116 93 93MB
венгерский Pages [600] Year 1962
Ve Ait:
detec HH
unealattintyArahi HBCU
2
Hiyieoitirti fe i}
it Cacee peatH
;
RRR
i ita iat uN faite atk ta Te
Re
aE
at a
A
Aca uesasiberatieten ysla Ait ea eae fish ‘
ue ih
DUR
EUR
Hinthitni aust tatanaltin
Palit
Iie
3 fet
anh
Patr near
iaeit a
RAHEM
RSIaf
ushathd
shanna i
Att
BLDn ie lh i
aaa
se ne eR tate
LOR
sesiltieanetltaatereutete
Y
Uiieai (aan
gut mt
Hinata tea
ESRit
TG aah
*
i
Aiea
E
eiHihee
elnta BeBe
RAO SSeS eee
Sethe, ee oa
Lia) Duet)
UGA eALIE MEAN ne
HULME ,
i
Hee ihsiaet
KAUAI DERI ett betes
bart iS
aig
satheee ROE
alee AUR
vies
4
EGHAM DUN
Rese MRAMUN aea BN
Ea FAA hata ais
eon A fiattiett
in Hine oR
Las seer vate
a Hitt
Sa
iad en
Literature
Dept
a SAN PU
FRANCISCO
BUA LC (EER
ReAl RY.
ope REP
ERENCE
BOOK
Not to be taken from the Library
ei 3 1223 0
UJ MAGYAR LEXIKON
Digitized by the Internet Archive in 2023 with funding from Kahle/Austin Foundation
https://archive.org/details/ujmagyarlexikonO003vari_b7j6
UJ MAGYAR LEXIKON
HARMADIK,
VALTOZATLAN
LENYOMAT
a) AKADEMIAI
KIADO,
BUDAPEST
SZERKESZTETTE AZ
AKADEMIAI
KIADO
LEXIKONSZERKESZTOSEGE
SZERKESZTO Beret ANDor
HeEvEsi Gyuna,
BIZOTTSAG
(szerkeszt5), Cs6r6s
JuLesz Mrixués, KovAos
SurAnyi JANos, Sziaeti Jézsar,
ZottTAN, Ernst JEN6,
IstvAn, Ranyi
WALDAPFEL
Atrrip, Rinyvi Pater,
JOzsur, Zsiamonp
LAsz1ié6
S
39 ay
SAN FRANCISCO PUBLIC LIBRARY © Akadémiai Kiadé, 1962
A kiad4sért felelés az Akadémiai Kiadé igazgatéja. — A nyomdai munkd4kat ellenérizte: Koch Laészlé szerkeszt6. — Képszerkeszt6: Koroknay I3tv4n. — Miiszaki felelés: Farkas Imre. — A k6tésterv Kondor Arpéd munkaéja. — A szerkesztés 1960. dec. 31-én zArult, az utannyomasé 1962. janudr 15-6n. — Terjedelem: 68,5
(A/5) iv + 24 melléklet. —
A szines képeket az Offset Nyomda danysz4ma:
69.66522
Akadémiai
Nyomda,
készitette. - A harmadik
103.101—146.100.
Budapest
—
Felelés vezet6: Berndt
Gyérgy
utd4nnyomas pél-
G g: 1. beszéddhang. A nyelv hata és a szAjpadlas kézéps6 v. hats6é része kéz6tt képzett zongés zdrhang, mas néven palatovelaris; zarhang. — 2. (G, g) a magyar Abécé tizenkettedik bettije. Foéniciai eredetti. — 3. zenei hang: —-hangelnevezések. — 4. jelek és réviditések:g: a tomeg egységének, a >grammnak a roéviditése; a Féld nehézségi ereje (vonzdéereje) kévetkeztében fellépé gyorsulas
jele. Nagys4ga kb. 981 cmseo-? ;' G:
a magneses induk-
cid mériékegységének,
a réviditése.
Ga:
a gallium elem
a —gaussnak
vegyjele.
Gaal Gaszton (1868—1932): nagybirtokos, 1906-tdé1 orszaggytilési képviseléd; a fdldbirtokosok érdekeit védé agrariusok egyik szészdéléja. 1922. aug.-ban kilépett az Egységes Pdrtbdél, 1926-ban megalakitotta a parlamenti agrariusok csoportj4t; ez az 5 vezetésédvel 1931-ben egyesult az wujjaszervezett Kisgazdapdrtial, amelyet ~ ugyanesak a nagybirtokosok érdekeinek szolgdlataba igyekezett allitani. Gaal Gyorgy (1783—1855): iréd. Pdlydjat A tudéds paléc, avagy Furkdcs Tamas levelei o. humorisztikus mtivével (1803—4) kezdte, amelyben a fejlédé Pest életét és jellegzetes alakjait mutatta be. Késébb mint Esterhazy Miklés herceg bécsi kényvtaérosa, német iréva lett, s szimos magyar mtivet forditott németre. Uttérd érdemei vannak a magyar népmesegytijtés terén, 1822ben 6 adta ki az elsé magyar népmesegytijteményt német nyelven (Mdrchen der Magyaren). Gytjtésének teljes sz6vege magyarul halala utén jelent meg: @. Gy. magyar népmesegytijteménye (1857—60). Gaal Mézes (1863—1936): {fré, pedagégus, tébb gyermeklap (Tanulék Lapja, Az En Ujsdgom) szerkesztdje. Szaznal tébb ifjus4gi kényvében szinte az egész magyar térténelmet feldolgozta, de mtiveit nacionalista szemlélet
jellemzi
(Hun és magyar mondék,
Magyar kirdlymonddk
stb.).
Gaal] Sandor (1817—66): honvédezredes, A szabads&ghare alatt kiilonésen az erdélyi harcokban ttint ki. 1849.
irodalomkritikus
a
szocialista
realizmus
gydzelméért
harcolt. Tanulmdnyait a filozéfiai idealizmus és a nacionalista
eszmék
elleni
hare,
mtivészi
érzékenység,
elvi
kévetkezetesség jellemzi. Tanulmdnyainak gytjteménye : Valésadg és irodalom (1950). Gaal Istvan (1877—1956): geolédgus—paleontolégus. Az erdélyi szérazféldi szarmataképzédmények ismertetése mellett gerinces éslénytani vizsgdlatokkal foglalkozott.
Ujszeri
rétegtani
szerusit6
mitivei
tagolasi k6éziil
kisérleteket
ismertebbek:
is végzett. A
fdld
Nép-
térténete
(1924) és Amit rosszul tudunk (1936). Gaal Jené (1846—1934): magyar polgdri kézgazdasz és politikus, egyetemi tanar, az MTA tagja. Konzervativ szellemti gazdasdgtérténeti, agrarpolitikai és szocidalpolitikai munkékat
Thessedik
Sdmuel
irt. Ismert
miive:
A falu gondozdsa,
élete, alkotdsai és miwei
(1918).
Gaal Jézsef (1811—66): ird; az MTA tagja. A szabads4gharo idején Vukovich Sebé igazsagtigyminiszter titkara s egy ideig a Marczius Tizendtédike szerkesztéje volt. 1849-ben Damjanich seregében harcolt. Vilagos utan hat évre Aradra internalték. — Alfdldi targya novellaival és életképeivel Petéfi munkaéss4ganak egyik eldkészitdje. Szirmay Ilona (1836) c. regényével hozzajarult a magyar térténeti regény kialakitaésdhoz. Legnépszeribb mtve,
A peleskei nétérius o. bohdézata (1838) Gvadanyi kéltdi elbeszélésének hdsét vitte szinpadra.
Gabanyi Arp4d (1855—1915):
szinész és iré. A kolozs-
vari, majd 1884 utdn a bp.-i Nemzeti Szinhaz tagja volt. Elsésorban Moliére vigj4tékaiban aratott sikereket. Szinmiiveket,
verseket,
elbeszéléseket,
gabardin 0, y tetszdleges), az in. Huler-féle integrallal érao
telmezheté :I'(z) =
| e-t-#~ dt.
Ebbél
kévetkezik,
hogy pozitiv egész z esetén I'(z) = (z — 1)!. gamma-globulin ; a vérsavé fehérjéi k6éziil a globulinok egyik valfaja; elektroforézises mddszerrel vdlaszthaté el a tobbi globulinféleségektél (alfa- és béta-globulin).
hellenisztikus
teriile-
gamma: 1. a gorég 4bécé harmadik bettije (y, I’). — 2. (mechanika) témegegység, 1 y = 0,001 mg = 10-8 g. — 3. a magneses térerésség geofizikdban hasznaélt egységé-
kialakult mtivészet. K6ézpontja févarosa volt a mai Pakisztanban.
hatds alatt
Peshavar, Gandhara Buddhaét Apollé min-
politikus, a nemzeti felszabadité6 mozgalom kiemelkedé vezetdje. Gudzserati fétisztviselé csalidjabdél sz4rmazott. A londoni egyetemen jogot végzett. 1891-t6] 93-ig iigyvédi gyakorlatot folytatott Bombay-ben. 1893-6] 1914-ig az
egyik
indiai
kereskedelmi
cég jogtanacsosa
volt
D-
Afrikéban, ahol a hinduk mozgalmat vezette az angol és bur féldbirtokosok és tékések faji diszkrimindcids politik&ja ellen. Az I. viléghébora utén Indidba visszatérve a nemzeti fiiggetlenségi mozgalom legnépszeriibb vezetdje lett.
Az
Indiai
Nemzeti
Kongresszus
Part
elnéke
volt,
Gandhi
17
s bar e tisztségré1 1934-ben lemondott, megérizte befolyésat a part vezetésére egészen halaldig. Az 6 kezdeményezésére kezdték meg az indiai nemzeti felszabadité mozgalom egyik sajétos formajét, a brit hatésAgokkal valé egyutt nem mtikédés kampényat (szatjagraha). Az angol hatésd4gok
tdébb izben
bebér-
tonéozték
(1922—24,
1933,
1942—44),
s tobb
foly-
izben
tatott éhségsztrajkot. Egy indiai reakcids part fanatikus tagja gyilkolta meg. — Tanitasinak — amely az Indiai Kongresszus Part ideolégiajaénak alapjavé valt — jellemzé vonasai: az erdészaknélkiiliség (elvetette az osztalyharcot is), a kasztrendszer elitélése, ill. tagadésa, a hindu—mohamedan ellenségeskedés elitélése, a falukézésségek és a kézmiipar fej-
Wie
ee
lesztésének
Gandhi (fénykép utén)
jelszava.
HBletmti-
vének legjelentésebb eredménye az volt, hogy nagy témegeket téomoritett az antiimperialista nemzeti hare tabora-
ba. Az indiai nép mar életében Mahatma (’nagy lélek’) névvel illette, 6s emlékét hivei szentként tisztelik. ganéjturofélék (Scarabaeidae): traégyaéban v. névényi korhadékban 616 bogarak. Kézismert a nagy ganéjturé (Geotrupes stercorarius). A tragyénak a féld alé juttatasaval hasznot hajt. A régi egyiptomiak a szent galacesinhajté bogarat (Scarabaeus sacer) vallaési mitoszukban szent dllatként tisztelték. Gangesz: folyé Indidban, a Hi-
malaéja D-i oldalan ; 2700 km, 1450 km-en hajézhaté. Vizgytijtéje kb. 1060000 km?, A _ Bengal-dbdlbe émlik. A Brahmaputraval kézés deltat épitett (kb. 80000 km?). A pusztulé6 delta egyes agai (Hoogly) Nagy ganéjturé télesértorkolatta szélesedtek. Bévizti folyé, vizhozama a torkolatnal 30 ezer m§/mp (vizbéségben harmadik a vilagon). Hatalmas 4rvize van a nyari monszun idején (jun.—szept.). Termékeny alluvidlis siksaga egyike a Fold legstrtibb népességii teriileteinek az indiai kultira tébb kézpontjaval: Allahabad, Varanasi (Benaresz), Delhi, Agra és a deltaéban egyik legnagyobb indiai varos, Calcutta. Mellékfoly6éi: Jumna,
Son, Ghaghra.
A hin-
duk szent folydja. sédés
Ganna: O6tk., Veszprém m., papal j. L: 460 (1960). Va.: 1940-ben
Kisganna
és
Nagyganna egyesitésébél kelet-
kezett. A nagygannai r. k. kerektemplom mutemlék. K. Moreau terve utan 1808—18
kézétt épiilt. Gant:
6tk., Fejér m., méri
j.. a Vértes hg.-ben. Va.:
Bo-
dajk. L : 1220 (1960). A Gantimedeneében van hazank legnagyobb bauxittelepe, itt inGaniimédész dult meg a hazai bauxitba‘Dombormti a Nemzeti nyaszat 1926-ban. Kiilszini fejMuzeumban) tés. Jelentés beruhazdsokkal kibdvitett banydszlakételep. Ganiimédész, Ganymedes: goérég mondai alak, Trész kirély fia. Szépsége az isteneket is elbtivélte. Zeusz sas
2 Uj Magyar Lexikon III.
képében
magéval
poharnokava
ragadta
az
Oliimposzra,
és az istenek
tette.
Ganz Arammér6 Gyaér: a —Ganz-vdllalatokbél 1949ben kivdlt 6n4ll6 izem. Telephelye: Gédéllé. Az elsé 6téves
terv
alatt
fogyasztasméréket
jelentésen
kibdévitették.
és hitelesité
Termékeinek jelentés részét exportdlja. 1700 dolgozét foglalkoztatott.
Ganz
Daru-
gyérbél
és Kazangyér:
1951-ben
bakdarukat,
kivalt
nagy
Villamos
berendezéseket
a —Gheorghiu-Dej
6naéll6
teljesitményti
iizem.
gyart.
1958-ban
kb.
Hajo-
Portdldarukat,
kazAnokat,
vasszerkeze-
teket, szallit6 berendezéseket, rakodéhidakat gyart a belés kiilféld sz4mara. Telephelye: dolgozét foglalkoztatott.
Bp. 1958-ban
Ganz—Jendrassik-motor : vastti
kb.
vontatdsra
1700
alkalmas
— Diesel-motor.
Ganz Kapesol6k és Késziilékek Gydra: a Ganz Villamosségi Rt.-bél 1950-ben kivélt 6naéll6 iizem. Telephelye: Bp. Az elsé 6téves terv alatt 11,5 millié Ft beruhazassal jelentésen
kibévitették.
Erds4ramu,
kisfesziilt-
ségi kapesolékat és késziilékeket, kiilénb6zé teljesitményt megszakitékat, kapcesolétablakat stb. gyart. A vallalat 1958-ban 1300 dolgozét foglalkoztatott. Ganz-MAVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyar: 1959. jan. l-én a Ganz Vagon- és Gépgydr és a MAVAG Mozdonyés Gépgydr egyesitésébél létrejétt nehézipari uzem. Az orszig masodik legnagyobb vallalata. Telephelye: Bp. A MAVAG régebbi gézmozdonygyértasat megsziintették, s az egyesiilt iizem f6 feladata Dieselmotorok, Diesel-mozdonyok, motorvonatok, vizgépek (szivattyuk és tartozékaik, turbindk, szivattyutelepek), kompresszorok, hid- és daru-vasszerkezetek, kohaszati és kovacsolt 4ruk gyartésa a bel- és kiilféld szémara. Az egyesités elsésorban azért valt sziikségessé,
mert
a
két
s mindketté
gozott.
A
gydér
f6
gyartdsi
a dieselesitési
MAVAG
profiljai
program
mindkét
megegyeztek,
megvaldsitdésdn
gyaér ellAtéséra
dol-
alkalmas
vasontével, a Ganz-gyar acéléntével rendelkezett. Az egyesités lehetévé tette a belsé kooperdcidéd elényeinek kihasznalasét. 1959-ben a két gydr ésszes dolgozéinak sz4ma
kb. 17 000 volt. Ganz-vallalatok : a kapitalista gépipari érdekeltsége.
svajci
szarmazdsi
1844-ben
Budan.
Mo. egyik legnagyobb
Magvat Ganz Abraham
magyar Ontédébél
vasdntdmester fejlédétt
(1815—67)
alapitotta
ki korszerti
verti-
kélis nagyiizemmé. 1869-ben Ganz és Tarsa Vaséntéde és Gépgydr Rt.-gi alakitottak, 1879-ben az Elsé Magyar Waggongyar Rt.-ot, majd 191l-ben a Danubius Hajé- és Gépgyar Rt.-ot magdba olvasztotta, s ekkor vette fel a Ganz és Tarsa Danubius Gép-, Waggon- és Hajdgydr Rt. nevet. Az 1878-ban létesitett villamos osztalybé] 1906ban alapitottak a Ganz Villamossdgi Rt.-ot. Ez 1929-ben ismét beolvadt az anyavallalatba, amely ekkor felvette a Ganz és Tarsa Villamossdgi, Gép-, Waggon- és Haiégydr Rt. nevet. Mindenfajta k6ézlekedési eszk6ézt, motort,
ganglion (g6r.) : gangréna gor.):
Papa.
Gapon
mezégazdaségi és gyaripari gépet, gyartott, s minden profiljaba vagé
vasszerkezetet stb. termelési agazatban
jelentés exportot bonyolitott le. Az dllamositasig a Hitelbank érdekkérébe tartozott. A II. vilaghabort alatt nagy dllami hadi megrendelést kapott, a katonai jarmtgyartasi program végrehajtasaban jelentés szerepe volt, s hadiipari termékeinek nagyobb részét a fasiszta Németo. hadigépezete szémara exportalta. — A felszabaduldAs utén a ~at mar 1946-ban allami kezelésbe vették, majd 1948-ban allamositottak. Az egyes részlegek 6nallé véllalatokké alakultak at. A Ganz Vagon- és Gépgydr 195Y-ben egyesiilt a MAVAG@ Mozdony- és Gépgydrral (—+Ganz-
MAVAG gyarb6él ebbél
Mozdony-, Vagon- és Gépgydr); a Ganz Hajéalakult a —Gheorghiu-De, Hajdgydr,
1949-ben 195l-ben
kivaélt
a —+Ganz
Daru-
és
Kazdngyar ;
a Ganz Villamossagi Rt.-b6él a Klement Gottwald Villamossdgz Vdllalat, s egyes részlegeibél a +Ganz Kapcsolok és
Késziilékek Gydra és a +Ganz Aramméré Gyér alakult. Gapon,
Georgi]
Apollonovics
(1870—1906):
orosz
pdépa, az Orosz Gyari Munkasok Gyiilekezete nevi monar-
garatfogak
18
Gara
békés felvonulds4t 1905. januar 9-én, amelyet
a Karolyi-, majd a Berinkey-kormdnyban kereskedelemligyi miniszter. A Tandcskéztarsasdg kikialtasa eldtt a két munkaspart egyesiilése szélséjobboldali ellenzékének f6 képviseléje volt. A proletaérdiktatura kikidltésa utén Svajcba emigrélt, 6s a magyar munkdéshatalom megdéntése érdekében tevékenykedett. Az ellenforradalom
a cari csendérség vérbe fojtott (—véres vasdrnap). Ezutan kiilféldre ment, majd visszatérése utan Pétervar melletti nyaraléj4ban meggyilkoltak.
gydzelme utdn visszatért, a Clerk-féle targyaldsokon az SZDP nevében aldirta azt a megegyezést, amely elékészitette Horthy bevonulds4t Bp.-re. 1919. nov. végén
Gara: 6tk., Badcs-Kiskun m., bajai j. (Bdcska). L: 3920 (1960). Rostkendertermelés. Ag. Malom. Garab : ktk., Négrad m., pasztdi j. L: 210 (1960). V4.: Pasztd. Garabone: otk., Zala m., nagykanizsai j. gis 1130 (1960). V4.: Komarvaros.
ujra kilféldre ment. 1934-ben tért haza, és Atvette a Népszava szerkesztését. Emlékirata: a HYorrongs Magyar-
chista
munkdsszervezet
szervezdje
(1904),
a
renddrség
titkos iigyndke. Célja az volt, hogy elvonja a munkasokat
a forradalmi
harctdél, s tevékenységiiket
terelje. Szervezetei
mtkédtek.
munkdsok
~
a beliigyminisztérium
javaslatéra
garaboncias,
garaboncids
szervezték
békés
mederbe
jévahagyaésaval
meg
a
pétervari
didk gazdaszervezet
gazdasagi kategériak
gazdasag gazdasag: anyagi termelést folytaté gazdalkodé egység. Ilyen értelemben beszéliink valamely tarsadalom egészének ~Arél (—+nemzetgazdasdg, +népgazdasdg) v. a
sét, a fdldrajzi munkamegosztés torvényszertiségeit a kiilénb6z5 termelési médok feltételei kéz6tt. 3. Az dgazate v. specidlis ~ egyes termelési agak féldrajzi eloszlasanak
termelésnek
tanulmaényozdsara iranyul; egyes asvanyi, Allati v. néovényi eredetti termékek termelési helyeinek és mennyi-
csak egyes részteriileteire kiterjedé ~okrél
(pl. @ mezégazdasagban az egyes, kilénb6zd tipusd termeldegységeket paraszt- v. egyéni gazdasdgnak, +—dllame gazdasdgnak, szdvetkezeti gazdasdgnak stb. nevezziik).
gazdasagi
alap:
a tarsadalom
fejlddés adott szakaszaban
termelési
viszonyai
&
(—alap és felépitmény).
gazdasagi alaptérvény : —alaptirvény gazdasagi beszamitas : a szubjektiv értékelmélet alapjan allé polgéri kézgazda4szok Altal alkalmazott elj4ras a termelési eszk6z6k értékének megadllapitasdra. A haldrhaszon-elméletb6| kiindulva azt Allitj4k, hogy a termelési eszk6z6k (polgaéri terminolégia szerint ,,termelési javak’’)
értékelésének
alapja
az Altaluk,
ill. beldluik eldAllitott
fogyasztaési cikkek értéke, amelyet e cikkek ,,hatarhaszna”’ hatéroz meg. Eszerint azok a termelési eszk6z6k értékesebbek, amelyekkel értékesebb fogyasztdsi cikkeket Allitanak elé. A termelési eszk6zék6n kiviil azonban a munkat is a termelési javak k6zé soroljék, s ennek az ,,értékét” is a ~
utjan kivanjak meghatérozni.
Mint-
hogy pedig a fogyasztasi cikkek ,,értéke’” — ugymond — att6l a hasznossdgtél fiigg, amelyet — mennyiségiiktdél is figgden — az értékelé egyének sz4mara jelentenek, a~ lényegében annak az értelmetlen feladatnak a megoldaésara vallalkozik, hogy valamely fogyasztdsi cikk becsiilt hasznoss4g4nak hany szdzaléka készénheté az eldaéllitasaban részt vett kiilénbézé anyagok és gépek mindegyikének, s tetejében még az élémunkdénak is, holott nyilvanvalé, hogy a termék hasznossdga is, mennyisége
is,
tehdt
,,hatdrhaszna’”
is
a
tényezdk
egytittmikédésének k6ézés eredménye. Ily médon nem csodélatos, hogy a ~ bonyolult matematikai mddszertana sem vezet elfogadhaté eredményekre, s maga a ~ EF. Wvesertol szarmazé elgondolasa a legtébb mai polgéri kézgazdasz eldtt is hitelét veszitette.
gazdasagi blokad: valamely Allam v. teriiletrész gazdasagi kapesolatainak megszakitésdra iranyuld intézkedések dsszessége. (bdvebben —+blokdd)
gazdas4gi biintettek: jogrendszeriinkben a tervszeri gazdalkodas és termelés, a kézellatés, a pénz- és devizagazdélkodas érdekeit sért6é v. veszélyezteté btincselekmények gyijtdéneve.
gazdasagi eseléd : mezégazdas4gi munkara évi v. havi szerzddés alapjan alkalmazott dolgozé (—-cseléd). Gazdasagi és Szocialis Tanacs, Hoonomic and Social Council [ikenomik end szous] kaunszl]: az ENSZ egyik
f6 szerve. 18 tagbdl 4ll. Tagjait a Kézgyitilés 3 évre valasztja. Feladata a nemzetkézi egyiittmtikédés elémozditaésa gazdas4gi, szocidlis, kulturélis, nevelésiigyi és egészségiigyi téren. Kapcsolatot tart fenn a kiilénbézé szakositott nemzetkézi
intézményekkel
(UNESCO,
Egye-
temes Posta Unié, Nemzetkézi Tavkézlési Unis), és ezek mukédésének ésszhangjat biztositja. Hatarozatait a tagok szavazattobbségével hozza. Kozvetlen feliigyelete alatt mukédik az Emberi Jogok Bizottsaga. (+Hgyesiilt Nemzelek Szervezete) gazdasagi félirajz: a fdldrajznak a tarsadalomtudomaényok kérébe tartozé 4ga. Targya a termelés, ill. a termeléerdk teriileti elhelyezésével kapcsolatos kérdések vizsgalata, a foldrajzi munkamegosztas torvényszertiségeinek, a teritletkézi gazdas4gi kapcsolatok kialakuldsénak tanulmaényozasa az adott tarsadalmi-termelési viszonyok k6zé6tt.. Figyelemmel van a természeti viszonyokra, @ termelderék szinvonalara, a muszaki fejlettségre az adott
torténelmi idészakban. — Altal4ban haérom fé Agazatra tagoljak: 1. Regiondlis v. leiré ~, mely vizsgélatat egyegy teriiletre (orszag, orszAgesoport, orszagrész, régid, k6rzet) terjeszti ki, ill. az ennek megfelelé gazdasdégi alakulatokat tanulmanyozza. Ezen épiil fel az 4ltalanos gazdas4gi rayonirozas (kérzetbeosztas) tudomanyos alapjainak kidolgozdsa, ami a~ egyik f6 feladata. 2. Az dltalénos ~ elméleti térvényszeriségek megallapitasara torekszik, altalanositva vizsgilja @ termelés féldrajzi elhelyezkedé-
ségeinek vizsgdlataval foglalkozik. Igy pl. az energetika fildrajza az energiaforrasok és az energiafogyaszték teriileti kapcsolataival foglalkozik; az ewpar fildrajza az ipari kérzeteknek a természeti kérnyezettel val6 térbeli és egyéb kapcsolatait kutatja, a mezégazdasdgi féldrajz a mezégazdasagi kérzetek létrejéttét, helyzetét, tipusait tanulmaényozza kilénb6z6é természeti és szocidlis viszonyok k6zétt ; a kézlekedési féldrajz a foldrajzi munkamegosztés kévetkeztében kialakult gazdasdgi kapcsolatokat kielégité kézlekedést tanulmanyozza stb. Kiilén helyet foglal el a népességfildrajz, amely a lakosségnak mint f6 termeléerének megoszladséval (kor, szakmai képzettség stb. szerint), a népesség életfeltételeinek tanulmanyozasaval és a telepiilés viszonyaival foglalkozik. — A ~
elnevezés
W. Gétztél szdrmazik
(1882). Magat a ~ot
a
kapitalista gazdaségi rendszer sziikséglete hozta létre, amikor — fdként a kapitalista kiilkereskedelem és a tékeexport fejlédése mellett — elkeriilhetetlen kévetelménnyé valt egyes orszdgok termelési sajdtsagainak, természeti kérnyezetének és termelési lehetdségeinek pontos megismerése. A kapitalista orsz4gokban a ~ sem célkitizéseiben,
sem
felfogds4t
illeté6en
nem
egységes.
Gyakran
az
emberféldrajz részeként jelenik meg, amelyet elséként Fr. Ratzel (1844—1904) fejtett ki; az ide tartozé iranyzatok helytelenil a féldrajzi kérnyezetnek juttatnak dénté szerepet a gazdas4g kialakula4sAéban. Az emberféldrajzbdl kialakult masik iranyzat az ember Altal kialakitott muiaj v. kulturtéj egyoldalu morfoldgiai vizsgélatara szoritkozik ; mas irAnyzat a t4j és az ember kélcsénhatésanak kialakuldsdra alapitotta kutatdsait in. tdjmonogrdafidk keretében. A kordbban uralkodé determinista felfogassal ellentétben az ujabb polgdri geogréfusok tébbsége csak a kérnyezet Altal nytjtott lehetdségeket (posszibilitésokat) ismeri el. Elterjedt a tulzé6 gazdasdgstatisztikai iranyzat és az egyszera tényregisztrala4s. A marxista ~ az anyagi javak termelési médj4bél indul ki, elsésorban a politikai gazdaségtan
torvényeire
t4maszkodik,
ugyanakkor
a termé-
szeti foldrajz megallapitaésait is felhasznélja. — A marxista elméletb6l kiindulé szovjet ~ban kezdetben a tényeket regisztral6 gazdasagstatisztikai iranyzat volt uralkodd, majd a tervgazdélkod4s megszilarduldsdval a regionalis vizsgdlatok keriiltek elétérbe, amelyek a termelés, az egyes ipardgak, a termelés és a fogyasztaés helyes aranyainak kutatésdra iranyulnak (N. N. Baranszkij, I. A. Vitver, 1. M. Majergojzstb.). Ilyen iranyban fejlédnek a ~i kutatasok a népi demokratikus orszigokban is. — A kapi-
talista orsz4gok ~Aban is fellépnek a haladés képviseldi, igy pl. a francia P. George munkéiban nagy figyelmet fordit a termelés-elhelyezkedés térvényszertségeinek tanulmanyozasara.
Gazdasagi Fétanaéecs:
a felszabadulads utén a Miniszter-
tanacs szerveként létrehozott, elsé atfogd jellegti, gazdas4gi irényité hatdédsdg. 1945-t61 49-ig mikédétt. Elnéke
@ miniszterelnék, tagjai a gazdasagi
térc4k
miniszterei,
operativ vezetdje a fdotitkar volt. A ~ igen tag hatask6érrel rendelkezett gazdasagi iigyekben. Nagy szerepe
volt elsésorban a stabilizaciéd megvaldésitésAban, majd az Allamositésok elékészitésében és a tervszerti szocialista gazdélkodasra valéd attérésben. (+még Népgazdasdgi Tandcs)
gazdasagi kategériak:
valamely
t&rsadalom
termelési
viszonyainak elméleti tiikrézédései, az objektiv valéség egyes vonatkozésait fejezik ki; szorosan kapcsol6dnak a —gazdasdgi térvényekhez. A kapitalista gazdas&gban ilyen ~ a tdéke, az értéktébblet stb. A szocialista forradalom gy6zelme utén ezek a ~~ megsztinnek, s ujak jénnek létre,
pl. népgazdas4gi terv, dn4llé6 elszamolas stb. Vannak olyan ~, melyek formaéjukat a szocialista gazdas4gban is megtartjak, de uj tartalmat nyernek. Pl. éru, bank, munkabér, pénz stb.
gazdasaégi kényszer
27
gazdasagi kényszer: a kapitalista gazdasdg Iényegébél kévetkezé sziikségszeriiség, amely a termeldeszkézeitél megfosztott,
jogilag
szabad
bérmunkdst
arra
készteti,
hogy a tékés szimara dolgozzon, értéket és értéktdobbletet termeljen. A --gazdasdgon kivili kényszertél eltéréen a bérmunkést Altaldban nem jogilag régzitett szabdlyok kényszeritik
ldtszatot
a munk4ra,
teremt,
hanem
mintha
az éhség ~e;
a munkds
ez olyan
jogilag egyenlé
fél-
ként, jdszantabél dolgoznék a tékésnek (+még kapitalizmus). gazdasagi kiegyezés: az 1867. évi politikai kiegyezést kiegészité, 10 évre kotétt vam- és kereskedelmi szévetség.
Elsé {zben 1867-ben iktatték torvénybe, majd négy alkalommal (1878, 1887, 1903, 1907) megujitotték. Fenntartotta az Ausztriaval egységes vamteriiletet és valutat (—kézis vamteritlet, —valutakdézésség), ami az osztrak ipari 6s banktéke félényét biztositotta a Monarchia egész
teriiletén. A kiilkereskedelmi szerzédések kétését is kizds dgynek nyilvanitotta.
(~még
Osztrdk—Magyar
Bank)
gazdasagi kérzet, rayon : valamely adott orsz4g teriiletén beliil a tarsadalmi-térténeti fejlédés soran kialakulé gazdasdgi-teriileti egység. A fennallé természetifdldrajzi adottsagok alapjan déntéden tarsadalmi ténye-
zok hataséra jén létre. A ~ a kapitalista gazdas4gban a —+fdldrajzt munkamegosztdsbél kifolyélag 6szténdsen, az egyes tékések v. tékéscsoportok érdekei és eréviszonyai szerint alakul ki. A szocialista orsz4gokban a ~eket (az SZU-ban a népgazdasdgi rayonokat) tudoményos kutatassal tervszertien alakitjak ki. (>~még rayonirozds)
gazdasagi
liberalizmus:
gazdasdgpolitikai
iranyzat.
Képviseléi szerint a gazdasdgi élet 6nmagdra hagyva, minden 4llami beavatkozast6l mentesen mtikédik a legtoékéletesebben : aszabad verseny mellett az objektiv gazdasigi torvények szabad érvényesiilése (gazdasdgi szabadsdg) olyan 6sszhangot teremt a gazdaségi életben, amelyben az egyéni és tarsadalmi érdek a legjobban ésszeegyeztethetd. A ~ a kapitalista gazdas4gi rend megerdésédésekor
lépett
fel, akkor
haladé
szerepet
tdlt6tt
be, éle a
gazdasagi élet feuddélis és merkantilista k6téttségei ellen iranyult. A —fiziokratizmus képviseldi, elsésorban +F. Quesnay 6s —R. J. Turgot, a merkantilista gazdaségpolitika ellen harcolva hangoztatték a ~ sziikségességét. A ~ hivei voltak az angol klasszikus kézgazdasaégtan képviseldéi is (+A. Smith és +D. Ricardo), akik élesen harcoltak a termelderdk fejlédését gatlé kététtségek ellen. A kapitalista gazdasag fejléddésének késébbi szakaszAban, fdleg a marxizmus fellépése utan a ~ mar a tékés gazdasig apoldgiajat (védelmét) szolgdlta; azt bizonygatta, hogy a tékés gazdas4g belsé erdi képesek spontéan mddon megvaldsitani a gazdasagi élet zavartalan fejlédését. A -—kapitalizmus Aaltalanos valséga idején az —dllami monopolisia kapitalizmus kibontakozdsdval azonban a tokésosztaly érdekeit képviselé kézgazddszok nagy része
(kézdttiik oJ. M. Keynes is) szembefordult a ~sal. A monopoltékének a ~sal szemben olyan nézetek kellenek, amelyek a monopdliumok sziikségességét, az Allam gazdasagi beavatkozasat igazoljak. A ~ eszméit ma mar a legtébb orsz4gban csak kevés polgari kézgazdasz hirdeti, ugyanakkor az imperialista orszagok gazdaségi terjeszkedésiiket az elmaradott orsz4gokban napjainkban is a ~ elméletére hivatkozva probaljak igazolni.
—
Irod.
K.
Marx:
Ertéktébblet-elméletek.
I., 1958;
Matyas A.: A polgari kézgazdasdgtan fébb iranyzatai...
1960. gazdasagi modell: letek
(fiiggvények)
olyan téblazatok, 4brak v. egyenrendszere,
amelyek
valamely
v. esak elgondolt gazdasdg (a vilaggazdasag, orszag
gazdasaga,
ill.
annak
kilénb6z6
létezd
v. egy-egy
részei,
folya-
matai) legfontosabb ésszefiiggéseit igyekszik leegyszerisitetten, sematikusan 4brazolni. yen ~eknek tekinthetd pl. egy egész népgazdasag méretében Quesnay
nevezetes kdtetében termelését
Tableau
Economique-je,
Marxnak
a 7'déke II.
k6zélt hires, a tarsadalmi dssztéke ujraAbrazolé egyenletei, ill. sémai. A vulgaris
burzsoé kézgazddszok kéziil példaul Walras dolgozott ki
gazdasagi torvények ilyen, a piaci egyenstly feltételeit 4braézol6 egyenletrendszert. A ~ értéke attdél fiigg, mennyire képes sematikus volta ellenére is 4brazolni a vele jellemzett dsszefuggések lényegét. A vulgaris burzsoé kézgazdészok kezében az 4llitélag a kapitalizmus lényeges gazdasdgi viszonyait a&brazolé ~ek 4ltal4ban a tdkés rend ellentmondasainak leplezésére szolg4lnak. A ,,modellépités” bizonyos kézgazdaszok kérében egyenesen divatta valt, olyképpen, hogy végiil egydltal4n nem téréddnek azzal, hogy van-e még a modell feltételezéseinek kéze a valdsaghoz. — A megfeleléen készitett, tehat a valédsdgos £6 osszefiiggéseket megragadé modeliek mint a gondolkodas segédeszk6zei hasznosak lehetnek, amennyiben az egyes gazdasagi rendszerek mtkédése a helyes modellen szemléltetéen mutathatéd be és a véletlen jelenségektél megtisztitva vizsgalhatd.
gazdasagi romanticizmus:
a 18. sz. végén és a 19. sz.
elején élesen
kibontakozé kézgazdas4gi iranyzat. Képviseldi birélték a kapitalista gazdasdgi rend hibdit, és
veliik
szemben
a
multat,
a
feudalizmust
dicsditették.
A szabad verseny pusztit6 hatadsdval szemben a kisebb termeléket a régi tarsulasi formak felelevenitésével kivantak megvédeni. A ~on beliil két iranyzat volt. Egyes képviseldi (pl. +A. Maller, 1779—1829) a@ feudalis nagybirtokot idealiz4lték, masok (pl. +J. Ch. Sismondi, 1773—1842) a kisarutermelék védelmét kévetelték, és esak
a kisérutermelés
viszonyai
k6zétt
tartottaék
Iehet-
ségesnek a harmonikus gazdas&égi életet. A ~ képviseldinek nézeteit a marxizmus klasszikusai élesen biraltak. —
Irod.
K.
Marx:
Eriéktébblet-elméletek.
I., 1958;
V. I. Lenin: A g. jellemzéséhez. Mtivei 2., 1951. gazdasagi térvények : a gazdasaégi jelenségek és folya-
matok
sziikségszert,
lényegi
és
tartés
dsszefiiggései;
objektiv jellegdek, vagyis létezésiik fiiggetlen attdl, hogy az emberek felismerik-e éket és akarjak-e érvényesiilésiiket. Meghatarozott termelési viszonyok alapjan keletkeznek és hatnak. Az emberek ezeket a térvényeket megismerhetik és felhasznalhatj4k a tarsadalom érdekében, de nem valtoztathatjak meg onkényesen, és nem hozhatnak létre ~et. A tarsadalom, igy a gazdasagi élet térvényei is megegyeznek a természeti torvényekkel abban, hogy objektiv jellegtiek, azonban mig a természeti térvények az emberek kézremtikédése nélkiil is érvényesiilnek,
keresztiil szerint
a ~
valésulnak
h4rom
csak
meg.
csoportra
az
emberek
cselekedetein
Ervényesiilésiik
oszthaték:
idétartama
a) Altal4nos,
min-
den tarsadalomra érvényes térvények (pl. a termelderdk és termelési viszonyok jellege kézti désszhang térvénye); b) egy adott tarsadalmi formacidban érvénye-
sul6 torvények (pl. az értéktébblettérvény, amely csak a kapitalista gazdasagban, v. a tervszerli ardnyos fejlédés térvénye, amely csak a szocialista gazdasagban érvényesiil); c) tébb tarsadalmi formaciéra jellemzé torvények (pl. az értéktorvény, amely minden 4rutermelé tarsadalomban érvényesiil). Azokban a tarsadalmi alakulatokban, ahol egymassa] ellentétes osztélyok léteznek, a gazdasagi fejl6dés torvényeinek a felismerése és érvényesiilése az 6numagukat tulélt uralkod6 osztélyok
ellenéllés4ba iitkézik, mivel sérti érdekeiket. Pl. amig a burzsoaézia
haladé
osztaly volt, addig
—
bizonyos
kor-
latok k6zétt — érdekében 4llt a gazdasagi fejlédés torvényeinek felismerése, s a halad6 polgari kézgazdaszok tudomdnyos nézetei a feudalizmus régi erdinek ellen4lla4saba utkéztek. Késébb azonban a burzsoaézia haladdé erdb6l reakcidédss& valt, 6s nem volt érdeke a tékés kizsdkmanyolas lényegének és megdéntése sziikségszerti-
ségének felismerése. A ~ — kilénésen a szocializmus eldétti tarsadalmakban — mint tendencidk az ellentétes iranyban haté erdk ereddéjeként, megk6zelité pontossaggal érvényesiilnek. A szocialista gazdaségban is mint tendenciék hatnak, itt is fellépnek ellentmondasok, azonban megsztinnek a taérsadalom antagonisztikus ellentmondasai, és megvan a lehetdsége annak, hogy a tarsadalom tudatosan és tervszertien valdésitsa mcg a tarsadalmi fejlodés térvényszertiségeinek kévetelmé-
28
gazdasagi valsag nyeit.
Mig a ~
a szocializmus
eldtti tarsadalmakban
Altalaban spontdn méddon, elemi erdvel érvényesiilnek és hatnak, a szocialista gazdasagban lehetdség nyilik a tér-
_
lom megdéntésére iranyuléd forradalmi harecot segitik eld. — Meghatdrozott iddkézékben — hosszi iddén at 8—12 évenként — ismétléddnek. Az egyik ~ kezdetétdl
vények felismerésére és tudatos alkalmazasara ; a szocia-
a masikig
lista Allam tudatosan, a torvények kévetelményeit figyelembe véve iranyitja a népgazdasagot. Ha az Allam, ill.
szakasza
gazdasAgi iranyit6 szervei nem
helyesen
ismerik
fel és
megsértik az objektiv ~et, a gazdasagi életben zékkendk, aranytalansaégok stb. keletkeznek, s ezek a jelenségek hivjak fel az iranyitéd szervek figyelmét a ~ kévetelményeinek érvényesitésére. A ~ felismerése teszi lehetové a népgazdasag k6zponti, tervszert iranyitasat, a helyes guedasagpolitika kialakitasat. — Irod. K. Marx: Bevezetés a politikai gazdasagtan birdlatahoz. 1951; Marx— Engels: Valogatott levelek. 1950; Sztdlin: A szocialista kézgazdasag problémai a Szovjetunidban. 1953 ; Politikai gazdasagtan. Tankonyv. 1959. gazdasagi valsig: a toékés gazdasdgi élet sulyos megrazkédtatasa, amely periodikusan visszatéré tultermelési valsagok formajaban jelentkezik, 6s a tékés ujratermelési ciklus kiinduld- 63 végpontjat alkotja. EK ~ok alapja a kapitalizmus alapveté ellentmondasa, vagyis egyfeldl a termelés tarsadalmi volta, masfeldél a termeléeszk6z6k és ezért a terméxek magan (tdkés) jellegi elsajatitasa k6zétti ellentmondas, amely kizarja a gazdasag tervszeri, aranyos fejléddését. A bévitett ujratermelés soran sziikségképpen mogsértik a tarsadalmi termék zavartalan realizalasdhoz sziikséges aranyokat, az aranytalanségok halmozédnak, és a felhalmozdédott aranytalanségok elédbb-utébb ~ban robbannak ki. A dénté aranytalansag a kapitalizmus lényegébdél fakadéan a termelés
és a fogyasztds
k6z6tt
alakul
ki:
a tékések
a
tobb profitot hajszolva egyfelél a termelési kapacitésok és a termelés
bérének
folytonos névelésére,
alacsonyan
ndvekedése
mogétt
tartasara
masfelél a munkdsok
toérekednek;
sziiksézgképpen
a termelés
lemarad
a dolgozdé
tomegeknek, a fogyasztasi cikkelk f6 vasarldinak a fizetd-
képes kereslete. Igy tehdt tul sok termeldeszkézt melnek
a
fogyasztasi cikkeket
gyartéd
termelési
ter-
aga‘
sziikségletéhez képest, és tul sok fogyasztasi cikket Allttanak
elé
valésagos
sége
a tomegek
képest.
,,Minden
valsag végso oka mindig a témegek
szegény-
6s fogyasztasuk
term@ésnek
vasarléerejéhez
korlatolisaga,
azzal a térekvésével,
szemben
hogy
a tdkés
a termelderdket
ugy fejlessze, mintha azoknak csak a tarsadalom abszolut fogyaszt6éképessége szabna hatart.”? (Marx: A tdke Til. 536., Szikra 1951.) A~ abban jut kifejezésre, hogy az aruk értékesitése megszakad, a raktarak ,,felesleges”’ érukkal vannak t6mve, a termelés visszaesik, az aralk esnek, tomegesen bocsatanak el munkasokat, az tizemek
kapacitaskihasznalasa csékken, a vallalatok egy részét bezarjak, sok varosi és falusi kis4rutermelé ténkremegy. Gyakran a hitel és pénzforgalom valsaga, a részvények, kétvények és mas értékpapirok 4rfolyamaénak zuhandsa (tézsdekrach),
a
esdd6k
elszaporoddsa
kiséri.
A
~ok
rendszerint dltaldnos jellegiek, az egyik termelési 4gban kezdédnek, majd hamarosan kiterjednek az egész nemzetgazdasagra, sot sokszor az egész kapitalista gazdasdgi rendszerre is. Osszefonddhatnak a sajatos vondsokat mutatéd —agrdarvdlsdgokkal, amelyek elnyujtj4k és ki-
mélyitik az ipari valsagot. A ~ nemesak a kapitalista gazdasag ellentmondasainak kirobbandsa, hanem ugyanakkor ezeknek az ellentmondaésoknak idédleges, részleges és pusztit6 mddon térténd megoldasdt is jelenti, ami lehetdvé
teszi az ujratermelés
folytatasdt.
A ~bél
vald
kilabolas lehetdségét maga a valsaég teremti meg. A termelésnek a kereslet zsugorodds4t meghaladé csdkkenése, az araknak az értékesitést megkénnyitd esése, tovabb& nemegyszer az 4ruk megsemmisitése (pl. kavé
gazdasagi valsag
terjedé van:
idédszak
->vdélség,
a —ciklus,
amelynek
—depresszid,
négy
—+megélénkiilés
és -—>fellendiilés. A ciklus kiindulépontja a _ valsdg. Minden valsag lékést ad az —dillotdke témeges feltijitasahoz. A t3kések arra térekednek, hogy a nagy arzuhanas ellenére is helyreallitsAk a jovedelmezdéséget, ezért a munkdsok fokozottabb kizsAkmanyolasa mellett — az elavult berendezések helyett — uj gépeket és Uj termelési mdédszereket vezetnek be, ami a piac bdviilését
segiti eld, és pdtlédlagos
keresletet
teremt
az
Allétdke
anyagi elemei iraént. Ez a kereslet azonban a kibévitéssel megsztinik, a kibévitett 4llétéke ontani kezdi termékeit a piacra, ami pdtlédlagos kindlatot eredményez, amely ujabb ~ kirobbanasat segiti elé. Minthogy a tarsadalom Alldidkéjének tulnyomsd részét iddbelileg nem egyenletesen elosztva, hanem egyszerre pdotoljak, és a tomeges felajitasnak a vals4g ad lékést, ezért az alldtéke tomeges felujitasa tébbé-kevésbé a kévetkezé ciklus anyagi alapja. — Az Altalanos tiltermelési valsagokon kiviil részleges vdlsdgok jelentkezhetnek az egyes termelési agakban, benniik a tékés termelés ellentmonddsai szétdarabolva, elszigetelten jelentkeznek. A kapitalista gazdasag bizonyos ciklusaiban ->kézbeesé vdlsdgok is eldéfordulnak, altalaban olyankor, amikor az erdés ellenhaté tényezdk megakadalyozzak, hogy a tiltermelés altalanos jellegtivé valjék ; azb jelenti, hogy a megélénkiilés v. a fellendiilés szakaszanak kiterjedése az adott cikluson beliil megszakad. — A ~ok torténete. Az elsdé altalanos tiltermelési valsag 1825-ben tort ki Nagy-Britanniadban, amely akkor a kapitalista termelés élén haladt. A kévetkezé 1836-ban jatszédott
le,
s
nemcsak
Nagy-Britannidt,
hanem
az
USA-t is magdval ragadta. A kévetkezé 1847-i ~ az eurdépai sz4razfold esaknem minden orszagara is kiterjedt. Az elsé vildgméreté ~ 1857-ben tort ki; kiterjedt Eszakés Dél-Amerikara, valamint az egész eurdépai szarazfoldre is. Az 1866-i ~ az amerikai polgarhabort viszonyai k6zétt tort ki, amely Eurdpéban komoly gyapothianyt idézett eld. Az 1873. évi~ feliilmulta az dsszes eldzdeket, s igen hosszu ideig tartott. Mo.-on is éreztette hatasat. Az 1882-i ~ k6zpontja Franciao. és az USA volt, az 1892. évi viszont az USA-n kiviil féként Németo.-ban jelentkezett a legnagyobb erdvel. Az —imperializmus korszakanak elsé valsaga, melyben az imperializmus ellentmondasai mar erdsen kititkéztek, ugyancsak Németo.-ban és az USA-ban
volt kiilénésen
éles;
1900-ban
tort ki és kb.
két évig tartott. Az uj ciklust az 1907. évi ~ fejezte be, amely minden tékésorsz4got magaval ragadott; kiilénésen éles volt az USA-ban. 1914-ben jelentkeztek az tjabb valsag tiinetei, az Ujratermelési ciklus menetét azonban az I. vilagh4bort' megszakitotta. Az I. vil4ghébort utan a kapitalista gazdasag a >kapitalizmus dltaldnos vdlsdganak korszakdéba lépett, amelyben a ~ok még pusztitédbb erével hatnak. Az 1920-ban kitért ~ nem érintette az ésszes kapitalista orszdgokat, legerdsebben Nagy-Britannia és az USA szenvedett téle. A legstlyosabb, legmélyebb ~ a kapitalizmus egész térténetében az 1929—33-i nagy vilaggazdasagi valsag volt. Jelei mar 1928-ban mutatkoztak, a gazdas4gi dsszeomlads 1929 dszén kévetkezett be az USA-ban; innen terjedt At a tébbi tdkésorszagra,
kéztiik
Mo.-ra
is. Mig
az
SZU
vadlsagmentes
gazdasdégdban az ipari termelés 1929—30 k6zétt megkétszerezédétt, az USA iparadnak termelése ugyanezen idészakban 65, Nagy-Britannidé 86, Németo.-6 66, Franciao.-6 72, Mo.-6 61,5%-ara csdkkent. A munkanélkiilisés hatalmas méreteket 6ltétt: 1932-ben hivatalos, tehat
a fel-
kisebbitett adatok szerint 32 Allamban tébb mint 26 millié volt. Amerikai szamitasok szerint a valsdg idején
gyllemlett arukészletek csdkkennek. A depresszidba valdé atmenetet segitia szabad pénziékék bésége, az olcesd hitel, Uj kiils6 piacok megszerzése és féként a munkasosztaly kizsakmanyolasanak fokozdsa. A ~ok az osztély-
évenként t6bb millid ember halt éhen, ugyanakkor a valsag néhany éve alatt 30 milliéd ember egyévi ruhazasara és taplalkozaésara elegendé fogyasztasi cikket pusztitottak el a tékések. Ez a~, amely mély agrarvalsaggal jart egyiitt,
ellentétek
tébb mint 4 évig, a depresszidval
tengerbedntése,
gabona
kiélezédésére
eltiizelése)
vezetnek,
kévetkeztében
a kapitalista
tarsada-
61/,.—7 évig tartott.
gazdasagi vasit Még
mieldtt
a fellendiilés
tulhaladéséhoz
vezetett
a) a két vilagrendszer
a
vadls4g
volna,
jelentkezett ; ez azonban mert a II. vilaghAborira majd megszakitotta. — A alakuléséra a k6évetkezé
eldtti
szinvonal
1937—38-ban
ujabb
~
nem fejlédétt ki teljes erével, valé késziilédés feltartéztatta, II. vil4gh4borit kéveté ciklus sajdtos kériilmények hatnak:
kialakulésa;
b) a hidegh4bort
kériilményei; c) az imperializmus gyarmati rendszerének bomlésa; d) a gazdasdgi és politikai viszonyok kéz6tti nagyfoku eltérés a kiilénb6zé6 tokésorszagokban, ami a ciklus lezajla4sét is kilonbézévé teszi; e) az agrarvéls4g ujabb erésédése; f) az —dllami monopolista kapitalizmus megerdésédése a kapitalista orszagokban és féként az USA-ban. A monopoltéke az dllamhatalmat a ~ elodazasara és terheinek a dolgozé rétegekre valé Atharitéséra hasznalja fel a fegyverkezési kiadasok és az Allam altal eszk6zélt beruhazdsok noévelése, a nagyiékés vallalatok allami eszké6zékkel torténd tamogatasa, az adéterhek fokozasa, a ,,lassu inflacid”’ intézményesitése
utjan. A habort befejezését koveté években az alldtéke sziikségessé valt megujitasa is eldsegitette a fellendiilést. Mindennek ellenére 1948—49-ben ujabb, révid ideig tarté valsdg tort ki az USA-ban (az ipari termelés 10,5% kal esékkent), amelynek kibontakozasat a koreai haboru, a fegyverkezési hajsza megakadalyozta. Az 1953—54ben fellépett Ujabb révid~ az USA-ban
10,2% -kal vetette
vissza az ipari termelést. 1957—58-ban Uj ~ tort ki az USA-ban (az ipari termelés 14,3%-kal csékkent), amely atterjedt mas tékésorszagokra is. Mindez mutatja, mennyire alaptalanok azok a polgari, ill. revizionista allitasok, amelyek
szerint a tékésdllam
beavatkozdsa
a
gazdasagi életbe, ill. a fegyverkezési hajsza megvaltoztatja az Ujratermelés ciklikus jellegét és kikiiszébéli a ~okat. Az allami monopolista kapitalizmus befolyésolhatja az egyes valsdgok kitérésének iddépontjat, idétartamat, lefolydésdnak menetét, de végsé fokon nem cesékkenti,
termelés
hanem
ciklikus
ndveli
jellege,
a
az
termelés
anarchidjat;
iddédszakonként
kitoré
a
tul-
termelési vals4gok tovabbra is a kapitalista rendszer sziikségszerii velejarédi maradnak. (+még vdlsagelméletek) — Irod. K. Marx: A tédke. 1—3. k6t. 1951—1953; Varga Jenéd: Az imperializmus gazdaségdnak és politikajanak f6 kérdései. 1958; F. Oelssner: A gazdasagi valsagok. 1—2. k6t. 1957—1959 ; Hay Laszl6: Az ujratermelési ciklus alakulasa a masodik viléghabort utan. 1959.
gazdasagi vastit:; keskeny vagényu (760 mm), elsésorban nagyobb mezégazdas4gokat kiszolgal6, korlatolt k6zforgalmu vasit. 9—14 kg/m sinanyaggal épiil. Rendszerint valamely nagy gazdasdég kézpontj4t kéti dssze a nagyvasuti 4llomassal, és a gazdasdg teriiletén terménybetakaritasra, tragyahordasra stb. szolgal. Vontatd ereje: gézmozdony,
Diesel-motor.
Mo.-on
a
~ak
hossza
kb.
1230 km. 1958-ban 19,8 milliéd tonnakilométer 4ruforgalmat és 36,1 millid utaskilométer személyforgalmat bonyolitott le.
gazdasagon
kiviili
kizsakmanyolasanak
kényszer:
az
biztositas4ra
elnyomott az
uralkoddé
osztaly osz-
taly és Allamhatalma Altal alkalmazott erdszakon nyugvo kényszer. A feudalizmus idején igy kényszeritették a jobbagyparasztokat, akik a termeldéeszkézoknek részleges tulajdonosai voltak, a kizsAkmaényo16k igényeinek kielégitésére. A ~ eszkézeit Altal4ban a feudalis jog is régzitette. Eltér az éhség gazdasdgi
kényszerétol, amely a kapitalista gazdasdgban a bérmunkast arra kényszeriti, hogy a tékés szaméra dol-
gozzék, Sztrajk v. pl. haborts gazdalkodds esetén a tékésosztaly is alkalmaz ~+ a munkdsség ellen, hogy munkara kényszeritse (pl. sztrajktéréket, rendérséget, adminisztrativ eszkézdket stb. vesz igénybe).
gazdasagossag : a szocialista gazdalkodas fontos alapelve,
az
a
kévetelmény,
hogy
az
61é-
és
holtmunka
takarékos felhasznalas4val, a dolgozék szakképzettségének emelésével,
nak
Allandé
gazdasagtort énet
29
a termelés
szervezésének
tékéletesitésével,
a
mindség
és irdnyitasaé-
javitdsdval,
azaz a leheté legkisebb raforditadssal a legjobb termelési eredményt érjék el. Mivel minden raforditést vissza lehet vezetni élomunka-raéforditasra, a gazdasdgossag végs6 soron nem mas, mint atfogd takarékosség a munkaidével, amelyet a tarsadalmi munka termelékenységének névelésével érnek el. — A kapitalista tarsadalomban a tékések térekvése arra ir4nyul, hogy minél kevesebb tékerdforditassal minél nagyobb profitot érjenek el; az egyes vallalatokban megvaldsulé takarékossag mellett 6sszgazdasagi viszonylatban a piaci anarchia, a gazdasagi valsagok stb. arra vezetnek, hogy az anyagi erdforrasokkal és foleg a munkaerdvel rendkivil nagymértékti tékozlas folyik. Ezzel szemben a szocialista tarsadalom a termelédeszkézék tarsadalmi tulajdonba vételével, a népgazdasag tervszerii iranyitasaval megteremti a ~ elve maximélis megvaldsulés4nak objektiv lehetdségét és sziikségességét. ,,Takarékossag az iddvel, mely egyenlé a munkaidé termelési dgazatok k6zétti tervszerii elosztaséval — a kollektiv termelés alapjaén 4llé gazdasag elsé gazdasagi térvénye marad”’ (Marx). — A~ elvének érvényesiilésében nagy szerepe van az értékkategéridknak, az értéktorvénynek. Vallalati szinten az O6néllé elsz&imolds rendszerében valdésul meg ; egyik mutatédja a jévedelmezdség foka. A gazdasdgos termelés masik objektiv mértéke: hazai termelésti cikkek raforditasainak dsszevetése a vilagpiaci drat meghatérozé nemzetk6zi szinvonallal. A~ megvaldésulasaban nagy szerepe van a dolgozék kezdeményezésének, a szocialista munkaversenynek. — A revizionista nézetek kézétt megtalalhaté a ~ helytelen értelmezése is. A revizionistak szerint a gazdasaégossag kévetkezetes megvalésuldsét gatolja a tervgazdélkodasnak az SZUban és a népi demokraciékban létrejétt rendszere; a gazdasagi eszkézék és munkaeréd kézvetlen tervszert elosztasat egy olyan rendszerrel javasoljak felvdltani, ahol lényegében a szabad a4rmozgaés alapjan mtk6éddé piacon keresztiil valdsulna meg az eszk6ézék elosztasa, vagyis azt hirdetik, hogy a ~ legfébb biztositéka nem szocialista gazdasag tudatos, tervszerti iranyitésa, hanem
a szabad piac ,,mechanizmuséhoz”’ vald visszatérés. gazdasagpolitika ; az Allam Altal foganatositott gazda- | sigi intézkedések rendszere. A kapitalista 4llam ~ja a kizskmanyolé osztalyok (jelenleg els6sorban a monopoltéke) érdekeit szolgalja, alapj4ban nem valtoztatja meg a kapitalista termelés anarchikus jellegét, a gazdasagi toérvények 6szt6éndés, vak erdvel torténd érvényesiilését (—dllami monopolista kapitalizmus). — A _ szocialista dllam ~ja a termeléeszk6zék tarsadalmi tulajdondra tamaszkodva, az objektiv gazdasagi torvények alapjan biztositja a szocialista népgazdasdag tervszerti fejlédését és a kommunista tarsadalom kialakulasat. A szocialista épités minden szakaszan azokbol az alapveté feladatokbdl indul ki, amelyeket a termeldéerdk fejlettségének elért foka, a tarsadalmi viszonyok, valamint az orszig bel- és kilpolitikai helyzete hataéroznak meg. A szocialista orszagok gazdasagpolitikéja tudomanyos alapra, a kozgazdasagtudomanyok Altal feltart objektiv dsszefiiggésekre, gazdasagi torvényszertségekre tamaszkodik. — Irod. V. I. Lenin: A szocialista gazdaség iranyitaésa-
rol. 1958. gazdasagstatisztika : a statisztikanak egyik 4ga; a gazdasagi élet dsszefiiggéseibél a szamszertien megragadhaté jelenségeket vizsgalja. A kapitalista gazdas4gban a ~ f6 kutatasi teriilete a piac és az arak hull4mzds4nak vizsgalata A szocialista gazdas4gban féként az egyes népgazdasagi Agak kapcsolatait és kélesénés désszefiiggéseit, a tdrsadalmi ujratermelési folyamat sz4mszerii feltéte-
leit és eredményeit gazdasagtorténet:
vizsgalja. a torténettudomdny
egyik nagy fontossagu aga. Vizsgélatanak targya a tarsadalmi fejl4dést meghatarozé termelési médok alakuldsa a térténelem fejlédése soran ; feladata, hogy az egyes térténelmi korszakokban az Altalanos fejlédési térvények alapjén az orszagonkénti specialis fejlddés mozzanatait minél nagyobb konkrét tényanyagra tamaszkodva tarja fel. Viszonylag
gaz-fo2dkésziilékek
gazdaszervezet fiatal tudomany. A 17—18. sz.-ban kialakuléban levd kapitalizmus keltette fel a gyarmatositas és a kereskedelem kérdései, azok térténete irant az érdeklédést. Az elsd krénikas leira4sok és adatfelsorolasok bevallottan a tengeren tuli kereskedelem elémozditasa, a tékések gyakorlati sazdasagi tevékenysézének eldsegitése céljabdl késziiltek. A 18. sz. végére létrejott > politikaigazdasdgtan fejlddése
nagy lékést adott a ~nek is. A klasszikus polgari politikai gazdasdgtan lettintével mint a vulgaris polgari kézgazdasAgtan egvyik iranyzata jétt létre a burzsodé fejlddés terén elmaradt orszagokban a térténeti nemzetgazdasagtani iskola (pl. W. Roscher, G. Schmoller), amely az Gn. gazdasagi nacionalizmus reakciéds elméletének igazolasara
embere
volt, annak
érdekeit
képviselte;
a ~ek
nagy
része a mezégazdasa4gi dolgozék kiméletlen meghajszolasdval fokozta azok kizsakmanyolasat.
gazdavédelmi intézkedések : az 1929-i gazdasdgi vAlsdg utan 1932-ben Mo.-on a nagybirtokosok és a jomédu parasztok érdekében hozott térvények és rendeletek. Ezek értelmében azok a birtokosok, akiknek adésséca
a kataszteri tiszta jévedelem tdbbszérését meghaladta, birtokuk ,,védett6” nyilvanitaésdt kérhették, Az ilyen birtokosok a tartoz4s megfizetésére halasztdAst kaptak,
a kamatfizetési
kételezettséget
pedig maximélték.
A ~
a bankok szamara is elényések voltak, mert az egyébként
behajthatatlan
kévetelések
igy
valamelyest
realizAléd-
nagy tényanyagot gytjtétt d6ssze. A polgdri ~ kezdettdl fogva reakcids jellegi volt, noha sok pozitiv ismeretanyagot tart fel. A polgdri ~ kialakulasdt a burzsod torténészek a német K. Th. Inam-Sternegg nevéhez kapesoljAk. Mellette jelentédsebb képviselédi a tobbé-
hattak.
kevésbé
R. Kéteschke (német), J. M. Kulischer, M. M. Kovalevszkij, J. V. Lucsicktj (orosz) torténészek. A valdsagot
sorparok masodik soraiban visszatér. Legkivalébb mestere Hdfiz volt. Az eurdpai kéltészet is Atvette. gazelemzés: gézelegyek alkotérészeinek mindségi és mennyiségi meghatarozaséra hasznaélt eljards. Sztikebb értelemben csak a mennyiségi ~t értjiik rajta. Ezt rend-
kiil6nésen eltorzitotta az imperializmus koraban a polgari
szerint ugy végezziik, hogy ismert térfogatu gdzelegybél
Th.
pozitivista
Rogers
méddszerrel
(angol),
G.
dolgoz6
d’Avenel
W.
H.
Ashley,
(francia),
E.
Baasch
(holland), G. Brodnitz, G. Below, K. Biicher, K. Lamprecht,
~ben
is eluralkodott szellemtérténeti irany, melynek
képvisel6i
M.
Weber,
W.
Sombart,
A.
Dopsch
f6
voltak;
dket kévetik a jelenkori burzsoé gazdasagtérténészek az USA-ban és mds nyugati orsz4gokban. — Mo.-on a kapitalista fejlédés késéi kibontakozdsa miatt a ~ messze elmaradt a térténettudomany Altalanos fejlddése mégétt. Haladéd szemlélet csak néhdny kiemelkedé térténész (Horvath Mihaly, Acsddy Ignac, Taganyi Karoly, részben Marki Sandor stb.) ~i munkéiban jutott kifejezésre. A révid életti Magyar Gazdasagtorténeti Szemlében fdleg pozitivista jellegi adatkézlések jelentek meg. A 20. sz.-ban a szellemtérténeti irany Mo.-on is behatolt a ~i feldolgozdsokba (Czettler Jend, Balla Antal, Kovdts
Ferenc, Berldsz Jené stb. munkdiba). Ugyanakkor kialakult egy olyan ~i iskola (az egyébként inkabb pozitivista Domanovszky Sandor koriil), amelyik a kapitalizmussal szemben a feudalizmust: a nagybirtokokat és azok gazdalkodas&t dicsditette ; a mo.-i~nek
ez az un. mtive-
lédéstérténeti iskolaja — helytelen szemléletek érvényesitése mellett — jelentés anyagot tart fel a késékézépkori feuddlis gazddlkodas vizsgélatéhoz. — A marxista ~ Marz és Lenin alkotdsaibél kiindulva elsésorban az SZU-ban ért el jelentés eredményt (pl. P. I. Ljascsenko, B.
D.
Grekov,
D.
M.
Pankratova,
E.
A.
Koszminszki
miuivei). A szocialista orsz4gokban is egyre inkabb fejlédik a marxista ~. A nyugati orszigokban is vannak neves mtiveléi (pl. az angol M. Dobb). A magyar ~ a felszabadulés dé6ta komoly eredményeket ért el a feudalizmus
kapitalizmus
mo.-i
fejlédésének,
kialakulasanak
és
valamint
a
fejlédésének
mo.-i
vizsga-
lataban.
gazdaszervezet, gazda: v.
Allati
szervezet,
amely
(parazitolégia) valamely
olyan névényi
éléské6d6é
szd4mara
megtelepedési és tAaplalkozasi, esetleg szaporodasi lehetéséget nytjt. Az éléskéd6k a ~et fejlédésiik folyamaén noha valtoztatj4k. Azt a névényt, amelyen valamely tobbgazdas éléskédének a termédteste kifejlédik, fégazdanévénynek, amelyen esak bizonyos spdéraalakjai éléskédnek, mellékgazdanévénynek nevezik. Az éléskédés kévetkeztében a gazdanévényen gyakran kéros elvaltozdsok
(pl. a k&posztafélék golyvasoddsa, a szilva béibdsodasa stb.) jelentkeznek. Az Allatok némely éléskéddje is gazdat eserél a fejlédés folyaman. Azt a gazdadllatot, amelyben a kifejlett élésk6dé 61, végleges gazdanak, azt pedig, amely-
ben a larvdja fejlédik, kézti gazdénak hivjik. Gazdaeserés Allati éléskéd6 pl. a >mdjmétely. gazdatiszt: nagyobb birtokok gazdas4gdénak irdnyitésdra, a gazdaségi munkaék ellenérzésére a féldbirtokos altal alkalmazott
személy
elnevezése
Mo.-on;
a
19. sz.
elejétél kezdve valt hasznaélatoss4 a korabbi kaszndr, ispdn stb. elnevezések helyett. A fdldbirtokos bizalmi
Az intézkedések
politikai célja a jémdédu paraszt-
sag megnyerése volt. gazel (arab): keleti szerelmes versek idémériékes, rimes, 4—15 versparbol allé formaja. Rimképlete aa, xa, xa,
xa stb., vagyis
az elsé
verssorpar
rime
a kévetkezé
az egyes alkotékat egymas utdn alkalmas kémiai reakcidk segitségével megkétjiik, és a gazelegy térfogatanak csékkenését mérjiik. Ismeretesek fizikokémiai és fizikai eljarésok is ~ céljara. Ilyenek pl. a kromatografia, a giz hévezeté képességének v. fénytérésének mérése stb.
(—+még fistgdzelemzdk) gazelfajulas: az abszolit nullapont kérnyezetében a gazok termodinamikai viselkedése. E hémérsékleti tarto-
manyban tulajdonsagaik lényegesen eltérnek (elfajulnak) attél, aminek az —még
L:
62000
(1957).
Fém-,
Nyersvas,
vegy-,
fa-
és
celluléz-
vasipari
és textilipar.
cikkek
kiviteli
Gbely, Egbell : szlovdkiai telepiilés a Morva-f.
volgyé-
Halaszat.
kikétéje,
ben, Bratislavatél B-ra. Kézelében kédolajtelepek. Gd:
vegyivédelem)
a gadolinium
elem
vegyjele.
gazvédé ruha: az egész test feliiletét veszélyeztetd —vegyiharcanyagok ellen véd6 éltézék. Légmentesen zar.
~
Anyaga a vegyi anyagot csak igen lassan dtereszté gumi-
a Visztula
féleség. Viselése érat lehet benne
L: 272 000 (1958), Elékikétéjével (Nowy Port 5 km-re ~t6l E-ra) az orsz4g legnagyobb kik6étéje (szén-, fa-, koksz-, érc-, gabona-, cukorkivitel), 1956-ban forgalma
kényelmetlen, melegben csak. egy-két dolgozni. Megtisztitva sokszor hasznal-
hatd. Légi permetezés ellen kénnyG anyaghbdl (papirbdl, mitianyagbol) késziilt gézvédé leplet alkalmaznak egyszeri hasznalatra. gazvezeték
féldgazkut)
¢
gaznak
a termelési
a fogyasztas
helyéig
helytél
valé
(pl. gdzgy4r,
vezetésére
—gdz-
cs6b6l késziilt esdhaélézat v. +csdvezeték. A halézat mélyebb pontjain és a fogyaszté berendezések eldtt a vezetékben lecsapédé cseppfolyés termékek gytjtésére vizzsdkok (tartalyok, esetleg vakesévek) szolgdlnak. A ~ szakaszo-
Gdansk
[gdanszk],
lengyel
német
Danzig
vajdaség
székh.-e,
kotrassal
nyitva
a
[dancig]:
véros,
Balti-tenger
tartott, Ny-i
5 millid t volt. Hajdéépités, gépgy.,
vegy-
mellott,
deltadganal.
és élelmiszer-
ipar. Tengeri fiirdék, szanatériumok. Miiszaki féiskola, orvosi akadémia, — A forrdsok eldészér a 10. sz. végén emlitik. A 12, sz.-ban a lengyel feudalis fejedelemséghez tartozott; fejlett kereskedelemmel rendelkezett. 1308-ban a@ német lovagrend birtokdéba keriilt. 1358-té1 tagja ‘a Hanza-varosok szévetségének. 1454-ben — a lovagrend elleni sikeres felkelés utan.— Lengyelo.-hoz csatoltak.
san (minden eldgazdsnél és fogyaszt6 berendezés eldtt) elzfrhatéan épil. Tartozékai: a —-gdzmérédk, +nyomds-
A 15. sz.-ban a Balti-tenger egyik legfontosabb kikétdéje.
szabdlyzdk
keriilt (Danzig). A versailles-i békeszerzédés (1919) 6nallé Allam jogaival rendelkezé- szabad vaéross4 nyilvanitotta, 1922-t61 Lengyelo.-gal kézés vamteriiletet alkotott. A hitlerfasisztaék 1938—39-ben soviniszta felforgaté mozgalmat szerveztek a lakoss4g német nyelvti kéreiben, és a ~i
63 —gdzfogyaszté
esapelzéras elmulasztésa
készilékek,
A
kévetkeztében
hibdsodés
v.
eldallé gdzdmlés
igen veszélyes (a gazos levegdkeverék gyujtdsra robban). gazvilagitas: varosi(vildgitd-) gaz-, acetiléngaz-,
olajg4z-
v. propangizlanggal
hevitett
izzdtest
fényének
Lengyelo. masodik
felhasznaélésa vilagités célj4ra. A gazlang kézvetleniil nem alkalmas vildgitésra. Pillangés ~t eldszér Murdoch és James Watt haszndlt (1798). Auer von Welsbach tékéletesitette (1886) a rdla elnevezett Auer-harisnyaval. Tovabbi fejlédés volt a fiiggé (invert) égé bevezetése.
A
mai
gdzl4mpékban
hasznalnak,
amelyeket
félgémbszertii harmas,
kérdést
v.
még
ennél
stlyos kérokat szenvedett.
gazvisszanyomads: (kdéolajbany) méasodlagos kéolajtermelési elj4ras ; a mar kitermelt féldg4znak — ennek hidnydban stiritett levegsnek — nagy nyomassal a kéolajtarolé rétegekbe valé visszajuttatasa a kitermelhetd kéolajmennyiség névelése végett. A ~ ui. olyan mértékben noveli a rétegenergidt, hogy az ismét biztositja az olaj 4ramlasét az olajkut felé. gazviz: a —szénlepdrlds melléktermékeként, kokszoléuzemekben a gdznak vizzel torténd htitése és tisztitasa kézben keletkezé, katrany 63 amménia tartalmu ipari —>szennyviz. Fenoltartalmanak kivondsa gazdaségi szempontbél jelentdés. gaz-vizmelegité : berendezés, mely a rajta Atfolyd vizet gaztiizeléssel melegiti fel; kezelése automatikus: 2yujtdlangja dllandédan ég, a teljes lang csak akkor gyullad meg, ha a késziiléken viz 4ramlik 4t. A gdzboilerek viztere nines
vizvezetéki
nyomaés
alatt;
Aaltalaban
3
tipust
készitenek, ezek egy perc alatt 5, 10, 15 liter vizet melegi-
tenek fel 10 C°-rél 35—50 C°-ra. A két nagyobbikhoz az égéstermékek elvezetésére kémény kell. Az —-autogejzirek vizvezetéki nyomas alatt Allnak helyet latnak el; langjuk barmelyik
esap megnyitasdra felgyullad. 3
és tébb vizvételi melegvizfogyaszté
utén
Poroszo,-hoz
fel a IT. vildgh4bori
eld-
1939. szept. 1-én.a német
1945. mare. 30-4n a szovjet
esapatok szabaditottaék fel. Azota a lengyel dllam része. A
haébort
utén
az
elpusztitott
varost
ujjdépitették.,;
régi részét teljes korhuséggel rekonstrudlt4k.
nagyobb sz4mu csoportokban helyeznek a lampdkba. A gazl4mpaék gytjtdsanal és oltas4nél a gazcsapot kézzel
tatas.
(1793)
csapatok elfoglalték ~ot, amely a II. vilaghdbort soran
is
v. tavolbdél, nyom4singadozés utjan vezérelt membranszerkezettel mtikédtetik. A vilagitégaz-lampakat ma mar majdnem kizdrdélag csak kézvilagitésra hasznéljak 4ltalaban olyan helyeken, ahol nincs villamosaram-szolgal-
tiriigyként hasznalték
készitésére és kirobbantasara.
gomba-izzétesteket
d6t6s
felosztaésa
12-ben
II. Rakéczi
huzamosabb hatéran.
franciao.-i.
— ,1711—
utazdsa.
idét télt6tt ~ban.
Gdaiiski-ohol:
SZU
Ferenc
a
Balti-tenger
eldtt
’ éble Lengyelo.
74 km hosszu, bejaratéandl
mes és
az
107 km széles,
mélysége 116 m. A ~be torkollik a Visztula. Hel-félsziget mélyen benytlé homokturz4sa az 6b6l Ny-i csiicskét védi, K-i részét a Visztula turzasa rekeszti el. Kikétdéi:
Gdynia, Gdansk (Lengyelo.) és Baltijszk (SZU).. Gdynia [gdinyja]: Uj lengyel kikétévdros a Gdariski5b6l
partjan.
L:
143000
(1958),
Az
orszdg
egyik fé
kereskedelmi kikétdéje (szénkivitel, ércbehozatal). 1956ban forgalma 4,5 milliéd t volt. Hutéhazak, konzerv- és
gépgyartas.
Nagy
kohdszati
kézpont.
Tengerészeti
kereskedelmi féiskola. A két vilaghébort a lengyel. korridor kapujaban, a II. ‘kikétéje elpusztult. Azdéta vjjdépiilt. Ge: a germanium elem vegyjele.
_
Ge, Nyikolaj Nyikolajevics (1831—94):
kézétt
és
épiilt
vilagh4bortban -
eae
orosz realista
festé, foleg térténeti targyakat dolgozott fel ; arc-, élet- és tajképeket is festett. A Vandorkiallitasi Tarsasag (—peredvizsnyikek) egyik megalapitdja. : Gebauer, Jan (1838—-1907): cseh nyelvész, a cseh nyelvtérténet egyik legjelesebb mitiveldje.
Geber,
Gebir,
Jabir
[dzsabir]
(? 721—2777);:. arab
alkimista és orvos. Neve alatt Eurdédpéban sz4mos latin nyelvé alkimista és kémiai targya mu keriilt forgalomba.
Az ujabb kutatdsok szerint azonban ezek kéziil tébb
hamisitvanynak bizonyult. Géberjén :. 6tk., Szaboles-Szatmar m., matészalkai L: 750 (1960). V4.: Gyértelek-Jékeytanya. ,
j.
_gébics gébics (Lanius):
toz6 madarnem. fordul
elé.
a ~félék
(Laniidae)
tar-
nyalkahartyat béséges savés-nyékos v. nyd&kos-gennyes lepedék boritja. A heveny ~ legtébbszér az orr v. garat
telefon-
nyalkahartyaéjanak gyulladasaihoz tarsul, de eléfordulhat onalléan is. Az utdébbi esetben okozhatja hideg levegdé belégzése, hideg ételek és italok fogyasztasa, vegyi v. porszeri anyagok belégzése, a hangszerv megerdltetése, heveny fert6zé betegségek. Idiilt ~ hatasara a nydlka-
csaladjaba
Hurdpdban, Azsidban és B-Amerikéban
Kiemelkedé
helyen,
bokor
tetején,
dréton iilve les foleg rovarokbol allé zs4kmanyara. A zsdkmanyfelesleget a bokrok
tiiskéire
ttiwi.
Nalunk
négy faja él: a tdvisszuré-~ (L. collurio collurio), a vérésfezti ~ (L.
hartya
senator senator), a kis dr-
~ (L. minor) és téli vendégként a nagy 6r~ (L. excubitor
excubitor).
Rovarokon kiviilmadarfidkékat is pusztit, és ezért kaérosnak tekinthet6.
Nagy
Geese: 6tk., Veszprém
6érgébics
m., papai j.L:850 (1960). Geddes
Geiger—Miiller-szamlalécsé
36
[gedisz],
Sir
Patrick
(1854—1932):
angol
bioldgus és szociolégus. A tarsadalom vizsgélatéban a természettudomany térvényeibél indult ki. Egyoldaluan és tévesen a természeti kornyezetnek a tarsadalomra gyakorolt hatdsAt 4llitotta elétérbe. Az angol szocioldgiai taj- és varoskutatas, a modern angol vaérostervezés egyik megalapozdéja, a Le Play House-nak, az angol szocioldgia egyik kutatékézpontjanak megszervezdéje. Géderlak : 6tk., Bacs-Kiskun m., kalocsai j. L: 1590 (1960). Va.: Dunapataj. Gedroje, Konsztantyin Kaetanovics (1872—1932) : szovjet agrokémikus, talajkutat6, az SZU tudomanyos akadémidjanak tagja. Feltarta a talajkolloidoknak a talajképzédésben és a talajok termékenységében jatszott szerepét. Uj talajelemzési eljarasokat vezetett be. A szikesek keletkezéséré1 sz6l6 elmélete vilagszerte ismert. geest : homokos, lapos, jégkorszaki tiledékekkel boritott partvidék neve az Eszaki-tenger német partja mentén. gége, larynx: a felsébbrendt gerincesek légcesévének kezdeti szakasza. Vazit porcok (pajzspore, gytruporc, kannapore stb.) alkotj4k, ezeket szalagok és izmok tartjék 6ssze. A nyeldécsd nyilasa alatt nyilik a garatba. Bejaratét legtébbszér lapos, nyelv formaji mozgékony pore, a gégefedé (epiglottis) zarja el. Ez a lenyelt taplalékot a ~bemenettél jobb v. bal oldal felé iranyitja, és igy az nem keriil a légutakba. A hangadasra képes gerincesek ~jében taladljuk a rostos —hangszalagokat, melyek az egyes ~porcokkal egyiitt a hangrést fogjak kézre. A hangaddsban a pajzspore és a kannaporcok k6ézétt kifeszitett, izmok Altal mozgatott hangszalagok veszne< részt. Nyugodt légzés alatt a hangrést a gégefd izmai kézepesen nyitott allapotban tartjak. HE k6dzéphelyzetbdl mély belégzéskor a hangrés maximdalis tagul4sba megy At, hangadaéskor pedig sztkil, vagy teljesen bezarddik. A hangok azdltal jonnek létre, hogy a tiidobdl felnyomulé levegé rezgésbe hozza a hangszalagokat. A hang magassaga és mélysége attdl fiigg, hogy a ~izmok a hangszalagokat révidebbre v. hosszabbra, feszesebbre v. lazabbra allitjak-e be, és hogy a hangrés nyitottabb v. zartabb allapotban van-e. A madarak ~je kettds. Felsé ~jikben (~f6) nincs hangszalag, hangadé szervként a
horgék elagazasanal fekvé alsé ~jiik (6neklé ~, —syrina) szolgal. A hangok legszélesebb skalajat az ember tudja létrehozni, mivel hangrését tékéletesen tudja zarni, és igy hasznositani tudja a tiiddébdél feltéré levegé egész nyomasaét és mennyiségét. gégebénulas: (all) —hdrgdsség gégegimbdkor, laryngitis tuberculosa: legtébbszér a tiidék tuberkuldézisdhoz tarsuld gégebetegség. Rekedtséget, fajdalmat, légszomjat okoz. Kezelésére a tuberkuldézis
elleni gydgyszerek (streptomycin stb.) jé eredménnyel alkalmazhatdok. gégehurut, laryngitis catarrhalis: a gége nydlkahartyéjanak heveny v. idilt gyulladésa. Tiinetei: a nydlkahartya vérbésége, duzzadasa, a nyalkahartyén esetleg pontszerii vérzések v. kis anyaghianyok lathatdédk, és a
vérbévé
valik,
megvastagodik,
megduzzad,
sze-
moleséssé valik és elszarusodik. Az idiilt ~ot okozhatja az orr v. mellékiiregeinek idiilt gyulladasa, a hérgdk, tiidédk és légesé gyulladasai, erds dohényzas, erds szeszesitalok fogyasztasa. Az idilt ~ mint foglalkozaési artalom jelentkezik pékeknél, farészgyari munkdasoknal, utcaseproknél, liszt-, fiirész-, ill. utcapor miatt, valamint pedagdégusoknal a poros levegében valé beszéd kévetkeztében. gégemikrofon: az all ald csatolt, kisméretti, eiektroakusztikus atalakit6, mely a gége rezgéseinek megfeleld valtakoz6 fesziiltséget allit eld, és igy kézvetiti a beszédet. Zajos helyen, pl. repiilé6gépen hasznaéljak, mert a levegén at érkezé zajokra nem érzékeny.
Gegenbaur, egyetemi tanar. alapozdja.
Karl
(1826—1903):
német
Az
6sszehasonlité6
bonctan
anatédmus, egyik
meg-
Gégény : 6otk., Szaboles-Szatmar m., kisvardai j. L: 2530 (1960). gézepolip, polypus laryngis: jdéindulati daganat a gégében ; rekedtséget, néha nehéz légzést okoz. Kezelése miutéti. gégerak, carcinoma laryngis: a gége rosszindulatu daganata. Altal4ban a 40 évnél idésebb férfiak betegsége, nok6n
sokkail
ritkabb.
Mérsékelt
fajdalom,
elhtazddé
rekedtség utalhat ra, de kezdetben tiinet nélkili is lehet. Gyégyitasa: militét, réntgenés rddium-besugarzads. A miitéti beavatkozas lényege a gége egy részének (pl. hangszalagoknak) v. az egész gégének eltavolitasa. Az idejében kezelésbe vett betegek sikeresen gydgyithatdék. Gezesi Kiss Pal (1900— ): gyermekorvos, egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas. Kiemelked6é jelentéséguek a csecsemé- és gyermekkori vérkeringési zavarokra és a gyermexkori cukorbetegségre vonatkozé vizsgélatai. (Diabetes mellitus csecseméd- és gyermekkorban, 1956 ; Sziv- és vérkeringési betegségek csecsemé- és gyermekkorban, 1953. — Tarsszerzéként.)
gégészet, laringolégia (gér.-bél): a gége, valamint a garat, nyeléesé és légesé6 miikédésével, betegségeivel és gydgyitdsdval
foglalkozé
orvosi
tudomanydg.
—
Onalld
szakmaként a 19. sz. kézepén alakult ki, amikor M. Garcia Londonban 616 spanyol énektandrnak elsdéként sikeriilt gégéjét tikorrel megvizsgdlnia (1854). Az elsé hasznalhaté gégetiikrét L. Tiirck osztraék gégész szerkesztette (1857). Ezt fejlesztette tovaébb és népszeriisitette J. N. Czermak, a pesti egyetem cseh szdrmazast élettantanara (1858). A ~ legnevesebb kiilf6ldi miiveldi a némat F. Blumenfeld és A. Denker, a magyar sz4rmazaést osztrak
M. Hajek és H. Newmann, a szovjet A. F. Ivanov és az osztrak O. Chiari, a legismertebb magyar gégészok Onddi Adolf, Lénart Zoltan, Paunz Mark, Navratil Dezsé, Navratil Imre, Némai M. Jozsef, Polyik Lajos, Pollatschek Elemér, Safranek Janos és German Tibor voltak. — Irod. Lihacsev—
Preobrazsenszkij—Tyomkin:
Fiil-, orr- és gégebetegséSurjan L.: A gyakor!6 orvos fiil-, orr-, gégé-
gek. 1951; szete. 1958.
gégetiikér, laringoszkép: orvosi-optikai mtiszer. Geiger,
Hans
a gége vizsgdldsara szolgald
(1882—1945):
német
fizikus,
egyetemi
tanér. J. M. Nuttall-lal egyiitt fedezték fel a réluk elnevezett torvényt, amely meghataérozza, hogy milyen mennyiségi ésszefiiggés van valamely radioaktiv anyag felezési ideje és a kibocsdtott a-sugarak energidja (hatdétavolsaga)
k6éz6tt. Az 6 és W. Miller nevéhez fizddik a +Geiger— Miiller-szdmldlocsé felfedezése (1928).
Geiger —Miller-3z4mlil6c35,
GM-csd,
kivdlidszdmldld:
az atorfizika egyik legfontosabb méréeszkéze ; részecskék (féleg a radioaktiv és kozmikus sugarzdés részecskéinek) szamlalasdra szolgal. Fémbdl v. iivegbdl késziilt esd,
Geijer
gélek
37
esében
intenziven.
melynek tengelyében, a esd faldtdél elszigetelten vezetd drét van elhelyezve. A csé kisnyomaésu (50—100 Hgmm)
reklamvilagitasra
gazzal
helytelen
(té6bbnyire
k6zé egy-kétezer
argonnal)
volt
van
téltve,
fala
és
a
szal
fesziiltségktlonbséget kapesolunk.
neve
vildgit. ~nek szolg4lé
az
ugyan
tekintheték
,,neoncsévek”’
a
szines
is, amelyeknek
leggyakoribb,
de
korantsem
kizarélagos neon téltédgaztdl ered. A fizikéban a ~ a szinképi fényforrasok egyik nemét képviselik, és gazok, ill. fémg6éz6k atomszinképének felvételéhez hasznélatosak. Geitel, Hans (1855—1928): német fizikus. —EHlster+ rel egyiitt igen érzékeny —elektrométereket szerkesztett. A -—fotocellak tovabbfejlesztésében is érdemeket szerzett.
gejzir (dizlandi ’eldtér’), székdforrds : idészakos forras,
A
i
G
Geiger—Miiller-szamlalécsé (A andd, K katéd, 0 esé fala, F fitész4l, V nagyfesztiltség bevezetése)
a@ forréd vizet és gézt szabalyos v. szabalytalan idék6zben szokékutszerien lévelli a magasba. Vulkaéni teriileteken mint utdmtikédés (posztvulkanizmus) jelenik meg. A forrd viz 40—80 m magasra szdkik, de a jelenség csak néhany percig tart. A viz nagy mennyiségt kovasavat tartalmaz-
hat.
A lehtlé
viz tartalmti
vizbél
a kiirté kézelében
kovasav,
kicsapdédhat
a
a gejzirit (pl. tihanyi ~kupok).
Hiresek Izland, a Yellowstone Park (USA) és Uj-Zéland, tovabba
Kamesatka
fitésére
és
(SZU) ~jei. Tobb
energiaforrasként
helyen épiiletek
hasznaljak
fel.
(—+még
vulkanossag)
gekkéfélék
safe A Geiger—Miiller-sz4mlalécsd kapcsolasa (A andéd, K katéd, C kondenzator, R ellendllas)
A szamlalécsévon athaladéd részecske (foton, gammakvantum,-elektron stb.) a gazban ionokat kelt, melyek a nagyfesziiltség hatasara a csd fala felé mozognak, az igy szabadda valé elektronok pedig a szal felé haladnak, s kdézben ujabb ionokat hoznak létre, un. ionlavina jén létre. Ez a esdre kapcesolt 4ramkérben dramlokésként, a kérbe kapesolt nagy ellenallason pedig fesziiltséglékésként jelentkezik, amely felerdsitve pl. hangszéréban hallhatéva teheté, ill. mechanikai haté. A hordozhatd, telepes ~
(—radioaktivitas)
mérésénél
szamlaléval radioaktiv
regisztralsugdrzdsok
(ddzismérd), valamint
geo-
ldgiai kutatasoknal nyer alkalmazast. Kilonleges érzékenységtii ~vekkel mar 10° sec-onként bekdvetkezé éramlékések is megkiilénbéztethet6k egymastél. — Irod. Kment—Kuhn: Geiger—Miiller-szamladlécsévek. 1956.
Geijer, Erik Gustaf (1783—1847): svéd polgari torténész és kélté. A reakcids romantika szellemében dolgozta fel Svédo. tériénetét. Legszebb kélteményeiben a svéd népballadaékbél meritett elemekkel talalkozunk. Geijerstam, Gustaf af (1858—1909): svéd regényiréd. Els6 regényeiben és novelléiban a parasztok és halaszok életérél
rajzolt
realis
képet.
Palyaja maésodik szakasza-
ban a hazassag és esalad szétesésének problémai foglalkoztatték. Dekadens vonasok, 6ncéli pszichologizalas, misztikus halalmotivumok uralkodtak el irasain. Geiseri¢h ; vandal kirdly, ur. 428—477. 429-ben meghéditotta az afrikai r6mai tartomanyokat, ahol a felkelt rabszolg4k és colonusok tamogatds4val megszervezte a vandal birodalmat. 439-ben elfoglalta Karthagot, és birodalmanak székhelyévé tette. 455-ben Rdma ellen intézett pusztitd tamadast, s kaléztamadasaival végigpusztitotta a gérég és a dalmat partvidéket is. A vandal arisztokracia gazdasagi, majd politikai megerdsédése meggyengitette
~
birodalmat,
amely
haldla
utan
szét-
esett.
Geisler Eta (1913—31): himzénéd, az illegdlis KMP harcosa, a kommunista mozgalom egyik méartirja. A KIMSZ soraiban vett részt az ifjamunkas-mozgalomban. 1929-ben letartéztattak. Rédviddel kiszabadulésa utaén tiidévészben halt meg.
Geissler-csévek (Geissler H., 1814—1879, német mechanikus nevérél):
az un. parazs-(glimm-)
kisiilés
(—-gdz-
kisilés) keltésére szolgal, ritkitott (kb. 1 torr) gdzt tar-
talmazé iivegesévek. A~ k6zépsé szakasza tébbnyire hajszdlesévé vékonyodik, az éblés esévégekbe fém elektrédok vannak
beforrasztva
az elektromos
a4ram be-, ill. kiveze-
tése célj4bél. Egyen- v. vdltakozé 4rammal valé taplalds kézben a gazkisiilésnek tn. pozitiv oszlopa a hajszél'-
(Geckonidae):
a gyikok
jének egyik csaladja. Trépusi, kelyekkel fedett testiiket varacskok és szem6lesok tarkitjak, labujjaikon a karmokon kiviil tapaddékorongok is talalhatok, melyekkel fiiggéleges, sima feliileteken maszkalhatnak. Agyikok kézul csak a ~ képesek
(Lacertilia) rend-
szubtrépusi
allatok.
Pik-
hangadasra.
Gelb, Adhemar
(1887
Fali gekk6é
—1935): német pszicholdgus. Erzékeléslélektani kutatdsaiban kilénésen a ldtis problémdival foglalkozott. K. Goldstein neurolégussal egyiitt agysériilteken végzett vizsgalatokat, amelyekkel a ktlénb6z6 agykérgi mtikédési feladatok tisztazasara torekedett. Gelei Jézsef (1885—1952): zooldgus, egyetemi tanar, az MTA tagja. Kérnyezettani és 6rékléstani kutatasokkal, a csalanoz6k és férgek alak-, szdvet-, bonc- és rendszer-
tanadval foglalkozott. Emellett kilénésen részletesen tanulmanyozta az alacsonyabb rend szervezetek ingervezeté elemeit és az egysejttiekben a folyadék mozgasat.
Gelej: L:
1108
6tk.,
Borsod-Abauj-Zemplén
Geleji Sandor (1898— tandr,
m., mezdécsati j.
(1960). Va.: Mezékeresztes-Mezényarad.
akadémikus,
): vaskohémérndok, egyetemi
kétszeres
Kossuth-dijas.
Nemzet-
k6zi viszonylatban is elsdként dolgozta ki a fémek nagy deformacidéval valé képlékeny alakitésanak désszefoglald elméletét. Ebben a targyk6rben sz4mos tanulmanya és tobb nagy elméleti mtive jelent meg, amelyeket tobb vilagnyelvre is leforditottak. A Vaskohdszate Enciklopédia c. kényvsorozat fdszerkesztdje. Geleji Katona Istvan (1589—1649): erdélyi ref. piis-
pok, ird, a feuddlis jellegti Allamegyh4z hive. Oreg Gradudlja — melynek ésszeallitaséban Kesertii Dajka Janos is részt vett — a protestans liturgikus szévegek nagy gytjteménye (1636). Magyar Grammatikdtskdjaban a sz6elemz6 helyesiras elveit vallotta. gélek gémfélékhez tartozé madar. — 2. (mtisz) egyes gépszerkezetek, gépallvanyok v. Aallvanyzatok kinyilé6 karjanak szokdsos elnevezése (pl. darudllvany ~jJe, a >gémeskut mozgathaté gerendadja stb.). gemenci erdé: allami vadvédelmi teriilet (rezerv4tum).
A Sio torkolatatél a bajai hidig terjed. A Duna Arteriiletében Ocsény, Dees, Sdrpilis 6s Vardomb kézség hatérdban fekszik. Szélessége 3—5
km, hossza
25 km.
Fadllomanyat
foleg lagyfak, nagyrészt nydrfélék alkotj4k. Vadjai az éz, szarvas,
vaddiszné.
gémeskiit:
Nevezetessége
egyes
alféldi
a fekete
tajak
v.
gélya.
lapdlyos
helyek
jellegzetes, vizkiemelé szerkezettel ellatott kitja. A kuttdl néhany méterre van a fidldbe asott dgasfa v. kitdgas, ennek felsé, kettédigazé részén billend mozgdst végz6 gem v. gémfa van; egyik végén nehezék, masik — kut fel6li — végérd] az ostorfdn v. suddrfdn védér lég. A nehezék kb. egyenstlyban tartja a vizzel teli védrét, 5 igy ezt kisebb erdkifejtéssel lehet a kutbdl felhuzni. A ~
esak ott alkalmazhaté, ahol a viz nincs nagyon mélyen. gémfélék (Ardeidae): a gélyaalkatiak (Ciconiiformes) rendjébe
tartozd
madaresalad;
a forré égév alatt él, féleg
kb.
100
Allati
Gd2dg gemmak
fajuk tébbsége
tApldlékon.
Nélunk
(bikajaték; a krétai Minotaurus; Hermész;
Erész és Pan)
gyakrabban karneol, onix v. achat. A ~ Iehet —+kdmea v. —intaglio. A gérég-rémai mtivészetben nagyon elterjedt volt. A biz4nciaknal,
késébb
a reneszanszban,
majd
a 18. sz. mdsodik felében ismét divatos. gémorr (Erodium): kétszikt, a gélyaorrfélék (Geraniaceae) csaladjaéba tartoz6 névénynemzetség. Legiébb faja a Foldkézi-tenger vidékén él. 5 terméskéjének hosszu
¢ DSS
RY
ie
Soe z be ay WY; Wh PE as
Gémfélék (sziirke gém és nagy
kdcsag) Birék
7 nembe tartozé 9 faja fordul eld, ezel kéziil 8 itt is kélt. Karest. testi, hosszi nyaku és labu madarak, lAbaik
mocsérban, ben
vizben
nyakukat
gazoldsra
egyenesen
alkalmasak.
kinyijtva
v.
Repiilés
S alakban
kézmeg-
gorbitve tartjak. Nalunk nddasokban, fiizesekben gyakori fészkelé a sztirke gém (Ardea cinerea cinerea), nagyobb naidasokban a vdrds gém (A. purpurea purpurea). Kézénséges a bakesd (Nycticorax nycticorax), ritkabb a strti nadasokban fészkelé —-bdlémbika vy. dobosgém (Botaurus stellaris stellaris) és a Kis-Balaton nddasaiban fészkelé héfehér tollazatu nagy és kis kécsag (Egretta alba alba,
E.
garzetta
{Ardeola
garzetta).
ralloides),
a pdsztorgém
a pocgém (Ixobrychus geminacié
geminaték hangzok.
Bizdne.
