Uj magyar lexikon. K. 5. Mf-R [5]

Citation preview

Ba FAA Lipre

SAN PU

FRANCISCO

BDEre

Lb DB REARSY

SHCES

REFERENCE

BOOK

Not to be taken from the Library

TNSs gba Se SAN FRANCISG@:PUBLIC LIBRARY

UJ MAGYAR LEXIKON

Digitized by the Internet Archive

in 2023 with funding from Kahle/Austin Foundation

https://archive.org/details/ujmagyarlexikon00O5vari

UJ MAGYAR LEXIKON Mf—R

MASODIK,

LENYEGEBEN

VALTOZATLAN

LENYOMAT

AZ AKADEMIAI

SZERKESZTETTE KIADO LEXIKONSZERKESZTOSEGE

SZERKESZTO BErE! ANDOR

BIZOTTSAG

(Szerkeszté), Cstirds ZoLtTAN, ERNsT JENG,

Hevest GyuLa, JuLESZ Mik1L6s, KovAcs IstvAn, Réinyt Atrrep, R&ENyI PiTER, SurAnyI JANos, SziceTi J6zseF, WALDAPFEL J6zSEF, ZSIGMOND LASzL6

70

36

©) Akadémiai Kiad6,

1961

SAN FRANCISCO PUBLIC LIBRARY

Kiadta

az

Akadémiai

Kiadé.

A kiaddsért felelés:

Bernat

Gydérgy

igazgaté. —

A nyomdai

munkikat

ellendrizte:

Koch Laszlé szerkeszté. — Képszerkeszt6: Koroknay Istvan. — Mfiszaki szerkeszté : Farkas Imre. — Kétéstery Kondor Arpéd munkaja. — A szerkesztés 1961. szeptember 1-én zarult. Megjelent 51 000—91 000 példanyig, A/4 méret& 80

grammos

colonel

didsgyéri

Extended. —

famentes

A mf

offset-papiron,

szedése, kétése

78,5

(A/5)

papirfv

terjedelemben,

és nyomasa az Akadémiai Nyomda

rafiai Vallalat készitette, nyomta

+

18

melléklet.

munkdaja. A térképeket

az Offset Nyomda.

Betiitipus:

a Kartog-

METR, Magyar Kirdlyi Folyam- és Tengerhajézdsi RT.: 1894-ben alapitott tékés hajézaési vallalat. Az addig kizardlagossagot élvezé osztrak Duna Gézhajézdsi Tarsasig versenytdrsaként hoztdk létre. Allami segély és felligyelet mellett az orszag személy- és drufcrgalmdnak jelentés részét bonyolitotta le a Dunan és hajézhaté mellékfolydin. 1946-ban feladatkérét a > MESZH ART vette at. (>még MAHART)

Mg: a magnézium elem vegyjele. Miami [majami]: vdros az USA-ban, a Floridafélsziget DK-i részén. Az USA leglatogatottabb tengeri

télisabb mtivésze. Firenzében sziiletett, ott és Rémaban alkotott, Rémaéban halt meg. Reneszdnsz jellegtii zart

kompozicidival fogja Gssze sulyos idomt alakjainak heves mozgalmasségaét. Festményei, épitkezései is alapvetd szobraszi hajlanddsagré] taniskodnak. Vonaglé mozdulatu, fesztiltséggel teliszobrait egyenesen marvanyba, faragta, megérizve benniik ak6é t6mbszerlségét. Freskdi az emberi test erdteljes mozgasaban rejlé szépséget sugaérozzék. Fiatalkori mtivei kéziil ki-

fiirdéhelye és téli iidiiléhelye (Miami Beach). L: 284 500 (1960). Kérnyékén jelentés gyiimdles-, déligyiiméles-, dohanytermelés. Tejgazdalkodas. Cukorés dohanygyartas, elektromosipar. Légi tamaszpont. 1960—61-ben a kubai emigrans ellenforradalmarok egyik kézpontja.

miao: mongoloid nép. Léleksz4muk D-Kinaban 2 millid 511 ezer (1953), a hatsd-indiai orszagokban (Vietnam, Laosz stb.) kb. 222 ezer (1953). Nyelviik. egyesek szerint a thaj nyelvek k6zé, masok szerint a tibeti-kinai nyelvesaladhoz tartozik. Féldmivelék (f6ként rizstermeszt6k). Vallasukban a samanizmus és anamizmus keveredik;

mus is. micélium

elterjedt

kézéttiik

van der Waals-erékkel dsszekapcsolt halmazbol allanak. Ismert micellas kolloid a szappan vizes oldata. Micellas szerkezett pl. a pamut is. Foévegyértékek segitségével kialakult és parhuzamosan elhelyezkedé lancmolekulaikat a szal fotengelyére merdlegesen van der Waals-erék kapcsoljak éssze. Az dsszekapesolédott lancok helyenként a kristalyos szerkezetnek megfelelé szimmetrikus elrendezédésben vannak, és igy latszélag kristélyos ~at alkotnak. Michaélis

[mikdélisz],

Karin;

tkp.

Bech

Bréndum

(1872—1950): dan iréné. Regényeiben elsésorban nédi jellemeket abrazol (Ulla Fangel sorsa, Rachel, A gydéngynyakék, Bibi leanyregény stb.). F6 mtive A veszedelmes életkor c. lélektani regény. Iréi munkassdga hozzajarult a ndmozgalom fejlddéséhez.

Michalowski, Piotr (1801—55): lengyel fest6. Az akvarellfestésben kordénak egyik legkivalébb mestere. Michel [misel], Louise (1830—1905): francia iréné, forradalmar, a pdrizsi kommiin harcosa. Részt vett az 1871. mare. 18-i pdrizsi felkelésben, majd a Nemzeti Garda soraiban hésiesen harcolt a barikadokon. A kom-

miin bukésa utaén deportalték. Az amnesztia utan (1880) anarchista nézeteket hirdetett. Irodalmi témait az iparos és a lumpenproletar rétegek életéb6] meritette ; jelentékenyek versei és A nyomor c. regénye (1881). Michelangelo Buonarroti [mikelandzselo...] (1475— 1564) : olasz szobrasz, fest6, épitész és kdli6. A reneszansz nagy alkotdéinak egyike, minden idék egyik legmonumen-

emelkedik

a

kissé

még

részletezd,

de 16kéletesen komponalt (1499, rédmai

kerek

Szt.

elsé Pietd

Péter-templom),

Madonna-festmény,

a

hattérben

ifjak aktjaival (Firenze, Uffizi) és a hires Ddvid-szobor (1503, a firenzei Akadémidban, méasolata a Palazzo

Michelangelo Buonarroti

Vecchio

kapujanaél,

eredeti

helyén).

1505-ben IT. Gyula pépa megbizta siremlékének elkészitésével. A mtihéz hat rabszolgaszobor késziilt (a két legbefejezettebb a p4rizsi Louvre-ban van), de eredeti terve mddosult, csak nagysokdra (1545) és jéval szerényebb alakban valdsult meg; 6nélléd épitményes kerete

van, féldszinti féalakja Méozes (S. Pietro in Vincoli, Réma). 1508—12-ben elkészitette a Sixtus-kApolna képmezokre osztott mennyezetfreskdéjat ; ez prdfétak, szibillak és meztelen ifjak alakjainak dekorativ keretében észévetségi jeleneteket Abrazol. Az Utolsd ftélet hatalmas freské6j4n (1541), mely ugyanott az oltdrfalat tdlti be, a mozgésok dinamizmusa mér megrazé tragikumig foko-

zodik.

(Késébb

IV.

P&él pépa

kivansdgéra

a ruhdtlan

alakok egy részére Daniele da Volterra ruhadt festett.) A firenzei Medici-sirkdpolndban, melynek épitése politikai zavarok folytén negyedszdzadon &t elhtzdédott

(1520—45), valamint a Bibliotheca Laurenzianaban (Firenze 1523—26) ~ mar barokkos épitészeti formdkat is alkalmazott. Kései plasztikai stilusa leginkdbb a kaépolna nagy Madonna-szobrdban és két siremlékén (Giuliano és Lorenzo de’Medici iilé alakjaiban s a szarkofagokon nyugv6é szimbolikus napszak-figurékban) bontakozott ki. Ennek a stilusnak — mely a kibontakozé barokk mivészetnek, ill. a manierizmusnak is ihletdje lett — befejezetlen, de legtragikusabb és legmélyebb mondanivaléji remekei a rédmai Palazzo Rondaniniben és a firenzei démban levé Pietdi. ~ legnagyobb szabésu épitészeti terveinek megvaldésul4sa — a rédmai Capito-

lium tér épitészeti rendezése, a Szt. Péter-templom Atépitése és kupoléjanak kivitelezése — jérészt élete utolsé éveiben kezdéd6tt meg s csak évtizedekkel halala utén fejezddétt be. Szonettjei magyarul is megjelentek. — Irod. R. Rolland: M. élete. 1919; Lyka K.: M. 1957. Michelet [misle], Jules (1798—1874): francia polgari liberélis torténetird, egyetemi tandr. A nagy francia forradalom (1789—94) térténetét széles kérti levéltaéri kutataésok alapjaén feldolgozé, magyarul. is megjelent A francia forradalom térténete (Histoire de la Révolution

Micu-Klein

Michel-Lévy-szinskaéla francaise) c. 12 kétetes munk&jA&ban hangstilyozta a népi tomegek szerepét, de nem vette figyelembe tarsadalmi differencidéltsAgukat. Demokratikus nézetei miatt

185l-ben tanszékét elveszitette. MA4sik legjelentésebb munkdja: ranciaorsedg térténete (Histoire de France,

1833—66. 18 két.). Michel-Lévy-szinskala [misel...]: optikai segédtablazat az optikailag anizotrop dsvényok mikroszképi meghataérozdséhoz. Egyszerti ésszefiiggést ad a mikroszképban keletkezé interferenciaszin, a lemezvastagsag és

a kettéstérés kézéit. Kettéismeretében a harmadik a tablazatrél leolvashaté. A. Michel-Lévy francia petrografus (1844—1911) Allitotta 6ssze. — JIrod. Vendl M.: A kézetmeghatarozas médszertana. 1959. Michelson [majkolszon], Albert Abraham (1852— 1931): lengyel sziiletésti amerikai fizikus, egyetemi tanar. A

fény

terjedési

sebességének

pontos

mérésével

foglalkozott. A nevéhez faizédé6 kisérlet negativ eredményébél kiindulva alkotta meg A. Himstein specidlis relativitaselméletét. 1907-ben kisérletéért, valamint spektroszképiai 6s mérésiigyi munkassagaért megkapta a fizi-

nemzeti eposzként elismert Pan Tadeusz c. k6ltéi elbeszé1és, melyben, elsésorban a lengyel nemesség életének k6rképét adta, a lengyel téj 6s szokasok realista és gazdag Abrazolasaval. Egy idére misztikus 4ramlatok befolyésa ala keriilt, vall4sos versei jelentek meg, és a lengyel messianizmus hive lett. 1848-ban Olaszo.-ban, lengyel légiét szervezett a szabadsagmozgalom megsegitésére. 1849-ben, Parizsban a Tribune des Peuples c. haladéd napilapot szerkesztette, melyben tobbek kézott allast foglalt a magyar szabadsaghare mellett. Elete utolsé éveiben mély hazafisagté] athatott versekben siratta a lengyel és AltalAban az eurdpai szabads4g tigyének kudarcdt. Téréko.-ban, halt meg. (Vdlogatott trdsar.) — Irod. E. Sawrimovicz: M.a marxista lengyel irodalomtudomanyban,. 1956; Kozocsa S.: M. Magyarorszagon.

1955. Miesurin, Ivan, Vlagyimirovics (1855—1935): orosz genetikus és n6dvénynemesitd, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tiszteletbeli tagja. Az els biolégus, aki munkéjaban tudatosan, tamaszkodott a dialektikus materializmus filozéfidjara. Mar fiatal koraban, tanulmanyozni kezdte a kertészeti szakirodalmat, és haza kertjében kis faiskolat létesitett. Latva § az orosz gyiimdleskertészet elhanyagolt helyzetét, kiszélesitette természettudomanyos ismereteit, és 1875

kai Nobel-dijat.

Michelson-kisérlet : 1881-ben Michelson 4ltal kidolgozott kisérlet; az volt a célja, hogy meghatarozza a Foéldnek a mindeniitt jelonlevének feltételezett silytalan, rugalmas témeghez, az éterhez (— éter, 2.) viszonyitott sebességét. E célbdl specidlis berendezést szerkesztett

(Michelson-féle — interferométer). — A mérések eredményeként bebizonyosodott, hogy a fény terjedési sebessége fuggetlen a Fold mozgasatol, hogy az éterhipotézis hamis, nines abszoluit vilagtér. Igy a ~ a specidlis relativitdselmélet tapasztalati alapjaul szolgdlhatott. Michigan [misigon]: dllam az USA-ban, a Nagy-

tavak vidékén. 150779 km*®. L: 17823000 (1960), 70,7% varoslaké. Fév.-a Lansing. Legnagyobb varosa Detroit. Sokéig mezégazdasdgi allam volt, késébb erdsen iparosodott. Jelentés vasére-, épitdké- (granit, mészké, dolomit),

réz-,

gipsz-,

sd6-, féldgaz-,

kdolaj-

és készén-

banyaszat. Vezeté ipardga az autd- és acélgyartas (Detroit). Jelentés még az épiiletfa-, biutor-, cement-, papir- és gyogyszergyartas. Zab-, kukorica-, biiza-, arpa-, burgonya-, zéldség-, virag- és gyiimélestermesztés. Fejlett allattenyésztés. Tejgazdasag. Haladszat.

Michigan-té : az USA E-i részén a Nagy-tavak egyike, teljesen az USA teriiletén. 177,1 m tszf. magassagban. A Nagy-tavak k6z6tt nagysagra a harmadik. 58 000 km?. Legnagyobb mélysége 263 m. E-i végénél a Mackinacszoroson, keresztiil kapesolata van a Huron-téval. Partvidéke enyhén tagolt. E-i része befagy, a hajézdsi idészak dtlagosan 249 nap. A Mississippi f.-val az_,,Illinoisviziit’’ (Chicago és Illinois csatornazott folyék) k6ti éssze. A tavon, nagy teherforgalom (készén-, vasére-, gabona- stb. szdllitas). Ny-i partj4n nagy ipari vadros és kik6t6 —Ohicago és > Milwaukee. Mickiewicz [mickjevics], Adam (1798—1855): kivalé lengyel k6lt6, forradalmar; m@tiveiben a lengyel és a vilagszabadsag szészdléja, a lengyel forradalmi romantika megteremtdjo. Elszegényedett nemesi csaladbél szarmazott. Mar a vilnai egyetem hallgatdjaként vezetd szerepe volt az egyetemi forradalmi mozgalmakban, 1824-ben Oroszo.-ba szamizték. Kapesolatba keriilt a dekabristakkal, esz-

méik és Puskin k6éltészete hatottak fejlédésére. Itt sziilettek a Krimi szonettek, a loird kéltészet remekei. Bal-

laddihoz és romancaihoz a népkéltéAdam Mickiewicz szetbél meritett ihletet. Kélteményeit a hazaszeretet patosza, a tarsadalmi egyenlotlenségek mélységes elitélése télti el. Az irodalmi

Ivan Vlagyimirovics Micsurin

tajan elhatdrozta, hogy Ké6zép- és fi-Oroszo. gyiimélestermesztésének fejlesztésére tudomanyos mddszerességgel Uj fajtaék eldallitasthoz fog. Széles kérii tudomanyos elemzésre épitett

elméleti

elgondolasokra

témasz-

kodva, uj méddszerek kidolgozdsaval tébb mint 300 gyiimélesfajtdt Allitott eld. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom utén, a szovjetrendszer minden leheté tdmogatést megadott munkajahoz. — Elsé eredményeit fokozatos akklimatizdlds (honositds) méodszerével érte fokozatosan mind az Heszaki Kajszi sikerét azonban, a

el. A magrdél nevelt kajszibarackot északabbra vetette el, és igy sikeriilt nevi fajtat eldallitania. Legnagyobb féldrajzilag és rendszertarilag tavoli

fajtak és fajok ivaros és oltAsos keresztezésével, a hibridek

irdényitott

nevelésével

érte el. Pl. a Szépvirdgi

(Belle-

fleur) francia almafajtdt a szibériai eredetti Kitajka fajtaval keresztezte. A névények oltdsos keresztezésével tobb Uj fajtat Allitott eld, pl. ringlészilva hibrid magoncat k6kényfaba oltva sikeriilt a két sziilé tulajdonsdgait egyesité hibridet kapnia. Ugyanugy allitotta elé a Hatszazgrammos Antonovka almaénak vadkértealanyba oltdsaval a Bergamot—Ranet alma-kérte hibridet. — A n6vények honositasa, a tavoli keresztezésel és a hibridek iranyitott nevelése, a vegetativ hibridizdl4s médszerének alkalmazasa és fejlesztése soran ~ a szervezet és kérnyezet kapesolataban, a szervezetek érékléttségének irdnyitott megvaltozdsdban szamos olyan elméleti megallapitast tett, amelyek szilard alapot szolgdltattak az — 6rékléstan micsurini irdnyzatanak kifejlesztéséhez. — Irod. A. N. Baharov: M. élete. 1950; I. E. Gluscsenko: A noévények vegetativ hibridizélasa. 1950; T. D. Liszenko: Az 6réklédés é3 valtozékonysdaga. 1950; A. A. Rubasoevszkij: I. V. Micsurin elméleti hagyatékanak

filozofiai jelentésége. 195) ; A micsurini bioldgia alapjai. Szerk.: T. Vinogradova. 1951. Micsurinszk, azelétt (1932-ig) Kozlov: varos az OSZSZSZK-ban, Voronyezstél EK-re. L: 80 000 (1959). Szesz-, fa-, hus- 6s gépipar. Vasuti gécpont. Itt élt és dolgozott I. V. Micsurin. Micu-Klein, Samuil (1745—1806): romdn nyelvész és térténész, az + erdélyi iskola egyik tagja. Munkaiban a romaénok rémai eredetét hangstilyozta, és sikraszallt a roman, nyelv latinositasdért. Elsének kisérelte meg a roménok ésszefoglalé térténetét megirni. Tébbnyelvi

nyelvet felfrissitette az eleven népnyelv hasznaélataval. Konrad Wallenrod c. munkdéjéban a romantikus egyéni lazad6é tragédiajat irta meg. Az 1830—31. évi lengyel

sz6téranak

felkelés utén Parizsban élt, itt sziiletett f6 mfive, a lengyel

tette.

magyar

részét

Virdg

Benedek

szerkesz-

Mihdly

Middendorf

Middendorf, Alekszandr Fjodorovics (1815—94): orosztermészettuddés és utaz6, akadémikus.

Kiilonésen

értéke-

sek Szibéria geoldgiai, meteoroldgiai, féldrajzi és Allattani viszonyaira vonatkozé kutatasai.

Middlesbrough

[midlzbre]:

kikétév.

Anglidban

az

Eszaki-tengerbe émlé Tees-f. torkolatanal, a newcastle-i szén- 68 vasbanyak szomszédsagaban. L: 153 800 (1959). Szénfeldolgozé vegyipar, vas- és acélkohdszat, tartdlyhajdépités.

midinett, midinette : francia munkdslanyok, kilonésen divataruslanyok tréfas elnevezése. Midlands [midlondz]: Anglia kézépsé6 része, a Pennine hg.-et Ny—K felél 6vezé alacsonyabb, szénben gazdag peremvidék a Severn- és Avon-f.-ig. ahol nagy textil6s nehézipar-vidékek alakultak ki: Black Country

(fekete orszdg), Pottery District (agyag-, porcelanipari k6érzet). Nagyobb vérosai: Birmingham, Ooventry, Northampton, Warwick, Sheffield. Kevés gabonatermesztés ; legelégazdalkodas, szarvasmarha- és juhtenyésztés. Midway-szigetek [miduéj]: egy atoll és két kis sziget a Csendes-dcean kézépsé részén, a Hawaii-szk.-td6l kb.

1900 km-re ENy-ra, féliton Amerika és Azsia kézétt.

Kb. 5 km?. L: 416 (1950), bennsziiléttek ninesenek. Koézigazgatasilag a Hawaii-szk.-hez tartozik. Hadihajéés repul6tamaszpont. Tenger alatti kabelvezeték-allomas. — 1942. jun.-ban az USA flottaja az itt vivott csataban legyézte a japan tengeri haderdét, és ezze] megallitotta a japanok tovabbi terjeszkedését. MIENK, Magyar Impresszionisték és Naturalisték Kére: 1908-ban Szinyet Merse Pal vezetésével alakult mtivésztarsasag, mely az impresszionizmus és a naturalizmus képviseléit akarta egyesiteni. Harmadik kidllitasa utan,

1910-ben

feloszlott.

Miercurea Ciucului [miérkuréa csiukuluj] : — Ostkszereda roman, neve. Mierostawski, Ludwik (1814—78): lengyel politikus, liberalis nemesi demokrata. Részt vett az 1830—31. évi lengyel felkelésben, majd ennek leverése utan Franciao-ba emigralt. Tagja volt az Ifju Lengyelorszdg nevi szervezetnek, majd a forradalmi lengyel emigransok szervezetének, a Demokratikus Tarsasdgnak egyik vezetdje lett. 1848ban a poznani felkelék féparancsnoka volt, a felkelés leverése

utdn, ismét emigralt.

Az

1863—64.

évi lengyel

felkelés idején a jobboldali erédk vezéralakja volt. Felkelé osztagét 1863-ban az orosz cari csapatok szétverték, ~ ujbol kilféldre menekiilt. Mies van der Rohe, Ludwig (1886— ): német épitész. Le Corbusier és W. Gropius mellett a modern épitészet oegyik legjelentékenyebb képviseldje. 1930-tdl 33-ig a dessaui Bauhaus vezetdje volt. Stilusat a szigort logikéra és abszolit célszertiségre valé torekvés jellemzi. Jellemzé miiveit Amerikaéban alkotta (chicagdi felhdékarcolék, féiskola a Michigan-td mellott stb.). Mieszko: tdbb lengyel fejedelem neve. Legjelentésebb I. ~ (ur. 963—992), a Prast-dinasztidbdl. Lengyelo. elsé ismert fejedelme, aki hatalma alatt egyesitette a lengyel foldek tébbségét. 966-ban felvette a kereszténységet. Migjeni [migyeni]; tkp. Milosh Gjergj Nvkolla (1911—38) : alban k6lt, ird. Tanitéként kezdte palyajat.

Fejlédésére a 19. sz.-i orosz klasszikusok, Gorkij és Majakovszkij hatottak. Mfiveiben élesen birdlta a burzso4feudaélis rendszert. migmatit: (foldt) + anatexis soran keletkezé keverékkézet. Mignet [minye], Frangois- Auguste- Marie (1796—1884): francia liberalis polgari torténetiréd, ujsagird. A Bowrbonok restaurdcidja idején a liberalis ellenzék egyik vezetdje, Thiers mellett a La Nation c. ellenzéki lap kiadéja volt. A francia forradalom térténete (Histoire de la Révolution frangaise, 1824. 2 kot.) c. legjelentésebb munkaéjaban rairanyitotta a figyelmet az osztaélyhare kérdésére, bar ezt a nomesség és polgarsag osztalyellentéteire korlatozta.

migracié , vdndorlds: 1. a népesség lakéhelyvaltoztatasa az orsz4gon beliil v. dattelepiilése egyik orsz4gbé6l a méasikba. (Bévebben -— belsé vdndorlds ;

+ kivéndorlés.) — 2. (biol) az Allat- és névényvild4gban mogfigyelheté, esetleg nagy tavolsagra kihatd, rendszeresen, eléforduléd aktiv v. passziv helyvdltoztatas. Oka lehet évszakvaltozas (madarak kéltézése), ivaros szaporodas (halak ivasi vandorlasa), taplalékhidny stb. Passziv ~ pl. a novények elterjedéso. — 3. geokémiai~ ; > elemvdndorlas. migrén, migraine Cfr.), hemikrania (gér.-b6l>: bevezetd rossz kézérzet utan fellépé, rendszerint féloldali, hanyassal, szédiiléssel, lataszavarral kisért géresdés fejfajas. Minden kiilsé inger (fény, hang) fokozza. Sokszor 6rdkletes, ndknél gyakrabban, eldforduld betegség. A roham alatt a beteg minden munkara képteleon. A mindennapi életben ~nek nevezik a sokszor ismeretlen okbdol fellépé, esetleg gércsékkel jelentkezé erés fejfajasokat is. Mihailich Gy6zé6 (1877— ): mérnék, egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas. Tanulmanyai utt6r6é jellegtek a hidépitészet, a magasépitési vas- és vasbeton szerkezetek kérdéseiben. O tervezte a csopeli 35 000 t-s vasbeton, gabonatarhaézat, a kelenféldi autébuszgarazs nagy vascsarnokat, a Margit-hid megerésitését és kiszélesitését stb. Mihajlovy, Alekszandr Dmitrijevics (1855—84): orosz forradalmi narodnyik, a Zemlja i Volja (Fold és Szabadsag) nevii titkos szervezet egyik alapitéja. A szervezet kettévalasa utdn a Narodnaja Volja (Népakarat) nevi narodnyik szervezet egyik vezetéje. Tevékeny résztvevéje volt a ,nép k6zé jaras” mozgalmanak, titkos nyomdakat létesitett, részt vett a szervezet terrorcselekményeinek eldkészitésében. Tevékenységéért 1880-ban letartéztattak. 1882-ben a birdésag halalos itéletet hozott, amelyet késébb életfogytiglani kényszermunkara valtoztatott. A PéterPal-erddben halt meg. Mihajlovié [mihajlovics], DrazZa (1893—1946): az olasz és német megszalldkkal egyiittmukddésre lépdé és a nemzeti felszabaditas iigyét elaruldéd jugoszlav tdbornok. 1941-t6l a szerb nacionalista ,,szabadcsapatok”’ (csetntkek) parancsnoka. A londoni jugoszlav emigracids kormany egy ideig a hadiigyminiszteri cimmel ruhazta fel. A habort utaén, halalra itélték és kivégezték. Mihajlovszkij, Nyikolaj Konsztantyinovics (1842— 1904): orosz szociolégus, publicista, a —narodnyik mozgalom liberalis iranyzatanak ideolégusa. 1868-tdl az Otyecsesztvennije Zapiszki (Hazai Jegyzetek), majd 1892-t6l a Ruszkoje Bogatsztvo (Orosz Gazdagsag) c. folyéiratok szerkesztéje. A 70-es évek végén kapcsolatban allt a Narodnaja Volja (Népakarat) nevi terrorista narodnyik szervezettel. A szubjektivizmus hiveként lépett fel; a ,,hés6k” aktiv szerepét szembeallitotta a ,tdmegek’’ allitdlagos passzivitasdval, az értelmiségnek tulajdonitott tédrténelemformalé szerepet. Harcolt a marxizmus ellen. Nézeteinek tévességét Lenin tarta fel, féként Kik azok a ,,népbardtok’’ és hogyan hadakoznak a szocidldemokratak ellen? c. munkajaban. 1480 Mihaéld: o6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: (1960). Va.: Zalaszentjakab. Halgazdasag.

Mihalik Janos (1818—92): viz- és utépitéd mérnok, a betonépités mo.-i meghonositdja. Mihalkovies Géza (1844—99): anatédmus, egyetemi tanar, az MTA tagja. Az elsé magyar nyelvi korszerii anatémiai és fejlédéstani tankényvek irdja. Mihalovics Odén (1842—1929): zeneszerzé és pedagogus. Wagner és Liszt barati koréhez tartozott. 1887-tdl a Zeneakadémia igazgatdja volt, vezetése idején emelkedett az intézet eurdpai szinvonalra. Wagner irdnyat kévet6 zenedramakat (Toldi szerelme stb.), zenekari miiveket,

kérusmtiveket,

dalokat

stb. irt.

Mihaltz Istvan (1897— ): geolédgus, egyetemi tanar, a fold- és dsvanytani tudomanyok kandidatusa. A negyedidészaki képzédmények és a sikvidéki féldtan kutatoja. Mihaly: tébb bizdnci csdszdr neve. Jelentésebbek: VII. ~, Dukasz (ur. 1071—78). Jé viszonyt teremtett Mo.-gal. Salamon kirdllyal szemben I. Gézat tamogatta, s bardtsaga jeléiil 1074-ben koronat kiildétt neki, amely

Mikes

Mihaly a magyar kirdlyt korona alsé részévé lett. — VIII. ~, nikaiai (ur. 1259—61), majd bizanci csaszar (ur. 1261—82), a Palaiologosz-dinasztia megalapitédja. Megddéntotte a Latin Csdszdrsdgot, és 1261-ben, visszafoglalta Konstanti-

napolyt. Ezzel visszadllitotta a bizanci birodalmat. Mihaly (1921— ): Romania utols6 kirdlya, a Hohenzollern, német dinasztiabdl szarmazé II. Karoly fia (ur. 1927—30 és 1940—47). Tronfosztott apja helyett 6 lett a névleges uralkodé. 1930-t61 1940-ig IJ. Kdroly néven, apja volt a trénon, akit azonban, 1940-ben Antonescu

fia javara ismét lemondatott. Tamogatta Antonescu Hitler-barat politikajét. 1944 nyaran a szovjet hadsereg gyézelmei

folytan és a katonai-fasiszta

diktatura

Ossze-

omldsanak ktiszébén, azonban, kénytelen volt felvenni a kapesolatot a Roman Kommunjista Parttal és elfogadni a part dltal a fasiszta diktatura megdéntésére kidolgozott

tervet.

A demokratikus

erédk gyézelme

utan ellenallt a

népi demokratikus rendszer megteremtésének és meger6sddésének, de a forradalmi erék nyomasa alatt 1947. dec. 30-4n kénytelen volt lemondani és az orszdgot elhagyni.

Mihaly,

Vitéz Mihdly,

Mihai

Viteazul

(1557—1601):

havasalféldi fejedelem (ur. 1593—1601). A térdékellenes hare érdekében, 1594-ben szévetséget kétdtt Bdthory Zsigmond erdélyi és Aron, Vodd&é moidovai fejedelemmel. A tizendtéves hdboru soran, 1595-ben sorozatos gyézelme-

ket aratott a térék0k

felett, igy pl. Calugareni-nél és

a gyurgyevoi csatéban, amelyben Bathory Zsigmond seregei is részt vettek. A tér6k elleni hare sikerének érdekében, 1598-ban, szévetséget kétott IJ. Rudolf német-rdmai esaszarral és magyar kirdllyal, és tervbe vette Havasalfold, Moldova és Erdély egyesitését egy kézpontositott dllamban. 1599-ben, elfoglalta Erdélyt, majd réviddel ezutan, Moldovat. A fejedelemségek egyesitése azonban nem bizonyult tartésnak, mivel ~ nem tamaszkodott a paraszti tomegekre, az erdélyi és moldovai nemesek pedig szembeszegiiltek Hrdély és Moldova egyesitési térekvéseivel. Az erdélyi nemesek Basta osztrak tabornok seregeinek segitségével 1600-ban a miriszléi csatdban, megverték ~ seregét. Csaknem egyidejtileg lépett fel Moldova eliizétt fejedelme, Jeremia Movild, aki ~ moldovai seregét verte meg. A moldovai sereget tamogaté lengyelek 1601-ben betértek Havasalféldre, s innen, is elfizték ~t, aki ezutan, Rudolf csaszarhoz menekilt. A csaszar Erdély megszerzésének tervét az idékdézben kibékitett ~ra és Basta tébornokra bizta, akik a goroszldi csatdban, gyézelmet arattak Bathory Zsigmond seregei felett. Mivel azon-

ban~ nem volt hajlandé Erdély kormanyz6jaul elismerni Bastat, ez orvul meggyilkoltatta (1601). Mihaly Andras (1917— ): zeneszerzé és gordonkamitivész ;

Kossuth-dijas.

A

Zenemtivészeti

Fdiskola

tanara. Zenekari mtiveket (2 szimfonia, zongoraverseny, gordonkaverseny, Fantazia fuvdésdtosre és zenekarra), kamarazenét, zongoramtiveket, kantétakat (A hazatéré katona; Védd a békét, ifjusdg; Kedves magyar hazdm stb.) irt.

Mihalyfa: ktk., Veszprém m., siimegi j. L: 670 (1960). Va.: Siimeg. Mihalyfi Erné (1898— ): publicista, politikus, a Magyar Nemzet fészerkesztéje. 1939-t61 a Fiiggetlen Magyarorszag fészerkesztéje volt. A Kisgazdapdart egyik alapit6 tagja, a felszabadulas utdn a balszarny egyik kiemelkedé képviseldje, tamogatta a Magyar Figgetlenségi Népfront megalakitasat. 1945—58 k6zétt kiilonféle vezet6 allami tisztségeket toltétt be. Orszaggytilési képvisel6, az Elnoki Tanacsnak és a Hazafias Népfront Orszagos Elnékségének tagja.

Mihalygerge:

o6tk., Nograd

m., szécsényi j. L:

(1960). Va.: Litke. Téglagyar. Mihalyhaza: 6tk., Veszprém

m.,

papai j. L:

6tk.,

Gydér-Sopron

m.,

kapuvari

Mijamoto, Kendzi;

Myamoto

(1908—

): a japan,

munkasmozgalom harcosa, a Japdn, Kommunista Part fotitkara, nyelvész. 1931-ben lépett be a partba, 1933ban, tagja lett a Kézponti Bizottsagnak, majd a Politikai Irod4nak. 1933-ban letartéztattak, s késébb (1936) életfogytiglani boérténbimtetésre itélték. 1945-ben sza-

badult fogsagdbol. 1955-ben tagja lett a Kézponti Bizottsag elndkségének és titkarsaganak. 1955-t61 57-ig a kommunista part kézponti lapjanak (Akahata) fdszerkesztéje, 1958-ban a Kézponti Bizottsag fétitkara lett. mikadé: 1. a japan csdsza4r k6zépkori elnevezése. Ma mar féleg csak a kiilféld6én hasznaéljak a japan tennd cim helyett. — 2. derékig éré bé felsé kabat (ma a gazdaszok viselik).

Mike: 6tk., Somogy m., nagyatadi j., Kaposvartol DNy-ra. L: 1500 (1960). V4. : Kadarkut. Erdégazdasag. Tdégazdasag. Malom. Mikebuda: 6tk., Pest m., ceglédi j. L: Va.: Ereklyés. Mikekaracsonyfa: 6tk., Zala m., lenti (1960). Va.: Gutorfdlde.

1390 (1960). 840

j. L:

Mikepéres : 6tk., Hajdui-Bihar m., debreceni j., Debre-

centél D-re. L: 2960 (1960). Varosellaté s6vezetken. Zoldség- és gyiimdlestermesztés. Juhtenyésztés. Tiiddbeteg-otthon.

Mikes Kelemen (1690—1761): ird, a 18. sz.-i magyar prozairodalom legnagyobb alakja. Székely fénemesi csa-

ladban, sziiletett Zagonban. A kolozsvari jezsuita gimnaziumban, tanult. 1707-ben II. Rakdéeczi Ferenc udvaraba keriilt, elébb a fejedelem aprédja, majd kamarasa lett. ates , Ura hitséges kisérdje volt szamtizetése idején TOROK ORSZAGI

LEVELEK, mellyekben

A lis RAKOTZI FERENTZ Fejedelemmel Biljdosé Magyarok’ Tureénerei

is : 1711-ben Lengyelo.-

ba ment

vele,

tozkodtak, innen 1717 6szén, Tordko.-ba_ kisérte, s 1720-tdl hala-

laig Rodostéoban

mis egyébb emlékezetes dolgokkal eggyitt

Irodalmi

barits4goflan eléadatnak,

igen nagy

==

= : ra

MIKES KELEMEN Az emlétett Fejedelemuek o¢hai Kamardfs,

MA beaie

Az eredetképpen valé Magyar Keéziréfokb6)

hipdra

3 szamos

ditott,

egyik

gyar

de

a

18.

legjelesebb

prozairédjava

SZOMBATHELYEN,

sz.

ma-

az

1717 és 1758 k6zott ke-

Tdrékorszdgz

Leveleinek

———————————————————

val-

lasos és szépirodalmi miivet (Mulatsdgos napok stb.) irt, ill. for-

levelek c. miive

Az Ekesfzélldsnak Tanitdja.

élt.—

munkdassdéga

letkezett

KULTSAR ISTVAN

1713-t0l

17-ig Franciao.-ban tar-

iP. EK. gréfnének

zett

avatija.

cimzettje

neve-

>

—-konstantinapolyi

nagynénje, képzelt személy volt. A koraban, divatos levéiforLee Jam at 3 mat francia mintara élMikes Kelemen 'érékorszdégi levelek ményeinek régzitésére els6 kiaddsdnak cimlapja hasznalta. Leirta a bujdosok térdkorszagi életét, szolt a tordk tarsadalomrdl, rajongé szeretettel rajzolta meg a fejedelem alakjat, lépten-nyomon hangot adott mély hazaszeretetének, honvagyanak s Raék6czi haNyomtatta Sirss AntTAt Joser.

lala utan

a szamtizéttek

keserfiségének.

Mtivébe,

amely

860

forrasérték, kittiné szerkesztést és stilusu, izes humort alkotas, szamos révid torténetet, anekdotat is szdétt.

1210

A Toérékorszdgi levelek hosszi ideig kéziratban, maradt, esak 1794-ben adta ki Szombathelyen Kultsdr Istvan. — Irod. Gadlos R.: M. K. 1954. Mikes Lajos (1872—1930): liberdlis polgari ujsagiré, szerkeszt6, ird, mtifordit6. Tobb lap munkatarsa és szerkesztéje (Févdrosi Lapok, Budapesti Naplé, Magyar

(1960). Mihalyi:

1603 m-es mélyftrason nyert gdzbdél szénsavgyartas. — Hajdani vizivdrdt kastéllyé épitették at (miemlék). Tébb mitiemlék jellegi barokk szobor és épiilet.

j., a, Kis-

Raba mellett. L: 1600 (1960). V4a.: Kapuvar. Buza-, kukorica- és gyiimolestermesztés. Szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és versenylétenyésztés. Tejgazdasag. Malom.

Miklés

mikroallapot

Nemzet, Az Est), a Franklin Tarsulat, majd a Révaikiado irodalmi titkara volt. Mtiforditasai (Shakespeare, Goethe,

Dickens, Ibsen, Shaw

stb.) jelentések.

Miklés: orosz cérok. — I. ~~, Nyikolaj Pavlovics Romanov (1796—1855). I. Sandor car haldla utdn batyja, Konstantin nagyherceg lemondasa kévetkeztében, keriilt a tronra (ur. 1825—55). Uralkodasat a dekabristak felkelésének

véres

felszamolasaval

kezdte,

s ettdl

kezdve

mind az orszagon, beliil, mind nemzetkézi viszonylatban mindennemti forradalmi megmozdulds megtorléjanak szerepét tdltotte be. A halad6é torekvések letérésére eréds katonai-rendori diktaturat vezetett be. Az allamiigyek iranyitasaban dénté szerepet juttatott személyi kancellaéridjanak és féként a kancellaria un. ,,harmadik osztélyanak” (vezetdje Benkendorf), amelynek feladata a forradalmi gondolat mindenféle megnyilvanuldsa elleni hare volt. A Szent Szévetség megujitasara és a Habsburgokkal valé szdvetség fenntartaséra torekedett, és az eurdpai forradalmakkal szemben, ,,Eurédpa zsandarja’’ szerepét tdéltotte be: kegyetleniil elfojtotta az 1830—31. évi lengyel felkelést, kisérletet tett a juliwsi forradalom elleni inter-

vencid megszervezésére. 1848-ban is a forradalmi mozgalmakkal szemben, lépett fel, és 1849-ben katonai intervencioval leverte a magyar forradalmat. Kiilpolitikaja ugyanakkor Oroszo. kézel-keleti befolyasanak névelését célozta. Bar az 1828—29. évi orosz—téré6k habortiban sikereket ért el, a keleti kérdés megoldasa a cari Oroszo.

szamara kedvezétleniil alakult. Az 1853—56. évi krimi hdborwiban, Oroszo. silyos katonai vereséget szenvedett. A héborti befejezése eldtt, 1855-ben meghalt. —

laj Alokszandrovics

Romanov

II. ~, Nyiko-

(1868—1918).

III. Sandor

fia, az utolsé orosz car (ur. 1894—1917). Belpolitikajat a novekv6 oroszo.-i forradalmi mozgalom elleni hare, kiilpolitikajat az impoerialista gyarmatszerzés hatdrozta

meg. Uralkodasanak idejére esik az Oroszo. szdmara vereséggel végzddé orose—japdn hdboru (1904—05) és az 1905—07. évi orosz polgari demokratikus forradalom. Az I. vilaghabort idején, katonai tehotségtelensége ellenére hadseregféparancsnok volt. Az a torekvése, hogy Németo.-gal

kiilénbékét

késs6n,

az

orosz

burzsoazia,

valamint szévetségeseinek elégedetlenségét valtotta ki. Végiil is tronjatél a februari polgari demokratikus forradalom fosztotta meg. 1917. marc. 2-(15-)an lemondott a tronrdl, mare 8-(2l-)4an letartédztattak. Carszkoje Szeléb6l elészér Tobolszkba, majd Jekatyerinburgba (ma Szverdlovszk) szallitottak. 1918 juliusaban az urali

teriileti szovjet utasitasara csaladjaval egyiitt agyonlétték. Miklés Andor (1880—1933): Ujsdgird, sajtdtrészttulajdonos.

Elébb

munkatarsa

volt. 1910-ben

a Magyar

Sz6, majd

a Pests Naplé

meginditotta

Az Est c. lap-

jat, az iizleti sajtd legjellegzetesebb mo.-i képviseldjét. 1920-ban, megszervezte a Magyarorszdg és a Pesti Naplo

c. lapokat, késébb az Athenaceum kiadét és nyomdat is. Miklés Béla: — Ddlnoki Miklés Béla Miklés Jutka (1886— ): k6lténé, a nagyvaradi Holnap-tarsasag egyetlon nétagja. A Budapesti Napld, a Hét és a Nyugat munkatarsa volt, részt vett a nagyvaradi irodalmi életben. Verseskétetei: Versek (1904), Elet Ofelségéhez (1908). Hamarosan, Berlinbe, majd Parizsba k6lt6z6tt, jelenleg Marokkdéban, él. Miklésfa: 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 1990 (1960). V4.: Nagykanizsa. Togazdasag. Varrom kézépkori alapfalakkal, 1765-b61 szdrmazé rokoké templom. Miklési: 6tk., Somogy m., tabi j. L: 690 (1960). Va.: Kapoly. Miklosich, Franz, tkp. Frane Miklosié (1813—91): szlovén, szarmazdsi nyelvész, a legnevesebb szlavistak egyike.

Mikluho-Maklaj, Nyikolaj Nyikolajevics (1846—88): orosz antropolégus, etnolégus és utazd. Uj-Guinedaban, a Fiilép-szigeteken, Indonéziaban, Ocednidban, a Malakka-félszigeten és Ausztralitban végzett uttdrd jellegt természettudomanyi, antropoldgiai és etnologiai kutatasokat (Pdpudk vildgaban, 1948).

Miké

Janos

(?—1478):

magyar

szdrmazasi

festé,

Ausztriaban, (Wiener Neustadtban) élt. Fogadalmi és halotti képeket, tablaképeket és tvegfestményeket készitett. Mikéfalva: 6tk., Heves m., egri j. L: 1150 (1960).

Mikéhaza: otk., Borsod-Abautj-Zemplén m., sdtoraljaujhelyi j. L: 670 (1960). Erdégazdasag. Mikojan, Anasztasz Ivanovics (1895— ): szovjet allamférfi, az SZKP egyik vezeté személyisége. Munkascsaladbél szdrmazik. Ormény papi szemindriumot végzett. 1915-t61 tagja az SZKP-nek. 1917-t6] 20-ig a Kaukazuson tul, f6ként Bakuban végzett partmunkat; 1919ben, az angol intervencidsok letartéztattak. 1920—26 k6zott felelés parttisztségeket tdltétt be. 1926-td] bel- és kilkereskedelmi,

1930-t61 kézellatasi,

mezésiigyi népbiztos.

1934—38-ban

élel-

1937-t6] 46-ig a népbiztosok tana-

csanak elnékhelyettese s egyidejtileg 1938-t6] 46-ig kiulkereskedelmi népbiztos. A IT. vilaghabort idején, 1942-té1 45-ig az SZU védelmi bizottsaganak tagja volt. 1946-tdla minisztertanacs elnédkhelyettese és egyidejileg 1946-tdl 49-ig kiilkereskedelmi miniszter, 1953-t61 kereskedelemgyi miniszter volt. 1955 marciusatél a minisztertanacs elsé elnékhelyettese. — 1923-tdl a part Kozponti Bizottsaganak, 1935-t61 Politikai Bizottsdganak tagja.

Mikojan,

Artyem

Ivanovics

(1906—

):

szovjet

repiildgéptervezé, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja, tobbszérés Allami-dijas. Mikolajezyk [mikolajcsik], Stanislaw (1901— ): lengyel politikus, a jobboldali parasztpart (Lengyel Néppart) vezetdje. 1943-td] 45-ig a londoni emigracids lengyel kormany miniszterelndke. Ny-i nyomasra, a lengyel polgarsag képviseléjeként 1945-ben a lengyel kormany tagja lett, de partja az 1947-i vdlasztasokon vereséget szenvedett, és ~ Ny-ra menekiilt. mikolégia, mycologia, mykologia (gor. ’gomba + tan’): a gombak

fejlédéstandval,

élettanaval,

rendszertanaval

és felhasznaélasaval foglalkozé tudomanyag. Az emberi és allati kérokoz6 gombakkal az orvosi~ mint az orvosi —+ mikrobioldgia résztudomanya foglalkozik. Az iparban (gyogyszer-, konzerv-, élesztéipar) felhaszndlhato és kart okoz6 gombakat az ipari ~ kutatja. A -~ a novénykéortannak is fontos alaptudomanya. mikoriza, mykorrhiza (gor. ’gomba + gydkér’ szébdl): gombak és egyes lapos v. humuszos (savanyu) talajban 616, felsébbrendG zd6ld novények gydkerének egyiittélése (szimbidzisa). A gombafonalak (hifaék) a gydkérszérdket helyettesitve biztositjak a taplalékfelvételt. A gombafonalak k6riilfonja&k a gydkér felszinét: ektotréf ~ (tGlevelti és lomblevelfii fak), v. behatolInak a szévetek belsejébe : endotrdéf ~ (hangafélék, orchidedk).

Mikosszéplak: 6tk., Vas m., vasvari j. L: 900 (1960). Mikosdpuszta. Romantikus stilusban épilt kastély a 19. sz.-bdl. Mikoviny Samuel (1700—50) : mérn6k, a tudomanyos térképészet elsé6 magyar miiveléje, Bél Matyas nagy féldrajzi mivéhez, a Notitia Hungariaehoz 6 készitette a megyetérképeket. A selmeci Banyaszati Akadémia elédjének, a Banyatisztképzé Intézetnek szervezdje és elsé tanara (1735). mikézis (gor. ’gomba’ szébél>): gombak okozta bérbetegség. (> még gombds bérbetegségek) mikro- (gér.>: 1. szdésszetételek elétagjaként a vele dsszetett fogalom kicsinységének jelélése. — 2. pm: az utana alld mértékegység milliomod (1078-od) része. A w~métert altalaban —mikronnak nevezik és p-vel jelolik. mikroallapot: a —statisetikus mechanika egyik igen, fontos fogalma. Barmely fizikai rendszert (pl. 1 mol gaz

Va.:

allapotat) csak akkor ismeriink egyértelmtien, ha valamennyi alkotéelemének (molekulajanak) ismerjiik helyét és sebességét (impulzusat). Ezen adatok dsszessége a szoban, forgé rendszer ~a. Egy mol gaz ~at meghatarozni gyakorlatilag lehetetlen, hiszen, 10#4mennyiségi adatot kellene ismerni A gaz gyakorlatban, fontos makroszkopikus tulajdonsagait, pl. nyomasat, hémérsékletét stb.

mikrohullamok

10

mikroanalizis

azonban, mar ezen adatok atlaga is megadja. Azonos atlag tobb modon is keletkezhet, ezért tobb ~ jelentkezhet egy makrodllapotban, és ezen ~ok szama éppen a makroallapot eldforduldsi valészinfiségével aranyos. mikroanalizis: (vegy) kiilénleges minéségi és mennyiségi elemzé mddszerek ésszefoglaléd neve ; segitségiikkel igen csekély mennyiségti (1—10 mg, 0,1—1 ml) anyagbol allapithaté meg az dsszetétel. Egyik f6 eszk6ze a mik-

gyartott késziilékek segitségével, de minden modern mikroszkép is kiegészithet6 egy kamerava] v. toldalékkal ellatott fényképezégéppel, amely lehetévé teszia~t. — Irod, Faragé M.: Mikroszkép és mikrofotografalas. 1954, mikrofilm: 1. irott v. nyomtatott szévegekrél és egyéb dokumentumokrdél késziilt, erés kicsinyitésti filmfelvételek sorozata. Megkénnyiti a, dokumentumok szallitasdt és tarolasdt, biztositja fennmaradasukat. Olvasd-

roszkép.

késziilékkel

mikréba (gor. ’kicsi + élet’ szdb6l), mikroorganizmus : esak mikroszképpal lathatdéd egysejtti élélény. Ezzel az ésszefoglalé névvel jelélik elsésorban a baktériumokat, egyes gombakat és a protozoonokat. Ide sorolhatok a

nagyité késztilékeken keresztiil lathaté, igen aprd targyakrol készitett film. mikrofizika: a — mikrorészecskék fizikaja, amelyek torvényszertiségeit a + kvantumelmélet irja le. A > makro-

joval kisebb méretti, kézénséges mikroszképpal nem

fizika ellentéte.

1lat-

hat6 virusok, bakteriofagok stb. is. A ~k kiilénféle emberi, Allati és névényi betegségeket okozhatnak. — Irod. K. Forster: A mikrébak vilaga. 1957 ; Ormay L.: Mikrébak, védettség, oltéanyagok. 1960. mikrobarazdas hanglemez: — hanglemez mikrobiolégia : a mikroszkopikus élélények (— mikrobédk v. mikroorganizmusok) alak-, élet- és rendszertanaval, életfeltételeivel és gyakorlati jelontéségével foglalkoz6é tudomany. Tanulmanyozza a karos mikrébak lektizdésének és a hasznosak felhasznaélasanak feltételeit és médszereit. Tébb résztudomanyra oszlik. A novényvil4g mikroszervezetei kéziil a baktériumokkal a — bekteriolégia, a > virusokkal a virolégia, a mikroszkopikus gombakkal a — mkolégia, a moszatokkal az algoldégia,

haszndlhat6.

mikrofléra:

—

2. mikroszképon,

a novényvil4g mikroszkopikus tagjainak

(baktériumok, gombak, moszatok) ésszessége. Nagy szerepiik van a talaj kialakitaésdban. (+ még talajbioldégia) mikrofon (gor. ’kicsi + hang’ szébdél>): elektroakusztikai késziilék, amely a hangrezgéseket alakitja at

elektromos A

rezgésekké.

hangnyomas

Kiilénbéz6

hatas4t

a

Szoros

kapcsolatban,

van

a ndvénytannal

(féleg

zasban,

(nitrifikdeidban,

szerepét

vizsgdlja.

ammonifikdcidban)

$zénpor : gumgyuru

fesziltség

Foglalkozik

a

mikroorganizmusok

jelentéségével a silézasban és kiilonféle mezégazdasaégi termékek tdrolasdban és feldolgozasaban. Az tpara ~ a mikrébék biokémiai aktivitasanak és egyéb tulajdonsagainak a felhasznalasat vizsgalja kilonféle — erjedéses termékek:

alkohol,

szerves

savak,

élelmiszerek,

vita-

minok, antibiotikumok, gydégyszerek stb. gyartasdban. Feladata még, hogy mdédszereket dolgozzon ki kiilénféle nyersanyagok

(bér, fa, szdrme

mikroorganizmusok

stb.) megévasara

pusztitasatdl.

Az

orvosi,

a kaéros ill.

dllat-

orvosi ~ tanulmanyozza a betegséget okozé mikrébakat, kidolgozza a mikrébak okozta betegségek diagnosztikajat

és gyégyitdsi médjait. — A mikroorganizmusok tevékenységét az ember mar régen felhasznalta. Az dkorban is ismerték a sérgyartast, a bor és a kenyér készitését stb.,

anélkiil, hogy e folyamatokban tevékenykedé baktériumokrél tudtak volna. A ~ megalapitdja L. Pasteur (1822—95) volt, aki szamos kisérletével, mogallapitasaval nemesak az altalanos ~t inditotta fejlédésnek, hanem utat mutatott az ipari ~nak az erjedés magyarazataval, az orvosi ~nak pedig a lépfene bakteridlis eredetének a mogallapitasaval. A mezégazdasagi ~ csak a 19. sz. végén, Sz. N. Vinogradszkij (1856—1953) munkassdgaval indult fejl6désnek. — Jrod. Arisztovszkij—Minkevics— Frid: Orvosi m. 1951; V. M. Fjodorov: M. 1960; Horvath

J.:

M.

1960;

Alféldi—Ivanovics—Rauss:

Orvosi m. 1961. mikrofauna: az allatvilag 1—200 yw nagysdégu, mikroszkopikus tagjainak az dosszessége. A talajtan mint talajfaundt targyalja. (> még talajbioldgza)

mikrofényképezés, mikrofotografia ; mikroszkopikusan kicsi testek fényképezése. Térténhet kizdrédlag e célra

1. Szén~. helyezett

szénpornak adja at, amely a nyomasingadozdsnak megfeleléen valtoztatja villamos ellenallasat, és ezzel egyiitt az atfolyd6 aram is ingadozik. A szén~ elénye

nagy

érzé-

kenysége ésegyszeri

mezé-

betdltott

tipusai:

membrantokba

membran

az allatvilagbdél a protozoonokkal a — protisztoldgia foglalkozik (a kordbban a ~ résztudomanyat képezé6 immunitdstan és jdrvdnytan ma mar 6naéll6 tudomanyok). gazdas4gi névénytan, ndvénykortan), allattannal, kémidval (biokémia), orvostudomannyal, allatorvostannal, talajtannal stb. Tébb, gyakorlati jellegG aga alakult ki, igy az altal4nos ~, mezégazdasagi~, ipari ~, orvosi és dllatorvosi ~. Az dltaldnos ~ a mikrébak szervezetének, fejlédésének, élettevékenységeinek Altalanos térvényszertiségeit és a természetben jatszott szereptiket tanulményozza. A mezdgazdasdgi ~ a mikrébaéknak a talajszerkezet kialakitasdban, a talaj pusztuldsdban, a szerves és szervetlen anyagok atalakitasaban, a tragya-

v. egyéb

szerkezete, nya, hogy

hatrakilén-

b6z6 frekvenciakat mas-maés aranyban erésit, és hogy nagy a torzitasa és a zaja. Ma kizardlag tavbeszélékésziilékekben hasznalj4k. 2. A dinamikus ~ azon a jelenségen alapszik, hogy amagneses térben mozg6 vezetében fesziiltA szénmikrofon

elvi vazlata

-ség indukaldédik, amely a > mdgneses indukcidval, a vezeté hosszdval és sebességével aranyos. A dinamikus ~ hang-

visszaadasa egyenletes, torzitaésa és zaja csekély, de felépitése bonyolult és kdéltséges. Féleg méréberendezésekben hasznaljak. 3. A krisldly~ a piezoelektromos hatéson alapszik. A hangnyomas meghajlitja a piezoelektromos kristalyb0ol kivagott vékony lemezkét, melynek két lapja k6zétt fesziiltség keletkezik. Kozepes igények kielégitésére ez a tipus terjedt el legjobban. 4. A kondenzdtor~ olyan kondenzator, melynek egyik fegyverzete a rugalmasan, kifeszitett fémmembran. A hanghull4mok hatasdra valtozik a kapacitas, és — mivel a kondenzator nagy ellendllason keresztiil egyenfesziiltséget kap — a kapacitasvadltozassal ardnyos fesziiltségingadozds lép fel. Nem kapcsolhaté hosszi vezetékkel az erdsit6h6z, ezért rendszerint telepes eléerésitével épitik déssze. Féként nagy precizitasi igények kielégité-

sére hasznadljak. 5. Az elektroncséves ~ kevésbé ismert. Egy olektroncsé, legtébbszér didda anéddaramat valtoztatja a hangnyomas. — Irod. Kiss L.: Mikrofonok. 1956. mikrofénia : raddidkésziilékben és erésitédkben mechanikai behatdés kévetkeztében, fellépé zavar. Legstilyosabb az elektronesévek ~ja: iités, razdas kévet-

keztében elmozdulnak az elektréddok, és megvaltozik az anddaéram. ~t okozhatnak egyéb dramkoéri elemek, pl. a hangolé kondenzator lemezeinek rezgése is.

mikrohullamok : a kb. 30 cm-nél

révidebb

hullam-

hosszu, tehat 1000 megahertznél nagyobb frekvencidéju elektromagneses hullémok. A mikrohulldmu technika ~ eldallitasaval, erdsitésével, kisugdrzasaval foglalkozik. Az ezek soran felmeriilé nehézségeket oly mddon oldja meg, hogy koncentralt indukciék, kapacitasok, huzalok helyett megfeleléen méretezett tiregeket és tapvonalakat, a radidtechnikabél ismert elektroncsévek helyett pedig mikrohull4mu elektroncséveket alkalmaz. Mikrohull4amu rezgéskeltésre siktaresas triddak, reflex — klisztronok,

—+ magnetronok, lamuti erdésitésre

héromiireges

—karcinotronok alkalmasak, mikrohulviszont siktarcsds triddékon, kiviil két-

klisztronokat,

—haladéhulldmi

cséveket

hasznadinak. A-~at az addig koaxidlis kabeleken v. kiilénb6z6 rezgési médokon gerjesztett tapvonalakban, vezetik. Az antennak v. egyszertien télesérsugarzdék, v. tiikrék,

lenesék

mikroszkép

11

mikroklima

fokuszdban,

elhelyezett

z6k, esetleg réssugarz6k.

dipdlusok,

télesérsugar-

A lencsék valamilyen

dielektri-

Marshall-szk. (az USA gyémsagi teriiletei), a Bonin-szk. (japan teriilet USA-kézigazgatds alatt), a Wake- és Guam-sziget (USA-territérium) ; Gilbert- és Ellice-szk. (Nagy-Britannia gyarmatai), valamint a Nauru-sziget (Ausztrélia gyamsaégi teriilete). Uralkodéd a mezégazdasig (kopra-, trdpusi gyiimélestermesztés). Foszfatbanyadszat. Gazdasagi életét az amerikaiak és angolok iranyitjak, kiilkereskedelme az USA és Nagy-Britannia,

kumb6l vy. megfeleléen kiképzett és elhelyezett fémlemezekb6] késziiinek. ~ egyenirdnyitasara és keverésére germaniumvy. sziliciumdiddaékat haszndlnak. Nagy tavolsagi radidésszekéttetésnél ismétlé6 dllomdsokat alkalmaznak. Ezek veszik fel a jelet, felerésitik, majd tjra kisugarozz4k. A ~at elészér a lokator- v. mds néven

valamint

radartechnikaban

szamuk kb. 120 ezer. Az ausztronéziai tartozé mikronéziai nyelveken beszélnek.

alkalmazték,

de ma

mar

a korszerti

radidésszekéttetésekben és a csillagdszatban (radidcsillagaszat) is nagy szerepiik van. A modern spektroszképiaban is alkalmaznak ~at. Irod. J. C. Slater: Mikrohullamu

hull4mu

elektronika.

mérések.

Mikrohull4ami

1—3.

1954;

rész.

Gy.:

Mikro-

1954—55;

Valké

I. P.:

1955;

Istvanffy

erésitécsévek.

Almassy

E.:

Mikrohullamok technikaja és rddidlokdétorok. 1958; Lérant P.: A mikrohullam. 1959. mikroklima, kérnyezetéghajlat: kicsiny légtereknek kuilonleges, az altalanostd] eltéré éghajlata. A talajkézeli légrétegek s a zart terek (szoba, tizemi munkahely, raktarak stb.) éghajlata tartozik ide. Vizsgélata féleg gyakorlati célbél sziikséges ; az emberi, névényi és dllati

élet ugyanis

ilyen ~kban

jatszédik

le. A kutatdsdval

foglalkoz6 mikroklimatolégia médszereiben, a megfigyelés mellett egyre jelentékenyebb szerepe van, a kisérletnek is.

mikroklin,

KAISi,0O,:

az ortoklasszal

azonos

éssze-

tételi, de a haromhajlasi (triklin) rendszerben, kristélyosodé kaliféldpat. Zéld szini, gyakran pompdas kristalyokban megjelené valtozata az amazonit. mikrokozmosz: — makrokozmosz és mikrokozmosz mikrokristaly : aprd6,

szabad

szemmel

nem

ladthaté

kristaly. A fémek altalaban ilyen ~okbdl éllInak. Makroszkopikus fémkristalyt csak kiilonleges eljarasokkal (— mesterséges kristdlyok) lehet eléallitani. (+még kristdly) mikrolitok

:

kisméretti,

geometrikus formakra pattintott kéeszkézék, melyeket a k6korban, foként a k6zépsé6 kékorban haszndltak.

mikromanipulator:

sejttani

kutatdsokhoz

miszer mikroszkép alatti beavatkozasok térténd operdcidk, injekcidk beaddsa

hasznalt

(egyes sejteken stb.) céljaira.

Az els6 ~t Péterfi Tibor szerkesztette az 1920-as években; ez finom menetti csavarokkal mfikédik. Az ujabb

megoldastak fémszankan csusztathatok. mikrométer Anaximenész, a haladdé kereskedé-ipari rabszolgatartdé réteg képviseléi 6s ugyanakkor az elsé gorég természetkutatok voltak. A természetet anyaginak tekintették, mely 6rdk mozgasban és valtozasban van; a —/hilozoizmus allaspontjan voltak. A vilagot egy-egy anyagi elvbdél (vizbél v. levegébél) v. az apeironbdél (meghatdrozatlan végtelen

militarizmus

anyagbol

) vezették

le. Oszténés

materializmusuk

nav

dialektikdval parosult. Milev, Goo (1895—1925): bolgdr forradalmar k6lté. Kezdetben az éncéli mtivészet és az expresszionizmus képviseléje volt; késébb, részben Majakovszkij hatasa alatt kéltészete a térsadalmi kérdések és a forradalmi harcok felé fordult. Szeptemvuri (Szeptember) c. eposza a kommunista part vezette 1923. évi népi felkelésré] szdél. Ezért a mivéért elfogtak, megkinoztak és megélték. Verseibé6l]

Nagy

Laszlé

forditott

magyarra.

Milhaud [mijé], Darius (1892— ): francia zeneszerz6. Fiatal koraban a ,,hatok csoportja’’-nak volt egyik legnevesebb tagja. Politondélis stilusban komponalt miiveivel az impresszionizmus ellen fellépé neoklasszicizmus képviseléje. Zenekari miiveket, kamarazenét, zongoramtiveket, operdkat (kéztiik un. ,,percoperakat’’), baletteket,

kdérusmiiveket

stb.

irt.

milicia kérnyezet militaristak : 1. a — militarizmus hivei. — 2. Kinaban nagybirtokos katonai parancsnokok (,,rablé tabornokok’’) akik a Csing- (Mandzsu-) dinasztia bukasa utan (1912) egész tartomanyok kormanyzdés4t magukhoz ragadtak. Az uralmuk alatt allé teriiletekb6l dallamon beliili allamokat szerveztek, hadsereget tartottak, pénzt verettek, gazdasagi koncesszidkat adtak stb. Kilénb6z6 kilfoldi imperialista hatalmak (Japan, USA) szolgaélataban allva harcoltak a kézponti kormany és egymas ellen. Leghatalmasabbak az E-i ~ voltak: Osang Co-lin (Csang Cso-lin), Vu Pej-fu stb. Uralmukat hosszi harcok utén megtorték.

a kinai

népi erék

militarizmus lat. ’katonai’ szébél>: a katonai erd fokozasanak politikaja rablohadborik eldkészitése és a kizsdkmanyolt tomegek fékentartasa, elnyomasa céljabol; kormanyzati rendszer, amelyben a gazdasdagi, politikai és szellemi élet minden teriiletét egyre nagyobb mértékben a katonai tényezdék iranyitasa ala helyezik. Altalinos, a gazdasagi-térsadalmi rendté] elvdlaszthatatlan vonass& a kapitalizmus koraban valt, gydkerei azonban visszanyulnak az allam kialakuldsaig, s jellegzetességei megtalalhaték egyes rabszolgatarté (Sparta, Roma) és feudalis allamokban (Poroszo., Téréko.) is. A gyarmatok, érdekszférak szerzése és megtartasa, valamint a munkdésmozgalom kialakuldsa az elnyomd bur-

zso& osztaly érdekeit képviselé tékésallam sz4mara elengedhetetlen kévetelménnyé tette a mind erdsebb katonai eré fenntartasat. Ez a sziikséglet fokozédott az imperializmus és kilénésen a kapitalizmus altalanos valsaga idején. Az I. vilaghdborut megelézé idékben a ~ kiiléndésen megerdsddott a militarista hagyomanyokkal egyébként is béségesen rendelkezé Németo.-ban, de a tébbi

nagyhatalmi szerepet betdlté orszagban is; a IT. vilaghabort elékészitése idején f6 képviseldéi a fasiszta Németo., Japan és Olaszo. voltak. ATI. vilaghabort utani idészakban a ~ erésen kifejlédétt az USA-ban, amiben dénté szereptik van a hadi megrendelésekben kézvetleniil érde-

kelt monopoltékés

esoportoknak.

Ujbdél feléledt a ~

a revansra torekv6 Ny-német monopolista kérékben és az NSZK kormanyzati szerveiben, s terjeszkedik a tébbi imperialista Allamban is. A gazdasdg militarizdldsa erésiti az allammonopolista tendencidt, mivel az dllam a hadi megrendelések révén a monopoltéke érdekeinek megfelelé befolyast gyakorol a termelés alakuldsara, ezenkiviil jelentés mértékben finanszirozza a hadi fontossdgu

iizemek

létesitésdét,

ill. maga

épittet

ilyeneket,

amelyeket késébb rendszerint a nagymonopdéliumoknak ad at. Mindez maga utén vonja az imperialista dllamok kéltségvetésében a katonai tételek Gsszegének és rész-

arénydénak megnévekedését ; a nemzeti jovedelom tete-

military

Millikan-kisérlet

mes részét improduktiv katonai kiaddsokra foglaljdk le. A monopoltékések e politikat eszkézként hasznaljak profitjaik felduzzasztasara, a gazdasdgi vdlsdgok elodazasaéra v. enyhitésére. A ~ terhei az addék és az inflacid formajaban a dolgozé lakoss4gra nehezednek. A katonai eré allandé fokozasa és az atomfegyvergyartds az im-

perialista

Allamokban

szorosan

6sszefiigg

hdéboré kiilpolitikéjanak folytatésdval. széles dolgozé témegek, valamint a értelmiségi k6rék képvisel6i mar az megelézé években felvették a harcot

lasai ellen

(—antimilitarizmus).

a

— hideg-

A ~ Altal stijtott haladé polgari és elsé viladghdborut a ~ megnyilvanu-

Korunkban

ez a kiiz-

delem ésszefonddik a —leszerelés érdekében nemzetkézi méretekben folytatott harccal és a vildgméretti+ béke-

mozgalommal. — Irod. Szkopin: M. 1961. military [militeri] : az olimpiai jatékokon is szereplé, katonai jellegti, dsszetett lovassport-versenyszim. A yersenyzék hérom napon keresztiil dijlovaglasban, tereplovagla4sban és ugratdésban mérik 6ssze

tuddsukat

és lovaik

felkésztiltségét.

milium (lat. ’kéles’>, kdsaszem: gombosttifejnyi, fehéres, a bérbél kiss6é kiemelkedé hdmgébécske. Leginkébb a szem kGriil keletkezik. A bér cisztdi kézé tartozik.

Miljukov, Pavel Nyikolajevics (1859—1943): orosz politikus és torténetiréd, a kadet part vezetdje. Az 1917. évi februari polgari demokratikus forradalom utén az Ideiglenes Kormany

els6é ésszetételében

kiiliigyminiszter

volt, azonban a habort folytatasat célz6 politikaja miatt megmozdult népt6émegek mar majus 2-4n lemondasra kényszeritették. A szovjethatalom gyézelme utan Franciao.-ba emigralt. — Mirt torténész a szubjektiv idealista szemlélet hive volt. Jelentésebb térténeti munkaja a 18. sz. elsé6 negyedének gazdasagtorténeti kérdéseit targyalja.

dramaéja a munkabdl kidregedett ember tragédidjat mutatja meg a rideg, zleties szellemi amerikai életformaban. A Salemi boszorkdnyok (1953) c. darabjdban a politikai megfélemlités és rettegés légkére ellen tilta-

kozott, amiért a McCarthy-bizottsag elé idézték. Az amerikai életforma, a létbizonytalansag erkélcséket ziilleszté hatasdt leplezi le draémai erdvel Pillantés a hidrdl c. szinmtive

(1955).

»békés

belenévés”?

forradalmak kertilt

hatdsdra

(A magveté,

motivumokat

kérusokat,

dalokat

irt.

doi ‘iskola bomldsahoz, kifejezésre juttatva, hogy a tudomanyos k6ézgazdasdgtan tovabbfejlesztése polgari alapon

mar nem

lehetséges.

Mill, John Stuart (1806—73): angol polgaéri kézgazdasz és idealista filozéfus. J. Mill fia. A filozéfidban agnosztikus, tagadta a valésag megismerhetéségét. Kdzgazdasagi nézeteiben kompromisszumot keresett a ricarddi tanitasok és a proletaridtus szocialista kévetelései k6zott. A polgari klasszikusok nyoman a termelés tékés rendjében 6r6k, megvaltozhatatlan természeti torvények utén kutatott, az elosztas rendjét azonban elszakitotta a termelési viszonyoktdl, és azt hitte, hogy azt torvényes beavatkozassal, jogszabélyok révén meg lehet valtoztatni, s csupdn az elosztas igazsagosabba tételével orvosolhaték a kapitalista gazdasag bajai és feloldhaték a tékés tarsadalom ellentmondasai. millennium : ezeréves évfordulé, ezredév. — Mo.-on ~nak nevezték a honfoglalds ezredik évforduldéjat. 1896-ban térvénybe foglaltak a honfoglalés emlékét; nagyszabésu iinnepségeket s kidllitast

rendeztek ; emlékmtiveket

Allitottak

orszag-

szerte. Az vin. ,,~i gondolat’’ a torténelmi Mo. integritasit, azaz a mo.-i nem magyar népek feletti feltétlen uralmat hirdette. Miller, Arthur (1915— ): amerikai haladé iré, dramafré. Az amerikai élot belsé problémdinak észinte feltarasara torekszik, bar polgdri szemlélete a végsé kévetkeztetések levondsdig nem engedi. Az tigynék haldla (1949) c.

tidvézél-

példat. Millet [mije], Jean Frangois (1814—75): francia fest6. 1849-t61 Barbizonban élt. Mivészetének kd6zéppontj’4ba — nagyrészt az 1848 k6oriil kibontakozé

rapszodia

valamint

kezdeteként

millerandizmus, miniszterializmus; A. Millerand francia szocialistarél] elnevezett opportunista irdnyzat a Ny-eurdépai szocialista partokban a 19. sz. végén és a 20. sz. elején. A ~ a revizionizmus gyakorlati megvalositasa, a burzsodzidval valé osztalyegyiittmuikodés egyik formadja ; a szocialisték részvétele a polgari reakcids kormanyokban, amire A. E. Millerand 1899-ben adott

nyugalmt

stb.),

megvalosulasa

tek, holott ez az adott kériilmények kéz6tt az osztalyegyiittmfikédés sajdtos formajat jelentette. 1904-ben kizartak a szocialista partbdl. 1912—13-ban, majd 1914—15-ben hadiigyminiszter, 1920-ban miniszterelnék, 1920-t6] 24-ig kéztarsasagi elnédk. Egyik szervezéje volt a szovjetellenes intervenciénak ; mint elnék tamogatta Poincaré szélséségesen nacionalista, imperialista politikajat.

Miljutyin, Georgij Jurij Szergejevics (1908— ): szovjet zeneszerz6. Allami dijas. Népszeri operetteket (Nyugtalan boldogsdg stb.) és filmzenéket (Szibériat Mill, James (1773—1836): angol polgari kézgazdasz, filozéfus és toérténész. D. Ricardo iskolajanak legismertebb képviseléje. Megkiséreite feloldani a ricarddi elmélet ellentmondasait, s ekézben még stilyosabb ellentmondasokba keveredett. A reakciés munkaalapelmélet egyik megalkotdéja. Végiil is kénytelen volt feladni Ricardo rendszerének egyes tudomanyos megallapitasait (az érték, az értéktébblet stb. kérdésében). Ezzel hozzajarult a ricar-

i

Millerand [millré], Alexandre-Etienne (1859—1943): francia politikus. Az 1880-as években csatlakozott a szocialista mozgalomhoz, amelyben revizionista elveket hirdetett. 1899-ben belépett a reakcids Waldeck- Rousseaukormaényba, amit a revizionistak a szocializmusba valdé

horizont

alakjai f616

—

1850;

a kiizdelmes

szoborként

(Angelus,

paraszti

munka

Kaldszszedék, 1857). Végtelen

magasodnak

1858;

Munka

az alacsony utdn,

1867;

A pihend kapds). Realista képeiben egyszertii hétkéznapi Finom

A

6rékit

meg

(Disendédlés,

rajzai, pasztelljei s karcai

Szépmitivészeti

Muzeumban

Birkanyirds).

hasonlé

egy

targykordek.

pasztelltajképét

s

fajzait érzik.

milliezredrésze

(lat.

’ezer’>,

m:

(10738-szorosa).

az

utana

alld

Pl. a ~méter

mértékegység

(mm)

a méter

ezredrésze, vagyis a cm tizede. milliard ; ezerszer millid (1 000 000 000 = 10°). milliéme [miljém]: valtépénz neve az Egyesiilt Arab Koztarsasagban ; a hasznalatos pénzegység (font) ezred-

része. Millikan [milikon], Robert Andrews (1868—1953) : amerikai fizikus, tébb tudomanyos akadémia tagja, szamos egyetem diszdoktora. Meghatdrozta az elektron toltését, az un. elemi téltést. Jelentés eredményeket ért el a fényeloktromos jelenséggel és a réntgensugarzassal

kapesolatos vizsgdlataiban is. 1923-ban fizikai Nobeldijat kapott. Millikan-kisérlet : elektron téltésének (az elemi téltésnek) pontos meghatarozasara iranyuld, R. A. Millikan nevéhez fiizédé kisérlet, amelyet a 20. sz. elejétdél kezdve sorozatosan és egyre névekv6 pontossaggal ismételt meg. Az elektron létezésének els6 preciz kisérleti bizonyitéka. — Két fémlap k6zé elektromosan téltétt olajeseppecské-

ket juttatott, ezek mozgasat taves6von keresztiil figyelte. A két fémlapra olyan nagy elektromos fesziiltséget adott, hogy az olajcseppek éppen lebegtek (az elektrosztatikus eré és a nehézségi erdé kiegyenstlyoztak egymast). Amikor azonban az olajcseppeket ionizdlta (pl. réntgensugarzassal), az elektromos tér a csepp sebességét meg: valtoztatta, mivel arra Uj téltés rakédott. E sebesség-

valtozdsokbél kiszémitott téltésnagysdgok egy elemi toltés egész szamui tobbszéréseiként addéddtak ; ez kisérletileg is bizonyitotta az elektromos téltésmennyiség ,kkvantumos” jellegét, vagyis azt, hogy ez a mennyiség nem folytonosan, hanem ugrasszertien valtozik.

milliméteres

milliméteres

hullamok:

elektromagneses hullamok,

melyeknek hull4émhossza milliméteres nagysdgrendt, frekvencidja 30 000 megahertznél nagyobb. A gyakorlatban repiiléterek kifutéinak ellenérzésére hasznaljak (— radar), A k6zelj6vében sor keriilhet felhaszndlasukra sokesatornas hiradastechnikai berendezésekben is.

millié ; ezerszer

ezer

Millmer Tivadar

(1899—

(1 000 000 = 108). ): vegyészmérnok,

akadé-

mikus. A wolframfémgyartas és technologia természettudomanyos alapkérdéseivel, valamint kisérleti fémfizikaval foglalkozik. A wolframtechnologia teriiletén végzett kutatasai tették lehetévé a wolfram izzdszal tokéletesitését. Milloss Aurél (1906— ): magyar tancos, koreografus és balettmester. Az Uj, klasszikus eurdpai balettmtivészet egyik kiemelkedé egyénisége. Mint tancos 1933-ban, mint koreografus 1935-ben mutatkozott be. 1938 utan Olaszo.ban mtikéd6tt, majd a kélni opera f6 balettigazgatdja lett. 1942-ben a Prométheus és az Alomjaték ec. balettek-

kel

nagy sikert ért el. Bartédk (Csoddlatos mandarin stb.), Kodaly (Galdntai téncok stb.) és Liszt zenéjére

tdébb balettet vitt szinre. Millécker, Karl (1842—99): osztrak operettszerzé. Grazban és Bécsben élt. A bécsi operett egyik jelentés képviseléje. F6ébb mtivei: A koldusdidk, Gasparone stb.

Milne [miln], Alan Alexander (1882—1956): angol ir6é, a Punch c. angol vicclap munkatarsa volt. Groteszk, szatirikus 6tletekkel teli, mulatsagos gyermekregényei (Micimacko, ford. Karinthy Frigyes) és kedves gyermekversei a gyermekirodalom klasszikusai k6zé soroljak; szérakoztat6 kisregénye a Micsoda négy nap.

milé: Vénusz:

Minamoto

16

hull4mok

a késdhellenisztikus

gérég

szobraszat

leghiresebb alkotdasa. A szerelem istenndjét abrazold marvanytorzot 1820-ban Milosz (Mélosz v. Mild) szigetén

talaltak. Jelenleg a parizsi Louvre 6rzi. milonit (gor. "malom’ szdébdl>, érléti kévek: foldszerkezeti (tektonikus) mozgasok soran nagyobb mélységekben 6sszetért, megérélt, majd nagy nyomas hatasara ujra egységessé tomoriilt metamorf kézet. A-~ban az eréhatasok soran rendszerint Uj 4svanyok is képzédnek.

Milos Obrenovié: szerb fejedelem, -— Obrenovié, Milos. Milosz, Mélosz, Mild: gérég sziget az Egei-tengerben, a Kikladok csoportjaban, 148 km?. L: kb. 6000. 25 km hosszt, 15 km széles. Ny-i és K-i része hegyes (773 m), foldkézi-tengeri éghajlat. Kozepe termékeny siksag. Kénbanyaszat. Itt talaltak meg 1820-ban a ,,mildi Vénusz”’ szobrot.

Milota: 6tk., Szaboles-Szatmar m., fehérgyarmati j. L: 1140 (1960). Va.: Nagyszekeres. Miemlék jellegt késébarokk templom a 18. sz.-bdl és klasszicista faharanglab a 19. sz.-bdl. Miltiadész (i. e. 6—5. sz.): athéni hadvezér és déllamférfi. I. e. 524-ben Athénben arkhén (legmagasabb tisztségvisel6é) volt, majd i. e. 518-tdl a trak Kherszonészosz varoséllam ura lett. I. e. 494 utan a perzsa tamadas elél Athénbe menekiilt, ahol i. e. 490-ben a varosdllam egyik féparancsnokava (sztratégoszava) valasztottak. Ugyanebben az esztendében fényes gyézelmet aratott a perzsdk

felett a marathéni csatdban. Milton [miltn], John (1608—74): angol klasszikus k6lt6, a polgari forradalom eszméinek harcos hirdetéje. Polgari csaladbdél szarmazott, radikalis protestans kérnyezetben nevelkedett. Ifjukori, részben latin nyelva kéltészetét dertis életszemlélet, de erkélesi szigorisdg jellemzi (maszkjatékot irt a foeudalis erkdélesék ostorozasara). 1638—39-ben olaszo.-i tanulmanyutjaérdl a forradalmi események hirére tért vissza hazajaba. A forradalomban 1649-t61 mint Cromwell kézvetlen munkatarsa, a diplomaciai tigyek intézéje vett részt. Tudomanyos elmélyiiltséggel megirt répiratokban és ktzdétt a piisp6k6k, az egyhaz elnyomo

pamfletekben, uralma ellen,

a teljes vallasi, politikai és sajtészabadsagért, az egyhazak és az allam kiilénvaéldsdért. Kifejtette az uralkodé és a nép k6z6tti 6nkéntes szerzédés és a felelésségrevonds

kdlesénésségének eszméjét, és ezzel igazolta a kiraly kivégzését. K6lt6i alkotdsait forradalmi patosz hatotta at (Cromwellhez, 1652). A tilhajtott munka kévetkeztében teljesen elvesvitette szeme vilagat. A forradalom bukdsa utan bujdosott, majd kegyelmet kapott, de visszavonult a kézélett6l. Ebben a korszakban, sziilettek hatalmas kéltéi alkotdasai: Az elveszett paradicsom (1667) és A visszanyert paradicsom, a nagy klasszikus mintaképeket kévet6 eposzok. A bibliai témat, a binbeesés és a megvaltds keresztény mitoszait a kor harcainak, a forradalom igazolas4nak gondolatai, sajat bels6 vivo- dasanak

motivumai

szévik

dt. Sdmson

c., a klasszikus

drama szabélyai szerint felépitett tragédiajaban a bibliai hés sorsa a kélté és egyben a forradalom tragédiajanak képe,

és a

torhetetlon

hit

kifejezése.

Stilusat

a k6ltdi

képek, hasonlatok gazdagsaga, mély zeneiség jellemzi. Kedvelt versformaja a nagy szabadsdgot engeddé blank

verse.

—

Osszefoglalé mtivet irt hazdja torténetérél a

normann hdditasig. — Verseibél Vas Istvan és Tdéth Arpad forditott. — Irod. Lutter T.: J. M., az angol polgari forradalom kéltéje. 1956. Milwaukee [milwéki]: kikétévaros az USA Wisconsin allamaban a Michigan-t6 Ny-i partj4n. L: 735 000 (1960). Jelentés ipari és kézlekedési gécpont. Kiemelkedik élelmiszeripara (tej, malom, hus), vas-, acélgyartasa és gépipara (autd, traktor, szerszamgép, elektromos gép). Textilipar, bérgyartas. Kikétéjének teherforgalma 1955ben 7,9 millié t. Egyetem.

mimetizmus (goér. ’uténoz’ szdbdl) : az élélények alkalkérnyezetiikhéz. Egyik formaja az alak> mimikri. mimika (gér.): a szinész are- és mozdulatjatéka, az

mazkodasa utanzas v.

érzelmek, gondolatok kifejezése. Kiegésziti, sokszor potolja is a dramai széveget. Sziikebb értelemben csak az are kifejezé jatékat jelenti. Az egész test némajatéka a pantomimika. mimikri (gér.—ang. “utdnzas’>, alakutdnzds: egyes

élélények alak- és méretbeli alkalmazkodasa

a kérnye-

zethez, féleg veszély esetén. Ez eldsegiti fennmaradasukat, elrejtézésitiket a tamado allatok eldl. A botsdska pl.

botként merevedik meg, fadghoz hasonléva valik. Vannak levelet uténzé rovarok, melyek mar kis tavolsagbol is nehezen kilénbéztetheték meg a zdld v. elszaradt falevélt6l. Sajatos mddja a ~nek a védtelenebb fajok részér6l az erdsebbek, védettebbek utanzasa (pl. méhet utanzd légy). mimosz , mimus : dkori, a gdrdégdknél, majd a romaiaknal is kedvelt szinpadi mifaj; 1—2 szereplére irt realisztikus népi bohdzat. Targyat a mindennapi élet fondaksagaibol meritette. A n6i szerepeket — a tragédiakkal ellentétben — néi szinészek alakitottak. Maszk nélkiil jatszottak, s ennek készénhetéen egyik £6 sajatossaga az egyéni atélésen alapuld mimika volt. Hatasa a szinhazmiivészetben media dell’artéig kévetheté.

egészen

a —com-

mimoza, érzdke (Mimosa pudica): kétsziki, a ~félék (Mimosaceae) csaladjaba tartozd, Brazilidban honos, ndlunk csak iiveghazakban lathatd, fas szari névényfaj, kétszeresen szdrnyasan dsszetett levelokkel és gémbélyti fejecskében alld ibolyds-rézsaszini, aprd virdgokkal. Levelei érintésre gyorsan ésszecsukéddnak (— szeizmonasztia). A virdgkereskedelemben ~ néven kiilénféle sarga virdagi, gémbvirdgzati Acacia-fajokat hoznak forgalomba. min : minutum rdéviditése (— perc). Minamoto : japan térténelmi esalad, a csdszari csalddbdél szarmazott ; tagjai 1192-t61 1333-ig elséként viselték a soguni (fé6vezéri) méltdsagot. Hosszi harcot vivtak a nagy

hatalmu

Fudzsivara,

majd

a Taira

csaladokkal,

amelybéla dinasztia megalapitéja, ~ Joritomo keriilt ki gydztesen. A maga kezében dsszpontositotta a vildgi hatalmat,

mig a esdszdroknak

csak az egyhazi

felsébb-

séget hagyta meg. Uralmanak f6 tamaszat a szamurdjok alkotték. A ~ csalad uralmat 1333-ban az Ashikaga soguni dinasztia uralma valtotta fel.

minaret

miniatara

minaret: a mecsethez épitett v. kiléndllé torony, ahonnan a —miezzin a mohameddnokat az ima idejének elérkezésekor imara_ szolitja fel. Alakja kilénb6z6 : hengeres, négyv. tdbboldalu, karesi v. z6ém6k,

Hazankban a hddoltsaég korabél megmaradt

az

egri,

a

pécsi

és az

érdi

Minas

Gerais

[..zseraisz]:

allam

dén (700—1500 m tszf.). 528 000 km?. L: 8,7 millid (1959). Fév.-a Belo Horizonte. Trépusi éghajlat. Gazdasagilag Brazilia egyik legjelentésebb Allama. Fontos csill4m-, mangan- és vas- 7, ércbanyaszat (az Itabira melletti vasérctelepek a leggazdagabbak Braziliaban). Gyémantot, platinat, aranyat,

nyitésa

textilipar

radidtechnikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, kétszeres Allami dijas és Lenin-dijas. 1928—43 k6z6tt sokesatornas berendezések, nagy teljesitménytt adék, irényitott antennak, szétszedheté addocsdvek szerkesztésével foglalkozott. Ujabban gyorsité berendezések épitésén dolgozik ; részt vett egy nagy teljesitményt szinkro-fazotron létrehozdsaban. Mine, Iszak Izrailevics (1896— ): szovjet tdrténész, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Tudomaényos munkdéss4génak kézéppontjaban a Nagy Oktoberi Szocialista Forradalom és a polgarhaébort torténete

1999 4,

Ke. ES

i

$

Ee

frattatott ’s Nyomtattatort

es Mindenes

A

Bi

Mindenes Gytijtemény elsé szamdnak cimoldala

Mindoro: km?,

L:

(becslés).

hegyvidék ; legmagasabb

azsiai

népszertsité6 és irodalmi folydirata. 1789-t61 1792-ig jelent meg Koméromban, hetenként

kétszer,

késébb

Kristélyos

csticsa

kézetekbél

alld

2702 m. Trépusi mon-

szun éghajlat. Oserdé boritja. Rizs-, cukorndd-, kékuszdidtermesztés.

Aranybanyaszat.

2 Uj Magyar Lexikon

V.

letartéztattak ; életfogytiglani

hirdette

fasiszta rendszerének

helyre-

meg.

Magyar Olaj és Banyatermék

Kiil-

kereskedelmi Vallalat: kéolaj és olajipari termékek, kulonféle Asvanyok kivitelével és behozatalaval foglalkozik. 1955-ben alapitottak. mineralizacié , dsvdnyosodds: a talajba jutott szerves anyagok (elhalt névények és Allatok, szerves tragya) atalakuldsa a talaj mikroorganizmusainak (fé6ként talajbaktériumok) hatdsdra egyszertibb, szervetlen vegyitiletekké. A névények e vegyiiletek alkatrészeit ionok alakjaban (nitrat-, foszfation stb.) felveszik, és ujra felhasznaljak szervezetik épitéséhez. — A talaj hémérséklete,

nedvességtartalma,

szell6zéképessége

elé-

segiti a ~t, mig a htivésebb hémérséklet, kevés nedvesség, savanyu kémhatas a >humusz felhalmozéddsénak kedvez (—humifikdcié).

mineralogia : — dsvdnytan Minerva: 1. — Athéné latin neve. — 2. tudomanyos folydirat. 1922-t6] 40-ig jelent meg Pécsett. Thienemann

34—40%.

Minette [minet]: az EK-franciao.-i vasércbanyavidék népszerti elnevezése.

Ming-dinasztia : kinai

uralkoddécsalad

(lotharingiai)

(1368—1644).

Alapitoja Csu Jiian-csang szegényparaszt, majd_ késoébb szerzetes, aki a mongol Jiéian-dinasztia kormanywasa ellen felkelt parasztok élére allva kitizte Kinabdol a kormaény mongol seregeit, és 1368-ban Taj-cu néven esaszarra kidltotta ki magat. A ~~ tagjai sikeresen harcoltak a mongolok és a japan kalézok tamadasai ellen, segitségnyujtasukkal kudarcba fojtottaék Hidejosi Tojotomi japan hadvezér Korea elleni tamadasat. A ~ uralkodasa idején tébb hajéexpedicidt szerveztek Indonézia, Ceylon és Afrika partjaihoz. A ~ késébbi, feudalis f6urakat tamogatd politikdja 1628-ban nagyszabasu paraszthabort kirobbantasahoz vezetett. A parasztseregek Ii Ce-cseng vezetésével 1644-ben elfoglalték a csdszari székhelyet : Pekinget. Az utolsé ~beli csdszar 6ngyilkos lett. A~t Kinaban a Csing-(Mandzsu-)dinasztia uralma

valtotta fel. (+még Kina, TORTENET)

Pn, 3 0

éves kétetekben. egyike Luzontél D-re ; 9826

a Fiildp-szk.

166000

az

Gyiijtemény : Péczeli Jozsef tudomanyos

W éber Simon Péter’ betifivel 6789,

cstcsa;

Fildp-szk. masodik legnagyobb szigete; 94 630 km?. L: 2700000 (beeslés) ; filippinok és negriték. Partjai erésen tagoltak, K-en kristalyos pala és gneisz, Ny-on homokké és mészk6 épiti fel. Sok a vulkan. Legnagyobb az Apo, x, 2953 m. Trépusi monszun éghajlat. Hegyeit dserdé boritja. Rizs-, kukorica-, cukornad-, kavétermesztés. Arany-, vaséreés rézbanyaszat. Fontosabb varosai: Davao és Zambo-

REV . KOMAROMBAN,

Ns

Fe-tartalma

legmagasabb

1157 m. Mindanao:

—

(1892—

lat

— 3. a K-szlovdkiai Ceri-

—

Pehm

j. L: pincéje

hovské- (Cserg6) hegyvonu-

Minesol, Minéol: tébb hegység neve Szlovakiaban. 1. hegység a Kis-Fatraban, a Vel’ke Luky csoportban ; 1364 m. — 2. hegység az Arvai Maguraban ; 1341 m.

Mindennek tetfzeni lehetetlen— — — — — akarni egyigyblég.

tapoleai

Tivadar szerkesztette. Az un. szellemtérténeti irany vezetd lapja volt Mo.-on. Hozzakapcsolédott az tn. Minervafiizetek sorozata, amelyben irodalomtérténeti és kulturtorténelmi tanulmanyok jelentek meg. minett ; két kiilonb6z6, barnas szinti kézetfajta megjelolése: 1. a granitokkal kapcsolatos, lényegében, ortoklaszb6l és biotitbol allo lamprofiros telérkézet; 2. tuledékes, vasban gazdag kézetfajta s egyben, fontos vasére ; féleg Lotharingidban (Franciao.) fordul eld.

all.

' tembernek wtolf(é Napjdig.

eredetileg

1948-ban

MINERALIMPEX Minaret

marhatenyésztés. A Sao Francisco folyon nagy mennyiségti ércet és mezégazdasagi arukat szallitanak. Mine, Alekszandr Lyovics (1895— ): szovjet

Suliusnak elf8 Napjdtdl fogua Sep.

miatt

allitasat

stb.). Buza-, kukorica-, cukornad-, kavé-, dohany-, gyapot-, rizs-, bandn-, narancs-, szdlo6termesztés. Szarvas-

NEGYED.

Jozsef,

birtokosok és nagytékések

banyasznak. Fejléd6 nehéz- és konnytipar (kohaszat, nagy acélesdégyar, élelmiszer-,

IL

m.,

bortonre itélték. 1956. okt. 30-an az ellenforradalmarok kiszabaditottak. November 3-i radidbeszédében a nagy-

nikkelt, grafitot, wolframot és arzént is

GYULYTEMENY

Mindszentkalla : 6tk., Veszpr6ém

770 (1960). Va.: Tapolea. Sok népi lakéhdza, muemlék ; 15. sz.-i gdétikus templomrom.

biboros, a klerikalis reakcié szélséséges képviseldje. Zalaegerszegi apatplébanos, 1944-ben veszprémi piispok, 1945-ben esztergomi érsek lett. A demokratikus rend és a koztarsasag megdoéntésére irdnyuldéd ésszeeskiivés ira-

a Braziliai-magasfél-

MINDENES

Malom.

Mindszenty

minaret.

DK-Braziliaban,

Mindszent : 6tk., Csongrad m., szentesi j.,a Tisza mellett, hajoallomas. L: 9190 (1960). Gépdllomas.

Mingecsaur : Ujonnan létesitett varos az Azerbajdzsani SZSZK-ban. L: 24 500 (1956). Kozelében, a Kura-folyén hatalmas viztarolot (16 milliard m® viz) és erémtivet,

valamint 6ntdzéberendezéseket épitettek. Minho, Mito: folyé a Pireneusi-félsziget ENy-i részén; 275

km.

A

Cantabriai-hg.-ben

ered.

Alsé

szakaszdn

spanyol—portugal hatarfolyé, Vzgotdl D-re az Atlantidceanba Gmlik. 45 km-en hajézhatd. miniatura : kéziratos kényvek diszitésének : a jelenetekkel v. ornamentalisan diszitett kezdébettiknek (inicialé), szegélyrajzoknak, egész oldalas v. kisebb képeknek

dsszefoglalé elnevezése.

A ~ sz6 a régen hasznalt minium

a

vorés festék — nevébél szarmazik. A -~festdket k6zépkorban : 1. sapkaszerti fejfedé. A keleti (babiloni,

asszir,

perzsa)

uralkoddék hasznaltak.

Késébb a gérég és rémai asszonyok témétt szdvetbél késziilt fejk6tdje v. kendéje volt, melyet fejiik bibjan hordtak. — 2. infula: a katolikus f6papok henger alaku, kettds hegyben végzédé févege (piispéksiiveg), hatul lel6go két panttal. Egyhazi szertartasok alkalmaval

viselik. Mitscherlich, Alexander (1836—1918) : német kémikus; E. ~ fia. Féként a szulfitcelluléz-gyartdssal és a szulfitlig hasznositasaval kapcesolatos kutatasai jelentések.

Mitscherlich,

Hilhard

(1794—1863):

német

kémikus,

egyetemi tanar. Felfedezte az izomorfizmus és dimorfizmus jelenségét kristalyokon ; kimutatta, hogy az izo-

morf sék elegykristalyokat képesek alkotni. Mitscherlich, Eilhard Alfred (1874—1956): német talajkutaté, egyetemi tandr, E. Mitscherlich unokaja. A novénytaplalkozas és mitragyazas kérdéseivel foglalkozott. Bevezette a tudomanyos szantoféldi kisérletezést. Mitsubishi [micubisi]: az egyik leghatalmasabb japan finanetékés konszern. 1870-ben Yataro Iwasaki (1834— 85) alapitotta. Tobb kéolajipari, vegyipari, elektrotechnikai, belkereskedelmi stb. vallalat tartozik érdekkérébe. 1945-ben névlegesen feloszlattak, de uralkoddé

feletti valésagos uralom esetén.”? (Marx) — A 19. sz. masodik felében W. Wundt és tobb mas német idealista

szerepét azdta is megtartotta ; szorosan egyuttmuikédik

pszicholégus és filozéfus a ~t mint a valdsdgnak egy altalaban jogosult szemléletmodjat timtette fel. Korunkban. egyes reakcids, irracionalista filozdéfiai iranyzatok a természettudomanyos megismerést és f6képpen a tarsadalomtudomanyt ilyen mitikus vildglatassal akarjak helyettesiteni, és ezdltal a tarsadalmi tudatot fejl6désének kez-

lat felett gyakorolt ellenérzést, tokéje 70,9 milliard yen volt (az ésszes japdn tékésvallalatok tékéjének 11%-a). Mitsui [micui]: hatalmas japan findnctdkés esalad és monopolista konszern, alapjait a 17. sz.-ban vetette meg M. Hachiroemon (1622—94). A gazdasdgi élet majd minden, teriiletén jelentés érdekeltségei vannak, kilénésen a pénziigy, a kereskedelem és a vegyipar teriiletén van uralkodé szerepe. 1945-ben formalisan feloszlattak. 1956-ban 49 vallalat felett gyakorolt ellenérzést, tékéje 62,1 milliard yen volt (az dsszes japan tokésvallalatok

detleges fokara visszavetni. mitézis még mériékrendszer). Az MKS A-rendszerben negyedik egységként hozzaveszik az ampert (az elektromos dram erdésségének mértékegységét) is. Mlada Boleslav, német neve Jungbunzlau: csehszlovakiai vaéros a Jizera bal partjan, Pragdtol EK-re. L: 25 150 (1959). Gép-, jarmii-, vegy-, textil- és szeszipar. Vasuti gdocpont. Mladenoy, Stefan (1880— De bolgar nyelvész, a bolg4r tudomanyos akadémia tagja. Dimitroy-dijas. Bolgaér nyelvtérténettel, dsszehasonlitd indoeurdpai nyelvtudomannyal foglalkozik. Osszeallitotta a bolgar nyely etimoldgiai és értelmezé szétarat. Mn: a mangdn elem vegyjele. MNDSZ: a Magyar Nék Demokratikus Szévetségének roviditése (— Magyar Nék Orszdgos Tandcsa).

mnemonika,

mnemotechnika

fadzismoduld-

cit. Az > impulzusmoduldcié alapja az a felismerés, hogy elegendé az atviend6é informacidbdl véges szamu, révid id6k6z6kben egymas utdén kévetkezé impulzust 4tvinni. Az impulzus~hoz sziikséges, hogy az impulzus-szaporasag legalabb kétszerese legyen az informaciéban szereplé legnagyobb frekvencianak (pl. 4000 Hz esetén 8000 impulzus/sec). — 2. (zene) egyik hangnembél (—tonalités) a masikba térténd, viszonylag befejezett atmenet, mely az elért uj hangnemet > zdradékkalerésitimeg, szem-

ben

a

hangnemi

kitéréssel,

melynél

az

atmenet

csak

ideiglenes, s a zaradék hianyzik. Mindketté a tébbszdlamu zene valtozatossaganak egyik f6 eszkéze. — IJrod. Szelényi I.: Gyakorlati modulacidtan. 1960. modulaciés eljaras : az olyan hiradastechnikaieljardsok gyujtoneve, amelyek segitségével > moduldciéd allithatd elé. + Amplitiddmodulacidt racsmodulaciés és anddmodulaciés eljarassal allitanak elé. Az erésitéesé racsfesziiltségét, ill. anddfesziiltségét valtoztatjak a moduldld

frekvencia iitemében. > Frekvenciamodulaciénal a > vivdfrekvencidt eldallitd oszcillator rezgék6rét hangolj4k el un. reaktanciacsé segitségével a moduldcid iitemében. Lényegében hasonlé a — fdzismoduldcio is.

modulalas ; — moduldcié modulatoresé : amplitidédmoduldlt radiéadé berendezéseknek az a csdve, amelyben a moduldciéd térténik. Gyakran helytelenil a fokozat végerdésit6 csévét

hangfrekvencia-(modulator-) nevezik igy.

modulus: 1. aranysz4m, mértékszam (pl. rugalmassdgi ~ —rugalmassdgi tényezd). — 2. valamely targy méreteinek egymds kézétti aranya. — A fogaskerék elemi fogazasanak ~a (m) az —+osztékér dtméréjének (d) és a fogak szamanak (z) ardnyszama : m=

sereg parancsnoka. A taéboradba kiild6tt kormanybiztosok erélyes fellépésére vallalta csak az wtkdzetet, amely szeptember 29-én a pdkozdi gydézelemmel végzdéd6tt. Bar vontatottan, de Ausztria hataraig tildézte a menekiild ban, seregét. Késedelmeskedése okozta a schwechati titkdzet kudareat, amiért a Honvédelmi Bizolimdny levaltatta; utéda Gérgey lett. 1848. nov. 1-én lemondott rangjarol, és eserbenhagyta a szabadsaghare taborat. Ennek ellenére a vilagosi fegyverletétel utan rangvesztésre és 6t évi varfogsagra itélték.

Mogadiscio [mogadiso]: kikétévaros K-Afrikaban, ASzomali Demokratikus Koztarsaség székh.-e az Indiai-dcean, partjan. L: 78 300(1960). Bandn és allati termékek kivitele-

Moghioros, Alexandru (1911— ): roman politikus és allamférfi. A Roman Munkaspart Kozponti Bizottsaga Politikai Irodéjanak tagja, a Roman Népkoztarsasag minisztertanacsanak

elnékhelyettese.

Mogiljov: 1. varos a Belorusz SZSZK-ban a Dnyeper mellett. ~ ter. székh.-e. L: 121 000 (1959). A 13. sz.-ban alapitottak. Gép-, vegy-, élelmiszer- és textilipar. Vastiti csomopont és folyami kikété. Pedagogiai foiskola, muzeum,

km*.

szinhaz.

L:

—

1130000

2. ter.

(Betulaceae) csaladjaba tartoz6 ndvénynemzetség. Mérsékelt égévben é16 fas névények, lecsiing6 barkaéban allo porzdés és rigyh6z hasonldé termés viraggal. Termésiik esontkemény makk. A kézdnséges~ (C. avellana) gyakori, eredetileg vadon termé erdei eserjénk. Eheté magjaért tobb fajtajat termesztik. A Balkanon és Kisdzsiaban

d

—

(lat. ’mdd’):

sztancia megnyilvanul. a k6ozépkori daktilus,

1. (fil) a dolgok konkrét létezési

a felszini tulajdonsdgok, zene

—

amelyekben

a — szub-

2, (zene) ritmikai értelemben

ritmustipusainak

anapesztus,

spondeusz

(trocheus,

és tribrachys)

jambus, gytijté-

neve. A menzuralis hangjegyirdst megeléz6 kor zenéjének ritmikaéjat a ~ok segitségével lehet megfejteni. Melodikai értelemben — moddlis hangsorok.

modus

vivendi (lat. ’megélhetési mdéd’):

az a méd,

ahogy két, egymassal rendszerint szemben alld fél — gyakran bizonyos engedmények aran — egymas mellett tirhetéden, élhet, egymast elviselheti.

Modzi: japan kikdtévaros, + Mojz. Mgen, Mén: dan sziget a Balti-tengerben Sjaellandtdl DkK-re ; 218 km?. L: 14 000 (1956). 142 m magas, lapos, meredek parti krétatabla. Mészégetés, cementgyartas, tejgazdalkodas,

halaszat.

Székh.-e

Stege.

27 300:

MOGURT Gépjarmi Kiilkereskedelmi Vallalat :feladata teher- és személygépkoesik, specialjarmtivek, autdbuszok, démperek, prodbapadok, ezek alkatrészei, autdvillamosségi és felszerelési cikkek kivitele és behozatala. 1949ben alapitottak. mogyord (Corylus) : kétszikG, a nyirfafélék

Z

modus

SZSZK-ban

mogul, nagymogul : 1. mongol, majd indiai uralkodo cime, 2. uralkoddé dinasztia Indidban 1526—1858 k6z6tt ; + nagymogul dinasetia.

A fog tébbi mérete a ~hoz van kétve. — 3. (miiv) antik mértékegység valamely oszloprend méreteinek meghatarozasara: egyenlé az oszlop alsé atméréjének felével. mddja,

a Belorusz

(1959).

honos Mogyor6

Jevele és termése

csdves

mandula,

m.

Mogyoréd : 6tk., Pest m., gdddlléi j. L: mogyorékor : -—>boredlis kor Mogyorésbanya:

880 (1960). Vmh.:

dtk.,

Tat.

~

ehetdé,

mig a tordk ~ élvezhetetlen. — Irod. Mohacsy— Porpaczy : Gesztenye,

Komarom

m.,

1959.

2980 (1960). dorogi

j. L:

Mogyoréska

29

Mogyoréska : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., abauijszantéi j. L: 320 (1960). Vmh.: Fony. moha : — mohdk Moha: Fejér m., székesfehérvari j. L: 500 (1960). Nevezetessége az Agnes-forras (110 liter percenként) és a Stefania-forras szénsavas vize; palackozva hozzdk forgalomba

,,Mohai Agnes-viz” néven.

mohadllatok elhelyezheté,

édesvizi

(Bryozoa):

v. tengeri

mindenjitt

az allatrendszerben nehezen

aprd, rendesen

helytiilé, telepeket

allatok.

eléfordulé

Ismertebb

Paludicella

alkoto,

az édesvizekben

ehrenbergii,

a

vizi

nodvényeink levelein kéregszertien elterjedé telepi Plumatella fungosa, a helyét valtoztatni tudé Cristatella mucedo sth.

Mohaes: jjv., Baranya m., a ~i j. székh.-e a Duna mellett, kézel a jugoszlav hatarhoz. L: 18 000 (1960) ;

50%-a

mezdégazdasdgi,

része német és délszlav

22%-a —

ipari foglalkozdsu;

egy

sokac — nemzetiségt. Fontos

folyami kikété. Ag., tangazdasdg. Haldszat. Selyemszévégép-

és fémaru-,

farostlemezgyar,

gyartas. Téglagyar.

Malmok.

mezégazdasagi

Gimnazium

gép-

és mezégazda-

sagi szakiskola. Kanizsai Dorottya Muzeum. Korhaz. — Népviselet, érdekes népszokasok (busojaéras) és népmiivészet (agyagéruk, korsék). — 1526-ban a mohdcsi esata szinhelye. 1687-ben a ~ kornyékén lefolyt utk6ézetben térték meg a térdk6k utolsé dunantuli ellenallasat. A esatak emlékét tébb templom és emlékmiti drzi. 1960ban megkezdédétt a mohdcsi csataban hési halalt haltak

tomegsirjainak feltarasa. Mohaesi Jené (1886—1944):

ird, miforditd.

; Elbeszé-

léseket, verseket, regényt (Lidércke cimmel Frater Erzsébetrél, Madach Imre feleségérél) stb. is irt, de legjelen-

tékenyebbek mi4iforditdsai. k6lt6i nyelven szdélaltatta néhany

kiemelkedé

Filolégiai pontossaggal és meg németiil irodalmunk

alkotdsdt

Tiinde, Az ember tragédidja). hurcoltak és meggyilkoltak.

mohaesi habortk

esata,

1526.

aug.

egyik legnagyobb

(Bank

A német

ban,

Csongor

megszallék

29.: a térdk6kkel

jelentéségt

és

el-

vivott

csataja, amely a

Mohamed

magyar sereg stilyos vereségével ért véget. — Az 1520ban trénra lépé II. Szulejmdn szultén békét ajanlott Mo.-nak,

amire

a

magyar

udvar

nem

adott

valaszt.

A to6r6ék6k erre elinditottak csapataikat Mo. ellen. A fizetetlen és kelléen el nem latott érségek daltal védett hatarvarakat sorra elfoglalték. 1525-ben a szultdn teljes erejével indult Mo. meghdditasdra. A tordk féerék felvonulasat nem akadalyozta szamottev6 hadsereg, mert a II. Lajos uralkodésa idején az orszagot tépé rendi harcok megosztottaék az uralkodé osztdly erejét; az 1514-1 Dézgsa vezette paraszthdboru leverése 6s megtorlasa megakadalyozta a nép eréinek széleskéri mozgésitasat, amely hetven évvel korabban lehetévé tette a — ndndor-

fehérvdri diadalt. Az iitkézetben kilféldi zsoldosok mellett az uralmon levé nagyutri part csapatai vettek részt. Az ellenpart vezére, Szapolyai Janos nagy seregével egylitt tavol maradt. A kb. 25000 f6b61 alld magyar had, amelyet Zomori Pal kalocsai érsek vezetett, kedvezotlen k6riilmények k6zé6tt indult rohamra a nagy

tuilerdben lev6é ellenség allasai ellen. Néhany draig tartd heves hare utén a magyar sereg j6 része megsemmisiilt. Menekiilése kézben meghalt II. Lajos kiraly is. A tor6k a gydzelem utan Budaig nyomult. Stilyos volt a vereség, de 6énmagdban még nem volt végzetes ; az osztdlyharcok és az uralkodd osztaly belsé ellentéteinek kiélezédése mélyitette azza. Mohacsi-sz‘get : a Duna szigete a magyar—jugoszlav hataron; kb. 380 km?. Nagyrészt folyami hordalék épiti fel. Szdntdéfdldek, sok rét és erdé. Az 1956. marciusi arviz utan telepiiléseit rendezték, tj falvakat épitettek.

Mohaecsy Matyds, Mahdcs (1881— ): pomoldgus, egyetemi tanar, a mezégazdasagi tudomanyok doktora, Kossuth-dijas. Hazankban a nagyiizemi gyiimdlestermesztés megalapozéja. A kertészeti szakoktatas fejlesztése terén is nagy érdemeket szerzett. (Did, mandula, mogyord és gesztenye termesztés, 1936, Magyar Gyuldval ; A gytimélestermesztés kézikényve, 1936; Oszibarack termesztés, 1951; A hdzikert gyiimélesdése, 1953.)

mohair [moher]: — angéraszér mohak (Bryophyta): a ndvényvilag egyik torzse; tagolt teleptiek, valddi edénynyalabjaik még nincsenek. Alaktanilag

a

telepes

és

a

hajtasos

névények

kozt

foglalnak helyet. Altaldban a legkisebb szdrazféldi névények, magassdguk 1—50 em k6zdétti, de tobbnyire csak néhany cm-esek. A ~ levegdébeli életmdédhoz alkalmazkodtak, egyes fajok a szarazsd4got hénapokig is kibirjak ;

az ivaros folyamatokban

azonban

még a mohaparnara

keriil6 vizeseppre vannak utalva. A harasztokkal ellentétben ivarszerveik magdén a mohan6dvényen, s nem az eldtelepen fejlédnek, s itt folyik le az ivaros folyamat is. A leveles mohanévény tehat az ivaros, mig a spdrakat termé tok és nyele az ivartalan nemzedékhez tartozik. Két osztdélya, a + mdjmohdk és a —+lombosmohdk élesen elvalnak egymast6l. Az egész Féld6én el vannak terjedve, de féként a mérsékelt égév hidegebb és csapadékosabb tertiletének a lakdi. Kb. 20 000 mohafaj ismeretes, ek bdl Mo.-on mintegy 520 fordul eld. A talaj vizgazdalkodasa-

ban van szerepiik:

védik a talajt a kiszaradastdél. A zuz-

mokkal egyiitt megtelepedve a nyers sziklan elékészitik a talajt a viragos névények sz4mara. — Irod. Boros A.: Magyarorszag mohai. 1953.

Mohamed (570 v. 571—632): arab prdéféta, a + mohameddn valléds megalapitdja. A kurejs délarab torzsb6l Brodarics Istvan helyszinrajza a mohdesi csatadrél a) a magyarok Agyui, dsszesen 80 darab, 0) a magyarok elsé hadoszlopa, nagyobbrészt gyalogosok, kb. 10000 ember; a jobbsz4rnyon Batthydény Ferenc és Tahy Janos, a balszérnyon Perényi Péter temesyari gréf parancsnokolt; c—e) a magyarok masodik hadoszlopa, nagyobbrészt lovassag; d) a szarnyakon kevés gyalogos; c) a gyalogosokat fedezé huszérok, e) a lovassag négy sorban 4llt fel (az utolsé sorban volt a kirély); f) 1000 pancélos lovas (kéz6ttiik lovagolt a judex curiae az orsz4g zdszléjdval); g) a két magyar tdbor, ezeket lancokkal ésszek6toétt szekérvar vette kériil (fedezésére 2000 ember); 2) a dombokon a térdkék feldllitott eldérsei; 4) egy 7000 fényi csapat, amelyet Szulejmdn a tAbor megrohandséra kiildoétt elére; &) Féldvar falutél jobbra egy csekély mélyedésben az ellenség Agylli, 300 darab; 7) 20000 fényi janicsdrcsapat az Agyvik védelmére; m) a térdk tabor, a dombsor mégétt

szarmazott. Mekkaban nevelkedett. A hagyomany szerint a karavanokkal egészen Bizancig jutott el, ahol megismerkedett a keresztény és zsidé vallassal, majd 40 éves koréban latomasaiban Gabriel arkangyalt vélte felismerni,

aki — Allah szavait

diktdélta neki, melynek

ter-

méke az iszlam szent kényve, a > Kordn lett. Vallasos mukédése a Mekkaéban uralmon levé kereskedéréteg ellenséges allasfoglalasat valtotta ki, s ~ 622. szept.-ben elhagyni kényszeriilt Mekkat (—hedzsra). Medindban, ahol tamogatasra taldlt, megszervezte egyistenhivé vallasi felekezetét,

az iszldmot,

és haldla elétt nem

sokkal

elfoglalta

Moholy Nagy

30

Mohamed

Mekkat.

Medinaban

halt meg.

Valldsos

ideo-

logidjanak nagy szerepe volt az ardbiai torzsek egyesitésében, ami hatalmas arab birodalom alapjait vetette

meg. Mohamed,

Mehmed : hat torék szultén neve. — I. ~ ur. 1413-t61 2l-ig. Batyjait legydézve sajat uralma alatt egyesitette a torék birodalmat. — (13887—1421):

azonos volt az imaméval. A kalifdtusért folytatott hareban alakult ki a ~ két irdnyzata: a >szunnildk és a

— stitdk felekezete. A feudalizmus ellen a vallasi ideoldogia zaszlaja alatt harcolé néptémegek kezdetben az ellenzékben lev6 siittkat tamogattak; késébb azonban errél az iranyzatrél Onadllé szekt&ék szakadtak le, amelyek részben szembefordultak a siitizmussal (haridzsitak),

II, ~ (1480—81): ur. 1451-t61 81l-ig. Meghdditotta Konstantinapolyt (1453), s jelentés balkani teriiletekkel novelte birodalmat. 1456-ban Nandorfehérvarnal (Belg-

részben radikalis iranyban fokozték annak egyes vallasjogi tételeit (isemailitdk). Az iszlamon beliil a 9. sz.-ban,

rad) Hunyadi Jénostél vereséget szenvedett (— ndndorfehérvéri diadal). — III. ~ (1566—1603): ur. 1595-té1 1608-ig. 1596-ban hadsereget vezetett Mo.-ra, okt.-ben elfoglalta Eger varat, majd Mezdkeresztesnél véres, de déntetlen csatat vivott a Miksa Habsburg féherceg vezette magyar csapatokkal. Eredményteleniil harcolt

és egy racionalista, a vallasi dogmakat az dkori filozdéfusok egyes tételeibél logikusan levezetni térekvé aramlat (mutazilitak). — A ~ Altaladnosan elterjedt Kézel- és

Perzsia ellen. —

IV. ~

(1641—91):

ur. 1648-t61 87-ig.

A Koprila nagyvezérek befolydsa alatt allt. Uralma utolsé éveiben kezdéd6tt meg a tér6k birodalom rohamos hanyatl4sa Eurépaban Bécs ostromanak kudarcaval (1683), majd Buda elvesztésével (1686). Kiilpolitikai és katonai balsikerei miatt megfosztottak trénjatdl.

V.~ (1844—1918): ur. 1909-t61 18-ig. Batyja, II. Abdul Hamid trénfosztésa utan az ifjutérd6k mozgalom juttatta trénra. Uralma idején szenvedte el Tordko. az elsdé Balkdn-hdboru veszteségeit, majd az I. vilaghéboruban

a k6ézponti hatalmak oldalan szenvedett vereséget. — VI. ~ (1861—1926): ur. 1918-tdél 22-ig. 1922-ben a Kemdl pasa Aaltal vezetett nemzeti polgdri forradalom fosztotta meg Mohamed:

létrejétt

egy

misztikus,

aszketikus

ban, Kinaban, egyes kézép-afrikai orszagokban, Albaniaban és Jugoszlavidban is. A ~ hiveinek sz4ma — megk6zelité becslések szerint — meghaladja a 300 millidt. Mohamed Riza Pehlevi, Mohammed Reza Pahlavi (1919— ): atyja, Ahmed Riza Pehlevi lemondatasa, 1941 dta iraéni sah. Uralkodasa alatt Iran csatlakozott a Bagdadi Paktumhoz, ill. a CENTO-hoz, és katonai

szerz6dést kétott az USA-val. mohar, muhar (Setaria): a pazsitfafélék (Gramineae) csaladjaba tartoz6 névénynemzetség. Fajai k6zé értékes takarmanyfélék, de nagyon, elterjedt gyomok is tartoznak. A ~ (S. italica) kedvelt egyéves, sok meleget igénylé, a szdrazsagot jol tiré szdélastakarmany-novény. Mo.-on féleg

uralkoddé neve. Jelentés kéziilik V. ~, Szidi Mohamed ben Juszef (1910—61) : 1927-t61 szultén, 1957-t61 kirdly. A francia protektoratus megsziintetéséért inditott hare tamogatasa miatt a francidk 1953-ban szamfizték, de Marokko fiiggetlenségének kimondasakor (1955. nov.) visszahivtak. A haladé baloldali erék visszaszoritasara toérekedett, ugyanrendszer

Mohamed, Mohamed Pehlevi, irAni sah,

— Mohamed

mohamedan

D-en, az Alféldén és Duna-

ontésekben terjedt el. Tébb valtozata (magyar, kaliforniai, olasz) ismert. Rendszerint masodterményként

megszintetéséért

vetett,

Mohammed Reza Pahlavi : vallds, iszlém:

a 7. sz.

elején Ardbidban — Mohamed Aaltal alapitott egyistenhiv6 vallds. Hiveit mohameddnoknak v. muzulmdnoknak hivjak. Osi arab vallasi elképzelésekre épiil, egytttal azonban, a zsid6 vallds és a kereszténység szamos elemét is Atvette. Elismer harom zsidé, ill. keresztény szentkényvet (a térat, a zsoltarokat 6s az evangéliumot), és Mohamedet a negyedik prdofétanak tekinti Abrahdm, Mézes és Jézus utan. Isten (Allah) 6rdk hatérozatat a prdéfétak révén nyilatkoztatja ki. A ~ szent kényve a Kordn, amely a vallasi elképzelések régzitése mellett ritudlis eléirasokat és a vilagi élet bizonyos normait tartalmazza. A Koran mellett kételezé a muzulmanok részére a Szwnndnak, a vallas hagyomanyainak elfogadasa ; a Szunna a Mohamednek tulajdonitott mondasokat és eselekedeteinek elbeszélését foglalja magaban. A ~ a hivéknek 5 kételességet ir el6: 1. Allahnak és prdéfétajanak, Mohamednek kizdérélagos elismerését ; 2. a napi 6t imat; 3. a szegények k6zaddjanak megfizetését (zakat); 4. a ramadan havi béjtot; 5. a mekkai zarandoklast (hadzs). A ~ a hivékt6l mérsékletet kdévetel (a borivas és a szerencsejatékok tilalma). Elismeri a tébbnejtiséget, ugyanekkor azonban négyre korlatozza a feleségek szamat. Az abszolut isteni determinacid elvét, a valtoztathatatlan sors (kiszmet) eleveelrendeltségét vallja; hirdeti a paradicsom (dzsennet) és a pokol (dzsehennem, gyehenna) létezését. A muzulmanok kotelességévé teszi ,szent habort”’ (dzsihad) folytatésat mas vallasok hivéinek megtéritésére. — A~ a nemzetségi tarsadalom bomlasa idején alakult ki az arab térzseknél ; szigorti monoteizmusa a torzsi arisztokracianak a térzsek egyesitésére iranyulé torekvéseit tiikrézte. A mohamedadnok vallasi vezetédje az imdm; a vilagi hatalom birtokosa 632-t61

1258-ig a kalifa volt, akinek személye évszazadokon

at

jol szdrithatdé

1d-

takarmany. Kinai valtozata az 6sidék déta ismert és magjdért termesztett

Riza Pehlevi.

vallas, muzulmdn

(szufitak)

K6zép-Keleten, Belsé-Azsidban, K-Afrikdban, Pakisztanban, Indonézidban, jelentés kisebbséget alkot Indid-

a hatalomtodl. t6bb marokkdéi

akkor témogatta a gyarmati folytatott harcot.

aramlat

—esumiz. Nalunk szalastakarmanynak hasznaljak. A csalad gyomnévényei : a ragadéds ~ (S. vertiMohar (jobboldalt buga, kézépen magok)

a faké ~

(S. gla-

uca), és a 26ld ~ dis).

cillata),

(S. viri-

Mohave : —- Mojave-sivatag Mohendzso-daro: ési (i. e. 3—2. évezredben fenndllt) romyaros Pakisztanban ; az 1920-as évek dsatdsai tartak fel. Fejlett kézmtipara (ké- és fémmegmunkdlas, fazekassdg stb.), csatornahdlézata, égetett téglabdl késztilt 2—3 emeletes lakéhazak stb. maradvanyai bebizonyitottak, hogy az ékori Indidban a mezopotémiaival és degyiptomival azonos fejlettségi kulttra virdgzott.

mohi esata, 1241: a mai Muhi kézség (akkor Mohi mezdév.) hataraban vivott iitkézet, amelyben IV. Béla kirdly seroge megsemmisité vereséget szenvedett a tatarokt6l. (Bévebben — tatdrjdras.)

mohikanok:;

EK-amerikai

indidn

térzs;

az

elleniik

folytatott irtéhadjaratok és megkiilénbézteté intézkedések kévetkeztében a 20. sz.-ban kihalt. A Hudson-folyé partjain éltek, az algonkinok csoportjéba tartoztak. Nevik J. F. Cooper Az utolsé mohikdn c. regénye Altal valt vildgszerte ismertté. — Ultolsé6 mohikdn: (Atvitt értelomben) valaminek az utolséd képviseléje. Moholy Nagy Laszlo (1895—1946) : festé és fotografus. 1920-t6l 23-ig Berlinben absztrakt képeket festett. 1923tél 28-ig a weimari Bawhaus tandéra, W. Gropius munkatarsa volt. A modern épitészet, film és fényképezés elméletével

is foglalkozott.

1937-ben

iskolat alapitotta Chicagéban.

az

»Uj Bauhaus’’

31

Mohora

Mohora : 6tk., Nograd m., balassagyarmati j.

(1960). Ag., gépallomas, névényvédé Allomaés.

L: 1250

A 18. sz.

elején épiilt barokk kastély mfiemlék. Mohos-té ; Nyiregyhazdtél] DK-re, Kallésemjén

mellett, a Nyirségben. Hazank egyetlen nagy kiterjedést ingdlapja. Mohr— Westphal-mérleg: folyadékok stirtiségének mérésére szolgal6 mérleg. Lényegében kétkari emelé ; az egyik végére erésitett mutatd egy skala elétt mozog, s jelzi az egyensulyi allapotot, ill. az eltérést attdl. A mérleg masik karja 10 egyenlé részre van

osztva,

un.

,,lova-

jelentésebb Mohr—Westphal-mérleg

Mohs, Friedrich (1773—1839) : német mineralégus. Az asvanyok réla elnevezett keménységi skalajanak dsszeallitéja. (~ még keménység) Moinesti: romaniai telepiilés Moldovaban, a KeletiKarpatok eléterében ; Baéautd] (Bakdété6l) DNy-ra. L:

13 700 (1960). A népi demokratikus

rendszer idején ~n

nagy asvanyolajfinomiték létesiiltek. Moirak : a gorég mitolégidban a sors istenndéi. Kldéthé

fonja az emberi sors fonalat, Lakheszisz ereszti hozza a és Atroposz vagja el végiil a fonalat.

mitolégidban a ~nak

A rémai

a Pdrkdk felelnek meg.

moiré [muaré] , moaré; valtozatos, hullamszeri fényhatast szévet. Eredetileg hernydselyemb6l késziilt, az olesédbb mindédséget viszkézselyem lanccal és pamut vetiilékkel gyartjak. Féleg ripsz sz6vetekb6l készitik a fonalkeresztezédések mintazatos lepréselésével, de késziilhet vaszonkétési szdvetbél is vésett hengerekkel vald

Henri

(1852—1907):

francia ké-

mikus, egyetemi tanar, a francia és tébb kilfoldi tudoményos akadémia, igy az MTA tagja is. Feltalalta a réla elnevezett elektromos kemencét (1892). Ennek segitségével kordbban

sikerrel.

A

Béke-Vilagtanacs

eziistérmével

ki.

a gyar leszerelésének

és az értékes

gépek

Németo.-ba szallitasanak megakadadlyozasaban. Felvették a kapesolatot a kézeledé szovjet csapatokkal. Mikédésiik jelentés mértékben hozzdjdérult ahhoz, hogy Miskole

bél késziilt, hengeres testet akasztanak, melynek belsejében héméré van. A hengeres testet folyadékba meritik, s a felhajt6 erdbél kévetkeztetnek a folyadék strtségére.

tobb,

nagy

munkasokat

Ss a be-

kalanderezéssel. Moissan [mwaésza],

igen

MOKAN-komité, Magyarorszdgi Kommunista Antindci Komité: 1944-ben a német megszallas idején miskolci ifjimunkaésokbdl szervezett antifasiszta partizdnesoport. A kommunistak irdnyitasdval igyekeztek minél nagyobb kérokat okozni a megszadlldknak, segitették a didsgyéri

sok”? szamara. Ennek a meérlogkarnak végére iveg-

kendert,

Mojszejev, Igor Alekszandrovics (1906— ): szovjet balettmester, az SZU népmtivésze, hédromszoros Allami dijas. 1937-ben megszervezte és azdéta vezeti a Szovjetunid Allami Népi Egyjiittesét (az in. Mojszejev-egyiittest), amely az 6 koreograéfidiban a néptancokat magas mitivészi feldolgozaésban viszi szinpadra vildgszerte. Mivészetének alapelve nema tancok egyszerii masolasa, hanem alkoté médon valdé szinrevitele. Bp.-en is tébbszér szerepelt timtették

osztasok helyén kis bevagas van U alaku stlyok,

mol

nehezen

hozzaéférheté

fémet

és szaimos

kaérok nélkiil szabadult

fel.

A~

egyilk szer-

vez6je: Szabé Lajos 1956. okt. 30-4n a Kéztarsasag téri parthaz védelmében halt mértirhalalt. — Irod. Fekete M.: Partizanok az Avas aljan. 1955. mokasszin : az 6szak-amerikai indidnok jellegzetes labbelije. Kiilén talprész nélkiil, egy darabbol varrott, néha diszitett

szarvasbér

bocskorféle.

Szibéria

és

H-Eurépa

egyes népeinél is talalhaté hasonldé labbeli. Mokhpo, Mokpo, Moppo: forgalmas kikétév. Korea DNy-i partjén. L: 111000 (1949). Az amerikai csapatok haditengerészeti tamaszpontja.

Mokka, Mocha, Mukha : jemeni kikétévaros a Vo6réstenger partjan. L: kb. 6000 (1953). Egykor a rdla elnevezett dél-ardbiai kavé legfébb kiviteli k6zpontja volt. Mokry Samuel (1832—1920): az elsé magyar buzanemesité. A szérazségnak jobban ellenalld, j61 bokrosodé és nagy kaldszt fejleszté buizdt igyekezett eldallitani. Nemesitdi munkaéjanak eredményeit az els6 magyar buzanemesitési szakkényvben foglalta éssze (A buzanemesités, 1875). moékus (Sciurus vulgaris) : a ragcesdl6k (Rodentia) rendjének mékusfélék (Sciuridae) csalddjdba tartozé, Euré-

paban és Ny-Azsidban 616 dllat. Lombv. fenyéerdék fain él, ligyesen kuszik az agakon. A hazai példanyok barnasvérdések. Testhosszat meghaladdéd hosszu, szoros farkaval egyenstlyozza magat ugrés kézben. Tapldléka névények termése, magja, fiatal hajtasa, de a kisebb emldésdéket,

karbidot allitott elé. Felfedezte és cseppfolydsitotta a fluort. Kidolgozott egy uj acetiléngydrté eljarast. 1906-ban kémiai Nobel-dijat kapott. Moissi [moisszi], Alexander (1880—1935) : alban szar-

madartojast,

mazéstii

jének egyik esaladja. Kiilénb6zé testalkotast és élotmédu allatok tartoznak ide. A zémék, féld alatt 616 — mormotdktél (Marmota), a hasonlé életmédi —drgéken és féldimédkusokon keresztiil a repiilémékusokig mindenféle atmeneti alakot megtaldlunk kézéttiik. Belsé szervezetik, koponyaalkatuk, fogazatuk szerint mégis szoros rokonségban vannak. Legismertebb hazai képviseldjiik a kéz6nséges mékus (Sciurus vulgaris). mol, gramm-molekulasily, molsily : valamely anyagnak a molekulasily szdmértékével egyezd, grammdimenzidju mennyisége. (Mivel az atomstily a molekulasly specidlis esete, egyatomos molekuldkra vonatkozéan. hasonlé értelemben definiadlhaté egy elem gramm-atomsilynyi mennyisége.) Barmely anyag ~nyi mennyiségé-

német

szinész.

Pragéban,

Bécsben,

Berlinben,

1904-t61 Reinhardt tarsulatanal jatszott. Alakitasait elmélyilt lélek4brazolas jellemezte. Sz4mos sikeres vendégszereplése — tdbb izben Mo.-on is — Eurdépa-szerte ismertté tette nevét.

fidkakat

is

elfo-

gyasztja. Kartékony. Prémjét feldolgozzak.

mokusfélék (Sciuridae):

a ragcs4l6k (Rodentia) rend-

Mojave-sivatag, Mohave-sivatag: az észak-amerikai Sierra Nevada-hg. és a Colorado-f. alsé folydsa k6z6tti kb. 35000 km? lefolydstalan teriilet. Alapja harmadidészaki homokké, melyet fiatal kavics- 6s homokfelhalmozédasok boritanak. H-i része Amerika legnagyobb bemélyedése, a Haldl-vélgy. Nagy s6- és bodraxtelepeit kitermelik. Ujabban artézikutas éntézéssel teszik termdvé. Moji, Modzi: kikétévaros Japdnban, Kyushu-sziget K-i részén, a Japén-tenger partjan. L: 163 000 (1958). Az orszdg egyik legfontosabb ipari kdrzetének kikétéje. Fejlett iparagai: kohaszat, hajdépités és javitas, gép-,

ben azonos szamu (6,02-10?8) molekula (atom) van. Ezt az értéket elészér J. Loschmidt (1821—95) osztrdk fizikus és kémikus hatérozta meg (1865), ezért Loschmidt-

elektrotechnikai,

féle sedmnak

kémiai,

élelmiszer-

és textilipar;

ce-

ment-, tiveg- és keramiagyartas. Halaszat. Tengeri komp és viz alatti alagut k6ti éssze a Honshu-szigeten fekvé Shimonoseki kik6étév.-sal.

mivel

nevezik.

A. Avogadro

kévetkezik, fiiggetlen.

Avogadro-féle

(1776—1856)

hogy ez a szdmérték

szdmnak

is hivjak,

olasz fizikus tételéb6l az anyag

minédségété]

molaris

molekula

depresszi6

molaris depresszié, moldris fagydspont-csékkenés : 1000 g

oldészerben feloldott 1 mol anyag okozta — fagydspontes6kkenés. Csak az oldészer anyagi minéségétél fiigg. Ha pl. az olddészer viz, a ~~ 1,85 C°.

molaritas : (vegy) valamely (rendszerint centracr6) .

1 literében)

oldat térfogategységében

foglalt

molok

szama

(—kon-

molasz molekulastly szorzata. molibdén : a kézepes finomsagti fonalakbol kézepes strfiséggel vaszonkétésben sz6tt nyers pamutszévetek gytijténeve. Beldle késziil (fehéritéssel, szinezéssel v. nyomassal) a nyersvaszon, inganyag, béléséru, mosdszévet, nyomottaru stb. Moll, Joseph (1812—49) : német forradalmar. Eredetileg oras volt. Fiatalon elhagyta Németo.-ot, s részt vett angol, francia és belga forradalmi szervezetek tevékenységében. 1836-tdl az Igazak Szévetségének egyik vezetdje, majd a Kommunistak Szdvetsége Kézponti Bizottsaganak tagja volt. Bardtsdég fizte Marzhoz és Engelshez. Az 1849-i badeni felkelésben életét vesztette.

Mollet [mole], Guy (1905— ): francia jobboldali szocialista politikus, a Francia Szocialista Part fotitkara (1946 dta). Eredetileg tanité volt. 1952 éta a Szocialista Internaciondlé alelnéke. 1956—57-ben miniszterelnék volt, s 1956-ban bevonta Franciao.-t az Egyiptom elleni agresszidba. Tamogatta De Gaulle hatalomra keriilését, s egy ideig kormanya tagja volt, majd lojalis ellenzéki Allaspontot foglalt el vele szemben. A munkasegység megteremtése ellen lép fel. moll hangsor:

az a 7 foka +hangfaj,

melynek

3. és

6. foka félhanggal mélyebb az azonos alaphangu — dur hangsor megfelelé fokainal (természetes ~). Hetedik foka tébbnyire —vezérhangja a felette levé6 alaphangnak (harmonikus ~). Emelkedé skala-szakaszokb6l allé moll dallamokban a vezérhang elérése az alaphang feletti nagy szexten at térténik (dallamos ~).

molluscum

contagiosum

):

a

bdr

gyéngyhaz-

szertien, fénylé, kézepén kéldékszertien besiipped6, gombosttifejnyi-borsényi, személesszerti képzédménye. Rendszerint az arcon, nemi szerveken v. a bor mas helyén fordul elé. Féleg gyermekek betegsége. Virus okozza, és kézvetlen érintkezés utjan terjed. Molnar Akos (1893—1945): rd. Realista igényt

irdsain nyomot hagyott a freudi pszicholdgia. A csdszaér dajkdja c. regényében (1935) a zalatnai roman banyaszok 18. sz. végi, 19. sz. eleji elnyomott életét és harcat is bemutatta. Ismertebb mtivei még: Végre egy 46 hdzassdg (1929), A hetehagyolt (1937) stb. regények; Gyereknek lenni (1926), Jéslat (1932) stb. elbeszélések. Az orszagot megszall6 németek elhurcoltak és kivégezték. Molnar Aladar (1839—81): pedagdgus és mtivelédéspolitikus, az MTA tagja. Filozofiai nézeteiben Hegel k6vetéje. Felismerte, hogy a gondolkodaés torvényei megegyeznek a természet torvényeivel, és ezért vagyunk képesek megismerni azokat. Eétvés Jézsef megbizasabdl tanulmanyozta a kiilféldi tanitdképzést, és itthon is tanitdképzék feldllitasan fdradozott. (A kézoktatds torténete Magyarorszdgon a XVIII. szdzadban, 1881). Molnar Antal (1890— ): zeneszerzé és zeneesztéta ; Kossuth-dijas. 1910—17 k6zétt a Waldbauer- és a Hubay— Dohnanyi-kvartett mélyhegedtise. 1919—59 kézott a Zenemitivészeti Féiskola tanara. Nagyaranyu zeneirdi munkassagot fejtett ki a modern magyar zene érdekében. Fontos munkai: A zenetdérténet szocioldgidja, Az uj zene, Az uj magyar zene, Zeneesztétika I., A mai zene szelleme, Brahms, Repertérium a barokk zene tanulmdnyozdsdhoz sth. Zeneszerz6i 6s pedagégiai mtikédése is jelentés. Zenekari miiveket, kamarazenét, kdrusmtiveket, dalo-

kat irt. Molnar Béla (1886— ): sebész, az orvostudomanyok doktora; Kossuth-dijas. Molnar C. Pal (1894— ): festé és grafikus. Parizsban a modern festészet, Itéliaban a tracento hatasa alakitotta stilusat. N6i aktokat, kis tajképeket és valldsos képeket fest. Molnar Erik (1894— ): jogasz, térténész, filozéfus;

egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas, az MTA Torténettudomanyi Intézetének igazgatdja, orszdggytilési képviselé. Az ellenforradalmi rendszer idején a kecskeméti jogakadémia tandra volt. 1928-ban tagja lett az illegdlis KMP-nek. Jelentés elméleti munkassdgot fejtett

ki;

marxista

szellemi

tanulmanyai

féként

a

100°/,,

a Tarsadalmi Szemle, a Korunk és a Gondolat c. folyéiratokban leggyakrabban Szentmikiéssy Lajos Alnév alatt jelentek mog. — A felszabadulas utan az MKP képviseléjeként tagja lett az Ideiglenes Nemzetgytilésnek, és az Ideiglenes Nemzeti Kormany megalakuldsdétél 1956-ig majdnem megszakitas nélkiil miniszter volt: 1944—47: népjoléti; 1947—48: kiiliigyminiszter; 1948—49: moszkvai nagykévet ; 1950—52: igazsdgiigy- ; 1952— 53: kiliigyminiszter ; 1953—54: a Legfelsébb Birésdg elndke ; 1954—56: igazsdgiigyminiszter. Fébb mitivei : A magyar nép dstérténete, 1953; A magyar tarsadalom.

térténete az dskortél az Arpddkorig, 1949 ; A magyar tarsadalom térténete az Arpddkortél Mohdesig, 1949; A térté-

Molnar

Molukki-szigetek

35

nelmi materializmus ideolégiai eldzményei, 1952; A térténelmi materializmus filozdfiai alapproblémdi, 1955; A jelenkori kapitalizmus néhdny gazdasdgi problémdja, 1959. Molnar Erné (1922— ): a Csepeli Vas- és Fémmiivek Partbizottsaganak titkara (1959-t61l). Szerszamés géplakatos volt. 1936 dta tagja a partnak. Tevékenyen részt vett az ifjurmunkas-mozgalomban, tébbek k6ézétt a Marciusi Front szervezésében. A II. vilaghdborti végén illegalitasban élt ; az egyik fegyveres ellenalldsi csoport tagja volt. A felszabadulds dta felelés partfunkcidkat tdltott be. Orszaggytilési képvisel6. Az MSZMP VIL. kongresszusa a Kézponti Bizottsag tagjava valasztotta. Molnar Ferenc (1878—1952): ird, a 20. sz.-i magyar polgari irodalom vildgviszonylatban ismert alakja. A nagyvarosi szegénység életét bemutatd novelldival taint fel igen fiatalon (Széntolvajok), utdbb a pesti polgari élet abrazoléja, a burzsodzia irodalmi képviseléje lett. Szinmiivei révén vilaghirtivé valt

(Liliom, Az érdég,

A hattyu, Olympia). Hatdsuk féként a szerzé nagy technikai rutinjdbél, sziporkézé szellemességéb6l fakad. Kozismert ifjusagi regénye, A Pdl utcai fidk a magyar ifjusdgi irodalom egyik legnépszeribb, szémos nyelvre

Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics, tkp. Szkrjabin (1890 ): szovjet politikus. 1906-ban csatlakozott a parthoz. 1921-t61 a Koézponti Bizottsdg, 1926-t6l a Politikai Bizottsag tagja. 1930—49-ben a Népbiztosok Tanacsanak elnéke. 1939—49-ben és 1953—56-ban kiiliigyminiszter. Az SZKP XX. kongresszusa utan szembeszegiilt a személyi kultusz és kévetkezményeinek lekiizdését célzé intézkedésekkel, partellenes csoportot szervezett; ezért 1957-ben kizartak a Kézponti Bizottsagbdl. 1957-t6) 60-ig az SZU nagykévete Mongdliaban. Tovabb folytatta a part politikai iranyvonala ellen iranyulé kaéros mikédését. Az SZKP XXII. kongresszusa élesen elitélte a parttagsaggal dsszeegyeztethetetlen tevékenységét.

molpolarizacié, Py: az egyes anyagokra jellemzé Az anyag dielektromos allanddjabol (€), molePy= kulastlyabél (M) és strtiségébdl (s) adddik: e—1 M Ertéke attdl fiigg, hogy a molekuldban TR EAR allandé.

milyen erésen vannak

kétve

az elektronok,

és milyen a

USA-ba k6ltdzé5tt, New Yorkban halt meg. (Az arruviumi

molekula szimmetriaja. A molekulak szerkezetére vonatkozoan, szolgaltat adatokat. molrefrakcié, Ry: az egyes anyagokra jellemzé allan-

erdé titka, 1957, karcolatok ; A gézoszlop és mds elbeszélések, 1958, novellak ; Szinhdz, 1961, szinmtivek.)

dé. Ertéke:

leforditott

mtiive.

—

A fasizmus

eléretérése

idején

az

Molnar Géza (1870—19338): zoenetdrténész és esztéta. A Zenemtivészeti Féiskola, majd a bp.-i Tudomanyegyetem tanara; tobb lap, kéztiik A Hét zenekritikusa volt. Munkai: Bevezetd a zenetudomanyba, A magyar zene elmélete, Altaldnos zenetérténet stb.

Molnar Géza (1923—

): ird. Hulldmverés és Marta c.

Ls

Pra ats

50

ahol n az illeté anyag

térésmutatdja, M a molekulastilya, s a strtsége. Szamértéke 1 — mol anyagban a molekulak altal tényleg elfoglalt koriilbeliili térfogatot adja meg. A~ a molekulat felépité atomokra szamitott refrakcidértékekb6l (atomrefrakciékb6l) dsszegezéssel szamithaté ki. Ezért — fdleg

regényeiben az 1956-i ellenforradalom idészakat, kiilén6sen az értelmiség és irdvilag helyzetét és magatartasat abrazolta. Novellas kétete: A szerelmes kisinas. Molnar Imre (1888— ): zeneiré, dalénekes (bariton), énekpedagégus, zenekritikus. 1928-t6] 1959-ig a Zenemtivészeti Féiskola tandra. Mtivei: A magyar hanglejtés rendszere és mas tanulmanyok, népzenei gytijte-

a szerves kémidban — szerkezetkutatdsra “ Molter Karoly (1890— ): romaniai

mény

Valogatott elbeszélései Harci mosolyok cimme) jelentek meg 1956-ban). moltérfogat : 1 — mol anyag térfogata. Idedlis gazok~a 0 C°-on és 1 atm nyomason (normal allapotban) 22,41 1. Moltke, Helmuth Karl Bernhard von, grdéf (1800—91) : porosz tabornagy. 1857-té6l 88-ig a porosz vezérkar féndéke volt ; vezérlete alatt gyézdtt a porosz hadsereg a porosz—osztrdk—ddn (1864), a porose—olasz—osatrak (1866) és a francia—porosz héboriban (1870—71). Nagy témegek hadbavetésére, a csapatok gyors mozgatasara és a tiizérség tomeges alkalmazaésara torekedett. Moltke, Helmuth von (1848—1916): német tabornagy, H. K. B. von ~ té&bornagy unokaéccse. 1906-td) vezérkari f6ndk volt, az I. vilaghdbort idején a marne-i csatadban (1914) elszenvedett veresége utén nyugalomba

stb.

Molnar Istvan (1850—1920): pomoldgus és szélész. A hazai sz6l6- és gyitimélestermesztés fellenditése terén jelentés érdemeket szerzett. Megszervezte a kertészeti szakoktatast. Jelentés szakirodalmi tevékenysége is (A fatenyésztés, 1898—1908 ;Gyakorlati gyiimélestermelés, 1913). Molnar Istvan (1905— ): koreogréfus és néptanckutatéd ; érdemes mtivész. A kilféld6n sok sikert aratott Budapest Tdncegyittes vezetéje. Legismertebb mtivei: Magyar képeskényv (1953-as VIT I. dijjal kitiintetve); Hazatérés, Allegro barbaro stb. Magyar ténchagyomdnyok (1947) c. munkdéjaban 6 rendszerezte elészér a magyar népi tancmotivumokat. Molnar Jézsef (1821—99): festéd. Néhany akadémikus térténelmi képen (Dezsé vitéz énfeldldozdsa) kiviil f6ként taj- és életképeket festett, amelyek lataésmddjanak fris-

seségéré1 taniskodnak Molnari:

Va.:

6tk.,

Murakesztur.

Zala

(Vdrakozds). m.,

letenyei

j. L:

110 (1960).

Téglagyar.

Molnaszecséd : 6tk.,

Vas

m.,

koérmendi

j. L:

560

(1960). Va.: Kérmend.

m6l6 :

bol ismerjiik. mondat: valamely

elsésorban

egységes

Anonymus

gondolattartalom

Gestdjanyelvi

kifejezése szoban, v. irasban. Legésibb tipusa a tagolatlan é6s~ (pl. Brr! Madar!), amely valamilyen dolgot, létezét jelolt. Az egytagu és~ fokozatosan bévilt a mai értelemben vett ~ta. Legfejlettebb valtozatdban két részre bonthatd ugy, hogy az egyik rész (alanyi) a masikat (allitmanyi) allitja v. tagadja. Alapja az élélény, targy, gondolati v. elvont dolog nevét jel6lé alany, amelyrél az allitmannyal

valamilyen

cselekvést,

térténést,

létezést,

tulajdonsagot, mennyiséget v. egyéb koriilményt dllitunk v. tagadunk. Szerkezetiik szerint a ~ok egyszertiek és Osszetettek. Az egyszeri ~ban csak egyetlen (egy v. tébb tagu) alany és allitmany k6zt van egymasra vonatkoztaté viszony. A pusztan alanybol és dllitmanybdl 4llé egyszerii ~ot té~nak nevezik (pl. Szdll a maddr, Arany). Egyesek a té~hoz soroljak az alanyt az igei személyraggal vilagosan kifejezé ~ot is (pl. Hallgassatok!),

mongol birodalom

mondatrészek

tovabba az un. alanytalan ~ot (pl. Hajnalodott.). Ha a~ az alanyon és az allitmadnyon kiviil mds mondatrészt (in. bévitményt) is tartalmaz, bévitett ~nak nevezik (pl. J6é bornak nem kell cégér.). Az dsszetett~ két v. tébb egyszerii ~bdl, un. tagmondatbol all. Tagjai kézt logikai és mondattani tekintetben v. —aldrendelés, vy. — mellérendelés van. Alarendelés esetén az aldrendelt v. mellékmondat a fdlérendeltnek (tn. f6mondatnak) dllitménya (pl. Nem az vagy, akinek hittelek.), alanya (pl. Ami masé,

nem Tamasé.), targya (pl. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.), hatérozdja (pl. Késé a takarékossdg, mikor tires az erszény.), v. jelzbje (pl. Ne fuss olyan szekér utan, amely fol nem vesz). Mellérendelés esetén a tagmondatok kapesolatosak

(pl. Lg a kunyhd,

ropog

a ndd.),

ellen-

tétesek (pl. Sokat akar a szarka, de nem birja a farka.), valasztok

(pl. Vagy te jéssz hozezdm, vagy én megyek te-

hozedd.), kévetkezteték (pl. Az éjjel esett az esd, azért sar van.) v. magyarazok (pl. Sdr van, ugyanis az éjjel esett az esd.). Az Osszetett ~

leghosszabb, sokszor miivészien fel-

épitett alakja a —kdrmondat. — A beszél6 szdndéka szerint a ~ lehet kzjelenté ~ (pl. Unokdink leborulnak,

Petéfi), felkidlté~ (pi. Mi kék az ég! Petéfi), kérdé~ (pl. Ki az?), dhajté ~ (pl. Hej, ha én is, én is kéztetek leheinék! Arany) és felszélité~ (pl. Talpra magyar! Petéfi). — Minden ~ lehet dllité és tagadé ~. A felszdlité ~ tagado alakjat tilt6 ~nak nevezziik. mondatrészek : a mondatnak olyan egy v. tébb szavas egységei, amelyek a k6éztiik levé tartalmi és nyelvtani ésszefiiggés alapjan nyelvtani szerkezetet alkotnak. A f6 mondatrész az alany és az allitmany, pl. A vaddsz (alany) var (allitmany). Jelentésiiket pontosabba tehetjik a bdévitményekkel s ezek tovabbi bévitményeivel, pl.

A fiatal (jelz6) vaddsz leshelyén (hatdérozd) varja a vadat

(targy).

mondattan, sziniaxis ;: tagabb értelemben a nyelvtudomaénynak az az aga, amely a mondatfajokkal, a mondattani viszonyokkal és kifejezé eszkdézeikkel, valamint a szészerkezetek (szintagmdk) tanaval foglalkozik. Sztikebb értelemben a ~ k6érébe a szészerkezetek tana nem tartozik

bele.

Klemm

—

A.:

1928—42;

Irod.

A

Klemm

magyar

Gombocz

A.:

nyelv

A m.

elmélete.

térténeti

Z.: Syntaxis.

1928 ;

mondattana.

1951.

Monde, Le [16 méd]: nagy példdénysz4mban naponta megjelené tekintélyes francia esti lap. 1944 éta adjak ki Parizsban. Magaét a partoktdl ,,fiiggetlen’’-nek vallja, de a francia nagypolgarsag érdekeit képviseli. Monet [mone], Claude (1840—1926): francia festd. A modern festészet uttérdje, a francia impresszionistak esoportjanak vezéralakja. Mivészi fejlddését kezdetben Oourbet, Corot és Troyon hatadrozta meg, majd Manet hataésara figurdlis képeket festett (Oamilla, 1866, Reggeli @ szabadban, 1866 stb.). 1871-ben angliai utazdsa soran Turner levegé- és fényfestésének tanulmanyozasa segitette kialakulni késébbi plein air stilus4t. Hazajaba viszszatérve festészetének kézponti problémaja a szabadban valé festés, a természet jelonségeinek gyors és hirtelen megragadasa lett. A napfény és az atmoszférdnak a targyakra gyakorolt pillanatnyi hatasat kutatva egy-egy témat tébbszér is megfestett a nap kiilénb6z6 drdiban (Roueni székesegyhdz, Szénaboglydk, Themze-képek stb.). A rajz, a kontur, a kép tematikaja elvesztette szamara jelentéségét, csak a légkérben valtozé formafoltokbdél alakitotta kompozicidit. 1874-ben festett Napkelte empresszidja c. képe nyoman nyerte az impresszionizmus elnevezését. ~ miivészetének hatasa déntéen mutatkozilk a hozza ecsatlakozé Renoir, Sisley, Pissarro stb. festészetében. 3 képe a Szépmtivészeti Muzeumban van. Monetarius Istvan, Kincses (16. sz. eleje): zenetudds. Latin nyelvi miive az elsé, ismert magyar szerzdté] szirmaz6 zeneelméleti munka.

Monge

[m6zs], Gaspard,

gréf (1746—1818):

francia

matematikus. Az 1789-i francia forradalom idején tengerészeti miniszter. O hajtatta végre XVI. Lajoson a hala-

matematikai

professzora volt. Legfébb tudomanyos érdeme az —dbrdzolé geometria megalapozdsa és kidolgozasa. Monge-projekcié : az dbrdzolé geometria egyik legfontosabb méddszere; a térbeli alakzatok két — képsikra valé meréleges velitésébdl all. mongol birodalom : a mongol térzsek héditasai révén létrejétt korafeudalis allamalakulat a 13—14. sz.-ban. A mai Mongolia teriiletének jelentés részét a 11. sz.-ban

mar teljesen benépesitették a nomad Allattenyésztd mongol térzsek. A 11—12. sz. folyamaén meggyorsult éskézésségi tarsadalmuk felbomlasa, gazdasdgi és tarsadalmi fejlédésiik a tovabbiakban a feudalizmus irdnyaban haladt. A 12. sz.-ban az dllatéllomany magantulajdonn4 vaélds4val parhuzamosan, fellépé6 vagyoni kiilénbség a torzsi arisztokracia viszonylag sztik rétegének kialakuldsdhoz vezetett, amely a 13. sz. elején mar feudalis fiiggé helyzetbe vonta a kézvetlen termeldk széles rétegét. A mongol tarsadalom ezenkiviil ismerte a patriarkalis rabszolgasdg formajat is. Az egyes torzsek k6zétt

adaz kiizdelem folyt, majd a gyéztes térzsek vezetésével hatalmas térzssz6vetségek jéttek létre, amelyek szervezett tamaddésokat intéztek a szomszéd népek, féként

Kina ellen. Az egységes ~ megalapitdsa Temiidzsin kan nevéhez fizédik, akit a térzsszovetségek kanjai 1206-ban nagykanné valasztottak. Temiidzsin, uj nevén Dzsingisz kén hatalmat erés hadsereg megszervezésével szilarditotta meg. 95 ezer fonyi hadserege mellett 10 ezer fonyi személyes kiséretet hozott létre. Meginditotta a pusztito mongol tamadasok sorozataét, amely szémos nép leigazasat eredményezte. A viszonylag révid idé alatt elért sorozatos gyézelmek f6 oka a meghdditott allamok feudalis széttagoltsaga, valamint a vasfegyelemmel ésszetartott, mozgékony mongol lovassdgnak a nehéz fegyverzetti, feudalis hadsereggel szembeni nagy félénye volt. Dzsingisz kan 1211—15 kéz6tt megtamadta és elfoglalta E-Kina nagy részét. Gazdag zsdkmannyal tért vissza birodalmaba, seregét pedig a kinai hadjarat soran megismert fegyverekkel (faltérék, hajitéfegyverek) erdsitette meg. Ezutan hadait Kézép-Azsia és mindenekelétt Horezm ellen forditotta. 1220-ban seregei elfoglaltak és feldultak Buharat és Szamarkandot. 1221-ben befejezték Kézép-Azsia meghéditasdt. Egy erés esoportjuk feldulta Grizidt és Azerbajdzsdnt, majd az E-Kaukdézuson at a délorosz sztyepekre hatolt, szétverte az alanokat, majd a kunokat, és 1223-ban a Kalka-folyénal megiitk6z6tt az orosz fejedelmekkel. A gyédzelem ellenére a harcok soran megritkult mongol sereg visszavonult. E-Kina végleges meghdditaésdnak terve Dazsingisz kan utdéddjdra, Ogdédej (Ogotdj, Okt4j) kanra hdérult : az akkor E-Kindban uralkodé —dzsdrcesik ellen szervezett hadjérat 1234-ben a mongolok teljes gyézelmével végzéd6tt. 1236-ban a mongol hadak Batu kan vezérlete alatt megtérték a volgai bolgarok ellenallasat, és sorra elfoglalték az orosz varosokat. Kijev elfoglalasa utan 1241-ben seregiik kettévalt : az egyik Batu kan vezetésével betért Mo.-ra, a masikesoport feldilva Lengyelo.-ot és Sziléziat, ugyancsak Mo.-ra vonult (—tatdrjdrds). A Mo.-on egyesiilt mongol hadak rettenté pusztitasok kézepette Dalmaciaig tértek elére. 1242-ben a harcok soran kimeriilt mongol sereg visszatért birodalmaba, de hatalmukat Oroszo.-ban még 200 évig fenntartottak. 1241-ben meghalt Ogédej, a nagy-

kaéni cimet hatalmas harcok kézepette Kujuk, majd Mangu (Méngke) nyerte el. Mangu uralkoddésa idején folytatédtak a mongolok hdditasai. Mangu testvére, Hulagu seregével betért Iranhba, végigpusztitotta Mezopotamidt, 1258-ban elfoglalta Bagdadot, és véget vetett az Abbaszidak uralmanak, ugyanakkor tovabb folytatédott Kina meghdditasa. A ~ ekkor érte el legnagyobb

kiterjedését. A birodalom kézpontjaét Mongélia, Mandzstria és H-Kina képezte, mig a tébbi meghdditott teriiletet — még Dzsingisz kan haldla utaén — annak fiai k6z6tt osztottak fel. Koziilikk Dzsudzsi az Ural hegység-

los itéletet 1793-ban. 6 alapitotta az Ecole Polytechnique-

t61

ot

kipesaki kansagnak nevezett teriiletet kapta. A hatalmas

(mfiegyetemet),

melynek

a

Bourbon-restauracidig

a

Fekete-tengerig

terjedé,

— Arany

Horddnak

v.

38

Mongolia ~

felkeltette Eurépa egyhazi és vilagi uralkoddéinak érdeklédését. Elséként IV. Ince papa kiildétt kévetet Giovanni del Carpini személyében a kapcsolat felvétele céljabél. 1253-ban IX. Lajos francia kirdly megbizasabol Ruysbroeck szerzetes kereste fel a nagykant, hogy sz6vet-

ségre birja az egyiptomi szultanok ellen. E kisérletek azonban eredménytelenek maradtak. Mangu nagykaén haléla utdn elkeseredett harc indult meg a nagykani cim birtoklasdért, amelyb6él Kwubildj kan kerilt ki gyéztesen. A 13. sz. 60-as éveiben a lazan ésszefogott, egységes gazdasagi alapot mélkiil6zé ~ elvesztette korabbi hatalmat. A Dzsingisz kan fiai k6z6tt felosztott tertiletek fiiggetlenitették magukat a nagykantdl, s Gnallé 4llamalakulatokké szervezédtek. Kubilaéj kan az elvesz-

tett Ny-i teriiletekért Kindban keresett karpdtlast. Sikeres héditdsai sordn 1271-ben a birodalom székhelyét Karakorumbél Jencsingbe (Peking) helyezte at, és 1279-ig befejezte Kina meghdéditasat ; megdéntétte a D-Kinaban uralkod6é Szung-dinasztiat, és a Kina felett csaknem szaz évig uralkodé mongol Jian-dinasztia megalapitdja lett. 1368-ban a Csu Jiian-csang vezette népi felkelés eltizte Kinébél a mongolokat, akik visszavonultak a tkp.-i Mongélidba, amely Kina birtoklasa idején csupdn masodlagos szerepet toltétt be. Anagykan tekintélye és hatalma ott is egyre jobban csédkkent ; a 14—15. sz. forduldjan Mongélia a feudalis anarchia allapotaba keriilt (+ még Mongélia, TORTENET.).

Mongélia, Mongol

SZU

és

Mongol

Ard

Kina

Ulsz:

Népkéztdérsasdg, népkéztarsasdig

k6ézétt.

Bugd

Najramdah

Belsé-Azsidban,

az

1531000 km?. L: 1100000 (1960), 90%-a mongol (halha-mongolok, ojraétok v. nyugati mongolok, burjatok), a tobbi

kazak,

tuvai,

kinai,

orosz

stb. (utobbiak féleg a Szelenga mentén, foldmtivelék). Hivatalos nyelv a mongol. A hivé lakossag nagy része lamaista (buddhista), K6zig.-lag 17 keriiletre (ajmakra) és egy keriileti jogi varosra tagozodik. Fév.-a : Ulan Bator (Ulan

Baatar).

L:

TERMESZETI VISZONYOK.

164000

(1959).

Ny-i és E-i része Atlag

1000—2000 m magas hegyvidék: Mongol-Altaj, GdbiAltaj, Hentej (Kentei), Khangaj (Changaj). Legmagasabb csicsa a Hujtun, 4355 m, a Mongol-Altajban. A vonulatok kézé6tt széles vélgyek és medencék, pl. a » Nagy Tavak medencéje” ENy-on; K-en és DK-en dombvidék és siksag, mely a Gébi (Samo) sivatagba megy 2

?

IEKUISZ

NUD

349 ie Borsa

‘LE

aay

ta

) Shyder

T

U

Mongolia

GAZDASAGI ELET. 1921 elétt Azsia egyik legelmaradottabb teriilete volt ; jelenleg fejlédé agrar-ipari orszag. Uralkod6é a szocialista szektor ; tervgazdalkodas folyik, Legfontosabb gazdasagi aga az allattenyésztés ; a lakossag 71%-dt foglalkoztatja. Ipari termelésének 82%-at az

Allami,

18%-at

a szévetkezeti

szektor

adja

(1960).

Az ipari termelés 1940 é6ta meghatszorozédott. 1940-ben az orszag ossztermelésének még csak 17%-at szolgaltatta, ma mar k6ézel 50%-at. Vezeté helyen a banydszat all. Készéntermelése 472 900 t (1958), kdolajkitermelés 35 000 t (1958), fluorit-termelés 33000 t (1957); ezenkivil k6s6-, vasére-. uran-, szinesfém-, arany-, épitoanyagbanyaszat. Villamosenergia-termelése 1957-ben 58,4 mil-

lid kWo6. az

—

1958-ban az egész ipari termelés

élelmiszeripar

(féként

tejtermékek,

23,6%-dt

hiskonzerv

stb.)

adta (a gydripari termelés értékének kézel 50%-at). Tégla-, iiveg-, gyufa-, szeszgydrak. Fém- és fafeldolgozas. Furnir- és papirgydr épiil. Ipari k6zpont: Ulan Bator. Az Uj iizemeket a legmodernebb berendezésekkel szerelik fel. Lényeges még a kézsztikségleti cikkeket eldallit6 haziipar is. A kézmtiparosok tobbsége szévetkezetekbe tomérilt. — A mezdgazdasdgban kisebb jelentéségi

fdldmtivelés

az

orszag

teriiletének

nem

egészen

0,02%-adn, folyik (265 000 ha, 1960). Buzat, arpat, zabot, kélest,

lent,

kendert

termelnek,

féként

E-on,

a folyé-

vilgyekben. A Nagy Tavak medencéjében 6ntézéses gazdélkodés. A mezégazdasag £6 aga az allattenyésztés, amely ~ drutermelésének ?/,-4t adja. Az orszag tertiletének 72%-a legeld. Allatéllomanya 23,9 millid (1959);

52%-a juh, 25%-a kecske, 8%-a szarvasmarha, yak, 4%-a teve (D-en) és 11%-a 16 (H-on). Az egy fore esé allatallomany szempontjabdl els6é helyen all a vilagon. Az allatok 75%-a allattenyészté szévetkezetek birtokaban van. Extenziv, nomad Allattenyésztés. A fdoldmivelés és a mezégazdaségi szévetkezetek fejlédésének eredményeként a nomad pdasztorok fokozatosan letelepednek. A Mongol Népkéztarsasag az allatorvosi szolgalat létrehozasaval, kb. 40 000 itatékut furatasaval, a szénakasza-

las egyre fokozéd6 gépesitésével (eddig 50%-os), tenyészallattelepek fenntartasdval segiti elé az allattenyésztés

szinvonalanak emelkedését. — Jelentéds a prémesallattenyésztés és vaddszat, valamint a haldszat. — Vasttvonalainak

hossza

1800 km, az Ulan

Moszkvat

Pekinggel ésszek6té

1956-ben

nyilt meg.

Batoron

transzmongol

A févarost,

mely

athaladd,

vasitvonal

egyben

repiild-

kézlekedési gécpont is, autédutak k6tik 6ssze az orszdg minden részével. Belvizi hajézas folyik a Szelenga-folyon és a Hubszugul-tavon. — Kilkereskedelmet a szocialista

tabor orszdgaival folytat. A kivitel 70%-a mezégazdasagi, féleg allattenyésztési termék (é16 allat, hus, huskonzerv, gyapju, bdr, vaj, szérme, szdvetek, selyem,) 30%-a banyaszati, kisebb részben ipari termék. Behozatal: fdleg kozsziikségleti cikkek, gépek, berendezések stb. Pénzneme: 1 tugrik = 100 mongo.

TORTENET. Osidék ota lakott teriiletét az i. e. 3. sz.-

tol a hun térzsszévetségek Bajan-hongor

vették

birtokukba.

Késébb

a tirk térzsek birtokaéba keriilt, a 6—8. sz.-ban a tiirk kansdag, majd a 8—9. sz.-ban az ujgur kansag része volt. Teriiletén a 13. sz. elején létrejott az egységes — mongol

Mandal-gobl

birodalom, amely a nagy héditasok révén kora leghatalmasabb

eee

P

s ri I Kho

Gr 161 105° Kare)NIsoigeKh

szélséségesen

esak Ei, 1/, része Szelenga, Kerulen,

kontinentdlis.

valt.

A

14. sz.

mdsodik

felében,

sddétt részfejedelemségek kdzétt adaz hare bontakozott

Mongélia

4t. Eghajlata

birodalmavaé

amikor a mongol uralom megdélt Kindban, a mongolok a tkp.-i Mongolia teriiletére szorultak vissza. A 14. és 15. sz. forduldjan a gazdasagilag és politikailag megoré-

Teriiletének

lefolyasos a tenger felé. Folyék: Orhon. Sok, nagy kiterjedési té

(100 km?-nél nagyobb 16); a legtébb lefolyastalan, sds. Novénytakardja a folyok mellett és a csapadékosabb hegyoldalakon erdé (~ teriiletének 8%-a), a hegyvidéken erdés sztyep, masutt fiives puszta (sztyep), D-en a Nagy Tavak medencéjében félsivatag és sivatag.

kia hatalom birtoklésaért. Az orszag két részre: Ny- és K-Mongélidra, majd tobb kisebb fejedelemségre esett

szét.

A

16. sz.

mdésodik

felében

megindult

a ldmaiz-

mus elterjedése. A gazdasagilag és politikailag meggyengilt mongol fejedelemségek a 17. sz. 40-es éveitdl fokozatosan mandzsu uralom ala keriltek, majd miutan a mandzsuk Kinaét meghdditottak, a Csing- (Mandzsu) dinasztia csaszdrai gyakoroltak a fennhatdsdagot Mongédlia felett. Mig Belsé-Mongélidban (jelenleg Kina Autoném Teriilete) erés kinai gyarmatositas folyt, addig Kiilsé-

mongolizmus Mongélidban

39

(a jelenlegi

~),

amelynek

teriiletén

at

bonyolitottak le Oroszo. Kinaéval folytatott kereskedelmét, a cari kormany jelentés gazdasdégi privilégiumokat esikart ki az orosz kereskedék részére. A 20. sz. elején, f6ként az orosz—japan haboru utén a mongol fejedelmek a Mandzsu-dinasztia elleni kiizdelmiikben Oroszo. taémogatasat keresték. Az arutermelés kiszélesedésével egyre inkébb romlott a mongol nép tilnyomd tébbségét kitevé Allattenyészt6 jobbagyok (aratok) helyzete, akik a mongol nemzetségi arisztokracia és a kilféldi kizsékmanyolok kettéds elnyomasa alatt éltek. Mér a 19. sz. végén megindult kézéttiik népi forradalmi csoportok illegdlis szervezkedése. 1911. dec.-ben a kinai forradalom altal teremtett helyzetet felhasznalva Kiilsé-Mongéliaban a mongol fejedelmek allamcsiny utjan véget vetettek a kinai fennhatosdgnak. Az dllamesiny végrehajtésa utan Oroszo. magara vallalta a kézvetité szerepét Mongodlia és Kina kéz6tt. Hosszas targyalasok utdn az 1915. jun.ban Oroszo., Kina és Kiilsé-Mongélia kéz6tt megkététt egyezmény leszogezte az allamjogilag tovabbra is Kinéhoz tartozé Kilsé-Mongolia 6nkormanyzatat, ugyanakkor megerésitette a cari Oroszo. befolyés4t. A Nagy Oktdéberi Szocialista Forradalom forradalmasité hatdssal volt Mongdliara is. A cari Oroszo. ésszeomlasat felhasznalva, 1919-ben a kinai militaristék megszalltak ~t és megsziintették autondmidjat. A fiatal Szovjet-Oroszo. ellen 6sszefogé kinai és japaén militarista erdkkel szemben, amelyek Mongoliat is hadmiveleti teriiletkent hasznalték fel, széleskérii forradalmi mozgalom bontakozott ki Szuhe- Bator és Osojbalszan vezetésével. Az aratok forradalmi szervezetei 1921-ben Mongol Néppart néven egyesultek. A kinai, japan és orosz ellenforradalmi erék elleni kiizdelem sorén 1921-ben létrejétt az Ideiglenes Kormany, amely Szovjet-Oroszo.-t6l katonai segitséget kért. A Vorés Hadsereg egységei az iddkézben megalakult forradalmi csoportokkal egyiitt megtisztitotték Mongolia teriiletét az ellenforradalmi erdkté6l. — 1921. jun.-ban a hatalom a Népi Kormany kezébe ment at. Mongolia egy ideig tovabbra is megtartotta monarchikus szervezetét, bar az uralkodé mar csupan egyhazi hatalommal rendelkezett. 1921. nov.-ben Mongolia kormanya baratsdgi szerz6dést kétott a szovjet kormannyal, 1924. jun.ban Mongélidban kikidltottak a népk6ztarsasagot, nov-. ben pedig a népi hural elfogadta ~ demokratikus alkotményat. A népi kormany rendelkezéseket foganatositott a feuddlis rend felszAmolasara, a szocializmus alapjainak lerakdsdhoz sziikséges feltételek megteremtésére. Japan,

EK-Kina ellen.

megszdll4sa

1936-ban

~

utdn

kélesénés

agresszidt

készitett

segélynyutijtasi

el6 ~

szerzdédést

k6tétt az SZU-val, s ennek eredményeként 1939. maj.-ban sikeresen elharitotta Japdn agresszidjat. (— HalhinGol-z incidens). 1940-ben életbe lépett az uj alkotmany, amely régzitette a végbement valtozdsokat. ~ megkezdte a szocializmus alapjainak lerakasat. 1945. aug.-ban az SZU oldalan részt vett a Japan elleni haboriban. 1946ban kélesénés bardtsdgi és segélynyujtasi szerzédést irt alé az SZU-val. AII. vilaghabort utaéni népgazdasagi tervek (1948—52 ; 1952—57 ; 1958—60) soran jelentés sikereket ért el a szocializmus épitésében. — Politikai pdrtok és szakszervezetek. Mongol Forradalmi Néppdrt : 1921-ben Mongol Néppart néven alakult marxista—leninista part. Jelenlegi nevét 1924-ben vette fel. Elsé titkara: I.

mongol nyelvek KOZOKTATAS,

KULTURA.

A

forradalom

elétt

analfabetizmust joforman teljesen felszimoltak, a felnétt lakossag 92%-a ir, olvas. Az elsé elemi iskola 1921-ben nyilt meg. 1958-ban bevezették az altalanos 7 esztendés oktatast. 1960-ban 419 Altalanos iskola mU&kédétt 107 000 tanuléval, 15 k6ézépfoki szakiskola volt 8800 tanuloval. Ulan Batorban az egyetemen 4500 hallgaté tanult, mezégazdasaégi, pedagdégiai intézetek vannak. — ~ f6 tudomanyos kézpontja az 1921-ben alapitott Ulan Bator-i Tudomanyos Bizottsag volt, amelynek mtikédése eldkészitette a Mongol Tudomanyos Akadémia megalakitasdt 1961-ben. Ennek keretében 5 kutatdéintézet mikédik. Ulan Batorban 4llami nyilvanos kényvtar és egyetemi kényvtar, allami kézponti Szuhe- Bator—Csojbalszan Muzeum és varosi mizeum létesiilt, Ulan Batorban kézponti allami szinhéz mikédik. ITRODALOM. A gazdag mongol népkéltészetben tibeti és kinai hatasok érvényesiiltek. A népdalok, népmesék talal6s mesék, eposzok stb. miifajai ma is élnek. Az frott

irodalom legrégibb alkotasa a Mongolok titkos térténete c. kronika a 13. sz.-bdl. Az irott irodalom tilnyomdé részét a vallasos jellegt, tibetibdl forditott miivek alkotjak. Eredeti mongol alkotésok jobbara a térténetirds teriiletén sziilettek, a 16—18. sz.-bdl fennmaradtak népi mondak feljegyzései. A 18. sz. elejétél kezdett kibontakozni a regényiras 6s a népi szinjatsz4s. — Az uj mongol irodalom megalapitéjanak D. Nacagdorzs k6ltét (1906— 37) tekinthetjiik, aki az els6 mongol drama alkotdja is.

A modern lira képviseléi : C. Damdinsziiren (1908— ), D. Cevegmed (1915— )}, D. Szengee (1916— )» regényirok: Cs. Lodojdamba és B. Rincsen, drémairék : Cs. Ojdov és C. Vangan.

MUVESZET.

A legrégibb képzémtivészoti emlékek:

sziklarajzok, készobrok és iparmtvészeti készitmények. A k6zépkori kastély- és templomépitészete a kinai és

tibeti épitészet hatasa alatt alakult ki. Hires a Gandan kolostor Ulan Batorban. A mongol népi épitészet sajatos tipusa a favazbdl és gyékényboritasbdl dsszedllithaté sdtorszeri épitmény, az un. jurta. A népi forradalom gydézelme utdn (1921) nagyobb lendiilettel indult meg a varosi épitkezés. Az ujabb mongol képzémtivészek a nép életének s harcanak témajadhoz fordultak, s féként az Olajfestést mtivelik (O. Cevegzsav, U. Jadamszuren stb.). A szobraszok k6éztil Sz. Csojmbol 68 N. Zsamba

emelkedik ki. 1953-ban jétt létre a Mongol Képzémitivészek Szévetsége. — Irod. A mongol népi forradalom harmine éve. 1921—1951. 1952; Csojbalszan : A mongol népi forradalom térténetének révid vazlata. 1953. Réna Tass A.: Nomadok nyoméban. 1961. mongolizmus, mongoloidizmus, mongoloid idiocia : isme-

retlen okbél kialakuld, vilagrahozott, egy csaladban esetleg tobb gyermeken

eléfordul6

megbetegedés a szellemi

teljesitéképesség stlyos zavaraival. Fébb tiinetei:

rdévid-

fejtiség, ferde szemrés, nyeregorr, bérlebeny a belsé szemzugban, nagy, esetleg a szajbol kildgé nyelv, révid kisujj,

raneos tenyér, allandédan mozgéd mimikai izmok, erés izomlazas4g, mély kéld6k, gyakori kdéldéksérv. A betegséghez mas fejlédési hiba4k is tarsulhatnak (a két szivkamra k6z6tti sévény zarodasanak az elmaradaésa, a nyombél szfikiilete v. elzdrddasa stb.). Egy anya tébb ilyen gyermeket sziilhet, de lehetséges, hogy ~ban

Cedenbal. — Az iparagi szakszervezetek a Mongol Népkéztarsasag Szakszervezeti Tanacsdba témoriilnek, amely 1927-ben alakult, és tagja a Szakszervezeti Vilagszévetségnek. Taglétsz4ma kb. 90000 (1959).

szenvedé gyermek utan egészséges gyermeket hoz vilagra. A-~vsal sziiletett gyermekek ellenallé képessége csédkkent, 75%-uk a pubertas elérése elétt, 90%-uk a 25. életév elérése elétt elhal. . mongol nyelvek : a mongolok 14—16. sz. k6riil ki-

hoz6 hatalom legfelsébb szerve a lakossag altal 4 évre valasztott egykamards Nagy Népi Huréal. Az allamféi

alakult, egymashoz igen k6zel 4ll6 rokonnyelvei. Dzsingisz kén birodalmanak bukaésa utan keletkeztek az addig hasznalt mongol nyelvjarasokb6él. Csoportjai: a tulaj-

ALLAMSZERVEZET.

Népkéztarsasdg.

A

térvény-

feladatkért a Nagy Népi Hurdal tagjai sorabol valasztott 7 tagu elndkség tolti be. A végrehajté hatalmat a Nagy

Népi Hurél altal valasztott minisztertanacs gyakorolja. Az Allamhatalom helyi szervei a dolgozék kiildé6tteinek huraljai, amelyek végrehajté szervei az intézébizottsagok. A 18 évnél idésebb férfiaknak és néknek szavazati joguk van.

donképpeni mongol (Mongol Népkéztarsasag, Belsé-Mon-

gélia), burjdt (Burjat ASZSZK, E-Mandzsiuria), ojrdt (ENy-Kina), mogol (B-Afganisztén), mongur (Kanszu), dahur (E-Mandzsuria). K6zés irodalmi nyelviik a 13. sz. é6ta van ujgur frassal. Kiilon irodalmi nyelvként é1 az ojrat a 17. sz. dta a mandzsu alapjan késziilt sajatos fras-

40

mongoloidok sal, 1931 déta a burjat, elészér latin, 1938 dta cirill irassal. A tulajdonképpeni mongol irodalmi nyelv. 1946 éta hasznalatos, irdsdban a cirill frast kéveti. (+ még altajz nyelvek) mongoloidok : az azsiai-amerikai rasszko6rh6z tartozok megjelélése (—-emberfajték). E-, Kézép- és K Azsidban, az E-i sarkvidéken (eszkimék), Amerikdban (indiaénok) és Polinézidban élnek. Sargas bér, az are és a test gyenge szérzete, egyenes, vastag szalui haj, lapos are, alig kiemelkedé orr, erésen kiugré pofacsontok, mongolredés, tobbnyire szik és ferde szemrés jellemzi éket. mongolok : 1. a Mongol Népkéztarsasag torzslakossagat képezé nép. Lélekszamuk itt kb. 900000 (1959), élnek még Kindban (1959: 1500000). Nyelviik a mongol nyelvek k6zé tartozik. Tébbségiikben nomad Allattenyészt6k, jurtdkban laknak, népviseletet hordanak. A varosokban és keriileti kézpontokban hazakat épite-

nek, és elterjodt az eurdpai dltézék. A 16, sz. dta a lémaizmus terjedt el kézéttiik. — 2. tagabb értelomben K6zép-, fi- és K-Azsia mongoloid népeinek ésszefoglaié elnevezése. monguiz: — mungd

Monier [monjé], Joseph (1823—1906): francia kertész. A betonbdl késziilt nagyobb méretti viragedények szilardsagat beagyazott sodronyhaloval névelte, amivel a vasbetonépités eléfutara lett. monilia : az alma- és csonthéjas termésti gyiimélesfak gyakori gombabetegsége, Tébb rokon gombafaj okozza. Két jellegzetes formaéja a virdg- és agszdradas (fdleg

esonthéjasokon) és a gyiimdélesrothadas. A rothadt gyiiméles v. lehull a fardl, v. a fan szarad mint gyiimélesmumia. A fat rendszeresen meg kell tisztitani toliik, mert kézvetitik a fertézést. Viragzds elétt és utan borddi, ill.

mészkénlével kell permetezni. moniliasis ; — szdjpenész

MONIMPEX rok, szeszes

Kiilkereskedelmi

italok, dohany,

VAllalat ; feladata

bo-

méz, paprika, gyarmataruk,

édesipari és tésztaipari termékek kivitele és behozatala.

Ez a vallalat bonyolitja le az IKKA-akcidt

is. 1948-ban

alapitottak. monitor: 1. kis oldalmagassagt, széles testi, lévegtornyos pancélozott hadihajo. Nevét az amerikai polgarhaborutban épitett és az északiak oldalan sikerrel szerepelt ,,Monitor” parti hajét6l kapta. A nagyobb folyami

hadihajékat

is ~oknak

nevezték.

—

2. a televizids

studidkban az adds megfigyelésére szolgalé késziilék.

monitori médszer : — Bell—Lancaster-rendszer Moniuszko [monjusko], Stanislaw (1819—72):

kivalé

lengyel zeneszerzé, Chopin mellett a 19. sz.-i lengyel zene legnagyobb alakja, zenetanité és orgonista Vilndban, majd operakarmester és konzervatériumi tanar Varséban. Halka c. operajaéval (1847) a lengyel nemzeti daljatékot teremtette meg. Népi elemekre tamaszkodé vokdlis miiveivel a lengyel nemzeti énekstilus megalapozdéja lett. 400 dalt, operdkat, baletteket, kantatakat, kdérusokat, egyhazi miiveket és zongoradarabokat irt.

Moniz [munis], Antonio Egas (1874—1955): portugal idegsebész, egyetemi tanar. Az tn. lewkotémia bevezetéséért, vagyis a homloklebeny és a kéreg alatti kézpontok k6z6tti désszekéttetésnek aranylag kis mitéttel térténd megszakitasdért 1949-ben orvosi Nobel-dijat kapott.

monizmus gor. “egy, egyetlen’ szdbdl): filozdfiai tanitas, mely a vilag alapjaul a > dwalizmussal szemben egyetlen elvet — szellemit v. anyagit — ismer el. Ennek

megfeleléen a ~ v. idealista, v. materialista. Az idealista ~ valamilyen szellemi tényezébdél v. istenbdl vezeti le a vilag létezését ; legkévetkezetesebb képviseléje > Hegel. A materialista ~ szerint az anyag az elsédleges ; a szellem, a tudat pedig ebb6l sz4rmazik, masodlagos. A materialista ~ legkévetkezetesebb formaja a —dialektikus materializmus, mert csak ez tudja az mindenféle kiilsé erd (,,els6 lékés”,

anyag mozgasat ,,els6 mozgaté”

stb.). nélkiil 6nmagéb6l megmagyarazni. mon-khmer nyelvek : az > ausztrodzsiai nyelvek egyik aga. Féleg Hatsé-India déli részén mintegy 4 milliéd ember beszéli.

Ide

tartozik

a

mon,

a

khmer

y.

kambodzsai,

monogamia a szemang stb. Legfejlettebb irodalmi nyelve a khmer v. kambodzsaz (8. sz. éta) és a mon v. talaing (D-Burma, a ll. sz. é6ta). Mindketté a D-indiai eredetti — indiaz trdsokat hasznalja. Egyesek tagabb értelemben ~nek nevezik mindazokat az ausztroazsiai nyelveket, amelyeknek rokonsaga egymassal nem kétséges. Monmousseau [m6dmusszo], Gaston (1883—1960). : a francia munkdésmozgalom harcosa. Szegényparaszt csaladbdl sz4rmazott. Vasuiti munkasbdél a Vasutas Szévetség f6titkéra lett (1920). 1922-ben belépett a Francia

Kommunista Partba, s ettél kezdve 1936-ig a —CGTU egyik titkara volt. 1923 édta a La vie ouvriére (Munkas Blet) c. szakszervezeti ujsdg szerkesztéje. Hosszi idén At tagja volt a part Kozponti Bizottsaganak, 1932-tdl 45-ig a Politikai Irodanak is. Franciao. német megszallasa idején (1940—44). az ellendallasi mozgalom egyik vezetdje,

1945-tél a

> CGT titkara volt.

mono-, mon- (gor.>: egy-; szddsszetételek elétagjaként a vele ésszetett fogalom magaban valdé v. egyedi voltat jeldli. monochord, monokord : évszakosan fellépé nagyaranyu légesere a tengerek és a szdrazféldek kézétt. A szarazféldek nydron sokkal jobban felmelegednek, télen erdésebben lehilnek, mint az édcednok. Ezeknek az év-

szakosan megfordulé hémérsékletkilonbségeknek légnyomaskilénbségek a kévetkezményei. A légnyomasbeli ellentétek kiegyenlitésére meginduld, évszakosan valtozé légkérzés a ~. Nydron az alsé levegérétegben a tengerrél a szarazféld belseje felé, télen forditott iranyban fuj a szél. monszunerdé: a trdpusi és szubtrépusi vidékeknek

a szaraz idészakban lombhullat6é erdeje. Gyepszintje gazdag, fafaja kevés van (pl. a teakfa DNy-Azsidban). Montagu [montogji], Ivor (1904— ): angol kézéleti személyiség, ujsagird, filmvallalkoz6. Gazdag arisztokrata csaladbdl szarmazott. 1917-ben csatlakozott a munkdsmozgalomhoz, a Brit Szocialista Part, majd a Munkas Part tagja lett. 1931-ben belépett a kommunista partba, 1937—46 k6z6tt a Daily Worker szerkeszt6ségében dolgozott, s 1944-td] 47-ig a part Végrehajté Bizottsaganak tagja volt. Aktiv békeharcos, a Béke-Vilagtanacs titkara. 1958-ban Nemzetk6ézi Lenin Békedijat kapott. Montaigne [m6teny], Michel Eyquem de (1533—92) : francia humanista fré, béleselé és pedagégus. A vallashéborik korénak kidbrandult lelkivilagdt, a skolasztika uralma ellen iranyuld szkeptikus életszemléletét fejezte ki

Montalembert

Hsszétbon, melyeknek stilusdt vilagossag, pontossag és elegancia jellemzi. Alldst foglalt a harmonikusan foejlett ember eszménye mellett, amely szerinte csak a feudalizmus k6téttségei aldli felszabaduldssal valdsithaté meg. Kora latin iskolaj4nak az emlékezetet terhelé, barbar fegyelmtii mddszereivel szemben az életre nevelé természetes oktatas hive: edzett testi, bnalldan gondolkozé, a josag erényével rendelkezé embert akart formalni, s ezzel

nagy hatassal volt a 17. sz-iembereszmény kialakulasara. (Montaigne legszebb lapjai, Montaigne pedagégiai tanulmdnyai.)

Montalembert 1870):

[m6talaber],

francia

Charles Forbes

iré, publicista

de (1810—

és politikus,

a Francia

Akadémia tagja. F. R. Lamennais hive volt, s a katolicizmus liberalis iranyzatanak képviseletében szembefordult a hivatalos egyhazzal és III. Napdleonnal. Tébb magyar torténelmi vonatkozasi tanulmanyt irt, Hétvds Jdézseffel

baradti levelezést

Montana;

L:

folytatott.

allam az USA ENy-i részén. 381 087 km?.

675 000 (1960), kb. 43%-a

varosokban

él. 1889 dta

az USA tagallama. Fév.-a Helena. Legfontosabb varosai : Great

Falls,

Butte,

Billings,

Anaconda.

Ny-i

részét

a

Sziklas-hegység halézza be, legmagasabb pontja 3918 m. K-en fennsikok. Hegyvidéki éghajlat, az évi csapadékmennyiség 900—1500 mm. Legijelentésebb folydéja a Missouri. Nagy erdéségek, sztyepek. — Kiilterjes mezégazdaélkodas. K-en buza-, arpa- és lucerna-, len-, burgonya- 6s cukorrépatermesztés, Ny-on nagyaranyu banyészat (réz, dlom, cink, mangan, eziist, arany, kdolaj, féldgaz, készén).

Energiatermelése 1957-ben, 5,2 milliard kW6

volt, ebbdl 4,9 millidrd kW6 vizienergia felhaszndélasabél. Szinesfémkohaszat (Butte, Anaconda). Vastitvonalainak hossza 8400 km (1956). Montand [mota], Yves (1921— ): francia szinész énekes. Munkdsként kezdte pdlyajat, majd Marseille kavéhazaiban

énekelt.

1945-ben

ttint

fel

Pdrizsban,

s

rovidesen nagy népszertiséget szerzett sanzonjaival. Filmjei (Félelem bére, A nagy kék orszdgut, Salemi boszorkdnyok stb.) 6s kilféldi vendégszereplései vildgaaa

ismertté

Montesquieu

43

tették nevét.

(Cswpa

napfény a szivem.

1956.) Montanunié : — Hurdpai Szén- és Acélkézisség montanviasz:

nyers

Aallapotban

kagylos térésG, finomitas

sdtétbarna,

utdn fehér szinti anyag.

rideg,

Bitu-

kédétt.

Kora

képviseléje.

Montecristo : kis olasz Toscaniai-szigetek k6zott.

medan,

készitett

részletjelenetek

felvételek

dsszedllitasa

csoportositasa,

sorba-

illesztése a film mondanivaldéjanak megfelelé szempontok

szerint. A cselekmény stritésének eszk6ze térben és idében. Mont Blane [m6bla]:

Eurdpa és az Alpok legmagasabb

hegycsoportja az olasz—francia hataron, a Rhone és az Isére felsé vélgye kézétt. 45 km hosszt, 15 km széles. Tébb, 4000 m fdlé emelkedé csticsai: Mont Blanc 4810 m,

Mont Maudit 4470 m stb.; kiterjedt (277 km?) firnmezéok és gleceserek: Mer de Glace, Argentiére. Hires turisztikai kézpontok: Chamonix, Courmayeur. — — A~ alatt Franciao. és Olaszo. kézétt alagut épiil gépkocsikézlekedés szamara, 11,7 km _ hossztisdgban ; 1961-ben késziil el.

Ment

Cenis

[m6szoni]:

a Nyugati-Alpok

forgalmas

hagdja az olasz—francia hatéron, a Dora Riparia és az Are vélgye kézétt ; 2084 m magas. Mi&tt és alagtt. Monte, Phillipe de (1521—1603): németalféldi zeneszerz6. Londonban, Napolyban, Bécsben, Pragdban mii-

kivaléd chanso-

tagja,

sziget a Tirrén-tengerben, a Olaszorsz4g 68 Korzika

Montecuccoli, Raimondo (1609—80) : olasz szdrmazaésu osztrak csdszdri hadvezér, hadtudomanyi ird. Részt vett a Habsburgok 17. sz. kézepén viselt nagyobb haboruiban. 1660-ban Gyér parancsnoka volt, 166l-ben sikerteleniil harcolt a térék6k ellen Erdélyben, 1663—64-ben a mo.-i seregek fovezére. Lassi halogaté hadviselésével, amelyet Zrinyi Miklés élesen birdlt, nem tudta a tordk elényomulasdt megakaddélyozni; nagy szentgotthdrdi gydzelmét (1664) sem tudta kiaknazni. I. Lipdt magyarellenes elnyomé rendszerének egyik sugalmazdja volt. Monteiro Lobato, José Bento (1882—1948): halado szellemti brazil iréd. Elbeszéléseiben és regényeiben dészinte képet festett a parasztsag életérél és a jogaiért folytatott kiizdelemrél. A kilféldi imperializmus behatolasa ellen tiltakozé pamfletjéért bortént viselt. Népszertiek gyermekk6ényvei is. Montemayor, Jorge de (kb. 1520—61): portugal sziiletésti spanyol kélté. Diana c. miivének, amely az elsé spanyol nyelven ifrott pasztorregény, koraban igen nagy

meghatarozott gondolat v. miivészi cél kifejezésére. (még fotomontézs) — 3. ~ v. vdgds: filmmtivészeti egésszé,

stilus4nak

madrigdlokat,

ipari termelés jelentés részét (40—45%-dt) ellendrzi. Erdekeltségi kérébe tartozik a mitragyagyartas, a gyogyszergyartas, a mianyaggyartas, az olajfinomitas, a timféldgyartdés, aluminiumkohaszat stb. Szamos leanyvallalattal rendelkezik. A viladgpiacon szorosan egylittmik6dik a nemzetkézi vegyi trésztékkel. 1957-ben aktivainak ésszege tébb mint 510 millié dollar volt, 60 000 dolgozdét foglalkoztatott.

hatdsa

elj4ras, a kiilén-kiilén

(tébbszdlamu)

nokat stb. irt. Monte, Toti dal, Antonietta, Meneghel (1895— We vilaghirii olasz operaénekesné (koloraturszopran). Rendkiviil tiszta és nagy atiitd ereji hangjaval, kivalé alakitasaival valt ismertté. Monte Carlo: varos — Monaco fejedelemségben, a Féldkézi-tenger partjan. L: 9400 (1958). Luxus iidiildés gyégyhely. Hires jatékkaszindja, amelynek részvénytébbsége a Vatikan tulajdondban van. Monte Cassino : — Cassino Montecatini konszern: Olaszo. legnagyobb vegyipari monopolvallalata. 1888-ban alapitottak. Az olasz vegy-

menes barnakdészénb6l benzolos extrahaldssal allithaté elé. Szigeteldanyagként, cipdkrém gyartdsdra hasznaljak. ~-emulzidkat vizhatlan papir elddllitdsdra és szévetek impregnaélasdéra alkalmaznak. Montauban [métoba]: vdros D-Franciao.-ban, a Tarn-f. mellett, Tarn-et-Garonne m. székh.-e. L: 38 000 (1954). Textil- (selyem) és gyiimélesfeldolgozé ipar. montazs : 1. (miisz) dsszedllitas, szerelés. — 2. képzémiivészetben, reklamtechnikdéban, fényképezésben kilénbézé képek, képrészletek dsszeillesztése egy

egységes

polifén

Miséket, motettakat,

volt, tébben

megirtaék

a folytatasat,

szamos idegen nyelvre leforditottak. Montenegro: szévetségi népkéztarsasag ban,

— Crna

utanoztak,

Jugoszlavid-

Gora.

montenegréiak, cernogorecek : Crna Gora (Montenegro) térzslakosséga ; a szerbek egyik néprajzi csoportja. Tébbségiikben

Jugoszlévidban

élnek,

lélekszimuk

466

ezer (1953) ; ebbél Montenegréban 366 ezer él. Nyelviik a szerb-horvdt nyelv egyik dialektusa ; a cirill frast hasz-

naljak. A hivé~ zéme pravoszlav, egy toredékiik mohaill. katolikus.

Monte Rosa: hegységesoport, a Ny-Alpok kristalyos évezetének tagja az olasz—svajci hataron. Legmagasabb esticsa, a Dufour (4638 m) alig marad

el a Mont

Blanc

magasséga modgdtt. Gleccserei kéziil leghosszabb Gorner-gleceser (15 km, teriilete 67 km?).

a

Monterrey: varos, Nuevo Leon Ki-mexikéi déllam székh.-e. L: 563 500 (1959). Mexiké nehézipari kézpontja: vas- és acélipar, dlomkohaszat, keramiai, elektrotechnikai, cement-, iiveg-, textil-, bér- és malomipar. Kézelében

arany- és eziistbanyaészat. Kézlekedési csomdpont. Mtegyetem, jogi és orvosi fdiskola. Montesquieu [md6teszkjé], Charles de Sécondat (1689— 1755): ird, filozéfus ; a francia felvilagosodas elsé, az enciklopédisték munkassagat elékészité szakaszanak képviseléje. Elsé jelentés munkaja, a Perzsa levelek két

Franciaorszagban utazgatdé képzeletbeli perzsa levelezésének formajaban fest kittiné, sokszor szatirikus képet kora tarsadalmi dllapotairél. F6 mtivében (A térvények szelleme) harom kormanyzati rendszert irt le: a monarchiat,

a demokratikus kéztarsasdgot és a despotizmust.

montreux-i

Montessori

konferencia

A legerényesebbnek a demokratikus kéztarsasagot tartotta, de a polgari tarsadalmi viszonyok k6zétt nem tekintette megvaldsithatonak. Ezért az abszolut monarchia fejlédést gatléd oldalait kikiisz6b6l6 alkotmanyos monarchiaban latta a modern polgdri dallam eszményét. Pédaképe az angol monarchia, a polgarsag és nemesség kézti kompromisszum, ami a korabeli francia polgarség gyengeségeinek kifejezddése. — Filozdfiai nézeteiben deista. A tarsadalmi és térténeti viszonyokat anyagi okokkal prébalta megmagyarazni; ezen a téren azonban egyoldaluan emelte ki a féldrajzi kérnyezet szerepét mint a népek szellemi fejlédésének, torténelmének dénté meghatarozdjat.

csatdéban aratott gydézelemmel megkezdte, majd sikeresen befejezte a németek kiszoritaésat Afrikébdl. A sz6vetségesek normandiai partraszdll4sa (1944. jun.) utan a Ny-i fronton vezette a brit csapatok hadmozdulatait. Tébb izben dsszeiitkézésbe keriilt a Ny-eurdpai hadmtiveleteket irdnyité amerikai parancsnokokkal. 1946-t61 48-ig a birodalmi vezérkar féndke volt, 195l-ben a NATO-haderék elsé féparancsnokhelyettese lett. 1958-ban visszavonult. Tébb izben jart az SZU-ban és Kindéban. Montherlant [mdterla], Henry de (1896— ): francia regény- és drémairdéd, a Francia Akadémia tagja.

Montessori, Maria (1870—1952): olasz pedagdgus. Rendszerét (Montessori-rendszer) a gyermekek d6ntevékenységére és Gnnevelésére épitette ; a neveld ritkan lép kézbe, inkabb egyénileg foglalkozik tanitvanyaival, és esak a legnélkiilézhetetlenebb esetekben segit nekik, hogy minél jobban megszokjék az Onallésdgot. Rendszerét az

sportélet problémaival foglalkozé regényei tették ismertté.

—alaki képzés tilbecsiilése, az ismeretkézlés alabecsiilése,

a gyermeki szabadsag elvének tulértékelése miatt joggal éri sok birdlat.

Monteverdi, Claudio (1567—1643): nagy jelentéséga olasz zeneszerz6. 1590-t61 1612-ig Mantudban a herceg szolgélataban allt mint énekes, hegedtis, majd karmester ;

Arisztokratikus, Miuiveiben

individualista

cinikus,

sokszor

szemléletG,

kiméletlen

elsdsorban

ellenszenvvel

a ir

a nokrél; Agglegények c., az élettdl elfordulé embereket kittinéen Abrazolé regényét Lllyés Gy. forditotta magyarra ATII. viléghdbort idején egyiittmukéd6tt a német megszAllédkkal, a hébort utén elitélték.

Monti, Alessandro, grdéf (1818—54):

olasz szabadsaég-

harcos, 1849-ben magyar honvédezredes. 1848-ban a bresciai forradalom kitérésekor lemondott az osztrak hadseregben viselt féhadnagyi rangjérdl, és az olasz

szabadsdgharcosok egyik vezetdje lett. A custozzai vereség utén a piemonti kormany mo.-i kévete. A szabadség-

elkisérte 6t kilféldi utjaira, lehet, hogy 1595—96-ban Mo.-on is jart. Elsé6 nagy mtivei Orfeo (1607), majd Arianna (1608) c. operai. 1613-td61 a velencei Szt. Mark-

hare tamogataésdra olasz légidt szervezett. Részt vett az utolsé harcokban, a vilagosi fegyverletétel utan Téréko.-

templom

a Nemzeti Muzeum kertjében All. Montlugon [mOliisz6]: varos Kézép-Franciao.-ban,

utolsé6

karnagya.

éveiben

Mtivészetének

alkotott

operai

cstcspontjat

(Ulisse,

de

élete

kilénésen.

Poppea megkorondzdsa, 1642) jelentik. Nemcsak az itdliai (els6sorban velencei) operaiskolara, hanem a mitifaj egész fejléddésére alapvetéden hatott. Koranak dramai torekvése (a beszélé-ének kifejezé erejének felhasznaélasaval alkotott zenedrama) benne talalta meg elsé nagy

képviseléjét. Fontosak még madrigaljai is (8 kétet), melyekkel ez a miifaj fejlédésének tetépontjara ér. — Irod. Pandi M.: M. 1961. Montevideo : Uruguay D-amerikai kézt. fév.-a, fontos kik6tév. az Atlanti-dceén partj4n. L: 850 000 (1955), az orsz4g lakosségénak 14/,-a. Uruguay ipardnak 80%-a itt

van:

bér-, textil-, vegy-,

elektrotechnikai

és husipar,

nagy htitéhazak, cementgyar-

Montezuma (?1466—1520) : 1502-161 20-ig az aztékok uralkodéja a mai Mexiké teriiletén. 1519-ben Cortez spanyol conquistador foglyul ejtette, és a spanyol fennhatésag elismerésére kényszeritette.

Jac-

ques-Etienne (1745—99): francia feltaléld, testvérével,Joseph

Michel ~-vel (1740—1810) a léghajéz4s uttordje. 1777-ben kezdték meg kisérleteiket, melyek eredményeként 1783-ban emelkedett levegébe az elsd, levegével

tédlt6tt,

ménak

fév.-a.

Az Alabama-f. faipar.

Montgomery,

L:

133500

innen

Bernard

Montgolfier léggémbje

em-

bereket is szallit6 léggémb. Montgomery [montgamori]:

az USA

(1960),

hajézhatéd.

Alabama

kb.

Jelentés

Law, Viscount ~

4lla-

2/,-e néger. gyapot-

és

of El Ala-

mein (1887— ): angol hadvezér, a brit erdk egyik kimagaslé parancsnoka a II. vil4ghdbort idején. 1942— 43-ban

az H-afrikai

fronton

majd

mellett.

visszatért

L:

49000

Olaszo.-ba.

—

Mellszobra

(1955). Nehézipar,

koksz-,

liveg-, gumigyar. Montmartre [momartr]: kor4bban Parizs B-i peremvérosa, ma egyik keriilete a ~-dombon a Sacré Coeur templommal; mtvésznegyede, mulatdi hiresek.

montmorillonit,

Al,O,-4SiO,-H,O:

fehér

v.

enyhén

szinezett, zsiros tapintati agyagadsvany. Rétegszilikat. A bentonitnak és fullerféldnek lényeges 4svanyos alkotéja. Legink&ébb tengerbe hullott tufakbdél keletkezik. Hazénk legkivélébb minéségi ~ja Istenmezején (Heves m.), Komldéskén (Borsod m.) és Bp XXII. ker.-ében, Nagytétényben van. Zsirok, olajok tisztitdaséra hasznéljak, mert ezek szennyezéseit adszorbedlja. (— Tixotrépidja miatt mélyfirdsoknél alkalmazzak.)

[m6polé]:

mtikédé vulkaén a Kis-Antillék

Martinique-szigetén ; 1350 m. 1902. majusi nagy kitérésekor forré gazfelhdje pillanatok alatt felperzselte a labanal épiilt Saint-Pierre vdrost 26 000 lakdéj4val egyiitt. Montpellier [md6peljé]: varos D-Franciao.-ban, a Languedocban, Hérault m. székh.-e. L: 101 000 (1958). Textil- és vegyipar. Borvidék kézpontja. Egyetemét 1180-ban alapitotték. Kezdetben csak orvosképzésre szolgalt, késébb kibévitették. — Itt van Franciao. legrégibb botanikus kertje (1593-bdl). Montreal [montriol]: Kanada legnagyobb varosa, f6 kereskedelmi géca Quebec tart.-ban. L: peremvérosokkal 1,6 millié (1956) ; francia és angol nyelven beszélnek. Gépgydértés, malom-, dohdny-, fa-, papir-, bér- és textilipar. Nagy tengeri hajékkal is megkézelitheté, fon-

a spanyolok.

meleg

a Cher-f.

Mont Pelé

tas. Hus-, bér- és gabonakivi-

tel. Gazdaségi és kulturélis kézpont. Kézlekedési csomépont. Egyetem. Kedvelt fiirdéhely. 1726-ban alapitottaék

Montgolfier [m6égolfijé],

ba menekiilt,

harcolt, s az Hl-Alamein-i

tos 1ik616 a Szt. Lérinc-f. partj4n. Buza-, liszt-, bér-, vaj-, sajt-, prém-, fa- és érckivitel. Két egyetem. — 1642-ben francia telepesek alapitotték. Montreuil [métréj], Montreuil-sousBois : P&érizs egyik K-i peremvarosa. Textil- és vegyipar. Oszibaracktermesztés. L: kb. 80 000 (1954). Montreux [mdtr6]: iidiléhely Sv4jcban a Léman(Genfi-) 16 EK-i partjan. L: 12 000 (1956). Szdélétermelés, esokoladégyartas. montreux-i konferencia, 1936. jun.—jul.: a feketetengeri szorosok stdtusdt targyalé konferencia az SZU, Toréko., Nagy-Britannia, Franciao., Bulgéria, Jugoszlévia, Romania, Gérégo., Japan és Ausztralia részvételével

a svajci Montreux-ben. Kimondta, hogy a nem feketetengeri orszigok hadihajéi csak kis szAmban (egyszerre legfeljebb 9) hajézhatnak &t a szorosokon, a Fekete-

Moragy

Montserrat

tengeren tartézkod6 egyiittes térfogatuk nem haladhatja meg a 30 000 tonnat, s tartézkodAsi idejiik a 21 napot. Habort: idején, Téréko. semlegessége esetén a tenger= szorosokat egy allam sem hasznadlhatja, ha viszont Téréko. hadviselévé valik, az 4thajézdsi engedély a toérék kormanytdl fiigg. A megdéllapod4s — hidnyoss4gai ellenére is — a szovjet diplomécia sikerét jelentette. Montserrat, Montsalvat: a Kataldn-hegység D-i szakasza

Barcelonaté] DNy-ra ; legmagasabb pontja 1241 m. Hiresek

konglomerétumon

kialakult,

kilénés

alakt

szikla-

képzédményei. — A kézépkori —grdl-legenda szinhelye. Monus Illés (1888—1944) : szociéldemokrata ujsagiré, publicista. Béripari munkés volt. 1922-ben az SZDP parlamenti frakcidjanak titkéra, 1927-161 az SZDP vezetéségi tagja, majd fétitkdra és vezetd ideolégusa lett. 1934-t6] 1938-ig a Szocializmus szerkesztdje és a Népszava foszerkesztéje volt (1939-ig). Ismételten 4alldst foglalt a kommunista part és az altala hirdetett egységpolitika ellen. — 1944. marc. 19-6n a Gestapo elhurcolta; okt.

—-, valamint emlékek. mora

a copfstilusi

:

: UU),

—V), 4 ~s (daktilus: stb. verslabak.

3-~s (jambus

—UWW,

mi-

a —verslébak

v. —-titemek osztaélyoz4sanak alapja a verselésben. Egysége 1 révid szétag (jele: 2-~s (pirrichius

(1790)

gdrég-rémai WU). Vannak

: U—,

anapesztus:

trocheus :

UU—)

Mora Ferenc (1879—1934): ird, Ujsdgiré, régész, a 20. sz.-i magyar prézairodalom egyéni hangt miiveldje. Kiskunfélegyhazan sziiletett kisiparos csal4dbdél. Nyomorusagos kérilmények k6zt végezte el k6zépiskolait és szerzett tandri oklevelet a bp.-i egyetemen. A tanari palyat hamarosan felcserélte az ujsagirdival: 1902-ben a Szegedi Napld munkatarsa,

1913-ban foszerkesztdje

lett. Mint ujsagiré a radikdlis polgari ideolégia szemszégéb6l birdlta az or-

15-én megsz6kétt, de a nyilasok ujbdlelfogték ; németo.-i

szagnak, a ,,Magyar Barbaria’’-nak a

koncentraéciés taborban gyilkolt4ak meg. Monyoréd: oétk., Baranya m., pécsvaradi j. L: 400 (1960). Va.: Bély. Monza [mondza]: iparvaéros az E-olaszo.-i Lombardidban, Milénétél EK-re. L: 75700 (1957). Vasuti

feudaélis rendszerbél eredé fondksagait. Emiatt felségsértési pert inditottak ellene. 1917-ben Témérkény Istvan utédaként a szegedi V4rosi Mora Ferenc Muzeum igazgatdja lett; 6 kezdeményezte a Tisza és Maros menti 4satdsokat a nép-

csomédpont. TFextil- (selyem) és gépipar, szényegkészités. Kézelében nagy autéversenypalya. Mooney [muni], Thomas (1885—1942): a munkasmozgalom egyik vezetéje az USA-ban 1907-ben belépett a Szocialista

Partba, és mint féménté

szakmunkas

1912-

ben a San Francisceé-i fémont6k szakszervezetének vezetéje lett. 1916-ban W. K. Billingsszel egyiitt letartéztatték,

és tébb

elkévetésének

ember

halél4t

provokativ

okozéd

vddjaval

bombamerénylet

artatlanul

halalra

itélték (Billingset életfogytiglani fegyhazra). Az USAban és mds orszigokban kibontakoz6 nagyaranyut témegmozgalom 1918-ban elérte az itélet életfogytiglani fegyhaézra valé Atvdltoztataését, majd 1939-ben mindkettéjuk kiszabaditaésat.

Moédr

Emanuel

(1863—1931):

zongoramiivész

és

zeneszerz6. Nevezetes talalmanya a kettés billentytizettel és 6t pedallal ellatott ~-féle zongora, mely a hangszer

jatéklehetdéségeit lényegesen kibéviti. Moor Gyula (1888—1950) : egyetemi tanar, a Horthykorszak reakciéds, hivatalosan elismert jogfilozéfusa. Tanéri és irodalmi mtkédésével az ellenforradalmi hatalmat,

a sovinizmust

és az

irredentizmust

tamasz-

totta alé. A felszabadulds utén egy ideig a Pfeiffer-part orszéggytilési képviseléje volt; a szocialista ideoldgia ellen harcolt.

Moore [mur], Henry (1898— ): angol szobrasz és grafikus. Mtivészetére kezdetben a néger plasztika és Masaccio realizmusa hatott, késébb az absztrakt szob-

raszat képviseldje lett. Moore, Thomas (1779—1852): ir szarmazdsi angol k6lté6. Részben régi ir népi dallamokra, részben sajat szerzésti dallamaira irt érzelmes,

az ir szabadsagmozgal-

makat dicséité hazafias kélteményein kiviil népszertek voltak keleti tAérgyu verses elbeszélései (Lalla Rookh). Byron baratja és életrajziréja volt. Verseibél tébbek k6z6tt Vorésmarty, Petdfi és Arany forditott. moped : kisebb teljesitményt motoros kerékpar, melynél a motor egy erédsitett rugézési vazba van beépitve. Peddlok segitségével labbal is hajthaté. Egyes tipusok teljesen burkoltak. A mo.-i BERVA ~et az Egri Finomszerelé V. gyaértja, részben exportra; motorja 1,8 LE-s, utazdé-

sebessége 35 km/6, végsebessége pedig 45 km/6, fogyasztasa 1,8—2 1/100 km. Moér:

otk., Fejér m.,

a ~i j. székh.-e,

a Vértes

hg.

vandorlas kori sirok feltérésara. Az I. vil4ghabort utan lelkesen kész6ntétte az 1918-i oktéberi forradalmat, majd a Tandcskéztarsasagot. A proletérdiktattra bukdsa utén uldézték, feketelistéra keriilt, még 1919-ben meg kellett valnia a Szegedi Naplétél. Egy 1922-i cikkéért,

amelyben a politikai gyilkoss4gokért a korményt tette feleléssé, nemzetgyal4zd4s cimén perbe fogtaék. Az ellenforradalmi korszak népellenes, fasiszta térvényeit mindvégig tamadta. Szegeden halt meg. — Szépirodalmi mtveiben elsésorban a Szeged kérnyéki paraszts4g és kisemberek életének kittiné 4brazoléja. Az egyszertii emberek irdnti szeretet, a népélet ismerete, a tudatos nyelvmiivészet és a tarsadalmi igazs4gtalans4gok ldttdn éles szatiréba csapo izes humor adja meg munkdsségénak jelentéségét. Elsé 6nall6 mtive, Az aranyszért bdrdny c. ifjuségi regény 1902-ben jelent meg. 1905-t61 22-ig Pésa

Lajos lapjanak,

Az En

Ujsédgomnak

volt munkatarsa,

szamos gyermekkori élményébél téplalkozé s a gazdag és szegény ember ellentétét 4br4zolé ifjusdgi irésa és meséje latott itt napvilagot. A Horthy-korszakban szépirodalmi mtiveinek hangja is élesebbé valt. Négy apdnak egy lednya (1923) és Hannibal félidmasztésa c. kisregénye

(ez utébbi csak 1949-ben jelenhetett meg, s Hannibal tandr wr cimen film is késziilt beldéle) az ellenforradalmi rendszernek kiméletlen szatiraja. Az Enek a buzamezékrél (1927)

habortellenes

regény,

sok

szép

részlettel,

de

a

forradalmi események olykor téves, kidbrandult meg{télésével. Ugyancsak a paraszti nyomortségot mutatja meg Jéldhézragadt Jdnosék 1932-ben és Féldnélkiih Jdnosék 1932-ben c. t&reasorozata. Aranykoporsé c. térténeti regénye (1932) a pogdny és keresztény kultura kiizdelmérél fest eleven képet Diocletianus esészér koréban.

Mély

humanizmusanak

bizonyitékai novelldi,

kar-

colatai és cikkei is, amelyek életmiive nagyobb részét alkotj4k. (Osszegyijtve: Georgikon, 1925; Véreim, 1927; Nddzhegedi, 1927; Sokféle, 1927; Parasztjaim, 1935 stb.) Onéletrajzi mtive A Daru-utcétdl a Méra

Ferenc-utcdig (1934). — Irod. Féldes A.: M. F. 1958. Mora Mihaly (1908— ): egyetemi tandr, a jogtudomanyok kandidatusa. A magyar polgdri eljdrasjog (1959) és A magyar bintetd eljdrdsjog (1960) c. egyetemi tankényvek

tarsszerzéje,

ill.

az

utdébbinak szer-

kesztdje.

Moradabad:

vdros az E-indiai Uttar Pradesh Allam-

DNy-i oldal4ban. L: 11500 (1960). A ~i borvidék kézpontja. Szdlészeti kutatdintézet, tangazdasag, gépdllomés, 4g., szeszfédzde. Barnakdészénbanya. A fétéren

ban, Delhité]1 EK-re. L: 154 000 (1957). Textil-, szényegipar, rézmtives és fazekas kéziipar. Kereskedévaros. Kézlekedési gécpont.

a volt Lamberg-kastély, a magyar barokk kastélyépitészet disze (Fellner Jakab alkotésa) — ma szocialis otthon

Méragy: otk., Tolna m., bonyhadi D-re. L: 1060 (1960). Grénitkébénya.

j., Szekszardtél Hatéraban van

46

Mérahalom

a Mérdagyi-rég, amelyet Geresdi-dombsagnak is neveznek (—> Geresd). Mérahalom: 6tk., Csongrad m., szegedi j. L: 6140 (1960). Szegedi tanyd4kbél alakult (1950). Gépallomas.

moral

Pelopénniszosz-félsziget régi neve. Moreau [moré], Hégésippe (1810—38): francia kélté.

Részt

vett

az

1830-i

juiliusi forradalomban,

verseiben

a

nép jogaiért emelt szét. Késébbi érzelmes lirai verseibél egyet Petdéfi forditott magyarra (Egy emlék a kérhdzban). Moreau, Jean-Victor (1763—1813): francia taébornok. Egy onkéntes forradalmi zaszléalj parancsnokabél révidesen tabornok lett (1793). 1796-ban gyézelmet aratott az osztrékok felett, 1799-ben azonban E-Itdlidban serege vereséget szenvedett az egyesiilt orosz—osztrak hadaktol. 1800-ban a hohenlindeni csataban legyézte az osztrak eréket. 1804-ben Napdleon kéztarsasdgi dsszeeskiivés vadjaval szamiizetésbe kiildte. 1813-ban a Napédleonellenes koalicié oldalan harcolt; a drezdai csatdban halalos sebet kapott. Morelly (18. sz.) : francia utdpista szocialista filozéfus. Minden baj forrdsanak a magéntulajdont tartotta, amely-

nek kialakulasét az emberek tudatlansagara és a térvényhozok hibajara vezette vissza. Egyenlésité kommunizmust hirdetett, amely szerinte az emberi természetnek legjobban megfelel. Az dltala elképzelt utépista tdrsadalomban nagy szerepet szant a nevelésnek. Nézetei a francia forradalom idején nagy hatast gyakoroltak Babeufre és hiveire. moréna : a gleccserjég v. jégtakaré dltal szallitott

v.

lerakott,

il.

feltorlaszolt

k6ézettérmelék.

A kornyezé hegylejtékrél a jégre hullé kévekbél képz6dik a felszini*~. Mozgaés kézben partra sodrédé anyagabdl torlédik dssze a parti v. oldal~. Mellékgleccser torkolatéban az oldal~k kézép~va egyesiilnek. A jég fenekén mozgdéd fenék~ anyaga az exardcidbdél és a felszini ~k anyagabdl szarmazik. A gleceser vége eldtt halmozdédik fel a felszin anyagaébdl feltorlaszolt, valamint az addig szallitott ~anyagaébol felhalmozott, iv

alakian hajlott wvég~ v. homlok~. A visszahiizddott gleccser medrét a terttett ~ fedi be. morénaiiledék, glacidlis tiledék : jég Aaltal szallitott, rétegzetlen tormelékes tiledékes kézet. A finom. homokos és agyagos részek uralkodnak benne, de emellett jellegzetes alakiu és gyakran a hossztengellyel kézel parhuzamos karcolasi nyomokban gazdag, durvébb kavicsokat is tartalmaz. Fosszilis ~ a tillit. morendo : mohamedan Muller [malloc], Hermann Joseph (1890—

pap. ): ame-

rikai bioldgus, egyetemi tanar. Elsdéként sikeriilt Allatokon, réntgenbesugarzassal mutdcidt kivdéltania. 1946-ban orvosi Nobel-dijat kapott.

mullpélya prémiummal egészitik ki (pl. fitéanyag- és villamosenergiamegtakaritas, 6nkdltségesdkkentés, selejtcsékkentés esetén stb.) Olyan esetekben, amikor a termelési feltételek nem teszik lehetédvé egyéni teljesitménybér alkalmazasat (pl. tobb munkas kezel egy gépet), akkor brigad- v. csoportteljesitménybért alkalmaznak. A ~hez kapcsolédhatnak a prémiumokon kiviill a pdtlékok, amelyeket kiilonleges beosztds, ill. képesités alapjan fizetnek (pl. veszélyesség, tulora, korpotlék sthb.), és az

un.

kiegészttéd fizetések

(pl. fizetett

szabadsdg,

étkezési

idé stb.). A-~en kiviil egyes iparagakban (pl. szénbanyaszat, textilipar, husipar) a munkasok és alkalmazottak természetbeni juttatdsokat kapnak, részint térités nélkiil, részint a fogyasztédi arnal alacsonyabb aron; ezek fogyasztoi aron szamitott értékét (ill. a fogyasztasi ar és a térités kézti kiilonb6zetet) a ~ részének kell tekinteni. A ~eket névelik a ~en kiviili szociadlis és kulturdlis juttatasok (tarsadalombiztositas, egészségiigy és munkavédelom stb.). (~még nomindlbér és redlbér). — Irod. K. Marx: Bér, ar és haszon. 1949; Hegediis A.: A munkabérezés rendszere iparunkban. 1960; Javorka— Berényi: Jévedelmek a munkabéren feliil. 1960.

munkabéralap ; — béralap Munkaecs ;: — Mukacsevo Munkacsi Bernat (1860—1937): finnugor nyelvész, az MTA tagja. Munkassagat 1880-ban a moldvai csangdék nyelvjérasanak

tanulmanyozasdval

kezdte,

1885-ben

az

Munkédcsy

Mihdly

6narcképe

képei a kényszeredett téma ellenére sok festéi értéket képviselnek. Kiilondsen szépek az ezekhez készitett vazlatok. Az 1880-as években festette csoddlatos szépségt tajképeit: Colpachi park (1886), Kukoricds (1887). Kiemelked6 jelentéségtek életmtivében arcképei (Liszt, 1886 ; Haynald, 1887). Utolsé hanyatlé mtiveit (Honfoglalas, 1893 ; Ecce Homo, 1895) a haldlosan beteg mester felérlott ereje végsd megfeszitésével festette. Sztradjk c. festménye (1895) a munkasmozgalom elsé abrazoldsa

a magyar

képzémtvészetben.

Hazajaba

utoljara

1896-

ban latogatott el a mar nagybeteg mester. Endenichben halt meg. ~ miuvészetének hatasa kiilénésen

udmurtok (votjakok) féldjén tett tanulmanyutat. 1888— 89-ben a manysik (vogulok) kézt gyijtott nyelvészi és néprajzi szempontbol egyarant értékes anyagot. Sikerilt megfejtenie a Reguly Antal hagyatékaban maradt manysi szévegeket. Gytijteményének feldolgozasat Kdl-

az un. alféldi festdk realista festészetében mutathaté ki ; hosszabb idét tédltott mtihelyében Rippl-Rénai, s kéz-

mdn

Munkécsy M.: Emlékezéseim. 1950: Végvari L.: M. M. élete és miivei. 1958. munkadal: a kéltészet legésibb formdinak egyike; olyan egyszeri, hatarozott ritmust dal, mellyel a fizikai

Béla folytatja.

Meginditotta

a

Keleta

Szemle

c.

folydiratot. (Votjdk népkéltészeti hagyomdnyok, 1887 ; A votjak nyelv szdtdra, 1892—1896 ; A vogul nyelvjdrdsok szdragozdsukban ismertetve, 1894; Vogul népkéltési gytjtemény, 1892—1921; Arja és kaukdzusi elemek a finn-

magyar nyelvekben, 1901.) Munkacsy Mihdly (1844—1900):

a magyar festémiivészet egyik legnagyobb mestere, a kritikai realizmus legnagyobb magyar alakja a festészetben. Munkacson (Mukacsevo) sziiletett. Gyermekkoradban arvasagra jutott, és nagybatyjanal az asztalosinasok keserves kenyerére kényszeriilt. A sziiléi haz emlékei, az inaskodas nyomortsdgai mélyen belevésédtek lelkébe, s a dolgozé nép irdnti mély egyiittérzésre inditotték. Tehotségét felfedezve Szamossy HElek és Ligeta Antal mivészi tanulmanyok folytatasdhoz Bécsbe segitették, majd Minchenbe keriilt, ahol Wagner Sandor lett a mestere. 1868ban Diisseldorfba k6lt6zétt ; itt alkotta meg elsé mara-

dandé miivét, az Asitéd inast. A diisseldorfi életképfesté Knaus, valamint Leibl és Courbet mivészetének tanulma-

nyozasa elézte meg elsé vilaghiraé festményét, a Siralomhdzat (1870), amelyért a parizsi Salon aranyéremmel tiintette ki. Diisseldorfban festette masodik f6 mitivét, a Tépéscsindlokat is. 1871 észén végleg Parizsba k6ltézott. Itt festette kritikai realista felfogaési kompozicidi-

nak hosszi sorat:

Eyjeli csavargék (1873), Bucsuizkodds

(1873), Képilé asszony (1873), Zdloghdz (1874) stb. 1874ben

feleségiil vette

de Marches

bard

ézvegyét,

akinek

ismert szoros barati-mivészi kapcsolata Padl Laszléval. — Képeinek nagy részét a Nemzeti Galéria 6rzi; az Ecce homo a debreceni Déri Mizeumban van. — Irod.

munkaét

végzék

kisérik

mozdulataikat.

Ritmusa

az

egyediil dolgoz6 ember munkamozdulatait gazdasdgosabba és lendiiletesebbé teszi, a csoportosan dolgozék munkajat pedig ésszehangolja. A kéltészet kialakuldsaban fontos szerepe volt. munkaegészségiigy : a kézegészségiigy egyik szakteriilete. Tanulmanyozza a munkak6riilmények hatdésdét a dolgozok egészségére, és kidolgozza azokat az egészségiigyi és gydégyitd elj4rasokat, amelyek a munkaké6riilmények egészségesebbé tételéhez sziikségesek. Mint tudo-

mainyszak

(munkaegészségtan)

lefekteti

az

egészség-

védelem terén foganatositott gyakorlati és térvényhozdsi intézkedések alapjait. Ilyen intézkedések pl. a

gépek ellatasa véddberendezéssel, a képzéd6tt por folyamatos eltavolitasa szivékésziilékkel, a dolgozék elldtdsa megfelelé védéruhaval és védéétellel, tisztalkodasi leheté-

ség, megfelelé vilagitas, szelléztetés, fités biztositasa stb. — A~ tudomanyos mtivelésével és oktatdsaval, az

ipari és mezégazdasdgi tizemek ~i ellenérzésével hazankban az Orszdgos Munkaegészségigyi Intézet foglalkozik. — Irod. Lejtesz—Marcinkovszkij—Hocjanov: M. 1952 ; Munkaegészségiigyi jogszabalyok. 1955.

munkaegység : a szocialista

orszagok

termelészévetkezeteiben a végzett munka

mezégazdasagi mérésére és a

jévedelem elosztasdra szolgdlo mérték- és elszamolasi egység. A kézds gazdasdgban végzett kiilénb6z6 fajta munkék napi normajanak teljesitéséért a munka nehézségét6l, bonyolultsagatdl stb. fiiggden Mo.-on 0,5—2,5 ~ jar. A gazdasagi év lezarulasa utan a szévetkezet tiszta jovedelmének szétosztasra keriilé részét a tagok kéz6tt pénzben és természetben a megszerzett ~ek aradnydban osztjak el. Egyre jobban elterjed a ~eckre valo pénzbeli eléleg folyésitasa. A munkanak ~ alapjan torténé dijazasa eldésegiti a mezégazdasdgban a munka szerinti elosztas elvének megvaldsuldsat, az anyagi érdekeltség érvényesiilését. Irod. Munkaegységkényv. 1960. munkaélettan : az élettan 6s munkaegészségtan aga. Az élettan médszereivel vizsgalja, hogyan alkalmazkodik @ szervezet a munka dltal teremtett k6vetelményekhez. — Irod. Tatar J.: Munkafiziolégia és munkaszervezés. 1960. munkaeré : az ember fizikai és szellemi képességeinek 6sszessége, amelyeket mozgdsba hoz, amikor munkat végez, és emberi sziikségletek kielégitésére kézvetleniil v. kézvetve alkalmas termékeket allit el6. A~ hasznalata maga a munka. A ~ minden tarsadalomban a termelés £6 tényezéje. A termeléeszk6z6k magantulajdonan alapuld osztalytarsadalmakban az elnyomott osztalyok munkaerejét kizstkmanyoljak. A kizsdkmanyolds formaéjat a mindenkori termelési viszonyok hataérozzak meg. A kapitalista gazdasagban a~ druva valik. E folyamatnak két el6feltétele:

1. feudadlis

kététtségtél

,,szabad”’

bérmunka-

sok tomegének kialakuldsa, akiknek joguk van munkaerejiiket aruba bocsatani; 2. az drutermelék megfosztasa termelési eszk6zeikt6l, hogy kényszeritve legyenek munkaerejiik eladasara. A~ értékét meghataérozza : a) a munkas munkaképességének fenntartasdhoz sziikséges létfenntartasi cikkek értéke; b) a munkds csalddjanak eltartdsdhoz sziikséges kéltségek ; c) kiképzési kéltségei.

A ~

hasznadlati értéke abban

all, hogy a tékés sz4mara

értékeket termel, amely nagyobb, mint a munkaeré értéke

(— értéktébblet).

munkagoédér

62

munkaélettan

A + munkabér a ~ dra, amely a felszinen

ugy jelentkezik, mintha a —munka ara lenne. — Szocialista gazdasagban a ~ nem aru, s a munkabér nem a ~ aranak pénzbeli kifejezdédése.

munkaer6-tartalékok : a munkaképes lakosségnak nem v. nem kelléen foglalkoztatott része. Ide tartoznak a héztartdsban dolgoz6é nék, az ifjusag, a mezégazdasaégbél és bizonyos termelési 4gakbd6l (pl. kisiparbdl) felszabadulé,

ill. felszabadithat6é

munkaerék.

A szocialista

gazdasdgban a~ feltérésa a munkaeré-gazdaélkodas keretében tervszertien folyik. Munkaer@étartalékok Hivatala, MTH: tandcs Altal 1950-ben az ipari szakképzés életre hivott s 1957-ben megsztint szerv.

a Miniszterbiztositéséra Hatdéskérébe

tartoztak az ipari tanul6k szakiskolai, az oktataési anyag és az oktatési mddszerek kidolgozdsa, a tanmtthelyek munkéjénak elvi-mdédszertani iranyitésa. Feladatkérét 1957 é6ta a Munkaiigyi Minisztérium latja el. munkaeszk6z:

a

termeldeszkézéknek

az

a _ része,

amelynek segitségével az ember hat a > munkatdrgyra és azt Atalakitja. Ide tartoznak elsésorban a gépek, kéziszerszAmok, altalaban a kozlekedési eszk6zék, tartélyok esévezetékek, a fdld. Tagabb értelemben ide soroljék még az iizemi épiileteket, utakat, csatornékat stb. A ~ék

fejlettségi szinvonala mutatja a termelés fejlottségét. A ~6k fejléddésében kiilénésen fontos szerepet jétszanak a mechanikai

munkaeszk6z6k.

munkafegyelem : azoknak az eldira4soknak megtartasa, amelyek

valamely

vallalat

v.

intézmény

dolgozdéinak

désszehangolt tevékenységét biztositj4k ; jogi szempontbdl a munkaviszonybél eredé kételezettségek megtartaésa; minden k6zés munkanak szikséges feltétele. A kapitalista ~mel ellentétben a szocialista ~ nem a dolgozék kizs&kmanyolését,

hanem

a munka

jo megszervezését,

a ter-

melékenység fokozasat, az 6nkéltség csdkkentését, a dolgozék jélétének névelését és a kélesGnés segités megszilarditdsat szolgalja. Naélunk a ~ stlyosabb megsértése esetén -—+fegyelmi eljérdsnak van helye. (—fegyelmé

biintetés, + fegyelmi hatésdg) Munka felszabaditasa csoport.

A Munka

felszabaditd-

sdnak csoportjia ; az elsé orosz marxista szocidldemokraia esoport. 1883-ban Genfben alapitotta meg tébb Svajcba emigralt orosz forradalmér: G. V. Plehanov, V. I. Zaszulics, P. B. Akszelrod és mésok, akik azelétt az Al-

munkaer6é-gazdalkodas: szocialista gazdasAégban a tarsadalom rendelkezésére 4ll6 munkaerének és a tarsadalom munkaer6-sziikségletének tervszerti mennyiségi és mindségi ésszehangoldsa. Feladata a népgazdasag rendelkezésére 4ll6 munkaeré foglalkoztataésdnak biztositasa, ill. a népgazdaség mennyiségileg és mindségileg meghatarozott munkaer6é-sziikségletének kielégitése. Céljait munkaiigyi (termelékenységi és léisz4m-) tervek kidolgozdsa-

talanos

Féldosztés

kedtek.

Szakitva

val, munkaeré-mérlegek feldllitésaval, a munkaerdédk szukséges kiképzésének biztositdsdval, a rendelkezésre

sorén haszndlati ériékeket Allit el6 (—munka 1.). A tékés 4rutermelés viszonyai kéz6tt a termelési folyamat a~ és az ériékképz6 folyamat egysége, a-~ eredménye a hasznadlati érték eldéallitasa ; az értékképzé folyamat

4ll6, nem saval

foglalkoztatott munkaerék

(kézvetitésével),

megfelelé iranyita-

a munkakényvek

vezetésével,

a

munkaer6 tervszert toborzasaval, bérpolitikai intézkedésekkel stb. éri el. Mo.-on a ~ legfébb iranyité szerve a Munkatigyi Minisztérium. munkaeré-mérlegek : a szocialista gazdasdgnak munkaerdében s ezen beliil szakképzett kdderekben mutatkoz6é sziikségletének és a sziikséglet kielégitése forrdésainak

mérlegszerti

szembedllitésa ; a — munkaerd-gazddl-

kodds egyik legatfogébb eszkéze. A ~ szerves, zart egységet alkotnak (munkaerd-mérlegrendszer). A ~ tartalmazzik az ifjusdgi munkaerd-mérleget, amely kiterjed a munkaképes kort (vagyis 14 éves korba lépé) tanuld és nem

tanulé ifjusdgra;

a munkaerd-sziikségleti

és fedezeti

mérleget (mezdgazdaség nélkiil) ; a mezdgazdasdgi munkaerd-mérleget ; a népgazdasdg dsszevont munkaeré-mérlegét ; a keres6k szektorok szerinti megoszlésanak nyilvantartas&t, valamint a teriileti munkaeré-mérlegeket. A népgazdasag sziikségleteitél fiiggden més munkaeré-mérlegeket is készitenek,

igy a kiilénbézé

fokui képzettséggel

rendelkezé szakemberek (pl. mérnékék, technikusok, orvosok stb.) mérlegét, a munkaképes koron feliiliek mérlegét stb. A ~ lehetdévé teszik a rendelkezésre Allé munkaerdk megfelel6 Atcsoportositését és az egyes teriileteken hidényz6 munkaerd tervszerii pdtlasat.

narodnyik

szervezetében

tevékeny-

a narodnyik

mozgalommal

a ~

tag-

jai nagy érdemeket szereztek a marxizmus oroszo.-i terjesztésében (elséként forditottak le orosz nyelvre Mara és Engels

mtiveit).

A ~

az oroszo.-i

Szocidldemokraia

MunkAdspért Il. kongresszuséig (1903) mtkédétt. munkafolyamat: 1. altalanossAgban a munkavégzés sorrendje. — 2. az ember célszerti tevékenysége, amelynek

eredménye a termék értéke és a tokés szAmara az értéktébblet megtermelése. — 3. (fiz) valamely munkavégzé. kézeg jellemzdiben (térfogat, nyomas, héfok) egy munkamenet alatt bekéveikezett valtozdsok ésszessége. A kézeg ugyanis csak akkor képes folyamatosan munkavégzésre, ha a hasznos munka leadésa ut&ni allapotrél kezdeti Allapotéra vissziik vissza, vagyis a megnévekedett térfogatot kompresszidéva] az eredeti térfogatra csékkentjiik, és az elfogyasztott, munkavaé atalakitott energidt — a hasznos és a, veszteség-munka ésszegét — kiilsé (pl. hé-) energia bevitelével pdétoljuk. A kompresszids munkdnak természetesen kisebbnek kell lennie, mint az expanzids munkaénak. Ha a kompresszids munka nagyobb az expanziés munkénél, akkor a ~ negativ, tehat a kézeg kiilsé munk&t vesz fel (— munka 2.).

munkagédér : (mtisz) a féld kitermelésével

létesitett

munkaiér. Rendeltetése, hogy épiiletek alapozdsaéhoz v. fdldbe siillyesztett épitmények kivitelezéséhez az épitkezés idejére a fdld beomldsatdl és a viz bedéramldsAté6l mentes munkahelyet biztositson. Ha van elég hely, a munka-

gédrét rézstisen emelik ki, helysztikében oldalait ducoldéssal v. szddfallal tamasztjak meg. Jelentés probléma a ~ viztelenitése, amelyet élévizben (pl. folyéban) végzett

munkaidé

mnnkanél féldbél emelt kérgdtak (zdrégdt) v. szadfalak alkalmazaés4val oldanak meg. A talajviz szintje alatt nyitott ~ elarasztasdt kétott (agyag) talajban a beszivargd viz kiszwvatiyuzdsdval, atereszté, szemesés (homok) talajban

—talajvizszint-silyesztéssel,

kériilmények,

k6z6tt

kiilénlegesen

mesterséges

fogyasztds, —talajszildrdttds, megakadalyozni.

zdrdssal

viz alatti

nehéz

(—>+talaj-

betonozds)

lehet

munkaid6é ; — munkanap munkaigényes termék: az a termék, amelynek elkészitése viszonylag kevés nyersanyagot (holtmunkat) és sok élémunkat igényel; az anyaigényes termék el6allitésa ezzel ellentétben viszonylag sok nyersanyagot és kevés él6munkat igényel. ~ek pl. a precizids mtiszeripar készitményei, anyagigényes pl. a vagongyartas. munkaintenzités: a munkavégzés feszitettségének foka; az jellemzi, hogy egységnyi idé alatt mennyz munkat végeznek. Intenzivebb munka azonos idé alatt tébb terméket hoz létre, a munkdés tébb izom- és idegenergidt hasznal el. Ennek megfeleléen intenzivebb munkdval az arutermelés viszonyai kéz6tt azonos idé alatt tobb értéket Allitanak eld ; egy munkaintenziv dra ennél nagyobb atlagos intenzitési munkaidének felel meg. A ~ névelése hasonl6an a munka termelékenységének novelésével azonos munkaidé alatt az eldéallitott hasznalati cikkek tomegének névelésével jar egyiitt ; de mig a munkatermelékenység névekedése esetében az egy termékegységre es6 munkaraéforditas csdkken, a ~ névekedése a termékegységre es6 munkaraforditést nem, hanem csak a munkaidét csékkenti. A tékések — féként amikor a munkanap novelésére mar nincs médjuk — a ~ noévelésével burkoltan igyekeznek a munkanapot megnyujtani, vagyis az egy munkanapra esé6 munkavégzést noévelni, s ezdltal magasabb értéktdbbletet elérni. Ez a kil6nb6z6 tékés bérrendszerek burkolt, gyakran nyiltan

is bevallott a

célja.

munkdsokra,

A ~

gyorsan

mértéktelen kimeriti

fokozdsa

erejiiket,

egészségiiket, gyors 6regedésiikre vezet. —

artalmas

tonkreteszi

A szocialista

gazdasagban a termelés ésszerti megszervezése a kézepes ~ alapjan torténik. A szocialista munkafegyelem megkéveteli a dolgozéktdl, hogy munkaidejiiket az dllandéan

tékéletesitett

munkamegosztas

63

munkaeszk6z6k

felhasznalasdval

jdél és

eredményesen hasznaélj4k fel; a ~nak mindendron valé fokozaésa 6s az egészségre karos mértéke azonban idegen a szocialista rendszertél.

munkairanyité ; — diszpécser-szolgdlat munkaiskola : oktatdsi mdédszer, amelynek alapja az éntevékeny szellemi és kézi munka 4altal valé oktatas és nevelés. A 19. sz. végén, majd féképpen a 20. sz. elsd harmadaban kibontakozott polgari iskolareform uralkodé eszménye lett. Az alapelv kiilonbézé értelmezései folytan azonban kiilénb6z6 iranyzatok alakultak ki, amelyek két jellegzetes £6 irany k6ré csoportosithaték. Az egyik a kézi munkdt s az iskolai mthelyt helyezte az oktatas és nevelés kézéppontjdba, kiilénésen a népoktatas vonatkozdséban (G. Kerschensteiner) ; a masik a kézi munka

alkalmazdésa mellett a munka altal valé oktatast dltalanos alapelvnek tekintette, amelyet minden tantargy oktatésdban és minden fokon alkalmazni kell (H. Gaudig, P. Bovet). (+még politechnikai képzés, — szocialista munkaiskola) — Irod. N. K. Krupszkaja: Kozoktatas és demokracia. 1957. munkajaradék : a kapitalista gazdasagi rendet megel6z6 hibéri tarsadalomban a —féldjdéradék egyik formaja; a feudalis kizstkmanyolds fontos eszkéze. A jobbagy kételes volt bizonyos sz4mii munkanapon a féldesuri féldeken, dolgozni a féldestir szamara, s egyéb munka-

kat — példaul fuvarozast — is végezni. (> még robot)

munkajog : 1. jogagazat ; azoknak a jogszabaélyoknak az dsszessége, amelyek az adott tarsadalomban fennalldé munkaviszonyokat szabdlyozz4k. — 2. tudomanyag ; kutatja a kilénb6z6 tarsadalmi formakban meglevé munkaviszonyok szabdlyozdésdnak térténetét, kifejti az adott orsz4g ~dnak szabalyait, dsszehasonlitja a kiilonb6z6 orsz4gok térvényhozésdnak a munkaviszonyra

vonatkozé szabalyozasat, feltarja a munkaviszony szabalyozasénak alapjdul szolgalé térvényszertiségeket. — Irod. Weltner A.: Magyar m. 1960. munkaképes kori népesség : statisztikai és tervezési gyakorlatunkban az iskolakételes korbdél kilépé (14 éves mult) és a nyugdijjogosults4g korat (nédknél a betdltott 55., férfiaknal a betdltott 60. év) még el nem ért népesség. Ez a besorolas fiiggetlen attdl, hogy az ide soroltak dolgoznak-e vagy sem, ill., A nem munkaképes kort: kort keresék (ilyenek csak szektorban talalhaték) és a keres6k tartoznak.

hogy egészségesek-e v. sem. keresékh6z az iskolakdételes kivételes esetben, a magannyugdijkorhatart mar elért

munkaképesség-csdkkenés : Az emberi szervezet nemének, fejlettségének és alkatanak megfeleléen bizonyos tipusi 6s mennyiségti munka végzésére képes. Egyes betegségek v. kézlekedési, foglalkozdsi balesetek, tovébbaé hdborts sériilések kilénb6z6 iranyt és mértékt szellemi v. testi ~t idézhetnek elé. A csékkent munkaképességt személyt — a ndalunk érvényben levé rendelkezések szerint — lehetédleg olyan munkakérbe 4llitjak, aho} teljes értékG munkaét tud végezni, v. olyan munkéra képezik at, amelyhez megfelelé adottsagokkal rendelkezik. munkakényv : kézokirat, amely a munkasok és alkalmazottak személyére és munkaviszonyéra vonatkoz6 lényeges adatokat tartalmazza. Nalunk nélkiile az intézmények és a vallalatok nem alkalmazhatjak a dolgozot. A dolgozé kérelmére az illetékes tandacs végrehajté bizottsdga allitja ki, Bp.-en a Varosi Munkakényvkiallité Kirendeltség. A munkaviszony fennéllasa alatt a ~et a vallalat érzi; a munkaviszony megsztinésekor k6teles a dolgozénak kiadni. A~be esak olyan adatokat szabad bevezetni, amelyeket a jogszabalyok kifejezetten megengednek. Be kell jegyezni a munkaviszony kezdetének idépontjat, a munkak6rt és bérkategériat, a megszerzett iskolai v. szaktanfolyami végzettséget, vizsgat és egyéb szakképzettséget,

a kitiintetéseket,

valamint

a munka-

viszony megsztinésének iddépontjat és a megsztinés médjat is. — Mo.-on az iparossegédeknek és a gyari munkaésoknak

mar

a felszabadulds

elétt

is volt ~iik,

1950

dta

minden munkavallalé szamara kételezé. munkakozvetités ; munkaerék szerzése a betdltetlen munkahelyekre, ill. megfelel6 munkahelyek biztositasa a munkanélkiiliek

részére.

— munkanélkiliség

hatalmas

adata ~sel

munkahelyek csak

a

(ipartestiiletek,

A tékésorszagokban,

méreteket

szerzése.

munkaadék

és

Az a

munkdsegyletek,

6lt, a ~

1900-as munkdsok

évek

ahol

a

£6 fel-

elején

egyesiiletei

szakszervezetek

stb.)

foglalkoztak. Azdéta egyes tékésorszagokban allami ~i szerveket létesitettek. Mas orszagokban a munkavallalék és a munkaltaték k6z6s szerve intézi a ~t. Az allami

munkakézvetiték néhany orszagban munkanélkili-segélyek folyésitasdval is foglalkoznak. Mo.-on a felszabadulds

elétt Allami Hatéségi Munkakézvetité Hivatal mtikédétt. — Szocialista orszagokban a ~ f6 feladata a fejlédésbél fakadé munkaerdéhiany lekiizdése, a betdltetlen munkahelyekre megfelel6 munkaeré biztositasa. Nélunk ~sel foglalkoznak a tandcsok munkaiigyi osztalyainak alarendelt munkaerdiraényité irodék.

Munka Lovagjai, angol Knights of Labour [najtsz ev lébo]: amerikai munkdasszervezet. 1869-ben U. 8S. Stephens alapitotta, 1878-ig titkosan mfikédétt. Kezdetben a munkasok érdekeinek bator védelmezédje volt, s szimos jelentés sztrajkot szervezett, de késébb a reformizmus utjara lépett. 1896-ban ellepezte a nyolcdérds munkanapért folytatott sztraéjkharcot. Ezutan tagsdganak jelentés részét elvesztette, a szazadfordulén tevékenysége megsztint. munkamegosztas : a kilonféle munkafajték elkiiléniilése, amelynek eredményeképpen a dolgozék kiilénbézé foglalkozésokban, részfunkcidkban, a gazdasdgi dsszfolyamat kiilénb6z6 fokozataiban tevékenykedve elégitik ki a kil6énféle tarsadalmi sziikségleteket. Megkiilénbéztetiink tarsadalmi, tizemen beliili, féldrajzi 6s nemzetkézi

~t. — A tdrsadalmi~ a népgazdasdg elkiiléniilése kiilén-

b6z6 termelési 4gakra (ipar, mezégazdasag, kereskedelem, kézlekedés stb.). Csiraja az é6skéz6sségben is létezett a korok és nemek szerinti un. természetes munkamegosztds for-

majdban. A férfiak foéleg vadaszattal, halaszattal, a ndék altalaban gyiimélesszedéssel, hazimunkaval, kezdetleges fdldmiiveléssel foglalkoztak. Az elsé nagy tarsadalmi~ az allattenyésztés és féldmivelés elkiiloniilése volt az déskézésségi tarsadalom bomldsakor, aminek eredményeként jelentésen megnétt a munka termelékenysége. A masodik nagy tarsadalmi ~ a kézmiivesség kiilonvalasa volt a mezégazdasagtél. A termékeket mar nemesak sajat fogyasztasra, hanem egy részét piacra, eladas céljabdl termelték, ami szoros kapcsolatban volt a munka termelékenységének tovabbi névekedésével. Kialakult az drutermelés, amelynek foejlédésével és a piac béviilésével bekévetkezett a harmadik nagy tarsadalmi~, az éruforgalom, a kereskedelom kiilénvaélasa. A termeléerdék fejlédésének

eredményeként az iparon beliil is egyre tobb specializalodott iparag alakul ki, hasonlé folyamat megy végbe a népgazdasdg tobbi 4gdban is. A kapitalista gazdasdgban, nagymértékben megvaldsult a kordbban csak elvétve létrejétt dzemen belli ~, amely még jobban kiépiil a szocialista gazdasagban. — A tarsadalmi ~ a magantulajdonnal egyiitt alapjava valt a tarsadalom oszidlyokra

és

szellemi

fennmarad,

munkanélkiiliség

64

munkanap

bomldsdnak,

munka sét

s egyben

ellentétének

gyorsitott

hozzajarult

a fizikat

kialakulasthoz.

iitemben

tovabb

A ~ fejlédik

a kapitalizmus pusztuldsa, de nem jar mar egyiitt leigdzdssal és kizsakmanyolassal; a szocialista tarsadalomban megsztinnek az antagonisztikus osztalyok és ezzel a fizikai és szellemi munka k6z6tti kibékithetetlen ellentmondasok is. — A szocialista vilagrendszer létrejottével uj formakat 6lt és igen nagy jelentéségre tesz szert a > fdldrajzi munkamegoszids alapjan mar régebben kialakult — nemzethdézi munkamegosztas.

munkanap : 1. a nap munkaval téltott része. Feloszlik sztikséges munkaidére és tébbletmunkaidére.

A kapitalista gazdasdgban a ~ két részre oszlasa antagonisztikus jollegi, a tébbletmunkaid6é alatt a munkas értéktdbbletet termel a t6kés szamara, sziikséges munkaideje alatt megtermeli a sajat munkaerejének értékét (— munkaerd).

A tékések a ~ meghosszabbitésara torekednek, hogy néveljék profitjukat (— értéktdbblet). A ~ meghosszabbitdsd4nak fizikai korlatja a munkas fizikai ereje (a munkaer6 ujratermeléséhez meghatarozott mennyiségti pihendidé kell), erkélesi hatara, hogy legalabb bizonyos mérték-

ben ki kell elégitenie kulturdlis igényeit is. A tékésosztaly és a munkdsosztély ké6z6tt kezdettdl fogva szivés hare folyik a -~ megroéviditéséért. Ennek eredményeként a legtébb kapitalista orszagban, torvényesen korlatoztak a ~ot; a tékés orszigok egy részében a 20. sz. elejétd] kezdve bevezették a napi 8 éras munkaiddét. A gyarmati és fél-

gyarmati orszdgokban a ~ ma is mértékteleniil hosszu. — A szocialista gazdasagban a termelési eszk6z6k tarsadalmi tulajdonba vételével megsztinik a kizs4kmanyolas, a ~ két része kéz6tt mar nines antagonisztikus ellentmondas, a munkds egész munkaideje a sajat és a dolgozék osszességének érdekeit szolgélja. Az SZU-ban a nehéz és az egészségre karos munkahelyeken a munkaidét leszallitot-

tak napi 7, ill. 6 édrara, s 1957-t6] altalanosan megindult a napi 7 6ra4s munkaidére val6é attérés.— Mo.-on is szivés harcot folytatott a munkdsosztaly a 8 éras ~ért, melynek bevezetésére csak az I.vilagh4boru utan térténtek meg az elsé lépések, de all. vilaghabort idején ismét visszatértek a 9, sét 10 déras (egyes izemekben 11—12) ~ra. A felszabadulads 6ta a napi 8 éras munkaidét az Alkotmaény biztositja. Az egészségre karos v. nehéz munkat igénylé munkateriileteken nalunk is a dolgozék egyre szélesebb kategoridi 6, ill. 7 é6ras napi munkaidével dolgoznak. —

Trod. D. M. Konakov : Munkabér és m. 1953;

Politikai

gazdasagtan. Egyetemi tankonyv. 1959. — 2. a hénapok munkaval t6ltott napjai szemben a pihené és iimnepnapokkal.

Munkanélkiiliek Orszagos Egységhizottsiga: ‘kezdeményezésére

és vezetésével

1931-ben

a KMP

alakult

fél-

legélis szervezet. A munkanélkiliség ellen harcolt, és igyekezett megakadalyozni, hogy a tékések a gazdasdgi vdlség minden terhét a munkdsokra haritsak. Szamos tiintetést szervezett. A 30-as évek masodik felében megszintette tevékenységét.

munkanélkiiliség : a tékés termelés sziikségszerti kévetkezménye; a termelési eszkézeiktél megfosztott dolgozék egy része nom képes munkalehetéséget talalni. A tédkefelhalmozds soran egyfelél né a proletariatus szama (a természetes szaporodas, a ndk munkaba allitasa, a kistermelék

proletarizdlasa

stb.

kévetkeztében),

masfeldl

né

a téke szerves Osszetétele (ugyanakkora munkéaslétsz4m foglalkoztatasahoz egyre tobb allanddé tékére van sziikség), s ezért — noha a foglalkoztatott munkasok sza4ma Altalaban né — a téke és a termelés névekedésének kivételesen gyors idészakaitdél eltekintve a proletaridtus jelentés része feleslegesnek bizonyul, viszonylagos tulnépesedés jon létre (— szdvetkezeti terv értelmében a szovetkezetek fejlesziésében a fokozatossdg és az énkéntesség elvének kévetkezetes érvényesitése. — A megvaldsult szocializmusban a két fennmaradé bardti osztély: a munkdsosztély és a

parasztség uj torténelmi viszonyok k6ézétt gydkeresen aétalakul. A munk4sosztély tagjai m&r nem kizsdkményolt proletérok tébbé, a parasztsag pedig a fejlett technikan alapuld, szocialista gazdalkodast folytaté, termeldszovetkezeti parasztsaggé alakul at. A~ a falu és a varos k6z6tt is Uj kapesolatok kialakulasdra vezet, s megsziinteti a k6z6ttiik a kordbbi tarsadalmi formaékban fennallt kibékithetetlen ellentéteket. — Irod. V.I. Lenin: A munk4ésosztdly és a parasztsdg szévetsége. 1955.

Munkas Part, Labour Party [lebo pati] .:

angol

reformista munkdspart. 1900-ban Munkdsképviseleti Bizottsdg néven alakult, és az angol munkésok parlamenti

képviseletének névelését tizte ki célul. A ~ nevet 1906-ban vette fel. Eredetileg a JTrade Unionok, a Szocidldemokrata FPéderadci6, a Fiiggetlen Munkdspart és a Fabianus Tdrsasdg szévetsége volt. Programja

féleg

Anglidéban,

Ausztriéban,

Mo.-on

is sorozatosan

(Vasas,

Munkaés

hoztak

Testedzé

Finno.-ban,

Svajeban

és

létre ilyen egyesiileteket.

Egyesiilet,

Természetbardtok

Turista Egyesiilete.) Megalakultak a nemzeti és nemzetk6zi munkAds-sportszévetségek is. A ~ jelentés eseményei voltak 1924 utdén az un. munkdsolimpidk. A magyar ~nak kezdetté] fogva jelentés szerepe volt nemcsak a nemzetké6zi munkdéssport megmozduldsaiban, hanem a munkésosztély gazdasdégi és politikai harcdban is.

munkdstanacsok : a munkésosztaly

politikai t6meg-

szervezetei. Elészér Oroszo.-ban jéttek létre. (— munkdsés katonatandcsok) — Mo.-on a Nagy Oktdéberi Szocialista forradalom hatdséra a bp.-i munkass4g mar 1917 végén tébb helyen erdteljesen kévetelte ~ alakitasAt ; egyes tizemekben illegdlisan mtikédtek is. Az 1918. oktéberi polgdri demokratikus forradalom idején a katonatandcsokkal egyidejtileg elészér Bp.-en, majd orszagszerte megalakultak az Uzemi és a varosi ~. Az SZDP jobboldali vezet6i a koalicids kormaénnyal egyiitt igyekeztek, a ~at felszamolni, vagy legalabbis mtikédésiiket erdsen korldétozni. A forradalom tovabbfejlesztését kévetel6 témegek hatdés4ra azonban a ~

munka

— fdként vidéken — egyre inkébb forradalmi-harci szervekké véltak, amelyek megvaldsitotték az tizemekben

a

munkdsellenérzést,

megragadasara.

és

felkésziiltek

a

hatalom

1919 elsé hénapjaiban, kiilénésen mar-

cius folyaman a ~ tébb helyen ténylegesen atvették hatalmat. A Budapesti Munkdstandcs is, amelyet

a a szocidldemokrata partvezetdéség sajat opportunista politikdjanak érvényesitésére igyekezett felhasznalni, stirgette a proletarforradalmat, s marc. 21-én egyhangulag fogadia el a proletardiktatura kikidltasat. A ~ok a Magyar Tandcskéztarsasdg fennallasa idején az allamhatalom szerveiként mtkédtek. — Visszaélve a munkasosztaly forradalmi hagyomdényaival, 1956 oktéberében az ellenforradalmi lazadaés szervezéi az Uzemi demokracia kiszélesitésének demagég jelszava alatt un. ~at valasztottak a munkassag félrevezetésére. Kiil6n6sen karos szerepe volt a bp.-i in. Kézponti Munkastanacsnak, amelyet az 1956. dec.-i 48 déras sztrajk szervezése utaén a Magyar Forradalmi Munkaés-Paraszt Korméany feloszlatott. Az tizemi ~at, miutén fokozatosan elvesztették a munkassag bizalmat, 1957 nyardn a Forradalmi Munkas-Paraszt Kormany feloszlatta. — Zrod. Hajdu T. : Tanaécsok Magyarorszagon (1918—19-ben). 1958.

munka

szerinti

elosztas:

a termékek

elosztésdénak

szocialista elve, a szocializmus objektiv gazdasdgi térvénye ; lényege, hogy a termelt javak elosztdsa a tarsadalmi termelésben végzett munka mennyiségével és minéségével aranyosan torténik.

a szocializmusban

kommunizmus

a ~

A kommunizmus

alsé fokan,

objektiv sziikségszertiség, csak a

magasabb fokan éri el a termelderék fej-

lettsége és a munka termelékenysége a fejlédésnek azt a mértékét, amely biztositja a —+sziikségleitck szerinti elosztast. A ~ elve biztositja minden dolgozé személyes anyagi érdekeltségét munkdéja eredményében, észténbéz a munka termelékenységének és mindségének emelésére, dsszhangba hozza az egyéni és tarsadalmi érdeket. Jelentés szerepet télt be a —+szocialista munkaverseny kialakulasaban és fejlé6désében. A ~ kévetkezetes megvaldsitaésa lehetévé teszi, hogy a szocialista dllam ellenérizheti a tarsadalom tagjai munkaéjanak és fogyasztasdnak mértékét. A~ gazdasagi torvényébdl kévetkezik a termékeknek kdzvetlentil az egyes dolgozék altal végzett munka mennyiségétél és mindségétél fiiggd elosztasa, az egyenl6 munka egyenlé dijazisa, nemre, korra, fajra és nemzetiségre valé tekintet nélkiil. A~ az Allami vallalatokban és intézményekben a — munkabér, a termeldszévetkezetekben pedig a —munkaegységek, ill.

ezek tovabbfejlesztett formdi révén valdsul meg. A ~ elvéb6l kévetkezik, hogy erélyes harcot kell folytatni

a kispolgéri egyenlésdi minden megnyilvaénulaésa ellen. A kommunista part és a szocialista dllam a tébbi objektiv gazdaségi torvényhez hasonléan a ~ térvényét is tudatosan alkalmazza. munkaszerzédés : olyan megadllapodas a dolgozé és az .

munkatermelékenység

70

szerinti elosztas

iigyeletiikkel megbizott un. keretlegények kegyetlenkedése miatt a ~osok tébbsége elpusztult. Kiuloénésen nagymértékti volt a ~osok pusztuldsa 1942—43 telén a Don-kanyarban. 1944 végén a fasiszta-nyilas rémuralom az 1939-i torvény alapjan ~ra kételezte a polgari lakossag minden tagj4t 14—70 év k6zétt nemre valé tekintet nélkiil. A rendelkezést a lakossAg tébbsége a sulyos bintetésekkel valé fenyegetés ellenére sem teljesitette. munkasziinet,

munkasziineti

napok:

az

az

iddszak

(egy v. tébb nap), amelyen a legtébb intézmény, vallalat stb. munk&ja sziinetel, és a dolgozék nem végeznek munkét. A-~i napok — a heti pihenénapok mellett — a kévetkezék: Ujév napja (jan. 1.), husvéthétfé, a felszabadulds tinnepe (Apr. 4.), a munka iinnepe (maj. 1.), az alkotmdny iinnepe (aug. 20.), a Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom iinnepe (nov. 7.), és a karacsony (dec. 25. 6s 26.). ~i napon csak a miniszter és a szakszervezet elnédkségének hozzdjarulasdval szabad munkét végeztetni. Az ilyen munkéért a tulmunkadijra jogosult dolgozénak dijaz4s, az arra nem jogosult dolgozénak szabad idé jar. munkatargy

: a termeldeszk6z6knek az a része, amelyre

a munka irAnyul, amelyet a munkéval megvaltoztatnak. Aw szarmazhat kézvetleniil a természetbdl (pl. az érc a bany4ban, az 616 fa az erdében stb.), v. lehet olyan, amelyen mar kor4bban munkat végeztek (pl. a gépgyarban feldolgozott acél stb.). Azok a ~ak, amelyeknek bizonyos mértékt dtalakitaséra v. feldolgoz4séra mar mun-

k&t forditottak: munkateradpia:

a nyersanyagok és félkész gydrimdanyok. bizonyos

megbetegedések

esetén

a

beteg Allapotanak megfelelé, rendszeres munka végeztetése gydégyité sz4ndékkal. A munk&t lehetdéleg csoportosan kell végeztetni, és ugy, hogy a beteg kézben a lehetd-

ség szerint minél tébbet tartédzkodjék a szabad levegén. Féleg hosszadalmas betegségekben szenved6, elsédsorban ideg-elmebetegeken szokaés alkalmazni. Célja, hogy ne engedje a beteget a maga kiilén lelkivilag4ba elmeriilni, esékkentse a betegségtudatot, és helyreallitsa a beteg dénbizalmat. munkatermelékenység : a munka hatékonységd4nak foka, amelyet az egységnyimunkaido alatt termelt termék v. az iddegység alatt egy termék eldallitasara forditott munkamennyiség hataroz meg. A tarsadalom szempontj4bédl a ~ nemesak az élémunka, hanem a termékre forditott dsszes munkamennyiség (beleértve a térgyiasult munkat is) csékkenésének arénydban né6. A ~ emelkedését azonban 4ltal4ban a munkds 4ltal egy iddegység alatt eldallitott termékek mennyiségével, ill. az egy termékegységre forditott munkaidével (élémunkaval) mérik. Az 4rutermelés viszonyai k6z6{t a ~ emelkedése

a + munkainienzitds nivekedésétél

termékegység alakuldsa

értékének

a termelési

csdékkenését

médt6l,

jelenti.

mindenekeléit

eltéréen a

—

A ~

a termelé-

a munka-

erdék fejlettségi fokatél figg. A ~ ndvekedése a tarsadalmi fejlddés objektiv gazdas4gi térvénye, azonban

viszony létrehozdsara és tartalmanak meghatdérozdésara iranyul. Meghatarozza a dolgozé munkak6rét és munkabérét, valamint a dolgozédt a munkaviszony alapjén megilleté egyéb szolgaltatasokat.

érvényesiilésének kériilményeit és mdédjét a mindenkori termelési viszonyok hatérozz4k meg. A ~ névekedése a tarsadalmi fejléddés legfontosabb feltétele, a termeldéerék névekedésének kifejezdje. Minden tarsadalom azzal

munkaszolgalat: +tdbb fasiszta orszigban Németo. példajara kiilénb6zé korosztélyokra kiterjesztett munkakényszer. Németo.-ban 1935-ben vezették be a fiatal

bizonyitja be magasabbrendtiségét az elézével szemben, hogy a~ét magasabb fokra emeli. A kapitalista gazdasdg a munka olyan termelékenységét hozta létre, amilyet a feudalizmus nem ismert, azonban itt a~ névekedésének térvénye korlatoltan érvényesiil, mert a termelés tervszertitlensége és ciklikuss4ga miatt a ~ nem emelkedik Allandéan (a tultermelési vals’gok idején pl. Altal4ban

6t alkalmazé

vallalat

v. szerv

k6z6tt,

férfiakra és lanyokra vonatkozéan

amely

féléves munkakéGtele-

zettség formajaban. A II. vilaghdborti kitérése utd4n kiterjesztették a megszallt teriiletek lakoss4gd4nak egyes esoportjaira, s ~ra kételezték deportélasuk eldétt a zsidék témegeit. — Mo.-on az 1939: II. te. (az un. honvédelmi torvény) nemre valé tekintet nélkiil ~ra kételezte a fegyveres honvédelemre alkalmasnak nem talalt személyeket. Ennek alapj4n 1940-t61 rendszeresitették a ~ot, 68 a ~os szizadokba bevonultatték a baloldali, halad6 elemeket (igen nagy szi4mban a nemzetiségieket), a zsidéd v. zsidénak minésitett férfiakat. 1941-t6l a ~osokkal a fronton életveszélyes feladatokat végeztettek (pl. aknak felszedése). Az embertelen kériilmények, a fel-

esékken);

méasrészt

a

tékések

Altal4ban

csak

akkor

alkalmazzak az Uj technikat, ha ezzel névelhetik profitju-

kat. A szocialista gazdasagtan ezzel szemben a kizstkményolés megsziintetése és a népgazdas4g tervszerti irdényitdsa kévetkeztében a ~ szakadatlanul és gyors iitemben névekszik. A ~ dllandé emelkedése a szocialista termelés Allandé névekedésének és a dolgozék jéléte emelésének sziikséges feltétele. — A ~ névelésének tényezdi: a termelés technikai szinvonalanak emelése (gépesités,

Munka

Térvénykényve

automatizdlas,

kemizdélas

szakképzettségének

és

stb.), a dolgozék

kulturdltsaéginak

tuddsanak,

ndévelése,

a

munka szervezettségének tékéletesitése, a munkafegyelem megszilarditésa, a termelés iitemességének biztositasa. A ~ ndévelését eldsegiti az —anyagi érdekeltség, a + munka szerinti elosetés elvének kévetkezetes alkalmazasa, a dolgozék alkoté kezdeményezése és a szocialista —+ munkaverseny. A szocialista orszagokban a ~ emelkedésének titeme messze meghaladja a kapitalista orszdgokban atlagosan elért eredményeket. Mig az USA-ban 1913 és 1959 kéz6tt a-~ 2,4-szeresére nétt, az SZU-ban ugyanebben az idében 10-szeresére emelkedett. A szocialista orszagok arra torekszenek, hogy a termelés dllandé néve-

kedését

nagy

részben

ne

a

szamanak emelésével, hanem

foglalkoztatott

dolgozdék

elsésorban a nagyobb ~

ré-

vén, érjék el. Az SZU-ban a negyedik és 6t6dik dtéves terv idején a termelés novelésének tébb mint kétharmadat a ~ novekedésével érték el. Mo.-on 1949 és 1959 kézétt az

egy munkasra

esé nettd termelési érték 66%-kal néve-

kedett ; ez a termelés novekedésének

csak 1/,-at fedezte.

A méasodik dtéves terv a ~ 40—45%-os emelkedését iranyozza eld, ami kb. 70%-ban biztositja a termelés tervezett novekedését. A ~ névelésében fontos szerepet jatszik a masodik dtéves tervnek az az eldirdnyzata, amely szerint a beruhdzdsra forditott 6dsszegeknek nagyobb részét gépek beszerzésére és nem Uj épitkezésekre kell forditani. Munka Torvénykonyve : a munkasok és alkalmazottak munkaviszonyat szabalyoz6 alapveté jogforras. Mo.-on az elsé ~t 1951-ben alkottak meg, és 1953-ban méddositottak. Szabalyozza a munkaviszony legfontosabb kérdéseit, a munkaviszony keletkezésével és megsziintetésével, a munkaidével, a pihendidével és szabadsdéggal, a munkabérrel, a munkavédelemmel, a munkatigyi vitakkal stb. kapesolatos kérdéseket, valamint tartalmazza a tarsadalombiztositas legfontosabb szabdlyait. Hatalya kiterjed minden munkaviszonyban Aallé dolgozdéra és munkaltatora,

kivéve a néphadsereg,

a honvédelmi

szer-

vek fegyveres tagjainak, valamint a termelészévetkezeti

tagoknak munkaviszonyat. Munkaiigyi Minisztérium : a Magyar

Népkéztarsasag

kézponti munkaiigyi szerve. Hataskérébe a bérezéssel, a munkeerégazdalkodassal, az iparitanuld-képzéssel, és a szakmunkasképzés egyes kérdéseivel, a munkavédelemmel, munkasellatassal és iidiiltetéssel, a tarsadalombizto-

sitassal, valamint a munkajoggal kapesolatos feladatok tartoznak. Feladatkorébe tartozik a bérrendszerek

kidolgozasa ;

a

prémiumokkal

és

jutalmazasi

rend-

szerekkel, a pdtlékokkal és természetbeni juttatasokkal, a normakkal, a bérgazdalkodassal stb. kapcsolatos kérdések. Nyilvantartja az orszig munkaeréforrasait, ill. a munkaer6é tarsadalmi munkamegosztas szerinti felhasznadlas4t. Kidolgozza a népgazdasdgi tervek munkaerészikségleteivel,

a munkaidécsékkentéssel,

talok foglalkoztatasaval, munkakézvetitéssel,

eréhull4mzaéssal,

a nék

és fia-

a munkaeré-csoportositassal,

a munkaerétoborzaéssal,

a munkanélkiili-segéllyel,

a

a munka-

valamint

a

munkakényvek kidllitasdval és kezelésével kapcsolatos kérdéseket. Végzi az iparitanuléd-képzés elvi irdnyitasat, valamint a feliigyelete ala tartozé iparitanuld-intézetek, helyiipari iskolak és iparitanuld-iidtl6k k6ézvetlen igazgatasat, szervezését és mtikddésiik ellenérzését. Engedélyezi és ellenérzi a szakmunkasképz6 tanfolyamokat. Létrehozza és irdnyitja az Allami Szakmunkasvizsga Bizottsagokat. Iranyitja 6s ésszehangolja az allami szervek munkavédelmi tevékenységét. Kidolgozza a balesetolharitassal, a miiszaki egészségvédelem fejlesztésével, a munka-

és

védéruhaval,

védéétellel,

a

kedvezményes

iidiiltetéssel stb. kapcsolatos rendelkezéseket. Egybehan-

golja az

Allami

bélesé6dékkel

munkaverseny

71

szerveknek

és évoddékkal,

a k6zétkeztetéssel, a munkasszéll4sokkal

tizemi stb.

kapesolatos tevékenységét, 6s kidolgozza az ezekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Kidolgozza a tarsadalombiztositdsi (betegségi biztositas, csaladi pdtlék, nyugdij) jogszabalyokat, valamint a tarsadalombiztositaési nem-

zetk6zi (allamk6zi) egyezményeket. Ellenérzi a nyugdijmegallapité szervek mtkddését. Kidolgozza a szélesebb kort érint6 munkajogi rendelkezéseket, kiilonésen a munkaviszony szabdlyozdsara, a szabadsagidére, a munkafegyelemre, a dolgozék anyagi felelésségére, az athelyezésre és a munkaiigyi vitak elintézésére vonatkoz6kat. — Feladatk6rét 7 f6-, ill. 6nallé osztaly révén latja el. Féfeliigyelete és irdnyitasa alatt mik6dik az Orszagos Nyugdijintézet, a ~ Médszertani Intézete stb. Ellatja tovabba a tandcsok munkatigyi szakigazgatasi szerveinek, valamint a Teriileti Egyezteté Bizottsagoknak feligyelotét és iranyitdésdt. Hivatalos lapja a Munkatigyt Kézlény. — 1957-ben kezdte meg mtikddését. munkaiigyi vita: a munkaviszonnyal kapcsolatos vita a dolgozéd és a vallalat kézétt. A ~ elddntésével altalaban elészér az > egyeztetd bizottsdg foglalkozik, és azutan terjesztheté a birdsag elé. Ha a~ a munkaviszony megsztinése

utan meriil fel, akkor déntés végett kézvet-

leniil a birésaghoz lehet fordulni. munkavédelem, munkdsvédelem: a dolgozd szaméara biztonsagos és egészséges munkafeltételek megteremtése, ill. ezek védelme. A szocialista orszagokban allami intézkedések rendszerével biztositjak, hogy a munka olyan feltételek k6éz6tt folyjék, amelyek a dolgozék életét és egészsé-

gét nem veszélyeztetik. Az allami szervek és a vallalatok vezetéi kételesek a ~ eldirt kévetelményeinekeleget tenni. Nalunk a vallalat egészén beliil a ~ szabalyainak megtartasaért, ill. végrehajtdsuk ellonérzéséért az igazgatd és a: f6mérnék felelés. Kételesek megszervezni a balesetelharitast, ill. balesetmegelézést, az dvorendszabalyok végrehajtasat, a balesetelharitasi oktatast,a balesetekért felelos

és a munkavédelmi szabdlyokat megsérté személyek felelésségre vondsdt és a balesetek bejelentését. Hzt a szakszervezetek

munkavédelmi

szerveik,

a munkavé-

delmi feliigyelet utjan ellenérzik, amely a dolgozék tarsadalmi ellenérzésére (munkavédelmi bizottsagok) tamaszkodik. A-~~nek kiilén szabalyai érvényesek a nékre és a fiatalkortakra. A ~ teljesitéséért felel6s személyek fegyelmi, anyagi és biintetdjogi felelésséggel tartoznak. — A~mel kapcsolatos problémak tudomanyos kutatasdval a SZOT irdnyitdsa alatt all6 Munkavédelmi Tudoma-

nyos Kutatéd Intézet foglalkozik. (— balesetelhdritdas, —anya- és csecsemébvédelem, + gyermekvédelem) munkavédelmi eszkézék: a foglalkozasi artalmak elleni védekezésre szolgalé késziilékek. Azokban a helyiségekben, amelyekben a levegé tisztan, és frissen tartasa természetes szellézéssel kielégité6 mddon nem oldhatd meg, mesterséges szellézékésziilék felszerelésével kell biztositani, hogy a miihely levegéjében a szennyezédés a megengedett hatarértéket ne haladja tul. Egyes munkafolyamatok kézben az egészségre artalmas por, géz, gaz v. fiist képzdédik ; ezek elvezetésére zart rendszert elszivé berendezést hasznalnak. A hésugarzas artalmainak elharitasdra a héforrdst megfelelé szigetelésti, azbesztbél v. fémbél késziilt véd6fallal v. ellenzével latjak el, v. megfelelden elhelyezett viz,- lanc- v. légfiiggényt alkalmaznak. Azokban a munkafolyamatokban, amelyekben a szemet por v. szikra veszélyezteti, véddszemtiveggel v. védéalareeal, a nydlkahartyat izgatd por belégzésének meggatolasara szajkendével v. por ellen védé légzékésziilékkel (respirdtorral) latjak el a dolgozékat. Erés fénysugarak kérosit6 hatasd4nak moggétlasara (kohdék, kemencék stb.) szemellenzé, valamint sdtét szemiiveg alkalmas.

