaritasi munkalatokat minden ~i tag egyénileg végezte a vetésteriiletbél rajuté teriileten. AIT. esoportban, a betakaritési munkaékat is k6z6sen, végezték,

meg, mivel az oszthatatlan alapot megtestesité termelési eszk6z6k ilyen, esetben sem adhaték ki. A szévetkezeti vezetéség tevékenységének ellenérzésére a kéozgyitilésen feliigyel6bizottsagot valasztanak. Feligyelébizottsagi tagnak — csakugy, mint vezetoségi tagnak — a szévetkezet minden, egyes tagja megvalaszthaté azzal a megszoritassal, hogy nem lehet feliigyelébizottsagi tag a szévetkezeti vezetdoségi tag hozzatartozdja v. rokona. A ~ munka-

laga és a sz6vetkezeti tag vetéstertiletének nagysaga szerint osztottak fel. A ~1i csoportokban, felmeriilt kéltségeket a tagok vetésteriiletiik ar4nydban viselték, s a k6z6s munkabol is eszerint vették ki résziiket. A szakesoportokban, a tagok a mezégazdasagi termelés egy-egy specidlis 4gdban, elsésorban a sz6lé- és gyiimélestermesztésben, szovetkeztek. A munkakat ritkan végezték kézé6-

esak két éves tagsag utan, lehetnek. A szévetkezeti tagok

szervezetének legjellomzébb formaja a munkabrigad és ezen, beliil a munkacsapat. Altal4ban, 1000 kh szdntéteriiletre szerveznek egy 46—60 tagbol allé novénytermesztési brigddot és az Aallatallomany tényleges szama alapjan Altalanos dAllattenyésztési brigadot, amely munkacsapaokra bontva valamennyi Allatfaj gondozasat ellatja.

8 egy-egy termék éssztermését az adott termék termésat-

sen, a szovetkezés altalaban, a termelési eszk6z6k beszerzésére 8 a termelt termékek értékesitésére korlatozédott.

A~i és a szakcsoportokban a szovetkezeti tagok kisérutermelé tulajdonviszonyai csak fokozatosan, alakultak at esoporttulajdonna. — A szévetkezeti mozgalom szambeli fejlédését és gazdasagi megszilardulasat az Allamhatalom

415

termelészévetkezet gazdasagpolitikajaval anyagilag sokoldalian aldtamasztotta. A szdvetkezetek szervezésével egyidejiileg allami

eszk6z6kb6l kiépitette a gép- és traktorallomasok haldzatat. A gép- és traktordllomasok elsésorban a ~ek n6vénytermesztésében, biztositottak a nagytizemi eré- és munkagépekkel valé ellatast akkor, amikor a ~ek maguk a gépi eszk6z6k beszerzésér61 gondoskodni nem tudtak volna. A gép- és traktordllomasok szolgaltatasait a ~ek kedvezményes, legtébbszér az énkéltségnél is alacsonyabb arakon vehették igénybe és alacsonyabb arakon, mint az egyéni gazdasagok. A ~ek egy jelentés része ma mar Onerébél is képes a mezégazdasagi munkak gépesitésére, ezért engedélyezték szamukra a mezégazdasagi gépek

beszerzését. Egyes gépdllomaésok egész gépallomanyat eladtak a ~eknek. Bulgariaban, Csehszlovékiaban és az NDK-ban — az SZU-ban is — a gépadllomasokat atalakitottak gépjavitd és karbantarté dllomasokka, gépeiket eladtak a sz6vetkezeti gazdasAgoknak. Hazankban a ~ek sajat gépallomanya

mellett tovabbra

is jelentés szerepe

van, az allami gépallomdésoknak. A mezégazdasdg szocialista atszervezésének egész idészakaban kedvezményes volt a ~ek allami beadasi és adéterhelése is az egyéni gazdasagokéhoz viszonyitva. Tovébbé az allam évrél évre jelentés dsszegti hosszi-, kézép- és rovidlejaratu hitelt

folydésit és rendszeresen

hitelelengedést

nytjt

a

~eknek, A hitelezés és a hitelelengedés célja a nagy ésszegti boruhazasok

megvaldsitdsanak,

tehénistallok,

6nt6z6-

telepek, névényhazak épitésének segitése, a termelés és az arutermelés névelésének désztézése, valamint a ~ek sajat felhalmozasi lehetéségeinek mozgésitasa. Kiilénésen a k6z6s allatallomany feltételeinek megteremtéséhez nytjtottak hathatés segitséget allami eszk6z6kb6l. Az utdbbi években, az allami kedvezmények nytjtasdnak alapvetd kritériuma a termelés adottsdgaival szimold termelési és arutermelési feladatok teljesitése, valamint az uj beruhazasok kihasznalasa. 1959-ben, vezették be a ~i tagok nyugellatasdt és tarsadalmi biztositasat. A munkaképes koron tuli ~i tagok havi 260 Ft-os nyugdijat kaphatnak ; a termelészévetkezeti parasztsdg orvosi ellatasa és gyégykezelése ingyenes. — Hazdnkban a féldreform utaén

alakult ugyan néhdny ~, a termeldi csoportok és ~ek iranyitott szervezése azonban, csak 1948 masodik felében kezdéd6tt meg s 1950-ben, és 1951-ben vett nagyobb lendiiletet. Ekkor még a ~i csoportok és szakcsoportok szama volt jelentésebb. Ez utébbiak 1952-ben, mar jelentés szamban, alakultak At mezégazdasagi ~ekké, egy résziiket pedig alapszabalyellenes mikédés miatt feloszlattak. 1952-t61 kezdédéen a ~i csoportokkal szemben, a mezégazdasigi ~ek szervezésének jelentdésége ndétt meg. Fejlédésiik és elterjedésiik azonban nem volt téretlen,. A szervezésben megsértették az énkéntességet, a kételezd beadas és ado tulzott megterhelést rétt a ~ekre, s az alla-

mi tamogatas sem tartott lépést a szervezés titemével, a ~ek megszilarditasa nem torténhetett meg. A szervezésben, megnyilvanuldéd szektés tilzdsok s ezek jobboldali felnagyitésa 1953 mdsodik felében és 1954-ben, majd 1956-ban az ellenforradalmi lazadaés idején a ~i mozgalom megtorpandsaét és visszaesését okoztaék. Ennek ellenére a-~i mozgalom mély gyékeret vert a magyar falvakban. Az ellenforradalom leverése utan az MSZMP vezetésével révid idé alatt sikeriilt megszilarditani a munkasparaszt szdvetséget és meggyézni az egyénileg dolgozd parasztsdgot a nagyiizemi szévetkezeti gazdalkodas elényeirél. Az MSZMP vezetésével 1959 elején megindult a mezdgazdasdg témeges atszervezése. — 1961 elején az orszag egész paraszts4ga a szévetkezés Utjara lépett, s a mezdégazdas4gban is uralkoddéva lettek a szocialista termelési viszonyok. A szévetkezetek nagyobb része megszilardult, a tomeges atszervezés hdrom évében, (1959— 60—61), az ezt megelézé harom évhez képest a mezégazdasagi termelés 8,5, a felvasdrolt termékmennyiség pedig 1948-hoz képest 13,3 szdzalékkal nétt. Az atszervezéssel egyidejtileg megnétt a mezégazdasig gépdllomanya, benne a ~eket kiszolgalé erd- 6s munkagépek szdma ; pl. 1958-ban 26 645, 1960-ban pedig mar 41015 volt a

termelészovetkezet

mezogazdasagban, alkalmazott traktorok szama. A ~ek megszilarditasa érdekében a gépesités tovabbfejlesztése mellett biztositani kell a gépek fokozottabb kihasznalasat; tovabb kell fejleszteni a ~i tagok munkadijazasat, szélesiteni kell a premizaélas, a garantalt és nem utolsdé sorban a pénzbeli munkadijak alkalmazasat; a novénytermesztésben, és az Allattenyésztésben egyardnt haladébb nagyiizemi

termelési

demokratikus

mddszerekre

orsz4gok

kell

attérni.

mezdgazdasaganak

—

A

népi

szocialista

atszervezése a mo.-ihoz hasonldéan tortént, bar az atalaki-

tasnak orszagonként voltak bizonyos sajatossagai. A mezégazdasag szocialista atalakitasat elséként Bulgaria fejezte be. 1948-ig jelentés dsszegt, a szévetkezet dsszes jovedelmének 40%-at kitevé féldjaradékot fizettek. Ez késébb esdkkent, s ma mar teljesen meg is sztint. Csehszlovakiaban, és Lengyelo.-ban hasonléd tipusi ~eket alakitottak mint nalunk. Romanidban, is az utdbbi években, a féldjaradékot fizeté ~ek szervezése keriilt elétérbe. Sajatos szévetkezési formak alakultak ki az NDK-ban, ahol a névénytermesztés kollektivizdlasat allitottak eldtérbe. A ~ekI. sz. formajaban kimondottan, csakanévénytermesztést kollektivizalték, a II. sz. formaban, pedig az igdsallatokat is atadtak a sz6vetkezeteknek. A novénytermeszté szévetkezetekbél fokozatosan, fejlesztik ki a foldjaradékot fizeté6 mezégazdasdgi ~eket, amelyekben mar a kozés allattenyésztés is megvaldsul. Az eurdpai népi demokratikus orszigok tébbségében a mezégazdasag szocialista atszervezése befejezddott. 1961. évi adatok szerint Bulgdriaban a szantdteritilet 99, Mo.-on 95,6, Csehszlovakidban 91,3, az NDK-ban 94,6, Romaniaban

85,6% tartozott a szocialista — dllami és szévetkezeti— szektorhoz. Az atszervezés egyediil Lengyelo.-ban nem ért el ilyen, fokot; ott 1961 végén a szanto teriiletnek 14, 14,4%-a tartozott

a szocialista szektorhoz,

a ~ek

része-

sedése pedig alig tobb mint 2%. A tdbbi eurdpai népi demokratikus orszagok mezédgazdasagaban is nagy szerepe van, a haztaji gazdasagoknak. Bulgariaban 7,9, az

NDK-ban

5,7,

Csehszlovakidban,

5,0,

Romanidban

3,9 szazalékat teszi ki a haztaji gazdasagok teriilete az orszag szantoteriiletének. — A mezégazdasag szocialista atszervezésében, az azsiai népi demokratikus orszagok is jelentés elérehaladadst tettek. Kinaban kezdetben 5—10 gazdasag sz6vetkezésével kélesénés segité esoportokat szerveztek. A kévetkezé lépésként a félszocialista ~eket

szervezték

meg,

amelyekben

a kollektivizalas

a

novénytermesztésre terjedt ki. Ez utdbbiak 1954 végére az egész orszag mezégazdasagat atfogtak, 1955-ben és 1956ban, ,,artyel” tipusti ~ekké alakultak at. Ezekbél alakultak meg a népi kommunak, amelyek kezdetben, egy-egy k6rzet egész termelési tevékenységét egyesitették, ma mar azonban csak a mezégazdasagra és a mezégazdasaggal szoros kapcsolatban all6 mas népgazdasagi agak tevékenységére terjednek ki. A népi kommtnakban a munkabér és az ingyenes juttatasok elosztasi rendszerét alkalmazzak. Koredban és Vietnamban kezdetben — miként Kinaban — kélesénés segité csoportokat szerveztek, 1957 dota azonban, ,,artyel” tipusu ~eket alakitanak. A Mongol Népkoéztarsasagban, az ,,arat”’ gazdasagok mezégazdasagi egyesiilésekbe tomoriiinek. Ez utdbbi tkp. nem mas, mint allattenyészté ,,artyel” tipusi ~.

—

A mezégazdasdg szocialista atszervezése természetesen nem korlatozodik csak a szocialista termelési viszonyok létrehozasara. A szévetkezeti nagytizemeket fokozatosan a modern technika alapjara helyezik. A jelenlegi ~ekben — abbdl kévetkezéen, hogy fejlédésiik a kisarutermeld gazdasagoktol ordklott termeloeszk6z6k alapjan indult meg — a szovetkezeten, beliili munkamegosztasban is és a jovedelemelosztasban, is megtalalhatok a kisdrutermeld viszonyok maradvanyai. Ezek abban a mértékben ttinnek el, amilyen mértékben, megszilardul a gépi nagyiizemi technika. A termeléerék fejlédésével egyiitt atalakulnak a ~ek tulajdon- és elosztasi viszonyai, kiiléndsen a kommunizmus épitésének kibontakozdsaval. A k6z6s gazdasagok fejlédésével a haztaji gazdasdg jelentésége csdokken, a ~i tulajdon déssznépi, kommunista tulajdon

termelészévetkezeti jog szinvonalara vald felemelésével a ~ és vele egyiitt a haztaji gazdasag is megsztinik. A szdévetkezeti termelés alapjan kifejlesztett termeléerék magas fejlettségi fokan megsztnik a varos és a falu, a parasztsag és a munkassag, a szellemi és a fizikai munka k6zti lényeges kiilénbség, s a mezégazdasagban is at lehet majd térni a munka szerinti elosztasrél a dolgozék igényeinek sziikségletek szerinti kielégitésére. — Irod. V. I. Lenin: A szévetkezetekrol. 1959;

Erdei F.: A szévetkezoti iton.

1956;

A mezé-

gazdasagi termelészévetkezetek mukddésének szabalyai. 1959; Fekete F.: Bévitett ujratermelés a mezdégazdasagi termelészévetkezetekben. 1959; Hrdei F.: Mezégazdasdg 6s szévetkezet. 1959; Munkaszervezés és jovedelemelosztas a termelészovetkezetekben. 1960— 61; A Horvath

termelészévetkezetek gazdalkodasa. Szerk. A termeldszévetkezetek megszilarL. 1961;

ditasaért

és fejlesztéséért.

1961; Dobi I.: Emberek

demokracia

a

Seres:

termelészévetkezeti

A

termeszek

416

termeldszévetkezetekben.

1961;

torvény.