3. Ujkori ~, Vaszilion tisz Hellddosz:
mitvészet
J.: Az antik
kirdlysig DK-
Eurdépaban. Teriilete a Balkan-félsziget elkeskenyedé D-i felét foglalja magdéban, amelyhez a Korinthoszi-féldszorossal
Pelopénni-
szosz félszigete kapcsolédik ; K-en a Marica-f.-ig Macedénidra és Tracidra, az Egei-tenger szigeteire — kivéve a torék Imbroszt és Bozcaadaét v. Tenedoszt —, tovabbaé Kréta szigetére és a Jon-szigetekre (Korfu, Kefalinia, Zakinthosz stb.) terjed ki. Hatéros Albaniaval,
OL
a , Wh or y-gigay OLED. Ypszilanti vezette. A kezdeti sikerek utan 1822-ben az Epidauroszban ésszeitilt nemzetgytlés ~ot fiiggetlen kéztarsastgg4 nyilvanitotta. A gorog nép harca rendkiviil széles visszhangra talélt az eurdpai orszigok haladé kéreiben, és eréds rokonszenvezé mozgalom kibontakozdséra vezetett (—filhellén). A tordk porta Egyiptom segitségét kérte; Anglia, Franciao. és Oroszo. viszont a goérégdket tamogattak, és egyesiilt
1827-ben
a Navarindi-dbdlben
szétverte
a
Ezutén 1828 aprilisdban uzent Téréko.-nak; az igy
Utdéda I. Gyérgy (dan herceg) lett, aki angol tamogatassal
-
=
Nagy
keriltek
és a katonatisztek
megindult orose—térék hdboruban Oroszo. gy6zott, 5 a drinadpolyi békében (1829. szept. 14.) biztositotta ~ onaélldségét, amit 1830-ban a londoni konferencia is megerésitett. Belsé p&rtviszalyok kézepette Anglia nyomasira a godrég kéztérsasagot 1832-ben monarchidnak nyilvanitottaék, és a trénra Ottéd bajor herceget ultették. A kirdély bajor kisérete szinte teljességgel kiszoritotta a kormdnyzaésb6l a gorég nemzeti burzsoaziat; ez az 1843. évi felkelés kirobbandésahoz vezetett. A kiraly alkotmaényadasra, polgari reformok bevezetésére kényszeriilt. Végiil is Ottdt az uralkodasaval elégedetlen gorég6k 1862-i forradalma megfosztotta trdnjatdl.
aa
GS Seay pes :
rétegéb6l
polgdri érielmiség
térdk—egyiptomi flottaét. Oroszo. formélisan is hadat
|
cefallin aus
Sonalglion Lavion
volt.
valamennyi
hajéhaduk
iceao Komote
Sie
szinte
termelnek,
szorul. Fé mezégazdasagi
Thesszdlia,
lom
a kialakulé
olivaolaj) a Jén-tenger partmellékén, déligyiimélesét (naranes, citrom) 2,4 milliéd q mennyiségben és fiigét (1,1 mil1ié q) termesztenek. Az ipari névények k6ziil kiemelkedik a gyapot termelése Trdcidban (1,9 millié q). Gabona-
félékb6l behozatalra
irdnyuldéd térekvések. A 18. sz. végén és a 19. sz. elején titkos tarsasdgok jéttek létre. Tagjaik a gorég tarsada-
17,8 milliéd g, 1959;
dohanyt, fdleg Macedéniaban és Traciaéban (800 000 q, 1959) ; sz61ét (1,1 millid q) és olajbogyét (1,7 milliéd q
Macedénia,
aus A Gérézorszag
958
km,
kézutjainak
hossza kb. 30000 km (1950). Kevés az elsérendi mitt (kb. 4900 km). Nagy a partmenti hajéforgalom ; hajétér 2,1 milli6 BRT (1959); ezenkiviil egyes becslések szerint t6bb mint 7 millid BRT van gorégék tulajdonéban, de mas, kisebb adékat kiveté orsz4gok lobogdéja alatt hajéznak. Fontos bevételi forras az idegen orsz4gok szamara végzett hajéfuvarozis és az idegenforgalom (1956-ban ~ban 210000 turista fordult meg). TORTENET. A 18. sz.-ban a ~ot négy évszazadon at leigazé térék birodalom meggyengiilése és a gérégék altal folytatott tengeri kereskedelem fejlédése eredményeképpen megerdsédtek a nemzeti fiiggetlenségre
kerult trénra. Uralkodasa alatt 188l-ben az 1878. évi berlint kongresscuson elhatarozott géré6g—torok hatarkiigazitaés értelmében ~ megkapta Thesszalidt, Epirusz egy részét és a Jén-szigeteket. A Kréta megszerzésére iranyuléd kisérlet azonban nem jart sikerrel; az 1897. évi gérég—térok hdborw silyos gérég vereséggel végzédott. Az 1912—13-i Balkdn-haboruban ~ megszerezte Krétat, s E felé terjeszkedve uj teriileteket foglalt el: Macedéniat, Tracia Ny-i részét és Epiruszt. Az I. vildéghaboriban Konstantin kiraly és az udvari kérék németbarat politikat folytattak, azonban 1916-ban az Antant és a goérég haborts part nyomasara kénytelen volt lemondani,
és ~
csatlakozott
az Antanthoz.
A habortba
val6 beavatkozdsért ~ tovadbbi teriileteket kapott: K-Traciat, a Dardanellak eurdpai partvidékét, valamint Szmirndt, és 1919—22 k6ézétt Anglia tamogatdsdval hadborut hdbord&),
kezdeményezett Térdko. ellen azonban vereséget szenvedett.
(gérég—térck A lawsanne-i szerzddés értelmében ~ elvesztette K-Traciat és Szmirnat, ugyszintén sor kerilt a gérég—torék lakosség kieserélésére is. Ennek soran tébb mint masfélmillié
gordgét telepitetiek Kisézsidbd6l ~ba.
Az I. vilaghabort
uténi években fellendiilt a munkaésmozgalom ; 1918-ban megalakult a Gdérég Szocialista Munkdspdrt, amely
1924-ben a Kommunista Pdrt nevet vette fel. Nagy sztrajkhullam bontakozott ki, és kiszélesedett a kéztarsasdgért kizdé mozgalom, amely HE. Venizelosznak, a liberdlis burzsodzia képviseléjének vezetése alatt megdéntétte a trént; 1924-ben kikidltotték a kéztarsasagot. A hare azonban tovabb folyt, egyik puccs a
mdasikat
kerekedett
létre
jétt
kévette,
feliil
(II.
Metazasz
1935-ben
a
Gyorgy
lett
fasiszta
monarchista
a
kiraly).
tdbornok
reakcidé
1936-ban
diktaturdja,
betiltottak a demokratikus szervezetek és a Kommunista Part mukédését. A IT. vildghdbort kezdetén ~ a semlegesség Aalladspontjara helyezkedett. Ennek ellenére 1940. okt.-ben Olaszo. megtémadta. A gérég nép elszantan és hédsiesen harcolt, de 4tmeneti gyézelmek utén
1941. Apr.-ban a hitleri Németo. csapatai betértek az orszagba és megszalltak egész teriiletét. A goérdg nép a Kommunista Part vezetésével elszint harcot inditott a megszallék ellen. 1941. szept. 27-én létrejott a Nemzeti Felszabadit6é
Front
(+HAM),-amely
1941.
dec.-ben
Okori gérég élet és miivészet
I.
Fenn: Khalkiszi feketealakos vaza (i.e. 540 ké6riil) és attikai feketealakos esésze (Exekiasz, i. e. 530 k6riil). Baloldalt: Attikai geometrikus emfora (i. e. 8. sz. eleje) és a teneai Apollon (i. e. 550 koriil).
Ifja szobra (Athén, i. e. 480 k6riil).
Fenn: Haldokl6 harcos az aiginai Aphaia templom keleti oromzat szoboresoportjardl (i. e. 480 kériil). Alatta: Aphrodité sziiletése (az un. Ludovisi-trén része,
i. e. 470—60 k6riil).
Apollén az oliimpiai Zeusz-templom nyugati oromzatanak szoboresoportjabol (i. e. 460 ko6riil). — Miirdn Diszkoszvetdjének (i. e. 450 k6riil) ro6mai masolata. Attikai v6résalakos vaza (Dinosz vazafesté miive, i. e. 420—410 koriil).
— ivazafestményeken. soreg Plt rele
Okori gérég élet és miivészet II.
Awttiz illite
A Parthenén Athénben (i. e. 447—432). — Poliikleitosz: Doriiphorosz (Dardavivé. I. e. 440 k6ériil, romai masolat). — Tanagra-szobor (terrakotta. i. e. 300 koriil).
> “Ye,
en SON Tetons casemate, tipo 2
Se
=.
cok
23
3
:
Hégész6 siremléke Athénben (i. e. 400 kériil). — Liisziposz: Apoxtiomenosz (i. e. 330 k6riil, romai masolat). — Poliieuktosz: Démoszthenész (i. e. 280 kériil, romai masolat). — Doidalszasz: Firdé Aphrodité (i. e. 3. sz., romai masolat).
Gorégék és amazonok harca (dombormt a hahkarnasszoszi Mauszoleinrél. i. e. 350 kériil). — Nagy Sandor és Dareiosz esataja (pompeji mozaik i. e. 4. sz. végi gordog festmény utan). eT
A gorég élet képei vazafestményeken
ee
ee
Istenek és gigaszok hareca a pergamoni nagyoltar frizéb6l (i. e. 180 kériil)
A Laokoodn-esoport
(i. e. 1. sz.)
Gorégorszag
97
valamennyi antifasiszta fegyveres csoportot a Gdérig Népi Felszabadit6 Hadseregben (+HLASZ) egyevitett ; ez a had.ereg 1944, okt. végéig felszabaditotta a német megszallas alél ~ szarazfoldi részét. 1944. okt.-ben az angol csapatok partraszalla4sa utdn visszatért az emigralt, polgdri politikusok 4ltal alakitott kormény. A demokratikus erék visszaszoritasa érdekében az angolok részéré1 nyilt beavatkozasra keriilt sor. 1944 decemberében fegyveresen léptek fel az ELASZ ellen, ami
Athén
utcdin
33
napon
Az angol imperializmus
at folyé
harcra
tamogatdsaval
vezetett.
a reakcidé keriilt
Gorégorszag
volt analfabéta 1957-ben. Az elemi iskoldkra épiilnek a kilonféle, tébbnyire hat évfolyamti k6ézépiskolak. iizek részint az egyetemekre elékészité human jellegt
gimnaziumok v. real jellegti liceumok, részint a kiilonféle gyakorlati
palyaékra
szakiskolak.
A felséfoku
elédkészité,
oktatés
vadltoz6
évfolyamu
két egyetemen
foiskolan folyik, amelyeknek 1953-ban ésszesen hallgatéja volt. — A kulturdlis élet kézpontja
és dt 12 000 Athén.
Tébb tudomanyos és miivészeti tdrsasAga mtikédik, k6éztiik az athéni akadémia 65 taggal és 50000 kétetes k6ényvtarral. 6 kutatdintézet, 9 kényvtér és 9 nagyobb
hatalomra, amelynek késébb az USA nyujtott déntd jelentéségi tamogataést (—+Truman-elv). 1946-ban viszszaaliitottiak a monarchiat, és megindult a demokratikus erdk itildézése. 1946. okt.-ben az 1945-ben feloszlatott
muzeum
ELASZ helyett a Kommunista Part kezdeményezésére létrejott a Gorég Demokratikus Hadsereg, amely hérom éven At fegyveres harcot folytatott a reakciéds erdékkel.
A tudomanyos és valldsos irodalom egyardnt az egyhaéz irdnyitdsa alatt allt, és nyelve a katharevusza (irodalmi
Noha
a kilféldi
imperialistak
tamogataésanak
eredmé-
nyeként az ellenforradalom keriilt felil, és féktelen terrort alkalmaz a haladéd erdk ellen, a munkasosztaly ellenAéllasat nem sikeriilt megtorni. Az éles osztélyellentétek és az imperialista hatalmak beavatkozasai a kormény-
hatalmat rendkivil ingataggd teszik;
a IL. vil4ghaboru
utAni tizennégy évben 25 kormany valtotta egymast. — 1947-ben a gérég kormany elfogadta a Marshall-tervet,
1952-ben csatlakozott
a NATO-hoz.
1953-ban
~
Jugo-
szlavidval és Toréko.-gal egyiitt megalakitotta a Balkanpaktumot. 1957-ben bejelentette, hogy tamogatja az Hisenhower-doktrindt. — Politikai pdrtok és szakszerveze-
tek: kult,
Nemzeti Radikdlis Unido (ERE):
1956. jan.-ban ala-
a nagyburzsoazia, valamint a nagybirtokosok érde-
keit képviseli. Vezetdi: Konsztantinosz Karamanlisz, Evangelosz Averoff. Liberdlis Part: 1957. febr.-ban a Liberdélis Demokratikus Unidé és az 1909 dta fennallott Liberadlis Part egyesiilésével alakult. Az ipari és kereskedelmi burzsoazia érdekeit képviseli. 1959-ben a part ujbdl szétvalt Liberdlis Demokratikus Unidra (vezetdje: Georviosz Papandreu) és Liberdlis Pdrtra (vezetdje: Szofoklész Venizelosz). Néppdrt:
1915-ben alakult burzsoa part.
Vezeté: Konsztantinosz Caldarisz. Haladé Agrdr Demokratikus Unido (PADE): A régebben fennallott Progreszsziv Part, Agrarpart, Demokrata Part és a Nemzeti Progressziv Centrum egyesiiléseként lépett fel az 1958-i vAélasztésokon. Féként a varosi és falusi kispolgarsag egyes rétegeire van befolyasa. Hgyesiilt Demokratikus Baloldal (HDA): 1951. aug.-ban alakult tébb baloldali esoportbél.
Az
egyetlen
legdlis
demokratikus
part. Vezetéd: Joannész Passzalidész. 1955-ben alakult. A nagyburzsodzia
baloldali
Haladé Part: egyes rétegeit
4ll fenn.
IRODALOM. A torék héditds visszavetette a gérdgség kulturélis fejlédését. Még a 16—17. sz.-ban is csak Kréta szigetén bontakozott ki 6nallé gérég irodalom. nyelv) volt. Emellett kibontakozott egy dimotiki (népi) nyelvi (—gérég nyelv) gazdag népi kéltészet, mely kulénésen az 1821—27-i szabadsdghare alatt virdgzott fel. Ennek a hazafias targyu szabadsagkéltészetnek kiemelkedé énekese volt D. Szolomosz (1798—1857), a gorég szabadsaéghimnusz szerzdje. Kévetéinek (A. Kalvosz, 1792—1869, J. Polilasz, 1824—96 stb.) a népkéltészet mellett mar a Ny-i mintadk is forrasul szolgaltak. A szabadsaghare hatasa alatt az egyhaz befolyasa visszaszorult az irodalomban. A, Laszkaratose (1811— 1901) antiklerikélis versei és szatirikus térsadalombiral6 regényei uttordk voltak e téren. Az 1830-as években a romantikus iranyzat hédditott teret — az un. athéni iskola —, mely tartalmaban és a katharevusza nyelv haszndélatéban egyaraént az uralkoddé osztaly reakcidjat tikrézte a népi mozgalmakkal szemben. A 19. sz. masodik felében a polgaéri irédk kéziil tébben elveszitették nemzeti talajukat, és Ny-on telepeditek le.
Ezek kéziil J. Papadiamandopulosz (1856—1910) Franciao.-ban J. Moreas néven valt ismertté. A reakcid ellen, a nemzeti fejlédésért harcolé irodalom egyik vezet6 egyénisége E, Roidisz (1835—1904) szatirikus ird volt. A demokratikus irodalomnak az 1860—70-es években kibontakozé uj felviragzd4sat készitette eld az lliasz és az Odisszea dimotiki mnyelvre forditasa. — A szazadfordulén erédsen érzddétt egyfeldl az orosz realista irodalom, masfelél a Ny-i dekadens iranyzatok hatasa. A. Papadiamandise (1851—1911), a legnagyobb szazadeleji gérég elbeszél6 mtveiben a falvak nyomortsdgos 1951)
életét G6rdkitette meg; J. Xendpulose (1862— a goérég polgari regényiras egyik elsé mitveldje,
egyben kivélé kritikus és dramair6; (1873—1923) regényeiben tarsadalmi
K. Theotdkisz kérdések meg-
képviseli. Vezet6: Sz. Markenizisz. Gérég Kommunista Part: 1918-ban alakult Szocialista Munkdaspart néven
ird,
(1924-ig). Tébb izben, legutébb 1947 dta illegalitasban mtkédik. Egyik vezetdjét, Nikosz Beloianniszt 1952ben kivégeziék. A Kézponti Bizottsag elnédke A. Grozosz. Az iparagi szakszervezetek az 1918-ban alakult
irodalom terén; N. Kazantzdékisz (1883—1957) a legnagyobb hatési modern gérég regényiré, kélt6, mtifordit6. Mihalise kapitdny c. mtive magyarul is megjelent; nagyszabasu regénye alapjan késziilt az Akinek meg
Altalénos
kell halnia
Gérég
Munkdsszévetségben
témérilnek,
a Szabad Szakszervezeiek Nemzetkézi iagja. Taglétszima 300000. 1955-ben ellenzék,
a Demokratikus
ALLAMSZERVEZET.
Szakszervezeti
Alkotmanyos
amely
Szévetségének kialakult az Mozgalom.
kirdlység.
Az
1951-i alkotmanymédositas rendkivul megnyirbélta az allampolgari szabadsagjogokat és a sztrajkjogot. A térvényhozé hatalom a 4 évre valasztott 300 tagu képviseléhaz kezében van. Minden 21 évet betéltétt férfinak és nének szavazati joga van. A kormany elnékét, valaroint az elnok javaslatéra a tagjait a kirdly nevezi ki. A kormaény a parlamentnek felelés. 21 tagu dllamtanacs dént a ko6zigazgatast érintéd specidlis kérdésekben,
ennek
tagjait
a
nevezi ki.
KOZOKTATAS,
Allamiak,
részben
minisztertandcs
TUDOMANY. magdénkézben
javaslatara
Az vannak.
a
kirdly
iskoldk részben Az
oktatds
az
oldasat keresi;
a
ec. film.
Az
I.
vilaghaébori
haladdéd
szellemti
a
prdéza-
kélték
kéziil
idészakéban
ttnt fel
I.
Venezisz
_) tehetséges elbeszélé ; regényeiben az impreszstilust a népmesék elemeivel vegyitette. K.
Kavdfisz
(1868—1933)
a
dekadens
aramlatok
vildg-
viszonylatban is elismert képviselédje. A burzsoa irék nagy része a tdkés érdekek szolgdlataba Allitotta irdsait. A haladé szellemt gérég irédkat a II. vilaghdbora elétt
és alatt a fasizmus, majd késébb az angol—amerikai imperializmus és a belsé reakcié elleni kiizdelem foglalkoztaita. A habort idészakaban K. Palamasz (1859— 1943), a Lenin Békedijjal kittintetett kivalé forradalmar kolt6, K. Varnalise (1884— ), @ haborut kévetd években F. Kornarosz, N. Karvunisz (1880—1947) és J. Retszosz
a demokratikus,
III.
A
neves novella-
dolgozott
(1904— szionista
6-061 12 éves korig tart. Ennek ellenére a lakossag 25%-a
Lexikon
meghonositaséért
ki kell emelni A. Szikelianoszt (1880—1953), aki élete utolsé6 éveiben részt vett az ellendllasi mozgalomban, és a kiizdelmeknek szép versekben Allitott emléket.
alséfoku allami iskolakban ingyenes. A tank6telezettség
CeO Magyar
D. Vutirdsz (1872—1957)
népnyely
(1907—
_) a terror ellenére
realista irodalmat.
felvirdgoztattak
A haladé
irdék kéziil
kiemelkedik K. Janopulosz, akit forradalmi tevékenységéért kivégeztek. A kivégzés éjjelén irt verséért a berlini VIT-en
(1951)
posztumusz
A ma 616 gérég irék kézii] K. a legismertebbek.
k6ltoi
Varnalise
dijat nyert.
—
és I. Venezisz
N. Gizisz, G. Jakovidisz, K. Volonakisz; a szobraszolk kéziil J. Halepasz és K. Dimitriadisz jelentések. A 20. sz. gorég mitivészei kézétt megtaldljuk a realizmus (V. Szemercidisz, O. Kanelisz, K. Parthenise festok,
V. Katraki, A. Taszosz grafikus, H. Kapralosz szobrasz) és a formalizmus (N. Hzkasz festd) képviseldit. A szazad elejének épitészetére az antik motivumok alkalmazasa jellemzé. Az egyhazi épitészetben a bizanci hagyomanyok kévetése mindméig tovabb él. ZENE. Az ujkori ~ban Korfu szigete volt az elsé zenei k6zpont. Athénben 1871-ben keriilt sor az Odion (zeneakadémia) megalapitéséra. 1885-ben megalakult a Filharmonikusok Tdrsasdga, 1888-ban pedig az elsé gérég operatdrsulat. — A godrég népdalok 7/, és 5/, atemtiek. A népdalkincsbél meritenek a jelenkori gérég zeneszerz6k is, igy Lavrangdsz, a modern gérog zene egyik uttdrdje, Kalomirisz, aki egyik operajaban a nalunk Kédmives Kelemenné c.-en ismert népballada gérég valtozatat dolgozta fel, valamint Rzddisz és Szkldvosz. A karnagyok kéziil kiemelkedik a vildgszerte ismert Mutrépulosez. — Irod. Géorégorszag. (Kiilkereskedelmi utmutatd.) 1956. gorégék : fdldkézi-tengeri nép, Gérégo. térzslakossaga. Létsz4muk kb. 9,5 millid, ebbdél 7,2 milliéd Gorégo.0,3 milliéd Cipruson,
tomban,
E-
és
valamint
az SZU-ban
a tobbi
D-Amerika
Téréko.-ban,
kiilénbézé
Egyip-
orszdgaiban,
él. Oseik, az indogermaén
eredetti
ékori ~ i. e. a 2. évezred elején vandoroltak be a Balkanfélsziget D-i részére. Beldliik alakult ki a kézépkor folyaman az Ujgérég nép, melynek néprajzi fejlédésében
a 6. sz.-t6l jelentés szerepet jatszott a szlavokkal, kisebb részben az albénokkal és térékdékkel valé keveredés. Ujgérég nyelven beszélnek. Népviseletiik : himzett év, térdig éré réncos szoknya. Tébbségiikben gérég keleti vallastiak. gérég—perzsa haboruk, i. e. 500—449: a gérég varosallamok és a perzsa birodalom kézétt lezajlott habortik. A perzsa fennhatdésdg alatt all6 kisdzsiai gorog varosok — fiiggé helyzetiik megsziintetése érdekében i. e. 500-ban fellazadtak. Az egység hidanya, valamint a balkani gérég varosok csekély segitsége miatt a lazaddést a perzsak leverték, és i. e. 492-ben meginditottak elsé hadjaratukat a balkaéni gérég varosok ellen, amely Trakia elfoglalasaval végzédétt. A masodik hadjaratot a perzsd4k i. e. 490-ben inditottak a gérégdk ellen Artafernész és Datisz vezetésével. A gérég varosok seregel Miliiadész vezetésével a déntd marathéni witkézetben (i. e. 490) fényes gyézelmet arattak a perzsdk felett. A kévetkez6 hadjaratot a perzsdk i. e. 480-ban inditottak Xerxész vezetésével. A tamadas ellen Athén és Sparta szévetséget k6tott, azonban Sparta cserbenhagyta Athént. A thermopiilai csatdban (i. e. 480) a Leonidasz vezette kisszimu goérég csapat vereséget szenvedett,
s a perzs4k benyomultak AttikAba,
és lerom-
boltak Athént. A Szalamisz-sziget melletti tengeri utkozetben (i. e. 480) azonban a perzsa hajéhad silyos vereséget szenvedett, és Xerxész kénytelen volt visszatérni Perzsiaba. Az i. e. 479-ben lezajlott Plataia melletti szérazfoldi
csata
utan
ték a kis4zsiai gorég vdrosdllamok politikai fiiggetlenségét is. — Géorégo.-on beliil a ~ Athén megerdsddését eredményezték, amely a habort idején létrejétt tengeri (déloszi) szévetség élére 4llt. goérég-rémai birkézas, hététifogasu birkézds : +birkdzds
MUVESZET. A tordk uralom idején csak az iparmiivészet és a népi épitdémtivészet fejlodétt. Az egyhazi épiiészet, freskd- és ikonfestészet a 17. sz.-ig bizAnci hagyomanyokat kévetett. A 19. sz. kézepén alakult ki a portréfestészet. A 19. sz. végén és a 20. sz. elején a mincheni iskola hatdsa alatt fejl6d6tt a muvészet. A realista tajkép- és életképfestészet mtiveléi N. Litrasz,
ban,
Gasfa
28
“gorégok
a goérdégék kitizték
féld-
jukr6él a perzsakat. Ciprusz szigetén Szalamiszn4l i. e. 449-ben a gérégék szarazfoldén és tengeren egyardnt gyozelmet arattak a perzsdk felett. Ezutan a perzsdk lemondtak az Egei-tenger feletti uralmukrdl, és elismer-
gérég-rémai
verselés:
az
dkori
—idémértékes verselése. Jérészt kultak ki a mindmdig elterjedt
gérdgék
és rémaiak
ennek keretében alaverstani alapfogalmak
(verslab, ritmus, metrum), verslabak daktilus, anapesztus stb.), valamint
(trocheus, jambus, a kiilénb6ézdé sor-
fajok (hexameter, alkaioszi, aszklepiadészi sor stb.). A goérég-rémai versformak a kézép- és Ujkori latin kéltészetben is hasznélatosak voltak; a humanizmus hatéséra elterjedtek a kwulénféle nemzeti irodalmakban is. gorég
teknés
(Testudo
graeca):
a
—lekndsdk
(Che-
lonia) rendjébe tartoz6 szarazfoldi allat. Husat fogyasztjak. D-Eurépdban altalanosan elterjedt. gérég—tordk haborik: 1. 1897: Toréko. hdbordja a krétai goérégék térékellenes felkelését tamogaté Gorégo. ellen, Kréta Gérégo.-hoz valéd csatlakozasanak megakaddlyozdsa célj4bél. A haborti Téréko. 1897. apr.-i hadiizenetével kezdédétt, s Gdrégo. vereségével végzodott. Az eurdédpai hatalmak kézremtkédésével k6tétt 1897. dec.-i konstantinapolyi békeszerzédés értelmében Gérégo. kénytelen volt Toréko.-nak tobb fontos stra‘égiai pontot d4tengedni és hadisarcot fizetni. — 2. 1919— 22: Tordko. nemzeti felszabadité habortja az antant hatalmak altal tamogatott gorég intervencidsok ellen. Az antant hatalmak — miutan a torék6k az I. vilaghdéboribam a kdzponti hatalmak oldalan vereséget szenvedtek, és megkotéotték veltik a mudroszi fegyversziine-
tet (1918. okt. 30.) — hoz, s ennek
sorén
is megszélltak.
hozzakezdtek Toréko.
jelentés
A kilféldi
kisazsiai
hédit6k
torék
ellen
felosztasateriileteket
partizanharc
indult, és nemzeti felszabadit6 mozgalom kezdédéit, amelynek élén Musztafa Kemdl Allott, aki nemzeti
forradalmi kormanyt alakitott. Szovjet-Oroszorszag tamogatta a tordk nép harcat. Az antant hatalmak, elsésorban Anglia, ezt a mozgalmat Gdérégo. segitségével akarték leverni. A gér6ég csapatok 1920. jan. 22-én tamadast
inditottak,
és
az
orszag
belsejébe
hatoltak.
A szultén valédsagos hatalommal nem rendeikezé konstantinapolyi kormanya 1920. aug. 10-én aldirta a Téréko. tényleges feldarabolasat jelenté sévres-i békeseerzddést, amelyet azonban Kemal ankarai korménya nem ismert el. A gérég hadsereg folytatta elinyomulasat, és 1921. aug. 14-én nagy tamadast inditott azzal a céllal,
hogy elfoglalja Ankarat. Ezt azonban a térék csapatok kemény ellenallésa meghiusitotta. A térék csapatok 1922. aug. 26-an varatlan
tamadast
inditottak,
attériék
a gorég frontot, és megsemmisité csapdst mértek az cllenség fé erdire (a gérdég foparancsnok is fogsdgba esett),
szept. folyamaén
birtokukba
vették
egész Anatdlidt,
és
Konstantinapoly felé nyomultak elére. 1922. szept. 23-4n
Anglia,
Franciao.
és Olaszo.
konferencia
désszchivdésdt
javasoltak a térék kormanynak. Igy jott létre Mudaniaban okt. 11-én az a fegyversziineti egyezmény, amelyhez
Gérdégo. is kénytelen volt csatlakozni. A haébort: a gérégéknek Kisazsiabél valo kiszoritasdval, a sévres-i béke szerzédés hatalyon kivil helyezésével és az annak helyébe lépéd —-lausanne-i szereddés aldirasdval (1923. jul. 24.) végzddott. gérogtiiz ; lassan égéd, piros fényt draszté pirotevhnikai elegy, melyet timnepi kivilagitaésok céljéra (régebben szinpadokon is) haszndlnak. Kén, salétrom, szurok, szén 6s nafta keveréke. Nevét a bizdnci gérég6k hasonld jellega gytjtéfegyverérél kapta; ezt MKonstantimdépoly
védelmében alkalmazték az ostromlé hajék ellen. Osszetétele hadititok volt, valészintileg meszet is tartalmazott, és a vizben
lobbant
langra
(,,nedves”
v.
,,othatatlan
ttiz’’).
Gérz [gore]: —Gorizia Gésfa: ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L.: 420 (1960). Va.: Egervar-Vasboldogasszony.
Gotailv
99
Gétaily Vanern-t6
[jdétéelv]: folyd Svédo.-ban; 93 vizét vezeti le. Vizesését Trollhatten
km. A véroska
kézelében vizierémtt hasznalja fel. Géteborgnaél a Kattegatba torkollik. Géta-csatorna:
a Balti-tengert
a Kattegattal, valamint
a Vanern- és Vattern-téval kéti dssze a Gotadlv-f. felhasznalasdval. 1810—32-ben épitették. A hajézé ut hossza 190 km, mesterségesen kiépitett része 90 km. A ~ szélessége 26 m, a szintkiilénbségek lekiizdésére 58 zsilip szolgal. Olesé vizidsszekéttetés Stockholm és Svédo.
DNY-i
Gétaland
partvidéke
(Géteborg)
[jétaland], Gétarike:
elnevezése.
93000
legtermékenyebb
km?,
és
L:
kézétt.
D-Svédo.
mintegy
legstiribben
térténelmi
3,4 millid.
lakott
Svédo.
ter.-e.
Leg-
nagyobb varosa és ipari kézpontja Géteborg. Géieborg [jéteborj]]: Svédo. masodik legnagyobb varosa a Gétadlv torkolatanal, ~ és Bohus tartomanyok székh.-e. L: 392 580 (1958). Nagy tengeri kikété évi 8,7 millié t Aruforgalommal. Mozdony- és golyéscsapagy-, auté- és hajégyaértas, sér-, pamut- és papiripar. E-Eurdépa legjelentésebb dtrakodéhelye. Vasére-, fém-, fa-, papir-, gyufa-, élelmiszer-, heringkivitel. Vastti csomdpont, egyetem,
kereskedelmi
iskolak, muizeumok.
és
technikai
Gusztav
féiskola,
szak-
Adolf alapitotta 1619-ben.
goték : a farkos kétéltGek (Urodela) rendjébe tartozé allatok. A halgdlefélék (Amphiumidae) csaladjabdél a legismertebb az angolnagéte (Amphiuma means); az
—_—_—
gozhaié hat a belsé szervekre,
gézfiités : a kézponti fitésnek
nagyrészt kiszoritotta a kénnyebben kezelheté balyozhaté —vizftités. gézgép: az olyan -—erdgépek gytijténeve,
a vizgdz
csak
viz~rdél
~+t
volgyében.
beszéliink,
nedves~nek
L:
80000
pedig
minden
nevezik;
folyadék
amikor
—tulhevitett gézzé valik
(pl.
az
utolsdé
(-+telitett gdz).
gépmagajaro gozgépbol és ekébdl alld gézeke: esoport. Az eke mozgatasara a gézgép hengeres kazanja
ald szerelt csérlé és drdétkétél szolgél. Meghajtasét a gézgép fotengelyérél fogaskerék-attétellel kapja. A ~hez
billendéd ekéket haszndlnak, igy a barazda végén nem kell az ekét megforditani. Nalunk a mult szazad masodik felében terjedt el haszndlata a nagybirtokokon. Az I. vilaghébora utén a traktor mindjobban kiszoritotta.
gozerémii : —hderdmi gézfiird6 : a nedves
;
meleg
gyégyité hatdsét haszno-
sité gyégyintézmény. A 37,5 C*-t6l 50—56 C° hémérstkletig emelkedé, vizgézzel telitett v. tultelitett levegé a test felszinén erds vérbéséget okoz; ez reflex utjan ‘Tin
alakitjak
értelemben
a dugattyus ~
Sztkebb
érielemben
azonban
és a
~en
csak
és sza-
melyeck
At, tehat
—gézlurbina. dugatiytis
géz-
gépet szokds érteni, melynél a bedmldé géz feszité ereje —>dugattyut mozgat a hengerben. A —gézkazdnban termelt géz bedmlését a vezérmt irdnyitja tolattyuk, szelepek v. esetleg csapok segitségével. A munkai végzett géz a kondenzdtorba émlik, v. a szabadba pufog
ki,
v.
mint
ellennyomadsti
géz
hészolgaltatas
céljara _tovdbb hasznosithaté. A dugattyu holtpontok kézotti alternaélé (oda-vissza) mozgdsdt forgattyus hajt6mti alakitja at forg6 mozgdssé. A nyomaték egy teljes kérforgds alatt nem marad egyenletes, az ingadozas elkeriilésére lendkereket. alkalmaznak. A dugattyts fekv6 v. allé kivitelben, 1—4 hengerrel késziil ; a tébhb-
20000
LE-s
expanzidju
dugattyts
~et
v. iker~.
is épitettek,
Régebkorunk-
rendszerint
gézturbindt
alkalmaznak).
Ter-
mikus hatasfoka (7) kicsi, maximdlisan 14%, — A francia D. Papin 1690-ben késziilt, inkébb elvi jelentéségti szerkezete csak hosszi idé multan
alakult munkagéppé :
(1955).
folyadékesepp is elparolog, sedraz ~zé, tovabbi hokGézlés
hatasdra
munkavd
Altalanos
helyett
a higany) pérolog (géz6lég). Az iparban a folyadékaval érintkezé6
héenergidjét
nyomar
ban kb. 6000 LE-s teljesitményig készii] (ennél nagyobb
Miiszerek, tudomdnyos kisérleti eszkézék gyartasa. Gyégyszer- és aluminiumipar. Filmgyartas. Régi egyetemén (1737), amely sokéig a német természettudomanyos kutatés kézpontja volt, Tudomdényos Akadémia. A II. vilaghdbort utén az NDK-ban elsének megalakult, Max Planck nevét viseléd fizikus egyesiilet székhelye. géz: igy szokds nevezni az olyan gaézt, amely bizonyos hémérsékleten (—kritikus hémérséklet) alul van, fizikailag azonban nincs lényeges kiilonbség a ~ és gaz k6zott. A gaz és ~ megkiilénbéztetése abbdl a régebbi idébol szarmazik, amikor még nem tudték, hogy minden gaz cseppfolyésithaté ; a mar akkor is cseppfolydsithato gdzokat nevezték ~éknek. A kéznapi hasznélatban AltalAban
az a fajtdja, amelynél
gézt hasznélnak, ipari tizemekben ennél nagyobb mast is alkalmaznak. Lakéhdzakbél a ~t ma
ben
USA DK-i részének 4llé- és mocsaras vizeiben él. A szalamandrafélék (Salamandridae) csaladjaba tartoz6 ~ (Triturus) kéztil hazénkban két faj 61: a —tarajos gote (T. cristatus) és a pettyes géte (T. vulgaris). A kopoltyus gotefélék (Proteidae) legismertebb faja a —barlangi ote. ; Géitingen : véros az NSZK-ban (Alsé-Szaszo.), Kassel-
a Leine-f.
és a szer-
vizg6z szallitja. Leggyakrabban kisnyomasu (0,1—0,5 at)
hengeres lehet megosztott
Tarajos géte
t6l EK-re
az anyageserét
a kazanban termelt hot a fiitétestekhez csdévekben d4ramlé
~
ae
fokozza
vezet kivdlaszté mtikédését. Idiilt bérbetegségek, reumas meghbetegedések, készvény stb. gydégyitdsAban alkalmazzak. A sziv és az érrendszer meghbetegedése esetén veszélyes lehet. — A ~ régéta ismert. Kiilénésen kedvelic¢k a rémaiak és a térékék. A budai t6rék ~kbél maradt fenn Bp.-en az Imre gyégyfiirdé, a Csdszar-, Kirdly- és a Rudasfiirdd.
A gézgép eivi vazlata (bal oldaton a tolattyus vezérléstfi henger a dugattyuval, jobb oldalon a forgattyus hajtom a hajtdékarral, forgattyuval és lendkerékkel)
az angol J. Watt 1778-ban helyezte tizembe az eisé et. Kialakitésaban az angol Th. Newcomen (1713) és az orosz I. I. Polzwnov (1765) talalmanyai is szerepet jatszottak. Alkalmazdsa csakhamar elterjedt, és nemesak a ké6zlekedést (haj6, vasut) forradalmasitotia, hanem az ipari termelést is. A gozturbinak, a Diesel-motorok és kiilénésen az elektromos gépek felhasznélasa a ~ alkalmazasi terileteit csékkenti; ott alkalmazzaék elsésorban, ahol kis — biztosan szabélyozhaté — fordulatsz4mra,
valtoz6 erdsziikséglet és gyors iranyvaltoztatés megvalésitaséra van szikség (mozdony, hengermti, banyaszallit6 berendezés stb.). — IJrod. Schimanek E.: Gézkazanok, gézgépek és gézturbinék. 1950: Nowotny K.:
Dugattyus
gézgépek.
eéz- és gazturbindék.
1952; I. rész.
Komondy 1956;
Z.: Gdzgépek,
Komondy
Z.: Géz-
gépek. 1959. gézhajé6: olyan -—-géphajo, melynek mozyatdsdt —gézgép végzi. A gézgép rendszerint, hajécsavart (propeller) forgat; csak folyami hajédk épilnek a hajé oldalain elhelyezett 2, v. hatul elhelyezett
1 lapatkerék-
kel. A hajécsavarok sz4ma szerint megkilénbéztetheis | 1, 2, 3, 4 hajécsavaros ~. A meghajtast tobbnyire alld
gézkalapdes
gézturbina
100
henger&, tébbszérés expanzidju dugattyis gézgép szolgaltatja. Gyakori hajégép a gdézturbina is; elénye az elébbivel szemben, hogy nagyobb teljesitmény érheté el egyetlen géppel, viszont irany- és sebességvaéltoztatasra
sebességgel v. 2 teherkocsit egyenként ¥Y t terheléssel 38 km/éra sebességgel vontatott. A ~ gazdasdgossagat a tulhevitett géz felhaszndlasa (a német W. Schmidt nyomén,
1898)
nagymériékben
mazasa
kon ritkabban fit hasznélnak. — Az amerikai R. Fulton 1807-ben kezdte elsé Utjait ,,Claremont’’ nevi lapatkerekes folyami ~javal. 1819-ben szelte 4t elédszér az
keztében jelentésége esékken ; Mo.-on
Atlanti-dceant vitorlazattal
tengerjaér6 is
~
ellatott
(az
USA-ban
épitett,
26
alatt).
,,Savannah”
nap
A rendszeres tengeren tli jératok ~val 1838-ban kezdédtek. A ~k eleinte a vitorl4sokhoz hasonlé alakban épiiltek, és Altalénos elterjedésiiket a hajdécsavar felfedezése (a cseho.-i sziiletésti J. Ressel, 1826) a 19. sz. masodik
a
felében
gdzgépek
hozta
helyett
meg.
egyre
A korszerti
inkabb
hajéépitésben
-—+ Diesel-motorokat
alkalmaznak.
gézkalapaes: gézkazan:
gézgéppel vizbél-hé
miikédtetett
felhasznalasdéval
berendezés. Lényeges részei:
—gépkalapdcs. gézt eldallitd
a dob v. dobok, a forresé-
rendszer, a tulhevitd, a tapvizmelegité és a léghevitd, valamint a tiizeléberendezés. A ~ lehet természetes v. kényszerkérforg4su, v. kényszeraramlést aszerint, hogy az elgdzdlteté részben a viz—géz-keveréket a fajstly-
kiilénbség telitett
v. szivattyu
géz
fejlédik,
tartja-e
ezt
a
4ramlésban.
tulbevitéd
A vizbd)
nagyobb
hémér-
sékletre heyiti. A ttilhevitett géz csévezetéken a felhaszndélési helyre, pl. gézturbinéba v. gdézgépbe jut. A gézzé alakulé pétléd tapvizet, mielétt az elgdzdltetd részbe keriilne, a tiizelés fiistg4zai a tapvizelémelegitében felmelegitik. Ugyancsak a fiistg4zok melegitik fel a léghevitében az égési levegdt. Végiil a fiistgaz a kéményen at
tdvozik,
erésiti.
szivoéhataését
Nagy
ventillétor
teljesits
nyomja
a
fiistgdzt
képességi
elszivé
ventillator
kazanban
be az égési levegdt.
alafuvé
Minden
kazant
el kell ldtni biztonsdgi szeleppel, feszmérével és vizallasmutatédval. — Irod. Schimanek E.: Gézkazinok, gézgépek és gézturbinak. 1950. gézkirfolyam : a viz—géz allapotvaltozasok lancolata, mely a kovetkezé részfolyamatokbdél tevédik Gssze: a folyadék hébevezetés kévetkeztében atalakul gézzé ; a g6z tovabbi hdbevezetés folytan tulheviil, a gdézgépben munkat végez, ekézben térfogata né (expandal), nyomésa
és
hdmérséklete
csékken;
majd
tovabbi
héelvonés folytén vizzé csapdéddik le (kondenzélédik). Ezt kévetéen a folyadék nyomését fokozni kell a gézfejlesztében uralkodé nyomaésra (t&épszivattyuval) és a betaplalt viz hémérséxletét fel kell emelni a forraspontig. izzel a kérfolyam zérul. Egyszerfi ~ban a tulhevités elmarad; a géz munkavégzés utén a szabadba pufog ki, ott kondenzélédik. Ilyenkor a kérfolyam a természeten keresztul
zar.
gézmozdony : gézzel hajtott, sinpdélyaéhoz kététt vasuti kocsik vontatasdéra szolg4lé gépjarmti. Leghaszna-
rodvidesen
névelte.
(hatralas) kiilén gézturbinét kell beépiteni. A gézkazénok ftitésére szenet, szénport, fitdolajat, folyami hajé-
elektrifikdlds
széleskérivé
6s
valt.
-+Dvesel-vontatds
Ennek
alkal-
Korunkban fejlédése
az
kévet-
1959 dta besziin-
tették a ~ok gyartdsét. — IJrod. Bihari—Szényi: fejléddése. 1952; Hamori I.: Gézraozdonyok. 1953. gozdlés:
1.
a
laza
rostu
zdldségfélék
A g.
elkészitésére
szolgalé eljaras. Lényege az, hogy a rostok kevés vizbél keletkezett gézben puhulnak fel. Alkalmazésa a tapanyagok kioldédddését minimalisra csékkenti, és az igy készilt
zdldfézelékek
nagyobb.
—
véddétapanyag-tartalma
a
2. (technoldgia) kiilénféle anyagok
leg-
kezelése
gézzel megmunkélasuk soran. Alkalmazzak pl. a faiparban (—fafeldolgozds), a textiliparban (az anyagok nedvességtartalmanak névelésére), a szesziparban (kemé-
nyité tartalmu nyersanyagok
feltéraséra
és
—cukrosé-
tdsra alkalmass4 tételére) stb. goéztarol6: a gdzfogyasztés ingadozasait
kiegyenlité berendezés gézzel mtikédé héerémiben. Felveszi a gézfelesleget, ill. pétolja a gézhidnyt, a kazantelep igy egyenletesebb terheléssel jarhat. A ~ a tdltési Allapottél figgden valtozé6 nyomasu dltala taplalt haldzatot
ellatni. vizzel
Legismertebb részben
gézt szolgdltat, ezért az nyomasszabalyozassal kell
képviseléje
megtélt6tt
a
edény.
Ruths-tdrolé;
ez
Nyomasnévekedéskor
a viz gézt vesz fel, a nyomas csékkenésekor pedig gézt ad le.
gozteljesitmény:
a
gdzkazanban
termelt géz mennyisége.
Kulénb6z6 érdekében
kazanok
iddéegység
alatt
altalaban
t/éra.
Mértékegysége
-~einek
realis
a ~t+t At kell szAmitani
dsszehasonlitasa
—normdlgdzre.
A kis
teljesité képességi kazan ~e 10 t/éra, a kdzepes teljesité képességté 50 t/dra, a 100 t/ora ~en feliili kaz4nok nagy teljesité képességieknek szamithaték ; a gyakorlatilag lehetséges maximum ma kb. 1000 t/dra. géztenzid ; —tenzid gézturbina: olyan gézgép, melyben a vizgéz héenergiaja elébb mozgdsi energiavaé, majd ez kézvetleniil forg6 mozgdst végzé mechanikai energiavé (munkava) alakul; lényegében géz Altai forgatott egy- v. tébblapatos kerék. A lapadtok alakja szerint megkilénbéztethetédk akciéds (egyennyomast) és reakcidés (tulnyomésit), a forgé rész szerkezete szerint tarcsds és dobos, a géz aramldsi iranya szerint axidlis és radidlis, a munkat
végzett géz hovaforditasa szerint kondenzaciés, elvételes és ellennyomaést ~k. A géz hdéenergiaja az akcids ~ban a
vezetdlapétokban,
a
reakcids
~ban
kb.
fele-fele
aranyban a vezeté- és a jarédlapatokban alakul 4t mozgasi energidva. Hgyfokozata ~ban ez a folyamat egyszer jatszddik le; tébbfokozatuban a nyomasesés szakaszos, és a folyamat minden fokozatban megismétlédik. A nagynyomasu és nagy hémérséklett géz fuvékan
latosabb tipusa a rostély tiizeléstt dugattyus ~, mely lényegében kerekeken mozgé alvadzra é6pitett —gdzkazdénbdél és >gdzgépbdl All. Fitéanyaga készén, barnaszén, szénpor, néha fa, tézeg ; olajban gazdag orszagok-
annak vezeté- és jardlapatjain. A vezetdlapatok a ~hazhoz (allé rész), a jardlapatok a tengelyhez (forgé
ban fatéolaj is. A fekvéhengeres gézkaz4nban levé vizet
csatornaékon
az égéskor keletkezé nagy héfoku és a fiistesévekben aramléd fiistgazok melegitik. Az igy keletkezé vizgéz
hajtényomatéka allandéd.
v. kézvetlenil, v. csak tulhevités utén keriil a gézgépbe ; a 2—4 hengeres gézgép minden hengere friss gézt kap. A dugattyuk mozgését megfelel6 berendezések a ~ két hajtott kerekére viszik at. A ~ iranyitasara kapesolé
szerkezetekkel
és mérémifiszerekkel
ellétott,
rész-
ben nyitott vezetdfiilke szolgal, ahol a ftités is térténik. — A dugattyus gézgép helyett 2 gozturbinaés (az egyik a menetirany megforditasdra) ~ok is haszndlatosak, melyek dllandé nagy sebesség mellett gazdasagosak. —
Sinen jaré gézkocsit 1804-ben szerkesztett. 1814-ben épitette
az angol R. Wrevithick meg elsé6 ~At az angol
G. Stephenson, 6s 1830-t6l azzal Liverpool és Manchester
kézé6tt
egy
személykocsit
380 személlyel
46,5
km/éra
keresztiil lép be a ~ba,
rész)
vannak
erdsitve.
és nagy
A
folyamatosan
sebességgel
géz a lapdtok
éramlik
aramlik
4ltal
At
alkotott
&t, ennélfogva
a ~
— ~val lényegesen jobb hatas-
foka hékérfolyamat valdésithaté6 meg, mint a dugattyts gézgéppel (ma kb. 300 at és 600 C® frissgéz-dllapotrél 0,035 at kondenzdtornyomasra). A ~ indikalt hatasfoka (jos4gi szima) anndl nagyobb, minél nagyobb a turbina teljesitménye, minél kisebb az adiabatikus hdesés, minél nagyobb a géz Atlagos fajtérfogata, és minél nagyobb a fokozatok szama. Ez a hatasfok egyfokozata, kis teljesitményi ~naél kb. 30%; sokfokozatu, nagy teljesitményt ~nal viszont a 90%-ot is eléri. A folyamatos gézaramlis miatt igen nagy gdéztérfogat dolgozhaté fel, tehdt a ~ nagy egységteljesitményre (eddig kb. 300 MW) készitheté. A nagy teljesitményt ~k fordulatszima tobbnyire 3000/pere (de vannak 6000/pere fordulatuak is), a dugattyus gdézzép 120—300/perces
GPU
fordulatsz4maval
szemben.
Allandé
és nagy
fordulat-
szima, tovabba gépszerkezeti egyszerlsége (az alterndld mozgast végz6 géprészek, lendkerék stb. hiaénya), kisebb fajlagos helysziikséglete kiilénésen alkalmass& teszi erOmiivekben generdtorhajtdssal villamos 4ram fejlesztésére 6s egyidejtileg gézelvétellel fiitési és mas gézfelhasznaldsi célok kielégitésére. Vontatdsi célokra is késziil (hajdé-, esetleg mozdony~), tovébbaé alkalmas az atomenergia hasznositasaéra is (a szovjet ,,Lenin”’ jégtéré-
hajé ~kkal mtikédik). — Az elsé ~t a svéd C. G. P. de Laval szerkesztette 1880-ban; a ~ alapvetd szabadalmat az angol Ch. A. Parsons szerezte meg 1884-ben. Mo.-on
graduale
101
gyaértAséval
a Lang
Gépgyar
foglalkozik:
kis
teljesitményti, generdtorhajtésra szolgél6 ~kat 1905 é6ta gyart. Eddig elkésziilt legnagyobb ~ja 50000 kW-os (a tiszapalkonyai eré6mt szamara, 1959), de tervezés alatt all egy 100000 kW-os is. Az SZU 1965-re
létre, melynek munk4éjét nagymértékben gaétolta a nagybirtokosok és nagybérlék ellendlldsa, akik sajatjuknak tekintették a kordbban Altaluk haszndlatba vett Allami fdldeket. Végiil is ellenfelei dt és hiveit megtémadtdk és
meggyilkolték. Haldla utdn a bizottsdg tovabb mikédétt, és kb. 80 000 embernek juttatott foldet. — Gaius Sempronius ~ (i, e. 153—121): Tiberius écese. Az agrarreform hivei i. e. 123-ban néptribinn4 vAélasztottak. Visszaallitotta batyja agrarintézkedéseit. Az a javaslata, hogy a Rémaéban 616 idegeneknek polgdrjogot adjanak, szakadast idézett eld hivei taborAban. Ellenfeleinek tamadaésa vésiil véres dsszetitkézéshez vezetett, amelyben Gaius ~ is életét vesztette.
Gracidk, kedv,
a
Gratiae:
héla
« szépség,
hdarom
istenndje
kedvesség, a
rémai
ajandékozé
mitolédgidban.
600 000 kW-os gépegységeket is eldallit. — Irod. Horvath L.: Gézturbinagépész tankényv. 1952; Komondy Z.::
Gézgépek, géz- és gdzturbindk. I. rész. 1956. GPU nivéfeliiletre. A ~ iradnyaéban a leggyorsabb a héromvaliozés fiiggvény (skslartér) megvaltozisa. Szimos természettudomanyi (meteoroldgiai, fizikai stb.) és mtiszaki jelenséget jelle-
foldet tarthatott meg, egyiittesen a csalid bérleménye nem haladhatta meg az 1000 jugerumoi (1 jugerum = kb.
meznek mennyiségileg egy alkalmas skalariérrel, ill. annak ~ével. Grado: tengeri tidiiléhely a Trieszti-dbélben (Olaszo.) levé hasonlé nevti kis szigeten. L: 9100. graduale (lat.-bdl): 1. lépesdének. A latin szertartasu
0,5 hold),
misében
tribinné vaélasztottak. A féldkérdés megoldésara térvényt hozatott, amely szerint az Allami féldek bérldi kéziil a esaladfé csak 500, a csalad tébbi férfi tagja 250 jugerum
a tébbi
fdldet
elidegenithetetlen
bérletként
a foldnélkiliek kézétt kelett szétosztani (30 jugerumonként). A reform végrehajtaséra 3 tagu bizottsagot hoztalk
a
nagymisében leggazdagabb
szentleckét
kévetd
a kar énekel. dallamai
Ma
kézé
zsoltarrészlet,
melyet
a gregorian miseénekek tartozik.
—
2.
a
imise
énekrészeit.
(gregorian
kordlis
dallamban)
tartalmazdé
hivatalos szertartéskényv. Alialaban terjedelmesebb egy-
hazi énekeskényv, a reformétusoknél Graefe,
Albrecht
(1828—70):
a zsoltarok nélkil. német
szemorvos,
egyetemi tanar, a modern szemészet egyik megalapitdja. Jelentés felfedezései voltak a szembetegségek kértana, diagnosztikaja és mtitéttana terén. Nagy eredményeket ért el a glaukdéma: kezelésében. O vezette be a Helmholtz
altal szerkesztett szemtiikrét a gyakorlati szemészetbe. Graf, Oscar Maria (1894— ): haladé német ird. 1919-ben részt vett a bajor tanacskéztarsasag létrehozdsaban. Elsé verseit expresszionista vondasok jellemzik. Tébb elbeszélésében és szatirikus pamfletjében a fasizmust leplezi le. 1933-ban az USA-ba emigralt. Onéletrajzi jellegi regényei értékes korrajzot adnak. grafelmélet (gér.-bdl) : (mat) a —topoldgidnak grdéfokkal, azaz
bizonyos
szimt
pontbdl
(a graf szdgpontjai-
bél) és bizonyos szégpont-pdrokat darabokbél (a graf
dsszekété
vonal-
eléadast,
kare, azonban kiilénbézé fényerejii ténusos foltjai egy tovabbi, szakaszos vegyi eljarés eredményeképp tus-, ill. akvarellfestményhez teszik hasonlé6vé. — 3. Siknyomadsai: a) a vegyi folyamatokon jalapulé kdényomai (litografia, — megjegyzenddé, hogy feltalalasa eldott mély- és magasnyoméasra is hasznéltak kévet), s b) ugyanide tartozik,
rézkarenyomé
bar
nem
festékkel
igazi
egy
sokszorosité
v.
festett kép egy példényban
tdbb
eljaras,
szinben
réz-
készitheté levonata,
mitifajok mind az eurépai mtivészetben keletkeztek és telmint a japan Hokusai (1760—1849) és Utamaro (1754— 1806). A kolostori mthelyekben késziilt elsé eurdpai fametszetek (14. sz.) az évezredek éta gyakorolt kelmenyomaés példajabél vehették eredetiiket. Kb. félévsza-
Csak térben elhelyezhet6 grdfok
L. Euler bizonyitotta
ményei
nevezetes
K.
be. Ujabb
Kuratowski
tétele,
eredamely
szerint a véges graéfok kéziil azok és csak azok helyezheték el a sikban, amelyek a mellékelt két graf egyikét sem tartalmazzik. A graéfelmélet alkalmazasra taldl a villamos hA4lézatok elméletében. Elsé ésszefoglalasa Kénig Dénestél szirmazik ; jelenleg is tobben mtivelik hazénkeredményesen.
“irdéshoz
tartozé’>):
a
mévészetnek
az az aga, amelyhez sztikebb értelemben a nyomas utj4n sokszorositott, de eredetinek tekintheté mtvészi abrazolasok és az egyszeri mtialkotasok (pl. festmények) sokszorosité
kénnyed
jesedtek ki. A fametszetet K-en (Kinaban) mar a 10. sz.ban ismerték, s késébb olyan nagy mesterek mitivelték,
hatatlanség4t
~i
a hasonlédan
tusrajzra emlékeztet6 —hidegi% (itt is, mint 4ltalaban, az eljarasnak és a nyomatnak k6zés az elnevezése), és végiil e) az —aquatinta, mely fébb vonalaiban réz.-
a monolipia, mely ma mar olajfestménnyel egyenld hatdst is lehet. — A fameiszet kivételével a felsorolt ~i
A grdfelméletnek térténetileg is érdekes feladata volt pl. a kénigsbergi hidak problémaja, melynek megold-
gor.
nélkiil késziilt valtozata,
lemezre
egymashoz csatlakoz6 61b61 4116 vonallal.
grafika
érdessé tett rézlemez vésésével és simitésdéval linearis és ténusos hatést kombinéléd —mezzotinto, ¢) a vékony védéréteg karcolataban vegyileg maratott rézlemez lenyomata, a —>rézkarc, mely a rézmetszésné]l kénnyebb iechnikéjaval a mitivésznek nagyobb szabadsagot enged, d) az utodbbinak rézkarcolé ttivel, de vegyi eszk6éz6k
a
két sz6gpontja Gsszek6theté véges szamu
kéziil
megmunkalt lemezekrél késziil6 nyomatok: a) a vésett rajzu acél-, ill. —rézmetszet, b) ennek valtozata, az
esak
éleibél) 4d alakzatokkal foglalkozé része. A graf véges, ha véges szimui szégpontbdl és élbél All, ellenkezé esetben végielen. A graf 6szszeftiggd, ha barmely
ban
grafikus abrazolas
102
Graefe
elj4rassal
késziilt,
eredeti
alkotasnak
nem tekintheté mésolatai tartoznak. Tagabb értelemben ide sorolj4k a -rajzemtivészet kilonféle fajait, a vizfestésnek (-akvarell) s néha a —pasetellfestésnek is (>még festészet) kénnyebb elédaddst, eredeti, nem sokszorositott termékeit. Nem tartoznak ide a mechanikusan eldéallitott nyomdai klisér6] késziilt reprodukcids lenyomatok. A kiilénféle mitivészi sokszorosité eljarasok a nyomdlap anyagdban, kezelésének méddjaban és a
kifejezési lehetéségek tekintetében kiilénbéznek egymastol. Termékeik k6zés sajatsdga, hogy a mtivész kezenyomaét nem kézvetleniil, hanem a papirlapra atvitt lenyomat ttikérképében érékitik meg. A ~i nyomatok tobbségiikben egyszintiek, késziilhetnek azonban szines alapon, s t6bb nyomédlemez, ill. duc segitségével tobb-
zaddal elézték meg a k6nyvnyomtatast és negyedszazaddal az Otvésmtihelyekbél kiinduléd ~i rézmetszést, amelynek gondolatat alighanem a 15. sz.-ban igen elterjedt vésett rajzi 6tvésmunkdék (—nielio) prébanyomatai sugalltaék (a réz vésett figuralis diszitése mar az dkorban is gyakori volt). Kezdetben mindkét mifaj az egyhaz céljait szolgalta. A fametszet A. Darer (1471—1528) és ifjabb H. Holbein (1497— 1543), Olaszo.ban A. Mantegna (1431—1506), 8. Botticelli (kb. 1445— 1510) és Trzzano (1477—1576) mtivészetében érie el virégkoraénak legmagasabb szintjét. A 16. sz. vége felé hattérbe szoritotta a mélynyomési ~. Ennek leggazdagabb mitivészi lehetéségeit Rembrandt (1606—69) festéisége tarta fol. A 17. sz.-ban kivdlé mesterei voltak a francia J. Callot (1592—1635), Cl. Lorrain (1600—82)
és a németalféldi A. v. Dyck (1599—1641). Angliaban W. Hogarth (1697—1764) és Th. Gainsborough (1727—88) mtivei nemzeti miifajjé avatték a német féldén feltalalt mezzotintét. Spanyolo.-ban az elsé jelentékeny ~i alkotasok F. Goya (1746—1828) rézkarcai. Emlitésre mélté az angol Th. Bewick (1753—1828), a nagyon elterjedt fehér vonalu fametszés megalapozdéja, és a modern ~ban annyira fontos kényomas feltaldladsa (1798, A. Senefelder). A kényomat legnagyobb mesterei, a harcos politikai karikatura megteremtdje, H. Dawmier (1808—79) és a plakatmtvészet uttérdje, H. de Toulouse-Lautrec (1864—
szini nyomassal is. A ~i eljérésok kiilénféle fajtéi egya-
1901) voltak. Az Ujabb ~ ma még Attekinthetetlen terméséb61 magasan kiemelkednek P. Picasso (1881— ) hires rézkarc-sorozatai. Vildgszerte ismerik és becsiilik a belga F. Masereel (1889— ) elbeszél6 fametszetciklusait, amelyek monumentélis egyszertiséggel széInak
rant lehetéséget nyujtanak a linedris, vagyis vonalas 4b-
a
razolasmédra és a fényértékiikben kiil6nbézé ténusok foltszerG alkalmazasdra. Hzek a lehetdségek észténdzték a ~ fejléddésében dénté jelentéségti technikai Ujitésokat, melyek a rajzmtvészet é3 a festészet technikai és stilus-
végy6 mai emberiség legnagyobb problémdairdédl. —
eredményeinek
azokkal
olykor
egyenértéki,
ttlzott
mégis
Atvételére,
sajdtosan
de
~i
féleg
az
Abrdézolisi
lehetéségek kialakitasdra iranyultak. A miéuivészi sokszorosito eljarasoknak, ill. a metszeteknek hdérom csoportja van: 1. Magasnyomdstak: a) a -+fametszet
(fekete vonalu
v. fekete
alapon
fehér
vonali
nyomat-
ban) és 6) a kénnyebb technikaju, foltszerfiségével hatd, finom vonalakra kevésbé alkalmas —lindlewmmetszct. — 2. Mélynyomési s mechanikai erédvel v. vegyi wtton
nagyvarosokban
élé,
hdborikban
szenvedé,
békére
A ~i
eljarasok kéziil a magyar ~ a fametszet és a rézkare terén
ért el magas szinvonalat. (A magyar grafikat bévebben + Magyarorszdg, Mivészet.) grafikai ipar : —nyomdaipar grafikon : —-grafikus dbrdzolds
grafikus: rajzolomivész; grafikdval hivatdsszertien foglalkozé szakember. grafikus abrazol4s: mennyiségek, ill. mennyiségi valtozdsok rajzban valé kifejezése. Fé fajtéi: a) vonaldiagram v. grafikon, egy adatsor vdltozds4t koordindtarendszerben Abrézoléd gérbe. Féként idédbeli valtozdsok (idésorok)
szemléltetésére
alkalmas;
b)
diagram,
az
103
grafikns abrazolas
adatok
nagysagdt,
egymAstdél valé eltérését v. egymas-
valé6 aranydét értékiiknek megfeleld kulonb6zd nagységi sikidomokkal (pl. oszlop, szalag, k6r stb.)
hoz
grafikus Abrazolas idébeli alakulas4t kiilénb6z6 sz4mut kis traktorabraval) ; f) sztereogram,
(has4b,
henger
a fentieket
stb.)
sikban
Abrazolt téridomokkal
szemlélteti,
—
Legeto
IJrod.
Hajés
Gy.:
Erdo
; Nedas
Nemmuvethetd terulet
TT
Kordiagram
Lia a
&
ise)
(A féldteriilet
_1940
=
megoszl4sa
Magyarorsz4gon
mfivelési
d4gak
szerint,
1958-ban)
Vonaldiagram vagy grafikon (Giimék6ér-, rék- és szivbetegsé¢gben elhaltak sz4ma 10 000 lakosra
Magyarorszagon,
szdamitva)
SG
SY
AS
SG
ad
a
WW
sists
GZ
4 Lactate WOK baIAN
dIX6iaius«snR) QW
410
80
81-
101- 121- 14,f-
100
120
140
ermeszetes Szaporodas
Kartogram
Oszlopdiagram (A rddiéeléfizetdk
sz4ma
Magyarorszégon,
4949
ULLAL el | CMM dl
1950
WZZM
1951
WLLL
9
aes
1000
lakosra
szdm{tva)
(Természetes szaporodés Magyarorsz4gon,
1958-ban)
LEI
a
1952 ZL bE.
1954 WIM 1955 1956 1957 1958 1959
Lilla
|
j
0
200 400 600 800 100012001400 .
Kat. hold
Szalagdiagram (Bgy traktorra jut6 sz4ntéteriilet Magyarorsz4gon)
fejezi ki;
¢) kartogram,
arnyalatokkal,
térképen
vonalkdézassal
stb.
kilénb6zé
abrazolja
-100 101110
szinekkel,
az
egyes
teriileti get;
egységekre (pl. megyékre) jellemzé mennyisétérképre helyezett kilénféle d) kartodiagram,
diagramok (oszlopok, kérék stb.) segitségével a teriiletegységre vonatkozéan egyszerre tobb adatot szemléltet; e) piktogram, az adatokat, ill. valtozdsokat azoknak a t&rgyaknak rendszerint sematiz4lt képével fejezi ki, melyekre az adatok vonatkoznak (pi. a traktorillomany
1%1120
121 130
13,1200
Mozilatogatas
2Q1-
Kartodiagram (A mozik és mozilatogataésok szima Magyarorsz4gon,
Numerikus
és grafikus médszerek.
A g. &. méddszerei a tervezésben, szamvitelben, 1954,
1951;
1958-ban)
L. A. Bizov:
a statisztikdban
és a
grafit:
a
szén
fémfényi
kristalyos
méddosulata.
KitGnéden
hasad,
v.
fénytelen,
Hexagonalis
hajlithatéd,
lagy.
vasfekete,
rétegracsa Zsiros
van.
tapintasu,
a papiron nyomot hagy. Az elektromossdgot jél vezeti. Langban nem olvad, nagyobb héfokon elég. Savak nem oldjék. Keletkezhet: 1. készenes iiledékekben nyomas és hémérséklet hataséra (szerves eredetti); 2. granitpegmatitokban, granit és mészké érintkezésénél, valamint hidrotermélis ton (szervetlen eredetti). Leginkabb leveles,
gramm-atomsily
104
grafit
pikkelyes,
féldes
tomegeket
alkot.
Legnagyobb
ismertté, amelyek eredményeként feldllitotta a rdla elnevezett Graham-térvényt: gazok diffuzidsebessége fllandé hémérsékleten forditottan arényos stirtiségiik négyzetgydékével. Felfedezte a dzalizis néven ismert jelenséget. Graham-féld: az Antarktisz D-Amerika felé nyulé félszigete, kb. 1500 km hosszu. 3000 m-ig emelkedé magas hegysége szerkezetileg az Andok folytatasa. Birtoklés4rél1 vita folyik Argentina, Chile és NagyBritannia k6zétt.
Graham-kenyér:
diétés
kenyér
durva
6rlési,
nagy
eléforduladsai Ceylonban, az SZU-ban (Szibéridban), Madagaszkarban, az USA-ban, Kanadaban, Ausztriéban és az NSZK-ban vannak. Mesterségesen antraczt-
korpa tartalmu bizAbdl.
bél v. —petrolkokszbdl Allitidk elé villamos ellendllaskemencében (Acheson-~). Ttizdll6é tégelyek, ceruzabél, kalyhafényesité eldallitasdra, tovAbba kené- v. rozsdaso-
grain [grén] (ang.), gran, gr, gn, grn: Angliaban és az USA-ban kereskedelmi és nemesfémek témeg-, ill. stlymériéke = 64,798 mg; ékszer- és dragaké-stlymértékként: a —kardt ¥%4 része = 51,3259 mg.
dast gatl6 anyagként és a galvanoplasztikaban (nem vezeté feliiletek vezetévé tételére) hasznélj4k. Anédokat is készitenek beldle. Rendkiviil tiszta ~ot hasznalnak az atomreaktorokban fékezé anyagként (moderator). Evi vilagtermelése meghaladja a 120000 t-t. A termelt mennyiségnek kb. 65%-A&t a kohaszat haszndlja fel olvasztétégelyek készitéséhez és egyéb célra, 15%-dt a vas6ntédék
formak
beszérdsahoz,
10%-At
az elektro-
technikai ipar elektrédok eldallitasdra, 5%-At a ceruzagyart6 ipar ceruzabél készitéséhez, kb. 5% szolgal kendanyagként stb. grafolégia : iraselemzés az egyén kézirasa és jelleme, tulajdonsagai, sorsa kézétt dsszefiiggéseket feltételezd elmélet alapjan. (Mtveldjét grafoldgusnak nevezik.) Foglalkoztak vele mar a rdmaiak és a kinaiak is. Legismertebb mtiveldi a 17. sz.-ban az olasz C. Baldo, 20. sz.-i legismertebb miveléje L. Klages. Eredményei igen bizonytalanok ; legkevésbé tudomanyos az az Agazata, amely az iras egyes elszigetelt elemeit (bettik nagysdga, délése, kézei, szdgletessége stb.) egy-egy testi v. lelki tulajdonsaghoz akarja kapcsolni. Valéjaban az irds és az irast kialakité tényezék k6z6tti kapesolat sokkal bonyolultabb. Az egyén iraséra kétségteleniil ranyomjak bélyegiket bizonyos jellemvonasok (pl. hanyags4g v. pontossag), de erdsen befolyasolja az egyén pillanatnyi hangulata és kézérzete is (pl. izgatottsag, levertség), és hatassal van ra szamos véletlen tényezé is, amelyek mindegyike szimba sem vehet6. Ezek a tényezdék egyiittesen, egymassal kd6lesénhatasban alakitjak ki az irdst, igy annak elemei és az egyik kialakité tényezé — a jellem — k6ézétt semmilyen torvényszerti kapesolat nines. Olyan emberek azonban, akik sokat foglalkoznak masok kézirdsdval (pl. tanarok) ilyen iramyu széleskéri tapasztalataik alapjdn képesek lehetnek bizonyos jellemvondésok helyes megallapitasara az iras alapjan. — A ~val nem azonos az itrdsszakértée vizsgalat, amely az irasbdél nem jellemre, hanem csak személyazonossagra kévetkeztet.
grafosztatika : a muszaki mechanika ama 4ga, amely a statikai problémakat nem sz4mitdssal, hanem rajzban oldja meg.Médszerei vannak az erdk dsszetételére és szétbontasara, segitségével Abrdzolj4k és hatdrozz4k meg tengelyek,
tartédk,
hidak,
fedélszerkezetek,
boltozatok,
tamfalak és egyéb szerkezetek alkotérészeiben (kiilsé erédk behataésa alatt) fellép6 igénybevételek mértékét (huzas, nyomas, hajlitas, csavards, nyirds). Alkalmas egyes keresztmetszeti jellemzék megéllapitéséra is (grafikus hosszusag-, tertiletmérés stb.). A ~t Karl Culmann inditotta
el 1864-ben
a ziirichi
Kherndl Antal mutegyetemi fejlesztette tovabb.
mtiegyetemen;
tandr
ndlunk
foglalkozott
dr.
vele és
Graf-szam: a friss betonba ejtett vizsg4lé sily cmben mért behatolési mértéke. A beton konzisztencidjanak, a formalhatésaggal szemben valé viselkedésének, ésszeallasanak,
tométt
voltanak
jellemzésére
szolgél.
A
vizsgalé sily egy szabvanyos, félg6mbben végzédé henger. Graham [greom], Thomas (1805—69): angol kémikus, egyetemi tanar, az angol tudomdanyos akadémia tagja. A kolloidkémia egyik megalapitéja. Nevét a gazok és folyadékok diffizidja terén végzett kutatdsai tették
kai
orvosrél]
kapta
Graji-Alpok,
S. Graham
(1794—1851)
ameri-
nevét.
francia
Alpes Graies,
olasz
Alpi Graie:
magashegység E-Olaszo. Franciao.-gal szomszédos részén, a Mont Blanc-tél D-re, a Pd mellékfolydi, a Dora Baltea (Aostai-vélgy) és a Dora Riparia, valamint a Rhone mellékfolyéi, az Istre és az Arc kézdtt.
Alpokhoz
tartozik
Legmagasabb
(a belsé
csticsa
kristélyos
a Gran
A Nyugati-
vonulat
Paradiso, 4061
tagja).
m.
A
P6
siks4g4b6l meredeken kiemelkedé lejtékén szép lombosés ttileveli erdék vannak nagy természetvédelmi parkkal. 2000 m felett alpi legelék, havasi rétek, majd az Allandé ho és jég vilaga kovetkezik. gral: k6ézépkori legenda szerint annak a csodalatos erejii talnak a neve, melybe Krisztus vérét felfogtak és amelyet a Montsalvat hegyén a feddhetetlen gral-lovagok ériznek. Elsé mtivészi feldolgozéja a francia Ohrétien de Troyes. O kapesolta hozz4 az ugyancsak kelta eredetti mondat a tiszta lelk Percival lovagrél, aki egyediil alkalmas, hogy a ~t megtaldlja. Ennek nyoman késziilt W. von Eschenbach Parzival c. mtive. Modern feldolgozdsai k6ziil legjelentésebb R. Wagner Parsifalja. Gram-festés (H. C. J. Gram (1853—1923) ddn orvosrél>: baktériumok kimutatdsara hasznalatos szinezé eljaras. A baktériumokat tartalmazé, targylemezre kikent és régzitett készitményt eldszér fenolos v. anilinvizes genciana-, metil- v. kristalyibolya szinezékoldattal szinezzuk, ezt kévetéden jédos jédkaélium oldattal (Lugololdat) kezeljiik, alkohollal szintelenitjik, végiil valamilyen piros szinezékkel (pl. fukszin) utanszinezziik. A gencidna-, metil- v. kristalyibolya szinezék a jdédos jodkdlium oldattal sétét, feketéslila csapadékot (jédpararozanilin) ad. A baktériumok egy része ezt a szines anyagot az alkoholos kezelés ellenére is megérzi testében (Gram-pozitiv baktériumok). Mas baktériumok ezzel
ellentétben testiikb6l
az a
alkoholos
kezelés
jéd-pararozanilint,
utészinezéskor
pirosra
tériumok). Valamennyi,
ideje
alatt
leadjék
elszintelenednek,
szinezddnek az emberre
(Gram-negativ korokozé
és
az
bak-
baktérium
besorozhaté e két csoportba, s ezért a ~nek diagnosztikai szempontbél nagy jelentésége van. Gram-pozitiv baktériumok pl. a staphylococcusok, streptococcusok, pneumococcusok, Gram-negativak a gonococcus, a coli-bacilus, az
influenza,
a
tifusz,
a
dizentéria
stb. kérokozdja.
gramm (gor.), g: a —CGS-rendszer tomegegysége; gyakorlatilag 1 cm* 4 C° hémeérsékletti tiszta viz tomege. Ezerszerese a kilogramm. — Minthogy a testek stlya (a testre hatd nehézségi erd) aranyos a test tomegével, a ~ot a sulymérés egységének is szokték +tekinteni. 1 ~ mint stlyegység az az erd, amellyel a nehézséci gyorsulas 1 ~ témeget mozgat (kb. 981 din). Ez utébbi egységet a fizikaban és a miuszaki tudoményokban ujabban poundnak nevezik, hogy elkeriiljék azt a zavart, amely abbdl addédik, hogy két kiilénb6zé jellegti (dimenzidju) fizikai mennyiséget (témeget és erdt) azonos nevii egységgel mérnek. grammatika (gér.): —+nyelvian
gramm-atomstily ; a kémiai elemeknek szamértékével egyezé, grammdimenzidju (>még mol).
az atomstily mennyisége.
Gramme
Gramme [gram], Zénobe Théophile (1826—1901): belga feltalalé. 1869-ben A. Pacinotti olasz fizikus alapeszméje nyoman kialakitott, un. ~-féle, gyfrtis armaturaja
dinamdgépet
szerkesztett.
Nevéhez
kommutdtor gyakorlati alkalmazésa gramm-kaléria ; —kaléria
ftizddik
is.
gramm-molekulastily ; mol
a
4
Grammosz, Ghramosz: hegység E-Gérégo. B-i részén, az alban hatéron ; legmagasabb pontja 2574 m. Meredek lejtéji, karsztos mészkérégékbél All. Eghajlata zord, nedves,
csapadékos,
télen
sok
a
hé.
—
1948—49-ben
a népuralomért harcoléd gérég demokratikus hadsereg és @ monarchofasiszta csapatok kézétti silyos harcok szintere volt. gramofon (gér.-bél): a —fonogrdf tovadbbfejlesztése (bévebben -+-lemezjdtszd).
Grampian
[grempjon]:
az Eszakskét-hegyvidék
leg-
zartabb és lezmagasabb részlete; legmagasabb pontja Ben Nevis 1343 m, a Brit-szk. legmagasabb pontja. BHK—DNy-i irényu, 300 km hosszi és 80—100 km széles hg. a Skét-alféld és a Kaledén-esatorna k6zétt. Fennsik jellegd, sok a fjordos t6 és a lap. Zord éghajlat.
Erdofoltok
a vélgyekben
Gramsci
[gramsi],
vannak.
Antonio
(1891—1937):
az
olasz
és a nemzetk6ézi munkésmozgalom kiemelkedé személyisége, az Olasz Kommunista Part egyik alapitédja és vezetdje,
granatok
105
marxista
teoretikus.
1913-ban
a
szocialista
part tagja, s révidesen a part balsz4rnyénak legnépszertibb vezetdje lett. 1915-tél
egyik
kereskedelmi és forgalmi kézpont. Régi egyetem (1531). — A 8. sz.-ban tesznek réla elészér emlitést. A ~i arab emirdtus székhelye volt. Epitészeti nevezetessége az — Alhambra, a 13—14. sz.-ban épiilt mdr kirélyi kastély. Székesegyh4z (1529). Garcta Lorca sziiléhelye. — 2. tart. Spanyolo.-ban, 12500 km?. L: 770000 (1957). — Mint térténelmi teriilet a jelenlegi tartomanynél nagyobb kiterjedésG volt. Az 5. sz.-ig a rémaiak, majd a vanda-
lok,
alanok,
svévek
volt. 711-t61
és
kilénféle
a
nyugati
gétok
birtokaban
arab Allamalakulésok
része volt,
1238-ban lett 6ndll6 médr_ fejedelemség (emirdétus). A 18—15. sz.-ban a Pireneusi-félsziget leggazdagabb és legkulturdltabb 4llama volt; lakosainak szaméat 3 milliéra becsiilték, A 15. sz. végén héditotték meg a spanyolok.
Az
inkviziciéd
tette a kereskedelemmel arab és zsidéd lakossdgot, a keresztény
valldshoz
teriilet gazdas4gi
wldézése
esatlakozott
hanyatlésAt
Granados y Campina,
kivandorlasra
kész-
és kézmiiparral foglalkozé majd kitzte a moriszkdkat. vonta
mérokat
maga
is, ami
a
utan.
Enrique (1867—1916):
spanyo!
zongoramuvész, zeneszerz6. A spanyol népi-nemzeti irany képviseldje, de mtiveiben Liszt, Grieg, Chopin hatdsa is érvényesiil. Operdkat, szimfonikus kélieményeket, kamarazenét, zongoramtiveket irt. granat még rideg marhatarids). Ma mar ez az elhatdrolds elmosdédott, és a két kifejezést sokszor vegyesen hasznaljak. gulya4s:; 1. pasztor, a marhacsorda (gulya) érzéje. — 2. a magyar konyha kedvelt eledele. Eredetileg bograesban készitették darabokra vagdalt csontos, sézott, megpaprikazott husbél; ma az apréra vagdalt marha- v.
lendiilet
végiil
csipkedett
tésztét
tesznek
bele.
—
Székely~ :
sertéspérkélt parolt savanyi kaposztéval, tejfdlésen. Nevét elsé készitéjérél, egy Székely nevi vendéglésrél kapta. Gulyas Pal (1881— ): bibliogréfus, a magyar kényv térténetének kutatdja. Nevezetesebb miivei: Magyar irék élete és munkdi, 1—6. kot. (Szinnyet Idzsef ily c. biobibliografiai munkéjanak folytatasa) ; A kényvnyomtatds Magyarorszdgon a 15. és 16. sz.-ban; A bibliografia kézikinyve, 1—2. k6t.; Magyar tréi dlnévlexikon.
Gulyads Pal (1899—1943) : kolté. A 30-as években a népi irdk kéréhez, a Vdlasz c. folydéirathoz tartozott.
Sajdtos
hangjaban a népiesség, a debreceni hagyomany, a természetrajongas, az elvont filozofalas keveredik. A kor, az orszdgveszt6 politika és sajat elszigeteltsége olykor maré szatirak, csipéds békversek iréséra észténézték. Kletében megjelent gyljteményes verseskényve Az Alféld csendjében. Vdlogatott versert 1957-ben adték ki. gumi gumiszedlak huzdsara, amikor vékony nyilason at ecetsavas fiirdébe nyomva csapjak ki végtelen szaél formajaban. Latexbél késziil a +habgumz (laticel) is. — A ~ a hémérséklettél csaknem fiiggetlentil rendkiviil rugalmas, 6—8-szoros nyulast elbir maradé alakvaltozas
nélkiil, oldészerekben nem olddédik, rendkiviil kop4sall6. Mindezen elényés tulajdonsagai miatt széles kérben alkalmazzék. Legnagyobb mennyiségben —gumiabroncs készitésére hasznaljak, gyd4rtanak beléle tovabbaé hajtészijat, szdllitéhevedert,
téomlét,
csdvet,
ruhdzati
cikke-
125
gumiabroncs
ket
(hécipét,
eséképenyt,
fiirdésapkét
stb.),
mtibért,
egészségiigyi cikkeket (~kesztyti, ~pelenka stb.), jatékszereket (labda, léggémb stb.), radir~t stb. Az elektroés radidtechnikéban féként az ebonitot alkalmazzd4k. (+még gumiipar) — Irod. Schay G.: A g. fizikai kémiaja. 1952; Szér P.: A g. fizikdja. 1954; A gumiipar mtivezetdje. 1—2. k6t. 1951; Jarmay Z.: A gumiipar nyersanyagai. 1952; Gotléb I.: Gumiipari gépek. 1950. — 2. ndvényi mézgak tudomanyos elnevezése (pl. ~ardbikum arab mézga, az Acacia fajok mézgaja). gumiabrones,
kerékképeny,
pneumatik
harmincéves hdboruba (1630—32), Wallenstein seregeit kitizte a keleti-tengeri partvidékrél, Breitenfeldnél és Liitzennél aratott gyézelmeivel nagy segit-
ségi eré hatésara
séget
$z.-i perzsa és oszmaén tamadasok
és belsé feuddlis viszé-
lyok idészak4ban. Liraj4ban a népkéltészetbél meritett. guritédomb: vasttikocsi-rendezést mechanizalé beren-
rendezé
a megfoleléen
vaganycsoport
Allitott valtékon
iranyvagaényaira
4t a
gurulnak,
és
igy az azonos iranyba tovabbitand6 kocsik egy vagadnyra keriiInek.
Az
idéd-
és
vondéerdé-megtakaritds
jelentés;
-pl. egy 70 tengelyes, azaz 35 kocsibdl 4llé szerelvény 5—7 pere alatt rendezheté. A korszerti ~os rendezé pdlyaudvarok gépesitve vannak: t&vvezérelt kézponti vaéltéallitas, mechanikus v. elektromos vagdnyfékek, villamos guritds- és tolatdsjelzék, hangszéré, mozdonyradié és eséposta kénnyiti a rendezés munkéjdt. Nagy allomaésok egy ~on 4ltalaéban napi 2500—3000, gépesitve 4500—5000 kocsit tudnak rendezni. Gurjev: 1. kik6tév. a Kazah SZSZK-ban, az Ural-f. torkolatanal, a Kaszpi-tenger partjan. ~ teriilet székh.-e. L:
78000
(1959).
Kéolajfinomités,
olajvezeték
EK-
felé Orszkba. Gépgy., halkonzervkészités. — 2. teriilet a Kazah SZSZK-ban, 261 300 km?, L: 288000 (1959). gurkhak: Nepal lakossdégdénak tébbségét alkoté népcsoport. Egy résziik Indidban 61. Az indoeurdpai tipushoz
tartoznak,
de
a tibetiekkel
valé
keveredés
kévet-
keztében gyakoriak ndéluk a mongol vondsok. Az indoeurépai nyelvek Ujind csoportj4hoz tartozéd nepdli nyelvet beszélik. Féldmtivelék, kertészek. Jellegzetes fegyveriuk a kukri nevi stlyos, gérbe kés. Valldsuk a hinduizmus (a kaszt-térvények mellézésével), kisebb résziké a buddhizmus. Hires katonék voltak a gyarmati angol hadseregben; ma az indiai és pakiszténi hadseregben is szolg4lnak.
Gurkvélgyi-Alpok, Gurkialer- Alpen : hegység Ausztriéban, a Klagenfurti-medencétél E-ra; legmagasabb estcsa az Hisenhut, 2441 m. A Keleti-Alpok kristAlyos
vonulaténak
tagja.
A ~ban
eredé Gurk-f.
kb. 120 km
hosszu, Klagenfurt alatt a Dravéba émlik. Gurvitch, Georges (1894— ): orosz sz4rmazdésu francia szociolégus, eredetileg jogfilozéfus. Eleinte a jog és az erkéles, késébb féképp a térsadalmi osztdlyok
nyljtott
a
német
protestansoknak.
A
liitzeni
esat&ban elesett. Koranak egyik kiemelked6 uralkoddja és legnagyobb hadvezére volt. — IV. ~: svéd kiraly, a Schleswig-Holstein-Gottorp-uralkodéhéz tagja. Ur. 1792-t61 1809-ig. 1805-161 részt vett a Napdleon elleni haéboriban, de stlyos vereséget szenvedett; ekkor a
svéd tisztek lemondatték.
—
VI. ~:
Svédo. jelenlegi
kiraélya (1950 déta), a Bernadotte-héz tagja. Gutatéttés : dtk., Vas m., vasvari j. L: 490 (1960). Vinh.: Rum. Kastély. Gutahaza és Rabatdéttéds egyesitésével 1942-ben alakult. A gutah4zair. k. templom mtiemlék.
gutaiités, apopleria:
1. (orvost) sagyvérzés. — 2. (mg)
novények hirtelen bekévetkezé
tulésa.
Hazai
ndvényeink
részleges v. teljes pusz-
kéziil
elsédsorban
a kajszi-
barack hajlamos ~re. A fa lombozata v. egy része hirtelen lehervad és elsz4rad. Kiilénb6z6é okok vAalthatjak
ki;
nem
6nallé betegség, hanem
csak tiinet ; némely-
kor
egy,
de
egymassal
tébbnyire
szimos
désszefiiggd
baj jelentkezési form4ja. Telepitési hibékon kiviil a télen elszenvedett fagysebek, egyes gombabetegségek (Monilium,
Verticillium
stb.),
virusok,
valamint
nagy
termés idején beallé vizellatasi zavarok okozhatj4k a betegségfolyamatot. Védekezés: telepitési rendszabélyok, helyes alanymegvélasztds, gombabetegségek elleni ktizdelem, ~ben nem szenvedé barackfajtatipus kialakitésa. ~ érheti a szdldét is. Gutenberg,
(1394
és
Johannes;
1399
csalddi
k6ézott—1468):
eurépai szedésnyomds (mozgathaté koényvnyomtatas) feltalaléja. Mainzi szarmazott.
1434-61
nevén
német
Gensfleisch
az bettikkel térténéd patriciuscsaladbdl
44-ig Strassburgban
nyomdasz,
élt, s mar
itt
foglalkozott nyomtatdssal. Utébb Mainzban +tdkéletesitette talalmaényaét, s Johann Fust gazdag mainzi polgdr anyagi tamogatasaval 1455-ben megjelentette f6 alkotas&t, az Gn. 42 soros (minden hasdbja 42 sort tartalmaz) vy.
Gutenberg-biblidt. Ezenkiviil szimos mtivet adott még ki.
gutgesinnt
guzsaly
125
Talélmaénya egész Eurdédpdban gyorsan elterjedt, s az emberi miivelédés elérehaladésdnak fontos tényezdjévé valt. — Irod. Fitz J.: G. 1940.
Gutorfolde: 6tk., Zala m., lenti j., Zalaegerszegtdl DNy-ra, a Gécsejben. L: 1370 (1960). Gesztenyeerdé. Versenylétenyésziés. Mészégeté, téglagyar. Ag. gutta cavat lapidem (lat. ’a vizcsepp kivajja a kévet’) : Ovidius egyik versébél elterjedt szdllédige. Teljesebb alakja ~ non vi, sed saepe cadendo (... nem erejével, hanem gyakori esésével’) a 11. sz.-bél szarmazik. Ertelme hasonlé a lasst viz partot mos magyar kézmondéséhoz. guttacié lat. ’csepp’ szébd6l>, kénnyezés: (név) cseppek alakja4ban térténéd vizkivélasztas ép levelek hegyén és szélén. Kiilénésen pdratelt levegében észlelheté, ha @ parolgds lassibbé valik. Guttamasi:
6tk., Fejér m., méri j. L:
1000 (1960).
Vuoh.: Fehérvaresurg6.
guttapercha,
gutiapercsa
(malaj
’gumi-
fa’>:
az
Azsia trépusi vidékein 616 fék (fdként a Palaquium gutta, P. oblongifolia, Sapotaceae) megszilardult tejnedvéb6l kinyert kaucsukszerti anyag. Nem rugalmas, ezért korlétozott a felhaszndlasa. Féldben és tengervizben vezetett kabelek, elektromos
vezetékek szigetelé anyaga-
ként, galvanoplasztikai negativokhoz és gydégyaszati célokra (fogtémésre, csonttérések sinezéséhez stb.) hasz-
naélja4k.
gutturdlisok Karthdagé, amely létrehozta sajat ~ait Hispéniaban és Afrika Ny-i partvidékén. — A gordg gyarmatositas nagymértékben az i. e. 8—6. sz.-ban bontakozott
teriiletként
ragadjak gazdasagi életiik alapveté 4gait, s nagyardnyw kizskmanyolasuk révén hatalmas extraprofitokra tesznek szert. Az imperialista hatalmak a ~i méddszereket nemcsak a k6ézvetlen uralmuknak aldvetett ~okon
orszagok nyilt kifosztaés4ban nyilvénult meg. Egész népeket irtottak ki, ill. tizedeltek meg (indiénok), meg-
széles rétege kivandorlaésra
kivaéndorlék
befektetési
agai az imperialista
a
Bizoltsdg:
Szervezd
Gydrkdzi
Bizottsig,
Gyarkézi
szerepe
lasa alatt All. Ezek uralmuk fenntartésa érdekében csapataikkal megszdllva tartjak a ~okat, sajat hivatalnokaik vezetésével kiilénleges kézigazgatast létesitenek rajtuk, a helyi lakossagot teljesen v. részben megfosztjak a politikai jogoktél. A ~oknak jelentdés szerepuk volt a kapitalizmus egész fejlddése sor4n ; kiilénésen nagy jelentéségre az imperializmus szakaszdban tettek szert. Az imperialista orszagok tékései a ~okat nyersanyagforrasként, arufelvevé piacként és tdke-
ahol rabszolgaként dolgoztattaék éket. A rablott kincseknek (arany, eztist stb.) az eurdpai orszdgokba valé bedzénlése volt az eredeti tékefelhalmozds egyik legfontosabb forrasa. A gyarmatositas kezdeti idészak4ban a feudélis Portugélia és Spanyolo. jatszottak vezetd szerepet. A 15. sz. végén és a 16. sz. elején a portugdélok felfedezték
az
Indidba
vezeté
tengeri
utat,
amelynek
mentén egész sor tamaszpontot foglaliak el, és azokra tamaszkodva monopolizélték az Indidval folytatott tengeri kereskedelmet; késédbb meghdditott4k Braziliat is; @ spanyolok 1492-t61 felfedezték és meghdditottak a nyugat-indiai szigeteket, majd a 16. sz.-ban fokozatosan egész Latin-Amerikét (Brazilia kivétélével). A 17. sz. elsé felében a burzsod-kereskedé Hollandia valt élenjaré gyarmatosité hatalommé, s fokozatosan sajét kezébe keritette a portugdlok legtébb afrikai és
azsiai birtokét, amelyeket ujakkal is tetézett. A gyarmatosité orszagok ~aikon kivaltségokat és monopéliumokat adtak bérbe, ill. adomdnyoztak tdkéseknek, sokszor tokés tarsasagoknak (ilyenek voltak pl. a kiilénféle —-kelet-indiai taérsasdgok). A 17. sz. kézepétél a kapitalista Anglia tort az elsé helyre, mikézben az un. kereskedelmi haboruk sorat vivta, elsésorban Hollandia ellen, amelynek megtérte vezeté szerepét, s elhdditotta tobb gyarmatat. A 18. sz. folyamdn a két f5 vetélytars Anglia és a feuddlis abszolutista Franciao. volt, amelyek a ~i, tengeri és kereskedelmi hegemdénia megszerzéséért versenyezve egy sor haborit vivtak egymas ellen. A kiizdelem a 19. sz. elején (a napdleoni hdboriik utén) Anglia gydzelmével végzddétt. Franciao. és mas orszagok legfontosabb ~ainak (Kanada, India, Fokféld stb.) meghdditasaval és uj ~ok szerzésével (Ausztrélia és Uj-Zéland) Anglia a 19. sz. elején a vildg vezet6
~i
nagyhatalma
lett,
s
létrehozta
az
dsszes
vilagrészekre kiterjedé Brit Birodalmat. Az ipari kapitalizmus kialakuldsdval és fejlédésével a ~ok az eurdpai aruk (elsésorban textilaruk) fontos felvevé piacaiva és az anyaorszagok iparanak nyersanyagforrdsaiva valtak. A 19. sz. folyaman hatalmas lendiiletet vett a gyarmatositas, és a régi gyarmatosité hatalmak (Anglia, Franciao.) mellett jak (Németo., a cari Oroszo., Olaszo., USA, Japan, Belgium stb.) jelentek meg, és egyre elkeseredet-
gyarmat
132
gyarmat
a ee a ec
tebb harc indult meg kézéttiik a még szabad afrikai és Azsiai
teriiletek
birtokbavételéért.