Mérgezé

gaz

ellen

sztirdbetétes,

oxigénes

v.

friss levegés gazalare a védéeszk6z. A hallészerv karosodaésanak megeldézésére nagy zajjal mik6d6é tizemekben kénnyen és egyszertion kezelheté védékésziilék hasznalata sziikséges ; ez a magas, karosité hangokat kisztiri, de a beszédhangok fiilbe jutasét nem akaddlyozza. (+ még véddételek ) munkaverseny, szocialista verseny: a szocialista gazdasagban a munkatermelékenység emelésének és a termelés tokéletesitésének egyik f6 médszere ; a dolgozé témegek aktivitas4n alapul. A tékés konkurrenciaharccal ellentétben, amely elnyomja a dolgozék kezdeményezését,,

Murayjov

72

munkaviszony a szocializmusban lehetdéség nyilik a termelésben a dolgo-

40

zok aktiv kezdeményezé képességének kibontakoztatasara, minthogy a szocialista termelés fejlesztése k6zés érdekiik. A ~ a dolgozék barati egytittmtikddésére és kol-

Zdkdnynal éri el a Dravat. Felsé szakaszan vizierémivek. Vélgye végig teraszos. Fébb mellékvizei: balrédl a Mirz

csénés segitségére épiil. Fé alapelve az, hogy az elmaradék érjék utol az élenjarékat. A nagyobb eredmények elérése érdekében, feltarjak a termelés Uj tartalékait, és biztositj4k az élenjaré tapasztalatok gyors és széleskéri elterjesztését. A szocialista ~ leghatékonyabb formaja a vallalatoknal folyé egyéni és brigadverseny, de ezenkiviil ~ folyhat az egyes tizemrészek, egész iizemek stb. kéz6tt a termelés

néveléséért,

a jobb

minédségért,

a termelési

kapacitas jobb kihasznalasdért, az Onkdéltség csékkentéséért stb. Az SZU-ban a szocialista ~ fontos szakasza

volt 1935-t61 a elején hatalmas

Sztahanov-mozgalom kifejlédése, 1960 ~mozgalom indult a_ ,,kommunista

munkabrigdd’”” cim elnyeréséért, © mozgalomban kb. 5 millid dolgozé vesz részt. Mo.-on a ~ 1948-ban terjedt el széles kérben. Jelenleg legfejlettebb formaja a szo-

cialista brigaddmozgalom, amely egyesiti a korabbi ~mozgalmak pozitiv vonasait, ugyanakkor az ideoldgiai, szakmai és kulturdlis képzettség dllandé névelésére is iranyul. 1961 elején az allami iparban 18 000 szocialista brigad 170000 taggal kizdétt a szocialista brigdd

cimért. munkaviszony : olyan kapcesolat, amelynek alapjd4n a dolgozé rendszeres, a munkarendnek és a munkaltaté utasitasainak megfelel6 munka végzésére, a munkaltaté pedig az ezért jard munkabér és a jogszabdlyokban eléirt egyéb szolgaltatasok teljesitésére kételes. A ~ megsztinhet: 1. a munkdltatéd hozzajaéruldsaval, 2. a dolgozé mas munkahelyre torténd athelyezésével, 3. felmondassal, 4. meghataérozott idétartamra k6tétt munkaszerzédés esetén, ha a munkaszerzédést nem hosszabbitj4k meg az idétartam elteltével. A fiatalkori dolgozéd ~dnak megszintetésére térvényes képviseléjo 6s a gydamhatdsdg is jogosult, ha a ~ megsziintetése egészségiigyi v. erkélesi okbdl sziikséges. (— felmondds) Munster

[manstor],

Mumha:

tart. az fr Kéztarsasag

D-i részén, 24128 km?. L: 900000 (1951). Székh.-e Luimnach (Limerick). Nagy kiterjedést legel6k szarvasmarha- és juhtenyésztéssel; fejlett tejipar. Nagyobb varosai: Cork, Waterford, Tipperary. Muntenia, Tara Rominescé: vidék és térténelmi tj Romaniaban az Olt-f.-tél K-re a Karpdtok és a Duna k6zt. A Déli-Karpatok déli lejtdéire, az eldtte elteriild dombvidékre és a Roman-alféld K-i részére terjed ki. Az alfdldet a Dunaba sieté folyék tagoljak, kéziliik legjelentésebbek az Arges, Dimbovita, Prahova és Ialomita. Romania egyik legtermékenyebb és gazdasdagilag legfontosabb része. Nagy gyapot- és dohanytermelés. Asvanykinesekben igen gazdag: nagy kéolaj-, foldgaz(Prahova-vélgy, Pitesti) és késételepek. A népi demokratikus rendszer alatt fontos iparagak indultak fejlédésnek : vas- és gépipar Bucurestiben, Ploestiben és Brailaban, vegyipar Bucurestiben, Ploestiben, Cimpinan, Pitestiben, Brailaban (a Duna-delta nadjat feldolgozé uj kombinat), a textilipar Bucurestiben, Pitestiben, Brailaban, tovabba

a firész-, élelmiszer-, bér- és cipéipar. Sirti ut- és vastthalézat. Legnagyobb varosa, az orszdg fév.-a Bucuresti (Bukarest), nagyobb varosai Ploesti, Pitesti, Tirgoviste Cimpina, Braila és Giurgiu (a két utédbbi dunai kik6té). — 1330-ban 6nalld, fiiggetlen dllamma alakult ; elterjedt magyar elnevezése — Havasalfild volt. (— Romania,

TORTENET.) Munthe, svéd

Axel;

orvos,

ird.

tkp.

Martin

Parizsban,

Fredrik

Rémaban

(1857—1949):

folytatott

orvosi

gyakorlatot, hosszabb ideig a svéd kirdlyné udvari orvosa volt. Nevét San Michele regénye c. regényes korés Onéletrajza tette vilagszerte ismertté. Magyarra Benedek Marcell forditotta.

Mura, km.

Mur:

Az

a Drava

Alpokban,

Tauernban

medencében

ered.

bal oldali mellékfolydja ; 438

Ausztria

Vizgytijtéje

teriiletén,

13830

és a Vend-dombsagon

az

km?.

Alacsony-

A Grazifolyik At. Mintegy

km

hosszan

hatdrfolyé

Jugoszlavia

és

Mo.

kézt.

és a Kerka, jobbrél a Kainach és a Sulm.

Murad, Amurat: tobb térdk szultén neve. Jelentdésebbek I. ~ (1319—89): 1359-t61 89-ig uralkodott. Elfoglalta Drindpolyt, adofizetéjévé tette Bulgariat és Gorégo.ot. A rigdmezei titkézetben esett el. — II.~ (?1403—51) : 1421-t61 51-ig uralkodott. Lényegesen, kiterjesztette birodalma hatarait a Balkaénon. Hunyadi Janos ellenfele. Jelentés gyézelmeket aratott Galambdéc ostromana] (1428).

Szendré elfoglaldsaval (1439), a vérnai csatdban (1444) és a masodik rigémezez csatédban (1448) ; Hunyadi tobb izben sikerrel harcolt hadai ellen, igy Nagyszebennél és a Vaskapu-hagondl, a jalomicai esatdban, a hosszu hadjarat

(1443—44) idején stb. — II. ~ (1546—95):

1574-161

95-ig uralkodott. Eredményteleniil folytatott habortt Perzsia ellen (1576—90). Uralkoddsa alatt kezdddétt Mo.-on a tezendtéves hdboru (1591-ben). Muradeli, Vano Iljics (1908—~ ): szovjet-griz zeneszerz6, Allami dijas. Kompozicidi: opera (Nagy bardtsdg), szimfonikus mtivek, dalok (A nemezetkdzi didkszdvelség himnusza stb.). Murakeresztar: 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 2390 (1960), sok a horvat nemzetiségi. Hatardllomas Jugoszlavia felé (a Bp.—Nagykanizsa—Ljubljana vonalon). Erdégazdasag. Murakéz: vidék Jugoszlavidban a Drava és a Mura egyesiilésénél. Kb. 780 km?. A Vend-dombsag ellaposodé K-i szakasza. Termékeny 6ntéstalajok. K6zpontja Cakovec (Osdktornya). — Az I. vilaghdbort végéig Mo.-hoz tartozott.

Murano: az olaszo.-i Velence EK-i elévdrosa a Velencei-lagina egyik szigetén. Roman stilusi dom. Itt késziil a hires velencei tiveg. Muranyi-fennsik : a Szlovak-karszt Ny-i tagja Murany és a Garam forrdsvidéke k6z6tt. 15 km hosszi, 7 km széles, 1000—1391 m magas. Karsztjelenségek, nagy dolindk, viznyelék. Sok erdé. Muranyi-Kovaes Endre (1908— ): ké6ltd, elbeszélé, miivészeti iréd. Miveiben nagyrészt a francia ellendéllasi mozgalomban szerzett élményeit dolgozta fel. (Gilbert kapitany, Szenvedélyes évek, A firenzei vardzslé, regények). Muraratka: 6tk., Zala m., letenyei j. L: 690 (1960). Va.: Nagykanizsa. Murasaki Shikibu (975—1031): kiemelkedé japan fréné, az irodalmat mitivelé udvarhélgyek egyike. Hires munkaja a Genji-monogotar2, az egyik legismertebb japan k6zépkori (Heian-korszaki) regény, melyben Genji herceg kalandjait, szerelmeit mondja el, és egyben kérképet fest a japan arisztokracia életmddjarél. Muraszemenye: 6tk., Zala m., letenyei j., Nagykanizsatol Ny-ra. L: 1430 (1960), sok horvat nemzetiségi. Va.: Csdmédér-Paka. Erdégazdasdég. Muraszombat : — Murska Sobota Murat [mira], Joachim (1767—1815): francia marsall, 1808-t61 nadpolyi kirdly. Papi szeminaristabd] lett a francia forradalmi hadsereg 6nkéntese, majd csakhamar magas rangokig emelkedett. Szerepe volt a napoleonit hdborik csaknem minden hadjaratéban. 1800-ban feleségiil vette Bonaparte higdt, Karolinat. 1808-ban I. Joachim Napdéleon néven Napoly kirdlya lett. Részt vett az 1812-i oroszo.-i hadjératban, majd az 1813-i lipesei csatdban. 1814-ben titkos egyezményt k6tétt Ausztriaval, de Napdleonnak Elba szigetér61 valé visszatérése utan ismét csatlakozott hozz&. Napdleon bukaésa utdn elfogtak, mint trénbitorlét haldlra itélték és agyonlétték. Murayjov, Nyikita Mihajlovics (1796—1843): orosz nemesi forradalmar, a dekabristédk egyik vezetéd alakja,

gardakapitany. Részt vett a napdleoni hdborikban. lett a Honmenté Szévetség, majd a Kézjé Szénevi titkos tarsas4goknak. 1821-t6] a dekabristak Tarsas4gdnak egyik vezetdje. Elkészitette a Taralkotmanytervezetét, amelyben a jobbagysdg

Tagja vetség Eszaki sasig

Muravjov-Aposztol

73

felszimolasa és alkotmanyos monarchia létesitése mellett szdllt sikra. A felkelés leverése utdn halalra itélték. Az itéletet 20 évi kényszermunkara valtoztattdk.

Muravjov-Aposztol,

Szergej

Ivanovics

murci, karcos: kézvetleniil a féerjedés utan levé, tébbékevésbé zavaros, a ki nem erjedt cukortél még édeskés, szénsavval telitett s ett6l kellemesen karcoldéd izti ujbor.

Murcia ; véros DK-Spanyolo.-ban, a Segura-f. mellett, a ~-ialfoéldén ; ~ tartomaény székh.-e. L: 238 000 (1957). Textil- (selyem-), vegy- és tivegipar, gyiimélesfeldolgozas. Vasuti csomdpont. Egyetem. Kérnyékén 6ntézéses (huertdék),

konyhakerti névények, hernydtenyésztés.

citrusfélék,

eszpartéfii

szdélé,

termesztése,

oliva,

selyem-

Murdock [modak], William (1754—1839): skét mérmo6k, gézgépszerkeszt6, a vilagitég4z nagyipari termelésén alapulé gazvilagitaés bevezetdje. Murga:

Va.:

6tk., Tolna

m., bonyhddi

j. L:

400

(1960).

Szakély-Hégyész.

Murgab : folyé Kézép-Azsidban, 852 km. Afganiszténban ered, kézel az SZU hatdéréhoz, nagyobb része a Tiirkmén SZSZK-an folyik keresztiil. Vizét a Kara-Kum siva-

murok: — sdérgarépa Murony: 6tk., Békés m., békési j. L:

1630

Murphy

): amerikai

1950-ben alakult békési tanydkbdol. Ag.

(1796—1826) :

orosz katonatiszt, a dekabristik mozgalmanak egyik tevékeny résztvevéje. Részt vett a napdleoni habortikban, majd a dekabristak elsé titkos tarsasdgdinak volt tagja. 1821-t6l a Déli Tarsasag egyik vezetéje. A M. P. Besztuzsev-Rjuminnal egyiitt dsszedllitott Pravoszlav katekizmusban az 6nkényuralom megdéntését és kéztarsasdgi allamforma bevezetését hirdette. 1825—26-ban Ukrajnaban a csernyigovi ezred felkelését vezette. 1826-ban kivégezték.

kertgazdalkodas

Musketov

[mofi], Parry William (1892—

belgyogyasz, egyetemi tanar. Féként a vérképzé szervek betegségeivel foglalkozik. A méajterdpia felfedezéséért George Richards Minotial és Georg Whipple-el megosztva 1934-ben Nobel-dijat kapott.

Murray

[mari]:

folyé6 DK-Ausztralidban ; 16382 km

(a ~—Darling folyérendszer egyiittesen kb. 5000 km). Vizgytijt6 teriilete 910 000 km? (a ~—Darlingé egyiitt 1072000 km?2). Atlagos vizhozama 1900 m%/mp. Az Ausztraliai-Alpokban ered és a Nagy-ausztrdliai-dbélbe émlik, nagyobb mellékfolyéi a Darling és a Murrumbidgee.

Alburytél sitjak,

hajézhat6.

vizét

Vizdllasat

Ontdzésre

Murrumbidgee [marembidzsi]: DK-Ausztralidban a Murray jobb oldali mellékfolydéja, kb. 2000 km hosszu. Az Ausztrdliai-Alpokban ered. Az esés évszakban 800 km-en hajézhato. Mursa : jelentés kelta-illir telepiilés, majd romai varos az Okorban a mai Eszék (— Osijek) helyén. Murska Sobota, Muraszombat: varos Szlovénidban (Jugoszlavia),

a

Mura-f.

tagban 6ntdzésre hasznadljak fel (részben a homokban vész

harcosa.

elsé

Murgu, Eftimiu (1805—70) : roman tudés ésdemokrata forradalmar.

Iagiban volt a filozéfia tandra ; Moldova

gyozelmétél varta a roman nemzeti kérdés megoldasat is. A szabadsaghare bukdsa utdn az osztrak hatésdgok

halalra, majd kegyelembél négy évi varfogsdgra itélték. A roman nyelv és a roman nép eredetérél két német nyelvti tudomanyos munk&at irt.

Murillo

[muriljo],

Bartolomé

Estéban

(1617—82):

spanyol festd. A spanyol barokk egyik jelentékeny és vilagszerte népszertivé valt mestere. Részletezé, finom festésméddal késziilt, édeskés hangulatt, vall4sos targyu képei, Madonnai és jatszadozé utcagyerekei Raffaello és Correggio képeinek hangulatat idézik. Mtivészete kénynyed, kellemes szineivel, a fény-arnyék gyéngéd atmeneteivel, bajos tipusaival a megszépitett valésagot Abrazolja. Szamos mtive k6ziil néhaényat a Szépmtivészeti Mizeum 6riz. (Szent Csaldd, Menekiilés Egyiptomba, Madonna a kenyeret osztd gyermek Jézussal stb.)

Murmanszk;

1. jégmentes kikétévdros az OSZSZSZK-

vélgyében.

Jaérési

székh.

L:

kéolajbanydszat. Kerdmiaipar. ): a finn munkasmozgalom

1919-ben lépett be

a kommunista

partba,

1935-

t61 44-ig bérténben volt. 1945—46-ban kézlekedésiigyi, 1946-t6l 48-ig kézelldtésiigyi miniszter. 1951 dta a part alelnoke. :

murvalevél, bractea (lat.):

és

Havasalféld egyesitését, a kéztdrsasdgi dllamformat szorgalmazta. 1841-ben dsszeeskiivés vadjaval Bukarestben letartéztattak és kiutasitottak. 1845-ben a magyar hatésagok tartéztattdk le. 1848. Apr. 8-4n a pesti nép szabaditotta ki az Ujépiiletbél. Az 1848—49-i népképviseleti orszaggytilés és 1849. 4pr.-t6l a Radical Part tagjaként a roman é6s magyar forradalmi erédknek a Habsburg uralom elleni egyesiilését siirgette, 6s a magyar forradalom

allando-

fellépése tette nevét hirhedtté.

el). Az Amu-Darjabél

kiindulé6 Kara-Kum-csatorna

duzzasztékkal

is hasznaljak.

Murray, Philip (1886—1952): amerikai jobboldali szakszervezeti vezet6. Eredetileg banyasz, 1920-t6] 42-ig a banyadszszakszervezet alelnéke, a > CIO egyik alapito tagja és alelndke, majd Lewis utéan 1940-t6] 52-ig elndke. A II. viléghéboru utan éles kommunista- és szovjetellenes

9300 (1953). Kérnyékén Murto, Yrj6 (1899—

szakasza (400 km) elérte a ~ medencéjét ; a~ és a Tedzsen k6z6tt (139 km) épiil a csatorna mdsodik szakasza.

(1960).

a névények virdgzati ten-

gelyén, ill. az egyes viragok egyszertii szerkezetti fellevél.

Murzuk:

odzis

kézelében

DNy-Libidban,

elhelyezkedé,

a Tripolisz—Csad-t6

k6zotti auté- és karavanut mellett, Fezzan tart. székh.-e,

L:

7000 (becslés). musette [miizet] :

—

2.. pasztoralis

1. a duda francia elnevezése.

jellegi tanec;

tdébbnyire a gavotte v.

mentett dudaszerti kisérettel ellatott tridja. Musil, Robert (1880—1942): kivaéldé osztrak elbeszélé. Jémédu polgari csalad fia. Hosszabb idén 4t mint katona szolgdlta

ben

a Monarchiat, majd az irodalomnak

tevékenykedett,

de

1933-ban

élt. Berlin-

a Hitler-uralom

eldl

visszatért Bécsbe, 1938-ban Svajcba emigralt. Szinmivében, novellaiban, regényeiben, kiiléndésen befejezetleniil maradt hatalmas trilégidj4ban (A tulajdonsdgok nélkiili ember), amely a Monarchia utolsé éveinek atfogé képe, ironikus szatirdval tarta fel kora tarsadalménak problémait és valségat. muskatli (Pelargonium) : a gélyaorrfélék (Geraniaceae) esaladjaba tartozé viragnemzetség. D-Afrikabdl szarmazik. Kilonb6zé szin& viragait egész nydron at nyitja, a szarazsagot, tiizé napfényt egyarant jél ttiri. Dugvanyozassal szaporitjak.

muskéta (fr. mousquet): sz.-ig hasznalt kanécos

16.

a 14. sz. maésodik felétél] a Rendszerint féldbe

puska.

ban, a Kola-félszigeten, a Barents-tenger partjan (Jegestenger). A~-i teriilet székh.-e. L: 226 000 (1959). A Féld

legészakibb nagyvarosa. Hajégyar, fa- és halaszati ipar, k6télgyartas. Kézelében vizierémti. A Murman-vasiut végpontja. Az 1960-ban megépiilt, ~ot Pecsengaval osszek6t6 vasut (100km) Eurdépa legészakibb vastitvonala. Szinhaz. Muazeum. — 2. ~-i teriilet a Kola-félszigeten. 144 900 km?. L: 567000 (1959).

Murman-vasut : fontos vasitvonal az OSZSZSZK-ban. Leningradbél kiindulva atszeli az erdégazdasagi ovet, és a jégmentes Murmanszk kikétében végzédik (1451 km), — 1915—16-ban épiilt. A szovjethatalom idején villamositottak.

Muskéta

szurt allvanyra tamasztva lé6tték ki. Elsiité szerkezetét kakas (sarkdny) alkotta, amelyre ég6 kanécot helyeztek ; az utobbi gytjtotta meg a serpenyédben levé léport. Musketov, Ivan Vasziljevics (1850—1902): orosz geologus és geogréfus, egyetemi tanar. 6 kezdte meg az Ural, a Tiensan és a Kaukézus rendszeres tudomanyos féldtani kutatasat.

muskotaly, eredetii

muskatal:

széléfajttk

bizonyos,

egy

féként

csoportjainak,

szdléfajtak (Muscat Ottonel, Muscat

stb.) termésének kelleomes ize. Mas gyiimolesfajtaban ~

a

Ny-dazsiai muskotdlyos

Lunel, Hamburgi ~

illattal pdrosult jellegzetes is eléfordul (pl. besztercei

szilva).

mouslicak ; kiilénfélo

faju,

apré

legyek

désszefoglalé

neve. Legismertebb kéziilik a -—+harmatlegyek k6zé tartozé6 kdzénséges muslica (Drosophila melanogaster). Musset [miissze], Alfred de (1810—57): francia kélté, dramairé, a romantikus irodalom kivalé képviseldje. Hangjaban sokszor megesillan a kénnyed irdnia, de elsésorban a szenvedélyes érzelmek és fajdalmak kéltdje.

Legszebb lirai verseit George Sand iranti szerelme, majd a szakitas fajdalma ihlette (Hjszakdk). Erzelmei torténetét irta meg A szdzad gyermekénck vallomdsa ce. mtivében, mely kora vilagfajdalmat, a politikai remények, a szabadsagvagy megtorését is tiikrézte. Az 1830-i forradalom bukasa utan irt Lorenzaccio c. szinmfive a zsarnoksag elleni lazadas tragédiaja. Novellait (Hgy fehér rigd torténete) és dramait, kilénésen vigjatékait (Fantasio, Ne fogadj fel soha semmuit, Szeszély, Hgy ajid legyen nytlva vagy csukva stb.) j6 lélektani megfigyelés, az érzelmek mélysége és szellemesség jellemzik. Mussolini, Benito (1883—1945) : 1922-t61 43-ig Olaszo. fasiszta diktatora, tin. ,,duce’’-ja (vezére). Mint tanitd a Szocialista Part tagja lett, 1914-ben azonban haborts uszitas miatt kizartak. Az I. vilaghadbort alatt kezdte meg a szélséségeson imperialista és soviniszta nézeteket hirdeté Popolo d'Italia c. lap kiadasdt, amely azutan a fasizmus f6 sajtéorganuma lett. 1919. marc-ban elkezdte fasiszta

osztagai,

az

tn.

feketeingesek

szervezését,

s 1921—22-ben hadjaratot folytatott a forradalmi munkasmozgalom ellen. 1922. okt. 28-a4n a nagytékés k6rékre tamaszkodva csapatai bevonultak Rdmaba (marcia su Roma), s ~ atvette a hatalmat. A Matteotti olasz szocialista vezér meggyilkolasa nyoman keletkezett politikai valsag (1924—25) felszamolasa utdn megsziintette a tobbpartrendszert, s kiépitette az egyszemélyi fasiszta diktaturat. Fels74molta a munkdésmozgalom legalis szervezeteit,

a kommunistak,

szocialisték,

demokra-

tak ezreit bérténbe vetotte. Az tn. > korporativizmus rendszerében a munkasokat kiszolgdltatta a tédkések onkényének. 1929-ben a laterdni szerzddés koretében megegyezett a Vatikannal. Agressziv kiilpolitikat folytatott, 1935-ben gyarmatosité habortit kezdett Etidpia ellen.

1936-ban F. Franco fasiszta esapatait tamogatva katonai intervencidt inditott meg a spanyol kéztarsasdg ellen, 1937-ben bevonta Olaszo.-ot az antikomintern paktumba, és sorsat egyre inkabb a fasiszta Németo.-hozkétve,annak oldalan belesodorta a II. vildghabortiba. A hdboris vereségek és az antifasiszta mozgalom erdédsédésének hatasara III. Viktor Hmdnuel a Fasiszta Nagytanacs hatarozata alapjan 1943. jul.-ban tisztségérél levaltotta és internaltatta.

Muszorgszkij

74

muskotaly

A németek kiszabaditottak, s az altaluk

megszallt E-Olaszo. babkormanyanak vezetdjévé tették. 1945. apr.-ban Svajeba akart menekiilni, de az olasz partizanok elfogtak és kivégezték. must; a szdlébogy6 tébbnyire sajtolassal nyert leve ; vizet, cukrot, savakat, fehérje-, pektin-, cserzé-, szinezé-

és 4svanyi anyagokat tartalmaz. A kisajtolt ~ magara hagyva mind jobban és jobban megzavarodik, erjedni kezd (—alkoholos erjedés). Az erjedés soran kémiai dsszetétele megvaltozik, és az édes ~ alkoholtartalmu borra alakul. — Nagyiizemileg a kisajtolt ~ot kénezett hordéba téltik, és 15—16 C° hémérsékleten természetes uiton v. fajéleszté hozzdkeverésével erjesztik. Erjedésében 2 szakaszt kiilonbéztetimk meg. A fé v. zajos erjedés erés pezsgéssel 1—2 nap alatt megindul, és ha nem nagy cukortartalmu a ~, 5—6 nap alatt befejezédik. Az utderjedés a cukortartalomtdél fiiggéen kiilénb6zé ideig tarthat.

Stritett ~ készitéséhez a ~ot savtompitaés és itilepedés utén vaékuumleparldban 50—55 C°-on legalabb 55 stlyszazalék cukortartalomig bestiritik. A kapott termékeket

aw

és a bor cukortartalmanak névelésére, csemegeborok

készitésére hasznaljak. Mustnak nevezik mas gytim6lesok kisajtolt és ugyancsak erjedésnek induld levét is (pl. almamust). — Irod. Sods I.: Bordszati mikrobioldgia. 1954; Mercz-Prihoda: A must és a bor egyszerti kezelése. 1960. mustar: 1. (Sinapis) a keresztesviraguak (Cruciferae) csaladjaba tartoz6é novénynemzetség. A fehér~t (S.alba) magjanak olajdért és késé 6szi z6ldtakarmanynak v. zéldtragyanak termesztik. — A fekete~ (Brassica nigra) a repcee- v. kAposzta- (Brassica) nemzetségbe tartozik. Hzt is magjanak olajdért termesztik kisebb mértékben. Mindketté magjét drogként gytjtik, és a népi gyégyaszatban iziileti hetegségek gydgyitasdra hasznaljak.(—> még Mustar (baloldalt virég, jobboldalt termés és mag)

mustdrolajok) — 2. olajatol részben megfosztott és lisaztté 6ré]t fehér v. fekete ~magbél ecet, forréd must, bor és fiiszerek hozzdkeverésével eldallitott fliszerkészitmény.

mustargaz, CICH,CH,—S—CH,CH,Cl: szintelen, 217 C°-on forré folyadék ; 14 C° alatt kristalyos szilard anyag. Az I. viladghdbortiban harcigdzként (lost, yperit, sargakeresztes

gaz)

haszndltak.

(+

még

vegyiharcanyagok)

mustarolajok : szerves vegyiiletek, az izotiocidénsav (HNCS) észterei. Néhany féleségiik k6tétt, esetleg szabad Allapotban megtaldlhaté a névényvildgban. Igy pl. az allilészter (mustdrolaj) gliikozid alakjaban fordul el6 kiilénb6z6 mustarfélék magjdban (innen az elnevezés). Az allil-mustdrolaj szine vilagossarga és barnassarga k6zétt vadltozik. Ize a fehér mustdrbdl sajtolt olaj kivételével nem esipés. Jédszima 170—180 k6zétt van, igy gyakorlatilag nem szdrad6 olaj. Szappangyartashoz v. étolajként hasznaljak. mustfok ; a must megkézelité cukortartalma stlyszazalékban 17,5 C° hémérsékleten. Legtébbnyire mustmérével aéllapitjak meg. A cukortartalom tampontot nyujt a nyerendé bor alkoholtartalmara és arra, hogy a mustot hogyan és milyen koriilmények k6zé6tt, milyen éleszt6 felhaszndlasdval erjesszék. mustméré : iivegbél késziilt, esetleg hémérével ellatott sirfiségméré. Skalaja a must megkézelité cukortartalmat mutatja. Ebb6l tablazat segitségével lehet kiszamitani a mustfokot. Muszaiosz (5. sz.) : bizanci gérég kélt6. Hexameterekben irta meg Hero és Leander kori mondai szerelmespar tragikus torténetét. Témajat tobb ujkori iréd is feldolgozta (Byron, Schiller, Grillparzer). muszkovit, KAl,, (OH), AlSi;0,9: gydéngyhaz fényt, atlatszé6,

attetsz6,

szintelen,

sztirke

v.

barndas

szinui

asvany. Rendszerint lemezes kifejl6désti. Monoklin rendszeri, dalhatszoges, rugalmas

— csillém.

Kittinéden hasad.

Kivalé hé- és elektromos szigetelé6. Fontos kézetalkoté asvany. Masodlagosan a kézetek bomldsa utén homokokban, homokkévekben, is eléfordul mint allandé elegyrész. Legszebb

kifejlédése

és iparilag is fontos

feldistldsa

a

pegmatitokban van, ahol a pegmatitos telérekben nagy lemezekben fejtik, pl. az Uralban (SZU), Skandindvid-

ban, Roméniaban és Indidban. Féként ban haszndlj4k nagy mennyiségben. muszlin,

mousseline

a villamosipar-

«Mosul iraki varosrél) : vékony

fonalu, ritkas szévésti, kénnyti és j6 esésti pamut, selyem, Vv. gyapju ndi szévet. Darabban festve, esikos v. kockds mintéval nyomottan keriil forgalomba. Fiiggényt is készitenek beléle. Muszorgszkij, Mogyeszt Petrovics (1839—81): orosz

zeneszerz6,

a

zenetérténet

egyik

legnagyobb

alakja.

Gardatiszt volt ; félig autodidaktikus uton, képezte magat

a zenében. Borogyinnal valé megismerkedése (1856) révén kapesolatba keriil az uj orosz zeneszerzéiskola tagjaival: Balakirevvel, Kjuival és az esztéta Sztaszov-

val, akik k6ziil kiilénésen Balakirev volt az, aki irdnyi-

75

Musztafa

totta, és figyelmét a népzene tanulmadnyozdsa felé forditotta. 1859-ben lekész6nt tiszti rangjarél, hogy életét a zenének szentelhesse, de rossz anyagi viszonyai miatt kénytelen volt egy alarendelt dAllami Balakirevvel, Rimszkij-Korszakovval,

4lldst elvdllalni. Borogyinnal és

Kjuival egyiitt létrehozta az Oték néven ismert csoportot, mely az orosz zene térténetében dénté fontossagra emelkedett. Ebben az iddében. irta elsé6 kiemelkedé dalait. Els6é nagyobb jelentéségti mtive: Hgy é) a kopar hegyen c. szimfonikus k6l-

alkotott,

ekkor

Mutanesiang : 1. folyS EK-Kindban, a Szungari jobb oldali mellékfolyéja. Kb. 700 km, az esés évszakban részben hajézhaté. Nagy kapacitasi vizierémt, fausztatas. — 2. varos EK-Kina Hejlungesiang tart.-4nak DK-i részén,

(lat. ’a megvaltoztatandék megvalmegvdéltozott kériilmények miatt

sziikséges valtoztatasokkal. mutatok, tervmutaték : (k6zg) a gazdasdgi élet jelenségeit és folyamatait, ezek désszefiiggéseit jelz6, a statisztikdban és a tervezésben hasznalt szamok elnevezése. A szocialista népgazdasag tervezett fejléddésének leg-

ké-

atdol-

hatott.

mutatis mutandis toztatdsdval’>: a

sziultek legszebb dalai és két operaja: a Hovanscsina (1872—80), melyet baratja és tobb mtivének

— fiatalkori vallasalapito térekvései miFordulatos stilus4ra a beduin népnyelv

textilipar.

ben). Elete utolsé idészakAban betegkiizdve

dé’-t jelent att kapta.

a~-f. patjan. L: 180 000 (1956). Fontos vastti gécpont. Jelentés vegy-, fafeldolgozd, papir-, élelmiszerés

temény (1867). 1868-ban kezdett £6 mtive, a Borisz Godunov c. opera megfrasthoz (bemutatadsra keriilt 1874ségével

muzeum

Muszorgszkij

gozoja, Rimszkij-Korszakov fejezett be, és az ugyanesak befejezetleniil maradt Szorocsinci vdsdr (1877—81). Egyre stilyosodé idegbaja 42 éves koraban véget vetett életének. Az emlitett mtivek mellett szamos zongoramtivet (Hgy kidllitas képei stb.), néhdny népdalkorust, tobb mint 50 dalt (A haldl dala: és téncai, Gyermekszoba-dalok c. ciklusok, A suhanc, Gopak, Bolhadal stb.) komponalt. — Munké4ss4génak kézéppontjdban

zenedramai allnak (a dramairdéi gondolkodds mutatkozik

fontosabb mutatdit a népgazdasagi terv tartalmazza. A népgazdasdgi terv szamszerti része a gazdasdgi ~ olyan egységes rendszere, amely megszabja a gazdasagfejlédés egész menetét és ezen beliil az egyes gazdasdgi agazatokra, tertiletekre stb. vonatkozé feladatokat. A ~ vonatkozhatnak kisebb gazdas4gi egységekre, pl. vallalatokra, s a tervezett adatok mellett ténybeli, a feladatok

teljesitésére

vonatkozé

adatokat

foglal6

hédité

Rendkivili

1894—95;

orosz—japdn

annektalasa,

1910).

volt,

aki

mtivészetét,

az

eurdpai

mizene hagyomanyaitdl eltérve, szinte teljesen a maga erejébél teremtette meg. Ujszertii dallamossdga, merész harmonizélasa rendkivil nagy hatdést gyakorolt a modern zene kialakulasara (Vdlogatott levelei. 1955). — Irod. V. V. Sztaszov: M. 1952.

Musztafa:

t6r6k

szulténok.

Jelentésebbek:

II. ~

(1664—1704): 1695-t61 1703-ig uralkodott. Sikeres lugosi esataja (1695) utan Zentandl dénté vereséget szenvedett (1697), és kénytelen volt megkétni a karlécai békét (1699), amelyben elvesztette a mo.-i tér6k hdditasok nagy részét. Uralmanak janicsarlazadas vetett véget. — III. ~ (1717 —74): 1757-t6]1 74-ig szultan. Sikertelen reformkisérletekkel

probalta

feltartéztatni

a

birodalom

bomlasat,

1768-ban szerencsétlen kimeneteli hdbortt kezdett Oroszo. ellen. mutacié (lat. ’valtozds’)>: (biol) az élélények kiilsd megjelenésének v. sajatsagainak ujonnan és hirtelen fellép6, 6réklé6d6 megvaltozasa (pl. révid lab juh, szarvnélkiili marha,

6tleveltii ldhere

stb.). Ismert

kiilsé hatds

nélkiil, azaz spontdn v. ellenérizheté kiilsé feltételek hataésara johet létre. Ez utdbbi az indukdlt~, s a kivaltdsdra alkalmas fizikai hatasokat, kémiai anyagokat, ill. kezelé-

seket mutagén dgenseknek nevezik. Ilyenek az ibolyantuli, réntgen-, y-sugarzas, a neutronrészecskék, az tn. radiometrikus anyagok (pl. mustargéz), a karcinogének rakkelt6 anyagok), valamint sokféle anyageseretermék. Mutdns az olyan egyed, amelyben legalabb egy sajatsag

megvaltozott. — Spontan létrejév6 mutansok elkiilénitett tenyésztése, ill. mutdnsok eléallitasa mutagén agensekkel (~s nemesités) a nodvénynemesités és allattenyésztés egyik kisérleti teritilete. — H. de Vries antidarwinista holland botanikus (1848—1935) uj fajok keletkezését kizarélag ~k fellépésével magyarazta (~-elmélet). Egyes biolégusok a faj keletkezését ma is a ~k gyakorisagara és orokléstani jelentéségére vezetik vissza. E vitatott felfogas szerint egyetlen ~val is keletkezhet tj faj. Mutanabbi, Abul Tajjib (kb. 915—965): kalandos életti hires arab k6lt6, a klasszikus arab koltészet egyik utolsé jelentés képviseléje. Nevét — amely ’profétasko-

tartalmazhatnak.

elnevezése.

meg mas miivein is). Fé mtive, a Puskin drémaja nyoman késziilt Borisz Godunov valésagos népdrama, amelynek igazi hése az orosz nép. Realizmusa és zenei nyelve az elnyomott orosz paraszt érzésvilagdban és zenéjében gyokerezik. A dramai igazsig mindenek felett valé érvényesitése, az emberi lélek mélységeinek pdratlan abrazolasa fordulatot jelentett az opera térténetében. tehetség

is

mutatvanyos: vasdrokon, buicsikban, vurstlikban a sokasdgot szérakoztaté artistak, allatidomitok, jovendémondék, babosok, kérhintasok, céll6véldések stb. dssze-

Mutsuhito,

Meiji (1852—1912):

1867-t61

japan csa-

sz4r. Uralkoddsa idején (Meiji-korszak) ment végbe Japan modernizdlasa, a viszonylag gyors kapitalista fejlédés lehetéségeinek megteremtése tobb pelgari reform megvalositésa utj4n. Ugyanakkor Japan az agressziv

politika

wtjdra

lépett

(japdn—kinai

hdboru,

hédbori,

1904—05;

Korea

mutualizmus (lat. ’kélesénés’ szdbdl) : (biol) > egytttélés muzeolégia : a mizeumok kialakulasaval, torténetével, céljaival, feladataival,

a muzeumokban

foly6 munkénak

ismertetésével foglalkozé tudomany. Az 1920-as években v4lt 6ndll6 tudomaénydggé. — Irod. Oroszl4n Z.: Altalanos~. 1955. muzeum (gér. muszeion ’a muzsdknak szentelt liget’ sz6b6l) : a kultura valamely teriiletérdé] valé, megérzésre

mélt6é targyak gytijtésével és 6rzésével foglalkoz6, azokat tudomanyosan feldolgozé és kiallitd intézmény. Az dkorban ~

még nem

volt (az alexandriai

,,;muszeion”’

tudo-

manyos intézetekbél, nagyobbrészt kényvtarbol allt); egyes uralkodék azonban mar nagy gytjteményeket hordtak 6ssze (pl. az attalidak pergamoni gytjteménye, Mithridatész gemmagytjteménye stb.). A ~ok kézvetlen elédeinek a kézépkori kolostorok és a papi vezetés alatt allé egyetemek gytijteményeit tekinthetjiik. A reneszansz idejében indult meg a rendszeres miigytijtés, mely szamos ~nak vetette meg alapjat. Cosimo Medici gyfijteménye pl. a firenzei Museo Archeologiconak (Régészeti Muizeum) lett alapja, a Medici csaladhoz

tartozé

Lorenzo

il Magni-

ficdé pedig a firenzei Uffizinak. A 17. sz.-ban a Habsburghazbeli Ferdinadnd és II. Rudolf gytijteménye valt a bécsi Kunsthistorisches Museum (Mivészettérténeti Muzeum) alapjava. Franciao.-ban is jelentés kirdlyi gytijteményekbél alakultak ki a ~ok. 1750-ben a parizsi Louvre festményeket tartalmazé termeit a hét két napjan megnyitottak a nagykdézénségnek. A francia forradalom utan a k6ztulajdonba vett kiralyi gytijteményeket hozzaférhetévé tették a nép szamara. A londoni British Museum 1759-ben nyilt meg. 1779-ben II. Katalin alapitotta a pétervari (leningradi) Ermitdzst. A 19. sz.-ban a ~ok nagy fejlédésnek indultak. (1802-ben jétt létre a Magyar Nemzeti Muzeum, 1824-ben Londonban a National Gallery, 1830-ban a miincheni Glyptothek, 1870ben a New York-i Metropolitan Museum stb.) A jelent6sebb magyar ~ok nagyrészt a 19. szdzad végén jéttek

muzeumbogar létre:

a

76 — Iparmiivészeti

miianyaghabok : kénnyt, nagy szilards4gi, habszerG,

Muzeum, — Néprajzi Muzeum stb. A 19. sz. masodik fele a 20. sz. eleje a ~ok differencidlodasanak, a kiilonb6z6 ~tipusok kialakulasanak korszaka (tdrténeti,

méhsojt szerkezetG anyagok. Vagy a habverés médszerével késziiInek, v. igy, hogy a mtianyagot gazt fejleszté v. elg6z6lg6 anyagokkal keverve felmelegitik v. megdmlesztve gazt préselnek bele, majd a kellé forma elérése utan le-

régészeti,

—+Szépmiivéseeti

mtivészeti,

Muzeum,

miianyagok

természettudomanyi

stb.

~ok).

A Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom utan az SZUban a ~ok az iskolai és népoktatas fontos szervévé valtak. Mas szocialista orszagokban is az oktatas, a tomegnevelés

szolgdlataban Miuzeumok fy

all a mizeumok

munkaja.

és ladtogatéiknak szdma Budapest

: Vidék

A) Mizeumok

1935.5 cise 1954...... AICO iss

14 12 15

4 Osszesen

Az o 1935. atan év

széma:

32 67 78

B) Miuzeumlatogaték

561,4 1028,1 1467,1

Magyarorszdgon

46 79 93

sz4ma

100,0 Lief 202,2

(ezerben):

230,2 1048,4 2173,2

791,6 2076,5 3640,3

100,0 262,3 450,8

1960-ban a leglatogatottabbak a kévetkez6 muzeumok Mezégazdasdgi Muzeum (Bp.).. Magyar Nemzeti Galéria (Bp.) . oe Szépmtivészeti Muizeum (Bp.) .. ash Magyar Nemzeti Muzeum Térténeti Mizeuma (Bp.) Hadtorténeti Miizeum (Bp.) .........00ceececeeee Dob6 Istvan Muizeum (Eger) ..............000 eee Mora Ferenc Miizeum (Szeged) ...........ee0e eee MAtyaés Kirdly Muzeum (VisegrAd) .............05 MabenyieMMZeuTd: CRIB: wc colt cae cicin nee iene vee

voltak: 320 ezer 164 5 DOO ies 130 ,, PEUy ss 336, 145 ,, 136). 4, 1207,

muzeumbogér (Anthrenus): a bogarak (Coleoptera) rendjének porvak (Dermestidae) csalddjAba tartozd rovarnemzetség. Wiragokon, gyiimdélesfakon él, ill. a rovargyljteményeket tamadja meg. Ide tartozd fajok: igazi~~ (A. museorum), pusztitéd ~ (A. verbasci) és a nagy ~ (A. serophulariae).

Muzsak ; a gordég mitologidban a kéltészet, mitivészet és tudomany istennéi. Zeusz lednyai, akik a hitrege szerint a Helikon, ill. a Parnasszosz hegyén éltek. (—- Kal-

htitik. — Felhasznaldsuk rendkivil sokoldalu. Kivalé hészigetelé pl. a polisztirolhab. Ezt ndlunk a Hungaria MGanyag- és Gumigyar Allitja el6 Hungarocell néven. Kivaélé hészigetelé és tizadllé a vinilklorid és vinilacetat keverékébél késziilt kemény mtianyaghab, amelyet féként hajék szigetelésére haszndInak parafa helyett. Hangszigeteldként kiilénésen az tn. nyilt sejtes habok hasznadlhatok elényésen. Ilyen pl. a hangelnyelé fal készitésére kiilon6sen alkalmas nyilt sejtes poliuretén hab, a Moltoprén. A poliuretén habanyagok alkalmazasi teriilete altalaban igen kiterjedt. Kittiné karpitosanyag, széktamlak, tilések, autékarpitozés célj4ra haszndlj4k. Jatékok, szivacsok, fiirdészobaszényegek 63 egyéb haztartasi cikkek késziilnek belélik. A gyégydszatban, kiilénésen a sebészetben és az ortopédidban hasznéljék. Lagy poliuretan hab alkalmas télikabdtok bélelésére is. A kis fajsilyu ~bol repiilégépberendezéseket és uszdétesteket készitenek (pl. zart sejtes PVC-habbol csénakot). A lagyitott mtanyagbdl eléallitott haboknak a nyoméerét elviselé rugalmassaga eléri a legjobb minéségii kaucsukét, ezért alkalmasak pl. textilipari fondédgépek nyoméhengerének eldallitasdra. Hasznosithat6k a ~ az elektrotechnikaban is szigetelokként. miianyagok ; vegyipari mddszerekkel eléallitott dridsmolekulaju (— makromolekulék) szerves anyagok ; megmunkalhaték, ill. szerkezeti anyagként hasznadlhatok. Kémiai szempontbdl a természetes — kaucsukbol késziilt gumik, a mikaucsukok is

a~

korébe

és a mesterséges

tartoznak

; a fogalmat

— szdlasanyagok azonban

gyakran

szikebb értelemben, a mikaucsukok, gumik és a mesterséges szdlasanyagok nélkiil szoktak hasznélni. — A ~ csoportosithaték kémiai szempontokbdl, vagyis kémiai ésszetételiik, gyartasuk médja és kiinduldanyaguk figyelembevételével. Aszerint, hogy a kiinduléanyag természetes v. mesterséges-e, két nagy csoport adddik. A természetes alapanyagokbél késztil6 ~ tovabbi felosztdsdnak alapja a kiinduléd vegyilet. Ez lohet maga éridsmolekulaju (pl. celluldz,

fehérje,

molekulaji

kaucsuk)

anyag

(pl.

v.

lenolaj),

olyan

kis

amelybdél

a mttanyag készitése kézben alakul ki az éridsmolekula. A mesterséges alapt c~wat gyartasuk mddja szerint harom nagy csoportba osztjak: 1. polikondenzdcids (— kon-

Muzsak (Relief a parizsi Louvre-ban

liopé,

+ Klid,

— Euterpé,

— Eraté,

pszikhoré, + Thalia, + Urania,

levé szarkofagrél)

— Melpomené,

— Poliithiimnia)

—

> TerAtvitt

értelemben valamely mtivész ihletéje, dészténzédje. muzsik ; az orosz paraszt elnevezése a cdri Oroszo.ban. muzsika (gér.): 1. zene. — 2. heged&. Ilyen értelemben muzsikds = hegedis.

Muzsla : cstics a Ny-i Matrdban Paszt6t6l K-re, 805 m. Ny-i lejtdéi igen meredekek. Sart erdétakaré.

Mély vélgyek és vizmosdésok.

Muztagh Ata : erésen eljegesedett estics a Pamirban, az SZU és Kina hatdrdn ; 7546 m. muzulmanok arab moszlim ’az iszlamhoz tartozé’): a —-mohameddén vallés (iszlam) hiveinek egyik elnevezése. .mii: a gérég abécé 12. bottije. Jelo: mw, M. miianya : nagy fiithetd fémernyé v. siklap, amely alatt a mesterséges melegre szorulé kiscsirkéknek nagyjébél dllandé hémérsékletet lehet biztositani. Fiitése forrdé viz beéntésével, ill. cirkuldltatasdval, kAlyha-, kemence-, petroleumlampa- v. villanyfiitéssel térténik.

denzdcié), 2. polimerizdcids (— polimerizdcio) és 3. poliaddiciés (— poliaddicié) féleségekre. A ~wat feldolgozdsi tulajdonsdgaik alapjén hére ldgyuléd (termoplasztikus) v. hdre keményedd (termoreaktiv) fajtakra osztjak. A hére lagyulédk nagyobb hémérsékleten (dltalaban) 150—200 C° kézétt) képlékenyek, és ilyen Allapotban megfelelé feldolgozdsi eljarasokkal alakithatdk, szobahémérsékletre

lehtitve

alaktarték

lesznek.

Ismé-

telt felmelegitéssel ujra képlékennyé teheték. A hére keményedék is képlékennyé valnak nagyobb hémérsékleten, ilyen dllapotban tehat alakithatok ; ugyanakkor tovabbi kémiai valtozds (térhalés szerkezet kialakulasa) k6évetkeztében megkeményednek, és ismételt felmelegitéssel mar nem tehetdk képlékennyé. A ~ legjellemzébb sajatsdga, hogy képlékeny (plasztikus) allapotban alakithaték. Egyes tjabb ~ (bizonyos epoxi és poliészter gyantak) szobahémérsékleten folyékonyak, és moegfelelé adalékanyagok hatésdra melegités nélkiil keményednek (Ontégyanték). — A ~ megjelenési formajuk (és ezzel parhuzamosan

alapjan v.

feldolgozasi,

is csoportosithaték.

darabos,

szemesés,

ill.

felhaszndlasi

A sajtoldanyagok

feldolgozatlan

~,

mddjuk)

por alaku

amelyek

vala-

mely hére keményedé — miigyantdt (legtébbszor fenoplaszt v. amioplaszt gyantat) és a mtianyag tulajdonsagat a kivant irdnyban befolydsol6 adalékanyagokat

miianyagok

miianyagok

77 Mianyagok Természetes

alapanyagokbél

mianyagok Kauesuk

Fehérje alapiiak

Celluléz alapiak

1. Hidrat-celluléz

készitett

mtianyagok

1. Formaldehiddel

Viszk6z sz4l, félia (cellofan), szivacs

keményitett

1. VulkAnozott

kazein (galalit)

(Pliofilm)

Mesterséges

alapii

Fenoplaszt sajtol6anyagok (pl.

bakelit,

Doroplast)

Fenoplaszt rétegelt anyagok (textilbakelit,

papir-

baxelit, pl. Fugotex, Pabit) 2. Aminoplasztok Aminoplaszt gyanték

(pl. Arbocoll,

Amicoll)

Aminoplaszt sajtol6anyagok (pl. Doramin, Nikeplast) Dekorativ

rétegelt

lemezek

habanyag

(pl.

(pl.

Formica,

Iporka,

Dekorit)

Mipora,

Thermonit) 3. Poliészterek Alkidgyanték (lakkgyantdk) Telitetien poliészter 6nté-, ragaszté- és lakkgyantak (pl. Polikon): Telitett poliészter szilak (pl. Terylene, Levszan), f61idk (pl. Hostaphan, Melinex)

gyanték,

kaucsukok

és

vazanyagok,

fréccsanyagok

darabos

v.

szemcsés

Habanyag

celluléz,

~,

kézetliszt,

amelyek

hére

lagyulé miigyantat (pl. polietilén, polisztirol) és esetleg szinezédanyagot, stabilizatort stb. tartalmaznak, téltéanyagot ritkan. Ezekbél fréccséntéssel kiilonféle idomdarabok, > extruddlassal csévek, szalagok, ijabban lemezek és

félidk, + kalanderen félidk és + miibérék, favassal tireges testek (pl. palackok) gyarthaték. A mitianyaghdrtydk (folidk, filmek) hére lagyul6 mianyagbol (pl. PVC, polietilén) késziilt, 0,25 mm-nél vékonyabb, nagy feliilett termékek. A rétegelt ~ vazanyaga papir, textilia, tivegszAlbol

késziilt sz6vet

v. nemez,

Habanyagok (pl. Moltopren) Ragaszté- és lakkgvant4ék (pl. Desmophen-Desmodur) Mtikaucsukok (pl. Vulkollan)

Folia (pl. Styroflex)

textilvagdalék, tovabbi szinezé anyag stb.) tartalmaznak. Sajtoldssal kiilénféle idomdarabokat gydértanak ezekbél. A

Fréccsanyagok (pl. Durethan U

(pl. Styropor,

Hungarocel)

. Poliakrilatok (ipari segédanyagok és lakkgyantdk, pl. Acronal) 8. Polimetakrilat Frécesanyag (pl. Plexigum, Acrynit) »ezerves tiveg’”? lemez (pl. plexiiiveg, Niplex) 9. Poliizobutilén (kaucsukszerii miianyag, pl. Oppanol) 10. Diolefin polimerek és kopolimerek Polibutadién és poliizoprén mtikaucsukok (pl. SzK-B, 8zK-I, Natsyn) Butadién kopolimer mitikaucsukok (pl. Buna, Perbunan, SzK-Sz, SzK-N) Polikloropén mfikaucsukok és ragasztéanyagok (pl. Neoprene, Nairit) 11. Fluortartalmti mfianyagok (pl. Teflon, Ftoroplaszt, Hostaflon) 12, Poliformaldehid (pl. Delrin) 13. Kumaron- és indéngyantak (lakkgyantak) 14. Poliakrilnitril sz4lak (pl. orlon, vinyon)

(pl. Silopren,

pl. faliszt,

Onté-, ragaszté- és lakkgyantak (pl. Araldit, Eporesit) 2. Poliuretanok

|be

Silonit) * 6. Tioplaszt mtikaucsukok (pl. Thiokol, Perduren) 7. Aldehid- és ketongyantak (lakkgyantak) 8. Polikarbondtok (pl. Makrolon)

(tdlté-

3. Faktisz

Vestyron)

4. Poliamidok Fréecsanyagok (pl. Ultramid, Durethan, Rilsan) Foliak (pl. Perfol) Sz4lak (pl. nylon, perlon, kapron, dederon, danulon) 5. Szilikonok Olajok, zsirok,

2. Lindleum

félia

1. Epoxi gyant4k

Fréecsanyag (pl. Polythene, Lupolen, Alkathene, Fertene, Hostalen, Vestolen) Folia, cs6 2 . Polipropilén (pl. Moplen, Propathene) 3 . Polivinilklorid (PVC) Por, granulitum (pl. Hostalit, Vestolit, Vipla, Corvic, Breon) Kemény PVC-félia, lemez, cs6 (pl. Ekalith, Vinidur, Decelith, Genotherm) Lagy PVC-félia, témld 4, Polivinilacetat gyanta, diszperzié (pl. Mowilith) 5. Egyéb polivinil sz4armazékok, pl. polivinilalkohol (ipari segédanyag, pl. Mowiol), polivinilform4l (lakkgyanta) 6. Polisztirol Fréecsanyag (pl. Styron, Sicostirol, Trolitul,

Dorolac)

1. Linoxin

Poliaddiciéds termékek

termékek

1 - Polietilén

1, Fenoplasztok Fenoplaszt gyanta4k (novolak, rezolgyanta, pl.

Szdradé olaj alapiiak

mfianyagok

Polimerizdciés

Polikondenzaciés termékek

(gumi,

y. ebonit)

2. Klérkaucsuk (lakk) 3. Kaucsukhidroklorid

2. Cellulézészter mtianyagok Celluléznitrét (nitrolakk, nitrofilm, celluloid) Cellulézacetat (sz4l, fréccsanyag, félia, lakkgyanta Cellulézacetobutirat froéccsanyag 3. Cellulézéter miianyagok Metilcelluléz (ipari segédanyag) Ktilcelluléz fréccsanyag Karboxi-metilcelluléz (ipari segédanyag)

Aminoplaszt

kaucsuk

keménygumi

RézmiiszAl Vulkantiber

alapiak

furnirlemez

stb., k6té-

anyaga fenoplaszt-, aminoplaszt-, telitetlen poliészter- v. epoxi gyanta ; nagy szilardsagi, egyre fontosabba vald miianyagtermékek. — Fontos adalékanyagok a mitanyagiparban a ldégyitok (pl. dioktilftalat, trikrezilfoszfat). Ezekkel az 6nmagukban rideg, kemény ~ laggy4, bér- v. gumiszertien hajlékonny4é, rugalmassé tehetdk (pl. lagy PVC). — Aw alkalmazasa rendkiviil sokoldali. Elterjedésiik kezdetén azokat a ~at, amelyekkel a kellé mennyiségben rendelkezésre nem Aall6 hagyomanyos

anyagok valamelyikét (pl. fat, fémeket, természetes szélasanyagokat) igyekeztek helyettesiteni, pOtanyagoknak tekintették. A ma mar kialakult helyes szemlélet a ~at Uj, Onallo, a hagyomanyos szerkezeti anyagokkal teljesen egyenrangu anyagoknak tokinti. Tulajdonsagaik mé:ok (és gyakran sokkal kedvezébbek), mint a hagyomanyos szerkezeti anyagokéi. Fajsilyuk pl. altalaban kb. feleakkora, mint az aluminiumé, és '/,-a az acélénak. — Egyik legkorabbi (és ma is egyik legfontosabb) alkalma-

zasi teriiletiik a villamosipar volt. A legjobb villamosszigeteléanyagok a ~ sorabol keriilnek ki, és az elektro technika egyes agazatai a ~ nélkiil nem is érhették volna

el mai fejlettségiiket. A gépzparban elénydésen hasznaljak a ~bdl késziilt csapdgyakat a szinesfémcsapagy ak helyett ; fogaskerekek, egyéb gépelemek is késztiInek ~bol. A kézlekedési eszkézék gyartdsaban kiilénésen elényésen érvényesiil kis fajsilyuk; pl. csénak- és h: jétesteket, gépkocsikarosszériakat is készitenek -~bdl. Rohamosan

né6 jelentéségik

az

épitéiparban.

Falak

és

padlék burkoldsara, csévezetékek, ereszcsatornak, feliilvilagiték stb. készitésére hasznaljaék ; érdekes kisérle:ek

folynak ~bél késziilt Onhordé-falelemekkel. Vegyiparé felhasznélasuk igen jé vegyszeralldsaguk miatt elényés:

pl. csévezetékek,

mifanyag ragaszt6k

78

ratianyagok elszivéberendezések

késziiInek

A vildg mtanyagtermelésének fejlédése

~bodl.

A csomagoldstechnikdban az atldtsz6 mianyagfolidk

ésa

térhetetlen mutanyagpalackok a legjelontésebbek. A butortpar névekvé6 mennyiségében alkalmaz mitigyanta k6téanyagu faforgacs- és farostlemezeket ; a mttanyag ragasztoszerek egyre inkabb hattérbe szoritjak a természetes anyagokbdél gyartott ragasztdkat: butorok, berendezési targyak boritasdéra is tért hdditanak a ~. A textiliparban elsésorban a mesterséges szalasanyagokat dolgozzak fel 6nmagukban v. természetes szdalakkal keverten ruhdézkodasi v. mfiszaki célokra hasznalt szdvetek, kétsz6vé6tt

cikkek

gydrtdsahoz,

féle szévedékek kikészitésére (pl. — gytirhetetlenttésre) is egyre tébb mittianyagot hasznilnak. A mezdgazdasdgban atlatsz6 mianyagfoliakat hasznalnak a kilonféle hajtato-

védelemben csont- és fogpétlashoz, mtivégtagok készi*éséhez, sebvarré fonal és tampon gyartasdhoz stb. hasznalhatoék. Mindezeken, kiviil szAmos haztartasi és hasznalati targy késziil mtianyagbdol. — A mtianyagvpar viszonylag fiatal. A tagabb értelemben vett els6 mtanyagot, a gumit 1839-ben allitottak el6; a mult szdzad végén kezdték meg az elsé természetes alapu ~ (celluloid, miszaru) gyartasat ; a 20. sz. 10-es éveiben jelontek meg a polikondenzaciés, majd a 30-as években a polimerizacidés ~.A fejlédés iteme féleg az utolsé6 10—15 évben gyorsult meg, és egyiitt jar avval, hogy aruk tébb mint 50%-kal cesékkent. Leggyorsabb iitemben a polimerizaciéds ~ (PVC, polictilén, polisztirol) termelése névekszik, és ez sziikségessé tette a nyersanyagbazis kiszélesitését. Azokban az orszagokban is egyre nagyobb tért héditanak a k6olajbél és féldgazb6l petrokémiai titon eldallitott nyersanyagok, ahol a mtianyagipart kezdetben a készénre alapoztak. — Mo.-on a~ gyartasa és feldolgozasa a 30-as években indult meg elszdértan kilénféle tizemekben, de fejlé6désében elmaradt mas orszagok mégétt, és csak az 50-es években valt iparunk egyik fontos teriiletévé. A magyar ipar 1958-ban 11 ezer t, 1960-ban 20 ezer t muanyagot dolgozott fel. Jelenleg fenoplaszt és aminoplaszt sajtoldanyagokat a Kébanyai Muianyaggyar és a Nitrokémia Ipartelepek, rétegelt fenoplaszt termékeket a Kabel- és Mianyaggyar és a Klement Gottwald Villamossagi Gyar allit elé6. A Lakk- és Festékipari Vallalat kiilénféle lakkipari miigyantakat gyart. A Nitrokémia Ipartelepek 1955-ben kezdte mog a szilikonok, 1956-ban a metilmetakrilat gyartasat ; a Hungaria Vegyimtivek 1958 ota gyari kaprolaktamot és 1959 dota egy kisebb itizemben

PVC-t. A Magyar Viscosa Gyar viszkéz szadlat, viszkéz fdlidt és szivacsot gyart, 1959 dta poliamid szalat is (danulon). Mtianyaggyartasunk a hazai szikségletet azonban, egyelére sem mennyiségileg, sem valasztékban nem elégiti ki, ezért egyeldre még jelentdéds importra szorulunk (fdleg a hére lagyuld mtiianyagokban, pl. PVC, polietilén, polisztirol). Mtanyaggyartasunk fejlesztése egész népgazdasagunk egyik alapvetéen fontos kérdése, ezért a masodik étéves tery a mianyagipar kapacitasanak nagymértékt kiszélesitését irja eld. Viszonylag nagy kapacitaésti (6000 t/év) PVC-iizem létesiil a Kazincbarcikéhoz tartozé Berentén,. Tiszapalkonyan szintetikus alapt lakkfestékgyar létesiilt, és itt épiil majd a pohotiléniizem is. A Magyar Viscosa Gyarban a szintetikus szdlak gydrtasa bévil. Az elmult években jelentés beruhazdsokkal fejlédott miany agfeldolgozo iparunk is, foleg a Hungaria Mianyag- és Gumidrugydrban, valamint a Kabel- és Mianyaggyarban. — A mtianyagipar elvi és gyakorlati kérdéseinek megoldasara 1950-ben létrehoztak a Mtianyagipari Kutaté Intézetet. Emellott nagy fontossagi kutatasok folynak mas, egyetemi és tudomanyos intézményekben, és egyes nagytizemek kutato laboratériumaiban is. — Irod. CsGrés Z.: M. 1956; Macsk&ésy—Ettre: Mit kell tudni a mtianyagokrél? 1957 ; Miianyagzsebkényv. 1959. Szerk.: Kovacs Lajos; Schrader: Mtianyagfeldolgozaés és hegesztés. 1960 ; Macskasy H.: Hére lagyuldé m. 1960.

Termelési index

1000 tonna

1953 = 100

1900

20

al

1929

85

4

1935 1939 1945

220 350 500

10 16 23

1949 1953 1955 1957 1959

1050 2150 3400 4400 5600

49 100 158 205 260

1913

ezenkiviil a kiulén-

berendezések (hollandi agyak, meleghazak stb.) ,,tivegezésére”’?: fontosak az éntdzéses gazdalkodasban a kénynyti és nem rozsddsodé mtianyagesévek is. Az egészség-

Termelés

By

Megjegyzés :

50

Szilas

miianyagok

2,5

és miikaucsuk

A vildg mtianyagtermelésének

fejlédése

nélkil.

Gsszehasonlitva

a

villamos energia és nthdny fontos ipari alapanyag termelésének alakuldsdaval

fy

Mé- | Vill. | K6- | K6- |Nyers-|Nyers-| SnYa= |ener | s7én. ||| elajilmavasn accel gok | gia LO

1937 1948 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959

13 44 84 88 100 121 158 177 205 228 260

36 63 80 92 100 109 122 135 143 152 176

84¢ 94 101 100 100 99 107 109 116 121 126

Op one

— ee

42 rps 90 95 100 105 117 128 134 138 149

AlU- | Ce(pea leament nium?

OO

62 66 89 91 100 95 115 119 126 119 133

58 67 90 90 100 95 115 120 125 117 130

23 50 73 83 100 114 123 131 131 136 155

45 _— 84 90 100 109 121 132 139 148 164

a) A Kinai Népkoztérsasig termelése nélkiil szAmitott érték. 6) Az SZU és a Kinai Népkézt4rsasig nélkili vilagtermelésbé1 szimitott értékek.

A legtébb mtianyagot termelé tékésorszdgok termelése 1938

1958

1959

ezer

USA

ssc ceceeese

INSVANS coseanaan.

Nagy-Britannia . JOPED szakképzés, + tanmihely)

1957-ben

megszerveziék

az

Orszégos

Mi-

emiléki Feliigyeléséget, amely a hazai ~védelem legfébb iranyit6é szerve. A ~védelem feladata a mtiemlékek helyreallitésa,

megérzése,

tétele.

alapja

Ennek

fenntartdsa

a ~ek

és hozzdférhetévé

rendszeres

nyilvaéntartasa.

v.

az

tizemekben

létesitett

tanmithely.

A ~

a

szak-

irdnyt képzésben elsésorban a specialis szakmai kiképzés

mihelyrajz : olyan

— miiszaki

rajz, mely az abrazolt

szerkezeti rész, szerkezet stb. kivitelezéséhez méreteket és utasitasokat tartalmazza. Két

sziiksdéges f6 fajtdja

hitelesség leg-

az alkatrészrajz és az ésszedllitasi rajz ; ezeket elrendezési, szerelési, mtikédési vazlatok, részlet-dsszeallitasi rajzok

messzebbmend figyelembevételével élményt kelté bemutatasukra térekednek. Az utdédbbi évek folyamaén az orszigban szimos kéz- és lakdépiilet, kastély, var, népi, ipari és egyhazi ~ helyredallitdsa tértént meg. 1960-ban

egészitik ki. Ezek a kész darabot (alkatrészt v. gépet) abrazoljak. A kézbensé gyartdsi dllapotokrol késziilé rajz a munkadarab-rajz. miihorizont, mesterséges horizont : — giroszkdp

22,5 milliéd Ft-ot

miikaucsukok, szintetikus kaucsukok: kaucsuk sajatsagu, kiilénbézé kémiai szerkezetG mesterséges termékek.

A ~wek

Gerd

helyreallitésénél

kéltéttek

a tudomanyos

mtiemlékvédelemre.

L.: Epitészeti mtiemlékek

és védelme.

1959;

Magyar

feltér4sa,

—

Irod.

helyredllitdsa

Mtiemlékvédelem.

1949—59.

1960. miiezzin (arab *imara szdlitd’>): a mohameddén meesetek alkalmazottja, aki a minaretrél éneklé hangon imara szdélitja a hiveket. mitifa: mdianyagok és faforgacs v. mezégazdasdgi

A kaucsukhoz hasonléan —+gwmi, ill. gumitargyak el6allitasd4ra haszndlhaték ; bizonyos célokra jobban megfelelnek, mint a kaucsuk. Valamennyi nagy molekuléja szerves vegyiilet, a természetes kaucsukéhoz hasonld

hosszii molekulalanccal. Egyes ~ molekulalancaban nemesak

szén—szén

kétés,

hanem

szén—szilicium,

szén—

hulladékanyagok (kender-, lenpozdorja, nadhulladék, szalmatorek stb.) keveréke, lemezzé v. mas formara saj-

nitrogén v.szilicium—oxigén kétés talalhaté. Az utébbiak kénnel nem, csak mas agensekkel vulkanozhatok. A leg-

tolva. A sajtolt darabok a szokasos fafeldolgozasi mddszerekkel munkalhaték meg. Nagyobb a szilardsaga, mint a fénak, nem vetemedik, nem gyulékony, a villamos dramot nem vezoeti. mijfaj : az irodalmi és tudomanyos mtivek, valamint a mitivészeti alkotdsok csoportositasdra szolgdlé kate-

fontosabb ~:

géria. Az irodalomban pl. hérom alapveté ~t kiilénbéztetnek

meg:

—lirdt,

+epikdt

és +—drdmdt.

E harom

alapveté ~ mindegyikén beliil tovabbi valfajokat lehet megkiilénbéztetni (az epikan beliil pl.: eposz, regény, novella stb.). miifogser, fogprotézis : a hidnyzdé fogak pdtlasara szolgalé un. lemezes fogmt, amelyet a szajiiregbél ki lehet venni. Fémbél, mtanyagbél, porcelanbol, kaucsukbél késziil. (+ még fogpdtlas) miiforditas ; — forditds miigyanta: kémiai eljarassal készitett,

1. Butadién polimerek : azegykori

SzK-Sz,

az

amerikai

GR-S,

a Hycar

—gyanta tulajdonsagi anyagok, valamint természetes gyanték méddositasaval késziilt termékek gytiténeve. Az eleinte eldallitott > mtianyagok jelentés része ~ v. ~kbél —télidanyagokkal eléallitott termék volt, ezért a mitanyag és ~ fogalmat azonos értelemben hasznéltak. Ma a hére keményedé, ill. lagyulé és foként a lakk-

és a kis héfolon

készil6 hideg kaucsuk (cold rubber); akrilnitrillel kopolimerizalt butadién a Perbunan, az SeK-N és az amerikai GR-N. 38. Kloroprén (klérbutadién) polimerek és kopolimerek : a szovjet szovpren és az amerikai Neoprene (régebbi nevén Duprene, Swedeprene). Kén nélkiil (magnéziumoxiddal) vulkdénozhaték. Melegitve

(60 C°-on) l4gyulnak. — 4. Tioplasztok ; szerves dikldrvegyiiletekb6l

(pl. diklér-etan)

késziiinek

szulfiddal. Ilyen a Thiokol, Perduren. mesterséges,

német,

szdmokkal jelzett Buna féleségek, a szovjet SzK- A és SzK-B. Olajallésaguk gyenge, erédsen kopnak, a nagy hideget elég jélbirjak. — 2. Butadién kopolimerek : sztirollal kopolimerizalt butadién a német Buna S, a szovjet

nadtrium-poli-

Kén nélkiil vulka-

nozhaték. Kellemetlen szaguk van. Rendkiviil nagy mértékben olajallék. — 5. Poliizobutilén : Oppanol B. Sav-

és lugéll6. Nem vulkanozhato. — 6. Butilkaucsukok : GR-I. Izobutilén—izoprén kopolimerek. Kénnel vulkénozhatok. Gazt at nem ereszt6, j6 villamos szigeteléanyagok. — 7. A vinil-polimerek k6ziil a polivinilklorid sok lagyitéval kaucsukszerti anyagot ad. Nem oxidalddik Szévetbotéttel erdsitve mechanikai sajatsagai javulnak-

Miinchen

80

mitikedveld

Ho6hatasra lagyul. 8. A szilikon kaucsukok széles héfokhatarok kézt nagy hidegben, melegben egyarant haszndlhaté gumiszeri anyagok (—szilikonok). A ~ok ipari mérett eldéallitasat elsdként Sz. V. Lebegyev szovjet kémikus valdsitotta meg 193l-ben az SZU-ban. A II. vilaghabort kitérése elétt kiilénésen Németo.-ban fejl6d6tt rohamosan a ~at gyartod ipar, alapanyagot szolgaltatvan a fasiszta német hadsereg felszereléséhez. 1959-ben a miikaucsuk vilagtermelését 2 300000 t-ra beesiilték.

Miikaucsuktermelés néhdny orszdgban" 1937 | 1943 | 1950 | 1955 ezer

USA: censienes

0,5 | 235,5|

Zt

fs

raccsieae scien

(

483,8|

986,0/

‘

A

Kanada . Németo?. . INIDKn ers INSZIK Sete ste

: 2,6| 2,5 | 117,6| = = = =

59,4] —

105,6| —

;

11,1

Nagy-Britannia

—

-

-

39,8|

72,2 -

1956

1957

1959

tonna

1096,9 | 1136,1 | 1401,8 450

450

122,6 | 134,3| = =

73,4

75,4

10,9 -

:

102,3 —

86,3

11,8

48,9

0,8

57,9

a _A felsorolt orszigokon kfviil Csehszlovékia, Lengyelo., Olaszo. és Svédo. is gy4rtanak miikaucsukot. Az adatok csak a butadién-sztirol és butadién-akrilnitril kopolimerekre, tovabb&é a neoprénre és butil-kaucsukokra vonatkoznak. A latex (szdraz silyban) az adatokban bennfoglaltatik. 6) Egész Németo.

miikedvelé : —-amatér Mikéné, Miikénai, Mykene: okori gérég varos a Peloponnészoszban, az argoszi siks4g EK-i részén. Alapitasanak ideje az i. e. 3. évezredre nyulik vissza. Jelenté-

100

méterenkénti

A nemzetkdzi

fiiggdleges

normdllégkirben

hémérsékletcsékkenés.

a tenger

szintjén

15 C®°

a hémérséklet és 760 mm a légnyomas. A 100 méterenkénti fiiggdleges hémérsékletesékkenés 11 km magassagig 0,65 C°, onnan felfelé a hémérséklet dllandd. Ha a tényleges fiiggdédleges hdmérsékletelosztas nem ismeretes, akkor a légnyomasmérésen, alapulé magassagmérésekhez a nemzetk6ézi normallégkér adatait veszik alapul. miilép : —Jlép, 2.

miilesiklas, slalom : a sisporinak a téli olimpiai jatékok mtisordn is szereplé, nagy technikai tudadst és bdtorsdgot igénylé versenyszama. A versenyz6knek lefelé sikla4s kézben szines zaszlokkal kijeldlt, strtin elhelyezett, kb. 3 m széles kapukon kell keresztiilhaladniok. Kapu kihagydésa kizarast eredményez. Minden versenyz6 kétszer siklik le a palyén. Az eredményt a két futam Gsszideje adja. Miilheim an der Ruhr: varos Németo.-ban (NSZK), a Ruhr-vidéken, Eszak-Rajna—Vesztfalidban. L: 177 000 (1958). Készénbanydszat, kohaszat, vas- és fémipar, k6olajfinomitaés, elektrotechnikai ipar (Siemens—Schuckertmiivek ; AEG), textil-, vegy-, bér- és élelmiszeripar. Vastiti csomdpont, belvizi kikét6. — Szdémos féiskola. Meteorolégiai Intézet, ,,Max Planck” szénvegyészeti kutatdéintézet. — 11. és 13. sz.-i kastélyai és templomai miiemlékek. Miller, Adam Heinrich (1779—1829) : német kézgazddész ; a gazdasdgi romanticizmus egyik f6 képviseldje. Kézgazdaségi nézetei a tékés fejlédés altal hatalmukban megrenditett feuddlis féldesurak ideolégidjat fejezik ki. Elesen birdlta a kapitalizmust, de a tdrsadalmi bajok orvoslasénak eszk6zét a feudalis, kézépkori allapotokhoz valé visszatérésben latta. — Nézeteit a fasiszta Németo.-

sége kiilonésen nagy volt az i.e. 14—12. sz.-ban. A gérég mondak féként mint Agamemnén kiraly székhelyét emlitik. A gérég—perzsa hdboruik idején a varos elpusztult. Gazdag kulturdjanak maradvanyait H. Schliemann német régész hozta felszinre az 1876—77-ben végzett

ban, valamint Mo.-on is felelevenitették, Allamelméletét a fasiszta ,,totdlis Allam’’ szerepének alatamasztasara

asatdsai soraén. (— kréta—miikénéi kultura) mtikopalok : — alberiolok miikoresoly4zas ; a korcsolyazdsport egyik aga, a téli

erdélyi szdsz csalddb6l sz4rmazé a tellirt.

olimpiak versenysz4ma. A versenyz6 részben elére meghatarozott (k6telez6), részben szabadon valasztott gya-

szocidéldemokrata politikus. 1919—20-ban kiiliigyminiszter, 1920-ban, majd 1928-t6l 30-ig kancellar. A gazdasagi vilagvalsag kirobbanasa utan csdkkentette a munkanélkiili-segélyeket, betiltotta a kommunista part 4ltal vezetett Vérdés Frontharcosok Szévetségét ; ezzel eldsegitette a hitleristak eldretérését.

korlatokat mutat be. Sporttevékenységgé az 1860-as években valt. A szabadon valasztott gyakorlatok idétartama 3—5 perc. A férfi- és néi egyéni ~ mellett a jégtdnc-versenyeken is vannak eldirt gyakorlatok (tancok), mig a paéros ~ban csak szabadon valasztott gyakor-

latokat kell bemutatni. A versenyek eredményét a pontozobirak altal megallapitott helyezési szamok egybevetésével allapitjak meg. mitiké : cementbél,

mas

kézuzalék)

homok

és nemes adalék

hozzaadasaval

formakba

(marvany,

6ntétt

beton-

készitmény, melynek feliiletét megmunkaljak, esetleg szinezik és fényezik is. Fal- és padloburkolasra, lépesék, diszité6elemek készitésére hasznaljak. miikodés, funkcid még életjelenségek) mukédésvaltoza4s : (biol) az élélények térzsfejlédési folyamatanak az a mddja, midén valamely szerv mikédése az életfeltételok megvaltozdsa kodvetkeztében eltér eredoti rendeltetését6]. Bizonyos emlésok laba a

szervezet életmddjanak megfeleléen dtalakult uszdé labba (balna, foka), 486 labb& (vakondok) stb. miilégkér ; szdmitésok egyszertisége céljabdl elképzelt, a valdsagban nem létezé tulajdonsagi légkér. Ilyen 6nkényesen felvett hémérséklet-elosztasi légkér az izotermikus légkér, amelyben a hémérséklet a magassagtol fiiggetleniil Allandé ; az adiabatikus légkér, melyben, felfelé haladva a hémérséklet 100 méterenként 1 C°-kal cesékken. A homogén légkér strtsége a figgdlegesben allandé. Ehhez az sziikséges, hogy 3,42 C° legyen a

hasznalva

fel. Miiller Ferenc Jézsef, reichensteini, bard (1740—1821) :

Miiller,

Hermann

mineralégus. Felfedezte

(1876—1931):

német

jobboldali

Miiller, Johannes Peter (1801—58) : német anatémus, fiziologus és zoolégus, az un. fiziologiai idealizmus egyik képviseléje. Jelentés eredményeket

ért el az désszehason-

lit6 anatémidban, embriolégiaban és a posztembriondélis fejlédés kutatasdban. A daganatkutatas egyik megalapitédja. Nevét a vese fejlédésével kapesolatos magzati szerv, a ~-féle csé felfedezése, a rola elnevezett légzési kisérlet,

a

specifikus

érzékszervi

energidk

,,t6rvénye”’

stb. 6rzik. Ez utdbbi tarthatatlansaégat tudomanyos szoempontbdl Szecsenov és Pavlov bizonyitottak be.

Miiller, Paul Hermann (1899— ): svajei vegyész. A DDT inszekticid (rovarirté) hatdsdnak felfedezéséért 1948-ban orvosi Nobel-dijat kapott. Miiller Sandor (1903— ): szerveskémikus, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Szénhidratkémiai, valamint szerves térszerkezeti kutatasokkal foglalkozik. miilovarné : néi artista, aki cirkuszokban lovak idomi-

tasaval és betanitott lovak akrobatikus lovagldsdval szorakoztatja a kézénséget. miiméz:; cukorbél enzimes vy. savas invertdlassal (rendesen borkdsavval) késziilé6 termék (— invert cukor). A kapott szérpé6t mesterséges mézaromaval izesitik.

Miinchen : varos

Németo.-ban

(NSZK),

Bajoro.

fé-

varosa, a Duna mellékfolydéjanak, az Isar-f.-nak mindkét partjan. L: 1 016 000 (1958). Németo. egyik legfontosabb ipari és kulturdlis kézpontja. Mozdony- és trolibuszgyartas, gép-, finommechanikai, elektrotechnikai, vegy-, bér-, papir-, nyomda- és porceldnipar. Filmgyér (Agfa),

Viszkozselyem gyartasa a Magyar Viscosa Gyarban


miszdl gyakran hasznalt, helytelen elnevezése. miiselyem: mesterséges szdlasanyag, a hernyédselyemhez hasonléd tulajdonségokkal. Ezek kéziil feldolgoz4s szempontjabél a leglényegesebb, hogy un. végtelen hosszui elemi szél alakjaban 4llitj4k eld. Az eléAllitas soran keletkezé kézbensé termékek, ill. a hasznalt oldészer alapjan megkilénboéztetiink acetét- (— acetdtselyem), rézoxid(—>rézmiszdl) és viszkézselymet (— viszkézselyem). — A szakirodalomban a mtiselymet végtelen elemi szalu regeneralt szdlnak, a k6znyelvben altala4ban selyemnek nevezik. A legt6bb mtselymet az USA-ban, Japdnban, Nagy-Britannidban, az SZU-ban és Olaszo.-ban termelik. (+ még szdlasanyagok) miisorsz6r6 adé : szérakoztaté és tajékoztaté mtisorok vezeték nélkili tovaébbitasat végzé radiédadé-berendezés. miisérte : sdrte helyettesitésére alkalmas, — poliamidokbél v. + poliureténokbdl eldallitott, 1—2 mm étmérdji, kérkeresztmetszettii vagott miszal.

miiszabadgyakorlat : —-talajtorna

lett

a

At,

1872-ben

Jédzsef

Nddor

M.

kir.

Jozsef-mtiegyetem

Miiszaki

és

néven

Gazdasdgtudomdnyé.

Egyetem, amelynek mtiszaki karaibdél valt ki 1945-ben a. Budapesti Mtszaki Egyetem. miiszaki egyetemek : a mérnédkképzést szolgaélé felséfoka oktatasi intézmények. A Budapesti Miszaki EHgyetemen gépészmérnéki, villamosmérnéki és vegyészmérnoki, a budapesti — Hpitéipari és Kézlekedési Miiszaké Egyetemen mérnoki, épitészmérndéki és kézlekedés-, tizemmérnéki,

a

miskolei

— Nehézipart

Miuiszaki

Egyetemen.

baényamérn6ki, kohémérnéki és gépészmérnoki, a + Veszprémi Vegyipart Hgyetemen vegyészmérnéki képesi-: tés szerezheté. — Mérnoki képzés folyik az agrar felsé-. oktatas kérébe tartozé — Agrdrtudomdnyi Egyetem Mezégazdaségi Gépészmérnéki Karaén (mezdégazdasdgi gépészmérn6ok),

valamint

(erdémérnék

a soproni

— Hrdémérnéki

Féiskolaw

és faipari mérnék).

Miiszaki és Természettudomanyi Egyesiiletek Szévet-. sége, MTHSZ: A szévetséghez csatlakozott 25 mtszaké és természettudomanyi egyesiiletet foglalja magdban. 1948-ban alakult. Iranyitja a tudomdnyos egyesiileteknek a tudomany, az ipar, a mezégazdaség fejlesztése, a. technikai haladas és a mtiszaki szinvonal Allandé emelése

miiszaki tudomanyok

miiszaki fejlesztés érdekében

(1960)

végzett

56840

tarsadalmi

munkéjat.

f6. Folydiratai:

Taglétszima

Mduiszaki

Lilet, Ipar-

gazdasdg. A MTESZ-ben témoriilt

é

egyestiletek

Bolyai Janos Matematikai

Matematikai Lapok Energia és Atomtechnika Ipari Energiagazdaélkod4és

BHétvés Lorfnd Fizikai

Fizikai Szemle

785 2110

Faipari T. E. Geodéziai és Kartogréfiai E. QGépipari T. BE.

Faipar Geodézia és Kartografia Gép Jérmivek és Mezégazdaségi Gépek QGépgy4rtés technikaja

1600 1860 5030

Hiradéstechnikai T. H. Kézlekedéstudomanyi E.

Magyar Hiraddstechnika Kézlekedéstudomanyi Szemle Mélyépitéstudomanyi Szemle

550 2750

Magyar Agrartudoményi E. Magyar Elektrotechnikai H.

Agrartudomany Elektrotechnika Villamoss4g Foldtani Kézlony Hidrolégiai Kézlony Magyar Kémiai Folydirat Magyar Kémikusok Lapja

5180 2200

Epiiletgépészet

ipari T. E.

| Mlelmiszeripar

fedezésére forditj4k. — Irod. eee A.: A m. f. gazdas4gi vonatkozd4sai az iparban. 1960. miiszaki muzeum: az elméleti és alkalmazott technikai tudomaényok térténetét, mtiszaki kezdeményezéseit, a mult mtiszaki emlékeit és a korszerti eredményeket feltéré gytjtemények nyilvénos tarlata. Eredeti v. mdsolati modelleket, okmanyokat tartalmaz, nagy miiszaki hirnevet szerzett alkoték, feltalalék, tudésok munkdés-

sagat szemlélteti.Céljuk ismeretterjesztés, oktatds, tapasz-

talatesere és a mfiszaki érdekldédés felkeltése. A legrégibb @ parizsi Conservatoire National des Arts et Métiers (1794), a legdtfog6bb a miincheni Deutsches Museum (1903). A legszélesebb kérti ismeretterjeszté tevékenységet a moszkvai Politehnicseszkij Muzej fejti ki, amelynek alapjait 1872-ben rakté&k le. — Mo.-on az elsé, kezdeti gyijtemény az egyetemmel egyiitt 1777-ben keriilt Budéra, majd a Nemzeti Mazeumban (1846) ,,kézmiitani osztély”’ létesiilt ; 1883-ban alapitotték a Magyar Technoldgiai Iparmuzeumot. Jelenleg Sopronban Banyéaszati Mizeum (1957), Didsgyérétt Kohaszati Muzeum.

600 1640 2510

10210

Cukoripar Baromfiipar Hisipar

Méréstechnikai és Automatizalési T. BE. Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai E. Orszagos Erdészeti E. Orsz4gos Magyar Banydszati és Kohaszati E. Papfr- és Nyomdaipari Miiszaki EK. Textilipari Mtiszaki T, E. Magyar Meteoroldgiai

Mérés és Automatika

650

Kép és Hangtechnika

400

Az Erdé Banyészati Lapok Kohaszati Lapok

4100 2600

Papiripar és Magyar Grafika

1020

Bp.-en pedig Kézlekedési Muzeum

dllapitott, a technika és a termelés szervezése terén elért haladést

5130 500

Geofizika

hatékonyabb

termelési

eljaérésok,

miiszaki

tékéle-

tesebb technika bevezetése a termelésbe és a népgazdaség més 4gaiba; valamint tékéletesebb gyaértmaényok készitése. A~ f6 méddszere a technikai és technoldégiai eljérésok fejlesztése kutatésok, mtiszaki informaéciék gytjtése és

felhasznélésa,

tapasztalateserék

stb.

utj4an.

A

~

térténhet: 1. uj gyértm4nyok bevezetésével és a meglevék tdkéletesitésével, 2. Uj gydrtdsi eljaraésok bevezetésével és a meglevék tékéletesitésével. Elsésorban a

villamosités,

a

gépesités

és

automatizdlas,

vevd

porcelan:

--munkanorma.

készitése.

a miszaki

—

Irod.

1954.

célokra

(pl. laboraté-

riumi eszk6z6k, villamos szigetelék) készitett — porcelénok

450

miiszaki fejlesztés : nagyobb teljesitéképesség4 munkaeszk6z6k,

figyelembe

A miszaki munkanormak

Av Magyar Geofizikusok Egyesiilete

(1898), Postamuzeum

(1896) és Tazolt6 Muzeum (1957) mtkédik. — Irod. Nyéradi G.—Szilagyi I.—Varhelyi T.: A vild4g miszaki muzeumai. 1961. miuszaki norma: a statisztikai normdval szemben az egyes munkamtiveletek szakszerti elemzése alapj4n meg-

Ontdde

Magyar Textiltechnika Iddjaras

a minisz-

érinté, tavlati kutatésok

940

Epitéanyag Magyar Epitéipar

mdsik részébél

tériumok képeznek kézponti alapot, és azt tébb iparagat

1300 1020

SzilikAtipari T. E. Epitéipari T. E.

Mezégazdas4gi és Blelmiszer-

finanszirozdséra hasznalhatj4k,

1700

Energiagazdalkodasi T. HE.

Magyar Féldtani Térsulat Magyar Hidroldégiai Tarsulat Magyar Kémikusok HE.

oszlik: elsé részét maguk a vAllalatok sajét kisérletezéseik, kutatdsaik, gyaértményfejlesztésik, ujitdsaik stb.

itera

Térsulat BéripariTudoményos Egyesiilet | Bér és Cipdtechnika

Térsulat

iparag sajdtossagainak megfeleléen keriil megéllapitdsra (0,3%-t6l 8,5%-ig terjed). Az igy képzett alap két részre

Tag-

Szakfolydiratok

kor miszaki fejlesztési alapot hoztak létre ; minden termék termeldi 4ranak bizonyos hanyad&t ebbe az alapba kell befizetni. A hanyadot meghatérozé kules az adott

vala-

mint a kemizdlds utj4n valédsul meg; Uj utja az atomenergia békés felhasznél4sa. A ~ a legutébbi években rendkiviil meggyorsult, ami a munka térsadalmi termel6-

gytijténeve. keménységi

A forgdstest alaku ~okat félsz4raz, bérgyurmabd6l (kaolin, kvarc és féldpat viz- és

légtelenitett iszapja) alakitjék ki. Az alakos ~t kis ned-

vesség tartalmu porbdl acélformaban sajtolj4k. Az elkészitett targyakat el6bb 900 C°-on kiégetik, majd az alap-

anyaghoz hasonlé ésszetételi mazzal bevonva 1450 C°-on véglegesen kiizzitjak. A-~ teljesen témér, kagylds térésti, fehér szinii;

nagy

nyom6-

és huzdszilards4gu ; kivalé

villamos szigetelé és 1400 C°-ig héallé. mtiszaki rajz: a miszaki életben hasznélt rajzok gyljténeve. Az egyes épitmények, berendezések v.

gépek, v. azok részeinek lépték (mérték) szerinti &brézolésa

alaprajzi, oldalnézeti, metszeti v. perspektivikus fel-

erejének, a mtiszaki szinvonalnak ugrasszeri fejl6désében fejezédik ki. Ezt a folyamatot sokszor »0j technikai

vételben, figyelembe véve a~ra megillapitott szabvdnyjelzéseket. A ~ a kivitelezé részére a felhaszndlhaté anyagok, az alakhiiség, a megtartandé méretpontossAégok tekintetében utasitésokat is feltiintethet. A cél szerint

forradalomnak’”’ nevezik. — A tékés tarsadalomban a ~t is a konkurrenciaharc észt6nzi ; ezért a fejl6dés nemcsak

szerelési,

egyes ipardgak, de egyes orsz4gok kézétt is egyenldtlen. Ugyanakkor a monopoltékés csoportok érdekei igen sokszor akaddélyozz4k Ujitésok bevezetését, korldtozz4k a tudomaény eredményeinek alkalmazasét. A kapitalizmus 4ltalanos valsAg4nak tealajin elsésorban a gazdasdg militarizdldsa tamasztja al4 a ~t, amely azonban kihat

a gazdasdg mas teriileteire is. — A szocialista tarsadalomban a~ objektiv sziikségszertiség, mivel a tarsadalom egyre novekvé anyagi és kulturdlis sziikségleteinek kielégitése csak a termelés Allandé névelése és tékéletesitése utjan biztosithaté. Egyik kiapadhatatlan forrdsa a szo-

cialista orsz4gok k6ézétti miszaki-tudomdnyos egyittmikodés. A szocialista Allamok népgazdaségi terveiben kiilén fejezet tartalmazza a ~re vonatkoz6 eljdérasokat. —

Mo.-on az 1959-es Uj ,,termeldi 4rrendszer”’ bevezetése-

6*

van:

vazlat-,

magyarazd,

részlet-,

kapcsolési

mtthely-,

rajz,

szabadalmi,

van

csoport-,

dsszeallitdsi,

helyszinrajz,

engedélyezési rajz.

ajanlati

A~

4ltalaé-

ban okirat jellegi, s ennek megfeleléden kiilénés gonddal készitik, kezelik és tarolj4k. A kiviteli rajzok kezelésének legfontosabb szabdlya, hogy hasznaélatra csak — fénymdsolat adhaté ki, az eredeti rajz a rajztaérban az egyszer elkészilt kivitelt valtozatlanul 6rzi. — Irod. Marké I.: M. r. és szerkesztés. 1959; Megyer—Seidl: Epitészeti m. r. 1959.

muiszaki

tudomanyok , technikai tudomdnyok:

mészettudomanyok

elveire

tamaszkodé

és

az

a terember

termelési tevékenysége soran szerzett tapasztalatokat Altalanosit6 tudomaényégak dsszessége. Kiterjed az iparra, az épitészetre, a kézlekedésre és a mezdégazdasdgra is;

és

az

3 munkatertilete

elméleti

teriilet.

Fé

van:

az tizemi, a kisérleti

feladata

Uj berendezések,

84

miiszaki zar

miitargy

létesitmények, termelési és kézlekedési elja4raésok kidolgozasa és megvaldsitasa — a gazdasdgoss4g szempontjainak figyelembevételével. Ezért a ~ inkdbb alkoté,

a kélyha bizonyos héfokot elér, kikapcsoljék a flitést stb.). A -~et més mdédon osztélyozva vannak kézvetleniil, ill. kézvetett mddszerrel méré ~. A higanyos héméré

mint

kézvetlentil méri a hémérsékletet,

felfedezé

jellegtieck,

és sok

tekintetben

—

pl. a

hasznalati targyak és épiiletek esetében — egyes teriileteken k6ézvetlentil dsszefiiggenek a mitivészettel. — A-~nak ma mar egész sor kialakult 4ga van, s szimuk a fejléddés gyorsulésdéval és el4gazdséval szinte évrél évre szaporodik. Nagyjabél harom fécsoportra oszthatdk: 1. a banydszath, 2. az agrotechnikai és 3. a szorosabb értelemben vett egyéb miiszaki (,,mérndki’’) tudomaényokra. Ez utébbiak kézott 6nadlldé jellegt 4gg4 valt a magasépiteszet, vizépttészet, hidépitészet, ut- és vasutépitészet, gépészet, elektrotechnika, gia, kohdszat,

Mindegyik

mechanikai technoldgia, kémiai technoldhiraddstechnika, kézlekedéstechnika stb.

4gnak

tébb

Aagazata

s azonkiviil

fejlett elmélete van: szildrdsdgtan, hétechnika, villamossdgtan, miiszaki

ma

mar

hidraulika, geodézia, mechanika, miiszaki

fizika, miszaki kémia (muvelettan és altalanos kémiai technoldgia) stb. — Az alkalmazott miszaki tudomanyok kézés jellegzetessége, hogy a nagyobb létesitményeket és az Uj eljardsokat mddszeresen (,,lépcesézetes” metodiké-

val) valésitj4k meg elészér elméleti szimitasok, azutan kismintakisérletek, késébb féliizemi s végiil tizemi méretekben végzett kisérletek utjan. Ilyen méddszerrel tervezték és épitették meg pl. a nagyméretti uj szovjet vizmtiveket, igy prébaéltak ki a mtanyagok kémiai technoldgidjat stb. A tervezésben és az ehhez sziikséges kisérletezésben egyre nagyobb szerepet jatszik az elekironikus sedmologépek alkalmazasa, amely sok fdélésleges — iddveszteséggel és kéltséggel jaréd — eldkisérlet megtakaritasat teszi lehetdvé. — Korunk mtszaki tudoméanydnak f6 fejlédési iranyai az energetika (atomenergia), az automatika (6nmtk6dé6 tzemek és kézlekedési eszk6zok), a kemizdlds (Gj, a természetes anyagokat feliilmtldé szintetikus anyagok) és az tirhajézds. — A technika fejlédésének vivmanyai a ~ fejléddésére tamaszkodnak, ugyanakkor a technikai gyakorlat tapasztalatai és problémai viszik eldre a ~ fejlddését. miiszaki zar; aknamezék és mesterséges akaddlyok olyan rendszere, amely a ttizfegyverek tiizével k6zés ésszhangban az ellenséges tamaddéd erd megallitaésdra hivatott. Allamhatérok fokozottabb biztositdsdra is alkalmazzak. miiszal, mesterséges szdlasanyag: a kémiai uton eldAllitott sz4lasanyagok ésszefoglalé neve. A termék alakja szerint megktilénbéztetnek meghatarozott mérett vagott ~at, végtelen elemi sz4lu ~at, miisértét 6s 1—3 mm széles szalagot; a kiinduldanyag alapjan noévényi v. Allati eredetti, tin. regenerélt szdlakat (ilyen a mdiselyem), szervetlen nyersanyagokbdl (pl. iiveg) eldallitott és szintetikus alapu ~at. (Bévebben — szdlasanyagok.) miiszem, tdvegszem, vendégszem: iivegbdl, ujabban miianyagbél késziilé, a szem eliilsé felét utanzé, kagylé alaku gydégyaszati segédeszk6z: egyik szem hidanya esetén kozmetikai célbdl alkalmazzak. miiszén : szénbél v. széntartalmu vegyiletekbdl mesterségesen eldéllitott cikkek (szénelektréd, ivl4mpaszén, battériaszén,

szénkefe, mikrofonszén,

szénellendllas

dsszefoglalé neve. Gyértésuk alapanyagai: cit, szén, petrolkoksz, szurokkoksz,

szurok, kétrany.

korom.

—

grafit, antra-

készénkoksz,

Irod. Iv4nyi Gy.:

stb.)

korom,

Aktiv szén, m.,

1960.

miiszerek : fizikai,

nak

mechanikus

rosckép),

kémiai,

geometriai

stb.

mennyi-

lyoz4s4ra, vezérlésére, technoldégiai folyamatok iranyitaséra, szimitdsokra thaszndlt eszkézék. Vannak olyan ~, amelyekrél a mérési eredmények mutatdéd (amperméré), fénymutatéd (galvanométer) stb. segitségével

kézvetleniil elolvashaték. A regisztralé~ a mért értékeket feljegyzik. A gépek védelmét szolg4lé6 ~ a mért mennyiség bizonyos értékeinél (pl. ha tulfesziiltség Iép fel) hang-, ill. fényjelzést adnak. A szabdlyozé, vezérlé miszerek szabdlyozé folyamatokat inditanak meg (pl. ha

(pl. szedzmogrdf),

elektromos

optikai

(amperméré,

miiszer

(pl.

— mik-

—voltmérd),

elekt-

ronikus (— csévoliméter, — osecillogréf) miiszerész: képesitett szakmukdés, részeket,

mtiszereket

készit,

javit,

stb. ~. aki finom ill.

tart

gép-

karban.

A ~ munkdaja nagy kéztigyességet és mechanikai ismereteket igényel. A képesitést a helyi iparban, kisipari sz6vetkezetekben v. magénkisiparban a 3 éves (érettségizettnél 11/,—2 éves) tanuldidé utén szakvizsg4n nyerik el. Képesitésik szerint vannak gépjaérmti-, elektro-, hétechnikai, mechanikai, biztosité6 berendezési,

orvosi, radié6-, vasuti tavk6zl6 és hiraddstechnikai, tavk6zlé_ be-

rendezési és biztosit6 berendezési stb. ~ek. — Mo.-on 1959-ben az dllami iparban Gdsszesen 10 815, a magaénkisiparban 1315~ dolgozott. — Zrod. Kis L.: Miszerészmunka. 1959. miiszeripar : mérémtszerek, gyégyaszati és laboratériumi eszk6z6k gyartésdval foglalkozé iparag. Fébb agai:

elektronikus,

villamos,

geofizikai,

automatikai,

orvosi, optikai stb. mtszergyartés. Az ipar egyik legmunkaigényesebb agazata. A felszabadulas elétt Mo.-on esak kis méretekben folyt mtszergyartas ; a felszabadulas utan a gépipar egyik fontos 4gazatava fejlodétt. 1950+61 1960-ig a miszeripar termelése tizszeresére ndtt, és a

kévetkezé

6t évben

a tervek

szerint Ujbél meghdérom-

szorozodik. Az 1950-t61 1960-ig tarté iddészak alatt a muszeriparban foglalkoztatottak létszi4ma megharomszorozoddott. 1960-ban 37 iparvdllalat foglalkozott mtszergyartassal; dsszesen 17000 munkéast foglalkoztatott. A magyar~ 3600 alaptipust, mintegy 40 000 féle mtiszert gyart, egyediil az 1960. év folyam4n mintegy 200—250 Uj gyartmdnyt vezetett be. Termelési értéke mintegy 2 milliard Ft volt. A mtszergyartas

termelésének kek,

90%-a

pl.

kézel

60%-At

geofizikai,

exportra

gyartassal

orvosi

késziil.

kapcsolatos

exportdlj4k, és

A mtiszerekkel kutatés

egyes

elektronikus

termé-

mtszerek

és a mifiszer-

tudomdnyos

vonat-

kozésait a Muszeripari Kutatéd Intézet és a Méréstechnikai Kézponti Laboratérium kutatja, de mas intézetekben is foglalkoznak ilyen jellegi problémakkal (pl. a Tadvk6ézlési Kutatéd Intézetben és a Kézponti Fizikai Kutaté Intézetben). A mtszergydrté vallalatok kéz6tt a legfontosabbak: Magyar Optikai Mtvek (MOM) Gamma Optikai Miwek, Elektromos Késziilékek és Mé-

rémiszerek

Gydra

(EKM),

Elektronikus

Mérékésztilékek

Gydra (EMG), Ganz Arammérégydér, Laboratériumi Felszerelések és Berendezések Gydra (Labor), Mechanikai Mérémiszerek Gydra (MMG), Budapesti Orvosi Miszergyar, Kérhdzi Berendezések és Felszerelések Gydra stb. miisziv: mukédését

siti. Igy mozgésa zésével a miisz6

a szivsebészetben hasznaélt késziilék ; a sziv A4tmeneti idére, a mitét tartamdra helyette-

a sziv tiregei megnyithaték, a sziv iiresen jar, sziikség esetén le is 4llithaté. A mitét befejesziv ujbdél dtveszi eredeti funkcidjat. : — terminus technicus

miitalp: anyag.

ségek mérésére és a mérési eredmények alapjan a kulénbéz6 folyamatok vizsgdlatéra, gépek védelmére, szabé-

a termoelemes

viszont a termoelem-fesziiltséget méri, és ennek alapjan kévetkeztet a hédmérsékletre. Mas felosztés szerint van-

ldgyitott

Kevésbé

és télté6tt

PVC-bél

kopik, és hajlékonyabb,

késziild

talp-

mint a termé-

szetes bérbé] késziilé talp. Az anyag pordézus v. sejtes szerkezete is kialakithaté (mikropérusos talp, rostmtibér). Altalaéban mtianyag ragaszt6k segitségével régzitik, ami egyszerisiti a cipdkészitést.

miitane : hivatésos szakemberek (téncmesterek) 4ltal — sokszor népi motivumok felhaszndléséval — alkotott tanec. Legismertebb magyar ~ok: sortdnc, ma-

gyar kettés, magyar négyes, kirmagyar, sétapalotds, diszpalotas. miitargy: 1. a mfivészet és a muipar alkotésa. — 2. (mtisz) kézlekedési v. 4rvédelmi vonalak (kézut, vasut, csatorna,

vizvezeték,

drvédelmi

téltés stb.) folytonossé-

miterem

85

gat biztosit6, a vonalba beillesztett mtiszaki épitmény. Ilyenek

pl:

hidak,

alul-

és feliilj4rék,

alagutak,

Allo-

masépiiletek, t4m- és bélésfalak, gdtak, belvizi azsilipek stb. miiterem ; mtivészi alkoté munka folytatdsdra szolgal6,

fekvésénél,

méreteinél,

viladgités4n4l

fogva

erre

alkalmas helyiség (pl. festé-, szobrész-, fényképész~ stb.)

miitét, operdciéd chiled salétrom, az elsé szintetikus nitrogén mtitragya a mésznitrogén volt. Ma a legnagyobb jelentésége az amméniumnitratnak, a kalciumnitrétnak (mészsalétrom) és az ammdéniumszulfatnak (kénsavas ammdénia), valamint az ezekbél

késziil6

Gsszetett

~nak

van.

Az

ammdnium-

nitratot mas anyagokkal keverik, mert tiszta Allapotban

kénnyen robban. Igy késziil pl. nélunk a Péti Nitrogénmtivekben gy4rtott pétisé, amely érélt mészkével (CaCO,) kevert amméniumnitrét, CaCO,-tartalma 60%, nitrogéntartalma 20,5%. Ez felerészben nitrat, felerészben amménia-nitrogén. Ujabban Péten folyékony amméniatartalmu mtitragyat sikerilt eléallitani. A kalcium-

(NDK)

keriilnek tovabb4

ki;

a

kélisék

behozatala

1950-ben a homok

alkalmazzak,

és

de sok-

szor kététtebb talajokon is féleg kaliumigényes névények (burgonya, cukorrépa, dohany, rost- és olajnévények,

zoldségfélék, sz616 stb.) esetében. — A foszfor és kdlium ~vat hatékonységuk biztositaséra a gydékérzénéba kell levinni lehetéleg két adagban ; a nitrogén ~at 4ltalaban a talajfelszinre szérjak, és fogassal keverik a talaj legfelsé rétegébe. A ~at por- v. szemesealakban szdérjak ki, de bizonyos esetekben oldat formajaban is adagolhatok. A por, ill. szemese alaki ~at kézzel v. géppel

szorjak ki. (még trdgydzds) — Irod. Bolinszky— Balla : Miitragyaipar. 1952; Nizsalovszky—Szondy—Jécsik: Tragyaz4s — mitrégydzds. 1954; Kreybig L.: Tragyézastan.

1955;

Keresztes

M.:

Nitrogénipar.

1955 ;

Grébner E.: Szdntéfdldi névénytermesztés. 1956 ; di Gléria J.: Mezdgazdék talajismereti és tragyadzdsi utmutatdja. 1958.

miitragyasz6r6

gép

Mitragyatermelés

néhdny orszdgban

Nitrogén-

Foszfor-

tragyak?

154

Osehszlovakia Dania Gieswc sins: Franciaio. ...... Hollanda®....... Jugoszlavia® ..... Lengyelo.©

Belgium

.......

.....

BIOs. seis eons Nagy-Britannia NDR Eee NSZK ie occarers OlRS706 isis(elseielors Romania ....... SZ epee TSA ra revere ofocce ts Japane’ Senses Kinai Népkézt. Ausztrélia ...... a) Szervetlen

Mitragy4k

tragyk

ésszesen

| ezer t P.O, | ezer t K,O

ezer t

295

28

321

-

182

131 557 394 6

128 89 768 174 45

— 1499 1

259 89 2824 569 61

260

180

J

440

48 350 320 1047 546 :

38 348 136 642 407 80

_ : 1650 1698 3 -

86 698 2106 3387 956 80

58

299

275

632

A 2427 992 : 25

A 2554 323 . 475

é 2112 — i —

12420 7093 1315 811 500

Spanyolo........

mfitragyak,

=

kalciumciénamid

kifejezett értéke. b) Természetes

meto.-bél sz4rmazik. A ~ masik fajtéja a toronyugras, amelynél 5 v. 10 m magasségbél, merev 4llvanyrél ugra-

1958 —59-ben Kali-

tragyak®

ezer t N Ausztria ........

miivelédéspolitika

86

értékeli a kivitel és a nehézségi fok figyelembevételével. — Irod. M. Versenyszabélyok. 1951; Démény L.: A m.

616

és guané

nak a versenyzék. A versenyeken 10 ugrés mutathaté be a nemzetk6zi ugrdstéblazatban felsoroltak kéziil. Az ugrésokat mind ~ban, mind toronyugraésban 5 pontozdébird

oktatdsa.

kényve.

1954;

Az uszds, m., vizilabddzds

kézi-

1960.

miiut : tervszerien megépitett, jarmtivek, személyek f&llatok kézlekedésére szolg4l6 +utak gylijténeve. miivégtag: végtagoknak rendszerint baleset, haborus sérilés okozta hidnyait pdétl6 eszkéz v. késziilék. A kozmetikai jellegti ~ testhidnyok leplezésére szolgal, a funkciondlis jellegi ~ mtikédésbeli hianyt pétol (pl. mozgas, jarédképesség pdtlasa). Régebben bérbdl, fémbdl készitették ; ma fabdél és mianyagbdl, a csonk izomzataval korményozhaté ~ok késziilnek. A mildb (helytelen, de elterjedt kifejezés) az alsé végtag hidnyat pdtolja; tervezésénél és méretezésénél igyekeznek a lehetd legjobban megkézeliteni a természetes végtag viszonyait (igy pl. fontos szempont, hogy a fizikai ingaként szerepl6 mtil4b lengésidejének fele egyenlé legyen az ép végtag Altal tett egy lépés idétartamaval). A miikar a csuklé és

nitrogénben

foszfStok nélkiil. ¢) 1958-ban.

valliziilet k6z6tti csonkra késziil oly médon, hogy mikéd-

Mitragyafelhaszndlés

néhdny orszdgban

Nitrogén

Foszfor

1958 —59-ben

Kali

Osszesen

kg/kh sz4ntora, kertre és szdlére es6 miitragya (hatéanyagban sz4mitva)

Ausztria ........ Belgium ....... Bulgaria ........

13,9 55,9 11,4

25,8 54,2 6,0

26,5 88,0 0,5

66,2 198,1 17,9

Csehszlovakia DAT es Gerace Franciao. ...... Hollandia ....... Jugoszlavia®

14,3 21,8 12,9 116,1 6,6

14,6 22,7 20,5 61,9 9,3

28,1 34,8 18,9 81,3 4,8

67,0 79,3 62,3 259,3 20,7

20,5

Lengyelo........

7,4

6,5

5,3

8,2

Nagy-Britannia

27,9

29,1

30,5

87,5

LDS Aatataictatsicote INSZRO seas cists

24,8 38,1

20,5 40,3

54,7 66,6

100,0 145,0

8,1 6,2

13,3 6,3

4,3 4,9

26,7 17,4

Magyaro.®

7,0

......

Olaszoc hres Svédomnes. sztvizomgyulladdas Myrdal, Gunnar (1898— _ _+): svéd polgari kézgazdasz, szociolégus. 1931-té1 egyetemi tanér, 1933-td6l1 38-ig a svéd kormany gazdasagi és szociélis tandcsaddja, 1945tél 47-ig kereskedelemiigyi miniszter. 1947-t61 57-ig az

ENSZ Gazdasdgi Bizottsaganak eurdpai iigyvezeté titkaéra volt. Myron : — Miarén myrrha ; — mirha Myslbek, Josef Vaclav (1848—1922): cseh szobrasz. A pragai iparmtivészeti iskola, késébb a Mtivészeti Akadémia professzora volt. Mivészete J. Mdnes hatdsaéra a romantikabdl indult ki (a pragai Nemzeti Szinhaz bejaratanak szobrai). Késébb a realizmus kévetkezetes képviseléje lett. Monumentalis kéztéri szobrokat (Szt. Vencel lovasszobra Pragdéban négy mellékalakkal), portrékat, kutakat,

emlékmiiveket

alkotott.

Mtiveinek

nagy

része

a zbraslavi muzeumban van kiallitva. Mysore [majszoo]: tagéllam az Indiai Kézt. DNy-i részén, aZ Indiai-dced4nhoz tartozé6 Arab-tenger partjan. 193 890 km*. L: 23547000 (1961). Fév.-a Bangalore. Hivatalos

nyelv:

a

dravida

nyelvcsaladhoz

tartozé

— M.

kannada v. canara. — A lakossfég 75%-a mezégazdasaggal foglalkozik ; rizs-, kéles-, féldimogyordé-termesztés,

miivésztelepek : k6zés célokra térekv6 mtivészek hiva-

az ultetvényeken gyapot-, banén-, kavétermelés. — Nagy része erdével boritott; értékes butorfak (szantdél

nek teljes nevik hij4n csak ~iiket ismerjiik (pl. S. mester).

talos v. énkéntes csoportosuldsa. Elsé izben 1830 kériil francia fest6k vonultak el Barbizon faluba (— barbizoni

stb.) kitermelése.

festék), ahol a természetben valdé festéssel a modern tajképfestés Uj iranydat alakitotték ki. Mo.-on eldészér a nagybanyai mivésztelep jott létre (1896). Bar Szolnok mar a 19. sz. kézepe é6ta vonzotta a festéket, mfivésztelepe hivatalosan csak 1901l-ben alakult meg 4llami tamogatassal. Gédéllén az 1900-as évek elejétél az I. vilaghdébortig allt fenn miivésztelep, Kecskeméten 1912-ben

(az utédbbi viladgviszonylatban is jelentés), olaj, arany (Indidban a legjelentésebb készletek Kolar aranymezéin). Kohaszata Bhadravaliban a helyi vasércet dolgozza fel. Bangalore-ban repiilégépgyar. Elektrotechnikai és szerszamgépgyarté ipar; cement-, vegy-, cukor-, porcelanipar, szappangyartaés. — Egyetem Mysore-ban és Darwarban. — Vasutvonalainak hossza 1138 km. — A 18.

alakult meg a varos tamogatasaval. Ma Mo.-on Szolnokon, Kecskeméten és Szentendrén mikédnek ~. miivezeté : a mtihely v. gyartasi részleg vezetésével megbizott mtiszaki dolgoz6, aki a gyartasvezetés és a miihely k6z6tti kapcsolatot tartja fenn. Régebben szélesebb kori szakmai elédképzettséggel és gyakorlattal rendelkezé szakmunkés volt; 1955 éta fokozatosan, 1960 déta pedig kizarélag csak technikusi v. annak megfelelé képesitéssel rendelkezé dolgozék lehetnek ~k. Az 1951, jul.-i minisztertandcsi hatérozat szabdlyozza a ~jogait és kételességeit a tervek kidolgozdsdban és azok végrehajtésdban, a technolégiai utasitésok végrehajtasdban és tovabbfejlesztésében, a munkafegyelem megszilarditésdban, a dolgozék szakmai oktatasdban, a munkaverseny szervezésében és tovabbfejlesztésében.

sz.-ig

kiilénb6z6é

AsvAnyi kincsei: vas- és mangdnére

hindu

dinasztiék

uralma alatt

4llt,

1761-ben a mohamedén Hyder Ali ragadta magéhoz a hatalmat. Fiat6l, Tippu Szahibtél 1799-ben az angolok héditotték

el,

akik

visszaallitott&k

a

hindu

uralmat,

majd 1831-tél angol kézigazgataést vezettek be. 1947-ben az Indiai Kéztarsas4g része lett. myxoedema, mixddéma gor. ’nydlka + dradas’ szdbdl, kocsonyds vizenyé: a csdkkent, ill. elégtelen pajzsmirigymtikédés legfelttinébb tiinete. A bdr alatti k6t6szovetben a test tébb részén vizenydéds duzzanat jelenik meg, amely a kézdénséges vizenyétél abban kilénbdézik, hogy az ujjbenyomatot nem tartja meg. Felttiné a bér szarazsaga, érdessége, a szdrzet kihullasa, szellemi tunyasag. A vele sziiletett (congenitalis) ~ a kretenizmushoz hasonlé kérkép.

N n: 1. beszédhang.

A nyelv eliilsé részével v.

(g és k

hang elétt) hataval képzett orrhangu zéngés z4rhang. — 2. (N, n) a magyar abécé huszonkettedik bettije. Féniciai eredetti. — 3. N: a nitrogén elem vegyjele. Na: a ndtrium elem vegyjele. Naab, Nab: foly6 D-Németo.-ban ; a Duna

bal parti 165 km. A Fichtel-hg.-ben ered, Regens-

mellékfolydéja, burgnél

6mlik

a Dundaba.

Nabis, les sovinizmus, az imperialista

hébort ideoldgiai alatamasztésanak eszkéze. — A gyarmati és fiiggé orsz4gok nemzeti felszabadit6 mozgalmainak ~a elsésorban az imperializmus gyarmati rendszere ellen, valamint az ebbél kévetkezé gazdasagi elmaradottsag, feuddlis viszonyok stb. ellen iraényul, s ma is torténelmileg haladé szerepet télt be. A kommunista partok tamogatja4k ezeket a nacionalista mozgalmakat, amennyiben népeik felszabaduldsi harcaét szolgaljak, ugyanakkor kiizdenek a burzsodézia minden olyan térekvése ellen, hogy a nacionalista jelszavak jegyében el-

nyomjak a munkasosztalyt, a dolgozé népet. — A szocialista rendszer létrejé6ttével nem sztinik meg automatikusan aw és a nemzeti sziklatékériség. A ~ az a f6 politikai fegyver, amelyet a nemzetkézi reakcié és a belsd ellenforradalmi erék felhasznélnak a szocialista orszagok egysége ellen. Véglegesen legyézni a ~t csak az eredményes gazdasagi fejlédés és a sikeresen elérehaladé kulturforradalom egyiittes erejével, a nacionalista elditéletek elleni eszmei harccal lehet. A burzsoé~ ellentéte a nemzeti kérdés marxista megoldasa, amely a szocialista

Nabukodonozor: babiléniai kirdly, — Nebukadnécar. Nachtigal, Gustav (1834—85): német felfedezd, Afrika-utazé. 1869—74 k6zétt elsé eurdpaiként jarta be a Szahardban a tibbuk 4Altal lakott Tbesti hegyvidéket és a CsAd-t6 kérnyékét. 1884-ben szerepe volt Kamerun és Togo Németo. altal megvalésitott gyarmatositasdban. naci haza-

fisdg és a > proletaér internacionalizmus elvaélaszthatatlan egységének talajan 4ll, és amely abbdl indul ki, hogy a munkésosztaély a nemzeti érdekek legkévetkezetesebb védelmezdéje, hogy a nemzeti érdekek igazi képviselete elvalaszthatatlan a nemzetkézi munkdsosztaély és az egész emberiség érdekeitdél, ezért a nemzeti kérdés mindig alarendelt az 4ltal4nos nemzetk6zi haladas, ill. a nemzet-

k6zi munkaésmozgalom érdekeinek.

A nemzetkéziségrél

— Irod. V. I. Lenin: és a hazafisdégrédl. 1957; Ady E.:

An. alkonya. 1960. nacitlanitas : Németo. kézéletének a — potsdami konferencia hatarozata 4ltal eldirt megtisztitésa a fasiszta

elemektdél,

az

un.

nemzetiszocialistakt6l

v. révi-

ditve naciktél a II. vildghdboru utdn. Kévetkezetes végrehajtaséra csak a szovjet megszéll4si Svezetben keriilt sor. nacizmus : + Nemzetiszocialista Német Munkds Part nad (Phragmites communis) : egyszikt, a p4ézsitfiivek (Gramineae) csaladjéba tartozé névényfaj. Szivés szdra 2—3 m magasra is megné, bugdja hosszi szért lilds

fiizérkéket visel. Allé- v. lassan folyé vizek partjain

egységes dllomanyokat alkot. Mint gyomnévény magas talajvizi réti agyagtalajokon gyakori. Régebben teté-

fedésre és a haziiparban hasznaltaék fel, Ujabban az épitéipar és a papiripar hasznositja. Ndlunk legnagyobb menynyiségben a Balaton, a Ferté-té és a Velencei-té szolgaltatja. A cukor~, spanyol~, bambusz~ més nemzetséghez, ill. mds névénycesalddhoz tartozik.

nadalyok

91

nadalyok (Hirudinoidea): a gytrtsférgek (Annelida) térzsének egyik oszt&lya. Azide tartozé fajok teste hathasi irényban lapitott, de hengeres is* lehet. Eliilsé cstcs4n tapaddékorong fejlédik, kézepén van a sz&jnyilés. Masik, erésebb tapaddkorongja a test hatsdé polusdn talaélhat6. Nagysdguk néhaény mm és 20 cm kézétt vAltozik. Bérizomtémldéjik h&mbél és izomzatbédl All. Bériik erésen mirigyezett. Izomzatuk fejlett. Tapaddkorongjaikkal régzitik magukat a gazdadllaton v. az alzaton, és araszol6 mozgaéssal vdltoztatj4k helyiiket. Sz4juk a szdjiiregben, az izmos garatban, majd a révid nyelécsében folytatédik. Kézépbeliik egyenes lefutdst, gyakran vakbélszeri kitiiremlésekkel. Emésztdébeliik révid. Hajszdlerekben gazdag: bériikkel lélegzenek. Kivélaszt6 szerveik szelvényes vesécskék (metanefridiumok). Himnés dllatok. Két petefészkiik és t6bb par heréjuk van. Megtermékenyitésiik belsé. Legtébb fajuk édesvizi, csak egy csaldd tagjai élnek a tengerben. Egyesek ragadozék: férgekkel, csig4kkal +tdpldlkoznak. Az élésk6d6 fajok gerinctelen és gerinces Allatok vérét szivjak. Tébb mint 300 fajuk ismeretes. Rendszerezésik széjiregik és garatjuk fejlédése alapjan torténik. Rendjeik :1. garatos ~ (Pharyngobdellae), 2. dllkapcsos ~ (Gnathobdellae) és 3. ormdnyos ~ (Rhbynchobdellae). nadélyt6 (Symphytum): kétsziki, az érdesleveltiek

Nador

harcolt. Kanzzsaz Orsolyéval kététt hazasséga utén ismét Ferdinand oldalara 4llt; felesége révén hatalmas birtokokhoz,

majd egyre magasabb

méités4gokhoz

— Irod. Karolyi—Szalay: lezése. 1882. Nadasi Ferenc (1893—

N.

J.

nddor

val, a klasszikus

hagyomaényok

hive és folytatdja.

Nadaskay Béla (1848—1933): orvos és Allatorvos, az Allatorvosi Féiskol4n az anatémia tandra. Az anatémiai oktatas korszertisitésében nagy érdemeket szerzett. Gaz-

dag anatémiai muzeumot létesitett. 1889;

A

hdzi

dllatok

(Allati szilészettan,

dsszehasonlité

leird

Nadass

Jézsef

(1897—

): k6élté,

elbeszélé ; Jdézsef

Aitila-dijas. 1920-ban, majd 1938-ban emigracidéba (Bécs, Norvégia stb.) kényszeriilt. A Nyugat, késébb a Kass&k szerkesztésében megjelenéd Ma és Munka o. folydiratok munkatarsa volt. A 30-as évek végén a Szép Szé koréhez tartozott. Kéltészetére kezdetben az expresszionizmus

nedves réteken, vizpartokon né, drogot szolgdltat. Nagy

galom kérébél merititémajat. (Megy kér-

levelii hibridje (un. sertéscsemege) takarmdanyndévény, kulénésen disznék, nyulak és kecskék sz4mara. A sarga viragu gumdés ~ (S. tuberosum) erdékben él.

ciusi szél, 1959, versek ; Lang és korom,

(1892—1955):

k6élté,

mé&forditéd.

Pélydja elején nagyvaradi ujsdgiré volt, majd egy ideig a Pesti Naplé munkatarsa, késébb Bihar m. félevéltaérosa. Sz&émos verse jelent meg a Nyugatban is. Lirdéjanak egy része (az un. piripécsi versek) az elmaradott kisvérosi élet esendesen

ironikus,

olykor

kissé

érzelmes

szatirdja,

mAsik része a szerelem és a deris életérém finom kifejezése. Valogatott versei: Aranypiros pillangd, 1955. Nadap: 6tk., Fejér m., székesfehérvéri j. L: 460 (1960). Va. : Velence. Hataraban geodéziai szintezési alappont. nadas ; magasra névé mocséri névényzet; alkotdéi a nad,

gyékény,

kadka stb., szikes

vizekben

Nadasd : 6tk., Vas m., kérmendi Nadasdladany : 6tk.,

j. L:

a sziki kaka.

1600

Fejér m., székesfehérvéri

(1960). j. L:

1930 (1960). Tézegkitermelés. Nadasdy Ferenc (kb. 1555—1604): feudalis féur, Nadasdy Tamas nador és Kanizsai Orsolya fia, a hirhedt Bathory Erzsébet férje. Vas vm. féispanja, a tizendtéves hdboru egyik hadvezére. Kortaérsai ,,fekete bég”-nek nevezték.

Nadasdy Ferenc, gréf (kb. 1625—71) : Vas, majd Zala és Somogy vm.-ék fdispanja, orszagbiré (1664-161). Az orszag egyik leggazdagabb féura, a tudomany és a mtivészet partfogéja, politikai ird. Részt vett a Wesselényi-dsszeeskavésben, a kévetkezményekt6l megrettenve elérulta @ mozgalmat és kegyelmet kért, de I. Lipdt lefejeztette, vagyonat és birtokait elkobozta. Nadasdy Ferenc, gréf (1708—83) : tabornagy, horvat b&n (1756-61). Mint hadvezér tébb gydézelmet aratott az osztraék 6rékésédési, majd a hétéves h&bortban (pl. 1757-ben

Kolinnal).

Nadasdy Kaélmén (1904—

): operarendezé, kétszeres

Kossuth-dijas, kivélé6 mtivész. A Szinmtivészeti Fdéiskola tandra, 1934-t61 az Operahaz tagja, 1959 dta igazgatdja. Kimagaslé rendezéi tevékenysége mellett mint opera-

szovegek, dalok forditéja is ismert. 6 rendezte a Ludas Matyi és a Féltémadott a tenger c. filmet. Kiilfdldén is

rendezett operdkat. Nadasdy Tamas (1498—1562): feudélis four, horvat b4n (1537-t6l), orszagbiréd (1540-161), nador (1559-tél). II. Lajos diplomataja volt, 1527-161 I. Ferdinand budai kapitanya. 1529-ben a tordkék fogségdba esett, akik Atadték Szapolyai Janosnak, és ~ 1533-ig mellette is

bonctana,

1905).

hatott, ujabb lirdja és 6néletrajzi frasa az antifasiszta harcok és a munkaésmoz-

Zoltén

csalddi leve-

): balettpedagégus, az operahaézi mtivészképzé vezeté balettmestere, az Allami Balett Intézet tanéra, Kossuth-dijas. Az Operahdz szdléténcosa volt, majd kilféldén is hosszi idén &t sikerrel szerepelt. 1937 éta foglalkozik balettpedagdégid-

(Boraginaceae) csalaédj4ba tartozd, cséves viragt névénynemzetség. A sdététkék viragu fekete ~ (S. officinale)

Nadanyi

jutott.

— TAmogatta a reformécidéd mo.-i terjedését ; Ujszigeten (Sdrvdr mellett) iskolét és nyomdaét alapitott.

be az arc, 1927 ; Emberi sz6, 1957 ; Mar-

1961,

emlékiratok

stb.)

nadcukor : —cukor

nadir (arab) : az égboltnak a — zenittel ellentétes pontja. nadirig6 (Acrocephalus arundinaceus): & poszatafélék (Sylviidae) csaladjaba tartozé6 énekes madar. Feliil olajbarna, alul fehér tollazatu. Mo.-on nagyon gya-

kori, nédasokban él. Fészkét 3—4 nadsz4lhoz k6ti. Rovarokkal taplalkozik. Hasznos,

vonulé

Nédirig6

madar.

Nadir Sah, Tahmasp Kuli Kdn (1688—1747) : perzsa (iraéni) uralkodé. Perzsa seregek parancsnokaként felsz4molta az afgan uralmat Perzsidban (1729), majd ao torékéket Gzte ki (1730—36), 1736-ban sahhé vélasztatta magdét. Hédité hadjd4ratai eredményeként jelentésen kiterjesztette az orszég teriiletét. Birodalma a népi elégedetlenség s a folytonos lézadd&sok eredményeként

még életében bomldsnak indult. 1747-ben dsszeeskiivék gyilkolt4k meg. nador, nddorispdn, palatinus Kisgazdapadrt megalapitéja. A polgari demokratikus forradalom utaén a Berinkey-kormény tarcanélkili (népgazdasa4gi) minisztere (1919. jan.—marc.) A Tanacskéztarsaség idején birtokéra vonult vissza. Az ellenforradalom hatalomra jutaésa utén a Kisgazdapart vezetéjeként a gazdag paraszts4g érdekeinek megfelelé politika4t igyekezett folytatni ; végiil is szévetséget kététt az uralkodé osztélyok képviseldivel, feladta a parasztség demokratikus kéveteléseit, és a Kisgazdapartot a Keresztény Nemzeti Hgyesilés Pdrtjdval ésszeolvasztva (Egységes Part) az ellenforradalmi rendszer témegbazisavé tette (,,Bethlen—~-kézfogés”’). 1919. aug. 15-t61 (révid megszakitésokkal) haléléig féldmiivelésiigyi miniszter volt. Nevéhez fizédik a paraszts4g tomegeinek semmit sem adé ~-féle féldreform.

Nagybajes : 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1050 (1960). V4: Gyér. Nagybajom : 6tk., Somogy m., kaposvéri j. L: 4980

(1960). Ag. Erdégazdaség. Nagybakénak: 1100

(1960).

V&.:

6tk.,

GépAllomés.

Zala

m.,

Malom.

nagykanizsai

Nagykanizsa.

étk.,

Békés

m.,

megragadéséra térekedtek; ezzel erdsen hatottak a szazadvégi magyar mivészetre, amely addig azakadémiék sematizmusaéhoz, szokvényos komponélési mddszeréhez és a novellisztikus eldadéshoz ragaszkodott. A természet

megfigyelése persze nem zarta ki, hogy a mtivészek egyéni gondolat- és érzésvilaganak megfeleléen mtiveik kézt nagy tartalmi eltérések mutatkozzanak. A fiatal magyar festék az1900-asévekelejétdl egyre nagyobb sz4mban létogatt&k a nagybanyai iskol4t; hosszu ideig Pdrizs mellett a vonzéerét

generécidjanak

Nagybanya

tagjai kéziil tébben

jelentette.

A ~

elsé

a Képzédmitivészeti

Féiskola tanarai lettek (Ferenczy, Réti, Glatz, Csék stb.). Azokbél a mtivészekbél, akik a szabadiskola megnyitésa utan jéttek Nagybanyara, keriilt ki a masodik generacié (Maticska Jené, Boértsék Samu, Ferenczy Valér, Ferenczy Béni, Ferencey Noémi, Perlrott Csaba Vilmos stb.). Palyafutasdhoz itt kapott mtivészi inditast Szényi Istvan és Berndth Aurél. A nagybanyai mtivésztelepnek napjainkig haté befolydsa volt a sz4zad magyar festészetének fejlédésére. — Irod. RétiI.: An. m. 1954. Nagybaracska : 6tk., Bacs-Kiskun m., bajai j., a Duna &rterén. L: 3470 (1960). Kendertermelés. Nagybarat: 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1900 (1960). Va.: Ménfdcsanak. Ag. Nagybarca : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén

m., putnoki

j. L: 1100 (1960). Vmh.: Vadna. 13. sz.-i templomét 1905-ben 4tépitették. Nagybarkany : ktk., Ndégréd m., salgétarjani j. L: 690 (1960). Va.: Tar. Nagybatony : 6tk., Négrad m., salgétarjani j., a Mdtra ENy-i szélén. L: 7200 (1960). A gyors ipari fejlédés kévetkeztében a népesség tiz esztendé alatt 4160 fével emelkedett. Szénbaénydszati kézpont. Szénosztalyozé. Vajariskola. Erdégazdaség. Uj lakdtelep. Nagybecskerek : véros

Jugoszlévidban,

— Zrenjanin

Nagyberek: a Balaton somogyi partj4n Balatonkereszturté] Balatonboglérig, D felé a Somogyi-dombség lészhétségéig bedblésédé vizenyéds, lapos t4j. Kb. 25 000 kh; 104 m tszf. magass4gban 1 m-rel a Balaton vizszintje alatt. Vizeit a Sari-csatorna

(24 km), a Boronkai-

patak (31 km), a Hatarkiilviz-csatorna (34,5 km), a Keleti-bozét-csatorna (41,5 km) vezeti le. A jégkorszakban még a té dble volt, amelyet a vizszint csékkenésével turzasok rekesztettek el. Vizrendezését 1864 kériil kezdték el. Nagyobb ardnyut lecsapolasa a felszabadulds

j. L:

Nagy-Balogh Janos (1874—1919) : festé, az elsé jelentds magyar proletéarmiivész. Szegénysorsii szobafesté és mAazolémester volt, mitivészi kiképzést alig kapott. Konyhamiiterméré] késziilt interieurjei, szegényes asztalanak tdrgyaival komponélt csendéletei, a Wekerletelep kubikosainak munkéjét 4brdzolé rajzai mtivészetének maradandé alkotdsai. Arcképeinek modellje dreg édesanyja volt, késébb elmélyiilt jellemdbrazolé készséggel festette Snarcképeinek hosszi sorat. Bensdéségesen egyszerti mtiveit a tiszta formafelépités jellemzi. Mtivészetének elsé elismerése és taémogatdsa roviddel haldla elétt, a Tandcskéztarsasdg uralma idején kévetkezett be. — Irod. Németh L.: N. B. J. 1960. Nagybanhegyes:

alakult szabadiskola gondjat. A nagybényai mtivészek @ szinek, a formak, a valérék, a fény és arnyék festéi alkalmazéséban a természet kézvetlen, élményszert

legnagyobb

j.

Nagy-artézi-medence, Great Artesian Basin [grét &tizjon bészn]: mély talajvizgyijté teriilet Ausztrélia K-i részén. Tépl4lé6i a K-ausztraliai-hegységb6l lefuté és beszivargé6 vizek. Az aszélyos ausztraliai siks4gon a fejlett mezégazdasdg alapjaét a ~ vizkészlete biztositja, mely lehetédvé

nagybirtok

95

Nagyajtay

mezékovaécshazi

j.

utan kezdédétt. Jelenleg Allami gazdasdg 4ltal hasznositott mezdégazdasagi teriilet (— Balaton-Nagybereki

Allami Gazdasdg). Tézegkitermelés. Nagyberény : 6tk., (1960).

Somogy

m.,

tabi

j. L:

1870

Nagyberki : 6tk., Somogy m., kaposv&ri j.. Dombévar-

tél Ny-ra. L: 1420 (1960). A lakosség egy része német nemzetiségi. Tej-, erdégazdasag, malom. — A 18. sz.-irokoké

stilust volt Vigydzd-kastély mfiemlék. Rémai kori leletek.

Nagybiccse : + Velkd Bytéa

nagybirtok: nagy kiterjedésti féldbirtok, amelynek hasznélata a kizstkmanyolas kiilénb6zé formdival fonédott egybe. Altalaban a mezégazdaségi iizemek olyan tipusa, ahol a fold magéntulajdonban van, s tulajdonosa

nem foglalkozik a fold megmtivelésével. A-~ nem minden esetben jelent nagyiizemi termelést. Eredetileg a rab-

L: 2500 (1960). V4. : Magyarbanhegyes.

szolgatarté térsadalomban

Nagybanya: — Baia Mare nagybanyai iskola, nagybdnyai mivésztelep: 1896-ban alapitotta — Hollésy Simon, amikor — eleinte csak a nyéri idészakra — iskoléjaval és mtivészbardtaival :

A feudalizmus idején a termelési viszonyok alapja a htibéri ~ volt. A kapitalista gazdaség kialakuldsdval létrej6tt a tékés ~, részben ugy, hogy a —/féldbirtok a fdldesurak kezében maradt, akik sokszor tékés bérldknek

—+ Rétivel, — Thormdéval, > Ferenczyvel, — Ivdnyi Griinwalddal Nagybany4n telepedett le. Elsé egyiittes kiallitasukat 1897-ben a régi pesti Micsarnokban rendezték ;

1903-ig

négy

kidllitéson

1902-ben, Ivdny2 Grinwald

szerepeltek

egyiitt.

Holldsy

1909-ben kivaélt a csoportbél,

ezutan féleg Réti és Thorma viselte a telep és az 1902-ben

adtaék hasznaélatra

alakult ki

a foldet, részben

(—latifundiuwm).

oly méddon,

hogy a

feudélis maradvanyoktdél mentes tékés fejlédés, a téke koncentracidja és centralizacidja eredményeként kialakultak a nagy farmergazdas4gok (—amerikai és porosz tt). — Mo.-on a mezégazdasdgban a felszabadulaés eldtt kilénésen erés feuddlis maradvanyok megnyilvénultak

nagybot-politika @ ~

rendkiviil

nagy

kiterjedésében

(1000

kh-on

feliili

~kal rendelkezé 1070 leggazdagabb féldbirtokos kezén volt a megmivelt féldteriilet csaknem 1/,-a). A felszabadulds utén a féldreform 1945-ben felsz4molta a ~okat.

nagybot-politika, furkdsbot-politika, big stick policy: az USA-nak az 1900-as évek elején kibontakozott agressziv imperialista politikéja a latin-amerikai 4llamokkal szemben,

amelynek Th. Roosevelt elnék adta ezt

a nevet. A fenyegetés, zsarolds, a diplomaciai és katonai

erdszak alkalmazasa jellemezte. Fébb dllomasai voltak: Panama elszakitasa Kolumbiatél (1903), Nicaragua (1912), Haiti (1915) és Dominica (1916) megszaéllasa. A latin-amerikai népek ellenall4sanak és elégedetlenségének levezetésére F. D. Roosevelt az 1930-as években helyette az tin. > 46szomszédsdg politikajdt hirdette meg.

Zemplén m., satoraljatjhelyi j. L: 340 (1960). Vmh.: Kisbdézsva. gordon,

kontrabasszus:

a vonds hangszerek csaladjanak legnagyobb és legmélyebb hangti tagja. 4 hurj4ét nélunk kvartokban han-

goljak: H,—A,—D—G@. Hangterjedelme: H,—a,. A nagy zenekarok nélkiilézhetetlen hangszere (népi zenekarban is szerepel) ; kamaraegyiittesben, magdnhangszerként ritka. A 16. sz.-ban kezdték épiteni. Zenekarokban rendszeresebben a 17. sz. éta alkalmazzak.

Nagyb6g6

Nagybérzsény : Stk., Pest m., szobi j. L: 1680 (1960). V&.: Szob. Gyiimélestermelés. Erdégazdaség. Arpédkori roman stilusi temploma mtiemlék.

Nagy-Britannia,

Nagy-Britannia

és

HEszak-Lrorszdg

Egyesilt kirdlysdg, United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland [junajtid kingdem ov grét britn ond nédon Ajelond], U. K.: parlamentaris kirdélysag Ny-Hurépaban a— Brit-szigeteken. Az eurdpai kontinens Ny-i partjaté6l a keskeny La Manche, masként Hnglish Channel és

az Hszaki-tenger vdlasztja el. 244 800

km?.

L:

52,6

mil-

lid (1960). Népstirtség 213,8 f6/km?. Fév.-a London. Térté-

neti

kialakulésa

soraén

négy

nagy részbél tevédétt éssze, ezek: 1. Anglia a tulajdonképpeni Nagy-Britannia sziget D-i, kézépsé és DK-i nagyobb. részén, ~ magja; 2. Wales, ugyanazon sziget Ny-i félszigete; 3. Skdécia, ugyanazon sziget Anglidtdl

fi-ra fekvé része;

4. Eszak-[ro., az ir-sziget kisebb, E-i

részét foglalja el. Kézigazgataésilag 101 grdéfsdgra és 89 grofségi jogu vaérosra oszlik. Tébb kisebb sziget veszi k6riil ; ezek kézil Wight Anglidhoz, Anglesey Waleshez,

az Orkney-szigetek, a Hebriddk és a Shetland-(Zetland-)szk. Skéciéhoztartoznak ; a Osatorna-szk. (Jersey, Guernsey stb.) és Man-sziget autonédmiéval rendelkeznek. Nagy- Britannia részet

icone

Népesség,

millié

TERMESZETI VISZONYOK. ~ Eurépa Ny-i partjai elétt, az Atlanti-dcednban teriil el. Ennek jelentdés szerepe volt a brit vil4gbirodalom kialakuldséban. Partjai erésen tagoltak, ennek kévetkeztében a szigetek egyetlen pontja sincs 150 km-nél tavolabb

firisé:

az eurépai

kontinenshez

tartoznak,

amellyel

a

jégkorszakig ésszefiiggtek. A foldtérténeti dkorban (paleozoikum) felgyurédétt, majd tonkké valt DK—ENy-i esapasu hegységrom (Kaledénia-masszivum) épiti fel Skécidt (kivéve annak E-i sdvjat) és Wales-t. A féldtérténeti ékor itt valtozatos kifejlddési, egyes korok és idészakok innen nyerték neviiket (pl. kambrium, devon, szilur stb.). Kézép-Angliaban és a Skdét-alféldon gyutretlen vorés homokké (devon idészaki) és alséd karbon rétegek fekszenek az alaphegységen. A fennsikszeri Eszakskédthegyvidéket az alacsonyabb lankés Délskdt-hegyvidéktd] (Uplands) a Skét-alféld valasztja el. Skdéciatél D-re a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartozéd Pennine-hg. huzédik (Cross Fell 893 m) ; E—D-irdnyt boltozatanak Ny-i lejtéje meredek, a K-i fokozatosan ereszkedik ala, peremein kiékelédnek a készénben gazdag karbon rétegek. Tavakban gazdag az eljegesedés sok nyomat drzd Cumberland-hg. (Scafell 978 m) a hasonlé nevti félszigeten. Fennsik jellegi Walesben a Cambriai-hg. (Snowdon 1085 m). DNy-on Cornwall félszigetén alacsony, 500—600 m magas rég6k kéz6tt (Exmoor, Dartmoor stb.) kisebb alféldek fekszenek. ~ legstrtibben lakott része K6zép(Midlands) és DK-Anglia. DK-AngliakézpontjaaLondonimedence, itt a lazabb itiledékes (harmadkori agyag-homok) rétegek keményebbek, 270—320 m magas (jura, mészké, kréta stb.) rétegek lépesdéivel valtakoznak. A jellegzetes

fehér krétarétegek meredeken szakadnak le a Csatorna (English Channel v. La Manche) partjan. A Londoni-medence k6riil alacsony halomvidékek, parktajak foglalnak helyet ; D-re az K-i és D-i Downs, ENy-ra a Chiltern és

Cotswold dombsaga. Hghajlata jellegzetes écedni, enyhe téllel (a janudri kézéphémérséklet Londonban 4 C°, EOlaszo.-hoz hason\6) és htivés nyarral. Nydron egész Anglidban 4ltal4ban 2 C°-kal htivésebb van, mint a kontinens

azonos szélességen fekvé teriiletein. A hémérséklet évi ingadozdsa esekély. Erdsen érezteti hatdsdt a meleg Eszakatlanti- (v. Golf-) 4ramlat. DNy-Anglidban pl. a babér, mirtusz és agavé a szabadban Attelel, de kevés a napsiités, ezért a sz6lé nem érik be. Gyakori a kéd, a csapadék béséges, legtébb Skécidban, E-fro.-ban és Walesben (évi 1000—3000 mm), jéval kevesebb DK-en (600—750 mm), —

~

folydi révidek,

de vizjérasuk

allandd,

télen

nem

fagynak be. Leghosszabb a Severn és a Temze (Thames) (355, ill. 332 km.). A folyékat a 18. sz.-ban épiilt csatornahdlézat k6ti dssze, amely mar alig hasznalt. Tavai k6ziil nagyobbak: a Loch Ness Skécidban (a fél Balatonnél nagyobb), Lough Neagh és L. Erne B-fro.-ban, medri-

ket a glacidlis erdézié és tektonika alakitotta ki. Névényzetle és talajaiis 6vezetesen (zonélisan) valtoznak. Anedves éghajlat kévetkeztében a talajok kilugozottak. E-on podzol,

se kent. | Saékhelye

a tengertél ; az Sbl6ok,

fjordok, kilénésen a folyék télesértorkolatai mélyen benyomulnak a szérazféldbe, s igy a fésziget helyenként nagyon elkeskenyedik (pl. a Firth of Forth és a Firth of Clyde kéz6tt 50 km). Felszinének tulnyomé része hegyvidék, nagyobb alféldje csak DK-en van. Hegységei nem magasak, nagyobb részben fennsik jellegtiiek, gyakoriak a jégvajta U alaku vélgyek, a hosszan elnyilt vélgyi tavak. Legkiemelkedébb pontja az — Hszakskét-hegyvidéken (Highlands) az 1343 m magas Ben Nevis. Szerkezetileg a Brit-szk.

Nagybotu Lorine : — Mészdros Lérinc Nagybézsva: ktk., Borsod-Abaujnagybég6,

Nagy-Britannia

96

D-en barna erdei, sokféle tézeges-mocsaras

talaj

van. Fejlett agrotechnikéval mozditj&4k elé a talajjavitaést. A fennsikokat lap, E-on fenyé és nyir, D-en fdleg bikk- és kériserdé boritja. Az erdé 4ltal4ban kevés, kb. 5,5% ; ez az dllapot azonban az évszizadok

Anglia

130,3

43,3

327

Skécia

78,8

5,2

67

0,2

0,06

300

0,6

0,05

83

‘Wales

Eszak-frorszég . .

Csatorna-szigetek BULAGD cestelstaratea reiete

20,7 14,2

2,6 1,4

126

99

London

Cardiff

Edinburgh

Belfast

St Helier Douglas

éta tarté erdéirtés kévetkezménye (hajdéépités, szénégetés). A 11.sz.-ban még a teriilet nagy részét erdd boritotta, a kiirtott erdéket az dllandéan zéldelld rét vaéltotta fel. Jellegzetesek Anglid4ban a gondozott parkok. — Népességének 80%-a

angol, a tébbi walesi, skét és ir. Hivatalos

nyelv az angol. Kelta nyelven is beszél a walesiak 30%-a,

Nagy-Britannia

97

Nagy-Britannia

a skétok, valamint Cornwall és Man-sziget lakdéinak egy része. ~ Kurdpa legstiribben lakott teriiletei

kézé

strtség

tartozik,

megoszlasa

de

a

2° Gr.-tél K-78

nép-

egyenetlen;

legstrtibben lakott teriilet Anglia DK-i és kézépsé része (Midlands), ahol a nagy iparvarosok egymast érik. A varosi népesség ardnya nagy,

Angliaban és Walesben

80,

Sk6écidban 70%. Egy millié fénél népesebb varosok a févdroson kiviul

Birmingham

és

Liverpool,

és Leeds.

Manchester,

A keresé

So

Glasgow,

1/, millié és 1 milliéd kézétt

van

Cape Wrath tm

= bh

Wick

Sheffield

népességnek

mintegy 50%-At az ipar, 5%-At a mezdgazdasig tébb mint a

foglalkoztatja; fele (1951-ben

54,39) zott.

35,4%

alkalma-

ELET.

A vilég

munkas,

GAZDASAGI

egyik vezeté imperialista orsz4ga.

Fejlett kapitalista gazdas4ga a tékés vilagban még mindig az

me

d un

fi ce

‘SE

elsé6 helyek egyikét foglalja el, noha termelésének részesedése a

——=

Pert

a

kapitalista wiladg termelésében évtizedek 6éta csdkkend irényzatu. 1937-ben ~ ipara még a kapitalista vilaég ipari termelé-

y

etn of ike & qrburay 1 ——

ese

se

sének 12,5%-4t Allitotta eld, 1954-ben 10,6%-&t, 1960-ban mar

osak 9,4%-at. A IIL. vildghdébort éta gazdasdgi és ezzel politikai stly4nak alappillére, hatalmas gyarmatbirodalma megrendiilt és feltartéztathatatlan bomldsnak indult. Ipara és egész gazdas4gi élete csak lassan fejlédik; sok aga lényegében stagnal. 1954 és 1960 k6z6tt ipari termelése esak 20%-kal emelkedett, vagyis fejlédésének titeme 2—3szor kisebb volt, mint

vagy

Blackpoo!

=/R- TENGER SH x bln WAH

az NSZK-6

Franciaorszagé.

Az

4

1952.

P= =

orszagban. ~— Gazdaségaban a nemzetkézi jelentéségt nagy monopolvéllalatoknak van _ vezet6 szerepik (legjelentésebbek a British Petroleum Co., Royal Dutch Shell a kéolajiparban, ez utébbinak részvénytobbsége brit

a

van;

“S gerdDerby

A

és 1958. évi gazdaségi vissza- | “4 esések nagyobb mértéktiek voltak, mint tébb mas kapitalista

Allami tulajdonban

nglesey iVerpool, wae d i BaileAtha Buke head NS, Stockport ofSh Cliath == = OLincoln (2 yasNS \ Be ao’ I. La) ee ham |4

cfoecle

Py Leicester

Be Nortolk Norwich

2)

aie

ce Cardigan f= patishquard7e

j

o anterbu

K oy

Pee

Southampid,

az Im-

Dorc hester

5

perial Chemical Industries a vegyiparban ; a Unilever az élelmezésiparban, a Dunlop Rubber Co. a gumiiparban stb.); nagyfuki a banktéke koncentracidja és irdnyité szerepe a nemzetgazdas4g minden 4géban. Az un. Ot

nagy”

(Big Five),

a vezetd

Ot bank (Midland, Barclay’s, Lloyd’s, Westminster és National Provincial Bank) elsésorban a nemzetk6zi pénziigyi miveletek (kiilféldi tékebefektetések és kiilkereskedelem) Jebonyolita4sat iranyitja. téke ~ban

is erdsen

AIL. vilaghébort é6ta a monopol-

ésszefondéddott

az allamhatalommal,

és kifejlé6d6tt az allami monopolista kapitalizmus. A II. vilaghAbort utan busas kartéritések ellenében végrehajtott Allamositésok és részben Allami tékebefektetések eredményeképpen jelentés 4llamkapitalista szektor alakult

7 Uj Magyar Lexikon V.

Nagy-Britannia

ki, amely feldleli a szénbanydszatot,

az elektromcsener-

gia-termelést, a vasuti és légi forgalom nagy részét, a gazmitiveket, a jegybankot stb. A keresé lakosség 14,7%-a 1959-ben allami vallalatokban dolgozott. — A munkaéasok 48,1%-a dolgozik 500 fénél té6bb munkdst és 33,5%-a 1000 fénél tobb munkast foglalkoztaté tiizemben. Az egész nemzeti vagyon ¥4-e 5000 személy tulajdondban van; 1958-ban az ésszes magénvallalatok egész nyereségének

tébb mint a fele az 500 legnagyobb cég birtokaba keriilt. ~ évtizedeken At vezeté helyet foglalt el a kapitalista orszagok k6ézétt a tékekivitelben. A II. vilaghabortbél kifolydédlag a kilféldi angol tékebefektetések ugyan esékkentek és hattérbe szorultak az USA tékekivitele mogétt, de dsszegiik ma is jelentés: mintegy 8 milliard £-ra

tehetd;

évezetben

ennek

(a Brit

tébb

mint

40%-at

Nemzetkézésség

az un. sterling-

orszdgai,

kivételével, valamint frorsz4g, Burma,

Kanada Libia és a Dél-

afrikai Kéztarsasig) fektették be. Ugyanakkor ~ gazdaségi életében megnétt a befektetett kiilfdldi — USA, svajci, Ny-német, kanadai — téke jelenté-

sége, az USA kézvetlen befektetése 1959-ben 740 millié £ volt; az amerikai téke kiterjesztette ellenérzését az angol gépkocsigyaértas, az aluminiumipar stb. jelentds részére. — A nagymértékben felemelt hadikiaddésokra az 1950-es évek végén az allami kéltségvetésbdl évi 1,5 milli4rd £-ot forditottak, megnétt az ipari termelésen beliil

a

hadiipar

részesedése,

amit

az

addteher

és

az

f&llamadésségok (ez utédbbiak 1960-ban mér 27,7 milliard £-ot tettek ki) niévekedése kisért. A dolgozédk részesedése a nemzeti jévedelembél csékken: 1924ben jévedelmeik még a nemzeti jévedelem 45%-4t tették

ki, harminc

évvel

késébb

mar

csak

39,6%-ot.

A realbérek hosszu idén 4t a haéborud elétti szinvonal alatt maradtak, és késébb is csak néhény %-kal mtlték feliil a hAbort eléttieket. Az adéterhek stlyosak, a lakbér magas, a munkanélkiiliség jelentés (1960 elején kézel 600 000 munkanélkiili) ; magasabb életszinvonalat csak a munkdésarisztokracia biztositott maganak. — Az tparban a termelési eszkézéket gyérté iparaégak araénya 58%,

a fogyasztasi cikkeket gy4rté iparagaké 42% (az USAban ez az ardny 60, ill. 40%). Az egy fére juté termelés mennyiségét

tekintve ~

az acél-, textil-

és elektromos-

energia-termelésben elmarad az USA mégétt. Jéval kisebb a munka termelékenysége is. ~ ipara az USA utén a kapitalista vilagtermelésben még mindig a 2. helyet foglalja el. Az ipar (épitéipar nélkiil) 1960-ban mintegy 10 milliéd dolgozét foglalkoztatott; legnagyobb a munk4sok és alkalmazottak szima a gépgyartdsban (33,2%),

a

fémiparban

(10,7%),

majd

az

élelmiszer-

(9,1%) és a textilipar kévetkezik (8,4%). Az eldallitott érték szempontjabdél az elsé helyet a gépgyartas, a 2. helyet a kohaszat és fémfeldolgozd4s, a 3. helyet a textil- és konfekcidipar foglalja el. Az ipar (féként a kohadszat, a textil- és a hajdépité ipar) termelési kapacitésa nincs kihasznalva, és fejlédése egyenetlen.

Az

un.

gép-,

régi iparaégak

textilgép-

(szénbdnyaszat,

és hajdgy4rtds)

vagy stagnélnak, kialakult

Nagy-Britannia

98

Nagy-Britannia

mig az uj —

ipardgak

textilipar,

Altalaban

géz-

visszaesnek

az I. vilaghdborai utdn

(vegyipar,

autd-,

repildgép-,

villamosgépipar, elektrotechnika) eléretérnek. Ellentmonddés mutatkozik a belsé piacra és az exportra ter-

magasak, és a szénexport régebbi nagy jelentésége ma mar megszint. — Az elektromos energia 98%-at héer6mtivek termelik ; vizierédmtivek

kapacitdsa 31,5 millid kW

vastartalommal, millid

11—13

Leicestershire).

Ez

a kibanydészott mennyiség

t (Lincolnshire,

a

sziikséglet

Northamptonshire,

40—45%-at

fedezi.

A kerémiaipar sz4mara agyagot és kaolint banydsznak Cornwallban. A készénvagyon még mindig tekintélyes (becsiilt készlet

172

milliard

t, ill. kitermelheté

készlet

138 millidrd t), és~~ energiagazdasagaban a legjelentésebb helyet foglalja el (85,5%), mig a kéolaj (14%), valamint a vizienergia (0,5%) részesedése jéval csekélyebb. A szénipar ennek ellenére hanyatlik. 1950-ben a kitermelt szén mennyisége 220 millid t, 1960-ban 197 millid +t volt (Yorkshire,

Ké6ézép-Skécia).

Durham,

A termelt

Northumberland,

készén magas

Midlands

és

kaldriaju, kok-

szolhatd, j6 részben D-Walesben, Northumberlandben a kik6ték kézelében banyassz4k, de a termelési kéltségek

54,5, 1960-

1959-ben termelése

1000

t-ban : réz 97, dlom 89, cink 73, 6n 35 (az utdébbi a vilagtermelésnek kb. 18%-a) ; aluminium 29,4 (1960). Az aluminiumkohék féként Skécidban telepiiltek, az olesdé vizi-

erdét hasznéljak fel. E-fro.-ban Larne-nél belyi bauxitot dolgoznak fel. A legnagyobb aluminiumkohé Swansea mellett (D-Wales) mtikédik. A gépgydrtds jelentéségét egyrészt az exportban elfoglalt nagy araénya, masrészt a foglalkoztatottak nagy szima mutatja. Erdésen fejlett a kézlekedési eszkézék gyartésa. ~ a mozdonygyartésban a tdkés termelés 2. helyét foglalja el (a vilagtermelésnek kb. 1/,-e) ; csak Diesel- és elektromos meg-

hajtés4 mozdonyokat 1331000

BRT

gydért. A hajéépitéipar

hajéteret

vilagtermelésben

Japd4n

Allitott

ut4n

a

el6é, és

1960-ban

a kapitalista

2. helyet

foglalja

el.

A hajdépités legnagyobb kézpontjai Belfast, Barrow-inFurness ; Chathamben hadihajékat gyértanak. Uj iparAgaknak tekintik az auté- és repiilégépgyartast, amely féleg D- és Kézép-Anglidban telepiilt, és amelynek kb.

90%-a

tott

az ,Ot nagy”

autédknak

exportra

kb.

keriil

ellendérzése

%4-e

alatt

dll. A gyér-

személygépkocsi;

(autédtermelés

1950-ben

kb.

fele

523000

db,

1960-ban 1 811000 db). A repiilégépgyartds f6 kérzete Nagy-London. Az altalanos gépipar is sokoldalu, fejlett a szerszam-, textil- és mezédgazdasagi gépgyartasa. A szerszamgépgyartés {5 telephelyei: Manchester, Sheffield, Newcastle, Birmingham, Coventry. Textilgépgyartasa megtartotia vezeté helyét, ma is elsé a vilag fondgép-

exportjdban. A textilgépipar féleg a textilipar kérzetében telepiilt (Leicester, Nottingham és E-fro.). Névekedik a traktorgyartds (1960-ban 184 000 db). Specialis elektromos gépeket gy4rtanak a kohdszat kézpontjaiban (nehézgépek). A kikétékben telepiilt szinesfémkohaszat anyag&t hasznaéljak fel az ugyanott mikédé kabelgydérak (Alsé-Temze

melléke,

D- Wales, Glasgow,

D-Lancashire).

— A vegyiparban az utébbi években nagyobb névekedés tapasztalhaté, kiilénésen a nitrogén- és foszfatmiitragya és a mianyag termelésében, névekedett a hadi vegyipar Birmingham.

22—33%-os

(1958) ; 1950-ben

haszat importércet dolgoz fel;

verseny erésen érezteti hatdsdt pl. a hajdéépitésben, a textiliparban stb. — A bdnydszat — a szén kivételével — esekély készlettel rendelkezik, az édlom- és cinkbanydkat

évi

1956-ban

A vaskohészat 1960-ban 16 milliéd t nyersvasat, 24,7 millid + acélt termelt; D-Walesben, EK-Anglidban, Sheffieldben, D-Lancashire-ben telepilt. A szinesfémko-

termelése is. A termelés

nem teljesen kitermelték ; a vasérckészlet 2,3 millidrd +

vannak.

ban 131,2 millia4rd kW6 4ramot termeltek. A legfontosabb ipari kérzeteket magasfeszilltségt tavvezeték-halézat koti éssze. A kéolajkitermelés jelentéktelen, a finomitasra keril6é import kéolajat a kik6tékben dolgozzdk fel. —

mel6 iparaégak, tovabba a polgari és hadiipar fejlédése k6z6tt is. Az utols6 években a Ny-német és a japan

iizemen kiviil helyezték, az én- és rézérckészleteket csak-

Skéci4ban

helyezték tizembe Calder Hallban az elsé atomerémtvet ; 1959-ben Walesben az Stédik, az eddig létesitetteknél nagyobb, 550000 kW-os atomerdmié épitését kezdték meg Trawsfynyddnél. Az elektromos energia termelési

DK-Anglia;

a

f6 kérzetei Lancashire-Cheshire,

métanyaggydrtésé

A kénsav

termelése

Nagy-London az

utolséd

20

és

évben

tébb mint két és félszeresére emelkedett (1960-ban 2 746 000 t). A kikétékben import nyersgumit dolgoznak fel. Cementtermelése az utolsé 20 év folyamén majdnem megkétszerezddéti (1960-ban 13,5 milliéd t). Régi hires keraémia- és porcel4nipar van az tn. ,,Pottery district’’ben (,,fazekasipari kérzet’’), -Staffordshire-ben. A régi

textilipar fé 4ga a pamutipar, amely évek éta hanyatlik.

(1950-ben a gyapotszévettermelés 2 millidard, 1960-ban 1,2 milliard m, ugyanakkor a gyapjuszéveté 376, ill. 329 millid m? volt.) Specializ4lédott textilipari kérzetek: Lancashire a gyapotszévetre, Ny-Yorkshire a Zyapjuszévetre,

Midlands

K-i része a kétszévéit

-{ro. a lenszévetre ; Skéciéban nevezetes.

Névekvében

van

a

Dundee

drura,

a jutaiparrdl

miselyem

(viscosa)

anyagok gyartdsa (Derby, Wolverhampton), a nylongyartés D-Walesben, a terilén EK-Anglidban (Wilton). Az élelmezési ipar 4gai kéziil a cukorgydrtds, a sdripar, @ vaj- és sajtkészités emelheté ki. — Mezégazdasdga viszonylag kevés dolgozdét foglalkoztat; a haldszatot

‘

Nagy-Britannia és az erddégazdasagot is ide sz4mitva mindéssze 1 millid fot (1959). A megmitivelt foldeknek kb. 70%-a a nagyobb birtokosok , a landlordok

kezében

van.

A

farmoknak

64%-a bérlet. A mezégazdasdg a gépesitettség szempontjabdél a vilagon az elsék k6z6tt van (1960-ban tébb mint 500 000 traktorral rendelkezett). Igen nagy a mittragyafelhasznélas. A mezdégazdasagi termelés hozama a sirti népesség ellataséra csak részben elegend6. (1959ben a buza- és lisztsziikségletnek csak 20%-at, a cukor 26%-at, a vaj 5%-At, a sajt 39%-dt, az angolszalonna-

sziikséglet 41%-at elégitette ki.) A fejlett dllattenyésztés

a

mezdgazdaségi

termelés

értékének

kb.

70%-at

termeli, a toébbit a gabonafélék és ipari névények (18%), a zoldség- és gyiimdlesfélék (12%) adjak. 1960-ban a gabonatermelés

Nagy-Britannia

99

1000

t-ban:

buza

3054,

arpa

4335,

zab 2096, burgonya 7332. Allatdllomény 1000 db-ban (1960): szarvasmarha 11825 (ebbé] tehén 38 800), juh 27 975, sertés 5 711; baromfi 103 036. A gazdasagok meglehetésen szakosodtak; tejtermelés (1959-ben 9,3 milliard 1) féleg Ny-on van: Lancashire-ben, Staffordshire-ben és K6ézép-Skécia Ny-i részén. Juhtenyésztés

ben bizonyos elényékkel rendelkezik. Nagy érdekei fizédnek a Ny-eurépai orsz4gokkal valé kiilkereskedelmi forgalomhoz is, innen azonban a versengé imperialista

orszagok — elsésorban az NSZK és Franciao. — fokrél fokra igyekeznek kiszoritani. Ezért hozta létre ~ az — Hurépai Szabadkereskedelmi Tarsulést, amely azonban a versenytarsakkal szemben nem bizonyul elég erésnek. Ennek folytan ~ 1961-ben kénytelen volt felvetni az — Eurépai Kézés Piachoz valé csatlakozdsdét. 1955 és 1960 koz6tt a~ és a szocialista orsz4gok kézétt lebonyolitott kilkereskedelmi forgalom kiszélesedett; legnagyobb

az

SZU

szinesfémet, nyulé export zések, kazén, sterling (£),

részesedése,

ahonnan

Nagy-Britannia

kilkereskedelmi megoszlasa

gazdaségai hus- és tejitermelék. Gabonatermeld és Allattenyészté gazdasdgok K-en és DK-en; zdldség- és

|

kertgazdasagok Nagy-London vidékén, K-, D- és DKAnglidban, a Skét-alféldén és E-fro.-ban vannak. Haldszat

A sterlingévezet orsz4gai ........... wrorele'clerore's sisrerelciateicin sieiet

szdzalékos

Export

|

Import

44,0

:

4,6

6,2

7,8

(évi kb. 1 millié t fogds) féleg az Eszaki-tenger és Skécia

5,2 4,5 10,8 4,7

3,6 2,2 9,3 8,1

Great

EN VaRIITODE mero siarvstetelere ciasyaisiere/eerareucle

27

Yarmouth, Skécidban

Aberdeen és Leith. —

lekedés £6 eszk6éze a belfdéldi teheréruszallitasban

A kéza vasut,

a személyforgalomban az autdéd. Vasuthdlézata stra (30 700 km, 1959), de csak kis része villamositott (1624 km), a dieselesités folyamatban van. A vastton szallitott éru mennyisége 234 millid t (1959); teljesiitmény 28 milli4rd tkm. Orsz4guthdlézata a legsiribb a vilagon, 304 000 km (1956). Igen nagy autdéparkkal rendelkezik (1959-ben 5 milliéd személy- és 1,3 milliéd teherautd). Belvizi utak egészitik ki a forgalmi h4lézatot ; 3737 km viziUtbél 2511 km esatorna. A tengeri kereskedelmi flotta (21 131 000 BRT, 1960) a vilag egész hajéterének mintegy 1/,-a, az USA utén mésodik a vilagon. Nagy gazdasagi jelentésége van ~ tengerentuli forgalmaban. A tengeri forgalom 40% -At 6t nagy monopolvallalat ellenérzi. A tengeri forgalomnak tébb mint 2/;-ét az orszag 3 nagy kik6tdéje bonyolitja le: London, Liverpool és Southampton. A légi kézlekedés két nagy vallalat kezében van — amelyekben jelentés az Allami érdekeliség —, ezek a BEA (British European Airways) és a BOAC (British Overseas Airways) ; légittjaik behdlézzék az egész vilagot. — Kulkereskedelme igen jelentés, az orsz4g évi éssztermékének kb. 40%-Ara tehetd. A kapitalista vilagkereskedelemben sokaig az elsé, ma az USA és az NSZK mogétt a harmadik helyet foglalja el ; részesedése a kapitalista orszagok 6sszkivitelében 1937-ben 11,2% volt, 1960-ban 8,9%-ra siilylyedt. A kiilkereskedelem jelentéségét aldtamasztja, hogy ~ mind az ipari nyersanyagok nagy részébél, mind élelmiszerekbé] behozatalra szorul. Nyersanyagsziikségletére jellemzé, hogy gyapju-, dohény-, tea-, rézére- és buzaimportja a vilagimport elsé helyén; gyapot- és kakadébehozatala a 2. helyen, kéolaj- és vasérebehozatala a 3. helyen szerepel. Az importalt 4ruk kb. 80%-a nyersanyag és élelmezési cikk ; az 4ruexport

kb. 85%-a késztermék, kb. 2/,-e a gépgyartas, autd- és repulégépépités terméke. Jelentékeny a vegyianyag, elektromos gép és szintetikus sz4] exportja is. A készén és textiléruk exportja nagymértékben csdékkent. Az orszég fizetési mérlegében az exporton kiviil nagy szerepe van a kilfdldi beruhézdsoknak, a hajézasbél és bankugyletekbél befolyé jévedelemnek. A kiilkereskedelmi forgalom kézel fele a Nemzetkézésséghez, illetve a sterlingévezethez tartozé orszagok és gyarmatok felé iranyul, amelyek

piacain ~ a preferenciélis vamrendszerbél létrejott megéllapoddsok alapjén a kapitalista versenytarsakkal szemYfi

ct

eeeeeeeeeeeeeeeee

5,6

2,9

GI ANereaotectta(ahepsec lalaaiaiaiarse sieic nines Dél-afrikal K6zt. foc. cece sluele TUBAUE Tivistoxct aisle siclpeinlelatele oteaii iste ate Latin-Amerika 2.030505 sscccessneee

E-i partja kériil ; jelentés haldszkikéték : Hull, Grimsby,

«1...

forgalmdnak

6,7

Uj ZGlandatjots cia/sys ccianlta Sane aee Kanada

érceket,

45,7

ebbél

AUISZURBA

fat,

1959-ben

Skéciéban, Walesben és a Pennine-hg. vidékén jelentds. A nagy ipari kézpontok vidékén igen belterjes varosel14t6 gazdas4gok talalhaték. EK-Anglia és K-Midlands

~

kéolajat és gabonét importadl, az oda iraf6 tételei: gépek, elektromos ipari berendehajo és vegyi cikkek. — Pénzneme a font1 fontsterling = 20 shilling = 240 penny.

aboot

PARClAOTAGAR

a

ah

iis)..eieis oieicciis slaev W's ate

2,3

2,6

INISVALS Os Ss Saasoe Szocialista orsz4gok ... HGyeDionereacsteeete esa ee rece ee

4,2 1,8

3,6 2,9

9,2

8,0

TORTENET.

A Brit-sziget

teriiletén

az dkorban

a

kelta britek laktak. Az i. sz. 1. sz. elsé felében a Britsziget D-i részét a ro6maiak hdéditotték meg, és — Britannia néven provincidjukka tették. A rémai légidkat 407ben kivonték Britannidébdl, amelyet az 5. sz. kézepétél a benyomul6é angol, szdsz és jiit térazsek (— angolszdszok)

hdéditottak meg. A kelta éslakék a sziget B-i és Ny-i részére

(Skdécid4ba

telepiiltek

At;

és

Walesbe),

részben

valamint

rabszolgasorba,

Bretagne-ba

részben

feudalis

fiigg6 helyzetbe keriiltek. — A hddités utan hét angolszasz kiralys4g alakult ki, amelyekben megkezdédétt a feudalizélédas folyamata. A 7. sz.-ban elterjedt a kereszténység. A 9. sz.-ban megindult az angolszdsz Allamok egyesiilése egységes kiraélységban, amelyet Anglidnak neveztek. A 8. sz. végén megkezdédtek a tengeri rabléportyékat folytat6é danok betérései a Brit-szigetre. Bar Nagy Alfréd (871-t61 angol kirély) erédteljes ellendllast szervezett, nem tudta megakaddlyozni, hogy Anglia EK-i része dén uralom ald keriiljén. A dénokkal folytatott valtakoz6 sikerfi harcok utén, 1017—42 kézétt Nagy Kanut dan kirdly és két utédénak uralma Angliéra is kiterjedt. 1066-ban Hédité

Vilmos, Normandia

hercege a

hastingsi csatdban legyézte II. Harald angol kirélyt, s maga lett Anglia kirdélya. Hédité Vilmos néhany év alatt megszilarditotta uralmat az egész orsz4g felett. A normann héditas eredményeként meggyorsult és kiteljesedett a feudélis viszonyok fejiddése Anglid4ban. A normandiai

hazbol szarmaz6 kirdlyok sikeresen térekedtek a kézponti hatalom megszilarditéséra. A feudélis nagyurakkal (barédkkal) szemben megerésitetiék hatalmukat, az egyhdzzal nitik. lasért ki. Az tidbél

szemben azonban ezt csak részben sikeriilt elérIstvan uralkoddsa idején (1135—54) a trénutdédkitért harcok alatt feudélis anarchia bontakozott

tette

a kézponti

6t kévet6 II. Henrik (az elsé Plantagenet-dinaszszérmazé

kirdly,

ur.

hatalmat,

1154—89) uralmdt

ismét

6réklés

megerédsiés hazass4g

révén Ny- és D-Franciao.-ban is nagy teriiletekre terjesztette ki, megkezdte fro. meghdéditését. Fia, Féldnélkiili Jdnos (ur. 1199—1216) a francia kirdly ellen foly-

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia

100

tatott kiizdelemben elvesztette legtébb franciao.-i birtok4t (1204-ben Normandiét), s a bouwvines-i csatédban (1214) végleg vereséget szenvedett. Sikertelen kiilpolitikdja és Onkényeskedései miatt az elégedetlen barédk 1215-ben, az addig a kézponti hatalmat tamogaté varosok és kisebb birtokkal rendelkezé lovagok segitségével fegyveresen léptek fel ellene, és a jelentés kivaltsdgokat biztosit6 — Magna Charta aléirdéséra kényszeritették.

spanyol hajék és kik6tdk ellen, valamint az alapveté gazdas4gi, kereskedelmi és politikai ellentétek Spanyolo.-ot

A III. Henrik uralma ellen Simon de Montfort vezetésé-

hozték az elsé angol gyarmati telepeket, és megkezdédétt

vel kitért fegyveres harc idején, 1265-ben ésszeiilt az els kialakulasdt

a kereskedelmi tékések szabadalmazott monopolkereskedelmi tdrsas4gokba térténd témoriilése a gyarmati

jelezte. I, Hdward uralma idején befejezték Wales meghdéditaésat (1284), Skdécia azonban az dllandéan megtjuld angol tamadasok ellenére tovdbbra is megérizte fiiggetlenségét. — Franciao.-i teriiletekért és az iparilag fejlett Flandria birtokéért (a jelentés angol gyapjukivitelt a flamand posztdéipar dolgozta fel) 1837-ben kitért Anglia és Franciao. kézétt az orsz4gtél nagy erdfeszitéseket kéve-

kereskedelem folytatasara (a legjelentésebb ezek k6ziil az 1600-ban alapitott Brit Kelet-Indiai Tdrsasdg volt). A gyarmatokkal folytatott egyenldétlen kereskedelem, amely tkp. e teriiletek kirablasat jelentette, nagy szerepet t6lt6tt be az eredeti tékefelhalmozas folyamatdban. — 1603-ban I. Jakab trénralépésével a Stuart-dinasztia jutott uralomra, ami Anglia és Skécia perszonéluniéjanak

angol

parlament,

ami

a rendi

monarchia

Anglia

elleni

fegyveres

tamadasra

telé — sedzéves hdboru. A gazdasagi fejlédés eredménye-

megteremtését

jelentette.

ként egyre Altal4nosabbé véltak az dru- és pénzviszonyok, s mér a 138. sz.-ban megkezdédétt a feudalis kizsikmAényolés forméjanak Atalakul4sa: egyre szélesebb kértivé valt az Attérés a robotszolgéltatdsrdl a pénzjaradékra. A szdzéves hdbort kitérése utan jelentésen novekedett a parasztsig kizsikmanyolasa. Az 1348—49-i pestisjarvany pusztitaésa utén — amelynek a lakossdg fele-egyharmada esett dldozatul — a parasztok helyzete a fellép6 munkaeréhiény kévetkeztében 4tmenetileg megjavult. Az ezt kéveté ujabb rosszabbodas hata-

kibontakozott

a

séra 1381-ben

Wat

Tyler vezetésével nagy antifeudalis

parasztfelkelés kezdédétt.

Elékészitésében szerepuk volt

a paraszt-plebejus irdnyzatu lollardoknak is, akiknek egyik vezetdje J. Ball volt. A felkelés — leverése ellenére — jelentés mértékben hozzéjérult a robotszolgaltatas megszintetéséhez, és gatat vetett a jaradékok Allandé névelésének. A 15.sz.-ban jéform4n teljesen megszinta jobbagyi személyi fiiggdség. 1399-ben IV. Henrikkel uralomra jutott a Lancaster-dinasztia. Utédai (V. és VI. Henrik) uralma idején Ujbdl fellangolt a szazéves haboru, amely 1453-ban Calais kivételével Anglia dsszes franciao.-1 birtokainak elvesztésével végzédétt. 1450-ben a feudalis barék elnyomé hatalma elleni elégedetlenség kirobbantotta a vereséggel végzédétt Cade-féle felkelést. 1455— 85 kéz6tt zajlott le a piros és fehér rézsa harca a Lancaster-

és a York-dinasztia k6z6tt, amelyben a régi feudalis arisztokracia jelentés része elpusztult, s amelynek eredményeként a feudalis bérék ereje lehanyatlott. — A 15. sz.-tél az a4ru- és pénzviszonyok gyors fejlédésnek indultak, az addig is jelentés gyapjutermelés mellett erdsen fellendiilt a textilipar (poszté-manufakturak), amely az orszag gazdaségi életének dénté tényezdjévé valt. Az érutermelésre valé berendezkedés a kis- 6s k6ézépbirtokos nemesség emelkedéséhez s ezzel paérhuzamosan a varosi polgarsdg jelentés erdsédéséhez vezetett. A kapitalista viszonyok kialakuldsénak kériilményei k6z6tt uralkodott a Tudor-dinasztia (1485—1603), amely megszilarditotta az abszolit monarchidt. Uralma alatt szamottevé méreteket kezdett Glteni Anglidban az eredeti tékefelhalmozds fontos eszkéze, a féldek bekeritése, azaz a

parasztok eltizése a szdntdéféldekrél, amelyeket juhlegelékké valtoztattak. A féldjiikt6] megfosztott parasztok részben a manufakturaék munkésai lettek, azok pedig, akik az iparban nem tudtak elhelyezkedni, csavargékka és koldusokk& valtak, az Un. ,,véres térvényck’”’-kel kegyet-

lentil tildézték éket. A parasztok ellenallasdt a bekeritésekkel szemben — igy a R. Kett Altal vezetett 1549-1 felkelést

—

kiméletleniil

elnyomték.

A

reformdcid

Anglidban VIII. Henrik uralkodésa (1509—47) alatt kezdédott, aki a papa fennhatdédsdégdt megsziintetve 1534-ben az anglikén egyhdz feje lett. 1536—39-ben elkoboztak az egyhadzi rendek féldjeit, amelyek z6mét az elpolgdrosodé tj nemesség és a burzsoazia szerezte meg. I. Erzsébet uralma (1558—1603) alatt kibontakoztak az angol kereskedelmi tékések gyarmatszerzési térekvésel. Az angol tengerészek Altal végrehajtott kaléztamadasok a

késztették.

Az

tn.

legyézhetetlen spanyol armada 1588-ban elszenvedett kudarca utén azonban a spanyolok nem képviseltek 16bbé jelentés veszélyt az angolok sz4mara, a tengeri tulstlyért folytatott hare Anglia javara délt el. A 16. sz. végén és a 17. sz. elej6n E-Amerika K-i partvidékén létre-

feudalis

A Stuartok abszolutista

uralkodasa rend

alatt

vdalsaga,

amelyet egyre jobban kiélezett I. Jakabnak és még ink&ébb I. Karolynak (ur. 1625—49) a burzsoazia és az ijnemesség érdekeit sérté bel- és kiilpolitikaja. A burzsodzia és az uj nemesség szembefordulasa a kiralyi abszolutizmussal a kiraly és a parlament désszettizéseiben nyilvanult meg, ami miatt I. Karoly 1629—40 k6zétt parlament nélkiil kormanyzott. Forradalmi valsag alakult ki, amelynek elmélyiilésekor, 1640 dszén tilt déssze a Hosszt Parlament. Maga mégétt tudva az angol tarsadalom nagy tébbségét, a parlament

dsszefogta

az antifeudalis

erdket,

és

harcot inditott az abszolutizmus ellen. Megkezdédétt az —angol polgdri forradalom (1640—49). 1642-ben kitért

az elsé polga4rhébort

a kirdlyparti

feudalis

erédk és a

parlament kériil témériilt, széles paraszti és kispolgéri tomegekre tamaszkod6 burzsoazia és Gj nemesség tAabora

k6z6tt. Kezdeti kudarcok utan az O. Cromwell Altal szervezett és vezetett parlamenti hadsereg 1645-ben a nasebyz csatdban dénté gydézelmet aratott a kirdlyi seregek felett. A gydézelem utan hare bontakozott ki a hatalomért a mérsékelt nagyburzsoé presbiteridnusok altal iranyitott parlament és a ndluk demokratikusabb k6ézépburzsoé independensek altal vezetett hadsereg k6z6tt, amely a Cromwell vezette independens hadsereg gydzelmével végzéd6tt. Az 1648-ban kitért masodik polgarhaébortban a kirélypartiakat végleg legyézték, és I. Karoly kivégzése (1649. jan.) utan kikidltotték a kéztarsasagot (Commonwealth). A hatalomra jutott burzso4zia és uj nemesség ezutdn szétverte a forradalmi kispolgari levellerek 6s a szegényparasztség érdekeit képviselé diggerek mozgalmét, egyidejtileg pedig elnyomta a kirélypaértiakat, megsziintette a feudalis kételezetiségek nagy részét. A kéztarsasdg a skdétok és a felkeld irek ellen folytatott gydéztes hadjératok eredményeként megszilardult, s fennhatés4ga Skécia és fro. f5lé is kiterjedt. Az 1651-ben kiadott Navigation Act az angol kereskedé burzsoazia érdekeit védve a hollandok tengeri és kereskedelmi hegeméniaja ellen iranyult, amelyet h4rom habort

(1652—54, 1665—67, 1672—74) gyézelmes befejezése utjan sikeriilt megtérni. Anglia a ,,tengerek ura” lett, s ezt a pozicidjét egészen az I. vilaghdboru utani évekig megtartotta. Az Uj polgari rendszert bel- és kiilpolitikailag megszilarditva 1653-ban Cromwell katonai diktaturét (Protektordtus) hozott létre. Cromwell haldla (1658) utdén az

ujbdél erére kapé nagyburzsodzia és nemesség visszaallitotta a Stuart-monarchidt. Az 1660-ban visszatért IT, Karoly megkisérelte a régi abszoliit monarchia restauralasat, de a forradalom

alapveté

eredményeire

témasz-

kod6 burzsodzia és a jogait véd6 parlament ellendlldséval talalta magat szemben. A kirdlyi 6nkényuralom elleni hare sordn a parlament jelentés térvényeket hozott (Habeas Corpus Act, 1679 stb.). Il. Jakab nyiltan abszolutisztikus és katolikusbar&t politikAja stlyos elégedetlenséget valtott ki, amely 1688-ban az alkotmAnyos monar-. chidt

megteremté

rendszervdltozdshoz,

a

» dicsdséges

forradalom’’-hoz vezetett. A trénra iiltetett III.

Vilmos-

‘Nagy-Britannia sal 1689-ben elfogadtattaék a Bill of Rightsot, az angol parlamentaris rendszer egyik fontos alaptérvényét. Bara monarchia fennmaradt, és az arisztokracia megdérizte vezeté szerepét a politikai életben, a polgéri forradalom vivmanyai,

a

ben

és Skécia

Anglia

burzsodé

rendszer

megszilardultak.

egyesiilésének

1707-

kimonddsdval

az

4llam neve ~ lett. — A polgéri forradalom gyézelme utan a kapitalista ~ a 17. sz. végére véglegesen folénybe jutott Hollandiéval szemben, megszerezte annak E-amerikai birtokait, majd megvetette a labat Indidban, és megalapozta gazdasagi és politikai befoly4s4t Portugalia

és gyarmatai feleit. A 18. sz. elejétél a kereskedelmi és gyarmati hegemdnia megszerzéséért elkeseredeit hare bontakozott ki ~ és Franciao. kézétt. Az angol kiilpolitika kévetkezetesen a legerdsebb eurdédpai versenytars meggyengitésére és az eurdpai kontinens hatalmi egyensulyanak fenntartdsdra irdnyult (egyensily-politika).

Ilyen méddon sikeriilt a gazdaségi-tarsadalmi fejlettség magasabb fokan 4all6 ~nak a feudalis abszolutista Franciao, f6lé kerekednie. Eurépai és gyarmati hadszinterekre egyarant kiterjedé tébb nagy habortt vivtak egymas ellen (spanyol 6rékésédési hdboru 1701—14, osztrak dérékésédési hdboru 1741—48, hétéves hdboru 1756—63), ez utdbbi ~ gydzelmével, az addig francia birtokban volt Kanada és a legjelentésebb indiai francia birtokok meghdéditasaval végzédétt. Az amerikai fiiggetlenségi hdboru (1775—83) eredményeként ~ elvesztette 13 E-amerikai gyarmatdét, ez azonban nem ingatta meg tengeri, kereskedelmi és gyarmati hatalmaét. A 18. sz. végén ~ gyarmatava tette Ausztréli4t. A gyarmatbirodalom és a vilagkereskedelem széles kiilsé piacul, a tékefelhalmozas, a kapitalizmus nagyaraényu fejlédésének szinte korlatlan forraséul szolgalt ~ szimara. A 18. sz. folyaman a bekeritésekkel betetézéd6tt a paraszisag féldt6l valéd megfosztésanak és a tékés mezégazdasagi nagyizem

kialakulés4nak

folyamata,

ami

a nincstelen

bérmunkasok tomegét hozta létre, s kiszélesitetie a belsé piacot. Mindez eldkészitette és tarsadalmilag-gazdasagilag sziikségessé tette az ipari tomegtermelést, a gépek feltalalasat, az iparz forradalmat, amely a 18. sz. masodik felében bontakozott ki, 6s ~+t vezet6 ipari nagyhatalomma

tette.

—

A belpolitikaban

a 18. sz. folyaman,

az

1714-ben trénra keriilt Hannover-hdz (I. Gyorgy és utddai) uralkodasa idején teljesen kiépilt a polgari parlamentarizmus. Az uralkodé6 osztalynak a 17. sz. végén kialakult két partja, a toryk és whigek partja (a 19. sz. kozepén belélik alakult ki a Konzervativ Part és a Liberdlis Part)

valtogatta

Nagy-Britannia

101

egymast a kormaényzdsban — létrejétt a két-

partrendszer. A whig R. Walpole és az idédsebb W. Pitt tory korményzasa alatt valt szaballyé, hogy a kiraly a parlament tébbségi partjabdl nevezi kia kormanyt, amely a parlamentnek tartozik felelésséggel. 1801-ben torvényhozasilag is megvaldsitoitak Iro. egyestilését ~val, az allam hivatalos neve ettél kezdve Hgyesilt Kurdlysdg lett. Az 1789—94-i francia forradalom kitérése utén ~, az ifjabb W. Pitt tory kormanyaval az élén, a forradalmi francia kéztdrsas4g, majd a napdleoni csaszarsag ellen szovetkezé koaliciék f6 szervezdje és anyagi tamasza lett. Az angol flotta a trafalgari csatdban (1805) megsemmisitette Napdleon hajéhadat, amivel biztositotta ~ tengeri folényét. Gazdaségi hatalmat a kontinentdlis blokdd sem tudta megtérni. 1815-ben a waterloo csatdban Wellington és a szévetségesek hadai végleges gyézelmet arattak Napéleon feleit, amelyet az angol burzsoazia~ gyarmati, tengeri és kereskedelmi hegeménidjanak megszilarditésara hasznalt fel. A bécst kongresszus (1814—15) ~ bir-

tokéba juttatta Méltét, a Fok-gyarmatot, Ceylont és tébb mas teriiletet. — A 19. sz. elsé felében rohamosan kibontakozé és beteljesedé ipari forradalom gyékeresen megvaltoztatta az orszfg gazdasdgi és tarsadalmi szerkezetét. ~ gazdasdgi fejlettsége megelézte a tébbi kapitalista orszagét ; Marx joggal tekintette akkor a kapi-

gabonatérvények eltérlésével (1846) szabadkereskedelmen alapuléd gazdaségpolitikét kiizdott ki. A liberdlis ipari burzsoézia érdekeit szolgalta az angol kiilpolitika is, igy pl. a gérég fiiggetlenségi harc, valamint a dél-amerikai faggetlenségi hdbor& (1810—26) tamogatasdval. Az utdbbi

eredményeként a D-amerikai 4llamok erdés angol gazdasagi-politikai befolyds ala keriiltek. A durva kizsdkmanyolastél elnyomoritott, borzalmas életviszonyok k6z6tt kialakulé ipari proletariétus kezdetben a gépipar terjedése elleni dszténés fellépésként géprombolassal (ludditaék), majd szervezkedéssel, trade-unionok (szakszervezetek) alakitasdéval igyekezeit javitani a helyzetén. Az dltalanos valasztdéjog kivivasanak reményében a liberdlis burzsoaziét tamogaté munkasok kiabran-

dultak az 1832-i burzso4 parlamenti reformbél. Elkeseredésiiket fokozta stlyos gazdasdgi helyzetiik, az 1834-i — szegénytérvény s az annak alapjan felallitott dologhdzak rendszere.

Ilyen

k6ériilmények

1836-ban a munkésmozgalom

k6zéit

bontakozott

ki

elsé szervezett forradalmi

politikai tomegmozgalma, a —chartizmus. Ez a témegmozgalom csticspontjat 1842-ben érte el, utolsé nagy fellobbandsa 1848-ban volt, ezutan a kormany ildézése és belsé gyengeségei miait a chartista mozgalom felbomlott. A munkanap hosszénak korlatozéséért, a gydri torvények meghozataléért folytatott szervezett hare azonban fokozatosan sikerrel jart. Ez az idészak az angol szabadkereskedelem kibontakozésénak, az angol liberalizmus viragzasanak idészaka. A ,,viktoridnus korszakban”’ (Viktdria

kirdlyo6 uralkoddsd4nak ideje: 1837—1901)~ a ,,vilag muthelyévé” valt, hatalménak és nemzetkézi tekintélyének csticspontj4ra érkezett. Gyarmatbirodalma, a Brit Birodalom a héddités kiméletlen eszkézeivel dridsira névekedett. A 19. sz. elsé felében befejezte India meghédditasdt, 1840-ben gyarmatdvé tette Uj-Zélandot, fokozatosan kiterjesztette fennhatésagaét Burmara és a Malajfélszigetre, az dpiumhdboruk eredményeként gazdasagilag behatolt Kinaba, és nagy fontossagt kinai teriiletet szerzett meg (Hong Kong), az angol—afgdn hdboruk eredményeként befolydsa alé vonta Afganisztant, megszerezte Ciprust (1878), megszaéllta Egyiptomot (1882) és Szudant (1898), nagy D- és K-afrikai teriiletek birtokaba jutott, és az angol—bur hdboru (1899—1902) eredményeként meghdditotta a D-afrikai bir kéztarsasaégokat.

Az angol gyamatositék kiméletleniil pusztitottak, ténkretették

a

gyarmati

népeket,

felkeléseiket

kegyetle-

niil vérbe fojtotték (az endiaz felkelést 1857—59-ben, a maorik ellenéllasat Uj-Zélandon stb., de részt vettek a

kinai tajping-felkelés elnyomasaéban is). Ugyanakkor, hogy megakadalyozzak az angol telepesek 4ltal lakott fejlettebb gyarmatok elszakadasét a Brit Birodalomtdl, -~onkormanyzattal rendelkezé dominiumi statust adott nekik (elséként 1867-ben Kanadaénak). A vilag felosztasaért folyé kiizdelemben a napdleoni haboruk lezarulasa (1815) utan ~ a balkdni és k6zel-keleti befolyasért folytatott

kiizdelemben

szembekeriilt

a

cari

Oroszo.-gal,

majd a 19. sz. utolsé évtizedeiben az Afrika felosztasdért folytatott harcban Franciao.-gal is. —

A belpolitikaban a

liberalisok és a konzervativok vetélkedése mérsékelt reformokat eredményezett (vdlasztéjogi reform 1867ben stb.). A 19. sz. masodik felében erdsen kiélezédétt az ir kérdés. Az ir radikdlisok teljes fiiggetlenségért harcoltak, a mérsékeliek pedig az é6nkormanyzatot biztosité Home Rule torvénybeiktatasat kévetelték, amit azonban a parlament t6bb izben elutasitott. Az 1880-as években kezdédétt a munkésmozgalom Ujabb fellendiilése. A régi, szikkérti és megalkuvé szakszervezetek mellett a nem szakképzett munkasokat is egyesit6é, harcos szellemt szakszervezetek alakultak (aj trade-unionizmus), és tébb sikeres sztrajkot vezettek. A 19. sz. masodik felében ugyanakkor kialakult az angol munkdsarisztokracia, ami az opportunista 4ramlatok terjedéséhez és megerdésédéséhez vezeteit a munkasmozgalomban. Ezt a folya-

burzsoazia sajat érdekeinek megfelelé valasztéjogi refor-

matot tikrézte a reformista Fabianus Tdrsasdg megalakuldsa (1884) és tevékenysége, majd a Fuggetlen Munkds

mot

Part (alakult 1893-ban), ill. az 1900-ban létrejétt Munkds

talizmus

klasszikus

példéjanak.

A

megerdéséd6

ipari

(Reform Bill, 1832) és az 1815-ben hozott védévamos

Nagy-Britannia Pdrt (Labour Party) megalkuvé ideolégidja és politikaja. Ennek ellenére a munkasosztaly 6nallé politikai partjanak megalakuldsa jelentés eredmény volt, és eldémozditotta a munkasosztaly politikai és gazdasdgi kévetelésekért vivott harcét. — Az imperializmus korszaka-

val ~ viladguralmi helyzete megrendiilt. Bar éridsi tékeés gyarmatbirodalma nagy erdédt és gazdagsagot

kivitele

biztositott

szamara,

elvesztette

ipari monopolhelyzetét,

és elmaradt a gazdasagilag eléretér6 USA és Németo. mégétt. A vilag ujrafelosztaséért megindult harcban Wj, fiatalabb imperialista rabldk veszélyeztették az angol gyarmatokat és piacokat. A 20. sz. elején kiélezédé angol—német vetélkedés arra dészténdézte ~t, hogy korabbi ellenfeleihez kézeledjék, aminek eredményeként 1904-ben Franciao.-gal, 1907-ben pedig Oroszo.-gal k6t6tt egyezményt, létrehozva az Antantot. Az angol— német imperialista ellentétek dént6é szerepet jatszottak az

I. vildghdboru

kitérésében.

A munkaésmozgalom

fellen-

diilésének és az ir kérdés ujabb kiélezddésének kériilményei kézé6tt lépett ~ az I. vilaghabortba. A habortban

teriiletét

kézvetlen

tamaddas

nem

érte,

a németek

kiméletlen tengeralattjA4ré-habortija sem tudta tengeri erejét megdénteni. Emberben és anyagiakban azonban stlyos

veszteségeket

eladésodott

szenvedett,

az USA-val

és jelentéds

szemben.

—

mértékben

A habort

gyéztes

befejezése utan D. Lloyd George kormanydnak sikeriilt kiszélesitenie a gyarmatbirodalmat. Az 1919-i versazlles-7 békeszerzédés értelmében ~ megkapta a német gyarmatok nagy részét, és protektordtust, ill. mandatumot szerzett a Kézel-Kelet fontos teriiletei (Irak, Transzjordania, Palesztina) felett, megszilarditotta irani befolyasat stb. A Népszévetségben ~ Franciao.-gal egyiitt vezetd szere-

pet jatszott. Ugyanakkor azonban az USA elényomulasa kévetkeztében elvesztette tengeri hegemdniajat és vezetd szerepét a vilagkereskedelemben, s engednie kellett az USA

t&vol-keleti

Nagy-Britannia

102

behatol4sénak

is

(washingtoni

konfe-

rencia, 1922). fro. kivivta énkormanyzatdt (1921), majd

fiiggetlenségét (1937), magaban ~ban pedig uj gazdasagi és politikai nehézségek tamadtak. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom hatdsara erdteljesen fellendilt a munkésmozgalom, az angol gyarmatokon pedig a nemzeti felszabadité kiizdelem. 1919—20-ban széleskért sztrajkmozgalom bontakozott ki. A munkaésmozgalom vezetésében fontos szerepre tettek szert a forradalmi elemek (jelentés részik az iizemi megbizottak, az un. shop stewardok soraibdél keriilt ki), a munkdsosztaly harcaiban a banyaészok haladtak az élen. ~ egyik szervezdje volt az imperialisték szovjetellenes akcidinak. Az angol nép témegei az 1920-ban alakult kommunista part tevékeny részvételével erdteljes harcot folytattak a szovjethatalom megdéntésére iranyuld intervenciéd ellen, és jelentékenyen hozzajarultak meggyengitéséhez. A forradalmi fellendiilés idészakiban a té6megeket demagég igéretekkel 4tmenetileg félrevezeté D. Lloyd George koaliciéds kormanya 1922-ben megbukott, a Konzervativ Part (azon beliil pedig a szélséjobboldal) kerekedett feliil, a Liberdlis Part meggyengiilt. A liberdlisokat a kétpdrtrendszerben a megerdsédé6tt Munkds Part valtotta fel. 1922-ben konzervativ kormany keriilt hatalomra, de mivel nem sikeriilt lekiizdenie a tomegek balratoléddas4t, nem tudott tartésan uralmon maradni. 1924. jan.-ban R. MacDonald vezetésével megalakult az els5 munk4sp4rti kormany, amely azonban a valasztésok utén 1924. nov.-ben kény-

telen volt Atadni a hatalmat S. Baldwin konzervativ korményénak. A MacDonald-kormany 1924-ben elismerte az SZU-t, a Baldwin-kormany azonban 1927-ben megszakitotta vele a diplomaciai kapcsolatokat, amelyeket csak a mdésodik MacDonald-kormany 4llitott helyre 1929-ben. A tékések tamadésa a munkéasosztaly életszinvonala ellen 1926. maj. 4—12. kézétt hatalmas méretii altalanos sztrajkot valtott ki, amely a szakszervezeti fotanécs és a Munkdés Part jobboldali opportunista vezetéinek a kormany eldétti fegyverletétele miatt vereséget szenvedett. A sztrajk bukdsa utén a kormany korlétozta a szakszervezetek tevékenységét ; Altalanos tama-

das kezdédétt a munkdésmozgalom ellen. A reakcidés bel- és kilpolitik4t folytaté Baldwin-kormany tevékenyen részt vett a locarndi egyezmény (1925) és a Young-terv létrehozéséban. Az 1929-i vdlasztésokon a Munkaés Part aratott gyézelmet, és elsé fzben parlamenti tébbséget szerzett. Megalakult a maésodik MacDonald-kormany, amelynek tevékenysége a gazdaségi vilagvalsdg idejére esett. A vdls4g rendkivill stlyosan érintette a gazdasdgi fejlé6désében mar amugy is elmaradt~t. A termelés nagymértékben csékkent, a munkanélkiiliség megndétt, az addig szilard fontsterling megrendiilt. Az angol burzso-

Azia igyekezett a gazdasdpgi nehézségeket a dolgozék rovaséra lekiizdeni. Ezt a politikat folytatta a munkasparti

kormény

bukdésa

utdn

létrej6tt

un.

,,nemzeti

koaliciés kormaény”’ (1931—35), amelyet a Munkas Partbél kizart vezeték a konzervativokkal és liberdlisokkal k6zésen alakitottak. A gazdasagi helyzet stabilizélasa érdekében ~ is kénytelen volt 4ttérni a protekcionista védévamok, az un. birodalmi preferencidk rendszerére (1931). Stlyos nehézségek mutatkoztak a brit gyarmatbirodalom

egyes

teriiletein,

mindenekelétt

Indidban,

ahol az Indiai Nemzeti Kongresszus kéré témériilve mind szélesebb rétegek fejtettek ki ellenallast az angol uralommal szemben. A népi megmozdulasok leverése mellett @ gyarmatbirodalom felboml4s4nak megakadalyozésat célozta az 1926-i in. kerekasztal-konferencia hatdérozatainak folytatasaként 1931-ben elfogadott westmznsterz statitum,

amely

a

Brit

Nemzetkiézisség

keretei

k6zétt

biztositotta a dominiumok egyenjogusagaét ~val. A kilpolitikéban ~ az I. vilaghdbort utdn szovjetellenes kapitalista blokk létrehozasara, ugyanakkor Franciao. eurdépai vezet6 szerepének ellenstlyoz4sara térekedett, és ezért tamogatta a német militarizmus Ujjdélesztését. Baldwin (1985—37) és N. Chamberlain (1937—40) korménya kereste a megegyezést a fasiszta hatalmakkal (angol— német flottaegyeemény 1935, angol—olasz egyezmény 1937—38 stb.), benemavatkozdsi politikdt folytatott Japan Kina elleni és Olaszo. Etidpia elleni agresszidjaval és a Spanyol Kéztaérsasdg ellen irényuléd német—olasz intervenciédval kapcsolatban. Az angol burzsoazia uralmon levé csoportjai altal folytatott megbékéltetési politika arra ir4nyult, hogy a fasiszta hatalmak agressziéjat ~rdl elterelve K felé, végsé soron az SZU ellen iranyitsa. Jellegzetes Allomasa volt ennek a politikanak a milncheni egyezemény, majd a megnemtaémadasi szerzédés jellegi angol—német nyilatkozat aldirdsa 1938-ban. Az angol kormaényzé kérék politikéja ily mdéddon hozzajarult a II. vildghdboru kitéréséhez. 1939-ben azonban ~ szembefordult a tovabbi német agresszidval, és Lengyelo. megt&madaésakor hadat iizent Németo.-nak (1939. szept. 3.), — A II. vil4éghdébort elején ~ sorozatos vereségeket szenvedett. A Franciao.-ba kildétt angol expedicids hadsereget csak stlyos veszteségek aran sikeriilt megmenteni (dunkerque-i csata, 1940), majd a rendszeres német bombatémaddésok végeztek nagy pusztitasokat Anglidban, az angol csapatok viszszaszorultak

az

H-afrikai

hadszintéren,

és

hatalmas

teriileteket vesztettek el a DkK-dzsiai japan t&madas k6évetkeztében. ~ stlyos hdborts helyzete csak az SZU és az USA h&dbortba lépése utén, az SZU nagy katonai gydézelmei és az USA anyagi segitsége révén kénnyebbedett meg. W Churchill koalici6ds korménya (1940—45) 1941-ben megkététte a szovjet kormaénnyal a szovjet—angol egyezeményt a hitleri Németo. elleni h4boriban valé egyiittmtikédésrél, 1942-ben pedig a szovjet—angol szerzédést a fasiszta Németo.

és eurdpai

cinkosai elleni héboriban valé szévetségrél. A hadbora kitérése utén ~ nagy hadianyag-szaéllitmanyokat kapott

az USA-tél (lend-lease). Létrejétt a fasisztaellenes koalicid az SZU-val, az USA-val

és ~val

az élen. A nyugat-

eurdépai mdsodik front létrehoz4s4t azonban ~ és az USA imperialista kérei hosszu idén 4t halogatt&k arra szémitva, hogy a haéborti elnytijt4sa mind Németo.-ot, mind az SZU-t meggyengiti. Az angol csapatok az ameri-

kaiakkal

egyiitt

elébb

francia

E-AfrikAban

(1942),

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia

103

majd Olaszo.-ban (1943) szdlltak partra, és végiil hosszi

Eden

huzavona utan Franciao.-ban is (1944), megnyitva ezzel a mdsodik frontot. — ATI. vilagh4boribél ~ gyéztesen,

miniszterelnék,

de stilyos veszteségeket szenvedve,

az USA-val szemben

nagymértékben eladésodva és meggyengiilve keriilt ki. Réviddel a Németo. elleni hébortu befejezése utén a Munkés Part gyézelmet aratott a vaélasztdson, és kormanyt alakitott C. Attlee vezetésével (1945—51). A munkasparti kormény az tn. demokratikus szocializmus programjat hangoztatta, a valés4gban azonban a monopoltéke érdekeinek megfelelé politikét folytatott. Egyes nem v. kevéssé rentabilis iparagakat Allamositottak (szénbanyaék, gdzgyartds, elektromos ipar stb.), de k&rtéritésként hatalmas ésszegeket fizettek ki a monopolszervezeteknek az addfizeték rovdsdra. Ugyanakkor mérsékelt szocidlis reformokat vezettek be. A munkasparti kormaény az USA-val egyiittmtikédve hideghéborts, szovjetellenes

kiilpolitikéba

kezdett,

amit

az

dridsi

osszegeket felemészté militarizélas kisér. ~ tevékenyen részt vett az 1948-ban elfogadott Marshall-terv megvalésitadséban és a briisszeli egyezmény (1948) aldirdsdval a habort utani elsé agressziv csoportosulds megteremtésében; majd 1949-ben az agressziv Eszak-Atlanti Szévetség egyik megszervezdje volt. Teriiletén amerikai katonai és légi tamaszpontokat létesitettek. Az angol csapatok az amerikaiak oldalan részt vettek a koreai hdboruban (1950—53). Az 1951-i vdlaszt4son a Konzervativ Part

gyézétt,

6s W.

Churchill

alakitott

korményt,

majd az 6 nyugalomba vonuldsa utén 1955-ben A. Hden lett a miniszterelnék. A konzervativok hatalomra jutasa utan a tékések fokozték tamadasukat a dolgozdék életszinvonala ellen, ami a sztrajkok szamanak névekedését vonta maga utén. A fegyverkezési verseny kévetkeztében jelentésen emelkedtek a kézvetlen katonai kiadésok (1950/51-t61 1956/57-ig megkétszerezédtek, 1,5 milliérd fontsterlingre néttek). Jelentés szerepe volt ~nak a NyNémeto. tjrafelfegyverzését biztosité pdrizsi szerzddések (1954) megkétésében, a Nyugat-Hurédpar Unid és a SHATO megalkotéséban, szervezdje volt a Bagdadi Paktumnak (1959 é6ta CENTO). Részt vett az indokinai

hébortinak véget vet 1954-i genfi értekezleten és a négy nagyhatalom korményféinek 1955-i genfi értekezletén. Olyan fontos nemzetkézi kérdésekben, mint a német kérdés, a leszerelés stb. ~ az USA-val egyiittmtikédve lép fel az SZU-val és a szocialista tabor tébbi orszégéval szemben. Egyidejtileg azonban angol—amerikai ellentétek is kibontakoztak, féleg az USA azon térekvései miatt, hogy kiszoritsa ~t hagyomanyos piacairél és befolyaési dévezeteibdl (a Kézel- 6s K6zép-Keleten stb.). — ATI. vilaghaéboru utén fellendiilt a gyarmati népek nemzeti

kénytelen

volt lemondani. H. Macmillan az alapveté kérdésekben

aki

lett a elddje

politikéjat folytatja, s az USA-val valé katonai-politikai egyiittmtikédés kiszélesitésére térekszik (amerikai rakétatamaszpontok létesitésének engedélyezése ~ teriiletén stb.).

POLITIKAI PARTOK ES SZAKSZERVEZETEK. — Konzervativ Pdrt: a 19. sz. kézepén alakult a toryk politikajanak folytatéjaként, az angol monopoltéke érdekeit képviseli. Kb. 3 millid tagja van. Vezetéje H. Macmillan. — -— Munkds Pért (Labour Party): 1900ban alakult, jobboldali opportunista vezetdk irényitdsa alatt all. Kb.

7 milliéd tagja van, ebb6él 6 millié kollektiv

tagsag révén tartozik a parthoz (a szakszervezetek, a szoévetkezetek és a Fabianus Tarsas4g tagjai egyben a Munkaés Part tagjai is), a tagok t6bbsége munkaés. A Mun-

kés

Part

Vezetéi:

Szocialista

Internaciondlé

R. Crossman,

a

a part elndke,

vezet6 H.

partja.

Gaztskell,

a

parlamenti frakcié vezetéje. — >Liberdlis Part: a 19. sz. kézepén a whigek utédaként alakult burzsod p4rt. A bel- és kiilpolitika alapveté kérdéseiben a Konzervativ Partot tamogatja. Vezetdje J. Grimond. — Nagy- Britannia Kommunista Partja : 1920-ban alakult. 27 000 tagja van. Jelentés befoly4sa van a Munkaés Parthoz tartozdé szakszervezetek egy részében. Kézponti lapja a Daily Worker. Elnéke W. Gallacher, fétitkara J. Gollan. —

Kb.

650 szakszervezet (—trade-unionok) kb. 10 millié tagot egyesit. A szakszervezetek tébbsége szakmanként egyesiti a dolgozékat. A kézponti szakszervezeti sz6vetség, a Trade-Unionok Kongresszusa tébb mint 8 millid tagot témérité szakszervezetek egyesiilése ; vezeté szerve az évenkénti

kongresszusokon

megvalasztott

Fétandacs ;

a Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szdévetségéhez tartozik ; a vezetés a Fétandcsban és a nagy szakszervezetek tébbségében a jobboldali munkaspartiak kezében

van. ALLAMSZERVEZET.

Parlamentéris monarchia. A kirdly form4lisan a Brit Nemzetkézésség feje, a hadsereg féparancsnoka, az egyh&z feje, dsszehivja és fel-

oszlathatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnékét a parlamenti tdbbséggel bird part képviseléi kéziil. A tradiciék szerint minden a kirély nevében térténik, de tényleges

jogai igen korlétozottak,

,,uralkodik,

de nem

birodalom felbomlasa. Az angol imperialisték hidba vették igénybe a legszélséségesebb terror eszkézeit (pl. Bur-

korményoz’’. Az uralkodé mellett mikédé6 és Altala kinevezett 300 tagu Allamtandcsnak (Privy Council) kormAanyzati funkcidja nincsen, csak tanacsadéd szerepe van. A tényleges hatalmat a kormény és azon beliil egy szikebb testiilet (kabinet) gyakorolja. Egyetlen Allam Eurépéban, amelynek ma sincs frott alkotmanya. A térvényhozé hatalom a kétkamaras parlamentbdél: az alséhazbél (House of Commons) és a Lordok Hazdbél (House of Lords) All. Az utébbi 850 tagj4val a kapitalista 4llamok legnépesebb felséhaéza. Tagjait részben a kirély nevezi ki,

maban,

az en-

részben 6réklik a funkcidt, részben hivatalbdl kinevezett

gedmények utjd4ra kényszeriiltek, s t6bb volt gyarmatnak

tagjai vannak. A Lordok Haéza nem vétézhatja meg az alséhaz Altal elfogadott pénziigyi térvényeket, az egyéb térvényeket két, egymast kéveté szavazdson megvétéz-

felszabadité

(India,

mozgalma,

Maldjféldén, Pakisztan,

és elkezdédétt

Ciprusban), szamos Ceylon,

Ghana,

a brit gyarmat-

esetben

Burma,

Malajféld,

Ciprus stb.) megadt4k az 6n4llé Allami jogokat. Egyuttal azonban a Brit Nemzetkézésség keretében tovabbra is igyekeztek biztositani gazdas4gi ellenérzésiiket. A fiiggetlenné valt dllamok egy része (Burma, fro., Szudan) az angol befolyés megsziintetésére térekedve kilépett a

Nemzetkézésségbél.

1961-ben kivalt beléle a Dél-afrikai

hatja, de amennyiben az alséh4z harmadszori szavazdson

is elfogadja éket, azok térvényerére emelkednek. A Lordok Haza télti be a legfelsébb birés4g szerepét. Az uralkodénak elméletben vétéjoga van a parlament hatdrozatA4val szemben, de a 18. szazadtél ezt nem szokaés gyakorolni, A térvényhozé hatalom lényegében a 625 tagu alséhéz kezében van, melyet a lakosség 5 évenként

Koztarsasdg is. Az angol imperialisték a még gyarmati uralmuk alatt 616 népek fiiggetlenségi mozgalmaval szemben tovdbbra is véres kegyetlenséggel lépnek fel (Kenya, Tanganyika stb. teriiletén). 1956. okt. végén, miutén Egyiptom A4llamositotta a Szuezi-csatorndt, ~ Franciao.-gal és Izraellel egyiitt fegyveres agresszidt robbantott ki Egyiptom ellen. Az SZU hatérozott fellépésére, Egyiptom ellendlldsa és az ENSZ-nek az agreszszidt elitélé alldsfoglal4sa miatt azonban kénytelenek voltak a hadmtiveleteket besziintetni és a megszallt teriileteket 1956 végén kiiiriteni. Egyiptom megtamadasa széleskérti felhdborodast és tiltakozdst valtott ki maga-

tott szendtusbél All. Ezenkiviil E-frorszig képviselteti

ban ~ban is, s az agresszié kudarca utén, 1957. jun.-ban

magat Nagy-Britannia parlamentjében is. A helyi kéz-

valaszt. A végrehajté hatalom a kormany kezében van. A kabinet a kormany egyes tagjaibél alakul. Feje a miniszterelnék, tagjai csup4n azok a miniszterek, akiket a miniszterelnék a testiiletbe meghiv. A kormany felelés a parlamentnek. Skécidt 6s Wales-et a korményban kiilén

miniszterek képviselik. E-frorsz4g autonédm

orszdgrész

kiilén minisztertandccsal és a kirélyt képviselé kormanyzoval. Helyi térvényhozé szerve az északir parlament ; az 5 évre valasztott alséh4zbél és az alséhaz altal vélasz-

igazgataést a gréfsdgokban, ill. a gréfsdgi jog varosokban @ lakosség 4ltal valasztott grdéfs4gi, ill. varosi tanacsok intézik. A 21. évet betdltétt férfiaknak és néknek szavazati joguk van.

KOZOKTATAS, Az iskolék Allamiak, Allamilag tAamogatottak és maganjellegtiek (részint egyhaziak). A tankGtelezettség 5 éves kortdél 15 éves korig tart. A 3—5 éves kort gyerekek évodai nevelésben részesiilnek. Az elemi iskolékat (infants schools 5—7 és junior schools 7—11 éves korig) 7 éven 4t ldtogatj4k a tanuldk. A kézépiskolaknak csak elsé négy osztdlydt kételezé latogatni. Ezek hérom tipusra tagol6dnak: a secondary modern school (kézépfoki modern iskola) éltalanos gyakorlati irényt képzést ad, a tanulédknak kb. 70%-a latogatja; a secondary technical school (kézépfoku technikai iskola) ipari és kereskedelmi jellegi iskola (a tanuldélétsz4m 15%-a latogatja) ; a secondary grammar school (k6ézépfoki grammatikai iskola) az egyetemi tanulmanyokra készit eld. 1959-ben az elemi és kézépiskolakban 6 969 000 tanulé tanult. A kilénb6z6 iranyu szakiskolak szama 1958-ban 788 volt 62125 tanulédval. 21 egyetemének (a legrégibb és legismertebb Oxford, Cambridge) 1958— 59-ben 85 901 hallgatéja volt. TUDOMANY.

409 tudomanyos,

ill. mtivészeti

tarsa-

sdga k6ziil kiemelkedé szerepet jatszik a londoni Kiralyi Tarsaség (Royal Society, 1660) és a Brit Akadémia (1901); 47 nagy kényvtdra kéziil legjelentésebb a British Museum Kényvtaéra (1753); 91 mutzeuma és képtéra kéziil a leggazdagabb anyaggal a londoni British Museum (1753), National Gallery (1824) és Tate Gallery (1897) rendelkezik. — Természettudomdnyok és technika.

A 15—18.

sz. angol hajdésai (G. és S. Cabot, F.

Drake, J. Davis, H. Hudson, W. Baffin, H. Willoughby, R. Chancellor,

Nagy-Britannia

104

Nagy-Britannia

T. Cavendish,

J. Cook stb.) az uj tengeri

utak és szérazféldek keresése kézben jelentés felfedezésekkel segitették a féldrajztudomany fejlédését. A kisérleti tudomanyok a 17. sz. elejét6l indultak nagyobb fejlé-

désnek ; ekkor jelent meg W. Gilbert (1544—1603) kényve a magnességrél és az elektromossagrél, J. Napier (1550— 1617) felfedezte a logaritmust, H. Briggs (1556—1630) ésszeallitotta az elsé tizes alapui logaritmustablat, W. Harvey (1578—1657) felfedezte a vérkeringést, T. Sydenham (1624—89) pedig megalapozta a korszerti diagnosztikat. Korszakalkoté helyet foglalnak el a tudomanytérténetben I. Newton (1642—1727) mivei, melyekben befejezte a klasszikus mechanika alapjainak lefektetését, Leibnizté] fiiggetleniil felfedezte a differencidl- és integralszamitast, s kiemelkedé eredményeket ért el a gravitaciéds torvény megfogalmazdsaval, tovabba a csillagészatban, az optikdban stb. Jelentések voltak R. Hooke (1635—1703) eredményei a mechanikaéban, az optikaéban és a mikroszképidban, E. Halley (1656—1742) és J. Bradley (1693—1762) felfedezései a csillagaszatban, valamint R. Boyle (1627—91) tevékenysége a fizika és kémia szamos teriiletén. A 18. sz.-i ipari forradalom a nagy jelentéségti technikai felfedezések jegyében zajlott le: J. Kay gépi vetéléje, J. Hargreaves fonédgépe, az E. Cartwright altal szabadalmazott szévészék, J. Watt univerzalis gézgépe, H. Cort hengerlépadja és H. Maudslay szerszamgépei eldsegitették a termeléerdk nagyaranyu fejlédését. R. Trevithick, majd G. Stephenson (1781— 1848) megalkotta a gézmozdonyt, s az utdbbi felépitette az elsé vasutat. A csillagészatban W. és W. F. Herschel (1738—1822), a matematikaban J. Stirling, C. MacLaurin és B. Taylor, a fizikdban B. Thompson (1753—1814) munkéssdga emelkedett ki. A 18. sz. végén H. Cavendish (1731—1810) és J. Priestley (1783 —1804) kutatdsai megalapoztak a gazok kémidjat, J. Dalton (1766—1844) pedig a természettudomanyos atomelmélet alapjait fektette le.

E. Jenner az orvostudomaény teriiletén a himldoltds médszerének kidolgozds4val v&élt hiressé. A 19. sz. elején M. Faraday (1791-1867) nevéhez ftizédik az elektromaégneses indukcié és az elektrolizis alaptérvényének leirdsa. Nagy jelentéségtiek voltak még a fizika teriiletén T. Young (1773 —1829), J. P. Joule (1818—89) és

W. Thomson (Lord Kelvin, 1824—1907) munkai. Faraday tanitdsainak alapjan J. C. Maawell (1831—79) megalkotta a fény elektromdégneses elméletét. W. Crookes (1832—1919) felfedezte az elektromagneses tér sugarzésat, Ch. Wheatstone (1802 —75) pedig elektromos ellenallast méré mitiszert szerkesztett. D. Brewster (1781—1868) munkaéssé4ga az optikdban jelentés. A matematikaban W. R. Hamilton (1805—65) felfedezte a kvaterniédkat és H. Grossmannal megalapozta a vektorsz4mitast, G. Green (1793—1841) az elektromosség és magnesesség

matematikai elméletében ért el eredményeket, G. G. Stokes (1819—1903) megfogalmazta a rdéla elnevezett, a tébbvaltozés integrélok kézti dsszefiiggésre vonatkozé tételt. A kémia teriiletén H. Davynek (1778—1829) elektrolizissel sikeriilt alkAli fémeket kinyerni, a szazad

kézepén W. H. anilinszinezéket. (1805—69),

Perkin eléallitotta az elsé szintetikus Erre az idére esik Th. Grahamnek

a kolloidika

megalapitéjanak

tevékenysége

is. A féldtani kutat4sokban kiilénésen Ch. Lyell (1797— 1875) tevékenysége volt nagy jelentéségi. Ch. Darwin (1809—82) korszakalkoté elmélete az élévildg fejlédésér6l és az ember sz4rmazdsdrél az angol tudomany egyik legnagyobb teljesitménye a tudomanyok térténetében.

A

20.

sz.-ban

a

fizika

teriiletén

Lord

Rayleigh

(1842—1919) J. H. Jeansszel (1877—1946) felallitoita a kettéjik nevérd] elnevezett sugdérzd4si torvényt, J. J. Thomson

(1856—1940)

a gazok elektromos

vezetése és a

témegspektroszképia teriiletén, W. H. és W. L. Bragg (1862—1942 ; 1890— ) a kristélyszerkezetek tanulmanyozdsdban, C. G. Barkla (1877—1944) és H. Moseley (1887—1916) a réntgenspektroszképiéban ért el kimagaslé eredményeket. C. T. R. Wilson (1869— ) megszerkesztette a kédkamrat, melyet késédbb P. M. S. Blackett (1897— ) tékéletesitett. O. W. Richardson (1879— _) kidolgozta a réla elnevezett formulat; P. M. A. Dirac (1902— _) a kvantummechanika teriiletén tunt ki; J. Chadwick (1891— ) a neutront, G. P. Thomson (1892 — ) az elektronelhajlast, C. F. Powell (1903— _) a m-mezont fedezte fel. E. V. Appleton (1892— ) az ionoszféra kutatésdban ért el jelentés eredményeket ; az

atommag-dtalakitési

(1897 —

kisérletekben

J.

D.

Cockroft

) és E. T. F. Walton (1903— _ ) ttintek ki.

J. D. Bernal (1901—

__) réntgen-

és elektronsugarakkal

Allapitotta meg kiilénbézé anyagok szerkezetét. A csiliagaszatban A. S. Hddington (1882—1944) és J. H. Jeans (1877—1946), a matematikéban G. H. Hardy (1877— 1947) munkasséga nagy jelentéségti. A kémia teriiletén W. Ramsay (1852—1916) felfedezte a levegdben a nemesgazokat,

a

radioaktivitéds

kutatésAban

E.

Rutherford

(1871—19387) és F. Soddy (1877—1956) ért el kimagaslé eredményeket. F. W. Aston (1877—1945) az Altala szerkesztett tomegspektrograffal az izotépok egész sorat fedezte fel. Nagy jelentéségtek C. N. Hinshelwood (1897— ) eredményei a lancreakciék kinetik4j4nak vizsgdlataban, valamint az A. Martin (1910— ) és R. L. M. Synge (1914— _ ) Altal kidolgozott megoszlasos és papirkromatografia. A biokémiéban kiemelkednek A. Harden (1865— 1940) kutatésai az erjedéssel kapcsolatban, W. N.

Haworth (1883—1950) eredményei a szénhidrdtok és a Ovitamin

szerkezetének

felderitésében,

R.

Robinson

(1886— _) vizsgélatai az alkaloidok teriiletén, A. R. Todd (1907— __)eredményei a sejtmagokban és virusokban taldlhaté nukleotidok és koenzimek kémiai hatasmechanizmusdnak vizsgélataban, tovaébba& F. Sangernek (1918—

__)azinzulinnal kapesolatos kutatdsai. Az élettan

és az orvostudoményok teriiletén R. Ross (1857—1932) a malaria, A. V. Hill. (1886— ) az izomtevékenység, F. G. Hopkins (1861—1947) a vitaminok vizsgdlataban tint ki. C. 8. Sherrington (1857—1952) és E. D. Adrian (1889 — ) felismerte a gerineveléi reflexmtikédést. H. H. Dale (1875— ) a kulénféle hormonok hatasmechanizmusat vizsgélta. Kiemelkedé jelenségti volt a penicillin felfedezése A. Fleming (1881—1955), E. B. Chain (1906— ) és H. W. Florey (1898— __) dltal, valamint nagyiizemi elddllitésa és alkalmazdsa a gydégyé-

Nagy-Britannia szatban. H. A. Krebs (1900— latokban,

P. B. Medawar

_) a sejtanyagcsere-vizsgé-

(1915—

) és F. Macfarlane

Burnet a szovetatiltetések teriiletén ért el jelentés eredményeket. A technikéban J. A. Fleming (1849—1945) az elektroncs6 feltalélaséval forradalmasitoita a drétnélkili tavirdst ¢s lerakta az elektronika alapjait, J. L Baird, (1888—1946) a televizidtechnika, W. Watt a radar-

technika kiemelked6 uttérédje volt. — FPilozdfia, tarsadalomtudomdnyok. A tudomény fejlédésének kezdetei a kozépkori Anglidban is a teoldégia korlétai kézéit jelentkeztek. Az elsé filozéfusok, J.S. Hriwgena és Canterbury? Anselmus

Nagy-Britannia

105

a skolaszticizmus

realista

iranyzatanak

hivei

voltak. Jelentés szerepet jéiszott a kézépkori angol tudomany fejlédésében az oxfordi (12. sz.) és cambridge-i egyetem (1229). A 13—14. sz.-ban léptek fel a skolasztikus realizmussal szemben a nominalizmus képviseldi (Duns Scotus, R. Bacon, W. Occam), akik a természet

Allanak a legujabb angol polgari filozéfia mas 4ramlatai is:

az

Un.

,,logikai analizis’”

kilénb6zé

iskoléi

(E. G.

Moore, G. Ryle, L. Witgenstein), a modern természettudomanyokat az ujplatonizmussal ésszekapcsolni igyekvé .,emergent evolution” (S. Alexander) és a fizikai idealistak (J. Jeans, A. Eddington stb.) tanitdsai. Az agnosztikus pozitivizmus uralkodik a labourizmus ideolégusainak

(S. és B.

Webb,

H. J. Laski,

G. D.

H.

Cole stb.) nézeteiben. A kapitalizmus 4ltalanos vélsa4génak idészakaban a modern kapitalizmus reakcids jellegének leplezésére hivatott gazdasagi elméletek kéziil a legelterjedtebb J. M. Keynes (1883—1946) elmélete, aki a kapitalizmus ellentéteinek feloldds4t az allami szabalyozas médszereiben kereste. A liberalis szellemti pozitivisia térténetirast G. M. Trevelyan (1876— ), az imperializmus misztikus-reakcidés térténetfelfogdsat A. J. Toynbee (1889— ) képviseli. A haladd, részben a marxizmus

tanulmanyozaésénak fontossdgdt hangstlyozték, és a teolégia egyeduralmaval szemben a kettés igazsdg elvét vallottak. A filozéfia teriiletén fontos batarkévet jelent @ 17. sz.-ban T. Morus tarsadalmi utépidja. A mechanikus materializmus angol iskolajanak képviseléi (F.

hatasa alatt all6 angol torténetirédk kéziil Ch. Hill, A. L.

Bacon,

Ch. Caudwell (1907—37) marxista igényti kéltészetesztétika megalkotaéséra tett kisérletet. A marxista politikai gazdaségtan legismertebb képviseldi ~ban R. P. Dutt (1896— ) és M. H. Dobb.

T. Hobbes,

J. Locke,

J. Toland)

a skolasztikus

gondolkodassal vivott harcban tarték fel az anyag mechanikai térvényszertiségeit. Tanitdésaik ellen lépett fel az angol szubjektiv idealizmus (G. Berkeley), az agnosz-ticizmus (D. Hume) és a cambridge-i platonizmus iskolaja. W. Petty (1623—87) a klasszikus polgari politikai gazdasdégtan eldfutara volt. A filozdéfia teriiletén a 18. sz.-ban dualista allaspontot képiselt a skdét iskola. A klasszikus polgari politikai gazdasagtan fejléddésének esucsat a 18—19. sz. forduldjan A. Smith (1723—90) és D. Ricardo (1772—1823) munkdiban érte el. Térténelmi érdemiik, hogy a kapitalista termelés gazdasaégi t6rvényeinek feltardsdra térekedtek, s lerakiaék a munkaériékelmélet alapjait. A 19. sz. harmincas éveitél kezdve, mikor

a proletaridtus a kapitalizmus létét fenyegetd 6nalldé politikai erdként kezdett fellépni, a tudomanyos polgari politikai gazdasagtan atengedte helyét a vulgaris politikai gazdasagtannak. Képviseléi (J. S. Mill, N. W. Senior stb.) a tadrsadalom felszini jelenségeit vizsgaltak, és igyekeztek a burzsodzia érdekeinek védelmében leplezni a kizsakmanyolds tényét. Th. R. Malthus (1766—1834) reakciéds, tudomanytalan elméleiében a _ kapitalista tarsadalomban jelentkezé6 nyomort természeti okokra préobalta visszavezetni. A politikai gazdasaégtan matematikai iskolaja (W. S. Jevons) a politikai gazdasagtant a matematika egyik agdnak tekintette, s targyat a munkabér, profit, jaradék stb. nagysagdnak megallapitasara korlatozta, kivetve belédle mindazt, ami a kapitalizmus ellentmondasaival és az osztalyharccal kapesolatos. A. Marshall nézetei a kiilénb6zé6 vulgaris

Morton, G. Thomson és V. G. Childe munkassaga jelentés. A polgari filozdéfia idealizmusaval szemben 4llé dialektikus materialista gondolkodék k6éziil M. Cornforth (1909— _) és J. D. Bernal (1901— _ ) tevékenysége emelkedik ki.

IRODALOM.

Kezdetei

abba az idébe nyutlnak vissza,

amikor a szigetorszag lakossaga még nem a mai érielemben vett ango] nyelven beszélt. Legésibb héskélteménye, a zord szépségi Beowulf még az egész germaén, fdként északi german vildg eposza is. Az dangol irodalom 6éskorabél sz&mos elégikus hangu lirai kéltemény és

néhany hési eposzt6redék is maradt az utdékorra. Az elsé, név szerint is ismert angol kélt6 Caedmon (7. sz.). Az 6angol korszak legnagyobb, vallasi témakat feldolgozé kéltéje a 8. sz.-ban é16 Cynewulf. A préza legismertebb mtiveldéi kéziil megemlithetjik a latinul ird Bede-et (Baeda

Venerabilis,

?672—735),

akinek

f6

mtive

Az

angol nemzet egyhdztorténete. A k6zépangol kor irodalmat 1066-161, a normann hdditastdl a 14. sz. kézepéig szdmithatjuk. A hdditést kéveté egy-két évszdzadban két kultura élt egymas melleit: az angolsz4szok kulturaja és @ normann arisztokracia francia mtveltsége. Az angol hagyomany egy idére hattérbe szorult, ill. csak a népkéltészetben és a kolostorok hitbuzgalmi irasaiban élt tovabb nyelvileg, késébb azonban magaba olvasztotta a francia kultura elemeit. Az angolszisz és normann elemek kélesénhatdsa elédszér Geoffrey of Monmouth (?1100—54) verses krénikéjaban jelentkezik. I1t lép fel elész6r az irodalomban Arthur alakja (— Artus). E témakér késébbi angol feldolgozasai kéziil kiemelkedik egy ismeretlen szerzé Sir Gawain és a zéld lovag c. verses el-

politikai gazdasagtani iskolak tételeinek eklektikus keve-

beszélése.

rékét képezik. — A 19. sz. elején az angol filozéfia idealista vonal4t a német idealizmushoz kézel allé6 S. T.

tette meg a Robin Hood-ciklust, a normann héditékkal szembeszall6 angol nemesek harcainak krdénikaéjat. Az angol feudalizmus 14. sz.-i valsaganak, a parasztfelkelések

Coleridge,

T. H.

Green

és a Caird

fivérek

fejlesztették

tovabb, A 19. sz.-ban fejl6doit ki az angol pozitivizmus (J.S. Mill, H. Spencer, A. Benn), amely a polgari tarsadalom érdekeinek szolgélataban filozofiai agnoszticizmust és individualista liberalizmust hirdeteit. A kapitalista kizsAkmanyolas elleni tiltakozds tiikrézédott R. Owen (1771—1858) utdépikus szocializmuséban és az angol munkésosztaly ideolégidj4ban, a chartizmusban. A 19. sz.-i angol térténetirédk (T. B. Macaulay, H. T. Buckle) mitiveit a pozitivizmus és a liberalizmus jellemezte. T. Carlyle romantikus antikapitalista nézetekkel lépett fel, amelyek individualizmusba torkolltak éppugy, mint J. Ruskin hasonlé nézetei. Az imperializmus koraba valé 4tmenett6l (19—20. szdzadforduléd) az angol polgari idealista filozdfia két fé iranyban fejlédétt. Egyik irany-

E korszak angol nyelvti népkéltészete terem-

koranak legnagyobb irodalmi alkotasa a Szdntdveté Péter ldtomdsa, Ez a W. Langlandnek tulajdonitott allegéria a népi felkelék antiklerikélis, naivan kommunisztikus tarsadalmi torekvéseit tukrézi. Az angol irodalom elsé vilagirodalmi rangi alakja G. Chaucer (kb. 1340—1400). A Canterbury mesék c. verses keretes elbeszélése bator egyhaz- és tarsadalombiradlataval a realizmus eléfutara a moralis-allegorikus angol kézépkori irodalomban. — A 15. sz.-ra esik a skdét irodalom

elsé jelentkezése,

elsédsorban

Dunbar miiveiben. A 16. sz.-ban az aruforgalom fejlédése, a reformaciéd elterjedése, az angol renesz4nsz és humanizmus, az abszolut monarchia az angol irodalom egyik legragyogébb korszakénak alapjait vetette meg. Az angol

zata a hegelianizmushoz kézel allé ,,abszolut idealizmus”

humanizmus legnagyobb képviseldje, T. Morus 1535) Uldpidjaéban (1516) a magantulajdontél

(F. H. Bradley, B. Bosanquet, J. M. E. MacTaggart), mésik a szubjektiv idealizmus kilénb6ézé iskoléi: a pragmatizmus (C. 8S. Schiller), a neopozitivizmus (B. Russel, A. J. Ayer stb.). Az idealista filozdéfia jegyében

és J. Knox hirdették a humanizmus és a reformacidéd eszm¢it. — Az angol reneszansz egyik legnagyobb kéltdje, E. Spenser (2?1552—99) mtiveiben (Tindérkirdlynd) a

eszményi éllam képét vadzolta fel. Skéci4ban

(1478— mentes

D. Lindsay

16. sz.-i Anglia vezéreszméi: protestantizmus, humanizmus, reneszénsz élet6r6m és hazafisag szdlalnak meg. A prézaban a k6zépkori lovagregény helyét a renesz4nsz udvari regény foglalta el (P. Sidney: Arcadia, J. Lyly: Euphues). — Az angol reneszansz legjelentésebb miufaja a drama volt, mely a moralitas-jatékokbdl és a klasszikus dradmairodalombél egyarént meritett. Kibontakozasat féleg az arisztokracia és azudvar tamogatta, tartalmaban azonban a polgari értelmiségi szerzdék életszemléletét tiikrézte. A klasszikus latin tragédidkat és komédidkat (Seneca, Plautus) uténzé prébalkozasok utén Erzsébet kirdlyné uralkoddsa idején teljesedett ki az angol renesz4nsz drama. Az elsé nagy szinh&zi siker T. Kyd nevéhez fiizédik. Ch. Marlowe (1564—93) a kor vérbé szenvedélyeit, a hatalom, gazdagsag, tudomaéany utani vagy tragédidit vitte szinre haérom legfontosabb dramajaéban (A nagy Tamarlan, Madltai zsidé, Doktor Faustus). W. Shakespeare (1564—1616) miivészete a kézépkor végét és a modern vil4g megsziiletését tiikrézi. Elsé korszakénak kirdélydr4éaméiban hatalmas freskésorozatot

festett a nagy nemzetté

téneti fejlédésének

vals4gos

emelkeddé

szakaszairél.

Anglia toér-

Ezek

mellett

megalkotta a szerelmi szenvedély tragédidjat, a Romeo és Julidt és elsé nagy mesedramajat (Szentivdnéji dlom). Maésodik korszakénak legjelentésebb alkotaésai a nagy vigjétékok

(Windsori

vig

nék,

Sok

hihd

semmiért,

Viz-

kereszt, Ahogy tetszik), majd palyéja csicspontj4n, az 1600-as évek elején sziilettek legnagyobb miivei: a Hamlet, Othello, Lear kirdly, Macbeth és a rémai targyu tragédiak : a Julius Caesar és a Coriolanus, melyek azéta feliil nem mult drémai erdével és pompads kélidi nyelven fejezik ki sajat kora emberének érzésvilagdt, szenvedélyeit, e forrongé kornak egész problematikéjét. Utolsé nagy, meseszerii kérnyezetben jatszédé szinmtiveiben (Vihar, Téli rege, Oymbeline) az érett mtivész nyugalma, az érzések harmdédnidja, mélységes humanizmus_ uralkodik. Kortarsai kézil B. Jonson (1572—1637) klasszicista-

humanista

szinmtivei

emelkednek

ki

elsédsorban.

—

Shakespeare utan az angol drama fokozatosan hanyatlott. A purit4n mozgalom és a polgari forradalom idején az

Onéletrajzok,

emlékiratok,

memodrok,

naplék

a kor

hétkéznapjainak aprdlékos rajz4t adték. Kiemelkedik kéziiliik S. Pepys (1633—1703) napléja. A puritan irodalom ismert alkotésa J. Bunyan vallasos prézai allegéridja, A zardndok utja. A 17. sz. legnagyobb angol kéltdje, J. Milton (1608—74)

a forradalom

lelkes hive, Cromwell

tamogatdja volt. Az angol polgaéri forradalom térténelmi élménye jelentkezik irodalmi 4ttételeken at bibliai targyu eposz4ban, az Hlveszett Paradicsomban és még inkdbb kényvdramaéjaban, a Samson Agonistesben. Szigori erkélesiségével, haladé eszméivel ellentétben allt a kirdlyparti k6lték és az un. ,,metafizikusok”’ csoportjénak életfelfogasa és mtivészete. Az elébbiek mestere J. Donne (1572—1631);

Nagy-Britannia

106

Nagy-Britannia

intellektudlis,

érzékiséget

és

cinizmust

elegyité kéltészete, stilusanak tulftitéttsége, majd késdéi istenes verseinek eksztatikus vall4soss4ga sok kévetére talélt. S. Butler (1612—80) komikus eposzéban a kor vallasi harcairél, p4rtjairé], els6sorban a puritdénokrél festett szatirikus képet. — A forradalmat kéveté restauracié irodalmi vezére J. Dryden (1631—1700) kélté, dramairé, esztéta. Miivészetének szigorii racionalizmusdval mar a klasszicizmus eléfutéra. A forradalom bukdésa utén a maroknyi felsébb rétegek igényeit elégitette ki a francia hat&soktdél inspiraélt, szellemes, frivol, kénnyedén szatiriz4l6, de mélyebb problémék nélkiili restaurécié6 kori drama (W. Wycherley és W. Oongreve szinmtivei). Az angol drama utdénuk mintegy kétsz4z évig nem teremtett figyelemre mélté alkotast, kivéve a 18. sz. végi R. B. Sheridan komédiéit (A rdgalom iskoldja). A polgdri térsadalom mindennapi kulturalis szikségleteit egy Uj mifaj, az irodalommal sokszorosan osszefonddé tijsagirés elégitette ki. R. Steele és J. Addison folyéiratai, a Tatler és a Spectator nyitotték meg a sort, kialakult London irdi-Ujsdgirédi negyede, a Grub Street, kényvkereskedések, kiadék, irodalmi kaévéhézak csomé-

pontja. — A szézad uralkodé ideoldégiai 4ramlata a felvildgosodaés volt. Kilénésen az angol deisték (Shaftesbury stb.) gyakoroltak nagy hatdst a szépirodalom mitiveldire. A htvés, fegyelmezett, formai t6kélyre térekvé klaszszicizmus eszményét képviselte elsé helyen A. Pope (1688—1744) liraja, deista bdlcseleti tankélteményei és komikus

eposza, a Fiirtrablds, és

a masodik

vonalban

M.

Prior, J. Gay kéltészete. A felvilagosodas eszméit fejezte ki G. Grabbe k6lt6 (1754—1832), a parasztok és a varosi

polgérok életének realista, leleplezé &4brazoléja. Az angol felvilagosult racionalizmus .legnagyobb képviseléje J. Swift (1667—1745). Korai mtveinek (Kényvek csatdja, Hordémese) és pamfletjeinek tArgyilagossagba burkolt irénidja és metszé tarsadalmi kritikaja teljesedett ki a Gulliver utazdsaiban, a vilagirodalom egyik legkegyetlenebb szatiraéjaban. — A 18. sz. az angol polgari regény viragkora. D. Defoe (?1660—1731) teremtette meg az ,igaz térténet” tiriigyén irt, képzeletsziilte realista epikat.

Regényeiben (Robinson Crusoe, Moll Flanders) az uj kor dntudatos, élelmes polgarszerepléje harcolja ki helyét a vilagban. S. Richardson (1689—1761) szentimentalis regényeiben (Pamela, Clarissa) a polgari erény diadalmaskodik az arisztokrata romlottsag fél6tt. H. Fielding (1707—54) legnagyobb regénye, a Tom Jones a pikareszk

elbeszélés kereteit felhaszndlva a korabeli Anglia panoramajat festi meg. T. Smollett (1721—71) nyers kalandregényeiben kisebb az egyéni mtivészet, tébb a pikareszk epika konvencidja. Kortarsaité] merében eltéré iranyzatot képvisel L. Sterne (1713—68), aki kevés cselekményt, lélekelemz5

utazds) —

mtiveiben

mar a modern

(Tristram

Shandy,

Hrzelmes

pszicholégiai regény felé mutat.

Az angol felvilagosodas jellegzetes alakja, S.

Johnson

(1709—84) nem annyira miveivel, mint inkabb irodalmi nézeteivel és szerepével hatott:

6 a klasszicizmus elvei-

nek utolsé védelmezdje. Irodalomtérténeti szempontbédl jelentés mi J. Boswell Johnsonrél] irott életrajza. — A sz&zad hatvanas éveit6] kezdve a klasszicizmus az ipari forradalom sziilte uj tarsadalmi viszonyok k6zt mindinkabb hattérbe szorult. A 18. sz.-ot végigkiséré szentimentalizmusbél a sz4zad végére megsziletett a romantika. Az érdeklédés az ési lira és a népkéltészet felé fordult. T. Percy piisp6k nagy balladagytijteményt jelentetett meg, ezt kévette J. Macpherson utdbb hamisitvanynak bizonyult Osszidn-forditasa. Az igazi fordulatot R. Burns (1759—96) egyszerti, népi forradalmi kéltészete jelentette, mely az angol irodalomban elészér emelte irodalmi szintre a népdalt. Mas utat képviselt W. Blake (1757—1827) sajdtos, vizidkkal és szim bélumokkal &tszétt kéltészetével, melyben megszélalt a mindenféle zsarnoksag elleni tiltakoz4s hangja is. — A 18. sz. végén és 19. sz. elején az

eurdpai népek nemzeti és tarsadalmi felszabaduldsukért vivott fokozédé kiizdelme tiikrézédétt az angol irodalom-

ban is. A kibontakozé

romantikus

irényzat

elsé nagy

jelentéségt képviseléi az un. ,,tavi iskola” k6éltéi voltak. W. Wordsworth (1770—1850) kora térsadalmatél a természethez fordult, panteisztikus kéltészetének célja a »természet lelké’”’-nek megszdélaltatasa. S. T. Coleridge (1772—1834) kéltészetét szertelen képzelet, misztikusirracionélis gondolatmenet, vad képzuhatag jellemzi. A tavi kéltéket kévette az a nemzedék, mely a romantika formamiivészetét haladé, sokszor l4zadé tartalomma!l tél-

tétte meg. G. G. Byron (1788—1824) a forradalmi romantikus kéltészet kiemelkedé képviseléje. Szenvedéllyel telitett dramai (Manfred, Kain), szatirikus elbeszél6 kélteményei (Childe Harold, Don Juan), dszinte forradalmi-

ségbdél és kidbrandult vilagféjdalombdél keveredé magatartésa (byronizmus) Eurdpa szerte nagy hatdst gyakorolt. P. B. Shelley (1792—1822) kéltészetében a romantikus forradalmiség tiszta, szarnyal6 gondolatisdggal

egyestlt. Képekben gazdag nagy kélteményeiben (Mab kirdlyné, Alastor, A megszabaditott Prometheus) a szabadsag, egyenldéség, a valldsi és politikai elnyomaés nagy témAi szdlaltak meg. J. Keats (1795—1821) kéltészetében a kor sivarsdga elleni lazadés mint a szépség, a gérég harménia utdni vagy szélalt meg. — A romantikus préza

Nagy-Britannia legnagyobb mestere W. Scott (1771—1832). 6 teremtette meg a modern térténelmi regény tipusdt, mellyel az egész eurdépai irodalomra nagy hatdst gyakorolt. Miveiben

(Wawerley, Ivanhoe, Rob Roy stb.) a hangstily nem a térténelmi

hitelességen,

hanem

a meseszévés

és a jellemek

romantikus szinességén van. Utanzdéi a romantikus rémregény, lovagregény, kisértetregény légidjét teremtették meg. J. Austen (1775—1817) az angol vidéki dzsentriélet benséséges abrazoléja. Regényei (Buszkeség és balitélet, Lrtelem és érzékenység) szakitottak a romantikus 4brazolasméddal, s a kévetxez6 korszak fel6é mutatnak. — A romantika a 19. sz. kézepe tajan elenyészett ; a 19. sz.-i angol irodalom egyre inkdbb kritikai jellegtivé valt. Az irék megismerték és Abrdzolt4k a viktori4nus birodalomban a ,,két nemzet’’, a burzsodzia és a proletaridtus ellen-

tétét, biralték a t4rsadalmi visszdssA4gokat, ugyanakkor sz4mos kérdésben kompromisszumot kététtek a fennalldé renddel. A korszak uralkodé mifaja a realista regény. Ch. Dickens (1812—70), a legnagyobb kritikai realistak egvike tamadta a szegényhazak initézményét (Twist Olivér), az elavult iskolarendszert (Nicholas Neckleby),

a jogi és Allami

biirokracidt

(Orékésék,

Kis

Dorrit).

Merész tarsadalomkritikéjanak hatds4t csak részben tompitotta érzelmes moralizdlé hangja. W. M. Thackeray

(1811—63) regényeinek (A hiusdg vdsdra, Henry Esmond, Pendennis térténete) realizmusa erdteljesebb, szemlélete targyilagosabb, hangja birdlébban ironikus, de teremté erdben Dickens mégétt marad. A kor kittiné ndirdéi kéziil a 19. sz. G. Hliotot és Ch. Brontét becsiilte legtébbre. Az utdébbi testvérének, E. Brontének egyetlen regénye, az Uvélté szelek a szerelmi szenvedély tarstalanul

4ll6

remekmtive

A munkasosztély

az

,,erkélesés’?

probléméit

Viktéria-korban.

is megszdélaltatték

E. C.

Gaskell (1810—65) regényei (Mary Barton, Hszak és dél,

A kisvdros). — A Viktéria-kor poeta laureatusdnak, A. Tennysonnak (1809—92) szeliden romantikus kéltészete stilizalt mesevilagba huzdédott vissza a kor visszdssdgai elél. R. Browning (1812—89) homélyos, intellektualisszimbolikus liréja mar a 20. sz.-i kéltészet felé mutat. Felesége, E. Browning- Barrett (1806—61) az asszonyi

szerelem dszinte megszdlaltatéja a Portugdl szonettekben. — A szdzad utolsé harmaddban a viktoridnus latszatharméniadt elsépérte a sziileté imperializmus, s az irodalom uj utakat keresett. J. Ruskin (1819—1900) az esztétizmus elvont szépségeszményét egyfajta kispolgdri szocializmus 4brAndjaval kisérelte meg ésszhangba hozni.

W. Morris (1884—1896) hasonlé alapokrédl eljutott a marxizmusig, a munkdsosztaly szerepének felismeréséig. _Ennek a szakasznak fontos ké6ltéi teljesitménye A. Swinburne (1837—1909) dekadens hangulatokkal Atszott, de nagy formakulturaju liréja. A dekadencidba torkoll6 esztétizmus szélséséges képviseldje O. Wilde (1856—1900). A prézéban a késéi romantika (R. L. Stevenson), a naturalizmus (G. Gissing) s az Uutjara indulé detektivregény irdéi kézétt kevés volt a jelentés epikus. S. Butler (1835—1902) egy fantasztikus-utdépisztikus regényében swifti irénidval 4brazolta a kapitalizmus elgépiesedett rendjét. Az utolsé nagy realista, T. Hardy (1840—1928) regényeiben (Hgy tiszia nd, Lidércfény) a gorég sorstragediakra emlékeztet6é atmoszféraval dabrazolta a vidéki élet szétziillését a kapitalizalé6d4s embertelen kériilményei kézétt. A l’art pour Vart iranyzatot a prézaban G. Meredith (1828 —1909) modoros regényeiképviselik. — A szdzadfordulén a legkiilénbézébb irodalmi

iranyzatok indultak utjukra. G. K. Chesterton (1874— 1936) szellemes tanulmanyok, regények sordban az Ujkatolikus szemlélet hirdetéje. H. G. Wells (1866—1946) fantasztikus regényekben, népszertsit6 tudomaényos mtiveiben hirdette egyéni kispolg4ri-utépista szocializmusat. R. Kipling (1865—1986), egzotikus regények, dllatmesék, ujszerii versek irdja pdlydja folyamdn egyre inkdbb az angol imperializmus ideoldégiéjanak képviseldje lett. J. Conrad

Nagy-Britannia

107

(1857—1924)

sejtelmes

tengerésztérténeteivel

a

modern polgari regény egyik ismert mtiveldje volt. A 19. 8Z.-i epika hagyomaényait folytatta J. Galsworthy (1867—

1933). Nagyszabaést regényciklusaiban (forsyte Saga, Modern komédia) a bomlé kapitalizmus térsadalménak atfogé képét rajzolta meg. A 20. sz.-i angol irodalom leg-

nagyobb

alakja G. B. Shaw

(1856—1950).

Drdméiban

szenvedélyes irdnidval és kendézetlen aktualizéldssal vette sorra az angol tarsadalom ellentmondésait. Mesteri szinpadtechnikaval, a kifogyhatatlan leleményti komikum eszkézével

tamadott

minden

képmutatast,

elditéletet,

a

tarsadalmi igazsagtalansagot és a nemzeti elnyomést. — A 20. sz. elején az angol irodalomban az antirealista iranyzatokat elsdsorban J. Joyce (1882—1941) képviselte az Ulysses c. sokat vitatott regényével; V. Woolf (1882—1941)

a ,,jatékos’’,

formabonté

irodalom

szélsé-

séges képviseléje. Ch. Morgan (1894—1958) idealista, neoplatonista filozéfidjat egyre elvontabb regényekben hirdette. D. H. Lawrence (1885—1930)regényeibena freudi pszicholdégia alkalmazéja, a modern tarsadalombdl a természethez visszavagyéd ember lelkivilagét prdbalta feltarni. J. C. Powys (1872— ) nagyszabast misztikus regényeiben Dosztojevszkij kévetéje angol kérnyezetben. A. Huzaley (1894— ) korai mtiveiben az angol felsébb osztélyok szellemes_ karikirozéja, késébbi frdsaiban egyre inkdbb a misztika felé fordult. K. Mansfield (1888— 1923) a szdzad legkittinédbb novellistdinak egyike. S. Maugham (1874— ) nagy k6zénségsikert elért regényei és szindarabjai az angol polgari életszemlélet jellegzetes tikrézései. J. B. Priestley (1894— ) mtiveiben, regényeiben és dramdiban a kisemberek problémait abrazolja nemegyszer tdrsadalombiraélé éllel. A széles latékéri G. Greene (1904— _) az jkatolicizmus iraényzataéhoz tartozik, de tébb, bator realizmussal, elemzé erével

megirt mtivében a gyarmatosité tékés rend leleplezé Abrazolasdét adja. — A kor kiemelkedé angol kéltéje, T.S. Eliot (1888— ) Waste Land c. kélteményében a kapitalizmusban sivarré valt emberélet nagyszabaést 6sszefoglalé képét festette meg ; késébb a katolicizmus felé fordult. W. H. Auden (1907— _ ), 8S. Spencer (1909— ) és C. D. Lewis (1904— ) intellektudlis kéltészete a harmincas években a marxizmus eszmevildgaval érintkezett, késébb ettél messze kanyarodott. Az utédbbi évtizedek egyik legjelentésebb kéltéi teljesitménye D. Thomas (1914—1953) kozmikus-panteisztikus

liréja.

A

skét

irodalom

leghaladébb,

a

nemzeti

dndllésdgért kiizdé és a szocializmus eszméit hirdeté iranyzatanak képviseléje H. MacDiarmid (1892— ) kélté, — A II. viléghabortt kéveté évek irodalmabél kiemelkedik a szocialista szemléletti J. Lindsay (1900—), valamint a haladéd szellemti realista J. Aldridge (1917— ) regényiréi munkdsséga. Az 1950-es évekt6l fellépett legujabb irdgeneracié legtehetségesebbjei, a ,,diihés fiatalemberek”’ néven ismert irdék (J. Osborne, K. Amis, C. Wilson, Br. Behan, A. Wesker stb.) t6bb

érdekes dramaét és regényt alkottak. Miveik a létbizonytalansd4ggal kiizdé kisemberek és féleg a fiatalsag elégedetlenségét fejezik ki, de tarsadalombirdlatukat az osztalykorlatok lesztikitik, s legtébbjik a nemzedékek hareaét Allitja elétérbe. MUVESZET. Angol féldén a kelta mtivészetet az 5. sz.-ban a german szdszok mtivészete valtotta fel; ez a 11. sz. kézepén dtadta helyét a gyéztes normannok terjesztette roman miivészetnek (normann stilus), amelynek

emlékét nagy atépitett templomok drzik (tewkesbury apats4g, 1125; durhami katedralis, 1133). A 12. sz. végén a lincolni katedralis kérusdn jelentkezett elészér a kora-

gétika, az uralkodé osztélyok udvari mivészete. A francia alaprajzok szerint épitkezé, ardnyaiban azonban médosult cisztercitakoragétika szép alkotasa a chicesteri katedralis (12. sz. vége). Ez érzi a 12. sz.-i ir eredetG miniaturafestészet hatdsdra kifinomult romadn kori szobraszat legbeesesebb emlékét, a Lazar feltamasztésAt Abrazoldé dombormtivet (12. sz.). A gétika elsé korszakét a Westminster Abbey Ujjaépitése (1245) z4rta le. Ez a munka Atnyulik a kézépgétikAéba, amely lagyabb és dekorativabb formdival elékészitette a kévetkezé szdzad ‘diszesebb épitészetét, a sajdtosan angol, fiiggélyes vonal-

Nagy-Britannia rendszert, un. perpendikuldris gotikdt. Ennek jellegzetes eleme legyezdboltozat. A szobraszat jellemzé mifaja a kirdlyi, fopapi és lovagi siremlék volt, amely eleinte francia, majd flamand hatas alatt fejlédétt. Kiemelkedé alkotasok a 13. sz. végén W. Vorres bronzszobrai (III. Henrik és Eleonora kirdlyné, Westminster), a 15. sz.-ban

R. Beauchamp sirja (Warwick). Az tivegablakfestészetnek francias jellegi alkotésai keletkeztek a 13. sz.-ban a canterburyi, a 14—15. sz.-ban a yorki székesegyhAzban. Nagy jelentéségti a 14. sz.-i zsoltaroskényvek miniattrafestészete

—

Nagy-Britannia

108

Mattheus

Parisiensis

iskoldja

—,

majd

ennek érékébe az angliai flamand mesterek munkéssaga lépett. A 15. sz.-ban az arcképfestészet szérvanyos kezdetei mutatkoztak. A himzémiivészet révid ideig ugyanesak fejlédésnek indult a 13—14. sz.-ban. A hosszt élett gétika mellett kibontakozé Tudor-stilusban (15. sz. végété] 16. sz. kézepéig) a perpendikularis gdtika elemei a kontinensrél beszivargé reneszdansszal keveredtek, amelyet épiiletdiszit6 olasz, majd németalfdldi és német mtvészek kézvetitettek. A festészetben 1526-161 egy egész szazadon at az Anglidban élé ifjabb H. Holbein arcképfestészetének hataésa mutatkozott. — Erzsébet koranak (1558— 1603) épitészetében féként a sokat foglalkoztatott német mesterek hatasa jelentkezett ; jobbanmegké6zelitik

ellen lépett fel 1848-ban a preraffaeliték mozgalma, melynek legjelentésebb alakja D. G. Rossetti (1828— 82) volt. Misztikus szimbolikéval telitett, a tarsadalom problémditél elfordulé6 mitivészetiik a korai reneszénsz formavilaganak feltéamaszias4t kisérelte meg. Formai sajatossAgaik erés hatdssal voltak az eurdédpai szeceszsziéra. Kériikbe tartozott W. Morris (1834—96), az iparmiivészet egyik reformétora, akinek tanitvanya volt a szecesszid egyik legnagyobb mestere, A. Beardsley (1872—98). A szdzadvégi festok k6ziil kiemelkedett az allegériakat és arcképeket fest6 G. F. Watts (1817— 1904) és a neoklasszikus Fr. Leighton (1830—96). A 19.

sz. é6pitészete kevéssé jelentékeny. A neoklasszicizmus mellett teret héditott a neogétika, féként Ch. Barry (1795—1860, londoni parlament) és A. W. N. Pugin (1812—52, londoni Szt. Gyérgy-székesegyh4z) mitvészetében. OC. R. Mackintosh (1868—1928) a kézép-eurépai épitészet példd4jara a modern technikai lehetdségek alkalmazasat kereste. A kontinensen is nagy hatasu angol lakéhaz-épitészetnek egyre funkciondlisabb, raciondlisabb stilusa alakult ki. A szobraszatra J. Hpstein (1880— ) expresszionista és H. Moore (1898— ) kubista torekvései jellemzéek. A Cézanne nyoman elinduldé fest6k az

elsé vilaghdbort elétt a ,,London Group”’-ba témériiltek. A mésodik vildghdbort eldtt és utan a festészetben és a

a reneszénsz jelleget a k6zépkori erédditésekbdél atépitett varkastélyok (Kirby Hall, 1570). I. Jakab uralkodasa

szobraszatban is uralkodéva valt a tulnyomdan pszicho-

alatt (1603—25) szémos eldékelé, nagyablakos lakdéhaz és

analitikai

kastély épiilt. Az olasz hatasra kialakulé un. angol reneszdnsz stilusa a Palladio mtiveibél és elméleteib6l kiinduld I. Jones nevéhez fizédik. A francia iskol4zotts4gu Ch. Wren a barokkos klasszicizmus jegyében k6zel 60 londoni

amely a létvaény elvonatkoztatdsanak, ill. a latvany torzitdsdnak eszk6ézeit alkalmazza. ZENE. Legésibb rétegét a kelta népzenében talaljuk meg, mely a pentaton hagyomanyt dérzi. Enekmondéik

templomot épitett (pl. a Szt. Pal-székesegyhazat).

a bérdok voltak, akik htros hangszerrel kisérték énekiiket.

A 18.

sz. elsé felének épitészetében a kiilsédlegessé valt palladianista 4ramlat uralkodik. Figgetlen etté1 Wren méltdé folytatdéja, J. Gibbs (1682—1754), a londoni Szt. Martontemplom alkotdéja. A 17. sz. szobrészata Altalaban a németalfdldi mtivészethez igazodott. Nevezetesebb angol mesterei N. Stone (1586—1647) és G. Gibbons (1648— 1721). Ugyanakkor a festészet hosszu idére az Anglidban muk6édott és ott elhinyt van Dyck hatdsa ald keriilt. — Al8.sz.elején a legtébbet foglalkoztatott szobraszok még idegenek voltak. Ennek a korszaknak legfontosabb eredménye az angol polgaéri-nemzeti festészet kialakulasa W. Hogarth (1697—1764) munkdss4gdéban, aki kritikai jellegi grafikai sorozataiban a polgari tarsadalom moraljat leplezte le, és portrémtivészetével nagy hatassal volt az angol festészet tovabbi fejlédésére. A 18. sz. masodik felében az angol portréfestészet eurdpai jelentéségtivé valt. J. Reynolds (1723—92), Th. Gainsborough (1727— 88), G. Romney (1734—1802) és kévetdik gazdag festdiségt, lirai hangulatt, a szinek finom 6sszhangjanak és az emberi alak szépségének harmdénidjat egyesité miivészetet alakitottak ki. A szézad jelentésebb épitészei kiilénféle archaizalé, t6bbnyire konvencionalisan akadémikus iranyzatokat kévettek, amelyeket elsdsorban R. Adam (1728—92) és a neohellenizmust elméletileg megalapozé J. Stuart (1713—88) alakitottak ki. A festészetben R. Wilson

(1714—82)

idealiz4léd

természetabradzolasdt

a

szazad végén és a 19. sz. clején nagyhatast tajképfestészet valtotta fel. W. Durner (1775—1851) mtiveiben, elsé-

sorban tengeri tajaiban a formakat feloldé fényhatasokat kereste. J. Constable (1776—1837) érzékenyen tdénusos képeiben megteremtette a kézvetlen hatasi modern tajkép (paysage intime) alaptipusdt, és ezzel a modern

eurdpai festészet egyik eléfutérava valt. R. P. Bonington (1801— 28) levegés, vildgitéan szines akvarelljéivel hatott az impresszionizmus elétti francia mtivészetre. Ugyanakkor

a szobraszok,

pl. J. Plaxman

(1755—1826)

a kon-

tinensr6é] érkezé neoklasszikus 4ramlatok hatdsara rideg akadémikus mtiveket alkottak, és hosszabb idére megrekedtek az antik mtivészet uténzdsdban. E korszak jelentés alakja a kélt6 W. Blake (1757—1827), a legjobb angol rézmetszék egyike. — A 19.sz. folyaman a festészetben eldszér a szinpadias, anekdotikus és _ szentimentalis életkép és térténeti festészet keriilt elétérbe. Ez

hat4sokra

toré

absztrakcié

és sziirrealizmus,

Az angol népdalok nagyrészt modalis hangsorokban mozognak. Felttiné vonadsuk ritmusuk elevensége. — A gregoridn korszak és a korai tébbszédlamusag tébb fontos emléke sz4rmazik angol fdldrél. Az angol zeneelméleti irodalom mar a 12. sz.-t6] viragzasnak indult,s az angol és ir muzsikusok tehetségéré] ismeréssel széltak. Az angol szélamusdg is hozz4jarult a janak tovabbi alakulasdhoz

a korabeli forrasok nagy elnépzene Altal kedvelt tébbkézépkori mtizene technika(fauxbourdon). A kézismert

Nydrkdnon ennek az idének — polifonikus technikaéaban és hangban egyarant — magaban 4ll6 képviseléje. A 15. sz. hires zeneszerzdje, J. Dunstable (kb. 1370—1453) az egész akkori Eurdédpanak is legnagyobb mestere volt. A 16. sz. végén (nagyrészt olasz hatas alait) kifejlé6d6tt a madrigél-irodalom (f6 képviseldi: W. Byrd, 1543—

1623, Th. Morley, 1557—1603, J. Wilbye, 15741638, Gibbons,

1583—1625),

valamint

a

virginélzene,

O.

mely

a zongoramuzsika é6se. Ennek az Erzsébet-korabeli virginalzenének, mely atiratokbdél, fantazidkbél, variacidkbél stb. all, legkivalébb mesterei: W. Byrd, O. Gibbons, J.

Bull (1563 —1628) voltak. A kor mtifajaihoz tartozik még a széléhangra lantmtivész J. A reformaciéd fellendiilését. anthem

irt lantkiséretes dal (ayre) is, melynek a Dowland (1563 —1626) volt a f6 képviseldje. meghozta a gytilekezeti zsoltérének nagy Kialakult a sajadtosan angol mifaj, az

(motettaszeri,

késébb

a

kanta&tahoz

kézeledé

kérusmti). Az 1600 k6riil (és késébb is) népszerti dlarcos jatékok (masque), melyek eredetileg féuri szérakozdsok voltak, az opera kialakuldsanak utjat egyengetiék. Az angol opera fejlédésének csucsén all H. Purcell (1659— 1695), aki a régebbi angol zene legnagyobb alakja. Dido és Aeneas c. operajin kiviil kamarazenéje, anthemjei, szinpadi zenéi is nevezetesek. Korai haldla utén az angol zene az olasz és a német zene uralkodé befolydsa ald keriilt. Itt

mtikédéit G. Handel is a 18. sz. elsé felében, aki operdiban az olasz izlést képviselte, de oratériumaiban részben Purcell hagyoményainak folytatéja, majd késébb a szazad mésodik felében J. Chr. Bach, valamint szAmos olasz

mester. A nemzeti érzés Gay és Pepusch — az olasz opera ellen iranyulé és tdrsadalomkritikA4t is tartalmazé6 — Koldus-operdjaiban tort felszinre (1728), mely zeneileg a kor ismert dallamaibdl van ésszerédva s melyet szimtalan

hasonlé kévetett. — A 18.sz. végén megindult a nyilvanos

hangversenyélet (itt szerepelt J. Haydn, a nagy bécsi mester két londoni titja alkalmaval), s a 19. sz. elején megalakult a Milharméniai Tdrsasag, majd a Kirdlyt Zeneakadémia. Enekkar-egyesiileteivel, zeneiinnepségeivel Anglia a széleskérti zenemtivelésnek és mtiveltségnek valt hazéjava, ugyanakkor zenei alkotdéereje kiapadt. A 17. és. 18. sz, tipikusan angol miifajai a catch (tarsaszenélés kérébe tartozéd vidaém kaénon) és a glee (t6bbszdlamu

koralisszeri

dal);

m@tvelédik

azonban

nem

jelentékeny komponistak. Az angol zene passzivitasabol a 19. sz. elején J. Field (1782—1837) nocturne-jeivel lépett ki, majd késébb A. Sullivan (1842—1900) és S.

Jones angol

(1869—1946) operettjei zene igazi Ujjdsziiletése

keltettek felitnést. Az azonban csak a szazad

masodik felében. H. Parry (1848—1918) és Ch. V. Stanford (1852—1924) fellépésével kezdédétt, kiknek munkassaga a zenét nemzeti uggyé tette, bar a komponistak egy ideig még tovabbra is a német zene hatasa alatt alltak. A szézad végén megindul a népdalgyijtés munkaja is. A romantikus zene kiemelked6 képviseldje volt E. Elgar (1857—1934), Purcell édta az elsé jelentékeny komponista. Fr. Delws (1863—1934) és C. Scott (1879— ) az impresszionizmus befolydsa alatt alltak. Rajtuk kivil még R. Vaughan Williams (1872 _—

) nevezetes,

Nagy-Britannia

109

Nagy-Britannia

aki

zeneszerzésen

kiviil

népzené-

vel is foglalkozik, tovabb&é G. Holst (1874—1934), J. Ireland (1879— ) és A. Bag (18838— ewe szazadforduléd kériil sziiletett zeneszerzédk koziil A. Bliss (1891— ), M. Tippet (1901—_ ) és W. Turner Walton (1902— ) nemzetkGzileg is nevet szereztek maguknak. A legujabb generdciédbdél P. Racine Fricker (1920— __)és a nalunk is jél ismert B. Britten (1913—__ ) valik ki.— Az angol zenetudomany elsé nevezetes képviseléi egyben a modern eurdpai zenetérténetiras megalapozéi: Ch. Burney (1726—1814) szemléletmédjaban mar a fejlédés elve alapjan 4ll6 egyetemes zenetdrténet szerzdje, és J. Hawkins (1719—1789), az elsé tudomanyos kritikai érzékkel dolgozé zenetérténész. A 19. sz. vége felé

megindult a népzenei gytijtés munkdja, valamint a népi tancokat is kezdték feljegyezni. G. Grove (1820—1900) szerkesztésében megjelent a legnagyobb angol zenei lexikon. Jelentékenyek még: E. H. Fellowes (1870— Ns az angol madrig&l neves kutatdja, E. Dent (1876—1959), a barokk zene ismerdéje, az angol zeneirodalmi élet iranyi-

téja, J. A. Westrup (1904—

_) stb.

SZ{INHAZ. A szigetorsz4g dkori szinjdtszé kulturdja-

1592;

Swan, Globe 1598—99;

Red Bull 1599). A fenn-

maradt abrazolasok és leiraésok alapdn tudjuk, hogy ennek a kornak szinhaézépiilete altal4ban kér- v. tébbszog alaku volt. A tulnyomérészt fedetlen, kb. vallmagassagig éré6 dobogé fal melletti részén a fiiggonynyel elzart hats6 szinpad s az oszlopokon all6 felsé szinpad foglalt helyet. Ezt az elrendezést nevezték késébb Shakespeare-szinpadnak. Az eloaddsokat nappal tartottak, diszletet nem alkalmaztak, de gazdag kiallitast jelmezekben jatszottak. A nézétér fdldszintjén csak Alléhely volt; az elékelébb nézok az épiilet fedett részein és az emeleti paholyszert épiiletrészeken iiltek. Minden szerepet férfiak jatszottak, a noi figuraékat fiatal fiuk alakitottak.

A k6zépkori szinjatszast

ekkor

mar

csak a

Vzce (Buin)

figuréjanak utédda, a Clown és a régebbi dlarcos felvonulésoknak udvari latvanyossagga fejlesztett formaja, a masque képviselte. Kedvelt tancos jaték volt még a jig. — A viragz6 szinhaézi életet az uralomra juidé puritanok teljes szinhaztilalma (1642) fojtotta meg. Cromwell haléla utan az arisztokracia és a polgarsag visszaallitotta a kirélysagot, és fénytizo életet kezdett. A frivol komédiak szamara révid idé alatt két szinhaz-

épiilet is nyilt: (1663).

Ez

a Covent Garden

utdédbbiban

lépett

Gwyn. A szazad masodik

(1660) és Drury Lane

fel a hires

szinészné,

Nell

felének legjelentésebb szinész-

egyénisége Th. Betierton volt (1635—1710). 1698-ban J. Collier éles tamadast inditott a szinhazak erkélestelen musora ellen; a polgari szellem a szinhazmtivészetbe is egyre ink&ébb behatolt, a nagy szenvedélyeket szentimentalizmus valtotta fel, higgadt, klasszicista stilus valt uralkodévaé. Erre az idére esik az angol pantonim kialakulasa,mely részben a commedia dell’arte, részben az elttiindben lev6 masque tancos betéteinek étvézetéb6l keletkezett, és napjainkig eleven miifaj maradt. Kiemelkedé 18. sz.-beli mtivészek J. Rich és J. Grimaldi. A szinhazat nem kedvelé puritén szigoru-

sag fokozatos

enyhilésének

jele volt az

1737-ben

ki-

bocsétott Un. engedélytérvény, mely harom szinhaz allandé mukédését engedélyezte, ugyanakkor bevezette az allami cenzuranak Anglidban méig is érvényes forméjat. A szazad legjelentésebb szinészegyénisége, D. Garrick (1717—79), az angol realista szinjatszés utto6rdje 1746-ban a Drury Lane szinhaézban kittin6, eurdépai hirre emelkedett egylttest szervezett. Ugyanebben a szinhazban J. P. Kemble rendezéi munkaéjaban a térténeti hiiség szinpadi megjelenitésére térekedett. A 18. sz. vége felé alakult ki az a rendszer, hogy a kivaléd londoni szinészek szinte

ban a rémai héditék nyoman elterjedt mimusok a régi kelta eredetti énekmondé-szérakoztaték, a bdrdok és

minden

clerwrek, majd késébb az angolsz4sz scop és gleomon mulattaté rendek hagyomaényaival keveredtek. A 7. sz.-

nagyvarosait. Ezzel részben elterjesztették a szinhazi kulturaét, részben azonban akadalyozték helyi kezde-

tél kezdve tilalmak sora sujtotta a vandorszinészeket. A kévetkezé hérom szdzad az angol minstrelek (a nemesi udvarok énekesei, mulattatdéi) virdgkora volt. Meghonosodott a farce miifaja s t6bb kézépkori egyhazi mifaj is, melyek kéziil kiemelkedtek a nagy mistery-play (misztériumja4ték) ciklusok. Ezekben a jatékokban az egyes céhek vaAllalték bizonyos jelenetek eldéadasat (hajé4csok a ,,Noé barkaéja’’, aranymtivesek a ,,Harom-

kirdélyok’”’, pékek az ,,Utolsé vacsora’’ jelenetét stb.). A jéték tébbnyire nem a kontinensen szokdsos régzitett szinpadon, hanem szinpadda alakitott s a kézonség eldtt elvontatott kétszintes kocsikon, tn. pageanteken bonyolddott le. A népi eredetti mummings és jape (alakoskodas, ill. tréfa) mellett Allandésult a vidam kézjaték. — Az

Erzsébet-korban hatalmas fellendiilés mutatkozott az angol szinhézi kulturéban. 1546—47-t6l olasz vandorszinészek mtikédése nyomdn kezdtek elterjedni az olasz reneszansz elemei. A nemzeti fellendiilés a szizad masodik felében virdgz6 szinikulturdt hozott létre. A fourak

patrondtusa mtk6édétt

alatt tébb Allandé szintdrsulat

alakult

és

(Harl of Leicester’s Men, Lord Admiral’s Men,

produkcidjukkal végiglétogattak a szigetorszdg

ményezések allanddésulasat.

—

A viktoridnus korszakban,

a 19. sz. elején aratta sikereit a nagy romantikus szinész, E. Kean (1787—1833). Az 6 jatékstilus4nak ellentétét nyUjtotta a klasszikusan kiegyenstlyozott Szddons asszony (1755—1831) és J. P. Kemble. Ch. Kean (1811— 68) mint rendezé tint ki. A szinpadok misordn Shakespeare uralkodott, akit 24 darabjanak bemutataésdval Garrick fedezett fel Ujra az angol kézénségnek. Hosszas harcok utan 1843-ban megsziint a hérom szinhaz ki-

vételezetisége, és egész sor kisebb szinhaz nyilt Londonban.

A

Prince

of

Wales

Theatre-ben

alakitotta

ki

a

Bancroft hazaspdér a szazad jellegzetesen intim hangu, tarsadalmi drdmakat és szalonvigjétékokat kitindéen tolmacsolé szinjatszé stilusat. A szizad utolsé elétti évtizedében husz tj szinhaz épiilt. A szinjdtszds fejlédése azonban egyre inkabb megrekedt, konvencidzussé valt, s ezen a j6 képességti W. Ch. Macready és a 34 Shakes-

peare-bemutatét

rendezé

8. Phelps mtivészi

ambicidja

sem tudott segiteni. Felfrissiilést a merészen fogalmazé és az Uj szinhazért harcoldéd kritikusok és szinmtiirdék:

W. Archer és G. B. Shaw mtikédése hozott. —

A 20. sz.

Lord Chamberlain’s Men, ez utdbbi Shakespeare és a hires Burbage szinészcsalad egyiittese), és 1576-tdl kezdve egyre-miasra épiiltek Londonban az Allandd

elsé évtizedében még a klasszicista Sir Henry Irvins (1838—1905) és E. Terry (1847— 1928) mtivészete hatott, de olyan Uj iranyzatok is héditani kezdiek, mint az eurd-

szinhdézépiletek

pai szinpadot merész szcenikai elképzeléseivel forradal-

(Theatre

1576;

Curtain

1577;

Rose

Nagy-Budapest masito E. Gordon Craig (1872— __)elméletei v. az elsésorban klasszikusokat szinre hozé repertodr-szinhaz gondolata (1911). Ez az utébbi mozgalom hivta életre a manchesteri iskolat, melynek eléadaésaiban eldészér jelent meg angol szinpadon a munkésosztaly életének abrazo-

lasa. A leegyszerusitett, nagyvonalu diszletképet és az egységes rendezéi koncepcidt kezdte érvényesiteni H. Granville- Barker, a kittiné Shakespeare-rendezé. — Az I. vilaghaébort utan a huszas években

erdés amerikai hatas

jelentkezeit, és a nagy latvanyosségok keriiltek elétérbe. De ezzel egy idédben kitGnéd Uj szinésznemzedék nott fel (EK. Hvans, Fl. Robson, P. Ashcroft, V. Leigh, Cl., Bloom, L. Olivier, J. Gielgud,M. Redgrave, H. Andrews,

A. Guinnes stb.). Eredeti felfogast tj rendezék is tintek

fel, igy G. Byam Shaw és a II. viladghébori utan P. Brook. Az angol szinhaézi életnek sajatossiga, hogy mindmaig nincs nemzeti szinhaza. Nagy klasszikusaikat csak az Old Vic szinhéz mutatja be rendszeresen. A II. vilaghabort uténi években gyakorlatilag négy nagy konszern kezébe keriilt minden angol szinhézépiilet, melyeket csak egyes produkcidkra lehet kibérelni. A kisebb maganszinh4zakat v. ezek a konszernek vonték hatdsk6rtkbe, v. a TV konkurrenciéja miatt megsztintek. Negyven év alatt mindéssze egyetlen uj szinhazat épitettek (Coventry Belgrade Theatre). Erdekes kezdeményezés Joan Littlewood haladé szellemii Theatre Workshopja (Studid Szinh&z), mely egész sor fiatal dramairénak adott teret és

aratott veliik

nemzetkézi

sikereket.

Nagy

jelentéségt

a Shakespeare Memorial Theatre évente 35 héten At tarté

Shakespeare-eléadaéssorozata. Az angliai szinhdzi fesztivalok k6ziil kiemelkedik az Hdinburgh-i Drdmai Fesztival. Kézponti szinészképzés nines, de sok a magéniskola. A szinészek érdekeit szakszervezetiik védi, mely harcot viv a vdllalkozékkal a munkafeltételek megjavitaséért

és a nagyméreti szinész-munkanélkiliség lekiizdéséért. FILM. Az angol filmmiivészet uttérédjének, W. FrieseGreennek prébalkozésai utén az elsé jelentésebb eredményt R. W. Paul kisérletei hozték meg 1896-ban.1900ban nagy felttinést keltett Vonatésszetitkézés c., modellekkel készitett filmjével. Az elsé angol hiradék az angol— bur hdbortrél J. B. Stanford nevéhez fizédnek. A hoszszabb

jatékfilmek

és a trikkfilmfelvételek

elsé

angol

mestere E. Ch. Rogers volt. Az I. vilaghaébort éveiben M. Hlvey, G. Pearson rendezé6k a hdbort: borzalmait megorékité filmjeikkel tintek ki. Az I. vil4ghébort utén az eléretéré6

amerikai

Nagyenyed

110

filmgyartés

hattérbe

szoritotta

az

angol filmeket. Még viszonylag az angol ismeretterjeszt6 és a riportfilmek keltették a legnagyobb figyelmet. A hangosfilmre tértént A4tmenet nehézségeit lekiizdve 1934-ben mar 190 eredeti filmet forgattak. Az elsé angol hangosfilm A. Hitchcock rendezése. Az elsé nagy hangosfilm-sikert E. A. Dupont Piccadilly c. zenés filmje hozta

kényvét

Bird

nagyobb

filmsikerek

kézé tartoztak

fdiyol

rendezése,

a

(VIII. Henrik, magdanélete, Rembrandt, Don

Juan magdan-

élete) szdmos Uj tehetséget mutattak be (L. Howard, M. Oberon, P. Robeson stb.). Ennek a korszaknak emlékezetes alkotésai: M. Hlvey A bolygé zsidé c. filmje, A.Hitchcock btiniigyi torténetei, H. Wilcox rendezései, P. Czinner

kamarafilmjei (Ahogy tetszik, Almodéd szdj) felesége, E. Bergner alakitésaival. Az 1939-es év sikeres filmjei az Isten vele tandr ur G. Garsonnal és &. Donattal a foszerepben, és a Cronin regényébdl késziilt Réztdbla a kapu alait. Figyelemre mélté alkotds volt A. Asquith Pygmalionja. — ATI. vil4ghabort idején a dokumentumfilmek mellett a héborus téma4ju alkotasok k6éziil kiemelkedett N. Coward

Ofelsége hajéja és L. Howard fasizmusellenes Modern Pimpernel c. filmje. A haborts helyzet miatt az angol filmgyértés zémmel Hollywoodba helyezédétt At, itt fejezték be Korda Sandor gazdagon rendezett filmjének,

a Bagdadi

tolvajnak

a forgatésat is, melynek

forgaté-

—

A II. vilaghabort

magyar

kilénésen

S. Box

sz4rmazésa

a Caesar

utan

G.