és

Nagy—

1961.

A

t.

megszilarditasanak fébb jogi kérdései. Szerk.: Seres I. 1962; Mezégazdasagi termeldszévetkezetek ellendérzése. 1—2. két. 1961; Augusztinovics—Csakany—Kovaces : A termelészévetkezeti jovedelemrészesedés méodjai. 1961 ;

A termelészévetkezetek gazdalkodasa. Szerk.: Horvath L. 1961; Vereckei—Magyarvary: Mezédgazdasagi termelészévetkezetek pénziigyi terve, pénz- és hitelgazdalkodasa. 1961; Witthen B.: A jévedelmezéség vizsgalata a termelészévetkezetekben. 1962.

termeldszévetkezeti jog : a termelészévetkezetek

ala-

a mag

nem

hull ki, hanem

a ~sel

egytitt terjed el. Az

elterjedést, ami tdbbnyire allatok kozreomikdédésével térténik, a ~falban felhalmozdd6 zamat- és tapanyagok segitik elé (gyitmélesok). A szdraz ~ lehet zart, pl. makk (télgy), kaszat (napraforgd) v. felnyild, pl. hiively (bab). A ~ek fejlédhetnek egy (tiisz6, hiively, szem, aszmag, csontar), két (becé, kaszat, lependék) v. tobb (tok, makk, narancs, kabak) termélevelti — termébél. A zart ek kéziil egyesek részekre hasadnak (malyva, komény, juhar). — 2. (mg) az emberi v. allati fogyasztasra alkalmas v. ipari alapanyagnak felhasznalhato betakaritott novényi részek ésszefoglal6 elnevezése. terméselemek : a természetben, elemi allapotban eléfordulé6 kémiai elemek asvanytani Gsszefoglald neve. Két nagy csoportjuk: a) fémes ~ (arany, eziist, réz, platina stb.), b) félfémek és nem fémes~ (gyémant, grafit,

kén, stb.). termeszek (Isoptera) : a ragesalo rovarok (Corrodentia) rendjének egyik alrendje. Fénykeriilé, fehéres szint, hangyaszerfi dllatok (ezért — helyteleniil — fehér hangydknak is nevezik éket). Vékony bériikén szerveik attetszenek. Allatallamokban, élnek, amelyekben tébb, egymastol alakilag is kiil6nb6z6 kasztot lehet megkiilénbéztetni (szocidlis polimorfizmus). A teljes értékti ivaros

egyedek, a néstények és a himek

(kirdalyné, kirdly, pdt-

néstény, pothim) mellett esdkevényes ivarszervi egyedek, sz4rnyatlan munkdsok és katondk is vannak. Altalaban kiesinyek, a katonak legfeljebb 2 cm hossztak, de a kiralyné petékkel telt potroha 12 cm nagysdégtra is

kuldsara, szervezésére, gazdasdgi tevékenységére vonatkoz6 jogszabalyok dsszessége. Termelészévetkezeti Tanacs : a Minisztertanacs mellett

megduzzadhat. Bolyaikat kovek alatt, fatorzsekben v. a foldben, készitik ; ez esetben, hatalmas épitmény emel-

a

téséhez foldet, fat, nydlukat és itiriilékiiket hasznaéljak fel. Mindenevok, f6 taplalékuka celluléz, ezért mind az 616 fa torzsét, mind a fabol késziilt szerkezeteket szétragjak.

termelészévetkezetek

élenjaré

képviseléibé]

és mezé-

gazdasdgi szakemberekbél alld, tarsadalmi iranyité szervként mikédé intézmény. 195l-ben hoztak létre a termelészévetkezetek megnéovekedett feladatainak eldsegitése céljabél. Elnéke, titkara és 11 tagu elnéksége van, 101 tagbol All. Az elnékét az Elnéki Tandcs, titkarat a kormany nevezi ki, tagjait 4 éves idétartamra ugyancsak a kormany valasztja. Negyedévenként rendes iilést tart. Feladatkére: javaslatok kidolgozasa a termelészévetkezetek vezetésére, a munka dijazdsara és elszamolasara. Felhivasokat intézhet az érvényben levé térvényes rendelkezések keretei k6z6tt a termelészévetkezetekhez a helyes mtikédési rend kialakitasa érdekében, eldsegiti a termelészévetkezetek alapszabalyszerii miikodését, ellen6rzi a termelészévetkezetekkel kapcsolatos hatarozatok és intézkedések végrehajtasat stb. — A~ és az elndkségo altal hozott hatarozatokat a titkarsag, valamint a meeves megbizotti halézat utjan, hajtjak végre. termelétéke : tékés gazdasdgban az > ipard téke aca funkciondlis alakja; az a termeldeszkéz- és munkaerdmennyiség, amelyet a tékés megfelel6 aranyokban, vasarol pénz- ' tékéjéb6l, hogy a termelés e két tényezdjét osszevonva uj értéket termeltessen és ezzel értéktébbletet nyerjen.

térmértan,

szlereometria

tdébbnyire

zarva

A cellulézt azonban, csak a beliikben, 616 ostoros egysejtiek Aaltal termelt enzimekkel tudja4k megemészteni. A faépitményeket ugy fogyasztjak el, hogy kiviil egy vékony réteget meghagynak; emiatt az épitmény

épnek latszik, de ha hozzanyulnak, ésszeomlik. Egyes fajok a bolyban taplalék céljara gombat tenyésztenek. Fajaik tébbsége tropusi v. szubtrépusi. Igen sok kart okoznak. Mo.-on nem élnek, de D-Eurépaban néhany faj eldfordul. Az Ausztralidban 616 darwin-termesz (Mastotermes darwiniensis) primitiv feljettségi reliktumfaj. DEurépaban él a sdrganyaku termesz (Calotermes flavicollis), az Al-Duna kornyékén a szédlétermesz (Leucotermes lucifugus). Legfejlettebb és gazdasdgi szempontbél az egyik legveszélyesebb faj az Afrikdban mindenititt elterjedt harcias termesz (Bellicositermes bellicosus) ; egyedei tobb m magas épitményekben, laknak.

: a geometridnak térbeli alakzatokkal foglalkoz6é részo. termés: 1. (n6v) a termdbél, esetleg mas viragrészbél a megtermékenyités utan, fejléd6, egy v. tobb magot magaba zaré szerv; védi a magvakat és elterjesztésiikre is szolgal. Valédi akkor, ha kizarélag a virag termdéjébél fejlédik; ha egyéb virdgrészek is részt vesznek kialakitasdban (lepellevelek, vacok), akkor —dltermésnek nevezik. Eretten hisos allomanyti (sz616 bogydja) v. szaraz (mak tokja). A husos ~ érés utan

kedik felettitik. Az épitmények fala igen kemény ; elkészi-

marad,

s

L

1. tiiszd,

2. hiively,

3. becd, 4. fogakkal

Szdraz termések nyilé tok, 5. kopdcsokkal

ny{fl6 tok, 6. makk,

8. ikerlependék, mh kaszat, 10. ikerkaszat

7. lependék,

] pee termések 1, bogy6, 2, kobak, 3—4. csonthéjas termések, - almatermés, 6. csoportos bogy6, 8. ras Altermés dgazata

csonthéjas termés,

7. csipke-

417

természet

természet : az objektiv valésag, a kilvilag, amely a tudaton kiviil és attél fiiggetloniil létezik, végsé soron tag értelemben, véve az anyagi vilag egésze. Idében és térben végtelen ; allandé mozgasban, valtozdsban, van ; zart rendszereire, folyamataira pedig nem az elszigeteltség és valtozatlans4g, hanem az dllandé kélesénhatas és a

—fejlédés

dialektikus

térvényszertisége

az

altalanosan

jellemzé. Jelenségeinek minéségi sokfélesége a ~ belsé térvényszerliségei szerint végbemendé valtozasok eredményeként jon létre. A -~i folyamatok, jelenségek fejlédésé-

ben dridsi minéségi valtozdst jelentett a szerves élet kialakuldsa a szervetlon anyagbol, valamint az él6 anyag fejlddésének egy bizonyos fokan a —+tudat, az emberi —tarsadalom szikségszerti keletkezése mint a ~ legmagasabb rendi megnyilvanulasa. A tarsadalom igy maga is része a tag értelemben vett ~nek, az anyagi vilagnak, de fejl6désében a ~ legaltalanosabb térvényszertiségei kulonleges, specifikus formaban érvényesiilnek. A tudatnak, a tarsadalomnak a ~hez valdéd viszonyat Uj tipust kapesolat és kélesénhatas jellemzi, amely mar nem meriil ki a kilvilaghoz valo bioldgiai alkalmazkodasban, hanem képes a ~i folyamatok térvényszertiségeinek megismerésére

6s

ennek

folyamatok

birtokdban

aktiv

Atalakitasdra,

értelemben

~en

csak

az

visszahatasra,

felhaszndlasara. élettelen

—

a ~i

Sztikebb

és 616 vilagot

értik,

amelyek tanulmanyozdsaval a —természettudomdnyok foglalkoznak, mig a tadrsadalom fejlédését és jelenségeit a —tdrsadalomtudomdanyok kutatjak. Természetbaratok Turista Egyesiilete, 7TH : a magyar munkdsok

és

alkalmazottak

természetj4r6

szervezete.

A nemzetkézi munkaésmozgalom fejlédésével kibontakozott természetbarat-mozgalom szerves részeként alakult meg 1910-ben harmine taggal. Taglétszama egy év alatt 2600-ra nétt. Célja volt: felébreszteni a munkésokban a természet szeretetét, a turista élet kapcsan (gyalogtura, hegymaszas,

evezés stb.) megkedveltetni veliik az egész-

séges szérakozés formait és a természetjarads soran béviteni természettudomanyi, fdldrajzi, térténelmi, néprajzi stb. ismereteiket. A munkds-turistamozgalom kibontakozasaét akadadlyozta a sok tilos teriilet, lezart erdei ut,

a munkasok altal igénybevehoté menedékhazak, strandok stb. hidnya. Ezt a ~nek lelkes tagjai a pilisv6résvari és felségallai banyaszok segitségével oldottak meg: sajat munkajukkal felépitették a kevélynyergi, késébb a biikkszentkereszti,

az

egri-felsétarkanyi,

a

mecseki,

a

természetes

szaporodas

szat, fiirdégydogyaszat) feladata, a kiilénb6z6 gyégyhelyek klimatikus tényezéit a klimatoterdpia, a napsugaérzds gyogytényezéit a helioterdpia hasznalja fel.

természetes

kivalasztas,

natural

selection

divergencidja), s ily médon uj valtozatok, alfajok stb. jénnek létre, ami uj fajok keletkezéséhez vezet. A ~nak mint fejl6déstorténeti alapelvnek érvényességét az > drdkléstan Ujabb iranyzata, a mikrobidlis genetika kisérleti iton is igazolta. természetes logaritmus: -—-e alapra vonatkozdé logaritmus.

természetes radioaktivitas ; — radioaktivitas természetes reakciék tana: (nev) az a tanitas, amely szerint nem kell a gyermek helytelen cselekedeteit megakadalyozni v. azok miatt biintetést kiszabni; ezok kévetkezményeikkel maguk téritik a helyes utra a gyermeket (J. J. Rousseau, H. Spencer, L. Tolsztoj). E tanitas figyelmen kivil hagyja azt, hogy nem minden helytelen eselekedet biinteti meg elkévetéjét, viszont sok esetben az elkévetett hiba nem 4ll ardnyban a ,,természetes”’ biimtetéssel. természetes rendszer, fejlédéstérténeti rendszer: az 616

szervezetek (névények, allatok) olyan rendszere, amely az élélények csoportositasat torzsfejlédésiikre, ill. természetes rokonsagi kapcsolatukra alapitja. Kialakitasahoz Ch. Darwin szarmazaselmélete adta az alapot. Az élélények osztaélyozasat, ellentétben, a mesterséges rendszerrel, nem valamely kiragadott bélyegiik alapjan végzik, hanem az egész szervezetet és annak fejlédését figyelembe véve az é6sallattan,

az

kérnyezettan

anatdmia,

az

megallapitdsai

élettan,

a fejlédéstan

alapjan. Mivel

az

és a

éldévilag

torzsfejlédését tiikrézi, ~ elvileg csak egy lehet. (> még rendszertan, > rendszertani egységek) természetes szamok

: pozitiv egész szamok:

1, 2,3,...

frankhegyi és a hideghegyi menedékhazakat. A Tanacskéztdrsasdg leverése utan létesitették a természetjarast elésegité menedékhazak mellett a szigetmonostori strandtelepet. Ez hivatalosan a Magdntisztvisel6k Szévetsége ~ szakosztélyénak kezelésében allt, val6éjaban a munkés-

természetes szaporodas : népességstatisztikai fogalom ; egy bizonyos teriileten 616 népességnek a sziiletések és haldlozasok kiilonbozete révén mutatkozé szaporodasa, esetleg fogyasa. A ~t leggyakrabban a népesség ezer féjére jutd viszonyszammal szoktak kifejezni.

mozgalom, kiilénésen az illegdlis kommunista mozgalom résztvevéinek taldlkozéhelye lett, mint a menedékhazak és a~ kilénb6zé turdi is. Az utébbiak keretében

Természetes szaporodas néhany eurdpai orszdgban 1960-ban

a résztvevéknek eldaddsokat, szeminaériumokat tartottak. 1935-ben 25 éves fenndllés4t mint a legnagyobb magyar

turistaegyestilet innepelte meg. Igen jelentés volt a ~ben az ifjumunk4asok részvétele, egy idében Sagvari Endre irAnyitasdaval. A mo.-i fasizalédas soran névekedett az tildézés, de a ~

tevékenységét,

amelyben

Martos

Flora,

Braun, Eva, Vandor Sandor stb. is részt vettek, nem tudtak

felszimolni. — A felszabadulds utdén a természetjardsportmozgalom részeként folytatta tevékenységét. 1948tél Magyar Természetbarat Szévetség (1951—57 kézott nem mtikédétt) ; a testnevelési és sportmozgalom egyik legnépszertibb és legnagyobb létszdmu szervezete ; 196l-ben 56 241 tagja és 871 szervezete volt. 1960. jul. 3-4n, a szigetmonostori strandtelepen tmnepelték meg étvenéves fenndallasat. természetes gyégymédok : olyan gydégyitd eljardsok, amelyek a természet erdinek, ill. fizikai eljardsoknak a gydégyitds céljdra valé felhasznalasan alapulnak. Ide tartozik az tn. fizikoterapia, a hideg- és a meloghatasok

Elvesziiletések

ezer

a

massz4zs,

a

A gyogyfiirdék alkalmazdsa

Dik Uj Magyar Lexikon VI.

torna,

a

villanykezelés

lakosra

17,8

12,7

5,1

Bulgéria® Osehszlovila .....-.seeeeeee Daria Wyse soe telateatelelw eleelele:s

ie) 15,9 16,6

7,9 9,2 9,6

10,0 6,7 7,0 6,6

Belgium

16,8

12,9

3,9

Rinno abe cottercea eae

18,4

8,9

RUEATICIAG che tectsirisrs/eie es erent cise.