A
20.
sz.
elején,
az imperializmus kialakulasakor lényegében befejezédétt a
vilag
élesebb
felosztésa,
amit
nemzetkézi
a
szazadfordulé
konfliktusok
tajaén
kisértek
mind
(fashodaz
incidens, marokkoi vdlsdgok stb.), majd kitért a vilag ujrafelosztasaért inditott elsé imperialista habori (spanyol—amerikai hadboru, 1898). — A fejlédésben visszamaradt, de fiiggetlenségiiket formalisan megérzétt olyan Allamok, mint Kina, Téréko. és Iran ténylegesen az
imperialistaknak kiszolgaltatva félgyarmati helyzetbe stllyedtek, mig az olyan kisebb és gyengébb orszagok, mint Marokké és Tunisz, a ~oktdél kevéssé kulénb6ézé protektordtusokka valtak. A tdkések fokozott erdvel igyekeztek a ~okat az anyaorszagok nyersanyagszallité agrarfiiggelékévé tenni, e célbdl egyoldali jelleget (—monokultura) adtak ezek gazdasaganak. A tdkés kizsAkmanyolas bevezetése mellett felhasznaltak a déntd tobbségében mezdégazdasaégi lakossag feudalis, s6t egyes helyeken rabszolgatarté jellegi kizsakményolaésat, tamo-
gattak a gyarmatositékat kiszolgalé feudalis és komprddor rétegeket. — Az imperializmus koraban a gyarmatpolitika uj vondsa az egyre névekvé tékekivitel a ~i és fiiggé orszdgokba, ami a témeges olcséd munkaerd nagyfoku kizsAkmanyolasanak eredményeként a monopéliumok hatalmas extraprofitjainak f6 forrasdvé valt. Az I. vilaghabort elétt a ~i rendszer az emberiségnek martébb mint 60%-ara, a Féld teruletének kétharmadara terjedt ki. Az I. vilaghabort befejezése utan Anglia és Franciao. — nagyrészt a Népszévetség manddtumainak cégére alatt — felosztottak egymas k6z6tt Németo. gyarmatait és az azelott a térék birodalomnak alavetett arab orszagokat. — A ~i és fiiggé orszagok népei a gyarmatositas kezdetét6l allanddan megtjulé harcot vivtak elnyomédik ellen. Ennek soran tobb nagyméretti népi
felkelés
robbant
ki
(indiai
felkelés
1857—59-ben,
jihotuan felkelés Kindban 1900-ban stb.), amelyek azonban vereséggel végzédtek. Alapvetéen megvaltozott a helyzet a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme utan, a kapitalieemus dltalénos vélsdgdnak idészakéban, amelynek egyik megnyilvanulésa az imperializmus ~i rendszerének valséga volt. A ~ok és az anyaorszagok k6z6tti ellentétek kiélezédtek, és megkezdédétt az elnyomott népek politikai és gazdasagi felszabadulasénak folyamata. A gyéztes szocialista forradalom felszamolta a cari~birodalom ~rendszerét, és a vilag elsé szocialista éllamaban a népek teljes egyenjogusaganak alapjan alld nemzeti politikat valdésitott meg. Az SZU megalakulasétél kezdve a teljes egyenjogusag alapjan épitette ki kapcsolatait a volt ~i és fél~i orszdgokkal, ami kedvezObb feltételeket teremtett fiiggetlenségiik kivivasa és
megszilarditasa szamara. Az SZU nemzeti politikaja dszténzdleg hatott a ~i elnyomaés alatt 616 népek nemzeti felszabadit6é6 harcéra. A ~okon a kapitalista fejlédés os
korlatozott volta ellenére mutatkozott bizonyos gazdasagi 6s tarsadalmi haladas, létrejéttek — bar stlyos feudalis csékevényektdl terhelten — a kapitalista viszonyok, kialakult a proletariatus és a nemzeti burzsoazia. Elsésorban ezek az uj osztalyok, valamint a lakossdg tébbségét kitevé parasztsag Ontudatosodd témegei valtak a nemzeti felszabadit6 s egyben antifeudalis mozgalmak és forradalmak mozgaté erejévé. A nemzeti burzsoazia (amely kezdetben a ~i orszagok tébbségében e mozgalmak vezetdjeként lépett fel) magatartasa
altalaban ingadozé, mivel — habdér magat is sujtjak az imperialista elnyomas kovetkezményei — mint kizsdkmanyoldé osztaly fél a tomegek megerésédésétél, s ezért hajlik a kompromisszumra, a kizsakmanyolt tomegekkel valé szembefordulasra. A felszabadité és antifeudalis hare legkévetkezetesebb erejét a parasztsdggal szévetségben fellépé proletaridtus képviseli, amely az I. vilaghdbort uténi idészakban tobb ~i orszigban létre hozta vezet6 partjat,
befejezését lendiiletet
a kommunista partot. Az I. vilaghabort
kéveté6 vett
a
években
szimos
gyarmatositdk
orszagban
elleni harc,
ami
nagy mar
az imperializmus ~i rendszere valsaganak kezdetét jelezte (1919-ben a mdjus 4. mozgalom Kinaban, japanellenes
népi
felkelés
Koredban
1919.
marc.—apr.-ban,
Afganisztan felszabadité habortja az angol imperializmus ellen 1919-ben, a nemzeti felszabadité mozgalom fellendiilése Egyiptomban, Marokkdban, Irakban, Indiaban az 1918 utdni években stb.). A Mongol Népk6ztarsasdég az SZU tamogatasaval kivivta fiiggetlenségét, és a szocialista épités utjara lépett. Az agressziv fasiszta hatalmak a két vilaghabori k6zétti idészakban is hdbortikat vivtak uj ~ok meghdditasdért (az olasz fasisztak letiporfék és gyarmatukka tették Htidpidt, a japén imperialistak a Kinat6l elrabolt teriileteken létrehozték a ~i fiiggé helyzetben levé Mandzsukuo babdllamot). — A II. vilaéghdébori folyaman a ~i és fiigg6 orsz4gokban jelentés politikai, gazdasagi és tarsadalmi Atalakulésok kezdédtek, amelyek az imperialistaellenes mozgalmak altaldnos fellendiilését eredményezték. A japanok 4ltal megszallt teriileteken széles népi tomegek kapcsolédtak be a hdditédk elleni fegyveres harcba (Kinéban,
Vietnamban,
a Fildp-szigeteken,
Indonézia-
ban stb.), fejlé6d6tt egyes ~i orszagok ipara, s ezzel ésszefiiggésben megerdsodétt a proletariatus és a nemzeti burzsodzia (Indiaban, a latin-amerikai orsz4gokban stb.), széles imperialistaellenes nemzeti egységfrontok alakultak ki, amelyek magukban foglaltak a munkasosztaly és a parasztsag nagy tomegei mellett a varosi kispolgarsag és a nemzeti burzsodzia hazafias elemeit is. A II. vilaghabort utan a kapitalizmus 4ltalanos valsaga uj szakaszaba lépett: elkezddéd6tt az imperializmus ~1 rendszerének felbomlasa. Az SZU vilagtérténelmi jelentéségi gydzelme a II. vilaghadboriban lehetdvé tette egy sor eurdpai és azsiai orszag szamara, hogy elszakadjon a kapitalista vilagtol, 6s a népi demokracia, a szocializmus é6pitésének utjara lépjen. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom déta a legnagyobb csapast az imperializmus szamara a kinai nép harcanak gydézelme, a Kinai Népk6ztarsas4g megalakulasa (1949) jelentette. A japan imperialistak veresége utan megalakult a Koreai Népi Demokratikus K6ztarsasag, Indokina volt francia gyarmat népei harcanak eredményeként pedig létrej6tt a Vietnami Demokratikus Kéztarsasag, amely a francia gyarmatositokkal vivott hosszi haboruban vivta ki figgetlenségét. A kapitalista vilagrendszer keretében maradt volt ~ok egész sora (1945-t6] 60-ig 24 orsz4g) vivta ki fiiggetlenségét: India, Burma, Indonézia, Egyiptom,
Sziria,
Szudan,
Marokké,
Tunisz,
Irak,
Ghana, Guinea stb. A IL. vilaghdbort utén a Féld lakossaganak csaknem a fele szabadult fel az imperializmus ~i elnyomasa alél. Ennek eredményeként nagymértékben dsszezsugorodtak Nagy-Britannia, Franciao. és Hollandia ~birodalmai és befolyési évezetei (Olaszo. és
Japan
a
II.
vilaghdborti
befejezésekor
elvesztették
ésszes ~aikat). 1960-ban még mindig kb. 130 millid ember él ~okon (féleg Afrikaéban) és sokan a félgyarmatokon. A Népszévetségnek az imperialisték ~i uralmat leplezni hivatott manddtumrendszerét az ENSZ gyamsagy rendszere valtotta fel, egy sor formalisan fiiggetlen aAllam az imperialista hatalmaktél (elsé-
sorban
az USA-tél)
gazdasdgi
és politikai fiiggé vi-
szonyban van, az imperialista hatalmak monopoluumai fontos gazdasdégi pozicidkat ériztek meg tébb, a politikai fiiggetlenséget kivivott orsz4gban (Indiaban,
Indonézidban,
az
afrikai
orsz4gokban
stb.),
és
tovabbra is éles kiilénbség 4ll fenn az imperialista és a volt ~i orszagok gazdasagi fejlettsége k6zétt. Az
imperialista
hatalmak
a
vaAltozott
kériilmények
k6z6tt uj forma&k és mdédszerek alkalmazaséval igyekeznek ~i uralmukat fenntartani, foleg a korlatozott politikai 6nkormanyzatot add, un. ,,k6zésségek”, ,,foderaciék’’ létesitésével-(pl. Francia Kézdsség) és a kizsdk-
méanyolast leplezé ,,segitség” nyujtaésaval. fenntartasanak eszkézéiil szolgainak az katonai
szévetségei
is
(CENTO,
A ~i uralom imperialistak
SHATO),
amelyek
a ~i és fiiggd orszagok teriiletét katonai tamaszpontok
gyékény
133
Gyarmat a
EE
létesitésére hasznalj4k fel. A ~i uralom uj médszerei kéziil a gazdasdégi ,,segitség”? nyujtdsdt mindenekeldtt a vezeté imperialista hatalom, az USA alkalmazza kélesénék, hitelek
és segélyek addsdval,
amit arra hasz-
nal fel, hogy az azokat kapdé Allamokat gazdasagilag és politikailag fiiggévé tegye és kizsakmanyolja, valamint megszerezze az uralmat més imperialista hatalmak ~1 teriiletei felett. Az uj mddszerek alkalmazdsa mellett az imperialistak sok esetben a nyilt fegyveres erdédszak régi mddszereivel igyekeznek ~i uralmukat fenntartani (ennek példdéi az utédbbi idédben: az algériai haboru, amelyet
Franciao.
1954 dta folytat, az angol—francia—
izraeli agresszié6 Egyiptom ellen 1956-ban, az USA intervencidja Libanonban és Nagy-Britanniaé Jordaniaban
1958-ban).
A
~i
rendszer
felbomlasanak
egyik
jellemzé vondsa, hogy az imperialista allamok nincsenek tébbé abban a monopol helyzetben, hogy a fejletlen orszagokba
termelési
eszkézdket,
fegyvereket,
mas
érucikkeket v. tékét exportaljanak. Az SZU és a tébbi szocialista orszag — aZ imperialistakkal ellentétben — 6nzetlen gazdasagi és politikai tamogatasban részesiti a fiiggetlenségiiket kivivott volt ~i orszdgokat. Kialakult és erdsédik @ volt ~i orszagok désszefogésa is az imperialisték ellen. A ~okon tovabb fokozédnak a figgetlenségi mozgalmak, amelyek a ~i helyzet felszimolasat, a ~rendszer teljes megsziintetését tizik ki
eélul.
—
Irod.
K.
Marx:
A
tdéke.
1. kot.
1955;
folyamata alatt. MaximAdlis biztonsdégot a darabonkénti ellenérzés nyujt, gazdasdgoss4gi okokbdl azonban gyakran megelégszenek @ sorozat elsé darabjanak ellendérzésé-
vel. Nagysorozat- és témeggydrtdsnal elterjedt a statisztikai ellendrzés (—mintavétel).
gyartastechnolégia : —-technoldgia gyartasvezeté6: a film gyartdsi folyamatanak
gazda-
sagi szervezdje.
a
gyartmanyjegyzék : szocialista gazdasagban azoknak népgazdasdgilag fontos termékeknek csoportositott
felsorolasa,
amelyek
termelésének,
felhaszndlasanak,
forgalmanak stb. alakulasat kozponti gazdasagi szervek (Orsz4gos Tervhivatal, Statisztikai Hivatal stb.) egyedileg, természetes mértékegységben tervezik, ill. nyilvantartj4k. Tartalmazza a termék megnevezését, mennyi-
ségi egységét és adott idépontban régzitett arat. gyarvaros: vaérosias csoportos telepiilés; gazdasagi jelentdéségét a teriiletén megtelepiilt gyaripar adja. gyaszbogarak (Tenebrionidae): a bogarak mindenevék (Polyphaga) alrendjébe tartozé csalad, tizezernél tébb fajjal. Az egész Féldén elterjedt. Altalaban sétét szinti, dsszeforrt sz4rnyfeddéji bogarak. Szarnyuk gyakran hidnyzik. Ide tartozik a -lisztbogdr (Tenebrio molitor) és a kézdénséges biizbogdr (Blaps lethifera).
gyaszcincér : > cincérek gyaszmagyarok, gydszvitézek:
1. egyes krénikak
sze-
rint az augsburgi titkdézetbél (955) megszokétt hét magyar
V. I. Lenin: Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsébb foka. 1949; Varga J.: Az imperializmus gazdasdgénak és politikéjanak f6 kérdései a masodik vilaghéborti utén. 1954; Kassai G.: A marxizmus— leninizmus a nemzeti és gyarmati kérdésrél. 1950; Sz. I. Tyulpanov: Az imperializmus gyarmati rendszere és felbomlasa. 1960. Gyarmat: étk., Veszprém m., papaij.L: 1700 (1960). gyarmataru : a tengeren tuli kereskedelemnek 4ltalaban a trdépusi orszdgokbél behozott termékei; fdleg élvezeti cikkeknek: kavé, tea, kakadé, bors, fahéj stb. osszefoglal6 neve; tdagabb értelemben ide tartozik minden forrédévi termény (festékanyag, pl. indigd, kauesuk stb.). A -~-kereskedelem mar a@ 11. sz.-ban jelentés volt; késébb a portugal, angol, holland keletindiai kereskedelem legfontosabb cikkei ~k _ voltak. Legnagyobb piacai London, Amsterdam, Hamburg, Le Havre kik6tdi. Gyarmathi SAémuel (1751—1830): nyelvtudés, a finn-
harcos elnevezése. A szokés miatt birtokukat elkoboztak,
ugor
antropolégus, egyetemi tanar. Az ember koponyajanak az idék soran térténd megvaltozasara vonatkozé megallapitésai nagy elméleti jelentéségtek.
és
Aaltal4ban
megalapitéja. Magyar
az
1794-ben
Nyelumester
és rendszerezésben
dsszehasonlité
megjelent
ce. magyar
sok
nyelvtudomaény
Okoskodva
nyelvtana
eredetiséget
tanité
felfogdsban
drul el az
addigi,
helytelenul a latin nyelvtanokat utanzé nyelvtanokhoz képest. II. kétete az els6 magyar mondattan. 1799-
ben G6ttingenben kiadott Affinitas... c. latin nyelvti munkajaban a magyar nyelvnek a finnugor eredetti nyelvekkel valé6 rokons4gdt bizonyitja be elsédsorban nyelvtani (alaktani, mondattani) és csak mdésodsorban szokészleti egyezésekkel.
szolgasdgra és koldulasra itélték dket. — 2. atvitt értelemben azok a féként kilféldén 616 magyarok, akik megtagadtak, elarulték hazajukat. gyaszolas, gydszszertartdsok: a halaleset miatt érzett fajdalom meghatarozott ideig tarté kiilsé kifejezése. Kiuls6 jelei a halott hozzatartozéinal hagyomanyos szokasokban
nyilvanulnak
meg,
melyeknek
eredetileg
az
arté
szellemek tavoltartasa volt a célja. Egyes kozésségekben virrasztas, halotti tor, a szakall megnévesztése, bdjtdlés,
éncsonkitas stb. fejezi ki a ~t. A civilizalt tarsadalmakban e szokasok kiilénb6zé elemei tovabb élnek, pl. a ruha megtépésébdél, szennyes ruha_ viselésébdl stb. alakult ki a gyaszviselet (t6bbnyire fekete, néhol fehér, esetleg csak szalag).
gyaur szilé). — A szocialista Allamok a ~ csaladjogi hely-
zetének biztositésan
kiviil szimos
egészségiigyi, széles-
kéri ~védelmi és kulturdlis intézmény létesitésével és fenntartésaval messzemenéden gondoskodnak a ~ fejlédésér6l, nevelésérél, testi, szellemi, erkélesi, anyagi érdekeinek bélesédék,
elémozditésarél. Evrél évre d6vodaék, napk6ézi otthonok,
névekszik a a kilénféle
~védelmi intézmények szima, béviil a kételezé 4ltalanos iskolai és kézépiskolai hélézat. A ~ek iskolan kiviili fog-
lalkoztatas4t
L.—Vineze sei. 1954;
Lanyok
Suly
sziiletéskor
sziilék
az
ifjusdgi
szervezetek,
ifjis4gi
uttérdétaborok,
kényvtdrak,
szinhdz-
és
mozieléadésok biztositj4k. (—anya- és csecsemdvédelem, —gyermekvédelem, —gyermekiidiiltetés) — Irod. Vincze
és hossznévekedése
Fiuk
Bletkor
616
neveljék, testi és szellemi fejlédését eldsegitsék. Arra kell _
gyermekiidiltetések,
A gyermek sulygyarapoddsa
hdzass4gban
-ve anyja nevét csak akkor viselheti, ha az kizdrdélag a maga nevét haszndlja a hézassag alatt; a hazassagban 616 szilék valamennyi kézés gyermeke csak azonos csaladi nevet viselhet. A kiskori ~ sziildi felugyelet v. gyamség alatt 4ll; a szildi felligyeletet a sziulék egyiittesen gyakorolj4k, kiilénélésiik esetén az a sziilé, akinél a ~ el van helyezve. A sziildi feliigyelet
150 158
F.: A gy. fejléddésének és nevelésének kérdéA. Arjamov: A gyermekkor sajdtoss4gai.
1955; Barezi G.: A megismerés fejlédése a gyermek lelki fejlédésének tiikrében. 1957; Egészséges és beteg
gy. Szerk.:
Kalocsay—Torok.
1957;
egyen a gy.? 1958. gyermekagy, puerperium lat.-bdél):
Lamm
Gy.: Mit
az anya Allapota
a sziilés befejeztétél hat héten 4t. Ezalatt a méh visszafejlédik, a kezdetben véres ~i folyds szinessé, majd fehérré valik. A ~ kezdetekor megindul a tejelvélasztas. A ~ban
mindazok
a
valtozdsok,
melyek
a
terhesség
alatt a szervezetben lezajlottak, visszafejl6dnek. A régi felfogassal szemben ma a ~as csak 4—8 napig agyhoz k6tétt, de az ezutan kovetkezé idében is kiméletre szorul
A tejfogak a 6—8. hénapban kezdenek megjelenni, és a 3. év elejére nd ki valamennyi (20 fog). A mdasodik fogzas a 6—12. év k6zétt folyik le. — A ~ statikai és szellemi fejlédése szorosan Gésszefiigg. A csecsemd a 6—7. hénapban segitség nélkiil til, a 9—12. hénapban jarni probal. 1 éves korban a ~ egyes szavakat, 2. évében révid mondatokat mond, de az egyéni kiilénbségek igen nagyok. Eléfordul, hogy egészséges ~ a 2. é6v végén
még semmit sem beszél, de szét ért. Altaldban a 2. évben a targyak neveit tanulja meg, a 3—5. évek kézétt megismerkedik a hely és idé fogalmaval. Az egyes ~ek k6zott az érzelmi élet, fantazia, emlékezdé képesség stb. tekintetében nagy kiilénbségek vannak. A statikai és
(pl. hazaséletet nem élhet). A rendes ~ laztalanul zajlik le. A lazas ~ nem azonos a gyermekdgyi ldzzal. Laz esetén elsésorban sebgyégyuldsi zavarra, a gyermekagyi folyés pangésdra, hidnyos méhvisszafejlédésre, emlégyulladasra, ill. visszérgyulladdsra kell gondolni. gyermekagyi l4z, sepsis puerperalis: fertézéses megbetegedés, streptococcus v. staphylococcus okozza. Kilonésen tisztétalan kézzel végzett hiivelyi vizsgélatok kévetkezménye. A Semmelweis altal kezdeményezett antiszeptikus méddszerek bevezetéséig kiilondsen a szildintézetekben lefolyt sziilések és vetélések utan rendkivil gyakran lépett fel, és csaknem mindig halallal végzddétt. Ma mar csak elvétve, akkor is csak elhanyagolt sziilés vy. tiltott vetélések utén fordul eld, de az
lelki fejlédés nagyobb eltéréseit szabad csak kérosnak tekinteni. — A rokoni kapesolatban a ~ a, sziild (sziilék)
—antibiotikumok alkalmazdsa déta rendkiviil kevés a halélos esetek szima. Alakjai: szeptikus fekély a hi-
kézvetlen
lemendje.
velyben v. a g4ton;
sziileivel,
sziiléi
A ~
egyenesdgi
felmendivel,
oldalagi
rokonsdégba
rokoni
keriil
kapcso-
latba mindenkivel, akivel legalabb egy kéziés felmend rokona van. A ndlunk érvényben levé térvények szerint ary — sziileinek megaéllapodasa szerint — apja v.
gennyes méh- és méh koriili gyulla-
das; hashartyagyulladds, szeptikus visszérgyulladas, altalanos vérmérgezés. gyermekbénulis, gyermekparalizis, poliomyelitis anterior acuta, Heine— Medin-féle betegség: fertdz6 betegség;
a 19. sz. végét6l Eurdépaban, a 20.-sz. elejétél E- Amerikaban is vadratlanul fellépé jarvanyokat okozott. Kérokozéja virus, melynek haérom tipusa ismeretes. A kér-
okozé a betegek és a betegségi tiineteket nem mutatd virushordozék székletével és garatvaladékaval keriil a kilvilagba. Szajon keresztiil keriil a szervezetbe v. kézvetlen érintkezés, v. a széklettel és vdladékokkal fertézott élelmiszerek Utjan. Terjesztésében a legyek is szerepet jatszanak. Gyermekeket és felnétteket egyarant megbetegithet. Hazankban fdleg a 10 éven aluli gyermekek kézétt okoz megbetegedéseket. A kérokoz6val fertézétt kisgyermekek tébb mint 90%-aban a betegség enyhe formaéban zajlik le, bénuldsok nélkiil. Egy betegre tébb szdz, egyes kutatdk szerint ezer, betegségi
timeteket
nem
mutatd,
rejtett
fertdzés
esik.
A
kér-
okozéval fertézéttek kis sz4zalékaban a virus a mozgaté idegdtcsejteket pusztitja el, izombénulasok jénnek létre legeyakrabban az alsé és felsé végtagokon, de bénulhatnak a légzdéizmok is. A bénult izmok gyégyitasara kiilonb6zé médszereket alkalmaznak. A légzdéizmok bénuldsa esetén a fulladdsos halaltél gépi, mesterséges lélegeztetéssel mentik meg a beteget (—vastiidd). Enyhébb bénuldésok nyom nélkiil visszafejlo6dhetnek meg-
felelé, gyakran egy-két évig tarté utdkezeléssel, a stlyosabb bénuldsok nagy része is gydégyul v. lényegesen javul. Az esetek kisebb részében egy v. tébb izom v. izomesoport véglegesen megbénul. A kérokozék terjedésének es6 : a csecsemék és gyermekek betegségeivel, azaz a fiatal életkorban eldéforduldé betegségekkel foglalkoz6 tudomany. Kiilénallésdnak jogoss4gd4t gyakorlati eredményei (csecseméhalandéség lekiizdése, fertézé betegségek elleni védelem stb.) és az orvostudoményt megtermékenyit6 uj megallapitasai igazolj4k. — Mar a leg-
régibb orvosi munkékban
megnyilvdnult az a gondolat,
hogy az egyes életkoroknak megvannak a maguk sajatos
betegségei. A rémai Aulus Cornelius Celsus (i. sz. 1. sz.), a Roémaban 616 epheszoszi Széranosz (i. sz. 2. sz.), az ugyancsak Réméban 616 gérég szdrmazdsi Galenus (131 ?—201 2), a bizanci Oribasius (325—403) és Paulus Awgenétész (7. sz.), tovabb& a két kiv4lé arab orvos: Rhazes (850—923) és Ali Ibn Al-Abbas (10. sz.) mar behatébban kezdtek foglalkozni kiilonédsen a csecsemdk egyes bantalmaival, igy a fejlédési rendellenességekkel, a k6ld6k betegségeivel, egyes szdjbantalmakkal, a cseesem6k bérbantalmaival, sét az idegrendszer egyes betegségeivel is, végiil a bélférgek okozta megbetegedésekkel. Feljegyzéseik és gydgyitasi eljaradsaik sok évszazadon at uralkodtak az orvosi gyakorlatban. — A kézépkorban a ~ nem fejlédétt. H. Mercurzalis 1513ban Velencében megjelent De morbis puerorum (A gyermekek betegségeirél) c. kényve masfél évszdzadon at az egyetlen gyermekorvostani munka volt az orvosi irodalomban. Csak a 17. sz. kézepén jelent meg F. Glisson (1597—1677) angol orvosnak az angolkérrél irt munkaja (1650). A 17. és 18. sz.-ban kezdtek tisztazédni a fert6z6 jarvanyos betegségekre vonatkozé ismeretek. Kiuloénésen kittintek e teriileten a kor angol orvosai. T. Sydenham (1624—8%) k6riilirta a kanyaré, J. Fothergill (1712—80) pedig a vérheny kérképét. 1767-ben W. Heberden (1710—1801) elkiilénitette a baranyhimlét a hdlyagos himlétél, 1796-ban E. Jenner (1749—1823) felfedezte és kidolgozta a himlé elleni véddéoltast. A ~ elsé igazi képviseléje a svéd N. Rosén (1706— ?) volt, akinek 1764-ben megjelent 650 oldalas munkaja hat kiadast ért meg, és tébb nyelvre leforditottak ; 1794-ben is megjelent.
Az elsé magyar
nyelvi
eredeti
~i munka Csapé Jézsef Kis gyermekek isputdlja c. mtive (1771), amelyben a csecsemdk és kisgyermekek betegségeit, gydgyitasat, valamint a csecsem6k és kisgyermekek gondozdsét, nevelését targyalja. A pesti egyetem eseh sziiletési tanara: Zrnka Vencel 1787-ben terjedelmes munkét adott ki latin nyelven az angolkdérrél. — 1776-ban Londonban megalapitottaék az elsé gyermekrendeldintézetet. 1783-ban jelent meg M. Underwood (1715—95) angol orvos hires munkaja a gyermekek betegségeinek kezelésérél ; ez a ~ elsé alapveté munkaja, és ezzel indult meg a ~ kivalasa az egyetemes orvos-
tanbdl. A 19. sz. kezdetén létesiiltek az elsé6 +gyermekkoérhdzak ; ezek a ~ tudomanyos mtivelésének helyeivé
a) Az 1931—55. évi iddszakban a kovetkez6 években volt a legnagyobb a megbetegedések sz4ma: 1931-ben 1138, 1940-ben 707, 1941-ben ben 1035, 1954-ben 1176.
mas
lemzé.
magyarul
A jdrvdanyos gyermekbénulds-megbetegedésck Magyarorszagon
eléfordulé
szakaszaira
612, 1947-
valtak. — A magyar ~ elséd mitiveldje Schépf Meret Agost (1804—58) volt, aki 1839-ben megszervezte az elsé6 magyar gyermekkérhazat (Pestc kisded-korhdz). Bp.-en 1847-ben adta ki~i tankényvének elsé kétetét.
°
Gyermekvédelem,
Vidéki sziil6szoba (Mikosdpuszta)
Koérhazi sziiléosztaly (BabolIna)
gyermekgondozas
Vidéki sztiléotthon (Enying)
Sziilészeti klinika (Szeged)
Anya- és csecsemévédé intézet vard- és dltéztetdészobaja (Csepel)
Teststilyellenérzés a Kabel- és Mianyaggyar bédlesédéjében
Délutani pihend a Budapesti Harisnyagyar bédlesédéjében
Kyvarcolas
Nappali szoba
Ebéd a Budapesti
a Rottenbiller utcai Gyermekvéd6 Intézetben
a Hiradastechnikai Vallalat bélesédéjében
Harisnyagyar bodlesé6déjében
a
Orvosi vizsgalat esepeli
bédlesédében
A Févarosi Tandes Ulléi uti Gyermekkérhaza
Orvosi ellenérzés a Péterfy
Sandor utcai Korhaéz gyermekosztalyan
Cyermeknevelés
Gyermekotthon az egykori sandorfalvai Pallavicini-kastélyban
Az angyalfoldi gyermekkert bejarata
Gyermekjatszétér (Budapest, Kéztarsasag
tér)
Satorverés a zamardi uttdérétaéborban
Jatszoutea (Budapest, Gergely Gy6z6 utca)
Zaészléfelvonds balatonszemesi gyermekiidiilében
Gyermekjatszétér (Sztalinvaros)
yp
Gyermekjatszétér
Szolgaélattételre jelentkezé uttérévasutasok
Gyermek olvasdéterem (Kilian
(Budapest, Varosmajor)
(Budapest)
Gydrgy utcai iskols)
gyermekirodaiom
137
Schépf Merei utén a pesti szegénygyermekkérhaz vezetését idédsebb Békay Janos (1822—84), a bp.-i egyetem elsé gyermekgyégyadsz tanara vette at. 1883. szept. 17-én nyilt meg a bp.-i Stefdnia Gyermekkorhdz, amely bé alkalmat nytjtott a tudomdnyos bivarkodashoz. Idésebb Békay Jdnos halaéla utan az intézet vezetését ifjabb Békay Jdnos (1858—1937) vette 4t, aki bevezette Mo.-on a diftéria szérumkezelését. Mtkédésének ideje alatt létesiilt a bp.-i egyetem elsé gyermekgyégyaszati klinikéja. professzor
Heim volt
Pal (1875—1929) gyermekgydégyasz a tudomanyos csecsemdgydgyaszat
meghonositéja hazinkban. — Irod. ifjabb Bdékay J.: A gyermekorvostan térténete. 1920 ; A. I. Dobrohotova : Gy. 1952; Petényi G.: Gy. 1956; Lénart Gy.: Gydégyszeradagolas a gyermekkorban. 1959; Oravecz P.: Gy. 1959; Nadrai A.: Csecsemé- és gy. 1959.
gyermekirodalom : —>ifjusdgi irodalom gyermekjatékok : a gyermek cselekvé készségének egyik legfontosabb megnyilvanulésa. Sok szempontbdl az altal4nos
emberi
tevékenység
masai,
ezenkiviil
azon-
ban jellemzé rajuk a) a cselekvés szabad volta (a gyermek kezdeményezéséb61 indul ki), b) a@ktiv, olykor alkotdé
jellege és c) pozitiv érzelmi telitettsége (Grém, pajtasiassag stb., valamint esztétikai velejarék, pl. harmonikus mozgads, ritmus). A ~ hagyomanyos népi formdéi mindentitt fellelheték ; cselekményanyagukkal,
targyi
kellékeik-
kel, szévegiikkel, zenéjiikkel kilén néprajzi tudomanyag foglalkozik. A pedagdégia tudatosan alkalmazza a ~at a gyermek értelmi, erkélesi és ,esztétikai nevelésében. (+még jdtékszerek) — Irod. Ovodai gy. 1951; Népi gyermekjatékaink az Altalanos iskola I—II. osztalydban. Szerk.: Muharay HE. 1954.
gyermekk6rhaz : a stlyosan beteg v. otthon megfelelé Apolasban nem részesitheté beteg gyermekek gydgyitésdra szolg4lé nyilvanos intézet. Az elsé ~at 1802-ben Parizsban alapitotték. A pesti Stefania Szegénygyermek Kérhazat 1839-ben nyitottak meg mint a vila4g negyedik ~&t. Jelenleg 6nallé mo.-i ~ak a Heim Pal ~, a szabadsdg-hegyi gyermekszanatérium, a Schépf Merei Agost Korasziilé-korasziilott Kérhaz Bp.-en és a fiizérradvaényi és a farkasgyepiii gyermekszanatériumok. A nagyobb kérhdézakban kilén gyermekosztalyok vannak. A gyermekklinikékon az orvostanhallgaték oktatasa, szakorvosok képzése és tudoményos kutatémunka végzése mellett folyik a gyermekek gydégyitdsa. A bp.-i Orvostudomanyi Egyetem I. sz. Gyermekklinikaja a Stefania Szegénygyermek
Kérha4zbdél, II. sz. Gyermekklinikaja
a
Fehér Kereszt Gyermekkérhazbél fejlédétt ki. Gyermekklinika mtikédik a debreceni, pécsi és szegedi Orvostudomanyi
Egyetemek
gyermeklancfii, nale):
a
kételékében
fészkesviraghak
nyelvesviragtak
is.
pongyola pitypang (Taraxacum (Liguliflorae)
(Compositae)
alcsaladjaba
offici-
cesaladjanak
tartozdé
faj.
gyermeknyelv retes (kutyatej, asszonyhitség, férfihtiség, kakies, lampaviradg stb.). gyermeklélektan : a pszicholégidnak az az Aga, amely a gyermek kilénbézdé fejlédési szakaszaira jellemzé lélektani sajatsagok, térvényszertiségek kutatasdval foglalkozik. Kutatja a gyermeknek kérnyezetéhez vald viszonyat, és vizsgdlja érzelmi életének, jatékdnak, munkaéjanak, megismeré tevékenységének meghatarozé tényezdéit. Tanulmanyozza a gyermek lelki megnyilvanulasait fejlédésének mindségileg kiilénbézé korszakaiban, esecsemédkorban (1 évig), kisgyermekkorban (1—6 éves korig) és iskolaskorban (6 —14 évig). A gyermek lelki fejl6dését nem leheta vele sziiletett képességek, 6rdklétt tulajdonsagok eleve determindlé hatds4nak tekinteni, hanem a kérnyezet és a nevelés alakité, jellemformaldé hatasdval szoros kélesénhatasban kell vizsgdlni. — A ~ megalapitéja Preyer (A gyermeklélek, 1882). Képviseldi k6éziil kiemelkednek: A. Binet, W. Stern, Ch. Bihler, H. Wallon, J. Piaget, A.G.I vanov-Szmolenszkij. Pavlov kutatasainak, a modern fiziolégia eredményeinek
felhasznalasa megerdsitette a ~ természettudomanyos alapjait. A -~ szoros kapcsolatban 4ll a pedagégiaval. — Mo.-on is mi&ikédik Gyermeklélektani Intézet. — TIrod. Kovaes I.: A csecsemédkor és dvodaelétti kor életkori sajatossagainak lélektana. 1956; Vineze L.—Vineze F. : A gyermeki vilagkép probléméja a gyermeklélektanban. 1959; H. Wallon: A gyermek lelki fejlédése. 1958; Hermann I.—Hermann A.: Az elsé tiz év. 1959. gyermekmunka; tdkés iizemekben fiatalkort fiik és lanyok foglalkoztatasa; a kapitalista kizsAkmanyolas egyik legembertelenebb formaja. A manufakturdk idején a termelésnek fizikai erdt igénylé kézi jellege, valamint a felnott férfi szakmunkdasok ellenéllasa megakadalyozta a ~ alkalmazasat. A gépek bevezetése azonban lehetdvé tette, hogy gyenge v. fejletlen testti, de hajlékony kezti gyermekmunkasokat alkalmazzanak nagyon alacsony bérért és a napi munkaidé lényeges megnyujtésaval. A~ alkalmazasa csékkenti a felnédtt munkdsok munkabérét, megné a kizskmadnyolhaté munkAslétsz4m, a téke nagyobb nyomast gyakorolhat a munkésosztalyra. Marx és Engels mtiveikben megoérékitették azoknak
a gyermekeknek a szenvedéseit, akiket a 19. sz. elsd felében a fejlédé angol gydripar emberteleniil kizskményolt. A munkdsosztély harcainak eredményeként a 19. sz, masodik felében a fejlett kapitalista orszagok nagy része toérvényekkel korldtozta (12—16 éves korhatarhoz k6tétte) a ~ a serdtulé kori munkasok
alkalmazadsdt, ennek ellenére foglalkoztatasa a kapitalizmus fejlédésének késébbi szakaszaiban is a kizs4kmAnyolas fontos forrasa marad. Mo.-on a Horthy-rendszer idején az 1930-as években a tanoncok 47%-a napi 8 érdndl, 24%-a pedig napi 10 dranaél tébbet dolgozott. Japanban pl. a II. vilaghéboru idején az iparban foglalkoztatott ésszes munkasok 16%-a 16 éven aluli gyermek volt. — Irod. Karsai E.: Gy. a gyariparban a kapitalizmus kialakulasat6l az elsé vilaghdbortig. 1947. gyermeknevelés; a nevelésnek a kisgyermekkort és az iskolaskort felélelé szakasza. Célja, hogy a gyermekeket és ifjakat a tarsadalom hasznos és épité tagjaiva formalja. Intézményei — a szildi haz mellett — az évoda, amely nemcsak a gyermekek nevelésével, hanem gondozasaval, apolasaval is foglalkozik, és kiegésziti, esetleg pdtolja az otthoni nevelést; tovabba az iskola, ahol értelmi nevelés, erkélesi nevelés, esztétikai nevelés,
testnevelés, politechnikai képzés folyik, végiil a kiilénféle ifjusagi mozgalmak, tarsadalmi szervezetek, a gyermekotthonok, napk6zi és didkotthonok, amelyekben a gyermekeket a kozésségi életre nevelik. (bévebben —nevelés)
Gyermeklancfti (levél, bimbo, virag és termés)
gyermeknyely:
Szdra cséves tékocsany, egy fészket visel, amely hosszti-
kAs v. harang alakui; tébb sorban 4ll6 alsé murvalevelei visszahajlék ; virdgai sargak. Gydkerét hashajténak, fiatal, halvAny
nalj4k.
—
Hazdnk
leveleit a francidék
kiilénb6zé
salatanak
hasz-
tajain kb. 30 néven isme-
az
anyanyelvnek
az
a
valtozata,
melyet a beszélni kezdé kisgyermek és a vele beszélgeté szulé v. gondozé hasznal. Jellegzetessége elsésorban a sok becézé és kicsinyité sz6, becézé hang- és széalak, szdétagismétlés. Ez abbdél addéddik, hogy a gyerekek is és a felndéttek is igyekeznek megkénnyiteni a kiejtést. Tulzasaibél szamos nehezen lekiizdhet6 beszédhiba szarmazik.
gyermekotthon: feliili
az Allami
gyermekek
gondozdsban
elhelyezésére
szolgalé6
allé 3 éven nevelésiigyi
intézmény. (—+még gyermekvédelem) — Mo.-on 1958-ban 14 ~ mitikédétt, a gondozott gyermekek szima 16 000 volt.
gyermekélés : (biintetéjog)
btintett,
amelyet
az
az
anya kévet el, aki hazassagon kiviil sziiletett ujszilottjét a sziilés alatt v. k6zvetleniil a sziilés utan megdli. gyermekparalizis : —gyermekbénulds gyermekrablas:; tizennégy éven aluli gyermeknek akarata ellenére erédszakkal v. ravaszsdggal valdé elvitele a sziulé6 v. a gondozé hatalmaébdl. A térvény biinteti. Amennyiben nyerészkedési v. erkélestelen célbél térténik, sulyosabban
gyertya
138
gyermekotthon
biintetendé.
gyermektartas: a kiskori gyermek anyagi sztkségleteinek fedezését biztositd sziiléi kételezettség. Egyarant kételezi a hazassdgon beliil és a hazassdgon kiviil élé sziiléket. A hazassdgon beliil a gyermektartés anyagi terheit a sziilé6k kézésen viselik. Hdzassdg felbontdsa v.
hdzassdgon ktviil sziiletett gyermek esetén tartasdijat kap az a sziilé a masik sziildétdl, akinek haztartaésdban a gyer-
mek y. gyermekek élnek és gondozdséban részesiilnek. A tartaésdij térvény szerint egy gyermek utdn az apa v. az anya keresetének 20%-a, két gyermek utdn 40%-a, hdrom v. annal t6bb gyermek utan 50%-a. Amennyiben a szulék a tartdsdijban megdéllapodni nem tudnak, tgy birdsag Utj4n kérik annak megdllapitésAt (—tartdsd2j). gyermekiidiiltetés : dvodasés iskoléskori gyermekek csoportos, nélunk rendszerint két hétig tartd
gyermekvédelem: a gyermek testi, szellemi, erkdlcsi, anyagi érdekeit elémozdité szocidlis, jogi, egészségiigyi és pedagégiai tevékenységek és intézkedések dsszessége. Szocialista dllamokban az dllami és tarsadalmi szervek egyiittesen latjak el. Altaldban a sziilédanyék védelmétél
kezdve a gyermek
18 éves koraéig tart. Hazankban
a 3
éven aluli, tovébb& korhatartdl fiiggetleniil a képezhetetlen, fogyatékos és gyégyithatatlan beteg kiskortak ellé4taésdénak, valamint Altal4ban a kiskortiak egészséglgyi ell4tasdnak feladatai az Hgészségiigyt Minisztérium hatdskérébe tartoznak. A 3 éven feliili egészséges, valamint a képezhetd fogyatékos kiskoriak nevelésének és
oktatésA4nak kérébe esd feladatokat a Midiwelddésiigyi Minisztérium latja el. A ~ intézményei: terhesotthonok, | esecseméotthonok, ipari tanuldotthonok, gyermektdii- | 16k, iskolaorvosi és ifjusdgi feliigyeléi haélézat, gyermeklélektani intézetek, palyavdlasztasi, nevelési tandcsad6k, gyermek-idegszakorvosi rendelék stb. A~ a csaladi kitelékben veszélyeztetett v. a csalddi kételéken kiviil é16 arvak, anyagilag elhagyott, erkélesileg, egészségileg veszélyeztetett, testileg, szellemileg fogyatékos gyermekek
védelmére,
valamint
a gyermekek
és fiatalkoriak
munkavédelmére is kiterjed. Ez utdbbi értelemben védelemre szorulé gyermekeket a ~i hatés4gok allami gondozasba utaljak, és egészségiigyi (csecseméotthonok, kréni- . kus betegségben szenvedék otthona, gydédgyiidulék) v. nevelésiigyi intézményekben (gyermekvéd6é otthonok, évodaés
kort,
Altalénos
iskolai,
ifjusagi
otthonok,
gyer-
nak megfelelben — oktatdsban is részesitiInek. A SZOT feliigyelete alatt 9 gyermek-gydédgyiidiilé muikédik (Parad,
mekvaérosok, javité-nevelé intézetek, gyégypedagégiai otthonok) helyezik el éket. — 1958-ban az allami gondozdsban levé gyermekek szama 21 542 volt, k6éziiliik 16 107 otthonban, ill. intézetben, 5435 pedig nevel6szuléknél talalt elhelyezést. A nevelésziilék kivélasztasat jelenleg a tarsadalmi szervezetek bevondsdval végzik. — Av, ill. az ifjas4gvédelem igyével foglalkozilx az Igazsdgigyminisatérium (a fiatalkorvak Altal elkévetett btincselekmények kapcsén), a Beliigyminisztériwm a rendérség révén (amely aktivan részt vesz a gyermekbtinézés megelédzésében). A Munkatigyi Minisztérium érvényesiti a fiatalkoriak érdekeit a munka-
R6jt6kmuzsaj,
viszonyok
udiltetése a ny&ari iskolai sziimetben kilénféle nyaraléés idiiléhelyeken, uttérdtaborokban. A gyermekek idiltetéséré1
rendszerint
az
dvodaék,
iskoldk,
sét
iize-
mek is gondoskodnak. A betegségeken dtesett és testileg legyengiilt, fejlédésben visszamaradt gyermekek udiltetésére és egészségiiknek orvosi feliigyelet mellett térténdé helyreallitaséra megfeleléd természeti adottsagu és egészségiigyi berendezésti gyermek-gydégyiidiilék szolgalnak, Ezekben a gyermekek — egészségiigyi 4llapotuk-
Parddsasvér,
Téalmas,
Tordas
stb.)
kb.
1000 férdéhellyel; benniik évenként Atlag 5—6000 gyermek idiil. gyermekvaros: a gyermekvédelmi intézmények fejlett szervezeti formaja. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom utén az arva és elhagyott gyermekekr6l valé gondoskodaés soran gyermektelepeket, munkatelepeket szerveztek, ahol az elhagyott, veszélyeztetett gyermekeket a megfelelé iskolai oktatés mellett a termeldmunkaba valé bekapesolds utjan a tarsadalom hasznos tagjaiva nevelték. A ~ok Makarenko elképzelései alapjan valésultak meg. A felszabadulds utan hazdnkban is szerveznek ~okat, olyan intézményeket, amelyeknek feladata, hogy 3 éves kortdél egészen az 6ndllésulas kordig biztositsék az dllami gondozésban all6 gyermekek folyamatos nevelését. Ennek megvaldésitaésdra otthont, nevelést,
dvodai,
Altalanos
iskolai,
politechnikai
oktatdst,
egyes szakmakban szakmunkésképzést nytjtanak. A ~ok a fiuk és lanyok egyiittes nevelését valdsitj4k meg szakképzett pedagégusok vezetésével. Pedagdgiai tevékenységiikben jelentés része van a szervezett gyermekk6zésségeknek, a gyermek6énkorm4nyzat sokrétt mtikédésének, a tarsadalmilag
hasznos
munkdra
valé nevelésnek,
ami lehetévé teszi a gyermekek jellemének helyes iranyt
fejlesztését. Ilyen ~ miikédik Féton 1957 dta 920 férdhellyel; Soponya-Nagylangon (Fejér m.) 1958 éta, jelenleg 240, teljes felépiilésekor 350 férdhellyel és Berettyéujfaluban (Hajdi m.) 1959 éta 500 férdhelylyel. A ~okban A4ltalénos iskola, Berettydéujfaluban pedig Altalanos gimnézium is mikédik. Nagyobb mezégazdasdgi gyakorldéteriilet is tartozik hozz4juk. — ~aink egyik valtozata a szegedi tfjusdgi vdros, amely 14—18 éves ipari tanulédknak ad egy telepen beliil otthont, ipari szakképzést, végiil gondoskodik a végzett tanulédk elhelyezésérél.
teriiletén,
fenntartdéja
zeteknek.
szervezi
és feliigyeleti
A
Legfébb
az
szerve
iparitanuld-képzést,
a javité-nevelé
Ugyészség
feliigyeleti
inté-
munkaja
soran kiilénés gondot fordit a ~~ szempontjainak érvényesitésére. A tdrsadalmi szervezetek szinte kivétel nélkiil foglalkoznak a ~ probléméival: elsédsorban a Hazafias Népfront,
a KISZ,
a
Magyar
Nék
Orszdgos
Tandcsa,
a Magyar Véréskereszt stb. Az Allami és tarsadalmi szervek ifjusdgvédelmi tevékenységének hatékony ésszehangoléséra,
tovabb&
a ~
fejlesztésére
iranyulé
kor-
manypolitika megvaldsitésanak eldmozditasara szervezték meg 1957-ben az Orszdgos Gyermek- és Ifjusdgvédelmi Tandcsot, amely a Minisztertanacsnak kézvetleniil alarendelien tevékenykedik. — Irod. A gyermekek jévéjéért. 1951; Schmidt—Kolmer: A bélesdédei és gyermekotthoni nevelék. 1959. Gyermekvédé Liga, Orszagos: polgdéri jétékonysagi szervezet volt Mo.-on; 1906-ban a gyermeknyomor enyhitésére alapitottak, és erre a célra nagy gytjtéseket szervezett. Az I. vil4ghébort utén a hadiaérvak gondozasdval bizték meg, ezenkiviil 1920 és 30 k6zétt a gyermekek egyes — nem mindig a legjobban raszorulék — esoportjainak kiulféldi tidiiltetését szervezte. Hatasvadasz6 akcidi nem valtoztattak a szegénysorsu gyermekek tomegének nyomorusdgos helyzetén. Gyermely: 6tk., Komérom m., tatai j. L: 1340 (1960). Va.: Bicske. R. k. temploma (a 15. sz.-ban épiilt) mitiemlék. gyertya: 1. régebben viaszbédl v. faggyubdél, ma paraffinbél és sztearinbél készilt, alaku, béllel elldtott vildgitési eszkéz.
rendszerint rid Sziikségvilagitasi
és diszitési célokra ma is gyartj4k.
— Viaszbol v. fagy-
gyubdl
hasznéltak
A
késziilt ~t+ m4r
kézépkorban
haszndlatos,
ink&bb
a rémaiak
fejedelmi
mig a 15. sz.-t6l
kezdve
(2. sz.).
udvarokban
volt
a faggyu~
dalla-
gyertyan
139
lanosan elterjedt. A sztearin~ a 19. sz. eleje éta ismert.
Hasznélata a szdzad végét6l csékken, eldbb a varosokban, késébb vidéken is a petrdleum- és gazvildgitas, majd a villanyvilégités teljesen kiszoritja. — 2. a robbanémotorban —gyuwjtégyertya. gyertyan (Carpinus betulus):
a nyirfélék (Betulaceae)
esaladjaba tartozé sima kérgti erdei fa. Domb- és hegyvidéki erdeinkben a télggyel és a biikkel elegyesen alkot Alloményokat. Arnyékttiré, a hidegre kevéssé érzékeny, a gyengébb talajokon is megél. Talajjavité. Faja fehér, szivds, stlyos. Ipari keményfa (kaptafa, cipészeg, szerszamok, kocsialkatrészek stb. készitésére alkalmas) és kittind ttizifa. Erdeink fadllomanydénak 9,6%-at alkotja.
gyertyaszenteld : a kat. egyhazban febr. 2-4n tartott unnep. A néphagyomany szerint idéjéslé nap : a medve ~kor kijén a barlangjabél, s ha deriilt hideg idét talal, akkor
kint
Gyertydn termés bark4ja levéllel, a porzés virag és egy barka
ma-
rad, mert mar nem tart sokaig a tél; enyhe idé esetén visszamegy, mert még 40 napig kemény hidegek ké6vetkeznek. Téli idéj4rasunkban ténylegesen kb. 60 napos szakaszossag mutatkozik, 30 napos hideg idészakra 4ltalaban 30 napos melegebb idészak kévetkezik, és forditva. Ha tehat febr. elojén hideg van, a 60 nap milva elérelathatélag bekészénté ujabb hideg szakasz mar nem igazi tél, mert a tavaszodaés kézben elérehaladt.
ha februér eleje mulva
meleg,
kovetkezik,
Gyerzsavin,
még
Gavrila
és a hideg szakasz
Viszont
kb. 30 nap
télies idét hozhat.
Romanoviecs;
Derzsavin
(1743—
1816): orosz kélté. Katonaként kezdte pdlyafutésat. Elsé é6dadit Il. Katalin c4rnéhéz irta. Késébbi verseiben is a nemesi foldbirtokosi rend fenntartdsa mellett foglalt allast, de a visszdss4gok megmutatésdra és megsziintetésére térekedett — sokszor szatirikus eszk6zékkkel. Kora kéltéi kézétt egyike a legelséknek, akik a mindennapi élet probléméirédl természetes, egyszerti nyelven irtak. Kéltészete atvezet a klasszicizmustél a puskini realizmushoz.
gyeszjatyina (or.): 1,09
hektérnak
felel
régi orosz teriiletmérték, mintegy meg.
Gyezsnyey, Szemjon Ivanov; Dezsnev, Gyezsnyov (kb. 1605—72): orosz tengerész. 1648-ban felfedezte Azsia réla nevezett, legkeletibb, a Csukcs-félszigeten (SZU) fekvé fokdt, a Gyezsnyev-fokot (Nyh. 170°, Esz. 66°). Gyikij, Alekszej Gyenyiszovics; Dikij (1889— Vs szovjet-orosz szinész és rendezé, az SZU népmtivésze, étsz6rés Sztdlin-dijas. Ismertebb filmjei: Kutuzov, Nahimov tengernagy; az utdbbi alakitésdval az 1947-i velencei filmfesztivélon dijat nyert. gyikok (Lacertilia): a htllék (Reptilia) osztély4nak egyik rendje. Hosszira nyult, tobbé-kevésbé hengeres testi, négylabu, kivételesen labatlan (—ldbatlan gytk) Allatok. Testiiket pikkelyek,
pajzsok, szarutéblak fedik. Ujjaik mindig karmokat viselnek,
olykor
(—gekké-
félék) tapadékorongban végzédnek. Egyes fajok (Varanus, Iguana) a két tetéi szemmel
rodnak,
is rendelkez-
de
sok
AY
B
kézéttiik
az elevensziilé. A legtébb gyik letért farkat Ujraképzi.
Bar a sarkvidék kivételével mindeniitt elterjedtek, igazi hazéjuk mégis a trépusokon van. Nagysdguk igen kilénb6z6, par cm-tél 3 m-ig. Rovarokkal t4plélkoznak, ezért hasznosak. Nélunk féként a nyakérvés gyikfélék (Lacertidae) fordulnak elé: igy a nagy termetti zéld gyik (Lacerta viridis), a fdleg homokos talajt kedvelé homoki gyik (lL. taurica), a szikl4s, koves talajon 616
fali gytk (L. muralis), az Altalaban 600 m magasan é16 elevenszilldé gyik (L. vivipara) és a majdnem mindeniitt megtalalhaté furge gyik (L. agilis). Gyikszon: kikété az OSZSZSZK-ban, Dickson. Gyikusin, Vlagyimir Ivanovics; Dikusin (1902— ): szovjet szerszamgépszerkeszté mérnék, kétszeres Sztélindijas, a Fémvagdszerszamgépek Tudomanyos Kisérleti Intézetének munkatarsa. Vezetésével dolgozték ki a szerszamgépek csoportositésanak rendszerét, és fémérnoke volt az elsé (autédugattyukat eldallité) automata gyér tervezésének (1948/49). Gyilasz, Milovan (1911— ): jugoszlav politikus. 1941—45-ben részt vett a jugoszlav nép felszabadité harcéban. Jugoszlévia felszabadulisa utan magas partés Allami tisztségek viseléje. Késébb eldaddsokban, cikkekben és kényvekben fellépett a szocializmus épitése ellen, és a Jugoszlav Kommunisték Szdévetsége revizionista vezetéinek politikéjaén tulmenden a polgéri demokracia
intézményeinek
Zéld gyik
visszadllitasat
kévetelte.
Ezért
1953-ban kizdrték a Jugoszliav Kommunistak Szévetségéb6l, majd 1957-ben Jugoszlavia allami és +tarsadalmi rendjének veszélyeztetése és az tekintélyének alddsdsa cimén két izben boérténre itélték.
Adllam kiilféldi Gdsszesen 9 évi
gyilkos galéca (Amanita phalloides): a legveszedelmesebb mérgezd gombénk. Kénnyen désszetéveszthetd a —csiperkegombdval. A haldlos kimeneteli gombamérgezések 90%-&t okozza. Kalapja zéldesbarna v. zdldessdrga, csupasz, ritkan kevés burokmaradvaénnyal. Lemezei fehérek. Ténkjén fejlett, nagy gallér és fehér, elallé boeskor van. Télgyfak alatt terem. A mérgezési tiinetek cesak 8—24 éra utdn jelentkeznek. gyilkossag : elére megfontolt szandékkal elkévetett —-emberélés. Gyilkos-t6,
Lacul
Ghilcog:
Roménidban,
a
Békas-
patak vélgyében (Gyergydi-havasok) 1000 m magassagban hegyomlassal keletkezett 1838-ban. Kb. 1 km hosszi. Kedvelt kirénduldéhely. gyilok ; —idr
Gyimesi-szoros, Ghimes : szoros Romanidban a KeletiKérpaétokban, 1250 m tszf. a Gyergydi- és a Csikihavasok k6ézétt. Csikszered4bé6l Moldovaéba vezet a Tatros (Trotus) vélgyén 4t.
Gyires tanér,
Béla
(1909—
a matematikai
szintségszamitdssal
):
matematikus,
tudomanyok
vasttvonal
egyetemi
kandiddtusa.
és matrixelmélettel
Vald-
foglalkozik.
Gyirmét: 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1170 (1960). Va.: Ménfécsanak. gymnasion (gém>: -giimnaszion Gyéd: 6tk., Baranya m., pécsi j. L: 650 (1960). Va.: Keresztespuszta. gyégybor: gydgyités céljaira felhaszndlhaté bor. Kimerité betegségekben,
a labadozas Allapotaéban a szer-
vezet erésitésére, a vérkeringés és légzés serkentésére, emésztési zavarokban mint étvdgyjavitét 6s enyhe has- | hajtét alkalmazzék. Ndlunk legdltalaénosabban hasznalt a Vinum album (legalabb 1 éves, legalabb 11,8% alkoholt tartalmazé fehér bor; az V. Magyar Gydégyszerkényvben hivatalos gyégyszerként szerepel) és a Vinum tokaiense passum (15—18% alkohol tartalmu tokaji bor). A Vinurn
szem mellett jd] fejlett fej-
nek (+parietdlis szerv). Altalaban tojasokkal szapo-
gyogybor
albumbédl késziilnek
nélunk
az un. gydgyszeres
borok (vina medicamentosa). Ezek kiilénbéz6 —gydgynéovények egyszerti oldatai v. macerdlassal késztilé kivonatai. A legijabb (V.) Magyar Gydégyszerkényvben hivatalos gydégyszerként csak egy gyégyszeres bor szerepel: a Vinuwm rhei (rebarbards bor). Ez 10% rebarbara és 2% narancshéj boros kivonata. A ~ok készitésére és forgalombahozataléra vonatkozé szabélyokat a Nép-
~
gyogyfiirdé
gyogynovények
140
kéztarsasdg Elnéki Tanacsanak ereji rendelete tartalmazza.
1959. évi 23. sz. torvény-
gyégyfiirdé : gydgyvizi forrdsokbdél taplalkozé furds. Felhasznélhaté kilénbézé betegségek (féleg mozgasszervek betegségeinek) kezelésére. Hazink gyégyvizek-
gyité6-megelézé ellatas legfontosabb szakteriileteinek alapintézményei. Feladatuk a magas szinvonalu betegvizsgdélaton és gyégyitason kiviil a szakhaldzat intézményeinek irdnyitdsa, ellenérzése és tamogatasa. Ilyen ~ : Orszégos Koradnyi Tbe Intézet, Orszagos Bér- és Nemikértani Intézet, Orszagos Onkolégiai Intézet, Orszdgos Ideg-
és
Elmegyégyintézet,
Tudomanyos
Intézet,
Intézet,
Orszigos
Orszagos
Orszdgos
Testnevelés-
I™degsebészeti
Reuma-
és
és
Furdéiigyi
Sportegészségiigyi
Intézet, Orszagos Trachoma Intézet, Orszagos Traumatoldégiai Intézet, Orszdgos Kardiolégiai Intézet, OrszAgos
Mozgasterapiai Intézet. gyégyitas, terdpia szanatériumok és 4. az aktiv orvosi kezelést nem igénylék elhelyezésére szolgaldé betegotthonok. A ~ fogalma ala tartoznak tovabbé az orszdgos szakintézetek, a gys-
megbetege-
désének megeldzését jelentheti (pl. fertézé betegségek esetében). A ~ célja, hogy az ember olyan egészségiigyi ellataésban részesiilj6n, amely egészségének mennyiségileg kis valtozdsait is figyelembe veszi, ezdltal gyakran megeldézheté, hogy a mindségi valtozds: a betegség létrejéjjon. Ezt elsésorban a -gondozdéds méddszerének alkalmazaésaval kivanja elérni. — A ~ fédbb szervei és intézményei: kérzeti orvosok, iizemi orvosok, szakorvosi rendeldintézetek
és gondozdéintézetek,
fekvébeteg-gydégy-
intézetek. gyégykovacs:
a 18—19.
sz.-ban a hadseregben
lovak
patkolasat végzé6 — rendszerint — katonai személy, aki allatok gydégyitaésaval is foglalkozott. (+még kovdcs) gyégynévények : gydgyit6 hatési anyagokat tartalmazé névények. Hatdédanyagaik lehetnek alkaloidok, glikozidok,
kok,
ill6
anyagok,
kesertianyagok,
olajok, szerves
gyanték, savak,
nyalkak,
cukorszarmazé-
balzsamok,
vitaminok
stb.
olajok,
cser-
Egyesek
eré-
sen mérgezdek (igy pl. a gytisztivirdg, a tengeri hagyma, a nadragulya, a maszlag, a beléndek, az anyarozs), ezeket csak meghatarozott adagolasban szabad alkalmazni. Rendszerint csak egyes szervrészeik gydgyhatastak. A nadragulydnak (Atropa Belladonna) pl. a gydkere (radix), a sisakvirdgnak (Aconitum) a guméja (tuber), a rebarbardnak (Rheum palmatum) a gyékértérzse (rhizoma), a tengert hagymdnak (Scilla maritima)
a hagymaja
(bulbus),
a kvasszidnak
(Quassia
amara)
a fas szara (lignum), a kinafdnak (Cinchona succirubra) a kérge (corlex), az ezerjoftinek (Centaurium umbellatum) a leveles szdra (herba), a gytisetivirdgnak (Digitalis purpurea és D. lanata), a csatiand maszlagnak (Datura stramonium) és a _ beléndeknek (Hyoscyamus niger) a levele (folium), a szdszés 6kérfarkkoroénak (Verbascum phlomoides), a hdarsfdnak (Tilia cordata és T. platyphyllos) és a kamilldnak (Matricaria chamomilla) a virdgzata (flos), a borédkdnak (Juniperus communis) a termése (fructus), a csattand maszlagnak (Datura stramonium), a ricinusnak (Ricinus communis) és a beléndeknek (Hyoscyamus niger) a magja (semen) stb. Gydégyhatastjak egyes viragtalan novények (pl. az anyarozs nevi éléskéd6 témlésgomba) és sz4mos novény kilénféle valadéka (tejnedv, gyanta, balzsam, olaj stb.) is. —
gyogypedagégia
141
gyégyszer
a ee
Szatikebb értelemben csak azokat a névényeket soroljuk a ~ k6zé, amelyeket —drogként gyégyaszati célokra hasznalnak fel. A drogokat részben eredeti formaban hasznaljak fel gydégyszerkeszitésre, részben alapanyagként a gydgyszeriparban (zpari ~). Tagabb értelemben a ~
k6zé sorolnak
olyan ndvényeket is, amelyeket
hatd-
anyaguk miatt fuészerként, élvezeti cikként v. ezek eldAllitasdhoz (iditéitalok, likérék stb.), szépségapolasi és illatszerekként, ndvényi szinezékek eldallitasara stb. hasznaélnak. — A ~ termeltetésével, begytjtésével és értékesitésével hazankban dAltalaban a HHRBARIA
Orszdgos Gydgyndvény- és Selyemgubdforgalmi Szdvetkezeti Kézpont, termesztésiikkel nyos kérdéseivel a bp.-i
és nemesitésiik tudoméGydgyndévénykutato Intézet
foglalkozik. — 1958-ban 180 vagon kiilénféle gydégynovényt exportéltunk. — Jrod. Augusztin—Javorka— Giovannini— Rom: Magyar gy. I—II. 1948; Kolos— Pethes:
Hazai
Magyar
gy.
1955;
gydgynévényeink.
Kolos—Kolosné—Pethes:
1956;
Retscher—Répdti—
Polner: A gydégyn6vénygytjtés zsebkényve. 1957 ; Giovannini—Szathmary: Gydgynévényeink. 1958. gyogypedagégia: az értelmi, latasi, hallasi fogyateékoss4gokra, beszédés mozgaszavarokra, valamint
a fogyatékosok oktatasara és nevelésére vonatkozé ismeretek egységes rendszere. — A ~i nevelés és oktatas intézeti (latasi, hallasi, értelmi és mozgasi fogyatékosok szamara) és bejaré jellegti (kevésbé stlyos értelmi fogyatékosok sz4méra) ~i intézményekben (iskolék, intézetek, tanfolyamok) folyik, amelyek — a fogyatékosokra is kiterjedé tankételezettség folytan — az alsdéfokt oktatas szerves részei. Az iskolak és intézetek tipusai a fogyatékoss4gok szerint oszlanak meg. E nevelé- és oktatdéintézményekhez olyan intézmények kapcsolddnak, amelyekpen a fogyatékosok a tankételes kor befejeztével valamilyen szakismeretet sajatithatnak el. [gy a halldsi fogyatékosok az egészségesekkel egy szinvonalu iparitenuldiskolaban, féleg vasipari, faipari és textilszakmaban nyernek kixépzést.
A vakokat kefekétésre, kosarfonasra, sz6-
vésre és telefonkezelésre oktatjék. Azokat az értelmi fogyatékosokat, akik még intézményes foglalkoztatasra
szorulnak, kiilén foglalkoztaté intézetekben mezdégazdasdgi és hdziipari munkara nevelik. — A gyégypedagoégiai intézetekben gyégypedagégusok mtikodnek. Képzésiik a Gyogypedagégiai Tanarképzé Féiskolan térténik, ahovaé érettségivel v. tanitdi oklevéllel lehet palyazni (még
képez6 sejteken, ill. sejtcsoportokon kétédik meg. Ez a mennyiség fojti ki a tulajdonképpeni ~hatast. A bejuttatott ~ nagyobb része az egész szervezetben eloszlik, és olyan helyeken kétédik meg, ahol léthaté, ill, érzékelheté hatést nem fejt ki, v. itt is valtozdsokat hoz létre. Ezek a ~ mellékhatasai. A bekeriilt ~t a szervezet v. valtozatlan formaban kivdlasztja, v. ugyancsak valtozailan formaban egy masik molekulahoz kéti és igy
hatéstalanitja,
v. alkoholos
kivonata
(tea,
tinktura
stb.);
kémiailag
Atalakitja.
Gyakran
nem
gatolja v. megsemmisiti, antagonizmusrél beszéliink. —Hatastanilag a ~eket a kévetkezé csoportokba sorol-
hatjuk: 1. a kézponts idegrendszerre haté ~ek (érzéstele- , nitédk, altatészerek, fajdalomesillapiték, hécsékkenté | szerek stb.) ; 2. @ kérnyéki idegekre és tzmokra haté ~ek
(helyi bénité
érzésteleniték, idegvégkésziilékeket izgaté és szerek, a simaizmok géresét oldé szerek stb.);
3. @ vérkeringésre,
légzésre és vérre haté ~ek
(a légzé- és
érmozgaté kézpontot izgaté szerek, szivre haté anyagok, értagitok, kopteték, vérzéscsillapiték és vérképzést serkent6 szerek stb. ); 4. emésztésre hatéd ~ek (emésztést elésegité
szerek,
epehajték,
pit6 szerek, hashajték stb.);
hanytatdédk,
hdnyast
csilla-
5. a hugyivarszervekre haté
~ek (huigyhajtok, méhre hatdé szerek, a nemi désztént fokozé szerek stb.) ; 6. az anyageserére haté ~ek (szer-
vetlen sék, vitaminok stb.); 7. gyulladésra hatéd ~ek (borizgaté és edzé szerek, bevond-, védé- és dsszehuzd szerek,
hasmenést
megsziinteté
szerek
stb.);
8. kér-
okozékra haté ~ek (fertétlenité szerek, baktériumos fertézések elleni szerek, a giimdkér ~ei, antibiotikumok,
féreghajt6k, vérsavék és oltéanyagok stb.). — Az ember ésidék éta igyekezett a betegségeket a természetben talalhaté anyagokkal, elsédsorban gydgynévényekkel gyogyitani. Igy az évezredes tapasztalat sz4mos, igen
j6 hatésu ~ felfedezéséhez vezetett, amelyek egy-egy betegség gydgyitaséra (pl. a digitdlisz a pangdsos szivelégtelenségre)
v.
egyes
ttinetek
megsziintetésében
(pl. a morfin a _ fajdalomesillapitaésra) bizonyultak. A tudomanyok fejlédésével
felséfoku oktatés). — Irod. Kanizsai D.: A beszédhibaék javitésa. 1955; Gémesyné—Meixner: A beszédnevelés, beszédfejlesztés és beszélgetés kézikényve gydégypedagégiai nevelék szimadra. 1955; Barezi G.: A magyar gy. a pavlovi fizioldgia szemléletében. 1955. gyégyszer, medicamentum lat.) : a betegségek gydgyitasara, ill. megelézésére szolgalé anyag. Lehet a —gydgynévények valamilyen része (virdg, levél, kéreg stb.) v. vizes,
v.
a szervezetbe bejuttatott ~, hanem egy, a szervezet Altal 4talakitott formaja hatdsos. A ~nelk a szervezetben kifejtett hatasat befolydsolhatja egy vele egy idében adott masik ~. Ha erdsiti hatdsdt, szinergizmusrél, ha
=
Osszes lokosok
ince
Biztositot lokosok
kivdléaknak tisztazddott
lehet
a gyogynovények hatéanyagot tartalmazé szaritott részeibé!1 (drogokbél) elktilénitett tiszta -hatéanyag (alkaloid, gliikozid, illé olaj stb.), allati szervekbdl, ill. vérbol eldéallitott kivonat v. izolalt hatéanyag, szintetikusan
eldaéllitott
szervetlen
v.
szerves
készitmény,
antibiotikum stb. Alkalmazhaté belsédleg v. kilsdleg. A ~ek nagy része csak bizonyos sejtcsoportokra v. szervekre hat (a ~ tdémaddspontja). Hatasuk azon alapszik, hogy a taémadaspontban kémiai, ritkabban fizikai reakcidba lépnek az irdntuk érzékeny sejtekkel és mtikédésiiket megvdltoztatj4k. — A ~eknek ahhoz, hogy hatdsukat a szervezetben kifejts¢ék, fel kell szivodniuk és a vérkeringés Utjan el kell jutniuk tamadas-
pontjukhoz. Ezért csak a vizben és a szévetnedvekben oldédé v. az emészténedvek hatdséra oldhatéva valdé anyagok hatnak a szervezetre. A ~ek a szdjon 4t, a bor alatti kétdészévetbe, az izomzatba, gytjtdérbe, végbélbe juttatva v. a bérre alkalmazva adagolhatok. Ma mar gyakran adnak ~eket az iitéérbe és inhalacidé formaéjaban is. A szervezetbe keriilt~ egy része — rend-
szerint
eléggé
kis
hanyada
—
a ~
témadaspontjat
A hazai gyégyszerellatas fejl6dése (a fogyasztott gyégyszer értéke millié forintban)
szAmos vegyilet és névényi hatéanyag sorsa a szervezetben, ismeretessé valt egyes ~ek hatasmechanizmusa,
és igy lehetévé a legtébb uj ~
valt a mddszeres ~kutatads. Ma mar szervezett kutataés eredményeként jon
létre az orvostudomany és mas tudomanyagak egyiittes munkéja alapjan. Az tjonnan eldallitott vegyiletek,
ill. névényi, Allati v. mikrobiolégiai eredett hatédanyagok felhasznalasat ~ként laboratériumi és Allatkisérletek sorozata, valamint klinikai kiprébalas elézi meg. —
,
A
~gydrids
alapveté
feladatai
a
szintetikus
~ek,
a
novényt és dilati eredeti ~ek eldadllitasa, valamint az erjesztéses titon nyerheté antibiotikumok készitése és végiil a mikrobioldgiai méddszereket is igényld oltéanyaggyartas. A hazai ~gyartds elvi alapjainak kidolgozds4ra az egyetemi gyégyszertani intézetek mellett a felszabadulds utaén létrehoztdék a Gydgyszerypare Kutatéd Intézetet 6s az egyes gydgyszergyarakban is ~kutaté részlegek mtikédnek. — A ~ek gydrtaésdt a készitmények tisztas4gdnak fokozott, un. ~kényvi mindségti kévetelményei jellemzik. A kész hatéanyagokat a gyérakban megfelelé formaéba (tabletta, drazsé, kup, kendes, injekciéd stb.) hozzik (kikészités) és csomagoljék. Az igy forgalomba keriil6 ~ek hivatalos neve ~kiildnlegesség, ellentétben a gydgyszertarakban a gyégyszerész Alial alapanyagokbdl eldallitott ~ekkel. A~ek minéségét kémiai, fizikokémiai és biolégiai
médszerekkel
vizsgdlj4k.
Allapitani
hatdsossAgot,
a
A ~ellenérzés
a
kémiai
feladata
meg-
azonossdgot
osszesen
1604
millid
Ft értékGi ~t
adtak
el, ebbél
a biztositottak ~fogyasztésa 1255 millid forint volt. — TIrod. Gy. és gydégyitas. Szerk.: id. Issekutz B. 1—3. két. 1959—60; Gydgyszerek és gydégyszergyartas. Szerk.: Turi P. 1957; Perelman—Brodszkij: Gyégy-
szerkészitmények
analizise.
1955;
Pataky
I:
Uj
gyogyszerek. 1959; N&dor K.: Szintetikus gydgyszerek utani kutatésok mddszerei. 1952; Wix Gy.: Gyogyszeripari mikrobiolégia. 1954; Fritz G.: Gyégyszerhataéstan. 1952; Lénart Gy.: Gydgyszeradagolas @ gyermekkorban.
1959;
Pandula
H.:
formakat is dltheti. Kezelésében legfontosabb a kérokozé gyogyszer elhagyadsa és a szervezetbe keriilt, ill. felszivé-
dott anyag kikiiszébélése v. megkétése (hashajtd, széntabletta stb. segitségével). gyogyszerész : az orvos 4ltal eldirt receptek (vények) elkészitésével és kiszolgéltatasdval, valamint ellendrzésével foglalkozé6, egyetemen kiképzett, ~i diplom4val rendelkezé egészségiigyi dolgozé. Felelés az elfogadott recept helyes és szabalyszert voltaéért, az elkészités és kiszolgélas mddjanak helyességéért. Régen az orvos és ~ azonos személy volt. Késébb a két feladatkér szétvélt. —
Nalunk a ~ek képzése a Budapesti Orvostudomanyi Egyetem és a Szegedi Orvostudoményi Egyetem gyégyszerészkaran térténik. A tanulmdényi idé 4 év. A masodik tanév utan 3 hét, a harmadik utén 4 hét, a negyedik utan 6 hénap gydgyszertéri gyakorlat kételezé. Ennek
betejeztével dllamvizsgét (z4rdévizsg4t) kell tenni, melynek targya: ~i technolégia. — Mo.-on 1959-ben 3400 volt.
gyogyszerészet, pharmacia : a legkilénfélébb gydgyszerekre, gydgysavékra, néha a legkisebb mennyiségre, maskor tiladagolas kévetkeztében jelentkezé bérkiiités a ré bajlamos, allergids egyénen. Leggyakrabban kanyardé-vérhenyszertii kiiités formajéban mutatkozik, de a legkiilénbézébb egyéb
~
~ 4llt elsé helyen, azdéta az amerikai, angol és szovjet ~ is jelentésen fejlédétt. — Mo.-on 1907-ben alakult az elsé gydégyszergyér (Richler-gyér), ma Kébdnyar
és
tisztasagot. Az ellenérzés az eldallit6é ~gydrakban, valamint az Orszdgos Kézegészségiigyi Intézetben torténik. A ~tarban — a —gydgyszerkényv eldirdsai alapjan — a gydégyszerész is kételes a ~eket ellenérizni. ~eket kizarélag ~~tarak jogositottak kiszolg4ltatni. — Nalunk a térsadalombiztositasba bevontak és csaladtagjaik a ~t ingyen v. csekély térités ellenében kapjak. 1959-ben Mo.on
gyégyszerkényv
142
gyégyszeres kiiités
elkészitésével,
szab-
vanyositésaval, ellendérzésével, kiszoledltatdsdval stb. foglalkozé tudomaényég. gyogyszeripar ; a vegyipar egyik fontos aga. Szintetikus gydgyszereket, névényekbél és Allati szervekbdl izolalt tiszta hatéanyagokat és antibiotikumokat gyArt. A 19. sz. kézepe dta a gydgyszereket fSként gyarilag allitjak elé, mig megelézden a 19. sz. elején még gydégyszertarak késziiették. Az I. viléghabort eldtt a német
Egyes gydgyszerek
1959. évi kiilkereskedelmi forgalma Magyarorszagon
Mennyi-| ségi
dew Cikk megnevezése
—_Behozatal
egység |mennyi-| Hill, érték) ség
6.46,
Kivitel | mennyiség
| érték’
Kiszerelt gydégyszer .. |1000 Dt} MANS? Aho ap toca aOO de kg
— —
8 905 —
Phenacetin
_
—_
=
+
—
—
121 500
2 641
m
—
—
4930
9 934
_— — _—
_ —_ —
19 309 7 550 20 000
26 050 — _— —_
1817 _ —_ —_
— 7 855 —77 G41
7631 933 188 — 380: — 400
_—
_—
3 469
— =
_ _—
3041 553
....
Sulphaguanidin
Morfinok
“
.
......
aisle
Papaverin cosas Isonicid (pulv.)...... Penicillin (3 MI®!....
Amidasophen ....... Ultraseptil (puly.) ... Streptomycin........ D,-vitamin ....
By-vitamin
........
3 ae |ampulla
kg ae * g
+
Byy-Vitamin (inj.).... |1000DFt}
Terramycin (pulv.) .. Terramycin (dragée) .
kg as
=— |
=
—_ 126 393
87 811 3 409 _
3538
2s
53
|
14063 7112
{
a) 3 MB =3
millid-egységes ampulla.
bd) Brték: 1000 DFt, hat4rparitason szamitva.
gyégyszerismeret, pharmacognosia (gér. ’orvossdg + ismeret’): a n6dvényi és Allati eredetti gyégyhatdsi anyagokkal (drogokkal) foglalkozé tudomany, a +gydgy- ° szerészet egyik aga. Leirja és rendszerezi a hatéanyagokat tartalmazé névényeket, megjeléli a begytijtés és tarolas,. valamint a forgalombahozatal médjaét. Foglalkozik az anyagok ellendérzési mddszereivel, valamint Uj, hatdsos drogok felkutatasaval. syégyszerkényv, pharmacopoca (gor. "gyégyszerkészités’>: a gydégyszerekre vonatkozé toérvényes eldfrasokat tartalmazé kiadvany. A Magyar Gydgyszerkényv (Pharmacopoea Hungarica) eldirja a hivatalos gydégyszereket, megszabja minéségiiket, valamint azokat a kémiai és biolégiai mdodszereket, melyekkel a hatdsossdg és azonossig megallapithaté; eldirja tovébb& az un. gale-
gyogyszerkiilonlegesség nuszi
gydgyszerek
elkészitési
143 mdédjat.
Ismerteti
a
szo-
kasos és legnagyobb adagokat, valamint az allatgydgya-
szati adagokat. Megjeléli a mérgezé anyagokat és kabitdszereket. Jelenleg az V. Magyar Gydgyszerkényv van érvényben. — Jrod. Magyar Gydgyszerkényv 1954. 1—3.
kot.
1954.
Addendum,
1958;
Karlovitz
A.:
Szinonima visszakeresé szétaér az V. Magyar Gydégyszerkényv hivatalos (vezeté) gydégyszerneveihez. 1957; Végh—Mozsonyi: V. gyégyszerkényviink alapelvei és altalanos tudnivaldéi. 1954. gyégyszerkiilonlegesség : egy
v.
allati
eredetti
hatédanyagot
v. tobb
vegyi,
tartalmazé
névényi
készitmény,
amely gydgyitdsra v. megeldézésre szolgal. Szdvédjeggyel (fantazianév) zott
v. anélkiil kertil forgalomba,
adagolasban,
gyogyszer:
csomagolasban
a gydgyszertar
és dron.
meghataroUn.
kiszerelt
eredeti gydri csomagolasban
hozza forgalomba. Nem szerepel a gydédgyszerkényvben; esak az —Orszdgos Kézegészségilayr Intézet torzskényve-
zése utan keriilhet forgalomba gydégyszertér utjan. Az un. kontingentdlt ~ -olyan kilfdldi gydgyszer, mely néalunk engedélyezve nincsen, s csakis esetenként kiilén adott egészségiigyi miniszteri engedéllyel hozhatdé be; esak receptre (vényre) adhatdé ki. gyégyszermérgezés : Akkor jelentkezik, ha a szervezetbe sok gydégyszer keriil, vagy ha a szervezet valamely
gyogyszerrel szemben tul érzékeny. Ilyenkor nemesak a szerre jellemzé hatasok jelentkeznek, hanem tavolhatasok is észlelhet6k, mert a szer mas tamadaésponton is hat. Iigyszeri mérgezé adag heveny ~t okoz. A szervezetben felhalmozdédé6
szerek tartésan szedve,
a hatés
kumulalo-
dasa Utjan idiilt ~t idéznek elé. Tulérzéxeny szervezet a@ gyogyité adagra tul heves, kiilénben a szer hatasdnak megfelelé mikédésvaltozasokkal valaszol. A tulérzékenység masik fajtaéja az —idioseinkradzia, amikor a szer irdnt allergids szervezeten allergids reakcidk jelentkeznek.
gyégyszertan, farmakolégia fekélybetegség gyakori kiséré tiinete. gyomor- és bélhurut, gastroenteritis (gér.-bdl) : a gyomor és bél gyakori gyulladdsos (hurutos) megbetegedése. Heveny és idiilt formaja ismeretes. Az elébbi legtébbszér taplalkozdsi drtalmak (nehéz, romlott ételek, szeszes italok) folytén jén létre (gyomorrontds). Hanyinger, hanyds, ételundor, gyomortéji fajdalom, rossz szajiz jellemzi. Idult forméja tartéds gyomorpanaszokkal, gyomortéji nyomassal, étvagytalansaggal, eros savelvalasztassal v. savhidnnyal, hasmenéssel jarhat egyltt.
gyomorfekély, wlews ventriculi : —fekélybetegség gyomorférgesség: féként a sertések és libak fondal-
nek és kartevdinek gazdandvényei. Vannak k6zéttik parazitak is, mint az —aranka, szadorgéfélék stb. Kartételiik lekiizdésére, a gyomiridsra ma mar a korabbi agrotechnikai mddszereken (acatolas, lekaszdlas, kapalas, felégetés stb.) kiviil hatasos vegyi védekezési eljarasokat is alkalmaznak. A vegyszeres ~irtds sok munkaerét takarit
férgek okozta parazités bantalma. A sertések ~e (Hyostrongylosis), ha a szoptatas idészakaban igénybe vett
meg,
hatasu ~irték (herbicidek) k6ziil jelenleg csupan a dinitro-
gyomorgéres: goresés fajdalom kiil6nb6z6 okokbél (gyomorrontas,
orto-krezolt
fekély-Atfurddas
és olesébb,
fedezett a 2,4-D
un.
mint
(DNOK)
a mechanikai.
alkalmazzék.
hormonbazisih
-~irték
A korabbi
Az
1940-ben kéziil
maré
fel-
elterjedt
(2,4-diklérfenoxiecetsav) ; ez hazankban:
Dzko-
nirt néven keriil forgalomba, s a gabonavetések, egyes kapasnovények (pl. kukorica), ~os legelék és mas teriiletek szelektiv jellegii ~talanitasdaban eredményes. Kuloénésen az egysziki névények k6ziil irtja ki a kétszikt ~okat (szelektiv hatas). — Az aranka irtdsa hatdsagi eldiras szerint kételezd. — Irod. Ujvaérosi M. :
Szantoféldi
gyomnévényeink.
1951;
Mezdgazdasdgi
szervezetet tamadja meg, erds lesovanyodast és 10—30% elhullast is okozhat. A lib&k ~e (Amidostomosis) a fiatal Allomaényban szérvanyos elhulldssal jarhat. A betegség mindkét esetben gydgyithato.
a gyomortajon; epek6, gyomor-
stb.) léphet fel.
gyomoridegesség, gyomorneurézis: az idegrendszer muk6édési (funkciondélis) megbetegedésével (—neurdzis) kapesolatos gyomorpanasz. Tiinetei: teltség érzése a gyomorban,
haényinger, étkezés utani hanyas, gyomor-
fajas, gyomorégés, étvagytalansag, fejfajas, szivdobogas, faradtsag érzése, Almatlansdg stb. A ~ nem a gyomor betegsége, hanem az egész egyén kéros reakcidja kiilsé kérnyezeti behatdsokra. gyomormosas:
a kaéros
v. mérgezé
gyomortartalom
novénytan. 2. rész. 1954; Ujvarosi M.: Gyomnévények, gyomirtés. 1957; Ubrizsy G.: A vegyszeres gyomirtas.
eltavolitasaéra szolgdlé eljaras. A gyomorba levezetett gumicsdé (szonda) segitségével térténik, tivegtdleséren at
1958; Allati kartevék, éléskédék, gy.-ok. 1959. Gyoma: otk. Békés megyében, a ~i jards székh.-e.
télt6tt mosdéfolyadékkal. gyomornedvhiany, achylia gastrica gyorsforgdcsolas gyorsfagyasztas: ¢lelmiszeripari mitivelet, amellyel kisebb adagokba csomagolt friss élelmiszereket (hal,
gyumoles, zdldségfélék), valamint félkész (serpenyékész) és fogyasztasra kész (tanyérkész) ételeket révid idé (legfeljebb 8 6ra) alatt +mélyhitéssel dtfagyasztanak, és —20 C° koriili hémérsékleten tarolnak. Ilyenkor az élelmiszer viztartalma aprdé kristélyokban fagy ki, amelyek nem roncsoljak szét a sejtfalakat. [gy felengedés ut4n a sejten beliili anyag mtuikddését ott folytatja, ahol a ~ elétt abbahagyta. — Irod. Sz4nthé D.: Gyorsfagyasztott termékek eldallitésa és fogyasztasa., 1952.
gyorsforgacsolas : nagy sebességti forgdcsolas a korszeri forgacsolé szerszamanyagok fizikai és mechanikai tulajdonségainak legjobb kihasznélasa mellett. A forgaesolas sebességének mértéke az iddegység alatt termelt forgicsmennyiség. Llyen értelemben minden forgacsold miivelettel és szerszammal kapcsolatban felmeriilhet a ~ lehetésége, de ezt altalaban a keményfémszersz4m
hasznalataval kapesoljak éssze. A gyakoriat foleg a gyorsesztergdlast (—esztergdlas) és a gyorsmards: fejlesztette. A vagoésebesség névelésének a szerszam anyagosszetételétél fiiggé melegszilardsdg szab hatart. [gy pl. a szénacélok
250 C° felett, a gyorsacélok
600 C°-on tul, a ke:
ményfémek 850—900 C°-on elveszitik keménységiiket, és ennek kévetkeztében ezen a héfokon a szerszam éle tonkremegy. Ezt figyelembe véve a gyorsacél-szerszamokkal 2—3-szor nagyobb vagésebesség érhetd el, mint az azonos kériilmények k6zétt dolgozé szénacél-szerszimacélokkal; a keményfém-szerszimok vagdsebessége a gyorsacélokhoz képest pedig tovaébbi 3—8-szorosan novelhetéd. A ~ megszervezésében a kévetkezé feltételeket kell figyelembe venni: 1. a forgacsold szerszém anyaga; 2. a szerszam é6lkiképzése (pl. acél forgacsolasahoz negativ homlokszég, forgacstéré kiképzése); 3. a szerszam szilard kialakitasa és befogadsa ; 4. a szerszamgép (eszterga, mardgép) alkalmassaga (a gép rendelkezzék a szikséges nagy fordulatszi4mokkal és felépitésében legyen elég merev).
gyorsforgalmi ut: szintbeli
a vildgvdrosok beépitett teriiletén keresztezésté]
iraés. Két valtozata ismeretes:
mentes
és
kizdrdlag
a geometrikus é3 a kurziv.
Az angol Taylor-féle geometrikus rendszeri ~ elemei k6rék, ellipszisek, ezek egyes részei, révid, hosszi vona-
m
Kicsiny
barna fészkit hdéfehér barso-
4,5%
gyorsan jaré gépjarmuvek szamara fenntartott kézlekedési ut. Llyen ut k6ti 6ssze a Ferihegyi repildteret Bp. belteriiletével. gyorsiras, szienogrdfia (gor.-bdl): kiilénlegesen rovid jelekbél és réviditésekbdl 4116 rendkiviil gyorsan jegyezheté iras. Beszédek, targyalasok, diktaélt szévegek szé szerinti régzitésére alkalmas. Ma a legtébb nyelvnek van ~a. — Az okor és kézépkor Marcus Tullius Tiro, Cicero felszabaditott rabszolgaja jeleit hasznalta, amelyekkel foleg szétagokat és szavakat jeléltek. A modern ~ bett-
szorvanyemléker (1943). gyopar (Ghaphalium): kétszikG, a fészkesek (Compositartozd
nyos gallérozé levelek veszik kériil. Védelem alatt All. Sziklakertekben is tartjak, de ott elzdldiil. Gyoparosiiirdd ; kis fiirdételep, kézigazgatasilag Oroshdzdhoz tartozik. Kb. 10 kh teriilet szépen parkositva; sziksés és artézivizes td. Strand- és kadfiirdd. Gyéré: 6tk., Gyér-Sopron m., kapuvari j. L: 700 (1960). Va.: Beled. gyorsacél : 0,8—1% szenet, kb. 18% wolframot, kb.
atvezeté,
A
nyelv gorég feljegyzéses
tae) csaladjaba
ezek
Magyar-
orszdg és a magyarsdg a bizdnce
forrdsok
gyorsiras
145
Havasi gyopaér
lak kiilénb6ézé helyzetben, amelyeket nem kapcsolnak éssze ; angolul és francid4ul beszélé orszagokban hasznél-
jak. A ~i jelek ésszekapcosol4sabél all a kurztv rendszert, amely elsésorban a massalhangzdkat jeléli, a maganmassalhangzé hangzékat csak kézvetve (a szomszédos vastagitasdval, sor félé emelésével v. sor ala sillyesztésével, két massalhangzé kétésének nytjtdsaval stb.)-
MNF
ee bP OW.
PACCN WITS Sr
tre A 3
Uv/
ANIC? 26
VUZL
?
96 ——>
x
b nf ai, aL
| Sp
en
=
3
Imperio,
obi
vero
250)
Bomlasm
ie
ae
conzequitar aliguendy oooquom
Re
We
rovorentia
exceselt
fie of eomms Leime
Pe
acimis
ac)
comltatar diviaites.
confmodimue,
Obsegeio mitigeatar
Gn vi opeo est
Gua at
vim
repollamea,
Tiro rémai gyorsirasa (egy-egy bettinek tdbb jele van)
Ennek elsé ismert kidolgozdja a német F. X. Gabelsberger.
volt
,,szaporairdsa”’
Istvdn
Gati
els6 ~
az
Mo.-on
—
a 18. sz. véyén. A 19. sz.-i reformorsz4ggytléseinken a Taylor-féle zeometrikus rendszer Kovacs Imrétél szarraz6 (1821) magyar dttételét hasznéltak. Ugyancsak 6 NENA [oe
CF
Ue
~
Bb GL
ec)
a
ener
ah)
eS
Gate
XEN
7
oe ge ep) OUwCOpttisahC Katey TRAE
3a
b
3i
5K;
oy
-
Puateios
o> !
pl
a
os
t)
eh
co
0
a o8
eh)
,
8
a
pol
who
look
with
pr
yah
yi
Ene
the otmost
NG
yS
rko
yS
apoo
Pitman
Bea srt may
be.
yo
Nae
Cort
by
’
€
'
ood
ms 8
w8
8 a
st
eb
ot
T
wae
wo
eee be considored
it, are dsiiy renplog
angol
ey
2)
ri)
pao
oe I Nueel 2. wen
fodferesce
Zi
ft vd oht Ts
oobr
Io Bagiand the etenografic
EE
Or
fo
-
yo
4
pale.
NR
Veonesncs
iv
y8
St
Overcoat
gktséséit EN
pr
o&
DR
ce eee
;
6 ostional
&trepiil megfelel6 titemben ugyanazon a_ fesziiltségkulénbségen, igy ugyanazon fesziiltségktlénbség sokszor egymés utdn ndéveli sebességét. A legrégibb cirkularis gyorsit6 berendezés a ciklotron. Fejlettebb forméi 4 6s a —szinkrotron.
gyorskocsi: rendszeres postakocsi (dilizsdénsz) éjjel-nappal kézlekedé (nem rendszeres) jératanak neve. Az utazds sirgésségétél, az utak Allapotatdé] fiiggdéen tébb par lovat fogtak be. A siirgés postat tovabbité
q
1S es
helyezett lemezpd4rok kézétt repiil el, mikézben sebességét az egyes lemezpérok fesziiltségkiilonbsége mindig ndéveli. A cirkuldris ~ben ugyanaz a részecske ismételten
—szinkrociklotron
Ahd 376? SLIPL LNA mB? ROADS Ape 22) ¥ GSMS CM Ga lB?A= es IS Aww)
gyék
146
gyorsité berendezések
dicusing aad
gyorsposta tébbnyire lovas futér volt, aki gyakran valtott lovakkal éjjel is vitte @ ,,cito, cito, citissime”’ +pi(2)-kdtés fenti méddon tériénd megsztinésekor a molekula nem esik szét két részre, hanem un. biradikdlis (kettés ~) képzddik (pl. etilénbé! CH,—CH, keletkezik). A biradikélis képzédés alapja a ~6s mechanizmus szerint lejatsz0dé6 —polimerizdciénak. — A kémiai irodalomban még gyakran taldlkozunk a ~ szé régi hasznalataval, amely tekintet nélkiil arra, hogy az atomcsoport (ill. atom) elektromosan semleges-e, v. elektromos téltése van (tehat zon), ~nek nevezi a molekula minden olyan szerkezeti elemét, amely kémiai dtalakulas k6zben tulajdons4gainak megtartasdval megy at az Uj molekulaba. [lyen értelemben elemi v. egyszeri ~ & vegyiilet felépitésében részt vevdé elem, dsszelell ~ az atomesoport.
gyékér: a hajtasos névényeknek tébbnyire a talajban taldlhato része. A féld kézéppontja iranyaba (pozitiv geotroposan) novekszik (—geotropizmus). Egyrészt régziti a névényt a talajhoz, masrészt felszivja a talajbél a vizet és a vizben oldott sdkat. Viragos névények esetén kétféle alakulasa figyel7: heté meg; az egysziki- #$37. ekre a mellékgydkérrend#4
szer, a kétsziktiekre
a £44
—fdgydkérrendszer jellemzé6. A ~csducson talalhat6é az elhalt sejtekbél
képzdédétt
ket védi a talajban valé elérehatolas soran_ be-
A gy6ékérrendszer két fétipusa (@ mellékgydkérrendszer és a fégydkérrendszer)
kézegben. A biztosabb ~ elérésére hormonhataést anyagokat is haszndlnak. Faiskolakban a -—-bujidsnadl és a —dugvdnyozdsnél van jelentdsége. (Rhizopoda):
All4bakkal
mozgéd
akkor
tarackrdé]
gyékvonas: (mat) a hatvinyozds egyik miuvelete. Valamely szim n-edik gyékének
forditott meghaté-
rozasa (n-edik ~) egy olyan szamnak nek n-edik hatv4nya az adott szam.
a keresése, amelyAz a szam n-edik
n
gyokének jeldlése Va. Minden, a zérustél kiilénbézé komplex szamnak (valds szimoknak is) n sz4mu n-edik gyoke van. gydmbér (Zingiber
(Zingiberaceae)
officinale):
esaladjéba
egysziki,
tartozé
névény.
a ~félék
Azsia
tré-
pusain honos. Fiszeriil hasznalt, kusz6 gydkértérzse sok keményitét és illé olajat tartalmaz.
j
Gyémbér,
Dumbier:
esony-Tatra
az Ala-
(Szlovadkia)
leg-
magasabb ecsucsa, 2045 m. Gyémére: 6tk., Gyér-Sopron m., gydri j. L: 2050 (1960). Gyémr6: 6tk., Pest m., monorij.Bp. kézelében. L: 9190 (1960), nagy részea fovarosban dolgozik. Gépallomads. — M4&emlékek: klasszicista kastély, cr. k. és ref. templom, az utdbbiban Canova dombormitive. gyongy: egyes —kagyloknak a kagylohéjon beliil kérk6éré6sen megszilardult véladéka. Péleg a lengert ~kagylé (Meleagrina margaritifera) és az édesvizi ~kagylé (Margaritana margaritifera) terméke. A kereskedelembe
keriilé
waz~oék
majdnem kivétel nélkiil a tengeri ~kagylékbdl szarmaznak. barhol
képzédhet
a
képenye
A ~ az Allat testében al& keriilt valamilyen
idegen testecske koril. Ugyanabbél az anyagbdl (fbként kalciumkarbonétbél) all, mint a kagyléhéj (—gyongyhdz). Szintelen, de irizdlé szinjétéku. A leg: t6bb ~6t a Perzsa-dbdlben, Japan partjain és az ametengerekben
alkalmaztak,
csupasz
testi
v.
héjja!
—-egysejtiiek.
gyokérnyomas: a gyokérkéreg 616 sejtjeinek munkaja Altal eldidézett tébb atmoszféra nyomaés, mely a vizet
ma
tél megfosztott
apro ~6t ham
gytjtik;
mar
tébb
kagyl6
gongydlnek,
alatti
a tengerbe
ezen taldlhatdék a bérszdvetbél fejlédé6 nytlvanyok (~szérék), amelyek a viz és a sok felszivasat végzik. Mégétte helyezkedik el a novekedést biztositéd nyuldsi dv. gyékerezietés: az anyanévényen levd v. rola levalasztott névényi részek (hajtésok, vesszék, levelek, rigyek) gydkérfejlesztésre késztetése megfelelé szaporitd
gyékérlabaak
vannak,
az
eurdpai
édesvizi
~6k
(pl. SZU, Németo., Skdécia) ritkan érnek el borsénagysagot. — A mesterséges ~termelést .elédszér Japdnban
kévetkezé mechanikus artalmakté6l. A ~ecstcs mogott kévetkezik a ~sz6érés 6v;
bird,
Ha nagyon hosszi szartagjai beszéliink (tarackbuza stb.).
rikai
~siiveg,
mely az alatta elhelyezkedé osztéddéd szévete-
dik el. Tartalékraktarozé 6s szaporit6 szerepe van. A fiiggdleges helyzeti ~ fégydkérben folytatdédik (pitypang). A vizszintesen fejlédé ~ lehet korlatolt névekedésti (ndszirom) v. korlatlan névekedési (gyéngyvirag).
(homolizis).
Egyszeres kétés ilyen telbomlasa esetén partalan elektronnal bird, elektromosan semleges szabad ~6k keletkeznek. Létképes szabad ~6k csak kiilénleges szerkezetti molekulékbdé! képzédhetnek ; pl. a hexafeniletanbél trifenilmetil-~
gyéngyhaz
147
gyoker
helyen
és ezt
kétoszovetébe, siillyesztik.
bevezették.
képenyének
lefejtett
atiiltetik egy ép kagylé
majd a kagylét
A ,,mesterséges” ~6k
séhez kb. 7 6v sziikséges. szeril hasznaljak.
A héjé-
h&mjdba
A ~6t
mint
kalitkAban kifejlédé-
dragakévet
ék:
gyongybetii, perl: 5 pontos —+betinagysag. ; Gyéngyfa: 6tk., Baranyam., sellyei j. L: 250 (1960) gyéngyfénylampa : villamos izzdlampafajta; a kdprazasmentességet szolgalé homalyosité réteget a burdp beliil alkalmazzak, hogy szennyezdédését csékkentsék: Gyéngy-folyé : —Hszicsiang
i
\
gyéngyhalaszat: a gyongykagylék dsszegytijtése és telszinrehozatala a tenger fenekérél. A gyéngyhaldszok lAbukra nehezéket kétve kb. 20—25 m-re buknak a viz felszine ala, s ott kb, 50—80 mp-ig tartézkodnak. Felszerelésiik mindéssze:egy kosér és egy kés.. A ~ ideje marcius
masodik
felété!]
4—6
hdénapig
Indidban
gyakorlata kormanyengedélyhez
a termoozmozisnak
lel6helyek a Perzsa-dbdlben, Ceylon, Ausztralia, Venezu+
Bevezetés
a
nevezett jelenség.
biofizikaba.
1947;
— N.
Irod. Ernst J.: A.
Makszimov:
A noéyvényélettan révid tankényve. 1951. gyékértirzs, rizima gor.): a névények Atteleld foldbeli hajtésa. Vizszintesen v. fiiggdlegesen helyezke-
10*
ela, Mexiké6, jain vannak, gyéngyhaz:
Panama
kétott.
tart;
a gydkérbél a szarba préseli. Létrejéttében részt vehet
A leggazdagabb
és a csendes-déceani. szigetek: part-
A ; F a kagylédk, valamint néhany ‘tenger esiga héjanak legbelsé rétege ; fdként kalciumkarbonét-
gyougytyuk
148
gyéngyhazfelhé
totta a nemesi olvasé kézénség kiszélesedését.
(Madrssal
hdl, All. Szép szinj4téka fénytérés eredménye. Gomb, késnyél és disztérgyak készitésére hasznaljak. (—még
firsalkodé
gyingy)
Phoenix, 1693 ; Thékdly Imre és Zrinyi Ilona hdzassdga.) gyongyhazfelhé6 : a sztratoszféra jellegzetes felhdje. Legtébbszér 25 km magassdg koriil figyelhet6 meg, naplementekor fényt6érés kévetkeztében gyéngyhaézszerii. Egyesek szerint a troposzféra vizgézébél szarmazé tulhilt vizeseppekbél, masok szerint a vulkdéni kitérésekkor feljuté vizgézbé]1 és hamuanyagbél
all. gyOngyike
(Muscari):
mosum) novény.
A
ftiriés
s6ététkék
~
(M.
ANNAK
a Matra
race-
a
Migyar Orfzag Palacinufla akkor Fiileki fo Kapitany,
az Tékéncetes,
ipara
kifejlédétt.
és kitérégyér. készilékgyar.
MVRANY
Sratot ugyan az 6 Nagok, Komornikja
Nyomatcak Kassan,
~i
tlusizem,
malom,
Gyéngyosi Istvan
—
Gyoéngykagyl6
és lignitbdnydszat.
épiilé: vagéhid.
Téglagyar.
Gyiiméles-,
szdlé-
termelés és kereskedelem. A ~-visontai borvidék zamatos fehér borainak exportpiaca. Kézépiskolak. Korhazak, Matrai kiranduléhelyek és: autédbuszvonalak kiinduldsi. pontja, Mtiemlékek. A Matra dllat- és névény-
vilagét,
asvanyi
Orcay-kastélyban
kineseit
és néprajzi
berendezett
Mdtra
anyagaét
a
Muzeumban
volt gytj-
Lotték éssze. Barokk temploméban van Vak Bottydn sirja. Kézigazgatasilag hozzdtartozik Mdtrafiired, Mdtrahaza és Kékesteté.. . Gyéngydsbokréta: a népi hagyoményok wjjdélesztésére és szinpadi bemutatéséra az 1930-as években cletrekelt mozgalom, amely Paulini Béla vezetésével talunként v. tajegységenként (féképp alkalmilag mtikéd6) uépi miivészeti csoportokat szervezett. A Horthyrendszer hivatalos szervei a mozgalmat fédként idegentorgalmi meggondoldsbél anyagi tamogatdsban részesitették, 6s a csoportokat feliigyelet céljabdél a Bokrétaszdveiségbe egyesitették. A csoportok a helyi tancokat,
tovabbaé a tancos jatékokat és népi dalokat élesztették fel 6s dltalaban, eredeti viseletben vitték szinpadra, sok esetben azonban az eléad4sméddot hatdskeltés ked. véért sallangossé
torzitottak
el. A Szévetséget,
miutan
a Kisgazdapart és a Parasztszévetség jobboldali vezetdi reakciés
célokra
igyekeztek
felhaszndlni,
1947-ben
fel-
oszlattak.