és Cleopatra

a

A hetedik Pascal

V. Leigh

fészereplésével. L. Olivier a Shakespeare-dramaék avatott tolmécsoléjaként (Hamlet, V. Henrik, III. Richard) valt ismertté. Sikeres filmek voltak a Cronin regényéb6l rende-

zett A spanyol kertész, az M. Zanvpi rendezésében A. Hepburnnel forgatott Nevetés a paradicsomban. Kiemelked6 miivészi alkotés J. Huston Moulin Rouge c. filmje, Toulouse-Lautrec francia festé és egyben a korabeli Parizs

életérél. Tarsadalombirélé filmdréma a Hely a teton. Az 50-es évek masodik felében elsésorban a vigjatékfilmek érdemelnek emlitést: Ordité egér, Betord az albérlém, Diplomdcia oh! stb. A xaind kisebb sz4mu mtivészi filmalkotés

mellett

a filmek

zéme

a hollywoodi

filmek sekélyes iranyzatat kéveti. Az angol filmmtivészet

hanyatlasét, a kézénség érdeklédésének csdkkenését mutatja a mozik témeges csédbejutdsa és bez4rasa, ami csak részben tekintheté a televizid elierjedése kévetkezményének. ATI. vilagh&bort dta eltelt idészakban a moziknak kb. fele sziintette meg mtkédését. — Irod. A.

Maurois:

Anglia

térténete.

Az angol nép térténete.

1945;

A.

L.

Morton:

1— 2. k6ét. 1947 ; Harvey—Hood :

A brit dllam. 1960. Nagy-Budapest : — Budapest és a kérnyezé peremvarosok kordbbi gytjiéneve. 1950-ben kézigazgatasilag egyesitették. Nagybudmér: 6tk., Baranya m., mohdcsi j. L: 370 (1960). V4&.:

Villany.

Nagycenk : 6tk., Gyér-Sopron

m., soproni j., a Ferté-

161 D-re. L: 1900 (1960). — Az 1758-ban épilt Széchenyikastélyt késébb Pollack Mihaly és Hild Jézsef bévitették, 1944—45

déta romos.

Miiemlék

a ~i csalddi sirbolt, ahol

Széchenyi Istvan nyugszik ; védett a park ési harsfasora. nagycsalad, pairiarchdlis csaldd : csal4dforma, mely a — matriarchdiusbél a —+ patriarchdtusba valéd Atmenet

idején keletkezett, s a felbomlé nemzetségi tarsadalom alapvet6 gazdasdgi egységét képezte. A~ hazkézéssége a kézvetlen rokonok tébb nemzedékét foglalta magdba, akik k6zés termelést és fogyasztést valdsitottak meg, s a csaladkézésség vezetdjének hatalma alatt 4litak. Gyakran hazi rabszolg4k is tartoztak hozz4. A termeldéeszk6z6k magantulajdondnak kialakuldsa sor4n a ~ok kul6naéll6é kis, monogém ecsaladokra bomlottak fel, melyek a rokons4gi kézésségek helyett teriileti kézésségekben egyesiltek (— falukézésség) Csdkevényes forméi azonban az osztaélytarsadalom kialakuldsa utdn is fennmaradtak, s egyes elmaradottabb azsiai és afrikai népeknél ma is fellelheték. A honfoglal6 magyarok tarsadalmi szervezetében is jelentés szerepe volt a ~nak. Nagyesény: ktk., Baranya m., sellyei j. L: 220

(1960).

meg, ebben tint fel a kittiné jellemszinész Ch. Laughton.

1932-t61 jelentés rendezéi és szervezdi tevékenységet fejtett ki a magyar sz4rmazasu Korda Sandor. Filmgyara, a London Film Production révidesen a vildg legjelent6sebb filmvallalatai kézé szamitott. Nagy hatast filmjei

c.

Shaw-filmjei,

Lajos irta.

Nagycsées : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., mezdcsati

j. L: 860 (1960). Va. : Hejészalonta. Nagyesepely : 6tk.,Somogy m., sidfokij. L: 910 (1960). Vmh.: Balatonszarszé. Nagyeserkesz : 6tk., Szaboles-Szatmér m., nyiregyhazi j. L: 2500 (1960). Va.: Nyiregyhaza.

Nagydém: 6tk., Veszprém m., papai j. Va.: Gic-Hathalom. L:

Nagydobos:

6tk., Szaboles-Szaimar

L: 840 (1960).

m., métészalkai fe

2540 (1960). Nagydobsza: dtk., Baranya m., szigetvdri j. L: 910 (1960). V&.: Kisdobsza. Nagydorog: 6tk., Tolna m., paksi j. L: 3270 (1960). Zoldség- és szdlétermelés, pincegazdasdg. Dohdnytermelés és dohdnybevalté. Ag. Kisérleti gazdasag Szigetpusztan. Gépdllomés. Malom. — Bronzkori leletek. Nagyeesed : dtk., Szaboles-Szatmér m., matészalkai j., ama mér lecsapolt Hesedi-lép szélén, a Kraszna-csatorna

mellett. L: 8360 (1960). Ag. és gépdllomés. — A k6zép-

kori Ecsed vara a Bathoryak ecsedi 4g&é volt ; 1711-ben romboltaék le.

Nagyenyed : romdniai

véros,

— Aiud.

Nagyér

nagyitas

111

Nagyér : 6tk., Csongrad m., makdéij.

L: 800 (1960). Nagyesztergar : 6ik., Veszprém m., zirci j. L: 1470 (1960). Az 1770-ben épilt barokk stilusi Anyos-kuria muemlék.

soran és kiil6nésen az imperializmus korszakéban sokszor valtoztak. A napdleoni haébortk utén pl. Nagy-Britannia,

a

™~ >;

Nagy-Fatra, Vel’kd Fatra:

hegység Csehszlovékidban,

az Eszaknyugati-Kdrpdtok belsé kristaélyos vonulaténak tagja a Kis-Fatra és az Alacsony-TAtra, ill. a Vag vélgye,

a Turdéci-medence és a Revuca-patak kézétt. Legmagasabb cstcsa az Ostredok, 1592 m. Az erdével boritott granithdisdgba festéi, mély vélgyek vagédtak.

nagyfejedelem : — fejedelem nagyfesziiltség : altal4ban minden 1000 V-on feliili fesziiltség. Régebben az 550 V-on feliili fesziiltséget is ~nek tartotték. Az érintésbiztonségi eléiraésok szempontj4bél szok4s minden 250 V-on feliili fesziiltséget ~nek szémitani. A villamos energia vezetésére szolgalé — tdvvezeléket azonban csak 60 000 V felett nevezik ~tinek. nagyfrekvencia ; igen szapora rezgések frekvencidja. A legtébb magyar radiétechnikai szakkényv a ~at a — rddidfrekvencidval azonositja. A hiraddstechnika mas 4gaiban az angol-amerikai értelmezés terjedt el, amely szerint a ~~ 3—30 MHz-ig terjed, m4suit a német (DIN) szabvényok szerint 10 kHz-té1 — 300 MHZ-ig terjedé rezgéseket neveznek ~asnak. Az erdsdramu szabvanyok a 14 kHz-nél nagyobb frekvencidt tekintik ~nak. nagyfrekvencias generator: nagyfrekvencids elekiro-

Oroszo.,

19.

Ausztria

sz.

végén

és Poroszo.

voltak az elismert

Nagy-Britanniét,

Oroszo.-ot, Némeio.-ot,

Franciao.-ot,

az Osztrak—Magyar

Monarchiat

és Olaszo-ot tekiniették nagyhatalomnak, akikhez a 20. sz. eleje dta az USA és Japanis csailakozoit. Az HNSZ Alapokmanya — az 4dllamok egyenjoguségénak elismerése mellett — a béke és biztonsdg fenntartdsa érdekében 5 nagyhatalomnak : az SZU-nak, az USA-nak, Nagy-Britanniénak, Franciao-nak és Kinaénak (melynek helyét a Csang-Kai-sek-klikk bitorolja) bizonyos vonatkozasokban — tekintettel a nagyhatalmi helyzetbél addédé

kiilénleges felelésségiikre — kiilénleges jogokat biztosit (> Biztonsdgt Tandcs, >vétdjog). Nagyhegyes: 6tk., Hajdu-Bihar m., debreceni j. L: 3620 (1960). Vé.: Balmazijvéros. Debrecen vérosabél

1952-ben

kivélt telepiilés

a Hortobdgyon.

Elepi ag.

nagyherceg : egyes szuverén Allammé alakuit hercegségek uralkoddinak cime. Elészér a Medici firenzei uralkodécsalad viselte 1569-t6]. Nagyhercegség jelenleg is Luxemburg. — Az orosz cari csalad tagjai is ~i cimet viseltek. Nagy-Hideghegy : szép kilaétasi csics a Béorzsdny kézponti részén ; 865 m. Stiri erdével boritott meredek

E-i oldalén silesiklé-pélya van és haz4nk elsé sifelvondja.

magneses rezgéseket eldallité késziilék. Régebben hasznaltak sokpdélust forgé gépet is ~ként, de ma mar csak-

Télen tartés hé. Kiranduléhely. Lapos tetején turistahaz.

nem kizdrdélag elektroncsévekbél, esetleg trazisztorokbdél felépitett kapcsoladsokat hasznélnak,. A kapcsolds leglényegesebb részei: a rezgéskelté (—oszcilldtor) és a

L:

tébblépesés

erdsité.

A ~okat

tébbek

kézétt

venciaés melegités céljaira hasznélj4k, pl. — diatermids késziilékekben. nagyfrekvenciaés kabel: mnagyfrekvencia alkalmas,

rendszerint

— koawidlis

nagyfrek-

Ausztrélia

az

szabad,

orvosi

vezetésére

kabel.

nagyfrekvencids melegités: nagyfrekvencidés elektromagneses rezgésekkel térténd melegités. Villamosan nem vezeté anyagokat két jél vezeté fémlap (réz, aluminium) kézé tesznek, s ezeket megfelelé illesztéssel nagyfrekvencids generdtorra kapcsolj4k.

Az anyag a kialakulé nagy-

frekvencias elektromdgneses veseteség miatt energidt vesz

térbé] a -+dielektromos fel és felmelegszik. A ~t

forrasztasnal, hore lagyulé anyagok préselésénél, hegesztésnél stb., ill. fémek olvasztds4ra, tisztitasdra, >

re hasznaéljék. — a—

edzésé-

Kéregedzésre kiilonésen alkalmas, mivel

skin-effektus miatt az ram a kiilsé rétegekben folyik.

A w~t alkalmazza kezelés is.

az orvosi

> diatermia és révidhullamu

nagyfrekvencias szigetelék : nagyfrekvencids berendezésekben alkalmazott szigetelé anyagok:

kvarc, csillam,

kilénb6zé e célra késziilt keramikus anyagok, a trolitur (polisztirol), a polietilén stb. Nagyfiiged : 6tk., Heves m., gyéngyési j. L: 2670 (1960).

Va.:

Nagygéc:

Ludas.

6tk., Szaboles-Szatmar

m., csengeri j. L:

810 (1960). Va.: Csenger.

Nagygeresd : 6tk., Vas m., sdrvdri j. L: Vmh.:

Vasegerszeg.

Nagygérbé:

R. k. temploma

ktk., Veszprém

650 (1960).

mtiemlék.

m., siimegi j. L:

430

(1960). Va.: Siimeg.

Nagygyimét:

(1960).

6tk., Veszprémm.,

pdpai j. L:

1060

710 Nagyhajmas: o6tk., Baranya m., sdsdi j. L: (1960). Va.: Magocs-Alsémocsolad. Nagyhalasz: 6tk., Szaboles-Szatmar m., nyfregyhazi j. L:

6660

(1960).

Kender-,

dohany-,

napraforgé-

és

burgonyatermelés. Gépdllomds. Malom. Kendergyar. Nagyharsany: o6tk., Baranya m., siklési j., Pécstdél D-re. L: 1730 (1960). Szdélétermelés. Mészkébanya. Bauxiteléfordulas. nagyhatalmak : a nemzetk6zi életben nagy szerepet jatsz6

Allamok,

amelyek

Altaléban

nagysz4mu népességgel, valamint katonai hatalommal rendelkeznek.

kiterjedt

nagy A ~

Nagyhédos: détk., Szaboles-‘Szatmadr m., csengeri j. 490 (1960). V&.: Zajta. Nagy-homoksivatag, Sand Ridge Desert [szend ridzs dizet], Great Sandy Desert [grét szendi dizet]: Ny-

teriilettel,

gazdasdgi és a térténelem

ENy-i

tészén;

1941.

jun.

ftiivel

kb.

300000

megk6téit

km?.

Részben

All. Nagy Honvédé Haborié: az SZU népeinek felszabadit6 habortja a fasiszta Németo., valamint eurdépai és azsiai szévetségesei ellen az 1939—45. évill. vilaghabort

idején

részben

22-t6]

1945.

futédhomokbdl

szept.

2-ig.

Bdévebben

+ vilaghdboru, II.; ~ Szovjetunid. TORTENET. Nagyhorvati: ktk., Zala m., zalaszentgréti j. L: 130 (1960). Va.: Zalaapati. _ Nagy-Hszingan, Khingdn, Chingdn: hegység Kina EK-i részén az Amurtdl] (Hejlungesiang) D-re. Kb. 1200 km

hosszt,

300

km

széles,

900—1500

m

magas,

leg-

magasabb cstcsa 2134 m. K-i lejtéi révidek, meredekek, Ny-felé lankas. Folyévélgyei szélesek, a hegységet erdésen tagolj4k. Klimavdélaszté6; a -~t6l Ny-ra a monszun hataséra a csapadék csékken. Névényzete D-en sztyep, E felé vérésfenyé. Asvanykincsei: készén, arany és vasére. E-on a Hajlar—Haerpin vastitvonal halad rajta keresztiil Csita (SZU) felé. Nagyhuta: ktk., Borsod-Abatj-Zemplén m., satoraljaujhelyi j. L: 300 (1960). Va.: Palhéza. Ipartelep.

Nagyigmand:

6tk.,

Komérom

m.,

kom4romi

j., a

Kisalféld szélén. L: 3290 (1960). GépAllomas. Ag. Malom. A hatéraban fakadé kesertivizforraés vizét palackozva hozzik forgalomba (Igmdndi keserdiviz). — Barokk

stilusi r. k. temploma mitiemlék. Osi lakott hely. Rémai

kori leletek. Nagy-Inée : cstcs a Bérzsény kézponti részén a NagyHideghegyt6l D-re; kirandulédhely. 813 m magas 16nkfelszin, a hegység legcsapadékosabb t&jan, télen tartés héval. D-i folytatésa a Kis-Inéc, ahol latogatott

turistahéz épiilt (Késpallagtél E-ra).

nagyipar : —gydripar nagyitas: 1. (fiz) az optikai eszk6zék Altal létesitett kép és az eredeti targy aranyat jellemzé adat. — Linearis ~nak nevezik az optikai eszk6z 4ltal létrehozott kép és a targy valamelyik linearis méretének, pl. hosszisdgdnak hanyados&ét ; sz6g~nak az eszkéz 4ltal létrehozott és a szabad szemmel térténd lJatadsnal fellépé latészégek hényadosat. A linearis ~ fogalmat ott célszerti haszn4lni, ahol valédi nagyitott kép keletkezik, a szdg~ét pedig, ahol akép virtudlis, ill. a targy messze van, pl. lupénal v. tavesdnél. — 2, fényképészeti elj4rés, melynél a negativ képet eredeti méreteinek megnévelése cél-

nagyit6

Nagyléta

112

jabél a nagyitégép lyezve kivetitjuk.

fényforrésa és objektivje A kivént méretre valé

k6ézé hebedllitds

Nagy-Kopasz: 557 m magas ténkfelszin a Budai-hg.ben. Dachsteini mészké és dolomit épiti fel. Gyengén karsztosodott.

—

Nagykovaecsihoz

tartozik;

turista-

utén a vetitéfeliiletre nagyitépapirt helyezve, azt megvilégitjuk és eléhivjuk. A nagyitégépben az egyenletes fényelosztés elérésére a fényforrés és a _ negativ kéz6tt homaélyos tiveg v. kondenzorlencse van elhelyezve; az elébbi lagy, az utédbbi keményebb megvilagitast ad; szokdsos a két rendszer kombinélasa is. A ~hoz hasznaélt papir fényérzékenysége mintegy tizszerese a maésoldépapirénak.

tengerben, Ausztrélia EK-i partja mentén, attél 80—160

nagyité: —lupe Nagyivan : 6tk., Szolnok m., tiszafiiredi j. Hortobagyszéli telepiilés. L: 2270 (1960). Va.: Tiszafiired. Hatara-

(1960). Vmh.:

ban nagyrészt szikes talaj.

Nagykallé ; 6tk., Szaboles-Szatmér m., a-~i j. székh.-e. L: 11800 (1960). Allami gyiimélestermelési gazdasdg. Gépallomas, malmok, dohdnybevdltd, szeszfézde. Kézépiskola, didkotthon ; megyei elme- és ideggydgyintézet. — A vasutak képitése elédtt (1875-ig) a megye székhelye

volt, ennek emlékét tébb mttemlék jellegi épiilet és a megyehaza (mtiemlék, 1769) érzi. Vara a to6rdk korban végvar volt.

Nagykamarads: L:

3860

6tk.,

Békés

(1960). V&.: Bankut.

m.,

mezdkovdcshazi

A hozz&tartozé6

j.

Bankut-

Rézsamajorban névénynemesitd telep (— bdnkuti buzdk). Malom. Nagykanizsa : jjv., Zala m., a ~i j. székh.-e a Principalis-csatorna mellett. L: 34 200 (1960). A Dunantul DNy-i részének kézlekedési és ipari kézpontja. Gyorsan fejl6d6 iparosodé vaéros épiilé Uj vérosrésszel. A kérnyék terményeinek gytjt6é-, feldolgozé6- és szallitéhelye (gabona, bor 4llat). Sér- és szeszgyar, malomés tejfeldolgozé ipar; iiveggyar ; féldgézbonté iizem; fémarugyér. — Thury Gyérgy-muzeum ; tébb miemlék: barokk tandcshaz, gimnazium. Vastti csomépont. -— Arpadkori telepiilés. 1600—90 k6z6tt t6r6k vilajetszékhelye volt.

Vara az artér mocsarai

kézti &tkeléhelyet

védte,

1702-

ben lebontottaék. Varossé fejléddésének fontos tényezdje volt a bp.—trieszti vasutvonal kiépitése (1861-ben nyilt meg); a D-zalai olajmezék feltérésa ujabb fejlédés kezdetét jelentette.

Nagykapornak: ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 1460 (1960). Erdégazdasag. Takarmanytermelés, tej-

gazdasag. Ag. Miiszénkeveré telep.

Nagykaracsony: 6tk., Fejér m., dunatjvérosi j. L: 2100 (1960). Va.: Ménesmajor. 1952-ben alakult Alap és Elészalla4s hatarabél.

Nagykaroly : — Carez rom&niai varos. Nagy Karoly: frank uralkodé (768-tél 814-ig kiraly, 800-t61 csdszir), ~ Kdroly, Nagy. Nagykata:

6tk., Pest m., a-~i j. székh.-e. L:

11 930

(1960), egy része a fov.-ba jar dolgozni, sok a vasutas is. Dohany-, gyiiméles- és szélétermesztés. Pincegazdasag. Tejipar. Malom, — K6zépiskola. Nagykereki : 6tk., Hajdu-Bihar m., biharkeresztesi j. L: 2150 (1960). Sertés-, juh- és baromfitenyésztés. — Elészér 1569-ben emlitett kastélyat a Bocskai, majd a Bethlen csalad birtokolta.

nagykereskedelem : a —kereskedelem

egyik vAlfaja;

hely. Nawyskorellzsvonss Great

Lajos. I.

a ~

teriileti elhelyezését, forgalmat stb. meg; fontos feladatot 16lt be a megfelelé vdlasztéku és minéségi termékeknek a kiskereskedelemhez térténé eljuttatasdban és elosztasdban. Nagy-Kevély : — Kevély Nagy-Kikinda ; — Kikinda Nagykinizs : 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., szikszéi j. L: 530 (1960). V4.: Halmaj. Nagykényi: 6tk., Tolna m., tamdsi j.. Dombdévartdél Y-ra. L: 2220 (1960). Gépdllomés. Himzettcsipkekészités. Nagykopanes: 6tk., Békés m., oroshdzi j. L: 940 (1960). Va.: Tétkomlés.

Tisza

mellett. L: 3120 (1960). Hajédllomaés. Malom. Gépallomas. Va.: Fegyvernek. Nagykunsag: az Alféld kézépsé része Szolnok megyében a Tisza K-i partjan, a Hortobagy, Berettyé és a Har-

kezeti varosok.

hatérozzik

akndkkal

L: 920 (1960).

a termelék (gy4rak, mezdégazdas4gi tizemek stb.) druit felv4sérolja, raktaéraiban osztalyozza, s rendszerint nagy tételekben tovabb adja a — kiskereskedelemnek. Szocialista tervszertien

L: 1060

Kutas.

—

A —Jdszkwn

keriilet része volt ; 1876-

ban Jasz-Nagykun-Szolnok vm. Gyérffy I.: N.-i kromika. Karcag.

Nagylak:

része 1922.

lett.

—

j. L:

TIrod.

690

6tk., Csongrad m., makéi j., a roman ha-

taron. L: 880 (1960). Kendergydr. Nagylengyel: kik., Zala m., zalaegerszegi j. (Gécsej). L: 730 (1960). Va.: Zalaegerszeg. Kérnyékén Mo. legjelentésebb (nafténbézist) kéolajmezéje ; 1951-ben tar-

tak fel. Nagyléta : 6tk., Hajdu-Bihar m., derecskei j. L.: 6900 (1960). Va.: Nagyléta-Vértes. Dohdny- és szélétermesztés. Dohdnybevalté6. Gépdllomés. Malom. Tejipar. Gyepvasére-eléfordulas.

Nagylée Nagyléc: (1960),

113 6tk.,

részben

Négrad

banydsz

m., és

szécsényi

ipari

j. L:

2820

foglalkozisu.

V4.:

Szécesény.

Nagylok: otk., Fejér m., sarbogardi j. L:2330(1960). Ag. Nagylézs:

6tk., Gyér-Sopron m., soproni j. L:

(1960). V4.: Sopronkévesd.

dtalakitott temetéképolna mtiemlék. Nagymagocs: 6tk., Csongréd m., szentesi j.

(1960). Ag. Arp&dhalmi

Nagymakfa: Va.: Vasvar.

1210

A 18. sz.-bél valé, tébbszér

gépdllomés.

L: 4930

Szocidiis

6tk., Vas m., vasvdri j. L:

otthon.

250 (1960).

Nagymanyok:

6tk., Tolna m., bonyhédi

a Duna-kanyarban,

j., Komlétdél

a Bérzsény

labdéndl,

hajdallo-

massal. L: 5170 (1960). Gyiiméles- (madlna) és szélétermesztés. Gépgyar. A tervek szerint itt fog megépiilni a magyar dunai vizierémé. Udiiléhely. 14. sz.-i gdtikus temploma mtiemlék. Nagy-medence, Great Basin [grét bészn] : siillyedékteriilet E-Amerik4ban a Sziklds-hg., a Sierra

Nevada és a Cascade-hg.k6zétt 1300—1500 m magassaégban; kb. 600 000 km?. Belsé hegylancok (Basin Range) szamos apré 6nallé medencére tagolj4k, melyeket a helyi térmelék erdsen feltdltétt. Sok a sds t6 (Nagy Sés-td). Kontinentalis, meleg mérsékeltévi éghajlat. Félsivatag és szaraz sztyep, szimos névényzet nélkiili sivatagos folt.

Osszeszfikiilé Amerika

D-i

része,

legmelegebb

a Haldl-vdlgy (Death Valley),

helye.

Nagy-Medve-t6, Great Bear Lake

[grét beo lék] :

t6 ENy-Kanaddban, 119 m tszf. magassAgban, granitfennsikon, 30 260 km?:. Az év nagyobb részében jég boritja. Kérnyezete zuzmé-tundra. K-i partjén a Féld egyik legnagyobb. urdniumleléhelye (Port Radium).

nagymester:

1. a —Jlovagrendek

2. a szabadkémiives sakkminésitési

pdholyok

fokozat.

vezetéinek

vezetéinek

Az orsz4gos~

cime.

cime.

—

— 3.

cimet az nyeri el,

aki egymaés utén két magyar bajnoksagot nyer, v. h4rom bajnoks4gon egymas ut&n a legjobb harom helyezett k6zé keriil. A nemzetkézi~ cimet a Nemzetk6zi Sakkszévetség (— PIDE) itéli oda a minésitési szabélyzatban foglalt eldirdsok teljesitése esetén. Nagy-Milic: a Zempléni-hegység magyaro.-i részének legmagasabb csticsa, a magyar—csehszlovék hatdron ; 896 m. Meredek oldalu, lapos, erdés hegy. Tetején van Laszlétanya idild. Nagymizd6 : 6tk., Vas m., k6rmendi j. L: 390 (1960). Va.: Kérmend.

nagymogul

pravoszlav dszl4v

dinasztia, nagymogulok : kézép-Azsiai ere-

dettii mohamedén uralkodécsaléd Indiéban 1526—1858 kéz6tt. Alapitéja — Baber volt, aki magdét a mongol kénok utédjanak tekintette. Legyézve a delhi szult4n seregét, hatalmat egész E-Indidra kiterjesztette ; utédai a 17. sz. végéig csaknem egész Indiat uralmuk ala vontak. Székhelytik Delhi volt. A ~nak a 18. sz.-ban megindult hanyatldsa tobb teriilet kiilénvélasAéhoz vezetett, ezeket a Brit Kelet-Indiai T4rsasd4g sorra meghéditotta. Utolsé tagjat, Bahadurt az 1857—59. évi india felkelés idején az angolok megfosztotték trénjatél.

Nagymorva Fejedelemség : a Ny-i szl4v tézsek korai feuddlis Allamalakulata a 9. sz. elsé felében, a mai Csehszlovaékia teriiletének nagyobbik részén. Kezdetben esupdén Morvao. D-i részét foglalta magaéban, ahol elészér Szamé (ur. kb. 623—58) szervezett Allamot, amely haldla utdn szétesett. A ~ alapitdja Mojmir fejedelem (ur. 880—46), aki hatalma alatt egyesitette a kérnyezé Ny-i szl4év térzseket, amit sziikségessé tett a fenyegetd német terjeszkedés is. Rasztiszldv fejedelem (ur. 846—70) 860-ban fegyverrel lépett fel a volt Pannénia teriiletének részfejedelme : P/ibina ellen, aki a K felé terjeszkedd német feudalis urakkal 4llt kapcsolatban. 863-ban a német kat. egyhdz terjeszkedésének ellensilyozdséra behivta

Oirillt és Metédot,

kiknek

8 Uj Magyar Lexikon V.

tevékenysége

hozzdjarult

a

egyh4zhoz

irdsbeliség

tartozé

egyhazi

kialakitasdhoz.

szervezet

Szvatopluk

és az

fejedelem

(ur. 870—894) a~ hatalmat a régi Panndéniara is kiterjesztette. A 880-as évektél megerésédétt a német feudélis urak és a kat. egyhéz befolydsa, ami 4llandé belsé harcokhoz s végiil a~ meggyengiiléséhez vezetett. A ~ 905—906-ban a magyarok tamadasa alatt dsszeomlott. Nagynyarad: 6tk., Baranya m., mohdcsi j. L: 2270 (1960). Saétorhelyi dg.

nagynyomasu amelyben

EK-re. L: 2970 (1960). Fejlédé banydsztelepiilés. Szene (liaszkori, 6200 kaldria fitéértéki készén) gdazgyartasra alkalmas. Téglagyar. Nagymaros: 6tk., Pest m., szobi j., Visegréddal szemben,

nagyolvaszté

technolégia:

a nagy nyomas

olyan

déntden

kémiai

eljaras,

befolyadsol valamely

kémiai reakciét. Bizonyos ipari szintézisek gazdasdgosan esak tébb szaz at iizemi nyomdson mennek végbe. Ilyen pl. a szén nagynyomést hidrogénezése (— széncseppfolydsités), a nagynyomésti amméniaszintézis, metilalkohol- (metanol-) szintézis stb. A~ban hasznalt berendezéseknek kilénleges koévetkezményeket kell kielégitenidk. Az erre a célra hasznalt vastag fal acéltesteket csak nehezen lehet egy darabbdl kovacsolni. A késziilékek belsé faléra haté nyomést tjabban a kilsé falra gyakorolt nyomassal ellenstlyozzak. E célbél felhasznalj4k a melegen egymasba sajtolt, vékonyabb falu csévek lehilési zsu-

gorodaését (dsszetett falu nagynyomdasu késziilék). A legkorszeribb nagynyomasut késziilékek gydért4sd4hoz vékony fala, un. magesére izzdsig hevitett acélszalagot tekercsel-

nek tébb rétegben (tekercselt nagynyomdsu készilék). A kiegyenstlyozé kiilsé nyomast itt a tekercselés lehilési zsugorodésa szolgéltatja. — nyomast hidrogénezéssel kapcsolatos

Mo.-on a nagykutatdsok folytatas4ra 195l-ben alapitotték a Nagynyomdsu Kisérleti Intézetet. Kiemelkedé eredménye a Varga Jézsefrél elnevezett un. hidrokrakk eljéraés kidolgozd4sa nagy aszfaltés kéntartalmi, ill. nagy vakuumdesztillaciéds maradéku nyersanyagok jé mindédségi motorhajtéanyagg4 vald feldolgozdséra.

Nagy Oktéberi Szocialista Szocialista Forradalom

Forradalom :

—> Oktdbert

nagyolas: a forgacsold megmunkélds elsé szakasza, mellyel a munkadarab anyagfeleslegének csak egy részét tavolitj4k el. E miuvelettel a munkadarab tényleges alakjat csak megkGzelitik és eldkészitik azt a simitdshoz. A~w végezheté esztergaélassal, gyaluldssal, fardssal, marassal, reszeléssel és kész6riiléssel.

nagyolvaszté: ellatott vaskoh6. alkalmas.

korszertii fivégéppel és léghevitével Napi 800—1700 t nyersvas termelésére

Nagyméretti,

700—1500

m® Grtartalmu,

aknads

kemence, melyet rétegesen téltenek meg az érc-, mészkéés kokszeleggyel.Az elegyet a kemence tetején (torok) felvonéd szerkezet segitségével adagolj4k be a lefelé béviilé akndba, mely a lefelé szikiiléd nyugvéban folyta-

tédik. Az akna alatti fuvddvben kiilénleges fuvékékon elédmelegitett levegét (léghevités) fujtatnak be. E térben a koksz széndioxiddé (CO,) ég el, ez a felsé izzé kokszrétegen szénmonoxiddaé (CO) redukaélédik, amely az érebél, kokszbdl és mészkébdl 4llé anyagoszlopon athaladva a vasoxidokat fémvassa redukaélja. Az égéstermék, az un. — torokgdz feliil a torkon &t tavozik a kemencébél. A redukAlt vas a kokszbél szenet vesz fel, és mint nyersvas a kemence

aljan a medencében

gytlik déssze. Ezt, valamint

az ére meddéjébél, a koksz hamujébdl és a mészkébél képzédétt folyékony salakot idénként le kell csapolni. (Kilén csapolényilés van a vas és kulén a salak részére, mert

a salak kénnyebb

fajstlya miatt

a vason

uszik.)

Amennyi nyersvas és salak képzédétt az ércebél, ugyanannyit kell feliilré] uténa télteni a sziikséges koksszal és mészkével egyiitt. A ~ folyamatos itizemti, és gyakran évekig megszakités nélkiil van uzemben. Szerkezete az évszazadok folyaman sokat fejlddétt, de alapformajat és

keresztmetszetének belsé ké6rvonalrajz4t lényegében megtartotta. Fé szerkezetielemei: a ttizdllé falazat és az ezt merevité

vasszerkezet.

Részei:

a torok, akna, szén-

poha, nyugvé, fuvddév, medence, fenék, mérlegkocsi stb. A~ falazata tizallé samott-téglabdél, ujabban széntéglabél épiilt, alakéllés4gét lemezpéncélzat v. abroncsozds biztositja.

A

falazatot,

kiilénédsen

a

medencében,

a

Nagyoroszi favéévben és a nyugvon erédsen hiiteni kell. A htitést kiilsd vizpermetezéssel és a falazatba benyulé hitdlapokkal oldjak meg.

A fivékaék szintén kettés falu, vizzel hitétt

csévek. A folyamatos munkamenet miatt a~t megfelelé kiszolgal6 berendezésekkel, segédiizemekkel kell ellAtni.

Tlyenek

biztositj4k

az ére- és kokszszéllitést,

-tdroldst,

elegyelékészitést, mérlegelést, adagolast, salak- és nyersvasszallitast, gaztisztitast, levegdszolgdltatast (favégépek), levegé-elémelegitést, hitévizszolgéltatast. Ezenkiviil 6ntécsarnok és javité iizemek is tartoznak hozza. A~t és segédiizemeit egyiittesen kohémiinek is nevezik. — A~ termelékenységét az 1 m* kohék6ébtartalomra juté egy iizemnapi nyersvastermelés mennyisége (t-ban) érzékelteti. Ndélunk 1960 végén 1 m? kohdékébtartalomra 0,877 t nyersvastermelés jutott. — Az SZU-ban 1959-ben a legnagyobb ~ 1720 m3-es volt, de 2000 m3-nél nagyobbakat is terveztek ; a teljesitmény eddigi csticsat

a magnitogorszki kohaszati mtivek érte el, ahol az egyik kohé 1956—57-ben Atlagosan napi 2300 +t nyersvasat termelt.

Nagyoroszi : 6tk., Nogréd m., rétségij. L: 2130 (1960). nagyorosz nyely : — orosz nyelv magyoreszok : az —oroszok egyik régebben hasznalt elnevezése megkilénbéztetésiil a régebben helyteleniil kisoroszoknak nevezett ukrdnokté! és a fehéroroszoknak nevezett beloruszoktél. nagyothallas : a normalis halléképesség mulékony v. alland6,

egy- v. kétoldalu

észlelheté, mértékét

csédkkenése.

Tébb

fokozatban

— halldsvizsgdlattal lehet megéllapi-

tani. Sokszor kisgyermekkorban jelentkezik, ekkor a beszédkészség is g4tolt. — A hangvezetés v. a hangérzékelés zavara okozhatja. A hangvezetést gétolhatja a kiilsé fiiljarat valamilyen rendellenessége (fiilzsirdugulds) v. a kézépfiil betegsége (k6zépfilgyulladés), a hangérzékelés a belsé fiil megbetegedése v. idédsebb korban a halléidegek sorvadasa (é6regkori ~). Ugyancsak a hangérzéke-

lés zavaran alapszik a tulzott zaj okozta ~ (— foglalkozdsi betegségek). — A~ némely esete — hallokésziilékkel kikiisz6bélhet6.

Nagypali: ktk., Zala m., zalaegerszegij. Vuh.: Zalaszentlérinc.

L: 410 (1960).

Nagypall: 6tk., Baranya m., pécsvaéradi j. L: 590 (1960). Nagypeterd: 6tk., Baranya m., szigetvéri j. L: 560 (1960). Nagy Péter-dbél : a Japan-tenger dble az OSZSZSZK Tengermelléki ter.-én. Kb. 80 km hosszu, szélessége 197 km

(E-on 48 km). Ny-i része az Amur-dbél,

K-i az

Usszuri-6bé6l. A két 6b6l kéz6tti félszigeten épiilt > Viagyivosztok. Nagy-Pietrosz, Pietrosul Mare: a roméniai Radnaihavasok (Muntii Rodnei) legmagasabb cstcsa ; 2305 m, a jégkori eljegesedés nyomaival. Nagypirit:

ktk., Veszprém

(1960). Va.: Boba. Nagy-Pisznice: hegy

m.,

devecseri

a Gerecse-hg.-ben

j. L:

670

Labatlantdl

D-re; 544 m. Jura idészaki vérés mészkiéve vérdésmdrvdny, gerecset v. piszkei mdarvdny néven értékes épitdké.

Lapos tetejét és E-i oldaldt stiri erdé boritja. D-i mere-

dek oldalén hatalmas kéfejték. Kirdnduléhely. oldalén nyilik a Pisznicet-barlang.

L:

DK-i

Nagyrabé: 6tk., Hajdu-Bihar m., berettydéujfalui j. 3700 (1960). Va.: Sap. Gépallomas. Nagy-Rabszolga-t6, Great Slave Lake [grét szlav 1ék]

jénai

Napoli

121

csatdban

és az

—avuerstedti

csatdban

kettés

gyozelmet aratott a porosz seregek felett, s okt. 27-é6n bevonult Berlinbe, ahol kihirdette az angol—francia gazdasagi habortit megindité rendeletét a + kontinentdlis blokdd bevezetéséré]. A hadjératot tovabb folytatva az — eylaui atkézet (1807. febr. 7—8.) eldéntetlen eredménye utén a — friedlandi csatdban (1807. jun. 14.) megsemmisit6 vereséget mért a poroszok segitségére jétt orosz hadseregre. A — tilsiti béke (1807. jul.) Franciao. katonai hegemodniaéjat fejezte ki. Poroszo.-ot feldarabolva Napéleon létrehozta a Vesztfdliai Kirdlysdgot, a K-i lengyel részekb6l pedig a Varséi Nagyhercegséget. 1807. nov.ben a francidk megszéllték Portugdélidt, majd 1808. marc.-ban Spanyolo.-ot, melynek trénjéra Napdleon a napolyi kirélyt, Joseph Bonapartét iiltette. Ezzel Napdleon csaknem egész Ny-Eurdépa ura lett. Spanyolo.ban és Portugélidban azonban az idegen uralom ellen népi hare vette kezdetét, Nagy-Britannia pedig Wellington vezetésével hadsereget tett partra Portugélidban, ami megakadalyozta a francia uralom megszilardulésat, s jelentés francia erdket kététt le. Az 1809-ben megalakult 5. koalicié f6 katonai erejét Ausztria szolgdltatta. A franciék tébb kisebb gyézelem (Abensberg, Landshut, Eckmiihl, Regensburg) utén bevonultak Bécsbe (1809. m4j. 13.), majd az —asperni csata (1809. maj. 21—22.) eldéntetlen eredménye utén a —gyédri csatdban (1809. jan. 14.) és a —wagrami csatdban (1809. jul. 5—6.) dénté5 gydzelmet arattak. A —+bécsi békében (1809. okt.) Ausztria lemondott az Adriai-tenger menti teriileteirél és Galicidaréd]. A Ny-eurdédpai uralom biztositésa utan

hatalma cstcs4n Napdleon 1812. jun. 24-én 600000 fényi haderejével hadiizenet nélkiil hadjaratot inditott az akkor 300000 fényi hadsereggel rendelkezé Oroszo. ellen. Az orosz hadvezetdség visszavonulassal akarvaén idét nyerni, kitért a dénté iitkézet eldl, s a Szmolenszk

mellett vivott két napos csata utan feladta a varost. Nem hozta meg Napdleonnak a dénté gydzelmet a — borogyindi uthdzet (szept. 7.) sem, amelyben az orosz haderdét az aug.-ban féparancsnokké kinevezett M. J. Kutuzov vezényelte. Parancsara az orosz hadsereg szept. 13-4n DNy-i iranyban elvonulva feladta Moszkvat is. Szept. 14-6n a francia hadsereg élén Napdéleon bevonult a kiiiritett

s csakhamar

l4ngokba borulé févarosba,

ahol azonban a rablésok és fosztogatdsok ellenére sem tudta biztositani a hadsereg ellétésdt. A megszallt orsz4grészekben a népi jelleget 6lt6 partizanmozgalom

nyugtalanitotta a francia egységeket, és lehetetlenné tette az uténpdtlds megszervezését. A hadsereg kritikus helyzetét latva Napdleon okt. 18-4n elrendelte a visszavonulast, amelyet az orosz ellent4amad4s miatt a francia hadseregnek az altala mar korabban kifosztott szmolenszki Gtvonalon kellett megkezdenie. A partizinegységek és az orosz hadsereg rajtaiitései, az éhség és a fagy a visszavonulds alatt felemésztette a francia hadsereg erejét, amit betetézétt a katasztrofélis 4tkelés a Berezina folyénDec. kézepén mindéssze 20 000 francia katona érte el a Nyeman folyét. Az 1812-i hadjérat kudarca, amely halaélos csapést mért Franciao. katonai erejére, jelentdés hatassal volt az eurdpai eréviszonyok tovabbi alakulasara. A ,,Grande

Armée’?

pusztulésa

utén,

1813-ban

minden

addigindl szélesebb keretekben jétt létre Gjbdl a Napéleon-ellenes koalicié (Nagy-Britannia, Poroszo., a Habsburg

birodalom,

Oroszo.,

Svédo.

részvételével).

Az

1813. okt. 16—19-i —lipcesei csatéban, amelyet a ,,népek csatd’’-j4nak is szoktak nevezni, a francia hadsereg megsemmisité vereséget szenvedett. A koaliciés hadsereg, amelynek egyik legjelentékenyebb hadvezére G. L. Blicher porosz tabornok volt, I. Séndor orosz carral az élen 1814. marc. 31-én bevonult P&érizsba. Napdleon lemondasa utén a gyéztesek Altal trénra iiltetett XVIII. Lajos francia kirdllyal megkététték a pdrizsi békét (1814, m4j.), amelynek értelmében Franciao. 1792-1 hatérai mégé szorult vissza. 1815. mare.-ban Napdleon visszaszerezve trénjait (sziznapos uralom) megkisérelte a leszfmoldst az ellene Ujjdalakult koaliciéd erdivel, a + waterloo wtkézet azonban végleges vereségéhez vezetett. A ~ lezdruldsa utén a gydéztes reakciéds hatalmak megkotétték az ujabb pdrizsi békét (1815. nov.), amely Franciao. 1790-i hatdrait 4llitotta vissza, és az 1814—15-i

+ bécsi kongresszuson sajét érdekeiknek megfeleléen formalték 4t az eurdédpai orsz4gok teriileti és politikai viszonyait. — Irod. Marczali H.: A forradalom és Napéleon kora.

1904;

E. V. Tarlé:

ban. 1944. Napoli, Ndpoly, az ékorban kikétévdros

D-Olaszo.-ban,

Napdleon

Neapolis:

Oroszorszag-

szép fekvést

a Tirrén-tenger ~i

partjan, ~ tartomany (provincia) székh.-e.

éblének

L: 1139 000

(1959). — Gépgy4r (Ilva miivek), vasutikocsi-, mozdony-, hajégy4r. Kesztyi- és textilipar; miuszélgyartés ~ mellett, Casoridban. Kéoaljfeldolgozis. Vegyipar. Nagy penicillingydér. Elelmiszeripar (az egyik legnagyobb

makarénigyér). Kérnyékén déligyiiméles- és sz6l6termesztés, kittinéd borok. Elénk kereskedelem. A kik6ét6 4ruforgalma 1959-ben 8,48 millié t. Az orsz4g minden taja felé vezet vastitvonal. Epiilében a Mil4néd—Napoly k6z6tti 800 km es autéut (Autostrada del Sole). Légikik6oté. Allandé nagy munkanélkiiliség. A tengerpart fénytizé villanegyedei mellett hirhedt nyomornegyede, melyben a dolgozé lakoss4g jelentés része zstifoléddik éssze. Természeti szépségei és miemlékei igen nagy

idegenforgalmat vonzanak (a Veziv, Pompeji és Herculaneum romjai, Sorrento, Capri szigete, Castello del’Ovo, templomok stb.). A Veztvra ,,funiculare”’ (drétkétélpdlya) vezet. Egyetem 1224-bél, tengeri akvaérium, tenger-zoolégiai kutatééllomaés, obszervatérium, ~i Nemzeti Mizeum. Vildghirii dalosversenyek. — A Parthenope, ill. késSbb Palaeopolis (O-vdros) mellett épitett Neapolis (Uj-varos) gérég telepiilésbél keletkezett, i. e. 290-ben keriilt a r6maiak kezébe. A rémai birodalom ésszeomld4sa utén keleti gédt (5. sz. vége), majd bizdnci (6. sz. kézepe), késébb arab (9. sz.) uralom ala jutott. A 11. sz. folyam4n a normannok szall-

tak meg, a 12. sz. végén a Hohenstaufok, 1268-ban Anjou Karoly, 1442-ben a spanyolok birtokéba keriilt. Az utébbiak uralma ellen 1647-ben nagyaranyu népi felkelés robbant ki Masaniello vezetésével. 1714-ben az ausztriai Habsburgok, 1735-ben a spanyolo.-i Bourbonok szerezték meg. 1806-t6] 1814-ig a Franciao.-tdl fiiggd Ndpolyi Kirdlysag févérosa volt, a bécsi kongresszus azonban ismét spanyol kézbe juttatta. A spanyolok osztrak intervenciéds csapatok segitségével verték le

napolyi hadjaratok

Naprendszer

122

az 1820—21-i népi felkelést. Az 1848—49-i polgdri forradalomnak~ egyik fontos kézpontja volt. A Bourbonok

igdja aldl végiil Garibaldi 1860-i forradalmi hadjdrata szabaditotta fel, amelynek eredményeként a vdros D-Olaszo.-gal és Sziciliaval egyiitt az egységes Olaszo. része lett. A II. vildghdboru& idején, 1943. szept.-ben a német fasiszta megsz4llék ellen népi felkelés robbant ki. napolyi hadjaratok, 1347, 1350: I. Lajos magyar kirdly tamad6é hadjdratai rokonai megsegitésére, ill. ottani trénutéddnak jelélt dccse meggyilkol4sa miatt. A ~ I. Lajos terjeszkedé politikaéjanak részei voltak, a né-

ségben az SZU-ban termesztik ; a vilag~~ mag-termelésé-

nek kb. 70%-at adja az SZU. Nagy teriileteken termesztik még Argentinéban, Uruguayban, Jugoszlavidban, Téréko.-ban és Chilében. A napraforgé

Tiv, évek

olasz

opera

szimara

az eurdpai hegeménidt.

Fé kép-

Napolyi Kiralysag: -—Sziciliac Ketids Kirdlysdg napora: babiloni és egyiptomi eredetti régi csillagaszati miiszer, a legrégibb idémér6 eszkéz. Paélea v. mas targy arnyékanak elforduldsdval méri a valddi napidét. A ~ ekvato-

Napora

az

Va.: Gutorfdlde. napraforgé, tdnyérrézsa fészkesek

(Compositae)

ipari névény.

120—250

(Helianthus

csal4djdba cm-re

né meg,

(Nymegy-egy nappali

(1960).

annuus):

tartozé

a

olajosmagvu

széra

2,5—4

cm

&tméréji. Mélyre hatolé fégyékérrendszere van, elagazd gyokéragakkal. Levelei sziv alakuak, szdért alldstak. Tanyér-, ill. fészekviragzata 20—30 cm dtmérdji. Kaszat-

termésének kb. 30%-a félig szdradé olajat tartalmaz. A j6 minéségt ~olajat étolajnak, tovaébbé gydégyszerek készitésére,

hidrogénezve

ételzsirként

és

a

margarin-

gyartésban hasznaélj4k. A silanyabb mindségti olajbdl —kencét v. szappant gyértanak. A kisajtolt ~mag értékes allati takarmany (olajpogdcsa). — A ~ koran éré, alacsony szart fajtaéi araté-cséplé géppel is betakarithaték. Hosszabb tenyészidejii fajtéi 20—30%-kal tébbet

teremnek,

de

betakaritaésuk

sok

kézi

|

1959

i

130,4

90,2

147,0

99,9

168,7

115,0

120,7

67,7

Merkur, Venus, Féld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus, Pluto) két csoportra oszlanak, a IPéld-szeri

Féld, Mars

(Jupiter, Saturnus,

és Pluto) az érids-

Uranus,

Neptunus)

ellen-

— meteorokként, mikrometeorokként, dllatévi fény és ellen-

fényként észlelink. — A ~ tagjainak mozgdsdban bizonyos szabélyszertiségek figyelheték meg, melyek valdszintleg a ~ kialakuladsdnak kériilményeivel fiiggnek éssze. A bolygék padlyaéi kézel kér alakuak, és sikjaik egymassal kis széget z4rnak be; a bolygdék, holdak és kisbolygé6k pdlyamozgésa és tengelyforgésa — néhany kivételtél eltekintve — egy iranyban térténik ; a bolygoknak a Naptdl mért tavolsagai szabalyos sorozatot alkotnak (— Titius— Bode-szabdly). A Nappal egyitt az egész~ a Herkules csillagkép felé halad a Tejutrendszerben, és részt vesz annak rotacidjaban is. — A~ azon térrészre terjed ki, melyben tagjai mozgdsukat végzik. A legtavolabbi bolygé a Féld— Nap tavolsag 50-szereséig, egyes tistékés6k 30—40 ezerszereséig juinak el. — A~ keletkezésének magyardzatéval szamos —> kozmogéniai

elmélet foglalkozik, ezeket két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy a bolygékat a Napbdél kiszakadt forrdé anyagbol, v. hideg, meteorikus porbdél szérmaztatjak. Csillagaszati megfigyelések igazolj4k, hogy mas csillagoknak is vannak bolygéi, tehat ~iink nem egyediilallé a vilagmindenségben. 1953.

—

JIrod.

A naprendszer

Zerinvary

Sz.: A n. élete.

égitestcsoportjai

F

|

:

a

Ossztomegiik

(Féld-

Atmér6jiik

PAlyAjuk

1 392 000

—-

(km-ben)

alakja

témegben)

a~ moly és egy virdgos élésk6dé, a dohany-

a kukorica szegélynévényeként iltették. 1940-ben, féként a habort eldéidézte zsirhidny lekiizdésére kezdték nagyobb teriileten termeszteni. Vetésteriilete a habort erdédsen ingadozott,

kh-at jranyoz

1958

186,7 152,2

Naprendszer : a Nap és a k6riilétie keringé kisebb égitestek ésszessége. A > Nap a~ toémegének 99,8% -at foglalja magdban, ezért a ~ gravitdciés kézéppontja. Sugarzisa megszabja a tobbi égitest felszini hémérsékletét, és ezzel kialakit maga kériil egy zonat, melyen beliil élet jéhet létre. — A~ 6ndllé fénnyel nem rendelkezé tagjai: 1. a bolygék (Naptdél mért tavolsdg sorrendjében :

munkét

fojté szador. — A~ Mexikébdl keriilt Eurdpaba. Nalunk a két vilaghéboru kézétt a Nyirségben és kérnyékén

utan

232,9

285,4 259,3

1960

kivan. — Nemesitése hazankban alig 25 éves. Célja a nagyobb olajhozam, a vetédmag jobb taroléképessége, az egytanyérisaég (nem el4gazé fajték), a szdrazsdgttrés és a rezisztencia névelése. — Fébb betegségez : a fehérpenészes szar- és térothadas és a leveleket pusztit6d peronoszpéra.

— Kartevéi:

5,7 67,2 148,2

tétben kicsinyek, nagy striségtiek, tengelyforg4suk lassu, és kevés holdjuk van; 2. a bolygék kériil keringé +holdak ; 3. a —kisbolygok, melyek féleg a Mars és a Jupiter pély4ja kézétt keringenek ; 4. > distokésdk, altalaban igen elnyult pdlyékkal; 5. a ~ térségében ezenkiviil enterplanetaris gdz- és poranyagot talalunk, melyet

és hordozhaté ~ is. nappal : a napkelte és napnyugta kéztiiddtartam neve; — éjszaka ellentéte. nappali pavaszem (Vanessa io): a tarkalepkék phalidae) csaladjaba tartozé Allatfaj. Szarnyain nagy szemfoltot visel; egyik legdiszesebb lepkénk. Napradfa: ktk., Zala m., lenti j. L: 650

ezer t

401,1

bolygék (Merkur, Venus,

sikja az Egyenlitén 4tfektetheté sikkal parhuzamos. Az erre meréleges arnyékveté pdlea — a gnomon — a vilagtengely iranyéba mutat. A ~nak tédbbféle formaéja ismeretes, van régzitett

mennyiség,

10,5 110,5 314,7

1957

bolygokkal

ridlis feldllitasu, ha szimlapjénak

Termés-

ezer

|

1931—40 1941—44 1945—49 1950—54 1955 1956

napolyi iskola: a 17. sz. végén és a 18. sz. folyamaén Napolyban tevékenykedé zeneszerz6k, ill. az altaluk képviselt stilus ésszefoglalé neve. Az opera terén a zart formék uralma, az énekhang szépségét hangsulyozé

viseléi: A. Scarlatti, F. Feo, L. Leo, L. Vinci, N. Jommelli, N. Piccinni, G. B. Pergolesi, P. Anfossi, T. Traetta.

Vetésteriilet

atlaga

polyi kirdlys4g Atmeneti elfoglal4s4t eredményezték, ami régebbi irdkban és tudésokban a kézépkori ,,magyar nagyhatalom”’ irredélis gondolatat ébresztette.

melodika (bel canto), virtuéz éneklési mdéd (kasztralt énekesek) jellemzi. A ndpolyi szerzék mtikédéséhez fiz6dik a sajatos, népies hangu olasz vigopera (opera buffa) kialakitésa is. A 18. sz. folyamén a ~ szerezte meg az

vetésteriilete és termésmennyisége Magyarorszdgon

el6.

—

a mdsodik

A vildgon

étéves

terv

225 000

a legnagyobb mennyi-

NAD!

ss csrnie

Bolygék

...

Holdak .....

1

9

31

Kisbolygok . | 40 000—

Ustdkésdk

..

—50 000

| 10 milli6é— —10 milliard!

333 000

447,9 | 4840—142800 | majdnem 0,12

0,1 0,1

10—5000

1—750

1—100 (mag)

kor _

ellipszis elnyult ellipszis

napsugarzas

123

napsugarzas : a Napbol, fdleg fotoszféréjébdl kiindulé kulénféle elektromagneses és korpuszkuldris sugdrzas. A~ lathaté részét a Nap szinképének elemzése utjdn, az 1942-ben felfedezett rddiédsugarzasét radiétavesévekkel, a légkér altal 4t nem engedett sugérz4sokat ujabban —+ mesterséges égitesteken elhelyezett mészerek segitségével vizsgélj4k. A ~ Naprendszeriinkben az élet kialakuldsaénak eldfeltétele. napszamos: olyan mezdégazdaségi munkas, akinek munkabérét — tekintet nélkiil a teljesitményére — a teljesitett munkanapok utén sz4moljak el. Alkalmazdsa napjainkban héttérbe szorul a teljesitménybérezés, ill. a munkadérék utdn elszimolt idébérrel szemben. napszuiras : a fedetlen fejet hosszabb idén 4t éré eréds napsugarak Altal kivdltott agyhartyaizgalom, savds gyulladas, vérbéség. Fejfajds, hanyinger, szédiilés, Ajulas kiséri. Sulyos esetekben hall kévetkezhet be. naptér: az idé szakaszokra bontdsa a csillagdszati megfigyelések Altal szolgdltatott természetes alapegységek segitségével. Ezek a Féld tengelyforgdésdbdél adédé nap, a holdfdzisok ismétlédésének periddusa, a hénap (29,53 nap) és a Féld Nap kériili keringésének periddusa, az év (365, 2422 nap). A~ szerkesztés f6 problémaja, hogy ezek a természetes egységek egymadsnak nem egészszéimt tébbszérései. A térténelem folyamaén tébbféle év volt hasznalatban. Idérendben elsé a 12 teljes holdvdltozdsbdl 4llé holdév volt, melynek hossza 354 nap. Minthogy a holdév 11,25 nappal révidebb a tropikus évnél, az évszakok kezdete évrél évre késébbre tolédott. Ezen ugy igyekeztek segiteni, hogy idénként egy 13., ugynevezett szdkéhénapot iktattak be (luniszoldris év). A gyakorlati élet céljainak megfelel6 ~t azonban csak akkor készithettek,

amikor a Féld egy teljes Nap koriili keringési idejét, a tropikus évet vették alapul (napév). Holdévet hasznalnak a mohamedanok, luniszolaris év az alapja a zsiddék, valamint a régi gérégék és ré6maiak ~anak. Kezdettél fogva napéven alapul az egyiptomiak ~a (Sziriusz-év). —

Jelenlegi ~unk

eldéfutarat, a Julidn-~t,

mely szintén

napévet hasznalt, Julius Caesar vezette be i. e. 46-ban. A Julian-~ban minden hérom 365 napos évet egy 366 napos sz6kdév kévet, ez Atlagban 365,25 napos évet ad, s az eltérés a tropikus évtél 0,0078 nap. Ez a hiba a 16.

sz.-ra mar 10 napra szaporodott fel, és ezért 1582-ben XIII. Gergely papa ~reformot hajtott végre. Ebben az évben papai rendeletre okt. 4. utén okt. 15-6t irtak, és a kévetkezdékben a Juliadn-~1t annyiban méddositotték, hogy a szazadfordulék kéziil csak a négyszizzalis oszthaték maradtak meg szd6kdéévnek. (K6ézénséges években a februar hé 28, székéévekben 29 napos.) A ma is hasznalatos

gregoridn

év atlagos

hossza

tehdt

365,2425

nap,

el-

térése a tropikus évtdél olyan kicsi, hogy csak 3000 év alatt tesz ki egy napot, ezért a Gergely naptar tovabbi pontositasaval foglalkozni nem érdemes. Viszont a héonapok és évnegyedek egyenldtlen hossza szamos gazdasagi természetti nehézséget okoz, melyek kikiiszébélésére tébbféle ~reform-tervezetet készitettek. naptéri év: a polgdri idédsz4mités egyik alapegysége, hossza dtlagban megegyezik a —tropikus évével (365,2422 kézépnap). Mivel azonban a tropikus év a napnak nem egészsz4mut tébbszérése, a ~ a tropikus évnél] hol hosszabb, hol révidebb. A térténelem folyaman tébbféle ~ volt hasznélatban. (Bévebben —naptar.) naptavol, aféliwm : a Naprendszerhez tartozé valamely égitest pdlyAjanak a Naptdél legtavolabb esd pontja. Nara: 1. varos Japdénban, Honshu-szigeten. L: 115 600 (1955). Kézigazgatési kézpont. Gépgyartas, elektrotechnikai és élelmiszeripar. Hagyomaényos, mivészi kézmitiipara hires (bambusztargyak, selyemfestés, fababaék, irdecset, legyezék stb.), Vasuti csomdpont. 710—784 kéz6tt Japan fév.-a volt. Vallési kézpont. A varosban és kérnyékén a régi japan épitémtivészet sok szép emléke.

mok

a

Sintoista

és buddhista

szentélyek,

templo-

7., 8. sz.-bél. Atemplomokban régi festmények

narkotikum

és szobrok.

Nagy idegenforgalom.

—

ban, 173 km, az Oka mellékfolydja. Narai: 6tk., Vas m., szombathelyi

2. folyé az SZUj.

L: 1180 (1960).

g. narancs

(Citrus

aurantium):

kétsziki,

a

rutafélék

(Rutaceae) csaladjaba tartozé, fa alakt névény. Hajtdsai élénkzéldek, virdgai fehérek, illatosak, gémbdélyded, jellegzetes vérésessdrga szintii

rekeszes,

husos-

leves bogyéterméssel. DEurépaban a leggyakrabban termesztett, na-

lunk is kaphaté valtozata az édes ~ (C. var.

dulcis).

Tébb

fajtajat

termesztik, igy a véréses héju és hust vér~ot, avastagabb,riicskésebb héju jaffa~ot stb. Eredeti hazdja Azsia trépusain volt. Valtozataa kesert~ v. bigaradia (ssp. Narancsfa viragz6 aga amara), melynek terméshéjaét és leveleit gyégyszerként hasznaljak. Ill6 olajat

allitanak

elé a neroli ~bdl

és a bergamott ~bédl

(ssp.

bergamia). ~félékbél az 1958. évi vilagtermelés (az SZU és a Kinai Népk6ézt. nélkiil) 15,5 millid t-t tett ki; az USA mintegy 5,2 millid, Brazilia (1957) 1,6 millid, Spanyolo. 1,2 millié, Japan 880 ezer, Olaszo. 840 ezer, Ar-

gentina és Mexik6é pedig kb. 660 ezer t ~ot termelt. — Narbada: folyé Indidban. 1300 km. A Dekkan B-i részén ered, és az Arab-tenger Cambay-éblébe 6mlik.

Nyéri vizhozama 55000 m3/mp, tébb mint a Gangesz folyé6é. Bar bévizt, de sellés, zatonyos, ezért alig hajdézhatd. Alsé folyés4n 6ntézésre hasznaljak. Narbonne [narbon]: vdros DK-Franciao.-ban, kézel a Foéldk6zi-tenger partjéhoz. L: 32 000 (1954). Jelentés borvidék kereskedelmi kézpontja. Kikétéje La Nouvelle. — Narbo Martius néven a rémaiak alapitottak. nareisz (Narcissus): az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) csaladjaba tartozéd ndévénynemzetség. Kertekben Altal4ban a fehér ~t (N. poéticus) és egyes sérga virdgu fajokat (N. pseudonarcissus, N. incomparabilis) Ultetik. Apr.-ban — méj.-ban virdgoznak. Legtébb faj hajtatdsra is hasznélatos. Sarjhagymérél szaporitjak. narcizmus : Onimddat, 6Gnmaga szépségében v. erényeiben valé tetszelgés. A kifejezés + Narkisszosz (Narcissus) gorég mitoldgiai hés nevébdl ered. Narda. 6tk., Vas m., szombathelyi j. L: 680. Vmh.: Bucsu. 1950-ben Nagynardaés Kisnarda egyesitésébél alakult. nargilé még érzéstelenités) Narodnaja : hegy az E-i Uralban, az Ural legmagasabb csticsa, 1894 m. Féként kvarcit. Kis gleccserek (6) vannak a kézelében. A lejtékén hegyi tundra. Narodnaja Volja : Oroszo.-ban 1879ben létrejétt titkos, terrorista méddszereket alkalmazé narodnyik szervezet és az Altala kiadott illegaélis lap (1879—85) neve. A szervezet miikédése a II. Sandor car

mi hare folytatd4sdrdél, és bejelentették készségiiket a békés kulturdlis munka folytataés4ra azzal a feltétellel, hogy a kormény garantdlja bizonyos politikai jogok gyakorlését, és amnesztidt ad a politikai foglyoknak. A céri kormanyzatnak az 1881. évi merényletet kévet6

1881. marc. 1-én tortént meggyilkolését koveté megtorldé

intézkedések

végrehajtésa soraén szint meg. narodnyik mozgalom: Oroszo.-ban a 19. sz. masodik

felében, a forradalmi mozgalom polgaéri demokratikus szakasziban kibontakozé széleskéri tarsadalmi mozgalom, amely a parasztdemokracia ideolégidéjat fejezte ki. Célja az énkényuralom, a fennéllé gazdasagi és tarsadalmi rend megdéntése, uj, igazs4gosabb tarsadalmi rend megteremtése volt. Abban az iddészakban keletkezett, amikor

a jobbagysdég intézményének megsziintetését jelenté 1861. évi reform végrehajtdésa utan Oroszo. — bar sz4mos feudélis maradvdnnyal terhelve — a kapitalista fejl6dés utjara lépett. Kibontakozasat siettette az a hare, amelyet a feliilrél végrehajtott, a fdldbirtokos os7tély érdekeit messzemenéen figyelembe vevé jobbagyreformmal szemben a féldet kévetelé parasztsag vivott. A narodnyik ideolégia alapjat a forradalmi demokratak nézetei alkottak, akik azt hirdették, hogy Oroszo. sajatos fejlédése kévetkeztében a kapitalizmus megkeriilésével, a féldk6zésség szervezetén &t fog eljutni a szocializmushoz ; e forradalmi Atalakulds f6 erejét a forradalmi értelmiség altal vezetett parasztsagban lattaék. Oroszo. tékés fejlédésének tényét a narodnyikok véletlen jelenségeknek tekintették. A mozgalmon beliil a 70-es évek elején szimos d4ramlat keletkezett, amelyek a forradalmi demokratak egyes tételeit, kilénésen a nép térténelemform4élé szerepérdl szdélét,

kilénféleképpen értékelték 4t. Igy pl. Lavrov a térténe-

lemben a kritikusan gondolkodé egyénnek tulajdonitott vezeté szerepet, Mihajlovszkij a ,,hds6k” és a ,,tomeg”’ elméletével lépett fel, Tkacsov a népi forradalom helyett a szukkérii G6sszeeskiivést hirdette, Bakunyin anarchista ideoldgidja pedig a késedelem nélkiili parasztfelkelésben kereste a megolddst. Mig az 1860-as években a ~ @ forradalmi értelmiség viszonylag szik rétegére terjedt csak ki, az 1870-es években ez a kor béviilt, a moz-

galomba bevonték a munkésok legéntudatosabb rétegét is. A parasztforradalom megszervezése érdekében sz4mos titkos tarsasdgot hoztak létre. A forradalmi propaganda kifejtése végett a 70-es évek elején indult meg a ,,nép k6zé jérds’”? mozgalma, amelynek sor4n fdként fiatal értelmiségiek igyekeztek a falusi parasztt6megekkel kapcsolatba keriilni; a mozgalom azonban nem _ jart eredménnyel, résztvevdit a cari hatdsdgok témegesen bebért6énézték. A forradalmi erék Gsszefogésa érdekében 1876-ban Zemlja i Volja (Féld és Szabadsdg) néven egységes titkos szervezetet hoztak létre. Ez a harci taktika kérdésében keletkezett nézeteltérések miatt 1879-ben két részre szakadt. A régi taktika, vagyis a parasztsdg k6éz6tt végzendé propagandatevékenység hivei (kéztik Plehanov, Zaszulics és méasok) létrehozték a Csornij Peregyel (Altalénos Féldfelosztas) mevti szervezetet (vezetédinek jelentéds része a 80-as években szakitott a ~mal, és létrehozta a marxista Munka felszabaditasa csoportot). Az ,,aj taktika’’, az egyéni terror hivei megalakitotték a Narodnaja Volja (Népakarat)nevi_ szervezetet (kiemelkedé tagjai A. Mihajlov, N. Morozov, Sz. Perovszkaja, V. Figner, A. Zseljabov és masok), amely a ~ban elészér hirdetett meg politikai programot (alkotmany, sajté-, szdlas- stb. szabads&g kévetelése), ugyanakkor azonban az egyéni terror médszerének alkalmazasaéval a forradalmi ~ bukaséhoz vezetett. A szervezet

hoz,

III.

Sdéndorhoz,

amelyben

lemondtak

a

forradal-

megtorlé intézkedései cselekvéképtelenné tették a Narodnaja Volja legodaaddébb és legelszantabb tagjait, ami haldélos csapdst jelentett a szervezet tovabbi mtikédéséreA sorozatos kudarcok, az egyre erdteljesebben kibontakos z6 forradalmi munkésmozgalom a halad6 értelmiség egye. képviseléit a narodnyik ideolégia bizonyos foku 4t-

értékelésére késztették. fgy az 1886—87-ben A. Uljanov

részvételével létrejétt titkos szervezet a terrorista célkittizések mellett programj4ban mar tikrézte a marx ideolégia részleges hatasat is. — Az 1880-as évekt6l a forradalmi~

liberdlis 4ramlatté valt, ami az orosz tarsada-

lom osztdlyviszonyaiban végbement valtoz4sokkal: a parasztsdg tovabbi rétegzédésével, a munkdasosztaly szamszerti ndvekedésével és kibontakozé forradalmi harcdval Allt ésszefiiggésben. A fennéllé tarsadalmi rend forradalmi megdéntése helyett a liberalis narodnyikok mar csak a parasztsig helyzetének bizonyos foku megjavitas4nak igényével léptek fel, igy gyakorlatban a cérizmussal valé megegyezés és a marxizmus elleni harc utjara léptek. — A narodnyik mozgalmat, annak els6 forradalmi szakaszdban Mare és Engels nagyra értékelték, bdr egyidejtileg birdlat al& vették ideoldgusainak téves nézeteit. Ezeket késébb Plehanov is biralta. A narodnyik ideolégia elleni harcban a dént6 szerep V.

I. Leninnek

jutott,

aki

sz4mos,

a

marxi

elmélet

helyességét bizonyité munkéjaban szétzizta a narodnyikok ideolégiajat. — Irod. V. I. Lenin: Kik azok a népbarétok és hogyan hadakoznak a szocidldemokratak ellen? 1949. Narszesz (kb. 478—573): bizanci hadvezér. Ormény eunuch ; hadifogolyként keriilt a csdészéri udvarba, ahol levéliéros,

kamaras,

kinestarnok,

majd

I. Justinianus

hadvezére lett. 551—554-ben 6 iranyitotta a keleti gétok elleni harcot I[taéliaban, amelynek 554-ben helytartdja (exarcha) lett. 567-ben II. Justinianus csdész4r megfosztotta méltdés4gatédl. A hagyomany szerint ~ sértédéttségében hivta be Itaélidba a — longobdrdokat. Narva: kikétév. az Eszt SZSZK-ban, a Finn-dbé) mellett, a~-f. bal partj4n. L: 27 000 (1958). Textilkombinét, gépgyar, fairésztelepek. Erémtivek. narval (Monodon monoceros): a cetek (Cetaceae) rendjének fehérdelfinfélék (Delphinapteridae) csaladjaba tartozé, 4—6 m-re megnévé emldséllat. A himeknek (nagyon ritkén a néstényeknek) az egyik felsé szemfoga 2—3 m-es csavart, gydkértelen agyarra fejlédik. Csapatosan él az E-i sarkkérén tul, és a sekélyebb tengerfenék Allataival taplalkozik. Ritka. Bérén, htsdén kiviil agyaradt is felhasznaljék ;_ disztargyak késziilnek beldle.

Narvik ; EK-norvég kikétévaéros az Ofoten-fjord egyik félszigetén, a Lofoten-szk.-kel szemben. L: 12 000 (1956). A~-vastt végéllomasa, a svéd vasére fagymentes kiviteli kik6téje (kb. 10 milliéd t, 1956), nagyszabdst raktdrberendezésekkel. — A II. vildgh4bori idején, 1940. Apr.-t6l jun.-ig a partra szdllé német és az angol—norvég

haderék k6zé6tti heves tengeri és szérazféldi harcok szinhelye volt. nasebyi csata

[nezbii...], 1645. jun. 14.: az angol polgari forradalom idején az elsé polgérhdbortt a parlamenti hadsereg javéra eldénté utkézet. Az Atszervezett forradalmi haderék (New Model Army) O. Cromwell és Th. Fairfax vezetésével szétverték az I. Karoly és Rupert herceg parancsnoksdga alatt 4llé kirdlyi sereget. A kirély a parlament fogs4géba keriilt, hadai széthulltak.

125

Nashville

Nashville fév.-a,

[nesvil]:

v4ros az USA-ban, Tennessee dllam

L: 167 000 (1960), peremvarosokkal

kb. 320 000.

Nagy kézlekedési esomépont. Ipari és kulturdlis kézpont. Vegy-, fémfeldolgozé, bér-, cipé-, malom-, textil-, épitdanyag- és faipar. Egyetem. Nasmyth [neizmisz], James (1808—90): angol mérnék és természettudés, a gdézkalapdcs (1842), a mardgép (1840) és a — rdla elnevezett — géziizemti célépverdgép (1844) feltalaldja. naspolya, lasponya (Mespilus germanica): a rézsafélék (Rosaceae) csal4djdba tartozé névényfaj. Edes gyiimélesét frissen fogyasztjék, de konzervipari feldolgozasra is alkalmas. Ndlunk csupén kevert 4llomaényu szérvaénygylmolesésékben

és

héazikertekben,

fédként Szeged és

Szentes kérnyékén termesztik. Nasszer, Gamal Abdel (1918— ): az Egyesilt Arab Kéztarsaség elndke, egyiptomi politikus. 1952-ben mint ezredesnek Nagib tabornok mellett jelentés szerepe volt Faruk

kirély

lemondatéséban,

majd

1953-ban

a

ké6z-

tarsasdég létrehozdséban. 1954-ben miniszterelnék lett, és Nagib lemondataésa utén gyakorlatilag az elnéki teendéket is elltta. 1954-ben egyezményt k6té6tt Nagy-Britannidval az angol csapatok kivondséra a Szuwezi-csatorna Svezetébdl. 1956-ban, miutdn kéztdrsasdgi elnékké valasztottak, toérvényt hozatott a Szuezi-csatorna Tarsasag Allamositésér6l, majd a haladé nemzetkézi tényezék, elsédsorban az SZU tamogataésdval vezette az egyiptomi nép sikeres harcét az angol—francia—izraeli beavatkozas ellen. Egyiptom és Sziria egyesitése utan, 1958-ban az EAK elnoéke lett; Sziridban folytatott politikdja azonban 1961. szept.-ben ennek az orszagnak az HAKbol valé kivélasd4ra vezetett. Az egyiptomi burzsoazia zomére tamaszkodva semleges, egyes esetekben antiimperialista kiilpolitika1 folytat: a belpolitikAban diktatérikus tékésdllam kiépitésére térekedve iild6ézi a haladd, demokratikus

erdket,

elsédsorban

a

orsz4g

bizonyos

foki

modernizélasara

térekedett,

a

hadsereg kiképzésére német és magyar tiszteket hivott meg, a vasutak és gyarak épitését pedig angol és orosz szakértékre bizta. A nyomorban tartott népi toémegek megmozdulasait kegyetlen 6nkénnyei fojtotta el. 1896. maj. 1-jén egy merénylé agyonlétte. Naszreddin

Hodzsa:

to6r6dk és keleti monddk

hése, a

népi humor megtestesitédje. A 14., ujabb vélemény szerint a 13. sz.-ban élt. A rdéla szél6 népkényv nagy népszertségnek 6rvendett. Magyar forditéja Kunos Ignac. A szovjet irodalomban ismert feldolgozésa Szolovjev A csendhadborité c. regénye. naszruha: (all) szimos 4llat kiltakardj4nak megvaltozdsa ivarzés idején. Kiilonésen a himeken gyakori, de kivételesen a masik ivaron is eléfordul. A szokott tollazaitél, pikkely- és bérszint61 stb. foként szinpompajaval tér el. Madarak, hiillék, kétéltGek, halak

nek ki ~jukkal.

nasztia

(gor.

m)

fokozatosan

alacsonyodik

a

parti

siksdagig.

castle)

és kokszolék.

Hajdéjavit6

mthelyek.

Kéolajfel-

dolgozés, cukor- és cellulézgyartds. Vegyipar. Balnaolajgyartas (1957-ben 28 900 t). Kukoricatermesztés. A parti sikségon fdleg iiltetvényes gazdalkodds; cukornad, gyapot, tea, anandsz, tenyésztés, haldszat, balnaét

ejtettek

el).

bandn. Szarvasmarhaés juhbalnavaddészat (1957-ben 4132

Kivitele:

szén,

arany,

kukorica,

cukor, déligyiimélesék, gyapju, bdlnaolaj. Kézpontja Durban, mely legnagyobb varosa és kikétdje. Kilén iskolak a fehér és szines bérii gyermekek részére. ~—- Elnevezését Vasco da Gama portugal hajéstél nyerte, aki 1497 karacsonyan fedezte fel (natal portugal nyelven *karacsony’). A 19.sz. elején a teriiletén lak6é zulu térzsek allamot szerveztek. 1824-ben telepiiltek be az elsé angol gyarmatositék, majd Fokféldrél megindult a burok témeges bevandorlasa. A zuluk elkeseredett, de eredménytelen harcot folytattak elleniik ; ~t a burok elfoglaltak.

1843-ban

Nagy-Britannia

kiszoritotta

dket,

a teriiletet sajat gyarmatava tette, majd alkotmannyal ruhazta fel (1893). 1879-ben és 1906-ban sikertelen angolellenes felkelések j&tszédtak le, 1910-ben az angolok a — Dél-afrikai Unid (1961-t6l a fiiggetlen Dél-afrikai Kéztérsaség) részévé tették. — 2. vdros EK-Braziliaban,

édceén

Rio

Grande

partj4n.

do Norte

L:

Allam

161900

székh.-e,

(1957).

az

Atlanti-

Gyapotfeldolgozé,

sdétisztit6 ipar. Vasut. Tengeri kik6t6é6. — Fontos stratégiai pont az Atlanti-dcean legkeskenyebb részén, a légi kézlekedés f5 t&émaszpontja. — 1597-ben alapitottak. Natan, Zsak (1902— ): bolgdr kézgazdasz, a Bolgér Tudoményos Akadémia tagja, Bulgaria gazdasd4gtérténetével

Dimitrov-dijas. foglalkozik.

Féként

himjei ttn-

haértya heveny v. idilt gyullad4sa; orrdugulassal, fokozott savés, nyélkaés, gennyes vdladék képzddésével, esetleg fejfajassal és lazzal jar. A kézonséges heveny ~t baktériumos v. virusfertézés okozza. Az influenzas fertézés kiséré jelensége. Kialakuléséban az un. + meghiilésnek is szerepe lehet. Az idiilt~ létrejéttét kiilsé ingereken kiviil az orriireg kéros elvaltozdésai (pl. orrsévény-elferdiilés) is

eldésegithetik. A széna~ tavasszal jelentkezé, vizszert valadékesorgéssal jar6 megbetegedés; oka a virdgok, novények himporadval szembeni tulérzékenység. Hasonldé tiinetekkel jar, de az évszaktdél fiiggetlen az un. ideges ~ (rhinitis vasomotorica). Ez szintén az orrnyaélkahartya tulzott érzékenysége kévetkeztében jén létre. Tiimeteit allati szérék, gyapju, hazi szemét, doh4nypor stb. beszivasa vaélthatja ki. ~ NATO, North Atlantic Treaty ‘Organization [norsz

etlentik triti ogonajzésn] (ang.), Hszak- Atlanti Szerzédés

Szervezete : — Eszak-Atlanti Szévetség Natorp, Paul (1854—1924): német szubjektiv idealista

filozéfus és pedagégus, az > ujkantizmus marburgi iskolajanak egyik vezéralakja. A német szociéldemokrata partnak 4ltalaban a marxizmus, kiilénésen az osztalyhare elmélete ellen harcolé revizionista szarnyahoz tartozott. —

Pedagégiai nézeteiben szintén szubjektivista. Az egyén és a tarsadalom harmoéniajat hirdeté szociélpedagdégia megalapitéja. A nevelés céljanak a kanti kategorikus imperativuszra épiilé erkélcsi tékéletesedést tartotta. natrium (arab ’szdda’)>, Na: az alkdli fémek csoportjaba tartozé kémiai elem. Rendsz4ma: 19, atomstlya:

Az ivarzdsi idészak elmultaval elttinik.

39,1.

*témoriilt’

(97,6 O°) fém. Igen reakcidédképes, a vizet hidrogénfejléddés kézben bontja, halogénekkel hevesen egyesiil. Az alkéli fémek k6éz6tt a leggyakoribb a Féldén; a féldkéreg mintegy 2,6%-adt ~vegyiiletek alkotjék. Legnagyobb mennyiségben szilikétok formajaban fordul eld.

szdbdl):

a helyhez

kététt

novényeknek az inger iraényatdl fiiggetlen helyzetvaltoztatéd — ingermozgasa. Natal: 1. tartomany a Dél-afrikai Kéztarsasagban,

DK-Afrikéban, az Indiai-écean partvidékén. 87 000 km?, L: 2723 000 (1959). Oslakéi a bantu négerek csaladjaba tartozé zuluk, a lakosség 10%-a indiai. A néger lakosségot rezervatumokba

(3660

Folyéi révidek, béviztek, legnagyobb a Tugela. Szén-, (a Dél-afrikai Kézt. széntermelésének 18%-a, kb. 5 millié t évente), vasérc-, szinesfémére-banyaszat. Kohék (New-

natha, coryza (gér.), rhinitis (gér.-bél> : az orrnyaélka-

kommunistékat.

naszad : hosszu, keskeny testti kisebb hadihajé. A 20. sz. elején az Un. torpedé~okat tengeri tamad6 eréként alkalmaztak, a ma hasznélatos ér~ok inkabb partvidéki v. folyami érszolgélatot teljesitenek. Naszaly : 1. Nagyszdl: a Cserhat Ny-i részén Vac k6zelében emelkedé, jellegzetes alaku (hajdétesthez hasonldé), nagy részben erdével boritott, meredek mészkérég. D-i szelidebb lejtéin szél6k diszlenek. Mészkéve az épild Dunai Cement- és Mészem% nyersanyagat szolgaltatja. — 2. 6tk., Komarom m., tatai j. L: 2180 (1960). Va.: Almasfiizité. Perjéspusztai 4g. Naszreddin, Naszr-eddin (1831—96) : perzsa (irdni) sah. Az

natrium

toémoéritik.

Fév.-a

Pietermaritzburg,

L:

93 000 (1959). — Felszine lépesdés vidék, a Drakensbergtél

Eziistfehér

szinti,

puha,

csekély

olvaddéspontu

Fontosabb asvaényai a kdsé (NaCl), a chilei salétrom (NaNO,), a szdda (Na,CO,) és a giaubersé (Na,SO,). Minden

él16 szervezet nélkiilézhetetlen alkotdérésze. — megolvasztott ~klorid (NaCl) v. ~hidroxid

Iparilag (NaOH)

elektrolizisével allitjak eld. Nagy mennyiségben hasznaljak ndtriumcianid és ndtriumperoxid eldallitaséra, vala-

mint a szerves vegyiparban reduk4lészerként és katalizatorként. Hasznaéljék 6tvézéfémként, tovabba natriumgézlampakban is. natriumcianid, NaCN : szabalyos, szintelen kockékban kristaélyosod6é ndtriumvegyiilet. Eréds méreg. Hig oldatat nagy mennyiségben hasznaélj4k aranyércek kilugozaséra (un.

cidnligzds).

Levegén

széndioxid

hatasara,

cién-

hidrogén (HCN) fejlédése kézben bomlik, ill. ndtriumkarbonatta alakul. natriumfelh6, ndtriumcséva : -—>mesterséges égitestek Altal a vilagfirben kibocsétott ndtriumgaézfelhé, mely a Nap fényének hatasara vilagit. Jelentés szerepe volt az elsé és maésodik szovjet holdrakéta nyomonkévetésében, mert mar 1 kg ndtrium elpérologtatés4bél nyert ~t szabad szemmel is meg lehet figyelni kb. 100000 km tavolsagbél.

natriumgézlampa:

kisnyomdési

-— gdzkisiilési

cs6,

amelyet részben orszdgutak vildgitd4s4ra haszndlnak, részben a nadtriumgéz szinképvonalainak eldéallitasdra szolgdl. Ez utdédbbira pl. spektroszképiai berendezések hitelesitésénél van sziikség. natriumhidroxid, lugké, maréndtron, NaOH: fehér szini, sugarasan kristdlyos, zsiros tapintésu anyag, a levegé nedvességété] elfolydédsodik. Vizben jél oldddik. Vizes oldata, a marédlug igen erds bazis; a bért és kétészdveteket

oldja,

belsbleg

—

mard

hatésdndl

fogva

—

nagyon veszélyes méreg. Az ipar sz4mara nagy mennyi-

ségben 4llitj4k elé ndtriumklorid (NaCl) vizes oldatanak elektromos dram segitségével térténé megbontaésa utjan. Az andéddon (+ sarok) klérg4z fejlédik, amelynek

érint-

kezését a katédtérben keletkezé ~dal meg kell akadélyozni,

mert

kilénben

ndtriumhipokloritté

(NaOCl)

egyesiilnének. Erre a célra diafragmat, harangot v. un. higanykatédos eljérast alkalmaznak. Az elektrolizissel kb. 50%-os ~oldatot nyernek; ezt bepérologtatjak, és olvasztott Allapotban jél zdrhaté vashordékba éntve hozzék forgalomba. Féleg a szappan- és a textilipar, valamint a timféldgyartés hasznalja igen nagy mennyiségben. — Alkalmazzék gyapot mercerezésére, natroncelluldz eléAllitas4ra, tovébbé kéolaj, zsirok és névényi olajok finomitdsdra is. Sok ~ot hasznalnak szerves kémiai készitmények gy&rtaéséhoz, fémek pdcoléséhoz és kilénféle egyéb vegyipari elj4résokhoz. (+ még marédndtron) — Nélunk a Hungaria Vegyimtivek aJlit elé ~ot.

natriumkarbonat, Na,CO,-10H,O:

a —szénsav nat-

riumséja. A természeiben monoklin rendszerti Asvanyként fordul eld. Szikes talajokon, pl. az Alféldén porszerii kivirdgzis formajaban vaélik ki (sziksd). Nagy témegben Egyiptomban (itt ,,trona’’-nak nevezik), az USA-ban és Kenydban taldlj4k. Leginkdbb — szédda néven ismert.

natriumklorid, NaCl: a —sdsav ndtriumsdja. A természetben mint —késdé nagy telepeket alkot. natriumnitrat, ndtronsalétrom, NaNO,:

natriumsdéja.

a— salétromsav

Levegén elfolyésod6 szintelen kristalyokat

alkot ; ha vizben oldjuk, az oldat erdsen lehtil.

A termé-

szetben is eléfordul mint trigondlis rendszerii a4svany (nitratin) . Nedves falakon fehér kiviragzésként ismeretes.

Oridsi

telepei

vannak

Chilében

natriumnitrit, NaNO,:

(—chilei

salétrom).

a salétromossav néiriumsdja.

Sdrgésfehér szinG kristaélyok, rudakba éntve hozzk forgalomba. Legnagyobb mennyiségben a szinezékipar hasznadlja fel—- diazo-vegyiiletek eléallitasara. Gyégyszerként is szerepel. natriumperoxid, Na,O,: sdrgds, négyzetes kristdlykékbdl 4ll6 por. Nadtrium égésekor keletkezik. Erdés oxidalészer. Alkalmazzik mesterséges légzékésziilékekben oxigénfejlesztéshez, kiilénféle anyagok feltéraséhoz, legnagyobb mennyiségben finomabb anyagok (selyem, toll,

gyapju,

sdérte,

natriumszulfat, A

természetben

naturalizmus

126

natriumcianid

szivacs,

Na,SO,: vizmentesen

elefaéntcsont)

a

—+kénsav mint

mennyiségben hasznaljak iiveggyartasra, viziiveg, ultra marin készitésére, a textil- és szinezékiparban, valamint szulfatcelluléz gy4artéséhoz. A _ kiilénbézé vegyipari uzemekben, pl. a viszkézmtselyem gyartasa soran keletkezé ~ elektrolitikus megbontasara (és ezdlial kénsav és nétriumhidroxid eldéllités4ra) régéta folynak kisérletek ; egy uj magyar szabadalom lehetdvé teszi az eljarés gyakorlati alkalmazaés&t.

natriumtalajok : —szikes talaj natriumtioszulfat, Na.S,O,: a

tiokénsav

(H,S,0,)

natriumsdéja. 5 mol kristalyvizzel nagy, 4ttetszé, vizben nagyon jol olddédé kristélyokat alkot. Az eziist halogénvegyiileteit (eziistbromid, AgBr; eziistklorid, AgCl) jdl oldja, ezért a fényképészetben az eldbivés utan a kép

*régzitésére’

(fiadlds)

hasznaljak

(fixirsd).

A kldért is

megk6ti ezért a textilipar a klérral végzett fehérités utan a maradék klér hatastalanitasara alkalmazza (antikldr). A kémiai analizisben oldatat j6dmeghataérozaésra hasznaljak. — Eléallitaséra ndtriumszulfit (Na.SO,) vizes oldatat finomra érélt kénporral fézik. natrolit: a ->zeolitok csaladjaba tartozé szilikat asvany.

natroncelluléz: nédvényi nyersanyagbdl, elsdsorban fabél natriumhidroxidos fézéssel feltért — celluldz. natronsalétrom ; — ndtriumnitrat Nattier [natijé], Jean Marc (1685—1766): francia festé. XV. Lajos udvaranak kedvelt arcképfestéje. Eldkelé modelljeit legtébbszér nimfak v. istennék alakjaban Abrazolta. I. (Nagy) Péterrél és I. Katalinrédl festett portréi a leningradi Ermitézsban vannak.

naturalgazdalkodas lat. ’természet’ szébdl> : a gazdalkodaés kezdetleges formaéja, amelyben a gazdalkodé, ill. a gazdalkodé egység lényegében maga termeli meg mindazt, amit elfogyaszt; a munkamegosztds kezdetleges szinvonalu, a termelés Altalaban csak a termelék kézvet-

len sziikségleteinek kielégitésére szolgal, a megtermelt javak nem, v. csak elenyészéen kis részben keriilnek piacra. A tarsadalmi munkamegosztas, az 4ru- és pénzviszonyok fejlédése a ~t hattérbe szoritotta. A kapitalista gazdaségi rendet megelézé tdrsadalmi formékban tulnyomérészt ~+t folytattak. naturalizalas ; — dllampolgdrsdg,

— honositas

naturalizmus : a természet utdnzdsdra iraényuld, kilénféle stilusiranyzatokkal ésszeférd térekvés a miivészetben. Eredetileg a természettél elszakadt, mitikus és misztikus, ill. a valldsi idealizmussal teliteit, arisztokratikus mtivészettel fordult szembe. Tartalma koronként vdltozik; figg a

természetré] alkotott elképzeléstél, ill. a tudoményos felfogdstél. Igy a természet utdnzdsdnak értelme az antik mtivészetben v. a renesz4nszban — a ~ modern értelmezésétdl eltérden — egyenlé volt a természetnek

a

realista

dbrdzoldsra

térekv6

tanulmdnyozdsé-

val. — A 18. sz.-t6l kezdédéen az antik naturalista felfogds téves értelmezése kévetkeziében egyértelmtinek tekintették a természet kiilséséges masoldsdval. Iranyzatté a 19. sz. mdsodik felében

valt, s elméletének

ki-

dolgozdsa E. Zola nevéhez flizédik. A francia irodalomban mar elétte is vannak erételjes nyomai: pl. Flawbert-nél,

aki

elsének

hirdette

az

irdi

pdrtatlansdgot

és

kiviilallast, s akinek mtiveiben mar kezdett helyet kapnia dokumentacié

és a tudomaényosigény,

v. a Goncourt

testvéreknél, akik kezdeményezték a patologikus jelenségek s a térsadalom periféridjan 616 rétegek naturalista szellemti d4brazolésat. A-~ elméletének kidolgozdsdban az irodalmi példék mellett hatott Zoléra pl. Comte pozitivizmusa,

Darwin

tanitésa

az

drdklédésrél,

Taine

milieu-

elmélete, Claude Bernard Philosophie expérimentale c. munkaéja. Zola elmélete szerint az irodalom is tudomany, s a tudomany eszkézeivel: a megfigyeléssel és a kisérlet-

tel tud eredményt elérni. Az irénak pontos dokumentacidt

fehéritésére.

kell készitenie a kérnyezetrél és a természetrél, s féként a

natriumsdja.

fiziolégia, az Atéréklés eredményeit kell figyelembe vennie; igy tudja abrdzolni az életet, a természetet egyéni, de nem romantikus stilussal. Az elmélet hamar

ténardit,

10

mol

kristalyvizzel mint — glawbersé fordul elé. Iparilag nagy

Naturam

nazarénusok

megbukott,

mivel képviseléi a valésdgot nem tipikusan dbrazolték, az egyén és tipus dialektikus egysége helyébe az A&tlagosat, a kézépszeriit léptették, nem vadlogattak az élet fontos és kevésbé fontos tényei kézétt, s programszeriien kiragadtak és elétérbe Allitotték a valésdg sotét, visszataszit6é oldalait, valamint a tdrsadalmi térvényszeriségek helyett természeti, élettani jelentéségeket hangstlyoztak. A~ egy idében mégis fegyveriil szolgalt az idealizmus,

az akadémizmus,

a hamis

romantika

ellen,

elevenebb kifejezési lehetéségekkel élt, kézelebb vitt a valésaghoz, s égeté tarsadalmi problémékat is feltart. Mivel azonban a naturalistak a valés4got nem lényeges ésszefiiggéseiben dbraézolték, legtébbjiik utja az antirealizmushoz

és a dekadencidhoz

vezetett,

de kéziiliik

sz4mosan a realizmusig, sét a szocialista irodalomig is eljutottak. Maga Zola is — az4ltal, hogy saj4t programjat nem kévette mindig — sajat regényirds4ban (pl. RougonMacquart-sorozat) sok vonatkozdsban tiljutott a~ korlatain. A ~ képviselédi a magyar irodalomban: Just Zsigmond, egyes korai irasaiban Brédy Sandor és Révész Béla, de pl. Méricz Zsigmondnal és Nagy Lajosnal is érezhetd egy idédben a ~ hatésa. — A 19. sz. végi képzdmivészetben a ~t a természetes fényhatdsok (— plein air) mind 6ncélibb tanulményozdsa és a festdédi szempontbdl értelmetien, illusztrativ jelleg&i részletek halmozasa jellemezte. — IJrod. Marx—Engels: Miuvészetrdl, irodalomrél. 1950 ; F. Mehring: Irodalmi tanulményok.

1950. Naturam *visszatér

expellas a

furca,

természet,

szalldige, Horatius

ha

tamen

usque

vasvillaval

k6lt6i leveleibél

recurret. tizéd

is

Eisleben

§2°

Cottbus %\ 2

\

=e

rote

is qi Bilis Seer

A

©,

ne

:

she

német ; kevés dan, holland, szorb

(lausitzi

W—4—

berg

Luxemburg,

Inn,

Isar

stb.

Eszaknémet-alféldén a Mecklenburgi-téhats4g morénatavai; k6ézilik legnagyobb a Miiritz (116 km?). — ~ természetes névénytakaréja erdé, ma teriiletének kb. 27%-An ; a magasabb térszinen bikk, az alacsonyabb részeken télgy és nyir. A fenydfélék kéziil a homokos, sik teriileteken erdei fenyd, a kézép- és magashegységekben luc- és jegenyefenyd. A tengerparton sdédkedveld (halofita) és l4pi névények, az enyhe idéjaraési Rajnaaérokban szelidgesztenye erddék. Teriiletének legnagyobb része ma mar kulturtéj, iiltetett névényzettel. Sokféle talaja k6éziil gyenge termédképességi a tengerparton a homokos podzol. A Kézephegységben rendzina-talaj van a mészkéves teriileteken, gleceser-valyog EK-en. A tenger-

part (Eszaki-tenger) kézelében termékeny

marsch-talaj.

A Német-kézéphegység E-i l4banél lész. Mindeniitt megjelenik a barna erdei talaj a csapadékosabb Ny-i

A D—F.i irAnyban haladé folyékat Ny—K-i irényu csatornahdélézat kéti 6ssze, amely az désfolyamvélgyeket haszndlja fel (pl. az egész E-~ot Atszel6, 325 km hossza Mittelland-csatorna). ~ két nagy tévidéke jégkorszaki

teriileteken, a sz4razabb K-i részeken pedig a mezdéségi talaj. A Rajna vélgyét termékeny 6ntéstalaj boritja. — ~ dsvdnyi kincsekben gazdag. Feketekészén a Ruhr-

eredetti.

barnakészén a kézépséd részén, Magdeburg, Halle, Leipzig, Cottbus keriiletekben, az Erchegység E-i labénél (NDK), valamint az Eszak-Rajna—Vesztfalia tar-

1. Az

Alpok

E-i lejtéin

és a Svéb—Bajor-

medencében fekvé mély alpesi tavak ; pl. Wirm, Ammer-,

Chiem-

és

a

Boden-té

egy

része

(305

km?).

2.

Az

vidéken,

a Saar-vidéken,

az aacheni

kérzetben

(NSZK),

Németorszag tomadnyban (NSZK). Kéolaj- és fdéldgézleléhelyek az Emstél Ny-ra (NSZK). Vasérceléforduldsok : Salzgitter, a Harz hg. E-i peremén, Siegerland ENy-on, Bajororszagban (NSZK) ; Gera, Suhl és Magdeburg keriiletekben

(NDK).

Egyéb

ércek : réz, édlom, nikkel,

molibdén,

vanadium (Halle keriilet, NDK), dlom, cink (Rajnavidék-

Pfalz,

Eszak-Rajna—Vesztfalia

Kobalt-,

bizmut-,

nikkel-,

az Erchegységben

(NDK).

tartomdanyok,

wolfram-,

Nagy

NSZK).

urdniumleléhelyek

sdkészletek

az orszig

kézépsé és E-i részén: Magdeburg és Halle keriiletekben

(NDK),

Hessen,

Niedersachsen

tartomaényokban

(NSZK). TORTENET.

Az ékorban a mai~ teritletén kiilénb6zé és szlav torzsek éltek. A korakézépkorban a

german sv4b,

bajor, frank, sz4sz stb. térzseket

dalom

egyesitette

szerzddés

(843)

(6—9.

sz.), majd

azt részekre

osztotta,

a — frank

miutan

biro-

a verduni

kialakult

a keleti

frank kirdlysdg, a késébbi ~ alapja, amely nemesak nyelvileg, hanem tarsadalmi fejlédésében is elkulonilt a nyugati frank kirélys4gt6l, a késébbi Franciao.-tdl. A keleti frank kirdlysigban, amelynek elsé kirdlya Arnulf frank herceg lett (887—99), a feudalizmus kibontakozésa

a

szd4sz

dinasztia

alapitédja,

I.

(Madardsz)

Henrik (919—36), majd I. (Nagy) Ottd (936—78) uralma idején kezdédétt meg. A 9. sz. végén és a 10. sz. elsé6 felében veszélyt jelentettek az orszagnak a magyarok ismétlédé betérései (—kulandozdsok), amelyeknek

az

—augsburgi

titkdzetben

(955)

elszenvedett

stlyos vereségiik vetett véget. I. Ottd a lovagok tamogatdsa mellett a fépapsaég segitségét is igyekezett megnyerni uralmaénak megszilérditaésara s a feudadlis hercegek hatalmanak megtérésére. 962-ben meghdditotta Italiat, Ss a papadval rémai csaszaérra koronaztatva magat létrehozta a Német-Rémai Birodalmat. A papasag figgd helyzetbe keriilt a csaszarsagtél, a 11. sz.-ban azonban elkeseredett kiizdelmet kezdett a vilagi uralom meg-

szerzéséért (— invesztitura-harc). A kiizdelem IV. Henrik esész4r (1056—1106) és VII. Gergely papa idején érte el csucspontjat, majd V. Henrik (1106—25) idején a wormst konkorddtum (1122) keretében ideiglenes kompromisszumhoz vezetett. A 12. sz.-ban a harcot a svab Hohenstauf-dinasztia folytatta tovaébb. A csdsz4rok az egységes k6zpontositott birodalmat nem tudtaék megteremteni,

mivel

Itélidban

a szabads4gukat

félté

lom-

bard varosok, ~ban pedig az Onallésdgra to6rd nagyhtibéresek (elsésorban a Welfek) elkeseredett ellendllast fejtettek ki. I. (Barbarossa) FPrigyes (1152—90) hossza hare utén gyézelmet aratott az H-itdliai vérosok felett, utédai azonban a meghdditott olasz teriileteket nem tud-

tak megtartani.

—

A 11—12.

sz.-ban megkezdédétt

a

német feudalis erdk K-iterjeszkedése, a Drang nach Osten. Létrejétt a kard-testvérek rendje, majd az 1230-as évben

a német lovagrend a kereszténység terjesztésének jegyében megkezdte az Elba és az Odera kézéit 616 szlav torzsek leigdzésdt, foldjeik kisajatitésat. A 12—13. sz. folyam4n a még alapvetéen naturdlis gazdasag keretében lassan kibontakozé pénzgazdalkodas és a kereskedelem fejlddésének hatdséra megindult a varosok fejlédése (Koln, Augsburg, Frankfurt, Niirnberg stb.), sok paraszt

is a varosokba k6éltézétt. A parasztsig mas rétegei K-re vandoroltak a még szabad féldek betelepitésére. — A esaszérok sikertelen harcai idején a fejedelmek mind nagyobb gazdaségi hatalomra tettek szert, s mind szélesebb jogokat szereztek. Az orszdg politikai szétdaraboltsaga II. Frigyes (1212—50) uralma idején tovabb névekedett. A 13. sz. végén ~ d6nallé fejedelemségekre bomlott, a kézponti hatalom ugyszdélvan teljesen megsemmisilt, az orszig a feuddlis urak maganhaébortinak szinterévé valt. A jelentésebb varosok 6nvédelmi célbdél szévetségekbe témériiltek (Hanza, 13. sz.; Rajnai

Németorszag

140

Varosszévetség,

1254;

Svab

Varosszévetség,

1376), renddé szervezédtek, és a birodalmi gytilésen képviseltették magukat. A Hanza szévetség biztositotta az Eszaki-tengeren a német kereskedév4érosok monopédliu-

mat, s jelentés katonai-tengeri erdvé nétt.

A

IV. Karoly

(1346—78) Altal kiadott német aranybulla (1356) a legfeli sébb hatalmat a csészar kezébél ténylegesen a hét valasztéfejedelem kezébe juttatta. A 15. sz.-ban a birodalmegység és az erds kézponti hatalom hidnyat, a feudalis anarchiaét, amely Zsigmond magyar kirdly csdszarsaga idején (1410—37) is tovébb nétt, mar a feudalis birtokosok és a varosi patriciusok is megsinylették. A zsoldos hadsereg megjelenése éta az elszegényedett kisnemesek, a lovagok ttonéll6kkaé ziilléttek (rabldlovagok). A k6zponti hatalom erdsitésének sziikségességét ndvelte a fenyeget6 térék veszedelem. A parasztsag terhei névelése

ellen meg-megujulé felkelésekkel tiltakozott, amelyek k6ziil legjelentésebb az 1460-i felkelés volt D-~ban. — 1438-t6l a csdsz4ri trént kisebb megszakitassal a Habsburgok t6lt6tték

be, akik

ausztriai

uralmuk

mellett

hatal-

muk al& vonték Németalféldet (1477), Spanyolo.-ot (1519), Mo.-ot, Cseho.-ot, Morvao.-ot, SziléziatésLausitzot (1526). V. Kéroly uralma idején (1519—56) a Habsburgok birodalma Eurdédpa legnagyobb Allama lett. 1556-ban Spanyolo. s vele egyiitt Németalféld és a Sziciliai Kettos Kirdélys4g a Habsburg-dinasztia spanyol aganak birtokAba ment 4t, mig ~ felett a fdhatalmat tovabbra is a Habsburg-dinaszita osztrak 4ga gyakorolta. — A 15. sz. végén és a 16. sz. elején ~ban kezdtek kialakulni a kapitalista termelés elemei (a banyaészatban, textiliparban, kényvnyomtatdsban), ezek fejlddését azonban az orszdg politikai és gazdasagi széttagoltsaga erdsen gatolta. 1517. okt.-ben Luther Marton fellépésével kezdetét vette a —reformdcid, amely az egyhazi és biro-

dalmi reformokat siirgeté polgari és polgariasodé nemesi elemek, valamint a feudalis kizsikmanyolas ellen fellép6 parasztség mozgalma volt. 1521-t6] a reformacié taboraban az osztalyviszonyoknak megfeleléd elhatarolédas ment végbe, kialakult a reformacidé népi szarnya (— anabaptistak), Luther pedig kézeledni kezdett a feudalis fejedelmekhez. Az elszegényedett lovagok U. von Hutten és F. von Sickingen vezette felkelése 1523-ban, amely az egységes nemesi osztaly jogainak biztositasara iranyult, népi tamogatas hij4an hamar elbukott. A kévetkez6 évben kitért a > német parasethdboru (1524—25), amely a Th. Minzer megfogalmazta népi reformacid ideolégiai talaj4n, helyenként szévetkezve a varosi szegénységgel szembefordult a feuddlis kizsikmanyolas rendszerével. A ~ déli és kézépsé részeire kiterjed6 felkelést, amelynek nem volt sem egységes szervezete, sem egységes katonai vezetése, amellyel Luther is szembefordult, s amelyet a varosi patricius elemek elarultak, a reakciés katolikus fejedelmi erédk a paraszisag hésies ktizdelme ellenére leverték. Ugyanakkor a fé kereskedelmi Uitvonalak Athelyezédése a német kereskedelem és a varosok hanyatlasaéhoz vezetett. Mindez hosszu idére konzervalta az elavultta valt feuddlis viszonyokat és az orszag szétdaraboltsagét. A parsztsdg helyzete a mdsodik jobbdgysdg bevezetése kévetkeztében rendkivil stlyosbodott. A reformalt (lutherdnus) egyhdz az Attért fejedelmek befoly4sa ala keriilt, tanai azok érdekeihez igazodtak. V. Karoly kézpontosit6é térekvései esdédét mondtak. A protestans fejedelmek az egyhazi birtokok kisajatitasa utjan jelentésen névelték hatalmukat. 1531ben a csdszar és a katolikus fejedelmek ellenreformacids térekvéseivel szemben megkététték a — schmalkaldeni szévetséget. Az —+augsburgi vallasbéke (1555) kimondasa utan a ,,cuius regio, eius religio’’ (akié a birtok, azé a vallas) elve valt uralkodévaé. 1608-ban a protestans fejedelmek létrehozték a Protestins Unidt. Ez ellen 1609-ben megalakult a Katolikus Liga, s kirobbant a csdszar és a fejedelmi csoportok kézétt a > harmincéves hdboru (1618—48), amely hamarosan az eurépai uralomért folytatott kontinentdlis hAbortva véAlt. A habortit lezaré vesztfdliai béke (1648) ~ot teriiletileg megesonkitotta és régzitette szétdarabolt A4llapotat. Ezaltal fokozta gazdas4gi elmaradottsdgdt, s hozzajaérult a paraszts4g helyzetének tovAbbi romldsahoz. Az 4ru- és pénzforgalom lehanyatlott. Az 4ltalanos gazdasagi és politikai hanyatl4s viszonyai

Németorszag

Németorszag

141

k6éz6tt az egységes abszolut monarchia helyett a kis &llamok abszolutizmusa fejlddétt ki. Ezek kéziil a 17—18. sz.-ban jelentéségében a Hohenzollern-dinasztia uralma alatt alld Poroszo. emelkedeit Ausztria mellé.

Ausziria a 18. sz. elején a + spanyol 6rékdsédési hdboru eredményeként kiterjesztette hatalmat Belgiumra és jelentés italiai teriiletekre, de a I7. Frigyes uralma idején

(1740—86) megerdsédétt Poroszo. javéra az — osztrak 6rékésddési hdborw (1741—48) és a —hétéves hdboru (1757 —63) kévetkezményeként le kellett mondania Szilézidrél. Mindkét dllam részt vett Lengyelo. felosztasaban (1772, 1793, 1795), és tertiletébdl értékes részeket szerzett.

ben, bar a féldbirtokosoknak kedvezé médon, a jobbagyterhek megvaliasa és a paraszti féldek jelentés részének kisajatitasa utj4n ~ nagy részén megszintek a jobbagyviszonyok. A német egység nem a néptémegek forradalmi harca Utjaén, hanem a Bismarck vezetie reakcids porosz 4llam vezetésével, ,,feliilrél”, hAboruk : a porosz—

osztrak—ddn (1864), a porosz—osztrdk (1866) és a francia—porosz hdboru (1870—71) segitségével jdtt létre. Poroszo. az Ausztria felett aratott gyézelme (kéniggrdtzi

esata) utan

1867-ben

létrehozta az Eszaknémet

Szévet-

séget. Az 1870—71-i Ujabb porosz gyézelem, a D-német allamok csailakozasa révén létrejétt a Német birodalom, amelyhez hozzdcsatoltaék a Franciao.-tél elvett ElzdszLotharingiaét is. I. Vilmos porosz kiraélyt német csészarra kidltottak ki (1871—88). — Ezutaén megindult ~

— A francia forradalom kirobbanasa utan~ egyes részein erdésédétt a leghaladottabb polgari rétegek demokratikus, abszolutizmus elleni fellépése (1792-ben Mainzban J. G. Forster vezetésével révid idére kéztarsasig létesiilt), ~ Aaltal4nos gazdaségi és tarsadalmi elmaradottsaga azonban gatat vetett a polgari forradalom eléretérésének. Poroszo.-nak és Ausztrianak nagy szerepe volt elébb a forradalmi Franciao., majd a napdleoni hdboruk idején szervezett reakcids monarchista koaliciékban. 1801 —03 kézétt ~nak a Rajnatdél Ny-ra fekvé teriiletei francia uralom ala keriltek, az austerlitzi csatédban (1805)

a Franciao. altal fizetett nagy dsszegti hadisarc is eldsegitett. A szdzad utolsé harmadaban erételjes fejlédésnek indult munkdésmozgalomban két iraényzat kiizddtt egymassal, a +F. Lassalle vezette — Altaldnos Német Munkdsegylet, valamint az +A. Bebel és W. Liebknecht 4ltal irényitott, Marx és Engels tanitdésaira tamaszkodé

elszenvedett

Német

II.

Ferenc

osztrék

lemondott

vereség

ut&én

Ausztria

a német-rémai

cs&szaéra,

csaszari

cimrédl.

~ Ny-i és D-i részén Napdleon protektordtusa alatt létrej6tt a Rajnai Szévetség (1806). Ny-~ban a francia uralom egyittjart a feuddlis intézmények nagy részének felszimoldsaval. A jénai és az auerstedti vesztes csatak utén k6tétt tilsiti békében (1807) Poroszo. érzékeny

teriileti a

veszteségeket

Német-Rémai

szenvedett.

Birodalom,

1806-ban

~

megsztint

formalisan

is

dara-

bokra hulloit szét. A katonai vereség a porosz uralkodé osztély1 a reformok ttjéra kényszeritette. 1807—11 kézdtt

a

fiizéd6é

intézkedések

hézkétését,

Stein,

Hardenberg

és

Scharnhorst

megsziintették

biztositottaék

a

vArosok

a

nevéhez

parasztok

bizonyos

rég-

mértékii

énkorményzat&t, dtszerveziék a hadsereget stb. A napéleoni hadsereg Oroszo.-ban bek6évetkezett pusztulésa utén, 1813 elején Poroszo. és Ausztria ujbdél belépett a Franciao. francia

elleni haébortba,

hdéditék

ami

kivonuldéséhoz,

a lipcesei csata de

egytttal

a

utdn

a

feudaélis

reakcid megerdsédéséhez is vezetett. A —bécsi kongresszus (1814—15) létrehozta a 34 szuverén Allambdl és 4 szabad vdrosbdl 4llé laza szerkezett, feudalis rendszerti Német Szévetséget (1815—66), amelyben a Poroszo.gal versengé Ausztridnak volt vezeté szerepe. — A 19. sz. elején erdsebb tittemben kezdtek fejléddni a manufakiurak, majd a 40-es években megindult a tdkés gydripar kialakuldsa. Fellendiili a kereskedelem, amit az Ossznémet piac megteremtésével eldsegitett a Poroszo. vezetése alatt 1834-ben kialakitott német vamszévetség (—Zollverein). Elérehaladit a kapitalizmus behatoldsa a mezdgazdasagba is, a porosz junker-féldestri gazdélkodas junker-burzso4 gazdasagg& alakult, a parasztsig a feuddélis és a 1ékés kizskmadnyolas kettés igdja ald kerilt (a kapitalizmus fejiéddésének porosz Uija a mezégazdasigban, -—-amerikai és porosz ut).

A 19. sz. elsé felében megindult

ipari forradalom ered-

ményeként kezdett kialakulni a modern wtzemi proletaridius. 1844-ben végbement a német munkassag els6 nagyaranya megmozdulésa, a — sziléziai takdesfelkelés, a 30—40-es években megalakultak az els6é szakszervezetek. A stlyos belsé ellentmondaésoki6l szenvedé, forradalmi fesziiliséggel telitett ~, ahol a fejlédés elengedhetetlen feliételévé vadlt az elmaradott feudalis viszony felszimoldsa és az Allami egység megteremtése, a 40-es

években az curdpai forradalmi mozgalmak kézpontja és K. Marx és F. Engels tevékenysége eredményeképpen a tudomdnyos szocializmus sziilbhazaja lett. Az 1848—49-i —német polgari forradalom a burzsoaézia megalkuvasa, a feuddlis erdk eldtti behéddolésa és a proletaridtus gyengesége miatt nem iudia megoldani sem a nemzeti egység létrehozds&t, sem az orszig demokratizdlasat, de eredményének lehet tekinteni, hogy a kévetkezé két évtized-

rendkivill

gyors iitemti iparosodasa,

megteremtése

amelyet

az egység

és Elzdsz-Lotharingia megszerzése mellett

Szocidldemokrata

A két part 1875-ben

Munkdspdrt

(—eisenachiak).

+ Németorszdg Szocialista Munkds-

partja néven egyesiilt, majd 1890-ben felvette a + Németorsedg Szocidldemokrata Pdrtja nevet. Az egyesilés jotékony hataésA4t a mozgalom fejlédésére rontotta&k az eisenachiak 4ltal az opportunista lassalleAnusoknak iett engedmények (-—-gothai program). +O. Bismarck birodalmi kancellé4r a junker nagybirtok és a nagyburzsoézia érdekeinek képviseléjeként harcolt a porosz vezetés

és a birodalmi egység megerdsitéséért a poroszellenes erédk és a partikularizmust képviselé egyhazi tényez6k ellen (— kulturharc), legelsz4ntabban azonban a munkésmozgalom ellen lépett fel, amelyet az un. — kivételes torvény bevezetésével (1878) probalt szétzuzni. Ehelyett azonban a szocidldemokracia befolyf4s4nak névekedése kévetkezeit be, ugy hogy a térvényt 1890-ben ha1dalyon kiviil helyezték. — 1897-ben ~ Franciao. és Oroszo. ellen iranyuléd szerzédést k6t6it az Osztrak— Magyar Monarchidval (kettés szdvelség), amelyhez 1882ben Olaszo. is csatlakozott (hdrmas szdvetség). A 80-as

években ~

Togo,

a gyarmatosités utjdra lépett (DNy-Afrika,

Kamerun,

K-Afrika,

Uj-Guinea

meghdditdsa).

A 19. sz. végén és a 20. sz. elején a német ipari termelés, amely a szdzadfordulén mar elérte NagyBritannia

ipari

kapacit4sét,

erdsen

koncentralédott;

~ az imperializmus szakasziba lépett. A csak igen kevés gyarmattal és befolydsi 6vezettel rendelkezé imperialista ~ a vildg Ujrafelosztasdnak igényével lépeit fel, s IZ. Vilmos uralkodésa idején (1888— 1918) nagyaraényu fegyverkezéssel, gazdasdgi expanzid-

val,

soviniszia

céljainak

pdngerman

megvaldsitéséra.

Allitottaéak

ideoldgiéval Hatalmi

Nagy-Britannidval,

té6rt

térekvései

Franciao.-gal,

uralmi szembeOroszo.-

gal és az USA-val is. A német imperializmus agressziv kilpolitikaja az I. — vildghdboru (1914—18) kitérésének egyik dénté tényezdje volt. A hébortielsé napjaiban a szociaéldemokrata part jobboldali vezetéi a centristékkal egylitt nyilt soviniszta aéll4spontra helyezkedve, aug. 4-6n megszavazték a Reichstagban a hadihiteleket. Csak a forradalmi baloldal tagjai (K. Liebknecht, R. Luxemburg,

a habort

C. Zetkin,

ellen.

F. Mehring,

A német

W. Pieck)

hadvezetéség

léptek fel

vill4mh&borus

tervei, amelyek az un. Schlieffen-terven alapultak, mar a haboru elsé szakaszéban kudarcot vallottak; a megigért gyors gyézelem helyett 1914 végén minden arcvonalon 4lléhabort alakult ki, ami az évek sor4n &t mind

nagyobb anyagi és véraldozatot kévetelt. Valtakozé sikeri hadmiveletek utén 1918 észén a német hadsereg sulyos vereségeket szenvedett, az arcvonal felbomlott ; ~

1918. nov.

11-én kénytelen volt aldirni a veresé-

gét megpecsételéd compiégne-2 fegyverszinetet. — A hadbori 4lial kiélezett osztadlyellentétek, a katonai

Németorszag

és gazdas4gi 6sszeroppandés kibontakoztatta a forradalmi mozgalmat, amelyre nagy hatast gyakorolt

a Nagy Oktoberi Szocialista Forradalom. A habort alatt lezajlott forradalmi

erjedés jelei voltak a szociéldemok-

rata baloldal 4ltal szervezeit nagy antimilitarista tiintetések, majd az 1918. jan.-i h&bortellenes tomegsztrajkok. Ugyanakkor lazaddsok jAtszédtak le a hadseregben, megkezdédétt a munkés- és katonatanacsok

szervezése. 1918. nov. 3-4n kitért a kieli matrdézlazadas, amely a német polgéri demokratikus — novembert forradalom kezdetét jelentette. Nov. 9-én a spartakisték (—Spartakus Széveiség) felbivasdra Berlinben és mas varosokban 4ltaldnos szitrajk kezdéd6tt, amelyhez @ katonasdg is csatlakozott. Osszeomlott a Hohenzollern monarchia, II. Vilmos lemondott és emigralt. A hatalom a jobboldali szociéldemokrataék (F. Hbert, Ph. Scheidemann stb.) és a Fiiggetlen Szocidldemokrata Part (centristak) kezébe ment At, akik a forradalom tovabbfejlddésének megakadadlyozdsa végett a tisztikarral és a reak-

cids burzsoé erdkkel szévetkeztek. 1918. dec. 30-4n megalakult Németorsedg Kommunisia Pdrtja. Az altala elédkészitett 1919. jan.-i berlini felkelést véres kegyetlenséggel leveriék, jan. 15-én elfogiak és meggyilkoltak a kommunista part két vezetdjét, K. Liebknechtet és R. Luxemburgot. A proletaridtus a febr.—marc.-i 4ltalanos sztrajkkal, a brémai (1919. jan. 10—febr. 3.) és a Bajor Tandeskéztarsasdg (1919. apr. 13—maj. 1.) létrehozasadval harcolt a forradalom tovabbviteléért; a szocialdemokrata korményzat azonban letérie ezeket a megmozdulasokat. 1919. jun. 28-4n megk6totték a versailles-i békeszerzddést, amely ~ot jelentés teriileti veszteségekkel sutjtotta, erdsen korlétozta fegyveres erdit, és sulyos jévatétel fizetésére kédtelezte, de nem

érintette a német imperializmus és militarizmus alapjait. 1919. aug.-ban érvénybe lépett a Weimarban ulésezé alkotmanyozé gytilés (febr.—maj.) Altal kidolgozott polgari k6ztarsasagi, un. weimari alkotmdny. Kéztarsaségi elndk a szocidldemokrata Ebert, kancellar a német szocidldemokracia masik jobboldali vezetdje,

Scheidemann

lett.

—

A létrejétt

polgd4ri

kéztarsas4g

nem oldotta meg a demokratikus Atalakulas alapvet6 feladatait (kisérletet sem teit a féldkérdés megoldasara, érintetleniil hagyta a nagybirtok gazdasagi és politikai hatalmat,

fenntartoitta

a

reakcidés-biirokratikus

aéllam-

gépezetet), képtelen volt urré lenni a gazdasdgi élet zilalts4gén és a rohamos infldcién, ami témegbazisanak elvesztéséhez vezetett. Ugyanakkor képtelen volt hatasosan

fellépni a jobboldali

az 4llasukat

Németorszag

14

erédk, a monarchista

junkerek,

vesztett tisztek, a kizsakmanyolasi

lehet6-

ségeiben a békeszerzédés miatt bizonyos mértékig korlatozott monopoltéke tamadasaival szemben. 1920. marc.ban a Kapp-féle monarchista puccsal szemben a munkasosztaly altalanos sztrajkja mentette meg a kéztarsasdgot, 4m az 1921-i marciusi munkésmegmozdulasokat a kormany fegyveresen letérte. ~ 1922. a4pr.-ban — az Antant

hatalmak gazdasagi és politikai nyomasa aldél kiutat keresve — megk6tétte Szovjet-Oroszo.-gal a —rapalldi egyezményt. 1923, jan.-ban a Ruhr-vidék francia—belga megszéllaséval kapesolatban kezdetét vette a Ruhrvdlsdy. A gazdasagi nehézségek, az inflaciéd és a nyomor fokozédésa, a megszélla4s terheinek a munkdsokra tortént atharitasa uj forradalmi fellendiiléshez, hatalmas sztrajkmozgalmakhoz, és forradalmi tiintetésekhez vezeteit, amelyek aug.-ban mar az egész orszdgra kiterjedtek. A burzso&é Cuno-kormany lemondasra kényszerult. Miutén Ebert parancséra Szdszo.-ba és Tiringidba katonaség vonult be az ott alakult munkdaskormanyok megdéntése célj4bdél, okt.-ben kitért E. Thdlmann vezetésével a hamburgi felkelés, amelyet azonban hamarosan elfojtottak. 1923. nov.-ben Hitler teret nyeré fasiszta partja sikertelen puccskisérletet hajtott végre a hatalom megragaddsa célj4bél. — A weimari k6éztarsaség helyzete 1924-161 az USA, Nagy-Britannia és Franciao. imperialista k6éreinek tamogatdséval Atmenetileg stabilizdlédott, a Dawes-terv (1924) és a Young-

terv (1929), valamint a nagy dsszegi kiulféldi kdélesénok segitségével helyreallitotték a német ipari s ezen beliil a hadiipari termelést. A kulénféle nacionalista, revansista katonai szervezetek és fasiszta csoportok gyorsan szaporodtak, és gondoskodtak részben a versailles-i

béke

altal

engedélyezett

keretnél

lényegesen

szélesebb rétegek katonai kiképzésérél, részben a militarista szellem apoldsarédl. ~ és az I. vildgh4boruban gydztes hatalmak kézeledése és ~nak a szovjetellenes Ny-i blokkhoz valé kapcsolasa jutott kifejezésré a —locarndi egyeemény megkdtésében (1925), majd ~ felvételében a Népszévetségbe (1926). — A kiilféldi téke segitségével helyreadllitott német gazdas4g, amelynek belsé piaca rendkiviil sztik volt, kiilsé6 piacokkal pedig esak nagyon kis mértékben rendelkezett, az 1929—33-i vilaggazdaségi vélség éveiben — az addsségaira 1931ben kapott moratdérium ellenére — katasztrofalis helyzetbe keriilt. A monopoltékések tamadésa a munkasosztaly életszinvonala ellen nagymértékben novelte azosztalyellentéteket, fokozta a proletaridtus forradalmisagat. Megnétt a kommunista part befolyadsa, de ugyanakkor eléretért az 1928-td1 élénk tevékenységet folytaté néci part (— Nemzetiszocialista Német Munkds Part) is, amelyet a monopoltéke tamogatott, s amelynek szociaélis és nacionalista demagdgidja elsdsorban a kispolgéri és értelmiségi rétegekben taladlt talajt. A polgéri kormaényok (Briining, von Papen, von Schleicher)

—

félve

a

munkdsosztaély

forradalmi

mozgal-

mainak erdsédésété] — t4madast inditottak a munkasosztaly és a demokratikus szabadsdgjogok ellen, amivel a fasizmus utjat egyengették. A kommunista part 4ltal javasolt egységfrontot, amely egyediil lett volna alkalmas a fasiszta eléretérés meggaétlasara, jérészt a szocialdemokrata vezeték hibajabél nem sikeriilt megvaldsitani. A szociéldemokrata part az 1932-i elndkvaélasztason az un. ,,kisebbik rossz” politikajat folytatva, ismét a mo-

nopoltékések egy részét és a porosz féldbirtokossagot képviselé P. von Hindenburg tabornagyot segitette az elnoki székbe. A szélséjobboldali financtékés csoportok a gazdasdgi és politikai valsagbdl az erdszakszervek fejlesztése, diktatura bevezetése és hédité habort utjan reméltek kiutat talalni. Mivel uralmukat mar nem tudtak a parlamentarizmus szokasos eszkézeivel fenntartani, a proletaridtus egységének hianyaét felhasznalva uralomra juttattak az ujkori térténelem legbrutalisabb diktaturajat, a fasiszta diktaturat ; 1933. jan. 30-4n Hindenburg elnok

(1925—32;

1932—34)

A. Hiztlert nevezte

ki biro-

dalmi kancellarraé. A fasisztak a koalicids kormany élére jutva azonnal megkezdték a demokratikus erék szétzuzésat. Febr. 27-én felgyujtottak a Reichstag épiiletét, és a gyujtogatassal a kommunista partot vadoltak meg. MArc. 1-én letartéztaitak E. Thdlmannt (11 év mulva a buchenwaldi koncentracids taborban meggyilkolték), majd marc. 14-én hivatalosan betiltotték a kommunista p4rtot, és elvették a marc. 5-i vdlasztésokon a terror ellenére

szerzett 81 parlamenti manddétumat. Maj. 2-4n feloszlattak a szakszervezeteket, jun. 23-4n betiltottak a szocialdemokrata partot, majd ezt kévetéen feloszlattak minden polgari partot. Szept.-ben kezdetét vette a > lipcsei per amely a fasisztak céljaival ellentétben a vadlott G. Dimitrov bator fellépése folytan a Reichstag valddi felgyujtdit, a naécikat leplezte le. Hitler a parlamenttél nyert teljhatalma alapjén fokozatosan megsziintette az d6sszes polgaéri szabadsdgjogokat. Hitler partj4nak azt a szarnydt, amely a ndci program szociélis igéreteinek megvalésitasat siirgette, s amelynek egyik vezetdje a Hitlerrel rivalizal6

Réhm

volt, 1934. jun.-ban,

az un. ,,hosszti

kések éjszakaéjan”’ halomra gyilkoltatta, felhaszndlva ezt az alkalmat egyes polgari ellenzéki személyek meggyilkoléséra is. 1934. aug. 1-én, Hindenburg haléla utdn

Hitler magdéhoz ragadta az Allamféi funkcidt is és felvette a ,,Fiihrer és kancelldr’”’ cimet. —

A fasiszt&k hata-

lomra jutdsa utén azonnal megkezdédétt munistaék, szocialisték, demokrat&k zése, bebérténzése, a koncentraciés

a német kom-

rendszeres ildétaborok rendszeré-

Németorszag

143

nek kiépitése, majd a —niirnbergi térvények (1935) alapjan a zsidék iildézése. A terror fenntartaésAnak legfébb szervei az SA (Sturmabteilung) eljelentéktelenedése utdn (1934-t61) a H. Himmler Altal vezetett SS (Schutz-Staffel), valamint az SD _ (Sicherheitsdienst) és a Gestapo (Geheime Staatspolizei) voltak. Minden demokratizmus szétzuzdsa, a haladé elemek tizezrei-

nek beb6érténzése, a terrorszervek megszildrditaésa alapjan az un. ,,Harmadik Birodalom” a findnctéke paradicsomava valt. Az egyes ipardégakhoz tartozé vallalatok ,,ipari csoportokban”’ val6é megszervezése s ezeknek a csoportoknak a leghatalmasabb monopolistak iranyitasa al& rendelése biztositotta egyfelél a tdke nagymérett koncentracidj4t és a monopolistak érids-

Németorszag felhasznalva eleinte a szovjet féldén is gyors eldnyomulast hajtott

végre,

de

mar

a moszkvai

csatdban

(1941.

okt.), majd déntéen a sztdlingrddi csatdban (1942. nov.— 1943. febr.) vereséget szenvedett. Az utdbbi titkézet fordulatot hozott a habori menetében. A _ hitleristak altal megszallt orszagokban a megszéllék terrorja, nagy témegek koncentraciéds taborokba valé hurcoldsa és embertelen elpusztitasa ellenére egyre szélesebb

méreteket sereg

dltott az ellendlldsi mozgalom. A szovjet had-

1943—44

agresszorokat

folyaman

az SZU-b6l,

stlyos

harcokban

kiverte

az

majd sorra felszabaditotta

a

hitleri ~ Altal erészakkal v. reakciéds kormdnyaik cinkossdga segitségével megszallt kézép- és K-eurdépai orszé-

bontakoztattak ki. 1933-161 37-ig az dllam 46 millidrd markat k6lt6tt fegyverkezésre, ami természetszertileg maga utan vonta az addk névelését és az drak emelkedését. A munkaszolgélat bevezetése és a munkdésok szabad munkavallalasi joganak korldtozdsa betetézte a munkésok jogtalan bérrabszolg4kk4 alacsonyitasdnak folyamatat. A mezégazdasagban az 1933-i Un. hitbizomanyi

gokat: Romaniat, Bulgéridt, Jugoszlavidt, Lengyelo.-ot, Mo.-ot, Csehszlovakiat. 1944. jul.-ban a fasiszta rendszer belsé valsaganak jelzdje, d6sszeomldsdnak eldjele volt a tisztikar egy részének részvételével lezajlott, de sikertelenil végzdd6tt Hitler elleni puceskisérlet, amelynek célja Hitler meggyilkolésa s a Ny-i hatalmakkal kédtendé kiloénbéke segitségével a kétfrontos hébort besziintetése volt. A hosszt késlekedés utdn E-Franciao.-ban partra szallt (1944. jun.) angol—amerikai hadsereggel egyiitt a szovjet hadsereg teljesen szétzuzta a fasiszta ~ot, amely Hitler éngyilkosséga utén 1945. maj. 8-4n feltétel nélkiil kapitulalt. — A szédvetséges hatalmak ~ot és Berlint 4 megszallasi évezetre osztottak, lefegyverezték

torvény,

a fasiszta

profitjait,

masfelé]

a fasiszta

dllam

fokozott

beleszdélasi

lehetdségét a gazdas4gi kérdésekbe. A financtdéke érdekeinek megfeleléen a fasiszta dllam mar 1933-t6]1 megkezdte . & gazdasag atallitasat a hadi termelésre, amit kiiléndésen az 1936-ban meghirdetett un. ,,négyéves terv’’ keretében

amely

a 7 ha feletti féldeket

oszthatatlanokkaé

mindsitette, egyrészt a ndcik falusi térsadalmi bazisaul szolg4l6 nagybirtokos és kulakréteget szilarditotta meg, masrészt nagy munkaerdfelesleget terelt a falurdl az

iparba

(1933-t6l

39-ig kb.

1,5 millid paraszt k6ltézott

varosba). Mig a nagybirtok teriilete jérészt a paraszti tulajdon rovaésara kb. 3 milliéd ha-ral megnétt, addig az dllam a paraszti féldekbél mintegy 1 millié ha-t kisajatitott katonai célokra. A tudomany és a mtivészetek szamos kivalé képviseléjét elildézték ~bdl, a haladas

hadsereget,

feloszlatték

a fasiszta

szervezete-

ket, s a héborus btinésék egy részét birdsag elé Allitottak. A fohatalmat a Szévetséges Ellenérzé Tanacs vette at. A potsdami konferencidn (1945. jal.l17—aug. 2.) megallapitottak az orszag nacitlanitésdnak, demilitarizdlasanak, demokratizélasanak alapelveit. ~ Ny-i hatarait az 1937-i allapotoknak megfeleléen régzitették ; az Odera— Neisse vonaltél K-re esé teriileteket Lengyelo., K-

Poroszo.

egy részét

pedig

az SZU

kapta.

Ujjdéalakult

szikségképpen elvezetett a II. vildghdboruhoz. 1933ban ~ kilépett a Népszévetségbdl, 1935-ben, megszegve

Németorszag Kommunista Partja, majd a szocidldemokrata, a kereszténydemokrata és a liberalis part. Az orszag gazdasaégi és politikai élete azonban az SZU és a nyugati hatalmak Altal megszallt 6vezetekben ellentétes iranyban fejlé6détt. A szovjet Gvezetben 1945-ben demokratikus féldreformot hajtottak végre, majd a kommunista és a szocidldemokrata part egyesiilése Utjan megalakult Németorszdg Szocialista Egységpdrtja (1946) vezetésével népi demokratikus dtalakulés kezdédétt (a hitleristak, haborts btinésék tulajdonaban volt nagyiizemek, nagybankok Allamositdésa, kézigazgatési és iskolareform). A Ny-i Ovezetben viszont a Ny-i kapitalista nagyhatalmak megszall6 szerveinek k6ézremtikédésével helyreallitottak a monopoltdéke és a nagybirtok uralmat. 1947. jan.-ban egyesitették az angol és az amerikai dvezetet (Bizénia) ; az angol és az amerikai téke segitségével megkezdédétt a német militarizmus fellegvdrait képezd monopolszervezetek ujbdéli talpraallitasa. A Ny-idvezete-

a versailles-i békét, bevezette az altalanos hadkételezett-

ket bevonték

séget, majd 1936-ban a német csapatok bevonultak a demilitarizAlt rajnai dvezetbe. 1936-161 39-ig~ Olaszo.-

térekedve kilén valutareformot hajtottak végre (1948. jun.), amellyel megbontotték Berlin kézigazgatasi és gazdasagi egységét, s kirobbantva a berlini valsdgot (1948. jun.—1949. maj.) ~ fdvarosaét két részre szakitottak. 1948. aug.-ban gazdasaégilag a francia évezetet is egyesitették az angol—amerikai dvezettel (Trizénia). 1949. méj.-ban az tn. alkotmanyozé gytiléssel elfogadtattak a Ny-i hatalmak érdekeinek megfelelé alkotmanyt,

szolgalataban

4ll6

mtiveket

indexre

helyeken kényvégetéseket végeztek. den eszk6zét:

tették,

nyilvanos

A propaganda

min-

a sajtét, radidt, filmet, szinhazat, iskolat

felhasznalték arra, hogy a német népben meggydékereztessék a tudomadnytalan, barbaér fajelmélet, a németség »,Herrenvolk’’, azaz uralkodasra hivatott voltanak

szem-

léletét. A koncentrdaciés taborokban az éheztetett embereket erejiikén feliili munkara hajszoltak, ill. a fajelmélet igazolasdra, valamint kiilénféle fajtak kitenyésztésére iranyuld, &lialaban haldlos kimenetelti vagy 6r6ék6s nyomoréksagot eldidézé orvosi kisérleteket végeztek rajtuk. — A hitleri ~ 1938-ra lényegében befejezte a német imperializmus vildguralmaénak megteremtésére irényulé habortja elékészitését. Agressziv kilpolitikéja, amelyet a Ny-i hatalmak hosszt ideig elttirtek, sét kifejezetten tamogattak,

gal egyiitt fegyveres intervenciét folytatott a spanyol kéztarsaség ellen, 1936-ban Japdnnal megkotétte az antikomintern paktumot, amelyhez 1937-ben Olaszo., majd 1939-ben Mo. is csatlakozott. 1938. marc.-ban az Anschluss

utj4n

bekebelezte

Ausztridt,

majd

a

Ny-i

Allamok hozzajaruladsdval a — miincheni egyezmény (1938. szept.) alapjan feldarabolta, 1939. marc.-ban pedig az egyezményt megszegve megszallta egész Csehszlovakiat. 1939. szept. 1-6n meginditotta hadait Lengyelo. ellen, ami maga utdén vonta a II. vildghdbor& kirobbanésaét (1939. szept. 3.). A jél szervezett és felfegyverzett naci hadsereg a hAbort elsé éveiben gyors sikereket ért el. Lerohanta Lengyelo.-ot, 1940. 4pr.-ban megszallta Daniai es Norvégidt, 1940. mdjus—juniusban Belgiumot, Hollandidt és Franciao. nagyobb felét,1941 tavaszaén Jugoszlaviat, Albanidt és Gérégo.-ot, majd jun. 22-én orvtamadast inditott az

SZU ellen, megszegve az 1939. aug.-ban kd6tétt megnemtémadasi szerzédést. 1941. dec.-ben Japaén hadbalépése utén hadat iizent az USA-nak. A kezdeti erdfdlényt

a Marshall-tervbe, majd~ kettészakitaésara

majd szept. 20-4n megalakult

a Német Szévetségi Kéz-

tarsasdg (NSZK) s K. Adenauer elsé reakcids korménya. Az dllamelnék Th. Heuss lett. Ezzel létrejétt a német

imperializmus

Ujjdsziiletésének alapja Ny-Németo.-ban.

Okt. 7-én a szovjet megszallési S6vezetben megvalasztott

Német

Néptandcs

Demokratikus nek elnédke

—

1949

vdlaszul

Kéztarsasdg

W.

utdni

kinyilvénitotta

(NDK)

a

Német

megalakitas4t,

amely-

Pieck, miniszterelnéke

toérténetét

lasd

O. Grotewohl

a Német

Kéztarsasdg és Német Szévetségi Kéztdrsasdg zetekben, TORTENET cim alatt.

TUDOMANY.

deteiben

jelentés

lett.

Demokratikus cimt

feje-

A tudoményok ~i fejlédésének kezszerepe

volt

a

heidelbergi

(1386,)

Németorszég kélni (1388) és a lipesei (1409) egyetemnek. A 15. sz.ban Regiomontanus tevékenysége emelkedik ki a trigonometria és asztronémia teriiletén. Forradalmasité hatast gyakorolt az emberi kultura fejlédésében a mozgathaté bettikkel térténéd kényvnyomtatas bevezetése a 15. sz.ban J. Gutenberg dlial. A 16. sz.-ban fejlédésnek indultak a leiré természettudoményok. Paracelsus munkdssagaval lerakta az orvostudomaény kémiai alapjait. A 17. sz.ban J. Kepler (1571— 1630) szerzett kimagasl6é érdemeket a heliocentrikus vil4grendszer kialakitésaban a bolyg6mozgas térvényszertiségeinek fellardsaval. A maiematika

teriiletén G. W. Leibniz Newtonna! egy idében megalkotta a differencidl- és integrélsz4mitast. A technikaban O. Guericke (1602—86) a légszivaityu és a dérzselektromos gép feltalélasdval timt ki. I. F. Béttger elsédként allitott el6 Eurépdéban porcelant. A természettudomanyok fejlédését jelentésen elédsegitette a Schweinfurtban alapitott (késébb Halléba kéH6zétt) német természettudomanyos akadémia, a Leopoldina (1652), a Porosz Akadémia (1700), ebbél tértént a berlini Tudoményos Akadémia

és a miincheni Bajor Akadémia (1759) alapitésa. A 18. sz.-ban nagy jelentésége volt I. Kant kozmoldgiai elméletének. A fizika teriilet6én G. D. Fahrenheit (1686—1736) a korszerG termodinamika eléfutérai kézé tartozott. A kémidban J. B. Richter (1762— 1807) felallitotta a sokszoros stlyviszonyok térvényét. A 18—19. sz. forduldjan

fejtette ki sokoldali tevékenységé1

J. W. Goethe, kinek

természettudomanyos eredményei kéziil fdként az optika, asvanytan, éslénytan, dllattan és embertan teriiletén végzett munkassaga jelentés. A 19. sz.-ban szamos nagy tudomanyos felfedezés fiizédik német tuddésok nevéhez. A matematika jeles mtiveléi (P. G. Dirichlet, R. Dedekind, M. Cantor, C. G. Jacobi, F. Klein, L. Kronecker, E. E. Kummer, F. Lindemann, K. G. Ch. Staudt, J. Steiner, J. Plicker, H. Minkowski) kéziil B. Riemann

(1826—56) a hatérozott integralszimitas, K. Weverstrass (1815—97) a matematikai analizis szabatos megalapozéséval ttint ki; fontos eredményeket éri el G. Cantor (1845—1918), a halmazelmélet megalapozdja, a

legkiemelkedébb teljesitményt pedig a ,,matematikusok fejedelmének’’ nevezett C. F. Gauss (1777—1855) munkass4ga nyujtotta, akitél az algebra alaptételének bizonyitasa, a differencidélgeometria alapfogalmai és a sz4melmélet sz4mos alapveté tétele szarmaznak. A fizikaban G. S. Ohm (1787—1854) a réla elnevezett térvényt

allitotia fel, R. H. Weber és C. F. Gauss megszerkesztette a korszerti hiraddstechnika alapjat képez6é elektromagneses tavirédt. H. R. Hertz (1857—94) kialakitotta a Maxwell-egyenletek ma is hasznalt alakjat, kimutatta a térben szabadon terjedé elektromos hullémok létezését, W.

Rontgen

Németorszag

144

(1845—1923)

felfedezte

a rdédla elneve-

zett sugarakat, E. Abbe (1840—1905) az optikai mtiszerek épitését helyezte tudomanyos alapokra. J. R. Mayer (1814—78) kimondta az energia megmaradasdnak elvét, ezt H. Helmholiz (1821—94) matematikailag is meg-

alapozta. R. E. Clausius (1822—88) megalkotta az entrépia fogalmaét, és kimondta a termodinamika elsé és masodik fétételét. A spektrélanalizis mdédszerét G. R. Kirchhoff és R.W. Bunsen dolgozta ki, s ennek alkalmazasa

szamos kémiai elem felfedevéséhez vezetett ; J. Prauenhofer (1787 —1826) a Nap spektrumaban a réla elnevezett vonalakat fedezte fel. W. Hittorf, H. R. Hertz, majd Ph. Lenard a katédsugarak kutatdéséval tint ki. A kémia teriiletén J. Liebig (1803—73) az agrokémia megalapitéja megkezdte az elsé tervszerti kisérleteket a terméféld mesterséges tragydzdsara, F. Wohler (1800—82) elséként allitoit elé szerves vegyiileteket szintetikus uton, A. Kekulé (1829—96) feléllitotta a benzol gytirtis szerkezetére vonatkozé hipotézisét. Ipari szempontbdl nagy jelentéségi volt a szerves szinezékipar elméleti alapjainak megteremtése F. F. Runge (1795— 1867) Altal. Az orvostudomany teriiletén R. Koch (1843—1910) felfedezie a tuberkuldézis és a kolera kérokozdit, Ch. W. Hufeland megdllapitotta a személyi higiénia szabalyit. F. Gall (1758—1828) a koponyatan egyik megalapitdja

volt, a sejtkértan alapjait R. Virchow (1821—1902) rakta le, M. Pettenkofer (1818—1901) munkésséga az

orvosi mikrobiolégia és a kézegészségtan teriiletén volt jelentés. A bioldgia teriiletén E. Haeckel (1834—1919) a darwinizmus elméletének tovdbbfejlesztésével, M. Schleiden, T. Schwann és W. Pfeffer sejttani vizsgaélataikkal ttintek ki. A féldrajztudom4nyban

A. von Humboldt,

F. Richthofen és W. Gétz tevékenysége emelkedett ki. A technika teriiletén F. Kénig a gyorssajté, F. Krupp az

Ontd{t

acél,

F.

G.

Keller

a

korszerti

papirgyartas,

K. Goebel az elsé elektromos izzédlampa, N. Olto a négyutemti gaézmotor, W. Siemens (Jedlikt6] fiiggetlentil) a dinamé, G. Meisenbach az autotipia, O. Mergenthaler a Linotype szedégép, G. Daimler és W. Maybach a gyors jara4su benzinmotor, K. F. Benz az auté elsé fejlédésképes tipus4nak megalkotés4val tint ki. O. Lilienthal a repilés egyik uttérdje volt, R. Diesel (1858—1913) feltaldlta a réla elnevezett motort. matematika terluletén E. Landau,

— A 20. sz.-ban a. D. Hilbert, H. A.

Schwarz és K. Knopp értek el kiemelkedé eredményeket. K. F. Braun (1850—1918) felfedezte a réla elnevezett ka1édsugaéresévet,s a termodinamikdban és a radiétechnikai kutatdésokban ért el jelentés reedményeket, W. Wien (1864—1928) felallitotta a rédla elnevezett eltolddasi térvényt, és jelentés munkaéssdgot fejtett ki a spektroszképia tertiletén, M. Laue a réntgenspektroszképia egyik megalapitéja volt. M. Planck (1858—1947) termodinamikai kutatdsai vetették fel elséként az energiakvantum fogalmaét. A. Hinstein (1879—1955) korszakalkot6 munkésségaval, a relativitaselmélet és a gravitacid modern elméletének kidolgozéséval, a fényelektromos jelenség elméleti magyaraézataval és az atomrombolds elméleti alapjainak lefektetésével a modern elméleti fizika egytk megalapozdéja volt. J. Franck és G. Heetz eredményei az atomok elektronburkanak felépitéséré] alkotott elméletet igazolték.

W.

Heisenberg,

P. Jordan

és M.

Born

a

kvantummechanika megalapitédi voltak, az utébbiH. A. Bethevel az atommagreakcidék és a kozmikus sugarzas kutatés&ban is kivélé eredményeket ért el. W. Kossel a vegyériék és a kémiai kétés elektronelmélete kidolgozdinak egyike volt. A kémia teriiletén a szerves kémiai kutatésokban

purinok szinezékek

és

E. Fischer a cukrok

purinszérmazékok, és

hidroaromaés

és fehérjék, valamint

A.

Baeyer

vegyiiletek,

O.

a

szerves

Wallach

az

aliciklusos vegyiiletek, R. Willstdtter a névényi szinezékek (f6ként a klorofill) kutataéséban ért el nagy jelentdségti eredményeket. Biokémiai szempontbdl is fontosak H. Fischernek a hemin és klorofill szerkezetére vonatkoz6

vizsgalatai,

H.

Wieland

kutatdsai

az

epesavakkal

és rokon vegyliletekkel kapesolatban, A. Windaus tevékenysége a szterinek szerkezetének és a vitaminokkal valé6

kapcsolatuknak

felderitésében,

R.

Kuhnnak

a

karotinoidokra és vitaminokra, valamint A. Bulenandtnak a nemi hormonokra vonatkozdé vizsgaélatai. Nagy jelentéségtieck E. Buchner erjedéstani kutatdsai is. A fizikai kémia fejlesztéséhez jelentésen hozzéjérultak W. Ostwald (1853—1932) katalizissel és a kémiai

reakcidékinetikai, egyenstlyokkal

valamint a kapcsolates

vizsgélatai és W. Nernst (1864—1941) termokémiai kutatdsai. O. Hahnnak (1879— ) sikeriilt eldészér nehéz atommagokat hasitani. Mind elméleti, mind gyakorlati szemponitbdél nagy jelentdéségtek Staudingernek (1881— ) a makromolekulés anyagok szerkezetére vonatkozé alapvet6 megdllapitasai. A modern vegyipar fontos teriiletein értek el német tuddsok kiemelkedé eredményeket, igy F. Haber és K. Bosch kidolgoziaék az amméniaszintézis, F. Bergius a szén nagynyomast:

kis-

hidrogénezése,

és kézepes

nyomadst

F.

Fischer

6s

H.

benzinszintézis,

Tropsch

a

O. Diels

és

K. Alder a diénszintézis alapveté technoldégidjat. C. Linde gépet szerkesztett levegé cseppfolydsitéséra. W. Reppe kifejlesztette az acetilén feldolgoz4s4n alapulé modern acetilénkémiat. A fiziolégia és orvostudomany teriileién E. A. Behring (1854—1917) a difiéria és a tetanusz

elleni

véddoltés,

P. Ehrlich

(1854—1915)

a salvarsan

Németorszag egyik felfedezdje volt. A. Kossel (1853—1927) a plazma és sejtmag kémiai ésszetételének vizsgélataban, O. F. Meyerhof (1844—1951) az izomtevékenység biokémiéjénak teriiletén ért el jelentés eredményeket. O. H. Wartburg (1883— ) a légzési enzim felfedezdje volt, és jelentés eredményeket ért el a rak vizsgdlatéban. H. Spemann

Németorszég

145

(1869—1941)

az embrioldgia teriiletén tint ki.

G. Domagk (1895— ) kimutatta a szulfonamid készitmények baktericid hataés4t, W. Forssman (1904— ) a szivkatéterezés egyik felfedezdje volt. A féldrajztudomany teriiletén A. Penck, A. Wegener, A. Hettner és A. Ruhl értek el jelentés eredményeket. A technikaéban F. von Zeppelin a kormaényozhaté léghajét, A. Korn

a képtavirét, H. Holzwarth a réla elnevezett gézturbinadt, A. Meissner a visszacsatolés elektroncséves rédigadét talalta fel. — A tdérsadalomtudomdnyok ~i fejlédésében jelentés szerepiik volt az antifeudélis mozgalom talajén felviragzott 16. sz.-i német humanizmus képviseléinek (J. Reuchlin, U. von Hutten stb.). Ezeknek az idéknek legforradalmibb gondolkodéja Th. Miéinzer volt. A filozofia teriletén a 16. sz.-ban Agrippa von Nettesheim, Paracelsus és 8. Franck panteista nézeteket hirdettek. A neveléstudomanyban J. Sturm az elsé mai értelemben vett gimnazium megszervezésével tint ki. — A 17. sz.-

ban J. Boéhmének a panteista tradicidkra témaszkodé misztikus filozéfidja egyes vonatkozésokban elémozditotta a dialektikus gondolkodaés fejlédését. Kiemelkedé szerepet jatszott a jogtudomany fejléddésében a felvilagosodés eszméinek eldkészitéje, a természetjog elsé képviseldje, S. Pufendorf (1632—94). — A 17—18. sz. forduldjén fejtette ki tevékenységét G. W. Leibniz (1646—1716), kinek nagyszabést dualista filozofiai rendszere az idealista dialektika egyes elemeit is tartalmazza. Tanitdsai a 18. sz.-ban a német felvil4gosoddés idején E. W. Z'schirnhaus, Ch. Thomasius,

teriiletén az A. H. Miller (1779—1828) Altal alapitott gazdasdgi romanticizmus nézetei voltak jellemzoek. Képviseléi tamadték a kapitalista fejlédést, s a feudalizmust eszményitették. Nagy hatdst gyakorolt a polgéri kézgazdasdgtan fejlédésére a német térténeti

reakciés

iskola eléfutara,

F. List (1789—1846),

aki a klasszikus

polgéri kézgazdaségtannak a szabad kereskedelemrél sz6l6é tanaival szemben a protekcionista nemzetgazdasdg eszméit hirdette. A térténettudomany teriiletén a liberélis G. G. Gervinus munkéssdga volt jelentés. A neveléstudomany

Herbart

fejlédésére

és F.

Frébel

nagy

hatdst

mivei.

gyakoroltak

F.

A nyelvtudoményban

a

szazad elején F. Bopp (1791—1867) elsédként bizonyitotta

be az indoeurépai nyelvek térténeti eredetét, s lerakta az Osszehasonlité6 grammatikai méddszer alapjait, mely a@ tov4bbiakban J. Grimm és W. Humboldt nagy jelentéségi munkasségdban nyert teljes kifejtést. Az dsszehasonlité térténeti nyelvészet fejlédésében jelentés szere-

pet jatszottak tovabba a leipzigi ujgrammatikusok is. — A 19. sz. 40-es éveiben ~ a forradalmi mozgalom kézpontja lett, s igy kedvezé talajt nyujtott a marxizmus sziiletéséhez. A proletaridétus forradalmi mozgalma tapasztalatainak 4ltaldnositdsa, valamint a francia utdpista szocializmus, az angol politikai gazdaségtan és a német klasszikus filozdéfia kritikai 4tdolgozdsa alapjan K. Marz (1818—83) es F. Engels (1820—95) megalkottaék a dialektikus

és térténelmi

materializmust.

Tevékenysé-

guk forradalmat jelentett az ésszes tudomaényok (kiil6nésen a tarsadalomtudomanyok) teriiletén. A 19. sz. méasodik felété1 a marxizmus szélesen elterjedt. Marx és Engels ~i tanitvanyai kéziil a legismertebbek J. Dieizgen

Ch. Wolff eszméiben fejlédtek tovabb. Leibniz— Wolff iskol4j4ba tartozott az 6naéllé esztétika megteremtdje,

(1828— 88), A. Bebel (1840—1913), W. Liebknecht (1826— 1900), F. Mehring (1846—1919) és K. Kautsky (1854— 1938), aki késébb az opportunizmus egyik teoretikusa és vezére lett. — Az 1848—49-i forradalom leverése utan a polgari filozéfia ~ban dekadens jellegivé valt. Ekkor lett népszerii A. Schopenhauer (1788— 1860) szubjektiv idealis-

A. G. Baumgarten és G. F. Meier is. A német felvildgoso-

ta, voluntarista filoz6fiaja és a vulgéris materializmus (K.

das képviseléi (M. Mendelssohn, Ch. F. Nicolai, H. S. Reimarus stb.) a feuddlis renddel k6t6tt kompromisszu-

Vogt és L. Bilchner). A hivatalos német kézgazdasdgtudomany f6 erdéit a marxizmus elleni harcra ésszpontositotta. A német térténelmi iskola un. régi iskoléja (W. G. F. Roscher, K. Knies, B. Hildebrand) tagadta a gazdasdgi térvények létezését, s a kézgazdas4gtudomany f6 feladaténak a gazdaségi életben megnyilvanulé nemzeti sajatossdgok vizsgdlatat tartotta. Ezzel egyidében dolgozta ki J. H. Thiinen (1783—1850) telephely-elméletét és a természetes munkabérrél szdl6 nézeteit, melyek a vulgaéris hatartermelékenységi elmélet alapjait képezik. A marxizmus széles kéré elterjedésével dsszefiiggésben a német nemzetgazdasdgtan képviseléinek jelentés része szocialista terminolégidval igyekezett kendézni polgéri

mot keresték, s hasonlé békiilékeny vonadsok jellemezték J. G. Herder (1744—1803) filozéfidjat is. A felvilagosodas radikdlisabb sz4rnyénak legjelentésebb képviseléje G. E. Lessing (1729—81) volt. Alapjaiban materialista 4lldspontra helyezkedett a nagy német kélté és természettudés, J. W. Goethe. A szdzad végén nagy hatdst gyakorolt munk4sség4val a miivészettérténet fejlédésére a klasszikus archeolégia megteremtdje, J. J. Winckelmann. — A18—19. sz. forduldj4n alakult ki a német klasszikus filozéfia idealista iskol4ja, mely az agnosztikus dualizmustél (I. Kant, 1724—1804) és a szubjektiv idealiz-

mustél (J. G. Fichte, 1762—1814) az objektiv idealizmushoz (F. W. J. Schelling és G. Hegel) fejlédétt. Kant nagy hatdsu filozdéfidja az emberi megismerd képesség vizsgélat4bdél indult ki: elismerte az objektiv kiilvil4g létét, de tagadta annak megismerhetdségét. Az Altala feldllitott —antinédmidk vizsgélataban kézel jutott a dialektikéhoz. A klasszikus német filozdéfia legfébb érdeme a dialektikus méddszer kidolgozdsa, melynek az idealizmus alapjan tértént legmagasabb szintt kifejtése Hegel (1770—1831) filozéfidj4ban tértént meg. Kévetéi a hegelianizmus dramlatéiban a 30-as évekt6l két iskola4ra oszlottak; a jobboldali v. éhegelianusok (M. F. W. Hinrichs, G. A. Gabler) Hegel nézeteit az egyhAzi

keresztény

ortodoxia

szellemében

értelmezték,

a

baloldali v. ifjuhegelianusok (D. F. Strauss, B. és E. Bauer, M. Stirner) pedig felszimolt&k a vallas és a filozéfia

k6ézétt

létesitett

hegeli

kompromisszumot,

s

idealista alapon biralték a vallast. Veliik szemben lépett fel a nagy materialista filozéfus, L. Fewerbach (1804— 72), aki a valldssal és az idealizmussal szembeni harcéban

helyredllitotta a materializmus tekintélyét és népszeriségét, bar materializmusa antropoldégiai és metafizikus jellegi volt, s tarsadalomfilozéfidjaban idealista maradt. A 19. sz. elsé negyedére a politikai gazdaségtan

10 Uj Magyar Lexikon V.

nézeteit. Kifejlédtek az ,,4llami szocializmus’’, ,,porosz szocializmus”’ és a ,,szocidlis reform’’ elméletei, melyek

a tarsadalmi kérdéseknek a kapitalizmus keretei kéz6tti megoldasét

hirdették.

Az

,,dllami

szocializmus’’

hivei

k6éz6tt a legismertebb K. Rodbertus-Jagetzow volt. F. Lassalle (1825—64) nézeteiben Marx és Engels egyes — sokszor vulgarizalt — tételei kispolgdri elméletekkel keveredtek. A hivatalos német térténetiras legismertebb képviseléje a szocidldemokrataellenes és antiszemita H. von Trewtschke, a reakciéds térténeti jogi iskola feje F. K. Savigny volt. A térténetirads liberdlis iranyzatat Th. Mommsen (1817—1903) képviselte. Jelentés eredményeket értek el a német kutatédk (H. Schliemann, A. Furtwdngler) a régészeti feltéraésok teriiletén és a miivészettériénetben (C. Justi). A nyelvtudomany

pszichologisztikus koncepcidjat fejtette ki H. Paul; W. Wundt (1832 —1920) pszicholégiai nézeteit a pozitivizmus és a hegeli idealizmus befolydsolta. — A 19—20. sz. forduldjatél,

a német imperializmus kifejléddésének koratdl

a német polgari filozédfiaban a szubjektiv idealizmus és az irracionalizmus kulénb6z6 iskoldi uralkodtak. Legismertebb iranyzatai az ujkantianizmus (badeni iskola: W.

Windelband,

Cohen,

H.

P. Natorp,

Rickert

stb., marburgi

E. Cassirer stb.),

iskola:

H.

a machizmus

(R.

Avenarius, W. Heisenberg), az ,,életfilozéfia”’ (I. Nietzsche 1844—1900;

W.

Dilthey,

1833—1911;

G. Simmel,

O.

Spengler, M. Scheler), az irracionalista ujhegelianizmus (R. Kroner, H. Glockner), a fenomenoldgia (EK. Husserl), az egzisztencializmus (M. Heidegger és K. Jaspers), a neotomizmus (J. Pieper) stb. Veliik szemben az objelk-

tiv idealizmus alapjardél lépett fel N. Hartmann, A német filozéfia legreakciésabb elméletei (a szocidldarwinizmus, a fajelmélet, az ujhegelianizmus irracionalista misztikaéja, Nietzsche Ubermensch-elmélete stb.) eléfutérai voltak

a hitlerizmus emberellenes polgéri filozéfiai 4ramlatok

ideolégidj4nak. A reakcidés mellett a revizionizmusnak

a német szocidéldemokracia soraibél kikerilt képviseléi folytattak burkolt harcot a marxizmus ellen (H. Bernstein, K. Vorldnder stb.). A kézgazdasdgtudomany teriiletén a sz4zadfordulé idején lépett fel az ujabb német tér-

ténelmi iskola (G. Schmoller) a katedraszocializmus képviseldivel szoros egyiittmtikédésben. Ezek kéziil legismertebb L. Brentano, aki a kapitalizmusnak a szocializmusba

valé

békés

Atnévését

hirdette,

s a for-

radalmi hare helyébe a reformkéveteléseket helyezte. Ezzel egy idében terjedtek el ~ban az osztrdk iskola nézetei a hatérhaszon-elméletrél. A kapitalizmus 4ltalanos vélsdgénak idején szimos német nemzetgazdasz a fasiszta ideolégia tamogatéjavé valt (W. Sombart és

mésok). Az imperialista rendszer védelmez6i kézétt léptek fel a szocidéldemokrécia jobboldalénak képviseléi is (K. Kautsky, R. Hilferding) a@ ,,szervezett kapitalizmus’’-rél és az ,,ultraimperializmus’’-rél sz616 elméleteikkel. A térténettudomdnyban uralkodévaé valt a Dilthey filozé6fiaj4bél kiinduldé, tarsadalmi térvényszertiségeket tagad6 szellemtérténeti iskola (E. T'roelisch, E. Spranger,

F, Meinecke), H. Oncken térténeti kutatdsait a polgéri objektivizmus vezérelte. A mi*tivészettérténetben W. Bode és L. Justi, a régészet teriiletén W. Dérpfeld és

L. Curtius tevékenysége kiemelkedé. A jogtudoményban a reakciés ujkantidnus jogbélcselet (R. Stammler) és a relativista jogbéleselet (G. Radbruch) eszméi uralkodtak. A neveléstudomany teriiletén A. Lay a cselekvés pedagégiaéjanak képviseldje, a nevelést a bioldgia fiiggvényének tekintette. A nyelvtudoményban a 20. sz.-ban jelentésen fejlédétt ~ban a semita, negro-afrikai és més nyelvek tanulmaényozésa (C. Brockelmann, C. Meinhof). Az dsszehasonlité nyelvészet az Gjgrammatikus iskola hagyomanyait folytatta (H. Hirt). Jelentés eredményeket értek el a német nyelvészek a roman (K. Vossler), a szlav (A. Leskien) és a german (F. Kluge, O. Behagel) nyelvészet teriilet6én. A mdsodik viléghabort sorén a fasizmus katonai vereségével pérhuzamosan a német filozdfia és tarsadalomtudomanyok ismert reakcids

irAnyzatai ideolégiai csédbe keriiltek. A Német Demokratikus Kéztarsasagban a szocializmus épitése sora4n megindult a tudoményos szocializmus széles kérfi, nagyméretii propagandaja, s a német tuddsok jelentés eredményeket értek el a marxizmus alkoté tovabbfejlesztésében és alkalmazdsdban. A térténettudomaényban A. Norden és A. Abusch, a gazdasdgtorténetben J. Kuczynske tevékenysége ismert. Ezzel ellentétben a Német Szévetségi Kéztarsasagban szabad tér nyilt a reakcids polgari ideolégia 6s a reformizmus restaurdcidjénak. IRODALOM. A német irodalom térténetének elsé korszakhatarait a német (ill. az irodalmiva lett felnémet) nyelv fejlédésének szakaszai szabjaék meg. Az é6felnémet korszak (8—11. sz.) elsé jelentésebb irodalmi emlékei népvandorlas kori german hagyomanyokat ériznek, noha a feudalis szemlélet és a keresztény vildgnézet egyre inkdébb kiszoritotta dket. Germén hésmondébél meritette targy4t a 9. sz. elején lejegyzett Hildebrand-ének, german motivumokkal vegyes keresztény témaju kéltéi elbeszélés a Muspilli és a Heliand (9. sz.). A feudélis rend megszilardul4séval a latin nyelvtii irodalom virdgzott fel; a 10. sz.-bél valék

Ekkehart Waltharius manu fortis c. eposza 6s Hrotsvitha von Gandersheim un. épiiletes dramaéi; a 11. sz.-bdl a Ruodlieb

c.

Németorszag

146

Németorszag

hexameterekben

irt,

realista

izti,

keretes

elbeszélés. A kdzépfelnémet korszakban (11—13. sz.) a keresztes habortk kiszélesitették a vilagképet, Ujabb mondai-térténeti témak ttintek fel, tébbnyire francia péld4ék nyomén (Sdndor-ének, Roland-ének — 12. sz. eleje) ; antik és keresztény elemek vegyiiltek a Osdszdrok kronikdjdba (12. sz.). A vandorregélék népszert, szdéra-

koztat6 epikus kéltészetében, a kereszténység eldtti mondai hagyomanyok éltek tovabb. A csdszéri hatalom tetépontjan (Hohenstaufok kora) fénykorat élte a kézépfelnémet kéltészet, amely az udvari élet és a lovagi tarsadalom erkéleseit, eszményeit, probléméit tikrézte.

Az udvari epika a lovagsag Eurdédpa-szerte elterjedt témakéreibél meritett (Artus-, gral-, Tristan-monda stb.); meghonosodtak a verses lovagregény formdi. Az Gttérék (Heinrich von Veldeke, 12. sz. vége) megteremtették a nyelvi feltételeket. A méfaj legjobb, vilégirodalmi tavlata képviseléi azonban kiemelkediek

a lovagvilég szik korldtai k6éziil, s a lovagi eléitéletek biraléivé lettek: Hartmann von Aue (A szegény Henrik, 12. sz. vége), Wolfram von Hschenbach (Parzival, 13. sz. eleje) és Gottfried von Strassburg (Tristan és Izolda, 13. sz. eleje). Lovagi témak mellett népvdndorlés kori hésmondékat is megorékitettek az tun. hdsi eposzokban; k6ziiltik valé a kor egyik legnagyobb alkotasa, a Nibelungének (13. sz. eleje). Az udvari-lovagi vil4g lirdja, a Minnesang a trubadur-kéltészet német

j4ban

és

forméjaban

egyarént

valtozata ; 1émé-

szabdlyokhoz

ké6tétt,

stilizAlt szerelmi kéltészet volt. Erett korszakat Heinrich

von Morungen (?—1222) és Reinmar von Hagenaw (?—1210 elétt) vezette be. A kézépkor legnagyobb német lirikusa, Walther von der Vogelweide (13. sz. els6 fele) azonban kéltéi fejlddése sorén megszabadult a Minnesang tartalmi-formai kététiségeitél, a népdal hangjara figyelt és b&tor politikai kélteményeket irt. Az un. vagans-kéltészet hars4nyabb hangja széles kedvii didkok, vandorlé v. székétt szerzetesek ajkan élt legnagyobbrészt latinul (gyfijteménye a Carmina Burana, 13. sz. — A kézépkor utolsé sz4zadaiban (13—15. sz.) a feudalizmus bomlasa, a pénzgazdaélkodas elterjedése bizonyos népies-realista fordulatot hozott, a nyelv fejlédése is &thajloit a korai ujfelnémet korszakéba. Paraszii 1é6mak tlintek fel, mevetségessé vdltak a lovagi erkélesék (Wernher der Gartenaere szatirikus elbeszél6 kédlteménye : Meer Helmbrecht, 13. sz. m&sodik fele). A hétkéznapi életbél1

veit

humoros,

szatirikus,

tanité

sz4ndéku

1tér-

1énetek terjedtek el, az Un. schwankok, magyarul trufak. A Minnesang 4tadia helyét a mesterdalnak, a vildgi jelleget 6116 miszlérwumjdtékok és népszeri farsangé jdtékok a drama kezdeteit jelezték. A misztikusok (Hckhart mester, kb. 1260—1327;

H. Sewse, kb. 1295—

1366) GjszerGi vall4sos miivei gazdagitotidk az irodalmi nyelvet, s jelentkeziek a humanista mtiveltség jelei is (Johannes von Tepla: Der Ackermann aus Béhmen, 1404). — A 16. sz.-ban a korai kapitalizmus fejlédése nyomén a humanizmus vilagképe megingatta az egyhaz tekintélyét, hatésa azonban a mtivek latinnyelviisége folytaén inkébb csak a tudoményos életre korlatozédott (J.

Reuchlin,

1455—1522;

G.

Agricola,

1494—1555).

A nemzeti nyelvii irodalmat M. Luther (1483—1546) hitajit6 mozgalma, a reformdciéd lenditette fel (Luther bibliaforditdsa, vitairatai, népszerti egyhdzi énekei); némettel cserélte fel a latint a harcos humanista iré és kélt6, U. von Hutten (1488—1523) is. A nép nyelvén 2616 iratok lelkesitettek a nagy paraszihdbortra, s nagy sz4mban sziilettek népkéltészeti alkotasok. Széles t6megek kedvelt olvasmaényai voltak a népkényvek (Till Hulenspiegel, Faust). A termékeny Hans Sachs (1494— 1576) mesterdalokat, trufékat, drémai miiveket egyarént irt. A prézafrék kézétt J. Wickram (kb. 1520—60) mar polgéri szemlélett regényt is alkotoit, J. Fischart (kb. 1547—kb. 90) Rabelais-t dolgozta 4t. A paraszthabortik veresége uian a német kisdllamokban feléledé fejedelmi énkény és féSként a harmincéves hAbort pusztitdsai a

17. sz.-ban az irodalmi élet lendiiletét is megakasztottak. A zilélt gazdasdgi és politikai viszonyok kézétt

Németorszag a nyelv maradt

az egyetlen

ésszeké16

kapocs;

a pol-

gari-nemzeti célok szolgélataban nyelymtivelé +tarsaségok aljlakultak, de a fejedelmi-féuri udvarok zstfolt

barokk stilusformdinak jegyében. Tagjaik k6zé{t volt M. Opitz (1597—16389), aki megszabta és jé idére meg is k6téite a kéliészeitan elveit. P. Fleming (1609—40) kéltészetében, A. Gryphius (1616—64) lirdj4ban és dramaiban a nemzeti katasziréfa hatdsa tiikrézédétt. Népi ihletésG 8. Dach (1605—59) lirdja, vallasos élményekb6l fakadt Angelus Silesius (1624—177) kéltészete. A dramébean egymas melleit élt a népies régténzés és az

unnepélyes barokk tragédia (Gryphius). A prézdban meghonosodtak a hési pétosszal telitett barokk regény forméi (D. C. Lohenstein, 1635—83), de szatirikusrealista

térekvések

is jelentkeztek

(J. M.

Moscherosch,

1601—69). A kor legnagyobb prézai alkotasa, H. J. Ch. von Grimmelshausen (kb. 1620—16) pikareszk regénye, a Simplicissimus atfogd, realisia korképet nyujtott. — A feudélis kisdllamokra aprézoit ~ban a polgarsag osztalyharca a 18. sz.-ban ideoldgiai sikra tolddott at. izt tiikrézte az egyetemes eurdpai felvildgosodds német valiozata. Hidnyzoit beldle a politikai aktivitds, nehezen szabadult az idealista vilaégképtdl, és gyakran bizonyos nyaérspolgéri vondsok terhelték, de lerakta egy vilagi jellegi, nemzeti kultura alapjait. Kezdetét G. W

Leibniz polgari

(1646—1716)

filozdfiaja jelélie;

kéltdi és irdi

erkéleséket hirdettek tanité sz4ndéku, rokokd stilusi mitiveikben. A természet idilli harmdnidjat énekelték B. H. Brockes (1680—1747), a svajci A. Haller (1708—77) és 8S. Gessner (1730—88) ; a polgaéri élet6r6m kifejezdi az un. anakreontikusok, pl. Fr. Hagedorn (1708— 54). Népszer mtifaj volt a tanité mese (Ch. F. Gellert, 1715—69) és @ szatira (G. W. Rabener, 1714—71) ; robinzondd-formaban biralta a feudélis erkdleséket a regény (J. G. Schnabel, 1692—1752). ,,Erkélesnemesit6” folydiratok indultak. Az uj irodalom esztétikai kévetelményeit legvilagosabban J. Ch. Gottsched (1700—66) fogalmazia meg a svajci J. J. Bodmerrel (1698—1783) és J. J. Breatingerrel

Németorszag

147

(1701—76)

folytatoit

vitaja sordn.

A pol-

garség nemzeti Ontudatat élesztettek Fr. G. Klopstock (1724—1803) dédéi; epikus mtive, a Messids vallasos kéntésben készitette eld a felvilagosult szemlélet irodalmi kibontakozasét. Klasszikus miiveltség, jéiékos fantdzia, rokoké izlés jellemezite Ch. M. Wieland (1733— 1813) verses elbeszéléseit (Oberon), filozofikus és szatirikus regényeit (Agathon, Abderitdk). A felvilagosodds legnagyobb tekintélyt, legkévetkezetesebb harcosa és alkoté szelleme G. E. Lessing (1729—81). Esztétikusnak, kritikusnak, dramairénak egyarant Uttdrdje volt ; megteremieite a német polgdéri szomortjaiékot (Hmilia Galotti) és a realisia vigjdtékot (Minna von Barnhelm). Klopstock, Wieland és Lessing mtikédése a klasszicizmus utjai egyengette, de idédben érintkezett a német felvilégosodés masodik szakaszaval, a Sturm und Drang mozgalommal is. Ez a viharos mitivészi lazadds a francia forradalmat megelézé évtizedekben bontakozott ki; a szabads4g pdtosza jellemezte, irraciondlis és individualista vondsai korlétait jelentetiék. Eléfutéra az , iszak mégus&”-nak nevezett J. G. Hamann (1730—88), programaddja J. G. Herder (1744—1803), a szdzad végének legnagyobb gondolatébreszidje volt, aki a népet és a népkéltészetet 1ekiniette a kulitra megtermékenyi16 ésforrdsdnak. A mozgalom drémairdi (J. M. R. Lenz, 1751—92; Fr. M. witz, 1752—1806;

Klinger, 1752—1831; J. A. LevseH. L. Wagner, 1747—179), koltdi (Ch. F. D. Schubart, 1739—91; G. A. Birger, 1747—94)

meg a polgari forradalom felté1elei. A nagy francia forradalom uiadn a német polgari értelmiség jé része megriadt a francia jakobinusok radikélis médszereitél. (Kitarté forradalmi kéveikezetességre csak a republikénus J. G. Forster, 1754—94, adott példat.) A polgdri gondolat tehat nem politikai, csak mitivészi-ideolégiai sikon, a német klasszicizmus 16rekvéseiben érvényesiilt, magas muivészi fokon. A fejlddés tetépontja Goethe és Schiller klasszikus harmoéniara és formatékélyre 1érekvé realista

mitivészete. A kalasszicizmus sz4mara az utat a felvilagosodas, az antik miivészet és az antik demokracia

18. sz.-i

kultusza (J. J. Winckelmann, 1717—68) készitette eld. A Sturm und Drang vibara utén Goethe klasszikus harméniara térekedett (Iphigenia, Tasso, Rémai elégidk), Schiller is az antik vilag eszményeihez igazodott (Gérégorszag istenei), klasszikus draméiban pedig haladé nemzeti gondolatoknak adoit hangot. Goethe kései mitiveiben humanista-realista vilagképe 6l{6{t miuvészi alakot. A Faustban a 19. sz. egyik legmagasabbrendti irodalmi

remekét alkoita meg. A fejlédés uj meg uj lehetdségeit keresé

féhés

alakja

dlial4nos

emberi

vonatkozdsain

tul egyben a forradalomra képtelen német polgarsagnak is jelképe. — A német romantika haladé kezdetek utén nemcsak

a forradalom médszereit

veteite el, hanem

viv-

manyait is ; polgdri eredete ellenére — kevés kivétellel — a nemesség eszményeihez hasonult ; az antik vilag helyett a feudalis k6zépkor kultuszét teremteite meg. A klaszszicizmus tiszia mtivészi formdéival a végtelent sévargé, irracionaélis szemléletet szegezie szembe. Valéban maradandét a mesevilag, a népkéliészet és a nemzeti ‘mult igézetében alkotott; sajd4tos mtivészi szépsége éppen ebbél a felszabadult fantdziavil4gbél bontakozott ki

(Jakob Grimm, 1785—1863, és Wilhelm Grimm, 1786— 1859, mesegyGjté és a német nyelvtudomanyt megalapozé tevékenysége). A klasszicizmus és a romantika kézétt elszigetelten allt J. Fr. Hélderlin (1770—1843) ; szemlélete ink4bb az eldbbihez kétdite, siflusjegyei azonban a romantikéhoz. Sokban hasonlé a helyzete Jean Paulnak (1763—1825) ; érzelmes, humoros, szatirikus regényei fontos szerepet tdli6ttek be a német préza térténetében. Kiemelkedeit a romantikusok kézil H. von Kleist (1777—1811) ellentmondasokkal teli, de eredeti alkoté teheisége ; dramai, novelléi a realizmus hatdrén jarnak. A romantikusok elsé nemzedéke az un. jénai kérben csoportosult (Friedrich Sehlegel, 1772—1829 és A. W. Schlegel,

1767—1845,

W.

H.

Wackenroder,

1773—98,

L. Tieck,

1773—1853, Novalis, 1772—1801); uralkodé mitfajuk a lira, a mese, a regény volt; kiilénés érdemiik a Shakes-

peare-forditas. A heidelbergiek (Cl. Brentano, 1778— 1842, A. von Arnim, 1781—1831) a népkéltészet kineseit tartak fel. A napdleoni haébordk idején nemzeti szabadsdgharcra lelkesitett E. M. Arndt (1769—1860) és Th. Kérner (1791—1813). A német romantika térténetében Uj fejezetet nyitett a kései romantikusok csoportja ; képviseléi liraban, préz&ban egyarént kézelebb jutottak a valdésdghoz (J. von Hichendorff, 1788—1857),

legnagyobb elbeszéléjik, E. T. A. Hoffmann (1776— 1822) a fantdziavilagot a német nydrspolgérsfg és a kisfejedelmi abszolutizmus szatirikus rajzival egyesitette.

A

romantika

legkésébbi

kéltdiskola”’ (J. Kerner,

hat4sa

az

un.

1786—1862 ; L. Uhland,

,,svdb 1787—

1862). A. Chamisso (1781—1838) mfivészete, szemléletmédja mar a realizmus felé mutat. — A périzsi jiliusi forradalom (1830) utén ellenzéki mozgalmak kaptak

labra

az

(,.népek

1848-i tavasza”),

német

forradalom

s veliik

megindult

elézményeképpen az irodalomban

és elbeszéléi (J. J. W. Heinse, 1746—1803) a természetesség, az emberi érzelem, az eredeti alkoté géniusz (zsenikultusz) jogén 1témadtak a feuddlis tarsadalom

is a romantikus érékség felsz4molésa. A liberdlis polgari kévetelések klasszieizl6 (A. von Platen, 1796— 1835) v. realizmusra hajl6 formékban szdélaliak meg

korlatai és a fejedelmi zsarnoksdg ellen. Az iranyzat vildgirodalmi hatdst, legnagyobb alkotdsai az ifju J. W. Goethe (1749—1832) nevéhez (Gétz von Berlichingen ce. dramaja, Werther c. regénye), valamint Fr. Schilleréhez (1759—1805) fizédnek (Haramidk, Armdny és Szerelem c. dram&ék). —- Németo.-ban azonban nem ériek

(K. Immermann, 1796—1840). Demokratikus térekvések kaptak hatdrozoit hangot L. Bérne (1786—1837) kézirdi tevékenységében és az Ifju Németorszdg néven ismert irédcsoport mtiveiben (K. Guizkov, 1811—78; H. Laube, 1806—84 ; Th. Mundt, 1808—61 sib.). Forradalmi

10*

erdk és problémak jelentek meg a dramaban (G. Buchner,

Németorszig 1813—37;

Ch.

D.

Grabbe,

1801—36)

és

az

elbeszélé

kdltészetben (N. Lenau, 1802—50), de a lirdban is realista fordulat észlelheté (A. von Droste-Hilshoff, 1797—1848). A biedermeier idilli k6lt6i azonban kitértek a tarsadalmi konfliktusok elél, igy a jelentés formamtivész E. Mérike (1804—75) is. A romantika lekiizdésében vezeté szerepet vAllalt a korszak legnagyobb vildgirodalmi hatést kéltdje és stilusteremté prdézairédja, H. Heine (1797—1856). 6 foglalta dssze és vdlaszolta meg forradalmi hangu frdsaiban a legmagasabb miivészi szinvonalon koranak

problémait. A liberdlis szellemti politikai kéltészet jelentés képviseldéje volt A, H. Hoffmann von Fallersleben (1798—1874). K. Mare és Fr. Engels munkassdgénak nagy hatdsa volt a német irodalomra; a demokratikus megtjhodasért kiizdé politikai kdlt6k (G. Herwegh, 1817—75; FE. Freiligrath, 1810—T76) éveken At szoros kapcsolatban 4lltak veliik, Heine pdlyéjénak utolsé szakaszara is megtermékenyité hatdst gyakoroltak. A forradalmi munkésmozgalom elsé jelentéds német

iréja G. Weerth (1822 —56). — Az 1848-i forradalom bukaésa utan a német polgadrs4g fokozatosan behddolt a reakcidés monarchianak ; az ideoldgiai alapok tisztazatlans4ga gatolta a polgdri realizmus egyérielmt kibontakozasit. Mintegy a behddolés utdlagos igazoldsaképpen,

filozéfiai pesszimizmus valt uralkodéva (A. Schopenhauer, ‘1788—1860). A realista préza féként a kispolgéri élet &brazolésAban fejl6d6it tovébb (B. Awerbach, 1812—82 falusi toérténetei, Th. Storm, 1817—88, tragikus hangu novelléi és liraja, W. Raabe, 1831—1910, elbeszéléseinek

' f4jdalmas irdénidéja). A kritikai realizmus legjobb drama-

{rdéja, Fr. Hebbel (1813—63) 1848 elétt még realista polgari tragédiat alkotott (Maria Magdalena), késébb azonban egyre jobban a pesszimista vila4gkép utvesztdjébe tévedt (,,pantragizmus”).; O. Ludwig (1813—65) realizmusa sokszor tulteng6d lélekelomzésbe csapott at. Tért hdditott

az atfogd jellegti tarsadalmi és térténeti regény, legjobb mestere az éles szommel birél6 Th. Fontane (1819—98). A polgdri demokracia elveit hirdette a svajci G. Keller (1819—90), a kritikai realizmus egyik legnagyobb és legtudatosabb képviseléje a német irodalomban. Honfitarsa, C. F. Meyer (1825—98) a térténeti novella, a lélek-

rajz, a lirai kifejezés mtivésze. Kézben 1871-ben létrejétt a német egység, de reakciéds alapon; a burzsoazia hatalomtudata és. terjeszkedési térekvései megnévekedtek. Ennek tiikre Fr. Nietzsche (1844—1900) vilaégszemlélete, ,,Ubermensch”’ (felsébbrendti ember) elmélete ; szélséségesen tulhajtott individualizmusénak hatdsa ismét csak az ideolégiai tisztulast gétolta. — A 19. sz. utolsé évtizedében jelentkezé jellegzetes irodalmi irdnyzat a naturalizmus volt. Ennek jegyében sziilettek

H. Sudermann (1857—1928), M, Halbe (1865—1944) és féleg G. Hauptmann (1862—1946) els6 stiluskorszakaban {rt hires draméi. A. Holz (1863—1929), J. Schlaf (1862— 1941), R. Dehmel (1863—1920), D. Laliencron (1844—1909) kéltészetét az impresszionista stilus jellemzi. Egyre tébb dekadens irdnyzat jelentkezett elsésorban a lira teriiletén:

Németorszag

148

ijromantika, misztikus 4ramlatok, ujklasszicizmus.

Nietzsche

hatdsa és formalista vonasok jellemezték az arisztokratikusan elz4rkézott S. George (1868—1933) kéltészetét. Magdbafordulds, tulfinomultség tiikrézédétt R. M. Rilke (1875—1926)

lirdéj4ban és prézai frdsaiban.

Az tjonnan lébrakapott iranyzatokat a dréma teriiletén @ legmagasabb mfivészi fokon Hauptmann késébbi darabjai képviselték. — Ugyanakkor ujra fellendiilt a kritikai realizmus. A német irodalom ujra fontos szerep-

hez jutott a vildgirodalomban. A szézad elején lépett fel a korszak reprezenténs’ humanista polgari irdja, Th. Mann (1875—1955), valamint H. Mann (1871—1950) és A. Zweig (1887— _—+), a német polgari tarsadalom és a német imperializmus nagyhatdst leleplezéi. Ebben az idében indult a jelentés regényirdé és lirikus, H. Hesse pdlyéja is. Az 1910-es évek tajan vildgirodalmi jelentéségii kezdeményezésként lépett fel az expresszionizmus

sokégi mozgalma, uj, szokatlan kifejezésformakat teremtve. Fé miifajai a lira: E. Stadler (1883—1914),

G. Heym (1887—1912) és a drama: Fr. Wedekind (1864— 1918), C. Sternheim (1878 —1942), G. Kaiser (1878—1945). Az I. vilaéghébora alatt és utén az expresszionizmus balsz4rnya a forradalmi mozgalmakkal is kapcsolatot talalt (E. Toller, 1893—1939). A hdborut kéveté forradalmak

utan, az in. weimari

kéztarsasagban

az expresz-

szionizmus az uj tdrgyiassédg dokumentumszerii 4brézolasmédjanak adott helyet. A weimari korszak jellegzetes regényirédi még részben az expresszionizmus, de részben mar az Uj targyiass4g utjan jartak, és nagy részik humanista all4spontrél szembefordult a militarizmussal,

a

sovinizmussal

(A.

Dédblin,

1878—1957;

H. fallada, 1893—1947). A nagyhatési Fr. Kafka (1883—1924) sajatos vizidi reménytelen, kiutttalan kétségbeesésrél tanuskodtak. — A hitleri fasizmus uralomra jutdsakor (1933) a sz&mottevé irdk, kélték legnagyobb része, a Mann testvérek, L. Feuchtwanger (1884 —1958), #. Frank (1882—1961) stb. emigraciédba kényszerult. Az antifasiszta mozgalomban edzédétt irénemzedék legjobbjai, foként a II. vilagh4bort utadn, a szocialista realizmus uttordéivé valtak. A liraban J. R. Becher (1891— 1958), a dramdban B. Brecht (1898—1956), a prézdban A. Seghers (1900— ) neve emelkedik ki. A szocialista realizmus jelentés képviseléi még W. Bredel (1901— ); L. Renn (1889— ), A. Scharrer (1889—1948), B. Uhse (1904— ), H. Marchwitza (1890— ) a prézéban,

Fr.

Wolf

(1888—1953)

a

dramadban,

E.

Weénert

(1890—1953), Kuba (Kurt Bartel; 1914— ) a lirdban. Tébben otthonra talaltak az NDK-ban a régebbi humanista irdk nemzedékébél (A. Zweig 1887— , B. Kellermann, 1879—1951). A demokratikus fejlédést szolgdlta a Németo.-ba mar vissza nem tért Th. és H. Mann és L. Feuchtwanger irédk mtivészete, és ezt az irdnyzatot t4masztottak ala a h4bort utén az NSZK-ba visszatért L. Frank regényei és elbeszélései is. Nyugat-Németo.-ban telepedett le a fasizmus idején eltévelyedett jelentés lirikus : G. Benn (1886—1956). Az NDK-ban fellépé tjabb nemzedék a szocialista irodalom utjain halad. Legfébb képviseldéi a prézaban E. Strittmatter (1912— ), E. Claudius (1911— ), K. Mundstock (1915— ), @ liréban 8S. Hermlin (1915— ), P. Huchel (1903— ), G. Maurer (1907— ). Az NSZK-ban é1 és dolgozik KE.

Kdstner,

a

fasizmus

ellen

harcolé

haladé

szellemi

polgéri iré6; ma az tjra feléledt hdborts szellem ellen kiizd frdsaival. Egyes ujabb nyugat-németo.-i irdék is a halad6 gondolat szolgalat4ba Allitj4k tollukat (K. Opitz, W. Borchert, 1921—47; pen, 1906— Ne

MUVESZET.

H. Béll, 1917—

A németlakta

3; W. Koep-

teriilet nyugati

hatdr-

vidékén az antik miivészet emlékei hatottak a mtivészi tevékenység kezdeteire. A legrégibb keresztény templom, a trieri dém a 6. sz.-ban az egykori rémai torvénybazilikébél épiilt &4t. Nagy K4roly és utédai, a Karolingok, majd a szasz Ottédk uralkodasa alatt nagyarAnyu egyhazi és vilagi épitkezések indultak meg. A esekély sz&4mban fennmaradt épitészeti emlékek kéziil legjelentésebb Nagy Kéroly hires aacheni temploma, a centralis épitkezés tipikus példaja, mely nagy hatassal volt a kor épitészetére.

A bazilikdlis tipus példdi a steinbachi és seligenstadti templomok. A 11]. sz.-ban Szaszo.-ban jéttek létre az elsé lapos tetejfi rom4n templomok (hildesheimi székesegyhaz), a 12. sz.-ban mar boltozott templomokat épitettek (braunschweigi dém). A Rajna menti vérosokban (Speyer, Mainz, Worms, Kéln) a 11—12. sz. folyamén hatalmas roman bazilik&4k jéttek létre. Veszifélidban és Dél-Németo.-ban a bazilikdlis tipus mellett a csarnoktemplom is gyakori (mindhdérom hajé egyenlé magassigu). A vildgi épitészet emlékei a csdszéri paloték maradvanyai és a fejedelmi vérak (Wartburg). A korszak szobrészaténak emlékei a Karoling-kori elefanicsontfaragvényok,

melyekre

az ékeresztény,

ill. bizAnci stilus

hatott, és a dombormitives bronzplasztika (a hildesheimi dém kapuja). — A francia gétika elemei mar a 12. sz.-ban éreztetiék hatdsukat a német épitészetben. A romanbél

a gotika felé vezeté Atmeneti stilus emlékei a bambergi és

149

Németorszag

foglalkoztattak. A 18. sz.-ban a porcelangyartas fdllendulésével nagyobb teret kaptak a specidlis porcelénszobraszok (J. J. Kdndler). A két legjelentésebb német barokk szobraész: Balthasar Permoser (1650—1732) a dekorativ szobraszat, az épitésznek is jelentés A. Schliiter

® naumburgi dém. A tiszta gétika csak késén és leegyszeruisé6d6tt formdban érvényesiilt Németo.-ban. Gyakori a gétikus csarnoktemplom. Elsé emlékei a magdeburgi dém, a trieri Liebfrauenkirche, a marburgi Erzsébet-

templom, Dél-Németo.-ban a regensburgi dém, az ulmi Minster, a niirnbergi Lorenzkirche. A leggazdagabb német gétikus templomok a freiburgi dém, a francids szellemti strassburgi dém, melyet Erwin von Steinbach épitett, és a kélni dém, melynek épitkezése csak a

19. sz.-ban

fejezédétt

be.

A vilégi épitészetnek

(1664—1714) a monumentalis szobrdszat terén alkotott kimagaslét. — Az olasz és németalféldi barokk hatasa figyelheté meg a kor német festészetében. Dél-Németo.-ban a 18.sz.-ban az épitteté tevékenység fellendiilésével kapesolatban a dekorativ freskdéfestészet indult fejlédésnek.

szép

Eszakon

emlékei a meisseni Albrecht-vaér és a gazdag Hanzavarosok varoshézai. — A 13. sz.-ban a francia katedralisok plasztikajanak hatdséra az épitészettel dsszefiiggd készobraszat indult fejlédésnek. (A freiburgi dém un. Aranykapuja, astrassburgi 6s magdeburgi dém szobrai, a naumburgi dém néi és férfialapitéinak hires Allészobrai a szentélyben.) A reneszénsz Németo.-ban csak késén terjedt el, s nem lett egységes jellegi mtivészet. Féleg a vilagi épiiletek, varak, vdroshéz4k, vérosi lakdépiiletek k6z6tt talalhaték meg emlékei (a heidelbergi var, a bambergi, a miincheni

épitészettdél, s elsésorban

stb.). A szobrdszat a faszobrészat

elvaélt az

brand (1847—1921)

Réméban

festék stilusAban festették (Fr. Overbeck, 1789—1869 ; P. Cornelius, 1783—1867; J. Schnorr von Carolsfeld, 1794—1872 stb.). A szizad kézepe felé a monumentalis

kezett, pl. a Maria EBlete mesterének nevezett mitivész, Friedrich Herlin (kb. 1485—99), Hans Schichlin (?—

1505), H. Pleydenwurff (15. sz.) stb. mtivészetében. E toérekvések legmarkénsabb képviseléje a kolmari Martin Schongauer (kb. 1430—1491) volt. Az északi reneszansz legjelentésebb mestere Albrecht Durer (1471— 1528), aki festészetével és grafikai munkdss4gaval hosszi idén At hatott a német festékre (Hans von Kulmmtivészetére.

Kortérsa,

Baldung

Grien,

stb.) és a k6érnyezé M.

Griinewald

?—1545

;

orszagok

(kb. 1470/83—kb.

1528) a késdégétika szenvedélytdél fatétt mestere. A 16. sz. elején az tn. dunai iskola mtiivészetét a tajkép és a természeti kérnyezet valdédszerii dSbrazoldsa jellemezte. F6 képviseléje a regensburgi Albrecht Altdorfer (kb. 1480— 1538). A sv4b iskolanak a 16. sz. elején Augsburg volt a kézpontja, innen indult el utjdra ifjabb Hans Holbein (1497—1543), a portréfestés és a grafika Durer mellett legjelentésebb német miivésze. Sz4szo.-ban idédsebb Lucas Cranach (1472 —1558) volt a reformacié koranak legtébbet foglalkoztatott népszertii festéje. — A német barokk épitészet a reneszdnsz hosszti tovabbélése és a harmincéves habort miatt csak a 17. sz. mdsodik felében jelentkezett ;

Dél-Németo.-ban

olasz,

északon

németalféldi

elemek hatottak. Olasz épitészek dolgoztak Miinchenben, Bambergben, Drezdéban. A vezetéd német mesterek északon A. Schliiter (1664—1714) és J. F. Hosander (1670—1729), Drezd&éban M. D. Péppelmann (1662— 1736) és G. Baehr (1666—1738) voltak. A Wirzburgban dolgozé6 J. B. Neumann (1687—1753) és a Berlinben miuikédé G. W. Knobelsdorf (1699—1753) a barokk és rokokéba hajl6 késébarokk legjelentésebb miivészei. A szobraszatban legtébbszér németalféldi (Adrien de

Vries, Pieter de Witte) és olasz mtivészeket (A. Abondio)

alakult meg a ,,nazarénusok’’ csoportja, mely-

nek tagjai vallasos targyu képeiket az olasz quattrocento-

rekt6l kiindulé németalféldi realizmus erdés hatasa jelent-

Hans

volt, aki z4rt, monumentalis szobrai-

val az ujklasszicizmus nagyhatdési megteremtdje lett. —. A festészetben A. R. Mengs (1728—179), Angelika Kaufmann (1741—1807) és H. W. Tischbein (1751— 1829) képviselte a klasszicizmust. Ph. O. Runge (1777— 1810) mar a romantika hirnéke, csakugy, mint a tajképfest6 C. D. Friedrich (1774—1840). A 19. sz. elején

Aszd&zad kézepén a német miivészetben a van Hyck testvé-

1500—50

A

végén a német épitészetet a historizmus stiluskeresése jellemezte. A kor szobraszatéra Canova és Thorvaldsen klasszicista mtivészete hatott. G. Schadow (1764—1850) iskoléjabél keriilt ki Ch. Rauch (1777—1857), a kor jelentés klasszicista szobrésza. Drezdéban E. Rietschel (1804—64), Miinchenben L. Schwanthaler (1802—48) voltak a vezeté mesterek. A 19. sz. végének legnagyobb szobraészegyénisége a Mimchenben miikédé A. Hilde-

hozott létre ki-

viselédje az ulmi Hans Multscher (1400 kériil—1467), realista mivészetének hatdsa Kasséig és Pozsonyig sugarzott. A festészet a 14. sz. vége felé indult fejl6désnek (Meister Bertram Hamburgban). A 15. sz. elején a FelséRajna vidékén dolgozé Lukas Moser tiefenbronni oltéraén mér jelentkezik a jél megfigyelt tajképi kornyezet. Burgundi hatés mutatkozott a kélni iskola mtivészetén. Jellemzé képviseléje Stephan Lochner volt (?— 1451).

1480—1522;

(1726—1801)

Gartner, 1792—1847, miincheni és G. Semper, 1803—79, drezdai, F. A. Stiler, 1800—65, berlini épiiletei). A 19. sz.

(kb. 1460—1531) még a gétik4hoz kézel 4llé6 mtivei. Adam Kraft (kb. 1455/60—1509) a készobrészatban, idédsebb Peter Vischer (kb. 1465—1529) és fia a bronzéntésben alkottak maradandét. A sv&b iskola legjelentésebb kép-

H. 8S. Beham,

D. Chodowiecki

18. sz. végén a barokkot felvalté klasszicizmus elsé jelentés alkotésa a brandenburgi kapu Berlinben K. G. Langhans (1732 —1808) mitive. A 19. sz. elején a gérég hellenizmus épitészeti formai éledtek ujjé a Berlinben dolgozé K. F. Schinkel (1781—1841) s a Miinchenben tevékenykedé L. Klenze (1784—1864) mtivészetében. A szizad kézepén a romantika a reneszansz formavilagat élesztette fel (F.

emelkedé alkotésokat ; ilyenek a hosszu ideig Lengyelo.ban mtikéd6 Veit Stoss (lengyeliil Wit Stwosz, ? 1438— 1533) niirnbergi szobrai, Michel Wolgemut (1434—1519) monumentalis szérnyasoltérai, Tilmann Riemenschneider

bach, kb.

a polgdri zsaner

szellemes rézkarcaiban és rajzaiban bontakozott ki. —

kastély, a kélni, az augsburgi, a niirn-

bergi, a lipesei varoshaza

Németorszag

térténeti festészet A. Rethel (1816—59) és W. Kaulbach (1805—74) mivészetében bontakozott ki. A Nagy Frigyes korat és udvardt abrazoléd A. Menzel (1815—1905) mtvészetében a plein air s az impresszionista festésmédd is jelentkezett. A szdzadvég iinnepelt akadémikus festdje K. Piloty (1826—86) volt. Kortérsa, W. Lezbl (1844— 1900) mivészi paélydja Courbet s a parizsi festék hatdsdra alakult. A német impresszionizmus legnagyobb hatdst képviseléje M. Liebermann (1847—1935). — Az épitészetben a historizmust a modern térekvések vAéltott&ék fel. Alfred Messel (1853—1909) 4ruhdézak, Peter Behrens (1868—1949) gyérak, palyaudvarok, lakdépiiletek alkotéja. Walter Gropius (18838— ) nevéhez fiizédik a > Bauhaus néven ismert miivészeti iranyzat. A Hamburgban dolgozé Fritz Héger (1877—1949) a téglaépitészet hagyomanyait egyeztetie a vasbeton szerkezet Uj lehetéségeivel. A modern szobrészat képviseléi Hildebrand eszméibé]

indultak ki (Max Klinger,

1857—1920

;

Georg Kolbe, 1877—1947 stb.). Az expresszionizmus hatoit Ernst Barlach (1870—1938) és W. Lehmbruck (1881—1919) plasztikj4ra. Az NDK mai szobraészataban Maillol és Barlach miivészetének hatdsa érezhet6. Legjelentésebb mesterei Fritz Cremer (1906— _), a buchenwaldi

Balden

emlékmi

(1904—

ravensbriicki

alkotéja,

) és

emlékmtG

a

W.

Bauhausbdél

Lammert

mestere,

induléd

Theo

(1893—1957),

a

a . portrészobraszat

terén G. Sectz (1906— ). — AzI. vil4gh4boru alatt s az utana kéveikezé évtizedekben a német fesiészet a legkilénbézébb mitivészeti térekvések kezdeményezéje lett. Elsésorban az expresszionizmus érie el a legnagyobb hatést (Emil Nolde, 1867—1956; Max Beckmann, 1884—1950; Paul Klee, 1879—1940; Franz Mare, 1880—1916 stb.). Max Pechstein s az. Altala vezetett November-csoport a mivészeket @ forradalom melletti

Németorszag 4ll4sfoglalasra szervezte

(Heinrich Campendonk,

1957 ; Caser Klein, 1876—1954

1889—

; Rudolf Belling, 1886—

és masok). A szocidlis tematikéju képek és grafikak tulnyomé része az expresszionizmus szellemében késziilt. Ez volt kiindulési pontja Kathe Kollwitz (1867—1945) a proletaridtus életét és harcait realista médon 4brazolé mtivészetének, és ehhez kapcsolédott ~i miikédése idején az

imperializmus

korénak

leleplezd George Gross mar

a kubizmus,

is 6tvézédtek. naturalisztikus

sivarsdgét,

(1893—1959),

futurizmus

embertelenségét

akinek stilusdban

s a szirrealizmus

elemei

Az Uj targyiassig mozgalma a 1argyak Abrazolését tizte ki célul. Ez iranyhoz

tartozott egy ideig Otto Diw (1891—

) és M. Beck-

mann. EK mtivészek egy része a fasiszta uralom alatt emigraélt (Campendonk, Belling, Dix stb.), az otthonmaradottak belsé emigracidban, minden hivatal tevékenységté] eltiltva folytaitaék munkdjukat (Kollwitz). Az abszirakt térekvések képviseldi is nagy sz4mban léptek fel a német festészetben (K. Schwitters, 1887— 1948; H. Hartung, 1904— stb.). A habort utani kettészakitott Németo. fesiészete kiilénbézé6 képet

mutat. A Szdvetségi Kézlarsaség mivészei a tarsadalmi problémaktél rakt

elszakad6é formalisia, sziirrealista és abszt-

+t6érekvéseket

kévetik

(Th.

Werner,

1903— _ ;

F. Winter, 1905— ; G. Metstermann, 1911— ; H. Troékes. 1913— stb.). Az NDK mfivészeinek realista festészetében a szocializmus épitésének gondolJatai jutnak

kifejezésre

(Hans Grundig,

1901—1959

és Lea Grundig,

1906— ;a Parizsbdl hazatért M. Lingner, 1888—1959 ; O. Nagel, 1894 — ; B. Heller, 1912— ; H. Fleischer

grafikus,

1920—

).

ZENE. Eredete az édgermaén népek népzenéjéig nytlik. Toérténelem elétti zenekulttrajarél csak hangszeremlékek tanuskodnak, igy azok a bronzharsonék (lur-ok), melyek az i. e. 12—7. sz.-ban késziiltek. A német zene jellemzdé sajatsagai k6zé tartozik a harméniék irdnti érzék, a tercés szextpaérhuzamok kedvelése és a dur zeneiség (melyet a kereszténység nyomaban teret hddité gregoriaén zene ellenére is megérzé6tt és 1600 kériil diadalra vitt). A 10. sz.-ban Sankt Gallenben virégzdsnak indult a sequentiaés tropus-kéltészet, majd a francia trubadurzene nyoman 1200—1400 k6ézétt kifejlédétt a lovagi szerelmi kéliészet,

a

Minnesang,

mely

népi

elemeket

is

tar-

talmazott. Képviseléi (Walther von der Vogelweide, Neidhard von Reuental, Oswald von Wolkenstein stb.) egy személyben kélték és zeneszerz6k voliak. Az utdbbi mitivészete 1400 k6ril mar atvezet a tébbszdlamtsdgba, s ettél kezdve a polifénia a német zenei gondolkodésnak egyik legfontosabb tartozéka lesz. A Minnesangot a varosi polgarség kialakulasaval a 15. sz.ban felvdltja a mesterdal (Mezstergesang), melynek f6 képviseléi:

M. Beheiem, H. Sachs ; de ez a 16. sz. vége

felé mar hanyatlasnak indult, mivel merev szabalyai utjaban alltak a mfvészi fejl6désnek. A 15. sz.-ban megindult hangszeres irodalom (Konrad Pawmann, 1410—73 stb.) utén a német foldén mtikéd6 németalfédldi zeneszerz6k mellett (Isaac, késébb Lassus stb.) megjelenitek az elsé6 jelentékenyebb német mesterek is (H. Finck,

1445—1527; P. Hofhaymer, 1459—1537; L. Senfl, kb. 1490—1543 stb.), akik a népies kérusdalt viragoztattak fel. Fordulépontot jelentett a német zene 16riéneiében Luther fellépése és egyhdzzenei reformécidja, majd a protestans gyiilekezeti ének népi-nemzeti alapokon val6 kialakulésa, melybél a kordlra 1&maszkodé uj egyhazi zene (kor4lmotetta, koralkantata stb.) fejl6d6tt ki. A németalféldi hagyomaényoktdl, a vok4lis poliféniatdl valé elszakadas és az olasz (monddikus és 16bbkérusos) stilus térhédditésa a német zeneszerzdk (J. Hecard, 1553—1611;

Németorszag

150

H.

L.

Hassler,

1564—1612;

torius, 1571—1621 stb.) munkdsségéban is kévetheté. Fejlédésnek indult a hangszeres

M.

Prae-

nyomon zene. A

tanczene nyomén kialakuit a variacids szvit miformaja (J. H. Schein, 1586—1630), és az orgonazene

elérte elsé tetépontjat (S. Sehecdt, 1587—1654; J. J. Froberger, 1616—1667). Az elsdéd eurdpai jelentéségt

német zeneszerzé H. Schitz (1585—1672) tosan

drémai

hangut

stiluséval

a

volt, ki saja-

protesténs

egyhazi

vokélis zene teriiletén kimagaslé6 mtiveket alkotott. Mellette a német zene jobbaéra még mindig lekételezettje maradt az idegen hatésoknak: az olasz zenének (pompézatos barokk operdék), a franciénak, melynek mintéjéra szervezték a zenekarokat stb. A zene -udvari rezidenciékban taldlt otthonra, a varosokban a k&ntorok miiveliék, s itt nagy jelentésége volt az

alkalmi zenéknek és a templomi figurélis zenéknek. Az olyan orgonisté&k mtivészete, mint D. Buatehude (1637—1707), Fr. Zunder (1614—67), J. Pachelbel (1653—1706), G. Béhm (1661—1733) a maguk orgonamitiveivel,

korélfeldolgozdsaival,

zenekari

és

énekkari

muzsikéjukkal annak a fejlédésnek a lancszeme, melynek betetézdje a korszakalkoté jelentéségi német mester: J. 8S. Bach (1685—1750), a hangszeres polifénia legnagyobb komponistdja, kinek 6rékérvény& alkotasai, a protestans koradlra tamaszkodé6 hangszeres és vokaélis mtivei, zenekari,

orgona-, zongora- stb. kompozicidi, kantatéi, passidi a hangszeres stilus jegyében sziilettek. A kor masik nagy

géniusza, a nagy je, G. Fr. Handel emberi énekhang tatést mtivészet kévetkezé6

barokk oratériumok legkivalébb szerzé(1685—1759), aki egy olasz kulttraju, az adottsagaibdl kiinduldé, vokdlis foganképviseléje. Kortarsaik és még inkabb a

nemzedék

egy Uj, a barokkal

szembefordulé

zenei iranyzat képviseléi: G. Ph. Telemann (1681—1767), J. A. Hasse (1699—1783), J. Chr. Bach (1735—82), a rokoké zenészei. Bach maésik fia: Philipp Emanuel (1714—88), bar nagy hatassal volt a bécsi klasszikus mesterekre, merész zongoramiveivel tulajdonképpen a romantikat készitette eld. A szizad kézepén Mannheimben kialakult a forradalmian Uj zenekari stilus (J. Stamdtz, 1717—57 stb.), mely Eurdédpa valamennyi zenekarat atformalta. A szazad masodik felében az olaszok tanitvanyaként indul6 Chr. W. Gluck (1714—87). Bécsben és Parizsban bemutatta a drama jogait hangstulyoz6é reformoperait. Vele egy idében J. Haydn (1732— 1809) kisebb bécsi mesterekre és a népies zenére ta-

maszkodva, valamint W. A. Mozart (1756—91) a kor minden jeleniéds zenei dramlataét dsszefoglalva megteremteiték a bécsi klasszikus stilust, mely uj tipust (a klasszikus szondtaformat érvényre juitatd) szimfénidival, kamarazenéjével s néhany (dramaisagi és dallamosség egyesitésében pératlan) operajaval eurdpai érvényti mivészetté emelkedett. Az 6 6rékségiiket fejlesztette tovabb a 19. sz. elején a zenetorténet egyik legnagyobb alakja, L. van Beethoven (1770—1827). Mtvei nagyszertien fejezik ki a francia polgari forradalom

koranak

eszméit;

a

magasra

fokozott

energidk

mellett a legszemélyesebb kéltészet is helyet ‘talal benniik. Formaéinak kitagitaés4ban a klasszikus lehetoségek hatdraig jutott el. Ugyanebben az idében mar jelentkezeit a romantika is C. M. Weber (1786—1826) és Fr. Schubert (1797—1828) mtiveiben. Eldébbinek

Biwés vaddsz c. daljatéka a romantikus nemzeti operairodalom kezdete; utdbbinak bensdséges dalkéltészetével a német dal sziiletett ujjé. Rajtuk kiviil kul6nésen E. T. A. Hoffmann (1776—1822) irdsainak volt szerepuk a zenei romantika kialakitasdban. Az Uj stilussal

szabadabb,

fantdziaszeri

formélds,

szenvedélyes, sokszor dalszerti melodika lomra. A szazad folyamaén a romantikus valik

egy

konzervativ,

a

Agra:

EF.

Mendelssohn

(1809—47),

klasszikus

érzelmes,

keriilt urairdny keité-

idedlokat

apoldéd

a lagy érzelmesség hivatott mestere, L. Spohr (1784— 1859), aki kromatikaj4ban Wagner felé mutat, és részben R. Schumann (1810—56) is, a romantika mese- és Alomvilaganak legnagyobb kélidje. A masik 4g, a romantika végs6 kévetkeztetéseit levonva, pusztén csak a zenét elégtelennek itélve fokozott

a tiindérzenék,

irodalmi, képzémiivészeti,

szin-

padi kapesolatokra tamaszkodott. Ebb6l a mtivészi felfog4sboél sarjad R. Wagner (1813—83) zenedramai koncepcidja, mely minden miivészetek dsszmtivészeteként (a drama igényei szerint) reformalta meg a zenés szin-

Németorszag padot, s a romantikus zenében rejlé6 harméniai lehet6dségeket a végsdkig fejlesztette (uj német iskola). Ugyanezt az elvet valésitotta meg a~ban mikédé Liszt Ferenc

irodalmi és képzémiivészeti ben,

Németorszég

161

szimfonikus

fogantatési

kélteményeiben.

programzenéi-

Mellettiikk

sz&mos

(1720—93), fontos kézépkori forrdsok kézreaddéja, E. L. Gerber (1746—1819), becses lexikélis mtivek irdja, J. N. Forkel (1749—1818), szerzéje, kinek Bach nagy

érdemei

voltak.

az elsé nagy zenei bibliograéfia nagysdégénak elismertetésében is A

19. sz.-ban

a zenetudomény

neves mester mikédétt: H. Marschner (1795—1861), A. Lortzing (1801—1851), O. Nicolaz (1810—1849), P. Corne-

fokozott fejléddésnek indult. R. G. Kiesewetternek (1773—

ius (1824—1874) operaszerzék, R. Franz (1815—1892) dalszerz6 stb. A szd&zad méasodik felében J. Brahms (1833—1897) hangszeres mtiveivel és dalaival a konzer-

C. von Winterfeldnek (1784—1852) s kiilénésen A. W. Ambrosnak (1816—76) m&ikédésével a zenei mult alapos feltérasa kezdédétt meg. A sz4zad kézepén megkezdték Bach ésszes mtiveinek kiadésdt, s ezzel megindultak a

vativ romantikét képviselte. Vele szemben 4llt Wagner

1850), a k6zépkori

és a németalfdldi

zene

kutatéjanak,

hiveinek csoportja: A. Bruckner (1824—1896), aki a szimfonikus zene teriiletén érvényesitette Wagner zenei nyelvének vivményait, H. Wolf (1860—1908), a dalkélté stb. A szdzadfordulé idejének, ill. a 20. sz. elejének legkivalébb zeneszerzéi: a monumentalis szimfdénidirél ismert G. Mahler (1860—1911), a polifonikus irdnyt felelevenité M. Reger (1873—1916), valamint H. Pfitzner

klasszikusok

(1869—1949) és F. Busoni (1866—1924), a kés6i roman-

C. Stumpf (1848—1936) a hangpszicholégidt. Az utdbbi tanitvanyai kéziil E. Hornbostel (1877—1935) etnograéfus

tika képvisel6éi. R. Strauss (1864—1949), ki Wagner nyelvét fejlesztette tovabb, a késdéi romantikat 1900 k6riil a modern mitivészetbe vezette at. A szd&zadfor-

dulé

taj4n

mtkédé

E. Humperdinck

(1854—1921)

és

koranak legnagyobb zongoramiivésze, E. d’ Albert (1864— 1932) kiilonésen operdikrél nevezetesek. — A 20. sz. elején Fr. Schreker (1878—1934) egzotikus effektusokkal dolgozé, hangzésokban gazdag operdi, és a jazz felé orientalédé cseh szérmazast E. Kfenek (1900— _) és K. Weill

(1900—1950,

B.

Brecht

munkatarsa

és tarsada-

lomkritikét tartalmazé szinpadi mtivek szerzéje) keltetiek felttinést. A romantika szélséséges kromatizélasanak végsé kévetkeztetéseit a szazad elején A. Schénberg (1874—1951)

vonta

le, aki

néhany

esztendei

atondlis

alkoté periddus utén a 12 hangu (dodekafén) szerkesztésekben talélta meg mivészi elképzeléseinek tamaszat. (Korének legkivaélébb tagjai: A. Berg, 1885—1935 és A. von Webern, 1883—1945). Mellette P. Hindemith (1895 — ) a német zene legmarkansabb mivészegyénisége. Az I. vilaghabort utani évtizedeket a klaszszikus

elveket

és

formaékat

felelevenitéd

neoklasszikus,

majd érzéstartalmukat illetédleg neoromantikus térekvések jellemzik. A komponisték részben konzervativok, ill. az Ujklasszicizmus v. még régebbi zenére témaszkodé iranyzatok hivei: H. Kaminski (1886—1946), M. Trapp

(1887 — ), J. N. David (1900— _ ), W. Hgk (1901—

(1895— ), H. Reutter ), W. Fortner (1907— ),

stb., némelyikiik jazzhatdst mutat, v. rafinélt mddon hasznél fel a multbdél felelevenitett egyszerti eszké-

zoket (C. Orff, 1895— ), részben a dodekafén irényt kévetik, pl. G. von Hinem (1918— ), némileg ide tartozik B. Blacher (1903— ) spekulativ alapokon nyugvé munkasséga is, masrészt népi melodik4ra tdmaszkodva a szocialista-realista zenemifivészet kialakitdéséra torekszenek: P. Dessau (1894— ), O.

Gerster

(1897—

), H.

Hisler

(1898—

)

ERE

(Handel, Beethoven, Mozart, Haydn), majd

mas, régebbi mesterek zenei hagyatékanak nagyaranyu kritikai publikécidi. A szazad masodik felében a zenetudomaény mas agai is fontossdgot nyertek : E. Hanslick (1825—1904) mint a Liszt—Wagner-irény f6 ellenfele, megalkotta szigoruan formalista zeneesztétikaéjat, H. von Helmholtz (1821—94) megalapitotta a hangfizioldgiat, a szazadforduldéd

téjaén az dsszehasonlité

zenetudomaény-

nak, C. Sachs (1887— ) a hangszertérténetnek lett az uttordje. A 19. sz. vége felé fellépé zenetorténészek kéziil kiilénésen nevezetessé valtak : H. Riemann (1849—1919) sokoldali zenetuddés, a zenetérténeten kiviil a formatérténet, az dsszhangzattan stb. mtiveléje, H. Kretzschmar

(1848—1924), a mi&fajok térténetének kutatdja, ki esztétikéja4ban a zene tartalmi vonatkozdsait hangstlyozza, G. Adler (1855—1941), stiluskritikai irany megalapitéja, J. Wolf (1869—1947), a zenei irdstérténet és a

k6zépkor zenéjének kivalé kutatéja és H. Albert (1871— 1928), kinek Mozart-életrajza a térténeti keretbe helyezett biografidk terén utmutatéd. A 20. sz. folyamaén sz4mos nagy koncepcidju tudéds mfikédik: A. Schering (1877—1941), H. J. Moser (1889— ), Fr. Blume (1893 — ), ki a megjelenés eldtt all6 legnagyobb zenetérténeti lexikon szerkesztéje. A népzenekutatas fé képviseldje W. Wiora (1906— 5

SZINHAZ. Elsé megnyilatkozdsi forméi a 10. sz.-tdl a

templomokban Krisztus szenvedéseiré] szdélé6 liturgikus jatékok, melyek a 12. sz.-t6dl mar vilagi szévegekkel, késébb

bohdzati

elemekkel,

tréfakkal

bdviiltek.

A

latin mellett egyre jobban elétérbe lépett a német nyelv. fgy az eléaddésok révidesen kiszorultak a templombél a vérosok féterére, s a szinjdtszédk a polg4rok soraibdl keriiltek ki. A cselekmény t6bb eldére felépitett szintéren zajlott. A ndéi szerepeket csak a 16. sz.-tdl kezdték nékre bizni, addig fiatal fiukkal jatszattak. A mesterlegények htshagyékeddi, rendszerint kocsmakban rendezett komédidibél] fejldd6tt tovébb a 16. sz. folyamén a mesterdalnokok szinpadi tevékenysége, finomabb stilusban, diszletek nélkili, de fiiggényés szinpadokon. A hivatésos német szinjatszds kialakuldsa angol vandorszinészek vendégjdtékaval indult meg. A laikus szinj4tszdk merev Abrdzolasi modorét az izléstelenség

Wagner-Régeny (1905— ), E. H. Meyer (1905— ) stb. — A hangversenyélet s 4ltalaban a zenei élet fejlédésével a 19. sz. folyaman kivaélé zenekari egyiittesek (Berlini Filharmonikusok, Lipcsei Gewandhaus stb.) alakultak, a sz4mos operahaéz (Berlin, Miinchen, Drezda stb.) létesiilt. Nagy karmesteregyéniségek: HH. von Bilow (1830—1894), F. Mottl (1856—1911), A. Nikisch

hataraét strolé naturalista vaskossag valtotta fel. A darabok zéme térténeti eseményeket abrazolt, amelyeket rémtérténetek és gyilkoss4gok abraézolasa fiszerezett (Haupt- und Staatsaktion), de népszertiek voltak a latin

(1855—1922),

német szinj4tszék foként kicsapott, kébor diékok voltak.

F.

Weingartner

(1863—1942),

Fr. Schalk

(1863—1931), W. Furtwdngler (1886—1954) stb. és mas kittind eléadédmtivészek léptek fel: S. Thalberg (1812— 1871), E. Sawer (1862—1942), W. Backhaus (1884— \E E. Fischer (1886— +), -W. Greseking (1895—1956) zongoramtivészek, H. W. Ernst (1814—1865), A. Busch (1891—1952), G@. Kulenkampff (1898—1948), J. Taschner (1922— ), T. Varga (1921— ) hegedtimtvészek stb. — A zenetudomdny, mely Németorszagban igen fejlett, nagy multra tekinthet vissza. A 18. sz. elsé felében mtik6d6 polibisztor, J. Mattheson (1681—1764) irdsai a barokkal szembefordulé zeneérzék irodalmi megnyilat-

kozésai. A szAzad végének nevezetes tudésai:

M. Gerbert

mimusra emlékezteté vidém szereplék, a Pickelhering, Stockfisch, Hans Wurst, Harlekin, Jean Petage néven

ismert A

bohécok

t&rsulatok

tragérségai

is. Az

tevékenységében

angolokat

fellendiilést

felvAlté jelentett

Velten szinigazgat6é mtikédése, aki tarsulataval ,,a szdsz kirély udvari komédidsai’? cimet is elnyerte (1685).

A miuvészi német szinjatsz4sért kiizdelem,

amikor

J. Ch.

1740-ben

Goltsched

indult meg

Lipesében

a

felemelte

szavat a Haupt-

bohézatok

und Staatsaktionok és a régténz6tt izléstelensége ellen, és mintaképiil Karoline

Neuber (1697—1760) tarsulatat allitotta. Ez az egyiittes jatékstilus4ban az akkor mar fejlett francia j4tékmodort kévette. Gottsched lipesei kisérletét a révid életti ham-

burgi ,,nemzeti szinhaz’’? (1767—69) kévette. Itt talélkozott dssze Lessing elméleti elképzelése K. Hkhof

(1720—78) szinhézi gyakorlataval. Lessing a felvilagosodés szellemében szembefordult a francia klasszicista drama merev szabdlyaival, és dramaturgidjaéban megvetette

Németorszag

152

Németorszag

a realista

dramairads

alapjait.

Ekhof,

a ,,német

6szén bezdrték a szinhdzakat. — A kettészakadt ~ban két ir4nyban indult uj fejlédésnek a szinjatszds is. Az NSZK teriiletén kb. 150 szinhéz mtikédik. Az NDKnak 70 szinhéza van, s a vidékiek (amelyek k6ziil Ank-

szinmiivészet atyja’’, az elmélet gyakorlati megvaldsitéja

lam,

elvetette a klasszicizdlé francia modort, valészert jellem-

Stadt, Leipzig, Rostock szinhézai a legkiemelkedébbek) a févaros 9 szinhézénak mélté veresenytaérsai. A habora

&brazolésra térekedett, és uttéré volt aszinésznevelésben

és

rendezésben.

(1744—1816)

Hamburgban

a

klasszikus

uténa

miivészi

F.

L.

ideélt

Schréder

valdsitotta

meg a szinpadon. Az erdsédé polgdrség vagyat, a német nemzeti

szinhézat

Br. Dahlberg intendéns

kisérelte meg

valéra valtani 1779-ben Mannheimben. Tarsulatanak szinpadén térténetileg ht jelmezeket és diszleteket igyekezett meghonositani. Az 6 irényitésa alatt fejléd6tt nagy szinéssz6 A. W. Iffland (1759—1814), aki késébb a berlini udvari szinhéz mtivésze volt. F. Schillernek a Sturm und Drang szellemété] 4thatott nagyszabasa drémai alkotésai a német szinjdétszdsnak és az eurdpai szinpadoknak azéta is klasszikus darabjai. Goethe 1791— 1817 kézétt mint a weimari udvari szinhdz intenddénsa sokat tett a mtivészi német szinjdtszds kifejlesztéséért. Nagy érdemei vannak Shakespeare megkedveltetésében a német szinpadon. A weimari iskola agyonstilizalt modordnak éles ellentéte volt L. Devrient (1784—1832) szuggesztiv emberdbrazolasa a berlini szinpadon. A német nyelvteriilet tradicidkban leggazdagabb szinhadza, a bécsi Burgtheater a -~i szinjatszasra is jelentés hatast gyakorolt. A 19. sz.-ban az egyre inkébb lébra kapé virtudézjaték k&ros szellemével vette fel a kiizdelmet K. Immermann (Diisseldorf, 1796—1840) ; a szinpad leegyszerisitése, ill. az un. Shakespeare-szinpad visszaéllitaésa mellett egybevagé6 Odsszj4ték megteremtésére térekedett. A német rendezés térténetében nagy szerepet jdtszott R. Wagner. Az 1876-ban felépilt bayreuthi Festspielhaus amfitedtrumszerii épiiletét iinnepélyes szinhazi események szinterének szanta. A térténeti hiiségre térekvé 19. sz.-i szinhazat Meiningeni Gyorgy herceg tarsulata emelte tékélyre.

Udvari egyiittese 1874 és 90 k6z6tt szimos vendégkérttjaval egész Eurdédpa szinhdzi fejlédésére nagy hatast gyakorolt. A 19. sz. m4sodik felében francia hatasra bontakozott ki az operettkultusz. A prézai szinjatszds is erdés inditékot kapott a francia mtivészettél. A. Antoine (1857—1943) egyiittesének berlini vendégszereplése adta a lokést a Preie Bihne (Szabad Szinpad) megalapitdséra (1889—94) s a naturalista szinj4tsz4s uralomra jutéséra. A miivészeti reformtérekvések itt a népmitiveléd szindékka] fonédtak éssze, a szinhaéz kézénsége a haladé szellemti

értelmiség, az iparos- és munkasréteg volt. — A szazadvég német szinhézanak legnagyobb alakja O. Brahm (1856— 1912), a berlini Deutsches Theater igazgatéja. Rendezéi irdnyitdsa alatt fejl6détt nagy mtivésszé E. Lehmann, A. Sorma és a kivalé jellemszinész J. Kainz (1858—1910). M. Reinhardt (1873—1943) magas mivészi igénnyel nevelt egyiittesével, a szinészi jétékot, fényt, zenét, tancot dramaturgiai egységbe fogé rendezésével, a szinpadtechnika legujabb vivményainak merész alkalmazdsdval fellenditette a német szinhazmivészet fejlédését, sdt hatassal volt mas eurdépai orszéigok szinhaézaira is (Deutsches Theater és Grosses Schauspielhaus, Berlin ; salzburgi tinnepi j4tékok)

A. Bassermann (1867—1952), A. Moissi (1880—1935), F. Kayssler stb. Reinhardt tanitvényai voltak. Az I. vilagh&bort utén divatossé vaélt expresszionista szinhéz legnevesebb

német

képviseléje

L. Jessner,

a berlini Staat-

liches Schauspielhaus igazgatéja. A szimbolista iranyzatnak kiilsé eszkézei a szinpadtér sikjat megbonté kiilénféle lépesék, allvanyok,

szin- és fényhatdsok,

zenei ala-

festés ; jatékstilusAban ujra nagy szerep jutott a szenvedélyes gesztusoknak. 1933-t61 a német szinhaéz a hitlerista politika vak eszkézévé siillyedt. Sokan a legteheségesebb szinészek kéziil emigrdciédba kényszeriiltek (E. Bergner, E. Deutsch, F. Kortner). A korszak szerepd szinhézi tehetségei P. Wegener, E. Klépfer, W. Krauss, E. Jannings, H. George, K. Dorsch, P. Wessely, K. Gold,

A zsarnoksaég ellen tiltakozni prdébald, haladé szellemt rendezék kéziil elsésorban J. Fehling emelkedett ki. 1944

utén

Dresden,

Dessau,

vilaéghirre

térsulata

Hisenach,

emelkedett

B.

(Berliner Ensemble)

Halle,

Brecht

Karl-Marx-

(1898—1956)

és a Walter

Felsenstein

(1901— ) vezetése alatt 4ll6 berlini Komische Oper. Berlinben (NDK) Sztanyiszlavszkij szellemében kisérletezik a Maxim Gorkij Theater, Gj operettstilus kialakitasan a 60 éves Metropoltheater. Neves rendezék a mar emlitetteken kiviil W. Bodenstein és W. Langhoff. Kivalé szinmitivészek : E. v.

Winterstein,

E. Busch,

K. Paryla, Fr.

Kutschera, H. Weigel, A. Hurwicz, K. Reichel. FILM. ~ban az elsé néhany perces filmvetitést

M. Skaladanowsky tartotta 1895. nov. elején, alig néhany hénappal a Lumiére testvérek bemutatdja utan. 1896-ban O. Messter Berlinben filmstudiét nyitott. O rendezte az elsé6 német jaétékfilmnek tekintheté alkotdést (Andreas Hofer) K. Froelichhel. Az uttéré rendezék M. Mack és a magyar szérmazaésu Jllés Jend voltak. Fellenditette a fejlédést a dén U. Gad rendezé és A. Nielsen~i mtikédése. P. Wegener szinész és rendezé A prdgai didk (1912—13) és a Gélem (1914) c. filmjeivel Uj stilusirany, az ex-

presszionista filmek felé terelte a fejlédést. Ennek az iskolanak legismertebb alkotésa R. Wiene Caligari (1919) c. filmje. 1920 és 1930 k6ézétt a német filmmtvészet fénykoraét élte, és vilagviszonylatban is vezeté szerepe volt. E korszak egyik kiemelkedé egyénisége W. Murnau, érdekes témaju és technikai Ujitésokka]l kisérletezé filmek rendezdje (Phantom, Az utolsé ember, Faust). F. Lang uj technikai megolddsokkal kisérletezé filmjeit a haladdé gondolat szolgdlatéba Allitotta (Az éjféli vandor, Doktor Mabuse, Metropolis — melyben a hitleri fasizmus elrettenté képét vetitette elére —, Doktor Mabuse végrendelete). G. W. Pabst néhény némafilm utén (Bdnatos utca) mar a hangosfilm teriiletén dolgozott. Rendezéseiben kévetkezetes realizmussal festett kiabrandité képet a habortrél (Nyugati front), majd az angliai, térténeti kérnyezetben jatszédé6 Koldusoperdban a habort utaéni polgdri tarsadalom birdlataét adta. A mulattaté filmek mestere volt E. Lubitsch, de néhany évi ~i mikédés utén (Az osztrigas hercegné,

Elébb

Hanndt,

aztdn

Panndt)

az

USA-ba

tavozott. A weimari~ban a cenztra viszonylagos enyhesége idején tébb tarsadalombiralé film sziiletett. A 20-as években K. Mayer forgatédkényviréd megteremtette az egy-két szereplére felépitett un. kamarajdték mitfajat. Ilyen iranyban kisérletezett P. Czinner is. Az elsé6 nagy kézénségsikert aratott hangosfilm az amerikai Sternberg rendezésében H. Mann Ronda tandr wr ce. kényvébdl késziilt Kék angyal Marlene Dvietrichhel a fészerepben. Egész sor népszerti zenés film készult. 1933-161 a német filmgydrtds eréds hanyatlésnak indult. Hitler uralomra jutdsa utén szimos jelentés filmmiivész elhagyta az orszaégot v. elhallgatott. A hivatalos irdnyzat a filmgyartast a hitlerista propaganda céljaira igyekezett felhaszndlni; ezt szolgdlta az UFA filmvallalat megszervezése és a Birodalmi Filmkamara feléllitésa. Legismertebb rendezék ekkor W. Liebeneiner, K. Ritter, V. Harlan

(ez utébbi a hirhedt Jud Stiss

(1940) o. antiszemita uszité film rendezdje) voltak. — ATL. vilaghébort utén a német filmgyértds az NDKban az 1946-ban alakult Defa filmvallalat irdnyitdsa alatt kezdett ujjééledni. Jelentésebb alkotdsai: W.

Staudie: istenek

Németorszdg Kommunista Partja és —» Németorszdg Szocialdemokrata Pdrtja egyesiilése utjan. 1 473 000 tagja van. Elsé titkara W. Ulbricht, hivatalos lapja a Newes Deutschland. — Németorszdg Kereszténydemokrata Unidja (Christlich-Demokratische Union Deutschlands, CDUD): 1945. jun.-ban alakult a kézépés kispolgarsag, valamint a polgari értelmiség valldsos érzésG rétegeinek pdartjaként. Taglétszima 246 000, elndke A. Bach, fétitkéara G. Gétting. Lapja a Neue Zeit. — Németorszdg Liberdlis Demokrata Partja (LiberalDemokratische Partei Deutschlands, LDPD): 1945-ben keletkezett part, amely a kispolgarsag, a kézmtivesek és alkalmazottak egyes rétegeit 16m6rili antifasiszta programmal. Taglétszima 197 000, elndke H. Loch, alelndke J. Dieckmann. Lapja a Der Morgen. — Németorszag Nemzeti Demokrata Pédrija (National-Demokratische Partei Deutschlands, NDPD): 1948-ban alakult hazafias kispolg4ri part. Elnéke L. Bolz. Lapja a Natzonal Zeitung. — Németorsedg Demokratikus Parasztpartja (Demokratische Bauernpartei Deutschlands, DBPD) :

1,5

millid,

a

leipzigi

Deutsche

Biicherei

kényvtéra 2,4 millid kétetet tarialmaz. Berlinben az aéllami mutzeumok, a Humboldt Egyetem természettudomanyi muzeuma, a dresdeni képtaér és mitigytijtemények

stb.

anyagot

tartalmaznak.

2.

igen sok

Német

Szédvetségz

értékes,

kulturélis

Kéztarsasdg,

és mtivészeti

NSZK,

Bundes-

republik Deutschland, BRD; tokésdllam K6zép-Eurdépaban, 247960 km?, Hat4rai: E-on az Eszaki-tenger és Dania, K-en a Német Demokratikus Kéztarsasag és Csehszlovakia,

Luxemburg, tulnyoméan

D-en Ausztria és Svajc, Ny-on Franciao.,

Belgium, Hollandia. L: 53,8 millid (1961), német; minddssze 70000 dan és 40 000

holland él teriiletén. Atlagos népstirtiség 215 f6/km?; legstiribben lakott Eszak-Rajna—Vesztfélia (463 f6/km?2) és

a Saar-vidék

Bajoro.

(409

(134 f5/km?*).

fé/km?). 1959-ben

Legritk&bb a 100000

népességti lakost

meg-

haladé vadrosok szama 102 volt. Foglalkoz&s szerinti megoszlés: ipar 47,6%, mezé- és erdégazdasag 16,3%, k6ézlekedés és kereskedelem 19,4%, kézszolgdlat 16,7%. A

hivé

lakosség- 51,6%-a

protestans

(lutheranus,

fé-

ként E-on), 45,2%-a rémai katolikus. — Kozigazgatasilag 10 szovetségi tartomanyra (Land) oszlik: Baden-Wiirttemberg, Bayern (Bajororsz4g), Bremen (Bréma), Hamburg, Hessen, Niedersachsen

Német Szévetségi

(Alsé-Szdszorszag),

572,

Bremen

— Bonn

(L:

146000,

varosok (1960, 1000

557,

Duisburg

502

stb.

az AEG,

a Bosch

az elektrotechnikéban ; a

a felsorolt nyole konszern és két Allami vallalat ellendérzi,

a kélitermelés 90%-a 3 konszern kezében van stb. A négy legnagyobb német monopolista pénzintézet, a > D-bankok feloszlatés4t a potsdami hatérozatok értelmében csak az NDK-ban hajtotték végre, az NSZK-ban tovabbra is mtikédik pl. a Deutsche

Bank, a Dresdner Bank, a Com-

merz-Bank. Egyediil a Deutsche Bank 250 milliéd marka alaptékével és 9,6 milliard marka betétéllomannyal rendelkezik, és az egész kiilkereskedelmi forgalom 1/,-4t finanszirozza, — Az ipari termelés 1958-ban elérte a habora elétti kétszeresét. Az NSZK a tékés vil4g harmadik ipari orsz4ga ; ipari termelése 1960-ban 8,8%-a volt a kapitalista vilag egész ipari termelésének. Vegy- és gépiparat, valamint nyersacéltermelését tekintve mdasodik helyen 4ll az USA

utan;

feketekdészén-

és villamosener-

gia-termelésben, valamint a textiliparban harmadik helyen az USA és Nagy-Britannia utan. A realbérek stagnalnak, vagy kismértékben emelkednek. — Mikézben az ujjaéled6 német financtéke az USA segitségét veszi igénybe, maga versenyt tamaszt az amerikai tékének, 1952 utéan a megszallé hatdédsagok beleegyezésével ismét megindult a német tékeexport; a kilfdldén befektetett NSZK-1éke 1958-ban meghaladta a 2 milliard dollart. — A nemzeti j6vedelem 1959-ben 247,9 milliard 1960-ban

280,7

milliard

DM.

Ehhez

az ipar,

bénydszat és épitéipar (1959-ben) 53%-kal, a mezégazdaség csak 7%-kal jérult hozza. A nemzeti jévedelemb6él 1960-ban 72,7 milliard DM jutott allami és maganberuhazaésokra. 1960-ban (10 alkalmazottn4l tébbet foglalkoztat6) 53 200 ipari tiizemben 7,8 millid f6 dolgozott. A

termelés erdsen koncentralédott a legnagyobb (1000 fén feletti) iizemekbe, ezek foglalkoztatjak az 6sszes ipari dol-

gozé 39%-at, és ezekbél keriil ki az ipari termelés értékének tébb mint 40%-a. Az ipar teriileti megoszl4sa ardnytalan;

erésen

része

nagy

kaldriaértékt

vidék,

Fév.-a

egész részvénytéke 47,4%-at. Az acéltermelésnek 95%-At

volt,

t). Tuilnyomé

stein.

Volkswagen, a Daimler-Benz a gépkocsiiparban; az I. G. Farben dekartellizél4s4bdél alakult Farbenfabriken Bayer, Badische Anilin- und Sodafabrik, Farbwerke Hoechst, Bayerische Leverkusen stb. a vegyiparban. 1959ben az egyenként t6bb mint 100 milliéd marka alaptdkével rendelkezé 25 legnagyobb cég tartotta kezében az

DM

milliéd

zsirkészén ; £6 teriilete a Ruhr-vidék, a biztos készlet 65,2 millidrd t ; a termelési mélység 4tlag 750 m. Ezen-

GAZDASAGI ELET. Imperialista orsz4g, igen fejlett iparral, belterjes, 4rutermelé mezdégazdasdéggal. — A II. vilaghadbort okozta kérok helyredllitasa (1950) utén féleg az USA és Nagy-Britannia nagymériékii anyagi segitségével gyors fejlédésnek indult az ipar, elsédsorban a nehézipar. A potsdami hatérozatok ellenére, latszélagos &tcsoportosités utén a nagy német monopdliumok megmaradtak, és ellenérzik az ipari termelés tulnyomdé részét. A tékés vilag legfontosabb monopdliumai kézé tartoznak: a Mannesmann, Fr. Krupp, Flick, Kléckner, Réchling, Thyssen, a Gelsenkirchner Bergwerks AG, Rheinische Stahlwerke stb. a kohészatban és gépiparban ; a Siemens,

kélisé, cement, aluminium (kb. 5—6%), gépkocsi (17—18%), sokféle vegyipari cikk. — A bdnydszatban legjelentésebb a feketekészén-termelés (1960-ban 142,3

Nordrhein-

fédben) : Hamburg 1829, Minchen 1079, Essen 727, Diisseldorf 695, Frankfurt am Dortmund 638, Stuttgart 635, Hannover

789, 666,

vil4g termelésében: elektromos energia (8%), feketekészén (kb. 11%), nyersvas (16—17%), acél (kb. 15%),

Westfalen (Eszak-Rajna—Vesztfalia), Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék— Pfalz), Saarland (Saar-vidék), Schleswig-HolKoztdrsasdg cimere 1960). Legnagyobb K6ln Main

Németorszag

156

Németorszag

iparosodott

Eszak-Rajna—Vesztfalia,

a

Ruhr-vidék, a Rajna melléke, az északi-tengeri kikéték, Hannover, Braunschweig, Stuttgart, Miimchen, Nirn-

berg. Viszonylag kevés ipara van Schleswig-Holstein és @ Rajna-vidék—Pfalz tartomaényoknak. — Az NSZK kévetkezé termékei jelentés helyet foglalnak el a tdkés

kiviil

jelentés az

feketekdészén-termelé

Aacheni-medence.

teriiletek

ban 96,1 milliéd t volt (ebbdél brikett deriiletei:

a

a Saar-

Barnaszéniermelése

Kd6dlni-medence,

1960-

15,2 millid t). F6

Ville-Scholle,

Helmstedt.

A szénbanyészat — a szénkészletek gazdagsaga ellenére — az utolsé idészakban visszaszorul a gazdasagosabb k6éolaj versenye folyian: 1957-ben az NSZK energia-

sziikségletének

67,4%-adt

fedezték

szénnel,

1960-ban

mar csak 58,2%-at. Néhany év é6ta gyorsan fejlédé kéolajbanydszata 1960-ban 5,5 millié t-t termelt. Fo teriitele: az Ems-f. és a holland hatar k6éz6tt, tovabba Hannover—Celle kérnyéke. A kéolajfinomitds 20 iizem-

ben folyik, 1960-ban

27,3 milliéd t nyersolajat dolgoztak fel (1959-ben 22,0 millié t-t), ebbdl 21,7 millié t finomitvanyt nyeriek. A féldgaziermelés 1960-ban 448 milliéd m% volt ; kézpontja Bentheim. — A vasérctermelés 1960ban 13,5 millid t; a sztikségletnek kb. felét fedezi.

Leléhelyek : Salzgitter-Peine, Siegerland (6,1% mangéntartalommal), Amberg-Sulzbach (Bajoro.), Vogelsberg. Egyéb ércek (1960-ban, fémtartalomban) : édlom 50 000 t,

cink 86 000 t (Hifel-hg., Ruhr-vidék, Harz), K4li- és késé Celle, Fulda, Freiburg kérnyékén. Termelés (1960-ban) : kAdlisé 2,3 millid t (K,O tartalomban), késé6 3,6 millid t. — Energiagazdasaganak alapja a feketekészén. A villamos energia termelése 103 milliard kW6 (1960); kb. 86%-at

héerémtivekben termelik. A déli teritleteken lényeges a vizienergia. Vizierémtivek az alpesi, a feketeerdei folyékra és a Felsé-Rajna mellé telepiiltek. Atomerémit épiil Kahlban (Frankfurt am Main mellett) 15 000 kW kapacitassal. A 24 milliéd m® (1959) ésszes gaztermelés (g4zmtivek, kokszolék, kohék) felét az ipar hasznaélja fel. — A vasés acélipar a Ruhr-vidéken témériil (f6 telephelyek: Duisburg, Hagen, Dortmund, Diisseldorf, Miuhlheim, Bochum, Oberhausen, Gelsenkirchen, Essen). Jelentés

vas- és acélipari termelés folyik még Alsé-Szaszo.-ban (Salzgitter-Peine stb.), a Saar-vidéken (Saarbriicken), Bajoro.-ban (Bamberg stb.). Termelés (1960): nyersvas 25,7 millid t, acél 33,4 millidt ; hengerelt 4ru 22,5 millié t

(1960). Szinesfémkohaszat : Hamburgban, Duisburgban, Essenben, a Harz vidékén, az Eifel-hg.-ben és kérnyékén, a Rajna mentén. Termelés: aluminium 169 000 t

(1960),

réz

233000

t (1960),

cink

182000

t (1960),

dlom 148 000 t (1960). — A gépgydrtds az NSZK legfontosabb iparaga ; az ipari dolgozék kb. egyharmadat foglalkoziatja. A nehézgépgyartas f6 termékei: szerszimgépek, banya-, koh6- és hengermti-felszerelések, épité- és épitéanyagipari gépek. A gyértds kézpontjai: Duisburg, Kéln,

Dorimund,

személygépkocsi

Essen,

1,7

Saarbriicken

millid

db

(1960),

stb.

Termelés:

tehergépkocsi

371 000 db (az NSZK gépkocsigyartdésa maésodik helyen all a vilaggazdas4gban) ; telephelyei: Wolfsburg (Volkswagen), Riisselsheim (Opel), Frankfurt am Main (Adler), Stuttgart (Mercedes), Hannover (Hanomag). Motorkerékpar- és mopedgyartas (1960) 589 000 db. Kerékpartermelés kb. 1 millid db (1960). A vasuti gérdiiléanyaggyartés kézpontjai: Essen, Duisburg, Kéln, Esslingen, Kassel, Miinchen, Aachen, Augsburg. Hajégyartas a tengeri kikétékben : Hamburg, Liibeck, Kiel, Bremen (1959ben 1,1 milli6 BRT hajétér termeléssel harmadik helyen a vildggazdaségban). A mezégazdaségi gépek f6 gyartdsi kézpontjai: Hannover, Braunschweig, Oldenburg, Mannheim. A textilipari gépek gydrt&és4nak legfontosabb telephelyei: Wuppertal, Krefeld, Hessen, Wiirttemberg. Flelmiszeripari gépeket gydrtanak Bajoro.-ban, AlséSz4szo.-ban; nyomdaipari gépeket : Stuttgartban, Frankfurt am Mainban. Specidlis finom acéléruk, szersz4mok

eldallitas4nak

kézpontjai:

Solingen,

Remscheid

stb,

Németorszag

Németorszag

157

Finommechanikai ipara 962 000 irdgépet, 748 000 varrégépet (Karlsruhe, Kaiserlautern), kb. 30 millié db dérat (Schrammberg, Triberg, Schwenningen), 2,8 millid db fényképezégépet (Leica-iizem, Wetzlar) termelt (1960). Az elektrotechnikai ipar fé 1elephelyei: Kéln, Frankfurt

milliéd db, baromfi

64 milliéd db. Fontos élelmezési cikk a

am Main, Mannheim, Stuttgart, Miinchen, Niirnberg. Fontos termékei: transzformdétorok, akkumulétorok,

hal. A fogés 1960-ban 667 500 t volt; ennek kb. fele az Eszaki-tengerbél sz4rmazott. Legnagyobb haldszati kik616 Bremen, 259 ezer t halforgalommal. Leggyakoribb halfajta a hering, a kifogott mennyiség 40%-a. A halaszflotta (1961-ben) 143 ezer BRT, ezenkiviil izemben van még kb. héromezer kisebb barka is. — A noévényterme-

htitészekrények,

lésben

rédidvevékésziilékek

vizids vevékésziilék

(2,2 milli6).

—

(3,7

millid),

tele-

Vilagviszonylatban

is kiemelkedé vegyiparat hérom, az I. G. Farben kartellizalaséb6l létrejétt konszern tartja kézben.

deF6

a gabonafélék

vezetnek,

a vetésteriiletnek

tébb

mint a felét foglalj4k el. Termelési adatok 1960-ban milliéd t-ban: a buza 5,0 (termésdtlag 35,7 q/ha), rozs

3,8 (termésdtlag 28,9 q/ha), Arpa 3,2 (termésdtlag 34,0

tetiilete : Eszak-Rajna—Vesztfalia, ahol elsésorban szén-

q/ha), zab 2,2 (termésétlag 29 q/ha). Mig az NSZK gabo-

vegyészet telepiilt. Dortmundban tébbek kézétt mtbenzint, Marlban mitikaucsukot, Leverkusenben gydégy-

nafélékbé] évente kb. 4 millié t kériili behozatalra szorul,

szereket,

Krefeld-Wuppertalban

mitiszélat

és festékeket,

Duisburgban kénsavat és szdédét Allitanak elé. Tovabbi vegyipari kézpontok a Rajna-vidék—Pfalz és Hessen tartomanyokban:

Frankfurt

am

Main

mellett

Héchst,

a burgonyatermelés A termelés 1960-ban

4ltalaban fedezi a _ sziikségletet. 24,6 millid q volt (a termésdtlag

240 q/ha). A tébbi ipari névény kéziil a cukorrépa is a sziikségletet: 12,3 millid t (termésdtlag 420 1959-ben. Az Allattenyésztés takarmdnybazisa

fedezi q/ha)

Offenbach, Griesheim (anilinszinezék, gyégyszer), Mann-

elsésorban a szélastakarmany:

heim (mtitragya), Ludwigshafen (mtibenzin, mitragya, festék, szdda). Kéolajfinomités importolajbél Hamburg,

1,2 millié t, sildkukorica 1,8 millié t, széna 21 millid t. A kukoricasziikségletet importbdl fedezi, termelése mind6ssze 20 ezer t volt 1960-ban, az import 888 ever t.

Bremen,

sajaét

termelésbél

Misburg-Hannover

és

az

Idhere 3,3 millid, lucerna

Ems vidék finomitdéiban folyik. Benzintermelés (1960) 5,6 millid +t, dieselolaj 4,8 millid t. A legfontosabb vegyipari 4ruk termelése (1960): kénsav 2,6 millié t,

Vesztfaliaban termelik. A gyiimélesék kéziil elterjedt az

szoda

1,1 millid t, fosz-

nyokban termelnek. A 7,4 millié hl (1960) bortermelés 34

formttragya 819000 t. A gydgyszertermelés értéke 2,1 milliard DM. A mianyagtermelés 1960-ban elérte az 1 millié t-t; az egy fére esd mtanyagfogyasztés mar 1959-ben 12,2 kg volt, legnagyobb a vilagon. A szintetikus szalasanyagok termelése 52 000 t-t, a mtselyemter-

keriil ki. Specidlis kulttréja a komld, legnagyobbrészt Bajoro.-ban (Hallertau). A mezégazdasdg jél gépesitett ; 1960-ban 754 ezer traktor volt tizemben. Nagyardnyu a wmitragyafelhasznaélas (adatok tapértékben, 1960):

melés

nitrogénmiitragya

1,1 millid t, nitrogénmitragya

75 000

t-t, a celluléztermelés

155 000

t-t, a mi-

kaucsuktermelés 82 ezer t-t tett ki. — A kénnytipar legfontosabb 4ga, a textilipar elsbsorban a Ruhr-vidék peremén és Dél-~ban telepiilt. Kézpontjai: Bielefeld, Wuppertal, Herfold, Giitersloh (lenszévés, konfekcis), Wuppertal, Krefeld, KéIn, Dormagen (mtiszél, miselyem, selyem, barsony), Gladbeck-Rheydt (pamut), Aachen (poszté), Heilbronn (selyem), Stuttgart (kétészév6). A bérés cipdipar legnagyobb itizemei Pirmasensben, Kélnben, Aachenben,

Diisseldorfban

vannak.

A cipétermelés

152

A

fézelékfélék

14

részét

Schleswig-Holsteinben,

1/,-6t

alma, szilva és kérte, szélét kis teriileten a déli tartomé-

része a Rajna, Mosel, Neckar

43,5,

és Majna menti szélékbél

foszfat

50,9,

kali

73,0,

mész

48,6 kg jutott egy ha-ra. — Az erdégazdasag a déli orszdgrészeken jelentés. Fakitermelésben vezet Bajoro, az egész kitermelés 30%-Aval ; Baden-Wiirttemberg 27,3% -

at és Hessen

15%-dt adja. Az dsszes kitermelés

70%-a

tileveli fa. — Kézlekedése fejlett, stiri halézattal. A teherforgalom megoszlasa (1960-ban teljesitett tkm szerint): vasut 50,4% (63,9 milliard tkm), belvizi hajé-

zis 31,8%, gépkocsi 17,8%. A személyforgalomban (utaskilométerben)

a vasit részesedése

51, 1%, a varosi villa-

millid par volt. A pamutszévettermelés 289 ezer t, a gyapjuszéveté 68 ezer t volt (1960). Az élelmiszeripar egyenletesen oszlik meg, fb telephelyei az importki-

mosé 19,21,% az autédbuszé 27,6%, a repildgépé 2,1%. A vasttvonalak hossza (1959) 36 518 km. Ennek 85%-a a Deutsche Bundesbahn (dllami vasut) tulajdondban

k6tékben vannak.A sértermelés f5 telephelyei:

van. Villamositott kb. 3900 viziutak: Rajna (a belvizi

Minchen,

Niirnberg, Kulmbach, Dortmund. A termelés 1960-ban : cukor 1,58 millié t, sér 47 millid hl, margarin 590 ezer t,

cigaretta 52 milliard db. — Mezégazdasdg. Szemben az ipar nagylitemt fejlédésével, a mezégazdasdgi termelés joval lassabban fejlédik. Az NSZK jelentés élelmiszerbehozatalra szorul. Jellemzé a nagybirtok tulstlya;

a fdldteriilet 55,8%-a 20 ha-ndél nagyobb birtokhoz tartozik. A 419 legnagyobb nagybirtokos 796000 ha teriileten gazdélkodik. A kis parcell4kon gazdalkodékat kilénésen sujtja az adé- és a vampolitika, féldtertiletek hadaszati célokra valé kisajétitésa stb. A 10 ha-on aluli mezégazdasdgi teriilettel rendelkezé gazdasdgok szima 1949 és 1960 kézétt 364 000-rel csékkent, ugyanakkor a 100 ha-nél nagyobb gazdaségok teriilete 10%-kal nétt. Ugyanezen idé alatt az eladésodott gazdasdgok kamatterhe 185 milliéd DM-rél 595 millié DM-ra, az tizemi kiadésok 6,4 milli4rd DM-rél 14,4 milli4ard DM-ra emelkedtek,

mig a brutté termelési érték — gabonaértékben sz4mitva — 37 millié t-rél csak 46 millié t-ra nédtt. Maivelési agak szerinti megoszld4s 1960-ban : sz4nté 56,4%, kert és gyii-

molesés 3,5%, rét 25,6%, legeld 14,4%, szdlé 0,5%. Az orsz4g teriiletének 28,8%-At boritja erd6. — A mez6gazdaség vezetd aga a fejlett, belterjes Allattenyésztés, amely a mezégazdaségi 4rutermelés kb. 70%-At adta. Fd teriiletei:

Alsdé-Szdszo.,

Schleswig-Holstein

és Bajoro.

Allatéllomany (1960): szarvasmarha 12,9 millié, ennek 45%-a tehén. Tejhozam atlag 3303 kg, legmagasabb Schleswig-Holsteinban (3951 kg). Sertés: 14,3 millid db (legtébb Alsé-Szdészo.-ban). Juh: 1 milliéd db (Bajoro.ban

és Alsé-Szdszo.-ban),

kecske

0,35 millié

db, 16 0,7

70%-aval),

Neckar,

Elba,

km. A legforgalmasabb teherforgalomnak kézel

Weser,

Ems,

Dortmund—

Ems-csatorna, Mittelland-csatorna és a nyugatnémet esatornarendszer. A legforgalmasabb folyami kik6éték: Duisburg, Gelsenkirchen, Ludwigshafen,

Dortmund,

Ham-

burg, Mannheim. Folyami hajééllomany : 8985 db, ebbdél személyszallité6 575 db. Tengeri hajézésa a vilaghdbort utan, hajéparkja elvesztése kévetkeztében sziinetelt;

1960-ban

4,7

millid

BRT

hajétérrel

rendelkezett.

A

forgalom 90%-a az északi-tengeri kikétékben (Hamburg, Bremen), 10%-a keleti-tengeri kikétékben (Kiel, Liibeck) bonyoléddik le. Az északi-tengeri—balti-tengeri (kieli)

esatorna

forgalma

(1960)

41,5

millid

t volt.

Kézuti

kézlekedés. Az osztdlyozott utak hossza (1960) 185 171 km. A gépjarmtiéllomany (1960) désszesen 7 millid db, ebbél 4,1 milliéd db személykocsi, 1,9 millié db motorkerékpar, 915

ezer

db

teherautdéd,

32000

db

autdbusz.

—

Légi

kézlekedés. A forgalmat @ Lufthansa-térsaség bonyolitja le, a legforgalmasabb légikik6té Frankfurt am Main, amely az NSZK légi személyforgalmaéban 31, teherforgalmdban 42%-kal részesedett (1960). —

A kiilkereskede-

lem nagy szerepet jatszik az NSZK gazdasdgi életében. Importja a kapitalista vilag importjanak 8,1%-a (harmadik helyen az USA és Nagy-Britannia ut4n). Az export értéke 1960-ban 47,9 milli4drd DM volt (1950-ben esak 8,4 milliard DM), a kapitalista vil4g exportjanak 10,2%-a (maésodik helyen 4ll az USA utdn). Az importban az élelmiszerek 26, az ipari nyersanyagok 2,2, a

félkész 82%-a

termékek

19,0%-kal részesednek. Az élelmiszer 2,39%. Az

ipari késztermék,

export import

Németorszag

legfontosabb cikkei: kéolaj] és termékei (6,8%), vas és vasdéruk (7,1%), textil nyersanyagok (4,6%), gabona, huséruk, zsiradék (8,2%), gyiiméles és fézelékfélék

(6,2%).

(18,9%),

vas

(hajékkal; forgalom

Az

export

és vasdru

16,4%), irénya

legjelentésebb (15,4%),

vegyipari

szerint

az

cikkei:

kézlekedési

termékek

import

gépek

eszk6z6k

(11,7%).

féleg

az

A

USA-bdl

(14,0%), Nagy-Britannidbdl (14,6%), az Eurdépai Kéz6s Piac orszagaibol (29,7%) szérmazik, a szocialista orszagokbél 4,7%. Az NSZK exportjanak 7,8%-a az

USA-ba,

8,8%-a

Hollandidba,

20,7%-a

az

Eurdépai

K6ézés Piac tdbbi orszdgaiba és 4,6%-a szocialista orszagokba irdnyul. Mo.-ba az NSZK_ exportjanak

0,46%-a irAnyult, és importj4nak 0,67%-a szérmazott Mo.-bél (1960). Fé exportcikkek Mo.-ba: csdvek, hengerdei berendezések, gépek és gépalkatrészek, finommechanikai és optikai cikkek, vegyszerek, cukor, bér. Fé importcikkek Mo.-bél: aluminium, konfekcid,

cipé, élelmiszer. pfennig.

Pénzneme

a nyugatnémet

DM = 100

TORTENET. Az NSZK megalakitésa, amelyet a német militarista és reakciéds erédk az imperialista nagyhatalmak segitségével 1949-ben tudiak végrehajtani, egyértelmfi volt ~ kettészakitasaval és egy olyan német allam megteremtésével, amely a monopoltéke pozicidinak megérzése révén a német militarizmus és a revanspolitika

badzisaévé

valt.

Az

Uj Allamot

a

,,megszallasi

sta-

tatum”’ segitségével fiiggévé tették a Ny-i hatalmaktdl. 1954-ben megkététték, 1955-ben pedig ratifikalték a périzsi szerzddéseket, melyekben a megszéllé hatalmak megengediék,

Németorszag

158

hogy

az

NSZK

500000

fényi

dllandé

hadsereget Allitson fel. Megsziintették a megszallasi staiutumot, de ugyanakkor kimondtaék, hogy a Ny-i hatalmak tovdbbra is megszéllds alatt tartjak az orszégot, és sziikség esetén teljesen Atvehetik a hatalmat. Az

NSZK 1955-ben tagja lett az Bszak-Atlanti Szdvetségnek

(NATO). 1956. jul.-ban térvényt hoztak az 4dltalanos hadk6telezettség helyredllitas4rél, majd szamos intézkedést tettek a legujabb haditechnika alapjan felszerelt témeghadsereg létrehozdséra. A német imperializmus és

militarizmus nyugat-németorszagi feléledésével szoros kapesolatban az 1950-es évek elején meggyorsult az ipari fejlédés, amelynek iiteme jelentésen meghaladta a legtébb mas eurdpai kapitalista orsz4gban elért eredményeket. 1957-ben a kormany hozzajarult abhoz, hogy a Ny-i hatalmak atom- és rakétafegyver-tamaszpontokat létesitsenek az orszaég teriiletén, 1958-ban pedig a Bundestag hatérozatot hozott arrél, hogy a német hadsereget atom- és rakétafegyverekkel is fel kell majd szerelni. A K-i hatarok erdészakos revizidjara iranyulé nyugainémet aknamunka, a volt nécik befolyasa a hadseregben és az allamgépezet egyéb teriiletein a nemzetkézi béke és biztonsag egyik legnagyobb veszélyezietdje. Az Adenauerkormaény a berlini kérdést K-Berlinnek Ny-Berlinhez esatolasaval dhajtja elintézni, ~ egységének helyreallitasa cimén pedig az NDK szocialista vivm4nyainak felszamolisara és az NSZK-ba valéd bekebelezésére térekszik. A kormany a lakossdg névekvé elégedetlenségének és a militarizélasra irdnyuléd politika elleni népi megmozduldsok letérése céljab6l megtorlé intézkedéseket hozott tébb demokratikus part és szervezet ellen. 1956. aug. 17én betiltotték a kommunista paértot és 1ébb demokratikus tomegszervezetet. A munkdasosztaly sztrajkharcokat folytat a militarizdlas kéltségeinek 4tharitdsa és életszinvonalanak lesiillyesztése ellen (az 1953-1 textilmunkas-sztrajk, a bajor vasmunkésok és a hamburgi kézszolg<ataési munkésok 1954-isztréjkja, a banydszok és vasmunkésok, a hamburgi hajégyéri munkdésok és a hesseni vasmunkésok 1955-i sztrajkja ; az 1957-i sztrajkmozgalom Schleswig-Holsteinben stb.). A dolgozék mind szélesebb kérei lépnek fel a kormény kiilpolitikaja ellen, kévetelve az eurdpai béke biztositaését és ~ demokratikus egységének megvaldsitasat, targyalasokat az NDK korményaval és a kereskedelmi kapcsolatok kibdvitését a szocialista orszagokkal. — Politikai padrtok és szakszervezetek.

Kereseténydemokrata

Unid

és

(Christlich-Demokratische

Keresztényszocidlis

Union,

CDU,

—

Unio

Christlich-

Soziale Union, CSU): helyi csoportjai 1945-ben jétiek létre, orszigos partté 1950-ben valt, 1960-ban csatlakozott hozz& a szélséjobboldali nacionalista Német Part parlamenti frakciéja. A monopoltéke és nagybirtok parija, mely szoros kapesolatban 4ll az USA monopolistdival. 1949 édta a kormaény és a Bundestag vezeté partja, az ,,erdpolitika”’ és a remilitarizdlas hive. Taglétsz4ma kb. 300 000. Az 1961. szept.-ben megtartott parlamenti valasztdsokon a szavazatok 45%-a&t szerezte meg ; igy az eléz6 valasztasokhoz viszonyitva a szavazatok 5%at és ezzel egyiitt a koraébban kivivott abszolut tébbséget is elvesztette. Elndke: K. Adenauer. Legnagyobb példényszimu lapja a Rheinische Post és a Ruhr-Nachrichten, — A Bajoro.-ban szervezetileg 6nallédan mikéd6é Keresztényszociélis Unid (CSU) 1945-ben alakult, politikai platformja azonos a CDU-éval. Taglétszama 50 000, vezetdje F. J. Strauss. — + Németorszdg Szocidldemokrata Partja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD) : 1946-ban ujjdalakult reformista part, amelynek jelentdés befoly4sa van a munkdsosztaly, a kispolgarsag és az értelmiség soraiban. A Szocialista Internaciondlé tagja, taglétszama

tott

kb.

parlamenti

szerezte

meg;

650000.

Az

1961. szept.-ében

vdlasztésokon az

elézé

a

szavazatok

vadlasztdsokhoz

megtar-

36%-at

viszonyitva

4,5%-kal névelte a szavazatok sz4mat. Elnéke: E. Ollenhauer, egyik legbefolyaésosabb vezetédje W. Brandt,

Ny-Berlin

polgérmestere.

Legnagyobb

példaénysz4mua

lapja a Hamburger Morgenpost. — Szabad Demokrata Part (Freie Demokratische Partei, FDP): helyi szervezetei 1945-ben, orsz4gos szervezete 1948-ban alakult ki. A nagy- és kézépipari, valamint a kereskedelmi tékések egy részének partja, amely 1956 éta a korménykoalicidbdl kilépve formélisan ellenzéki politikat foly tat. Taglétszama kb. 85000. Az 1961. szept.-i parlamenti valasztésokon jelentés sikert ért el: a szavazatok 12,7%aval,

az

elézé

vAalasztésokhoz

viszonyitva

5%-kal

névelte szavazatai szima&t. Elnédke: E. Mende. Legjelentésebb lapja a Deutscher Kurir. — Osszenémet Témb (Gesamtdeuischer

Block):

1950-ben,

letérél attelepiilt és K-Eurdédpabdl kitelepitett

elemekbél

alakult.

fdleg ~

K-i terii-

(Mo., Lengyelo.

Szélséségesen

stb.)

soviniszta,

revansista. Taglétszama kb. 200 000, elnéke: von Kessel. Az 1961. szept.-i parlamenti vdlasztaésokon stlyos vereséget szenvedett. Az elézé valasztésokon elért 8%-kal szemben a szavazatok mindéssze 2,8%-dt szerezte meg. Legnagyobb példénysz4mu lapja a Gesamideutscher Kurir: — Német Birodalmi Part (Deutsche Reichspartei) . ujfasiszta szervezet, elndke:

W. Maznberg volt SS tiszt.

Az 1961. szept.-i vadlasztésokon a szavazatok 1%-at szerezie meg. — Német Békeunid (Deutsche Friedensunion,

DFU):

1960

dec.-ében

alakult

haladé

szel-

lem ellenzéki part. Az 1961. évi valasztdsokon a szavazatok 1,9%-4t nyerte el. Vezeidi: R. Riemeck, K. von Westphalen, L. Knor. — -—+Németorszdg Kommunista Pdartja (Kommunistische Partei Deutschlands ; KDP): az 1918-ban alakult part a Hitler-fasizmus dsszeomlésa utdn 1945-ben legéliss&é valt. ~ demokratikus és békés egyesitéséért, a német militarizmus Ujjdélesztése ellen harcol. 1956-ban 100000 tagja volt. 1956. aug. 17-6n az Adenauer-kormany betiltotta, azota illegdlisan tevékenykedik. Fétitkéra Max Reimann. — A 16 ipari szakszervezetet a Német Szakszervezeti Szdvetség (Deutscher Gewerkschaftsbund; DGB) egyesiti, amely a szociéldemokrata part befolydsa alatt all, a Szabad Szakszervezetek Nemzetkizi Szdvetségének tagja. Taglétszima 6,2 millié. Elndke: W. Richter.

ALLAMSZERVEZET. Szévetségi kéztarsasdg. A térvényhozé hatalom alséhaza a Szévetségi Gytilés (Bundestag), melynek tagjait a lakossdég 4 évenként kézvetleniil valasztja. A torvényhozas felséhdza a Szévetségi Tandcs (Bundesrat), amelynek tagjait a 10 tartomd4ny (Land) kormanyai nevezik ki. A Bundestagnak 497 tagja van, ezenkivtl Nyugat-Berlin 22 képviselét kiild tandcs-

Németorszdg Kommunista Partja kozasi joggal.

A Bundesrainak

Németorszig

159

41 tagja van, ezenkiviil

demokraiak és a megszilardithattaék

Nyugat-Berlint 4 iag képviseli ugyancsak tandcskozasi joggal. Szavazati joga a 21. évet betéltott férfiaknak és

a

néknek van. A tartoményoknak kiilén parlamenije (Landtag) van. Az dllamfé a széveiségi elndk (Bundesprasident), akit a Bundestag tagjaibél és a Landtagok alial valasziott kildéttekbdél 4ll6 gytilés (Bundesversammlung) valaszt 5 évre. A végrehajié hatalom a szévetségi kormaény kezében van, melynek vezetdje a szévet-

,,baloldali”

kezetesen lasziasa

elhajl6kt6l

tomegbazisa,

uién

A végrehajté hatalom tényleges feje a szévetségi kancellar, 6 szabja meg a kormany politikai iranyvonalat.

szervezetekre, Frontharcosok

egyes

Allamai

éndlléan

Main, Kiel, Géttingen stb.), 24 szakféiskolan és

szamos més ben 172000 Forradalom F. Engels: Trostler J.: ujabb német

felsédoktatasi iniézményben folyik, amelyekdidék tanul (1958). — JIrod. F. Engels: és ellenforradalom Németorszégban. 1948 ; A német paraszthabori. 1949; TurdcziNémet irodalom. 1927; Lukaécs Gy.: Az irodalom révid térténete. 1946 ; A. Norden:

A német monopolkapitalizmus.

1950 ; Eisler—Norden—

Schreiner: A német tériénelem tanuls4ga. 1950; W. Ulbricht: A fasiszta német imperializmus. 1954; E. F. Russell: A horogkereszt rémtetiei. 1955; Lukacs Gy.: Német

realistéak.

1955;

Haynal

K.: N. két utja.

1959 ;

Baumann—Sandberg: Szép kis viresaft. 1960: Parragi Gy.: A fasizmus frakkban és mundérban. 1960; Borsos P.: Merre tart Nyugat-Németorszég? 1961 ; Zsigmond L.: A német imperializmus és militarizmus tjraéledésének gazdasaégi és nemzetk6zi 1ényezdéi, 1918—25. 1961; A német kérdés. 1961 ; Aggh&azy M.: Német reneszénsz mtivészet. 1961 ; Agghazy M.: A német barokk mtivészet. 1961; Német irodalom. Szerk.: Lay—P&élmai—Valk6. 1961. Németorsz4g Kommunista Partja, Kommunistische Partei

Deutschlands,

KPD:

1918.

dec. 30-4n

alakult

kiszélesedeit

a

vépart

is

i930-ban

(1920-ban

4,5 millid,

600 000,

1932-ben

5,9

témeggytiléseket és tiinteiéseket szera befolydsa alatt alld jelentés szakaz Altala 1924-ben létrehozott Vdérés Szévetségére, a Kommunista Ifjusdgi

Szévetségre

intézik oktatadsiigyiiket. Sz&mos iskola az egyhazak kezében van. A tankdielezettség 6—14 évig teljes, 15—18-ig részleges. Az elemi iskol4k (Grundschule) 8, egyes Allamokban 6 osztalyosak. 1957-ben 30 270 allami iskola mUkédétt 4715200 tanuldval. A va<ozatos altalanosan képzé, valamint gyakorlati és szakiranyu k6zépfoku tanintézetek kéziil tipikusabbak: a polgari iskola (Mittelschule, Realschule) tartomanyonként 3—6 év k6zétt vadltakozé tanulményi idével (1957-ben 885 polgéri iskol4ban 313500 tanuléd volt), a 7—9 éves kézépiskola (Oberschule), melynek tébb tipusa és tagozata valaszthatdé, és érettségivel zdrul (1957-ben 1632 kézépiskolaban 773 200 tanulé tanult). A tudomanyosmiszaki és mtivészeti 4gakra oszlé felsboktataés 18 egyetemen (legismertebbek: Miinchen, Heidelberg, Frankfurt am

rohamosan

s kévet-

Bizottsdg

milli6 szavazat). 1927-161, s kilénésen a gazdasdégi vilagvalsag éveiben ~ 1{6bb nagyaranyt sztrajkot vezetett, forradalmi vezett, amiben

Az NSZK

megtisztitésa

Kézponti

eredményekben

3,3 millid,

ségi kancellar (miniszterelndknek v. kormanyelnéknek felel meg), akit a széveiségi elnék javaslatara a Bundestag valaszt. A tartomanyoknak kilén kormdnyuk van.

KOZOKTATAS.

valé6

ami kifejezésre juitoit a Reichstag-vélasz-

elért

1928-ban

kiilféldi imperializmus segitségével uralmukat. A périnak a jobb- és

marxista—leninista (1925)

tasokon

Szocidldemokrata Partja

a

Spartakus Szévetség és a német munkésmozgalom mas baloldali csoportjainak Németorsz4g Szociéldemokrata Partjat6l valé végleges elszakadaésa és egyesiilése eredményeképpen. Vezetdi, K. Lrebknecht, R. Luxemburg, F. Mehring, W. Pieck iranyités4val az 1918-i polgari demokratikus novemberi forradalom eredményeinek megszilarditdséra és a szocialista forradalom elékészitésére torekedeit. A szociéldemokrata kormany provokAacidja miatt idé elétt kirobbant 1919-i berlini, un. Spartakusfelkelést azonban leverték, s Liebknecht és Luxemburg meggyilkolaséval a part elvesztette ké1 kiv4lé, népszerti vezetojét. A kommunistaéknak jelentés szerepiik volt az 1919-i brémai és a Bajor Tandeskéztdrsasdg létrejottében és hésies kiizdelmében, az 1919—23-as évek valamennyi forradalmi megmozduléséban, majd az 1923 dszén kialakult tjabb forradalmi fellendiilés idején az orszdgos szirajkmozgalom szervezésében, a Szdszo.-ban és Tiringidban létrejétt munkdskormanyok harcaiban, amelyek tamogatdsara robbant ki Ernst Thalmann vezetésével a hamburgi felkelés. Bar ebben az idében ~ széles t6meg-

stb. t&émaszkodott. Kidolgozta ,,A német nép nemzeti és szocidlis felszabadita4sAnak programja”-t (1930), majd kézzétette a munkdsosztély és a dolgozé parasztség széveiségének megteremtésére irényulé parasztprogramot (1931). 1932-ben széleskéri antifasiszta akcid szervezésébe kezdett. 1932 végén és 1933 elején tébb izben egységfront-javaslatot terjesztett a szocidldemokrata p&rt vezetdi elé, ezek azonban mindannyiszor

elharitotték

egyiittmtikédést.

a

kommunistékkal

valé

A munkdésosztaly megosztottséga hozzé-

jérult ahhoz, hogy a német financtéke legreakciédsabb része uralomre juttathatta Hitler fasiszta pdartjat. A fasizmus idején a haladé szervezetek kéziil mindenekelétt ~t itldézték. 1933. mare.-ban feloszlait&k, vezetéit, kézdéitik E. Thalmannt letaridztatiak, +tébb tizezer kommunistét bérténbe, ill. koncentraciéds 14-

borba veteitek. A Kézponti Bizotts4g, W. Pieck vezetésével pragai és périzsi irodéja Utjén irdnyitotia a féldalatti harcot, amely a parttél a legstlyosabb 4ldozatokat

kévetelte.

1945-ben,

a

hitleri

rendszer

szét-

zazisa utén ~ ismét legalis leit, s azonnal megkezdte a harcot az egységes, demokratikus, békeszereté Németo. megieremtéséért. 1946. A4pr.-ban + Németorszdg Szocialista Egységpartja néven egyesiilt a szociéldemokrata parttal. A Ny-i 6vezetekben azonban a jobboldali szocidlde-

mokrata

vezeték

megakaddlyoztak

az egység megvalé-

sulésat, gyhogy itt 1948-ban a part ~ néven ujjéalakult.

és szervezetileg is kiilénvéli a Szocialista Egységparttdl. 1956. aug. 17-én betiltottak, azéta illegalitasban mtkédik Fétitkéra Max Reimann. (— Németorszdg, Német Szévetségi Kéztdrsasdg. Politikai pdrtok és szakszervezetek).

Németorszag tische

Partei

Szocidldemokrata Partja, SozialdemokraDeutschlands,

—+ Németorszdg Szocialista

SPD:

német

munkéspart,

Munkdspartjdnak utédda, amely

a@~ nevet az 1890-i hallei kongresszuson, a — kivételes térvény hatdlytalanitésa utdn vette fel. 1891-ben elfogadték marxista alapokon nyugvé, de kévetkezetlen, az opportunistéknak engedményeket tevé programjat (— erfurli program).

A valaszi4sokon névekvé sikereket

elérd

vezetésével

~

A.

legerésebb,

Bebel vezeté

partja

lett.

a —II.

Internaciondlé

A szazadfordulé

utén

a

pariban 3 csoport alakult ki: a revizionistaék (E. Bernstein), a centristak (K. Kauisky) és a baloldal (R. Luxemburg,

K. Liebknecht sib.). A vezetés

opportunista

kezekbe keriilése (F. Hbert) kévetkeztében az I. vildghdbori idején ~ esédbe jutott, tAamogatta saj4t imperialista kormaény&ét, Liebknecht kivételével megszavazta a hadihiteleket.