18,0

11,4

7,3

IDL

HOM ANGIA cai 6 sale cisiceaenews eIUIZOSZIA VAG rates tofalt/sistoiwis: sieisieiele MGOTILVClOscatetsieie eke seuele/ais evepeiwiexs

20,8 23,0 22,9

rf 9,7 7,7

13,7 13,3 15,2

WMOsmiirevareitislera tiereisiaverese eres creretene

14,6

10,2

4,4

Nagy-Britannia ............. ANA DUES Pry inicnd Ob HORRORS TIC TTOO INSZ ave(oro 4 0 cinlsisisis a:ossho,syeriets (QENYAD S oesdedasonboospnste Portugalia: SIs 25 shee were es EVOMS DIA aieierossselareiernia sistenerar care SPAN YVOLOs a cysicters feiss oye: qenctaiake

17,5 17,0 17,7 18,5 23,4 19,1 21,9

11,5 13,6 11,4 9,7 10,4 8,7 8,7

6,0 3,4 6,3 8,8 13,0 10,4

13,7 24,9

10,0 ak

3,7 17,8

Gorocomeceer ets ccm eee

stb.

a balneoteradpia (vizgyégys-

Természetes szaporodas

Ausztria

alkalmazasa, a diatermia, a rdvidhullam, a fénykezelés, a kvarcolds,

4 semaine

Megjegyzés : a) 1958-ban.

19,0

17,6

9,7

9,5

13,2

7,9

természetfilozéfia : a régi filozéfiai gondolkodas egyik £6 teriilete, melynek targya a természet egésze ; kisérlet egy eleve spekulativ uton megalkotott filozdéfiai rendszer alapjan a természetrél alkotott ismeretek lezart rendezésére.

Az ékorban

keletkezett, amikor a természet-

tudomanyok még nem valtak el a filozéfiatél. Az dkori természetfilozéfusok a természet d6sztonds dialektikus és materialista szemlélete alapjan, sokszor fantasztikus feltételezések mellett, zsenidlis megsejtésekhez jutottak (pl. az Okori —atomisatika). A reneszansz idején az olasz ~ >B. Telesio és + G. Bruno felfogasaban csicsosodott ki: érdeme a természeti erék anyagi egységének, a vilag végtelenségének hangstilyozasa, de egészében még mindig a kézvetlen természetszemlélet s a naiv dialektika alapjan. A természettudomanyban akkor legfejlettebb mechanika filozéfiai hataésa a 17. sz.-ban > F. Bacon és —>R. Descartes ~jaban oltott testet. A német ~ idealista alapon zsenidélis dialektikus gondolatokat vetett fel (pl. I. Kant kozmogéniai hipotézise, G. W. F. Hegel elmélete a mozgdsformaék egymasba valé atmenetérél stb.). A tudomanyok specializalodasaval, valamint a dialektikus materializmus létrej6ttével megszfint a ~ létjogosultsaga. A dialektikus materializmus feladatat nem abban, latja, hogy bevigye a dialektikus fejlédéstérvényeket a természetbe, hanem abban, hogy megtalalja azokat a természetben, és abbdl fejtse ki éket (F. Engels). Ezért a dialektikus

materializmus

szamara,

mint

a

konkrét

természettudomanyok fejlédésével allandé kdlesénhatasban allé vilagnézet szamara, feleslegessé valik minden, a konkrét természettudomanyokon, kiviil alld, lezart rendszert alkoté ~. — A ~ idealista iranyzatai azonban, napjainkban, is tovabb élnek a — kreacionizmus, a — preformizmus, a —fizikat idealizmus és —energelizmus elméleteiben.. természeti féldrajz: a f6dldrajzi burok természeti jelenségeit 6s folyamatait kdlesénhatdsaikban és fejlédésiikben természettudomanyos mddszerekkel vizsgald féldrajzi tudomany. Altaldnos és leiré részre tagolédik. — Trod. Altalanos t. f. Szerk.: Bulla B. 1—2. k6t. 1958—54. természetjards,

turisztika

:

sportszert,

testi

és lelki feliidtilést nyujté rendszeres testmozgas a szabadban.

Fébb

formaéi:

gyalogos,

evezdés,

sizé,

kerékparos

turdk, sziklamdszds, barlangjaras stb. A természetjard, un. tajékozédési versenyeket (orientacid) sportszert

keretek k6z6tt rendezik ; a tajékozédassal szerzett pontozés és idémérés alapjan Allapitj4ak meg az egyéni és csapatgyézteseket. Hazankban a 17. sz.-ban indult meg a rendszeres természetjaré tevékenység. 1888-ban megalalkult a Magyar Turisték LEgyesiilete, 1908-ban a Munkas Testedz6 Egyesiilet turista szakosztalya, 1910ben a Természetbaratok Turista Egyesiilete. A hazai ~t 1913—44 kéz6tt a Magyar Turista Szévetség, 1948 ota a Magyar Természetbarat Szdvetség irdnyitja. —

Irod. N. N. Adelung: T. 1951; 1954; At. versenyszabalyai. 1954.

A

t. alapismeretei.

természetjog : a polgari felfogas szerint a tételes jog fdl6tt All6, az emberi

természettudomany

418

természetfilézéfia

természetbél:és

értelembél

leveze-

tett jogelvek ésszessége. Az ember vele sziiletett, természetes jogait hangoztatdé felfogas nem felel meg a tudomanyos allaspontnak, de a feudalis 6nkénnyel vivott hareban, haladé szerepet jatszott (klasszikus ~). A kapitalizmus megszilardulasa utan a burzsodzia mindinkabb a polgari allam és jog igazolasara, 6rdkérvénytségének bizonyitasara hasznalta fel a ~ot, amely igy fokozatosan reakcidssé valt, s napjainkban a kapitalizmus ogyik ideologiai tamasza. természettan : a felszabadulds elétt a +/fizikdnak a kézoktatasban, hasznalt neve.

természettudomany : a tudomanyok egyik f6 csoportja, a szikebb értelemben vett természet objektiv torvényszertiségeit kutaté tudomanydgak ésszessége. Azon, megfigyelések elméleti Altalanositasan, feldolgozdsan és rendszerezésén alapul, amelyeket az ember gyakorlati tevékenysége folyaman gytjt és felhalmoz. A természet lényegének és a folyamatok torvényszertiségeinek meg-

ismerése és

a

révén

egyrészt

természet

a

dialektikus

filozdfiai

materializmusnak

szemléletének

tapasztalati,

masrészt az ipari és mezégazdasagi technika, valamint az orvostudomany elméleti alapjait teremti meg. — A ~os kutataés fejl6désének kiil6nb6z6 szakaszait ktlénféle médszerek alkalmazdsa jellemzi. Az egyes szaktudomanyok fejlédésének kezdeti, tények 6s adatok dsszegytjtésére és leirdsdra iranyulé szakaszaban, foként a 16. és 17. sz.-ban dltalanosan, elterjedt volt a metafizikus modszer alkalmazdsa, mig ugyanezen szaktudomanyi agak fejlédésének elméleti rendszerezé korszakaban a torvényszertiségek feltérasat egyediil biztosité — dialektikus médszer szikségszeriisége hddit tért a tudomanyos kutatésban. A ~ok legfontosabb részmédszerei, eljarasai — amelyek komplex alkalmazasa eredményes — a kévetkez6k : a kézvetlen megfigyelés, a mérés, a leirads, a kisérlet, az dsszehasonlitas, az ismeretek Altalanositasa (indukeié és dedukcié titjan), az absztrahalas, az analizis

és szintézis, a logikai kévetkeztetések és a tudomanyos hipotézisek. A ~ Altal felallitott elméleti eredmények helytdélléséganak végs6 kritériuma a gyakorlat, a termelés. — A természet megismerése szakadatlan torténelmi folyamat, elvdlaszthatatlanul kapesolédik az emberiség gyakorlati tevékenységéhez, amely viszont feltételezi a ~ fejlédését. A természetrél valé ismereteink terjedelme és mélysége, ezen, ismeretek tudatos felhasznélasanak foka az egyik legfon,tosabb tényezé a tarsadalmi termelés szinvonalanak meghatdrozésaban. — A ~oknak nines Altalanosan, elfogadott osztalyozasa. Legfontosabb nagy teriiletei az anyag azon, mozgasformajaban kilénboznek egymastol, amelyet tanulmanyoznak. Ilyenek : a— fizika, a > csillagdszat,a—>kémia, a >féldtan és a — bioldgia. E klasszikus 4gak mellett egyre inkabb kifejl6dnek az un. hatartudomanyok, mint a —fizikai kémia, — biofizika, —geokémia stb. A legijabb rendszerezések szerint a + matematika nem tartozik a~ok

k6zé, de nélkulozhetet-

len, segédeszkéze szdmos ~i agnak és a > miiszaki tudomanyoknak. A ~ a tarsadalomtudomanyok kéziil a — filozdfidval

all szorosabb

kapcsolatban,

mert

egyrészt

a tudomanyos igénnyel fellépé vilagnézetnek mindenkor egyik f6 jellemzdéje volt az a tény, hogyan viszonyult a korabeli ~ok eredményeihez és problémaihoz, masrészt a ~ok fejlédése, a kutatas szabadsaga és 6sztonzése, az ered-

mények gyakorlati felhasznalasa nagymértékben, figgvénye volt a kor uralkodo filozofiai felfogasanak. A modern ~ok és a dialektikus materializmus kapcesolatara az altalanos és az egyes elvalaszthatatlan egysége a jellemzé. A dialektikus materializmus a természet legdltalanosabb torvényszertiségeinek feltaraésaban az egyes ~ok adataira

és specifikus torvényszertségeire tamaszkodik, ugyanakkor az egyes ~ok tovabbfejlédésiikben, nem nélkiilézhetik a szilard materialista elméleti alapot és a dialektikus mddszer tudatos alkalmazdsat. — A ~ gydkerei az

ékorba nytlnak vissza. Kezdeti szakaszdban, legvilagosabb kifejezését az dgdrég filozédfusok tanitdsaiban kapta, akik azonban, a vilagot szétvaélaszthatatlan egésznek tekintették és ezért nem juthattak el a jelenségek szétbontasaig, az analizisig.

A féldmtivelés, kereskedelem

és hajézas fejlédésével kapcsolatosan elséként a csillagészat alapjainak tisztazdsa keriilt napirendre, majd a geometriaé és a mechanikaéé, amelyek kialakuldsdt az elébbieken kiviil az épitészet és kézmitipar fejlédése is szikségessé tette. Egyes agai azonban, csak a kapitalista termelési viszonyok létrejéttének kértilményei k6éz6tt

kezdtek 6nall6 lettebb

tudomanyokkaéa

tudomanya,

a

vaélni. E korszak

mechanika

rényomta

legfej-

bélyegét

valamennyi t6bbi tudomanyagra (mechanisztikus szemlélet). Uj szakasz a ~ok fejlédésében, a 18. sz.-ban kezdédétt, a kapitalista ipar és mezégazdasdg fejlédésének meggyorsitasaval kapcesolatban. A természet megmereve-

dett voltardl alkotott nézet a 18. sz. masodik felétdél kezdett megvaltozni, de a fejlédés gondolata csak a 19. sz. elején kezdte athatni a ~t. A mechanikai mozgas mellett tanulmanyozni kezdték az anyag més mozgasformait; a vizsgdlati mddszerekben az analizis helyét

Természettudomanyi

Kézlény

419

mindinkabb a szintézis foglalta el. A 19. sz. kézepének ~a négy tudomanyos felfedezést mutat fel; ezek: az energia megmaradasénak és Atalakuldsdnak torvénye, az 616 szervezetok sejtelmélete, Darwin evolucids elmélete és a fdldkéreg evolucids fejlédésének elmélete. Az ipar rohamos fejlddése a mult szazad 90-es éveitél kezdve elésegttette a ~ok Uj forradalmanak kibontakozasat. A modern ~okban, szervesen 6sszekapcsolédik két ellentétes folyamat: egyrészt a ~ok szakadatlan, differencialédasa egyre szukebb tudomanyteriiletekre, masrészt ezeknek az elkiilénilt tudomanyteriileteknek szoros dsszekapcsolodasa, integracidja. Sok tudomanyos probléma csak a résztudomanyok egész soranak komplex szemléletével oldhatoé meg. Egyre altalanosabb& vaélik a ~os kutatas teriiletén is a nemzetk6zi egyiittmtikodés. A ~os kutatas legnagyobb fellendiilését a kapitalista termelési viszonyok felszamolasa biztositja, mert ledénti azokat a korlatokat, amelyeket ezek a termelési viszonyok a ~oknak az iparban és a mezégazdasdgban, vald széles kora és sokoldali felhasznalasa elé allitanak. Szocialista termelési viszonyok kézétt a tdrsadalom rohamosan novekv6é igényei és a technika gyors fejlédése a ~okat soha nem latott fejlddésre é6szténzik. A ~ mindimnkabb kozvetlen termelderévé valik, a termelés pedig a korszerii tudomany technoldgiai alkalmazasa lesz. (> még tudomany, 6s az egyes természettudomanyi agakrol szd1é6 cikkeket) Irod. Szentmihalyi J.: A természettudomanyok torténetének tanulmanyozasdhoz sziikséges segédkényvek valogatott bibliografidja. 1954 ; W. Hollitscher: A természettudomanyos vilagkép. 1961; A modern természettudomanyok filozéfiai problémai. 1962.