Gyéngydsfalu : 6tk., Vas m., szombathelyi j. (1960).
. Gyéngyéshalasz:
6tk.,
Heves
m.,
gyéngyési
L: 1050
j. L:
2520 (1960). A gydéngyds—visontai borvidékhez tartozik; gyumiles- és szélétermelés.
Gyéngyési Istvan (1629—1704):
barokk kélté. Zrinyi
utén az elbeszél6é kéltészet kénnyebb, a nemesi kézénség iziéséhez igazodé valtozatat alkotta meg. Elékelé hazassagok
térténetét
foglalta
versbe,
szamos
lirai
betéttel.
36 ritmusérzéke, rimelé készsége 6s folyamatos elédadasa mtiveinek nagy népszertiséget szerzett, s ezze] el6mozdi-
Groff Rima-
VARAT,
Gydagdsti Thven
VAlté-
SzerszimK6és
¢s Nagysagos
Széch, SZECSI MARIA Afz{zonyal, jdvendébeli hazafsagokrul valo tirkos vegezéle altal csudalatos képen meg - vette az hires
J. székh.-e. L: 28 700 (1960). A Matra vidék gazdasagi, kulturalis és forgalmi kézpontja. Az elmult évek soran
EMULE.
Hadidi W ESSELENIFERENCZ,
tavaszi
jjv. Heves m.labénaél,
megéledett
5a ee 2 IS a Miképpen az Mélcosagos Groff
honos. ben,
Pordbul
Avagy
gyongykagylé (Meleagrina): a vaIlddi igazgyéngyét termeléd —+kagyld. Fiirtés gyéngyike A legnagyobb és legszebb gyéngy6ket a tengeri ~ (M. margaritifera) adja. A Féldkézitenger kivételével a melegebb tengerekben mindeniitt
Gyéngyés:
1664;
MURANYI Vo Be Neves.
a liliom-
virdgu
Vénus,
Marfal Tarfolkodd
félék (Liliaceae) csaladjaba tartozo ndvénynemzetség. A Féldkézitenger mellékén és a vele hataros vidéken. él. 40 faja kéziil 4. él hazankban.
Murdnyi
Irod.
Arany
Murdnyi
dlrale
16.64 Efetenddbens Vénusdnak
cimlapja
J.: Gy. I. (Vdlogatott
mtivei,
4. két,
1953); Badics F.: Gy. I. élete’és kéltészete. Waldapfel I.:.Gyéngyési-dcelgozatok. 1932. Gyéngyésmellék : 6tk., Baranya m., sellyei 610 (1960). Va.: Kétajfalu-Szentmihalyfapuszta. Gyéngyésoroszi: 6tk., Heves m., gyéngyési
1610
(1960). V4.: Gyéngyés.
1939; j. L: j. L:
A gydéngyés—visontai
vidékhez tartozik ; gyiiméles- és szélétermelés.
fejlédé dlom- és cinkércbaényaészat. Eredusitd.
bor-
1955 déta
Gyéngydspata : 6tk., Heves m., gyéngyési j. L: 3570 (1960). V4.: Gyéngyés. A gydngyds—visontai borvidékhez tartozik ; szdlé-
és
gyitimdlestermelés.
nydék. 15. sz.-beli g6t stilusi temploma viselet.
Gyéngyés-patak : a Raéba
Kovaféldba-
mtiemlék.
Nép-
bal oldali mellékfolydja ; ered. Készegnél
120 km. Ausztriéban a Wechsel-hg.-ben ér hazankba. nal torkollik Gyéngyéssi Tanulmanyait
Szombathelyen keresztiilhaladva Sarvara Rabéba. Pal (1707—90 utan): orvos és nyelvész. hollandiai egyetemen fejezte be. 1753-ban
meghivték Oroszo.-ba, ahol mint gyakorlé orvos, féiskolai elédadé mtikédétt, 1763-t61 pedig Katalin cA4rné udvari
orvosa volt. Kapcsolatban 4llt kora legnevezetesebb nyelvészeivel. — Irod. Schultheisz—Tardy: Fejezetek az orosz—magyar orvosi kapcsolatok multjAbdl. 1960. Gyéngydssolymos : 6tk., Heves m., gydéngyési j., a MAtra peremén. L: 3120 (1960). Va.: Gyéngyés. A gydngyds —visontai borvidékhez tartozik ; szél6 és gyiimdélestermelés. Riolitké-banyaészat. Hatdéraban, Asztagkén kvarcitot banyésznak. — 14. sz.-i templomét a 18. sz. elején atépitették ; mtemlék. Gyéngydstarjan: 6tk., Heves m., gyongyési j. L: 2880 (1960). Va.: Gyéngyés. A gydéngyds—visontai borvidékhez
tartozik ; sz6lé-
és gyiimélestermelés.
18: sz.-
bd1 valé borpincéje mtiemlék. gyongytyak (Numida meleagris): a facanfélék (Phasianidae) csaladjaba tartozé, Afrikébdl szarmazé madar. HAta
félgémbszertien ivelt, fejét sisakszerii
taraj ékesiti.
Leggyakrabban sziirkésfekete, fehér gyéngyszert kérék-
gyongyvessz6
Gyér
149
kel diszitve, de ismeretes fehér és mas valtozata is. Tojasa kisebb és gombélyubb, mint a tyuké; stlya
45—50g. Evi tojashozama 60—80 db. Keltetésének Atlagos idétartama 27 nap. Kikelt esibéit kiilénosen az elsé héten dévni kell az eréds napsiitésidl,
mert
érzékeny
fejbériek. Edzett, igénytelen, faradhatatlan élelemkeresé és rovarirté ; ezért igen olesén tart-
hat6 hazisz4rnyas.
Fajaban kicsi
@
tenyésztésébe
valtozatossdg,
félvad természete miatt kevéssé tudunk irdnyitéan beavatkozni. Husa jan.—mare. hédnapokban a Gyér a 17. szdzad végén szarnyas vad pdtlaséra nagyon (G. Bouttats metszete, Megjelent Jacques Peeters Description des places et villes du royaume de Hongrie keresett cikk. — Ose E- és Nyc, mfivében 1684.) Afrikasztyepjein, valamint Madagaszkar szigetén 80 — 100 példanyb6l ésszeverédétt csoportokban ma is vadon él. A gérégék valamint keksz- és ostyagydéra és egyik legnagyobb és a régi rémaiak is tartottak mar szelid ~ot. szeszgyéra is. Ezenkiviil festék- és lakkgyadrtds, téglagySngyvessz6 (Spiraea): a rdzsafélék (Rosaceae) gyar, butorgyér, malomipar, baromfi-, hts- és_ tejesaladjaba tartozéd disznévény. Majus végén fehér feldolgozé tizemek, sertéshizlalda, gazgyar. Hajédllomas, viragai az egész bokrot beboritj4k. Csoportosan v. belféldi és nemzetkézi teherkikété, repiildétér. Kulturalis sévénynek iltetik, Fas dugvdnyozdssal szaporitjak. kézpont: tanitédképzé akadémia, szimos kézépiskola,
gyongyvirag
(Convallaria):
egysziki,
a
liliomfélék
(Liliaceae) csaladjaba tartozé névénynemzetség. A majusi ~ (C. majalis) illatos fehér virdgfiirttel erdeinkben tavasszal viragzik. Fak arnyékaban nagyobb foltok beiiltetésére alkalmas. Hajtathaté és vagott viragnak is kedvelt. Gydkértérzsét mellékgyékereivel egyiitt, valamint leveleit drogként gytijtik. A gyisziviragban eléforduld digitaliszhoz hasonlé hatast gliikozidokat tartalmaz. Nagy adagokban mérgezé.
zenemitivészeti
Jdnosrél térténeti
szakiskola,
szimfonikus
zenekar;
Xantus
elnevezett muzeum (gazdag régészeti, varosés a Hansdg élévildgdt bemutatéd Allandé
kidllitassal),
Kisfaludy
Karolyrél
kamaraszinhaz,
radid-addédéllomaés,
mitiemlékekben
egyik leggazdagabb
elnevezett
szinhaz,
piispékség.
~
Mo.
vaérosa. Mintegy
170
miiemléket, ill. miemlék jellegi mtalkotdst tartanak nyilvan. Székesegyhaézat I. Istv4n idejében alapitottak, mai barokk formaéjét a 18. sz.-ban kapta. Belsejét Maulpertsch fresk6éi diszitik. A D-i hajéjahoz esatlakozé gotikus kApolnéban van I. Laszlé kirdly fejereklyéje aranyozott eziist hermdban. A székesegyhaéz mellett levé Ptispékvdr a koézépkori ~ fellegvara. Legszebb
Tolna
m., a
székh.-e.
Szek-
barokk temploma az 1635—51 kézétt épiilt Bencéstemplom Troger Pal freskdéival. A karmeliték rendhéza és temploma 1721—25 kézétt épiilt, oltarképeit Alto-
szardt6l ENy-ra a Tolnaidombségon. L: 2700 (1960).
monte festette. Ertékes barokk mtiemlékek az 1731-ben emelt Frigylada-szobor, az 1764-ben feldllitott Szent
Gyonk:
gy6nki
6tk.,
jéras
Juh-, sertés- és szarvasmarha-
tenyésztés. Ag., malom; vagéhid; téglagyér. Gimnazium. Gyér: jjv., Gyér-Sopron m. és a gyéri j. székh.-e a Kisalf6ld6n, lett, a
Gyoéngyvirdg
a Mosoni-Duna melRaba és a Réabca
torkolaténaél, fele uton Bp. és Wien (Bécs) kézétt (130—130 km). A Gydri-medence és a Kisalféld gazdasagi, kézlekedési, kulturdlis kézpontja. L: 70 810 (1960). A véros kézpontja a Belvdros (a Kaptalan-domb
és az azt kériilvevé 16—18. sz.-ban kialakult térténelmi varosmag). Itt vannak a kézigazgatasi szervek épiiletei és a legtébb mtiemlék. Az Ujvdros a Raéba és az 1908-ban
feltéltott Rabca-meder
kézétt teriil el. A Nddorvdros
a vaérost atszel6 mtiuttd! D-re fekszik. Sziget-Révfalu keriiletet kettévdlasztja a Duna. (Révfalu a Szigetkdzben fekszik.) A Belvdrostédl K-re levé Gydrvdrosba telepult a legtébb uzem. Ipari fejlettség szempontjabdl Bp. és Miskole utaén Mo. harmadik legnagyobb varosa.
Egész dolgozé lakossagénak 66%-At az ipar, 50%-At a nagyipari izemek foglalkoztatj4k. Nehéz- és kénnyiipara egyarant fejlett. Gép- és fémfeldolgozé ipara Bp. utan orszagos méretekben a legfejlettebb. Legnagyobb
nehézipari izeme a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgydr (vasuti személykocsik, helyi érdek&i és kézuti villamos motor- és pétkocsik, Diesel-tolat6mozdonyok és motorok eldallitasa stb.). Bp. utan az orszég masodik legnagyobb
Person Maguntino térképe a gyéri varrdél (A yarépités m4sodik, Montecuccoli-féle korszak4bdl valé rajz, amely a kiilsd védémtiveket is Abrazolja. A rézmetszetet O.N. Person Maguntino készitette 1684 utan, errél késziilt a térténeti képcsarnokban levé, itt kézélt metszet.)
Mihély-szobor.
A Belvarosban
17—18. sz.-i kis barokk haz. —
sok festéi, sarokerkélyes A ké-, bronz- és vaskor-
textilipari kézpontja is ; fonodak, pamutszévé és mtibér-
beli leletek tantsdga szerint évezredek dta lakott hely volt. I. sz. 50-ben Arrabona néven rémai uralom ald
gyar,
keriilt ; emlékét
Itt
gyapjufonéd
van
az
orsz4g
és
szdévéde,
legnagyobb
lenszévé,
kesztytigyar.
névényolaj-feldolgozd,
vandorlés
380
értékes
kéril
régészeti leletek
megdéntétte
a
Orzik.
rémai.
A nép-
uralmat;
Gyérasszonyfa
gyori csata
150
fia. A gérdg
az avarok vették tartésan birtokukba. 800 téj4n morva fennhatésdg ald keriilt. I. Istudn ~ székhellyel szervezte meg az azonos nevii varmegyét, 6s pispdkséget
is alapitott itt (lat. neve: Jaurinum, a német: Raab volt). 1271-ben szabad kirdlyi vdrosi kivaltsagokat és drumegallité jogot kapott. A mohdcsi csata utan fontos végvar lett; a torédkék 1594-ben csak révid iddére (98-ig) tudt&ék elfoglalni. Ipara és kereskedelme a 17. sz.-ban ujbél fejlédésnek indult. A dunai hajézas uj utvonala (a Csallékéz E-i oldal4n) azonban visszavetette a varos fejlédését. A kapitalizmus kibontakozisaval a Dundntul legfontosabb vaérosavaé és a gabonakereskedelemnek Pest utén masodik legnagyobb kézpontjava lett. A 19. sz. kézepén mar 25 000 lakosa volt. 1848-ban itt épiilt az orszag masodik gézmalma és 1851-ben legnagyobb névényolajfeldolgozé gyara. A 19. sz. végén sz4mos Uj nagyiizem létesiilt, amelyek k6ézul legfontosabb a Magyar Waggon- és Gépgyar (ma Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyar) volt; az 1910-es években mar kézel 2000 munkassal dolgozott. Az I. vilaghdboru elétt hoztak létre ~étt a Magyar Agyugyarat is. Az I. vilaghabort idején mindkét tizem munkasai tobb izben nagy sztrajkokat folytattak. A II. vilaghaébort ideje alatt a légitamadasok soran a varos stlyos kaérokat szenvedett. Az 1956-i ellenforradalom alatt a zavarea30k egyik kézpontja s az ellenforradalmérok meghitsult kormanyalakitasi kisérletének szinhelye volt. — Irod. Czigany J.: Gyéri ttikalauz. 1955; Borbir6—Vallé6: Gy. vérosépitéstérténete. 1956 ; Mithai S.: Régészeti adatok a gyéri jaéras toérténetéhez. 1956; Czigany J.: A gyéri var és a varmuzeum. 1957 ; Jenei F.:
Régi gyori hazak. 1959. Gyérasszonyfa: oétk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 610 (1960). Gyoére: 6tk., Tolna m., bonyhadi j., L: 840 (1960). Va.: Maza-Szaszvar.
Gyére Imre (1934— ): kélté6; Gabor Andor-dijas. Elsé verseskétete (Fény) 1955-ben jelent meg. Kdélté-
trént
Anglia
kézremtikédésével
szerezte
meg, és Anglia észténzésére terjeszkedési politikat folytatott. Uralkodasa idején csatoltaék Gérégo.-hoz a Jén-szigeteket, Thesszdlidt és Epiruszt. A sikeres elsé Balkanhdboré utan Macedénidnak Gérégo.-hoz csatolasat kdévetelte. 1913. mare. 18-4n egy bolgar szabadcsapat harcosa
gyilkolta meg Szalonikiben. — II. ~ a Gliicksburgi-hazbél. 1922-ben lépett trénra, azonban 1924-ben a forradalmi erdk tavozadsra kényszeritették. Londonban telepedett le. 1935 novemberében a monarchistaék ujra visszahelyezték jogaiba. 1941-ben Gérégo. hitleri megszaéllasa eldl Egyiptomba, majd Anglidba emigralt. Anglia tamogatasdval az emigraciés kormdnnyal egyiitt visszatért Gorégo.-ba, és 1946-ban ujra elfoglalia a kirélyi trént. Gyérgy, Szent (?—303): a Diocletcanws-kori keresztényiildézés egyik vértantja. Nevéhez kapcsoldédott a régebbi monddék és népmesék sdrkaény6lé alakja. Igy
valt ~
a gydzelem
védészentjévé.
A
képzémivészet
sokszor 4brazolta mint sAérkény6lé lovagot (hires abrazolasa a Kolozsvdri testvérek ~-szobra a pragai Hradzsinban). Anglia védészentje, az orosz cari birodalom cimerében is szerepelt. Unnepe, apr. 24. (Szent ~ napja) ési tavaszkezdé nap Eurépa mérsékelt éghajlatu részén, sok magyar népi babona, szokas, rigmus fizdédik hozza (éjszakajan gyiilekeznek a boszorkényok, megszdélalnak a fiivek stb.). Régebben a pdasztorbeallas, a cselédfogadés, az elsé Allatkihajtas napja volt. Gyérgy
Aladar
(1844—1906):
iré, publicista,
a mar-
xizmus egyik elsé6 magyar ismertetdje. Egyetemi tanulmaényait kilféld6én végezte, ott ismerkedett meg Marxszal, akinek egy ideig barati kéréhez tartozott. 1871-ben tért haza, s Jédkai A Hon c. lapjanak lett munkatarsa. Itthon a hivatalos szervek ragalomhadjarataval szermbeszallva,szimos
cikkben
ismertette
a parizsi
kommiint,
az Internacionélé jelentéségét és céljat. Marxrdl és a marxizmusrol is tébb rokonszenvezé irésa jelent meg. Igazi polihisztor volt: tdrsadalomtudomanyi kérdések mellett
nevelésiigyi,
mtivelédéstérténeti,
foldrajzi,
nép-
telepiilés-
rajzi, irodalom- és mivészettérténeti problémaékkal is foglalkozott. A Hon megsztinése (1882) utaén a Statisztikai Hivatal tisztviseldje lett. A Magyar Néprajzi Tarsasag alelnékévé, a Petéfi Tarsasag tagjava valasztotta. Hirdette, hogy az irodalmat a tarsadalmi haladas szolgalataéba kell Allitani. Magyarra forditotta Gogol Holt lelkek és Victor Hugo 1793 c. regényét, tovabbé Hackel egyik darwinista kényvét. A szdzadforduléd tajan megszakadt kapcsolata a munkasmozgalommal, ekkori cikkei radikélis polg4rnak mutatjak.
formdkkal, a foldmtivelés hagyomaényos méddjaival, a népi szicsmesterséggel foglalkozott. A Kunség és a matydék néprajzanak kivalé ismerdje volt. (Az alféldi kertes varo-
(1899) alkalmazott hazinkban aknabiztositésra betont és hasznélt a bényavizek kiemelésére villanyerdt.
sok, 1926;
© fedezte
szetét, amelyet az ellenforradalom élménye tett érettebbé, szocialista eszmeiség hatja at (Zuhog) csak, ar; Korbdcsos ének).
Gyérffy Barna (1911— ): genetikus, az MTA Genetikai Intézetének igazgatdéja, a biolégiai tudomanyok doktora, Kossuth-dijas. A kolchicin segitségével létrehozhaté poliploidia jelenségével 6s mikrobidlis genetikai kutatésokkal foglalkozik. _ Gyérffy Istvan (1884—1939): etnogréfus, egyetemi
tanér.
Tébbek
kézétt
a
magyar
A szilaj pdsztorok,
1928;
paraszti
A cifrasetér,
1930
Gyorgy
Albert
(1862—1941):
fel a halimbai
banyamérnék,
elészér
bauxit-telepeket.
stb.) — Rédla nevezték el a Gyérffy-kollégiumot (1940). Gy6érfi Janos (1905— ): erdész, zoolégus, egyetemi tanar, a biolégiai tudomanyok doktora. Alkalmazott rovartannal foglalkozik. (Hrdészeti rovartan, 1957.)
Gyérgy Oszk&r (1882—1945): kélté, mafordité. A Nyugat munkatarsa volt. Féként francia szimbolista kélték (Bau-
Gyorgy, angol kirdlyok: Jelentésebbek: I. ~ (ur. 1714—27), Hrés Agost hannoveri vdlasztéfejedelem és
1944-ben elhurcolték
Zs6fia hercegnéd (I. Jakab angol kirély unokéja) fia. A Hannoveri-dinasztia elsé uralkoddédja az angol trénon. (O és utédai 1837-ig egyben hannoveri valasztéfejedel-
mek is voltak.) — IL.~ (ur. 1727—60), I.~ fia. 6 alapitotta a godttingeni egyetemet. — III. ~ (ur. 1760— 1820), Il. ~ unokaja. Uralkoddsa idején szerezte meg
Anglia a hétéves héborv eredményeként Kanadat (1763) ; az
amerikai
get
gyarmatat nagy
fiiggetlenségi
szenvedett
(1783),
(ezekbdl
francia
létrehoz4séban.
alakult
forradalom —
hdboruban
elvesztette
V. ~
az
azonban
tébb
USA).
veresé-
-amerikai
Része
volt
a
delaire, Verlaine stb.) verseit forditotta. (Verskétetei : In memoriam, Titkok, A végtelen fasor.) A fasisztdék
jellegti valldsos és életképei mellett arcképei nemegyszer finom jellemzésiikkel ttiinnek ki. — Irod. B. Bakay M.: Gy. A. 1938. Gyérgytarlé : Stk.,
aljaujhelyi j. L: csata
Mo.
utén
az
(ur. 1910—36),
Habsburg
Edward
megalapitotta a Windsor-hdzat. Gyérgy: gérég kirdlyok: I. ~ (ur. 1863—1913), o Glicksburgi-h4zb6l sz4rmazé IX. Keresztély dan kirdly
Borsod-Abauj-Zemplén
m.,
sdtor-
1320 (1960).
gy6ri csata, 1809. jun. 14.: a napdleoni hdboruk egyik (egyetlen
visszarendelték
VII.
(1821—63):
festé, Gierg] Alajos étvés fia. Atlagos szintti, akadémikus
és a Napéleon elleni koaliciédk
fia; 1916-ban elhagyta a német Szdsz-Coburg-Gotha nevet, s helyette a Windsor csaladnevet vette fel. Ezzel
koncentraciés taéborban halt meg.
Gyérgy barat: +P rdter Gyorgy Gyérgyi Alajos; csaladnevén Giergl
Eugéne
teriiletén
vivott)
H-olaszo.-i Bécs, ill.
Jdnos
osztrak a Duna
féherceg
Beauharnais,
utkézete.
hadsereg vonalanak
csapatait
Napdleon
Az
egy
asperni
részét
védelmére.
nyomon
kévette
tébornoka,
Olaszo.
alkirélya kb. 42000 gyalogosbél és 13000 lovasbél 4ll6 seregével. A visszavonulé Janos féherceg 18 000 gyalogost és 2000 lovast szdmladlé serege Gyérnél egyesilt a Jézsef nddor
vezetése
alatt 4116 magyar
nemesi
Gyéri Lenszévégyar felkelés
(inszurrekcié)
kb.
19000
fényi
csapatéval.
A korszertitlentil felfegyverzett nemesi felkelék megfutottak az titkézet eldl, és igy a napdleoni sereg kénnyti
gyézelmet aratott.
A ~ban részt vett Kisfaludy Sandor
k6lt6 mint a nador hadsegéde, aki késébb apologetikus céllal megirta az inszurrekciéd torténetét.
Gyéri
Lenszévégyar:
1910-es
években
Mo.
jelentés
alapitottak.
textiliizeme.
Az
Len-, kenderipari, ruhazati
és haztartdsi cikkeket, bélésvasznakat, karpitosdérukat gyart a bel- és kiilféld sz4mara. 1959-ben kb. 1100 munkdst foglalkoztatott. Gyéri-medence: a —Kisalfold legmélyebben fekvé része. Kb. 2500 km. 115—125 m magas, folydvizi hordalékkal feltélt6tt tdokéletes siksag. A Kisalfold folyéi: a Rdba, a Marcal és a Rabca itt démlenek a Mosoni-Dundba. vizszint magas.
Az altalaj kavics és homok, Sok a rét és az 4rtéri erdé.
foldjei termékenyek.
Gazdasdgi
a talajSzdnté-
kézpontja Gyér.
gyéri program: @ fasizil6d6 magyar kormaény 1938. marc. 5-én bejelentett fegyverkezési programja. Néhany nappal az Anschluss elétt Dardnyi Kélm&4n miniszterelnok gyéri valasztéi elétt tartott beszédében bejelentette
a kormény
5 éves beruhazaési tervét:
a hadsereg kor-
szerisitésére és a hébortra valé felkésziilés beruh4zasaira
a
parlament
egy
milliérd
komoly
lépést
hdborts
jelentett
elékésziileteiben.
pengdt
az
szavazott
meg.
ellenforradalmi
Ugyanebben
Ez
rendszer
a gyéri
beszéd-
ben jelentette be Dardnyi az elsé zsiddtérvény eldkészitését is. Gyéri
Gyér-Sopron megye
151
Textilmiivek:
Mo.
egyik
legnagyobb
textil-
keriilt, igyhogy jelenleg a két Allam kézés érdekeltsége. Vonalainak hossza — a kezelése alatt all6 Fertdé vidéki helyiérdekti vastittal egyiitt — 223 km. Gyér-Sopron megye: Mo. ENy-i részét foglalja el. 4009 km?2, székh.-e Gyér. Teriiletéhez tartozik a Kisalféld alacsony, nagyobb része (Gydéri-medence, Rabakéz, Hansdg, Szigetkéz) és K-i magasabb peremvidéke, a Sokordéi-
dombsdg (316 m), Ny-on az erdéségekben gazdag Soproni-hg. és a Fertémellék alacsony (250 m) halmai. Igen gazdag vizfoly4sokban. E-i hatdrén folyik az Oreg-Duna,
hatalmas
hordalékkupjat,
a
Szigetkézt
A
talaj
fdként
mészben
a Gyéri-medencében
gazdag,
a Szigetkézben,
a Fertémelléken Rabakézben
és a Hanségban
mezéségi
tézeg
meszes
rétitalajok
6ntés,
vannak.
tipust,
és laptalajok,
—
Ny-i részén
L:
392000
(1960), kézte kissz4mu német és délszl4v nemzetiségi. A népstiriség 97 f6/km?. — A gazdasdgra jellemzé az ipar és a mezégazdasaég fejletisége. A mezédgazdasdgban a szocialista szektor aranya mar 1959 marciusdban
elérte a 93%-ot, ami
az orszdgban akkor a legnagyobb
izzeme. A felszabadulds utéin jelentédsen kibdvitették. Pamutszov6é, kikészité és konfekcidiizeme van. Ter-
volt; @ megye désszes szantétertiletének 72,7%-a van a termeldszévetkezetek birtokaban. A mezdégazdasdg
mékeinek
belterjes,
jelentés részét exportdlja.
1958-ban
kb.
1700
dolgozét foglalkoztatott. Gyéri Vagongyar : — Wilhelm Prieck Vagon- és Gépgydr
a
Mosoni-Duna zarja koriil, ez veszi fel a Rabat (mellékvizei: a Gyéngyés és a Marcal), a lecsapolt Hansdg vizeit a Répcével egyesiilt Raba vezeti bele. A Ferté-t6 sekély, mocsaras, naddas D-i vége nyulik 4t Ausztridbdél. Gyakori az arvizveszély, féként a Szigetkézben. Kénes és szénsavas gydogyforrasai vannak (Balf), mélyfuirdssal feltart szénsav Mihélyiban. Az éghajlat kiegyenlitettsége jellegzetes. Altalaban szeles, a Ny-i szelek kapuja. A csapadékmennyiség 550—600 mm, Ny-on és DNy-on tébb, egyenletes megoszlassal, aszdlyveszély nines.
egyarént
fejlett
és sokoldali
a
névényter-
MTA levelezé tagja. A tartui egyetem Magyar Intézetének, majd az Orszdgos Széchényi Kényvtdrnak igaz-
melés és allattenyésztés. Az ipar legelterjedtebb agai a mezdégazdasagi nyersanyagokat feldolgozé élelmezési és az importalt nyersanyagot feldolgozé textilipar. Nehézipar féként Gydrott (vagon- és gépgyartas), timfédldgyartés Mosonmagyarévarott van, ugyanitt mezégazda-
gatdja
sagi gépeket
Gyérke
Jdézsef
volt.
(1906—46):
(Vogul
finnugor
jelzés szerkezetek,
nyelvek szdképzése, 1939; Gyérkéuy: 6tk., Tolna
nyelvész,
1930;
Az
urdli
16, képzd, rag, 1943.) m., paksi j., a Mezéféld
részén, SzekszArdt6l B-ra, L:
az
D-i
1940 (1960). Vé.: Nagy-
dorog. Dohany- és sz6létermelés.Sertéstenyésztés. Malom.
Gyérladamér : 6tk., Gydr-Sopron m., gyéri j.
L: 830
(1960). Va.: Gyér. Gyérécske: ktk., Szaboles-Szatmaér m., kisvArdai j. L: 250 (1960). Vmh.: Tiszabezdéd. Gyorsk Led (1847—99): festé, tandr. Tengerésznek készilt, majd Paérizsban mtivészeti és nyelvészeti tanulmanyokat folytatott. Az 1871-i parizsi kommiin védelmében tiizérparanesnok volt. Megerdésitette s védte a kommiin utolsé tamaszpontjat: a Montmartre-ot. A kommiin leverése utén fogsagba esett; két izben is agyonlovésre
is gyartanak.
Cukorgyar
Petéhdzdn,
pontja (pamut, len, selyem); ezenkiviil Sopronban (szényeg, posztd, selyem, gyapju) és Mosonmagyar6vdrott is fejlett. A beruhaza4sok dsszege 1950—58 kézétt 2882 milliéd Ft volt. A szocialista iparban foglalkoztatottak sz4ma
ipar
1957-ben
foglalkoztatta.
44000
f6, csaknem
1957-ben
a megye
a St
Nousied! amSee) © (Nezsidor)
ae
felét a nehéz-
teriiletén
3194
ee HH
Ss
oe
—S
aS _
k
{télték, de sikeriilt elmenekiilnie. Hazatért Mo.-ra, ahol mint mérnok, majd mint
tej-
feldolgozas Mosonmagyardvarott, Kapuvdrott és Csorndo, husipar Kapuvdrott, a szesz- és keményitégyartas, a keksz- és tésztagyartas és a malomipar kézpontja Gyér. A textiliparnak hazénkban Gyér a maésodik kéz-
/
6 alovo (Nagymegyer)
tanaér mtkédétt;
ledved
kisméret adriai tajképeket festett. Megrendilt idegallapotéban éngyilkos lett.
4
Set
Gyérsag: otk., Gyér-Sopron m.,
gyori j. L: 1440 (1960). Va.: Bes. Gy6r—Sopron—Ebenfurti Vasut, GySEV: Mo. Gyér-Sopron
fo) ebarat 1°)
megyei teriilete és Alsé-Ausztria kéz6tti forgalmat lebonyolité
vasutvallalat.
meg
galom
1879-ben
kezdte
mtikédését a Ny-mo.-i forlebonyolitasdra a fenti ut-
vonalon.
Az I. vilaghaébort utén
az Ausztridhoz csatolt teriiletekkel egytitt megfelelé tulajdonhaényada is osztrak tulajdonba
srganyon
ayes A
aN
flocois, seg
f
|
Eee
MA
¥
Iie
Gyér-Sopron
megye
ae
Lo
4 Si =
ee S
Cats
kisipari
szévetkezeti
dolgozé
és 3764
kisiparos
ald
nem
esik
9,7
(1957).
A
termelés
magas
szinvonalu, a termésadtlagok altalaban meghaladjak az orszdgos atlagot. Kimagaslé az ipari névények (cukorrépa, rostlen) termelésének ardnya, tovabba a szalas-
takarmanyok, takarmanygabona és az 6ntdézéses zdldségféléké (kdposzta stb.). Az dAllataéHlomany stirtisége az egész orszagban a legnagyobbak kézé tartozik. 1958ban
(1000
db-ban)
szarvasmarha
124,2,
sertés
227,8,
16 33,7, juh 38,9. Legerdésebb az Allattenyésztés a Rdbakézben. Kézcgazgatdsilag 5 jardsra oszlik (csornai, gydri kapuvari, mosonmagyarévari, soproni j.); 156 6tk., 18 ktk. és 3 jjv.: Gydér, Mosonmagyarévar, Sopron. 1960ban valamennyi kézség villamositaésa befejezédik. — A telepiilések stirin érik egymast, a Szigetkézben, a
Rabakézben
kis
hatart,
kis
léleksz4mti
falvak
ural-
kodnak, a Hans4gban nagyobbak, sok szérvanytelepiilés is van (a volt uradalmi majorok). A vérosok arculatara jellemzé az emeletes épitkezés, sok a régi haz, k6ézte mtiemlék
is (Sopron,
Gyér).
Részben
régészeti
és miti-
épitészeti latnivaldi, részben tajképi szépségei miatt jelentés a megye idegenforgalma (Sopron, Pannonhalma, Fertdéd
stb.).
—
Oslakéi
a kelta
eraviszkuszok
voltak.
A rémai korban négy fontos utvonal haladt at teriiletén. Avar, majd frank s a 9. sz. elején morva fennhatésdg ald kertilt. A honfoglalds utan a fejedelem térzse szallta meg. Géza kezdte épittetni a pannonhalmi benedekrendi monostort. I. Istvén Gyér kézponttal szervezte meg a varmegyét, amely az orszag Ny-i gyepiije mellett fekidt, s tébb habort szinhelye volt. A 16—17. sz.-i téré6k haborikban sokat szenvedett. Az elpusztult helységekbe német és horvat lakosokat telepitettek. — 1920-ban Gyér varmegyével egyesitették Moson és Pozsony varmegyék Mo.-hoz tartozé kis részeit, 1950 é6ta Sopron megyével egyesitve viseli a Gyér-Sopron megye nevet. Gyérsévényhaz: 6tk., Gydér-Sopron m., csornai j. L: 1080 (1960). Va.: Enese. Gépallomas. Gyérszemere: 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j., a Sokoréi-dombsagon, a Bakonyér mellett. L: 2880 (1960). Zoldség-, paradicsom-, gyiimélestermelés. Erdégazdasag. Gyérszentivan ; 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 6530 (1960), nagy része Gyérben dolgozik. A Dunéig nyuldé, nagy hatart telepiilés. Gyérszentmarton : 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j., a Kisalféld
DK-i
dombvidékén.
L:
3800
(1960).
Va.:
Pannonhalma. Takarmaénytermelés, erdégazdaség. Malom. Téglagy4r. Hatéraban emelkedik — Pannonhalma.
Gyértelek: 6tk., Szaboles-Szatmar
GySEV : —Gyér—Sopron—EHbenfurta
dolgo-
zott. — A fdldteriiletbél (%-ban) szAntdéd 60,9, kert 1,6, sz6l6 0,7, rét 6,9, legeld 6,3, erdé 12,8, nddas 1,1%;
foldadé
gyajtok
152
Gy érsévényhaz
m., matészalkai
j.
gyufa: forgalomba
foszfort
keriilé
ellatott
foszforos
tartalmazott,
~
ezért
lan
régzitett, vérds
a szazad
fel, ill.
foszforbél,
tékéletesitette.
—
része.
gyjtébomba:
tésse] valé megsemmisitésére
langsz6r6,
a
—-+gytjtdbomba
gyézhetetlen
armada:
meg
7439
eldszér.
—armada
m.
1943.
A esucsot
évi
6rék
és
a ~s
dobozt
Fébb
fajtai a
és a gytitdlévedék
szolgalnak.
(—még
gyujtéharcanyagok).
gytjtogatas:
ingé v. ingatlan szandékos
felgyujtasa.
Kézveszélyt buineselekmény, mert nemesak
a felgyujtott
targyat érinti, hanem a tovAdbbterjedés veszélye miatt egyéb vagyontargyakat és személyeket is veszélyeztet. A toérvény biinteti. A t&rsadalmi tulajdon széndékos felgyujtasa
haldllal
gyujtégyertya: égést
(Otto-
polusai
biintethetd.
a robbandés
meginditédja
és a Hesselman-)
k6ézétt villamos
motorban
szikra
a
-belsd-
azaltal,
hogy
ugrik
At. Az Atiitési fesztiltség 5000— 20000 V. Miné] nagyobb egy gyujtégyertya
héértéke, anné] nagyobb
égési
ho-
mérsékleteket bir el, de annd! nehezebbé teszi a hideg motor inditasat;
az egyes motorokhoz gyari Allapitja meg a megfelelé ~
gyujtéharcanyagok:; (féleg repiilédgépré]
v.
hdébortban
dobott
grandétokban,
gyujtogatasra
eldirds tipust.
bombaék-
aknaékban)
haszndlatos
A rendkiviil
vegyi
gyulékony
erdésitve
szovjet expedicid maészta ho és jég boritja.
tiveg-
kevés robbanéanyagot és sok gytjté-
gyar irodalmi élet egyik jelentékeny alakja volt. Versei a Duna-medencei népek désszefogasat hirdették erdteljes antifasiszta tartalommal. Térténelmi regényeiben féként a szabadsaghare és az utana kévetkezé évek idészakaét dolgozta fel (Viharvirdg, Sorsvirdg). Valogatott versei Zengo Dunatd; cimen jelentek meg. Gyéry Tibor (1869—1938): orvostérténész, egyetemi tanar. Kiadta Semmelweis osszegytjtétt mtiveit. Tébbek k6z6tt megirta Az orvostudomdnyi kar térténetéi (1936) és osszeallitotta A magyar orvosi irodalom bibliografiajdt (1900). Gyérzamoly: 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1450 (1960). Va.: Gyér.
a Tiensan legmagasabb
feje féként doboz olda-
anyagot (termit, napalm stb.) tartalmazéd —gywjtdfegyver. gyujt6fegyver: azoknak a harceszkézdknek a gytjténeve, amelyek ellenséges éléerék v. anyagi célok elége-
hér foszfort fdleg l6vedékekben
hatéran;
haszndla-
antimonszulfidbdl,
A ~szadlat
Gyéry Dezsé (1900— ): kélté, elbeszélé; Jdzsef Attila-dijas. A két vilaghéborta kézétt a szlovékiai ma-
és Kina
sarga-
elején
Az Otto- és a Hesselman-motorckon a motor rendes tizeméhez, inditésegélyként pedig a kompresszidgyujtasu motorok egy részéhez 6 v. 12 V-os villamos gyutjtéberendezésre van sziikség. Ennek részei: az déramforras (akkumuldtor v. gytjt6magnes), transzformator, eloszté és a >gywjtégyertya. A motor egyik legkényesebb, legtébb tizemzavart okozé és leghamarabb elhasznalédé
anyagok.
SZU
eleinte
Gyugy: dotk., Somogy m., fonyddi j. L: 680 (1960). Va.: Lengyeltéti. Hatéréban a béndekpusztai templomrom miiemlék. gyujtas: gytjtdberendezés —+belsdégéstt motorokon.
Irod. Démétor S.: Gy. féldje és népe. Szombathely,
az
Az
mérgezdé
Altal4ban nyarfarénkbél készitik. — A ~gyartas a legtébb orszagban 4llami monopdlium. Hazankban a Gyufaipari VAllalat Allit eld ~+t, termelése 1959-ben 406,9 millid doboz volt.
ban
Gyézelem-cstics, Pik Pobedi:
feje
porbd! és kétéanyagbdl 4llé érdes feliilethez dérzsdlve megeyullad. Zajtalan formaéjaét Irinye Janos talalta
1670 (1960). Gyérijfalu : 6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 890 (1960). Va.: Gyér. Gyérvar: 6tk., Vas m., vasvaéri j. L: 1280 (1960). —
esucsa,
Vasiut
fapalcika.
tat mindeniitt eltiltottak. A brztonsdg: ~ kéliumkloraétbé] (KCIO,) késziil; ez a ~s
L:
1957.
gyujtdfejjel
nalték,
gépré]
majd
celluloid
mint
nagy
gywjidlapokat
dobtd&k.
a repiilébombaék
repiild-
télteteként
verékek,
amelyek
hémérsékletet
kaucsukkal
meggyutjtva
v. +napalmma]
pre taal tea ee 5 hay, € tomité gyGriik.
a
7. kézépelektrod,
-) WSN ote pa Be 16) 95-ds ndértélenél,
A
5) 225-ds héértéknél,
kocso-
°% 370-e8 héértékné)
nyasitott benzin erdsen tapad, meggyutjtva magas héfokon ég, gyujték : kilénleges
GyUjtogyertya
3000
szolgdltatnak.
¢
1, Osatlakoz6 anya,
Leghatdso-
termites (vasoxid és aluminium) keC°
b
erddékre,
sabbak voltak azelmuit vilaghdbortban
mca
lapocskakra
mennyiségben
gabonatdblakra
fe-
hasz-
és
szerkezetek,
amelyek
a lévedé-
kek v. aknék téltésének robbanését a kivant helyen és idében valtjak ki, egyes esetekben mar becsapédas
elétt a réppalyan, madskor a beesapdédas pillanatdban, v. pedig azutén, bizonyos késleltetéssel. Ennek megfelelden van idézileil és csapédd gyujté ; ezek kombinécidja a kett6s
gyujté6.
A ~
mechanikus
v. elektromos
gyujtémagnes
Gyulafiratst
153
Gyula: jjv., Békés m., a gyulai j. székhelye a Békési-loszhdtsdg szélén, a régi Fehér-Kérés agai mellett,
a romaén
hatarté]
4 km-
re. L: 24610 (1960). Husipar (gyulat kolbdsz), harisnyagyar,
k6t-szévéipar,
lom.
tejporgyaér,
mazéldségtermelés,
Ontdzéses
gépéllomaés, 4g., tangazdasag, erdégazdasag. Levéltar. Kézépiskolak. Roman nyelvii nemzetiségi gimnazium. (A hazai roman nemzetiség kulturdlis kézpontja; roman nyelvt folydirat.) Fedett nyari szinhaz. Tiiddszanatérium. Az orszag egyik legnagyobb vi-
déki kérhaza. Mtivésztelep. Hrkel Ferencrél
nevezett
varostériéneti
muzeumaban
kidllitas,
néprajzi
gytjtemény. Tébb mélyfurassal a
Kastélykertben (1958-ban 2400 m) feltart meleg, vasas—alkalikus gyéogyvize latja el a strandfir-
dét. Udiildtelep a Szanazugban, Gyulaét elfoglalj4k a térék6k
a Fehér- és Fekete-K6r6és folyaésandl. — Az Alfédld
(1566)
(egykoru olasz metszet)
lezszebb
szamos mukédtetd
szerkezetet,
biztosit6
berendezéseket
és
a
robbanaés kivadltésdhoz sziikséges gytjtdélanc-elemeket (> inicidld eszkéz6k) tartalmaznak. A légvédelmi granatok gyjtéiba énmegsemmisitct is beépitenek, hogy a célt elkeriilé lovedékek ne okozzanak kart a sajat erdkben. — A II. vildghabortiban kidolgozott kédzelségi gyujtd kiilénleges idézitett gyujté, melynek mukédését leggyakrabban egy beépitett miniatir adé-vevé radidberendezés (,,radidgyujtd’’) vezérli gy, hogy a célt adott tavolsagra
megkézelitve
Elsésorban
légvédelmi
gyujtémagnes:
valtja
ki a téltet
lovedékekben
valtakozédéramu,
robbanasat.
alkalmazzak.
két
tekercst gene-
ratorbél Allé berendezés, mely 4ramot szolgaltat a szikragyujtasi motorok (fdleg motorkerékparok) szAmara. A permanensacélmégnes sarkai kézétt forgé armatura kevés menetti (primer) tekercsében indukalt 4ramot megszakitén vezetik 4t. Az armatira sok menetti(szekunder) tekercsében minden megszakitdéskor nagy fesziltséglokés keletkezik, mely a gyertyadban szikrat hoz létre. gyujtépont, fokusz: 1. (optika) az a pont, amelyben homort gémbtiikrék és gytijtélencsék az optikai tengelyhez kézel esé és vele pérhuzamos sugarakat egyesitik ; dombort tikrék és szérdlencsék esetében ugyanezen sugarak széttartédan verddnek
vissza, ill. szérédnak.
ee A homort
ae
tiikér és a domboru
6sszeegyik
régi varosa, sok parkkal,
mttiemlékkel
tinik ki.
A
Fehér-Kérés again szimos hid (a Bardos-hid mttemlék) ivel 4t. Késégétikus, tégl4bdél épiilt varanak éregtornya a 14. sz.-b6l valé. A varat restaurdlj4k. Barokk stilusta volt Harruckern-kastély magja; mtiemlék a belv4rosi kat. templom,
a romanvérosi
gérég keleti templom,
a vdrosi
Tanacshaz (volt megyehdza), Hrkel Ferenc sziléhaéza, a roman gimnazium (volt varoshdza) stb. — A honfoglalaés d6ta lakott hely, teriiletén 10—11. sz.-i temetdt tartak fel. A 15. sz. eleje éta vadros. Eredetileg Zarénd megyéhez tartozott. Vara a 16. sz.-ig fontos utvonalak védelmezéje, a térdk6k 1566-ban foglalték el, majd a bécsi udvar kezére keriilt, amely az uradalmat Harruckern J. Gy.-nek adta el 1722-ben. Mint uradalmi kézpont indult ismét fejlédésnek, 6s megyei székhellyé nott. A 19. sz.-ban kulturdlisan gyorsan fejlédétt és iparosodott. Forgalmi jelentédségét a vasutak kiépitése utén elvesztette, 1950-ben a megyeszékhelyet Békéscsabéra helyezték. — Irod. Gy. vdrosképi és mttemléki vizsgélata. 1953 ; Liké G.: Gy. és a Kéréskéz térténete
a
honfoglalas
monografidja.
koraté| Gyula,
& gyulai jarasban.
napjainkig. 1958;
Gyula,
1957;
Gy.
vdros
Ellenforradalmi események
1958.
Gyula: magyar térzsfS; hatalmat a 10. sz. derekén kiterjesztette Erdély egy részére, s a keleti (bizAnci) kereszténységre tért. Egyik leA4nya (Sarolta) Géza fejedelem felesége lett.
Gyula, Julius IT., csalddi nevén Giuliano della Rovere (1443—1513): 1503-t61 papa. A pdpasdg vagyondnak névelése érdekében témegesen hozatta forgalomba a bucsicéduldkat ; dszténdzte és tamogatta az inkvizicid
lencse gytjtépontja
mukédését, és latvanyos boszorkénypereket rendeztetett.
Az Egyhdzi Allam hatalmat kiterjesztette Perugidra és E divergens fénysugarak visszafelé térténdéd képzeletbeli meghosszabbitasainak metszéspontja az emlitett optikai eszk6z6k ~ja. — 2. (geom) egyes sikgérbék (kiilénésen kupszeletek) sikj4ban fekvé, kilénleges szerept (kitiintetett) pontok. Bévebben + ellipszis, +hiperbola, + parabola, —lemnisekata. gytjtésik, fokusestk:
lencsék,
tengelyére merdleges, a gyjtépontot
ill.
tikr6ék
tartalmazé
optikai
sik.
gyujtétavolsag, fokuszidvolsdg: a gyujtépont tavolsiga a goémbtikér v. lencse optikai kézéppontjatdl ; vastag lenesék esetén a lencse fépontjaétdél. gyujtézsinér : robbanéanyagok meggyujtasdra szolgalé —inicidld eszkdz. gyula: torzsi méltés4g (valdszintleg katonai vezetd) a vdndorlé magyaroknal a honfoglalas kordban.
Bolognara. Tamogatta a reneszdnsz mtivészetet ; Michelangelot
és
Raffaell6t
Rémaba
hivta;
megkezdte
a
rémai Péter-templom épitését. Gyulafehérvar : — Alba Iulia Gyulafehérvari Sorok, Gyulafehérvdri Glosszdk, Gyulafehérvart Distinctidk: idérendben harmadik magyar nyelvi szévegemlékiink 1310—20 taéj4rél. A Gyulafehérvarott (Alba Iulia) érzétt, elmélkedéseket és szentbeszéd-vazlatokat tartalmazé kédex hérom kiilénbézé helyén, a lapok aljéra irva maradt rank 15 sor terjedelemben
esengé
a
latin
ritmikus
nyelvi
vazlatok
vers
méddjdra
éssze-
forditasa.
Gyulafiratét : Stk.,
Veszprém
m.,
veszprémi j., a Premontrei
Bakonyban. L: 2050 (1960). Va.: Kadarta. prépostsag, kolostor és var romjai.
Gyiiré
154
Gyulahaza
Gyulahaza: otk., Szaboles-Szatmér m., kisvardai j. L: 2130 (1960). Gyulai Agost (1868—1957): pedagégus és irodalom-
Gyulai Zoltan (1887—
toriénész. Hosszu idén 4t a Magyar Paedagdgiai Tarsasag titkéra 6s a Magyar Pacdagégia oc. folydirat szerkesztdje volt. Tébb Shakespeare-tanulmanya jelent meg, Kodaly Zolténnal egyiitt kézzétette Arany Jdénos népdalgytijteményét (1952). Gyulai Elemér (1904—elttint 1945-ben): zeneszerz6, zenepszicholégus. Elséként elemezte tervszertien a zene-
lyok névekedésének
(1960).
Va.: Tapolea.
hallgatés kézben jelentkezé szineket, alakokat Zenemtiveivel (kamarazene, zongoraszonétak stb.)
tetején
a 13. sz.-i var,
mos
palyadijat
nyert.
(?—1592):
Pal
Gyulai
Olasz
humanista.
erdélyi
stb. sza-
egyetemeken tanult. Bathory Istvan titkaéra volt, Lengyelo.-ban is. 1586-ban tért haza Erdélybe és tanulmanyainak élt. Bdthory Zsigmond és unokatestvére, Boldizsér viszdlyadnak adldozata lett; az utédbbi meggyilkoltatta. Fé mtive a Bathory Istvan oroszo.-i hadjaratarél frott Commentariusa
Kemény
(magyarazata).
Rdla irta
Zsigmond
elsé regényét. k6lté, irodalomtérténész, PAl (1826—1909): mnemesi hivatalnokcsaladbdl Elszegényedett
Gyulai kritikus.
sziiletett Kolozsvarott, s itt toltdtte élete elsé két évtize-
dét is. 1848-ban
a ko-
lozsvéri forradalmi ifegyik
jusag
volt. A szabadsagharc utan t6ébb versben gyészolta a nemzet bukasat, hirdette
( YULAI
Pa L
vezetdje
a szabad-
KOLTEMENYEL,
nyomas ellen (Vzldgosnal, Szireten, Pékainé, Horatius olvasdsakor). Fellépett a magyarok és romanok kézti gyt-
irta
Petéfi
Sdndor
Gyulai
MOR
P4l kélteményeinek
virdgkorénak
emelkedett,
sulyosan
igazsagtalan
ben, és kiméletleniil
gyulladas, kémiai
gids
szévetekben
dés),
ma
Békés
fizika
cimen
tan-
m.,
kézelében.
:
kéros
1.
(orvost)
befolyasok
folyamat.
(értagulas,
zavarok
(1960).
Szeszfézde.
fizikai,
anyagcserezavarok,
idegrendszeri
é€relvaltozdsok
a Csobdne,
gyulai j. L: 4130
artalmak,
kialakulé
vérkeringési
emelkedik
rom,
erdék
inflammatio
folyamatok,
képpen
Hataraban
partjan,
v. biolédgiai
aller-
hatdsdra
a
Kévetkezménye-
érszukilet,
vérreke-
(szévetkarosoddsok)
jelent-
keznek, kéros anyageseretermékek keletkeznek. A vérplazma és az egyes sejtek kilépnek a vérerekbél, majd a késébb fellépé gyégyuldsi folyamatok alatt Gj erek és Uj sejtek képzédnek. A ~ soran burjanzadsos jelenségek, hegesedés jénnek létre. A-~os teriilet vérés, duzzadt, meleg, fajdalmas, mukédési képessége esdkkent, jellemzé fizikokémiai és szévettani elvaltozdsokat mutat. A ~ok egy részét az izzadmanyképzédés jellemzi. Az izzadmany
szerint
megkiilonbéztetiink
savés,
gennyes,
véres, fibrines stb. ~t, lefolyasuk idétartamat tekintve heveny és idtilt ~okat. — 2. (fiz) az égési folyamat meginduldsa. Egheté anyag a levegdben levé oxigénnel a kornyezeti hémérsékleten is egyesiil (oxiddldédik), de ez a folyamat oly lassi, hogy a keletkezé hé Atadédik a kérnyezetnek, és az anyag gyakorlatilag nem melegszik fel. Ha azonban a hémérséklet akdr kiilsé hé bevezetése (pl. gyujtas), akar a héelvezetés akaddlyozasa erdsen
cimlapja
és
tartotta,
megszerezte
fellépett
elé6.
megnd,
akkor
a ~i
hémérséklet : az
A ~et
ponitol.
RATH
élesen
az
irodalmi
élet szervezeteiben és intézményeiben a vezetd tisziségeket: a 70-es években az Akadémia nyelv- és széptudomaényi osztdlya4nak titkéra, a Kisfaludy Tarsasag elnéke, egyetemi tandér, a Budapesti Szemle szerkesztdje, majd a felséhdznak is tagja lett. E tisztségeité] csak 1900 tajan valt meg. 1870 utén kritikéiban egyre inkabb tért héditott a dogmatizmus és a konzervativ vilagszemlélet. Mint az irodalmi Deék-part és akadémikus irétabor vezetdje
6tk.,
Fehér-Koérés
idéz
Pest, 1870. K1SaDIA
szembefordult a petdéfieskedé epigon k6ltékkel. O irta az elsé6 monograéfidt Vorésmarty Mihélyrél és Katona Jézsefré] is. 1862-ben telepedett le végleg Pesten. gyorsan
Gyulavari: A
gyulladasi
sagat, de Petéfi és Arany népiességét és realizmusat a
Paly4jén
vezetéképességének
Késérleti
hémérséklet
elérésekor
a
hémérséklet,
amelyen
@ levegével érintkezé égheté anyagnak —ogiddcidja olyan mérvti, hogy a héfejlédés egyben fénytiineményt
és
irodalom
és elektromos
foglalkozik.
a giznemG anyag azonnal gyullad, szilard v. folyékony anyagbol pedig gazok szabadulnakfel, s azok gyulladnak meg. A ~ rendszerint fényjelenséggel jar (ldéng).
ARCZKEPEVEL
lirar o. kéltészetiink ianulmanyaét (1854), Petéfi életmtivének elsé részletes elemzését. Nem értette ugyan meg a kélté forradalmimagyar
tanar,
k6ényvet irt. Gyulaj: 6tk., Tolna m., dombovari j. L: 2270 (1960). Va.: Kurd-Csibrak. Erdégazdasag. Gyulakeszi: 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 1000
miatt A KOLTO
{6lkédés ellen. Puritan,
sz6kimondd, harcos egyéniség volt. Legmaradandébbat mint irodalomtérténész és kritikus alkotott a népnemzeti irany elismeréséért vivott harcaival. Az 6nkényuralom alatt
vizsgdélataval
mindsége
sageszméket és tiltakozott az O6nkény és el-
): fizikus, egyetem:
akadémikus, Kossuth-dijas. Az Eétvés Lordnd Fizikai Tarsulat elnéke. A fényelektromos jelenséggel, a kristé-
volt az
ujitékkal
mindazok
ellen,
tarsadalmi v. irodalmi téren forradalmiségot
szem-
akikben
és a 48—
49-es forradalmi hagyomaényokhoz valéd ragaszkodast latott, s ezzel akadélyozta a haladé térekvések kifejlé6dését. — Prézairdi munkdssaga 1849 utdn eldsegitette a realista irany megerdsédését, Egy régi udvarhdz
utolsé gazddja c. kisregényében figyelemre mélt6 a realista lélekrajz. — Irod. Angyal D.: Gy. P. 1912 ; Voinovich G.: Gy. P. 1926; Papp F.: Gy. P. 1—2. két. 1935—41.
Az egyes
meg
kell
kiilénbéztetni
anyagok ~e
nagyon
a
-lobbands-
kiilénb6zé,
pl. a
kénhidrogéné 300 C° alatt van, az antracité 425—440 C°, a kokszé 600—700 C°. gyurgyalag (Merops): a ~félék (Meropidae) csaladjaéba tartozé allatnem. Nélunk 616 faja, a ~ (M. apiaster) szinpompés madar. Feliil vérésbarna, valla sarga, alul kék. A levegében kapkodja el a repiléd méheket, darazsakat, legyeket. A méhes k6riil kArt okoz. K6lt6z6 madar.
gyurgyevoi csata, 1595. okt. 28.: a havasalféldi Giurgiu (ré-
giesen
magyarul
Gyurgyev6)
varos mellett vivott csata, amelyben Bdthory Zsigmond erdélyi fejedelem csapataiszétverték Szinan tordk nagyvezér
Gyurgyalay
seregeit.
Gyurké Lajos (1912— ): vezérérnagy. Siitémunkds volt. 1945-161 tagja a kommunista partnak. Partmunkas, majd 1948-t6l a Néphadsereg tiszti Allomanyanak tagja. Az MSZMP VII. kongresszusa a Kézponti Bizottsag pédttagjava valasztotta.
Gyurkoviecs Maria (1913— ): operaénekesné (koloraturszoprén). Kossuth-dijas, kivaél6 miivész. 1937 éta az Operahaéz tagja. Eurépa tébb varosaban sikerrel szerepelt.
operék
Féként
Gyuré: (1960).
Verdi-,
hésndinek
Donizetti-,
otk., Fejér m.,
Va.:
Erkel-,
Mozart-
stb.
j.
1260
kivalé alakitdéja.
Martonvasar.
székesfehérvaéri
L:
gyutacs : robbanédanyagok
robbanaésat eldidézéd —¢ni-
ciald eszkdz. Gyiigye: 6tk., Szaboles-Szatmaér m., fehérgyarmati L: 490 (1960). Vé.: Fehérgyarmat.
j.
gylijtéér, visszér, véna még fénév) gyujtésinek ; a villamos kapcsoléberendezések fontos elemei. Az energiaelosztés csomdpontjait alkotjak, amelyek
gyiimdlesfa
155
gyutacs
mintegy
G6sszegytijtik
az energiaelosztaés
vona-
lait (tap- és elosztévezetékeket). Belsétéri berendezésekben Altalaban sinszerii, szigetelédkre szerelt csupasz vezetékbél alinak. A vezeték anyaga vorésréz v. aluminium.
gyiilekezési
jog:
az
Allampolgdri
alapjogok
kérébe
tartozé szabadsdgjogok egyike. Népkéztarsaségunkban az alkotmany a dolgozék érdekeinek megfeleléen biztositja a gyiilekezési szabadségot. A ~ célja a dolgozék k6z6tti kézésségi kapesolatok elmélyitése, kézés Alldspont kialakitasa és kifejezése a dolgozék érdekeit érinté
kérdésekben.
Népi
demokratikus
dllamunk
alaptérvé-
nyunk eldirasainak megfeleléen a dolgozék rendelkezésére bocsdtja a ~ gyakorldséhoz sziikséges anyagi eszk6z6ket, és biztositja, hogy gytiléseiket, felvonuldsaikat szabad helyen és zavartalanul megtarthassdk. Hazankban az Allami szervek a ~ gyakorldsdt csak rendkivili k6riilmények esetén, a térvényben eldirt
feliételekkel és mddon, s legfeljebb &tmenetileg korlatozhatjak. A tdkésdllamokban a ~ 4Altaldban nagymértékben korlatozott ; hianyoznak a dolgozék szAmara az ennek megvaldsitasahoz sziikséges épiiletek, propa-
gyiiméles: f&k, cserjék v. ével6 dudvdés névények kézvetlen téplélékul szolgél6 +termése. Nem botanikai, hanem gazdasdgi fogalom. — Osidédk dta szerepel az ember tépldlékai kézétt. A kiilénféle ~6k kaldriatartalma Altalaban kevés, jelentés vitamintartalmuk azonban nagymértékben jarul hozz4 az emberi szervezet vitaminellatasanak biztositas4hoz. — A ~6k tuilnyomé részét mnyersen fogyasztj4k. A -~érés idényszertisége miatt azonban sziikség van mesterséges taroldsara, ipari feldolgozasara is (+gytiméleskészitményck). Ez lehetové teszi a ~ fogyasztasat az évy minden szakéban, jollehet a tartdsitott ~ vitamintartalma kisebb, mint a frissen fogyasztotté. — A Mo.-on fogyasztott ~6k legnagyobb része hazai termesztésti, csak csekély hanyada
—déligyimélcs. A hazai eredetti ~dket talaj-, éghajlati és agrotechnikai igényiik, valamint a ~ sajatossdga szerint
a
k6dvetkezdképpen
szokds
csoportositani:
1. almas terméstiek (alma, korte, birs, naspolya, berkenye,
galagonya stb.); 2. csonthéjas terméstiek (szilva, kajszibarack, észibarack, cseresznye, meggy); 3. héjas termésiiek (did, mandula, mogyord, gesztenye); 4. bogyds terméstiek (szdlé, ribizli, egres); 5. szemcsés terméstiek (maélna, szeder, szamdca); 6. dlierméstiek (fiige); 7. egyéb ~6k (csipkebogy6, 4fonya, som, bodza, kékény stb.).
—
A
-~termesziés
a
kertészeti
termelés
egyik
fontos aga. Jelentésége minden orszagban rohamosan n6, mert a ~fogyasztés mind szélesebb teret hddit a néptaplalkozésban. Export szempontjabol is fontos. Nagy elénye, hogy hazi kertekben, kéztesként, szegélynévényként (utak, A4rkok mellett, tdltéseken) és drutermeld lizemi ~ésdékben egyardnt folytathaté. Mo.-on a legnagyobb mennyiségben termelt ~6k az alma, a szilva, a kajszibarack,
a kérte, a cseresznye,
a meggy,
az Oszi-
barack és a did. Evi ~termelésiink atlag 500 000 t, ennek
40%-a az alma; az egy fére jutéd fogyasztas 1959-ben 45 kg-ra emelkedott (a felszabadulds elétt dtlag 38 kg volt). — A ~dékkel és ~termeléssel foglalkozé6 tudomény a pomologia. (+még gyimilesfa) — Irod. I. V. Bjelohonov: Gyiimélestermesztés. 1951; Okélyi I.: Gyiimélestermesziés. 1—2. kédt. 1954—56; A. Negrila: Gyiimélestermesztési tandcsadé6. Bukarest, 1958; Gyimdélestermelési zsebkényv. Szerk.: Rayman J. 1958;
Rayman—Horvéth—Szabé6: Gyiimélestermelés. Erdélyi—Tengerdi: Permetezés — porozas.
1959.
1959;
pegs
gyumdlescukor,
D-fruktéz,
levuldz,
daD
C,H,.0,: fehér, kristélyos, vizben jél oldédé anyag. elterjedtebb
Edes izi. A természetben legketéz,
hatszénatomos.
HO.-0-H
Sza-
badon jelentés mennyiségben taldlhatdé H-C-OH gylimélcsékben és mézben. K6tétt Allal potban szerepel a répacukorban és H-C-OH egyes poliszacharidokban (pl. az inur linban). Az élelmiszeriparban hasznaljak CH,OH édesitésre. 160 Gyiimélesény : ktk., Baranya m., kéldi j. L: (1960). Va.: Bakéca-Godisa. gyiimilesészterek: kis szénatomszimu —-alkoholoknak kis szénatomsz4mu —karbonsavakkal képezett észterei. Kellemes illatt folyadékok. Ilatszer- és gyiiméleseszenciaalapanyagok. A kulénféle rum- és likéraromak ezek keverésével késziilnek. Olddészernek is hasznaéljak dket. gyiimélesfa: emberi tapldlkozdsra alkalmas terméséért nevelt fa. Szaporitésa +térténhet magrdl (ivaros ton) v. sarjakrél, dugvdnyokrél, bujtésokrél és magcsemeték beoltdsdval (ivartalan tton). Mivel a magrol nevelt
fa rendszerint
visszaiit
tulnyomérészt ivartalan tton, A ~k szaporitdsa és nevelése
vad ésére, nemes
—olidssal Altalaban
~inkat
szaporitjuk. faiskoldkban
ganda- és egyéb anyagi eszk6zék stb.; a gytilések, felvonuldsok elézetes rend6ri engedély megadaésatél fiiggenek, @ rendérségnek rendszerint joga van azokat barmikor feloszlatni; a tékésdllam gyakran megakadalyozza a dolgozék érdekeit szolgalé gytilések, felvonulasok megtartdsat. Gyiilevész:; 6tk., Zala m., zalaszentgréti j. L: 510
torténik, és onnan iiltetjiik ki Allandé helyiikre. A faiskolai nevelés ideje a gyiimélesfajok és -fajték névekedési erélyétél fiiggden 2—5 év. A faiskol4ban felnevelt kész fakat oltudnyoknak nevezziik. Vannak kevés szémban olyan ~k is, amelyeket ha magrdél dllanddé helyre
(1960).
vetiink, ott olyan fakkaé nevelheték, amelyek oitds nélkil
gyart hegységek
156
gyiiméicskészitmények élvezhetéd gyitimélesét adnak (pl. did, mogyordé, néhany oszibarack-, szilva- 6s mandulafajta). — A faiskolabdl az oltvanyok kilénbézé torzsmagassaggal keriilnek ki. A magas térzstii fak 180—200 cm-es torzzsel, a kdzepes
gytirhetetlenités: textilkikészité eljarads, melynek soran kémiai és fizikai kezelések kévetkeztében a textili4k gytirhetésége csékken. Mivel a szdlasanyagokban a gytirddésre valé hajlamot az elemi szdlakban levé
térzst,
mikroszképosnél kisebb kristalyos részek okozzdk, a~ soran a kristAlyos részeket, ill. ezek aranyat csdkken-
fak
120—140
cm-es
térzzsel,
az
alacsony térzst
fdk 80—90 cm, a bokorfak 40—50 cm térzsmagassaggal keriilnek forgalomba. — A ~ fejlédése, terméképessége csak megfeleld gondozdssal, 4poldssal biztosithatd. vente
rendszeres
téresdpolasban védekezési
koronadpoldsban
(kéregtisztogatés,
munkdkban
(metszés,
sarjak
(sebkezelés,
ritkitas),
eltavolitasa),
permetezés_
stb.),
talajerévisszapotlasban (tragyazds, miitragyazds) és talajmunkdkban
(szdntés,
kultivatorozés
stb.)
kell
a
fakat
részesiteni. — A ~k betegségei: lehetnek un. élettani betegségek (pl. kéros lombhullds, fagy-, hékarok) és ferté6z6 betegségek. Legnagyobb karokat az utdédbbiak okozzak, igy az ujabban erdsen terjedé virusbetegségek (kajszi-mozaik, szilvahimlé stb.), egyes levél- és gyiimolesfoltosségok, az éléskéd6k okozta alma- és kértevarasodas, almafalisztharmat,
gyiimdlesmonilidk,
tovab-
ba a faronté gombék (taplék) éléskédése, a csonthéjas ~k gutaiitése stb. — A ~k kdrtevdi. A cserebogarak pajorjai kiil6éndsen a fiatal csemeték gydkereit ragjak. A téli araszolék kora tavasszal taroljak le a hajtésokat. Ugyancsak a lombot kérositj4k a galagonyalepke, az
aranyfaru lepke, a gyapjaspille és a gydirtspille hernydi. Az aproé sodré- és levélmolyok mér lombfakadas idején megkezdik munkajukat, de a gyiimélcséket is karositjak. A levéltetvek évrél évre megjelené kartevék. Fontosabbak a kaliforniai pajzsteti, az almamoly, és alman vérteta. Csonthéjasokon kérosit a eseresznyelégy, szilva-
és
barackmoly,
a
pdkhélés
tik a nem kristélyos (tn. amorf) részekhez képest. Gyakorlatilag az amorf részeket névelik nem kristdlyos miianyagok, un. miigyanték (Altalaban karbamid és formaldehid v. melamin és formaldehid kis molekulaju, vizben oldhaté kezdeti kondenzdciéds termékei) bevitelével. A technolégiai folyamat lényegében a kévetkezé miiveletekbél 4ll: struktura ~. Pl.: az egész szimok, a Gaussegészek,
utédbbi
a racionalis,
harom
valés,
komplex
strukiurdban
minden
sz4mok
0-té!
stb.
(Az
kilénb6zé
elemmel! valé osztas is elvégezheté, ezek un. —/estek.) — 3. (sport) tornaszer, mely egymastél 50 cm, a talajtdl 240 cm tavolsagban hevedereken felfiiggesztett két
‘fakarik4bdl all. A karikék 4tméréje 18—20 cm, vastagsaga 2,7—2,8 cm. A versenytorna egyik f6 szere. Olimpiai versenyszam férfiak szamara. Gytiriffi: ktk., Baranya m., szigetvari j. L: 190 (1960). Vmh.: Cserdi-Helesfa. Gyiiriis:
6tk.,
Zala
m.,
zalaegerszegi
Va.: Pékaszepetk. gyurtisférgek (Annelida): Rendesen erdsen megnvilt,
j. L: 370 (1960).
—eldfonatot
eld-
kézt
A gép az utdbbit forgatja, a gyri pedig a palyajan surlédva visszamarad, és igy végzi a sodrast. A finomfonal felcsévéléséhez a gytiripdlyaét mozgatjak fiiggdlegesen. — Az amerikai J. Thorp 4ltal 1828-ban feltalalt ~ az 1878-i parizsi kidllités éta nyert szélesk6ri alkalmazast.
gylirtis vegyiiletek : —-2drt szénldncw vegyiletek gylirfizés: i. évszazadok dta hasznalt kertészeti eljaras; célja a fa nedvkeringésének szabalyozdsa altalaban fokozottabb termékenységének eldsegitése érdekében. ~kor a hdncsot 2—5 mm szélességben a fatest megsértése nélkil gytrG@ alakban kimetszik, v. a gytrtzendé részre dréttal szoritdkétést adnak (szoritogytiré). Ezaltal a z6ld lombban asszimilalt és onnan a hanes edénynyalabjainak sejtjeiben a raktarozé helyre (torzs, gydkér) vandorlé tapanyagok ttjamegszakad, és a sebzés feletti részben a tapanyagok felhalmozdédnak. A taépanyag-felhalmozédas révén a k6zeli riigyek, termérészek, termések erdteljesebben
fejlédnek (nagyobb gytimdles, teltebb az Allatvilag egyik térzse. hengeres v. lapitott testi
Az
Gylirtizétt madaérlab
fiirt stb.), a gylimélesék korabban beérnek, megakadélyozddik a gyiimoles6k korai hullésa stb. A ~sel csak
olyan
még
tékéletesen
Az erdészetben
be tud gydégyitani. —
abban
sebzést
szabad ejteni, amelyet a névény
az évben a ~/t
erdés sarjadzéképességi, un. gyomfak kiirtasdra hasznaljak. LIlyenkor a fat 10—20 cm szélességben gytrtzik. Ekkor a ~ alatti rész tapanyagot nem kap, és lassanként elhal. — 2. fém- (Ujabban mtanyag-) gytirii raGytirtisféreg eliils6 rész6ének
vazlatos hosszmetszete
Allatok, néha sz4zn4l is tébb gytrtibaraézdaval.
erésitése madarak ldbara, rendszerint azonosithatasuk céljabél. fgy szokték
Két-két
gyurti kézé esd testrésziiknek szelvény a neve. A kiilsé gytirtizottségnek belsé szelvényezettség felel meg, azaz
bizonyos szerveik szelvényenként megismétlédnek.
Leg-
nagyobb résziik Atalakuldssa! fejlédik, jellemzé larvajuk a koszorus v. Lovén-féle larva (trochophora). Tébbségik tengeri, de vannak édesvizi és sz4razféldi ~ is. Négy osztalyuk kéziil fontosabb a serteldbuak (Chaetopoda) és a naddlyok (Hirudinea) osztalya. Az elébbibe tartoaik
a
—féldigiliszta,
az
utédbbiba
az
orvosi
—pidca.
gylirtisfondgép: a fonalat sodras utjan eldallitd tondgépek leggyakoribb faja, melyet finom lancfonalak
galambokat,
gylisziivirag
a vonuléd
madarakat
(Digitalis):
fiatal korban, gytriazni pl. a
stb.
a tatogatédk
(Scrophularia-
ceae) csaladjaba tartoz6 ndvénynemzetség. Mintegy 25 faja féleg a Féldkézi-tenger mellékén és Ny-Azsiéban él. Nélunk vadon 4 faja terem. A sdrga~ (D. grandiflora) erdeink egyik nyari disze. A rozsdds ~ (D. ferruginea) cserjésekben, erdészéleken gyakori. A gyapjas ~ (D. lanata) barnasfehér, stiri viraégfiirtjével a Budaihegyekben, a Mecsek aljaén, tov4bb& a Balkénon és Elé-Azsidban honos. Kertekben kedvelt disznévény @ Ny-Eurdépaban honos piros ~ (D. purpurea). Az utdbbi két fa] gyégyszergyartasra is termesztett gydgynévény,
if h:
1. beszédhang, zéngés réshang, gégehang. Képtiidébél kiéramlé leveg6 — a hang-
zése alkalmdval.a szalagok
k6zti
mintegy
a hangszalagokat
10
strolja.
—
fokos
résen
athaladva
2. (H, h) a magyar
—
&bécé
tizennegyedik betije. Féniciai eredeti. — 3. zenei hang: —hangelnevezések. — 4. jelek: h az éra (idéegység) szokasos jele ; hk (fiz) a + Planckdllandé jele; H: a hidrogém elem vegyjele; H: az —+henrynak
(az indukciéd
mértékegységének)
a
révidi-
tése.
ha: a —hekidr (10000 m?) réviditése. Haack, Hermann (1872— ): német geografus és térképész, NDK nemzeti dijas. A gothai fdldrajzi és térképészeti intézet munkatarsa. Az intézetet 1955-ben réla nevezték el. Haanpaa [hanpé], Pentti (1905—55): finn ird. Elbeszéléseiben nyers valdségaban abrazolta a parasztok és erddmunkdsok kemény életét. Regényeiben a 30-as évek vadlsdégdnak hatdsét mutatia meg a parasztsag életében. Tagja volt az aniifasiszta finn mtivészek szovetségének, és a II. vildghébori utan tevékenyen részt vett a békemozgalomban. Haar Alfréd (1885—1933): matematikus, egyetemi tanar. A matematikai analizis (varidcidszamitas, ortogonalis fiiggvények) és a topologikus csoporiok elmélete tertiletén (az un. Haar-féle mérték bevezetése) ért el
jelentés eredményeket. meg
(Szdkefalvi-Nagy
Haarlem:
Fiszak-
Osszes mitivei 1959-ben jelentek
Béla rendezte sajté ala).
vadros Hollandiaéban,
(Noord)
Holland
tart.
Amsterdamtdél Ny-ra.
székh.-e.
L:
169000
(1960). Viladghiri uiveghazi és szabadféldi virag- (viraghagyma, viragmag) és disznévénykertészet kézpontja. Yextilipar (selyem), vegyipar, gép, hajé és kézlekedési eszk6z6k gyartésa, régi nyomdaipar. Amsterdammal csatorna k6ti dssze, amelyen kikétdje van. Muzeumok, gyijtemények. Sok mtiemlék, 15—16. sz.-i templom.
Haarlemmermeer: 1. Haarlemtdé] (Hollandia) DK-re, a 19. sz. kézepén lecsapolt, 183 km? teriletti termékeny — polder. Gabona-, cukorrépa-, zéldség- és virdg- (foként viraghagyma)
termelés.
—
2.
a
~-polder
szétszért
telepiiléseibé] egyesitett varos. L: 43 400 (1960). Haas, Johannes Wander de (1878— ): holland fizikus. Hinsteinnel kézésen végzett kisérletével kimutatta (1915), hogy magnesezés hataséra a felftiggesztett ferromaégneses anyag elfordul (Hinslein—de Haaseffektus). Az alacsony hémérsékletek fizikajaban (az abszolut nullapont megkoézelitésében) is jelentés eredményeket ért el.
Haas, Joseph (1879— ): német zeneszerzé. Egy ideig a miincheni Zeneakadémia igazgatdéja. Zongoramtiveket,
operdkat,
oratériumckat,
kérusmuveket
irt Mtiveiben a német hagyomanyokat
stb.
(Brahms, Reger)
népies humorral, optimista hangvétellel paérositja. Haase, Hugo
(1863—1919):
német szociéldemokrata,
a centrizmus ismert képviseldje. 1917-ben a + Mtiggetien Szocidldemokrata Pari egyik alapitéja és vezetdje, az
1918-1 novemberi forradalom idején létrejétt népi megbizottak tanacs4nak tagja. Megalkuvé politikaja elcsegitette az ellenforradalom szervezkedését. Haasz Arpad (1896— ): marxista kézgazdasz, egyetemi tanér, a kézgazdasdgtudomanyok doktora, az MSZMP Budapesti Paéribizotisaégénak tagja. 1915 vége é6ta aktivan részt vesz a forradalmi munkdésmozgalomban. A Kommunista Parthoz alapitésakor 1918-ban
esatlakozoti, 1919-ben, a Tanacskéztarsasag idején felelds munkaét végzett. 1919 végété] 1935-ig mint emigrans Bécsben élt, és fontos funkciédkat t6ltétt be az Osztrak
Kommunista
Pariban.
A II. vilaghébort alatt 5 és }/,
évet téltétt bdrténben és koncentracids taborokban. A felszabadulés utén hazatért és kiilénféle felelds beosztaésokban dolgozott. — Az imperializmus legujabbkorci fejlédésének kérdéseivel, valamint az ujratermelési ciklus sajatosségainak vizsgélaiaval foglalkozik. hab: olyan —diszperz rendszer, amelyben a diszperz rész gazhalmazdllapott. Aszerint, hogy a diszperzids kGézeg szilard v. folyékony, megkilénbéztetiink szilaérd ~ot (pl. a ~gumi) és folyékony ~okat (pl. szappan~, szaponin~,
fehérjeoldatok
~ja).
Jellemzé
a
-~okra,
hogy az egyes részecskék térbelileg még fiiggetlenek ugyan, de olyan kézel vannak egymashoz, hogy a kézét-
tiik
lev6
diszperzids
kézeg
vékony
réteg
v.
hartya.
~ot eléallithatunk tgy, hogy megfelelé habzéképességt folyadékba gazt dolgozunk be (pl. tejszinhab felverése). A folyadékok habzdsa és a folyékony ~ok 4landdsaga szoros ésszefiiggésben all a folyadék —feldletc fesziltségével. Minél kisebb valamely folyadék felileti fesziiltsége, anndal nagyobb a habzdképessége. A folyadék feliileti fesziiltségét csékkent6 anyagok (un. kepilldraktiv anyagok) névelik a folyadék habzdképességét. A viz habzéképessége pl. névelheté szappanok, aikoholok, aldehidek stb. hozzéadaéséval. Haba, Alois (1893— ): eseh zeneszerz6. Temperalt negyedhangu, majd hatodhangt zenei hangrendszer megalkotasaval foglalkozott, s errél szimos elméleti tanulmanyt
irt.
Szimfonikus,
kamara-,
zongora-
és
kérus-
mtiveket kompondlt részben negyed- és hatodhangu rendszerben. Eiabakvk: a tizenkét détestamentumi ,,kis préféta”’ egyike. Eletrajzi adatai ismeretlenck. Erételjes nyelvezeii kényvét kora tarsadalmaénak elnyomas ellen irta.
btinei és a kaldeus
Babana [avana], Havanna, La Habana, eredetileg San Oristébal de la Habana: Kuba févarosa és legfontosabb kikétéje a sziget ENy-i részén. L: 785 800 (1958), a kiilvérosokkal 1,2 millid. A Nyugat-indiai-s7k. legjeleniésebb kereskedév.-a (Kuba désszes_ kivitelének és behozatalanak 1/,-4t bonyolitja le). Dohanyfeldolgozas (,,havanna-szivar’’), rumgyartaés, textil-, élelmiszeripar, olajfinomitaés, fémfeldolgozés. Hajdé- és légikézlekedési csomépont. Régi egyetem (1721). — A spanyol Diego de Velazquez alapitotta 1519-ben, s bar a kiilénbéz6 nemzetiségti kalézok tébbszér megprédaltak, a Nyugat-indiai szigetvilég leggazdagabb
habanera
159
kereskedelmi kézpontjavaé fejlédétt. Kuba figgetlenségének elnyeréséig spanyol kézben volt. habanera [avanera]: kubai (afrikai eredett) k6zéplassi népi tance, amely az egész spanyol nyelvtertileten elterjedt. 4/,-os utemti,
ritmusa:
. Stilizaél-
habora
Haberlandt, német tanar.
Gottlieb
(1854—1945):
névényanatémus
és
habanok
(pl. Bizet Carmenjében).
: Sv4jcbdél Ausztrian 4t morva féldre, majd a
16. sz. kézepén a Felvidékre bevandorolt —anabaptistak. Péként fazekasaik voltak hiresek (habdn fajansz). Korai edényeik (17. sz.) formain és diszitésén eredetileg olasz
sziiletésti
A szervek széveti szerkezetének
tanulmanyozésan
kivul fejlo6déstani és élettani kérdésekkel is foglalkozott. Egyik megalapozdéja volt a névényi hormonok kutaiasénak. Haberle Karoly (1764—1832)
tan a mtizenében is eléfordul ’ Beldle fejlédétt ki a tangé.
mo.-i
névényfiziolégus, egyetemi
: németsziiletésti, Mo.-on
letelepedett botanikus, egyetemi tandr, a pesti Fiivészkert igazgatéja. Féként a hazai ndvények termesztésével és a magyar névénytan térténeiének kutatasaval foglalkozott. habgumi, laticel: gazbuborékokkal fellazitott szerkezetti gumi. Habb& vert -—/atexzbél késziil, formaba éntéssel és vulkanozdssal. Ertékes kdrpitozé és hangszigetelé anyag.
habilitaci6é, tandéri
habeliidids
képesités;
cement hozzaadasaval cement~ot készitenek. — Epitéelemek
kétésére,
hézag
kitdltésére,
vakolat
készitésére
szolgal.
Habarovszk: 1. varos az OSZSZSZK-ban, a TavolKeleten, az Amur menién, a szibériai vasut mellett.
~ tart. székh.-e. L: 322000 (1959). Hajé- és gépey., koolajfinomités, nagy faipari kombinat, élelmiszeripar. Folyami
kikét6.
(OSZSZSZK),
ter.
—
2. tartomany
860000
km?,
a birobidzsani
L:
a Tavol-Keleten
1143000
Zsidé
(1959).
Teriiletén
fekszik
AT.
Habeas a test’):
Corpus Act : nagyobb kiterjedésd, épulettel v. éptiletekkel is rendelkezé6 mezégazdasagi birtok neve Dél-Amerikéban és Mexikdédban.
Hacker-szala (ném.
Saal ’terem’): a régi Pest hires
épiilete. 1776-ban épitette jogaszok megbizdsdbdél Hacker Jézsef. A tanctermében rendezett nagy balok, majd az 1809-t61 12-ig benne jatszO magyar szinésztarsulat (koztik az itt feltGnt Déryné, Kantorné és Békési dlnéven Katona Jézsef) tették nevezetessé. Haes: 6tk., Somogy m., fonyédi j. L: 1100 (1960). Va.: Lengyeltéti.
Hacsaturjan, Aram Ijics (1903—
): szovjet-drmény
Hadamard
[4damar],
matematikus,
tagja.
A
Jacques
egyetemi
matematika
(1865—
tanaér,
majd
a
):
Francia
minden
francia
Akadémia
agdéban
jelentds
eredményei vannak, igy kiilénésen a komplex figgvénytan, a szdmelmélet, a differencidlegyenletek teriiletén és a geometridban. Aktiv tamogatdéja a francia és a nemzetkézi békemozgalomnak. hadaprod, kadét: 1. a régi hadseregekben parancsnokok mellé beosztott, féként nemesi sz4rmaz4su ifjak, akik itt sajétitottak el a tisztek szamara sziikséges gyakorlati és elméleti tuddst. Mint tisztjeldltek mtkédtek a vezetéssel kapcsolatos feladatkérékben (felderités,
hirvivés stb.). — 2. az Osztrak— Magyar Monarchidban, valamint a Horthy-hadseregben a II. vilaghabort alatt a tiszti iskolasok egy fajtaéja volt. A ~ négy k6zépiskola utan keriilt a hadaprédiskolaba, ahonnan 4—5 évi
tanul4s
utén
mint
~-tiszthelyettes,
ill. a
Horthy-
hadseregben mint zészlés keriilt ki. Egyévi tovabbi szolgdlat utan lett hadnagy. — 3. a Horthy-hadseregben a masodik éviiket szolg4l6 karpaszomdnyosok lettek ~-szakaszvezetok v. hadapréd-érmesterek, ha tartalékos tiszti kiképzésre alkalmasnak talaltaék éket.
hadaszat : —stratégia hadbirésag : —katonar birdsdgok hadbiztos: eredetileg a csapatok ellatasat intézd hadtaptiszt' elnevezése, majd az Osztrdk— Magyar Monarchia és a Horthy-korszak hadseregében a hadtapszolgalat vezeté funkcidit betélté tisztek neve. A ~ok kul6én ~i iskolat végeztek, és a vezérkari tisztekhez hasonléd megkiilénbéztetd jelzést viseltek. Ma naélunk ilyen értelemben vett ~ok nincsenek. Hadész:
az
testvérének
dalmanak
—alvildg
neve
istenének,
Zeusz
a gérég mitologiaban.
uralkoddéja,
az
és
Poszeidén
A holtak
biro-
6
birtokaéban van a lathatatlannaé tevé sisak — a halal szimbdélumaként. Mint a féld alatti kincsek urdt Pluténnak (plutosz = gazdagsag) is nevezték. Latin megfeleléje Pluto v. Dis. ~nek nevezték a halottak képzelt tartézkodasi helyét,
az alvilagot
is. Gyakran
az
alvilagot 6rz6 kutyajaval, —COerberusszal &brazoljak. hadgyakorlat, mandver : hadosztalyok, hadtestek részvéte-
lével tartott nagyszabasu gyakorlat.
A résztvevdé
csapatok
egy része rendszerint az ellenség szerepében miuik6édik. A esapatok teljes hadi felszereléssel, némelykor hadilétszamra kiegészitve vesznek benne részt; nagy
k6ételékben olyan
Hadész (szobor a rémai Villa Borgheseben)
rium tanara. Mjaszkovszkij tanitvanya volt. Népzenével is foglalkozik, népzenekutatdsokat végzett Orményo.-
feladatokat és megkézelitéen olyan koriilmények k6z6vb oldanak haboruban. hadiadé6, subsidium kertesvdros. Foéldesurai k6zétt voltak: Zsigmond kirély, Brankovié szerb fejedelem, a Hunyadiak, a Bathoryak.
Hajdisag
171
Hajduidorog 1609-ben Bathory Gabor erdélyi fejedelem adta Bocskai
saik miatt rendelték el a hatés4gok ismételten is kiirté-
hajdtinak. Ez a kézponti fekvési hajduvaros lett késébb (1699-61 1876-ig) a Hajdukeriilet székhelye. Hrre
sukat a 16—17. sz. forduldjan.
emlékeztet a zeleméri csonkatorony, a nagyszalontai mellett a hajdukor legérdekesebb épitészeti emléke. Hajdidorog: 6tk., Hajdu-Bihar m., debreceni j. (Nyirség). L: 11000 (1960). Dohdny- és gyiimélester-
mében,
mesztés. Tangazdasdg. Malom, tejipar. Mezdgazdasagi szakiskola. Gor. kat. piispékség. Hataraban honfoglalaskori temeté. Hajdthadhaz: 6tk., Hajdt-Bihar m., debreceni j. L: 13 100 (1960). Szélétermelés. Gépdllomaés. Malom. — Ref. templomaét Yb/ Mikldés tervezte. hajd&k : alkalmilag katondskod6 szegénylegények 16. sz.-ban elterjedt dsszefoglal6 elnevezése. Hredetiiket tekintve hérom f6 csoportjukat ismerjiik. Egyik csoportjuk tagjai a 15. sz.-ban felviragz6 marhakereskedelem hajtéinak utédai voltak, akik a 16. sz.-i térdk habortk miatt kenyeriiket vesztették. Egyesek kizarélag ezekben lattak a~
dOseit,
és a szomszédos
né-
peknél elterjedt hajdukok nevét is a magyar szébdl szarmaztattak, holott éppen a délszlav eredetti szegénylegények voltak a mo.-i ~ méasik nagy csoportjénak eléddei. A t6rdék héditék balkani terjeszkedése ellen kis csoportokban harcolé szegénylegények a nép érdekeit védve igyekeztek
visszaszerezni,
nekiiltek
a
fiiggésbdél.
hdéditék
eldl,
kézétt a gyézel-
tizezer hajdut letelepitett
(hajduivdérosok), s hajduszabadsagot
adott nekik. Foéldjiikért katondskodni tartoztak, de mentesek voltak minden Allami és féldesuri teher aldl, és varosaik nemesi kivaltsagokat élveztek. Bocskai haldla utén, mikor a Habsburg reakciéd veszélyeztette a bécsi
békét s vele a ~
kivdltsdgait,
a ~
1607—1608-i
f6l-
kelésiikkel védték meg mindkettét. Bathory Gabort 6k segitették HErdély tronjara (1608), Mdtyds foherceg zsoldjaban kézrejatszottak I. Rudolf lemondatdsdban (1608). Beihlen Gabor seregét a székelyekre (darabontokra) és a ~ra alapozta. Egyes nagybirtokosok is telepitettek ~at
tordk6kt6l veszélyeztetett birtokaikra. A hajduszabadsdgq, amely feudalis keretek k6z6tt a szabad paraszti életet jelentette, az egész 17. sz.-ban nagy vonzdéerét gyakorolt a jobbagysagra. Il. Rakéczi Ferenc is hajdtszabadségot igért a fegyvert fogéd parasztsdgnak. A 18. sz.-ban a féldesurak a legtébb hajdut jobbagysorba siillyesztették. Csak a Bocskaitél telepitett 6 hajduvaros érizte meg si szabadsagdt. — Irod. Gyérffy I.: A h. eredete. 1938; Racz I.: A Hajdusag térténete. 1957; Szendrey I.: A bihari h. pere a hajduszabadsaégért. 1958; Béres— Médy: A hajdusag térténetének és néprajz4nak irodalma. (Forrasok, tanulmanyok, cikkek.) 1956.
varosbél
a Bocskai altal
all6
—
nemesi.
varmegye
hatadsk6rébe
nem
tartoz6 — 6nallé kézigazgatdsi egység. A kézés_ kivaltsaégok védelmében jétt létre Bocskai haldla utan, s
egy-
ill.
1604—1606
Hajdukeriilet, Districtus Hajdonicalis:
bolni a térék6k Altal foglyulejtett idejtileg fosztogatték a hdditékkal megalkuvé feudélis urakat. A 16. sz.-ban a hajdukok tevékenysége elérte Mo. teriiletét. A ~ harmadik és feltehetéen legnagyobb csoportjat azok a féldénfuié parasztok (jorészt alféldi magyarok) alkotték, akik a t6rok haboruk iddszakéban elme-
aki halabdél mintegy
tiszantuli birtokaira
—
dénté szerepe volt Bocskai
alapitott 6 (a 18. sz. elejéig Polgarral egyiitt 7) hajdu-
viSszara-
rabokat, elhajtott dllatokat;
kb. 30 ezer hajdunak
Gyaloghajdu
(Esze Tamas 1708-ban {1, Rakéczi Ferencté) kapott efmerében lev6 eredeti utan)
kiszakadtak
a fdldesuri
A ~ jelentés szerepet jatszottak a Ddzsa vezet-
te paraszthaboriban, majd a kévetkezé évsz4zad honvédé és antifeuddlis mozgalmaiban. Egy résziik a vég-
vérakban zsoldosként harcolt a térék6k ellen (kiralyi ~,
éndllésdgdét esak 1876-ban sziintették meg. (Az akkor létrehozott Hajdu varmegyébe olvadt be.) A ~ben a végrehajté hatalmat és a birdskoddst valasztott tisztvisel6k gyakorolték, élikén a fdékapitannyal. 1790-té] kezdve a rendi orszéggytilések alsé téblajara kévetet kuldtek. — A ~ teriilete majdnem 1000 km?, székhelye Hajdubészérmény volt. Népessége a térdk idédk végére igen megfogyott, 1720-ban mindéssze 4700-ra rugott. 1870-re ez a szim jérészt bevdndorlassal 63 ezerre nétt. hajdukok : délszl4v, moldovai, havasalféldi felkelék elnevezése, akik a 16—19. sz.-ban fegyveres harcot vivtak a térék elnyomédk ellen. Nagyrészt a parasztsag részvételével kibontakozé6 harcuk antifeuddlis jellega volt. Mint a nemzeti felszabadité hare egyik formdaja, mozgalmuk jelentés szerepet jatszott a torédk uralom megdéntésében. A ~ mozgalma helyenként szervezett
format dltdtt, igy pl. Bulgdéridban a 19. sz. mdsodik felében az orosz—térék hdboru idején (1877—78) a ~ egyutt harcoltak a regularis orosz hadsereggel, majd az alakulé bolgaér hadseregbe olvadtak be. Hési harcukat a népkoéltészetben a hajduk-énekek 6rzik.
Hajdinanas:
ENy-ra.
L:
jjv.,
18400
Hajdi-Bihar
(1960;
m.,
Debrecenté!
2/, részben mezégazdasaégi
népesség). Nagy hatarat a Keleti-fécsatorna szeli at. Buza- és kukoricatermesztés. Sertés- és szarvasmarha-
tenyésztés. Ag., gépallomds.
Lovas hajdu (18. sz.-i vizfestmény nyomaén)
gyalog~, lovas ~); fogadta
szolgdlataéba
mas résziiket egy-egy nagybirtokos (szabad
~),
elsésorban
tamadésok visszaverésére. Ha senki éket, csatlakoztak a rabl6-fosztogaté hez, és nemecsak a térdk6k, hanem
a
térdk
sem fogadta fel szegénylegények-
a feud4lis urak ellen
is dllandé harcot vivtak. A feuddlis urak elleni tamadé-
Malom, téglagydr. Szévet-
kezeti haziipar: szalmakalapgyartés. — Gimndzium. Gyogyfiirdé. Egykori —kertesvdros. Hajdisdg: lapos lészhét a Tiszantil B-i részén, a Nyirség homokvidéke, a Hortobdgy artéri siks4ga és a Berettyé \k6z6tti nehezen elhataérolhaté keskeny sav. Tiszavasvaritél, ill. Hajdananastdl 60 km hossztsdgban és 10—20 km szélességben huzédik D-nek Hajduszovatig és Hajdubagosig. Eléggé tagolatlan 100—110 m magas lésztaébla, Hajdubészérménytél D-re 165 m-ig emelkedik. Felszinébe régi kanyargéds folyémedrek (Kosely-ér, Pece-ér stb.) vagéddtak be. Ny-i szélén halad a Keleti-focsatorna. Wghajlata szélséséges, nydron sok napfénnyel; évi csapadékatlaga 550—580 mm. Faban szegény fiives puszta. Termékeny mezdségi talajaén eredményes buza- és kukoricatermesztés nagy termésdtlagokkal. A réteken és legelékén sertés- és juhtenyésztés; K-i homokos szegélyén szélék és kisebb erdék vannak.
Hajdisagi Gyégyszergyar Asvanykinesei a hévvizek és fdldg4z (Hajdtszoboszld, Hajdubészérmény, Debrecen hataraéban). — Az 4rmentes tajon a kézépkorban sok falu volt, melyek a térdk hdédoltsag idején elpusztultak. (+még Hajdikerilet) Hajdusagi Gyégyszergyar: Mo. egyik legnagyobb gyogyszergyara. Az els dtéves terv keretében 1952-ben létesiilt 50 millid Ft-os beruhdzdsi kéltséggel. Telephelye Debrecen. EHlsdésorban antibiotikumokat gyart; termelésének 20%-at exportalja. A ~~ 1960-ban egyesiilt a régi Debreceni Gydgyszergydrral Biogal Gydgyszergydr néven.
A
méasodik
6téves
terv
keretében
jelentdsen
kibévitik. Hajdasiamson: 6tk., Hajdu-Bihar m., debreceni j. L: 7780 (1960). Dohényszarité. Malom. Bajduszoboszlé : jjv-, Hajda-Bihar m., Debrecentél DNy-ra a Hajdusdgban. L: 19 660 (1960). Cukorrépaés gyiimdlestermesziés.
Nadgazdasag.
Borsdsi
4g., tan-
gazdasag, gépallomas. Malom, téglagyér. Hataraban nagy foldgaztelepeket tartak fel, hasznositésukkal kapesolatban fdldgazvezeték épitését tervezik. — Gydgyfiirdd. 73—178
C°-os sés, brémos,
jddos hévvizforrasaira
latoga-
tott udiilohely telepiilt. — Els6 lakéi valészintleg hunok voltak. Maga a helységnév feltehetden szlav eredeti. Hey idében a Hunyadiak, majd a Szapolyaiak, ill. az Enyingi Tor6k6k voltak a fSldesurai. 1606-ban Boeskai 700 lovas hajdut telepitett szoboszléi birtokara. A régi hajdtuvarosnak még megvan az a bastydja. melynél 1660-ban 300 hajdu haldl4ig kitartott a térdk sereggel szemben. Jellegzetes --kertesvdros volt. — Irod. Csomor— Huszti— Szegedy: H. Debrecen. 1955 Hajduszovaét: 6tk., Hajdu-Bihar m., derecskei j. L: 3880 (1960). Sertés- és juhtenyésztés.
hajdatame : férfitane bottal v. karddal. A tanec eredete aines teljesen tisztazva ; neve a 16. sz.-ba nyulik vissza. Fegyveres
tance volt, amelyet
Hajmaskér
172
ének- v. dudaszéra
iranyu kezdeti sebességre, az un. hajitds: sebességre gyor-
sitja fel. Pl. léfegyvereknél a ~t a lévedékre a robbanéanyag
nyomasa
hajitégép:
sztikebb
értelemben
a
pl.: Nyiregyh4za,
Ujfehérté,
gerendaszerii
nyilak,
a megerdsitett helyek védelmére, ill. az azok ellen inditott tamadasra hasznalték, de az i. sz. 4. sz.-ban
mar a nyilt mezén folyé harcban is alkalmaztak.
A ~eket
a 14. sz.-t61 kezdve fokozatosan kiszoritottak a ttizfegyverek. Matyas kiraly Bécs ostromanal (1477) agyuk
mellett még ~et is felhasznalt. — Két f6 tipusra oszthaték: a lévedéket lapos iv alaki palyan lové —katapultékra és meredek iv alatt veté —balliszidkra. Az elébbiek lényegében allvanyra szerelt nagy ijpuskak, az utdbbiak pedig nagy allvanyos parittyadk. hajlam, diszpozicid sémi
*esindlok’ — fecz ’csindltam’; Gabe ’adomany’; arab katab
dsszeolvadt
nyelvek
nyelvek
pl. az (lat. faczo
ném. geben ’adni? — ’irt? — katib ‘irddeak,
ird’ — kitab ’kényv’). 320 Hajmas: ktk., Somogy m., kaposvéri j. L: (1960). Hajmaskér: 6tk., Veszprém m., veszprémi j. L: 1670 (1960). Hatérdban a kietlen dolomitfennsik katonai
Hajnal
173
gyakorlétabor. Az I. vil4gh4bort alatt a legnagyobb mo.-i hadifogolytabor, a Tandcskéztarsasig bukdsa utdn internalétaébor volt.