A baloldaliak

megalakitott&k

az

,,Inter-

nacionale” csoportot, majd a —Spartakus Szévetséget, végiil a centristakkal egyiiit 1917-ben a — Figgetlen Szocidldemokrata Pdrtot. 1918 végén a baloldal létrehozta +> Németorszag Kommunista Partjdt (a centristak az 1918—23-i forradalmi hull4m megsztinése uidn visszatériek ~ba).

1918-ban

a —novemberi

forradalom

hata-

lomra juttatta a klerikdlis Centrum parttal egyiittmtikédé ~

vezerdit;

F. Hbert elnék, Ph. Scheidemann

miniszier-

elnék, G. Noske hadiigyminiszter lett. Hatalmukat a német forradalom véres leverésére hasznalt4k fel. A we7-

parité vélt, a munkasosztély tébbségét még nem tudta befolydsa al&é vonni, aminek kévetkezményeként a német

mart kéztarsasdg idején a partbdl kikeriilt kancellérok (G. Bauer, H. Miller) munkds- és népellenes politikat

monopoltékések

folyiattak.

és nagybirtokosok

a jobboldali szocial-

A part jobboldali

vezetéinek

1932—33-ban

Németorszag

jelentés szerepik volt a kommunistaék 4ltal javasolt egységfront meghitsités4ban, ami lehetévé tette a fasizmus hatalomra keriilését. Hitler uralomra jutdsa

utan a fasiszt4k felszdmolték a partot és feloszlatték a vezetése alatt 4ll6 szakszervezeteket. Vezetdi kéziil sokan koncentracidés taborba v. bérténbe keriiltek, mésok

emigraliak. Egy résziik részt vett az antifasiszta harcban (O. Grotewohl). — 1945-ben ujraszervezték ~t.

A

szovjet

megszalla4si

Svezetben

1946-ban

Grotewohl

vezetésével + Németorszdg Szocialista Egységpdrtja néven egyesiilt a kommunista parttal. Az uj part az NDK vezeté

partja. Ny-Németo,-ban ~

német

160

Szocialista Egységpartja

mint a masodik

legnagyobb

paraszthdbori

hogy 1524 nyarén és észén ezen a terileten fejtették ki tevékenységiiket a népi reforméciéd hivei: Mdnzer és tanitvanyai. 1524 észén Miinzer hivei kidolgoztak a forradalmi paraszt- és plebejusrétegek antifeudalis harc4nak programjat, az un. cikkelylevelet, amely célul tizte ki a h&béri rend forradalmi megdéntését, az elnyomés nélkiili igazsagos tarsadalom megszervezésének akkor még utdpisztikus gondolatét. A radikélis program eszméi gyorsan terjedtek a felkelt parasztok kérében, azonban a cikkelylevél az egyes paraszttaéborokban kulénféle értelmezést nyert. A Zwingli svajci reformétor tanait kéveté mérsékelt iranyzat hivei csupén a fennallé

part, eldbb K. Schwmacher, majd 1952-16] EK. Ollenhauer,

feudélis

W. Brandt és maésok vezetésével az Adenauer-kormény lojalis ellenzéke. Az 1959-i godesbergi paértnapon elfogadott programja teljesen letért a marxizmus talajarol. Vezetéi akaddlyozz4k a munkasegység kialakulésat, Ss egyre jobban eltévolodnak a munkésosztély t6megei-

fdként a tehetédsebb parasztok és a felkelés vezetdinek k6rében valtak népszertivé. 1525 tavaszan a mérsékelt irdny zat vezet6i Menningen varosban ésszeallitotték a 12 (menningeni) cikkelyt, amelyben kinyilvanitott4k a parasztok békés szandékait, és k6vetelték a féldestrikizsAkményolas forméinak enyhitését. Az egységes program és szervezettség hianya akaddlyozta a felkelt parasztok erdédinek egyesitését ; bomlasztéan hatottak a féldesurakkal valé megegyezésr6] taplaélt illizidk is. A mérsékelt iranyzat hivei targyalasokat kezdtek a DNy-Németo. fejedelmeit, nemességét és birodalmi vérosait magdban foglalé svdb szdvetséggel, és 1525. marc. elején fegyversziinetet kétottek veliik. 1525 Aprilistban a svdb szévetség csapatai G. Truchsess parancsnokséga alatt, megszegve a fegy-

nek

érdekeit

képviselé

politikétél.

Magatartésukkal

lehetévé teszik az NSZK militarizélasdt; szovjetellenességiik, az NDK-val szemben elfoglalt ellenséges

allaspontjuk a revansista kiilpolitikanak nyujt tamaszt. Taglétszama 650000 (1958), lapjai a Vorwdris, Free Presse stb.

Németorszag

Szocialista

Egységpartja,

Sozialistische

Hinheitspartet Deutschlands, SED ;: — Németorszdg Kommunista Pdrtja és + Németorszdg Szocidldemokrata Partja egyesiilése révén alakult Uj tipusi marxista—leninista német munkaspaért a Német Demokratikus Kéztarsaségban. 1946. Apr.-ban jétt létre. Elére Allt a Németo. demokratikus és békeszereté 4llammé alakitéséért vivott

kizsikmaényolés

enyhitését

versziinetet, hatbatamadtak

hirdették ; nézeteik

a parasztokat,

és révidesen

leverték a Svabféld és a Feketeerdé szétszértan harcold parasztcsapatait. Ezutan Truchsess seregét Frankféld ellen inditotta, ahol 1525. mare.—4pr.-ban tért ki a fel-

harenak, majd a Németo. kettészakitdsa utdn, 1949. okt.-

kelés. A parasztok I. Rohrbach, F. Geyer és masok vezeté-

ben létrej6tt NDK vezeté erejévé valt. Politikéja az egységes, demokratikus, békés Németo., az eurdpai béke és biztons4g megteremtésére irdnyul. A német kérdés megoldaséra tett javaslataiban hangstlyozta, hogy az egység megvaldésitését a német nép feladaténak tekinti, amit elsdsorban ~, Németorszig Kommunista Pértja és Németorszaig Szociéldemokrata Pértja, ill. a két érdekelt éllam hivatalos szerveinek egyiittmtkédése segithet eld. A mindkét német 4llammal megkétendé békeszerzédést és Ny-Berlin szabad vérossé nyilvanitasat latja egyediili reélis alapnak a két 4llam kézeledésére és Németo. allamszévetség utjén térténd ujraegyesitésére. Ugyanakkor ~ a békeszerzédés megkétését abban az esetben is kivanatosnak és sziikségesnek jelezte, ha az imperialista

sével feldulték a kastélyokat, kolostorokat. A vdrosok plebejus témege csatlakozott a parasztokhoz, mig a tehetés polgdrok, akik kezdetben a paraszt-plebejus tomegek forradalmi mozgalmat sajat érdekeiknek kivan-

katonai blokkokhoz tartozé 4llamok nem irnak ala, ill. ha

az NSZK-val a békeszerzédés nem jénne létre. Vezeti @ szocializmus megvaldsitaséért folytatott munkat az NDK-ban. Taglétszima 1959-ben 1 473 000. Elsé titkara Walter Ulbricht. Kézponti lapja a Neues Deutschland.

Németorsz4g

Szocialista’)

Munkaspartja:

1875-ben

Gothdban a lassalleénus — Altalanos Német Munkdsegylet és az —eisenachiak (Szociéldemokrata Munkaspart) egyestiléséb6l alakult munkaspaért. A lassalleAnusoknak tett — K. Mara Altal birdélt — engedmények (— gothai program) ellenére a parton beliil a marxista iranyzat gydézott. 1878-ban betiltotték (+kivételes térvény), de a harcot illegélisan is folytatta. A terror ellenére megerésédétt a munkésmozgalom. A Ruhr-vidéki bany4szsztrajk (1889), az 1890. febr.-i vdlasztdson elért

tak

aldrendelni,

a

felkelés

méreteinek

ndvekedésével

toébbségiikben az ellenfél tabor4ba mentek At. A v4rosi polgaérsdégnak az a rétege, amely a paraszthdbortt sajat céljai megvalésitéséra kivanta felhasznélni, W. Hipler

vezetésével

birodalmi

reformprogramot

(heilbronni

program) dolgozott ki, amely a német dllam gazdaségi és politikai egységének polgdéri-nemzeti kévetelését vetette fel. Hipler kivivta Rohrbach és Geyer eltdvolitdésdt (Geyer Fekete Seregével kiv4lt a parasztseregbdl), és sajat hivét, Gétz von Berlichingent Allitotta a frankféldi parasztcsapatok élére. 1525. maj.—jin.-ban Truchsess csapatai szétzizték a parasztseregeket. A ~ harmadik nagy kézpontjaban: ‘Tiiringidban a felkelést kézvetlentil Miinzer irényitotta. 1525-ben a tiiringiai Miuhlhausen varosban telepedett meg, amely hamarosan a mozgalom kézpontja lett. 1525. m&rc. 17-én felkelés robbant ki, a kispolgérs4g megdéntédtte a patriciustandcsot, és létrehozta a forradalmi tin. é6rékés tandcsot.

felkelés, amelyet az 4rutermelésnek a 15—16. sz.-ban végbement mind erdteljesebb fejlédésével egy idében névekvé feudalis kizsakmaényolds valtott ki. Kirobbanasdt a 16. sz. eleji paraszt- és plebejusmozgalmak vezették be. Kezdetét a Feketeerdé (Schwarzwald) D-i teriiletén, 1524 nyarén megindult felkelés jelentette, melyhez

Elnékévé Miinzert vdlasztotték meg. Miinzer arra térekedett, hogy Tiiringiét a forradalom kézpontjava tegye. Felhivasai hatd4séra Turingidban, a szd4sz hercegségekben és Németo. mas tartomdnyaiban is parasztl4zaddsok tértek ki, azonban a népi mozgalom egységesitésére irdnyulé erédfeszitései nem jdrtak sikerrel. 1525. méj. 16-4n a Frankhausen mellett lezajlott csatéban a fejedelmek egyesiilt seregei szétzuzték a Miinzer vezette parasztsereget, maga Miinzer fogsdgba esett és kivégezték. — A fdldesuri tabor ésszefogott erdi elfojtottaék a felkelést, kb. 100 ezer paraszt valt a véres leszAmolds Aldozatavaé. A~ bukésa stlyos kévetkezményekkel jart : a feudalis reakciéd megszil4rdul4sa kévetkeztében a paraszthadbort sor4n ténkrement, meggyengilt parasztsig feudélis kizskmanyolésa akaddlytalanul nédvekedett, s a fejedelmek hatalménak megszildrdulds4val egyutt erdédsé6détt Németo. gazdasdgi és politikai széttagoltsaga. — A ~t mélyrehatdan elemezte F. Engels A német paraszthdborud ce. munkéjdban. — Irod. F.

esatlakozott a Felsé-Rajna-vidék és a Svabféld is. A népi felkelés erdinek szervezésében nagy szerepe volt annak,

Engels: An. p. 1949; M. M. Szmirin: népi reformacidja. 1954.

1,5 milliéd szocialista

szavazat

hatdsdéra

a kivételes

tér-

vényt okt.-ben formélisan is hatdlyon kiviil helyezték, s az Ujra legdlis part felvette a + Németorszdg Szocidldemokrata Partja nevet. Kimagaslé vezet6i +A. Bebel és + W. Liebknecht voltak.

német

paraszthabori,

1524—25:

hatalmas

népi

Minzer Tamas

német

polgari forradalom

német polgdri forradalom, 1848—49: a feudalis viszonyok felszamoldséra és Németo. egységének megteremtésére iradnyuléd forradalom. Az 1848. febr.-ban kitért francia forradalom hatasdra febr. 27-6én Badenben kirobbant forradalmi mozgalom gyorsan Atterjedt a legtébb, az akkori német teriiletekhez tartozé dllamra.

Mare. 13-4n Bécsben, marc. 18-4n Berlinben is gydzétt a forradalom. A berlini és a bécsi nép gyézelme a porosz, ill. az osztrak liberalis burzsodzidt juttatta uralomra. A porosz Camphausen-

és az osztrak Pillersdorf-kormany

a népi erdéktél félve a junker, ill. a nemesi elemekkel szovetkezett. A burzsodzia jobbratolddésa fokozédott @ parizsi munkésok 1848. juniusi felkelése hataésara. Bar tébb német Allamban, igy Ausztridban és Poroszo.ban is végbement a jobbagysag felszabaditasa, ez a féldbirtokos

elemek

érdekeinek

szem

eldétt

tartdsaval,

a

jobbagyterhek megvdltésa utjan tértént. Az egységes Németo. alkotmaénydnak kidolgozdséra dsszehivott —frankfurti parlament vég nélkiili fecsegésbe fulladt vitdival tehetetlennek bizonyult. A liberélis polgarsdg

elérulta a forradalmat, a kispolgéri demokrata vezeték (R. Blum és masok) erdtlennek bizonyultak. K. Marx és F. Engels az ellenforradalom erdéi ellen a — Neue Rheinische Zeitung kéré téméoritették a demokratakat (W. Wolff, F. Freiligrath, G. Weerth stb.), akik Németo.

kévetkezetes forradalmi dtalakitasdért és egységesitéséért szalltak sikra. 1848. jan.-ban a porosz kormany politik4ja ellen Berlinben felkelés robbant ki, amelyet azonban szervezetlensége miatt a katonasdég hamarosan szétvert. Ez jeladés volt a demokratikus erdék elleni éltal4nos tamadasra. 1848. jin.-ban vérbe fojtottak a — pragar felkelést, majd a bécsi oktéberi felkelést (— osztrak polgari forradalom), nov.-ben a porosz reakcid feloszlatta a demokratikus szervezeteket. A német Alla-

mokban az ellenforradalom lett urré. A~ utolsé allomaésa az 1849. m4j. 3-4n Drezddban kirobbant méj.—jun.-i felkelés

volt Szd4szo.-ban

és Badenben,

ahol

a harcok-

ban F. Engels is részt vett. A felkeléseket a porosz csapatok beavatkozés4val verték le. — Irod. Marx—Engels : Forradalom és ellenforradalom 1848-ban. 1948. Német-Rémai Birodalom, Heiliges Rémisches Reich Deutscher Nation: az elsé német birodalom elnevezése 962-161 1806-ig. Az elnevezés I. Otté rémai csdszarré tortént korondzdsdval (962) All kapesolatban. Az I. Napéleontél] elszenvedett stlyos vereségek hatdsdra a Rajnai Szévetség megalakuladsakor 16 német fejedelem kilépett a ~bol, utolsé uralkoddja, II. Ferenc pedig lemondott a német-rémai csdszaéri cimrdl. Német Szévetség, Deutscher Bund, 1815—66: Ausztria vezetésével a —+bécsz kongresszus hatérozata alapjan megalakult laza dllamszévetség, amely 34 dllamot és 4 szabad vdrost foglalt mag&ba. Az 1866-i porose—osztrak hdborival

szint

alatt megalakult

meg,

amely

utén

az —Heszaknémet

Poroszo.

Szévetség

vezetése

(1867).

Német Szévetségi Kéztarsasag, NSZK, Bundesrepublik Deutschland, BRD: 1949. szept. 20-4n Németo. Ny-i, amerikai, angol és francia megszallasi 6vezete teriiletén a potsdami konferencia hataérozatat megszegve létrehozott kilén német dllam. Megalakuldséra valaszul 1949. okt. 7-én kikidltotték a Német Demokratikus Kéztérsasdgot. (+még Németorszdg; 2. Német Szdvetsége K6ztarsasdég)

német

térténelmi iskola: a 19. sz. mdsodik felében kialakult polgdéri kézgazdasdgtani iskola; megkilénbéztetnek régi és Ujabb ~t. A ~ a tdkés termelési méd s ezen beliil a tékés fejlédés porosz utj4nak Németo.-ban

védelmére iraényult. A régi térténelmi iskola megalapitéja W. Roscher (1817—94), £5 képviseldi mellette: K. Knees

(1821—98) és B. Hildebrand (1812—78) voltak. Tagadta a gazdaségi térvények létezését, s a kézgazdasagtudomany f6 feladatanak a gazdaségi életben megnyilvanuldé nemzeti sajatossagok vizsgaélatat tartotta. A felépitmény elemeit (jog, erkéles, vallds, politika stb.) a gazdaségi alappal (termelési viszonyokkal) egyenrangu, sot azokat déntéen befolyésolé hatéerdknek tekintette. A kapitaliz-

11 Gj Magyar Lexikon V.

nemi felvilagositas

161

must, a magantulajdont 6rék kategéridkként tiimtette fel. Az wjabb térténelmi iskola f6 feladatanak a marxizmus elleni harcot tekintette. Az iskoldt a 19. sz. 70-es éveiben G. Schmoller (1838—1917) alapitotta és vezette. Fé képviseléi M. Weber (1864—1920) és W. Sombart (1863— 1941) voltak. nem euklidészi geometria : geometriai rendszer, amely

az euklidészi geometriété| abban tér el, hogy a parhuzamoss4gi axidmaét mas axidmaval helyettesiti. Ilyen geometriat épitettek fel egy idében és egymastdl fiiggetlenil kb. az 1830-as években Bolyai Janos és Lobacsevszkij. A Riemann Aaltal felépitett geometria is annak tekinthetéd. Az 4ltalénos relativitéselmélet szerint a fizikai tér (ahol tomeg van) nem euklidészi szerkezett. nemez, filc (ném.)>: gyapju, Allati szérék (teve-, kecske-, nyulszor) v. textilgyari hulladékok elemi szalainak fonas-szévés nélkiili désszekapcsolasaval eldallitott stiri: textilanyag. A kiinduléanyagokbél kaértolégépen vékony, dsszefiiggd réteget, un. fdtyolt képeznek. A fatylakat t6bb rétegben nyomas, hé, vegyszerek és nedvesség egyideji alkalmazaséval dsszepréselik (nemezelés), mikézben

az

elemi

szdlak

rendezetleniil,

szabaélytalanul

osszekapesolédnak. K6nnyen nemezelheté6 a gyapju, nehezen pl. a nyulszér. A ~t a kalapiparban, miszaki célokra stb. hasznaljak. Nemezis, Nemesis: — Nemeszisz nem

fémes elemek, nemfémek,

metalloidok:

a fémektél

eltér6 fizikai és kémiai tulajdonségu elemek ésszefoglalé neve. A hét és elektromos 4ramot Altal4ban nem v. csak rosszul vezetik, atlatszék v. attetszék, tehat a fényt csak

részben verik vissza, hidegen nem munkélhaték meg (ridegek). Nem minden nem fémes elem mutatja mindezeket a felsorolt tulajdonsdgokat, sét ismeriink olyanokat is, amelyek egyes fizikai tulajdonsaguk alapj4n Atmenetet képeznek a fémekhez. A ~ legfontosabb kémiai tulajdonsaga, hogy hidrogénnel v. hidrogénnel és oxigénnel savakat képeznek. A hidrogén kivételével negativ jellemiek (negativ ionok képzésére hajlamosak). nemi betegségek, venereds betegségek : leginkébb nemi érintkezés Utjan terjedé betegségek (kanké, szifilisz, lagyfekély és negyedik nemi betegség). Kérokozdéjuk és lefolydsuk teljesen kiilénbézé. — A ~et, koziiltik kilénésen a szifiliszt nagy elterjedtségik kévetkeztében

altalaban

a

-—népbetegségek

k6zé

soroljak.

Végleges és teljes megsziintetésiikre csak olyan tarsadalmi viszonyok kéz6tt van lehetéség, amelyek a ~ terjedésének gazdasdgi okait sziintetik meg. Az a nagy jelentéségt politikai, gazdas4gi és kulturélis valtozas, amely Mo.-on a felszabadulds utan végbement, felttinéen médositotta nélunk a ~ problémaéjdt is. Az dltaldnos életszinvonal és iskolazottsag

emelkedése, az eredményes

egészségiigyl ismeretterjesztés, a kiterjedt és rendszeres szirdévizsgaélat, a nemibeteggondozé halézat j6 mikédése, a fertéz6 gécok felkutatasa és megsziintetése, a kételezé,

ingyenes és eredményes gyégykezelés, a prostituciéd megsziintetése, valamint a korai haézasodaés anyagi feltételeinek biztositaésa a tarsadalom részér6l maga utén vonta a ~ eldforduldsdnak nagymértékti csédkkenését. Ennek eredményeként a negyedik nemi betegség és a lagyfekély gyakorlatilag elttint, évente csak néhany friss szifiliszes fertézést jelentenek be, és a kankés

lényegesen csédkkent. és n. 1960. nemi

érettség:

—

fertézések

szima

Irod. Rajka—Szodoray:

a szervezet

fejlettségének

az

is

Béra sza-

kasza, amikor a férfi — megtermékenyitésre, a nb — fogam-

zdsra képessé valik. Ezt a >nemi a nemi

szervek

végleges

kifejlédése

hormonok termelése, és a nemi

jellegek

kialakulasa jelzi. Férfiak ~e a 14—16., néké a 12—15. életéveben all be. Melegebb égévén a nék hamarabb, hidegebb tajon késébb érnek. nemi felvilagositas : a serdiilé ifjusdg tajékoztatdsa a nemi élet jelenségeiré]: a fogamzasrdél, sztlésrél stb. Bar gondolatét mar J. J. Rousseau is felvetette, még ma sem egységes az allasfoglalas, hogy a sziilé v. a pedagégus 4ltal térténjék-e. A szocialista pedagégia allaspontja

nemi

162

hormonok

szerint nem elégséges a ~t természettudomaényosan meg-

alapozni

—

leggyakrabban

a bioldgiai tanitashoz

kap-

csolva —, hanem igen lényeges az ifjak akaratanak és helyes erkélesi felfogdésanak kialakitasa az iskolai és esaladi nevelés kereiében egyarant. nemi hormonok, szexudlis hormonok, iwwarrz hormonok: gerinces Allatok és az ember nemi mirigyei (here és petefészek), valamint mellékveséje Altal termelt hatdanyagok, amelyek sziikségesek a nemi szervek kifejlédéséhez,

azok

a masodlagos

normdélis

nemi

miikédéséhez

és ezen

jellegek kialakuldsahoz.

keresztiil

A him ~

a tesztoszteron, az androszteron és a dehidroandroszteron. A néi~w az észtrogének és a progeszteron. — A~ kémiailag

a szterinek csoportjaba tartoznak, és rokonségban vannak az epe koleszterinjével, a névényi fitoszterinnel és tobb belsé elvélasztésti mirigy hormonjaval. Ujabban a szintetikusan eldéllitoit ~at a nemi mirigyek zavaraiban sikerrel alkalmazzik gyégyszerként. (—még hormonok) nemi jelleg, ivarjelleg: a him és a nédi nemet egymas161 megkiilénbéztetd testi bélyegek dsszessége. Az elsddleges ~ek (—nemi szervek, ill. szaporité szervek) k6zvetlen kapcsolatban vannak a szaporodassal. A mdsodlagos ~ek a szaporoddshoz nem okveileniil sziikséges, de nemhez kétéit bélyegek ; lehetnek Allandéak (kakastaréj) v. ivarzis idejéhez k6étéitek (egyes halak naszruhaja). A méasodlagos ~ kifejezett (egyes madarfajokban a him pompas tollazata, szarvasagancs) v. elmosédo (lud, gyongytyuk). A him durvabb felépitést, melis6 testrészei fejlettebbek, csontozaia,

izomzata

erdsebb,

a noés-

tény has- és medenceméreiei és zsigeri szervei nagyobbak. A himekben Altaldban a mozgatd idegek, a ndsi1ényekben az érzé idegek fejlddnek ki jobban, ezért a him kevésbé érzékeny, ingerlékeny, szilaj, a ndstény viszont érzékenyebb és szelidebb természetG.

A két nem

eltéré megjelenési formdja az —-ivari kétalakisdg. — Emberben az elsdédleges ~ek a szaporodassal kézvetlen kapesolatos nemi szervek. A masodlagos ~ek 4lialaban vsak kézvetve aéllnak a nemi mikédés szolgdlaiaban (tejmirigyek, emlék, nék szélesebb medencéje) ; a tobbi mésodlagos ~ a férfi és nd k6z611i megjelenési kiilénbséget jeloli: a férfi bajusza, szakalla, a nd hosszt haja, ano lagy, a férfi mély hangja stb. Az elséddleges ~ mar a magzati élet 3. hdnapjaban kezd felismerhetévé valni, A mésodlagos ~ek a sziileiés uian kezdenek megjelenni, erdteljesebben fejlddnek a 6. év utan, de teljes fejlettségiiket az ivarérés (pubertas) bealltaval érik el. A~ek normalis fejlédésének zavara a hermafroditizmus v. kétivarusag. nemi mirigyek, ivarmirigyek, gonddok : a csirasejteket termeldé mirigyek, tehat himekben a here, a nédnemt szervezetekben a petefészek. A ~

tdermelik a —nemi hormonokat is. nemi szervek : az ember szaporodasat szolg4lé szervek. (Az Allatok és névények nemi szerveit — szaporité szervek). Mind a férfi, mind a néi~ részben belsék (nemi mirigyek és azok kivezeté jdratai), részben kiilsék. — A férfi belsé nemi szerve a herezacskéban elhelyezkedé nemi mirigy, a —here; ehhez csatlakozik az onddhdélyag és a prosztata. A here és a prosztata valadékai kitritiléskor 6sszekeverednek, s egyiittesen hozzak Jétre a him nemi valadékot, az onddt (sperma), mely a hugycsé6vén at tavozik. A férfi kiilsé nemi szerve a —himvesszd. — A ni belsé ~hez a tiiszd- és sdrgatest-hormont {ermelé — petefészek, ennek kivezeté jarata, a — petevezeték, az +anyaméh és a —hiively tartozik. A kiilséd nédi ~ a szeméremtest, a nagy és kis szeméremajkak, a Bartholini-mirigy és a > csiklé. Sokan az emlét is a kiilsé néi ~hez

sorozz4k,

részben

hormonéalis,

részben

idegi

ésszekéitetései és a szaporodasi folyamatokban jatszott szerepe

nemi

miatt.

tehetetlenség,

impotencia

még népgazdasdg) nemzetgyiilés: egyes dllamokban a legfelsébb népképviseleti szerv elnevezése. — Mo.-on szokas volt ~nak nevezni az 1848 nyardn dsszeiilt elsé6 népképviseleti orszdggyilést (pl. Petéfi: A nemzetgytiléshez c. verse). — A Tanacskéztarsasag leverése utan hatalomra jutott ellenforradalom az 1920. I. tce.-kel ~t hivott 6ssze, amely magdt ,,a magyar allami szuverenitas térvényes képviseletének”’ nyilvanitotta. Ez a ~ korményzonak vdlasztotta Horthy Miklést; a masodik ~ (1922— 26) uj, a valasztdjogot tovabb sztikité torvényt hozott, és visszadllitotta a kétkamards orszaggytlést. (—alkotmdnyozé nemzetgyiilés, —Ideiglenes Nemzetgytlés, —-orszdggytilés)

Nemzeti Bank: —Magyar Nemzeti Bank némzeti bizottsagok: 1944 végétdl az orszdg szabaditott

teriiletein

a Magyar

Nemzeti

fel-

Piiggetlenségi

Front helyi szerveiként mtikéd6, a koalicids partok tagjaibél alakult népi szervek. Nagy szerepet jatszottak az élet Ujbdéli meginditésdban, az allamélet alapjainak lerakasdban, a kézigazgatés megszervezésében. Az elsd hénapokban kézigazgatasi funkcidkat is ellattak, késébb

tisztan politikai szervekké valtak; szerepiik csdkkent. 1949. jan. végén miukédésiik formalisan is megszint. — Irod. Balazs B.: Népmozgalom és n. b. 1945—46. 1961. nemzeti burzsodzia: 1. a kapitalizmus kialakulasdnak idején a feltérekvé haladé burzsoazia, amely akkor a nemzetté valas folyamatanak és egyben a burzso& nemzetnek vezeté ereje volt. — 2. az imperializmus korAban a gyarmati v. korébban gyarmati helyzetben levé orszdgokban a kiilféldi téke kivaltsdgos helyzete ellenére kialakult hazai tékésosztély, melynek osztdlyérdekei sokban ellentétesek az elnyomé hatalom burzsoazidjanak érdekeivel. Harcol a nemzeti ipar kialakulasdért, érdekei szombeallitj4k a kilfoldi imperialista monopéliumokkal és hazai szévetségeseivel: a feuddlis rétegekkel 68s a -—komprddor burzsoaziaval. Ugyanakkor azonban tart a munkdsosztaly, a szocializmus eréinek megnévekedésétél. Napjainkban a gyarmati orsz4gok, ill. a gyarmati uralom aldél felszabadult orszagok ~ja objektive érdekelt az imperialistaellenes, antifeuddélis forradalom f6 feladatainak megvaldsitasaban, s ezért képes arra, hogy részt vegyen az imperia-

1

nemzeti jévedelem

1638

lizmus és a feudalizmus elleni harcban. Ebben az értelemben halado jellegi pl. a ~ tevékenysége Indiaban,

Indonéziaban,

Ghandban

stb.

A

~val

szévetsé-

ges népi erék kiizdenek a nemzeti burzsodzidra jellemz6 allhatatlansag, az imperializmussal, ill. a feudalizmussal megalkuvasra hajld tendencidk ellen. A ~ kettdés jellege folytan a forradalomban vald részvételének mértéke a kilénb6z6 orszdgokban kilénb6ézé, és gyakran — a nemzetkézi és belsé erdviszonyok médosuldsainak hatasara — ugyanabban az orszdgban is erésen valtozik. Ez fiigg a kériilményektdél, az osztalyeréviszonyok valtozdsétél, az imperializmus, a feudalizmus és a nemzeti burzsodzia k6ézétti ellentétek élességétol. nemzeti demokratikus allam: olyan gyarmati, vagy fiigg6 helyzetbdél felszabadult dallam, amely kévetkezetesen védelmezi fiiggetlenségét, harcol az imperializmus minden fajtéju behatolasa ellen, biztositja a nép széles k6érti demokratikus jogait, lehetévé teszi a féldreformot és a tomegek egyéb kéveteléseinek kielégitését, valamint a tomegek részvételét az dllami politika kialakitasdban. Az 1960. nov.-i moszkvai értekezleten elfogadott Nyilatkozat megallapitésa szerint a fenndll6 nemzetkézi viszonyok, térténelmi feltételek tébb orszd4gban lehetévé teszik ~ létrejottét.

Nemzeti Egység Partja, NEP:

a Bethlen Istvan Altal

létrehozott kormanypart (—Hgységes Pdrt) elnevezéso 1932—39 kéz6tt. Gémbdés Gyula miniszterelnéksége kezdetén valtoztatték meg a part nevét. 1935-ben a valasztasok elétt Bethlen szembefordult Gémbés programjaval, és kilépett a partbédl; a~ a valasztasokon parlamenti abszolut tébbségét csak erds terror alkalmazasaval tudta megtartani. A fasiszta mddszerek bevezetésére Gémbés megszervezte a ~ munkastagozatat, amely a Nemzeti Munkakozponttal egyiitt a szocialista munkésmozgalom ellen irdnyult, és célja az volt, hogy kormanypéarti munkasbazist

teremtsen;

a

kisérlet

azonban

ecsdédét

mondott, csak az dllami alkalmazottak kézétt (pl. a MAV-nl) ért el valamelyes eredményt. — Imrédy Béla kormanyra keriilése utan ujabb kilépések kévetkeztében abszolut parlamenti tébbségét elvesztette. Teleki Pal 1939 tavaszdn ujjdszervezte a ~t, és az a Magyar Elet Pdrtja (MEP) elnevezés alatt Ujbdl abszolut tébbséget szerzett. — A~ és utddja programjat szocidlis demagégia és a fajvéd6, fasiszta szellem jellemezte. Nemzeti Foétanacs: az Ideiglenes Nemzeti Kormdny altal 1945. jan. 26-dn létesitett szerv az dllamfét megillet6 jogok ideiglenes gyakorlaséra. Az 1946. I. tc., mely

a

k6éztarsasagi

elnék

valasztasardl

intézkedett,

megszuntette.

Nemzeti Galéria, Magyar : 1957-ben létesitett mizeum, mely a magyar mitivészet 1800-té] napjainkig késziilt emlékeit gytjti, érzi és allitja ki. A gytijtemény magva a Szépmiivészeti Muzeum modern magyar mtivészeti anyagaébol alakult; vasdrlas és ajandékozas utjan gyorsan gyarapodik. A ~ a Hauszmann Alajos Altal épitett egykori Kuria épiiletében nyert elhelyezést. Festészeti,

grafikai, érem- és szoborosztalya van. Nemzeti Garda, Garde Nationale [gard naszjonal] : polgari személyekb6l alakult, vdlasztott parancsnok ald tartozé6 fegyveres alakulat Franciao.-ban. Elészér 1789ben, a nagy francia forradalom idején jott létre. A —francia—porosz hdboru (1870—71) kitdérése utén, 1870. okt.—nov.-ben

ujjaszervezték,

s a széles

demokratikus

rétegeket és a munkassag témegeit toméritéd parizsi ~ jelentés szerepet jatszott Parizs védelmének megszervezésében. A ~ vezetésére 1871. febr.-ban létrehozott K6ézponti Bizottség marc. 18-an atvette a hatalmat, amelyet a marc. 26-4n megvalasztott —pdrizst kommiin kezébe tett le. Ezutan a ~ részt vett Parizs védelmében.

nemzeti jévedelem: az anyagi termelés kiilénbézé A4gaiban (ipar, mezogazdasag, kereskedelem, kdzlekedés) meghatérozott idéd (pl. év) folyaman eldallitott tdreadalmi terméknek az a része, amely a felhasznalt termeléeszk6z6k leszamitasa utdn fennmarad, amelyben

nemzeti jévedelem mérlege

nemzeti

164

tehéat — drutermelés esetén — az Ujonnan létrehozott érték megtestesiil. Természetbeni formaéjat tekintve a fogyasztasi eszkéz6k egész tomegébdl és a termeldéeszk6zoknek a termelés bévitésére szolgalé részébél all. Az egy fére esd ~ az egyes orszagok gazdasagi fejlettségét és fejlédését jellemzé dsszevont mutatdé7

/ kozlekedés:

és hirkézles

300

ea

ipor

FZ? épitoipar

nemzeti jovedelem Osszesen

csoportja: fogyasztas (ezen beliil a lakossag fogyasztasa 6s k6éziileti fogyasztés) és felhalmozas (ezen beliil Alléalapok, forgéalapok és dllami tartalékok névelése). A~ a nemzeti jévedelem elosztasdnak, ujraclosztasanak és felhaszndldsdénak mérlege ; a jévedelmek mozgasat és felhasznaélasaét is tiikr6zi. Nemzeti Kaszin6é, Nemzeti Casino: 1827-ben Széchenyt Istvan alapitotta Pesten, elsésorban azzal a céllal, hogy elésegitse a fourak személyes talalkozasat s azzal nemzeti alapon térténé politikai allasfoglalasuk kialakulasat. Az aulikus-konzervativ arisztokratak ~jaban azonban csakhamar olyan 4llasfoglala4s valt tuilnyomdéva, amely még a Széchenyi kévetelte mérsékelt reformokkal is szembefordult. Tagjai soraba még a dzsentrit sem fogadta

be (ezek a ~t

100

nelmileg egyenlétlen

1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 j6vedelem

termelése

Magyarorszd4gon

(Index

1949 =

100)

szam. A ~et kizdrédlag az anyagi termelés agai (ipar, épitéipar, mezogazdasag, kdézlekedés és részben a kereskedelem) termelik. Nagysaga elsésorban a tarsadalmi munka termelékenységét6l és az anyagi termelés teriiletén foglalkoztatott dolgozék szamatdl fiigg. Nagysagat tehat jelentésen befolyasolja a produktiv és improduktiv dolgozék ardnya. Elosztésa tobb lépesdben térténik ; elsédleges elosztasa sordn részesednek mindazok, akik a termelésben kézvetleniil részt vesznek, tovabbi elosztaésa soré4n azok is, akik a termelésben nem vesznek k6ézvet-

leniil részt. Kapitalista gazdasagban elsddleges elosztasa soran munkabérre, profitra (ezen beliil kamatra) és féldjéradékra oszlik; ehhez jarulnak a _ kisdrutermelék jovedelmei. A tékésorszagokban altalaban a ~ tébb mint 50%-at a viszonylag kissz4mu tdkésosztaly sajatitja el, s kisebb része jut a lakossdg tébbségét kitevé dolgozéknak. A ~ Ujraelosztasabdél nyerik jévedelmiiket a nem termelé 4gakban mik6édé6 dolgozék és tékések, valamint a tékésdéllam. A ~et végs6 soron fogyasztasra és felhalmozésra forditjak. — A szocialista gazdasagban az egész ~ a dolgozéké. Elsédleges elosztasa soran a ~ egy részét a termel6k kézvetleniil élvezik személyi jovedelem formajaban (munkabér, termelészévetkezeti parasztsag jévedelme), masik része a szocialista vallalatoknél marad szociélis és kulturalis célokra, tovabba a termelé alapok névelésére, harmadik részét az allam elvonja forgalmi adé, nyereségbefizetés stb. révén, s ez a rész az allam tiszta jovedelmévé valik. Az Ujraelosztas soran az dllami tiszta jévedelem egy részét a termelés bdévitésére, felhalmozdsra forditjak, masik része az improduktiv munkadgakban foglalkoztatottak jévedelmévé valik, valamint szocidlis és kulturdlis kiadasok fedezetéiil szolgal. A ~nek Altalaban mintegy 34 részét a fogyaszetdsi alapra, vagyis a dolgozék anyagi és kulturalis igényeinek kielégitésére 6s mintegy 25%-at a felhalmozasi alapra (az Alléalapok, a forgéalapok és a tartalékok névelésére) forditj4k. A ~ gyors és szakadatlan ndvekedése szemléltetéen mutatja a szocialista gazdasdgi rend fdlényét a kapitalista rend f6létt.

nemzeti jévedelem

mérlege:

utdnozva

az Orszdgos Kaszino-

ban témériiltek). A magndskaszinéd nagy befolyast gyakorolt a politikai életre: a klerikélis-feudalis reakcié vezérkara volt, féként a dualizmus idején. A nagybirtokos arisztokraték Ny-ra menekiilésével a ~ mtk6dése 1944 6szén megsztint. nemzeti kérdés: a —-nemzetek, —-nemzetiségek térté-

vvsamunersereeeoe MOZOGQZINSAQ

A nemzeti

kérdés

a szocialista gazdasig-

ban az egyik legfontosabb népgazdasagi szinten késziilé

kimutatds ; a nemzeti jévedelem termelésének és felhasznélasdnak mérlegszerfi szembeallitasa. A kapitalizmusb6l a szocializmusba valé 4tmenet idején tarsadalmi szektorok (szocialista, kistrutermel6é, tékés) szerinti bon-

tasban késziil. A termelési oldalt az anyagi termelés dgai szerint csoportositj4k, a felhaszndlési oldal két f6

kialakulés4bél,

a nemzetek

egyen-

létlenségébél és a nemzeti elnyomas rendszeréb6l kévetkez6é politikai, gazdas4gi és kulturalis jellegG problémak ésszessége, amelyet a nacionalizmus és a marsizmus teljesen ellentétes mddon fog fel 6s kivén megoldani. — Elészér féként azokban az orszagokban jelentkezett, ahol korabban jétt létre a kézpontositott allamhatalom, és késébb kévetkezett be a kapitalista fejlédés, ill. az adott dllamon beliil 616 népek nemzetté valadsanak folyamata. Ezekben az tn. soknemzetiségi allamokban (K6zép- és Kelet-Eurdédpaban) az uralkodé nemzet burzsoazidja elnyomta és maga al& rendelte a kis népeket, ill. nemzetiségeket, ez a tény szolgélt a nemzetiségi mozgalmak inditédokaul. A nemzeti mozgalmak vezetdje tébbnyire az elnyomott nemzetiség burzsoadziaja volt; tomegbazisat dltalaban az elnyomott nemzetek tobbségét képez6 parasztsag alkotta. A nacionalizmus a ~+ a tarsadalom fé kérdésének tekinti, de a nemzeti elnyomast nem sziinteti meg, hanem még jobban elmélyiti. A marxizmus abbdl indul ki, hogy a ~ megoldasa szorosan osszefiigg a munkasosztaly

harcaval, és teljes egészében

esak a kizstkmanyolas megsziintetése alapjan oldhaté meg. A marxista partok tamogatjak a nemzeti figgetlenségi mozgalmakat minden olyan esetben, amikor ezek elésegitik a tarsadalmi haladast, ill. az osztalyhare kibontakozasa szamara kedvezé feltételeket teremtenek. A nacionalizmussal ellentétben azonban a ~t nem tekintik a legfébb kérdésnek, hanem aldrendelik a proletardiktatura kivivasdért folytatott kiizdelemnek, amelyben az elnyomott nemzetek a munkasosztaély sz6vetségesei, a proletarforradalom tartalékai. — Az imperializmus kordban a ~ gyarmati kérdéssel béviil, mert a gyarmati népek nemzeti onallésdga a legszorosabban ésszefiigg a gyarmati kizsdk-

manyolds

felszimoldsdval.

Kiilénésen

megerésédtek

a

gyarmati népek nemzeti felszabadité mozgalmai a II. vilaghéboru utén, amikor kezdetét vette az imperialista gyarmatrendszer dsszeomlasa, egyre szélesebben bontakoztak ki az antikolonidlis, antiimperialista mozgalmak, és egymas utan alakultak ki a gyarmati iga aldl felszabadult orszdgokban a nemzeti demokratikus Allamok. A nemzeti felszabadité mozgalmak vezetéd ereje sokszor

a

nemzeti

burzsodzia,

de

hatdéerejiik,

kévet-

kezetességiik attdl fiigg, hogy milyen erés benniik a néptémegek szerepe, a munkdsosztaly részvétele. 1960. nov.-ben a Moszkvai Ertekezleten elfogadott Nyilatkozat hangstlyozta, hogy a jelenlegi térténelmi helyzetben ezekben az orszigokban olyan kedvez6 nemzetkézi és belsé feltételek alakulnak ki, amelyek eldésegitik a ~ megoldasat, és lehetévé teszik —-nemzeti demokratikus dllamok kialakulésdét is. A kommunista partok és a szocialista orsz4gok sikraszdllnak a gyarmati elnyomas minden formdjanak megsemmisitéséért, minden esz-

kézzel Allamok

segitik a gyarmatbirodalmak szuverenitdsd4nak

erésitését.

romjain —

A

létrejévé marxizmus

nemzeti

alapelvei a ~ megolddséra: a nemzetek énrendelkezési joganak elismerése, a nemzeti egyenjogusdg és szuverenit&s tiszteletben tartasa, a munkdsoszt4lynak és 4ltalé-

ban a dolgozédknak a szocialista hazafisig és a proletar internacionalizmus elvélaszthatatlan egysége szellemében térténé nevelése. A ~ igazi megolddsa csakis ezekbél az alapelvekbol kiindulva lehetséges ; ennek nagyszerii bizonyitékat nyujtja a ~ megoldésa az SZU-ban és a népi demokratikus orsz4gokban, Ezekben az orszagokban a nemzetek fejlédése, szuverenitésuk megerdésédése a kapitalista orszagoktdl eltéréen nem a nemzeteket elvélaszt6 korlatok és a nemzeti 6nzés erdsddésével valésul meg, hanem ugy megy végbe, hogy a kélcsénés segitség és bardts4g alapj4n a nemzetek egyre inkdbb kézelednek egymashoz. nemzeti klasszicizmus: irodalomtudomanyi miuszd, amelyet Horvaéth Janos honositott meg. Petdfi, Arany, Tompa kéltészetét, Arany, Gyulai és Kemény tanul-

manyait — melyek irodalmunk Uj korszakat jelentették — érti rajta elsédsorban. Meghatarozasa szerint e kor irodalmaénak

a nemzeti

izlés, a lélektani

realizmus

s a

formai tékéletesség voltak a fé jellemzdéi. E Horvath Janos Altal konstrualt kategdéria szellemtérténeti alapokon nyugszik, és nélkiil6ézi az objektiv tarsadalmi ésszetevék irodalmi hatdsanak figyelembevételét. Nemzeti Munkapart: a financtdkések és a _ veliik szoros kapcsolatban 4ll6 nagybirtokosok érdekeit képviselé reakciéds part; a dualizmus fenntartésénak programjaval alakult 1910-ben. Politikéja a soknemzetiségt Osztrdk— Magyar Monarchia szétesésének megakadalyozasara,

az

elsé imperialista

ira4nyult.

Vezetdje

Tiszanak

volt szabadelui

Tisza

hébortra

Istvan

valdé felkésziilésre

gréf

pdrti hiveibél

volt.

Tébbsége

allt. Mint

kor-

manypart tamogatta Khuen-Hédervdry Karoly egrdéf (1910—12), Lwkdes Laszlé (1912—13), majd Tisza Istvan (1913—17) kormanyét. A nyilt erdszak politikajat foly-

tatta, és az I. vilaghdbort idején teljesen kiszolgéltatta Mo.-ot a Habsburg nek,

1917-ben,

és a német

Tisza

Nemzeti Muzeum,

nemzetiségi iskola

165

klasszicizmus

Istvan

Magyar;

imperializmus

levaltésa

1802-ben

utdén

érdekeiszétesett.

gréf Széchenyi

Ferenc kényvtaérét, kép-,szobor- és éremgytijteményét, valamint a nemzeti térténelemre vonatkozé egyéb targyait felajanlotta a ~ céljéra. Az 1808. VIII. te. kimondta a ~ létesitését. 1836-ban Pollack Mihaly tervei szerint kezdték meg mai épiiletének felépitését, mely 1846-ra_ késziilt el. Anyaga Allandédan gyarapodott (a Jankovich-gytijtemény vasarlas, a Pyrker-gytjtemény ajandék révén keriilt a mtizeumba), 1870-ben névény-, allat- és déslénytarral, 1872-ben néprajzi osztallyal béviilt. 1922-ben létrehozték az Orszagos Magyar Gytjteményegyetem elnevezési heterogén intézményt, melybe a ~ot is beolvasztotték. 1934-ben ujbdl felveite a ~ nevet. Az 1949, évi 13. sz. torvényerejii rendelet kimondta, hogy a nemzeti mtzeumok orszdgos érdekt, teriiletileg és t6érténelmileg teljességre torekvé tudomanyos v. mtivészeti anyagot 6rzé muzedlis gylijtemények. Tlyen értelemben -nemzeti mtzeumnak tekintendéd a Magyar Torténeti Mazeum, a Néprajzi, a Szépmtivészeti, az Iparmiivészeti és a Természettudomanyi Muzeum. Az egykori ~ épiiletében levé s részben annak anyagat érz6 Térténeti Muzeum osztalyai: Régészeti, Kézépkori, Ujkori, Hadtérténeti

Osztaly,

Képesarnok,

Erem-

tar, Adattéar s a Kézponti Régészeti Kényvtar. nemzeti mitihelyek, aieliers nationauxy [ateljé naszjono] : az 1848-i francia forradalom idején L. Blanc javaslatara 4llami hitellel biztositott munkalehetdéség Périzsban a munkanélkiiliek szamara. Keretében a munk4ésokkal — méaj.-ban mar tébb mint 100 000-rel — 1ébbnyire felesleges foldmunkaét végeztettek szakma-

tagja szaméra. A ~ beszélt valtozata a — kdznyelv, frott valtozata az —zirodalmi nyelv. Nemzeti Parasztpart : 1939. jun.-ban Makén alapitott poltikai part. Alapitaséban nagy szerepiik volt a Madrciust Fronthoz tartozott népi irédknak. A hatdéségi ildézés miatt szervezeteit

nem

épithette

ki;

a parasztokat

— elsdsorban a szegényparasztokat — hetilapja, a Szabad Sz6 k6ré téméritette (szerkesztdje 1939-t61 Szabé Pal volt). A ~ balsz4rnya kezdettél fogva a parasztkérdés demokratikus megoldasdéért harcolt, és egyiitimukédétt az illegdlis kommunista parttal. A baloldali vezet6k (Hrdei Ferenc, Darvas Jézsef, Veres Péter stb.) részt vettek az antifasiszta egységfront megteremtéséért folytatott kiizdelemben (igy a Népszava 1941. karaesonyi szamaban, a Magyar Térténelmi Emlékbizottsdgban). A felszabadulés utén a ~ tagja lett a Magyar Nemzeti Figgetlenségi Froninak, és az MKP-vel vallveive harcolt a népi demokratikus Atalakulasért, a fdldreform kivivaséért, és az agrarforradalom végrehajtaséért.

Elnéke

Veres

Péter,

fétitkara

Erdei

A Kisgazdapartba témériilt reakciéds valasztasi gyézelme utén megélénkiilt oldali vezeték (Kovdcs Imre, Farkas kenysége. A ~ tdbbsége fellépett a

Ferenc

volt.

elemek 1946. észi a ~ban is a jobbFerenc stb.) tevéjobboldali elemek

ellen, Kovacs Imrét és tarsait kizartak a partbdl, erélyesen elharitottak a reakcid befurakodadsi kisérleteit, és 1948-ban csatlakoztak a Baloldali Blokkhoz, 1949 tava-

szan pedig a Magyar Nemzeti Figgetlenségi Népfronthoz. — Az 1956. oktéberi ellenforradalmi lazadas idején a~ egyes régebbi jobboldali vezetéi is megkisérelték a ~ Uujjaszervezését Petdéfi-part néven. nemzeti parkok : — természetvédelmi teriiletek Nemzeti Part, 1891—1904: a kiegyezés alapjén alld politikai part, a Szabadelvii Pdrt parlamenti ellenzéke. A Tisza Kalman kormaényaval elégedetlen konzervativ politikusok 1878-i to6moriilésébé] alakult ki, akik magukat Egyesiilt (majd Mérsékelt) Hilenzéknek nevezték. Vegyes dsszetétele miatt joggal nevezték ,,habarék-pdrt’’-nak. Vezéralakjai kezdetben Apponyi Albert gréf és Szildgyt Dezsé voltak ; az utdbbinak

a Szabadelvti Paérthoz valé

csatlakozésa utén 1891-ben vette fel az Apponyi vezetése alatt allé6 part a ~ elnevezést. Nemzeti demagdégidval igyekezett magdnak népszertiséget szerezni. 1901-ben fuzionalt a Szabadelvi Parttal, de 1903-ban kivalt beldle,

és tagjainak toébbsége Apponyi vezetésével 1904-ben a Piiggetlenségi Pdrthoz csatlakozoit. nemzetiség : valamely 4llam teriletén él6, de nem az uralkodé nemzethez tartozé és igy az illeté orszagban kisebbségben levé csoport, amelyet elsésorban a nyelv és a kultura kézéssége két dssze és valaszt el mas ~ektdl, ill. nemzetektél.

Nemzeti Segély ; az MKP

kezdeményezésére 1945-ben

alakult tarsadalmi szervezet. Fé feladata az anya- és csecsemovédelem, a tbe elleni kiizdelem és az elhagyott gyermekek megsegitése volt. 1948-ban beolvadt a —+ Magyar Véréskereszt szervezetébe.

nemzetiségi

egyenjogusag:

valamely

orszigban

é16

kiilénféle nemzetiséghez tartozé allampolgaéroknak az a helyzete, hogy a tobbi dllampolgarral egyenlé jogok illetik meg és egyenlé k6telezetiségek is terhelik. Mo.-on — mint minden szocialista orszagban — a-~ot az alkotmany biztositja. A ~ kévetkezményeként a szocialista

allamokban a kiilénb6z6 nemzetiségt allampolgarok részt vesznek az allamhatalom és dllamigazgatas orszégos és helyi szerveinek munkdéjéban. Naélunk a magyarul nem tudé allampolgérok a polgaéri, a bimtetéd és az dllamigazgatasi eljarasban szabadon hasznélhatj4k anyanyelviiket, és résziikre a sziikséghez képest tolmacsot kell biztositani. A kiilénb6z6é nemzetiségekhez tartozédk

jukra valé tekintet nélkiil. A ~ feloszlatésa egyik oka volt a —juniusi felkelés kirobbandsénak. nemzeti nyelvy: a népek nemzetté valasdval hosszu torténelmi fejlédés soran kialakuld, a nyelvj4rdsok félé helyezkedé egységes nyelvtipus. Fébb sajdtossdégaiban

anyanyelviikén

kézos, és értheté az egész nemzet és annak minden egyes

nem

részesiilnek

alsé-

és k6zépfoki

iskolai

oktatasban, nemzeti kulttréjuk néveléséhez messzemend

anyagi segitséget kapnak.

jogusdg )

nemzetiségi magyar

iskola:

(— dllampolgdri jogok, — egyen-

a Magyar

anyanyelvi

tanulék

Népkéztarsasagban anyanyelviikon

a

valé

nemzetiségi

kérdés

Nemzetiszocialista

166

Magyarorszagon

Német

Munkas

Part

tanitéséra és nevelésére szolgalé6 intézmény. Alkotmanyunk kimondja a nemzetiségek egyenjogusagat, és biztositja szamukra az anyanyelvt oktatasnak és a nemzeti kultura 4polésanak lehetéségét. Minden kézségben, ahol legalabb 15, egy nemzetiséghez tartozé tank6teles gyer-

Monarchia. A Mo.-on é1é6 szerbek és horvdtok csatlakoztak az Uj délszlav allamhoz (a késébbi Jugoszlaviahoz), a roménok Romanidéhoz, a szlovakok Csehszlovakiahoz. A trianoni béke Csehszlovaékiéhoz csatolta KarpatUkrajnét, és Ausztridhoz Dunaénttl nyugati részét, a

mek

késébbi Magyar

van,

a sziilék

kérésére

be

kell

vezetni

az

anya-

nyelven térténd oktatést v. az anyanyelvnek mint kételezé tantargynak tanitasdt. 1959. dec. 31-én 69 nemzetiségi d6voda mtikédétt 2576 édvodassal. A nemzeti-

ségi Altalanos iskolék dsszes szima az 1960—61. tanévben 351 volt 29 057 tanuldéval. 31 altalanos iskolaban a tantargyak tanitésa nemzetiségi nyelven folyt, 320 iskoliban az oktatés nyelve magyar, de a nemzetiségi nyelv kételezé tantargy volt. A nemzetiségi kézép-

iskolAk sz4ma 1960—6l-ben 8 volt, ebbdl 5 snallé (Baja német, Békéscsaba szlovaék, Bp. délszlav és szlovak, Gyula romén), 3 pedig magyar gimnazium tagozataként mtikédik (Bp., Készeg, Pécs német). Ezekben a tanitaés nyelve — a redltargyak kivételével — az anyanyelv. Felséfoku tanitéképzés folyik német, roman, délszlav és szlovék nyelven Bp.-en, felsédfoku événéképzés Sopronban (német) és Szarvason (roman, délszlav, szlovak). Az Altalanos iskola fels6 tagozata sz4mara nemzetiségi nyelvii szaktanarokat a szegedi (roman, szlovak) és a pécsi (német és délszlav) pedagdgiai fdiskolan, kézépiskolak szimara a tudomanyegyetemeken képeznek. — A szétszért telepiilések tanuldi részére altalénos iskolai és k6ézépiskolai diadkotthonok létesiiltek.

nemzetiségi

kérdés

Magyarorszagon:

A nemzetiségi

kérdés a soknemzetiségii Mo.-on eldédszér a 19. sz. elsd felében jelentkezeit éles formadban. A Habsburg birodalomban fiiggé helyzetben tartott Mo. uralkodé nemzetének vezeté rétegei — ugyanakkor, amikor kiizdéttek saj4t nemzeti jogaikért — elutasitottak a Mo.-on é1é mas népek nemzeti kéveteléseit. Az 1848—49-i forradalom és szabadséghare vezetdi is csak elkésve, 1849. jul.-ban jutottak el a nemzetiségek jogainak elismeréséig. A késén meghozott s mar végre nem hajthaté nemzetiségi térvény az elsé jogalkotds volt, amely biztositani kivénta

,,minden

nemzetiségek

szabad

kifejlédését’’.

A szabadséghare leverését kévetéen Kossuth Lajos és az emigracid t6bb kiemelked6 tagja felismerte, hogy csak a nemzetiségek jogainak biztositasaval lehet kivivni a Habsburgok 4ltal elnyomott népek — kéztiik a magyar nép — szabadsagét. Ugyanakkor az abszolutizmus (1849—67)

nemesak

a magyarokat,

hanem

a Mo.-on

é16

mas nemzetiségeket is elnyomta, s elutasitotta azok nemzeti kéveteléseit. Az 1867. évi kiegyezésben a soknemzetiségti Monarchia két uralkodé nemzete elismerte egymas jog4t a tébbi nemzetiség elnyomaésdra. A magyar orszaggytés 1868-ban hozott nemzetiségi tdrvénye —

az 1849-ivel szemben

—

az ,,egységes és oszthatatlan

magyar politikai nemzet’’ elve alapj4n megtagadta a nemzetiségek kéveteléseinek teljesitését és nemzeti egyéniségének és jogainak elismerését, s csak a nem magyar anyanyelvi dllampolg4rok egyéni nyelvhasznélatat szabalyozta. De még ezt a 1érvényt sem hajtottak végre, sét 1879-t61 korlatozték a nemzetiségek nyelvhasznalati jogat is. Az oktatasban, a kézigazgatasban és az urakodé osztélyok tarsadalmi egyesiileteinek mtkédésével fokoztak az erdészakos magyarositast. A nemzetiségek vezetdi kezdetben erdteljesen felléptek az 1868. évi torvény bévitéséért, majd legal4bb annak végrehajtasdért ; eleinte a baloldal egyes vezetdi is tamogattak kéveteléseiket, de az 1880-as évektél kezdve kevés polgari politikus akadt (Mocsdry Lajos, Jdszi Oszkar stb.), aki szot emelt a nemzetiségek elnyomasa ellen. A szocialista munkaésmozgalom vezetdi felléptek a nacionalista demagégia ellen, de nem ismerték fel annak a kiizdelemnek @ jelentéségét, amelyet a nemzetiségek folytattak nemzeti jogaikért ; a burzso& nacionalizmus ellen harcolva elvetették a nemzetek énrendelkezési joganak elvét is. A 19—20. sz. forduldjan megerésédétt nemzetiségi mozgalmak fokoztaék a dualizmus valsaégénak elmélyiilését, s az I. vilaghdbori végére szétesett a soknemzetiségt

Burgenlandot, amelyek Tandcskéztaérsaséghoz

1919. marc.-ban még a tartoztak. A Tandcs-

kéztdrsasdg — Mo.-on elészér — a nem magyar nemzetiségt Allampolgéroknak a magyarokkal minden tekintetben egyenld jogot adott. A nemzetiségi egyenjogusagot az alkotmdny biztositoitta; Karpat-Ukrajna (Ruténféld) és Burgenland (Ny-Mo.) autonémiat kapott és megfelelé képviseletet a kormanyzdétanacsban és a Tandcsok Orszagos Gytilésén. A Tanacskéztarsasag bukasat kévet6 ellenforradalmi rendszer soviniszta jelszavakkal kévetelte a trianoni béke revizidj4t, uszitott a szomszédos Allamok ellen. A Mo. teriiletén é16 nemzetiségeknek nem adta meg a nemzetiségi egyenjogusagot, s mikor a bécsi déntések jelentés szlovaék-, karpétukrén- és romanlakta teriileteket juttattak a magyar dllam fennhatdéséga ala, a Horthy-fasizmus a dualizmus koranél fokozottabban nyomta

el a nemzetiségeket.

A

> nemezctiségi egyenjogu-

sdgot a Tanacskéztarsasag utan a népi demokratikus Mo. valdsitotta meg. — Irod. Andics E.: Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika. 1946; KassaiG.: Magyar térténelmi sorsfordulék és a nemzetiségi kérdés. 1959; Araté E.: A magyarorszagi nemzetiségi mozgalmak térténete,

1790—1848.

1—2.

k6t.

1960;

Iratok a nemzeti-

ségi kérdés térténetéhez Magyarorsz4gon, 1867—1900. 1—2. k6t. 1952—56. nemzetiségi torvény: —>nemzeliségi kérdés Magyarorszagon

Nemzeti Sportcsarnok : Budapesten 1940-ben, a régi ld6versenytér teriiletén létesiilt. Nagyterme 2231, ill. 1751 nézé befogadasara alkalmas. Elsdésorban az un. teremsportok részére épilt. Helyet kaptak benne a birkézds,

Okélvivas,

vivds,

torna,

asztalitenisz,

kézilabda,

kosérlabda stb. 1954-ben egy kétemeletes edzdépiilet nyilt meg mellette. Ebben az épiiletben kapott helyet az elsé hazai fedett mdijégpdlya is.

Nemzeti Sportuszoda : Budapesten 1930-ban nyilt meg a Margitszigeten mint Eurépa akkori legnagyobb és legkorszeribb versenyuszodéja. Nagyban hozzéjérult a magyar uszd6- és vizilabdasport fejlédéséhez. A ~ban a 33,3 m-es Uszédmedence mellett tébb ezer nézé befogadasara alkalmas lelété is van. 1937-ben egy 50 m-es nyitott versenyuszoda is épilt mellette. Nemzeti Szalon: a modern mtivészet fejlesztésére 1894-ben alapitott miivészeti egyesiilet. 1907-ben az egykori Erzsébet téren (Engels tér) épiilt kidllitéhelyisége, melyben a lebontaésig (1960) szamos kidllitast rendeztek. Nemzetiszocialista Német Munkds Part, Nationalsozialistische

Deutsche

Arbeiter-Partei,

NSDAP:

német

fasiszta part. Kozismert neve naécipart. 1919. jan.-ban Német Munkds Part (Deutsche Arbeiter-Partei) néven alakult Miinchenben, A. Hitler belépése utdn kezdett tomegparttaé valni. 1921-ben elnéke Hitler lett. A sikertelen miincheni puccskisérlet (1923. nov.) utan betiltottak, de 1925-ben ~ néven Ujjészervezték. Szoros kapesolatba lépett a monopoltékések legreakcidsabb kéreivel, amelyek az 1928-161 gyorsan eléretéré part

széleskorli demagég propagandajat és szervezeteit finansziroztak. 1933. jan.-ban a monopoltékés kérék a munkasosztaély erds6dé mozgalmatdél és Németorsz4g Kommunista Partjanak az 1932. nov.-i valasztdsokon tértént eléretérésété] megrettenve hatalomra juttattaék az ugyanakkor stlyos valsagba jutott nacikat, akik a vdlasztdsokon 34 korébbi mandétumukat elveszteiték. 1933-tél 45-ig a ~ volt az egyetlen legélis part Németo.-ban, amely a financtéke legimperialistabb, legreakciédsabb rétegének uralmaét gyakorolva féktelen terrort valdésitott meg, és a fajelmélet embertelen ideoldégidjAt terjesztve egész népek és emberesoportok kiirtdséra térekedett. 1934-ben a parton beliili ellentétek oda vezettek, hogy

Hitler csoportja lemészéroltatia az E. Réhm kériil eso-

Nemzeti Tanacs

Nemzetkézi

167

Duna-Bizottsag

portosult vezetdédket, akik a nacik szocidlis {géreteinek megvaldsitasat kovetelé kispolgéri elemek elégedetlenségét felhasznalva arra térekedtek, hogy sajat keziikbe ragadjak a hatalmat. A ~ irdnyitdsa alatt 4llé szervezetek voltak a — Hitlerjugend, az > SS (Schutz Staffel), az —>SA (Sturmabteilung). A hdborti utolsé éveiben a ~ban a bomlds jelei mutatkoztak, aminek egyik megnyilatkozasa volt az 1944-i Hitler elleni merénylet. Az ésszeomlas utan a part vezetdinek egy része a felelésségrevonas elé] éngyilkossAgba menekiilt (Hitler, Goeb-

kart az ENSZ kézgytilése vélasztja haromévenként, a birdi helyek egyharmadat uj személyekkel téltik be, de a birak ujra megvélaszthatok. A ~ maga valasztja meg tagjai kéziil hdrom évi idétartamra elnékét és alelnékét. Ha olyan dllam ugyét targyalja, amelynek nincsen a birak kézé6tt dllampolgara, ugy a szdban forgo lugy targyalasanak tartamara az érdekelt allam ad hoc birdt jel6l ki, akinek a konkrét tigyben a tdbbi birdval egyenlé jogai vannak. A ~ teljes iilésben jar el, az eljaras érvényességéhez legalabb kilene bird jelenléte sziik-

bels,

séges. A ~ eldtt peres fél csak allam lehet. Az ENSZ Kozgytilése v. a Biztonsagi Tanacs barmely jogi kérdésben tanacsadé véleményt kérhet a ~tdl. — Jrod. Az Egyesiilt Nemzetek alapokmanya és a N. B. alapszabalyzata. 1956; Haraszti Gy.: A N. B. joggyakorlata, 1946—1956. 1958. nemzetkézi brigadok : Spanyolo.-ban a polgarhabort

Himmler),

masokat

mint

hdborts

fébtinédsdéket

a

niirnbergt per soradn itéltek el, részben halélra (Géring, Ribbentrop, Rosenberg stb.). 1945-ben a ~ot a potsdami konferencia

hatérozatéanak

megfeleléen

feloszlattaék,

a

nirnbergi térvényszék egész vezetdségét hdborts btinésnek nyilvanitotta. (+~még fasizmus, —ndcitlanitds) Nemzeti Tanacs, Magyar Nemzeti Tandcs: az 1918. oktdberi polgdri demokratikus forradalom vezet6 szerve. Okt. 25-én alakult meg a Kdrolyi Mihaly vezette Figgetlenségi Part, a Radikdlis Polgdri Part 6s az SZDP tagjaibél. Elnéke Karolyi Mihaly, majd kormanyalakitasa utan Hock Janos lett. A ~ demokratikus reformok elérésére térekedett ; akarata ellenére allitotta a bp.-i munkasok és katonék témegmozgalma a forradalom élére. A forradalom gyézelme (okt. 31.) utdn is fennmaradt, tamogatta a polgari demokratikus programot hirdet6 Karolyi-kormanyt, felszdlitaséra a vidéki térvényhatosagok is polgari irdnyitds alatt 4ll6 nemzeti

tanacsokat

alakitottak,

amelyek

munkas- és katonatandcsok csakhamar elenyészett.

szerepe

mellett

—

azonban

—

a

a legtébb helyen

Nemzeti Ujsag : reakeiéds politikai napilap, az tun. keresztény kurzus egyik f6 organuma. A katolikus klérus altal létrehozott Kézponti Sajtévdllalat adta ki 1919t61 a katolikus Néppdrt Alkotmdny c. napilapjanak (1896—1919) folytatasaként. 1944-ben sztint meg. nemzeti vagyon: mindazon anyagi javak dsszessége, amelyekkel valamely orszag rendelkezik. A termeléeszk6z6k magantulajdondn alapuld, kizsékmanyolé termelési médokban a ~ tilnyomo része a kizskményolok tulajdondt képezi. A ~hoz tartoznak a termelési eszk6zok és a fogyasztasi cikkek, eredetiik szerint az emberi munkaval létrehozott anyagi javak és az orszag természeti kincsei (Asvanyleléhelyek, fold, viz stb.). Tékés viszonyok k6zétt ezeken feliil még az un. fikitv vagyont (pl. a részvények névértékét stb.) is hozz& szoktak szamitani a ~hoz. Szocialista gazdasagban a ~ legnagyobb része az egész nép tulajdondban ill. részben

a dolgozék szévetkezeteinek tulajdondban van. Nemzeti Zenede: a legrégibb pesti zeneiskola. A Pestbudai Hangasz-egyesiilet alapitotta Bartay Andras tervei alapjan. 1840-ben nyilt meg. Elsé igazgatéja Mdtray Gabor volt. Késébbi igazgatéi k6z6tt is szimos nagynevi muzsikus volt (Szendy Arpdd, Kern Aurél stb.). 1949ben atszervezték, s azéta mint Barték Béla Zenemtivészeti

Szakiskola

muikédik.

Nemzetkézi Atomic

beliil

Atomenergia

Iinergy

1956.

ba

okt.

Agency,

26-4n

Ugynékség, IAHA:

tartott

az

International ENSZ

nemzetkézi

keretén

értekezlet

hatarozata alapjan 1957. jul. 29-6n alakult, az ENSZszel egyiittmtiikddé nemzetk6zi szervezet. Feladata el6mozditani az atomenergia békés célokra valdé felhasznaélasat, kiil6nédsen a gazdasagilag elmaradt orszégok szamara. 1959-ben 70 orszag volt tagja, kézéttiik az SZU és Mo. is. Legfelsébb szerve az évenként dsszeiilé Altalanos Konferencia, végrehajté szerve a 23 tagu Kormanyzotanaées, amelynek elnéke és két alelnéke van. A Korméanyzotanacs nevezi ki négy évre a Konferencia jovahagyasaval a ~ vezérigazgatdjat. A vezérigazgaté jelenleg 8. Eklund (Svédo.). Székhelye: Wien. Nemzetk6zi Birésag : az Egyesiilt Nemzetek Szervezetének nemzetk6zi birdi szerve. 1945-ben létesiilt az I. vilaghd4bort utdn létrehivott Allandé Nemzetkizi Birésdg helyett. M&ikédésének alapelveit az ENSZ Alapokmanya szabja meg. Székhelye Hagdban van, a 15 tagu birdi

idején (1936—39) a kéztarsasag mellett harcold kiilféldi antifasiszta O6nkéntesek harci egységeinek neve. 54 orszagbdl mintegy 30 000 — kézéttiik kb. 1000—1200 magyar — kilénbéz6 partalla4si 6s osztalyhelyzett ember sietett a spanyol nép segitségére a fasisztak és a német—olasz

intervenciésok

elleni

harcban.

A ~

leg-

jelentésebb fegyvertényeciket a madridi és a guadalajarat csatadban vitték végbe. Alakulataikban harcolt a nemzet-

k6ézi munkaésmozgalom tébb

vezetdje,

mint

pl. P. To-

gliatti, L. Longo, P. Nenni, H.Beimler 6s masok. A polgar-

hdborti egyik legkimagaslébb alakja a legendas hirt magyar Zalka Maté (Lukacs tabornok) volt. — JIrod. Nem tornek at. 1961. Nemzetkézi Csillagdszati Uniéd, Union Astronomique Internationale [iinid asztronomik éternaszjonal] , UAI: 1919-ben alakult a csillagdszati megfigyelések nemzetkézi megszervezésére 6s az egyes intézetek kézti kapesolatok fenntartasdra. Nemzetkézi kongresszusokat rendez és tajékoztaté kérleveleket ad ki. Szakosztalyai a csillagdszat kiilénféle kérdéseivel foglalkoznak. Mo.-ot 1946-ban vették fel a ~ba. Nemzetkézi Demokratikus Nészovetség : a ndk egyenjogusdgdért, a nék és gyermekek helyzetének javitasdért, a nemzetek szabadsagdéért, a népek bardtsagdért és a békéért harcolé vilagméretfi demokratikus to6megszervezet. 1945. dec.-ben a Parizsban tartott Nemzetk6zi Nékongresszus hozta létre. 80 orszdgban mintegy 200 milliéd né tartozik nemzeti szervezeteihez. Felsé szerve a Nemzetkézi Nékongresszus. Az ilései kézd6tti idészakokban az ésszes nemzeti szervek képviseléib6l alakitott Tanadcs, Troda,

a tandcsiilések

ill. a Berlinben

titkérs4g

irdnyitja

fotitkara C. Santi.

kézétt

feldllitott

a ~

pedig

a Végrehajto

adminisztrativ

munkéjat.

A nék szervezése

Elnéke

alland6

E. Cotton,

és harcra mozgosi-

tasa érdekében rendezett nemzetkézi megmozdulasai soréban jelentés volt az 1956-ban Bp.-en megtartott Dolgozé N6k Vilagkonferenciadja.

Nemzetkézi

Diakszovetség:

NDSZ:

a demokratikus

didkegyesiiletek nemzetk6ézi szerve. 1946-ban a pragai didk-vilagkongresszuson hoztak létre azzal a céllal, hogy a vilag didkjait a békéért, a nemzeti fiiggetlenségért, a tanulas szabadsagéért folytatandé harcra mozgositsa. Felsé szerve a kongresszus, Allandé titkaérsaga Pragdban van. 1958-i pekingi kongresszusdn 170 orszag didksaga

képviseltette magdt. 1959-ben 38 orsz4g 4 millié didkja tartozott hozz4. A + Demokratikus Ifjusdgi ség (DIVSZ) tagja. Elnéke J. Pelikan.

Vildgszdvet-

Nemzetkézi Duna-Bizottsag, Commission Internationale du Danube [komiszj6 éternaszjonal di daniib], mai hivatalos nevén Duna-Bizottsdg: 1. 1921-ben a Duna Ulmtél Brailéig terjedé hajézhaté szakaszanak és a Duna nemzetkozinek nyilvanitott mellékfolyéinak igazgatasara alakult bizotisag. Tagjai lettek a 2—2 taggal képviselt dsszes parti Allamok, kivéve Németo.-ot (az SZU-t, amely az I. vilagh4ébort utén elvesztette Beszszarabidt,

nem

tekintették

paritmenti

A4llamnak),

és az

1—1 taggal képviselt Nagy-Britannia, Franciao. és Olaszo. Ebben a ~ban tehaét a nem partmenti dllamok

nemzetkézi

egészségiigyi

egyezmények

is képviselve voltak; a Ny-i nagyhatalmak a ~on keresztiil sajét befolyaésukat érvényesitették, és nyomast gyakoroltak az egyes dunai 4llamokra. A ~ nem biztositotta a dunai hajézaés szabadsdganak elvét; a nem parti 4llamok hadihajdéinak is jogot adott a Dunan valé k6ézlekedéshez. — 2. A II. vilaghaébori utan kialakult politikai helyzetnek megfelel6en 1948-ban Belgradban létrejétt a Duna-Bizottsdg, melynek tagjai kizarélag a partmenti dllamok. Megalakuladsakor a partmenti 4llamok kéziil Ausztria és Nyugat-Németo. nem voltak a Duna-Bizotiség tagjai. Ausztria 1959-ben csatlakozott, Nyugat-Németo. ez ideig nem csatlakozott, de szakért6i részt vesznek a Duna-Bizottsdg ilésein és egyiittmtkédnek a Duna-Bizottsdggal. Székhelye 1953-t6l1 Bp., megelézéleg Galati volt, A Duna-Bizottsdég a hét partmenti Allam (Ausztria, Bulgaria, Csehszlovaékia, Jugoszlavia, Magyarorszig, Romania, Szovjetunid) egy-egy képviseldjébél All. Evenként egyszer ilésezik Bp.-en. A DunaBizottsdg elndkét, alelndkét és titkérat haromévenként valasztjék. Biztositja a dunai hajézds szabadsagdt mind a partmenti, mind a nem partmenti d4llamok kereskedelmi hajdéi részére, megtervezi az alapveté munkdélatokat a hajézds zavartalan lebonyolitasa érdekében, kidolgozza az egységes vamfeliigyeleti szabalyokat, egységesiti az Allat- és névényegészségiigyi intézkedéseket, valamint a hidrolégiai szabdlyokat, navigdcids térképeket készit az egész Duna-szakaszon stb. Hivatalos nyelve az orosz és a francia.

nemzetkézi

egészségiigyi

egyezmények:

dltalaban

a

kézegészségiigy fejlesztése és a jarvanyos betegségek terjedésének megakaddlyozadsa érdekében k6tétt nemzetkézi megiallapodésok. 1853-ban a kolera elleni védekezés céljabél, 1890-ben

a pestis ellen, 1903-ban a kolera, pestis

és a sdrgalaz elleni védekezés céljabél irtak ala Parizsban nemzetkézi megdllapodaést, majd azt 1926-ban ujabb nemzetkézi egyezményben a fenti jarvanyos betegségek mellett a tifusz és a himlé elleni védekezésre is kiterjesztették. Az ENSZ — Egészségiigyi Vilagszervezetének 1946-ban kidolgozott alapokmanya szellemében 1952-ben Uj nemzetkézi egyezményben foglaltak dssze a korabbi megdéllapodasokat. nemzetkézi ezredek : 1919-ben a magyar Vérés Hadsereg kételékébe tartozé alakulatok, melyekben elsdsorban a Mo.-on maradt volt orosz hadifoglyok, rajtuk kiviil

lengyelek,

olaszok,

csehek,

szlovékok,

albanok, bolgarok, toér6ék6k és nagy munkaésok harcoltak 6nkéntesen a

kéztarsasdg

szamban Magyar

romanok,

osztrak Tandcs-

ugyéért.

Nemzetkézi

Fizetések

Bankja,

Bank

for International

Settlements [benk fer intenesonl szeilmontsz], BIS: 1930-ban alakult allamk6zi pénzintézet. Az alapszabaly szerint ,,elésegiti a jegybankok egyiittmtikddését, és kiegészité lehetdéségeket nyujt nemzetk6zi pénziigyi mtiveletekhez”’. Az alaptokét eredetileg egyenlé aranyban a belga, angol, francia, olasz, német és japan jegybankok, valamint egy amerikai bankcsoport jegyezte. Eredeti feladata a -— Young-lerv végrehajtasaval kapcsolatos pénziigyi mtiveletek lebonyolitasa volt. A Magyar Nemzeti Bank is részvényese. Székhelye Basel (Svaje).

nemzetkézi folyék : a tengerrel ésszekéttetésben levé és tébb dllam teriiletét 4iszelé hajézhat6 folydék (ilyenek

pl. a Duna, a Rajna stb.). A ~on a szabad hajdézadst nemzetkézi megdéllapodésok szabalyozzak. Békeidében altalaban valamennyi nemzet kereskedelmi hajdi elétt nyitva allanak. Medriik a parti allamhoz tartozik, a mtszaki és rendészeti feladatokat a parti 4llamok latjak el.

Nemzetkézi Geofizikai Ev,

Nemzetkézi

168

NGH# : a geofizikai kutatas

teriiletén eddig szervezett legnagyobb nemzetkézi megmozdulds. 65 nemzet vett részt benne. Ordkése az 1882— 83-ban megrendezett Elsé, és az 1932—33-ban megrende-

zett Mésodik Polaris Evnek. A Polaris Evek célja az

volt, hogy a sarkvidékek legkevésbé atkutatott és sok tekintetben kulceshelyzettii meteoroldgiai, foldmagnességi és féldia4ram-viszonyait egyidejti megfigyelések végzésével tisztazza. A Harmadik Polaris Ev megrendezésére az

Geofizikai Ev

elsé hivatalos javaslatot 1950-ben tették az Ionoszférakutatdsi Vegyes Bizotts4g ulésén Briisszelben. Minthogy a terv szerint a vizsgélatokat egyéb teriiletekre is ki

akartdék terjeszteni, a megmozduldsnak mar 1951-ben a ~ nevet adték. A~ kezdetét 1957. jul. elseje vilagidé szerinti 0 é6réjaban, idétartamat pontosan 18 hénapban adték meg. Lebonyolitaésdra létrehozték a ~ Specialis Bizottsagét, a OSAGI-t (fr. Comité Spécial de 1 Année Géophysique International) ; ennek elnéke S. Chapmann, fotitkéra M. Nicolet lett. — A ~ kutataésai a kévetkez6 munkacsoportokra tagozédtak : I. Vilagnapok ; IT. Meteorolégia ; III. Féldmagnesség ; IV. Sarkifény és éjszakai égboltsugadrzés ; V. Ionoszféra; VI. Naptevékenység ;

VII. Kozmikus

sugarak ; VIII. Szélesség- és hosszisag-

ingadozésok; IX. Gleccsertan; X. Oceanografia; XI. Rakétak és mesterséges holdak ; XII. Szeizmoldgia ;

XU. Gravitécids mérések munkacsoportja. Ehhez esatlakozoit XIV.-nek a~ ideje alait az Atommagsugarzasok munkacsoportja. Mo. a 14 munkacsoport k6éziil 10-ben vett részt. Valamennyi munkacsoport 6sszes adatait

két nagy

kézpontban

(az SZU-ban

és az

USA-ban)

gyujtotték. — A vildgnapok célja az volt, hogy meteorolégiai v. geofizikai szempontbdl érdekesnek latszdé id6szakokat részletesebben tanulmaényozzanak. A vilagnapoknak haérom csoportja volt. A Szabdlyos Vilagnapokat ujhold, a4tlagosné] stirtibb meteorzdporok és teljes napfogyatkozdsok idejére tették. A Meteoroldgiai Vilagintervallumok 10—10 napos idészakok voltak napéjegyenléség és napfordulé idején. A Kiilénleges Vildgwntervallumokat a szokatlanul erds kozmikus hatdsok geofizikai kévetkezményeinek tanulmanyozaésara vezették be. Az utasitdsok kiadasara, a kilénleges mérésekre valé mozgésitas biztositésdra egy, az egész Féldre kiterjed6é hiradasi szervezetet hoztak létre. Ennek alapjat legtébb orszagban a meteoroldgiai halézat biztositotta. — A meteorolégidban a fécél a levegd cirkulécidjanak a részletes megismerése volt, kilénés tekinteitel a trépusi évezetekre, az Antarktiszra és a magas légréiegekre. A radidleadéval mtik6dé meteorolégiai légg6mbék mellett eldtérbe léptek a kiil6nb6zé meteoroldégiai rakétak. A masik nagy programpont a sugaérzdsok vizsgdlatara terjedt ki. — A féldmdagnességi vizsgalatok csoportja a magnesség térbeli és idébeli finom véltoz4sa mellett a féldi 4ramok jelenségeit

vizsgalta

részletesen.

Kiilénésen

lakatlan

teriiletek, é6cednok felmérése volt eléiérben. — A sarkifény-jelenségek megjelenése szoros kapcsolaitban van a foldmagneses haborgdsokkal. Megjelenése és eloszldsa a magneses tér szerkezetére vonatkozéan nyujt adatokat. — Az ionoszféra-vizsgdlatokkal a magaslégkér elektromosan

tolt6tt

6veinek,

az

ionoszféranak

a szerkezetét,

finomabb valtozdsait, a hullamterjedésben valé szerepét kutattaék. — A fdldmagneses, féldid4ram-, sarkifény- és ionoszféra-jelenségek jd része a Nap légkérében végbemen6é jelenségekkel van kapcsolatban, ezért a naptevékenység munkacsoportjanak vizsgélatai csailakoztak az elézékhéz. — A kozmikus sugdrzdsi munkacsoport a Foéldén kiviili térbél jové nagy energidéju elemi részecskéket vizsgélta nagy magasségokban. A VIII. munkaesoportban a szélesség- és hosszuisdg-ingadozdsokat, a Féld témegeloszlasiban bekévetkezé vdliozdsokat és a sarkok mozgésat vizsgélték. — Az oceanogrdfidban a tengerviz cirkulacidjanak tisztazdsa jelentette az egyik f6 programpontot. Az dceanok aljzatanak vizsgdélata vezetett a tengeri hatsagok teriiletén végighuzdéddd és az egész vilagon kérilfutéd, mintegy 40000 km hosszt arokrendszer felfedezéséhez. — A ~ sordén a legnagyobb szerepuk a rakétdknak és a mesterséges holdaknak volt. A rakétékkal lehetett megvizsgélni a magaslégkér szerkezetét, a magneses tér valtozdsa4t, a kozmikus sugarzds eloszlasat, az atommagsugarzdsokat. A Fold vonzdskérén tulmend rakétdk segitségével fedezték fel a van Allensugarzdsi dveket és a mintegy 7—13 fédldsugdr tavolsdg-

ban levé gytiridéramot. Kimutatték, hogy a Holdnak nines magneses tere. Az SZU 3 nagy méretti, az.USA 4 kisebb mesterséges holdat bocsdtoit fel a ~ sordn.

Nemzetkézi GyAms4gi Tanacs

Nemzetkézi Nevelésiigyi Hivatal

169

Ezek segitségével lehetett eldészér tisztazni a Féld pontos lapultsd4g4nak és az alakjéban fellépé torzuldsoknak a

IRO ; 1946-tél 1952-ig az HNSZ intézményeként mtikédott; a habori kévetkeztében haz&juktdl elszakadt

mértékét,

személyek

a

meteorstiriség

eloszla4sét,

a

sugdrzdsok

hazatelepitésével,

ill. letelepitésével

foglal-

bioldgiai hatdsAt stb. A Szovjetunié Altal felbocsdtott Lunyik III. mesterséges hold lefényképezte a Hold tulsé

kozott.

oldalat.

kéban a vilaég gazdasdgi felosztésa érdekében kialakult nemzetkézi kartellek, trészt6k stb. gyljténeve (bévebben — monopdlium). nemzetkézi munkamegosztas: kilénbézé orszagok k6z6tt kialakult munkamegosztaés, amelynek sorén az egyes orszagok sajat sziikségleteik kielégitésén tulmenéden meghataérozott termékfajtékat v. szolgaltatdsokat mas orsz4gok szimara is termelnek, ill. sajét sziikségleteik egy részét mas orsz4gokkal valé — kiilkereskedelem révén fedezik. A tdékésorsz4gok k6ézétt a termelderdk spontan fejlédése és a tékéseknek a legnagyobb profitért folytatott hajszéja sorén bontakozott ki a ~. A kapitalista ~t az elkeseredett konkurrencia, a gyengébbek elnyomasa és kizsékmanyolasa jellemzi. Az imperializmus idején a ~ egyiitt jar a gazdasagilag legerdsebb hatalmak uralmanak kiterjesztésével a gyarmati és fiiggé orszagok felett. — A szocialista ~ a II. vilaghaboru utan a szocialista vilaggazdas4gi rendszer létrejéttével alakult ki. Legfébb jellemzdéje a tervszertiség, a kélcesénés segitség és az orszagok egyenjogusaga elvének teljes mértékG alkalmazdsa. A szocialista ~ lehetévé teszi a részt vevd

—

A szeczmoldgiai

kutatésokban

feladat a kéregszerkezet vizsgdlata,

az

egyik

fé

a masik az orkd4nok

okozta talajnyugtalanség észlelése volt. —

A gravitdcids

munkacsoport a hold-naphataés észlelésére korlatozta tevékenységét. — A~ egyik legnagyobb teljesitménye az Antarktisz teriiletének részletes felkutatésa volt. A ~ sorén 12 orsz&g szervezett kutatést az Antarktiszon; erre a célra 24 dllomadst rendeztek be a kontinensen és 20-at a kérnyezé szigeteken. Az dllomésok létesitésén

kiviil néhdny expediciéd dtszelte a kontinenset, és ennek sorén végeztek megfigyeléseket. — Az 1958-ban Moszkvaban tartott V. ~-kézgytilés a mérések folytatdsat »Nemzetkdz¢ Geofizikai Egytittmtkédés” cim alatt 1959-re

is kiterjesztette. A mérések feldolgozdsa és értékelése néhény évet vesz igénybe ; de az eddigi adatok is lényegesen megvAltoztattak szemléletiinket a Féldrél és a kozmikus térrdl}. Nemzetkézi Gyamsagi Tanacs : az HNSZ-nek a gyémsagi kérdések megvizsgélasara és a nemzetkézi gy4mség gyakorlasa4ra alkotott szerve. (—Gydmsdgi Tandcs, + gyamsdgi rendszer) a fényforrés erdédsségének nemzetkozi gyertya, gy:

egyik egysége (—+uj gyertya). nemzetkézi

jog:

az

aAllamok

kézéiti

kapcsolatok

rendezésére és fejlesztésére irényuléd jogszabalyok dészszessége. Mar az dkorban kialakult a rabszolgatartdé dllamok k6z6tti viszonyok szabélyozdsara. A jogtudomany kilén 4gazataként > H. Grotius fejtette ki elészér. Aw a térténelem folyaman sok valtozdson ment keresztil az 4llamok tarsadalmi-gazdasagi rendje valtozésanak kévetkezményeként. Szabdélyozza az adllamok ké6zétti békés politikai, gazdas4gi és kulturaélis kapcsolatokat, a szarazféldi,

tengeri

és légi hadviseléssel

kapcsolatos

kérdéseket. Legfébb forrasai a nemzetkézi szerzddések és egyezmények. Az allamok egymassal szemben fennéllé jogainak és kételezettségeinek kérdéseivel, vagyis az allamok k6zétti kapcsolatokkal a nemzetk6zi k6zjog, mig az allamok belsé jogrendjeinek eltéréseibél és a kiilénbézé Allampolg4rsagi személyek érdekellentéteib6l sz4rmazé kérdésekkel a nemzetkézi magdnjog foglalkozik. — Irod. Buza—Hajdu: N. j. 1958; Diplomaciai és nemzetk6zi jogi lexikon. Szerk.: Hajdu Gy. 1959. Nemzetkézi Katonai Térvényszék : —niirnbergi per

Nemzetkézi Lenin Békedij : azSZU Legfelsébb Tanacsa altal alapitott, a vilagbéke megszilarditaséért folytatott kiizdelem legkiemelkedébb képviseléinek adomanyozott kitiintetés. ,,A népek k6z6tti béke megszilarditaséért”’ nemzetkézi békedijat az SZU Legfelsébb Tanacsanak Elnéksége 1949. dec. 20-4n Nemzetk6ézi Sztalin Békedijként alapitotta, majd az 1956. szept. 6-4n kiadott rendeletével nevét ~ra va<oztatta. A kitiintetésben részesulhetnek a népek kézdtti béke és bardts4g megszilarditasa terén kiv4lé6 eredményeket elért személyek, fiiggetleniil politikai, valldsi és faji hovatartoz4suktdl. Odaitélése a ~ Bizottsag hatdskoérébe tartozik. Tagjai: D. Szkobelcin

(elnék), Kuo

Mo-zso,

Louis Aragon, John

Bernal, Anna Seghers és masok. A ~ Bizottsaga Altal évenként legfeljebb 10 dij (oklevél, aranyérem és 10 000 rubel) keriil kiosztasra.

nemzetkézi

maganjog:

az egyes

dllamok

ama

jog-

szabdlyainak d6sszessége, amelyek kilfdéldi dllampolgarokra vonatkozé polgaéri jogi vitdés esetekben meghatérozzak, hogy a tekintetbe jévé Allamok k6ziil melyiknek

a jogét kell alkalmazni. ilyen jogszabalyainak alapjainak feltards4val — Irod. Réczei L.: N.

Mint tudomany a~ az dllamok dsszehasonlitésaval, azok elvi s 4ltalanositasukkal foglalkozik. m. 1961. Nemzetkézi Menekiiltiigyi Szervezet, International Refugees Organization [intenesonl refjudzsiz égonajzésnJ,

nemzetk6zi monopéliumok : az imperializmus korsza-

Osszes orszdgnak, hogy a leghathatésabban és tervszertien fejlessze népgazdaségét. (bévebben —> Kélcsénés Gazdasdgi Segtiség Tandcsa)

Nemzetk6zi Munkaiigyi Hivatal : — Nemzetkézz

Munka-

tgyt Szervezet

Nemzetk6zi Organization Organisation eternaszjonal

Munkaiigyi Szervezet, International Labour [intenesenl lébe édgenajzésn] , ILO, International de Travail [organizaszj& dé travaj] , OIT : eredetileg az 1919-

ben alakult Népszévetség egyik szervezeie volt. 1946-ig Nemzetkézi Munkatigyi Iroda (Bureau Internationa} de

Travail,

tél

az

&llamok

BIT)

HNSZ

a

hivatalos

elnevezése.

szerveként

volt

mikédik.

A ~ben

kormaényai,

a

munkaadédk

és

a

1946-

a tag-

munkdésok

képviseltetik magukat. 1959-ben 79 tagja volt. Tagjai k6zé6tt vannak a szocialista tabor orszdgainak ENSZtagjai is. Feladata nemzetkézi munkaiigyi javaslatok és egyezmények

kidolgozdsa,

fikalas célj4bdél a tagdllamok adata

tovaébb&

a

az utébbiaknak

elé valé terjesztése.

munkakériilmények

és

az

rati-

Fel-

életszin-

vonal nemzetk6zi méretekben valé javitasa, a tarsadalombiztositas kiszélesitése. Legfelsébb szerve az évente

dsszeiilé Altalanos Konferencia, amelyen az egyes orsz4gokat 2 kormanyképviselébél, valamint a munkaadék és a munkasszervezetek egy-egy kiild6ttébédl alld delegdcié képviseli. A konferencia munkéjaéban részt vesznek a Szakszervezeti Vilagszévetség,

Nemzetkézi

Széveisége,

a Szabad Szakszervezetek

a Keresztény

Szakszervezetek

Nemzetk6zi Szévetsége is. Allandé végrehajté szerve az évente héromszor iilésez6 40 tagi Korményzdétanadcs (20 tag a kormanyok, 10 a munkaadék és 10 a munkésok képviseletében) és az Allanddé titkérs4gként mtkédé Nemezetkizi Munkatigyi Hivatal. A Kormaényzétandcs 40 tagja koziil 10 a k6évetkezé orszigok dllandé képviseldje: SZU, USA, Nagy-Britannia, Franciao., Kina (képviseletét jelenleg a Tajvan szigetét megszadllva tarté kinai ellenforradalmarok, Csang Kai-sek hivei bitoroljik), India, Japan,

NSZK,

Olaszo.,

Kanada.

Székhelye

Genf (Sv4je).

Nemzetkézi Nevelésiigyi Hivatal, Bureau International @ Education [biiré éternaszjonal dédiikaszjé], BIE : 1925-ben Genfben alapitott nemzetkézi szervezet. Feladata a neveléssel kapcsolatos adatok gytijtése, nemzetkézi értekezletek dsszehivésa, nevelési problémaéknak a gytijt6tt anyag alapjan vald felvetése, megoldésukra javaslat kidolgozisa. Nagy kényvtara, szémos 6nallé kiadvénya van. 1947 éta az UNHSCO-n beliil tevékenykedik. Magyarorszdg is tagjai k6zé tartozik.

Nemzetkozi Nemzetkézi

Noénap Nénap,

marc.

8.:

a

vilaég

dolgozé

néi

nemzetk6zi szolidaritaésénak napja. Megiinneplését a szocialista nédk 1910-ben Koppenhagaban tartott masodik nemzetk6zi konferencidja hatdrozta el C. Zetkin

javaslatéra.

Nemzetkézi Tavkozlési

170

Napjainkban

a ~

a

demokratikus

nék

békéért vivoit harcénak, a nédk egyenjogusagéért, a kapitalista, gyarmati és fiiggd orszagokban az életszinvonal romlasénak megakadalyozaséért, a ndk demokra-

tikus szabadsagjogainak biztositaséért folytatott kiizdelem egyik jelentés tényezdjévé valt. nemzetkézi nyelvek, mesterséges nyelvek, wniveredlis nyelvek : a nemzetkézi érintkezés céljaébdél kidolgozott segédnyelvek. Szdkincsiiket v. a nyugati nyelvekbél meritették (naturalista elv), v. kevés alapszét létesitettek {(sematikus elv). Mar a k6ézépkort6l] kezdve (Hildegardis rupertbergi apéind, 1098—1178, zgnota lingua), a 17. és a 18. sz. filozéfusainak (Descartes, Leibniz) kisérletei utan mind a mai napig szémos kivalé tudés dolgozott ki ~vet, szamuk a 300-at is meghaladja. Elsé komoly sikert a —volapiik aratta (Schleier apat, 1878), de széles kérben ink&ébb az —eszperantd terjedt el, melynek egyszerti

Unio

legesen az ENSZ kiilénleges intézete, valéjaban azonban a Nemzetkézi Ujjéépitési és Fejlesztési Bank fiiggvénye. Ettél

abban

kilénbézik,

hogy

nemesak

Aéllamoknak

v.

Allami garanciaéval rendelkezé cégeknek, hanem — megkétés nélktl — magancégeknek is adhat kélcsént 16kéjiik

kiegészitésére kb. a befektetés 40%-a erejéig, de esetenként legfeljebb 2—4 millié doll4rt 5—15 évi lejaratra. Kiilénésen stratégiai nyersanyagok termelésére nytjt hitelt.

Nemzetkézi Civil

Polgari

Aviation

égenajzésn], fejlesztésére

Légiigyi

Organization

Szervezet,

International

[intenesonl

szivl

éviésn

ICAO: a nemzetkézi polgari repiilésiigy 1944-ben Chicagédban létrejéit szervezet.

1947 dta az ENSZ egyik specialis szervezete. Feladata a kilénb6ézé légiforgalmi tarsasagok egyiittmukédésének szabélyozésa, nemzetkézi szabvanyok kidolgozasa a

repildterek, légiigyi, hirkézlési, biztonsdgi

berendezések

és darabos volapiikkel. Megalkotdéja, L. Zamenhof abbdl az elgondolasbél indult ki, hogy a nemzetk6zi segédnyelvnek elsésorban a latin székészleten kell alapulnia,

mtikédésére vonaikozéan, valamint a tagdéllamoknak technikai és jogi segitség nytjiasa. 1959-ben 74 tagja volt; a szocialista 1abor orszagai k6ziil Csehszlovakia és Lengyelo. Legfelsébb szerve a 3 évenként dsszeild kézgytlés, amely megvadlasztja a 21 tagi végrehajté tanacsot. Székhelye Montreal (Kanada). Nemzetkozi Radid és Televizié Szervezet, Organisation Internationale de Radiodiffusion et Télévision :

de emellett sokat kélesénézhet az Ujlatin, a szlav és german nyelvekbél is. Bar az eszperanté nyelven kiadott szamos mozgalmi, irodalmi és szaklap, terjedelmes szép-

—+ OLRT Nemzetkoézi Sily- és Mértékhivatal, Bureau International des Poids et Mesures [biire éternaszjonal dé

irodalma és szakirodalma széleskért sikert aratott, mégis

puazéméoziir]:

szamos prébalkozas tértént ujabb ~ készitésére. Ezek egy része az eszperanté reformaéldsaval késziilt: lingua komun (Kirschner, 1900), ~7do (L. de Beaufront, 1907), antido (Saussure, 1907) stb. Mas prdbalkozasok még t6bbet meritettek a latinbédl és a roman nyelvekbdl. Tlyenek pl. az occidental (EK. Wahl, 1923), tovabba a novial (O. Jespersen, 1928), amelyet a New York-i IALA (International Auxiliary Language Association, ’nemzetk6ézi segédnyelv bizotts4g’) is alkalmasnak tart arra, hogy ujabb ~et alkossanak beldle. Torténtek kisérletek holt és él6 nyelveknek nemzetk6zi nyelvvé valé egyszertisitése érdekében is. E célbdél ujbdl kisérleteztek a latinnal, ilyen G. Peano szinte minden nyelvtan nélkiili latinja, a latino sine flexione, atdolgozott valtozata az znterlingua. Nemzetkézi szempontbdl érthetébb nyelvnek bizonyult a romanal (Michaux, 1909), melyet atdolgozott formaban mint angol—latin segédnyelvet propagaltak (1922). Egyszertisitett angol a — Basic English (C. K. Ogden—I. A. Richards, 1930), francién alapul a frangais élémentaire (1951). E kisérletekben a szdkészlet kivdlasztésa a szavak gyakoriségénak statisztik4jan alapul, a szdéképzés és ragozds csékkentett v. teljesen kikiisz6bdlt.

méritékhivatal,

nyelvtana,

dallamos

Hlsajatitas4t bél,

hangzésa

megnehezitik

helyesiraés4bél

az

van, szemben

él6

a nehézkes

nyelvek

hangtana-

és

nyelvtani

rendszerébél

Olimpiai

Bizottsag,

NOB,

adddé

nehézségek. Nemzetkézi

International

Olympic Committee [intonesen] olimpik kemiti], JOC : az —-olimpiai jatékok lebonyolitasara, az egyes nemzeti olimpiai bizottsaégok mtikédésének ésszehangolasara hivatolt nemzetkézi szerv. 1894-ben alapitotia P. de Coubertin ; székhelye Lausanne. 71 tagjat élethossziglani idétartamra valasztj4k. Hivatalos kiadvanya a Bulletin du O10.

Nemzetkdzi Pénziigyi Tarsasag, International Financial Corporation [intonesonl fajnensol kapoerésn] etalonjainak érzése, uj etalonok hitelesitése,

a

nemzeti

etalonoknak

idénkénti

dssze-

hasonlitésa a nemzetkéziekkel. 1921 éta a villamos egységek, majd a fényegységek rendezése és ellenérzése is a ~ feladata lett.

Nemzetk6ozi

Szakmai Titkarsagok:

a — Szabad Szak-

szervezetek Nemzetkézi Szdvetsége keretébe tartozé szakszervezeteknek szakmankénti egyesiilései; a 19. sz. utols6 harmadéban jéitek létre. Reformista vezetéik tevékenységiiket a munkasosztaly helyzetével, a munkaerépiaccal stb. kapesolatos adatgytijtésre korldtozzak, és lényegében gatoljék az éleiszinvonal emeléséért, a szabadsagjogok biztositasdért és a békéért folytatott harcot. 1958-ban 20 titkaérs4g mtikédétt, amelyek kb. 30 millid tagot egyesitettek.

nemzetk6zi szerzédés : két v. tébb Allam iradsbeli megallapodasa politikai, gazdasagi, kulturélis stb. kapcsolataik szabalyozas4ra. Az aéllamok k6zétti legfontosabb kérdéseket szabalyozé megallapodasokat foglaljék ~be (pl. békeszerzédés). A kisebb jelentdéségti kérdésre v. szakteriiletre vonatkozé megallapodast rendszerint nemzetkézi egyezménynek nevezik (pl. 4llampolgarségi egyezmény). — Jrod. Nemzetkézi szerzédések gytijieménye, 1945—1958.

1958;

Bokorné Szegé H.: A n. szerzédések-

hez fizott fenntartésok kérdése. 1961. Nemzetk6zi Szocialista Troda, 1900—14: a II. Internaciondlé Bruxelles-ben felallitott végrehajté és 14jékoztatadsi szerve. 1905-16] 12-ig V. I. Lenin is tagja volt, tébbségét azonban a ceniristék alkott4k, akik a szervezetet elvonték a forradalmi tevékenységtél. A ~ ehelyett adatgytijiéssel és a kongresszusi jegyzékényvek szé1kiildésével

foglalkozott,

amint

Lenin

mondoita:

a

»postalada”’ szerepét 16]16tte be. Jelentés felelésség terheli a szocialista partok zé6mének 1914-ben, az I. vildghdbort kitérésekor tantsitott soviniszia dallésfoglalésdért. Nemzetkozi Tavkézlési Uniéd, International Telecommunications Union [intonesonl ielikomjunikésnz junjen], ITU ; 1947 é6ta az ENSZ specializdlt szervezete, amelynek feladata a radidfrekvenciék elosztésa az egyes

Laan Nemzetkézi Ujjaépitési

171

dllamok kézétt, a leheté legolesébb dijszabas kialakitdsa,

nemzetkézi

életmentési szolgdélat és nemzetkézi

jékoztatés.

1959-ben

szakta-

94 orszd4g volt tagja, kézéttik

a

szocialista tabor HNSZ-tagjai, tobbek kézétt Mo. Szervei: az Otévenként dsszetild Meghatalmazott Konferencia és az altala valasztott 18 tagui Adminisztrativ Tandcs, a fétitkérsag, a nemzetk6zi frekvenciaregisztralé iroda két (radid, tavbeszélé és tavird) nemzetkézi konzultativ bizottsaga. — A ~ eldédei, a Parizsban 1865-ben alakult Nemzetk6zi Taviré Unid és az 1906-ban Berlinben meg-

alakult Nemzetkézi Radiétaviré Unid 1932-ben egyesiiltek Madridban ~va.

Nemzetkézi

Ujjaépitési

és Fejlesztési

Bank,

Inter-

Nenni

kereszt Egyesiletek Ligdja, mely a kiilénbézdé orszdgok nemzeti Véréskereszt Egyesiileteinek nemzetk6zi szervezete,

és

feladata

a

kiilénb6zd6

nemzeti

szervezetek

k6z6tt az dsszekéttetés biztositdsa. Négyévenként iil dssze a Vérdskereszt Nemzetkézi Ertekezlete, a ~ legmagasabb szerve. Ezen képviseltetik magukat az dsszes tagdllamok, valamint a habort aldozatainak védelmér6l sz6l6é genfi egyezményeket aldiréd allamok. Ez az egyezmény ugyanis a ~nek jogot biztosit arra, hogy a habortu dldozatai érdekében az illetékeseknek javaslatokat tegyen. A ~ szabalyzata kimondja, hogy mtkédését jellemezze a partatlansag, a semlegesség és a fiiggetlenség. (— Magyar Vérdskereszt)

Nemzetkézisség,

Commonwealth

of Nations

[kamen-

national Bank for Reconstruction and Development [intenesonl benk for rikensztraksn ond divalopmont] , Vildgbank, Nemezetkézi Bank: az 1944. évi

uelsz ov nésnz]: — Brit Nemzetkézisség nemzetérség : a polgarsdg tagjaibél szervezett

Bretton Woods-i konferencia hatérozata alapjén 1946ban 10 millidrd dollar alaptékével alakult pénzintézet. Székhelye: Washington. Alaptékéjének 35%-a az USA,

veres alakulat. Az elsét a nagy francia forradalom idején, 1789-ben Lafayette Allitotta fel. Mo.-on 1848—49-ben az 1848. XXII. tc. rendelte el felallitasat ,,.nemzoti drsereg”’

18%-a Nagy-Britannia, 5,8%-a Franciao. kezében van. A tagorszagoknak a bejegyzett téke 20%-adt kell befizetnidk a ~ba, a fennmaradé 80%-a tagorsz4gok bankjai-

néven. Tagjai a sorkatonaség hasonlé rendfokozatu tagjaival egyenlé ranguak voltak. Rendkiviili eseteket kivéve kézségiik hatdrain kiviil nem tartoztak szolgdlatot teljesiteni, de a fegyveres szabadsdghare kibontakozésa utén a ~ egyiitt harcolt a honvédségeel.

ban

letétben

van

a ~

kételezettségeinek

fedezetére.

Flén a tagok dltal vdlasztott Igazgaté Tandcs All. Alapszabélyai szerint feladata: a tagorszdgok (jelenleg 68 toékésdllam) wjjdépitése, ill. fejlesztése, a nemzetk6zi

kereskedelem

ndvekedésének

elédmozditésa.

Kélcesén-

politikajaval, val6j4ban az USA irdnyitdsdval ennek érdekeit (Aruexportjat, nyersanyagpiacok feletti befolyésat,

az angol piacokra valé behatolasdt stb.) szolgélja. 1946tél] 59-ig kb. 5 milliérd dollar hitelt nyujtott, ennek 31,9%&t eurdpai, 25,4%-dt adzsiai tékésorsz4gok kapték. — 1956-ban a magantéke kilféldi elhelyezése céljabdl lednyintézetet alapitott (—- Nemzetkdzi Pénziigyt Tarsasdg). Nemzetk6zi Ujsagiré Szervezet,

NUSZ;

nemzetség:

1.

az

dskdzdsségi

tarsadalom

fegy-

alapveté

tarsadalmi-gazdasagi egysége, kézés dst] sz4rmazd, vérrokonség kételékeivel 6sszekapcsolt emberek csoportja. Keletkezése az iddésebb és fiatalabb éskékor k6ézétti Atmenet idejére tehetéd, mikor a termelderdék fejlddése szikségessé tette az dshordaéknal ésszeforrottabb és tartésabb kézésségek kialakuldsaét. A ~ek szervezete a termeléeszk6z6k kézésségi tulajdonan és a k6zés munkén alapult, élikén valasztott nemzetségf6 allt. Az egyes ~ek magasabb szinten a térzsben egyesiiltek. A ~ek kezdet-

Organisation

ben, a —csoporthdzassdg keretei k6zétt a > matriarchdtus

Internationale des Journalistes [organizaszj6 eternaszjonal dé zsurnaliszt], OJJ: 195l-ben alakult. Célja a béke és a barats4g szellemében megteremteni az egyiittmikédést a vil4ag valamennyi Utjsdgirdj4val és nemzeti Ujségiré6-szévetségével az Ujsdgirdk tevékenységének, szakmai munkajanak elésegitése érdekében. Tagszervezetei valamennyi viladgrészben mtikédnek. Az ujsdgirds idészeri elvi és gyakorlati kérdéseinek megvitatdsara

alapjan alakultak ki. A tovabbi gazdasagi fejlddés, a magantulajdon és a paros hazass4g kialakuldsa sordn a matriarchaélis ~ek helyébe patriarchalis ~ek léptek (— patriarchdtus), majd a munka névekv6 termelékenysége kialakitotta a szamszertien kisebb kézdsségek gazdaségi tevékenységének feltételeit, s a patriarchalis ~ek felbomlottak patriarchalis nagycsalddokra s azokon beliil egyes csaladi sejtekre, de a ~ek tovabbra is egyesitették ezeket tarsadalmi és egyes gazdaségi kapcsolatok terén. Az éskézésség felbomldsakor a vérrokonsagi kapesolatokat a teriileti kapcsolatok valtottaék fel,s a ~ek helyébe legtébb helyen a szomszédsagi kézésségek léptek (— falukézésség). — A honfoglalas elétt a magyarok is ~i

nemzetk6zi konferencidkat szervez. A sajté dolgozéinak egylittmtkédését szolgalja négy nyelven megjelendé havi folydirata, a Demokratikus Ujsdgiré is. Székhelye Praga. Elnéke: Jean Maurice Herman (Franciao.), fétitkara: Jiri Meisner (Csehszlovakia).

Nemzetkézi

Valutaalap,

International Monetary

Nemzetkézi

Fund

Monetdéris

Alap,

[intenesonl manitori fand]

szervezetben éltek, amelyek azonban a magantulajdon, majd a feudalizmus kialakulasa folytan csakhamar fel-

, IMF: az 1944. évi Bretton Woods-i konferencia hatarozata alapjan 1945. dec.-ben Iétrehozott nemzetk6zi szervezet. Alapszabélyai szerint célja a nemzetk6zi kereskedelem fejlesztése, a valutadrfolyamok szilardsagénak biztositasa, a devizakorldtoz4sok megszuntetésének elémozditasa. Anyagi eszkézeivel segiti tagjai (55 tékésorszdg) fizetési mérlegzavarainak meg-

bomlottak. — 2. (ndv) nem, genus : a novények rendszertanéban a rokon fajok dsszessége, egyben szarmazdskézésségiik kifejezdje (pl. az dsszes rézsak a Rosa, az osszes ibolyaék és arvacskék a Viola nemzetséghe tartoznak). Nagyobb -~eket fajcsoportokra (sectio)

szuntetését.

tandr, az MTA rendes tagja. Az elsé magyar nyelvi kémiai technolégiai kényv szerzdje (1845). 1848-ban a Batthydny-kormaény a pesti tudomanyegyetem kémiai tanszékére nevezte ki, ahol eldaddsait — hazankban elsdé

Iranyitaésa

az USA

kezében

van;

kittizétt

célj4t nem érte el, viszont nagymértékben megkénnyitette az amerikai tékebehatolast a tébbi tagéllamokba. Székhelye : Washington. nemzetk6zi vasdr: rendszeres idédkézénként ismét16d6 nemzetkézi gazdasagi rendezvény abbdl a célbdl,

hogy @ kidllit6k eladdsokat eszkézéljenek a kiallitott minték alapjan. A leghiresebb eurdpai ~ a lipcsei. Nemzetkézi Voréskereszt: 1863-ban Henri Dunant svajci allampolgar kezdeményezésére létesitett és azdta mtik6dé nemzetk6zi tarsadalmi szervezet, melynek célja a hébort aldozatainak segélyezése, valamint a természeti esapésok kdrosultjainak tamogatdsa. Székhelye Genf.

Ugyvezetd és iigyintézé szerve a Voérdskereszt Nemzcthizi Bizotisdga. Kz a szerv kizardlag svajci 4llampolgdérokbél All,

tehdt

6sszetételében

egydltal4an

nem

nemzetk6zi.

Az elsé vilaghAbort utan 1919-ben alakult meg a Vérés-

osztanak.

Nendtwich

Ka4roly

(1811—92):

kémikus,

egyetemi

izben — magyar nyelven tartotta. A szabadsaghare leverése utén hazafias és forradalmi magatartaésa miatt tanszékér6é] elmozditotték. Csak késébb engedélyezték, hogy a Jdézsef-ipartanodan (ma Budapesti Muszaki Egyetem) ismét taniihasson. Allattani és névénytani vonatkozési munkékat is irt. Az elsé6 magyar nyelvt, a maga koraban magas szinvonali szarmazastani mi szerzéje (1853). Nenni, Pietro (1891— ): olasz szocialista politikus. 1921-ben lépett be az Olasz Szocialista Partba, s roévidesen az Avanti c. szocialista lap féoszerkesztdje lett. 1926-ban Franciao.-ba emigralt. 1931 éta a part vezetdje (megszakitasokkal). 1934-ben partja részérd] aldirta a

172

neo-

neokonfucianizmus

kommunistaékkal k6tétt akcidegységrél szdl6 egyezményt. 1936-t61 38-ig részt vett a spanyolo.-i polgarhébortban, 1945-t6] 47-ig tagja volt a kommunista és a szocialista part részvételével alakult koaliciéds kormanyok-

neohumanizmus, wjhumanizmus : Németo.-ban a 18. sz. ma&sodik felében megindult mitivelédési mozgalom. Eszménye a széplelkt, klasszikus mtiveltségi, tékéletes embertipus megvaldsitésa. Az ember sokoldalu, harmo-

nak.

nikus fejlesztésének kovetelményeivel pozitiv volt az iskola és a pedagdégia fejléddésében.

Bekapesoléddott

a

békemozgalomba,

s_

1950-t6l

55-ig a Béke- Vilagtandcs alelnéke volt. 1956-ban szakitva addigi politikéjaval az akcidegység lazitésdanak, majd felbontés4nak utjara lépett, hogy a kereszténydemokra-

takkal valé egyiittmtikédés szémara lehetdéséget teremtsen. neo-

még dtmeneti gazdasdg) — Irod. V. I. Lenin: Gazdaség és politika a proletardiktatura korszakaban. (Mtvei, 30. két. 1953); V. I. Lenin: A terményadordl. (Miivei 32. k6t. 1953); Politikai gazdasagtan. Tankényv. 1959. nép: 1. térténelmileg valtozé tarsadalmi kategoria, melynek fogalmaba elsdsorban az anyagi termelésben részt vev6é tarsadalmi rétegek és osztalyok, osztalytérsadalomban elsdédsorban a kizsdkmanyolt és elnyomott témegek, a tarsadalmi fejlédés kilénbdzé periddusaiban az adott viszonyok k6ézétt a haladast eldésegit6 tarsadalmi rétegek és osztalyok (pl. a feudalizmus koréban a kifejléd6é és feltérekv6 polgarsag is)

82

Gr tal K-r0

j hae

vs

\

-Dandethupa © u

our

Tr

wf

§

Lei

3

-: \

Oy

amuten

N.

E

yTingry

oDigut

NA

A

ying)

Yu

‘ee

;

Csomofungma

spas (Mi Everest So BOTE Nee Tei5244 Ky Kangesendzonga * H Darjeeling fo Dhankuta

> Go

G

S

etuckniw—e,, Do % eee Gorakhpur

@\ Kanpur

Lo",

.

Dynapey ad

‘

+ Ae

Be

TERMESZETI VISZONYOK. A Himalaja cstcsai 8000 m f6lé emelkednek, a tibeti hataron a Féld legmagasabb csucsa, a Mount Everest (Csomo Lungma) 8848 m. A Himalaja D-i részén trépusi édserdék vannak nagyvadakkal (elefant, tigris, leopard). Hegyvidékei készénben, vas-, rézércben és kénben gazdagok. Asvanykincsei jorészt felhasznalatlanok. — Gazdasagt élet. Elmaradott mezégazdasdgi orszag, feudalis maradvanyokkal. A lakossag 95 %-a mezégazdasaggal fog-

lalkozik; a féld 80%-a nagybirtokosoké. A D felé nyilé vélgyekben rizst, kukoricdét, burgonydat, dohanyt, teat,

narancsot,

marha-,

juh-

banant,

és

jutat

termesztenek.

kecsketenyésztés.

Szarvas-

Kisméreti

gyar-

ipar. Az 1956—61. évekre kidolgozott Un. elsé dtéves tervben India, Kina és az SZU Altal nyujtott segély segitségével ipartelepek, vizierémti épitését iranyozték el6. Elterjedt a haziipar. Gyér wuthdlézat. Az elsd korszerti orszagut Katmandu és Raxaul indiai hatarvaros k6zétt épiilt (225 km). Két vastitvonal vezet India felé. Kivitele:

rizs, juta, fa, bér. Behozatala:

olaj, élelmicikkek, fémek. Pénzneme:

k6-

1 nepéli ripia =

100 pice. | TORTENET. Az 6- és kézépkorban kisebb fejedelemségek alltak fenn teriiletén, a 18. sz.-ban alakult ki az egységes ~i kiralysag. Az 1814—16-i angol—~i hdébort

utan k6tétt szerzédés értelmében kiliigyeinek irdnyitdsa Nagy-Britannia kezébe keriilt. 1846-t6l az 6rédkletes maharadzsa (kormanyf6) tisztségét megszerzé feudalis Rana-csalad az angolok érdekeinek szolgalataban kormanyzott. 1923-ban a nemzeti felszabadité mozgalom hatasara Nagy-Britannia elismerte ~ figgetlenségét, de gazdasagilag tovabbra is fiiggdségben tartotta. A Il. vilaghéborti s kiilénésen a Nepali Kommunista Part megalakulasa (1949) utan megélénkilt a nemzeti felszabadité mozgalom. Az 1951-i népi felkelés, amelyben nagy szerepe volt a kispolgdrsdg egyes rétegeit tomo6rit6 mérsékelt ,,szocialista’’ Nepdli Kongresszusnak is (1949-ben alakult), megdéntdtte a Ranacsalad

hatalmat,

Tribhuvana

kiraly

eltérélte

az

6rék-

létrejénnek benne a nemzetté valas elemei és

letes kormanyf6i tisztséget. Az 1955. marc.-ban trénra kertil6 Mahendra Bir Bikram Sah Deva uralma idején 1955-ben ~ részt vett a bandungi konferencidn, majd tagja lett az ENSZ-nek. 1956-ban felvette az SZUval a diplomaciai kapcsolatokat. 1956-ban a Kinai Népk6éztarsasagtdél, 1959-ben pedig az SZU-tdél kapott nagyobb ésszegt kdlesént, de vett fel pénziigyi ,,segélyt”’

eldfeltételei. Dont6 szerepe van a tairsadalom fejlédésében. — 2. a kézhaszndlatban sokszor egy orszag lakossagara alkalmazott elnevezés. — 3. a népesoportok és a néprajzi kézosségek kiilénféle formait jelélé fogalom.

elsé6 alkotmanya, s megtartottak az elsé valasztdsokat, amelyen a Nepali Kongresszus szerzett abszolit tébbséget. A kiraly 1960. dec.-ben feloszlatta a tobb haladé re-

tartoznak. Nem azonos a —nemzet fogalmaval, de a fejlé6dés soran

az USA-tdl és Indiatél is. 1959. febr.-ban életbe lépett

népballada

175

formot megvaldsité Bisesevar P. Koirala kormanyat, a minisztereket érizetbe vétette, s a végrehajté hatalmat a sajat kezébe vette. 1961. jan.-ban feloszlattdk a partokat, igy az 1949-ben alakult Nepali Kommunista Pdrtot (fotitkar Puspa Lal), a nemzeti burzsodzia 1947-ben alakult Nepali Nemzeti Kongresszus (vezetdje D. R. Regmi)

nevi

partjat,

az

1949-ben

alakult

kispolgéri

Nepali Kongresszust (vezetdje B. P. Koirala), a polgdrsd4g egyes rétegeinek Nepdli Pradzsa Parisad, Egyesiilt Nepali Demokrata Pdrt stb. nevi partjait, és a szélséjobboldali, a reakcids feudalis erdk érdekeit képviseld Gurkha Parisadot. ALLAMSZERVEZET. Kirdlysag. A kirdly kezében szélesk6rii hatalom ésszpontosul, a végrehajté hatalom feje, kinevezi

a miniszterelndkét,

vétojoga

van

a tor-

vényhozé hatalommal szemben, kihirdetheti a sziikségallapotot, a hadsereg féparancsnoka. A térvényhozé hatalmat a 109 tagu alsdhdz és a 36 tagu felsbhdz képviseli. Az alsdhdz tagjait vdlasztjdk, a felsGhaz tagjait felerészben az alséhaéz valasztja, felerészben a kirdly nevezi ki. A térvényhozé hatalom jogkére azaltal, hogy a kirdly barmikor feloszlathatja és térvényjavaslatait megvétdézhatja, rendkiviil korlatozott. A 21. évet betdltétt férfiaknak és ndédknek szavazati joguk

van. KOZOKTATAS. A Az alsé- és kézépfoku

lakossig 91%-a irdstudatlan. iskolé4k tébbféle tipusuak. 1958

ota nepali egyetem mikédik, ugyanakkor 250 nepali diak indiai egyetemeken tanult. — Katmanduban 6 kényvtar, 1 mtizeum miikédik.

népballada: szaggatottan,

révid, epikus ének, amely cselekményét legfontosabb

mozzanataira

dsszestritve

szinvonalét. Eurépan kiviil is talalunk

tébbé-kevésbé hasonlé énekeket (ezek nagyjabél azonos fejlodési fokon alakulhattak ki). Az eurdpai népek balladakéltészetét k6zds kines kapesoljak

stilus, tartalmi szorosan egybe.

elemek

és

é6ta hazankban hozott egészségiigyi intézkedések megteremtették az alapot ahhoz, hogy viszonylag révid idén beliil e betegségek népbetegség jellege megszinjon. népbirésag: 1. a Il. vilaghdbori utdén szervezett kilo6nbirdsag, amely féleg a haborus és népellenes btineselekményeket targyalta. Hivatésos bird tandacsvezetobél és a politikai partokat képviselé laikus birakbdl alakult tanacsban itélkezett. — 2. tdbb dllamban az elséfoku birdéség neve. népbiztosok: 1. az SZU-ban 1917-t61 1946-ig a k6ézponti igazgatasi szervek (népbiztossagok) vezetdi. 1946ban a népbiztossagokat minisztériumokka szervezték at. —

2.a

Magyar

Tandcskézidrsasdg

korményhatalmi

szervének: a -—forradalmi kormdnyzdétandcsnak a tagjai. népbiztos per, 1920: a Magyar Tandeskéztdrsasdgnak az ellenforradalmarok kezébe keriilt tiz népbiztosa ellen folytatott per. A ,,magyar kirélyi” térvényszék ,,felségsértéssel, lazitassal és tobbrendbeli gyilkossaggal” vadolta a letartéztatottakat. Hat hdénapig tarté targyalas utén Agoston Pétert, Bokdnyi Dezsét, Haubrich Jézsefet és Vantus

Kaérolyt

haldlra,

Antalt,

Kalmdr

Henriket,

Bajdéki

Ferencet,

Dovesdk

Kelen

Jdézsefet,

Nyisztor

Gyorgy6t és Szabados Sandort életfogytiglani fegyhazra itélte. A ~ targyalasa a nemzetk6zi proletarszolidaritast, elsédsorban Szovjet-Oroszo. és a vil4g haladé erdinek tiltakozasat valtotta ki. A ~rel kapcsolatban kezdeményezte a szovjet kormany az 1921-ben létrejétt > fogolycsere-egyezményt, amellyel az elitélt népbiztosok életét is megmentette.

s

toébbnyire parbeszédekben adja elé. Tarsadalmi-lelki problémat fejez ki, jelentdés szerepet kap benne a szerelem problémakére. Az eurdpai ~ a feudalizmus kori parasztsag k6rében jétt létre, s itt érte el fejlédésének legmagasabb

néper

formula-

Nép Baratja: politikai hetilap; un. néplap, amely a kormany tdémogatdsdaval jelent meg 1848. jun. 4-td] 1849. jun. végéig a parasztsdg felvilagositasdnak céljaval. Szerkesztéje Vas Gereben, egy ideig névleges tarsszerkesztéje Arany Janos volt. A lap nem valt népszertivé a parasztsag kérében, mert Vas Gereben nem képviselte a nép igazi érdekeit, nem tudott torekvéseivel azonosulni, s leereszkedé, kioktatéd hangon szdélt hozza. Emiatt tamadta Tancsics Mihaly igazi néplapja, a Munkdsok Ujsdga a ~t, s valt meg a szerkesztéstél Arany. A lapnak német, szlovak, roman és horvat nyelvi kiadasa is volt. Megjelent benne Petdfitébb verse, Arany néhany cikke is.

néphbetegségek : k6oroktanilag kiilonféle megbetegedések, melyek valamely meghatdrozott teriileten 616 embercsoport v. egy egész orszdg lakossaga kérében allandé jelleggel és nagy sz&mban fordulnak elé. Népbetegség pl. jddszegény ivdévizii vidékeken (Csallék6z, Svaje egyes teriiletei, Tirol) az endémids golyva, mas orsz4gokban a —>tuberkuldzis, a —-nemi betegségek és az —angolkér ; az utdbbi évtizedekben a ~ k6zé keriiltek a sztv- és érbetegségek, a daganatos megbetegedések, a gombds hérbetegségek, a fertézd6 —mdjgyulladds, a —fogszuvasodds, a —reumds ldz stb. A tarsadalmi viszonyok fejlédésével és evvel ésszefiiggden az egészségtigyi viszo-

nyok javulasaval a ~~ kérébél egyes betegségek fokozato-

népdal: a népkéltészet verses formaju, lirai, viszonylag egyszeri szerkezetti alkotésa, amelyet énekszéval adnak eld. Valtozatai a vilag minden népénél ismeretesek. A nép érzelmi és gondolatvilagat htiségesen kifejezé ~ szévege és dallama rendszerint nem parhuzamosan fejlédik. Szajhagyomany utjan terjed; fejlédése kézben Allandédan differencidélédik ; sz4mtalan egyéni énekes alakitja nemzedékeken 4&t. Szorosan 6sszefiigg a nép életével, szokdsaival. Fajai kéziil a varazsszertartasi énekek, szerelmi, harci és munkadalok mar az déskézésség viszonyai k6zé6tt is kialakultak, a t6rténeti, alkalmi és

gunydalok stb. pedig nagyobbara az osztélytarsadalmak kizsékmanyolt osztalyai kérében jéttek létre. A + népzene f6 alakja, minden nemzet zenei kulttréjanak alapja. (Nem azonos a —népies midallal.) Az egyszerti, par hangbol all6é formakt6l kezdve a bonyolult, gazdagon ékesitett dallamokig sokféle alakban él. Rendszerint egyszdlamu,

de

szdlamu ~ tése. 1961.

egyes

is. —

népeknél

eldfordul

két-

és

tébb-

Irod. Maréthy J.: Az eurdpai n. sziile-

Népek Baratsaga Egyetem, Lumumba-Egyetem : Moszkvaban 1960-ban alapitott féiskola. Célja, hogy kulturdlis segitséget nytjtson Azsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek, és nemzeti kadereket képezzen. Orvosi, mérnoki, mezdégazdaségi, matematika-fizika-természettudomanyi, torténet-filologiai, kézgazdaségi-jogi karokra tagozddik. 1960/61-ben 63 orsz4gbdédl tébb mint 500 hallgatédja volt (k6ztik 70 no).

Nép-Elem:

a radikélis

baloldal

politikai

napilapja.

1848. jul. l-én indult Madardsz Jézsef és Madardsz Laszlé szerkesztésében. A nemzeti fiiggetlenség és a tarsadalmi haladés tigyében haladé 4llaspontot képviselt,

hatérozoitan lépett fel a reakcié ellen. 1848. szept. 28-An sztint meg. népellenes biintett : a fasiszta uralmi rendszer témogatasdban, ill. kiszolgd4las4ban 1919-t6l a felszabadulasig elkévetett btincselekmények gytijténeve. néper, neper, Np :

két

fizikai

mennyiség

(altalaban

nevételjesitmény)

osszehasonlitasara szolg4lé6 dimenzié nélkiilisz4m ; a két mennyiség mérészima haényadosénak természetes loga-

mértékéiil.

népesedés népesedés : a népesség sz4mbeli gyarapodasa ; tagabb értelemben a népesség szambeli vaéltozdsa. A ~ alakulasival a népmozgalmi statisztika foglalkozik. népesedési elméletek: a népesség szimbeli gyarapodaéséval, a népstiriségnek a tarsadalom fejlédésében betdltétt szerepével foglalkozé elméletek elnevezése. A népesség névekedésétél és stiriiségété] bizonyos mértékig fiigg a tarsadalmi fejlédés iiteme. Ott, ahol a népstriség elenyészé, egyébként egyenlé feltételek mellett lassubb a termelderdk fejlédése, és ellenkezéleg, a népsariség — egyébként egyenlé feliételek mellett — a termelés gyors fejlédésének egyik fontos feltétele. A polgari szociol6égusok és kézgazdészok egy része ebbél a

ténybél

népfront

176

olyan

helytelen

kévetkeztetéseket

vont

le,

népfelkelés : 1. a nép kezdeményezésére,

ill. a nép

széles rétegeinek bevonadsaval 4ltalaban kiilsé veszély elharitéséra szervezett ideiglenes jellegtii fegyveres eré. Ilyenek voltak pl. az 1848—49. évi forradalom és szabadsdgharc idején létrejétt gerillacsapatok is. A ~ résztvevéit népfelkeléknek nevezik. — Irod. Varga J.: Népfelkelé és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 észén. 1953. — 2. az Osztrak—Magyar Monarchidban az 1886. XX. te. szerint megiéllapitott katonai intézmény, amely lehetévé tette, hogy a hadi szolgélat alél korukn4l fogva v. mas okbél mentes személyeket 50 éves korig sziikség esetén hadi szolgdlatra igénybe vegyék.

népféiskola : sajdtos népmitivelési intézmény ; foként az alséfoku iskolét végzett, 18—25 év k6zétti parasztfiatalsag tovabbképzésére létesitették egyes orszdgokban. Eredetileg Altalaban bentlakdsos, tébb téli hénapon 4t

hogy a népesség szaporodasa, a népstiriség hatarozza meg a tarsadalmi termelés fejlédését. Egyesek a népesség tulzott szaporodésaval igyekeztek megmagyarazni a tékés

tart6, két évfolyamos

rendszerben a munkaésosztély nyomorat (— malthusianizmus). A marxizmus tanitdésa szerint a népesség néveke-

és gyakorlati foglalkozdsok egyarant szerepelnek tutlnyoméan mezédgazdasagi, kézhasznt és tarsadalmi isme-

dése a tarsadalom anyagi létfeltételeinek (féldrajzi kérnyezet, a népstirtiség, az anyagi javak termelési mddja) egyik, de nem a legdéntébb eleme. A burzsoé~ nem képesek megmagyarazni, hogy a kiilénb6zé orsz4gokban miért egyenlétlen a népesség névekedési iiteme, s hogy mi hatérozza meg a lakosség s ezen beliil a munkaképes lakoss4g ndédvekedését. A marxizmus bebizonyitotta, hogy minden térténelmileg meghatérozott termelési mdédnak megvan a maga sajatos torténelmi jellegi népesedési térvénye. A népesség névekedése nemcsak

retekkel.

a természeti

térvényektdl

fiigg, hanem

a tarsadalmi

rend jellegétél is. A szocialista gazdasagban ennek megfelel6en megvaltoznak a népesedés térvényei, megsztinik a kapitalizmusra jellemzé viszonylagos tulnépesedés, 8 a munkaképes lakoss4g névekedésével parhuzamosan megvalésul a munkaerd tervszerti elosztésa a népgazdasag kilénb6z6 agai kézétt.

népesség:

valamely teriileten (féldrész, orszig, kéz-

igazgatasi teriilet, varos, kézség stb.) él6 emberek szessége.

A varosok,

falvak

ész-

és altaléban telepiilések ~ét

gyakran inkaébb lakossdg néven emlitik. A ~ pontos szamé&t a tizévenkénti népszdmldldsokkal Allapitjak meg, de egyes teriiletek ~szima még ma is becslésen alapul. A~ szémanak alakuldsa egyes foéldrészeken és orsz4gokban részben a természeti-féldrajzi viszonyok, de déntéen a tarsadalmi-gazdasaégi k6riilmények fiiggvénye. —

Irod.

Acsédi—Klinger—Szabady: A vilag népessége. 1959. népességi statisztika, demogrdafia: a statisetikdnak az az aga, mely a népesség szamszertien megragadhaté jelenségeinek leirasAval és elemzésével foglalkozik. Két f6 csoportja van: az dllé népesség statisztikdja és a népmozgalmi statisztika. Az elébbi a népességnek egy adott idépontban (pl. népszamlaélés alkalmaéval) valé részletes leirését és elemzését adja statisztikai ismérvek (nem, kor, csalédi 4llapot, anyanyelv, foglalkozés, miveltség

stb.)

alapjién.

Az

utdédbbi

a népesség

szdmbeli

valto-

zas&t és azok okait kutatja, a hazassigkétések, valésok, sztiletések, haldlozisok, a kiilsé és belsé6 vandor-

ldsok alapulvételével.

—

Irod. Bojarszki—Suserin:

N.

s. 1952.

Szervezeti

tanfolyam ; tantervében

formaja

a skandinav

elméleti

4llamokban

alakult ki. Naélunk az 1930-as évektdél létesitettek ~kat féként a ,,népi irédk”’ s a falukutaték mozgalmaénak hata-

sara. A felszabadulas utan egyes helyeken felelevenitették, sokszor egyhazi befolyadssal. Azéta a ~t nélunk a népmiivelés mas, szélesebb tomegekhez szél6 formaéi hat-

térbe szoritottak. népfront:

témoriilése

a

tarsadalom

széles,

a munkaésosztély

haladé

partjanak

rétegeinek

kezdeményezé-

sére és vezetésével a fasizmus és a haébort ellen, a nem-

zeti fiiggetlenségért, a demokratikus szabadségjogok biztositasaért. Alapja a munkds-egységfront, valamint a munkésosztély és a parasztség szoros szovetsége. Megvalésul4sa a munkdasosztélyt, a parasztsdgot, a vérosi kispolgarsagot, az értelmiséget és esetleg a nemzeti burzsodzidt képvisel6 demokratikus politikai partok, szakszervezetek, ndi, ifjusdgi, sz6vetkezeti stb. témegszervezetek szévetkezése

formajaban térténik.

A ~-taktika

elméleti kérdéseit a III. Internaciondlé hetedik kongresszusa (1935) dolgozta ki. Létrejéttének kériilményei és feladatai az egyes orszagok jellegének és az 4ltalanos térténeti viszonyoknak megfeleléen valtozéak voltak. Kindéban az elsé forradalmi polgérhdbori idészakaban (1924—27) Kina Kommunista P&rtjanak kezdeményezésére a Kuomintang keretében az imperialista fiiggés és a feudadlis elnyomaés megsziintetésére egyesiilt a munkdsosztély és a parasztsdg, valamint a varosi kispolgarsag és a nemzeti burzsodézia jelentés része. Eurdépdéban elsé izben Franciao.-ban (1935) létesiilt ~, amely az oldali kormanyra tamaszkodva

1936-ban alakitott balfeltartéztatta a fasizmus

eléretérését. Az 1936-ban Spanyolo.-ban alakult ~kormany 3 évig hésiesen ellendllt a belsé fasiszta erdék tamadasanak és a német—olasz fegyveres intervenciénak. 1937-ben a Japan elleni nemzeti hare céljAbdl Kindban is felujult a Kuomintang 4ltal 1927-ben felbontott ~. A II. vildghdboru éveiben a német fasisztak és a japénok altal megszallt teriileteken az ellendlldsi mozgalom f5 eréi a kommunista és munkaspértok 4ltal vezetett ~-szervezetek voltak (pl. Jugoszlavidban a Népi

A vildg népességének fejlédése 1650

p

1700

1750

1800

| 1850

| 1900

| 1950

1958¢

Foldrész

millié HUTOpAS wa sieasaiaa: TACT RA cir eaceion oe iar otc AAS B- és Kézép-Amerika D-Amerika ......... a Pieeretce tied Osszesen a) Az SZU

és Téréko.

100 330 100 7 6 2 545

110 400 98 fi 6 2 623

140 479 95 8 6 2 730

eurépai részével. 6) Az SZU és Tordko.

188 602 90 16 9 2 907

ké26tt

fében 266 749 95 39 20 2 1171

Novekedés 1900—1958

9/,-ban 401 937 120 106 38 6 1608

535 1418 198 219 111 13 2494

Azsiai részével. ¢) 1960-ban a vilig népessége

596 1624 231 256 134 16 2857 2958

47,6 73,3 92,5 141,5 252,6 166,7 77,7

millid f6re volt becsiilhet6,

Népmiivészet I.

d

Kétornacos paraszthaz (Kévagoéors, Veszprém m.)

ts

Unites

art

Festett szekrény (Bezi, Gyér m.)

Maty6 (Mezékévesd,

gyapjuhimzés Borsod- Abatij-Zemplén m.)

Sark6zi f6k6t6himzés (Decs, Tolna m.)

Te

CON

|”

Faragott széktamla (Somogyharsagy, Baranya m.)

es

‘

Sark6zi szedettszdttes (Ocsény, Tolna m.)

sled

Karcolt, valasztévizzel szinezett

Miska, boroskancs6

Tanyér

cigarettatarté (Somogyharsagy, Baranya m.)

(Mezécsat, BorsodAbauj-Zemplén m.)

(Tiszafiired, Szolnok m.)

hely, Csongrad m.)

Oregember sztirben (Debrecen, Hajdu-Bihar

Fiatal hazaspar (Mezék6vesd, Borsod-

Menyecskék (Kazar, Nograd m.)

Menyasszony (Sidagard, Tolna m.)

m.)

Fakulacs

(Hédmezévasar-

Abauj-Zemplén m.)

Népmiivészet IT.

Istenanya

feje.

—

indidn

TIrokéz

Régi

benin

maszk

sdrgarézéntvény

(Kanada)

—

(Dél-Nigéria) — Faszobor

Fapajzs

(Sulka,

(Nyugat-Guinea)

Uj-Britannia,

Melanézia)

—

—

F6n6ki

Maszk

(Dél- Kamerun)

szék

(Bszak- Angola)

~

szonyok —

Szlovak

fakapolna

elrasztdsdra (Kongd, déli rész) — Maszkos tane egy lamakolostorban Lenszész-tarté fadoboz (Gorkij teriilet, SZU)

a 17. sz.-b6l (Csehszlovakia)— Katonak, akik hagyomanyos viseletiikben (Skocia) — Utmenti kegyeleti oszlop (Japan)

ww s

Festett kaélyha (Lengyelorszig)

>

:

:


még vdlasztojog) népkonyha : a kapitalista ,,j6tékonysag”’ egyik jellegzetes intézménye. A t6megnyomor enyhitésére Allitotték fel (Mo.-on a 19. sz. végén) kiilénb6zé jétékony egyesiiletek, s itt ingyen v. olesén adtak fétt ételt keresetképtelen v. munkanélkiilli embereknek. Célja a t6megelégedetlenség levezetése volt. A legtébb ~ csak levest, a legjobb esetben fézeléket vagy fott tésztat adott a raszoruléknak. Az I. vilaghdbort uténi években, majd a nagy vildggazdasdgi valsdg idején a hatdédsdgok vették 4t a ~k fenntartasat (Allami munkanélkiili-segély nem _ volt). Bp.-en 1932-ben 17,2 millid ingyenebédet osztottak ki, ami a bp.-i lakosség kézel 5%-dnak egyediili étkezését jelentette.

népkéltészet ; koltészet,

amelynek

alkotdsai

a

nép

széles kérében irasbeli régzités nélkiil keletkeznek, szdbeli eldadés révén élnek és terjednek,

s ennek kévetkez-

tében nagymériékben varidléddnak. Az egyéniség és a k6z6sség dialekiikus kélesénhatdsa teremti meg a népkéltési alkotaso.. kiilénleges tartalmi és stilussajatossagait,

valamint

értékiiket.

sokszor

igen

A népkéltési

torténeti produktumai,

magas

alkotésok mind

szinti

a széles

a tartalom,

esztétikai

néprétegek

mind

a forma

szempontjabdl alakulasuk idejére jellemzéek. — A népkoltészeti anyag prdézai és verses mufajokra oszthaté fel. Fontosabb prézai mitifajai: monda, mitosz, mese, kézmondas, szdélés, talalés kérdés, anekdota, siratéd stb. Verses miifajok: népdal, ballada, hésének, mas énekek,

raolvasésok stb. (~még magyar népkéltészet) népkéztarsasag : 1. a II. vilaghdbort befejezése és a fasizmus leverése utén létrejétt legtébb népi demokratikus orsz4g — igy Magyarorsz4g —. dllamforméjanak elnevezése. Tgy nevezik 1924 é6ta a Mongol Népkéztarsasd-

got is. —

utén

2. a polgdri demokratikus forradalom gyézelme

Mo.-on

elnevezése.

1918.

nov.

16-4n

(— kéztdrsasdg,

kikidltoit

+népi

kéztarsasdg

demokrdcia)

Népkéztarsaség Elnoki Tanaesa : — Elnéki Tandcs néplélektan : a lélektannak az az aga, amely az egymastél megkilénbéztetheté népek, népesoportok lelki sajatossagainak vizsgdlataval foglalkozik. Feladatkérébe tartozik az egyes lelki mtikédések terén megfigyelheté kilénbségek megallapitésa és az egyes népcsoportok kollektiv tudattartalménak vizsgélata. Szorosan egytittmikédik az etnogréfidval, és gyakran e

—szenthdromsdg-tagadds

tudomany adatainak elemzését is felhasznélja munkéjaban. népmese : epikus jellegi, csodas elemekkel Atszétt (rendszerint szerencsés kimenetelti) térténetet eléadé,

irényzataiban és az ezeket a tanokat hangoztaté parasztfelkelésekben (pl. Kardcsony Gyérgy felkelésében)

tébbnyire prézai népkéltészeti alkotas. Eszmei tartalma altalaban igen magas szintt, s az elnyomottak igazsaga

jelentkezett.

mellett all ki. Népszertisége, elterjedtsége az Osszes népi mitfajok k6zéit a legnagyobb. A legt6bb népmese jél

Mo.-on

az

anabaptizmus

és a

népiskola : az alséfokui oktatds intézményének régebbi

elnevezése, — elemz iskola. népi szinjatszas; népszokaésaink

k6riilhatérolhaté,

kézt

feltalalhaté

jel-

mezes felvonuldsok és jétékok (alakoskodasok) kiilénféle valtozatai. Tébbnyire az év meghatdrozott napjaihoz kapesolédnak (ujév, vizkereszt, husvét, pinkésd, kardcsony stb.). Evszdzadokon 4t kialakult és meg-

régzddétt szdvegek, dallamok

és j4tékmotivumok

buk-

tevédik

jellegzetes

elemekbdél,

dssze. Tartalmi szempontbdl

dérmesékrél,

Allatmesékrél,

motivumokbdl

beszélhetiink tiin-

anekdotdkrél

stb.

A

nép-

mesékben tiikrézéd6 primitiv vilagkép néptoérténeti forras (>magyar népkoltészet). népmonda ; reélis maggal bird térténet, melyet a nép képzelete meseszerti elemekkel szinez. Kevésbé kéltdéi,

Az 4larcok, jelmezek és kellékek is

mint a mese, térténeti jellege viszont erdsebb. Mondani-

hagyomanyosak. A pogany és a keresztény elemek szétvalaszthatatlanul keverednek benniik. Ilyen népszokasaink: betlehemezés, baldzsol4s, Gergely-jéras, viz-

valdéjat rendszerint egyetlen esemény kéré fiizi. A tértémeti mondadk jelentés eseményekhez vy. személyekhez

kereszti j4tékok, piinkésddlés

népek

kannak

f6l benniik.

stb.

népi tilnék : az itélkezé birdsagi tandcsokban

a hiva-

tAsos birdk mellett részt vevé laikusok. A népi tln6kéket ndlunk a helyi tanécsok egy évre valasztjak ; a megvalasztoit ~dket egy-egy hénapi miikédésre a birdésdg elnéke hivja be. Az eljarasban 4ltalaban ugyanazon jogok illetik meg

12*

dket,

mint

a hivatdsos

birdkat.

kapesolédnak. mitoszai

viz6z6nmondak

népmozgalmi

Ide is

sorolhaték

valéj4ban

(teremtésmitoszok,

a természeti

eredetmitoszok,

stb.).

statisztika:

a népességi

statisztika

(de-

mografia) egyik aga. A népmozgalmi események (sziiletés, haléloz4s, hazassagk6tés, természetes szaporodas, belsé és kilsé vandorlas stb.) sz4mszertii kimutatdsdval és elemzésével foglalkozik.

népmozgalom népmozgalom ; egy adott népesség szimaban a sziiletések, halilozdsok, tovabba4 a vandormozgalmak okozta valtozis. — Kdérébe szamitj4k a haézassagkétéseket és valasokat

is, mivel

a ~ra

kézvetve

befolydsuk

van.

A sziiletések és halaloz4sok kiilénbézete az un. természetes szaporodds (a fogy&s is ide tartozik). A tényleges szaporodds (fogyas) a népesség szimaénak két iddpont, ill. két népszamlélas kézti idédszakaban tértént valto-

zasa. Ebben a vandormozgalom kulénbdézete) is szerepel. Népmozgalmi

adatok néhdny

HzasshgOrszag

ee

PRISTULID wc (oleae bis ose s/ooie

8,2

Avsatialiay

7,3

cterereceretersaraisrs's «

Boloinin weaeccee ame cs Bulgaria’ wes sassce cece:

(ki-

és bevandorlaés

orszdgban

1960-ban

te

| Halélo- | Termé-

tések

| tien

|Szaporodés

ezer

lakosra

17,6

12,6

5,0

8,6

13,8

9,2

6,7

22,4

7a! 9,1

16,8 17,9

12,9 1,9

3,9 10,0

15,9

Anis)

7,5

16,6

9,6

7,0

RU TOsm cite cama clsttolstoterets UPA | eshoccaogontc GOrOR Ocgrcretrerstaleaelterslieet

7,2 7,0 7,4

18,5 17,9 19,0

8,9 11,4 7,2

9,6 6,5 11,8

Unda, cctceicjciloesinsieeise os1s JRPAN. Natiae ele sieivsiie tase JUGOSZIAVIAT eves tileece« Kiatigda ih. arrie'e leet ceils Tengyelasieid netete's ositiciases IMACVAYOs. ster cies e sareesce

Were

sees

9,3 8,9 7,4 9,24 8,9

26,3 17,1 23,0 26,8 22,4 14,6

11,1 7,5 9,7 7,8 7,6 10,2

15,2 9,6 13,3 19,0 14,8 4,4

Nagy-Britannia

.........

7,5

6,0

Hollandiaveicececstiress

7,8

20,8

6,5

7,6

45,5

11,4

13,2

34,1

9,7

17,0

17,5

11,5

NSZES Scie cine ts aeain aeneis

9,4

17,7

11,2

9,7

8,8

Portngalia ace cwc ee. dees HOWMAIIA/« 5 /eisisle:o,cleielees sie SPSBYOLO. tncanelcicines ss

7,6 10,7 7,8

23,4 18,9 21,9

10,4 8,2 8,9

13,0 10,7 13,0

6,6

13,6

10,0

cal

17,8

i

23,6

8,5

14,9

TIN adeeb sydeare: repeat Olasson

Rsk seen Lee

7,9

Byalowvicc: siccsootee tes

7,8

SVEAOsmeete daletoteie cisteis ciststaie

OZWilena eae TA

« atosienoearaere

17,8

12,5°

ae cintaie siecd saves aieisisis

13,5

18,5

9,8

24,9

3,5 6,5

8,0

3,6

Megjegyzés : a 1959-ben; b 1958-ban.

A magyarorszdgi népmozgalom fontosabb adatai* iv

Hazass4gk6tés :

1881 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1955 1956 1957 1958 1959 1960

5 . A 5 104 78 72 106 103 96 98 91 90 89

1881 1890 1900 1910 1920

; : A 4 13,1

1930 1940 1950

A)

Blveszliletés

Természetes |Haléloz4s | szapoerodas

ezrekben 192 192 177 169 170 134 133 106 98 104 104 98 104 102

40 53 91 96 79 85 53 89 112 89 63 60 47 45

43,4 41,0 39,7 35,1 31,4

35,9 32,1 26,3 22,3 21,4

7,5 8,9 13,4 128 10,0

1955

9,0 7,7 11,4

10,5

25,4 20,0 21,0

21,5

15,5 14,3 11,5

10,0

9,9 5,7 9,5

1956 1957

9,7 9,9

19,6 17,0

10,6 10,6

B)

1958 1959 1960

9,2 9,1 8,9

232 245 268 265 249 219 186 195 210 193 167 158 151 146

ezer

lakosra

16,1 15,2 14,6

a). A jelenlegi orsz4gteriiletre vonatkoz6

9,9 10,4 10,2 adatok.

szellemii

az

embereket

neveljen,

ismeretterjesztés,

miivészeti

terjessze

a

marxista—

115

9,0 6,4

6,2 48 44

az

tevékenység,

olvasdnevelés, tarsas

a

szérakozas.

mikedvelé Az

ismeret-

terjesztés keretében eldadasok, eldadassorozatok hangzanak el, tanfolyamokat, munkdsakadémiat, szabadegyetemet

Ts

s aiateialeteietele ele sia ote«

népmiivelés : jérészt az iskolaban szerzett tuddsra épiiléd miiveltségfejleszt6, izlésnemesité és nevelé tevékenység. Ennek megfelelden forméi v&dltozatosabbak, rendszere kétetlenebb, mint az iskolai oktatasé. A szocialista orszigokban — igy Mo.-on is — ta&rsadalmi jellegi mozgalom a tarsadalom legszélesebb rétegeinek részvételével, amelyet a part és az 4llam iranyit. Feladata, hogy sokoldaltan és korszerfien miivelt, kézésségi leninista vildgnézetet, megismertesse és fejlédésiikben mutassa be a tudomaényok és mifivészetek jelentésebb eredményeit, fontosabb ésszefitggéseit ; technikai és k6zgazdas4gi alapmiiveltséget nyujtson. A ~ eszk6zei:

Csehszlovékia ...........

Mexik:

Néppart

180

szerveznek,

ankétokat,

szakk6réket,

kidéllitasokat,

filmvetitéseket rendeznek. Az olvasdénevelés a kényvtari olvasészolgdlatra, kényvkélesénzésre, kényvismertetésre, ir6—olvas6 taldlkozéra stb. terjed ki. A mikedvelé miivészeti

tevékenység

keretében

énekkar,

zenekar,

t&nccso-

port, népi egyiittes, irodalmi szinpad, szinjaiszé egyiittes, képzémiivészeti kér, zenei és tanctanfolyam m4ikédik. A _ ldrsas szérakozds klubestek, t&ncmulat-

sagok rendezésével valédsul meg. A -~nek Mo.-on két intézményhaélézata van: a miivelédési otthonok és a kézmiivelédési kényvtérak. A ~ legfelsébb iranyitéd szerve a Mivelddésiigyi Minisztérium. A mozgalom szakmai, médszertani kézncntja a Népmiivelési Intézet. — Irod. A magyar n. uz éve. Valogatott bibliograéfia. 1—3. két. 1956—57. Népmiivelési Intézet, 1957 elétt Népmitivészeti Intézet: az 6ntevékeny mitivészeiek vizsgélata, tudomdnyos feldolgozasa és tovabbfejlesztése céljabél s az éntevékeny miivészcsoportok munkajénak irényités4ra és taémogatasara alakult dllami intézmény. 195l-ben t6ébb tArsadalmi egyesiilet munkakérének egyesitésével jétt létre. HataskG6re kiterjed a népi tanc, szinjétsz4s, b&bjéték, zene, képzémiivészet teriiletére. Kidllitasokat, el6addso-

kat és szakmai bemutatékat rendez. népmiivészet : a dolgozé tomegek hagyomany alapjdn formalédé, a kézésség izlésvilaga 4ltal meghatérozott miivészi tevékenysége. Targykérébe tartozik a népzene, népténc, népkéltészet, népi szinjéték, a népi diszité miivészet. népnyelv: a —nemzeti nyelvnek teriiletileg erdsen differencialt, az irodalmi nyelunél és a kéznyelunél szerkezetileg kevésbé egységes valtozata. Féldrajzilag tébbékevésbé k6riilhatarolhaté megjelenési forméi a — nyelvjardsok. — Irod. A magyar n. Szerk.: Barezi G. Debrecen. 1947—49. Nepos, Cornelius (i. e. kb. 100—kb. 25) : rémai térténetird, Cicero, Atticus és Catullus bardtja. Fé mtive hires férfiakrél, Allamférfiakrél, hadvezérekrél, tudésokr6l és irdédkrél sz6l6 életrajz-gytijteménye (De viris

allustribus), amelyben a neves rémai személyeket kiilféldiekkel Allitja parhuzamba. A ma — bar az iré forrasainak kivdélasztdsdban és vizsg4latAban sokszor feliiletesnek mutatkozik — anekdotikus és egyszerti stilusa miatt igen kedvelt olvasmény volt.

nepotizmus

:

a

rokonok

és

csalddtagok

iranydban kéziigyekben megnyilatkozé kivételezés (Allésok betéltése esetén stb.).

Néppart, Orszdgos Katolikus Néppart: konzervativ politikai part. 1895. jan.-ban alapitottaék gréf Zichy N&ndor (elnék), gréf Esterhazy Miklés Méric a katolikus férendek és a klérus tamogatdsdval. Fé szervezdje és a partiroda vezetdje Molnar Jénos apatplébdnos, hivatalos lapja az Alkotmdny volt (1895. dec.-t6l 1919-ig). Hivatalos programja az egyhdzpolitikai térvények revizidjat (a polgéri hdzassig és anyakényvezés eltérlését stb.) kévetelte, és a Habsburg uralom, a Monarchia, valamint

a magéntulajdon (azaz a nagybirtok) védelmét hangoztatta. A munkésmozgalom 1905—7-i fellendiilése utan

néprajz tagjainak egy része részt vett a keresztényszocialista mozgalom szervezésében. 1918. febr.-ban a ~ és a kereszitényszocialistak a Keresztény Szocidlis Néppdrtban egyesiiltek. Az oktdberi polg4ri demokratikus forradalom utén a ~ csatlakozoit a Nemzeti Tandcshoz. Tagjai a Tandcskéztdérsasg bukdsa ut4n részben a Horthy fasiszta rendszerét +tdamogatéd partokban helyezkedtek el, részben legitimista politikd4t folytattak. 1948-ban a kordbban alakitott partjuk felvette a Keresztény Néppaért nevet. — 1947-ben Demokrata Néppaért néven Barankovics Istvan vezetésével hasonld célzatt klerikdlis part alakult, amely azonban hamar fel-

bomlott. — 1890—1918. néprajz,

Népszava

181

TIrod. 1960.

Galéntai

etnogrdfia:

J.:

Egyhéz

a népi kulttrdval

és

politika

és életmdddal

Muzeumhoz

csatolték ; 1947-ben

nyerte

vissza

6nalld-

sagat ; ekkor alakultak ki kiil6nb6zé osztdlyai: 1. Magyar Osztély; 2. Nemzetkézi Osztdly, 3. Népzenei Osztaély,

4.

Etinolégiai

Adattaér,

5.

Kényvtaér.

1949

végén nyiliak meg elsé Allandé kidllitdsai. Népsport: Mo. legjelentésebb sporilapja; 1945-ben indult. Hetenként d6iszér jelenik meg. 1960-ban atlagosan kb. 94 000 péld4nyban jelent meg. Népstadion: Mo. legnagyobb korszerti_ sportlétesitménye. Négy évi munka utén — melyben maguk a sportolék is részt vetiek — késziilt el Bp.-en a régi lé6versenytér teriiletén, a Nemzeti Sportcsarnok szomszédsagdban, és 1953. aug. 20-4n nyitotték meg. Lelatdéin tébb mint 83 000 nézé foglalhat helyet.

foglalkozé térténeti-tarsadalmi tudomadny. Vizsgélaténak targya a hagyomdnyos, azaz irdsban nem régzitett kultura; a ~ fdleg az irdssal egydltalan nem rendel-

népstirtiség : valamely teriilet + népességének szima az adott teriilet nagysaégéhoz viszonyitva. Megkapjuk, ha a népesség sz4m&t osztjuk a teriilet mértékszimaéval (utébbi ndélunk altal4éban km?). Pl. a ~ Mo.-on (1960)

kezé népek v. olyan osztdlyok életmddjat, mtiveltségét kutatja, amelyeknél az ismeretek 4taddsa sz4jhagyomany utj4n tértént. TIlyen jellegi kulttr4val elsésorban a

kan

nemzeiségi tarsadalom, majd a paraszts4g rendelkezik. A néprajzi kutaids hozzajarul az egyes nemzetek mtl1janak feltér4sAhoz is (kiil6nésen az elnyomott osztélyok kal kapcsolatban, amelyekrél irdsos forr4sok gyéren szélnak). A hagyom4nyozaés alapj4n fejlédé kultura sok olyan elemet dériz, amely jéval korébbi idészakokra jellemzé, és igy visszakévetkezietésre nyujt méddot. Emellett a kulttra fejlédésének 4ltala4nos térvényszertiségeire is fény deriil. — A néprajz hdrom fé részre: anyagi, szocidlis és szellemi kulturdra oszlik. Az elsdé

— néprajzi érielemben — az anyagi javak termelésével és felhasznélas4val kapcsolatos hagyomanyos tapasztalatokat foglalja magaban. A szocidlis kultura a vérségi, teriileti és foglalkoz4si csoporiok tarsadalomszervezeti problémaival s ezek jogi, erkélcsi normdéival, szertartasaival

foglalkozik.

A

szellemi

kultura,

amellyel

a ~

foglalkozik, a népi vilagképet alkoté képzetek és a népmtivészi tevékenységek

dsszessége

(— népmiirészet,

nép-

kéltészet, néphit). — A modern néprajzi kutatds uttoréi: A. Bastian, E. B. Tylor és F. Ratzel egyben napjainkig haté irényzatok megalapitdi is. Az altaluk képviselt pszicholégiai, evolucionista és migraciéds tanok mellett a 20. sz.-ban tovabbi Uj nézetek is fellépiek. A jelentésebb polgari iranyzatok a funkcionalista (B. Malinowski, Piddington, A. R. Radcliffe-Brown), a kulturtérténeti (W. Schmidt, W. Koppers, L. Frobenius, F. Grdbner), az eurdépai etnoldgiai (S. Hrizon, R. Weiss, J. de Vries,

Vilkuna, K. Moszynski) és az angol—amerikai antropoldégiai (E. Boas, A. L. Kroeber, R. H. Lowze) iskolaék. A szovjet néprajzi iskola (Sz. A. Tokarjev, Sz. P. Tolsztov, D. K. Zelenyin, B. M. és J. M. Szokolov) Altal elinditott marxista ~i kutatas a dialektikus és 16riénelmi materializmus mddszereivel vizsgélja a hagyomaényos népi kulturdt és életmddot. — A magyar ~tudomany kezdetei a 19. sz. elsdé felében jelentkeztek ;nagyobb fellendiilése a szdzadfordulé idején tértént. Képviseléi (Herman Otté, Janké Janos, Katona Lajos, Vikdr Béla) a pozitivizmus befolydsa alatt fejtetiék ki tevékenységiiket. Barték Béla és Koddly Zoltan népzenekutatésaikban a népi kultura és a tarsadalom Gésszefiiggéseit hangstlyoztak. A Horthy-korszak legismertebb magyar ~tudésai Gyérffy Istvan, Kiss Lajos, Bdtky Zsigmond és Solymossy Séndor voltak. A mai, marxista alapokon folyé magyar ~i kutat4sokban Ortutay Gyula és Tdélasi Istvan kutatasai

jelentések. 1961. Néprajzi amikor

—

Irod. Bodrogi T.: Mesterségek sziiletése.

Mizeum:

a Magyar

Alapitésdét

Nemzeti

Mtizeum

1872-161

szdmitjdk,

keretében

Xantus

J&nos vezetésével Snéll6 Néprajzi Osztalyt szerveztek. Alapjét Reguly Antal gytjieménye jelentetie, amely Janké J&nos vezeiése alatt hamarosan a millenéaris kidlli14s hazai anyagéval s jelentés tengeren tuli szerzeményekkel

gyarapodott.

Bp.-en a Népligetbe.

1925-ben

keriilt

mai

helyére

1934-ben szervezetileg a Térténeti

9 976 530 £6/93 030 km? = 107,2 f6/km?. — A Fédid ritlakott teriiletei: a sarki és szubpolaris tajak, a

sivatagok és a forréd 6vi éserdék ; sirtin lakott teriiletei:

Ny- és Kézép-Eurdépa, Afrikéban a Nilus-vélgy, Azsiaban India, Java, Japan és Dél-Kina. Nagy ~% orszagokban (pl. Belgium, Hollandia, Haiti, Ceylon stb.) 1 km?-re tébb mint 200 fd jut. A ~ egyes orszégokon beliil is, vidékenként nagy kiilénbségeket mutat. — A ~ hozzavetédleges ériéke (1959) fdldrészek szerint: Eurdédpa 56 (az SZU nélkiil), Azsia (az SZU nélkiil) 59, Afrika 8, Amerika dsszesen 9 (Eszak-Amerika 10, Kézép-Amerika 23, Dél-Amerika

7), Ausztralia

és Ocednia

2 fé/km?.

Az

SZU ~e 9 fé/km?. A szérazféldek dtlagos ~e (az Antarktisz nélkiil) 21 f6/km?. Népszabadsag : a Magyar Szocialista Munkdspart kézponti lapja. 1956 éta jelenik meg a +>Szabad Nép folytatasaként,

amelynek

évfolyamsz&émozaésat

is

dtivette.

Szerkeszté bizotts4ganak felelds vezetdjét az MSZMP Kézponti Bizottsaga jeléli ki, amely iranyiija a szerkeszt6 bizoitsAg munkajat. Az ellenforradalom leverése uténi idédszakban jelentékeny szerepe volt a konszoli-

daciéban. A legnagyobb példanyszamban megjelend magyar napilap, 1960-ban 655 800 példényban jelent meg, hetenként hatszor, terjedelme hétkéznap 12, vasarnap 16 oldal. Egy févarosi és két vidéki kiaddsa van. népszamlalas : valamely allam népessége sz4manak és életviszonyainak

egy meghatdrozott

idédpontban térténd

felmérése. A ~ a kézpontositott allamokban végrehajtott ésszeirasokbél fejléddtt ki. Az édkorban, majd a feudalis abszolut monarchiakban a f6 szempont az addzdk (addalanyok), olykor a katonakdtelesek sz4émbavétele volt. Rendszeres ~ok az 1800-as évek déta vannak Eurépaban. Mo.-onII. Jézsef készittette el az elsé ~t (1784— 87). Ez a nemesek hazait is sz4mba vette, ami miatt az adédmentességét félt6 nemesség akaddlyozta a ~ elvégzését, majd II. Jézsef halala utan a legtébb helyen meg is semmisitette a felvételi iveket. Széles értelemben vett ~t 1857-ben a Habsburg-abszolutizmus készittetett. 1869-t61 Mo.-on Aaltalaban 10 évenként tartanak ~t,s ezt kiilén torvény rendeli el ; utoljara 1960-ban volt. Népszava : politikai hirlap. Kulfoldi Viktor inditotta 1877-ben. 1880-ban — a Munkds Heti Krénika utédaként — a Szocidldemokrata Part k6zponti lapja lett. 1905 éta napilap. A felszabadulas elétt a magyar munkésmozgalom egyetlen legdlis napilapja volt. 1898-tdl 1918-ig Garami Erné szerkesztette ; az ellenforradalmi rendszer idején a tdbbi kéz6tt Somogyi Béla, Weltner Jakab, Ménus Illés és Szakasits Arpad voltak szerkesztéi.

A szdzad elejétél, majd a Tanacskéztaérsasag bukasa utéan a lap a szocidldemokrata part jobboldali vezetdinek megalkuvé politikai iranyvonalat kévette. A II. vilaghabort elején szerkesztéségében nagyobb szémban mtikédtek az antifasiszta egység hivei, kéztiik kommunistak is. Térténeti esemény volt a ~ 1941. kardcsonyi szama, az antifasiszta egységfront dokumentuma. Az SZDP vezetésége ezutdn valtotta le Szakasits Arpadot fészerkesztdéi tisztségérél. Mo. hitlerista megszdllasa (1944. marc.) utan

népszavazas

Népszévetség

182

helyi Jozsef stb. — Irod. Téth L.: A magyar n. toérténete. 1932 ; Toth D.: A magyar n. zenei kialakuldsa. 1953. népszokasok : iimnepi alkalmakkal, jeles napokkal, valamint az élet kiemelkedé eseményeivel (sziiletéssel, hazassdggal, haldllal) kapcsolatos hagyomanyos népi eselekmények, szertartasok dsszefoglalé elnevezése. Legtobb népszokésban a kiilénb6zé6 korokbdl szarmazé hagyomanyok kusza dsszefonddasa figyelhetéd meg. Eurépaban elsésorban a kézel-keleti, antik és keresztény valla4sok, valamint az animista nézetek nyomai jelentkeznek az egyes szokasokban, bizonyitva azt, hogy az

A Népszava

elsé sz4manak

cimlapja

a ~t betiltottak, s csak a felszabadulas utan jelenhetett meg ujra. 1948 d6ta Szakszervezetek Orszdgos Tanacsa-

nak lapja. 1956-td6] 1958-ig Népakarat cimen jelent meg. Napi példanyszama 1960-ban 202 600. népszavazas : a lakossag szavazds utjan torténd kézvetlen megnyilatkozasa egyes fontos kérdések eldéntésében. Egyik formaja, hogy egyes alapvet6 torvényeket v. intézkedéseket

kézvetlentil

a valaszt6k

elé terjesztenek

jovahagyas céljabdol (referendum). Ilyen rendszer All fenn pl. Svajcban. Franciao.-ban I. és III. Napdleon és ujabban De Gaulle tobbszér bocsatottak ~ ald fontos intézkedéseket, hogy személyi uralmuknak demokratikus szinezetet adjanak. Masik formadja, hogy egyes teriileti viték esetében — tdbbnyire nemzetkézi egyezmény alapjan — a szdban forgd teriileten tartott ~ utjan déntik el, hogy melyik allamhoz tartozzék a vitas teriilet (plebiscitum). Mo.-on orszagos jelentéségti kérdésekben az alkotmany alapjan az Elnoki Tandcs rendelhet el ~t.

Népszinhaz : 1875-ben alapitott szinhaz, elsésorban a rmiivelésére. Elsé igazgatéja Rdkosi Jené

—népszinmt

volt, késébb Hvva Lajos, majd Porzsolt Kalman

vezetését.

Jelesebb

szinészei

voltak:

Blaha

vette at

Lujza,

Tamdassy Jozsef, Kassai Vidor, Pdlmay Ika, Kiry Klara 6s Fedak Sari. 1908-ban atadta épiiletét az azota is ott mtik6d6 Nemzeti Szinhaznak. népszinmii : a 19. sz. kd6zepén népszertivé valt szinpadi

miifaj, népies kiilséségekbe foglalt —-zenés szindarab. Zenéjét népdalok, népies midalok és a széveghez szerzett dallamok alkotjak. Megteremtdje és elsé jeles képviseléje, Szigligeti Ede ~veiben még feudalizmusellenes, demokratikus tendencia érvényesiilt, késébb egyre felszinesebbé, népi jellege egyre hamisabbé valt. 1875-td1 az e célra épiilt —Népszinhdz lett a ~ otthona. Ismertebb ~irdk: Csepreghy Ferenc, T'éth Ede; jeles zeneirdi : Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Erkel Gyula, Szerda-

uralomra juté vilagnézet atveszi a régi kereteket, s igyekszik azokat uj tartalommal megtdlteni. Népszivetség, Nemzetek Szévetsége: az I. vilaghabora befejezése utan a gyéztes antant hatalmak kezdeményezésére alakitott nemzetkézi szervezet Genf székhellyel. Wilson, az USA elnéke 1918-ban kézzétett 14 pontjaban javasolta a nemzetek dltaldnos szévetségének létrehozasat. Az 1919-i pdrizsi békekonferencia megalkotta a ~ Egyezségokmanyét, amelyet beiktattak a Parizs kérnyéki békeszerzédések szévegébe. Az Egyezségokmany a ~ feladatdul a nemzetek egyiittmtikédésének elémozditasat, a nemzetkézi béke és biztonsag megvaldsitasat tizte ki. A~ tagjai lehettek a h4bortban gyéztes és semleges allamokon mint eredeti tagokon kiviil a legyéz6tt allamok is. 1919. junius 28-an tartotta els6 Kozgytlését. Magyarorsz4g 1922-t61 1938-ban toértént kilépéséig volt tagja. A ~ irdnyité szervei voltak: a Kozgytlés, mely a ~ 6sszes tagjainak képviseldibél, a Tanacs, mely allanddo és valtozé tagokbol allt, és a Titkarsdg. A Kozgydlés minden évben egyszer tilt dssze, de a fétitkar a tagok 2/,-anak kérésére rendkivili tlésszakra désszehivhatta. Mind a Kézgyilés, mind a Tandacs a békét érinté minden jelentés nemzetkézi eseménnyel foglalkozhatott, de déntést mindkét szerv csak egyhangt hatérozattal hozhatott, ami miikédésének egyik akadadlya volt. A Titkarsag a ~ adminisztrativ .szerve volt, 6nallo intézkedési jogkor nélkiil. A Titkarsagot a Kozgytlés tobbségének hozzajarulas4val a Tandcs altal valasztott fétitkar vezette. — Feladatanak szervezeti felépitése és dsszetétele kévetkeztében nem felelhetett meg. A hébortiban legyd6zott dllamokat sorra felvették a tagok soraba (Németo.-ot 1926-ban), az USA azonban mindvégig tavol maradt, s a ~ tevékenységének elsé szakaszaban (1934-ig) nem vett részt benne az SZU sem. A~ a valosagban egymassal szemben 4lléd imperialista dllamok szervezete lett, amely a gyakorlatban a benne hatalmi tulsulyra szert tett Nagy-Britannia és Franciao. politikajat valdsitotta meg, és ugyanakkor cselekvéseiben

tiikrézte

a két dllam hatalmi

ellentéteit.

Ennek

meg-

feleléen tevékenysége kézpontjaba a forradalmi mozgalmak elleni harc, a szovjetellenes politikai machindciék szervezése, a habort: utan szerzett imperialista zskmany biztositasa, a volt német gyarmatok elosztasa (—manddtumrendszer) stb. keriilt. Bar a leszerelés és a béke biztositasdnak kérdését hosszi idén At napirenden tartotta, s tébb izben allast foglalt nemzetkézi konfliktusokban, intézkedései egyrészt elégtelenek voltak, s ezért hatastalanok maradtak, masrészt pusztan szavakra korlatozédtak, amelyek mellett a gyakorlatban a ~ elttirte, ill. nem egy alkalommal eldsegitette az agresszidt, s végsé fokon kézvetve hozzajarult a Il. viladghdbort eldékészitéséhez. Ez tortént Japan mandzsutriai agresszidja (1931) esetében, amikor a ~ elismerte Japan kiilénleges man-

dzstriai érdekeit. 1933-ban a fasiszta Németo. és Japén teljes cselekvési szabadsd4guk biztositdsa érdekében kiléptek a ~b6l. Ezaltal jellege némileg megvaltozott, ami lehotdévé tette, hogy az SZU 30 tagaéllam felkérésére 1934. szept.-ben helyet foglaljon a szervezetben. Ez ndévelte a ~ jelentdéségét és lehetdségét is a kollektiv biztonsdg megteremtésére, amit a két — németo.-i és japaén — hdborus ttizfészek kialakuldsa kiilénésen siirgetett. A ~ azonban az angol—francia imperialistéknak az agresszorokkal valé megegyezésre iranyuldé térekvésének hatdsa alatt nem valdsitotta meg ezt a politikat. Olaszo. etidpiai

népszovetségi kélesén agresszidjaéval szemben tett korldtozott és eleve kudarcra itélt lépései (1935— 36) utan minden szankcié kimondasa nélkiil tért napirendre a német hadseregnek a demilitarizalt Rajna-6vezetbe tértént bevonuldsa felett (1936), tétleniil eltirte a német—olasz fegyveres intervenciét a spanyol polgdrhdbora% idején (1935—39), majd tudomésul vette Ausztria bekebelezését a Német Birodalomba (Anschluss, 1938) és Csehszlovdkia feldarabolasdt (1938). 1939. dec.-ben, a szovjet—finn hdboré kirobbanaésa utan a~ az SZU-t kizarta tagjai sordbdél. Ezzel tevékenysége gyakorlatilag be is fejezéddétt. Hivatalosan 1946. apr.-ban mondottak ki feloszlasét azzal, hogy hataskérét az idékézben megalakult ENSZ veszi at. népszovetségi kdlesén: 1924-ben a magyar kormany Altal a valuta stabilizalasa és a kéltségvetési egyenstly megteremtése céljabdél felvett hossztleja4ratu kélesén. Feltételeit és felhasznalasdnak médjat a Népszévetség szervei szabtak meg (innen az elnevezése). A kélesén 7 orszagban désszesen 250 millié aranykorona értékben kertilt kibocsdtasra, a névértéknél jéval alacsonyabb (80—88%-os)

kibocsdtasi

népvandorlas

183

arfolyamon.

Az utdéna fizetett

kamat, amelyet a kélesén névleges értéke, 307 millid aranykorona utdén szamitottak, az eldirt 7,5%-os kamat helyett valéjaban 9%-nak felelt meg. Biztositékul lek6totték Mo. ésszes vambevételét, a dohdny- és sdjévedéket és a cukorfogyasztési addét. Felhasznélas4nak ellenérzésére a Népszévetség fébiztost rendelt Magyarorszagra Jeremiah Smith amerikai pénziigyi szakember személyében. népszuverenitas : — szuverenitas néptane : a nép miivészeti dszténének kifejezése ritmikus mozdulatokkal. Szorosan 6sszefiigg a nép életmodjaval és tarsadalmi helyzetével. Valamennyi népnél megtalaljuk a legprimitivebb formaktdél a legbonyolultabbakig. Szerepiikk szerint lehetnek : kultikus, magikus, jatékos, jelképes és szérakozé tancok; a résztvevék szama, ill. az alakitas szerint: egyes, paros, harmas, négyes és csoportos tancok ; a tancosok neme szerint : ndi, férfi- és vegyesen jaért tancok; tempo szerint: lassuak, élénkek, gyorsak ; dinamika szerint: pl. ruganyosak, rezgdsek, dobogésak. A tance szerkezete lehet k6tétt v. régténzétt. Tancolhatj4k helyben v. haladva. A tance formaéi: kér (legésibb alakzat), sor és fiizér. Elnevezésiiket tempérol, motivumrdél, tancosokrdél, a tanc

jellegérél, a dalszévegrél, a tancban hasznalt eszkézrél kaphatjaék. Az eurdpai népek tancai Altalaéban 4ll6, ritkabb esetben guggolé tancok, domindélnak benniik a labmotivumok. Enekszéra v. népi hangszerek kiséretére jarjak. Tane kézben gyakran kurjongatnak és rigmusokat

kiabalnak. A legismertebb eurdpai ~ok : az albdn kolo ; az angol, skét, ir kardténc, yig, hornpipe; a bolgdr racsenica, lesz, horo ; a cseh polka, vrték ; a dén hopsa, sonderho; a délszlédv kolo; a finn likkuri; a francia bourrée, volta; a gérég kolo; a lengyel mazur, polonéz, krakowiak, warsavjanka; a norvég mazur, halling;

lemformalé szerepe mindségileg Uj fokra emelkedik a szocializmusban : a térténelem folyamdn ugyanis elészér valik lehetségessé a kommunista partok vezetésével tértén6 tudatos és tervszert térténelemalakités. A néptémegek alkoté ereje, a part és a néptémegek k6zétti elszakithatatlan kapcsolat a szocializmus, majd a kommunizmus épitésének egyik legfontosabb feltétele. (+ még egyéniség

szerepe a térténelemben) neptunium , Np: a —transzurdnok k6zé6 tartozé kémiai elem. Rendszima : 93, legstabilisabb izotépjanak t6megsz4ma : 237. Radioaktiv. E. M. Mc Millan és P. H. Abelson 1940-ben 4llitottak eld eldsz6r mesterségesen a berkeleyi egyetem (USA) ciklotronjaéban. Ez volt az elsé transzuran, amelyet sikerilt eldallitani. neptunizmus : «a —+féldtan fejlédésének kezdetén uralkodé szemlélet (A. G. Werner); csaknem minden kézetet vizi eredetre vezetett vissza.

Neptunus : 1. Poszecdén gérég tengeristen latin neve. — 2. (csill) Naprendszeriinknek a Naptdél sz4mitott

8. bolygdéja. 1846-ban fedezte felJ. G. Galle U. J. Leverrier francia és J. C. Adams angol esillagész szémitasai alapjan. A ~ 4500 milliéd km tavolsdgban 165 év alatt keriili meg a Napot. Atmérdje 44 600 km. Féldiinkhoz képest tehdt dridsbolygé. Tengelyforgasi ideje 15 éra 50 perc. 2 holdjat ismerjiik. Légkére metaénbdl és ammdonidbdl 4ll; ez okozza kékes szinét. Hémérséklete —200 C° kG6riil van. népvandorlds : népmozgalom, amelynek soran nagyobb embercsoportok, népek a népesség névekedése, a termel6éerédk fejlédése v. a klimatikus feltételek megvaltozdsa miatt megvaltoztatjak lakdéhelyiiket (pl. a kiuldénféle népesoportok vandorlasa és széttelepedése Féldiinkén a

jégkorszak utani idédkben, a sémi népek attelepiilése Mezopotamiaéba az i. e. 3. évezredben, az 6si gérég torzsek beéramlisa az Egei-tenger térségébe az i. e. 3. évezred végétél stb.). Sztikebb értelemben ~on értjiik az i. sz. 1. évezred népmozgalmait, és ezen beliil a 4—7. sz.-i Un. nagy ~t, vagyis a germ4n, szlav és mas torzsek vandorlésAt, amely hozz4jérult a rabszolgatarté rémazi birodalom bukaéséhoz. — Az éskézésségi tarsadalomban é16 térzsek 1. évezredbeli vandorlasét a termelderdék

fejlédése, vala-

mint az ezzel egyidejtileg jelentkezé nagyobb legeld- és szantdéféldteriiletek megszerzésére iranyuléd tédrekvés valtotta ki. Az 1. évezred elején megindult a germénolk kidramlasa D-Skandinaviabél, majd a 4. sz.-ban megkezdédétt a fekete-tengeri sztyepek nomad népeinek Ny felé vandorldsa, amelyet kézvetleniil a — hunok tamadasa valtott ki, akik

K6ézép-Azsidbol

kiindulva

375-ben

szétzuzték a fekete-tengeri sztyepek népcsoportjainak torzsszévetségét. A hunok elél menekiilve a nyugati gétok Atkeltek a Dundn, és hosszti vandorlas utén Alarik vezetésével hadjdratot intéztek Itdlia ellen, feldulték Rémat

a tarsa-

(410), majd elfoglalték Gallia jelentés részét, késébb pedig Hispdnidban telepedtek le, és itt birodalmat alapitottak. A Ny felé vonuléd hunok eld] menekild keleti gétok, vanddlok stb. kéziil a vandaélok és az alanok — miutén itdliai hadjdratuk kudarccal végzéd6tt — Hispaniéba vonultak, de a nyugati gétok ellenallasdba iitkézve Atkeltek E-Afrikdba, és itt Allamot hoztak létre. A rémai birodalom hatara mentén 616 népek ugyanakkor tamadasokat intéztek a birodalom ellen, és egymas utdn foglalték el hatarmenti teriileteit. Ebben az idében

dalom objektiv térvényei érvényesiilnek, az egyének eselekedeteibél] tevédik éssze; a térténelmi térvényszertség a tarsadalmi csoportokban témériilt emberek tevékenységén keresztiil jut kifejezésre. A néptémegek termelik meg a térsadalom javait, dk alkotjak a termeléerék alapveté részét: a dolgozéd embereket Allandéan fejl6dé6 termelési tapasztalataikkal. A tarsadalmat elébbre vivé, sziikségleteit kifejezé politikai mozgalmakban, az osztélyharcokban is dénté jelentéségi a néptémegek tevékenysége. Ez kiilénésen szembettiné a tarsadalmi forradalmak idején. — A néptémegek térténe-

indult meg az angolok, sz4szok, jiiték Attelepiilése a kontinensrél a Brit-szigetekre. A hunok a 4. sz.-ban elérték a Duna mentét, elfoglaltak Pannonidt, és itt térzsszovetséget hoztak létre, amelybe a keleti gétok is beolvadtak. Attila vezetésével tamadasokat intéztek a rdmai birodalom ellen, 45l-ben Gallidig nyomultak, de a catalaunumi csatéban stlyos vereséget szenvedtek a rémaiaktél. 452-ben ujabb témadadst intéztek Itdlia ellen. Az idegen térzsek betérései a rabszolgdk és colonusok megélénkiilé mozgalmaival pdrosultak, s egyiittesen jérultak hozz4 a rabszolgatarté rémai birodalom

az olasz tarantella, saltarello, forlana, siciliano ; az orosz horovod, kozdkténe ; a romdn hora, kalusér, alunelul,

soérba,

zsukéta;

a spanyol

yota,

seguidilla,

fandango,

cachucha, gitana; a szlovdk hajduk; a német Siebensprung, Schustertanz, Schmiedetanz, Schafflertanz ; az osztrdk Landler, Schuhplattler, Steierisch és az ukran

gopak, arkan. (+még

magyar néptanc)

néptémegek szerepe a térténelemben : A néptémegek a toérténelem

fé alakitéi.

A térténelem,

amelyben

népvandorlis

kori mitivészet

bukdéséhoz (5. sz.). A keleti gétok 5. sz. végi betdréseit a 6. sz.

m&sodik

felében

a longobdrdok

és az avarok

be-

térései kévették. A longobdérdok, akik E- és KézépTtéliaban Allamot szerveztek, végérvényesen véget vetettek a rabszolgatarté rendnek. Az avarok a Duna vélgyében szerveztek birodalmat. A 6—7. sz. folyaman Bizdnc valt a nagy népmozgalmak szinterévé. Megindult a szlav térzsek (— délszldvok), bolg4rok és mds népesoportok témeges bedéramlésa. A nagy ~, amely meggyorsitotta a felbomld rabszolgatarté rend bukasét, hozzajarult

az Uj gazdaségi és tarsadalmi rend — a feudalizmus — kialakitaés&éhoz. — Az 1. évezred nagy népmozgalmai az arab terjeszkedéssel (7—8. sz.) 6s a magyarok honfoglalasava] (896) folytatédtak. A tovébbi nomad véndorldsok (besenyék, uzok) megtértek a magyar feuddlis d4llam erején. A jdszok és kunok Mo.-i letelepitése utén a nagy népmozgalmakat a mongolok tamadasai és allamalakitésai zarték le. — Irod. Czegledy K.: IV—IX. szazadi népmozgalmak a steppén. 1954 ; Ferenczy E.: A magyar féld népeinek térténete a honfoglalasig. 1958. népvandorlas kori miivészet : Eurépa népeinek mitivészete a 4. sz.-t6l a 9. sz.-ig, a kézépkori Allamhatérok kialakuldsdnak koraéig. Stilusa a keleti sztyepeken alakult ki azi.e. 2. évezredben. A népvandorlas koranak miivészetére Altalaban jellemzé az emberdbrazolas hianya, az ornamentalis, gyakran geometrikus elemek gazdagsaga. Fdéleg haszndlati targyak, fegyverek, ruhdzat s a felszerelés diszitésére szoritkozik. Anyagat elsdésorban sirleletekbé] ismerjiik. Fontosabb emlékei: a gétok mitvészi kulttraj4t képviseld petrossai kines (Bukarest,

Mizeum),

a guarazzai nyugati got lelet, kéz-

tiik Recesvinthus kirély (7. sz.) hires korondja (Parizs, Cluny Mutzeum); Skandinadvia ~ének hagyatékdbél

jelentés Muzeum).

emlék

az

osebergi

hajdlelet

(Oslo,

Egyetemi

A longobaérdoknak a mai Lombardia teriiletén

alapitott kirélysaga idejéb6l maradt fenn Agilulf kirély domboritdssal diszitett aranyvértje (Firenze, Museo Nazionale). A frankok mtivészetének jellegzetes emlékei Childeric kirdly (5. sz.) Tournai melletti sirj4bdél keriiltek

elé ; kiemelkedé fontoss4gu a wittslingeni lelet (Miinchen, Bajor Nemzeti Muizeum). — Az egykori Mo. teriiletén a népvandorlas koranak jellemzé mtivészeti emlékei a 4. sz. mésodik feléb6l sz4rmazé szilagysomlydi (Simleul Silvanici) gepida fejedelmi kines, a hunok 4ldozati tstjei; a 6. sz.-bél a dunantuli longobardok dllatalakos fibuldi, az avar szijvégek s é6vek. A honfoglal6 magyars4g mtivészetére a perzsa-szasszanida mtivészet elemei hatottak (6v, ruha- s lészersz4mdiszek, tarsolylemezek, melldiszkorongok stb.). — Jrod. Dercsényi D.: N. és preroman mitivészet. 1960.

népviselet : sztikebb

értelemben

az olyan ruhafélék

dsszessége, amelyeket a nép teljes egészében maga 4llit eld. A szélesebb értelemben vett ~ kérébe azok a gyéari anyagbol ésszeallitott darabok is beletartoznak, amelyek készitési médja4t a népi hagyomany és izlés szabja meg. A~w

Nero

184

alakulésdt a klima, a termelés szintje, az erkéles és

izlés egyliittesen szabaélyozza. A legtébb 6ltézetdarab két

(afrikai, amerikai térzsek), kinai, japan, hindu, zsidé és kézép-4zsiai kulturékban, kelta ~ben, valamint a

magyar ~ ési rétegében, de a gregorién dallamokban is talélunk. Késébbi fejlédés eredménye a modalis hangsorok dallamvilaga (ilyen a szomszéd ~k k6éziil a szlovak,

romén, kérpdtukran és a magyar ~ nagy része). Legfiatalabb a dur és moll zeneiség, mely 4ltalaban a mai Ny-i~k sajdtja, de ezek is érzik a régebbi zenei tipusok emlékeit. A Balk&n zenei folklérja4nak jellegzetessége az arab zene hatésaként a bévitett szekund gyakori alkalmazisa, valamint a béséges kolorélas. A ~ és a miizene Allandé kélesénhatésban allnak egymA4ssal. A~ a mtizene dallamaita maga zenei izlésének megfeleléen atalakitja, a

miizene

pedig

idéré]

ideje

nem

néreiszek,

nereiddk:

termodinamika

emlékeit,

(mds

népekkel

dallamatvételeket,

valéd

mtizenenyomokat

él:

cidinak

a népi

dallamoknak ugyanis (mint a szdjhagyoményoknak Altalaban) nem egy, hanem sokféle formajuk van. A ~ f6 részei a — népdal és a népi tanczene. Legésibb alakjai az egy-két hangbdl alld, ismétlédé motivumok. Fejlettebbek a pentaton hangrendszerben, hangsorban mozgé dalla-

mok, amilyeneket a fejlédés kezdeti fokén 4llé népeknél

mitolégidban

fétételének

fel.

Néreusz

nevezett

(c, és c,) viszonya

3fv 2

Allandé:

a megoszlaési 4lland6.

elvet,

Nernst-tétel ; a

termodinamika

anal

harmadik

fdtétele,

amelyet W. Nernst mondott ki elészér (1906), és amelyet Planck fejlesztett tovaébb (1911). A ~ kimondja, hogy az abszolit nulla hédmérséklet nem érheté el, mivel az abszolat nulla fok kézelében a kondenzalt (folyékony v. szilaérd) fazisban a fizikai v. kémiai valtozdsokhoz tartozé entrépiavaltozés a nullahoz kézeledik (abszolut 0 fokon az entrdépia 0). Nero, Claudius Caesar Germanicus (37—68): rémai csdszdr (ur. 54—68). Hatalomra jutés4t anyja, az ifjabb wank készitette elé, aki megmérgezte harmadik férjét, Claudius csészart, és kiesz-

Ci a faug

kézélte, hogy a csdszari testérség fidt kidltsa ki es4szarr4. ~ kor-

on

manyzésa elsé 6t esztendejében

a i

visszadéllitotta

a senatus

tekinté-

lyét,s ezzel megnyertea maga szaémara annak tamogatasat. Tandcsadéja ekkor Burrus, a testérség

parancsnoka és neveldje, Seneca volt. Késébb azonban beteges \

AAIN As

4lla-

stb. To-

a goérdg

harmadik

becsvaégyaban

SS

és zsarnoki

félté-

kenységében kérnyezete ellen fordult ; megdlette féltestvérét, Britannicust, anyjat, valamint feleségét, Octavidt, és eltdvolitotta

érintkezéseinek)

vabbi jellemzé vonasa, hogy véltozatokban

frissiil

amely az anyag viselkedését irja le az abszolut zéruspontot megkézelité hémérsékleten. Termodinamikai kutatasaiért 1920-ban kémiai Nobel-dijat kapott. Nernst-féle megoszlasi térvény: két, egymdssal nem elegyedé folyadékban oldott anyag egyenstlyi koncentra-

pithaté meg. Fé sajdtsaga az egységes stilushagyomany, mely azonban sokféle arnyalatot is tartalmaz: a nép

vandorldsainak

elemekkel

tengeri isten 50 jésdgos leAnya, a jatszadozé hullamok megszemélyesitéi. A legismertebbek: Galateia, Thetisz és Amphitrite. Neretva, Narenta: folyé Jugoszlavidban ; 218 km. Vizgyfijtéje 5580 km?. Hercegovinéban a Dinéari-hegységben ered. A hegységet sztik szurdokokkal téri at. Metkovié alatt az Adriai-tengerbe émlik. Nernst, Walther (1864—1941): német fizikus és kémikus, egyetemi tandr, a modern fizikai kémia egyik megalapitédja. Az MTA kiilsé tagja. Foglalkozott az elektrolizis, az oldatok elméletének és a kémiai egyenstlyoknak a probléméival. 1906-ban megfogalmazta a

népzene : a nép alkoté tevékenységébdl fakad6é nemzeti jellegi zene. Szdjhagyomany Gtjan szall nemzedékrél keletkezésének

~1

Ny-i részén ; 115 km. A Szérényi-érchegységben ered, Baziasnal émlik a Dundéba. Alsé szakasza a jugoszlav—romén hatdron folyik.

alaptipus valamelyikére vezethet6 vissza: a vdllon v. a derékon megerésitett ruhdra. Az elébbi jellegzetes képviselédje a rémai tunika és az arab burnusz, az utdbbié az agyékk6été, szoknya és nadrag. (+ magyar népviselet) nemzedékre ; szerzéje,

idére

(— magyar népzene) Néra: a Duna bal oldali mellékfolyédja Romania

neveldéjét, Etté] kezdve féktelen tobzdéddsban élt. A kézvélemény neki tulajdonitotta Réma felgyujtasat (64). Amikor

a

senatussal

is szembefordult,

désszeeskiivést szerveztek vés elfojtésa sorén ~

ellene.

4ldozatai

ellenfelei

A Piso-féle lettek

t6bb

dsszeeskii-

Seneca,

a kélté

Lucanus és masok. A kézvélemény elégedetlenségének levezetésére latvAdnyos j4tékokat rendezett, amelyen 6 maga is fellépett ; a nép kézétt élelmet és pénzt osztott

185

Neruda

ki. Az elégedetlenség azonban névekedett, 66-ban Judeaban, 68-ban Galliaban és Hispani4ban robbant ki felkelés, és erdteljesen lépett fel ellene a senatus és a testérség is. ~ elmenekilt Rémabdl és utkézben éngyilkos lett. Neruda,

Jan

(1834—91):

cseh

ird, kélté,

Ujsdgird,

kritikus, a cseh lirai realizmus egyik megalapozdja, a 60-as évek cseh nemzeti felszabadité mozgalménak vezeté egyénisége. Kritikéiban a kulttra nemzeti jellegének kialakitésdért és megérzéséért kiizdétt. Népszerti karcolataiban és eleven humorral, sokszor csipés szatiraval megirt sok sz4z novelléjaban jellemzé képet festett a pragai élet minden teriiletérél. (Térténetek a régi Pragarél, Jart

Moldvaparti

Mo.-on,

elsének

histéridk, forditott

Régi Praga, régi Pest.) cseh

nyelvre

Petéfi

kél-

teményeibél.

Neruda, Pablo ; tkp. Neftali Ricardo Reyes (1904— ): kivaié chilei kommunista k6li6, Nemzetkézi Lenin Békedijas. Diplomaciai szolgdlattal kezdte pdalyafutasat. Kdltészetének elsé szakasz4ban a szurrealizmus képviseléje volt. A spanyol polgérhébort és Garcia Lorca kéltészetének hatdsa alatt érleléd6tt a tarsadalmi haladas harcoséva. Kéltészetét, amelyet a merész képek és asszociaciék, a szabadon szérnyalé kétetlen forma jellemez, a dél-amerikai népek szabadsagszeretete, békevagya,

a népek favagd,

kézétti A szélék

bar&ts4g

szelleme

és a szél, Hlemi

hatja at.

(Ebredj

dddk.)

Nerva, Marcus Cocceius (35—98): rdédmai csdszdr (ur. 96—98). Domitianus csész4r meggyilkolasa utdn valasztotta meg a senatus. Ordékbe fogadta Trajanust aki utéda lett. nervizmus : elmélet a felsébbrendti allatok és az ember szervezetéré], mint olyan egységes egészrél, amelynek szervei és szévetei Allandéd mtikédésbeli kapcsolatban vannak egyméassal, és amely Allanddé kélesénhatésban van kérnyezetével a legmagasabb fejlettségti idegrendszeri mtikédés iranyitasa kévetkeztében. A kérnyezeti hatdsok a szervezet mfikédéseit Allandédan megvAltoztatni térekednek, és ezeket a kilengéseket

az idegrendszer Allandéan kiigazitja. A szervezetben uralkod6é egyenstly tehat nem statikus, hanem dinamikus. Ha az idegrendszer helyreallit6 mik6dése nem képes a kérokozék hatas4t kivédeni, betegség keletkezik. El6szor a kérok tamaddsa helyén észlelheté elvaltozas, majd a tulzé védekezé reflex kévetkezik, végiil a megvaltozott idegi kézpont idéz elé a szervekben a norméalistél eltéré reakciédt. A ~ nem csdkkenti a szervezet mukédése szempontjaébél fontos hormondlis és enzimes tényezék jelentéségét, de feltételezi, hogy ezek is az idegrendszer befolyésa alatt dlinak. — A ~ eszméjének alapjait I. M. Szecsenov és Sz. P. Botkin vetették meg, de csak I. P. Pavlov munkasséga kévetkeztében valt egységes elméleti rendszerré. A ~ kifejezést is Pavlov hasznalta eldszér 1884-ben. — Irod. Kardos L.: A lélektan alapproblémai és a pavlovi kutatdsok. 1957. Nesselrode, Karl Vasziljevics, grdf (1780—1862): orosz diplomata.

1816—56

k6zétt Oroszo. kiiliigyminisz-

tere. 1824-té1 az dllamtandcs tagja, 1845-t6] kancellar. Jelentés szerepe volt a Szent Szdvetség megszervezésében és fenntartésaban. 1848—49-ben nagy része volt a mo.-i cari intervencid elédkészitésében. Kiilpolitikai iranyvonala, amely egyfelél Oroszo., Ausztria és Poroszo. egytittmtikédését, mdasfeldl1 az Anglia és Franciao. k6zétti ellentétek kiélezését ttizte ki célul, eséddét mondott, aminek kévetkeztében a krimi hdboru eldestéjén

Oroszo. teljesen elszigetelédétt. 1856-ban II. Sandor car felmentette. Nessler-reagens: kaliumhiganyjodid (K,HgJ,) ligos oldata; segitségével az amménium-iont mutatjak ki ivévizben. Ha a kémszert ammdniét v. amméniumsdkat tartalmazéd vizzel elegyitik, sarga szinezddés v. barna csapadék keletkezik. J. Nessler (1827—1905) német kémikus 4llitotta elészér eld. Ness-té6, Loch Ness: 36 km hosszan elnytld, keskeny

Neubauer

rajta. 240 m mély. Lefolydsa EK felé, a Moray Firthbe (Eszaki-tenger) a kb. 11 km hosszi Ness-f. Nessus-ing, Nesszosz-ing: Héraklész inge, amelyet a gorég mitoldégia szerint féltékeny felesége adott ra Neszszosz kentaur bosszuaéll6 tandacsd4t kévetve; az ing, amelyet elézéleg bemartott a Héraklésztél haldlra sebzett kentaur vérébe, égeté kinokat okozott Héraklésznak és a halalba kergette 6t. — Atvitt értelemben: gy6tré szenvedély okozta kinok, amelyektdél nem lehet szabadulni. Nestlé, Nestlé Alimentana Comp. SA, Nestlé Alimentana AG: svajci trészt, az egyik legnagyobb élelmiszeripari monopolvallalat ; elsdsorban tejkonzervet, csokoladét, tejtermékeket Allit eld. Magjat 1867-ben alapitottak Henry Nestlé SA néven, 1905-ben fuzionalt az 1866ban alapitott Anglo-Swiss Condensed Milk vallalattal. Azéta tébb mas va&llalat keriilt érdekeltségi kérébe. Szamos kilfdldi leanyvallalattal rendelkezik. Szorosan egyiittmtikodik az amerikai Morgan bankhazzal. 1958ban

aktivdinak

dsszege

172,7

millid

dollar

volt, 60 000

munkast foglalkoztatott. Nestroy, Johann Nepomuk (1801—62) : osztrak szinész, szinmitiiré, szinigazgaté. Elsésorban a komikusi szerepk6rben aratott sikereket ; két izben Mo.-on is vendégszerepelt. Szellemes, zenés bohdézataiban a bécsi népies tréfak és komédiak mifajat tarsadalombiralé szatiraval téltd6tte meg. Fé mivét, a Lumpacius Vagabundus c. haromfelvondsos bohdzatat naélunk is sikerrel jatszottak, legutobb Heltat Jené feldolgozasaban. Neszmély : 6tk., Komdérom m., tatai j., a Duna mellett.

L: 1730 (1960). A ~i borvidék kézpontja. Téglagyar. — 15. sz.-i esticsives, ma ref. temploma mtiemlék. Nesztor: a 11. sz. végén és a 12. sz. elején 616 dorosz iré és krénikas, a kijevi barlangkolostor szerzetese. Tébb életrajz jellegi munkaja ismeretes. Sz4mos torténész ~nak tulajdonitja a Povesztyi vremennih let c. dorosz krénika désszeallitasét (ezért gyakran ~-kronika néven emlitik). Az évkényvet magyar nyelvre Hodinka Antal liltette at (Az orosz évkényvek magyar vonatkozdsai.

1916). Nesztér:

Piilosz kirdlya a gérég mitolégiaban. Részt vett a kentaurok és a lapithak harcaban, az argonauték utjan és agg kordban a trdéjai hadbortban, ahol béles tanacsaival segitette a gérég vezéreket. — Atvitt értelemben egy tarsas4g legidédsebb, nagy tekintélyG tagja. nesztorianizmus : eretnek vallasi 4ramlat a keresztény-

ségben ; nevét alapitdjanak, Nestorius konstantindpolyi patriarka

nevérdél

Sziri4ban.

Elterjedt

Indidban,

nyerte.

Az

5.

sz.-ban

Egyiptomban,

Kézép-Azsidban

és Kina

tdsa szerint Jézus természete nem

keletkezett

Irakban,

Irdnban,

Ny-i részén.

isteni, hanem

Taniemberi,

akiben azonban benne székel az istenség, mint egy templomban. A ~ szemben 4llt a kat. egyhaz hivatalos dogmatikajaval, ezért ideoldgiai zaszlaja lett egyrészt az elnyomott rétegek kizsakmanyolas elleni harcdnak, masrészt a bizanci birodalom tartomanyai részér61 mutatkozé szeparaciés térekvéseknek. 43l-ben az epheszoszi zsinat eretnekségnek bélyegezte. Netscher, Caspar (1639—84): holland festé, G. Terborch tanitvanya. 1622 utaén Hagdaban mikédétt mint az elékelé tarsasagok arckép- és életképfestéje. Két képe van a Szépmivészeti Muzeumban. nett6

:

tisztan

szamitott

stly v. érték;

az aru burkolat (géngydéleg) nélkiili tiszta stlya. Ellentéte a bruttd. ~ dr az aruk ara az engedmények levonasa utan; ~ jodvedelem az osszes kiadd4sok levondsa utani tiszta jovedelem ; ~ termék a termelé vallalatok hozz4jarulasa a nemzeti jévedelemhez, vagyis az idészak folyaman Altaluk megtermelt uj érték. Réviditése : ntto.

t6 Nagy-Britannidban, Skécia ENy-i részén, Inverness

nettéregisztertonna, NRT : az utasok és az aru elhelyeszolgal6 hajotér Grmértékének mértékegysége. (—bruttéregisztertonna) Neubauer, Hugo (1868—1940): német agrokémikus,

gréfsagban. Kb. 57 km?, a Caledoniai-csatorna halad at

egyetemi tanaér, a bonni, majd a drezdai mezégazdaségi

zésére

kisérleti intézet igazgatdja. Altalanosan hasznélt eljarast dolgozott ki a talaj névényi taplaléanyagainak (foszforsav és kalium) meghatarozaésara. Neuber, Karolina (1697—1760): német szinészné, a német mtivészi szinjdtszds uttérdje. Vandortérsulatot, majd Lipesében szinhdzat alapitott. Hadat tizent a vasari szinjatszisnak. Reformjét Gottsched darabjaira és a francia klasszicizmus példdjdra alapozta.

Neubrandenburg: székh.-e. L: 29220 gép-,

papir-

varosfalak.

1. vadros az NDK-ban. ~ ker. (1958). Téglagyd4r, mezédgazdasagi

és faipar.

—

Vasiti

csomdpont.

2. keriilet az NDK

Kézépkori

EK-i részén. 10 951

km*?. L: 667520 (1958). Neuchatel [nésatel], német Newenburg: 1. svajei varos, ~ kanton székh.-e a ~i-té partj4n. L: 32000 (1959). Ora-, csokolddé- 6s dohdnyipar. A régi varost tj

kertnegyed 2. svajci

dvezi.

kanton

Egyetem, kereskedelmi a francia

hatd4ron,

nagy

fdéiskola. része

—

a Jura-

hg.-re terjed, 799 km?, L: 148 000 (1959). Az éragyartas kérzete (La Chauau-de-Fonds, Le Locle).

Neuchateli-t6, Newenburgi-té : a svajci Mittellandban, a Jura labaéndl, 482 m

magassdgban;

216 km?, 40 km

hosszu, 4—6 km széles, legmélyebb pontja 154 m. Lefolydsa az Aare. E-i partja mellett a legnagyobb varos Neuchdiel. A +Laténe-kultira els6 emlékeit a ~ mellett fedezték fel. Neue Freie Presse: polgari liberélis napilap. Bécsben jelent meg

1864-t61

1938-ig. A dualizmus

korénak egyik

legtekintélyesebb lapja, az Osztr4k—Magyar félhivatalos sajtéorg4numa volt.

Monarchia

Neue Rheinische Zeitung : a korai kézépkorban a hangjegyirds jelei. Eredetileg csupén a dallam lejtését jelezték, a ritmust és a pontos hangmagasségot azonban nem, s igy csak az amugy is ismert dallam emlékezetbe idézésére voltak alkalmasak. Késébb @ vonalrendszer haszndlatba vétele (10. sz.) déta a dallam hangkézlépéseit is mutaiték. ~kal jegyzik még ma is a gregori4n ének dallamait. A ~ hasznélata a Kézel-Keletrél ered. Szirek, 6rmények, majd a bizanciak alkalmaztak. Neumann, Alfréd (1895—1952): német polgari antifasiszta ird, regények, elbeszélések, dramak szerzdje. Neumann, Heinrich (1873—1939) : magyar sz4rmazaésu béesi egyetemi tandr. Fiilészeti vizsgdlatai és miUtéti elj4rasai vilagszerte ismertek.

Neumann

J&nos

(1903—57):

magyar

szarmazd4st

amerikai matematikus. Eletének jelentés részét az USAban téltétte. Megalapitotta az un. — jdtékelméletet. A halmazelmélet,

testelmélet), kézi

az

jelentéségti

»majdnem

algebra

(—hdldelmélet,

a —funkciondlanalizis eredményei

gytirtelmélet,

teriiletén is nemzet-

vannak.

Foglalkozott

a

periodikus” fiiggvényekkel, és a csoportelmé-

Németo.-ban az expresszionizmus ellenhatdasaként keletkezett stilusirany, mely f6ként targyias, rideg, olykor a mértani elemekre leegyszertisitett Abrazolasmédot alkal-

letben is bevezette ezt a fogalmat. Vezeté szerepet vitt az elektronikus szdmolégépek létrehozésaban, e gépek konstrukcidja és programozdsa elméletének kidolgozaéséban. Matematikai munkassA4ganak szamos fizikai alkalmazdsa kéziil a legjelentésebb, hogy bebizonyitotta a Heisenberg-féle m&trixmechanikénak és a Schrédingerféle hullammechanikaénak azonossagat. Neumann, Johann Balthasar (1687—1753): a német barokk épitészet legjelentésebb mestere. 1720-ban megbiz4st kapott a wiirzburgi hercegérseki palota felépité-

mazott.

sére,

egységes demokratikus német kéztdérsasg megteremtéséért harcoltak. Fenndll4sa egész ideje alatt nagy figyelmet szentelt a mo.-i forradalom és szabadsdghare eseményeinek. 1849. maj.-ban betiltottak.

Neue

Radziwill

Sachlichkeit,

F6

vj tdrgyiasség

képviseldi

(1895—

A.

:

Kanoldt

1923-ban

(1881—1939),

F.

), egy ideig O. Diz, G. Grosz és

M. Beckmann. Az épitészetben a modern épitéanyagok adottsdgainak kihaszndélds4val, diszitetlen sikokkal, szi-

goru mértani formaékkal dolgozott (—Bauhaus). Az iparmtivészetben is a célszertiséget tartotta elsédlegesnek, lemondva a targyak diszitésérél. Neues Deutschland: az NDK vezetd napilapja, a Német Szocialista Hgységpdrt éta Berlinben jelenik meg.

kézponti

org4numa.

1946

Neues Osterreich: az Osztra4k Néppdrt kdzponti napilapja. Bécsben jelenik meg 1945 dta. Neue Zeit, Die (ném. ’Uj Iddé’>: a Német Szocialdemokrata Part Stuttgartban kiadott elméleti folydirata (1883—1923). 1917-ig K. Kautsky szerkesztette. Neue Ziircher Zeitung: a legelterjedtebb német nyelvii svdjci polgéri napilap. 1780 dta jelenik meg. 1821-ig Zurcher Zeitung volt a cime. A svajci findnctéke érdekeinek képviseléje. Az amerikai hideghdborts politika szdécséve, reakcids irAnyzatit. Neugebauer Tibor (1904— _ ): fizikus, egyetemi tanar, a fizikai tudomdnyok doktora, Kossuth-dijas. Az elméleti fizika kiilénbézé teriileteirél1 (molekulafizika, atomfizika, atommagfizika, magnességtan stb.) jelont meg szamos munkéja.

Neugebiaude : -Ujépiilet neuillyi béke

[ndiji...],

1919. nov.

27.: imperialista

békeszerzédés az I. vildghdboru% utén az +Antant 6s Bul-

garia kéz6tt. A gyéztes imperialista hatalmak a~ keretében Bulgaria Ny-i hatarvidékének egyes részeit Jugoszla-

mely

a

délnémet

barokk

egyik

remekmtve

lett.

Késéi f6 mtive a Vierzehnheiligen monumentalis kéttornyt barokk temploma. Neumann, Stanislav Kostka (1875—1947): cseh k61t6, a modern cseh szocialista kéltészet meginditdja és kivél6 mtiveléje, népmtivész. Ifjukori forradalmi tevékenysége miatt az osztrak hatés4gok bebérténézték, A szazadfordulé

idején még

az anarchizmus

hive

volt,

de

mind kézelebb jutott a proletaridétushoz. Az oktdéberi szocialista forradalom utén az SZU mellett foglalt allast. Felszabadulés uténi mtivei a Vérés Hadsereget és a szocialista épité6munkét éneklik meg. neuralgia (gor.-bél> : + idegzsdba neuraszténia (gér.-bdl>, ideggyengeség : kimerité testi megbetegedések, tartéds fizikai v. szellemi megterhelés, érzelmi fesziiltség hatdsdra kialakulé tiinetegyiittes; fokozott ingerlékenység és faradékonysag, alvaszavar, vegetativ és szexudlis zavarok jellemzik. Bevezetéje lehet kiilénféle szervi megbetegedéseknek (pszeudo~). Neurath, Konstantin von, bard (1873— ): német

diplomata, fasiszta politikus, haborus btinés. Koppenhagai kévet (1919—22), rédmai (1922—30), majd londoni nagykévet (1930—32), 1932-16] 38-ig kiiligyminiszter,

1939-t6l 41-ig a németek 4ltal megszéllt Csehszlovakiéban birodalmi protektor volt. A niirnbergi per soran mint héborts btinést 15 évi bérténbiintetésre itélték ; 1954ben amnesztidt kapott. neurit, tengelyfondl népmiivelés). A meghataérozott ~i célok a mindenkori tarsadalom céljai, ezért a nevelés a tarsadalom funkcidja, s igy az osztaly1arsadalmakban osztalyjellege van. Az osztdly nélkiili tarsadalom megvaldsitaésara térekv6, szocializmust épité allamok a +kommunista nevelést mint a nevelés térténelmi fejlédésének legmagasabb formajat tizik maguk elé célul, amely a ~ egységes folyamatdban a — teste nevelés, az

— érlelmi nevelés, a — politechnikai

képzés, az

— esztétikai nevelés teriileteire tagolddik. — A~ az emberi tarsadalommal egyiitt

a munka folyamatdban alakult ki.

Feladata kezdetben a létfenntartdsi eszk6z6k készitésére és alkalmazasara vonatkozé tapasztalatok Atadasa volt. A nevelés

az

éstdérsadalom

kezdeti

szakaszdban

féleg a

munkdra nevelés folyamataibél dillt. A 1tarsadalomnak osztalyokra tagolédasaval jelentkezik az osztalynevelés. A kialakul6 tudomanyos alapismeretek sziikségessé tetiék az értelmi nevelést, amely egyre jobban elkilénult

a

neveléstudomany

188

Névai

munkaéra

sagosok

neveléstél,

monopdliumavaé

valt.

és

Az

fokozatosan

dkori

a

kivalt-

rabszolgatarté

tarsadalmakban csak az uralkodé osztély gyermekei kaptak az akkori k6riilményekhez képest széles kérG miiveltséget, a rabszolg4k gyermekei el voltak zarva minden tudomanytdl és mtivészetidl. A feudaélis tarsadalomban

a tudomanyt

és az iskolét az egyhaz uralta.

A kiil6nb6zé6 tipust iskolak féleg a papképzés szolgélataban 4lltak. A vilagi htiibéresek gyermekei sajatos, lovagi nevelésben részesiiltek, amelynek célja a hibéri rendszer fenntartasa érdekében az un. lovagi erények : engedelmesség, szétartas, hiség, batorsag elsajatitasa volt. A jobbagyok, kézmtivesek gyermekeit csupan a hatalmasok iranti engedelmességre és istenfélelemre nevelték. A reneszansz idején ij pedagégiai elméletek sziilettek. A termelés fejlédésével kiilénésen a természettudomanyok jelentésége névekedett meg. A pedagdédgusok olyan embereszmény kialakitasara térekediek, amely a természet tanulményozasa felé fordul és hasznos ismeretek szerzésére torekszik. Folyamatosan kialakult a vilagi nevelés, az altalanos iskolakételezettség, a tanitas rendszeressége. Az ujabb korban Oomeniustdél] (1592—1670) kezdve a pedagégiai gondolkodasra 4ltalaban az volt jellemzd, hogy a gyermek személyiségébél indult ki, a racionalizmus és empirizmus utjat jarta. Egyre jobban érvényesiiltek a ~ demokratizélas4ra vonatkozé tervek, a modern gyaripar fejlédésével kapcsolatban elétérbe keriilt a munkara nevelés elve, és a 19. sz.-ban —

nem utolsésorban a munkaés-

mozgalmak hatéséra — mind siirgésebb kévetelménnyé valt a minden gyermekre érvényes tank6telezettség. Ennek érvényesitése azonban a kapitalizmus viszonyai k6zé6tt korlétozott mértékG volt. A ~ lényegében az uralkodé osztélyok monopdliuma maradt. A 20. sz.

forduléjan megélénkilt a pedagégiai nézeiek harca. Sz4mos kisérlet tértént a gyermek cselekvésekben, ontevékenységben megnyilvénulé aktivitésanak érvényesitésére a ~ben. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom Uj fejlédés feltételeit teremtette meg a

nevelés teriiletén is. A szocialista tarsadalomban ténylegesen megvaldsul a tanulés és mtivelédés szabadsdga.

(—- iskola,

Magyarorszdg,

KOZOKTATAS.)

nevelési tanacsadé : a nehezen nevelheté gyermekek sziileit, az iskol4kat és hatdédségokat tdjékoztaté és Utbaigazité szerv. A legnagyobbakat Mo.-on az MTA Gyermeklélektani Intézete és a Gyédgypedagégiai Tanar-

képz6 Féiskola tartja fenn; nevelési tandcsadds folyik még Bp.-en az I. sz. Gyermekklinikan, a K6zponti Gyermekideggondozé Intézetben, iskolaszakorvosi rendeléintézetekben, tovaébba néhany keriiletben a tanacs oktatdsi oszidlyanak feliigyelete alatt. Tébb vidéki varosban az Hgészségiigyi Minisziérium szervezésében

létesitett

gyermekideggondozé Allomdsokon is mikédik ~. neveléslélektan ; a pszicholégidnak az a kutatasi

teriilete,

amely

a neveléhatas

lélektani

feltételeit

és az

altala kiv4ltott lélektani folyamatokat vizsgalja, pl. a gyermek testi (mozgdsos), értelmi és érzelmi fejlédését (a nevelés szempontjabél), a tanulads és tanitds lélektanat, kulénféle nevelési nehézségeket stb. — Irod. Radnai B.: N. 1959; A tanuldédk személyisége és gondolkodaésa. Neveléslélektani tanulmanyok. Szerk.: Lénaérd—Suranyi. 1959. neveléstudomany, feladataival,

pedagégia:

lehetéségeivel,

a

nevelés

a nevelés

céljaival,

és a tarsadalom

viszonyaval, a nevelés intézményeivel, mulijaval, a nevelés és az oktatés folyamatdval és méddszereivel, a nevelével és a névendékkel kapcsolatos problémakkal stb. foglalkozé tudomany. A ~ legfontosabb résztudomanyai: didaktika (az oktatas elmélete), szakdidaktika és médszertan (az egyes tantargyak tanitasénak specialis

didaktikai és médszertani problémai), a nevelés elmélete, iskolaszervezettan. Specidlis teriiletei: tértek

névleges bér: nomindlbér névleges fesziiltség: valamely villamos gép, késziilék v. berendezés adattdblajan feltiintetett fesziltség, amely alatt a gép melegedése még nem lépi til aszabvdnyok altal megengedett mértéket. A telepek, elemek ~e ezek maximAélis elektromotoros ereje (pl. a~ az dlomakkumu-

létornél 2 V). Ennél a telepekbél kiveheté fesziiltség mindig kisebb. néymas, pronomen: az a szdfaj, amely névszdékat helyettesit a mondatban. Jelentéstartalma annyira altalanos, hogy esetrél esetre mas-mas fénév, melléknév, szimnév helyettesitésére hasznélhatéd. Személyek, dolgok nevét jeléli a személyes névmds (én, te...) ; a cselekvésnek az alanyra valé visszahatdsét feje7i ki a visszahatd névmds (magam, magad...); két v. toébb személy eselekvésének kélesénésségére utal a kédlesénés névmds (egym4s); birtokos

ismert

a

birtokos

névmds

és birtok

(enyém,

személyre,

dologra,

utal a mutaté névmds

nevét

helyettesiti

tietek, évéi, mieink...);

tulajdonsagra,

a

mar

mennyiségre

(ez, ilyen, annyi...);

személyek,

dolgok, elvont fogalmak v. ezek tulajdonsaga, mennyisége utdn kérdez a kérdé névmds (ki? milyen? mennyi?...); személyekre,

delgokra, elvont fogalmakra

donségéra, mennyiségére névmdsok (aki, amilyen, dolgok, elvont fogalmak sége helyett, melyeket nevezni,

hatdérozailan

v. ezek tulaj-

visszamutaté szavak a vonatkozd ahdny...); olyan személyek, neve, ill. tulajdonséga, mennyinem tudunk v. akarunk meg-

névmas

4ll (valaki,

valamely,

va-

lamennyi); valamennyi személyre, dologra, valamilyen tulajdons4gra v. mennyiségre utal az dlialdénos névmas (akarki, akérmilyen, akérmennyi). néysz6, nomen meghatérozott szdfajok ésszefoglal6 neve. Szokdsos értelemben fénév és melléknév egyiitt ; gyakran hasznélatos fénév, melléknév és szimnév, sét még ugyanezek és a névmas egyiittes megjeldlé-

sére is.

New

névsz6ragozas, deklindcié:

a névszénak,

Deal

névmdsnak

a kulonféle mondattani viszonyok kifejezésére szolgalé nyelvtani alakvadltozasa, ill. az igy keletkez6é alakok sora a beléliik alakult rendszer. A magyarban a ~ eseteinek kevésbé szoros rendszerbe tartozé ragos alakok hosszu sora felel meg, pl. nominativus: hajé (ragtalan), accusativus: hajét, genitivus: hajénak a, dativus: hajénak, inessivus: hajoban, illativus ; hajdba, elativus: hajobél, superessivus: hajén stb. Mindezek az alakok megszerkeszthet6k még a kiilénféle jeles (tébbes, kézépfoku jel) és birtokos személyragos alakokbdl is, pl. az accusativus: hajékat, hajdét stb. névut6, postpositio : az aszdéfaj, amely valamely fonév v. fonévi értelemben hasznaélt mas szé ragtalan v. ragos alakjaval egyiitt szolg4l a cselekvés, tdrténés k6ériilményeinek v. a cselekvés Allapoténak megjeldlésére. A~ rendszerint a hozzatartozé fénév utan all: télgyek alatt, Tisz4n tul,; hatérozéragos széval sz6 elétt is Allhat, pl. kéviil a kerten.

kapcsolatban

a

névvaltoztatas : a sziiletési anyakényvben feltiintetett esaladi és uténév hivatalos megvaltoztatasa. A ~ irdnti kérelmet nélunk az illetékes anyakényvi hivatalnal kell benyujtani. A ~ engedélyezése a beliigyminiszter hataskorébe tartozik. Mind a csaladi, mind az uténév megvaél-

toztataésdt lehet kérni. A férj ~a a férje nevét hazassagkétéskor felvett feleségre is kiterjed. A sziilé csaladi nevének megvaltoztatdsa kiterjed a kiskori gyermekre, a@ nagykori gyermek nevére azonban csak akkor, haa nagykori gyermek ennek engedélyezését kéri« névviselés : — név New Age [nyu éjdzs]: napilap, az indiai kommunista part kézponti org4numa. 1953-ban indult a Crossroadsnak, a kommunista part korabbi lapjanak folytatésaként. Angol nyelven jelenik meg Delhiben. Newark [nytiok]: tengeri kikétév. a Passaic-f.

torkolataénél, New Jersey Allamban (USA). L: 403 000 (1960). New York peremvérosa, amellyel hid és alagut k6ti déssze. Nagy vasuti és ipari gdcpont. Gépipar (hajé-, repulégépalkatrész-gyartas, elektrotechnika) ; vegy-, ru-

hazati ipar, bér- és cipégyartas. New Bedford [nyt bedfod]: vdros Massachusetts A4llamban (USA). L: 101 800, peremvérosokkal 140 000 (1960). Textilipari kézpont ; gépgy4rtés. Kereskedelmi és halaszkikété az Atlanti-dcean mellett. kanadai tart., New Brunswick [nyu branzuik]:

—+Uj- Brunswick.

New Buda dr-apdly jelenségét is erre vezette vissza. J6 koézelitésben kisz4mitotta a Hold gyorsuldsét. Nagy fontossdguak az —optikdval kapcsolatban elért eredményei is. Kimutatta, hogy a fehér szinti fény a szivarvany szineire bonthatd. Bebizonyitotta, hogy a térésmutaté a fény szinétél is fiigg. Tiikrés tévesdvet szerkesztett. Vizsgélta a vékony lemezek szineit, és a réla elnevezett ~-féle gytirtik segitségével kapcsolatot talalt a szinek és a vastagsdg kézétt. Ebbél az désszefiiggésbdl a hullamhossz

sz4mithaté.

Feldllitotta

a fény korpusz-

kularis elméletét. — LegfSbb matematikai érdeme, hogy kidolgozta az infinitezimdlis szAmit4s (differencidl- és integralsz4mitds) egyik vdltozatat (fluxidk méddszere). Ezzel

kapesolatban

Leibnizcel. ~

elkeseredett

fizikéja

prioritdsi

és egész vil4gképe

vitdja

volt

mechanikus

materialista jellegti volt, s mint ilyen nagy hatast gyakorolt a materialista filozéfia metafizikus iranyt fejlédésére. Mechanikéjaban a teret és az idét objektiv valdsagoknak, ugyanakkor az anyagtdl figgetleneknek tekintette, a bolygék mozgdés4nak létrejéttéhez feltételezte az isteni lékést. Hngels birdlta ~ fizikéjanak

metafizikus 1948.

jellegét.

—

Irod.

Sz. I. Vavilov:

I. N.

Newton-féle gyékkézelité eljaras : médszer az f(x) = 0 egyismeretlenes egyenlet egy gyédkének kézelité pontossigu kiszamitdsdra. A médszer lényege, hogy az y = f(a) fiiggvénygérbe (e gérbe és az @ tengely metszéspontjat keresstik lényegében) egy szakaszdt a szakasz valamelyik végpontjahoz tartozé érintével helyettesitjiik, és ezen egyenes és az @ tengely metszéspontj4nak abszcisszAjat

tekintjtik a keresett gyék kézelité értékének, ill. ezen eljérds ismételt alkalmazds4val nyeriink egyre jobban k6ézelit6 értékeket a keresett gydkre. Newton-gytiriik : optikai jelenség, amely pl. akkor észlelheté, ha egy iiveglapra kis gérbiiletti sikdomboru lencsét helyeznek — a két iivegfeliilet kézétt vékony levegéréteg van —, és azt kézel merdleges beesésti fényben vizsgalj4k. Ekkor monokromatikus fényben sététvilagos gytrtik, fehér fényben szines gytirlik (~) keletkeznek az egyenlé vastagsdgti levegérétegek mentén. A ~ket feliiletek simasdgénak v. fényhull4mhossz mérésére hasznalhatjak. (+ még irizdlds)

Newton térvényei Newton

térvényei, Newton axidmdi: alaptérvényei, melyeket — Galilei és Kepler vizsg&lataira

@ mechanika

4 Aquarium

részben

3 Brooklyn-hid 4 Columbia-egyetem

témaszkodva

—

Newton

fedezett

2 Battery-alagu

fel, ill.

Eds

aya Bae

t

>

r

8

ee Voss 8

ey Bey

|

Bhi

>>

PLAY

Wen fs Xe:

New Rochelle= E

Be

%

4

13 Public Ubrary

14 15 16 17 18

pulzus) valtozisa arényos a haté erével, és annak az egyenesnek az iranydban megy végbe, amelynek mentén az eré hat. (A fény terjedési sebességénél jelentésen kisebb sebességtii mozgds esetén ez az axiédma a kévetkezéképpen fogalmazhaté : Egy testre haté eré a testen olyan gyorsulaést okoz, amely ardnyos a haté erével és vele egy iranyba mutat.) — 3. A hatds (akeiéd) mindig egyenlé az ellenhatdssal (reakcid), vagy maésként: két test kélesénhatésa mindig egyenldé és ellentétes irdnyu. — 4. Negyedik térvényként szoktaék figgetlenségét:

YESI

Sh ewood)|

10 Metropolitan Opera House 11) Museum of Art 12 Museum of Natura! Mtstory

pot megvaltoztatdsdra (tehetetlenség térvénye). — 2. A mozgd4smennyiség (—im-

erdk

i "a

f

\

York

7 Hotland-alagu 6 Lincoln-alagut 9 Manhattan-hid

1. Minden test megérzi nyugalmi 4llapotat v. egyenes vonalu egyenletes mozgésat, amig és amennyiben a re& haté erdék kévetkeztében nem kényszeriil ezen Alla-

az

,

5 Empire State Suilding 6 George Washington-hia

fogalmazott meg 4ltal4nos forméjukban.

emlegetni

New

191

Queensborough-nld Rocketeller Center Szabadsag-szobor Triborough-hid ENSz székhaz

19 Wall Street 20 Williamsburg-hid

2) Ellis-sziget

ed

ae/

‘4

a

al

SI aK

So ee . lll

i eSA Sy,

\) @cB SQ ANE:

it 1

is+)aS

Wiis i

EX

ha

ugyanarra a tomegpontra egy idében tébb er6é hat, egyiittes hatésuk egyenértékti az erék vektori ésszegének hatdsdval. New York [nytjék]: 1. hivatalosan New

HTL| =a wdx8 q

York City; az Amerikai Egyesiilt Allamok legnagyobb vdrosa, és peremvdrosait is szimitva a vilag legnépesebb v4rosa; nagy kik6té-, kereskedé- és iparvdros az Atlanti-édceanba 6mlé Hudson-f. jégmentes torkolatanaél ; a varos kézpontja 10 km-re

fekszik a nyilt tengertél. Teriilete 6500 km?. Kivalé természetes kik6t6, mely kapesolatban van a Nagy-Tavakkal és a Szt.Lérinc-f.-val.

L: 7 782 000, peremvdrosai-

val az un. Nagy ~ : 14 650000, (1960). Lakosséganak csak kb. 20%-a helyi sziiletésti ; a tdbbi részben az USA mas terii-

New

letéré] (tébbek kézdtt 950000 néger, féleg Harlemben), részint kilféldrél bevandorolt (kb. 1 millid olasz, 925000 orosz,

700 000 német, azonkiviil portoricéiak, irek, lengyelek, magyarok). A keresé lakosség 5,5 milliéd (1957), ezeknek 31,9%-

at az ipar, 3,8%-dt az épitdipar, 21,2%-at a kereskedelem, 18,2%-at a pénz- és hitelintézetek foglalkoztatjak. — A varos k6ézponti része a sziklatalaji — Manhattan-szigeten teriil el; a tébbi négy vdrosrész és az elévaérosok a kontinensen (a Hudson-folyé mindkét partjan): (L:

kb.

kossdéggal

EK-en

Bronx

1,8 millié),

(L:

D-en

(az utédbbi kett6

1,4 millid),

Brooklyn

kb.

K-en

Queens

2,6 milliéds

a Long Islandon),

la-

a Staten

Islandon Richmond (L: kb. 220000). Népesebb peremvarosok: Jersey City (L: 276000), Newark (L: 405 000), Elizabeth (L: 108000), East Orange (L: kb. 77000), Passaic (L: 54000), Yonkers (L: 191 000) és Mount Vernon (L: kb. 76000). A Manhattantdl D-re (Upper Bay) fekvé kis szigetek kéziil Hillis Island

1892-t61 1954-ig a bevandorlék Atvizsg4lé6 dllomdsa volt. A Bedloe’s Islandon 4ll a 46 m magas Szabadsagszobor, 47 m-es talapzaton. — A varos kézéppontja Manhattan;

nagy

hidak,

vasuti

és kézuti

alagutak,

kompjératok kapcesolj4k a tébbi vérosrészhez. Uzleti és kézigazgatasi negyed. Itt van a Wall Street: a t6kés vilagban vezetdé szerepet jdtszé pénzpiac, a nagy biztosit6 és hajéz4si tarsasdgok, bankok, tézsdék ké6zpontja. A sziget hossz4ban futéd Fifth Avenue (Otédik Utea) a féutvonal,

a milliomosok

lakénegyede ; szdémos

keresztiranyu utca (street) arre merdleges. A legforgalmasabb a Broadway (Széles Ut), mely 30 km hossztségban ferdén szeli At a rdcsszerii uthdlézatot, ez ~ legrégibb utvonala és iitéere, egyben szdérakozasi

kézpontja,

itt

van

York

a

Metropolitan

Opera

House

stb.

A varosra jellemzéek a felhékarcolék, pl. a 102 emeletes Empire State Building (a televizids 449 m magas), a Chrysler Building

toronnyal egyitt 77 emelettel; az

ENSZ székhdza stb. ~ot szdmos park tagolja, kézottiik a 4 km hosszu Central Park. A dolgozé lakoss&g jelentés része alacsony életszinvonalon, nyomornegyedekben él (ilyenek vannak pl. Brooklynben, Harlemben stb.). A szines bérti témegek helyzete a faji megkiilénbéztetés kdvetkeztében kiilénésen rossz. — ~ az USA egyik legnagyobb

ipari kézpontja,

termelésébél

11%

(1954).

részesedése

az USA

Elsésorban

fogyasztasi

ipardnak

kat Allitanak elé ; erdsen fejlett a konfekcidipar,

ben az iparban foglalkoztatottak

22,8%-a

javaamely-

dolgozik,

a

nyomdaipar (a dolgozék 9,2%-aval), a textilipar, a prémipar (az USA prémipardnak 90%-a). Béripar, ékszerkészités, kozmetikai és gydégyszeripar. Nagy jelentéségt a kéolajfeldolgozds, a szinesfémkohaszat és a gépgyartas is (elektrotechnika és repiilégépipar, autdészerelés, hajdépités és javitds). — ~ mint tengeri kikété6 az USA kiilkereskedelmének kb. 40%-4t bonyolitja le. Teherforgalma legnagyobb a vildgon, 200 pierje (médldja) csaknem 500 hajét fogadhat be egyszerre; évente kb. 18 ezer hajé kb. 40 milliéd t 4rut és kb. 350 ezer, az écea-

non Atkelé utast szallit. — ~ nagy belsé forgalmat legnagyobbrészt féldalatti vasutak (subway) bonyolitjak le; kb. 8 milliéd utast szAllitanak naponta. Az elsé foldalatti 1904-ben épiilt. A foldalatti vasut hdlézata 380 km. 5 hatalmas fiiggdhid (kézéttiik a Brooklyn- és az 1643 m

hosszi Washington-hid) és 6 alagut (tube) vezet Manhattanrél a kiilénbézé vdrosrészekbe. ~b6l indulnak ki

New York az

USA

pacifikus

vasttvonalai.

(Atlanti-

Négy

nagy

Nibelung-ének

192

Herald Tribune és Csendes-dce4n

repiiléterén

k6zétti)

1959-ben

millié6 utas fordult meg. A kontinensk6ézi kik6étéje Idlewild (~ International Airport), La Guardia és a legkorszeribb a Newark Jerseyben). — ~ az USA tudomaényos életének is egyik kézpontja. 36 egyetem

31,3

légi forgalom az amerikaié Airport (New és kulturdlis és féiskola;

nézéke : a léfegyver irdnyzékénak ék v. félk6r alaku kivagdssal rendelkezé része, amely a célgémbbel egyiitt a cél megiranyzds&t teszi lehetdvé,

Nézsa:

otk., Négrad

1280 (1960).

m., rétsdgi j. L:

és

Va.: Galgaguta. Ag. Bauxiteléfordulas. Nezval Ferenc (1909— ): igazsdgiigyminiszter (1957. mA4j.-tdl). Cipészsegéd volt. 1925 é1a vesz részt a munkdsmozgalomban, 1928-161 tagja a périnak.

a Niagara-egyetem. 300 szinhdz, igen sok filmszinhaz és egyetlen opera. 50 mtizeum (k6ztik a Metropolitan Museum of Art). Kényvtarak,. Tudom4nyos Akadémia, — 1626-ban hollandok alapitottak Nieuw-Amsterdam

kongresszusin a Kdézponti Vezetéség tagjava valasztottdk. 1929-ben két és fél évi bértonre itél1ék. 1934-ben Ujbdl letariéztaiték és azutén majdnem megszakitas nél-

legnagyobbak

a Columbia-,

a New

York-, Fordham-

néven, 1664-ben tébb mas K-amerikai holland birtokkal egylutt angol fennhatdésdg al4 keriilt. A 19. sz. elejétdl gyors ipari és kereskedelmi fejlddésnek indult, az Eurdépébél Amerikéba iranyulé kivdndorlds utj4n lakossaga rohamosan névekedett. 1835-ben hatalmas tizvész pusztitotta. A 20. sz. elejére m4r tébb millids vaéros lett. Egyik legfontosabb kézpontja az amerikai munkésmozgalomnak, 1946 édta az HNSZ székhelye. — 2. az USA

tagéllama;

128402

km*%.

L:

16782000

(1960).

Fév.-a Albany, legnagyobb vaérosai~ és Buffalo. Az Erie és Ontario tavak partjaétél a Hudson-f.-ig és az Atlantiéceanig terjedé teriilet nagyobb részét az Appalache-hg.

E-i régei (Adirondack

1628 m, Catskill-hg.

1281 m) és

300—700 m magas fennsikja foglaljak el. Féfolyéja a Hudson, mely alsé szakaszén tengeri hajékkal jarhatdé, a Mohawk-f.-n és az Erie-csatornan keresztiil a Nagy-tavakig vezeté forgalmas belvizi ut. — Gazdasdgilag az USA vezeié tagdllama. Elektromosenergia-kapacitasa 9,4 millid kW, ennek kb. 20%-4t adjik a vizierdémivek. A feldolgozé ipar legfejlettebb agai a gépgy4rtas (elektrotechnikai,

repiilégép,

hajé és késziilékek),

ruhazati

ipar,

sokszorosité ipar, vas- és szinesfémkohaszat, vegyipar és kéolajfinomitas. A mezégazdasaég specializélt, féként tejtermel6é (szarvasmarha2 242 000 db, ebbél tehén 1 482 000 db,

1957).

Fejlett

kédzlekedés,

stiri

vasutthdlézat

(11 600 km), nagy forgalmu belvizi utak, 282 repildtér. New York Herald Tribune [nydjék herold tribjun]: amerikai napilap, a Republikanus Part lapja, az USA monopolkapitalizmusénak egyik f6 organuma. 1924-ben

A

KIMSZ-ben

dolgozott;

193l-ben,

a

KIMSZ

II.

kil rendéri feliigyelet alatt volt. 1944. 4pr.-ban internélték, megszékoit, és a felszabadulasig illegalitaésban élt. 1945—48-ban a XIII., majd a III. ker. Partbizotisag titkara ; 1949-ben Bp. alpolgarmestere ; 1950-végétél a Févérosi Tandcs Végrehajté Bizottsaganak elnékhelyettese; 1954. okt.-t6l 1956. okt.-ig a varos- és kézséggazdalkod4si miniszter elsé helyettese volt ; 1956. nov.-ben az Igazsdgiigyi Minisztérium korménymegbizottjanak nevez-

ték ki. 1945 déta orszdggytilési képviselé6. Az MSZMP Kézponti Bizottsdgénak és Kézponti Ellenérz6 Bizottsdganak

Nezval,

tagja.

Vitdzslav

(1900—58):

csehszlovék

irdé, két-

szeres Allami-dijas ; Nemzetkézi Lenin-Békedijjal tiintet1ék ki. Koltészete a sziirrealizmus hatdsa alatt kezdett ki-

bontakozni, korai regényei és szinmtivei 14vol] estek a valé élet A&brdzolés416l. A felszabadul4s utén a realista irodalom képviseléihez csatlakozott. Elbeszélé k6lteményeit és lirajét az Gj élet épitésének pdtosza, kommunista szemlélet, a békeharc eszméi hatottaék 4t.

Ngami-t6 : 950 m magass4gban

770 km? kiterjedésii

lefoly4stalan lapos medence D-Afrikéban, a Kalahari E-i peremvidékén. Felfedezésekor (1849) még nyilt viz boritotta, 1895-ben mar teljesen elnédasodott. Ma csak esapadékos idében téltédik fel vizzel. nganaszan nyelv, tavgi-szomojéd : a —+szamojéd nyelvek északi csoportj4ba tartozé6 nyelv. A Jenyiszejtél nyugatra kb. 700 f6 beszéli.

Nguyén van Bong (1920—

): vietnami ird, tanitd,

York Herald egyesiilésébél.

az ellenéll4si mozgalom harcosa a Vietnami Demokratikus Kéztd4rsasdgban. Oszvér c. regényében a partizdnharcok hédseinek 4llitott emléket. Regényt irt a falu Atalakulé életérél a féldreform végrehajtdsa utaén.

New York Times [nyajék tajmz]: amerikai napilap, a Den.okrata P&rt lapja. 1851 dta jelenik meg. A New York Herald Tribune mellett az USA monopolkapitalizmusénak vezeté org4numa. New Yorkban jelenik meg,

Nhan Dan: napilap, a Vietnami Dolgozék Péartjanak kézponti lapja. 1951-ben indult, 1954 éta Hanoiban jelenik meg. Ni: a nikkel elem vegyjele. Niagara [najegoro] folyé Eszak-AmerikAéban az USA és Kanada hatérén. Hossza 54 km; az Erie-tdébdl

jott létre, az

1841-ben

alakult New

és az 1835-ben indult New New

Yorkban

New Zealand

York

Daily Tribune

jelenik meg.

[nytzilond]:

—Uj-Zéland

Ney David (1842—1905): operaénekes (basszbariton). A Nemzeti Szinhéz, majd megnyitését6l (1884) az Operahaéz tagja. Kora egyik legiinnepeltebb énekese volt. Erkel-, Goldmark-,

Gounod-,

Meyerbeer-,

Mozart-,

Wagner-operék szerepeit tolmacsolta. Ney Ferenc (1814—89): pedagégus, az MTA levelezé tagja, halad6é taniigyi és ifjus4gi iré, a magyar évodaiigy egyik uttérdje, legrégibb é6vénéképzénk igazgatdja, az 1848-i egyetemes taniigyi kongresszus elndéke. Ney, Michel (1769—1815) : francia marsall, I. Napdéleon hadvezére. Részt vett a nagy francia forradalom (1789— 94) harcaiban, majd a napédleoni hdboruk idején jelentdés szerepe

ban

volt a jénai csatdban

(1807),

a szmolenszki

(1806),

és a

a friedlandi csatd-

borogyinds

dtkézetben

(1812), végiil a vesztes lipesei csatdban (1813). Napdleon lemondésa

utén

meghdédolt

a

Bourbonoknak,

de a szdz

nap idején seregével ismét Napdleon oldaladra Allt. A Bourbonok masodik visszatérése utdn elfogték és kivégezték. nézet: 1. a kéznyelvben vélemény. — 2. a miiszaki rajzban a merdleges — vetiletnek az a fajtaéja, amely (ellentétben a — metszettel) csak kivilrél 4brazolja, a targyat. Fajtai: a foliil~ v. alaprajz, elél~, oldal~, hatul~, és alul~.

folyik ki, és az Ontario-téba émlik. Torkolata eldétt zuhatagot alkot, amelyet az un. Kecske-sziget két részre oszt. A bal parti, a kanadai Patkdé-zuhatag 917 m széles,

48 m magas; az USA feldli 4g 328 m saéles és 51 m magas. A zuhatagot Toronto félétt a hajék a Wellandcsatorndn

kertilik meg,

ezzel kereken

séget hidalnak 4t. Nzagara

100 m

Falls vérosokndél

eséskiilénb-

nagy vizierémti termel elektromos energiaét mindkét partmenti orszagnak. A vizesés az erézid (hatrélé erézid) kévetkeztében évente 20—150 cm-t hatral. Niagara Falls [... falz]: 1. vaéros New York déllamban (USA), a WNiagara-zuhatag jobb partja mellett. L: 102000 (1960). Vizienergidéra telepiilt elektrokémiai és elektrometallurgiai ipar. — 2. vdros a Niagarazuhatag kanadai partj4n (L: 23000, 1951). févérosa a Niamey: Niger észak-afrikai 4éllam Niger-f. mellett. L: 18 100 (1955). Nias; sziget Indonézidban Szumétratél Ny-ra. 4770 km*, L: mintegy 250 000, maldjok. Fejlett népmtivészet. Nibelung-ének : k6zépfelnémet hési eposz. Ma ismert végsé formaéj4t, mely kb. 30 teljes és tébb téredékes példaényban maradt fenn, 1200 kériil nyerhette. Elsé része germ4n mitoldgiai elemek feldolgoz4sa: a s4rkdny616 Siegfried térténete, a Nibelungok (térpék nemzetsége a német mondavildgban) kincsének megszerzése,

majd Siegfrid haézass4ga a burgund Kriemhilddel, akinek rokonséga okozza végiil halélét. A masodik rész Kriemhild Attilaéval k6tétt méasodik hazass4gét és Siegfried halalaért a burgundokon Allott véres bosszujat

regéli el. Az eposzt a 18. sz.-ban taléltak meg és adtaék ki. Magyarra Szdsz Karoly forditotta. — R. Wagner a Nibelung-t6éma sz4mos motivumét feldolgozta a Nibelung gytrtije c. operatrilégidjaban. Nibelung-versszak : kézépfelnémet négysoros verstipus, a Nzbelung-ének forméja. A sorokat pdrosan elhelyezett, tobbnyire egyszétagu hangstlyos rim (himrim) fizi dssze (aabb). ValészinG, hogy a nibelungi sor az Ofrancia alexandrin egyik vAltozatdébél fejlédétt. Egyes romantikus k6lt6k (Uhland, Garay Janos) gyakorlataban jambikus jellegtivé vAlt. Nicaragua,

Nicaragua

193

Nibelung-versszak

Republica

de

Nicaragua:

kéztdrsasdg

K6zép-Amerikaéban. Hatdérai: a Csendes-dcedn sziklas, az Antilla-tenger mocsaras partja (Mosquito-part), valamint Honduras és Costa Rica. 148 000 km?. L: 1450000 (1960). 90%-a DNy-on él, féleg meszticek és kreolok; K-i partvidékén nagyrészt indiénok és bevandorolt négerek. Népstriség 9,5 f6/km?. Hivatalos nyelv @ spanyol. Foév.-a: .Managua. Na-

gyobb varosok: Leén, Granada.

TERMESZETI VISZONYOK. Fel-

Nicaragua cimere szine: kézepén ENy—DK-i irdnyban a Kordillerék lancai huzdédnak, a legmagasabb estics 1963 m. Gyakori a féldrengés. Eghajlata trdépusi, a passz&tszél hatdsa alatt. Az alféldeken az atlagos hémérséklet 25—28 C°, a fennsikokon 16—18

GAZDASAGI ELET. Monokulturds gazdélkodast folytat6é agrérorszag fejletlen iparral. A nemzeti jovedelem kétharmadét a mezdgazdas4g adja, mely a lakoss4g

80%-at foglalkoztatja. Gazdasagi életének kulespozicidit az USA-, a kanadai és az angol téke tartja kézben. — Banydszatanak termékei: arany 6110 kg (1959), eziist 8355 kg (1959) ; a kitermelés 50%-a kanadai téke ellenérzése alatt. Elektromosenergia-termelése 1957-ben 124 milliéd kW6 (25%-a vizierémtivekbél). Ipara féleg mezégazdasaégi termékeket feldolgozé kisiizemekbél All ; cukorgyartés (1958-ban 64000 t nyerscukor). Ezenkivil gyufa-, dohény- és pamutipar, cementtermelés. — Mezégazdasdgi mivelés alatt ~ teriiletének 10%-a All. Az osszes gazdaségok 0,7%-at kitevé 700 ha feletti nagy-' birtokokon (ezek a megmitivelt féldteriilet egyharmadaét foglalj4k el) félfeudélis formak kézétt dolgoztatjak a legnagyobbrészt félvér és indian mezégazdasaégi munkésokat. A féleg idegen kézben levé nagy iiltetvényeken exportra termelnek: (1958) kavét (21 000 t), gyapotot 79 000 ha teriiletén (49000 t), gyapotmagot, banént, cukornédat (1 022 000 t), szezimmagot, kakadt, dohanyt. A lakosség ezenkiviil elsésorban sajat sziikségletre termel kukoricat (108 000 t), rizst (33 000 t), manidkat.

—

Vasttvonalai-

nak hossza 1959-ben 930 km. Jelentések kikétéi: a Csendes-écean partj4n San Juan del Sur (kaévékiviteli ké zpot) és Corinto (a kilkereskedelem 70%-at bonyolitjak le) ; az Antilla-tenger partjan Puerto Cabezas (fakivitel)

és Bluefields

(bandnkivitel).

Teriiletén

Athalad

masutt 1000—1500 mm. Vizrajz. Két nagy tavaa~- és a Managua-té, melyeket a Tipitapa-f. két éssze ; lefolyAsuk

a Panamerican Highway (panamerikai mtiut). Managuéban légikik6t6. — Kiilkereskedelme passziv. 1959-ben fdleg az USA, Japan, az NSZK, Hollandia és NagyBritannia felé iranyult. Exportcikkei: gyapot, kavé ; gyapotmag, faanyag, szeziammag (a vilagexport 4%-a), arany. Behozatala: féleg, textil, fémaru (gépek, berendezések), vegyipari termékek, kézsziikségleti cikkek, élelmi-

a hajézhaté San Juan-f., mely az Atlanti-éceaénba (Antilla-

szer. —

C°. Aszeles K-i lejt6k6n évi 2000—4000 mm a csapadék,

Pénzneme:

TORTENET.

1 cérdoba =

100 centavo.

Miutan Kolumbus Kristéf 1502-ben fel-

fedezte partvidékét, teriiletét a spanyolok héditotték meg, s Guatemala fékapitaénysdg részévé tették. 1821ben a dél-amerikai figgetlenségi hdborui idején 6naéllévé v4lt, 1823-t61 38-ig a Kézép-amerikai Egyesiilt Allamok tagja volt, majd fiiggetlen kéztarsasAg lett. A 19. sz. elsé felében kialakult a klerikdlis-féldbirtokos arisztokrécia

ul %

Bee polca— —

Puérto Moiaza

SSEiviowet =! 2

Assis Dirlamba? Bes

CSENDESX.

Ss

Ss

SS

ee?

«|

=O0OCEA N= \ OSTARICA|

Gr-t01 Ny-ra 36°

Nicaragua

tenger) émlik. Kisebb folyék ; Segovia, Rio Grande. A folyék és tavak felhasznélasaval évtizedek éta tervezik a két décednt dsszekétéd ~-csatorna épitését. Névényzet. ~ teriiletének 52%-4t erdé boritja, legnagyobbrészt trépusi éserdék, a magasabb részeken és DNy-on lombhullaté erdék. Ertékes fafajok (mahagéni, cédrus stb.), cserjék, amelyekbél pl. a perubalzsamot és az ipecacuanat nyerik. Jelentés 4svanyi kincsek:

13 Uj Magyar Lexikon V.

arany, eziist, kéolaj.

konzervativ,

valamint

a

kereskedé-

és

kézép-

burzsoézia liberalis partja, amelyek elkeseredetten harcoltak egymassal a hatalomért. Megkezdédo6tt az USA tékéjének behatolasa. 1855-ben W. Walker amerikai kalandor magéhoz ragadta a hatalmat, mdsodik hivatalos nyelvvé tette az angolt, és bevezette ~ban az USA

D-i Allamaiban fenn4éllé rabszolgarendszert. 1857-ben a tdbbi kézép-amerikai allam segitségével eltizték, és helyreallitottak az orszag fiiggetlenségét. A liberdlis J. 8S. Zelaya elnéksége idején (1893—1909) haladé reformokat vezettek be (altalanos valasztéjog, egyhaz és allam szétvélasztésa) ; megindult a vasutépités. 1909-ben az USA fegyveres intervenciéd Utj4n megd6éntétte Zelaya rendszerét, ~t gazdasaégilag ellenérzése al& vonta, majd 1912-ben formélisan is megszéllta. 1927-ben C. A. Sandino tébornok vezetésével nemzeti felszabadité hébort: kezdédétt, amelynek hatdséra 1933-ban az USA kivonta ugyan megszallé csapatait, de A. Somoza tébornok segitségével megszervezte Sandino meggyilkoldsat, és Somoza népellenes diktaturaéjét juttatta uralomra

(1937-t61 47-ig és 1950-t6] 56-ig elnék). A II. vildghdboru idején fellendiilt a demokratikus mozgalom ; megalakult Nicaragua Szocialista Partja. 1947—48-ban azonban a demokratikus

eréket szétverték;

1954-ben ~

katonai egyezményt kététt az USA-val.

kétoldalui

1956-ban

az

elnék meggyilkolasa utan fia vette 4t a hatalmat (L. Somoza Debayle); ennek kormanya fegyveres konfliktust

folytatott

1957.

apr.—maj.-ban

Hondurasszal

a

Mosquito-part birtokéért. Az 1958. okt-i és az 1959. jul.-i kormanyellenes fegyveres felkeléseket leverték. — Politikat partok és szakszervezetek. Nacionalista Liberdlis Pdért : az USA monopolista kéreivel szoros kapcsolatban.

194

Nicaragua-té 4ll6

jobboldali

burzso&é

part.

Vezetdje

L.

Somoza

Debayle. Iranyitasa alatt 4ll az 1944-ben létrehozott Somoza Hiveinek Népfrontja nevi, fasiszta jellegi fegyveres szervezet Nicolasa Sevilla vezetésével. — Figgetlen LInberdlis Pdrt: a nemzeti burzsodzia mérsékelt reformokat kévetelé ellenzéki partja. Vezetdje E. Sotomayor. — Hagyomdnyos Konzervativ Pdrt: a fédldbirtokosok és a kereskedelmi burzsodzia partja. Vezetdje E. Chamorro tdbornok. — Nicaraguai Konzervativ Part: a Hagyomanyos Konzervativ Part szétszakaddsa utjan

1957-ben

alakult

elenzéki

burzsod

part. Vezetdje

E.

Amador. — Nicaraguai Szocialista Pdrt: 1944-ben alakult forradalmi munkaspart. 1948 dta illegalitasban mtikédik. — A szakszervezetek z6mmel] két szervezet egyesiti a Nicaragua Dolgozdinak Szdvetsége (1948 dta

démia tagja. Kisérletileg igazolta, hogy a tetvek terjesztik a kiiitéses tifuszt. Felfedezte a kiilonféle fertéz6 betegségekb6l] (kanyarébél stb.) kigyégyultak vérsavéjanak fertézést6] védé6 hatdsdt, 1928-ban Nobel-dijat kapott. Nicol-prizma : fénysarkité -prizma, amely sikban polérozott fényt allit el6 (—polarizdcié 5.). A ~t mészpat romboéderes kristdélydb6l készitik. A kristalyt megfelel6

mddon

szétvagjak,

ismét 6sszeragasztja4k,

majd

kanadabalzsammal

és a két oldalét feketére

festik.

A ~ a fénynek csak azt a részét (az un. rendellenes sugarat) engedi dt, amelynek. polarizadciés sikja a ~ polarizaciés sikjival megegyezik. A fény masik részo a

Altaldnos Szévet-

kanadabalzsam-rétegen teljes visszaverdédést szenved, és azt a fekete festék elnyeli. Nicosia, Nikosia, gorég Levkoszia : Ciprus Kozt. fov.-a,

R. Gonzales. Mellettiik mikédis. A szakszervezetek dssztaglét-

a termékeny Messaoria-siks4gon. L: 49000 (1957), zommel goérég. Cigaretta-, szappan-, textil-, bér-, gép-

Prezidencidlis kéztarsas4g. A széleskérii hatalma van, egy is, valamint a fegyveres erék

illegdlis) 68 a Nicaragua sége, melynek fétitkara nek kisebb szévetségek szama kb. 70 000 f6. ALLAMSZERVEZET. kéztarsasdgi elnédknek személyben kormaényfé

Nietzsche

Dolgozdinak

és a keriiletek

gyaértds. Elénk kereskedévdros, régi falakkal dvezve. Niebuhr [nibur], Barthold George (1776—1831) : dan sz4rmazdsi német dkortérténész, egyetemi tanar. Rémische Geschichte (Rémai térténelem) c. f6 munkajéban az elsék kéz6tt alkalmazta a torténeti forraselemzés

kormanyzoit. A térvényhozé szerv a 42 tagti képviseldhazb6l és a 16 tagu szenatusbd] allé kongresszus. A lakossag 6 évenként vdlasztja a k6ztarsasdagi elndk6t és a kétkamaras kongresszus mindkét hazanak tagjait. A szenatusnak hivatalbdl életiik végéig tagjai a volt kéztarsasagi elnékék. Az irdstudd férfiaknak és néknek

kritikai mddszerét. Kimutatta a nemzetség kotelékének fenndéllasdét az 6si Rémaéban, de annak leirasaban Hngels megallapitasa szerint t6bb hibas kévetkeztetésre jutott. Niederle [niderle], Lubor (1865—1944): esehszlovak archeolégus, antropolégus és néprajztudés, egyetemi tanar. A szlav népek régészetének kutatdsdban ért el

18

kiemelkedé eredményeket. Nie Er (1911—35): kinai zeneszerz6, az Uj kinai zene

féparancsnoka,

éves

kinevezi

kortol,

az

a minisztereket

ifrastudatlan

férfiaknak

és néknek

21 éves kortol van szavazati joguk.

KOZOKTATAS.

A felnétt lakossag

65,6%-a

analfa-

béta. 1954-ben 2008 allami elemi iskola, 7 tanitéképzé, 42

k6ézépiskola,

szama

6

szakiskola

5194, a tanuldké

1954—55-ben

1100

iskola van.

A févarosban

intézet,

—

hallgaté

13 kényvtar,

mfikédétt.

Az

oktaték

142 720 volt. A leéni egyetemen

tanult,

Managudban

3 akadémia,

2 mazeum

7 f6-

2 tudomdnyos

miikédik.

Nicaragua-i6: Kézép-Amerika legnagyobb tava; 8430 km?, 72 km széles, 70 m mély. Lefolyd4sa a hajéz-

haté San Juan-folyé. dceant

és az

A tavon vezet majd at a Csendes-

Atlanti-dcednt

dsszek6té

tervezett

csa-

torna.

Niccelo di Tommaso (14. sz. kézepe): olasz szdrmazasi festé, az esztergomi kézépkori kirdlyi varkdpolna falképeinek feltételezett mestere. Nice [nisz], olasz Nizza: vadros D-Franciao.-ban a francia Riviéran; Alpes-Maritimes m. székh.-e. L: 244 000 (1954). A vilag egyik leghiresebb tengeri fiirdéhelye, jatékkaszinéval. Névényolajfeldolgozds és élelmiszeripar. Kézelében viradgkertészet, olajfaiiltetvények. — Korabban Savoydhoz tartozott, 1860 éta Franciao.-hoz. Garibaldi sziilévarosa. Nieea: —Nikaia Nick:

6tk., Vas

m., sérvari

j. L:

779 (1960). Késé-

barokk templom 1786-bél. Nicebar-szigetek : 12 lakott és 7 lakatlan sziget a Bengal-ébélben az Andaman-szk.-t6l D-re; 1645 km. Az Indiai Kéztarsas4ghoz tartoznak. Eghajlata és névényzete tropusi. L: 12000 (1951). Rizs- és kékuszdiétermelés. 1869-t6] brit gyarmat volt; 1945 déta az Indiai K6ztarsasag (Andaman- 6s Nicobar-szigetek) részei. Nicolai, Otto (1810—49): német zeneszerzd. Hanyatott fiatalsaga utén Rdémaban orgonista, majd Bécsben és Berlinben karmester volt. A bécsi filharmonikus taérsaséig megalapitoja. Olasz stilusi operdkat irt. Fé mtive A windsori vig nék (1849) a legjelentédsebb német vigoperak egyike. Nicolau, Stefan (1896— ): roman viruskutatd, a

Roman Akadémia tagja és Inframikrobioldégiai Intézetének igazgatéja. Viruskutaté munkassdiga igen sokoldali (pl. a herpes,

a jarvdnyos

mdjgyulladds

68 a veszettség

virusdnak stb. kutatasa). Nicolle [nikol], Charles (1866—1936): francia bakteriologus, egyetemi tanar, a francia tudomdényos aka-

egyik megteremtdje. Zenéjét a nép miivészetére tamaszkodé vonasok jellemzik. Onkéntesek induldja c. miive (Tien Han szévegére) 1949 éta a Kinai Népkéztarsasag himnusza. niello : az détvdstargyaknak zomancozashez hasonldé diszitémdédja. A diszitmény rajza szerint bevésett eztist- v. aranylemez mélyedéseibe réz, kén, eztist és édlom

keverékéb6l

szarmazé

fekete

masszdt

kennek,

ezdltal a rajz csillogéan kiemelkedik a hattér sdtétségéb6él és metszetszerfien hat. Szép emléke a kigyéspusztaiz aranyniell6s csat a 13. sz. végérél. A mult szdzadi, Oroszo.-ban késziilt tula-eziisték is ~k. Nielsen [nilszon], Asta (1885— ): dan szinészné, a némafilmek egyik elsé és legnagyobb sztarja. Szenvedélyes dramaisag jellemezte jatékdt. Ismertebb filmjei Apdk bine, Hamlet (1920-as német valtozat), Pandere szelencéje, Banatos utca. Nielsen, Karl (1865—1931): dan zeneszerzd. A koppenhagai zeneegyesiilet karmestere és a konzervatériuns vezetéje, a koppenhagai operahdz karnagya volt. Az dan zene kivalé képviseléje. Egyéni hangt szimfonikas miiveket,

kamarazenét,

zongoramtiveket,

operdkat,

ké-

rusokat irt. Elete utolsé 10 évében az atondlis stiles felé kdzeledett. Nielsea, Konrad (1875—1953): finnugor nyelvész, a lapp nyelvjaérdsok legnevesebb norvég kutatdja. Niemédller [niméller], Martin (1892— ): némets protestans teoldgus. Az I. vilaighaboriban egy német tengeralattjaré parancsnoka volt. Humanista-pacifista eszméket hirdeté békeharcos. 1937.-t6] 45-ig a hitleristak koncentraciéds

tdborban

tartottak,

1945

nassaui evangélikus egyhdz vezetdje. egyesitése mellett foglalt allast.

Niépee

[niepsz],

Joseph

Nicéphore

dta

a

Németo.

hessen-

békés

(1765—1833):

francia katonatiszt, majd litogrdfus, a fénykepezés uttordje. 1816-ban sikeriilt a s6tétkamra (camera okscura) altal rajzolt képet aszfaltoldattal bevont lemezen régzitenie. Eljarasét Daguerre tokéletesitette.

Nietzsche

[niccse],

Friedrich

(1844—1900):

német.

idealista, irracionalista filozdfus. Filozofidja az imperializmus vilagnézetének kifejezédése. Schopenhauer filozéfidjabél indult ki; a vildg lényegét a hatalomra téré akaratban ldtta. A polgari kultira dekadencidjat birdlva megalkotta az uri moral és a gyengék mordalja ellentété-

Nie Zsung-csen nek hamis tokratikus,

195

elméletét. Az Uri morél arisztagadja a jénak és rossznak a

ff

¥

\? “hae tease ae 2

megkiilénbéztetését, amely a gyengék mordél- |[ | \i janak legfSbb tartozéka, és legfébb értékneka [N. § f! hatalmat tekinti. A gyengék védelme elsor~: 2. vasztja a fajt; az2 Oszténdk felszabaditdsa, a |M.__[N.VT ” . . : A § ~~ NA bin és a gonoszsag kiélése viszi szerinte elére

lett;

nines elit réteg, amely

Ezért

csak

az

|”

elébbre vigye.

etinsentensch)

az

feletti ember

Uj erkélese mentheti meg. A demokracia, az egyenléség gondolata a gytildletes dekadencia jellegzetessége. A kereszténységet és a kommunizmust egyardnt tamadta, mert szerinte mindketté tsmegembert nevel.

Az igaz és hamis

ellentétét

\ 4

a

“A cain H’? [R \, Paee f ;

ae | ed /

1

| pw.

A, ; bee

‘f

Biers

ee te ~L Bi | A ae ~ Sa agra A+ - =

ee

é ce

-N.

az emberiséget. A polgari kulttra hanyatlasdnak okdt abban latta, hogy témegjellegi

oe

ek

ae y

b.4,

,

Ed

Ps A a AS

oh oe

ee

i

‘

o

:

Pe

GET Oe

scheYour aa

Ie ss b \ ||/yh\/ 4 ae Poe (| Ke) 1X Manas \ ¢ I. Fteten \\ be 4BS

csak 1at-

‘

mae i ool i oe 7 L 7 ‘once ‘\ ™ ry

eléretérésében;

Zsung-csen

(1899—

):

kinai

i ha wee ot ’ Lrauntee 7 SE To. Sodouaram : Pa ie:

i

ae ;

Route f

(1926—27)

politikus,

s az

mar-

1927-i nan-

esangi és kuangesoui felkelésekben. 1945 éta tagja a part Kézponti Bizotts4ganak. 1949-ben tagja lett a népi forradalmi

haditandcsnak.

2

oxo ~ Cy,

i:

i

4)

Niger Kéztdrsasdg (A vastagitett vonalak az autéutakat

a

sall. 1922-ben belépett a Kinai Kommunista Ifjuségi Szévetségbe, 1923-ban Kina Kommunista Partjaba. Részt vett az északi hadjdratban

eas:

!


.s

szakitja meg. A folyékat galériaerdék kisérik. A legkevésbé csapadékos teriileten szavanna (nedves szavanna galériaerdékkel, majd szaraz szavanna majomkenyérfa-ligetekkel, végiil tiiskés szavanna akAcosokkal). ~ legészakibb teriiletén félsivatagos sztyeppek. A Csad-téd partjan, ill. kézelében 6—8 m magas papirusz-

,

A Auchy ~~ Utonkon# Y yNe P ‘hugh ~ see ° 4 Benin”were. g offug@r3SN. bayariag® > Cit

hullaté erdék kévetkeznek, helyenként ezt tébb méteres elefantfi boritotta szavanna

ea

= /°

8Dye ogbaon_ Ne saatgea ,Bakurth*Kodo SOM af 2shtlesh VOan®S Qi \ Ibad * Oturkpo Takum ws : a pillangésvirdguak levélkéinek jellegzetes ingermozgaésa. Erés megvilagitas esetén a levélkék sziniikkel, szért fényben és kis hémérsékleten fonékukkal hajlanak egymas felé. A mozgast a levélkék talpan elhelyezkedé szovetek szakaszos turgorvaltozadsa okozza.

Nilgiri-hegység : India DNy-i részében a Dekkan-fennsiknak a Ny-i Ghattdl elkilénilt granitrogei 2700 m-ig emelkednek. kavé- és kaucsukiltetvények. nilotak : AfrikAéban,

része. Feldarabolt Lejtéin nagy tea-,

a Nilus felsé folyd4s4naél é16 nép-

cesoport. Az egymdssal kézeli rokonsagban 4llé nilota nyelveken beszélnek ; antropolégiai szempontbdl a negreid fajtahoz tartoznak. Két alcsoportjuk kéziil az északihoz tartoznak

a K-Szuda4nban

é16 dinkak,

nuerek,

sillu-

kok stb., a délihez pedig az E-TanganyikAéban és DNyKenydban

é€16

nandik,

masszaik

stb.

Allattenyészték,

részben féldmtivelék. Animistaék. Nilus: folyé6 EK-Afrikaban. 6670 km.

Vizgydjté teriilete 2,9 millid km?. Atlagos vizhozama Kairén4l 2300 m/sec. Fé forrasa a Viktdria-téba 6mlé Kagera (850 km). A tébél mar-~ néven folyik ki (Vzktéria- v. Somersel-~), s zuhatagokon (Murchison-zuhatag, 40 m) és tavakon

at

torkollik

a

méasik

(Kyoga-té)

a Semliki

is. Az Albert-té

éri

forrasag,

el az az

Albert-tavat.

Hdward-t6

Ide

lefolyasa,

utén még sebes hegyi folydé

(Bahr el Dzsebel), de Ladonél kiér a Nilus-medence siksagara,

ahol

a

Bahr

el

Ghazallal

egyiitt

hatalmas,

350 km hosszi (550000 km?) mocsarat (Sudd) alko4. A Sobat felvétele utan Fehér-Nilus (Bahr el Abjad) néven magas partok kézt vag at Szudénon. Khartoumnal egyesil az Abesszin-magasféldén a Tana-tédbdl eredd Kék-~sal (Bahr el Azrak, 1350 km). Nubidéban veszi fel utolsé allandé viztii mellékfolydjat, az Atbardt. Innen jellegzetes S alaki kanyarulataban a Nubiai-sivatagban hat zuhatagot (kataraktét) alkot, azutén belép nagy (20—30 km széles) vélgyoaziséba, Egyiptomba. Itt sellék és gatak miatt nehezen hajézhaté. Kairétél E-ra 270 km széles, 24000 km?-es deltéjan szimos Agra bomlik. Vizének jé részét szét6ntézik, v. az a parti lagunakban vész el. Csak két fb aga, a Rosettar- és Damiettai-~ éri el a tengert. Az alsé szakasz szabélyos nagyvizeit a Kék-~ dradasai okozzak. Tetézés szeptemberben, oktéberben. Ezeken a termékeny iszapot szallité A4radasokon alapult Egyiptom dési féldmiveskulttréja. Ujabban hatalmas duzzasztémtivek épiiltek a ~ vizteriiletén. Elsének 1898—1902 kézt az 1700 m hosszti asszudni duzzasztomé késziilt el, amelynek segitségével egész évre, egyenletesen elosztottak a ~ vizmennyiségét, Két izben emelt koronéjaval sem korszerii ma mar, ezért 1960-ban

masodik gat épitését kezdték el 10 km-re az elsé felett, 367 millié egyiptomi font kéltséggel. 1964-ben lesz kész. Evenként 10 milliard kW6 elektromos energiat szolgdltat majd; 1 millid feddan (726600 kh) sivatagi teriilet valik megmitivelhetévé. Az SZU 400 milliéd rubel kélesént adott a munkélatokhoz,

ezenkiviil a mt tervezéséhez

és

kivitelezéséhez messzemendé technikai segitséget nyujt. Az Egyesilt Arab Koéztarsaség Szudénnal megegyezett a-~ vizének mindkét orsz4g szamara leggazdasagosabb felhasznéléséban. Koraébban Szudaénban a Kék-Niluson Sennarnél épitettek duzzasztébmtvet, mely Szudaén gyapottermeléd teriileteit latja el 6éntézévizzel. Jelenleg az egész ~-volgyre kiterjedé szabaélyozé6 munkélatok folynak. — A ~ mentén fekvdé jelentédsebb telepiilések: a deltatorkolatban

Karnak Szud4n

Alexandria,

feljebb

(vil4ghiri mtiemlékekkel), teriiletén

Khartoum.

Nagyobb

Vadi-Halfa,

meriilési

Kairé,

majd Atbara,

hajék

Luxor

Asszuén

csak

és

utén

Omdurman,

Asszudntdl

a torkolatig kézlekedhetnek.

nilusi krokodilus dilusok (Crocodilia)

(Crocodilus niloticus): a krokorendjébe tartozé, Afrika folydéiban.

Nippon : > Japan

616, nyelvetlen allatfaj. A 6 m hosszisagot is meghaladja. Ragadozé. Kittinéd uszé, sz4razon is iigyesen mozog. nimbostratus , esdréteg-felhéd : + felhé nimbusz, nimbus diakritihus jelekkel. Norvég-tenger : peremtenger az Atlanti-dce4n

és a

mitivészetén Picasso hatadsa ismerheté fel. A modern norvég festészetben, bar jelentkeznek absztrakt térekvések (H. Aas), nagyobb erével jut szdhoz a realista kifejezé forma, K. Fjell (1907— __) figuraélis kompozicidi-

Jeges-tenger kéz6tt. Grénland és Skandin4via, a Shetland-,

ban a népmiivészet hagyomanyaihoz fordul. A. Ekeland (1908— ) a proletaridtus kiizdelmeit s jévéjét Aabré-

vize

zolja festményein.

Norwich [naridzs]: v4ros DK-Anglidban, Norfolk gréfsig székh.-e. L: 118800 (1958). Gépgyartas ; béripar, jelentdés cipdégy4rtds (néi); textil- és ruhdzati ipar ; séripar. — Normann-gét székesegyh4z a 11. sz.-bdl.

R. Aulie (1904—

) képein szocidlis

kérdések nyernek megfogalmazast. ZENE. Népzenéje egyike Eurdpa legjellegzetesebb népzenéinek. Legésibb rétegét a pdsztordalokban, 4llat-

14*

Faerger-, Jan Mayen-szk., ill. Izland és a Spitzbergaikiisz6b = hatdrolj4k, kb. 1383000 km?, Legnagyobb

mélysége 3860 m. A meleg E-atlanti dramlds hatdsdra nem

partokon:

fagy

be.

Haldszteriilet.

Trondheim,

Tromsg,

Kikéték

a norvég

Narvik.

212

Nosaka

Nosaka,

Noszaka,

Szandzo

(1892—

):

a japan

és

a nemzetk6zi munkaésmozgalom kiemelkeddé harcosa. 1912 éta vesz részt a munkdésmozgalomban, 1920-ban Nagy-Britannidban belépett a kommunista partba. 1922-ben tértént megalakulésa dta tagja Japa4n Kommunista

Partjanak.

Szakszervezeti

vezeté

funkcidt

tél-

tétt be, majd 1925-ben a Kézponti Bizottsdg tagja lett. 1928-t61 30-ig bértént szenvedett. 1935-ben bevalasztottak a III. Internaciondlé Végrehajté Bizottsagaba és a Végrehajté Bizottsig Elnékségébe. 1940-td61 45-ig Kinaban szervezte és vezette a Japan Ligdt,amely Japan

felszabaditasat tizte ki céljaul. 1946-ban a part Politikai Trodéjanak tagja és a Kdézponti Bizottsdg titkara lett. 1946-t61 parlamenti képvisel6é volt, 1950. juliusban azonban megfosztotték mandatumétdl, s 1955-ig illegdlis kérilmények k6zétt lt. 1955-té] 58-ig a Kézponti

Bizottsag

elsé

titkara

volt,

1958

é6ta annak

elnéke.

Noske, Gustav

(1868—1946):

német

jobboldali szo-

cidldemokrata vezetd. 1919—20-ban mint hadiigyminiszternek jelentés szerepe volt a munkésosztaély forradalmi megmozdulaésai, kézéttiik az 1919. jan.-i berlini felkelés leverésében, amely a kommunista part két vezetdjének, R. Luwemburgnak és K. Liebknechtnek meggyilkolaséhoz vezetett. Amint maga mondta, se forradalom idején a »véreb”’ szerepét téltdtte be. A fasiszta diktatura éveiben Allami nyugdijat kapott. noszéma-betegség : a méhcsaldd egyik stlyos fertézé betegsége. Noszlop:

6tk., Veszprém

m., devecseri j., a Bakony-

aljén. L: 1430 (1960). Va.: Devecser. Noszlopy Gaspar (?1820—53) ; Somogy megyei szolgabird. 1848. szept.-ben Jelaéié ellen népfelkelést szervezett, szabadcsapatot alakitott. 1849-ben kormanybiztosként vezette a D-dunantuli népfelkelést. Szabadcsapataval Komarom kapitulécidja (okt. 5.) utan is harcolt a csaszériak ellen. Taizharcban fogték el és haldlra itélték. A bérténb6él megszdkétt, és felvette a kapcsolatot a Makk—Jubdl-szervezkedéssel ; szabadcsapatot akart szervezni az abszolutizmus elleni harcra. 1852 végén elfogték, 1853. marc. 3-an tdébb szabadsdgharcossal

egylitt kivégezték. nosztalgia (gér.-bd]) : honvagy, vagyakozas, sévargas valamilyen taévoli, elmult v. elveszett dolog utan. noszuk, kinaiul 77k, régebben lolok: tibeto-birman nyelvi,

a kelet-tibeti

Léleksz4muk Ki-Burméban

kb.

mongoloid

3,4

millid

és E-Vietnamban

fajtahoz

(1953).

tartozé

élnek, féldmtiveléssel

és

Allattenyésztéssel foglalkoznak, Animistak, részben moha-

medanok. A Kinai Népkéztarsasdgban nemzeti autondmiat nyertek. Noszvaj: 6tk., Heves m., egri j. L: 2020 (1960). Va.: Egervar. Egri borvidéken gyiiméles- és szélétermesz-

tés.

Erdégazdas4g.

—

1774-ben

épiilt barokk

stilust

2. nota vagy

nota musica: hangjegy. Ebbé] szarmazik a magyar nota sz6. (magyar nota) nota bene! lat. ’j6l jegyezd meg!’)>, NB.: megjegyzés a szovegben azon a helyen, amelyre kiilénésen raakarjak iranyitani a figyelmet. Notee [notecs], németiil Netze: a Warta mellékfolyéja Lengyelo. ENy-i részén, 366 km. Vizgytijtdje 17 290 km?. A Visztulaéval csatorna k6ti dssze. note verbale [ndt verbal] : a négy fawnabirodalom egyike ; kézponti része Ausztralia és Uj-Guinea. H-on, EiK-en és K-en ide tartozik Polinézia és Mikronézia

szigetvilaga, DK-en pedig Uj-Zéland és a kérnyezé szigetek. Az egész teriiletet jellemzi az dsi, primitiv szervezetti fajok nagy szama. Faunateriletei: ausztraliai, ausztromalaji, Gj-zélandi, polinéziai és hawaii.

Notre-Dame-templom [notredam...], a gdtikus épitészet egyik remekmtivii alkotasa Parizsban ; 1163—1320

kézdtt épult.