Természettudomanyi

Kézlony:

1841

ota

a Magyar

Természettudomanyi Tarsulat ismeretterjeszté folydirata. 1953-t61 a Tudomanyos Ismeretterjeszté Tarsulat kiaddsdban, jelonik meg. Cime iddkézben, tébbszor valtozott (Természet és Technika, Természet és Tarsadalom, Természettudomdny) .

termédinamika

foldjein alakul ki, s a Nap jarasa szerint szakadatlanul mozgasban van. termikus elektronemisszié : — Richardson-effektus, > lermoemissz26

termikus

elem:

olyan

—galvdnelem,

melynek

elekt-

rolitja a szokdasos taroldsi hémérsékleteken szilard halmazallapoti és a villamossagot nem vezeti; az elektrolit olvadaspontjanal nagyobb hémérsékletre hevitve azonban villamos energidt tud szolgaéltatni. termikus fémvédelem: fémtargyak védelme_ korrdzid é8 héhatas ellen oly mddon, hogy a védéfémet hékezeléssel kapesolj4k az alapfémhez. Kivitelezése torténhet: a) a védéfém olvadékaba valéd bemartassal (pl. ttizi ~ horganyozds, + édnozds) ; b) fémporba agyazva

végzett hevitéssel (pl. > alitdlds, > serardirozds) ; c) a védéfémnek a védendé targy feliiletére valé ragézélogtetésével (— fémgdzélés, + katédporlasztds). termikus gerjesztés: egy atomrendszer magasabb energiaju allapotba vitele azdltal, hogy a rendszert melegitjik. Az dtadott hémennyiség hatdsara ugyanis a homérséklet emelkedik, ami a hémozgas energiajanak emelkedését jelenti. [gy a megnivekedett energidjt atomok egymasba valé gyakoribb iitkézése az atomok elektronjait magasabb —energianivékra juttathatja, esetleg az atom kételékébél ki is szabadithatja (— ionizdci6, + Richardson-effektus). termikus neutronok: olyan —neutronok, amelyek

kinetikus

energidja

az —atomreaktor

fékez6

anyagdban

(moderator) levé6 atomok hémozgasbol szarmazé kinetikus energidjaval egyenlé nagysdgrendtii (0,025 eV). termikus zaj : az un. Johnson-zaj masik neve (> Johnson-hatds).

terminator

:

a

Nap

Altal

meg-

természet

vildgitott égitestek feliiletén a fényes és sdtét részeket elvdlaszt6 vonal. Alakjabol kévetkeztetni lehet arra, hogy a megvilagitott égitestnek van-e légkore. termindeyiza-iigylet, haidridés devizatigylet : megallapodas egy devizadsszeg adasvételének meghatdrozott

tudomanyos és kulturdlis jelentéségi targyainak, teriileteinek, jellegzetes tajrészleteinek megérzésérél és fenn-

késébbi idépontban, a megallapodas napjan kikotétt arfolyamon, valé lebonyolitasara (bévebben, > hatdridéd-

tartésér6l gondoskodo tarsadalmi szervezet. Mo.-on elsé {zben, 1935-ben, rendelték el a felallitasdt, gyakorlatilag azonban, csak 1949 dta miikédik. Mtikédése kiterjed a vadon, tenyész6 allat- és névényfajok (hasznos és kipusztulé6ban, levé ritka madarak, emlésék, egyes 6reg fak, erd6-

tigylet).

Természetvédelmi

részek),

forrdsok,

Tamacs,

patakok,

Orszagos:

tavak,

a

mocsarak,

lapok,

hegyek, sziklék, kézetek, barlangok stb. védelmére. A védett targyakat és teriileteket a ~ Természetvédelmi térzskényvben, tartja nyilvan. — 1962-ben megszervezték a természetvédelem legfébb allami szervét, az Orszdgos

Természetvédelmi Hivatalt. természetvédelmi teriilet, rezervdtum

et A

rey

:

Pv oh

o

Oh

“oy noaters

TO |s

a© 0]

Cg

o

7

eNO

F

° ©

oP os

8

ee

=

eS 3}.

eS

>

Bnezsi1g

(498eScs

920

ot

a1210P530

2 oe

——o

Q

=:

e

a

;

Cos

Ae sazsadunyO

y

:

is

ey

: cpaetOouESOe 9 ne

ieae

“e

a

a} °

of

° 0f aee

e

seyeYyUNysSINO

8

®

aK

0

i...

Q ON

© *

v1

Ps)

tk:

Chg

oyesyasoow~

?

peqo

ar

fae

=

Oo ioe Ouccek

T

gadelO !aoA euazs MIs TAN = 5 =~) ° ud

ay,

Ajouzsay

Sl

:

’, ist

4.

Ia Pre

oi)

31

2 v

Ofhrawequiozs

oo AGNES)

aes fe) ch

GS S

oom

cogs >“EN

noe

‘\ =)

q /uadosO

:

‘

Tart \S ~—>

sage

myPremes

=aS

72)\h 5)

aysajez: ge (\e a1s9}

5

ramsey

ere

seandeyJ

4

.

5

ie

.

Bs)

e 0] & BRO akuuasz O asa

6ewnsoo gihehy

WwW

ea Wy

es Ons ipewje-g

Qh

Rae

EaVT eowewry (%%|(o- eile)".

Aue

Cory

Jp

Rot

ef loqoH so1eg 146, °% MPMBEN r pak (Kuew6ojaw) oe W S.ae Beth AN

0: ;

SON

efusreqeucrsieg &

ich he

O 9j0Aua4

2

5

i2sejeHy

JPAJOP2H

OV ZSHOUVADVIN

IHQSAALAZSANAAL

Auozs

h

"2112 O a)

Cerin

reebeeas

go

on

oF oe Sime)

wae

no al

ie w ae 3 UF of > WP-zoveduen

houee

if

Biel!

Apt us

proleg ie dons OVD

Sy

Bes iGOR

“1S3dVvANg*,. -

es09 0

5

1940

NG huesseyBen

3 3g9eras bye A ° 3pHO we0.onvereeg BReLO2©) SFRuenudesio

St

aay

e498,

oP 0

G

7

HAI

xyEODoie regetCo OL

2

ise ue WUats

a

Qi19POD O

00

ezeyhBaseAN O

en

AL

eJ0U0W

fee od)

nehe: Ro)

game

pers

ee

ORIN

soesequny O ich

ae

2610",

Tho

AdaAmnd

Sas

ae

PReg ofhy

Wee

4

0° Onae68y

5)

Se

Si

VN

SS

Opeieasenyizg

De Ae.

\ of

@

e

@,

ee

g

yenea 10)

6

ohvayzs2491

Bortiabgy

4, Ss

eee so46s0 O D Seid

i)

seasezs O

OsokBiypeqezs

A,

SS wy¥00} 08 09

¢

/ .

2

ON

“A

a y>

t

Ko)

A

5 Xovms

#

oe

ae 0 >

3:

S

oe

x 16)

hae je)

ew eng ne Wn, Eg 4ny, ONY

e)

Ror

Hy

6 sume

uJ

ieoren

if

;

S (deiso a)

o61

a)

ualwesoliey

NYoR

srtesasin e)

ean SK eal oe iB/O “ed epolesgGO Wy Age

oguepbaseg wer

¥?

ie

RS \ 1

/

esa san2? 5

=

[23]

ar Vy

deol winjosoqs Vy +3

ehjoyoya|

BYIZS

se104

Bue

‘

5 4 ae

ae’

5S e

“onan O1961pody

“SR

os

1Str?. VADVW

:

Ajayojayzse4

IVZVa 4

.

2 ~

AC.

am! a

c

7

_ BeseyysAusron

AueapesewseQ 7 ;

1wWlepeAle| 392194

teriilet természetvédelmi

420 természetvédel mi teriilet

termedinamika

elsé fététele

421

folyamatok ~i kutatasa (— zrreverzibilis folyamatok termodinamikaja). — Irod. M. H. Karapetyane: Kémiai t. 1951; Horvath J.: T. és statisztikai mechanika. 1960. termodinamika elsé fététele: az energiamegmaradas térvényének

altalanos

(Q) kézt tér-

termoelektromos jelenség, héelektromos jelenség: H két kiilénb6z6 fémet désszeérintiink és az érintkezés! helyet melegitjiik, akkor a két fém kéz6tt kb. 107° V-nyi fesziiltségkiilonLség lép fel. Az ilyen berendezést héelemnek (termoelem,, a jelenséget ~nek nevezziik. Magyarazata, abban keresendS, hogy a fémekben a vezetést végz6 elektronok sza4ma és mozgékonysaga kitl6nb6zé. A tapasztalat alapjan a fémeket héelektromos (termoelektromos) fesziiltségsorba lehet rendezni; ez a kévetkezé.: Sc, Sb,

AQ, ahol az A ardnyos-

Fe, Sn, Cu, Ag, Au, Zn, Pb, Hg, Pt, Ni, Bi. Ha két tagjé-

megfogalmazadsa.

Alapja

az

a

felismerés, hogy ahé az energia egy fajtéja. Térténetileg elész6r azt mutattak ki (R. Mayer, J. P. Joule), hogy a mechanikai

munka (L) és a hémennyiség

vényszerti kapesolat van:

L =

sagi tényezé a h6 mechanikai egyenértéke

(— hdegyenér-

ték). A ~ azt mondja ki(R. Clausius), hogy egy rendszer energiatartalma csak befektetett munka (dL) és atadott hémennyiség (dQ) Utjan valtozhat: dH = =dL-+

AdQ,

ahol

dH

a

rendszer

energiavaltozdsa.

A rendszer bels6é energidja (EH) lehet elektromos, kémiai v. barmilyen energiafajta. — A tétel mas megfogalmazasa : lehetetlen olyan gépet szerkeszteni, amely minden energiabofektetés nélkiil munkat Allitana elé. Az ilyen gép o6rdkmozg6é, elsé fajii perpetuum mobile lenne. Masodfaju perpetuum mobile szerkesztése a + termodinamika mdsodik fététele értelmében

lehetetlen.

termodinamika harmadik fététele : —- Nernst-tétel termodinamikai Allapotfiiggvények : olyan mennyiségek, amelyek az —dllapothatdrozék egyértelmt fiiggvényei. Adott makroszkopikus allapotban (amikor az allapothatarozék is adottak) a ~nek is egyértelmtien meghatarozott értékiik van. Valamely folyamat alatt bekévetkezé valtozdsuk csak a kezdé és végallapottol fiigg ; fiiggetlon attél, hogy a rendszer a kezdé allapotbél milyen kézbiilsé dllapotokon keresztiil jut a végallapotba. Fontosabb

+ szabad

~

: a —belsdé energia,

energia,

termodinamikai

> entalpia,

+termodinamikai

> entrépia,

potencidl.

hémérsékletskala : — Kelvin-féle

hd-

mérsékleti skdla

termodinamikai potencial : —-termodinamikai termoelektromos jelenség termoelem, h4elem: két kilénb6ézé ésszeillesztett fémbél allé6 berendezés, amely a —termoelektromos jelenséget

hasznositva alacsony hémérsékletek mérésére szolgal. termoemisszié ; elektronok kilépése izzd fémbél. A hémérséklet emelésével (izzitas) a fém elektronjainak kinetikus energidja nagyobb lesz a kilépést megakadalyozé un. — potencidlfal magassaganal, és ezaltal lehetévé valik a fémbél (katédbdl) valé kilépés. termograf , hémérsékletird: mutszer a léghémérséklet regisztralasara. termokémia : a hé- és a kémiai energia dsszefiiggéseivel foglalkozé tudomanyag. Tagabb értelemben nemcsak a kémiai, hanem egyes fizikai folyamatokban (pl. olvadas,

pdrolgdés stb.) fellépé hdévadltozdsok mennyiségi fiiggéseit is vizsgdlja. Alaptoérvénye — Hess tétele. termokolor

dllapottal valésithaté meg. Egy makroallapot eléfordulas, valoszintisége annal nagyobb, minél tébb mikrodllapottal allithaté elé6. (+még Boltzmann-statisetika, — entropia,

— Boltzmann-dlland6) termodinamika masodik fététele: a természetben végbemen6é energiadtalakulasok iranyat leird torvény. A + termodinamika elsé fététele, ill. az > energiamegmaradas térvénye csak azt mondja ki, hogy zart rendszerben, az energiaédsszeg Allandéd, de nem ad felvilagositast az

Az energiadtalakulasok soran

igen sok esetben keletkezik hé (pl. strlédasi h6, kémiai reakciéhé, elektromos 4ram héhatasa stb.). A -~nek tartalma: a kiilénbéz6 energiafajtak teljes egészében atalakulhatnak hdvé, de nem lehetséges olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye az volna, hogy a hé teljes egészében atalakul vele egyenértékii mechanikai munkava. Az ilyen folyamatot megvaldsité szerkezet lenne a médsodfaju perpetuum mobile. A~ tehat a masodfaju perpetuum mobile megvaldésithatatlansaganak elve. A~ tartalmazza azb az allitast is, hogy a természetes folyamatok irreverzibilisek, meg nem. fordithatok, mivel a természet-

festékek,

szinvdliéd

festékek,

déssze-

hdjelzd festé-

kek; olyan anyagok, amelyek természetiik altal megszabott hémérsékleten sziniiket vdaltoztatjak (pl. a higany és eziistjodid kettéds sédja 45 C°-on sargabdl narancsba csap at, a higanyé és rézjodidé 70 C°-on vorésbél feketébe). Egyesek lehtiléskor visszakapjak szintiket. Van tdébb héfok-Atesapdst jelzé festék is. A gyakorlatban hasznélatosak.