Hajnal Anna (1907— ): kélté. A Nyugatban lépett fel verseivel. Trencsényi-Waldapfel Imrével egyiitt szerkesztette az Argonautdk c. szépirodalmi folydiratot
(1936 —38). Verskétetei:
Himnuszok
és énekek,
Ossze-
gytijt6tt versei, Esék, szelek, csillagok stb. Hajnal Istvan (1892—1956): torténetird, egyetemi tanaér, a térténettudomdnyok doktora. Legjelentdédsebb
mitivében a kézépkori irasbeliség ésszehasonlité torténetével foglalkozott. Egyetemes térténeti tanulmaényaiban hangstlyozta
a gazdasag és kivalt a technika
tényeinek
fontosségét. Miveiben erdédsen érvényesiilt a polgari szociolégia idealista iranyzatainak hatasa. hajnalka (Ipomaea): a szulakfélék (Convolvulaceae) csaladjaba tartozé névénynemzetség. Kertjeink kedvelt kapaszkodé disznévénye a biboros ~ (L. purpurea) és a kékszint~ (1. rubo-coerulea). Téleséres viragaik fehér, piros, lila v. kék sziniek. Jdliustél észig viragzanak. Trépusi rokonuk a —batdta.
hajnalmadar (Tichodroma): a takuszfélék (Certhiidae) csaladjaba tartozé6 madarnem. A _hazankban ecsak désai és téli kdborlasai kézben megjelend egyetlen faja (IT. muraria) veréb nagysagu, palaszirke. Szarnyat élénkpiros foltok diszitik. Sziklakon Imre
jogtorténész,
tanar,
az Kék virazi bajnalka virdya és levele
intézménytoérténet:
(fdleg
birdédsAgszervezeti) részei azonban alapveté fontossagu anyagot tartalmaznak. Fébb miivei: Magyar alkoimdany
és jog az szervezel
Arpddok és
perjog
alatt, az
1872;
Arpdd-
A
és
magyar
bérdsdgi
vegyeshazi
kirdlyok
alati, 1899. Hajnéezy Joézsef (1750—95): kivalé jogtuddos, a magyar jakubinusok egyik vezetdje. Plebejus értelmiségi esaladb6él
szarmazott.
Ugyvédi
nyelven beszélt. de nem
diplomat
szerzett,
tdébb
nemes és protestans volta miatt a kormaényszervek nem alkalmaztaék. Ezért titkari 4llast vallalt Széchényi Ferenc gréfnal. Csatlakozott a szabadk6miivesekhez, és meggydzédéses jozefinistava valt. II. Jézsef Szerém megye alispanjava ne-
vezte
kéz6tt
a latin
terjesztette.
Tarsasag egyik
igaz-
gatojava nevezte ki. Ezért a mozgalom felszimolasakor haldlra itélték. 1795. maj. 20-4n fejezték le a Vérmezén, Mivei: H. J. kdézjogi-politikai munkd.. Szerk.: Csizmadia A. 1958. — TIrod. Bénis Gy.: H. J. 1954.
hajé: 1. kilonbézé célokra épitett vizijdrmu. A katonai jellegi -hadihajékon kiviil megkiilénbéztetiink személyszallité, teher- és kiilénleges rendelteiésti ~kat (balnavadasz-, halasz-, jégtéré, kAbelfekteté, vontatd és tolé ~k stb.), tovabb& sport~kat. A ~khoz sorolhaték még az wszdmiivek (All6~, ~malom, komp, uszodatutaj],
uszodokk stb.), valamint az wszd munkagépek (cdlépvers, kotrd, szivattyus ~,
uszddaru
stb.). Kdézlekedési
teriilet
szerint megkilénboéztetiink tengeri és belvizi (folyami és tavi) ~kat. Meghajthaték a ~k evezdkkel, vitorldkkal és gépek segitségével ; a hajtdéerd nélkiili wszdly~ vontatasra szorul. A ~ vezetése a parancsnoki hidrdél térténik, mely kb. a ~ elséd harmadan.magasan a fedélzet, ill. a felépitmény f6lé épiil, és a ~test egész szélességére kiterjed. Itt nyernek az iddjardstél védett elhelyezést a kormanykeréken kiviil a~ iranyitasdhoz sziikséges berendezések (tajolék, géptavirék, radidiranyvev6, radar 6s eszk6z6k
(térképek,
szextansok,
kronométerek
tovaébba
a
nemzetk6zi
szerzdédések-
ben eldirt szamt és minéségi mentéeszk6z6k (csénakok, ovek, tutajok stb.). A~ nagysagara (hossz-, szélességi és oldalmagassagi méretein feliil) jellemzé adatok: 1. a regisztertonnaéban megadott brutté (az d6sszes zart helyi-
MTA tagja. Konzervativ alkotmanytorténeti felfogasa, amely sokéig hatott a magyar alkotmany- és jogtérténeti irodalomra,
egészében elavult. Munkdéinak
barétai
alkotmanyt
1794 tavaszan Martinovics bevonta a jakobinus mozga-
htitéberendezések,
(1840—1902):
egyetemi
jakobinus
lomba, és a Szabadség-Egyenléség
stb.)
—Hainan
Hajnik
jogét is. 1793-ban
leforditott
stb.). A ~ felszereléséhez tartoznak a horgonyok és rakodédaruk —csérldikkel, a sebesség- és mélységmérésre szolgal6 berendezések, az akusztikai, fény- 6s lobogdjelzékésziilékek, a kilonféle ttizbiztonsagi. szellézé- és
keresi tapl4lékAt rovarokbdl. Hajnan:
miivelédési nyelvre
ki.
Jézsef
mint nem nemes,
ségekre
vonatkoztatott), ill. netté
(csak
az
utasok,
ill.
hasznos teher befogadaésara szolgalé helyiségekre vonatkoztatott) tonnatartalom, ill. térfogat (1 regisztertonna = = 100 kéblab = 2,83 km*); 2. a hordképesséy (tonnaban);
3.
hadi~knak,
valamint
sport~nak
a
vizki-
szoritdsdt (deplacement) adjék meg, a kiszoritott viz tonnaban megadott silyat, amely Arkhimédész térvénye szerint megegyezik az uszé hajé teljes sulyaval. A belvizi ~k sebességét km/éraban, a tengerjérékét csomdban (1 esomé = 1 tengeri mérféld/éra = 1552 m/éra) szokas megadni. A belvizi ~k nagysagat a hajéz6 ut szélessége és mélysége szabja meg; a Kézép- és Felsé-Dundn hasznalatos ~k legnagyobbjai csak 1000—1200 t hordképességtiek, mig a Volgan 3000—5000 t-s uszdly~k kézlekedhetnek, sét az als6 szakaszon van egy 20 000 t-s tartalyuszély is. A ten-
geri személyszallito ~k legnagyobbika az 1932—38 kézétt
120
haldla utan
iO
4llas4t vesz-
1OQA
{ en
(sce
hojoter
© esters Tonk- hojoter
tette. Az 1790—91-ben kibontakozé6 nemesi mozgalomtél tarsadalmi-gazdasdgi reformokat vart. O maga német és latin nyelvG répirataiban kéve-
telte az 6rékvaltsagnak és a jobbagyok birtokjogénak térvénybeiktatasat. A nemesi kivaltségok biztositasara leszikiilt mozgalomb6l hamarosan kidbrandult, és a francia forradalom eszméi felé fordult. Ezeket 1791-t6l irasaival igyekezett széles kérben népszeruisiteni; nézetei egyre radikalisabbaé valtak. Az adézasré1 irt munkdjéban birdlta a magyar feudalis alkotmanyt, Hajnoczy J6zsei tevagott (egykoru vizfestmény)
feje
kévetelte a nemesség megaddztatasat, javak szekularizdciéjat.
az Ssszes egyhAzi
A kézteherviselés,
hivatalképes-
ség, sajtészabadség kovetelésével mar a polgari dllam \étrehoz4sét szorgalmazta. Hangoztatta a jobbagysdg
Siig sspeae pe Cer Oe ae A vilaég tengeri kereskedelmi hajé6dllomanya, 1892—1959 (csak a 100 BRT, ill. anndl nagyobb hajék)
(milli6 BRT)
hajé
174
épull angolt ,,Queen
Mary”’ és ,,Queen
Elizabeth’;
ezek
hajé
37,5 csomé
~vk tipusai kiilénbéz6k, a par széz t-s parthajézasi g6z6stél a 30 000 t-s nagy éreszaéllitd ~ig. Az olajszallité tartaly- v. tank~k korszerti tipusai 20 000 t-n feliili hordképességtiek, és sebességiik 14—18 csomé. A vildg jelen-
esucssebességével megnyerte az Atlanti-dceaént leggyorsabban atszeld ~ jelvényét, a ,,K6k szalag’’-ot. A teher-
Altal Japanban épittetett 104 000 t hordképességti ,,Uni-
80000 A
BRY-4n
jelenlegi
amerikai
feliiliek, 6s sebességiik
leggyorsabb
tengeri
,,United States”
(az Argonauték
54500
személyszéllit6é BRIT-val;
Ogéri¢ hajo hajojat &braazu.o pompej!
Gordy
Normann
salya
hajé (a bayeux-i
30 csomé
k6riili. ~
az
legi legnagyobb ~ja is tartaly~,
Romai tallestmény
(i. e. 400)
utdn)
és rOmai
karpit alapjan
késziilt
Kereskedeimi
hajo
modelije
rajz) és 13. szizadi
hajé
haromsorevezés (triremis)
egy amerikai
hajd
2? (i. sz, 200 kériii)
(1284-b6l
sza4rmazé
pecsét
alapjan)
vallalat
hajé
175
hajé
verse Apollo”. A vizi kézlekedés meggyorsitdséra, kiiléné-
hajé). —
sen kisebb egységeken tjabban, egészen ujszeri megold&sokat alkalmaznak (—-hordsedrnyas hajé, +légpdrnds
dsszessége a ~dllomdny (~park). A kereskedelmi ~4llomanyok alakulésat a kévetkezé tablazatok szemléltetik.
Egy
hajdézasi vallalat, ill. egy-egy allam ~inak
dees Kone
Ray (ony
Foldkézi-tengeri galya (14. sz.) és Karavelia Kolumbus :dejéboi (15. sz.)
Az els6 menetrendszertien
kézieked6
angoi gOzds, a William
Vaw-ett (1829) és az els6 duna!
gézhaj6 (Varsaz-Mandelbaum
metszete
utan
1832)
hajécsavar
hajéfuvarlevél
176
A vildg kereskedelmi 1937
19505
ezer Wilécalloraimy Wccnacamecs ebbél: USA cao aain cand sone iecoeeares Nagy-Britanni Libéria® Norvégia , SEDAN» avis vesate wsineteacinne
65 271
|
1959
Van
BRT
118 034
11 788 17 436 . 4347 4475
25 590% 20 286 10 079 9 385 5465
3174 2631 512
4890 4600 4358 4338 4077 3 303 2965 2035 1611
Olas70.° sasiccdees Sslateial eit.» Sele Holanda’ vitorldshajék kivételével 4ltaliban a far alatti -hajdécsavar szolgal (esavarg6zés); csak folyami hajékon szokaésos még a lapatkerék. A meghajtést és tizemfenntartast a hajdgépek biztositjak. (Mozgatésnal a hajdéellenallast kell legyézni, mely az
alaktdl,
surlddastél,
érvény-
és
légellenallastél,
a
hajécsavar szivéhatasatdl stb. fiigg, és amelyet a tervek alapjan késziilt modellek vontataséval hataroznak meg.) Kormanyzasra a far alatti kormdnylapdt szolgal, melyet kisebb hajékon kézi, nagyobbaknaél pedig gépi erdvel mozgatnak a kormdnykerék forgatésa Uutjan. A ~nél szikséges ismeretekkel a ~tan foglalkozik. — 1958ban a vilég ~e 9270 ezer BRT volt. A tékésorszagok kéziil Japdnban, Nagy-Britannidban, Németo.-ban, Svédo.-ban, a szocialista orsz4gok kéziil az SZU-ban és Lengyelo.-ban épiil a legtébb hajé. Mo.-on ~ folyik a Gheorghiu Dej Hajégydrban, az Obudai Hajégydrban. a Balatonfiiredi Hajégydrban és a Dunar Hajdgydrban. — TIrod. V. Plonszkij: A hajé torténete. 1953: Balogh
Bi: BH. 1950! hajéfuvarlevél, fuvarkdtvény, connaissemenl, Konnossement, Bill of Lading: tengeri hajé parancsnoka v. tulajdonosa Altal aldirt okirat, amellyel igazolja azt a kételezettséget, hogy a rakodasi kikétében felvett drut (rakomanyt) a rendeltetési kikét6ben a ~ ellenében, ill.
Llajozas
51 000 tonnas amerikai személyhajé, ma a leggyorsabb (United States)
Teljes vitorlazatu lengyel iskolahajé (Dar Pomerza)
a ace
EA
A 86 496 tonnas francia Normandie (1942-ben elpusztult)
ENR
Dan komphajé (Kong Frederic IX)
Szovjet balnavadasz
Atomerével hajtott amerikai tengeralattjaré (Nautilus)
anyahajé
(Szovjetszkaja
Atomerével
Ukrajna)
Aurora
31 072 tonnas japan tartaélyhajé (Jujo Maru)
WN UNE 4 |, Es
A térténelmi
16 000 tonnas szovjet tartalyhajé (Jegorjevszk)
nevezetességti cirkélé
Szovjet hordszarnyas (Meteor)
sikléhajé
hajtott szovjet jégtéré hajé (Lenin)
Amerikai
repilégépanyahajé (Forrestal)
Szovjet cirkalé (Zsdanov)
Magyar hajégyartas
Baloldalt: Epiilé hajék az ujpesti obélben. Fent: Tengeri hajé vizrebocsatasa az Obudai Hajégyarban.
Uj tipusti 1200 léerés toldhajé
épiil az Obudai Hajégyarban.
1100 tonnas tengeri hajé probautra indul a Gheorghiu-Dej Hajéogyarbol.
A Véci Hajogyarban késziilt 150 sziméilyes kishajé (vizibusz).
Epiilé hajé a Gheorghiu-
Dej Hajogyarban.
A ,,Balaton”’? magyar
1300
tonnds
tengerjard Dunan.
hajé a
Uszaély épiil a Balatonfiiredi Hajogyarban.
Epiilé tengeri hajé a Gheorghiu-
Dej Hajégyarban.
Tengerjaré hajé vizrebocsdtasa Gheorghiu-Dej
a
Hajéogyarban.
A Balatonfiiredi Hajégyarban vitorlasok.
késziilt
hajégépek
177
megnevezett atvevének rendben és jé allapotban Atadja. Forgathat6é értékpapir. Altalaban tdébb példanyban éllitjak ki. hajogépek : a hajé hajtasdra szolgalé és az izeméhez tartozd
gépek
gézturbina
villamos
v.
gytijténeve.
A
Diesel-motor,
hajtés
fdgép
tébbnyire
de lehet
és tengeralattj4rékon
pes villamosmotor
is. Ujabban
kombinalt
gézgép, Diesel-
akkumulAatortele-
vizsugdr-lékhajtasu
atomerével miikédé ~et is épitenek. Segédgépek: manygép, szivattyak, kompresszorok, evaporator
és
korstb.
A paranesnoki hidrél géptdviréval v. szdcsével adjak meg az
utasitasokat
a ~et
kezelé
vépésznek.
hajéhad: —/lotta hajéhid : olyan mozgathaté
hid, amelynél
a pdlya-
kinyitjak. Jégzajlas elétt a ~at el kell tavolitani. Ma mar tobbnyire katonai célokat szolgél (pontonhid) v. sziikség-
hidként épitik, mint pl. a felszabadulds utan fovarosunk-
ban is (Petéfi-hajéhid). Allandé jellegG hidként a vasépitése eldtt volt szokdsos;
kdézepén
épilt és
Pestet
Budaval
ilyen volt a 18. sz. dsszek6td
Allandé ~,
mely a Lanchid megnyitasaéig (1849) volt hasznélatban. — ~nak szokas nevezni a partré! arra a tdbbnyire kul6nlegesen épitett uszdlyra vezetd egynyilasu hidat is, melyhez a folyami hajé kikét.
hajékar, havéria arab):
a hajét v. a rakomanyt ért
veszteség v. anyagi karosodas. Kézds ~ az a veszteség v. kar, melyet a hajénak é3 rakomanynak megmentése érdekében veszély esetén a hajé parancsnokénak eldére megfontolt és elhatarozott cselekedete idézett eld, ezt a hajo és a rakomany tulajdonosa k6zésen viseli. A hiilonds~ akkor kévetkezik be, ha az elemek, a véletlen v. baleset kévetkezményeként a hajét v. a rakomanyt kézvetleniil éri kar. Ebben az esetben a hajét é6ré kar a hajé tulajdonosat, a rakomanyt éré kar ennek tulajdonosat terheli.
hajékaravan ;
->konvoj
hajélajstrom, hajéregiscler: egy orszig kereskedelmi lobogéjanak viselésére jogosult hajék telekkényv_ jellegGi nyilvanos kimutatasa. Anyakik6oték szerint vezetik hivatalbél, a beiktatott hajék jogviszonyainak feltiintetssével. A magyar tengeri kereskedelmi hajék anyahiko'dje Bp. A~ot a Magyar Hajézdst és Tengerészeti Hivatal vezeti, és a meg tortént bejegyzésrél lajstromozdsi okmanyt 4llit ki, amely a lobogéviselési engedélyt is tartalmazza. hajolevél: belvizi uszély v. géperejtii hajé tulajdonjogét és lobogdviselési jogat igazol6 okmény, melyet hazankban a Magyar Hajdézasi és Tengerészeti Hivatal illit ki Bp.-en. hajémalom: a vizimalmok egyik faja; lényegében «ét lehorgonyzott hajéd k6éz6tt a vizfolyasté6l forgatott kerék, mely 6rildmavet hajt. Az egyik hajén, a hdzhajén van a malom,a masik, a vélgyhajé pedig a kézéttiik forgé kerék tengelyének tartasara szolgal. hajémester: —fedélzetmester
hajénaplé6:
tengeri
hajékon
a parancsnok
aldtrasa.
yal hitelesitett megszabott beosztasu k6nyv, melyben 4 éras érségenként bevezetik a szél iranyat és erdsségi fokaét, a tenger allapotat, a sebességméré adatat, a meg4llapitott hajéhelyet, tovabba minden fontosabb eseményt. Kik6étében az dru be- és kirakasdt, az utas- és személyzetvaltozast stb. csak naponként vezetik. hajopadlé, hajdpall6: a szobapadlék egyik faja A 12—16 em széles, egyma4sba eresztett (nutolt) fenydfa deszkakat
szegezéssel
régzitik a pdrna-
v. vankosfakra
felszinét rendszerint festik. Eredetileg hajék szintelha taroléd rétege volt, innen az elnevezése. hajopark, hajédllomany : egy-egy orszdg v. egy hajé zAsi vallalat hajdinak d6sszessége. A ~ok dsszehasonlita. s4t
a
—regisztertonniban
teszi lehetédvé (—még
kifejezett
hajoregiszter : —-hajdlajstrom 12 Gj Magyar Lexikon
—+lonnatartalom
hajo).
hajéradar, fedélzeti lokdtor : haszndlt —rddidlokdtor.
III.
hajOkon
hajos:
fdleg
téjékozédasra
a
belvizi
hajék
Allandé
dolgozéinak
gytijténeve. Tengeren a tengerész kifejezés az elfogadottabb. Van fedélzeti, gépszolgdlati és segédszolgdlatot teljestté ~.
Hajés; 6tk., Bacs-Kiskun m., kaloesai j. L: 5610 (1960). Va.: Kaloesa. Téglagyar. A hildpusztai 4g. kézpontja. Szdlétermelés. Hajés Alfréd (1878—1955): épitész. Legjelentésebb épitészeti alkotasa a margitszigeti fedett uszoda. 1896ban Athénben kétszeres olimpiai bajnoks4got nyert (100 és 1200 m-es tszds). A Magyar Olimpiai Tarsasag
iigvvezet6 1956.)
szerkezetet nem szilard talajba épitett pillér, hanem vizen szé fa- v. vashajék (pontonok) témasztj4k meg. Hajékézlekedés esetén a ~ egy részét ideiglenesen
hidak
hajézdstan
elndke
volt.
(Lgy
lettem
olimpiai
bajnok.
Hlajés Gyorgy (1912— ): matematikus, egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas. Geometridval és csoportelmélettel foglalkozik. Legjelentésebb eredménye az un. Minkowski-sejtés bebizonyitasa (1941).
hajéskapitany : géperejii nagyobb belvizi hajé 6naéllé vezetésére képesitett hajés. Mo.-on a kézépiskola elvégzése utan haroméves gyakorlat, valamint egyéves elméleti kiképzés és az utana letett vizsga alapjan lehet a ~i oklevelet elnyerni. Az atkelé és a kisebb hajdk iranyitdja nem ~, hanem hajén —kapitany.
hajotér : a rakomany,
képesitett
hajdvezeid.
Tengeri
ill. az utasok szailitasdra szol-
g4lé hajéhelyiségek ossztérfogata ; rendszerint regzsztertonnadban adjak meg (—nettoregisetertonna).
hajétérés:
a
(pl.
zAtonyra
stb.
kifolyéan),
hajénak futdsbdl,
folytatni nem elhagyni.
oly
nagymérvi
robbandsbél,
melynek
rongdlédasa
dsszeiitkézésbél
kévetkeztében
utjAt tovabb
képes, és esetleg személyzete
is kénytelen
hajévaz : a hajégerinc, bordak, fedélzeti és hosszmere-
vité gerenddk altal alkotott tarté keret, melyre a boritast (kiilhéj lemezei, fedélzet stb.) erdsitilk. hajévontatas ; hajdk, Uszdmtivek v. tutajok mozgatasa
géperejii hajdk (géphajék) v. parti (gépi, allati v. emberi) vonoeré segitségével. hajizas, iavigdcié gyékértérzs stb. A ~
ség. Két lépesé kézti csatornaszakasz neve bége. A hajék
novekedé
Atzsilipeléséb6l és az elszivargdsbél sz4rmazé vizvesztes6get szivattyuzdssal v. kedvezé esetben a gerinctartdlynak nevezett legmagasabb terepszinten épiilt bogébe torkollé vizfolyasbé] pdétoljak.
ményei dudorok formajadban. hajtasos ndvények, sedras
hajézécsatorna : hajézdsra alkalmas mesterséges vizi-
ft. Osszekdthet két természetes
viziutat (pl. Volga—
Don-csatorna, Szuezi-csatorna, v. hazAnkban a Balatont a Dundval ésszek6té Sié-csatorna és a Tiszdt a K6r6s6kvégzddhet v. Keleti-fécsatorna), Odsszekapesol6 kel vakon
is (pl. a Moszkvét
a Volga
folyéval
hajéz6 személyzet, navigdcids személyzet:
ésszekété
a repiilédgép
repiilés kézbeni vezetését és kiszolgélasat ellété személyzet. Parancsnoka a repiilégépvezetd, tagjai a gép tipusatdl figgéen a mdsodvezetd, a megfigyelé v. navigator, a hajdzd rddids, a fedélzeti technikus (v. mérnék), katonai repiildgépeken a fegyverzet kezelésére hivatott hajéz6 lévészek, utasszdllité repiilégépeken pedig az utaskisérd (stewardess).
Fc oeaiie kamarazsilip: egy v. tébb hajé befogadésdra elogendé térfogatu kamrdbél és azt a két végén lezaré zsilipf6kb6l allé mitdrgy, amelynek célja a hajézécsatornék v. csatornézott folyék —vizlépesdinek athidaladsa. A zsilipkamra a magasabb vizszint felé] vizzel télthetd, az alacsonyabb felé iiritheté; vizszintje a hajé haladasi iranyénak megfeleld vizszinttel azonos, amikor a hajé a zsilipbe fut. A zsilipkapu elz4r4sa utén a kamrdt a tovabbhaladaés irényénak megfelelé vizszintre téltik v. uritik, majd a zsilipkapu kinyitésa utén a hajé tovabb haladhat. — Mo.-on jelentések a Dunan a csepeli agnél a Kvassay-~ (1913, hossza 72, szélessége 9, vizmélysége 2,9 m); a Tiszan a Tiszaléki--~ (1953, 85 X17, vizmélység
3,5 m). Eurdépa legnagyobb belvizi ~je az SZU-ban a Don—Volga-csatornan épiilt Cimljanszki (1952, 300 x30, vizmélység 4 m). Nagy tengeri hajék Atzsilipelésére alkalmasak a Szuezi- és Panama-csatornaék ~éei. hajszales6, kapilldris (lat.): igen szik keresztmetszetu csé, melyben a csé falat nedvesité folyadék magasabban, a csé fal4t nem nedvesité folyadék (pl. higany)
tr
1
Witiny
Wy
cstics4n,
a tenyészékupon
ban megkilénboéztethetdk
mar
korai szakasz-
a levél- és oldal~ok
kezde-
névények (Cormophyta): azok a szArazféldi és vizi novények, melyek teste szévetrendszerekbé1 épiil fel, és levélre, szarra, valamint gy6kérre tagolédik. Ide tartoznak 4Altal4ban a kéznapi értelemben vett névények (edényes virdgtalanok, nyitvatermék,
zdrvatermék).
hajtaiés:
kertészeti
elj4ris
a
ndvények
fejlédési
idejének megréviditésére. Célja korai zéldség, gyiiméles. virag (primér6k) piacra hozatala. A kertészet legbelterjesebb aga. A névényeket a tenyészidé tulnyomé részében mesterséges klimaviszonyok k6ézétt (tébbnyire iiveg alatt) nevelik, pontosan igazodva fény-, viz- és tapanyagsziikségletiikhéz. Hazankban kb. 250—300 ezer melegigyi ablak alatt, kisebb mennyiségben — tiveghdzak-
ban hajtatnak zdldségféléket.
Korai zéldségnévényeket
lehet termelni iiveg alatt nevelt palanték korai kiiiltetésével és kiilénleges agrotechnikai eljarasok alkalmazaésaval is. A szdntdféldi korai zdldségiermesztés teriilete nalunk 30—35 ezer kh. F6 teriiletei Gyula. Szentes. Maké,
Heves,
hajté6: kocsis. —
Kecskemét,
Mohadcs
IL, az tigetéversenyeken 2, >hajtévaddszat
vidéke.
a
lovai
iranyité
hajtékar: gépalkatrész, mely a —hajtémtihaladé
mozgast végz6 alkatrészét k6ti éssze a forgd mozgast végzdvel (pl. belsdégési motorok dugattyuit a forgattyus v. kénydkés
Hajtékar
tengellyel). A hosszabb ~t (pl. gozgépen) hajtérudnak szokaés nevezni. hajtémfi:; mozgds atszérmaztatdsdra szolgdlé gépszerkezet. AtszArmaztatés kézben a mozgds jellemzéi (pl. fordulatszim, iraény stb.) vadltozast szenvedhetnek. Fébb tipusai: 1. A mechanikus ~vek, melyek a —mechamzmusok egy fajtajat képezik, és a mozgds atvitelét a mozgé elemek k6zétti merey kapesolat (un. kinematikai lanc) segitségével végzik. Forgé mozgast forg6 mozgassé alakitanak At a fogaskerekes -~vek
(fogaskerék-szekrényelk), csiga-~vek, tagabb Hajsz4les6 a) kapill4ris emelkedés,
b) kapilldris siillyedés
pedig alacsonyabban 4ll, mint vastag csdben. Ennek az. un. kapillaris emelkedésnek, ill. siillyedésnek oka a feliileti
fesziiltség.
hajszalesévesség ; —hapillarités hajszalér, capillaris (lat. ’*haj’> : a gerincesek artérids (verderes) és vénds (gytijtéeres) véredényrendszere k6zé iktatott, és a test szinte valamennyi szévetében és szervében gazdag haldézatot képezé érrendszer egyes eleme. Alig néhany mikron 4tmérdéji, fala két sejirétegbd] (belsé : endothel- és ktilsé: pericyta-réteg) és e kettd k6zétti vékony alaphartyaébol all. hajtany, drezina, draisine {K. Drais nevébél) : kézze) v. labpedallal, ijabban robbanémotorral hajtott kénnyt vastti jarmti. Pdlyafenntartdsi eélokra, hasznaljak. hajtas, cormus (gér.-bél): (név) a magasabb rendti zold névények leveles széra. Tengelyét a levelek szdr-
a@
kapesol6rudak,
Kanddé-keretek,
szij-,
értelemben kétél-,
lanc-
stb. hajtasok. Forgé mozgast haladé mozgassa és viszon? alakitanak At a —forgaityus hajlémtivek, a biitykéstaresés
~vek, kilincses
~vek,
kulisszis
~vek,
himbas
szerkezetek. 2. A hidraulikus ~vek is forgé mozgaést alakitanak 4t forg6 mozgdssé. Ezekben a mozgé elemek k6z6tt nines merev kapesolat, hanem azt egy folyékony energiahordoz6
kézeg (pl. olaj) valésitja meg.
atvitele rugalmas
saga
nemesak
mentesen meghajt6
hasznaljak.
és szabdlyozhaté.
lépesdsen,
hanem
A mozgas
A méddosités
folyamatosan,
nagy-
ldkés-
valtoztathatéd. — A kéznyelvben gyakran a szerkezet (motor) helyett is a ~ kifejezést
(+még
sugdérhajtémt)
hajtérad : hosszabb -—-hajtékar, a hajtémt egyik szerkezeti része (pl. gézgépen a keresztfej és a forgattyus fotengely kézétt). Az egyik vége kérmozgaést, a masik vége alternalé (oda-vissza) haladé mozgast végez. hajtészij: gépalkatrész, +gépsztjbdl késziilt végtelen szalag kerekek v. tengelyek forgdsdnak és a keriileteiken fellép6 erédknek dtsz4rmaztatésdra. Korszerti gépeken
hajtovadaszat
haladas
179
kozvetlen atszirmaztatast igyekeznek megvaldsitant (fogas-, dérzskerék stb.), és igy alkalmazdsdt lehetéleg
dalmi jelentését, s igy egyes idészakokban az uralkoddé osztély tagjai is viseltek révid hajat, s6t Spartaban éppen
elkeriilik. ill. az esetben hasznélj4k, ha rugalmas dtvitelre (pl. egymashoz képest elmozduldast végzé tengelyek
a rabszolg4knak volt bodoritott ve, s a kinaiak 1651 és 1929 kéz6tt a mandzsuknak valé aldvetettségiik jeleként fontak hajukat hosszi copfba. A legtébb primitiv népnél, valamint az édkori gérégéknél és rémaiaknal a gyermekek hajat elészér serdiilékorukban nyirték meg
esetében) van sziikség. Fogyé alkatrész (kopik, szakad), © és minthogy nydlik, uténdllitast igényel.
hajtévadaszai : a vaddszatnoak az a mdédja, melynéi a vadat emberek, az an. hajtdék (esetleg kutyék segitségével) zavarjak fel, és a legalkalmasabb helyekre felallitott vadaszok felé terelik.
a felnéttek
kézé
valé iktatasuk
egyik szertartasaként.
A haj levagdsa, megcsonkitasa gydszt v. megszégyenitést is jelentett. Egyes vallasok tagjai, szerzetesei v.
az
papjai gyakran hordanak kiilonlegesen nyirt ~et (pl. +tonzura), az uralkoddé osztalyok tagjai elékeléségiik
egyiptomi leletekben is eléfordul. Az dkori iireges belsejii ~ket is haszndltak, illatos
hangstlyozaséra_ szivesen viseltek draga vy. felttind diszeket hajukban, s a torténelem soran (igy pl. az ékor!
olajjal tdltve. Miivészi kidolgozastak a tekndéchéjbél késziilt japan ~k. Ma a ~ket 4ltalaban gyarilag allitjak
Egyiptomban, Gérégorszagban, majd LKurdpaban a 17. sz.-t6l a nagy francia forradalomig) gyakran parékdkat hordtak a megkiilénbéztetés jeléil. A nék a 19. sz.-ban hajbetéteket és hamis hajfonatokat hasznaltak.
hajtti:
eszké6z
fAabdl, szarubdl,
a nodi haj
asszir és Rémaban
elé meghajlitott
csontbédl,
megttizésére
fémbdl
késziilt
Mar
drétdarabokbdl.
hajttikanyar, patkékanyar: olyan «tkanyarulat, amelynek mentén 180°-ot iranyvaltas van.
hajviselet : az médja. Hredeti, mellett mar az szempontok : a
stb.
v. diszitésére.
v. vizfolydsmegkdézelité
ember hajanak elrendezés: v. ékesitési gyakorlati célokat szolgél6 alakitasa dskézésségben érvényesiiltek esztétikai ~
kildénleges
megtformdzésa,
ékesitése
A 20. sz.-ban szint meg az egészségtelen tulzott diszités. A haj ondolélasét 1872-ben I’. Marcel parizsi fodrasz kezdte meg, a tartdédshullam (Dauerwelle) készitését 190l-ben K. Nessler német fodrasz. A mai ~ek a divat ingadozdsanak megfelelden igen valtozatosak. Hakasz AT: autonédm ter. az OSZSZSZK-ban, a szibériai Minuszinszki-medencében. Ny-on a Kuznyecki-
Alatau, D-en » Nyugati-Szajan lancai huzédnak. 61 400 km?.
L:
Abakan.
414 000 (1959), hakasz, orosz és ukran. Székh.-e
Eghajlata
erésen
kontinentdlis;
a csapadék
kevés: a medencében 350 mm-ig, a hegyekben 500— 700 mm k6zétt. Folyéi: a hajézhaté Jenyiszej és melléktolyéja, az Abakan. Ter.-ének 60%-a erddé (fdleg titevelfi), @ medencében sztyep. Banyadszat: készén (2,4 milliéd t, 1954), arany, eziist, vas, réz, épitédkévek. Mezégazdas4gaban vezet a gabonatermesztés (féleg buza,
kukorica); ujabban terjed az 6ntézéses zéldség- és gyiiméleskertészet. Szarvasmarha-, juh- és létenyésztés. Fontos az erddkitermelés és a fafeldolgozds. Ipara fSként élelmiszeripar. Vasutvonalainak hossza 485 km; legfontosabb az Abakaént Acsinszkkal 6sszek6té vonal. hakaszok: az abakéni tatdr népcsoportok tjabb keletti
elnevezése.
A
Hakasz
Autonédm
Teriilet
lakosai,
szamuk kb. 50—60000. Toérék—tatar nyelvjdradsokat beszélnek, az orosz nyelv is elterjedt kézéttiik. A cari Oroszo.-ban réjuk kényszeritették a pravoszlav kereszténységet, de dsi hagyomadnyaikat és népi szokdésaikat megérizték. Allattenyészték, foldmtivelék. Gazdag népkdltészetiik és mtivészetiik van. Irodalmi nyelviiket a szocialista forradalmat kéveté idészakban alakitottak ki. Hakim (ur. 996—1021): egyiptomi kalifa a Fatimi-
dék dinasztidjabél, akiknek hatalma egész H-Afrikdra és Elé-Azsia egy részére is kiterjedt. Ulddzte a keresz-
RE}
tényeket és zsidédkat, ugyanakkor
Seer
tlajviseletek 1, Oegyiptomi, 2. asszir, 3. gdrdg férfi hajviselet az archaikus korban, 4, 25r6g
n6i hajviseleta klasszikus korban, 5. térfi és 6. ndéi hajviselet a kézépkorban, 7. néi hajviselet a 16. sz4zadban, 8. férfi hajviselet a 15. gz4zadban, 9. férfi najviselet.a 19, sz4zad elején, 10, és 11, ndéi hajviselet a 18. sz4zadban, 12. né hajviselet a 19. sz4zad kézepén
viragokkal, tollakkal és m&s diszekkel stb. Az ésk6zosség felbomlésa utén a ~ az ember térsadalmi helyzetének jeldélésére is szolgalt. A hull4mos hosszt haj a fér-
fiak k6zétt legtébb esetben a szabadsag és eldkeldéség jele volt (igy az dkori zsidédk, a germ&nok kézétt, majd a kézépkor nagy részében Eurépa-szerte), mig a révidre vagott haj az aldrendeltség, rabszolgasdg v. jobbagysag jelolésére szolgalt. A frankoknal pl. a hosszi~ egy ideig kizArélag a kiralyi hercegek privilégiuma volt. A kézép-
uralma alatt éles harc
folyt a mohamedan papsag kiilénb6z6 esoportjai kézétt. 1017-ben mohamedan istenségnek nyilvanitotta magat; 1021-ben titokzatosan elttint (valészintileg meggyilkoltak). Isten voltat a druzok szektaja ismeri el. Hakodate: japan kikétév. Hokkaidé sziget D-i részén, a Tsugaru-atjaré B-i partjan. L: 242 600 (1955). Forgalmas kik6été, halaszati és ipari kézpont. Fém- és fafeldolgozas, halaszati eszkéz6k gyartdsa, hajdépités, élelmiszeripar. A sziget f6 vasutvonalanak egyik végal. lomasa. Hakon,
VHl., Haakon [hékon] (1872—1957): 1905t6l 57-ig norvég kirdly. VIII. Frigyes dan kirdly fia, VII. Edward angol kirély veje volt. A svéd—norvég uniéd felbomlasakor valasztottak az énallé6vé valt Norvégia kirdlyava. A IL. vilaghébort idején Norvégidnak a hitlerista Németo. altal tortént megszdllasakor (1940) Anglidba tavozott, ahonnan csak az orsz4g felszabadulasa utan (1945) tért vissza. Hakulinen, Lauri (1899— ): finn nyelvész, egye-
korban a nék leAnykorukban Altaldban hosszt hajat viseltek, majd h4zass4gra lépve a férjiknek valé alarendeltség jeleként hajukat megkurtitottadk, felkététték v. fejkété
temi tanar. Finn nyelvtérténettel és nyelvj4raskutatassa! foglalkozik.
alf rejtették.
dés, amely az alacsonyabb rendij, régi, fejletlenebb térsa-
}2*
A divat gyakran méddositotta
a ~ek tarsa-
haladas: elérehaladé mozgas. A tarsadalomban
> fejld-
haladé dtlagnorma
180 cps or ne Re
dalombol a magasabb vezet.
Ellentéte
rendii, tékéletesebb térsadalomba
a visszafejl6dés,
a hanyatlés
a tarsa-
dalomban, a regressziv mozgas. haladé atlagnorma: a szocialista gazdasdgban a legjobb dolgozék v. iizemek Aaltal elért kiemelkedé teljesitmények és az Atlagos teljesitmények figyelembevételé_ vel, az
atlagosnél
nél alacsonyabb
mészetes
haladé
magasabb,
szinvonalon
halal
tyufed6k védik. A kopoltyu mellett néha kisegité légzb= szerv,
tiidé, labirintusszerv
stb. taldlhaté.
A ~
vizben
lebegését az uszédhélyag teszi lehetévé, mely gyakran osszekéttetésben all a bélesdével. Kiilénleges, a ~ra jellemzé szerv az oldalvonai, mely a viz rezgéshullamait fogja fel, és a ~ sz4mara a jobb tajékozédast biztositja.
de a cstcsteljesitmények-
—
megallapitott
tkraénak, a himét tejnek nevezziik. Szaporodésuk az ivds. Ivaskor sok halfaj a tengerbél az édesvizbe v. az édesvizb6l a tengerbe vdndorol, olyan helyre, mely a faj igényeinek legjobban megfelel. Leggyakrabban a vizbe bocsétjak ivartermékeiket, ahol a megtermékenyités végbemegy. A legtébb faj tavasszal ivik, amikor a viz héfoka eléri a 17—18 C?-ot. A siilld, harcsa és pisztrang paérosan,
norma
(ter-
mértékegységben
v. értékben). —-hagyomdny
hagyomany:
;
haladéhullam: (rezgéstan) hull4m, melynek cstcsértéke az idével nem valtozik, 6s melynek térbeli maximum- és nullahelyei adott sebességgel haladnak tova (—hulldmmozgas). Az elektrom4gneses ~ok alkalmazasa tette lehetévé az elektroncsévek frekvencia-tartoma-
Altalaban
véAltivartak.
A
nostény
ivartermékét
a ponty csoportosan ivik, az utdbbi sekély vizti, novény-
+ magnetron,
zettel bendtt parti részeken. Az ikra megiermékenyiilése
—+haladohulldmé csé) és ezdltal a mikrohull4mu elektro-
a vizben torténik. A legtébb hal ikréjanak a héja ragad6s anyagot valaszt ki, mely azt az aljzatra (ndévényzet, gyokerek, talaj stb.) ragasztja. Teststily-kg-onként a
nyénak
10° Hz
technika
f6lé emelését
(—klisztron,
kifojlesztését.
haladéhullamaé csé6 : mikrohull4mu elénye
a —-klisztronnal
frekvenciasévban hull4mu
szemben,
erdédsit.
tavbeszélé
Ezért
elektroncsé. Nagy
hogy
rendkiviil
sokesatornds
berendezésekben,
valamint
széles
mikroa tele-
ponty
150—200
ezer, a harcsa
30 ezer, a siill6 200 ezer
ikrat ivik. A belterjes tégazdasagokban a ~ mesterséges szaporitasatis megoldotték. — A~ husa kénnyen emészt-
hetd
értékes
taplalék.
16—19%
teljes
értékii
fehérjét
tartalmaz. Asvanyi alkotérészei kéziil a nagy jédtarta-
lom ttinik ki. A zsiros ~ hus&ban tébb a zsirban oldhato A- és D-vitamin, a sovanyak husa kénnyebben emészthetd. A halhus nagyon valtozatosan készitheté el, ill. konzervalhaté. A modern halfeidolgozis a hal egyéb szerveit is hasznositja. Hasnydlmirigyébél inzulint és enzimkészitményeket, Haladohullamié cs6é elvi vazlata L. elektron4gyti gyorsitd anddja, 2. fatdtest, 3. katéd, 4. az elektronokat nyalabbaé alakité (fokusz4l6) tekeresek, 5. bemenet (csétApvonal), 6. spiral, 7. syujté elektréd, 8. kimenet (csétapvonal)
viziés reléallomdsokban miisor Atvitelére kivaléan alkalmazhatd. Lényege a kévetkezé: elekirondgywt segitségével felgyorsitott elektronokat egy spiral tengelyén keresz-
til L6juk az anddra. A spirdlra vissziik az erdsitendé jelet, melyet ugy képeznek ki, hogy az annak menetein a fényhez képest kis sebességgel terjedjen végig. [yen bedllitassal a spirdlra betaplalt hullam elektromagneses tere és a spiral tengelyén athalad6 elektronnyalab kézott energia-kicserélédés kévetkezik be. A nagyfrekvencids tér lefékezi az elektronokat, vagyis azok mozgasi energidjanak egy része elektromagneses energidva alakul At. Ezdltal a spirdl mentén végigfutd hullam felerdésédik. haladvany: a -+szdmsorozat régies neve. Specialis vonatkoz4sokban ma is hasznélj4k (—mértani haladvany,
—-szdmtani
haladvany).
halak (Pisces): a gerincesek (Vertebrata) tdrzsének egyik osztilya. Vizben élnek, alakjuk és szervezetiik a@ vizi életmédhoz alkalmazkodott. Még nem foglalték édket egységes rendszerbe. Legaltalanosabb felosztasuk:
A) alosztaly : Porcoshalak (Chondrichthyes) 3 renddel; ide tartoznak pl. a cdpdk, a rdjak. B) alosztaly : Vértesés csontoshalak (Osteichthyes) 3 csapattal, azokon beliil 8 renddel. A vérieshalak kézé tartozik pl. a kecsege, a esontoshalak
k6zé a hering- és a lazacfélék, a pontyfélék,
harcsafélék, csukafélék, siigérfélék stb. A ~ tébbnyire pikkelyekkel boritott testének hémérsékletét a kérnyezé
viz hémérséklete szabja meg. Alakjuk lapitott, a kigyéformaétél a szegletes bérénd alakig valtozhat. Belsé vazuk porcos v. csontos. Jellemzé végtagjaik az uszdk. Leggyakrabban két pdros uszéjuk van, a hastszé és a meliiszé6.
A
melliszd
elhelyezkedése
allandé,
mert
fiiggeszt6 6ve a koponya hatsdé részéhez csatolja, a hasUsz66
kiilénb6ézé
lehet.
Paratlan
uszék
m&jabél,
ill. fejébdl
olajat,
belsd
részeib6l takarmanyt (halliszt), ill. tragyat (haiguand) Aallitanak elo. Mindezen értékes tulajdonsagai kévetkezté-
a
hatiszdé,
a
farok és farok alatti aszé. Az uszék harty&bdl és az ezt kifeszit6 csentos v. porcos uszdésugarakbdl Allanak.
A ~ tipikus légzészerve a kopoltyu. Ez véredénnyel gazdagon ellétott vékony falu lemezkékb6l 4ll, melyek a kopoltytiiveken iulnek. A kopoltyit rendszerint kopol-
ben fogasa
(—haldszat)
és tenyésziése igen elterjedt.
—
A haltenyésztés @ ~ életjelenségeit mesterségesen ugy igyekszik iranyitani, hogy egységnyi teriileten minél értékesebb tenyészanyagot és minél nagyobb mennyiségti halhust Allitson eld. Tébb 4ga van: 1. a természctes vizi haltenyésztés (a folyd- és Allédvizek jobb halgazdasdgi kihasznélasara irényuiéd mesterséges beavatkozas); 2. & tégazdasagi haltenyésztés (a halhus termelése mesierséges tavakban); 3. rizsfoldi haltenyésztés (Kindban évszazadok 6ta folyik, nalunk néhdny éve kisérleteznek vele. A rizsféldek téplalékban dus, sekély, kénnyen felmelegedo vize kiilénésen pontyivadék nevelésére alkalmas). -—+Togazdasdgainkban elsésorban pontyot, hegyvidéki tavainkban pisztrangot tenyésztenek. Haltermelésiink fokozhaté optimalis népesitéssel, a tavak tragydzdsaval és a ~ takarmanyozasaval. Mig hazai tavaink évenként kh-anként 25—200 kg halhust termelnek tragydzas és takarmanyozaés nélkiil, tragyazassal 6s takarmanyozassal a természetes hozam 3—5-szérését is elérhetjiik. Takarmanyozasra csillagfirt, ldbab, szdjabab, borsd, kukorica, arpa, rozs és bizaocsi hasznélhat6. — Irud. Herman O.: A magyar halaszat koényve. I—II. 1887; Lanyi Gy.: Magyarorsz4g halainak szervezete és rendszertana. 1951; Tégazdasagi haltenyésztés a gyakorlatban. 2. rész. Szerk.: Donaszy
EH. 1954;
A. E. Brehm:
Az allatok vilé-
ga négy kotetben. 2. két. Halak, kétélttiek, hiillédk, 1958 ; Cousteau— Dumas: A csend vilaga. 1958. halal, eartus letalis: az életfolyamatok és ezzel egylitt az élet teljes és végleges megsztinése, amit a szervezet szerves anyagainak szétbomlasa kévet. Bioldgiai szempontbdl a ~ élettani folyamat, mint az dregedés, és a fehérje-anyageserének az dregedéssel egyiitt jard elégtelensége k6vetkeztében az élet végén akkor is bekévetkezik, ha semmiféle kéros folyamat nem tamadja meg a szervezetet (éleliani ~). Ebben a formajaban nagyon ritka. A patolégikus ~t kiilsé kérnyezeti kérilmények idézik eld. — Ha az élettevékenység és az anyagesere megsztinése csak egyes sejtekre, sejtcsoportokra v. egy szervre terjed ki, részleges v. helyi ~rél (—--elhaldés) beszélink. — A ~ nem azonnal v. pillanatok alatt bedllé6, hanem lassan és fokozatosan
bekévetkezé
Allapotvaltozds.
allapotéban
szivmtikédés,
A klinikai ~
légzés
mar
nem
(egyéni ~) észlelhetd,
halalbiintetés
181
halaltane
LC
ED
de a sejtek és szévetek anyageseréje még egy ideig folytatédik ; ha ebben az idészakban sikerti] a szivmukédést és légzést meginditani, ugy a haldoklé felélesztheté.
cen
Ha
a
belii] nem
szivmikédés
indul
meg,
tgy
és
légzés
—
elsésorban
néhény
Magyarorszdgon
1938
ideg— a egyes
és jelentésebb haldlokok
szerintt megoszldsa
per-
az
sejtek irreverzibilis kaérosodésa kévetkeztében végleges ~ Allapota kévetkezik be. Az SZU-ban
A haldlesetek szdma
sz4m
esetekben figyelemre mélté eredményeket értek el a klinkai ~bé] térténd felélesztés teriiletén. — A kli-
nikai ~ tek ~a
(ill. az egyén ~a) és az Osszes sejtek és sz6ve(biolégiai ~) kézétt elteld idéd alatt a tuléld
Meghaltak szAma dsszesen
szervek
tovébb
Egyéb ferté26 betegség ...... Vele sziiletett gyengeség, Korasziiléttség .........000Agyvérzés és gutaiités ........ A sziv betegségei ....... ab alele Intlilenzaigan sn. geine etatasiaee
Bélhurut’ Wee as wane es Rosszindulatu daganatok ..... itrészakos halalokok ........
6 680 9078 5885
bekévetkezé
miikédnek,
jelenségek
és
e
mitikédések
a holttesten
kdézben
szemmel
léthatd
elvAltozadsokat okoznak. A sziv a légzés megszinte utén még ardnylag hosszt ideig mtikédhet, 6sszehuzddhatnak a higyhdlyag, bél, ondéhdélyag simaizmai, kialakulhat a homokéra-gyomor, bélbetiiremkedés, ludbérésség, a pupill4k tagassaga kéz6tti kulonbségek, a test kiilonbézé mirigyei valadékot termelhetnek stb. A végleges ~ bedlltat a meghalas jeleibél és a hullajelenségekbdl lehet megéllapitani. A meghalds jelec a kézponti idegrendszer mtikddésének, a légzésnek, @ vérkeringésnek a megsziinése, és az ezekb6l folyd, kilsdleg is lathatdé elvaito-
7ésok : az are elhalvanyodasa, az izomténus megsztinése, a szemgolyék
csékkenése. test
feszességének
A bedéllott ~t
kihtilése,
megjelenése
a
hullamerevség
és a
Villanyéramiités,
és a szaruhartya
kilénféle légnyomas,
tés, vizbefulds
stb. nem
haldl) okoznak,
amikor
fényének
eldrulja a bér sdépadtsaga, bedllta,
rothadésos kihtilés,
ritkan
a
@
hbullafoltok
jelenségek.
—
fold 4ltali elteme-
latszdlagos ~t
(--lelsz-
is a légzés és szivmiikédés
any-
nyira esékkent, hogy egyszerti fizikai vizsgalattal meglétuk vy. sziinetelésik meg nem Allapithatd, de az elektrokardiografias vizsgalat jelzi a sziv ingerelhetéségét és akciés 4ramait. A tetszhalott tobb d6ras mesterséges ldlegeztetéssel nemegyszer még életre kelthet6. Az ujraélesztést klinikai ~ v. tetsz~ gyantja esetében kiildnféle mechanikai médszerekkel, légzést pdtld és elektromos készilékekkel, valamint gyégyszerekkel végezhetjiik. — A térvényszéki orvostan a ~ neme szerint megkulénhéztet természetes és erdszakos ~t. Természetes ~nem esetében a@ ~t valamilyen betegség v.a szervezet sejtjeinek az élet folyamdn bekévetkezé elhasznaléddasa idézi eld.
1959
1938
1959
Halalokok
Giimékor .......
Tudégynllad4s
....
ase
..........0000
halalbiintetés ; a
e szerint
tizezer jakosra :
szamitva
130 628
103 S88
142,56
12 846
3161
14,0
3,2
434]
82]
4,7
08
7 670 7 456 19 805 686
1569 12 208 21376 2 290
8,4 8,1 21,6 0,8
1,6 12,3 21,5 2,3
834 16 426 6 190
7,3 9,9 6,4
0,8 16,5 6,2
14280
|
legstlyosabb
7234
104,4
15,6
biintetés.
7,3
|
Mo.-on
az
éllam elleni (kémkedés, hazadrulds) és az ember élete elleni (szandékos emberélés) btincselekményekre alkalmazhatd. A szocialista biintetdjog kivételes intézkedésnek tekinti.
halalfejes lepke (Acherontia
atropos):
a —szenderek
k6zé tartozd6 éjjeli lepke. A lepke besurran a kaptérakba mézért. Hernydja a burgonyatéléken fejlédik. Nevét a lepke térzsén levé jellegzetes mintézataré! kapta. halaimadaér: a halottakkal, a haldlozdssal és a til-
vilagi élettel kapcsolatba
hozott madaér.
Leginkébb
az
éjjeli madarakat képzelik ~nak) pl. a kuvikot. melyhez a babonas népi képzelet hazankban is a halal megérkezését, bejelentését fiizi. Az ékori népekné! képzeletbeli, mitikus madar, mely a halottak lelkét a tulvilagra segiti At. halalozasi statisztika, halanddésdgi statisetika : a —népmozgalmi statisztika része; adott idészakban meghalt személyek szimanak, nem, kor, csalddi 4llapot, foglalkozas stb. szerinti megoszlasdnak kimutatdsdval és a halal okdnak elemzésével foglalkozik. A haldlozdsok viszonylagos gyakorisaga a —halanddésdg. halajtabor : a német fasiszték téomeggyilkos céljaira létesitett —-koncentrdcids tdborok elnevezése. Leggyé-
Erészakos ~nemrél akkor beszéliink, ha a ~ kiilsé erészak, ill. kiils6 behatds révén kévetkezik be. Az erdsza-
szosabb
kos ~t okozhatja gyilkossdg (emberdlés), dngyilkossdg v. baleset (szerencsétlenség). — Kdrbonctani értelemben ~ok a~t elbidézé, ill. azt kézvetlenii] megelézé betegség. A legvégsé fokon valéjiban haéromféle ~ok van: az idegrendszer, a légzés és a szivmtikédés bénuldsa. Hlsdd-
—Ravenshriick és -—+Sachsenhausen mellett létesitett taborok. haléltanc: a Halal hatalmat érzékelteté kéltdi v. képzémitivészeti alkotas, leggyakrabban képsorozat versekkel. Legtébbszér azt abrazolja, hogyan jelenik meg a
ieges ~okok
a szervezet
ama
elvaltozasai,
melyek
6nma-
emléktiek
— Buchenwald,
az
-+Auschwitz,
-Dachau,
—Majdanek,
gukban, vagyis minden tovabbi szévédmény nélkt! alkalmasak a halal eldidézésére. Ezek k6ziil legfontosabbak: 1. életfontos szerv (agy, sziv, vese stb.) durva roncsoléddésa, megsemmisiilése; 2. életfontos szerv mtikédésének mechanikai gatl4sa (kemény agyburk vérzés okozta agynyomas, bevérzés a szivburokba) ; 3. elvérzés ; 4. sokk, amikor pl. valamilyen ok kovetkeztében csédkken a keringé vér mennyisége, v. pl. a kérnyéki idegrendszer tul erés v. nagy feltileten térténd izgatésa reflex utjan attevédik a bolygdéidegre (pervus vagus), és ennek kévetkeztében a sziv megAll, v.
a
az
érzé
nytltagyat
idegeket
és a
ért
tu]
gerincvelét,
erds
ami
izgalom
azutan
kimeriti
sziv-,
ill.
iégzésbénulést von maga utén; 5. fulladés. Mdsodlagos ~okok azok, amelyeknél a ~ nem a sériilés k6zvetlen kévetkezménye, hanem valamilyen szévédmény iktatédik kézbe. Megkiilénbéztetnek fertézéses és nem fertézéses szovédményeket. Napjainkban egyes ~okok
(fertéz6 betegségek, giimékér, szifilisz stb.) csdkkend irdnyzata mellett a vérkeringési szervek betegségei és a rosszindulati daganatok okozta kedést mutatnak. (>még halandésdg)
Iljin: 1959:
~esetek — Irod.
ndéveN. A.
A tudomany és a vallés az életrd] és a halalrdl. E. Haeckel: Van-e élet a h. utdn? 1959.
Halajtane
a Schedel-krénikabd!
— Bergen- Belsen,
— Mauthausen,
Halalvélgy
182
Halal a legkiilonbézébb rendé és rangi emberek mulatsagan, utolsé tancra kéri fel dket, és elténcol veliik. K6zépkori eredet, virdgkora a 16. sz.-ra esik. A képzémiivészetben legnevezetesebb Holbein ~-sorozata. A
zenében
pl. Liszt és Saint-Saéns
Halalvilgy,
kompondltak ~ot.
Death Valley [deszveli],
: Mojave-sivatagban
A4rkos siillyedék
(Kalifornia).
indién
T'omesha
E-Amerikdban,
Kb.
170
a
km _ hosszu,
8—14 km széles. Itt van az USA legmélyebben fekvé tertilete (84 m a tengerszint alatt). Amerika legmelegebb helye: nydron 52—56 C°, télen 30—38 C*. Az év tdlnyomé részében felhétlen deriilt ég (atlagban évi 350 nap). Sdés—agyagos—homokos talajan ritkés, szdrazsdgtiré névényzet él. Allatviléga is gyér: gyikok, ki-
gyok. Valédsagos geolédgiai muizeum: a ~ben és az oldalabél nyil6é kanyonokban a féldtérténeti ékor kezdetét6l minden geoldgiai réteg megtalalhaté. 1838-ban fedezték fel; 1860—1910 kézott aranyésdék laktak. A téli idészakban szamos turista keresi fel. halandésag, mortalités: valamely teriileten (orszag, varos stb.) bizonyos idétartam alatt elhaltaknak az uo. él6 népességhez viszonyitott sziama. Jellemzésére leggyakrabban az egy év alatt elhaltak (halvasziiletések nélkf&l) ezer lakosra jutéd szamat (az évk6zépi népességszamot alapul véve), az tn. nyers halalozdsi aranyszimot hasznaéljak. A ~ az emberi életré] valé fokozédé gondoskodas és az orvostudomany haladass folytén vilagszerte csékken6 iranyzatu. Mo.-on a mult szdzad 70-es éveiben a nyers halalozdsi aranyszim még 70, a szazadfordulén 30, az 1930—34-es évek Atlagdban 15,8 ezrelék volt. Az utédbbi években 10 ezrelék kériil mozgott. Az eurdpai Allamok kéziil jelenleg az SZU-ban és Hollandidban a
legkisebb a halalozas aranya. — Irod. Rédei J.: A sziiletések és haldlozasok alakulasa a XIX. Hurdépaban és Magyarorszagon. 1960.
és XX. sz4zadban
halasté
Halap: csonkakup alaku, 361 m magas bazalttakarés hegy a Tapolcai-medence H-i részén, Zalahalép hatardban (Veszprém m.). Bazaltsapkajanak nagy részét a k6fejték lepusztitotték. Labainal szélék. ; Halas, Frantisek (1901—49): a modern cseh kéltészet egyik legjelentésebb miiveléje. Erzékeny, eredeti hangu lirikus. Halas Lajos (1910— ): a Munkasérség orszdgos parancsnoka. Kémiivessegéd volt. 1930-t6] részt vett az épitémunkésok szakszervezeti mozgalmaban. 1935-tél a kommunista part tagja. A II. vilaghabort idején részt vett az ellendlla4si mozgalom szervezésében, és 1943—44-ben a part katonai bizottsAgaban dolgozott.
A felszabadulas utén pértmunkas volt;
1948-t61 a Nép-
hadsereg tiszti A4lloményénak tagja. 1956. nov. 4. utén lett a Munkaésérség orszdgos parancsnoka, Az MSZMP VII. kongresszusa a Kézponti BizottsAg pdttagjava valasztotta.
halasi csipke : Ujabb eredetti magyar
Készitését
a Dékdni
varrott csipke.
Arpid (1861—1931)
iparmtivész
alapitotta kiskunhalasi mtihely kezdte el. A korabbi szecessziés, szines kisérletek utan régi magyar motivumok felhasznélaésaval 4ttértek a fehér fonalbdél varrott mitivészi csipkék készitésére, amelyek kiilféld6n is hiressé
valtak. halasté:
haltenyésztés céljara mesterségesen
létreho-
zott sekély Alléviz. Vize megfelelé berendezések gével
barmikor
araszthaté6.
meld
Fé tipusai
és a
tavakon
leereszthet6é,
a
teriilet
a halivadékneveldé,
raktarozéd
beliil
majd
halastavak.
A
megkilénbéztetiink
segitséismét
el-
a halhuster-
halivadékneveldé ivatékat,
ahol
a
halakat szaporitjak, valamint elényujté- és nyujtotava-
kat, ahol a fiatal, tovabbtenyésztésre szant halak kifejlddnek. A termelé tavakban folyik a halak hizlalasa. A
raktérozé
tavakban
tartj4k
a
tovabbtenyésztésre
kivadlasztott halakat a tavaszi kihelyezésig, és itt tarolA haldlozasi ardnyszam
néhdny orszdgban’*
(1000 lakosra jutéd meghaitak szama) |
1930—34
i
dtlaga
1958
..... ..... .....
11,6 8,8 13,5
8,7 8,5 12,2
Belgium ...... Bulgaria ....... CUTE ta areas Osehszlovakia... Dani arrears IMO, Beacooos Kranciao: : az ember és 4llatok testének kiilsé és belsé feliiletét boritéd szévetféleség. A sejtek alakja szeriut megkiilonbéztetiink lap-, kéb- és henger~ot. Hzek egy v. tobb rétegben helyezkedhetnek el, alattuk Altalaban kdtdszdvet talalhaté. Mtkédés szempontjibdél a kévetkezdé esoportokba sorolhaté: a) A fedd~ a felszineket boritja; feladata a mélyebben fekvé szévetek védelme kil6én-
kévetkeztében
(ilyen a —bdr), és el nem szarusodé (pl.
@ véredények
falat
borité
sejtréteg,
az
un.
endothel).
Gerincteleneknél elmeszesedhet (pl. kagyldé), kitinesedhet (pl. rovarok), gyakran viselhet —kulikuldt v. finom,
(pl. emlébimb6).
téno lesiilés esetén a melanin
Napfény
mennyisége
hatdséra
tér-
né, a bér meg-
barnul.c) A mirigy~ a mirigyeket felépité szévet. A mirigyek
kiuldnféle
véladékokat
termelnek
(—szekrétum,
+exkrétum). Ezek termelésében a mirigy~sejtek vesznek részt, sét egyes esetekben maga a sejt nagy része is kitiriil valadék formajaban. d) Az érzék~ az egyes érzékszerveknek megfelelden alakult. Erzéksejtb6l és tamasztésejtbdl épiil fel. Az orrban, halldszévetben, izlelé bimbék-
ban fordulelé. — 2. (mg) a ld, észvér és szamar igdzdsdra hasznalt szerszim. A felillesztés mdédja szerint van sziigy~, kumet~ és far~. A sztigy~ fontosabb részei: a sziigyelé, istrang, istrangtaska, tartd lane (szij), nyakszij, kapa, haslé. A kumet~ban a sziigyelét és kAépat a nyak tovére
és
a
mar
elejére
tamaszkodéd,
ellipszis
alaku,
parnazott keret (kumet) helyettesiti. Elénye a sziigy~mal
szemben,
hogy
nagyobb
felileten
fekszik,
és igy
® huzas kézben kifejtett er6 nagyobb teriileten oszlik meg. Hegyvidéki fogatokon a@ far~ot alkalmazzdk ; ez megakadélyozza a ~ eldrecsuszdsat, és megkénnyiti a lovaknak a jarmi visszatartasat. (+még wa) — 3. a hernydéselyemszal kiilsé szericinrétegének elnevezése a gyakorlatban. Fézéssel (~talanitas) tavolitjak el.
Ham Janos (1781—1857): szatmari piispdk. 1848. jan.-t6l 1849. jul.-ig kinevezett esztergomi érsek. Az aulikus-klerik4lis reakcid egyik vezetdje volt. Nyiltan szembefordult az 1848—49-i forradalomma! és szabadsagharecal. Pasztorlevelében (1849. jan.) a Wéindischgraetz elétti behdéddolasra buzditott. A magyar kormaény hazaa4rulénak nyilvénitotta és birtokait zar al& vette. Az
esztergomi érsekségrél 1849. jul.-ban lemondott; a szabadsdghare bukaésa utan visszatért piispdoki székébe. — Irod. Andics H.: Egyhazi reakcid 1848—49-ben. 1949. Hama, Hamath: varos, az Egyesiilt Arab Kéztarsasdg Sziria tartomanydban az Orontes-f. és a Haleb— Damaszkusz vasttvonal mellett. L: 172988 (1954). Hiresek ériési (25 m Atmérdjti) vizkiemelé kerekekkel 6ntézott kertjei (gyiimGles. fézelékfélék). Bérgydrtds, kereskedelem. Hamadan, az dkorban Hcbatana: v&ros Ny-Iranban,
Tehranté]
(Teheran)
nal.
100000
L:
DNy-ra, az Alwand-hg.
(1956).
Szényeg-,
béraéru-.
B-i labégyapju-
kereskedelmi kézpont. — Avicenna Sirja. Hamamatsu [hamamatszu]: japan kikétévaros Honsha-sziget D-i partjan. L: 268 800 (1955). Jelentés ipari kézpont;
textil-, vegyipar,
fémkohdszat.
repuldgép-
és
gépgyaértas. Teakivitel. Haman Katé (1884-1936): az illegaélis KMP egyik kiemelkedé harcosa. Segédmunkdés, majd MAV-alkalmazott volt. 1918-ban a Vasutas Szévetségben kezdte meg munkdésmozgalmi tevékenységét. Alakuldsakor belépett a KMP-be. A Tandcskéztarsasdg ideje alatt a Forradalmi Munkds- ¢s Katonatandcs tagja. A 20-as évek elején a szakszervezeti mozgalomban dolgozott majd a KMP és az MSZMP kézponti vezetdségének tagja és a Vérds Segély vezetdje lett. 1925-ben az elsd Rakosi-per egyik vadlottja volt. Kiszabaduldsa utdn
még tébb izben letartéztatték, utoljara 1934-ben. nyaraén
keriilt
szabadlabra,
de
betegségében aug.-ban meghalt.
a
bérténben
1936
szerzett
A MAV Nyugati P&lya-
udvar Futéhaza, valamint Bp.-en és vidéken szd4mos iskola és intézmény viseli ~ nevét. Szobra Bp.-en a Nyugati Pélyaudvaron 4ll (Kirchmayer K4roly alkotasa). Sziiléhazin Kompolton (Heves m.) és a bp.-i haézon, ahol 1925-ben letartéztattak. emléktabla érzi emlékét. — Irod. Mészaéros F.: Félelem nélikitil. 1956.
Bamann
191
Hamann, Johann
Georg (1730—88):
vallasfilozéfus és esztéta; volt. Winckelmann nyoman
német idealista
a felviladgosodds ellensége haladva felismerte a nép-
koltészet jelentéségét, s ezzel Herder szamara nyitott utat; a —Sturm und Drang egyik eldékészitéjének tekinthetd.
hamasza nyeinek
(arab ’vitézség’):
elnevezése,
elsé résziik
versek
gytijtemé-
tédbbnyire hési énekeket
tartalmazé
Az egyik leghiresebbé
valt ilyen
alapjan.
darab
antolégia Abu Tamman (796—846) dsszedllitasa. Hamburg, Hreie und Hansestadt Hamburg, magyarul Hamburg Szabad- és Hanzavdros: varos az NSZKban, az Elba télesértorkolatanaél, 110 km-re az Eszakitengert6l; 6nalléd kézig. egység. 1938-ban egyesitették Aliona, Harburg, Bergedorf, Wandsbek, Wailhelmsburg stb. telepiilésekkel. L: 1769700 (1958). Németo. legnagyobb tengeri és folyami kikétéje (forgalma szerint Eurdépéban a 4. helyen 411; a hajéforgalom 26,6 miillid BRT, 1957). Elokikétéje Ouxhaven, foleg a személyforgalmat bonyolitja le. Az é6v4ros az Elba jobb partjara telepult; a kikotéberendezéseket a bal parton létesitették. A két partot hid és a folyé alatt 450 m hosszu alagut kéti éssze. Az orszig egyik legfontosabb ipari,
kereskedelmi és kézlekedési kézpontja. Iparabél kiemelkedik a hajéépités, az ehhez csatlakozé tizemek (fémmegmunkalé, szerszam- és gépgydrak), tovdbba az import-nyersanyagot feldolgozé iizemek (kéolajfinomi-
tas, szinesfémkohaszat, ipar:
malmok,
gumi- és bérgyartas, élelmiszer-
margarin-,
halkonzerv-,
csokoladé-,
dohénygyarak stb.), jelentés még az elektromos késziilékeket gyarté, a nyomda- és a butoripar is. Vastti és légikézlekedési kézpont. Liibeckkel az Elba—Trave-csatorna k6ti 6ssze. Szamos kulturdlis intézménye van: egyetem, opera,
zenekonzervatérium,
féiskolék,
kényvtdrak,
mu-
Hamilton
juniusaban a ~ részvénytdkéje német marka volt.
Hamburger mozgalom
Jené
52,3
(1882—1936):
kiemelked6
millid
@ magyar
nyugat-
munkds-
harcosa. Vidéki orvos;
egyetemi
hallgatéként csatlakozott a szocialista mozgalomhoz, az I. vilagh4bort idején az SZDP nagykanizsai szervezetének
elnéke
volt.
Illegélis répiratokat jelentetett meg az imperialista hébort ellen, és sztrajkmozgalmakat szervezett. Emiatt a habori
végén
bérténbiintetésre
itélték,
ahonnan az oktéberi forradalom szabaditotta ki. A kévetkezé hénapokban a parasztsag fédldfoglal6 mozgalmanak egyik iranyitéja, a szocidldemokracia balsz4rnyénak egyik legbatrabb vezetdje volt. A Tanacskéztarsasdg idején féldmtiveléstigyi népbiztos, egy ideig hadtestparancsnok. Az 1919. majus eleji valsagos napokban a kommunistak mellé Hamburger
Allott, és élesen
szembefor-
dult a proletaérdiktatura feladas&t hirdeté szocialdemokratékkal. 1919. jul. 31-é6n Szamuelyvel egyiitt a tovabbi mellett foglalt 4ll4st. A proletardiktatura leJené
ellendllaés verése utén Ausztridba emigrélt, majd az SZU-ba ment. Jelentds szerepe volt a kommunista emigrdcidban. — Latinka Sdéndor halaélanak elsé évforduléjan jelent meg ~ Latinka-balladdja. — Irod. Rézsé—Székelyhidy: H. J. az, orvos és forradalm4r. Zalaegerszeg, 1956. Hameln: vdros az NSZK-ban, Hannovertél DNy-ra, a Hamel és Weser f.-k désszefolyésénal; kérzeti székh.
L: 52000 (1957). Folyami kik6té, jelentés iparral (malomipar, szényeg-, papirgy4rtas, béripar). — A monda szerint 1284-ben egy patkanyirté btivés sipja segitsé-
zeumok, esillagvizsgalé (Bergedorf), hires Allatkert stb. — A vérost Nagy Karoly alapitotta 8ll-ben, az északi szlivok ellen iranyulé katonai és vallasi terjeszkedés egyik tamaszpontja lett. A 12. sz. elejétdél a holsteini gréfok birtokaban volt, éndllésagdt a 13. sz.-ban nyerte el. Liibeckkel 1241-ben kététt szévetsége a Hanza alapjat teremtette meg, melynek egyik vezetéd vadrosa volt. 1510-ben szabad birodalmi varos lett. 1815-ben
Koreaban, a Japan-tenger kézelében, a Szongeson-f. tor-
belépett
kolatanal,
silt
a Német Szévetségbe, 1868-ban katonailag egye-
Poroszo.-gal,
de a vamszovetségtél
1888-ig
tartdz-
kodott. A patriciusok uralma ellen a 17. sz.-tdél heves kiizdelem folyt a vérosban. Itt keletkeztek a 19. sz. elején az elsé6 német munkdasszervezetek
; a német munkdésmozga-
lomban kiemelkedé szerepe volt. Az 1918—21 kézétt lezajlott forradalmi eseményekben a ~i munkdésok az élen jartak. 1923. okt. 2325 kézétt ~ban jatszddott le az 1918—23 k6zétti forradalmi fellendiilés utolsé hési megmozdulasa, —Thdlmann vezetésével a ~i munkaésok fegyveres harcot vivtak
a kézponti kormény
alakulatai
ellen, tamogatva a korménycsapatok éltal megtamadott szdszo.-- 68 tiringiat baloldali kormanyt. A felkelés a munkasok hdsies helytéll4sa ellenére elbukott. A II. vilaghabort idején a stlyos bomb4ézdsok kévetkeztében
a
varos
jelentés
része
elpusztult.
A hitleri
Németo.
legydézése utaén ~ mint tn. szabad véros angol megszéllasi évezetbe keriilt, majd 1949-ben az NSZK-hoz csatoltak.
Hamburg— Amerika Linie, Hamburg—Amerikanische Packetfahrt- Actien-Gesellschaft (HAPAG): az NSZK legnagyobb és legrégibb hajdézdsi térsasdga. Székhelye Hamburg. 1847-ben alapitotték. Az I. viladghdbortig a vilag legnagyobb hajézdsi vdllalata volt. 1914-ben 439 hajéval rendelkezett (1,36 milli6 BRT). 1919-ben a versailles-i szerz6dés értelmében hajéparkj4t csaknem egészében At kellett adnia a gydézteseknek. 1920—26-ban amerikai téke segitségével jelentés mértékben ujjészetvezédétt; 1936-ban 243 hajéval rendelkezett
(738 970 BRT).
A II. vilaghdbort kévetkeztében hajé-
parkjAt ismét elvesztette. Bar az 1945-6s potsdami szerzédés értelmében Németo. hajézaési tarsasagai é6ceanjaré hajékkal nem rendelkezhetnek, 1957-ben 38 décedn-
jaré hajé (210,5 ezer BRT) volt a ~ tulajdondban, s ezeken kiviil 10 hajét (85 ezer BRT) épitettek. 1957
gével megszabaditotta
a v4rost a patkényoktdél
(a ~7
patkanyfogd). Nem kapvan meg kialkudott bérét, bosszubél sipjival kicsalta a vérosbél a gyermekeket. A monda egyik valtozata szerint késébb Erdélyben tint fel a gyermekekkel, ahol a sz4sz nemzetség megalapitdéja lett. Hamhiin, Hamhing, Hamhung, Kanko: varos kHamgjon
a
Csondzsin—Széul
tart. székh.-e.
L:.
vasitvonal
130000
mellett.
D-
(1958). Vegyipara
jelentés. Elékikétéje Hiinnam. Hamilear Bareas, Hamilkar Barkas : a —bérham v. @ nyalkahértyék fedéhamjanak (—+hdm) pikkelyes levalasa. Az egészséges bér is dllandédan hamlik, mivel a bér sejtjei folytonosan elszarusodnak, és az elszarusodott részeket a bér leveti. Kéros viszonyok kéz6tt a@ szaruképzédés meggyorsul v. esdkken. Az utdbbi eseta ~t
az
idézi
eld, hogy a hidnyosan elszarusodott sejtek kénnyen levalnak a bérrél. Jellemzé tiinete a ~ a vérhenynek. amelynek befejeztét jelzi. mondabeli
dan kirdlyfi, akinek atyjat annak
testvére megélte, hogy trénjat és feleségét megszerezze ; ~ atyja szellemének felszélitésara bosszuat all érte. Torténetét Saxo Grammaticus (12. sz.) emliti elészor krénikajaban. Elsé dramai feldolgoz4sa Belleforst francia iré novellaja (1564) alapjan Kyd angol dramairétdél szarmazik. Shakespeare ennek ismeretében irta meg ~ c. remekmitivét (1603).
Magyarra
elészér Kazinezy
Ferene
fordi-
totta le (1790), mfivészi forditasa Arany Janos munkaja. Hamm: varos az NSZK-ban (B-Rajna, Vesztfalia) a Lippe-f. mellett. L: 67000 (1956). Fontos folyami kik6té és vasuti csomdédpont. Készénbanyaészati, kohaszati 6s gépipari kézpont. hammada (arab ’terméketlen’), secklasiwwatag : nagyobb teriileteket elborité, durva tormeléktakaré sivatagos vidékeken, kilénésen a Szahardban.
Hammarskjéld {hammarséld ], Dag Ajalmar (1905— ): svéd Allamférfi, az ENSZ fétitkara (1953tol). 1936-t6i 45-ig pénziigy dllamtitkar, majd a svéd
Nemzeti
biinteti.
kohol, ill. allit elé6. A gondatlansagbol
hamitdék
négerek) kuiturdjanak harcdra prdébalta visszaaz afrikai népek egész fejlédéstérténetét.
Hamlet:
hamis eskii: bineselekmény, amelyet a polgari per sorén kihallgatott peres fél kévetett el eskii alatt megerdsitett vallomasanak, allitasianak valétlan, hamis volta esetén. A régi térvények a perben az tigy lényegére vonatkoz6 vallomast tev6 igyfél eskiivel megerdsitett
elétt
,,férfias’”
ben, mint pl.a pikkelysémérnél (psoriasis),
°
A (2.ee ay)fiiggvényoperatort értjiik.
és molekulafizikai viSz.
a
megfelel6 —+operda q helykoordindta szorzdsi operatort, ennek operatorat,
(vagyis vezetni
Bank
elnédke
(1941—48).
1949-ben
kiliigyi
dllamtitkar lett, 1951-td! 1953-ig tarcanélkiil miniszter. 1954 éta a Svéd Tudomaényos Akadémia tagja.
Hammerfest : B-norvégiai kikété6, Eurdépa legészakibb vérosa (Msz. 70° 38’), a partkézeli Kvalgy-szigeten épiilt. L: 5200 (1956). Az arktikus féka- és balnavaddszhajék bazisa. Csukamajolaj-, prém-, dunnaludpihe-, halexport. Hajdssszekéttetés az SZU jeges-tengeri kikétdivel. Ham mer-Purgstall, Joseph von (1774—1856): osztrak orientalista.
A
konstantindpolyi
osztrék
kévetségen.
majd 1807-t6! Bécsben Allott udvari szolgdlatban. 1847-t6] 49-ig a bécsi tudomanyos akadémia elnéke volt. Nagy forrasanyagra tamaszkodé, de a térténelmi fejlédés dsszefiiggéseit fel nem ismeré munkdiban az Oszman Birodalom térténetét és allamrendszerét ismertette. A perzsa,
térék
és arab
irodalom
térténetével
foglal-
koz6 mtiveket és miforditasokat adott ki. Hammerschlag Janos (1885—1954): orgonamiivész és zenetorténész, zenekritikus, a Nemzeti Zenede tanara.
1923-ban megalakitotta a Motett- és Madrigdltdreulatot. Zeneiréi mikédésének kézéppontjaban stilus- és eldadastoérténeti problémak Aéllnak. Kényve: Bach. Hammun-mocsar, Hamun-téd: lefolydstalan, sekély,
nddassal boritott vizmedence Sziszténban (Seistan), Iran és Afganisztén hatarén. Teriiletét a vizutdnpdtlas mértéke szerint valtoztatja. Fé taplaldja a Hilmend-f.
Hammurabi
193
Han
Hammurabi, Hammurapi: babiloni kirdly (i. e. 18. sz.), az dbabiloni birodalom eréskezti megszervezdje. Hatalma alatt egyesitette a Tigris és Eufrdtesz folyék déli és
bezdrul, 1936). A IL. vil4gh&bort és a német megszallds éveiben az akkor mar magas kort ért iré azonositotta magét a fasiszta rendszerrel, s ezért a felszabadulds
k6zéps6 szakasza menti teriileteket. Nevét hiressé tették az altala ésszegytijtétt torvények ; 1901—02-ben Asatasok soran napfényre keriilt, kébe vésett térvénytablai a paérizsi Louvre-ban vannak, s az édkori Kelet legjelentésebb emlékének tekintheték. A térvénygytijtemény,
utan vagyonat birdi itélettel elkoboztAk. 1949-ben jelent meg utolsd, szélséségesen reakciéds Snéletrajzi mtive.
amely a Babiléniéban kialakult rabszolgatarté rend szabalyait foglalta dssze, a gazdasdgi és tdrsadalmi élet szinte valamennyi teriiletét érinti. (Magyar forditasa 1911-ben Kolozsvaérott jelent meg.) hamor: ipartelep, melyben viszonylag kezdetleges gépi berendezésekkel (vizikerékkel, majd gézgéppel) alakitésra alkalmas fémeket kovdcsoltak. A kohdszati nagyipar kiszoritotta. Hamor: volt kézség, 1950-ben Miskolchoz csatolték. Hamori Artur (1909— ): belgydégydész, egyetemi tanar. A vesepatoldégia teriiletén folytatott kisérletes vizsgalatokat. Hamori-t6, Taj-t6 : a Garadna-patak vizébél mester-
ségesen felduzzasztott t6 a Biukk hg.-ben, Lillaftirednél. 0,1 km?; hossza 1 km, szélessége helyenként 150— 200 m; Atlagos mélysége 5—6 m. Kb. 5—600000 m3 vizet térol. Jelentés szerepe van a didsgyéri kohdszati tizemek vizellatdsaban. Végénél épiilt a lillafiiredi Palota Szall6 (jelenleg SZOT-iidiilé). Latogatott kiranduldéhely; pisztranghorgaszat. A volgyzdré gdtat 1810—12 kézétt épitették. Hamory Imre (1909— _ ): operaénekes (bariton). Az Operahaz tagja. Legink&bb Verdi-operék fészerepeinek tolmacsoléja. Kiulféldén is sikerrel szerepelt.
Hamos Gyoérgy (1910— ): Ujsdgiré, kritikus, Kossuth-dijas. Az Aranycsillag c. operett librettéjanak és a Két vallomas c. film forgatékényvének szerzdje. hamozé gép: az élelmiszeriparban csira, héj stb. lemetszésére haszndlatos gépek neve. Ilyenek: a malomypart ~ a bizaszemek ecsiréjanak, szakéll4nak stb. le-
hamszévet:
—hdm,
1.
hamu: Il. az élélények szerves anyagainak utan szilard 4llapotban visszamaradé 4Asvdnyi
részek ésszefoglal6 neve.
A névények
elégése alkotd-
elégetésébél sz&r-
mazé ~ fdként vizben oldédé kélium- és nAtriumkarbonatot, -szulfatot és -kloridot, valamint vizben oldhatatlan
kalcium-,
magnézium-
és
-szilikétot
tartalmaz.
a
fa~;
legfontosabb
és vaskarbondtot,
Fontos
névényi
alkotérésze
a
-foszfatot
eredetti
~
kéliumkarbonét,
amelyet régebben majdnem kizarélag fa~bdl Aallitottak elé (innen ered népies hamuzsir elnevezése). Az allati eredetii csont~ foszfat miitragyék nyersanyaga. A szén ~ja csak kis részben ered az anyanévénybél; nem tartalmaz
kélisdkat
és csak
ritkdén
foszfatokat,
nagyrészt
agyagbdol, vasoxidbdl és vasszulfatokb6l tevédik éssze. — 2. vulkdnt ~nak nevezik — helytelenil — a vulkaénok kitoérésekor a kiirt6ébél kiszakitott vulkaéni homokot és port.
Hamupipoéke : az eurdpai népmesekincs alakja ; harom leAnytestvér kéziil a legkisebbik, akit névérei szolgasorban tartanak, mig a kirdlyfiel nem jon érte. A mese egyes motivumai Kisdzsid4ban, Szirid4ban, Indidéban, Japanban, Afrikaban és Braziliaban is fellelheték. Témaéjét az irodalom és @ miuvészet sokszor feldolgozta; kézismert Rossini ~-operdja és Prokofjev balettje.
hamusziirke fény : @ Holdnak a Nap Altal kézvetleniil meg nem vildgitott részén lathaté halvany fény. Onnan szarmazik, hogy a Féldrdl visszaverédé napfény meg-
vildgitja a Hold arnyékban levé részét. Ujhold utén és elétt néhany
napig lathato.
hamuzsir: a —kdliumkarbondt nevezés onnan szérmazik, hogy régebben
majdnem
kizdrélag
népies neve. Az ela kéliumkarbonétot
fahamubdél
meleg
vizzel
szedésére ; a konzervipari ~ kiilénb6zd vastagsagra beallithaté késével a gyiiméleshéj csigavonalu lemetszésére stb. Haztartasi célokra is késziilnek ~ek (pl. burgonya ~), egyes, tobbféle mtiveletet végzé haztartdsi gépek is beallithat6ék hamozasra.
térténd kioldassal (kilugozdssal) allitottak eld. Hamvas H. Saéndor (1896— ): irdé. Fiatal kor4ban munkés volt. A 20-as években jelentkezett forradalmi szemléletti novelléival (Az ucca). Regényeiben a munkasosztély régi, elnyomott életét drékitette meg (Az acél
Hampden [hempdn], John (1594—1643): angol allamférfi; a 17. sz.-i angol polgari forradalom egyik kiemelkedé alakja, 1628—29-ben a parlamenti ellenzék egyik vezére. Nevét az I. Karoly altal torvényteleniil szedett hajépénz (ship-money) fizetésének megtagadasaval (1635) tette ismertté. A polgarhéboriban halalos sebet kapott. Hampel Jdézsef (1849—1913): archeolégus, egyetemi tanaér, a Magyar Nemzeti Muzeum régészeti osztélyanak vezetdje. Nagy érdemei voltak a rendszeres mo.-i régészeti kutatésok megszervezésében és a feltért anyag tudomanyos feldolgozés4ban. (A nagyszentmikldsi
dala, Volt egyszer egy hadzunk). hamvazészerda: kat. egyh4zi iinnep, @ husvét eldtti 40. nap, a nagybéjt kezdete, amikor a hivék és a papok ésrégi szokas szerint hamut szérnak fejiikre a muland6ségra valéd emlékezés és a binbanat jeléil. A hiedelem szerint idéjarasa 40 napra eldre jelzi az idét (,.negyvenes-
kines, A bronzkor emlékei
Magyarhonban,
A régibb kizép-
kor emlékei Magyarhonban, A Nemzeti Muzeum legrégibb pannéniat sirtablai.) Hamsun, Knut; tkp. Pedersen (1859—1952): Nobeldijas norvég ird. Elsé, nagy sikerGi regényében, az Bhségben (1890) az éhezék szenvedéseit 4brazolta naturalista felfogasban, de megrazé erdvel. Az anyaféld dlddsa (1917) c. regénye a vadont megszelidité parasztok hésies munkAjat dicsditi. Arnyalt, lirai stilusa olykor kéltéi magassagokat
ért
el
(Pdn,
1894;
Vuktéria,
1898;
Halk
hurokat penget a véndor, 1909). A halaszok életét &4brazold, finom irdéniaval szinezett miivei (Benoni, 1909; Rosa
1910;
Asszonyok a kutndl,
1920) mellett azonban mar
mtikédésének kezdeti szakasz&ban jelentkezett miszticizmusa (Rejtelmek, 1892) és a patriarkAlis viszonyok eszményitése (Uj féld, 1894). Nietzsche és Strindberg hatésa, mely végigvonul életmtive nagy részén, leginkébb csavargé-regényeiben mutatkozik meg. Ezekben a korldtokat nem
ismeré, a tomeget lenézé és énmagaéba
fordult hésdéket eszményitette 13 Uj Magyar Lexikon
I11.
(Csavargék, 1927;
A kér
nap”).
hamvveder : elégetett holtak hamvainak befogadasara szolg4lé6 urna. Az dkorban gyakran mtivészi dombormiivekkel v. az elhunyt képmasaval diszitették (etruszkok), ezek a hamvvedrek értékes mitvelédéstorténeti
adatokat nyujtanak. A rémaiak un. columbarwmokban (fold alatti temetkezési helyeken) dllitottak fel kéb6l késziilt hamvvedreiket. A kereszténységgel megsztint a halottégetés, igy az urnatemetkezés is. A modern krematériumok mellett néhol szintén vannak urnaesarnokok v. kertek, ahol a hamvvedreket elhelyezik.
(+még
temetkezés) Hamzsabég: Hrd kézség
az ott laké6 Hamza
térék
hédolts4gkori
neve,
bégrél.
Han; 1. (i. e. 206—i. sz. 220) kinai dinasztia, amelyet Liu Pang alapitott. A trénbitorl6 Vang Mang (eredetileg magas beosztési hivatalnok volt) hatalomrajutésa az i. sz. 8—23-ban a ~-dinasztia uralmaét két részre osztotta: a Nyugati (v. korai) és a Keleti (v. kés6i) korszakra. A ~ csdsz4rok birodalma feudélis 4llam volt.
Uralmukat a kézponti hatalom megszilarditaséra valé térekvés jellemezte ; sikeres harcokat vivtak a hunokkal, és jelentékenyen névelték 4llamuk teriiletét. A ~dinasztia uralkodésa idején tébb nagy jelentéséga parasztfelkelés zajlott le. Ilyen volt pl. a vdrésszemédldékiiek (i. sz. 18—27-ben) 63 a sdrgaturbdnosok fel-
Hana
kelése (184). Ez utdbbi dénté csapast mért a ~-dinasztiara, amely a feudalis klikkharcok zirzavardban bukott meg. E dinasztidré] nevezték magukat a kinaiak han népnek. — 2. Hangan: folyé6 Korea kézépsé részén, 510 km hosszt, 298 km-en hajézhaté. A K-i hegyvidéken tébb agbdl ered. Jobb partjan fekszik Szoul. A Sargatengerbe torkollik, A ny&ri monszun idején nagy 4rvizei vannak. Hana,
hangelnyelés
194
Hanna:
termékeny
siksag
Csehszlovékiéban,
a Morava mellékfolydéja, a ~ mellett, Olomouctdél D-re. Mezogazdasagi vidék, cukorrépa-, bizatermeléssel. Legnagyobb varosa Kroméfiz. Hanak, Anton (1875—1934): morva szarmazdsu
feliletén
a ~hull4amok
térést
szenvednek,
ill. részben
visszaverédnek (hullémtérés, hullamvisszaverédés). kivil résen v. raécson a ~hullémok elhajlanak
Ezen(—el-
hajlas,2.). A ~okat h4rom fécsoportba soroljuk: a) zenez ~, mindig periodikusan ismétlédé rezgés; b) a zére7, szabalytalanul, nem periodikusan ismétléd6 rezgések-
bél, s végiil c) a koppands egyetlen mechanikai zavar tovaterjedésébél All. A ~ jellemzéi: —+hangerdsség, —+hangmagasség, —-hangszin. vizsgalataval foglalkozé aga beszédhangok)
— az
A fizikanak —-+akusztika.
a ~ok (+még
hanga (Erica): a hangafélék (Hricaceae) csaladjaba tartozé névénynemzetség. Fajai tobbnyire torpecserjék. Legtébbjik a Fokféldén él. Az Alpokban 616 Erica
osztrak szobrasz. Bécsben all6 nagy méarvaényszobrai (Hési emlékmii a kézponti temetdben, Magna Mater-kiut,
carnea nagy, rézsaszin virégu toérpecserje.
Kéztarsasdgi emlékmi) koranak taélis alkotésai k6zé tartoznak.
—fenyérek jellemzé névénye az EH. tetralix. Hangaes: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., edelényi ).
Hanak levelezé orszdgon magyar székét6l
Janos
(1812—49):
legkivalé6bb
zooldgus,
monumen-
tanar,
az
MTA
tagja. Az dllattan térténete és irodalma Magyar1847-79 (1849) c. dolgozata az elsé ilyen jellegt mi. A szabadséghare utan megfosztotték tan; mint bujdosé halt meg.
hanakok:
a
csehszlovékiai
Hané-siksag
lakosai.
Cseh—morva tajszdélast beszélnek, jellegzetes népviseletiik és (féleg zenei) folklérjuk van. hanes, hdncsszévet: szdras novények szadllitészévetrendszerének a szerves — asszimilaciéds — termékeket szallit6 eleme. Csészerien megnyult sejtekb6l alakul ki. A faelemekkel (vizszallité edények, faparenchima sejtek, szilardit6é farostok) egyutt a novények taplalkozasaban alapveté —edénynyaldabokat aliotja. Legfontosabb eleme a rostacsé, mely elhalt sejtekbél jén létre; hardntfalai rostaszertien lyukacsosak, és igy az ezymassal szomszédos sejtek osszefiigg6 esévet alkotnak. A ~hoz még egyéb sejtféleségek is kapcsolédhatnak. Sok esetben nagyobb mennyiségti szilardité sejt is talalhaté benne. — A texttliak eldallitasara alkalmas névények egy részének (len, kender, juta, rami, kenaf stb.) ipari szempontb6! hasznositott elemei a ~bdl felépiil6é hdncsrostok. — Irod. A. N. Sziveov: Hanesrostok kikészitése. 1951; Kerékgyarté P.:
Hanesrostok
végfondsanak
tipusok. 1952; Sods B.: elmélete és gyakorlata.
kérdései,
handicap : —hendikep Handlova, Nyitrabanya: varos szlovakiai
szénbanyaszati
szén-medencében
ujabb
gép-
A hancsrostok gerebenezésének 1952.
kézpont
Nitratél
COsehszlovakidban, barna-
a handlovai
(Nyitra)
EK-re.
L:
12000
(1958).
handzsar:
arab és térdk népek ivelt pengéji, révid,
kardszeri fegyvere. Pengéje révidebb, mint homort oldalén éles. Ovbe dugva v. a mellen fektetve, bérhiivelyben viselilk.
a kardé, keresztbe
Hanferd [henfed]: atomkisérleti telep Washington Allamban (USA), a Columbia-f. mellett, a Grand Couleevizier6mti kézelében. hang: rugalmas kézegben terjedé, az emberi fil 4ltal érzékelhet6 mechanikai rezgés ; masodpercenkénti rezgésszama 16 és 20000 k6zé esik. Az e hatarok alatti, ill. folotti rezgésszamu rezgéseket az emberi fiil nem érzékeli;
az
elébbieket
infra~oknak,
az
utédbbiakat
pedig
—ultrahangoknak nevezziik. A ~ szilard, folyékony és gazhalmazaéllapotu kézegekben egyarant terjed. Szilard anyagban transzverzadlis és longitudindlis rezgés (—hul-
L:
A Ny-eurdpai
1130 (1960). Vmh.: Ziliz. Ag. van a hatdraban.
hangafélék (Ericaceae):
kétszikti névényesalad. Tébb-
nyire tdrpecserjék. A -—-fenyéreket nagyrészt az ide tartozé fajok (—csarab, —dfonya, +hangardzsa, +hanga stb.) alkotjak. hangaféld, fanyérialaj: tapanyagban szegény, erdsen
elsavanyodott, kifakult —erddétalaj. Akkor képzdédik, ha a tébbnyire tiilevelé -rdéket hangés névényzet valtja fel. Orchideék és hangatélék cserépféldje a disznévénytermesztésben. hangar: légi v. vizijarmtivek elhelyezésére szolgald, Alland6 jellegi, nagyméreti csarnok. hangarézsa, havasszépe (Rhododendron): kétszikt, a hangafélék (Ericaceae) csaladjéba tartozé novénynemzetség. Térpecserjék, cserjék v. fak. Részben 6rdékzoldek, részben lombhullaték. Az utédbbiakat +azdlea néven iiveghézi és részben szabadféldi diszcserjeként nevelik.
hangatvetés, hangcsere, metatézis (gér.):
a hangvalto-
zasnak az a mdédja, amikor két hang v. hangképz6 mozzanat cserél helyet egy széban. Lehet teljes a teljes hang helycseréje esetén, pl. lekce (lat. lectio) szébdé! a lecke, a régi szdkese szdbdl szdcske, v. részleges, ha egy-egy képzési mozzanat cserél helyet, pl. c2zs¢d szdbdl csizzd. hangesere ; —hangdtvetés Hangesen,
Hangchow:
varos
K-Kinaban,
a Csaszar~
v. Nagy-csatorna kezdeténél, a ~i-6b6] (Kelet-kinaitenger) partjan. Csécsiang tart. székh.-e, dsi kikdtév. L: 720000 (1957). A kinai selyemipar k6ézpontja, de jelentés a fémipara is. Egyetem. — A Szuj-dinasztia (581—618) Altal alapitott varos fejlédését a Nagyesatorna megépitése lenditette fel. Kiilénb6z6 kinai Allamalakulasok fév4rosa volt. A japan—kinai haboru utan (1894—95) megnyilt a kiulfdldi kereskedelem szamara. 1922 juliusdban itt tartottak a Kinai Kommunista Part 2. kongresszusaét. 1937-t6l 1945-ig a japan imperialisték megszallasa alatt Allt.
hangelemzés : a hangjelenség
egyik jellemzéjének,
a
p(t) figgvénynek (ahol a p nyomas a ¢ iddének valamilyen kisérletileg meghatdérozhaté p(t) figgvénye) +harmonikus analizise. Kilénésen a zenei hangoknal van jelentésége, amelyeknél a p(t) fiiggvény lefutasa szakaszosan ismétléd6. Ilyenek elemzésére az Un. hangracsokon kivil olyan elektronikus hangelemzé késziilékeket
is
hang
-+spektrumadt
szerkesztettek,
amelyek
szolgéltatj4k,
k6zvetleniil
vagyis
a ~
a
zenei
ered-
laémmozgas) formajaban, folyadékokban és g4zokban azon-
ményeként
ban csak longiitudinalis rezgésként terjedhet. Léviires térben a ~ nem terjed. A hang terjedési sebessége fiigg a kézeg anyagi mindségétol, hdmérsékletétél 63 a nyomastél. Sz4raz levegdben 0 C° és 760 Hemm nyomas esetén a hang terjedési sebessége 332 m/sec; vizben toébb mint négyszer, acélban tizendtszér olyan gyorsan terjed. Alta-
hangmagassdgu és erésségtii hangok keveréke. haagelnevezések : Eredetileg a latin abécé elsdé 7 bett-
megadjék
azt, hogy a vizsg4lt hang milyen
jét (a, b, c, d, e, f, g) hasznalték
zenei hangok
jeldélése
ahol
céljabél. Ma a b helyett a félhanggal magasabb h szerepel (azaz a b nem szamit térzshangnak). E 7 hang alkotja a torzshangok diatonikus sordét. A torzshangok fel-, ill. lefelé val6 méddositdsa folytan (—-mddosité jelek) hangrendszertink egy-egy fokénak tébb neve is hasznalatos.