Nottingham Birminghamtél

[natingem]: varos Kézép-Anglidban, EK-re, a Trent-f. partjén, ~shire grdf-

sag székh.-e L: 313000 (1958). Nagy ipari kézpont, féleg kénnytipara (k6téttaru, selyem, ruhaézati ipar és cipégyartas) jelentékeny. Gépgyartas. — Egyetem.

notturno ol. ’éjszakai zene’), nocturne [noktiirn] : eredetileg szerenadszeru, kis egyiittesre komponalt, tébbtételes zenei forma. Késébb a romantikus zongorairodalom jellegzetes, egytételes mtifaja. Formaéja rendszerint

héromrészes:

két csendes,

sabb k6ézéprészt fog kézre. Eldészor Legnagyobb mestere Chopin.

Nouméa

[numéa],

lirai rész viharo-

Field

Port de France:

alkalmazta.

Uj-Kaledénia

sziget févdrosa és f5 kikétéje a Csendes-édcean (Koralltenger) partjan. L: kb. 20 000 (beeslés). Nikkelkohaszat. Krémérc-, nikkel-, koprakivitel. Légitamaszpont. nova (lat. ’Uj’>: olyan -+vdltozd csillag, melynek fényessége hirtelen 10 000—150 000-szeresére nd. A hagyomanyos ,,v7 csillag’’ elnevezés félrevezet6é, mert mar korabban is meglevé, halvany csillag fellangolas4ré] van szé. Aw az un, prae~ Allapottdl indul ki, amikor fényessége még az atlagosnal is kisebb, néhany éra alatt éri el maximalis fényességét. Kézben szinképe erédsen megvaltozik, amibél nagy sebességgel térténéd anyagkidobasra lehet kévetkeztetni. A kidobds sebessége az 1000—2500 fényessége

km/sec-ot lassan,

is

éveken,

eléri.

Maximum

sét

utén

évtizedeken

a ~

keresztiil

fokozatosan csékken, mikézben a kidobott anyag strtiségének csdékkenésével egyidejileg annak kildénleges szinképe is elhalvanyodik, és a csillag a prae~ Allapothoz hasonlé post~ allapotba keriil. A prae~ Allapot kevéssé ismeretes, a post~ kis tomegti nagy hémérsékletti térpe esillag. Az egész kitérés alatt egy ~ kb. 0,001 Naptéomegnyi témeget veszit, az energiaveszteség annyi, mint amennyit Napunk kb. 2000 év alatt sugdroz szét. A ~k szama Tejutrendszeriinkben évente atlag 50 kériil van, de ennek csak egy kis részét tudjuk megfigyelni. Az ismert,

tejutrendszerbeli ~k

tek mar olyan ~kat,

sz4ma

150.

Megfigyel-

ahol a kitérés kisebb mérték&

volt,

de tébbszér megismétlédétt (visszatéréd ~k). A ~ jelenség okait a tudomany még véglegesen nem tisztazta, egyes hipotézisek szerint a ~kitérés bizonyos csillagtipusok fejlédésének sziikségszerti szakasz4t képezi. — A ~kitéréshez hasonléd, de sokkal nagyobb mérett jelenség a szupernova-kitérés.

nép.

DNy-Kinaban,

kastélya mtiemlék. nota : 1. jegy, bélyeg, jegyzék. —

Novak

Nova:

6tk., Zala m., lentij.,

Zalaegerszegt61

DNy-ra,

a Gécsej kézpontja. L: 1510 (1960). V4.: Gutorfdlde. Erdégazdaség, faleparlé, furésztelep. Gépdllomads. 18. sz.-ban épiilt barokk temploma mitiemlék; falképeit Dorfmeister

festette.

Nova Huta: szlovakiai vasmti KoSice (Kassa) mellett ; — Kelet-Szlovakiat Vasmi. (+még Nowa Huta) Novaj: 6tk., Heves m., egri j. L: 1620 (1960). Va. : Mezékévesd. Novaja Zemlja, Uj-Féld: szigetcsoport a Jegestengerben a Barents-tenger és a Kara-tenger kézéit. Az S8ZU-hoz (Arhangelszk ter.) tartozik. 82600 km?. Lakossaga gyér, nyenyecek. Két legnagyobb szigetét (Eszaki- és Déli-sziget) a Matocskin-Sar-dbdél valasztja el egymastél. Legnagyobb része hegyvidék, legmagasabb pontja 1070 m. Fjordos partvidéke Ny-on nyéron jé¢gmentes. Nghajlata zord. H-on nagyaranyu az eljegesedés. Névényzete D-en tundra. Gazdag élévil4g, nagyon sok madér. Meteorolégiai dllomds, fdldmdgnesség-kutaté obszervatérium. Novajidrany : étk., Borsod-Abatj-Zemplén m., encsi j.

L:

1500 (1960). Novak, Vjenceslav (1859—1905): horvadt realista regényirdé. Mtiveiben tébbnyire az elszegényedett polgarsig helyzetét Abrazolta, de elsék kézétt a horvdt irodalomban a munkasok életérél is irt.

Novak, Vitézslav (1870—1949):

eseh zeneszerzé, nép-

mtivész. Dvofdk tanitvanya. A prdgai konzervatérium tandéra, majd igazgatéja. A modern cseh zene egyik vezéralakja, Brahms és Dvoték hagyomanyaira tamasz-

213

Novalis

kodva és az Uj francia zene eredményeinek felhaszn4lasaval szlovak

szetet

és morva

népi elemekbél

nemzeti

mtivé-

fejlesztett

ki. Zenekari mtiveket (részben énekkamarazenét, zongoraés orgonamtiveket,

karral),

operakat, kérusmtiveket, dalokat stb. irt. Novalis, tkp. Friedrich Leopold von (1772—1801): Himnuszok az

Hardenberg

német kélté, a romantika képviseldje. éjhez c. ritmikus prozéban irt, halal-

hangulattél Athatott verseit szerelmének korai haldla ihlette. Lirajét valldsos misztika, a szellem mdagikus

erejébe

vetett

hit,

a

kézépkor

romantikus

kultusza

jellemzi. Koréban kedveltek voltak Maria-dalai és sejtel-

mes szimbolikus meséi. Térténeti regénytéredéke rich von

Ofterdingen)

hésének

latomdsdban

(Hein-

jelenik meg

a ,,kék virdg”’, amelyet Heine a német romantika jelképének nevezett. Nova Lisboa: dros Portugdl Nyugat-Afrikaban, Angolaban, a Benguela-vastit mellett. L: 37000 (1956). Sérgyar, keményitégyaér. Kereskedelmi kézpont. Repulétér. Az 1927-i térvény szerint Angola jévendé févarosa. Novara:

véros

az

K-olaszo.-i

székh.-e Torinétél EK-re. L: gépipar. Vasuti csomdpont.

Piemontban,

~ kérzet

77 500 (1957). Textil- és

novarai csata, 1849. madre. 23.:

az 1848—49-i

— oszt-

radk—olasz hdboru egyik csatdja. Az olasz hadsereg vereséget szenvedett a J. Radetzky Altal vezetett osztraék erdédktél. Az olasz csatavesztés eredményeként Lombardia és Velence visszakeriilt Ausztria fennhatdsaga ala. novecento [novecsento] : 20. sz.i mutvészeti iranyzatok neve Olaszo.-ban; sztikebb értelemben az 1922-ben keletkezett olasz mtivészeti iranyzat,

amely késébb stilusa lett.

a, fasiszta

Olaszo.

uralkodd,

hivatalos

Noverre

szénportiizelésti, 64 atmoszféra nyomést, 485 C° gézjellemzdjii kazanjat és 6 db, egyenként 20 MW teljesitéképességt turbinagenerator gépcsoportjat a csehszlovak ipar gyartotta. A fejlesztett villamos energia zomét a szomszédos aluminiumkohdé fogyasztja el, maradéka&t pedig a 120 kV fesziiltségtit kooperdcids haélézat veszi fel. novemberi forradalom, 1918: polgdri demokratikus forradalom Németo.-ban. A kapitalizmus 4ltaldnos v4lsaga talajdn ment végbe, amikor Németo. katonai és gazdaségi é6sszeomlasa rendkiviili médon elmélyitette az osztalyellentéteket. Az 1918 elejétél a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom hatdéséra a német baloldali szocidldemokraték

(R.

Luxemburg,

K. Liebknecht,

F.

Mehring stb.) vezetésével fellendiilt forradalmi mozgalom (jan.-i 4ltal4nos politikai sztrajk) és a kormanyzatnak tébbek kézétt a katonai vereségek miatt bekévetkezett megingdsa eredményeként az év észére Németo.-ban forradalmi helyzet alakult ki. A nov. 3-i kieli mairézfelkelés kirobbandsa

utén

—

ami a forradalom

kezdetét

jelentette — 7—8-4ra a forradalom minden jelentés varosra és ipari kézpontra kiterjedt, a munkds- és katonatanécsok sok helyen Atvették a hatalmat. Nov. 9-én a Spartakus Szévetség felhivaséra Berlinben elkezdédétt Altalénos politikai sztrajk fegyveres felkelésbe csapott at, amelynek soran a munkdasok és a katon&ék elfoglalték a fdvéros

fontos

kézépileteit.

A

esdszar

lemondott,

K.

Liebknecht deklaralta a szocialista kéztarsas4got, a szocialdemokrata és fiiggetlen szocidéldemokrata jobboldali vezet6k azonban minden erejiikkel a burzsoa rend megmentésére térekedve, ugyanezen a napon bejelentették a demokratikus (polgdri) k6éztarsas4g megalakulasat. Mivel a forradalmi témegek altal az orosz példa nyomaén megszervezett tandcsok irdnyitésa t6ébbnyire a szocialdemokratadk

és a centristék

kezébe

kerilt, a nov.

10-én

novella : 1. elbeszélés, régebbi magyar neve beszély : kisebb terjedelmi, egyetlen bonyodalmat érdekesen eléad6, témér szerkezetti prézai elbeszélés. Kevés

Berlinben tartott Munkds- és Parasztkiildéttek Tandcsanak iilésén létrehozott ideiglenes kormany (Népi Megbizottak Tandcsa) tagjai a szocidldemokrata bert,

személyt szerepeltet, cselekménye — szemben a regénynyel — legtébbszér egyetlen személy v. helyzet kori

Scheidemann,

6sszpontosul. A reneszinsz idején keletkezett, megteremtéje Boccaccio volt. A modern ~ nagy mesterei: Maupassant,

Csehov;

ndlunk

Jékai,

Mikszath,

Moéricz,

Témérkény, Kosztolanyi, Nagy Lajos stb. a nevesebb novellairédk. — 2. térvény, alapszabaly stb. késdébbi kiegészitése, mddositaésa. Novella, Agostino (1905— ): az olasz és a nemzetk6zi osztélyharcos szakszervezeti mozgalom egyik vezetédje. 1926-ban lépett be az Olasz Kommunista Partba. 1927-t61 3l-ig bérténben volt, 1933-t6l 42-ig emigracidban élt. 1943—45 kézétt részt vett a fasisztaellenes nemzeti ellendlldsi mozgalom irényitésdéban. 1943 dta tagja a part Kézponti Bizottsdganak és Politikai Irodajanak. 1949-t61 55-ig az Altalanos Olasz Munkaszévetség

titkara,

1957 dta fdtitkdra.

Végrehajt6

BizottsAgénak,

forrésa

Haase,

Dittmann,

(dec. 16—21.) sikeriilt olyan hatérozatot hozatniuk, amely a tandcsok kezébél] kivett minden hatalmat, s azt

az ideiglenes kormanyra, ill. a vdlasztésok utan dsszetild alkotmanyozé nemzetgytlésre ruhézta. — Bar kialakultak a szocialista

forradalom

objektiv feltételei,

a német

munkésosztély mégsem tudta az 4dllamhatalmat megragadni, aminek oka elsésorban abban rejlett, hogy tébbsége még a szocidldemokrata prt befolydsa alatt allt, és nem volt még kévetkezetes marxista forradalmi partja. A Spartakus Szévetség, amely térténelmileg késén szakadt

el a szocidldemokraciétél,

nem

rendelkezett

széles

tomegbazissal.

1959-ben

a

mértékig proletar eszkézékkel és méddszerekkel vivték, a szociaéldemokrataék ellenforradalmi tevékenysége miatt tovabbra is megmaradt a reakciés Allamgépezet, fenntartotték a nagybirtok és a nagytéke gazdasdgi-politikai uralmat. A ~ jelentdésége befejezetlensége ellenére is nagy volt; a megdéntétt monarchia helyére polgari kéztarsasag: a weimari kéztarsasdg lépett, amely legalabb formélisan biztositotta a demokratikus polgdéri szabadsagjogokat, és bevezette a nyoleér4as munkanapot. A forradalom ugyanakkor — akaddlyozva a szovjetellenes intervencié kiszélesitését — csapdst mért a nemzetk6zi imperializmusra. Noverre [nover], Jean Georges (1727—1810): francia tancos és balettmester, az eurdpai balettmtivészet

Szakszervezeti

100 révid novellajanak

sagék, mondak,

latin el-

beszélések, francia lovagregények, szatirikus — fabliau-k.

Nyomtatdsban elészér 1525-ben jelent meg. Boccaccio Dekameronja sokat meritett beldle. november : az év tizenegyedik hénapja, 30 napos. A rédmai naptaérban Julius Caesarig a kilencedik hénap. Innen a neve. Régen nélunk Szt. Andrés havanak,

centrista

tagja lett a part

olasz novellafiizér.

a Biblia, a kézépkori

a

1958-ban

Vilaégszévetség elnédkévé valasztottak. 1946 dta parlamenti képviseld. Novellino : a 13. sz. végérdél, ismeretlen firenzei szerzét6l sz4rmazé

Landsberg,

Barth — késébb még Noske és Wissel — lettek, akik a forradalom proletaérforradalomma fejléddésének megakadalyozasa célj4b6l szévetkeztek a tisztikar és a nagytéke egyes csoportjaival. A tandcsok I. kongresszusén

dszuténak is nevezték.

Noha

a

polgaéri

forradalmat

bizonyos

november 7.: 1917-ben ezen a napon (a régi pravoszl4v naptér szerint okt. 25.) gyézé6tt Oroszo.-ban a

reformatora,

proletarforradalom, >

egyetemes mutialkotasnak, a szé6vegirdé, zeneszerz6, koreog-

Oktdberi Szocialista Forradalom.

,,Novemher 7.” Erémti: A Varpalotéhoz csatolt Inota kézség teriiletén épiilt az 1950—55. években, elsdsorban

a koérnyéken bAnydszott kb. 2200 kcal/kg fitéértéki lignitet haszndlja fel. A ~ 7 db, egyenként 100 t/é

a

balettdréama

megalkotdédja.

A

balettet

réfus, diszlettervezé és az eldadék egyiittes alkotasdnak tekintette. Az addig csupén taneszerti balettet a pantomimmel (kifejezéd arcj4tékkal és taglejtéssel) drdmai cselekménnyé

szélesitette.

Elvetette

az

dlarcot

és

a

Nové

Zamky

214

kosarszoknyat. Hires kényvében (Levelek a tdncrél és a balettekrél) hadat iizent a régi stilust, divertissement-nak nevezett balettnek, és szimos balettjével a gyakorlatban is bebizonyitotta tételei helyességét. Nové Zamky, Ersekujudr : szlovdkiai varos a Nyitra-f. mellett. L: 24 400 (1960). Gép-, élelmiszer- és dohényipar. Kereskedelmi kézpont. Vastti gécpont. — Varat 1571-t6l 81-ig épittette Varadi Pal és Olah Miklés eszter-

gomi érsek a térék ellen;

az orszdg egyik legfontosabb

végvara volt. A tér6k6k 1663-ban csak a csdszdri csapatok tétlensége miatt tudtdk elfoglalni. 1685-ben foglalték vissza a tordk kilizésére egyesiilt seregek. Jelentés erdssége volt a Rdkéczi-szabadsdgharcnak. 1725-ben III. Karoly leromboltatta. Novgorod: 1. varos az OSZSZSZK-ban,~ tart. székh.-e a Volhov-f. mellett, az Ilmen-té6 kézelében. L: 61 000

(1959). Hajdjavitas. Faipar. Pedagégiai intézet. — Osi orosz varos ; elsé izben 859-ben emlitik. A fontos kereskedelmi utak talalkozaésanal fekvé varos jelentékeny kézmuipari,

1136-t61

kereskedelmi

1478-ig

a

és kulturdlis

novgorodi

feuddlis

kézpontté

valt.

kéztarsasdg

k6z-

pontja, 1478-t61 a kézpontositott orosz dllam része, 1727-t6]1 kormanyzés4gi székhely volt. Sz4mos épitészeti mtimelékét, amelyek a II. vil4ghdbort idején a német fasiszta

években

tamadads

aldozataiva

helyreallitottaék.

—

valtak,

a

hdbort

uténi

2. ter. az OSZSZSZK-ban,

a Kelet-eurdpai-alféldén, 54500 km®?. L: 740000 (1959) ; székh.-e ~. novgorodi feuddlis kéztarsasfg: k6zépkori feudalis Allam Oroszo. H-i teriiletein 1136-t61 1478-ig. A kijevi nagyfejedelemség

részekre

Finn-édbéltél

Uralig

az

hulld4sa

terjedé

sor4n

jétt

B-oroszo.-i

létre;

a

teriiletekre

terjedt ki: kézpontja Novgorod vaéros volt. A tdbbi orosz fejedelemséggel ellentétben itt arisztokratikus kéztarsasdg j6tt létre, amelyben a legfébb hatalom az un. vecsét, vagyis a népgytilést illette. Ennek hatdskérébe tartozott a fejedelmek megvdlasztésa, a hadbalépés és békekoétés, a torvényalkotas, ill. a torvények hatdlyon kiviil helyezése, az igazgatdsi és végrehajté szervek valasztasa stb. Bar a vecse nagy szerepet jatszott a ~ban, gyakorlatilag a hatalom a bojdrok és az dket tamogaté gazdag kereskedék, valamint az egyhaz kezében ésszpontosult. A ~ szivés és sikeres kiizdelmet folytatott a svéd és német terjeszkedés ellen. Ondllé Allami

léte

az

orosz

ké6zpontositott

allam

kiépitése

soran

sztint meg. III. Ivén cér hadjaratot intézett ellene, és sikeres hare utén 1478-ban a ~ot az orosz dllamhoz esatolta. noviciatus : a szerzetesjeléltek (noviciusok) és apaécajeléltek (novicidk) egyévi elédkészité ideje a szerzetbe lépéstél a szerzetesi fogadalom letételéig. A novicidtus ideje alatt a jelélt szabadon kiléphet és elkiildhetd.

Novij Mir

:

szovjet irodalmi,

miivé-

szeti és tarsadalmi havi folydirat. A szovjet irdszévetség organuma. 1925 dta jelenik meg Moszkvéban. Novikov, Anatolij Grigorjevics (1896— ): szovjetorosz

zeneszerz6,

Allami dijas.

Szimos

k6zismert

film-

zene, tomegdal (DIVSZ-indulo stb.), kérusmi szerzdje. Novikov-Priboj, Alekszej Szilics (1877—1944) : szovjetorosz iréd, Allami dijas. Parasztcsaladbél szdrmazott, matrézként harcolt az 1904—05-i orosz—japan habort-

ban. Részt vett az 1905-i forradalomban, majd egy idére kulféldre menekiilt, és idegen hajdkon szolgaélt. Elbeszéléseiben és kisregényeiben a parasztsag és a tengerészek életét abrazolta a szocialista realizmus eszkdézeivel. Haborts és forradalmi élményeibdl sziiletett torténeti regénye a Osuzima, Novi Pazar, Novibazdr : D-szerbiai varos (Jugoszlavia) az Ibar-f. mellett L: 14100 (1953). Béripar, szényegszovés. A kozépkori Szerbia févarosa volt. Novi Sad, Ujuidék : a jugoszl4viai Vojvodina (Vajdasag)

fovarosa. L: 94000 (1958), magyar és szerb. Dunai kikét6. A Duna masik partjén fekvé Petrovaradinnal (Pétervérad) hid kéti déssze. Jé6l kiépiilt véroskézpont.

Novoszibirszk

Jelentés ipar (mezdgazdaségi gépgyartas, folyami hajégyartas, selyem-, kender-, cukor-, malomipar) és kereskedelem. A jugoszlaviai magyarsdég mtivelédési kézpontja. — A 13—16.sz.-ban Vdsdros- Varad fekiidt a helyén. A térék kitzése utan a 18. sz.-ban népesiilt be ujbdl. 1702-t6] a mo.-i gérég keleti szerb piispékség székh.-e volt. 1748-ban szabad kiraélyi varosi kivaltsagokat kapott, tkp. ekkor lett Neo Planta (Ujvidék). 1848—49-ben az 6nkorményzatot kévetelé szerb Vajdasdg kézpontja, 1864tél a Matica Srpska székh.-e volt. Az 1919-t6] Jugoszlaviahoz tartozé ~ot 1941-ben a hitlerista agresszidhoz csatlakozé horthysta csapatok megszalltak. A fasiszta magyar kézigazgatas 6nkénye ellen tiltakozé lakossag megfélem-

litésére a horthysta katonai és csendéri alakulatok a vezérkari fénédkség utasitasara fasiszta-nyilas tisztelk vezetésével 1942 janudrj4ban kiiléndésen ~on és kérnyékén sorozatos témeggyilkossdgokat hajtottak végre. A rablassal és fosztogatéssal egybek6téott vérengzések soran néhaény nap alatt tébb mint 5000 ~i lakost — koéztik csecsemdket, gyermekeket, 6regeket és asszonyokat — gyilkoltak meg és dobtak — holtan, sebestilten v. élve — a jeges Dundba. A témeggyilkosokat nem biintették meg. Kallay miniszterelnék egy fél év mtlva ugyan beismerte, hogy atrocitdsok térténtek, és a btin6sdk siirgés felelésségre vondsdt igérte. Ez azonban csak figyelmeztetés volt a fobtindséknek (Feketehalmy-Czeydnernek, Grassynak és tarsainak), hogy Németo.-ba menekiiljenek. A~i vérengzés utan a vezérkari fondkség kilén birdsaga tovabbi 323 szerb hazafit akasztatott fel. — 1944 dszén szabadult fel a fasiszta megszallais aldl. Novobatzky Karoly (1884— ): fizikus, egyetemi tanar, akadémikus,

az MTA

alelnéke, kétszeres Kossuth-

dijas. Fizikai kutat6munkéassd4ganak egyik legjelentésebb eredménye, A

hogy kidolgozott

—+kvantumelektrodinamika

egy egységes teriletén

térelméletet.

bebizonyitotta,

hogy az un. Lorentz-feltétel nélkil is megoldhaték a téregyenletek. Kidolgozta a szigeteldanyagok elektrodinamikéjat. Uj kapésolatot taldlt a statisetikus mechanika és a kvantummechanika k6éz6tt. Foglalkozott fényelhajlassal, Mawwell-féle feseiiliségekkel is. Elméleti fizikai iskolat alapitott. Tudomanyos munkéss4ga mellett tankényvirdi és tudomanynépszertisité tevékenysége is jelentés. — 1948 dta tagja a Partnak, az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja.

Novocserkaszk : vdros

az

OSZSZSZK-ban

(Rosztov

ker.), a Don vidékén. L: 94 000 (1959). Egyen- és valtakozéaéramu villamosmozdonyok, elektromos gépek, k6olajipari, szénbanyaszati és egyéb gépek gyartdsa. Elelmiszer-, kénnyti- és épitéipar. Kulturdélis kézpont: miszaki foiskolak stb. — 1805-ben alapitottaék a doni kozakok. Novoje Vremja : szovjet tarsadalmi és politikai hetilap (1943-t6l). ~ cimen 1945 déta jelenik meg. Az SZU kiilpolitikéjaval és a nemzetkézi politika kérdéseivel foglalkozik. Angol, francia, német, spanyol, lengyel, cseh, roman és svéd nyelvi kiadasa is van. 1945-t61 47-ig Uj Idé cimen magyarul is megjelent.

novokain : helyi érzéstelenité hataést aromas vegyiilet (— érzéstelenités). Hataésa a kokainéhoz hasonlit, de gyengébb. Az un. ~blokddhoz novokainoldatot feeskendeznek a szimpatikus idegdicba v. fonatba fajdalomesillapitas és az ideg ideiglenes bénitasa céljabdl. novolak : hédre nem keményedé — fenoplaszt. Novoroszijszk : kikétév. az OSZSZSZK-ban a Feketetenger EK-i partjan. L: 93 000 (1959). Nagy cementgyar, az SZU-ban a legrégibb ; vagongydrtas és hajéjavitas. Kédolajfinomitas, malomipar. Novoszibirszk, 1925-ig Novonyikolajevszk : 1. varos az OSZSZSZK-ban, Szibéria legnagyobb vérosa, az Ob-f. mellett. ~ ter. székh.-e. L: 887000 (1959), 1926 dta hétszeresére névekedett. Gazdasdgi és kulturdlis k6zpont. Fontos vasuti csomdpont és folyami kikétd. Vas- és fémkohaszat. Kézlekedési eszkézdk (mozdony, vagon),

nehézgépek és mezégazdasdgi gépek gydrtdsa. Vegyipar (mtianyag- és gyégyszergyartas). Epitéanyagipar. Textil-, ruhazati, bér-, cipéd- és élelmiszeripar (malom, huskonzerv, zsir). Az Ob-folyén 1950—57

kézétt nagy vizierémt

épilt 400 MW teljesitéképességgel. Tudomaényos intézetek, az SZU Tudomaényos Akadémidj4nak szibériai fidkintézménye.

Egyetem

(1959)

és

11

mas

fdiskola,

6 szinhéz. 1893-ban alapitottak. — 2.~ ter. Szibéridban, 178 200 km?, L: 2 299 000 (1959). Novotny, Antonin (1904— ): a Csehszlovak Szocialista Kéztarsaség elnéke (1957-tél), a csehszlovék munkasmozgalom egyik vezetdje. Munkdés volt. 1921+61 tagja Csehszlov4kia Kommunista Partjdnak. 1935-t61 partmunkas, 1938-td61 a part illegélisan mtikédé pragai teriileti

bizotts4ganak

instruktora

szerepet vallalt az ellendlldsi észén a Gestapo letartéztatta.

volt,

és

tevékeny

erdk szervezésében. 1941 A mauthauseni koncentra-

cids taborban részt vett az illegdlisan mik6édé partszervezet munkajaban. 1945-tél1 53-ig a pragai teriileti partbizottsag titkéra. 1946-t61 a Kézponti Bizottsdg tagja, 1951-t6l1 a Kézponti Bizottsdg titkaéra és a Politikai Bizottsig tagja. 1953. jan.—marc.-ban a kormény elnékhelyettese. 1953-t61 a Kézponti Bizottsag elsd titkara. Novotny Emil Rébert (1898— ): fest6, Munkacsydijas. Posztimpresszionista tajképei, jelenetei ismertek. Ujabban féként hédmezébvasaérhelyi tajélményeit dolgozza fel.

Novo Vreme

atteas ee "

Hi

pete

j

4

fTérsessg thie’ e or olin

| 80ra-Gora Nae ees

op

Moorea ae

eC og tg te net Mo aoe %” Fakarava — arutéa LIONS

Aitutaki t “LtveFe

a mee ee ee

aa

=

.

May,

&ees

Avarua

se

%,

tA-~f.

¢

x“x

nis sXe icy Rctmgor 62>

L mera. YO6C EA NI ANS O vengerave — R208 Rout —GY— — gy 0 ane

0

~

|Raivevad >

ier Thiers Rapae efits

Norfolk * (Au.)

|ge 5

A

: i ¢4Brisbane

\

oe

.

OZ)

* \nCo,

\

,

Fling (NB) 4 a, p—-——-—-4- 3

H

See j|

*!Ha'apaisszk.-

oe ee

Eromanga

Oe

eS

ark

Caroline (NBrj H

| [easredziar tightens | Suyorov S/

ie So:

FRRgysalite

Pafn)

Se

© --Malden (Nx), \

Us, Swans} eee ees \S pe Tiga)

Wallis;

Yorn

ae

Rakshange®

Some ey Levu phd heal Ps HPs ego -Pago \ A\!eye) Vanua 1g

-

3

USE

(NBr.) rengarara

AS

otuma-. a

;

Starbuck

on wi[To

po

~

Wey

sets

hoenix

Zs, " Funafut)

Fi)

wie, | ee

A gisele” 6 Ge Hall poet

Nanumea

SK

as Kass enieateng eran —

ikSs

we itee A

Qs ‘anton

pe

CRIES

Fanning (8) ay OT

COD A:

Bougainville

Palmyra(USA) Reo)

i

ne eat

!

ae

at

ie z12

PSE eee

ony

;,

(USA)

i

aGizeierant

k.

\ ESZAKKELET BistharckseUi-trorszag o3f phebaul Salam%,. GJ-GUINE

Paba

? & ‘stptirik

gear’

Johaston

eS

Jaluit

“kK

tt

-.,

Oz (USA gyams }

. foe

« Kapingamarangi

ee

A

* Taongi

ere te Se

a 0,806, am

°

|

Cti-szk, +

ES

ee. Rongelap

3

Sa

‘e

i [e}

r

2a

“a

Se Maui

__ Oahu’

Hawaii

=,

Eniwetok

lamotrek . Truk”

Ly Honolulu

_7 Kaual

Niihau de

- Wake

M 5 bs

gt

a]

tt

Necker

8

:

ans ed

cate ORS

Q

anes ardn

laysan

Ss. (USA)

-—-Guam-—4,

Yap |" “x:

7

re =

oS

M

is ‘, 2 > « Saipan & “AGNEO— ny M

ee

a

Sm

es

.

Ve

Midway-szk. =

9 Se be ee ae Se

eeee te ee ee

ra

(USHA

Gr.-tal Ny-ta 1709

S

Sam Seen

%,

180°

we

Lis .{USA) mc

170° Gr.-tal K-re

Kure

‘2

ey

160°

Oceania

we

3%

¥ Ion Cae

Spinel [Piteairn disc eeu Ducie (NBr.) ;

&

Lord Howe

oe:

Au)

le ous

es -.0.Canberra

—

ou. NDIA \

’

Vasco D TA

ae

TAS\MAWN-

TENGER

renner \

Sea

BD

zak

Auckland

t

‘Sziget 5}. i

4Wali ellington =)

i. eas

ahart

Ghujste ell

® Chatham-szk. (Uyi2.)

+ Bounty (0-2) 24 Ellenlabas-szk, (Antipodes)

Aucklandszk. ye,

140°

160°

160°

Wiz) Campbell

; ae

(Uj-2) io

160°

150°

140°

130'

7

7

=

Ocednia Oceania : szigetvilag a Csendes-dceanban,

Ausztralia,

Kelet-Azsia és Amerika kézétt. Ausztralidval egy vildgrészt alkot. Kb. 1 260 000 km?, mintegy 70 milliéd km?nyi vizteriileten elszérva. L: kb. 6,5 milliéd (1959), ebbdl az Oslakoss4g: p&épudk, melanéziaiak, mikronéziaiak, polinéziaiak kb. 3,3 millid ; szimuk ~ meghéditasanak kezdete, a 16. sz. édta egyre csékkent, a gyarmatositék nagy résziiket kiirtottak ; ugyanakkor novekedében van az eurdpai eredetti lakoss4g (f6ként Uj-Zélandon), szama kb. 2,2 millid. Az iltetvényes gazdalkodas és a banyaszat fejlédésével a gyarmatositdk olesé6 munkaerdét hoz-

tak be Azsidbél:

indiaikat a Fidzsi-szk.-re, japAnokat,

filippinédkat, kinaiakat stb. a Hawaii-szk.-re vietnamiakat Uj-Kaledénidba, japénokat és filippinédkat Mikronézidba, kinaiakat egyes francia gyarmatokra stb. Ezek sz4ma osszesen mintegy 500 000 (1959). — Szerkezete, természeti adottsdgai és lakossdgdnak jellege alapjan 4 részre oszlik: 1. Melanézia (a legnyugatibb és legnagyobb szigetek), 2. Mikronézia (Melanéziatél H-ra, kis

szigetek), 3. Polinézia (az ésszes tdbbi kis sziget), 4. Uj-

Zéland. Uj-Zéland kivételével, amely a Brit Nemzetk6ézésséghez tartozé fiiggetlen orszdg, a legtébb szigetcsoport ma még imperialista orsz4gok (Nagy-Britannia, Ausztralia, USA, Franciao., Hollandia) gyarmatteriilete ; sok szigete tengerészeti és légi tamaszpont. Egyes szigeteit atom- és hidrogénbomba-kisérletekre hasznélték fel. TERMESZETI VISZONYOK. Belsé és kiilsé szigetévre tagolédik. A belsé 6v nagyobb szigetekbél All; alapja régi masszivum; Uj-Guinedtél hizdédik a Bismarck-szk.-en, Salamon -szk.-en és az Uj-Hebridékon at a Fidzsi-szk.-ig, valamint Uj-Kaledénidtél és Tongaétél D-re Uj-Zélandig (Melanézia, Uj-Zéland). Ez a szigetdv a

fdldtérténeti

multban

Ausztrdalia

pereme

volt;

fel-

szine erdsen tagolt, helyenként magashegység jellegti. Uj-Guinedn van egész~ legmagasabb csticsa, a Carstenszhegy (5030 m). A kiilsé szigetév tagjait fiatal vulkdni k6zet, korallmészké épiti fel; nem fiiggenek dssze Ausztraliaval (Mikronézia, Polinézia; Ny-Mikronézia szerkezetileg Azsidhoz tartozik). EH szigetek nagy részén a fdldtorténeti jelenkorban siillyedés észlelheté, ezzel

245

Oceania népei

Oczel

kép-

fro. figgetlenségéért harcolva kiizdétt a katolikusok poli-

zodnek. — LHghajlata trépusi, 23—27 C° kézotti évi kézéphémérséklettel (Hawaii és Uj-Zéland szubtrépusi,

tikai emancipacidjaért, az angol —ir unid felbontasdért, de

ill. mérsékelt éghajlatu). A hédmérséklet napi és évi ingadozdsa kisméretti. Az Egyenlitétél EK, ill. D felé

whigekhez kézeledett,

tavolodva

a

egyidejtileg

korallzatonyok

(reef-ek)

a csapadékmennyiség

A szigetek zémén

az uralkodé

és

atollok

fokozatosan

csdkken.

szél vdltakozva

az EK-i

és DK-i passzdt. Az egyenlitéi évezetben gyakoriak a pusztitd erej@ tajfunok, forrédévi ciklonok. — A névény- és dllatvilég a belsé szigetévén a leggazdagabb; a ktls6 szigetévén fokozatosan szegényesedik. Legegyszeribb az alacsony kis korallszigeteken. A fajok szima Ny-rél K felé csékken; valdszinti, hogy a betelepedés Ny felél tértént. A névényzet a csapadék mennyiségéhez igazodva trépusi éserdé v. szavanna, a partok mentén gyér mangrove. A magas hegységekben havasi névényzet. Allatvilaga a Notogaedhoz tartozik. Ny-on még elég valtozatos a fajdllomany (erszényesek stb.), K felé hiaényoznak az emldésdllatok a patkany és a denevér kivételével.

Hiill6

Polinézidban (lantfarku

Asvinyi

mar

madar,

kinesei:

kevés ; csak

csak

teknésbékdk

rovarok

kakadu,

és

és

kigydk.

madarfajok

paradicsommadar

Uj-Kaledénidban

ércek;

éinek

stb.).

—

nikkelére-

készleteivel mA&sodik helyen 4ll a kapitalista vil4gban, a vilaég egész nikkeltermelésének 12%-a innen keriil ki. Mikronézia és Polinézia egyenlitéi 6vezetében foszfat, Uj-Guinean (Ny-Irian teriiletén) kéolaj és arany. A vilag

egész krémtermelésének

11%-&t ~

adja.

GAZDASAGI ELET. Legnagyobb részén, féleg a tré-

pusi teriileteken jellemzé a gyarmati rendszert iltetvényes gazdaélkodas, amelyet kiilféldi téke iranyit. Legfébb gazdaségi névények: kdékuszpdlma (a vildg egész kopratermelésének 13%-a), cukornad, kavé, anandsz (a vildg-

termelés 90%-a) stb. Uj-Zélandon vildgviszonylatban jelentés juhtenyésztés folyik. Banydszat Uj-Kaledénidn (nikkelére), ENy-Uj-Guinean (kéolaj, arany), szdmos kisebb szigeten (Nauru stb.), foszfatkitermelés. A tengerbél trepangot (tengeri uborkdt), gyéngyhaézat, igazgyongy6t hoznak fel. Jelentés még balna- és egyéb halaszata.

—

~t

behdlézzik

a hdrom

szdrazfdldet,

Ausztrélidt és Amerikaét ésszek6t6 jaratok utvonalai. Kiilkereskedelmet Nagy-Britannid4val, Jranciao.-gal, Azsia orszdgaival folytat. Bovebben +

ronézia, — Polinézia, +Uj-Zéland.

Azsidt,

hajéutak és_légifdleg az USA-val, Ausztraliadval, KMelanézia, + Mik-

— Irod. B. A. Alek-

szandrov: O.1954; BodrogiT.: O. mtivészete a Magyar Nemzeti Mizeum — Néprajzi Muzeum gytijteményében. 1959. Oceania népei: az dcedniai szigetvild4g térzslakosséganak,

a

> pdpudéknak,

a —melanézeknek,

néziaiaknak és a -—>polinézeknek zése. Lélekszamuk kb. 3,3 millid Damm: Kanaka. 1961.

a — mekro-

6sszefoglaléd elneve(1959). — Jrod. H.

oceanelégia, oceanogrdfia, tengertan: a tengerekkel foglalkozé tudomanyok désszessége; tanulmanyozza az

écednban, ill. a tengerekben lezajlé fizikai, kémiai, geoldgiai és bioldgiai folyamatokat és jelenségeket. Feladata a partoknak, a fenékdomborzatnak és a talajnak, a tengerviz fizikai és kémiai tulajdonsagainak, az aramlasoknak, az apdly-dagaly jelenségének, a hullamzasnak, @ szintingadozasoknak, valamint a tengerek névény- és allatvilaganak,

az

dcedn

és a légkér

kélesénhatasdnak

stb. vizsgélata. Kutatasaiban a hidrofizikéra, hidrokémidra, geolégiara, geografidra, geofizikara és a hidrobiolédgiara tamaszkodik. Ochoa [ocsoa], Severo (1905— ): spanyol szarmazasu amerikai biokémikus. A. Kornberggel egyiitt a ribonukleinsav és dezoxiribonukleinsav szintézisének mechanizmusa terén kifejtett vizsgdélataiért 1959-ben orvosi Nobel-dijat kapott. Ocna Sugatag [okna sugatag], Aknasugatag: romaniai telepiilés Sighetté1] (Méramarossziget) D-re. L: 3000 (1956). Sébényaszata jelentés. O’Connel [owkanol], Daniel (1775—1847): az ir szabadségmozgalom liberalis sz4rnyanak egyik vezetdje.

késébb

a forradalmi

O'Connor chartista

Mint

a

t6megmozgalomtdél

félve, az angol

s a kompromisszumok utjaéra lépeit.

[owkano], Feargus Edward (1794—1855) : mozgalom egyik ir szdrmazdsi vezetdje.

baloldal

(,,fizikai

eré partja’’)

tagja

1837-ben

megalapitotta a Northern Star (Eszaki Csillag) c. chartista lapot, amely a mozgalom fé sajtéorganuma lett. Az angol munkaésok k6rében rendkiviil népszeri ~t 1847-ben bevalasztottak a parlamentbe. Ezutan visszavonult a forradalmi harctdél, s 1848—49-ben a forradalmi témegmozgalom fékezésére térekedett. O’Connor, Frank; tkp. Michael Donovan (1903— ): fr sziiletési

szegénység nak

angol

sorsa

f6 témait.

irdéd. Proletérsorbdél

adja

miiveinek,

Verseket,

szarmazott,

elsésorban

szindarabokat

az

ir

novellai-

is ir, a dublini

Abbey Szinhaéz igazgatdja. Ocsa: 6tk., Pest m., dabasi j. L: 7360 (1960). Gyiiméles- és szdlétermesztés. Kertimag-termelés. Felsébabédi 4g. Szarvasmarha-térzstenyészté 4g. — Roman stilusi ref. temploma mtiemlék, a 13. sz.-ban a premontreiek épitették. Természetvédelmi ter. Ocsérd: ktk., Baranya m., pécsi j. L: 660 (1960). Gépallomas. éesehek : cseh konzervativ polg4ri part tagjainak elnevezése. 1860-ban alakult. A cseh nemességre és a burzsoazia felsé rétegeire tamaszkodott. Sikraszallt Ausztria foderativ Atalakitésa mellett; az osztrak—magyar — kiegyezés (1867) utan Cseho. részére is Magyaro.-éhoz hasonlé jogok megadasat kévetelte. A passziv ellenallas politikajat hirdette. 1918-ban beolvadt Csehszlovakia nemzeti demokrata partj4ba. écskavas: acél- v. 6ntdttvas-hulladék. Az elébbi a martinacélgyartés soran keriil felhasznélésra, és a kemence adagjanak (nyersvas, acélhulladék és salakképzé anyag) jelentés, egészen 50%-ig terjedé hanyadat teszi ki. Rozsdatartalma fedezi az acélgyartés oxigénsziikségletének tulnyomd részét. Az 6ntéttvas-hulladékot vaséntédékben, a kupolé adagjaiban hasznositjak. Hazdnkban az ~ gytijtésével a Kohaszati Alapanyagellaté V. és a MEH foglalkozik. Tekintettel az ~ fent vdzolt jelentéségére, idészakonként orszigos méreti gytijtéheteket rendeznek. Az 1960-ban begytjtott ~mennyiség 688 068 t volt, melybél az acélhulladék 584012, az dntdttvas-hulladék pedig 104056 tonnara rugott. Ocskay Laszl6 (? 1680—1710): kuruc brigadéros. Kalandos katonai mult utan mint hadnagy csatlakozott a Rdkéczi-szabadsdégharchoz,. Vitézségével, vakmeré bator-

sagaval hamarosan nagyszombati

kittint, kilénésen az 1704. dec. 25-i

utkézetben.

Ellenfelei

,,R&kdéczi

vill4maé-

nak”? nevezték. Bar a fejedelem igen megbecsiilte és 1707-ben nagy birtokadomanyban részesitette, 1708-ban Atallt a csdsz4ri seregekhez. A kurucok Jdvorka Ad&m segitségével 1710 elején elfogtédk és Ersekijvdrott lefejezték. Tébb népballada szél az aruldé sorsardl. Oesvay Ferenc (1819—87): publicista. 1841-tdl a Kolozsvart megjelené Hrdélyi Hiradé munkatarsa, majd szerkesztéje volt. 1848. nov.-ben beallt a honvédseregbe, Bem mellett mint hadnagy harcolt, és Bem dészténzésére kiadta a Honvéd cimti napilapot (1849. jan. l—aug. 14). Tagja volt a katonai stataridlis birds4gnak is. A szabadsdghare bukasa ut4n 4 évig bujdosott; elfogdsa utaén az osztrak birdsdg 15 évi varfogsagra itélte. Octavianus ; — Augustus Gezel Janos (1911— ): a Kézponti Népi Ellenérz6 Bizottsdg elnéke (1958. febr.-tdl). Szobafesté-mazoléd segéd volt. 1926 éta vesz részt a munkasmozgalomban. 1927 éta tagja a partnak ; elsdsorban ipari tanuldk és leventék kéz6tt végzett szervezd és agitacids munkat, terjesztette & part sajtétermékeit. A felszabadulas utan varosi, jarasi, majd megyei parttitkér volt Salgétarjanban, ill. Négrad megyében, késébb kiilénbézdé felelés dailami beosztaésokban mtikédétt. Az MSZMP Koézponti Bizottsaganak tagja.

Odry

246 éda Délorosz Munkdsszévetség. A 20. sz. elejétél az oroszo.-i forradalmi munkaésmozgslom egyik jelentés kézpontja. Az orosz polgdri demokratikus forradalom idején ~ban k6tétt ki révid idére a fel-

tokos. A 16. sz.-i feudalis anarchia koériilményei k6zétt az orszag egyesitése érdekében szamos hadjaratot vezetett.

lézadt Patyomkin jethatalom

1568-ban

majd angol—francia

+lirai

kéltemény.

Vannak

elfoglalta

hazafias,

Japan akkori

bélesészeti,

févarosat,

vallasi

Kyotét,

és

1572-ben megfosztotta hatalmatdél az utolsé Ashikaga sogunt.

Szamos, a kézponti

hatalom megszilarditasat célzé

reformot hajtott végre. Szivésan harcolt a kézpontositast gatlo buddhista papsag ellen. 1582-ben meggyilkoltak. A k6ézponti hatalom kiépitésének Altala megkezdett muvét hadvezére, Hideyoshi Toyotomi folytatta. odaliszk : rabné, agyas, haremhélgy.

Oddo— Harkins-szabaly : kémiai

elemek

féldi gyako-

risagara vonatkozé térvényszertiség. A féldben a paros rendszamu elemek 4ltalaban gyakoribbak, mint a szomszédos paratlan rendszamutak. Két szomszédos elem k6ziil a péros rendsz4mu a természetben atlag egy nagysagrenddel (tizszer) gyakoribb a paratlannal. Odense [odensze]: dan kik6tévaros Fyn szigetén,

L:

110000

elektromos

(1959).

Hajéépités.

felszerelés),

Gép-

élelmiszer-

(kerékpar,

és textilipar.

autd, Radid-

addallomas. Székesegyhazat a 11. sz.-ban épitették. Hans Christian Andersen sziiléhaza mtemlék. Odenwald : németo.-i réghegység a Rajna jobb partjan, a Schwarzwald és a Hesseni-hegyvidék kézt; legmagasabb pontja 626 m. 60 km hosszt, 40 km széles. odeon, ddeion Jere ane Pafom Orleag Gydletédsen, az Orfzig Strawn és Rendet dltal, maganak 15k os fcnns dllar, Minthogy avon Orfzag Gyblesbelr Decrevamnak rend igy (col: M haydens b2leg

"sat.

bs Ss,

F ‘s Unaica

Midin eae subats

m4:

boroniczarnse

aleaatessint bvzvtt Brantyat reink feittort Magyar Orfzituatnak ;

heey € foiy6 1687. Elsen ake, econ huican orvolses juts Elcenhe» “1 Viligns Nemec,6088 emu | i Pofos Varesiban, az egels Eqydscr

c+ Rentedace kacanleges Orlzig Gyidesit herderviny 4°

1h Sratwsaknak s Hertsg fo SEPH Busfortat Fuocat yméerek yorends Kerth “hoanat nyilvin MPkcefeiks fenn-leven épen akkoriban valosago;

%

keo

Oherlasibul,

mel-

sin at Epozon Mifununk wicconto Thesrrwm, annak rettentd, *s kegyctlea hobérlasibol, ane

Az 6nodi orszdggytilés térvénycikkének bevezetése és a mésodik artikulus, amely a Habsburg-hdz trénfosztdésdt mondja ki

zetését és a —+libertds kételezd elfogadésdt, ami ellen a rendek tébbsége nyiltan tiltakozott. A fejedelem ezutadn leleplezte a Turdédc vm.-i nemesek Altal — labano biztatasra — inditott békeparti szervezkedést, mire az orszdggyalés résztvevéi Rakovszky Mihély és Okolicsényi Krist6f turéci kéveteket felkoncolték. Bercsényi Miklés beszéde utén, amelyet Allitélag ,,eb ura fakdé” felkidltéssal fejezett be, az ~ detronizélta a Habsburgokat. Az ~ azonban csak étmenetileg térte meg a békepérti szervezkedést ; a nemesség tovdbb fokozédé megalkuvasa a szabadsdgharo eldruldsdhoz vezetett. onogurok: az 5—6. sz.-ban térzsszévetségben 616 bolg4r-térék népek osszefoglalé elnevezése. Az Azovi-

onomasziolégia

opera

279

tengertél EK-re esé teriileteken a tiirk ogurokkal egyutt az ~ torzsszévetségében éltek a magyarok ései is. Valdszintileg az onogur névb6l alakult ki a magyar nép idegen

Nemzetkézi Csillagaszati Tarsasag elndke. Kiilénésen a Tejutrendszer felépitésével és dinamikajaval foglalkozik.

nyelvi

tengeri fiirdé Belgiumban, az Eszaki-tenger partjdn, Ny-Flandriaban. Finom homokos (féveny) strandja vilaghirGé. L: 54000 (1956). Nagyaranyu tengeri halaszat, osztriga- és homartenyésziés. Hajdépités; fém-, vegyés élelmiszeripar. Dohdnyés csipkegyartas. Személyforgalom Anglia felé. Bruggevel az ~-csatorna k6ti dssze. Radid-addéllomas. Hajézasi iskola.

elnevezése

(ugrin,

— Irod. Czeglédy K.: steppén.

vengr,

Ungar,

hongrois

stb.).

IV—IX. sz4zadi népmozgalmak a

1954.

onomasziolégia,

: 0,1—2 mm

4tméréji, koncentrikus,

héjas, sugaras szerkezetti gémbécskékbél (ooidokbdl) felépiléd wtledékes kézet. A gémbécskék anyaga leggyakrabban mészké, barna vasére (—limonit) v. vorés vasére (—hematit). Iparilag is jelentés felhalmozéddésokat a vas~ alkot (pl. a lotharingiai un. minette ~os vasérc). éorosz Allam: — Kijevi Nagyfejedelemség

Oort, Jan leideni

Hendrik

csillagvizsg4lé

(1900— intézet

):

dogger

kori

diszperz rendszerek azon optikai tulajdonsdéga, hogy mas a sziniik &tesé, mint réesé fényben. A + Tyndall-jelenség okozza. opaliiveg : fédleg vildgitastechnikai célokra hasznalt iivegfajta. Alapanyaga kézénséges atlatszé6 iiveg amelyben a hozzéadagolt anyagok (kalciumfoszfat, kalciumfluorid) a lehiléskor paraényi cseppek v. kristélyok alakjaban kivdlnak. Az egész tomegében opélozott iiveget nagy miatt a gyakorlatban csak ritkan

hasznal-

jak. Helyette az opdlbevonatt iiveg a szokdsos, amelynél az 4tlatszé iveglapot egyik v. mindkét oldalan vékony ~réteggel

vonjék

be.

palyi: 6tk., Szaboles-Szatmaér m., matészalkai j. L: 2690 (1960). Technikumi tangazdasdg. Oparin, Alekszandr Ivanovies (1894— ): szovjet biokémikus, az SZU Tudoményos Akadémidjanak tagja. A

Béke-Vilaégtandécs

tagja,

a

Tudomanyos

Munkésok

Vilagszévetségének alelnédke. Kidolgozta az élet keletkezésének biokémiai elméletét (Az élet keletkezése). Opatija, olaszul Abbazia [abacija]: tengeri fiirdé- és udiiléhely Jugoszl4vidban, az Adriai-tenger partjdn, Isztria-félszigeten, kézel Rijek&hoz (Fiume). L: 9000 (becslés), évente kb. 50 000 vendég fordul meg itt. Aszomszédos Volosca és Lovrana iidiiléhelyekkel csaknem egybeépiilve 16 km hosszan huzédik a Kvarner-dbélben. Opava, németiil Troppaw: 1. csehszlovékiai varos

az Eszak-Morva zelében.

L:

kézig. tart.-ban, a lengyel hatér ké-

44400

élelmiszeripar. —

(1960). Fém-, gép-, papir-, vegy- és

2. folyé Csehszlovékidban,

Morva kézig. tart.-ban.

lejtéjén

ered,

az Eszak-

118 km hosszu. A Jesenik E-i

Ostravandél

az

Oderdéba

6mlik.

opeid : (ker) az eladé kételezé nyilatkozata, melynek alapjan ajanlatanak feltételeit meghatérozott idépontig fenntartja. Ezen idé alatt az arut, értékpapirt stb. csak az ~t nyert személy hozzajarulas4val lehet eladni.

Opel Miivek,

Adam

Opel AG:

az NSZK

egyik leg-

jelentésebb autégyaéra. 1862-ben varrégépgyarként alapitottaék. 1929 dta a General Motors Co. érdekkérébe tartozik. Telephelye Risselsheim. 1957-ben aktivéinak dsszege 660 millid marka volt, 125 milliéd marka profitra tett szert, kb. 32000 munkéast foglalkoztatott. opera (ol. ’mt’>, dalmu&i: szinpadi eléaddsra sz4nt dramai sz6veg megzenésitése ének- és hangszeregytittesre. A megzenésités forméi: recitativo, aria, arioso, duett, tercett stb., findélé, tovabb& kérusok, valamint tisztan

hangszeres részek (nyitény, kézzene). Valfajai az olaszok-

nal:

~

seria;

komoly,

vig, komikus ; ~ semzseria

holland csillagdsz, a

igazgatdéja.

op.:

[dsztende]

fényelnyelése

New

York felé az Erie-csatornén és a Hudson-f.-n bonyolddik le. — 2. Kanada legstirfibben lakott és legiparositottabb tartoménya a Hudson-dbél és a Nagy-tavak (Felsé-,

Gostende

tragikus

taérgyu;

~

buffa:

: komoly~ vidaém részekkel.

A francidknél: grand ~ (nagy~) : latvanyos, balettel atsz6tt; ~ comique: vidiém vagy érzelmes. Német valfaja: Singspiel, daljdték : népies, vidim. Zenedréma

operacidkutatas

280

operacid

a drama igényeit fokozottan kielégité ~. — A 15. sz.tél jelentkezé kulénbézé kezdeti formdék utan (intermediumok, madrigalkomédidk stb.) Firenzében keletkezett a 16. sz. végén az antik zenés dramak felelevenitésére iranyuléd torekvésekbél. Az elsé6 ~k_ szerzdéi,

J. Pert (1561—1633) és G. Caccini (kb. 1550—1618) a deklamaciét Aallitotték mrtivészi kifejezésiik kézéppontjaba. Az Uj miifaj elsé nagy mestere Cl. Monteverdi

volt a népzenén alapulé nemzeti irany kezdeményezdje. A kor legkivélébb zenei dramairédja M. P. Muszorgszkej

(1889—81), aki zenés népdrémdival (Borisz Godunov, Hovanscsina) 4j tipust alakitott ki. Kiviile A. P. Borogyin (1833—87; (1844—1908

Igor herceg), N. A. Rimszkij-Korszakov ; Szadko stb.), P. I. Csajkovszkij (1840—98 ;

(1567—1643) volt, kinek operdéiban a végletes emberi szenvedélyek Abrazoldsara a zene dramai elemei fokozottan érvényesiiltek (Poppea megkorondzdsa). Franciao.ban belefoglalva az udvari tdncjdték elemeit J.-B.

Anyegin stb.) ~i nevezetesek. Mo.-on a nemzeti ~ megteremtése Hrkel F. (1810—93) nevéhez ftizddik (Hunyadi Léselé, Bank ban). Lengyelo.-ban 8S. Moniuszko (1819—72), Cseho.-ban B. Smetana (1824—84) voltak a romantikus nemzeti ~ megalapitéi. Franciaoban a szazad elsé felében a G. Spontini (1774—1851),

Lully (1632—87) balettel kapesolt

1871)

teremtette meg a felvonuldsokkal, sajdtos francia operatipust, melyet

késébb J. Ph. Rameau (1683—1764) fejlesztett tovabb. Németo.-ban H. Schiitz (1585—1672) az elsé ~ szerzdje, de igazi kezdetei a hamburgi népszinpad zenés eldadasainak hagyomanyaihoz kapesoléddnak (R. Kezser, 1674—

1739; stb.). Anglidaban az alarcos jétékok (masque) hagyoményaibél fejlédétt, és kialakulasa H. Purcell (1659—95) nevéhez fiizédik (Dido és Aeneas). — A17.sz. végén a pompazatos stilusti velencei iskolat, ahol a zart formak

és a recitativo

szétvalasa

mar

megkezdédétt,

a

G.

Meyerbeer dltal

(1791—1864) képviselt

és D.

latvanyos

Fr.

Auber

nagyopera

(1782— virdgzott.

A vigoperabél 4gazott ki az —operett. A szézad masodik felében Ch. Gounod (1818—93) Faust c. ~javal, J. E. Massenet (1842—1912) és masok mitiveivel a lirai ~tipus lépett eldtérbe. A 18. sz.-i olasz hagyomanyok legkivalébb folytatéja G. Rossini (1792—1868), a Szevillaz

borbély szerzdje volt. Kiviile V. Bellini (1801—35) és G. Donizetta (1797—1848) munkaéssd4ga emelkedett ki. Az 6 iranyukat fejlesztette tovabb G. Verdi (1813—1901), akinek

kézépsé

(Rigoletto,

Trubadur,

Traviata,

Alarcosbdl,

naépolyi iskola valtotta fel. Ennek vezéralakja A. Scarlatti (kb. 1660—1725). A miifaj szazados kihatést Uj formai megoldasokkal gazdagodott, recitativék és karakterisztikus tipust képviselé nagy aridék sorozatabdl Allt (elha-

Don Carlos, Aida stb.) és féként kései (Otello, Falstaff) miiveiben az opera drémai iranyu elmélyitése a zenei koncepcién beliil valésult meg. A. Boito (1842—1918) a német operastilus hatasa alatt 4llt. A szazad végén

tarolt részekbél

feltGnt a verizmus iranyzata (P. Mascagni, 1863—1945, Parasztbecsiilet és R. Leoncavallo, 1858—1919, Bajazzok c.

szerkesztett,

un. ,,szam-~”’),

melyben

a

zene valt uralkodévé a drama felett. Az iskola fé képviseldi: L. Leo (1694—1744), Fr. Durante (1684—1755), G. B. Pergolesz (1710 —36), N. Logroscino (1698—kb. 1765), J. A. Hasse (1699—1783), N. A. Porpora (1686—1766) stb. Az olasz opera a melodikus elemet tulstlyra juttatd koncepcidjaval, virtuéz énekeseivel (kasztraélt énekesek) egész Eurdpaét meghdditotta. Ezt az operatipust képviselte G. Fr. Handel (1685—1759) is Londonban. A 18. sz. kézepe tajan az ~ seria humoros kézjdtékaibdl (intermezzok) kialakul a népies ~ buffa, melynek elsé jelentékeny mestere G. B. Pergolesz volt; La serva padrona ec. Utmutatd mtivével; nevezetes képviseléi: N. Logroscino, B. Galuppi (1706—85), N. Prcecinni (1728—

1800), G. Pazsiello 1801) stb. komédidira

(1740—1816),

Franciao.-ban tamaszkodva

D. Cimarosa

(1749—

a vasartéri jatékszin zenés fejlédé6tt ki az ~ comique

miifaja. Uttérdi J. J. Rousseau (1712—78), a filozéfus és az olasz EH. R. Duni (1709—75) voltak. Fé képviseldje: Fr. A. D. Philidor (1726—95), kora legkivalébb sakkjatékosa. Az ~

comique-bél kialakulé érzelmes polgari tipus

P. A. Monsigny (1729—1817) miivészetében talalt képviseldjére. Németo.-ban a vigopera mint népies elemeket is magdban foglalé Singspiel jelent meg J. A. Hiller (1728—1804)

és

m&sok

miveiben.

Az

Olaszo.-ban

is

mutatkozé6 dramai megutjhodés igénye (N. Jommelli, 1714—74 és T. Traetta, 1727—79) Chr. W. Glucknak (1714—87) a zenével szemben a drama elsdébbségét hangstlyozé reform~iban jelentkezett. A sz4zad operatorekvéseinek és egyben az olasz és a német irdnyoknak désszegezbje W. A. Mozart volt (1756—91) Széktetés a szerdjbé6l, Figaro hdzassdga, Don Juan, Cosi fan tutte, Vardzsfuvola c. kiemelkedé ~iban. A francia forra-

dalom téjan az ~ comique-bdl kidgazik a forradalmi ~ tipusa (Monsigny, A. E. M. Gréiry, 1742—1813, E. N. Meéhul, 1763—1817, M. L. Cherubini, 1760—1842 stb.), melynek késéi hatésa Beethoven Fidelio c. operaja. A 19. sz.-ban a nemzeti opera kialakulésa fokozottan elédtérbe lépett. A német nemzeti opera megteremtdje

C. M. Weber (1786—1826) volt A biivés vadasz c. dalmtivével. Romantikus

mtivészete

H. Marschner

(1795—1861)

mtivein keresztiil Wagnerig hatott. R. Wagner (1813— 83) zenedrémai felfogdsa, mely az dridkat mellézve az énekbeszédre alapit, ismét az opera eredeti értelméhez tér vissza. Végigkomponélt, szimfonikusan megfogalmazott mtiiveivel (Trisetdn és Izolda, Ntirnberg. mesterdalnokok, A Nibelung gytiritje, Parsifal) a romantikus pera deleléjére ért. Oroszo.-ban M. I. Glinka (1804—57)

~ja). Hléfutéra a francia G. Bizet (1838—75) Carmen ec. operaja volt. A szdzadfordul6 az impresszionista ~ megsziletésének ideje (G. Puccini, 1858—1924, Bohémélet,

és

fdleg

Pillangékisasszony,

Cl.

Debussy,

Tosca,

1862—1918,

Turandot

Pelléas

és

stb.

Melv-

sande c. mtivében, majd M. de Falla, 1876—1946,

M. Ravel, 1875—1937, O. Respizghi, 1879—1936 stb.). Ugyanakkor Németo.-ban R. Strauss (1864—1949) @ wagneri hagyomanyt fejlesztette tovabb (Salome, Hlektra, Rézsalovag stb.). Kilén tipust képvisel a 20. sz.

elején Barték B. (1881—1945) A kékszakdllu herceg véra c. ~ja. Olaszo.-ban féként I. Pizetti (1880—1957), G. F. Malipiero (1882— ) és A. Casella (1883—1947) ~wi érdemelnek

emlitést.

Franciao.-ban

A. Honegger

(1892—

1955) és D. Milhaud (1892— ) mtivei az oratériumba hajl6 ~tipust képviselik. Németo.-ban P. Hindemith

(1895— ), C. Orff (1895— ), W. ~i nevezetesek. A dodekafén stilusi A. Berg (1885—1935), A. Schénberg Az SZU-ban D. D. Sosztakovics (1906— (1903— _ ), I. 1. Dzerzsinszkij (1909— nek

ki, fdként

dllomésénak

az

utédbbi ~it

tekintik.

Egk (1901— ) opera képviseléi (1874—1951) stb. _ ),J.Sz. Mejtusz ) mtivei emelked-

a realista ~

Ujabban

az

angol

jelentékeny

B.

Britten

(1913— _ ) és @ Puccinit kévet6é G.-C. Menotti (1911—

_) értek el szélesebb kérti sikereket. Ndlunk a 20. sz.-i operatermésb6l1 — Barték mtive mellett — Koddly Z. (1882— ) Héry Jdnosa és Székelyfondja magaslik ki. (+még operahdzak) — Irod. Eésze L.: Az o. utja. 1960; Balassa—G4él: Operakalauz zenepéldékkal. 1960; Az o. térténetébdl. Szerk.: Szabolesi— Bartha. 1961. operacié :

a

szem

optikai

koronativeg, — flintiiveg) optikus, /diszerész: az optikai mtiszerek készitdéje és javitéja. Az optikai lencséket az optikai dvegcsiszolé

késziti. Az optikai késziilékek eladdsdval, ill. aprébb javitasokkal a ldtszerész foglalkozik. Az elsé két szakmaéban a tanulmaényi idé 3 év, érettségi utén masfél év, a harmadik szakméba csak érettségi utén lehet jelentkezni, a tanulmanyi idé két év. optimatak lat.) : a rédmai birodalomban a konzervativ

miatt valamely vegyérték kériil a szabad forgds akada-

nagybirtokosok

lyozva van, és ennek kévetkeztében két kiilénb6zé térbeli

tikai

szerkezetti (tikérkép) molekula lehetséges (pl. az &bran lathaté szerkezeti képletti dinitro-dikarbonsavon). Egyen16 mennyiségi jobbra és balra forgaté molekula un. racém médosulatot alkot. Ez nem forgatja el a polérozott fény sikjat (optikailag inaktiv), olvadaspontja, oldékonysiga 4ltalaban nem egyezik meg a d- és l- (optikailag aktiv) méddosulatok megfelelé adataival, tehdt 6nalldé vegyiilet. A kémiai reakciédk terméke Altalaban racém médosulat, kiilénleges kériilmények k6z6tt (enzimes

ben a rémai kéztérsas4g vals4g&nak idején jétt létre. Elesen szemben 4llt a rabszolgatarté demokracia hiveivel, a popularisokkal (demokratékkal), féként a kis- és k6zépbirtokosok érdekeit kifejezé agrdrreformok, valamint az 4llamapparatus demokratizélasanak kérdésében.

uton,

cirkuldrisan

poldrozott

fényben,

un.

aszimmetrids

szintézissel) azonban sikeriilt optikailag aktiv terméket is elédllitani. Tébb aszimmetrids szénatomot tartalmazdé molekula esetében belsé kiegyenlités kévetkeztében is létrején optikailag inaktiv (an. mezo-)molekula. Az ~ jelensége fellép a kvaterner amméniumszdrmazékokon is. optikai leképezés: optikai eszkézdkkel (tikrékkel, lencsékkel, lencserendszerekkel) térténéd képalkotés. A targyakrél alkotott kép a —Jlencsehibék miatt eltér a szamitottdl. Megkilénbéztetiink valéddi és _ virtudlis képet. A valédi képnél a fénysugarak a képpontban valéban talalkoznak, és igy a kép ernyén felfoghatd. A virtudlis képnél a fénysugarak széttartdak, de ugy laétszik, mintha a képpontbdél, a fénysugarak meghosszabbités4bél erednének. Pl. a lupéndl a targyrdl nagyitott virtudlis kép keletkezik. Ezt a virtudlis képet egészen kézelrél nézhetjiik. A képtdvolsag (k), a targytavolsag (t) 6s a fékusztdvolsdg (f) k6zétt az alabbi osszefiiggés érvényes:

1

a+ = = vie Ha

a képtavolsag

negativ szim, az annyit jelent, hogy a kép virtudlis. A sz6rélencsék, dombort tiikrék fékusztavolsdga is negativ, mivel a fénysugarakat széttartéva teszik. GyGjtdlencsék, homort tiikrék Altal4ban valddi képet keltenek, csak ha a

targya

fdékusztavolsdgon beliil van, lesz a kép virtudalis.

optikai mikrométer:; mikroszképok 1la4t6mezejében levé tdrgyak méreteit meghatdrozé (az optika elvein alapulé) miuszer. optikai racs: fényelhajlast eldidézé elemek rendszere. A leggyakrabban hasznélt ~ok tn. vonalracsok, amelyek fém- v. tivegfeliileteken levé egyenletes stiriségt vonalak sokas4g4bé6l 4llnak. A vonalakat karcoldssal v. tjabban durvébb récsoknal fényképészeti eljarassal készitik.

A

feliilet

nemcsak

sik

lehet,

hanem

homortt

is (konk4v rdcs). Az ~ot szinképelemzésre hasznaljék. Minél finomabb a racs, annél nagyobb az — felolddé képessége. Ma mar a millimétert 1800 részre is fel tudjak osz-

(arisztokraték)

csoportosulas,

amely

az

érdekeit i. e.

2. sz.

képviselé

poli-

masodik

felé-

A két irdényzat k6éz6tti kiizdelem véres polgd4rhdaborivaé fajult, amely a popularis programmal fellépé Julius Caesar hatalomra keriilésével z4rult le. Az ~ ismert vezetdi Sulla, Pompeius, Cicero és maésok voltak. optiméter (gor. “latdsi + mérték’ szdbdl): kis vastagsagokat, vastagsdgkiilénbségeket mérdé miiszer. A tapintécstics a méretkiilénbségeket érzékelve tiikrét for-

dit el; az elfordulas az un. fénysugdérmutatéd utjan a méretktilénbségeket ezerszeresére is felnagyitja. optimizmus Holnap ce. irodalmi antoldgia, a magyar kéltészet megujulas4nak egyik hatarkéve. —1918ig Bihar m. székhelye ; a masodik bécsi déntés (1940. aug.) utén 1944-ig ismét Mo.-hoz tartozott. 1944 nyaran ~n kezdédétt meg a gettdésitas, majd a zsidédk deportélasa. 1944. okt. elején szabaditotta fel a Tudor Vladimirescu roman hadosztaéllyal karéltve a szovjet hadsereg. Oradour-sur-Glane [oradur sziir glan]: kézség Franciao.-ban a Francia-Kézéphegységben, L: 1145 (1954). — ATII. vildghdboru idején a német megszaéllék egyik véres gaztettének szinhelye. 1944. jun. 10-én egy SS esoport, amely ~tél 15 km-re a partizdnoktél érzékeny veszteségeket szenvedett, lemészarolta ~ lakossagat. A férfiakat legépfegyverezték, a ndket, gyerekeket, aggastyanokat a helység templomaba zartak, s az épiiletet felgyujtottak. Lidicéhez hasonléan ~ a német fasizmus barbarséganak jelképe. ora et labora lat. ’imadkozzdl és dolgozzal’): a benedekrendi szerzetesek jelmondata. érakér : (csill) az — ég metszésvonala a vilagtengelyen atfektetett sikokkal. orékulum lat.) : 1. jdshely az édkorban. A leghiresebb ~ok a delphoz és a dodonai jéshelyek voltak. — 2. jéslat.

oralis hangok: lat. ’szdj’ szébél) : — szdjhangok Oran: 1. kikéiévaros Algéridban, a Foldkézi-tenger E-afrikai partj4n, ~ département székh.-e. L: 430 000 (1960), ebbél 213000 eurdpai. Fémkohaszat, iiveg- és dohanygyér, bdripar. Fontos kereskedelmi és k6zlekedési csomdépont. Fé kiviteli cikkei: gabona,

Roménidban,

gytiméles,

bor,

gyapju, halfafi. Vasuti

gécpont. Szaharai autéutak kiindulépontja. Repildtér, radid-addallomas. A francia hadiflotta egyik tdamaszpontja. — 2. département (megye) Algériaban. 69000 km?. L: 1 084 000 (1959). Szék-

Az6.

h.-e

1960.

Nagyvarad ; varos

alapitott

kedvezett a haladé irodalmi iranyzatoknak. A 20. sz. elsé

V&lyi O.: Orangutdin

az Alféld és

Erdély hatéran, a Sebes-Kérés alféldi kapujaban. Crisana k6zig. ter. székh.-e. L: 105 000 (1958). Vasuti gécpont, transzkontinentélis ut és vasut vezet at rajta. Jelentés gép-, fémfeldolgozé és mezégazdasaégi ipar, gyégyszer-

1080-ban

ipari fejléddésnek indult, fellendiilt kulturdlis élete, amely

ébreszté

A.:

altal

a Doézsa parasztseregeire tamadé piisp6ki és nemesi csapatokat a parasztok Mészdros Lérine vezetésével beszoritottak a varba és elfoglaltak a varost. A paraszthaboru leverése utdn a varadiak elrettentésére a felnégyelt Dézsa testének egy részét Varad kapujara szegezték. 1538-ban itt k6tétte meg I. Ferdinand és Szapolyai J4nos a > véradi békét. 1557-161 az erdélyi fejedelemséghez tartozott. 1660tél 92-ig a térédk6k kezében volt. Jelentdés szerepe volt a 16—17. sz. folyamaén az erdélyi fejedelmek vezette fiiggetlenségi harcokban. — A J9—20. sz forduléjan gyors

Atlag 35 millid ~t gyartanak, tébb mint 95%-at exporaz

muzeum,

pispokség székhelye ; az Arpaéd-hazi kirélyok idején kivaltsAgos vdros lett Vdrad néven. Tébb magyar kiraly temetkezési helye. A Kolozsvari testvérek hires Szent Laszlé lovasszobra a 14. sz.-t6l a 17. sz. végéig allt a ptispoki székesegyhaz elétt (helyén a 20. sz. elején Uj lovasszobrot Allitottak fel). Vztéz Janos piispéksége idején a mo.-i humanizmus jelentés kézpontja volt. 1514 nyaran

téljak. Témeges ~gy&értés folyik még az USA-ban, Angliéban, az NSZK-ban, Franciao.-ban, Japanban és

stb. ~kat)

Szinhaz,

kézépiskolak. Kézelében van Bdile Episcopzer (Piispokfiird6) és Bdile Victoria 9 Mai (Félixfiirdd), kénes héforrasok. A Pispdékfiirdé vizét elvezeté Pece-patakban

~.

orangutan gorilla és a + csimpénz. Sze-

me kicsiny, file apréd. Koponyaja az emberszabasu majmok kézétt leginkabb hasonlit az emberéhez. A himeken felttnéek a nagy pofaduzzanatok. Gyiimélesékkel, fiatal névényi hajtdsokkal tapldlkozik. Magdnosan v.

kisebb

csoportokban

mocsaras erdeiben. Oraniai Vilmos:

él Borneé

— Vilmos,

és Szumdtra

sirt,

Ordniai

Oranje, Orange [arindzs]: folyé Afrikaban, a Délafrikai Kéztérsasagban; 1860 km, vizgyijtd teriilete kb. 1020000 km?. A DK-afrikai Drakensberg Ny-i lejtéin ered, mély kanyonvélgyén at Ny felé tartva az Atlanti-6ce4nba émlik. Nem hajézhaté. Allandé jellegt mellékfolyédja a Vaal, ezenkiviil idédszakos vizfolyaésok torkollnak belé.

Oranje, Oranje Szabaddllam, Orange Free State [arindzs fri sztét] , Oranje Vrystaat még ekvatoridlis

koordindta-rendszer ) ératerv:

(nev)

a tantargyak

felsoroladsa

és elosztésa

azegyes osztélyok kézétt a heti 6raszim feltiintetésével. 6ratipus : —-tanitdsi dra oratérium

:

kdérusra

zenemti,

mely

tdbb

és zenekarra valamely

tételes,

szdlé

komponalt

nagy-

torténetet

érzékeltet ;

gyakran igen kézel all az operahoz és a kantatéhoz. Todbbnyire epikus jellegi, de voltak szinpadra késziilt, drémai jellegi ~ok is. Szévege térténeti, allegorikus v. bibliai. A széléénekesek a tdrténet szerepldi, veliik szemben a kérus a néptémeget személyesiti meg, ezenkivill gyakori az elbeszél6 személy (testo), aki a térténetet meséli. A 16. sz.-ban alakult ki. Az elsé allegorikus ~ot, E. Cavalieri mtivét 1600-ban mutattdédk be. Régi nagy mesterei: G. Carissimi, J. 8S. Bach, G. Fr. Handel, J. Haydn, Liszt F. stb. A mai realista zenében is kedvelt

zenei forma

Orava:

(D. D. Sosztakovics).

— Arva

éravazlat: frasos

alakja,

a pedagdégus

déradra

emlékeztetd,

az

vételek régzitésének

eszkéze.

valé

drdra

felkészilésének

vonatkozdé

Tartalmazza

észre-

az déra témé-

jat, céljat, az dra felépitését, idébeosztését. A céltudatos, tervszerti oktaté- és nevelébmunka fontos kelléke.

Oravecz

Pal (1895—

):

sztomatolégus,

egyetemi

tanar, az orvostudomanyok kandiddtusa. Gyermekkori fogdszattal foglalkozik. (Gyermekfogdszat és a gyermekkori fogaszati megbetegedések

megeldzése,

1959.)

Oravecz Paula (1903— ): irén6é, Jézsef Attiladijas. Onéletrajzi vonatkozdést regényeiben az elhagyott gyerekek sorsét abrazolta a ,,boldog ferencjézsefi kor-

ban’’, s elemezte a gyerekek belsé vilagét kéménymag,

1946 ; Kécos, 1951).

(Negyvenhét

A munkdsosztaly életét

és a szocialista atalakulds éveit tébb mtiben 6rékitette meg (Petri Anna 1955. — regény ; Idegen fold, 1957 — elbeszélések). Faforgacsok (1960) c. regénye a kisiparossdg életérdl szdl.

Oravita

[oravica],

Oravicabanya:

roméaniai

banya-

vaéros a Krassé-Szérényi-érchegység DNy-i peremén. L: 8800 (1960). Szén-, vas- és rézércbanydszat. Orban Balazs, baré (1830—90): néprajzi és térténetiréd, az MTA levelezé tagja. 1847-ben beutazta Téréko. egy részét, Arabiat, Sziridt, Palesztindét és Egyiptomot.

ordo

286

Orban

1849-ben a Balkaénon szervezett szabadcsapattal jott haza, hogy részt vegyen a szabadsdgharcban. A vildgosi fegyverletétel utan emigrélt ; Londonban, majd Jersey szigetén élt, 1855-ben Konstantindpolyban telepedett le. Részt vett az 1859-i olasz—osztrak—francia hébort idején Klapka téréko.-i és rom4niai térgyaldsaiban az osztrakok ellen tervezett tamadds megszervezése érdekében. 1859-ben tért haza, 1871-té] fiiggetlenségi parti képviselé volt. Legjelentésebb munkaja: A Székelyfold letrdsa. 1—6, két. 1868—73. Orban Lészl6 (1912— ): az MSZMP Kézponti Bizottsaga Tudomanyos és Kulturélis Osztalyanak vezetdje (1957-t61).

melyen

a

kar

tdncolt.

Az

operaszinpad

é6ta a név dtment a szinpad karra. ; orchidea (gor. *here’ szébél> : ceae) csaladjdba tartozé, nagy, kertészetileg termesztett fajok és

eldétt

kialakitésa

elhelyezett

zene-

a kosborfélék (Orchidadiszes virdgu, és ezért ezek, hibridjeinek k6z6s

1938 éta vesz részt a munkdésmozgalom-

ban és tagja a partnak. Tevékenyen részt vesz az Orszdgos Ifjuségi Bizottség munkAéjdban. 1942. méj.-td] a felszabadulasig illegalitasban élt ; felelés paértmunkdt végzett.

A

felszabadulés

utén

1945-t6]

50-ig

az

MKP,

ill.

az MDP Kézponti Vezetésége appardtusdban dolgozott hosszabb ideig mint az Agitaciéds és Propaganda Osztdly vezetdje. 1950—56-ban az Oktatasiigyi Minisztériumban

dolgozott. 1956. febr.-t61 a Kézponti Vezetdédség Tudoményos és Kulturdlis Osztélyanak helyettes vezetdje. Az ellenforradalom utan az MSZMP Kézponti Bizottsaga Agitaciés és Propaganda Osztdlydnak helyettes vezetdje. 1945—53-ig, majd 1958-t61 orszaggyilési képviseld. 1945-t6l

51l-ig

téségének tagja.

az

tagja.

MKP,

Az

ill.

MSZMP

az

MDP

Kézponti

Kézponti

Veze-

Bizottséganak

orbane, erysipelas : a Streptococcus pyogenes haemolyticus Altal eldidézett —fertézd betegség; ki-

indulasi (orbane,

pontjat altalaban a Streptococcus-fertdézésben fiilfolyas) szenvedé ember vadladékai képezik.

A kérokozé kézvetlen érintkezés, hasznalati targyak, k6t-

szerek kézvetitésével keriilhet betegré] egészséges emberre. Lappangasi ideje 1—2 nap. Legfontosabb tiinetei a hidegrazas,

nagy

1l4z, vérés,

meleg,

kissé kiemelkedd,

fajdalmas, langnyelvekhez hasonléan terjeddé bérteriiletek a fertézétt testrészen (rendszerint a fejen v. az alsé végtagon). A kérnyéki nyirokesomék megnagyobbodnak, fajdalmasak. Antibiotikumokkal gydégyithaté ; megelézésének lényege a tisztasag és az egészségiigyi rendszabalyok gondos megtartasa. Orbanyosfa: ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 165 (1960). Vmh.: Alsénemesapati.

Orbeli, Joszif Abgarovics (1887—

): szovjet orien-

talista, kulturtérténész, az SZU Tudomanyos

Akadémia-

janak tagja. Munkassdga féként a transzkaukdazusi és elé-azsiai dsi kulturak tanulmanyozaséra irdnyul. Orbeli, Leon Abgarovics (1882—1958): szovjet fiziolégus, az SZU Tudomaényos Akadémidjanak tagja, Allami dijas. I. P. Pavlov tanitvanya volt. Jelentések a szimpatikus idegrendszernek a szervekre gyakorolt hatdséra, a k6zponti idegrendszer koordinalé szerepére és az idegrendszer fejlédésére vonatkozé vizsgalatai.

Orbeliani, Szulhan Szaba (1658—1725): tudés, diplomata. A bélcsesség meséskényve

griz ird, c. keretes

elbeszélésgyijjteményében dszintén abrazolta kora tarsadalmanak hibdit. Eszménye a felvilagosult abszolutizmussal korményzott feuddlis rend volt. Irodalmi tevékenységével és a gruz nyelv értelmezé szétéranak 6sz-

szeaéllitasdval az uj gruz irodalmi tdja.

Orcagna

nyelv egyik kialaki-

[orkanya], tkp. Andrea di Cione (kb. 1308—

Orchidedék

elnevezése. Féképpen trépusi névények, sok kéztiik a fan laké. Magrdé] nehezen nevelheté, mert az igen apré mag tartaléktaplalékot nem tartalmaz, és csakis akkor képes esirdzni, ha vele gombafonal, mikoriza is egyiittél. Egyegy virdg sokszor tébb hétig is virit. Uveghazakban leggyakrabban a papucs alaka mézajki Phragmopedilum- és Paphiopedilum-fajokat, tovabba az igen nagy, rendszerint rézsaszini viragu amerikai Cattleya- és Laelia-fajokat, a Himalajabél szarmazdé Coelogyne cristataét és a fajokban igen gazdag Dendrobium nemzetséget termesztik. Orci: 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 490 (1960). Va.: Toponar. Orezy Lérinc, bard (1718—89): kélté, irodalompartolé nagybirtokos. Részt vett az osztrak 6rékésédési és a hétéves héboruban. 1764-ben tabornokként vonult nyugalomba, majd Abauj megye fbispanja lett. Kézben a Tisza-szabélyozast

vezette

(1774—82),

de

elsésorban

gazddlkodott. Kéltészete a régi nemesi életszemlélet és az Uj, felvilagosult eszmék sajatos keveredését tiikrézi. Bessenyeiék bevontak a bécsi irdtarsasagba. Ismerte a francia felvil4gosodés eszméit, és sokban rokonszenvezett veliik, de kélteményeiben a régi rendhez és szokdésokhoz

valé

ragaszkoddst

hirdette.

A

vaérosi

élettel szemben a vidék, a természet szépségeit, a nagyurak életével szemben az Artatlan idilli paraszti életet dicsérte.

Célja ezzel a fennallé

rend konzervéldsa

volt,

de figyelemre mélté néhdny versének népies hangja és nyelve. Legismertebb verse A bugaci csdrddnak tiszteletére.

K6lteményeit

Révai

Miklés

adta

ki:

Kéltemé-

nyes holmi egy nagysdgos elmétél (1787) és Két nagysdgos elmének kilteményes sziileményet (1789; Barcsay Abraham k6ltdéi leveleivel egyiitt).

orda: juh-, ritkébban tehéntej savdéj4bél nyert turdészeri, taplaléd, k6nnyen emésztheté tejtermék. A — zsendice fehérjerésze. Ordacsehi : 6tk., Somogy m., fonyédij. L: 1250 (1960). Va.: Balatonboglér. Dohanybevalté. Ordas: 6tk., Bacs-Kiskun m., kalocsai j. L: 810 (1960). Va. : Dunapataj. ordinata ~H. Spencer angol polgari szociolédgus, aki a tékés tarsadalmat a bioldédgiai térvények 6r6ék és valtozatlan kévetkezményének tekinti, és az Allati szervezethez hasonlitva sziikségszertiinek tartja a tarsadalomban hérom rendszer: a taépl4lé (munkésosztaély), az eloszté (kereskedék) és a termelést szabdlyozé rendszer (tédkésosztaly) létét. Az ~ képviseléi és tovabbfejlesztéi voltak A. E. F. Schaffle német szociolégus és az angol Labour Party teoretikusa: H. J. Laski is. F. Nietzsche is erre az elméletre tamaszkodott reakciéds tarsadalomfelfogdsa kidolgozdséban. A magasabb rendté jelensé-

geknek alacsonyabb rendu bioldgiai torvényszertiségekkel val6 mechanikus és erdszakolt magyaradzatét a marxizmus képviseléi tébb izben mélyrehatdéan biraltak. organizacié (gor. ’szerv’ szébél): 1. szervezés, szervezkedés, szervezet. — 2. (biol) > szervezddés. organizacids terv : (mtisz) minden nagyobb jelentéségt épitkezési

munkdt

megelézd,

a helyszini

adotts4gokkal

tél K-re a Kljazma-f. mellett. L: 108 000 (1959). Jelentés régi textilipari kézpont. Vegy-, gép- és épitédanyag-

szamoldé szervezési dokumentacid. Célja és feladata biztositani a felépitendé és a miszaki tervekben lefektetett

ipar. Orebute! 1938—1957 kézétt Oskalov: 1. varos az OSZSZSZK-ban az Ural-f. mellett. L: 260000 (1959). ~ ter. székhelye. Vastti gécpont. Gépgydrtaés. Elelmiszer-

létesitmény kivitelezésének d6sszes feltételeit. Ezek: a vasuti és kézuti megkézelités, rakodasi lehetéségek, az épité- és uzemi anyagok helysziikséglete, munkahelyi felvonuldsi

ێpiiletek,

a

munkavdllal6k

lakasénak,

organizmus egészségiigyi,

szociélis

tése, eldkészité

terek

séglet, elektromos helyezése stb.

és kulturdlis

igényeinek

(fa-, d&cs-, vastelep

4éramszolgaéltatas,

kielégi-

stb.), vizsziik-

munkagépek

el-

organizmus ; — szervezet organogenezis (gér.-bdl>, szervképzddés : (biol) a szervek és szervrendszerek részletes fejlédéstana. Az egyes szerveknek és szervrendszereknek a csiralemezekb6l, ill. a szervtelepekbol valé kialakulés4val foglalkozik. organoterapia : betegségek gydgyitasa emberi v. dllati szervekkel,

val.

Olyankor

valamelyik

azok

kivonatdval

alkalmazzik,

szerv

amikor

csdékkent

v.

a

v. valadéké-

betegség

hiaényos

oka

mtikédése.

~

pl. a belsé elvalasztaésu mirigyek beiiltetése hormonpédtlé gyégykezelés céljabdl, ill. a Filatov-féle széveti és a Bogomoletz-féle antiretikularis gyégykezelés is. organum (g6r.—lat.»> : 1. (biol) — szerv. — 2. a nyugateurdpai tébbszdlamu zene kezdetleges formaéja. A téméval szemben a tobbi szdlam paérhuzamosan v. ellentétes mozgassal halad. — 3. hang, emberi hang. — 4. organum: az orgona latin neve.

orgazdasag : k6zremtikédés lopott dolog lasAban v. elidegenitésében. Bincselekmény, biinteti. orgazmus,

megvasdra térvény

(Bacchus,

Diontiszosz)

tiszteletére

misztikus és féktelen kicsapongasokkal

rendezett

kisért szertarta-

sok elnevezése (— bacchandlia) ; sokszor titkos jellegtek voltak, csak a beavatottak vehettek részt benniik. —

2. atvitt értelemben tivornya, tobzddas, ill. pazar béség (szineké, hangoké, illatoké stb.). orgona: (Oleaceae)

1. (név) Syringa vulgaris: az olajfafélék csaladjaéba tartozé, balkéni sz4rmazdst n6-

vényfaj. Fényeszéld levelei kihegyezett, széles tojasdad alakuak. Ilatos, lila viragbugai a vesszék végén majusban nyilnak. Sok egyszert, telt, fehér,

lila, piros

szini

valto-

zata van. Diszcserjeként iilte-

tik. Lejték

megkétésére,

sé-

vénynek aikalmazz4k. Magvetéssel és oltadssal szaporitjak.

—

2. (zene) a legnagyobb fu-

vés

hangszer,

a

,,hangszerek

kirdlya’’, Muik6désének lényege, hogy minden hangjanak

Orgona levele és virdga

megszolaltatasdra kilén sip szolgdl. Fé részei: az emberi erével v. villanymotorral hajtott

szélmui

v. fuvdmdi,

mely

a sipok megszdlaltatésdhoz sziikséges stiritett levegdt szolgéltatja, a jdtékmt, melyhez a zongorabillentytzethez

hasonl6

manudlok

és

a

pedal

Aachenben az elsé6 ~ 826-ban bizénci mintéra késziilt. Az ~épités virdgkorét J. S. Bach idejében érte el (Silbermann-~k). A legnagyobb ~ a passaui démban van. Nevezetes magyar ~k a szegedi démé és a Zenemitivészeti Féiskoléé. Az évszdzadok folyamaén szamos_ kittind miivésze volt (Fr. Landino, A. és G. Gabrieli, C. Merulo, G. Frescobaldi, P. Sweelinck, a Couperin csalad, F. A. Cabezon, G. Muffat, D. Buxtehude, a Bach esalad, J. J. Froberger, G. Fr. Handel, C. Saint-Saéns, C. Frank,

A. Schweitzer, K. Straube stb.). Kiemelkedé magyar miivészei: Zalanfy A., Antalffy-Zsiross D., Hammerschlag J., Gergely F., PécsiS. stb., az ujabb generacidbdl : Margittay S., Klinda I. stb. orgonapont: a tobbszdlamu zenében a basszusnak olyan hosszabb hangja, mely felett a basszusté] idegen akkordok hangzanak el. (+ még dsszhangzatian) Orgovany:

billentydsorai,

valamint a regiszterek tartoznak, végiil a sipmd%, mely énbél, horganybél, fabdl stb. késziilt ajak- és nyelvsipok sorozataibél all. Minden billentytsorhoz kitlén miu (sipesoport) tartozik. Egy sipcsoportban pedig annyi jaték (egy v. todbb teljes sipsor) van, ahany regisztere van az illeté billentytizetnek. A szélléddékon 4llé sipok megszdlaltataésa a billentytikkel térténik. Aszerint, hogy a sipok nyitaését és z4r4sdt csak emeldék v. légdram, ill.

6tk.,

Bacs-kiskun

m.,

kecskeméti

j., @

Kiskunsdgon. L: 43840 (1960). Rozs-, gyiméles-, szdlétermesztés. — A Tandcskéztarsasag bukdsa utén tomboldé fehérterror (a hirhedt Héjjas-kilénitmény vérengzése) ~ban sok 4ldozatot kévetelt. Orhon : folyé a Mongol Népkéztarsas4gban, 1124 km, a Khangai-hg. lejtéin ered. Az Iro-f. torkolatatdél hajézhat6éd.

orgasmus : (orvost) a kéjérzés legmagasabb

fokénak bekévetkezése a nemi érintkezés alkalméval. orgia (gér.>: 1. egyes dkori keleti, gorég és rémai istenségek

Origenész

288

—

Az ~

mentén

étiirk

nyelven

irt,

5—8.

sz.-i

feliratokat taléltak a 18. sz. folyamdn, sziklaba vésve, ezek a torék nyelvek legrégibb emlékei. érias ; mesékben, mondaékban szereplé, hatalmas ter-

meti, olykor egyszemt, maskor tébbfeji szérnyeteg. érias esillagok : a —1 — magnitidénal nagyobb —abszolut fényességt csillagok. Vékony és erdés szinképvonalaik alapjan felismerheté nagymérettii égitestek. A —2 magnitidénél nagyobb abszolut fényességiieket drids felettieknek nevezik.

éridsfalu : jellegzetes

telepiiléstipus

a mo.-i Nagyal-

fold6n. Keletkezése a térék uralom kévetkezménye ; a habortskodaésok folyamaén elpusztult kisebb falvak lakosséga egy-egy nagyobb kézpontba telepiilt, az ~

hatara is megnévekedett utén az ~

(— hasz-birtok). A torék uralom

hataéraban megindult a tanydsodds folyamata,

ezt el6mozditotta — Napjainkban kézséggé ; az ~k Orids-hegység,

a mezégazdasagi a4rutermelés fejlédése. egyre tébb tanyakézpont valik 6néllé kézpontjai viszont varosiasodnak. cseh Krkonoge, lengyel Karkonosze,

német Riesengebirge: a Szudéték legmagasabb része a eseh—lengyel hataron. Legmagasabb cstcsa a Snétka, 1603 m. Féleg granit és pala alkotja. Eghajlata zord, bé csapadék: évi 1600—1800 mm. Az Elba forrasterilete. Allattenyésztés, fakitermelés, iivegipar, vizier6mtivek. Nagy idegenforgalom, téli sporthelyek,

udiildk. Grids Osrakok : — Gigantostraca oriaskigy6 (Boa constrictor) : a pikkelyesek (Squamata) rendjének dridskigyéfélék (Boidae) csaladj&ba tartozé hilléfaj. Vérhenyes v. vildgossziirke alapszinét sdtétbarna v. fekete foltok tarkitj4k. Hossza 6 m. Féld alatti lyukakban, sziklarepedésekben kisebb csoportokban él. Alkonyatkor rakra.

vadaszik

Brazilidban,

patkényokra,

Guayanaban,

egerekre,

mada-

Venezueléban

honos.

oriasnbvés, gigantizmus (gor. ’dsids’ szdbdl) : az emberi testnek

a szokottndél

nagyobbra

névése,

amikor

a test-

magasség meghaladja a 190 cm-t. Leggyakrabban az agyfiiggelék névekedésihormonjanak tultermelése okozza.

oriens zenekar

[akni...]:

Nagy-Britannidéhoz tarto-

z6 szigetcsoport Skécidtdél E-ra az Atlanti-6cednban.

67

sziget; ebbdél 30 lakott. 963 km?. L: 19 900 (1957, becslés),

(kelta)

Kirkwall.

nyelven

Oceani,

beszélnek.

htvés,

Halaszat. Juhtenyésztés.

Legnagyobb

viharos,

nedves

Hadikikét6:

vaérosa

éghajlat.

Scapa Flow.

Orlai Petrics Soma (1822—80): festd. Térténeti kompozicidkat és arcképeket festett a biedermeier

stilus aprdélékosségaval. Petéfynek rokona és baratja volt, tsbb képen megérékitette 6t. Legszebb alkotaésa anyjardél készitett arcképe. Orlando, Vittorio Emanuele (1860—1952): olasz liberaélis politikus. Tébb izben volt miniszter, 1917— 19-ben miniszterelnédk. A pdarizsi békekonferencién sikerteleniil képviselte az olasz imperialista burzsoazia teriileti

kéveteléseit.

A fasizmus

idején visszavonult

a

politikai élettél. 1948-t6l szendtor volt, a kiilpolitikai kérdésekben kézel keriilt a haladé erékhéz. Orlando di Lasso, Orlandus Lassus : — Lassus, Orlandus

Orlay Janos (1770—1829): orvos. A nagykérolyi gimnazium tandra volt. 1791-ben Oroszorszagba vandorolt ki. Elvégezte a pétervari orvosi-sebészeti tanintézetet, s katonaorvos,

jelent meg

udvari

sebész

Oroszo.-ban.

lett. Tébb

Goethével

orvosi munkéja

baréti

kapcsolatban

allt ; a fiatal Gogol tandra volt. Mint az odesszai féiskola

igazgatéja halt meg. — JIrod. Tardy L: orleanistak: az Orléans-haz hivei, akik

O. J. 1959. I. Napdleon bukasa utén a Bourbon-hdz orléans-i hercegi 4g4t akartak a francia trénra iltetni (ezt az 1830-i juliusi forradalom eredményeképpen meg is valdsitottak); az 1848-i forradalom utaén pedig az eltizétt Lajos Fiulép utédait ismerték el a trén jogos varomanyosainak. Orléans [orléa]: varos Franciao.-ban a Loire-f. koény6kénél. Loire m. székh.-e. L: 76400 (1954). Borvidék kereskedelmi kézpontja. Elelmiszer- (cukor, csokoladé), dohény-, textil- és konfekcidipar. Vasuti gécpont. Gédt stilusu, székesegyhaz. — A kelta Cenabum nevi varosbél alakult ki, amelyet késébb Civitas Aurelia-

ninak neveztek. A 4. sz.-t6] piispéki székhely, a 14. sz. elején egyetemet kapott (1793-ig). 1344-t6l az ~-i hercegség kézpontja volt. 1429. maj.-ban az,,~-isztiz” (> Jeanne @’ Arc) vezetésével a franciaék felszabaditottak az angol ostromgytiribél, ami Uj fordulatot adott a szdzéves

hdboru menetének. Sokat szenvedett az 1870—71-i francia—porosz hdboru, majd a II. vildghdboru idején. Orléans: a Valozs, ill. a — Bourbon francia kiralyi esaladok oldalagainak hercegi cime, ill. francia hercegi, majd kirdlyi csalad. 1344-t61 az ~-i hercegség a kirdély dcesét v. valamelyik ifjabb fiat illette meg. Jelentésebb személyei: 1. Fiilép (1640—1701): XIV. Lajos kirély deese,

1660-ban

a kiraély tette ~

hercegévé.

Az ~-i her-

cegi csalad alapitédja. — 2. Fulép (1674—1723): ~-i herceg, az elébbi fia, XV. Lajos kiskortsdga idején a kirély gyamja és Franciao. régense. — 3. Fiilép, Lajos Fiil6p Jézsef (1747—93) : ~-iherceg, az elédbbi dédunokaja. 1789-ben mint a Nemzetgyilés tagja az alkotmanyos ellenzékhez, késébb a jakobinusokhoz csatlakozott. —+ Egalité Filép néven tagja lett a Konventnek, s XVI. Lajos halalara szavazott. Amikor fia Dumouriez tabornokkal egyiitt atallt az osztrakokhoz, elfogtak és lefejezték. — 4, +Lajos Filép (1773—1850): az eldbbi fia, 1830-tdl 48-ig francia kirdly, az ~ kiralyi csalad alapitédja. — Az 1848-i francia forradalom soraén a Nemzetgytlés az~-okat

szamuzte Franciao.-bdél, 1852-ben vagyonukat. 1871—72-ben ezeket

pedig elkoboztaék az intézkedéseket

hatélytalanitottak, de mivel 1883-ban, az utolsé egyenes-

a hajézhaté

152000 (1959). Mezdgazdaségi és textilipari gépgyar, cipé-, ruhdzati és élelmiszeripar. Pedagégiai fdiskola, 3muzeum. Jurgenyev sziilévarosa.— 2. ter. azOSZSZSZKban. 24 700 km?. L: 926000 (1959).

orkan : — papagdjkor

szinésznd6,

vonatkozé ismereteket

az

SZU

népmtivésze,

kétszeres Allami

dijas.

A Nyemirovics Dancsenko Zenei Szinhaz tagja. Ismertebb filmjei:

Vidam

fickok, Cirkusz,

Taldlkozas

az Hlban.

Orlowski, Aleksander (1777—1832): lengyel festé és gerafikus. 1801-t61 kezdve Oroszo.-ban mtikédétt. A lengyel és orosz féuri tarsasdagok életének és kora hadieseményeinek megérokitdje. Ormandlak: ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 330 (1960). Va.: Zalaegerszeg. Ormandy Jend (1899— ): magyar sz4rmazasu amerikai karmester. Palyajat mint hegedtimtivész kezdte. 20 éves koréban Bp.-en mesteriskolat vezetett. 1921 dta él az USA-ban. 1936 éta a philadelphiai zenekar karmestere és zeneigazgatéja. Eurédpaban is sikerrel vendégszerepel.

Ormansag, Ormdnysdg: a Drava és mellékfolydja, a Feketeviz alsé folyésa k6z6tti vidék Baranydaban. Alacsony, folyami hordalékkal feltélt6tt fiatal siillyedék-

teriilet, 45 faluval. Lakosséga sajatos nyelvjardsdval és népviseletével, jellegzetes népi épitészetével és népk6éltészetével kilén néprajzi egységet alkot. A felszabadulas eldtt egyike volt azoknak a vidékeknek, ahol az —egyke leginkabb elterjedt; tarsadalmi viszonyai megraz6 képét tébbek kézétt Kodoldnyi Janos irta le szamos mtivében. A felszabadulds utdn az életkériilmények megvaltozdsaval az egykerendszer is megsztint. — Trod. ifj. Kodolanyi J.: O. 1960.

ormanyosbogarak

(Curculionidae) : a bogarak (Coleop-

tera) rendjének mindenevék (Polyphaga) alrendjébe tartozé Allatcsalad. Fejiikén hosszi ormany fejlédétt,

ornitolégia

:

szdjszerveik Kovek

az

ormény

alatt, utakon,

végén

cserjéken,

vannak. fakon

Névényevék.

élnek.

Sok fajuk

kArtevé, mint pl. a > barké v. répaormanyos (Bothynoderes punctiventris), az almabimbédlyukaszté (Anthionomus pomorum) és a riigyfurd kdrteormdényos (A. pyri). Magtérakban a -—>gabonazsizsik (Calandra granaria) okozhat nagy kérokat. — Irod. Endrédy S.: Ormanyosbogarak. 1960—61. (Mo. Allatvilaga. 10. k6t.) ormanyosok (Proboscidea): a patdsok (Ungulata) egyik alrendje. Neviiket a felsé ajak és az orr megnytlasabél sz4rmazé hosszi ormaényukrél kapték. Ma mar csak két é16 faja van, az indiai és az dzsiai — elefdnt. Ormay Norbert: — Auffenberg, Norbert Ormos Imre (1903— ): a kerttervezés és kertépités mitiveléje, egyetemi tanaér, a mezdgazdasdgi tudomanyok doktora. (Kerttervezés tirténete és gyakorlata, 1955; Kertészeti foldméréstan és kerttechnika, 1957 ; Kertépités, 1960.)

a madarakra

dsszefoglaldé része.

Orontész,

Nahr-el-Aszi:

folyé6 Elé-Azsidban,

Sziria

Bi részén. 396 km. A Libanon EK-i oldaldn ered, E felé tart, Térdko. felé, ahol az Amanos-hg.-nél Ny felé kanyarodva a TFdéldkézi-tengerbe 6mlik deltatorkolattal. Antakya (Hatay, az ési Antiochia) kik6tdjét teljesen feliszapolta. Az ~ mentén fekvé nagyobb telepulések Homs és Hama.

Oros:

6tk., Szaboles-Szatmar m., nyiregyhazi j. L: baromfitenyésztés, gyiméles-,

4930 (1960). Tejtermelés, rozs-,

burgonya-

és

dohanytermesztés.

Dohanyszarité.

Oroshaza : jjv., Békés m. oroshazi jaras4nak székhelye. L: 32 100 (1960) ; a népességnek kézel 4/,-a tanydn él. A termékeny Békési-lészhatsag armentes belsejében fekvd nagy hataru ,,ériasfalu’’ baromfitenyésztése révén exportpiacca fejlédétt. Gabonatermelés, stirt Allatallomany. Ag., gépéllomas. Baromfikelteté és feldolgozé telepek. Téglagyar. 196l-ben uj iiveggydr épitése indult meg 300 millié forint beruhazassal. Vasitvonalak és keskeny vaganyu vasutak kiinduléhelye. Szdntéd Kovacs Muzeum helytéorténeti dokumentumokkal. Evangélikus temploma mtemlék. Hataraban Gyopdrosftiirdé, latogatott sziksdés viz toval. — Az 1890-es években az agraérszocialista mozgalmak egyik kézpontja volt. A mozgalom vezetdjének, Szant6

Kovacs

Janosnak

szobrat

1962-ben, sziiletésének

szazadik évforduldéjan Allitjak fel. 1945. febr. 28-4n az ~n oésszeult foldmunkas-kongresszus a féldreform azonnali végrehajtésat kovetelte. — Irod. Darvas J.: Tiszantaul. — A legnagyobb magyar falu. 1957. oroshazi sorttiz, 1891. majus 1.: az —agrérszocialista mozgalmak elsé véres eseménye. Az oroshazi szegényparasztok majus elsejére kittizték zAszléjukat a munkdslattak,

Ormanyosbogarak fehérfoltos fenyébogar és réti keserfifGiormanyos)

az allattannak

uralkodé

orografia (gor. ’hegy + ir’ szébdl) : —domborzat eromzat ; haromszég v. iv alaku épitmény az ablak, ajté v. az épiilet foparkaénya felett.

kér éptiletére,

(Télgymakkzsuzsuk,

ill. az

legkeskenyebb

mire

a vezetdket,

a hatdésdgok kézttiik

a munkaskért felosz-

— Szdntéd Kovdcs

Janost

le-

tartéztattak és a zdszlét elkoboztak. Hamarosan hatalmas tomeg tiltakozott a hatésagi énkény ellen. A csendérség és katonasdég sortiizet nyitott a szegényparasztokra ; a tomegmozgalom vezetdit letartéztattak és foghazbiintetéssel sujtottak. Orosz Julia (1908— __): operaénekesné (lirai szopran) ; Kossuth-dijas, kivéléd mtivész. 1930 éta az Operahaéz tagja. Mozart, valamint olasz, francia és magyar szerzék operaszerepeinek kiemelkedé megszemélyesitdje.

orosz balett:

1. — Oroszorsedgi SZSZSZK,

TANC.

— 2. a Ny-i orszdgokban mtikédé orosz balett-tarsulatok dsszefoglald neve (Ballets Russes). Ide tartozott a 20. sz. elején Gyagiljev vilaghirG tarsulata (T. Karszavina,

V.

Nizsinszkij,

A.

Pavlova,

L. Mjaszin

stb.),

melynek elsé koreografusa M. Fokin volt. Oroszhegyi

Jézsa,

csalddi

nevén

Szabé Jézsef

(1822—

70): @ mdreiwsi fiatalok egyike, majd szabadcsapatparancsnok. A vilagosi fegyverletétel utén 10 évi varfogsagra itélték. 5 évig raboskodott, azutén torék katonai szolgalatba lépett. Oreszi : 6tk., Veszprém m., devecseri j. L: 440 (1960). Va.: Devecser.

orosz—japan habort orosz—japan habort, 1904—05: a Tavol-Kelet, nevezetesen Kina és Korea feletti befolyas megszerzéséért

folytatott imperialista habora. A Japdn szdmara eredményesen zarult 1894—95. évi > japdn—kinar hdboru jelentésen megnoévelte Japan befolyds4t Kindban és Koreaéban,

ami

ellenlépéseket

vadliott

ki a Mandzsuria

meghdditaséra térekvé orosz céri kormanyzat részérél. A gazdasdgi és ezzel egyiitt politikai befolyds névelése céljabol létesitették 1895-ben az Orosz—Kinai Bankot, amely 1896-ban koncesszidt szerzett a kelet-kinai vasutvonal megépitésére. 1898-ban Oroszo. bérleti jogot szerzett Kinatél a Liaotung-félszigetre, PortArthur kikétére, és engedélyt kapott a kelet-kinai vasttvonal _ és PortArthur k6z6tti vasuti 4g megépitésére. Az 1899— 1901. évi jihotuan felkelés leverésére az imperialista hatalmak részéré] szervezett intervenciéd sorén Oroszo. megszallta Mandzstriat. Az egyre mélyiilé orosz—japan ellentétek a tavol-keleti befolyasuk névelésére térekvé més imperialista hatalmak érdeklédését is felkeltették. Japan 1902-ben szévetséget k6tétt az orosz terjeszkedést rossz szemmel néz6 Nagy-Britanniaval, agresszids tervei végrehajtaésaban szamitott az USA tamogatasara, valamint Franciao. és Németo. be nem avatkozaséra. — A hadmiiveleteket Japan 1904. febr. 9-re virraddé éjszaka hadiizenet nélkil inditotta meg; egy japan hajéraj tamadast intézett a PortArthurban Allomésozé orosz hajéraj ellen. Febr. 10-én Japan hivatalosan is hadat tizent Oroszo.-nak. A tutlerével tamadé japan hadsereg partra szallt E-Koredban, és Aprilis végén behatolt Mandzsuriaéba, ugyanakkor jelentdés japan erdék szalitak partra a Liaotung-félszigeten, és ostrom ala vették PortArthurt. A két hadsereg és flotta eréviszonyai nem voltak egyenléek. A haboru szinterének kézelében dsszpontositott 330 ezer fényi japan hadsereggel kb. 100 ezer fonyi, Mandzstriadban és Oroszo. tavol-keleti birtokain szétszért orosz szarazféldi hadsereg allt. A japanok a habort elején félénybe keriltek a tengeren. A Kuropatkin tébornok féparancsnoksaga alatt Allé orosz sz4razféldi csapatok sem tudtak tartdsan ellen4llni. Az orosz hadvezetéség 1905. jan. 2-4n feladta PortArthurt. A mukdeni szarazféldi (1905. marc.) és a csuzimaz tengeri esatéban (1905. maj.) elszenvedett vereség a cari Oroszo. teljes katonai csédjét jelentette, és fokozva a néptémegek elégedetlenségét, hozzajarult az 1905—07. évi polgari demokratikus forradalom kitéréséhez. Az ~t az USA kdzvetitésével létrejétt 1905. évi porthsmouthi béke zarta le. Aszerzédés értelmében Oroszo. elismerte, hogy Korea és D-Mandzstria Japan érdekszféréjahoz tartozik, atengedte Japannak a Liaotung-félszigetre vonatkoz6é bérleti jogd4t, PortArthurt, valamint a Szahalin-sziget D-i részét, és haldszati jogot biztositott Japannak az orosz felségvizeken. Az ~ban elszenvedett vereség nagymértékben esékkentette Oroszo. tavol-keleti befolyasat, és gyengitette nemzetkézi helyzetét Eurdépaban is. oroszl4n (Panthera leo): a ragadozédk (Carnivora) rendjének macskafélék (Felidae) csaladjaba tartoz6 Allat-

faj. A kifejlett Allat testhossztisa4ga kézel 2 m, magassaga 1 m. A fejlett him~ nyakat és melle eliilsé részét sdrény boritja. Félsivatagos, cserjés v. nadas helyeken é] Afrikéban, DNy-Azsiéban és Elé-Indidban. Régebben még Gérégo.-ban is eléfordult. Szimuk ma méar eléggé megcsappant.

Oreszlan Zoltan (1891— ): archeolégus, egyetemi a miivészettérténeti tudomanyok kandidatusa. A pannéniai dombormitivek mitolégiai abrazoldsa és az

tanér,

antik terrakotta szobraszat kutatdsa terén ért el jelentés eredményeket. Fé mtive: Mitoldgiai és szimbolikus kép-

thpusok pannéniai siremlékeken, oroszlanszaAj

(Antirrhinum):

1918. a tatogaték

(Serophula-

riaceae) csaladjdba tartozd névénynemzetség. A kerti~ (A. majus) dél-eurdépai eredetti kerti disznévény. Valtozatos szinti a fehér, piros, sarga, rézsaszin minden 4rnyalatAban. Jun.-t6l kés6 észig virdgzik. Magrél szaporitjak. A vetési ~ (A. orontium) vetésekben, tarlédkon 16 jelentéktelen névény.

Hehe

Oroszorszagi

291 Groszlany:

jjv..

Komérom

Kommunista

m.,

a

Part

Vértes-hg.-ben.

L: 13074 (1960; 1949-ben még csak 3740); bdnyasztelepiilés a tatai szénmedencében. Az elsé étéves terv folyaman gyorsan fejldd6 szocialista varossé épiilt ki. Kérnyékén jé mindéségti eocén barnaszenet banyésznak. — Kézelében, Majk pusztén a kamalduli remete-szerzetestrend egykori klastroma remetecellékkal mtiemlék. Oroszlanyi Erémii: az oroszlanyi szénbdnya 2800 keal fatdérték égdpalajanak felhasznaéldsdra épilt héerdmti. A 95 at nyomast kazfnok 535 C° hémérséklett gozt szolgaltatnak a 4 db, egyenként 50 MW teljesitéképességt gézturbina szimara. Elsé gépegysége 1961-ben lépett tizembe. Oroszlé6: 6tk., Baranya m., sdsdi j. L: 460 (1960). Va.: Bakéca-Godisa. Kat. temploma mtiemlék. Orosz Munkasok Eszaki sziévetsége : az elsé oroszo.-i forradalmi munkasszervezetek egyike. Sz. Halturin és V. Obnorszkij alapitottaék Pétervarott 1878-ban. Az alapiték Altal kidolgozott program a szervezet céljaul a meglevé tarsadalmi és gazdasagi rend megdéntését ttizte ki, hangstlyozta ebben a munkdasosztaly szerepét. Aktiv osztaélyharcot hirdetett, politikai jogok megadaésat kévetelte. A kb. 200 tagot szamlalé szervezet a cari hatdsa-

gok uldézése kévetkeztében 1880-ban feloszlott. orosz nyely: az wndoeurdpai nyelvcsaladon beliil a keleti szlav nyelvekhez tartozé nyelv. Mintegy 130 millié ember beszéli. Az SZU népei egymas k6z6tti érintkezésének nyelve. Nagy jelentésége van az SZU hatérain tal is; az ENSZ egyik hivatalos nyelve. Legkézelebbi

rokona az wkrén és a belorusz nyelv ; ezekt6l fdleg székinesében tér el. Két nagy nyelvjarasi teriiletre tagozédik: az északira és a délire. A ketté k6z6tt huzddik az atmeneti jellegi k6ézéporosz nyelvjérasok sévja; ezek massalhangzé-rendszere az északorosz nyelvjardsokéval, magénhangzé-rendszere viszont a délorosz nyelvjarasokéval egyezik meg. Az irodalmi nyelv alapja a kézéporosz moszkvai nyelvjarés. — frasbeliségének kezdetei a ]0. szazadba nytlnak vissza. Legrégibb emléke az 1056— 1057-ben keletkezett Osztromir-evangélium. Tébb irodalmi mifaj nyelvében igen erdés volt a Balkanrél — hittériték és valldsos iratok utjan — atkeriilt egyhazi szlav nyelv hatasa. Az irasbeliség egységesiilésében a moszkvai fejedelmek 14—15. sz.-ban kialakult okiratkészitési gyakorlatanak volt a legnagyobb szerepe (prikaznij jazik *kancellariai nyelv’). A moszkvai kancellariai nyelv a 16—17. sz. folyaman az egész moszkvai dllam teriiletén kévetendé minta lett. frasformajanak alapja a cirillikanak 1710-ben I. Péter rendeletére megreformalt valtozata (az un. grazsdanszkaja azbuka v. grazsdanka ’polgari abécé’), melynek mai helyesirasat az 1917—18-i reform hozta létre. oroszek, régebbi elnevezés szerint nagyoroszok: az

OSZSZSZK-ban SZU

616 szocialista

nemzet.

Elnek

még

az

tébbi kéztarsasdgaiban is (egyiitiesen 114,6 millid,

1959). Az SZU hatarain kiviil 616 ~ 300 ezer, az USA-ban

(Ny-Eurépaban kb.

kb. 585 ezer, Kanadéban

kb. 100

ezer) tébbségiikben a 19—20. sz. forduldéjan elkéltdz6tt kivandorlék utdédai. Nyelviik a keleti szl4v nyelvek k6zé tartozik. Az ukranokkal és beloruszokkal kézés éseik azok a keleti szlav népek voltak, melyek az 1. évezred masodik felében a K-i Karpatok és a Dnyeper kézti teriileten, a Valdaj-hatsag vidékén és a Nyeman medencéjében éltek. A kijevi nagyfejedelemség felbomlasa (12. sz.) utan kezdédétt

el az ~,

ukranok

az ~ a 14—15. sz.-ban méddjuk és nyelvjarasuk

és beloruszok

kiilénvdlasa ;

alakultak néppé. Sajatos életrévén megkilénbéztethetd ké-

zottik az W-i és D-i teriiletek lakossAga. Sz4mos kisebb, térténelmileg kialakult néprajzi csoportjuk van (pomorok, mescserek, polehek stb.). Oroszorszagi Kommunista (bolsevik) Part, OK (b)P : az — Oroszorszdgi Szocidldemokrata Munkdspdrt 1918. évi VII. kongresszusan elfogadott uj elnevezése. Ezen a néven mukéd6tt a part 1925. évi XIV. kongresszusdig, amikor Szovjetunid Kommunista (bolsevik) Pdrtia nevet vette fel. (Részletes térténetét —+ Szovjetunid Kommunista Péartja.)

Oroszorszagi

Szocialdemokrata

Munkaspart

Oroszorszagi Szocialdemokrata Munkaspart, OSZ DMP: az els6 marxista proletarpart Oroszo.-ban. Megalakulasat az 1898-ban megtartott I. kongresszus mondta ki, szilard keretei azonban csupaén 1903-ban a part II. kongresszusén alakultak ki, amikor is elfogadték a part programjat, szervezeti szabalyzatat, és megvalasztottak a part k6zponti vezeté szerveit. A II. kongresszuson elfogadott, V. 1. Lenin altal kidolgozott forradalmi programmal és a part ideoldgiai, szervezeti, taktikai és stratégiai

alapelveivel kapcsolatos vita soran az ~ban két politikai iranyzat jott létre: a forradalmi (bolsevik) és az opportunista (mensevik) irényzat. A -—+mensevizmus hivei formélisan az ~hoz tartoztak az 1912. évi VI. pragai konferencidig, amikor kizartak déket az ~bédl. Az opportunista elemektél megtisztult Uj tipusa proletarpart vezetésével vivta ki gydzelmét az — Oktdberi Szocialista Forradalomban az oroszo.-i munkdsosztdly és szegényparasztsag. Az ~ uralkodé partta valt. 1918-ban a part VII. kongresszusén Lenin javaslatara neve — Oroszorsedgi Kommunista (bolsevik) Part lett. (Részletes térténetét — Szovjetunid Kommunista Partja.)

Oroszorszagi

SZSZSZK,

Oroszorszig:

az SZU

leg-

nagyobb teriiletti, lakossagi és gazdasdgi jelentéségt tagallama K-Eurépaban és E-Azsidban. 17.075 400 km?, L: 120 millié (1961 ; becslés), 83,3%-a orosz, 3,5%-a tatar, 2,9%-a ukran, 1,2%-a csuvas, 1%-a mordvin stb. 15 autondm kéztarsasdgra (ASZSZK), 49 teriiletre (ob-

laszty),

6 hatarteriiletre

zetre (NK), 6 autoném

(kraj),

10

Oroszorszagi

292

nemzetiségi ké6r-

teriiletre (AT), tagozdédik. Ossze-

sen 871 varosa van. Fév.-a: Moszkva. 500000 lakoson feliili nagyvdrosai még: Leningrad, Gorkij,

SZSZSZK

(melyet tengernek neveznek), Szibéri4ban a Bajkal, E-Eurépaban a Ladoga és az Onyega tavak. Sok mesterséges vizgyljtét épitettek (a ribinszki, gorkiji, kujbisevi, volgogrddi, novoszibirszki, cimljanszki Természetes névénytakaréja E—D-i iranyban 1. sarkvidéki

(arktikus),

2. tundra,

3. erdés

stb.). — évezetes: tundra,

4.

erdé (ttileveld és lombos), 5. erdés sztyepp, 6. sztyepp, 7. félsivatag. — Asvdnyi kincsekben az SZU leggazdagabb kéztarsasiga ; vasére az Uralban, Kurszk kérnyékén (magneses anomalia) és K-Szibéridban, manganérc, szines- és egyéb ritka fémek az Uraélban, Ny- és KSzibéridban, arany K-Szibériaban és a Tavol-Keleten. Az SZU készénkészleteinek tébb mint 90%-a az ~ban van (a Donyec-medence egy része, a Kuznyecki-medence, a pecsorai, irkutszki leléhelyek stb.). Nagy kéolajkészletek: a volga—urali kdolajteriilet, E-Kaukdzus (Majkop) stb. Ugyanitt nagy fdldgazfeltarasok. Jelentés Asvanyi kincsei: bauxit (az Uradlban és Szibéridban), kélisé,

apatit, azbeszt, csillam, grafit, gyémant

(a Jakut Kéz-

tarsasagban), késé6, épitékévek stb. K-i részein, foként Szibéridban, az utolsé évtized folyaman a természeti kinesek hatalmas,

eddig nem

ismert készleteit tartak fel

a geoldgiai kutatasok. GAZDASAGI ELET. Szocialista népgazdasdgdban a rohamosan fejldd6 nagyiparnak van vezet6 szerepe. Az

SZU ipari termelésének ?/,-4t és mezdgazdasdgi termelésének is nagy részét adja; itt van a kolhozok

55%-a,

a

szovhozok

53%-a,

a

vetésteriilet

59%-a,

a szarvasmarhadllomany 51%-a. — Kiemelkedik szinvonala és fejlettsége folytan a banyaszat, lamosenergia-termelés,

a

vas-,

acél-

és

magas a vil-

szinesfém-

76%-a. B-on 6s K-en az E-i-Jeges-tenger és a Csendes-

kohaszat, a gépgyartas, a vegy-, textil-, bdr- és élelmiszeripar, valamint a fakitermelés és fafeldolgozas. 1960-ig az ~ ipari termelése az 1913. évihez viszonyitva tébb mint negyvenszeresére nétt, a nagyipar pedig kézel hatvanszoroséra. Az ipar és a mezégazdasagi termelés sulypontja a szovjethatalom korszakaban és kiléndésen

écean

az utolsé

Novoszibirszk, Kujbisev, Szverdlovszk, Cseljabinszk, Perm, Rosztov-na-Donu, Volgograd, Szaratov, Omszk,

Ufa.

TERMESZETI VISZONYOK. Az~ azSZU teriiletének hatdrolja.

Hataros

a

Balti-,

Fekete-,

Azovi-,

Kaszpi-tengerrel is. Teriiletéhez sz4mos sziget tartozik; a legfontosabbak: az H-i-Jeges-tengerben a Ferenc

Jézsef-féld,

Novaja-Zemlja,

Kolgujev,

E-i-féld,

Uj-

szibériai-szk., Vrangel-sziget stb.; a Csendes-écednban: Komandor-, Kurili-, Szahalin-szk. stb. Pelszine igen val-

tozatos. Eurdépai részén és Nyugat-Szibéridban hatalmas, kb. 170 m Atlagos magass4gu siksagok, amelyeket az Ural hg. régsora oszt ketté és amelyeket szimos, 300—400 m-ig emelkedé hatsag tagol. Legmélyebb része a Kaszpi-mélyféld, nagyrészt a tengerszint alatt. Eurdédpai részének legdélibb t&jan emelkedik a Kaukdzus lanca (legmagasabb pontja az Elbrusz, 5633 m). Kézép- és Kelet-Szibériaban és a Tavol-

évtizedben

az ~

természeti

kincsekben,

vizi-

erében, termékeny sztizféldekben rendkiviil gazdag K-i részei (Volga—Ural-vidék, Szibéria) felé tolddott el. — Nagyméretti a fiitéanyagok (szén, kéolaj, féldgaz) termelése. Nagy kaldériaju készenet banydsznak a kuznyecki szénmedencében (amely a Donyec-medence utdn az SZU masodik szénmedencéje), ezenkiviil Moszkva kornyékén, a Pecsora medencéjében, a szibériai KanszkAcsinszk,

Irkutszk

vidékén.

1960-ban

a kitermelt

szén

298 millid volt t (ami kb. Stvenszerese az 1913. évi melésnek). A Kézép-Volga melléki és a baskiriai nagy olajmezdék feltarasdval az elsé helyre keriilt az SZU olajtermelésében (1960-ban 119 millié t). Jelentékeny

terkék6még

gek (az Altaj, legmagasabb pontja a Beluha 4506 m, a Szajan, a Jablonovoj-hg., a Sztanovoj-hg., a Kolima-hg., a Cserszki-hg. stb.). — Eghajlat. Az Atlanti-écedntél tavol van, az onnan érkezé csapadékos légtémegek csak az ~ Ny-i hatdrvidékéig érnek, az éghajlat masutt erdsen

a termelés a Kaukazus eléterében (Groznij, Majkop) és Szahalin szigetén. Nagy kéolajfinomiték mtikédnek Ny-Szibéridban (Omszk), az Urdlban (Perm), a Volgamelléken (Kujbisev, Szaratov) és a Kézponti Iparvidéken (Gorkij). — Gyors iitemben névekedik a féldgdztermelés (1960-ban 25,8 milliard m*). Féldg4zvezeték van Szaratov—Moszkva, Ukrajna felél Dasava—Brjanszk—

kontinentalis. A Tavol-Kelet D-i részén nyéron csendeséceA4ni monszunhatds. Altaldban hideg éghajlat, KSzibéri4ban —35 C°—50 C° van télen. A juliusi kézép-

Jarvé—Leningrad kézétt, valamint Basktridbé] Omszk— Novoszibirszk felé stb. A tézegkitermelés Leningrad,

Keleten 400—700

m fennsikok, valamint magas hegysé-

hémérséklet E-on 1—2 C°, D-en a sztyeppen 24—25 C°. A csapadék mennyisége Ny—K-i iraényban csékken (Ny-on 600—700 mm, K-en 100—150 mm maximum évente); bdéséges a csapadék a magas hegységekben, valamint az ~ tdévol-keleti részén (700—1000 mm). Szibéria és a TAvol-Kelet északi részén Allandé a fagyott

talaj. — Vizrajz. Sart folyéhalézat jellemzi, nagy bivizt folyamokkal. Nagyrészt alsédszakasz jellegtiek. Az Bi Jeges-tengerbe 6mlenek: E-i-Dvina, Pecsora, Ob, Jenyiszej, Lena, Ingyigirka, Kolima stb., a Csendes-dceanba az Amur; a Kaszpi-tengerbe a Volga. A jég az eurdpai folyékon egy-két, E-Szibériaban nyole-kilenc hdénapig is all. Vizienergia-készletei az SZU dsszes készletének kb. 85% -at teszik ki. Tébb mint 200 000 tava van, foleg B-on a Nyugat-szibériai-alféldén. Legnagyobbak: a Kaszpi

Moszkva, Tula—Moszkva,

Sztavropol—Moszkva,

Kohtla

Moszkva, Jaroszlavl, Kalinyin, Gorkij ter.-en jelentés. —

Az elektromosenergia-termelés

197 millidrd (1960) kWé6-

val az 1940. évihez viszonyitva tébb mint hatszorosara ndétt. Nagy teljesitményt héerémtivek asaturai, novomoszkovszki, kemerovdi, novoszibirszki stb. Nagy vizierémtivek épiiltek az dtéves tervek ideje alatt: ribinszki, ivankovi,

uglicsi, gorkiji; 1955-ben épiilt a Volg4n akujbisevi hatalmas ,,Lenin’’-vizierémti. 1960—61-ben késziilt el az ennél is nagyobb teljesitményt volgogrédi vizierdémti. Nagy jelentéségti

ridéban, er6mii

a

kAmai

ugyancsak épiilt

vizierbmt

nagy

Irkutszknél,

is.

Az

Angaran,

teljesitményti és

folyik

(660

Szibé-

ezer

Bratszknél

kW) a

4,5

milli6 kW kapacitést erdmti épitése. Tébb erdmti épiil az Ob, ill. a Jenyiszej vizierejének kihaszndéldsdra, pl. Novoszibirszknél, Krasznojarszknal (5 millié6 kW telje-

Oroszorazigi SZSZSZK

293

sitmény). A szibériai dridsi vizierémtivek rendkiviil olesé villamos energidjara hatalmas Uj vas- és aluminiumkohaszati

mtivek,

vegyipari

tizemek

stb.

telepiilnek.

Oroszorsz4gi

SZSZSZK

94% -at. A mitivelésre alkalmas féldteriilet 55,2%-a szdntd,

15,5%-a

kaszdlé,

26,1%-a

legeld.

Az

erddteriilet

vasércbanyaék az Uralban és Ny-Szibéridban vannak. Nagy fémkohaszati izemek mtikédnek az ~ kézponti iparvidé-

712,7 millid ha. A mezdégazdasaég fejlesztésével kapcsolatos 1953. évi hatarozatok utén a kolhozrendszer tovabb erdésédétt, a mezdgazdasdg fejléddése rendkiviil meggyorsult. A sztizféldek megmunkéldsa hatalmas lendiilettel folyik. A mezdégazdasdégi névények vetésteriilete

kén és a Volga mellékén. 1960-ban 21,6 millié t nyersvasat, 36,6 millid t acélt és 27,9 millié t hengerelt drut gyartottak. Legnagyobbak a magnitogorszki, kuznyecki és a Nyizsnij Tagil-i kohdszati kombinatok. A vasipar fontos

milliéd ha-ral nétt. 1960-ban a gabonatermés 762 millié q volt. A buza vetésteriilete 36,1 milliéd ha-ra emelkedett, féleg a csernozjom-talajokon. A kukorica vetésteriilete

Atomerémiivek épiilnek az Uralban, Obnyinszknél (Moszkva

mellett)

és Voronyezs

kézelében.

—

A legnagyobb

telephelyei még : Cserepovec, Lipeck, Volgograd (,,Vérés Oktéber’’), Zlatouszt, Taganrog, Novoszibirszk, Moszkva (,,Sarlé és Kalapacs”’). Szibériaban épiil az SZU harmadik

nehézipari bazisa tébb nagy

vaskohdészati

kombinattal.

Fejlett az elektrokohaszat ; a szinesfémkohaszat (réz-, aluminium-, magnézium-, cink-, dlom-, én- és nikkelkohaszat és feldolgozds) féleg az Uralban, Szibéridban, a TavolKeleten, az H-Kaukdézusban és az ENy-i ter.-en jelentés.

Kiemelked6 szerepe van a gépgydrtdsnak az ~ ipardban. A szerszamgépgyartast, az autdé-, traktor-, repiilédgép- és turbinagyartdst, az energetikai és vegyipari gépeket eléallité iparagakat az 6téves tervek idején alapoztak meg és fejlesztették naggyaé. A gézgép-, mozdony- és hajéépitéipar, a mezégazdasdgi gépgyartas fejlédése is hatalmas iramt volt. Hires gépgyarak vannak Leningrad, Moszkva, Szverdlovszk, Gorkij, Novoszibirszk, Krasznojarszk, Habarovszk, Cseljabinszk, Rosztov stb. varosok-

ban. Igen fejlett a szerszamgép- és nehézgépgyartas (Gorkij, Kolomna, Moszkva, Leningréd), valamint a vegyipari gépek gyartasa (Szverdlovszk). — Az épitéanyagipar az ~ egész teriiletén, minden gazdaségi kérzetben fejlett; kilénésen

az Uralban,

Szibéridban

és a Volga mellékén.

1960-ban 29,5 millid t cementet gyartottak. Jelentés az Uj tipust épitéanyagok: vasbetonszerkezetek, elére gyartott épiiletelemek, hdészigetelé, burkolé és diszité kerAmiai anyagok stb. termelése. Nagy elérehaladdst értek el a fafeldolgozé és cellulézipar gépesitésében. Az SZU erdéségeinek 75%-a az ~ban van (E-on, az Uralban, Ny- és

K-Szibéridban). Az 4llami faipar termelése 1960-ban 227 millid m® fakészériilet és 77 millid m® ftrészelt fa volt. A papirtermelés

lézipar

féleg

1960-ban

Arhangelszk,

1,94 milliéd t volt. A cellu-

Leningrad,

Kalinyingrad,

Vologda, Gorkij, Perm teriiletén és Karélidban fejlett. —

A vegyipar fontos 4gai a mitszaél-, mtikaucsuk-, mtanyag- és gyégyszeripar. Nagyaranyut a mtitragyagyartas. Az SZU_ vegyipari termelésének legnagyobb részét (1960-ban 4/5-ét) az~ adja. Uj vegyipari kézpontok létesilnek a K6ézponti Iparvidéken, az Uralban, K-Szibériéban és a Tavol-Keleten. Nagy vegyi kombindt épilt Bereznyiki, Voszkreszenszk, Szolikamszk Kemerovo és Novomoszkovszk varosdban.Szuperfoszfatgyar mtikédik Permben, szénvegyészeti gydér Nyizsnij Tagilban, Magnitogorszkban, mtikaucsuk eldéallitasa folyik Jaroszlavl, Voronyezs, Jefremov varosokban. — Fejlett a kénnyti-

1960-ban

120,7 millié ha volt, 1953-hoz viszonyitva 23,6

1959-ben 11,3 millid szeresére emelkedett,

ha volt, 1913-hoz viszonyitva 371953 dta 14-szeresére. Az ipari né-

vények vetésteriilete 6 millid ha-t (1960) tett ki (az 1913.

évinek kétszerese), ebbél hosszt rostu len 17,2%, napraforgé 39%, cukorrépa 22,4%. Termelnek még nagy menynyiségben kendert, szdjat, féldimogyordét, mustaéarmagot, dohanyt stb. — A burgonya és zéldségfélék vetésteriilete (1960) 5,8 millié ha volt (az 1913-inak 2,4-szerese). Legfontosabb gyiimélestermé vidékei a Kaukaézus E-ilabandl vannak, itt sz6l6t is termelnek.

Teaiiltetvények

Krasznodar

ter.-en vannak. Az 6ntézdtt fdldteriiletek nagysdga 5-szérése a forradalom eldéttinek. — Az Allattenyésztés egyre belterjesebbé valik; féleg nagy tejhozamu, vala-

mint sok hist adé Allatokat

tartanak.

Allataéllomaény

(1960): szarvasmarha 37,6 millié (ebbé] tehén 17,6 millid), sertés 27,1 millid, juh és kecske 67,5 millid. A délibb részeken

elterjedt

a méhészet.

Jelentés

a haldszat.

—

Kézlekedés. 1958-ban a vasttvonalak hossza 70000 km (1913-ban 39 000 km). A szovjethatalom évei alatt ujjaépitették és jelentés részben villamositottak az urali, a kuznyecki-medencei, a transzszibériai, a Moszkva— Donyec-medencei vonalat. Sok Gj vasttvonal épilt, pl. a

D-szibériai,

a Pecsora-vidéki

stb. Osszesen

tébb mint

6000 km villamositott vonal van (kiilénésen az ipari kérzetek nagy teherforgalmt vonalai és a nagyvarosok peremvarosi szakaszai). — Igen jelentdések a belsé viziutak ; ezek hossza a csatorndékkal egyiitt 112 000 km. Uj hajézhaté csatornék épiiltek: a Fehér-tengert a Balti-tengerrel 6sszekét6 csatorna, Moszkvacsatorna, a Dont a Dnyeperrel dsszekété Lenin-csatorna stb. Nagy tengeri kikétéi: Leningrdd, Riga, Kalinyingerdd (a Balti-tenger partjan), Arhangelszk, Murmanszk (az E-i Jeges-tenger partj4n), Novoroszijszk (Feketetenger), Vlagyivosztok a Japén-tenger (Csendes-éceaén)

partj4n.

Légi kézlekedése

unié, GAZDASAGI

ELET.)

is fejlett. (+még

— Szovjet-

szovhoz volt. A féldeket 563 400 traktor, 316 000 gabonakomb4jn munkélta meg; 366000 teherautd, sokféle

TORTENET. Mar a kékorszakban lakott teriilet volt. Az itt 616 népesoportok kéziil az i. e. 1 évezred elején a legjelentésebbek a Dnyeszterté] K-re elhelyezkedé —keleti szlavok voltak. A még éskézésségi taérsadalomban 616 szlav térzsek idészamitésunk elsé szazadaiban Allandé harcot vivtak a szomszédos teriileteken Atmeneti Allamalakulatokat létesité6 gdétokkal, hunokkal, kazarokkal, alanokkal stb. A harcok soran alakultak ki hosszabb-révidebb ideig fennallé térzsszévetségeik (az elsé a 4. sz.-ban). A 7—9. sz. folyaman megindult a feudaélis viszonyok lassi, fokozatos fejléddése. A lakosség ési foglalkozas4t jelenté primitiv féldmtivelés az ekés fdldmtivelés iranydban fejléddétt, megindult a kézmtipar kilénvalaésa. Az egyre lazul6 nemzetségi kételékek helyébe az egyéni parasztgazdasdgokon alapulé falukézésségek jéttek létre. A torzsi arisztokracia f6ldmagantulajdondnak névekedésével, az 6rékletes féldbirtokok kialakulasaval meggyorsult a keleti szlavok osztalytagozédaésaénak folyamata, amely elédkészitette elsé Allamalakulatuknak, a 9. sz. masodik felében megalakult — Kijevi Nagyfejedelemségnek a létrejéttét. 882-ben Oleg novgorodi fejedelem elfoglalta Kijev vdrosdt, és hatalma alatt egyesitette a keleti szlav térzsek egy részét. Utddai tovabb névelték a Nagyfejedelemség teriiletét. A legfdbb hatalom birtokosa a kijevi nagyfejedelem, valamint az

mas mezégazdasdgi

udvaraban

ipar a Moszkva,

Leningrad,

Ivanovo,

Kalinyin

és Vla-

gyimir ter.-en, valamint Barnaulban. 1959-ben 4,1 milliard m? pamut-, 437 millié m? len- 343 millié m? gyapju- 6s 524 millid m? selyemszévetet termeltek. A cipdipar 244,3 milliéd par bércipdt készitett. — Az élelmiszeripar korszerti ; jelentés mértékben gépesitett a kenyér-, a konzerveyartas, a tej-, a hus- és a halfeldolgozas ; az utdbbi kiilénésen

a TAvol-Keleten,

a Jeges-tenger

mellékén,

a

Kaszpi- és a Fekete-tenger mellett telepiilt. A lakossag fogyasztasi igényének kielégitésében a helyi iparnak (kb. 1,6 millié dolgozé) is jelentés része van. —

Mezdgazdasdag.

A magasfoku, gépesitett szocialista mezégazdasag az egész SZU gabona-, napraforgé-, burgonya-, zdldségféle-, hus-, tej-, tojastermelésnek tébb mint felét, a gyapjutermelés

50%-at

adja.

1960-ban

az ~ban

21 600 kolhoz,

gép segiti eld a termelést.

4001

1958-ban

gépesitett mddszerrel szantottak fel a szAntdétertilet tébb mint 98%-&t, kombajnokkal arattak az dsszes gabona

é16 kiséret, a +druzsina

volt. A feudalizmus

tovabbi megszilarditasat és az Allamhatalom tekintélyének ndévelését segitette eld a kereszténység felvétele

Oroszorszagi

SZSZSZK

(Vlagyimir fejedelem kb. 988-ban). A nagyfejedelmek a fekete-tengeri kereskedelmi utak és a Krim-félsziget D-i partvidékének megszerzése érdekében szimos hadjaratot vezettek Bizdnc ellen; megdéntétték a kaz4rok Allamat, hadjaratokat vezettek K-Kaukazusba, és védel-

mi harcot folytattak a nomad népek, kiilénésen a pusz-

tit6 tamadasokat intézé besenydk ellen. A feudalis termelési méd uralkodévé valds4val a parasztok egyre nagyobb sz4mban jutottak jobbagyi fiiggésbe. Viszonylag magas

fejlettségi

fokot

Oroszorszagi

294

ért el a kézmitipar,

amelynek

birtokos

nemesség,

valamint

a vérosi

SZSZSZK

lakossag

allotta.

Az egyesitési folyamat I/I. Ivdn (ur. 1462—1505) idején fejezddétt be; ekkor csatolték a moszkvai nagyfejede-

lemséghez sz4mos kisebb fejedelemség mellett Moszkva két legfébb ellenfelét : a novgorodi feudalis kéztarsasagot (1478) és a tveri fejedelemséget (1485). Uralkoddsénak idészakara esik a mongol uralom végleges felsz4molasa is 1480-ban. A kézpontositott orosz dllam feudalis monarchia formajaban, soknemzetiségi Allamként jétt létre (az oroszok

mellett

karélok,

komik,

hantik,

udmurtok

varosi kézpontjai a 11—12. sz.-ban jelentés fejlédést mu-

stb.). A nagyfejedelem mellett jelentés szerepet jatszott

tattak.

a bojaér duma (tandcs), amely allandé tandcskozé testuletté valt. A helyi igazgataést a részfejedelmek helyett a helytarték hatdskérébe utaltaék. Az egységes allamszervezet kiépitése szempontjabdl nagy jelentéségi volt az egységes térvénykényv megalkotdésa (1497). A 14—15.

Béviiltek

latai mas

az dorosz

dllamokkal,

dllam kereskedelmi

igy Bizdnccal,

az arab

kapcsokalifatus-

sal, Cseho.-gal, Lengyelo.-gal, Skandindvidval, valamint Magyaro.-gal, amelyek késébb Béles Jaroszlav leanyanak I. Endre magyar kirallyal kététt hazass4ga révén dinasztikus kapesolatok formajat dltotték. A feudalis termelési mod megszilarduldsaval egyiitt novekvé kizsikmanyolds a néptomegek

1071.,

ellenallasdt

valtotta

1113. évi felkelések).

ki (pl. 1024.,

1068.,

A Kijevi Nagyfejedelemség

virdgkorat Béles Jaroszlav (ur. 1019—1054) idején élte ; halala utan a habérurak hatalmanak noévekedése, a varosok (pl. Novgorod) megerdsédése az allam szétdarabolaséhoz vezetett. Az egyes fejedelemségek dsszefogasara esupan a nomadok elleni k6ézés fellépés v. az osztalyhare

kiélezédéso idején keriilt sor. [gy pl. az 1113. évi kijevi

sz. folyamd4n a szabad paraszti féldek rovaésara tovabb névekedett a feudadlis féldtulajdon. III. Ivan térvénykényve szentesitette a parasztsag k6élt6zkédési joganak korldtozdsét. A kézponti hatalom kiépitése a nagyfejedelmek térekvéseivel szemben 4ll6, korébbi privilégiumait félt6 csoportok, féként a bojarok mind erdédsebb ellendllds4ba utkézétt. Hatalmi térekvéseikkel IV. Ivan (Rettenetes) cér (ur. 1547—84) a kézponti hatalom tovabbi megszilérditésdt Allitotta) szembe. Ezt a célt szolgaltak a 16. sz. 50-es éveiben végrehajtott reformjai

antifeudalis felkelés médot nytjtott Viagyimir Monomach

(a

nagyfejedelemnek,

reformja), valamint az 1550-ben elfogadott uj torvénykényv is. A kézponti hatalom megszilarduldsa aktiv kilpolitika folytatasAt tette lehetévé szimara. 1552-ben és 1556-ban szervezett hadja4ratai soran meghdditotta a kazAni, majd az asztrah4ni tatar kansagok teriiletét. Kiilpolitikai elképzelései kézéppontjaban a Balti-tengerhez valé kijarat megszerzése allt, amit siirgetéen vetett fel az orsz4g gazdasdgi életének és ezen beliil foként a

hogy atmeneti

idére helyredllitsa

az

allam egységét, amely azonban 1132 utan végérvényesen felbomlott. A feudalis széttagoltsag idészakaban (12—15. sz.) szamos kisebb-nagyobb fejedelemség jott létre, amelyek k6ziil szamottevé helyet foglalt el a vlagyimirszuzdali (koraébban rosztov-szuzdali), halics-volhiniai, novgorodi stb.). A részeire hullott és ezdltal meggyengiilt orosz Allam a 13. sz. elsé felében a mongol hédditas aldozata lett. Az orosz fejedelmek az elsé vereséget a Kalka-

folyénal szenvedték el 1223-ban. A mongol féerék tamadasa

1236-ban

indult

meg,

s az

orosz

fejedelmek

had-

ereje dsszeroppant a tulerével tamadé mongolok esapasai

alatt.

Batu k&n seregei 1237—38

telén Oroszo.

EK-i,

1239-ben D-i teriileteit dultak fel, 1240-ben elfoglalték Kijevet. Az orosz féldekre 250 évig tarté mongol (tatar) uralom neheziilt. A mongol tamadassal csaknem egyidejileg erds6d6tt meg a német lovagrend és a svédek

nyomasa az ENy-i orosz teriiletekre ; ez azonban megtort az Alekszandr Nyevszkij vezette orosz erdk ellenallasan. 1242-ben az orosz féldek kézvetlen szomszédsagaban a mongolok létrehozték dllamalakulatukat, az Arany Horddt, a meghéditott orosz teriiletek lakossagat ad6fizetésre k6telezték ; az orosz fejedelmek fiiggé helyzetbe keriiltek az Arany Hordatdl. A mongol uralom hossz idédre megbénitotta a gazdasdgi és tdrsadalmi fejlédést. A 14. sz. mdsodik felében Oroszo. EK-i fejedelemségei kéz6tt mind nagyobb jelentéségre tett szert a teriiletileg megnévekedett moszkvai fejedelemség. 1328ban Ivén Danyilovics (Kalita) moszkvai fejedelem elnyerte a kantdél a nagyfejedelemi cimet, és iigyes politikajaval biztositotta a maga szimadra az Arany Horda tamogataésat az orosz fejedelemségek egyesitésére térekvé politikéjaval szembesza4llé fejedelmek elleni harcban. Az 1360—70-es években Ujbdél megélénkiild mongol taémadasok ellen a hare megszervezését a moszkvai fejedelmek vették keziikbe. A Dimiirij Donszkoj nagyfejede-

lem

vezetése

alatt all6 egyesiilt

orosz

haderé

jelentdés

gyézelmet aratott a mongolok felett (kulikovdi csata), ami jelentésen névelte a moszkvai fejedelemség egyre

erésé6d6 politikai tekintélyét. A 14—15. sz. folyamaén kialakultak az orosz kézpontositott dliam létrehoz4s4nak eldfeltételei:

névekedtek

az

orsz4g

termelderéi,

ami

megnyilvénult a tdrsadalmi munkamegosztdés, a fdldmtivelés és kézmiipar, valamint az 4ru- és pénzviszonyok és a piaci kapcsolatok fejlédésében ; siirgeté tényezéként hatott a tataérok elleni kiizdelem sziikségessége is. — A kézpontositott dllam létrehozdésénak f6 térsadalmi bazisét a feuddélis uralkodé osztdély uj rétege, a kézép-

birdskodés,

addészedés,

helyi

kormanyzati

szervek

kereskedelemnek fejlédése. A livéniai hdboruban (1558— 83) azonban nem érte el ezeket a célokat. IV. Ivan a belés kilpolitikéjéval egyarant szemben 4allé bojar ellenzékkel szemben 1565 és 1584 k6z6tt szigori rendszabalyokat léptetett életbe (— opricsnyina). A hosszan tarté haboruk és az opricsnyina okozta gazdasagi visszaesés az 1570— 80-as években, valamint a robot névelése a parasztok ellendll4sét vadltotta ki; f6 formdja ebben az idében a témeges székés volt. A még szabadon levé D-i hatarteriiletekre (Don, Dnyeper, Kuban) sz6ékétt parasztokbél alakult ki az orosz tarsadalom egyik sajatos kategdéridja: a —kozdékok. — A 17. szdzad elsé évtizede, amelyet a nemesi-polgari térténetiras ,,zavaros idédknek’’ nevezett, a megélénkiilé osztalyhare, az uralkodé osztaélyon beliili ellentétek okozta stlyos politikai valsag idészaka volt, amelyet tovabb sulyosbitott az idegen erdk beavatkozasa. Az 1569. évi lublint wnid sordn egyesiilt lengyel és litvan uralkodé kérék a katolikus egyhaz tamogatasat élvezve a — Borise Godunov hatalomra jutasa k6riili fesziilt helyzetet haszndlték fel

agressziv terveik megvaldsitaésaéra, és nyilt intervencidt szerveztek. Politikai céljaik megvaldsitaséhoz egy szék6tt

kalandort

szemeltek

ki,

aki

az

4llitdlag

Borisz

Godunov Altal meggyilkolt Dimitrij c4revicsnek vallotta magaét, és 1604 dszén lengyel csapatok élén betért az orsz4gba (az orosz torténetirds I. Aldimitrij névvel jeldli). A cari csapatok élén 4116 bojarok drulasa ideiglenes sikereket biztositott a betolakodénak. 1605-ben Borisz Godunov meghalt, ugyanebben az esztenddben I. Aldimitrij elfoglalta Moszkvat, és megkorondztatta magat. Az Uj car elsé intézkedéseivel elégedetlen bojar ellenzék felhasznélva az 1606. maj.-i moszkvai népi felkelést (melynek soran megélték I. Aldimitrijt), sajat jeldltjét, Vaszilij Sujszkijt (ur. 1606—10) juttatta a trénra. A bojar ellenzék uralomra, jutasa az osztdlyellentétek tovAbbi kiélezédését eredményezte, és a Bolotnyikov-féle parasztfelkelés kirobbandsaéhoz vezetett (1606—07). A rendkiviil

nehéz helyzetben

1607 nyardn Uj trénkévetelé, II. Al-

dimitrij lépett fel, aki lengyel csapatok élén betért az orszagha. Sujszkij kormanya Svédo.-hoz fordult segit-

Oroszorszagi SZSZSZK ségért, ami uriigyiil szolgalt Lengyelo.-nak a nyilt beavatkozas meginditésdra. A lengyel seregek 1609 dszén ostrom ala vették Szmolenszket. Az idegen beavatkozas

kérilményei k6z6tt 1610 nyaran a nemesség egy részének sikeriilt megdéntenie Sujszkij uralmat, de a hatalmat a bojarok egy masik csoportja ragadta magdhoz; ez 1610 ész6én megnyitotta Moszkva kapuit a lengyel seregek elétt. Az idegen betolakod6k ellen hatalmas népi mozga-

lom bontakozott ki (+ Minyin és Pozsarszkij).

A nép-

felkel6 osztagok sikeres hadmtiveletek utan 1612 oktdberében felszabaditotték Moszkvét. 1613-ban Mzhail Fiodorovics (ur. 1613—45) cdrré valasztasdval a Romanov-dinasztia Ixeriilt hatalomra. Az idegen csapatok kiuzése az orszagbdl 1617—18-ban fejezédétt be. A 17.

sz. eleji politikai valsag és idegen beavatkozd4s Oroszo. szamara értékes teriiletek elvesztésével (Szmolenszk stb.) és gazdasagi életének hanyatldsdval jért. — Oroszo. gazdasagi életében a 17. sz. elején végbement valtozasokat az 1649-ben elfogadott térvénygytijtemény dsszegezte, amely a féldesuri parasztok kéltézkédési jogd4nak teljes megvondsaval térvénybe iktatta Oroszo.-ban az érék6s jobbagysdg rendszerét. A 17. sz. mdsodik felében jottek létre az els6 manufaktuirdk

megosztas

tovabbi

fejlédése

Oroszorszagi SZSZSZK

295

; a tarsadalmi munka-

a piaci kapcsolatok

fejlé-

eredményezte.

Oroszo.

jara emelkedett. habort: hatalmas

az eurdpai nagyhatalmak

rang-

— A reformok és a hosszadalmas terheket rdéttak elsédsorban a paraszt-

sagra. Noévekv6 elégedetlenségének megnyilvanulasa volt az 1705—06. évi asztrahaéni és az 1707—08. évi Bulavin vezette parasztfelkelés. Az I. Péter uralkodasa idején végrehajtott belsé reformok, a tengeri kijératot biztosité sikeres kiilpolitika jelentés lépést jelentettek ugyan Oroszo. évszazados gazdasaégi, politikai és kulturalis elmaradottsaganak felszimolasaban, de nem ingattak meg a feudalis gazdasagi és tarsadalmi rend alapjait. — Oroszo. politikai élete a 18. sz. masodik negyedében az uralkod6 rétegek kéz6tt a trénbirtoklasért folyé harcok jegyében allott. I. Péter halala utan a cari korona feleségére, I. Katalinra (ur. 1725—27), majd unokajara, II. Péterre (ur. 1727—30), ennek hirtelen haldla utaén I. Péter unokahugaéra, Anna Ivanovna hercegnore (ur. 1730—40) szdllt, aki a legmagasabb Allami posztokat német tisztviseldkre bizta, s ezzel az orosz nemesség ellenszenvét vivta ki. Ot I. Péter leanya, Jelizaveta Petrovna kévette (ur. 1741—61), aki nagymértékben csékkentette a németek udvari befolyését. Kiilpolitikai téren jelentés volt az Oroszo. szimara kedvezé eredménnyel zarult 1735—39.

évi

orosz—térék

hdboru,

valamint

Oroszo.

dését eredményezte. Megélénkiilt a Ny-i és K-i orszdgokkal folytatott kilkereskedelem is. A pénzgazdalkodas fej-

részvétele Franciao. és Ausztria oldalén a hétéves haboru-

lé6dése a kereskedelmi és uzsoratéke megjelenését vonta maga utan. A parasztokra és a vdrosi lakossdg alsébb rétegeire nehezeddéd terhek névekedése az osztdlyharc uj fellangolasdhoz vezetett, amelynek csticspontjat az 1670—71. évi Sztyepan Razin vezette parasztfelkelés

viszonyok

jelentette. — Az orosz 4llam kiilpolitika4ja a 17. sz.-ban elsésorban a szdzad eleji idegen beavatkozés kévetkeztében elvesztett tertiletek visszaszerzésére iranyult. A 14— 15, sz.-ban lengyel uralom ala keriilt ukraén teriileteken 1648-ban nemzeti felszabadité habori bontakozott ki Bogdan Hmelnyickij vezetésével ; ennek eredményeként 1654-ben Ukrajna egyestilt Oroszo.-gal. Az ezt kéveté 1654—67. évi orosz—lengyel hébortban Oroszo. visszaszerezte a szazad elején elvesztett teriileteit, és megtar-

totta Ukrajnanak a Dnyeper bal partjan fekvé részét és Kijevet. A 17. sz. utolsé negyedében Oroszo. ismét a feudalis uralkodé osztaly széthuz6 csoportjai belsé harcainak szinterévé valt, ennek I. (Nagy) Péter (ur. 1682— 1725) uralkodasa vetett véget, amely Oroszo. fejlédése szempontjabol mérféldk6vet jelentett. Reformjai az abszolut hatalom tovabbi megszilardités4t, Oroszo. elmaradottsaganak felszimolasat, a Fekete- és a Balti-tenger irdnyaba valdéd terjeszkedés érdekében vivott haborik eredményes folytatasat voltak hivatva biztositani. Az ujonnan létrehozott dllandé hadsereg és flotta elldtdsara a kormanyzat nagyszabasu szervezé tevékenységet fejtett ki az ipar, foként a kohaszat fejlesztése teriiletén. Az Uj ipari létesitmények munkaerdvel valdé ellatasanak biztositaséra jobbagyok vasarlasat engedélyezték a manufaktura-tulajdonosok szimara (1721). A 18. sz. elsé negyedében kb. 180 Gj manufaktura létesiilt (t6bbséguk az Uralban). A kézigazgatads teriiletén végrehajtott reformok: szendtus létesitése a korabbi bojar duma helyett, az orszag felosztasa kormanyzésagokra stb. az abszolutizmus megszilarditaésdt célozték. I. Péter nagyszabaésu tevékenységet fejtett ki Oroszo. kulturdlis elmaradotts4ganak felszimolisa érdekében is. Kilpolittikajanak homlokterében az orszig tovabbi fejlédése szdmara létfontossagi tengeri kijaératok megszerzése Allt. Ez iranyt térekvéseit kezdetben a Téréko. birtokéban levé Azovi- és Fekete-tengerre désszpontositotta. Az Azovi-tenger birtokldsdért 1695—96-ban vezetett hadjaératai sikerrel z4rultak, de a fekete-tengeri kijarat megszerzése tovabbra is megoldandé feladat maradt. Az eurdpai térékellenes koaliciéd létrehozaséra tett eredménytelen kisérletek utan figyelme a Balti-tenger felé fordult. Az 1700—21. évi— északi haéboru

gyézelmes befejezése Oroszo. teriiletének jelentés névekedését, valamint a balti-tengeri kija4ré megszerzését

ban (1756—63.)

—

uralma

A 18. sz. masodik

mellett

felében a feudalis

megindult

a

kapitalizmus

egyes elemeinek kibontakozasa, ami fdként a szabad bér-

munkén alapuléd manufakturék szimanak jelentés névekedésében jutott kifejezésre. A fdldbirtokosok a mez6gazdasdgi drutermelés névelésére térekedtek, amit azonban féként a jobbagyok kizsakmanyoldsanak fokozasaval kivantak elérni. A feuddlis kizsAkmanyolds névekedése, a cari kormanynak az 1760-as években kiadott rendelkezései, amelyek szinte korlatlan hatalmat biztositottak a foldesuraknak jobbagyaik felett, az osaztalyhare tjabb fellangolasét vonték maguk utan. Ennek betetdézését az 1773—75. évi — Pugacsov-féle felkelés jelentette. A — felvildgosult abszolutizmus hiveként fellépé II. Katalin carndé (ur. 1762—96) kegyetleniil elfojtotta ezt a lazadaést, ugyanakkor a belsé ellentmondasokat részleges Allamigazgatasi reformok végrehajtasaval igyekezett elleplezni. Kiilpolitikaja homlokterében a fekete-tengeri terjeszkedés, valamint

az orosz birodalom

eurdépai tekin-

télyének tovabbi névelése allt. Az 1768—74. és 1787—91. évi orosz—térék hdboruk megszilarditotték Oroszo. helyzetét a Fekete-tenger térségében, és névelték befolyasat a Balkénon. Oroszo. Ausztridval és Poroszo.-gal egyiitt részt vett a Lengyelo. fiiggetlen dllami létét megsziinteté hérom felosztaésban (1772, 1793, 1795). — A nagy francia forradalom eseményei szélesk6ri visszhangra talaltak Oroszo. haladé k6reiben. A cari kormany politikéj4nak k6zpontj4ba a francia forradalom elleni hare keriilt, amely egyben a _ feudalis-monarchikus berendezkedés megérzéséért folytatott kiizdelmet is jelentette. II. Katalin carné haléla utén a cari korondt a nemesi reakcid elszant képviseldje, I. Pdl szerezte meg (ur. 1796—1801), aki bekapcesoldédott a Franciao. ellen létrejétt masodik koaliciédba. A Malta birtoklasa k6ériil kirobbant angol—orosz ellentétek miatt azonban I. Pal kivalt a koaliciédbél,

és 1800-ban

szévet-

séget kétott Napdleonnal. I. Palt a politikajaval elégedetlen dsszeeskiivék meggyilkoltak, a trént fia, I. Sdndor foglalta el (ur. 1801—25). A mélyul6 gazdasagi és tarsadalmi ellentmondasok, a francia forradalom eszméinek hatdsa a 19. sz. elején a kormanyzati mdédszerek bizonyos foku megvaltoztataésara késztették a carizmust. A job-

bagytarté nemesség érdekeinek messzemend szem eldtt tartdsa mellett a carizmus félénk engedményeket tett a fejlédé polgarsagnak, valamint Oroszo. legégetébb kérdésében, a jobbagykérdésben is. Az 1801l-ben kiadott rendelet a nem nemesi szarmazdstaknak engedélyezte a foldvasarlast, az 1803-ban hozott rendelet lehetdséget nyujtott a foldesuraknak, hogy megvdltds fejében szabadon engedjék jobbagyaikat, 1816—19-ben megsziin-

Oroszorszagi

SZSZSZK

tették a jobbagyok személyi fiiggését a Balti-tenger melléki kormanyzésagokban. A kézponti igazgatés kezdeti reformjai (minisztériumok, Allami Tandcs létesitése stb.) utén a cérizmus megtorpant M. M. Szperanszkij reformtervezete elétt, amely a létrehozandé valasztott testiiletben a nemességgel egyenlé jogokat kivant biztositani a polgarsagnak. I. Sandor uralma alatt Oroszo. ismét részt vett

a Napdleon-ellenes

harmadik

koaliciédban,

azonban

az austerlitzi (1805) és a friedlandi (1807) csatéban elszenvedett vereségek miatt 1807-ben kénytelen volt Oroszo. sziméra megaldzé békét kétni Franciao.-gal (—tilsiti béke). Jelentés helyet foglalt el Oroszo. kiilpolitikajéban a kaukdzusi és a balkdni probléma. Gruzianak 1801-ben Oroszo.-hoz tértént csatoldsa utan az 1804—13. évi orosz—perzsa hdbori eredményeként Azerbajdzsan E-i teriiletei is Oroszo. birtokdéba keriiltek. Az 1806—12. évi orose—térék hdboru Besszardbia, az 1808—09. évi orosz—svéd hadbort Finno. megszerzését eredményezte. A tilsiti béke ingatag talajt teremtett az orosz—francia szévetség szamara. A gazdasdgi élet fejlédésére kedvezédtleniil hatdéd feltételek megszegése Oroszo. részérél, valamint Napdéleon vildguralmi térekvései a két orszdagot nyilt konfliktusba sodorték. 1812 jauniusdban a francia hadsereg megkezdte oroszo.-i hadjaratét (—napédleoni hdboruk). A francia hadsereg gyors elérenyomulasa utdn 1812. aug.-ban elfoglalta Szmolensz-

ket. Az orosz hadsereg féparancsnoki tisztét Barclay de Tollyt6| Kutuzov vette 4t. Sem a két hadsereg déntéd dsszecsapasdt jelentd borogyindi titkézet, sem pedig Moszkva elfoglal4sa nem hozta meg Napdleon sz4mara a vart eredményt ; mind siirgetébb békeajdnlatai valasz

nélkiil maradtak. Az utanpdtlasi nehézségek, az dssznépi ellenadllas és az orosz hadsereg ellentéamadasba lendiilése megpecsételte a francia hadsereg sorsét. Az 1812 telén végrehajtott visszavonulas, az 1812. novemberi berezinai atkelés a francia hadsereg pusztulésaét okozta. Az eurépai koalicié tagjaként Oroszo. részt vett a napéleoni Franciao. szétzuzasaban. — A napdleoni hébortkat lez4ré bécsi kongresszus biztositotta a reakciéd uralmdt Eurdpdban. Oroszo. Ausztriadval egyiitt kezdeményezdje volt a

+ Szent Szdvetség megalakitésdnak.

Mint az eurdpai re-

akcié vezéralakja, I. Sandor uralkodadsa utolsé évtizedének belpolitikéjaban is a nyilt reakeid és terror méddszereihez folyamodott. Politikajanak elsé sz4mu végrehajtéja Arakcsejev gréf lett. A reakcié hatalomra jutas4val szemben megélénkiilt az orosz tarsadalom haladdé erdinek mozgalma, amelyben kiemelkedé szerepet jat-

szottak a nemesi forradalmarok képviseléi: a dekabristik. 1825. dec. 14-i felkelésiiket a révid interregnum utén hatalomra keriilt I. Miklés (ur. 1825—55) vérbe fojtotta. I. Miklés belpolitikéjét mindennemti haladé gondolat kényértelen elfojtaésa jellemezte. A jobbagyrendszer egyre mélyiilé vals4gdnak idején a nemesség és az értelmiség kérében Oroszo. tovdbbi fejlédését illetéen szamos aramlat keletkezett: a jobbdgyfelszabaditaés felilrél, reformok utjan valé végrehajtésat felveté liberalis korék6n beliil eltéré vélemények alakultak ki; egye-

sek Oroszo. tovdbbi fejlédését a Ny-eurdépai monarchidk polgari fejlddésének mintdjara képzelték (zapadnyikok, tkp. nyugatosok), masok Oroszo. sajdtos fejlédéséért szAlltak sikra (szlavofilek). A haladé értelmiség, a — forradalmi

demokratak

legkivalébb

Oroszorszagi

296

képviseldéi,

Herzen,

Be-

linszkij 6s mésok a jobbagyrendszer és az 6nkényuralom forradalmi tton valé megdéntését hirdették. — I. Miklés kiilpolitikéjaban egyfeld] a bécsi kongresszus és a Szent Szévetség Altal szentesitett feuddlis monarchidk eurdpai tarsadalmi és politikai rendszerének mindendron valé fenntartésd4ra térekedett, mdsfel6] Oroszo. sz4mara kedvezéen igyekezett megoldani a —keleti kérdést. Ez utébbira iranyult az 1826—28. évi orosz—perzsa hé-

bora (ebben Oroszo. megszerezte D-Azerbajdzs4nt és K-Orményo.-t), valamint az 1828—29. évi sikeres orosz— térék hdboru. ,,Eurédpa zsandarja’’ szerepét szdnva Oroszo.-nak, I. Miklés kegyetleniil elfojtotta az 1830—31. évi lengyel felkelést. 1833-ban Miinchengraétzben meg-

Ujitotta a népek megmozduldsai

SZSZSZK

ellen ir4nyuldé szévet-

ségét Ausztridval, és 1849-ben a Habsburg reakcié tamo-

gatadséra mintegy 200 ezer fényi seregével részt vett a magyar forradalom és szabadsdgharc letérésében. A cari seregek intervenciédjdt mélységesen elitélte a zsarnoksag ellen kiizdé népekkel rokonszenvezé ,,masik’’ Oroszo. A keleti terjeszkedésre iranyulé térekvések egyre élesebb ellentéteket valtottak ki elsésorban Oroszo. és Nagy-

Britannia k6zétt, de a tébbi eurédpai nagyhatalom (Franciao., Ausztria) is gatat igyekezett vetni Oroszo. balkéni eléretérésének. Ez vezetett az 1853—56. évi —+krimi hdborihoz. Az ebben elszenvedett vereség feltarta a jobbdégytarté Oroszo. erdtlenségét, amely kénytelen volt elfogadni az 1856. évi pdrizsi békeszerzédés sulyos feltételeit. I7. Sandor

car (ur. 1855—81)

kénytelen volt

engedni az egyre inkabb terjeszkedé kapitalista 4rutermelés k6vetelményeinek, s a témeges parasztmozgalmak nyomésénak, és megkezdte a jobbagyreform eldkészitését. Az 1861. febr.-ban kiadott rendelet kimondta a jobbdgyrendszer eltérlését. A személyileg szabadda vAlt 22,5 millid parasztesalad azonban az dltala megmiivelt féldnek csak kis részét kapta meg, azt is k6telez5 megvaltés fejében. A feliilré] végrehajtott jobbagyreform ugyan kedvezébb feltételeket teremtett az oroszo.-i kapitalizmus tovabbi fejlédése szamara, de a nagybirtok-rendszer fenntartésdval stlyos feudalis maradvanyokkal terhelte azt; a 60-as évek polgari jellegtii kézigazgatasi reformjai érintetlenitil hagytaék a céri O6nkényuralmat, amely tovdbbra is a nemesség diktaturéjanak kifejezéje volt. A jobbagyfelszabaditas a

parasztmozgalmak Ujabb hull4mait és a haladé értelmiség, a forradalmi demokratak megélénkiiléd tevékenységét valtotta ki. Kiemelkedé képviseléik, Herzen, Csernisevszkij,

Dobroljubov

és

masok

leleplezték

a

reform

népellenes jellegét, s azt hirdették, hogy a féldkérdés valésaégos megoldasdt, Oroszo. térténelmi-tarsadalmi atalakulését csak népi forradalom utjan lehet elérni. A céri kormaényzat az Oroszo.-hoz tartozé lengyel teriileten kirobbant 1863—64. évi lengyel felkelés leverése utén erdit a forradalmi demokraték tevékenységének letérésére désszpontositotta. — A 19. sz. masodik felében a kapitalizmus fejléddésének ititteme meggyorsult. A 80-as években Oroszo.-ban lezérult az ipari forradalom idészaka. Nagyaranyu fejlédésnek indult a nehézipar, Uj ipari kézpontok jéttek létre. Magas fokot ért el a termelés és a munkaeré koncentracidja (1890-ben a nagyiizemekben ésszpontosult a termelés értékének 439%-a és a munkasok 46%-a). Szamos uj részvénytaérsasd4g alakult, fellendilt a vasutépités és a hajézds. A gyors fellendiilést azonban mind gyakrabban szakitotték meg a valsdg jelei. A 80-as években megerdésédétt a kulféldi, fdként francia téke behatoldsa, amely mar 1880-ban a vezetd iparagak részvénytédkéjének kb. 38%-at alkotta. A tékés fejlédés gyors iiteme mellett Oroszo. tovabbra is gazdaségilag elmaradott allam maradt. A kapitalizmus fejlédése uj viszonyokat teremtett a falun is, erdteljesebbé valt a falusi tarsadalom rétegzddése. Az Uj piacok keresése ujabb teriiletek meghdéditdséra késztette a cdri kormanyzatot: 1864-ben befejezédétt a Kaukaézus, 1864-t6l 85-ig pedig Kézép-Azsia meghdditésa. A 70-es években

a haladé

értelmiség

kérében

Uj tarsadalmi

mozgalom

bontakozott ki: a —+narodnyik mozgalom, amely tevékenységének elsé évtizedeiben forradalmi célokat ttizdtt ki, a 80-as évek végén azonban liberélis 4ramlatté vAlt. A tarsadalmi hare porondjara lépett a kapitalizmus fejlédésével egyiitt névekvé proletaridtus. Az elsé révid életti munkésszervezetek utén (—Délorosz Munkdsszévetség, 1875, az —+Orosz Munkdsok Eszaki Szévetsége, 1878) G. V. Plehanov 1883-ban Genfben létrehozta az elsé

marxista csoportot (A Munka Felszabaduldsa). A 80-as évek elejété] marxista csoportok jéttek létre Oroszo.-ban is. Az 1895-ben V. I. Lenin altal alapitott — Harci Szévetség a Munkdsosztdly Felszabaditasdra nevti szervezettel megnyilt az oroszo.-i forradalmi mozgalom proletar szakasza, — A cérizmus kiilpolitikéja4t, amelyet 1856 —82

Oroszorszagi SZSZSZK

297

k6z6tt Gorcsakov kiliigyminiszter iradnyitott, a 19. sz. masodik felében az a torekvés jellemezte, hogy visszaallitsa Oroszo.-nak a krimi h4bortban elszenvedett veresége miatt megrendilt tekintélyét, mentesiiljén a périzsi békében raékényszeritett korlétoz4soktél, és kiterjessze

befolyés4t a Balkanon. Ezt a célt szolgdlta az 1877—78. évi orosz—térék

haboru.

Az ezt lezardé, Oroszo.

szamara

igen kedvezé + San Stefand-i béke cikkelyeit azonban az angol és osztrék diplomacia kévetelésére az 1878. évi

— berlint kongresszus feliilvizsgdlta, és megfosztotta Oroszo,-ot a haébort lényeges eredményeitél. 1891—93ban a —hdrmas szévetség ellenstlyozdsdra létrejétt a — francia—orosz szévetség, amely az elsé lépést jelentette

az — Antant létrehozéséhoz. — A 19. sz. végén Oroszo. az ipari fejlédés viszonylag nagy iitemének ellenére messze elmaradt a fejlett kapitalista 4llamok mégétt, tovaébbra is agrarallam maradt, amelyben a lakosség 72,2%-at foglalkoztatta a mezégazdasag, és csupdén 13,3%-at az ipar, kereskedelem és kézlekedés. A 20. sz. forduléj4n kirobbant gazdaségi vdls4g meggyorsitotta a termelés és a bankok koncentracidjat (f6ként a jelentés kilféldi tékebefektetéssel dolgozé vezeté ipardgakban: a kohaszati, szén-, és olajiparban), ami kedvezé talajt biztositott a monopdliumok kialakulasanak ; ezek a 20. sz. elején atfogtak az orosz gazdas4gi élet valamennyi teriiletét. Az orosz kapitalizmus a fejlédés imperialista szakaszaba lépett, amelynek itt az a sajétossdga volt, hogy a kapitalizmus fejlett formdi a félfeudélis mezdgazdasdg elmaradott formaival parosultak. A 20. sz. elejére Oroszo. az imperializmus ellentmondésainak csomdépontjava valt, ahol a katonai feuddlis elnyomas szorosan désszefonddott a tékés kizsakmanyoldssal és a nemzeti elnyomdassal. A kizsAkmaényolads kilénféle formdéinak ésszefonddasa elviselhetetlenné tette az orszag lakossdgdnak szamottevé részét képezé varosi és falusi proletar, valamint félproletar rétegek helyzetét, és a tarsadalmi ellentétek kiélezédését vonta maga utén. Mindennek kévetkeztében Oroszo. a forradalmi mozgalom és a forradalmi gondolat kézpontjavé valt. A tarsadalmi hare erejeként fellépé proletari4tus mozgalmaénak irényitaséra jétt létre 1903-ban az Oroszo.-i Szocialdemokrata Munkaspart, amely kévetkezetes forradalmi program meghirdetésével az oroszo.-i munkésosztélyt az

6szt6nds

kiizdelem

Utjarél

a

céltudatos,

szervezett

hare Utjara vezette. — A 20. sz. elején Oroszo. kiilpolitikajanak k6zpontjdba a tavol-keleti terjeszkedés keriilt. Ez azonban a nagyhatalmak, elsésorban Nagy- Britannia, az USA, valamint Japan szivés ellenallasét valtotta ki. Az érlelédé6 konfliktus 1904-ben az > orose—japdn hdboru kirobbanasahoz vezetett, amely 1905-ben a cari Oroszo. stlyos vereségével zarult. A cérizmusnak a habort soran megnyilvénulé tehetetlensége és az orsz4g gazdasdgi

helyzetének tovaébbi romlasa névelte a néptémegek forradalmi elsz4ntsagat, amely cstcspontjat az 1905—07. évi —orosz polgdrt demokratiks forradalom harcaiban érte el. A forradalom vereséget szenvedett; a cari

Oroszorszagi Magyar

Monarchia

k6ézétt,

foként

a

SZSZSZK

balkéni

Allamok

kérdésében fennallé elleniéteket, amelyek a haborts konfliktus fontos tényezéi voltak. Az I. — vildghdboru nyilvanvalévaé tette Oroszo. gyengeségét, a cari hadsereg Németo. elleni tamadasa m4r néhaény héttel a ha-

bort kitérése utéan elakadt a Mazuri-tavaknal. A német és osztrék—magyar csapatok sikeres gorlicei dttérése utén 1915. m4j.-ban az orosz hadsereg 4ltalanos visszavonulasra kényszeriilt. Az ipar gyengesége, a szallitasi és ellatési nehézségek mar a haborti masodik évében nyilvanvalova tették azt, hogy a carizmus képtelen a hébort eredményes befejezésére. 1916-ban Oroszo. népgazdaséga a csdd allapotaba keriilt. A frontokon elszenvedett vereségek, a habort okozta tomegnyomor stlyosbodasa, vala-

mint a habort imperialista jellegét leleplezé bolsevik agitéciéd eredményeként 1915-ben uj forradalmi hull4m bontakozott ki, amely 1916-ban mélyrehaté forradalmi vals4g kialakulds4hoz vezetett. A habort éveiben szinte allandésult kormaényvals4gok, a II. Miklés carhoz (ur. 1894—1917) kézel allé6 és Raszputyin kériil témériild monarchista erék térekvése a Németo.-gal valé kil6nbéke megk6tésére, ugyanakkor a burzsoazianak a habort folytatasara tett erdfeszitései és névekvé elégedetlensége a carizmus tehetetlen politikéjaval szemben stlyos valsagra vezetett az uralkodé osztaélyokon beliil. A burzsodzia allamesiny végrehajtasara, a carizmus katonai diktatura bevezetésére késziilt. Mindkét tervet az 1917. évi — februart polgart demokratikus forradalom kirobbanésa hit-

sitotta meg, amely megdéntétte a cari 6nkényuralmat ; —kettés hatalom jétt létre. A munkés- és katonakiildéttek szovjetjeinek megalkuvé vezetéi 1917. jul. 3-d4n a hatalmat az —IJdeiglenes Kormdny kezére jatszottak At, amely a burzsodzia érdekeit kifejezé kiil- és belpolitikét folytatott. A bolsevik part megnyerte a széles munkas- és katonatémegek tamogatasat, és eldkészitette a fegyveres felkelést. Az 1917. évi — Oktoberi Szocialista Forradalom megdéntétte a tdkés- és a fdldestri osztalyok uralmat, és megteremtette a proletariatus diktaturajat. Az okt. 25-én (nov. 7.) désszeult II. 6sszoroszo.-i szovjetkongresszus kimondta, hogy a hatalmat a szovjetek vették at; megalakitotta az elsé szovjetkormanyt élén V. I. Leninnel, és nagy fontossagu hatérozatokat hozott a békérdél és a féldrél. 1918. febr.ra a forradalom gyézétt egész Oroszo. teriiletén. A munkasés katonakildéttek tandcsainak III. ésszoroszo.-i kongresszusa 1918. jan.-ban kimondta az ~ megalakuldsét. (Tov4bbi térténetét — Szovjetunis, TOR-

TENET.)

KOZOKTATAS,

TUDOMANY.

A szovjethatalom évei-

’ ben az azelétt nagyméretti analfabetizmus teljesen megszint. A ké6ztérsasAg népei mdédot kaptak nemzeti kulturéjuk kifejlesztésére. Az oktatés a nemzetiségi igények figyelembevételével

épiil fel. Az 1958—59.

tan-

mény megadasdra kényszeriilt, 1907 utén a haladdé mozgalmak ellen a nyilt terror méddszeréhez folyamodott. A bolsevik part ismét illegalitasba kényszeriilt.

évben 125 500 4ltalanos képzést nyujté iskola mtkédott (a falusi, a munkasiskolékkal és a felnéttek iskolaival egyiitt), ezekben 17 514 000 személy tanult (1914ben a tanulék sz4ma 5 684000 volt). 637 iskolaban a testileg fogyatékos gyermekeket oktattak. Szélesen kiépilt a kisdedévé és népmiivelési intézmények haldzata. 1959. jan. 1-én 25472 dvoddban 1 653 800 gyer-

1907—10-ben

mek

korményzat,

amely

a forradalom

Oroszo.

véreskezti

éveiben

tébb

miniszterelnéke,

enged-

Sztoli-

pin reakcids rendszert épitett ki. A Sztolipin-féle agrarreform, amelynek fé célkittizése a nagybirtokrendszer megmentése, valamint a falusi burzsoézia, a kulaksag helyzetének megszilarditasa volt, az Oroszo. mezégazdas4gi termelésének alapjat képezé féldkdzésség felszamolasara iranyult. A falu legszegényebb rétegei féldjiket nagyrészt eladték, megindult az olesé munkaeré 4ramlésa a varos felé. Az intézkedések nem oldotték meg az égetd foldkérdést ; a paraszts4g tovébb folytatta kiizdelmét a nagybirtokrendszer felsz4molasdért. — Az 1905—07-i forradalom leverése utén megélénkiilt a céri kormanyzat kilpolitikai tevékenysége. Oroszo. csatlakoz4sa az Antanthoz 1907-ben (—angol—orosz egyezmény) tovabb élezte

az

Oroszo.,

valamint

Németo.

és az

Osztrak—

volt;

2430

népmtivelési

intézmény,

1497

uttdrd-

otthon mikédétt. Ugyanebben az idépontban 1930 alsdéfoku szakiskol4ban 510 300 tanulé tanult. 1958—59-ben 1958 kézépfoku szakiskola 1 154 600 tanuléval mukédétt (1914-ben 297; 35400 tanuldval). 441 felséfoku

tanintézetben a hallgaték sz4ma 1] 365 700 volt a levelezé hallgatékkal egyiitt (1914-ben 72 felséfoku intézetben 86 500 hallgaté tanult). — 1959-ben 71600 klub- és kulturhéza, 68600 népkényvtéra volt 430 219 000 k6nyvvel (1913-ban 170 kiub és 9342 népkényvtar volt), 479 mtzeum (1913-ban 151), 980 kulturpark, (1913-ban nem volt) mtikédétt. — Mar a szovijethatalom elsé éveiben sok uj tudomanyos intézet alakult. 1925-ben az addigi Orosz Tudomdnyos Akadémidt az

egész SZU

Tudomanyos

Akadémidjavaé

alakitotték

At.

Oroszorszagi

Az SZU Tudoményos

Akadémidja

1957-ben kilén nagy

szibériai osztAlyt szervezett ; ezenkiviil az ~

kiilénbézé

teriiletein 7 fidkintézete mtuikédik.

1958-ban az ~

letén

1759

valamint

tudomanyos

intézet

mtkédott,

fdiskolakon

159000

tudomanyos

a

terii-

ezekben,

kutatdé

dolgozott. (+még Szovjetunid, KOZOKTATAS,

— Szov-

jetunié, TUDOMANY.) IRODALOM. Az elsé orosz, tuilnyomdrészt egyhazi jellegt irodalmi mtivek a 11. sz.-ban jéttek létre. A korai orosz irodalom legkiemelkedébb, kéltéi szépségt alkotasa az Enek Igor haddrél, amelynek alapgondolata a feudalis fejedelemségekre tagozéd6 orosz féld egysége a kils6é ellenséggel folytatott harcban. Ez a gondolat allt az orosz irodalmi mtivek nagy részének kézéppontjaban a 13—15. sz.-ban is a mongol megszallds idején. A 17. sz. elsé felében az orosz irodalomnak fontos szerepe volt a k6ézpontositott dllam eszméjének propagdlasaban. Egyre inkabb tért hdéditottak a vilagi témak, az irdk figyelme az emberi jellem, az egyén élete felé fordult (Hlbeszélés a Baj-bubdnatrél, Frol Szkobejevrdél stb.). Népszertivé valtak a kalandos mtivek, a sokszor antifeudalis iranyzatu szatirikus elbeszélések. A 18. sz.-ban féleg I. Péter reformjai nyoman élénkebbé lett a kapesolat Eurépaval, s ez az irodalom fejlédésében is éreztette hatasét. A szdzad uralkod6é iranyzata a klasszicizmus volt. Az orosz klasszicizmus sajdtossaga éles szatirikus hangja és az orosz térténelmi mult, fdleg I. Péter kora irénti érdeklédés. A 18. sz. elsé felében a klasszicizmus legkivélébb képviseléi A. D. Kantyemi (1708—44), M. V. Lomonoszov (1711—65), A. P. Szwmarokov (1717—77) voltak. A szazad méasodik felében kulénésen eldtérbe keriilt a szatira: N. I. Novikov

(1744—1818), I. A. Krilov (1769—1844) szatirikus folyéirataikban, Gy. I. Fonvizin (1744—92) vigjatékaiban (A brigadéros, A kamasz) a felvilagosodds eszméit terjesztették, biraélték a jobbagytarsadalom visszdssagait. G. R. Gyerzsavin (1743—1816) kéltészetébeon mar a klasszicizmus szigoru szabdlyainak felbomlasa figyelhetéd meg. A 18. sz. 70-es éveité] kezdve a klasszicizmus be

mint szorult,

egységes s

és vezetd

helyét

a

irodalmi

iranyzat

szentimentalizmus

hattér-

foglalta

el.

Fé képviseléje N. M. Karamzim_ (1766—1826) volt. Fé mtive: Szegény Liza (1792). Erdeme az egyszeri emberek lelkivilaganak feltéradsa, de a féidesurak és jobbagyok k6zétti viszonyt idillikus szinekkel festette. Sokat tett az orosz irodalmi nyelv megujitasdaért. A. N. Ragyiscsev (1749—1802) £6 mtivében (Utazdés Pétervaérrol Moszkvéba, 1790) a parasztsag nyomorarél, a féldesurak hatalmaskodaésarél rajzol megrazé képet. Jéval megelézte korét, amikor kényvében a parasztforradalom gondolat&t juttatta kifejezésre. — A 19. sz.-ban az orosz irodalom az eurdédpai irodalom élvonalaba keriilt. A legjobb alkotésokat a feudalizmusellenes tarsadalmi

badséggal az

egyetlen

mozgalom

nem

szészék,

felhaboroddés4nak,

eszméi

rendelkezé

Oroszorszagi

298

SZSZSZK

ihlették.

nép

melynek

,,Politikai

szamara

magaslatardé]

lelkiismeretének

az

sza-

irodalom hallathatja

hangjat’”’

irta

Herzen a 19. sz. orosz irodalmaval kapecsolatban. A szazad els6é évtizedeiben a szabadsagmozgalom nemesi szakasz4ban, a mar lehanyatlé klasszicizmus és a révid élettii szentimentalizmus mellett fellépett a romantikus iranyzat, mely az 1812-i honvédé haborutval kapesolatos hazafias fellendiilést, majd a dekabrista mozgalom kez-

detét tiikrézte. A romantikan belil kialakult egy konzervativ és egy haladé iranyzat. Az elébbi képviseldi a feudalis tarsadalom élesedé ellentmondasai eld] a multba, a misztikum, a fantasztikum vilagaba menekiltek. Ez jellemzés V. A. Zsukovszkij (1783—1852) kéltészetére, aki nagy szerepet jatszott az orosz lélektani kéltészet és a koltéi nyelv megteremtésében. Az orosz romantika haladé iranyzata féleg a dekabrista k6lték és az ifju A. Sz. Puskin (1799—1837) mtiveiben jutott kifejezésre. A dekabrista kéltészet legjelentésebb képviseléje, K. F. Rilejev (1795—1826) verseiben, elbeszélé kélteményeiben a nemesi forradalom eszméit hirdette (Lérténelmi dalok,

SZSZSZK

A kegyenchez, A honpolgar stb.). A dekabrizmus gondolatvilaga tiikrézédétt. A. Sz. Gribojedov (1795—1829) Az ész bajjal jar (1823—24) c. vigjatékaban, amelyben a

klasszicizmus

egyes

vondsainak

megtartasa

mellett

mar a realista jellemabrazolas utjara tért. A. Sz. Puskin az orosz és vilagirodalom legjobb hagyomanyait felhasznélva eurdpai szintre emelte hazdja irodalmat. Korai hazafias

verseivel

(Szabadsdg,

1818;

Falu,

1819)

a

dekabrizmus eszmek6éréhez kapcsolédott. Romantikus kélteményeiben (A kaukdzusi fogoly, 1820—21; Cuzganyok, 1824) az egyén és tarsadalom viszonyat vizsgalta. Puskin miivészete vetette meg’a realista orosz irodalom

kialakuldsénak

alapjait.

Jevgenyij7

Anyegin

(1823—31)

c. verses regényében, amelyet Belinszkij ,,az orosz enciklopédiaja’”’-nak nevezett, a nemesi ,,felesleges ber” tipusén keresztiil nemzedékének Utkeresését

zolta,

1824—25-ben

kélteményei

irta

mellett

Borisze

(Poltava,

Godunov

1828;

élet emraj-

c. torténelmi

a Rézlovas,

1833)

prozai muveket irt, melyekkel a realista orosz prdézairodalom megteremtéjévé valt. A Belkin elbeszélései (1830) c. ciklus legszebb darabjaban (A postamester) mély humanizmussal abrazolja a védtelen kisembert. Dubrovszkij (1832—33) és A kapitany lednya (1833—36) ce. kisregényeiben a parasztfelkelés témajat dolgozta fel. Alapjaban optimista hangulata liréj4ban az emberi érzések gazdag skélaja jut kifejezésre: a hazaszeretet, szerelem, baratsag, a természet szépségének motivumait énekli meg nagy mtivészettel. A dekabrista mozgalom bukaésa utan a sz4mizott dekabristaknak 4llitott emléket verseiben. — Az 1820-as és 1830-as évek kdltészetében Puskin t6bb kévetdje lépett fel, akik kéziil azonban egy sem tudott Puskin szinvonal4ra emelkedni

(Gy. V. Davidov, 1784—1839 ; P. A. Viazemszkij, 1792— 1878;

A.

A. Delvig,

1798—1831;

J. A.

Baratinszkij,

1800—44; N. M. Jazikov, 1803—46). Ekkor indult F. I. Tyutcsev (1803—73) k6ltéi pdlydja is, akinek finom miivi lirajat filozéfiai és lélektani mélység jellemzi. A dekabrista felkelést kéveté reakcié idészakdéban lépett fel M. J. Lermontov (1814—41). A nyomaszté kor, a kibontakozas perspektivajanak hidnya hatérozta meg kéltészetének tragikus alaphangjat, magényérzetét, pesz-

szimista motivumait. (A

kélté

haldléra,

Elesen tarsadalombirélé 1837;

Hazém,

1841;

verseiben

Janudr

1-e,

Gondolatok ... stb.), romantikus elbeszélé kélteményeiben (A cserkeszfiu, 1839; Dal Ivan Vasziljevics cérrél... 1837; A démon, 1829—41), Alarcosbdl c. draméjaban (1835—36), Korunk hdse c. regényében (1838—40) a 30-as, 40-es évek haladé nemzedékének kidbrandultsaga, tarsadalmi elégedetlensége tiikrézédik. A Korunk hésével Lermontov megteremtette az elsé orosz tarsa-

dalmi-lélektani regényt. A 30-as években indult fejlédésnek a tragikus sorsi A. I. Polezsajev (1804—88) és A. V. Kolcov (1809—42) kéltészete. Polezsajev kdltészete Lermontovéval

szépségét

rokon.

Kolcov,

a népkdéltészethez

aki

a

kézel

4ll6

paraszti

munka

dalokban

éne-

kelte meg, sok tekintetben Nyekraszov elédjének tekint-

heté.

—

N. V. Gogol (1809—52)

fellépése az orosz iro-

dalom Uj, kritikai realista szakaszdt (1829—32) foldestri

c. romantikus életet

redlisan

jelzi. Tanyaz esték

elbeszélésgytijteménye abrdzol6

humoros,

utdn a

szatirikus

mtiveket irt (Mirgorod, 1832—34). Un. Pétervéri elbeszélésetben (A képeny, Nyevszkij proszpekt stb.) a kapitalizal6dé févarosban elhagyottan él6 kisemberek vergédését mutatta be. Bulyba Tdrdsz c. elbeszélésének (1825—42) témajat az ukran hési multbdl meritette. F6

mtiveiben

I. kétete,

(Revizor,

1842) az orosz

18385

—

drama;

iroda.omban

Holt

lelkek

addig ismeretlen

szatirikus erdével pellengérezte ki a fdldbirtokos- és hivatalnokvilag fondksdgait. Elete utolsé éveiben azonban stlyos eszmei valsagba keriilt, megtagadta haladé miiveit, vall4sos, monarchista

nézetek szoszoléjavaé valt.

— V. G. Belinszkij (1811—48) a forradalmi gondolat képviseldje volt. Az utkeresés és eszmei bizonytalansdg idészaka

utén

kialakitotta

forradalmi

demokrata,

ma-

Oroszorszagi SZSZSZK terialista esztétikajat. A Gogol hagyoményait tovébb fejleszté irédcsoport szervezdje volt,

kéveté és amelynek

céikitizéseit elméleti cikkekben fogalmazta meg. Az un. gogoli iskola célja az volt, hogy leleplezze a jobbagyrendszer tarthatatlansagat, ramutasson a tarsadalmi élet negativ jelenségeire, bemutassa a parasztok és a vadrosi szegények életét. Ehhez az iranyzathoz kapeso-

léddott I. Sz. urgenyev Egy vaddsz feljegyzéset c. ciklusa (1847—52), A. I. Herzen: Tolvaj szarka (1846), Dosztojevszkij: Szegény emberek (1846), Szaltikov-Scsedrin : Ellentmonddsok (1847) c. elbeszélése, Nyekraszov versei és prézai mtivei, Herzen Ki a binds? c. regénye (1845— 46). Az 1859—6l-es forradalmi helyzet és a jobbagysag felszabaditasa idején elmélyiiltek az ellentétek a

forradalmi

demokraték

és a liberélisok

kézétt.

N. G.

Csernisevszkij (1828—89), N. A. Dobroljubov (1836—61) Belinszkij hagyomanyai nyoman tovabb fejlesztették a forradalmi demokrata kritikat és esztétikdt. Ok és Nyekraszov szerkesztették a Szovremennyik (Kortars) c. folyéiratot, amely a forradalmi demokrata irodalom kézpontjava valt. Pozitiv szerepet jatszott a forradalmi demokrata kritika megteremtésében D. I. Piszarev (1840—68). Kiuilféldi emigréciédban adta ki a Kolokol c. folydiratot

A. I. Herzen (1812—70) és N. P. Ogarjov (1813—77). A 19. sz. maésodik felében vezet6 mtifajjé valt a regény, amely az orosz irodalmat vilaghirre emelte. Az 50-es, 70-es években irta regényeit ZDurgenyev (1818—1883). A Rugyin (1856) és a Nemesi fészek (1859) fohései a »felesleges ember” tipus4nak megtestesitéi. A forradalmi fesziltség éveiben Turgenyev a hazaja felszabadu-

laséért harcolé bolgar hés (Napkelte elédtt, 1860) és a plebejus orosz Bazarov alakjat Allitotta olvasdi elé (Apak és fiuk, 1862). Faust c. regényében (1867) a forradalmi orosz emigransokat liberalis elfogultsaggal Abrézolta. A Téretlen féldben (1877) ha képet festett a narodnyikokrél, de eszmei gyengeségeik alapjan altalaban elvetette a forradalmi harcot. I. A. Goncsarov (1812—91) fdleg h&rom regény szerzéjeként vonult be az orosz irodalom térténetébe (Hétkéznapi térténet, 1848; Obdlomov, 1859; Szakadék, 1869). Kéziiliik legjelentésebb az Oblomov, melyben a hanyatléd nemesség jellegzetes tipu-

sit Abrazolta. A Szakadékban az ifja demokratikus plebejusnemzedékré] elfogult, negativ képet festett. A kor legnagyobb szimuirdja, A. N. Osztrovszki7 (1823— 86)

draméiban

kok

sétét

Jévedelmezé

a

kupecek,

vilégét

a&brazolta

dlldés, 1857;

fdéldbirtokosok,

hivatalno-

(Holléd a@ hollénak,

Az erdé,

1871

stb.),

A

1850 ; Vehar-

ban (1859) az ebbél a sétét vilagbdl kitérni vagydé hésnd tragikus vergédését jelenitette meg. — A 60-as években kulénésen fellendiilt a forradalmi demokrata irdédk szépirodalmi miikédése. Csernisevszkij Mit tegytink? (1863) ce. regényében a hivatdsos forradalmar Rahmetovot és a hétkéznapi emberek soraibdl kikeriilé Uj tipusi hésé-

ket, plebejus forradalmi

Oroszorszagi

299

demokratdkat

Allitotta olvasdi

SZSZSZK

rahoz tartoztak V. Sz. Kuwrocskin (1831—75) és M. L. Mihajlov (1829—65), akinek féleg forditéi tevékenysége jelentés (Petdfi elsé orosz forditédja). V. A. Szlepcov

(1836—78), N. V. Uszpenszkij (1837—91). N. G. Pomjalovszkij (1835—63), F. M. Resetnyikov (1841—71), G. I.

Uszpenszkij

(1843—1902)

demokratikus

irdnyzatui

prozai irasaikkal valtak ismertté. N. Sz. Leszkov (1831— 1895) és A. F. Paszemszkij (1821—81) szemben Alltak a@ forradalmi demokraték politikai térekvéseivel, de tébb magas miivészi szinvonalt realista iraésuk az orosz élet mély ismeretét bizonyitja Piszemszkij Hzer lélek c. regénye,

tojevseki7

(1821—81)

nagy

(Leszkov 1858). —

mtivészi

erdvel

elbeszélései, F. M. Dosz-

és lélektani

mélységgel abrazolta regényeiben (Megaldzotiak és megszomoritottak, 1861; Buin és buinhédés, 1866; A kamasz, 1875; A félkegyelmu, 1868 ; Karamazov tesivérek, 1879—

1880) az egyén tragikus magaényat, a kisemberek kiszolgaltatottsagat, az emberi jellem sokszor beteges eltorzulasat a kapitaliz4l6dé Oroszo. nyomaszté légk6rében. Az emberi szenvedések irént igaz részvétet érzett, életeszményének kialakitaésakor azonban hamis kévetkeztetésre jutott, amikor vitéba szdllva a forradalmi demokrataékkal,

a vall4sban

valé

megbékélést,

a forra-

dalmi harc elvetését hirdette. — L. N. Lolsztoj (1828— 1910) m&r elsé6 mtveiben is (Gyermekkor, 1851—52 ; Serdilékor, 1852—54; IPfjusdg, 1855—56; 1853—62 ; Szevasziopoli elbeszélések, 1854—55

Kozékok, stb.) mint

érett miivész, mint a lélekrajz mestere lépett fel. Haboru és béke (1863—69) c. monumentalis regényében az 1812-i Napdleon elleni honvédé haébort korszakaét, a nép térténelemformalé szerepét festette. Hései egyéni sorsaban bemutatja atalakit6é

a nemzet hatasat;

védelméért a kor orosz

folytatott hare embert térsadalmanak

felejthe-

tetlen tipusait alkotta meg. De mar elsé regényeiben is kifejezésre jutottak vilagnézetének ellentmondasai, +ér-

ténelmi fatalizmusa. A kapitalizmus kialakulésat riadtan szemlélé irdéd viladgnézeti vélsAgdban a patriarkdlis orosz parasztsag Uutkeresése tiikrézédétt. Mar az Anna Karenindban (1873—77) élesedett az arisztokraécia birélata, amely az Ivdn Iljics haldléban (1886) és Feltémadds c. regényében (1889—99) eljutott a fennallé rend teljes tagadasaéig. Tolsztoj vilagnézetében és mtiveiben a parasztsag politikai naivséga jutott kifejezésre, amikor a »ne allj ellen a gonosznak erdvel” elvet terjesztette,

s héseinek az evangélium szellemében térténd megbékélését mutatta be. Regényei, elbeszélései és dramai (A sététség hatalma, 1887 ; A miveltség qgytimélesei, 1891 ; Az é16 holttest, 1900) a kritikai realizmus vildgviszonylatban is legjelentédsebb alkotdsai kézé tartoznak. — A szazadvég irdi:

V. M. Garsin (1855—88), V. G. Koro-

lenko (1853—1921) és A. P. Csehov (1860—1904) ismét a kisebb prézai mifajokhoz fordultak. Garsin a narodnyik mozgalom szétzizasanak, a reakcid diadalénak éveiben tragikus hangu elbeszéléseket irt, sokszor allegorikus formaban hirdette a tiltakozas, a hare sziikséges-

elé, a jév6 utdépikus képét festve. A forradalmi demokrata Ny. A. Nyekraszov (1821—78) lirai verseiben (Gondolatok egy palota bejdératandl, 1858 ; Jerjomuska dala, 1858 ; Vasut, 1864 stb.) és elbeszélé kélteményeiben (A viérés-

ségét (Alitalea princeps, 1880; véres vasdrnap). A véres megtorlas a sztrajkmozgalom tjabb fellendiilését vonta maga utan (jan.-tél—mare.-ig kb. 800 ezer munkds sztrajkolt), ujbdl fellangolt a parasztsag harca is. A kibontakoz6é forradalmi mozgalmat az orosz szocialdemokracia két iranyzata — a bolsevik és a mensevik iranyzat — kiilénféleképpen értékelte. Az 1905. Apr.-ban megtartott partkongresszuson elfogadott bolsevik iranyvonal figyelembe vette azt, hogy az ~ merdben mas

1917

mércius.)

Szerk.:

A.

L. Szidorov.

1956;

B.

D.

Grekov: Az orosz paraszts4g térténete a legrégibb idékt6l a XVII. szazadig. 1—2. két. 1956—57; A Szovjetunié Kommunista Partja4nak térténete. 1959 ; Kozocsa S.: Az orosz irodalom magyar bibliografiaja. 1947; N. A. Dobroljubov: Orosz realizmus. 1950 ; Lukacs Gy.: Nagy orosz realisték. Kritikai realizmus. 1951 ; Azorosz irodalom klasszikusai. Szerk.: L. I. Tyimofejev. 1956; V. V. Sztaszov: Orosz mitivészet. 1955; Major M.: Az orosz épitészet toérténete. 1955 ; Bacher B.: Orosz szobraszat. 1960.

orosz polgari demokratikus az elsé polgari

demokratikus

forradalom : 1. 1905—07: foradalom

Oroszo.-ban,

a

tékés fejlédés imperialista szakaszéban kitért elsé népi forradalom ; f6é feladatéul a céri énkényuralom megdéntését és a feudalizmus maradvaényainak felszamolasat tuzte ki. — A kapitalizmusnak a 20.sz.forduléjan végbement vilagméretti 4tnévése az imperializmusba tovabb mélyitette a tékés rend gazdas4gi és politikai ellentmon-

dasait.

Oroszo.

sajatos fejlédési viszonyai

kézétt,

ahol

a magas fejlettségi fokon all6 kapitalizmus szorosan 6sszefonéddott az orszag egész gazdasdgi és tarsadalmi rendszerére ranehezedé feudélis maradvanyokkal (nagybirtokrendszer, cA4rizmus), nagymértékben fokozdédott a térsadalom egyes rétegei kézétti fesziiltség, ami a forradalmi mozgalom gyors és széleskérii kifejlédéséhez vezetett. A fokozédé kapitalista, féldestri és a sok-

nemzetiségti orosz birodalom népeire nehezedé nemzeti elnyomas ellen mind szélesebben kibontakozé mozgalom mutatta, hogy a nemzeti forradalmi mozgalom k6zpontja Oroszo.-ba helyezédétt at. — Az 1900—1903-

ban

dulé

gazdasagi

helyzetének

valség

az oroszo.-i

Altalanos rosszabbodésat

Sz4mos iizem bezart,

a munk4sok

munkdsosztély

vonta maga

utén.

tizezrei valtak munka-

nélkiilivé. A helyzet romlés4ra az oroszo.-i munkés osztaély sztrajkharcokkal felelt, amelyek mindink&bb politikai jelleget 6dltéttek. A munkésosztaly megélénkilé harca a 20. sz. elején forradalmi helyzet kibontakozaséhoz vezetett. 1901 majuséban Pétervaéron az

obuchovéi veztek,

hadiiizem

amelyet

csak

munkasai fegyverrel

politikai sztrajkot szersikeriilt

megtérni.

Az

1902. évi sztraéjkmozgalomban kiemelkedé helyet foglalt el a rosztovi munkdésok haromhetes sztrajkja. 1903-ban Altalanos sztrajk robbant ki D-Oroszo.-ban, amelyben kb. 200 ezer munkads vett részt. A munkdésok névekvé harcénak hatasdra uj lendiiletet kapott a parasztsdg mozgalma is: 1900-t61 1905-ig kb. 670 parasztmegmozdulds (f6ldfoglalas stb.) tértént. A feuddlis maradvanyok legérzékenyebben a parasztsdgot érintették. Fé kévetelésik a fdldkérdés megoldasa, a nagybirtokrendszer felszamolasa volt. (A 20. sz. elején 30 000 nagybirtokos kb. ugyanannyi fdldteriilettel rendelkezett, mint 10 500 000 paraszt.) Erésédétt mas, a c&rizmussal elégedetlen tarsadalmi rétegek harca is ; tj erdvel bontakozott. ki a fiatal értelmiségiek, a diadkok mozgalma. A ki-

szervezetek létrehozasat, amelyek féként

térténeti

feltételek

kéz6tt

ment

végbe,

az orosz

mint

mun-

a korabbi

Ny-eurdédpai polgéri forradalmak, amelyekben vezeté szerepe az akkor még halad6é burzsoaziaénak volt. Az ~ idején mar politikai porondra lépett a modern tarsadalom legforradalmibb osztalya, a proletaridtus, élén az uj tipusti proletarpaérttal, mig a burzsoazia a munkasosztaly szervezett forradalmi mozgalmatdél vald félelmében kész volt kompromisszumot k6tni a cérizmussal. Ezért az iranyvonal leszégezte a proletaridtus vezetd szerepét az altalanos demokratikus mozgalomban, és a munkasosztaly legfontosabb feladatéva a cari 6nkényuralom megdéntésére iranyuléd fegyveres felkelés megszervezését

tette.

Ramutatott

arra,

hogy

a

munkas-

osztaly szévetségese a feudalizmus maradvanyainak felszamolasdéért kiizd6 parasztsaég, a népi forradalom gyézelmének eredményeként megalakuléd ideiglenes kormaénynak pedig a proletaridtus és a parasztsag forradalmi demokratikus diktaturajét kell gyakorolnia. A mensevik iranyvonal, amelyet 1905. Apr.-ban megtartott genfi konferencidéjukon fogadtak el, tagadta a munkasosztaly vezetd szerepét a polgari demokratikus forradalomban, fellépett a fegyveres felkelés szervezése

ellen,

és azt hangoztatta,

forradalomnak is a burzsoaézia lezajlania. A mensevik iranyzat V. I. Lenin

ratikus

,,A szocidldemokracia

forradalomban”

c.

hogy

az

oroszo.-i

vezetése alatt kell mélyrehatdé birdlatat két taktikaja a demok-

mtivében

adta

meg.

Ki-

fejtette a bolsevik iraényvonal helyességét az adott térténelmi helyzetben, és kidolgozta a polgari demokratikus forradalomnak a szocialista forradalomba valdé

Atnévése

lehetédségének

elméletét.

—

A bolsevik

part

vezetése alatt 1905 nyarén a forradalmi kiizdelem tj fellendiilése kévetkezett be. A kb. 220 ezer munkasra kiterjedt majus 1-i sztrajkok k6ézétt kilénésen jelentés volt az Ivanovo-Voznyeszenszk-i (ma Ivanovo) sztrajk, amelynek soran a munkasok létrehoztak az elsé szovjeteket. Az 1905 juniusdban kirobbant lodzi sztrajk fegyveres felkelésbe ment at. A cari kormanyzat kegyetlen megtorlasa ujabb sztrajkokat véltott ki. Fellendilt a

parasztsag kiizdelme (1905. jan.-tél szept.-ig 1638 megmozdulas volt), a forradalmi hangulat atterjedt a hadseregre is. 1905. jun.-ban felkelés tort ki a ,,Patyomkin”

alakult helyzet az orosz burzsoaziat sorainak rendezésére

cirkélén. (A felkelék 11 nap elmultaval élelem és tizem-

késztette. 1903—04-ben megalakultak az elsé polgari-liberalis politikai szervezetek. A burzsoazia gazdasagi érdekei a fejlédést gatlé feudaélis maradvanyok felszimolésat k6-

anyag hidnydban a hajét a roman hatds4goknak adték at.) Az egyre mélyiilé politikai valsag koriilményei kézdtt megélénkilt a liberdlis burzsodzia ellenzéki tevékenysége is; ennek leszerelésére a cari kormapyzat el-

vetelték,

reformok

de ezt nem

forradalmi

és a carizmustdé]

titon, hanem

fokozatos

kapott engedmények

utjan

hatérozta

az

Allami

Duma

ésszehivasdt (1906),

amely-

kivanta elérni. Az egyre névekvé forradalmi mozgalomban a vezeté szerep megszerzésére torekedett, hogy azt sajat céljainak megfeleléen békés mederbe terelje. A cari

nek jogkérét csup4n tanacskozdsi jogra korlétoztak. Az 6nkényuralom és a burzsoazia kiegyezésének megakadaélyozds4ra a bolsevikok a Duma aktiv bojkottjat

kormany a mozgalmakkal szemben foganatositott megtorl6 intézkedések mellett igyekezett a munkdésmozgalom sorait megbontani; ezzel a céllal kezdték meg a

hirdették

meg,

s ezzel

meghitsitotték

a Duma

6ssze-

hivdsdt ; ez a hare végiil az 1905. évi oktéberi dsszorosz.-i sztrajkban érte el csticspontjat. A moszkvai

Orosztony vasutasok altal kezdeményezett sztrajkhoz csatlakoztak az orszag f6 vasutallomasainak dolgozdi, valamint az ipari k6zpontok munkasai; a sztrajkbn részt vevo munkasok és alkalmazottak szama elérte a 2 millidt. Az altalanos témegmozgalom, a hadsereg ingadozaésa engedmények megadéséra kényszeritette II. Miklos car 1905. okt. 17-6n kidltvanyt

amely

orosz—torok

304

kihirdette

a

politikai

a carizmust. bocsatott ki,

szabadsagjogok

(szdlas-,

gylilekezési és egyesiilési szabadsag) gyakorlasdt és toérvényhozé jogokkal felruhazott Allami Duma désszehivasaét. A burzsoaézia kitéré lelkesedéssel fogadta a kialtvanyt, és hozzakezdett parlamenti partjainak megszervezéséhez. A bolsevik part a hare tovabbi folytataséra szolitotta fel a munkésosztélyt, ugyanakkor felhasznalta a legélis politikai munka folytatasanak azokat a korlatozott lehetéségeit, amelyeket a kiéltvany nyitott meg. A bolsevik part tevékenységének kézéppontjaba a fegyveres felkelés elédszitését Allitotta, amelynek megszervezésében jelentékeny szerep jutott az oktdéberi 4ltalanos sztraéjk napjaiban létrejétt munkaskildéttek szovjetjeinek. A carizmus elleni fegyveres felkelés 1905. dec. 9-én Moszkvaéban robbant ki (— moszkvai felkelés). Ezt

kévetéen fegyveres felkelésre keriilt sor Oroszo. sz4mos mas varosdban, valamint egyes nemzetiségi teriileteken is. Ezeket a cari korményzat a hadsereg bevetésével véres kegyetlenséggel elfojtotta. A forradalmi mozgalom esucspontjat jelenté decemberi felkelések leverése utan, a forradalmi mozgalommal] szemben alkalmazott kegyetlen terroreselekmények hatdsdra a mozgalom fokozatosan hanyatlani kezdett. Mig 1905-ben a sztrajkolék

kilféldi

imperialista

hatalmak

haboruk

és elsésorban

Franciao.

jelentés dsszegi (2,5 milliard frank) kélesént nyUjtottak a céri korménynak. Bar a cérizmus vérbe fojtotta a forradalmat, ugyanakkor Oroszo. térténetében eldszér — hacsak révid idére is — sz&mos politikai engedményre kényszeriilt (Allami Duma, sajtdé-, gyiilekezési szabadség meghirdetése stb.), s a proletaridtus sztrajkharca nyomén téobb olyan gazdasdgi intézkedést volt kénytelen hozni, amelyek a munk4sosztély

és a paraszt-

sag helyzetének javulasét eredményezték (munkaidéesdkkentés, béremelés ; falun a féld valts4gdijanak eltorlése stb.). — Az ~ a carizmusra mért csapaésaival gyengitette az imperializmus vilagrendszerét. Uj lendiletet adott a nemzetkézi munkésmozgalomnak, és példamutaté erdvel hatott az elnyomott gyarmati és félgyarmati népek kiizdelmére is. Az orosz proletariaétus harca rokonszenvet és lelkesedést vaéltott ki mas orszagok proletaridtusa kérében, amely rokonszenvtiintetések, tiltakozé gytlések, sztrajkok szervezésével fejezte ki egyiittérzését. Az~ lelkes visszhangra talalt az Osztrak— Magyar Monarchidban, igy Mo.-on is. Hatdsdra Uj lendilettel bontakozott ki a mo.-i munkasosztaély és agrarproletarid4tus osztalyharca, fokozédott szervezettsége, névekedett harckészsége. Az ~ eseményei széles visszhangra taléltak a tarsadalom szinte valamennyi rétegében, rokonszenvvel szemlélték eseményeit a haladdé sajt6, az értelmiség legkivalébb képviseldi, kéztiik Ady Endre és mésok. — Irod, V. I. Lenin: A szociéldemokracia két taktikaja a demokratikus

forradalomban.

1948 ;

felkelések leverése utén megélénkiilt az ellen-

M. A. Pankratova: Az elsé orosz forradalom 1905—07. 1951 ; Az 1905—07-es orosz forradalom nemzetkézi jelentésége és magyarorszagi hataésa. 1955 ; Mucsi F.: Azelsé orosz forradalom és a magyar munkasmozgalom. 1956. —

forradalmi erdk tevékenysége. A cari kormanyzat elrendelte a hatér mentén allomasozé csapatok atcsopor-

2. 1917. febr., — februari polgari demokratikus forradalom. Orosztony ; 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 1150

tositaésat

(1960). V4.: Gelse. Erdégazdaség, takarmanytermesztés. Gépdllomas. orosz—térék haborik: a cari Oroszo.-nak Téréko. terjeszkedésével szemben folytatott védelmi, majd a fekete-tengeri uralomért és a balkani befolydsért vivott tamadé haborti a 17—19. sz.-ban. Jelentdésebbek:

szama

meghaladta

1907-ben

mindéssze

fegyveres

az

mozgalomban

orszag

valé

a

2,5

millidt,

740000

kézponti

részvétel

volt.

1906-ban

1 108 000,

Az

decemberi

1905.

teriileteire,

a

forradalmi

megtorlaséra

1906-ban

katonai térvényszékeket Allitottak fel. 1905. decemberé-

ben nyilvénosségra hozték az Allami Duma dsszehivasarél sz6lé térvényt, amely a lakosség kb. 50%-at megfosztotta a szavazati jogtdl, és ériasi tobbséget biztositott a Dumaban a tékés- és féldesuri osztaly képviseldinek. A bolsevikok a Duma aktiv bojkottjat hirdették meg, amely azonban a forradalmi hare hanyatlasanak

k6riilményei

k6zé6tt nem

jart sikerrel.

1. 1711—18. Az északi hdboru& idején Téréko.-nak Oroszo. ellen inditott hdbortija, amelynek sorén az I. Péter ear vezetése alatt all6 orosz hadsereget (kb. 38 000 f6)

1906 4prilisAban

1711-ben a Prut folyé mellett 200 ezer fényi t6r6ék sereg

ésszeiilt az I. Allami Duma, amely féleg az agrarkérdést targyalta. A cari kormdnyzat, hogy megelézze a legenyhébb reformkisérleteket is, 1906 juliusdéban feloszlatta a Dumaét; a kormany élére a reakcid egyik f6 képviseldje, P. A. Sztolipin keriilt. 1907 februdrjaban dsszeiilt a II. Allami Duma. A bolsevikok megvAltoztatva korabbi all4spontjukat, a Dumaban valé részvétel mellett déntéttek, és ezzel megvaltoztattaék az erdviszonyokat: a Dumdban tulstlyra jutottak a baloldali partok, mire a kormany 1907. jun. 3-dn feloszlatta, és tj valasztasi torvényt adott ki, amely tjbdl a jobboldali partok

bekeritette. A békekétés értelmében Oroszo. a régebben elfoglalt Azov erdédét visszaadta Tér6éko.-nak. — 2. 1735— 89: Oroszo.-nak a Fekete-tenger E-i partvidékének birtoklés4ért inditott hdbortija. A hadmtiveletek kezdetben kézvetleniil a Téréko.-tdél fiiggé krimi kdnsdg ellen iranyultak. Az orosz csapatok 1736-ban elfoglaltak Azovot, majd 1737-ben az Ocsakov-erédét. 1737-ben

képviseldinek uralmat biztositotta az dsszehivand6 III. Allami Dumaban. A szocidldemokrata frakcié tagjait letartéztattak, és Szibérid4ba szdmutizték. Ezzel megkezdédétt a leplezetlen terror, az un. sztolipini reakciéd idészaka. — Az ~ vereséget szenvedett. Bukaésdhoz jelentésen hozzdjarult az a kériilmény, hogy a forradalmi mozgalom kibontakozés4nak cstcspontj4n még nem alakult ki szilard munk4as-paraszt szévetség. A parasztsag zome még hitt abban, hogy féldkéveteléseit a Duma utjén, vagyis békés tton is kielégitheti. Megmozdulasai

szétszértak és nem eléggé szervezettek voltak. Hasonlé hatarozatlansaggal lépett fel a hadsereg is, amely zémében a parasztsdgbdél kerilt ki. A proletaridtus fellépésének sem volt eléggé tamad6 jellege. A felkelés iranyitaséhoz sziikséges egységes orszdgos k6zpont hidnya miatt a munkdasosztély fegyveres harca a szétszért felkelések jellegét dltotte. A forradalmi mozgalmat gatléd tényezéként hatott a mensevikek opportunista, szakadar tevékenysége. Az ~ vereségét eldsegitette az, hogy a

Oroszo.

oldalan

hdboruba

lépett

Ausztria,

amely

azon-

ban hamarosan kiilénbékét k6tétt. 1739-ben a Moldova teriletén sikeresen elédrenyomuld orosz csapatok szét-

verték a térék hadsereget. A habortt a — belgrddi békeszerzédés zarta le, amely Azovot Oroszo.-nak juttatta. — 3. 1768—74: Oroszo. lengyelo.-i befoly4sénak ellensulyozdsa céljabél Téréko. Altal inditott habort. A hadmiiveletek 1769-ben indultak meg. Oroszo. egyidejileg hérom arevonalon inditott tamaddst: DNy-on a Duna mentén, a Krim-félszigeten és a Transzkaukazusban,

ahol az orosz csapatok elfoglalték Gruziét. A DNy-i szakaszon az orosz hadsereg Rumjancev tabornok parancsnokséga

alatt

stlyos

csapdst

mért

a térdk

had-

seregre ; az orosz hadiflotta 1770. jun.-ban a Cegme-ébélben szétverte a térék flottat. 1771-ben az azovi flottilla tamogatésdval az orosz csapatok elfoglalték a Krim-félszigetet. A haborut a > Kiicstik Kajnardzsi-i béke zarta le (1774. jul.), amely fekete-tengeri kijératot biztositott Oroszo. szamara. — 4, 1787—91: Tordko. félve Oroszo. fekete-tengeri pozicidjanak tovabbi megszilarduldsatdél, a Krimi-félszigetnek 1783-ban Oroszo.-hoz tértént csatolasa utan teljesithetetlen kévetelésekkel lépett fel Oroszo.gal szemben, és az elutasité vélasz utén hadat tizent. A ha-

305

Orozco

boriba Oroszo. szévetségeseként belépett Ausztria is. Az orosz szérazféldi haderék Szuvorov vezetésével sorozatos gyézelmeket arattak. 1789-ben Szuvorov két sikeres csataét vivott Moldovaban Focgani vdrosnél és a Rimnyik-folyénél. 1790-ben az orosz sereg ostrom al& vette és elfoglalta

a Duna torkolatanal 4ll6é Izmail tor6k

erédét. A tengeren is sorozatos gyézelmeket aratott az Usakov parancsnokséga alatt alld flotta. A hdbort a + jassyi békével zérult, amely Oroszo.-ot tovAbbi Fekete-tenger melléki teriiletekhez juttatta. — 5. 1806— 12: A Napédleon elleni koalicidban részt vevé Oroszo.nak az eurdpai hadszintéren elszenvedett vereségét Téréko. arra kivanta felhaszndlni, hogy visszadllitsa a térdk birodalom korébbi helyzetét a Fekete-tenger térségében. A kezdeti hadmtiveletek ut&n, réviddel tilsiti béke megkétését kévetd idében, 1807 nyardn

a a

két hadviselé fél fegyversziinetet k6tétt. A hadmfiveletek 1809-ben indultak meg ujbdl. 181l-ben a Kutuzov parancsnoksaga alatt all6 dunai orosz hadsereg stlyos esapaést mért a térék seregre. 1812-ben Napdleon Oroszo. elleni hadjdératénak elédestéjén Kutuzov békét kétott Téréko.-gal (—bukaresti béke), és ezzel biztositotta Oroszo. D-i hatérait. — 6. 1828—29: A térdk uralom ellen 1821l-ben kirobbant gérég felszabadité hare soran Téréko. elutasitotta Franciao., Nagy-Britannia és Oroszo. javaslatét, hogy kézvetité szerepet vAllalnak a gorég ugy békés rendezésében. Ezt kévetéden a harom hatalom egyesiilt hajéhada az 1827 oktédberében lezajlott navarind: csatdban szétverte az egyesiilt térék— egyiptomi hajéhadat. A kialakult helyzetet felhasznélva 1828. apr.-ban az orosz hadsereg megkezdte hadmtiveleteit. A balkaéni frontszakaszon az orosz csapatok Dobrudzsén 4t elérték és 1828. szept.-ben elfoglalték Varnat, majd 1829-ben Atkelve a Balkdn-hegységen elfoglaltak Drinépolyt, és kézvetleniil veszélyeztették Konstantinapolyt. A kauk&ézusi arcvonalon 1829-ben az orosz hadsereg elfoglalta a frontszakasz dénté fontossagu stratégiai pontjat: Hrzerumot. A habortt az 1829-ben megk6tétt —drindpolyi béke zarta le, amely biztositotta Oroszo. szimara a szabad hajézdést a tengerszorosokban

és hatalmaénak

kiterjesztését

a Kaukdézuson

tuli teriileteken. — 7. 1853—56: —+krimi hdboru. — 8. 1877—78: A haborut Oroszo.-nak az a térekvése valtotta ki, hogy vissza4llitsa a krimi habortban elszenvedett veresége folytan megrendiilt tekintélyét és befolyését a Balkaénon,

és biztositsa

a maga

sz4mara

a tenger-

szorosokat. E feladatok végrehajtasa érdekében Oroszo. tamogatta a balkdni szlavok térékellenes nemzeti felszabadité6 mozgalmat, amely nagy erédvel bontakozott ki

1875—76

folyamén

Boszniéban,

Hercegovinaban

és

Bulgaridban, majd miutén a —budapesti titkos egyezmény megkétésével biztositotta a maga szamara az Osztrak— Magyar Monarchia semlegességét, 1877. apr.ban hadat iizent Téréko.-nak. A 185000 fényi orosz hadsereg mellett ott kiizdéttek a bolgar felkel6k, Roménia csapatai, és hadmitiveleteket

folytatott Téréko.

Crna Gora és Szerbia is. Az orosz hadmtiveletek

ellen

kiilé-

noésen nevezetes eseménye a Sipka-szoros 4 hdénapos védelme (1877. aug.—dec.) és Plevna bevétele (1877. dec. 10.) volt. 1877. dec.—1878. jan.-ban az orosz hadsereg 4tkelt a Balk4n-hegységen és elfoglalta Drindpolyt. A Porta fegyversziinetet kért. 1878. marc. 3-4n aléirték

a — San Stefand-i békeszerzébdést, amely jelentdésen visszaszoritotta a tordkéket a Balkdanon, és sz4mos 6nalldé nemzeti dllam: Romania, Bulgaria stb. megteremtését

eredményezte. Nagy-Britannia és a t6bbi nagyhatalom nyomésaéra a béke feltételeit az 1878. évi + berlini kongersszus Oroszo. haétranyaéra valtoztatta meg. Orozco, José Clemente (1883—1949): mexikdi festé; Diego Rivera és A. Siquetros mellett a forradalmi mexikdi mivészet egyik legjelentésebb mestere. Hazdjanak for-

radalmi harcait bemutatéd monumentdlis falképein a mayak és aztékok hagyomanyaira tamaszkod6, sajétosan mexikéi jelleg az expresszionizmus térekvéseivel p4rosul. Mint litogréfus is jelentéds.

20 Uj Magyar Lexikon V.

orrmellékiireg-gyulladas Orpheus : irodalmi és kritikai folydéirat. Kass4n jelent meg 1790—91-ben. Kazinezy Ferenc szerkesztette Szép-

halmi Vince néven a Magyar Muzeum szerkesztéségéb6l valé kivélésa utén (~ az 6 szabadkémtives neve is volt). Célja a felvildgosodés eszméinek terjesztése, a nemzeti megutjulds mozgalmanak szolgdlata s a nyelvmitivelés volt. Eredeti

munk&ék

(Anyos, Dayka,

Féldi,

Raday,

Révai,

Virég stb. mivei) mellett sok forditaést kézélt az dkori gorog és latin (Anakreén, Catullus, Vergilius) s a korabeli

német k6lték (Gessner, Klopstock) miiveibél és a francia felvil4gosodas irédinak (Helvetius, Rousseau) munkdaibédl. Kazinezy havonta akarta kiadni, de csak 8 szdma

jelent meg. Orpheusz, Orpheus: a gérég mitoldgia hires lantosa. Kalliopé muzsa fia. Zenéjével még az alvildg kirdlyndjét is meginditotta, igyhogy ez megengedte neki, hogy feleségét, Hurddikét felhozza az alvilagbdél. ~ azonban nem tudta teljesiteni a kirdélyné kikétését, hogy nem tekint vissza feleségére, amig nem érnek fel a napvilagra, igy Euriidikét végleg elvesztette. ~ bdnataéban végképp lemondott a fédldi szerelem gyényéreirél, amiért a trak asszonyok bosszibél darabokra szaggatték. — ~nak tulajdonitotték

az

—-orfikusok

misztikus

szekté-

janak megalakitését. ~ térténetét dolgozta fel Gluck ilyen cimfi oper4j4ban, valamint ironikus forméban Offenbach Orpheusz az alvildgban c. operettjében. orr, nasus : a felsébbrendé gerinceseknek és az embernek -—szagldsra és —légzésre szolgalé szerve.

— Az emberi~ porcos és csontos vazra épiilt kiilsé ~bél és belsé ~bél v. ~uregbdl all. Az ~iireg két, szérszalakkal k6ériilvett ~lyukkal] kezdédik, és hatrafelé két nagyobb nyildssal a garat felsé részébe torkollik. Felsé részén van az Un. szagléhdm, innen indulnak ki a szagléidegek rostjai. A kézépvonalban lagy részekbél és egy csontos lemezbél 4ll6 ~sévény (septum nasi) két egyenldé részre osztja az ~ireget. Az oldalsé falan taldlhaté h&rom hosszanti ~kagylé alsdé, kézépsé és felsé jaratokra tagolja. Ezekbe nyilnak a mellékiiregek (pl. — Highmore-ireg, — homlokdreg) és a kénnyvezeték. Az ~ bére mimikai izmokkal van Osszekéttetésben, és nagy faggyamirigyeket tartalmaz; ezek szdjadéka gyakran szabad szemmel is lathatd. Az~ magaban foglalia a szaglészervet, ezenkiviil belégzés alatt a légzési levegd felmelegit4sére, nedvesitésére és szurésére is szolg4l. Az ~iiregnek a hangadasban is szerepe van: az ~jarat és a mellékiiregek elzardsdval a hang tompa szinezetet kap. Az ~ betegségei: Gyakoriak az ~ bérének gyulladésos megbetegedései: -— orhdnc, szortiszégyulladds, —furunkulus, az ~-nydlkahartya hurutos és gennyes gyulladaésa (heveny v. idiilt — ndtha). Az idiilt natha az~kagylé megnagyobbodaésaét (~kagylétultengés) okozhatja ; ez fokozza a natha altal eldidézett panaszokat. Kezelése mitéti. A natha gyakori sz6védménye az —orrmellékiireg-gyulladds. Az ~ jdindulata daganatai az atheromak, dermoidok, nyalkahartyapolipok, rosszindulatuak a rak (epithelimioma, carcinoma) és a husdaganatok (sarcoma). Gyakori rendellenesség az — orrvérzés. Az ember erdsen valtozatos kiilsé6 ~énak a méretviszonyai és formaéja az antropolégidéban fontos bélyeg. Alakjanak sokféle variaciéjat a mindennapi életben hasznélatos megjelélések (egyenes ~, hull4mos ~, sas~, karvaly~ stb.) nem fejezik j6l ki; pontosabb meghatéroz4s&hoz az ~ egyes részei (~gydk, ~hat, ~csucs, ~cimpa, ~sévény, ~lyukak stb.) alakjanak a leirasa is sziukséges. A kiilsé ~ alaki hibdi orvosi kozmetikaval

javithaték

(~plasztika).

orrbagécs-betegség : — oestrosis orrhangok, nazdlisok; olyan beszédhangok,

amelyeknek képzésekor a nyelvesap az orriireget szabadon hagyja,

és a levegé a szdjban keletkezett zar miatt egészben v. részben az orron at tavozik (pl. m, n, ny).

orrmellékiireg-gyulladas, sinusitis paranasalis : az orr mellékiiregeinek (— Highmore-tireg, ill. arcureg, —- homlokiireg, ikébél, rostasejtek) gyulladasos

megbetegedése. Fontosabb tiinetei: fajdalom, savds, nydkos v. gennyes vdladék termelédése, héemelkedés.

orrpolip A féjdalom gyakran a nap ugyanazon éréjéban jelentkezik. A beteg csontiireg nyomdsra és kopogtatasra érzékeny. Leggyakoribb az arciireg gyulladasa (sinusitis maxillaris), mivel kivezeté nyil4sa arénylag magasan fekszik, az tiregben képzédé vdéladék nehezebben folyik le, és benne

a baktériumok

felszaporodnak.

Az arciireg,

valamint a homlokiireg és az ikéb6l gyulladasa (sinusitis frontalis, s. sphenoidalis) leggyakrabban a —ndtha sz6védménye, amikor az orriireg gyulladésa terjed 4t a mellékiiregek nydélkaharty4jéra. Az arciireg gyulladésdt néha fogbetegségek idézik el6é. Szévédményként jelentkezhet a szem kG6riili vénds szinusz régésédése, csontveléés agyhartyagyullad4s, maskor a heveny folyamat idiiltté vdlhat. A gydgykezelés lényege gydgyszerek adagolasa, melegités, révidhull4mt

besugarzas, inhalalas,

késébb a beteg csontiireg kimosdsa, O6blitése, esetleg miitét. orrpolip, polypus nasi : az idilt +orrmellékiireg-gyulladdst v. allergias orrbetegséget kiséré elvaltozas ; az orriiregben taladlhatéd kisebb-nagyobb, vizenyésen duzzadt szévetszaporulat. Az orrlégzést és a szaglést gatolja. Kezelése miitéti. orrsoévény-ferdiilés, deviatio septi nasi : az orrsévény gorbiilete; sztkiti valamelyik orrfelet, s gdtolja az orrlégzést. Férfiakon gyakoribb, mint nék6n. Kialakula4sa gyermekkorban kezdédik. Ismétlédé, elhuzéd6 néthat, fejfajast, szaglasi zavarokat okoz-

hat, és megkénnyiti az orrmellékiiregek gyulladésénak kialakulését. Kezelése mt-

téti. orrszarvu

bogar

(Oryctes

nasicornis Holdhausi): a eserebogarak (Melolonthidae)

esaladjaéba tartozd bogarOrrszarvu bogér faj. Szine vérésesbarna, ritkan fekete. Nevét a him fején fejl6d6tt hosszu szarvrél kapta. Az egyik legnagyobb bogaér haz4nkban. Gazdasdgi szempontbdl kézémbés. orrszarvufélék,

rinoceroszfélék

(Rhinocerotidae):

a

patdsok (Ungulata) rendjének pératlan ujju patdsok (Perissodactyla) alrendjébe tartozé Allatcsalad. Nagy test, 2,5—3 m hosszu, 1,3—1,5 m marmagas-

s4gu, 2000—2500 kg-os éllatok. Gyéren szérézottek. Orrukon egy v. két hatrafelé hajlé szaNese

cs \

c=

Egytilkt orrszarvi

rutiilék van. D-Azsidban (Hlé- és HatsoIndia, Malaj-szk.) az

egytilkt orrszarvu: (Rhinoceros

unicornis), Afrikéban

a kéttilkt

fekete orrszarvu

(Diceros bicornis) és a széles szdju orrszarvu (Ceratotherium

simum)

él.

orrvérzés, epistaxis : az orriireg betegsége; helyi v. 4ltalanos okok idézik eld. Helyileg az orr-nyalkahartya megsértése, fekély, polip, tag erek esetleg rosszindulaté daganat okozhatja. Altalanos okok lehetnek a vérerek és vérképzdé szervek megbetegedései, fertézé betegségek, mérgezések, majzsugorodas stb. Egészséges emberen hirtelen erdfeszités (vérnyomdsemelkedés), légnyomasvaltozés stb. idézheti eld. A pubertés koraban spontaén is eléfordulhat. Menstruacidé idején un. vikaridld ~ léphet fel, melyet a vérdram Utjén az orrnydlkahartyéra keriilt méhnydélkahdrtya-részek (endometriosis) valtanak ki. Orseolo: velencei patriciuscsaléd. 976-t6]1 1026-ig az ~ esalad tagjai viselték a —doge méltédsdgot. Az utolséd~ doge (~ Otto) I. Istv4n névérének férje volt; fiat, — Pétert jelélte ki utéddjanak I. Istvan. A csaléd a 11. sz.-ban kihalt. Orsini, Felice (1819—58): olasz polgéri demokrata politikus, csabadségharcos.

radalomban,

orszaggyitilés

306

majd

Olaszo.

Részt vett az 1848—49-i

nemzeti

szabadségéért

for-

és

egységéért

harcolva

az egyéni

terror

utjara lépett, és

1858. jan.-ban Périzsban sikertelen merényletet kovetett el III. Napéleon ellen, akit az olasz egység legfébb akada-

ly4nak tartott. Elfogtak és kivégezték.

ors6::

1. (text) +fondorsd.

—

2. (gépészet) szerszam-

gépeknél 4ltalaban a hosszabb, rid alakt alkatrészek, tengelyek, szinmozgaté csavarok gytijténeve. Fé~nak nevezzuk esztergagépnél és furédgépnél a fomozgaést végz6 tengelyt (esztergan erre felfogva forgatj4k darabot, furédgépen ez forgatja a furdt).

a

munka-

orsécsont, radius : az alkar hiivelykujji oldalan, a — singcsont mellett elhelyezkedé, kerékkiillére emlékezteté alaku, hengeres csont.

orséférgesség, ascariasis : az embernek és egyes h&ziéllatfajoknak elsésorban a fonaélférgek (Nematoidea) osztély4ba tartozé orsdéféregfajok altal kivaltott megbetegedése. Emberben a -+ bélgiliszta (Ascaris lumbricoides) idegrendszeri és emésztési zavarokat okoz. A 16 elterjedt béléléskédéje, a lé-orsdéféreg (A. megalocephala) az egyik legnagyobb orséféregfaj, 250—300 mm hossztra is megné. Juhokban az A. ovis, kutydban az A. canis szaporodhat el. Erdés fertézéttség esetén a vékonybelekben megtelepedett éléskéd6k bélelz4rddast, senyvességet, bélhurutot, esetleg kézponti idegrendszeri tiineteket okoznak. Az~ elleni védekezés lényege a peték felvételének a megakadalyozasa, a tisztasdg; gydgyitasdnak a médja a — féreghajtds. (+ még féregbetegség) orségiliszta : a — bélgiliszta (Ascaris lumbricoides) névvaltozata. orséolaj: kénnyG, gyorsan mozgé gépek, mint pl. fondorsék, varrégépek kenéséhez hasznadlt, kis belsé strlédaésti (viszkozitasi) — kendolaj, Orsés Ottd (1911—39): nédvényfiziol6gus. Munkassaga Uuttdrd a nodvényi szdvettenyésztés terén. A fasizmus fiatalon halalba ildézte.

Orsova,

Orsova;

romaniai

kikétévaros

az

Al-Duna

mellett, a jugoszl4v hatéron a Kazdn-szoros és a Vaskapu

k6z6tt.

L:

7400

(1960),

Elénk

kereskedelem.

~tél

Ny-ra vasércbanya. 1918-ig magyar hatardllomas volt az akkori roman hatéron. orszagbiré, judex curiae regiae, judex regni : @ —+mnddor utén a legnagyobb orsz4gos méltdésag a feudélis Mo.-on. Tagja, és a nador akadalyoztatasa esetén elnéke volt a hétszemélyes tébldnak (1723-t6]1 1868-ig), valamint a Helytaridtandcsnak (1723-t611848-ig és 1860-td1 1867-ig). 1884-ig a Kuria elndke, 1884—1944

tényleges

hatdskér

felséhaz

tagja volt.

nélkiili

zdszléstir

kézétt

a férendi-,

mint

ill. a

orszaggytilés : 1. feuddlis ~, —+rendi orszdggyitilés. — 2. a polgaéri dllamokban a térvényhozas szerve. — 3. & szocialista 4llamokban — igy nélunk is — az Allamhatalom legfelsébb szerve. AlkotmdAnyunk szerint ,,g¢yakorolja a népszuverenitdsbél folyé dsszes jogokat, meghatérozza a kormaényz4s szervezetét, iranydét és feltételeit’’. Legfontosabb feladata a térvényhozaés ; emellett iranyité és ellenérzé hatdskére van az egész Allami szervezet felett. Hataskére jogilag korlatlan. Kizardlagos hataskérébe tartozik — tébbek kézétt — a tavlati népgazdasdgi terv és az Allami kéltségvetés térvénnyel térténéd megéllapitasa, a kéltségvetés végrehajtasarél szd6lé6 zarszamadas elbirdlasa. Megvdlasztja az Elnéki Tanaesot és a Minisztertandcsot. Ndlunk egykamaras testileti szervként mtikédik, amelynek tagjai a nép Altal négy évre valasztott és barmikor visszahivhaté képviselék, Szimuk 338. A képvisel6k az orszdggytilés ulésein szabad vita alapjdn, nyilt, esetleg név szerinti szavazassal hozz4k meg déntéseiket, amelyek térvények (mindenkire nézve kételezé legmagasabb jogszabélyok) v. orszdggytilési hatdrozatok. Az ~nek az alkotmany szerint évenként legal4bb kétszer ilést kell tartania. Az iilés hatarozatképes, ha legalibb a tagok fele jelen van. Az eléterjesztett javaslatok elfogaddsdhoz. — az alkotmanyt érinté térvényt kivéve — a jelenlevék

egyszerli tébbsége sziikséges. Az iilés elé keriilé javaslatokat az ~i bizottsdgok készitik elé. A tandcskozdst és.

orszaggyiilés elndke & szavazast

az ~

Orszagos Ifjusagi Bizottsag

307

elndke vezeti;

az iilések nyilvénosak,

lényz Miklés javaslatara az orszdggytilés megbizdsdbdl adott ki, amelyben az orszéggytilés munkdéjardél és a politikai élet hireiré] szamolt be. Eredetileg nyomtatasban akarték megjelentetni, de a korma4nyzat nem adott nyomtatasi engedélyt. Ezért kényomaton sokszorositot-

kivételesen zart ilést is lehet tartani. Az ~t mandétuménak lejarta eldtt kizarélag 6nmaga oszlathatja fel, mandétumat kizérélag maga hosszabbithatja meg meghatarozott idére, ha ezt rendkiviili kérilmények indokoljék (+ még orszdggytilési bizottsdgok, — orszdggytilési képviseld, + parlament). orszaggyiilés elnéke: az orszdggytilés tandcskozésainak vezetdje. Feladatkére nélunk : iigyel az orszaggytlés

gytlési wjakka) masoltatta le a sziikséges péld4nyszémban. Nem egyszeri tuddsitaés volt, hanem valds4gos publicisztikai mt: az ellenzék szénokainak beszédét

uigyrendjének

részletesen, a konzervativokét erdsen kivonatolva kézdlte.

helyes

alkalmazdséra,

szervezi

az orszdg-

gytlés munkajat, d6sszehangolja az orszéggytilési bizottsagok tevékenységét, biztositja a rendet az orsz4ggytilés

tertiletén, hivatalos és innepélyes alkalmakkor képviseli az orszaggytlést. Iranyitja egyben az adminisztrativ feladatokat ellaté orszdggytilési iroda tevékenységét. Az orszaggytilés valasztja alakulé iilésén 4 évi manddtuménak

idétartaméra,

ezen

idén

beliil is barmikor

vissza-

hivhatja. Az ~t munkajdban segiti a két alelnok, akik az elnékét akaddlyoztatésa esetén helyettesitik, és a hat orsz4ggyilési jegyzé, akik koziil 2—2 felvdltva az iilések vezetésében tamogatja. Az alelndkéket és a jegyzéket ugyancsak az orszaggytilés valasztja a képviselék kéziil a

mandétum

idétartamara,

és

baérmelyiket

barmikor

visszahivhatja. Ezt a tisztséget Rénai Sandor télti be (1952-t6l). (— orszdggyitilés) orszaggyiilési bizottsagok: az orszdggytlés Altal a képviselék k6ziil valasztott tagokbdél (nélunk 4ltalaban 11—31 tagbdl) alakulé véleményezdé, javaslattevé és ellenérzé szervek. A nélunk érvényben levé orsziggytilési agyrend szerint dlland6 bizottsagokat, valamint mentelmi és ésszeférhetetlenségi bizottsagot kell vélasztani, amelyeknek feladata folyamatos. Esetenként egyes meghatérozott feladatokra

az

orszéggytilés

sagokat is vélaszthat.

ideiglenes

A bizotts4gok

(ad hoc)

maguk

bizott-

vélasztjak

tagjaik sor4b6l elnékiiket. Minden 4llami szerv és 4llampolgar kételes a bizottsagok Altal kért adatokat k6zélni, eldéttiik vallomast tenni. Jelenleg nélunk 12 A4llandé orszéggyilési bizottsg van: 1. a jogi és igazsdgigyi, 2. a kiiliigyi, 3. a honvédelmi, 4. a terv- és kéltségvetési, 5. a mezégazdasagi, 6. az ipari és kézlekedési, 7. a kereskedelmi, 8. a kulturdlis, 9. a szocidlis és egészségiigyi, 10. az allamigazgataési, 11. az épitésiigyi, 12. a munkaiigyi bizotts4g. Az allandé bizottségok fé feladata az orszdggytlés elé keriilé javaslatok, torvénytervezetek targyalasinak alapos elékészitése. (+még manddtumvizsgdld bizoltsdg,

lyéra

mar

késziilé

elszegényedett fiai

voltak,

nemesek akik

értelmiségi

ismereteik

paé-

bdvitése

eéljabél v. valamelyik kévet kiséretében jelentek meg 1832-t61 a pozsonyi orsz4ggytlésen. Kézéjiik tartozott a jobb médaé Pulszky Ferenc, Vukovich Sebé, a szegényebb Farkas Janos, Kdszonyi Daniel, Lovassy Laszlé és Ferenc, Madardsz Jézsef, Tamdssy Jézsef stb. Vezetdik a Lovassy testvérek, Tamassy és Farkas voltak; mintaképik és tandcsadéjuk pedig Kossuth Lajos és Wesselényi Miklés Az ~

gytilési

sokszorositotték

Tuddsitdsokat.

majd

Kossuth forrdésa. Kossuth

mikor

ezt is lefoglaltak,

a Kossuth

1834-ben

4ltal inditott

Tdrsalkoddsi

Orszdg-

Egyletet

alakitottak, amelyben haladé szellemfi k6nyveket olvastak, demokratikus reformokrdl, a nagy francia forradalom

Kossuth

az

orszdg-

orszagos népszertségének ez a lap volt elsé 1836-ban — véget érvén az orszaggytlés — a Térvényhatésagi Pudéstidsokat inditotta meg.

(Kossuth Lajos Mivei 1—5. kot. 1948—1961.) orszaggyiilési iigyrend ; az orszdggytlés mikdédésének szabdlyait és tdrgyalas4nak rendjét magd&ban foglald okmany, amelyet az orsz4ggytilés maga alkot meg. (> még orszdggytilés) Orsz4gh Laszlé6 (1907— ): nyelvész, egyetemi tanar, a nyelvészeti tudomaényok kandidétusa, az angol nyelv kutatédja. Fé mtive tébbféle kiadésban megjelent angol szétaéra.

Orszagh

Pal:

-—

Hvieedoslav

Orszagh Tivadar (1901— ): hegedtémitivész, zeneszerzé és pedagégus. A Zenemitivészeti Fdiskola tandéra. A rédiézenekar hangversenymestere, 1958 déta szé6lé mélyhegedtse. A Waldbauer— Kerpely-vondsnégyes volt tagja. Orszaghaz: az orszdggyilés tandeskozdési helyéil szolgalé épiilet. A bp.-i ~ épiilete Steindl Imre tervei szerint neogétikus stilusban épilt (1884). — JIrod. Egry—Wellisch: Az O. 1957,

orszagnagyok, barones regni, magnates regni bandériumok felallitésa utén zdszlédsuraknak is nevezték déket (sajét zdszléjuk alatt nagyobb tartozott

csapatot kellett kidllitaniok).

Az ~

a nddor, az orszdgbird, a tarnokmester,

k6zé

a horvdt

ban, a 14—15. sz.-ig az erdélyi vajda, a szérényi és a macséi ban, tovabbaé a kirélyi udvar f6 tisztségviseldi : a fdkamaras,

foajténallé, foudvarmester,

fépohaérnok, fé-

lovaészmester és a magyar testérség kapitanya. A férendi tabla tagjai voltak ; a férendih4zi reform (1885) utaén is megmaradt az ~ tébbségének kitiintetésként adomanyozott cime, és a cim még az ellenforradalmi rendszer idején is jogot adott a felséhazi tags4gra.

Orszagos Atomenergia

— orszaggytlés.

orszAgeyiilési ifjak ; Mo. polgéri 4talakuld4s&t siirgetd, a liberalis nemesi ellenzéket tamogatéd jurdtusok az 1830—40-es években. Részben még jémddu, de tébbségiikben

tak,

Bizottsg, OAB:

a Miniszter-

tanécs tanaécsadé és véleményezé szerve az atomenergia békés felhaszndléséval kapesolatos kérdésekben. Feladata, hogy irényitsa, ésszehangolja és ellendérizze az orszagban az atommagkutatés, az atomipar, valamint az atomtechnika tudomaényos, népgazdasagi és egészségiigyi alkalmazasa terén foly6 munk&t. Tagjait — a tudomany és az egyes szakteriiletek vezet6i kéziil — a Minisztertan&cs nevezi ki. Operativ teenddéit az ~ titkarsdga ldtja el. 1955-ben hoztaék létre. Orszagos Béketandacs: a mo.-i békemozgalom legfelsébbb vAlasztott iranyit6é szerve. Tagjai kéziil megvalaszija az ~~ Elnékségét, amely az ~ két iilése kézétt a magyar békemozgalmat iranyitja. Az Elnékség soraibél elné6két, alelnékét és titkart valaszt, akik bel- és kiilfé6ld6n

képviselik

a magyar

Arpad, alelnék:

békemozgalmat.

E]nék:

Darvas Jézsef, titkér:

Szakasite

Dezséry Laszlé.

tanulsagairél stb. vitatkoztak. Az 1840-es években rész-

Alsébb

ben a Fiatal Magyarorszdg, részben Kossuth Pestz Hirlapja kéré témériltek. Kéziiliik keriilt ki a mdrciusi fiatalok egy része, a forradalom és a szabadsdgharo radi-

az ~ irdnymutatésa alapj4n a Hazafias Népfront helyi bizottsagai, ill. a szakszervezetek foglalkoznak. Orszagos Féldbirtokrendezé Tanaes, OFT ; az 1945. évi féldreform-rendelet céljainak megvaldsit&s4t ellendrzd és iraényité szerv. Tagjait (4 szakember és 5 féldigénylé) a féldmivelésiigyi miniszter nevezte ki.

kélis baloldala. orszaggytilési képviselé : az orszaggytilés tagja, akit nélunk négy évre valasztanak. A vdlasztédk tébbségi szavazattal ezen idén beliil is barmikor visszahivhatjak. Kételes munk4jarél valasztéinak rendszeresen beszAmolni. (—még_

interpelldcid,

— dsszeférhetetlenség,

Orszaggyiilési

—manddtum,

-— orszaggyitlés,

— valasztéjog)

Tudésitasok:

Kossuth

Lajos

matos, ill. kéziratos lapja, amelyet 1832—36-ban

20*

kényoWesse-

szervei

ninesenek,

a békemozgalom

feladataival

— HonOrsz4gos Honvédelmi Bizottmany, OHB: védelmi Bizottmdny, Orszdgos Orszagos Ifjusdgi BizottsAg, OIB: az SZDP kézponti ifjusagi vezeté szerve. 1929—30 forduldjan alakult meg. Az iJlegélis KIMSZ a harmineas évek kézepén jelentés befolydsra tett szert az ~ban és 1935-ben Rézsa Ferenc

Orszagos

kézvetitésével elérte, hogy az ~ akcrdegységre lépjen a KIMSZ-szel. Az SZDP vezetésége az akcidegység-mozgalom kibontakoz4sa miatt tébbszér is felfiiggesztette az~ tevékenységét, de hatdrozatait az ifjusag erés tiltakozdsa miatt vissza kellett vonnia. 1936-t61 az ~ vezetésében mar a kommunisték keriiltek tébbségbe. 1938-ban Kulich Gyula vezetéségi tagja, 1939 tavaszaén titkara lett. A legaélis ifjamunkdés-mozgalom az ~gal az élen nagymértékben fiiggetlenitette magét az SZDP hivatalos politikajatdl, kitartott a munkdsegység mellett, s t&mogatta a népfrontpolitik4t. 1936—39-ben jelentés szerepe volt az antifasiszta mozgalomban. Helyt 4llt az Allandéan erdsédé nyilas provokaciédkkal szemben is. 1938-t6l évente megrendezte a munkés-paraszt fiatalok talalkozéjat Bp.-en. Az SZDP 1939 végén csak a szervezett munkassag tiltakozdséra mondott le az ~~ feloszlatas4nak tervérél. 1940-ben a rendérség letartéztatta Kulich Gyulat; munkéjét Sdgvdri Endre vette at. Az ~nak nagy része volt az 1941. okt. 6-i fiiggetlenségi tiintetés szervezésében a Batthydny-emlékmécsesnél, majd a nov. 1-i tiintetésen Kossuth és Tanesics sirj4nal. 1942-ben a Horthy-kor-

ményzat kiméletlen hajsz4ja, a nagyardnyu letartdéztatasok, a fiatalok behivasa katonai v. munkaszolgalatra, a leventekételes fiatalok eltiltasa a politikai szervezetekben valé tevékenységté| megakadélyozta az ~ és szervezeteinek tovébbi mikédését. Orszagos Kaszinéd: 1883-ban Bp.-en alapitott tarsaskér. Dzsentri és a politikai életben mar szerephez jutd polg&ri politikusok alakitottak, akik nem lehettek a magnés — Nemzetr Kaszinéd tagjai. A magnaskaszindét utanozta, de ennek befolyds4t nem tudta elérni. 1944-ben mukdéddése megsztnt. Orszagos Kozegészségiigyi Intézet, OKI : az Egészségigyi Minisztérium tudomanyos kutatdéintézete. Fé feladata a lakossag kézegészségiigyi és jarvanyiigyi viszouyainak javitasara iranyulé tudomaényos kutatémunka. — Az intézet feladatkérébe tartozik a kdzegészségugyi—

jarvanyigyt

ortoklasz

308

Kaszinéd

dllomadsok

munkaéjdnak

szakmai

iranyitasa.

Miakédését 1927-ben kezdte meg. — Irod. Bakacs T.: Az O. K. I. mtikédése 1927—1957 kézétt. 1959.

Orszagos Levéltar, Magyar : Mo. legnagyobb levéltara.

alapitott rendezé szerv. Feladata orsz4gos viszonylatban elsésorban kénnytizenei és esztrédmitisorok szervezése, ill. ellenédrzése. Orszagos Széchényi Kényvtér, OSZK : legnagyobb kényvtérunk, a magyar nemzeti kényvtér. 1802-ben Széchenyi Ferenc nagyértéki adomanydval létesiilt. 1846 d6ta a Nemzeti Muzeum épiiletében mikédik. Allomaénya kb. hérom és félmillié db. Ebbél kényv és folydirat kb. 1 400 000 két., kézirat 289 500 db, a tébbi térkép, kotta, plakét és mas aprényomtatvany. Kiadja a Magyar Nemzeti Bibliografidt és a Magyar Folydiratok Repertoriumdt. Irényitja a > kételes példanyok gytjtését, valamint a nemzetkézi kiadvanycserét és a kényvtark6ézi kélesénzést. Médszertani Osztélya az allami kézmiivelédési kényvtérh4élézatnak nytjt szakmai segitséget, és

irényitja a kényvtértudomanyi

kutatémunkat. Orszagos Tervhivatal, OT : — Tervhivatal, Orszdgos orszagut ; az Allami kézutak régebben haszn4lt neve.

L:

Orszk:

176000

v&ros

az

(1959).

OSZSZSZK-ban,

Ercbdny4szati

a

(vas,

Déli-Uralban.

nikkel,

réz,

krém) és kohészati kézpont. Kéolajfinomité (olajvezeték Gurjevt6l), gépgyar és husipar. Ortahaza; oOtk., Zala m., lenti j. L: 330 (1960). Ortega y Gasset, José (1883—1955): reakciés spanyol filozéfus ; fdképpen kulturfilozdéfidval és szociolégiaval foglalkozott. A szellemtérténeti iranyzat jellegzetes képviseléje. Nézeteire az — éleifilozdfia hatott. A szellemben latta a térténelem mozgatdéjat, a térténelmet az egyes kultirkorszakok szerint osztotta fel. Elesen harcolt a demokracia — ahogyan nevezte, az ,,eltomegesedés”? — ellen. Ortelius, Abraham (1527—98): flamand fdldrajztudés. 53 térképlapbdl 4ll6 gyGjteményes munkéja, a Theatrum orbis terrarum (1570) a maga koréban jelentés volt. 1579-ben kiegészitette 3 térténeti térképpel, ezzel megalapozta a torténeti térképek készitését. ortikon (fr. ’helyes képatvitel’) : az > 7konoszképhoz képest javitott tulajdons4gu televizids képfelvevé esd, amely az optikai képet elektromos impulzusokké alakitja at. Az ikonoszképnaél érzékenyebb, foltmentesebb képet ad.

elpusztult. 1526 utén a nadorok voltak az orszdg iratai-

Ortler, Oriles: hegység Olaszo.-ban a sv&jci hatdr kézelében ; a Keleti-Alpok kristélyos vonulatanak leg-

nak az érzéi 1756-ig, amikor Pozsonyban

magasabb része a Bernina és az Otzvélgyi-Alpok

Az orszag iratait 1526 eldtt a kiralyi levéltar 6rizte, amely

az orsz4g levéltérat,

Budara

kéltézétt.

az archivum

Az archivum

megszervezték

regnit, amely

1784-ben

regni a rendek levéltéra

volt, a nador féhatésaga ala tartozott. Tdérvényeket, uralkodéi hitleveleket, az orsz4ggytilések, a nédorok és az orsz4gbirék iratait és egyéb az orszdgra vonatkozé iratokat érzétt. 1874—75-ben a polgdri kor igényeinek megfeleléen &tszervezték, és az-~ nevet vette fel. Atvette az 1848-ban, ill. 1867-ben megsztint feuddlis kormanyhatésdgok és felsé birédsAgok : a magyar és erdélyi udvari kancellaria, a helytartétanacs, az erdélyi fékormanyszék, a magyar

és erdélyi

kincstaér,

a Curia

stb.

levéltarait.

Rendeltetésszertien gyUjtétte és gyGjti az 4llamhatalom,

az Allamkorményzat és a jogszolgaéltatas orsz4gos szerveinek (igy az orszaggytilésnek, a minisztériumoknak, a felsé birés4goknak stb.) és a térténelmi jelentdéségti személyeknek és csalAdoknak az iratait. Iratanyaganak mennyisége kereken 28 000 iratfolyéméter. Diplomatikai levéltaraban 100 000-nél tébb 1526 elétti oklevelet ériz. Korszert fényképezé, valamint konzervalé és restauralé mihelyei vannak. Epiilete 1913 és 1917 kézétt épiilt, ujjdépitése 1961-ben fejezédik be. — Irod. Ember Gy.: A kétszazéves Orszdgos Levéltar. Levéltéri K6zlemények. X XVII. évf. (1956.)

Orszagos Magyar Gazdasdgi Egyesiilet ;:—OMGH Orszagos Magyar Kereskedelmi Egyesiilés: —OMKE Orszigos Mérésiigyi Hivatal OMH:; — Mérésigyi Hivatal, Orszdgos Orszagos Meteorolégiai Intézet : — Meteoroldgzai Intézet, Orszdgos

Orszigos Rendezé Iroda, ORI: az Allami seny- és MiisorigazgatésAgon beliil mikédé,

Hangver1958-ban

k6éz6tt.

Az Adige, Adda, Noce és Oglio vélgyeivel kézrefogott, erdésen eljegesedett hegységesoport legmagasabb cstcsa az Ortler (3899 m). orto-, ortho- (gér.>: 1. szdésszetételeknek egyenes, helyes, igaz jelentésti elétagja. — 2. (vegy) o-: —metaortodox solferind: csata vereségével végzédétt. A h&boriban

a Szard Kirdlys4g amelyben az olaszok és a nemzeti egység részr6l dinasztikus meg a haborut. A + az osztraékok stlyos az olaszok

gatésag

oldalén részt vett

altal

—+ Magyar

féként

Légié

a > Magyar

magyar

is. I1I.

Nemzeti

emigrdnsokbdl

Napdleon

az

olasz

Igaz-

szervezett forradalmi

mozgalomté] és egy erds, fiiggetlen Olaszo. létrejéttétél félve azonban csakhamar besziintette a hadmiiveleteket, és megk6tétte a — villafrancai tegyversziineti egyezményt. Ez stlyos csaléddést okozott az olasz szabads4gharcosoknak és a magyar emigréns vezetéknek is. Az 1859-i —ztrichi béke értelmében Ausztria lemondott Lombardiéré]

az

olaszok

javéra,

de

megtartotta

Velencét,

Franciao. viszont a Piemonttal kété6tt torindi szerzédés értelmében megszerezte Savoyét és Nizzét, a Szard Kirélysag régi tartomanyait. osztrak—olasz habori: 1. 1848—49: Olaszo.-nak az Ausztria uralma ald] vald felszabaduldsért és nemzeti egységének megteremtéséért vivott haboraja az 1848—49-i polgadri forradalom idején. Miutan a népi felkelés Lombardiébél és Velencébél kifizte az osztraékokat, Kéroly Albert szird kirdly 1848. marc.

25-én

hadat

tizent

Ausztridnak,

a vezetése

alatt

4ll6 haderd azonban a tehetségtelen és gydva hadvezetés miatt az 1848. jul. 25-i +custozzai csatédban vereséget szunetre

szenvedett.

Aug.-ban

keriilt sor, a forradalmi

ideiglenes

fegyver-

hull4am emelkedésének

hatéséra azonban 1849. ma4rc.-ban olasz részrél] ujabb hadmiiveleteket kezdtek. A novarai csatéban (1849. m&rec. 23.) elszenvedett vereség utéan megkététt béke (aug. 6.) értelmében Lombardia és Velence osztrak uralom alatt maradt. — 2. 1866: — porosz—olasz—osztrék hdboru

osztrak Grékésédési haborié, 1741—48: Poroszo., Franciao., Bajoro., Szaszo., Spanyolo. és Szardinia héborija Ausztria ellen a Habsburg tartomdényok megszerzéséért a Habsburgok férfiagdnak (VI. Karoly esészér, III. Kéroly néven magyar kirdly) kihalésa urigyén. II. Frigyes porosz kirély inditotta el, aki, miutén nem

ismerte

el a — Pragmatica

Sanctiét,

Méria

Terézia

trénralépésekor elfoglalta Szilézidt. 1741-ben a bajorok és franciak is megtémadtaék Ausztridt, amelyet a habortiban Nagy-Britannia és Oroszo. tamogatott. Maria Terézia a magyar rendekhez fordult segitségért, a magyar féourak az 4llitélagos vitam et sanguinem felkidltdssal tamogatasukré] biztositotték a kirélynét, és jobbaégyokbdél kb. 60 ezer fényi katonat allitottak ki. A v4ltozé kimenetelt harcok

utdén

a kiizdé

felek Aachenben

békét

kététtek,

(1748) ; a béke a Poroszo, birtok&ban maradt Szilézia kivételével érintetleniil hagyta Ausztria birtokait. osztrak polgari forradalom, 1848: az osztrak feudalis abszolutizmus megdéntéséért, a polgari Atalakuldsért vivott forradalom. — Ausztridban 1835 (V. Ferdinfnd trénralépte) utén a tényleges hatalom Metternich, ill. a kamarilla

kezében

osztrak polgari forradalom

319

mitivészet

volt,

amely

a birokratikus

abszolu-

tizmus szellemében korm4ényozott, és minden valtozastdl rettegve gdtat vetett az Ausztridban erdteljesen megindult tékés termelés tovébbi fejlédésének. A nép széles rétegei kéz6tti dltalanos elégedetlenségnek elsésorban a Vormdrz (marcius elétti idék) liberélis értelmisége: kéltok, irdk, egyetemi tanérok és hallgatédk adtak hangot. Az 1846. évi gazdas4gi vals4g kévetkeztében a helyzet rohamosan romlott, 1847—48 forduldjan egymast kévették a munkanélkiliek éhségtiintetései. Az 1848. februdri francia forradalom hatéséra Bécsben ismétel-

ten témegtiintetésekre keriilt sor. Kossuth Lajos marc. 3-i pozsonyi orszéggyilési beszéde utén a bécsi iparegylet peticidban kérte a polgari szabadsagjogok biztositas4t. A kormény megigérte az osztrék rendi gytilés 6sszehivés4t jul. 3-4ra, hogy az a reformokat megtargyalja. Ez azonban mar nem volt elég. Marc. 11—12-én megmozdult az egyetemi ifjis4g. A 13-a4n kitért forradalom szabadsdgot, alkotmanyt és Metternich lemondas&t kévetelte. Az irdsba foglalt kéveteléseket egyetemi tandrok (kéztik A. Pdster, EK. Violand) nytjtotték &t a rendeknek. A korm4ny a tiintetdk ellen katonaségot vezényelt ki, aminek hirére megmozdult a@ bécsi munkasség is; hatalmas csoportok vonultak a varosba a kiilvérosokbdél, megkezdték a barikadok épitését. A megrémiilt kamarilla lemondatta Metternichet. A cenztrét eltérélték. A témeg a polgérérség és az egyetemi ifjusd4g felfegyverzését kévetelte. Metternich utdda: F. A. Kolowrat-Liebsteinszky és az iparegylet nagypolgari vezetéi azt remélve, hogy a vezetés a polgéruk kezében marad, teljesitették a kévetelést. A felfegyverzett Nemzeta Garda (nemzetérség) és az AkadémiaiLég2é (népszerinevén Aula) azonban folytatta a harcot az alkotmanyozé nemzetgytilés ésszehivés4ért. A mare. 15-én Bécsbe érkezé magyar orszaggyllési kildéttség és Kossuth Lajos

beszéde Gjabb lelkesedést Sntdtt a bécsiekbe. Még aznap délutén Kolowrat k6zélte, hogy az uralkodé alkotmaényt ad, és jul. 3-4ra Osszehivja az alkotményozé nemzetgytlést. A megrémiilt udvar Innsbruckba menekiilt. A forradalom léngja 4tterjedt a Habsburgok itdliai birtokaira. is, m&re.

17-én Velencében,

18-4n

Mil4néban

robbant

ki

sikeres népfelkelés. Apr.-ban a Nemzeti Garda és az Aula megalakitotta a Politikai Kézponti Bizotts4got, amelyben vezetd szerepe volt C. V. Messenhauser demokrata forradalm&rnak, aki tiszti rangjaré] — hogy a nép ké6rében maradhasson — lemondott, és R. Blum német polgari demokratikus politikusnak. Nem elégedtek meg az uralkodé Altal kiadott alkotmdnnyal, felelés minisztériumot, polgdri demokratikus jogokat kéveteltek. Ujabb és tjabb fegyveres dsszettizésre keriilt sor. M4j. elején Kolowratnak le kellett mondania, Micquelmont miniszterelnék hivatalnok-kormanya is csak révid életi volt, végiil Pillersdorf alakitott mérsékelt liberélis kormanyt. A kormanyok kisérleteit a Politikai Kézponti Bizottsag és az Akadémiai Légid feloszlataséra csak a kispolgari és munkéstémegek tjabb és Gjabb barik4dharcai akadélyoztak meg. Latour gréf hadiigyminiszter m4j. 26-4n katonas4got

rendelt

az

Aula

ellen.

Ez felszitotta

a harcokat ;.

a korm&ny visszakozott, de a Bizotts4g kévetelésére ki kellett vonnia a csapatokat Bécsbdél és a végrehajté hatalmat at kellett ruh4znia az Gj kibévitett Kézrendi Bizottsagra, amelyet a forradalmi szervezetek alkottak. A forradalom gyézé6tt, de a munkdsok, kispolg4rok helyzete 1848 nyaran sem javult. A munkanélkiiliség, a sziikségmunka

éhbére

ellen

a munkdsok

szervezkedni

kezdtek,

ami megrémitette a m&r kor&bban is ingadozé polgarsagot

és a liberdlis értelmiség egy részét. Jul. 22-én dsszeiilt az. uj parlament, a Reichstag, amelynek tébbsége polgérok-

bél, értelmiségiekbél és parasztokbél allt. Felszabaditotta ugyan a parasztokat a még meglevé feudélis terhektdél, kimondotta

a vallasszabadsaégot,

de a nemzeti

kérdésben

fennallé ellentétek megbénitotték tevékenységét. A Kézrendi Bizottség korabbi kérésére az udvar aug.-ban visszatért Bécsbe, s a megelégedett polg4rok elérték, hogy a Bizottsag aug. 25-én a kormany felszdlitasara feloszlott. Az ~ sikereit a bécsi munkdéss4g harcos részvételével érte el, megtorpanas4t az okozta, hogy a polgarség eltaszitotta magatél a proletaridtust. — Az ellenforradalom 1848 nyarén Cseho.-ban leverte a juin. 12—17-i — pragai felkelést ; csapatai gydézelmet arattak a custozzas csataban (jul. 25.) az olasz szabads4gharcos erdk felett. Ezutén teljes erédvel a mo.-i forradalom ellen fordult. 1848. okt. 5-6n Latour gréf hadiigyminiszter parancsot adott

a Bécsben

4llom&sozé

csapatoknak,

hogy

siesse-

nek a magyar forradalmi sereg Altal megvert J. Jeladcié horvét ban segitségére. A bécsi munkdésok, plebejusok

Osztrak

Szocidldemokrata

témegei kériilvették a kaszarnydkat, a katonék megtagadtak a parancs teljesitését. 6-4n az Akadémiai Légiéd harcra

hivta

a

munkésokat.

Elaéllték

az

allomésokat,

felszedték a sineket, megakaddélyoztak, hogy az ellenforradalom Gjabb erdéket kiildjoén a magyar forradalom ellen. A t6émegre tiizet nyité6 korményhti csapatokat lefegyverezték. Déluténra a varos a nép kezén volt. Latourt elfogték és felakasztottaék. 7-én a helyédrség esatlakozott a felkelékhéz ; az udvar Olmiitzbe menekiilt,

az arisztokratak és a liberélisok is kévették. Okt. 23-4ra Windischgraetz, Jelaéié, Auersperg csapatai kérilzértak és 4gyuttiz ala fogték a varost. A véros védelmét J. Bem lengyel szabadsagharcos irdnyitotta, varva a magyarok 4ltal megigért segitséget. A magyar sereg azonban csak hosszt tétovazés utén lépte at az osztrak hatart, és okt. 30&n Schwechatn4l vereséget szenvedett. A bécsi forradalmarok magukra

maradtak.

Bem

a kitérést,

Messenhauser

a

kapitulaciét javasolta ; a tébbség a kapitulacié mellett déntétt. Kisebb csapatok (igy J. Becher, a radikélisok egyik vezetdje) utolsé csepp vériikig harcoltak. Sokan (pl. Bem) atszéktek az ostromlék gytirtijén. A csdsz4ri csapatok okt. 3l-én megszallték Bécset, és bosszthadjaratot inditottak a bécsi nép ellen. A felallitott régtén{télé birdsag huszonnégy forradalm&ért halalra itélt (kéztiik

Bechert,

H. Jellineket,

Osztrovszkij

320

Part

Messenhausert),

a nemzetgytilés legerésebb partja és a kormaénykoalicié vezetdje lett, 1920-ban azonban kivdélt a kormanybdl. A 20-as években az~ vezetdéi a békés reformok és a parlamenti hare utjéra igyekeztek terelni a munkésosztély kiizdelmét. Ez a politikéjuk szembeszékéen megnyilvénult az 1927. jul.-i felkelés vérbefojtasa ellen tervezett Altalanos sztraéjk meghiutsitéséban. Az uralomra jutott fasiszta erék az 1934-i bécsi munk4sfelkelés vérbefojtaésa utén az ~ miikédését betiltotték. — 1945-ben Ausztria Szocialista Paértja néven ujjéalakult. Jobboldali revizionista politikét folytat ; az.1958. m&jusi rendkivili kongresszusdn elfogadott uj programja antimarxista, opportunista elveket szégez le. Ausztria masodik legnagyobb partja. Taglétszima 700000 (1959). Elnéke Bruno Pittermann, Kézponti lapja az Arbeiter Zectung. Az ~ részt vesz a koalicids korm&nyban kancellér, Kreisky kiiliigyminiszter).

Adolf Schérf 1957. m4j. 5-té1 a kéztarsaség elndke. osztrak—térok haborik : a 16—18. sz. folyamdn Mo.

és a Balkén B-i ré-

szének birtoklaséért Ausztria és Téréko. k6z6tt vivott haboruk (— t6rék hdboruk).

osztriga(Ostrea edu-

ezreket

lis):

tartéztattak le, akik kéziil 1849. m4j. 9-ig 145-6t itéltek halalra v. életfogytiglani fegyhazra. — Nov.-ben Pillersdorf liberélis

kormanyat

Schwarzenberg

herceg,

és ellenforradalom

1848-ban.

az ,,erds

1948;

Marx—

Engels: A magyar forradalomrdél. 1945; Sz. B. Kan: 1848 Ausztriadban és NémetorszAgban. 1950.

Osztrak Szocialdemokrata Part;

1889-ben a Hainfeld-

ben tartott kongresszuson alakult osztrék munkéspért. Ekkor elfogadott, un. hainfeldi programja, amely 4ltaléban a marxista elvek alapjan késziilt, mintdéul szolgélt a Magyarorszégi Szociéldemokrata Part ,,Elvi Nyilatkozaté”’-hoz (1890). A II. Internaciondlé alakulé kongresszusanak (1889) hatdérozata értelmében az ~ egyéb tekintetben is segitséget nytjtott a Magyarorszdgi Altalanos Munkésp4rt ujjaszervezéséhez. A prt kezdet-

a felemas-zaré-

izmtak (Anizomyaria) rend egyizmuiak (Monomyaria) alrendjébe tartozéd tengeri kagylé6. Az Atlantiécedn és a Féldk6zitenger parti zdénaja-

kéz”’? kormaénya, V. Ferdinéndot pedig dec. 2-4n Ferenc Jozsef valtotta fel. A Kremsierbe menekiilt Reichstagot 1849. mare. 7-én miniszteri rendelettel feloszlattak. Az ellenforradalmi osztrék haderéd marc. 23-4n tjabb gyézelmet aratott Olaszo.-ban (novarai csata), ami lehetévé tette a Habsburgok korébbi itéliai uralmi rendszerének helyreallitasat. 1849. aug.-ban az osztrak reakcid a cari Oroszo. segitségével urré tudott lenni a magyar szabadsaghare felett is. — Az ellenforradalom leverte az ~t, ez azonban veresége ellenére is megnyitotta az utat Ausztriaban a polgari fejlédés elétt. — Irod. Fr. Engels : Forradalom

(Pittermann alKordbbi elnéke,

Cor

ban,

az

Un.

osztriga-

prety

padokon

co

ban él. Helyhez ké6tétt, kiilsdédleg részaranytalan. Nyersen, citrommal izesitve

Osztriga

nagy sz&m-

csemegeként fog yasztjak. Tenyésztik is. Osztrogradszkij, Mihail Vasziljevics (1801—62): orosz matematikus, a pétervari matematikai iskola egyik megalapitéja, a Pétervari Akadémia tagja. Fé eredményei a matematikai analizissel (Gauss—~-féle integréltétel) és a matematikai fizikaval kapcsolatosak. Felfedezte

a

szilard

testekben

és

folyadékokban

valé

héterjedés differencidlegyenletét. Osztrovityanov, Konsztantyin Vasziljevics (1892—

):

ben a munkasok szervezése, sztrajkok vezetése, a marxiz-

szovjet kézgazdasz, akadémikus, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak alelnédke. A kapitalizmus elétti tarsadalmi formaciékkal, a kapitalizmus és a szocializmus poli-

mus elméletének terjesztése révén pozitiv szerepet téltétt

tikai

be

értéktérvény szerepével foglalkozik.

az

osztr4k

munkésmozgalomban,

az

1890-es

évek

végén azonban a II. Internaciondlé politikaéjara is hatast gyakorlé V. Adler iranyitésa alatt vezetésében megeréséd6tt az opportunista iranyzat. Elméleti és gyakorlati politikéjat a sz&zadforduldétél a V. Adler mellett foként K.

Renner,

O.

Bauer

és M.

Adler

<al

kidolgozott

un.

—ausztromarxzizmus hatérozta meg, amely — baloldali frazisok hangoztatésa mellett — az ~ politikajat ténylegesen a Monarchia érdekeinek rendelte alé. Az 1879-i kongresszus hatérozatot hozott a part nemzeti alapon térténd

szervezeti

osztrak,

cseh

stb.

szétbontdséré] paértokra

(kiilén4ll6

osztds4rdél),

ami

német-

a part fel-

darabolasat és erejének gyengitését eredményezte. Az 1899-i kongresszuson az ~ elfogadta a nemzeti kérdés megoldésénak minden osztdélyharcos tartalomtél megfosztott hamis programjét a — kulturautondmidrdl. Az I, vilaghdboru idején az ~ vezetdi szociadlsoviniszta Allaspontot

foglaltak

el.

1918-ban,

az

Osztrak—Magyar

Monarchia ésszeomlasa utén a vezetdk mindent elkévettek, hogy leszereljék a munkdsosztély forradalmi mozgalmaét ; 1919-ben a Magyar Tandcskéztarsasdg elszige-

telésére

iraényuldéd

politikét

folytattak.

1919-ben

az ~

gazdaségtanaval,

kiléndésen

Osztrovszki-hegység ; a — Osztrovszkij, kiv4l6

orosz

Alekszandr

realista

az

és az

Jdvoros régi neve. Nyikolajevics

dramairé,

az

orosz

szinhaézmivészet egyik megteremtdje. vészi szervezé tevékenységet fejtett moszkvai szinhézak misorigazgatéja (Hollé a hollénak, Jévedelmezé

drutermelés

(1823—86) : nemzeti,

népi

Jelentékeny miiki, éveken 4t a volt. Dr&méiban

dllés, Vihar, Erdé, Farka-

sok és bérdnyok stb.) nagy mtivészi erével, az emberi lélek és a népi nyelv mély ismeretével birdélta az Alszent despotizmust, a feudaélis rendet és a pénzéhes, kegyetlen burzsoaziat, kiilénésen a kereskedéréteget, megmutatva a mély emberi érzések tehetetlen vergédését ebben a tarsadalomban. Komor képet festé miivein is &ttér az Uj igazsagot keresé emberek kiizdelmébe vetett hite. — Jelentés volt dramaforditéi tevékenysége is. Osztrovszkij, Nyikolaj Alekszejevics (1904—36) : szovjet-orosz regényiré. Munkdéscsalédbél sz4rmazott, 14 éves koratél harcolt a V6rés Hadseregben. 1920-ban megsebesult, majd stlyos betegsége és latasanak elvesztése mun-

kaképtelenné tette. Ekkor kezdte iréi munkdéssdgét. Jé-, részt 6néletrajzi motivumokra épiild Az acélt megedzik

Osztrovszky

321

ce. regényében (1932—34), melyet szinpadra és filmre is atdolgoztak, a minden nehézséggel megkiizdé szovjet hés tipusét formaélta meg a polgdérhdboru és a szocialista

épités

idészakéban.