fdleg

veszélyes

melegedések

jelzésére

termométer ; — héméré termonukleaéris reakciéd , termonukledris dtalakulds: az (helyesebben zet6

termodinamikai valésziniiség : a — statisetikus mechanikdban a makrodllapot jellemzésére szolgald szam, arnely megadja, hogy adott > makrodllapot hany — mikro-

Atalakuld4sok irdnyaér6l. —

term osztat

atommag-energia)

reakcidknak

azon

lat. ’mag’ atomenergia felszabaduldsdhoz ve-

csoportja,

amelynek

soran

kénnyi atommagok igen nagy hémeérsékleten egyestInek (ftizids reakcid; —fuzid). Az egyesitendd atommagok — egynemti téltéstiek lévén — nagy erdvel taszitjak egymast. Ezért a hémérsékletnek olyan, nagynak kell lennie, hogy a részecskék hémozgasa, kinetikus energidja legyézze ezt a taszitd hatast. A sztikséges hémérséklet figg az anyag stiriségétél, a magreakcidban (— magfuzid)

részt vevé

elemek

sajétsagaitél

és az el-

sugérz4s okozta energiaveszteségektél. A ~ létrejottéhez sziikséges feltételek a Nap és az allécsillagok belsejében vannak meg. Ezekben az égitestekben igen nagy az anyagstirtiség (a Napnal kb. 80 g/cm?) és a hémérséklet tébb tizmillié C°. — Az energiafelszabadulas szempontjabél a fuzids reakcidkban a legnagyobb szerepe a hidrogénizotépok (deutérium és tricium) héliummda valé egyesiilésének van, (héliumszintézis). — Féldi viszonyok

k6z6tt esak a ->hzdrogénbombdban, sikertlt eddig ~t eléidézni. Itt egy atombomba robbandsa kelti azt a hémérsékletet, amelyen a deutérium- és triciummagolk: egyesiiIni tudnak. E reakcid adta lehetéségeket még nem sikeriilt a békés energiatermelés szolgalataba allitani. termoregulator : — hészabdlyozd termosz, termoszpalack ; — hépalack termoszifon htités: vizhtitést, radidtoros

belsdégést

ben végbemené folyamatoknal a hé6mennyiség nem csék-

motoroknaél

kenhet:

viz kérforg4s4t a motorban felmelegedett 6s a htitében lehfilt viz fajsilykitilénbségébé6l adéddé nyomasktlénbség

v. valtozatlan

marad,

v. nd.

—

A ~nek

elsé

megfogalmazasa R. Clausiustél szarmazik (1850). Ugyanesak 6 értelmezett egy —termodinamikai dllapotfiggvényt a folyamatok irreverzibilitasanak leirdsara (— entropia). Késébb L. Boltzmann adta meg ezen Aallapotfiiggvénynek, ill. a ~nek statisztikus értelmezését. (—+még statisztikus mechanika, —-termodinamikai valdsziniség)

alkalmazott

biztositja. Kiilénésen szerii és jo hités. termosztat: olyan

htitési

kisebb

rendszer,

motoroknél

berendezés,

amely

melyben

hasznalt egy

zart

a

egytér

hémérsékletét > hészabdlyozd segitsé gével v. egyéb médon, az eléirt értéken tartja. A zdrt tér nagysaga a laboraté-

riumi néhany dm®-tél szobanagysdgig valtozhat. A — belséégést motoroknal alkalmazott ~ hideg motornal csékkenti,

meleg motornaél néveli az 4téaramldéd hitékézeg (levegé, viz) mennyiségét. termé, pistillum (lat. : a virdg védett elhelyezkedést,

n6i ivarjellegi része. Egy v. tébb ~levél alkothatja, melyek lemezesek (nyitvatermék) v. Onmagukkal, ill. egymassal zart szervvé forrtak déssze (zdrvatermék). A ~tdj egyetlen v. tébb ~bél all. A ~ estiesa a viragpor felfogdsdra szolgaldé, valtozatosan kialakulé — bibe. Folytatasa a hosszabb v. révidebb bibeszdl ; ez gyakran hidnyzik. A ~ alapi része a tdobbnyire kidblésédé

+ maghdz. Ebben, képzédnek egyesével v. tébbesével a + magkezdemények. (+még megtermékenyités, —> kettds megtermékenyités ) terméfaegység: a kiilénbézé gyiimdlesfak kézés mértékegysége ; az a terméfeliilet (fakorona), amelyet téli permetezéssel 15 1 permetezé folyadékkal lehet megpermetezni 8 atm kezdényomast battérias permetozégéppol. terméfold : —talaj terméhely : egy névényfaj szamara a megfeleld életfeltételeket biztosité kérnyezet. A~ és a novénytarsulasok k6z6tt szoros kapcsolat all fenn. Kialakulasat az alapk6ézet, a talaj, a klima (ezen beliil kilénésen, a mikroklima) és az erézié szabja meg. — Leléhelyen azt a fdldrajzilag meghatdérozott pontot értik, ahol a-nodvényt talaljak. terméréteg : 1. (mg) a talaj felsd, névényi gydékerektdl Atjart rétege ; a felszintél az anyakézetig v. a gyékerek szimara atjarhatatlan rétegig terjed. Amennyiben 1,5 m-nél vékonyabb, alsé hatarat sekélyen elhelyezkedé talajhiba alkotja. Az ilyen talajon rovid tenyészideji, alacsonyan gydkerezé, kis vizigényti névényeket lehet esak termeszteni, v. Ontdzéses gazdalkodast kell folytatni. — 2. (ndv) hymenium +sdrgatest, vords~, a esecsemémirigy Hassal-féle

keztében, a normalistdl eltéré anatémiai v. mtikédési adottsagokkal rendelkezik. Hnnek kévetkeztében az egyén teljesité-, alkalmazkod6-, esetleg életképessége is a normalishoz képest tdbbé-kevésbé csdkkent értékt. (+—még rokkantsdg) testi mevelés : a nevelés egyik alapveté aga. Feladata a szervezet erdsitése, a helyes testi fejlédés eldsegitése, a testi képességek tdkéletesitése, az egészséges életmddra

~vei, a bérben talalhatéd tapinté~vek stb.). — 3. (algebra) olyan elemek ésszessége, amelyek kézétt a k6-

b6z6

testi fogyatékossag, nyomoréksdg : az az Allapot, amikor egy egyén vilagrahozottan,

v. sériilés, ill. baleset

kévet-

valé készségek, szokdsok kialakitésa, elsésorban a kilén-

testgyakorlati

agak

(torna,

atlétika,

jA4tékok stb.)

427

testi sértés

tetania

alkalmazaésaval a testi tigyesség fejlesztése. Az iskolaban a~ szolgdlataban alld tantargy a testnevelés. testi sértés ; mas embernek sériilést okozé bantalmazasa v. egészségének megrontasa 6lési szandék nélkil. A 8 napon belil gydégyuld sériilés v. betegség okozaésa

és a testfal kézétt elhelyezkedé tireg. Van elsddleges és masodlagos ~. Az elébbit kézvetleniil a bélfal és a testfal hatarolja, az utobbinak sajat fala van. testiiregesek (Coelomata): a soksejttiek (Metazoa) allatkérében, a szévetes dllatok (Eumetazoa) tagozata-

kénnyt ~, az azon tul gydgyuld stlyos ~. A sériilést v. egészségrontast nem okozd bantalmazas becsiiletsértés lehet. Ha a stlyos ~ hosszan tartdé betegséget, valamely

nak egyik altagozata

testrész

szimmetrikus. Ide tartoznak az — dsszdjuiak és az > vjsedjuak, tehat valamennyi sz6vetes allat a csaladnozdk

v. képesség

elvesztését,

a sértett

elesufitasat,

a

hivatas folytatasara valé képtelenségét v. halilat eredményezi, a biintetés megfeleléen stlyosbodik. Enyhébb a bimtetése az erés felindulasban elkdévetett ~nek. testmagassag, termet: az emberi test egyik jellege; nyugodt, nem feszes testtartas mellett mérik antropométerrel a talajtol a fejtetdig. Az atlagos férfitermetet 165 cm-re becsiilik. Az egyének szerinti normdlis élettani

ingadozds

met

altalaban

100—190 10—12

cm

k6ézétt

cm-rel

van.

magasabb,

A

férfiter-

mint

a

ni.

fallal

bird

esatorna

(— rendszertani egységek).

bélesatornajuk

k6éz6étti

tireg

a

van;

a _ testfal

testtiireg.

Testiik

Kiilon

és

a

bél-

kétoldalian

kivételével.

testiiregnélkiilick

(Acoelomata):

a soksejttiek (Meta-

zoa) dallatkérében, a szdévetes dllatok (Humetazoa) tagoza-

tanak egyik altagozata

(— rendszertani egységek). Testiik

belsejét egyetlen wtireg (gaszirdlis treg) foglalja el ; kil6én testiiregiik és kiilén emésztéiiregiik nincs. Ide tar-

toznak a > csaldnozék és a > bordds meduzdk. test-vérkér : —nagy vérkér testzarlat : villamos berendezés hibdéja, amely

Az utobbi 50 évben az atlagos ~ noévekedése figyelheté meg ; ezt a higiéniai és szocialis viszonyok javulasa-

akkor kévetkezik be, ha annak valamelyik fesziiltség alatt all6

val magyarazzak. A 190 cm-nél magasabb termettii embereket dridsoknak (— dridsnévés), s 100 em-nél ala-

része mechanikai sériilés v. szigetelési hiba miatt a beren-

esonyabbakat térpéknek (—térpe névés) nevezik. testméretek : az emberi test jellegét meghatdrozé pontok (mérépontok) k6zé6tt mért tavolsdagok adatai. A mérendé egyént vizszintes lapra allitva konnyed és egyenes testtartadsban mérik, lenyulo karokkal, befelé néz6

tenyérrel,

sz6gben,

zart

allitva.

tavolsagok

sarkokkal,

Jellemzéek

(a testmagassag,

a

két

labfejet

a fdldtél

mért

a vall, a koldék,

45°-os

fiiggéleges a kény6k-

iziilet, a térdiziilet stb. magassaga), a keritletméretek (mellkeriilet nyugodt légzés, erds belégzés esetén, felkar-, alszar-, combkertilet), valamint az ilémagassdg, a vallszélesség, a csipdszélesség stb. Az abszolit adatokat kifejez6 ~bél

relativ

méreteket,

jelzdket szamitanak ki,

ezek két, tobbnyire egymasra merdédleges tostméretnek egymashoz valdé szazalékos viszonyat fejezik ki. A jelzék az alakrél és a részardnyokrél adnak felvilagositast. A méreteket az erre a célra szerkesztett embertani mérémiszerekkel (antropométer) allapitjak meg. testnedvek : a —vér, a >nyirok és az agy-gerincvelé-folyadék (—liquor cerebrospinalis) dsszefoglald elnevezése. Testnevelési Féiskola : testneveléd tanérokat, edzdket, ill. sportvezetéket képz6 felsdfoki tanintézet. A tanar-

dezés egyébként 4rammentes fémes részeivel v. burkolataval érintkezik. Ilyen dllapotban a berendezés véletlen érintése életveszélyes lehet, ami ellen a vaz v. burkolat allandé féldelése v. szigetel6anyaggal valé boritasa nyvjt védelmet. TESZ: —Tdrsadalmi Egyesiiletek Szévetsége

Teszarsz

Karoly

(1855—1916):

vasdntd,

szakszer-

vezeti vezeté, a vasénték szervezetének alapitdja, a vasés fémmunkasok lapjanak szerkesztéje, a Vas- 6s Fémmunkésok

Orszagos

Szévetségének

elndke,

a

Magyar-

orszagi Szakszervezetek Orszagos Szévetsége Végrehajtd Bizottsdgdnak tagja. Nagy érdemei vannak a mo.-i szakszervezeti mozgalom kifejlesztésében, de hamarosan a szakszervezeti biirokracia képviselédje lett.

teszt

:

1.

laboratdériumi

(bioldgiai,

kémiai,

orvostudomaényi) vizsgdlatok v. reakcidk megjelélésére hasznalatos, az angolszd4sz szakirodalombél Atvett kifejezés. — 2, (lélekt) préba, standardizalt eszkéz pszichodiagnozis célj4ra. Pontosan kériilhatdrolt feltételek kézott teljesitendé feladatot tartalmaz, amelynek megoldasa szamszertien,

kifejezheté

és

nagyszému

embercsoport

végzése utén a hallgaték valamennyi iskolatipusban tanitasra jogosité, egyszakos k6ézépiskolai tanéri oklevelet kapnak. Az edzdi és sportvezetéi szakon a tanulmanyi

atlagos teljesitményéhez viszonyithaté. A viszonyitott teljesitményb6l a prébdnak aldvetett személy tudasara, képességére v. személyisége egyéb jellegzetességeire kévetkeztethetnek. A helyes kévetkeztetés feltételei: l. a préba megolddsd4nak specifikus, déntdé feltétele az altala kimutatanddé lelki mikédés v. jellegzetesség; 2. a vizsgdlt személy a standardizdlés alapjaul szolgalé

idé

nagyobb

szakon

a képzés

3 év. Testnevelési

tarsadalmi

iddtartama

Tudomanyos

szervezet,

8 félév, melynek

Tandcs:

melynek

testneveléstudomany:

1954-ben

feladata

sporttargyu tudomanyos munka tasa és tamogatasa. Folydirata Sport és Tudomdny.