K a kétféle fajhé viszonya, p a gaz nyomasa, Q a gaz sirtsége (Laplace-formula). Két kilonbézé kézeg hatar-
hangelnyeks: a hangenergia tranzisztorokkal mtik6d6é telepes v. haélézati késziilék, mely 20—20 000 Hz k6ézétti un. hangfrekvencids villamos rezgéseket erdsit fel. Altalaban két részbél All; az elsé (elderdésité) a jelforras (mikrofon, hangszedé, rddié stb.) fesziiltségét erdsiti fel, a masodik rész (végerdsitd) pedig
a sziikséges
teljesitményt Allitja elé. Alkalmazasa
fon-
tos az —elektroakusztika minden teriiletén, mivel a radiédkon, televizids késziilékeken stb. felhasznalt
—hangszéréberendezésekhez (mozi, stadion, szabadtéri eldadas, teremhangositas stb.) sziikséges hangfrekvencids villamos teljesitményt Allitja el6. A gyakorlatban fel-
hasznélasukt6l fiiggden 2—10 W-ostd] egészen tdbb 100 W-osig hasznalnak ~ket. — Irod. Kadar G.: Hangerdsiték. 1953; Adamis B.: H. e. fokozatok. G. Sz. Cikin: H. transzformatorok. 1955.
1954;
hangfrekvencias generater, hanggenerdtor : olyan —oszcillatorbél és kis teljesitményii erdsitébé6l 4llé elektronikus berendezés,
esetleg
amely
némileg
a
azon
hangfrekvenciaés
ttl
tartomanyban,
is (0 Hz-t6l
20000
Hz-ig)
periodikusan valtozé erésségti (szinuszos) villamos jeleket kelt. A keltett jelek frekvencidja és fesziilisége meg:: felelé szabalyozé elemekkel valtoztathaté. A ~ miikédtetéséhez sziikséges teljesitményt rendszerint haldzatbdél v. telepekb6] nyerik. Az elektroakusztikai eszk6z6k (radiéd
és
televizid
hangfrekvencids
részei,
audiométer,-
hangszér6, mikrofon stb.) vizsgdlatandl hangforrasként szolga]l (a hangfrekvencids tartomanyon tal —ultrafrekvencids generator). — Irod. Konkoly—Gy6zé6: Hangfrekvencias generatorok. 1960.
hanghélyag: egyes hangadasra képes_ gerincesek hangerésitéként mtikéd6é szerve. A bék4k himjeinek egy v. két felfujhaté ~ja a garatfal kitiiremkedése. A bégémajmok ~ja a nyelvcsont mddosulasa. hanginterferencia:
természetes moll vagy aeol:
hangirds:
t Hangfajok
rok
(dor, frig, lid,
mixolid,
aeol,
ién).
Helyiikbe
az
1600 kG6riili eurédpai mtizenében fokozatosan a dur és a moll lépett. hangfekvés ; (nyelvt) a hangterjedelemnek az a része, amelyet az egyén beszéd kézben hasznal. A mindenkori hangierjedelemnek csupaén azalsé harmada. A ~ lefelé v. felfelé mozgasa a gondolatok érzelmi, hangulati kiséréinek kifejezését és érzékeltetését teszi lehetdvé. (Zenei
értelemben —fekvés.) hangfelvétel ; —hangrdgzités hangfogé,
tompitd, szordind
: a haza, a sziiloféld, a nép és a aépi hagyomanyok szeretete. Allandé mély eszmei hatéerdt jelent a tarsadalom életében. Torténelmileg kialakult és tdérténelmileg valtozd jelenség; konkrét tarsadalmi és osztalytartalma,
valamint jelenté-
hazanak és a dolgozék ugyének elarulasét — az alkotmany eldirdsa alapjan a legszigoribban biintetnek. A biintetétérvények a ~ fogalma ald esé kiilonféle bin-
sége az adott torténelmi viszonyoktél fiigg. Jelentdsége nd a nemzetek és a nemzeti Allamok kialakulasaval.
eselekményeket
feudalizmus elleni harcban még egybeesett az egész nép érdekeivel. A kapitalizmus megszilarduldsaval azonban egyre inkabb mélyiilnek az antagonisztikus érdekellentétek a nemzeten beliil. Ekkor — bar a burzsoazia igyekszik az ,,egységes nemzet’’ vezetd erejeként fellépni s @ tomegek hazafias érzéseit a maga hasznara. forditani — a valds4gban csak sajat szik osztalyérdekeit k6éveti, igy nacionalizmusa szembekeriil a dolgozé témegek demokratikus ~aval. — Jdéllehet a burzsoazia hazafiatlansaggal vadolja, a ~ legigazibb hordozéja a munkasosztaly, amely k6vetkezetesen harcol az egész nép jobb jévdjéért. A proletar ~ elvadlaszthatatlanul dsszefugg a +proletar internacionalizmussal, mert a térténelmi tapasztalat azt bizonyitja, hogy minden nép munkasosztalya esak akkor harcolhat eredményesen sajat népének elnyomdi ellen, ha tamogatja a tobbi orszag proletariatusanak felszabadulasi harcait a nemzetk6ézi burzsoazia ellen, és ugyanakkor élvezi a nemzetk6zi proletaridtus tamogatasat. A szocialista haza létrejéttével bontakozik ki a proletar ~b6l a szocialista ~, amely a szocialista tarsadalom fejlédésének jelentés hajtéereje. A~nak ez a magasabb foka magaban foglalja a munkdéhoz, az 4llamhoz, a tulajdonhoz valé Uj viszonyt, és a szocialista tarsadalomban megszilarduldé népi-nemzeti egység egyik legfontosabb alkoté eleme. — Irod. V. 1. Lenin: A nemzetkoziségrél és a hazafisdgrél. 1957 ; Proletar nemzetk6ziség és h. Szemelvények Marx, Engels, Lenin, Sztélin muveibél. 1952; A burzsod nacionalizmusrél és a szocialista hazafisagrél (Tézisek ; Tarsadalmi Szemle
—+hitilenség,
+kémkedés, valamint egyes
katonat btincselekmények elnevezések alatt targyaljak. hazad6: a lakéhdz, tovabb& minden a féldben v. a féldén nyugv6 falazatu, dallandé jellegi épiilet, valamint az épilethez tartozé hazikert és az épiilet rendeltetésszeri haszndlatéhoz sziikséges udvar utdén fizetendd adé. A telekkényvi tulajdonost, ill. a haszonélvezét
terheli. ~mentesek a) az Allami tulajdonban levé épiiletek
(kivéve
a
tandcsok
dllamigazgatasi
tulajdonaban
kezelésében
célt szolgélnak),
levé
egyes
levéket,
ha
nem
b) a vallasfelekezetek
épiiletek
(templom,
lelkészi lakds stb.), c) a kilféldi 4llamok
imahaz,
tulajdondban
levé és a diplomaciai képviselet céljara v. a diplomaciai személyzet elhelyezésére szolgalé épiiletek, d) az egyéni és szévetkezeti tulajdonban levé épiiletek k6éziil a mezogazdasagi épiiletek, a kézmtipari mtihelyek, e) azok a legfeljebb egy szobabdl és mellékhelyiségb6! allé6 épiiletek, amelyeknek tulajdonosai (ha maguk lakjdk) kizardlag hadigondozasi ellatasbél élnek. Ideiglenes mentességet
élveznek tamu
altalaban
rendkiviili
az Uj épiiletek, ennél hosszabb
ideiglenes
mentességet
a hdboris
tarkart
szenvedett teriileten emelt épiiletek. Az ideiglenes mentesség idétartama altalaban 10—15 év. A~ alapja az épiilet évi nyers bérjévedelme, ill. — amennyiben a tulajdonosok lakjak — a hasonldé épiiletek utan fizetett bérrel valé dsszehasonlitaés utjan megdllapitott haszonérték. Bp.-en magasabb, mint vidéken. A ~ kivetése évenként benyutjtandé bevallas alapjan térténik. Hazafias Front: 1942-ben Bulgdridban a Kommunista Part kezdeményezésére a baloldali partokbé] alakult antifasiszta koaliciéd. Feladatéul ttizte ki az orszag fel-
szabaditasét
a német
megszallékt6l
6s a monarcho-
fasiszta rendszer megddntését. Az 1944-i szeptemberi felkelés utan a ~ alakitotta meg a felszabadult Bulgaria elsé kormaényét. 1948-ban egységes tarsadalmi-politikai tomegszervezetté valt, egységes vezetéssel, egységes programmal és szervezeti szabalyzattal. Taglétszama
3,2 millid (1958). Hazafias Népfront:
a magyar
nép
désszes
dolgozé
rétegeit dsszefogé tomegmozgalom ; résztvevéi lehetnek mindazok,
akik
hivei
a népi
demokratikus
rendnek,
a
szocialista tarsadalom épitésének és a békének. Kilén tagsaga nines; dsszefogva a nemzet haladé erdit, részt
vesz az MSZMP Altal meghatérozott orszigépit6 program megvaldsitasaban. — A~ 1954-ben alakult a Magyar Figgetlenségi Népfront utédaként (— Piggellenségr Front). Az 1956. évi ellenforradalomig nem jatszott jelentés szerepet az orszag politikai életében. A revizionisték 1954—56 k6zétt igyekeztek ellenzéki erdt kovacsolni belédle. A mozgalom uj lendiiletet vett 1957 utan, amikor a ~ Orsz4gos Tanacsénak iilése meghatdrozta a mozgalom szerepét Mo. szocialisia épitésében. A ~ azéta — O6sszehangolva munkajat mas tarsadalmi szervezetekkel — tevékenyen részt vesz az orszég politikai, gazdasdgi és kulturdlis életében. A ~ szervei részt vesznek fontos toérvényjavaslaiok, rendeletek és intézkedések elékészitésében ; a helyi népfrontbizottsAgok tamogatjak a tanacsokat javaslataik-.
A
felemelkedé,
1959, 8—9.
haladé
burzsoézia
nacionalizmusa
a
sz.).
Hazai Samu, baré (1851—1938): vezérezredes. A reakciés Munka-part kormanyaiban (1910—16) honvédelmi miniszter, 1917-t6l1 az Osztrak— Magyar Monarchia hadseregének uténpdtlasi fondke volt Bécsben. Hazai Bank Rt.: a felszabadulds elétti Mo. jelentés financtékés érdekeltsége. 1894-ben a Pesti Hazai Elsé
Takarékpénztér
alapitasaként jétt létre. Elsésorban jel-
zalogigyleteket bonyolitott le, és szimos ipari érdekelt-, sége volt. 1937-ben 21 millid pengd tékével rendelkezett. Hazai Fésiisfond és Szévégyar : Mo. egyik legnagyobb féstisfoné és gyapjuszévé uzeme. 1922-ben alapitottak. A felszabadulas utan jelentésen kibévitették. Telephelye : Bp. A vallalat a zsirosgyapja mosaésdtél a kész szévet eldallitasdig minden gyartasi mtiveletet végez. Gyapja és muszal fésiilt szalagot, féstis és kartolt szévéfonalat, fésis k6tdéfonalat, féstisgyapju és miiszdlszévetet gyart.
1959-ben kb. 16 500 orséval és 176 szévégéppel dolgozett ; k6zel 3000 munkast
Hazai
Pamutszév6
foglalkoztatott.
Gyar:
1925-ben
létesiilt
textil-
ipari izem. Telephelye: Bp. (Ujpest). Elsésorban tarkan sz6tt drukat (puplin, damaszt, ndi ruhaszévetek stb.) készit. 1959-ben 2200 dolgozét foglalkoztatott. Hazai Tuddsitasox : az elsé6 Pesten megjelend magyar ujsag. 1806-ban inditotta Kultsér Istvan. Eldészér csak belféldi,
1808-t6l
kiilféldi
cimét Hazat és Kilféldi Megindulads4val a magyar
hireket
is k6zdlhetett,
ekkor
Tuddsttdsokra valtoztatta. sajté k6ézpontja Pozsony,
majd Bécs utén Pest lett. Bd teret nyujtott a nyelvi és
hazalas
229
irodalmi mozgalmaknak. Kultsér haléla ut&n (1828) & lap elsorvadt, s 1839-ben meg is sztint. A folytatdsa-
ként megjelend térekvéseket
Nemzeti
Ujsdg (1840—48)
tdmogatta.
HAZAI
a reakcids
TUDOSITASOK, MELLYEKET
NEMZETI
UJSAGKEPEN ro
MAGYAR KOZ
NEMZETNEK HASZNARA Riszirett
KULTSARISTVAYN. AZ #RESENSZOLLASNAK
EGYKORI
TANITOIAs
D0
ELSO ZELBSZTENDG Elsd Juliusté],
utélsé Decemberig,
a8o
6
8486 I
PUR Nyomtattato1t
SYTeR
NN«
TRatrnew
A Hazai
MAryAs
Tudésttdsok
hatdésagot ~kétésre
cimiapja
hazalas : olyan kereskedés, amelynél az drut helységhegységképzddés). A meglevé felszini formaék kialakitasdban nagy jelentésége van a kiilsé eréknek (folyéviz, szél, mozg6 jég stb.). Gyakran magasabb rendti szerkezeti egység (hegységrendszer, pl. Kaérpatok, Alpok stb.) része. Csoportositasa torténhet keletkezés, magassa4g és alakrajz (morfografia) szerint. A kialakitaésban szereplé folyamatok alapjan lehet gytirthegység (Alpok), réghegység (Dunadntuli-kézéphegység) és vulkdni hegység (Matra). Magassdga alapjan megkiilénbdéztetiink kézéphegységet 500—1500 m-ig és magashegységet 1500 m-tél (egyesek szerint az erddhataér felett). Alakrajzi szempontbél a kévetkezdéképpen osztélyozhatédk: a hdthegység tetdszintje széles
lekerekitett feliiletben, hatban egyesiil (Kis-Karpatok) ; a gerinces hegység tetdészintjét egyetlen, nagyjaban élesen kialakult gerine alkotja (Magas-Tatra); a ldnchegységben a hat-, ill. gerinces ~ vonulatai nagyjaéban pérhuzamosan helyezkednek el (Kérpatok); a témeges hegység
minden irdényban jelentés kiterjedést, viszonylag tago-
Europa Mont , hatos verseny : dsszetett tornaverseny. Szamai: korlat, nytjté, gytrt, léugrds, Idlengés és muszabadgyakorlat. hexensussz (ném.): a —lumbagénak a kéznyelvben elterjedt neve. hexéda
gér.
“hat -+ Ut’?
szdbdl>:
hatelektrédos,
hangkeverésre hasznalt —+elektroncséd. hexogén, ciklotrimetiléntrinittramin: a —robbandanyagok egyike. hexotol: toldhatasi robbanéd keverék
toldhatdsu (—robbano-
anyagok).
hexézok: —cukrok.
hat
oxigénatomot
tartalmazéd
egyszera
Aszerint, hogy aldehid v. keton csoport van a
molekulaban,
aldohewéz, ill. ketohexdz a neviik.
Legfonto-
sabb aldohexdéz a —+szdélécukor, legfontosabb ketohexdéz a —gytimoicscukor. Az aldohexézok k6zé tartozik a D-manndéz,
a D-galaktéz,
a
ketohexézok
kézé
Az utdédbbi az —aszkorbinsav (C-vitamin) sabb szintézisének kiinduléanyaga.
az
L-szorbéz.
leggazdasdgo-
Heydrich
267
Heydrich, Reinhard (1904—42): német fasiszta politikus, 1932-61 kulénb6zé fasiszta terrorszervek (SD,
Gestapo)
vezetdje.
1942-ben
a
cseh
Himmler és morva
legkézelebbi
munkatarsa.
protektordtus
helytartdja.
A hitlerista terror egyik Allati kegyetlenségéré1 ismert képviseléje. Cseh hazafiak megélték; haldldt a német fasizmus maj.).
Heym,
az SS I:dicei vérengzésével
Georg
(1887—1912):
torolta meg
német
(1942.
lirikus, a korai
expresszionizmus képviseldje. Mély pesszimizmustél athatott versei a hanyatlé polgéri vilag megoldhatatlan ellentmondasait tikrézik. Heym, Stefan (1913— ): halad6é német ird, ujsdgird. A hitleri fasizmus elé1 menekiilve 1933-t61 az USA-ban élt. 1952-t61 az NDK-ban
61. Angol nyelven irt Keresztes-
vitézek c. regénye az USA imperialista militarizmusdnak teleplezé rajza. 1953-ban az NDK Heinrich Mann-dijaéval tuntették ki. Magyarul megjelentek még: A Glasenappiigy, Aranyvaros, A kozmosz korszaka. Heymans, Corneille (1892— ): belga gydégyszerkutaté és fizioldgus, egyetemi tanar. Fé munkai a légzéssel, vérkeringéssel, a vérnyomas- és hészabdlyozdssal foglalkoznak. Felfedezte, hogy a carotis-sinus és az aortaiv nyomasérzékeny idegvégzédései déntéen befolyésoljak a légzési tevékenységet is. Ezért 1938-ban orvosi Nobel-dijjal tiintették ki. Heyrovsky,
Jaroslav
(1890—
):
eseh
kémikus,
egyetemi tanadr, a Csehszlovék Tudomanyos Akadémia tagja, az MTA tiszteletbeli tagja. A polarografia kidolgozasaéért 1959-ben kémiai Nobel-dijjal tiintették ki. Heyse,
Paul
(1830—1914):
német
irdé, kélté,
Nobel-
dijas, a klasszikusok stilusdt uténzéd —miincheni kéliék kérének tagja. Sok tadmadas érte a naturalista és impresszionista irédk részérél. Nevét elsésorban érdekfeszité novelléi érzik. Kivalé mtforditd. Heywood [héjvud], Thomas (kb. 1574—kb. 1641): angol dramairé. Klasszikus és angol térténeti targyu szindarabjai mellett tobb szinmtivében szerepeltetett polgarokat, mesterembereket, egyszert sorbdl valé asszonyokat. Ezek a darabjai a mindennapi életbél meritett témajukkal, egyszert stilusukkal és jé jellemabrazolasukkal a polgari drémairas eldfutarai. hézag: (mitisz) Altalanos értelemben két szerkezeti rész k6z6tti, rendszerint eldirt nagysaégt rés; a ~ beAllitaésa a hézagolds. Az épitészetben a ~ (fuga) a ké- v. téglafalazatban az egyes darabok k6ézétti tr, amelyet kétéanyaggal
(pl. habares)
téltenek
hibiszkuss hianya kévetkeztében. Tiinetei: gyengeség, vizenyék kifejlédése, sapadtsdg, faké bérszin és vérszegénység.
hianyjel:
ben az alany és az Allitmany nem kiiléniil el, ill. nem
hatérai kézrefogjak a valddi ériéket is. Pl. 4,25 + 9,02 azt jelenti, hogy a valdédi adat 4,23 és 4,27 kézétt van.
Itt 0,02 a ~korlat. Szokdsos a ~t tigy is jellemezni, hogy megmondjuk, hogy a ~korlat ez adatnak hanyadrészo (relattv ~). Gyakran eldfordul, hogy a ~ nagysdgat valamiféle atlaggal, pl. szdrdssal (négyzetes kézéohiba) szemléltetjik. — A ~ kiilénb6zé forrasokbél sz4rmazhat, igy mérdéeszkézeink pontatlansaégabdl, a szfimitésokban felhasznaélt adatok hibés voltabdl, a mtiveletek elvéguésének pontatlansagabél (kerekités, figgvénytéblizat hasznalata, maradéktag elhagydsa stb.). — Az emlitett okok
miatt
foglalkozik 1
9g a
+ bba, az
hanyadosé
zikovics : Kézelité
hezitala4s : tétov4zds, ingadozds, habozas. Hf: a hafnium elem vegyjele. Hg (lat. hydrargyrumb6l): a higany elem vegyjele. Hiador : —Jdmbor Pal irdi alneve. hianybetegségek : valamely fontos taplalkozdsi tényezé hidnya v. elégtelen mennyisége folytan létrejév6 betegségek. Az anyagesere-folyamatok sordn felhasznalt energidt a szervezet megfelelé mennyiségt, dsszetételt és kaldéria tartalmu tapanyagokkal pétolja. Ha a pdtlésra felhaszn4lt tapanyag bizonyos fontos alkatrészekbél elégitelen mennyiségeket tartalmaz, hidnyitnetek, ill. ~ jénnek létre. Igy pl. a +vitaminokban szegény taéplalék kiulonféle —avitamindzisokat, ill. +hipovitamindzisokat idézhet elé. ~ v. hidnytiinetek kialakulhatnak azonban akkor is, amidén a téplalék megfelel6 mennyiségti és mindségt, de a gyomor-bélesatorna megbetegedése kévetkeztében a tdpanyagok felszivédésa zavart
kévetkeztében
a szervezet szikséglete a megszokottndl lényegesen nagyobba valik. Csékkent és egyoldalu taplalékfelvétel
alimentaris disztréfidt v. 6déma-megbetegedéseket (éhségvizenyé, héborus vizenyd) is okoz. Ilyen megbetegesokszor
fogolytéborokban
Pl.
fejlédnek
ki altalénos
és vitaminok
meghatérozéséval
kerekitéskor mint
a ~korldt
egységben
szé-
pedig cae
se . —
TIrod. Bje-
szamitasok.
hibernacié (lat.-bél): bizonyos Allatfajokra jellemzé —téli dlom. Ehhez hasonlé allapotot mesterségesen is elé lehet idézni (mesterséges, artificidlis v. medikélis ~) a hdészabalyozast
bénitd,
a vegetativ
funkciédkat
csdk-
kenté gyégyszerekkel, ill. ezek keverékével. A hibernalt beteg testhémérséklete 23—27 C°-ra szall le. Az eldidézett allapot a téli 4lomhoz annyiban hasonlit, hogy a lehtilt szervezet oxigénfogyasztasa csékken, a vérnyomas
hipotermia)
kaloriahidny, fehérjék, fontos aminosavak
ill. ~korl&ét
utolsé jegy helyiértékében
ban levé hézagok éssztérfogatanak viszonya az anyag teljes térfogatahoz. Rendszerint sz4zalékban adjak meg.
dések
~,
molva. Ha két adatunk (a és b) ~ja 6a és 6b, akkor az dsszeg és kiilénbség ~korlatja da + db, szorzaté adb + ob + bd
esékken. bizonyos
v. ha fertézé, lazas betegségek
fellépé6
a ~szdmitdés.
alaszall, a lelkidllapot kézényéssé
ki.
jut
kiilén-kiilén kifejezésre. Gyakori a kérdésekre adott feleletekben, kdszéntésekben stb. (pl. Hol voltdl? Oithon. Jé reggelt!). A ~ tulajdonképpen mondatértékt nyelvi kifejezés. hiatus (lat. ’nyilés, hézag’>: (nyelvt) egy szdtagvégi (szévégi) és egy szdtag eleji (szé eleji) magdnhangzé talalkozasa esetében eldéallé hézag. A kiejiésben j hanggal szoktak kitélteni (pl. fram helyett fijam stb.). hiba: (mat) mért, ill. szimitott (kézelité pontossagi) adat eltérése a valéditél. Altalaban ennek vaiamely felsé korlatjat (~korladt) tudjuk meghatdrozni. A kézelité adatot olyan szamkézzel egyiitt adjuk uieg, amelynek
hézagtérfogat, pdrus-volumen /fdéldadd-kataszter
bevezetése éta hivatalosan elfogadott kataszteri holdon (1600 négyszégél) kiviil a gyakorlati életben — ma mar ritkabban — a kis~ (1000 négyszégél) és a magyar ~ (1200 négyszégél) is szerepel. Hold: (csill) égitest, a Féld kiséréje. Az elso égitest, melynek felszinére emberkéz készitette eszkéz eljutott (1959. szept 13-4n a szovjet Lunyik II.). Méretec bolygénkhoz képest senehicltie mint barmely mas holdé a Naprendszerben. Atmérédje 3476 km; tdémege 1/81
féldtémeg ; stirtisége 3,5 g/em?. A ~ felszinén a nehézségi gyorsulds 162 cm/sec?. A masodik szovjet holdrakéta mérései szerint, ha van maégneses tere, az 60 y-n&l kisebb.
A ~ a k6értél csak kissé eltéré ellipszispdlydn kering a Fold kériil. Kézepes tavolsaga 384400 km. A palya —excentricitésa 0,0549. Szinéddikus keringési ideje (hold-
té1tét61 holdtéltéig) 29 nap 12" 44’ 03”. A ~ Atlagosan 1 km-t tesz meg mp-ként. A pdlya az ekliptikdéhoz 5° szégben hajlik. A ~ tengelyforgds4nak irdnya és periddusa megegyezik a Féld kériili keringésével, ezért mindig ugyanazt az oldalat forditja felénk. A —librdcz6 jelensége miatt azonban a felszinnek csak 40%-a nem ldthatdé soha
a Féldrél.
Errél
az
oldairél
a harmadik
szovjet
holdrakéta fényképfelvételei adtak hirt eldészér (1959. okt. 7.). A felvételek a ~t61 67000 km tévols4gban
késziiltek. A ~ Féld kériili keringése miatt a Naptdl megvildgitott felének kisebb-nagyobb hanyadat latjuk. A holdfdzisok (ujhold, elsé negyed, holdtélte, utolsé negyed)
létrejottét a Nap, a Féld és a ~ valtozé kélesénés helyzete magyarézze (lésd a melléklet Abrajét). Ujhold kéril a sdétét feliiletrész derengd fényét (hamusziirke fény) a Féldrél visszever6dé napfény hozza létre. — A ~ jellegzetes felszini képzddményer mar kis tavesé6vén keresztiil is jél léthatéak. A sdétét alakzatok hagyomanyos elnevezései: tengerek, éblék, tavak, mocsarak.
Ezek tulajdonképp mélyebben fekvé szdraz siks4gok (Mare Imbrium, Mare Tranquillita-
&'
tis,
Moszkva-tenger
stb.).
Rendszerint lanchegységek (Pireneusok, Kaérp&tok, Szovjet hegység stb.) hatéroljak, melyek csticsai a 9000 m-t is elérik. A holdfelszin legjellegzetesebb képzédményei a kraterek
(Euler,
Kepler,
Ciol-
kovszkij stb.), valéjaban gytris ‘hegységek. A legnagyobb atméréjoe meghaladja a 200 km-t is. Néhany nagyobb kraterbé1 (Tycho, Kopernikusz stb.) sugéralakban vilégos szini, valdszinileg vul-
kani hamuval Hans
Holbein
halaltdnc-sorozatanak
két
képe: A nemesasszony
és Az apdét
lak futnak
boritott vona-
szét, melyek min-
.
A Hold
A telehold fényképe
A jobb oldali képek: a Hold fényképe 4 nappal ujhold utan, elsé negyedben, utols6 negyedben, 4 nappal ujhold elétt.
meeps
vugerd¢k
WA
S €e O ae A Hold déli részén levé nagy kratermezé.
Az Esék tengere a Hold északi részén.
oO
A Hold fazisai. A belsé6 kérben levé abrak a Hold térbeli helyzetét jelzik, a kiilsé kérben lev6k a Foéldrél lathaté megvilagitott Holdalakokat mutatjak.
Az Appenninek lanchegység az Hsdk tengere mellett
A Hold
Az elsé felvétel a Hold
tils6é oldala
tulsé oldalarél, amelyet a Lunyik III.,“az SZU altal 1959. okt.|°4-én !felbocsatott laboratérium késziilékei készitettekés tovabbitottak a Féldre.
Az 6nmuk6d6 bolygékézi laboratérium a szerelédllvanyon.
bolygékézi
Az 6nmtikéd6é bolygék6zi laboratérium térbeli helyzete a Hold Féldrél nem lathatdé oldalanak fényképezésekor (a nyilak a napsugarak ira4nyat mutatjak).
297
holdak
den mas felszin1 képzédményen 4thaladnak. A sikségokon keresztilfutd hosszu, keskeny repedések, az un. riandsok feltehetéleg kéregmozgds kévetkezményei. A ~ felszinén jelenlegi eszkézeinkkel még megfigyelheté
legkisebb
krater
keletkezését
4tméréje
egyesek
70 m.
vulkani
—
A ~
krdtereinek
tevékenységgel,
masok
meteorbecsapédaéssal magyarazzak. Valdszini, hogy e ketté egylittes mikédése alakitotta ki a felszin mai képét. Kozirev szovjet csillagész 1958. nov. 3-4n az Alphonsus krdterben gézkidramlast észlelt, ami arra enged kévetkeztetni, hogy a holdfelszint alakit6 erdk még ma is mtikédnek. Radarmérések tantsdga szerint a holdfelszint vastag porréteg boritja. Ennek fényvisszaverdé képessége nagyon kicsiny, a réesé napfénynek csak 7%-at veri
vissza.
A mintegy
14,5 napig
tartd
nappal
idején
a ~ felszine +130 Cra felheviil, az éjszaka folyamaén viszont —160 C°-ra hil le. Kiilénésen gyors a lehiilés napfogyatkozasok idején, amikor néhany éra alatt tobb, mint 200 C°-t valtozik a hémérséklet. Ez annak a kévetkezménye, hogy a~nak szamottevé légkére nines. A Holdon a légkér és viz hiadnya miatt a féldi értelemben vett élet feltételei eddigi ismereteink szerint nem 4llnak fenn. A ~ hatasa bolygénkra elsdsorban az un. >dr-apdly jelenségben nyilvanul meg. A ~ latszdédlagos mozgaés4nak és felttinéd fényvaltozds4nak magyarazatara mar az ékorban t6érténtek kisérletek. Arisztarkhosz (i. e. 280) ismerte
a fényvaltozas
okat,
és megmérte
a ~
tavolsa-
gat, Hipparkhosz (i. e. 2. sz.) 6s Plolemaiosz (i. 6. 2. sz.) pedig a ~ mozgasét irték le elég nagy pontossaggal. A palyahajlast és a csomdévonal vandorlaésat, valamint az 4r-apaly jelenség dsszefiiggését a ~dal a kinaiak mar tébb ezer évvel ezeldétt ismerték. ~- és napfogyatkozasok elérejelzésével az dkori Kinaéban és Egyiptomban is sikerrel prébalkoztak. A ~ felszinét tavesév6n keresztil elsének Galilei vizsgélta (1610), 6 fedezte fel a napi és szélességi labrdcidt is. Az elsé megbizhatéd ~-térképeket Hevelous (1647) 6s Cassini (1677) készitették. Az 4ltalanos témegvonzas torvényét éppen a ~-mozgas segitségével vezette le + Newton (1687). A ~ tavolsagdét nemrégiben tébb orszagban sikerilt radarvisszhang-mérésekkel meghatarozni (1945). — Irod. Elsé felvételek a H. tulsé olda-
lardl. 1960. holdak : (csill) a bolygékat kiséré égitestek. A Merkurnak, Venusnak és a Pluténak nincsenek holdjai, viszont @ Marsnak
2, a Jupiternek
7, a Saturnusnak
9, az Ura-
nusnak 3, a Neptunusnak 2 holdja, a Féldnek egy holdja van (—Hold). A ~ fogalméba tartoznak a mesterséges ~ is. holdév : két egymadst kéveté holdtélte kézétt eltelt idd (szinéddikus holdhénap) egész szimu tdbbszérése. Féként az édkorban hasznéltaék idészamitdésra. A szabad ~et 12, valtakozva 29 és 30 napbdl 4llé holdhénap alkotja, tehaét 354 napos. A mohamedénok ma is ezt hasznaéljak. A zsidék az ujév détuménak helyreéllitasdéra 3 évenként egy 13 holdhdénapbdl 4ll6 384 napos évet iktatnak be
(kotétt ~).
holdfogyatkozas : a Hold korongj4nak elsdtétiilése a Fold arnyékkupjaba lépésekor. A jelenséget az okozza, hogy a Holdnak sajat fénye nincs, fényét a Naptdl kapja. Ha a Fold keringése kézben a Nap és a Hold kézé keriil, eltakarja a Napot a Hold eldél. A jelenség csak holdtéltekor kévetkezhet be. A ~ teljes, ha a holdkorong teljesen belemeriil a Féld arnyékkupjaba; egyébként részleges.
A ~
a F6ldén
mindeniinnen
ldthaté,
ahol a
Hold éppen a latéhatar felett tartézkodik. — Irod. A. A. Mihajlov:
Nap- és holdfogyatkozasok.
1950.
holding, holding company [houlding kamponi] se ene
Dean yiked sine lalcielen eso selsimaicessmers sesisiers
Ae
Mtisze-
bocsaté
eres ;
4llam
(kg)
3ZU
361,3
1959, IL, 2.
(az elsé mesterséges bolygé)
PloneSrel VAR
eas
ae aes deeisies SOC0G
LESS a] USA
(mesterséges bolygo) Tiny Lee tembictaisrieiseteiatejerersis:s.a1@ eesece
ge
B.S SY
(elsének csapddott a Holdba)
Dan yikal leet week ea valsSerer | ete Xero
6,07
leaDS
390,2
| OZ Dime |S)
(els5 bolygékézi 4&llomas)
A Hold kutatasaét is végzé mesterséges égitestek egyik legfontosabb eredménye a Féldet kériilvevé sugarzon&k, az un. van Allen-gytrtik felfedezése és kutatasa és a Hold addig ismeretlen felének lefényképezése.
(+még tirhajézds) Jelentéds eredményt ért el a Lunyik II., amikor kimutatta, hogy amennyiben a Holdon valamiféle magneses tér van, annak erdssége kisebb mint 60 gamma.
holdtélte : a holdfazisok egyike (—+telihold). holdudvar: fényjelenség a vékony felhdéréteg mégott lev6 Hold kéril. A felho apré vizcseppjein létrejovd fényelhajl4s
kévetkezménye.
Atmérdje
a
vizcseppek
nagysagatél fiigg. Un. koszortjelenség (—auwreola). Nem tévesztenddé éssze a Hold koriil lathaté gyartivel, amit —halojelenség okoz. Holdvilag-arok : mélyen bevagédott, szik és nehezen jarhaté szakadékvélgy hg.-ben, a Csikévér DNy-i oldal4ban. duléhely. Csikévaéron turistahaz.
Holguin
[algin]:
indiai-szk.).
L:
varos Kuba 172 000,
DK-i
nagy esést, a VésegrddiKedvelt
részén
(Nyugat-
peremvarosokkal
226 800 (1953). Dohanyiltetvények Gibara.
kirén-
egyiitt
kézpontja. Kikétdje
Holig, Holies : szlovakiai telepiilés Bratislavdtdl B-ra. Hires
volt
fajanszgyaéra,
amelyet
Maria
Terézia
férje,
Lotharingiai Ferenc mint manufakturat alapitott 1743ban. Készitményei kiilénféle eurdpai és kinai hatdasokat tikréztek.
1827-ben
szint
meg.
holizmus (gor. ’egyetemes, egész’ sz6bdl> : antidialektikus idealista filozdfiai iranyzat az imperializmus korszakaban ; megalapozéja J. Ch. Smuts. Kozel all az emergencia-elmélethez.
Fé
tétele,
hogy
minden
létezé
egyetlen, 6nall6é ,,egészet”’ alkot, s a vil4gmindenség az ilyen ,,egészek’’ hierarchidja. A ,,bioldgiaz”” wdealizmus
alapjin tagadja
Hollandia
298
holizmus
— bar tébbé-kevésbé leplezett formaban — a természetben érvényesiilé dialektikus 6ssze-
fiiggéseket, az anyag 6nmozgasat, fejlodését. Tarsadalomelméletében
az
,,egész’’-nek
a ,,rész’’-szel szemben
stb.
49-1 szabads4gharcban,
A kiegyezés
A Magyar
utan
Mérnék
s ezért
bérténbiintetést
kozlekedéstigyi
tének
és Epitész
Egylet
alapitéja
tekint).
947
km?.
akik
a
L:
190900
(1957),
,,papiamento”
keverék
80%-a
és
Bonaire.
A
szigeteket
os
és Belgium kézétt;
km?, azok nélkiil 32 977
L:
holland,
400 000 friz,
a
belvizekkel egyiitt 40 893
km? ;
's'Gravenhage
népsfirisége
348
de
©,
1 ve
Tot
eS
aandam.
wed GUtrecht
C
er
NY4
Essen ie
} Duisburg, Venioyse A, Ll
AigaoScn Dilsseldort
3 43)
cee “eiMaasticnt J Maaste
ae
ee
y
22s 59 bNeewioAdchen
6°
|
>
~
LASS
IY Soro y \ Einchoven
a
oEnschede Py
2 Winterswijk ——-
ws
egen\ > y
orVBraben,
/
9
D1 a TIa
\Sea ares tees 2, See
ds
eres
Res
J°
ee
SN Dordrecht’? — zs A=
ye;
dam__. 3
Kain
Bonny
Hollandia
betongdtak védik. A gatak mégétt rézen szélmalmokkal, ma elektromos berendezéssel hajtott szivattyak esapoljak le a mély teriileteket. A régebben Zuider Zeenek nevezett 6b6l a polderesités kévetkeztében az IJ ssel-téva zsugorodott. (1923—57 k6ézétt 1240 km® teriiletet szaritottak ki.) Az ENy-i partot vihardagaly szigetekre bontotta,
ezek a Friz-szigeiek, amelyeket
a szdrazféldté)
sekély tenger (watt) vdlaszt el. B-~ az egykori eljegesedés folytan élénkebb domborzatu, homokos, un. geest és tézeges, lapos teriilet. DK-i része hullamos,
lészés vidék,
az orszag legmagasabb pontja (322 m) Maastrichtnél van. Hghajlata dceani, htivés, szeles, kédés nyarral, enyhe télle]. A jan. kézéphémérséklete 1 C°, a jul.-é 17 C°;
az évi csapadék
700—900
mm.
Fofolydja a sz&-
mos agra (Waal, Lek, Rijn, Dye stb.) bomlé Rajna és a a
Scheldének
csak
a
torkolatvidéke
jut ~ra.
és zsilipekkel ellé-
tott. «
Ss
legsti-
fé5/km?,
tg
y
Maas;
német.
ribben lakott orsz4ga, Atlagos
H —Hoek ere — Holland r>~*?
Viissifgen
Yi Petar!
Ss he
Minden folyé és folyé4g csatornazott
A lakossdg 44%-a protestans, 39%-a katolikus (féleg a D-i tartomanyokban), 17%-a fele-
kezet nélkiili. Eurédpa
tc
Schevenj,, eee
=
mden
= Groningen
,» 9
18 G@ Deventer /Amsterd ANS SS doorn ~ R Spore Leid mersfoort” o |
veszik
mintegy
100000
Umudenpahtte Velsent
(Curacao Curagao,
11,3 millid (1959). Nagy
tébbsége
~ Alkmaar YS
Ny
Q
7°
a
beszélik ; hiva-
kéril; felszinik karsztos dombvidék. Az éghajlat forré, szdraz (évi csapadék 450—600 mm _ k6zétt). Gazdasagi életének alapja a Venezuelébdl importélt kéolaj finomitésa (1957-ben 41,47 milli6 t import) ; a lakossignak kb. 50%-at foglalkoztatja. A kéalajfinomiték angol, USA és kisebb részben holland té6kével dolgoznak. Az olajtermékek a kivitel 98%-4t adjak (ez a vilégexport 31%-a; elsd a vilagon). Curacadén foszfatot banyadsznak (102 000 t, 1956); a partvidékeken sdlepaérlas. Teriiletémek kb. 5%-At mtivelik, a mezdgazdaség a belsé sziikségletet nem elégiti ki. Ismert terméke a Curagao-likér alapanyagaét adé szaritott narancshéj. Vastt nines; k6zithdélé6zat 670 km. Holland Guayana: Hollandia dél-amerikai gyarmata. — Suriname. Hollandia, Koninkrijk der Nederlanden: parlamentéris kirélysig Ny-Eurépdban, az Eszaki-tenger partjan,
az NSZK
Fel-
SI
&
~
Ss Keo
Winter
AA
Oen Helder
%
volt.
és elsé
korallszirtek
Hivata-
a
oesti
gyarmata.
talos nyelve a holland. Székh.-e Willemsiad szigetén), L: 75000 (1957). F6 szigetek: Aruba
6°
Ameland =
any
a
néger és mulatt,
nyelvet
él.
VISZONYOK.
6°
| g)= Viielandja
kupja (Rajna, Maas), Grterdlet sok csatorndval. A tala} a marschokon és az arteriileteken igen termékeny. Holland Antiliak, De Nederlandse Antillen : szigetesoport az Antilla-tenger Venezuela menti részén, Hollandia ténylegesen
TERMESZETI
Re —Terschelling
kori lerakédasokkal boritott része homokbuckdékkal és tézeglapokkal. — 3. A nagy foly6k hatalmas hordalék-
tuli teriilete,
—
Grd K-ro 4°
Holland-alfold, Alsé-rajnai-alféld: siks4g Ny-Eurdépéban Hollandia és Belgium teriiletén. Harom dévezetre oszlik : 1. A mélyféldek (marschok) jérészt a tenger szintje alatt fekszenek. Ezeket az eléntéstél parti dtinék és gatak védelmezik. — 2. A geest, a sikség magasabb jég-
tengeren
vadrosokban
valé
elndke.
autoném
59%-a
fdldeket és a tengert6] elhdéditott un. poldereket kb. 50 m magas, 1—4 km széles parti dtinesor és k6- és
szenve-
Allamtitkar
lakossAgnak
szine jérészt alféld, a Rajna, a Maas és Schelde hordalékkupjanak deltavidéke (Holland-alféld). A volt torkolati agak tdédlesérré szélesiiltek, és szigeteket fognak kézre (Zeeland). A teriiletnek csaknem fele 5—7 méterrel mélyebben fekszik a tengerszintnél, a termékeny mély-
magasabbrenditiségébél kiindulva a gyarmatositas nyilt védelmezdje. Woll4d : ktk., Somogy m., fonyddi j. L: 720 (1960). Va.: Balatonszentgyorgy. Hollan Erné (1824—1900): hadmérnok, altabornagy, az MTA tagja volt. Mint hadmérnék részt vett az 1848— dett.
A
los nyelve a holland. Gyarmataibél megmaradtak: Holland Antlldk, Holland Guayana (Suriname) és Ny- Uj-Guinea (Ny-Iridn, amelyet Indonézia sajat teriile-
Y.
Se Je MAINTIEND Ra) SS SSSf
egyes tart.-okban ennek tobb Hollandia cimere mint kétszerese. Népessége a szazad eleje é6ta csaknem megkétszerezédétt. A kormaény székhelye ’s Gravenhage (Haga), masik fév.-a és egyben legnagyobb varosa: Amsterdam. Nagyobb v&rosok még: Rotterdam, Utrecht, Haarlem, Eindhoven, Groningen, Tilburg, Nijmegen
GAZDASAGI
BELET.
Fejlett
ipari-agrér
orszég ;
a legrégibb tékésorsz4gok egyike, a 17. sz.-ban a vilag els6 tengeri hatalma, gazdasagi életében ma is nagy sulya van a tengeri kereskedelemnek. Gazdas4géban jelents szerepet jatszik a nemzetkézi monopoltdéke, elsdésorban néhény gazdasagi agban: a kéolajkitermelésben és
feldolgozésban az angol—holland Royal Dutch Shell Co. : & vegyiparban az ango!—holland Unilever monopolvallalat és a szintetikus miianyaggyartésban a holland—német AKU ; az elektrotechnikéban a Philips-mtivek. Kilon6sen a II. vilaghdboru utan nétt meg az USA tédkebefektetése (1958-ban
233 milliéd $) déntéen
az Asvdnyolaj-,
a
gép- és elektrotechnikai iparban; de a holland tékeexport is jelentéds. Nemzeti jévedelmének 43%-4t az ipar,
299
Holiandia
12%-4t a mezdgazdasag adja (1957). Mezdégazdasdga magas szinvonalu, egyike a legbelterjesebbeknek. Terméshozamai Eurdépéban a legnagyobbak (buza 41 q, rozs 27 q ha-onként, 1959-ben). Régebben az ipar sulypontja a mezdégazdasdgi termények és tengerentulrdl behozott nyersanyagok feldolgozdsan volt ; az utolsé évtizedekben gyorsan fejlédéit tébb nehéz- és vegyipari 4g (k6olajfinomité, mttanyaggyarté6, vegy- és elektrotechnikai ipar). — Asvdnyi nyersanyagokban szegény ; Maastrichtnél (Limburgban) kdészén, K-i hatéran Schoonebeeknél kdolaj van, ennek kitermelése 1943-ban kezdodétt meg. Kéolajtavvezeték épiilt (1959) az NSZK felé a Rotterdam melletti Pernis ciszternaéitél| a hatér menti Venldig ; folytatésa Kéln felé épités alatt all. Kdszéntermelés 12 millié t, kéclaj 1,8 millid t (1959). Energiatermelése 15 milliard kW6 (1959); csak héerémitivei vannak. A fém- és gépipar legfontosabb aga a hajdépiteés : 606 000
+ (1959;
a kapitalista
vilagban
az
étddik),
a
termelés felét exportélj4k. Legkorszertbb nehézipari kézpontja IJmujden (Amsterdam elékikétéje). Acéltermelése
1,7 milliéd t. Elektrotechnikai
és hiradéstechnikai
cikkei elsérendtek, Hindhoven a Philips-mtivek székhelye. Vegyipara fejlett, nylon és egyéb szintetikus mtiszalak termelésében a Ny-eurdédpai orszaégok kézdtt az elsé helyek egyikét foglalja el. A kéolajfinomités kapacitdsa sokkal nagyobb hazai termelésénél (17 millid t). Jelentés az uveggyartas, a régi mtivészi porcelén-
gyértést
felvdltotta a kerémiai
ipar
(Delft).
Amster-
damban gyéméntk6szériild, 6tvdés- és ékszeripar. — Az iparagak koziil az élelmiszeripar Allitja el6 az ipari termelés értékének tébb mint 30%-at. A hazai nyersanyagokat feldolgozé iparégak k6ziil nagyaranyu a tejfeldolgozé ipar. Vaj- (82000 t) és sajt- (190 000 t, 1959) termelése a kapitalista vilagtermelésben és exportban is vezeté helyen All. Behozott nyersanyagokbdl (kakadéd, novényolaj, doh&any) ugyancsak jelentékeny mennyiségti élelmiszeripari cikket termel és exportal.
Margaringyértasban (249000 t, 1959) Eurépéban az NSZK és Nagy-Britannia utén kévetkezik. A lakossag negyrészt az olesébb margarint fogyasztja, mig a vaj jelentés részét exportaéljak. Az ipar éssztermelésének kb. fele keri] exportra. — A lakoss4g 12%-a foglalkozik mezdgazdasaggal és haldszattal. A mezdégazdaség termelési értékének mintegy 65%-a a nagyhozamt 4llattenyésztésbél, 1O—15%-a virdg- és gyiimélestermelésb6l szarmazik. 20 ha-nal nagyobb, tékés gazdaélkodast folytaté birtokokra jut a foldteriilet 39%-a, mig az 5 ha-nal kisebbekre csak 15%-a. A mezédgazdasdg belterjességére jellemzé amttragyanagyaranyn felhasznalasa (196 kg/ha),
elsé helyen 411 Ny-Eurépaban ; magas fokt a gépesités is (67 000 traktor, 1958). A mezégazdasaégilag hasznositott féldteriilet kb. 2,4 milliéd ha, ebbdl 1,3 millid ha a rét és legel6é, 912000 ha a szdntd, ardénylag nagy helyet foglalnak el a konyhakertek (114000 ha), valamint a viraghagyma,
kertimag
(9300 ha) és viraégok (1300 ha)
termesziésére
hasznalt
foldek;
az
utdédbbiakon
nagy
tiveghazi kultura fejlédétt ki. Jelentés még a csemetekertek kiterjedése is (2800 ha). Erdében Eurdépa egyik legszegényebb orszaga. Szantéféldi termelésében a htivés éghajlatnak és a sok helyiitt homokos talajnak megfelelden egyik f6 termény a rozs (3,9 millid q, 1959), a takarmanygabonak kéziil a zab (3,2 millid q) ; a buzatermelés (4,9 millié q) a nagy terméshozam ellenére a belféldi szukségletnek csupan egyharmadat fedezi. Jelentés a burgonya-, cukorrépa- és lentermelés. Sajétos és vildghirG a virdg, viraghagyma (tulipaén, jacint), kertimag, zoldségfélék
kivitele
termelés
jl
termelése ; {6 szezonban
eléri
a
havi
(2,8 millié
tejel6
2500
szarvasmarha
tejhozam
virdghagyma-
Jelentéds
tenyésztése
4ll
q). Allattenyésztésben
(3,4 millié, kb. fele tehén, Atlagos
a
vagont.
az
alma-
a kivald,
elsé
helyen
1959). Az egy tehénre
itt a legnagyobb
a vildgon
jutdé
(4000 kg).
Jelentékeny a sertés (2,6 millid) és a baromfi (44 millid) tenyésztése.
Tojasexportja
a vilagon
elsé helyen
4ll. A
halészat féleg az Eszaki-tengerben folyik (féleg hering),
Hollandia
a part mentén osztrigdt halasznak. — A fejlett gazdaségu orszag hatalmas
belsé, 4tmené
és tengeri
forgalmat
bo-
nyolit le. A vasutvonalak hossza 3220 km (1957) ; a vontatés villamositott (1411 km) v. dieselesitett. Jelen-
tékeny belvizi nék
utat
szerepe van hajézésnak;
hossza
6772
a a
km,
haszndlhatnak.
forgalom lebonyolitaséban a hajdézhatéd folyédk és csator-
nagyobb
hajék
Kereskedelmi
1300
km
flottéja
belvizi
(4,7 millié
BRT, 1959) nagy forgalmat bonyolit le (7. a vildgon). A hajozasi és kik6t6i fuvardijak fedezik a kiilkereskede-
lem deficitjét. Legnagyobb forgalmu, egyben Hurdédpa legnagyobb kikétéje Rotterdam (74 milliéd tonna évi forgalommal a vilagkikéték kézétt a negyedik). Kiilkereskedelmének aruforgalma a kapitalista vilagkereskedelemben 8,4% részesedéssel a hatodik helyen 4ll (1956). Kivitelében mezégazdaségi termékek (32%), elektrotechnikai
késziilékek,
gépek,
kdéolajtermékek
vezetnek ; be-
hozatalara a nyersanyag (élelmiszeripari, textil és egyéb, pl. fém) nagy ardnya jellemzé. Kivitele elsésorban a szomszédos orszagok: NSZK, Belgium, Luxemburg és Nagy-Britannia felé iranyul; behozatala az elébbieken kiviil jelentékeny
bél. Pénzneme
TORTENET.
az USA-bél,
a gulden =
(1579-ig
Svédo.-bél
és Indonézid-
100 cent.
-+Németalféld)
A
spanyol
uralom ellen 1566-ban kitért -—németalfoldi forradalom gyézelmének eredményeként az
polgdri 1579-i
utrechti unid alapjan 158l-ben megalakult az 6nalld holland polgaéri kéztarsasdg, amelynek fiiggetlenségét Spanyolo. 1609-ben ismerte el. Az Uj allam Németalféld hét északi tartomanydt (Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Overijsel, Groningen, Friesland) egyesitette, ezért akkor Egyesilt Tartomaényoknak nevezték, mig Németalféld déli része (a jelenlegi Belgium) tovabbra is spanyol fennhatdésdg alatt maradt. Az elsé eurdpai gyéztes polgdéri forradalom eredményeként ~ban gyors kapitalista fejlddés indult meg. A 17. sz. kézepére ~ Eurépa egyik leggazdagabb hatalmava és kora kapitalista
mintadllamavaé valt. Az 1602-ben megalapitott Holland Kelet-Indiai Térsasdg és mas kereskedelmi tarsasdgok a 17—18. sz. folyamén kiterjedt gyarmatbirodalmat hdéditottak meg. Megszerezték Indonézia nagy részét. (1602-t61),
Ceylon szigetét
(1658),
Pokféldet
(1652),
a
Holland Antillékat (1634), Suriname-ot (Holland Guayana, 1660) stb. Az arisztokrata kereskedd-oligarchia uralomra jutésa akaddlvozta az orsz4g tovabbi gazdasaégi
fejlddését, iparosodését. Az osztdlyharcok kiélezédésének viszonyai kézétt a végrehajté hatalom évtizedekre az Oraniai-héz kezébe keriilt, ennek tagjai a helytartdi cimet viselték. A 17—18. sz.-ban folyé angol—holland hébortik eredményeként ~ a tengeri kereskedelemben Nagy-Britannia mégé szorult, és elvesztette gyarmatai egy részét. 1795-ben az orsz4got francia csapatok szalltak
meg,
teriiletén
amelyet £. Napdleon Kirdlysaggé alakitott
megalakult
a
Batdviai
Kéztarsasdg,
francia esdszdr 1806-ban Holland At, kiraly4v4 Louis Bonaparte-ot
tette meg. 1810-16] 1813-ig ~ a francia birodalomhoz tartozott. A napdleoni hdboruk idején Nagy-Britannia megszerzett tobb holland gyarmatot, igy Ceylont (1795— 96) és a Fokféldet (1795—1814). A bécs? kongresszus (1814—15) az iparosodott Belgium és a fdldmfiveskereskedé ~ egyesitésével létrehozta az Egyesiilt Németalféldi Kiralysagot (kiralya I. Vilmos lett), amelybél azonban 1830-ban Belgium forradalmi uton kivalt. 1839-ben, a két orsz4g viszonyét hivatalosan rendezd békeszerzédésben ~ megszerezte Limburg és Brabant tartomany egy részét. 1839-t61 1890-ig Luxemburggal perszonalunidét alkotott. — Az 1848-i polgéri demokratikus forradalmak idején a holland burzsodzia a népi mozgalmakat sajat politikai hatalmdnak kiterjesztésére és a kirdlyi hatalom korlétoz4sdra hasznAlta fel. A 19. sz.
méasodik felében a gyarmatok kizs4kmanyolds4bél eredd hatalmas
tékék
segitségével
~ban
utak,
vasutak,
csa-
tornak és kikét6k épiiltek ; megindult az orsz4g intenziv ipari fejl6dése. A munk&ésmozgalom a 19. sz. kézepén kezdett kifejl6dni. 1850-ben Amsterdamban létrejétt
300
Hollandia
az els6é szakszervezet,
naciondlé
holland
1868-ban
szekcidja,
megalakult
majd
az I. Inter-
1894-ben
megkezdte
muikédését Hollandia Szocidldemokrata Partja. Az erds opportunista befolyaés alatt allé partbdél 1909-ben kivaélt annak balszarnya, és uj partot szervezett, amely alapjat képezte az 1918-ban létesitett Kommunista Partnak. Az I. vilaghéboriban ~ semleges maradt. A haébort utén a kezdéd6 forradalmi fellendiilés néhdny reform (a valasztéjog megadasa a néknek, a munkaidé megréviditése stb.) bevezetésére kényszeritette a burzsoaziat. Az 1929—33-1 vilaggazdaségi valsdg kévetkeztében keletkezett nagy nyomor és munkanélkiiliség a tomegmozgalom kiszélesedéséhez vezetett, 1934-ben Amsterdamban és Rotterdamban barikadharcra keriilt sor a nmunkanélkiiliek és a rendérség kézdtt. — A II. vildghdboruw alatt, 1940. m4j.-ban a hitlerista német hadsereg Belgiummal és Luxemburggal egy idében megszallta Vilma kiralyné 6s a kormaény a holland flotta ~t. megmaradt
egységeivel
Anglidba
menekiilt.
A
fasiszta
megszallék terrorjara a lakossag ellenallasi mozgalommal valaszolt, amelynek szervezésében és iranyitasaban a kommunistéknak nagy szerepiik volt. 1941. febr.ban — Ny-Eurdépaban elséként — tdbb holland varosban a megszallék terrorintézkedései elleni tiltakozasul altalanos politikai sztrajk tort ki. A szévetséges csapatok 1945. maj.-ban szabaditottak fel az orszdgot a német megszdllas alél. Az emigralt holland kormany
1944. szept.-ben részt vett az tun. — Benelux egyezmény létrehozdsaban, amely 1947-ben lépett érvénybe. 1945-t61 1949-ig ~ gyarmati hdborut folytatott Indonézia-
nak a szabadsagért harcolé népe ellen, 1949-ben kénytelen volt elismerni Indonézia fiiggetlenségét. Ezen az elvi alapon létesiilt a Holland—Indonéz Unid, élén a holland kiralyndével, amely azonban 1954-ben Indonézia kilépése miatt felbomlott. Az indonéz parlament 1956ban minden ~val k6tétt egyenlétlen szerzédést hatalyon kiviil helyezett. Ny-Iri4n (Holland Uj-Guinea), amely Indonézia
része,
tovabbra
is holland
megszallas
alatt
all. A holland kormany a hagyomanyos semlegességi politika folytataés4t hangoztatja, azonban gazdasagi, politikai és katonai téren egyardnt szoros kapcsola-
tok fiizik az USA-hoz és Nagy-Britannidhoz ; az HszakAllanti Szévetség (NATO, 1949. apr.-tdl) és a NyugatEurépai Unio (1954. okt.-t6l), az Hurdpai Szén- és Acélkézésség (Montanunio), az Hurdpai Kézds Piac stb. tagja. — Politikai partok és szakszervezetek. Katolikus Néppart: 1901-ban alakult kat. burzsoa part, amely a monopoltdédke és a kat. egyhaéz érdekeit képviseli. Az 1959-i vdlasztasok utén alakult koaliciéds kormany f6 erejét képezi. Szorosan kapcsolddik a Vatikanhoz.
Parlamenti
frakcidjanak
elnéke
és tényleges
vezetdje
C. P. M. Romme. — Munkapdrt: 1946-ban alakult a szocidldemokrata part utddjaként, az osztalyegyiittmtikédést hirdeti. Tagja a Szocialista Internacionalénak. 1946-t61 1959-ig részt vett a koaliciéds kormanyokban, jelenleg a parlament legerdésebb ellenzéki partja. Elnéoke
E.
Vermeer,
fotitkara
E. F. Albrecht.
—
Szabad-
sdg ¢s Demokrdcia Pdrtja (Liberélis Part): 1947-ben alakult a Munkapart jobbszarnya és a Szabadsag Part egyesulésébél. A kereskedo és ipari burzsodzia egy részének képviseldje. Részt vesz az 1959-ben alakult koaliciéds kormanyban. Vezetdje P. J. Oud. — Forradalomellenes Part: 1878-ban alakult reakciés protestans part, egyes monopolista csoportok és gyarmatosité kérok képvisefete, a koaliciéds kormany részvevéje. — Keresztény Térténelni Szdvetség: 1908-ban alakult protesténs burzsoa part, részt vesz.a koaliciés kormanyban. — Politika Reform Part:
1918-ban
alakult, szigori reformatus elve-
ket valld, szélséjobboldali part. — Hollandia Kommunista Padrtja: 1918-ban alakult; a hitlerista megszallas éveiben illegalitasban vezette az ellenéllasi mozgalmat. 1958ban kizartak a revizionista csoportot, amely fellépett az 1959-1 valasztasokon, de mandétumhoz nem jutott. A part fotitkara P. de Groot. Kézponti lapja: De Waarheid. — A holland szakszervezeti mozgalom gydkerei a 19. sz.
Hollandia kézepéig nytlnak vissza. Négy nagyobb szakszervezeti szovetség témériti a szakszervezeti tagokat ; a Munkapart befolydsa alatt 4116, 1906-ban alakult Hgyestilt Holland Szakszervezetek, mely a Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szévetségének tagja, taglétszama 490000; az 1946-ban alakult, a Katolikus Néppart befolydsa alatt 4llé Katolikus Munkdésmozgalom, mely 395 000 tagot sz4m141; tovdbb& a reakcids protestans politikai partok befolydsa alatt Allé Keresztény Nemzeti Szakszervezeti Hgye-
stilés 230000 taggal. A IL. vilaghdboru alatt és utan kialakult Hgységes Szakszervezett Kézpont (40000 tag) szervezetei,
amelyekben
felszélitottak
erds
tagjaikat
az
a
kommunista
Egyesiilt
vezetekhez valdé csatlakozasra. ALLAMSZERVEZET. Alkotmanyos
Allamfé nevezi ki a miniszterelnékét javaslatéra
a
minisztereket,
befolyaés,
Holland
Szakszer-
monarchia.
Az
és a miniszterelnék
valamint
az
allamtanacs
14 tagjat, akiknek tandcsadé jogkérik van. A torvényhoz6 hatalmat a parlament gyakorolja. A parlament két kamarébél ali. A mésodik kamara (alsdhaz) 150 tagbdl All, ezeket a lakossag 4 évre vdlasztja. Az elsé kamarénak (felséhéz) 75 tagja van, akiket a tartomanyi gytlések 6 évre vadlasztanak ; létszA4manak felét 3 évenként felujitja4k. Az elsé kamara szerepe abban 4ll, hogy elfogadja v. visszautasitja a mdasodik kamara (alsdéhaz) alial elfogadott térvényjavaslatokat. A két kamara egylittesen alkotja a parlamentet (Generalstaaten). Az orszag 11 taritomanyénak tartomaényi gytlését 4 évenként valasztjak. A parlamenti és tartomanyi valasztasokon minden 23 évet betdltott férfi és nd szavazhat.
KOZOKTATAS.
Az
Altalanos
tankételezettség
a
7—15 éves korig tart. A tanulék mintegy ?/;-a magan-, fokéut felekezeti iskolaba jar. Az elemi iskola hat évfolyamu, amelyre két évfolyamu felsébb tagozat épiil. Az elemi iskoldkbol
at lehet lépni a kilonféle
alsdfoku,
majd
az
ezt kévet6 kézépfokt szakiskolakba, valamint a kil6énb6z6 kézépiskolakba (hat évfolyamti gimnazium, 6t évfolyamti modern kollégium és 6t v. hat évfolyamu liceum). A felséfoku oktataés hat egyetemen (Leiden, 1575,
Groningen,
1614,
Utrecht,
1636,
Amsterdam,
1632 és 1880, Nimwegen, 1923)és négy fdiskolan folyik, amelyeknek 1958-ban dsszesen 32 385 hallgatdéjuk volt. TUDOMANY. A csatornak és zsilipek épitése mar a kézépkorban jelentés lékést adott a természettudomanyok fejléddésének. A 16—17. sz.-ban a kapitalista fejlédés tudomanyos téren is a fokozott titemti haladas alapjait teremtette meg. A kereskedelem fellenditette a tengerhajézast és ezzel kapcsolatosan a féldrajzi, zooldgiai és botanikai ismeretek bdéviilését, valamint a térképészetet. Ekkor jéttek létre ~ Eurdépa-szerte hires egyetemei, melyeken sz4mos magyar didk is tanult. Kiemelked6 tudomanyos eredményeket ért el W. Snellius (1580— 1626) a fénytérés térvényének felfedezdje, G. Mercator (1512—94) a hires térképész, Ludolph van
Ceulen
matematikus
32 szamjegyét
a nagy
(1540—1610),
hatarozta
torténész
meg,
aki a m-szam
H. Grotiws
és jogtuddés,
elsé
(1583—1645)
valamint
I.
de Graaf
(1641—73) anatémus, B. Varenius (1622—50) hires foldrajztudés. A kor legnevesebb utazdédi kézé tartozott
W.
Barents
(?—1597),
valamint
A. J. Tasman
59), aki Oceania
tébb szigetét fedezte
masodik
mtikédétt
felében
B.
(1603—
fel. A 17. sz.
Spinoza
(1632—77),
az Uujkori materializmus nagy eléfutara és Ch. Huygens (1629—95) kivalé fizikus és matematikus, a fény hullaémelméletének megalapozdéja. A ~i tivegcsiszolé ipar fejlédése elékészitette a tavesé és a mikroszkép felfedezését, s az utdédbbi segitségével a 17—18. sz. forduldjan A. Lecuwenhoek (1632—1723) folytatott fontos biolégiai kutataésokat. A kor nagy holland orvosa H. Boerhave (1668— 1738). A 18—19.sz.-ban szamos tudomanyos tarsulat létestilt ; e korszak kiemelkedé matematikusa Th. J. Stielijes (1856—94). A 19. sz. végén és a 20. sz. elején H. A. Lorentz (1853—1928) az elektronelmélet alapjait fek-
tette le, J. D. van der Waals (1837—1923) és gazok fizikajaban, J. H. van’t Hoff
a folyadékok (1852—1911)
Hollandia
301
Hollandia
a fizikai kemia és a sztereokémia, J. C. Kapleyn (1851— 1922) az asztronédmia, H. de Vries (1848—1935) a
megoldését keresé realista irodalom «attérdi Heijermans (1864—1924), K. Huygens (1848—1902), H.
botanika,
Gorter
P.
Zeeman
(1865—1943)
és
H.
Kamerlingh
Onnes (1853—1926) pedig a fizika szimos_teriiletén jelentés eredményeket ért el. W. Hinthoven (1860— 1927) fiziol6gus az elektrokardiograéf, F. Zernike (1888 — ) a f&ziskontraszt-mikroszkép feltalaléja volt. A ma, matematikusok kéziil B. L. van der Waerden (L903— ) és L. E. Y. Brouwer (1881— ) kutataésai jelentések. — Fontosabb tudoményos intézményei: a Holland Kirélyi Tudomanyos Akadémia, az Alkalmazott Természettudoményi Kutatés Kézponti Holland Intézete, az Alkalmazott Természettudomanyi Kutatas Lpari Tudemanyos Intézete és az Egészségiigyi Intézet. Jelentés mutzeumok Amsterdamban a Rijksmuseum és a Rembrandt-Huis, Rotterdamban a Booymans képzémiivészeti mazeum. Az amsterdam! Tropisch Instituut a trépusi orszigokbdl szarmazé gytijteményeket drzi. LRODALOM. A régi +németalféldi irodalombé! az 6nall6 holland irodalom’a nemzeti fiiggetlenség kivivasa utén, a
16. sz. végétdl
kezett gazdas&gi
fejlédétt
fellendiilés
ki. Az ekkor
bekévet-
kihatott a kulturdlis életre
is, 6s a 17. sz. a holland irodalom aranykora volt. A liraban P. C. van Hooft (1584—1647),
a dramairasban
a vig-
jatékokat és hédsi tragédidkat iré6 J. van den Vondel (1587— 1679) mfivei jelzik a korszak legmagasabb szintjét. Az Altaluk létrehozott kér valt a miivészeti élet iranyitédjava. Tagjai k6ézé tartozott G. Bredero (1585—
1618), életé6r6mmel
teli vigjdtékok szerzéje, K. Huygens
(1596 — 1687) a politikai és vall4si despotizmust gunyolé epigrammaék és szatirak kéltéje, J. Katz (1577—1660) puritan kélvinista szemléletti tankéltemények irdja. A 18. sz. gazdasaégi és politikai hanyatlasa az irodalomban is tikrézéd6tt. A francia klasszicizmus kévetdi k6ziil esak van Effen mikédése emelkedett ki, aki neveldé
szandéku folydirataban (1731—35) a polgarség gyengéit gunyolta. A 18. sz. mdsodik felében az udvar és az egyhaz reakciés szelleme nehezedett az irodalomra, melyben a szentimentalizmus vA4lt a f6 iranyzatté. Goethe Wertherje nyoman sziiletett R. Feith (1753—1824) Julia c. regénye. A. Deken (1744—1804) 6s E. Wolf (1738—1804)
akik
(1864—1927),
miiveikben
H.
Roland-Holsi
nagyrészt
tét, a munkésmozgalom
a
(1869—
munkdsosztély
szerepét
Abrdzoltaék.
);
helyze-
A Hitler-
fasizmus ellen egységesen foglaltak 4lldst a halado polgari és a szocialista irék. A I]. vilaghdbort utaén a polg iri ir6ék miiveiben erésen érzédik a burzsod tarsadalom bomlasa.
Képviseléik
ké6éziil
kiemelkedik
G.
den
Brabander
(1900— _ ) kélté, H. van Hyck (1897— ) humorista, J. de Hartog (1914— _) regény- és dramairé (Wandelaar kapitiny c. regénye magyarul is ismeretes), J. Mens (1897 — ) regényiréd. A. Coolen (1897— ) paraszttargyu regényeit kritikai realizmus jellemzi. Anne de
Vries a holland
falu szegényeinek
sorsdval
foglalkozik
(egyik regénye, Bartje Egy holland kisfik tériénete cimmel magyarul is megjelent). Az irodalom masik fga a szocialista szellemt halad6 irék esoportja, akik harcolnak a kapitalizmus, a gyarmati rendszer igazsdgtalansdgai ellen. A. van der Veen (1916— _ ) szdt emelt a fajgytlélet ellen. A békeharc kéltéi Brabander és E. Hoornik (1910— _). A haladé holland irodalom legkivélébb képviselédje a kommunista Theun de Vries (1907— _), akinek t6bb regénye (A véréshaju lany, Hurépa tavasza stb.) magyarul is megjelent. MUVESZET. Az 6ndll6 ~ megalakulisa utén rendkivul gazdag mtivészet indult virdgzdsnak. Az épitészetben a 16. sz. mdsodik felében a sajatosan holland nemzeti épitémddszer, a faragott kével kombinalt tégla-architektura alakult ki. A kor vezeté épitésze az Utrechtben dolgozé ©. Bloemart (1525—95) volt. A holland reneszansz nagyszabést alkotaésai, a leideni varoshaza (1597) és a haarlemi huscsarnok (1602) L. de Key (1560—1627) épitész miivei. Kortarsa H. de Keyser (1565—1621) épitész és szobrasz, az amsterdami épitészeti iskola megalapitédja, akinek mtivészetében mar a barokk, séta klasszicizmus elemei is jelentkeztek. Hosszhajdés és centralis alaprajzu protesténs templomok mellett vildgi épiileteket is tervezett, igy a Kelet-Indiai Tarsaség © székhazat (1606) és a delfti varoshazat (1618). A 17. sz.
masodik
felében
a
barokk
formak
leegyszertisédtek.
munkéaiban a felvilagosodas szelleme érzédik. A Napdleon héddité politik4javal szembeni ellenaéllads dsszefogdsra késztette a holland haladé értelmiséget. A kibontakozott hazafias mozgalom irodalmi képviseléi, K. Lotz (1765— 1834) és J. Helmers (1767 —1813) kélteményeikben a holland nép hési miultjat élesztették fel. E korszak legkedveltebb hazafias lirai kéltéje H. Tollens (1780—1856). A 19. sz. elsé felének irodalma a romantika jegyében sziletett, vallasos szemlélet hatotta at. Az irédk a mialtat
J. van Kampen (1598—1667) f6 maive az amsterdami Uj varoshaéza (1648—55, ma kirdélyi palota). Kévetdje P. Post (1598—1668), a haégai Mauritiushuis tervezéje és Ph. Vingboons (1608—75), az amsterdami gazdag polgérok hazainak, kastélyainak épitédje. A kor. szobraészai
idealizalték.
A. Quellinus (1609—68)
Ezek k6zé tartozott J. van Lennep
(1802—
foleg siremlékekre és portrészobrokra kaptak megbizést. Az €pitésznek jelentésebb kenységét Ordniai Vilmos
rotterdami
szobra
H. de Keyser szobraszi tevédelfti siremléke és Erasmus
képviseli. az
A
flamand
amsterdami
szdrmazaésu
véroshazat diszi-
60) W. Scottot masol6, a kézépkort dieséité regényeivel. A 19. sz. m&ésodik felétél kibontakoz6 realista irodalom
tette gazdag mitoldgiai, bibliai és allegorikus dombormuvekkel. Mint arckép- és siremlékszobrasz jelentés R.
elsé
Verhulst (1624—96). — Az épitészetnél és szobrészatnaél joval jelentésebb a 17. sz.-i holland festészet. Fejlédésének a korai kapitalizmus kialakuldsa tag lehetdéségeket nyitott, és Hollandiét egy idére az eurdédpai mtivészet vezeté Allamava tette. A polgaéri kéztarsaség tarsadalmi feltételei k6zétt a festészetben a sajdtosan polgari miifajok alakultak ki (zsdnerkép, taéjkép, vareskép, csendélet stb.), s a festmények széles néprétegek sz4mara valtak hozzaférhetévé. A festészet minden 4ga a holland polgarsag életformaéjat tiikrézte. Legkeresettebb a portré volt, ekkor alakult ki a tipikusan holland polgéri mtfaj: a csoportarckép. A céhek, lévészegyletek stb. csoportarcképein az Abrazoltak tarsadalmi helyzetiik szerint sorakoztak ; csak a legnagyobb holland festéknek, mint Fr. Halsnak (kb. 1580—1666) s kiilénédsen Rembrandinak (1606—69) sikeriilt egységes fest6i kompozicidban désszefogni a népes csoportok tagjait. Fr. Hals
képviselédje,
N.
Beets
a burzsodzia szatirikus
(1814—1903)
karcolataiban
birdéléja. E. D. Dekker, iréi alne-
vén Multatuli (1820—87) k6élt6 és dramaird mar a haladé demokratikus irodalmi irdnyzathoz tartozott, biralta
a
burzso&é
térsadalom
visszassagait,
ktJ6n6-
sen a gyarmati elnyomds igazsdgtalansagat, és szdt emelt az elnyomottak érdekében. A 40-es évek burzso& liberdlis szellemében irta mtiveit E. Polgzeter (1808—75) k6lt6 és kritikus. A 80-as években bonta-
kozott ki a 80-asok mozgalma a De nieuwe Gids (Uj vezetd) oc. lap koriil. Fébb képviselédi L. van Deyssel (1864—1952), A. Thijm (1864—1952), F. van Heden (1860—1932), N. Kloos (1859—1938) voltak. Mitiveikben a francia naturalizmus nyomdokain haladva akartak az irodalmat megtjitani. A 19. és 20. sz. forduld-
jan az erésddé munkdsmozgalom hatéséra a 80-asok befolyésa csékkent; képviseléik kéziil egyesek a l'art pour Vart mfivészetbe zarkéztak, mas résziik mélységesen pesszimista méddon 4brazolta a tarsadalmi valés4got.
L.
Couperus
(1863—1923)
kezdeti
natura-
iista regényei utédn egyre dekadensebb mtivekben a iaévoli mult AbrdzolA4s4ba meriilt. A szocidlis problémak
kénnyed eléaddésmédjaval, dsszefogott formaju bravuros emberabrazolasaval a modern festészet egyik eléfutara lett. Minden idék egyik legnagyobb festéje, Rembrandt
a fény-arnyék alkalmazdsdval, mélyttizt szinekkel alakitotta kompozicidit. Képeinek 6rék érvényi megrazé em-
beri mondanivaléja mélyen
demokratikus,
huménus
érzés-
vilégabél fakad. Miivészetének lenytigéz6 ereje tanitvanyainak, kévetéinek egész életmfvét Athatotta (J. Lievens 1607—74, F. Bol 1616—80, G. van Heckhout 1621—74, K. Pabritius kb. 1624—54, N. Maes 1632— 938, A. van Gelder 1645—1727). A portrén kiviil !egkeresettebb mitifaj a zsdnerkép volt. Legjelentésebb miiveldi J. Vermeer van Delft (1632—75) és P. de Hooch (1629— kb. 1684). G. Dow (1613—75), G. Terborch (1617— 81) és G. Metsu (1629—67) életképein felvd!tva szerepelnek
parasztok
és
polgdérok
falusi
k6rnyezetben
v. képekkel gazdagon diszitett polgdri szobabelsdékben. A paraszt életképek mfiveléi — A. van Ostade (1610—85). J. van Ostade (1621—49), J. Steen (1626— 79) — bévérG, életvid4m alakjaik révén a_ bruegeli hagyomanyokat idézik. Az eldkeléd tarsasagok a _ kifinomult izlési, olykor a hanyatlas jegyeit mutatd
C. Netscher (1639—84) és D. Hals (1591—1656) képein jelentek meg. Keresett mifaj volt a tajkép. A finom ecsetvonaésu, nagy horizontokat abrazolé J. van Goyen (1596 —1656), A. Ouyp (1620—91), Salamon (kb. 1600— 70) és Jacob van Ruisdael (1628—82) a holland tajat megkapé egyszertséggel visszaadé képein és M. Hobbema (163S—1709) hangulatos miivein a hazai tj szeretete nyilvanul meg. Kiilén mtiveldéi voltak a tengerfestésnek (S. de Viteger kb. 1600—53, W. van de Velde 1633 —1707), az épiiletek, templomok épitészetileg pontos maésolasanak (P. Saenredam allatfestésnek 1623—82).
aprélékos
1597—1655, E. de Witte 1617—92) és az (P. Potter 1625—54, Ph. Wouwerman
Kiilénésen
kedvelt
részletességgel,
festdéi
volt
a
csendélet,
bravurral
mely
érzékletesen
adta vissza a polgarség jdlétét, gazdagsagat kifejezé haszndlati targyak, kedveit ételek. gyiimdles6ék anyag-
szertiségét (W. J. D. de Heem
Heda 1594—1678. W. Kalf 1606—84). A szdzad végére
1619—93, e sokrétt
festészet hanyatlasnak indult, francia—olasz alé keriilt (A. van der Werff 1659—1722), s csak
hatas a 19.
sz.-ban indult ujabb fejlédésnek. A 17. sz.-ban az iparmiivészet is virdgzott, ekkor indult meg a hires delfti fajanszgyartas, s hozta létre csata- és zsanerjelenetekkel diszitett legszebb darabjait. — A 18. sz. elsé fele épitészeti emlékekben !s szegény. A rotterdami tézsde a festé-épitész A. van der Werff mtve. A szazad végére tért héditott a klasszicizmus J. O. Husliy (kb. 1735—95) mtvészetében. A 19. sz. elsé felének klaszszicizmusat (T. F. Suys 1783—1861) a szazad végén felvaéltotta a régi nemzeti tégla- és kéarchitektura (EB. Gugel 1832—1905, utrechti egyetem), valamint a téglagétika ujabb fellendiilése (P. Cuypers, 1827— 1921, az amsterdami Rijks mtizeum épitdje). A szobraszatban az eklektikus F. HE. Jelisema (1879— ) szobrai emlitésre méltéak. A festészet Ujabb fejl6désnek indult J. B. Jongkind (1819—91) mtivészetével, aki a francia impresszionistakra 1s hatott. A hagai iskola legjelentésebb alakja J. Jsraels (1824—1911), Rembrandt hagyomanyaibol kiindulva képein a holland hajésok, haldszok
Hollendonner
802
Hoilandia
életét
Grdékitette
meg.
Az
amsterdami
iskolat
G. H. Breitner (1857—1913) képviseli mozgalmas nagyvarosi képeivel. Isaac Israels (1865— 1934) szines ragyogas képei az impresszionizmushoz allnak kézel. A 19. sz.-i holland festészet legnagyobb mestere V. van Gogh (1853— $0), a modern eurdpai festészet egyik legnagyobb alakja,
az expresszionizmus uttdrdje. A 20. sz. holland mtivészetében a dekadens térekvések hdéditanak tért. A testészetben P. Mondrian (1872— 1944) stilusa az absztrakt iranyt képviseli. Jelentés modern épitészek: H. P. Berlage (1856—1934) 6s J. J. P. Oud (1890— Ny ZENE. Régebbi torténete a reneszansz kori +németalfildi zenével kapesolatos. A J6. sz.-ban sz4mos orgonista és orgonaépité szarmazott holland f6ldrél, akik kézii] J. P. Sweelinck (1562—1621) a legnevezetesebb. Utana a holland zene elveszitette nemzetk6ézi jelentéségét. A 19. sz.-i komponisték a német romantikus iskola befolyaésa alatt 4lltak. Legismertebb k6ézétttik Jan van Verhulst (1816— 1891). aki mint karmester is nevezetes.
A szazadfordulé ismert zeneszerzéi: Johan Wagenaar (1862—1941), Jan Brandte- Buys (1868—1933), Jan van Gilse (1881— ), az utdbbi mint karmester is mtikédétt, tovabba Cornelis Dopper (1870— ), aki legin-
k&bb
mutatja
a holland
sajatsagokat, és szimfénidiban
holland népi motivumokat is felhasznal. Bernard Zweers (1854— 1924) és Alfons Diepenbrock (1862—1921) mivészete mar tuljut a romantikén. A modern zene képviseldi Willem
P2jper (1894—
) és Henk
Badings (1907—
__).
Az eldadé mtivészek k6ziil kilénésen Willem Mengelberg (1871-—1951) neve emlitésre mélt6, aki az amsterdami Concertgebouw zenekaranak vezetédje s korunk egyik legkivalébb karmestere volt.
SZINHAZ. Véndor népi mfivészek mutatvényai utdan
a 15—16. sz.-ban az iparos kézmtives lakosség mikedve16 kéreiben tartottak elészér rendszeres szinieléadasokat. A varosok tébb napos, népiinnepéllyel egybek6ététt szinhazi versenyeket is rendeztek egymas k6z6tt. Az ezeken a miikedvelé eléaddsokon szinre keriilt darabok a polgarosodaés,
a
reformaciéd
eszméit
terjesztették,
s
volt
ra
példa, hogy a spanyol hatdés4g szinészek ellen eljarast inditott, sét ki is végeztetett kéziiliik. A polgarsag, uralomra jutaésa utén maga is szembefordult a szinmtvészet e demokratikus irdnyzataval, és 1606-ban e kér6ék tevékenységét betiltottak. A hivatdsos szinhaézak és a nemzeti dramairas fejlédése a 17. sz.-ban lendilt fel. A
dramairék, P. C. van Hoofi, C. Huygens és J. van elszakadtak
az egyhazi
térténelem,
masrészt
tematikatél,
a
s egyrészt
népélet
témaéi
A 17. sz.-i viragzas utaén azonban
hosszu
francia, német, angol szerzok
felé
Vondel az dékori
fordultak.
idén &t kilféldi,
darabjai uralkodtak
a hol-
land szinpadokon. A 20. sz. holland szinjatsz4sa sok nehézséggel kiizd. Kevés tarsulat élvez allami tamogatast, viszonylag kicsi a szinhazak létogatottsaga, ez a legtdébb tarsulatot vandorlasra, mds vérosokban vendégszereplésekre kényszeriti. Ennek ellenére a szinjatszas szinvonala viszonylag magas. Ebben nagy része volt a két vildghéborda
k6z6tt
mtik6dé
kivalé szinhazi
szakembereknek,
kéztiik H. Heijermans dramairénak, E. Verdake. W. Royaards és A. van Dalsum szinigazgatéknak. A modern
holland dramafraés kiemelkedé képviseléi E. Hoornik és H. Claus. — Irod. H.—Belgium— Luxemburg. 1955. holiandi anya: oldhatdé csdékétés létesitésére alkalmas kuloénleges csavaranya. Lyukkal ellatott teteje peremezett csévéget szorit az anya csavarmeneteivel
egy masik,
ugyancsak csavarmenettel ellatott cséhéz. Files kivitelben (pl. tomlékh6z) is késziil. hollandi foszlat6, holldnder: (papiripar) a papirgyartas nyersanyagait nedvesen és szakaszosan ér!6, ill. fosziat6é
berendezés;
forgd
dobkésekkei
és Allé
fenélx-
késekkel ellatott kad. Foszlatas nélkii]) mtikédik a tehérité holland. hollandi messzelaté ; —tdvcséd Holland Kelet-Indiai Tarsasag : — kelet-indiar/arsasdgok holiand ayelv: az -+indoeurdpar nyelvek nyugati german csoportj&hoz tartozé6 +németalfdldr nyelv Hollandia legnagyobb részében beszélt valtozata. Kb. 10 millié ember hasznalja. A ~bé6] alakult a dél-afrikai burok nyelve. az afrikaans nyelv. hollandok, németalfdldiek:
1.
nyugat-eurdépa:
nép,
Hollandia térzslakossaga. Elnek még az USA-ban, Indonézidban és mas orszagokban. Szamuk mintegy 10 millid. Onaéll6 etnikummal rendelkezé néppé a kézépkor folyaman alakultak kilénbézé német térzseknek (frizek, frankok, szaszok) a keltékkal valé keveredéséb6l. Szimos
régi néphagvomanyt ériznek. Ma is haszndlatos sajatos néi népviseletiik. Holland nyelven beszélnek. Tébbségiikben
protestans,
2. szikebb
kisebb
értelemben
részben
katolikus
Hollandia
régen
vallastak.
—
legerésebb,
az
orsz4g kézponti részében laké népesoportja, amely a 16. sz. végén a holland (németalféldi) nemzet kialakul4s4nak magja
volt.
Holland Uj-Guinea: —Nyugat-Iran Hollendonner Ferenc (1882—1935): botanikus. Kidolgozta az elszenesedett fak mikroszképos vizsgélaté-
Hollerith-kartya
803
nak (mikrotechnikAéja4nak) médszereit. médszer segitségével a hazai faszén maradvadnyokbol fontos kévetkeztetéseket vont le a mo.-i dsember korénak névényzetére és éghajlati ingadozdsaira vonatkozéan. F6 mivei: A ma-
holocén
nyal
boglyakkal)
es egy
drémai hangulatu Onarchképer
festett. — A magyar festészet fejlédésére maradanddé hataést gyakorolt: szuggesztiv egyéniségével Miinchenben és Nagybanyan ésszelogta és uj térekvések felé prehisztorikus {ak és faszenek mikroszkdépos - vezete a fiatal magyar festégeneracidt. — Irod. Németh 1925; A fenydfélék fdjdnak dsszehasonlité L.: H.S. kora és mtivészete. 1956.
gyarorszdgi vizsgdlata, sz6vellana, 1913.
Holly,
Hollerith-kartya : adatok gylijtésére és kiériékelésére szolgiléd —>-lyukkdriya elnevezése. Feltaléldja a német szarmazasa
amerikai
H.
Hollerith
(1860—1929),
aki
a
iyukkartvék lyukasztéséra és azok adatainak feldolgozaséra szoigalé villamos erével mikédtetett gépeket (Bollerith-gépek) is szerkesztett. holié (Corvus corax corax): a varjufélék (Corvidae) esaladjaba tariozé ritka madér. Tollazata kékesen csillo6, egyszinti fekete. Siksag és dombvidék magas
szalerdeiben é!. Kisebb gerincecsekke! és déggel tapialkozik. Kéltési terilete egész Furdépa és
Azsia, f-Afrika
és
lakat
(A
és
E-
Magyar
Hollo
mintazott
Tudomanyos
naturalista
Akadémia
stilusban.
alapitdsa,
Az
arviz hajés. a Népkéztarsasag utjén 4116 Bocskayszobor.) Hollé Janos (1919— _-): ~kémiai technoldégus, ezyetemi tanar, a kémiai tudomdnyok doktora. Mezdgazdasagi kémiai sokkal
technolégiai, foglalkozik.
szlovék
k6élt6,
a
14. sz.-1
abrazol6 romantikus eposzaival a szlovék nép fiiggetlen-
ségi mozgalmaét Hollyweed
témogatta.
[halivud]:
Los
Angeles egyik vaérosrésze
(Kalifornia, USA), az amerikai filmgyértds kézpontja. 1908-ban kezdtek el itt filmeket gy4rtani; a hely kedvezo fdldrajzi és éghajlati adottsAgainak felhasznaldsavai az évek sorén egész filmvérossé épiilt ki, kb. 60 filmgyar létesiilt. Lakdéinak sz4ma megkdzeliti a {él milliét. Az 1910-es években itt mik6édétt kivalé rendezék
A onagy
emléktdb-
arcmdsokat
(1785—1849):
és hires szinészek munkdass4ga révén ~ nevéhez ftizddétt az amerikai filmmitivészet viragkora. Az 1920-as évekté6l egyre inkébb a pénzemberek kezébe keriilt a7 irAnyitas.
Amerika. Hazankban esak szérvanyosan kélt. Szigoruan védett madar. Hollé Barnabas (1866 —1917): szobrész. Em{ékmtiveket,
Jap
szlovak nemzeti mozgalom képviseléje. Nagyszombati nyelvjarasban irt, a morva—szlovak térténeti multat
valamint
élelmiszerkémiai
kutata-
honorariumokkal
~ba
csalt
kiilféldi mivészek
és szalkemberek sokszor kiemelked6 tevékenysége ellenére is egyre inkébb az — ugyan technikai szempontbdl sokszor bravuros és gazdag kidllitash — alacsony mtivészi szinvonalon 4ll6 filmek, sét a giceses filmek vAltak uralkodéva, melyeknek ~ valdésdggal jelképe lett. holmium ~még morotva) holtjég : a visszahuzdéd6é
gleceserrél
v. jégtakardérdl
fatéanyagnak,
valamint az épileteknek, gépeknek, szer-
uj érlék. holtnak nyilvanitas ; birdi déntés arrél, hogy valamely elttint személyt a birdsag altal meghat&rozott idédponttdl kezdve halottnak kell tekinteni. Kérelmezheti az elttint hazastarsa,
6rékd6se
barmilyen
érdeke
valéban nines-e a megjeléltidé éta semmiféle adat ; ennek érdekében a hivatalos lapban kézzéteendé hirdetmény ben jelentkezésre szdlit fel mindenkit,
aki az elttint személy-
rél tud. Azt a napot (idépontot), amelyté] kezdve az elttintet holtnak kell vélelmezni, a birdsag allapitja meg ; mas adat hidnydban ez az elttinést kéveté hénap 15. napja. Ha a holtnak nyilvanitott elékeriil, v. hirt ad magarol, a holtnak nyilvénitté végzést hatalyon kivil kell helyezni.
A ~t0l eltéré eljaras, amikor a birdédsag a haldl
lényét dllapitja meg; ennek eldfeltétele a haldleset bekévetkezésének bizonyitasa. Jogunk ismeri valamely személynek a birdsag altal elttininek nyilvdnitasdt. Ennek csak a nyugdijigény megéllapitésa szempontjébél van jelentdésége. Az érdekelt kérheti az elttinést kévetden barmikor, idéhatér bevardsa nélkil. holtnak tettetés : (All) féleg rovarokon veszély esetén tapasztalhaté reflexjelenség. Néha magasabb rendt dllatok is holtnak tettetik magukat. Az allat gércsés allapotba keriil, jellemzé testtartaésban marad egy darabig, majd ujbél visszanyeri mozgékonységét. Sok bogar érintésre labait testéhez szoritja és leesik. Az aszkak és ezerlabuiak osszegdmbélyédnek. A gerincesek kézétt egyes békaék, gyikok, kigyédk, sét emlésallatok (oposszum) is holtnak tettethetik magukat. holt nyelvek : olyan nyelvek, amelyeket ma m4r anyanyelvként senki sem hasznal. Lehetnek kihalt népek nyelvei (pl. a finnugor marjak és muromak nyelve, a foniciai nyelv stb.) v. olyan nyelvek, amelyekbél ujak fejlédtek, és ezek élnek tovébb (pl. a iatin nyelv, az dgdrég nyelv, a got nyelv stb.). Az elébbieket ma mar egyaltalaban nem
beszélik, és csak fennmaradt
irasos emlékekbél
ismerheték meg; az utdédbbiak kéziil egyesek bizonyos foglalkozast tizék (pl. a latin az orvosok kézétt) v. egy
szuk réteg kérében (a latin, az édegyh4zi szlav az egyhazi
pontjabdél ,,meghalt’’;
szaz, esetleg ezer
A logjelenté-
a ~hoz
ban azt vizsgalja, hogy az elttint személy életbenlétérél
szertartasokban)
innen az elnevezés).
v. akinek
fizédik. A kérelmet az elttinéstdé] sz4mitott 5 év utadn lehet benyujtani ; amennyiben az elttinés h4boru, hajétorés v. més kdézvetlen életveszéllyel fenyegeté eset kapcsdn tértént, mar 3 év eltelte utan. A birés4g a ~i eljards-
levalt és a tovabbiakban mozdulatlan, nagyobb jégtomeg. holtkéz, manus moriua (lat.): 1. olyan jogi személy birtokaban lev6é ingatlan, amely sem el nem idegenitheté, sem meg nem terhelheté (a magdénjogi forgalom szemsebb ~ az egyhazi birtok és a hitbizomany volt. Mo.-on mint stilyos feudélis maradvany 1945-ig fennmaradt. — 2. eredetileg a kézépkori (14—15. sz.-ig) Franciao.-ban és Flandriaban a jobbagytelek. A féldesur rendelkezett a telket birtoklé jobbagy haldla utén az elhunyt hagyatékaval (hasznaélati targy, fold). Valdjaban a hagyaték az esetek tobbségében az 6rdékés6k birtokaban maradt, de hasznalataért a foldesir megvaltasi dijat kévetelt. holileltar : a mezdgazdaségi uzemek termeléséhez szukséges gépek, miszaki berendezések, szerszamok stb., ill. ezek nyilvéniartasa. A ~ mindenkori értékét ugy kapjak meg, hogy a beszerzési 4rbdl levonjak a hasznaélat éveinek megfelelé amortizdciét (értékesékkenési leirast). holtmeder : olyan folyé4g, melynek egyik vége beiszapolédott, és igy kézép- v. alacsony vizdll4snél a magas vizallasnél belé é6ml6tt viz nem folyik (tavat képez), v. esetleg teljesen kisz4rad. ~nek nevezik a szabélyzé miti-
dolgozé
folyé tevékenysége (616 munka) alta! \étrehozott
ma
is élnek.
holt évezet: (hiraddstechnika) révidhullammentes zona. A rovidhull4mu addktél (az +zonosztféra valtozésaitol fiiggden) 50—100 km tavols4gban elterilé néhany km
szélességii
zéna, melyben
az adas
nem vehet6. Magyarazata az, hogy a révidhullamt ad6knak a féldfelszin kézelében terjedé feliileti hullamai gyorsan csillapodnak, és az addétdl legfeljebb 50—100 km tavolsagig veheték. A térhull4mok a 100—200
km maga-
san levo ionoszférads rétegekrél visszaverddve az addtdél esak tébb szaz v. tébb ezer km-re érik el ismét.a fdldet. holtpont : alternélé6 mozgdst pdlyék ama pontja, ahol a gyorsulds iranya valtozik, s a sebesség pillanatnyi értéke nulla. (Pl. a dugattyus erdgépeknél a dugattyu- és keresztfejpalya két széls6 pontja.)
holtta nyilvanitas: —holinak nyilvdnitis Holt-tenger, Bahr Lut: lefolydstalan sést6 a tektonikus Jordan-drok legnagyobb mélyedésében, Jordania és Izrael hataran. Hossza 76, szélessége 4—17 km. Szintje 395 m-rel van a tenger szintje alatt, legnagyobb mélysége 392 m (tehat feneke kézel 800 m-rel fekszik mélyeb-
befejezett tevékenysége, amely mintegy testet 6lt mun-
ben a tenger szintjénél). Vize erdsen sds (24%), élélény nines benne, innen a neve. Kérnyezete kopar. TFaplaldja a Jordan. Holt-tenger parti tekeresek, Holt-tenger parti watok :
kaja eredményében, a termékben. Az egész termék értéke
a Holt-tenger
c+ u-+ m, aholaca-, vagyis az elhasznaélt termeléeszkézéknek (feldolgozott nyersanyagnak, elhasznalt
ténelmi
vek Altal elzart agakat is. Ellentéte az —éldmeder. holtmunka, tdrgyiasult munka: a dolgozé munkds mar
A
héber,
targyu
parti barlangokban iratok.
arameus,
Feltardsuk
goérég,
latin
taldlt vallasi és tér1947-ben és arab
kezdédétt.
nyelven
frott
hoittér
305
EPO cee eee Ee et Oe
tekercsek 1. e. 4000-t6] i. sz. mintegy 1000-1g verjedé id6bé1 szarmaznak. Nagy résziik az i. e. 1. sz.-tél az 1. sz. 2. sz.-ig mtikédé messidshivé vallasi szekta kényvés irattardhoz tartozott (a szektét tébben azonositottak az —esszeusok szektajaval, az azonosség azonban nem bizonyitott). Az Oszbvetség legrégibb ismert szévegénél 900 évvel korabbi Biblia-szovegeket, Biblia-komment&rokat, a szekta belsé életét szabAlyozé Gyiilekezeti rendtartast, Hadi-tekereset (a szekta Roma-ellenes fegyveres harcairél)
stb.
archeoldgiai
taldltak
leleteket
fegyverekei,
k6ézéttik.
—
A
keramidkat,
szOvetdarabokat
stb.
tekercsek
mellett
pénzeket, érméket, —
is talaltak.
A ~
Holzwarth AUS
el Homérosz ae
eee
[holevért],
Hans
(1877—1953):
az els6 (réla elnevezett) ~-gézturbina
német
feltalaléja
906). homalyos
iiveg: ablakiiveg, amelynek egyik felét homoksugérral v. savmaratdssal érdesitik. Az utdébbi eljardssal késziilt finomabb érdességti ~et selyemhomélyos vegnek nevezik. Epiiletiivegezési eélokon kiviil laémpatesteken is hasznaljak, mert a fényt erdsen szérja.
Homan
Balint
(1885—1953):
térténetird,
egyetemi
tanar, 1945-ig az MTA tagja; az ellenforradalmi rendszer egyik legreakciésabb, soviniszta kulturpolitikusa.
Koraébbi
munkéi
k6ézétt,
melyek
még
nagyrészt
poziti-
kézti] a legértékesebbek a Qumrdni tekercsek, amelyek betekintést nyujtanak a keresztény kézésségeknél 100— 150 évvel korabban mtikédé, de azokéhoz nagyon hasonldé
torténet 1000 — 1325 (1916). Késébbi munkai, igy a Magyar Torténet 1—8. kétete (1928—33), valamint féleg
vallasi és szervezeti elveket elfogadé szekta életébe és hittételeibe, és igy nagymértékben méddositjak a korai kereszténység kialakulasdval kapcsolatos eddigi elképzeléseket. holitér : (kat) teritlet, amelyen boliili célokra valamilyen kézbens6 akadaly, pl. hegygerine stb. miatt nem lehet loni. Alakjat és nagysagat a tuzfegyverek réppaly4i-
tudomanypolitikai tanulmanyai a szellemtérteneti iranyzatot képviselik. — Mint vallds- és k6zoktatasiigyi miniszternek (1932. okt.—1938. maj. és 1939. febr.— 1942. jul.) vezeté szerepe volt az orszag kulturalis életének fasizalaséra iranyuléd térekvések megvalésitasaban. 1946-ban a Népbirédsag mint h&borts btinést bérténbiintetésre itélte.
nak és a terepalakulatnak
ismeretében
meg lehet haté-
rozni. holtverseny : két v. tobb versenyzé v. csapat teljesen azonos eredménye.
holtviz,
HV: a talajrészecskék dital erédsen megkététt
nedvességtartalom, amelyet a névények mar képtelenek felszivni. Sdlyszazalékban a homoktalaj ~ériéke 2%, a valyogé 8%, az agyagé 24%, iérfogatszdzalékban a homoké 4%, a vdlyogé 12%, az agyagé 36%. Holub, Emil (1847—1902): cseh Afrika-utazé6 ; tobb expedicidban vett részt (1872—87 k6zétt); a Zambézi és Limpopo folyék vidékét kutatta.