A vihar

sziilitiei c. befejezetleniil

hagyott reg6nyében az ukrén népnek a szovjethatalomért vivott harcat abrazolta mtivészi erével. Osatrovszky Gys6rgy (1914— ): vegyészmérnék, az MTA levelez6é tagja, 1961 déta az Orszdgos Tervhivatal elnékhelyettese.

1953 —55-ben az MTA fotitkéra, 1955-tél

60-ig a KGST-ben a Magyar Népkéztdrsasfg moszkvai képviseldje volt. Az aluminiumipar, a nemzetk6zi munkamegosztas és a termelés kooperéciéjanak kérdéseivel foglalkozik.

Otaru:

kikétév.

Japdnban

Hokkaido

Ny-i partjan.

L: 188500 (1955). Haldsz- és szénkikété. Heringfeldolgozas. OtéenaSek [ocsendsek], Jan (1924— ): cseh ird, Allami-dijas. Regényeiben az épitémunka lendiiletét,

az értelmiség gondolkodaésénak datalakulés4ét mutatja meg (Brych polgartars). A tisza emberi érzések vergédését

a hitlerizmus

éveiben

Abrazolta

Romeo,

Julia

és

a sététség c. mtivében. O tempora, o mores! fiilben levé labirintus esontos tokja4nak ismeretlen eredetti betegsége. Az elvaltozaés régziti a kengyelt, és ezzel megakadalyozza, hogy megfelelé hanginger jusson a belsé fiilbe. Filzigast és fokozédé6 nagyothallast okoz. Otrantéi-szoros: az Adriai-tenger kijaréja a Jdntenger felé. 75 km széles, 978 m mély tengerszoros. —

ottoman

allamadéssag

Ottlik Géza (1912— ): elbeszélé, mtifordité6. Elbeszélései a magyar polgéri vildgrél adtak rezignalt, ironikus képet (Hajnali hdzteték, 1957). A nyugat-eurdpai polgari dekadens 4ramlatok (egzisztencialiszmus stb.) hatdsdt éreztet6 Iskola a hatdron c. regényében (1959) az ellenforradalmi korszak légkérét idézte fel, egy katonai neveldintézet

életét

amerikai gyarra.

abrazolva.

irodalom

Ott6:

tdbb

szdmos

német

Az

angol,

alkotds4t

kirdly,

német

forditotta

ill. német-rédmai

és

ma-

csdszar

neve. I. ~, Nagy a szész-dinasztidbdél (ur. 936-tdl 73ig; 962-t61 mint csdsz4r): az egyhdzra tamaszkodva korlatozta a térzsi hercegek hatalmat, s ezdltal atmenetileg megszilarditotta a ké6zponti hatalmat. 955-ben stlyos vereséget mért az augsburgi titkézetben a kalandozé magyarokra. 952-ben és 961—62-ben hadjaratot vezetett Itélidban ;

magat,

962-ben

létrehozva

Rdédmdban

a

csaszdrr4

Német-Rédmai

koronaztatta

Birodalmat.

Nem

sokkal ezutan letétette XII. Janos pApat, és helyébe sajat jeldltjét valasztatta meg VIII. Led néven. — II. ~ (ur. 973-t61 83-ig mint német-rémai csdszdr): I. ~ fia. Uralmat megvédte a fell4zadt Henrik bajor herceggel és Lothar francia kirallyal szemben, D-Itdlia meghdéditasara

irdnyulé terveit azonban Bizdne az arabok segitségével meghitsitotta. — III. ~ (ur. 983-t61 mint kirdly, 996-tél 1002-ig mint német-rémai esaészar): II. ~ fia, Kiskorts4ga idején (996-ig) anyja és nagyanyja kormaényoztak helyette. Birodalma kézpontj4vé Rdémat akarta megtenni, a rémaiak azonban felkeltek ellene és palotajat ostrom

alé vették.

Bar

megmenekiilt,

tervét

mar

nem

tudta megvaldsitani. — IV.~ a Welf-hazbdol (ur. 1198tél mint kirdly, 1209-t6] 15-ig mint német-rémai csdszar) : Svab Filéppel szemben a papa tamogatdsaval valasztottak kiréllyé, azonban amikor csdszdrré koronazdsa utén kisérletet tett a Sziciliai Kettés Kirdlysig meghdditaésara, a papa kidtkozta. 1214-ben tamogatdjaval, Féldnélkili Janos angol kiréllyal egyiitt stlyos vereséget szenvedett az 1212-ben ellenkirélyként fellépett Hohenstauf Frigyes és a segitségére sieté II. Filip Agost francia kiraly hadaitdl. Ottéd Ferenc (1904— ): zeneszerzé és zeneird. Mtivei a népzenére tamaszkodé Uj magyar stilust képviselik.

Otto, Nikolaus

August

(1832—91):

német

gépszer-

keszt6 és nagyiparos; 1867-ben E. Langennel egyiitt négyiitemt' atmoszférikus gazgépet szerkesztett, 1876ban pedig feltalalta a stritéssel mtik6éddé, négyiitemt robbanémotort

—

a rdla elnevezett ~-motort

robbanémotorok alaptipusat. Ottokar: két cseh kirdly neve. (ur.

1253—78),

a

—,

Jelentésebb:

Premysl-dinasztiabdél.

Mint

a mai

II ~. Morvao.

érgréfja (1247-t61) 1251-ben, elfoglalta Bécset és uralma alé vonta Ausztridt, majd Stajero.-ot. 1253-ban elfoglalta a cseh trént. Késédbb megszerezte Karintidt (1269) és Krajnat (1270) is. IV. Béla halala utan V. Istudn, majd

IV. (Kun) Laszlé ellen viselt hébortt. Az 1273-ban németrémai csdszaérraé valasztott Habsburg Rudolf a német teriiletek visszakévetelésével lépett fel, azonban kévetelését II.~ visszautasitotta. Habsburg Rudolf ekkor IV. (Kun)

1917. m4j.-ban tengeri titk6zet szinhelye volt az olasz és

Laszléval

az osztrak—magyar Ottawa [otowe]:

csatdban sulyos vereséget mért II. ~ra. Maga a kirdly is fogsagba esett, ahol hamarosan megdélték.

~-f.

flotta k6zétt. Kanada févarosa

partj4n, Ontario tart.-ban.

L:

(1857-t6l),

az

222 129, elévarosok-

kal 345 460 (1956). Gépgyartas, celluléz-, papir- és vegyipar. Fontos folyami kikété. Fakereskedelem. Egyetem. ottawai egyezmény: a brit birodalom tagdéllamai (vagyis Nagy-Britannia és dominiumai) kézt 1932-ben létrejott megdllapodas,

amelyben un. preferencidlis vam-

kedvezményeket biztositottak, amelyek mas orsz4goknak nem adhaték meg. Ezzel Attorték a nemzetk6ézi kereskedelemben addig szok4sos +legnagyobb kedvezmény elvét. Célja Anglia monopolhelyzetének biztositaésa a biroda-

ottoman

k6ététt szévetséget,

Allamadéssag:

és 1278-ban

Torédko.

a morvamezet

kiilféldi tartozdsai-

nak elnevezése. Ennek ésszege az elmaradott gazdasagu orszag kéltekezé, korrupt kézigazgatasa és A4llanddé haboruskodasai miatt déridsi mértékben emelkedett : 1854-ben az adéssag 75 milliéd, 1875-ben 5,3 milliard frankot tett ki. Miutan

az

addéssagokat

nem

tudtaék

visszafizetni,

1881-

lom piacain. A versenytarsak, elsésorban az USA, a mais érvényben levé ~t sérelmesnek tekintik, és hatdék6rét

ben a szultén — feladva ezzel az orszag fiiggetlenségét — hozzajarult ahhoz, hogy Téréko. pénziigyeit az Ottoman Allamadésség Igazgatésdgdnak létrehozdsa utjin a nagyhatalmak ellenérzésiik alé vonjak. Az igazgatdésdg sajat kezelésébe vette az allami jévedelmeket. A pénziigyi ellenérzést az 1923-1 lausanne-i szerzédés sziintette meg.

a—+GATT rendszerében kététt egyezményekkel igyekeznek sztikiteni.

Az ~nak Toréko. altal kifizetendé részét alacsony ésszegben Allapitottak meg.

21 Uj Magyar Lexikon V.

késébb

igen

ottoman

ottoman orszdg)

322

birodalom

birodalom:

az osemdn birodalom

(— Térok-

vodsik elterjedt elnevezése.

Oito-motor: a — belsdégésti motorok alaptipusa, mely suritéssel és gyertyagyujtdssal mukédik (altalaban a benzinmotort nevezik igy, bar az elsé6 ~ gazzal muk6détt). Alphonse Beaw de Rochas francia vasuti mérndk 1861-ben megjelent értekezésében vazolta a négyiitemt, elédstiritéssel dolgozé belsdégés% motor elvi mikédésmédjdt, és részletesen kifejtette a stirités gazdasaégi elényeit. Tole figgetlentil 1876-ban Nikolaus August Olto alkotta meg az elsé négyiitemti robbanédmotort, innen a motor elnevezése. A benzinnel dolgozé motorok ma is ezen az elven mtkédnek. Az~ kérfolyamatdnak jellemzdéje, hogy a stiritett keverék a felsé holtpontban (a dugattyu felsé hatarhelyzete) majdnem allanddé térfogaton ég el. (Termikus hatdésfoka azonos stiritésl viszony mellett jobb volna, mint a Diesel-motoré,

de a stiritésnek hatart szab

a keverék Gngyulladdsa). A tiizeldanyagot a szivdéiitemben megfelelé aranyban a porlaszté (karburdtor) porlasztja a beszivott levegébe, v. szivattyu fecskendezi a szivévezetékbe, ill. kézvetlentil

a munkahengerbe

az alsé holt-

pont (a dugattyt alsé hatarhelyzete) kézelében. Az ~ a kisebb égési esicsnyomdsok miatt kénnyebb, nagyobb fordulatszamut és nagyobb fajlagos teljesitménytt, mint a Diesel-motor. Egyetlen hatranya, hogy a lényegesen kisebb stiritési viszony és a fojtasszabdlyozas miatt fajlagos fogyasztésa — kiiléndsen részterhelés esetén — lényegesen nagyobb, mint a Diesel-motoré. Az ~ a személygépkocsik, motorkerékpaérok, reptilégépek, motor-

esénakok Altalanosan hasznalt Ternai Z.: A gépkocsi. 1958.

motortipusa.

—

Trod.

Otto von Freising : — Preisingi Otto 6tyar, zmpetigo contagiosa : gyermekek arca-

nak és végtagjainak bdérén jelentkezé, savéval, majd gennyel telt hdélyagok, ill. ezek felfakaddsa utan sarga szintii porkék képzédésével jaréd bérbetegség. Kdérokozdi gennykelté6 kokkuszok (Staphyloés Streptococcus). Gyermekek kézétt fertézd. Gyakran a fejtettivel egyiitt terjed. etzovistak : a bolsevik

partban

1908-ban

létrejétt

,,baloldali’?

opportu-

nista csoport. Az 1905—07. évi polg4ri demokratikus forradalom letérését kéveté reakciéd iddszakaban azzal a kéveteléssel léptek fel, hogy a part hivja vissza képviseléit a 3. Allami DumA4bdl, sziintesse be tevékenységét a szakszervezetekben és mas legalis szervezetekben, és tevékenységét csupdén illegdlis munkaéra korldtozza. Az ~ esoportjahoz tartoztak A. A. Bogdanov, A. V. Lunaesarszkij, M. N. Pokrovszki7 és masok. Nézeteiket — amelyek elfogad4sa megfosztotta volna a partot a tomegekkel valé szoros kapesolatté6l — a bolsevik part karosnak nyilvdnitotta,

Késébb

tébben

és 1909-ben

visszatértek a bolsevik Oud, Jacobus Pieter Le Corbusier mellett a képviseldje. Szigoruan diszitéelemet,

mos

svéd

Uleaborg

kizarta a partbdl.

kordbbi

nézeteiket,

és

parthba. (1890— ): holland épitész. funkcionalizmus legjelentésebb célszert épiiletein elvet minden

diszitésnek

munkdslakdtelepet

Oulu,

az ~at

kéziilikk feladték

ecsak

szineket

alkalmaz.

Sz4-

épitett. [uledborj]:

kikétévéros

Finno.-

ban, a Botteni-6bél EK-i partjan, az Oulu-f. torkolatanél,

r~ tart. székh.-e. L: 54 200 (1958). Bér- és fafeldolgozas. Faexport. Természettudomanyi és mtszaki egyeteme (1959) a Féld legészakibb egyeteme. output [awtput] : (kézg) + enput—output outsider [autszdjdo] : 1. kivul allé, nem beavatott. — 2. (kézg) olyan tékésvadllalatok elnevezése, amelyek a monopolszervezeten kiviil 4lnak. — 3. (sport) versenyzé, akinek kevés kildétésa van a gyézelemre. ouverture [uvertiir] : nyitaény, — eldjdték. ovacié : zajos iinneplés, viharos éljenzés. évadék: pénz, takarékbetétkényv v. értékpapir, amelybdél a jogosult kévetelését kézvetleniil kielégitheti, ha a masik fél nem teljesiti a szerzédést. Az ~ot csak a szerzédésben megallapitott célra szabad felhasznélni,

ovistak

az ezzel ellentétes megéllapodds semmis. Az ~ visszajar, ha az alapjaul szolgélé szerzédés megsztinik, ill. a szavatossdgi v. jétalldsi idé eltelt. ovalis : tojdsdad alakt ; ellipszishez

hasonlé

zart gorbe, tojasidom.

évantag, (Acaridea)

tyukpoloska rendjébe

(Argas

tartozé,

kb.

reflexus): 4 mm

az

atkak

hosszu,

barna

szint, tojasdad alakt Allatfaj. A baromfit (tyuk, galamb) vérszivassal, valamint kérokozék beoltaésaval karositja. Erélyes hatést kontaktmérgekkel irthatd. Ovar: kup alaki hegyestcs a Ny-i Matrdban az Agasvar szomszédségdban, Pasztétél EK-re; 753 m magas. Erdével bendtt, meredek sziklas lejték, sok kétenger. Kirandulthely. ovariektomia : a petefészek eltavolitasa hasmititét utj4n. Néstény Allatokon a kéznyelv > miskdroladsnak nevezi. (> még kasztrdlas) ovarium : — petefészek Ovary Lipét (1833—1919): tdrténetird, levéltéros, az MTA levelezé tagja, Mint kézhonvéd részt vett a szabadsd4gharcban, majd az olasz egységért kiizdé Magyar Légié soraiban és Garibaldi seregében. 1860-t6l az olaszo.-i levéltérakban folytatott kutat6émunkat. Tébb tanulményban ismertette az itdliai levéltarak magyar vonatkozast anyagat. é6vas: 1. (sport) valamely versenyben elkévetett szabalytalanség v. mas alapos ok miatt a verseny eredménye ellen emelt kifogés. A szabalyszertien benytijtott ~t a versenybirés4g megvizsgalja, és ha jogosnak talalja, az illeté sportag versenyszabalyainak megfelelé hatérozatot hoz. — 2. >térvényességi dvds Ovecskin, Valentyin Vlagyimirovics (1904— ): szovjet-orosz iré. Karcolataiban és eibeszéléseiben f6ként a kolhozok életét, a paraszti szemlélet dtalakuldsat abrazolja realista erdvel. Kiilénésen nagy figyelmet keltett Udvozlet a frontrélc. elbeszélése, melyben a habort borzal-

main is 4ttér6é életkedvet és a békés épitési vagyat mutatta

meg.

Overbeck, Johann Friedrich (1789—1869) : német fest6, a — nazarénusok alapité tagja, 1810-t61 Réméban mtik6dott. Mivésztarsaival egyiitt készitette a rémai Casa

Bartholdy és Villa Massimi freskéit. A quattrocento érzéséb6l fakad6 archaizalas jellemzi féleg egyhazi kat feldolgozé mtvészetét. ovicidek : (vegy) + szerek Ovidius: teljes nevén Publius Ovidius Naso 43—i. sz. 18): rémai kélté, az dkori Réméban kori k6lt6k csoportjénak legfiatalabb tagja; Maecenas

kéréhez

tartozott.

Virtudz,

de

uténtémapetedld (i. e.

az aranyegy ideig

kevéssé

el-

mélyult kéltészete mar a rémai irodalom hanyatlasat tiikrézi. Szerelmi elégidin : Amores (Szerelmek) és fiktiv koltéi levelein kiviil leghiresebb alkotésa az Ars amatoria (A szerelem mitivészete). Valdszintleg ennek a miinek része volt abban, hogy a kélté kegyvesztett lett, és Augustus a Fekete-tenger partjéra, Tomiba szAmtizte, ahonnan élete végéig nem kapott engedélyt a visszatérésre, hidba kuldézgette kegyelemért esedezé irasait : Tristia (Keservei) 6s Hx Ponto (Pontusi levelek). Fasti (Naptar) cimmel az év elsé felére esd rédmai tinnepek eredetének és tartalménak magyardzatat adta verses formaban. Az utédkorra legnagyobb hatdst a Metamorphoses (AtvAltozdsok) c. kélteménye tett, melynek 15 kényve gérég és rémai mitoszok feldolgozisa. — Ujabb magyar forditdi Karinthy Gabor és Gdspdér Endre (A_ kétezeréves Ovidius). Ovideo, az dkorban Oventum: varos E-Spanyolo.-ban, ~ tart. székh.-e. L: 125 000 (1957). Az aszturiai készénés vasércbadnyaszat kézpontja. Nehézipar (fegyver- és robbandszergyartas), textil-, dohdany-, szeszipar. Egyetem (1608-ban alapitottak). Gdtikus székesegyhaza vilaghirti mtiemlék. A 8—10. sz.-ban az asvturiai kirdlyok székh.-e volt. ovistak : (biol) a 17. sz.-ban hirdetett metafizikus irdnyzatnak, a — preformizmus

3823

évoda

tandnak

azon

képviseléi,

akik

az

—animalkulistdkkal

ellentétben azt hirdették, hogy a petesejt tartalmazza a mar kialakult miniatur egyedet. évoda: az iskolaéskort még el nem ért 3—6 éves kort gyermekek nevelési intézménye. Nalunk nagy résziik napk6zi otthonnal

kapcsolatos,

biztositja az étkezést,

éraig foglalkozik a gyermekekkel.

7—18

Hétk6ézi otthonos ~k

is vannak, ahol hétfét6l szombatig gondoskodnak az 6jszakai mtszakban dolgozé, tovabbtanuld v. egyéb médon elfoglalt sziilék gyermekeirél. Az ~k kor szerint csoportositj4k a gyermekeket, a kézésségi életre nevelnek, egyes

elemi ismereteket nyujtanak,

dallal, j4tékkal, testneve-

léssel, kéziigyesité tevékenységgel mozditj4k eld a gyermek fejlédését, érzelmi életének gazdagodasat, j6 szokésok

kialakulasét.

Létogatésa

nem

kételezé,

de sokszor

ellenorzé6tt tapasztalatok alapj4n kivanatos. 1937—38ban 1100 ~i intézmény mtikédétt 112 148 gyermekkel, 1960. dec. 31-én 2865 ~ban 183 800 gyermek nyert elhelyezést ; ez a szim

az dvoddskortaknak

33,7%-a.

—

Az ~k gondolata mar igen régi, intézményes megvalésitasdt a 18. sz.-ban elészér Hollandidban és Németo.-ban kisérelték meg. A mai értelemben vett é6vod4k megalapitéja F. Frobel (1782—1852). O kisérelte meg eldszér a gyermek tevékenységére és jétékéra alapitott ~i pedagogia kimunkélasét. Ndélunk Brunszvik Teréz 1828-ban Angyalkert néven nyitotta meg az els6 ~t. — Irod. F. N. Bleher:

Szervezett

foglalkoz4s

az

dédvoddban.

1950 ;

A. I. Szorokina: Az évodai nevelés elmélete. 1953; Didaktikus jétékok az édvoddban. Szerk.: Kérési A. 1955; Kodaly Z.: Zene az édvoddban. 1958; Nevelémunka az édvodaban. Szerk.: Féldesi K. 1960. ovogenezis (lat. ’toj4s + gér. ’szdrmazas’), petefejlddés: a noi ivarsejt fejl6dése. Hérom szakaszra oszlik: szaporodasi, névekedési és érési fazis. évohely : a légitamadas eszkézeinek (bombak, rakétaék

stb.) hatdsa ellen védelmet nyUjté kiilénleges épitmény. Rendszerint a féld ald, épiiletek pincerészeként épitik. Fodémjének az dsszedélt haz térmelékeit el kell birnia ; tobb iranyban van kijarata, a szomszédos ~lyel vész4tjaré kéti déssze. Az ~ eldtt elétér van a szennyezett levegé kdézvetlen bejutésénak megakadalyozaésara. Kiilénleges célokra 6naéll6 épitményként is épiil. Véddéhatads szempontjabol az ~eket osztélyokba soroljak ; a régebbi hazakban osztdlyon kiviili un. sziikség~eket létesitenek.

Az ~ek épitését és felszerelését hatdédsagi rendeletek és eldirasok szabélyozzak. év6n$: az dvodai foglalkozis vezetésére képesitett pedagégus. Az 1837-ben Tolnén megnyilt, majd 1843-tdl Pesten

mtikédé

férfinévendékei

elsé

magyar

voltak,

kisdedévéképzének

1874-té1

csak

nédk

csak

mtikédnek

a palyan. A képzés kezdetben (1874-61) 2 éves volt, a felvételt a polgari iskola, ill. a gimnazium 4 elsé osztélyénak elvégzéséhez k6tétték. 1926-t61 az ~képzés kézépfoku oktatas keretében 4 éves volt ; az utolsé év gyakorldév. 1959-t6] kezdve a képzés a 2 évfolyamut felséfoku événbképzében folyik, a felvételhez kézépiskolai érettségi bizonyitvany sziikséges. Harom felséfoku dévénéképzénk van (Kecskemét, Sopron, Szarvas), ezekbe az 1960—61-ik tanévre 524 hallgaté iratkozott be, az I. évfolyamra 188 levelezé hallgatdét is felvettek. évszer : nemi betegségek megelézésére v. > fogamzdsgdtlés céljdra hasznélt eszkéz. A mechanikus ~ (koton v. kondom ; pesszdérium) megg&tolja az onddésejtek behatol4s&t a hiivelybe v. a méhbe, a vegyi ~, melyet zselé, golyécska v. kenédcs formajéban hoznak forgalomba, elpusztitja az onddsejteket v. meggatolja mozgdéképességiket. ovulacid, ovulatio (lat. ’tojas’ szébdl>, tiiszdrepedés: az emlds4éllatok és az ember petefészkében szabalyos id6k6z6kben lezajlé peteérés, és az érett, megtermékenyiilésre képes petesejt kilékédése a petefészek-tiiszé (Graaf-féle tiisz5) megrepedése kévetkeztében. A né nemi érettségének bedlltaéval a —gonadotrop hormonok hatasara elegendé tiiszéhormon (follikulust serkenté hormon) termelédik a pete megéréséhez. A petesejtet magaba foglald

My

oxalsav

Graaf-féle tiisz6 megérése folyamdén fokozatosan a petefészek felszinére keriil. Részben a tiiszéfolyadék nyomasara, részben a petefészekben talalhaté izomelemek hata-

sara a tiiszé hasiireg felé tekinté szabad felszine megreped, és a petesejt ezen a repedésen At a tiiszéfolyadék kiadramldsaéval eltévozik a tiiszébél, majd a petevezetéken keresztiil a méhbe keriil. Helyén a petefészekben — sérgatest alakul ki. Ha a petesejt nem termékenyiil meg, a sar-

gatest visszafejlédik. — Az~ ndknél altalaban 28 naponként ismétlddik meg, és az elsé6 menstrudcié 1. napja utan a 14. napon kévetkezik be. Bekévetkezését némely né enyhe, egyik oldalon jelentkezé alhasi fajdalom forméjaban megérzi. — Allatokban a tiiszé megrepedése az ivarzas befejezése eldtt, 6nmagétdl ké6vetkezik be, egyes dllatfajoknél azonban (macska, hazinyul stb.) csak a pérosodés utdén (provokalt ~). ovulum,

ovium ; — petesejt

Owen [owin], Sir Richard (1804—92): angol zoolégus és paleontolégus, egyetemi tanér, az MTA kiilsé tagja. Osszehasonlité bonctannal foglalkozott. Alapveté vizsgélatokat végzett kihalt erszényesek, madarak és hillék szervezetét és életmddjat illetéen. Elséként irta le a legésibb, kihalt mad&rfajtét, az Archaeopteryxet. — Anti-

darwinista volt. Owen, Robert

(1771—1858): angol utépista szocialista, a tudoményos szocializmus egyik eléfutara. Gyartulajdonos volt, gy4ra Anglidban mintaiizemnek sz&mitott. A nagy utdépista szocialisték koziil 6 keriilt legkézelebb a munkdésmozgalomhoz. Az Altala elképzelt szocialista tarsadalom két pilléren nyugodott :

a nevelésen

és a megfelelé

tar-

sadalmi kérnyezet létrehozdsan. A nevelés f6 feladaténak az emberek felvilégositasdt tartotta arrél, hogy sajét jdlétiiket csak embertaérsaik jdélétének szolgélataval tudjak elérni. Kévetelte

olyan

4llami

iskolahdlézat

meg-

valdésitasdt, amelynek latogatasa minden gyermek szamara kétele-

z6.

New-Lanarkban

Robert

Owen

tj intézetet

létesitett, amelyben a termelémunkanak a tanuladssal valé egyesitését alkalmazték. ~nek ebben a kisérletében Marx ,,a jové korszak nevelésének csirajaét’ latta.

A tarsadalmi kérnyezet megvaltoztatésdhoz a munkaésok életkériilményeinek alapveté megjavitasat tartotta szikségesnek. Ebbé] kiindulva késébb kommunista k6z6sségek létrehozdséval kisérletezett. Ezek a sikertelen prébaélkozésok minden vagyonaét felemésztették, eszméi azonban nagy visszhangra talaltak. Bar az uralkodé kér6ék szembefordultak vele, a munkaésok kézt népszertségnek

drvendett. ~ista

klubok

alakultak,

ahol eszméit

hirdették. Ezekben nevelédtek az angol —chartizmus vezet6i. ~ mindvégig kérosnak mindsitette a munkasok forradalmi megmozdulését, mert ugy vélte, hogy az Uj, ésszerti tarsadalom, a szocializmus megvaldsitasa az uralkodé osztélyoknak is érdeke. oxalecetsav, HOOC—C(OH) = CH—COOH: kétbazisu telitetlen + karbonsav. Két geometriai izomer ~ van. Mindketté vizben, alkoholban jél oldédé kristalyos anyag. Az oximaleinsav (cisz-~) 152 C°-on olvad, az oxifumdrsav (transz-~) 184 C°-on. Az utdédbbinak fontos biokémiai szerepe van az élé szervezetekben. Egyrészt transzaminalasa révén aszparaginsav keletkezhet

beldle, masrészt az

un. Szent-Gyérgyi—Krebs-ciklus egyik tagja. Az ~ eléallithaté borkésavbél v. almasavbdl. Kiinduléanyagként fontos a dietilésztere. Ez szintelen folyadék; nagyon reakcidédképes. oxalsav, séskasav, acidum oxalicum, HOOC—COOH : vizbél két molekula krist4lyvizzel kristélyosodé kétb&zisi —karbonsav. A természetben nagyon elterjedt. Kéliumséjénak krist4lyai szimos névényi sejtben és az emlésék vizeletében is megtalélhaték. Levegdén Allva

kristalyvizét

elveszti,

elmallik.

Kristélyvizes

kristaélyai

101 C°-on olvadnak. Vizben, alkoholban oldédik. Mérgezé hatasu, erds sav. Sdéi az oxaldtok. Alkali foldfémekkel, ritka féldfémekkel, nehéz fémekkel vizben oldhatatlan

oxalatot ad. Savanyu kaéliumsdja a — heresé, Az ~ koénynyen oxidaléddik, ezért redukéldszer. Felhasznalj4k a textiliparban, szalma szintelenitésére, rozsda- és tintafoltok eltavolitasara,

szinezékek

eldallitasara, szervetlen

kémiai elemzésekben. Régebben féleg firészporbdl Allitotték elé kaéliumhidroxiddal térténd hevitéssel. Ma leggazdasagosabban a —hangyasav natriumsdjabdl allitjak eld, Oxenstierna, Axel, gréf (1583—1654) : svéd allamférfi. Gusztdév Adolf kirdély kancellarja (1612—32), majd a kiskori Krisztina kirélynéd gyamja (1636—44), 1648-ig az orszag tényleges kormdnyzdja. Jelentés szerepe volt a harmincéves hdboru (1618—48) idején Svédo. nagyhatalmi 4ll4s4nak kiépitésében. ~ dolgozta ki az 1634-1 svéd alkotmanyt. Oxford: egyetemi varos Anglidban a Temze partjan Londontdél ENy-ra, ~shire (gréfs4g) székh.-e. L: 104 100 (1958). 1214-ben alapitott egyeteme — Cambridge mellett — a leghiresebb angol felséoktatasi intézmény ; kollégiumok, kényvtdrak; egyetemi nyomda; csillagvizsgalé6;

fejlett

sportélet.

repulégépgyar. oxidacié, oxddlads:

Morris

motor-

1. sztikebb,

és

eredeti

autdgyar;

értelemben

olyan kémiai folyamat, amelynek soran valamely anyag

oxigént vesz fel. Ilyen értelemben azonos az — égéssel. A vegyi folyamatok elektrokémiai értelmezésével kapcsolatban ma Altalanoss4gban elektronoknak egy elem atomjaibél valé elvondésdt értik ~n. Az oxidaldészerek ezeket

az

elektronokat

magukhoz

vonjaék,

mikézben

maguk redukélédnak (azaz elektronokat vesznek fel). Az ~ és redukcié tehat csak egyiitt jelentkezhet. Valamely anyag oxidélé képességének mennyiségi jellemzésére a — redoxpotencidl alkalmas. — Az -~s folyamatok rendkiviil fontosak mind a bioldédgiaban (pl. légzés, erjedés, rothadas), mind a technikaban (pl. robbanédmotorokban, gdézgépekben, fémek rozsddsodadsaban, fttésben,

vilagitasban). — 2. szerves vegyiletek olyan atalakitasa, amikor

oxigént

visziink

be a molekuldba,

v. hidrogént

vonunk el, esetleg oxigénnel, viz képzédése kézben. — 3. a feliiletvédelemben — oxvidélds. — Irod. M. Faraday: Mirél beszél a gyertya langja? 1950; Oxidacids lancreakciék kinetikaja. Szerk.: Nalbangyan—Emanuel. 1954. oxidaciés

ahol

mall4s

hidroxidda,

ben

pedig

limonit

az

6v:

a telérnek a talajvizszint feletti része,

folytén szulfatté

az

uralkodé

elsédleges

v. karbonaétté

kimosédnak.

ércekét, amelyben gankalapnak

ércek

Vaséretelepek

4svény,

fémei

alakulnak

~-ét,

vaskalapnak,

pszilomelan-piroluzit

oxid-

4t, rész-

amelyben a

mangan-

uralkodik, man-

nevezik.

oxidalds : 1. tisztitott fém feliiletémn mesterséges oxidréteg kialakitésa. Célja korrézidvédelem, a kopasallésag novelése v. diszités. Az iparban leggyakrabban az aluminiumot és 6tvézeteit oxidélj4k. Az oxidréteget vegyi eljardssal v. elektrokémiai médszerekkel (eloxdl-eljardsok) allitjak el6é. Az elordldsnél az aluminium targyat egyenaram anddjaként kapcsolj4k vizes kénsavoldatba; az igy nyert oxidréteg villamos szigeteléképessége és korré-

zid elleni védéképessége igen j6. Szines oxidréteget ugy készitenek, hogy az oxidaélt (eloxaélt) targyat szerves szinezések vizes oldatéba martj4k. — 2. + oxrddcid oxid4zok : a bioldgiai oxidaciét katalizdl6 — enzimek egyik csoportja. oxidimetria : —térfogatos elemzéssel oxidkatéd : fémoxiddal fedett — katéd. oxidok: fémes v. nem fémes elemeknek oxigénnel képezett vegyiiletei. oxigén , O: az oxigéncsoportba tartozé kémiai elem. Rendszima: 8, atomstlya:

oxikarbonsavak

324

Oxenstierna

16. Szintelen,

szagtalan,

a levegénél

vala-

tmivel nagyobb stirtiségi gaz. Vizben kevéssé olddédik, de

jobban,

mint

a

nitrogén.

Nehezen

cseppfolydsithaté.

A eseppfolyés ~ halvanykék szinti, magnesezhetd folyadék. Kézénséges hémérsékleten csak kevéssé reakcidképes, nagyobb hémérsékleten azonban a legtébb elemmel egyesiil + owzdok keletkezése kézben. Kétvegyértéka,

negativ jellemt elem. Szerves anyagok ~-atmoszféraban hevesen

égnek,

hidrogéntartalmuk

vizzé, széntartalmuk

széndioxidd&é (CO,) egyesiil vele. Elemi Allapotban a levegdében talalhatd6, amelynek 20,939 térfogat%-At, ill. 23,14 stly%-4t alkotja. K6tétt dllapotban a vizben, talajban, kézetekben fordul el6é hatalmas mennyiségben. Féldiinkén a leggyakoribb elem, a szilard foldkéregnek majdnem fele ~bél all. A hidrogén, hélium és neon utén a Nap és az Allécsillagok anyagéban is a legnagyobb mennyiségben fordul el6. — Az ~ minden felsébbrend& 616 szervezet szimara nélkiilézhetetlen. Elégeti a szervezet szénhidratjait, zsirjat és fehérjéit; igy szolgaltatja az élethez sziikséges energidt. Az ember és az allatok légzésén kivil nagy mennyiségi ~t fogyaszt a kulonféle

fatéanyagok

elégése,

valamint

a természet-

ben végbemené 4llandé korhadas, rothadés és a lassu égés kiilénbéz6 mas forméi. A levegé ~tartalma ennek ellenére

nem

csdékken,

mert

a zéld névények

a — foto-

szintézis sordn 4llandéan nagy mennyiségti ~+t szabaditanak fel. — Laboratériumban ~ben dts vegyiletek (kéliumklorét, KClO,; hidrogénperoxid, H,O,) hével térténd megbontaésaval lehet eldallitani. Iparilag v. viz elektromos d4rammal térténéd megbontasdval v. cseppfolyés levegé részleges elp4rologtatasaval allitjak eld. Kb. 150 at nyomason acélpalackba préselve hozz4k forgalomba. Az ipar hatalmas mennyiségi ~gazt fogyaszt nagy hdémérséklet& lang eldallitasdéra. Ha éghetd gazokkal (pl. hidrogén, acetilén) keverve égetik el, az égés nagy sebessége folytan 3000—3500 C° hémérsékletti fuvélang keletkezik, amellyel a legtébb fém megolvaszthaté, vadghaté, hegesztheté (autogénipar). Ujabban gyakran hasznaljak fel kohaszati elj4rasokban is; ha a nagyolvasztéba ~nel dusitott levegét fuvatnak, a folyamatok meggyorsithaték. A legijabb vaskohaszati eljaras az +L D-eljarads ; ennél a +konverterbe fivécséveken keresztiil tiszta ~t fuvatnak az olvadt nyersvasra (oxigénes frissités). Nagy mennyiségben hasznélj4k szintézisgaz gyartasdéhoz is. A folyékony ~t a banydszatban robbandlevegé (oxiliquit) néven sok helyen haszn4l-

jak. A gydégyadszatban légzési nehézségekben szenvedé betegek gydégyitasdra alkalmazz4k. — A hazai ipar 1960-ban

55,6

millié m%-t), —

millid

m® ~t

Allitott

eld

Irod, A. Sz. Fjodorov:

(1938-ban

1,3

Az égé levegé.

1952. oxigénlégzok, 6nmenték : egyéni véddéeszk6z6k, melyek viseléjiiket teljesen elz4rj4k a kérnyezé levegétél, és meghatérozott idén 4t mesterségesen taplaljak oxigénnel. Barmilyen gézzal szennyezett kérnyezetben v. oxigénhidny esetén alkalmazhaték. A kilélegzett levegé lugos sztrén athaladva megtisztul a széndioxidtél, majd az oxigénpalackbél Aramlé oxigénnel felfrissiil. Egyes késziilékfajtékban a kilélegzett levegd széndioxidja vegyi reakcidéval fejleszti az oxigént. Ezek kevésbé megbizhatéak. Hasonld elven alapszik a repiildk magassaégi légzdje, valamint a buvdérok légzéberendezése is. oxigénpalack ; oxigén taroldéséra szolgélé, 40 1 trtartalmu —gdzpalack. 125 v. 150 at uzemi nyomAéssal téltik fel, ehhez igazodik a mindenkori prébanyomés. Nyakrésze megkiilénbéztetésiil kék sziniire van festve. Mindenkori gaztartalmaét az irtartalom és nyomas szorzata adja. Pl. 30 at palacknyomas esetén a 40 literes palackban 30 x 40 = 1200 1 oxigén van. oxigénvagas : — autogén vagas oxikarbonsavak : olyan —+karbonsavak, amelyekben a karboxil- (—COOH) csoporthoz kapesolédé szénlancon

hidroxil- (—OH) csoport van. Legegyszertibb oxikarbonsav az oxiecetsav (HO—CH,—COOH). Az aminosavakhoz hasonléan az —OH-csoport tavolsAgat a COOH-csoporttél gérég bettikkel jelélik (R—CH(OH)COOH —

= a-oxisav ; R’—CH(OH)—CH,—COOH

=

f-oxisav;

oxiliquit

3825

6zon

R”—CH(OH)—CH,—CH,—COOH = y-oxisav stb.). Vizben jobban oldédnak, mint a zsirsavak, altalaban bomlads nélkiil nem desztillalhaték. Kénnyen veszitenek

Ozirisz, Osiris, Uziri: meghald és feltamadé egyiptomi isten ; [zisz istennd fivére és férje. A legenddk szerint az 6sidékben Egyiptom kirdlya volt; feltalalta és el-

vizet. A vizvesztés médja az —OH-csoport helyzetétél

terjesztette a foldmtvelést, a bortermelést ; letelepitette

figg. A y-~ vizvesztéssel

az egyiptomiakat. Gonosz batyja, Széth megélte. Feltamadasa utén az alvilag kirdlya és birdja lett. Az elhervadé és ujraéledé névényzetnek, a lenyugvé és felkelé Napnak, a fogyé és névekedé Holdnak, az 6rékké megUjulé életnek szimbolikus megszemélyesitéje. Kultusza, a halalat siraté és a feltéamadasdt tinneplé misztériumjatékok igen népszertick voltak Egyiptomban, ahol a halottak kultusz4nak alapjat képezték. Az orszagnak Réma 4ltal tértént meghdditésa utén a rédmai biroda-

+ laktont képeznek.

Legfonto-

sabb ~ a fejsav, almasav, borkésav, citromsav, szalicilsav. Eldéallitasuk a természetben eldfordulé séikbél, észtereik-

bél v. szintetikus tton aldehidekbél, halogénezett savakbél térténik. ; oxiliquit : — ipari robbanédanyagok oxinaftoesavak : az a- és a f-naftol karbonsav- és szulfonsavszérmazékai. A B-naftol karbonsavszérmazéka, a Naphthol AS-szinezékek elddllitdsdhoz, az a- és a Bnaftol kiilénb6z6 szulfonsavjai (pl. az R-sav) a vizben oldhaté szinezékek gy4rtés4hoz nagyon fontosak. oxinitek : a készenek H-ban legszegényebb, féleg O- és C-bél Allé szerves elegyrészei. Kiilénféle névényi v. készénrészek oxidacidjabél keletkeznek. Fajsilyuk 1,35— 1,80. A készén technoldgiai sajdtsdgait Altalaban kérosan befolydsoljak. oxisavak: 1. owosavak: oxigéntartalmu szervetlen savak (pl. kénsav, H,SO,; salétromsav, HNO,). — 2. hidroxil- (—OH) csoportot tartalmazé szerves savak (pl. tejsav, CH,—CHOH—COOH, borkésavy, HOOC— —CHOH—CHOH—COOB). Oyama, Ikuo (1880—1955): haladéd japén kézéleti személyiség,

egyetemi

tandr.

1950-t61

a Japan

Béke-

tanacs elnéke és a Béke-Vilagtandcs tagja volt. 1951-ben Lenin-Békedijat kapott. Oyama, Iwao herceg (1842-1916): japan tébornagy. Részt vett az 1894—95-i

japdn—kinai

hdbortiban, majd

az 1904—05-i orose—japdn hdboruban a japan hadsereg féparancsnoka volt. ozaena : az orriireg sorvaddsos betegsége. A kitagult orriireg falat rendkiviil btizés, nehezen eltévolithaté pérk6k boritjak. Fejfajas és szaglascsékkenés kiséri. Oka ismeretlen. Kezelése gyégyszeres (vaccina) v. mtitéti.

Ozark-hegység : fennsik az USA-ban, kb. 150 000 km?2, Missouri és Arkansas allamok teriiletén. A folydék feldarabolték. 450—750 m magas. Erdék (télgy és fenyd), sok asvanyvizforras. Szén-, vas-, én- és dlomércbényészat.

Ozd:

jjv.,

Borsod-Abauj-Zemplén

m.

L:

34155

(1960). A Hangony-patak vélgyében fekszik. A magyar kohadszat egyik legrégibb telephelye. Az Ozdi Kohaszati Uzemek Allitotta eld 1959-ben Mo. nyersvasgyartdés4nak

29%-dt, nyersacéltermelésének 34%-At, hengereltdrutermelésének 33%-4t. Itt mtikédik a debreceni ruhagyéar telepe, amely fokozatosan jelentds 6nallé vallalattd alakul. 75 milliéd Ft beruhazasi kéltséggel oxigéngydr épil. — A varos a felszabadulas éta szémos korszerti épiilettel és lakdételeppel béviilt. Jelenleg is terjeszkedik E felé. Régen betelepiilt részein szamos, 18. sz.-i barokk, mitemlékjellegi templom és épiilet van. — 1944 észén a munkasok tamogatasaval~ kérnyékén mtikédétt Szdnyi Marton partizancsapata.

Ozdfalu:

6tk., Baranya m., sellyei j. L:

340 (1960).

Vaé.: Vajszlo. Ozdi Kohaszati Uzemek : Mo. egyik legnagyobb kohaszati vallalata. A felszabadulas utéan a Rimamurany— Salgétarjani Vasmti Rt. allamositésA4val ennek térzsuzemeibél

alakult ; jelentésen kibdévitették ; korszertsi-

tésére a mdsodik

6téves terv folyamdén nagy dsszegeket

forditanak. Ercelékészit6, kohémti, martinmti, durva- és

lomban

is elterjedt ~nak,

ill. hellenisztikus

formaéjaéban

Szerapisenak (Szarapisznak) tisztelete, amely nagy hatést gyakorolt az evangéliumi legendak kialakulasara is.

Ozmanbiik:

o6tk., Zala m., zalaegerszegi

(1960). Vmh.:

ozmium

Csurgaszi

,

Os:

a

platinafémek

csoportjdba tartozé kémiai elem. Rendszama

stlya:

4380

csarda. : 76, atom-

190,2. Kékessziirke szinti, kemény és rideg, ritka

fém. Kénnyen oxidéléddik erédsen mérgezé, éles szagu ~tetroziddé (OsO,). Régebben izzdlampak izzészdlanak készitésére hasznélték, ma leginkébb mint katalizdtort alkalmazzak. ozmézis : folyadékéramlas &tereszt6 hartyan keresztil. Térténhet mindkét iranyban (di~), pl. ha 4llati hartya vdlaszt el egymastol

vizet és alkoholt.

Ha azonban

pl. egy oldatot a tiszta

oldészertél (v. higabb oldattdél) olyan hartya valaszt el, amelyen csak az olddszer molekulai léphetnek At szabadon,

az

oldott

anyag

molekulai

ellenben

nem,

akkor

oldészer dramlik az tn. félig dteresziéd (szemipermedbilis ) falon v. hartyan a (téményebb) oldat felé. Azt az oldatra

kifejtett nyomést, amelyen az oldészer kidramldsa (ex~) éppen egyenlévé valik az-~ okozta bedramldssal (end~), ~nyomdsnak (P) nevezik. Ertéke az oldat koncentraciéjan (c) kivil

a hémérséklettdé!

(T) is figg:

P=

cRT,

ahol R az egyetemes gézéllandé (van’t Hoff-térvénye). Az ~nyomasnak fontes szerepe van az élé szervezetekben. A sejtek (protoplazma) anyagat félig ateresztd hartya veszi kéril. A kialakul6 nyomés (— turgor) okozza az 616 szévetek rugalmassagdt, ez szabalyozza a novényekben a viz és a tapanyagok felvételét, az alla-

tokban a nydlka, a verejték, a vizelet mennyiségét és ésszetételét stb. Ha a turgor megsztnik pl. azdltal, hogy a novényi szévetet olyan folyadékba helyezziik, amelynek nagyobb az ~nyomésa, mint a sejtnedvé, fonnyadas jén létre. A nagyobb ~nyomast oldat hiperténids, azonos ~nyomést oldat izoténiés v. izozmotikus. Ha a kérnyez6 folyadék ~nyomasa kisebb,mint az Altala kérilvett rendszeré, hipoténids kérnyezetrél beszéliink. Hipo-

ténids oldatban a sejtek megduzzadnak, esetleg szétpattannak, a v6r6s vérsejtek hemolizdlédnak. — A felsébbrendti allatokban és az emberben a vér ~nyomasanak a szabdlyozdsaét, ill. egy szinten tartdsdt (ozmoreguldci6) a vese végzi. Az alsérendt édesvizi Allatoknak, melyeknek allandéan védekeznitik kell a hipoténids kérnyezet ellen, gyakran kiilén ozmoregulaciés vannak (kontraktilis vakuélumok).

6zon :

szerveik

az owigén fizikai és kémiai

tulajdonségokban kiilénbézé (allotrép) mddosulata. Mig az oxigéngéz molekulaja két (O,), az ~é haérom atom

finomhengermti részlegekkel rendelkezik. Hengerelt ruid-

(O,) oxigénbél

acélokat,

hitve, iitésre robban6 sététkék folyadék. M4r igen csekély mennyiségti ~t+t tartalmazé levegének is jellemzé szaga van. Az un. ~dus leveg6é kellemes illatét azonban

idom-,

beton-,

abroncs-

és univerzdlacélokat,

sineket

és sink6tdészereket, kézépstb. Allit eld. 1960-ban kb. 14000

és durvalemezeket dolgozdét foglalkoz-

tatott. Ozenfant [ozafai], Amédée (1886— ): francia festd és mtivészeti iré. A purizmus, a szigort szabalyok alapjan

szerkesztett

tiszta formdk

hirdetdje.

1921-t6]

25-ig Le

Corbusier-vel egyiitt szerkesztette a L’Esprit Nouveau ce. folydiratot. A huszas évek végén monumentalis fresk6kat készitett. 1938 é6ta New Yorkban él, ahol festéiskolat

alapitott.

4ll. Vildgoskék

inkébb

a ttleveli

oxidalé

hatést

szinti

gdéz;

erdsen

le-

f4k gyantéi okozzdk. Igen erélyesen

anyag,

a szerves

szinezékeket

elszintele-

niti, a mikroorganizmusokat megéli. Megtalalhaté Foldiink légkérének magasabb rétegeiben, ahol a napfény ultraibolya sugarzdsdnak hatdsdéra oxigénbél keletkezik. Jellegzetes szaga észlelhet6 kvarcl4mpék k6zelében, valamint elektromos kisiiléseknél. Csekély mennyiségt ~t tartalmazé levegét v. oxigént ugy allitanak elé, hogy

326

ozonolizis

a gazt csendes elektromos kisiilés hatés4nak teszik ki az un. ozonizdtor-készilékben. Erélyes oxidélé6, szintelenit6, szagtalanité és fertétlenit6 hatésdt tobb iparag felhasznaélja. ozonolizis : ézon addicidja telitetlen, elsésorban olefin-

kétést tartalmazé vegyiileteken, majd a keletkezd ozonidok elbontdsa hidrolizissel v. katalitikus hidrogenolizissel. Az ézonos lebontdskor egyszerti oxo-vegytiletek (aldehidek v. ketonok) és karbonsavak keletkeznek. ~sel egyrészt olefinekbél oxo-vegyiileteket lehet eldéallitani, masrészt az eljards lehetévé teszi annak megallapitasat, hogy ismeretlen szerkezett telitetlen vegyiiletek molekuléiban mely atomok k6zétt volt kettdés

ozorai

csata

Pipo 15. sz. eleji varkastélya mtiemlék ; a 18. sz.-ban az Esterhaézyak barokkosan Atalakitottak. ~ mellett vivtak 1848. okt. 6-4n a magyar csapatok gydézelmével végZodbtt — ozorai csatdt.

Ozorai firenzei

Pipo,

Filippo

szdrmazdési

Scolari

zsoldosvezér

[szkoldri]

(?—1427):

Zsigmond

magyar

ozouoszféra : a — légkér 35—55 km k6ézétti rétegének

kirély szolgdlatéban. Jél ismerte a korszerti haditechnikai és seregszervezési médokat. Részt vett tébb hadjaratban (Velence és a husziték ellen). Kirdlyi kinestarté, a sdkamardék igazgatéja és temesi ispdn volt. Ez utébbi tisztségében igyekezett megszervezni a D-i orszdgrészek védelmét a térékék ellen. Vagyont szerzett, s t6bb palyataérs4hoz hasonléan feuddélis nagyurraé lett. Az 6 meghivasdra jott Mo.-ra a hires olasz renesz4nsz fest6, Masolino.

régebbi elnevezése. Ebben a légrétegben a napfény ibolyantuli sugaérzasanak hatdsdra dzon keletkezik. Az ~ legfébb szerepe az ibolyantuli sugérz4s elnyelése. Mivel a légk6r felsébb rétegei is tartalmaznak dézont, 1951-ben az ~ elnevezést félreértések elkeriilése kedvéért nemzetk6ézileg eltdrélték. ;

ozorai csata, 1848. okt. 6.: a magyar szabads4gharoe elsé gyézelmeinek egyike. Csapé Vilmos tolnai nemzetérparancsnok, Perczel Mér ezredes és Gérgey Artur érnagy vezetése alatt 4ll6 erdk (jobbéra népfelkelék és nemzetébrék) fegyverletételre kényszeritették a K. Roth osztraék taébornok vezetése alatt All6 hadtestet, a szept. 29-é6n

k6étés.

Ozora:

6tk., Tolna m., tamasi j., Szeksz4rdtdél ENy-ra,

a Sid mellett.

L: 3570 (1960) V&.:

Pincehely. —

Ozorai

Pakozdnal seregét.

(— pdkozdi gyézelem) megvert Jelatié utévéd-

O 6, 6: 1. beszédhang. Kézépsé nyelvall4si, magas, ajakkerekitéssel képzett révid, ill. hosszi magdénhangz6é. — 2. (0, 6, O, 6) a magyar Abécé huszonhatodik, ill. huszonhetedik bettije. Révid alakjd4ban (6) a 17. sz. dta irjak, hosszu valtozata csak a 19. sz. elején keletkezett.

6bél : éceannak, tengernek v. ténak az a része, amely benytlik a szérazféldbe, és amelyet a hulldmzdstdél és szelekté] a legtébbszér a tengerbe (téba) nyuldé fokok v. szigetek védenek. Az olyan éblét, amely a mAésik 6blén belil helyezkedik el, belsé6 ~nek nevezik. Kellé mélység esetén az ~ kik6tdéiil szolgaél. Ges: dtk., Veszprém m., devecseri j. L: 510 (1960).

Va.:

Ajka.

Ocsény : Otk., Tolna

letén,

Szekszardtél

m., szekszardi j., a Duna

DK-re.

L:

2680

(1960).

4rterii-

Szélé-

és

fiszerpaprikatermelés. Kenderrostot kikészité iizem. Ag., erdégazdaség, vadgazdasdg. Hataraban a + gemenci erdd természetvédelmi teriilet. SArkézi népmitivészet. Ocséd : Stk., Szolnok m., kunszentmértoni j.. @ duzzasztott Harmas-Koérés kézelében, a — Kézép-Tiszavidéken (Nagykunség). L: 6500 (1960). V4: Kunszentmarton.

6déma, oedema

alapnyelv A bendé a nyeldécsével, az olté6gyomor a vékonybéllel helyett hasznalatos kifejezés. kézlekedik. Az elsé harom rész nem tartalmaz mirigyeket, 6snyomtatvany : — inkundbulum mig az olt6gyomor a mirigyes gyomornak felel meg. 6sszajuak (Protostomia): az Allattérzsek alsérendti dsszetett igénybevétel : két v. t6bb egyszert%i igénybeesoportja ; jellemzdéjiik, hogy bélesirajuk sz4jnyildsa — az vétel (huzds, nyomas, nyiras, hajitas, csavaras) egyideji dsszaj (protostoma v. archistoma) — megmarad, s abbdél fellépése ugyanazon alkatrészen. Egyszertibb eseteiben alakul ki a kifejlett allat végleges szajnyilasa. Ide tartoz(az Un. egy iranyu igénybevétel, mint pl. egyideju huzas nak az 6sszes gerinctelen térzsek, a tiiskésbértiek és a és hajlitas v. nyomas és hajlitaés esetében) a + méretezés a gerinchtros Allattérzsek kivételével. szuperpozicié elve (a fesziiltség-vektorok algebrai dssze6sszhiintetés: a biuéinhalmazatért kiszabott biintetés. gezése) alapjan torténik. Tébb iranyu igénybevétel esetén Olyankor szab ki a birdsAg ~t, amikor a btincselekmény redukalt fesziltség alapjan méreteznek ; az utédbbi megelkévetdje egy v. t6bb cselekményével tébb biintettet, ill. hatérozdsara kilénb6z6 fesztiltség-elméletek szolgdlnak. binhalmazatot valésit meg. Ilyen esetben a birdédsAg nem Ssszetett viragzatok : egy- v. tébbféle viragzat kombivonja az elkévetét minden buintettéért kiilén-kilén nacidi. Fontosabb tipusai: az dsszetett fiirt (orgona, felelésségre, hanem bintetését valamennyi bintettéért sz616), a fiizéres firt v. kalasz (buza, arpa, rozs), az dsszeegy biintetésbe — ~be — foglalva szabja ki. tett ernyé (sargarépa, kapor), az dsszetett bogernyé dsszeadas: mitvelet, amellyel egy szamhoz hozza(bodza), a forgdés fiirt (vadgesztenye), a fészkes stor (cickafark) stb. szimolunk annyi egységet, amennyit egy masik szam tartalmaz. Az emlitett szamok az ésszeadandék, az ered6sszhangzattan: a zeneelméletnek a hangzatokkal mény az 6sszeg. A szamfogalom bdévitésével értelmezték foglalkozé része. Targya egyfelél a hangzatok ismertetése a raciondlis, valds, majd a komplea szdmok ésszeadasat is. és rendszerezése, masfeld] a hangzatok egymasuténjaban Ertelmezheté az ésszeadds mtivelete a vektorok kérében is. kialakult térvényszertiségek felsorolasa. Ez utdédbbiak dsszeadé gép: dsszeadasi, kivondsi mtiveleteket végzé részben a szdlamok vezetésére (— pdrhuzamos menetek, gépi berendezés. Két forészbdé] all: 1. az egy v. tébb orgonapont), részben a hangzatok egymasutanjaban ér-

Kézéphegység meleg lejtéirél szarmazott. (+ még Magyarorsedg, TERMESZETI VISZONYOK. — Noévény-

dsszegezbmtives 6sszeadé, esetleg kivoné szerkezet ; 2. a szam- és jelkiiité, szimleiré szerkezet. Késziilnek kézi v.

villamos hajtést egyszerti ~ek,

egymas

utdéni tébb

oszlopban

de forgalomban

dolgozdé, tébb

vannak

dsszegezé-

miives, széleskocsis ~ek is. dsszeférhetetlenség, inkompatibilitds : altalaban tilalom, amelynél fogva meghatarozott tisztséget be-

rendkiviil sok formajui kapcsolat, viszony dsszessége a dolgok objektiv ~e. Ezt fejezi ki és mdédszertanilag a dialektika tudomanya és a méddszer. Mivel a jelenségek kézétt végtelen,

vényesilé

vonzdsokra

(—funkcié)

vonatkoznak.

—

Az

dkori gér6g6ék még nem ismerték az~t, és zeneelméletiik a tercet disszondnsnak vallotta. A korai kézépkor is csak kvint-, kvart- és oktavpaérhuzamokbdl szerkesztette meg tébbszélamutsagaét (organum). A tercnek mint konszonan-

cianak kévetkezetes alkalmazdsa 1300 taéj4n az —ars novaban jelent meg. A mai harmonikus — akkordikus gondolkodaésméd eldfutara a 15—16. sz. németalféldi komponistainal alakult ki (moddlis ~). A kor harméniavilaganak elsé nagy rendszerezdje G. Zarlino. 1600 koriil,

tdlté személyek mas foglalkozdst (v. bizonyos meghatarozott foglalkoz4sokat) nem gyakorolhatnak. A polgari parlament fejlédése soran kialakult képviseldi~ egyes orszagokban tiltotta, hogy a képvisel6k 4llami 4llasokat téltsenek be (kivéve egyes politikai és tudomanyos jellegt 4lladsokat, mint pl. miniszter, dllamtitkar, egyetemi tanar). v. Allami szervekkel gazdasagi érdekeltségbe keriiljenek. Mindez nem akadadlyozta meg a polgaéri képviseléhazakban rendkivil elharapédzott korrupcidt, a képviseldi befolydssal valé uzérkedést. 1949-es alkotmanyunk szerint »minden politikai, gazdasdgi és egyéb tevékenység, ill.

alapja a 19. sz. végéig a terc volt. A modern zene szekund és kvart hangk6z6kb6l épiilé harménidkat is hasznal. Az ~ legkival6bb magyar kutatéja Bardos Lajos. — Irod.

magatartaés, amely ellentétben All a dolgozék érdekeivel,

Molnar

osszeférhetetlen az orszdggytlési képvisel6i megbizassal’’?. Ezekben az iigyekben a mentelmi és ~i bizottsdg javaslata alapjan az orszaggytilés hataroz, és az ~ meg-

Ligeti Gy.:

Allapitdsa esetén megfoszthatja mandétumatdél az érintett képviselét. Ugyanilyen értelemben 4ll fenn a tandcsokkal

kapcsolatban is az ~i tilalom. ésszefiiggés: a targyak, jelenségek kézt fennalld ésszes objektiv viszonyok: — oksdg, —kélesénhatds stb. Altalanos dsszefoglalasa. A vilag anyagi egységébél kévetkezden az dsszes dolgok, jelenségek stb. kézétt allandd,

a tonalitas

kialakulésaval

parhuzamosan

fejlédétt

ki a

dur—moll zenei vilaggal kapesolatos funkciés~ (gyakor-

lati megvaldésitasa a 17. és 18. sz.-ban a continuo). Elsé rendszerezéje J. Ph. Rameau volt, aki mai ~unk megalapozéja és az akkordok funkcidinak felismerdédje. Az ~

A.:

O.

1940;

Weiner

Klasszikus 6. 1954;

L.:

Elemzd

désszmonarchia, Gesamtmonarchie : sitott

Habsburg

birodalom

6.

Kesztler L.:

elnevezése,

1944;

O. 1960.

a kézponto-

féleg az

1848—

49-i forradalmakat kévetdé abszolutizmus idején. dssznépi tulajdon: a szocialista tarsadalmi tulajdon alapveté, vezeté formaja. Lényege a f5 termelési eszk6zok éssztérsadalmi tulajdona. Az dllam fenndlldsdéig szikségképpen Allami tulajdon ; a szocialista tarsadalom barati osztalyai az allamon keresztiil gyakorolj4k tulajdonosi jogaikat. Az ~ a szocialista forradalom eredmé-

342

éstermelés

nyeként alakul

ki oly mdéddon, hogy a kordbban a téké-

sek és fdéldbirtokosok tulajdonéban volt legfontosabb termelési eszk6z6k az egész nép, ill. képviseldje: a szocialista allam tulajdondba keriilnek. Ez a tulajdonforma a szocializmus épitése soran 4llandéan erdésédik. Az ~ kiterjed a gyarakra, banydkra, a vastti, vizi és légi kézlekedésre, a bankokra, a hirkézlésre, az dllam Altal létesitett

mezégazdaségi nagyiizemekre, az Allami kereskedelmi vallalatokra, a kézmtivekre s a vdrosokban és ipari kézpontokban a lakdsok zémére ; tovaébbé az SZU-ban magara a féldre, a természeti kincsekre, rétekre és erdék-

re, mig a népi demokratikus orszagokban a fdéld és az erdék csak részben alkotnak 4llami tulajdont. Az ~ mel-

lett a kommunizmus

alsé fokan még létezik a tarsadalmi

tulajdon masik formaja, a > szdvetkezeti tulajdon (csoporttulajdon) is. Az~ ban levé vallalatok iranyitasa kézponti tervek

keretei

kéz6tt

térténik;

az

Allam

az

altala

ki-

nevezett igazgatékon keresztiil kézvetleniil vezeti vallalatait. A vallalati dolgozédk munkaéjaét munkabérrel dijazzak. Az ~ Adllandé gyarapitaésa és fejlesztése igen fontos feltétele az egész népgazdasag tovabbi fejlédésének, a szocializmus, majd a kommunizmus felépitésének. 6stermelés : a polgari statisztika és kézgazdasag altal hasznalt fogalom, amely a természetben taldlhaté anyagok megszerzésével és kitermelésével foglalkozé termelési agakat (fdldmiivelés, Allattenyésztés, kertészet, erdészet,

méhészet,

halaszat,

vadaszat,

banyaszat

stb.).

foglalja egy csoportba. 6storténet, prachistoria Amerikai. Allamok Szervezetévé, amelynek kézponti szervét (féStitkars4g) nevezik azdéta ~wnak.

panamerikanizmus : a 19. sz. végén az USA-ban meg-

==e

Se

inditott reakciés politikai mozgalom,

Ne PANAMA:

kontinens

,,k6z6s

amely az amerikai

érdekeire’”’,

,,egységes

fel-

lépésének”’ eldmozditasara hivatkozva az USA gazdasagi, politikai és katonai hegemdniajat akarja biztositani Kézép- és D-Amerika orszagaiban. Az USA kezdetben az Amerikai Kéztarsasagok Iroddja, késébb a — Panamerikai Unié, ill. 1948 dta az + Amerikai Allamok Szervezete utjan igyekszik e céljait megvaldsitani.

=f

CSATORNA-

Allamainak

\

Paraiso ““,

AA SN

panaritium (kézéplat.): lanak kéz6nséges

a kéz és ujjak hajlité olda-

gennykelté

baktériumok

okozta gyul-

ladasa. Az e teriileteket fedé bér vastagsdga kévetkeztében a folyamat nem tud 4ttdérni a feliiletre, és a k6tész6vet sajatos szerkezete miatt a gennyedés a mélybe terjed. Feltétleniil orvosi beavatkozast igényel. Panay [peni]: sziget a Csendes-éceanban, a Filép-szk. egyike. 11515 km?. L: kb. 1 500000 (1948, becslés). Felszine : K-ensiksag, Ny-on 2000 m félé emelkedé hegyvidék (Nangtud, 2049 m). Trépusi éghajlat és névényzet. Ultetvényes gazddlkodés. Fé termékei: cukornad, rizs,

A Panama-csatorna

szorost vagja 4t. Hossza 82 km, 12,5—14 m mély, legkeskenyebb részének fenékszélessége 91,5 m. 3 zsiliprendszer segitségével 25 m magassdgkiilénbséget egyenlit ki. A zsilipeket a viztaroléva (egyben a~ egy szakaszév4) kiépitett Gatun-té (424 km?) latja el vizzel. A hajék atlag 7—8

éra alatt haladnak

4t a ~n,

mely

a New

York—

San Francisco k6z6tti hajéutat 14600 km-rel réviditi meg. Maximalis 4tkelési kapacités napi 36 hajdé. 1958ban 9187 hajé haladt 4t rajta, 48,1 millié t rakomaénnyal. 1960-ban 90 millid dollar volt az atkelési dijbdél szér-

mazé bevétel. —

Az USA szdamara rendkiviili gazdaségi

és katonai fontoss4gi; ezért létesitették a — Panama ‘Canal Zone-t (~-dvezetet). — A ~t 1881l-ben kezdték épiteni F. Lesseps iranyitésdval. A kéltségek fedezésére alakult részvénytarsasag csddjével pattant kia— Panamabotrany.

Az USA

1903-ban

,,érék idédkre”

megszerezte

a

~ hasznélati jogét. A kereskedelmi forgalom 1914. aug. 15-én indult meg a~n; Antilla-tengeri kij4ratanaél kik6téje Cristobal, a csendes-éceani oldalon Balboa. Panama-féldszoros : K6zép-Amerika legkeskenyebb része Panama Kéztarsasdg teriiletén. Kb. 300 km hosszut, 50—90

km

széles,

a Panama-csatorna

szeli at.

Panama-ébél : a Csendes-éceén éble K6zép-Amerikéban, Panama K6zt. partjainél; kb. 200 m mély. Panamerican Highway [penomeriken hajuéj], Paname-

rikai mtvit : Eszak-, Kézép- és Dél- Amerikan keresztiilhizdédé6,

épilédben

levd,

jérészt

azonban

stratégiai jelentéségi mtiut, Alaszka k6z6tt (el4gaz4s Rio de Janeiro felé).

mar

elkésziilt

és Buenos

Aires

dohaény,

kopra,

gyapot,

kakad,

kavé,

Gazdag rézérctelepek. Legjelentésebb Vasttvonalanak hossza 117 km.

pancél ; t&émaddé fegyverek,

manilakender.

vdrosa

besugdrzdsok

— Iloilo.

ellen védé

burkolat. — 1. az ékori és a kézépkori, feudalis (lovagi) hadseregekben hasznalt, féleg a vagasté] védé ruha. A~ing K-i eredetti. Bérbél, majd erés vaszonra varrt, egymast

keresztezé

bércsikokbdél,

késébb

fémlapokbédl,

sod-

ronybdél késziilt (— még vért). — 2. modern tiizfegyverek hatasa ellen szolg4lé olyan acélburkolat, melynek védéképessége vastagsagatdél és mindségétd] fiigg. A lovedék akkor a legnagyobb hatasu, amikor a ~ feliiletére merédlegesen csapddik be. A jé ~ fontos tulajdonséga, hogy Atiitéskor kevés repesz szakad ki beldle. A haditechnikdéban pancélzattal latjak el a harckocsikat, a hajékat, egyes gépjarmtiveket, erdd6k ldréseit, dvéhelyek bejaratait stb. A~ sik, néha célszert alakra hajlitott hengerelt lemezbél v. 6ntétt idomokbél késziil. Sik feliiletek pancélozasara tobb rétegben egymas félé helyezett pancéllemezeket is szoktak alkalmazni. — 3. mtiszaki berendezésekben kéros besug&rzdsok ellen alkalmazott — vértezet. panocélelharitas : harckocsik, pancélos jarmtivek tamadas4nak elharitésa azok harcképtelenné tétele révén. A ~ elérheté megfelelé hatdst, féldrél v. levegdbdél kilétt

> pancéltéré

gréndattal,

a fdldbe

telepitett

akn4kkal

v. kézigraénat-kd6tegekkel, tovabba a robbané hatast egy pontra gytjt6 kilénleges korszeri pdncélelharitéval. A~ hatasos eszk6ze lehet a légibombazas és az aknavetd teriilettiize is.

pancélgépkocsi : személy- v. anyagszallitasra szolgalé pancélozott katonai gépjarmt. Ha a ~t mas kézvetlen harci feladatra is felhaszn4ljak, megfelelé fegyverzettel latj4k el. Pancélteste nyitott v. zart. Néha forgé tornya is van. Pancélzata viszonylag vékony, agytlévedékek ellen nem véd. Fegyverzete géppuska, olykor kisebb léveg, esetleg rakétafegyver. Putdszerkezete kerekes v. laénctalpas, ritkan féllanctalpas. Egyes ~-fajtaék vizi akadalyokon is 4t tudnak kelni. A sz&llithaté személyek szama 2 és 20 f6 k6z6tt valtozik.

pancélos halak (Aphetohyoidea ; régebben Placodermi): a gerincesek (Vertebrata) egyik kihalt osztalya ; a devon idészakban éltek. Allkapesuk az elsé kopoltytivbél mar kialakult, de ennek még nem volt fiiggeszté ive. Fejiikon

és h4tukon béreredetti csontokbél pancélzat, fej- és hatpancéljuk kézétt, valamint hatpancéljuk még6tt is mozgathaté izesiilés volt. pancéltéré agyi : fdképp mozgé, pancélozott jarmtivek és harckocsik lekiizdésére hasznalt léveg. Célj4nak megfelelden hosszi csévi, kézvetlen irdényzasu, nagy ttzgyorsas4gt (15—30 lévés/perc), té6bbnyire gépvontatast fegyver, lévése nagy kezdésebességt (800—1200 m/sec). Segédmotorral tiizeléall4s valtoztatasdra d6nadlléan is képes. Pancélozott alvazba épitve mint rohamléveg keriil alkalmazasra.

pancéltéré granat, pdncélgréndt:

harckocsik

és pén-

célozott célok ellen alkalmazott, nagy 4tiitéképességt és

nagy

kezdésebességti

lévedék.

Keésleltetett

mtikédést

gyujtdja biztositja, hogy csak a pancél atiitése utan robbanjon. pancélvonat : nagy ttzereji, beépitett fegyverek gyors mozgatésara és csapatszallitasra hasznalt, kiilénlegesen pancélozott

vasuti

szerelvény.

Hatranya,

hogy

vastti

palyéhoz van kétve. Az I. vilaghdboriban és utdéna a Vorés Hadsereg harcaiban jelentés szerepe volt. Ma mar ritkan hasznaljak. Panéevo [pancsevo], Pancsova: varos a jugoszlaviai Vojvodinéban (Vajdas4g). L: 37000 (1956). A hajdzhaté

Temes

hid

van

mellett

a

fekszik,

Dunan.

torkolataté]

Hajdégyar,

nem

messzire

selyemipar.

Izzé-

lampagyartas, fa- és élelmiszeripar. Vastti és kéztti csomépont ; repiilétér. — Az elpusztult kézépkori Pancsal véros a 18. sz.-ban telepiilt be ujbdél szerb, német és magyar

panel

360

pancélgépkocsi

lakossaggal.

pancreas ; — hasnydlmirigy pancsa sila (hindu ’6t elv’): a kulénbézé tarsadalmi rendszerii 4llamok békés egyiittélését biztositéd 6t elv indiai elnevezése. A Nehru indiai és Osou En-laj kinai

Pancsova: -—> Panéevo Pandi Pdl (1926— ):

kritikus, irodalomtérténetird,

az irodalomtudom4ény kandidétusa ; Jdézsef Attila-dijas. Birdlatait, tanulmanyait a marxista esztétikai elemzés, szines, 4rnyalt stilus jellemzi (Viték és kritikédk). Komoly eredményeket ért el a Petdéfi-kutatas terén.

pandit (szanszkrit ’tudés’) : magas képzettségt tuddsok megtisztelé cime Indidban. Pandit, Vijaya Laksmi

(1900—

): indiai politikusnéd,

Nehru testvére. Ifjusdgaété| kezdve részt vett az indiai fiiggetlenségi mozgalomban ; tébb izben itélték bérténbiintetésre. Moszkvai (1947—49), majd washingtoni kévet

(1949—52),

1952—54-ben

az

ENSZ

Kozgyitilésé-

nek elnéke. 1954-t61 India fémegbizottja Nagy-Britanniéban és frorsz4gi, 1958-tél egytttal spanyolo.-i kévete. Pandéra (gor. ’csupa ajandék’) : gérég mitoldégiai ndalak, aki kivancsiségéval minden foldi baj okozdja lett : kinyitotta azt a szelencét (Pandora szelencéje), amelybe Zeusz a bajokat rejtette, és ezek szétrepiltek a F6ldén. pandir: 1848-ig és 1867 utdén az osztrak zsandarsag eltérlése és a mo.-i csendérség felallitasa (1881) k6zétt a mo.-i varmegyék fegyveres kézbiztons4gi szervezete tagjainak altalanosan haszndlt elnevezése. Hivatalos

neviik persecutor lat. ’iildéz6’) volt; a csendbiztosok parancsnoksaéga alatt dllottak. 1848 eldtt — elvben — esak nemes lehetett ~, de tébbségiik kézel allt a parasztokhoz, és a felsébb hatésagok véleménye szerint sokszor nem fejtett ki ,,kellé” erélyt feladata ellatésaban (betyarok iildézése, végrehajtaésok fegyveres tamogatasa stb.). Ezzel is indokolta Tisza Kélmén a csendérség megszervezésének siirgésségét. Pandy K4lmaén (1868—1945): elmegyégyasz. A kézponti idegrendszer szifiliszes megbetegedésével és térvényszéki

elmeorvosi

problémakkal

foglalkozott;

ki-

dolgozta az idegrendszer szervi betegségeinek diagnoszti-

zalasahoz hasznalt gerincfolyadék-csapadékos mddszert (Pdndy-reakers). Pandzsab, Punjab, Pundzsab, Pendzsab Hegel.

panneau, pannd

még bikkény)

tikai mozgalom. A német nagyburzsoazia és a junkerség legagresszivebb csoportjainak imperialista érdekeit kép-

Pannonhalma: a Szent Benedekrol elnevezett szerzetesrend mo.-i féapdtsiga a Dundntuilon, Gyérszent-

ban

keletkezett

szélséségesen

reakcids,

soviniszta

362

Pannénia

Pannonia

Filmstidié

szervezték, amelyeknek életébe nem avatkoztak be, csupan a biztonsdgra és adébehajtasra tigyeltek. Kilénféle kedvezésekkel romanizalt vezetdréteget hoztak

SM Gr th K-10

létre,

amelynek

kezébe

adték

a

helyi énkorm4ényzatot. A rémai életformat részben ezek a romani-

HAquincum = 7} (Bp. lt. ker.)

zalt

bennsziiléttek,

részben

a

rémai vallalkozék és a letelepitett veterdnok honositotték meg. A kormanyzat céltudatos politikéval vdrosi kézésségek létrej6ttét segitette eld. Az elsé varo:

sokat (Hmona, Savaria, Siscza, Sirmium, Poetovio) veteranok

oS SS

4

esoportos letelepitésével alapitotték. A veteranoknak kiosztott

/

Neviodunu: (Drnovo)

fdldeket

rabszolgik

mig a bennszildtt \ Cibalae-

paraszti tulajdonviszonyok k6zott élt. V4rosias telepiilések fej-

is.

(Vinkove RDaRUD

O

lédtek ki a légidstaborok mellett,

ahol az ipari és kereskedelmi élet dsszpontosult. Késébb (az i. sz. 2—3. sz.-ban) a rabszolgakkal foly6 birtokmtvelés fokozatosan A&tadta helyét a colonatusnak, és a tartomany legtébb részén megindult a nagybirtok kialakulasa.

Légids tabor

@

Véarosi jogd telepilés

——— °

50

0

“|

150 km

4a °.

aE

\

A rabszolgatartas

=!

Pannonia

kapesolatok

marton kézelében, a Szent Marton-hegyen. — Az elsé mo.-i benedekrendi apatsag, 996-ban még Géza fejedelem alapitotta. I. Istvan idején a mo.-i Benedek-rend kézpontja: féapatsag lett. Tébbszor atépitett templomé-

nak egyes részei I. Istvan idejébél valdk. Gazdag kényvtara és levéltara értékes térténeti anyagot ériz. — Irod. F.:

P.

épitéstérténete.

1959;

Horvath

D.:

P. Sopron, 1959. Pann6énia : a rémai birodalom tartomaénya (provincia) a mai Dundntul, Ausztria K-i széle és a Drava—Szava kézének teriiletén. Lakdi eredetileg az illirek voltak, akiket Ny-ré] tébb hull4amban kelta népek igaztak le. A rémai hdédités idején D-en a kelta szkordiszkuszok és az

illir pannonok

(innen

a teriilet

elnevezése),

E-on

a

boiusok és az eraviszkuszok uralkodtak. A rémaiak egyideig csak az Itélia és Dalmacia k6z6tti dsszekdttetést igyekeztek biztositani (Szscia elfoglalasa i. e. 35). Egész ~t Augustus idejében, i. e. 12—9 k6zétt hdditottak meg. I. sz. 6-ban a pannon breukusz térzs vezetése alatt

erdsek

(iiveg-,

csak

az ipar

és kereskedelem egyes Agaiban volt jelentés. A kereskedelmi val

Levardy

mitivelték, kis-

lakossag

bronz-,

kilénésen

és a Rajna-vidékkel terra

sigillata-,

E-Italidvoltak

bor-,

textil-

stb. behozatal). A virdgzis kora ~ban a Severusok uralma, amikor a csdszari hatalom bazisat képezé ~i hadsereg kiilénés elényékben részesiilt (3. sz. eleje). A 3. sz. kézepén kiilsé és belsé bajok kévetkeztében ~ lehanyatlott, a 4. sz.-i viszonyok sem hoztak jelentés javulast. A kereszténység a 3. sz.-ban vert gydkeret, és aridnus formaéjanak ~i képviseléi vezeté szerepet jatszottak az egyhaz belsé harcaiban. A hunok eldretérése

a limes védelmét egyre nehezebbé

tette. A hunok

eldl

menekilé german népek kéziil t6bbeket (gétok, alanok, vandalok) ~ban telepitettek le. Utolj4ra még Valentinianus csadszér tett sikertelen erdfeszitéseket a limes megerédsitésére. Az 5. sz. elején a rémaiak ~ nagy részét feladtak. — A ~ elnevezés mint a teriilet neve, fenn-

maradt néha

,,~

egészen

az

kirdlya’”’

Arpdd-haézi néven

kirdlyok

szerepeltek.

A

koraig, rédmai

akik

uralom

civilizalt életkériilményeket honositott meg. A varosokat 6—8 m széles kévezett utak kédtétték Gssze, minden

nagymeéretti felkelés robbant

ki, amelyet csak 4 évi hare

nagyobb

utaén sikeriilt a r6maiaknak

leverni.

volt ellaétva. Elterjedt a kéépitkezés, a meleg furdé, a hypocaustum, az iivegedények stb. haszndélata. A mtivé-

Trajanus

alatt ~t

két részre (Superior ,,Felsé-” és Inferior ,,Als6--~’’), Diocletianus alatt négy részre (~ Prima, ~ Secunda, Savia,

Valeria) osztotték. A katonai megsz&ll4s eleinte DNy-on ésszpontosult, stlypontja csak az i. sz. 1. sz.-ban tevédétt 4t fokozatosan a dunai hatarvonalra. Hosszu megerdéditett hataraval (limes) fontos szerepet jatszott a K-i lovasnépek (szarmaték, hunok) és az E-i germénok (markomannok, kvddok) elleni védelemben. A limes végleges formaéjaét Trajanus alatt nyerte el. A Duna mentén 4 légiéd és szimos segédcsapat allomaésozott. A taborok (castrum) 15—20 km taévolsagra sorakoztak (pl. Arrabona, Intercisa). Az egy vonalban felailitott haderé nem

telepiilés

csatornézva

volt, és

vizvezetékkel

szeti emlékek tébbnyire a klasszikus mintaképek gyenge masolatai. Fontosabb varosok: Aquincum, Brigetio (Szény), Carnuntum (Deutsch-Altenburg), Emona (Ljubljana), Mursa (Osijek), Poetovio (Ptuj), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron), Siscia (Sisak), Sirmium (Mitrovica, csdsz4ri székhely a 4. sz.-ban), Vindobona (Wien).

Rémai

legjelentésebbek

emlékeket

az

hazénk

aquincumi,

sok helyén tarnak

szombathelyi,

fel,

soproni,

(167—180) haboriuk,

szényi, pécsi és Balaton kérnyéki A4sataésok. Rémai emlékekben leggazdagabbak Bp.-en a Nemzeti Muzeum Térténeti Mazeuma és az Aquincumi Muzeum, vidéken a szombathelyi, soproni, veszprémi, székesfehérvari muzeumok, — Irod. Szilagyi J.: Aquincum. Bp. 1956; Ferenczy E.: A magyar féld népeinek térténete a honfoglalasig. 1958.

valamint a 260. évi nagy betérés, amelynek hatasdt a polgarhabortk is fokoztak. — A rémaiak a bennsziilétt lakossagot a régi torzsi kereteken alapuléd kdzdésségekbe

feliratozasdval, magyar filmek idegen nyelvti szévegezésével, rajz- és babfilmgydrtdssal foglalkozé bp.-i film-

tudott erésebb

szenvedett

tamadasoknak

ellen&llni, és ezért~ sokat

a megujuléd germdn és szarmata

tamadasok-

tél. Kiilénésen nagy pusztitésokat okoztak az tn. szvébszarmata

(185—196)

és markomann

Pannénia

Filmstidié : jatékfilmek szinkronizéldsdval,

pannoéniai

emelet

vallalat. A szinkronizdlaést Mo.-on megindité Magyar Szinkron Filmgyart6é Vallalatbdél alakult 1957-ben. Korszerti nagy gyartelepe 1954-ben épilt fel. pannoniai

emelet:

negyedidészak

(fdldt)

all.

A

elejéig

a szarmata

terjedé6

negyedkor

pliocén

emelet

utdn a

NyEurédpaban édesvizi, K-Eurépaban erdsen kiédesedett, beltdban letilepedett homokos-agyagos iiledékekbél

hatdraén

rétegsor;

a levantei

emeletet

kiilén szokték téle valasztani. A nyugati szakirodalomban helyenként a felsé miocén tagjaként szerepel. A pannoniai tiledékek hazdnkban kiterjedtek, és gyakran iparilag hasznosithaté nyersanyagokat (pl. barnakdészén, k6olaj) tartalmaznak.

Pannoniai

Mihaly

(1390/95—1459/60):

magyar

szar-

mazasu festé, 1415-t61 59-ig Lionello és Borso d’Este ferrarai udvardban dolgozott. Egyetlen hiteles mtivét, a Cerest a Szépmitivészeti Mizeum érzi.

Pannoénia Szérmearugyar : bp.-iszérmekészité és festétizem ; 1866-ban

alapitotték.

Juh-

és bdrdnybérék

irha;

markdja

a

,,Panofix’’.

Termékeinek

jelentés

részét exportalja. panofix : finomgyapjas juhbérbél késziilt szérme. Nemesitésének lényege, hogy a gyapju gondérségét meleg vasalassal kiegyenesitik, és ebben az Aallapotban formalinnal régzitik, majd egyenletes hoszszura nyirjék. Igy fényes, egyenes szdlu, tométt szérmét kapnak.

panolux szorme,

:

amelyet széroldallal

baérdnybérbél késziilt

befelé viselnek.

ték egy 6rék életesira létezését. A 20. sz. elején + Arrhenius svéd természettudés ismét felelevenitette a ~ elméletét ; szerinte az életcsirakat képvisel6 baktériumok a fénynyomas révén jutnak el az egyik égitestré] a masikra. A ~ elmélete tudomaényosan nem helytall6: egyrészt,

mert

a vildgtirben

teszik

ilyen

levé kozmikus sugarak lehetetlenné

,,életesirak’’

létezését,

masrészt

bebizonyi-

tott tény, hogy az élet a Féldén az anyag hosszas fejlé-

dési folyamataban alakult ki ; hasonléképpen kialakulhat mas égitesteken is, ahol erre megfelelé feltételek vannak.

panszlavizmus:

a 18. sz. végén

és a 19. sz. elején

keletkezett, a térék és a Habsburg uralom alatt Aallé szlav népek egyesitési térekvéseit tiikrézdé politikai aramlat. A ~ eszméit felhaszndlva az egyes szlav népek reakcids burzsod-féldestri kéreinek képviselédi meghirdették a szlav népek egyesitését a cari Oroszo. fennhatéséga alatt féderativ monarchia formajadban. A ~ egyik valfaja volt a Habsburg uralom alatt allé szlav

ki-

készitésével és nemesitésével foglalkozik. Ismert terméke az

pantomim

363

A htsoldalt

feddéfestéssel dolgozz4k ki, igy kiviil fényes bérfeliiletet kapnak. Egyesiteni kivanja az irhabunda és a bérkabat elényét. panoptikum : vasdri mutatvanyosok népszeri latvanyossaga; térténelmi személyiségek, hires

gyilkosok és torzsziléttek viaszalakjain kiviil anatémiai képek, ktilénés szerszimok és ritka targyak gytijteménye. panorama : 1. valamely téjnak magasabb

nézdpontroél a nézé elé teriilé képe. — 2. festdi kilatas. — 3. korkép, ill. az az épiilet, amelyben a kérkép van elhelyezve.

roszlavizmus. A ~ eszméi felkeltették a szlav népek demokratikus és liberdlis kéreinek érdeklédését is; képviseléik a szl4v népek testvéri szévetségét hirdették, de az égeté tadrsadalmi kérdések megoldasat illetéen vildgos elképzeléseik nem voltak. A szlav kérdés megolddsat csupén a nemzeti és tarsadalmi felszabadulas hozhatta meg. pantallé6

:

hosszu,

egyenes

szart,

bé

nadrag.

Az f-amerikai fiiggetlenségi hdbori harcosai viselték elészér fehér szinben, piros esikokkal. E haborunak francia énkéntesei révén egész Eurdépaban elterjedt. Pantalone: a —-commedia dell’arte egyik jellegzetes alakja. Bargyu, szemiiveges 6reg, akit fédleg balsikert szerelmi kalandjai tesznek nevetségessé. panta rhei : minden allandé mozgésban van. E szalléigévé valt megallapitasban szokték Simplicius nyomén Heérakleitosznak, a nagy ékori dialektikus és 6szténés materialista gondolkod6nak filozdfiajat dsszefoglalni. E tétel egyébként a modern dialektikanak is egyik alapelve. panteizmus : filozdéfiai tanitas, mely istent a természettel nem 4ll kilén a természetté] mint

azonositja; isten teremtdje, hanem

panoramafilm : az Uj képformaéju (a vizszintes sikban 30—40°-on tul egészen 180°-ig szemlélhetd) jatékfilmek ama csoportjanak gytjténeve, melyeknek felvételénél és

lom

vetitésénél egyidejileg tébb filmszalagot haszndlnak. Ezaltal a lathaté kép jéval szélesebb és panordma hataésat kelti. Elsé gyakorlatilag is bevezetett tipusa a 3 gépes — cinerama-eljaras volt. (+ még kinematografia) — Irod.

visel6i: ~Plotinosz, a sztoikusok, Johannes Briugena, Schelling, E. v. Hartmann, korunkban hegelizmus s a perszonalizmus. A ~ materialista zatanak, amely fédként a renesz4nsz kordban és

Scotus az wjiraénya 17.

Dékaény S.: Plasztikus film — p. 1955. Panova, Vera Fjodorovna (1905— ) : szovjet-orosz regényirénd, haromszoros Allami dijas. Elbeszéléseiben

sz.-bam

Bruno

és regényeiben

természet — mondta Giordano Bruno — isten a dolgokban’’. Ma a ~ teljesen idealista jellegt. Pantelleria : vulkanikus eredetti sziget Eurépa (Szicilia) és Afrika (Tunézia) kézétt, a Féldkézi-tengerben.

(Pehéren

izzik az acél, Napfényes

part,

Evuszakok, Messzi utca, Fehér vonat, Szentimentdlis regény,

Kisit a nap) a szovjet emberek alkoté munkéjat, a Honvéd6 Habort idején a katonak és az egészségiigyi dolgozék hésiességét, az Uj ember jellemének és lelkivildg4nak kialakulasdét abrazolja. pansip, syrinx :

dgdérég ajaksip, egymashoz erésitett, kiJénb6zé6 hosszusdgu (s igy hangmagassagu) nadsipok sorozata. Osrégi pdsztorhangszer. A gérég mitoldégia szerint Pan pasztoristen taladlta fel. Egyes délkeleteurdpai népeknél népi hangszerként haszndlatos.

a

Vardzsfuvoldban

embert

Papagendét,

az egyszeri,

Mozart

természeti

jellemzi vele.

panspermia (gor. ’minden + mag’ szébdl>: a vilagegyetemben az élet valtozatlan csirdinak jelenlétét feltételezé elmélet. A kifejezés eldész6r az i. e. 5. sz.-ban — Anagagorasznal merit fel; néla materialista elemet tartalmazott. A >skolasztikdban a ~ nyilt idealista jel-

leget dltétt. + Leibniz filozdfidja szintén tartalmazza a ~ elemeit. A ls sz.-ban vusob természettudés (pl. Helmholtz, Liebig) a ~~ eiméletével igyekezett megmagyarazni a foldi élet létrejéttét ; tagadtak a szerves anyag kelet‘kezésének lehetdségét a szervetlen anyagbdl, s feltételez-

azonos az

vele.

A~ mogétt materialista és idealista tarta-

is meghutzédhat. isten

megjelenése;

Az

idealista ~

ennek

az

szerint

a vilag

iranyzatnak

f6 kép-

virégzott, f6 képviseléi a —hilozoizmus,

és Spinoza voltak. A materialista ~ az _ istent mint a természeti térvények dsszességét fogta fel: ,,A

Olaszo.-hoz

tartozik.

88 km?.

L:

12000

(1956),

leg-

magasabb pontja 836 m. Hévforrdsok. Mediterran éghajlat ; sz6l6o és déligyiimélesék ; kénbényaszat.

Pantheon: fennmaradt mas kazettas hely céljaira ték. Ma az

1. Rémanak egyetlen, teljesen épségben antik épiilete. Alaprajza centralis; hatalkupola fedi. Az isteneknek szentelt kultikus épilt i. e. 27-ben, azdéta tobbszér atépitetolasz nép nagyjainak temetkezéhelye. —

2. Parizsban 1791-ben St. Geneviéve templomat avattak néven Franciao. nagy alakjainak temetkezdhelyévé.

~

Itt nyugszik J. P. Marat, F. M. Voltaire, J. J. Rowsseau, V. Hugo, E. Zola, J. Jaurés és Franciao. tébb mas kivald

személyisége. — Atvitt értelemben ~nak neveznek minden olyan épiiletet, melyben egy nemzet nagy halottai pihennek. pantograf: rajzok nagyitott v. kicsinyitett képének szerkesztésére szolgalé eszk6z.

pantomim

: az édkori gérégék-

nél, de foleg a rémaiaknal a szavak nélkiil jatszé szinészt

jelentette ; mai értelme

némajdték,

vagyis

a cselekmé-

nyek uténzé mozdulatokkal valé megjelenitése. 18. sz.-i felujitdi J. G. Noverre (1727—1810) és G. Angiolini (1723—96). A 19. sz.-ban J. G. Debureaw (1796—1846) Altal ujjdalakitott Pierot alakja méig is él a szinpadon. Kiemelkedé mai~miivészek : E. Decroux (1898— ); J. L. Barrault (1910— ), M. Marceau (1923— _ ) stb., akik kilénb6z6 iranyokat képviselnek. pantoténsav: a — B-vilaminok csoportjdba tartozd vegyiilet. A -+koenzim-A alkotérésze. Hidnybetegsége csak Allatokon ismeretes; emberben azért nem fordul

elé, mert

az

emberi

taplalék

mindig

tartalmaz

elegendé ~at. Leggazdagabb forrdsa a maj, vese, tojas, tej, halikra, méhpempé, éleszté. Panyok: 6tk. Borsod-Abatj-Zemplén m., abatjszdntdi j. L: 440 (1960). Vmh: Zsujta. Panyola:

L:

6étk., Szaboles-Szatmar

1420 (1960). Vé.:

Paoli,

Papa

3864

pantoténsav

Pasquale

m., fehérgyarmati j.

Fehérgyarmat.

(1725—1807):

korzikai

szabadsdég-

ahol nyoma veszett. (A_ A hészobor, 1954; Szerencse,

sztiziesség fdtylai, 1945; 1957, valogatott elbeszélé-

sek.)

papa , rdmai papa: a kat. egyhaz feje, a Vatikén uralkoddja. Az egyhazi jog szerint az un. kegyosztéi, kormdnyz6i és tanitéi féhatalmat gyakorolja. Az

elséhéz

kidtkoz4s

a stlyosabb

tartozik;

kinevezése

btinédk

aldli

a masodikat

és beszamoltatasa,

feloldozds,

a piisp6k6k,

egyetemes

ill. a

érsekek

zsinatok

dssze-

hivésa, hat4rozataiknak szentesitése, bizonyos egyhazi torvények meghozatala stb. jelenti; a harmadik az egyes hittételeknek megvaltoztatés4bdél, az egyhazzal és a valladsi dogmékkal szembenall6 tanok elitélésébél, az ilyen tanokat tartalmazé iratok indexre helyezésébél stb. All. A ~t a biborosok vdlasztj4k a konkldvén; a ~k Altalaban az olasz biborosok k6ziil keriilnek ki. A-~i felségjelvények: a —Uiara, az egyenes pasztorbot, az érseki paldst és a halaszgytri. — A kat. egyhaz dogméja szerint a ~ Szent Pétertdl Grdékélte legfelsébb

harcos. Harcolt a szigetet birtokl6 Genova, majd 1768—

hatalmat, aki Jézustél kapta azt mint Isten hatalmanak

69-ben a szigetet megvdsarlé Franciao. ellen. 1769-t61 1789-ig emigracidban élt, majd Korzika kormanyzdja lett,

foldi képviseletét.

de szembekeriilt a jakobinus diktaturaval,s 1793—94-ben

angol segitséggel ujabb fiiggetlenségi habortt inditott, amely Atmeneti angol uralomra vezetett. Politikéjanak kudarca lattan

1795-ben visszavonult

a kézélettdél.

Paoting, T'singyilan: vdros EK-Kindban, a Peking— Kanton vastt mellett, Hopej tart.-ban. 1958-ig Hopej tart. székh.-e. L: 250000 (1957). Mezdgazdaségi vidék kézpontja. Elelmiszeripar, szényegszévés. Egyetem. Paotou, Paotow : varos B-Kindban, Belsé-Mongélia AT-

en, a Hoangho-f. mellett.

L: 309 000 (1957). Kina egyik

legnagyobb kohaszati kombinaétjét vonal Peking és Lancsou felé.

pap:

épitik

itt.

Vasut-

a kilénb6z6 valldsok szertartasainak vezetésére

hivatott személy. A ~sag intézménye az dskG6zésség varazsléinak, samaénjainak intézményébél alakult ki az osztélytarsadalom és a tételes vall4sok kialakuldsakor, s néhény kivétellel valamennyi valldsra jellemzé. Sz4mos népnél (igy a hindu, a régi zsidé és az Ujbirodalom végétdl az egyiptomi vallasban) a ~ok kiilén —kasztot alkottak, s méltésdguk aparél fitra 6ér6kl6édé volt. A feudalizmus idején a katolikus egyhaz a feudalis tarsadalmi rendnek megfelelé hierarchidban épiilt fel (klérus), mely maéig fennmaradt. A felt6rekvé polgar. signak megfelelé ideolégia alapjan létrejétt protestans egyhazak elvben elvetették a kat. ~i hierarchiat, de ennek nyomai néluk is fennmaradtak. A _ legtébb keresztény egyhézban a ~i tisztség eléréséhez a hittudomanyi féiskolak elvégzése sziikséges.

Pap:

6tk. Szaboles-Szatmér m., kisvérdai j.

L: 1820

(1960). Vmh.: Kisvarda harmastt. PAP, Polska Agencja Prasowa: a Lengyel Népkéztarsaség hivatalos hirszolgaélati irodaja. Pap Kéroly (1897—1945): iréd, a modern magyar novella sajétos hangu, kival6 mitiveléje. Apja soproni

Valédjéban

a rémai

piisp6k hatalma

esak az i. sz. 3—4. sz.-ban kezdett fokozatosan kiemelkedni piispékségének sajatos féldrajzi és politikai hely-

zete kévetkeztében; az 5. sz.-ban a rémai puspék kisajatitotta a ,,~”’ nevet, amelyet addig minden piisp6k viselt. A ~ egyhazi hatalma 756-ban az — Hgyhdzi Allam megalakulasakor vilagi hatalommal egésziilt ki. A rémai birodalom kettészakadasa (395) utan meginduld viszélyok kévetkeztében a K-Rémai Birodalom fépapjai nem ismerték el a ~k fennhatdédsagaét, s 1054-ben végképpen elszakadtak a katolikus egyhaztél (—gérdg keletiek). Elészér VII. Gergely (1073—85) juttatta kifejezésre a ~ jogigényét arra, hogy minden orszagban 6 nevezhesse ki a fébb egyhazi méltdésagokat, sét a vilagi uralkodékat is htibéreseiként kezelhesse (— invesztituraharc). III. Ince (1198—1216) koraban érte el a~ihatalom estcspontjat, annyira, hogy tobb vilégi uralkodé a ~ vazallusanak ismerte el magat. A feudalis anarchia mérséklédésével,

kirdlyok

a

vilagi

centralizaciés

uralkodék,

térekvéseinek

féként

a

francia

erdsitésével

par-

huzamosan csdkkent a ~ hatalma. A mélypontot az avignoni fogsdg jelentette, amikor a ~k kénytelenek voltak székhelyiiket Rdémabél Franciao.-ba athelyezni

(1809—77).

Ezt

koévetéden

allt be

a ~sdgban

az

un.

»nagy szakadas”’, amikor a kiilénb6zé hatalmi csoportosuldsok két, sot, legutoljara harom ~t, ill. ellen~t iiltet-

tek trénra (1378—1417). A ~i hatalom ideiglenes konszolidacidja utan a — reformdcié jelentette szamara a legerdésebb veszteséget : a katolikus egyhdzbdl kivaéltak a protestans egyhazak, amelyek nem ismerték el a ~ fennhatdésagat. A papasdg szakitva a polgdri forradalmak és a polgaéri nézetek kérdésében elfoglalt kezdeti ellenséges magatartaésaval, a kapitalizmus kibontakozésa utén a vilag egyik leggazdagabb tékésévé valt, s harcolva a forradalmi

munkaésmozgalom

ellen,

a tékés

t&rsadalmi

1918

rend védelmezéjeként és tamaszaként lépett fel. A 19. sz. masodik felét6l a ~k egyik legfontosabb feladatuknak

végén a forradalom mellé 4llt, a Tandacskéztarsasag idején belépett a Vérés Hadseregbe. Az ellenforradalom

a forradalmi munkésmozgalom, a marxizmus—leninizmus, a kommunizmus elleni harcot tekintik.. — Jrod.

bebérténézte, kiszabaduldsa utéan révid ideig Bécsben élt

L. von Ranke: A papak térténete. 1—2. kot. 1936; M. M. Sejnman: Fejezetek a pdpasdg torténetébdl. 1953; Banyasz R.: A tiara 4rnyékdban. 1960. Papa: jjv. Veszprém m.-ben, a ~i j. székh.-e a Kisalfdld peremén, a Bakony ENy-i lejtéje elétt, a bévizi Tapolca-patak mellett. L: 25630 (1960). — A Belvdros a varos térténeti magja ; az egykori var helyét elfoglalé kastély elétti Szabadsdg fétérbél indul ki a foutca. Jellegzetesek a sztik, csak gyalogj4rék sz4mara jarhaté ,,k6zlék’’, Az egykori nagy vdsarvadros kiterjedt ipara a kapitalizmus idején csak mérsékelten fejlédétt. Az ipar legjelentékenyebb 4ga a textilipar (Papai Textilgyar, kb. 3700 fét foglalkoztat), az elektro-

férabbi

volt.

Végigharcolta

az

I. vilaghaborutt,

emigraciédban. Palyajat sziirrealista versekkel kezdte, a 20-as évek kézepén talalt r4 igazi mifajara, a novellara ; 1926-ban dijat nyert a Nyugat novellapalyaézatan. Elsé novelléiban és A nyolcadik stdciéd c. regényében (1933) a tarsadalom kivetettjeinek: csavargéknak,

lumpenproletéroknak,

koplal6é vandorszinészeknek,

mti-

vészeknek az életét abrazolta. A Mikdél (1929) és a Megszabaditottdl a haldltél (1932) ce. kétet stiliz4lt nyelvi, bibliai elbeszéléseiben a Messids-témat dolgozta fel. Azgarel c. regényében (1937) gyermek- és kamaszkori élményeit dbrazolta a fiilledt csaladi légk6rrel a hattérben. 1937-ben jelent meg novelléinak valogatott gytijteménye Irgalom cimen. Az eléretéréd magyar fasizmus elhallgattatta, 1944 majustban munkaszolgalatra hurcolték,

Buchenwaldba,

majd

Bergenbelsenbe

keriilt,

mos

haztartasi

késziilékek

gydrtdsa

(Elekthermax,

kb.

700 f6), a husipar; vasipariés gépjavité tizeme, téglagyéra van. Malomipara a multban vizimalmok egész

Papaderecske sorét

365

foglalkoztatta, -kiszolgdlta

Tangazdaség,

sertéshizlal6

ag.,

az

egész

erdészet.

kérnyéket. Sok

ké6zin-

tézmény. A szadzadforduléd kériil létesitett v. fejlesztett iskolai és kérhazai ma is jellemzéek a vdros életére és arculatara. Ref. fdiskol4ja 1531-ben létesiilt. Hires régi kollégiumaban Petéfi, Jdékai tanult. Miemlékei kéziil legjelentésebb a volt Hsterhdzy-kastély

{1783—84-ben Grossmann J. épitette), nagy diszudvarral, parkkal és a fdtéren Allé6 pléb4niatemplom (1774—86), Fellner J. 68 Grossmann J. alkotasa; mennyezetképeit Maulbertsch festette. — Irod. Gerd eee. L959; Papaderecske : 6tk., Veszprém m., pdpai j. L: 360 (1960). Vé.: Mezdlak. Papadiamantisz, Alexandrosz (1851—1911): ujgérég iré6. Elbeszéléseinek témajét leginkébb az egyszerti emberek, parasztok, halészok életébél meritette, az emberi lélek elmélyiilt elemzésére térekedett. Stilusdban, melyre az egyhazi szévegek nyelvezete hatott, az irodalmi és népnyelv keveredik. papagajkér, papagdjbetegség, psitiacosis , ornithosis : a Psittacosis-virus okozta madarbetegség, kérokozéja irant az ember is fogékony. Féként a diszmadaérként tartott hull4mos papagdjok,

kandrimadarak, ezenfeliil galambok, tyukfélék és pulyk&k fertézé betegsége. Gyakran tiinetmentesen zajlik le, maskor a légutak és az emésztécsé nydlkahartydja betegszik meg. A gyégyult Allatok hosszu ideig trithetik

papir Dictionarium Latino-Hungasicum et Hungaro—Latinum, 1708, A latin—magyar rész ~ eredeti alkotasa, a magyar—latin rész Molnar Albert szdétéranak felfrissitett valtozata. Sz4mos kiadasban jelent meg a 18. sz. végéig.

Papai

Textilgyar:

az

Elén a > pdpa All. (+még Egyhdei Allam, + Vatikan)

Papasalamon: 6tk., Veszprém m., papai j. L: 1020 (1960). V4.: Papa. Papateszér : 6tk., Veszprém m., papai j., a Bakonyaljan, a Kisalféld peremén. L: 1880 (1960). Malom, téglagyar. papaverin, C,,H,,O,N: az dépiwm egyik alkaloidja. Eleinte kizardlag épiumbdl készitették, késédbb — féként a Chinoin-gyar kutatéinak utt6ré6 munkéja nyoméan — megvaldsult ipari szintézise is. A ~ és szarmazékai a legfontosabb simaizom-géresoldé gydédgyszerek; a gydgyaszatban foként sdsavas séjat alkalmazzik. A magyar gyégyszeripar 1960-ban 21878 kg papaverin hidrochloricumot termelt (1938-ban 910 kg-ot), ebbdl 18 086 kg kivitelre kerilt. Papay Jézsef (1873—1931): finnugor nyelvész, egyetemi tandr. 1898—99-ben a hantik (osztjakok) kézétt igen értékes nyelvi és népkdéltési anyagot gytjtdott (Osetjak népkéltési gytijtemény, 1905.). Kiadta Reguly hanti gyfjteményébél a hési énekek egy részét, kiadat-

lanul maradt

osztjak nyelvianulmanyok,

tollazatiak.

Labuk

révid,

két

textilkombi-

Papakovacsi: 6tk., Veszprém m., papai j. L: 610 (1960). Va.: Papa. papasag: a katolikus egyhdz legfelsébb intézménye.

jellemzi.

rikité

jelentés

orséval dolgozik.

a virust. — Emberben rendszerint tiidégyulladdst okoz. Védekezés : a betegség behurcolésdnak a megakadalyozasa és a fertézé madarak elpusztitdsa. (+ még fertdézd betegségek) papagajok (Psittaci) : a madarak (Aves) egyik rendje ; tagjait elsdsorban tévété] hajlott, jellegzetes csérik Tarka,

orszdg

ndtja. Szdvédéjét és kikészitdjét 1900-ban alapitottak. A fonoda Papai Pamutfonéd néven indult 1928-ban. A felszabadulas utan a Dundantuli Szévégyar és a Mikagyar bevonaésdval béviilt. 1960-ban 3700 dolgozdét foglalkoztatott. 1024 tarkanszévé6 gépen 30000 fondéd-

tdbbi szévegét is 1910;

megfejtette. A magyar

(Hszaki

nyelvhason-

ujjuk eldére, ketté hdtra néz. Nyelviik révid és lagy. Hangjuk tébbnyire erds, kellemetlen rikdcsold4s. Emberi

litds térténete, 1922.)

szavak

Esterhazyak tigyésze. O irta els6 magyar nyelvi rendszeres irodalomtérténetiinket A magyar literatura esmé-

utanzasdra,

sét megfeleléd

idédben

valéd alkalma-

zasara is meg lehet dket tanitani. Eurdpa kivételével minden fdldrészen eléfordulnak. A legtébb faj trépusi. Foképpen

gyitimélecsel,

magvakkal,

rovarokkal,

mézzel,

taplalkoznak. A —kakaduk (Cacatuinae) tollbdébitasak, ellentétben a papagdaj-formdkkal (Psittacinae). Az utdbbiak k6zé tartoznak a nagy termetti, nagyon erds cséru, hosszu farku, élénk szinti ara v. arara ~, Hazdjuk Dés K6zép-Amerika forrdégévi taja. Legszebb a jadcintkék arara (Anodorhynchus hyacinthinus). A hulldmos papagaj, mas néven béba- v. térpe~ (Melopsittacus undulatus)

kézkedvelt

szobamadar.

Vadon

zéld

szini,

de

kitenyésztették kék, fehér stb. vdltozataét is. Hazdja Ausztralia. A ragyogdé, zéld-piros tollazatu ldéri~ (Lorius, Trichoglossus -félék) szintén Ausztraliaban élnek. — Irod. Kovacs A.: Kedvenciink ahullamos papagaj. 1960.

Papagosz,

Alexandrosz

(1883—1955):

gérég

tabor-

nok, reakcids politikus. 1936-t6l vezérkari fénék, 1940— 41-ben hadseregféparancsnok volt. Jelentdés szerepet jatszott a g6rég szabadsagharc leverésében (1949 dészén).

1952-t6] halaléig miniszterelnék volt. Papai Janos (?—1740): II. Rakéczi Ferenc k6 znemes hive és diplomatdja. 1705-t61 tobb diplomaciai megbizast teljesitett, igy 1709-ben hazahozta Téréko.-bél Thoékély hagyatékat. 1716-ban a szultén kéveteként ment Rak6ezihoz Franciao.-ba. 1732-ben Rodostdba k6ltézétt. 1738-ban a fejedelem fia: Rakdczi Jozsef mellett tabornok és fékancellér volt. — T6réko.-i Utjairdl irt napléi térténeti és irodalmi értéktiek (Kardcson I.: A Rakéczi-emigracié térék okmanyai. 1911.).

papai Allam:

—+ Lgyhdzi Allam és — Vatikdn

Papai Pariz Ferenc (1649—1716) : szotariré, Heidelbergben bélesészdoktori, Baselben orvosi

orvos.’

Papay

Samuel

(1770—1827):

egri tandr,

majd

az

rete cimmel (1808).

Papeete [papéte]: Tahiti 6s Francia Oceania fév.-a, Tahiti ENy-i partjan. L: 18000 (1956). Tengeri és légikik6t6, a polinéziai koprakereskedelem kézpontja.

Cukoripar. Papen,

Franz

von

politikus, katonatiszt.

(1879—

):

1918-t61

német

diplomata,

a +Centrumpdrt

s a re-

akciéds Herrenklub (Urak klubja) egyik vezetdje volt. 1932-ben birodalmi kancellar lett, majd 1933. jan. 4-én Kélnben megegyezett Hitlerrel, s kézvetlen szerepet jatszott uralomra juttatasdban. 1933—34-ben alkancell4r, azutén bécsi (1936—38), majd ankarai (1939— 44) kévet volt. A hadbort: befejezése utaéan mint haborus btinést 8 évi kényszermunkéra itélték, 1949-ben azonban Ny-Németo.-ban szabadon bocsatottak. papilloma : k6t6- és hamszévetbdl 4lld, szemolesés felszinti, jdindulatu daganat; leggyakrabban

a

hugyutakban,

gégében,

orrban,

bdérén

és

az

emésztécsatornéban jelenik meg. Legtébbje mtitéttel gydogyithatdé, de kitjuldsra hajlamos. Papin-fazék [papé...]: légmentesen zaré feddvel ellatott edény, melyben a folyadék normalis légnyomason mutatkozé forrpontj4t meghaladé héfokra hevithetéd, mert az edényben a nyomads emelkedik. Gyakorlati alkalmazdsa a haztartésokban hasznalatos ~ (pl a ,kukta’’), amelyben az étel a zart goztér folytan tapértékveszteség nélkil és sokkal révidebb idé alatt f6 meg. Biztonsagi szelep védi a tulfesztltség ellen. Nevét feltalaldja: Denis Papin (1647—?1714) francia fizikustél, az elsé6 atmoszferikus gézgép szerkeszt6jétél kapta.

diplomat szerzett. Révid ideig tarté orvoskodas utan 1678tél a nagyenyedi kollégium tandra volt. Pax corporis (A test békessége, 1690) ce. orvosi kényve a gyakorlati orvostan elsé magyar nyelvi 6ésszefoglalasa. Széles kéra

papir, papiros: altalaban névényi rostokbdl (ritkabban dsvanyi v Allati rostokbél v. szintetikus szdlakbdl eldallitott lap alaku termék, amely tagabb értelemben magéban foglalja a kartonokat és papirlemezeket is.

munkésségénak értékes alkotasa latin—magyar szétara :

Legfontosabb

tulajdonsdgai

a

hajlékonysag,

feliileti

papiripar simasdg és egyenletesség. .A ~t felhaszndlasa szerint osztalyozzak: van ird-, gép-, nyomd-, csomagoldés boritéd-, szivd~. Nyersanyagként legkorabban, a tiszta celluléznak tekintheté gyapotot hasznaltak. A mult szazad kézepéig a pamutbdl, lenbél, kenderbol készilt hasznalt textilanyag (rongy) volt egyediili alapanyaga. A korszerti papirgyartas alapanyagat a ~zpari novények szolgdltatjak, amelyeknek szdra, levele alkal-

mas

mindségti

és mennyiségt

celluldzrostot

szolgaltat.

Tiyenek a lenrostok, gyapotmagszér6ék, ndévényi valadékt6l mentes fak (papirfa) farostjai (pl. a jegenyefenyé, erdei fenyé,-nyarfa, nyirfa, fizfa, égerfa, amerikai

lucfeny6k, cukorjuhar, a papireperfa stb. farostjai). A papirgyarids nyersanyaga a technikai v. kémiai uton

felbontott

facelluléz,

melyhez

facsiszolatot

és

toltéanyagokat (kaolin, zsirképor, gipsz, kréta stb.) keverve és vizezve nyerik a papirpépet. Az utdbbibdl a papirgyarté gép szitaéj4n a vizet eltdvolitva nedves papirlapot kapnak. A papiripari gyaértmanyok tulnyomé tébbségéhez enyvezé anyagként elszappanositott feny6gyantét kevernek. Az igy nyert nyerspapirt meleg hengereken szaritj4k. A gyartaést a papirgép végzi, mely a~t 1—8 m széles végtelen szalagban folyamato-

san 4llitja el6. Részei: a szitaszakasz a papirpép nemezelésére és viztelenitésére, a présszakasz a papirszalag tovabbi mechanikai viztelenitésére és sajtoladséra, a szdritészakasz

a papir

teljes

kiszdéritdsdéra,

a gépsimitd

az érdes feliilet simitasdra és a feltekercselé a papirszalag feltekereselésére.

Egyes

papirfajték

gy4rtasdhoz

ma

mar 600—800 m/pere sebességti gépeket haszndlnak, amelyek naponta tébb mint 250 tonna papirt termelnek. Mértékegysége

az

iv.

—

A ~

kulturtdrténeti

jelenté-

sége szinte egyediilall6. Kinéban talélték fel (i. sz. 105-ben). Eurépéban a _ papirgyartaés kézmiiparként Olaszo.-ban vette kezdetét 1270 koriil, Altal4anosan esak a 14. sz.-ban terjedt el (addig papiruszt, majd

pergament

hasznaltak

feltalalasa

papirpénz

366

(1671),

ir4s céljaira).

majd

az

elsé

A hollandi

papiripari

foszlaté

gép

meg-

papiripar: a kénnytiipar egyik aga; celluléz- és papirgyartassal, valamint papirfeldolgozassal foglalkozik. Mo. legrégibb papirgydéra az 1782-ben alapitott.

didsgyéri papirgyar. felszabadulds

jelentésen

tovabb

fejlédétt,

de

ma

t a natron-

métert (1949-ben 179 ezer tirmétert), a ndtroncellulézt, 27,9 ezer t-t (1949-ben 6 ezer t), és a szulfitcellulézt,

15,8 ezer t-t (1949-ben 19,8 ezer t). Mo.-on a~ kutatasi probléméival a Papiripart Kutatdintézet foglalkozik.

—

Irod. Karezag—Upor:

Papiripari druismeret.

1957.

papirkondenzator : papirszigetelésti villamos — kondenzdtor. Minthogy a papiros igen nedvességszivé, a feltekercselt ~t parafinnal v. mas, enné]l nehezebben

olvadé szigetelével, esetleg olajjal impregnaljak. tavbeszél6-

és tavirdédkésziilékekben,

Radio-,

az erdsa4ramu

tech-

nikdban fAzisjavitasra, szikraoltdsra stb. hasznaljak.

papirlemez, fénylemez, prespdn: tédbb papirrétegbd} nedvesen Oésszepréselt, 400 g/m? stly feletti papiripar? termék. papirmasé : papirpépbél meghatarozott. alakra 6ntétt, ill. préselt termék. Jatékarukat, ket, taleékat stb. készitenek beldle.

edénye-

papirpénz : eredetileg a tulajdonképpeni pénzzel, tehat gyakorlatilag valamely orszag belsé forgalmaban az arany- és ezistérmékkel egyiitt forgé, jelképes pénz, pénzjel, amely a pénz forgalmieszk6z-funkcidjabél ndétt ki, s a pénzérmék hidnyzéd mennyiségét helyettesitette forgalmi és fizetési eszk6z mindségében. Minthogy sajat

tehat

1961.

utdn

36,7 ezer t volt az iréd-nyomépapir, 15,8 ezer

sajtolaésa. 1960;

Papirgydrtds.

fdleg

papir, 44,2 ezer t a csomagolépapir és 32,7 ezer t a karton és lemez mennyisége (1938-ban a termelt G6sszes. papirmennyiség 55 ezer t volt). Rotaciéspapir-behozatalunk jelentés, 1960-ban 38,2 ezer t (1938-ban 17,9 ezer t) volt. Jelentés mennyiségben importaljuk a papirgyartés nyersanyagai kézil a papirfét, 273 ezer Ur-

fizetésként zett arra,

K.:

elétt Mo.

sem fedezi a hazai sziikségletet. 1960-ban 15 papirgyar mikéd6tt: 137,8 ezer t papirt Allitottak elé, melybo}

alkotaésa (feltalaléja a francia L. Robert, 1799) volt jelentés Aallomasa a rongybdl térténd papirgyartdsnak. Fakészériiletbé] elédszér (1844) a német F. A. Keller allitott elS papirt, mig a kémiai facelluléznyerési eljards kidolgozasa (1874) a német A. Mitscherlich nevéhez faizédik. (+még papiripar) — TIrod. Nyersanyag- és papirgyartas. Szerk.: Katona K. 1954; Nemes A.: A papir vegyi feldolgoz4sa. 1957; Alpdr L.: A papir nedves

Katona

Az I. vilaghdébort

Ausztriabél fedezte papirsziikségletét. K6ozvetlentl a II. vilaghdbort elétt a ~ jelentés fejlddésnek indult és a

belsé értéke nincs, 4ltalaban az allamnak kellett megerédsitenie e funkcidjaban azzal, hogy maga is elfogadta (példéul addfizetésként), mindenkit kételehogy fizetéstil elfogadja, vagyis tdérvényes

fizetési eszk6znek mindsitette. De kifejlett formajaban, kézvetleniil v. bizonyos formalis mtiveletek révén k6zvetve maga az dllam is kibocsétja. A~ kifejlett formaéja a kényszerforgalomma]

felruhazott

allami ~.

—

Régebben rendszerint akkor folyamodtak ~ kibocsataséhoz, amikor az allami pénziigyek zilalt allapotban voltak, s az dllam nem tudta jévedelmébél fedezni a kiaddsait.

Papirtermelés néhdny orszdgban 1938

Ujsag- | Egyéb papir | papfr

1959

Osszesen ezer

Vilagtermelés? .. ebbél: UY ecinesasan

Ujs4g- | Egyéb papir | papfr

Osszesen

tonna

6767

13144

755

4939

5 694

1742

Nagy-Britannia

813

1 267

2 080

680

1914

2 594

PAPAL.

294

819

1113

692

1 828

2 520

SAB. Geiseeinceen INSZRow nate cree

227 c

744 Cc

971 c

401 243

1926 2072

2 327 2 315

Franciao.

315

420

735

529

1460

1989

258 401

410 161

668 562

506 633

1057 635

1 563 1 268

Kanada? .......

Geaatasine

OMSGO.

203 | 2867}

5801

44485

| 13519 | 15 261

877 | 6678

ct

70

340

410

217

795

1012

Norvégia ...... Hollandia...... IND)Rec reveceetciesoae Lengyelo....... Ausztria ....... Csehszlovakia ..

160 88 c 34 50 44

165 144 c 171 175 200

325 232 c 205 225 244

215 131 88 75 137 36

428 462 427 382 308 394

643 593 515 457 445 430

5

50

55

122

122

Magyaro.

a.

2664

| 19111 | 12805 | 31680}

......

Megjegyzés : Az orszigok az 1959-ben termelt dsszes papirmennyiség nagysfgsorrendjében. a) Kinai Népkéztdrsas4g nélkiil, 6) Uj-Fundlanddal egylitt. c) Egész Németorsz4g papirtermelése 1938-ban 2547 .ezer t, ebbdl Uijsigpapfr 464 ezer t, egyéb papir 2083 ezer t volt.

Ameddig a kibocsdtott ~ mennyisége nem haladta meg annak a pénzésszegnek a nagysdgdt, amely az adott orszagban abban a pillanatban is sziikséges volt a forgalom lebonyolitas4hoz, amikor ez a forgalom éppen a legkisebb volt, mig a kézepes v. a legnagyobb forgalom idején maga az arany és az eziist szolgdlt a kiilénbézet lebonyolitasara, a ~ vasadrldereje nem kiilénbézétt névértékété] ; annyi aranyat lehetett kapni érte a piacon, mint amennyit az elnevezés jelzett. A ~ azonban ritka kivételektél eltekintve soha sem volt aranyra bevalthaté abban az értelemben, hogy senki, sem az Allam, sem valami bank nem volt kételes aranyat adni érte. Ez volt az egyik kilénbség, amely megkilénbéztette a kapitaliz-

mus klasszikus korszaka legfontosabb pénzhelyettesitéjétdl, a bankjegyt6l. A bankjegy éppugy papirosjegy, mint a ~, de keletkezése nem az egyszerti 4ruforgalommal, hanem a hitelviszonyokkal kapcsolatos, nem az Allam bocsaétotta kisajaét — Altal4ban improduktiv — kéltségei fedezésére, hanem korébban egy-egy magdnbank, késébb a kézponti bank, és kibocsdtott mennyisége — kibocsétasanak specidlis feltételeibél, ti. lényegében abbdl kifolydlag, hogy jé mindéségt kereskedelmi vaélték leszdmitolésakor keriilt a forgalomba — automatikusan egyltt nott v. csédkkent a forgalom pénzsziikségletével, s végil kibocs4taésénak felsé hatdrésszegét egy v. més

Paprad

367

papirpép médon

a bankjegyek bevaltaési kételezettségének fedezésére is szolgalé aranytartalékok mennyiségétél tették

figgévé. Igy bankjegyinfléciéra nem keriilhetett sor, mig a ~ inflalédott, tehat vasarldereje aranyosan csékkent, valahdnyszor a mértéktelen Allami kiadd4sok név-

leges fedezésére tébbet bocsdtottak beléle forgalomba a

talpas kiviteli géngyéleg. elterjedt az automatikusan zsak is. Papkeszi:

A felil nyitott ~ mellett tdéltheté és zarédé szelepes

6tk., Veszprém

m., veszprémi

Papoc:

6tk., Vas m., celldémélki

a normalis médon helyettesitette, pdtolta a vele egyiitt

Va.: Kenyeri. Ha&ziipar. Papod-teté: hegy a Bakony

forgé arany hiényz6 mennyiségét,

Fi-ra ; 646

forgalom mindenkori

sziikségleténél.

Ilyenkor

hanem

mar

nem

a forgalomban

a helyébe lépett, kiszoritotta onnan; az d4ruk az aranyban mért 4rak mellett kilén, eltéré, éspedig magasabb papirosérakat is kaptak, mig az aranyat rejtegették, - tezauraltak,

ill, megfelelé Azsiéval

(feldrral) ugy adtdk-

vették ~ért, akarcsak a kézénséges 4rukat. — A kapitalizmus 4ltalanos valsaga korszakaéban, kézelebbrél a szazad 30-as évei dta ez a kép sokban megvAltozott. Valamennyi orsz4gban kiszorult a belsé forgalombdl az aranyérme. Megsziintették v. mindenki sz&4mara, v. legalabbis a belféldiek szimara a bankjegy aranyra valé bevaltasét. Megvaltozott a bankjegyek kibocs4tésénak a mddja is, féleg abban, hogy a bankjegy nagymértékben oly médon keri forgalomba, hogy a kibocsété bank Allami addssagjegyeket (Allamadésségi kétvényeket, kincstari valtékat) vasdrol rajta az dllamtdl, az 4llam pedig elsésorban improduktiv céljaira bocsdtja ki a forgalomba. Vilagos, hogy a bankjegymennyiségnek ez a hényada a dolog lényegét tekintve nem kilénbézik az 4llami ~tél, s épp ezést a mai tékés bankjegy egészében is igen erdésen kézeledett a ~hez. Ennek megfeleléen rendszerint lassibb v. gyorsabb iitemben inflé|édik is. Vasarléereje elszakad névértékétél. Ki van téve, al&é van vetve a legkilonbézdébb allami monopolkapitalista manipulécidknak ; a monopolkapitalista 4llam e manipuldcidkon keresztiil is fokozza a munkdésosztaly kizsakmanyolasat. Ugyanakkor a burzsoaézia kiilkereskedelmi és tékekiviteli érdekeltsége révén ,,norm4lis idédkben”’ abban is érdekelt, hogy a valutak mas valut&khoz, ill. az aranyhoz viszonyitott értéke tébbé-kevésbé stabil legyen. A papirvaluta azonban nem tamaszkodhatik szilardan az aranyra. A legtébb tdkéséllamban csak jelentéktelen aranyfedezet és az Allammonopolista eszkézékkel manipulalt fizetési mérleg vékony lanca kapcsolja kézvetleniil az aranyhoz, mig az orszégon beliil, folyton vaélsagokkal fenyegeté ujratermelési folyamatnak improduktiv beruhaézasokkal,

hadikéltségvetésekkel

valé észt6énzése, vala-

mint a dolgozéknak az inflacié utjan térténd pdtlélagos kizsikmanyolasa Allandéan a lassu inflécié folyamatanak gyorsitasara késztet. A-~ tehat, amely korébban kivétel és kisegité eszk6z volt, ma — a ~zé alakulé bankjegyforgalom koraéban — szabally& és egyediili belsd készpénzzé valt, ez azonban, minthogy sajdt belsé értéke nines s inflaéléddsra hajlamos, a tékés pénzrendszerek ingatagsagat, leromlott, korhadt voltat jelzi. — A szocialista gazdasaégban az aru és pénzviszonyok fennmaradasa

kévetkeztében

a ~

is fennmarad,

de a tervszeri

pénzforgalom biztositja, hogy mennyisége ne haladja meg a forgalom sziikségleteit, s ne vezessen inflaciéhoz. papirpép: a gyartani kivant papir tulajdonsdgai

szerint érélt papiripari rostos anyagok (—celluldz, — fakészériilet, papirhulladék, esetleg tépett rongyszalak), valamint télt6-, enyvezé- és szinezéanyagok keveréke.

papirusz,

papyrus

:

egyiptomi

nilusi

sds

(Cyperus papyrus), valamint a beldle késziilt, irdsra alkalmas anyag. A ~k6ényveknek és iratoknak tekercs alakjuk volt. A szaraz éghajlati Egyiptom homokjaban sok

~tekercs

felszinre

keriilt.

fennmaradt,

Az

dkori

s

az

dsatésok

alkalmaéval

élet megismerésének

fontos

j. L:

1530

(1960). Vegyipari uizem.

Papos:

j. L:

1490

(1960).

hegységben Veszprémték

m.

6tk., Szaboles-Szatmér

m., maétészalkai j. L:

770 (1960). Va.: Matészalka. Papp Daniel (1865—1900): irdé, Gjsagiréd. A Bacskéban sziiletett értelmiségi csaladbdél. 1893-ban a Pesti Naploban lépett a nyilvanosség elé politikai tarcdkkal. Részt

vett a radikaélis szinezeti

Budapesti

Napld

meg-

alapitas4ban, dolgozott Kiss Jézsef A Hét és Ambrus Zoltan Uj Magyar Szemle c. folyéiratéba. Polgari liberalis alapon birélta az orsz4g kulturélis elmaradottsagat, s féként a katolikus klérust. Mint iréd sok szempontbd} Mikszdthra emlékeztet, s a szazadvégi ujité torekvésekhez kapcesolédott. Elsésorban a bacskai tajat és életet Abrézolta. Enyhe szatiréval mutatta be a bacskai kisvaros kisszertségét, a hazug képmutatast, az iires formakat,

a

,,csdszari

(A ratétiak, szerelem,

1898,

1899;

és

kiralyi”

regény;

katonatisztek

Marcellusz,

Tdéndérlak

vilagat

1898;

Magyarhonban,

Utolsé

1899,

el-

beszélések). Vaélogatott mtivei Muzsika az éjszakdba cimme] jelentek meg 1957-ben. Papp Ferenc (1924— ): roméniai magyar ird. A marosvasarhelyi Igaz Szé c. folydéirat szerkesztéje. Muvei: Tiszta ut (1950), Acélfogak (1953), Viharos teté&

(1953) — regények ; Lelkiismeret (1955), Rozsda (1957), Csaléddés (195%) — elbeszélések. Papp Istvan (1901— ): nyelvész, egyetemi tanar, a nyelvészeti tudomanyok kandidétusa. Nyelvtérténettel,

finn

nyelvtannal

és 4ltal4nos

nyelvészetet

érintdé

kérdésekkel foglalkozik. (A magyar nyelvtan nevelé ereje 1935; Finn nyelvian, 1956; Finn nyelvkényv. 1957. Papp Janos (1925— _ ): beliigyminiszter (1961. szept.t6l). Vegyésztechnikus volt. 1946 éta tagja a partnak. 1949-t6l felelés partfunkcidkat téltétt be. 1957-16] 1961ig az MSZMP Veszprém megyei Partbizottsagénak elsé titkara volt. Orszd4ggytilési képviseld. Az MSZMP VIL. kongresszusa a K6ézponti Bizottsag tagjava vdlasztotta. Papp Jézsef (1917—56): a munkdésmozgalom harcosa, vezérornagy. Régi munkd&smozgalmi csalad gyermeke, mint géplakatostanone kapcsolddott be az 1930-as évek elején a vasas ifjusd4gi mozgalomba. A felszabadulds utén a MADISZ djpesti titkara volt. 1950-ben a Néphadsereg tisztje lett. Az 1956-i ellenforradalom idején a Kéztarsas4g téri p&rthdzat védte. A fasisztak meggyilkoltak. Papp Sandor (1910— ): a Csongréd megyei Tandcs Végrehajt6é Bizottsaganak elnéke (1950-t61). Mezédgazdasagi munk4s volt. 1931-t6]1 a Szociéldemokrata Part tagjaként részt vett a mezédgazdaségi munkésok mozgalméban. 1944 dta tagja a partnak. Az MSZMP VII. kongresszusa a Ké6ézponti Bizottség pédttagjavé valasztotta.

Papp Viktor kritikusa

(1881—1954):

volt.

Ady

Endre

zeneiréd. Tébb barati

kéréhez

lap zenetartozott.

Népszerti eléadasai mellett zenei ismeretterjeszté mtiveket, életrajzokat,

cikkeket

pappatacsi-laz, héromnapos léz:

febris phlebotomica virus altal okozott,

stb. irt.

, 3—4 napig tartdé jaréd megbetegedés. A Fdéldkézi-

lazzal, hidegrazdssal tengert kérnyezé orszagokban fordul elé. (> még fertézé betegségek) Papposz

(i. sz. 4. sz.):

kivalé

alexandriai

matemati-

siikkel a papirolégia foglalkozik. — Irod. Moravesik Gy. : Miré] vallanak a papiruszok? 1961. papirzsak : meghatérozott stlyu (Altalaban 50 kg-os v. anndél nagyobb stlyu), féleg Smlesztett Aruk (beton, gipsz, cukor, liszt stb.) csomagolésd4hoz hasznalt

kus. Fennmaradt enciklopédikus jellegi mtive (Matematikai Gytijtemények) tadomanytérténeti szempontbdl is nagy jelentéségi. A kettdsviszony fogalma és az involuciék elmélete is téle sz4rmazik. Sz4mos, a kupszeletekre vonatkozé tételt kézélt. Paprad: ktk., Baranya m., sellyei j. L: 340 (1960).

2—8

Va.:

forrdsai.

SzA4montartésukkal,

rétegti,

rendszerint

olvasdsukkal

és értelmezé-

ndtronpapirbél

késziilt,

Vajszldé.

paprika, térdékbors, pogdnybors (Capsicum annuum) : a burgonyafélék (Solanaceae) csaladjaba tartozé, egyik legfontosabb zéldség- és ftiszernédvényiink. Oshazaja Koézép-Amerika, Eurdédpaba 1500 kériil keriilt. Hazankban

a fiszer~t

a 19. sz.-ban

a térdk

kezdték

hddoltsag

utan,

a csemege~t,

rendszeresen termeszteni. A csemege~ egyik legtébb C-vitamint tartalmazé élelmiszeriink. Egyéves névény. Sz4ra 30—60 cm

magas. Termése valtozatos alaku, ' felfajt bogy6, rendszerint sargas-

—

a magyar

és szennyezddésektél

megszabaditott

hosszt-

cséves ~nak kb. forintnagységtra zuzott sz4raz term6éfalat (~bér, pericarpium) megfelelé mennyiségti zuzott és széritott ~maggal képarok k6ézétt finom porra érlik és szaritjak. — Mo.-on 1960-ban 12 500 kh-on 31 600

1960-ban

82 700 t zdld~

termett.

6300 t fiszer~

Elelmi-

drleményt Allitott

elé, ebbél exportunk megkézelitette a 3000 t-t. — Somos

A.:

Zédldségtermesztés

gyar fiszerpaprika. Szerk.: mayer—Mandy—Benedek:

1—2.

két.

1955;

Irod. A ma-

Kardos E. 1954; OberA p. 1955; Finaély I.:

A magyar pirospaprika. 1955; Angeli L.: A p. termesztése. 1958; Szalva P.: A szentesi p. 1959.

paprikajanesi: a magyar vasdri babszinjaték népi a régi Vitéz Laszlé-alak utédja. Ruhaja vérés,

hése,

esticsos

siiveg,

kel diszitve.

hosszu

vérés

Elnevezése

kabat,

mindketté

csérgék-

a mult sz4zad neves babosaitél,

Papua:

ausztrdliai

territérium

> Eszakkelet-Uj-Guineival

—Uj-Guinea

kézés

igazgatds

K-i ré-

alatt.

A hozz&tartozé szigetekkel 234 500 km?. L: 479 000 {1959). Fév.-a és legnagyobb kikétéje Port Moresby (L: 14300, 1956). Nagyobb telepiilései még Daru, Kikori,

Samarai

és Buna.

Teriiletének

csak

fele All a

kormany ellenérzése alatt, kb. 100000 km? szinte teljesen ismeretlen. DNy-on kiterjedt siksAgok, E-on és DK-en magas hegységek teriilnek el trédpusi dserdékkel. Elmaradott mezégazdasag. Kevés szimu iiltetvényein

koprat,

ananaszt,

kaucsukot,

kdékuszt,

bandént,

kavét termesztenek, Természeti kincsei jérészt feltaratjlanok (arany, mangan, kéolaj). — A forgalmat parti hajézassal bonyolitjak le. papudk : Uj-Guinea és Melanézia egy részének bennszulétt

torzslakossaga.

Léleksz4muk

kb.

1,2 millié.

Fé-

foglalkozasuk a halaszat. A melanéz antropoldgiai tipusba tartoznak. Nyelveik 6naéll6 nyelvcsoportot alkotnak; szdkincsiikben és nyelvtani jellegzetességeikben (igealakok gazdagsaga, sajatos szamnévrendszer) erdsen eltérnek az —ausztronéziai nyelvektél. A papua nyelvek eredetét eddig nem sikeriilt tisztazni.

papucs:

1. otthon

viselt kénnyti

labbeli.

A kézép-

korban keletrol kerilt Eurédpaba. Hazankban kiilénésen a Sarkézben és Szegeden készitenek és viselnek diszes, himzett ~okat. — 2. (bany) fa- v. fémtuskdé, amelyet kis szilards4gt kézeten v. kézetben létesitett banyatérségek biztosité tamjai talpnyomaésdénak nagyobb ké-

~

(P. caudatum),

valamint

a P. aurelia

és a P. bursalia. Papuk: réghegység Jugoszl4vidban (Horvato.), a Drava—Széva kézén, legmagasabb cstcsa 953 m. para, suberin lat.-bél>: a virdgos névények sejtfalanak jellemzé anyaga; nagy molekulastlyu észterek bonyolult keveréke. A legtébb névény epidermisze alati és a termések faldban fejlédik a nagyrészt elhalt, vékony fala, levegével telt ~réteg (szdvet) ; ez némely névényen (~idlgy) mar kéros vastagsagura nd (— paraja). Az elhalt levelek sz4rdnak az aljat és a sériilések helyeit is ~réteg vonja be (seb~). A vizgézt és a vizet alig ereszti 4t, igy megakaddélyozza, hogy a csapadék kiligozza a névényi széveteket ; rossz hévezetése miatt védelmet nyujt a téli hideg ellen. para-, p-: (vegy) — meta-

para: 1. térdko.-i valtépénz neve; a hasznadlatos pénzegység, a font 4000-ed része. — 2. jugoszlaviai valtépénz neve; a hasznadlatos pénzegység, a dinar 100-ad része. Para: tagdéllam Brazilidban az Amazonas torkolat-

vidékétél D-re. 1 230000 km?. L: 1,2 millid (1956). Népstrtsége: 1 f6/km?. Fév.-a és legfontosabb kikétéje Belém. Nagy része az Amazonas-medencéhez tartozik. K-on a Guayanai-magasféld, D-en a braziliai tablasvidék hatarolja. Trépusi éghajlat, hatalmas trdépusi éserdék.

Az Amazonas-medencében

rizs-, manidka-,

cukor-

nad-, kakad-, olajpalma- és kaucsukiiltetvények (az utobbi Ford-tulajdon). A szavannaékon (Campos) szarvasmarhatenyésztés.

kitermelés.

a Hienz csalédtél sz4rmazik.

szén,

csillék

tenyésztheté

Piszer céljara az érett, piros, erezettdl, szartdl,

10 700 kh-on

fa- v. fémszerkezet,

nyékén, csemege~t Cece, Boldog, Békéscsaba, Gyula, Szentes,

bogyiszldi,. a kosszarv,

t fiszer~,

3. sinre helyezheté

nukleusz léthatéd. Baktériumokkal taplalkoznak ; ezeket a sejtszajon keresztiil kebelezik be. Edesvizeinkben mindeniitt kézénséges a kisérleti célokra témegesen

szegedi, a kalocsai, a csemege~fajtaék k6ziil a bajai, a cecei, a

szeriparunk

—

v. vasuti kocsik, cséplégépek stb. elmozdulésénak megakadalyozasara. papucsallatka (Paramaecium): a csillésok (Ciliata) osztaly4nak egyforma csillésok (Holotricha) rendjébe tartozé egysejtti dllatnemzetség. Az ide tartozé fajok alakja hosszukds tojasdad. Testiiket egyforma stirtséggel csill6k fedik. Endoplazmaéjukban halézatos szerkezeti, nagy bab alaki mag (makronukleusz), ennek bemélyedésében kicsiny, a szaporodasban részt vevé mikro-

hegyes, a paradicsom alaki zéld stb. — Betegségec kéziil nagy karokat okoz a palantavész, a ~virus betegség, a hervaddsos betegség és a napégés. Kdrtevdje a létetti, a mezei pocok és a levélesumatdél

tasa.

piros. H6-,

Kecskemét kérnyékén termesztenek. Termése 80—100 q/kh. Legjelentésebb fuszer~-fajta a Paprika (viragos, leveles 4g, termés)

zetfeliiletre valé elosztésa végett a tam ald helyeznek. Hasznélataval biztosithatdé a féte szilardabb alatamasz-

fény-, viz- és tdpanyagigénye nagy. Hazankban fiiszer~t elsésorban Szeged és Kalocsa ké6r-

fehér v. zdld, éretten

tet.

parabola

3868

paprika

A folyék mentén

Ipara

kisméretti.

—

nagyobb

Fejletlen

aranyt

fa-

kézlekedés,

kb. 400 km hosszu vastitvonal. para: 1. a légkérben lebegd apréd vizcseppek okozta homéalyosodés, ha a latastavolsag nagyobb 1 km-nél. A kicsapdéddas folytatéddaésa kéd, ill. felhé

képzdédésére vezet. — 2. a viz forrdspontj4nak megfelel6 hémérséklet alatt csak a viz feliiletén képzédé vizgdz. parabidzis (gér. ’mellett + élet’ szébél>: 1. (biol) a kisérleti biolégidban alkalmazott mddszer; két v. tébb Allat (pl. patkany) szervezetének miitéti egyesitése szerveik és széveteik kélcsénhatdsénak tanulményozaésa céljabél. Eredményeként k6zés vér- és nyirokkeringés jén létre, és egyes esetekben az idegrostok kéles6nésen egymasba nének. Ha a parabiontdk testvérek, akkor a ~ tartéds; egyébként azonban nem hosszu életG. — 2. (élettan) az ingerelt szévet Allapota; erés ingerek hatdsdra jén létre. Gdtldsi jegyek (a vezet6képesség, ingerlékenység elvesztése) jellemzik. Tanulmanyozaésa feltarta a serkentés és a gatlds folyamatainak egységét. parabola : 1. (geom) sikgérbe; azoknak a pontoknak a mértani helye, amelyek egy adott pontbdél (fokusz,

F)

egyenesté] egyenlé

és egy

adott,

(vezéregyenes,

tavolsdgra

a

ponthoz

direktrix

vannak:

v.

nem

illeszkedé

irdnyvonal,

Mv = MF,

ahol

v)

M aw

barmely pontja. A fédkuszon dtmend, a vezéregyenesre merdleges egyenes a ~ tengelye; ez a~ tengelypontjaban metszi a goérbét. A tengelypont felezi a fokusznak

Pannonia

Bi

ES

ae 3

‘

(Szombathely)

—

(Budapest,

Boros tyank6faragvany Scarabantidbdl (Sopron)

triasz

Contra Marcins

(Jupiter,

Alisearol

Juno,

a

Aquincum 15-6

SY

“i

s

3

taboreréditményének

romjai

tér)

Minerva)

szobortoredékei

—

Szarkofag

(Szekszard)

agvagmécses

Az

aquincumi

orgona

rekonstrukcidja

No

al

__.

itil

mie

Okeresztény bazilika romjai Valeumban (Keszthely, Fenékpuszta) — Nemesis Fortuna (mészk6szobor, Aquincum) — Az aquincumi katonai amfitedtrum romjai (Obuda)

Mozaik

a balacapusztai romai villabdl

yermek Dioniiszosz (Szowkathelyen talalt elefantesontszobor, Nemzeti Muzeum) — Csaszarportré(mészk6, Aquincum) — Légids katona sirkéve

(Aquincum)

Vaborerod

kapujanak

agyagmodellje (Intercisa)

Jobboldalt : Aquincumban,

korsok, illatszeres tiveg

talalt tivegedények:

és (lent) pannoniai

(fent) poharak,

konyhaedények,

szoptatds

valamint

tiveg,

persely

Paraszthaboruk

Kai Si3

Magyar parasztkuruc 1514ben (Fametszet 1514-b6l)

Egykorvi

augsburgi

ujsaglap

fametszete az 1514-i magyar paraszthaboru katonajarol

Az

1514.

nyek

évi

paraszthabortit

illusztraciéja 1741-1

a

Corpus

megtorlé

Juris

térvé-

Hungarici

kiadasaban

A német paraszthaboru illuszt-

racidja egy 1532-ben megjelent német kényvben

Képek Derkovits Dozsa metszetsorozatabol

fa-

A esehorszdgi parasztok harea a huszita habortban (egykoru iJlusztracid)

Dozsa Gyorgy tiizes koronaval (Fametszet Taurinus hdskélteményének cimlapjan, Bécs, 1519)

parabolabucka

369

a vezéregyenest6l valé p tdvolsdgdt. A ~ olyan ellipszisnek v. hiperbolanak tekintheté, amelynek kézéppontja és mdsodik fékusza a végtelenben van. — Abban a derékszégi koordinata-rendszerben, melynek kezdé-

3

paradoxon

gyulladas esetén alkalmazzdék. A kellé idében elvégzett kis beavatkozds stlyos szévédményeket elézhet meg. Parad: o6tk., Heves m., pétervaésdri j., a Mdtrdban

a Kékes firdé.

labanal.

L:

3000

(1960). Va4.:

Erdégazdasag ; hazi

szévéipar.

Recesk-ParadTimsdés,

szénsavas gydgyforrasok (csevice). Parddfiirdéd: hely, gyégyfirdék és gydégyintézetek.

kénes,

wdild-

paradicsom (Solanum lycopersicum): a burgonyafélék (Solanaceae) csaladjaba tartozdé, egyik legfontosabb zoldségfélénk. Oshazdja a trépusi D-Amerika. Az indiénok Amerika felfedezése elétt is termesztették. Eurdpdba a 16. sz.-ban kerilt. Nagy cukor-, szarazanyagés C-vitamin tartalmu (20— 45 mg/100 g). Bogyéit nyersen és feldolgozva fogyasztjak. Egyéves névény. Szara elagazé, 30—180 cm. Levelei félbesz4rnyaltak, szér6-

zottek. Bogydi rendszerint pirosak, gémb y.-mas, valtozatos

alakiak,

tébbesével

fiirtét

alkotnak.

Héigénye

nagy, vizigénye aranylag kiesi. Béséges, erds fényt, sok

Parabola (F gyujtépont, ill. f6kusz)

tapanyagot

pontja a ~ tengelypontja, x tengelye a ~ tengelye, a ~ egyenlete y27=2pr. A ~ specidlis — mdsodrendi

gorbe, ill. +kupszelet. — 2. (irod) + példa parabolabucka: félig kététt homokforma tengerpartokon (Eszaki-tenger, Keleti-tenger) és futéhomokos tertileteken ; a szarain lealacsonyodik. Nyitott, parabolaszeri ivével a szél felé fordul, a kiilsé6 dombort oldalan maximalis lejtéja, a belsén a cstcs irdnydban lankés, a sz4raknél egészen a fiiggdélegesig névekvéen meredek lejtéji. Vandorlés kézben egyre jobban szét-

nyilik. Mo.-on a Kiskunsdégban és a Nyirségben taldlhaté. parabolatiikor, parabolikus tikér: forgésparaboloid v. parabolikus henger alaku tiik6r, amely a fédkusz4ban elhelyezett pontszerti forraésbél eredé sugarakat a tengelyével paérhuzamos sugarnyalabba alakitja, v. a parhuzamos sugarakat fokuszaban gyUjti 6ssze. A parabolatikrét fényszérékban, v. televizids, ill. mikrohull4mu antennaként hasznaljak ; fokuszdban helyezik el a fényforrast, ill. a primer sugdérzé dipdlust v. télesérsugdrzdt. A~ a gémbtiikérnél jéval élesebb nyaldbot 4llit eld. Véges méretei miatt a sug4rnyala4b nem pontosan parhuzamos, de anndl keskenyebb, minél nagyobbak a tik6ér méretei, és minél kisebb a hasznalt sugarak hull4mhossza. Mivel a televizids, ill. mikrohull4mt antennék fémbél késziilnek, és az elédbbi okok miatt méreteik

kivan.

£6 termesztétajai:

Naélunk

van, Kecskemét, Szentes, Kaposvar kérnyéke. Termése 80—120 q/kh. Jelentésebb fajtéi: korai csemege, lucul-

lus, kecskeméti torpe, fdti ~, szilva~. — Betegségei kéziil nagy jelentéségtiek a kulénféle gombabetegségek (szeptérids levélfoltoss’g, ~vész, szdrrothaddés). Kdrtevdi kéziil a gydkér-fondlféreg, a levéltetvek és a bur-

gonyabogar a legveszélyesebb. — Mo.-on 1960-ban kézel

24 000 kh vetésteriileten 202 000 t-t termesztettek. Elelmiszeriparunk 1960-ban 27 000 t ~konzervet allitott eld. ~piré-kiviteliink 1960-ban 11 000 t-t tett ki. — Irod. KérodiL.: Akoraip. termesztése. 1958 ; Somos A.: Ap. 1959; Paradicsomtermesztés. Szerk.: Milinké I. 1961.

Paradicsom , Eden i.

— egyenstlyanak

felté-

telét mondja ki arra az esetre, amikor a folyadékra kiilsd eré nem hat. A ~ szerint az ilyen folyadékban a hidrosetatikai nyomds Allandé. Ugy is szokték fogalmazni, hogy a nyomas

egyenletesen

terjed.

Paschen, Friedrich (1865—1947): mnémet fizikus. C. Rungeval k6éz6sen spektroszkdépot szerkesztett. Felfedezte a hidrogénatom infravérés szinképvonalainak sorozatait,

az

un. ~-sorozatot,

amely

a lathaté

fényben

ki-

alakult + Balmer-sorozathoz hasonlé, E. Backkal egyiitt megaéllapitottak a szinképvonalak felbomlds4nak térvényét erds magneses térben. ~t6l sz4rmazik a — gdzkistilések gytjtésanak torvénye is. Pascoli, Giovanni (1855—1912): olasz kélté, kritikus, irodalomtudés, Részben Ujlatin nyelven irt liraéjA4ban a természet szeretetének, a mindennapi élet egyszerti dol-

gainak énekese. Népszertiek hazafias kédlteményei is. Irodalomtérténeti munkassagéban kiilénésen Dantemagyarazatai jelentések. pas de deux [pa dé dé] : a balettben a paros tane neve, rendszerint lirikus jellegt. pas de quatre [pa do katr] (fr. ’négyes lépés’): balettben a négy széldétancos altal jart tance elnevezése. — Nevezetes az ango] kirdlyné elétt 1845-ben a kor négy

leghiresebb tancosndéje (Taglioni, Grahn, Grisi, Cerito) altal eléadott Pas de Quattre (C. Pugni zenéje, Perrot koreograéfidja), mely a romantikus balett néi sztarkultuszanak tetdépontja. pas de trois [pa dé troa] (fr.) : balettben a hérmasban jart tane neve. Pasennaja, Vera Nyikolajevna (1887— ): szovjet szinészné,

az

SZU

népmtivésze,

Allami

dijas,

Lenin-

dijas. 1907-t6l. a Moszkvai Kis Szinhaéz tagja volt. Osztrovszkij, Gribojedov, Trenyov, Gorkij stb. darabjaiban aratott sikereket. 1941 dta mint szinészpedagégus mt-

kédik. Pasié [pasics], Nikola (1846—1926): szerb,. ill. jugoszlav Allamférfi. A szerb nagyburzsoézia érdekeit képviselé és a délszlav dllamok egyesitésére térekvé radikalis part vezetdje volt. 1904-ben kiiliigyminiszter, 1906ban miniszterelnék lett. Pozicidit révid megszakitasokkal 1926-ig megtartotta. Kezdeményezé szerepet jatszott a > Balkdn-szévetség létrehozdsdban, jelentés volt tevékenysége az 6nall6 Szerb-Horvat-Szlovén Kirdalysag megalakitaés&ban és elismertetésében. 1918. utén az angol—francia orientacié hiveként lépett fel, és szovjetellenes allAspontot foglalt el. Paskievies, Ivan: — Paszkevics

Pasolini, Pier Paolo (1923— ): olasz kélté. Kéltészetében, elsésorban a Gramsci hamvai c. jelentés versciklus4ban irényt mutat a nép iigyét vallal6 mivészi 4lldsfoglalés felé. Az olasz népkéltészet kutatdja. . Pasquini, Bernardo (1637—1710): olasz zeneszerzé és orgonamiivész, Cesti tanitvanya. Réméban mtké6détt. Mint Frescobaldi hagyomanyainak kévetéje kora legkivélébb orgonistéja. Zongoramtveket, operdkat, oratériumokat,

kantaétakat

irt.

passacaglia [paszakalja] : eredetileg olasz v. spanyol eredetti tanc. A mtizenében régi ténczenei tétel. Formaja varidcrd-sorozat egy basszustéma felett. Metruma rendszerint harmas, egyetlen hangsullyal. (—chaconne)

.

Passau : kikétévdros a Duna mellett DK-Bajoro.-ban (NSZK) az osztrék hatéron, az Inn és Ilz torkolaténal. L: 35000 (1959). Gép-, porcelén, és béripar. Grafitbénydszat. Féiskola. — Kelta eredetti telepiilés, a rémai uralom idején Botodurum légidédstébor volt. Piispokségét 739-ben alapitotték. Pzlgrim ~i piispék kildte az elsé térité6 papokat Mo.-ra. 1805-ben a pozsonyi béké-

ben

engedte

passepartout

4t Ausztria

Bajoro.-nak.

[paszpartu]

: kilénbézé daralt, fott v. sult husokbdl,

halakbdl,

belséségekbél,

tojasbdl,

névényi élelmezési anyagokbél készitett tartéds ételféleség. Az élelmiszeripar fémdobozokban hozza forgalomba. — A francia konyha vajas leveles tésztéba siiti bele. Pasteur [pasztér], Louis (1822—95): francia kémikus és bakteriolégus, a francia tudomdnyos akadémia és a francia orvostudomaényi akadémia tagja. Eleinte kémiai és kristaélytani kutatésokkal foglalkozott. Felfedezte, hogy a borkésavnak a polarizalt fény sikjét jobbra és balra forgaté izomerjei vannak, tehdt a vegyiiletek optikai aktivitdsét belsd molekularis elrendezédésiik aszimmetridja okozza. E felismerés a — sztereokémia egyik alapja. — Késdébb erjedéstani vizsgélatokba kezdett, és Louis

Pasteur

anyagokbd!

kutatdsaival megalapozta a mikrobioldgiadt. Bebizonyitotta, hogy a baktériumok nem a rothadd, erjedé

keletkeznek,

hanem

kiviilré] behatolva,

ma-

guk inditj4k el e folyamatokat. Kimutatta azt is, hogy a kilénféle biokémiai elv4ltozdsokat kiilénb6zé faju

baktériumok idézik eld (baktériwmok fajlagosséga). Meg-

388

pasteurellosis dllapitotta, hogy a baktériumok viszonylag nem nagy hémérsékleten elpusztulnak. E felfedezése az élelmiszerek, italok tartésitasaban széles kéré alkalmazast nyert (pasztorézés).

A baktériumok

biokémiai

szerepének

fel-

fedezését kévetéen kisérletileg kimutatta a mar korabban felfedezett lépfenebacilus kérokozé képességét. Leirta a gennyes folyamatokban talalhaté baktériumokat ; ezzel igazolta Semmelweis Ignac felfedezését, és inditékot nyujtott J. Lister munkassagahoz a sebfertézések megelézése terén. Felfedezte, hogy a baktériumok kiilsé hatdsra térténd megvaltozdsa csdkkenti kérokozé képességiket, és ugyanakkor védekezé folyamatokat inditanak el a szervezetben. Ennek alapjan kidolgozta a tyukkolera, a lépfene, majd a veszettség elleni véddoltast. Eredményeinek nemzetk6zi visszhangja meginditotta az adomaényokat egy tudomanyos intézet felallitasara; 1888-ban kezdte meg vezetésével mtikédését Parizsban a Pasteur Intézet. Késédbb mas orszagokban is létesiiltek

hasonlé

intézetek

a veszett

dllatok

Altal

megmartak

kezelésére és a kezeléshez sziikséges oltéanyag termelésére. Nélunk 1890-ben Allitottak fel Hdgyes Endre kezdeményezésére. Ma mar az oltéanyag tartdésithatd, szallithatéd,

az

oltA4as

nagysz4mu

oltédallomaéson

beadhatd,

ezért a Pasteur Intézetek feloszlottak v. kutatdéintézetekké alakultak. pasteurellosis, pasztdrellézis (LL. Pasteur nevérél>: a pasteurell4k csoportj4ba tartozé, palcika alaku baktériumok okozta —-fertézé betegségek gytijténeve. Ezek a baktériumok feltételesen kérokozék, igy majdnem minden 4llatfajban megtalalhatédk. Mo.-on gyakorlatilag esak a baromfikoler4nak van jelentésége, mashol azonban a sertés-, szarvasmarha- és bivalyaéllomanyban jelentékeny kérokat

pastiche utanz6

v.

okoz.

[pasztis] (ol.—fr.): karakirozé6

mtii

1. valamely ird stilusdt

(> parddia).

—

2. zenemit,

melyet tébb zenekélté mtvébdl allitottak dssze. Pasto : varos DNy-Kolumbidban a pénamerikai mtiut mellett 2600 m magass4gban. Narino tart. székh.-e, kereskedelmi kézpont. L: 101 000 (1959). Elelmiszeripar. Lakkozott targyak és panamakalap készitése. pastorale, pasztordl ujplatonizmusra épult. Az ujplatonizmus hatasa kiil6nésen a legnevesebb egyhazatya, — Agoston (354—430) munkassagaban nyilvanult meg. A ~ jelentédsebb képviseldi még: -Tertullianus, Justinus Martyr, Alexandriai Kelemen és Origenész. — 2. az egyhazatyak és mas ékori egyhazi irdk életével és mtiveivel foglallkozé tudomany.

710 (1960).

Patro: 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: Vinh.: Porrogszentmihaly. Patroha:

6tk., Szaboles-Szatmar

m.,

kisvardai

j. L:

3710 (1960). patroklinia (lat. ’apa’ + gor. "hajlik’ szavakbél):

Patroklosz: Akhilleusz

Homérosz

baratja.

Amikor

Ilidszanak a trdéjaiak

egyik nagyon

hdse, szoron-

gattaék a goérég harcosokat, harcba bocsatkozott, és visszavetette a trdjai tamadast, de Hektér megélte ot. Akhilleusz bosszut allt érte Hektéron. patron : 1. tdltény (> ldszer). — 2. a szddaviz hazi eldallitaséhoz

sziikséges

bél késziilt betét. —

szénsavat tartalmazé, acél-

3. fémforgdcsoléd gépeken a befogé

hiively.

patronalas (lat.-bdl> : tamogatas, partfogolas, védn6k- © ség vallalasa valaki v. valami felett. patronatus feltételes refleyeket épitenek ki, azaz idéleges kapcsolatokat, Uj reflexpalydkat alakitanak ki az idegrendszer

az

Irtis f.

kul6nb6z6 kézpontjai kézétt, s eziton vizsgéljak a feltételes reflexek megszilarduldsAnak, ill. kialvasanak, az

mellett. ~ ter. székh.-e. L: 90 000 (1959). Elelmiszeripar (hus- és tejkonzervgyartas), malom- és séripar, fafeldolgozas; hajdjavité uzem ; épitédanyag- és béripar, kdéolajfeldolgozé gyar. Uj aluminiummii. — 2. ter. a Kazah

SZSZK-ban. 135 300 km?. L: 485000 (1959). Pavlov, Alekszej Petrovics (1854—1929): szovjetorosz geolégus, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Rétegtani-tektonikai, negyedidészaki geologiai, paleontolégiai, geomorfoldgiai és geolégia-torténeti kutatasokkal foglalkozott. Pavlov, Ivan Petrovics (1849—1936): szovjet-orosz fiziol6gus, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémidajanak tagja. Az élettani kutatdsnak elvileg uj mddszereit dolgozta ki. Bevezette azt a kisérleti méddszert, amely lehetévé teszi a szervezet normalis kériilmények k6z6tti mikédésének tanulményozaésdt. Jelentés kutatésokat végzett a vérkeringés, az emésztés és a

irradidcié s koncentraciéd folyamaténak geit, a gatlasok kiil6nbézé formait stb.

térvényszertiséA ~ f6 érdeme,

hogy megadta az egzakt, tudomaényos kisérleti alapot a magasabb rend agymtikédés megértéséhez, mert ravildgitott az idegmtikédés egyre bonyolultabbas a kérnyezethez valé alkalmazkodds egyre tdékéletesebbé vdldsanak mechanizmusara. Pavlovszkij, Jevgenyij Nyikanorovics (1884— Ne szovjet zoolégus, az SZU Tudomadnyos Akadémidjanak és Orvostudomaényi Akadémidjanak tagja, kétszeres Allami dijas. Munkdiban elsésorban az orvosi parazito-

légia és az Altalanos bioldgia kérdéseivel foglalkozik. Elméletet alakitott ki az emberi fertézé betegségek természetes gdécjellegérél.

Pawtucket [patakot]: a legrégibb pamutipari varos az USA-ban, Rhode Island Allamban ; textilipari gépgyartas. L: 81 400 (1950).

Payer, Julius von (1842—1915):

osztr4k sarkutazd, az

1872—74. évi osztrék—magyar expediciéd vezetdje. Az Eszakkeleti dtjéré kutatéséra szervezett expedicié sordn fedezte fel a Ferenc Jézsef-féldet (1873). Pazardzsik, Tatar-Pazardzsik : bolg4r vaéros, Plovdivtél Ny-ra, a Marica-f. partjan. Jardsi székh. L: 40 000 (1956). Gazdag mezégazdaségi vidék ipari kézpontja,

élelmiszer-, textil- és fafeldolgozé ipar. Gumicipégyar. Pazmand: 6tk., Fejér m., székesfehérvari j. L: 2240 (1960). Va.: Kapolnasnyék, Pazmandfalu: 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1400 (1960). Va. : Pannonhalma.

Pazmandi Horvat Endre (1778—1839): kélté, Gyér megyei plébanos, Kisfaludy Sandor baratja. Zire emlékezete (1814) c. hexameteres epikus miivének kéltdiségér6l Kazinezy is elismeréssel nyilatkozott. A romantika szellemében mar Vérésmarty eldétt kisérletezett a honfoglal4si eposszal, de 1821-ben elkezdett Arpdd c. hexa-

meteres héskélteménye csak 1831-ben jelent meg. Jelentékeny szerepe volt a nyelvujitasi harcban ; a mérsékelt

Ujitas hivei k6zé tartozott. Pazmandy Dénes, iddsebb

(1781—1854):

Komérom

vm.-i féldbirtokos, a reformorszdggytiléseken a liberalis ne-

mesi ellenzék jobbsz4rnyaéhoz tartozott. A Batthydny-kormany 1848. apr.-ban Fejér vm. féispanjavaé nevezte ki. Mint a felséhaz képviseldje tagja lett a Honvédelmi Bizottmanynak. A fegyveres hare megindulésa utaén vissza-

vonult birtokara, és 1849. jan.-ban meghdédolt Windischgraetz elott.

Pazmandy Dénes, ifjabb (1816—1856) : Komérom vm.-i féldbirtokos,

liberélis

az elébbi

nemesi

fia;

a reformorszdggytiléseken

ellenzékhez

tartozott.

A

a

Batthydny-

kormany frankfurti kévete volt Szalay Laszléval (1848. maj.-ban); a népképviseleti orszaggytilés képviseléha-

zanak

elnéke.

elnékségérél,

birtokara,

1849.

jan.-ban

meghdédolt

és jan.

lemondott

a esdszdriak

végén

Ghyczyvel

képviseléhazi

elétt, visszavonult

egyiitt

ellenforra-

dalmi emlékiratot intézett Windischgraetzhez. Pazmany Péter (1570—1637) : a magyar ellenreformé-

cid legjelentésebb alakja; esztergomi érsek, hitvitazd, iré. Nagyvaradon sziiletett protestans csaladbdl, de mostohaanyja hatasdra 12 éves koraban katolizalt, és késébb jezsuita lett. Mint jezsuitanédvendék Kolozsvarra, Krakkdéba, Béesbe, végiil Rémaba kerilt. Majdnem tiz évig tanitott a grazi egyetemen. 1616-ban esztergomi érsek lett. O alapitotta 1635-ben a nagyszombati egyetemet, a mai Edétvés Lorand Tudomanyegyetem dését. Politikai tevékenységében a Habsburgok elnyomd térekvéseit tamogatta, és eldmozditotta mo.-i terjeszkedésiiket, de élete végén kézeledett az erdélyi politikahoz. Pozsonyban halt meg. — Irodalmi mikédését a katolikus egyhaz érdekében

fejtette

ki. Legfontosabb

Magyari Istvan

irdsai vitairatai,

(Felelet, 1603), Alvinezy Péter

ezeket

(Ot szép

levél, 1609) és mas protestaéns hitvitazdk ellen irta. Legismertebb miive az [stent igazsagra vezérld kalawz (1613). Utolsé6 mtive a Vasdrnapokra és egynéhdny tinnepekre rendelt valédi

evangéliumokrél, prédikdcidk (1636). Mtveinek értéke kittind stilus- és nyelvkészségében van. frdsai a kézvetlen élébeszéd erejével hatnak: vildgos-

sdgra

tdrekszik,

adasaba.

sok

hasonlatot,

(P. P. vélogatott trdsaz.

kézmondast

szé

eldé-

1957.)

pazsitfiivek, pdzsifiifélék (Gramineae): az egysziktiek (Monocotyledones) fontos és népes csaladja, tébb mint 4000 fajjal. Szaruk szalmaszar, beliil tires, izekre tagolt. Leveliik keskeny, toévén rendesen hartyas nyelvecskével. A viragok 1 v. tébb viragu fiizérkét alkotnak ; ezek laza v. tom6étt bugdban, 1—2.v. tébb soros fiizérben, kalaszban

Allnak. A fiizér alj4n 2 pelyva, minden viragban 2 tokl4sz, azon beliil rendesen 3 porzé és 2 tollas bibéjG maghaéz foglal helyet. A tokldsz estcsén v. hatén gyakran hosszi sz4lk&t visel. Termése szemtermés. Ebbe a csaladba

tartoznak

Péchy

395

Payer

legfontosabb

—gabonaféléink,

szimos

fontos

takarmanyfiiviink és a gyepalkoté fiivek, valamint a trépusok bambuszféléi is. — Irod. V. P. Moszolov: Bvelé-

pillangésok és p. 1951.

Padijanne [pejenne]: 120 km hosszt té a Finn-tévidéken (nagysagra a Saimaa-té utan kévetkezik), 1065 km?. Rendkiviil tagozott part, sok sziget tarkitja. D-i végén van Lahti varosa. Pb empiriokriticizmus

kévetdje;

objektiv térvényeinek létezését. Peary [picori], Robert Edwin

tagadta

a természet

(1856—1920):

amerikai

sarkkutat6. 1886-ban vallalkozott elsé sarkvidéki utjara. 1886 és 1909 kézott hét utat tett a sarkvidéken (elsdésorban

Grénlandon),

végiil is 1909. apr. 6-an elsdként

érte

el az Eszaki-sarkot.

Pe-Ce : utanklérozott lakkhoz,

tovabba

— polivinilklorid. Sav- és lugallé

ragasztdészerként

hasznalj4k.

Oldé-

szerbél szalla huzhaté. A -~-szaélat kiilénleges célra, vegyipari védé és sztiré szévetként hasznalj4k. 80 C° kéril olvad, és igy nem vasalhaté. Jé elektromos szigeteld.

Pécel : 6tk., Pest m., gédélléi j.

L: 8740 (1960), foként

Bp.-en dolgozik. Zéldségtermesztés. Gyapjutermelés. A volt Raday-kastély (1744-ben épilt; barokk-stilusut,

mtiemlék) ma MAV kérhéz. — Irod. Zsindely E.: A péceli Raday-kastély.

1959.

_ Péch Antal (1822—95):

banyamérnék, az MTA tagja.

Uttéréként foglalkozott a — lényegében ma geomechanikdénak nevezett — féldkéregmozgaésokkal. b alapitotta

a Banyaszati és Kohdszati Lapokat, kiadta az elsé magyar— német Banydszati Szakszotart. Jelentés érdemei vannak a banyaszati szaknyelv magyarositasaval és a banyaészat torténetének vizsgélataval kapcsolatban (Alsé-Magyarorszag banyamivelésének torténete, 2 kétet. 1884—87). Péchi Simon (1575—kb. 1642): az erdélyi szombatosok vezeté alakja. Bocskai Istvan és Bethlen Gabor fékancellarja volt (1621-ig). Mikor I. Rakéezi Gyérgy erdészakosan fellépett

a szombatosok

ellen, ~t

is bért6énbe

vetette,

ahonnan csak a reformatus hitre valé attérés 4ran szabadult ki. Pechstein,

Max

(1881—1955):

német

expresszionista

festé és grafikus. A Hid (Die Briicke), majd késébb a forradalmi térekvésti November-csoport egyik vezéralakja volt. Péchy Blanka (1894—

): szinészné, szavalémtivész,

érdemes mitivész, a Vigszinhéz tagja. Tébb éven 4t Reinhardt tarsulataban jatszott. A leg4lis és illegdlis baloldali szavaldesteken elsdsorban Ady verseinek kivalé tolméesoldja volt. Monografidt irt Jdészai Marirdl. Péchy Mihaly (1755—1819): épitész. A bécsi mérnékakadémiaén tanult. Klasszicista mtivészete a késébarokk-

bél, foleg Fischer von Hrlach alkotasaibél indult ki. Legjelentédsebb mtivei: a debreceni ref. kollégium (déli szarny, 1804—18) és a Nagytemplom (1805—21). Pecos [pékosz]: folyé az USA

D-i részén

(Uj-Mexiké),

Za? 4 &

tertilete

Vizjarasa nagyon Pecél:

a

a

‘

le,

Misina-tetd

of‘

km?.

at Démérkapur®

534 wristahde

Sees’ ©

ingadozé.

székh.-e,

LY:

8 /

$o

°

6tk., Vas m., sarvari j.

m.

B

Jénos-kilato a

AQAA Ran

1220 (1960). Va.: Porpac. Pées : megyei jogu varos, Ba-

ranya

4

|

a Rio

101 000

Kantavar

Ot 612

Grande mellékfolyéja ; 1215 km ; vizgyljté

L:

Pécs

396

Pecos

¢

Haviboldogasszony-

Mecsek

szélt6] védett mediterran jellegi lejtéin, a Misinateté (534 m) alatt (obszervatorium, TV-relédllomas). D-rél az 4svanyi kinesekben gazdag Pécsi-medence hatarolja. A Dunantul legnagyobb (25 000 kh) és legnépesebb, egyben egyik legrégibb v.-a. L: 119 000

encyandee

Weal

(1961), 1947 utan hozzacsatoltak a szomszédos Mecsekszaboles, Malom, Mecsekalja, Vasas, Nagy-

arpad, Pécstjhegy kézségeket, egyben tovabb fejlédétt a Gyarvaros és a Kertvaros. Ny—K-i iranyban 15 km hosszan hizodik. B-i részén a Tettye fennsikkal (233 m) végzdédik a varosmag lakott teriilete. Harom keriilete

van;

k6zédttiik

a II.

y f j Yh?)

Hatastavak

ker.

a

régi ~,

az

Osi

Belvaros, melyet a kézépkorban varosfal dvezett. K6ézpontja a mai Széchenyi tér. A mecseki oldal felé fokozatosan emelkedé részen a hajdani Gdzi Khasim

dzsamija all — ma kat. templom — 22 m magas félg6mb kupolaval. ~ szamos tér6ék kori emléke k6ézul nevezetes még a mai kérhazkaépolna: Jakovdli Hasszdn dzsdmija a kézvetleniil mellette allé6 minarettel; egy nyolcszoga mohamedaén sirképolna: Idrisz Baba tirbéje. A Dém téren 4ll a jellegzetes, négytornyu székesegyhaz (a 11. sz.-bdl). A székesegyhaéz mellett talalhaték az okeresztény temeté fdld alatti maradvanyai. A régi varfal egy része, az un. barbakén (kérbastya) a 15. sz. elsé6 felébél1 ma is ép. — Ipari fejlédése régi kelett. A Tettye karsztforraspatakjanak nagy esését felhasznalva mar a 14. sz.-ban ipari kézpont, az un. ,,Malomszeg Vicus” telepiilt, malomsorral, egyéb kis tizemekkel. A kiegyezés utdni évtizedekben jéttek létre korszerti iparvallalatai : az Angster-féle orgonaépité mthely, a Littkepezsgégyar (melynek 6t emelet mélységi pincéiben ma az Allami Pincegazdasdg térolja ~ kérnyékének borait), a Hamerli-kesztytigyar és a nagymultu Zsolnay-porcelangyar (— eozinmdzas porcelin). A két utédbbi gyar ma is mukédik ; a Pécsi Porcelangyar ma fdleg ipari porcelant gyart: szigeteléket, cserépkalyhat stb. Jelentés a gépgyartés (Sopiana Gépgydr), itt van Mo. egyik legnagyobb bérgydra, jelentéds az olaj-, szeszaru-, dohaény- és sérgyartés (Pannonia Sérgydr), kokszgyartas, élelmiszeripar. ~ ipari stly4t azonban féként a kérnyéken folyé szén- és urdnbdnydszat adja. Az orszag egyik legrégibb szénbénya-vidéke

a varos K-i hatéraban

huzdédik ; a ki-

banydszott lidszkori feketekészén 5900—6600 kaldridju, kokszolhaté. A bdnyamtivelés kezdetleges médon mar a 18. sz. végén

megindult.

Késébb

a Dunagézhajdézasi

Tarsasag hasznalta hajdinak fiitésére a szenet. A~i szenet feldolgozé gazgyér mtkédik 1896-t6l, villanytelep 1894tél, A ~ujhegyi széneldékészité mellett hatalmas 4ramfejleszté telep épiil, amely a ,,medd6k” széntartalékat

hasznalja fel; ez az Uj pécsi héderémti 1960-ban kezdte meg mitikédését. A kibontakozéd urdnércbényaszat is egyre tobb dolgozétf oglalkoztat. Az ipari munkassag (1959-ben kb. 20 000 f6) mintegy 50%-a dolgozik banyakban. A rohamosan iparosodé varos vizellétéséra a Dundbdl vizet

hozé csévezeték épiilt (1960-ban kezdett muikédni). — Régi, sajatos kulttraval rendelkezé miivelddési kézpont. Mar 1367-ben egyetemet hozott itt létre I. Lajos. Az 1774ben alapitott mai, 300 000 kétetes Egyetemi Kényvtar elédje, a Hampd-gytjtemény Mo. elsé nyilvanos kézkényvtara volt. Szamos édsnyomtatvanyt, kédexet, torék iddkb6l val6é eredeti anyagot ériz. 1923-ban nyilt meg a Pécsi Tudomanyegyetem (jogi és orvosi karral). 1948-ban alakult a Pedagégiai Foiskola. 16 kézép- és szakiskola mtkédik, nemzetiségi tanitédképzé, valamint az MTA Dunanttli Tudomanyos Intézete; ezenkiviil még szamos irodalmi, mtivészeti és tudomanyos egyesiilet. Janus Pannoniusrdl elnevezett, 1904-ben alapitott muzeumanak gazdag anyaga Ot épiiletben tekintheté meg.

A Pécsi Nemzeti Szinhaz és a Kamara Szinhaz mellett nydron Szabadtéri Szinpada is van. — Udiilédkézpont, a mecseki turak kiindulépontja, kérnyékén szamos turistahazzal. Legszebb SZOT-idildédje a varos felett 340 m magasan az 1936-ban épitett Udiilészalld, kézelében létesitették ~ Allatkertjét (1959). — A kelta lakossdgu telepiilés az i. sz. 1. sz.-ban rédmai uralom ala keriilt ; i. sz. 292 kériil Sopianae néven Pannonia Valeria provincia polgéri kormanyzdéjanak székhelye lett. A rémai uralom idején elterjedt a kereszténység (dkeresztény temetd). Hun, keleti gét, gepida, longobard uralom

utaén hosszabb ideig avar fennhatdésag alatt allt; kiisz6bén

a frank birodalomhoz,

847-ben

Pribina

a 9. sz. morva

fejedelemségéhez keriilt. Ekkor mar St keresztény temp-

loma volt, innen sz4rmazik Quinque Ecclesiae )Gligl--tg tx 2, °° 2s

poliploid nemesités : névénynemesitési eljards. Mesterséges beavatkozdssal poliploidokat (— kromoszéma-sokszorozédassal 6rékl6d6 megvaltozdsokat) Allitanak eld, és

azokat

keletti,

kiilénféle

eredményes

kombindciéban

nemesitési

keresztezik.

Uj

mddszer.

polipok : (All) a labasfejtiek (Cephalopoda) osztélyanak nyolekartiak (Octocera) rendjébe tartozé puha testt allatfajok. A kézénséges polip (Octopus vulgaris) a tengerek parti zénd4it kedveli. Kérnyezetéhez alakban és szinben megtévesztéen alkalmazkodik. Etkezésre haldsszik. A pézsmapolip (Eledone moschata) a Féldk6ézi-tengerben kézénséges. Nevét szagdrél kapta. A hajéspolip (Argonauta argo) Szicilia partvidékén és az Atlanti-dcednban él. polipropilén : polimerizdcids — miianyag. Folia, szintetikus szdlasanyag v. fréccsanyag késziil beldle. Ujabban megfelelé kataliz4rotokkal sikeriilt nagy részben kristélyos szerkezetti (izotaktikus) ~t eldallitani ; ennek kul6nésen j6 mechanikai és textiltulajdonségai vannak. polirozas , fényesités : feliiletek finom megmunkéldésa (> még csiszolds). Jellegzetessége a fényes felilet. Fémfeliileteket zsiradékkal (olajjal v. faggytival) és igen finom szemeséji csiszold6-

ahol az ésszes olyan tagokat kell 6sszegezni, amelyeknél t7,.+%+...%=n. Ha k = 2, igy a~ megegyezik a — binomidlis tétellel. Polinszky Karoly (1922— ): kémikus, egyetemi

porral (korund, sziliciumkarbid,

tanar,

Kossuth-dijas.

készitett pasztaval poliroznak. Ezt nemezbél v. rongybdél

Foéként mitragyaipari vizsgalatokkal, valamint szervetlen, pigmentek kutatasaval foglalkozik. (Kémiai technoldgia.

késziilt polirozé tares4ra kenik. A tarces4t a polirozdé gép nagyon gyorsan forgatja, és ezdltal fényesiti a hozzanyomott munkadarabot. A rongykorongok a kopas

a

kémiai

tudomanyok

dektora,

T/1, 1/2, IT. 1961, 1959, 1953. — Varga Jézseffel kézésen.)

poliomyelitis epidemica , poliomyelitis anterior acuta: —+ gyermekbénulas polip, polypus : 1. (all) a + csaldnozék helyhez k6tédtt alakja. — 2. (All) + polipok. —.3. (orvost) a bér v. a nyalkahartyak nivdéjabél (felszinérél) szélesen v. kocsaényosan kinévé sima v. személesés daganatos v. gyulladasos eredett.

képzédmény.

Lehet

polipeptidek : a nagyobb tagsz4mu — peptidek gytijténeve. 18—19 aminosavbél felépitett (kb. 1200 molstlyt) polipeptidet mar kb. 6tven éve eldallitottak. Legujabban sikeriilt egyfajta, sét két kilénféle aminosavbél egyszerti médon szazezernél is nagyobb, sdét a millidt is eléré molekulastlyt ~et késziteni. Mar a 18—19 aminosavb6l felépitett ~ sajatsagai is a fehérjékre emlékeztetnek. Vizben kolloiddlisan oldéddnak,

oldatuk

erdédsen hab-

zik, az oldatbdél kisézhaték. Bizonyos aminosavakbédl felépitett ~et a bél nydlkahartyajabd6l nyerheté —encimek aminosavakka bontjak le. A nagy molekulastlyu ~ még jobban megkézelitik a fehérjék sajatsagait. poliploid : olyan egyed, melynek testi sejtjei ketténél maznak.

tébb

monoplocd

kromoszéma-készletet

tartal-

poliploidia : a fajra jellemzé kromoszémaszim egész sokszorozédasa. Ha a kromoszéma-szerelvények

szimu szama

38, 4, 5, ill. 6 stb.,

akkor

trv-, tetra-,

penta-,

ill.

hexaploid szervezetr6] beszéliink. Normalis esetben a testi sejtek — diploidok, az ivarsejtek > haploidok. A~ kiil6nféle mesterséges elja4rasokkal (pl. hésokkal v. kolchicines kezeléssel) idézhet6 eld. A poliploidok vegetativ szervei sok esetben a normélisnél nagyobbak (gigdsz, drids alalk), viszont névekedésiik, fejlédésiik titeme a normalis diploid-

hoz képest lassibb. — A ~nak kilénféle megjelenési forméi lehetnek. Az alloploid v. allopoliploid két v. tébb tévoli rokons4gu faj v. térzs keresztezédésébél ered ; ketténél tobb, genetikailag eltérd ésszetételti kromoszémaszerelvényt tartalmaz. Az anewploidban v. heteroploidban a sejtek kromoszémaszama eltér a szabalyos (diploid, 2n) kromoszémaszamtél ; egyes kromoszémak a normélisnél tébbszér

(hiperploid)

v. kevesebbszer

(hipoploid) jelen-

krémoxid,

vasoxid stb.)

kévetkeztében porositjak a levegdt, ezért elszivé-berendezéseket kell létesiteni. — A -~nak mdsik méddja a feliileti egyenlétlenségeknek nyomészerszimmal és nyoméderével valé kiegyenlitése (kivasaldsa). A feliileti egyenetlenségek a fémrol eltavolithaték elektrokémiai uton is (elektro~). A fényesitendé fémet anddként kapesoljak, elektrolitként savat v. savelegyet hasznalnak. polispermiézis, polispermia : két v. tébb spermium behatolésa a petesejtbe a megtermékenyités folyaman. Az Allatok ~a lehet patolégikus v. fiziolégias. Patolégikus ~ észlelheté pl. a bék&kon ; ilyenkor a csira fejlddése m&r a korai szakaszokban abnormisan folyik, és kilénféle torzuldsokhoz, ill. az embriéd pusztulasahoz vezet. A fiziolégids ~ féként rovarok, halak, madarak és emldés6k esetében figyelheté meg. Nem bizonyitott, hogy a petesejt magjaval egynél tébb spermium egyesiil, de feltételezheté, hogy a petesejtbe behatolt tébbi ondészal is lényeges hatast gyakorol a zigéta fejlddésére. Novények. nél a petesejtbe behatolt spermiumok a petesejt citoplazmaéjaban maradnak, és ott fokozatosan asszimilalddnak, v. a spermiumok magvai ésszeolvadnak a petesejt magvaval, citoplazmajuk pedig a petesejt citoplazmajaval. polisz : az ékori Gérégo. vérosdllamainak (pl. Athén, Sparta, Korinthosz, Milétosz stb.) neve. Altalaban egy féldrajzi fekvésénél fogva védett telepiilésbél és a hozzdtartozé mezégazdasdgi termelésre alkalmas teriiletbdl allt; nagyrészt dénell4tasra rendezkedett be. poliszacharidok : egyszerti +cukrokbél és ezek szarmazékaibdl felépitett nagy molekulastlyu > szénhidratok. Tulajdonsagaik nagymértékben kilénbéznek az egyszerti cukrokétél. Vizben egydltal4n nem v. csak kolloidélisan oldéddnak. A felépité egyszertt cukrokat gliikozidkétések kapesoljAk 6ssze ; savas hidroliziskor egyszerti cukrokra esnek szét. A természetben nagyon elterjedtek, részben vadzanyagok, részben tartalék tépanyagok. A vazanyagok (celluléz, kitin, manndnok, xitildnok) vizben nem oldddnak, és az illeté szervezet enzimjei nem bontjék dket. A tartalék tdpanyagok (keményité, gliikogén, inulin)

hetnek meg. Az autoploid v. autopoliploid azonos v. rokon

vizben

szervezetek

enzimjei le tudjék bontani és fel tudjAdk épiteni dket. poliszémia : > tébbértelmtiség poliszindeton Diu. 4190 km?, L: 650 000 (1958), mahratték (indiaiak.Fdév.-a Panjim. (Nova Goa). Vas- és mangaénére-banyaészat.Hivatalos nyelv a portugal. Pénzneme a portugal escudo; 1 portugél escudo =

100 centavo.

—

Godt

1510-ben,

Diut

1515-ben, Damaot pedig 1558-ban héditotték meg a portugdl gyarmatositék. India fiiggetlenné valasa (1947) déta a lakoss4g kéveteli az Indiaval valé egyesitést, s az indiai kormany is kéveteli e teriiletek Indiéhoz csatolasdt.

Portugal Kelet-Afrika : — Mogambique portugal nyely : az indoeurdpai nyelvesaladhoz tartozé + ujlatin nyelvek egyike. Portugalidban, birtokain,

Pé-siksag

469

Brazilidban

mintegy

Portugalia kiil-

60 millid ember

beszéli;

portugdl nyelvjdrdst beszél Spanyolo. Galicia nevi tartoményanak lakossaga is. Legkézelebbi rokona a —+spanyol nyelv, Jellegzetességei k6zé tartozik a sok nazalis hang, a diftongusok nagy szama. Hat nagyobb nyelvjarasa van (négy a szérazfoldén, ketté a Madeira és az Azori-szigeteken), az eltérés k6éz6ttiik hangtani jellegt. Legrégibb frasbeli emléke 1192-b6l vald. Irodalmi nyelve a 16. sz. dta van.

Portugal Nyugat-Afrika : — Angola portugdlok : Portugalia,

az Azori-szigetek

torzslakosségét képezé nép. Lélekszamuk

és Madeira

Portugélidban

9 millid (1958). Jelentés szamban élnek még Braziliaban és Portugalia gyarmatain, legt6bben Angolaban (110 000) és Mogambique-ben (68 000). Nyelviik az Ujlatin (roman) nyelvek kézé tartozik. Népi kulttraéjuk (mely sok arab vonassal rendelkezik) a gallegék és a spanyolok kulturé-

javal all kézeli rokonsagban. A hivé~ rémai katolikusok. Porumbacu, Veronica (1921— ): roman kéltdnd, dllami

dijas,

viseléje,

a modern

Vorésmarty

roman

és Jézsef

lirai kéltészet Attila

jeles kép-

verseinek

roman

tolmacsoldja. Porumbescu, Ciprian (1853—1883): roman klasszikus zeneszerz6. Bécsben folytatta tanulmanyait. Kuzdott az

erdélyi roman

romdén zenei iskola megalapitasdért. Muveit népi énekek ihletik. Mintegy 200 kwulénboz6 miufaju mitivet alkotott. poriiszégfélék (Ustilaginaceae) : az tiszéggombak (Ustilaginales) sorozat egyik csaladja. A Féldén mindeniitt elterjedtek. Kézel 600 fajuk ismert ; gazdasagilag a gabonaféléken éléskédék a legkartékonyabbak. A megtamadott névény egyes részeit szétronesoljék, s itt képezik a szaporodaésukat biztosité, sétét szinti iszégspdrakat, melyek szétporladva uj névényre v. magra tapadnak. A beza- (Ustilago tritici), az drpa- (U. nuda) és a zabporiiszég (U. avenae) viragfertézést okoz, és a gazdanévény kaldszait, ill. bugait teljesen elpusztitja. Az arpa és a zab fedett tiiszdgjénél (U. hordei levis) a pelyvalevelek befedik az iszégpuffancsokat. Hajtasfertézést okoz a kukorica golyvds tiszdgje (U. mays-zeae). A legmegbizhatébb védekezés ellenik a vetédmagvak — csdvdazdsa, ill. a kukorica golyvads tiszégje ellen a daganatok dsszegytjtése és elégetése. Porva: 6tk., Veszprém m., zirci j. L: 780 (1960).

Va.:

Zire.

neveld

Gétikus

rk. temploma

mtemlék.

Méncsiké-

telep.

porvasmagok : radidtechnikai,

esetleg

mas

hiradas-

technikai berendezések 6nindukciés tekercsecben alkalmazott vasmagok, amelyeket szigetelt anyagba agyazott apré vasszemcsékbdl, ill. vasétvézetporbdl készitenek. Elényiuik, hogy a szétszért szemesék miatt o6rvényéramveszteségiik csekély. Ujabban a ~at kiszoritj4k a > ferritek. porz6: a virdg himivarjellegi szerve; a —virdgpor (pollen) létrehozdséra szolgél. Torzsfejlédéstani tekintetben megegyezé szerv a heterospdéras pafranyok mikrosporofillumaval. A fenydédk apré pikkelylevélszerGd ~i k6ézés_

tengelyen,

sir

csavarvonalban,

barkaszertien

helyezkednek el. A zdrvatermék ~ja mar elvesztette levélszertiségét, hosszi nyélszerti ~szdlbél és annak végén elhelyezked6. portokbdl 4ll. A portok két portokfélre tagolédik, ezeket a ~sz&l estcsa, a csatld tartja éssze. Mindegyik portokfélben rendszerint két pollenzsdék helyezkedik el, ezekben keletkezik a viragpor. A zarvatermék viragj4éban sok ~ meghatérozatlan (boglarkafélék) v. jellemzé szimban (keresztes viraguakban 6, a szegfifélékben 10 stb.) fejlédik. Pésa Lajos (1850—1914): kélté, djsdgird. Konzervativ szellemti,

konvencionélis,

problémétlan,

idilli

versek

szerzdje volt, a kiilsédségekben Petéfi epigonja. Korabeli népszertiségét annak k6észénhette, hogy a szellemileg igénytelen rétegek izlését szolgalta ki, tovaébbé, hogy szamos ndétaja Danké

Pista megzenésitésében széles kér-

ben elterjedt. Az En Ujsdgom c. kézkedvelt gyermeklapot szerkesztette. Pésahazi Janos (?—1686): ref. hitvitazd6, a sarospataki kollégium tandra. Nevelési elveiben Comeniust kévette. Komoly hitvitakat folytatott a jezsuitékkal (Bensiilt veres

kolop,

1666;

Gércesdés

bot, 1668;

Igazsdg

istdpja,

1669). Pésfa: 6tk., Vas m., sArvari }. L: 420 (1960). Pé-siksag, P6-medence: Olaszo. legnagyobb alféldje a P6é folyé6 mellékén;

kb.

46000

km?.

Tkp.

az

adriai

sillyedék folytatésa az Alpok és az Appenninek ké6zott, amely a harmadidészak elején még tenger6ébél volt, a hegységek kiemelkedésével keskenyebb lett, majd a negyedkorban az Alpokbél és az Appenninekbél sza&r-

posszibilistak mazé gleccser- és folydhordalékkal fokozatosan feltéltédétt. A tébbszoéri eljegesedés kévetkeztében az Alpokbédl sokkal tébb hordalék érkezett, és ezért a Pd vilgye egyre délebbre tolédott. A -~ot peremén tekintélyes magassagban jégkorszaki kavicsteraszok kisérik, mig a finom iszappal feltdlt6tt siksag alacsonyabb szintti; a kettdé k6z6tt nagyszamu bévizt forrds fakad (Fontanili évezet). A forraésok vizét éntézésre hasznaéljik, a nedves rétek évente 8-szor kaszalhaték (belterjes dllattenyésztés). Az Onté6z6tt teriileteken a rizsféldek négyszégeit szdlével

befuttatott fasorok valasztjak el. A ~~ Olaszo. legértékesebb mezdégazdaségi teriilete. D-i részén kéolaj- és féldgaztelepek. A csatornaék némelyike hajézhaté (pl. a Cavour-csatorna). A varosok kevés kivételle) nem a folyé mellett, hanem az Alpok v. az Appenninek hagdihoz vezetd utak keresztezédésénél telepiiltek, Legnagyobbak : Milano, Torino, Bologna, stb.

posszibilistak

hangszine

~

segitségével

szaba-

lyozhaté). A ~ villamos ellenallasa v. egy kérbe hajlitott szigetelé testre csévélt fémhuzalbdl v. a szigeteldlemezre racsapatott vékony grafit-, ill. szénrétegbél All.

U; potenciométer u, a beadott fesziiltség, Uz, & kijévé fesziiltség

Az elébbi a huzal~, az utdbbi a réteg~. Hazankban huzal~t a Remix Rdéadidtechnikai V4Allalatnal,

réteg~t a Villamosségi Televizid és Radiédgyarban (Székesfehérvar) gyartanak. potentat : nagyur, nagy hatalmd ember ; kiskirély, hatalmaskodé ember. ; Potgieter [pothiter], Everhardus Johannes (1808 —75) polgari

liberdlis

Potter

472

szemléletti

holland

kélt6,

irdé, kritikus:

a nemzeti irodalom egyik fé képviseléje. A De Gids c. folyéirat szerkesztéje volt. Pothornik Jézsef (1903— ): a Négrédi Szénbanyészati Trészt igazgatéja (1956-tdl). Vaj4r volt. 1919 dta vesz részt a munkaésmozgalomban. 1922 éta tagja a partnak. 1926-ban az MSZMP egyik szervezdéje és a salgdtarjani szervezet titkéra, 1929-ben a salgétarjéni, majd a pécsi bénydszsztrajkok egyik szervezéje volt. 1930-ban részt vett a KMP II. kongresszus4n. 1947-t6]1 52-ig a banyaszszakszervezet

elndke,

1951-t6]

54-ig

az

MDP

Kézponti Vezetéségének tagja volt. Az MSZMP Kézponti BizottsAgénak tagja (1957-t6l). Poti: kik6tévéros a Griz SZSZK-ban a Feketetenger

partjén,

a

(1959).

Elelmiszer-,

Rioni-f.

torkolataénél.

textilipar,

L:

elektrotechnikai

gépkocsi stb.) vald szdllitas gazdasdgossaga ~kkal, egyes esetekben gépkocsivonatokkal jelentékenyen emelheté. Potomac: folyé Eszak-AmerikAban az Appalache-hg. K-i lejtésédésén ; 640 km. A Kék-hg-ben: (Blue Mountains) ered, Végigfolyik a Piedmont-fennsikon. A zuhatagvonalon a 27 m-es Nagy- és a 12 m-es Kis-zuhataggal bukik 4t. Washingtonon

(1959).

On-,

eziist-,

dlom-,

cinkércbdnyészat.

hartya fejlédétt. A ~ végén van a végbélnyilas, eldtte a hasi oldalon a maganos ivarnyilas. Potsdam: védros az NDK-ban, Berlintdl Ny-ra, Havel-f. és tavak dltal hatdérolt szigeten. ~ ker. székh.-e. L: 116000 (1958). Mozdonygyértds, textil-, vegy- és gyégyszeripar. Tudomadnyos kutatdéintézetek, féiskolak. DEFA filmgyér. Csillagvizsg4lé, meteoroldgiai allomas. — A porosz kirdlyok székhelye volt ; legnagyobb részét Nagy Frigyes épittette (belvéros, holland negyed, francia mas ben ték

templom stb.), akinek kedvelt pihendhelye a hatalparkban 4llé kis Sanssouci nevi kastély volt. 1945a volt német trénérékési vadészkastélyban tartota — potsdami konferencidt.

potsdami konferencia, berlini konferencia, 1945. jul. 17—aug. 2.: az SZU, az USA és Nagy-Britannia kormAnyféinek értekezlete a Berlin melletti Potsdamban a Il. vil4ghdbort utdni nemzetkézi kérdések rendezésér6l, elsésorban

a demilitarizdlas,

a ndcitlanités,

Németo.

és

szovetségesei demokratikus ujjdépitésének kérdéseirOl. A targyalésokat J. V. Sztdlin, H. Truman, W. Churchill, ill. utéda, C. Altlee (jul. 28-tél) vezette. Németo.-rdl hozott hat&rozatéban, amelynek fé célja Németo. demokratikus és békés Allamma alakitdsa volt, kimondotta,

hogy a megszaéll4si zénék legfébb hatalmat gyakorl6é f6parancsnokainak, ill. a megsz4llé hatalmak k6zés szervének, az Ellenérzé Tandcs tagjainak Németo.-ot politikai és gazdaségi egységnek kell tekintenitik, s ennek értelmében egységes politikat kell folytatniuk. A hatarozat kimondta, hogy fel kell sz4molni az egész német haderdt, a fasiszta szervezeteket (pl. SS, S.A, SD, Gestapo), a haditermelésre felhasznaélhaté ipart, meg kell sziintetni a monopolszervezeteket és nemzetk6zi birésaég elé kell allitani a haborts

btinéséket.

Intézkedett

a ~

arrdl is, hogy

a

48000

német fasisztak altal megszallt orszigok megfelelé — jovd-

cikkek

tételt kapjanak.

Hozzdjérult

grad)

és kérnyékének

meto.

és Lengyelo.

nagy.

vonaldn

Bosznia

réz-,

Egyetem. potpourri [potpuri] : — egyveleg potroh, abdomen , pleon : az — dzelilabuak egyik testtAja; a tor végéhez csatlakozik. Szelvényekbol épiil fel, melyeknek csak hati és hasi lemezei vannak. A szelvények k6ézétt szelvénykézéttc (intersegmentalis)

gyaértasa. Mangénérc-kivitel. Potiorek, Oskar (1853—1933): 191l-ben

keresztiil folyva, hosszu, télesér-

torkolattal 6mlik a Chesapeake-dbdlbe. Potony: 6tk., Somogy m., baresi j. L: 650 (1960). Potosi: bdnyavadros Ny-Bolividban, a vilag egyik legmagasabban épiilt telepiilése (4100 m a tszf.). L: 53 000

osztrdk tdéborszerés Hercegovina kormanyzdja

lett. 1914. jun. 28-4n jelen volt a Ferenc Ferdinand trénérékés ellen elkévetett szarajevdi merényletnél. Az I. vilaghabort kitérése utén a sikertelen szerbiai hadmiiveleteket vezette ; a kudarce utdn, 1914 végén nyugdijaztak.

potképviselé : az orsziggyiilési képviselédkkel egyidejaleg és ugyanazon méddszerrel valasztott személy, aki érvényben levé térvényeink szerint a képvisel6 meg-

bizatdsdnak barmely okbdl térténéd megsztinése esetén helyét az orszaggytilésben elfoglalja. Csak a megiiresedett képviseléi helyre tértént behivdsdt kévetéen illetik meg az orszaggytlési képviselék jogai és terhelik kételességei — képviseld). potkoesi : gépjarmtivekhez, ill. a kézuti kézlekedésben motoros® kocsikhoz kapesolt, 6naéll6, sajat gépi meghajtdssal nem biré jaérmtivek. Késziilnek kilénleges szallitasi célra (pl. esénakok v. vitorl4zé repiilégépek szalli-

tas4ra stb.) is. Jelentéségiik és sz4muk a gépjdrmtiforgalomban egyre nagyobb, mert a gépjarmtivekkel (teher-

jelélte meg.

az

Kénigsberg

SZU-hoz

(ma Kalinyin-

csatoléséhoz;

hatéraét

az

Odera—Neisse

Az SZU,

az USA,

Né-

folyék

Nagy-Britannia,

Franciao. és Kina képviseléibé] létrehozta a — Kiiliigyminiszterek Tandcsdt, amelynek f6 feladatat a békeszerzédések elékészitésében jelélte meg. E f65 kérdések mellett hatdrozatok

sziilettek

Ausztriarél,

a csehszlovdkiai, len-

gyelo.-i és mo.-i német lakoss4g Németo.-ba telepitésérél, a gyamsagi teriiletekr6l stb. — A~nak Németo. egységére, nacitlanitésdéra stb. vonatkozé hatérozatait a nyugati hatalmak a kévetkezé 4vek folyamdén sokszorosan megszegték. — Irod. Teher4n—Jalta— Potsdam. 1951. pétszerek : (élelm) olyan készitmények, amelyek az értéktelen utdnzatokkal ellentétben nemcsak érzékszer-

veinkkel észlelheté kiilsé tulajdons4gaiknél, hanem bels6é tartalmi értékiiknél fogva is alkalmasak valdédi élelmiszer pdtléséra, ill. helyettesitésére. Féleg vaj-, zsir-,

kavé-,

tea-,

fiszer-,

ételsavanyité

~et

hoznak

forgalomba.

Potter, Paulus (1625—54): holland festé. Mint Allatés tajképfesté Delftben, HAgdban, és Amsterdamban

mtkodétt. Egy képe van a Szépmitivészeti Muzeumban.

473

Pottier

Pottier [potyié], Eugéne (1816—87): francia kélté. Internaciondlé c. nemzetkézi munkdshimnusz szerzoje. Aktivan részt vett a munkdsmozgalomban, az I. Internacionalé tevékenységében, 1871-ben tagja volt a parizst komminnek. Forradalmi kélteményei 1884-ben és 1887-ben jelentek meg. Potyond: ktk., Gyér-Sopron m., csornai j. L: 220 (1960). Poulenc [pulek], Francis (1899— ): francia zeneszerz6. Egy ideig a ,,Groupe de Six” (a hatok csoportjamak) tagja. Az Uj klasszicizmus képviseldje. Zenekari mtiveket, kamarazenét, zongoramtiveket, operat, baletteket stb. irt. Poulsen, Valdemar (1896—1942): ddan mérnok; feltalalta a — magnetofon dsét és az elsé zenei hang tovabbitasara is alkalmas rddidadot. pound [paund] : 1. angol—amerikai témegegység (1 angol ~ = 453,59234 g; 1 amerikai ~ = 453,59243 g). — 2, — kilopownd Pound [paund], Ezra (1885— ): szélséségesen reAz

akciéds amerikai kélté, kritikus. Formai Ujitdsokkal, bonyolult utalasokkal, nehezen érthetéd gondolattarsitaésokkal teli kéltészetével, elméleti és kritikai munkds-

sagdval a modernista, dekadens kéltészet Uj iranyzatainak egyik dszténzéje. A II. vila4ghd&bort idején az olasz radidban folytatott tevékenységével a fasizmus szészéldja volt. A felelésségre vonadstdél elmegydégyintézetbe vonuldsa mentette meg. Poussin [puszé], Nicolas (1594—1665): francia festé, kulénésen az idealizélt tajkép nagy mestere. Hosszu idét téltétt It4haban,

ahol

az

olasz

mesterek

hatdsdra

alakitotta ki vilagos felépitési, vallasos, mitoldégiai és toérténeti térgyu kompozicidit. Késébbi méivein a tajképi kérnyezet hangulatos 4brézoldsa kerilt eldtérbe. Powell [pouol] Cecil Frank (1903— ): angol fizikus, egyetemi tanar, a Tudomanyos Munkasok Vildgszovetségének elnéke, az Angol Kirdlyi Tarsasag tagja, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak kilsé tagja, a Brit Békebizottsag tagja, Nobel-dijas. 1938-ban kidolgozta a fotoemulziéds mddszert elemi részek vizsgélatéra. 1947ben felfedezte a 2z-mezont, majd 1949-ben munkatarsai kézremtikédésével a m-mezon bomlaésaét. 1950-ben pedig sikerilt a semleges z-mezont is kimutatnia a magas légkérben. Munkaéjaért 1950-ben fizikai Nobel-dijat kapott. — Tébb izben élesen tiltakozott az atomfegyverkezési hajsza ellen. Powys [powisz], John Cowper (1872— ): angol iréd, esszéista.

Mtiveiben

a szkeptikus

filozdfia,

az indi-

vidualista szemlélet képviseléje. Komor, misztikus abrazolasmédjat Dosztojevszkij mivészetéhez hasonlitjak. Egyik legjelentésebb, magyarul is megjelent regénye a Wolf Solent. Poynting-vektor : J. H. Poynting (1852—1914) angol fizikus 4ltal 1884-ben az elektrodinamikaba bevezetett, az energia aramlasara jellemzé vektormennyiség. Nagysaga az aramlas iranyéra merdleges egységnyi felileten A4thaladé energidval, iranya az 4ramlas iranyéval egyezik meg.

poz :

1. keresett,

mesterkélt

test tartas, 4llas, olyan felvett magatartas, melynek célja

a hatdsvaddszat, nagyképtiskédés. — 2. a tancban mozdulatlanul tartott plasztikus helyzet neve. Alapform&éi:

croisé, effacé, écarté.

Pozarevac [pozsarevdc]: jugoszlaviai varos EB-Szerbidban, Belgradtédl DK-re. L: 18 500 (1953). A kézeli (Kostolac)

lignittelepeken

két

nagy

hderémivet

létesi-

tettek. — 1718-ban itt kétott békét IIT. K4roly és III. Ahmed (> pozsarevdci béke). ; Pozega ([pozsega], Pozsega: szlavéniai varos Horvéto.-ban (Jugoszlavia). L: 10 200 (1953). Kérnyékén készén- és grafitbanyaszat. pozicié (lat.>: 1. hely, helyzet, dallas, rang, tarsadalmi helyzet. — 2. (fil) —tétel. — 3. Altal4ban a tanec kezdé v. zaré helyzete,

vonatkozhatik

labra

v. karra.

Poznan

pozitiv

:

1. allité, valdsdgos,

igenlé6. —

2.

szobaorgona ; kis, egymanudélos, pedél nélkiili hangszer. pozitiv hés : epikai v. dramai mii rokonszenves, értékes tulajdonsagokkal bird szerepléje (tébbnyire fé alakja), aki helyes, magasztos célért kiizd az akadalyozé erék ellen. Abrazoldsa a szocialista realizmus lényeges: — ha nem is minden egyes alkotasban sziikségszerd — ismertetdjele. pozitivizmus: 1. a 19. sz. masodik felében elterjedt iranyzat a polgari filozédfidban és kiilénésen a szocioldégiaban. Jellemzdéje, hogy tagadja a dolgok és jelenségek lényegébe valéd behatolas, a belsd, sziikségszerti dsszefiiggések, a torvényszertiségek megismerésének lehetdségét. A megismerés, a kutatas feladatat a kézvetlen szemlélet, megfigyelés feladatara korlatozza, lehetségesnek és fontosnak csak az érzékszervek nyUjtotta adatok leirdsat tartja, és ezzel tagadja az elméleti gondolkodas jelentéségét a megismerésben. Arra tart igényt,. hogy a materializmus és az idealizmus félé emelkedjék.

A filozéfia feladatét csupén az egyes tudomanyégak ésszegylijtétte adatok dsszegezésében latja. Mindennek kovetkeztében megragad a lapos + empirizmus fokan, s végsé

kévetkezményében

elvezet

az

— agnoszticizmus-

hoz. A ~ szildatyja +>A. Comte ; tdle ered a~ kifejezés is. O nem tagadta a kiilsé vilag létezését, de az okokat, a dolgok lényegét s a térvényszertiségeket megismerhetetlennek tartotta. Mas pozitivisték, pl. John Stuart + Mill, a tudas egyetlen forrasdnak az idealista. mddon értelmezett tapasztalatot tartottak. +H. Spencer bioldgiai idealizmusa mellett szintén megismerhetetlennek tartotta a dolgok lényegét. A 20. sz.-ban a —+machizmusban jelentkezett, ezenkiviil sz4mos szocioldgiai iskola haszndlja a ~ méddszerét. A 20. sz. huszas: éveiben kialakult Uj, nyiltan szubjektivista formaéja a — neopozitivizmus, — A ~ mo.-i képviseldi kéziil Jdész¢ Oszkér munkassaga a legismertebb. — 2. (nyelvt) a nyelvtudoményi idealizmus birdléinak irényzata, akik fdképpen az anyaggytjtésre fektettek stlyt; a k6zésség nyelvteremté szerepét hangstlyozték az egyén nyelvteremté erejét hangoztaté idealizmussal szemben.

pozitiv jellemti elemek : — fémek ozitiv szamok: a null4nél nagyobb

valés szamok. A null4nal kisebb valéds szimok negativ szamok. ~ elé semmit v. plusz jelet (+), negativ szamok elé minusz jelet (—) tesziink.

pozitiv visszacsatolds : — visszacsatolés pozitron (lat. pos¢tivus + gor. elektron szé ésszevonasdbdl>: elemi részecske, az elektron antirészecskéje. Témege az elektron témegével azonos, téliése az elektron toltésével egyenlé nagysagu pozitiv téltés, spinje 1/,, magneses momentuma az elektron magneses momentumaval ellentétes iranyu. A ~ volt az elsd felfedezett antirészecske. 1932-ben Anderson fedezte fel a kozmikus. sugérzdsban. A ~ mesterséges radioaktiv anyagok bomldsakor, v. az ésszefiiggé anyag gamma-sugaérzassal valéd: besugérzésakor — pdérképzédés soraén keletkezhet. A ~ stabil részecske, de élettartama mégis csekély, mert elektronnal talalkozva szétsugarz4s kévetkezik be. pozitronium : egy elektronbél és egy pozitronbdl alld: atomszerii képzéddmény. A ~ instabil, mivel nagyon hamar szétsugarzés kévetkezik be. Para- és orto-médosulata van. A para~ban az elektron és a pozitron spinje egy iranyu, az orto~ban ellentétes. A para~ élettartama 10-7 sec, az orto~ élettartama 107! sec.

Poznan

[poznany], német Posen : varos Ny-Lengyelo.-

ban, a Warta-f. mellett, ~

vajdas4g székh.-e.

L: 400 000

(1959). Gép-, mozdony- és vagongyartas, vegy-, élelmiszer-, textil- és faipar. Fontos kézlekedési gécpont, folyami kikét6. Evenként tartott Nemzetkézi Vdsdrok. Egyetem. Orvosi, politechnikai tudomdnyos intézetek. — Lengyelo. masodik felosztésa (1793) utén a Poroszo. uralma alé keriilt poznani nagyhercegség székhelye volt. Az erészakos és a lengyel lakoss4g elnémetesitésére térekv6 német uralom — amelyet a lengyelek ismételt felkelésekkel igyekeztek ler4zni — 1920-ig Allt fenn.

pozsarevaci héke

praeteritum

474

pozsarevaci béke, passzarovici béke, 1718. jul. 21.: Wil. Karoly Habsburg csaszar és kirély, valamint II. Ahmed szultan k6z6tt Pozarevac (német nevén: Passarowitz) szerbiai varosban (Belgradt6l DK-re) létrej6tt béke. Az 1716—18 k6zétt folyt osztrak—tér6k héborut zarta le. A-~~ben a szultén lemondott a temesi bansagrol, Oltenidrél, Szerbia és Bosznia W-i részeirél, amelyeket

Bécs katonai igazgatds alé helyezett. A tor6ék6k nem teljesitették a Habsburgoknak IJ. Rékdczi Ferenc és a magyar bujdosék kiadaséra vonatkozé kévetelését. Pozsarszkij, Dmitrij Mihajlovics, herceg (1578—kb. 1642): orosz hadvezér, a 17. sz. eleji lengyel intervencid elleni népfelkelés egyik szervezéje. 1611-ben NyizsnijNovgorod (ma Gorkij) népfelkeléi hadvezérikké valasztottaék, majd — Minyinnel egyiitt részt vett Moszkva felszabaditasaban. — Irod. G. J. Oszkin—A. V. Karaszev: Minyin és P. 1953. Pozsega: -—- Pozega pozsgas névények : —szukkulens névények Pozsony : Szlovakia

févarosa,

+ Bratislava.

pozsonyi béke, 1805. dec. 26.: az —austerlitzi csat utan a Napdleon ellen létrejétt 3. koaliciéd harcai idején Franciao. és Ausztria k6zé6tt kotott kiilonbéke. Ausztria Trieszt kivételével Atadta minden itdliai birtokat (Ve-

Pérdefélde: pore:

6tk.,

Zala

a cserzésre

m.,

lenti j. L:

eldkészitett,

360

szdrtdl,

(1960).

felhamtél

és

hajas rétegté1 megtisztitott, meszezett nyersbor (— bérgyartas). porgekariak (Brachiopoda): bizonytalan rendszertani helyzetti, kiilsejiikre kagylékhoz hasonlité allatok. A

hasonléség

oka

az,

hogy

testiiket

két

mésztekndé

teljesen bezdrja. A két héj azonban nem a test jobb és bal, hanem hat- és hasoldalat fedi. Kiilénleges szervik

a szdjnyilasuk két oldalaén elhelyezett, kwlénb6z6 alko-

tast, legfejlettebb forméjaban csigavonalban felcsavart két ,,porgekar’’, a taplalékszerzés és a lélegzés szerve,. Az alsé tekné cstcsét lyuk téri at, a rajta kinyuld »nyél” az alzathoz erdsiti édket. Mind tengeriek. Hanyatlé, a féldtani multban sokkal nagyobb szerepet betoltétt Allatesoport. porgettyai: egyik pontjaban tamasztott, forgd merev test, v. Altalanosabban minden forgé merev test (pl. a bugécsiga, a — giroszképok). Altalanositott értelemben ~mozgaést végez a forgé Fold, az elhajitott diszkosz, a vontcsévii fegyverekbél kilétt (megporgetett) lovedék is. A ~ forgdstengelye igyekszik iranyat megtartani. Ha egy eréd a ~ tengelyét elhajlitani igyekszik, ugy a ~ tengelye erre merdlegesen kitér. (— precesszi,

lence stb.), valamint Isztriat, Dalmaciat, Tirolt és egyes nyugati német teriileteket. Ezzel Ausztria elvesztette

— nutécid)

donté

nikai miivelet; az érceket olvadaspontjuk alatti hdmérsékletre hevitik, hogy kohdsitasra, lugozdsra stb. alkalmassé valjanak. A korszerii poérkd6lédkemencék ventilla4torokkal vannak ellatva, az adagolas és a porkélt ére eltavolitasa mechanikai uton torténik. A porkolt ére tonnajara régebben 600 000—700 000 kcal héenergiafogyasztas esett, korszeri kemencékben ez 160 000— 200 000 keal-val is végezheté. — A zsugoritéd ~ maga-

befolyését

a

német

dllamokra,

ami

Romai Birodalom felbomlaséhoz vezetett. kongresszus (1814—15) hatalytalanitotta.

a

A ~t

Német-

a bécsi

pozsonyi vértérvényszék, 1673—74: a mo.-i ellenreformdacié tamogatasara felallitott birds4g. Hivatalosan a leleplezett — Wesselényi-dsszeeskiivésben részt vevdk kinyomozaséra Allittatta fel I. Lipdét, valédjaban elsésorbap a protestansok megtoérése volt a cél. A megidézett protestans lelkészek és taniték nagy része Erdélybe, Németo.-ba v. Téréko.-ba menekiilt, a megjelentek k6ézul tébb mint 300 protestans papot elébb haldlra itéltek, majd azok, akik frasban kételezték magukat, hogy a j6vdében sem lelkészi, sem tanitédi mikédést nem fejtenek ki, kegyelmet kaptak, azok nagy részét, akik ezt megtagadtak, gdélyarabsdgba kildték. 26 gadlyarab

lelkészt A. Ruyter holland tengernagy szabaditott ki 1676-ban. Poézva: 6tk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 520 (1960). Pozzo, Andrea (1642—1709): olasz épitész és festé. Jezsuita templomokat, oltérokat, szinhézi diszleteket tervezett, és nagyméretii, illuzionista mennyezetfreskékat festett. Pozzuoli: kikétévaros D-Olaszo.-ban, N&poly kézelében. L: 48000 (1958). Nevezetessége az dkori Puteoli maradvanyai (Szerapisz-templom). Koérnyékén utdévulkanikus jelenségek (solfatara). pofeteggombak (Gasteromycetes): zdrt termdtestt (angiocarp), bazidiumos gombak. A talajban fejlédnek, s ott is maradnak, v. késébb keriilnek a talaj folé. Korhadéklakok. Legismertebb az dérids péfeteg (Calvatia maxima); fiatalon ehetéd. A szémércség gomba (Phallus impudicus) kellemetlen szagu, szélékben éléskéd6 faj.

Poléske: (1960).

6tk.,

Erdészet,

Zala

m.,

zalaegerszegi

ag., gépdllomaés.

—

j. L:

Bronzkori

1480 leletek.

Poloskef6 : 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 800 (1960). V4&.: Gelse. Péltenberg Ernéd (1813—49): honvéd tébornok, az aradi vértanuk egyike. Bécsi sziiletésti csdsz4ri katonatiszt volt, de lelkesen csatlakozott az 1848—49-i szabadsagharchoz. A képolnaz dtkézetben mint ezredes és hadosztalyparanesnok ttint ki. Az 1849-i —tavasz? hadjératban hadtestparanesnok volt. 6 kézvetitette Gérgey béke-

targyalasét a cari hadsereggel. A vildgosi fegyverletétel utdn elfogtak, és 1849. okt. 6-4n Aradon kivégezték. ponalé lat.) : — kétbér Péppelmann, Matthias Daniel (1662—1736): német épitész, a —rokokdéba hajlé6 németorszégi kései — barokk épitészet kivalé, gazdag képzeletti mtiveléje, a drezdai — Zwinger alkotdja. e

porkélés : 1. ércelédkészités soran alkalmazott hdtech-

sabb

hémérsékleten,

a zsugorodés

héfokan

torténik.

A

korszerG zsugorité ~ csaknem kizérélag a kokszdaraval kevert érerétegen Atszivott levegével taplalt izzitassal megy végbe, Greenawalt- v. Dwight—Lloyd-berendezésben. — 2, (élelm) élelmianyagok és élelmiszeripari alapanyagok (cukor, malata, kavé, kakad stb.) hevitése 130—230 C°-ra szinezé- v. zamatanyagok termelése és az oldhatéd tapanyagok gyarapitasa céljabol. Az anyag allanddé forgatasa, keverése kézben iistékben v. dobokban, kézvetlen fitéssel v. forréd levegé, esetleg tizgazok atszivatasaval végzik. Postyén : — Prestany Potréte : 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 740 (1960). pp: (zenei jelzés) pianissimo = igen halkan. (+ még piano) Pr: a prazeodim elem vegyjele. F Prado: Madrid legnagyobb képtara. Epiilt 1785-ben Juan de Villanueva (1739—1811) tervei szerint. Epiiletét a 19. sz. végén s e szézad elején bévitették. Anyaganak leggazdagabb része a spanyol mesterek remekmtiveinek sorozata

(Murillo,

kiviil olasz-

Veldzquez,

és németalféldi

Greco,

Goya

gytijteménye

stb.),

ezen-

is jelentés.

praedialistak Rossetti (1828—82) vezetésével alakult azzal a szandékkal, hogy koruk festészetét kivezesse a feliletes akadémizmusbé6l. Céljuk a mélyebb élmények

észinte,

eszményité

Raffaello

elétti

15.

kifejezése sz.-i

volt.

toszkénai

Mintaképiiknek festék

a

mtivészetét

tekintették. Romantikus 4lldspontrél birdlték a polgari tarsadalmat, idealizélték a kézépkort, és a korai naiv miivészetet prébalték feltamasztani. Misztikus szimbolizmus 6s stilizaltsag jellemezte mtivészetiiket. Késébb csatlakozott a csoporthoz E. Burne-Jones (1833—98) és W.

Morris (1834—96. Irodalmi szészdléjuk J. Ruskin volt. A kélték k6éziil pl. A. Ch. Swinburne és R. Browning munkéssagaban hagyott nyomot a~ hatdsa. Mtivészi tevékenységiik nagy hatdssal volt a késébb kibontakozé szecesszid mozgalmara. préri (ang.>, préri-tabla, prairie: K. felé lejté tablés vidék

Eszak-Amerikdéban

a Sziklas-hg.,

tabla, a Mississippi-medence

a Laurenciumi-

és a Mexik6i-6b6l

k6zott;

kb. 4 milli6é km?. Két E—D-i iranyu sAvra bonthatd.

A K-inéhany m-tél 1000 m-ig emelkedik, s nagyrészt lész boritja. A Ny-i 1600—1800 m-ig emelkedik. A Sziklaéshg.-ben eredé folyék mély vélgyekben vagnak at a~ teriiletén. Eghajlata mérsékelt dvi, kontinentélis. A csapadék kevés (Atlag 400 mm). Fatlan sztyepp, Ny-on félsivatagi foltokkal. Jelentés féldmiivelés, dllattenyésztés. Asvanyi anyagokban viszonylag szegény. Jelentésebbek : kéolaj, készén,

késé

Prerov

és gipsz.

[pzserov[,

vaéros a Beéva-f.

németiil

Preraw:

mellett, Olomouctédl

csehszlovaékiai

DK-re.

L:

27 500

(1960). Optikai késziilékek gydrtdsa, gép-, élelmiszer-, vegy- és bitoripar. Optikai és finommechanikai kutatdintézet. prés, sajtd: bizonyos anyagokbél folyadékok kinyerésére, ill. szilard anyagokbél d6sszefiiggé alaku targyak nyomas alatti forméldséra haszndlatos berendezés. Az

Preston

nyomjaék ra (mtibarka-préselés). Elsésorban diszmti- és: felsébér célja4ra alkalmazzaék. PreSeren [preseren], France (1800—49): szlovén ro-

mantikus kéltd, a szlovén kéltdéi nyelv egyik kialakitdja.. Toérténeti elbeszélé kélteményeiben, balladdiban, lirajaban,

hires

szonettkoszorujaban

a nemzeti

felszabadité.

eszmék szdészdléja volt, az elnyomott nép fajdalmat és: sajat szerelmi binatdt énekelte meg. Presle [prel], Micheline (1922— ): francia filmszinészn6. Ismertebb filmjei: Az elveszett paradicsom,. A fantasztikus éjszaka, A test 6rdége, Versailles, Pompeje végnapjar.

Préslégszerszamgyar: épilt szerszamgépgyér.

az elsé 6téves terv keretében Telephelye Budapest. Préslég-

szerszamokat (pneumatikus szerszimokat) termel ; kézel

700 dolgozét foglalkoztat. PreSov [presov], Eperjes: varos Csehszlovakiéban, Szlovékia K-i részén, a Tarca- (Torysa) f. mellett. L: 35 200 (1960). Koérnyékén higanyére- és sdbanyAaszat.. Elektrotechnikai, szesz-, malom-,

és ruhaipar.

—

A mt-

emlékekben bévelkedé varos tengelye a kézepén kiszé-: lesedé E—D.-iirdnyt féutca a 14. sz.-i gétikus Szt. Mikléstemplommal. Régi hazai k6ézétt jellegzetesek az wn. partas, reneszaénsz stilust épiiletek, pl. a Rakéczi-haz (kézelében gydégyforras). 12. sz.-i varfalainak helyén ma nagyrészt park huizdédik. Vastti csomdédpont. — A 12. sz.-i szepesi sz4sz vadrosias telepiilés varfalait ITV. Béla uralkodaésa idején (a tatarja4ras utdn) épitették. 1324-ben. varosi jogokat kapott. A reformacié egyik fellegvara lett,. 1673-ban I. Lipét megfosztotta a varosi jogoktél, s a varfalakat leromboltatta. 1682-ben Thékély kurucainak egyik. kézpontja volt. Megtorl4sul ~en tartotta 1687-ben: — Caraffa birhedt vésztérvényszékét. Miutdn a protesténs:

~ a Rakéczi-szabadsdéghare idején is tamogatta a kuruco-.

hdszatban a nyomasos 6ntést dltal4ban szines fémeknél alkalmazz&ék pontos, utdlagos megmunkélésra nem szorulé Ontvények eldaéllitasdra. A porkohaészatban a

kat, ujbdl tilddézésben volt része. A 18—19. sz.-ban a Lengyelo. felé iraényulé mo.-i kereskedelem egyik kézpontja volt. — 1919. jun. 16-4n ~en kidltotték ki a Szlovédk Tandcskéztdrsasdgot. présontés : aprébb fémtémegcikkek gyartasdra alkalmas eljéras, melynél az alacsony olvaddspontu fémet dugattyu nyomja nyiléson at a fémformadba. A fém pép-

fémek porat formaba sajtolj4k és zsugoritjak, a névény-

szerti Allapotban

olajiparban

nagy nyomas biztositja. prespan (ném.)>: keményre

elérni kivant célnak és alakité anyagnak megfeleléen szimos alakja és nagységa van. A ~ mint alakitdé berendezés szinte minden ipardgban haszndlatos. Igy a ko-

napraforgébdl,

lenmagbdél

stb.

az

olajat

~ekkel sajtoljak ki. A mtianyagiparban a megfeleld formakba tett mtianyagport sajtolj4k dssze alakositas céljabél. A ~ a nyomaseldallitas szerint mechanikus és hidraulikus lehet ; az utdédbbiak folyadékkal (viz, olaj) mtikédnek. Kilénésen nagy teljesitményt ~ek (présgépek) hasznalatosak az acél feldolgozésaénAal. presbiter :

1. a katolikus szerzetesrendekben

papp4 szentelt személy neve. — kézségek

élén

All6

egyhaztandcs

a

2. a protestans egyhaz(presbitérium)

tagja.

lemez,

melynek

jut a formaba,

végzett, és mérndkszazados 1924-ben

a nagy-

burzsodzidt 6s az ujnemesség felsé rétegeit képviselte. Aw az anglikaén egyhazat az egyhazkézség tekintélyes tagjai (az in. presbiterek) iranyitasa alatt all6 szervezettel akartak helyettesiteni. Szembekeriilve az independensekkel

a forradalom

a masodik harcba. — Anglidban,

alatt megalkuvévé

valtak,

s végil

polgérhdbort idején a kiraly oldalan léptek A presbiteridnus egyh4z mai napig mtkédik az

USA-ban,

Kanadéban,

Ausztrdélidban,

Uj-Zélandon ; Skécidban Allamegyhdéz. Prescott [preset], William Hickling (1796—1859) : amerikai polgdéri térténész, Spanyolo. és Latin-Amerika k6zépkori térténetének kutatédja. Fébb mtveiben nagy forrdésanyag feldolgozdsdval Mexikéd és Peru meghéditds4t és II. Fulép kordt dolgozta fel kittind irdi készséggel. — Magyarul megjelent mitivei: Mexico Miksa csdszarig, V. Kdroly csdsedr lemonddsa és végnap-

at. ( préselt bér : olyan bér, amelynek feliiletére a feddfestés utan a kivant mintézat negativjat tartalmazé préslemezt

Az:

presszié : nyomas, kényszer, kényszerités, er-. kélesi nyomas. Prestes, Luis Carlos (1898— ): a braziliai és nem~

4ltal

amely

csiszolj4k.

présporok : —- sajtoldanyagok

szarnya, az angol polgdri forradalom idején az O. Cromuell ellenzéke,

és szivésra préselt papir-

elektrotechnikéban szigeteléiil v. szerelélapként, ezenkiviil kényvkétészeti és kiilénféle mtiszaki célokra hasznaéljak.

zetk6zi

independensek

pontos kitdltését

feliiletét utdédlag fényesre

presbiteridnusok, angol presbyterians : kalvini tanokat vallé protestans felekezet ; az angol puritdnok mérsékelt vezetett

ennek

munkdésmozgalom

Kommunista

Partjanak

kiemelkeddé

fdétitkaéra.

harcosa,

Katonai

lett a brazil

a D-i garnizonokban

kitért

Brazilia

akadémidt

hadseregben.

felkelés

élére 4llt,

és 1927-ig vezette az tn. Prestes-hadoszlop menetelését egész Brazilia4n keresztiil. Ezutén 1935-ig emigraciédban. élt.

1934-ben

belépett

Brazilia

Kommunista

Partjaba,

1935-ben a IIT. Internacionaélé Végrehajté Bizottsaganak tagja lett. 1935-ben vezetése alatt zajlott le a Vargas reakciés diktaturdja ellen iranyuléd munkés-paraszt felkelés, amelynek leverése utan beboérténézték. 1943-ban tavollétében a part Kézponti Bizottsaganak tagjavaé és. fétitkéravé valasztotték. 1945-ben amnesztiaval ki-

szabadult, és szenator lett. 1947-td] 58-ig illegalitasban iranyitotta a betiltott kommunista part tevékenységét.

presto —+tempé,

Col. ’sietve’>: sebesen; olyan gyors zenel melyben a metrum liiktetése percenként 180

—200 k6riil jar. Fokozaésa prestissimo: a leggyorsabban. Preston [preszton]: kikétévaros Nyugat-Anglidban.

L:

119600

gyartas.

(1958).

Gyapotipar

elektromotor-

és gép-

Preszpa-té Preszpa-t6 : a jugoszlav—gérég—albaén m

tszf., kiterjedése

275 km?.

30 km

hatdron

hosszu,

8—15

853 km

széles ; 54 m mély. Vize a kérnyezé karsztos hegységekben fold alatti uton folyik le az Ohridi-téba. presztizs (fr.>:

Pretoria:

Primaticcio

480

tekintély,

befolyds.

a Dél-afrikai Kéztarsasdg és egyben Trans-

vaa] allam fov.-a.

L: 343 000 (1958). Vas-, acél-, cement-,

vegyipar és gépgy. Kézelében arany-, gyémant-, platinaés vasércbanyaészat. Egyetem, mtiszaki féiskola. pretorianusok, praetorianusok, praetoriani : az ‘kori Rémaban a esészri testérgarda (cohors praetoria) tagjai; tdbbszér kényiik-kedviik szerint kidltottak ki, ill. tettek le csdszérckat. Az uralkodék mint hatalmuk

biztosit6it megkilénbéztetett kivdltsAgokkal és kedvezményekkel halmozték el. Az intézmény a 4. sz.-ban

(1650) és a worcesteri csatéban (1651) dandarparancsnokként harcolt. Prielle Kornélia (1826—1906) : szinészné. Hosszu ideig vidéken mtikédétt. 1861-t61 véglegesen a Nemzeti Szinhaz tagja lett. Tarsadalmi dramakban nyujtott kivalé alakitasokat. Csiky Gergely tébb darabjat 6 vitte sikerre. Hires szerepei: Szedervary Kamilla (Proletdrok), Szidénia

(Buborékok),

és Cleopatra)

stb.

—

Nagymama,

Cleopatra

Irod. Malyuszné

(Antonius

Csdszé4r E.:

Egy

szinészhazaspar élete. Szerdahelyi Kélman és P. K. 1956 ;

Cenner M.: P. K. 1957. Priessnitz [priznic], Vinzenz (1799—1851): osztrak laikus gyégyité ; 6 kezdeményezte a hideg-, ill. allottvizes borogataés alkalmazasét lazas és gyulladadsos betegségek esetén a ldz csdkkentésére és a gyulladasos tinetek

szint meg. — Atvitt értelemben igy nevezik mas zsarnoki rendszerek zsoldos csapatainak tagjait, kegyeltjeit is. prevencié : 1. megelézés, megelézé intézkedés. — 2. a btincselekmények elkévetésének meg-

Priestley [prisztli], John Boynton (1894— ): angol iré, esszéird. Regényeiben (Angyalok utcdja, Az dlmok szigete, Hdrom uj civilruha, Kiilénés éjszaka stb.) és dra-

gatlasa.

életének témait

Allhat

nevelé

jellegai

intézkedésekb6l,

de ~s

célja van a biintetésnek is (— biintetés). preventiv : megelézé, elharité (pl.~ karbantartas, ~ hdboru). Prévert [préver], Jacques (1900— ): francia kélté, forgatékonyvirdéd. Avantgardista lapokban jelentek meg szirrealista versei ; tobbet kéziiliik a magyar sz4rmazdésu Kozma Jézsef zenésitett meg. Nevét elsésorban irodalmi értéku, k6ltéi dialégusokkal teli filmforgatékényvei tették

ismertté

(Kédés

utak, Szerelmek

vdérosa stb.).

Prévost [prévo], Antoine-Francois; L’ Abbé Prévost ; Prévost d’ Exiles (1697—1763): francia iré. Mozgalmas életet élt, jezsuita, majd benedekrendi pap volt. Hoszszabb idét télt6tt Hollandidban és Anglidban. Az angol kulttra lelkes népszertisitéje lett, francidra forditotta Richardson regényeit. Fé mtive tébbkétetes regény egy nemesember kalandjairédl (Des Grieux lovag térténete), amelynek 7. kétete Manon Lescaut cimmel Eurdpaszerte

ismertté

vélt;

hetetlen hatalmarél Puccini operat irt. Prévost,

Marcel

a

szd6lé

vak

szenvedély

kisregénybél

(1862—1941):

lekiizd-

Massenet

és

francia ird, a Francia

Akadémia tagja, a Revue de France szerkesztéje volt. Olvasmanyos, néhol frivol hangu, elsédsorban a néi lélek rajzaval foglalkozé regényeket irt (A skorpié stb.). Ké‘sébbi mtiveiben a csalddi erkélesék védelmezédje (Molock ur és neje, Az drangyalok, A titkos kert stb.). Preysz

Mér

(1829—77):

kémikus,

az

MTA

levelezé

enyhitésére.

miaiban

(Veszélyes forduld, Ismeretlen véros) a burzsoazia

Sokszor

dolgozta fel humorral,

szélal meg

bar ingadozé politikai allasfoglalas4nak nyomai érz6dnek

mtiveiben, és sokszor a problémaék erészakolt megoldasra vezetnek. Esszéirdi munkdéssAgénak betetdzése 700 eurdpai iréval foglalkozé esszék6tete. Priestley, Joseph (1733—1804): angol természettuddés és deista filozéfus. Sokoldalu és ellentmondasos egyéniség, aki kiemelkedé természettudomaényos kutatasai mellett prédikatori tevékenységet folytatott. A francia forradalom és az amerikaiszabadsagharc iranti mély rokonszenve miatt désszetitkézésbe keriilt a hatédsagokkal, ennek kévet-

keztében

kivandorolt

Amerikéba.

fizikus volt, aki kisérleti ton

Kivaélé

felfedezte

Prieszol Jézsef (1906—

Elnéki

Tandcs

tagja

): orszdggytilési képviseld, az

(1961.

szept.-tdl).

sagdnak elsé titkéra volt. Az MSZMP

(aki

prezentacié : bemutatas, felmutatas, jesztés ; bemutatkozas, tisztelgés, jelentkezés.

felter-

Priamosz : a gorég mitolégidban T'réja kirdlya, Hektér €s Parisz apja. Tréja elfoglalasakor Akhilleusz fia, Neopto-

lemosz megolte. Pribram [pzsibram]:

varos Csehszlovékidban, Pragaé-

té61 DNy-ra. L: 21 000 (1960), Banyadszat (eziist-, dlom-, cinkércbanyaészat), kohaszat, villamossAgi-, fa- és sér-

ipar. 1950-ig banyaszfoiskola muk6d6tt itt. Prichard [pricsed], Katharine Susannah (1884— Ne ausztraliai irénéd. A szocidlis problémédkat elmélyiilten elemz6 realista regényei kéziil kiemelkedik az aranyfoldek

kizskmanyolt

munkdsainak

életén

keresztiil

az

ausztraliai munkdésmozgalom tébb éyvtizedes fejlédését megmutaté trildgiaja. Pride [prajd], Thomas (? —1658): az angol polgari forradalom egyik jelentés alakja. Mint ezredparancsnok részt vett a nasebyi csatdban (1645). 1648-ban

eltavolitotta a Hosszz Parlament presbiteridnus és monarchista tagjait (~-féle tisztogataés). Tagja volt az I, Karolyt haldlra itélé biréds4gnak (1649). A dunbari

Epitémunkas

volt. 1935-té1 vesz részt a munkasmozgalomban. 1937 é6ta tagja a partnak. A felszabadulds utén (1945—49 k6zétt) felelés partfunkcidkat tdlt6tt be. 1946-td6] 54-ig

hevitik, tobbé nem

L. Pastewrré]

és

védelmezéje volt.

az

erjed. E mtiveletet

vegyész

az oxigént, ami

lehetédvé tette Lavoisier szimara a flogiszton-elmélet megdoéntését. Filozéfiai felfoga4saban a 15. sz.-i angol materializmus folytatéja, a materialista szenzualizmus képviseléje, a kévetkezetes ateizmusig azonban nem jutott el. Tarsadalmi felfogasaban — mely egészében még idealista — sokat foglalkozott a szabadsag és sziikségszertiség problémaéjaval, és ezen a téren értékes gondolatokhoz jutott; élete végéig a politikai szabadsag

tagja. 1861-ben tette kézzé a tokaji borok utéerjedésének meggaétolasara vonatkozé eredményeit. Eszerint, ha a bort zadrt edényben, levegdétdé] elzarva 70—80 C°-ig

esak 4 évvel késébb jutott erre az eredményre) pasztdérézésnek nevezték el.

néha érzelgésen.

mitiveiben realista tarsadalombiralat,

MKP,

ill. az

MDP

Kézponti

Vezetdségének

tagja,

1949-t61 56-ig k6zlekedés- és postaiigyi miniszterhelyettes, 1957-t61 61-ig az MSZMP Borsod megyei Partbizott-

Kézponti Bizott-

sdgdnak tagja (1957-tdl). Prilep : varos Jugoszlavidban (Macedonia). L: (1953). Krémérebanydszat. Dohanytermelés.

32 500

prim : 1. a diatonikus hangsor els6 foka. — 2. +hangkéz. A tiszta~~ azonos magaval a hanggal; a bdvitelt ~ valamely hangnak és a beléle szarmaztatott krotiszta prim bovitett primek matikus hangnak hangk6z-viszonya. primadonna : valamely szintdrsulat vezetd szinészndje. Az elnevezés a 18. sz.-i operaszinpadré] szarmazik. Mai széhaszndlatban elsdsorban operettek fdszerepét jatszd szopran énekesné. primas : 1. egy orszA4g piispékei és érsekei k6ziil a rangels6. Mo.-on az esztergomi érsek viseli a ~i cimet. A 18. sz. elejété] a felszabaduldsig a hercegi cimmel egyiitt (hercegprimds)

hasznalta.

—

2. cigdnyprimds,

a cigdny-

zenekart vezeté hegedtis, aki az egyiittes zenei iranyitéja. Primates

: iitk6zd, l6kh4ritd.

pufferoldatok,

kiegyenlité

oldatok:

vizes

oldatok,

melyeknek a benntik (savak és sdk, ill. sék és baézisok k6z6tt) fenndll6 egyenstly kévetkeztében -— p,-érléke higitdssal, valamint kisebb mennyiségt sav v. lug hozzaaddséra nem valtozik. Nagy szerepiik van az éldé szervezetekben, melyek nedvei csak meghatdrozott ppérték mellett képesek normélisan mtikédni, A ~at hasz-

naljék Allandd p,p-ju oldatok eléallitasara a laboratériumi gyakorlatban is. Pugacsov-féle felkelés, 1773—1775: antifeuddlis parasztfelkelés Oroszo.-ban. A felkelés a Jaik (ma Ural) folyS6 mentén 61d, szabadsagjogaik korldtozésa miatt elégedetlen koz4kok kérében indult meg, de hamarosan Atterjedt a Volga és Ural vidékére is, ahol a felkeléshez csatlakoztak a jobbagyterhek névekedése miatt elégedetlen parasztok, az itt él6 és a gyarmati elnyomas 4ltal sujtott nemzetiségek (baskirok, tatérok, csuvasok, marik stb.), valamint az urali manufakturék munkasai is. A felkelés vezetdje Jemeljan Pugacsov (kb. 1742—1775) doni koz4k

volt,

aki

a

felkelés

kezdetét

jelzé,

1773

dészén

kibocsatott kidltvanyéban felvette a meggyilkolt III. Péter cdr nevét; szervezd tehetségiikkel kitfintek még segitétarsai: A.A. Ovesinnyikov, 8. N. Csika (Zarubin), Bjeloborodov, Szalavat Julajev és masok. 1773 nov.—dec.ében a felkelék kezére jutott az Ural- és a Volga-vidék nagy része, 1774 tavaszan az urali manufakturaék 3/-e. A hadmiiveletek vezetésére Pugacsov katonai_ kollégiumot létesitett, az elfoglalt helységekben megsziintette a cari kézigazgatas szerveit, és az iigyek intézését — a kozdk k6zigazgatashoz hasonléan — vélasztott szervekre bizta. A c4ri kormany a felkelék ellen hatalmas

katonai erédt Ssszpontositott, amely heves ésszecsapdsok utén 1774 dészéig lényegében felsz4molta a felkelést. Pugacsov és megmaradt egységei még 1775. jan.-ig hésiesen ellenalltak, Pugacsov 4arulas folytaén a cari hatéségok kezére keriilt

; hamarosan

kivégezték.

A ~t

Pus-

kin A kapitany lénya c. elbeszélésében dolgozta fel. — Irod. M. V. Zsizska: Jemeljan Pugacsov. 1952. Puget

[piizsé], Pierre (1620—94):

fest6. Erdételjes, szenvedélyes

szobrai mitoldgiai

Milon

haldéla, Perseus és

ben alakult, dlland6 iildézések kézepette harcol az orszdg

és vallasos

fiiggetlenségéért és demokratizalaséért. Elndke I. Santos Rivera, fotitkara R. Mzrabel. — A dolgozdk kb. 50% -&t 6 szakszervezeti szévetség témériti; kézilik legjelenté-

Androméda, Nagy Sdndor és Diogenes dombormiive). Puglia [pulja], latin Apulia; olasz ter. az Appenninifélsziget DK-i felén, az Adriai-tenger mentén; 19 347

sebb az irdnyitds

km?. L: 3,5 milliéd (1958). Székh.-e Barz. Tart.-ok: Bari, Brindisi, Lecce, Foggia és Taranto. Bor- és olajbogyétermelés, Pugwash-konferenciak [pagwa...]: B. Russel kezdeményezésére, erdetileg C. Haton amerikai milliomos Altal szervezett nemzetkézi tudomdanyos konferencidk, amelyeken elsdsorban az atomerd békés felhasznaéldsdért kiizdé atomfizikusok vesznek részt. Az elsé két kon-

Altalénos Munkdsszévetség, alatt All.

amely

reformista

ALLAMSZERVEZET. Az Egyesiilt Allamok gyarmata. Formaélisan

6nkormanyzattal

rendelkezik,

élén a 4 évre

valasztott kormanyzé all. A kormanyzé a végrehajté hatalom feje, kinevezi a 8 miniszterbél alld végrehajtdé tandcsot, mely lényegében a korm&ny szerepét tolii be. A térvényhozé hatalom a 4 évre valasztott 21 tagu szenatusbdl és az 51 tagu képviseléhdzbdl all. A 21. évet betéltétt férfiaknak és néknek szavazati joguk van. A kormany egy 4 évre valasztott megbizottat kiild — szavazati jog nélkiil — az USA képviseléhézdba.

KOZOKTATAS.

1958-ban

A fenndllé tankételezettség mellett

a 10 éven feliili lakosség

1957-ben

(Krotoni

Pugwashban

(Kanada)

innen elnevezése is. Az 1961-i konferenciaét tartottaék,

ezen

puhatestiiek

magyar

tuddsok

(Mollusca):

Testiik 3 részre tagolhaté:

az

is részt

Aallatvilig

tartottdk,

MoszkvAban

vettek.

egyik

térzse.

fejre, lébra és zsigerzacskéra.

volt anal-

A fej legtébbszér nem hatdrolédik el élesen, sét hidnyoz-

fabéta. Az allami és magdniskoléknak 6sszesen 613 290 tanulédjuk volt. Rio Piedrasban (San Juan _ eldvaroséban) az egyetemnek 18 200 hallgatdéja, az orvosi

hat is. A lab kiilénb6ézé alaki mozgdsszerv ; a bdrizomtémlé hasoldali megvastagoddsa. Lehet talpszerti, balta-

fdiskolanak 506 hallgatdja volt.

16,2%-a

ferencidét

targytiak

francia szobrdsz és

barokk

szert, v. karokka fejlédhet. A zsigerzacské a fej] mégétt és a lab f6létt kiemelkedé vékony fal testrész; az Allat

Pu-ji

Pulszky

495

térzsét jelenti, és a zsigeri szerveket foglalja magéban. Jellemzé szervik a képeny (pallium); ez az Allatok hatoldalan fejl6d6 paros v. pératlan bérredé, mely részben v. egészben beboritja a testet, és bezdrja a képenytireget. Ebben helyezkednek el a légzészervek, ide nyilik a végbélnyilds és a kivalaszt6 és szaporité szervek kivezeté nyilasai. A képeny valasztja ki a ~re jellemzé héjat v. hazat, amely az allat mechanikai védelmét ldtja el. A héj alapanyaga rostos szerkezetti vazfehérje (chonchin, chonchyolin), melyet a felhalmozott mészsék merevvé, keménnyé tesznek. Alakja teknészerti, esdészerti v. csavarodott csészeri. A ~ emésztécsatorndja kétnyilasu, eld-, kézép- és utdbélre tagoléddik. Gyomruk rendszerint a kézépbél tagulata, melynek jellemzé fiiggeléke a kézépbélmirigy. Keringési szervrendszeriik nyitott. A szintelen v. hemocianinnal kékre, ill. hemoglobinnal pirosra szinezett vér d4ramoltatasat a hdtoldalon taldélhaté sziv végzi; ez 1 kamrabdl és Altal4ban 2 v. 4 pitvarbdl All. Légzdészerveik a kopoltyuk v. tiidék (pl. szérazféldi csigdk), >

Puky Miklés (1806—87): féldbirtokos, liberdlis politikus, 1848-ban az elsé népképviseleti orszaggytilés tagja, Heves vm. korméanybiztosa, majd alispanja. 1849.

jan.—m4j.-ban

volt.

A szabadséghare

Komérom bukaésa

vm.

utén

korménybiztosa

emigralt,

in effigze

felakasztottak. 1855-ben Genfben telepedett le. Kényvnyomdaja adta ki Horvdth Mihaly mtiveit. Meleg baratsag fizte Teleki Laszléhoz. 1867-ben hazatért és birtokain visszavonulva élt. pul: afganisztani vAltépénz neve, a hasznélatos pénzegység, az afgdni szazadrésze. Pula: 6tk., Veszprém m., veszprémi j. L: 380 (1960). Pula, Pola: adriai hadikikété Jugoszl4vidban, az Istria-félszigeten. L: 28100 (1953). Hajégyar. Rémai mttemlékek.

Pulci [pulesi], Luigi (1432—84): firenzei kélté, Lorenzo Medici kegyeltje. Fé mtive a 28 énekbél Allé Morgante c. tragikomikus eposz, mely a Nagy Karolymondakérbe tartozé Orlando-térténet feldolgozdsa, Ariosto nagy eposz4nak egyik eléfutara. Pulcinella [pulcsinella]: a —commedia dell’arte egyik bohécalakja. Bé zubbonyba 6lt6z6tt iszdkos, durva, brutdlis, de jészivi és senkité] meg nem

rettené paraszt.

A franciéknaél Polichinelle néven ismerik. puli: 6si magyar pdsztorkutya. Marmagassdga em. Puhatesttiek

Ivarosan

szaporodnak,

A szarazféldiek

vAltivartak

és édesviziek

v. him-

Atalakulds

nélkiil,

a tengeriek dtalakuldssal fejlédnek. Idegrendszeriikre jellemz6 az agyducpar, a labducpar és a zsigeri ducpar kialakulésa. Erzékszerveik k6ziil a fejen v. a képeny peremén fejléd6tt tapogaték a mechanikai ingereket érzékelik. Helyzetérzékelé szerv (statocysta) az tsz6 fajok-

ban fordul elé. A kémiai ingereket a fejen elhelyezkedé rhinophorok fogjék fel. Fényérzékelésiik, kivéve a labasfejtieket, gyenge. A legtébb tengeri faj, de az édesvizekben és a szdrazféldén is nagy szdmban élnek. Osmaradvanyaik szilard héjuk v. haézuk miatt gyakoriak ; rétegtani vizsgalatokban fontos szerepiik van. Az izeltl4bu allatok utén a legnagyobb faj- és egyedsz4mmal képviselt Allattérzs. Kb. 105 000 fajt tartanak nyilvén. 5 osztalyukat kiloénbéztetik meg, fdként az idegrendszer felépitése, ill. a kopoltyuk és a léb alkata alapjén: 1. pdros idegiek (Amphineura), 2. —kagylék, 3. fardlabtak (Scaphopoda), 4. — csigdk, 5. + labasfejiiek. — Irod. Soéds—Sebestyén: P., tapogatékoszortsok. (Magyarorszag allatvilaga.) 1955—59.

Pu-ji (1906— ): az utolsé kinai csdsz4r; a Osing(Mandzsu-) dinasztia tagja. Gyermekkoréban, 1909-ben lépett trénra, 1912-ben a kinai polgari demokratikus forradalom idején lemondattak. 1932-t61 34-ig a japan megszall6ék Altal létesitett Mandzsukudéd babéllam elnéke,

1934-t61

45-ig

csdsz4ra

volt.

A

fekete, sztirkésbarna

nyAj terelésére hasznaéljék.

Kivalaszté szerviik az 1 v. 2 pdr, vesének nevezett meta-

nosek.

rozsdas,

v. fehér.

40—50 Egész

testét hosszu, témétt, gubancolddasra hajlamos szérzet fedi. A legokosabb és legértelmesebb kutydnak tartjak,

(csiga, labesfejfi, kagylé)

nefridium.

Szine

japdn

uralom

éssze-

(+ még juhdszkutya)

Pulitzer, Joseph (1847—1911): magyar szérmazasé ujshgkiadé az USA-ban. 1864-ben vandorolt ki. A tekintélyes St. Louis-i Post-Dispatch (1878-t61), majd a New York World (1883-t6l) és az Hvening World (1887-t61) kiadédja. A szenzdcidhajhdszé amerikai Ujsagiras egyik megteremtdje. — Réla nevezték el az USA-ban évente kiosztott ujsdgirdi, irodalmi és zenei dijakat, az un. ~-dijat.

Pulkovo : kis telepiilés az SZU-ban a Leningrad ter.-en, Leningradté] 16 km-rel D-felé ; 1839-ben alapitottak vilaghirti csillagdszati obszervatériumat.

Pulkov6i Csillagvizsg4lé6 : az SZU Tudomanyos démiaj4nak

tudomdnyos

kutatdéintézete,

fb

Akaobszer-

vatériuma. Elsé igazgatédja, V. J. Sztruve tevékenységének eredményeként hamarosan vilaghirre tett szert a csillagéll4sok megfigyelésének pontosséga és a f6 asztronémiai A4llandék meghatérozasa terén. A IT. vilaghdbort: idején teljesen elpusztult; 1954-re helyreallitottaék. Korszerti miszerekkel

van ellatva, tébbek k6z6tt

egy 65 cm-es refraktorral. Nyikolajev vérosban asztrometriai részlege, Kiszlovodszk mellett (2070 m tszf.) Nap-megfigyel6é hegyi allomaésa miikédik. Pullai Arpéd (1925— ): a Magyar Kommunista

Ifjusdgi Szdvetség Kézponti BizottsA4gdnak elsé titkaéra (1961. szept.-t6l). Parasztesaladbél sz4rmazik; szakképzettsége olajbanydsz. A felszabadulds éta vesz részt a munkdésmozgalomban, a MADISZ megyei titkara volt, majd felelés partfunkcidkat tdlt6tt be; 1957 dta ismét az ifjusdgi mozgalomban tevékenykedik, 1958-té6] a KISZ Kézponti Bizottsdganak titkéra volt. Az MSZMP Ké6z-

omlasakor szovjet fogsagba esett, majd a kinai népi szervek szabadsaégvesztésre itélték. 1959-ben amnesztidban

ponti Bizottsaga 1961, szept.-ben péttagjavaé valasztotta.

részestlt.

amerikai feltalaélé és gyaéros, a réla elnevezett forgdézsémolyos, négytengelyes vasuti ~-kocsik feltalaléja (1864). Gyartdsukra 1867-ben gyérat alapitott, melynek telepe

A Kinai Népkoéztarsasagban

él.

Pullman

[pulmoen],

George

Mortimer

Pujmanova, Marie (1893—1958): cseh szocialista irénd, kéltén6, kétszeres Allami dijas. Nagyszabasa regénytrilégidjaban (Vdlaszuton, Jdaték a tizzel, Gyéz az élet)

k6ériil egész vadros fejlddétt (~-City, ma

a

D-i

ceseh

tarsadalomban

1945

egyik

lezajlott

az egyéni

érzelmek

pulp : hideg uton késziilt,

ésszefonéddnak a tarsadalmi kérdésekkel ; a felszabadulads

vegyszerrel tartdésitott attort gytiméles. Tartdsitéipari félkésztermék. Pulszky Agost (1846—1901): haladé szellemti, pozitivista jogfilozéfus, szociolégus, egyetemi tandr,~ Ferenc fia. FS mtivei: A rémai jog és az ujabbkori jogfejlédés,

abrdzolta.

és

Chicago

k6ézétt

valtozasokat

1918

(1831—97):

Liraéj4ban

uténi verseiben a békeharc Utirajzot, karcolatot irt.

énekese.

Pukanszkyné Kdddr Jolan (1892—

Szdmos

cikket,

): szinészettér-

ténész. Polgari szemléletti, nagy anyagismerettel irt munkai a mo.-i szinjatszis térténetének fontos forrasmiivei (A pesti és budai német szinészet térténete, 1783— 1812; Ua., 1812—47; nete stb.).

A Nemzeti

Sztnhdz szdzéves térté-

elévérosa).

1869; A jog- és dllambélesészet alaptanai, 1885; A jogés Gllambélesészet feladatai, 1887; A nemzetiségrél, 1901.

Pulszky Ferenc (1814—97) : régész, a Nemzeti Muzeum igazgatéja (1869-t6] 94-ig), az MTA tagja. Jogot végzett,

49 8

Pulszky 1832-ben juratusként keriilt Pozsonyba, egyike volt az — orszdggytlési ifjaknak. Az 1839—40-i orszdggytilésen k6évet, a liberdlis ellenzék tagja volt. Sokat utazott kiilféld6n, majd visszavonult birtokéra. Az 1848. marc.

15-i

forradalom hirére Pestre ment, tagja volt a Kézcsendi Bizottmanynak, Apr.-ban a pénziigyminisztérium, méj.ban a kirély személye kGriili minisztérium 4llamtitkara lett. A Batthyany-kormény lemonddsa utén hazajétt

pun haborik Punch

[pancs], John:

az angol vdséri babszinjaték

f6 alakja. Nagy orrt, mérges, kiilvdrosi kispolgar, a feleségétél f6l, mindenkivel ésszevész, de az elnyomottakat megvédi. Mar a 18. sz.-ban szerepelt. A 19. sz. folyaman a vicclapoknak is allandé figurdja. puncs : 1. melegité ital, amely sok rumbél, teaébél és cukorbél készil. — 2. rummal késziilt torta, martas.

telepedett le, majd elkisérte Kossuthot angliai és amerikai

pun haborik: az egymassal vetélkedé két hatalmas rabszolgatarté dllam, az 6kori Réma és Karthag6é k6zott a Féldk6ézi-tenger Ny-i részének uralméért és Gj teriiletek szerzéséért dulé harom habori. A ~ eredményeként

k6rutjan.

valt

Bécsbél, és Kossuth mellett mik6édétt, aki 1849. jan.-ban Mo.

londoni

bukaésa

kévetének

utan

tavollétében

1860-ban

reményeinek

nevezte

haldlra

Torinédba

meghitsuldsa,

ki.

A

itélték.

kéltézétt.

melyeket

szabadsdghare

Londonban

Az emigransok

az osztrak —olasz—

francia hédboruhoz fiztek, fdként pedig Teleki Lészlé hazatérte elkedvetlenitette, és visszavonult az emigracid politikai tevékenységétél, amit Kossuth rossz néven vett téle. Firenzében telepedett le, miivészettérténeti és régészeti

tanulmanyokkal

foglalkozott.

orszaggyilési képviselé

1867-ben

tért haza,

volt, de féleg régészettel foglal-

kozott. Emlékirata (Hletem és korom, 2. k6t., 1958.) értékes torténeti forras. Pulszky Karoly (1853—99): mtivészettérténész, ~ Ferenc fia. Nagy érdemeket szerzett az Orszagos Képtar (a Szépmiivészeti Muzeum elédje) gy&jteményeinek fejlesztése terén. Szimos, féleg iparmtivészeti kérdésekkel foglalkozé tanulmanya jelent meg. pulyka (Meleagris gallopavo): a tytkidomutak (Rasores) rendjének facanfélék (Phasianidae) csaladjaba

tartozé, Kézép- és E-Amerikébél sz4rmazé A mexikdéi azték dslakék szeliditették meg. a 16. sz.-ban hoztak be. Homlokszarvval

madarfaj. Eurdépaba

diszitett, kevés

tollal fedett kicsi fej, karcsu nyak, nagy test és hosszu labszar jellemzi. Tojasa hosszikas, vilagossarga alapon szeplézétt és fényes. Tojashozama évi 30—60 db, de 60—100 db-ra is fokozhaté. A keltetés atlagos idétartama 28 nap. A~csibék 7—10 hetes korukban kényesek, amikor fejiik és nyakuk vGérésédik (l4zasak). Ekkor béségesebben kell éket taplalni, évni a hidegté] és nedvességtdl. Fajtéi kéziil ismertebb: a mexikdi, a bronz-, a

réz- 68 a magyar~. Hazankban

a~t a legelérél valé be-

szorulésa utan, november végén, december elején értékesitik. A kiulféldi — fdleg angol — piacon keresett exportcikkiink, kilénésen kar&csonykor. 1960-ban 206000 ~ volt az orszagban; vagott~-kiviteliink

24 683 q volt, 19,1 milli6 DFt értékben. tatlan rovarpusztité

pulzus puma

):

Mint faradha-

is hasznos.

—érverés

(Puma concolor):

—

majd szévetségre léptek Szirakuszaijal, és i. e. 262-ben birtokukba vették Karthagé sziciliai birtokainak jelentés részét. Karthagé tengeri félényének ellenstlyozdsara a rémaiak sietve létrehozték hajéhadukat, amely fényes gyézelmeket aratott Mylaendél (i. e. 260-ban) és Economosnéal (i. e. 256-ban). A rémaiak partra szalltak

K-AfrikAban, de i. e. 255-ben a karthagéi zsoldos sereg

megsemmisité csapdst mért rajuk. A hadmtiveletek ismét Szictlid4ba tevédtek at. A rémaiak sikerei békekétésre kényszeritették Karthagét (i. e. 241), amelynek értelmében Réma megkapta Sziciliat (Sziirakuszai és kérnyéke kivételével), a karthaégéiak nagy d6sszegi hadisare fizetését vallalték. A vereség miatt elégedetlen -zsoldosok i. e. 241-ben felkelést robbantottak ki Karthag6ban, amit

Réma

4j teriiletek

(Szardinia

és Korzika)

el-

foglalaséra hasznalt fel. Ez tovabb névelte a fesziiltséget a két vetélytars kéz6tt. — 2. Masodik pun haébort, i. e. 218—201: a héborit Karthégénak az a torekvése valtotta ki, hogy helyredallitsa az elsé6 haboriban megrendilt hatalmi helyzetét. A karth4géi sereg mar i. e. 237-tdl Hamilcar Barcas, majd Hasdrubal parancsnoksaga alatt jelentés héditaésokat ért el Hispaniaban. A karthaég6i sereg uj féparancsnoka, — Hannibal i. e. 219-ben elfoglalta Hispaniéban

a

Rémaval

szévetséges

Saguntum

varost,

ami az uj habort kirobbarmdéséhoz vezetett. Hannibal i. e. 218-ban 100 000 fényi seregével és 37 harci elefanttal Hispanidbdé! a Pireneusokon és az Alpokon at Itélidba vonult ; a rémai sereg visszavonulasra kényszeriilt, majd stlyos vereséget szenvedett Trebidndl és a Trasumenus-t6217.). A dictatorré megvalasztott

emléséllat ; E-,

Fabius

a stlyos helyzetben érdekében halogaté

és

taktikat javasolt. Azonban az ésszecsapas hivei Uj utké-

D-AmerikAban szamos alfajat ismerik. Nagysagra az oroszlan és a tigris utan k6-

zetet erdszakoltak ki; i.e. 216-ban Cannaen4l a rémai haderé igen stlyos vereséget szenvedett. Hannibal elétt

vetkezik, szinezete

az orosz-

lanéhoz

egyszint

dott. Karthag6 oldal4n a h&bortba lépett Sziirakuszai és Makedénia, de a rémai sereg hadmiiveletei meggdtolt&k aktiv részvételiiket. Az ujjaszervezett r6mai sereg Scipio parancsnoksaéga alatt sikeres hadmtiveleteket folytatott Hispaniaban, és i. e. 209-ben elfoglalta a karthagéiak katonai szempontbél egyik legfontosabb vAdrosat, UjKarthagot ; ezzel egyidejtileg eredményes hadmtivele-

hasonlé,

kuszik.

Kézép-

birodalommé.

A rémaiak sikeres hadmtiveleteket folytattak a szarazfdldén, elfoglalték a sziciliai Messana varost (i. e. 264),

nal (i. e. 218;

Fakon Erdékben,

iigyesik-

sdgokon egyaraént megtalalhat6. Taplaléka apro Allatokbdl All. pdsztorkutya. Valészintleg a puli

és a spice keresztezédésébél

féldk6ézi-tengeri

Quintus Maximus rédmai hadvezér az ellenfél erdinek meggyengitése

sen Puma

hatalmas

a macskafélék (Felidae) csaladjaba tartozd ragadozé

szurkésbarna.

pumi: kittin6, éber

Réma

1. Elsé pun habort, i. e. 264—241: a habort a gazdag Szicilia birtoklaséért folyt, amelynek nagy része az i. e. 3. sz. 70-es éveiben Karthagé fennhatésdga ala kerilt.

alakult

ki. Feje hosszikas,

megnyilt

az ut Réma

felé, de a vdros

ostromarél

lemon-

teket fejtettek ki a r6maiak Itélidban is. Az utdnpdtlasi lehetéségekt6] megfosztott Hannibal segitségére sietett

arcorri része elhegyesedé. Teste nem olyan dus szérzett,

éccse,

mint a pulié. Szine galambsziirke. Elénk vérmérsékleti, a konda és a gulya drzésére, terelésére kivdléan alkalmas. (>+még juhdszkutya) puna: az Andokban (Peru és Bolivia) 3200—4500 m

a r6émaiak szétverték (i. e. 207). A sikerek Ichetdséget teremtettek arra, hogy Scipio serege partra szdélljon

magasan fekv6 szaraz, viztelen, helyenként sés-mocsaras,

sajatos

novényzettel

boritott

fennsikok

és

medencék

neve. punalua csalad: fivérek csoportj4nak (a veliik nem rokon) névérek csoportjaval valé hazassdga révén keletkezett csaladforma. A -+csoporthdzassdg legfejlettebb foka.

Hasdrubal,

i- AfrikAban,

azonban

Karthégé

seregét

kézelében.

a Metaurus

A karthagéi

folyénél

tandes

ekkor visszarendelte Hannibalt Italidbél; az B-afrikai Zamanal lefolyt iitkézetben (i. e. 202) Hannibal serege sulyos vereséget szenvedett. I. e. 201-ben Karthagdé megalaz6 békét kététt Réméval; elvesztette tengeren tuli birtokait (Hispanidt stb.), nem viselhetett hAborut -Afrik&ban

mas

a rémai senatus

beleegyezése

nélkiil, hatal-

dsszegti hadisare fizetésére kételezte magat, kiszol-

galtatta Romanak egész hadiflottajat stb. — 3. Harmadik

Punjab

497

pun habort, i. e. 149—146: a hdbortit Réma inditotta meg, amely féltékenyen szemlélte Karthagénak a békés iddszakban elért gazdaségi megujhodésdét (Cato, — Ceterum censeo Carthaginem esse delendam...). A habort kirobbantaésahoz uriigyiil szolgélt az, hogy a rémaiak Altal tamogatott numidiai kirély hdéddité torekvéseit a karthagdéaiak fegyveres erdével héritotték el, amit

Roma

az i. e. 201-ben kététt béke megszegésének

tetett fel. A rémaiak

partra szdlltak E-Afrikaban,

tiin-

és

ostrom ala vették Karthagét. Két évig tarté eredménytelen ostrom utén i. e. 147-ben a rémai sereg parancsnoka

Purus

opera (Dido és Aeneas) és szimos operaszerti mii maradt rank, amelyek k6ziil az Arthur kirdly és a Tiindérkirdlyné (a Szentivanéji dlom atdolgozasa) a nevezetesebbek. Egyhazi zenéje (anthemek stb.) Handelre is hatott. Tridszonatakat,

szonaétaékat,

zongorakompoziciékat

stb.

is

irt. Bar stilusara francia és olasz szerzék hatottak, mégsem hidnyzanak miveibdl az egyéni (melankdlidra, tragikumra hajld, s6tét) szinek. Technikaja sokszor felttinéden merész. — Irod. Legany D.: H. P. 1959.

purgatérium

,

tsztitdtdiz:

a

katolikus

tanai szerint az a hely, ahol a bocsanatos,

vallas

de még el nem

Publius Cornelius Scipio (Aemilianus) lett. A sereg kériilzarta a varost, a tombolé éhség megadasra kényszeri-

engedett binben

tette Karthagdét (i. e. 146). A rémaiak a vdrost leromboltak, életben maradt lakossa4g&t rabszolgaként eladtdk, Karthaégé birtokainak egy részét Africa provinciéva szervezték, masik részét Numidia kapta meg. Punjab; — Pandzséb punkceiéd, punctio (lat.): 1. a testiiregekben (melliireg,

megrovidithetik az él16 hozzdtartozék engesztelé cselekedetei. A protestantizmus a ~r61 sz6l6 tant mint az idvézulésre vonatkoz6 elveivel ellenkezdt elveti.

hasureg, a szivburok iirege) v. kéros kériilmények kézétt keletkezett wregekben (talyogiireg) felgyiilemlett kéros folyadék lebocsétésa gydgyitdsi célbdél. Ureges tt (kaniil) segitségével hajtj4k végre. — 2. préba~: vizsgalati anyag kiszivasa a csontvelébél, lépbél, nyirokesomobél, majbél, vesébdl, prosztatébdél diagnosztikus

célbél. pun nyelv: —fdéniciai nyelv punok : az ékori > Karthdgé és mas Ki-afrikai varosok foniciai eredetti népességének latin elnevezése (— Fénicia). Punta Arenas: Chile legdélibb varosa, kikété a Magalhaes-szorosban, Magallanes tart. székh.-e. L: 43000 (1959). Gyapju-, bér-, fagyasztotthus-kivitel. pup: a gerinc hati szakaszanak kiiloénféle okok kévetkeztében kialakuld, hatrafelé dombort goérbiilete. Ha a gorbilet iv alakiu: —kyphosisnak, ha szégben megtort : gibbusnak nevezik. Az utébbi a gerine 1—2. csigolyaéjanak

teriiletére lokalizalodik, hatrafelé hegyes szdget alkot; rendszerint a csigolyék tuberkuldézisos megbetegedésének, majd

désszeroppandsdnak

a kévetkezménye.

pupilla (lat.> : 1. (orvost) + szembogér. — 2. optikai mt-

mielétt

a

meghalt emberek

mennybe

jutnénak;

lelkei megtisztulnak, a

~ban

toéltdtt

idédt

purim : tél végén tartott 6rémiinnep a zsidé vallasban annak emlékére, hogy Ahasvérus perzsa kiraély zsidd felesége, Hszter megakadaélyozta Haémdn tervének végrehajtaését: a zsidék kiirtaésdt a perzsa birodalomban.

purin:

kondenzaélt gytirtis vegyiilet. nem

N—CH

eléfordulé6

y

fontos

zikus

erds

alkaloid. vérben,

természetben Gyengén

kémhatasu

A

koffein

a

ba-

savval

viselkedé,

semle-

vegyiiletek. Koziiliik

(1,3,7-trimetilxantin)

a

a xantin (2,6-dioxipurin)

vizeletben;

a >nukleinsavakban;

v.

bazisként

tealevélben s a kakadbabban; teaban,

a

-—+purin-szarmazékok

ges kémhatast

purin)

igen

+ hugysav kivételével. szemben

a

szdrmazékai

purinbazisok: C—N

tobb

A természetben

eld;

elterjedtek.

baal HC

fordul

a

az

hipowantin

egyik

(6-oxi-

legelterjedtebb

purinbazis, az adenin nukleinsavakban, tedéban, cukorrépaban, élesztében, vizeletben; a guanin (2-amino-6-

oxi-purin) a guandban, halak pikkelyeiben, nukleinsavakban ; a teofillin (1,3-dimetil-xantin) a tealevelekben fordul elé. A _ teobromin (3,7-dimetil-xantin) a

kakadbab f6 alkaloidja (kb. 1—2%). puritanok lat. ’tisztasdg’ szdbél): 1. vallasos-politikai irany Anglidban és Skéto.-ban a 16—17. sz.-tdl,

szerekben a fény mennyiségét szabalyoz6 — fényrekesz, ill.

amely

a fényrekesz képe. Megkiilénbéztetiink belépési és kilépési

mentes,

~t. A belépési~ az a fényrekesz, ill. annak a fényrekesznek a képe, amely a targy tengelyébél a legkisebb szé6g

egyhaz, ill. a zdszlaja alatt tomérilt feudalis monarchista k6r6k elleni harcban az angol polgéri forradalom idején két d4ramlata alakult ki: a mérsékelt — presbiteridnusok és a radikaélis + independensek csoportja. (+ még angol polgért forradalom). — A ~ iranyzatanak hatdsa a 17. sz.-ban Mo.-on és Erdélyben is érvényesiilt, leg-

alatt latszik. A kilépési~~ viszont az a fényrekesz, ill. kép,

amelybél a kép tengelye latszik a legkisebb szog alatt. A-~ nemesak a targyrél a késziilékbe juté fényt szabalyozza, hanem a —lencsehibék egy részét is befolyasolja.

a minden

pupineséve (I. M. Pupin jugoszlav sz4rmazdési amerikai mérnék (1858—1935) nevébél> : a telefontechnika-

kiemelkedébb

ban hasznaélt 6nindukcidés tekercs, amelyet Altalaban kér alaki’ porvasmagra tekercselnek. A telefonhuzalokhoz cesatolInak bizonyos tavolsdgonként egy-egy ~t, azért, hogy ellenstlyozza a telefonvezetékek kapacitasabd6l szérmazé csillapitast, és igy lehetévé tegye a nagy tavol-

A magyar

sagok k6z6tti telefonkapcsolatot. puplin kvddok.

Quadragesimo

anno

(lat. ’negyven éve’):

XI.

Pius

papa 1931-ben kiadott, tarsadalmi és szocidlis kérdésekkel foglalkozé enciklikaja. Utalva XIII. Leo 1891ben kiadott hasonléd targyti enciklikéjara (> Rerum novarum) a-~ szavakkal kezdédik. A tarsadalmi kérdések megoldasara a keresztényi jétékonysag gyakorlésa mellett az olasz fasizmus Altal létesitett korpordc7ék minté-

jara a munkdsokat és munkaltatékat szervezetek felallitasat javasolta.

quadriga (lat.): az Okori

rdmaiak

egyesité szakmai

kétkerekti, négyfogatu kocsi, melyet a kocsiversenyeken

hasznaltak.

Quai d’Orsay [kedorszé]: a Szajna egyik rakpartjanak neve Parizsban. Itt 4ll a kiliigyminisztérium épiilete, amelyet ezért gyakran szintén ~nak szoktak nevezni.

quakerek, kvékerek (ang. ’reszketé’) : protestans valalapitotta

lasi szekta tagjai. A szektat G. Pow (1625—91)

az angol polgdré forradalom idején ,,Baratok Tarsasaga”’ néven (a ~elnevezés eredetileg ginynév volt). A tarsasag tagjai elvetettek minden egyhazi szervezetet és kiilsdséges vallasi szertartast, csak a hivék vallasos meggyézédését, a »belsé vilagoss4g’’-ot ismerték el tekintélynek.A ~ szektajat mind az egyh4zi, mind a vildgi hatés4gok wlddozték.

A~

egy része a 17. sz. 60-as éveiben Anglia észak-ameri-

kaigyarmataira vandorolt ki, és a mai Pennsylvania teriiletén alapitott koléniat. Az északi allamokban é16 quaker farmerek és ipari vallalkozék a déli 4llamok nagybirtoko-

sai altal védelmezett rabszolgasag ellen léptek fel. Megtagadjak a hivatalos eskiitételt és a katonai szolgalat teljesitését. A szekta egyes képviseléi a II. vilaghabort utaén bekapcsolédtak a nemzetkézi békemozgalomba.

quantité négligeable nyagolhatéd mennyiség, figyelembe venni.

quantum quantum

Quadriga

quadrille [kadrij] : vidéken-

(vazarajz utdn)

sz4z ~

:

olyan csekélység,

...: —kvanium .. satis (lat. ’amennyi elég’>:

Quarenghi, Giacomo

tance. Tébb négyes.

[katité néglizsabl]

volt a — francia

braziliai politikus. 1953-

ban Sao Paulo polgdrmestere, 1954-tél1 58-ig Sao Paulo allam korményzéja volt. 1958-ban bevélasztottak a Sz6vetségi Kongresszusba, 1961. janudrban az 1960-i vaélasztésok alapj4n konzervativ beliigyi és a békés egyiittélés megvaldsitaséra iranyulé kiilpolitikai programma] foglalta el az elnéki széket: 1961 augusztusdban az USA imperialista kérei 4ltal tamogatott reakciéds erédk nyomaséra lemondott elndki tisztérdl, és elhagyta Bra-

zilidt. quaestor : tisztségvisel6 az dkori Rémaban. Eredetileg birds4gi itigyekkel foglalkozott, késébb hataskérébe a pénziigyek tartoztak (Allami pénztdr, vdrosi pénziigyek stb.).

ként vdltozé értékii firmérték; 1 német ~ = 1,145 1 angol ~ = 1,136 1; 1 amerikai ~ = 0,946 1.

quarter

[kuato] (lat.—ang. "negyedrész’):

1;

1. angol—

amerikai irmérték = 64 gallon; 1 angol~ = 2,908 hl; 1 amerikai ~ = 2,81 hl. — 2. angol stlyegység = = 12,7 kg. — 3. (foldt) a > negyedidészak nemzetk6zi elnevezése.

Quartier

Latin

[kartyié

late]

: a 15. sz.

elnevezése;

az

olasz

korarenesz4nsz

mtivészetének

jelélése. Az itdliai varosok gyors fejlédése lehetdvé tette a mtivészetek nagyardnyt fellendiilését. A ~ épitészete az épiilet aranyainak klasszikus megszerkesztésére, szobraszata az épiilettdl fiiggetlen, minden oldalrdé! kériiljarhaté

szobortipus

kialakitaséra,

a festészet

a tavlat,

fény-arnyék, a kompozicié térvényeinek kutatdsara torekedett. Alkotdsait a kor tarsadalmanak valésaght 4brazolasa jellemzi. Legnagyobb mesterei: L. B. Alberti, Brunelleschi épitészek, Donatello, Ghiberti és Jacopo della Quercia szobraszok, Masaccio, Fra Angelico, Fra Filippo Lippi, Botticelli, D. Ghirlandaio és Mantegna festdék.

A ~ részletezé, sokiranyu térekvéseit a —cwnquecento ésszefogott klasszikus mtivészete valtotta fel. — TIrod. Banadtné Sziics M.: A q. épitészete. 1959; Mojzer M.: A q. festészete. 1960; Eszlari 1 q. szobraszata.

1961. Quebec [kebek]: 1. vdros Kanaddban, ~ tart. székh.-e a Szent Lérine-f. torkolatéban. L: 173 000 (1958). Nagy forgalmt kikété. Hajé- és gépgyartas, hadianyag-, fa-, papir- és bdéripar. Egyetem. A kanadai francidk kulturélis kézpontja. — 2. K-kanadai tartomany a Hudson- és a Szent Lérinc-6b6l kdzé6tt. 1 500 000 km?. L: 4 900 000 (1959), tébbségében francia. Székh.-e Quebec. Vas-, arany-,

réz-, eziistére-,

valamint

azbeszt-,

erafit-, foszfatbanyaészat. Hatalmas vizierémtivek, aluminiumkohaszat. Erdékitermelés. Celluléz-, papir-, textil-, bér- és dohdnyipar, elektromos gépek és késziilékek gyartasa.