sikeres

el-

létesiilt

a testnevelési

és

megszervezése, iranyia havonta megjelend

a testnevelés

kiilénb6zé jelensé-

geivel kapcsolatban feltart és rendszerezett ismeretekkel foglalkozé tudomany. Agai a_testneveléstérténet, a testneveléselmélet, a sportegészségtan, a sportélettan, a sportlélektan, a sportszervezés, az egyes testgyakorlati

agak (sportégak) elmélete stb. — Mo.-on a ~ fejlesztésének feladatat az 1959-ben létesiilt Testnevelési Tudomtnycos Kutaté Intézet latja el. testérség : uralkoddék,

allamf6k,

hadvozérek

személyes

fegyveres védelmére rendelt katonai dresapat. (— még magyar testorség) testszéglet ; olyan specialis +térszdg, amelyet kézés ponttal rendelkezé sikok hatarolnak. A k6zé6s pont a ~ sz6gpontja (esticspontja). Ha a hatdrolé akkor a ~vet triédernek nevezziik.

sikok szama

3,

tartozik,

szémi azaz

embercsoporttal

a vizsgdlat

homogén

szempontjabdl

csoportba

azonos

feltéte-

lek meilett dolgozik. E két feltételnek teljes mértékben, megfelelé feladatot szerkeszteni rendkiviil nehéz, ezért a legjobb ~ sem lehet teljesen megbizhatdé és érvényes ; igy sok félreértésre és visszaélésre nytilik lehetdéség. — Az els6 ~eket Catiell (1890, értelmi prédbak), majd H. Ebbinghaus (kombinacidé) szerkesztette; az elsé ~sorozatot 1905-ben a francia A. Binet és Simon alkalmazta gyermekeken az értelmi képesség vizsgalatara. — Vala milyen, ~ alapjan, a vizsgalt személy életkériilményeinek részletes ismerete nélkiil nem vonhatd le az illetére nézve megbizhatéd kévetkeztetés. A ~vizsgalat célja, hogy adalékot, ellenérz6tt finomabb megfigyelést nytijtson a személyiség egészének v. egyes vondassinak diagnosztizalasdhoz. — A ~ tipusai: 1. intelligenciavizsgaélatok és specidlis képességeket kimutaté ~ek; 2. tudast vizsgald (jartassagi, pedagogiai, ,,tan-

targy”-)

~ek;

— intelligencia,

Tét:

3. személyiség~vek. > képesség,

(> képességvizsgalat,

— tehetség)

dtk., Gyér-Sopron m., gyéri j. (a Kanya-patak

testulet ; tobb személybél allo szervezet, amely vala-

mellett), a Kzsalféldén. L: 4880 (1960). Erdékitermelés.

mely feladat egyiittes elvégzése céljabol alakult; kollek-

Gépadllomas, sajtiizem, malom. Kérhéz. — Kisfaludy Karoly sztiletési helye. Kd6zépkori templomrom.

tiven, hozza dontéseit altalaban a tdbbségi elv alapjan. testiireg, coeloma (gor. ’iiresség, tireg’>: a fejlettebb tobbsejtti Allatokban, (testtiregesek) a bélcsatorna fala

tetania (gor. ’feszit’? szdbdél): 1. a kézponti idegrendszer 6s a kérnyéki idegek fokozott ingerlékenysége kévet-

tetrarchia

428

tetanusz

keztében, kialakult tiinetcsoport. Megtartott oéntudat mellett izomgéresék jelentkeznek, sajatos kéz- és ujjtartas (,,6zfejtartas”’) figyelhet6 meg. Oka a mellékpajzsmirigyek csékkent miikédése. Ennek kévetkeztében a kalcium-anyagforgalom megromlik, azaz a vérsavd kalciumtartalma

csé6kken,

foszfor-

és

kaéliumtartalma

emelkedik; ez maga utdan vonja az ideg-izomingerlékenység nagymértékii fokozédasat. Kivalto oka lehet a mellékpajzsmirigyek meghbetegedése, sériilése, leginkabb pajzsmirigymiitéttel kapcesolatban, erdltetett légzés, a vér kémhatdasanak ligos irdnyba térténd eltolédasa

(—-alkalézis) pl. étrend

k6évetkeztében,

terhesség, gyo-

morszajszakilot stb. A gyermekkori ~ legtobbszor az —angolkér gyégyulasakor, az elsé6 hdrom életévben

gerészek kézétt terjedt el. Németo.-ban a fasizmus idején a haldltdborok foglyait tetovalt szamokkal jelélték meg, az SS tagjaira pedig a véresoportjuk jelzését tetovaltak ra, hogy megsebesiilésiik esetén elsdként kaphassanak vér“e Atomlesztést. tetécserép : jO minéségi, marga- és mészesomomentes formazzak, Csigasajton feddelem. késziilé agyagbél leveg6n, széritjdk, majd zsugorodési hémérséklet alatti

héfokon, kiégetik. Viztartonak és fagyallénak kell lennie. és

alakban

Kiilénbéz6

méretben

korabban,

késziil,

a

hédfarkii ~ volt a legelterjedtebb, ma a gazdasagosabb ~-termelése Mo. hasznaljak. tetécserepet hornyolt Atszamitva) eserépre egyiitt hornyolt (kapeseréppel

1961-ben 1,8 millidrd db volt (1938-ban, 0,6 milliard db).

adagolasaval

az épiilet felsd, legkiilsd rétegét alkoto, tetéfedés: lécezésre, deszkdézatra v. mas szilard aljazatra emelt, a

torténik. — 2. méh~ : a méh géresés, sziinet nélkiili ésszehuizédaésai, ami rendszerint a fenyeget6 méhrepedés jele. Mélyaltatassal sztintetheté meg.

Magaban foglalja a cserépfedd, a mtipalafedé (eternit) és a kiilénb6z6 ragasztott, ill. forrasztott (bitumenes papir-

észlelhet6.

jela

Gydgyitasa

kalcium, D-vitamin,

— ergoszlerin-szarmazék

tetanusz,

merevgdrcs,

(Tachysterin)

tetanus:

a

az

,,AT. 10”

Clostridium

tetani

nevii baktérium altal eldidézett — fertdzd betegség. A korokoz6, ill. annak

sporai a foldben, az utca és utak pora-

ban, az dllatok és emberek székletében, tragyaban vannak jelen, és sériilések alkalmaval porral, folddel keriilnek be a balesetet szenvedett emberbe. Itt elszaporodnak, és nagyon erés hatast mérget termelnek. A méreg a k6zponti idegrendszert taémadja meg. Lappangasi ideje 6—14, esetleg 3—42 nap. Legfontosabb tiinete a fokozatosan kialakuléd izommerevség (sz4jzar), amelyhez rohamokban jelentkez6 izomgércsék tarsulnak. Gydgyitasa részben sebészeti, részben gydégyszeres kezelésben All (~ elleni gyégysavé, az idegrendszer ingerlékenységét esdkkenté gyégyszerek). Megelézése céljabol a lakossagot védéoltésban részesitik olyan oltdanyaggal, amely a

Clostridium

tetani

toxinjét

méregtelenitett

allapotban

tartalmazza, ill. minden balesetet v. sériilést szenvedett emberbe ellensavét fecskendeznek, hogy a _ betegség kifejlédését meggatolj4k. — Jrod. Mincsevy—Zoltan :

A t. 1951.

tetarata (maori):

— mésztufagdt

tétel, pozicié: 1. (fil) Allitas. A formAélis logikaban az— itélet egyik formaéja, amelynek révén valamelyik ismérv, ill. tulajdonsag jelenlétét allapitjuk meg a targyrol. A filozofiaban szélesebb értelemben, a ~t a — tézis értelmében, is hasznaljak, amely a —tagadds tagaddsa szerint a fejléddés kiindulépontja. — 2. (mat) bizonyitott matematikai Allitas. — 3. (zene) a) hosszabb, ciklikus mttvek viszonylag lezart, befejezett része, b) zenei gondolatok konkrét megszolaltatasanak moddja (pl. kétszdlamu ~, polifén ~). tetemrehivas : a k6zépkori istenitéletek egyik neme ; alapja az a vélekedés, hogy a meggyilkolt sebéb6l buzogni kezd a vér, ha teteméhez a gyilkos kézeledik. Tétény, Tuhutum, Tohdtd6m (9—10. sz.): Anonymus

szerint a hét vezér egyike volt. A honfoglalé magyaroknal gyakori név emlékét szamos telepiilés 6rzi.

Tétényi-fennsik : alacsony

fennsik

a Budai-hg.

D-i

részén, attdl a Kéérpatak volgye és a Budadérsi-medence valasztja el. Legmagasabb pontja 267 m. Lépcsésen dsszerepedezett miocénkori kavics, lajta- és szarmata mészkérétegek épitik fel. E-i oldala igen meredek, D-i lankésabb lejtdin gyiimélesésék (észibarack- és sz6l6termesztés). Teteje kopar mészkéfennsik.

Tetétlen: L:

6tk., Hajdu-Bihar

m.,

piispdkladdnyi

j.

2210 (1960). Va.: Kaba. Hataraban a ~i halom tkp.

kunhalom,

foglalas

melyrél Arany Janos irt, itt 1896-ban

emlékére

oszlopot

a hon-

emeltek.

tetovalas : az emberi bérnek maradando6 jelekkel térténé diszitése v. megbélyegzése. F6 formai: a pont~, melynél a mintakat tisztirdsokkal viszik ra a bérre, majd szinezéanyaggal bedorzsolik, valamint a heg~, melynél diszhegeket hoznak létre ugy, hogy a bérén sebeket ejtenek. AW~ féként a fejlédés alsébb fokan allé népeknél divatos; célja altalaban, a férfiak ékesitése v. a harcosok elrettentébbé tétele, esetleg a tarsadalmi hovatartoz4s megjelélése. Eurédpdban leginkabb a ten-

csapadék

behatolasdt

megakadadlyozé

héjazat készitése.

lemezfedé munkdékat.

lemez, fémlemezek) Axe DeLOGIs

—

Irod. Seidl

tetrachord perrolin nyomds). A tovabbi fejlédés soran a > reliefnyomassal kialakult a folyamatos ~. Modern méddszerei a — hengernyomas és a +filmnyomds. Nyomasi eljarasok szerint megkilénbéztetnek —direkt nyomdst, > marényomast 6s > rezeronyomdst. — Irod. Palotai Gy.: Az indigétol az indantrénig. A szines t. térténete. 1951 ; Veber Z.: A t. technologiaja. 1953. tezauralas (gér.-bél>: a feldolgozatlan v. érme alaku nemesfémeknek v. egyéb pénznek a forgalombél valdé kivonasa és gyljtése. A tezauralt pénz varatlan idében és varatlan, helyen bukkanhat fel vasdrldeszk6zként. (— még kincsképz6 eszkdz) tézis (gor. ’tétel’>, pozicid, télel : a dialektikus triddban, a kiindulotétel

Thaiféld

— szin-

Hats6é-indiai- 6s Malaj-félszigeten. D-en a Dél-kinaitenger Sziami-déble, DNy-on az Andaman-tenger hatérolja. A ~h6éz tartozd szigetek kéziil a legnagyobbak: Phuket,

Pa

Ngan,

Samui.

D-i

részén

200,

egyes

Burmaval,

és D-en millio orszag siksag

helyeken

EK-en

Malajfélddel

k6zel

1000 f5/km?. A lakossfég 74%-a thai és a

veliik

rokon

laoszi

és

sar,

20%-a

kinai, azonkiviil malaj, vietnami, khmer és indiai; a hivé lakossag nagy része

buddhista, a maléjok mohamedan

valla-

Thaifold

stak. — A vérosokban a lakossdég 10%-a él. Févadrosa Krung Thep (Bangkok).

cimere

L: 1,3 millié (elév4rosokkal: 1,8 millid, 1961). Kézig.lag 71 tartomanyra oszlik. Hivatalos nyelv a thai.

TERMESZETI

a tdrium (thorium) elem vegyjele.

ENy-on

Laosszal, DK-en Kambodzsaval hataros. 514000 km?. L: 27,9 (1961) népstrisége 50 f6/km?, az gazdasagi kézpontjaban, a Menam

VISZONYOK.

Az

orszdg nagyobbik

legnagyobb realista prézairdja. [rdi pdlyafutasat Nemes Barry Lyndon ur emlékiratai (1844) c. mtivével kezdte. A Punch ec. népszert élclap munkatarsaként a sznobok kiil6nboz6 fajtait, az angol kozéposztaly jellegzetes figurait tollhegyre tuzé karcolatsorozatot jelentetett meg, melyet késébb kényvalakban is kiadtak (Sznobok kényve, 1848). A

részét a Menam-siksag és az alacsony Korat-fennsik (160—600 m, homokké6) teszi ki ; a grénitbél, mészk6éb6l, kristdlyos és agyagpaldbdl felépult ko6zépmagas hegyek ENy-on és Ny-on hizdéddnak. Legmagasabb hegyesticsa az Angka (Inthanon), 2576 m. D-i része a Kra-féldszoroson 4t mélyen a Malaj-félszigetbe nyulik. — Kghajlata trépusi, monszun, jellogi. Legmelegebb honap a majus. Az orszig H-i részén haérom évszak valtja egymast: meleg-széraz (téli EK-i monszun), forré-szdraz (két

40—50-es

monszun

Thackeray -[szekori], William angol

ird,

alkoté

a

évek

évei.

a Hiusdg cime:

viktoridnus

Makepeace

korszaknak

(1811—63):

Dickens

mellett

legtermékenyebb

Ekkor

vdasdrdt

(1847—48);

al-

,,Regény hés nélkiil’’, a sziir-

ke hétkoznapok regénye, kora és a kézelmult angol tarsadalmanak, a

teriileten

kutatja

a bajok

tadrsadalmi

okait,

sem

a

hoztak

szdmara,

elsésorban

az

USA-ban.