Holubar : nagy
erejii cseh
lovag, aki a 15. sz.-ban
Mo.-on is szerepelt. A monda szerint M&tyaés kiraly is megvivott vele és legyézte. Ezt az esetet tébb kdlténk feldolgozta, pl. Kisfaludy Karoly és Endrédz Sandor.
hélyagesira, blasztula J/ldsz és az ~Odisszea
fiizddik
nevéhez,
de az utdébbi valdészinileg késébbi k6lt6 mtive. Mindkét eposz a —trdéjar. mondakérbol meriti targyat. Ezeket a hésé6kré] szdl6 dalciklusokat vandor énekesek 6érizték és adtak tovabb szajhagyomany utjan. E hagyomanyok felhasznalasaval alkotta meg mtivészi egységti eposzait ~, a mondaék egy-egy mozzanatat 4llitva az elbeszélés kézéppontjaba. Elsésorban a szerkezeti egység tanuskodik a tudatos kélté mivészetérél. A legendas oliimposzi istenvilag rajza mellett hG képet oyeriink az eposzokb6l a korabeligérégség mindennapi életérél, a mesterségekr6l, kulturajuk fejlettségérél. Szévegiiket azi.e.
6. sz.-ban régzitették végleges formaba,
és erre hivatott lan-
tosok (rhapszédoszok) adtak eld. Eza két remekmdé az eposz miifajanak nemesak a gorég irodalomban, hanem a_ ké-
sébbi
eurdpai
is forrésa 6s tovabbi miifajok sanak
It.
késziiltek, jelentésebb
kdéltészetben mintaképe, kialakulé-
kiindulédpontja
lett.
Rrsro (a rémai
Museo Capitoinéban
levd mérvany mellszovor utdn)
homéroszi
homegén
306
himauszok
rendszer
A latin irodalom kezdetét az Odisszea ftorditasa jelzi, Vergilius a ~i eposzt vette mintaképiil Aeneisében,és
mezéogazdasaganak un. amerikai utas (—amerikai és porosz ut) kapitalista fejlddését, valamint a Ny-i terii-
alig van a viladgirodalomnak olyan nagysdga, aki ne tanult volna ~td6l. — Az eposzokon kiviil neki tulajdo-
letek gyors benépesitését. Homjakev, Alekszej Sztyepanovics (1804—60) : orosz
nitott miivekrél (homérosz: himnuszok, a Békaegérharc c. eposz-parddia stb.) megallapitottak, hogy mas, késébbi
szerz6ktél szarmaznak. — ~ miveinek legujabb magyar forditasa Devecseri Gabor munkaéja. — Irod. Mardét K.: H., a legrégibb és legjobb. 1948: Szabé A.: H. 1954:
Szabé A.: H. vilaga. 1956.
homéroszi himnuszok : a homéroszi eposzok nyilvanos eldadésai elétt bemutatott mitikus énekek, egy-egy istenhez v. istennédhéz (Apollén, Démétér, Aphrodité, Diontszosz stb.) intézett fohaszok, réluk szé6lé6 térténetekkel
tarkitva. Korabban Homérosznak tulajdonitottak dket, valdéjaban kiilénbézé késébbi szerzéktd1 szarmaznak. Legujabb teljes magyar forditaésuk Devecseri Gabor munkéja. homéroszi kacaj, homéri kacaj: elemi erével kirobban6, felttinéden hangos, sztinni nem akaré nevetés. A kifejezés az istenek kacajanak Homérosz Ilidsz c. eposzaban talalhaté leirasabdl ered. Home Rule [howm rul] (ang. ‘Onkormanyzat, autonomia’): fro.-nak a Brit Birodaiom keretei kézétt 6nkorményzatot biztosité angol térvény, amely a mérsékelt fr burzsoa-liberdlisok programja volt a 19. sz. végén és a 20. sz. elején. Az 1870-es években allitottak szembe e mérsékelt jellegti kévetelést a teljes fiiggetlenséget kéve‘tel6 radikélis mozgalommal. A ~ért kiizdé mozgal-
mat fro.-ban J. Butt alapitotta, majd az 1880-as években
nagy jelentéségre tett szert C. S. Parnell vezetésével. Az angol Liberdlis Part is magééva tette a latszatfiggetlenséget jelenté ~ programjat, foként az ir nép ellenallésanak leszerelése és az ir képviselék parlamenti tamogatasAnak megszerzése céljabél. A liberdlisok vezetdje, W. EK. Gladstone 1886-ban és 1893-ban ~ térvényjavaslatot nyujtott be az angol parlamentben, amelyet azonban megbuktattak. Az ir nemzeti figgetlenségi mozgalom fellendiilésének idején, 1912-ben a liberdlisok ujabb ~ torvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé, amelyet az 1914-ben végiil is elfogadott. A ~ életbeléptetésének megakadalyozaséra a reakciés B-iro.-i angol foldbirtokosok és tékések fegyveres ellenallast szerveztek, amelyet a Konzervativ Part vezetdi és a hadsereg tisztikaranak egy része is tamogatott. Ezt kévetéen az I. vilaghabor&a kitorésekor a ~ életbeléptetését elhalasztottak. A habora utan az ir nép fegyveres harcot kezdett fiiggetlen k6ztarsaség megteremtéséért (1919—21), amelyet az angol haderé haromévi kiizdelem utén sem tudott elnyomni. 1921. dec.-ben az ango! kormany arra kényszerilt, hogy megegyezzen az ir burzsoazia képviseldivel, a Senn Fein szervezet jobboldali vezetéivel. Megk6totték az angol—ir szerzodést, amelynek értelmében fro. D-i része [r Szabad Allam néven dominiumi statust kapott, Bszak-frorszdg viszont Nagy-Britannia része maradt. homespun szévet [houmszpan, homszpon] Dewar-palack. Rendszerint folyadékok t&rolaséra szolgdl (szilard v. strtibb ételnemfit a hédidrban tartanak).
meteorolégidban
és a ktilénbdézé ~i skélaékat
sugdrzds)
ségété6l
(—bolométer). Tagabb értelemben ebbe a csoportba sorolhatok a legujabban elterjedt termisztoros hémérék is. A —-lermoelektromossdg jelenségén alapulnak a —termoelemek, termooszlopok, melyek nagyon kis (—260 C°) és igen nagy (+ 2000 C°) hémérsékletek mérésére is alkalmazhaték. Az ellenaéll4s~k és termooszlopok oly érzékenyre készitheték, hogy ezekkel még 10-®§ C° hémérsékletvaltoz4s is kimutathaté. 500 C°-on tuli hémérséklet mérésére fotometrikus médszereket alkalmaznak (—pirométer) és néhény sziz C° indikdldséra ‘hékrétét. Ennek szine megfelel6 hémérsékleten mas és _més. — Irod. Badics 8.: Hémérsékletméré mifiszerek. * 1959. allapotét
vérés
fiiggvénye
hasznélnak maximum-minimum héméréket is. — A Fahrenheit-, Réaumur- és Kis hémérsékletkiilonbségek Celsius-héméré fokbeosztasa pontos meghatérozasara szolgil a Beckmann-~, Az elekiromos ellendllaésoknak hémérsékletkiilonbségek okozta valtoz4sa alapjan méri a hémérsékletet az ellendllas~
héméraéklet : fizikailag
a kémiai
sugdrzdsi térvény). A legjobb hémérsékleti sugarzé az abszolut fekete test. Sugdérzds4nak energidja anyagi miné-
atjut a higany, de a hémér-
A
ab-
figg a frekvencidtdl, a test anyagi mindédségétédl és a test hémérsékletét6] (— Wien-féle eltolédddsi térvény, —+Stefan— Boltzmann-térvény). Altalaban bérmely héfokt test sugéroz kérnyezetének héfokatél fiiggetleniil (Prevosi(élel). A hidegebb test azért melegszik fel, mert tébb energiét nye] el, mint amennyit kibocsét. A melegebb pedig azért htl le, mert tébb energiét sug4roz ki, mint amennyit a hidegebb test sugérzd4s4bél elnyel. Sugdrzdse egyensulyrél beszéliink, ha egy test iddegység alatt ugyanannyi energidt sugéroz ki, mint amennyit a kér-
lett a kapillarison egy sztktilet van. Ezen taguldskor
mér6.
az
elektromos
hémérsékleti sugarzas : minden olyan sugaérz4s, amelynél a kisug4rzott energia a sugdrzé test hdjébol sz4rmazik. [gy nemesak a szorosan vett hdsugdrzdst (—infra-
nyezé
séklet csékkenésével nem tud visszahuzdédni. Ilyen a +ldéz-
az
lis folyamat maxim4lis munk4jénak, gazok belsdé energiatartalménak, az entalpiénak stb. ~ja.
eleklromdgneses
ioe a
122°18
térfogatanak,
a géztenziédnak,
hémozgésban levé6 molekulék egymasba —gerjesztett dllapotba keriilt atomok
La
sdnak v. adott nyomast gaz térfogatainak a hémérsékletvaltozassal bekévetkezé megvaltozasét mérik, melyekbél az abszolut hémérsékleta gaztérvények alapjan kiszAmithatdé. Aleggyakoribb ~ ahigany~. Ebben a hémérséklet valtozdséra higany terjed kiv. huzdédik éssze. Kz a higany fagyds- (—39°) és forrdspontja (356°) kézétt hasznaéihaté. A maximum~-
anyagok
stlyi 4llandéjanak, a termodinamikai
a, b, ¢ az atszdmitandé fokok sza4mat jeléli. — A~k a benntik levé taguléd anyag mindségétél fiiggnek, kivéve az anyagi mindségtél figgetlen lermodinamikat v. abszolui skAlaval rendelkezé, tudomanyos célokra hasznalt ~ket
térfogaton levé gaz nyomé-
és szilérd
koefficiensnek,
vezetdképességnek, a diffuzids koefficiensnek, a deszorp-
4
skdla). Ez utébbiak az adott
folyékony
szorpcids
cF° = — (c — 32) C° = — (c — 32) R®. 9 9
(—Kelvin-féle
hémérsékleti egyiitthaté: megmutatja, hogy valamely hémérséklettél figgé mennyiség 1 C° hémérsékletvéltozds hatés4ra hogyan valtozik meg; bizonyos hatérok kézétt Allandé érték. Tyen ~ pl. a Gay-Lussac torvényében (gdztérvények) szereplS hétagulaési egyiitthatd, mely megmutatja, hogy valamely gaéz térfogata 0 C°-on mért térfogatanak hanyadrészével valtozik meg 1 C° hémérsékletvaltoz4s kévetkeztében. Khhez hasonldé a
9 — db} F*°
te
Horger
828
H = is kT
(f a szabadsagi fokok szima, k a Boltzmann-Adllandd, T az abszolut ~). A ~ mérésére a kiilénféle hémérék szolgdlnak.
— Nélunk az Orion-gydriél kilénvélt Hépalack- és Uvegipari Vallalat gy4rtja, melynek 1959. évi termelése megkézelitette az 1,4 milliéd db-ot,
ebbél 1,1 millié db-ot
meghaladé mennyiséget exportaéltunk. hé-perpetuum mobile: (hétan) képzelt gép, amelv képes lenne 4llandédan munkét végezni pusztén egy hétartaly (pl. a tenger) lehtilése sordn felszabadulé héenergia révén. A~ megvalédsithatatlansaga a -+termodinamika masodik fétételének kévetkezménye.
Horbiger : magyar szdrmazas
osztrak szinészcsaléd.
Tagjai: 1. Attila ~ (1896— ), 1949-té) a Burgtheater tagja. Szémos filmen szerepelt. Klasszikus és operetiszerepekben egyardnt nagy sikereket aratott. — 2. Paul ~ (1894— ), Attila ~ batyja. Megnyeré modorti jellemszinész, a régi Béces jellegzetes tipusainak kivélé alakitédja. Filmjei elsésorban zenés vigjatékok. héreség (Cricetus cricetus): a régcsdél6k (Rodentia) rendjébe, az egérfélék (Muridae) esaladjaba tartozé, 30 em hoszszu,
zoOm6k
testi,
vorés-barna,
fehérés feketetarka Allat. K6zép-Eurépa jellegzetes ragcesé\6ja. Gabonatermé vidékeken maga asta, 1—2m mély féld alatti liregben él, oda gyijti télire élel-
mét. TAmaddival szembeszall. Kart tesz a gabondban, gydkérés gumdés ndvényekben. Téli almot alszik. Prémjét felhasznéljak. Bérger Antal ~ (1676—1765) : szobrész. A 18. sz. elejété] Budén dolgozott (vizivérosi _Imma-
Hoéreség
hérghurut
hétagulas
329 varo-
gas a bérén és légutakon 4t térténik. A bérén at térténd parologtatast a verejtékmirigyek teszik lehetévé. A me-
hérghurut, bronchitis :
készitett
Pest
a levegét a tiiddbe szAllité
esérendszer része. A tiidédvel lélegzd gerincesek légcséve két fé~re agazva lép be a tiiddéfelekbe. Ezek a nadarakban rendti,
és az emlédsékben egyre vékonyabb masod-
harmadrendii
stb.
~kre
(bronchiolus)
Agaz-
nak szét. A legfinomabb ~agak a madarakban az un. léghajszélcsévekkel, az emlésdkben a léghdélyagocskékkal (alveolus) kapcsolatosak. A ~ket csillés ham béleli; ennek feladata a belélegzett idegen szilard anyagok (por, korom
hérgésség,
stb.) eltavolitasa.
gégebénulds:
lovak
—-kehességének
egyik
gyakori oka, szavatosségi féhiba. Eléidézéje az egyik gégeideg bénulasa. Belélegzéskor a bénult hangszalagok nem térneck ki a bearamlé levegé utjabdl, ezért a 16 nehezen lélegzik, nehezebb munkara alkalmatlanna valik, sét a ~ fulladdst is okozhat. Belégzéskor az Allat érdes, sipolé hangot hallat. héscincér : —cincérek hésdal: térténeti v. mondai hdsék csoddlatos tetteiré]1 sz6l6 epikus kéltemény, a népkdéltészet egykor viragz6 mifaja. Az eposzok létrejéttében fontos szerepet jatszott. héskor: az irodalomtudomaényban és régebben a térténettudom4nyban is alkalmazott kifejezés arra a korszakra, amelyrél valamely nép hdsmondéi szélnak (pl. a gérégdknél a tréjai hAbort kora, a magyarsdégnal
a honfoglalést megelézé kor). Atvitt értelemben ~nak nevezik valamely mozgalom, iranyzat, intézmény stb. kezdeti,
dicséséges
harcokkal
teljes korszak&t.
héskoltemény : —-eposz fiatal szerelmes szerepeket hésszerelmes, amordéz6: alakité férfiszinész. hésugarzas : a héterjedésnek az a médja, melynél két kiilénbézé hémérsékletti test hét k6z61 egymassal, anél-
kil, hogy a kézbensé Atbocsété kézeg (pl. levegd, tiveg stb.) lényegesen felmelegednék. (még hémérséhleti sugdrzas)
hésugarzé : >villamos hésugdrz6 hészabalyozas, termoreguldcié (gér.—lat.-bél>:
(biol)
az allandé hémérsékleti 4llatok (emlés, madar) és az ember hétermelésének és héleadasd4nak egyenstlyban tartésa a kéztiagy (->agy) hészabélyozé kézpontjai utjan. Az ingerek részben a vér, részben a test feliiletén levd hideg- és melegérzé idegvégzédések Utj4n jutnak a hészabélyozé kézpontba. Minthogy normélis kériilmények k6z6tt az dllandé hémérséklett szervezet ugyanannyi hét termel, mint amennyit veszit, dllandédan héegyenstlyban van, és a test hdmérséklete a kiilsé kérnyezet hémérsékleté6t61 fiiggetlent] 4llandé szinten van. ‘Ha a hészabdlyozé kézpontot mas ingerek (pl. baktériummérgek, toxinok) ingerlik, a test hémérséklete emelkedik (—ldz). A testhémérséklet fenntartés&hoz sziikséges energiamennyiséget a szervezet kémiai tton, a kilénféle tapanyagok oxiddciéja révén szerzi meg. A fehérjék és szénhidrétok oxiddcidja kévetkeztében kb. 4, a zsirok
oxidéciéjabél 9 kcal keletkezik 1 g anyagra sz4mitva.’ Az ember energiasziikséglete teljes nyugalomban 2000, megfeszitett munka esetén 7—8000 kcal. A szervezetben foly6 anyagesere (és egyéb élettevékenységek) majd minden részfolyamata sorén a tépanyagok lebontésabdl keletkezé ‘energia tekintélyes része szabadulhat fel héenergia alakjaban, legnagyobbrészt a hardntesikolt izmokban. Ezek nyugalomban kb. 20%-at adj&k a szervezet
Altal
termelt
hének,
munkavégzéskor
tébb
mint
50%-at. — A szervezet héleaddsa fizikai ton torténik : vezetéssel, Aramlaéssal, sugdrzdéssal és parolgdssal. A pérol-
részben akadalyozza a tulzott parologtatast. Az embernek ezt a szigetelé réteget mesterségesen kell biztositania (ruhazkodassal). — A ~ hormondlis mechanizmusanak kimutatésa Mansfeld Géza munkaéssiganak eredménye (termotirin A és B). Ugyancsak magyar kutaték mutat-
tak ra, hogy a szervezetben termelt hé nemesak hémérséklet
fenntartasa,
hanem
egyéb élettani
a test-
folyama-
tok szempontjabdl is (pl. folyadékmobilizacid) fontos. — Irod. Ernst J.: Bevezetés a biofizikaba. 1947. hészabalyozé, termoreguldtor Gay-Lus-
sac-térvények). A legtébb héméré a testek ~a alapjén méri a hédmérsékletet. A halmazdllapot-valtozds is térfogatv4ltoz4ssal jar. fgy kohdszati eljdraésokndél figyelembe kell venni, hogy az olvadasponton olvadt dllapotban a legtébb
fémnek
nagyobb
a térfogata,
mint kris-
hétan
talyosan.
Hruscsov
330
A vas
térfogata
pl. olvadds
utén
Hrennyikoy, Tyihon
2,9%-kal
negyobb.
jet-orosz zeneszerz6,
hétan: a fizika egy 6ga; bdvebben +termodinamika. hétartalom ; —entalpia hétermeld reakecié, exoterm reakcié6: energiafelszabadulassal kapcsolatos kémiai reakciéd. A felszabaduld kémiai energia legtébbszér hévé alakul, innen a reakcidtipus elnevezése. ~ pl. a hidrogén és oxigén egyesiilése vizz6. Kllentéte: —+hdelnyeld reakcio. Hévej: 6tk., Gyér-Sopron m., kapuvéri j. L: 610 (1960). V&.: Kapuvér. — A~i fehér himzést népmtivészek tervei alapjan h&ziipari sz6vetkezetekben készitik. Pédkos technikaval készil szines batisztra v. fehér lenvészonra. Jelentés mennyiségben exportéljuk fédleg Ny-Eurdédpa
lin-dijas.
orszagaiba. hévezetés ; kézvetleniil érintkezé, kiilénbézé6 hédmérsékletti anyagrészek k6zé6tti hékicserélédés. A hédenergia a nagyobb hémérsékletii helyrél a kisebb hémérsékletti hely felé 4ramlik. A kilénféle anyagok kiilénb6zé mértékben vezetik a hét; az anyagok ezen eltéré viselkedésének mennyiségi jellemzdéjét hévezeté képességnek nevezzik. Hz altalaban a hely és a hémérséklet fiiggvénye, speciélis esetben 4llandé. Egysége cal/emsecfok. A ~ szilard, cseppfolyés és légnemt kézegben egyarant fellép, szoros kapcsolatban van az elektromos vezetéssel (— Wiedemann— lranz-lérvény). Egyes anyagok ~i egyiitthatéja a hémérséklet csédkkenésével igen erésen megné. Hzt a jelenséget a +kvantummechanika magyarazta meg. Ha a hé valamely nem szilérd k6zegbdl egy szilard falon keresztiil egy masik, hidegebb, nem szilard kézegbe megy at, hddtbocsdtdsrél beszéliink. A hédiadds valamely szilard fal és vele hatéros nem szilard kézeg k6zétti hédkézlés. A fémek mind jé6 hé-
vezetok. Hdszigetelék (rossz hévezetdk) pl. a levegd, gyapju, azbeszt, tiveggyapot stb. A legjobb hészigeteld @ vakuum (—termosz). A fdld hévezeté képessége a talaj nedvességétél fiigg; a nedves talaj jél vezeti a hét, és igy fefszine nem
melegszik
kénnyen.
talaj rosszul vezeti a hét, és gyorsan hévezetési egytitthaté : —hdvezetés
A széraz
felmelegszik.
hézivatar, légidmegen beliili zivatar: a talajfelszin erds felmelegedésébél szirmazé felsz4ll6é légéramlas (—konwvekcid) altal eldidézett zivatar. Feltétele: ingatag légk6ri hémérsékleti rétegezddés. Amint a nap folyaman a talaj felmelegedése eldrehalad, az alsé légrétegek tulmelegedése kovetkeztében megindulé konvekciéd elédbb gomolyfelhéket (cumulust) hoz létre. Ezek névekszenek, tornyos alakot vesznek fel, majd dtalakulnak ziwatarfelhékké (camulonimbussé),s kezdédik a ~. Ez az idépont rendszerint a legerdédsebb talaj menti felmelegedés idejére, a kora déluténra esik. A trépusokon mindennapos jelenség, de nélunk a mérsékelt sugarzas mellett igen ritka. Zivataraink nagy része nem~, hanem frontzwatar. HP: az angol Horse Power [hdsz pauo], a —lderd roviditése ; ériéke 75 méterkilogrammnyi munka masodpercenként.
Hrabje Janos (?—?): Munkdsegylet Magét
asztalosmunkés,
az Altalénos
egyik alapitéja és elsé elnédke (1868—69).
marxistanak
vallotta,
volt. Az I. Internacionalé egy idédben vezetdje. 1869
de
valéjaban
lassallednus
pesti szekcidjanak tagja dszén kiilféldre tavozott.
és
Hradec Kralové, németiil Kéniggrdtz: 1. varos az Elba és L:
az
Orlice
655 250
folyédk (1957).
taldlkozdésénél. Fejléd6
ipar,
~
textil-,
ker.
székh.-e.
gumi-,
fém-,
gép-, vegy-, keramia- és konzervipar. Kézelében (Smifice) vizier6mui. Vasuti gécpont. Orvosi akadémia. (—még koniggrdtzi csata) — 2, kézigazg. ker. Csehszlovékidban,
Prégdt6i EK-re. 6160 km*. L: Hradzsin, csehiil Hradéany
6583 900 (1957).
[hradesani]:
Pragdnak a
vér k6riil elteriil6 vdrosrésze, ill. maga a var, melyben ma a kéztérsasd4gi elnédk székel. Szamos mttiemlékérél, régi épiiletér6! nevezetes (a roman kori Szent Gyérgytemplom, a gétikus Szent Vitus-székesegyhéz, reneszAnsz és. barokk palotaék, a var udvarén a Kolozsvaéri testvérek Szent Gyérgy-szobra stb.).
Moszkv4ban
goraversenyén
Nyikolajevics
az OSZSZSZK
Sebalinnal
(1933)
kiviil
(1913—
): szov-
népmiivésze; Szta-
tanult.
Jelentés
két szimféniét,
zon-
tobb
szin-
padi mfivet, kiséré és filmzenét, kisebb zongoradarabokat
és dalokat irt. Zenéje rokon az orosz népzenével, liraisg és dallamossag jellemzi. A szovjet béketandcs tagja. Hron: a —Garam f. szlovak neve. Hroiswitha, Roswitha von Gandersheim (kb. 933 —1002) : apdca, az elsé {réné a német irodalomban. Latin nyelven irta valldsos kélteményeit, kolostoranak térténetét, erkdélesi tanité célzatu dréméit. Legendéiban szerepel elészér a Faust-motivum: az Ordéggel szdvet-ségre lépé ember. Miiveit K. Celtis adta ki eldszor (1501). : Dulcitius o. dramaéjanak 16. sz. eleji magyar atdolgoz4sét a Sandor-kédex 6rzi. Hrozny, Bediéich (1879—1952): cseh orientalista,' Assziria-kutat6,
iratok
elsé
egyetemi
tandér.
megfejiésével
(1915)
A hettita
ékirdsos
Uj tavlatokat
fel-
nyitott
az
okori Kelet kutatasaban. Hrusesoyv, Nyikita Szergejevics (1894— ): @ nemzetkézi kommunista mozgalom kiemelked6é harcosa, az SZU Kommunista Partja Kézponti Bizottsaganak elsd titkéra,
az
SZU
minisztertandcs4nak
elnéke.
Szegény,
ba4nydszesalid gyermeke. Kora ifjusagatél kezdve mezé- ; gazdasdgi munkésként dolgozott, késébb lakatos lett.| 1918-ban csatlakozott a kommunista parthoz. A polgar- — hébora éveiben a D-i fronton harcolt. A polgarhaéboru befejezése utdén elvégezte a donyeci ipariskola esti tagozatét, majd a Donyec-medencében, késébb Kijevben
vezet6 partmunkasként dolgozott. 1929-ben a moszkvai Ipari Akadémia hallgatéja lett. 1931-t61 Moszkvaban mik6édétt
mint
keriileti partbizottségi
titkar,
1932—34
k6z6tt @ moszkvai vdrosi partbizottség titkara és a moszkvai teriileti partbizotts4g mésodtitkara volt. 1934ben a part Kézponti Bizottsagdnak tagjavaé valasztottak. 1935-t6l 38-ig a moszkvai partbizottsag elsé titkara, 1938-ban © Ukrajna Kommunista Partja Kézponti Bizottségénak elsé titkara volt. Ugyanebben az esztendében a Politikai Iroda pdéttagj4vdé, 1939-ben ennek tagjava vdlasztottéak. A Nagy Honvédé Habort éveiben a kijevi katonai keriilet, majd a sztélingrédi, a D-i és az I. ukran frontok irdnyitasdéra létrehozott Katonai Tanacsok tagja volt; a szovjet kormény megbizasabél az ukrajnai partizinmozgalmat szervezte. 1947 marciusétél decemberig az Ukran SZSZK minisztertanadcsénak elndke, 1947 decemberétél 1949-ig Ukrajna Kommunista Partja Kézponti BizottsAgdnak elsé titkara.
1949-t61 az SZU saganak titkara
els6 titkara
Kommunista Partja Kézponti Bizott6s a moszkvai teriileti partbizottsag
volt. 1952-ben a part XIX.
kongresszusén
az elnékség tagjava, 1953-ban a Kézponti Bizottsag elsé titkéravé valasztottak. 1958 marciusdtédl az SZU minisztertanacsanak elnédke. — Az SZU Kommunista Partja és a szovjet dllam élén kezdeményezé szerepe volt a mezégazdasdgi termelés fellenditése, a népgazdasig iranyitasdnak atszervezése és altalaban a kommunizmus épitésének kibontakoztatasa érdekében tértént intézkedésekben. A XX. és XXI. kongresszuson tartott térténelmi jelentédségti beszamolédi a személyi kultusz k6vetkezményeinek
feltaraésaval,
a
nemzetkézi
helyzet
nagy fontossAgu aj jelenségeinek és a kommunizmus épitése ij feladatainak mélyrehaté elemzésével a marxizmus—leninizmus alkotéd tovabbfejlesztéséhez jarultak hozz&. A lenini békepolitika kévetkezetes harcosaként szimos kezdeményezést tett a nemzetkézi fesziiltség esékkentésére. Nagy visszhangot vAltottak ki a kiilféldi orsz4gok
egész soraban
tett latogatasai,
amelyek
a szo-
cialista orsz4gok egysége megszilardités4nak, a béke eréi ésszefogésdinak, a kiilénbézé t&rsadalmi rendszerekhez tartozé dllamok békés egyiittélesének tigyét szolgélték, A magyar népi demokracia fejlédése szempontjabé] nagy jelentésége volt 1958, dpr.-i mo.-i latogatdsénak, valamint az MSZMP VII. kongresszusén valé részvételének, 1954-ben a szocialista munka hése cimével, 1959-ben
831
Hsziamen
Nemzetk6zi
Lenin Békedijjal tintették ki. (A Kézponte
Bizottsdg beszdmoléja az SZKP XX. kongresszusdnak. 1956; A kommunizmus épitésének programja. Beszimolé az SZKP XXI. kongresszusén, 1959; Felejthetetlen.
Huajho
velés. A kisebb folyék, patakok vizét szétontozik. Sajatos 6ntézési médszer a talajviznek féld alatti csatornékon (karéz v. karissza) térténéd megcsapolasa. Gabonafélékbé) 1958-banm 35 milliéd q termett (1950-ben
talalkozds. 1958 ; A nagy laldlkozé. 1959 ; N. Sz. Hruscsov
még
Franciaorszdgban. 1960.) Hsziamen, Szeming, Seming, Amoy:
paraszt kozétt 480 000 ha fdldet osztotiak ki. 1958-ban & parasztgazdaségok tulnyomdé tébbsége mar termeld-
Fucsien
tart.-ban,
(1956).
kikété6v. a K-kinai szemben. L: 221 000
Tajvannal
Elelmiszeripar,
kézmtivesség,
tea-
és
dohdny-
kereskedelem. Egyetem. Hszian, Sian, Hsian, Singan, Siking, Changan: varos ENy-Kinéban a Vejho alsé folyésa mellett. Senhszi tart. székh.-e. L: 1089000 (1957). Termékeny vidék kézponija, gépgyarté és textiliparral. Egyetem, mtvészeti akadémia. — Kina egyik ési varosa. A Han- és Tang-dinasztidk idejében Kina fév.-a volt. A 14. sz.-tél Hszian keriilet, majd a 17. sz. mdsodik felétdél az ENykinai Senhszi tartomany kézigazgatési kézpontja. 1936ban itt zajlott le az un. +hsziani enerdens. A harmadik forradalmi polgérhabort idején ~ a kuomintangistak egyik katonai bazisa volt, 1949. m4j.-ban szabadult fel. hsziani incidens, 1936. dec.: a kuomintangyista haderédk felkelése Hszvanban a Kuomintang-kormanynak @& japan hdditékkal szembeni kapitulans magatartasa és a polgarhabort tovébbfolytatasa ellen. Csang Hsziie-liang tabornok és Jang Hu-cseng t&bornok, Senhszi tartomény korményzéjanak parancséra Csang Kai-seket letartéztattak, és a polgarhdbort besziintetését, valamint Kina Kommunista Partjavai szévetségben a japan hédit6k ellen: hare haladéktalan meginditésdt kévetel1ék téle. A kommunista part képviseléje részt vett az ekkor megkezdett targyalA4sokon, amelyek eredményeként Csang Kai-sek hozzdjarult e kévetelések teljesitéséhez. ami utan szabadon bocsdtottak. A hsziani megegyezés eldzménye volt az 1937-ben létrejétt japénellenes egységtront megalakit&ésanak. Hszicsiang, Hszi-kiang, Gydngy-folyé: D-Kina legnagyobb tolydja, 2129 km hosszu, vizgytjt6 teriilete 351 300 km?. Jiinnan tart.-ban hegyvidéken ered, Kantonnél nagy deltaval torkollik a Dél-kinai-tengerbe. Mellékfolydival egyiitt (Hungsujho, Jiingesiang, Pejcsiang) egész éven at hajézhaté, Vucsouig 3 m meriilést, 1000 t-s hajokkal jarhaté. Nagyobb varosok a ~ mentén Nanning, Vucsou és Kanton (Kuangesou), az utédbbi tengeri kikété. Hszilinhot,
Szilinhot,
Silinghot:
j
vaéros
Kinaban,
Belsé-Mongélia AT-en a Hszilin-f. mellett. L: 40000 (1958). Keriileti székh. ErémG, bér- és nemezgyér, gépjavitdé mithely.
Hszinesiang Sinking,
Ujgur
Autonédm
Kelet-Turkeszidn:
Teriilet,
autondm
Hsinkiang, terilet
Kina
ENy-i részén, Belsé-Azsidban. 1,7 millié km?. L: 6 millid (1958, beeslés), kb. 70%-a ujgur, a tébbi kazah, kirgiz, tadzsik, mongol, kinai (han) stb. Osszesen 13 nemzetiség lakja, té6bb autoném nemzeti tertiletre és korzetre oszlik. Székh.-e Urumesi. Jelentés telepiilések: Kasegar,
Khotan,
Jarkend,
Turfan.
—
Fdéldiinknek
a
tengerekt6l legtavolabb esé teriilete. A Tiensan (hg.) l4ncai két részre osztjAk: D-i, nagyobb része a Tarzm-
medence,az Ih-i Dzsungdria. Eghajlata széiséségesen kontinentélis. A csapadék igen kevés. Az év elsé felében gyakort a szaraz porvihar. Ttlnyomérészt sivatag, kopér
hegység
6s puszta.
A Tarim-medencében
van
a
Fold egyik legkietlenebb sivataga, a kb. 300 000 km?-es Takla Makdn. Legnagyobb folyédja a Tarim, vize a teriiletét dllandéan valtoztaté téban, a Lop-norban vész el. Allatvilaga sajAtos: vadteve, vadlé, maralszarvas, héparduc stb. Asvdnykinesekben Kina egyik leggazdagabb teriilete. Kilénésen kéolajban gazdag (Tarimmedence; vasére,
Karamaj
réz, arany,
e@ széntermelés kozdsa
az
Dzsungéria urén,
B-i részén).
van
1958-ban
3,6 milliéd t-t ért el. A lakossdg
féfoglal-
(juh
készén
Boven
stb.
Allattenyésztés
wolfram,
15 milliéd,
szarvasmarha
kb. 2 milli6 — becslés 1957; tovabba teve, 16, kecske, selyemherny6) és a medencék peremén levé oazisokban, valamint a folyévélgyekben O6ntdzéses féldmii-
ecsak
20
millid
q).
A
féldreform
sorén
2,1
millid
szévetkezetekben egyesiilt, majd ezek népi kommunnakka
alakultak. Ipara 1949-ig féleg 4llati termékeket feldolgozé kézmtiipar (nemezkészités, szényegszévés, selyemfeldolgozaés stb.) volt; 1957-ig tébb mint 400 korszert ipari nagy- és kézépiizem iétesiilt, k6zéttiik fémfeldolgozé és mezdégazdasagi gépgyar, textilgyar stb Az &ruk nagy részét még karavanok tovabbitjak, de egyre
nagyobb
szerepe
van
a gépkocsinak
; a karavaén-
utak jé részét mar autdutakké épitetiék &t. Az orszagutak hossza 13 000 km, ebbé! 10 000 km 1950 utaén épiilt. A Pekinget a +Turkszib vastttal dsszek6té. nayyjéban a hires régi karavanut, az an. selyemut vonalan vasutvonal épiil, amely a Dzsungér-kapun és Urumesin 4t
vezet.
Urumesiban
nagy
repulétér
van.
—
Az
i. e.
I.
évezredben nemzetségi szervezetben él6, nomad A4llattenyésztésse! és primitiv {6ldmitiveléssel toglalkozd térgsek lakt&k. Teriiletét az i. e. 2. sz.-tdl sorozatos hun témadésok ériék; a hunokat kinai segitséggel i. e. 9l-ben fzték ki. A 6—7. sz. folyamaén a tiirk kagandius része volt. A 7. sz. m&sodik felében, a Tang-dinasztia
uralkodaésa idején tartésan Kina tennhatéséga ala kerilt. A
gazdasdgi
élet
fellendult;
kifejlédtek
a
feudalis
viszonyok. A 8. sz. masodik felében a Tang-birodalom gyengiilése elkiiléntiléséhez vezetett, s a Y. sz. végén a teriiletén Jeniszej vidékérd! ideszorult, a tiirk népekhez tartoz6é ujgurok hoztak létre déllamot. A 10—11. sz.-ban terjedt el a mohamedén vallas és az arab irdsméd. A 13. sz. elején a mongolok héditotték meg, majd a 14. sz.-ban Timur hatalmas birodalmanak része lett. Timur birodalmanak széthullésa utap (15. sz.) teriiletén tébb Allamalakulat j6tt létre, majd 1759-ben Gjra Kina birtok4ba keriilt. A Osing- (mandzsu) dinasztia uralma Hszincsiang népeinek kegyetlen nemzeti elnyoméséva!
jart egyiitt, ami tébb népi felkelést valtott ki. A feudalis kizs4kmaényolast a 20. sz. elején a kiilféldi téke behatolasa is sdlyosbitotta. 1931l-ben ujbdél széleskérG antifeudalis és nemzeti
felszabadité felkelés tért ki;
vezetése
az ujgur fdéldbirtokosok kezébe keriilt, de népellenes kormanyukat 1933-ban a helyi haladé erékbél alakult uj tartoményi kormény valtotta fel. A kormaény egyes tagjai a 40-es évek elején d4rul6 mdédon a hatalmat a Osang Kar-sek-féle klikk kezébe jatszottak &t. A Kuomintang-reakciédval szemben kiboniakozé forradalmi mozgalmat Hszinesiang D-i tertiletein kegyetleniil elnyomtak. Az E-i teriileteken a demokratikus mozgaiom kerekedett feliil. és 1945 szeptemberében Atvette a hatalmat. Teljes felszabaditasa 1949-ben kévetkezett be. Ezzel megsztint a nemzeti és feudalis elnyomaés; a féldreform végrehajtaésit 1954-ben befejezték ; hatalmas fejlddés indult meg a gazdaségi élet és a kulttira minden teriletén. A Kinai Népkoztérsaség Hszincsiang tartomanyt a nemzeti kérdésnek marxista—leninista szellemben valéd rendezése érdekében 1955 szeptemberében ~té szervezte At.
Hszingan,
Kingan,
—Nagy-Hszingan Huajho.
Chingan:
két
hegység
Kindban,
és Kis-Hszingan.
Huatho,
Huaj,
Huai,
Hwai:
folyé
Kézép-
Kinaban a Kinai-alf6ld6n, Honan és Anhuj tart.-okban. Kb. 1000 km hosszi; tobb mint 70 mellékfolydjaval bonyolult vizrendszert alkot. Vizgytjté teriilete kb.
187 000 km?. A Huajsan f-i oldalan ered, a Hungedhuba
(Hungesiangi-t6d) torkollik. 1852-ig a Sarga-f.-val (Hoangho) egyesiilt. Pusztit6é éradasairdé] hirhedt (az utolsé 2000 évben mintegy 1000 4rvize volt). Vélgyének termdfdldje Kine megmivelt teriiletének kb. '/,-e. Mintegy 60 millié ember
6! itt.
Szabdlyoz4sat
1950-ben
kezdték
el, s az
befejezéséhez kézeledik. A munkélatok méreteire jellemz6, hogy 1951 —52-ben tébb mint 4 milliéd ember dolgozott rajta. 19 vizgyfijtét létesitettek, amelyek dsszesen
16 milliard m? vizet tarolnak. Legnagyobb létesitményei : a folyédt a Sdrga-tengerrel ésszek6t6 170 km hosszu hajézhaté Hszak-Csiangszu-csatorna, a Hungcedhu viztdaroléva alakitésa (7,5 milli4rd m® viz), a Sanho-gdt stb. Az arvizveszély megsztinése mellett siksagi szakasza jelentés hosszisagban hajézhaté lett, milliéd ha teriilet valik 6ntozhetévé.
Huajsan: fokozatosan pontja
egyben
kb.
3,5
hegység Kozép-Kindéban, a Osinlingsan DkK-nek iveléd6é folytatasa. Legmagasabb
1860 m. Granitbdl, gneiszbél,
kristalyos
palakbdél
felépitett hegylanc a Jangce és a Huajho f. vizvalasztdja. K felé fokozatosan alacsonyodik. Asvanykinesben igen szegény. A gyér névényzettel boritott hegyoldalakon legeltet6 Allattenyésztés. Huang-Csao (?—884): a 874—84-i nagy kinai parasztfelkelés vezetdje. Eredetileg kereskedé volt. 874-ben a fellazadt parasztokhoz csatlakozott és 878-ban vezéruk lett. Sorozatos katonai sikerek utén parasztserege a Tang-dinasztia févarosat is elfoglalta (880), s ~t esaszarré kidltotta ki. A parasztfelkelés egyik tabornokénak 4ruldsa s a Tangok 4ltal segitségii] hivott turk csapatok tulstlya leverte a mozgalmat. ~ reménytelen helyzetében dngyilkos lett. Huba: honfoglalé vezér Anonymus szerint. Arpad 6t kildte Nyitra varanak és vidékének meghdéditéséra. A vezér alakj&ét Anonymus valdészintleg a Szemere nemzetség¢ hagyomanyaibdl meritette, amely~+ ésének tartotta. Hubay Jené (1858—1937): hegedtimtivész, pedagégus és zeneszerz6, Elébb atyjanak, Huber Kaérolynak, majd Berlinben Joachimnak volt tanitvénya. Mint csodagyermek ttint fel, késébb Eurdpa-szerte iinnepelt virtudz lett. 1882-16] a briisszeli konzervatérium elséd hegedttanéra, 1886-t6l a bp.-i Zeneakadémia hegedttanszéké-
nek
vezetdje.
1919-t6]
34-ig a Zenemtvészeti
Fdoiskola
foigazgatéja. A magyar hegedtisképzés (Szigeti, Vecsey, Telmaényi stb. tan4ra) és kamarazene terén (Hubay— _ Popper-kvartett 1886—1908) iskolat alapitott. Szinpadi mitiveket (Cremonai hegedis, Karenina Anna stb.), sz&mos hegedfikompoziciét (COsdrdajelenetek, hegedtversenyek stb.) és egyéb miiveket irt. Hubay Mikiés (1918— ): dramairéd: Jézsef Aittiladijas. Szinmtiveiben a magyar értelmiség problémdival foglalkozik (Hésék nélkiil, Egy magyar nydr, Istvan napja).
Hubble
[habl], Edwin Powel (1889—1953):
esillagész, A
az
amerikai
Wilson-hegyi
tudoménycs
obszervatériumban
amerikai
akadémia
tagja.
(Pasadena)
miiko-
détt. Kutatémunkaia foleg a kozmikus kédékre, a esillagrendszerekre és @ veliik ésszefiiggd kozmoldgiai kérdésekre terjedt ki. Huber, Wolf (kb. 1490—1553): német festé, — Altdorfer
hugenottak
332
Huajsan
korének
és a
-+dunaz
festéiskolanak
egyik
leg-
jelentésebb tagja, az intim téjébraézolas egyik legkoraibb mestere. Rajzai vannak a Szépmivészeti Muzeumban. Huberman: Bronislaw (1882—1947): kivalé lengyel begediimtivész, Joachim tanitvanya. Néhany évig a bécsi
Zeneakadémia
mesteriskoléjénak
hegedfitanéra
volt.
A 20. sz. egyik legkittinébb és vilagszerte nagyrabecsiilt interpretatora, akinek jAtékét mély atélés, nagy tem-
peramentum és kéltéi Ujjateremté erd jellemezte. Hubertus, Szent (?—727): Liége (Liittich) elsé piis* poke, a vadaészok védészentje. A legenda szerint vilAgias, ‘udvari ember volt, s vadaszat kézben egy szarvas aganesai kézott felragyogé kereszt megpillantasakor tért meg. Réla nevezték el a vadaészok hubertusnak nevezett kiilénés szabast,
léddenszertii kabaétj4t, valamint
gydégyfiivekkel
a kézismert,
izesitett likért.
hubertusburgi béke, 1763. febr. 15.: a —hétéves haborut egyrészré] Poroszo., masrészré] Ausztria és Szészo. k6zétt lezaréd béke, amelyet Hubertusburg szészo.-i kastélyban kététtek meg. A békeszerzddés helyreallitotta @ hadboru eldétti dllapotokat
(Poroszo. megtartotta Szilé-
ziét, 6s elismerte a habort alatt dltala elfoglalt Szdszo. bnaéllésdgét), 11. Frigyes porosz kiraly elismerte a HabsSurgok igényét
a
német-rémai
csaszéri
koronéra.
A ~
Ausztria és Poroszo. egyenstlyaét biztositotta a NémetRémai Birodalmon beliil, ami egyben annak a ténynek
az elismerését
is jelentette,
vezet6 hatalmak Hach,
Ricarda
torténész.
hogy
Poroszo.
az eurdpai
k6z6 emelkedett. (1864—1947):
német
frond,
Lirdjdban, elbeszélé kélteményeiben,
kultur-
regényei-
ben a német tjromantika képviseldje. Legértékesebbek torténeti regényei (A Deruga-tigy, Szt. Wonnebald élete) és a romantikaét elemzé irodalomtérténeti tanulményai.
huculok: a Kaérp&tokban 616, kb. 300 ezer fSt szam1416 ukrén népesoport. A II. vilaghdbort elétt szétszérva éliek Roménidhoz, Lengyelo.-hoz, Csehszlovaékiahoz, ill. Mo.-hoz tartozdé teriileteken. 1945 éta az Altaluk lakott teriletek az Ukran SZSZK-val egyesiiltek. Nagyobbrészt hegyi pésztorkodassal, faiparral és a népmivészet kiilénb6zé égaival foglalkoznak. Azelétt toébbnyire kézmtivesek voltak, gazd4lkodésuk azonban a kolhozokban alapvetéden megvaltozott. Osi népszokésokat, hagyomanyokat ériznek, hiresek népdalaik, jellegzetesek a hazaik és festéi a népviselettik. A szovjet korszakig nagyrészt irdstudatlanok voltak, ma kételezé oktat&sban részesiilnek.
Huddersfield
[hadozfild]:
ipari
varos
az
angliai
Yorkshire gréfsagban, Manchesterté] EK-re. L: 128 100 (1958). Szénbanyészat, vasipar, szinesfém-feldolgozas. autédgyartas, gyapju-, pamut- és festékipar. Hudson [hadszn]: folyé Eszak-Amerikéban; 520 km.
Az Adirondack-hg.-ben
ered. D-re folyik, New
York
és New Jersey dllamok k6zétt hatarfolyd, és tag télesértorkolattal New Yorknél émlik az Atlanti-dceanba. 240 km-en hajézhatéd. Csatorna k6ti déssze az Erie-tdval és
a Szent Lérinc-folyéval. VizierébmGi. — 1609-ben H. Hudson fedezte fel. Hudson-thal : a Jeges-tenger sckély beltengere Kanada
EK-i
257
m;
részén,
1232000
km?,
legnagyobb
D-i része a sekély James-6bél.
mélysége
Jtliustdé]
okté-
berig jégmentes. Sdétartalma 24—35%,. A gyakori kéd és a viharok miatt nehezen hajdézhaté. Az Atlantiéceénnal a 820 km hosszu, 120—240 km széles Hudsonszoros kéti Séssze. — H. Hudson fedezte fel 1610-ben. Hiué : vdros
Dél-Vietnamban,
a rizstermelé
keskeny
parti siksAgon. Trungbé (régi nevén Annam) orszagrész és egyben ~ tart. székh.-e. L: 96 400 (1953). Textil- és élelmiszeripar. Az annami kirdlyok palotaja és sirjai.
Huedin, tart.)
L:
a
Banffyhunyad: Sebes-Kérés
6800
(1956).
—
varos
mellett,
A
~
15. sz.-t6l
RomA&nidban kérzet
(Cluj
kézpontja.
mezévaros.
Huelva [uelva]: vdros DNy-Spanyolo.-ban, ~ tart. székh.-e. L: 69000 (1956). Hajdépités, haldszat. Nagy forgalmu
E-ra
atlanti-dceéni
fekvé
Riotinto
kikété,
vasuti csomdpont,
banyavidék
rézkiviteli
a téle
helye.
A
karthagdiak alapitottaék. Rémai vizvezeték maradvanyai. Hufu: egyiptomi faraé (—Cheops). Blugenberg, Alfred (1865—1951): német nagytdkés és reakciéds politikus. 1909-t61 18-ig a Krupp-konszern vezérigazgatéja, 1916-t61 a ~ sajiéd- és filmkonszern tulajdonosa. 1918-161 a nagyburzsofzia érdekeit szolgélé Német Nemzeti Néppart tagja, 1928-t6] elndke. A vildggazdasagi vals4g kezdetété] (1929) tébb vezetd német nagytdkéssel egyiitt jelentés tamogatdst nyujtott Hiilernek. 1933-ban az elsé6 nemzetiszocialista kormanyban gazdaségi miniszter, a II. vil4ghébort idején a német hadiipar egyik vezetédje. A héboru utén Ny-Némete.-ban részt
vett
a
reakcids
szervezetek
(Stahihelm
stb.)
fel-
tamasztasaban.
hugenotta habortii, 1562—98:
a reformécié franciao.-i
terjedését kéveté polgérh&boruk elnevezése, amelyek a foleg a polgarségbdédl és a plebejusrétegekbél kikeriilt hugenotidknak nevezett reformdtusok — akiket néhany D-franciao.-i arisztokrata csaldd is tamogatott — és a féként B-franciao.-i nagybirtokos arisztokracia Altal vezetett katolikusok kézétt folytak. hugenottak, francia
huguenots
: a nyelvi-irodalmi és térténelmi iskolai tantargyak dsszefoglalé elnevezése. A csoportositas alapja az a felfogds volt, hogy ezek a targyak jelentették a nemesebb értelemben vett emberré nevelés (humanizé- . lds) eszkézét. A ~ egyoldalu elényben részesitése a kizsdkm&nyolé osztélyok érdekeit szolgalta és mtveltségi kivdltsagat biztositotta. Ma a korszert és Aaltalanos mtveltség megkéveteli a ~ mellett a természettudomanyos és technikai ismeretek oktatasat (—politechnikai oktatds) is; ezek egyiittesen jérulnak hozz& korunk és tarsadalmunk
miivelt
emberének,
a
szocialista
embernek
ki-
alakuldséhoz. (+még redlidk) humanista (lat.-bél>: 1. emberszereté,az emberijogekat hirdeté. — 2, a reneszinsz kor tudésa. A~k, a kialakuld polgérs4g eszmevilagénak eléfutéraként a feuddlis tarsadalom értékrendszerével az un. 6rék emberi értékeket, a tehetséget, a miveltséget stb. allitottak szembe. Az dokori latin és gérég mtivelédés eszményeit tekintetiék kévetendé példanak, de egyszersmind erkélesi és tarsadalmi kévetelésekkel is felléptek, fel akart&k szabaditani az embert a kézépkori vallasi-egyh4zi vilagnézet bilineseibél,
°
humanista
a
irds
ee
337
ee
humanista iras : a 15—16. sz. forduldjan a +karoling
trdsbol kiformAlédott irés, a mai un. latin bettis folydéiras
a kényvirds (humanista
Két valfaja volt:
alaptipusa.
libraria), ebbél lett az antikvdnak
Humboldt
8
nevezett
nyomtatott
latin kisbeti ; a bettisornak jobbfelé déntésével a folyderas (humanista kurziv) alakult ki.
humanisztikus : 1. a humanizmuson alapuld, a humanités eszményét megvaldsitd, ill. megvaldsitani torekv6. — 2. gorég és latin nyelvet fotantargyként tanuld Vv. tanité (iskola, osztdly, tagozat).
en
eee
kordban érvényesiilt. Az elsé kiemelkedé magyar humanista
Vitéz
Janos, aki
nemcsak
tamogatdédja,
mecénasa,
hanem maga is tevékeny irdegyénisége volt a humanista mtiveliségnek. Matyas kirély udvara fellegvara lett a latin nyelvi magyar elsé6 nagy hazai az olasz Galeotto
humanista
lirikus, Marzio,
irodalomnak,
+Janus Antonio
amely az
Pannonius, valamint Bonfini stb. munkas-
Ota (1920) annak eszméit hirdeti. Igazgatdé-fészerkesztdje
sagan keresztiil elsésorban a kézpontositott monarchia megteremtésére irényulé térekvést és ennek megfeleléen @ nemzeti Gntudat erdsddését szolgdlta. A Jagellé-kori ~t kézépszertibb alkotasok, masrészt azonban a humanista miiveltség szélesebb elterjedése jellemezték. Késoébb a~ a magyar nyelvt vilagi mikéltészetben élt tovabb, majd a Mohacs uténi irodalomban a reformacié talajan ujbél viragzdsnak indult. E kor mo.-i humanista irodal-
(1918—58
manak kiemelkedé képviseléi Brodarics Istvan, Verancsics
Humanité, I’ [liimanité]:
parizsi napilap;
a Francia
Kommunista Part nagy példanyszamban megjelené kézponti lapja. Jean Jaurés alapitotta 1904-ben mint a Szocialista Part lapjat. A Kommunista Part megalakuldsa k6zott)
Munkatarsai Barbusse,
M. Cachin
k6zétt
Romain
volt, jelenleg
szerepeltek
Rolland,
Anatole
P. Langevin
E.
Fajon.
France,
stb. Tébb
H. mint
2800 munkas-paraszt levelezdje van. A IL. vildghdbort kitérése utan a Daladier-kormdny betiltotta, ezutan (1940 —44) illegdlisan jelent meg. A hitleristék a lap 12 fomunkatarsét meggyilkoltaék. A reakcié 1945 utan is tobb izben eredménytelen kisérletet tett a lap megjelenésének megakadalyozdséra. 1960-ban napi Atlagos példanyszama 192 000 volt. Vasérnapi kiilonkiadasat, a tdbb mint
500 000 példanyban megjelené l’Humanité- Dimanche-ot a énkéntes lapterjeszték ezrei juttatjak el az olvasékOZ. humanizmus lat. ’emberi’ szébdél) : 1. sztikebb értelemben a kézépkori feudélis vilagnézettel ellentétben az embert, az emberi egyéniség szabad fejlédését kézéppontba allité polgari jellegté ideoldgiai és kulturalis iranyzat, amely a 14. sz.-ban a polgari fejlédés élén alld Olaszo.-ban — a reneszdnsz talajan — annak féként irodalmi vetiileteként keletkezett, majd egész Eurdpara Atterjedt, és a 14—16. sz.-ban viragzott. Szembefordult az uralkodé feudalizmussal, a katolikus vallasi ideolégidval, mely guzsba k6tétte az egyén fejlédését, harcolt az aszketizmus ellen, és fellazitva a katolikus egyhazszigort kotéttségeit, eszmeileg a reformacidt is eldsegitette. Kulturalis mozgalomként indult meg, mely az ékori Gérégorszag és Réma kuliurélis, tudomanyos és filozdfiai hagyatékat ujitotta fel. Fellenditette
az antik kultura
és nyelvek
kutatasat,
a nemzeti torténet forradskritikai tanulményozésat, és kialakitotta a nemzeti irodalmi nyelvet. Maguk a humaaistak széles l4ték6ri, sokoldalu, koruk tudomaénydban, irodalmaban, a nyelvtudaésban jartas emberek voltak.
Az irodalmi miiveltséget nem végeélnak, csak a szellemi képességek, az emberi méltdés4g kibontakoztatasa eszkézének tartottak. Erkélesi nézeteikben a szabad személyi-
ség sziikségletei kielégitésének sziikségességét, a fdldi boldogség igényének jogossagét hangoztattak. — Olaszo.-ban a ~ k6zpontjai a firenzei Paradiso degli Alberti, a Santo Spirito kolostor, az Accademia Romana és az Accademia Napoletana voltak, f6 képviseléi pedig a 14. sz.-ban Petrarca és Boccaccio, a 15. sz.-ban Pico della Mirandola, Lorenzo Valla, Leonardo da Vinci stb. A ~ Olaszo.-on kiviil is elterjedt, els6sorban Franciao.-ban,
valamint Németo.-ban és Németalféldén, ahol azonban a feudalis kététiségek hatdsa Altal4ban erdsebben érzédétt. Kiemelkedé alakjai Németalféldén Rotterdami Erasmus,
Németo.-ban
Ulrich
ban Rabelazs és M. Montaigne. —
von
Hutten,
Franciao.-
A ~ nem volt egységes
tarsadalmi iranyzat, nem képviselt egységes filozdfiai és politikai nézeteket sem. Mig pl. a firenzei Marsilius Ficinus a neoplatonizmus idealista iskoléj4nak hive volt, az angol Francis Bacon filozéfidja materialista eszméket tartalmazott. Machiavelli a _ felvilagosult monarchia felé hajlott; ezzel szemben Morus Tamas Utopidjiban egy Uj, utdpikus szocialista jellegti tarsadalmi rendszer képét alkotta meg. — A mo.-i~ kibontakozasa szamara a huszitizmus mo.-i terjedése készitette ‘eld a talajt. Az elmaradottabb hazai fejlédési feltételek mellett kilénésen sokat készénhetett az olaszo.-i ~ termékenyit6 hatasanak, amely elsésorban a Hunyadiak
22 Gj Magyar Lexikon
III.
Antal, Olaéh Miklés, Szerémz Gyorgy, az Erasmust kévet6 Komjdti
Benedek,
Peste
Gabor,
Sylvester Janos és kiil6-
nosen Bornemisza Péter, a reformacid és a ~ egyik legnagyobb 16. sz.-i képviseléje. A humanista tartalmu magyar nyelvii szépirodalom végiil is + Balassi Balint klasszikus értékG kéltészetében érte el tetdpontjat. — Irod. Turéczi-Trostler J.: A magyar nyelv felfedezése. Két tanulmany az eurdépai s a magyar h. kapcsolatairél. Trencsényi-Waldapfel I.: Erasmus és magyar 1933; baratai.
1941;
Horvaéth J.: Az irodalmi mtiveltség meg-
oszlasa. Magyar h. 1944; Trenesényi-Waldapfel I.: H. és marxizmus. 1948; Kardos T.: A magyar h. kérdései. Kardos T.: A magyaro.-i h. kora, 1955. — 1953; 2. tagabb értelemben az ember szabadsdgat, az emberi méltdésdgot hirdetd vildgszemlélet és az ezen alapuld magatartas. Elsé képviseldje a feltorekv6 polgarsdg volt, amely a ~t a szabadsdgot rendi korlatok k6zé szorité feudalizmussal és az emberi méltdés4got tagad6 vallassal helyezte szembe. A polgdrs4g humanista eszméi a felvildgosodds és a nagy francia forradalom idején érték el fejlédésiik estcspontjat. A kialakult polgari tarsadalom azonban, amelynek alapja a bérmunka kizsAkmanyolasa és a konkurrenciaharc,
nem
ad teret a valoségos huma-
nista magatartas szamara. igy a hatalomra jutott polgérsag humanizmusa formalissé valik: a szabadsag és az emberi
méltés4g
deklaralasava,
formalis
mik6ézben
a
mindennapi gyakorlat egyre nagyobb ellentmondasba keriil a szavakban megnyilv4nulé ~sal. Ez az ellentmondas egyfelé] képmutatdéshoz vezet, masfelél a burzsodzia egyre inkabb megtagadja korébbi humanista eszméit, antihumanista magatartasdt a tomegek v. mas tagadé méltdsdgdt cinikusan szabadsdgdt, nemzetek vilagszemlélet alapjaéra helyezi. Az igazi ~t a proletariatus képviseli, amely szembefordul a polgari tarsadalom-
megsziintetéséért
mal, harcol a kizsdkmanyoldés
és egy
olyan tarsadalom léirehozdséért, amely biztositja a valé-
sdgos szabadsdgot képességekkel
és emberi
rendelkez6
mélidsagot:
ember
sokoldalu,
a sokoldalu
a létfenntar-
tdsi gondoktél megszabadult alkoté tevékenységének lehetéségét. — Irod. Marx—Engels: Szent csalad. (Mivei, 2. két. 1957); R. Garaudy: Marxista humanizmus. 1959. humanus ,
felemds
won: egyidejiieg negativ és pozitiv tdltést ion. itkeritédés, gemindcié : (nyelvt) egy révid massalhangzé idétariamanak megnytldsa magdnhangzék k6éz6tti helyzetben. igy lett pl. a nyelvtérténet folyamadn a dinya, dinye szdbdl dinnye, a holé szdbé6l hollé. Eléfordul nyelvjérasi sajatsdgként is, pl. hosszassan.
ikerkristaly : ugyanazon
4svany két
v. tobb krista-
lydnak szabdlyos ésszenévése. Az Gsszenévés meghatarozott torvényszertiség szerint térténik. Ha az ~ egyik egyedét a masikbdél egy lehetséges kristalylap szerint tiikréztetéssel vezethetjiik le, ckerstkrél, ha egy lehetséges kristélyél k6ériili 180°-os elforgatassal, akkor ikertengelyrd] beszéliink. ikerkutatas : a normélis és kéros emberi tulajdonségok 6réklédésének tanulmanyozésa —ikrek vizsgélata alapjan. Minthogy az egypetéjti ikrek az 6rdéklédé jellegek tekintetében teljesen azonosak (mintegy ugyanazon személy két példanyaként jonnek a vildgra), a kéztiik levé kilénbségek csak a kiilsé kérnyezet hatasara jéhet-
nek létre. A kétpetéji ikreken megnyilvénuldé kiilénb6zd jellegeket kiilénb6ézé Grékletes tényezék is okozhatjak. Abbdl, hogy az egyes 6r6kléd6 jellegek milyen gyakran azonosak mind az egypetéjti, mind a kétpetéjé ikreken, fontos kévetkeztetéseket lehet levonni e sajatsagok 6rékiddése tekintetében. ikermassalhangz6k, gemindidk : maganhangzék kézétt All6 hosszi massalhangzék, melyeknek kezd6 felét a megelézdé, mdsodik felét pedig a kévetkezé szdétaghoz szamitjak, pl. ttien it-ten stb. ikerprimszamok ; (mat) olyan két —primszdm, amelyek egymdstél 2-vel kiilénboznek, pl. 3 és 5, 5 és 7 stb. Bidéntetlen az a kérdés, hogy a primsz4mok sorozataban véges sok v. végtelen sok ikerprimszimpér van-e. ikerszelvényesek (Diplopoda): a légcséves izeltl4biiak (Tracheata) egyik osztélya. Hosszu, esetleg féregszertien megnyult testti dllatok. Neviiket onnan kapték, hogy torzsszelvényeik az els6 4—5 kivételével kettének az dsszeolvadasdbél jéttek létre. Rendszerint hiivoés, nedves helyeken (kévek alatt, pincékben, barlangokban stb.) 616, lomhan mozg6, névényevé allatok. Részt vesznek az elhalt névényi részek humifikalédddsénak eldkészitésében, ezért Altalaban hasznosak. 1—2 fajuk karos a mezégazdasdgra. Az ~ kézé tartozik a pamatos soklabu (Polyxenus lagurus), a karimds ezerldbu (Polydesmus complanatus), a homoki vaspondrd (Schizophyllum
Vwh.:
120 (1960).
Tormaspuszta.
Iklédbordéce: 6tk., Zala m., lenti j. L: 630 (1960). ikon (gor. ’kép’): keleti tipush, Krisztust, Mariat és a szenteket Abrazold, fara v. fémre festett, olykor dragakévekkel
diszitett
festmény,
mely
a
pravoszlav
egyhazban terjedt el. A legrégibb ~ok a 6. sz.-bél valék. Az ~festészet kialakuldsdnak legjelentésebb teriilete a 14. sz.-ig BizAdne volt. Szerepét ekkor az itéliai— krétai iskola vette 4t, mely még két évszdzadon At virdgzott. Bizane mellett a kézépkorban az ~festészet k6éz-
pontja Oroszo., Gruizia és a délszld4v Allamok voltak.
Az
orosz ~festészet a népi hagyoményok alkalmazadsaval festéi szépségt alkotdésokat hozott létre. A l1—12. sz.ban nagy jelentéségti a kijevi iskola. A 12—13.sz.-ban, az orosz ~festészet fénykordban Novgorod, Vlagyimir, Jaroszlavl és Pszkov iskoléibdél keriiltek ki a legjobb ws festék. A 14. sz. végén a vezetés Moszkvaé lett, ahol a 15. sz.-ban olyan kival6 mesterek dolgoztak, mint Theo-
phan Grek és Andrej Rubljov. A 16. sz.-ban a moszkvai Szlroganov-iskola emelkedett ki. A 17. sz.-t6] a megmerevedett hagyomanyu, egyhazi jellegti festészet vildgi
elemekkel keveredett: megjelent a zsAnermotivum, és a frontalis 4brézolaést a perspektivikus vAltotta fel. A 18. sz.-ban a vilagi festészet fejlddése hattérbe szoritotta Oroszo.-ban az ~ok miivészi elkésziiését. Mint kézmtives iparag élt tovabb. ikonografia (gor. ’kép + leir’ szébdl): 1. a mtivészettérténet egyik segédtudomanya, melynek feladata a miialkotés tematikaéjanak vizsgdlata, rendszerezése, értelmének megfejtése, szimbolikéjaénak magyardzata. Feladatai kézé tartozik valamely térténeti személy térténeti
hitelességi képmasainak
rendszerezése, osztalyozdsa (pl.
Kossuth, Petéfi ~ja). Az elnevezés a 18. sz. elején sziiletett ; mint tudomany a 19. sz. elsé felében indult fejlédésnek. — 2. Valamely meghatarozott képzémtivészeti téma 4ébrazolas4nak szigoradan megdllapitott szabdlyai. Kiilénés jelentdésége volt az édkors féleg a kézépkor vallasos mtvészetében, ahol a mtivésznek feltétlentil kévetnie kellett az ~ szabdlyait. [gy csak a keresztény vallds szigora szabalyai (k4nonja) alapjan meghatérozott médon lehetett Abrazolni Krisztust, Maridt és a szenteket. A kés6 feudalis korban, amikor a vildgi elemek behatoltak a vallasos mtivészetbe, az ~ az apokrif irodalom legendds elemeinek felhasznaélasaval bévilt.
ikonoklasztazia : irodalmi mtivek alakjainak v. jeleneteinek abrézoldsa festményeken, eredeti rajzokon v. sokszorositott mtiveken ; legfontosabb feladata az illusztralt mt szelleméneck, hangulatanak vizualis kifejezése. Az irodalmi mitivek illusztrait ki-
adasai minden korban igen kedveltek voltak. ilusztris (lat.): kivildé, hires, neves. illaizié
hallucindcidtdl
eltéréen
—
az érzékszervet kiilsé ingerek is érik. Uluzionista : 1. az egykori varazs!d, majd vasari szemfényveszt6 modern cirkuszi elnevezése. Olyan artistat jelent, aki nagy kéziigyességének és bizonyos titkos fogasoknak segitségével hihetetlennek lAtszé dolgokat mivel. — 2. (fil) annak az idealista nézetnek (illuzionizmusnak) hive, amely szerint a kilvilag csupdn laétszat, illizis.
illuzérikus, dluzérius (lat.): esaléka,
csak képzeletben
létezd.
hidbavald.
Iliyés Géza (1870—1951): sebész, az urologia elso hazai egyetemi tanéra, akadémikus. Az uroldgiai szervrendszer kérélettani és muitéti kérdéseinek kutatasaéban kimagaslé szerepe volt.
Hlyés Gyula
(1902—
): k6lt6, elbeszél6, draémairé,
kihalt
Kossuth-dijas; a Nyugai tarsszerkesztéje, a Magyar Csillag, majd 1945 utén a Valasz szerkesztéje volt. Palyajat a kommunista eszmék hatadsa alatt kezdte lazadd, forradalmi hangt kéltéként. A 20-as évek végén jelentek meg elsé kétetei (Nehéz fold, Sarjurendek). Nagy formakultur4ja versei, gyermekkori emlékekb6! taplalkozdé_ kiseposzai (Ifjusdg, Hésékrél beszélek) az elnyomott parasztsag lAzadozé panaszét szdlaltattak meg. A 30-as évekt61 kezdve a népr trék mozgalmaéhoz kapcsolddott. Szociografiai munkaja, a Pusztdk népe az uradalmi agrarproletérok nyomoruségat tarta fel. Petéfi-életrajziban a nagy kélté forradalmi eszméit idézte fel (Petdfi). Részt vett a szovjet irdk elsé kongresszusén (1934), rokonszenvezé hangi kényvben szamolt be utazasarol (Oroszorszdg). Féleg a 30-as évek derekaétd] kezdve azonban a kispolgéri népi iréi mozgalom harmadikutas, nacionalista eszméi is éreztették hatdsukat mivészetén
csoportja, amelyeket az dékorban a D-Németo.-ban, Ausztriéban, Ny-Mo.-on, a Balkan-félszigeten, D-I[talia-
(Koratavasz, Csizma az aszialon), s egyre tavolabb keriilt a szocializmustél, az internacionalizmustol. — A felsza-
birodalom alkotményos és féderativ monarchidvé vald atalakitasa mellett. Az osztrak kormény az ~t az ellenforradalom céljaira, elsésorban a magyar forradalom és szabadséghare elleni harcra hasznalta fel. Az 1848—49-1 forradalom utén a Habsburgokhoz ftizétt illuzidk désszeomlasa, az abszolutizmus megerésédése az ~ teljes cséd-
jéhez vezetett. lity myelvek : az
—cndoeurdpar
nyelvek egyik
ban és Kisdzsidban 616 illir torzsek beszéltek. Wlocska: 6tk., Baranya m., siklési j. L: 420 (1960). Vaé.: Magyarbdly.
badulds utdn riportsorozatban szamolt be a féldosztas. r6] (Honfoglalok kézétt), megénekelte az wjjaépités lendiiletét (Egy év). Ozorai példa, Faklyalang és Dozsa e.
illogikus Indiai Nemzeti Kongresszus megalakitését, amely a burzsodzia és a liberélis foldbirtokosok partjivaé v4lt. Az Altala feldllitott kdévetelés az ~i Onkorményzat bevezetésére — a békés mddszerek hangsulyozasa ellenére — a névekvé ellenzéki hangulat kifejezéje volt. Ennek a tébbségében hindu vallasiakbél Allé6 szervezetnek az ellenstilyozdséra, a nemzeti erdk gyengitése céljabél a gyarmatositék a vallasi ellentétek felszitasara térekedve, erdteljesen tdmogatMtiwelddési t&k az 1886-ban megalakitott Muzulmdn Konferenciadt,
a reakciéds
mohamedan
féldesurak
szerve-
zetét. Az imperializmus kialakuldsa, az ~ba d4ramlé tékekivitel a szazadfordulé idején még jobban kiélezte az orszag gazdasagi életének valamennyi ellentmondasat. Az 1905—07-: orosz polgaéri demokratikus forradalom Uj lendiiletet adott a nemzeti felszabadit6 mozgalomnak. A fiatal ~i proletariaétus mind aktivabb résztvevdje lett az angolellenes megmozdulasoknak. Noha a vallasi megosztas célj4b6] az angol alkiraély, Lord Minto kezdeményezésére 1906-ban létrehozték az Osszindiai Mozlim Ligdt és a vele szemben all6 Hindu Mahasabha vallasi jelleg@ szervezetet, a kévetkezé évben (1907) a bengaliai hindu és mohamedan parasztok egyiitt harcoltak a féldesurak és a segitségiikre siet6é angol csapatok ellen, a punjabi parasztfelkelék pedig a sztrajkol6 munkasokkal fogtak é6ssze. Mikor a Nemzeti Kongresszuson beliil kialakult balo!dali csoport vezetdjét, B. G. Tilakot, aki ~ figgetlenségét kévetelte, elitélték, ezellen a bombayi munkassig 1908-ban 4ltalanos politikai sztrajkkal tiltakozoit. A munkdasosztaly fokozédé aktivitésa miatt ~ székhelyét a proletar tobbségG Calcuttabd! a hivatalnokvaros jellegG Delhibe helyezték 4t (1911). Az I. vilaghéboru éveiben a baloldali erédkre nehezedé terror, a hadiszallitasokbdél az ~i burzsoaziaénak juttatott nagyobb profit, a dominiumi stétus igérete 4tmenetileg meggyengitette a nemzeti figgetlenségi mozgalmat. A vilaghabort alatt azonban a munkésosztaély szAmszertien megerdsédétt, és soraiban terjedni kezdtek a marxizmus—leninizmus eszméi. 1920-ban létrejéttek az elsé kommunista csoportok, s megalakult az Osszindiai Szakszervezeti Kongresszus. A habort utén az igért dominiumi status helyett az angolok
a ,,rend
fenntartasarél’’
szél6,
vadindokl&és
nél-
kil: letartoztatasra feljogosité un. ,,Rowlatt-térvény”’-t léptették életbe (1919), hogy megfékezzék az erdsddé nemzeti fiiggetlenségi mozgalmat. A Nemzeti Kongreszszus, amely ebben az iddben M. K. Gandhi vezetése alatt politikai tomegpartt4 kezdett szélesedni, 1920-ban meg-
tartott nagpuri iilésszakan szembeszallt ezzel a torvénynyel, ujbél kévetelte a szvaradzs (teljes 6nkormanyzat) megadasat, s hatarozatot hozott a brit hatésagokkal
valé
egylittmuikédést megtagadé kampany (szatjagraha) meginditdsdra. Amikor azonban a t6megek forradalmi harca Csauri Csaurdban (1922) tullépte a Nemzeti Kongresszus 4ltal meghatérozott passziv ellenall4s erészakmentes
eae
re
ee
ee
India eee
eee
keretét, egy ujabb kongresszusi hatérozat élesen elitélte azt. A Nemzeti Kongresszus részt vett 1925-ben a reakciés Montagu—Chelmsford-reform nevet viselé térvény alapjan tartott vdlasztésokon. Ezzel a nemzeti burzsodzia ' megalkuvé része a Nemzeti Kongresszust az allampolgéri engedetlenségi mozgalom helyett a kormannyal folytatott egylttmukdédés utjara vezette. 1928-ban azonban ujult er6vel fellangolt a nemzeti felszabadit6 mozgalom. Baloldali munkas- és parasztszervezetek alakultak, amelyek forradalmi harcban prdébaélték megakaddlyozni, hogy Nagy-Britannia a gazdasdgi vilagvalség terheinek jelentos részét ~ra haéritsa. A munkdésmozgalom vezetdéi elleni meeruti perrel (1929—32) a gyarmatositék az antiimperialista mozgalom harcosait akartéak megfélemliteni. A nemzeti felszabadité6 mozgalom erdinek figgetlenségi torekvései a M. K. Gandhi 4ltal 1930-ban megfogalmazott
11 pontbél allé kévetelésben nyertek kifejezést.
A Nem-
zeti Kongresszus altal ujbél meginditott allampolgari engedetlenségi mozgalom tébb helyen (Pesavar, Solapur, Kasmir) fegyveres felkeiésbe ment 4t. A forradalmi fellendiilés idészakéban, 1933-ban megalakult India Kommunista Partja, amelyet a brit hatédsAgok a kévetkezd évben toérvényen kiviil helyeztek. 1935-ben, felhasznalva az antiimperialista mozgalom Atmeneti hanyatlasat, az angolok népellenes alkotmanyt dolgoztak ki és léptettek életbe ~ban. De mar 1936-ban kommunistak és baloldali kongresszuspartiak vezetésével forradalmi parasztszervezetek
(Kisah
Sabha)
jéttek létre, s 1937-t6l1 a nemzeti
felszabadit6 mozgalom ujabb fellendiilésének jelei mutatkoztak. A gyorsan fejl6dé munkas- és parasztmozgalomnak a II. vilaghabort kitérése, ~ hadviselé féllé nyilvanitdsa s a kivételes katonai térvények bevezetése sem tudott véget vetni. 1942. febr.-ban, ill. marc.-ban Szingapur és Rangun elfoglaldsa utén a japan hédditék ~ hataraihoz kézeledtek. A nemzeti burzsoazia érdekelt volt @ japadnok Azsiai terjeszkedésének megakadalyozd4séban
s a fasiszta agresszorok elleni héboruban, ugyanakkor a hdborts 4llapotot igyekezett felhasznalni arra, hogy az angolokkal folytatott alkudozdsban elényékhéz jusson, és a hdébort utaéni idékre biztositsa ~ fiiggetlenségét. Az~i nagyburzsoazia, amely az angol tékésekkel egyiitt sokat
keresett a habortis
konjunkturén,
fokozta
késok
kizsAkményolés&t.
Stlyosbitotta
az
a mun-
orszag
hely-
zetét az 1943-i éhinség, amely tdbb millid aldozatot kévetelt. A h&bori éveiben az angol politika fokozta a mohamedén—hindu valldsi ellentétek szitdsdt. 1940ben a Mozlim Liga bejelentette, hogy ~ mohamedaénok lakta teriiletein 6n4ll6é Pakisztan 4llamot kivan alakitani. A Il. vilaghéborti utén magas fokra emelkedett az ~i antiimperialista mozgalom. A munkdésosztély orszégosan kiterjedt sztrajkharca, a telengdni parasztfelkelés, az ~i haditengerészet
kévetkeztében
matrézainak
az
angol
bombayi
munkdsparti
felkelése
(1946)
kormaény
1947.
aug. 15-én kénytelen volt megadni ~nak és a tdle vallasi
alapon kiilénvdlasztott —Pakisztdnnak a dominiumi stétust. A szenvedélyek mesterséges felszitasa kévetkeztében mindkét kiilénvaélasztott orszagban kirobbantott pogromok kb. félmillié hindu és mohamedan életébe keriiltek. Két éven 4t fegyveres harc folyt~ és Pakisztén kéz6tt
—Kasmir
birtokéért,s
noha
1949-ben
fegyver-
sztinet joti létre, a két orsz4g kézétt fennallé ellentétben nem hozott végleges megoldést. 1948. jan. 30-4n egy fanatikus hindu meggyilkolta M. K. Gandhit, a fiiggetlenségi mozgalom kimagaslé alakjét. Az 1950. jan.-ban érvénybe lépett uj alkotmany a politikailag fiiggetlenné valt orsz4got Indiai KéztarsasAgnak mindsitette. Dzs. Nehru vezetése alatt az Indiai Kongresszust képvisel6é burzsoé korméany keriilt hatalomra, amely jéllehet fenntartotta
a kapcsolatot
a Brit
Nemzetkézésséggel,
kiil-
politikéj4ban Altalaban fiiggetlen, semleges vonalat kévet. Egyik kezdeményezdje és aktiv résztvevdje volt az
1955-i
—bandungi
konferencidnak,
amely
elfogadta
a Dzs. Nehru és Csou En-laj kinai miniszterelnék 4ltal megfogalmazott békés egyiittélés dt elvét (—pancsa sila). Az 1950-es évek kézepété] ~ gazdasdgi és kul-
India turdlis kapesolatai szélesedtek az SZU-val és a tdbbi szocialista orszaggal. Az 1957-1 Altalénos vdélasztdésokon eléretért India Kommunista Partja, amely 1946-
ban még csak 700 000, 1952-ben kb. 5 millid, 1957-ben pedig csaknem 10 millié szavazatot kapott. Az 1957-i valasztaésok utén Kerala tagallamban kommunista kormany
alakult,
amely
azonban
1959.
jul.-ban
—
mieldtt
szamos megvalodsitott reform utdn hozzélathatott volna radikalis féldreformtérvényének végrehajtaéshhoz — a kézponti kormany intézkedése kévetkeztében kénytelen
volt tevékenységét besziintetni.
1959-ben ~
és a Kinai
Népkéztérsaség k6zétt nézeteltéréseck keletkeztek a tibeti hatarvonal és a tébb izben eldéfordult hataérincidensek miatt, de a két kormény vezetdi bardts4gos alapon torekednek a felmeriilt problémék megoldaésara. Politikai pdrtok és szakszervezetek. —Indiai Nemzeti Kongresszus:
1885-ben
alakitotték
mint
a
nemzeti
burzsoazia és a liberdlis féldbirtokosok szervezetét. Elén a 384 taga Osszindiai Kongresszusi Bizottsdg, ill. a 21 tagad munkabizottsdg all. Vezetéje Dzs. Nehru miniszterelnék. — India Kommunista Partja: 1933-ban alakult meg mar régebben mtikédé marxista csoportokbél. 1934-ben a brit gyarmati hatésAgok térvényen kivul helyezték. Hosszu illegalités utaén 1943-ban tartotta elsé kongresszusét. Az orszig masodik legnagyobb partja, mintegy 300 000 tagja van. Fétitkéra Nambudiripad, Kerala volt féminisztere. — Népi (Praja) Szocialista Pdri: 1934-ben az Indiai Nemzeti Kongresszus
keretén
beliil
alakult,
1948-ban
kivaélt
beldle,
majd 1952-ben egyesiilt a Népi Munkés-Paraszt Parttal. Programja reformista elképzeléseken alapszik. Vezetdje J. B. Kripalani. — Osszindiai Szocialista Part: 1955-ben a Népi Szocialista Partbdél kivaélt tagok alapitottak, vezetdje R. M. Lohija. — Hindu Mahasabha (Nagy Hindu Szévetség): 1906-ban alakult reakciéds soviniszta programmal, a_ fdldbirtokosok és nagytékések egy részének partja, a nyugati orientaciéd hive. Vezetédje N. B. Khare. — A felsoroltak mellett még tébb vallasi alapon szervezett reakciéds part mtkédik, mint pl. az 1906-ban angol témogatdés-
sal
létesitett
Osszindiai
Mozlim
Liga,
és
igen
nagy
a tevékenységiiket csak egy-egy tagéllamra korldtozé paértok szima. — Az ~i szakszervezeti mozgalom a 20. sz. elején bontakozott ki. A szakszervezeti tagok tobbségét négy nagy szdvetség témériti, mégpedig az Indiar Nemzeti Szakszervezeti Kongresszus, amely 1947-ben
az
Indiai
Nemzeti
vel alakult, tagjainak sz4ma Szakszervezeti
Kongresszus,
Kongresszus
1430000;
amely
vezetésé-
az Osszindiai
a kommunistdk
rész-
vételével 1920-ban jétt létre, tagja a Szakszervezeti Vilagsz6vetségnek, s mintegy mAsfél millié tagot egyesit; a Népi Szocialista Part iranyitasa alatt 4116 Hind Mazdur Sabha, amely 1948-ban alakult, a Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szévetségének tagja, taglétszima 800 000 ; és az 1949-ben létesitett Hgyestilt Szakszervezeti Kongresszus, mely 385000 tagot szamlal.
ALLAMSZERVEZET,
1950. évi alkotmdnya
szerint
figgetlen kéztarsasig. Tagja a Brit Nemzetkézésségnek. Kéztarsaségi elndke a végrehajté hatalom feje és a fegyveres erdk fSparancsnoka, kinevezi a minisztereket 6s a tagallamok korményzéit, feloszlathatja a Nép
Hazat,
kihirdeti
kollégiuma (a kézponti térvényhoz6 testiiletének megbizatasa
tanaes
a
torvényeket;
5 évre szol, és ujravdlaszthaté.
felel6s
az
elektorok
parlament és a tagdllamok tagjai egyiittesen) vdlasztja,
a parlament
két
hdzdnak.
A miniszter-
A legfonto-
sabb allami igyekben a kabinet dént, mely a miniszter-
elnédkbol vezeté
India
890
és
a
legjelentésebb
miniszterekbél
All.
A
kézigazgatdési tdrvényhozé
Agakat hatalom
a parlament kezében van, mely 2 hazbdél, az Allamok Tandcsdbél és a Nép Hazdbdl all. Az Allamok Tandcsa
12 kinevezett
tagbél
és az
Allamok
bél all. A kinevezett tagok a tudomany
250 képviseldjéés az irodalom
ség alelndke — akit ugyancsak 5 évre vaélasztanak — hivatalbél az Allamok Tandcsénak elndke. Az Allamok Tandcs4t nem lehet feloszlatni, de a tagok egyharmadét kétévenként megujitj4k. A Nép Hazanak 505 tagja van, ezeket a lakosség kozvetlentl, 5 évenként valasztja ; minden 50 000—75 000 lakos utén egy képviselét vdlasztanak. A 21. évet betdltétt férfiaknak és néknek szavazati joguk van. Az egyes tagéllamok
élén korményzéd és minisztérium testiileteiket is 5 évre valasztjak. KOZOKTATAS.
411;
térvényhozé
Az iskolék részben dllamiak, részben
magénkézben vannak. A lakossag 83,4%-a analfabéta, a gyermekek 51%-a jér iskoldba. Az iskolaskor el6tti nevelés iniézményei fdleg a véarosokban és kérnyéktkon talalhaté é6voda4k. Az alséfoku oktatés a 6—11 éves kora gyermekek szimaéra az elemi iskol4kban folyik ; az évfolyamok szama Allamonként 4—5—6. Az alsdéfoku oktatés egy v4ltozata a 6—14 éves kori gyermekek részére a nyole évfolyamu alapveté oktatés, amelynek célja az elemi iskoldk és a termelés kiilénb6z6 againak
ésszekapesolésdval a helyi sziikségleteket kielégit6 kézmttiparosok képzése. A kézépfoku oktatésnak két tagozata van: a 2—3—4 osztdlyos polgari iskola és a két 2 osztélyos tagozatbdél 4116 kézépiskola. A felsdfoki oktatds iniézményei: 36 egyetem és szamos f6iskola. Az egyetemeknek 1958-ban 653 000 hallgatdja volt. Széles
kérben
TUDOMANY.
folyik a felndédttoktatas.
Az frésnak Indiéban az i. e. 8. sz.
kériil tértént bevezetését megelézé korok tudomaényéra esak a régészeti leletek és a hagyomany alapjan kovetkeztethetiink. M4r az i. e. 3. évezredben épitettek ~ban 6ntdzécsatorndkat,
vdrosi
égetett
a
tégl4t
és
vizvezetékeket,
fazekaskorongot,
ismerték
fejlett
mesterséget tiztek. A brahmanok eldrehaladott csillagaszati ismeretekkel rendelkeztek (ési eredetti idészdmitésuk ma 1 millidrd 955 millié 881 ezer egynéhaény évet ir). A kb. az i. e. 5. sz.-ban keletkezett véddkban
mér megtaldlhaté a tragy4z4s ismerete a foldmtivelésben, a vas és a kiilénbézé fémek fejlettebb feldolgozasa, ismerték a@ trigonometria alapjait, s kérhazaikban eldérehaladottabb orvostudoményi ismeretek alapj4n gyégyitottak. A Mahdbhdratdban, Raémdjandban és a kb. 1. e. 2. sz.-ban keletkezett Manu térvénykényvében a selyemhernydétenyésztés mellett az ipar, a haborus technika fejlettsége,
a hidraulikus
szerkezetek
olkalmazdsa
a tudomanyok k6ézétt elsé helyen az orvostudomany A4llt; a tuddés Csaraka ismerte és leirta a vérkeringést, Vagbhata
a jérvanyos betegsézeket szemmel nem lathatéan aprd, végtag nélkiili élélények kérokozésénak tulajdonitotta, Szusruta pedig bonctani mtiveket hagyott hatra. A matematika, csillagdszat és a miiszaki tudomdnyok terén nagy jelentéségtiek voltak Vardna Mithira, Arjabhata, Brahmagupta és Bhaszkar mivei. Ebben a korban mar viszonylag fejlett fizikai és kémiai ismeretekkel rendelkeztek, ismerték a cement, a festékek, gyégyszerek és higanykészitmények elddllitasnak mddjait, a kohaészat fejlettségéré1 pedig egy Delhiben fennmaradt 4—5. sz.-i, vegytiszta vasbdél készitett oszlop tanuskodik. Az indiai acé] mar a korai kézépkorban hires volt, innen hoztak és belédle allitottak elé a kiv4lé damaszkuszi pengéket. Kidolgoztdk a foldmiivelés és llattenyésztés szabalyait is. A 13. sz.-i mohamedan héditds sordn sok régi tudomanyos ismeret feledésbe merilt. — A tudoményok ujabb fejléddése kévetkezett be a 16—17. sz.-ban Akbar uralko-
dasa alatt (1556—1605), tobbek kézétt ekkor létesitették a delhi és dzsajpuri obszervatériumokat. Az eurdépai gyarmatositds
az ~i
tudomaény
hanyatlés&t
vonta
Bosenak (1892 —
aki A. Einsteinnel kézésen uj kvantumstatisztikdt
A kéztd&rsa-
maga
utan. Az elsé legijabbkori kiemelked6 tudom4&nyos eredmények J. Ch. Bose (1858 —1937) fizikus és novénybiolégus, valamint S. Ramanuyan (1887—1920) matematikus nevéhez fiizédnek. Nemzetkézi jelentéségi S.
képviseléi. Az Allamok Tandcsa tagjait 5 évre vAlaszttestiiletei.
tik-
rézédik. — Az indiai kultura nagy fellendilésének ezt kéveté korszakaéban (i. e. 2. sz.-t6l az i. sz. 8. sz.-ig)
j4k a tagdllamok
térvényhozé
az
takacs-
) a fizika terén kifejtett munkassdga,
dol-
India
India
391
———e>S_SSSS———__$_—$—$—_————————————————
Ny
gozott ki. A fiiggetlenség kivivdsa ut&n India gyors titemben igyekszik behozni a lemaraddst ; a tudomanyos kutatéintézetek 63 tdrsas4gok nagyméretti hélézatdt épitik ki a tudomdanyok ecsaknem minden Tudomanyos kutatémunka folyik az orszég mén, kb. 90 tudomanyos kutatdéintézetében és 50 tudomanyos egyesiiletében. MegalakitottAk nyos
és ipari kutatas
miniszterelnék
All,
tandcsét,
s amely
melynek
17
teriiletén. 30 egyetetébb mint a tudomé-
élén
D. Nehru
tudomanyos
kutatd-
laboratériumot hozott létre, valamint az indiai tudom4nyos intézetet, melyet a Nobel-dijas fizikus, Cs. V.
Kaman
(1888—
) vezet.
Kiilénésen
nagy
figyelmet
forditanak a napenergia hasznositéséval és az atomenergia békés felhasznalaséval kapcsolatos tudomaényos kutatésokra. Az utdbbiak vizsgdlataéban kiemelkedé szerepe van H. Bhabha (1910— __) fizikusnak. IRODALOM. ~ népeinek és nyelveinek sokfélesége
sokrétt, gazdag irodalmat hozott létre mar az dkortdl kezdve. Az iras ismerete m4r az i. e. 3. évezredben feltételezheté. A legrégibb frésos irodalmi emlékek az édind nyelven irt Véddk, a hindu vallas mai napig megdrzétt és hasznalt szent kényvei. Tartalmuk — elsdsorban mitikus himnuszok, dalok, imaék — szajhagyomany atjan élt nemzedékeken 4t, mig a papok le nem jegyezték haérom gytijteményes kétetben. Késébb, mikor az él16 nyelv fejlé6dése a Védaék régzitett nyelvété] egyre ink&bb elt&évolodott, a kétetekhez magyaraz6é szévegeket fiiztek (Upanisddok). A Védak éind nyelvébél alakult kevés nyelvtani és székinesbeli valtoztatéssal a szanszkrit nyelv, mely a tanult felsébb tarsadalmi rétegek tudomanyos és irodalmi nyelve lett, és melynek hatalmas
trodalma keletkezett az i. e. 5. sz.-té6l az i. sz. 1. évezred végéig. Két kiemelkedéd alkotasa két nagy nemzeti eposz, a Mahdbhdratu és a Radmdjana. Az eldbbi egy mitikus hési térténet k6ré épitett versgytjtemény; kb. 100000 rimes versp&rbél all és 18 k6nyvre oszlik. A Raéméjana kététtebb szerkezetti felépitése mar inkA&bb egy kOltdi egyéniség tudatos munkajat mutatja; 48 000 16 szétagos sorbdl all, 7 kényvre oszlik. Mindkét eposz hatalmas térténelmi anyagot dolgoz fel, és az indiai
elleni lazadas demokratikus szelleme. Legrégibb emlékei héskéltemények,
Ennek
hindi
krénikdék,
a korszaknak
nyelven
iréd
Ndnak
gyarmatosités, rekesztette
rogzitve
az irodalom
felszabadulés4nak
a
hozott.
A vallaésos
és
jatékokbél
és kéruséneklésbél.
Sajatossaga,
hogy ha a
eselekmény tragikus elemekkel volt is tele, megkévetelte a vidim befejezést. Legfébb jellegzetessége tébbnyelvt-
sége volt:
aszinmtivekben szereplé istenek és foemberek
szanszkrit nyelven, az alacsonyabb sorba tartozék és a nok a kéznapi prakrit nyelv kiilénb6zé nyelvjarésain beszéltek. Hzek a nyelvjarasok, késébb megmerevedve
ebben
az irodalmi
haszndlatban, éppugy
tovabb fejlé6détt mindennapi
tdvol
estek
a
beszédtél, mint a szanszkrit
nyelv. A legkiemelkedébb kéltéi és dramairdi egyéniség Kaliddsza volt az i.e. 5. sz.-ban (Szdkuntala). Mikédése egybeesett és sokban hozzajarulta szanszkrit kéltészet viragkorénak kiteljesedéséhez. A népi bédlesesség és humor gazdag térhdézai a mesegyljtemények, kéziilik a legismertebb, a Pancsatantra (’6t kényv’) az i.sz. elsdé szazadokban keletkezett. Prézai meséit révid verses tanuls4gok zarjak le. — A tudomanyos irodalomnak
vallasfilozéfiai
munk&k
mellett
legjelentésebb
alkotdsa
Pdnini (kb. i. e. 4. sz.) rendszerez6 szanszkrit nyelvtana. A szanszkrit nyely a legutédbbi idédkig megmaradt a
eurépai
{rék
nyelvik6én @ kiilénb6zé népek irodalmai. A buddhizmushoz és a dzsainizmushoz kapcsolédé irodalom pl. prakrit,
elsésorban irodalmara
péli nyelven irddott. Az ~i népek kézépkori —
melynek
virdgkora
a 14—16.
fltalaban az erds valladsi befolydés jellemzé, inkibb Athatotta a kasztrendszer, a feudalis
sz. volt —
de egyre elnyomaés
inkdébb
felv4ltotta
mifiveit.
MUVESZET.
Legrégibb maradvdnyai az Indus vilgyi szArmaznak
(i. e. 4—2.
évezred).
20-as éveiben fedezték fel,
amikor nagy vérosok (Harappa, Mohendzsoddré) romjaibél ké-, bronz- és agyagplasztikékat, szsirkdéfaragvényokat dstak ki. Ezek rokon vondsokat mutatnak az egykora mezopotémiai kulttrék maradvdnyaival. Az i. e. 2. évezred kézepe taj4n benyomuld indo-dérjdk
legrégibb
miivészi
alkotésai
sokdig csak romlandé
nem
anyagokat
maradtak
fenn, mert
(fa, csont) haszndltak.
Az i. e. 3. 8z.-ban Asdéka uralma idejében, részben irani hatdsra tértek 4t tartéds anyag, a ké haszndlatara, s mutalkotésaik innen kezdve részben fennmaradtak. A Maurja-kor miivészete buddhista jellegu, fébb emlékei az
Asdka-oszlopok,
Allatalakos
oszlopfékkel,
és erdteljes
szobormtivek, amelyek jaksdkat, mitoldgiai lényeket A&brazolnak. Az i. e. 3. sz.-t6l kezdve épiiltek a buddhizmus elsé kultikus alkotdsai, a sztipdk, kupola alaku, kével boritott ereklyetarté dombok, faragott plasztikéval
diszitett
kdkeritésekkel.
Nevezetesek
a
bhdrhutt,
a bédh-gajai és a szdnycsi emlékek (i. e. 3—1. sz.). E kor vége felé indult el a barlangcesarnokok létesitése : hegyek témér kézetéb6] a helyszinen faragt4k ki ezeket a monolit
(,,egy
k6’’)
alkotésokat,
amelyeken
a
régi
faépitkezés form4éit vitték 4t a kére. Az elsé nagy csarnokot
Bhddzsé
mellett az i. e. 2. sz.-ban, a kiéveikezdét
Karlenél az i. e. 1. sz. 6s i. sz. 1. sz. kOz6tt vajtak ki, az utdbbit fejlett plasztika jollemzi. Ekkor kezdték el folyamatosan
nemzeti
egyre
angol nyeliven irt regények szerzdje. Sokaguan fejléddik a fordités miivészete, a nemzeti nyelvekre forditj4k a szanszkrit irodalmat és az angol, a szovjet és egyéb
az
sajét
a nép
Kivalik kézilik Mulk Radzs Anand (1905— ), a Kuk és a Pdria o. realista tarsadalmi keresztmetszetet add,
fejlodésével
kialakultak
meg-
fejlédését,
orosz oktdéberi szocialista forradalom és Gorkij frasmiivészete erdsen hatott e korszak irdira. 1936-ban Premcsand és mas haladé irédk kezdeményezésére megalakult India halad6 irdédinak térsasdga. Ezek mitiveikben elsésorban az indiai paraszts4g és a varosi szegény kisemberek életét abrazoljak, 6s a tarsadalmi valds4g hiséges Abrézoléséra térekszenek. Nagy résziik harcol az angol— amerikai imperializmus és a belféldi reakoiéd ellen.
vallasi, filozdéfiai, tudomanyos és kisebb mértékben az irodalom nyelvének ~ban. De m4r a szanszkrit irodalom
parhuzamosan
Allapotokat,
kuzdéttek, mfiveiket a népnevelés szolgélatéban irt&k. Az
a
legenddkbdl
feuddlis
kéltészetet
termékei
a brahmanizmus
Tulsziddsz
a vildgi lira, és gyors fejlédésnek indult a prdézairds. A modern indiai irodalom fejlédésére nagymértékben hatott és hat — angol kézvetitéssel — az eurdpai irodalom, de elsésorban a 14 fébb indiai nyelven nemzeti jellegd irodalmak fejlédtek. A kialakulé és a realizmus irényéban fejlédé regény- és novellairodalomban az frékat féként a tarsadalmi problémék foglalkoztatjak. A két vilaghébort kézétti idészak nagy iréi: M. K. Gandhi politikai és vallési cikkei mellett kortérténeti szempontbdl is érdekes énéletrajz szerzéje ; a vilagszerte ismert, Nobel-dijas, bengali nyelven {ré6 Rabindrandth Tagore (1861—1941), aki Mo.-on is jart, 6s a hindi nyelven iré Premcsand magas erkélosi eszmék megvaldsitasdért
Mivészeti emlékeit szAzadunk
Purdndk,
é
gondolata csak a népkéliészetben élt
témaforraséul
alméleti fejtegetésekb6l 4ll6 kényvei az istenek szarmazasarol, életéré] és hésék térténeteirél. Jelentés szanszkrit dramairodalom is fejléd6tt ki az ési pantomim
uralkodd.
a nyugati
tovabb. Ujabb fellendiilést csak a 19. sz. mdsodik fele
hetetlen
irodalom
az
(1469—1538)
demokratikus
miiveltség korszak&b6l
A szanszkrit
a lira
képviseléi
- (1532— 1624), a Ramajana keleti hindi nyelvé, klasszikus értékG Atdolgoz4samak szerzéje. A 18. sz.-ban az angol
irodalom fejlédése sorén maig az irdk és kélték kimeritszolg4l.
késébb
kiemelkedé
adzsantai
barlangcsarnokok
kévetiék
egymast
kifaragését
is, amelyek
az i. sz.