Szarvasmarha-,

sertés-

és juhtenyésztés,

te]j-

ipar. Haldszata jelentés. — Teriiletét a francidk kezdték gyarmatositani, a hétéves hdborw (1756—63) eredményeként azonban az angolok szerezték meg. 1774-ben az angol parlament Altal elfogadott quebeci akta szentesitette a feuddlis tarsadalmi rendet és a katolikus egyhaz uralmat. 179l-ben az angolok Alsé-Kanada néven kiilén kézigazgataés al4 vontak, 1867-ben Kanada része lett. quebeci konferencia: F. D. Roosevelt amerikai elnék és W. Churchill angol miniszterelnék két katonai jellegt tanacskozasa a kanadai Quebec

vaéros4ban

katonai

veze-

t6k bevonaésaval. — 1. 1943. aug. 11—24.: az eurdpai hadmtivelet, ezen beliil a franciao.-i partraszallas kérdéseivel, a Kinénak nytjtandé segitség médozataival és a Francia Nemzeti Felszabaditési BizottsAg egyes problémaival foglalkozott. — 2. 1944. szept. 10—16.: a csendes-dcedni hadmiiveletekkel kapcsolatban meghatarozta a Fildpszigetek visszafoglaldséért inditandé hadjarat iraényét és idépontjat, és terveket fogadott el a Japan ellen felhasznaélhaté eréforrasok mozgésitasara. quebracho [kebracso ...] : a legenda szerint a martirhaldl el61 menekiilé Péter apostol tette fel e kérdést az elétte megjelené Krisztusnak. A szalldige H. Szenkiewice lengyel iré hasonlé cimti regénye nyoman valt kozkelettivé.

Qvigstad

[kvikszta],

Just

Knud

(1853—1957):

tartas altalanos fogalmava valt, példaja alapjan szokas

norvég nyelvész, a lapp nyelvjaérésok és a lapp nyelv sz6kinesének egyik kutatdja.

lett a nemzeti érdekeket sdérba tiprdé s azok ellen egy kiilféldi elnyomé hatalommal egyiittmtikédé elemeket quislingeknek nevezni.

[kucsove]: Uj v4ros Albénidban, Beratté] H-ra. L: 8000 (1955). Albania kéolajipari kézpontja.

Qyteti

Stalin

[kiiteti

sztdlin],

régebben

Kugové

kb.

R r: 1. beszédhang. A nyelv pergé elejével a felsé foghus tajan képzett zéngés pergetett hang. — 2. (R, r) a magyar abécé 29. bettije. Féniciai eredetti. — 3. jelek és réviditések: r: akér sugaranak (radiuszdnak) réviditése ; r: a — rénigenegység roviditése; R: a villamos ellenallas jele; BR: az egyetemes — gdzdllandé réviditése. R°: a

Réaumur hémérsékleti skéla fokénak réviditése. Ra: a rddium elem vegyjele. Ra, Ré: egyiptomi Nap-isten. Kultusza féleg Héliopolisz és Memphisz vaérosokban terjedt el. Allami jelleget 6ltdtt az V. dinasztia uralkodasa (i. e. 4. évezred) idején ; ennek faradi ugyanis~ra vezették vissza szarmazasukat.

Alakja késoébb egybeolvadt Amon alakjaval (Amon-Ra). IV. Amenhotep fdradéd egyetlen istenként igyekezett elismertetni

(— Aton).

Raab, Julius (1891— ): osztrak allamférfi. Mérnok volt. 1927-t6l 34-ig keresztényszocialista parlamenti képvisel6, 1938-ban Schuschnigg kormaénydban kereskedelmi és koézlekedésiigyi miniszter. Az Anschluss utén nem fejtett ki politikai tevékenységet. 1945-ben részt vett az Osztrak Néppdrt szervezésében, amelynek 1951tél 61-ig vezetdje volt. 1953-ban kancellar lett (1961-ig). 1955-ben megkététte az Ausztria fiiggetlenségét és semlegességét garantélé — oszirdk dllamszerzdédést.

Rabacsanak : 6tk., Gyér-Sopron m., esornaij.

L: 1120

(1960).

Rabacséesény : ktk., Gyér-Sopron 900 (1960). Va.: Enese. Rabafiizes:

(1960). Va.:

ktk., Vas

m.,

m., csornai j. L:

szentgotthdrdi

580

j. L:

Szentgotthard.

Rabagyarmat: 6tk., Vas m., szentgotthardij. L: 1160 (1960). Va.: Ratdt. Rabahidvég : 6tk., Vas m., vasvari j. L: 1560 (1960). Va.: Piispékmolnéri. Ontdzéses gazdadlkodas. Rabai

Miklés

(1921—

):

koreogrdéfus,

dijas, az Allami Népi Egyiittes Ismertebb néptdncfeldolgozdsai:

Kossuth-

tanckaranak vezetdje. Ecseri tdncok, Uveges

tanc, Este a fondban, Pontozé6, Dragszéli szvit, Sarkantyus,

Hlsé szerelem, Cigdnytinc, Kisbojtar (az elsé6 magyar népi tancjaték). Csoportjaval vilagszerte nagy sikereket aratott.

Rabakecél: 6tk., Gyér-Sopron 1510 (1960). Va.: Beled Rabakovaesi:

Va.:

m.,

kapuvari

6tk., Vas m., sdrvdri j.

j. L:

L: 800 (1960).

Rum.

Rabakéz: a Raba és Rabca k6zti teriilet a Kisalféld kézepén, 120—125 m tszf. A Raba és Répce E—EK felé

és

lejté hordalékkupja. Igen termékeny réti és éntéstalajok. Szantéféldek erdéfoltokkal.

karnagy, Weimarban a Liszt Muzeum ére volt. Nevezetes Liszttel foglalkozé munkéssaga (alapveté életrajz, Lisztésszkiadads stb.).

Rabapatona: 6tk., Gyér-Sopron m., gydri j., a Rdbakézben. L: 2570 (1960). Zéldségtermelés. _ Rabapaty: ktk., Vas m., sArvadri j. L: 1400 (1960).

Raabe,

Peter

(1872—1945):

Raabe, Wilhelm (1831—1910): realista ird,

a német

kisvdrosok

abrazoléja. Tarsadalombirélatat

német

zenetérténész

német polgari kritikai életének,

alakjainak

pesszimizmussal

jé

kevert

Va.:

Felsépaty.

humorral fogalmazta meg sokszor terjengdés elbeszéléseiben és regényeiben. (Az éhség-pap, A Sperling-utca krénikaja.) Rab, Arbe: adriai sziget, Jugoszlavidhoz tartozik; a Dalmdt-szk. egyike Fiumétdél D-re; 191 km’. L: kb. 5500. Kis medencékkel tagolt mészk6régo6k alkotjak. 30 km hosszi, 5—8 km széles. Eghajlata mediterran. Oliva- és szélétermelés. Tengeri fiirdéhely.

Sertéstenyésztd

Raba: folyé a Dundnttl Ny-i részén. A Duna jobb oldali mellékfolyéja. 398 km (ebbdl 270 km jut, Mo.-ra). Vizgytijtdje 14 968 km? (ebbdl 10 113 km? magyar teritleten van). Az ausztriai Wechsel-hg.-ben (Alpok) ered, végigfolyik a Grazi-medence K-i részén és a Kisalféldon, Gyérnél torkollik a Mosoni-Dundba. Nickig teraszos vélgyben folyik. Onnan hordalékkupjénak D-i és K-i peremén fut végig. Bar szabalyoztak, gyorsan lefut6é 4rvizei ma is veszedelmesek. Ikervd4rndl és Porndéapatinal kis vizierémtivek. Fontosabb mellékvizei: balrdl a

édcean partjan.

Feistritz, Lapines, Strém, Pinka, Gydngyés ; jobbrol a Marcal, Raba Gyorgy (1924— ): kélté, mtfordité. Habort-

ellenes verseit erdételjes humanista aélldsfoglalas jellemzi (Az Ur vaddszata, 1943; Buvdr, 1947 — versek) ; Nyilitenger (1961

ben

—

megmutatkoznak

parnasszista

versek és mtforditasok)

mtivészetének

magatartasa.

polgari

c. kéteté-

korlatai,

Kosarfonas.

Rabapordany: Rdbakézben. L: Rabasebes: (1960). Va.:

6tk., Gyér-Sopron 1610 (1960).

m.,

csornai

j., a

6tk., Gyér-Sopron m., csornai j. L: Szany-Rébaszentandras.

Rabasémjén : 6tk., Vas m., sdrvdri j.

350

L: 660 (1960).

célgazdasag.

Rabaszentandras: 790 (1960). Rabaszentmihily : L: 670 (1960). Va.: Rabaszentmiklés: L: 250 (1960). V4.: loma mtiemlék.

6tk.,

Gyér-Sopron

m.,

csornai

j.

L:

Rabat,

Hr-Rbdt:

L:

étk., Gyér-Sopron m., csornai j. Enese. 6tk., Gydr-Sopron m., csornai j. Enese. Roman stilust r. k. tempMarokk6o

170000

fév.-a, kik6té

(1954). Kézmu-

ipar. Hajégyartds. RaAdid-addaéllomas. Rabatamasi: 6tk., Gyér-Sopron m., 1300 (1960).

Rabatétfalu:

az

Atlanti-

és kerdmia-

csornai

j. L:

Gtk., Vas m., szentgotthardi j. L:

(1960). Va. : Szentgotthard. rabatt : arengedmény,

620

arlevonds, amelyet tdkés-

orszagokban az Aru szokdsos kereskedelmi Arabdél adnak a nagykeresked6k a viszonteladédknak (4ru~ v. aéruskont6). Kiskereskedék is adhatj4k a pontosan v. a lejarat eldtt fizeté vevédiknek (fizetési ~ v. skonté). Féleg nagyobb drumennyiség eladdsa esetén nyujtjak. rabbi, rebbe : zsidé pap. Feladata

a Talmud

tanitdsa,

teolégiai

tartalmi

elédadésok

Rabca

tartasa

505

a zsinagégdban,

bontésa,

gyermekek

hazassAgok

hittantanitdsa

megkétése stb.

és fel-

Mo.-on

a bp.-i

Orszdgos Rabbiképz6 Intézet foglalkozik a ~k képzésével. Rabea: a Hansdg vizeit levezeté folyé a Kisalféldén. 60 km hosszu, vizgytijtéje 4816 km®. A Répce és a KisRaba-csatorna désszefolyés4bél keletkezik. Csatorndzott medre a Hansdg-csatorna felvétele utan Gyérnél torpolls a Mosoni-Dunadgba, a Raba-torkolattél 500 m-rel y-ra. Rabeakapi:

ktk., Gyér-Sopron

(1960). Va.: Bésdrkany. Rabelais [rable], Francois francia

szatirikus

m., csornai j.

L: 380

(?1494—1553):

kivalé

iré, humanista,

a francia

reneszdnsz

szellem és irodalom jellegzetes képviseldje. majd vilégi pap és orvos volt. 4 kétetes (az 5. posztumusz kétet

Szerzetes,

szerzosége vitatott), izes humorral megirt kalandos regénye (Gargantua és Pantagruel, 1532—52) a korabeli feudélis intézményeket, a

skolasztikus

ditasokra

szemléletet,

téré

politikét

a

héo-

stb.

té-

rabszolgatarté rend zetk6zi Vérés Segély szerveiben és a rddidnél végzett felelds munkat. Rabinoyszky Mariusz (1895—1953): mtvészettdrténész. A Képzomutvészeti Fdiskola tandra volt. A nyugati modern festészet problémait targyalé s rendszerez6 k6tete (Az uj festészet térténete, 1926) mellett jelentésebb munkai:

erészakot

becstilése,

a a

tudomdnyok szabad,

szellemes

stilus,

rabicfal : kénnyti, 4—6

a

groteszk

Francois

tovabba

akkor,

ha

Delo:

a Bolgar

Kommunista

Part

vondsok

Rouwsseau-ra.

kedvelése

—

Irod. Bajomi

cm vastag, drdthdléval

mere-

; hd-, hangszigetelé

és ttizbiztos ;

hatranya, hogy anyaga bontas utén ujbdél nem hasznosithaté. Mennyezeteket, Alboltozatokat is készitenek

Vdlaszfalként

valé

alkalmazdsdt

a

6 cm-es tireges tégla haszndlata kiszoritotta.

Rabindranath Tagore : —- Tagore indiai iré. Rabinovics, Matvej Szamszonovics (1919— _ ): szovjet elméleti fizikus, egyetemi tanar, a matematikai fizikai tudomanyok doktora, Allami dijas. 1959-ben a szinkro-

fazotron tervezéséért Lenin-dijat kapott. Rabinovits Jézsef (1884—1940): a magyar kommunista mozgalom harcosa, a KMP alapitédinak egyike. Aranymuvessegédként dolgozott. 1901-ben kapesolddott be a munkdasmozgalomba, 191l-ben az drdsok és aranymuvesek szakszervezetének alelnéke lett. Az I. vi-

orosz

hadifogsdgba esett,

az

elsdk

k6z6tt ismerte fel a magyar hadifoglyok forradalmi mozgalmanak jelentéségét, és az Oroszorsz4gi Kommunista Part magyar csoportjaénak egyik szervezdje volt. 1918. nov. elején hazatért, részt vett

a KMP

megalakitasdban,

a Kozponti Bizottsdg egyik titkéra volt. A Tandcskéztarsasdg idején az egyesiilt part titkéra, majd beliigyi népbiztoshelyettes, a Szévetséges Kézponti Intézé Bizottsag tagja volt. Az ellenforradalmi biréség 15 évi fegyhazra itélte. A fogolycsere-egyezmény révén 1922-ben keriilt, ahol szakszervezeti

a rabszolga-

tarté tulajdonadt képezé kizskmanyolt dolgozé ; ,,beszélé

mester taldlta fel (1878-ban). Eldnye, hogy kénnyti, nem

az SZU-ba

alkalmaz,

volt. 1935-td] 44-ig illegdlisan jelent meg. rabszolga: a munkaeszkézékkel egyiitt

Rabelais

atméréji huzalokra 8—20 mm-es nyildst, 0,5—1,0 mm atmérdéji drétbdél késziilt halét erdsitenek, és szdérrel kevert gipsz- v. gipszes mészhabarcesal becsapkodjak, majd vakoljék. Az eljarast K. Rabitz berlini épité-

idején

fenyegetést

gar munkdasosztaly legdlis partj4nak, a Bolgar Munkaspartnak lapjaként indult. 1929-t61 egy ideig napilap

vitett valaszfal. Két, egymassal szemben fekvé (esetleg allé) téglafalban kb. 50 cm kézékben kifeszitett, 5 mm

laghaboru

v.

Rabotnyicseszko

Rabi, Isaac Isidor (1898— ): amerikai fizikus, egyetemi tanar, az amerikai atomenergia-bizottsdg tagja. Az atommag magneses nyomatékénak meghatdrozdsaval foglalkozé6 munkéi révén valt ismertté (~-féle rezonanciamodszer). 1944-ben fizikai Nobel-dijat kapott.

eljardssal.

(Bort-

természetes

toérekvésekre is, kiilénésen Lazar E.: R. 1959.

ilyen

év festészete

Kézponti Bizotts4génak kézponti lapja. 1927-ben a bol-

jellemzi. A munkds, tevékeny életet, a természet szeretetét hirdette, a szellemi és fizikai képességek harmonikus fejlesztését ttizve ki kévetendé célul. Pedagédgiai naturalizmusaval nagymértékben hatott az ujkori pedagégiai

igényel alatamasztast

2000

meg-

nevelés humanista elveinek hirdetése. Irasmtivészetét laza szerkesztésméd, nyelvi gazdagsag, csapongd fantazia, fordulatos, sokszor vaskosan

festészete,

a lopds elkévetése végett valamely személyt eldzdleg dntudatlan v. védelemre tehetetlen Allapotba juttat.

mado szatira, az emberiesség, igaz-

sagszeretet,

A trecento

nyikkal s Hevesivel egyiitt). Mint mitivészeti kritikus jelentés tevékenységet folytatott a haladé magyar miuvészet elismertetéséért. rablas : ingdéd dolognak személy ellen iranyulé erdszakkal v. fenyegetéssel valé elvétele jogtalan eltulajdonitas végett. A fenyegetés ez esetben az élet, a testi épség v. a vagyon elleni olyan stlyos tamadasnak kilatasba helyezése, melynek nyombani bekévetkezését6l — ellenszegiilés esetén — tartani lehet. Mas jellegi fenyegetés esetén nem ~, hanem —-zsarolds torténik. ~ként kell biintetni a —lopdst is abban az esetben, ha a tettenért tolvaj a lopds véghezvitele v. a lopott dolog megtartdsa végett

vonalon,

a Nem-

szerszam’’. A ~k ésszessége alkotta a rabszolgatarté taérsadalmak egyik alapveté osztdlyét. A teljesen jogtalan ~t tkp. taérgynak tekintették, tulajdonosa eladhatta, sdét itélkezhetett élete felett is. Kegyetlen kizskmanyolésuk szimos esetben a ~k nagyaranyu felkeléséhez vezetett. (+~még rabszolgatarté rend) Rabszolgapart : a Guineai-db6l partjanak neve Afrikaban a Volta- és a Benin-folyék torkolata kézétt, Nigéria, a Dahomey Kézt. és Togo partjai mentén. — Nevét a 19. sz. kézepéig nagyrészt itt lebonyolitott viragz6 rabszolgakereskedelemrél kapta. rabszolgatarté6 rend, rabszolgasdg: az > dskdzdsség felbomldsa soran, kialakult gazdasdgi 4s tarsadalmi rend, amely a rabszolg4knak a felettiik korlatlan hatalommal rendelkezé rabszolgatarték Altal valé kizsékmanyolasan alapult ; az emberiség térténetének elsé osztalytarsadalma. Mind a termelédeszk6z6k, mind a rabszolgak a rabszolgatarték kizardélagos tulajdonat képezték, ami a legdurvabb kizsékmanyolasi forma, a rabszolgaség létrejottének feltétele volt. Két alapvetdé osztalyra, a rabszolg4k és a rabszolgatarték osztalyéra tagozddott; a

tAdrsadalomnak

ellentétes

osztalyokra

szakadisa

az

Allam létrejéttét vonta maga utan. A rabszolgaszerzés f65 forrdsa a rabszolgaszerzé hdbort volt, de jelentdés szerepet jatszott a mind nagyobb mértékben kifejléd6 rabszolgakereskedelem is. — Kialakuldsénak legésibb formaja a _ patriarchdlis rabszolgasdg volt, amelynél kis létszimu rabszolgat altalaban haztartadsi, ill. kisegito munkara alkalmaztak. A késébbi idészakban a rabszolgatarté tarsadalom két alapveté tipusa alakult ki, a korai rabszolgatarté Allamokban (pl. Egyiptom) a rabszolgak hatalmas témegeit féként a kirdlyi és templomi birtokokon, az ékori Kelet hatalmas épitkezéseinél (6nt6z6berendezések, monumentalis siremlékek stb.) hasznalték fel; a késdi rabszolgatarté tarsadalmakban (pl. ékori Gérégo., Réma) a rabszolgatartas fejlettebb formai alakultak ki; itt a rabszolga4k dénté szerepet jatszottak minden termelési 4gban. A ~ keletkezésekor az dskézdsséghez viszonyitva haladdst jelentett, a késdébbiek folyaman azonban a ~ termelési viszonyai a tovabbi fejlédés gatjavaé valtak, mivel a rabszolg4k nem voltak érdekeltek a termelés fokozdsdban,

kaerével érdekeltek

rendelkezé

rabszolgatarték

a termelédeszk6z6k

az olesé mun-

pedig nem

fejlesztésében.

voltak

Az Uj ter-

melési mddra val6é attérést siettették a mind gyakrabban fell4ngolé rabszolgalazadésok is, amelyek soraban ki-

rabszolgatérvény

Racine

emelked6 helyet foglal el a rémai birodalomban lezajlott Spartacus vezette rabszolgalazadas (i. e. 73—71). A rabszolgalazadasok

azonban

a szervezettség,

az

eldrevivd

Racalmas:

6tk.,

Fejér

m.,

adonyi

j., a Mezéféldén,

a Duna mentén. L: 5090 (1960). Baromfitenyésztés, sz6lé-, gyiimdlestermelés, gépdllomdés. Hozzatartozik

célkittiizés hianyaban vereséggel zdrultak. A ~en belil érleléd6 valsag végiil is a~ felbomldsdhoz és Uj gazdasagi

Kulcs

és tarsadalmi

olasz egyezmény a két dllam balkéni politikajara vonatkozéan. Kimondotta, hogy a szerzédé felek a status quo fenntartdsdra térekszenek, és hogy az ellenkezd

formacid,

a +

feudalizmus kialakulésdhoz

vezetett. — A ~ bukasa nem jelentette a rabszolgasag intézményének teljes felszimoldsAt ; maradvanyai (fé-

nyaraldtelep.

racconigi egyezmény

[rakkonidzsi...],1909:

éltek az elk6vetkezé térténelmi korszakokban. — Az Ujkorban a rabszolgasagot a gyarmatosité eurdpai hatalmak (Portugaélia, Spanyolo., Nagy-Britannia, Franciao.) élesz-

torekvésekkel szemben egyiittes Olaszo. elismerte Oroszo. jogdt a nak revizidjara, Oroszo. pedig Cirenaicdra vonatkozé igényeit.

tették

sat mutatta

ként a hazi rabszolgaség formaéjaéban) még sokdig tovabb

fel abbdl

a céibél,

hogy

a tavoli,

elsésorban

az

a hdrmas

orosz—

ellendlldst fejtenek ki. tengerszorosok statusaOlaszo. Tripoliszra és A ~ Olaszo. eltaévoloda-

szdvetségtol,

és lehetdvé

tette sza-

amerikai gyarmatokon létesitett ultetvényeket és az ott feltart banydkat eréds fizikumt és olcsé munkaerdével lassak el. A rabszolgasdg felélesztése embertelen médszerei ellenére a 16. sz. elejétél kezdve elémozditotta a vilagkereskedelem kiszélesitését s a kapitalizmus kialakulasat. A kereskedést elsésorban afrikai négerekkel

mara az > olasz—térék haboru (1911) kirobbantasat. racém mddosulat lat. ’szdléfirt’? szdbdl>: (vegy) aszimmetrikus molekulAju vegyiilet jobbra és balra forgat6 mddosulatainak (— forgatéképesség) 1:1 aranyu elegye v. keveréke. Nem forgatdéképes, optikailag inaktiv. Harom megjelenési formdja a konglomerdtum, a

folytattak, akikb6l a 16. sz. elejétdél a 19. sz.

racemat

utolsdé har-

madaig mintegy 15 millidt szdllitottak el és adtak el rabszolg4nak, de nagy szaimban raboltak el erre a célra eurdpai kereskedé-kalézok kinaiakat, malajokat stb. is. Még a 19. sz. elsé felében is évente atlag kb. 350 000 rabszolgat hurcoltak el Afrikabéi az emberkeresked6k, ezeknek azonban’mintegy 4/.-e az embertelen banadsméd kdévetkeztében szallitas k6zben elpusztult, s csak kb.

1/--e keriilt eladdsra. A kapitalizmus kialakuldsa kévetkeztében a rabszolgasag fokozatosan a termelderdék fejl6désének gatjava valt, s ezért széleskérti taérsadalmi mozgalom kezdédéti a rabszolgakereskedelem és a rabszolgasdg eltdrléséért (— abolicionizmus). Az 1789—94-i

francia forradalom idején térdlték a rabszolgasagot,

a francia gyarmatokon elde ez a gyakorlatban nem valésult meg. Nagy-Britannia 1807-ben hivatalosan megsziintette a rabszolgakereskedelmet, birodalmaban pedig 1833-ban eltérdélte a rabszolgasdgot. Franciao. 1816-ban

térélte el a rabszolgakereskedelmet

; 1848-ban

megsztint a rabszolgasag a francia gyarmatokon. Az 1860-as években az amerikai kontinens legtébb orszagaban is felszdmoltdk a rabszolgasagot. Az USA-ban a rabszolgaség az 1861—65-i amerikai polgdrhdboru eredményeként sztint meg. Az imperialista gyarmattartdé orszagok azonban a rabszolgaség hivatalos betiltasa utan is fenntartottak azt, még a 20. sz.-ban is, részben — kényszermunka formajaban. »rabszolgatérvény”, 1898 :IT. te.: az agrdrszocialista mozgalmak ellen iranyuld térvény, amely a mezégazdasdgi munkaknal megtiltotta a sztrajkot, sot a sztrajkra

valé szervezkedést is biintethetének nyilvénitotta.

Fel-

jogositotta a hatdsagokat, hogy a munkdsokat erdédszakkal kényszeritsék a munka felvételére. (A munkahelyen meg nem jelent munkast a munkaaddé karhatalommal elévezettethette.) A~t a Banffy-kormany féldmtivelésgyi minisztere, Dardnyi Ignac készitette eld. (— cselédtorvény, 1.)

rabulisztika : szdérsz4lhasogatés, kérménfont okoskodds, szdécsavaras. Rabutin [rabite], Jean Louis Bussy de (1642—1717) : I.Lipét Habsburg uralkod6é hadvezére.1696-t61 mint katonai paranesnok zsarnoki 6nkénnyel kormanyozta Erdélyt. A Ldkoczi-szabadsdghare idején Nagyszebenbe szorult vissza.

1706-ban

Boltyan

a Dundntuilra

Jaénost6l

sorozatos

ben visszatért Erdélybe,

Pest

vm.

hol

azonban

szenvedett.

1707-

1708-ban all4satél felmentették.

Raby Matyaés (1752—?): visel6é. 1784-ben kiil6énb6z6 tette

rendelték,

vereséget

kisnemes, kancellariai tisztvisszaéléseik miatt feljelen-

tisztviseléit,

mire

a vm.

hamis

vadak

alapjan elfogatta. II. Jézsef t6ébbszéri stirgetésére 1789ben szabadon engedték. A csdszdr haldlaig Béesben élt, majd

Franciao.-ba

kélt6zétt.

1797-ben

(,,a k6éztarsasdag

6tédik évében’’) Strasbourgban német nyelven megjelentetett Gnéletirdsa vaddirat a mnemesi 6nkény és a varmegyei korrupcid ellen. Ennek alapjan irta Jékai

Rab Raby c. regényét

(R. M. Onéletirdsa, 1956.).

és

az

izomorf

elegykristély.

Konglomerdtum,

amikor a jobbra és a balra forgaté mdédosulat egymas mellett, de kiilén-ktilén kristélyosodik ki. Racemdt, amikor a jobbra és a balra forgaté médosulat 1:1 aranyu molekulavegyiletet

alkotva holoéderes

formaban

kristé-

lyosodik ki. Izomorf elegykristdly, amikor a jobbra és a balra forgaté méddosulat egymas kristaélyat valtozatos aranyban tovabb néveli. Leggyakoribb ~ a racemat. Ez szilard fazisban 6nall6 vegyiiletként viselkedik, olvadaspontja, oldékonységa, Altalaban a szilard fazishoz k6t6tt fizikai tulajdons4gai kiilénbéznek az optikailag aktiv méddosulatokétél. Szintézisekben mindig valamelyik ~ keletkezik. Szétvdlasztasa konglomerdtum esetén egyszerti szétvdlogatassal is térténhet, mas esetben az egyik mddosulatnak baktériumos feletetésével v. optikailag aktiv vegyiilettel (pl. brucinnal) tdrténd reakcidja utj4n diaselereomer (—térbeli izomeria) ve-

gyiiletekké

alakitdésa

révén

térténik.

A

diasztereomer

vegyiiletek nem antipddok, fizikai tulajdonsdgaik kiilénbéznek, igy fizikai mddszerekkel kénnyen szétvaélaszthaték. Rachel [rasel], Elisabeth-Felix (1820—58): francia szinészn6. Palyaéjat 11 éves korAban utcai énekesnéként

kezdte, 17 éves korara a Comédie Francaise mtivésznéje lett. Jelentés szerepe volt Corneille és Racine tragédidinak ujboli mutisorra ttizésében. Realista jatékaval eurdpai és amerikai vendégjatékain jelentés sikereket aratott. 1851-ben Mo.-on is szerepelt. Rachel : mitikus bibliai alak, Lébdn kisebbik leAnya,

Jékob kedvenc felesége, Jézsef és Benjdmin anyja. Az alakja kéré ftizédé térténetek az Oszévetség egyik legmtivészibb részét alkotj4k. Egy késdébbi, Biblidn kivuli legenda szerint, amikor Benjamin térzsét sz4mtizetésbe hurcoltak,~ a sirjdbdl siratta fiait ; ezért ~ alakjat gyakran a fiai vesztén kesergé anyaszimbdélumaként hasznaljak. Alakja sz4mos mtivészi alkotasban nyert

feldolgozast,

Arany

Janos

a szabadsdgharcot

el-

tipré6 Habsburg zsarnokség ellen irt két allegorikus kélteményében (Rdchel; Rdchel siralma) hasznalta fel az Onkény megbélyegzésére. rachitis optikai récsok kéziil az Gn. vonalracsoknaél a karcolt

fokozasat

hossza. Mivel az elemi cella nagys4ga nem minden iranyban azonos, racséllanddéi a ktl6énb6z6 kristalytengelyek iranyaban kilénbézéek. Aranyuk megegyezik a kristalytanilag megallapithaté tengelyarannyal.

elésegité munkabérrendszerek

(Taylor-, bedé-,

stb. rendszer) bevezetését (+még munkabér). — A szocialista gazdasaégban fontos kévetelmény a termelés, valamint az egyes intézmények iradnyitésanak ésszert, gazdasagos megszervezése. — Kéznapi értelemben gyakran a felesleges munkaerék elbocsatasat, Atcsoportositasdét is ~nak hivyjak. racionalizmus (lat. ’ésszerti’ szdbdl): 1. tag értelemben 4ltalaban a vallassal, sal, az irracionalizmussal

a teolégidval, szemben 4llé

a miszticizmusfilozdéfiai irany-

zat, mely az emberi ész erejét és korlatlan megismeréképességét hirdeti. Elséként a felemelked6 polgarsag hirdette; kilénésen kiemelkedé képviseldi voltak a 18. sz.-beli francia materialisték (Holbach, Helwetius, Diderot), akik az értelmet tekintették minden létezé mércé-

jének. A + felvildgosodds kibontakozasa és terjedése a leetébb polgérosod6é orsz4gban ideoldgiailag egyiittjart a feudalis, skolasztikus gondolkodast felvalt6 ~ uralkoddsdval. Mo.-on elsdédsorban Csokonai és Bessenyei terjesztették a ~ eszméit. A modern imperialista burzsoazia ezzel ellentétben egyre inkaébb az — irracionalizmust k6veti. Korunkban a ~ egyetlen kévetkezetes képviseldje a dialektikus materializmus. — 2. ismeretelméleti iranyzat, mely egyediil az észt, az értelmi megismerést tekinti az igaz ismeretek forrasanak, és amely szerint ismereteink igazsdgdnak fé kritériuma az eszmék, a gondolatok szabatoss4ga és vildgoss4ga. A -~ szemben 4ll az + empirezmussal és a > szenzualizmussal, tagadja az érzéki megismerés

vonalak

tavolsaga,

kristélyradcsoknél

tejtermeld,

~,

igénytelen,

tenyésztik.

az erdélyi ~ Rackeresztur;

(1960). Va.: Rackeve:

edzett

Alfajtéi

allat;

kéziil

elsdsorban

ismert

és a magyar-moldovai ~. (még O6tk., Fejér m., abonyi j. L:

Eresi. Ag.

6tk., Pest m.,

hegy-

a hortobdgyi

a ~i j. székh.-e

juh) 2890

a Csepel-

szigeten, a soroksari Duna-dg partjan, L: 7450 (1960). Hajddllomés, Duna-hid. Sz6l6- és gyiimélestermesztés. — Arpadd-kori telepiilés, a 15. sz.-ban a térék héditok

elemi

cella

él-

racseléfesziiltség : az elektrones6veknél a vezérldracsra kapesolt (a katédhoz képest) altalaban negativ egyenfesziiltség. Negativ ~ esetén ui. a racs a katdédbdl kilépé elektronokat taszitja, tehat elektronok nem tudnak

rafutni.

Ezaltal

elérheté,

hogy

a racskérben

Aram

nem folyik, s igy a esé 4ramanak vezérlése teljesitményfogyasztas nélkiil torténik. racsenica (bolgar ’kendd’>: gyors tempdjt, valtozatos, */1¢, °/,g-08 ttemti dallamokra jart, vegyes paros bolgaér népi tanec. A lanyok tance k6zben keziikben kendét lengetnek. racsmélynyomas : nyomdai mélynyomdé eljaras. A megfeleléen dsszeallitott széveg- és képanyagot raszteres racshalézattal felbontva fényérzékeny pigmentpapirra masoljék, ezt a masolatot viszik at az elékészitett réznyomohengerre, és készre maratj4k. A nyoméelemek

k6zétt

levd

,,racs’’,

mely

a nem

nyomé

(fehé-

ren marad6) részekkel azonos magassagu, a lehuzédpenge (rékel) vezetésére szolgal. racsos tarté;: (mtisz) huzasra és nyomasra igénybe vett ridelemekbdl allé tartészerkezet. Rendszerint két

6vbol

és a

racsrudakbdl

jelentdéségét. Az ismeretelméleti ~ egyik fé képviseldje volt pl. > Descartes és a mechanikus materialista — Hobbes. Valdj4ban mindezek az iranyzatok egyoldaluak, mert a vil4g megismerése az érzéki és az értelmi megismerés egysége; a gondolkodas az érzéki megismerés adatait feldolgozva alakitja ki a magasabb, a dolgok lényegét visszatiikrézé ismereteket. racka: kisAzsiai szirmazdsi juhfajta. Jé gyapju- és vidéken

az

(esetleg

Racsos

rudak

végei

egy-egy

oszlopokbdl)

all.

A

tarté6k

pontban,

a csomdpontban

futnak

dssze. Nagyméretti tomér szelvényt tarték helyett alkalmazzak

hid-,

lényegesen

daru-,

kisebb

Trod. Palotas

L.:

teté-

stlyt

stb. szerkezetekben ; azoknal

és egyszertibben

Tartéracsok

szamitdsa.

raesszerkezetek : a kristalyos

nak kilénb6z6

tipusai. A kémiai

vannak

atom-,

rdcsi

fémes,

anyagokban

a

ion-

fémes

anyagok

szerelheté.

—

1953. kristalyracsai-

kotés mindsége szerint

és molekularacsok.

kétés

uralkodik;

A fémes

fémes

fénytek, kittiné hé- és elektromos vezeték, atlatszatlanok (pl. fémek). Az atomrdcesu anyagokban homéopolaris (kovalens) kétés van; fénytoérésiik, racsenergidjuk nagy, az elektromossaégot nem vezetik, nem v. csak rosszul

oldéddnak, nagy keménységtiek (pl. gyémant). Az 7onrécsu. anyagokban ion- (heteropolaris) kétés uralkodik; sdszertiek, szintelenek v. halvany szintiek, hé- és elektro-

mos vezetdképességiik a hdfok emelkedésével ugrasszeruen névekedik. A kristélyos vegyiiletek legnagyobb része (pl. kdsd6) ionracsu. A molekulardcsu anyagokban van der Waals-kétés van; keménységiik, olvad&spontjuk kicsi, ésszenyomhatdésdguk nagy. A legtébb kristalyos szerves vegyiilet molekularacsos. Raez Aladar (1886—1958): vilaghir&é cimbalommiivész. Kossuth-dijas, kivalé mtivész. A Zenemuvészeti Féiskola tanara. Az addig féként csak ciganyzenekarokban hasznalt cimbalmot preklasszikus miivek eldadasaval koncertképes hangszerré emelte. Mivészi jatékaval sok zeneszerzdét ihletett meg (Sztravinszkij stb.). Racz Kalman, F. (1910— ): iréd, méfordité. A polgarsag és kispolgdrsdg életét biralé s kilféldi (Bécs, Parizs) utjainak élményeit feldolgozé regényeket irt. (Kéd a Szajnén,

htiség,

1957;-

1941 ; Szent Mihdly utja, 1947;

Csak

Périzsban

térténhetett,

Pérfi-

1958;

Hj-

szakaz vallomés, 1960 stb.) rad: az ionizalé sugarzdsok elnyelt dézisanak a mér-

tékegysége. 1 rad = 100 erg/gramm Rad: 6tk., Pest m., vaci j. L:

elnyelt energia. 1470 (1960). Va.:

Vac. radar:

eredetti,

a

radidlokaétor

amerikai

ma

mar

nemzetkézileg elterjedt réviditett elnevezése. Szarmazasa: Radio Detection and Ranging (radid-felderités és tavolsagmérés). A ~ felhasznalasa sokrétt. Hasznaljak magassagmérésre (> rddid-magasségmérd), tavolsagmérésre (—rédidtévmérés), katonai bemérésre (bemérd lokétor) és felderitésre (—felderitéd lokdtor) stb. (Bévebben — radzdlokdtor.)

Radauti : vdros

a Rom4n Népkéztarsasdg E-i részén,

~ ké6rzet k6zpontja Suceava tartomanyban. L: 17 200 (1960). Az 1950-es években butorgydrak és fafeldolgozé uzemek épiiltek itt. Elelmiszeripar. Raday Gedeon (1713—92): kélté, irodalompartold nagybirtokos ; Raday Pal fia. Atyja példajat kévetve péceli kényvtaraba dssze akart gyujteni minden magyar koényvet; a hires Rdday-kényvtdr alapitéja. Nagy mitiveltsége révén iranyitéan hatott szimos korabeli irdra, kuléndédsen Kazincezyra és korére. Kélteményei nagyrészt mesék, atdolgozasok és forditaésok; 6 prd-

balkozott elészér a rimes-mértékes (,,.nyugat-eurdpai’’) versformakkal, réla nevezték e verselést Rdday-nemnek. Nagy érdeme, hogy a csaknem elfeledett Szigeti veszedelemre ujbdél réiranyitotta az irodalmérok figyelmét.

de

Arpddrél

ennek

fiaval

csak

6 tervezett

eléhangja

egyiitt

annak

elészér

késziilt

Gedeon

kélté

el.

héskélteményt,

Haldla

Habsburg-parti

gréfi rangot kapott. (Gr. Rk. 1892.) Raday Gedeon, gréf (1806—73): ~

dédunokaja.

A

G.

évében

érdemeiért

dsszes

liberdlis

miwet, politikus,

reformorszdggytiléseken

Nograd vm. kévete, a liberalis ellenzék tagja volt. 1844-t61 a Nemzeti Szinhdz intendansa és Kossuth Lajos hive.

1848-ban

Négrad

vm.

féispanja

volt,

amiért

a

vilagosi fegyverletétel utan Haynau varfogsagra itéltette. Kétévi raboskoddés utén kegyelmet kapott. 1854ben ujbél a Nemzeti Szinhéz intendénsa, 1867-ben jasz-kun fokapitany lett.

Raday

Radié

508

Racz

Gedeon,

grdéf

(1829—1901):

nagybirtokos.

Részt vett az 1848—49-i szabadsagharcban, Mész&ros Lazar, Dembinski, majd Bem segédtisztje volt. Neve a kiegyezés utén valt ismertté, amikor 1868—71 kézétt mint kirdlyi biztos felszimolta a Szeged kérnyéki ,,betyarvilagot”’, s Rézsa Sandort is elfogatta.

Raday Imre (1905— ): szinész. Egy ideig a berlini filmezett, majd févaérosi szinhdzakban jatszott, tébbnyire szerelmes és vigjétéki szerepeket. UFA-gyarban

Hosszi ideig mtkédétt a Vigszinhazban, Jozsef Attila Szinhaz tagja. Kiemelkedé Csiky: Ingyenélék, Sardou: Vdljunk el filmben szerepel (Csdrddéskirdlyné, Légy j6 Rangon alul). Raday Pal (1677—1733): II. Rdkdczi nemesi sz4rmazdsu diplomataja és titkos

jelenleg a alakitasai : stb. Szamos mindhaldlig,

janak

kuruc

vezetdje,

a

,,Recrudescunt”

és mas

Ferenc kézkancellariakialt-

vanyok szerzéje. A fejedelem kéveteként jart Varséban,

Pétervarott linben. met,

I. (Nagy)

A +szatmarz

Bécsben

letette

Péternél, béke utan

Stockholmban nem

a htségeskiit.

kévette A

és Bera fejedel-

tovabbiakban

a

magyar reformdtus egyhazi érdekek és a protestans vallasszabadsag védelmében tevékenykedett. Teheiséges k6lté volt. Kényvgytijtésével 6 vetette meg a Rddaykényvtar alapjat. (Irataz. 1955—1961.) Raday-kényvtar, Dunamelléki Reformatus Hgyhazkeriilet Rdday-kényviadra : konyvtar, levéltar, muizeum Bp.-en. Alapja a gréf Raday csalad péceli kényvtara, amelyet 1861-ben a reformatus egyhaz vasarolt meg. Allomanya kb. 100 000 két., kézte 212 ésnyomtatvany és kb. 900 régi magyar konyv.

Radetzky, Joseph (1766—1858): tabornagy. Részt vett a napdleoni kézetében,

osztrak hadvezér, haboruk tébb iit-

elészér az 1800-i hohenlindeni

csataban ttint

ki. Mint az E-olaszo.-i osztrak haderék féparancsnoka (1831-t61) megkisérelte az 1848. mare. 18-4n kitort milandi felkelés leverését, de csapatait kénytelen volt kivonni a varosbél. Az 1848—49-i — oszirék—olasz héboruban, kihasznaélva a piemonti hadvezetés erélytelenségét, a custozzar csatéban és a novarar csatéban gyézelmet aratott. Ezutan a Lombard—Velencei Kiralysag fokormanyzéjava nevezték ki (1857-ig), amely minéségében kegyetlen megtorlé intézkedéseket hozott a forradalmi és demokrata elemek ellen. Radfalva: 6tk., Baranya m., siklési j. L: 490 (1960). Va.: Dravacsepely. Radhakrishnan, Sarvepalli (1888— ): az Indiai Kéztarsasdg alelnéke (1952 dta), filozéfus. Calcuttaban és Oxfordban mtk6détt mint egyetemi tanar, 1949-tdl 52-ig India moszkvai nagykévete, 1952-td] 54-ig az UNESCO kézgytilésének elnédke volt. 1961-ben Mo.-on tett latogatasa alkalmabdl a bélesésztudomanyok diszdoktoravé avattak.

radiacié

(lat. : — kisugdérzds

radiaciés kémia : — sugérhatds-kémia radiaciéds minimum, talajmenti minimum: a fodldfelszin felett 5 cm magasan elhelyezett minimum-hémérével mért legalacsonyabb éjszakai hémérséklet. radialfirégép : — sugarfurdgép

radian (lat.-bdél) : egységnyi tvmértékii szég. Nagysaga fokokban :

8 we

°

(57°17'45”).

Valamely

szé6g ~ban

mért

nagysagat ugy kaphatjuk meg, hogy a szég szarai k6zé

rajzolt kériv hosszat

elosztjuk a szdrral. A 30°-, 45°-, Gee I KG Grey “GY ge radiator (lat. ’sugdroz’ szdbdl>: a fitdétestek cirkulaciés fitérendszerekben hasznélatos fajtéja. Zart teret alkoté Ontdétt vas v. sajtolt acéllemez tagokbdl Allitjak 60°-, 90°-os szégek ~okban

ossze, és helyiségek ftitésére szolgdl. Hédtaddsa kis részben sugarzassal, nagyobb részben hdaramlassal térténik. Cirkulaciéds htitérendszerekben is hasznalj4k. A gépjarmtvek hiiidjét is szoktaék ~nak nevezni. — Mo.-on ~t Ontétt vasbél a Fémszerelvénygyar és a Vegyipari Gép- és Radidtorgyér, vaslemezbél a Csepeli Transzformatorgyar és a Papai Vas-, Fém- és Gépipari Gyar

Allit eld. Radié [radics], Stepan (1871—1928) : horvat politikus, a j6médu parasztsag érdekeit képviselé horvat parasztpart alapitédja (1904) és vezetdje. Mint a horvdt nemzetgytlés képviseléje Horvato. széleskéri autonémidjdt k6vetelte az Osztrék—Magyar Monarchidn beliil. 1918ban a Szerb—Horvat—Szlovén Kirdlység létrehozdsa

Radical

idején a k6éztarsasagi Allamforma mellett szallt sikra. A szerb burzsoazia nagyhatalmi térekvéseivel szemben a horvatoknak a szerbekkel egyelé nemzeti jogokat

és autonémidt

kévetelt.

fele a parlamentben

1928-ban egyik politikai ellen-

agyonlétte.

Radical Part : a debreceni orszdggytilés szélsébaloldali partja.

1849. apr. 5-én alakult a megalkuvé

— Békepart

mukédésének ellenstlyozdsdra a kovetkezetesen radikélis értelmiségiek (pl. Irdnyi Daniel, Madardsz Jézsef, Ujhazy Laszlé) és a baloldali liberdlisok (pl. Luzsénszky

Pal, Szacsvay Imre) egyesiilésébé6l. Az orszdg teljes fiiggetlenségéért

radiéadé

509

Part

és a kéztdrsasdgi

Allamforméért

kizdétt.

tatjak el. A~

legfébb részei:

tor, erdsiték,

esetleg

a rezgést eldallité oszcilla-

frekvenciasokszorozé

fokozatok

és

a modulator. Az antennat nem szokas a sztikebb értelemben vett ~hoz szamitani. Aramellatésdéra kiilénleges tdpegységek, egyeniranyiték szolgalnak. Csdvei, az Un. —adécsévek iizem kézben felheviilnek, ezért a legt6ébb ~hoz kulén htitéberendezés tartozik. A radidmtsorszorasra hasznalt ~k + ampliiudémoduldciot, ill. az ultrarovid hullamsévban — frekvenciamoduldci6t alkalmaznak.

A w~kat nemesak rddiomiisorszéras céljaira hasznaljak fel, hanem rddidtaviratozdsra (—drotnélkiili taviro), iranymérésre (— rddidlokdcié, televizid-dsszekéttetés fenn-

Radiéevié [radicsevics], Branko (1824—53): szerb romantikus kélté. A népkéltészet hatdsa alatt irt népi

tartasdéra,

hangt

b6éz6 erdsségti és frekvencidéja ~kat alkalmaznak. A radidszondék ~i pl. méteres hull4émokkal dolgoznak, teljesitményik 1 W alatt mozog. A televizidadék és a mikrohull4mt radidadék lényegileg ugyanolyan alap-

kélteményeivel

dalomnak.

Uj iranyt

mutatott

A ledny a kutndl c. versét

a szerb

iro-

Vajda Janos for-

ditotta le. radikalizmus : 1. alapveto valtozasok kévetelése valamilyen kérdésben. — 2. a polgarsag baloldali részének, altalaban a kispolgérsag egyes esoportjainak, valamint az értelmiség egy részének a polgari demokratizmus

kiépitése, ill. megvédése

folytatott politikaja. Az elnevezés

terjedt el. Elsé W.

jelentés

Cobbet, Franciao.-ban

érdekében

a 19. sz. elsé felében

képviseléi

Nagy-Britanniaban

Ledru-Rollin

voltak.

Az impe-

rializmus korszakéban a polgdéri ~ nagyrészt demag6giava sekélyesedett, és politikai jelentésége nagymértékben csdkkent. Fontosabb radikélis elnevezésti partok jelenleg: Daniéban a Radikdlis Part, Franciao.-ban a Radikdlis és Radikdl-Szocialista Kéztarsasdgi Part, Gorogo.-ban a kormaényon levé Nemzeti Radikdlis Unid. — Mo.-on a 19. sz. kézepén jelentkezett. A liberadlis nemesek reformtérekvéseivel szemben a radikélis értelmiségiek csoportja (elsésorban Petéfi és kore, Tdncsics) forradalmi valtozast siirgetett, majd a mdrciusi fiatalok gytjténeve alatt a forradalom motorja lett. Az 1848—49-i forradalom és szabadsdghare idején az Egyenléségi Tarsulatban, 1849-ben a Békepart ellenstlyozdséra alakitott Radical Partban témériiltek. Az imperializmus idején alakult ki Mo.-on a + polgdri radikalizmus, amelynek mozgalma 1914. maj.-ban az Orszdgos Polgdri Radikdlis Part alakitasara vezetett. Képviseléi 1918. okt.-ben részt vet-

tek a Nemzeti Tandcs megalakitdsdban, majd a Karolyikormanyban, szembehelyezkedtek a témegek forradalmi k6éveteléseivel. A felszabadulés utén alakult Magyar Radikdlis Part sztik kispolgari rétegeket képviselt, ténylegesen a tékés érdekeket védte. radié : a mindennapi szdhaszndlatban tébbnyire magat a radidvevékésziiléket jelenti,

orvosi

elvek

szerint

szddésszetételekben

0,5—100

kW-ig

+ rddidmisorszérds,

Avr. térténete. 1952. radiéadé : —rddidhulldmok rendezés. A ~ a kisugdrozni

+ rddidvevd)

—

kW,

nemzetkézi

ultrarévid

A ~k

egyezmény

addknal

50—200

és teljesitményét

szabalyozza.

nagy teljesitményt

Ado

|

Teljesitmé-

nye kW-ban

| |

NSZK

|

173

\

1B)

|

185

700

647 737 1 439 1 043 656

300 300 350

SZU

NDK

(Mitinchen) (Moszkva)

......:............

(Deutschlandsender) . .

Anglia (Daventry) ......... Lengyelo. (Pozmari) ....... bbe. transzurdnok)

A hajduszoboszl6i,

Oo 216Po (ThA)

oO *Bi (AcC) Past “af \B VE.

fiirdéviz.

a Ab

a/ fag 0 2Pb (AcB) ‘ 0

See,

tartalmazé

Rudas-fiirdé

diumtartalma

o 2’Th(RdA)

#3Ra

215Po

elemek,

6

y

MTL

o

a

Bs.

Sa

‘

(THO!)

ay

,

Vv

y,

\

o 78Po(TbC’) o mr! SS

wie

‘,

© 23Bi i. \B

BN

x

Se

@ 208Ph (ThD)

x

we eae oO 20Ph

Q 7ISE.0

vA

By

0 27T1(AcC”) 0 211Po (AcC’) ~ Hr

2 2092}

ee

x

oO e0car)

forraésunk

Ja o

mesterséges

o *4Ra (ThX)

o Rn

eG,

a2”

‘

ay©

idve

ra

&

738Fr (AcK)

6

ght 210

v. radiumsékat)

(UY)

a}

ie 21Bi i (RaC) (RaC wre

@

Bs

(+még

mesterséges ~

hévizi és bp.-i gyégyfiirdék vize, de féleg iszapja ilyen tulajdonsdgt. Jé hatasi reumaés bantalmak és ndgyogyaszati megbetegedések esetén. A legerésebb raédiumos

\B N\

Bs.

ons214 Pb (RaB) Pior? Pai At

,BN

tm

a térium és az urdn;

radioaktiv gyégyviz : radioaktiv anyagokat (emanacict

731Pa, (Pa)

x

218Po (RaA)

ite

laurencium.

ay o ®7Ac (Ac)

© Th (Io)

o

%3Th

y

*4Pa (UX,)

a

radioaktiv elemek : olyan kémiai elemek, amelyeknek valamennyi izolépja radioaktiv. Természetes eldfordulastak a polénium, az asztatin, a radon, a francium, a ra-

© 250 (AcU)

By o 240 (UI) a

a-, B-, p-sugarzd6k.

Uran—aktinium-sor

o %88U (UI) Gn

szamuk 4n alakban irhatéd, bomldstermékeik: a-, B-, y-sugérzdk. A hidnyzo 4n -+ 1 témegszimu sorozat néhany tagjat a mesterségesen eldallitott transzuranok kézétt taldlhatjuk meg (neptuniwm-sor). IKXiinduldsi eleme 241 témegszimu pluténium, befejezd tagja, 209 témegszamu bizmut, a bomlastermékek :

© 27Pbh (AcD)

© 710Po(RaF)

a

fa ia 2 206Pbh (RaG)

Megjegyzés

: Aw urin—ridiuin-sor,

sor természetes radioaktivitas aktivitas sorin keletkezik.

soran,

az uran—aktinium-sor

a neptinium-sor

és a térium-

mesterséges

radio-

radioaktivitas

radiécsillagaszat

511

reaktorokbél kikeriil6 melléktermék. Ezeket egészségvédelmi szempontbé] a tébbi szeméttél és szennyviztdl el kell kiléniteni. Az aktivalddott szilard és cseppfolyés

nyok kora. — A radioaktiv sugarak bioldgiai hatdsa a sugarzas erdsségétdl és dthatoléképességétél fiigg ; legjelentésebb tehat a nagy athatolédképességt sugarak ha-

anyagokat dsszegyljtve lakatlan helyen, az un. ,,izotéptemet6’’-ben helyezik el. A kisebb aktivitdésu szenny-

teradpia). Ezek tartés besugdrzds

vizet késleltet6

tenzitassal

tartalyokban

felhigitva engedik

gytijtik

dssze,

és erdsen

a vadrosi csatornahdldézatba.

radioaktivitaés : egyes kémiai elemek azon sajdtossAga, hogy minden kiilséd beavatkozdés nélkiil, radioaktiv sugarzds kibocsdtdsa kézben

elbomlanak,

és mas

elemekké

alakulnak.

téneti szempontbol beszéliink természetes séges radioaktivitasrd], jéllehet mindketté

Tor-

és — mesterazonos tor-

vények szerint megy végbe. A természetes ~ a természetben eléforduléd néhdny elemnek és néhdny elem izotépjainak tulajdonsd4ga. A 80-ndl nagyobb rendszdmi elemek, valamint néhdny kénnyebb elem izotdpjai (K*, Rb8?, Sm148, Lul’6, Rel8?) radioaktivak. Mesterségesen radioaktivak azok az elemek és elemek izotépjai, amelyek a természetben nem fordulnak eld, és mesterségesen, atommaglydban, gyorsité6 berendezésekben

atom robbanasakor, un. radioaktiv besugdrzds hatdsdra lezajl6 magreakcidban keletkeznek. A radioaktiv bomldas sebességét a — felezést zdével, ill. a + bomldsi dllandéval jellemezziik. A bomlas sebessége fiiggetlen a kiilsé tényez0kt6l, pl. anyomastdél, a hémérséklettél stb. Kiilsé elektromos v. magneses tér, ill. a kiilénbézé kémiai reakciédk sem befolyasoljak. Ez a bizonyitéka annak, hogy a ~ magfizikat sajatossig. — A radioaktiv bomldsnal fellépé

radioaktiv

sugdreds hérom

fajtéjat ismerjiik, az —alfa-

sugarakat, a —» béta-sugarakat és a —gamma-sugarakat. Az a-sugarak kétszeresen ionizd4lt héliumatomok, azaz héliumatommagok,

a-bomlds

utén tehat kettédvel kisebb

— rendszamu, néggyel kisebb — atomsulyt elemet kapunk. Ennek sziikséges feltétele, hogy a mag a-bomldés utén stabilabb energiadllapotba keriiljén. A kibocsdtott a-rész

tadsa

(— sugarzds-genetika, radioaktiv is rakkelté

izotéop,

+ rddium-

esetén mar kisebb

(karcinogén)

hatdstiak

in-

Jehetnek.

Nagyobb dozisban ronesoljék a széveteket. Legerdésebben a gyorsan szaporodé sejteket roncsoljak, ezért rakos daganatok gydgyitasara alkalmazhaték. Kdérosan befolyésolj4ak a nemi mirigyeket, a vérképzdé szerveket (leukémia), és nemzedékekre kihaté + mutdcidkat is okozhatnak. — A-~t 1896-ban fedezte fel A. H. Becquerel.

A természetes ~sal foglalkoztak P. Curie és M. CurieSktodowska és szamos nagynevi tuddés, mint E. Rutherford, F. Soddy stb. A mesterséges ~t a Joliot-Curie hazaspar fedezte fel 1934-ben. — Irod. Erdey-Griz— Proszt: Fizikai-kémiai praktikum. 1952. radioaktiv izotép: valamely elem radioaktiv (a-, [-. y-) sugarzdst kibocsaté — izoldpja. Leggyakrabban hasznalt ~ok: ,,P%2 (f-sugérzd), felezési ideje 14,3 nap ;

9700

(B-, y-sugdrzd),

felezési ideje 5,38 év;

gS!

(f-,

y-sugérz6), felezési ideje 8 nap; ,,Cs!8? (6-, y-sugdrzd), felezési ideje 33 év; .,T1°® (B-sugarzd), felezési ideje 4 év. A legtébb Altalanosan hasznalt ~ot mesterségesen Allitj4k eld —ciklotronnal v. atommdglydban (— mesterséges radioaktivitds). — Irod. Féldes E.: R. izotopok.

Bibliograéfia.

1954;

Whitehouse—Putman:

R.

izotopok. 1955; Techet—Védrés: MRadioizotépok gyakorlati felhasznaélasa. 1957; Izotépok felhasznaélasa a szovjet talajtani és névényélettani kutatasokban. Szerk. : Szaboles I. 1959. radiédamatér : radidtechnikaval személyes érdekldédés-

bél foglalkozé személy. Engedély alapjan sajadt készitésti adé- és vevoberendezésével tavoli orszagok ~jeivel kisérletszerten érintkezik. — Jrod. A. A. Kulikovszkij : Ujdonsagok a r. vételtechnikaban. 1957; B. G. Bori-

kisebb energiaval lép ki az anyagbél, mint az atommag potencidlfalanak magassdga (—alagut-effektus). A p-

szov:

sugarzdst alkoté részecskék — elektronok. f-bomldsnél azonban mindig — neutrino is kilép az anyagbdél. A mag atomsulya az elektron kis tsmege miatt nem vAaltozik, rendsz4ma viszont névekszik. Pozitront az atommag csak egyes igen ritka esetekben, mesterséges ~nél bocsdt ki. Az elébbiek szerint tehdt a radioaktiv bomldsnal a keletkezett uj elem a —- periddusos rendszerben a-bomlasnal két hellyel balra, 6-bomldsn4l egy hellyel jobbra (ill. balra) tolddik el (eltoldddsi szabdly, K. Fajans és F. Soddy, 1913). A y-sugdrzds igen révid hull4mhosszu, nagy energiaju, nagy athatoldképességti elektromagneses

készilékem. 1959. radiobiolégia : a kiulénféle sugdrzdsok, elsédsorban a radioaktiv sugarak biolédgiai hatdsdval, gydgyaészati célokra valé felhaszndléséval és kérosité hatdsuk elleni

sugarzas, amely mindig csak a- v. B-sugdrzdssal egyiitt fordul elé. A radioaktiv sugarak Athatoléképessége kiilénbéz6. Legkisebb az a-, legnagyobb a y-sugaraké. A radioaktiv sugarak legfontosabb hatdsai: donizdljak pl. a levegét, egyes

anyagokat

lumineszkélasra

késztetnek,

fényképezélemezen nyomot hagynak, és egyéb bioldgiai és kémiai reakcidkat hoznak létre. A radioaktiv sugarak ionizalé képességét hasznaljak fel a sugarak mérésére az —ionizdcids kamrdk, Wilson-féle kidkamrdk, a — Geiger— Mitller-féle szamldlécsévek, a lumineszkaélast a szcin-

tillaciés szamldlok. A y-sugarak ionizalé képessége a legnagyobb. — A radioaktiv bomlds Altal keletkezett Uj elem gyakran ismét radioaktiv, azaz a radioaktiv anyaelem az idék folyamdn — radioaktiv bomldssoron fut keresztiil, mig valamennyi atomja a sorozat végs6 stabil elemévé alakul 4t. A bomldssoron beliil egy bizonyos idé alatt mds elemmé annyi atom alakul at, mint amennyi

beldle elbomlik egységet : —-curie,

(radioaktiv —egyensuily). + rutherford, +eman.

A ~

mérték-

A radioaktiv at-

alakuldsoknal felszabadulé energia az azonos témegre vonatkoztatott kémiai reakciédkkal jaéréd energidnak millidszorosa. [gy a Fold belsé melegét, a forrasvizek ~at a foldkéregben taldlhaté radioaktiv anyagok bomldsa magyardzza. Szimitdsok szerint a radioaktiv hétermelés a

Féld héveszteségének

mintegy

felét pdtolja. A radio-

aktiv bomlds alapjan meghatdrozhaté. a kézetek és asva-

Radidamatérék

Hogyan,

lehetsz

r.?

iskoldja.

1959;

1959;

Fiivesi

Bdanszegi

Gy.:

Elsé

F.:

rddid-

védekezéssel foglalkozé tudomanyag. Kutatja a — radioaktiv izotépok bioldégiai felhasznaélhatéségaénak lehetdsé-

gét is. Az atomenergia

békés és haborts

nak (atomreaktorok, atombomba egyre nagyobb jelentéségiivé valik.

felhasznalasa-

stb.)

korszakd4ban

radidcsillagdszat : a —csillagdszat egyik modern aga, amely @ vilagtirb6l érkez6 radiéhull4amokkal foglalkozik. A légkor ti.a 3 mm és a 20 m kézti hullamhosszu sugarakat Atengedi,

sugérzdst

a tébbit elnyeli v. visszaveri.

drdthaélébél

késziilt

A beérkezé

— parabolatikér

gyijti

éssze a fédkuszdban elhelyezett antenndra (rddidldvesd). Ennek méreteit a hasznalt hull4mhossz miatt az optikai taveséveknél lényegesen nagyobbra kell valasztani, pl. a — Jodrell Bank-i radidtavesé 76 m atmérdji. — A radidtavesévek — feloldé képessége viszonylag kiesi ugyan, de a rddidsugarak olyan térségeken is athatolnak, ahol a révidebb hull4émhosszi fénysugarakat az intersztelldris por elnyeli. Tovabbi elénye, hogy sem a nappali (un. szort) fény, sem a felhék nem akadalyozzak az észlelést. — A vilagtrbél érkezé radiédhullamok részben egyszertien

a kisugérzé

test homérsékletének

megfelelé

Un.

— hé-

mérsékleti sugarzdsb6l erednek (ilyet észleltek mar a Naprél, a Holdrdl,

a Venusrdl,

Marsrol,

Jupiterré]

és Satur-

nusrél), részben ismeretlen eredettiek. Ez utdédbbiak teszik ki a —Tejutrendszerb6l érkezé sugarzdsok tébbségét. Kilénésen jelentés a semleges hidrogénatomokbél Allé

felhék 21 cm hullémhosszt radidsugaérzasa, melynek segitségével sikeriilt kézvetlentil felmérni Tejutrendszeriink szerkezetét. Az intenziv, nem nagy kiterjedésti radidforrasok k6z6tt talalunk egykori se¢wpernovamaradvanyokat

(pl. Rak-k6d),

dsszetitk6z6

extragalawisokat,

ki-

lénleges diffiz kédéket stb. Erés rddidsugaérzds lép fel a Nap felszini kitérései (flerek)) idején. Az Ujabb idékben

sikerult a Fdéldr6l kibocsatott radidhullamok visszaverdédését észlelni egyes kézeli égitestekrél (meteorok, Hold, Venus, Nap). Az ilyen radaresillagészati kutatasok lehetévé teszik az égitestek tavolsdgdnak kézvetlen megmérését. — A ~ keletkezését 1932-re tehetjiik, amikor az amerikai Jansky felfedezte a Tejutrendszer radidsugarzasat. 1946 é6ta a ~ rohamosan fejlédik, jelenleg az SZU, az USA, Anglia és Ausztraélia vezet a kutatasok teriletén.

radidcsillagok ; azon lathaté

—

—

tdbbnyire

tavesévekkel

sem

égitestek elnevezése, melyek rédidfrekvencias

sugarzast bocsdtanak ki. radidcs6é : radidkésziilékekben hasznalt — elektroncsd. radideléfizetés : annak a jognak a megszerzése, hogy valamely természetes v. jogi személy radidkésziiléket létesitsen, ill. tizemben tartson. Dija havonként nalunk 10 Ft. A radiéeldfizeté egynél tobb késziiléket is tarthat birtokaéban és iizemben egy engedéllyel, csupan az autoradidért kell kilén fizetni. A radideldfizetok szdma hazankban 1961 marciuséban 2 002 500 a vezetékes radidé eldfizetdié 240 000. (+még rddidvervd) radiéfrekvencia ; radidberendezésekben a kisugarzott jel vivéfrekvencidja. Altalaban a —nagyfrekvencia fogalmaval azonositjak, radidfrekvencias erésiték : hangolt rezgdkéréket, esetleg savszurdket tartalmazé és ezért e kér6k 6nfrekvencidéjahoz képest aranylag keskeny frekvenciasA4von mtk6d6 erdésiték. A ~et hangolni (frekvenciajat a venni kivant allomas frekvenciaéjanak megfeleléen valtoztatni) forgokondenzdtorral v. a tekercs induktivitdldsanak védltoztatésdval lehet. Korszerii szuperrendszertii vevdékésziilékekben,

kulénésen

az

ultrarévidhull4mu,

frekvencia-

modulalt adasok vételére szolgalé v. televiziéds késziilékekben mindig alkalmaznak ~et a keverdfokozat eldtt. Ezaltal nemesak a késziilék érzékenysége névekszik, hanem a késziilék sajaét zaja is jelentésen csdékken. —

Irod.

R.,

Kadér

rezgéskelté

radiolégia

512

radiécsillagok

G.:

Hangerésiték.

1951;

és

kisteljesitményi

r.

radidgyjté : — gywjtok radiéhajézas, rddidnavigdcid : hajék

Adamis

erdsitd.

B.:

1954.

sagok hidalhaték At veliik. Ha a~ a Féld feliilete mentén is és az

> ionoszférdnis visszaverédnek,

la4ciéd).

A

vevében

ezeket

a

jeleket

ismét

levdlasztjak

a raddidhull4mrél, és visszaalakitjak az eredeti jellé, hanggé, képpé stb. — Az elektromaégneses hullémok és ezen beliil a ~ elméletének alapjait Maxwell 1865-ben

rakta

le. ~kat

elészér

H. Hertz

allitott eld.

—

Irod.

Kodolanyi Gy.: R. terjedése; Antennaék. 1953; rian E.: Hullamterjedés. 1956; Grugyinszkaja: ultrarévid r. terjedése. 1959.

radié-iranymérés :

a

radid-helymeghataroz4s

Fl6éAz

egyik

fontos eszkéze, a radidhull4mok egyenes vonalu terjedésén alapul. (— rdédidlokdtor, — rédidlokdcid)

radié-iranyméré : tengeri

hajdkon

és repilégépeken

hasznélt helymeghatarozé eszkéz; Ilehetdleg minél élesebb irdnyitaési antennaval felszerelt radid-vevokésziilék, amellyel az adé iranya bemérheté. Tébb ismert helyzetii adé iranyanak mérésével a vevdkésziilék fdldrajzi helyzete is mérhetd6. Az irényitott antenna rendszerint keretantenna, amelyet ugy allitanak be, hogy az az dllomas hallgasson el, amelynek addja a keret sikjanak iranydéba esik. Vannak forgédantennas készilékek is, amelyek megfelelé elektronikus berendezéssel automatikusan mutatjak az ado iranyat. radidjaték, hangjdték : Onallé dramai mtfaj ; feladata, hogy pusztaén hanghatasok segitségével nyujtson teljes

értékti mtivészi illizidt. és repiilégépek

akkor eléfordul-

hat, hogy egy helyen ismét dsszetalalkoznak és egymast gyengitik (> fading). Az ultrarévid hullamok lényegileg kizardélag egyenes mentén terjednek, csak kis korzetet fognak At. Talajmenti terjedésiik igen veszteséges volna, ezért nagyobb tavolsAgokra csak felemelt antenndval sugdrozhaték. A deciméteres, centiméteres, milliméteres hull4mok terjedése is lényegében egyenes vonali, A ~kal teremtik meg az ésszekéttetést az add és tdle esetleg tobb sz4z km tadvolsdgra levé vevé kézétt. Az addban a hangot, ill. képet stb. dtalakitjak elektromos jelekké, és ezekkel valtoztatj4k az dsszekéttetést létesité bulla4m jellemzéit, amplitiddojat, frekvenciajat, fazisat (— modu-

radiéd

mutatta

be

Az elsé radidjatékot

1924-ben.

Az

6nallé,

az angol

kilén

e célra

iraényitasa radidhullamok alkalmazdsdval szerzett adatok

késziilt radidjatékok mellett nagy szamban készitik el és

alapjan. Eszkézei: a — rddid-irdnymérd, foldi, ill. parti helyzetmeghatarozé berendezések (— rddidlokdcié, > rédidlokdtor, — rddiéd-magassdgméré). — Irod. Kodolanyi Gy.: Radidnavigacid. 1954. radiéhiradas, katonai: olyan hirkézlérendszer a hadmiiveletek iranyitasara, a harcoléd egységek vezetésére és a jelentések, parancsok tovabbitésdra, amelyben a

mutatjak be az irodalom klasszikus és modern alkotasainak (szinmtivek, regények, novellaék stb.) radiédvaltozatat is.

kézlemények adasa és vétele radidéllomaésok felhasznélasaval torténik. A mozgé hadviselésben néikiilézhetetlen. A fokozéd6 kévetelmények miatt az alkalmazott

szerten forgalomba hozhasson vagy iizemben tarthasson (hasznélhasson), engedélyt kell szereznie. Az engedélyezett radidberendezésekért hasznaélati és egyéb dijakat kell fizetni. Aki a ~ ellen vét, amennyiben a cselekmény nem esik biinteté rendelkezések ald, radidszabdlysértést k6évet el.

hullamsav az ultrarévid és a mikrohullémok felé terjeszkedett ki, a radiddéllomésok méreteinek és stlya4nak csékkentése, megbizhatéd mtikédésének ndévelése és az alkatrészek miniatiirizalasa mellett. radiéhullamok ; a hiradastechnikaban (rddid-, televizid- stb. dsszekéttetéshez) alkalmazott — elektromdagneses hulla4mok, amelyek hull4amhossza néhany tized millimétertél tébb km-ig terjed (—hulldémsdévok). Eredhetnek égitestekbél, a mesterségesen keltett ~at antenndk

sugérozzék polarizaltak

ki. A +dipélus (— polarizdcié).

altal kibocsétott ~ mindig A ~

éppolyan térvények

szerint verddnek vissza, tornek meg, mint a fény. A visz-

szaverédé ~at hetnek

hasznadlja fel a rddidlokdcio.

a Féld feliilete mentén,

a levegdben,

A ~terjedill. vissza-

verédve a Féld feliiletén v. a nem egyenldé térésmutatdju légrétegek hatarfeliiletén. A feliileti hull4mok a talaj okozta veszteségek miatt csillapodnak. A csillapodds mértéke fiigg a hull4mhossztdl. Feliileti terjedés révén kb. 500 hullémhossznyi sv hidalhatdé at, tehat hosszihullamokkal még kétezer km is, de kézéphull4mokkal esak néhdny sz4z km. [gy a horizontig létesitheté radiddsszek6ttetés. A horizont tavols4ga né az antennamagassaggal. A révidhull4amok az ionoszféra magasabb rétegein visszaverdédnek, és ilyen médon igen nagy tavol-

radiédjog : A radidberendezések létesitésének és izemben tartasanak szabdlyai. Ahhoz, hogy a magyar Allam teriiletén (ideértve a levegéteret is) barki radidberendezést

létesithessen,

birtokoljon,

megszerezhessen,

ipar-

radiokémia : a sugérz6 anyagok, radioaktiv izotépok kémiai tulajdonsagaival és reakcidival foglalkozé tudomany. Az utdédbbi idében beolvadt a — magkémiéba. — TIrod. KE. Broda: A r. tjabb eredményei. 1952; Radiokémiai praktikum. 1959. radiokézvetit6 halézat: kozvetitd Allomdsok rendszere a kézponti misor jé vételi lehetéségének az orsz4g egész teriiletén térténd biztositasa céljabdl (— kdzvetité déllomés).

Radiolaria (lat.-bdél) : —- sugérdllatkak radiolarit ; tébbnyire sététvérés v. sététzdld szint, kovas tiledékes kézet. Mélytengeri eredetti. Talnyomélag sugérallatkak (Radiolaria) héjaibél keletkezett. radiol6gia (lat.—gér.-b6l): a réntgen- és radioaktiv sugérforrasokkal,

sugarzdsokkal

(a,

f, y)

és

orvosi,

ipari és tudomanyos felhasznélaésukkal foglalkozé tudomanydg. Az orvostudomanyban a rosszindulatti daganatoknak réntgensugarzadssal és y-, B-sugdrz4sokkal (Co®, p82)

térténd

kezelésével,

az

iparban

munkadarabok,

éntvények Aatvilagitasdval, vastagsigméréssel, tartalyszintjelzéssel, a biolédgidban radioaktiv izotépok fel-

6138

radidlokacié

hasznalasaval foglalkozik. (+ még radiobioldgia, + réntgenologia) — Irod. Ratkéezy N.: R. 1959. radidlokacié, rédid-helymeghatérozés : a foldrajzi hely-

zet meghataérozasa (elsésorban repiilégépeken és hajékon) radiéhull4amok alkalmazasdval. Sz4mos médszer hasznalatos, a legtébb rédid-irénymérésen alapul. Alkalmaznak aktiv és passziv ~t, Az aktiv~ esetében pl. a repiilégépen adét helyeznek el, és annak iranyAt tobb féldi dllomas méri; az iranyok metszéspontja megadja a repildégép helyzetét,

és ezt a fdldi dllomdsok

repulégéppel.

Passziv ~ra

példa:

rédié

utjan kézlik

a repiilégép

radiémitisorszéras

kérbe forog, ugyancsak ilyen mozgdst végez a katdédsugares6von az elektronsugér. A katéddsugaresé csak akkor tud vilagitani, ha valamilyen visszatéré jel érkezik, ha a visszatéré jel nyitja a lezart katédsugaéresévet. Tlyen médon rajzoléddik ki pl. a repiilétér v. a tengerpart vonala. — Egyes, pl. katonai ~ok csak a mozgoé v.

a

— rddi6-

wradnymérovel tébb ismert helyzetti adddllomas iranyaét beméri, az iranyokbél a gép helyzete meghatdérozhatd. Vannak

rendszerek,

amelyek

nem

irényméréssel,

hanem

tavolsagméréssel dolgoznak; ilyenek pl. a hiperbolanavigacids rendszerek. Alapelvik: hdérom adddllomas pontosan egy idében (szinkronizmusban) impulzusokat ad; a vétel helyén a két-két impulzus k6zétti idékézt mérik. Az idékéz bizonyos utkilénbségnek felel meg. Ebbol kévetkeztethetiink egy olyan — hzperboldra, amelyen a meghatarozandé pont megtaldlhaté. A hérom allomas jeleib6l h4rom hiperbolat kapnak. Ezek metszéspontja megadja a keresett helyet. Helymeghatdrozdsra természetesen felhasznalhaté a — rédidlokdtor is.

radidlokator ; berendezés, rakétak v. partvonal, zetét hatarozza meg targyakon -visszaverddétt —+rédidhullamok segitségével. A radidhullamok

a

fény

amely repiilégépek, hajék,

ill. repulétér az addjabél adott j jel

stb. térbeli kisugadrzott ;

:

helyés a antenna

adas -vetel.

kapcsolo

ter-

jedési sebességével terjednek, és a kiil6nb6zé6 anyagu targyak ezek egy részét elnyelik,

masik

ré-

szét visszaverik. Ebbél lehet meghatarozni,

hogy

van-e

kepcso

jelen pl. repuldgép, tovabb&

mekkora

Radidlokétor mtikddési elve

annak tavolsaga, milyen a haladés4nak irdnya és mekkora a sebessége stb. A ~ rendszerint mikrohull4mon dolgozik (a szokasos hull4mhosszak 50 cm és 1 cm kézétt valtakoznak). Aw

fdbb

alkatrészei:

a mikrohull4mi

— rddidadd,

az

adas-vételkapesolé, a mikrohullami -—>rddidvevd, a katédsugareséves érzékelé egység és az antenna. Altalaban ugyanaz az antenna sugérozza ki a leadott, igen erés, néhany kW energidju jeleket, és veszi a visszatéré, igen kis energidji (mikrowattndl is kisebb) jeleket. Ezért igen kényes az ad&s-vételkapesolé szerepe, amely hol az adét,

hol

a vevét

kapcsolja

az

antennara,

és megaka-

dalyozza azt, hogy az adé erds jelei az érzékeny vevében kart tehessenek. A jeleket sugdérozza az add, a visszavert jeleket veszi a vevé. A mért értékeket sokféle médon abrazolj4k, azonban majdnem mindig katédsugaresévén olvashaték le. A ~ok két tipusdt ismerjiik: impulzus~okat és a folytonosan sugérzéd ~okat. Az elébbieket

gyakrabban alkalmazzék. Ezek a késziilék és a bemérend6 targy tavolsdgdtdl figgden masodpercenként tobb szdz v. tébb ezer alkalommal sugdéroznak igen révid ideig (0,1—5 yw sec). Tulajdonképpen nem tavolsagot mérnek, hanem az impulzus kibocsdtésa és visszaérkezése k6zotti idét. Mivel azonban a radidhullamok terjedési sebessége ismert, az iddbél a targy tavolsaga meghatarozhaté. A katédsugéresévén a leadott és a visszavert impulzus lathaté; a ketté kézétt skdla van, amelyrdél a tavolsdg kézvetleniil

leolvashaté6.

Az irany meghataro-

zasara pl. két sugdrnyaldbot hasznalnak. A két visszatéré jel akkor lesz azonos nagysdégu, ha a targy a két sugérnyaléb kézétt pontosan kézépen helyezkedik el, és fey az irdény pontosan meghatdrozhaté6. A ~ok egyik tipusa mintegy pontos térképet készit: a ~ antenndja

33

Uj Magyar Lexikon V.

I.

Tranymeghatdérozas a cél, 6 sugarnyalab;

Ts rddiélokdtorral

7. a cél lejjebb, ZZ. a cél feljebb van

éppenséggel a levegdben mozgé targyakat jelzik. Mas ~ok ugy mtikédnek, hogy a ~ jelére bizonyos pontokon elhelyezett adék sugérozni kezdenek, és ezt a sugarzast

veszik.

Az

allandédan

sugarzéd ~okkal

repiilédgépek

és

gépjarmtivek sebességét mérik. — A ~ t6rténetét H. Hertz kisérleteitédl| lehet szdamitani, aki eldszér észlelte, hogy a radiéhull4mok visszaverédnek. Az elsé szabadalmak mar 1904-t6l szarmaznak. A. Sz. Popov is ezekben az idédkben kisérletezett sikeresen hajék helyének meghatarozdsaval. A radidtechnika fejletlensége miatt az ilyen mérések csak 20—30 évvel késébb valtak gyakorlatilag hasznosithatokkaé. A masodik vilaghabortban a ~oknak nagy szerepuk volt pl. a hitleri Németo. tengeralattjardi ellen folytatott hadmtiveletekben. Repiuldterek egyik legfontosabb mtiszere, mivel tdjékozédast ad az egész légtérrél. Nagyobb hajdk szinte nélkiilézhetetlen felszerelési targya. — Irod. Sz. A. Bazsanov: A legrévidebb radiéhullamok titka. 1951; Istvanffy E.: R. 1954; A. T. Starr: Radidhirkézlés. 1957 ; Istvanffy E.: Mikrohullamok technikaja és a radiédlokatorok. 1958, radid-magassagmér6 ; repiildgépeken alkalmazott —+rédidlokdtor, amely a talaj feletti (tehat mas tipusu magassagmérdétél eltérden nem a _ tengerszint feletti) magassagot méri. Ezért pl. leszdllaskor hasznalata igen elényés. A mérheté magassag néhany métertél néhany km-ig terjed. radiométer ; W.

Crookes

dlial

szerkesztett

késziilék,

amelyet infravérés sugarak mérésére haszndlnak. Két v. négy csillamJemezkét tartd kis lapdtkerékbél all. A*kereket 107!1—1072 torr nyomast térbe helyezik el. A csillamlemezkék

egyik

oldalat

bekormozzak,

a masik

oldalét nem. Sugarzds hatasara e kerék elfordul. A jelenség oka nem a fénynyomas, hanem a feliiletek egyenlétlen felmelegedése. radiémiisorszéras

:

szdérakoztatéd,

oktaité

mtisornak,

hiranyagnak elektromagneses hullamokkal valé tovAbbitésa. A miisort studidban adjak elé egy v. tébb > mikrofon eldtt. A zajokat, az alafesté zenét stb. is a mikrofonok

veszik

fel, és az

dsszes

hanghatdst

elektromos

fe-

szultségingadozésokka alakitj4k 4t. Ezeket erdsitik, keverik (—hangkeverés, +keverés). A mitsort altaldban régzitik, ma

mar csaknem

kizarélag

— magnetofon segit-

ségével. Az un, él6 adds csak néhany szazalékaét teszi ki a napi musoriddnek : ilyenkor hireket, aktudlis eseményeket, helyszini kézvetitéseket adnak. — A megfeleld idépontban az elektromagneses jelekké alakitott mtisort a studiébél a —+rddidaddhoz tovabbitjak, amely elektromagneses

hullamokat

segitségével

4llit

kisugdrozza.

elé,

A

és

azokat

létesitett

az

antenna

elektromagneses

térbél a vevokésziilék antennadja felveszi a jeleket, azt visszaalakitja hangfrekvencids rezgéssé, majd hanghatasokké. — A~ térténete a 19. sz.-ba nytlik vissza. 1881-

ben mutatta

be Parizsban

Puskds Tivadar

a vezetékes

radid dsét, a telefonhirmonddt. Hazankban az elsé kisérleti adds 1882-ben volt, a rendszeres adds 1893-ban kez-

radidvev6

514

radidstudid

dédétt meg. A mai értelemben vett ~ra az elsé kisérletek az 1900-as évek elején kezdédiek. Az USA-ban 1920 —2l-ben,

az

rendszeres

musoradast.

SZU-ban

szorakoztat6é musort

1920—22-ben

Mo.-on

kezdték

1923-ban

meg

adtak

a

eldszér

vitel folyamdn haszndlnak; ilyenek pl. az erdsit6k, mikrofonok, hangszérék. — Irod. Kadar G.: Bevezetés a rddidtechnikaba. 1955; Makai I.: Villamossag és radié a gyakorlatban, 1—2. rész 1955; J. Kammerloher: Rdaddiétechnikusok elektrotechnikaja. 1—2.

a csepeli radiddllomason

a hirszol-

Mo.-on eldészér nyilvanos radidhangversenyt. kezdtek a Posta Kisérleti Allomasrél mint

1925-ben studidbdl

lexikon. Szerk.: Szabé Gy. 1959 ; Simonffy G.: A mikrofontdl a radidig. 1960; Meincke—Gundlach: Radid-

rendszeres musort sugdrozni. A studid 1928-ban keriilt mai helyére, a Brédy Sandor utcdba. Azéta a ~ Oriasi

technikai kézikényv. 1961. radiételefon : tulnyom6 részben vezeték nélkili éssze-

fejl6désen ment at, és miisoraival jelentésen hozzajarult a kultura terjesztéséhez. A mtisoriddébél t6bb mint 60%

kéttetés révén létrehozott telefonbeszélgetés két v. tobb résztvevé k6éz6tt. A beszélgetés megvaldésulhat kizardlag vezeték nélkiil is, amikor a beszélgeték egy-egy adovevéberendezéssel rendelkeznek, de létrejéhet olyan médon is, hogy a rddidésszekéttetés csak egy része a teljes kapcsolatnak, pl. fdldrészek kézétti tavbeszélé kapesolat esetén, amikor is jelentéds hossztségt kébelvonalak is benn lehetnek az ésszekété Aramkérékben. radiételeszkép ; — rddidtévcsd radiévevé : radidhull4mok vételére szolgélé késziilék,

galat mellett.

1924-ben

az Allatkertbél

kézvetitettek

zenei muifajra esik, kb. 7% ifjusagi mtisor, a hirszolgdlat 71%, egyéb 26%. Aw elterjedésére vonatkozé adatokat bévebben — radidvevd. radiéstudié : akusztikai szempontbdl megfelelé olyan terem, amelyben a radidmtisorszérashoz sziikséges berendezések

(pl.

a

mikrofonok,

erdsiték,

lemezjatszd6k,

magnetofonok stb.) és a hangforrasok (zenekar, szerep16k stb.) vannak elhelyezve. A ~t kiilénleges médszerek-

kot.

1957;

kel hangszigetelik, hogy a kiilsé zavaré hatasokt6l mentes

amely

legyen.

diddékat,

A kiloénféle ~k

mas

és mas

célra

alkalmasak,

F.

—>rezgékéréket,

erdéstiéket

pl. mas felépitésti a prdézai, mint a zenekari adasokra alkalmas ~. (+ még rédidmiisorszérds) radiészonda : -—acrolégiai mtiszer, a — ballonszonda tovabbfejlesztése, amely egy léggémbre akasztva felemelkedik,

és ekézben

a légnyomést,

hémérsékletet

Benz:

R.

1959;

Radidédtechnikai

> elektroncséveket

(tranzisztor)

és

v.

kis-

félvezeté

—> hangszdrdkat

Ahang-

keverd detekto

fokozat

arosit6

és a

relativ nedvességtartalmat egy kisméretti — rdédidadéd segitségével a féldén elhelyezett dallomasnak jelzi. A ~ nem nagyobb, mint egy cigarettasdoboz, stlya kb. 600 g,

és

350

mijpere

atlagsebességgel

emelkedik

fel.

20

km

magassagban (maximalisan 80 km magassagban) a ballon szétpukkan, és az ejtéernyé az egész berendezést visszahozza a Féldre. Az adé bemérésével v. a fémbevonattal ellatott léggémb radarral valéd kévetésével a ~ Uutja

megfigyelheto, és ez a magassagi szelekrél] ad meérési eredményeket. Mo.-on naponta négyszer bocsdtanak fel ~t. A~k kil6nb6z6 magassagig emelkednek, a magyar gyartmanyut 300 g stlyt, 12 m hullamhosszon sugarzé

~

az

Altalunk

gyartott

légg6mbbel

magasségig emelkedik. radiétajolo, rddidkompasz:

az

altalaban

elére

beallitott

13 km radid-

allomas iranyét 6nmtikédéen mutaté berendezés. Repiildgépeken,

hajékon

radiétaves6,

hasznaljak

iranymeghatarozasra.

rddidteleszkép : csillagdszati

mtszer

égi-

testek néhany mm-té] kb. 20 m-ig terjedé hullamhoszszuségu elektromagneses sugarzdsanak mérésére. Lényegében egy nagy érzékenységt radid-vevokésziilékbdl és egy éles iranyhatast, nagyméretti sik antennarendszerbél v. parabolatiikérbdl all, amely lehet mozgathaté v. régzitett. Az utébbi csupan az égbolt egy bizonyos részének megfigyelésére szolgal. A vilag egyik legnagyobb ~ve 4000 m?-nél nagyobb feliileti tiikérrel a -— Jodrell

Bankben van. A Pulkovéban levé ~ nebbeknek ; 120

m

hosszi

3 m

egyike a legmoder-

széles.

radiétaviré : > drdtnélkili tévire radiétavmérés : a geodézia egyik

legujabb pontos tavolsagméré6 méddszere, amely a tavolsag kézvetlen mérése helyett azt az idét méri, amely a radidhullémoknak (rendszerint mikrohullamoknak) a mérendé tavolsig megtételére sziikséges ; ebbdél a radiédhull4mok ismert terjedési sebessége alapjan a tavolsdg kiszimithaté. Mivel a terjedési sebesség kismértékben fiigg a levegé stirtségétd] és nedvességtartalmatél, igen pontos méréshez ezeket a teljes utvonalra meg kell hatérozni. Maga a mérdberendezés lényegében egyszertisitett — rdédidlokdétor, amely csak tdvolsigot mér, de irdnyt nem. Az aranylag kisméretti, hordozhaté késziilékekkel mérheté legnagyobb tavols4g néhdnyszor tiz km.

radiétechnika : a hiraddstechnika

egyik Agazata. Fel-

6leli mindazon jel- és informécidé-Atviteli mdédozatokat, amelyeknél az atvitel jelentés része kézvetlen vezetékes osszekéttetés nélkiil jén létre. Tagabb értelemben a ~hoz tartozénak tekintik azon technikai eljaérasokat és eszk6z6ket 1s, amelyeket a teljes vezeték nélkiili at-

Szuperrendszerti

rddiévevé

elve

tartalmaz. Mikédésének alapelve a k6vetkezé: az —> antenna felfogja a radidhullamokat, amelyek a ~ rezgékérében elektromos rezgésekké, fesziiltséggé és aramma alakulnak At. Ezeket erdsitik, majd hangfrekvencias résziiket kulénvdlasztj4k, demodulalj4k (— demoduldci6). Végil a hangfrekvencias rezgéseket felerdésitve a hangszéréban hanggd alakitjak. Vételkor a vett radidhullam és a ~ rezgdékérének frekvencidja megegyezik, ul. a mas rezgésszamu hull4mok csak alig észlelheté jeleket keltenek.

A késziilék szelektivitésa

anndl

jobb, annal

kevésbé veszi egyszerre tébb rddiédadé jelét, minél tébb rezgékért tartalmaz. Az 4Allomaskereséskor tulajdonképpen a ~ rezgdékéreit hangoljuk (sajat frekvenciajat valtoztatjuk) a > forgdkondenzdtor kapacitésanak valtoztatasaval. A modern ~k ése, a detektoros ~ antennabdl, rezgékorb6l, —detektorbél és hallgatébdl allt. Tavoli

adék A ma vevék)

gyenge jeleit természetesen nem tudta venni. mar ritkén hasznalt egyszertibb ~k (un. egyenesantennabdl,

rezgdkérbél,

erdsitébél,

egyeniranyi-

tdébdl és hangszérékbél alinak. Az egyenesvevében egyetlen fokozatban, az in. + audionban zajlik le az egyeniranyitds és az erdsités egy része. A modern vevék — szwperelv alapjén mtikédnek. Az elébb felsorolt fokozatokon kivil egy rezgést eldallité + oszczlldtort és keveréfokozatot is tartalmaznak. Az oszcilldtor rezgéseit keverik dssze a bejové jellel (— keverés), és csak a két frekvencia kiilénbségst, a — kdzépfrekvencidt erdsitik és demoduladlj4k. — Kiilén déramkér, az un. énmiuikidéd érzékenységszabdlyozds gondoskodik arrél, hogy csékkentse a hang idénkénti elhalkulasat (— fading) és a gyenge és eréds adék kézétti

kilénbséget. A megfelelé hangszint kilénleges kapesolasokkal és szabalyozé elemekkel biztositjak. Ugyanezért haszndlnak kiilén hangszérét a magas hangok és a mély hangok szdmara, és helyezik a hangszdérét kiilénlegesen kiképzett dobozba, A frekvenciamoduldélt (— frekvenciamoduldécié) UWRH adasok vételére is alkalmas ~ bonyolultabb felépitési. A kézépfrekvencids erdsiték sdvszélessége nagyobb, és a demodulaécié a — diszkrimindtorban v. ardnydetektorban térténik. A mikrohull4mu ~k is a szuper-elven mtikédnek, felépitésiikben azonban ktilénbéznek a ~ktél (> mikrohull4émok). — A wk szerkezetét forradalmasitotta az utédbbi 10 évben kifej-

515

radiézavar

Rddid-vevékészilékek

ldd6tt félvezetéd alapanyagu erdsiték, egyeniranyitédk stb. alkalmazdsa. A -—-tranzisztoron kiviil egyre tébb félvezet6

alkatrész

alakul

ki, és keriil

radiumterapia

és nem

lehetett

automatizdlni.

A

—transzformdtorokat,

ANSTITTa, - Seteieateree ae e)s«eiesowe ow ins Cg AP aacyesiavom Wiatniat sible eee es ss foi

és a vevé dsszehangolasanak sziikségességét. Az 1900-as évek elején fedezték fel és kezdték gyartani a ~k legalkatrészeit,

kondenzatort. az

az

elektroncséveket

1907-ben szabadalmaztatta

audion-kapcsolast,

és 1910—15

és a forgd-

Lee de Forest

kézétt -alakult

ki a

~ miukédésének alapelve. 1930-ban mar hangszéréval dsszeépitett ~t gyartottak. A~k gyartadsdt és muikédését uj alapokra helyezte az 1948-ban felfedezett tranzisztor, és az 1943-ban felfedezett és 1953-ban gyakorlatban is alkalmazott nyomtatott dramkér. Az UNESCO adatai szerint

1959-ben

a vil4gon ésszesen

364 milliéd ~

mtik6-

détt, ebbél 183 millié B-Amerikaban és 132 millié Eur6paban. — Irod. Jevtyejev—Zsukov: Réadidkésziilékek gyartastechnolégidja. 1954; Molnér—Horvath: Altalanos radidévételtechnika. 1954 ; Gellért E.: A radiévevokésziilék. 1955; Barta I.: Radidkésziilékek és erdsiték 1956 ; Kadar G.: Radié és televizié vevékésziilékek. 1958 Rddidmisorvevék

gydrtdsa és kivitele

Termelés®

67 377 352 454 453 263 211

Kivitel®

989 166 291 188 290 534 590

120 106 154 221 112 63

4 556 144 464 824 880 512

;

szdma

Budapesten

| Vidéken

Ezer lakosra

jutott eldfizet6k

Egyiitt

szama

| 1925 1938

8,8

565,6

1959 1960

591,7 608,6

a) Yivvégi adatok.

33*

8,1

145,3

1958

16,9

273,9

419,2

1 397,1

|

1 510,7 1615,1

;

és

Magyarorszdgon*

El6fizeték sz4ma ezerben

liv

*

OECHSZIOV ARIAT ates rekelease eenvelelovs araraievete

3 428

253

DAMIG:,

1489

327

1 246

“sigioic emeleloreletstele na Wiskslvcsue siviere’s

159

YAN CIA OTSZA Corctrae cictensiaiele oietelctetaoleke

10 793

239

MELOMAN OA reer eats otsasus spatttie = olor a areiia

3077

271

DULOSHAS Viera tomte pelea tests sissere ae ats DOUG YClOTSZASE, 5 oe lec oese einen etree Mae VarorsZAci mh aiciels sininitigsstaicia.s eetaraie Bap aipl leUCT: ee a Rt

1310 4931 2102 14 945

ffl 168 211 291

Oearate a arece aren stetc a ciets kalace aime eiece

5 489

319

ENSZHe tovetetarsteveyelela olsafokelefor era emésztést. Az ember és a legtébb emldsdllat drléfogai segitségével ragja meg a taplalékot. Az drléfogakat a raégdizmok mozgatjak az Allkapoes kézvetitésével. A ragédmozgasok részben fiiggéleges, részben vizszintes irdnyban, esetleg k6rézve téorténnek. A ~ reflektorikusan szab&lyozott folyamat ; a nyultagyban levé idegkézpont szabalyozza. Hidnya v. tokéletlensége (foghiaény stb.) krénikus emész-

ragasztoanyagok tési zavarokat, bélhurutot okoz. A rovarok széjszerveik-

kel ragnak. A legésibb tipust a rdg6é szdjszerv ; ez 1 par ragé6b6l (mandibula), 1 par allikapocsbdl (maxilla) és az als6 ajakbol (labium) all. A két ragé harapéfogé6 mddjara mukodik. ragasztoanyagok: Aaltalaban nagy molekulaju szerves vegyuletek, ill. elegyek, amelyek alkalmasak arra, hogy kolloid oldat (—szolok) formajaban vékony rétegben felkenve azonos v. kiilénb6zé szilard anyagok k6zétt kémiai valtozas nélkiil tartés kapcsolatot hozzanak létre. Hatasuk egyrészt a kézéttiik és a ragasztundd targy

A

alapszik.

korabban

Vizben

hasznalt

oldhat6

természetes

~

az

—enyvek.

eredetti

~

(enyv,

esiriz, arab mézga, kaucsuk stb.) helyét egyre nagyobb mértékben foglaljak el a mtigyanta ragaszték. Szervetlen alapu szintetikus ragasztéanyag a viztiveg. — Tagabb értelemben a ~ kérébe tartoznak a > gittelk

is.

ragesal6k (Rodentia): az emlésédk (Mammalia) egyik fajokban gazdag rendje. A ma élé6 emléséknek tébb mint egyharmada ide tartozik; az egész Fdldén elterjedtek. Kistestuek. Nagyagyuk aranylag kicsi, tekervények ninesenek rajta. Szemfogaik hianyoznak, metszéfogaikat széles k6z valasztja el a zapfogaktdél. Nagy, gydkér nélkul, éles vésé alaku, befelé hajlé és folyton névé metszéfogaik szama az alsd és felsé 4Ulkapocsban egyarant 2—2. Zomane esak a kiilsé oldalukat boritja, ezért vésé alaku hegytik mindig éles marad. Tébb fajnak a szdjiiregébdl pofazacskék nyilnak. Gyomruk egyszerti v. dsszetetit ; egyeseknek nagyra nétt vakbeliik van. Altalaban névényevok, de vegyes taplalkozdstak is vannak k6zéttiik.

Farkuk tébbnyire hosszi. Mellsé végtagukon 4, a hatsdkon 5 ujjuk van.

végén karom

Félig v. teljesen talpon jarédk. Ujjaik

v. félpata fejlédétt.

Eletmddjuk

szerint

jarok, futdk, ugrédk, kiszdék, esetleg uszék v. vitorlazék. Tarsasan v. egyenként, parosaval v. csaladban élnek. Egyes fajok fészket épitenek (térpe egér, hdd). Télire eleséget gyljtenek yv. télz dlmot alusznak. A legtébb faj igen szapora. Kihalt formaik a ma élékh6z hasonlitanak, az eocén iddszakbdl szarmaznak. Rendszertanilag a pocoknyul és a nyulfélék csaladdjait magdba foglaléd kettés metszdfogu ~ (Duplicidentata) és a mdkus-, a héd-, a pele-, az ugroegér-, az egér-, a fdldikutya-, a csalitpatkany-,

a gyalogsiil-,

a kuszdsiil-,

a csincsillafélék

és a

pataskérmtiek csaladjait magaba foglalé egyszerti metszdfogu ~ (Simplicidentata) alrendekre oszthaték. — Egyes fajok, pl. a héreség, az iirge, a kdszapocok, a nagy pele, a mezei egér, az erdei egér, az iregi és mezei nyul jelentés mezbgazdasagi karokat (gabonaban, kukoricéban, gyimélesésben)

okozhatnak.

A

hazakban,

lakdsokban,

raktarakban é16 ~ (patkany, egér) minden emésztheté novényi és allati terméket elfogyasztanak, az épiletekben is kart tesznek, sdét°egyes fertézé betegségeket is terjesztenek. Irtasuk mechanikus eszk6zékkel: csapdaval, kiéntéssel v. vegyszeres csalétkes mérgezéssel,

ill. gazositassal térténik. A ~ pusztitasdra alkalmas szerek (rodenticidek) kéziil régéta hasznalt a tengeri

hagyma,

a talliumszulfat, a szénkéneg és a cinkfoszfid.

Ma a szerves vegyiiletek k6ziil foleg az alfa-naftiltiokarbamatot hasznaéljak, valamint kumarinsz4rmazékokat, melyek foleg patkanyokra halalosak, mds allatokra alig. Irtasuk akkor eredményes, ha szervezetten, egy

kozségben v. hatarrészen egy idében térténik. Az irtdst koériltekintéen,

a

hasznos

hazidllatok

védelmének

a

biztositasaval kell elvégezni.

ragéogyomor: najanak

izmos

kildénféle férgek, izeltl4bdak bélesatorfali szakasza,

amelyben

kitines

fogak,

lécek segitségével a szilard taplalék felaprdézdédik. ragétetvek (Mallophaga): a rovarok (Insecta) egyik rendje ; emlésékén és madarakon éléskédé, sz4rnyatlan, lapos testi allatok. Szd4jszerveik ragék. Vért csak kivételesen

szivnak.

dékaval

élnek.

Gazdaéjuk

tolléval,

szérével,

Gazdasagi szempontbél

bar tulszaporodasuk

a hAazidllatokon

nem

bérhulla-

jelentések,

veszélyes.

él a kutyaszérteti (Trichodectes canis), tyukon a kézénAb séges tywktetti (Menopon gallinae).

ragozas: a szé raggal v. jellel ellatott alakjainak szabalyos felsoroldsa, ill. az igy keletkez6 nyelvtani alaksorok rendszere. Széfajték szerint rendesen elkulé-

nil az ige~ és a névszd~.

felulete kéz6tti — adhézién, masrészt a molekuléik k6zétti

+ kohézion

Raimu

518

Kutyén

A kiilénféle nyelvek ragozési

rendszerében mutatkozé eltéréseket az egyes nyelvcesal4dok kilénbéz6 alapnyelve, ill. tovabbi sajatos fejlédése magyarazza. ragoz6 nyelvek, dsszeragaszto nyelvek, agglutindld nyelvek: a nyelveket szerkezeti sajatossagaik alapjaén osz’ tdlyozé nyelvelmélet szerint azok a nyelvek, amelyekben a szavak jelentésének v. mondatbeli viszonyanak megvaltozasat a szavakhoz ragaszthatdé, 6nallé jelentés nélkiil valé nyelvi elemek, ragok v. képzék fejezik ki

(pl. kér-lel-het-etlen-ség). Ilyenek pl. az —urali

nyelvek,

az —altaji nyelvek, a —dravida nyelvek. ragtime [regtajm]: gyors tempdja, szinképas ritmusu néger tanozene a 19. sz. végérél. Mint amerikai tarsasagi tane 1910 kériil keriilt 4t Eurdédpaba. A jazz eléfutara.

ragu, ragout (fr.) : darabokra vagdalt husbdlv. fozelékfélékbdél, v. ezek keverékébél fliszeres lével késziilt étel. Ragusa : I. olasz v4ros D-Szicilidban, ~ tart. székh.-e.

L: 55000 (1959). Aszfaltbanydszat. Kornyékén kéolajés foldgazkitermelés. — 2. jugoszlaviai (dalm4ciai) varos olasz

neve;

— Dubrovnik.

Ragyiscsev, Alekszandr Nyikolajevics; Radzscsev (1749—1802): forradalmi gondolkoddst orosz iré és materialista filozéfus. A 18. sz.-i felvilagosodas és a nagy francia polgari forradalom halad6 eszméinek lelkes hive volt. Utazds Pétervadrrél Moszkvdba c. f6 miive a feudalis Oroszo.-rél rajzolt elrettenté képek sorozatan keresztiil a htibéri rendszer és a cari 6nkényuralom éles leleplezé birdlata. Természetfelfogésaban Lomonoszoy nyomdokain haladva materialista volt. Biradlta a lélek halhatatlansdganak vallasos idealista dogmajat, a ,,veliink szuletett’”? eszmék tanat, a tér és idé szubjektiv idealista felfogasat. Minden ismeret alapjanak a _ ,,dologi vilagot”’ tartotta, és elitélte az egyoldalu racionalizmust és empirizmust. Nem jutott még el a materialista tarsadalomfelfogdshoz, az emberi tarsadalom fejlédésében a f6 szerepet az emberi értelemnek tulajdonitotta, haladé politikai nézeteivel azonban az orosz forradalmi mozgalom eléfutara volt. rahagyas : (musz) a vas- és gépiparban annak a tobbletanyagnak az elnevezése, mely lehetévé teszi a munkadarabok, kilénésen az éntvények és kovacsolt darabok feliletének pontos megmunkélasat. Nagysdga féleg a megmunkélandé anyagtél és a gyartdsi folyamatok technolégiajatél fiigg. Csdédkkentése elsdsorban a technolégidk finomitdsa Utj4n térténhet; az anyagmegtakaritasban nagy jelentésége van.

Rahl,

Karl

Roémaéban,

Heinrich

Miinchenben

(1812—65): és Bécsben

osztrdk élt.

festé ;

Monumentélis

falképeket s j6l jellemzett portrékat készitett. Tanitvanyai k6zé tartozott Lotz Karoly is. Rahmaninoy, Szergej Vasziljevics: — Rachmaninov Rahoy, Rahd varos az Ukran SZSZK Zakarpatszkaja ter.-én, a Tisza vélgyében. L: 10800 (1959). Faipar. Turisztikai kézpont. — 1918-ig és 1939—44 kézétt Mo.-hoz,

1918—39

k6zétt

CsehszlovAkidhoz

Az I. vilaghdébort: idején (1914-ben)

tartozott.

heves harcok

szin-

helye volt.

Raics Istvan (1912— ): miéifordité és zongoramtivész. Jdézsef Attila-dijas. Irodalmi, népkéltészeti munkass4gan kiviil emlitésre mélték kantdta-, oratdérium-, operaforditésai. Szdmos, orszdgszerte ismert tomegdalunknak 6 a szerzdje. Raimondi, Marcantorio (kb. 1480—kb. 1534): olasz rézmetsz6. Velencében, Firenzében és RémAban dolgozott.

Direr,

Raffaello,

Lucas

van

Leyden

mesterek munkait metszette rézbe. Raimu,

[remii], Jules

(1883—1946):

s a velencei

francia

Ismertebb filmjei: A pék felesége, Tdncrend, gyongyer, Goriot apd, Az brik férj.

szinész.

A szerelem

Raimund

Raimund:

519 tkp. Ferdinand

osztrak szinész, szinigazgaté didival,

tiindérjatékaival

Raimann

(1790—1836) : Népi komé-

és szinmtiird.

mtivészi

szinvonalra

emelte

a

béesi népi szinjatékot. Rainier: fiatal vulkéni kup az USA-ban, a Cascadehegység H-i részén ; 4391 m. 1843-ban, 1858-ban és 1870ben tért ki. Védett teriilet. Rainis, Janis (1865—1929): lett forradalmi kélté és dramairé, a lett irodalom klasszikusa. 1891—95-ben lett demokratikus Ujsdgot szerkesztett, amelyben mar marxista nézeteknek adott hangot. Forradalmi tevékenységéért letartéztattak, 1905-t61 20-ig Svéjcban élt emigraciédban. Hazatérése utan forradalmi verseiben leplezte le az uralomra keriilt lett burzsodzia reakcids tevékenységét. Klasszikus értékti mtivei mellett jelentés miiforditéi tevékenysége is. raj: 1. a legkisebb katonai alegység, amely kiilénb6zé

orszagok hadseregeiben mas és mas létszimu, de 4ltalaban 6—12 fdbdl 4ll. Gyalogs4gnél a ~nak rendszerint van egy golydészdérdja is, mas fegyvernemeknél egy loveg, egy radiéd, 1—2 géppuska. Légierédknél a ~ néhaény gépbdl allé6 kis alegység, tengeri erdknél pedig tébb hajébél allé eros egység. — 2. (méhészet) a méhesalddnak —rajzdssal torténd szaporodésakor az uj anydval tavozott csoport. — 3. (név, all) -rendszertani egységek raja :

1. az oszmaén birodalom

(— T6-

rékorseadg) nem mohamedan, fdleg keresztény alattvaléinak gytijténeve. Az eurdpai nyelvekben_,,ad6fizetd’’ értelemben terjedt el. — 2. (all) > rdajak Rajatié, Josip (1785—1861): karlécai gérég keleti szerb érsek (1842), majd pdtriarka (1848). A szerb nemzeti mozgalom osztrakbarat, reakciéds jobbszarnyanak vezetdje, az 1848-i szerb felkelés és a Vajdasag megszervezésének iranyitdja volt.

Rajagopalacharia, Chakravarti (1879— politikus. Az Indiai Nemzeti

konzervativ

vezetoi k6zé tartozott,

):

indiai

Kongresszus

1948-ban India elsé indiai fokor-

manyzdja lett (1950-ig), 1952—54-ben Madrasz

1950—51-ben beliigyminiszter, Allam miniszterelnéke volt.

Ezutan, ellenzéki 4ll4spontot foglalt el Nehru politikajaval szemben, s 1959-ben a Nemzeti Kongresszusbél kivdlt jobboldali elemekbél létrehozta a konzervativ iranyzati un. Swatantra, magyarul Szabadsdg Partot. Rajahmundry [rédzs4mundri]: véros Indiéban Andhra

Pradesh

Allamban,

a

Godavari-f.

105000 (1915). Papir- és textilipar. delmi kézpont.

bal

partjan.

Fontos

L:

fakereske-

rajak (Batoidei) : a halak (Pisces) porcoshalak (Chondrichthyes) alosztaélydba tartozé rend. Az ide tartozé fajok hathasi iranyban lapitottak. Nagy melluszdéik a fej nyakszirti tajékaval és a torzzsel széles alapon 6sszenottek. Hattszéjuk a farokra toléddott,

tagja, a Magyar Népzene Tara c. sorozat szerkeszt6 munkataérsa. 1946-t6l1 a Néprajzi Mizeumban mitk6détt, 1960 é6ta az MTA

vezetdje.

Szamos

Zenetudomanyi Intézetének egyik

tanulmanya

jelent meg.

Rajk Laszld (1909—49): a magyar kommunista mozgalom harcosa. Magyar—francia szakos tandarnak késziilt, a budapesti Eétvés-kollégium tagja volt. 1930ban kapcsoléddott be a kommunista mozgalomba, 1931ben a KMP tagja. Tobbszor letartéztattak. Tanulmanyait nem folytathatta, épitomunkasként dolgozott. Tagja, majd vezetéje volt a Magyar Epitémunkaésok Orszagos Szévetsége kommunista frakcidjanak. Egyik szervezdje és iranyitdja az 1935. évinagy épit6munkas-sztrajknak. 1937-ben Spanyolo.-ba ment, a Nemzethézi Brigddban harcolt a fasizmus ellen, a magyar zaszldalj politikai biztosa és parttitkara. A spanyol kéztarsasdg leverése utan 1939—41-ben Franciao.-ban internalték, ahonnan 1941ben partutasitasra illegdlisan hazatért. Ugyanebben az évben

letartdéztattak,

elitélték.

1944.

szept.-ben

kisza-

badult. A part Kozponti Bizottsaganak titkara, a Magyar Front egyik vezetdje lett, nagy szerepe volt a munkas. osztaly harcos forradalmi egységének megteremtésérél a

két munkdspart

képviseléi

Altal elfogadott

1944.

okt.

10-i kézés hatdrozat megalkotdésdban. 1944. dec.-ben a nyilaskormany letartéztatta, Sopronkéhidara, majd Németo.-ba hurcoltak. 1945. mé4j.-ban érkezett haza, s ezutan az MKP Kozponti Vezetdségének, Politikai

Bizottsaéganak tagja, a bp.-i partbizottsdg titkdra lett. 1945 végétél az MKP IIT. kongresszuséig a titkarsdg tagja, majd fétitkarhelyettes volt. 1945 végétél beliigyminiszter, 1948. aug.-ban kiliigyminiszter. 1949. méaj.ban

koholt

vadak

alapjan

letartéztattak,

provokdcidés

btinper sorén 1949. szept.-ben halalra itélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitaltak.

Rajka: L:

6tk., Gydr-Sopron m., mosonmagyarévari

j.

2500 (1960). Hatarallomas Csehszlovakia (Bratislava)

felé. Zéldségtermelés. Gétikus r. k. temploma mtiemlék. Rajka Odén (1890— ): bérgyégydsz, az MTA levelezé tagja. Az allergiads boérbetegségek teriiletén ért el jelentés eredményeket. (Bér- és nemibetegségek, 1953. — Szodoray L.-sal k6ézésen.)

Rajkai-féle gabonaszeletelé gép : — gabonaszeleteld gép, Rajkai-féle Rajna,

Rhein,

Rhin:

Eurédpa

harmadik,

Németo.

legnagyobb folydja; 1360 km. Vizgyajtdje 225 000 km? Atlagos vizhozama a deltadgakra valé bomlds elétt

2490

m3/mp.

Svajcban

az

Alpokban

ered.

Atfolyik

a

Boden-tavon, az Alpokbél vizeséssel (Schaffhausen) lép ki a Felsé-Rajnai-alféldre, majd attér a Rajnai-paiahegységen, és Hollandidban deltdval torkollik az Eszaki-

Deltadgai az IJssel, Lek, Waal és az Oreg-

Emsszel, Dunadval, Rhéne-nal és Marne-nal. Mellékfolyéi: Aar, Ill, Nahe, Mosel, Ahr, Kinzig, Murg, Neckar, Majna (Main), Sieg, Wupper, Ruhr és Lippe.

nak. Fenéklak6ék,

fdként a partok Sima raja kézelében assdk be magukat a tenger homokjaba. Jél usznak. Taplalékuk kisebb halakbél, rékokbdl, puhatesttiekbél All. Gazdasdgi jelentéHalasszak

Rajeczky Benjamin (1901— ): népzenekutaté és zenetorténész, Az MTA zenetudomanyi bizottsAganak

Rajna. Eurépa legfontosabb viziuitja. Baselig (886 km) tengeri hajékkal is hajozhatd. Csatornék k6tik éssze az

anyzik. Kopoltyunyiladsaik a hasi oldalon van-

kicsi,

Jaipur. Hivatalos nyelve a radzsasztani és hindi. A lakossag féfoglalkozdsa az Allattenyésztés és féldmtivelés. Rajecké Teplice, Rajecfiirdé : csehszlovakiai fiirdéhely, Szlovaékidban, Zsolndtdél (Zilina) D-re.

tengerbe.

farok

alatti iszdéjuk hi-

séguk

rajnai demilitarizalt dvezet

dket,

de huisukat

nem

hasznal-

jak fel, csak a boértiket, csiszolasra. A Féldk6zi-tengerben él a sima raja (Raja batis) és a tévises rdja (R. clavata). A zsibbaszto rdjanak (Torpedo marmorata) elektromos szerve van. A ~ rendjébe tartoznak a — ftirész-

halak is. Rajasthan, Radzsasztén: tagdllam India ENy-i részén. 343 200 km? (1960). L: 20150000 (1961). Fév.-a

Rajnai Gabor (1885—1961) : szinész, érdemes mtivész. A

Kolozsvéri

Nemzeti

Szinhaz,

a

Vigszinhaz,

majd

1935-t61 a Nemzeti Szinhaz tagja, késébb 6rékés tagja volt. A Faun cimszerepében aratott elsé nagy sikere utan

hésszerelmes,

komikus,

groteszk

és dramai

jellem-

szerepekben egyardnt kivalé alakitasokat nyujtott (A Noszty fiw esete Téth Marival, Pygmalion; filmjei: Ida regénye, Hdrom sdrkdny, Budapesti tavasz stb.)

rajnai demilitarizalt Gvezet, 1919—36: a versailles-i békeszereddés értelmében a Rajnatdl K-re 50 km-es savban

az

létesitett

1925-i

teriileten

demilitariz4lt

locarndi nem

egyezemény

német

teriilet.

megerdsitette.

Allomdsozhatott

német

Statusdt

Eszerint

katonasag,

e és

Rajnai-palahegység eréditményt nem lehetett fenntartani. 1936. marc.-ban a fasiszta Németo. bevonultatta hadseregét, megszegve ezaltal mind a versailles-1 béke, mind a locarndéi paktum

eldirasait.

Rajnai-palahegység:

a

Német-kézéphegység

Ny-i

részének ésszefoglal6 neve a Lahn és a Lippe forrasvidékétél a francia—belga hatdrig; 400 km hosszu, 150 km széles, tajképi szépségekben gazdag hegyvidék.

Atlag 400—600

m magas

fennsikos régcsoportokbol All.

A féldtérténet soran kiemelkedett, kiemelkedés k6zben a

Rajna kettéosztotta. A Mosel és a Lahn f.-k volgyeinek bevagdéddésa tovabb fokozta a feldarabolddast. Fébb részei: Hifel 748 m., Hunsriick 816 m, Hohes Venn 692 m, Rothaar 841 m, Westerwald 657 m, Taunus 880 m stb.

Gazdag

karbonidészaki

Ruhr-vidék,

Saar-vidék

készéntelepekben stb.).

Vannak

(Sauerland,

vasérctelepek

is,

ezek azonban kevéshé gazdagok. Htivés esapadékos éghajlat, csak a mélyen bevagddott Rajna-vélgy lejtéi termékenyebbek (borvidékek, gyiimélesésék). Asvanyvizforrdsok (selters-viz), hires fiirdéhelyek, pl. Wiesbaden. Rajmai

Rhin

Szévetség:

1. Rheinische

[{aljasz di r€], 1658:

Allianz,

Alliance

du

tébb délnémet fejedelem és a

svéd kiraly Majna-Frankfurtban kotétt szovetsége, amelyhez Franciao. is csatlakozott. Elsdsorban Ausztria ellen irdnyult, £6 célja a vesztfdliai béke fenntartasa volt. 1667-ig

Allt fenn. — 2. Rheinbund, Confédération de Rhin [kéfédéraszj6 dé ré], 1806—13: JI. Napdleon protektoratusa alatt

all6

német

rajzmuvészet

520

allamszévetség,

amelynek

Poroszo.,

Ausztria, Braunschweig és Hessen kivételével minden német aéllam tagja volt. A francia fennhatdsag egyes

polgari reformok bevezetését eredményezte, de ugyanakkor kivaltotta a német nép nemzeti ellenallasat. 1813ban a ~ szétesett.

Rajnis Jézsef (1741—1812):

jezsuita szerzetes,

kolt6,

a gorég-rémai idémértékes verselés egyik fo uttordje. 1809-t6]1 haldléig a Georgikon igazgatéja volt Keszthelyen. Magyarra forditotta Vergilius eklogait és Georgikonjat.

Verseit

(alkalmi

kéltemények,

6dak,

epigram-

mak stb.) eréds nemzeti érzés jellemzi. Elméletben is foglalkozott a verselés kérdéseivel, a magyar nyelvnek az antik mértékekre valé alkalmazasa kort] zajlé Un. prozdédiai hare elsésorban kézte és Bardoti Szabé David

k6z6tt zajlott. F6 mtive: Kalauz (1781). rajt: — inditds

A magyar

Helikonra

vezérld

Rajz Janos (1907—): Kossuth-dijas szinész. Komikusi tehetsége a szegedi szinhazban bontakozott ki, 1950 éta a NemzetiSzinhdaz tagja. Jelentds sikert aratott a Dollarpapa

filmvaltozaténak

cimszerepében.

rajzas : 1. (All) rovarbioldgiai jelenség, melynek soran egy faj Uj nemzedékének

jelennek. Rendszerint

kifejlett alakjai (imagéi) meg-

élénk fajfenntart6é tevékenységgel

kapcsolatos. A csoportosuldsra hajlamos rovarfajok esetében a~ felttiné jelenség (pl. tiszavirdg). — 2. (méhészet) eresztés: a méhcsaladok megoszlassal térténd szaporodésa ; a méhek 6rékl6tt tulajdonsaga. Kivalté oka valdszintileg a méhlakas tulzstfoltsaga. A csalad egy része a régi v. egy Uj anydval kivonul a kaptarbol v.

kasbél,

és erés

ztigdssal

faagon

rajfiirtbe témériilve megtelepszik A folyamat tobbszér ismétlédhet hordasi

koértilmények

mellett

v.

bokrokban

strt

(eléraj v. elsdé raj). kedvezé iddjarasi és

(utéraj

v.

masodik,

har-

madik stb. raj). A megtelepedett rajt rajfogé kassal v. zsakkal befogjak és kaptarba helyezik. A mesterséges rajt (murajt) a méhész utana anyasitja.

késziti a csalad kettéosztasaval, _

Rajnai Varosszivetség, Rheinischer Stdidtebund : 1254ben Mainz és Worms Altal alapitott, mintegy 70 német varost témoritdé szovetség, amelynek célja a fejedelmek és a lovagok 6nkényeskedéseinek és habortskodasainak meggaétlasa volt. 1257-ben szétesett, 138l-ben wWjjaalakult, és egyestilt a Svdb Vdrosszévetséggel. 1388-ban

rajzfilm: a mozgdés egymést kéveté mozzanatait rogzité rajzok fevételsorozata. Az egyes rajzokon az alakok és azok végtagjainak 4ll4sa csak néhany milliméterrel tér el az eldézétél. Az els6 ~ek (Tinta Matyi,

Ruprecht, Pfalz gréfja Worms mellett leverte a~ hadait, ami utan a szévetség szétesett. Rajna— Rhéne-esatorna, Canal du Rhéne au Rhin {kanal di r6é o ré]: hajézécsatorna K-Franciao.-ban, Lyont a Doubs és a Saéne f.-n at Strasbourggal k6ti éssze, ahol a Rajnaval egyesiil. 375 km, 170 zsilippel.

mas szines ~jei kévették (Hdrom kis malac; Donald kacsa; Ferdindnd, a bika; Bambi). Ujabban trukk-

Sicc urfi) sikerei utén népszertiségét 1928-ban érte el Walt Disney hangosfilmjével (Micky Mouse), ezt fényképezéssel, egybemasolassal késziilt ~eket gyartanak, melyeken 616 szinészek és rajzfigurak egyiitt szerepelnek (pl. Pinocchio ; Hofehérke és a 7 torpe). rajzgép : miszakirajzok

1784—1833 kézétt épitették. Rajna tartomany, Rheinland, Rheinprovinz: torténelmi tartomaény Németo.-ban a Rajna két partjan. Teriiletét a bécsi kongresszus (1814) Poroszo.-nak juttatta, amely 1824-ben alakitotta ki a ~t. A versailles-i békeszerzddés a — Saar-vidéket 15 évre a Népszévetség ellenérzése, a~ egy részét szovetséges megszallas ala helyezte, a Rajnatél K-re pedig létrehozta a > rajnai demilitarizalt

rajzolasat elésegité szerkezet ; célja az, hogy a rajztabla barmely helyén huzhassunk barmilyen adott egyenessel parhuzamos v. ra merdleges vonalakat. Ezt a tabla felsé szélére

dvezetet. 1923-ban a > Ruhr-konfliktus idején a francia—

belga csapatok a hozzé tartozé Ruhr-vidéket is megszallt&ék, de 1924-ben kiiritették. A szévetséges megszalld csapatokat 1926-ban, ill. 1930-ban teljesen kivontak ; 1935-ben 1936-ban

erdsitett,

visszacsatolték Németo.-hoz a Saar-vidéket, a fasiszta kormaény egyoldaluan felsz4molta a

Rajna-vidék— Pfalz tartomany, Rheinland-Pfalz:

1945-

Asvanykinesei fdleg vas, dlom, cink és uran. Jelentés a ve-

gyipar (Ludwigshafen). Kohaszat, gépgyartas, orszagos jelentéségt a bér- és cipdipar (Pirmasensben az NSZK cipégyaértasAnak tébb mint 1/,-e). Az NSZK szdléinek

2/,-a van a Mosel, Nahe, Ahr és Rajna vélgyében ; hires borvidék. Erdégazdalkodas.

ki-

rudszer-

kezet (kettds paralelogramma-vezetés) biztositja ; a rudazat végén egy szégbeallité fej tartjaakét, egy-

demilitarizdlt Ovezetet. 1946-ban teriiletét felosztottak Rszak-Rajna—Vesztfalia, Rajna— Pfalz, Hessen és Baden— Wirttemberg tartomanyok k6zoétt. ben a francia megszallék altal létesitett tartomany az NSZK-ban. Belgiummal, Luxemburggal és Franciao.-gal hatdéros. 19 828 km’. L: 3 369 000 (1959). Székh.-e Maine A Német-kézéphegység Ny-i részének erdével boritott hegyvidéke és a Felsé-Rajna balparti termékeny alféldje tartozik hozza. Ipari-agrar jellegt terilet.

kényékszerti,

egyenstlyozott

masramerdleges, Rajzgép

mércés vo-

nalzét (az utdbbiak kiilén-

b6éz6 méretaranyt rajzolds; hoz kénnyen cserélhetdék). Rajzman, Julij Jakovlevics (1903— ): szovjet filmrendez6, Legjobb filmjeiben (Utolsé éjszaka, Az aranyesillag lovagja, Uj bardzddt szdnt az eke, Hupress szerelem) elsésorban a forradalom eseményeit, az Uj élet kibontakozdésat, a Nagy Honvédé Haborti hési szakaszait abrazolta.

rajzmiivészet : a —-grafika

mtifajaba

tartozé

mitivé-

szeti 4g ; lényegében minden képzémiivészeti gyakorlatnak nélkiilozhetetlen alapja. Térténete az ember mtivészi tevékenységének térténetével esik egybe. A rajz lehet

rak

rakétafegyverek

521

valamely

képzémuvészeti

alkotas

elékészité

fazisa

(ta-

Rakacaszend:

6tk., Borsod-Abatij-Zemplén

lényi j. L:

tus-, kréta- és szénrajzok. A mtivészettdrténet kimagasldé alakjai legtébbsz6r egy személyben a legjelentésebb rajzol6miivészek is voltak (pl. Leonardo, Michelangelo, Rembrandt, Goya, a magyar Barabés Miklés, Zichy Mihaly, Rippl-Rénai Jdézsef stb.). — Irod. Vayer L.:

L: 5420 (1960). Tiszai dtkeléhely, hid. Gyiimélcs- és dohanytermelés. Dohanybevalt6. Malom. — Fontos réyhely volt. Itt verte meg Bocskai 1604-ben, 1. Rékdczi Gyorgy pedig 1630-ban a cs4szari csapatokat. 1849-ben a

A r. mesterei.

Pataky

D.:

1957;

Pataky

A magyar

r.

D.:

A r. mesterei.

1958 ;

1960.

rak: 1. carcinoma réksztiréviesgélat. Mutéti eltavolitassal, réntgen-, radium- és radioaktiv anyagokkal térténé besugarzasokkal és kiilénféle gydégyszerekkel gydgyitj4k. Mo.-on

1960-ban

16 288 Uj ~os

esetet jelentettek be;

a ~ban

elhaltak sz4ma 16 663 volt (10 000 lakosra 16,7 jutott). (+ még onkolégia) — Irod. RodéI.: Ar. sugérterapidja. 1952;

Onkolégia.

Oszinte szavak tikaja. Szerk.:

Szerk.:

Wald

a rékrél. 1957; Molnar B. 1959.

B.

1952;

Rodé

L.:

A r. korai diagnosz— 6) (név) virusok,

baktériumok v. gombak altal eldidézett szovetburjanzas névényeken. Legjellemzébb az Agrobacterium tubefaciens Altal eldidézett gydkérgolyva (foleg gyiimGlesfakon).

—

2. (all) Rakaca:

— rdkok 1. 6tk.,

Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

edelé-

nyi j. L: 1070 (1960). V4.: Szalonna. Kébanyaszat. — 2. patak, a Bodva mellékvize. Kb. 22 km. Vizgytjtd teriilete 250 km?. Szalonna és Meszes k6ézétt épiil a ~n 56 millid Ft-os beruhézdssal Mo. legnagyobb viztaroléja (Borsodi Regionélis Vizmti). 900 m_ hoszszu, 7,5 m magas vélgyzarédgét mégéott 450 kh vizfeliiletti

duzzasztott

vizmennyiséggel.

sitjak.

tdé6 keletkezik,

Mélysége

5—5,2

helyenként

11

milli6

m.

m3?

Hala-

740 (1960). Va.:

m., ede-

nulmany, vazlat v. karton festményhez, esetleg szoborhoz), v. 6nall6 kompoziciéd. Ismeretesek ceruza-, toll-,

Rakamaz:

honvédek

Szalonna.

6tk., Szaboles-Szatmar

m.,

nyiregyhazi

j.

vivtak itt csatat a cari intervencids sereggel,

1919. jal. 20-4n pedig a Tandcskézlarsasdgot véd6 véréskatonak a roman burzsod intervencidsokkal. Rakasztal-t6, Rakastul-t6 a Sutlej forrdstava Azsiaban, a Himalaja és Transzhimalaja k6zétti hosszanti vilgyben, a Manasarovaér-t6 szomszédsagdban, mellyel féld alatti ésszekéttetésben all. rakéta rakétafegyverek. A polgari ~k soraban

tudomanyos,

posta-,

menté-

stb.

~kat

taldlunk.

A tudomanyos ~k kozil a legfontosabbak a légkérkutatéd és az > drrakétdk. Mivel a rakétahajtémt kérnyezetétél fiiggetleniil iizemképes (a tolderdédt az tizemanyag témegének feldldozdsaval, kilévellésével hozza létre), ezért a ~ légiires térben is kifogdstalanul mtkédhet. A ~ mai stlyhatarai: 0,1—3 kg (ttzijaték~, mikro~), 10—1000 kg (kisebb katonai és postai ~), 10 000—400 000 kg (katonai ballisztikus ~ és tir~). — A ~épités terén az SZU jar élen, messze meghaladva mind inditasi és érkezési biztons4g, mind teljesitmény (tar és stly), valamint felszerelés tekintetében az USA-t, ami kilénésképpen az — tirhajézds terén vezet egyediilall6an kimagaslé teljesitményekre (a Vosztok 1 és 2 trutazasai stb.). — Irod. Rothmayer: R., szputnyik, Uirhaj6. 1959; Nagy E.: Ttzcséva a vilagirben. 1960. rakétaelv : az akcid-reakciéd toérvényének értelmében muk6édé hajtémtvek elvi alapja. A~ szerint a tomegének adott hanyadat meghatarozott relativ sebességgel hatrafelé kidobd (kilévell6é) testen megkézelitéleg a tomeg és a relativ sebesség szorzataval aranyos nagysagu elérehajt6 eréd (tolderé) keletkezik. A ~ alapjan mtkédnek altalaban a rakéték és a rakétafegyverek.

rakétafegyverek, reaktiv fegyverck : a rakétalévedékek és egyéh, a > rakétaelv alkalmazasan alapuléd fegyverek gyljténeve. Felhasznélasuk megeldzte a tiizérségi és kézi léfegyverekét. Az elsé6 ~rél a kinai forrasok szamolnak be, majd hasznélatuk az arab allamok kézvetitésével és a tatarok Utjan jutott el Eurédpaba. A réppentytik évszazadokon at a tiizérséget pdotoltak, mig az ujkorban a nagyobb ldszabatossagt tiizérség ki nem szoritotta dket. A II. vilaghdbortban ismét felhaszndltik a ~et. Jelentés szimu, rakétarendszerti pancéltérd fegyvert szerkesztettek (pancél6k6l, pancélrém, bazooka),

amelyek a visszalékés- és hdtrasiklasmentes rakétafegyver és az iireges téltet igen nagy pdncéltéré képességének elényeit egyesitették. A klasszikus tiizérség kiegészitéseképpen hasznélték a tébb csévdu, ill. tobb vezetdésines sorozatvetdket (pl. a szovjet hadsereg hatasos Katyusdit). Rakétahajtésu pancéltér6 bombakat a szovjet légierdk, légvédelmi rakétékat csaknem valamennyi hadsereg hasznalt. A hitlerista német hadsereg tdbb, aranylag nagy hatdétdvolsAgi rakétalévedéket prdbalt ki (V-1, V-2). A ~ k6zé sorolj&k a rakétaék és Agyuk kombinaéciéjanak tekintheté hatrasiklas nélkiili lovege-

rakétahajtéanyag ket is. A II. vilaghaébort utéan a ~ technika,

hiradastechnika

és

fejlesztése a rakéta-

automatika

eredményei

alapjan erdteljesen fokozédott. A ~ mai tipusai k6zétt vannak kézi ~, egyszerti és iranyitott rakétalovedékek. A kézi ~ a kézelhare és harckocsielharitas fegyverel. Az iranyitott lévedékeket

a kilévés

helye és a céltargy

jellege szerint kilénbéztetjik meg. A féldrdél féldi célok ellen kilétt kisebb ~ fdleg harckocsik és erdditett allasok lekiuzdésére alkalmasak (vezetékes pancéltéré lovedékek). Féldrél v. hajérél légi célok ellen légvédelmi ~et alkalmaznak. A nehéztiizérségnél nagyobb létavols4gokra a tiizérségi ~et hasznalja4k. Egy résziik egyszerti rakétalovedék, nagyobb résziik iranyitott lévedék. A legnagyobb ~ek az un. ballisetikus rakété4k (neviiket a roppalya jellegérél kaptak). 1000—2500 km ldétavolsaguak a kézepes hatétavols4gt ballisztikus rakétak (KHBR); 6000—12000 km létdvols4gtak az interkontinentalis ballisztikus® rakéték (IKBR). Az SZU-bdl 1960-ban és 61l-ben végzett kisérletek soran a Csendesdcean térségébe kildtt interkontinentélis rakétak sebessége meghaladta a 7250 miJsec-ot, 12500 km tavolsagot repiltek be, és a szamitott becsapddasi ponttdl alig mutattak eltérést. A szovjet interkontinentalis rakétakkal a fdldkerekség barmely pontja elérheté. — A tiizérségi ~, fbleg a ballisztikus rakéték atomtdéltettel (pluténium.-, ill. hidrogénbomba) késziilInek. A ~ alapvetd elénye a hatrasiklasmentesség, valamint a palya

aktiv szakaszan

(a rakétahajt6mt mtikédési ideje alatt)

a palya helyesbitésének lehetésége, tehat a nagy taldlati valdészinuség.

rakétahajtéanyag:

a —rakétahajtémti

tizemanyaga ;

halmazallapota szerint lehet szilard és folyékony.

Miné-

ségi megitélésére fiitdértékét (kcal/kg) v. az tn. fajlagos impulzust (az egy mp alatt elégetett 1 kg ~ Altal termelt toléerét) szokds hasznadlni. A legfontosabb szildérd ~okat a léporokbél fejlesztették ki keveréssel és adalékolassal ; a legjobbak az tn. kétbazist és a vegyes (kevert) ~ok. A folyékony ~ok k6z6tt egyalkotés (monergol) és tébbalkotés anyagok vannak. A legfontosabb egyalkotés ~ a hidrogénperoxid, amely katalizdtor hatds4ra kb.

400 C° hémérsékleten gézzé és oxigénné bomlik el (,,hideg” rakéta). A kétalkotés ~ok tiizelészer és oxidalészer keverékei. A tiizelészerek kéziil a legfontosabbak a nyilt és zart szénlanet szénhidrogének (benzin, petréleum, gazolaj, benzol, furfurol stb.), az aminok,

alkoholok

és mas

szerves

vegyiiletek,

a bordnok,

valamint a folyékony hidrogén. Fontosabb oxidalészerek a folyékony oxigén, é6zon, hidrogénperoxid, salét-

romsay

és a fluor. rakétahajtémii : a > sugdérhajtémivek kiilénleges faj-

taja, amely az égéshez sziikséges oxigént is magaéval viszi, és igy kérnyezetétél teljesen fiiggetlen. A ~ légiires térben is mtikédik, és ezért az tirkutatas terén egyeldére kizarélagos hajtéeszk6z. Szerkezeti felépitése a rakétahajtoanyag jellegétél figg. A szilard rakétahajtéanyagokkal mtikédé ~vek a hajtétéltetet tartalmazé nyoméséllé tartalybdl

(amely egyszersmind

az égéstér is) és az ezt

hatrafelé lezard, szikiilé-bdviilé keresztmetszettel kitott propulzids

fuvékd4bdél

(Laval-

vagy

kiala-

Prandtl-fivé-

ka) allnak. Az egyszerti szilard téltésti ~ben (ttizijatékrakéta) a tdltet csupdén a homlokfeliileten ég. A todkéletesebb kiviteli szilard téltetGi ~ben a tédltet palastfelileten (nagy feliileten) ég, s igy tébb gazt fejleszt, nagyobb tolderét termel. A folyékony hajtéanyagot hasznosité6 ~ben a hajtéanyagot kilén tartalyban v. tartalyokban tarolj4k, és onnan nyomédgaéz v. tapszivattyu segitségével adagoljak be az égéstérbe (tiizelétérbe). Az égéstérben 20—50 atm nyomas és 1000—2500 C° hémérséklet uralkodik, a gézok 1000— 2500 m/sec sebességgel Aramlanak ki az égésteret lezdrd propulziés fuvékan. A tapszivattyt hajtdsdra gdz- v.

gézturbinét

rakkelt6 anyagok

522

hasznalnak.

A ~

égésterét

tébbnyire

a

hajtéanyaggal hitik (folyadékhttés). A fivéka kialakitasa a ~ tizemi magassagatdl fiigg. A mai ~vek 0,5 kg toléeré6tél (mikrorakéték, a rakéték korményzéséra)

egészen 500000 kg toldéerdig (szovjet dérias Urrakéték) terjedé teljesitménytiek. A ~ jellemzéi: nagy és kézel Allandé tolderdé, dridsi hajtéanyagfogyasztas (15—20 kg/éra minden kg tolderére), révid élettartam (néhany peretél néhdny ordig), minimdlis stly. A kémiai ~vek a rakétafegyverek és az tirrakétak hajtomtivei. A tavlati fejlesztés a kémiai reakcidhé (égés) hasznositésa helyett az atommag hasaddsi v. fuziés energidjat (termikus atomrakéta) iranyozza elé, ahol a héforras szerepét atomreaktor tdlti be, s ez heviti nagy hémérsékletre a hajté kézeget. Még nagyobb fajlagos teljesitmény varhaté az elektromos ~vektdl. Ezekben elektromos toltésti (ionrakéta), ill. semleges (plazmarakéta) részecskedramokat gyorsitanak fel nagy sebességre elektromos, ill. m&gneses energia segitségével. A fény nyomasat hasznosit6

fotonrakéta

megvaldsitasa

egyelére nem

1lat-

szik lehetségesnek. — Irod. A. J. Primenko: Lékhajtasos motorok. 1951. rakétalévedékek : — rakétafegyverek rakétaléveg : rakétahajtasi nagyméreti és aranylag nagy hatdétévolsagi léveg; a —rakétafegyverek egyik faja. Ilyeneket (V-1, V-2) hasznalt a II. vilaghébortban a hitlerista német hadsereg Anglia egyes vidékeinek lévésére is. rakétamotor ; — rakétahajtomii rakétarepiilés ; — rakétahajtomiivel hajtott testek repulése ; a reptilé test lehet szarnyas v. szdrny nélkili. A test repiilési palyaéjat végeredményben a tolderé és a felhajté eré aranya hatarozza meg. Mivel a rakétahajt6émt kiilsé kérnyezetétél fiiggetlen, ~ nagy magassdgban (felhajtéeré nélkil) is lehetséges. Az elérheté végsebesség elsdsorban a rakétahajtémti altal elfogyasztott hajtéanyag mennyiségété] és minédségétdl] fiigg. Rakétarepiilégéppel

a

hangsebesség

harmincszorosat

is

elérték, sét az tirrepiiléshez sziikséges I. és II. kozmikus sebességet is megvaldsitottak. A ~hez ma még kizarélag a kémiai rakétahajtémtiveket hasznéljak. A ~ és az Ulrkutataés tavolabbi feladatainak megvaldsitasahoz azonban

elektromos és nuklearis

rakétahajt6mtivek

ki-

fejlesztése is sziikséges. — Irod. Az trhajézas. Szerk.: Kutasné Péter A. 1957; Zentai B.: A mesterséges bolygék fényénél. 1959. rakétarepiilégép : — rakétahajtémiivel hajtott reptildgép. A rakétahajtomti alkalmazasa révid iddre (roppant nagy fogyasztas aran) igen nagy magassagok és sebességek elérésére teszi alkalmassa a ~et. Az 6éridsi hajtéanyagfogyasztas miatt tizeme nem gazdasdgos; az eddigi ~ek csak kutatdsi célokat szolgaltak. Tervezik olyan kiloénleges ~ek épitését, amelyek a hajtéanyag elfogyasztasa utan siklérepilégépként nagy magassdgban (60—100 km) folytatnak utjukat, és tavoli vilagrészeket kéthetnének dssze (légiforgalmi ~). rakétaszonda: a felsé légkér kutatésdnak egyik eszkéze. A tébb 100 km magassagba felboesatott rakétakba meteoroldgiai mtiszereket szerelnek ; ezek utkézben mérik a levegé nyomasdt és stirtiségét. Ezekbél az adatokbdl szamitj4k ki a léghémérsékletet.

rakkelt6 anyagok, carcinogen anyagok, helyesebben daganatkelié anyagok olyan vegyi anyagok, amelyek az emberi és Allati szervezetben daganatok (rak, szarké6ma stb.) képzddését valtjaék ki. Ilyen anyag a korom, amely régebben a kéményseprék herezacskérakjat, a kdtrény és a paraffin, amelyek a kéz és alkar bérének rdkjat, az dsvany? olajok, amelyek a len- és gyapotszévé munkdésok herezacskérakjat és a haldszok ajakrékjat idézték eld. A

készénkétranybél

sikeriilt

izol4lIni

kilénféle

raék-

kelt6 szénhidrogéneket, igy pl. az 1,2,5,6-dibenzantracént, a 3,4-benzpirént és a metilkolantrént ; ezek mAér

0,4—4,0 ug mennyiségben valtanak

ki a kisérleti

is rosszindulati

Allatok

bérén,

bér

daganatokat alatti

kété-

szovetében, agydéban, gyomrdban, mAéjdban stb. Valészintileg a dohanyfiistbél sz4rmazé katrany és égési

termékek

okozzik

megjelenését

daganatok

a tiidé-

erdsen

és hérgédaganatok

dohdnyzdéknal,

kialakitasAban

valészintileg

bar

gyakori

ugyanezen

szerepe

van

a

rakkutatas

523

nagyvarosok levegdjébe afiisttel bekeriilé benzpirénnek, a nyersolajmotorok kipufogé gazainak és az utak portalanitdsdra felhaszndlt olajnak. A nitrogéntartalmu vegyi anyagok kéziil az anilin hugyhdélyagdaganatokat, a skarldtvérés az emlében és a bérén hamburjdnzdsokat

és személesés kat, az

névedékeket,

o-aminoazotoluol

a mAjban

mirigydaganato-

és a vaj szinezéséhez

hasznalt

p-dimetilaminobenzol (vajsérga) majdaganatokat idézhetnek eld. A széntetraklorid és a csersav ugyancsak

Rakéczi tasanak terve, de az 1705-i dszi szécsényi orszdggytilésen a fonemesek 6sszefogdsa megerdédsédétt, és korldtozta fejedelmi hatalmét. Ezt nem sikeriilt megszilarditania az erdélyi rendekkel szemben sem. A csdszdri udvar béketargyalasok, majd felesége és névére, Julia (F. G.

Aspremont felesége) révén megprébalta eltdntoritani a szabadsaghare ugyétdl; ezek a probalkozdsok épp- {2$2822822222483e'sagesesessess

ugy megtértek~ 6nzetlen-

majdaganatokat okozhat. Az arzénnel foglalkozéknak a bérén, nydlkahartyéin, mdjdban jelentkezhetnek daganatok. A kréms6ék, az azbeszt, a rézs6k, az wretdn, lumindl,

ségén és hazaszeretetén, mint a csaladja helyzeté-

dial stb. is daganatkelté

Fiait,

hatéstak.

—

A ~

Altaldban

szovetkaérosodasokat idéznek eld, és azelpusztultszévetek ujraképzddése sordn alakul ki a daganat. Megfeleld kisérleti feltételek mellett a ~ a daganatnévekedést gatoljak. A ~~ megismerése lehetdévé tette az tin. foglalkozasi daganatok kialakuldsanak a megeldzését és kisérleti Allatokon ~kal mesterségesen eldidézett daganatok

vizsgalataval a daganatok (>még onkoldégia)

természetének

a_tisztazdsat. Ki

rakkutatas : — onkoldgia Rakéezi Ferenc, I. (1645—76): 1652-t61 vadlasztott erdélyi fejedelem, II. Rakéczi Gyorgy és Bathory Zséfia

fia. Miutan a térokok nem

engedték meg ~nek

a feje-

delmi szék elfoglalasat, mo.-i birtokain élt. Zrinyi Llonaval k6t6tt hazassiga révén kapesolatba kerilt a Wesselényi-dsszeeskiivéssel,

vallalta

az

1670.

évi felkelés

fovezérségét, de Zrinyt Péter elfogatésdnak hirére letette a fegyvert, és kegyelmet kért a esdszdrtél, amit anyja, Bdthory Zsdfia ellenreformadciéds érdemeiért és nagy valtsdgdij fejében meg is kapott.

Rakéezi Ferenc, II. (1676—1735):

a magyar torténe-

lem kimagasl6 alakja ; az 1703—11-i szabadsdgharc vezetdje, erdélyi fejedelem (1704-t61l), a Szdévetkezett Rendek Vezérl6 Fejedelme (1705tél), hadvezér és ird. I. ~ erdélyi fejedelem és Zrinyi Ilona fia, 1676. mare.

27-én sziiletett

(1685—88) alatt a varban anyja, a var véddje mellett tartézkodott. A kapitulacié utdén elszaesaladjatél,

és osztrak

jezsuiték nevelésére biztak (Neuhausban, majd Pragaban).Nagykoruségat elérve kiszakitotta magat a gyamjaul rendelt Kollonich érsek hatalma alél, meg-

II, Rak6éczi Ferenc

nosilt (felesége Sarolta Amalia hesseni hercegné lett), 6s mint

fiatalkori arcképe (egykorui metszet utdn)

1900000

kh

birtokénak

ura,

Sdros vm. foispaénja 1694-ben Mo.-on telepedett le. Megdébbenve tapasztalta Mo.-on a Habsburg elnyomAst, a jobbagyok nyomorat, de amikor a hegyaljai felkelés (1697) vezetésére kérték, Bécsbe menekiilt. Annak leverése utan Bercsényi Mikléssal és néhany nemessel 1700ban XIV. Lajos francia kirélyhoz fordult segitségért. A francia megbizott, Longueval 4ruldsa a bécstjhelyi bérténbe

juttatta,

ahonnan

felesége,

de

féként

Gott-

fried Lehmann kapitany segitségével Lengyelo.-ba szék6tt. 1703 elején itt (Brezin vardban) keresték fel a tiszahati felkelék vezetéi:

Hsze Tamas

és tarsai, akikkel

szerzodést k6tott, amelyben szabadsdgot igért a fegyverforgaté jobbagyoknak, és kidltv4nydban az egész orszagot harcba hivta a Habsburg elnyomas ellen. 1703.

jan. Maga

16-4n

jétt be az

orszdgba

visszaélé Jézsefet

valé

szénok

jobbagycsapatai

élén.

vezette a tiszAntuli, a bacskai hadjdratot, Tokaj,

UNIVERSIS

A

ax STATibus

CHRL

& REBUSPUBLICIS.

CEPS RAKOCZY, DE FEL-

SO. VADASZ, COMES de Ssiros, DUXS

sza-

Munkacficnfis & Makoviczenfis, DOMINUS Perpetuus de Saaros Parak. Texay.Regecz, Ecsed, Sor Lednicze, Szexcacs, Onod, &c. Ad perpetuam Memoriams

hare indokainak és eseményeinek bel- és kiilfdldi ismertetésérél. 1707-ben az 6nodi orszdggytilést a béke-

parttal szemben a szabadsdgharc folytatdésa €8 a

& ORDINIBUS.

GGIOS FRANCISCUS SYDEI GRATIA, PRIN-

badségharc kiterjedt diplomAaciajat maga iranyitotta. Gondoskodott a szabadsag-

Habsburg-haz

ORBIS

PRINCIPIBUS

Nee aon aliis quibusvis cujuscundue Conditions, Grae dus, Honons, Dignitacs. Officii ac prreminen-

(1700—38)

volt.

CHER MONORERON Beg

STIANI

kisérletek.

és Gyérgyét (1701—56) ugyanis Bécsben nevelték. Egyénisége nagy hatast gyakorolt kortarsaira, ki-

SS ES Ee

Bea

A Rei

Ecradefeunt dintina Iaclycxe Genns Hungare | uadnera. teriesgue curd newercanter foucie Reqni

Fz

1 Libercatn (a cicatrex, poficaguam tacite labane

Pe &

Ret) SEU)

tibus mermbr

vd excrere lechalem, fub fatalsDm

mis Aerree Domnse mecusrar fincera partis

Peperernreriarm, Eafe rcfrnds peftlat. Stapent maltsrem anomie tacon iterate tammulreants Reges nervitare attonsts, Geniemay hexe

«/e s/npSpebcaaprry fie wa a ae 4h. dem dre mraer parm pb mKigemmaceom,

detroniza-

Ccroatant

Dae flea

ae guerinveURE lasers

lésa mellé Allitotta. A II. Rakéczi Ferene 1704. évi nemzeti egység létrehozakidltvanydnak cimlapja sara torekedett. Taémogatta a magyar és nem magyar népek nemzeti kulturdjat. A nemesség érdekében keményen elfojtotta a jobbagyok antifeudalis mozgalmét, ugyanakkor szimos jobbagyhelységnek hajduvarosi kivaltsagokat adott, a sdrospataki orszdggytilésen pedig minden katondskodé jobbagyot felszabaditott a fdéldesuri fiiggés aldl. Nem tudta azonban felismerni,

a Satoraljatijhely melletti borsi kastélyban. Munkdcs ostroma

kitottaék

vel

eS

hogy

az

alapvetéd

osztalyellentéteket

fele-

mas és elsdsorban a nemességnek kedvezé intézkedéseivel nem hidalhatja 4t. 1711. febr. 26-4n az orosz segitség megnyerése reményével hagyta el hazdjét; a tavollétében és tudta nélkiil megkétott szatmdri békét nem ismerte el. Elébb Lengyelo.-ban, azutén egy ideig Gdanskban I. (Nagy) Péter cdr vendégeként, majd 1713-tél Franciao.-ban XIV. Lajos udvaraban élt. 1715 nyaraén visszavonult a kamalduli szerzetesek grosbois-i kolostordba. 1717-ben Téréko.-ba ment, remélve, hogy az osztrak—térék habort lehetdéséget nytjt a szabadsaghare ujbdéli meginditdés4ra. A pozsarevaci béke (1718) utén a tordk kormdény Rodostét jelélte ki tartézkodasi

helyéul. sdga

Itt halt

szerint

népolyban szazados

meg

1735.

Grosbois-ba

anyja

mellé

bujdosds4t

apr.

8-4n.

vitték;

temették.

diplomaciai

Szivét

testét

—

Kdézel

tervek,

kivan-

Konstanti-

negyed-

aZ emigracid

szervezése és irdi tevékenység téltotték ki. Erdeklédott a természettudomanyok

irant;

tdérténeti,

hadtudoma-

nyi és teolégiai kérdésekkel foglalkozott. Mtivei: Hadakozé emberek tanitd scholdja (1707—08), Emlékiratai (a szabadsdghare térténetérél Pach Zsigmond bevezetésével, 1961.), janzenista vondsokkal Atszétt Vallomasai

és

a

fejedelmi

abszolutizmus

értekezése a Hatalomrdl. sag mozgalmaiban,

—

szellemében

irt

Alakja, emléke a jobbagy-

népmesékben,

mondakban,

Kdlesey,

Vorésmarty, Petdéfi, Arany, Ady kéltészetében élt tovabb (Szigligeti dramadban Abrazolta). EletrajzAt elészér Eustache Le Noble irta meg (1707), portréjat Mdnyoke

Adam

festette

meg

tak haza és Kassan

(1712).

temették

Hamvait el.

Bp.-i

1906-ban

hoz-

lovasszobra

a

Szatmar, Szeged, Esztergom vardnak ostromdt; a nagyszombati, a pudmerici, a zsibdi, a trencséni és a

Parlament eldétt Pdsztor J. mtive (1987). — Irod. R. Kiss I.: II. R. F. erdélyi fejedelemmé vadlasztasa. 1906 ;

romhanyi csatakat. Hrélyesen toérekedett a nemzeti allam, a merkantilista gazdasdgpolitika és a reguldris

II. R. F., a hadvezér.

19384;

R. emlékkényv.

Lukinich

1935;

Képeczi—R.

hadsereg megteremtésére. Politikai latékore és mtiveltsége koranak fourai folé emelte. Felmeriilt kirdllyA vélasz-

Mérki S.: II. R. F. 1—3. két. 1907—10; I. 1—2.

TBE, IRR ey sy,

két.

Marké A

Szerk.:

Varkonyi:

Rakéezi

Rakéezi Gyorgy, I. (1593—1648): erdélyi fejedelem. Zsigmond fia. Bethlen Gabor parthive és elsé mo.-i hadjaratanak egyik vezére volt. Mint Felsé-Mo. leggazdagabb protestans fourat hivta meg fejedelemnek az

~

erdélyi Habsburg-ellenes

elidegenitett

part

1630-ban.

fiskdlis birtokokat,

Visszavette

és csaladjanak

az

is nagy

kiterjedést birtokokat szerzett. Hzekre alapozta keménykez kézpontosité uralmaét. Az 6 birtokain alakult ki a korszak legfejlettebb majorsdgi gazddlkoddsa, 1644-ben svéd és francia szévetségben hadjdratot inditott a Habsburgok ellen. Elfoglalta Felsé-Mo.-ot, 1645-ben pe-

dig a Briinnt ostromlé svéd hadsereghez csatlakozott, hogy egyiitt induljanak Bécs ellen. A Habsburg diplomacia azonban kieszkézélte a térdk szultaénndél hadjératanak eltiltasat. [gy keriilt sor a linet béke megkotésére. — Irod. Szilagyi 8.: I. R. Gy. 1898. Rakéezi Gyorgy, II. (1621—60): erdélyi fejedelem 1648-tol. I. ~ Gyorgy fia és utédja. Habsburg-ellenes politikaja megerdsitése érdekében a lengyel kirdlys4g megszerzésére

térekedett,

de

lengyel nép ellenaélladsaval kudarcba fulladt, seregét

rosszul

talalkozé elfogték

eldékészitett

és

a

hadjarata (1657) a tatdrok. Meg-

menekilt, de a térék6k megfosztottaék fejedelemségétdl. Az erdélyt elézénl6 torék—tataér csapatok ellen harcolva 1660. maj. 22-én a szdszfenesi csatdban halélosan megsebesiilt. — Irod. Szilagyi S.: Il. BR. Gy. 1891. Rakoéezi Jézsef (1700—28 ): If, Radkéczi Ferenc idésebb fia. Apja elfogatasa, majd Lengyelo.-ba székése utan a bécsi udvar neveltette. Bécsbél megszékve It4lidba, majd Spanyolo.-ba, If. Rakéczi Ferenc haldla (1735) utan a torék porta meghivasdra Rodostéba ment. Az 1737—38-i1 osztrak—torék habort idején a tordk esapatoknal tartézkodott. Rodostéban halt meg. Rakéezi Zsigmond (1544—1608): erdélyi fejedelem. 1587-t61 mint egri fékapitany sikeres harcokat vivott a torék6k ellen, s megalapozta csaladja nagy vagyondt. 1604-ben Bocskathoz csatlakozott, aki Erdély kormény-

zojava nevezte ki. 1606-ban fejedelemmé vdlasztottak, de 1608-ban Bathory Gabor javara lemondott. Rakéezifalva : 6tk., Szolnok m., szolnoki j. L: 4740 (1960), jelentés része Szolnok tizemeiben dolgozik. Va. : Szolnok. Hatarabdl alakult 1950-ben Rakéczewijfalu. — Nagy féldgézmezé. Rak6éczi-indulé : legnépszeribb nemzeti induldénk. A 19. sz. elején alakult ki a népi Rdkdczi-néta motivumaibél és a kuruc tabori kirtjelzésekbdl. Mai alakjat Bihari

Janos,

Rakéczi-szabadsaghare

524

Scholl

Miklés

katonakarmester

és bizo-

nyos mértékig Berlioz hires feldolgozdsa (1846) nyomén

nyerte. Liszt XV. rapszédiajaban is szerepel. Rako6czi-néta: valdszintleg Rakdéczi korabdél szarmaz6o dallam (Hej, Rdakdczi, Bercsényi... v. Hej, régi szép magyar nép... kezdetti széveggel), melynek népi valtozatai még ma is élnek. A ~bél és a kuruc téborban hasznalatos kirtjelzésekb6l alakult ki a 19. sz. elején a — Rakoczi-indulo. ‘

Rak6ezi-szabadsaghare, 1703—11: a feudalis Mo. szabadsagkiizdelme. Célkittzései a rendi védelmén és a vallasi sérelmek orvoslasan a nemzeti dllam megteremtésére, a gazda-

legnagyobb kivaltsagok tulmutatva sagi fejlddés

meggyorsitasara és a jobbagysag terheinek enyhitésére iranyultak. — A t6rék6k kitizése (1686—97)

utan I. Lipdt és a bécsi udvar

fegyverrel

meghdditott

teriiletnek tekintette Mo.-ot (—-neoacquisiia), amelyet politikai, gazdasagi és tarsadalmi tekintetben az 6rdék6s tartomanyok tékés fejlédése érdekeinek rendelt ala. A nemesség tdbbsége megalkuvéd magatartast tanusitott, egyes rétegei beépiiltek a Habsburg abszolutizmus hivatali apparatusaba. A jobbagysag jelentés része az elboesétott végvari katonasaggal és a bujdosé kurucokkal nyiltan az elnyomas ellen fordult. A hegyaljaz felkelés

(1697) utan 1702-ben Hsze Tamas és Kis Albert Uj tamadasra szervezte a Tisza-haton a szegénységet. A hare vezetésére sikeriilt a Lengyelo.-ba menekiilt JI. Rékéczi Ferencet megnyernitik, de parancsa ellenére, bejévetele eldétt

1703. maj. 21-é6n Beregszdsz, Tarpa és Vari piacan kibontottak a téle kapott ,,Pro patria et libertate”’ (Hazaért és szabadsaégért) felirata zdszlékat. A felkeldk csapatat Kérolyt Sandor jun. 7-én Dolhanal szétugrasztotta. Az jbdél ésszeverddétt felkel6é jobbagyokat Esze az orszagba indulé

Rakéezi

elé vezette.

A botokkal,

kaszakkal,

,,fel-

fegyverzett’’? rongyos, mezitlabas magyar, karpatukran és szlovak jobbagyok serege Rakéczi vezetésével jun. 16-4n megkezdte az eldnyomulast. Munkacsnél a csaszari

katonas4ggal 24-én tdrtént elsé dsszetitkézés kudarccal végzddétt. A sereg azonban hamarosan megerdsédétt Bercsényt Miklés romdn és lengyel zsoldosaival, Ocskay Laszlé és Borbély Balizs vezetésével a csdszari seregbol Atallt katonékkal. Jul. 17-én négydéras harcban leverték a jobbagyok ellen felfegyverkezett nemesek seregét, atkeltek

a Tiszin,

bevették

Kall6,

Huszt

varat,

Varad-

Olaszit, Nagybanyat ; megnyerték a ~nak Debrecent, felszabaditottak E.-Mo. varainak és vdérosainak nagy részét és a Duna—Tisza kézét. — A jobbagysag azzal a szandékkal fogott fegyvert, hogy felszabaditja magat a foldestri elnyomads aldl is; reménységében megerdsitette Rakéczi szébeli igérete és patense. Rakdczi azonban az elsé sikerek utan a tovabbi eredményekhez sztikségesnek latta a nemesség megnyerését. A vetlési pdtensben (1703. szept. 27.) csak a habort idejére mentesitette a fegyvert fogottak kézvetlen hozzatartozdéit az urbéri kdtelezettségek ald]. Ezzel megnyerte a koéznemeseket, sot egyes urakat, nagybirtokosokat is (pl. Karolyi Sandort), de kivaltotta a jobbagyok elégedetlenségét. A

~

nemesi

duldsokat,

vezetdi de ha

elfojtottak valsA4gosra

az antifeuddlis fordult

megmoz-

a hadihelyzet,

fel-

elevenitették a jobbagyfelszabaditas igéretét. A nemesi osztaly6nzés kezdettdl fogva gyengitette a ~ erejének kibontakozasat,

holott a ~

legfébb erdéforrasa a kiilsé és

belsé elnyomas ellen egyszerre harcolé jobbagysag volt. A szlovak parasztok és a kuruc katonaség egyuittmuk6dése semmisitette meg 1704. méj. 28-4n Szomolanynél Ritschan esaszari tabornok csapatait. Erdélyben a magyar roman, székely jobbagyok és vaérosi szegények a kuruc esapatokkal egyiitt harcolva szoritotték Rabutin esdszari tabornokot Szeben vadrdba, és kényszeritették csatlakozasra a fourakat

(Teleki Mihalyt,

Pekry

Lérincet,

Mikes

Mihalyt stb.). Az erdélyi rendek Raékéezit 1704. jul. 8-an a gyulafehérvaéri orszdggytilésen Erdély fejedelmévé valasztottak. A ~ Allamszervezetét ekkorra mar®

Rakéezi a tokaji, a miskolei és az egri taborban kialakttotta (1703. okt.—1704. apr. folyaman). A kéznemesség kiemelked6, jél képzett tagjaibél (Rdday Pal, Pdpay Janos, Tonoky Zsigmond, Vay Adam, Radics Andrés stb.) megszervezte az udvari kancellaridt, a fejedelmi tandcsot (Senatus), a gazdas4gi appardtust (Gazdasdgi Tandcs). Koézremtikédésiikkel és katonai erével kuruc tisztvisel6ket valasztott a varosok és a vaérmegyék élére. A hadsereg vezetése a katonai eléképzettséggel tébbnyire nem rendelkez6, de kivaltsagaik révén a legmagasabb tisztségeket elfoglal6 féurak: Beresényi Miklés, Kérolyi Sandor, Hsterhdzy Antal és Daniel, Forgdch Simon stb. kezébe keriilt. Rakéezi a kéznemesség katonai vezeté

szerepének biztositésa és a hadvezetés szinvonalanak emelése érdekében megszervezte a brigadérosi tisztséget és a Nemes Ifjak Tarsasagdt. A jobbagykatonaék maguk kéztl valasztott hadnagyai, vezetéi azonban az ezereskapitanysagnal feljebb nem vihették, pedig szAmos tehetséges katona emelkedett ki kéziiliik, mint Vajda Andras, Kaszas Pal, Becsa Janos, Hatzog4n Markuly, Fonacz Matyas stb. A brigadérosi tisztséget rendkivilli katonai és hadszervez6i érdemekre valé tekintettel csak Hsze Tamas és a polgdri szdrmazdsi Czelder Orban érte el. A mintegy 70 000 fényi lovassdgra, tiizérségre és gyalogsagra tagozéd6 kuruc csapatok rendes hadsereggé szervezését Rakdéezi 1704 dészén kezdte meg, de a hadsereg tarsadalmi ellentmondésai a hadmtiveletek sordn is élesen megmutatkoztak. A fétAébornokok magatartdsa okozta a Rakoezi altal 1705-ben tervezett dundntuli hadjératoknak sikertelenségét, a nagyszombati csata-

Rakéczi-szabadsaghare vesztést (1704. dec. 26.), a Herbeville vezette csdszari fohaderé megsemmisitésének elmulasztasét (a dudvagi kelepce és a pudmerici csata 1705. aug. 5., ill. 11.). — Aw

kedvezé kilpolitikai kériilmények k6zétt, a spanyol

6rék6sédési hdbort és az északi hébort idejében indult. Az

1704

elején

kiadott

,,Recrudescunt...

vulnera...”

kezdetti kialtvany a népek rokonszenvét igyekezett felébreszteni a ~ irant. A franciék 1704. aug. 13-i héchstadti veresége meghiusitotta

a kézvetlen

francia segit-

ség tervét. A~ szakitott az elézé rendi figgetlenségi kiizdelmek hagyoményos

térékpolitikajaval ; Rakéczi bacs-

kai hadjarata soradn (1704 nyara) 4llé szerb hatarérékkel

a Bécs szolgdlataban

harcolva, t6rék uralom alatt Allé

teriileten toborzott zsoldos katonékkal akarta megerésiteni hadseregét, 1705 tavaszin pedig a Habsburgok és a to6rék6k ellen iranyuléd magyar—lengyel—svéd sz6vetség tervével XII. Karoly svéd kirély megnyerésére tett

—

hidbavalé

—

kisérletet.

A szécsényi orszaggyiilés

(1705. szept. 12.—okt. 4.) feladata az. orszag fiiggetlenségének kimondasa, az Allamappardétus tovébbi megerdsitése, a jobbagykérdés rendezése s a hadsereg belsd rendjének szabalyozasa volt. A kéznemességgel szemben azonban a féurak ragadték magukhoz a vezetést, és a figgetlen magyar kirdlysdg kikiéltésa helyett, Bercsényi javaslatéra, a lengyelek példajat kévetve a Magyarorszagi Szovetkezett Statusok és Rendek Szévetkezését (a rendi konféderdci6t) mondottak ki, és Rakdezit vezérld fejedelmiikké valasztottak. Az Uj Allamigazgatdsi szer-

vekben, a Senatusban és a Gazdasdgi Tandcsban a féuri vezetés érvényesilt. Az orszaggyllés eredeti tarsadalmi és katonai programja elmaradt, a protestansok és katoli-

kusok ellentéteit viszont az egyetértés jegyében oldottak meg, és kimondtaék, hogy a német érzelmii jezsuitak hagyjak el az orszagot. A szécsényi orszaggytilés utan a kuruc csapatoknak a zsibdi szorosnaél elszenvedett veresége (1705. nov. 11.) kévetkeztében Erdély elveszett, de Bottyan tabornoknak az egész Dunantult feszabaditd hadjarata (1705. nov.—dec.) a hadihelyzet kiegyenlitédését eredményezte. — A ~ anyagi sziikségleteit elsdsorban az orsz4g eréforrdsaibdl kellett kielégiteni. A banyavidékek tébbnyire a kurucok kezén voltak. Fellendilt

a vas-,

fegyver-

Raékéczi-szabadsaghare

525

és lészergydrtas,

a salétromfézés,

lenségét hatalmi eszkézékkel és a rendszeres zsoldfizetést akadalyozé visszaélések megsziintetésével igyekezett elsimitani. Csak néhany, rendkiviili érdemekkel kittinéd helység: Simontornya, Didszeg, Gone, Tarpa nyerte el

hosszas hare utan a hajduvdrosi kivaltsdgot. Az ellentétek egyediil Bottyan hadseregében nem élesedtek ki. A tabornok 1707 elején a nép segitségével sikeresen megvédte a Dunantult h4rom csaszari sereg tamaddsdval szemben. Hadjaratanak eredményeként Erdély is mentesilt a csaszari katonai megszéllastél. Az erdélyi fejedelmi székbe 1707, Apr. 5-én a marosvasarhelyi orszaéggylés iktatta be Rakdéczit. Az erdélyi rendek felujitottak azt a torvényt, amely megengedte a féldesuraknak, hogy katonanak Allott jobbagyaikat visszakéveteljék. A ~ Allamhatalma sem az erdélyi haderdét egyiitt tartani, sem az erdélyi gazdasagi erdforrasokat kihaszndlni nem tudta. A tarsadalmi ellentétek kiélesedése és a ~ gazdasagi alapjainak megingdsa kézepette hivték dssze az énodi orszaggytilést (1707. maj. 31.—jun. 23.) A turéci nemesek a héborus terhek miatt lazongé varmegyék elégedetlenségét kihasznalva csaszari biztatésra békeparti szervezkedést inditottak, amelyet a fejedelem leleplezett; a vezetdket az orszaggytilés résztvevdi részben felkoncoltak, toébbeket kivégeztettek és bebdérténéztek. Kimondtak a Habsburg-dinasztianak mar a rozsnyédi tanadcsiilésen elhatdrozott trénfosztasdt, a nemesi addémentességet a magyar térténelemben eldszér megsziin-

teté kézteherviselést és a rézpénz devalvacidjat. Kiadtak a hadsereg megerésitését szolg4l6 Regulamentum Universalét, és az orszag jovedelmeinek jobb felhasznélasa érdekében a mar korabban létesitett Gazdasagi Tanacs mellett helyi gazdasagi adminisztraciédkat szerveztek. — A ~ kilpolitikéjanak eléterében két Habsburg-ellenes hatalom,

XIV.

Lajos francia

és XII.

Karoly svéd

kiraly

szovetségének megnyerése allott. A kéznemesekb6él szervezett széles kértii diplomaciai testiilet munkaja azonban nem vezetett szamottevé eredményre. XIV. Lajos rendszerteleniil folydsitott némi pénzsegélyt, egy a magyar ugyek irant érzéketlen megbizottat (Des Alleurs),

tiszteket ville,

és hadmérnékéket

Riviere),

de nyiltan

nem

politikai tavlatokat nyitott a~

kildétt

(Charriére,

Allt a ~

mellé.

Feir-

Uj kil-

elétt az I. (Nagy) Péter

fejlddésnek indult a textil- és bérfeldolgozé ipar. A kulféldi poszté- és fegyverbehozatalt, a bor és szarvasmarha értékesitését allamilag tamogatott és ellendérzétt kereskedétarsasagok bonyolitotték le. A nemesfém-pénz pdt-

earral 1707. szept. 14-én megk6tétt szdvetség, amelynek értelmében a@ car anyagi tamogatdst nytjt a ~nak, ha Rakéczi vallaljaa lengyel trént, és segiti a cdr kézeledését a francia kirélyhoz. A varsdéi szévetség Rakédczi tordk-

lAsdra,

ellenes terveit is segitette, de megvaldsitésara a svédek Oroszo. elleni tamadasa és a ~ hanyatlasa miatt nem keriilhetett sor. — A trencséni csatavesztés (1708. aug. 3.) utan a kéznemesség zome elfordult a ~tél (térekvését nem Balog Adam kélesdi gyézelme és kitartésa, hanem Ocskay, Bezerédy 4rulaisa és a varmegyék ellenséges magatartasa jellemezte). A sdérospataki orszdggytilés (1708. nov. 28.—dec. 17.) térvénye a jobbagykatondk szabadsagar6l, Rakéczi katonai intézkedései (svéd segédesapatok felfogaddsa), Gjabb hadi prdébdlkozdsa (romhaényi esata, 1710. jan. 22.) mér nem tudta feltartdéztatni a kitért pestisja4rv4nnyal is siettetett bukAst. Mikor a ~ visszaszorult az orszig EK-i vidékére, és Rakéezi az orosz segitség elnyerése reményében Lengyel-

a

belkereskedelmi

forgalomban

az

eziistpénzzel

egyenlé névértékG ,,pro libertate” feliratu rézpénzt bocsatottak ki (libertés). A rézpénz — kellé fedezet hidnydban — allanddan csdékkené értékét eredményteleniil igyekeztek

allandésitani.

—

A ~

vezetésében

fdlénybe

keriilt féuri tabor a csaszdri udvarral megegyezésre térekedett. Ezt a politikét képviselte a Jozsef csdszarral kapcsolatban levé Forgdch és a selmeci (1704) és a nagyszombati (1706) béketargyalasokat vezeté Bercsényi is. Rékéczi ragaszkodott az orszig szabads&ganak bizto-

sitaséhoz, és az 1706-i fegyversziinet ut&n inditott dszi hadjarataban meghitsitotta az E-Mo. elfoglaldsdra irdnyulé koncentrikus csdsz4ri tamadaést (Esztergom elfoglalasa 1706. szept. 16-4n, Kassa védelme, Bezerédy, Kisfaludy, Balog Adam ezereskapitanyok gyérv4r— egervdri

diadala

nov.

6—7-én).

A

féuri

tabornokok,

Kérolyi és Forgdch fegyelmezetlensége miatt azonban a hadjarat eredményei v. meghitsultak (Esztergom elvesztése), v. kihasznélatlanul maradtak (nem taémadtak meg Rabutin leromlott seregét). A kudarcok hatdséra kitért a hadseregben a nemesi tisztek és a jobbagykatonak k6z6tt addig lappangé ellentét. A jobbagykatonaék, mivel hozzétartéz6ik tovabbra is féldesurak hatalma&ban maradtak, és nem kapték meg az igért hajduvarosi szabadsdgot, csaléddottan otthagytaék az ezredeket, v. a harctél huzéd6, minden zs&kmdnyt maguknak foglald nemesi tisztek ellen fordultak. A ~ Allama, amely jobbagypolitikajaban a feudalis osztaélyviszonyok fenntartasdra és megerésitésére térekedett, a katonaség elégedet-

o.-ba ment, Karolyi Pdlffy Janossal, a csAsz4ri hadak f6-

parancsnokaval 1711. maj. 1-én békét k6tétt. A szatméri béke értelmében a kuruc hadak — az ellenall6 Munkacs

védéinek kivételével —

Nagymajténynal leraktaék a fegy-

vert; a csaszér htiségére visszatéré nemesek igéretet kaptak szabadsdguk és javaik biztositasdra, a kuruc katonasaég viszont a jobbagysag kiszolgaéltatott dllapo-

taba keriilt vissza. — A ~ bukasaét az orsz4g gazdasagi eréforrdsainak elégtelensége, a nemesség és a jobbagykatonaség

ellentétének

dési habortiban

félénybe

kiélesedése,

keriils

a spanyol

Habsburg-haz

6rékésé-

kiilpoli-

tikai helyzetének és katonai erejének megszilarduldsa s az

uralkodé osztaly ingatag és jelentés részének labanc magatartasa okozta. A ~ emigraciédja Raékéczi kdzvetlen kérnyezetébél, fouri, kéznemesi hiveibél és kibujdosott

Rakéczidjfalu kuruc katonaékbdl alakult ki; toébbségiik Lengyelo.-ban, Franciao.-ban és Téréko.-ban telepedett le. Az emigracidbél szamos kéznemes visszatért Mo.-ra. A lengyelo.-i csoport segitségére szamitott az 1714-ben dsszeeskiivést szervez6 Czelder Orban. 1715-ben a rendi orszaggytilés altal hozott torvény hazaarulénak nyilvanitotta Rakdczit és emigrans tarsait. Az emigraciéd kézpontjava Rakéczi rodostdi telepe valt, ahol Bercsényi, Csdiky, Esterhazy Antal is letelepedett. Fenntartottak kapcesolataikat egykori szévetségeseikkel, az eurdpai hatalmi viszonyok kedvezé alakulasatél varték a visszatérési lehetdséget. Rak6czi haldla utan fiaban, Jézsefben reménykedtek. Az emigrans életet hitelesen abrazolja Mikes Kelemen a Torékorszdgi levelekben. — A ~ hagyomanya a parasztsag 18. sz.-i mozgalmaiban élt tovabb, a Békés varmegyei parasztok és szerb hatarérék kézés megmozdulasabél 1735-ben kirobbant Pérd-felkelésben, 1738-ban a

kérpétukran jobbagyok mozgalméban, melynek élére Rakéeczit vartaék vissza, az emigracidval kapcsolatot keresé6 Téré6—Peté—Bujdosé parasztfelkelésében. Emléke a nemzetté valas koraban (Kélesey orszaggytilési beszéde, Vérdsmarty versei) és az 1848—49-i forradalom és szabadsdgharcban ujbol felelevenedett (Petéfi versei, Vasvari Rakéczirél nevezett szabadcsapata). Negyvennyole hatasara lendiilt fel térténetének feltarasa is, de ez az abszolutizmus idején, majd a kiegyezés utan egyre inkaébb a kéznemesség szemlélete alapjan, a romantikus kuruckultusz jegyében folyt (Thaly). Tarsadalmi tartalmara egyes halad6é szemléletti térténészek utaltak

(Rozvdny,

Acsddy,

Mérki,

Rugonfalvi

Kis) ;

Ady kuruc verseiben villantott fényt a ~ igazi tartalmara és tarsadalmi ellentéteire. — Irod. Heckenast G.: A R. sz. 1953; A R. sz. torténetébdl. 1954; Képecezy—R. Varkonyi: II. Rakédczi Ferenc. 1955. Rakoezitjfalu : 6tk., Szolnok m., szolnoki j. L: 1740 (1960). Va.: Martfii. rakedé: vasuti kocsirakoményu v. darabaru-kiildemények be- és kirakasaéra szolgalé hely a paélyaudvarokon. Szintje rendszerint emelt, és feljaré v. lépesé vezet fel ra. rakodégép: (bany) banyaiizemekben a jévesztett anyag rakodasara szolgal6d gépek gyjténeve. Fdébb tipusai: a felrakdk (markolé szerkezet nélkiili ~ek) lényegében lejtés kapardszalagok v. szallitdszalagok; a markoloészerkezetts ~ek, melyek markoléval v. kanalas berendezéssel mtikédnek ; a sarabolék (szkréperek) pedig szekrényukkel v. karom alaki tartaélyukkal gytjtik, emelik és ejtik a banyaterméket a esillébe. — A magyar szénbanyaszatban az Sz—153 és UPZ jel szovjet, vala-

mint a Hidasi-féle és Kéta-féle magyar ~et hasznaljak. E gépek elterjedtségi foka 1959-ben 7,6, 1960-ban pedig mar 16,6% volt (a meddé nélkiili, azaz tiszta

gépi szénrakodas %-dban). rakok (Crustacea): az izeltl4buak

(Arthropoda)

tér-

zsének egyik osztalya; valtozatos alaku, szervezetti és nagysagut allatok. Testiik tébbnyire megnyult, legalabb

fejre és térzsre tagolédik, de a legtébb raék testén fejet, tort és potrohot lehet megkiilonbéztetni. Fejiik alkotaséban 6 szelvény vesz részt, t6rzs- (potroh-) szelvényeik szama 40-ig emelkedhet. Fejiik és toruk fejtorra (cephalothorax) olvadt dssze. Az utolsé potrohszelvények dsszeolvadasabél keletkezik az egyes ~ra jellemzé potrohpajzs

(pleotelson).

A legtébb

raknak

kemény

pancélja

van,

mert kitinvazukba sék (féként mészsédk) rakédnak le. Végtagjaik alkotasa és mdédosulasa kilénb6zé6 (hasadt-, levél-, palea- v. jardlab). Fejiikén 6 par izelt lab van (2 par tapogatd, 1 par szemnyél, 3 par sz4jszerv). A torlabak leginkébb a jaras szervei. Légzészerveik a tor- v. potrohlabakkal kapesolatos kopoltywk, de sok kis testtt alaknak nines kopoltyuja, és gazcseréjiik a bérén keresztul torténik. Bélesatornajuk valtozatos, elé-, kézép- és utdbélre tagolédik. A kézépbéllel kézépbéli mirigy kapesolatos ; itt térténik az emésztés és a felszivas. Véredényrendszertik csak részben zart. Szivik hordd v. esé alaku. Kivalasztéd szerviik két alaptipusa a csdép-

mirigy

Rakosi

526

és az dllkapcest mirigy.

A kezdetlegesebb

fajok

idegrendszere tipikus

> hasduclénc, amely a testtajékok

és a testszelvények ésszeolvadés4val médosulhat. Erzékszerveik valtozatosak: a végtagokon kilénésen, de az egész testen tapintast érzékelé érzékserték fejlédtek, a kémiai ingerek felfogds4ra alkalmasak a csdpokon talalhaté Leydig-féle szervek, a helyzetérz6é szervek (sztatociszték) a kiscs4p nyelében v. a potrohlabban helyezkednek el. Szemiik kétféle: nauwplius-szem és Osszetett szem. A legtébb rék valtivarG, csupan néhany faj himnés; egyesek sztiznemzéssel szaporodnak. Egy résziik feltindbb alakvaltoz4s nélkiil fejlédik, tehat novekedése soran fokozatosan alakul at kifejlett Allatta (kézvetlen fejlédés), mas résziik > metamorfdzison megy at. Két legnevezetesebb larvaalakjuk a nauplius és a zoéa. Nagy tobbséguk vizi (édesvizi és tengeri), kisebb résztik sz4razfdldi. Az egész Féldén elterjedtek. A kisebb, idészakos vizeket is benépesitik. Altalaban szabadon mozgé szervezetek, kevés k6z6tttik az 6ndllé6 helyvaltoztatasra képtelen, Hletmédjuk alapjén lehetnek ragadozdék, dég-, szervestérmelék- és névényevék, sét éldsk6d6k is. A ~ szerepe a vizek életében, anyagforgalmaban jelentés. A témegesen megjelend — alsérendi raékok adjék a halak egyik legfontosabb t4plalékét, a felsébrendi ~ k6zétt emberi taplalkozdsra alkalmasak is vannak. 3 alosztalyba sorolhaték: 1. Az alsérend&é rakok (Entomostraca) valtozatos testszelvényszamuak, potrohukon nincsenek végtagok, csak utolsé szelvényukén yan villafiiggelék. 2. A kézéprendtt ~ (Phyllostraca) 4tmeneti szervezetek az alsé- és fels6rendG~ kézétt. Legjellemzébb képviselsjuk az eurdpai tengerekben 616, iszaplaké levéllabu kézépraék (Nebalia bipes). 3. A felsérend& rdkok (Malacostraca) teste 21 szelvénybél all, ebbdél a fejre 6, a torra 8, a potrohra 7 esik. Potrohszelvényeiken is vannak végtagok. Rendjei kéziil az dszka~ (Isopoda) lapitott, zomo6k testt Allatok. Nélunk is gyakori a vizzdszka (Asellus aquaticus. A szarazfoldi aszkakat pincebogarak néven ismerik (Por) cellio, Oniscus, Armadillidium). A felemdsldbu~ v. bolha-

rékok (Amphipoda) teste oldalrdl lapitott. Jelentés szere-puk van a vizek életében. Egyrészt mint dégevok a vizek tisztulasat segitik eld, masrészt a halak természetes taplalékanak nagy részét képezik. A legfejlettebb ~ a tizlébu ~ (Decapoda) rendjébe tartoznak ; torlabaik kéziil az elsé 3 par Allkapcsi labbaé fejlédétt, a t6bbi 5 par jardlab. Legismertebb képviseldik ; a —folyami rék, a vilagosabb szintii kecskerédk, a —homdr, a —scampi, — tarisenyarak, a >tengeri pék, a > remeterékok stb.

Rakes:

6tk., Csongrad m., makdi j. L:

a

950 (1960).

Va.: Mak6-Ujvaros. Rakos Sandor (1921— ): kélté, mtiforditéd; Jdézsef Attila-dijas. Palyadja a felszabadul4s utdn indult. Elsd, elvontabb jellegtii verseit a haborti borzalmai ihlették, innen jutott el a kéznapi dolgok, a vérosi élet, az egyszera emberek mindennapjainak aébraézol4sA4hoz. Erés hangulati hatasok, fegyelmezett formamtivészet jellemzik maganyossdgra hajlé lirajat (Férfikor, 1952; A ttiz

udvardban, 1957; Szegények vonuldsa, 1959). Az asszirbabiléniai kéltészet kivél6 tolmdcsoléja (Gilgameseposz stb.). Rakosesaba: telepiilés Bp. K-i hatér4ban. L: 1840ben

1000,

1910-ben

6000,

1941-ben

15000.

1950

Rékoskertvérossal, Rdkoshegy-gyel, Rdakoskereszturral Rékoslhigettel egyiitt Bp. XVII. ker.-éhez tartozik.

Rakoshegy:

1950

elétt

Rékoscsabéhoz,

azdéta

déta

és

Bp.

XVII. ker.-éhez tartozé kertes telepiilés. Rakosi Endre (1924—45): a magyar kommunista mozgalom martirja. Nyomdaész volt. Nyomdasztanoneként bekapcsolédott a szakszervezet ifjusAgi csoportjaba, hamarosan a vezetdség tagj4vé valasztottdék. 1943-ban illegalitasba vonulva szervezte meg a part egyik nyomdajat. 1944. marc.-tdl az 6 vezetésével allitottak elé az illegdlis Béke és Szabadsdg c. lapot, a hitlerista megszall4s alatt e nyomddaban nyomtak ki a Magyar Front felhivasét, majd az illegdlis Seabad Nép két szimat. 1944 dszén elfogtdk, kihurcolték Németo.ba; ott pusztult el.

Rakosi

527

Rakosi

Jendéd

(1842—1929):

irdé, reakcids

ujsdgird,

politikus. Ujromantikus dréméaival ttint fel a kiegyezés éveiben (Aesopus, A szerelem iskoléja). Késébbi nagy terjedelmtii munkassdgabdl csak egy torténeti tragédia (Endre és Johanna) s egy esztétikai tanulmanya (A tragikum) érdemel emlitést. Mint ujsdgiré 1867-ben a Pesti Naplé munkatarsaként kezdte palyajat Dedkot és a kiegyezést partoléd cikkeivel. 188l-ben megalapitotta a Budapesti

Hirlapot,

s azt

a magyar

financtédke

ideold-

gidjanak szolgdlataba Allitotta. Szélséséges sovinizmust hirdetett, uszitott a nemzetiségek ellen, s terjesztette a kérnyez6 Allamokat vezetd 30 millids magyarsdg imperialista eszméjét. Adyt és a kor haladé iréit szAmos cikkében tamadta. Az 1920-as években az irredentizmus hirdetdéje volt. Rakosi Matydés (1892— ): 1910-t61 vesz részt a munkdésmozgalomban. Az I. vil4ghdborti: idején orosz hadifogsdgban csatlakozott a bolsevik padrthoz. 1918 apr.-Aban hazatért, a Kommunisték Magyarorszagi

Partjanak

alapité

tagja.

A KMP

megalakuldsa

utan

annak vidéki szervezé titkéra. A Tandcskéztdrsasag idején kereskedelmi népbiztoshelyettes, a szocidlis termelés népbiztosa; részt vett a Vdrés Hadsereg harcaiban is. A Tandcskéztdrsasdg bukdsa utdn emigrdalt. 1921—24-ben a Kommunista Internacionalé egyik titkéra. 1924. dec. végén illegdlisan hazatért, részt vett a KMP Ujjaszervezésében. 1925. szept.-ben a KMP vezeté szerveinek t6bb tagjaval egyiitt letartéztattédk és stataridlis birésag elé Allitottaék. A nemzetkézi és magyar tiltakozé akcidk eredményeként a fasiszta hatésagok a stataridlis elja4rdst megsziintették, és az tgyet rendes birdsag elé utaltaék. ~ és 52 vadlott-tarsa a targyaldson é6ntudatosan hirdette a KMP célkittizéseit. 8 és fél évi fegyhazbiintetésre itélték. 1934-ben népbiztosi tevékenységéért Uj vadat emeltek ellene, s életfogytiglani fegyhazra itélték. 1940-ben az SZU kézbelépése szabaditotta ki. 1945-ig a KMP kilféldi bizottsAga vezetdje. 1945. jan.-ban tért haza. 1945. febr.-t6] 1956. jul.-ig az MKP,

ill. az

MDP

Kézponti

Vezetéségének

fdtitkdra

(1953-

tél elsé titkéra), 1945—52-ben miniszterelnék-helyettes, 1952—53-ban a minisztertandcs elnéke. A felszabadulast

kéveté elsé években vezeté szerepe politikajanak kialakitésAban és a folytatott

hare

sikereiben.

Az

1949

volt a part helyes munkdshatalomért utdn

eluralkodott

dogmatikus és szektas hibak vezeté képviseldje. A hatalomtél megszédiilve a partélet lenini szabaélyainak félredobésaéval,

a

térvényesség

megsértésével,

a

gazdasag-

politikaban elkévetett hibaékkal stlyos karokat okozott a szocializmus tigyének. Az MDP Kézponti Vezetdsége 1956. jul.-i tilésén levdltotta politikai bizottsdgi tagsagarél, majd késébb felmentették minden funkcid és partmunka aldl. Rakosi Szidi (1852—1935): szinésznéd. A Nemzeti Szinhaz tagja volt 1870-t6l. Szinésziskolaja negyven éven at nevelte az Uj szinésznemzedéket. Legjobb szerepei: Nagymama, Perkélné (A vén gazember), Tdti Dorka (Peleskei notdrius), birdné

Rakosi

Viktor

(Sdri bird). _

(1860—1923):

ird és Ujsdgiré,

kép-

viselé. Rakosi Jené édccse. Nagy sikert aratott Sipulusz Alnéven irt humoreszkjeivel és a szabadsagharcrdél irt novelldival,

amelyeket

marciusi

fiatalok

(Petéfi és tarsai) a pozsonyi

orszdg-

gytilés vontatott reformtargyaldsait népgytlési hatarozattal akarték meggyorsitani. A marc. 19-re a Rakos mezejére d6sszehivott népgytilésrél Pozsonyba érkezé hirek hozzdjarultak ahhoz, hogy a rendek Kossuth forradalmi inditvanyat stirgésen elfogadjak. Rakospalota: eredetileg falusi telepilés, majd gyorsan fejlédé ipari és lakdételep Bp. EK-i peremén. L: 1840-ben

1500,

1910-ben

24 000,

1941-ben

50000

volt.

1950 éta Pestujhellyel Bp. XV. ker.-éhez tartozik. Fa-, textil-, béripar. Névényolajgyar. Rakos-patak : a Duna bp.-i szakaszdnak leghosszabb mellékvize. Kb. 42 km. Atlagos vizhozama 0,27 m3/mp.

Gédéllété] teriiletein

B-ra ered, majd nagy ivet leirva Bp. kiilsé At csatornAézott

mederben

folyik,

fogénaél (Szabadsag strand kézelében)

és a Viza-

éri el a Dunat.

Rakosszentmihdly : 1950-ig Cinkotdhoz, azdéta Bp. XVI. ker.-éhez tartozdé telepiilés. Rakovszki, Georgi Sztojkov (1821—67): bolgar forradalma4r és publicista, a bolgar nép térékellenes, nemzeti felszabadité harcénak szervezdje. 1841-ben a bolgar partizanok soraban fegyveresen harcolt a térék6k ellen. 1862ben és 1867-ben Belgradban szabadcsapatokat szervezett. A balkéni népek tdrékellenes ésszefogdsa érdekében kifejtett tevékenysége

nem

jart kézvetlen

sikerrel.

Raksi: 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 660 (1960). Vaé.: Mernye. rakstily: a jdrmiiveken (pl. vastti kocsi, autébusz, teherautd stb.) szdllithaté legnagyobb rakoménysuly, mellyel a jaérmti a biztonsdgi eldirasok megtartasaval még megterhelhetd. Feltiintetése kételezd. rakszelvény : a vastti kocsinak a palya tengelyvonal4ra merdéleges legnagyobb teriilete, melyet — a biztonsA4gos kézlekedés érdekében — semmiféle jarmutalkatrész v. kocsirakomaény nem haladhat meg. raksztiré vizsgdlat : orvosi vizsgélé eljéras; célja a

rakot megelézé dllapot v. a rosszindulatti daganatos megbetegedés egészen korai felismerése, amikor a gydgyitas a legeredményesebben megkezdheté. Mo.-on ~okat szérvanyosan mar 1895-ben is végeztek, azonban 1948-ban indult meg intézményes megszervezése, és 1952-ben hoztak létre az orsz4gos onkolégiai halézatot. Az Orszdgos Onkolégiai Intézet szakmai irdnyitdésa mellett 1961-ben Bp.-en 13 keriileti, vidéken 19 megyei és 2 megyei jogu vaérosi onkolégiai gondozé6 mtikédik. A ~okat az onkolégiai gondozékban és az ezekhez tartozdéd sztrdallomasokon végzik. Osszesen 350 raksztirdAllomas mtikédik, melyekben heti 750 éra onkoldégiaiszakrendelést tartanak.

és a mil-

Evente kb. 4—500 000, a harmincadik életévét betdltott

né keriil vizsgdlatra. A vizsgdlatokat évente megismétlik. A jévé célkittizése az, hogy az orsz4g valamennyi 30-ik életévét betdlté nélakosa évente egyszer ~ra keriiljén. A~ok a bér, a lathaté nyélkahartyak, az emlék, valamint a nemi szervek megvizsgdlds4ban Allnak. A sztiré-

az

szellemének

jaiknak elhelyezése igényelte a tagas térséget. A 15. sz. folyaman az akkori Pest tdvoli kilvdrosaiban (pl. a Kerepesi tton, a kiils6 Ull6i tton) tébb haz, fogadé épiilt a rendek elszallasolasara. Ugyanakkor kialakult, hogy a nagyurak, a (késdébbi) felsé tabla tagjai (f6papok, f6nemesek) Budan szalltak meg, és ott is tandcskoztak. Buda tér6k kézre jutasa utan nem tartottak tébb orszaggytilést Rakos mezején. — 1514-ben Dézsa Gyérgy vezetésével a keresztes haborGi meghirdetésére dsszegyult parasztsereg Rakos mezején varta felfegyverzését. Ennek megtagadasa utén innen indult az Alfdldre, s inditotta meg a paraszthabortit. — 1848 marcius elején a

lennium kori nacionalista szemléletnek elegyedése tesz ellentmondasossé (Korhadt fakeresztek, 1899). Soviniszta szellemti regénye Az elnémult harangok (1902).

Rakoskeresztir:

1848—49

raktar

1950-i rendezés

dta Bp. XVII.

ker.-éhez tartozik, Bp. K-i peremén. L: 1840-ben 1500, 1910-ben 5400, 1941-ben 10000 volt. Kéztemetd. — Irod. Sinkovicsné Kalina J.: R. 1958.

Rakosliget : 1950-ig Rakoscsabéhoz, azéta Bp. XVII. ker.-éhez tartozé telepiilés. Rakos mezeje: A Rdkos-patak mellett elteriilé siksig, amely tobb rendi orszaggytilés, ill. nemesi gytilés szinhelye volt 1286 és 1540 kézétt. A rendi orszaggytiléseken a nemesek személy szerint jelenhettek meg; a jelenleyék

nagy

sz4manak

satorozdsa,

lovaiknak,

kocsi-

vizsgélatok hatdsfokaét emelték az utédbbi években bevezetett kolposzképos és citolégiai vizsgdlatok. Az ezekkel

kibévitett ~ok azt eredményezték, hogy ma mar nemesak a korai rakos elvdltozdsok, hanem a rakot megeléz6 elvaltozasok is felfedezheték; a nédgydgyaszati rosszindulati daganatok mintegy 60%-a a legkorabbi Allapotban felismerheté és gydgykezelésbe vehets. raktar:

termelé

a nagy-

tizemekben

és kiskereskedelemben,

a

termékek

valamint

tdroldsd4ra

a

szolgaélé

helyiség. A termelé tizemekben a ~ak a beszerzett és a feldolgozas kiilénb6zé fazisiban levé anyagok, ill. az eladasra szant késztermékek tdroldséra szolgdlnak. Eszerint jehet nyers- és segédanyag-, félkésztermék-, késztermék~. Az tizem jellege dénti el, hogy centralizalt v. decentralizalt ~ak felallitasdra célszerti-e. Az Aruk elhelyezése (rakidrozdsa) az aruk minédségétdl figg. A ~ kénnyt kezelhetésége megkéveteli, hogy az egyes arufajtak egymastdl elvdlasztva célszerti rendben ugy legyenek a ~ban elhelyezve, hogy az aéruk be- és kivétele kénnyen megvaldésulhasson. A termelés, ill. az aruforgalom kibéviilése sziikségessé teszi a raktaérak befogadéképességének névelését, Uj, korszerti raktérak épitését.

Raktérité : az Egyenlitété! K-ra 23,5° tavolsagra esé

szélességi kér. (+ még téritok) Raleigh

[rali],

Walter,

Sir

(kb.

1552—1618):

angol

hajés. Erzsébet kirdlyné kegyence. Harcolt a spanyolok és a felkelé irek ellen, részt vett az amerikai gyarmatositasban (1584-t61). I. Erzsébet angol kirélyné halala utan I. Jakab elleni dsszeeskiivés vadjaval 1603-ban esaladostél

a Towerbe zartak.

Szabadonbocsdtésa

utdn,

amikor 1617-ben Amerikaban kalézkod4s kézben emberei felégettek egy spanyol alapitaésti varost, spanyol k6vetelésre lefejezték. rallentando : a hivatalos pravoszlav egyhaz ellen iranyuldé vallasi irany. A 17. szazad kézepén — Nyikon patriarka egyhazi reformjaival kapcsolatban jétt létre, melyek a pravoszlav egyhaz szertartasait a k6zpontositott dllam érdekeinek megfeleléen egységesitették. A ~ kévetédi a reformokban eltérést lattak az dsi hittdl. A cari hatalom kegyetlentil ildézte a ~ hiveit. A 17. szizad végén a ~t a bojar reakcid igyekezett érdekeinek szolgdlataba Allitani. Gyorsan terjedt a raszkolnyikoknak nevezett dhittiek mozgalma a parasztok és a varosi szegények k6zétt. Az antifeudalis mozgalmak nemegyszer a ~ jegyében robbantak ki. Raszputyin, Grigorij Jefimovics (1872—1916): hir-

SZKP Kézponti Bizotts4ganak tagja, Elnékségének pédt-

hedt kalandor,IT. Miklés orosz car és felesége, Alekszandra

Ferenc (Magyar rapszddiak stb.).

Ras

Hafun:

hegyfok Szomé4lidban

a Hafun-félszige-

ten, Afrika legkeletibb pontja (Esz. 10°26’, Kh. 51°23’). Rasid, Rosetta, Rosette: E-egyiptomi varos a Nilus Ny-i deltaszérnyan. L: 32 800 (1952). Kézelében taldlta 1799-ben, Napdleon hadjarata idején Bouchard mérnék a hires haromnyelvi kétablat, melynek hieroglifait Champollion fejtette meg. Rasidov, Sarif (1917— ): szovjet politikus és ird. 1939td] tagja az SZKP-nak. 1950—58-ig az izbég SZSZK Legfelsé6 Tandcsa Elnékségének elnéke; 1950-t61 60-ig az SZU Legfelsé6 Tanacsa Elnékségének egyik elnékhelyettese. 1956-t6l az SZKP Kézponti Bizottsaganak pdttagja. 1959-

tagja. Raskai Lea (16. sz. eleje): domonkosrendi apaca, kédexmasol6. Egy ideig a Margitszigeten élt. Ot kédex maradt fenn az 6 kézirésdval a margitszigeti kolostor kényvei kéziil, kéztik a Margit-legenda (1510). Rasmussen, Knud (1879—1933): eszkimé sz4rmazasu dan sarkutazé, etnografus. Az Altala alapitott E-grénlandi Thulebél 1912—32-ben 5 expedicidt vezetett az eszkimék életviszonyainak tanulmaényozaésara.

Rasonysapberencs : 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén sziksz6i j. L: 730 (1960). Va.: Halmaj.

m.,

Raspail [rapel], Francois- Vincent (1794—1878): francia forradalmi demokrata politikus; parazitolégus. Részt vett az 1830-i és 1848-i francia forradalomban, az 1848. maj. 15-i népi tiintetés szervezésében. A parizsi szocialista klubok kéztarsas4gi elndknek jelolték (1848. dec.) ; a forradalom bukdésa utaén bebértondzték (1849-t61 55-ig).

raspoly : reszeléhéz

hasonlé

sokéli, kézi famegmun-

kalé szerszam. rassz : 1.apasz-

tas, csdkkentés ; révidités, egyszerlsités. — 2. (vegy) a) sztikebb, eredeti értelemben oxigénatomok elvonasa valamely vegyiiletbél. Ma Altalanossagban elektronok bevitele egy elem atomjaiba (bévebben -— oxiddcid);

b) szerves vegyiiletek oxigénatomjanak kicserélése hidrogénre v. atalakitésa hidroxil-(—OH) csoportta. Igy keletkeznek pl. amino-vegyiiletek nitro-sz4rmazékokbdl. 3. (szdrmazdstan) olyan térzsfejlédési folyamat, amikor a szervezet v. szerv leegyszertisédik, egyes részei elttinnek (pl. virdgtakarés, kétivari viragbdl csupasz, egyivaru virdg keletkezik a szélmegporzdshoz valé alkalkévetkeztében).

alkotnak.

[rid], John

(1887—1920):

az amerikai munkas-

mozgalom harcosa, ird, Ujsagiré. Palyafutasat radikalis Ujsdgirédként kezdte. Mint hadituddsité az I. vilaghabort idején Oroszo.-ba utazott, s szemtanuja volt a Nagy Oktéberi Szocialista Forradalomnak. Tiz nap, amely megrengetle a vildgot cimmel erré] irta legismertebb munkAjat. Hazatérve részt vett a kommunista part megalakitasaban, s annak egyik vezetdje lett. 1919-ben a IIT. Internacionalé Végrehajt6 Bizottsaganak tagjava valasztottak, 1920-ban részt vett

a Kommunista Internacionalé

II. kongresszusan. Moszkvaban tifuszban halt meg. reel [ril] : gyors temp6ju angol népi tanec. Sok valtozata van. refectorium : a kolostorok k6zés ebédldje. referatum, referdda : 1. irdsbeli v. szdbeli

jelentéstétel, beszi4molé.

—

2. valamely kérdés lényegé-

nek a kifejtése. referencia : felvildgositas, tajékoztatas ; ajanlas. referendum népszavazds

referens : — eldadd referensz-szolgalat : kényvtari tajékoztatas, felvilagositas. Az a gyors szolgalat, amelyet a kényvtérak egy kényvtdéros v. — nagyobb kényvtarak — egy egész osztaly révén nytjtanak az érdeklédé olvasédknak v. kutatéknak. Vonatkozhat a kényvtaér anyagara v. az irodalom mas teriileteire is. A felvilagositast végz6 kényvtéros a feltett kérdésekre a kataldgusok s az e célra ésszeallitott kilén segédkényvtar segitségével tud gyors valaszt adni. reflektor : 1. tiikrés csillagdszati — tdvesé. — 2. +fényszér6. — 3. visszatiikr6z6 feliilet v. anyag, pl. az atomreaktorban a neutronok kiszékésének megakadalyozaésara. reflex ): az idegrendszer alapfunkcidja ; a kilvilagbdl érkezett meghatarozott ingerekre

feltétlenil

és

szabdlyszertien

bekévetkezd,

a

fajfejlédés folyamén kialakult és 6r6éklédé reakcid. Az élé protoplazma 6ési, alapveté tulajdonsdga az — ingerlékenység,

hatasait

melynek

felfogja,

kévetkeztében

és

azokra

a kérnyezet

megfelel6

méddon

bizonyos

reagal.

A novényvilagban is ismert ; lényegiikben a — tazzsok, a > tropizmusok és a > nasztidk is ~ek. Az allatokban és

édes

az emberben a szervezet és kérnyezete, ill. a test egyes részei kézétt a megfelelé kapesolatokat az idegrendszer

féldbe kaparjak

biztositja. A kezdetleges idegrendszerti szervezetek alkal-

Ragadozék,

A magdnosak

a magdnosan ¢lé kérlefaru gombécdarazs (Kumenes poml-

Reed

+1,8

+1,4 +0,74

Az allatallamokat

alkoték papirszeri anyagbdél (aprora ragott és nyallal kevert fa) alkalmas tregekben készitik el sokcellas fészkiiket, s hernyékat, pdkokat hordanak bele. Gyakori

redukcidés osztéd4s : — metdzis reduktor: 1. fesziiltségesékkent6é transzformator ; leginkabb haézi csengék uzemben tartasdéra szolgal. — 2. nyomast csdkkenté szelep (—nyomdsszabdlyozd).

e° Volt

Ces+| Cett Fe2t| Fest

celldikat.

épitik kiilondllé

v. sdrbél

mazkodds

vonatkoztatva)

Pb?+| pp3t

egy p nyomast

reflex

538

redoxpotencial

de

az

reflexié

539

mazkodasa a kérnyezethez altal4ban egyszerti ~ekkel torténik, a magasabb fejlettségi fokon élé Allatokban és az emberben mindinkabb a kérnyezethez valé alkalmazkodas magasabb

forméja keriil elétérbe, amikor egyrészt

bonyolult 6réklétt ~lancok (— dszténdk), masrészt az egyén életében bizonyos kériiImények kézétt kialakult

feltételes reflecek hatnak szabdlyozéan. A felsébbrendt szervezetek idegrendszer utj4n bek6évetkezé alkalmazkodasi reakcidja a kiilsé és belsé kérnyezet ingereihez a —reflex-iven bonyoléddik le. I. P. Pavlov szerint a — feliétlen reflexek az ordklétt, megfelelé ingerrel feltét-

leniil kivalthaté,

alacsonyabb

idegrendszeri

teriileteken

kézponttal bird ~ek, pl. a taplalkozasi, aktiv és passziv elharité,

tajékozédasi,

szexudlis

~ek,

a — feliételes

ref-

lexek pedig az élet folyaman a kérnyezeti ingerek hatasara kialakult ~ek. — A betegek Altalanos kivizsgélaséhoz hozzdtartozik a kiil6nbézé ~ek (pupilla~, térd~, hasfali ~ stb.) épségének a vizsgdlata is. Kieséstikbdél, rendellenesen fokozott v. gyengiilt voltukbél kévetkeztetéseket lehet levonni az idegrendszer mtikédési Allapotara. reflexiéd : 1. megjegyzés, észrevétel. — 2. elmélkedés, 6nmegfigyelés. — 3. (fiz) hullamoknak két kézeg hataran torténd visszaverdédése, pl. a — hangvisszaverdédés,

a > fényvisszaverédés stb. Atlatszé anyagoknél Altalaban a fénynek bizonyos része verddik vissza, a visszaverédés

mértéke a torésmutatétdl figg. Teljes visszaverddés bizonyos beesési sz6geknél nagyobb szégeknél kévetkezik be. A fény ~ kozben polarizalédik. Elektromaégneses hulldmok

visszaverédése

nikaban

a tavbeszélétechnikaban,

nehézségeket

tavbeszéldeléfizeték

okoz.

Elkeriilésére

késziilékeit

rAadidtech-

illesztik

a —kdbelhez,

pl. a

a vezeték

nélkiili radidtechnikaban pedig iranyitott antenndkat hasznadlnak. A kabelhibak kimutatasara, radié-helymeghatarozasra (— rddidlokdcid) hasznaljak. reflex-iv,

reflecpdlya:

a

reflexmtkédés

anatdémiai

alapja. A kévetkezé részekbél épiil fel: 1. az ingert felvevé végkésziilékbél v. receptorbél, amely a kérnyezet fel6l haté v. a szervezet belsejében keletkezett ingereket felfogja, és azt idegingeriiletté alakitja at. 2. A periféridrd] a kézpont felé haladdé centripetdlis v. afferens neuronbdl (idegpalyabdl), amely az ingeriiletet a kézponti

reformacié

megfelelé ~okat a gazdasagi, tarsadalmi, kulturdlis élet legkilénbézébb teriiletein (pl. iskola~). (—+még _ reformizmus) reformacié : a 16. sz.-i Eurépdban a katolikus egyhaéz elleni hare kéntosében jelentkezé széles kérti, nagyrészt antifeudalis tarsadalmi-politikai és ideolégiai mozgalom. A~ a bomlas jeleit mutaté feuddlis tarsadalmi rend és a fejlddésnek

esapas

indult

talajan

uj tékés

bontakozott

viszonyok

k6z6tti

dssze-

ki, és visszatiikrézte

egy-

felél a régi viszonyokhoz gércsésen ragaszkodé feudalis uralkod6 osztaly, masfeldl a fejléd6 burzsoazia, a plebejus-

rétegek és a parasztsag ellentétes osztalyérdekeinek dsszetitk6zését. A mozgalom elsésorban a feudalizmus egész rendszerével szorosan dsszefonéddé és annak f6 tamaszat képez6 katolikus egyhaz ellen iranyult. Ideoldgusai tamadtak az egyhaz dogmait, kéveteléseiket Uj vallasi tanokban fektették le; ezek talajan keletkezett a kereszténység egyik, a katolicizmussal szemben 4llé fb dga: a —> protestantizmus. A ~t tamogatd tarsadalmi osztalyok és rétegek kiilénféle célkittizéseinek megfelelden a mozgalomban 3 fé 4ramlat keletkezett. A polgari ~ a varosi polgarsagnak s a kialakuléd tdkésosztalynak antifeudélis célkitizéseit tiikrézte (f6 ideoldgusai: Luther, Zwingli, Kdlvin voltak). A polgari ~nak a feudalizmussal szemben tértént allasfoglalasa azonban nem volt egyéntetti, a radikdlis torekvések mellett helyet kapott (kiilénésen Luther tanaiban) a gazdasagilag még nem eléggé erds polgarsagnak az a térekvése is, hogy megegyezést hozzon létre a varosi polgarsag és a fejedelmek kézétt. A népi ~ résztvevdi féként a varosi plebejusrétegek és a szegényebb parasztsag korébdél keriiltek ki, és az elébbinél radikdélisabb antifeudadlis térekvéseket tiikrézétt (—anabaptisidk, — Miinzer, + antitrinitarizmus). A fejedelmi ~ a vilagi uralkodé6k kézponti hatalmanak megszilarditasdra torekedve fellépett a papa és altalaban az egyhazi hatédsagok vilagi hatalma ellen (f6ként Németo.-ban és a skandinav allamokban). — A korai~ a 14. sz.-1 Angliadban (Wycliffe), majd a 15. sz.-ban Cseho.-ban

indult meg

> Husz

Janos fellépésével (+ még huszita mozgalom). Altalanoss& a mozgalom a 16. sz.-ban valt, és gyorsan terjedt el Eurdépa csaknem valamennyi dllamaban: Németo.-ban,

idegrendszer meghatarozott teriiletére vezeti. 3. A refleakézpontbdl, amelyben a centripetalis neuronok végzédnek. Itt az ingeriilet az afferens padlyarél] 4tkapcsolédik

Svajcban, a skandinadv 4llamokban, Ausztridban, Cseho.ban, Mo.-on, Németalféld6n, Anglidban, Franciao.-ban,

a centrifugaélis

pontja

v. efferens

efferens newronbél,

neuronra.

4. A centrifugdlis v.

amely az ingeriiletet a reflexkézpont-

bél (a kézponti idegrendszerbél) a végrehajté szervekhez (izmok, mirigyek stb.) vezeti. 5. Az effector végkésziilékbél, amelyen kereszttil az idegingeriilet kivaltja a végrehajtéd szerv megfeleléd mtikédését.

reflexnyomas,

reflexképia:

méasolatkészitési

eljaras,

melynek soran a masolandé széveg, kép, vazlat stb. al& helyezett, kulénleges fényérzékeny papirt hatulrdl vilagitjak at, és igy negativ masolatot nyernek. reflexolégia :

fiziolégiai

és

lélektani

ir4nyzat,

mely

szerint az objektiv lélektan egyetlen tanulmanyozhatdé targya a reflexek mtikédése. Alapitéja Behtyerev orosz fizioldgus. A reflexek mUtk6édésébél kiindulva foglalkozott az érzékelés, mozgés, mimika, gyermek- és személyiséglélektan kérdéseivel. Késébb egyoldalu reflexelméletét a tarsadalom problémdéira is kiterjesztette. Hgyesek tévesen ide soroljak Pavlov fiziolégiai munkassagat is. reform

:

atalakulés,

megvaltozds,

tikai, tarsadalmi

életben

datalakités,

valtoztatds,

ujitds ;

megujulas ; a gazdas4gi, a hibdékon

poli-

javitd, de a miulttal

gydkeresen nem szakité valtoztataés. A kapitalizmus viszonyai kéz6tt az uralkod6é osztalybél kikényszeritett ~ok a proletaridtus forradalmi harcénak meiléktermékei, melyek nem helyettesithetik a —forradalom 4ltal kivivandé

gyékeres

atalakitésokat,

hanem

a

forradalmi

mozgalom tovdbbfejlesztésének tamaszpontjait képezik. A fejlédés sziikségszerG velejéréjaként a proletardiktatira megteremtése utan, a szocializmus épitésének idején is végrehajtanak idéré] idére az Uj kévetelményeknek

Lengyelo.-ban. Németo.

A 16. sz.-ban volt,

a~

amelyet

k6zpontja és kiinduldalkalmassa

tett

erre

sajatos tarsadalmi, gazdasagi és politikai helyzete. Kezdetét Luther fellépése, csicspontjat az 1524—25. évi német paraszthabort jelentette. A népi ~ erdinek vereségével a lutherizmus egyre jobban alkalmazkodott a fennallé6 feudélis intézményekhez, és elétérbe keriilt a német protesténs és katolikus fejedelmek k6zétti, elsdsorban gazdaségi elénydkért és terjeszkedési térekvésekért folytatott orszdgpusztité kizdelem, amely tetdéfokét a —harmincéves hdboru idején érte el. — Aw mAsik legerésebb géca Svaje volt, ahol Zwingli és Kalvin fejtette ki munkdsség4t. Kedvezé talajra talalt a ~ Franciao.-ban is (—hugenottdk, hugenotta hdboru). A ~ harcainak estespontjét a —németalfildi polgari forradalom jelentette, utolsé nagy hatasa megnyilvanuldsa az —angol polgadri forradalom volt. A mozgalommal szemben a 16. sz. mdsodik felében a katolikus egyhaz kezdeményezésére bontakozott ki az —ellenreformdcié. A ~, amely féként eredeti formajaban a feudalizmus alapjait tamadta, lényegében pozitiv szerepet jatszott a tarsadalmi fejléddésben. — Az antifeuddlis eretnekmozgalmak ideolégidja a nép kérében, a humanizmus pedig a feuddlis urak egy részénél Mo.-on is elékészitette a talajt a ~ terjedése sz4mara. A huszita tanoknak nagy szerepik volt mar az 1437—388.

évi erdélyi parasztfelkelés.

ben, a huszitizmus azutan is terjedt, éserdésitette az antifeudalis osztélyharcot. A lutheri~~ mar az 1520-as években sz4mos hivére talalt. Bar a rendi orsz4ggytilések 1523tél kezdve kegyetlen rendszabaélyokat hoztak a ~ ter-

jesztéi ellen (1525-ben kiirtdsukat, elégettetéstiket rendel-

ték el), a lutheranizmus egyre jobban terjedt elsésorban a német polgarsag kéz6tt, de a nemesség soraiban is. Megerdsédését eldsegitette az 1526-1 mohdcsi csatavesztés utén eldéallott tarsadalmi-politikai helyzet is. A meg-

uresedett egyhazi birtokok jévedelmét az 1526. nov.-i orszaggyulés a tordk6k elleni védekezésre rendelte felhasznalni. Ez tag lehetéséget nyujtott arra, hogy a birtokosok gazdasagukat egyhaézi birtokokkal néveljék, s kegyutri joguk alapjan lutherdnus prédikatort alkalmazzanak. A kettds kirdlyvaélasztas elétt és utan I. Ferdinand és Szapolyai Janos sem nézte hivei ,,vallasat’’.

A lutheri~

Mo.-on is csakhamar a feudélis uralom meg-

alkuv6é tamaszivaé valt. A Habsburg uralom ellen tiltakozé6 magyar vdrosok polgdrsdgdban és a fédldestri fiiggésb6l szabadulni igyekvé mezdvérosokban néhany évvel a lutheri utén a svdjci ~ wun. sacramentdrius (gunynév, lat.: szentségtagads) irdnya terjedt el, amely féleg az urvacsora kérdésében Ka4lvin tanitdsaihoz 4llt kézelebb. Az Alféld egyes helyein a sacramentarius iranynal is radikdlisabb tanokat hirdetéd anabaptizmus terjedt el; Erdélyben pedig az antitrinitarianizmus kezdett terjedni. Ezekkel az irdnyzatokkal szembeni éles harcban vert gydkeret a ,,tiszta’’ kdlvinizmus, amely

fdleg a jémédt

civisek

és a kéznemesek

kérében

ter-

jedt el, és bar a feuddlis 6nkény ellen tiltakozott, mégis esakhamar megalkudott a fennallé feuddlis intézményekkel. Valéban forradalmi irannyd csak a —népi reformdci6 valt. Ennek hivei ellen a kdlvinista polg4rok

és a kat. feudalis erdk sokszor egyiittesen léptek fel. A ~ térhdéditasa ellen Mo.-on is fellépett az ellenreformacio, amely a 17. sz.-ban jelentés sikereket ért el a Habsburg uralom alatt 4ll6 Mo.-on. — Az erdélyi fejedelemség sajatas viszonyai k6z6tt mar a 16. sz. mdsodik felében megyegyezés jétt létre az uralkodé osztdlyok egyes csoportjai 4ltal tamogatott vallasok (kat., reformatus, unitarius) szabad gyakorlasérél. Ezt a jezsuiték ellenreformacids kisérletei csak aétmenetileg zavartak meg, de a~ tartdésan gydkeret vert Erdélyben. A Rakécziszabadsdgharc leverése utan megerdésédétt ellenreformacid

protestansiildézését szintette

meg.

—

csak Irod.

II. Jozsef —tiirelmi Marezali

H.:

rendelete

A r. kora.

1901;

Révész I.: A magyarorszagi protestantizmus térténelme. 1925; Révész I.: Magyar reformdtus egyhaztérténet. 1938;

K.

Kautsky:

M. M. Szmirin:

A szocializmus

Minzer Tamas

reformalds:

1.

javitas,

eléfutarai.

1950;

népi reformécidja.

ujitas,

megvaltoztatas.

1954. —

2. benzinek — oktdnszadmanak névelésére szolgalé eljaras. A kéolajleparlasbél és + krakkolésb6él sz4rmazé, 100— 230 O° k6zétt forréd benzineket mintegy 50—70 at nyomés alatt kb. 550 O°-ra melegitik. Ekkor bizonyos hébontaési és egyéb folyamatok (krakkolédas, izomerizal6das stb.) mennek végbe. Reformatorok Tarsasaga: a — magyar jakobinusok mozgalmanak

szervezése

soran,

1794-ben

Martinovics

Ignace 4Altal alakitott titkos tarsasag. Martinovics a nemesség haladdé rétegeit kivanta témériteni benne. Elére igazgatéként Sigray Jakab gréfot Allitotta. A~nak minden megyében lett volna szerve, és ezek egyiittes fellépésével kellett volna meginditani az orszdg fiiggetlenitése érdekében az Ausztria elleni felkelést. Programja szerint Mo. figgetlen kéztarsasagg4 alakult volna, kétkamaras orszaggytléssel, az egyik kamardban a nemesek, a masikban a nem nemesek iiléseztek volna. A fépapsag birtokait a tervezet szerint a nemzet kisajatitja, a jobbagyok féldjuk szabad bérldéivé valnak. Az orszag minden szovetkezett nemzetisége tartomanyi gytlést alakit, s ezen sajat nyelvét hasznalja. A mozgalom korai lelep-

lezése és felszAmolasa miatt nem keriilt sor ténylegesen, a ~ tervezett megszervezésére. Reformatuskovacshaza: 6tk., Békés m., mezdkovacshazi

j. L:

reformorszaggytilések

540

reformalas

1410

(1960).

Malom.

Reform Bill: a parlamenti vdlasztéjogot kiterjeszté térvény Nagy-Britanniaban 1832-ben. Leszallitotta a cenzust, megszuntette

a -néptelenné

valt vaélasztasi kér-

zetek (az un. rolten boroughs, magyarul:

rothadt helyek)

nagy részét, és képviselékhéz juttatta a nagy ipari varosokat. A vdalaszték szimét mintegy meghéromszorozva

jelentésen megnévelte

a burzsoazia

parlamenti

jelentéségét, s fordulatot hozott létre az angol parlamentarizmus torténetében. reformizmus: a 19. sz. masodik felében keletkezett opportunista irényzat a nemzetk6zi munkdésmozgalomban, amely a kapitalista tarsadalomnak kisebb-nagyobb reformok utjan torténd ,,megjavitasat”’, atalakitasat tizi ki céljdul, érintetleniil hagyva a tékés rendszer alapjait. Kovetéi elutasitj4k a proletarforradalmat és a proletardiktaturat, és igyekszenek olyan illuzidt kelteni a munkaésokban, hogy forradalmi osztalyhare nélkiil, a kapitalizmus ,,megreformaldsaval”’ elérhetik helyzetiik tartés javuldsdét. Az —-opportunizmus egyik f6 megjelenési formaja ; szoros kapesolatban All a + revizionzzmussal. Fé képviseléi a jobboldali szocialdemokratak és a befolydsuk alatt 4116 szakszervezeti birokracia. A mar-

xizmus klasszikusai és a kommunista partok éles harcot folytattak és folytatnak ellene. reformkorszak : a magyar térténelem 1825—48 k6ézotti idészakanak megjelélésére hasznalt kifejezés. A ~ot a liberdlis nemesség reformtérekvései jellemezték. A fasiszta ellenforradalmi rendszer idején az elnevezést tendencidzusan a reformok jelentdéségének kiemelésére hasznaltaék fel, hattérbe szoritva v. éppen elitélve Kossuth tevékenységét és az 1848-i polgari forradalom vivmanyait.

reformmozgalom:

politikai,

tarsadalmi,

gazdasdgi

rendszer hibdinak kijavitasara iranyulé torekvés, amely gyokeres (radikdlis) valtoztatas nélkiil egyes reformok

(ajitésok) megvaldésitasdét ttizi ki célul. — Mo.-on a 19. sz. mdsodik negyedében, féleg az 1830-as évek reformorszdggytilésemek munkdssdgdhoz kapcesolédéan bontakozott ki. A ~ Széchenyi Istvan grof nevéhez fizédik; 6 és a fonemesség egy része és a birtokos nemesség tébbsége a fennaélléd feuddlis rend keretein beliil kivanték megoldani a polgaéri atalakulés szamukra legfontosabb feladatait. Elsédsorban a mezdgazdasag tékés fejlesztését gatlé korlatok ledéntésére, a hitel és bérmunka

biztositaésdéra,

a

kereskedelem

és kézlekedés

fejlesztésére torekedtek. A ~hoz csatlakozott a polgarosulé liberdlis nemesség is, de sok tagja Kossuth Lajos radikalisabb kéveteléseit tamogatta, amelyek az 1848-1 forradalmat készitették eld. reformorszaggyiilések : az utolsé hérom, 1832 és 1848 k6z6tt tartott mo.-i rendi orszdggytilés elnevezése. A tékés

fejlédést gatlé6 feudalis viszonyok az 1820-as években nemesek

egy részét is a reformmozgalom

a

mellé Allitottak.

Mar az 1825—27-i orszaggytilés tobb bizottsagot kuldétt ki a legstirgésebb reformok kidolgozdséra, de az 1830-i forradalmi hullam visszariasztotta a rendeket ezek meg-

targyalasatél. Széchenyi Istvan — Hiteljének megjelenése (1830) a birtokos nemesekre nagy hatdst gyakorolt; legjobbjaik, az orsz4ggytilés reformellenzéke (Kélcsey, Wesselényi) az 1831. évi — kolerafelkelés hatdsdra antifeudalis reformokat siirgetett. Az 1832—36-i orszdggyulés a széles kérti javaslatbdl csak néhényat fogadott el, pl. a jobbagyterhek évenkénti pénzbeli megvaltdsat, a legelé-elkiilonitést, a tagositast, a mAsodtermés és ugar dézsmamentességét, a parasztsig Onkormdényzatanak

kiszélesitését. A magyar hivatalos nyelvért folytatott hare eredményeként az 1836: III. tc. kimondotta, hogy a térvények hiteles szévege a magyar nyelv legyen. A nemesi adémentességen sikeriilt rést titni azzal, hogy az

urbéri

telken

uléd nemest

adéfizetésre

kételezték,

és

kimondtak, hogy az orszdggytilés kéltségeit a nemesek viselik. — A k6vetkezé orszdggytilésre (1840—44) az ellenzék megerésédétt ; a varmegyei kézgytilések mellett széles kérben népszertisitették a nemzeti-polgaéri reformokat a sajt6 Utj4n is. A bécsi udvar és az aulikus fonemesség a liberalis nemesekkel szemben megalakitotta a Konzervativ

Partot,

amelynek

azonban

az

alsétablan

nem volt képviseléje, mig a felsétAblan a férendi ellenzék, Batthyany Lajos vezetésével hathatésan tamogatta

reformpedagégia Kossuth, Deédk és t&rsaik reformjavaslatait, amelyek k6ziil mdr tébb a tdékés fejlédés érdekeit szolgalta. Toérvényt hoztak az orékvaltsagrél, a jobbagyok személyi

szabadsagaroél, birtokbirhatdsadrél és kézhivatalokban valé alkalmazhatasarél. Megalkotték a valtétérvényt ;

a gyérak

alapitasardl,

a kereskedelem A

magyar

regeneracié

541

részvénytarsas4gok

szabadsdégdrél

nyelvet

a

latin

stb.

helyett

alakuldsdrél,

szélé

toérvényeket.

Allamnyelvvé

nyil-

Ezekbél fejlédtek ki az > egyedérusdgok (dllami monopoliumok). A kisebb ~kat az uralkod6 a kirdlyi (kinestari v. kamarai)

regatta fauna-menedék regal (fr.>: 1. fidkos pole. — 2. kisméretti, hordozhaté orgona a kézépkorban. Csak nyelvsipokkal rendelkezett.

regale, jus regale (lat. : kirélyi haszonvétel ; koronajovedelem. Mo.-on a nagyobb ~k a kiralyi (allamkincstér 4ltal kezelt) jovedelmek voltak: a be- és kiviteli vamok (—harmincad), a sdjévedék, a pénzverés, a posta.

birtokokon

mint féldesur szedte, s azok

szedését sajat féldbirtokukon a fdéldesuraknak engedte &t (Mo.-on pl. italmérési v. koresmaltatasi jog, husmérési, malomtartasi, vam- és révjog; a vasarjog és a tized haszonbérleti joga).

vizijarmtvek tinnepélyes sportbemuta-

téja és versenye. Megkiilénbéztetnek evezds, vitorlas és motorcsénak~ kat.

Regéc:

6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

380

15—17.

(1960).

mtiemlék.

—

Vmh.:

Fony.

A

abatijszansz.-bdél

Vardét Zsigmond kiraly Brankowié

szerb fejedelemnek, Matyas kirély’ a Szapolyaiaknak adomanyozta, a 17. sz. elején a Rakécziak tulajdondba

keriilt.

1698-ban

Ferenc

elkobzott

tveghuta

mikédétt wen.

birtokaként

a

kamara

Il. Rakdczt

kezelte,

majd

I. Ferenc a Bretzenheim hercegeknek adoményozta, akik 1820 kG6riil itt hozték létre az elsé mo.-i porcelangyarat. regelacié regenerétorokkal eldallit6 kohaszati kemencék gytjtoneve. A ~ben a lang, ill. a gazok aramlasa idénként (!/,—1 éranként) valtakozé iranyt. Alakjuk szimtmetrikus, a tiztér mindkét keskeny végén ttizfej} van kiképezve. A tiizelés egyik szakaszaban az égéstermékek az egyik tizfejhez csatlakozé kamraparon (regenerator) haladnak at,

mikézben

kell6

a

kamradkat

mértékben

lehtlnek,

felhevitik.

és a kamrabél

kitédlté,

ttizall6

Hzaltal

az

a valtdészelepen

téglardcsot

égéstermékek 4t a kéménybe

jutnak. A tiztér masik végén elhelyezett kamraparon ezalatt egyiken a tiizelégaz, a masikon az égést taplalé levegé halad at, és jut felmelegedve a masik ttizfejen at a ttiztérbe. Ha a hevités alatt levé kamrapar kellden felmelegedett, ill. a masik lehilt, a langjdrast a valtészelepek atallitasaval megforditj4k. Minél gyakoribb a valtas, annaél magasabb hémérsékletet (1800 C°-ot is) lehet a ttiztérben elérni. regenerator: a —regenerativ tizelésti kemencék ttizteréb6l tavozé égéstermékek melegének visszanyerésére

(regeneraélasara) szolg4lé6 hédkicserél6 berendezés neve. Lényegében ttizallé téglaraccsal kitéltétt kamra, mely az égéstermékek hdjétél felheviil, majd héjét az 4taramldé levegének adja le. Uzeme valtakozé. régens epika legfontosabb és altalaban

az irodalomnak Szerepe

az

a

19.

sz. dta

legelterjedtebb valfaja.

wtjabb irodalomban

régebben az —-eposz tébbnyire

regény

542

regeneralt gumi

— prézéban

téltétt iréddik

hasonlé

be.

Az

s

nines

ahhoz,

eposztdl mondai

melyet

eltéréen alapja,

targya nem sziikségszertien egy egész nép sorsat eldénté esemény, alakjainak jelleme gazdagabb, bonyolultabb, mint az eposzi hésdéké. Targyara, szerkezetére, terjedel-

mére és eldadasmédjara nézve egyarant a legkétetlenebb irodalmi forma, ezért szamos fajtajat lehet meg-

kulénbéztetni. kordt Abrazolé szakéban

Két legfontosabb fajtaéja az ird sajat térsadalmi ~ és a mult valamely kor-

jdtsz6d6

térténelmi ~.

Bizonyos

6dkori

epikai

elézmények (pl. antik pasztorregények) utéan a polgarsag felttinésével egy idében alakult ki. A polgarsag eldéretorésével és hatalomra jutdsdival kapcsolatosan a tarsadalmi viszonyok s az emberi kapesolatok bonyolultta és Attekinthetetlenné véltak, s kifejezésiikre a régi mtifajok nem voltak elégségesek és alkalmasak. Ekkor sziiletett meg a ~ (Marx szerint ,,burzsoé epika’’) mint uj epikai mtifaj. Az elsé igazan jelentés ujkori ~ Cervantes Don Quijotéja volt, amely egyszersmind kigtnyolta az elétte s vele egy idében Eurdépa-szerte széles kérben elterjedt Jovag-, pdsztor-, heroikus és gélans

regényeket. Ezek az epikai abrazolas teljességének igénye nélkiil] magasztalték egy-egy uralkodé osztaly v. csoport

erényeit.

A ~

tovadbbi

fejléddésében

nagy

szerepet

jat-

szottak a lovag- és pasztor~ek ellenhatasaként jelentkez6 pikareszk~ek, amelyekben a mtivészi abrazolas teritilete

rendkiviili méddon kiszélesedett, teljesen Uj életanyag keriilt Sltaluk felszinre : eddig nem abrazolt, a tarsadalmi élet mélyén 616 alsébb rétegek tortek fel az irodalomba. A polgérség utazasai, felfedezései tagitottaék az emberi megismerés horizontjat, és ennek nyoman erdséd6tt az atfogd Abrazolds igénye, létrejéttek a kalandregények. Az angol Defoe Robinson Crusoe c. regényében a magara maradt ember heroikus harcat és energiajat fejezte ki; mtive nyomaén a ~nek Uj tipusa sziiletett s terjedt el, a robinzonddok. Az akkor legfejlettebb polgari dllamban, Anglidban mar a 18. sz.-ban kivalé realista ~ek sziilettek (Richardson, Fielding stb.). A ~ fejlédésének ebben az elsé szakaszaban a kiilséd vilag eseményeinek abrazolasdra, a torténésre, a cselekményre helyezte a fé hangstlyt. A 18.sz. végi regényekben azonban a polgarsag érzelmi szabadsagét hirdet6 szentimentalizmus hatasara a cselekmény mellett fokozatosan elétérbe keriilt a lélekrajz (L. Sterne stb.), s a ~ ettdl kezdve az emberi

lélek gazdagsaganak

abrazolasdt

is feladatanak

tekin-

tette. A romantikus regénynek mar szerves részét képezi a lélekébrazolas (V. Hugo), amely egyes szélsdséges romantikus irédknal gyakran tutlzott szerepet kapott, s hattérbe szoritotta a cselekményt. A 19. sz. elsé felében, a polgari fejlédés viragkoraban létrejétt az eurdpai irodalomban a kritikai realista ~, amely a kor tarsadalmanak teljes képét rajzolta meg, s ugyanakkor itéletet is mondott a tarsadalmi visszassagokrdél (Balzac, Stendhal,

Flaubert,

Thackeray,

Dickens,

L.

Tolsztoj,

Gogol, Turgenyev, Dosztojevszkij stb.). Az egyre bonyolul-” tabbaé és gazdagabba valé élet- és ismeretanyag ujabb és ujabb regénytipusok létrejéttét tette sziikségessé, megindult a ~ differencidlédasa. Igy sziiletett meg pl. a csalddregény, amely kisszerti eseményekbél épit fel egyegy csalad keretein beliil a polgdri vilag egészére érvényes képet (pl. Martin du Gard: a Thibault csaléd v. Th. Mann: a Buddenbrook héz). — A 19. sz.-ban a’ tarsadalmi ~ mellett kialakult a masik alapveté tipus, a térténelmi ~. Megteremtdédje a szdzad elején az angol Walter Scott. Kialakuldsdhoz erdsen hozzdjarult a napdéleoni héborik témegélménye. Az egyik leghiresebb 19. sz.-i torténelmi ~ L. Tolsztoj Hdboru és békéje. Az eurdpai szabadsagmozgalmak elbukasa utdn, az imperializmus koraban megindult s a 20. sz.-ban meggyorsult bomlasa. A 19. sz. mdsodik felében a naturalista ~nek Zola volt a legkivalébb miiveléje. A 20. sz. elejének egyes polgari regényirdi Uj, szerintiik a zaklatott 20. sz.-i modern élet kifejezésére alkalmasabb formdkkal kisérleteztek. Létrejétt pl. az epikai mtifajok legsziikségesebb

elemét,

a

térténést

mellézd

tin.

eselekménytelen

~, felbontottaék a regény eddigi szerkezetét, az idérendet stb. (Proust, Joyce stb.). — A 20. sz.-ban a polgéri irodalmakban egyrészt tovabb tart a realista ~ bomldsa, masrészt az imperializmus és a fasizmus altal felvetett problém&k kapesén Ujfajta kritikai realista ~ek sziiletnek (Th. Mann), s egyes nagy regényirék k6ézelednek a szocialista realizmushoz (R.

Regenye Rolland, A. France, Th. Dreiser stb.). A haladé polgéri regényirédk tovabbra is kifejeznek bizonyos kritikai tartalmat (Galsworthy, Reymont, Remarque stb.). A

szocialista-realista

regény

a

19.

sz.-i

nagy

és

éntudatoss4

valt

proletaridtusnak

a szocia-

lizmusért folytatott harca és a szocialista épités talajan all. Megteremtéje Gorkij volt, aki még a szocialista forradalomért

vivott

hare

idészakdban

irta meg

Az

anya c. elsO szocialista regényt. A polgarhaboris ~ek uj, nagy epikai padtosszal Abrdzolték az uj hdésdket, S a szocialista épités kapcsdn keletkezett ~ek megmutattaék az uj tarsadalom mordlis és emberi problémait, a II. vilaghdbortrél sz616 ~ek pedig azt a nagy élményanyagot, amelyet az antifasiszta hare kapesan ismertek meg az irédk. A_ szocialista-realista ~nek a szovjet irodalomban — Gorkij mellett — jeles

képviseléi Solohov, A. Tolsztoj, Fagyejev, Szerafimovics stb., mas nemzeti irodalmakban pl. Andersen-Neaxd és Aragon. — A magyar ~, elszért kezdeményezések (pl. Dugonics Andras: Htelka) utén a reformkorban bontakozott ki. Els6é jelentés tarsadalmi regényiink Fay Andrés A Bélteky-hdz c. mtive. A magyar térténeti regény elsé jelentékeny mtiveléje Jésika Miklés. A 19. sz.-i kritikai regényiraés kiemelkedé képviseldje Héivés Jézsef. A romantikus regény vildgirodalmi jelentéségi

mutveléje

Jékai

Mér.

Kemény

Zsigmond

mun-

kassdga tartalmilag ellentmondasos, de a lélekAbrazolas terén fejlédést jelent. A kritikai igényti tdrsadalomabrazolas

kimagaslé

irodalmaban

egyénisége a szAizadforduléd magyar

Mikszdth

Kalman,

a

20.

sz.-ban

Méricz

Zsigmond. A felszabadulaés utén a magyar ~irodalom is elindult a szocialista-realista fejl6dés utjan. — Jrod. Csaszar E.: A magyar r. térténete. 1939; Lukadcs Gy.: A térténelmi regény. 1947; Nagy P.: Uj csapdson. Regényirodalmunk a szocialista realizmus utjan 1948 — 1954. 1956; Wéber A.: A magyar r. kezdetei. 1959. Regenye: ktk., Baranya m., pécsi j. L: 250 (1960). Va.: Goresény. Reger, Max (1873—1916) : német zeneszerzé. Riemann tanitvanya, Miinchenben, Lipesében tanar, 1911—14-ben Meiningenben

karmester

volt,

majd

Jéndban

telepe-

dett le. Az 1900 kériili évek német zenéjének egyik féalakja. A késéromantikus stilusbél Bach poliféniajanak segitségével keresett Uj utat. Zenekari miveket (Romantikus

szvit,

Bécklin-szvit

stb.),

kamarazenét,

zongora- és orgonakompozicidkat, kantatakat stb. irt. régészettudomany, archeoldgia : az emberiség torténeti multja4t a fennmaradt targyi emlékek alapjan kutaté tudomany. Mint ilyen, az frott térténelem eldtti (éstérténeti)

kézépkor

idédk

kutatésanak

torténetét

illet6en

f6

pedig

eszkéze,

az irdsos

az

6-

és

adatokon

alapulé térténettudomany fontos segédtudomaénya. Anya-

gat foként az > dsatdsok leletei szolgaltatja4k. Régebben fdként csak a leletek rendszerezésével val foglalkozott,

a modern ~ezen

és rekonstrudlasa-

tulmenéen

az emlékek

alapjan a lettint korok anyagi kulturajat és tarsadalmai-

nak tdérténetét igyekszik felderiteni. Aszerint, hogy milyen korral foglalkozik, megkiilénbéztetiink dsrégészetet, valamint ékori és kézépkori régészetet. Ezek tovabbi részekre tagolédnak (népvadndorlds kori, dkeresztény,

egyiptomi, gérég-rémai stb.). — Az alkalomszerti d4satésokon tulmené, rendszeres és tudomanyos alapokon torténd régészeti kutatdésok a 18. sz.-ban indultak meg, mikor

a polgari térsadalom

kialakulasaval

kapcesolatban

jelentkezé nemzeti 6ntudat a térténeti mult kutatasdt fokozottabban igényelte. Ekkor fejtette ki nagy hatasu tevékenységét a német J. J. Winckelmann (1717—68), az ékori régészet megalapozdja. 1748-ban indultak meg a hires pompeji 4satésok. Napdleon egyiptomi hadjarata (1798—1801) sordn régészeti expedicidt is vitt magaval, melynek kutatdsai megalapozték az egyiptoldgia tudomaényét.

—

zad elején a dan Ch. J. Thomsen

(1788—1865),

majd a

szazad végén a francia G. Mortillet (1821—98) és a svéd O. Montelius

(1843—1921)

lerakték

a térténelem

eldtti

kritikai

realista regényirodalom igazi tovdbbfejlesztéje uj tarsadalmi kérilmények k6zétt. Tartalmilag a megerdésdédott

régészettudomany

543

A 19. sz.-ban alakult ki az dsrégészet.

A sza-

hatarozasét nagyban eldsegitették a geoldégia, antropolégia és etnografia eredményei, s ezek méddszereinek alkalmazasa az dsrégészeti kutatasokban. J. J. I. Steenstrwp (1813—97) 185l-ben a daniai kagyléhéj-halmok, F. Keller (1800—81) 1854-ben a svajci célépépitmények, J. K. Fuhlrott (1804—77) 1856-ban a Neander-vélgy, EK. Lartet (1801—71) 1860-ban a D-franciao.-i paleolit barlangok feltarasaval segitette el6 a ~ fejlédését. A klasszikus dédkor és az 6éskor kapcesolatat féként a német H. Schliemann (1822—90), W. Dérpfeld (1853— 1940) és a német E. Curtiws (1814—96) trdjai és olimpiai asatdsai vilagitottak meg. Nagy méretekben megindult az dkori varosok feltérésa is. Az dkori régészet teriiletén a német H. von Brunn (1822—94), A. Conze (1831—1914) és A. Purtwdngler (1853—1907), az dkori és korakézépkori keresztény régészet teriiletén az olasz G.B. de Rossi (1822—94), valamint a német J. Wilpert (1857—1944), H. Sybel (1817—95) és F. Piper (1841— 1921) ért el jelentés eredményeket. A nagyhatalmak gyarmati terjeszkedése soran vetélkedésiik egyik megnyilvanuldsaként szamos régészeti expedicidt ‘kiildtek a Kézel- és Tavol-Keletre. Egyiptomban a német R. Lepsius (1810—84)

kutatasai voltak nagy jelentéségtiek,

s 1842—51 k6z6tt megindult az ékori Ninive (P. E. Botta és A. H. Layard), majd 1899—1917 k6zétt Babilon (R. Koldewey) feltérésa. Indidban az angol J. Fergusson (1808—86), J. Burgess (1832—1917), A. Cunningham (1814—93) és a magyar szdrmazdsi Stein Aurél (1862—1943) kutatdsai voltak jelentések. A szazad k6ézepén indult meg az amerikai kontinens 6ési kulturdinak, a mayék (J. L. Stephens, A. P. Maudslay), aztétok (G. Vaillant) és ink&ék (Wiener, Middendorf és Bastian) varosainak feltérdsa. — A 20. sz.-ban az ésrégészetben fontos eredményeket értek el a méddszerek tokéletesitése soran ; a légi fényképezés, a csillagdszati, geofizikai és elektromagneses mddszerek, a talajvegyelemzés és radioaktiv szénelemzés bevezetése és a paleokimatolégia, paleozoolégia és paleobotanika eredményeinek felhasznélasa nagymértékben eldsegitette a leletek pontos meghatdrozdsanak lehetdédségét. Az déskor kronolégiajanak tékéletesitésében az osztrdk M. Hoernes (1852—1917) és O. Menghin (1888— ), @ német H. Obermaier (1877—1946), a francia J. Déchelette (1862—

1914), H. Breuil (1877—

) és az angol V. G. Childe

(1892 — ) tevékenysége jelentés. Krétén az angol A. Evans (1851—1941) végzett vilaghiri d4satasokat, s a francia H. Cartailhac (1845—1921), az osztrak J. Bayer (1835—1917) és a szovjet V. A. Gorodcov (1860— 1945) fontos adalékokat szolgaltatott az dskor térténetéhez. Az dkori régészet teriiletén a német L. Curtius (1874—1954), G. Lippold (1885—1954), G. Rodenwaldt (1886—1945) és EH. Buschor (1886— ), a francia L. Robert (1904— ), az angol H. Payne (1902—36) és a szovjet B. V. Farmakovszkij (1870—1928) ért el jelentés eredményeket. A népvandorlas kori régészetben az orosz. V. V. Radlov (1837—1918) és N. P. Kondakov (1844—1925) tint ki, s nagy jelentéségt az édsi Horezm feltaréjanak, Sz. P. Tolsztov szovjet kutaténak (1907— __) tevékenysége. A k6zépkori régészetben az osztrak J. Strzygowski

(1862—1941),

valamint

a szl4v népek emlé-

keit kutat6 szovjet A. A. Szpicin (1858—1931) és a esehszlovék L. Niederle (1865—1944) tevékenysége volt jelentés. Fontos asatdésok folytak 1903—14 kézétt az ékori Asszur (W. Andreas), 1928—39 k6ézétt Uruk (J. Jordan és A. Néldeke), 1922—34 kézétt Ur (L. Wooley) és 1931—39 k6zétt a hettitaék egykori févarosa, a mai Boghazkéj (K. Bittel) teriiletén. Kindban a francia E. Chavannes (1865—1918) és a svéd J. G. Andersson (1874— ) kutatésai emelkedtek ki. Az amerikai S. G. Morley (1883—1948) a maydk, a német M. Uhle (1856—1944) Peru ési kulttrdéjanak feltérasé-

regulacié

544

regeszta

val szerzett hirnevet, s nagy tudomdnyos eseményt jelentett az é6si Macchu Picchu (Peru) felfedezése (H.

szerelt

Birgham).

jat rajzolja a papirra. A pontird ~ mutatdja nem érintkezik A4llandéan a papirszalaggal, de egyszerii szerkezet strii idékéz6kben hozzanyomja a_ diagramszalaghoz. Ezéltal az alatta haladé festékes szalag a diagramszala-

—

A magyar

van

(1738—1811)

ban

Kubinyi

~

kezdetei

mi&kédéséhez

Andrés

Schénwiesner

fizédnek.

(1776—1851),

de

A

Ist-

19.

sz.-

kiilénésen

fia:

Agoston (1799—1873) szerzett érdemeket a ~ terén. Pulszky F. és Hampel J. az ésrégészet, Romer F., Torma K., Kuzsinseky B. az dkori, Posta B. a népvandorlas

kori, Erdy L. a kézépkori régészet teriiletén ért el jelentés eredményeket. A felszabadulds déta_ kibontakozé6 ~ a koraébbi és napjainkban folyéd dsatasok leleteit egyre ink4bb a térténeti korok tarsadalmi életének

kereteiben vizsgdlja. Allamunk jelentéds dsszegeket fordit a régészeti feltérdsokra, s azok megérzésérél a — miiemlékvédelem keretében hivatalosan gondoskodik. — Irod. C. W. Ceram: A régészet regénye. 1960; Halasz Z.: Ur vérosatél Trdjaig. 1961. regeszta : valamely széveg, elsésorban k6ézépkori oklevél tartalmi kivonata. Reggio di Calabria [redzso...]: kik6tévaros DOlaszo.-ban, a Messinai-szoros mellett.~ tart. és Calabria ter. székh.-e. L: 151000 (1959). Kiviteli kik6té. nyékén sz6l6-, olajfa-, déligyiimélestermesztés.

Reggio Romagna gyartas,

nell’Emilia: tart.-ban. L: fém-,

vegy-,

Kér-

varos E-Olaszo.-ban, Emilia 113 000 (1959). Gépgy., motor-

selyem-

és élelmiszeripar.

Regina [ridzsajno]: kanadai varos, Saskatchewan tart. székh.-e, kézel az USA hatdérdhoz. L: 101000 (1959). Olajfinomitas, mezégazdasdgi gépgy., malomipar, gabona-

Részt vett a naptarreform elékészitésében. Révid ideig Matyas kirdly meghivaéséra Mo.-on tartézkodott, s itt

egységre

gérég nyelvti iratokat

tanul-

(régiédra)

mnagyobb

vonatkozé

teriiletegységre,

atfogdé,

tavlati

taj-

rendezési

terv kidolgozasa. Célja a teriilet féldrajzi, tarsadalmi és gazdasaégi viszonyainak mélyrehaté elemzése alapjén olyan iranyelvek kialakitasa, amelyek az illeté teriilet termelési, kézlekedési, telepiilési szerkezetének fejlédését dsszehangoljak a téjegység gazdasd4gi erdforrdsainak

kihasznaélaséval,

valamint

a

lakosség

sziikségleteinek

mind magasabb fokt kielégitésével. — Irod. Jankovich I.: Ar. t. iranyelvei és metodikaéja. 1954. regionalizmus:

korlatozéd6,

valamely

csup4n ennek

teriiletre,

vidékre,

érdekeit képviselé

tdjra

felfogas;

taji sajatsdgok jelentkezése irodalmi mtivekben. Régis [rézsisz], Pierre Sylvain (1632—1707): francia orvos és vulgaris materialista filozédfus. Descartes Allat-

gép felfogasét atvitte az emberi lélekre is. A gondolatokat mechanikai mozgdésoknak tekintette. regiszter : I. lajstrom, jegyzék ; mutatd, név- és targymutat6. — 2. az orgonénél (harméniumnal) egy-egy sajatos hangszinfi sipsor, melyet gomb kihuzésaval v. benyomasdval nyit meg a jatszd. — 3. Eneknél az orgona~ek analdégidj4ra megkiilénbéztetiink mellhangokat, kézéphangokat, fejhangokat (falzett), melyeknek helyes valtésa az énekpedagdégia egyik fd feladata. — 4, egyes hangszereknél a hangoknak mélyebb v. magasabb csoportjai, melyeknek egymastdél eltéré jellegik van. fgy beszéliink pl. a zongora mély ~érél stb. — 5, (nyomdaszat) — soregyen. regisztertonna: tengeri hajék térfogategysége: 100

angol kébl4b = 2,8315 m3 (+még tonnatartalom). A bruttéd~ a teljes hajdteret, a nettéd~ csak az utasok és az aru elhelyezésére szolg4lé hajéteret jelenti. regisztralé

miiszer:

a mért

értéket

nemcsak

mutatd,

hanem a mutatdéd alatt egyenletes sebességgel haladé papirszalagon régzité mtiszerek neve. Elterjedt tipusok a vonalirék és pontirdk. Az elédbbieknél a mutaté végére

érintkezik

a

papirszalaggal,

pontjelet hagy.

ismerte. Balassi ~ teményét. Régnier [rényé],

dallamaira

alkalmazta

tébb

k6l-

Mathurin (1573—1613): francia kélté, a klasszikus fegyelmezettséget és szabAlyokat hirdeté Malherbe ellenfele. 16 szatiraja4ban maré gunynyal és kéltéi szabadossdggal pellengérezte ki kora tarsadalmi és irodalmi életének visszdssagait. Erdemeire késébb Boileau mutatott ra.

Regnum

Marianum

reformacié

idején

kidolgozott

:

(féleg a 18. sz.-ban)

Allameszme,

mely

az ellen-

a jezsuitak altal

szerint

Mo.-ot

I. Istvan

Sztiz Mé4riénak ajanlotta fel, aki igy az orsz4g védnoke, sét tkp.-i uralkoddja lett. Erre alapitotték egyrészt a kat. vall4s egyeduralmi igényét, masrészt a kirdlyi hatalom természetfelettiségét. A ~ eszméjében az ellenreformaciéds Habsburg abszolutizmus és a magyar feuddlis

uralkodé

osztaly

Az ellenforradalmi elevenitették.

Emil

szévetsége

(1900—

doktora,

jutott

Horthy-rendszer

):

mérnodk,

Kossuth-dijas.

kifejezésre.

idején

Az

Ujbél

a mtiszaki elsérendi

fel-

tudohérom-

szogeléssel és a harmadrendtii halézatbdl levezetett elsérendti haromszégelési halézat kérdéseivel foglalkozik. regélés : a — koleddldssal rokon karacsony-, ill. Gjévtaji termékenységvarazsl6 magyar népszokés, melynek soran jelmezbe 6ltézé6tt fidk hazr6él hazra jarva a regoshangszerek (lancos bot, kécségduda, hélyagbégé, esetleg dob és sip) kiséretében kétetlen vers énekes mond6kaval,

tervezés:

Allandéan

Regnart, Jakob (1540—99): németalféldi k6lt6 és zeneszerz6. Rudolf csdsz4r szolgélataban allt. Hatassal volt Balassi B.-ra, ki valdészinileg személyesen is

maényok

Regiomontanus; tkp. Johannes Miiller (1436—76) : német matematikus és csillagasz. Jelentésen fejlesztette a trigonometriat. Komoly érdemei vannak a német matematikaoktatés szinvonalanak emelése terén is.

zsAkmanyolt

gon

Regéczi

raktaérak. Gabona- és tejtermék-kereskedelem. régié : taj, tajék; Ovezet, teriilet; réteg.

a tér6k6kt6l manyozta. regionalis

csOtoll

és igy a kitérés szerint az érték valtoz4sdnak idédiagram-

az

un.

regésénekkel

készéntik

a gazddkat,

,,dssze-

regélik’? a szerelmespérokat, s ajandékokat kérnek. Mondékéiban ési pogdénykori és kézépkori keresztény motivumok keverednek. Fdéként a D-Dundntuilon és Erdély egyes magyarlakta tdjain elterjedt. A regoésénekek f6 motivumainak jelentés része finnugor eredett, de sok indogerman motivum is talalhaté benniik. Egyes ujabb kutatasok szerint a regédsénekek dallamai a dundntuli egykori Megyer-térzs s&manjainak énekeib6él szarmaznak. Regoly : 6tk., Tolna m., tamaési j. L: 2420 (1960). Halgazdaség. Gépéllomdés. Bronz-, vas- és rémai kori leletek.

regésének : — regélés regresszid

hanyatlas,

:

1.

visszaesés.

visszahuzédasa forrdsvidékének

—

visszamenés,

visszafejlédés,

2. (tengertan,

fdldt) a tenger

a szérazféldrél. hatralé

—

erdézidval,

3. (féldr) a vizfolyds visszavdgéddssal

tor-

téné szakadatlan elényomuldsa. Ha hegygerincet résel at,

~esvolgy keletkezik. — 4, (6rékléstan) filidlis regresszié : annak a torekvésnek a jelélésére szolgdl, hogy bizonyos tulajdons4gokban szélséségesen kiilénbézé sziilék leszarmazottai ujraa fajatlagdhozkézelednek. — 5. (nyelvt) széelvonas (pl. a tan elvonas a tanit, tanul-bél). regulacié,

a

belsé

regulatio

,

kélesénhatésok

szabdlyozds:

szabélyozésa

utj4n

1. (biol)

az

élet-

tevékenységek egyenstlyat biztosité6 tényezd. A _ fej16d6 szervezetben a petesejt megtermékenyilésétél kezdve nyilvanul meg oly médon, hogy az egyes széve-

tek, szervkezdemények

meghatdérozott rendben indukaél-

jak tovabbi szévetek és szervek kialakuldsdt. A kifejlett szervezet miikédésében a ~ érvényesiilhet kémiai (humordlis) v. idegi Gton. Kémiai tton a ~ ugy megy végbe, hogy az egyes szervek bizonyos anyagok fokozott v. csédkkent termelésével befolydsolj4k mas szervek v. folyamatok mtikédését, ill. lezajldsAt. Felsébbrendti allatok specidlis szabélyozé6 anyagai a -—+hormonok.

regula falsi

545

A mitkédések szabélyozésanak széveti alapja az dllatvilagban a fejlédés megfelelé fokan kialakuléd —idegrendszer

; ez

behalézza

az

egész

szervezetet,

és annak

Allapotat Allandé ellenérzése és befolydsa alatt tartja. A szervezet idegrendszeri és kémiai ~ja a newro-humorélis szabalyoz6é mechanizmus utjan valédsul meg. — 2. Mo.-on a 18. sz. végén és a 19. sz. m&sodik felében az urbéri féldek un. ~ja tkp. a féldrablast jelentette. regula falsi : 1. feliletvizsgdlat, ellenérzés. — 2. mddositas. — 3. szamviteli és pénziigyi tevékenység,

nemzetk6zi tartalma lektikus dsszefiiggés

amelynek soran azt vizsgalj4k, hogy a végrehajtott gazdasagi mtiveletek megfelelnek-e a fennalldé eldirasoknak, ill. a vizsgalt egység gazdalkodasaban érvényesitették-e a takarékossag és gazdasagossag elvét. (Bé-

valamiféle

vebben — ellenérzés).

revizionizmus : az opportunista politika ideoldgiai megalapozasat szolgalé6 iranyzat a munkasmozgalmon és a marxista partokon beliil, amely a marxizmus feliilvizsgalatanak,

,,kritikajanak’’,

,,modernizalasanak’’

jel-

szavaval lép fel; olyan nézetek dsszefiiggé rendszere, amelyek latszédlag a marxizmus talajarél, ténylegesen a kispolg4rsag antimarxista platformjar6él — a marxizmus alla4spontjat ellapositva és meghamisitva — a legkilénb6zébb

teriileteken

megkisérlik

a marxizmus

,,tul-

haladotts4gat”” bizonyitani. — Kibontakozaésa és térhéditésa egybeesett a monopoltédke uralmaénak vilagmérettii térhdéditasaval és azzal a folyamattal, amely @ marxizmusnak a mult szazad 90-es éveiben a kispolgari szocialista 4ramlatok feletti gyézelme utan jellemezte a munkésmozgalmat: a marxizmusnak mint uralkod6é ideolédgiai 4ramlatnak rohamos elterjedésével.

ut’,

a

a

,nemzeti

szocialista

szocializ-

épités

azonos

és a nemzeti forma kézétti diaelhanyagolasan alapul, tovabba

,,elvont demokracia”’

hirdetése,

amely figyel-

men kivul hagyja a bel- és kulfdldi osztalyerdéviszonyok realis elemzését. Mindezek alapja a szocialista épités Altalanos térvényeinek tagaddsa s ezzel szemben az Oszténésség kultusza. — A magyar események 1955— 56-ban bebizonyitottak, hogy a revizionisték nem riadnak

vissza

attdl

sem,

hogy

szabad

teret

engedjenek

a kulféldi imperialisték tamogatasat élvezé volt uralkodé osztalyok maradvdnyainak a szocializmus megdéntésére. Nalunk a jobboldali erdk azért tamogattak Nagy

Imre ~&t,

mert

perspektivaban

a tékés

uralom

helyreallitasat vartak téle. A Jugoszlav _Kommunisték Szdévetsége elkiiléniilve valamennyi kommunista péarttél, a szocializmus taboraétél, VII. kongresszus4n kilén platformot dolgozott ki, amely lényegében a jelenkori ~ Osszefoglal6 dokumentumaénak tekintheté6; a jugoszlav vezeték ezzel annak veszélyét a jugoszl4v nép forradalmi vivmaényai

idézik elé, hogy elvesznek. — A

marxizmus megalapitéi, valamint Lenin és a bolsevikok kezdettél fogva élesen elitélték és birélték a ~ minden megnyilvanuldsét.

Ezt a harcot a kommunista

és mun-

A marxista ideolégidt a ,,marxista partok talajarél’’, »belilrél” tamadja; a kapitalizmus ,,megujhodasat’’, , atformaléddasat”’ hirdeti, reformok utjan torténd foko-

kdspartok egyik legfébb. feladatuknak tekintik. A szocialista orsz4gok kommunista és munkdspértjainak képviseléi altal 1957-ben elfogadott térténelmi jelen-

zatos atalakitasanak illuzidjat kelti, tagadja a tdékésuralom forradalmi megdéntésének, a proletardiktatura-

téségti

Nyilatkozat

kiemeli:

,,A

revizionisték

arra

szocidlis bazisét a tarsadalom

térekednek, hogy megdéljék a marxizmus forradalmi lelkét, megrenditsék a munkésosztélynak és az egész

kispolgari rétegei, a munkassag kispolgéri elemei képezik, akik egyrészt a kapitalizmus bizonytalan egzisztencidju, tonkrement kézéprétegeibél, masrészt a munkds-

dolgozé népnek a szocializmusba vetett hitét.’? A kommunista és munkaspadrtok képviseléinek 1960. évi moszkvai értekezlete ismételten leszégezte, hogy foly-

nak sziikségességét. A ~

revizids meozgalom

567

tatni kell a harcot a revizionizmus ellen, amely a fé veszély marad, tovabbé a dogmatizmus és a szektdssdg ellen,

amely,

ha

nem

harcolnak

kévetkezetesen

ellene,

szintén fé veszéllyé vélhat egyes partok fejlédésének egyik vagy masik szakasz4ban. — Irod. V. I. Lenin: Ar. ellen. 1958; RippG.: Ar. Uj Utjai. 1957; Fogarasi B.: A marxizmus és r. harca a tudomanyban. 1958; A revizionizmus a legfébb veszély. Cikkgytijtemény, 1959; Gedéd A.: A modern revizionizmus filozéfiai birdlatéhoz. 1961; Fierlinger: A mai imperializmus és a szocidldemokracia néhény probléméja. 1961.

revizids mozgalom : az 1920. jun. 4-én aldirt > trianoni békeszerzddés megvaltoztatés4ra irdnyuld politikai-tarsadalmi mozgalom. A sok nemzet 4ltal lakott tn. térténeti v. Nagy-Mo. visszadllitaséra irAnyult. Nagyobb lendiiletet az 1920-as

évek mAésodik felében vett, amikor

Herczeg Ferenc elnékségével megalakult a Magyar Revizids Liga (1927). A ~ a magyar uralkodé osztdlyok nagyhatalmi térekvéseinek takardéjéul szolgalt, és a sovinizmus felszitasdval a dolgozék elégedetlenségének leszerelésére iranyult. revizor (lat. ’odanéz’ szébdl) : az a szakképzett ellenor, aki a termelé vallalatok és egyéb szervek sz4mviteli, pénziigyi stb. gazdalkodaésat vizsgalja, ellenérzi, hogy a végrehajtott gazdasdgi mtiveletek megfelelnek-e a fennallé eldirdsoknak, ill. hogy a vizsgalt egység gazdalkodaéséban érvényesitette-e a tarsadalmi tulajdon védelmét, a takarékossag és gondossaég elvét. (+ még ellenbrzés és + kinyvviteli képesités) révkalauz, hajékalauz: kik6éték és folyamtorkolatok bejaratanal v. csatornék és egyéb nehéz utszakaszok Athajézasara felvett szakképzett vezetd. Egyes kik6étékben, folyédkon vy. csatornékban a ~ alkalmazaésa kéte-

lezd (~kényszer) révkapitanysag, révhatésdg : a kik6té kézigazgatasi és adminisztrativ hivatala. Megallapitja a hajék kik6étéhelyét, ellendrzi a rakodds menetét, és beszedi a kik6tdilletéket stb. Fontos

szerve

a kikdtérenddrség.

Révleanyvar : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., sdtoraljaajhelyi j. L:

1520

revolicié evoluciénak

szakaszatdél,

és a dolgok,

folya-

matok mindségi megvaltozasat jelenti. — 2. (csill) keringési idd; valamely égitest egyszeri kérilforduladsa a k6zponti égitest kériil. revolver (ang.): — forgédpisztoly revolvereszterga ; az — eszterga szerszamgép egyik kilénleges tipusa, mely szegnyereg és tamasztdélab nélkiil, de egy revolverfejjel dolgozik. Az utdébbi atvalthaté hatszégfej, 6 kilénféle szerszamot tart, melyek bizonyos sorrendben és beallitassal végzik ugyanazon munkadarab megmunkalasat annak elkésziltéig. Alakos munkadarabok hengeres megmunkéldsara szolgal. Mo.-on a Budapesti Szerszamgépgyar, a Fémipari és Szerszimgépgyaér és a Kébanyai Szerszamgépgyar gyartja. — Irod.

Hornung

A.:

Revolverek

és

automataék,

Schloszer D.: Revolveresztergak, 1956. Revue des Deux Mondes [révii dé dé méd]

1951;

: az egyik legtekintélyesebb francia polgari konzervativ folydirat. 1829 dta jelenik meg. revi (fr.>: 1. olyan latvanyos szinpadi rendezés,

amelyben a képszerti elemek (diszlet, vilagitas, jelmez) uralkodnak, és a lazdn ésszefiiggd mese csak a latvanyosségok, az 6nallé ének- és tancsz4mok, a kisebb prézai jelenetek keretéiil szolg4l. — 2. revwe : szemle; gyakran haszn4lt folydiratcim (pl. Revue des Deux Mondes). rex Badzta. rezeda (Reseda odorata): a rezedafélék (Resedaceae) csaladja4ba tartozd, egyiptomi szérmazdsu, egynyari névény. Fiirtékben megjelené virdgai kellemes illatuak. Viragagyakba iltetik, cserepes

novényként is nevelik. Magrél szaporitjak. rezervatum, rezervacid (lat. "fenntart’ szé-

bél>:

1. a bennszilétt lakossaég szamara

mokban,

ill. gyarmataikon. Az

sz. elején az indian lakossag elkilénitésére. Rezervacids teriiletek vannak a Deél-afrikai Kéztérsasagban, egyes brit gyarmatokon és Ausztralidban is. — 2. védett teriilet: olyan dsszefiiggs6 teriilet, amelynek felhasznalasa és beépitése természeti, térténeti, mtiemléki stb.

érdekek védelme szempontjabol korlatozasok al& esik. (> még természetvédelmi teriilet) rezervnyomas : textilnyomasi

~t kéveté szinezéskor akadalyozzak. rezezés ; galvanikus

szazad

és rézcianidot tartalmaz.

tartalmazhat.

A finomitas

kén-

savas ~szulfatoldat megbontasaval torténik elektromos egyendram segitségével. Az oldatba a tisztitanddé nyers~b6l 6ntétt vastagabb tablakat anddul (pozitiv sorok) és vékony tiszta ~lemezeket (anyalemezeket) katédul (negativ sorok) kapesolva fiiggesztenek. Az elektromos egyenaram hatasara az oldatbdél teljesen tiszta ~ valik ki az anyalemezekre, és ugyanilyen mértékben oldddik az

anddlemez;

tehat

az

oldat

(elektrolit)

~tartalma

nagyjabél allandé marad. A ~ szennyezései tn. anddaszap alakjaban iilepednek le az elektrolizalé kad fenekére. Az anddiszapban gyakran nem csekély mennyiségti nemesfém (arany, eztist) van; ezt kinyerik beldle. Az elektrolit~ 99,95—99,97% tisztasagu. A tiszta fémet legnagyobb mennyiségben az elektrotechnikai ipar hasznalja, de jé hévezetd képessége miatt fitdcséveket, kazanokat is készitenek beldéle. Sokféle 6tvézet alapféme. Cinkkel képezett 6tvézete a sdrga~, édnnal 6tvdzve valtozatos tulajdonsagu bronzokat ad. Vegyiileteit nagy mennyiségben hasznaljak, elsésorban névényvédelemre. Aw a vas utén a legnagyobb mennyiségben termelt fém. Nyersanyagként az érceken kiviil édcskarezet is dol-

goznak fel. — Mo. ~termelése a kézépkorban és az ujkor elején nagyon jelentékeny volt. Jelenleg Recsken banydsznak csekély mennyiségt rezet. Egyes tékésorszdgok réztermelése

1938

1958 ezer

| 1959

| 19602

671

970

763

1120

Wezak®

216

380

539

566

439

512

506

s.ccs sevtewss ees

CO} eRe clonDonCoeue i

338

Kanada

216

299

331

378

Kongéi Kézt. NSZK? ierAtegtieal. MagacwoadeonocoosU gous Tapanierscratiets sicher race eins INey ee UG OEY Apoooe canon coud

124 — — -~ —

238 194 155 103 100

282 211 187 155 97

-234 211 188 112

Megjeqyzés : Az adatok a belfdldi és kiilféldrél sz4rmazé ércekbél és koncentratumokbél eléallitott elsédleges fémrézre vonatkoznak. M4sodlagos, hulladékbél stb. sz4rmazé rezet jelentésebb mennyiségben az USA (128 ezer t 1960-ban), Nagy-Britannia (106 ezer t 1960-ban), az NSZK (75 ezer t 1960ban) és Japan (60 ezer t 1960-ban) termelt. Az orszigok az 1959. évi termelési

terjedelem sorrendjében. a) M4sodlagos 6ntésbél sz4rmazé finomitott rézzel és importalt

,,hélyagos

réz’’-zel

(blisterrel)

egyiitt.

b) Elézetes

a

cianid-, mozés

ritkabban kéveti.

rézfaivés

a szinezédést bevonas

rézzel,

rézszulfatoldatbél. rendszerint

A saérga~hez

Vadrezeda

meg-

altalaban

Egymagaban

réz-

rit-

> nikkelezés, esetleg — kré-

hasznalt

fiirdé cinkcianidot

(> még galvanizélés)

hangszerek : fuvds

hangszerek

todleséres

ft-

vokaval, melybe a jatsz6é ajkaét beleszoritja. Anyaguk tobbnyire sargaréz. Osi mintaik kagylok, allati szarvak voltak.

Vannak

természetes,

toldszerkezetes

és ventiles

~. Az elsénél a csé hossza valtozatlan, esak az alaphang és felhangjai szdlalnak meg; a masodiknaél a megtért és tavesészerfien egymasba tolt csdérészek kihtizdsa, a harmadiknal uj hangjératoknak ventilekkel térténé bekapesolasa hosszabbitja a csévet s mélyiti a hangot. F6 hangszercsaladjai: kirtfélék, trombitafélék. rézgalic ; a kristdlyos — rézszulfdt elnevezése a mezé-

gazdasagi gyakorlatban. Nagy mennyiségben hasznaljak kartev6k elleni védekezésre. Mésztejjel keverve késziil beléle a peronoszpéra ellen alkalmazott bordéz lé. Mo.-on évente kb. 15 000 t ~ot hasznalnak fel, melyb6él 4500 +-t haz&nkban 4llitanak elé (Metallochemia). rezgés ; minden,

potvaltozds.

az iddben

(bévebben

rezgéskelt6 : — oszcillétor rezgésmérés : a rezgésben féleg elmozdulas,

periodikusan

térténé 4lla-

— rezgdmozgés)

a sebesség

levé

testeken

és a gyorsulds,

(gépeken) sokszor

a

frekvencia mérése (— frekvenciaméré). Pl. egy villamosgép forgd részének forgds kézbeni rezgéseit kiegyenstlyozé padon mérik abbdl a célbdél, hogy meg lehessen Allapitani, karosak-e a rezgések a gépre v. annak alapjara. A modern rezgésmérékben a rezgéseket villamos mérdatalakitékkal fesziltségvaltozdsra alakitj4k At, azokat kézvetleniil v. felerdésitve mérik. Ilyen Atalakiték :

a piezokristdlyok, nyulésméré bélyegek, dllandé magneses térben rezgé indukeids tekercsek (dinamikus mikrofon),

tonna

WSAr ce ctcue ears elect sssists/< eictlove' oistessts.

Rhrodesia

eljéraés;

szinezetlen szdvetekre olyan vegyszereket nyomnak, amelyek a nyomott helyeken a

kan alkalmazzak,

szennyezést

elsé6 ~okat

az USA-ban és Kanaddban hoztak létre a 19.

titjik. Mivel a ~ elektromos vezetédképességét csekély mennyiségt tisztatalansdag is nagyon rontja, a villamosipar szamara eldallitott un. elektrolit~ legfeljebb néhany %

a

fajildézés politikaja szellemében kijelélt kényszer-lakdteriilet egyes kapitalista 4Alla-

adatok.

kondenzdtor mikrofonok stb. Ilyen mérémiutszerekkel mérik pl. a kész repiilégépeken a sziikséges rezgési adatokat,

hogy elkeriiljék a rezonancids rezgéseket és azok karos hatasét. Egyes mtiszerek a rezgéseket nemcsak mérik, hanem automatikusan regisztraljak is. Igy pl. az elektrokardiograf a szivverés ritmusat, az emberi test kiilénb6z6 ereinek pulzdlasat regisztralja. rezgésszam: a —frekvencia magyar elnevezése.

rezgékér : kondenzdtorbél

és énindukcidéds

tekeresbdl,

valamint ellenallasbdl allé villamos 4ramkéri elem. Lehet soros v. parhuzamos aszerint, hogy a kondenzator és a te-

kercs sorosan v. parhuzamosan van-e kapcesolva, Valamely ~ latszdlagos ellenallasa kiilénb6zé frekvencidju valtakoz6 4ramokkal szemben mas és més; egy a ~re jellemzé

rezgokristaly

569

frekvencian, az Un. sajdtfrekvencidn a soros ~ latszdélagos ellendll4sa minimalis, a parhuzamos ~é6 maximilis. A sajatfrekvencia a Thomson-formuldval szamithaté :

2 eszerint La

I f, = ————.,

ahol

22 LC

F toe sajatfrekvencidja,

f) a ~

tekercs 6nindukcids tényezdéje, C pedig a kondenzdtor

kapacitasa. Ha egy parhuzamos ~be energidt juttatunk (pl. a kondenzatort feltdltjiik), majd magéra hagyjuk, elektromagneses rezgések keletkeznek benne, amelyek frekvencidja a ~ sajatfrekvencidja, s amelyek a kiktiszébélhetetlen ellendlldsokon létrejévé energiaveszteségek miatt csillapod6 jellegiek. A ~éket az elektrotechnika szamos teriiletén, kiilonésen a radiétechnikaban igen kiterjedten alkalmazzak rezgéskeltésre, rezgések kiemelésére v. kisztirésére stb. rezgékristaly : kvarcbdél, turmalinbdl v. mas anizotrép kristalybé] kivagott, kor alaku v. négyszégletes lapocska, melynek egymassal szemben 4llé lapjaira fémréteget helyeznek, és azokat kivezetésekkel latjak el. A két kivezetés kéz6tt a kristaly anyagatdl és méreteité] fuged olyan villamos —impedancia jelentkezik, mely rezgdkérként viselkedik. A ~t nagy pontossdgu elektroneséves rezgéskelté kapcesoldsokban (radiéadék, kvarcora

stb.), valamint

villamos

sztirékben

hasznéljak.

—

Irod. A. F. Plonszkij: A r. 1955. rezgémozgas, oszcilldci6 : a mechanikaban minden olyan mozgas, amely valamilyen egyenstlyi hely-

zet k6riili, periodikus ingadozdsokbdl 4ll, pl. az —inga mozgaésa, a hur rezgése stb. Altalaban rezgésnek v. ~nak nevezzik valamely fizikai mennyiség (stirtség, aramerésség stb.) egy meghataérozott érték k6riili periodikus ingadozasaét. Megkiilénbdéztethetiink — csillapitatlan rezgémozgast v. —csillapitott rezqgémozgdst, mas fel-

osztas szerint —harmonikus nikus

rezgomozgast.

Az

rezgomozgdst,

anharmonikus

~

ill. anharmotdbb,

esetleg

végtelen sok harmonikus ~ dsszege. Az dsszetevé rezgéseket > harmonikus analizis segitségével lehet kiilénvalasztani. A ~ jellemzéi: az >amplitidd, a —frekvencia és a rezgést idd (az az idé, amely alatt a test ugyanabba

a

helyzetbe

tér

vissza,

miutéan

mindkét

szélsd

helyzetet érintette). Barmilyen rezgésre képes rendszer magara hagyva mindig egy meghatdrozott frekvencian v. annak tdébbszérésén rezeg. Ez a frekvencia a rendszer sajdifrekvencidja.

Réz-hegység,

Muntii Plopisului:

hegység

Romania-

ban, az Alféld peremén, a Sebes-Kérés és a Berettyéd kézé6tt. Legmagasabb pontja 763 m. Az Erdélyi-szigethegység része. Aszfalt-, bauxit- és kdsébanyaszat. rézhuzal: az elektrotechnikaban dramok vezetésére, Aramkorék désszekéttetésére, tekercselések készitésére Al-

tal4nosan

hasznaélt

anyag.