Térté-

neti targyu, a 18. sz.-i Anglia életét abrazoléd regényo a Henry Esmond térténete (1852). Minden irasat valasztékos nyelv, vilagos, gérdiilékeny stilus jellemzi. — Irod. Ungvari T.: T. 1962. Thaer, Albrecht Daniel (1752—1828) : német mezdégazdasz, egyetemi tanar. A tudomanyos mezégazdasagtan, egyik megalapitdoja.

thai-csuang nyelyek : DK-dzsiai nyelvesoport, amelybe tébbek

k6z6tt

a kévetkezé6

1000—1800

nyelvek

tartoznak:

a thai

és ENy-Vietnamban,

a khamti

a

E4 zB

eyed

eas§\

j)Tha Khek

Ss

=

cs

{

10

oo

>

AG

:

=e Moulmeia

Maslamun

=) {——}". | Fil ae

+1965

M. Nakhon Sawan,

ae

oye Tava

=

=s

KGppa. > vietnami

hegyekben

2576

tajle DNy-Jiinnanban, a san K-Burmaban, a khamti és a

és fehér tai, a tajna, a tajlo, a san,

a

Prabang

(régi nevén, sziami) a Thaiféld6n, a lao Laoszban, a fehér és

fekete tai E-Laoszban

mm,

aruang

megol-

das, a fejlédés lehetdéségeit nem keresi. Harom felolvas6 korttja alkalmabol sziiletett tanulmaényai a 18. sz.-i angol humoristakrol és A négy Gyérgy kirdly nagy sikert

(ny4ri DNy-i mon-

Legfontosabb folyék a Menam, a laoszi hatéron a Mekong

fels6bb osztalyok egoizmusanak és alszent erkdleseinek illazidktdél mentes rajza, az emberi gyarlésagok és bGin6ék pesszimista lehangold képe. Komor szinekkel rajzolt a részben Thackeray bnéletrajzi jellega Pendennis térténete (1849—50) is. A felsé tizezer életérél ad érdekes képet Newcomes c. regénye (1853—55). A sznobsagot, az érvényesiilési harcot, az emberi hitvanysagot realizmussal és irénidaval feltard mtiveiben azonban sehol sem

kézétt), forrd, csapadékos

szun); a Maldj-félszigeten két évszak: forrdé, erdsen, esapadékos (nydri hénapok) és forré, kevésbé csapadékos (téli hénapok). Az évi csapadékmennyiség a sik

irta £6 mtivét,

a muong-

nak a~ k6zé valo tartozasa vitatott. Vitatott az is, hogy aw a tibeli-kinai, az ausztrodzsiai v. az ausztronéziai nyelvek k6zé tartoznak-e. A ~et (a vietnamit és a muongot nem szimitva) kb. 25 millidan beszélik.

2

=

%

ai

:

haromszdégi,

parkannyal

szegett

+> oromzat.

timsé6k : egyvegyértékti fém szulfatjabol (a leggyakrabban, kaliumszulfatbol, K,SO,) és haromvegyértéki fém szulfatjabol (leggyakrabban, aluminiumszulfatbdl, Al,(SO,),, esetleg krom-, vas-, kobalt- v. mangaénszulfatbol) alld kettés sdk. A szabdlyos kristalyrendszerben, kristalyosodnak, minden ardnyban elegykristalyokat kepezhetnek. A természetben féle%® mint a szulfidok mélldsi termékei fordulnak elé. LegiSmertebb a ~ kéziil az altalaban t70msénak nevezett kaliumaluminiumszulfat (KAI(SO,), - 12 H,O). Ez szintelen, fanyar izt, jol fejlett kristalyokat alkot. Vizes oldata gyengén savas kémhatasu. Hevitve

kristalyvizében,

megolvad,

majd

megszilardul

és fehér porrad esik szét (égetett timsd). Régebben béreserzésre 68 a papiriparban alkalmaztak, ma mar csak mint kozmetikumot hasznaljak. Természetes eldfordulast ~ még a tschermigit, halotrichit stb. Timur, Timur Lenk, Tamerlan (1336—1405) : mongol szarmazast uralkod6é és hdédité. 1370-ben legydzve ellenfelei ellendllasét, Szamarkandban,

kiéltatta

ki magdét.

emirré

20 hadjarata

soradn

hatalmat kiterjesztette Horezm, Afganisztan, Ir4n, Irak, Azerbajdzsdan, Or-

ményo.,

Timur (Hgykoru metszet)

>,

.,

Grizia teriletére.

Pusztito

ta-

madasokat intézett az Arany Horda, Toérdko. és India ellen. Az 1404-ben Kina ellen inditott hadjdrat kézben halt meg. Halala utén lazan dsszefogott birodalma részekre hullott. — ~ alapitotta a K6ézép-Azsia egyes teriiletein 1507-ig uralkodé.. Timurida

Tinctoris, Johannes (1446—1511):

dinasztiat.

.~

flandriai zeneszerzé

és zeneird. A napolyi udvarban mfikédétt mint karnagy. Az

elsé

zenei lexikon

szerzéje.

Mtivét

Beatrix

magyar

kirdlynének ajanlotta. Zoneszerzéstant stb. is irt. tinktura: (lat. ’szinez’ szdbél): a Magyar. Gydégyszerkényv szerint névényi v. allati drogokbdl készitett alko-

Pest

m.,

budai

j. L:

1210

(1960)

tind : az ivartalanitott bika elnevezése 4 éves koraig. Tinédi Sebestyén, (kb. 1505-10—56): vandorénekes, énekeihez dallamot is maga szerzett, s valdszintleg lantkisérettel adta elé dket (ezért Tinddi Lantosnak is nevez-

részét

33 617 km2, 500 km

i;

tintahal

444

timol

16.

sz.

legjelentésebb

iskolaét

végzett,

magyar

korszerii

énekmonddja irodalmi

isme-

retekkel rendelkezett. Tébb magyar f6ur (Té6rdk Balint, Istvanffy Imre, Werbéczi Imre, Nadasdy Tamas, Bathory Istvan, Tor6k Janos, Bethlen Farkas)

szolgdlataban, allt. A 16. sz.-i epikus k6ltészet minden miifajat miivelte: irt bibliai histéridkat (Ddvid kirdly, Judit asszony histéridja stb.), széphistoriat (Jdzon és Medea), de legjelentésebb miivei a tordk elleni magyar harcok eseményeit megdérékité historias énekek (Eger var viadalyarol valé ének, Buda veszésérdl és Terek Balint fogsdgdarél, Erdéli historia, Szegedi veszedelem, Budai Ali basa histéridja stb.). {rt erkélesi tanulsagokat summaézé

kélteményeket is (Hadnagyoknak tanusag, Sokféle rész6gosrél, Az udvarbirdkrél és kulesdrokrol stb.). Historias énekeit Cronica cimen nyomtatta ki (1554) Kolozsvarott ; az igazsag moegirdsara torekedett benniik; tdrténeti szempontbél forrdsértéktek. Ferdinand kirdly k6ltéi munkasségaért nemességet adomanyozott neki. A népdalok és egyhazi népénekek sza4mos dallamat atvették. — Irod. Mészély G.: T. S. Nagykéros, 1906; Dézsi Lajos: T. S. 1912; Szabolesi Bance: T. dallamai. 1929; T. emlékkoényv. Szerk.: Horvath I. K. és Naszados

I.,

Szombathely,

1956.

tinédrugombak (Boleteae): a kalapos gombak (Agaricaceao) csaladjanak egyik alcsaladja. Tobbnyire nagy termetti, hisos allomanytii gombak. Kalapjuk dombort, mely ellaposodhat. Fonakan a terméréteg cséves szerkezetG. Husuk gyakran megkékiil, megzdidiil, ill. megszurkil (feketedik). Kittinéd, eheté gomba az ehetd varganya (Boletus edulis). Kalapja és tonkje barnas szini, ténkje halozatosan, recés. Erdék talajan terem. Nalunk vitka a mérgezé sdtdntinéru (B. satanas), gyakoribb az ugyanesak mérges farkastinéru (B. pachypus). A vidltozékony tinéru (B. luridus) nyersen mérgezé. tinta: irasra, rajzolasra alkalmas, kilénb6z6 vegyi ésszetételfi szinezett folyadék. Az antracén~ vastannatot (csersavas vasat) tartalmaz6é oldat, amely gyengén savas kézegben anilinszinezékkel szinezett ; az iras a levegé és fény hatdsara feketére oxidadlédik. Az antracén~ idé- és fényallo, kémiai hatasoknak is ellenall oly mértékben, hogy az iras eltavolitasa a papir megsértése nélkiil nem lehetséges. A ¢6ltétoll~ anilinszinezék vizes oldata, amelyben kil6nb6z6 vegyi anyagokkal biztositjak a ~ Allandésagat és szaradasat. A szines v. fém~k elnevezése onnan, ered, hogy a megszaradt iras feliilete fémes hatast kelt. A fém~ kiilénb6z6 anilinszinezékek vizes oldata kétéanyag és tartdsitdszer hozzaadasaval. tintagomba (Coprinus): a kalapos gombak (Agaricaceae) csaladjanak lemezes gombak (Agariceae) alcsaladjaba tartoz6 nemzetség. Kisebb termetti, kipos kalapti gombak. Lemezeik fiatalon fehérek, majd megfeketednek és tintava folyédsodnak. A sporapor feketo. Féleg tragyan, korhado faanyagokon csoportosan, teremnek. Egyik leggyakoribb gombank a rozsdaszinut, fak téve kériil nagy tomegekben névé kerti ~ (C. micaceus). A gyapjas ~

(C. comatus)

kalapja

hofehér

szini

és stirtin

pelyhes.

A radncos ~ (C. atramentarius) sargassziirke termétestébol régen tintat készitettek. tintahal, szépia (gér.) (Sepia officinalis) : a labasfejtiek (Cephalopoda) osztalydnak négykopoltyusok | (Tetrabranchiata) alosztalyaba tartoz6 puhatestti allat. Nagysaga 20—30 cm. Az Europa ko6riili tengerekben, altalanos. Husdért halaszTintahal

szak ; meszesed6 vdzabdl fogport, csiszoléport, kanérieleséget készitenek. Végbelével kapcesolatos tintazacskéjanak valadéka a szépia ; festéknek hasznaljak. Tintoretto, tkp. Jacopo Robusti (1518—94): velencei fest6, a velencei barokk jelentés mestere, révid ideig Tiziano tanitvanya. Mesterének hatasa alatt késziilt mitivek festett

utan (Bemutatads a templomban) az 1548-ban, Szent Mark megszabadit egy rabszolgdt c. képe (Velence, Accademia) a perspektivikus 4brazolas merészségével, a fény-arnyék eréds kontrasztjaival mar egyéni, jellegzetes stilusat képviseli. Bibliai kompozicidit (A kdnai mennyegzd, 1561, Velence, S. Maria della Salute)

olykor a festdi taj keretében London,

National

abrazolta

(Szent Gyérgy,

Gallery) ; 1559-t6l haldlaig a velencei

Scuola di San Rocco szimara mintegy 56 monumentalis kompoziciot jelenetekkel.

festett Krisztus és Maria életébél vett Kés6i korszakanak festészetét a lehiggadt,

osszehangolddott szinkezelés jellemzi. Festészetébdél kiemelkednek nyugodt, pdz nélkiili, mély jellemzéerével athatott portréi (pl. Pietro Loredano doge arcképe, amelyet 6t festményével egyiitt a Szépmiivészeti Muzeum ériz).

Tinyanoy, Jurij Nyikolajevics orosz

liceum

ird, torténész ; térténeti

—

Puskinrél;

elbeszéléseket,

(1894—1943): regényeket

A kévet haldla

irodalomtérténeti

—

szovjet-

(Arina

és a

Gribojedovrol),

tanulmanyokat

stb. irt.

tioalkoholok : — merkaptdnok tioéterek : szerkezetileg az — éterekhez hasonldé vegyiiletek, oxigén helyett azonban kén k6ti 6ssze a szénatomokat. Tioéter pl. a + mustdargdz. tiofém : szintelen, 84 C°-on forré folyadék. A benzolhoz fizikai és kémiai sajatossdgaiban nagyon, hasonlé, aromas jellegi — heterociklusos vegytilet. Egyes készénkatran yokban, benzol mellett fordul elé. A benzol ~mentesitése kémiai uton, torténik toémény kénsavval. Szintetikusan, is eléallitj4k. A ~ és szdrmazékai katalizatormérgek | (> katalizdtorok). Nitroszarmazékait korrézié elleni védelemben, polimerjeit vinilpolimerekben plasztifikatorként alkalmazzak.

tiogliikolsay, HS—CH,—COOH:

kénnyen, mar leve-

gon oxidadlédé folyadék. Fontos a szinezékgyartasban. A fodraszatban hideg tartéshullam készitésére hasznaljak. Kl6érecetsavb6él (CICH,—COOH) allitjak eld. tiosavak : azoknak a savaknak az désszefoglalé neve, amelyekben, az oxigént egészben v. részben kén, helyettesiti. Pl. a szénsavaknak (H,CO,) megfelelé tiosav a tioszénsav (H,CS,), a kénsavnak (H,SO,) a tiokénsav

(H,8,05).

tiosdk:: a tiosavak sdi. Nevezetesebb kéziiliik a tiokénsav (H,S,O,) natriumsdja, a — ndtriumtioszulfdat (Na,S,03). tipizdlas : 1. tipikussé tevés, 2. meghatadrozott sajatsagok szerinti osztalyozas, 3. olyan, > szabvdnyositds, amely a gydrtmanyt, ill. a létesitményt minden jellemzdéjével meghatarozza. Fejlett foka a ~nak az, amikor elére megszakott féjellemzésorok (paraméterek) alapjan, korszerti konstrukcidkra és technologiara épiilve, megszabott anyagvalaszték és tipustechnolégia alkalmazasaval fejlesztik a gydartmanyok rendszerét, minél tébb kézés alkatrész, épitékockarendszer, ill. gya4rtmany-

esaladely felhasznalasaval. — Irod. Pavé E.: T. A gyartmanyegységesités

elmélete

és gyakorlata.