Elényés,

mert

a réz vezetd-

képessége valamennyi fém kéztil (az eziist6t kivéve) a legnagyobb, ill. fajlagos ellenadllasa a legkisebb, tehat a legkisebb déramveszteség vérésrézhuzal alkalmazasanal

van. Fajlagos ellendlldsa 0,0175 2 mm?/m. Rezi: 6tk., Veszprém m., keszthelyi j. L: 1440 (1960). Va.: Keszthely. Varrom, gétikus r. k. temploma mitiemlék. Rezi Karoly (1909—42): az illegélis kommunista part martirja. Sz6vémunkas volt. Szakmajan keresztiil kapesolddott a munkaésmozgalomba. 1931l-ben az illegalis kommunista ifjumunkaés-mozgalomban dolgozott. 1933 tavaszdn lett a KMP tagja. Az 1935-6s valasztasok idején tagja volt annak a vegyes bizottsdgnak, amely az egységblokk megalakitasanak feltételeit targyalta. A legaélis szervezetekben folytatott széles kértii tevékenysége mellett részt vett az illegdlis Vérdés Segély munkdéjaban is. A II. vilaghébort kitérése utén Ujpesten végzett agitacids és szervezé munkdt. 1942 Apr.-Aban az antifasiszta fiiggetlenségi mozgalom elleni irtéhadjarat idején letartédztattaék. Brutdlis vallatas sordn halaira kinoztak. rezidencia : az Allamfé v. mas vezeté tisztséget

betdlté

személy

székhelye,

székvaérosa,

palotaja.

rézmiuszal

rezidens ugyvivo.

: 1. helytart6o,

kormanyzé.

—

2.

reziduum piros és fehér rézsa harcédban. Kezdetben a fiatalkori V. Edward

kirdly mellett régens, de még ugyanabban

az évben

a

kirélyt a Towerbe zératta, majd megfojtatta, magat pedig kirdllyé kidltotta ki. Zsarnoki uralma ellen felléptek a Lancaster-haz hivei élik6n Tudor Henrikkel (a

késébbi VII. Henrik letti

csataban

angol kirallyal).

stlyos

vereséget

A Bosworth

szenvedett,

s

is elesett. Eletének és koranak nevezetes feldolgozaisa Shakespeare III. ~ c. dramaja. Richards

[ricsedz],

Dickinson

Woodruff,

mel-

6 maga

irodalmi Junior

(1895— ): amerikai orvos, fizioldgus, 1956-ban a szivkatéterezés kifejlesztéséért A. F. Cournanddal és W. Th. Forssmann-nal egyiitt Nobel-dijat kapott. Richards, Theodore William (1868—1928): amerikai kémikus. Szémos elem pontos atomstlyénak meghatarozasaért 1914-ben kémiai Nobel-dijat kapott. Foglalkozott elektrokémiai kutatdsokkal, atomtérfogatok meghatarozdsdval, valamint az elemek ésszenyomhatdsagaval is. Richards Finompesztégyar: az orszag egyik legnagyobb gyapjtipari tizeme. A Richards Richard Gyéri Finomposztégyér (1905-ben alapitotték) és a Gyédri Gyapjufond-, Szévé-, Festé- és Kikészitégy4r 1950-ben tértént egyesiilésébél jétt létre. Kénnyti és nehéz fésts gyapjuszoveteket, nédi és férfi gyapjukabat- és sportszoveteket gyart ; termékeinek jelentés részét exportalja.

1960-ban kb. 2000 dolgozdét foglalkoztatott. Richardson [ricsodszn], Owen Willians, Sir (1879 — ): angol fizikus, egyetemi tanar, az angol Kiralyi Tarsasag tagja. Foglalkozik termodinamikaval, spektroszkdépiaval, réntgensugarakkal, a fényelektromos jelenséggel. A réla elnevezett magyarazatat adta. Hzért kapott.

Richardson-effektus elméleti 1928-ban fizikai Nobel-dijat

hegeménia

megszerzésére

Clarissa, Sir Charles Grandison) apolgaéri szemlélett regényirodalom elsé képviseldje, a lélektani regény Uttoréje. Erzelmessége, patetikus jelenetei, mesterkélt nyelve, szenvelgé stilusa ma mar elavultté teszik, de nagy hatdst gyakorolt elsésorban a német és francia irodalom fejléddésére, tébbek k6zétt Rousseau-ra és

Goethére is.

munka.

Minél

(O. W. Richardson angol fizikus

nagyobb

a test hémérséklete,

(Kew

Garden).

(USA) fév.-a.

L:

korlatlan

42000

(1955).

—

2. Virgenia allam

L: 218 300 (1960). Tengeri kik6td6, dohaény-

piac ; dohany-, vegyipar és papirgyartas. — Az 1861 — 65. évi amerikat polgérhdboru idején a rabszolgaség

fenntartdésdért

haborut folytaté — Amerikai Konféderdlt

Allamok kézpontja volt. Richter Aladdér (1868—1927): botanikus, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja. Az élettani névényanatémiai iranyzat képviseldje. Fontosabb mtivei: A viztarté szdvet és élettani felemadsleveliiség,

1916;

hatalommal

kormaényzott.

Az

abszolit monarchia hiveként 1628-ban megsziintette a hugenotiak kivaltsdgait, felszimolta az ellene iranyuld féuri Ssszeeskiivéseket (1630, 1642). Az allami jévedelmeket adédk emelésével fokozta, tamogatta az ipar és a kereskedelem fejlddését (manufakturak, védévamrendszer stb.). Kilpolitikajaval a spanyol és osztrak Habsburgok eurdpai tulstlyanak megsziintetésére, az eurdpai

Hgy termé-

szelbuvar utinapldjébdl, 1904—05. (Az utdébbi Hurdpa botanikus kertjeinek leirdsa.) Richter Janos (1843—1916): vilaghiri magyar karmester. R. Wagner kérének kimagaslé tagja. 1871—75 kézétt a bp.-i Nemzeti Szinhaz karmestere volt, majd Bécsben, Bayreuthban dirigalt. A 80-as évekt6l London és Manchester zeneéletének iranyitdéja volt, itt mutatta be Barték Kossuth-szimfoniajat (1908). Wagner zenéjének egyik legkivalébb interpretatora.

német geolégus-

geografus, egyetemi tanar. Az MTA kiiltagja. A geomorfolégia egyik megalapitéja. Az eolikus lészelmélet toéle szaérmazik. ricinus (Ricinus communis): a kutyatejfélék (EHuphorbiaceae) csaladjaéba tartozé termesztett olajnévény. Hazaja Afrika. Nemesitett ~fajtaink magassaga 1—1i,5 m. Levelei nagyok, ujjasan 6sszetettek.Szara elagazé és beliil iireges. Hajtasainak végén firtés viragzat fejlédik. Termése 3 rekesz, kiviil sima v. tiiskés toktermés. Maghéja sima, szines, foltos

v. esikozott. Magja 35—50% olajat, mérgezé fehérjeszerti anyagot (ricin) és egy kevésbé mérgezé alkaloidot (ricinin) tartalmaz. A ~olaj zéldessarga v. majdnem viztiszta. Nehezen szarad, folyékony allapotdt sokéig megtartja. Nagy viszkozi-

és

elhagyni a testet. Az izzé katédok is bocsatanak ki elektronokat a ~ kévetkeztében. A ~t T. A. Edison fedezte fel, O. W. Richardson a jelenség elméleti magyarazatat adta. Richelieu [risolj6], Armand Jean du Plessis, herceg (1585—1642): francia Allamférfi. Polgdri szarmazdsu volt, 22 éves koraban Lugon piispéke, 1614-ben az états généraux (rendi gytilés) tagja, majd az dllamtanacsban a kil- és hadiigyek vezetdje lett. 1622-t6] biboros, 1624tél XIII. Lajos minisztere. Kivaélé tehetségii szervezd

a

magyarul megjelent: Derék emberek, Lépvesszd. Richet [rise], Charles (1850—1935) : francia fiziolégus, egyetemi tanér. Az ideg- és izomélettan teriiletén alapveté kutatasokat végzett. 1902-ben felfedezte az altala anafilaxidnak nevezett jelenséget. 1913-ban orvosi Nobel-dijjal tintették ki. Richmond [ricsmend]: 1. London DNy-i peremvarosa a Temze partjan, nagy parkkal és botanikus kerttel

minél kisebb a kilépési munka, annél tébb elektron képes

volt, aki szinte

Beavatkozdsa

alapitotta 1635-ben Franciao. legfébb tudomanyos intézetét (Institut de France). Legjelentosebb mitivei: emlékiratai, levelei és politikai végrendelete. Richepin [rispé], Jean (1849—1926): francia ird, a Francia Akadémia tagja. Romantikus verseiben, szindarabjaiban csavargé életének szines élményeit irta meg, a bohém életet eszményitette sokszor naturalista vondsokkal. Eléad6i Gtja soran Bp\-eris jart. Elbeszélé mitiveibél

nevébél), termikus elektronemisseid, Hdison-effektus: fizikai jelenség, amely abbdl All, hogy elektronok lépnek ki nagy hémérsékletti (izz6é) anyagokbdl. A jelenség magyaradzata, hogy egyes elektronoknak a hdmozgas kévetkeztében az energidja nagyobb lesz, mint a — ki-

lépési

térekedett.

—+harmincéves héboriba sikeres volt. Tervbe vette az erdélyi fejedelemség bevonasét is a Habsburgok elleni szovetségbe. Partolta a tudomanyt és mtivészetet, 6

Richthofen, Ferdinand (1833—1905):

Richardson, Samuel (1689—1761): angol irdé. Szentimentalis, erkélesi, lélekelemzé levélregényeivel (Pamela,

Richardson-effektus

ricinus

tasu,

vizmentes

alkoholban

ol-

dédik. Héjtalanitott magvakbél préseléssel és forrévizes kezeléssel nyerik, igy a ricintél mentesitik, Kézismert hashajtdszer. A bélben ricinolsavra és glicerinre bomlik ; a ricinolsav izgatja a bélfalat, és fokozott bélmtikédést valt ki. A szemészetben, a bérgydégyaszatban és a kozmetik4ban is hasznalj4k. Fontos vegyipari nyersanyag ; Ujabban foként mtigyanta és mtiszél késziil beléle. Olaja kendolajnak is alkalmas; egy idében a Virdgz6 ricinus

repllégépek kenésére alkalmaztdk, mert fizikai tulajdonsem yvaltoznak. — Mo.-on vetéste-

sd4gai nagy héfokon rulete

1960-ban 5000 kh, termésmennyisége

2300 t. volt.

Szép leveleiért kertekben disznévényként is wltetik. (> még olajnévények) — Irod. Minkevics—Borkovszkij :

Rickert

5

Olajnévények. 1951; Jaky—Jénap: Olajipari névények termesztése és feldolgozdsa. 1957. Rickert, Heinrich (1863—1936): német ujkantidnus filozéfus, a szellemtérténeti iranyzat képviseldje. Filozofiajaban kézponti helyet foglal el az ,,érték”’ fogalma, ez azonban néla nem kézgazdaségtani kategéria, hanem valamilyen

a tapasztalds

(pl. igazsag, szépség, téneti

alakulatban,

kifejezddése,

elétt, apriori létezé eszmének

jdsdg) egy bizonyos

kulttrdban,

korban,

mtivészetben

megnyilvénuldsa.

tor-

stb. vald

A _ térténettudomany

feladata szerinte ezeknek az apriori eszméknek, ,,értékeknek” keresése a kiilénb6z6 korokban, a kultura torténeté-

ben (--ujkantizmus). Rickettsia-félék (Rickettsiales): a bizonytalan rendszertani kapcsolatban egyik rendje;

Atmenetet

képeznek

baktériumokkal levé kérokozék

a virusok

és a bak-

tériumok kézétt. Mikroszképpal ldthaték. Palcika és gomb alakuak. Oblig&t sejtéléskéd6k ; életfeltételeik esak é16 sejtben biztositottak. Laboratdériumi elszaporitasuk

szdévettenyészetekben

hetséges. és

Leginkébb

k6étészéveteiben,

Kullanesok

és

csirkeembriékban

a gerincesek valamint

és izeltl4biak

vérében

fordulnak

Riese:

6tk.,

Ujhelyi j.

Rideg dalmi

Borsod-Abauj-Zemplén

m.,

eld.

1953.

s&toralja-

L: 3130 (1960). Gépéllomas. Malom. Tejiizem.

Sandor

béres

(1903—

volt,

az

):

1919-i

irdéd, Kossuth-dijas. Tandcskéztdrsaség

Ura-

bukaésa

utén menekilnie kellett. Gydri munkds lett, 1926 dta részt vett a munkaéasmozgalomban, sok uldéztetést szenvedett. 1943-ban jelent meg elsé, Indul a bakterhdz c. miive. A felszabadulds nyitotta meg pdlydj&t, és meghozta

dertis,

takozd4sat.

sokszinti

elbeszél6

Onéletrajzi

mtivészetének

regényeiben

(Tiizprdba,

kibon-

1949;

Samson, 1951) nemesak sajdt életének viszontagségait irta meg, hanem hti képet adott az 1919-i Tandcsk6ztarsasdg hdsies erdfeszitéseirél és az ellenforradalmi elnyomas kietlenségérél, a szegény embereknek az urak elleni harcarél. (A tiikrésszivit huszdr, Daruszegi vasérnapok,

Histérids

idék

kisregények,

Csongorddi hun kirély, 1957 — Kristof rozsaféi,

1960

—

rideg marhatartas:

elbeszélések,

vélogatott elbeszélések;

regény.)

az Allattartasnak,

szaporitasnak,

ill. tenyésztésnek kezdetleges, a természeti viszonyoktdél nagymértékben fiiggé mddja. Az dllatokat egész éven at

a legelén tartjak, igy télen alig nyernek védelmet az iddjards viszontagsagai ellen. Takarmanyozasuk sztikés. Az edzé felnevelés és a természetes kivalogatédas hatasara a ridegen tartott Allatok kiilénleges szilardsagra, szivéssagra, ellenalléképességre tesznek szert, és jd] alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. Mo.-on a~ a magyar szurke marha tenyésztésében csak nemrég sztint meg.

Riedl Frigyes (1856—1921): irodalomtérténetiréd és esszéista, az MTA tagja; Gyulai Pal utédda a bp.-i egyetemen. Taine milié-elméletének volt a hive. Az ésk6éltészettel,

a kézépkori

irodalommal,

Zrinyivel,

V6rés-

martyval, Petéfivel foglalkozott. Fé mtive Aranyrdl szél (Arany Jénos, 1887). Tanulmanyait konzervativ vilagszemlélet, de ugyanakkor mitivészi érzékenység, irodalmi, szinezé eldadasmdd,

a francia stilusmtivészet hatdsa

jellemzi. A magyar irodalom féirdnyai (1896) cimmel régi irodalmunk dsszehasonlité vizsgdlataéra tett kisérletet. Riedl Szende (1831—73): nyelvész, az MTA tagija, pragai, majd bp.-i egyetemi tanaér. (Magyarische Grammatik,

1858;

A

1895.) Leforditotta

magyar

nyelvrendszer

az Igor-éneket

(1858).

cseh

pol-

az

7fju-

cesehek valasztasi gyézelme ~ politikajaét hattérbe ritotta ; képviseléi mandaétumat is elvesztette.

alkotmany

helyredallitésa

szo-

Riego y Nunez

érdekében.

[riego i nunyesz],

1891-ben

Rafael del (1785—

1823): spanyol forradalmar. Részt vett a francia uralom elleni nemzeti szabadsdgkiizdelemben, majd az 1820-ban kirobbant polgari forradalom katonai vezetdje volt. 1822-ben a kortez elnékévé valasztottak. Miutan a Szent Szdvetség intervencidja leverte a forradalmat, elfogtak és kivégezték. Riemann, Bernhard (1826—66): német matematikus, egyetemi tandr. Kiemelkedé jelentéségii eredményeket

ért el a komplex fiiggvénytanban (konform leképezés alap-

nagyobb virust. Ivanovics Gy.:

okozé virusok és rickettsiak.

(1818—19038):

tétele), a geometria alapjaiban (Riemann-geometria) és a differencidlgeometridban, a parcidlis differencidlegyen-

conjunctivae és az tn. >Q-lézat okozé R. (Coxiella) burneti, valamint az 6t6dnapos lazat kivalté R. quintana. Egyesek a ~hez soroljék a Chlamydozoon trachomatist,

betegségeket

Ladislav

le-

ses tifusz kdérokozdéja, a Rickettsia prowazeki (H. T. Ricketts és J. Prowazek, rickettsia-fertézésben elhalt tudédsok emlékezetére elnevezve), a hazai szarvasmarhaék fertézé kétéhartya-gyulladését eldidézéd R.

Emberi

Rieger, Frantisek

gari politikus. F. Palacky mellett a konzervativ dcsehek vezetdje volt. 1849 majusaban Teleki Laszléval, a magyar kormény parizsi képviseléjével egyezményt k6tétt a magyar—cseh egyiittmtikédésrél. 1861-ben J. Grégrrel egyutt megalapitotta a Ndérodni Listy c. lapot; a 60-as években széles kérii tevékenységet folytatott a cseh

hdm-

és tetvek terjesztik. Ide tartozik a — kitté-

a trachoma kérokozéjat, valamint tébb (>+még_ fertdzé betegségek) Irod.

Riesz

Or

alapvonalat

letek

és a

matematikai

fizika

teriiletén,

szamelméletben stb. Riemann, Hugo (1849—1919): egyetemi

tandr,

majd

a lipesei

az

német

analitikus

zenetudds,

zenetudomanyi

intézet

igazgatéja. Munkdsséga feldlelte a zenetérténet és a zenetudomany minden teriiletét (6sszhangzattan, formatan, ritmika, esztétika, hangjegyirdés stb.).

Riemann-feliilet (B. Riemann német matematikusrél): a@ geometriai fiiggvénytan tébbértékti > analetikus fiiggvényekre vonatkozé részének fontos segédeszkéze. Szemléltetés célj4bél tgy tekintik, mintha a kilénbézé figgvényértékek nem a szamsik egyazon pontjahoz, hanem egymas felett elhelyezett tobb szamsik pontjaihoz volnanak rendelve. Az igy keletkezéd Un. ~ bizonyos sajatsdgai a szemléltetendd fiiggvény természetétd] fiiggnek. Riemenschneider, Tilman (kb. 1460—1531): késdgétikus német szobrasz. Wirzburgban dolgozott. Ké6szobrok és sirkévek mellett gazdagon részletezett szinezetlen fa oltdrszobrokat készitett (Az utolsd vacsora

oltéra,

Rothenburg).

Egy

Madonnaéja

a Szépmiivészeti

Muzeumban van. Rienacker, Giinther (1904— ): német kémikus, egyetemi tanar, az NDK tudomanyos akadémiaéjanak titkara,

az MTA tiszteleti tagja. Szervetlen és analitikai kémiai kutatasokkal foglalkozik. : Rienzi [rienci], Rienzo Cola di, tkp. Nicolo Gabrinz (1313—54): itdliai Allamférfi, humanista. Mint népszénok az antik rédmai kéztdrsasdg és Italia egységének viszszaallitasdt hirdette. Az 1347-ben kikidltott rémai k6ztarsasdgban néptribunnda valasztotték. A még ugyanabban az esztendében ellene kitért felkelés elél Pragdba

menekiilt, majd 1352-t61 54-ig Avignonban VI. Kelemen papa fogsdgéban volt. VI. Ince papa, aki ~t hatalma visszaallitasdra akarta felhasznalni, szabadon bocsatotta.

~ fegyveresei élén 1354-ben Rémaba vonult, s itt ujbdl kikidltotta a kéztarsas4got. Azonban ismét felkelés tért ki ellene; megdlték. — Petrarca bardtja volt. Ries, Ferdinand (1784—1838) : német zongoramtivész. Beethoven kivalé tanitvanya. Mint zeneszerzé Beethoven epigonja. Riesa : vdros

az

NDK-ban,

az

Elba-f.

bal

partjan,

Drezdatél ENy-ra. L: 36000 (1958). Vasmt, gép- és hajégy4rtas, olajfinomité. Folyami kik6té. Riesz Frigyes (1880—1956): matematikus, egyetemi tanar,

akadémikus,

kétszeres

Kossuth-dijas.

Tébb

kiil-

foldi akadémia tagja. A 20. sz egyik legnagyobb matematikusa volt. A funkciondlanalizis egyik megalapitdja. Legismertebb tétele, a ~—Fischer-tétel a négyzetes integrdlhaté fiiggvények terének teljességét mondja ki. Jelentés eredményei vannak az integrdlegyenletek és a harmonikus fiiggvények elméletében, a komplex figgvénytanban és az ergodelméletben. (Legons d’ Analyse

Fonctionelle, 1952. Szdkefalvi Nagy Bélaval k6zésen irt mitive megjelent orosz, német és angol forditasban is. — R. FF. ésszegytijtott Csdszér Akos.)

Riesz

Marcell

munkdi,

(1886—

1961.

):

Sajté

ala

matematikus,

rendezte :

egyetemi

tanér. Svédo.-ban él. Riesz Frigyes testvére. Valdés fiiggvénytani és a trigonometrikus, ill. Dirichlet-sorokra, tovabba a differenciélegyenletekre vonatkozé eredményei jelentdsek. rif habord, 1921—26: a Marokké E-i partvidékén laké rif torzsek nemzeti felszabadité kiizdelme a spanyol és a francia gyarmatositék ellen. A rif térzsek Abd el-Krim vezetésével 1921. jul.-ban szétverték a spanyol expediciés sereget, majd szept.-ben édsszehivtak a rif nemzetgyllést, s kikialtottak a fiiggetlen rif kd6ztarsasagot. 1925-ben a.hare kiterjedt Francia Marokkéra is ; ennek soran a rifek tébb gydzelmet arattak. Ekkor azonban Primo de Rivera spanyol dikt&tor szovetséget k6tdst a francia kormannyal, és a rifeket egyestlt spanyol— francia haderé tamadta meg, amely hosszt és elkeseredett kiizdelem utdén 1926-ban leverte ellendllasukat.

Rif-hegység : a Parti-Atlasz marokkdi

része.

Nagy-

részt, fdleg K-on, idés kristalyos kézetbél épiilt fel. A tenger fell nagyon meredek pereme erdsen tagolt. D-i lejtéi menedékesebbek. Zart, nehezen jaérhatéd hegység. Lakéi

a rif-kabilok.

rif-kabilok ; E-Marokkéban,

a

Rif-hegységben

16

nép. Lélekszimuk kb. 600000. Nyelviikén, a berber nyelvek k6zé tartozé rif nyelven kiviil arabul is beszélnek. A 19. sz.-ig rettegett kalodzok keriiltek ki koziluk. Ma fodként Allattenyésztéssel, féldmtveléssel foglalkoznak. Szunnita mohamedanok. 1921—26 k6z6tt a ref héboruban hésies szabadsaégharcot vivtak a gyarmatosité spanyolok és francidk ellen. Riga:

rig6mezei csata

576

Riesz

a Lett SZSZK

fév.-a,

a Nyugati-Dvina torkola-

tanal. Jelentés balti-tengeri kik6té és vastiti csomépont. L: 605000 (1959). Nagy jelentéségi ipari kézpont. Ipara adja a Lett SZSZK ipari termelésének 34-részét. Fém-, gép-, vegyipar, uj nagy szuperfoszfatiizem, elektrotechnikai cikkek gyartasa (telefonautomata, radid- és televizié stb.). Epitéanyag- és tivegipar, vagon- és hajégyartas, textil-, fa- és dohanyipar. Kulturdalis élete jelentés. Tudomanyos Akadémia. Tudomanyos intézetek. Egyetem. Politechnikai Intézet, kézépiskol4k. Szinhaézak (7 szinhéz), mizeumok, kényvtarak. Televiziéds addallomas. Csillagvizsgal6. — A kroénikaék 1201-ben emlitik elészér. A német lovagok 4ltal elfoglalt ~ban 1201ben Albert piisp6k erdéddét épittetett. 1255-t61 érseki székhely. A 13. sz. végén csatlakozott a Hanzdéhoz, és jelentés kézmiiipari és kereskedelmi kézpontté valt. 1561-t61 a lwoniar rend felbomlasa utén szabad varos. 1581-t61 Lengyelo., majd 1621-ben Svédo. birtokaba keriilt. 1721-ben az északi hdborut lezdré nystadti béke Oroszo.-nak juttatta, és Oroszo. egyik legjelentésebb kilkereskedelmi kézpontjavé valt. A 19. sz. masodik felében Oroszo. harmadik legnagyobb ipari kézpontja. A szovjethatalom a varosban 1919. jan.-ban gyézétt, és ~ a Lett SZSZK fdvarosa lett. 1919. maj.-ban az ellenforradalmi erdék az intervencidéds csapatok témogatasaval megdéntétték a szovjethatalmat. 1921l-ben itt k6totték meg a lengyel—szovjet h&borut lezaréd ~i békét. 1940. juin.-té6l az ujonnan megalakult lett SZSZK févarosa. 1941. jul.-ban ~ fasiszta német megszallas ala keriilt, amely aldl a szovjet hadsereg egységei 1944. okt.-ben szabaditottak fel.

Rigacs: ktk., Veszprém m., siimegi j. L: 540 (1960). rigai béke, 1921: az 1920. évi szovjet—lengyel haborut lezaré békeszerzédés. Alapjdul egyrészrél az Oroszo.-i Szovjet Féderativ Szocialista Kéztarsasig és az Ukran Szovjet Szocialista Ké6ztarsas4g, masrészrél Lengyelo. k6z6tt 1920. okt. 12-én a fegyversziinetrdé! és az eldzetes békefeltételekrél Rigaban aldirt szerzéddés szolgalt. Kimondta a szerzédé Allamok szuverenitésdnak teljes tiszteletben tartdsdt. Megéllapodést tartalmazott a szovjet—lengyel hatarrédl: Lengyelo. megkapta Ny-

Ukrajnat szok,

és Ny-Belorussziét.

ukranok

A Lengyelo.-ban

és beloruszok,

valamint

az

é16 oro-

OSZFSZK-

ban és USZSZK-ban é16 lengyelek szimara szabad kulturalis fejlédést és valla4sszabadsagot biztositott. — Lengyelo.-nak a hitleri Németo. altal tértént megszallasa utén a szovjet kormény 1939. szept. 17-én érvénytelenitette

a ~t.

Rigai-dbél : sekély (62 m) 6bél a Balti-tenger K-i részén, a Nyugati-Dvina torkolaténal, kb. 19 700 km?. Rigasz, Kdnsztantinosz (kb. 1757—98) ujgérog forradalmi k6élt6, politikai irdéd. Politikai célzatu barati tarsasdgot (Hetéria) alapitott, s verseivel, himnuszaival is a t6r6ék6k elleni szabadsagharcra buzditott. Az ujgérég Marseillaise szerzéje. A felkelés elékészitésére Bécsbe indult, az osztrak hatdésagok elfogtak s kiszolgaltattak a belgradi pasaénak, aki kivégeztette. Rigaud [rigo], Hyacinthe (1659—1743) : francia fest6, korénak egyik legjelentékenyebb arcképfestdéje. Dekorativ kilséségekkel s biztos jellemabrazolassal festette a francia udvar és arisztokracia tagjait. De Fleury bibornokot Abrdzolé portréja a Szépmiivészeti Mazeumban van. Riggenbach, Nikolaus (1817—99): német mérnék, a fogaskerekti vasut feltaldléja (1863). 1870-ben épitette Svaéjcban a Rigi-vasutat, amely Eurdédpaban az elsé fogaskereki hegyi vasut volt. Rigi: merészen kiemelkedé csics Svajeban a BerniAlpok fi-i peremén, a Vierwaldstaétteni-té partjan; 1800 m. Tetejére hegyi vasut vezet. Pompas kilatas az Alpokra. rigmus ; ritmikusan, ill. imnepélyesen eléadott alkalmi, tébbnyire verses monddéka. Fajai a gyermekkészént6ktél, kiszimoléktél a véfélyversekig és tancszékig igen val-

tozatosak. — Jrod. Katona—Simon—Varga: Rigmuskdltészet. 1955. Rig Magda (1910— ): operaénekesné (drémai szopran), az Operahaéz tagja. Olasz operaszerzék (Puccini, Mascagni), Wagner stb. mtiveinek kivalé eléaddja. Kilfdldén is sikerrel szerepel. rig6k (Turdus): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének rigdfélék (Turdidae) csaladjaba tartozé madarBLS Erés csériik és labuk van. Szinezetiik altalaban feliil barna, alul fehér,

esepp alaku foltokkal, de van fekete szint is. Erdei madarak, foleg az avarban keresik taplélékukat. Ki-

tind - tebb

énekesek. Legismera feketerigd (T. me-

rula);

Mo.-on

siksaégon

és hegyvidéken mindeniitt otthonos. Az elmult szaz évben erdei madarbdl vaFekete-

és énekes

rosi madarra

rigé

valt, és nem-

esak parkokban, kertekben, hanem a hazak tetején is hallatja énekét. A v&rosi élet még a téli vonuladstdl is elszoktatta. Hasznos. Az énekes rig6 (‘T. philomelos philomelos) hegy- és dombvidéki erdéségekben gyakori. Ujabban szintén kezd behtzédni a varosokba, Rovarevé. A léprigé (T. viscivorus viscivorus) ritkaébban nélunk is fészkel. Az érvds rigé (T. torquatus

alpestris), a fenydrigd (T. pilaris) és a szdlérigé (T. iliacus iliacus)

hazankban

A sérgarig6

nem

fészkelék,

(—aranymélinké)

csak

Atvonuldk.

nincs kézelebbi rokonsdg-

ban a ~kal, csak himjének éneke emlékeztet a ~énekére.

rigolozas Kosovo-poljén vivott két Utkézet elnevezése a magyar torténetirdsban. — 1. 1389-ben Lazar szerb fejedelem délszl4v—romén—bolgér csapatainak stilyos vereséggel végzédé kisérlete, hogy megallitsa a Murad szultén vezette térdk héditék seregét. — 2. 1448-ban Hunyadi Janos vezetésével II. Murad szultén csapatai ellen vivott itkézet. Hunyadi azzal a céllal tamadta meg a térdék csapatokat, hogy egyesiiljon a Szkander bég vezette albAnokkal. A térédkéknek azonban Brankovié szerb fejedelem elérulta Hunyadi seregé-

az tvegfa] elétt) a mtiszaki (Pécsi radid)

Egyeniranyitocsévek szerelése (Magyar Addcségyar)

ASSESSES

Toriumos

iranyito

adoécsévek

(Magyar

helyisége

ellendrzése

Addcségyar)

Poe

Radidcsévek gyartas

Nagyfesziiltségt egyeniranyitocs6-

vek probatizeme (Magy. Adocségyar)

=Radidcsévek

ellenérzése

(Egyesiilt

Izzdlampa és Villamossdgi RT.)

.

Szuper rddidvevé

hangolasa

Radar

Baloldalt : a radar ernyéjén

lathatd képek,

lent: 6dridsi megfigyelé radarantenna, jobboldalt : radidteleszkop antennaja

Wis

Univerzalis diagnosztikai vizsgalo késziilék, automatikus felvételi szerkezettel

szallithatd

ban, mellyel

ZZ

vizsgalatara alkalinas réntgenkésziilék gépkoesija

pp

\

Sorozatitelvevo

Dis

kesztilek

egy

idében

a MAV-k6érhaz-

két iranybol

készitheté felvételsorozat

_ |

Hosszanti

iranyu

késziilék SZTK

“

He

rétegtelvételezé

szakorvosi

rendelointézetben

Rontgenfilm-lelotezés; a nézészekrényen egy mellkasfelvétel lathatd

Rigémez6

577

nek felvonulasi

iranydt, s igy nagyobb

haderédt tudtak

Hunyadi esapatai ellen felvonultatni. A kézel hdérom napig tarté 6ld6k16 kiizdelem a térék6k gyézelmével végzodott. Rigémezé : -—- Kosovo-polje magyar neve. Rig-Véda : az dind szent konyvek, a + Véddk k6ziil a legrégibb és legértékesebb.

Legnagyobb

része az i. e. 2. évezredben

keletkez-

hetett ; az indoeurdpai kulttra legrégibb irodalmi terméke, nyelve a szanszkrit nyelv legdésibb valtozatat érzi. Tiz kényvre osztva tébb mint

Ezek

zémmel

valldsi

1000 himnuszt

targytak,

de vannak

tartalmaz.

kéztiik

el-

beszél6, filozéfiai jellegiek, rdolvasdsok, taldlés kérdések,

sét vilagi targyu humoros

Rigyae:

énekek

is.

étk., Zala m., nagykanizsai j.

L: 620 (1960).

Va.: Nagykanizsa. Erdégazdasag. Rihter, Szvjatoszlav Tyeofilovics (1914— ): szovjet zongoramtivész, korunk egyik legkittindbb eldaddja. Lenin- és Allami dijas. Mint szdlista, kamaramuzsikus és zongorakiséré6 egyardnt kivdléd. Félényes technikéji miivész. Viharos temperamentuma ellenére eldaddsa tékéletesen kiegyenstlyozott, s ez klasszikus, romantikus és modern mtivekben egyarént maradéktalanul érvényesil. Bp.-en tébb fzben is hatalmas sikerrel vendégszerepelt.

Rijad : — Er-Rijdd Rijeka, Fiume : jugoszlaviai (Horvato.) kikétévaros az Adriai-tenger Kvarner 6blében. L: 78100 (1956). Jugoszlavia fé kikétéje (az orszag tengeri forgalmdnak 50%-aval). Jelentés ipar: hajégyar, k6olajfinomitd, rizshantol6, vegy-, fa-, papir- és élelmiszeripar. Egybeépult Susakkal. Magyaro. is jelentés tengeri forgalmat bonyolit le ~n

keresztiil.

Aruforgalma

4,5 millid t volt

Rimnicu-Vilcea

szomja a nyelvi mivészet magas fokaén 4llé prézai mtiveiben is kifejezésre jut (Prdzai trdsok). Kittné mtfordité volt, jelentés a levelezése is.

Rilszkij, Makszim Fagyejevics (1895— ) : szovjetukran k6lté, mtifordité, kétszeres Allami dijas, Lenindijas, az Ukran SZSZK és azSZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja. Koltészetét a szovjet hazafisag, a népek baratsaga, a munka és az Uj élet épitésének pdtosza

ihleti. rim : verses szévegben ritmikai szakaszok (leginkaébb sorok) egy v. t6ébb szétagnyi zaré hangjainak désszecsengése, kisebb-nagyobb mérvG egyezése. A megk6ézelité~ az > asszondnc, a pontos hangegyezésen alapu16 a liszta v. szabatos~. Ugyanazon szé sorvégi ismétlése

(pl. a vala ismétlése Tinddinal.) dn~et ad, a rag- v. képz6ismétlés

pedig

rag~et,

ill. képzd~et

(tenned-venned).

A versnyomaték eloszlasa szempontjabél, francia mintara,

megkilénbéztethetiink him- és nd~et is:

a him~ben a

nyomaték a sor végére, az utolsé szétagra keriilt,

ben az utolsé elétti szdtagra. van

szomszédos

~

(pdros, hdrmas,

négyes ~ ;

rdtlo~ , echds~ ), kézépe~

(a verssor

kézepén

és tdvoli~

kereszt~:

abab;

(fél~ : xaxa;

a nd~-

Elhelyezés szempontjabdl bokor~,

és végén) Glelkezd~:

abba stb.). A ~ elhelyezése fiigghet egyes versformaktdl (—-tercina), de lehet a k6lt6 egyéni leleménye is. Rima, Rimava: folydé Csehszlovékidban. 90 km. Vizgytijtéje 1369 km? A Vepor és a Murdényi-fennsik k6zott ered. Banrévénél torkollik a Sajdéba. Rimanéezy

Gyula

(1903—58):

épitész,

Kossuth-

és

Ybl-dijas ; a Pasaréti uti templom és tér (1933—34), a Dob u.-i postaigazgatésag (1938—39), a Nemzeti Sportesarnok (1941—43), a géddlléi Arammérégyar (1950), a Budapesti Mitiszaki Egyetem Uj épiiletei (Kleineisel

1959-ben. — Az dkorban illirek Altal lakott telepiilés (Tersatica). I. e. 28-ban a rémaiak birtokaba keriilt. A 7. sz. elején horvat térzsek népesitették be. 799-ben a varost

JAnossal, 1952—54) aikotdja. Rimaszombat: véros Csehszlovékidban,

Nagy Karoly feldilta ; a helyredllitott varost a horvatok

Rimavska Sobota, Rimaszomhat: varos Csehszlovakiaéban (Szlovakia), a Rima-f. vélgyében. L: 10 600 (1960). Nagy élelmiszeripari kombinét épiil. Perenczy Istvan sziiletési és haldlozdsi helye. — 1268-ban Villa Stephani (IstvAnfalva) néven banyaészkézségként emlitik. 1335-ben kapott vdrosi jogot. A 15. sz. kézepén Jiskra, 1553—93 k6z6tt a t6rdk6k uralma alatt allott. 1892—1918 és 1938—44 kézétt Gémér és Kishont vm. székhelye volt.

Rijekanak nevezték. 1466-ban a Habsburgok birtokéba kerilt. 1717-t6] szabad kik6té volt. 1776-ban Atmenetileg Horvato.-hoz

csatolték,

de

1779-ben

Maria

Terézia

szabad varossé nyilvdnitotta. 1807-ben Mo.-hoz csatoltak, majd 1809-t6] 13-ig 4tmenetileg francia fennhatdésag ala keriilt. Kozig.-lag a varos 1822-t6] 49-ig Magyaro.hoz, 1849-t61 68-ig Horvdto.-hoz, 1868-td| ismét Magyaro.-hoz tartozott. 1920-t6] szabad varos. Birtoklasé-

ért éles hare folyt Jugoszlavia és Olaszo. kézétt. Az 1924. évi rémai szerzédés a vaérost Olaszo. birtokaba juttatta. ATI. vilaghabort utén a parizsi békeszerzédés értelmében Jugoszlavidhoz keriilt. riksa:

egyiiléses,

kétkerekti,

tébbnyire

nyithatéd

fedeli, kénnyti, emberi erével vont bérkocsi jellegti jarmii. Ujabban kerékparos valtozatai terjedtek el. K- és D-

Azsidban hasznaljék. riksdag : Svédo. kétkamards parlamentjének neve. Rila: Bulgaria legmagasabb hegysége Sz6fidtél D-re (legmagasabb pontja a Muszala-cstics 2925 m). Az Iszker, Marica és Meszta forrasvidéke. A Rodope-masszivum

része. A jégkorszakban erdédsen eljegesedett (150 tengerszem):

1700 m felett havasi rétek, stiri erdék.

Rilejevy, Kondratyij dekabrista,

Fjodorovics

forradalmar

k6lté,

a

(1795—1826): forradalmi

orosz

romantika

képviseldje. 1823-ban belépett a titkos Eszaki Tarsasagba, melynek legradikdélisabb csoportjat tdéméritette maga k6ré.

Politikai

verseket,

agitaldé, szatirikus

dalokat

irt.

Tébb versben 4llitott emléket Oroszo. 6s Ukrajna térténete hdsi eseményeinek. Az 1825-i felkelés egyik vezetédje

volt, haldlra

itéluék

és felakasztottaék.

Rilke, Rainer Maria (1875—1926): cseho.-i szarmazésu osztrak k6lté, a polgari tarsadalom hanyatlasat tiikr6zé lira egyik legnagyobb képviseléje. Hosszabb idét toltétt Franciao.-ban, Svdjeban; Parizsban Rodin titkéra volt. Formailag tékéletes, hangulatilag olykor misztikus verseiben és prézakélteményeiben a modern polg4rember magdnyosségat, félelmeit fejezte ki a leghatdsosabban (Vdlogatott versek). Jellegzetes szépség-

37 Uj Magyar Lexikon V.

Sobota.

+ Rimavska

:

Rimay

Janos

(1569

v.

1573—1631):

ké6lté,

Bocskai

Istvan, majd Bethlen Gabor szolgélataban 4llt. Balassi Balint htiséges barétja és kéltétanitvanya volt, halalarél versciklust irt, és ki akarta adni dsszes kdlteményeit. Terve nem sikeriilt, de rank maradt elészava a kéltd jelentés értékelése. Kittinéd formamtvészettel irt szerelmes, hazafias és valldsos versei a korabeli kéltészet legmagasabb szinvonalu alkotasai kézé tartoznak. — Irod. Ferenczi Z.: R. J. 1911. Rimbaud [réb6], Arthur (1854—91): francia kélté. Részt vett a parizsi kommiin harcaiban. Verlaine-nel egyiitt becsavarogta Ny-Eurdépat, hosszabb kalandos utat tett Keleten és Afrikdban. Mozgalmas életéb6é] mindé6ssze a 17 és 20 éves kora kéz6tti iddszakban irta verseit. Kaéltészete (Részeg hajé) gytilélettel teli lazadas minden tarsadalmi megkététtség, elditélet, a vallds, a polgari moral

ellen.

A

tudat

merész

asszocidcidi,

szavak

zeneiségét,

alatti

Oszt6énék

latomasszerti, hangulati

felszinre

szimbolikus

értékiket

tarasa,

képei, a

kiakn4zdé

iras-

miivészete alapjan a modern francia kéltészet kiinduldpontjanak, a szimbolistak, sztirrealisték, egzisztencialistak eléfutéraénak tekintik. Rimetea, Torocké : romaniai telepiilés Erdélyben, a Székelyk6 t6évében, Tordatél DNy-ra. Hires népviseletérél. — Kézépkori varrom. Rimini: kik6étévdros E-Olaszo.-ban, az Adriai-tenger partjan.

L:

83000

(1958).

Textil-,

butor-

és makaréni

gyartdés. Haldszat. Tengeri fiirdéhely. Mtemlékek. [rimnik vilesaé]: romaéniai vdros az Rimnicu-Vilcea Olt jobb partjan, Arges tart.-ban. L: 20 900 (1960). Kézelében sé- és kénbanydszat. Vegyipar és élelmiszeripar.

a népi hatalom éveiben nagy teljesitményti furnir- és panelgyar létesiilt. Rimoc: 6tk., Négrad m., szécsényi j. L: 2060 (1960). Va.: Szécsény.

Rimszkij-Korszakov,

Nyikolaj

Andrejevics

(1844—

1908) : orosz zeneszerzé. Tengerésztiszt volt, de érdeklédése mar koran a zene felé fordult. 1871-té] a szentpétervari

konzervatérium

tandra,

hang-

versenyek vezetdje volt. Mint az orosz

nemzeti zenemozgalom, az Otdk cso-

portjanak kiemelkedé tagja, részt vett a 60-as évek zenei reformtérekvéseiben. Zenekari mtiveket (3 szimfonia,

Seherezeddé,

Nagy

orosz

husvét, Spanyol capriccio stb.), kama-

razenét, operdkat

(A pszkavi ledny,

Hopehely, Szadko, Mlada, Szaltén car meséje, Mese Kitezs vdrosdrél, Arany-

~

kakas stb.) irt. Az utédbbi mtiveiben bontakozott ki legszabadabban vonzalma

riolit

578

Riméc

a szines, fantasztikus

mesevi-

WN

laghoz. Muszorgszkij mellett (kinek tobb mtivét 6 hangszerelte és irta 4t) az orosz nemzeti zene egyik legnagyobb alakja. Miaveire a romantikus Almodozas, néhol keleties, kolorisztikus hangvétel jellemz6, Két kétetben sz4mos orosz népdalt adott ki, zeneelméleti mtiveket is irt.

megjelélés.

Réviditve:

rf. v.

zenei mitiszd; nyomatékosabb

Ringer-oldat: fizioldgids sdoldat; NaCl-on kiviil KCl-t, CaCl,-t és NaHCO,-t is tartalmaz. (— még fizioldgids oldatok) ringlé (Prunus domestica ssp. italica v. claudiana):

a

csemegeszilvék kézé tartozéd fajtacsoport. Altalaban gémbélyt gyiimélesti, édes és korabbi érésti, mint a besztercei szilva. (> még szilva) rinoceroszfélék : —-orrszarvufélék Rinya : patak a Somogyi-dombvidék D-irészén, 60 km. Bohonyénél ered. Nagyatadon atfolyva Baresnél torkollik a Dravaba. 6tk., Somogy.,

amikor

a braziliai alkiraly székhelyéul

févarosa volt. Azéta, mint szévetségi keriilet, Guanabara

tagdllamot képezi. — 2. a Braziliai Szévetségi Kézt. tagAllama, az Atlanti-dce4n partj4n. 42600 km?, L: 2,9 millié (1960). Fév.-a és kikétéje Niterdi. Nagyobb varosai: Campos, Petropolis. Az orszag gazdasagilag legfejlettebb része. A kézépbrazil partvidék mellett fekszik. A keskeny partisdév mégiétt, meredek lejt6jével emelkednek ki a 2000 m k6riili hegyek (Serra do Mar, Serra Mantiqueira) ; legmagasabb az Itatiaia (2821 m). — Eghajlata trépusi, esapadékos. Névényzete legnagyobbrészt d6rékzdéld trépusi éserdé. A hegyek EK-i eléterében helyenként mocsaras, termékeny siks4g huzdédik; itt nagyarényu a cukornédtermesztés. Termelnek még banant, narancsot, kakadét, dohanyt, gyapotot, rizst és kukoricat. A 19. sz.ban virdgzé k&vétermelés visszaesett. Allattenyésztése tartalmt monacithomok kitermelése jelentdés. Vizienergiaval dolgozé aluminiumgydra mellett itt van egész Brazilia

legnagyobb

acélmtive

(Volta

Redonda).

Jelentés

még

textilipara (gyapot-, gyapju-, selyemfeldolgozas). Rio de Oro: spanyol gyarmat, + Spanyol Szahara.

Rio

Grande

del

Norte,

Rio

Bravo:

folyé

Eszak-

Amerikaban; 2870 km. A Sziklés-hg.-ben ered. Zuhatagos kanyonvilgyben tér 4t a hegységen a Préri-tabla D-1i peremén;

El Pasétél

hatdrf.

az USA

és Mexikdé

kézétt.

A

Mexikéi-dbélbe torkollik, 520 km-es szakaszon hajézhato.

rfz.

ring : 1. (kézg) tékések alkalmi egyestlése valamely Aru v. értékpapir fellelheté készleteinek felvdsarlasara, az 4ruk spekuladcids felverése céljabol. Leginkébb az 4ru- és értéktézsdén alkalmazzak. (+ még corner) — 2. (sport) + szoritd

Rinyabeseny6:

ban indult meg,

valasztotta. 1822-t61 a brazil csdszarsdg, 1889-t6] 1960-ig (az Uj févaéros, Brasilia felépiiléséig) a Brazil Koztarsasag

fejlédik ; szarvasmarhadéllomanya 1,5 millié,. — A térium-

Rimszkij-Korszakov

rinforzando [rinfordzando] : —gydkértéres rizs (Oryza sativa): a pdazsitfifélék (Gramineae)

Picasso, Braque, Cézanne hatottak ra, Angliaban Marx tanitasaival,; Itdlid4ban Giotto festészetével ismerkedett

és Genovan til a ~ di Devantere (K-~) oszlik. A luxusudilék és fiirdéhelyek egymast kovetik. Vilaghirtiek: Cannes, Nice, Monte Carlo, San Remo, Savona, Nervi stb. rivoli esata, 1797. jan. 14—15.: Rivoli olasz falu (Verona tart.) mellett vivott osztrak—francia kiizdelem. Az Alvinczy tabornok altal vezetett osztrak sereg kisérlete Bonaparte Napédleon E-Olaszo.-bél valé kiszoritasara teljes kudarccal végzédétt. A francia erédk Napéleon és A. Masséna vezetésével szétverték az osztrak seregeket.

fenydfak

ségt sz6lofajta. Bora jellegzetes zamatu, tiizes, tobbnyire pecsenye-, ritkabban csemegebor. Leghiresebbek a badaesonyi, balatonfiiredi, csopaki ~ borok. Tébb mint fél évszazada bandti ~nek nevezik a Banadtbdl sz4rmazé s az elézé ~fajtaktdl teljesen eltéré Kriacdt v. Kreacét, mas

L:

keleti része az Olasz ~, amely a ~ di Ponentere (Ny-~)

Osszel

nélunk ez a legelterjedtebb, boven

15 000 (1950). Gydégyfiirdé és udiiléhely. Hataraban nagy vizierémitt. rivalda : a szinpadi keretnek alsé és kiilsé része, amely a szinpadot a nézétértél elvalasztja. Itt helyezkedik el a stigédlyuk és a labvildgitas lampasora (~vilagitas). Rivera, Diego (1886—1957) : mexikéi fest6, a forradalmi szellemti modern mexikdéi nemzeti festészet vezetd mestere. Hosszi idét téltétt Eurépdban. Parizsban

vészet formafelfogdsival keverednek. Mtivészi céljainak elérésére fdleg hatalmas, dinamikus falképeket festett (a mexikdéi oktatésiigyi minisztérium freskdésorozata, az indidnok életét s forradalmi harcait abrazolé falképek a chapingéi mezdgazdasagi féiskolaban, fal- és mennyezetképek a mexikdéi egészségiigyi minisztériumban stb.). Készitett mozaikokat is, pl. a Sportstadion és a Teatro de los Insurgentes homlokzata részére (1951—53). A II. vilaghaborti uténi haladé politikai mozgalmakban is tevékenyen részt vallalt. » Riviera, Riviere [rivjér]: a Ligur-tenger partvidéke Franciao.-ban és Olaszo.-ban Marseille-té1 La Speziaig. A keskeny parszegélyt az Alpok és az Appenninek védilk az K-i hideg szelektél. Kellemes mediterrén éghajlat (a napsiitéses érak szima igen nagy : pdélmak, déligyiimdlesligetek). Nyugati része a Francia ~ (Cote d’Azur) ;

zéldfoltosak. Tejnedve sargas-

lesz.

anyagot

az

ezusthartya

endospermiumot

tartalmazza.

takaré

Jellegzete-

sen vizi (mocsari) névény, ezért csak Ontézéssel, ill. 4rasztassal termeszthet6. Az un. szaraz ~ is csak csapadékos orszagokban diszlik 6ntézés

nélkii]. — Oshazajavalészintileg Kina v. India. Legfébb terméhelye ma Azsia, ahol a lakosség legfontosabb élelmiszere, de a tobbi kontinensen is

termesztik.

Be

(A kaldsz

_.

és az egész

noveny)

Termdteriilete

dsszesen

kb. 100 millié ha. Mo.-on a térék megre

eyes

szallas alatt kezdédétta~termesztés,

majd a Bansag telepesei folytattak, de nagyobb teriiletre csak a II. vildghdbort alatt és a felszabadulés utani idédkben terjeszkedett. Ma Mo.

~termesztése

teriiletileg

Hurédpaéban

a

4. helyen

4ll.

Féként a Tisza és a Korés, ill. a Maros mentén termesztik.

A magyar hantolt ~ kivalé exportcikk. Termésmennyisége 1960-ban 44 800 t, vetésteriilete 48 000 kh. Termés-

atlaga

9,3

q/kh.

Az

utédbbi

években

a ~termesztés

hataéra északabbra tolédott ; az SZU-ban mar eléri az 50. szélességi fokot. Mo.-on féleg az SZU-ban nemesitett, rovid tenyészidejti fajték termeszthetdk biztonsdggal (Dubovszki

129,

Dunghan

Shali,

VROSZ

213

stb.).

Arasztasra berendezett, lecsapolhaté teriileten termesztik. A ~féldet 3 évi ~termesztés utdn ugaroljak, majd vorosherével, ill. gabona- és kapdsnévényekkel forgéban termesztik. A -~~-monokulttira a talaj elmocsarasodasa és a vizi gyomok terjedése miatt veszélyes. Az eldrasztott

~féldek

komplex

hasznositdsdéra

méAj.-tél

szept.-ig

Pehlevi-dinasztia alapitéja: Kézkatonai sorbdél emelkedett kénné, majd. hadiigyminiszterré,. késébb miniszterelnékké (1923—25). A Kadzsar-dinasztia uralmanak meg-

ponty-, ill. a kisérleteznek. oldali haszon kedik ezzel a

kalaszok megjelenéséig kacsatenyésztéssel A kisérleti eredmények szerint a tébb mellett a ~ termésmennyisége is emelméddszerrel. Betegségei kéziil gyakori a

déntése utén a medzslisz sahhaé valasztotta, ekkor vette fel a Pehlevi uralkoddi nevet. Erdésen centralizalt, dikta-

gombaés — bruzdéne, az uszég, a baktériumos barnulas, feketedés, levélfoltossag. Allati kArtev6i k6éziil fontos a

rizslazadas

nydri pajzsosrak (Triops cancriformis), amely az iszapban turkalva

a csiranévények

kilékdésésével,

a fiatal ~

le-

ragdsaval, és a tollas drvaszinyog (Tendipes plumosus), amely a csiraz6~ megragasaval okozza a legtébb kart. — Irod. Somorjai—Jaranyi: Rizstermesztés. 1954 ; Somorjai F.: Ar. 1954; Luca—Vasilescu: A r. termesztése. 1960. Rizstermelés 1934—38

évek Atlaga

bRcscacag dna

dye

Kinai Népkozt.

évek Atlaga

1959

19604

dU lively. Bonn AO MACOO Onno DSISVICCMAMN

Vietnami

227 300

239 500

58 188

80 000

85 000

32 308¢ 11 501 11169 6 0814 4357

33 383 11991 12 399 9 441 6 846

47 15 14 12 7

51 16 15 13 7

6 971

5 481

BCACAMBICN OOF ok Stel owas Filop-szigetek ........... AOL IRCOMOA oie)sie-oriiets eracere'o.2 US AGwarettere sloie)eleverters cinta

MACVALOUMON

190 626 419 402 055

6 880

6 789

5

2 469

5 311

5 421

‘“

5 200

.

1 365 2179 2 726 956

3 025 2 767 2 924 1925

4915 3 740 3 255 2 433

4899 3 827 3127 2477

59

45

sme chieersetel

:

(ekrazit),

tetril,

73!

fokozasa

érdekében

dlomazid, tricindt, tetrazén.

—

érzékenységét kezelésbiztossasok

esetben

flegmatizdtorokkal

hevesebben detonal, legbrizansabb, teljes rombolast okoz.

rizslazadas: 1918 dszén Japdnban lezajlott toémegmozgalom a rizs 4ranak emelkedése és az ezzel kapcsolatban kialakult spekulaciéd miatt. Az ujkori Japdn legnagyobb aranyt forradalmi megmozduldsa volt, tdbb mint 10 milli6 ember vett benne részt. A kormany véres terrorral fojtotta el, 1945-ig még emlitése is biincselekménynek

nitrovegyiiletek:

(paraffin, viaszok stb.) csédkkenteni szoktak. (+még tpari robbandanyagok) robban6é zselatin: 92—93% nitroglieerinbédl, 8—7% kollddiumgyapotbél 4llé, robbantaési célokra hasznalt vegyi anyag. Robbandsebessége 6000—7000 m/sec. Az iparilag hasznadlatos robbandédanyagok kéziil a _ leg-

Megjeqyzés: Az orsz4gok az 1959. évi termelési terjedelem sorrendjében, a) Elézetes adatok. 6) Az SZU nélkiil. c) 1936—38-ban. d) Csak Java. e) 1936—38-ban. f) 1954—58-ban.

tetend6

b)

pihrinsav

hewogén ; c) robbanékeverékek: entritol, hexotol (a trotil és a nitropenta, ill. hexogén ésszeolvasztasa utjan nyert anyagok), dimamitok, ammonnitratos ~ (amatol,

guk

362 073 690 500 460

0

Kézt.....

TNT),

(trotil,

A brizdns és az inicidléd ~

50 476¢

626oss) e:0re,s10'0:0

Dem.

nitropenta;

trinitrotolwol

tosabbak : durrandhigany, tonna

151 2008 | 164100

..:......

dietiléngliikoldinitrdt,

behatasra, szuréd lang hatasara detondlnak; a toldhatast és brizans ~ inditéséra alkalmazz4k éket. Fon-

| 1948—52

ebbdl: ENGIAMHE CIA oles deters ee %e a)AML Be Marsala okarsove!e avdiapsiov WAKISZGAN 6 coos pc oraisara as IndonéZinwtecc corse ce ee "Thaltdld) 6oo 26%... Sane ee

k6zé tartoznak: a) szénhidratok és alkoholok salétromsavészterei: nitrocelluléz, nitrokeményité, nitroglicerin,

ammondal), plasztikus ~, képlékeny, kénnyen forméalhaté robbanodkeverékek ; 3. inicidl6 ~ : mar kis mechanikai

ezer

eerie

Robespierre

581

szdmitott.

rizsma : papirmérték, kb. 500 tv nyomdai papir ; irdpapirosnél 1 ~ = 10 kone = 100 fiizet = 1000 iv; 10 ~ = 1 bala. Rjazany: 1. varos az OSZSZSZK-ban, Moszkvatél

Fékezé hatast salétrom, kéliumklorét hozzdaddsaval lehet elérni. Mivel +-10 C°-on mar megfagy, eléallitasara glicerin és gliikol elegyét oly médon nitralj4k, hogy 20—25% nitrogliikoltartalmt nitroglicerin keletkezzék, és ezt kezelik koll6diumgyapottal. robbantégép, gywjlogép, Ilévdgép: (bdny) villamos gyutacsok felrobbantaséra, begyujtasara szolgalé villamos késziilék. Mukédési elve szerint lehet egyendramt (dinamés), valtakozé 4ramut (generdtoros), kondenzatoros, akkumulatoros és villamos halézati ~. Robbia: olasz szobrasz-, majolikaéget6 csalad. — 1. Luca della ~ (1400—82), a korai quattrocento egyik jelentés mestere, Ghiberti segédje s mtivészetének kévetéje. Mavészetének elsé szakaszabél marvénymunkai ismeretesek : a firenzei d6m dombormitives énekeskarzata, a Campanile 6t dombormtive s Madonna-reliefek. 1440 kGériil Attért a tébbnyire fehér-kék majolika-reliefek égetésére (dombormtivek a tirenzei démban, arcképek Madonnak). — 2. Andrea ~ (14385—1525), az eldbbi unokaécese. Nagybatyja rahagyta jovedelmezé mtihelyét.

L:

Mar nagy oltdrtablakat is égetett majolikabdl. O készi-

213 000 (1959). Mezégazdasagi gép- és izzdlampagyar. — 2. teriilet az OSZSZSZK-ban. 39 700 km?. L: 1 444 000 (1959). Rn: a rénium elem vegyjele.

tette a firenzei Ospedale degli Innocenti homlokzataét diszitéd, pdlyadsgyerekeket abrdzol6 népszerti tondo-

DK-re,

a hajézhaté

Oka

mellett, ~

ter.

székh.-e.

RNS: aribonukleinsavak réviditése (— nukleinsavak). robbanas: nagy sebességgel lejatszéddé folyamat; nagy mennyiségi energia felszabadulasa, a kornyezet rombolasa és tébbnyire hang- és fényjelenség kiséri. Lehet fizikai (pl. kazan~, gazpalack ~a), amikor a rendszernek esak fizikai 4llapota vaéltozik meg, és kémiai (pl. a + robbanéanyagok ~a), amikor kémiai reakciéd jatszddik le. Az utdbbit a nagy reakcidsebesség, gaz alaku ~termékek keletkezése és a folyamat é6nmagét gyorsité és fenntarté terjedése jellemzik. Kivaéltés4hoz energiakézlésre, un. inditdsra (inicidlas) van szikség. A kémiai Atalakulas ter-

reliefeket.

—

fia. Vezetése

3. Giovanni~ (1469—kb.

1529), az utdbbi

alatt a mthely

veszitett

munkéja

eredeti

miivészi értékébél. Robbins [rabinz], Frederick Chapman (1916— ): amerikai orvos, egyetemi tandr. 1954-ben Th. Wellerre] és J. F. Endersszel egyiitt orvosi Nobel-dijat kapott a gyermekparalizis kérokozé virusdnak szévettenyésztéséért. Rébert Karoly : — Kdroly, magyar kirdélyok, I. Roberts, Kenneth Lewis (1885—1957): amerikai polgari realista iréd. Nagy sikeri regényeinek témajat az amerikai térténelembél meritette (Hszak-nyugati dtjdré).

Roberts,

Richard

(1789—1864):

angol

mérnok,

a

jedésének sebessége az indités médjatdl, az Atalakulé anyag tulajdonsdgatdél és egyéb kériilményekt6l fiiggden

textilipari gépipar uttdrdéje. Tékéletesitette a Cartwright altal feltalalt mechanikus sz6vészéket (1822), és feltalalta a kocsifonégépet (szelfaktor, 1830), mely a

kitilénb6zé lehet : lassu égésr6l v. deflagrdciéré] beszéliink

korabbi

a mm/mp, gyors égésrél a cm/mp, explézidrdl a 100—1000 m/mp és detondciérél az 1000 m/mp nagysdgrendti és

kéd6éen végzi.

fonédgépekkel

szemben

a fonalesévélést

6nmti-

a ~kor felszabaduléd gézok mennyisége hataroz meg. robbanéanyagok: olyan vegyiiletek v. keverékek,

Robeson [rabszon], Paul (1898— ): ‘kivélé amerikai néger basszus-énekes, szinész, a békemozgalom egyik vezetd személyisége, Nemzetkézi Lenin-békedijas. Mint énekes néger népdalok, fdleg spiritudlék kimagaslé eldéadaésaval vilaghirnevet szerzett. Sz&mos kulfoldi hang-' versenyk6rutat tett, Bp.-en is j4rt. A II. vilaghabort é6ta a reakciéds amerikai k6r6k wuldézik kévetkezetes

amelyek

szovjetbarat

ezt meghaladé terjedési sebességgel végbemené folyamatok esetében. A brizancia a robbanéanyagok rombolé hatdsdnak

jellemzésére

hasznalt

fogalom,

detonacié sebessége, a robbandanyag

megfelelS

—robbandsra,

indité6

detondciéra

impulzus birhatédk.

amelyet

a

energiatartalma és

hatdséra A

kémiai

banyaészatban,

mélyépitésben, léporok gyartaéséhoz, lovedékek, aknék robbanétéltetének készitéséhez hasznélatosak. Haérom esoportba sorolhaték:

1. hajité ~

v. —léporok ; 2. told-

hatadsi és brizins ~: gyutaccesal v. robbandézsinérral inditva 4000—8000 m/mp sebességgel detondlnak. Ezek

kidlla4séért,

folytatott, valamint

tevékenységéért.

a békéért

és emberi

haladasért

a fajiildézés ellen iraényuld politikai

Onéletiradsa:

Itt dllok...

1958.

Robespierre [roboszpjér], Maximilien-Francois-MarieTsidor de (1758—94): az 1789—94-i — francia forradalom kimagaslé alakja, a > jakobinus diktatura vezetdje. Eredetileg igyvéd volt, 1789-ben Arras kildétteként mint a

Robinet

582

harmadik

rend képviseléje a Rendi Gytilés, majd az Alkotmanyozé Nemzetgytilés tagja lett, ahol a politikai

szabadsagjogok kiterjesztését, altalanos vaélasztéjogot stb. kévetelt. Elvhtisége és forradalmi elsz4ntsaga, mely a jakobinusok klubjéban folytatott tevékenységét is

jellemezte (1790-t61 a klub elnéke), hamar népszertivé tette széles rétegek k6zé6tt. 1791-ben a parizsi térvényszék kézvadléja lett. A monarchia megdéntése (1792. aug. 10.) utén a _ forradalmi parizsi kézségtandcs tagjavaé és a Konvent tagjava valasztottak. Itt Marat-val és mas jako-

binusokkal

egyiitt

a

Hegypdrt

vezetdjeként harcolt a girondistak ellen, akik a forradalom befejezésére térekedtek. Az 1793.

maj.—jun.-i felkelések utan a jakobinus diktatura idején a Koézjoléti Bizottsdg tagja, majd hamarosan vezetdje lett. Kezében d6sszpontosult a jakobinus diktatura legfobb hatalma. Forradalmi energiaval, kérlelhetetlentil (,,a Megvesztegethetetlen’’)

Robespierre

harcolt

az _ ellen-

Rochefort

tositas és kapitalista berendezkedés eldérevetitett idealizalt képe is. robinzonad : a kalandregénynek a 18. sz.-ban rendkivil népszerti fajtéja; Defoe Robinson Crusoe-janak hatdsdra jott létre. robot: feuddlis — munkajdradék, a jobbagy ingyen végzett

munkaéja,

sAba, stb.).

intézkedéseiben,

elhelyezett

harecéban. viselte

A jakobinus

az

hébertistak

a baloldali

blokkon

4ramlatok

elleni

beliil a centrumot

radikalizmusa,

valamint

kép-

Danion

és k6vet6i kompromisszumos magatartasa k6z6tt. Miutan 1794 tavaszan kivégeztette e két csoport vezetdit, nem tudott kell6é eréllyel fellépni a forradalom ellen téré ellenforradalmar

d6sszeeskiivékkel

szemben,

akik

thermidor

9-én (1794. jal. 27.) megdéntétték a jakobinus diktaturat. ~t letartéztattak és jul. 28-4n 21 tarsaval egyiitt kivégezték.

Robinet [robine], Jean Baptiste René (1735—1820) : francia mechanikus materialista filozéfus. Természetfilozéfiajaban végs6 soron idealista és metafizikus forméban ugyan, de kérvonalazta a fejlédés elvét ; az 6szszes élettelen és élélényeket fejlédésiik kialakult szinvonalan, a legkevésbé tdkéletesté] kiindulva egészen az emberig abradzolta (gradacidelmélet). Materializmusa k6vetkezetlen volt, mert az anyag és mozgas 6rék és megsemmisithetetlen voltanak elismerése mellett — deista

vallotta.

Az egész

anyagi vilagot aktiv, lelkes, eleven anyagként

médon

— a vilag isteni teremtését

fogta fel,

igy egyben Bessenyei

Robin

a —hilozoizmus Gyorgy

Hood

képviseléjének

legkedveltebb

[rabin hud]:

filozéfusa

tekinthetd. volt.

angol mondai hés. A réla

sz6l6 balladék nemeslelkG rablévezérnek abrazoljak, aki a sherwoodi erdédben élt hi térsaival (Little John,

Friar Truck), és a hédité normann feudalis urak ellen védelmezte a népet. Térténeti létezése nem bizonyithatd. Szémos angol népdal és ballada legendas alakja, W. Scott Ivanhoe c. regényének egyik szerepldje. Robinson, Joan Violet (1903— ): angol kézgazdasz, a

—cambridge-t iskola egyik f5 képviseléje. Elsésorban a monopolista verseny kérdésével foglalkozik. Nevéhez fizédik a Robinson—Amoroso-tétel, amely szerint a termékek dra és a hataérbevétel kézott a kiilonbség annal nagyobb, minél kisebb a kereslet rugalmassaga,

tehat az arak kilénbsége a piacokon a rugalmassag kilénbségén alapul. Robinson, Robert, Sir (1886— ): angol szerveskémikus,

egyetemi

tandr.

Névényi

zékek szerkezetének kutatdsdval lalkozik. 1947-ben e téren elért

alkaloidok

és szine-

és szintézisiikkel fogeredményeiért kémiai

Nobel-dijat kapott. Robinson Crusoe:

Daniel

Defoe hires regénye

(1719),

ill. ennek fészerepléje. A hajétérésbé1 maganosan menekilé ~ egy elhagyott szigeten, izgalmas kalandok sorozatan

at, leleményességgel

és akaraterével,

sajat erejére

tamaszkodva emberhez mélté kériilményeket teremt. A felvilagosodas szellemét tiikrézé mt egyben a gyarma-

a fdéldesur

sajat

kezelésben

16. sz. mAsodik felétdé] kezdve) a féldesurak névelték a jobbagyok ~terheit ; ez a 17. sz.-ban elérte, sdt sok esetben meghaladta a heti h4rom napot. A 19. sz. elején egyre tobb fdldbirtokos felismerte, hogy a ~tal szemben eldényésebb a bérmunka alkalmazdsa, amely azonban a feuddlis viszonyok kézétt nem valhatott Altalanossa. A~ot — az urbériség eltorlésével — csak az 1848-i forradalom sziintette meg. A feudalis maradvanyokkal terhelt kapitalista mezégazdasagban, igy Mo.-on is tovabb éltek a ~ kiilénb6zé formaéi (ledolgoztatas, a cselédasszonyok munkdra rendelése a féldbirtokos haztarta-

forradaimarok és az intervencidsok ellen. Polgari ellentmondasossaga és korlatozottsaga mégis kititk6zdtt egyes kiil6nésen

amelyet

tartott féldjén és haza tajan végzett (,,urdolga’”’). A feudalizmus korai szakaszdban, a naturdlis gazdasdg koraban a jobbagyok jé részének legfébb szolgaltatésa volt. A munkamegosztas fejlddésének megfeleléen hattérbe szoritotta a + pénzjdradék. Mo.-on ez a 14—15. sz.-ban kévetkezett be, de a + majorsdgi gazddlkodds fellendiilésével (a

robotember : emberi format utdnzé gép, amely a benne szerkezetek

segitségével

tavolbdl

iranyitott

impulzusokra bizonyos meghatarozott mozdulatokat képes végezni, v. a benne levé magnetofon v. hangszdéré utjan megszdlalni. Egy-két ~t be is mutattak, igy pl. a Budapesti Ipari Vaséron (1958) egy helyben 4lld, de beszélé, a Moszkvai Gazdasdgi Kiallitason (1960) pedig egy mozgé és beszélé ~t. Arra azonban, hogy a ~ rendszeres munkdt lére

aligha

(pl. haztartasi teenddket) végezzen, egye-

keriilhet

sor,

mert

az

emberi

test

minden

mozgaslehetdéségének masolasara t6mérdek motorra és segédszerkezetre lenne sziikség (pl. csupan az ember karja 50 féle mozdulatra képes, amelynek elvégzésére 50 motorra és egyéb szerkezetre volna sziikség). robotpiléta: a tavirdnyitott repiilégépbe beépitott szerkezet, amely végrehajtja a mikrohullamu csatornakon adott rendelkezéseket, és megadja a tavirdnyitas elvégzéséhez sziikséges visszajelzéseket a jarmt helyzetérél és egyéb lényeges iizemi jellemzdéirél. Segitségével megoldhaté a jarmitivek teljes taviranyitasa ugy is, hogy kezelé személyzet a jarmtivén egyaltalan nem tartédzkodik. rocaille [rokaj] : stilizalt szilik4tbdél, kagylékbdl mesterségesen 6sszehordott, nyugtalan vonalt kerti és kutdisz a késébarokk és a rokoké mtivészetben. A stilizalt kagylérdé] mint f6 motivumardl nevezték el. Rochdale [rasdél]: vdros Nagy-Britannid4ban (Lan-

cashire gréfsdg), Manchestertél E-ra. L:

85 000 (1958).

Textil-, papir- és mtiselyemipar; textilgépgy., cipégyartas. — Itt hozta létre 1844-ben 28 munkéds (féleg takacs) az els6 munkds fogyasztdsi szévetkezetet Society of Hquitable Pioneers (Igazsdgos Pionirok Tarsasdga)

néven. Roche [ros], Edouard Albert (1820—83): francia cesillagdsz 6s matematikus, egyetemi tandr, a Francia Akadémia levelezé tagja. Miiveiben kiilénésen az iistékésékkel,

az

Naprendszer

égitestek

légkérével,

szerkezetével

valtozdsaival foglalkozott.

és

az

a

meteorokkal,

idédjarés

a

periodikus

Jelentés eredménye a bolygék

veszélyességi Svezeteinek (Roche-hatdr) meghatdrozasa. Rochefort [rosfér]: varos Ny-Franciao.-ban, kikétdé a Charente-f. torkolatéban. L: 31000 (1954). Hajégyartas. Rochefort, Victor Henry, marquis de~ Lucay (1830— 1913): francia politikus, hirlapiréd. Lapja4ban (La Lanterne) éles harcot folytatott III. Napédleon uralma ellen.

1870-ben tagja lett a ,nemzeti védelem’”’? kormdnydénak, majd részt vett a pdrizsi kommiinben, ezért deportaltdk. Hazatérése (1880) ut4n Bowlanger-hoz, majd més reakciés csoportokhoz csatlakozott.

Rochester

583

Rochester [racsiszte]: varos New York Allamban (USA). L: 316000 (1960). Fényképészeti és optikai késziilékek (Kodak—Eastman), irodaszerek, elektrotechnikai cikkek gyartdsa ; bér-, cipd- és textilipar. Jelentés kikété az Ontario-t6 és az Erie-csatorna partjan. Egyetem. Rockefeller [rakifelo]: az amerikai kézéletben igen nagy

szerepet

jétsz6

nagytékés

csaldd,

a vildg

legna-

gyobb koolajipari monopdéliuma, valamint sz4mos mas vallalat és érdekeltség tulajdonosa. Megalapitéja, John Davison ~ (1839—1937) 1862-ben olajfinomité vallalatot alapitott, 1870-ben megszervezte a Standard Oil Co.-t,

a vilag elsé nagy kéolajipari monopédliumat. Kiilénféle torvénytelen mddszerekkel kezébe ragadta az USA kéolajiparanak jelentés részét, és a gazdasagi élet szimos mas teriiletén is jelentés érdekeltségekre tett szert. Megszerezte a két legnagyobb biztosité tarsasdg (a Metropolitan és az Equitable) felett az ellendérzést. Jelentés érdekeltséget szerzett a Westinghouse, az American Telephon and Telegraphe Co. felett stb. Hatalmas befolyasa volt mind a bel-, mind a kiilpolitikara. A ~-alapitvany megteremtdje. Unokdja, Nelson Aldrich ~ (1908— __) 1944-t61 45-ig kiiliigyminiszter-helyettes volt, 1958 6ta New York Allam elnéke.) — A ~ findnetékés csoport jelentésége a II. vilagh4bort utén jelentésen megnétt,

és megkézelitette,

a kilfdéldi

tékebefektetések

terén pedig felilmulta a Morgan-csoport erejét. 1955-ben

61,4 milliard dollar aktivaval (ebb6l tébb mint 17 millidrd iparvallalati aktiva) rendelkezett. Rockhampton [rakhemton]: kikétévaros Queensland ausztraliai allamban, a Fitzroy-f. tdlesértorkolatanal. L: 41000 (1954). Kérnyékén rézbanydék. Cukoripari k6ézpont. rodanidok : a tiocidnsav (HSCN) séi. Vizben jél oldédé, nedvsziv6 kristalyos anyagok. A kéliumrodanidot (KSCN) gydgyszeril hasznaljak. Rodbertus- Jagetzow, Johann Karl (1805—75): német polgari koézgazd4sz, pomerdniai féldbirtokos. Az wun. dllamszocializmus egyik kezdeményezdje. Birdlta a tékés tarsadalmi rendet, a termelési eszkézék magdéntulajdonat; a tarsadalmi bajok alapjaét Ricardo munkaértékelmélete alapjan az altala megfogalmazott un. csdkkend bérhdnyad térvényében jelélte meg. A fdldj4radékot helyesen a foldmagantulajdon monopélium4bél vezette le, ugyanakkor a tékés gazdasdg bajait a tédke és a fdld dllami tulajdonba vételével kivanta orvosolni, amelyhez szerinte évszazadok kellenek. Ezért azt hirdette, hogy reformokat

kell kiharcolni

fokozatosan amelynek

emelni.

alaptalanségat

rodenticidek

és a munkabérhényadot

Marx

ellen Engels

lat.-bél):

plagium-vaddat mutatta

-+rdgcsdlék

kell

emelt,

ki.

ka&rtevése

ellen

hasznaélatos vegyszerek.

Rodin [rodé], Auguste (1840—1917) : francia szobraész, az impresszionista szobraszat legnagyobb hatdsi képviseléje. Kezdetben az antik és a kézépkori mtivészet hagyoményainak szellemében alkotta mtiveit, késébb szobrain a festdiség lett az uralkodé elem, melyet az egyenetlen mintazds révén keletkezé fény-drnyék hatéssal ért el. Alakjait sokszor csak részben faragta ki a marvénytombben. Mtivei legtébbszér valamely elvont gondolatot, sokszor novellisztikus tartalmat fejeznek ki (Calais-i polgérok, Az érckor, Gondolkodé stb.). Sz&mos mellszobrot készitett korénak hires embereirél (Victor

Rogerius rédli

(ném.>:

vasalt

talpu,

alacsony

és kismérett

szankd, rendszerint egy v. két személy sz4mara. Elnevezése osztrék-bajor alpesi vidékrél szarmazik.

rodokrozit

(gér.-bél)>,

mangdnpdt:

ivegfényt,

kissé

gyongyhazszert, rézsa-, malnaszin& trigonalis rendszert asvany. Kémiailag: MgCO,. Kittinéen hasad a romboéderlapok szerint. A kalcit-sor tagja. Hidrotermalis érctelérek A4svanya. Mo.-on Urkit—Eplény manganércei k6z6tt talalhatd. Ismert eléfordul4sai még: Capnic,

Baia Mare (Romania). Rodope: 1. réghegység Bulgdridban és kis részben Gérégo.-ban, a Marica-f.-t6l Ny-ra. Legmagasabb pontja 2191 m. A ~ben épiilt Bulgaria legnagyobb viztaroldéja (1959). — 2. ~-masszivum : tagabb értelemben a Balkan varisztikus réghegységeinek dsszefoglal6 neve. Tulnyoméan kristélyos palékbdél, gneiszbél, granitbdl és trachitbél All. Fontosabb részei: Istranga, ~, Pirin, Rila, Macedon-hegyvidék, Szerb-érchegység. A folyévizek mély

volgyekkel tagoljak (Mesta, Arda, Iszker stb.), sok az tn. kér té. Asvanykincsekben gazdag (réz, dlom, cink, vas, mangén,

krém,

szarvasmarha-

urdén,

barnakdészén

és juhtenyésztés

stb.).

jelentés.

Lejtéin

a

A vélgyekben

és medencékben gabona- és dohanytermesztés. rodopszin: a retina padlcikdéinak fényérzékeny

pig-

mentje. Osszetett fehérje ; — prosztetikus csoportja karotinoid természetti vegyiulet. Fény hatdséra elbomlik, sététben regeneraélédik ; ez a fényészlelés alapja (— /otorecepcio).

Rodost6: Tekirdag tordk kikétévéros gérég elnevezésébél eredéd magyar neve. M4rvaény-tenger eurdpai partjan fekszik.

Hraidesztosz A véros a L: 16000 (1955). A Rdkéczi-szabadsdghare leverése utan ~ vaAlt az emigrécié kézpontjava ; 1720-td6l halaléig II. Rakdczi Ferenc lakdéhelye volt. Itt irta +tdrdkorsz4gi leveleit

Mikes

Kelemen,

aki

1761-ben

utolsédként

halt

meg a ~i bujdosék kézil. A fejedelem ~i hazat 1905-ben lebontotték, és az emlékeket Kassara szallitottak. Rodosz, Rhodosz. 1. gérég sziget az Egei-tenger kija4ratanél Kisdzsia partjai elétt. A Déli-Szporadok legnagyobb szigete. 1404 km*?. L: 65 200 (1951). Kézépsé

részén

1215 m-ig emelkedé

hegység.

Mediterran

éghaj-

lat. A hegységek erdések, a parti sikségok és dombok mediterran névényzettiek. Déligyiiméles-, oliva-, fiigeés szélétermesztés. Szivacshalaészat. — Kedvezé fekvése folytan mar az i. e. 3—2. évezredben fontos kereskedelmi kézpont, virdgzé kulturaval. Gorég varosdllamai az i. e. 7. sz.-ban sz4mos gyarmatot alapitottak. A gérdg—perzsa hdboruk idején (i. e. 500—449) 4tmenetileg a perzsdk bir-

tokéba keriilt. Az i. e. 1. sz.-t6l a rémai Asia provincia része. A rémai birodalom széthullasa utén Bizane, majd a 14. sz. elejétél a Palesztinabédl kitizétt johannitak birtoka. 1522-t6l a tordk birodalom része. Az 1911—12. évi olasz— torék h&bori idején olasz csapatok szallt4ék meg; az 1923. évi lausanne-i szerzédés értelmében Olaszo. birtokéba keriilt. A II. vilaghabort utan az 1947. évi pdrezst békeszerzédés Gérégo.-nak juttatta. — 2. kikétév. ~ szigetén, Goérdgo. Dodekanészosz ker.-ének székh.-e. L:

24000 (1951). Okori kulttirkézpont.

tek. Alkotdsainak nagy részét a parizsi Rodin Muizeumban érzik. Tébb miive a bp.-i Szépmiivészeti Mizeumban

Rodriguez [rodrigesz]: vulkani sziget Madagaszkartél K-re, a Mascarenhas-szigetcsoportban ; 109 km?, L: 16000 (1956). Brit birtok. Kékuszdié-, cukorndd- és kAvétermesztés. Roger-Ducasse [rozsédiikasz], Paul (1873— NE francia zeneszerzé. A parizsi Conservatoire tanéra. A zenei impresszionizmus egyéni hangt képviseléje. Zene-

van

kari

Hugo,

Puvis

de Chavennes,

J. P. Laurens

stb.

portré-

_szobrai). Szobrai rendszerint tébb példdnyban is késziil-

(Orék tavasz). —

Irod. Farkas Z.: R. 1959.

rédium anyagvizsgdlat-

nak az a moddszere, amellyel kész munkadarabok vizsgalhat6k anélkil, hogy a munkadarabon lényeges sériilési nyomok keletkeznének. Az ilyen vizsgélati mddszerek k6z6tt a legismertebb a targynak rontgennel v. radioaktiv izotépokkal térténéd Atvilagitasa, amellyel az éntvényekben a belsé repedések, zaré6dményok kimutathaték. Hasonlé célra alkalmasak az ultrahangos vizsgalatok. ~nak tekintheté a + keménység mérése és a metallografiai vizsgélatoknak az a része, amelynél nem készitenek metszetet az anyagbdol, hanem csak a feliilet kis darabjat polirozzak. A felileti repedések kimutathaték oly médon, hogy a targyat fluoreszk4lé oldatba martjak be, majd megtérlik és ezutan ultraibolya fénnyel vilégitjak meg. A repedésekben meghtizédé oldatmaradék vildgitani fog, és ezzel jelzi a repedés helyét. — Hzenkivul szi4mos magneses és elektromos ~ot ismernek. Az —“gzotopos indikdciéd, az autografia a ~ legmodernebb

Agai. — Irod. Réti P.:

Rénai Sandor (1893— ): az orszaggytilés elndke (1952. aug.-t6l). Szegényparaszt csaladbél szdrmazik.

a nyilasok

Ronsard

608

Rona

Fémek r. vizsgdlata. 1954.

rond de jambe [r6 dé zsab] : a balettben a lab- v. labszarkérzés. rondebosse zomane [rOddbosz...]: az dtvdsmiivek plasztikus figurdit, szobrocskdit teljesen borité zomanc.

téen Parizsban a 15. sz. elején késziilt felsé része esztergomi székesegyhaz kinestara 6rzi). rondella : —vdr

(az

rondé, rondeaw (fr.>, kézépkori latin nevén rondellus Ckérdal, kértane’): énekre jért kértanc, kézépkori francia lovagi tancos jatékok kedvelt formaja, amelyben a refrénszert, allandé kartanerész (a) az epizddszert, valtozé sz6lé v. paros tancrészekkel (6, c, d stb.) szabélyosan valtakozik. VersformAja eredetileg 8 soros volt, de mar 15. sz.-i legnagyobb mesterénél, Charles d’Orléans-nal 13 soros. Két folyton visszatéré rim és refrénes szerkezet jellemzi. (Rimelhelyezése: abba, abab, abbab.) Lully kezdeményezése nyomaén aztjabb zene jelentés formatipusévé fejlédétt. Lényege, hogy a téma minden viszszatérése kézé kézjdétékok (— couplet), ill. epizddok ékelédnek. Egyik valfaja a barokk concerto-forma. A versenymivekben kialakult gyakorlat nyoman a bécsi klasszicizmus zeneszerzéi tobbtételes —szondtdéik és — szimfonidik zaré tételeként kiilénbéz6 ~fajtékat alkalmaztak. rongy: (text) elhasznaélt textil4ru (ruhdézati cikkek, fehérnemti stb.) darabja. Tulnyomérészt olajos, zsiros

géprészek, szerszamok tisztitasdra hasznélj4k (ipari ~). Egyes fajtéi nyersanyagokhoz valé keverésre hasznalatosak ; igy pl. a papiriparban a len-, kender- és pamut~. A gyapju~ot foszlatva a textilgyd4rtasndl hasznositjak. A haziipar szényeget is készit beldle. rongypapir : foszlatott rongyot tartalmazd, igen tartdés

papirfajta: bankjegyek, értékes okmaényok anyaga. Ronsard [rdszar], Pierre de (1524—85): francia kéltd, a francia reneszansz kéltészet kivélé képviseldje, a — Pléiade csoport vezetd egyénisége. Oddiban, szonettjeiben, himnuszaiban,

politikai és értekezé kélteményeiben

a gorég és latin nyelvbél merité nyelvujitads uttordje. Uj miifajokat, aj Mirai versformdkat honositott meg,

Megkisérelte, bar kevés sikerrel, a francia eposz megteremtését is. Lirajaban a renesz4nsz ember természet- és életszeretete, racionalis vilagszemlélete kapott hangot. Formai tékéletességre valé térekvésével és az antik hagyomanyok élesztésével a klasszicizmus eldfutara volt (Ronsard verseibél). rontas : tulnyomorészt a szerelmi varazslatok kérébe tartozé népi babona. Célja Artalmat hozni valakire; leggyakoribb formaéi a megdtkozds és a megrontandérél formazott,

Rosenberg

609

rontas

gombostivel

tése stb. Megtalalhaté

Atszurt

szivi

rontébdbu

készi-

a legtébb nép babonads szokdsai

Rore, Cyprian de (1516—65) : németalfdldi zeneszerzé. Féként taliban miikédétt. Willaert tanitvanya, a velencei iskola egyik legnagyobb képviseléje. Kromatikus

madrigaljai hangfesté térekvéseikkel Uj utat nyitottak e miifajban. Miséket, motettakat stb. is irt. Rosa, Salvator (1615—73) : a népolyi barokk festészet egyik jelentés képviseléje, kélté. Erdeklédésének k6zéppontjaban a romantikus, patetikus motivumokkal 4tszétt tajképfestészet Allt. Jelentések csataképei is. Izes, népies hangu kéltemények, szatirak szerzdje.

Rosalj, Grigorij. Lvovics

(1899—

): szovjet-orosz

k6z6tt.

filmrendezé,

Ronyva: patak a Zempléni-vulkAnsor DK-i eldterében; 40 km. Vizgytjtéje 540 km?®, dtlagos vizhozama 1,5 m%/mp. Csehszlovakiaban Nagyszalanc mellett ered. Alsé szakasz4n a magyar—csehszlovak hataérvonalon fut, Satoraljatjhely alatt torkollik a Bodrogba. Mellékvize jobbrél a Bozsva patak. Roon, Albrecht, Graf von (1803—79): porosz tabornagy, politikus. 1859-tdl 73-ig hadiigyminiszter, 1873-ban miniszterelndk. Nevéhez ftzddik a porosz hadsereg reformja, amelynek eréedményeit a porosz—osztraék habort (1866) és a francia—porose héboru (1870—71) mutatta meg.

Allami dijas. Ismertebb filmjei: Muszorgszkij, RimszkijKorszakov. Rosario, Rosario de Santa Fe: Argentina masodik legnagyobb vérosa, Santa Fe tart. székh.-e, tengeri hajékkal is elérheté kikét6é a Parana-f.-n. L: 551 000

Roosevelt [rouzovelt], Franklin Delano (1882—1945) : amerikai demokrata parti allamférfi, 1933-t6] 45-ig az

gyilkoltatta le ellenzékét.

USA

elnéke, Theodore ~

unokaéccse.

Vagyonos

csaldd-

bél szarmazott, palyafutasat iigyvédként kezdte. 1910tél 13-ig New York Allam szendtora, 1913-t6l 20-ig tengerészetlgyi miniszterhelyettes. 192l-ben gyermekparalizisben stlyosan megbetegedett, a politikai tevékenységgel azonban nem hagyott fel. 1929-t6] 33-ig New York korm4nyzdja. Az egyetlen volt az USA-ban, akit

egymas utén négy izben (1932, 1936, 1940, 1944) elnédknek valasztottak. Az 1929—33-i nagy gazdaségi vilagvalsag

az

(1954, becslés).

OSZSZSZK

Hus-,

malom-,

népmtvésze,

kétszeres

bér-, tej-, cukor-,

papir-

és textilipar, acél- és gépgyartas, vegyipar. Vasuti gécpont. Egyetem. Gabonakivitel. Rosas, Juan Manuel de (1793—1877): argentin diktator, katonatiszt. 1829-ben Buenos Aires foparancsnoka lett. Mag4hoz ragadta a hatalmat, és véres kegyetlenséggel letérte

diktatorikus

centralizmusénak

ellenfeleit, ezrével

1852-ben Uruguay

és Brazilia

az uralmaéval elégedetlen belsé erdk segitségével vereséget mért hadaira ; Nagy-Britannidba menekiilt. Rosay [rozé], Francoise (1891— ): francia szinészno6. 1913-ban lépett szinpadra. Egy ideig operaénekesndé volt, majd egyike lett a legkivaélébb filmszinésznéknek. Sokat dolgozott egyiitt férjével, Jacques Feyder filmrendezével. Ismertebb filmjei: Olympia, Téncrend, A sziget.

térvény) bizonyos foku népszertiségre tett szert a dolgozé

Roscher, Wilhelm Georg Friedrich (1817—94) : német polgari kézgazdasz, egyetemi tanar. A német térténelmi iskola megalapitéja. Elvetette a klasszikus polgéri kézgazd&észok gazdasagi szemléletét és absztrakcids mddszerét. A gazdaségi jelenségek vizsgdlata sor4n a nem gazdasagi jellegii tényezéknek (pl. erkdles, jog stb.) tulajdonitott dénté szerepet. Tagadta a gazdaségi térvények létezését. Nézeteit Marx keményen biralta.

tomegek kérében is. Kormanya 1933-ban felvette a diplom&ciai kapcsolatokat az SZU-val. A latin-amerikai

Rosé, Arnold Josef (1863—1946):

osztr4k hegedtimt-

vész. 1938-t6] Anglidban mtkédétt.

A nevét viseldé hires

utén a kormaényzast atvéve szimos intézkedést amelyekkel az Allami monpolista kapitalizmus sitése utj4n a tékés gazdaségi rendszert kivanta zalni (— New Deal). A munkasosztaly forradalmi latanak leszerelésére szolgalé intézkedéseivel (—

fllamokkal

szemben

az

tn.

— jdszomszédsdg

hozott, kiszélestabilihanguWagner-

politikajdt,

az agressziv fasiszta hatalmakkal szemben az 1930-as években — benemavatkozdsi politikét folytatott. A II.

vilagh&bortban a Hitler-ellenes koaliciéd egyik vezetdjeként a szévetségesek szoros egyiittmtikédését szorgalmazta,

ugyanakkor

minden

alkalmat

megragadott

az

USA pozicidinak megerdsitésére részint Nagy-Britannia rovaséra. W. Churchill-lel egyiitt sokaig késleltette a mdsodik front megnyitésat. Részt vett a teherdni (1943), majd a jaltai konferencidn (1945. febr.). Nagy szerepe volt az

ENSZ alapjainak lerakdsaban. Roosevelt, Theodore (1858—1919): amerikai kéztarsasagi parti dllamférfi, 1901-td]1 1909-ig az USA elnéke, az amerikai imperializmus egyik f6 képviseldje. Részt vett a spanyol—amerikai héboriban (1898), 1899—1900-ban New York 4llam korményzdja volt. 1901-ben alelnék, Mc Kinley halala utan elnék. Kormanyzasa idején keriilt sor a Panama-féldszoros

megszerzésére

(1903), és ekkor

erés6édétt meg az USA agressziv politikéja a latinamerikai Allamok iranyaban (nagybot-politika), aminek egyik megnyilatkozésa Kuba megszallasa volt. Az 1912-i elndkvalasztAéson vereséget szenvedett. Késébb szerepet jatszott a Progressziv Part létrehozdsdéban. Root-fav5 [rut....]: kétfogu (piskéta alaku) ciklois fogazdsi fogaskerékpaérral mtikédé fogaskerék-szivattyu levegé v. gdzok szdllitasdra. Féleg a kohaszatban és a pneumatikus anyagszallitasnal hasznaljdk. Roquefort [rokfér]: kézség D-Franciao.-ban, a Francia-kézéphegységben. Juhtenyészt6 vidék. Hires az un. ~-sajt készitésérél. Roraima: a dél-amerikai — Guayanai-magasféld legmagasabb esticsa; 2771 m. ‘

39 Uj Magyar Lexikon V.

vonésnégyes-tarsaség foként a klasszikus szerzék mtiveinek eléadads&ban ttint ki. Rosebery [rowzbori], Archibald Philip Primrose, Earl of ~ (1847—1929): angol liberalis politikus, a fokozott gyarmatositést kévetelé un. liberdélis imperializmus képviseldje. Kiiliigyminiszter Gladstone kormaényaban (1886, 1892—94), majd 1894—95-ben miniszterelnék. Tébb politikai életrajzot irt (Pitt, Napdleon stb.).

Rosegger,

Peter (1843—1918):

osztrék iréd. Szegény-

paraszti csaladbdl sz4rmazott. Elbeszéléseiben és regényeiben szeretettel festette sziiléféldje szépségeit, a nyomortsagos paraszti életet. Tarsadalombiralata vallasos szemlélettel és idilli Abrazolasméddal pérosult.

Roselle, Anne : — Gyenge Anna Rosenberg, Alfred (1893—1946) : a német fasizmus, a nemzetiszocializmus ideoldgusa, a fajelmélet egyik fé képviseléje. 1930-ban jelent meg a naci eszméket dsszefoglalé kényve Der Mythos des 20. Jahrhunderts (A 20. sz. mitosza) cimen. 1933-tél a naci part kiliigyi irodajanak vezetdje, 1934-td] a fasiszta nevelési tigyek fofeliigyeldje, 1941-té61 a megszallott K-i teriiletek birodalmi minisztere. A niirnbergi nemzetkézi katonai birdédsag a faji gyllélet szitasdért és sok millid ember kiirtasaért halalra itélte ; kivégezték. Rosenberg, Julius és Ethel (?—1953): békeharcos hazaspaér az USA-ban, akiket atomtitok ellopdsa és az SZU-nak tértént Ataddsa vadjaval 1950-ben Artatlanul letartéztattak. 195l-ben a birdsag kémkedésért halalra itélte éket. Az itéletet 1953. jun.-ban az egész vilagra kiterjedé tiltakozds ellenére végrehajtottak. — TIrod. Fehér—Nemes: Ethel és Julius. 1952; A R. hazaspar levelei a bérténbédl. 1953.

rostélytiizelés

610

Rosenbusch

Rosenbusch, Karl Heinrich Ferdinand (1836—1914) : német petrografus és geolégus, egyetemi tanaér. A magmas kézetek elsé rendszerezdje és a kézetek termdlmetamorfoeesanak felismerdje. Rosenthal-porcelan : 1880-ban Bajororszagban Ph. Rosenthal altal alapitott gyér készitményei (étkész-

ramis) eurdpai hirnévhez juttatta. 1823-t6] 36-ig, majd 1853-61 Parizsban élt. Az itt bemutatasra keriilt operai

letek

kisebb mtivet komponalt. — A 19. sz.-i olasz operairoda-

és kisplasztikék),

melyek

finom

kiviteliikkel

az

eurdépai porcelangyértés magas szinvonalan Allnak. Rosetta : egyiptomi varos, > Rasid. Rosetti, Alexandru (1895— ): roman nyelvész, a régi roman nyelv szakértéje. Fontosak fonetikai és az irodalmi nyelv térténetére vonatkozé kutatasai is. Roskovies Ignéc (1854—1915): festd, az anekdotazd életkép mitiveléje. Jellegzetes képei: Pci piros alma, Hextra passzio. Rosny [roni], Joseph Henry: testvérek

(Joseph

B.,

két francia ird,

1859—1948;

Justin

B.,

a Boéx 1856—

1940) kézés irdi neve. A naturalista iranyhoz csatlakozva tdrsadalmi regényeket irtak egyiitt. Késdébb munkassdéguk szétvalt, az iddsebb ~ népszertisité tudoményos, fantasztikus regényeket (A ttiz meghdditasa, A féld haléla stb.), az ifjabb ~ moralizalé erkélesrajzokat irt. Ross: jelentés eredményeket elért brit (skdt) sarkkutaté-csalad. Tagjai: 1. sir James Clark (1800—62), ellentengernagy. Fiatalon Parry kiséréjeként részt vett az

Eszaknyugati

dtjéré kutatésdban

1819—27

kézétt.

Sir

John ~ tarsasdgaban megismételte utjat (1829—33), és megallapitotta az H-i mdgneses sark helyét, valamint annak allandé vandorlasat. Az Antarktiszra vezetett expedicidjan (1839—43) felfedezte a Victoria-féldet (ennek belsejében kutatott a D-i magneses sark utan), a ~-tengert,

az

Antarktisz

Hrebus

és

jellegzetes

6nall6 kontinens

Terror

vulkanokat,

madarvilagét.

voltét

(harom

Az

leirta

az

Antarktisz

oldalrdél kézelitve meg)

ecsaknem kétségteleniil bebizonyitotta. ményteleniil kereste az Eszaknyugati

1847-ben eredAtjaré kutatdsa kézben elttint J. Franklint. — 2. sir John (1777—1856), tengernagy, sir James Clark ~ nagybatyja. 1818-ban az

Wszaki-sarkvidéken

a

lLancaster-

és

Smith-szoros,

1829—33-ban az unokadccsével egyiitt felfedezett Boothia Felix-félsziget vidékén kutatott. Ismertette a Groénland Ny-i partjan és a York-fok k6ériil élé eszkimék életét. Ress, Edward Alsworth (1886—1951): amerikai szociolégus,

a

lélektani

tényezdk

tdrsadalmi

szerepét

egyoldalian hangstlyozé pszichologisztikus iranyzat egyik képviseldje. Ross, Ronald, Sir (1857—1932): angol bakteriologus és parazitolédgus, egyetemi tanar. 1895-ben felfedezte, hogy a malaériat a szunyog terjeszti. Megallapitotta, hogy a malaria kérokozéja a szinyogban bizonyos fejldédési

cikluson

megy

at. 1902-ben

orvosi

Nobel]-dijat kapott.

Rossellini, Roberto (1906— ): olasz filmrendezé. Réma nyilt varos c. filmje az olasz neorealista filmmuvészet elsé jelentés alkotasa. Ismertebb filmjei még: Béke,

Szerelem,

Ember

a kereszten,

A fehér hajo, Rovere

tébornok. Rossetti, Dante Gabriel (1828—82): olasz szarmazasu angol festé, kélté, mtifordit6. A — preraffaelitak egyik vezeté egyénisége ; fdleg Atszellemiilt, stilizalt festményei képviselik ezt az iranyzatot. Zenei hatasu szonettjeit és balladaéit misztikus hangulat, vizidk, festéi képek gazdagsaga jellemzi. Sokat forditott angolra Dante és mas kézépkori olasz k6lt6k mtiveibél. — Higa, Christina Georgina~ (1830—94) kélténéd a vallasos érzés, a boldogtalan szerelem énekese. Rossini, Gioacchino (1792—1868): olasz zeneszerzd. Bolognéban tanult, fiatalon kezdett komponalni. Tizennyole éves kor4ban mutattak be elsé operajat. 1813-ban

Velencében

bemutatott

miivei

(Tancred,

Az

olasz

nd

Algirban) tették ismertté. 3 évvel késébb hozta szinre Scvillai borbély c. operajat, mely a bemutatd kudarca utan

hatalmas

sikert

aratott,

és ezt

kéveté

mutveivel

egyiitt (Tolvaj szarka, Otello, Hamupipdke, majd a Semz-

(Mozes,

Ory grofja, Tell

manyokhoz

Vilmos)

is alkalmazkodnak.

mar

a francia hagyo-

Utolséd

operaja

a Tell

Vilmos (1829) a francia nagyopera egyik elsé képviseldje. Ezt kévetéen mar csaka hires Stabat Matert és néhany lom

Verdi

az opera

eldtti

buffa

legjelentésebb

csillogé,

deris

képviseléje.

humora

mellett

Mtveiben a roman-

tikus nagyopera hési patoszat is megtalaljuk. Ross-jégfal : a Ross-tenger jéggel boritott D-i részé-

nek H-i végzédése.

40—60

m magas,

950 km hosszu,

esaknem egyenes jégfal. 488000 km?, A jarhatatlan, meredek jégfalat csak néhany kis 6bdl tagolja. Ross-tenger: a Csendes-dceén melléktengere az Antarktiszon, a Victoria-féld és Ny-Antarktisz k6zétt.

Kb. 891000 km?. Sekély selftenger (500—700 m), D-i részét vastag jégtakar6 boritja. Sétartalma 33,5—34,0%po. rosszhangzas, kakofénia: valamely szénak, kifejezésnek kellemetlen hangzasa. Oka a magan- és massalhangzok kedvezétlen aranya és csoportosula4sa. Ellentéte a johangzas. Rosszi, KarlIvanovics; Rossi (1775—1849) : orosz épitész, varosépité, az orosz klasszicizmus képviseldje a 19. sz. elsé6 harmadaban. Anyja olasz tancosné volt. 1809-té1 15-ig Moszkvaban, ezutan Pétervarott dolgozott, ahol szamos hatalmas épilettémb tervezésével nagy része volt a varoskép kialakitasaban. 1819-tdl 25-ig épitette az egykori Mihaly-palotat (ma az Orosz Muizeum épilete), valamint a Mihaly tér (ma Muvészetek Tere) s a Mihaly utca (ma Brodszkij utca) hatalmas épiiletegyiittesét. A mai Herzen utca iranyat megvaltoztatta a Téli Palota kézéppontja felé, s egy, a Palota térre nyiléd hatalmas, kettés diadalivvel zarta le. Az 1820-as évek végén az egykori Sandor-szinhaz (ma Puskin-szinhaz) monumentalis épiilett6mbjét alkotta meg. Utolsé jelentés mive a Szenatus

és a Szinddus

épiilete (1829—34,

ma

Kézponti

Allami Térténelmi Archivum). rosszindulatu daganat : az élé szervezet sejtjeinek olyan térfogat-megnagyobbodasa, hatéd ok nélkil képzdédik,

Atszovi,

besztiremiti

kiirtés utan kitjulhat,

szervezet

halalat

amely legtébbszér kimutatrohamosan né, kérnyezetét

és elpusztitja.

Attételeket

képez,

és megfelelé gydgyités nélkiil

okozhatja.

(+~még

daganat,

a

—rék,

— szarkéma) rest: hosszira nyult, mindkét végén kihegyezett, vastag falu, szilardité névényi sejt. (> még rostnévények, — hanes) rostacs6 ; a zarvatermé névények szallité-szévetrendszerének hancsrészében talalhaté, sejtmag nélkiili sz4llité6elem. (+ még hdncs) Rostand [roszta], Edmond (1868—1918): francia k6lt6, dramaird,

az Ujromantikus

kedé képviseléje; a Francia Palyaja kezdetén irt kénnyed

dramakéltészet kiemel-

Akadémia tagja volt. lirai versei, majd elsé

szinmtivei (A regényesek, A napkeleti kirdlykisasszony, A samarai asszony stb.) utan a sikert a 17. sz.-i francia

kdlté alakjat idealizalé6 Cyrano de Bergerac és a reichstadti herceg torténetét foldolgozé Sasfi6k c. verses draméi

hoztaék meg szamara. A francia szinpadon e két mtivet Sarah Bernhardt és az idésebb Coquelin vitték diadalra. Ezeket a kissé felszines, érzelmes darabokat a szinpadtechnika

mesteri

ismerete,

bravuros

verselés,

szellemes,

pattogd dialégusok jellemzik. Késéi darabjai k6ziil kiemelkedik a szimbolikus értelmti Chantecler. — Legszebb magyar forditasai Abranyi E. és Kosztolanyi D. nevéhez fizédnek. — Irod. Haraszti Gy.: E. R. 1912. rostélytiizelés ; kazdnokon alkalmazott olyan tiizelési rendszer, amelynél a rostély hordozza a tiizeléanyagot, és gondoskodik az égési levegé hozzdvezetésérél. Igen sok valtozata van; a tiizeldanyag mozgdsa szerint csoportosithat6. Az allé sikrostélyra a ttiizeléanyagot kézzel v. szorészerkezettel kell radobni. A ferde v lépesdés rostélyon a szén égés kézben a nehézségi erd hatdsdra cstszik lefelé. A mozgé rostély a garatbdl a rétegszabélyozén keresz-

rostlemez

611

tiil redjuté szenet viszi a ttiztérbe, a kiégéskor keletkezé salakot pedig kihordja onnan. A bolygaté rostélynak egyes rostélypalcdi v. tébb, kézés keretbe foglalt palcdja elére-hatra lengve és emelkedve lékdési elére a szenet. A vandorrostély (lancrostély) végtelen szalagként folytonosan halad elédre a kétoldalt rdszerelt gérgdékén.

Roth

Rosztopesin, Fjodor Vasziljevics, gréf (1763—1826): orosz politikus, 1799-t6]1 1801l-ig kiiligyminiszter; az orosz—francia kézeledés hive. I. Pdl cér meggyilkolésa utén kegyvesztett lett. Az 1812. évi napdleoni hadjérat idején Moszkva kormanyzédja volt. 1814-ben tisztséyétél megfosztottak. Rosztov

na

Donu

OSZSZSZK-ban,

:

vdros

az

azovi-tengeri kikét6 a Don-torkolatban.

Rosztov ter. székh.-e.LL: 597000 (1959). Hajdépités és gépgyartas (— Rosztszelmas), vegy-, fa-, dohdny- és élelmiszeripar. Jelentés vasuti csomdpont. Egyetem. Tudomanyos intézetek, négy szinhdéz, mtizeumok, botanikus kert, Allatkert.

—

kétét és vamtelepet

alapitottak:

tettek,

kialakult

amely

k6riil

1749—50-ben

a vadros helyén ki-

1761-ben

a

vaéros.

erdédét épi-

A

19.

sz.-ban

D-Oroszo. fontos kereskedelmi és ipari kézpontja; a 20. sz. elejété] a munkdésmozgalom egyik géca (rosztovi sztrajk, 1902). A II. vilaghébort idején 1941. nov.-ben és 1942 —43-ban stlyos harcok szintere. A nagy haborts kaérokat szenvedett véros a német fasiszta alél 1943. febr. 14-6n szabadult fel.

Rosztov

Rostélytiizelésti kazin vazlata I héterelé boltozat, 2 szénrétegszabilyoz6 tolattyu, 3 mozgé lAncrostély, 4 levegényilis, 5 hamurostély, 6 salakleszedé

A mozgé rostély sebességét és a rostélyt borité szénréteg vastagsagét a tiizelés teljesitményének megfeleléen valtoztatni lehet. Az égéshez sziikséges levegd a rostély hosszanak szakaszokra osztdsa esetén az egyes szakaszokban a kigazositas, a gyulladas, az elégés kiilénb6zé levegészukséglete szerint kilénbézé mennyiségben is beftvathato. rostlemez: Fat v. egyéb névényi anyagot — tézeg, nad, szalma — mtigyantAval keverve melegen 1—5 cm vastag lemezekké préselnek. Epitkezéseken h6é- és hangszigetelés céljara szolgdl (solomith, nddpallé stb.). rostnovények : megnyult, vastag falu, mindkét végiik6én hegyes rostokat eljarassal fonalakat, Legértékesebbek

rostokat mum),

tartalmazé névények; textilidkat készitenek

a fondsra-szévésre

termelé ~, a kender

mint

alkalmas beldliik.

haszndlhaté

pl. a len (Linum

(Cannabis

sativa),

a rami

h4ncs-

usitatissiv. hdécsalan

(Boehmeria nivea), a juta (Corchorus capsularis), a rostmalyva (Hibiscus cannabinus), a csalan (Urtica dioica) sth. Finomabb vasznak eldaéllitaséra alkalmas a gyapot (Gossypium-fajok) magszére. A egyszikfi névények levelében talaélhaté rostok csak durva textflidk, foleg k6t6z6anyagok készitésére alkalmasak, igy pl. a manilakender (Musa

textilis),

a szizél

(Agave

sisalana),

az

Uj-zélandi

kender (Phormium tenax) stb. (+ még kender,

Rostnivények termelése

Rostlen

Vetésteriilet | Termés | Vetésteriilet | Termés ezer kh

ezer t

ezer

19,8

50,2 58,4

114,1 115,4

13,1 10,7

1957 1958

38,9 48,1

100,9 109,4

i Sys 13,9

12.9

22,2

36,3

86,3

10,5

21,7

1959

51,9

1960

|

5,8

ezer t

1934—40

1951—60 1956

53,3

kh

162,7

8,6

15,8 19,2

17,2 8,6

Rostock: 1. balti-tengeri kikétévaéros az NDK-ban. ~ ker. székh.-e L: 150000 (1958). Hajé- és Dieselmotor-gyartas,

zis.

Vastiti

miinde.

—

vegyipar.

kompjdérat Régi varos

Halaszati kézpont, halfeldolgo-

Dadnidéba. (1218),

Elékikétéje

a Hanza

Szévetség tagja

volt. Egvetem (1419). — 2. ker. az NDK-ban; L: 828 400 (1958).

39*

Warne7035 km?,

100800

km?

az

OSZSZSZK-ban.

L: 3314000 (1959). Székh.-e Rosztov na Donu. Fontos iparvidék. Kdészénbényaészat, mezdgazdélkodaés (buza, kukorica, burgonya és zéldségfélék). Rosztropovics, Msztyiszlav Leopoldovics (1927— Die a legkivalébb szovjet-orosz gordonkamtivészek egyike, az OSZSZSZK érdemes miivésze, Allami dijas. Tébb zenei versenyen elsé dijat nyert. Rosztszelmas, Rosztovi Mezdgazdasdgi Gépgydr (or. Zavod Szelszkohozjajsztvennovo Masinosztrojenija Imeni Sztalina): az SZU egyik legnagyobb mezégazdaségi gépgyara, az SZU elsé Gtéves terve folyamdn 6pilt, Telephelye: Rosztov na Donu.

rotacié

:

1. forg4s,

kérforgés.

—

2. (mat)

a

vektormezék analizisében fellépé6 vektormennyiség (— vektor). — 3. (mechanika) a merev test forgé mozgasa, melynek sor4n minden pontja koncentrikus k6r6én

mozog. rotaciés gép, helyteleniil kérforgs gép: nyomdatermékeket, fédleg ujsdgokat révid idéd alatt nagy példanysz4mban sokszorosité6 nyomdédgép. désrél sztereotipiai eljérassal késziilt

A nyomas a szekérives lemezek-

rél térténik, tekercsr6l lefuté papirszalagra. Nyomas utan a gép a papirszalagot automatikusan ivekre vagja és hajtogatja.

rotaciés papir: 70—90% fakdszériletet tartalmazd, 48—55 g/m? sutlyu, Utjs4gok nyomésdéra hasznélatos, rotaciés, nyomdagépeken valdé feldolgozdsra alkalmas papir. rotang-palma (Calamus rotang): egysziki, a palmaék (Palmae) ecsaladjaba tartozé, Indiéban honos, felkusz6 torzsti, hosszu szértagu névény. Térzsébél készitik a nadpalcat.

rotaprint-gép

Magyarorszagon

Rostkender

By

+ len)

teriilet:

megszaéllas

: (olajbany és mélyfurds) nagy teljesitményt, forgatva mtikédé6 furds. A hajtégép altal rendszerint lanccal hajtott és az Un. rotaryasztalba fogott, kb. 10 m hosszu, nagy szilards4gt acélesévekb6l dsszecsavart furdcsé-oszlop alsé végén levd furédkorona szabalyozhaté terhelés alatt forgé mozgast végez. A furdssal felaprézott kézettérmeléket (furadék) a fardécsé-oszlopon 4t benyomott 6blité iszap széllitja ki a fardlyukbél. A kéolajkutatds és feltérés legelterjedtebb furdsmédja, mellyel 8 érés miiszakonként 700 —800 m-t farnak. E furasméddal sikeriilt mar kéze] 7000 m mélységre lehatolni; Mo.-on a legjobb eredmény 4016,5 m.

Roth temi

Gyula tandr,

(1873—1961): a

mezégazdasdgi

Kossuth-dijas.

Nemzetkézileg

tekintély ; az

Erdészeti

Unidjanak

volt az

erdészeti

kutatdé,

tudomdnyok

elismert

erdészeti

Kutatdédintézetek

elnéke. Tébb

mint

egye-

doktora,

szak-

Nemzetk6zi

200 cikke, tanul-

_ manya jelent meg. F6 mtive: Hrdémiivelés (1—2. kot. 1935. 3. k6t. 1953). Roth, Joseph (1894—1939): osztrék regényiréd. Reeényeiben elsdsorban az Osztraék— Magyar Monarchia felbomldsét (Radetzky-indulé), a kelet-eurédpai zsidés4g életét

(Hiob)

realista

Roubaix

612

Roth

abrézolta

kénnyed

elbeszélé stilusban,

jé

megfigyeléssel.

Rothaar:

lomboserdékkel

boritott

hegység

Német-

orszigban (NSZK), a Rajnai-palahegység egyik vonulata, Bonntél EK-re. Vizvalaszté : az Eder, Sieg és Lahn f.-k forrdsvidéke. Legmagasabb cstcsa a Kahler Asten (841 m). rothadas: 1, (biol) szerves anyagok, elsdsorban fehérjék lebomlasa, a szaprofita baktériumok egy csoportjanak, a rothaszté baktériumoknak tevékenysége kévetkeztében. Biizés, gaz alaku bomlastermékek képzédésével

Rotstein,

Fjodor

Aronovics

(1871—1953):

szovjet

torténész; 1939-té1 tagja volt az SZU Tudomanyos Akadémidjanak. Az orosz forradalmi mozgalomban valé részvétele miatt 1890-ben emigraciédba kényszerilt ; Anglidban

élt, bekapesolédott

lomba,

térténetérél

és

visszatért

tébb

az angol

munkdésmozga-

tanulmanyt

Szovjet-Oroszo-ba.

irt.

1921—22-ben

1920-ban

diplomaciai

szolgdlatot teljesitett Iranban. 1923-t61 30-ig a kiiligyi népbiztossdg kollégiumdnak tagja, majd egy ideig a vilaggazdaségi és vildgpolitikai intézet igazgatdéja volt. Térténeti mtiveiben féként a Ny-eurépai dllamok (NagyBritannia,

Németo.)

ujkori

tdrténetével

foglalko-

zott.

dése és érése alatt a szdéléfiirtén elszaporodott gombaék 4ltal okozott folyamat. A gombaféleség szerint lehet

Rottenbiller Lipét (1806—70): tigyvéd, 1843-t6l Pest varos alpolgdrmestere volt. Elsének irta ala az 1848. mdrcius tizendtédikén a varosi tanadcs elé terjesztett Tizenkét pontot ; a forradalom vivmaényainak védelmére alakult Kézcsendi Bizottmdny elndke, majd a fovarossa alakult Pest fépolg4rmestere lett. Az egész szabadsaghare alatt a forradalom hive volt. A szabadsaghare

ecetes, zdld, sztirke és nemes ~.

buk&ésa

jar. O—100

C° kézétti

hémérsékleten,

nedves

helyen

és

levegé hianyéban megy végbe. — 2. aszélébogyé néveke-

A nemes ~t v. aszusoddast

a Botrytis cinerea nevi penészgomba okozza, ha teljesen, érett sz6l6n szaporodik el. Hatdsara a bogy6 viztartalma elpérolog, ezért cukortéménysége né. A nemes ~ kévetkeztében a sz6l6 illatanyaga helyett mas anyag képzdédik. (> még tokaji borok)

rothadé

kapitalizmus:

a

kapitalizmus

kellemes

illat-

imperialista

szakaszénak V. I. Leninté] szérmazo jelzdje. A kapitalista gazdasagban a rothadés megmutatkozik abban,

hogy a termelés fejlédési titeme ink&ébb kihaszndlatlanul maradnak

lassubbodik, egyre a tudomény és a

technika

krénikuss4

Alta]

feltaért

lehetéségek,

vélik

a

termelési appardtus kihaszndlatlansdéga, rendszeressé vélik a munkanélkiiliség. (+ még élésdiség, 3., + halddé kapitalizmus ) Rothermere [rodemio], Harold Sidney Harmsworth, Viscount (1868—1940): angol lapkiad6é vAdllalat tulajdonosa, reakcids politikus. 1922-ben, batyja haléla utén Atvette

a

Northcliffe

18-ban

légiigyi

ujsagkonszern

miniszter

volt.

vezetését.

1938-ban

13

1917—

napilap,

12 hetilap (Daily Mail, Daily Mirror, Sunday Dispatch, Evening News stb.), tébb nyomda, papiriizem, filmvallalat és bank volt a tulajdondéban. A brit befolyaés noévelésére torekedve felkarolta a magyar reakcié agreszsziés terveit ; 1927-ben megjelentetett cikke és azt kévetd megnyilatkozésai,

amelyekben

elitélte

a trianoni

béke-

szerz6dést, nagy reményeket keltettek a mo.-i uralkodé k6r6ék ben. Rotschild : német eredetti (majna-frankfurti szirmazésu) findnctédkés csalad, szimos nagy nemzetkézi pénziigyi mtivelet lebonyolitédja; bankok, vasuti és iparvallalatok finanszirozdja és tulajdonosa.ARothschildbankhézat Frankfurt am Mainban Meyer Amschel ~ (1743—1812) alapitotta. Fiai Londonban, Parizsban, Béesben, és Naépolyban is bankhazakat létesitettek. A ~-bankok eréds gazdasagi és politikai befolydsra tettek szert a kézép- és nyugat-eurdpai orszigokban. Mo.-on

is jelentés

érdekeltségeik

gyakran finanszirozték. héz 1901-ben, a bécsi

voltak;

a Habsburgokat

is

A frankfurti Rothschild-bank193l-ben megsztint, a péarizsi

és londoni bankhazak szerepe a II. vilaghdébort utan is jelentés maradt. Rothziegel [rétcigl], Leo (1892—1919):

a nemzetkézi Kommunista Partjanak alapité tagja. Nyomdasz volt. 1919. apr. elején 1700 fényi osztrék forradalmi csapatta] Mo.-ra jétt, hogy a Tandcskéztarsasdg védelméért harcoljon. A _ bécsi zészléalj parancsnokaként részt vett a debreceni ellenforradalmi megmozdulas leverésében, Az ellenforradalmi roman csapatok elleni harcban esett el Apr. 24-én. rotor : az 4llé részekkel (sztdtor) ellentétben Altalaban a forgé mozgast végz6 géprészek szokdsos megjelélése. gy pl. a forgékondenzdtor forgé lemezrendszerét v. a helikopterek egyenlétlen hosszt szérakbél 4ll6 légesavarjait is ~nak nevezik.

kommunista

mozgalom

harcosa,

Ausziria

utdn

elmozditotték

all4sdbdl,

1861-ben

révid

ideig, majd 1865-t61 haléléig fSpolg4rmester volt. — Arcképét 1848-ban Borsos Jézsef festette meg (a Magyar Nemzeti Galéridban van). Rotterdam:

kik6tévaros

Hollandiadban,

a Rajna

tor-

kolati 4gainak egyike mellett (Nieuwe-Maas), alacsony fekvésG (polder) vidékén, Zuid-Holland tart.-ban. L: 731 000 (1959). Az orszAg masodik legnagyobb varosa, Eurdépa legnagyobb kik6étéje (évi 74 millid t forgalom). Nevét az itt torkoll6é kis Roite folyétél kapta, melyet gdttal

(Dam)

berendezései a varossal

elzartak.

hosszan

szemben

Korszerti,

huzédnak

nagyméretti

kikété-

a folyépart bal oldalan,

(Rijnhaven,

Maashaven,

Waalhaven

és kisebb kiké6t6medencék). Kiil6én ipari és kéolajkik6tdéje van. Merwehaven a darabaru-forgalmat bonyolitja le, féleg Londonnal. Fejlett ipar, kiemelkedé a hajdépités és javitds,

gép-,

vagon-

egyik legnagyobb

és

autdégyartés.

ké6olajfinomitéja.

Itt

van

Eurépa

Kéolajvezeték

épiilt

az NSZK-ba a Rajnéig. Mitragya-, mosdészergyartas. Elektrotechnikai, ruhaézati és papiripar. Malmok. Nagy kereskedelmi

k6zpont

kamarakkal,

jelentés

konzulatusokkal.

tézsdével, —

Csatornaék

kereskedelmi kétik

dssze

a Rajna fé deltadgaival, a Waallal és a Lekkel. A csatornak (Gracht) at- meg atszelik a véros lakéteriiletét. Legjelentésebb csatornéja a Nieuwe Waterweeg, amely ~ot osszekéti az Eszaki-tengerrel. Ovdrosa a II. vilaghébortiban elpusztult, Gjra épiil. Az évadrost a kiilvaro-

sok, a peremvarosok gylirtiszertien

és kereskedelmi

(Kralingen,

Delfshaven,

negyedek

évezik

tavolabb

Over-

schie, Hillegersberg és Pernis stb. szimos iparteleppel). A ~16] Ny-ra épilt Hoek van Holland kézigazgatasilag ~hoz

tartozik, de teriiletileg nem

fiigg vele éssze;

vas-

uti kompjarat k6ti 6ssze Nagy-Britannidval, Harwich kikétév.-sal. Szimos mtiemlék; hajézdsi iskola; hajozdsi és néprajzi muzeum. Képtér. — 1299-ben kapott elészér

varosi

jogot.

1340

éta

végérvényesen

varos.

Kezdetben a heringhaldszat, majd a 17. sz.-ban a gyapju- és gabonabehozatal és a posztékivitel révén indult gyors fejlédésnek. Rotterdami Erasmus: — Hrasmus rotunda

(1844—1910): autodidakta francia festé, polgéri foglalkozdsa pénziigyér volt. Primitivsége, naivitasa szuggesztiv képalkoté készséggel, dekorativitassal és megkapdé kézvetlenséggel pérosul. Fé mtivei: A haboru furidja, A kigydbtivilé, Apollinaire és mizsdja stb. Rousseau, Jean Jacques (1712—78): francia ird, plebejus forradalmi gondolkodd, deista filozéfus, peda-

gégus, zeneszerzé és zeneiré. hatasti

szépirédja,

mokratikus

elékészitéje.

a

forradalom

A

Kordnak egyik legnagyobb

polgari

forradalom

de-

szellemi

elétti

kispolg4ri és paraszti témegek érdekeit fejezte ki, és figy az enciklopédisték kispolgéri plebejus szarnyanak ideoldgiai vezetdje lett. Miveiben 4ltalanos tamadast intézett a feudalizmus intézményei és ideoldgidja ellen, de ugyanakkor megsejtette a kapitalista tarsadalom

ellentmondasait,

s

xed A

i

Aw

ezért

annak perspektivajat is elvetette. A lettinéd régi és a kibontakozé uj

Rousseau

tarsadalomszemléletét, amely a multra vonatkozéan szamos haladé gondolatot tartalmaz, a jovdé elképzelésében sziikségszerien utdépisztikus és idealista. Torténetfelfogdésénak kiindulépontja az, hogy az emberek kezdetben egyenléségben éltek, a magaéntulajdon kialakulaséval azonban létrejétt a tarsadalmi egyenlétlenség, a zsarnokség. Az eredeti egyenléséghez, a ,,természetes allapothoz’’ valé visszatérés érdekében meg kell sziintetni a zsarnokségot és a magdntulajdont ; ez volt hiressé valt jelszavanak (,,Vissza a természethez!”’) politikai tartalma. Késébbi miiveiben lemondott a magaéntulajdon eltérlésének kévetelményérél, eszményévé a kisdérutermelék viszonylagos vagyonegyenldéségen alapuld demokratikus kézéssége valt, s ezzel nagy hatast gyakorolt a francia forradalom jakobinus szA4rnydra. Allamelmélete mint

a

megelédzéek,

nagyhatasi

Tdrsa-

dalmi szerzédés c. munkaéjénak alapgondolata az, hogy az uralom az emberek egymas kézti megaéllapodasaénak eredménye,

tehat minden

megmutatkozott

az

dsallapot,

a ,,természetes

Allapot’’

idealizélasfban. A termelderdk fejléddésének negativ hatését hangstlyozta az a nézete is, hogy a civiliz&cié a tudomanyt és a mtivészetet ténylegesen nem vitte eldre, mert ez a tomegek eldtt idegen maradt. — Etikéjanak alapja a hasznosségi elmélet (—utilitarizmus) egy valtozata, amely szerint az embernek a tdrsadalom javAt kell szem elétt tartania, és ez valik majd egyénileg hasznéra. Ellenezte a tételes vallasokat, de mivel szerinte az istenhit az erkdélcsi nevelés szilard alapja,

elvetette az ateizmust is. —

Emile c. pedagdégiai regé-

nyében (magyarra forditotta Schépflin A. 1911-ben és Gyéry J. 1957-ben) megalkotta a ,,természetes nevelés”,

a

,,szabad

nevelés”

elméletét,

melynek

kévetel-

ménye, hogy a gyermek képességeinek és szerveinek belsé fejlddését siettetés nélkiil k6vesse. A gyermeki fejlédés egyes Altala meghatarozott szakaszainak megfelel6en hatérozta meg a nevelés tartalmaét. Pedagégiai rendszerének alapveté hibaéja, hogy a gyermeket kiemelte a tarsadalmi kérnyezetbdl,s annak form4lé hatasit figyelmen kiviil hagyta. Ennek ellenére a pedagégiai gondolkodaés térténeti fejlédésében jelentéds és haladé szerepet jdtszott, mivel elsének hirdette teljes kévetkezetességgel a gyermek jogainak, egyéniségének védemét, alkotéképessége, 6naéll6 gondolkodasa kifejlesztésének pedagdégiai gondolatét. Munkdassaga szenvedélyes Alla4sfoglalas volt a skolasztikus iskola, a dogmatizmus és a lélektelen tanulas kézépkori mddszereivel szemben (— filantropizmus, — Pestalozzi). — ~ egyben koraénak egyik legnagyobb hatdsi szépirdja is volt. Nowvelle Héloise c. levélregénye a természet szépségeinek és az abrazolasa, egyik elsé

jelentés allomaésa. Vallomdsai az eurdpai memoarirodalom egyik legszebb példaja, lirai dnéletrajz, melyben a leplezetleniil dészinte 6nvizsgdlat mar a lélekelemzdé irodalom kibontakozasa felé mutat. Hgy magdnyos sétélé délmodozdésai c. mtive ugyancsak énvizsgélé elmélkedések sorozata. Le devin du village c. miive a francia daljaték kiindulépontja, mig Pygmalion c. zenei alafestéssel készilt lirai jelenete a késébbi melodrama eléhirnéke. — Irod. Huszar V.: Rousseau és iskolaja a regényirodalomban. 1926; R&cz L.: Rousseau J. J. élete és mivei.

1—2. kot. 1928—29. Jean Jacques

tarsadalommal szemben egyardént negativ allasfoglalasa hat4rozza meg és magyarazza meg

forradalmibb,

radikalis szarnyaénak, a jakobinusoknak zdszlajavé lett. Tarsadalomszemléletének idealista jellege élesen

emberi szenvedélynek érzelmes, romantikus az eurdédpai romantika kibontakoz4s4nak

ah KY

MLD BSS (Nes

Roux

a nép felett allé zsarnoki

hatalom

visszaélés a tarsadalmi szerzdédéssel ; elséként mondja kia nép szuverenitasénak elvét, a népnek azt a jogat, hogy fel is bonthatja a sz4mara elénytelen szerzdédést, el is torélheti a zsarnokségot. A régi rendszer begydkerezett intézményei elleni tamaddsdval, az Altalanos egyenléség hirdetésével, a tdrsadalmi egyenlétlenség kérdésének éles felvetésével a mnagy francia polgéri forradalom

Rousseau, Théodore (1812—67): francia festé, a barbizoni festéiskola egyik alapitdja, a realista természetabrazolas kivélé mestere. Roussel [russzel], Albert Charles Paul (1869—1937) : francia zeneszerzé. Elébb tengerésztiszt volt, majd @Indy tanitvanya lett. Indiai utazdsainak hatdsa alatt zenéjét egzotikus elemekkel keverte. Zenekari miveket (szimfénidk,

szvitek,

koncertek),

kamarazenét,

zongora-

miiveket, operdkat és kdérusmtiveket irt. Rousselot [ruszlo], Jean Pierre (1846—1924): francia nyelvész, a kisérleti hangtan egyik uttérdje és kittind miiveldje.

Roux

[ru], Emile-Pierre (1853—1933):

francia bak-

teriolégus és szerolégus, a parizsi tudomanyos tagja, L. Pasteur

tanitvanya

és munkatarsa,

akadémia a diftéria-

toxin felfedezdje, a szifiliszkutatés kisérleteinek meginditdja (1908), a gd&zgangréna, kolera, tuberkulézis és tetanusz kivaélé kutatdja volt. Roux, Jacques (1752—94): a nagy francza forradalom (1789—94) egyik kimagaslé személyisége, az un. ,,veszettek” vezetdje. 1792. dec.-tél mint a p&rizsi kézségtanacs tagja kévetkezetesen harcolt a széles néptémegek gazdasdgi érdekeinek védelméért ; a gazdag spekulansokra, feketézdékre, lancolékra halalbiintetés kiszabésdt kévetelte. Stirgette az 1793-i jakobinus alkotmany életbe lépését. Marat meggyilkolésa utén 6 adta ki a Nép bardtja c. lapot. 1798. szept.-ben a Konvent elleni szervezkedés vAdjdval letartéztattaék, a bérténben Ongyilkos lett.

Roux, Wilhelm (1850—1924): német anatémus és embriolégus. Az egyéni fejlédéstan és a kisérleti embriolé6gia modern iranyzatanak egyik uttdrdje. rovarevok (Insectivora): a méhlepényes emldésék (Placentalia) alosztaély4nak egyik rendje. Arénylag kis termetti,

ismert

a féldén

legrégibb

v.

fold

alatt

616

Allatok.

emlésmaradvényokat

sorozzak.

Torzsiik

arcorruk

megnyult;

tébbjiik

kizdrélag

zém6k

v.

karcesu,

fogazatuk

rovarokkal

Az

ebbe

a

l&baik

igen

eddig

rendbe révidek,

valtozatos.

taplalkozik,

de

van

Legné-

haény nodvényevé fajuk is. Leginkébb az E-i mérsékelt

dévben élnek ; D-Amerikéban és Ausztraliaban nem talalhaték. Tébbségiik igen hasznos. Naélunk a — cickényfélék (Soricidae), a — vakondokfélék (Talpidae) és a — stinfélék (Erinaceidae) csaladjaba tartozé fajok fontosak. rovarev6 névények : — rovarfogé néovények rovarfogé gép: nédvényvédelmi gép; a névényeken v. talajon levé rovarokat lemezbé] késziilt valyuba v.

vaszonzsdkba gytijti éssze oly médon, hogy vontatasa kézben a valyt v. zsdk szegélye a rovarokat a névényrol lestirolja, ill. felugrasztja és dsszegyUjti.

rovarfog6 névények, rovarevd néovények (Sarracenialis) : bizonytalan

rendszertani ;

helyzetti névényrend. Fotoszintetizalé6, a talaj asvanyi

GX nitrogénjét asszimilalé névé\\ nyek, fejlddésiik azonban sok| kal

kedvezébb,

hérjéhez

jutnak

ha

4llati

fe-

(rovaremész-

tés, “insectivora taplalkozas). Leveleik rovarfogé berendezéssé alakultak at. A zsakmanyt fehérjebonté emészténedviikkel emésztik meg, és az igy lebontott, elfolydsitott anyagokat felszivj4k. Ide soroljék a szaracénia-félék (Sarraceniaceae) csaladjaba tartozé6 Sarracenia és Darlingtonia nerozetségek fajait, a kancsokafélék (Nephentaceae) Rovarfogé névények esaladjaba tartozéd Nephentes (Vénusz légycsapéja és kancséka) fajokat és a harmatftifélék (Droseraceae) csaladjaba tartozé harmatfivet (Drosera rotundifolia), a Vénusz légycsapojét (Dionaea muscipula) stb.

rovargyujtés:

rovarok gytijtése és konzervalasa tudo-

manyos és oktatdsi célbél. Eszkézei kiloénféle hAldék, dléivegek, rovartik, csipeszek, feszitédeszkék stb. A begyljt6tt rovarokat megélik, majd méretiiknek megfelel6 rovarttikre szurjak. Lepkék, szitak6ét6k szArnyait, a rovarok cs&pjait, labait természetes helyzetben rég-

zitik.

Kisz4radés

utén

a rovarokat

légmentesen

zAré

rovardobozban helyezik el. — Irod. Dudich E.: Az 4llatok gytjtése, I. 1948 ; Dudich E.: A r technikdja. 1951.

rovarok (Insecta): az izeltl4biak (Arthropoda) térzsének egyik osztélya; az egész Allatvil4g fajokban leggazdagabb csoportja. Félmilliénd4l 1ébb fajuk ismert, tébb mint a tébbi Allatesoportnak egyiittvéve. Altaléban szérazféldi allatok, de tébb belvizekben 616 és néhany tengeri fajuk is van. Testiik 21 szelvénye 3 testtajat alkot: fej (caput), tor (thorax) és potroh (abdomen).

1 par csdpjuk, 3 par szAjvégtagjuk és 3 p4r l4buk van. A fej 6 szelvény ésszeolvaddsdbél keletkezett. Az Allat taplalkoz4smédja szerint véliozé alkot4su és mtikédésti (rgd, nyald, szivd, szuré-szivé) szdjszervik van. A fej mozgékonyan kapcsolédik a torhoz. A tor hdrom szelvénybdél,

az elé-, a kézép-

ventralisan

kapesol6dé

tomporbél,

combbdél,

Labuk

rovarolé

614

Roux

és az utétorbdl

3 pdr laébsz4rbél

lab

All. A torhoz

ldbtébél, és

esipdbédl,

ldbfejizekbél

alaptipusa a futélab, de ez ragadozé-,

All.

dsé-, ugrd-

és uszdlabb& méddosulhat. A kézép- és utdédtoron lehet 1—1 szarnypér. Ezek nem végtagok ; sz4rmazdstanilag bérredék, melyek a szelvények hat- és oldallemezei k6zé6tt indulnak ki. A sz4rnyredéket szilardabb fald erek merevitik. Mindkét sz4rnyp4r egyforma vékony,

hértyés

v. az elsé6 pdr megkeményedett

szerek

(feddszarny).

A potroh végén van a végbélnyilas és eldtte, a hasi oldalon a legtébbszér magdnos ivarnyilés. A potroh végén lehet fartoldalék és egy v. tobb par farcsuta, a himeken wvari figgelékek, a nbstényeken tojécsé. Kéztakardjuk egyrétegi hambdl és az Altala létrehozott kitinkutikulébél All. A kitinnek mint kiilsé vaznak és vizvisszatarté rétegnek fontos szerepe van. Testiik iirege az elsddlegos (blastocoel),

és az embrionélis

korban

kialakulé,

masod-

lagos testiireg (coeloma) egybeolvadés4bél jon létre (mixocoelum) ; benne talalhaték a belsé szervek. Beliik j6l fejlett és tagolt. Az elébél szajiiregre, garatra, nyeléesére, begyre és ragégyomorra tagoléddik. A kézépbél kezdetéhez az emésztdnedv-termelésben és a felszivasban részt vevé vakbélszerti fiiggelékek csatlakoznak. Az utébél vékony-, vastag- és végbélre tagolédik. Légzészervuk ésszefiiggs trachea-haélézat. [degrendszeriik garat-

ideggytiriis

hasduclénc,

melyhez

a taplalkozds

szerveit

beidegzé vegetativ idegrendszer csatlakozik. Erzékszerveik k6ziil legjellemzébbek az 6sszetett szemek (oculi compositi) és a csépok. Egyes csoportokon pontszemek is fejlédnek. Hallészerveiknek fé tipusa a test felszinén kifeszilt hartya (timpandlis) és a test belsejében kifeszitett hurszerii (chordotonélis) képzédmény. Ivarmirigyuk pdros. A petefészek bojtszerti; benne valtozé szamu petetermelé csévecske (ovariolum) egyesiil. A kivezetdjarat végszakaszaval, a hiivellyel mellékmirigyek, parzdtaska (busa copulatrix) és egy v. tobb onddtarté (receptaculum seminis) kapcsolatos. A herék egyszert, esé alaku szervek v. tébb, kiilénb6zé méddon elhelyezkedé esovecskékre tagoltak. Az ondévezeték végs6é szakasza, a kilévelléjarat (ductus ejaculatorius) vadltozatos alaku parzdészervvel kapcsolatos. Szaporodasuk 4ltalaban kétivaros, de a partenogenezis, az tvaros szaporoddsforgo és a larvanemzés is eléfordul. Nagy résziik peterakd, de eldfordul eleventojés (oviviviparia) is. Petéjiik felszinesen barazdaléd6, bésziki; az anya ivarjérataban termékenyul meg. Posztembrionalis fejlédéstik ktil6nb6zé mértékii Atalakuldssal torténik. —

és 33 ennél nyok leten

A ma él6~ hossza 0,1 mm

cm k6zétt valtozik. Az elmult geolégiai idékben nagyobbak is éltek. A legrégibb rovarmaradvaa devon idészakbdl keriiltek eld. Minden olyan teriimegtalalhaték, ahol megvannak az élet feltételei.

Bletmédjuk

valtozatos:

hus-,

névény-,

korhadékevék,

éléskédék stb. Magaénosak v. tarsas életet élék. Az ember szempontj4bél a ~ egészségiigyi, mezdgazdasagi, erdészeti és ipari vonatkozésban hasznosak v. karosak lehetnek. Rendszerezésiik a szarnyak jellegzete sségei, a szajrészek alakulasa, az egyedi fejlddés menete, a tor alakuldsa stb. alapj4n torténik. Az elérovarok (Anamerentoma) alosztaélyba a félrovarok (Protura) rendje tartozik, mig a szinrovarok (Holomerentoma) alosztaélyba a lébaspotroht ~ (Diplura), sertefarku ~ (Thysanura), az ugrd-

villaésok (Collembola), az dlrecésszérnyuak (Pseudoneuroptera), az egyenesszdrnylak (Orthoptera), a fiilbemdszdk (Dermatoptera), a rdgcesdlé~ (Corrodentia), a szdvélabu~ (Adenopoda), a pillésszérnyw tetvek (Zoraptera), a hélyagoslabuak (Physopoda), a rdgétetvek (Mallophaga), a vérszivdtetvek (Anoplura), a bogarak (Coleoptera), a legyezdszérnytiak (Strepsiptera), a hdrtydsszdrnytak (Hymenoptera), a bolhék (Aphaniptera), a tegzesek (Trichoptera), a lepkék (Lepidoptera) és a szipékdés~ (Rhynchota) rendjei tartoznak. rovarélé szerek, inszckticidek : izeltl4buak elpusztitésdra alkalmas, névényekbdél nyert v. mesterségesen eldAllitott légzési, érintkezési (kontakt-) v. gyomormérgek. A légzési mérgek (pl. cidnhidrogén, kéndioxid) nemesak a kartevékre, hanem az emberre is veszélyesek, ezért csak nagy dévatossdggal hasznalhatédk (—elgdzositéds). Az érintkezési mérgek a test feliiletén keresztiil felszivédva mérgezik a rovarokat. Hatésuk v. azon alapszik, hogy elzarjak a testfeliilet nyilasait (pl. a petrédleum), v. azon,

hogy felszivédva megbénitj4k az idegkézpontot (idegmérgek). A legfontosabb idegméreg a DDT. Mar kis adagokban felszivédva is mérgezé. A névényekbédl nyert

615

rovartan

mérgek

k6ziil

a Fiilép-

és Maldéj-szigetekrél

sz4rmazé

Mircea cel Batrin fejedelem altal vezetett havasalféldi esapatok gydézelmet arattak a tulerédben levé térdk esapatok felett. Ezzel hosszabb idére feltartéztattaék a tér6kék elérenyomuladsaét. Rovno: 1. véros az Ukran SZSZK-ban, a ~ ter. székh.-e. L: 57000 (1959). Elektrotechnikai cikkek gyartasa, 6ntéde, konfekcié- és élelmiszeripar. Kézépiskolék, mérn6ki, pedagégiai intézetek. Muzeum. Szinhaz.

Derris névény rotenonja és sz4rmazékai érintkezési és gyomormérgek. A dohany nikotinja légzési és gyomorméreg. KEgyes krizantémumok virdgpora, a piretrum (rovarpor) gyomor- és érintkezési méreg. A mesterségesek

k6éziil fontosabbak: a szervetlen arzén- (schweinfurti zéld, élomarzenat) és fluorvegyiiletek (ndtriumfluorid, natriumszilikofluorid), a szerves DDT (Gesarol), HCH, Bladan, Parathion, Chlordane, Aldrin, metoxiklér. Novénybe felszivédd, csak az dllatvilagra 4rtalmas belsé méreg pl. a Systox (tiofoszforsav szArmazék). rovartan, entomolégia ¢kirds, és a

Claude

(1915— kritikus.

): Részt

haladS vett

az

szellemG ellendallasi

mozgalomban. Nagyszamt, sokszor kissé felszines, de szellemes, gondolatokban gazdag tanulmanyt irt (Klaszszikusok térsaségdban).

Royal

Dutch

Shell Ce.

[rajel dacs

sel kow],

Shell:

a vilag egyik legnagyobb kéolajkitermeléd és feldolgozé monopolvallalata ; angol—holland tékésesoportok, s egy része az angol allam kezében van. Magja az 1890-ben alapitott holland N. V. Koninklijke Nederlandsche Maatschappii tot Hapleitatie van Petroleumbronnen in Nederlandsch-Indie és az 1897-ben alapitott angol

abeodef gyhi jlykl mnvyoOpr sszt tyutivz zs

4 Q mph 1 Boag deg VAL YEH MAY qX TOTSOr eat A székely rovasirds

abécéje

The

germanok runairasa is. A magyar ~ sajdtos magyar fras, melyet elsésorban a székelyek hasznaltak kb. a 17. sz.-ig. Rovasbotra rovékéssel rétt, jobbrél balra haladé irds. A turk irassal rokon, néhany jelét a géroég, ill. glagolita

frasb6él kélesénézték. Sokszor nem jeléli a magénhangz6kat, és nemcsak betti-, hanem szdétagjeleket is hasznal. Emlékei javarészt az 1450—1550 kézétti évekbdé!] maradtak rank, a Székelyféld6én s az orszag m&s vidékein is. Ilyenek: a székelyderzsi rovasirdsos tégla, a karacsonyfalvi toronyfelirat,

a csikszentmihélyi

templomfelirat,

a

konstantindpolyi felirat, az olasz Marsigli hadmérnék éltal lejegyzett székely 6réknaptar, a nikolsburgi rovas&bécé. Telegdi Janos Rudimenta c. kézirata (1598) a székely ~ kérdését targyalja. rovat: (sajt6) a hirlapok és folydéiratok azonos targykérii kézleményeinek ésszessége. A legfontosabb ~ok napilapokban: belpolitikai, kilpolitikai, kézgazdasagi, kulturalis, hir- és sport~ stb. A ~ok anyagat a ~vezetdé szerkeszti. Rovigo : véros f-Olaszo.-ban a Pé és az Adige folydék k6zo6tt. ~ tart. székh.-e. L: 46000 (1958). Mezdégazdasagi kézpont. Bérfeldolgozé ipar. Mtiemlékek a 10—16. sz.-bdl. rovinei csata: az Arges folyé mellett fekvé Rovine kézségnél

1394

okt.-ében

vivott

iitkézet,

melyben

,,Shell’”?

Transport

Trading

Oompany Ltd. Erdekeltségei vannak Venezueldban, Mexikéban, a Kézép-Keleten, az NSZK-ban stb. Saj4t olajmezékkel, finomitékkal és tartalyhajé-flottaval rendelkezik. Az angol—holland imperialista terjeszkedési politikaban fontos szerepet tdlt be. 1958-ban 7264 millid dollar aktivaval

rendelkezett,

250000

munkawvallalét

foglalkozta-

tott.

royalista (fr. ’kirdlyi’ szébél): a kirdlyi hatalom, a —+monarchia hive. Franciao.-ban igy nevezték a nagy francia forradalom idején és a forradalom uténi évtizedekben a Bourbon-dinasztia hiveit.

Rozalia-hegység: a Stéjer-Alpok K-i nytlvanya Burgenland teriiletén, kis részben Mo.-on

Ausztridban,

(Magyar-Alpok), a Soproni-medence Ny-i peremén. Legmagasabb pontja 746 m. A > Bucklige Welt i-i Aga.

Lapos tonkjét kristalyos palék épitik fel. Htivés, nedves éghajlat, erddségek. rozetta (fr.): stilizalt, rézsa alaku diszitédelem. Rozlozsnik Pal (1880—1940): geolégus, banyamérnok, az MTA levelezé tagja. Térképezé-féldtani, banyaféldtani, ércteleptani és éslénytani (pl. az eocénkori Nummulinékkal bepesciarle stb.) munkdssdga nagy jelentéségii. rozmarfélék (Odobenidae): a ragadozék (Carnivora) rendjének uszél4bi ragadozék y. fékd&k (Pinnipedia)

rozmaring alrendjébe

616

tartozéd

Aallatesalad.

Jellemzé

bélyegiik

r6zsa

az

Rozstermelés

agyarakké nott gydkértelen metszéfog; ez himeknél 75 cm-es is lehet. A sz4juk k6riil bajuszserték ndének.

| 1934—38. |1948—52.

A Csendes-décean B-i részén 61 a keleti rozmér (Odobenus

pei

obesus), a Jenyiszejtél a Hudson-dbélig terjedé tengerben az atlanti rozmdér (O. rosmarus). A kifejlett himek 4,5 m-esek és 10 q stlytak lehetnek. A vizben iigyesen,

ee

szérazfoldén nehézkesen mozognak. ie

2—

Moszatokkal,

1247.

rakok-

4

aly prepa eal, moe tepaksnenar. emencaver ol nek. Az allat minden részét felhasznaéljak, ezért vaddszszak.

i Pricecpta ahie Nage

marinus

’

officinalis):

esaladjaba

tartozé,

paras i yenger kétsziku,

a

az

iv

BzOboL», 5 tues

ajakosok

Téldkézi-tenger

—_Vilagtermelés Ve

6)

(Labiatae)

mellékén

honos,

drékzéld, halvanykék virdgu, illatos cserje. Nélunk mindenfelé iiltetik, Tl i ; ; , bawé enfelé ultetik. i 6 olajaét az illatszeriparban és a gy6gy&szatban

hasznaljak,

zi

6:

Akiai

4

R aeriene ioe ayon ea houny er cette eeee. Ai zlovak-érchegység-ben.

L:

7000

(1955).

Vasére-,

an-

timon- és magnezitbanydszat. Kézelében van Krasznahorka vara. — Régi baényadsztelepiilés. III. Endre uralko-

per

1969

Bee ezer

...........

19604

tonna

37 860

38 600

37 200

25 500 6 851 3 081

17 961° 6 374 3 042

16 092 8114 3 867

16 324 7 908 3 795

1577

1110

967

8389

338

500

665

700

pany olor ores cretion

1 028 5514 769

524 482 573

567 533 470

816 483 417

Magyar: nissticsnue cere

697

732

443

355

ANISZEYIS) (ereie\eie visioieister arene

539

343

417

352

ebbél:

YAU eerietcri ih03QB DBAS — Jengyelo. ............-.NSZK reciente ieee an

LAND INGE, Toérdko.

................

USA .-..+e eeeeee = _Franciagn. ....... ww

-proandiatt pana

(aes Meee

496

2

455 |

262

365

2319 510

2133 1 060

2516 526

2.070 254

coedeats ss Bagcoonneunnes

G.chsylovakia ..........

|

386

460

289

380

d&sa idején szdszok telepiiltek ide. A 14. sz. kézepétdl vérosi jogokat élvezett. Rozov, Viktor (1910— ): szovjet dramaird.

Megjeqyzés: Az orsz4gok az 1959. évi termelési terjedelem sorrendjében. a) Elézetes adatok. 6) Téli rozs. c) 1950-ben. d) 1931—35-ben.

A boldogsdg

rozsa (Rosa): a~félék (Rosaceae) csaladjaba tartozd novénynemzetség. Kb. 380 faja a holarktikus flérabiro-

keresése

és Felnének

a gyerckek

c. dramait

nélunk is nagy sikerrel jatszottak. Ordkké élnek c. szinpadi mtivének filmvaltozata, a Szdlinak a darvak nemzetk6zi elismerést aratott. rozs (Secale): a pazsitfifélék (Gramineae) csaladjaba tartozéd névénynemzetség. Termesztett faja, a ~ (S. cereale) egy vad~ fajbdél (S. cereale ssp. ancestrale var. spontaneum) alakult ki. Gy6kérrendszere elsddleges és jarulékos gyékerekbél Allé bojtos gyékérzet. Szara hengeres, tireges és csomdkkal (nodus) szartagokra (internodium) tagolt szalmaszar. Levele levélhiivelyekbdl és levéllemezbél all. A_ levél-

hiively atéleli a szArtag egy részét, végén fiilecske talalhato. Viragzata kalasz. Tipi-

kusan vény.

idegenbeporzé Termése

n6-

szemtermés.

Fontos gabona, kiilonésen az aA NSzk

Ki-i tajak jelentés kenyérnévénye. A-~szem Atlagos kémiai dsszetétele %-ban: viz

LAnon

ZN Egyeb orszagok A vildg rozstermelésének oszldsa 1959-ben

1,9, hamu

13,4, N-tartalmt anyag 11,5, zsiradék 1,7, N-mentes kivon-

meg-

haté anyag kor, dextrin)

(keményit6,

cu-

33,2, nyersrost

2,0. A ~kenyér alig gyengébb minédségt a

buzakenyérnél, de kissé nehezebben emészthetd. A ~ az éllatok takarmaényozdséban is jelentés (liszt, korpa, felaprézott szalma). Szalmajét alomnak, régen tetdéfedésre (zsup) is hasznélték. Termése pérkélve pdétkavé. — A Fekete-tenger vidékéré1 a biza gyomnévényeként keriilt Kézép- és E-Eurépéba (mA4sodlagos kulturnévény), termesztése teh4t nem olyan régi, mint a buzéé. Elsé nyomai a bronzkorbél sz4rmaznak. Az egész vildgon vetésteriilete jelenleg kb. 40 millié ha, Mo.-on féként homoktalajon és bizatermesztésre kevésbé alkalmas egyéb talajokon termesztik. Az 1931—40. évek Atlagaéban a vetésteriilet mintegy 11,3%-dt, 1960-ban 5,7%-At

foglalta el. Az orszigos dtlagtermés az 1931—40. évek Atlagéban 6,5 q/kh, 1960-ban 6,8 q/kh volt. Oszi és tavaszi fajtéi vannak ; ndélunk az utdbbit esak kivételesen vetik. Hazai nemesitett fajtdéink: lovdszpatonai, kisvardai, Fleischmann, évari észi~. Betegségei kézétt legismertebb a hépenész (Colonectria graminicola) és az > anyarozs. Allati kértevéi azonesak a — bizdéval. A vad~ (S. silvestre) homokpusztékon,

névényfaj.

szd4raz, meleg, laza talajon 616

(+ még gabona)

dalomban

taldlhaté;

a

szubtrépusokon

és

trépusokon

esak a hegységekben élnek. A kiilénféle vad~fajok kis termetti cserjék, melyek a talajban elfaésodé tésarjakat hajtanak. Legismertebb a gyepti~ v. csipke~ (R. canina) ; laza lombozatt eserje, firészelt szélii levelei paratlanul szarnyaltak. Csipkebogyé néven ismert 4ltermése sok C-vitamint (100 g/200 mg) tartalmaz, ezért lekvar, tea készitésére kivéléan alkalmas. A parlagi ~ (R. gallica) alacsony termetti, nagy biborszini viragu, bérnemt level; pusztafiives lejték6n, szdrazabb cserjésekben, erdészéleken él. Az erdei ~ (R. arvensis) kisebb, fehérvirdgu kuszé cserje ; lomberdékben, bokorerdékben él, A vad fajokbél sz4mos kerti, termesztett valtozat szar-

mazik.

Ezek kéziil elterjedt a piros viraégu kuszd~

multiflora), melynek legismertebb fajtéja a Rambler. A szdzleveli ~ (R. centifolia) nagy,

(R.

Crimsonrézsaszin

viragu. A tea~ (R. chinensis) K-Azsidban désrégi idék éta kinemesitett faj. Maganos v. legfeljebb harmasaval 4allé nagy virdgai saérgék, egyes valtozatai rézsasziniek. Hibridjeivel a jelenlegi kerti ~k nagy részét alkotja. A ~kat szemzéssel szaporitj4k. — A ~kertészkedés dsieriilete az Iréni-felféld. Innen terjedt Egyiptomba és Kis4&zsiaén keresztiil Gérégo.-ba. Kézép-Eurédpaban a kézépkorban terjedt el. Az eurédpai ~kultura fejlédésében fontos szerepe volt a térékéknek Uj fajok, fajtaék behozatalaval. Néhany aézsiai eredetii kerti ~ azonban csak a 19. sz.-ban keriilt 4t Eurépdba. A legnagyobb ~kertészkedés jelenleg Bulgaridban, a Balkan és a Rodope hegység kézétti teriileten folyik. A ~szirombédl vizzel valé leparlassal v. kivonassal eréds szagu, vilagossarga szinti illé olaj allit-

hatdé eld. Féként geraniolt és citronellolt (kb. 70%), valamint tébb aromas vegyiletet tartalmaz. Perzsiaban mar

a 9. sz.-han

hoztak

Eurépéba.

4llitottak

elé ~wolajat,

Legfinomabb

a

onnan

Bulgaridéban,

arabok

a

R&R.

centifolia szirmaibél késziilt ~olaj, de az indiai, németo.-i,

franciao.-i ~olajok is hiresek. 1 kg. ~olajhoz kb. 3— 4000 ~szirom sziikséges. Régebben ~viz néven kedvelt illatositét is készitettek beléle. — Mo.-on a~termesztés k6zpontja a sz4zadfordulén Szeged kérnyékén alakult ki, majd a felszabadulas elétt a vagott~-termesztés tovaébbra is Szeged kérnyékén, a hajtatott~-termesztés Szentendrén és Hédmezévasarhelyen folyt. A felszabaduldst kéveté visszaesés utén jelenleg Ujra fejléddik termesztése fdként a hagyomanyos ~termé helyeken, azonkiviil Budapest és Mezdétur kérnyékén. A ~val kapcsolatos kutat6é- és kisérleti munkat a Kertészeti Kutaté Intézetben (Budatétény) végzik, ugyanitt van az orszégban a legnagyobb, kb. 1500 fajtét magdban foglal6~gytijtemény is. — Irod. Mark G.: A r. 1959.

617

Rézsa

Rozsa Ferenc (1906—42): a magyar kommunista mozgalom kiemelked6 harcosa. 1924—26 kézétt Németo.ban kémitvesként dolgozva kapcsolédott be a munkasmozgalomba. 1926-ban a mtiszaki egyetemre iratkozott be. Egyetemi évei alatt részt vett a szocialista dialkcsoport munkajaban, politikai mozgalmakban. 1931ben oklevelének megszerzése utén hazatért. A mo.-i illegalis kommunista mozgalomba batyja, Richard vonta be. 1932-ben a Kommunista c. lap szerkesztéségében dolgozott, majd részt vett a KIMSZ vezetésében. 1938-ban irdnyitotta az _ illegdlis kommunista szervek kiépitését az SZDP-ben és a szakszervezetekben. 1939-ben a kommunista szervezetek vezetésére létrehozott haromtagu politikai iranyité szerv tagja volt. 1941 jan.-ban tagja lett a KMP K6zponti Bizottséganak, késdbb titkarségénak

is;

az antifasiszta

nép-

front megteremtéséért folytatott propagandamunkaét iranyitotta. Szerkesztésében jelent meg 1942. febr. Rozsa Ferenc 1-t6] az illegalis Szabad Nép. Horthy fasiszta nyomozdéi 1942. jun. 1-én letartéztattak és 13 napig tartéd kihallgatdsa sordn haldlra kinozték. — A Népszabadsdg (azelétt Szabad Nép) székhaz4ban emléktabla, valamint a kiemelkedé Ujsdgiréi és publicisztikai mtikédésért adomaényozhatéd Rézsa Ferenc-dtj érzi emlékét. Rézsa Richard (1904—43): az illegélis KMP harcosa. Vegyész volt. 1925 végén a Magyarorszdgi Magantisztviseldk Szévetségében kapcsolédott be a szociéldemokrata mozgalomba. A szévetség vegyészeti szakosztalyaban keriilt kapcsolatba First Saéndorral, aki 1926-ban bevonta az illegdlis KIMSZ munkéjéba. Az 1927 eleji nagy

letartéztatésok

utén

wutépitéseknél

mint

fizikai

rozsdafarki

rézsabogar : az —aranyos virdgbogér névvaltozata. Rézsadomb : hegy a Harmashatarhegy csoportjanak D-i részén. Lapos felszint, D-felé enyhén lejté alacsony rég Budapest belteriiletén, 195 m. Oharmadkori rétegek, budai marga, nummulinaés mészk6 és kiscelli agyag épitik fel. Teljesen beépitett villanegyed. A felszabadulds elott foleg a nagytokések és nagybirtokosok lakénegyede volt. E-i részének — Szemldéhegy, Ny-i részének — Ferenc-

hegy a neve. Roézsafa:; o6tk., (1960).

Vmh.:

rézsafélék

Baranya

m.,

szigetvdri

j. L:

600

Nagypeterd. (Rosaceae):

kétszikti,

a rézsafélék

(Rosa-

les) rendjébe tartozd, szabad szirmu, népes névényesalad mintegy 2000 fajjal. Az E-i féltekén élnek. Jé részuk fa. Termésik mag&nos termésesoportot alkot; gyakran csonthéjas, csipkebogy6-, alma- v. szedertermés. Ide tartozik pl. a gyéngyvesszé, birsalma, alma, kérte, berkenye, galagonya, pimpd, szamdca, szeder, rdézsa, szilva,

cseresznye,

barack

stb.

Rézsahegy : szlovakiai varos, — Ruzomberok. Rézsahegyi Kalman (1873—1961): szinész, miivész.

A

Nemzeti

Szinhdéz

1900-ban

kivalé

szerzdédtette ;

élete végéizx ott muk6détt. Magyar szindarabok, vigjatékok és népszinmtivek Allandé és igen népszerG szerepléje volt. Legjobb alakitasai: I. sir4sé6 (Hamlet), Gonosz Pista (Falu rossza), Szellemfi (Liliomfi), Zajtay (A peleskei nétarius), Tibore (Bank bén). Szimos filmen szerepelt ; jelentés szinészpedagdégiai tevékenységet fejtett ki.

rézsahiml6,

eldidézett

rozsakiiités, rubeola ; sztrhetd

jarvanyos

-—fertézé

betegség.

virus Altal

A

kérokozét

a beteg orr-torokvaladéka tartalmazza, és az cseppfertézés,

kézvetlen

érintkezés,

ritka

esetben

szennyezett

hasznalati targyak kézvetitésével jut az egészséges szervezetbe. Lappangasi ideje 14—22, Altalaban 18 nap. Legfontosabb

tiinetei az enyhe hurutos jelenségek, mér-

sékelt l4z, valtozd, hol a kanyaréhoz,

hol

a

vérhenyhez

munkés dolgozott, és szoros kapcsolatba keriilt a féldmunkaésokkal. 1928-ban részt vett az Ifju Proletdr szerkesztésében és tagja lett a KIMSZ titkarsaganak. 1929-

hasonlé, 2—3 nap alatt elhalvanyuld bérkiiitések, valamint a fil mogoétti, tarkdédtaji és nyaki nyirokcsomék megduzzadasa. Jdindulatt: betegség, de ha az anya terhes-

ben letartéztattaék, hdrom és fél évi fegyhazra itélték. Szabaduldsa (1932. jul.) utaéan mint a KMP partmunkdsa féleg a foldmunkasok kézétt fejtett ki agitaciés és szervez6 tevékenységet. 1935-ben 73 foldmunkassal egyiitt ismét letartéztattak, ezuttal négy és fél évet tdltott borténben. Kiszabaduldsa (1939. maj.) utén a part az SZUba kildte gyégyulni és tanulni. A fasiszta Németo. tamadasa utén jelentkezett a Voérés Hadseregbe. 1943-ban mint ejtéernyés partizan Varsé k6ézelében a német fasisztakkal vivott harcban esett el. Rézsa Sdndor (1813—78): hires alféldi — betydr. 1841-tdé1 rettegésben tartotta az alfdldi féldesurakat; sokszor segitette a szegényembereket. A feudalis hatdésdgok kérézték, jutalmat ttiztek ki fejére, denem tudtak elfogni. 1848 észén a Honvédelmi Bizottmdny amnesztiat adott a bdtorsdgdrél, népszeretetérél ismert ~nak, aki szabadcsapatot szervezett és részt vett a szabadsaégharcban. A katonai fegyelmet azonban nem tudta megtartani, ezért tébb dsszetitkézése volt parancsnokaival. Emiatti diihében — amit fokozott az, hogy a forradalom vezetéi nem elégitették ki a parasztok kéveteléseit — eserbenhagyta a harcolékat, s Ujbdél bevette magat az alféldi mocsarviligba. A szabadsdghare leverése utdn folytatta régi szegénylegény életét. 1856-ban elfogtak, életfogytiglani fegyhazra itélték. 1867-ben kegyelmet kapva folytatta a betydréletet. A szegénylegények leverésére kirdlyi biztosnak kinevezett Raday Gedeon erés fegyveres karhatalommal fogta el 1869-ben. Eletfogytiglani fegyhazra itélték. A szamostjvari fegyhazban halt meg. — A nép emlékében legendas hésként élt mint a szegények baratja, az urak ellensége. Alakjét Médricz Zsigmond (befejezetlen) regényciklusban 6rékitette meg.

ségének korai szakaszdban

rézsaablak ; kerékidomu

vy. mérmtives

kerek

ablak,

mely Altal4ban a gétikus templomok homlokzatan, a fékapu felett talalhatd.

ez a magzat

karosodasat

esik 4t a betegségen,

okozhatja,

akkor

ezért a terhes néket

tavol kell tartani a ~s betegtdl. rézsak

harca:

— piros és fehér rézsa harca

Rozsaly : 6tk., Szaboles-Szatmar 880 (1960). Va.: Zajta. Rézsa-regény, Roman de la Rose a 13. sz.-ban

kéltemény.

keletkezett

Elsé

része,

d6francia

Guillawme

m., csengeri

j. L:

[roma dé la réz] : allegorikus elbeszélé

de Lorris

munkéja

(1225—30 k6riil) az udvari lovagi lira jellegzetes terméke. A szerelem jelképét, a rézsat keresé lovagot allegorikus alakok segitik és hatraltatjak utj4ban. A masodik rész, amelynek szerzéje Jeande Meung (1265—80 kériil), a szimbolikus torténetnek mar polgdri szellemben irt oktatébb és szatirikusabb jellegt folytatasa. Roézsaszentmarton:

O6tk.,

Heves

m.,

hatvani

j., a

Matra DNy-i rsszén. L: 2930 (1960). Va.: Apc-Zagyvaszant6. Lignitbanyaszat. Rézsavélgyi Mark (1789—1848): magyar zeneszerzd és hegedts. Mint iinnepelt primads bejarta az orszagot. Egy ideig a Nemzeti Szinhaz tagja volt. Magara hagyottan és nagy szegénységben halt meg. A verbunkos zene utolsé jelentés képviseléje. Petéfi réla irta ~ haldléra ec. versét. A 30-as években irt friss verbunkosaival a csérdasirodalmat inditotta el. Fia, Gyula a ~ zenemtikiadé alapitéja volt. rozsda : — rozsddésodés rozsdafarkui (Phoenicurus): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének rigdfélék (Turdidae) csaladjaba

tartoz6 madarnemzetség. Veréb nagysdguak; hegyvidéken és siksagon talalhaték. Az Eurdépadban és Azsiaban elterjedt kerti ~ (Ph. phoenicurus phoenicurus) erdékben és kertekben él. Fészkét faodvakba rakja. A him

vorés.

hata

szirke,

Kizarélag

torka

rovarev6,

fekete;

hasa,

igen hasznos

farka

rozsda-

védett

madar.

rozsdagombak Télen Afrikaba kéltézik. A Mo.-on gyakori hdzi ~ ochruros gibraltariensis) himje sététbarna.

rozsdagombak

(Uredinales):

a bazidiumos

(Ph.

gombék

(Basidiomycetes) osztély4nak egyik rendje; valddi (oblig4t) belsé éléskédék. Mar a karbon idészaki éspafrényokon is éltek, de késébbi csoportjaik csak a viragos névények kiilénféle tipusaival egyiitt jelentek meg. Teljes ivadékeserével v. redukaltan fejlédnek. Fejlddésik teljes menetére példa a biza fekele rozsddja (Puccinia graminis), ahol kéztesgazdaként a sdskaborbolya szerepel. 128 nemzetségiik és 4600 fajuk az egész FéldGén elterjedt. Jelentékeny meghbetegedések (rozsdabctegség) okozdi gazdasagi és egyéb névényeken. Legismertebb a fekete rozsda; ez a btzatermésben stlyos karokat okozhat. A gabonakon kiviil a legkiilénbézébb névényeken.: gylmdlesfakon, disznévényeken, ipari és kerti névényeken is eldéfordul. rozsdamentes acélok : krémmal v. nikkellel étv6zott —acélfajtdék. Feliiletiikén a krédmétvézés hatasara stiri oxidréteg keletkezik, mely megévja az alatta levé fémet a rozsdasodastél ; sziniik kékesbe jatszé. Szerszamacélként keriilnek felhasznélasra, de hasznélati cikkek (pl. evéeszk6z6k) is késziilnek beldliik. — Irod. P. Nagy S.: R. a. korrdézidja. 1953.

rozsdasodas : a levegével vason

jelentkezé

—korrézids

a fémvasbdl vérésbarna Savtermészettii vegyiiletek égéstermékek,

réntgenegység

618

valamint

érintkezé

v. vizbe

keriild

folyamat,

amelynek

soran

vasoxidhidrat (rozsda) lesz. (pl. szénsav) és kéntartalmu

A4svanyi sd6k jelenléte gyorsitja.

A ~ kévetkeztében vilagszerte tobb millid tonna vas pusztul el. Védekezni ellene mas fémekkel valé bevonassal, a ~t gatléd festékkel (minium) és zomancozassal lehet (— feliiletvédelem). — Irod. G. V. Akimov: Fémek korrdézidjanak elmélete és vizsgdlatanak méddszerei. 1951 ; Széki P.: Hare ar. ellen. 1954. rozsférgesség, gasterophilosis (gér.-bél>: fiatal lovak parazitas megbetegedése ; a ldbagécs legyeknek (Gasterophilus) a lovak gyomraban kifejléd6 larvai okozzak. Timetei: étvagytalansdg, visszamaradés a fejlédésben, vérszegénység, esetleg enyhe kdlikas nyugtalansag.

Rozsgyesztvenszkij, Dmitri] Szergejevics (1876—

3

régténzés ; a szinésznek az eldirt szévegen

és szin-

padi utasit4sokon kiviili 6nall6 tevékenysége, a miben nem szereplé széveg spontén beiktatésa a szinpadi helyzetnek és az alakitott jellemnek megfeleléen. J6 részben ~en alapult a +commedia dell’arte eldadasmddja. Zenében -+improvizécid. — Igy nevezik a politikusok, eléadék

stb. soron

kiviili, alkalmi

roégzités, frewdélads ; valaminek

megnyilatkozasat

meghatérozott

is.

helyzet-

ben valé megszilarditasa. A fényképek kidolgozasi folyamaténak egy része; az eldhivott anyagot 20%-os naétriumtioszulfat-oldatba teszik, amely kioldja a fényérzékeny rétegbél a meg nem vilagitott eztistvegyileteket (—negativ). Rohm, Ernst (1887—1934): német fasiszta partvezeté, az SA vezérkari fondke (1931-161). Hitler uralomra jutésa utén, 1933. dec.-ben birodalmi miniszter lett. A polgari

ndci part ,,masodik forradalmat’’ koveteldé kiselemeire tamaszkodva, Hitlerrel szemben ma-

géhoz akarta ragadni a teljhatalmat. 1934. jun. 6-4n Hitler személyesen letartéztatta, és szamos SA-vezetével és a polgari ellenzék toébb tagjaval egyiitt az un. »hosszu kések éjszakajan”’ meggyilkoltak. Rojtékmuzsaj; 6tk., Gydér-Sopron m., soproni j. L: 780 (1960). Va.: Pinnye. Erddgazdasag. A sopronhorpacsi Kutatéd Intézet novénykutato telepe. Romer, Olaf (1644—1710): dan matematikus és csillagasz, a koppenhagai egyetemen a matematika tanara, a parizsi tudomanyos akadémia tagja. 1676-ban a Jupiter-holdak megfigyelésével kimutatta, hogy a fény terjedési sebessége véges, és elséként hatarozta meg annak értékét. rénkfa: a méreteinél és mindségénél fogva firész- és lemezipari felhasznalasra, ill. talpfakészitésre alkalmas (1 m-nél hosszabb) faanyag. Furésziizemi feldolgozasra a ftrészrénk, lemezipari feldolgozasra a késelési és a hémozasi rénk (furnirrénk) alkalmas. (+még ipari fa) Réndk: O6tk., Vas m., (1960). Va.: Alsdér6éndk.

Réntgen,

Wilhelm

Conrad

szentgotthardi

(1845—1923):

j. L:

730

német fizi-

kus, egyetemi tanar. 1895-ben felfedezte a rdéla elnevezett réntgensugarzast, melyet X-sugarz4snak nevezett.

Akadémidjanak

Nagy jelentéségt felfedezéséért 1901-ben elséként kapott

tagja. Fémgézék anomalis — diszperzidjaval szinképelemzéssel és a mikroszképok elméletével foglalkozott. Jelentés szerepe volt az SZU optikai iparanak megterem-

fizikai Nobel-dijat. Ezen felfedezésen kiviil foglalkozott kristalyfizikaval, és tanulmanyozta a gazok fajhdjét, tovabba a folyadékok fizikai sajatossaégait magas nyomason. réntgen-atvilagitas ; — rénigenoldgia rénigencsé : réntgensugarak keltésére szolg4lé zart es6. A ~ben felgyorsitott elektronok fémfeliiletbe itkéznek, és ott mozgasi energidéjuk kb. 1%-a réntgensugarakké& alakul &t. A modern ~ben 107° Hgmm-nél kisebb

szovjet

fizikus,

az

SZU

Tudomanyos

tésében. rozsnok (Bromus): egyszikti, a paézsitfifélék (Gramineae) csaladjaba tartozé névénynemzetség, laza bugaviragzattal, sokviragu fiuzérekkel. Nadlunk 12 faja honos ; valamennyi kimondottan gabonagyom, egy részuk jd tekarmanyft. Az egész orszighan elterjedtek, legnagyobb témegben a Dunantul savanyu talajain. Legismertebb a mezei ~ (B. arvensis), a parlagi ~ (B. japonicus) és

a békolé~ (B. commutatus). Homokos talajon a fedél~ (B. tectorum), akécosokban a meddé ~ (B. sterilis) a gyakori.

A magyar v. drva~ (B. inermis) j6 takarmanyt

ad, ezért vetik

Rozsnyé:

is.

szlovakiai varos,

+ Rozrhava.

Rozwadowski, Jan (1807—1935): lengyel ésszehasonlit6 nyelvész, a lengyel tudomaényos akadémia tagja. Az Altalanos és szla4v nyelvészet mtiveléje. Erdeme, hogy az Altalanos nyelvészeti kérdésekben t6bb ponton helyesbitette Wundt sok tekintetben idealista felfogasat.

r6f:

vidékenként

szovetaruk mérésére; latos. 1 ~ = 0,777 m.

valtozé Mo.-on

régi a

hosszmérték,

bécsi ~

jobbdgysag régténitélé eljards, statériwm Clat.>:

volt

fdleg haszna-

roghozkotés ; — drdkds

elrettentd célu,

kivételes biinteté elj4rds, az dllam biztonsagat fenyegeté kiilsé v. belsé veszély esetén, a kézrendet kézvetleniil sérté, legstlyosabb btincselekmények miatt. A meginditott ~t azonnal le kell folytatni, az ide tartozdé cselekmények biintetése rendszerint halal. — Mo.-on az ellenforradalmi rendszer gyakran alkalmazta a forradalmi munkdasmozgalom ellen.

nyomas uralkodik, Az Altalaban wolframspirélisbél készult + izzdkatédbdl kilépé elektronokat elektronnyalabb& gyujtik (fokuszaélj4k) dssze, és ezek az andéddba itkézve rontgensugarakat keltenek. Az anddot folyé vizzel v. olajjal kell h&iteni, sét nagy terhelési ~vekben forgatjak is, hogy egy-egy pontja ne melegedjék fel tulsAgosan. Az elektronok energidéjaénak java része (99%-a) ugyanis hévé alakul. Az atvilagitasra hasznalt un. diagnosztikai ~vek nagyon vékony elektronnyalabbal és aranylag kis fesziltséggel, a besugdrzasra alkalmazott teraépids ~vek aranylag nagy Atméréjii elektronsugérral és nagy feszultséggel, a réntgen-finomszerkezetvizsgaélatra hasznalt ~vek is nagy fesziiltséggel dolgoznak. Ujabban kiilénleges célokra hasznalt ~vekben az elektronokat elézéleg + linearis gyorsitékban v. betatronban gyorsitjak. réntgen-diagnosztika ; — rdntgenolégia rontgenegység, 7: a réntgen-, ill. a gamma-sugarzdsnak az a mennyisége, mely 1 cm? 0 C°-u, 1 atm nyomast levegében dsszesen | elektrosztatikus egységnyi tdltéssel biré iont (azaz mintegy 2,08.10° ionpart) létesit. 1 r réntgen-, ill. y sugérz4s 1 g levegében 83,7 erg energiaveszteséget szenved, ugyanezen sugdérzdés energiavesztesége az dtlagos emberi szévet 1 g-jéban 93 erg. Mas ionizélé sugdrzdsok mérésére a ~hez hasonlé energiaabszorpcién alapuldé egységet vezettek be. (+ RBE, rem)

Rontgen—Eichenwald-kisérlet Rontgen—Eichenwald-kisérlet

619 ;

fizikai

réntgenolégia

alapkisérlet,

pithass4k. Az atvilagitds elénye, hogy a beteg folyama-

amely igazolta, hogy mechanikusan mozgatott tdltések is magneses teret hoznak létre. Rénigen és Hichenwald ezt gy mutattak ki, hogy egy dielektrikumot sikkonden-

tosan tébb irénybdl vizsgalhaté, ami fdleg a mozgé szerveknél lényeges. A felvétel jobban léthaté képet ad,

zAtor lapjai kéz6tt forgattak, és megmérték a polarizdcid

felhasznélhaté.

A két eljérast gyakran

Az

elsététitett

altal keltett téltések mozgdsakor jelentkezé magneses teret. Az elsé méréseket 1888-ban Réntgen végezte. rontgenkésziilék : réntgensugarak eloallitaséra alkal-

mas

késziilék.

helyezett

Alkatrészei:

réntgencsd,

fesziltséget

eldallits6

a

csdé

a sugdrvédé

burdban

tzemeltetéséhez

generdtor,

valamint

el-

sziikséges

az egész be-

rendezést szabdlyozé vezérlé asztal. A ~nek hérom kwlonb6zé felhasznaélasi teriiletét ismerik: a diagnosztika, a terapia és a —roncsoldsmentes anyugvizsgalat.

Mindhérom teriileten mds és mas tipust késziilékeket hasznélnak. A diagnosztikai ~ kimutatja a test belsejében jelentkezé elvaltozdsokat atvilagitas v. esetleg felvétel Utjan. Lényegében hasonlé feladata van az anyagvizsgal6 ~nek is. A terapias késziilékkel viszont besugarozz4k az emberi test belsejében, ill. a feliiletén lev6 daganatokat. A szokasos diagnosztikai gép fesziiltsége 150—180 kV maximalisan 1000 milliamper cséarammal, az anyagvizsgalé késziiléké 250—400 kV, a terapias késziiléké 250—300 kV 15 mA-es csdéram mellett. Hazankban a Medikor Réntgenmiivek 4llit elé mindharom célra ~eket. A gyartott mennyiség nagy része exportra

keriil.

réntgenolégia — réntgensugarak

:

a

és felhasznélasdval

foglalkoz6 tudomany. A réntgensugdrzas jelentéds az elméleti tudomany tovabbfejlesztése szempontjabdl (pl. a kristalyracs-szerkezet megallapitasa a rénigendiffrakcié médszereivel, anyagvizsgélat — réntgen-szinképelemzéssel

stb.) és az iparban

(—roncsoldsmentes

anyagvizsgdlat),

de legfontosabb alkalmazasi teriilete az orvostudomanyban van. Az orvosi felhasznalas részben a betegség felismerésére, részben gydégyitasra terjed ki. 1. Rdntgendiagnosetika : a betegség felismerése és kévetése réntgensugarak segitségével. A rontgensugaraknak azon a tulajdonsagan alapszik, hogy az egyes anyagokban kiil6nb6zé mértékben nyelédnek el. igy lehetévé valik a csontok, ill. azok szerkezete, a lagyrészek, egyes szervek (pl. sziv, tiidé) stb. elkiiloénitése. Bizonyos vizsgalatoknél elegenddé a szervek k6z6tt normélisan is meglevé elnyelési kiilénbség felhasznélasa, maskor azonban un. kontrasztanyag (pozitiv v. negativ) bevitelére van sziikség. Kifejlodétt a bdriumszulfattal torténéd gyomor- és bélvizsgalat, jddtartalmtii anyagokkal az epeut és epehdlyagvizsgaélat (cholangio-, ill. cholecystographia), a vese- (uro-, ill. pyelographia), a gerinc- (myelographia), a méh- (hysterographia), a hérgé- (bronchographia, az ér- és szivvizsgélat (angioés angiocardiographia), az orrmellékiiregek, a nydlmirigyek, a sipolyok feltéltése stb. A barium és a jod pozitiv kontrasztanyagok, mert a k6érnyezetnél erdsebben nyelik el a réntgensugarakat. Az agy- és gerincvelé (encephalo-, ill. myelographia), a vese kériili teriilet (perirenalis, ill. retroperitonealis insufflatio), az iziiletek (arthrographia), a hasiireg stb. vizsgdlatara a levegdé, esetleg az oxigén s a széndioxid haszndlatos. Ez utébbiak negativ kontrasztanyagok, mivel kérnyeze-

tiiknél kevésbé nyelik el a sugarakat. Szokdsos a két mddszer kombindlasa is. A réntgensugarakkal vald vizsgélat Atvilagitas és felvétel segitségével térténik. Atvilagitaskor a bariumplatinciantirrel bevont lap a réntgensugarak hatdsdra fluoreszkal. A felvétel alapja az, hogy a réntgensugarak a fényérzékeny filmen v. papiron a fényhez hasonlé elvaltoz4sokat okoznak. A réntgenfelvételek azonban csak kis részben késziilnek a réntgensugarak kézvetlen hatés4nak a segitségével, tobbségiiket fluoreszkalé anyaggal (kalciumwolframat) bevont erdsitéerny6 kézbeiktatés4val exponalj4k. Mind az atvilagitas, mind a felvétel alkalmas arra, hogy a testekben kulénbéz6 mértékben legyengitett réntgensugarak 4ltal adott kép alapj4n a testen beliil a szervek elhelyezkedését, alakjat, nagysdgat, esetleg idegen testek stb. megalla-

hosszasabban

elemezheté,

Aatvil4gitaés

tarolhatéd, dokumentumként

szobaban

is

dsszekapcsoljdk. térténik,

mert

a

fluoreszkél6 ernyé fénye gyenge, és csak sététben alkalmazkodott szemmel lathatéd. Jelentéds a képerdsité felfedezése, amely elektromos gyorsitas segitségével nagyobb fényerejti kép létrejéttét teszi lehetévé, amely vilagosban is lathatd, sét mozgdéfénykép-felvevégéppel felvételezheté. A mozgé szervek mtikédését régebben sorozatban készitett rontgenképekkel (direkt eljaras) vizsgaltak, de a nagy sugdrmennyiség miatt ez veszélyes. A képerdsit6 k6zbeiktatasa (indirekt eljaras) lehetévé tette a rontgen-kinematographia kifejlédését ; ezzel megvaldsithaté a mozgo szervek (sziv, erek, gyomor és bél, epe és vesemtikédés, gerincmozgas stb.) részletes megfigyelése tobbszoéri ismétlés, lassitott vetités segitségével. A képek televizidra is 4tviheték,

és miitét kézben

is készitheték

felvételek. Az atvilagitas és a felvétel kombinélasaval térténik az un. ernydsztirdvizsgdlat, amikor az Atvilagitd ernyon kapott képet fényképezik le. A felvétel kilénleges mddja a rétegfelvétel (tomographia) hosszanti és harantiranyban, mely lehetévé teszi a test néhany mm-es szeletének

a

lefényképezését.

—

2.

Rédntgenterapia:

gyogyitas rontgensugarzassal. A réntgensugarak a sejteket karositjak, de az egyes sejttipusok nem egyformaén érzékenyek a sugarakra. A gyorsan szaporodé és a gyulladasban levé, altalaban a fokozott anyageseréjt sejtekre a sugarak nagyobb hatasutak, igy pl. a daganatsejteket elpusztitj4k, a gyulladast csékkentik, de ugyanattdél a sugarmennyiségt6l a kérnyezet sejtjei csak mérsékelten karosodnak. A besugarzas lehet feliileti, ha az elvdltozas a test felszinén v. annak kézvetlen kézelében van, és kézépmély, ill. mély, amikor a géc a testfelszin alatt mélyen fejlé6d6tt. Ilyenkor fokozottabban kell tekintettel lenni a kérnyezet védelmére. Ezt szolgalja a kilénb6z6 iranybél térténd besugarzds, mely lehetdvé teszi, hogy a gécot mindig érje sugar, a kérnyezet viszont csak idénként keriiljén a karosit6 zénaba. A besugarzast eleinte alld -réntgencsdvel t6bb iranybdél végezték, késébb azonban a csé mozgataésa inga-, spirél-, kér stb. palyan is lehetévé valt. A besugarzds iranya legujabban televizid segitségével ellendrizhetéd. Az utédbbi iddben igen nagy fesziiltséggel (millid-elektronvolt) is dolgoznak, mert ennek hataésa a test mélyebb részein nagyobb, mint feliiletén, és igy a bor kimélheté. Kiilénés médja a kezelésnek a teljes v. féltest-besugarzas ; az egész testet érintdé betegségeknél (fehérvértség, daganatattét stb.) szoktak

alkalmazni. Réntgenterapianal a sziikséges sugéradagot rendszerint tobb részletben adjak le ; igy a bér a besugarzasok k6z6tti sziinetben regeneréléddhat, mig az erdsebben kérosodott géc erre nem képes, tovébbaé a réntgenbesugarzds energiabevitelt is jelent, és ebbdél a szervezet egyszerre csak bizonyos mennyiséget bir el. Terapids sugarforrasként radioaktiv anyagokat (— rédiumterépia) és izotépokat (— 2zoldépterdpia) is hasznalnak, elsédsorban kobalt 60-at. — A réntgensugarak kellé dvintézkedés hianyéban az emberi szervezetre kéros hatastak ; felfedezésiik és gyakorlati felhasznélasuk kikisérletezésének korszakéban t6bb kutaté stlyos sériiléseket szenvedett, sét tébben életiiket is felaldoztak. Ma m4r a réntgenkésziilékeket kezelé személyzetet direkt sugarzas nem éri. A cél most az, hogy a betegekrdél és a targyakrdl szért sugérzast is a minimalisra csédkkentsék. Ezért az Atvilagité ernyé édlomiivegbél késziil, kériilé6tte dlomlapokat helyeznek el. Az orvost, asszisztenst is dlomlemezek védik,

ezenkiviil a vizsgalatoknal

édlomkétény,

rendelkezésiikre.

a helyiségekben,

Azokban

édlomkesztyt

ahol

all

rént-

gensugarakkal dolgoznak, rendszeresen mérik a szért sugarzas mennyiségét, amelynek megengedhetdé felsdé hatarat sz4mos orszagban, igy nalunk is, t6rvény szaba-

lyozza. Az egyre szaporod6 vizsgalatok miatt sziikségessé valt a betegek sugarvédelme is. Lényege, hogy a vizsgalt

teriiletet

sziikség

esetén

dlomlappal

kérilhataéroljak.

— Térténet. Az orvostudomany érdeklédését a réntgensugarak irant mar a réntgensugarak felfedezésének a bejelentése felkeltette, és még a mult szazadban téobb intézetben megkezdték a veliik valdé vizsgalatokat. Az osztrak L. Frewnd (1868—1943) és a német B. L. Scheff mar 1897-ben megkisérelték a réntgensugarakat gydgyitasra felhasznalni, de az elsé sikeres terapias eljarasok a svéd T. A. Sjégren (1859—1939) és honfitarsa, T. Stenbeck nevéhez fizédnek (1900). A tiidd és sziv réntgenvizsgélatanak mddszereit az osztrak G. Holzknecht (1872—1931) 1901-ben mar kidolgozta. A német H. Rieder (1858—1932) 1904-ben a gyomor- és bélesatornat bizmut kontrasztanyaggal vizsgalta. 1910-ben az osztrak M. Haudek (1880—1931) leirta a gyomorfekély direkt rontgentiimetét, az ulcus-fészket. 1913-ban az amerikai W. D. Coolidge (1873— ) megszerkesztette az elsd izzékatédos

réntgencsévet,

amely lehetévé tette a sugar-

mennyiség egyszerti szabalyozésaét. A svéd G. Forssell (1876—1950) és A, Akerlund (1887—1958), valamint

a

magyar

Hlischer

Gyula

(1875—1929)

1925-ben

ki-

dolgoztak a gyomor-bélcesatorna nydlkahartyaéjanak vizs-

gélati médszerét.

Az

amerikai

E. A. Graham

(1883—

1957) és W. H. Cole (1898— ) 1924-ben végezte el az elsé epehdlyagvizsgaélatot. 1928-ban bevezették a fizikai dézismérés alapjaéul szolg4l6 — réntgenegységet. 1936-ban a brazil M. De Abreu alkalmazta elészér az ernydéfényképezést mint tomegsztré vizsgalati médszert. A magyar Groszmann G. (1878—1957) dolgozta ki az elsé techni-

kailag kielégité rétegvizsgalé szerkezetet. Az utdbbi két évtizedben jelentek meg a réntgendiagnosztik4ban az egyre nagyobb teljesitményt réntgenkésziilékek és segédberendezések (tébb iranyt rétegfelvételezé gépek, képerdésité6, a réntgen-kinematographiéhoz és a televizié alkalmazésahoz sziikséges eszk6z6k). A réntgenterdpiaban bevezették a kiilénb6z6 rendszerii mozgé besugaérzasi eljaraésokat, és megkezdték az ultrafesziiltséggel (tébb millié elektronvolt) eléallitott réntgensugaérzaés felhasznaél4s4t.

—

Mo.-on

a ~

legkivalébb

mtiveléi

Alexander

Béla (1857—1916), Hlischer Gyula (1875—1929),

Barsony

Tivadar (1886—1942), Rhorer Laszl6 (1874—1937) és Kelen Béla (1870—1946) voltak. — Irod. Kovacs M.:

Réntgendiagnosztika.

1950;

Fischer—Vogel—Gabor :

Laboratériumi, réntgen- és EKG-vizsgélatok indicatidja és értékelése. 1954; R. Szerk.: Hajdu—Ratkéczy. 1954;

Jdéna

Nagy D.: Radiolégia.

I.:

Réntgenfelvételi

Rdontgenanatédmia. 1959; 1959; Ratkéczy N.: R.

technika.

Ratkdéczy 1959.

1957;

N.:

réntgenspektroszképia : 1. — rdnigen-szinképelemzés. — 2. — réntgen-szerkezetvizsgdlat.

réntgensugarak, X-sugarak: elektromdgneses hullamok, amelyek hullamhossza kb. 10“ cm-tél 107° cm-ig terjed. Fizikai tulajdonsagaik a fény és a tébbi elektromagneses hullém fizikai tulajdonsagaival egyeznek meg.

Terjedési sebességiik légiires térben azonos, polarizalhaték, az — interferencia és —elhajlés jelenségét éppen ugy mutatjak, mint a fény. A ~ a fluoreszkalé ernydt vilagitasra késztetik, a fényérzékeny lemezt megfeketitik, ionizélj4k a g&zokat, kémiai reakciédkat hoznak létre. Két fontos jellemzdéjiiket kil6énbéztethetjiik meg, a keménységiiket (hull4amhosszukat) és az intenzitasukat. A~ intenzitésat 4ltalaban e sugarak 4ltal keltett ionok szémaval mérik. — Eldallitasuk réntgencsében torténik, elektronok nehézfémbél] (wolfram) késziilt anéddon valdé lefékezésekor. A réntgenszinkép két kiil6énbéz6 részbél 4ll: egy bizonyos hull4amhossznaél nagyobb, minden hullamhosszts4gt sugarakat tartalmazdé folytonos sugaér-

zasbél és adott hullamhossztségt karakterisztikus sugarzasbél. A folytonos részt a fékezést sugdrzds okozza. A karakterisztikus sugarz4s a fényhez hasonléan keletkezik;

réntgen-szerkezetvizsgalat

620

réntgenspektroszképia

az atom egyik belsé — elektronhéjabél kilékédik egy

elektron, és mik6ézben az atom alapdllapotdba visszatér, ~vat bocsdt ki. Attdél fiiggéen, hogy melyik elektronhéj megiiriilt helyére ugrik 4t az elektron, nevezik a sugarzast K-, L-, M-sugarzAsnak.

A karakterisztikus sugdrzds

jellemzé az antikatéd anyagénak atomjaira (— Moseleytérvény). — A~ intenzitasa csékken, ha anyagi kozegen haladnak 4t. A keményebb (révidebb hullamhosszu) ~ Athatol6 képessége nagyobb, mint a lagy ~é. Minél nagyobb az anyag rendsz4ma, stirtisége és vastagsaga, annél athatolhatatlanabb a ~ sz&mara. Mivel a ~ az anyagban fotoelektronokat keltenek (fényelektromos jelenség), az elektronokon széréddnak, tovabbé igen kemény ~ hatdsdra pdarképzdédés is bekévetkezhet. Aw szorédasa lehet a fényszérdshoz hasonlé un. koherens szérédés, és lehet Compton-szérédas (— Comptoneffektus). A g&ézokon &thaladé ~ ionizaljak a gazokat. Aw biolégiai hatdsdt a sejtosztodasok gatlasa jellemzi ; ezt a daganatok és mas betegségek gydégyitasaban hasznaéljék fel. A~ hatdsara a sejtosztédaskor torz alakzatok képzédhetnek ; ugyanigy torzképzddéseket okozhat az ivarsejt v. a magzat tartés réntgen-besugarzasa is. Az o6sszehasonlité kisérleti embriolégia ezért a ~at az Allati csirafejl6dés egyes részletfolyamatainak tanulmanyozéséra alkalmazza. A drékléstan és a névénynemesités mesterséges muténsokat (— mutdécid) allit elé6 a ~ segitségével ; ezek egy része altalanos torvényszertségek megéllapitéséhoz szolgaltat kisérleti anyagot, masik része a gyakorlat szamara nyujt kedvezé tulajdonsagokkal rendelkezé fajtaékat (sugargenetika).

—

Az emberiszervezet-

ben a tuls4gosan nagy adag réntgensugar heveny és idiilt, Altalanos és helyisériiléseket okozhat. Az artalmas sugaradag nagysaéga szerint a héokozta égéshez hasonldan elsé-, masod- és harmadfoku réntgenégés johet létre. Kisebb sériiléskor bérgyulladés keletkezik ; ez egy-két hét alatt elttinik, és helyén muldé elszinezédés marad vissza. A masodfokt égést a hélyagképzdédés jellemzi, és a gyégyulas a hajszélerek, ill. a kétdészévetek sériilése folytan torzitéd heggel térténik. Ilyenkor a bér pergamenszertien megkeményedik, merevvé valik, rajta tagult hajszalérhaéldzat tanik.At és kisebesedésre hajlamos. A harmadfoku égés (réntgenfekély) mélybe terjedé roncsolast okoz, amely nem gydégyul, igen fajdalmas és rékosan elfajul-

hat. Ilyen foku sériilés szakintézetekben ma mar nem fordul elé. Gyakoribbak az idilt késéi sugarsériilések a sorozatos mélyterapids kezelések kapcsan 6sszegezédé sugdérhatdés kévetkeztében. Altalanos heveny sugarsérilés a réntgen-csémér ; ez nagyobb teriilet besugarzasa utén

keletkezik,

és émelygéssel,

hanyassal,

ill. étvagy-

talansaggal jar. Ezt a korképet elbomlott anyagcseretermékek okozzak, és B,-vitaminnal gydédgyithaté (> swgarbetegségek). Az-~ orvosi felhasznalasat > réntgenoldgia. — A~at nemesak az orvosi gyakorlatban hasznaljak fel, hanem jelentés ipari és tudomanyos alkalmazasuk is van. A —roncsolasmentes anyagvizsgélat egyik legfontosabb médszere a kész munkadarab ~kal valé atvilagitasa. Ezt szaknyelven durvaszerkezet-vizsgélatnak is nevezik. Igy mutatjak ki a rejtett hibaékat, zar6dmanyokat, repedéseket. Kiilonésen alkalmas e mddszer hegesztések hibdinak lathatéva tételére. A réntgen-szinképelemzés és a rontgen-finomszerkezetvizsgalat az anyagvizsgélat tovabbi

fontos mddszere. — A ~at Wilhelm Conrad Réntgen katédsugarak vizsgdlatakor fedezte fel 1895-ben, és X-sugaraknak nevezte el azokat. 1903-ban mar valészintvé valt, hogy az X-sugarak révid hull4mhosszts4gu

elektromagneses hullamok. 1905-ben C. G. Barkla bebizonyitotta polarizalhatésagukat és 1912-ben M. Laue kristalyraécson térténd elhajléssal hull4amtermészetiiket. — Irod, G. Sz. Zsdanov: A réntgen-sugérzds. 1951. réntgen-szerkezetvizsgalat : kristélyok finomszerkezetének vizsgélata. A kristélyokon athaladé és féleg az elektronokon elhajlé réntgensugarak — interferencidjabél kovetkeztet az anyag szerkezetére. Ez azért valt lehetségessé, mert a rontgensugarak hull4mhossza azonos nagységrendti a kristaély legkisebb részének, az elemé cellanak méreteivel. A ma leggyakrabban hasznalt modszer szerint a kristdélyt forgatj4k és monokromatikus (egy hullémhosszi) réntgensugarakkal vildgitjak meg. Az igy keletkezett, Altalaban vonalas szerkezetti interferenciaképet fényérzékeny filmre rogzitik.

réutgen-szinképelemzés

621

Hasonlé képet ad az apré kristalyokbdl 4llé por alaku anyagokrél a — Debye—Scherrer-eljérdssal készitett felvétel is. Segitségével kimutathatd, hogy a kristdlyracsban az €épitdelemek milyen szabélyszertiség szerint és milyen tavolsagban helyezkednek el. Mikrokristalyos anyagok (pl. fémek) texturaja (—kristély), valamint makromolekulas anyagok (pl. gumi) szerkezete is tanulmanyozhaté ~tal. A felvételekbél nemcsak az atomok

helyzete,

hanem

az

atomokban

az

elektronok

eloszlasa és egyes bonyolult kémiai kétések szerkezete is

kiértékelheté. réntgen-szinképelemzés,

Rovid Parlament

révidéru : tulnyomdrészt egészitéséhez v. diszitéséhez aru, szalag,

cérna,

csipke,

ruhdzat elkészitéséhez, kihasznélatos cikkek (zsindrgomb,

tti, kapocs,

csat

stb.)

gyljtoneve. Kilénféle gépeken, kilénb6zé6 technoldgiai eljarasokkal késziilInek. A ~-cikkeket két £6 csoportba soroljak: puha~ és kemény~, Az eldébbiekhez a szalasanyagokbdl késziilt cikkek (zsinéraru, szalagok, csipkék, himzések stb.) tartoznak. A fontosabb kemény ~k: a gombok, csatok, tti- és fémaruk. — Haszndlnak egyes ~-cikkeket muszaki célokra is (pl. orséhajté zsinor, szigetelészalag).

révidhullamok : — hullamsévok

rénigen-spektrumanalizis : (vegy) muszeres analitikai médszer. Azon alapszik, hogy

révidités ; egyes

szavakbdél,

szdtagokbdédl

v.

monda-

a katédsugarak hatdsdra a vizsgélt anyagbdl kiinduldé rontgensugarak finom szerkezetti kristaly segitségével felbontott szinképekben a vizsgélt anyagra jellemzé hullamhosszu (rezgésszamu) réntgenszinkép-vonalak vannak. A szinképbél a — Moseley-térvény alapjan megallapithaté a vizsgalt anyag elemi ésszetétele. A ~ mennyiségi elemzési mddszerként is hasznélhaté szinképvonalak intenzitasénak megmérése segitségével. A mddszert foként igen kis mennyiségben jelenlevé anyagok meghatérozéséra hasznalja4k. ~sel sikeriilt egyes elemeket (— hafnium, —rénium) felfedezni.

tokbél csupan egyes bettik Allandé hasznélata irasban v. szoban. A ~i elj4rasok megoldaésai: a kezdébett kiirasa ; egy szdbdl v. szétagbdl bizonyos — esetleg hangzasilag jellemzé6 — bettik kiiradsa (désszevondsos ~, eontractio). Ez utébbiak egyik formaja a betiiszd, amely tébb tagbdl allé intézmény stb. nevében foglalt kezdébetik kiejtéséb6l sz4rmazik. A ~ tényére rendszerint a betu utdn kitett pont hivja fel a figyelmet. A ~ek kérébe tartoznak a kiilénb6z6 szaktudomanyok (jogi, orvosi, kémiai stb.) szakkifejezéseinek kiilénleges ~ei is.

réntgenterapia : — réntgenoldgia Répke, Wilhelm (1899— ): német kézgazdasz, egyetemi tanar, 1938 édta Svajcban él. A neoliberalizmus egyik f6 képviseldje. réplabdazd4s : amerikai eredetti, csapatjellegi labda-

Magyar

révidlatas, révididtosdg, helyesebben kézelldtésdg, myopia : a szem fénytérési rendellenessége. Két formaja ismeretes: 1. Fénytérési ~: a szaruhartyaleneserendszer fénytérési ereje normélis szemtengely-

jaték. William

hosszts4g

G. Morgan

amerikai sportember tervezte

testnevelési célokra, és 1895-ben mutatta be Springfieldben

,,minonette’”

*repiilélabda’)

néven.

Késébb

a

volleyball

ang.

nevet kapta. Az egész vilagon elterjedt,

egyes orszigokban toémegsportta fejlédétt. Egy csapat 6 tagbdl All. A j4ték lényege, hogy a gumibelsejii bérlabdat a csapat tagjai legfeljebb 3 érintéssel Atjuttassdk az ellenfél teriiletére ugy, hogy ott a jatéktéren beliil talajt érjen. A labd&t megfogni v. kézben tartani nem szabad. Pontot akkor kap a esapat, ha adogatdsa utén az ellenfél hibdét vét v. szabélytalanség tortént. Bajnoki és nemzetk6ézi mérkézéseken egy jatszma 15 pontig tart. Az a csapat gyéz, amelyik elébb nyer hérom jatszmat. 1964-ben Tokiéban szerepel majd eldszér az olimpiai versenyek mtisoran. — Irod. A. A. Potasnyik: Réplabda.

Wave

1950;

en

Patay—Aba&d—Kohonicz:

ke

réppalya:

R. 1954;

Hol-

a lovedéknek

a csétorkolattél

a becsapd-

ellenéllasa, a szélmozgas, a livedék alakja, sulya, valamint

a tengelye kériili forgé mozgésa. Minden réppalya egy létévolsdgot (a esdtorkolat és a becsapdédasi pont kézétti tavolség) hatdéroz meg. A fegyver maximalis létavolsaga a hordtévolség (légvédelmi fegyvereknél a lémagassdg). A w szdmitdsdval a — ballisziika foglalkozik. Tagabb minden

hajitott

test,

pl. rakéta

Altal

leirt

palyat is ~nak szoktak nevezni.

réppentyé : 1. keletrél szarmazé, tavolra haté fegyver. A sokrétegti papirbél, pergamenbél v. vaslemezbdél késziilt hiivelyt puskaporral télt6tték meg, oldalara konnyt vezet6 rudat erdsitettek, fejére gyujtédanyagot szereltek. Eurépéban 1250-ben kezdték hasznélni; az agyu szoritotta ki. — 2. a —ttzdjdtékok latvanyos eszkéze. Rendszerint papir vezetdcsdbél feketelépor hajitétdltet dobja a magasba. Réppalydja tetején lép mutikédésbe pirotechnikai tdltete, szines és vildgité csillagokat, csikokat stb. rajzolva a levegébe.

Résler Endre (1904— ): operaénekes (tenor). Kossuthdijas, kivalé6 mtivész. 1926 éta az Operahaz tagja. A Zenemiivészeti Féiskola tanéra. Oratdérium- és dalénekes.

Mozart,

ma

szabvaényos

~ekre

Bartédk

és Kodaly

mtiveinek,

tovabba

olasz operéknak stb. kivalé tolmacsoldja. Riészke: 6tk., Csongrad m., szegedi j. L: 4190 (1960). Gépdllomés. A szegedi tanydékbdl alakult 1950-ben. Az orszag legjobb paprikat termelé kézsége.

vonatkozé

Helyesirds Szabalyai,

mellett

igen

ismereteket

A

1959. tartalmazza.

nagy.

2. Tengely-~ :

a szaru-

hartya-lencserendszer normélis fénytérési ereje mellett a szemtengely nagyon hosszi; ez a ~ gyakoribb formaja. Mindkét esetben a szembe p&rhuzamosan beesé fénysugarak az ideghartya elétt egyesiilnek és nem az ideghartyaén, ezért a szem a tavoli targyakat nem

képes

élesen létni. A kézell4té szem tavolpontja nem a végtelenben van, hanem a szemt6l kisebb-nagyobb véges tavolsagban. A fengely-~ legtébbszér dérdkélt, a serdildkor évei alatt lassan fejlédik ki, de 6regebb korban a szemlencse fénytérdképességének csdkkenése révén

bizonyos

mértékig

korrigélédhat.

A térési ~

leg-

tébbszér a lencse fénytérd erejének fokozédasa Altal jén létre,

sokszor

4tmenetileg

mint

cukorbetegség) kiséré jelensége hasznalata

utéo.

A ~

szemuvegek szolg4lnak,

LOGIT,

dasig megtett utja. Alakjat befolyasolé tényezok: az induloszég, a kezddsebesség, a féld vonedereje, a levegd

értelemben

A

egyes

betegségek

(pl.

v. bizonyos gyégyszerek

gydgyitasdra

homort

melyeket a szem

(konkdv)

eldtt ugy kell

elhelyezni, hogy gyujtépontjuk egybeessék a kézellaté szem tavolpontjaval. Erédsebb fokui ~ esetében a korrigalé iiveget annyira kézel hozz4k a szemhez, amennyire az csak lehetséges. Igy kisebb térdéerejG tivegek is alkalmazhaték, ezzel az ideghartyan képzédé kép megnagyobbodik, és a latdsélesség javul.

révid

nappalad

névények : olyan névények,

esak révid megvilagitasi nappalok

(12—16

amelyek

éraén4l révi-

debb) esetén fejlesztenek viragot. A Féld egyenlitéi kérnyékéré] szarmaznak, ahol a megvilagitaés a virdgzds idején altalaban révid ; ezeken a helyeken a ny4ri szdraz-

sag miatt tavasz

a fé vegetdciéds idészak

v. Osz. Ilyen névény

a kéles, a rizs, a szdéja, az észirézsa,

Roévid Parlament, Short aszinkron motor, amelynél a forgé rész tekercselésének végpontjai egymassal kézvetlentil dssze vannak kétve. (+ még kalickdés motor) révidzarlat ; két kilénb6zé potencidlon levé vezetének kézvetlen érintkezése, amely szigetelési hiba folytan kévetkezik be. ~kor az dramkér ellenallasa annyira esékkent, hogy a fellépé ~i aram a névlegesnek sokszorosa lehet ; ez komoly kérokat, esetleg tiizet is okozhat.

A~ ellen védé

berendezések

(olvad6

biztositd, tul-

aramkapesolé stb.) a hibas berendezés lekapcsolasaval kiisz6bélik ki a karos hatasokat. RPF, Rassemblement du Peuple Frangais [raszablama dii pépl frasze] : De Gaulle 1947-ben alakitott jobboldali, sok tekintetben fasiszta jellegii partja. Az 1953-i valasztasi vereség utan szétesett, 1954-ben Kdztarsasdgi Szocialisték néven Ujjaalakult, majd ennek hiveibdl jott létre 1958-ban a De Gaulle személyi diktaturajat tamogatéd Unid az Uj Kéztérsasdgért nevu part, amely az 1958-1 valasztasi gyézelem alapjan kormanypartta valt. Ru: a ruténium elem vegyjele. Ruanda-Urundi: ENSZ gyamsagi teriilet belga igazgatds alatt, Kézép-Afrikéban. 54 200 km?, ebbé] Ruanda

26 400, Urundi 27 800 km?. L:

trépusi.

K-on,

K-en

Evi kézéphémérséklete. 20—25

és

D-en

banant

Tanganyikaval

szomszédos.

termesztenek.

A

fennsikokon

szamottevé allattenyésztés (szarvasmarha, kecske és juh). A tavakon haldszat. On-, wolfram-, aranybanyaszat. Kezdetleges fokon allé ipar (élelmiszer, bdr, textil). Kiilkereskedelmet nagyrészt Belgiummal folytat; behozatala (féleg készaruk, 1958) 191600 t; kivitele (nyersanyagok, 1958) 76500 t. — Pénzneme: 1 kongéi frank = 100 centimes. — Az alapfoku oktatas 36 allami és 2407 misszids iskolaban folyik (1958), ésszesen mintegy 254 000

tanuléval.

—

Kdozlekedése

elmaradott,

vastit

nincs, hajézds a tavakon. — Eurdpaiak elészér az 1870-es években jutottak el teriiletére, ahol Ruanda és Urundi néven két feudalis kirdlys4g Allt fenn. Németo. katonai beavatkozassal hdditotta meg és 1890-ben Német KeletAfrika részévé tette a két kirélysag form4lis fenntartasaval. A versailles-2 békeszerzddés (1919) elvette Németo.tél, s ~t mint belga népszévetségi mandétumot BelgaKongé gyarmathoz csatolték. 1946 éta ENSZ-gyamsag al& helyezték ; kézigazgatasilag ténylegesen Belga Kong6 része maradt. A II. vilaghabort utaén széles méreteket oltétt a nemzeti felszabadit6 mozgalom. ~t levalasztottaék a fiiggetlenné vélt Kongétél. Az 1960 nyaran lefolytatott valasztésok eredményeként okt.-ben dsszeult mind

Ruandéban,

mind

Urundiban

az tin. Nemzeti

Konferencia, amelynek tébbsége Ruandaéban a koztarsaségi dllamforma mellett, Urundiban a kirdlysag fenntartasa mellett foglalt allast. 1961. jan.-ban Ruandaban proklamaltak a kéztarsasdgot. Az ENSZ hatarozata értelmében 1961. szept.-ben tartott dltalanos vélasztésok soran mindkét parlamentben a fiiggetlenségért sikraszallé partok kaptak tobbséget. Az Urundiban megalakult kormany

miniszterelnékét,

okt.-ben meggyilkoltaék. 1957.

Ruapehu:

—

herceget

1961.

Irod. Belga Kongé. —

Rwagazori

R.-U.

Uj-Zéland E-i

szigetének

legmagasabb

miukéd6é vulkénja ; 2797 m. Hosszabb sziinet utén 1945 éta ismét mikédik.

Rubanyi Vilmos (1905— ):karmester, 1934-tdl operahazi dirigens, majd a szegedi, 1958 éta a debreceni operaegyiuttes

zeneigazgatdja.

ingadozaésaival

jar (—agogika).

rubel ; azSZU-ban haszndlatos pénzegység elnevezése ; A ~ = 100 kopek. Az 1960-ban végrehajtott pénzreform éta 0,987412 g aranynak felel meg. Rub el Khali, Rub al Khali: sivatag Arabia belsé, DK-i részén. A part feldl lépesézetesen sillyed le a felszin a félsziget belseje felé. Esét csak elvétve kap. Viztelen, névényzet nélkiili homok, sziklas és kavicsos puszta, Elkeskenyed6é h-i nytlvanyét Dahndénak nevezik.

Rubens,

Peter Paul

(1577—1640):

flamand

festd, a

flamand barokk vildghiri mestere, kora mutivészetének — Rembrandt mellett — legnagyobb alakja. Siegenben

(Vesztfdlia) sziiletett, Antwerpenben

nevelkedett huma-

nista szellemében. Mesterei: a jelentéktelen tajképfesté Tobias

Verhaecht,

majd

Adam van Noort s végiil Ot+ovan

Veen voltak; azé

ha-

tasuk nyom4én az olasz mt.vészettol athatott németalf6ldi manierizmus szelleme

inditotta Utjara. 1598-ban mar kész festoként az antwerpeni Lukacs céh tagja

C°,

— Mezdgazdasdgi jellegtii orszag, elterjedt az tltetvényes gazdélkodas. Az iltetvények az eurdpaiak, elsésorban a belgdk birtokaban vannak. F6 exportnévényei : kavé (36000 + évenként), gyapot, olajpalma, dohany, szizél; helyi fogyasztaésra féleg kukoricét, manidkat, édesburgonyat,

oénkényes

1958). Teriletémagas fennsik.

a csapadék 1000—1500 mm. Féfolyéja a Kagara, Ny-on a Tanganyika- és Kivu-té hataérolja a Kongdéi Kozt. felé,

rubato (ol. ’rabolva’) : olyan zenei eldad4smdéd, mely a tempé valtozatlan magatartésa mellett a ritmus apré

4 880 000 (1960), bantu

néger, Fév.-a Usumbura (L: 43000, nek legnagyobb része 1000—2000 m

Kghajlata

rubeola

622

zart motor

lett. 1600-banitaliai utazasra indult. Velencében Vin-

cenzo Gonzagaszolgélataba allt, akinek megbizdsabdl sziémos olasz varosbhan és Spanyolo.-ban is megfordult. [taliaban alkalma volt tanulmanyozni a velencei koloristakat, a cinquecento nagy mestereit, a kortarsak kéziil Caravaggio és a Carracciak mitivészetét, valamintazantik emlékeket, melyek egyiittesen formaltak~ miivészetének tovabbi alakulasat. 1608-ban viszszatért Antwerpenbe, ahol 1609-ben az Albert és Isabella f6hercegi par udvari festdje lett. Mivészi rangj4val parhuzamosan emelkedett tarsadalmi rangja is; Albert

kéveteként megfordult Spanyolo.-ban (1628/29), Londonban (16380) s to6bbszér Hollandidban. Mtithelyében szamos tanitvanya és festétarsa mukédétt (pl. az iddsebb Jan Brueghel, Frans Snyders)

s a flamand festészet

késébbi vilaghiri mestere, Van Dyck is (1617-t61 20-ig dolgozott~ mellett). Elsé feleségének, Isabella Brantnalk halala utén feleségtil vette Helene Fourman-t (1630); mindkettéjiknek a korabeli szépségidedlt megtestesité alakja szimos képén ismerheté fel. ~ hatalmas oeuvre-jét duzzadé

életérém,

kénnyed

elédaddsmédd,

kaprazatos

festoi technika jellemzi. Fiatalkori miivein (Sirbatétel, Réma, Galleria Borghese ; a St. Croce in Gerusalemme templom oltarképei Rémaban stb.) az olasz példaképek hatasa figyelhet6 meg. 1610 kériil alakult ki ~ jellemzé stilusa, a fény-arnyék ellentétének festéi kiakndzdsa s a vilagos, tiszta szinek alkalmazdsa, mely pdalydjdnak késébbi szakaszan egyre inkdbb elmélyiilt ; kompozicidi mozgalmasakka, olykor szertelenné, szinei melegebbé

valtak. Az emberi test érzékletes 4brazol4sa mtivészetének kézponti problémaja,

gidjét

sugdrzé

valldsos

akaér az ellenreformAécié ideoldé-

taérgya

téméhoz

(Kirélyok

imadasa, Louvre ; a nagy és a kis Utolsé Itélet, Miinchen ; Ildefonso oltér, Bées stb.), ak4r mitolégiai jelenetek felé fordul (Meleager és Atalanta, Drezda; Vénusz-tinnep,

Vénusz tukor elott, Bécs stb.). Medici Maria megrendelésére 21 képbél 4ll6é sorozatot készitett a kirélyné és IV. Henrik uralkodését megérékité térténeti és allegorikus jelenetekbdl (1625, Louvre). Arcképei kéziil legszebbek a két feleségérél, gyermekeirél, valamint énmagérél késziilt portrék. Bletének utolsé éveiben elmélyiilt szeretettel festette a taj nyugodt harménidjat (Szivérvdnyos taj ; Leningrad). A Szépmtivészeti Muzeum két férfiképmasdt és a Van Dyckkel kézésen festett Mucius Scaevola Porsenna eldtt c. képét, valamint mtthelyében s kévetéitdl készitett tébb mitivet ériz. rubeola (lat.-bdl) : — rdzsahimld

623

Rubicon

Rubicon : Italia és Gallia Cisalpina ékori hatérfolydja, amelynél Julius Caesar 49-ben — megszegve a senatus hatdrozatat, amely megtiltotta barki 4tlépését fegyveres erével Italia teriiletére — visszavonhatatlan lépésre sz4nta magat: atlépve rajta meginditotta a polg4rh4borut Pompejus ellen. Innen sz4rmazik a szimbolikus jelentésti szélas: dtlépi a Rubicont (vissza nem vonhaté lépést tesz).

rubidium

lat. ’vérds’ szdbdl), Rb:

az alkdli fémek

csoportjaba tartozé kémiai elem. Rendszima: 37, atomstlya: 85,48. Gyengén radioaktiv tulajdons4gu, viaszlagys4gu ritka fém. Illé6 vegyiiletei a langot élénkvérésre szinezik. A fémet fotocell4ban hasznéljak. rubin : vérvorés szinti, 4tld4tszé6 nemes — korund. Erté-

kes dragaké. A természetben ritka; leggyakoribb el6fordulasai Ceylonban, Thaiféldén és Burmdban vannak.

Rude

Rudabanyacska; 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., sétoraljatjhelyi j. L: 760 (1960). Va. : Satoraljatlyhely. Rudabanyai-rég : kicsiny, karsztos rég az E-borsodi karszt D-i részén ; 363 m. Szigetként emelkedik ki a Borsodi-medence dombvidékébél. Tridsz idédszaki mészkérétegek. Hosszu, keskeny lapos teteji gerinc. A Telekes-

vilgy

szép

hosszanti

vasércbanydja Rudas

Laszlé

vagdédott

bele,

DK-i

mozgalom

(Rudabanya). (1885—1950):

harcosa;

a

KMP

a magyar egyik

kommunista

alapitéja,

a

mar-

xista—leninista filozdéfia jelentés mtiveldje, egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas. 18 éves koraban kapcsolédott beamunkasmozgalomba. 1904-ben a balol-

Mesterségesen is eldallitjak, foként ipari célokra. Preciziés muszerekben, érakban stb. csapagyként alkalmazzak. Rubinek Gyula (1865—1922): politikus, gazdasdgi iré. Az OMGE titkara, majd igazgatéja (1906) és a Kéztelek c. lap fészerkesztéje. A nagybirtokos érdekek védelmezdéjeként vezet6 szerepe volt az agrériusok mozgalmaban. 1919 utdan féldmitvelésiigyi miniszterként elkészi-

dali didkok ,,Mtivelddési K6ré’”’-nek

tette az un. Nagyatadi-féle foldreform-javaslatot. Szamos,

féleg vampolitikaval foglalkozé cikket, kényvet irt. Rubinowiez, Wojciech (1889— ): lengyel fizikus, egyetemi tanar. A kvantumelmélet és az elektrodinamika teriiletén értékes eredményeket ért el. Rubinstein, Anton Grigorjevics (1829—94): orosz zeneszerzO és zongoramiivész. Szentpétervarott élt, udvari szolgdlatban. Sikeres vila4g ko6riili hangversenyei soran hazankban is szerepelt. Egyike volt a legkivalébb romantikus zongoramdvészeknek. Zenekari mitveket, kamarazenét, zongoramtveket, operakat stb. irt. Rubinstein, Nyikolaj Grigorjevics (1885—1881): orosz

szurdoka

végének vasérctelepein van hazank egyetlen jelentédsebb

bie

EE

i j//

§,

tagjaként munkastanuldékéréket vezetett. 1905-ben a Népszava munkatarsa lett; innen a partvezetdség opportunista politikajaval szemben elfoglalt ellenzéki magatartasa miatt hamarosan eltavolitottak. A parton beliil kialakulé baloldal egyik szervezoje, a maxizmusnak elmé-

\etileg

is mind

képviseléje

kévetkezetesebb

lett. Az I. vildghé-

nak tagja. Elméleti és kisérleti munkéiban koévetkezetesen érvényesitette az érzékelés tiikrézési elméletét. Ki-

borti utolsé szakaszaban elsék k6zott ismerte fel a mo.-i Uj tipust forradalmi part létrehozasanak, a bolsevik példa kévetésének sziikségességét. Részt vett a KMP alapitasaban, a part egyik vezeté egyénisége, a Vérés Ujsdg fészerkesztdje volt. Forditaésaban jelent meg 1919-ben Lenin Allam és forradalom c. mtive. Cikkeiben a proletardiktatura védelmében kévetkezetesen harcolt az ellenforradalmarok, a megalkuvék és a kétkulacsosok ellen. — A proletardiktatura bukasat kévet6é fehérterror emigracidéba kényszeritette ; Bécsben, Olaszo.-ban, majd Németo.ban, 1922-t61 az SZU-ban élt. A Vérés Tanarképzé Intézet és a Kommunista Internacionalé partfdéiskolajanak (a Lenin-iskolanak) a tanaéra, a Marx—Engels—Lenin

emelkedik Altalanos lélektani dsszefoglalasa, valamint gondolkodas-lélektani kisérleteiré] frott munkaéja. (Gon-

Intézet munkatarsa, a ,,Leninizmus zaszlaja alatt’’ c. nemzetk6zi marxista elméleti folydirat szerkeszté bizott-

dolkodéslélektani vizsgalatok, 1960.) Rubinyi Mézes (1881— ): nyelvész és irodalomtorténész, az irodalomtudomany doktora. Szerkesztette és kiadta Mikszath hatrahagyott iratait 19 kotetben.

sdganak

zongoramiivész.

A. G. ~

dcese, a moszkvai

konzervaté-

rium alapitdja és igazgatdja. Rubinstein, Szergej Leonyidovics (1889—1960) : szovjet pszicholégus, az SZU Tudomanyos Akadémiaja-

Irodalomtérténeti monografidkat irt Mikszdthrél, Janosrél, Kiss Jézsefrél,

Vajda

Zempléni Arpadrél stb.

Rubljov, Andrej (kb. 1360—14380): orosz festd, a régi orosz miivészet egyik legjelentésebb alakja. A forrasok szerint részt vett a moszkvai Kreml Blagovescsenszkij székesegyhazanak, valamint a viagyimiri Uszpenszkij székesegyhdznak kifestésében. O alkotta a TroiceSzergijev-i kolostor Troickiszékesegyhazanak festményeit, k6z6ttiik a Tretyakov-képtarban érzétt, a Szenthéromségot abrazolé vilaghirGi oltarképet (ikon.). Elete végén a moszkvai Andronyikov kolostor templomaéban dolgozott. Miivészetére

a vilagos szinek

harmonidéja,

a kompozicié

finomséga s az emberdbrazolas gyengédsége jellemzé, Rubruk : — Ruysbroeck ruca: a —réce régies, ma mar nem hasznalatos névvaltozata. rucadrom (Salvinia natans): a ~félék (Salviniaceae) esaladjaba

tartozé

vizipafrany.

novény ; a viz szinén uszik. Hazank

Fejletlen

szervezetti

D-i részeinek folydi-

ban. holtagaiban, valamint a rizsféldek csatornéiban néha témegesen fordul eld. Rudabanya

j. L:

3600

: dtk., Borsod-Abauj-Zemplén m., edelényi

(1960). Az orsz4gban

vasércet

egyediil ~n

banyésznak. Uj ércdusité és pork6élé tizem épiilt, 1960-ban

kezdte meg a termelést. Az iizem az érctermelést évi egy millié t-ra emeli és 400—500 000 t, 40—45% vastartalmu érckoncentratumot bocsat a kohaszat rendelkezésére. Szallitéberendezés-gyar. Krdégazdasag. Gétikus (14—15. sz.) ref. templom mtiemlék. — Irod. R. ércbanyészata. 1957.

Rudas Laszl6é

tagja

volt. Egyetemeken

és fdiskolakon

térté-

nelmet, politikai gazdasdgtant és foként filozéfiat tanitott. Cikkeiben

és tanulményaiban

kérlelhetetlen harcot

folytatott az ellenséges nézetek ellen, a marxista—leninista elmélet tisztasagdért. A II. vilaghaéborti idején a nemzetk6zi antifasiszta iskola vezet6é eléaddja volt. A felszabadulés utén hazatért, a K6ézponti Partiskola igazgatéja, majd a Kdozgazdasdgtudomanyi Egyetem rektora lett. Halalaig a part egyik vezeté teoretikusa volt,

aki a part célkittizéseinek forradalmi szenvedélytél fatétt szolgélatat 6sszekapcsolta a tudomanyos problémak elemzésével. Mivei: Der dialektische Materialismus und die Sozialdemokratie (ném. ’A dialektikus materializmus és a szocidldemokracia’). 1934; Materralista vildgnézet. 1947;

EHlmélet

lizmus

és kommunizmus

és gyakorlat.

1950;

Diéialektikus

materia-

(tanulménygyutjtemény).

1956.

Rudas-fird6: Bp.-en az Erzsébet-hid budai hidféjét6l D-re, a Gellérthegy EK-i labandél fekvé gyégyfiirds. Teriiletén 21 meleg gyégyforras fakad ; ezek k6éziil 3 forras természetes, a tobbi mesterségesen feltart. Forrasainak vize radioaktiv-meszes,

ill. radioaktiv-kénes

hévviz,

héfokuk 30—45 C°. A Juventus-, az Attila- és a Hungéria-forras vizét ivékurdkra is hasznélj4k. Gézfiirddjét

a 16.sz.-ban Szokoli Musztafa pasa épittette. Jelenleg kadés gézfirdé, uszoda, ivécsarnok és 30 agyas gydgyfiirdékérhaéz tartozik hozz4. — Irod. Kunszt J.: A Rudasgyégyfirdé monografidja. 1947. Rude [riid], Francois (1784—1855) : francia szobrasz. Mivészete Atmenet a klasszicizmus és a romantika k6zott. F6 mive a parizsi diadaliv, az Arc de Triomphe un. Marseillaise csoportja, a Haza géniuszaval, mely a forradalom gondolatat dszinte patosszal fejezi ki. Egyéb alkotésaira is az érzelmi kifejezé eré jellemzé.

Rudé

Rudé

Pravo:

Csehszlovékia

Kommunista

Partjanak

kézponti napilapja. 1920-ban jelent meg elészor. 1939-tdl 1945-ig illegalisan adtaék ki. 1941—42-ben Julius Fuéik szerkesztette. ridhizas ; az eléhengerelt v. sajtolt és pacolt, meghegyezett rud kupos kiképzésti, kopasallo fémbdl készult szerszamon torténd keresztilhuzdsa. Az ily médon alakitott rudak mérete pontosabb a hengerelteknél és

a sajtoltaknal. Rudista ; az Eulamellibranchiata kagylok k6zé tartozé, vastag teknéji, sajatsagos, felsé-kréta idészakbeli csoport, mely a meleg tengerek vizében a partok kézelében nagy tomegben tenyészett. Tul6k alaku egyik tekndjuk a fenékhez régzitodétt, a masik tekn6 mint fedé szerepelt, melybél

2—3 csapszerti fog nyilt az alséba (pachyodont zartipus). rudkérz6 : nagy sugarti k6rék rajzolasdhoz sziikséges eszkéz. Két hegye (ceruzaja v. kihuzdéja) egy Allandé

szelvényt van,

(prizmatikus)

melyek

ridon

cstsztathaté

azt a ridra merdlegesen

Rudnay Gyula (1878—1957):

két szanon

tartjak.

festé és grafikus ; Kos-

suth-dijas, a Magyar Népkéztarsasag kivalé mtvésze, a magyar kritikai realizmus jelentdés alakja. Tanulmanyait Miimchenben, Parizsban és Nagybanyan folytatta. Parasztokat Aabrazolé és vilaghaborts élményeit kifejezé képein — Munkacsy hatasara — a komor s6tét szinekbol nyugtalanitéan villannak eld a fehér szinfoltok

(Menekiilék, tét Abrdzolé

Kozék). E dramaisag a régmult iddk éleképein elesendesiil (Kirdndulék, Urnd és

szolgéja). Ismert a debreceni egyetem szdamara festett, Osokonai a diékok kérében c. nagyméretti képe is. Oregkori képein hiven abrazolta a falu egyszerii motivumait (Bdbony). Hosszi idén 4t a Képzémiivészeti Féiskola tanéra volt. — Irod. Lazér B.: R. Gy. 1921; Bényi L.: BR. Gy. 1961.

Rudnicki [rudnyicki], Adolf (1912— ): lengyel realista elbeszélé. A II. vilaghaboru idején a felszabadulasért kiizdé lengyel baloldali erédkhéz csatlakozott. Komor hangu, toméren fogalmazott novellaiban a lengyel zsidésag haboru alatti szenvedéseit, a gettdbeli felkelést, a felszabadulas utani Uj élet kibontakozasdt és épitését abrazolja (Az élé meg a holt tenger ; elbeszélések). Rudnicki, Lucjan (1882— ): lengyel ird, a lengyel munkaésmozgalom harcosa, A munkasok politikai kiizdelmeirél irt regényei és elbeszélései utén a Régiek és ujak (1948—50) c. kétk6tetes emlékirataval tette ismertté a nevét. E mtive szépirodalmi értéke mellett jelentdés kortérténeti,

munkaésmozgalmi

dokumentumanyag

is.

_ Rudnyanszky Gyula (1858—1913): kélt6, tjsdgird. Uj eszmék és érzések iranti fogékonysaga révén kéltészetével hozzajarult a szazadvégi modern magyar lira megteremtéséhez. Romantikus antikapitalista volt, abrazolta a szegénység gydtrelmeit és lazongasait, s igazsagosabb tarsadalmat olykor a forradalomtél vart, maskor viszont a vallassal vigasztalta magat. Habsburg-gytilélete, erdéds osztrakellenessége bérténbe juttatta, majd 1905-ben Amerikaba vandorolt ki, s itt élt megvakulva 1912-ig. Utolsé kétetében (Napszdlita felé, 1913) realisztikus képet festett az amerikai magyar munkasok kietlen életérdl, szatirikusan abrazolta a gazdagokat, de vigasztalasért

rugalmas test

624

Pravo

itt is a vallashoz

menekilt.

alapjaét Ausztridban. fia és utdda

—

1576-t6l.

II. ~ Mint

(1552—1612): magyar

Il. Miksa

kirdly I. ~,

mint

német-romai csdsz4r II. ~ volt. Nem toérédott orszagai ugyeivel, a pragai Hradzsinban csillagaszattal és alkimidval foglalkozott. Elhatalmasodott elmebaja miatt fivére, a késébbi IT. Matyas kormanyzott, aki a rendekkel egyititt 1608-ban lemondatta a magyar, osztrak és morva,

1611-ben

pedig a cseh trénrdl.

Csaszari

cimét

halalaig megtartotta.

Rudolf : osztrak hercegek. Jelentésebb : IV.~ (13839— 65); 1358-t61 osztrék herceg. Birtokai gyarapitasara torekedve hazassdg utj4m megszerezte Tirolt. O alapitotta a bécsi egyetemet. Rudolf-té : lefoly4stalan t6 Kenya E-i hatarvidékén, a K-afrikai-Arokban 375 m magasségban ; kb. 8500 km?, 220 km hosszu, 50 km széles és 73 m mély. Partvidéke nagyon sivar. Az utdbbi évtizedekben is erédsen mik6éd6é vulkénok fogjak kézre. Felfedezdje Teleki Samuel (1888).

Rudolf trénérékés (1858—89): Habsburg féherceg, I. Ferenc Jézsef és Hrzsébet kirdlyné egyetlen fia. Az udvar magyarbardt és viszonylag liberdlis k6reihez tartozott. Jékaival kézésen meginditotték Az Osztrak— Magyar Monarchia trasban és képben c. 22 kétetes foldés néprajzi munkét. Titokzatos koriilmények k6zétt lett 6ngyilkos mayerlingi vadaszkastélyaban M. Vetsera barénével egyiitt. ridsajtolas ; melegen jél alakithaté szines és kénnyt fémekbél tetszdleges profilu rad sajtolassal torténdé eldallitasa. A felhevitett fémtuskdét ebbél a célbd] hidraulikus prés tin. felvevdjébe helyezik, amelyet az egyik oldalon a szerszim (matrica) zar le. Ennek nyilasan At sajtoljak a fémtuskét. radugras ; atlétikai versenyag, olimpiai versenyszam. Az ugrashoz hasznalt rid anyaga rendszerint bambusz v.

kénnyt

fém,

hossza

tetszédleges,

de

4ltal4ban

5 m

kériil van. A rudat az ugré ugraskor a mérce eldtt levé un. ridugrészekrénybe szurja, és ugy lenditi magat felfelé. Magyar cstcs: 445 cm (Miskei Janos, 1961) ; vilagestics: 483 cm (Davies, USA, 1961). Ruffo, Titta (1877—1953): kivalé olasz operaénekes (bariton). Atiité ereji hangjaval, kivdlé szinpadi alakitasaival vilagszerte nagy sikerrel szerepelt.

Rufiji

[rufidzsi]:

folyé a Kelet-afrikai-magasféld6én,

Tanganyikaéban ; 1400 km. Legyezészertien szerteagazé mellékfolydéival nagy teriilet vizeit gyUjti déssze (178 000 km?), az Indiai-édceanba émlik. Csak egyes szakaszain hajézhaté.

rugalmassag,

elaszticitéds : a testeknek

az a tulajdon-

saga, hogy bizonyos hataérok k6ézétt a —+deformdcid (alakvaltozas) a deformacidt létesité6 erdk megsztinése utén azonnal megsztinik. Ha az eréd ezt a hatart tullépi, az alakvaltoz4s maradandé (rugalmasségi hatér). rugalmassagi hatar: az a terhelés, amelynél nagyobb

igénybevételnél a munkadarabon maradandé alakvaltozasok kévetkeznek be, a test megnyulik, elhajlik, eltérik stb. rugalmassagi tényezé, rugalmassdgi modulus, rugalmasségi dllandé: a —rugalmas testeket jellemzé anyagi 4llandé, A rugalmas testekben az alak- és térfogatvaltozaskor fellépé fesztiliségek linedris kapcsolatban vannak az alak- és térfogatvaltozdst jellemzé — deformdcidkkal. A

Rudnyev, Lev Vlagyimirovics (1885—1956): szovjet épitémtivész, Allami dijas, az SZU egyik legjelentédsebb modern épitésze. A leningradi, majd a moszkvai Mivészeti Akadémia professzora. Korai mtivei a forradalmi emlék-

fesziiltségek és deformaciédk kapcsolata a legdltaldnosabb esetben 21 fiiggetlen Allandéval fejezheté ki. Ezek a test rugalmassdgi Allanddi. Izotrop test rugalmas viselkedése 2 Allandéval jellemezhetéd. Ezek az tn. Lamé-

muti és a Wolodarszkij-emlékmti

féle dllandék,

Leningradban,

valamint

Lenin-emlékmtive Odesszaban. A Nagy Honvédé Habort utaén tobb varos (Voronyezs, Sztalingrad, Riga) ujjaépitésében vett részt. Utolsé mtiveit (a moszkvai Lomonoszov Egyetem épiiletegyiittesét s a varsdi kultura és tudomany palotajat) mas épitészekkel kézdsen alkotta. Rudolf: német uralkodék a Habsburg hazbél. — I. ~ (1218—91): Ausztria gréfja, 1273-td61 német kiraly. 1278-ban IV. Laszl6 magyar kiraly segitségével a > morvamezer csaiéban Ottokar cseh kiradly seregén aratott gydzelemmel megvetette a Habsburg-haz hatalmanak

melyekbél

a gyakorlatban

hasznalt

nyij-

tést v. Young-modulus (E) és a hardnt 6sszehuzddasra: jellemzé Poisson-szdm (6) meghatdrozhatd. rugalmassagtan : a mechanikdénak az a része, mely a rugalmas testekre haté erdk hatdsdra eldallé fesziiltségek és alakvaltozasok vizsgdlataval foglalkozik — Irod.

N. I. Bezuhoy:

Bevezetés

a rugalmassdégtanba

és

a

képlékenységtanba. 1952. rugalmas test; test, melyben kiilsé erdk okozta alakvaltozas hatasdra olyan fesziiltségek keletkeznek, melyek az alakvaltozdst megsziintetni igyekeznek.

rugby

625

rugby [ragbi] (ang.) : a labdarcgéds bsi formaja. Nevét az angol Rugby varostél kapta, ahol felujitotték. Hasonlit a labdarugashoz — angol neve (rugby football) is erre utal —, de a tojas alaku, felfajt bérlabdaét kézzel is szabad vinni, ill. tovabbitani, és a labddét magaénél tarté jatékost

kézzel is lehet akaddlyozni, lefogni. jatsszak. Mo.-on nem ismert.

15 tagu

csapatok

Rugby : varos Kézép-Anglidéban (Warwickshire gréfsag), az Avon-f. partj4n. L: 47000 (1954). Vasuti esomdépont.

Hires

kézépiskol4k

(1567).

Ruge, Arnold (1802—80): német ird és politikus; az ifjuhegelianusok egyik vezetdje. Pozitiv tevékenységet fej-

Ruhr-vidék db néi kosztiim és ruha (kivitel 759 ezer db), 7 millid fidés leanykaruha (kivitel 406 ezer db) és 3,2 millid db mun-

karuha;

7706

t k6téttaru

(ebbél szintetikus

fonalbdl

késziilt 265 t), 22 millid par pamutharisnya, 12,5 millid par szintetikus fonalbél készilt harisnya (kivitel 3,3 millié par), 4 milliéd db ndi fehérnemti, 8,6 milliéd db férfi-

ing (kivitel 1,3 millid db). Ruhland, Wilhelm (1878— ): német botanikus, névényfiziolégus. Jelentés elméletet dolgozott ki a névények tépanyagfelvételérél. Ruhmkorff, Heinrich Daniel (1803—77) : német elektrotechnikus,

a réla elnevezett,

nagyfesziiltség

eldallita-

tett ki mint a Hallei Rukényvek, majd mint a Német Bv-

sara

kényvek szerkesztéje. 1844-ben Marxszal kézésen adtak ki a Német—francia évkényveket. 1848—49-ben a frankfurti parlament baloldalanak tagja; kispolg4ri demokrata allaspontot képviselt. Visszariadt a forradalmi mozgalomtél; késébb (1866-t61) Bismarck hive lett. Rugendas : német mtivészesalad a 18. sz.-ban. Georg Philipp (1666—1742) mozgalmas csataképeket festett, s hasonl6é targyu rézkarcokat készitett. Gyakran abrazolta a kuruc harcok jeleneteit. Mo.-on is megfordult. Munkassagdét harom fia folytatta. Ruggyantaarugyar: Mo. legnagyobb gumidrugyara. 1882-ben alapitottak. Személy- és teherautédabroncsokat, szamos haztartaési és muszaki gumidrut gydrt. 1960-ban 2700 dolgozdét foglalkoztatott. A felszabadulds dta jelentésen kibévitették. Telephelye: Bp. — Irod. Székely A.: A R. 75 éves térténete. 1958. rugé; rugalmas alakvaltozdsra kialakitott gépelem. Mind a gépszerkesztésben, mind a finommechanikaéban igen sokféle célra és sokféle alakban hasznélatos. Ilyen

sugarak és réntgensugarak gerjesztésére hasznalnak. Ruhr: folyé6 Ny-Németo.-ban; 235 km. A Rajnaipalahegységben ered. Végigfolyik a Sauerlandon és a Ruhr-vidéken, és Duisburgnal émlik a Rajnaba. Witten-

célok: 1. energiatérola4s és folyamatos v. rezgé, lengd hajtas; 2. lékésenyhités és rezgéscsillapitas; 3. erdmérés ; 4. engedé-régzités, fékezés; 5. hajlékony régzités (szalagesukl6) stb. Alakjat tekintve megkiilénbéztetnek

csavar~t,

spiral~t,

lemez~t,

kupos~t

stb.,

a

~t €r6 terhelés jellege szempontjabdl pedig huzdé, nyomd, esavaré, hajlit6 igénybevételnek kitett ~t. Anyaga altalaban szabvanyokban régzitett mindségi ~acél, kiilonleges esetben azonban haszndlnak szinesfémet, gumit és tjabban mas mtanyagokat is. ruha, ruhdzat : az ember testén viselt, textilanyagokbédl v. bérbél késziilt dltézet. Fé feladata megvédeni a szervezetet az iddjards artalmaitél. A ruhdzkodas pédtolja a szervezet hdszabélyozé képességének hidnyossadgait. Ezzel biztositja a hétartdst, ill. hdéleaddst. [gy hidegben a lehtlés, a trépusokon pedig — a testet éré melegsugarzas csékkentésével — a felmelegedés ellen véd. Kialakulasanaél a célszertiség mellett jelentés szerepet jatszott a tetszenivagyds, bizonyos fokig az altal4nos erkélesi

alkalmas

tél hajézhaté.

szikrainduktor

Az

egész

feltalaléja,

folyé

melyet

csatornazott.

katdéd-

Viztaroldék,

erémtivek. Legnagyobb kikétéje Duisburg-Ruhrort. Ruhr-felkelés, 1920. marc—aApr.: a — Kapp-puccs hirére kitért fegyveres munkdsfelkelés a Ruhr-vidéken. A munkasok Vérés Gardat alakitottak (kb. 100 000 f6vel), és hozz4kezdtek az ipari tiizemek szocializalasdhoz. Az egész Ruhr-vidék a felkelék kezébe keriilt. A szocialdemokrataék sekkel,

és

azonban hazug

Bielefeldben

igéretekkel

megegyeztek

ravették

a

a téké-

munkdasokat,

hogy térjenek vissza munkahelyiikre. Visszavonult a Vorés Garda is. Erre a szociéldemokrata kormany ellen-

forradalmi csapatokkal leverte a-~t; tobb ezer felkelot kivégeztek. Ruhr-konfliktus, 1923: a Ruhr-vidék francia—belga megszallasa miatt keletkezett nemzetkézi fesziiltség, amely egyuttal német belpolitikai valsaghoz vezetett. 1923. jan. 11l-én a francia Poincaré-kormany — azzal az indokkal, hogy a német kormany megtagadta az esedékes jévatétel kifizetését — a belga csapatok kézremuikédésével bevonultatta csapatait a MRuhr-vidékre. Az uralmon levé német Cuno-kormany passziv ellenallast hirdetett. Az idegen megszallas stlyos terhei, a gazdaségi

romids,

az

infl4cié

a

Ruhr-vidéki

munkés-

osztaly széleskért sztrajkharcét valtottak ki. A sztrajkmozgalom 1923. aug.-ban a megszallédk és a német monopoliumok elleni 4ltalénos sztrajkkaé szélesedett, amelyet

egész

Németo.

munkésosztélya

tamogatott ;

ennek kévetkeztében Németo.-ban forradalmi vaélség bontakozott ki. Az altal4nos sztrajkmozgalom a Cunokormany bukaésdhoz vezetett. Okt. végén Szadszo.-ban és Tiringidban munkaéskormany alakult, amelyeknek tamogatasara kirobbant az E. Thalmann Altal veze-

viselé-

tett hamburgi felkelés (okt. 23—25.). A forradalmi helyzetet G. Stresemann kormanya kényszerintézkedésekkel, az ostromallapot bevezetésével szamolta fel. A

jének tarsadalmi és csaladi helyzetét, sét foglalkozasat és korat is jelezte. A térténelem folyaman kiilénb6ézé rendeltetésii, alsé-, felsé-, védé- és forma~k alakultak ki. (— még viselet)

francia és az amerikai—francia viszony. Nagy-Britannia és az USA nyomasaéra Franciao. végiil kénytelen volt visszavonulni, s 1924. jan.-ban elfogadni a német impe-

felfogas, valamint a > divat. A régi korokban a ~

ruhamoly (Tineola biseliella):

a lepkék (Lepidoptera)

rendjének molyfélék (Tineidae) csaladjaba tartozé, 5—7 mm-nyi saérgas szinti lepke. Hernydja szérméban, gyapju-

anyagban

ragés4val

komoly

kérokat

okoz.

Védekezni

— molyirtd szerekkel lehet ellene. ruhatetii (Pediculus corporis): a vérszivd tetvek (Anoplura) rendjébe tartozéd, éléskéd6 rovar. Himje 3, a néstény 4 mm nagysagu. A ruhdzat rancos részein tartdéz-

kodik, petéit ide rakja. Vérszivasdnak helye viszket. A kiiitéses tifusz, a visszatéré laz és az 6tédnapos laz kérokozdjat terjeszti (— fertdézé betegségek). ruhazati ipar: a kénnytipar egyik 4ga, magdban foglalja a textilruhazati ipart, a k6tsz6vdipart, a bér- és sz6rmeruhazati ipart és a cipéipart. Mo.-on 1960-ban 374 telepen k6zel 70 000 munk4st és alkalmazottat (kb. 58 000 munkAdst) foglalkoztatott ; teljes termelési értéke

8375

millid

Ft volt.

ezer férfikabat,

Fontosabb

termékei

(1960):

903

1,2 milliéd db férfidltény (kivitel 147 ezer

db), 465 ezer db férfizaké, 1,3 milliéd db néi kabat, 2 millié

40 Uj Magyar Lexikon V.

Poincaré-kormany lépése miatt fesziltté valt az angol—

rializmus

felélesztését

szolgal6

Dawes-tervet,

s kitiriteni

a Ruhr-vidéket. Ruhr-statitum, 1948. dec.: az USA, Nagy-Britannia, Franciao., Belgium, Hollandia és Luxemburg kilénegyezménye a Ruhr-vidékre vonatkozédan. A szén- és acéltermelés ellendérzésére nemzetk6zi Ruhr-bizottsagot hozott létre, amelynek 1949-ben az NSZK képviseldje

is tagja lett. A ~~ az Eurdpai Szén- és Acélkézésség felAllitasardél] szdl6 egyezmény életbelépésekor, 1951. Apr.ban érvényét vesztette. Ruhr-vidék, Ruhrgebiet: iparvidék az NSZK-ban =< Bszak-Rajna— Vesetfalidban, kb. 42000 km?. L: 4,5

millié, Németo.

A

népstrtiség nehézipari

igen

nagy,

kézpontja,

a

1000 német

f6/km?

félétt.

militarizmus

hadi, ipari bazisa (Krupp-mtvek, Mannesmann-, ThyssenKléckner-konszernek tizemei stb.). Feketekészénbanyak, kokszolémtivek, kohdék, acél- és hengermtivek, gépgyarak, nehézvegyipari tizemek; nagy jelentdségi koénynyttipara is. A ~ adja az NSZK nyersvas- és acélter-

melésének

Russel-diagram

626

Ruisdael

83—84%-at.

Sirti vasuti, kézuti és viziuthalo-

Runeberg,

Johann

Ludvig

(1804—77):

finn

kéltd,

zat (Rajna—Herne és Dortmund—Ems csatorna). Nagy folyami kikétéje Duisburg. A ~ vdrosai: Essen, Ober-

svéd nyelven irt. Népdalszerti verseiben, elbeszélé kélteményeiben a finn nemzeti 6ntudat ébresztdje volt.

hausen,

A finn himnusz szerzdéje. Runge, Philipp Otto (1777—1810) : német

Gelsenkirchen, Bochum,

Dortmund,

Diisseldorf,

Duisburg, Wuppertal, Milheim, Solingen stb. jérészt dsszenéttek. — A német munkdésmozgalom egyik kézpontja.

festd,

a

tett aprdélékos, finom ecsetkezeléssel. — 2. Ocese, Salomon

Tajképeket, korai német romantika egyik mestere. portrékat s vall4sos kompoziciékat festett. Rungwe: vulkani hegység a Nyassza-tdtdl fi-ra, a kelet- és a kézép-afrikai 4rokrendszer metszépontjaban ;

(kb. 1602—1670) mint tdjképfesté6 Haarlemben mtikédott. Nyole képét érzi a Szépmtivészeti Muzeum. — 3. Jacob Izaakszon (kb. 1628—1682), Isaack fia, Salomon

2960 m. rupia: +tdobb orsz4gban (India, Indonézia, Ceylon, Pakisztén, Mauritius, Nep4l stb.) a hasznalatos pénz-

unokaécese.

egység elnevezése. 1 indiai~ = 16 anna = 192 pyal, és 0,186621 g aranynak felel meg ; 1 ceyloni~ = 100 cent, és 0,186621 g aranynak felel meg. Ruprecht Antal (1750—1810): aselmecbanyai Banyaszati Akadémia elsé magyar kémia- és kohasztanara. A. L. Lavoisier szellemében tanitotta a kémidt. Az elsd, aki a kémiai folyamatok jelélését bevezette, és az allkimista jeleket kikiiszébélte (1781). Born Ignaccal egyiitt feltalalta az arany kivondsdéra alkalmas amalgamaldé eljarast (1785). Rurik (?—879): normann vezér. A krénikds hagyomany szerint tébb szlav térzs ~ot, valamint két testvérét, Szineuset és Truvort meghivta a novgorodi feje-

Ruisdael, Ruysdael, Rysdael van [rdjszdél]: holland festécesalad. 1. Isaack ~ (1599—1677) falusi tajakat fes-

Atyjanak

tanitvanya egyike.

volt.

A

Haarlemben

s

feltehetéden

legjelentésebb és

nagybatyjanak

holland

Amszterdamban

tajfesték mUtkéddétt.

Hérom képe a Szépmtivészeti Muzeumban van. Ruiz [ruisz], Juan; Arcipreste de Hita, Hita papja (? 1283—? 1350): spanyol kélté, pap. Szerelmi lirdja, pasztordalai a kézépkori kéltészet jelentdés alkotasai. Ruiz de Alarcon, Juan (? 1581—1639): spanyol dramairé, a spanyol klasszicizmus kivaléd képviseldje. Kb. 20 dramai mitivével jelentés hatast gyakorolt szazada irodalmara, igy Corneille-re, Moliére-re és Goldonira is. Eleven szinekkel Abraézolt jellemfiguraival az emberi gyengéket allitotta pellengérre és tarsadalmi igazsagokat Ulusztralt.

Rulikowski,

Kazimierz

(1814—49):

lengyel szarma-

zasti. kapitany a magyar szabadsaghare leverésére kiildott cari intervencids seregben. 1849. jul. 29-én atallt a honvédsereg oldaléra. A viladgosi fegyverletétel utan elfogtak, és aug. 28-4n kivégezték.

rum preraffaelitak egyik elméleti iranyitdja volt, a k6zépkori

kézmiivesség

visszadllitasat,

mtivészi

ipari

mtihelyek szervezését propagalta. Az utdépista szocializmushoz kézeledé szemléletében reakcids, romantikus vonasok is keveredtek ; a vallas és szépség szellemében torténd

nevelés

elvét

hirdette

(Velence

kévei,

Szezamok

és lLiliomok). Russell [raszl], Bertrand (1872— ): angol filozéfus és matematikus, egyetemi tanar, a matematikai logika egyik kidolgozdja és kivalé mtiveléje. Ugyanakkor a filozéfia és a logika kategdériéinak értékelésében az empiriokriticizmus és a ,,bécsi kér’? utjat kédvette, és igy a modern szubjektiv idealizmus, a + neopozilivizmus v. logikai pozitivizmus néven ismert vélfajanak egyik

rumén nyelvy: —romén nyelv Rumjancev, Pjotr Alekszandrovics, gréf (1725—96) : orosz Allamférfi és hadvezér. A hétéves héboru idején

kidolgozdja és f6 képviseléje. Ujabban tébbszér hatdro-

(1756—63) dandar- és hadosztalyparancsnok. 1764-+61 a 90-es évekig az ukrajnai tigyekkel foglalkozé kollégium (minisztérium) elnédke és Ukrajna (akkori nevén Kisoroszo.) fékormaényzdja volt. Részt vett az 1768—74. és

ben irodalmi Nobel-dijat

az 1787—9Q1. évi orose—torék héborukban.

ujjaéledés egyik vezére, az ir nemzeti szinhd4zkultura egyik megalapitdja. Russell, Henry Norris (1877—1957): amerikai csillagaész. A Princeton Csillagvizsgélé igazgatéja és profesz-

1770-ben had-

seregparancsnokként jelentés gydzelmet aratott az egyesilt t6rék—tataér seregek folétt (ezért kapta IT. Katalin cérnétél a Zadunajszkij ’Dundntuli’ melléknevet, a grofi cimet és a tabornagyi rangot). 1794-ben a Lengyelo.-ban Allomasozé orosz csapatok féparancsnoka volt. Jelentdés a hadmitivészet fejlesztése teriiletén kifejtett tevékenysége. run [ran] (ang. ’rohanas’): tékés gazdasagban a pénztarak, a bankok panikszerti megrohandsa és a betétek

visszakévetelése, gazdasagi valség, kedvezétlen gazdasAgi v. politikai esemény hatasdra. rimatras (german—kelta ’titkos jelek’): a régi germanok frasa, amelyet a latin irds elédtt hasznaltak.

A leg-

régibb ruinasor 24 jelbdl allt. Az i, e. 100 és i. sz. 100 k6zétti idében keletkezett, valészintleg a Keleti-tenger kornyékén. Legrégibb emlékei (sziklafeliratok, fegyverés ékszerleleteken talalt feliratok) az i. sz. 2. sz. masodik felébél valék.

zottan fellépett az atomhdboru elékészitése ellen, és a békés egymas mellett élés politikaj4t tamogatta. 1950-

kapott. (Egy évszdzad élettérté-

nete; Miért nem vagyok keresztény ?) Russell, George William; 4lnevén: A. H. (1867— 1935): angol nyelven iré ir kélté, kézird, az ir irodalmi

szora,

majd

a Mt.

volt. Muveiben

Wilson

Obszervatérium

munkatarsa

féleg a csillagok viszonylagos nagysagé-

val és kifejlédésével megalkotdja.

foglalkozik.

A — Russell-diagram

Russell-diagram, Hertzsprung— Russell-diagram, HRD : olyan diagram, amelyben az abszcissza a csillagok szinképtipusa

v. szinindexe,

fényereje. A csillagok

ordindtdja

a csillagok

abszolut

a~ban évek mentén helyezkednek

el, és ebbdl igen fontos, fdleg kozmogéniai kévetkeztetéseket vontak le. A diagramot keresztben Atszelé 4gat fédgnak

v. térpedgnak

nevezik,

ennek

a kézepén

van

a

Nap. A térpe csillagok a diagram alsé felében talaélhaték, jobb oldalon a kis hémérséklett vérés térpék, bal oldalon a fehér térpék. A diagramon a 100-szoros napfényesség-

627

russzicizmus

nél egy vizszintesen keresztben az oridsdg. A felsé ivszerti A4gon helyezkednek el. — A diagramot Russell alkotték meg. russzicizmus, oroszosség : az fejezésmédja,

kifejezésmod, ben.

—

szdhasznaélata,

orosz

orosz nyelv jellemzdé ki-

szerkezete

stb.;

oroszos

széhasznaélat, szerkezet stb. mas nyelvek-

Irod. Keszthelyi

Russzkaja Pravda

E.: Russzicizmusok.

1961.

or. ’orosz igazsdg’) : korafeudalis

toérvénygytjtemény.

Jaroszlava

haladé ag lathatéd; ez az érids feletti csillagok E. Hertesprung és H. N.

1016-ban

v.

Legkoraébbi 1036-ban

része,

a Pravda

keletkezett,

késébbi

része, a Pravda Jaroszlavicsej a 11. sz. masodik felében késziilt. Ertékes adatokat tartalmaz az oroszo.-i feudalizmus kialakulasardél és fejlédésérél. Rust, Ruszt : ausztriai kézség Burgenlandban a Ferté-té partjan. L: 1600 (1951). Fiirdéhely. Szél6- és bortermelés,

Rusze, Ruszcsuk : a legnagyobb dunai bolgér kikétévaros. ~ ker. székh.-e. L: 91 000 (1958). Ipari kézpont : mezégazdasagi gépgyartas, petrdleumfinomitdés, hajéépitd, textil-, élelmiszer- és béripar. Fontos nemzetkézi vasutvonal (Moszkva—Széfia) hatardllomasa, Romaénidba

vezeto hid (1954 éta) a Dunan. ruszinok: a karpdtukranok (> Karpat-Ukrajna)

Egyetem. korébbi

Ruszkabanya : romaniai telepiilés

elnevezése.

+ Rusca Montand.

Ruszka-havas, Pojéna : hegység Romanidban a Temes, Bega, Maros és a Sztrigy kézétt. Legmagasabb cstcsa 1380 m, 60 km hosszu, 45 km széles. Szerkezetileg kiilénAllé6 a Déli-Karpaétoktél. Gazdag vasérctelepek.

Ruszka Krajna:

1918-ban a Mo.-hoz tartozé Karpat-

Ukrajna teriiletébél alakitott autondém teriilet elnevezése. A + Magyar Tandeskéztérsasdg ellen inditott intervencid soran ~t roman és cseh esapatok szalltak meg. A trianoni békeszerzédés értelmében Csehszlovékiéhoz keriilt. Rusznyak Istvan (1889— ): belgyégyasz, egyetemi

tanar,

akadémikus,

1949

dta az MTA

elndke,

két-

szeres Kossuth-dijas. Az SZU Tudomanyos Akadémiadja és tobb kulféldi akadémia tiszteletbeli tagja. Tudomanyos munkassaga foleg a nyirokkeringés élettani és kdrtani jelentéségére terjed ki, kiilénédsen a sziv, a m4j, a tiidd, a vese betegségeinek keletkezésével és fejlédésével kapesolatban. Jelentések a malaria kininkezelésére, cukor- és kloridtartalméra, fehérjéire vonatkozé

a vér kuta-

tasai. Egyik felfedezédje a flavon-vegyiiletek vitaminszerepének. (A mdéj és az epeutak betegségei. 1933. Molnar B.-vel;

A nyirokkeringés

élet- és kértana.

1955.

Féldi—

Szabdéval k6ézésen.) Rusztaveli, Sota (12. sz.): kivalé griz kélté, a gruz irodalom egyik klasszikusa. A tigrisbérés lovag ec. elbeszél6 kdlteménye kora feudélis kulttraéjaénak kiemelked6é alkotésa. Ebben harom vitéz jébarat énfeldldozé kiizdelmét mutatta be az 6énkénnyel szemben, és egyben

a lovagok és a kereskedék életérdl fest érdekes korképet. Stilusa keletiesen gazdag és szines. A kélté panteisztikus,

a skolasztikat rombold, hirdeté

szemléletével

a féldi élet szépségét és céljait

a reneszinsz,

a humanizmus

eldé-

fuléra a griz irodalomban. Mitive 1712-ben jelent meg elészér nyomtatasban. Hiresek a magyar Zichy Mihadly e kélteményhez készitett illusztracidi. Jeles magyar forditédja Wedres Sandor. Rusztavi : véros a Griz SZSZK-ban, Thiliszi k6zelében. L: 62000 (1959). 1948-ban vaskohdszati kombindtot és hengermtivet alapitottak ; cementgyar.

rusztika (lat.): durva feliiletti v. eléreugrdé profillal megmunkalt kéhas4bokbél emelt fal, melynek kéhasabjait mély hézagok valasztja4k el egymastol. Rutebenf [riitbéf] (kb. 1230—80): kézépkori francia kolté. frt dramakat, parbeszédeket, erkélesi célzatu meséket

s mulatsdgos

szatirikus

verseket.

ruténium (Oroszo. lat. nevébdél, Ruthenia-bdél), Ru: a — platinafémek csoportjaba tartozé kémiai elem. Rendszama: 44, atomstlya: 101,1. Igen ritka fém, egyetlen 6nallé asvanya a laurit. Az ékszeriparban bizonyos étv6zetekhez hasznaljak. Téltétollak hegye is késziil ~tartalmu 6tvézetekbél. Féleg katalizatorként alkalmazzak.

40*

Ruwenzori

rutén nyelv: a karpatukrajnai — wkrdén nyelv elnevezése. Ruthenberg [ruszonbag], Charles Emil (1882—1927) : az USA munkdsmozgalmanak kiemelked6é személyisége. 1909-ben lépett be a Szocialista Partba, s a part baloldalanak vezetdje lett. Ramutatott az 1. vil4ghabort imperialista jellegére, s harcot hirdetett a hAbort ellen. 1918ban egyévi bérténbintetésre itélték. Részt vett a kommunista part megszervezésében, majd politikéjanak iranyitasdban. 1920-ban a III. Internacionélé Végrehajté Bizottsagénak tagjavaé valasztottak. 1926-ban ismét bérténbe zarték ; ott is halt meg. rutherford [radefed] (Rutherford angol fizikus nevébély, rd : a> radioaktivitds mértéke, 10° atombomlas/sec. 1 rd = 0,0272 millicurie.

Rutherford, Sir Ernest (1871—1937) : wtj-zélandi szarmazaésu angol fizikus, egyetemi tanar, az angol Kiralyi Tarsasdg elndke. Sz4mos fizikai alapkisérletet végzett a — radioaktivitassal kapesolatban. A radioaktivitas felfedezése elétt radidhullémok detektalasaval, rdntgensugarak ioniz4l6 hatdsaval és g&zkisiilésekkel is foglalkozott. 1898—99-ben megillapitotta, hogy a radioaktiv sugarak kilénb6z6 mértékben nyelddnek el, és a kétféle sugdrzast a-, ill. 6-sugaraknak nevezte el. 1906-ban megalkotta a réla elnevezett atommodellt (— atommodellek), amelyet még ma is a valédsdg jo megkézelitésének tekintenek. 1909-ben kimutatta, hogy az a-részecskék kétszeresen ionizélt héliumionok vy. masképpen héliumatommagok. F. Soddyval kézésen kidolgozta az a-sugarak széréddasanak elméletét ; kisérletei szolgdltattaék

az elsé adatokat

az atommag nagységara. 1919-ben létrehozta az elsé mesterséges magaétalakulast ; nitrogénbdél oxigént allitott eld. 1908-ban a radioaktiv Atalakulasok terén végzett vizsgélataiért kémiai Nobel-dijat kapott.

Rutherford-féle atommodell : —- atommodellek Rutherford-szérasi formula: az a-részecskék

atommagokon valdé szérédasénak mennyiségi térvénye (— sz6rés). Ha feltételezztik, hogy az a-részecskék és az atommagok k6ézétt hatéd erdt a —Coulomb-tgrvény irja le, akkor kiszamithaté, hogy egy parhuzamos a-részecskenyalabb6él egy atommag hany a-részecskét és milyen iranyba térit el. Az elméletileg meghatérozott szdérasformuldt a tapasztalat is igazolta, és a formula alapjan lehetett eldszér k6zelitéleg meghatarozni az atomok rendszamat. Nagyobb energidju a-részecskék azonban nem kévetik a ~t, mert mar olyan kézel haladnak el az atommagokhoz, hogy nemesak az elektromos erétér, hanem a magerdk is hatassal vannak réjuk. A ~ alapjan

az atommag

méretei 10—12—10—!3 cm nagysdgrendtiek. rutil (lat.—ném.): fémes, gyémantfényti, vérésbarna

szintli, zom6k v. megnyult prizmas, sugaras termetti Asvany. Kémiailag TiO,. Tetragondlis rendszeru. Keletkezési kériilményei tobbfélék. Megtalalhaté kristélyos palakban, gabbrépegmatitokban, nagy kémiai és mechanikai ellenalléképessége folytan torlatokban stb. Keresett ipari nyersanyag. Ertékes titanérc. Emellett fehér fedéfesték, kerdmiai festék elddllitdésdra, titanacélfajtak gyartasahoz, ivlampaelektrddok készitéséhez, tovabba

a haditechnikéban a mesterséges kédképzé anyagok gyartaséban alkalmazzék. Fdébb eléforduldsai: Ural, (SZU),

Norvégia,

Ceylon,

Brazilia,

RomAénia.

rutin (fr. : hosszt gyakorlattal elsajAtitott mesterségbeli készség, amely minden mtivészetben, de kiilénésképpen a szinészetben lehetévé teszi, hogy a miivész Atélés nélkiil is meg tudja oldani feladatét. Mtvészi hitele és szuggesztivitaésa azonban csekély. Tultengése modorossaéghoz vezet. Ruttka:

Ruttkai

szlovAkiai

Eva

vdros,

(1927—

):

— Vrutky.

szinészné,

Kossuth-dijas,

J&szai Mari-dijas. Gyermekszinészként kezdte, 1945-t6l a Vigszinhaéz tagja. Nagy sikerti alakitasai: Zilia (Néma levente), Lida (Ilyen nagy szerelem), Natasa (Hdboru és béke), Lysistrate, Margit (Faust) stb. Ruwenzori: magas hegység az Egyenlité alatt, a

Kozép-afrikai-arok peremén, az Albert- és Edward-té k6zétt. Legmagasabb pontja 5119 m (Mount Stanley).

Ny felé meredeken, K-nek menedékesebben ereszkedik le. Trépusi éserdé, szavanna, csucsait jég és ho boritja. Gleceserei 4150 m-ig leérnek, A ~ iddés kézetekbél all; a fiatal vulkénosség alaérendelt szerept. Ruysbroeck ([rdjszbruk], Jan van (? 1293—1381): flamand misztikus kélté, Valldsi traktatusaival a flamand

irodalmi prézanyelv egyik Uttérdje. Ruysbroeck, Willem van: Rubruk (kb. 1220—kb. 90) : flamand ferences. 1253—55-ben IV. Ince papa és IX. Lajos francia kirdly k6veteként jart a mongoloknél. Latin nyelvG Utijelentését 1589-ben adtak ki eldészor. Ruyter [rdéjter], Michiel Adriaanszoon de (1607—76) : Hollandia féadmiralisa, hadvezér. A tengeri folényt el-

doénté 17. sz.-i angol—holland hdborukban kimagasl6 érdemeket szerzett az angol, valamint az ezt tamogaté francia flotta tébbszéri legyézésével. 40 tengeri csataban vett részt. Magyar protestans lelkészeket szabaditott ki a galyarabsaégbdl.

Ruzicka,

Rzeszow

628

Ruysbroeck

Leopold

(1887—

):

jugoszlaviai

védén boritj4k be a vet (fedett ~ ; gyiimélesfak), néha hidnyoznak (ostorménfa). A levél~bél lombleveles hajtas, a virdg~bél virdg, a vegyes ~ekbél leveles, virdgos hajtas fejléddik. Elhelyezkedés szerint csGcs~eket és hénaljveket kiilénbéztetiink meg. riih, riihesség, scabies (lat.): a riihatka (Acarus siro) Altal eldidézett bérbetegség ; emberen, hazi- és vadon é16

allatokon egyarant eléfordul. A rihatka nésténye a szarurétegekben jaratokat fur, ide rakja le petéit, larvai is itt fejlédnek. Mozgdsd4val gyétré viszketést okoz, aminek kévetkeztében a beteg osszekaparja a bérét, leginkabb a hajlatokban. A sériilésekbdél és az atka jarataibdl eldészivargé savé megalvad, és jellegzetes pérkésodést hoz létre. Megfelelé kezeléssel az atka elpusztithat6. Rossz tartasi és takarmanyozdsi viszonyok kévetkeztében elgyengiilt Allatokon kilénésen stlyos alakban és nagy el-

terjedésben alakul kia~ ; gazdaségi szempontbdl a legjelentésebb Allatbetegségek kézé tartozik. HaziAllatokon a ~atka kilénféle valtozatai élnek. Emberek kézétt ferté-

szarma-

zasut svajci kémikus. Polimetilénekkel és nagy szénatom-

szamu kémiai

terpénekkel kapcsolatos kutatasaiért 1939-ben Nobel-dijjal tiintették ki. Ruzitska Gyérgy (1788-1869): zeneszerzé és pedagégus.

zott

Az 1830-as években Kolozsvarott mtk6édétt, a Konzerva-

térium alapitdéi k6zé tartozott. Zenekari mtiveket, kamarazenét, egyhazi zenét, pedagdgiai miiveket stb. irt. Ruzitska Ignac (1774—1833): zeneszerzé és karnagy. Veszprémben mtikéd6étt egyhazi szolgdlatban. A térténeti jelentdségu Magyar Noték Veszeprém Varmegyébdl (1823—32) ce. verbunkos kiadvanysorozat szerkesztéje. Ruzitska Jézsef (kb. 1775—1824 utan): zeneszerzé és karmester. A Kolozsvarott 1822-ben bemutatott Béla futésa c. dalmtive, mely verbunkos stilusban késziilt, az elsO magyar opera. Késébb Olaszo.-ba k6éltézétt.

RuZomberok

[ruzsomberok],

Rézsahegy : szlovakiai

varos a Vag f. mellett. L: 23 600 (1960). Itt van Szlovakia legnagyobb papir- és cellulézgyara. Gyapjuipar. Elénk kereskedelem. Liptéi muizeum. — Itt mikédétt Andrej Hlinka. A szlovdk felkelés idején (1944) kézelében heves harcok folytak. razs : are és ajak pirositdsdra szolgalé kozmetikai készitmény. Alapanyagai: méhviasz, paraffin,

lanolin,

ridalakban,

kakadévaj,

az arce~

cetvelé,

vazelin

tégelyben,

stb.

szinezve

Az

(Acaridea)

Rihatka

kézfogas,

ruhaézati

rendjébe

tartozd,

sztr-

késv6rés szint, apro testt éléskéd6. Nagyobb nésténye sem éri el a fél mm-t. A bér hamrétegébe fdleg a hajlatoknal furja be magaét. Rohamosan elszaporodhat. riihetés : — bugatds

Riisselsheim ; vdros az NSZK-ban, a Majna-f. mellett. L: 24 400 (1955). Az Opel autégyar, az amerikai General Motors fidkvaéllalaténak székh.-e, kerékpar- és varrégépgyartas. Rydberg-allandé, R: J. R. Rydberg svéd fizikusrél (1854—1919) elnevezett —spektroszképiai allandéd. A szinképvonal-sorozatok hullémszémait megadé formulaékban lép fel (— Balmer-sorozat), ahol a ~ szamértéke i

ajak~

és illatositva

fekvéhely,

cikkek kicserélése Utjaén terjed, de alkalmilag Allatok (16, kecske) ~atkai is 4tmennek az emberre. riihatka (Acarus siro): az atkak

2 22 met = 109: 737,3 cm=4, hse

ahol m az elektrontémeg, e az elektrontéltés, h a> Planck-

keriil forgalomba.

allandé

Ruzsa: 1950-t6l 57-ig Csorva, 6tk., Csongréd m., szegedi j. L: 4110 (1960). Szegedi tanyékbél alakult (1950). Fuszerpaprika-termesztés,

Rydz-Smigli, Edward (1886—1941): lengyel marsall és politikus, 1914-t6l 18-ig a kézponti hatalmak oldalan

Rickert,

Friedrich

(1788—1866):

német

kéltdé

és

nyelvtudéds, a keleti irodalmak mesteri forditéja. Mtivészi verselési romantikus lirajan is keleti hatés érzédik. Riidiger, Fjodor Vasziljevics, gréf (1784—1856) : orosz lovass4gi tabornok, cari hadsegéd ; 1849-ben a magyar szabadségharc leverésére kiildétt cdri intervencidés sereg III. hadtestének parancsnoka volt, Gérgey 1849. jul.-ban vele kezdte meg a targya- ©) lasokat a fegyverletételrél. Részt vett a krimi hdébortban is.

Riigen : az NDK-hoz

tartozé sziget a

Balti-tengerben; 926 km?, L: 95000 (1956). Obdl (bodden) tagolja. Felszine enyhén hull4émos, EK-i partja a meredeken elédbukkané fehér krétamészké miatt magas, 169 m. Tengeri fiirdéhelyek. Sassnitze és a svéd Trelleborg k6z6tt tengeri kompjarat. rigy: olyan hajtaéskezdemény, mely rendszerint hosszabb-révidebb nyugalmi idészak

utén

lombleveles

hajtéssé

v. vi-

(

esucs

alatt

levéldudorok

jelennek

kiizdé lengyel légidban harcolt ; a szovjet—lengyel habora idején 1920-ban a lengyel hadsereg feliigyeldje. 1935-t61 Pilsudszki haldla utan a lengyel hadsereg f6feliigyeldje. 1939-ben a fasiszta Németo.-nak Lengyelo. ellen inditott témadasa utén szept. 17-én elhagyta a hadsereget, amelynek féparancsnoka volt. Romaénidba menekilt. 1941-ben alnéven visszatért Varsdba.

ryswicki béke, 1697. szept.: a pfalzi drékdsédési héboruit lezaré szerzddés egyfelél Franciao., masfelél a Hollandia vezette > augsburgi liga kézétt, amelyben XIV. Lajos lemondott az Elz4szban, Lotharingiéban és FrancheComtéban ké6vetelt teriiletekrél. Rysy, Tengerszem-csucs : 2503 m magas cstics a Tatra lengyelo.-i részén, a csehszlovék hatéron.

Ryikyti-szigetek : Kytishti és Tajvan k6z6tt 1200 km hosszusagban huzéd6é szigetsor. 2422 km?. L: 855 000

, 9 Riigy

raggaé (viragzatta) fejlddik. Kézvetlenitil a 7 csupasz ritzy (os

meg, torménfa), 2 fedett

melyek a csticstél lefelé haladva egyre fej-

és c a fénysebesség.

"8" (orsona)

lettebbek. Az utédbbiak kilénbézé6 médon radncoldéddva (ttiremlés) egymashoz simulnak, és szorosan betakarjak a belsébb (felsébb) dudorokat (borulds). A pikkelylevelek

(1959). Rytikyt és Bonin-szigetek néven kézigazgatasi egység. Amerikai katonai igazgataés alatt. Fé szigete Okinawa (1140 km?), az USA legfontosabb csendes-déceani haditengerészeti és légi tamaszpontja. Székh.-e Naha (Nawa). Vulkani eredetti szigetek monszun éghajlattal. Gazdag foszfattelepek. Trépusi, szubtrdépusi jellegtii belterjes mezégazdaélkodas. Rizs-, cukorndd-, édesburgonya-, banantermesztés. Jelentéds halaszat. Rzeszow [rzsesuv]: vdros DK-Lengyelo.-ban, a Sandomierzi-medence D-i peremén, a Duklai-hagérél érkezé Ut kapujéban. ~ vajdasdg székh.-e. L: 59 000

(1958). Porcelan-

és textilipar.

tht tH i } ir tp

1

ue

ay

Ses Ba Uae Se it

iia a

oul Ns

r ri teas Pate?

es pat ak Avian ae af, Pay

? bare

UNS

4

Seta Peat ey

fit

Pacey RON AnAy Vand wen iAitshstnevtatny elit

hi

ord ; bain tt

Ninhe bad fs tite if

IE Sere

Nel v Nd ea hk i bhi asia Wy Airtel

ih Bh SISO “t PARie iyis a

RAMI ay SAG

One

HORA

Q

Aitri

ten Mpa

x

My

ER

: anys oar pace PoE Sans AGRA H ‘

RNA

RACH ey

ARUN UR ,

i

iarAE

i Aecnian) sh

NM

nae

take

eS

at

ish

a

cetl

‘3

bt

sie

Ra vss ReaieSeelalats Ne Horan

Dt

i,

se

ieyao

aah

4

Ky isin

unt (

a

e VEN

rs

:

ORSan Reina haiHale Na

avid

eatt baatt p se Raa

a

3}

i

as a iy NI

nis MUIR

Fy Pane

TA Gin

iN

i

tay AND DR

NN AMM

AU

=i

i BN at‘ ROMA Ut Me ranDit aid ling TAWA ONG

tat aa At

eases

Hinata RANE

Ssh ; pannus IEA CPDdanaheynt Vana i "

ava

i

ait

PGI

Tey By tae kethhKy x

ts

i

wi

i

ak ,

:

Dau

mip

Bt

,

rite RN BEN

SN AUTNSH

ay

hay Die ane aye

Saat

é

inGrsL(

o ANUSOR MeN Se eat

:

Ho en

pata

ise

te

see

ait

me

rt en tts

Vieaerth

Sa

Mai

ualan reaHi

aici storie SEN?

t it i *

MANAf

Hie ali " Vira

ia

PER ft #

:

ry

Ce

gui

xf raga

@

4

alte oh

¢ M

eR B

te jac

AN

eh

t nN

Dae

RANI [path

iat

es f . i iy ‘ ee eine ih

-

Fit

al

eal

ae

tp

if

i} INR

May i

MAA

Lae

ni ts oa Hy Rana MIL

eed Ait ile

Lnieee

4

IEA

t

ran)

_ ‘ PITS ASANTE 2h 0 reattratt Re etd ANT eae