1955.

tipografia (gér. ’veret + irds’ szdbdél> : 1. konyvnyomdaszat. — 2. a késziilé6 nyomtatvanyok bettszedésének kialakitasa a tartalom jellege és az esztétikai formdk kévetelményeinek figyelembevételével. — 3. magasnyomé eljaras (magasnyomas), magasnyomast hasznalo nyomdaiizem. tipolégia : 1. tipustan. — 2. a lélektani kutatasoknak az az aga, amelynek feladata a lelki sajatossagok terén az egyéni varidcidkban az egyéni kiilénbségeken, tuli hasonlésag, tipikussag feltarasa. A személylélektan és a differencidlpszicholégia kimutatta, hogy az emberek lelki életében sajatos egyéni varidciédk

sajatsagok

tipus

445

Tintoretto

vannak,

ezekben,

hasonlésdga,

azonban

csoportosuldsa,

bizonyos

lelki

tipikussaga

nyilvanul meg. A ~i felosztasok tdrténhetnek egyegy megnyilvanulds, képesség v. teljesitmény alapjan (igy pl. az emlékezet lehet wizudlis, auditiv v. motorikus tipust), és toérténhet tébb személyiségjegy, tobb lelki sajatossag komplex vizsgalata alapjan. A ~ifelosztasok az é6korban a Hippokratész altal felallitott 4 vérmérsékleti (szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus) tipussal indultak meg. A~ikutatasok kiilénésen a 20. sz. 20-as, 30-as éveiben élénkiiltek meg. Jellegzetes képvisel6i ez idében

Kretschmer,

Jaensch,

Jung, akiknek

kutatasai

még nélkiilézik az egzakt tudomanyos modszereket. Komolyabb fejlé6désnek indult a ~i kutatas I. P. Pavlov és kévetéi (ezek k6éziil elsésorban, T'yeplov) ilyen iranyti munkassdgdban, amely uttdr6 jellegi, mert egzakt tudomanyos médszereket alkalmaz. A polgari pszicholdégia tulértékelte aw szerepét és az egyes tipoldgiai felosztasokat a lélektani kutatdsban. A ~i felosztésoknak kilénésen az alkalmazott

lélektan

kiilénb6z6

teriiletein,

elsdsorban

a

pszichodiagnosztikaban van szerepiik. tipometria, tipogrdfiai pontrendszer :

1. tiirelmesség.

vallasi, politikai nézetei irant tanusitott

tiirelmes

Masok maga-

tartds. Allami vallAspolitika, amely tarsadalmi-gazdasagi okokb6l elttiri, hogy az uralkodé v. a kivaltsagos vallas mellett az dllampolgarok mas vallasgyakorlatot is folytassanak ; korlatozott jogokkal biztositja a ,,szabad”’

vallisgyakorlatot (pl. az erdélyi fejedelemség). Kat. orszagokban, féleg a protestans és a zsidé vallastiakkal szembeni magatartas értelmében terjedt el. Mo.-on a —tiirelmi rendelet szabdlyozta 1781-ben. — 2. (miisz)

iuirés, jovaéhagyott

méreteltérés.

toll: 1. (all) a madarak testét boritd, szarus bérfiiggelék ; a ham és az irha egyiittesen hozza létre. A kifejlédott ~ a bér csontszerli mélyedésének (~tiisz6) aljdn lev6 irhaszemélesén til. Szaruanyagbol alld alkatrészei az irhaszemoéles hamrétegébél szarmaznak. A ~azat legnagyobb része tn. kontur~vakbol all. A kontur~ tengelyrésze a gerinc, ennek also, tireges része a cséve,

amely részben, a bérbe mélyed. A cséve a tomér ~szdrban folytatédik ; ennek a két oldalan, egy sikban, parhuzamosan, futd ~dgak erednek, melyekbél egymast keresztez6 ~sugarak indulnak ki. Az érintkezési pontokon a ~sugarak kis horgoeskakkal 6sszekapaszkodnak s ésszefiigg6, rugalmas feliiletet, ~zaszl6t alakitanak. A kontur~ fajtai

a

testet

fedé

fedd~ak,

a

szdrnyakon

talalhatd

evezo-~vak és a faroktajékon levé kormany~ak. A fedé~ak alatt talalhatok a pehely~ak, ezeknek nincs ésszefiigg6 zaszlojuk. A toNazatnak a test védelmében, a hészigetelésben és a repiilésben van jelentésége. — Bizonyos madarfajok fed6- és pehely~a paplanok, dunyhak, meleg ruhanemtiek bélelésére hasznélhaté. Leginkabb a hattyu-,

lud- és kacsafélék ~a jelentés a kereskedelemben. Felhasznalas elétt a ~at megszabaditjak szilardabb anyagu éokjatél (~fosztds). A fehér ~ értékesebb a szinesnél. Kiuilénésen a lid ~wa értékes. A lid évenként 130—150 g pehely~at és 200 g fedé~at termel. Mo. ludtolltermelése

(feldolgozott)

1960-ban

1805

t, kivitele

1569 t. — 2.

drétoll : rugalmas acélszalagbél késziilt, ~szdrban régzithet6 irdeszkéz, amely tintaba martas utan folydirasra alkalmas. Osei: a stylus és a lud~. Fajtai: a hegyes végi, a gémbdélyitett végti és a vagott végt

iré~ak, hegyes végti rajz~ak, rond~, plakatird~ ; a redisz- 6s a tanyérka végt ~ témbirdshoz és szabadkézi vazlatok kihizdséhoz; csd~ a bettisablonnal valdé témbirashoz, vonalzé melletti kihizdshoz és szabadkézi

felirasokhoz.

Toll, A:

szépirodalmi

és kritikai

hetilap.

1914-ben

indult, Bolza Gyérgy, majd Kaczér Vilmos szerkesztette. Munkatarsai k6zé tartozott szamos haladé iréd (Brédy Sandor, Gabor Andor, Juhasz Gyula, Nagy Lajos, Somlyé Zoltan, stb.). A lap a héborti miatt a 21. szam utan nem jelent meg. Kaczér Vilmos 1929-ben, ujbd6l meginditotta, saz 6,majd Zsolt Béla szerkesztésében, 1938-ig megjelent. A régi munkatarsakhoz csatlakoztak — toébbek kozt — Jézsef Attila, Kridy Gyula, Sarkézi Gyérgy stb. is. A fasizmus idején a lap a haladé polgari irodalom organuma

Tolna megye

459

toll

volt.

Toller, Ernst (1893—1939): haladé szellemti, expreszszionista német iré6. A Bajor Tandcskéztarsasagban vallalt szerepe miatt 5 évi boérténbiintetést szenvedett. 1933-ban a Hitler-fasizmus elé1 az USA-ba emigralt, majd éngyilkos lett. Versei mellett jelentések antifasiszta, habortiellenes és a forradalom szellemében sziiletett dra-

mai. Kéziiliik a Géprombolékat Komjat

Aladar forditotta.

tolmaes: egymas nyelvét nem ismerék k6zétt é16szoval kézvetité fordit6. Mo.-on a ~ok tevékenységét szabalyozé kormanyrendelet szerint csak olyan személy lehet, aki k6ziileti szervnél munkaviszonyban All, v. kiilon ~igazolvannyal rendelkezik.

Tolmaes : 6tk., Nograd m., rétsagi j. L: 1160 (1960). Gépallomas. Tolman, Edward Chace (1886—1959): amerikai pszichologus, a > behaviorizmus képviseléinek egyike. Elméleti programjaban a viselkedés célravezeté jellegét és ennek altala felallitott valtozéinak (kérnyezeti hatasok, fizioldgiai hajtoerék, 6rdklés, gyakorlas, érés) kutatasat vette alapul. A viselkedés legfébb mozzanatanak a célra valé beallitottsagot (purposiveness) tartotta. Ezért elméletét operdcids lélektannak is nevezik. Tolna: 6tk., Tolna m., szekszardi j. L: 8750 (1960). Erdégazdaség, ag., szdlo-, gyiiméles-, kukoricaés

paprikatermesztés. Gépadllomds. Haldszat, sertésés selyemhernyétenyésztés. Selyemfon6d, pamutszév6, vagohid,

malom,

szeszfézde.

Gimndézium.

Vizmti

épitését

kezdték meg 1961l-ben. — A rémai uralom idején Alta Ripa légiés varos. 1526 elétt tobb rendi gytlés szinhelye volt. A térék hdédoltsag alatt elnéptelenedett, a 18. sz. elején német telepesekkel telepiilt ujbé6l be. A Duna szabalyozasa utan a ~i Dunadg eliszapolédasa miatt a 18. sz.-ban fejlédésnek induldé hajdjavito ipara elsorvadt. Tolnai Gabor (1910— __): irodalomtorténetiré, kritikus, egyetemi tanar, akadémikus ; Jozsef Attila-dijas. 1957t61 1962-ig szerkesztette a Kortdrs c. folydiratot. Irodalomtérténeti munkdiban, els6sorban az erdélyi emlékiratirékkal, a 17. 6s 18. sz.-i, valamint a 20. sz.-i magyar irodalom kérdéseivel foglalkozik. Tébb tanulmanyt irt Garcia Loreaérél. (Erdély magyar irodalmi élete, 1933; Rége magyar fourak, 1939; manyok

Végzeles esztendék,

; Vdzlatok és tanulmdnyok,

1945 —

1958 — tanulmanyok, cikkek stb.) Tolnai Lajos ; csaladi neve Hagymdssy 1902):

regényiré,

a

tanul-

1955 ; Evek-szdzadok,

dualizmus

Lajos (1837—

kordban

kibontakoz6

magyar kritikai realista prézairodalom jelentés alakja. Elszegényedett nemesi csaladbdl szarmazott. A nagyk6rési gimndziumban Arany Janos tanitvanya volt, majd Pesten elvégezte a reformaétus teoldgidt. Egy ideig a pesti reformétus gimnazium tandéra volt, majd 1868-ban Marosvasarhelyre keriilt reformatus lelkésznek. Tizenhat évig élt itt; 1876-ban megalapitotta a marosvasdrhelyi Kemény Zsigmond Tarsasagot. Osszeférhetetlen természete s a helyi viszonyokat biral6 trasai miatt szembekeriilt a varos és a reformatus egyhaz vezetdivel s hivei nagy részével is, 1884-ben lemondott allasdr6l és Pestre kéltézétt csaladjaval. Allast nem kapott,

eleinte

frasaibél

élt.

1887-ben

Irodalom

cimen

lapot

inditott, amelyben élesen tamadta a hivatalos irodalom vezet6 személyiségeit (Gyulai Palt, Bedthy Zsoltot, Aranyt stb.) és intézményeit (az Akadémiat, a Kisfaludy Tarsasdgot stb.). 1889-ben polgari iskolai tandér, majd igazgaté lett. 1891-t6l a Képes Csalddi Lapokat szerkesztette. — Irodalmi munkassdga fontos dllomaés a magyar realista irodalom térténetében. Eletmtive — Jdkai anekdotizalé realista frasai utan — a magyar irodalom kritikai realista ag&hoz tartozik, s konyértelen, szatirikus

Abrazolasmédja

révén,

egyéni

indulatossagaiboél

fakado

torzitasai ellenére is a 20. sz.-i kritikai realizmus, Moricz

tarsadalomabrazolasa

felé mutat. Mint k6élté kezdte palydjat ; Aranyt kéveté balladaival (7. L. kélteményei,

1865), majd novelldival

(Beszélyek,

1867;

LHletképek,

1867; Az én ismeréseim, 1872) tint fel. Iréi tehetsége marosvasarhelyi lelkészkedése idején bontakozott ki. Tisztan, latta s regényeiben kiméletlen kritikaval abrazolta a kiegyezés kori Mo. kézéleti és tarsadalmi visszassagait. Szenvedélyes szatiraval, gyakran személyeskedve ostorozta

a hanyatld,

zillott

arisztokraciat,

a kisvarosi

kapzsi polgarsdgot, a dzsentri élésdiségét. A mese bonyolitasdban, és a szerkesztésben nem mindig talalékony, s helyenként jellemzése is sablonos, de az 1880-as években, nagy hatasa volt kortarsaira s késébb a realista utékorra is. Tébbek k6zé6tt Ady Endre és Moricz Zsigmond adéztak elismeréssel emlékének. Fontosabb miivei: Az urak, 1872; A bdrdné ténsasszony, 1882; A nemes vér, 1882; A polgdrmester uir, 1885; A falu urai, 1885; Az uj

féispan,

1886;

Hladé

A sétét vildg —

birtok,

1886

stb.

—

regények;

6néletrajzi regény.

Tolnai Vilmos (1870—1937): nyelvész és irodalomtérténész, egyetemi tandr, az MTA tagja. (Magyarito Szdtdr,

1900;

A

dalomtudomdnyba,

szdldsokrél,

1922;

1910;

Bevezetés

A nyelviijitas,

az

iro-

1929.)

Tolna megye: K-Dunanttil k6zépsé részén, a Dune jobb partjan helyezkedik el; 3584 km?. Székh.-e Szeksedrd.

K-i

Mezéfild

része,

a Sid

helyenként

(Dunaféldvar,

Paks),

és a

vastag masutt

Duna

(40—60

k6ézétti

m)

homokkal

teriilet

a

losztakaréval boritott

D-i

nytilvanya. E—D-i tengelyében, a Kapos és a Sid kézétt

emelkedik (250—280 m tszf.) a vélgyekkel, szakadékok-

Tolnay

Tolna megye

Foe

18°

) 15°40 NE

| ThtNe Kt R

r eb IKE: Cece Zonet Ng Simonnsriva 1

| 46°4

Q

{

;

+

Nasyszokoly

'

Iregszémcese Ireg

\-

id

‘

ZX

ies

ta0, Nagykonyi3

Be

S

It}

.

Cee

\

4

to)

if Kajdacs™ FH Y Tengelic e } 9 ue

:.

$ .

{

=O\Y

i=