8. sz.-ig, 8 @
szobrészati alkotésokon kiviil a régi festészet emlékeit is megérizték nagy alaku freskéikkal. ~ mvészetét az i, sz. 1. és 3. sz. kéz6tt a gérég eredetti nyugat-azsiai hellenizmus is befolyésolta, melynek hat4sdra ENy-~ban Gandhara teriiletén hellenisztikus jellegi buddhista miivészet jott létre. Ez a stilus az 5. sz.-ig maradt fenn,
mig
India
892
India
a sajaétos ~i
hagyomanyok
az
Mathura vérosdban fejlédtek tovébb. jéra jellemzéd Buddha személyének
elsé
szézadokban
E kor plasztikéabrazoldsa, akit
a hellenizmus hatasa elétt csak jelképekkel fejeztek ki. ~ miivészete a Gupta-dinasztia (4—6. sz.) alatt klasszikus koréba \lépett. A buddhizmus miivészete az adzsantlai csarnokban érte el legmagasabb fokdét. A Gupta-korbeli
tésai
Delhiben,
kdnban
Agrdban,
jéttek létre;
Gudzserdtban,
mivel
kivitelezdik
majd
a
indus
mester-
Dek-
emberek voltak, sok régi ~i elemet 4tvittek a mohamedan épiiletekre: a Kutab Mindr 72 m magas oszlop-
tornya Delhiben a 13. sz.-bdl, a hindu jelleget mutatd 15. sz.-beli mecsetek Ahmeddbddban stb. Az ~i iszlam mtivészete a Mogul-dinasztia uralma alatt (16—18. sz.)
is kifejezik,
érte el legteljesebb kibontakozas&t ; legismertebb alko-
s ugyanilyen fejlett abrazoldst lathatunk a brahmanista (hindu) Siva- és Visnu-szobrokon. E korszak jelentés eredménye, hogy a mar régebben. kibontakozé kéépitésgelet ~-szerte elterjesztette. Féleg hindu templomok
tasai a Vorés Var pompaés maérvénycsarnokai és a Dzsama mecset Delhiben, a Var és a csodélatos Tadzs Mahal siremlék Agrdban. A Mogul-korban az ~i festészet a perzsa festészettél kapott észténzést. A hindu festészetben az un. Rddzsput iskola a radzsput torzsek teriiletein
Buddha-szobrok
késziiltek,
a belsé, szellemi
tartalmat
a régi gerenda-konstrukciéd
atvételével,
viz-
szintes tagoltsaggal, s az épiiletek felszinét gazdag plasztikai diszités boritotta. A templomok tornyai (sikhara) az ,,istenek otthon&ét”’, a Himalaja hegységét
fejlédétt ki, s a 17—18. sz.-ban élte fénykorét.
A Mogul
A Gupta-kor
és a RAdzsput iskol4k mtivei rendkivil finom rajzu és gazdag szinezésti miniaturdk. A 18. sz. kézepét6] kezdve egyre inkAébb elényomuldé brit hdditds véget vetett a
klasszicizmusa udvari, arisztokratikus mtivészet volt, s ezért a 7. sz.-ban, a Gupta-csdészérség hanyatlasdval
Mogul uralomnak és mfivészetének. A 20. sz. elején a hagyomanyos formaék mé4r csak kilséségekben jelent-
elesékevényesedett. De nagyszerti eredményei 4tmentek a népi hagyomanyok erejébél ujraébredé kévetkez6 kor alkotdsaira; a ,,hindu dinasztidk korénak’’ miveire mar a hinduizmus és kisebb mértékben a dzsainizmus hatott, mert kézben a buddhizmus a 8. és 10. sz. kéz6tt ~ nagy részébél kiszorult. E kor legszebb alkotasai : a Mahdbaliputamban (D-India) épiilt hindu templomok (7. sz.) és egy 28 m hosszi, 9 m magas dombormié, Elurdban (Ny-Dekkén) tébb csarnok és egy hatalmas
keztek az uj mtivészi térekvésekben. ~ modern mtvészetében féleg a festészeté a vezeté szerep. A szdzad
jelképezték kup alaku, kéteges forméikkal.
méretti,
szabadon
4llé, kézetbé]
kifaragott
kétemeletes
templom (Kazldszandth, 8. sz.), a Bombay melletti Elephanta szigeten ugyanakkor egy barlangcsarnok, benne pompas dombormiivekkel és az ~i képzémiivészet egyik leghataésosabb remekmitivével, a Trimurti (harom isteni személy) 4brazolésaval. ~ mas vidékein is sz4mos monolit alkotdés, barlangesarnok és templom épilt e korban, amelyben a plasztika legmagasabb fejlettségét érte el. A 10. sz.-t6l kezdve D-Indidban is megindult a nagyszabasti hindu templomok épitése. Ezekben tébb szentély, nagy kaputornyok (gépuram), ,,ezeroszlopos esarnokok”’ és tdagas vizmedencék csoportosulnak a magas falak é6vezetein beliil. A tornyok stilusa eltér az északi, kip alaku k6tegtornyokétél; egyenes v. kissé homort kérvonalu, gila formaju témegiik egész felszinét plasztikai diszités burjénzé sokasdga boritja. Legismertebb példak: Tandzsur, Kdnycsipuram, Tricsinapalli, Srirangam,
(l0—17.
Rdamésvaram,
sz.).
Az
Madura
é6pitészettel
stb.
templomvdérosai
szervesen
egybefiiggd
szobraszat ~-szerte tovabb fejlédétt; e korban kozunk elészér egyéni tervezék neveivel, mert ~
muvészetében
csak
névtelen,
kollektiv
talaleddig
alkotésokat
ismeriink. A rézbél v. bronzbdél éntédtt, tuilnyomdéan kismérett buddhista szobrok készitése m&r az i. sz. elsé szazadaitél kezdve elterjedt, legmagasabb fejlettségét a Gupta-korban, majd a 8—12. sz.-ban érte el. A buddhizmus és miivészete Bengdliéban és Biharban maradt fenn legtovabb, majd a 13. sz.-ban innen is kiszorulva a szomszédos Nepalban vert gyékeret, s hatdsa Atdéradt Trbetre is. A D-indiai bronzplasztika leghiresebb tipusa Siva féisten ,,Natarddzsa’”’ 4brdzoldsa, mely Siva tancét fejezi ki. A D-indiai mtvészet mar idészamitésunk kezdetétél fogva erdsen befolydsolta —Ceylon mtivészetét. A dzsaina mtivészet a 10. sz.-t6] kezdve hozta létre legkiv4lébb miveit, igy egy 21 m magas, remek plasztikéj@ monolit szoborkolosszust Sravana Belgdléban (D-India), majd a 11—14. sz. kéz6tt paratlanul gazdag faragasi, fehér marvaény templomokat az Abu-hegyen (Radzsputdna, B-India), és a Girnar-hegyen (Kathjavarfélsziget), s ett6] nem messze egy egész templomvarost, 880 épiilettel, a Satrundzsaja-hegy tetején. A 14—15. sz.-i dzsaina miniatura festészet eléfutdra lett a Rddzsput iskola mtivészetének. — A 13. sz. elején fokozatosan
eléretéré mohameddn hédtids erdsen akaddlyozta a hagyomdnyos ~i miivészet tovdbbi fejlédését. Viszont az arab-perzsa eredetti iszl4m-mtivészet ~ban uj, helyi stilusokat alakitott ki. Az iszl4m legnevezetesebb alko-
elsé évtizedében az Abinandranéth Tagore alapitotta » Bengali iskola” valt jelentéssé. Maradisaga késébb ellenhatdst vAaltott ki a fiatalabb mtivésznemzedék-
bél. A 30-as években, részben nyugati hatdsra, Uj térekvések léptek fel. A modern, de haladé hagyomaényokat is érvényre juttatd festészet legnagyobb hataésu uttérédje az anyai részrél magyar, koran elhunyt Amrita Shergil (1912—1941) volt, akinek festményeit a Modern
Galéria érzi Uj-Delhiben. A felszabadult ~ festdi, szob-
raszai és épitészei uj utakat keresnek mtivészi mondanivaldéjuk kifejezésére ; térekvéseik kézéppontjaban a nép életének valésaght Abrazoldsa all. ZENE. Zenéje kiilonb6zé népek és korszakok kulturélis hagyatékébdl alakult ki, s ezért sokszor ellentmondé-
sos. Indiai mtizenén féként az északi részeken kialakult zenét
értik,
mely
egyszédlamu
és modalis.
eléadésmédja az orgonaponttal valé kiséret: hoz
térsitott
alaphang,
melyet
v.
magdn
Jellegzetes
a dallama melddiat
jatszé hangszeren, v. egy kiséré hangszeren szdélaltatnak meg. A régi kultikus zene (kb. i. e. 500) vokdélis. Ennek 6si pentaton stilusa a Véda-himnuszokban maradt fenn. Nagyrészt ezek képezik alapjat dallammodelljeinek
(raga),
melyeket
mint
hagyomaényos
dallamokat,
k6t6tt zenei kénont az eldadéd féSbb vonalaiban nem v4ltoztathat meg, de egyes részleteit ékesitéseivel, régténzésszerii betolddsaival szabadon méddosithatja. Mindegyik ragdnak hatérozott hangsora, forméja és hangulati
tartalma
van.
Zenéjiik
régténzésszert
eld-
addsdéval kapcsolatos, hogy hangjegyirasuk, melyre a nagarz bettiket hasznalj4k fel egy 3 vonalbdl 4llé vonalrendszeren, csak az alapdallamot, a dallam vaézat régziti.
Hangszereik: vina (gitarfajta), szarangi (vondés lant), a bajadérok hangszere, dilruba : .—
2. (orvost)
ményeknek
redukcié
eldtti szinezék.
1. jelélés, jelzés, utbaigazitds, utalés.
wndikdldas, gydgyjavallat:
és okoknak
azoknak a k6ril-
ésszessége, amelyek egy bizonyos
betegségben meghatdérozott gyégykezelést tesznek sziikségessé. Ellentéte: kontra~. — 3. —-izotépos indikdciéd indikalas: 1. (mtisz) dugattyts gépek hengerében uralkodé nyomds mérése és felrajzolasa a loket (a dugatytyu utjanak) fiiggvényében; erre a célra megfeleléen kialakitott szerkezet: az indikdtor szolgél. Az igy
indikalt hatastok Kapott rajz az indikdtordiagram. — 2. (orvost) —indikdcio indikalt hatasfok : (mtsz) viszonysz4m, amely azt fejezi ki, hogy a valés4gos munkafolyamat mennyire kézeliti meg a tokéletes (elméletileg veszteségmentesnek tekintett) gép munkafolyamatat, ezért az ~ egyben a valésagos munkafolyamatban fellépé belsé (termodinamikai, 4ramlasi) veszteségeket is mutatja. Ujabban
»jJOsagi szam’’-nak is nevezik. indikator: 1. (misz) jelzéberendezés.
LTlyen
pl. a
finomtapiniénak is nevezett hosszmérémiiszer, amely & gépalkatrészek igen kicsiny méretkiilénbségét is jelzi. — 2. (gép) -indikdlds. — 3. (vegy) a térfogatos elemzésben hasznélt kilénféle szerves szinez6ék. Az ~ok
@ semilegesitéssel, oxiddcié-redukciédval v. csapadékképzédéssel végbemend kémiai folyamatok befejezédését szinvaltozdssal mutatjék. Az acidi- és alkalimetriéban hasznaélt sav-bdzis ~ok az oldat semlegességét jelzik. Ezek gyengén savanyu v. gyengén bazisos jellegt szinezékek. amelyek savanyui kézegben més sziniek, mint lugosban. A szinvdltoz4s rendszerint a molekulénak a sav, ill. lug hatdsara térténd belsdé &trendezédése kévetkeztében 4ll eld. Ismertebb sav-bézis ~ok a fenolfialein, a metilnarancs, metilvérés stb. Ha valamilyen
savat erdés sajat szinii oldatban akarunk meghatdrozni, aho! az ~ szinv4ltoz4s4t nem tudjuk kévetni, a +tiirdlds végpontjat ugy allapitjuk meg, hogy az oldat egy kivett cseppjét —indzkdtorpapirra (un. kiilsé ~) cseppentjiik. Az erésen szines, zavaros v. s6tét oldatok titréla4sAhoz vildgzt6 ~okat hasznalunk. Ezek a titrala4s végpontjat kemilumineszcencia utjan eldallé fény megjelenésével v. alttinésével jelzik. Ilyen pl. a lucigenin. — Az oxidaciéds— redukcidéds titraélashoz redox ~okat haszndlunk. Ezek sziniket attd] fiiggéen valtoztatj4k, hogy redukéldé v. oxidaéléd kézegben vannak-e. Ismertebb redoz ~ok a difenilamin, a ferroin, a variaminkék B stb. — A csapa-
dékos
térfogatos elemzésben
4ltalanosabban
Ilyenek
az
hasznalt ~ok
adszorpcids
~okat
pl. a fluoreszcein és az eozin.
—
kéziil a legalkalmazzuk.
4. (fiz) radio-
aktiv ~ --izolépos indikdcid. indikatordiagram : (mtszaki hétan) héerdégépek (pl. —gézgép, robbanémotor) mitikédésekor a hengerben munp
|Q. hébevezetés
odiabato
ind nyelvek
396
odiobota
Wil veseteségterdletek
az esrményi folyomothoz képest
érzékeny
ha
1-érték,
amelynél
lakmusz-
indirekt : kézvetett, dsszetett v. burkolt. az a bizonyitési mdéd, mely indirekt bizonyitas:
valamely tétel igazsagdt a tétel ellentéte hamissagénak kimutatdsdval igazolja. Kulénésen a logikéban és a
matematikAban van nagy jelentdsége. indirekt vilagitas ; —-kdzvetett vildgitds indiszkrét : 1. fecsegé, titkot 2. tapintatlan,
tolakodé,
kotnyeles,
nem
tarto:
kivancsiskod6.
indiszpozicié, indiszpondltsdg : kedvetlenség, rosszkedv, lehangoltség; testi v. lelki zavar, amely a képességek teljes kifejtésének a4tmeneti akadalya. inditas, rajt, start indit6 ellenalla4s:
a
villamos
motorok
inditaésanai
fellép6 (és a motor tekercselését veszélyeztet6) nagy Aramerésség csdékkentésére szolgalé ellenall4s, amelyet a motor felgyorsulasénak mértéke szerint iktatnak ki. Fém és viz ~ok hasznélatosak.
indium, In: Rendszama:
a galliumcsoportba 49, atomstlya:
tartozé kémiai elem.
114,82. Ritka fém ; eziist-
fehér szint, erésen fénylé, puha. Ondllé 4svanya nines. Héméroék téltésére, optikai tiikrék készitésére és kilénleges csapagyfémek détvézéanyagaként hasznéljak. individualizacié : 1. egyénités, egyéni vonasokkal valé felruhézd4s. — 2. az egyéni sajétsagok, az egyéni eset figyelembevétele
pl. a biincselekmény
a bintetés kiszabdésaban. individualizmus (lat. ’oszthatatlan,
megitélésében
egyed
v.
szdébdl):
az a tanitas és életszemlélet, amely az egyént (individuumot) a tarsadalom félé helyezi, valés4gosnak, lényegesnek egyediil csak az egyén szemléletét és érdekeit tartja. A tdrsadalomban az egyént tekinti a legfébb értékmeghatérozénak. — Talaja az osztalytarsadalom (féként a kapitalista tarsadalom), amelynek viszonyai kézétt az egyéni és tarsadalmi érdek sziikségszertien szembekeriil egymassal. Megnyilvanulhat az élet minden teriiletén: erkélesi, filozéfiai, politikai és gazdasagi irdnyzatokban és rendszerekben. — Erkdélesi téren rokon az —egoizmussal. A filozéfidban, kiiléndésen az ismeret-
szubjektivizmushoz,
szolipszizmushoz
vezet.
: az elmult mélylélekiani iranyzata, amely
az egyének lelki fejléddését és pszichikai tulajdonsagait a tarsadalommal (csalad, iskola, munkahely stb.)
k&t végz6 gaz, ill. gz nyomasdnak (p) és térfogatanak (v) osszefiiggését Abrézolé6 diagram. A gérbe Altal bezart a termelt
savakra.
érzékeny.
papiros stb.). A vizsgéland6é oldatba martva annak kémhatasét v. egyéb kémiai tulajdonsagét szinvaltozassai jelzi.
individudlpszicholégia évtizedek egyik divatos
terilet
kevésbé
Megnyilvanul az ~ még az idealista térténelemfelfogdsban is, amely szerint az egyéniségek, a nagy emberek és nem a dolgozé néptomegek alkotj4k a térténelmet (—egyéniség szerepe a térténelemben). Legszélsbségesebb formaja e térténetfelfogdsnak az un. dbermensch-elmélet. — Az~ a —kommunista erkdles szellemétél mélységesen idegen. Ellentéte a —kollektivizmus.
odioboto
=
1onokra, ha p, < 7, akkor
lugokra
szerves —szinezékek indikatorpapir, reagens papir: oldataval v. egyéb kémszerekkel Atitatott és megszart-
elméletben t |
H+ és OH+
p, > 7, akkor
az indikAtor
nyu és lugos alakja egyenlé koncentraciédban jele: pj. Ha pi =7, akkor az indikdtor
van jelen, egyenldéen
szembeni
kisebbrendiiségi
érzés,
a
kompenzécid,
tul-
kompenzacié és érvényesiilési vagy fogalmabdl vezette le.
Freud pszichoanalitikai iskoléja4bé!
191l-ben szakadt le.
F6 képviseléje Alfred Adler, aki erédsen spekulativ alapokon feltételezi, hogy a gydégyités utja a hibdsan felépitett ,,életterv’’ lebontdsa és Ujjdalakitasa.
ind nyelvek : az —indoeurdpar nyelvek indoirani agaéhoz tartozé és ma féleg Indidban beszélt nyelvek. Térténeti szempontbdl hérom csoportra oszthaték : 1. Oind nyelv, amelynek tejlédése hérom korszakra tagolédik: a) védikus ind, a kb. i. e. 1800-t61 600-ig viragzé védikus irodalom nyelve; b) epikus ind, a nagy eposzok nyelve
Indo-Afrika
39
ld
Indokina
'
(kb. i. e. 600-t61 idészimitasunk
kezdetéig) ; ¢) klasszi-
kus ind v. szanszkrit (mtivelt, mtivészi) nyelv, a klasszikus
ind mese-, drama-, epikus és reg6nyirodalom és lira nyelve (idoszamitésunk kezdetét6l napjainkig haszndlatos). Az
dind
nyelv
rendkiviil
tomérségt,
klasszikus
nyelv-
tanaét Pdnini irta meg az i. e. 4. sz.-ban. Az déind nyelv {drténeti fejlédése nem teljesen egyenesvonalu és egységes ; egyes korszakaiban kilénb6zé teriiletek nyelvjardésainak hatdsa tiikrézédik. — 2. Kézépind nyelvek: a -—>prdakrit (természetes, k6zénséges’) nyelvek mint beszélt nyelvek mar a védikus ind korszakaéban léteztek. Az i. e. 6. sz.-t6l kezdve fokozatosan irodalmi nyelvvé fejlédtek, elészér a mdgadhi, amely a buddhizmus elsé irodalmi nyelve volt, majd késébb Asdka kirdly felirataiban a prakrit nyelvek egész sora jelenik meg hivatalos nyelvként. Az i. sz. 1. sz.-ban a mahdrdstré
gazdag lirikus irodalom
nyelveként
ttinik fel, a kusdn
korban a géndhari az Allami kézigazgatas hivatalos nyelve. A prakrit nyelvek kéziil leggazdagabb emlékekkel a pdli
rendelkezik, szent
amely
nyelvévé
késébb
valt,
a buddhisték
s Ceylonon
egy
részének
kiviil Burma
és Sziém
teriiletén is elterjedt. — 3. Ujind nyelvek. Kb. 1000-161 mar ezek is irodalmi nyelvekké fejlédnek. Legfontosabb kéztik a hinduszlani, amelynek két irodalmi valtozata van: a hindi (India hivatalos nyelve) és az urdu (Pakisztan hivatalos nyelve). A hindi a dévandgart iradst (—indiai éradsok), az urdu az arab irdst haszndlja. Fontosabb ujind nyelvek még a bengali (Bengalia), urij&é (orija) (K-India), marathi, gudzser&ti (Ny-India), pendzsabi
(f-India),
r&dzsasztani
(Ny-India)
cigany nyelv is. Az Ujind tébb mint 350 millid.
stb., valamint
nyelveken
Indo-Afrika : az Afrika—Ardbia
beszélék
a
sz4ma
teriiletét E16-Indié-
val dsszek6t6 6si kontinens. A triész idédszakban alakult ki a feltételezett —-Gondwana-féld feldaraboléddsdnak kezdetén. — Sz&mos hasznos névény dshazdja volt (pl. kavéfa,
kiilénféle
indoeurépai
pélmafajok,
nyelvek:
a
4loé stb.).
vilaég
legnagyobb
nyelv-
csaladjanak egész féldink6n elterjedt nyelvei, amelyeken ma mintegy 1 milli4rd ember beszél. Az elnevezés e nyelveknek a mult szazad elején feltett régebbi féldrajzi elterjedésén alapszik. Az ~hez tartoznak: az —ind nyelvek (a legrégibb indoeurdpai irodalmi nyelv, a védék
nyelve,
az
epikus
és klasszikus
ind, a prakrit
nyelvek, kéztiik a pdéli, ma az urdu, hindi stb.), az —irdni nyelvek (avesztai, dperzsa, a kiilénb6zé kézép-
irani
nyelvek,
perzsa,
afgdan,
mint tadzsik
k6ézépperzsa, stb.),
az
parthus —-drmény
stb., nyelv,
ma az
alban nyelv, a —+balti nyelvek (a lett, litvan), a >szlév nyelvek (a 9. sz.-bd6l mar ismert édegyh4zi szlav v. ébolgar, ma
az
orosz,
ukran,
belorusz,
szerb-horvat,
szlovén,
bolgar, macedén, cseh, szlov4k, lengyel stb.), a +gdrég nyelv, az —rtdliai nyelvek (latin, amelynek beszélt valtozatabél, a vulgaris latinbdél alakultak ki az ujlatin v. roman nyelvek: portugal, spanyol, francia, provanszal, rétoroman, olasz, roman), a -—-germdn nyelvek (gdt, éizlandi, ma svéd, norvég, dan, izlandi, angol, holland, flamand, német), a —kelia nyelvek (ir, skdt, breton,
walesi).
E nyelvek
kéziil soknak
a térténetét a k6ézép-
kort6l, egyesekét (ind, irani, gérég, latin) mar az ékortdl
kezdve nyomon tudjuk kévetni. — Sok indoeurdpai nyelv teljesen kihalt, csak irasos emlékekbdl v. csak . fennmaradt nevekbél ismerjiik. Ezek k6zé tartoznak: a hajdani hettita birodalom nyelvei: a —hettita nyelv
(a luvi és a hieroglif hettita), a Balkan-félsziget részén —trak lykiai
—oszk
é6s a nyelv,
E-i
Fekete-tenger Ny-i partvidékén beszélt Kisdzsia Ny-i részén élt +frig nyelv (a
és a lydiai
nyelv),
az
itdliai
nyelvek
kéziil
az
nyelv 6s az —--umber nyelv, Olaszo. EK-i részé-
ben a venét nyelv, a K-Turkesztanban talalt emlékekbél megismert tin. >tokhdr nyelv, a Kézép- 6s DK-Eurdépé-
osszehasonlit6
mddszer
segitségével
kévetkeztetn
lehet
az indoeurépai alapnyelv jellemzé sajatségaira. Gazdag hangrendszerrel kialakult névsz6- és igeragozdssal, fejlett sz6készleitel rendelkezett. — Az i. e. 5. évezred eldtt mér megindult az alapnyelv nyelvjaraésszerti széttagolé6désa, ami késébb az egyes ~ kialakuldsAhoz vezetett.
A régi ~
két csoportra oszlanak
aszerint, hogy a k és
ag hang az e és 7 eldétt altalaban s, sz, c, cs, dzs hanggé
véltozik
v.
valtozatlan
tartoznak
a szatem
sz6
ezek:
utén,
marad.
nyelvek
az
Az
elébbi
(az avesztai
indoirdni
nyelvek,
csoportba
szatem az
’sz&z’
6rmény,
a
balti és szl4v nyelvek), az utédbbiba a kentum nyelvek (a latin centum, kentum ’sz4z’ szé utdén, ide tartozik a toébbi indoeurdpai nyelv). — Az-~nek az déskorba visszanyulé kapcsolatai voltak a -+finnugor nyelvekkel,
a
—sémi
nyelvekkel
és a —-mediterrdn
nyelvekkel.
Az ~ rokonségénak méddszeres bizonyitdsa (1791—1867) nevéhez ftizédik.
indoeurépai
nyelvészet:
tanulmanyozaéséval
az
Franz
-+indoeurdpai
—
Bopp
nyelvek
foglalkozé, ésszehasonlité nyelvtudo-
manyi kutatés. Mas, indogermanisztika.
kevésbé
haszndlatos
elnevezése
indogerman nyelvek : az +indoeurépai nyelvek régebbi elnevezése.
indoirani nyelvek : az —+indoeurdpai nyelvek Azsidban
616 K-i 4géhoz tartoz6 +ind nyelvek és —+irdni nyelvek ésszefoglal6 neve. A két nyelvcsoportot a nyelvrokonségon kiviil szoros térténeti kapesolat fiizi egyma&shoz. Indokina: Franciao. hatsdé-indiai gyarmatbirodalménak (tégabb értelemben -—Hdtsé-Indidnak) francia eredetii elnevezése, amely magaban foglalta Vvetnamot, —Laoszt 6s —Kambodzsdt. A 19. sz. elején a Vietnami Kirdlysdg egyesitette ~ nagy részét, a szazad masodik felében azonban Franciao. kezdte kiterjeszteni hatalmaét e teriiletre. Az 1858-ban kezdédétt hosszu harcok
utén
Kokinkina
1862-ben
francia
gyarmatta,
Kambodzsa 1863-ban, Annam és Tonkin francia védnékséggé valt. 1887-ben Franciao. kinai Szévetségben egyesitette a meghdditott
1884-ben az Indo-
és kambodzsai
Laoszt
teriileteket, amelyhez
1893-ban
vietnami is
hozzacsatolta. A lakossdg franciaellenes mozgalma az 1. vildghdboru idején, majd a Nagy Oktdéberi Szocialista
Forradalom hatasara erdsen fellendiilt. 1930-ban Ho Si Minh kezdeményezésére megalakult az Indokinai Kommunista Part. A gyarmatositédk a t6megmozgalom fellendiilésére terrorintézkedésekkel valaszoltak. A 11. vildghdboru idején a francia—német fegyversziinet megkétése utdn aldirt francia—japdn egyezmény ~t kiszolgdltatta Japannak, 1945. m&rc.-ig azonban megmaradt a francia kézigazgatas. A japdnellenes felszabadit6é mozgalom helyi felkelésekkel
kezdéddétt,
majd
1941l-ben
Vietnamban
a
kommunisték vezetésével megalakult az ~ fiiggetlenségéért harcoléd Viet Minh szervezet. A kommunista part kezdeményezésére 1945. aug.-ban végrehajtott fegyveres felkelés a teriilet nagy részének felszabaditasdt eredményezie. 1945. szept. 2-an kikidltotték a fiiggetlen Vietnami Demokratikus Kéztarsasdgot, majd okt. 12-én Laoszban a Patet Lao ellenallasi kormany proklamalta Laosz fiiggetlenségét. 1945. szept. 23-4n francia csapatok szalltak partra ~ban,
és elfoglaltaka jelentés vérosokat.
1946. marc.-ban katonai intervenciét szerveztek Laosz visszafoglalasara, majd 1946. dec.-ben megszegve a Vietnami Demokratikus Kéztarsaségot elismeré 1946-i egyezményeket, kirobbantotték a vietnami uép figgetlensége ellen inditott ~i hdbortt, az un. szennyes haborut
(részletesebben
-+ Vietnam).
D-Vietnamban
bab-
kormanyt létesitettek, amelynek élére 1949 végén Bao Datt Aallitotték. A Vietnami Demokratikus K6ztarsasdg néphadseregének sorozatos gydzelmei. féleg
1954. maj. 7-én Dien Bien Phu erdd elfoglalasa, valamint ‘a nemzetkézi
békemozgalom
a francia
kormanyt
arra
hangéllomanyukra, székészletiikre 6s nyelvtani szerkeze-
kényszeritették, hogy a genfé ériekezleten (1954. apr. 26— jul. 21.) fegyversziinetet kdéssén. Eszerint az Esz. 17°-té6l
tiikre nézve anndl inkébb megegyeznek, minél régebbi nyelvdllapot az ésszehasonlités alapja. A térténeti
valamivel D-re huzott demarkdciés vonallal Vietnamot két részre osztottak ; az értekezlet elismerte Kambodzsa
ban
élt illir térzsek
nyelve, az
— =a Banggareah oR —
s nrBonthain Yel ee Salajar —E_ pate mabe o Jjakartars sal a Xe : Were emaraig EL ORES* TEN re sin!" BS901b.5@ OM SLOM— Varta = ag Bandung ye vreau } ajJa—Kis5. ai se “Ah =H jokjakansds” oHalmahera — aS Frey Waco
piv
mo
=e SS
0 Mordiai—
Manadog —Dyatolot
eres
fess
gyakori
T
{Rie
xE
Bee
mindeniitt
a
t
penile
. —
Baliknapang~—
cimere
—
= qian!
LEBESZ-"*
Tarakan \
=
———
eremrarsl
Szingapyr—
3S:
Borned
FLOP B= mboanaas STEN Geh -SSZIGETEK
mel
E UNE
SiborolhVsPadang SO" Sjemb——
a)
:
\LLAMSZOVETSEG:|
————Mendan
m) kisérik.
es
—Jesselion
ote Bharu
EGeorgeTown) Uv sakua!a Trenoganu— Penang) MALA
—\ =
os
. és : DEL-KINAI-TENGER
THA F oe Ne
Se
fel.
a fdldrengés. Negyven jelenleg is mtkéd6 vulkanja van (Javan 28). A_ szigetek felszine tulnyomérészt hegyvidék (legmagasabb pontja Szumaétran a Kerintji 3805 m); nagyobb kiterjedést alféld csak Szumatra K-i 6s Borneé D-i részén van. Eghajlata trépusi, kicsiny a hémérséklet havi és napi ingadozasa (legmelegebb hénapok 27—28 C’*, leghidegebb hénapok 25—27 C° kézéphémérséklettel). Az Egyenlité menti teriileteken az év minden hdénapjaban bdségesen van esd (altalaban évi 1500—2000 mm kéoriil); a D-i szigeteken jéval kevesebb (helyenként 700 mm alatt). Teriiletének kb. 2/5 részét (Borneénak csaknem 9/,,-ed részét) erdé boritja. A dus csapadékt teriileteken trépusi déserdék, a szarazabbakon lombhullaté monszunerdék és szavannadk vannak. A lapos tengerpartokat mangroveerdék szegélyezik. A vulkanikus eredetti kézeteken igen termékeny talaj képzdédik.
egykedvi.
Indonézia,
épitik
énban, az utdb-
biak kéolajban, szénben gazdagok. A kis szigetek tulnyomérészt vulkaéni eredetiek. A szigetiveket mélytengeri arkok (Szunda-drok,
ndvekedési
k6zémbés,
Java,
Szumatra, Borned, Celebesz az Osszteriilet 85%-a. A
hormonok). Az illatszeriparban hasznaljak. Eléfordul a készénkaétranyban és névényi illéd olajokban. Szintetikusan elédszér A. E. Osicsibabin orosz kémikus Allitotta el6 1915-ben. részvéilen,
Makas-
Ternate, Obi-szk.
stb. A 4 nagy sziget:
a természet-
n6évényi
(Borneén);
Sumba, Timor Ny-i része stb. és a Molukkdk: Halma-
4ltalanos gya-
viragillatu.
Pontianak
(Billiton), Bangka stb.; Kis-Szunda-szigetek: Bali, Lombok, Sumbawa, Flores,
korlat, hogy # térvények elédkészitése soran is készitenek ~t, amely a térvényjavaslat kiegészité része. A térvény ~a azonban nem része az elfogadott térvénynek, hanem csak a vitat elékészité anyag (—%télet, —lorveny). indol,
Bandjarmasin,
sar (Celebeszen). Kéozig.-lag 18 tart.-ra és 1 teriiletre oszlik. TERMESZETI VISZONYOK. 15 kisebb s tébb ezer apré szigetbél All. A szigetorszag 3 szigetcsoportra tagolt : Nagy-Szunda-szigelek : Borned (Kalimantan) legnagyobb része, Szumatra (Sumatera), Java (Djawa), Madura, Celebesz (Sulawesi), Belitung
hozott hatarozatok (allamigazgatasi hatérozatok, birdi itéletek stb.) lényeges része, amelynek rendeltetése, hogy az érdekeltek, valamint a felsébb szervek és mas hatdsagok szamara megvilagitsa, milyen tényallast 4llapitott meg az adott iigyben eljaré Allami szerv, a bizonyitési elj4rés eredményének milyen értékelése alapjan vonta le a tényadlla4sra vonatkozé kévetkeztetéseket, milyen jogszabalyokat alkalmazott hatarozata korében, milyen okbd] vaélasztotta az alkalmazott jogszabalyokat és hogyan értelmezi azokat. Jogszabdlyaink eldirjak, hogy az allami szerveknek minden iigydénté hataérozatot meg kell indokolniok, és az ~+ fel kell vennidk az
anyag.
Indonézia
398
ARAFURA-TENGER
uo?
Indonézia
599
a
GAZDASAGI orszag
nemzeti
ELET. A természeti kincsekben gazdag jovedelmének
mintegy
60%-At
a mezd-
gazdaség adja, az iparnak al4rendelt szerepe van. A hoszszu holland gyarmati uralom az ipar fejlédését erédsen korlatozta. Az egyes teriiletek és népcsoportok a tarsadalmi tejlédés nagyon kilénbéz6 fokén 4linak (belsé-
szumatrai,
bornedi
éskézésség,
primitiv
térzsi szerveze-
tek, masutt feuddlis kiskirélyok, Java sziget egyes részein, valamint @ nagyvdrosokban modern kapitalizmus). A vilaggazdaségban szimos mezégazdaségi és banyéaszati termékével vezetdé helyet foglal el: igy nyersgumi(kaucsuk), kinin- és borstermeléséve! a vildgon elsé, éntermelésével & harmadik helyen all. Nagymériékben figg a kiilfdldi t6kétél. 1956-ban kb. 70 milliard rupia
befektetett t6kébé] 63 milliard kilféldi kézben volt (ebb6é! 40 milliard rupia holland téke), amely befektetéinek évi 15 milliérd rapia hasznot adott. A Ll. vildghaébora utén féként az USA, és kisebb mértékben a japan és az angol téke 4ramlott be (az 4svanyolajtermelés 75%-a keriilt az USA-téke ellenérzése ala), 1957-ben dllamositotték a kdzlekedést, a villamosenergia-termelést és az Onbanyék jelentés részét, 1958-ban az indonéz kormény allamositotta a holland tékével m&k6édé bankokat,
hajézasi
vdllalatokat,
Ultetvényeket,
és
késébb
is hasonlé 4éllamositasi intézkedések toérténtek. MHnnek kévetkeztében a kiilféldi tékebefektetések nagyobb része (58%-a) 1959-ben az USA birtok4ban volt. 1951-ben az indonéz kormany nemzeti iparfejlesztési programot dolgozott ki, melynek 1 milliaérd ripia beruhdézdsAbé! cement-, papir-, iveg-, cukorgyar és tébb textiliizem létesiilt. Az 1955. évben megindult 5 éves iparfejlesztési terv 30 milliard ruapiat iranyzott elé6 beruhdzaésokra. Ennek
az ésszegnek 2/,-6t az allam,
'/,-6t
a
iparra,
falukézésségek
adj&k.
1/,-e a kézlekedésre,
berendezések
a
A
‘/,-e
létesitésére,
fele aranyban)
2/,-6t @
magantdéke,
beruhazds erédmtivek
1/,-e
1/,-e és
(megkézelitéleg
mezdégazdasaégra,
az
6ntdézé-
ill. szocialis
felecélokra
a
a
(1955),
190000
Indonézia
a
q palmamag
(export;
negyedik a vilé-
gon), 340 000 q sisal, 270 000 q manilakender, 6,2 millié q kopra (kb. 3 milliéd q exportra), 20,3 milliéd q kukorica, 48 600 q szerecsendid, 680 000 q dohany, tovabba
egyéb fliszer, kakad. Allatélloménya viszonylag jelenték-
telen, @ mezégazdasdgi termelés ésszértékének 6%%-&t adja (1957); 5 milliéd szarvasmarha, 2,9 millié bivaly, 7,5 millié6 keeske, 2,6 millié juh, 671 000 16, 72 millidé baromfi. Jelentéds népélelmezési cikk a hal. Tengeri haldszat
4,12
milliéd
q,
belvizi
(1957). Kiterjedt erdéségeiben
haldszat
3,21
kevés a nemesfa.
milliéd
q
Ertéke-
sebb taféleségei: teakfa, szantAlfa, rotangndd stb. vanyi anyagokban gazdag. Bdnydszata (1957):
28 200
t 6n (fémon-tartalomban ; méasodik
Bangka,
Belitung
és Szum&tra
a vilégon),
szigeteken;
15,5 millid
t kéolaj (DK-Azsi&ban vezet; Szumétra, Borned, Java szigeteken ; 10%-a Sllami, 90%-a kiilféldi kézben) ; 2,2 milli4rd m® fdldg4z, 241000 t bauxit, 717000 i készén, 143 000 t késdé, 28 000 t mangaén, 7650 kg jéd. tovabba béven van arany, réz, nikkel, gyémant. Ipara gyengén fejlett. 1953-ban az ipari termelésnek 75%-At a kézmuipar adta. Legfejlettebb A4ga volt az élelmiszeripar (rizshéntolds, cukorgy4rt&s, tejfeldolgozds, konzervipar). A Il. vilaghébora utdn gyors fejlédésnek indult, de az elavult térsadalmi formék, az energiahiény, a kézlekedés elégtelensége s a szakmunkAashiaény sok nehézséget okoz. Egyes termékekben, mint margarin, kékuszolaj, mosészappan, cigaretta mér fedezi a belsé sziikségletet. A tébb mint 10 munkést foglalkoztaté6 uzemek
szama
1955-ben
25 388
mazottak
szima
kb.
termelése
1957-ben
(80%-a
Javan);
1!/, milliéd volt.
1,1 milliard kW6
az itt alkal-
Villamosenergia-
(?/,-a vizierémtvek-
bél). Modern nagyipar csak néhény teriileten alakult ki. fgy az olajfinomitaés (5 olajfinomit6, évi 10,3 millié t kapacitdssal), textilipar (64 nagy szdvéde 120 400 orséval), cementgyartaés (Padang, Surabaja; teljes kapacitast termelés esetén kb. évi 500 000 t cement), cukorgyartas (10,1 milli6 q — 1957) teriiletén. A felsoroltak mellett gyors itemben fejlédik a hajégy4rtaés, fa-, papir-, épitéanyag-, élelmiszer- és vegyipar. Nagy jelentOsége van a kézmiives- és kisiparnak (féldmivelési eszk6z6k,
jut. A tervek megvaldsitasdt segitik a szocialista orszagok Altal nyujtott hitelek (1949-t61 1959-ig dsszesen 280 millié dollar), az SZU 100 millid dolléros hosszilejaratu kdélesOnt nytjtott, melyet 1960-ban ujabb 250 millid dollarra! bévitett ki. Ennek keretén beliil az SZU vallalta szamos szinesfémkohaszati, vegyipari és textiliizem létesitését. -— Mezégazdasdga a keresédképes lakossdg majdnem 70%-dt foglalkoztatja. Teriiletének kb. 11%-at muvelik, a fdldteriilet 63%-a erdéd. A megmiivelt teriilet 70%-a nagybirtokosok és kulféldi iltetvényesek kezében van. A paraszti birtokok tobbsége | ha-nal kisebb, a
ebbél kb. 4700 km Javan ; uthdlézata 79 000 km (1956), erdsen megrongélt A4llapotban. Kevés a gépjérmu, a
parasztsag
névekedés
kb.1/,-a
bérlé,
kb. 9 millié paraszt
fold
nél-
kuli. Ujabb rendelkezések enyhitik a bériék nehéz helyzetét. A miivelt fdldteriilet 10%-a modern iltetvény (a kivitel értékének kb. '/,-a szarmazik innen). 1955-ben 5 milli6 ha teriiletet Gntdzéssel miveltek. Az iiltetvények tulnyomélag eurdpai és japan kézben vannak.
Sajatoss4guk,
hogy
az iltetvényekhez
tartozé teriiletek
felét sem mévelik. Sok kart tett az tltetvényekben a japan megszaéll4s. amelynek folyamén a szdjababés kaucsuktermelés fokozasa célj4bd] jelentés részben kiirtottaék
a
bors-,
cukornéd-,
tea-
és
kAvéiltetvénye-
ket. Hz még ma is érzédik a mezégazdasdg terméseredményeiben. Ultetvények fSleg Borneén és Szumétrén vannak, mig masutt, elsésorban Javan sok a térpebirtok. A mezdgazdasdgi termelés désszértékének 85%%-At a
novénytermesztés
adja
(ennek
14-e
ipari
nédvény).
A mezégazdasag k6ézpontja Java, a vilag egyik legbelterjesebben mvelt teriilete. Fé terményei (1958): 123
millié
amely
q rizs (Otédik a vilagon ; behozatalra
1956-ban
élelmezési
cikk;
szorul,
7,6 millid q volt), a legfontosabb 625000
t kaucsuk
(elsé
a
nép-
vildgon),
690 000 q tea (6tédik a vil4gon), 1660000 q paélmaolaj, 180000 q bors, 35000 q kinin (a vildgtermelés
90%-a), termelés
30000 q kapok, 99,8 millié q manidéka (a vildg75%-a),
26,3
3,28 milliéd q széjabab k4vé,
millid
q batdta
(negyedik
3,45 milliéd q féldimogyord,
(édesburgonya),
a vilagon), 64 millid
650000
q
q cukornéd
vasdéruk,
fazekaséruk
készitése,
szdvés-fonds,
batik-
munk&ék). Nagy vizierémti épiil Djatiluhurndl (Ny-Java), amely a jelenlegi villamosenergia-termelés felét adja. Kézlekedési hdlézata elégtelen. Kilénésen gyér & vasutés kozuti hélézat. Vasitvonalainak hossza 6600 km (1956), kiilénésen
a teherautdkné]
elégielen, igy ma
is nagy szerepe van az igds sz4llitasnak. A nagy tertileten valé elszértsag kévetkeztében nagy jelentésége van a
hajézasnak forgalom
és a légikézlekedésnek. gépei
1956-ban
13,7
Az Allamositott
millié
km-t
légi-
repiiltek,
312000 utast szallitottak, és 8,7 milliéd t/km fuvart teljesitettek. Kilkereskedelme aktiv, a kivitel 8,6 millidrd rapia, a behozatal 5,85 milli4rd rupia (1958). Fé
kiviteli cikkei: gumi (kaucsuk, 40%), kopra, kavé, doh&ny, tea, fiszerek (egyiittesen 13%) 6s a banyaészat termékei : kéolaj és kéolajtermékek (25,6%), dnére (7%). bauxit stb. Behozatalaban élelmiszerek (22%), gépek, berendezések, ipari nyersanyagok, fitéanyagok, vegyipari
cikkek, gyégyszerek (egyiittesen 33%) vannak, a tobbi kézsziikségleti cikk (adatok az 1956. évbél). A kilkereskedelem (kivéve a kéolajat és kéolajtermékeket) Allami ellenérzés alatt van. Kiilkereskedelmet fSleg Hollandiaval,
az
USA-val,
Nagy-Britanniéval,
NSZK-val
és Jap4nnal
jelentésen
megnétt;
millié rubel = 100 sen.
volt.
TORTENET.
vil4g
—
Szingapurral,
az
folytat. Aruforgalma az SZU-val 1955-ben
15,
Pénzneme
@
1958-ban
rupia;
mar 155
1
rapia= }
A térsadalmi fejlédés az indonéz sziget-
kiilénbéz6
teriiletein egyenlétlenitil ment végbe. Idészamitésunk kezdetén egyes teriileteken, Javan. Szumdtran és més szigeteken megindult az osztélytarsadalom kialakuldsa, azzal egy idében, hogy a partvidéke-
{ndonézia
400
Indonézia ken indiai bevandorlék telepedtek meg, magukkal hozva
magasabb kulturéjukat és a —+brahmanizmus vallasat. Azelsé rabszolgatarté tipust dllamok kéziil legjelentésebb a Srividzsaja birodalom volt Szumatra szigetén, amely a 8—9. sz.-ban Javara is kiterjesztette hatalmét. A 8. sz. folyamén ~ egy részében kialakult a feuddélis taérsadalmi rend, de emellett~ nagy teriiletein még évsz4zadokon At fennmaradtak ésk6zésségi tarsadalmi rendben 616 népek. A brahmanizmust a -+buddhizmus terjedése hattérbe szoritotta. Javan a 13. sz.-ban létrejétt a Madzsapahit birodalom, mely a 15. sz.-ra hatalma alé vonta csaknem egész ~t. A 13—14. sz. folyamén arab kereskeddk és hdéditék meghonositotték a +mohameddn valldst. A partvidékeken a kilkereskedelmi forgalom élénksége jelentés varosokat hivott életre. A 16. sz.-ban, a Madzsapahit 4llam bukaésa utan Jdvan sz&mos apré fejedelemség keletkezett, melyek élén mohamedan dinasztiak 4Alltak. A 16. sz. maésodik felében alakult ki a Matarami szultanatus, mely Java nagy részét egyesitette. Mellette ebben az iddben jelentés 4llam volt még Java Ny-i részén Bantam és E-Szumétréban Acse fejedelemség. A 16.sz.-ban portugal, majd 1595-t6l kezdve holland gyarmatositék jelentek meg ~ban. 1602-ben megalakult a Holland Kelet-
ben A. —Szukarno (Soekarno) vezetésével létrehozték Indonézia Nemzeti Partjét, amely céljaul a holland uralom elleni harcot ttizte ki. Az 1929—33-i viladggazdasagi valsag idején a sztrajkok és parasztmegmozdulasok sz4ma 1942-t6l idején, A II. vilaghébor@ megnévekedett. 1945-ig ~ japan megszallas alatt allt. A hébord utolsé két évében az illegalitasban harcolé kommunista part aktiv részvételével kibontakozott a nemzeti felszabadité mozgalom,
melynek
sorén
tébb
helyen
fegyveres
felkelésre
keriilt sor. 1945. aug. 17-6n kikialtotték Djakartaban az Indonéz Kéztarsasdgot, amelynek elsé elnéke Szukarno lett. Az elsé gyézelmek utén a nemzeti burzsoazia élesen fellépett a dolgoz6 témegek kéveteléseit képviseld kommunista part ellen; 1948-ban tébb ezer kommunistat meggyilkoltak. Az imperialista hatalmak a gyarmati rendszer helyredllitasa végett hAéborit kezdtek ~ ellen. 1945. szept.-t61 1949. nov.-ig angol, majd holland csapatokkal kellett ~ népének megkiizdenie szabadsagdért. A hédsies harc, amellyel az SZUval az élen az egész vilég demokratikus elemei egyutt
éreztek,
1949-ben
sikerre
vezetett,
Hollandia
Celebesz szigeti Gova fejedelemséggel kététt egyezmény alapjan ellenérzése al& vonta a fejedelemség nagy részét, majd 1677-ben felhasznélva a Mataram szulténsdgban ki-
kénytelen volt elismerni az orszdg fiiggetlenségét. Ugyanakkor a Holland—Indonéz Unié létrehozasaval és szimos egyenlétlen szerzédés rakényszeritésével aléastak ~ szuverenitésdt. Ny-Iriant (Holland Uj-Guinea) Hollandia megtartotta sajdt uralma alatt. 1954. aug.-ban ~ kilépett a Holland—Indonéz Unidbdl, és 1956. apr.-ban az indonéz parlament hatdlytalanitotta az 1949-1 egyezményeket. 1955-ben egyik kezdeményezéje és tevékeny
robbant népfelkelést, hatalmat kiterjesztette Java kézép-
résztvevéje
s6 részeire. 1684-ben Bantam szultaénjaval k6tétt a tarsa-
nov.—dec.-ben,
sag leigdzé szerzédést. A 18. sz. folyamaén a holland gyarmatosit6k ezeket a teriileteket sajat birtokukba
fegyveres szeparatista felkelések tértek ki reakcids elemek vezetése alatt a kézponti kormany ellen Szumét-
vették, és azutan fokozatosan ujabb teriiletekkel egészitették ki. Az 1800-ban Hollandia teriiletén létrehozott Bataviai Kézldrsasdg Allami tulajdonba vette az ~i gyarmatokat, melyeknek nagy részét a napdleoni habo-
raban, Celebeszen és Ny-Java egyes kérzeteiben. Ezeket a
Indiai Tarsasdg, amely hozzakezdett ~ gyarmatositasahoz. 1619-ben létrehozta els6é jelentés javai telepét, Djakartaét. Megszerezte a Molukka-szigeteket, 1667-ben a
ruk alatt Nagy-Britannia megszallta, és 1814-ig birtokéban tartotta. A holland gyarmatositék kegyetlen kizsékmanyolasa ellen ~ban tébb izben népi felkelés robbant ki. A 17. sz. végén kezdédétt Szurapati vezetésével az elsd nagyaranyut felkelés Java teriiletén, amelyet a gyarmato-
siték csak 1719-ben tudtak elnyomni. Java népe 1825tdl 1830-ig Dipo Negoro vezetésével harcolt a hollandok ellen. A 19. sz. elsé feldben ~ban meghonositottaék az un. k6telezé termékek rendszerét, ami @ holland kereskedelmi téke érdekeinek megfeleléen exportnévények termelésére kényszeritette a paras7tokat. Ez a rendszer
csak a 19. sz. masodik felében Hollandiaban bekévetkezett ipari fejléddés, az ipari burzsoazia viszonylagos megerdésédésének hatasara sztint meg a sz4zad hetvenes éveiben. Az 4llami monopdéliumok rendszerét a findnet6éke uralma valtotta fel. A 20. sz. elején a fokozatosan terjeszkedé Hollandia uralma mar egész ~ra kiterjedt.
volt
a
-+bandungi
1957.
konferencidnak.
marc.-ban,
majd
1958.
lazaddésokat, amelyeket amerikai, angol és holland alista kérék tamogatésaval szerveztek meg, az korménynak — a haladé szervezetekre, kéztiik éta ajbdl legdlisan mikédé kommunista partra kodva
—
sikerilt
leverni,
de egyes
elszigetelt
1956.
febr.-ban
imperiindonéz az 1951 tamasz-
kérzetek-
ben szérvanyos harcok folynak tovabb. Az 195Y. jil.-i és 1960. febr.-i rendeletekkel Szukarno elnék megszilarditotta a kézponti hatalmat, 6s visszaszoritotta a reak-
ciéds erdk
politikai
befolyas4t,
ugyanakkor
erésen kor-
l4tozta a demokratikus szervezetek tevékenységét is. ~ az 1950-es évek végén baraéti kapcsolatokat létesitett az
SZU-val,
amelyeket
Szukarnonak
ban tett latogatésa, majd Hruscsov utazdsa még jobban megszilérditott. Mo.-t és m&s népi demokratikus
1956-ban az SZU-
1960. évi indonéziai Szukarno 1960-ban orsz4gokat is meg-
iparosodas
elsd
latogatott. Az SZU-té6l, a Kinai Népkéztaérsasaetdél és az eurdpai népi demokratikus orsz4goktdél ~ jelentés vazdas4gi segitséget kapott. 1949-t6l1 1959-ig a szocialista Allamok részérél 280,2 milliéd dollar hitelben részesiilt. — Politikai partok és szakszervezetek. Indonézia Nemzeti Parij@: 1927-ben alakult mint a nemzeti burzsodézia érdekei-
megnyilvanuladsai nyoman kezdtek kialakulni a zeti felszabadité6 mozgalom szervezetei. 1905-ben
nemmeg-
nek képviseldje. Tagjai a kézép- és kisburzsoazia, az alkalmazottak, kézmtivesek, a paraszisag és a munkasosztaly
alakultak
Ugyanakkor
a
tékés
fejlédés
6s
az elsé szakszervezetek,
az
létre-
egy részének soraibél keriilnek ki. A part célja a nemzeti
jott a Budi Utomo (Magas Cél) elnevezéstii kulturdlis felvilagosité szervezet Javan, amely a nemzeti fiiggetlenségi torekvések hirnédke 6s hangaddja volt. 1911-ben
szabadsag és a demokratikus fejlédés biztositasa, a kilpolitik4ban a békés egyiittélés megvaldésitasa. Alapitéja Szukarno volt, aki politikaéja megvaldésitésAban elsdésor-
megalakult
ban erre a partra tamaszkodik. Vezetdje jelenleg Suvirjo.
a
fiiggetlenségi
majd
mozgalom
1908-ban
uj szervezete,
a
Szarekat Izlam (Iszl4m Szévetség), mely azédta ellenforradalmi szervezett6 v&élt. Bar MHollandia az LI. vilaghéboriban semleges maradt, ~ erdsen érezte a haboru hatasdét. Az iltetvényeken sztrajkok robbantak ki, s Java kézépsé részén fegyveres parasztfelkelés bontakozott ki. A Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom hatasa alatt a forradalmi mozgalom tovabb szélesedett.
1920-ban megalakult Indonézia Kommunista Péartja, 1923-ban a kommunistak vezetésével lezajlott a vasutasok 4itala4nos sztr4jkja. 1926. nov.-ben Javaén felkelés tort ki, amely 1927-ben Szumatrara is kiterjedt. A felkelést a holland gyarmati hatésagok leverték és kegyetleniil megtoroltak, a kommunista p4rtot betiltotték. 1927-
—
Masjumi
(Indonézia
Mohamedan
Fétanacsa):
1945-
ben alakult mint a reakciés mohamedan magykereskedék és féldbirtokosok partja, mely szoros kapesolatot tart kulféldiimperialista csoportokkal. — Nahdatul Ulama (Mohamedan Lelkészek Szévetsége): 1926-ban alakult. 1945-61 1952-ig a Masjumi parthoz tartozott, amellyel kivaélasa éta is szoros kapesolstban all. — Indonézia Kommunista Pdrtja: 1920. méj.-ban alakult, 1927-ben a holland gyarmatositék térvényen kiviil helyezték. A II. vilaghéboru alatt illegalitasban szervezte az ellenallasi mozgalmat. 1945-ben legdlis part lett, de 1948-ban Gjbél betiltotték, 6s a kormany utasitdséra vezetdinek
nagy részét meggyilkolték.
1951 dta legdlisan mtikédik,
indonéz nyelvek
401
8 az orszig egyik legerdsebb, befolydsos paértjavé valt. TYaglétszama kb. 11/, millid. Vezetdje D. N. Aidit. — Az els6 szakszervezetek a 20. sz. elején alakultak ~ban. delenleg 10 szakszervezeti szdvetség mikédik, melyek kéziil
Indonézia
legjelentdésebb.
Szakszervezeteinek 1946-ban
& Szakszervezeti 2,8 millid.
alakult,
Kézponti 1947-ben
Vildgszévetséghez.
ALLAMSZERVEZET.
Szerve
Tagjainak
Koztarsaség.
a
csatlakozott
szima
A kéztdrsasdgi
elnékét az 1958-ban méddositott alkotmany értelmében a lakosség vadlasztja, 1958-ig a parlament tagjai vélasztottak. A kéztarsasagi elnék nevezi ki a miniszterelnék6t,
&@ minisztereket, 6 a fegyveres erdk féparancsnoka, feloszlathatja a parlamentet és a politikai partokat, elrendelheti a rendkiviili 4llapotot. Az 1960-ban kihirdetett
k6éztarsasdgi elndki rendelet gyakorlatban a térvényhozé hatalmat eltérélte, és a 294 tagu Ideiglenes Népi Tandcsadé6 Kongresszust allitotta fel, amelynek tagjait a kéztarsas4gi elndk nevezi ki 3 éviidétartamra. Az Ideiglenes Népi Tandcsadé Kongresszus 94 tagja a politikai partokat, 200 tagja a kilénb6ézé foglalkozasi csoportokat képviseli. Az egyes teriiletek 6nkormanyzati jogkérét 1958 déta nagymértékben
megszoritottak.
KOZOKTATAS. A fiiggetlen Allammé lett~ bevezette az egész orszagra kiterjedé elemi oktatast. A tanulmaényi idé hat év. A kézépfoku oktatas a kézépiskoldk alsdé és felsé tagozatan folyik, mindkét tagozat 3—3 évfolyamu.
Szakoktatassal
néhany miiszaki és kereskedelmi iranyu
szakkézépiskola foglalkozik. A felséoktatas a 11 egyetemen és fdiskolan folyik, melyeknek 1956-ban 24 000 hallgatdja volt. Az iskolak részben Allamiak, részben magaénkézben vannak. Az oktataés az alséfokon az illeté vidék nyelvén, felsébb fokon maldj nyelven folyik. Idegen nyelvként Altalaban az angolt tanitjék. — A lakossdg 47%-a analfabéta (1954). Megsziintetésére kiizdelem folyik. IRODALOM. Alapjait Abdullah bin Abdul Kadir Munsi (1797—1894), a klasszikus malaj nyelvii préza megteremtéje rakta le. A malaj nyelvti indonéz nemzeti irodalom a 20. sz. elsé harmadaéban bontakozott ki. Fejlédése kezdetté] fogva a holland gyarmatosité
elnyomas elleni kiizdelemhez kapcsolddott, és béven meritett a szigetvilag valamennyi népének folklérjabél. Egyes holland nyelven irdéd kélték és firédk, igy elsésorban Notosuroto (1888—1951) és Suharko (?—1931) uj formakat honositottak meg, és kapcsolatot teremtettek az eurépai kulturaval. 1908-ban Balai Pustaka (A kényv haza) névvel kényvkiadé tarsasdg létesiilt holland ellen6rzés alatt. Itt jelentek meg t6bbek kézd6tt Marah Rushi 6s Abdul Muzs mitivei is, melyek a tarsadalmi élet
problémainak redlis felt4rasa4ra térekedtek. Mohamed Yamin (1903— ) 6s Rustam Effendi (1903— ), a modern indonéz kéltészet megalapozéi irodalmi munkass4gukat a nemzeti egység és a fiiggetlenségi hare szol-
pélatadba allitotték, lanségok,
a
ndék
tiltakozva elnyomott
a tarsadalmi helyzete,
a
igazsagta-
sziilék
Altal
kényszeritett hazassagkétések rendszere ellen. 1933-ban a fiatal irdk kezdeményezésére irodalmi kézpont alakult ki. Vezéregyéniségei: Sutan Takdir Alisahbana — (1908—),
Sanusi
Pane (1905— __) drémairé, k61t6, Armija
Pane (1908— _ ), az elsé indonéz pszicholdégiai regény iréja és Amit Hamzah (1911—44) kivélé lirai kélté, a nemzeti burzsodzia és az Uj értelmiségi réteg eszméinek képviseldéi voltak, és nagyrészt a vilagkultura megismertetés6t tizték ki feladatukul. Egy masik irodalmi kézpontot alkotott az iszlam irdinak csoportja Hanka vezetésével. A II. vildghdbort és a japan megszéllés idészakaban a fiatal {rék figyelme egyre ink&bb a szocidlis problémak és politikai hare kérdései felé fordul. A haladé szellemt frék k6éziil kivélnak A. S. Dharta, Kulara Akustina,
Bujung Saleh stb. 1950. Apr. 17-én Dzsakartéban Lekra névvel tarsaség alakult a hazai kultura és irodalom 4pol4sdra és terjesztésére.
MUVESZET. ~ épitészete és szobraszata eleinte szoro-
san kapcsolédott az indiai mtivészethez. 26 Uj Magyar Lexikon
III.
Legismertebb
indukeié
emlékei Java szigetén maradtak fenn, ahol kbtemplomo-
kat a 7. sz. végén kezdtek
6piteni (pl. a harmonikus
aranyu Pumta-deva-csandi). A sziget 6nall6 nemzeti mivészetének két nagy virdégzé korszaka volt a 8—9. és a
13—14. sz.-ban. A 8—9. sz.-ban csonka gula alakzatu templomok épiiltek. Ilyen a Lara Djonggrang, Siva tiszteletére épiilt templom,
amelynek
képe és reliefek diszitik.
legbelsé
épiiletét Siva
A borobuduri templom piramis
alaku monumentalis épitmény, amelyre kélépesék vezettek fel;
alsé teraszait valésAghti, valla4sos motivumt
val-
ldsos 4brazolasok diszitik. Jelentés szobraszati &brazolasok maradtak fenn a Borobudur melletti Mendut-csandiban is. A szobraszat
a vallas kanonjait kévette ; Pradzs-
naparamita, a bédlesesség istenndjének szobra a javai miivészet legszebb emléke (9. sz.). A monumentalis épitészet masodik fellendiilése a 13—14. sz.-ban kévetkezett be. (Chandi-Kidal és Chandi-Djago kiralyi mauzdleumok és a panatarani teraszos Siva-templomok, gazdagon faragott reliefekkel.) A 15. sz.-ban indult meg a muvészet hanyatlasa, amit a 16. sz. elején az iszl4m hdéditésa meggyorsitott.~ mtivészetének masik jelentdés k6ézpontja Bali szigete volt, ahol az uralkod6k sziklasirjai (1l1—12. sz.), templomok a 15. sz.-bdél és templomegylittesek a 18—19. sz.-bé6l maradtak fenn. Bali szigetén fejlett volt a freské- és miniaturafestészet is. ~ népmitivészetére fém-, fa- és csonttérgyak készitése jellemzé. Jellegzetesek a szines nyomott szévetek (batik) Javan és Bali szigetén. ; ZENE. A K-Indonéziéhoz tartozé szigetek mindegyike, de az egyes szigetrészek is térzsenként d6ndllé és valtozatos zenei stilust alakitottak ki. Kézilik leghiresebb és legfejlettebb a —+jdvaz zene. — Irod.
Gomori E.: I. népének harca. 1951; J. Wolff: Az ezer sziget orsziga. 1955; Kende I.: Gydngyfiizér isten nyakan. 1959. indonéz nyelvek: az —-ausztronéziai nyelvek Ny-i 4gahoz tartozé6 mintegy 100 nyelv. Indonéziéban, a Malaj-félszigeten, a Fuldp-szigeteken, Tajvan, a Mariana- és
Palua-szigeteken,
Uj-Guinea egyes ENy-i partvidékein,
D-Annamban és Madagaszkaron beszélik. Ny-i (pl. malaj, ill. indonéz,
Indonézia
hivatalos
nyelve;
batak,
dajak,
javai, csam, szundai stb.), K-i és E-i (talaut, tagal: a Fiilép-szigetek
nak. —
hivatalos
nyelve
stb.) csoportra tagoléd-
Legrégibb irodalma az éjavai v. kavi nyelvnek
van, amely mar a 11. sz.-ban viragkorat élte. Indore, Indur: indiai varos a Vindhya-hg.-ben (Madhya Pradesh Allam), L: 311 000 (1951). Textilipar. indukalt 4ram: (vill) a vezetékben —7indukcié hatasara létrej6vé elektromos aram. Ebbe a fogalomkérbe tartoznak az —drvénydramok is. indukalt
enzimszintézis:
biokémiai
folyamat,
amely-
nek sorén bizonyos vegyiiletek (un. induktorok) hataséra @ szervezetbél hidnyz6é v. igen kis aranyban el6forduldéd enzimek megjelennek benne, ill. mennyiséguk gyarapodik. A keletkezett enzimet adapliv enzimnek szokés nevezni (>+még enzimadaptdcid). Az ~ gyakorlati szempontbdl jelentés pl. a baktériumok antibiotikum-rezisztencidjanak (ellenaéllas) kialakulasAban. Egyes baktériumok pl. a penicillin indukélé hatasara penicillinaz enzi-
met képeznek. Ez a penicillint hatdstalanné teszi. Igy olyan baktériumok alakulnak ki, amelyek sit6 antibiotikum hatés4val szemben
védelmet
az éket karo-
szamukra
bizonyos
biztosité enzimet is tartalmaznak.
indukeié :
igen vékony,
szétt, hernyédselyem
kénnyd,
bliz- 6s ruhaanyag.
Régebben kizardlag Japanban Allitotték elé, innen az elnevezése. Ma mar mtiselyemmel uténozzak, és pongénak nevezik. Darabban szinezve és nyomva is hasznalatos. Japura [zsapura]: folyé Dél-Amerikdban, az Amazonas bal oldali mellékfolydéja, két forraésagéval kb. 2000 km.
Kolumbiéban
Braziliiban
van.
Jaques-Daleroze
ered,
itt Caqueta
Alsé szakasza
[zsdkdalkr6éz],
a ‘neve,
1400 km-en
Emile
torkolata
hajdézhaté.
(1865—1950) :
zeneszerzé, zenetanar, az euritmika (ritmikus gimnasztika) megalkotéja. A genfi konzervatérium tandéra volt. 1910-ben zenepedagédgiai intézetet alapitott. Tanitvanyai kézdtt volt Wiginan, Shankar, Jooss stb. 1938-
|
491
jaradék
+61 Genfben tanitott. Médszerét Eurépdban és az USAban szamos iskola kéveti. Zenemtiveket is irt.
jaradék; 1. kapitalista gazdasdégban Altalanos értemindenfajta vagyonbél sz4rmazdé, rendszeresen
lemben
huzott,
munka
nélkiili jovedelem,
jadradékos (a ~ot
élvezé személy)
amely
nem
vallalkozéi
igényli a
tevékeny-
ségét sem; sajdtos értelemben —/féldjéradék. FYorrasa a dolgozék kizs4kmanyoldsa. Kiilénésen az -imperializ-
mus
idején né meg
a ~osok
szima,
utani
osztalékbdél,
kétvényeik
utdni
munka
nélkiili jovedelmeket
akik
részvényeik
bevételekbdl
élveznek.
—
stb.
2. altalaban
nem vazyonbd6l szarmazé, rendszeres idék6zékben foly6sitott, foleg r6gebbi munkaviszonybdl eredé bizonyos fajta jovedelmek (pl. baleseti, rokkantségi, csaladjogi, éregségi stb. ~) elnevezése.
jaradékszamitas : a kereskedelmi szimtan egyik fejezete. Alapfeladata, hogy meghatarozza az egyenlé id6kézénként fizetett +jdradékokbél dsszegyGlé dsszeg nagysagat, figyelembe véve azt, hogy a_ befizetett jaradékok (sét azok kamatai is) kamatoznak. E feladat megoldésa matematikailag egy véges mértani sor dsszegének meghatdrozasat jelenti.
jaras: teriileti igazgatési egység Mo.-on. A megyén beliil tébb jarés van; egy jaras tobb kézséget foglal magéban. Minden ~ teriilet6én mtikédik + jardsi tandcs, amely a jaérés igyeit intézi, tovabbé Altalaban —+jdrdsbirésag és jardsi tigyéseség is. Azt a varost (kézséget), ahol
a jardsi tanécs tevékenykedik, jdrdsi székhelynek nevezzuk. 1959 végén a jardsok szama 128. — A ~ mint egység hazankban mar a feudalizmus alatt kialakult. Eleinte minden varmegyét négy ~ra osztottak, azonban a késdéb-
biek sor4n a ~ok szima nagymértékben megszaporodott. A felszabadulas elétt a ~nak semmiféle 6nadllésaga nem volt, hanem a —vdrmegye adminisztrativ egységeként mtikédétt a +fészolgabire iranyitasa alatt. jarashirédsag: a birdsdgi szervezet legalséd egysége; Altalaban elj4r mindazokban a peres tigyekben, amelyeket
a jogszabélyok nem utalnak magasabb birdsagi szervek hataskérébe. Egyes vdrosokban és Bp. keriileteiben hasonldé jogéllast vdérosi bérdsdgok, ill. keriileti birédsagok miikédnek. (+még birdsdgok) jardsi joga vares : az olyan varos, amelynek tandcsa a megyei tandcsnak aldrendelten mitkédik a jardsi tandcsnak megfelelé jogallassal. Az 1954. évi X. tv. (az an. mdsodik tandestoérvény) értelmében a varosok altaléban jarasi jogiak ; a Népkéztarsasig Elnéki Tandcsa egyes varosokat fejlettségiiknél fogva kivételesen kiemelhet a megyék irdnyitdsa aldl, és azokat kézvetleniil az Elnéki Tanacs al& rendelheti (megyei jogu vdros). 1954-ig a varosok
Altal4ban
a jéras al& voltak
rendelve,
és csak
kiloén kiemelés alapj4n keriilhettek a megye, ill. a legfels6 szervek irényitésa ala. 1959 végén 58 ~ volt.
(>még_ vdros) jarasi tanacs:
a jars teriiletére kiterjedé illetékesség-
gel mtikédé tandcs, amely a megyei tandcs feliigyelete alatt All, és feliigyeletet gyakorol a mikédési teriiletén tevékenykedé kézségi tandesok felett. (+még tandcsrendszer )
Jaray Jézsef (1913— _): operaénekes (tenor). 1941 dta az Operahdz tagja. 1950-té1 55-ig kilféldén élt. Olasz és francia operadk fészerepeinek kivalé tolmacsoldja.
jarda, gyalogut:
kizarélag
gyalogosok
kézlekedésére
szolg4l6 forgalmi sav ; altalaéban szintkiilonbség (esetleg arok) vdlasztja el az uttesttél, amelyen a jérmuforgalom folyik. A gyalogjarédk védelmére a vdrosok nagy forgalmu keresztezék pontjain lénckorldtokat, dtkelést jelzd berendezéseket, zebra- (csikozott) jelzéseket stb. alkalmaznak, az uttest kézepén pedig ~szigeteket épitenek.
jardang : finoman szemcsés —kvarc- (ill. inkA&bb —kalcedon-)
véltozat. Vorés, barna, olykor sziirke, sarga,
sét kék szinben is gyakori. Szinét leginkaébb a vasoxidtél, ill.
vasoxidhidraétté]
fajtajat plazmdnak,
nyeri.
Blénk,
s6tétz6ld
hagymazéld
szini, vérvérés
szint
pettyekkel
ékes vaAltozatat helotropnak nevezik. A ~ szebb példanyaibé] ékkévek késziilnek. Legismertebb eldéfordulésai: Harz hg. (NSZK), Ural-hg. (SZU), Kisazsia, KeletIndia, Brazilia. Jassy : roman varos, +/asi. jassyi héke, 1792. jan. 9.: az 1787—91-i orosz—térék
hdborut
leziréd
békeszerzddés.
Az
1774-i Kucsiik-Kaj-
nardzsi-i béke feltételeinek megerdsitése mellett Térdko. elismerte a Krim-félsziget, valamint a Tamany-félsziget egy részének (a Kubantél E-ra) 1783-ban Oroszo.-hoz
tortént esatolésat. Uj teriiletként Oroszo. megszerezte a Dnyeszter és a Bug alsdé folyasa kéz6tti partvidéket. A ~ megerdsitette Oroszo.
fekete-tengeri
fekete-tengeri
pozicidjat. jassznyely: 1. a csavargék, ziillétt elemek alantas nyelve, a —tolvajnyelv egyik ujabb elnevezése. — 2. a tolvajnyelvb6] kélesénzétt kifejezésekkel tarkitott pongyola —kdznyelv, melyet foleg varosokban beszélnek. Jastrun,
Jaszberény
493
jarvaszecskazo
Mieczystaw
(1903—
):
lengyel
kdéltd,
ird,
kritikus, mifordité6. Egyéni hangi kG6liészetével a romantikus és szimbolista hagyoményokhoz kapcsold-
dott. Szé6t emelt a fasizmus ellen. A legutébbi években a kibontakozé uj élet mordlis probléméit elemzi. Eletrajzi regényei, elsédsorban a Mickiewiczré] szélé, nagy sikert arattak. Kétszer tiintették ki Allami dijjal. Orosz, francia, német és olasz k6lték jeles mtiforditdja. Jaszag6: 6tk., Szolnok m., jdszberényi j. L: 1820 (1960). 1952-ben Jaszaérokszallés tanydibdé] alakult. V4.: Pusztamonostor. Paradicsom- és dohanytermelés. Jaszai Mari (1850—1926): egyik legnagyobb magyar drémai szinészné. Hanyatott gyermekkor, cselédsor utdn 1867-ben keriilt a budai Népszinhdzhoz, aho! Kassai Vidor szinész tanitvanya, majd
felesége lett. 1869-t61 a kolozsvari szinhazban jatszott. 1872-ben szerzédtette a bp.-i Nemzeti Szinhaz a visszavonult Jékainé Laborfalvi Réza helyébe. Elsésorban nagy tragikus szerepeiben
— Stuart Maria,
Margit kirélyné
(III. Richard), Elektra, Szapphé, Médeia, Phaedra, Gertrudis (Bank
bén) — nyujtott kiemelkedé alakitasokat, de kittint vigjatéki és jellemszerepekben is. Kivalé szavalémtivész, Petéfi legnagyobb tolmacsoléja volt. Erdekes cikkei Jaszai Mari jelentek meg a magyar nyelvhelyességrél] és a szinészi alkotdmunka médszereirél. Napléja és emlékiratai szinészettérténeti szempontbdl is értékesek. — Irod. Péchy Blanka: J. M. 1959. Jaszai Samu (1859—1927): nyomdasz, jobboldali szocialdemokrata kulféldén,
vezeté.
fdleg
Hosszabb
Németo.-ban.
ideig
Hazatérése
tartézkodott utén,
mar
a
nyolevanas években bekapcsolédott a mo.-i szocialdemokrata part- 6s a szakszervezeti mozgalomba. Az SZDP egyik alapitédja. A mo.-i szocidldemokrata vezeték tébbségéhez tartozott, akik nem kévetiék Hngelmann
Pal osztélyharcos politikajat, sét 1892 végén Engelmannt s a hozzé csatlakozékat kizartak. Az uj, tobbségében a betegpénztarakbél kikeriilé vezetdéségnek ~ is tagja lett. 1893-ban tébbekkel egyiitt kiildétt volt a II. Internacionalé ziirichi kongresszusén. Jelentés szerepe volt a mo.-i szakszervezeti mozgalom megszervezésében. 1899-+6] a Szakszervezeti Tandcs fotitkara, a szakszervezeti
mozga-
lom egyik vezetédje. A szakszervezeti biirokracia és a reformizmus jellegzetes képviseléje. A Tanacskéztarsasig idején is a jobboldali szakszervezeti vezetédk k6zé tartozott. 1919 utén megalkuvé magatartast tanusitott az ellenforradalmi rendszer politikajaval szemben, és a trianoni békeszerzédés elleni tiltakozdsaival maga is hozzajarult a soviniszta uszitdéshoz. 1922-ben nemzetgylilési képviselé lett. A Népszévetség mellett mikédé Nemzetk6zi Munkaiigyi Hivatalnaé)] mint alland6é kikildétt 6 képviselte a magyar munkaésokat. — Fébb miivei: A szakszervezeti
A magyar
mozgalmak
szakszervezetek
Jaszalsészentgyérgy: L:
4970
Stk.,
Jaszapati:
6tk., Szolnok Forgalmi
4llattenyésztés,
Szolnok
m.,
jaészap&ti
j.
Malom.
m., a ~
jards székh.-e.
kézpont. Gabona-, sz6lé-
1911;
1925.
(1960). Va.: Szaészberek.
10 870 (1960). termelés,
fejlédése és irdnyzatar.
torténete.
L:
takarmAny-
és gyiimélestermesztés.
Kézépiskolak. A 15. sz.-ban épiilt gdétikus templomaét késébb barokk stilusivé alakitotték at. Jellegzetes halmaztelepiilés. Jaszarokszallas:
6tk.,
Szolnok
m.,
jaszberényi
j.
L: 11120 (1960). A j6 homoktalajon zéldség-, paradicsom-, dohanytermelés. Gépéllomaés, malom, asztalosipar. Jaszberény:
jjv.,
Szolnok
m.,
a ~i
jarés
székh.-e
a
Zagyva partjan. L: 30 210 (1960). Iparral is rendelkezé mezdégazdasagi és kereskedelmi varos. Sz616- és gyiimélestermelés. Allattenyésztés ; méntelep, 4g., tangazdasag,
gépallomaés. Dohanykisérleti Gépipar: Uj apritégépgyar.
gazdaség, dohanybevaltéd. Asztalos- és szticskisipar.
Jaszberényi
494.
K6zépiskolak.
Jész
mizeum
az
tun.
Lehel
kiirtjével,
jelentés régészeti leletekkel. Got stilusti ferences temploma és barokk kolostora, valamint tébb mas kat. temploma, a varoshaza é6s a muzeum klasszicizald épiilete stb. miemlék. A jaszok egykori Berény székének kézpontja volt. — Irod. J. varosképi és mttemléki vizsgalata. 1954. Jaszberényi P. Pal (17. sz.): pedagdgus és teoldgus, Rakéezi
iskolAjanak
tanitédja,
majd
fejedelem fidnak, Rakéczi Ferenenek mint bujdosé Angliaba ment.
neveldje.
Késébb
L:
Gyérgy
udvari
Jastboldoghaza:
6tk.,
2140 (1960).
Jaszdézsa:
Szolnok
Otk., Szolnok
jaszberényi
m., jdszapati
(1960). Dohanytermelés. Jaszenov, Hriszto; csaladi
1925):
m.,
nevén
j. L:
Tudzsarov
a
]j.
4.050
(1889—
bolgar k6lt6. Szimbolista, individualista kezdetek
utan az I. vilaghabort, majd az oktéberi forradalom hataé-
sara a szocialista
forradalom
szészdéldja lett. Mint kom-
munista részt vett az 1923. évi szeptemberi felkelésben, ezért letartédztattak és megélték. Jaszfelsészentgyorgy : 6tk., Szolnok m., jaszberényi j.
L: 2480 (1960).
Jaszfémyszaru: 6tk., Szolnok m., jaszberényi j., a Galga és Zagyva egyesiilésénél. L: 7570 (1960). Szarvasmmarhatenyésztés. Sajtgyar. Jaszi Oszkar (1875—1957): a mo.-i +polgdri radikahizemus vezetd alakja és teoretikusa. A —Zdrsadalomtudomanyi
Tarsasdg
fdtitkara,
a
>Huszadik
Szdzad
oc.
folydirat fészerkesztdéje, az Orszdgos Radikdlis Part elnéke volt. Nagy irodalmi és publicisztikai tevékenységet fejtett ki, Klesen birdlta a nagybirtokrendszert, a tarsadalmi
élet
nemzetiségi
feudalis
maradvanyait,
elnyomast
a
és bizonyos
klerikalizmust,
a
vonatkozésokban
a
nagytdkés érdekeltségek tevékenységét is, de tagadta az osztalyhare sziikségességét. A szocializmusrél torz képet alkotott maganak, és — részint Szabé Ervinnel fennallott bardts4ganak hatasa
alatt
— eleinte
a
-+szindika-
lhizmus felé hajolt. Késébb a bernsteini revizionizmussal rokonszenvezett. — Elméleti munkassagaban, amelyet az eklekticizmus jellemzett, eleinte a spenceri pozilivizemus foglalt el uralkodé helyet, késébb egyre inkébb uralkod6va valt miveiben a moralizal6 neokantidnus idealizmus. — Elméleti és politikai tevékenységében kiil6énésen nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, amelynek
Jaszszentandras
nyésztés forrasok
(pulyka). Hataraban (Mira kesertiviz).
Jaszkisér : Otk.,
Szolnok
glaubersés
m.,
jaszapati
és kesertivizj. L:
7290
(1960). Takarmaény- és dohanytermelés, dohaénybevaltd. Allattenyésztés. Gépdllomas, pusztakiirti 4g. Malom, téglagyar. Jaszkun keriilet ;: 1876-ig fennallé, varmegyei
al& nem
tartozé
valtsdgolt
kézigazgatasi
—jdszok
6s —+kunok
hatésag
egység,
amelyben
éltek.
A ~
a
a ki-
Duna,
a
Zagyva, a Tisza, a Sarrét és a Korés mellékén fekv6, egymasté6l kiléndllé teriiletekbdl allt. A torténeti fejlodés soran hdérom nagyobb egység alakult ki: a Jdszsdg, a Kiskunsdg és a Nagykunsdg (régi nevén Kolbdaszszék).
A 150 évig tarté torék hédoltség alatt a ~ erdédsen elnéptelenedett. 1699-ben az egykori 93 jaszkun helységb6l csak két népes varos (Jaszberény és Halas) és 14 falu maradt. Az elnéptelenedett teriiletre az orszag északi megyéibdél toémegesen vandoroltak be magyar és szlovék jobbagyok
(a ~ egészében kb. 54%-ra rigott a bevandoroltak aranya). 1702-ben a ~et I. Lipdt 500 ezer forintért eladta, ill. elzalogositotta a német lovagrendnek. 1745-ben Maria Terézia megengedte a jaszkunoknak, hogy az osszeg lefizetésével megvaltsék magukat és visszanyerjék kivaéltsagaikat. Ez volt az un. jdszkun redemptio. A valtsagosszeget a mddosabb jaszkunok tudtak dsszeadni, akik a gazdatlanul maradt pusztékat is birtokba vették. A redemptio eredményeként a ~ lakosainak 74%-a jutott saj4t — az orszagos atlaghoz képest nagy — foldtulajdonhoz. A ~et 1876-ban sziintették meg, amikor Szolnok, Heves, Pest és Csongrad megyébe osztottak be.
Jaszladany: 6tk., Szolnok m., jaszapati j. L: 8840 (1960). Gabonatermelés, Jasz6;
malom. Jérdsi szocidlis otthon.
Ag.
—Jasov
jaszok (oszét, tordk asz, orosz jaszz>: a 13—14. sz.ban, részben a —kunokkal egy idében a Zagyva két partjara betelepitett, nomad életet folytaté alan eredetti néptorzs (a Kaukazusban 616 oszétok rokonai). Az altaluk megszallt teriiletet méaig Jdszsdgnak nevezziik. K6zépkori oklevelek a ~at philistei néven emlegetik. A feudalizmus koranak térvényei jaszok és kunok k6zétt nem tettek kilénbséget. A kunok és j4szok székekbe szervezodtek, kapitényokat vdlasztottak. Legfébb birajuk a nador volt. Az egy tombben laké jdszok szervezeti kerete Berényszék volt, de voltak az orszagban szérvany-
kérdést a polgari demokracia szellemében, az orszagnak »Keleti Svajecé” valé atalakitasdval akarta megoldani. Minthogy azonban figyelmen kiviil hagyta a nemzetek
telepuléseik is. A Pest megyei Jaszfalu jasz lakdéinak 15. sz.-i nyelvemléke fennmaradt. — Feudadlis osztélyokra tagozédasuk csak a 14—15. sz.-ban ment végbe a féldmtivelésre valé attéréssel 6s a letelepedéssel kapcsolatban. A jobbagysorba siillyedé j&szok és kunok 1514-ben
fejlddésének
Dozsa
kivalé
szakértéjeként
emlegették.
objektiv
és gyakorlatban
tarsadalmi
A mo.-i
nemzetiségi
feltételeit,
egyarant csakhamar
elméletben
zsékutcaba keriilt.
Tagja volt az 1918-i polgari demokratikus forradalom
utdn
a Nemzeti Tandcsnak, a Kdrolyi-kormfényban pedig a nemzetiségi kérdésnek megoldaés4val megbizott tarcanélkili miniszterként mtk6édétt. A Tandcskéztarsasdg idején emigralt. Egy ideig Bécsben élt, és az ellenforradalom uralomra jutésa utan tamadta a Mo.-on tombold fehérterrort, ugyanakkor azonban élesen allast foglalt a proletarforradalom és a kommunistak ellen. 1926-ban az USA-ba emigralt, amerikai dllampolgérsdgot kapott, s az Oberlin College szociolégiai professzora lett. Elméletipolitikai tevékenységében egyre inkaébb megtagadta régebbi haladé nézeteit is, és kézésséget vadllalt egyes disszidens csoportok ellenforradalmi tevékenységével. — Fontosabb miivei: Miivészet és erkéles, 1903; dliamok kialakulasa és a nemezeti kérdés, 1912;
A nemzeti A Monar-
chia jévdje. A dualkizmus bukdsa és a Dunai Egyesiilt Allamok, 1918; Mult és jévé hatérdn, 1918. Jaészivany: 6tk., Szolnok m., jaszapéti j. L: 1160 (1960). Va.: Jaszapati. Jaszjikihbalma;
Tarna partjan. Jaszberény. Jaszkarajend:
6tk.,
L:
Szolnok
4010 (1960).
m.,
jaszberényi
j., a
Dohdnytermelés.
Va.:
oldalan
harcoltak
Pest
m.,
ceglédi
j.
L:
4950
(1960). Szdld-, zdldség-, gyédgynévénytermelés. Baromfite-
paraszthdboruban,
leggyakrabban — betonbdl késziil. ban itatéd automatakkal latjak el.
amiért
A modern
istAllék-
jaszolgat : arvédelmi téltések régténzott magasitasara szolgal6
deszkafal kérul
gat,
amely
k6zé
cdlépékkel
megtaémasztott,
déngélt féldb6] késziil.
Magassiga
két
1 m
van.
Jaszsag: tdriénelmi taj az Alfold peremén a Matra alja és a Tisza kéz6tt (Szolnok megyében). A Zagyva és Tarna homokos, kavicsos térmelékkupja dltal feltdltott peremsiillyedék rossz lefolyasu, 4llattenyészté vidék volt.
Loszés felszine j6 termétalaj. A Zagyva melléke kapja hazankban a legkevesebb csapadékot (é6vi 450 —480 mm). Legnagyobb
varosa:
Jaszszentandras:
o6tk.,
a
bosszibdl az 1514-i orszaggyiilés éket is jobbdgysorba taszitotta. Ennek végrehajtasdra azonban nem keriilt sor. Kivaltsagaik egy részét folytonos harcokban 1848-ig, ill, — foként kézigazgatasi vonatkozasban — 1876-ig az 6nall6 +Jdszkun kertilet megsziintetéséig megtartottak. — Irod. Fodor F.: A Jaszsag életrajza. 1942; Németh Gy.: Egy jasz szédjegyzék az Orszdgos Levéltarban. 1958. jaszol: istdllédberendezés; a hAzidllatok takarményozaésara szolgal. Fabdl, vasbdl, téglabél és — ma mar
Jdszberény.
6tk.,
Szolnok m., jaszapati j. L: 5040 (1960). Va.: Jaszapati. Homokos vidékén szélé- és dohanytermelés. Gépéllomas.
Jaszszentlaszlé
495
Jaszszentlaszlé : dtk., Bacs-Kiskun m., kiskunfélegyhazi j. L: 3230 (1960). Jasztelek ; 6tk., Szolnok m., jAszberényi j. L: 2590 (1960) Va.: Jaszberény. Jaszvasér ; —IJasi moldovai varos régi magyar A Moldovan atvonuld jdszok nevét érizte meg.
jatagan:
a
neve.
tordk-
tatar népek kétszeresen hajlitott pengéjG, csontbél v. szarubél faragott kettésfiilG nyéliel ellatott révid kardja.
Java
kitdsahoz
(pl. dsszeraké
kock&k) ; a sport~
(ugrdékétél,
korcsolya, szankd, labda stb.) a céltudatos mozgast, pontossagot, ugyességet fejlesztik. — Mo.-on 1958-ban 245 milliéd forint ériéki jatékszert adtak el. Jaurés [zsorez], Jean (1859—1914): francia politikus, a nemzetkozi és a francia szocialista mozgalom egyik vezetdje, torténész és filozdfus. 1883—85 kézdtt a
toulouse-i egyetem filozéfia professzora, 1885-6] 1889-ig burzsoé radikélis kéztarsaségi programma! parlamenti képviselé volt. A 90-es években kéze! keriilt a munkas-
Jatagan
mozgalomhoz, s 1893-ban_ ,,fiiggetlen”’ szocialistaként valasztottak be a parlamentbe. Mint kivalé szénok és
jaték ; olyan cselekvés, amelynek célja szérakoztatd, szabad idétdliés. Sajatos feladata van a gyermek életé-
publicista nagy szerephez jutott a szocialista mozgalomban, a reakciés kérék elleni bator harca népszertivé tette.
ben,
Szemléleiében és tevékenységében azonban sohasem tudott teljesen megszabadulni kispolgéri illuziditdl, melyek reformizmusdéban jelentkeztek. Kiterjedt elméleti munkéss4ga vilagnézetileg mindvégig eklektikus maradt. Opportunizmusénak egyik megnyilatkozasa volt, hogy helyeselte A. Millerand belépését 1899-ben a
annak
egyik
legfontosabb
tevékenysége
(—gyer-
mekjdtekok). Nagy a jelentésége az iskolai nevelé-oktaté munkéban is. — A felnéttek sz4mara a ~ a munka utani udilés, a megnyugvas céljait szolgalja. Erre iranyulnak az
emberek tarsas érintkezésén felépiiléd tdrsasjdtékok, a testet edzéd és testiiigyességet fejleszté sportjdtékok. A ~ok kiil6én csoportja a —szerencsejatékok, amelyeknek célja a nyerészkedés, a pénzszerzés. — Az iinnepélyes alkalmakra rendezett nyilvaénos ~okat —-tnnepi jdtékok. jatékelmélet : a matematika egyik legfiatalabb aga. Neumann Janos magyar sz4rmazast matematikus fejlesz-
burzsoé
Waldeck-Rousseau-kormanyba.
1902-ben
létre-
hozta a Francia Szocialista Partot, amelynek ugyanebben az évben képviseldje lett. 1904-ben megalapitotta a VHumanitét, a szocialista part
mat.
1905-ben
nagyhatdsu sajtéorganu-
partja a IL. Internacionélé
kongresszus4nak
kozik. Részletesen csak két jatékos Un. ,,0-dsszegt”’ jatékainak elmélete van kidolgozva. E jatéktipusnal két jaté-
a J. Guesde altal vezetett Franciao. Szocialista Partjaval. Az uj part egyik legbefolydsosabb vezetdje ~ lett. Mig egyfeid] tobb elméleti és gyakorlati kérdésben reformista
kos jatszik egymas ellen, és ezek felvaltva ,,lépnek” ; a ja-
ték véges sok lépésben véget ér, és a végeredménytdl fiiggéen az egyik jaétékos a masiknak bizonyos désszeget fizet. Az egyik jatékos ,,tiszta”’ stratégiajan egy olyan eldiras értendd, amely eldirja az illeté jatékos elsé lépését és a masik jatékos minden lehetséges lépése esetén a megfelelé ,,ellenlépést’. Az elmélet megengedi, hogy egyes lépések a véletienté] fiiggjenek (mint pl. egy kartya huzésa egy kartyacsomagbdl). ,,Kevert” stratégiadn olyan eldiras értend6, hogy a jatékos bizonyos valdészintséggel valasztja a ,,tiszta”’ stratégidk egyikét. A ~ egyik f6 feladata a ,,legjobb” stratégia meghatérozésa. Egy jatékos szamara az a stratégia a ,,legjobb”, amely a jatékos maximalis veszteségét (amely akkor lép fel, ha a
(1904)
hatérozata
amszterdami
tette 6néllé elméletté. Un. »Stratégiai jatékokkal”’ foglal-
értelmében
egyesiilt
teszi. Azilyen minimax stratégidkra vonatkozik Neumann Janos tétele : ha mindkét jatékos sz4mara csak véges sok
nézeteket vallott, addig mésfelé! egy sor aktudlis kérdésben hésiesen harcolt az imperializmus ellen, és bdtran sikraszallt a demokratizmusért. Jelentés szerepet jatszott a reakciés erdk ellen folytatott kizdelemben a Dreyfus-agy idején, az 1905—07-i orosz polgéri demokratikus forradalom mellett szolidaritési mozgalmat szervezett, tamadta a francia burzsoazia gyarmatosité politikéjat, harcolt a militarizmus és a héborts veszély felidézése ellen. Mint a habort elleni kizdelem nemzetk6zi méretekben is népszerfi vezetdjét a francia nacionalista, imperialista k6r6ék veszélyes ellenfeliiknek tekintették. 1914. jul. 31-én, az I. vildghaboru eldestéjén egy soviniszta merénylé, R. Villain meggyilkolta. Legjelentésebb térténelmi munkaéja Histoire socialiste de la revolution frangaise cimen a nagy francia forradalom térténetét dolgozza fel. Java, Dzsawa: a Malaj-szk. egyike a Nagy-Szunda-
tiszta
mini-
szigetek csoportj4ban, az Indiai-édcean és a Java-tenger
mélis nyereségének maximuma megegyezik a mdasodik jatékos maximélis veszteségének minimumaval. Az elmélet gyakorlati alkalmazdsra talélt a —matematikai stalesztikdn kiviil a modern polgaéri kozgazdasagtanban, ahol a csere egyes, féképpen a piaci alkuval és versenynyel kapcsolatos problémainak megoldasdéra préobaljak felhasznalni.
egyutt 133000 km?%. L: 65,15 millid (1956). Indonézia legstribben lakott része (az atlagos népstirtség meghaladja a 400 fé/km?-t, de helyenként 2000 f6/km?), a Foéld egyik legnépesebb teriilete. Fé helye, egyben az orsz4g févarosa Diakarta, A sziget kb. 1000 km hosszu, 80—200 km széles. A Féld egyik vulka-
mAasik jatékos a legeredményesebb ellenjaitékot valasztja) minimAélissé (ill. a minimdélis nyereséget maximalissé)
stratégia
lehetséges,
jatékszerek:
akkor
a gyermekek
az
elsé
és alkotékészségére
hatdssal
vannak,
testi
sének
nevelésének
céljat
6sz16nzd
értelmi,
fejlédé-
Tematikajuk,
formajuk a tdarsadalom anyagi életével, szellemi kulturéjanak és pedagdgiai szempontjainak fejl6désével kapcsolatosak. — A~ 4ébrazolhatnak alakokat (babak,
Allatok),
uténozhatnak
———— = —
(kilénféle
traktorok,
km?,
a
‘
~
hozzatartozéd
Madura-szigettel
Aaarang.) no pera
a
T—p————_5E N
Kenmundjawa-szk “So,
G
ot
fok
ga
Bawean-sz.
ae otti)
=poramayo
2 bonee x 08ae eK SS amie SANDUNG OKO ad aes =Qe Rul O é
yan
Madura
“ASRE Bangkalanr Sumenep Sy
aa {SURABNN ya
2am
fa
Pamekasan Pssuruan Se = Situbondo ILS
Atalang’ “epotngie=
== oka, (QJOKJAKARTA) =a >; “a
Oo
3676 et23332~03
$e te Ba WS =——) =Baruns-S2ats Saas Qo
emelédaruk,
a gvermekeket a targyak nagysaganak, szinének, formaéjanak felismerésére, hozzajarulnak a helyes szemmériék kiala-
110° Greenwich-to) Kelewre
RON
haszndalati
vasutak, diafilm-vetit6k, épitészekrények stb.) ; a didaktvkat~ megtanitjak
SaanrvaNi Way sted
Hor SLOTOS ese ae
targyakat ; a lechnikai ~ a modern technikaval ismertetik meg a gyermekeket
126500
5° Szumatra
esztétikai,
és sokoldalu
szolgaljaék.
k6z6tt.
szérakoz-
tatdsdra, a gyermeki j4tékésztén kielégitésére szolgalé eszk6z6k. Azok é6riékesek, amelyek a gyermekek képzeleiére,
eselekvé-
jatékos
< S)
ws Av 100
c
z “0 eS
ses
84
Javornik
496
javai reptilébéka nokban leggazdagabb vidéke, 121 vulkanja kéziil 28 ma
gender és bonnan), 7 féle gongsorozat, tovabb& dobok, fuvoldk, csérgétanyérok, a tjempelung neviti citera és arab
partvidék fiatal feltoltétt (alluvidlis) siksaég, amelyhez dombvidék, majd a vulkéni évezet csatlakozik, D-en mészkétakarén sajatos karsztos formaék vannak. Eghajlata trépusi, monszun klima; a k6zéphémérséklet
eredetti vonés hangszerek (rehab) szerepelnek. A ~ Javan kiviil Bali szigetén is virdgzik. — Az utdébbi fél év-
is mGkédik,
legmagasabb
a Semeru,
3676
m.
Az E-i
25—28 C°, a magasabb hegységekben 15—17 C°; az évi csapadék a siksA4gokon 1000—2500 mm, a Ny-i hegyvidéken meghaladja a 6000 mm-t is. Az azsiai monszun k6vetkezménye a paras, csapadékos évszak (okt.—méaj.), mig az ausztraliai monszuné a széraz é6vszak (jun.— szept.) ; ez foként a sziget K-i részén észlelheté. A folyék rovidek, béviztiek. Jelentésebbek a Solo és a Brantas. Elektromosenergia-termelésének felét vizieré adja. Ny~n nagy vizierémt épiil (Djatiluhur). ~ teriiletének 1/,-e erdés, a parti siks4gokon helyenként mangroveerd6k, az alacsonyabb lejtékén (1500 m-ig) paélmak, fikuszok, bambusznad, a csapadékos hegyoldalakon éserd6k, kiszé névényzettel (lian), K-en monszunerdék lombhullaté
fakkal,
2500
m
felett
cserjék
és szavanna
talalhaték. Allatvilaga az un. orientélis faunateriilet szundai tartomanyéhoz tartozik. Az erdédkben gibbon, szarvas,
vaddisznéd,
védett
teriileten
orrszarvui
stb.,
tarka madarvilag: facan, javai pava, gavidl stb. — Gazdasagilag Indonézia legfontosabb teriilete, az orsz4g megmiivelt fdldjeinek 4/,-6vel 6s az ipar 80%-aval. Fé oe foként az
4g a féldmiivelés (9 millid ha), mely E-i parti siksigon és a D-i part mentén
dsszpontosul,
a domb-
és hegyvidékeken
a féldmitivelés
teraszos. A parasztok tobbségének 1 ha-nal kevesebb fdldje van. A féldek 10%-At iiltetvények foglaljaék el, itt
exportra
termelnek
kaucsukot
(85 600
t), kinafat
(2100 t kinafakéreg), teét (31 100 t), kavét (12 500 t) és cukornadat (765 000 t nyerscukor), kisebb kakaé-, sisdlés agavéiiltetvények foként
holland
is vannak.
tdékések
Az iiltetvények
kezében
voltak,
1957-ig
ezeket
4llamo-
sitottak. A kisparaszti gazdasagokban kukoricat, batatat, foldimogyorét, szdjababot és manidkat (kasszava) termelnek sajat fogyasztasra. Jelentékeny a rizstermelés is, de a sziikségletet nem fedezi. Kismértékt az allattartas. Az ipar foként a mezdgazdasag termékeit dolgozza fel (cukor, dohény, kinin). A nagyvdllalatok nagy része kulf6ldi tékések kezében van. vanyi kineseit részint kiaknazzék: k6olaj- (Surabaja kérnyékén), mangaén(Djakarta kG6riil), arany- (Ny-~), eziist- (Bandung kGril), kés6- (Maduran), j6dtermelés (Surabaja). Amerikai vallalat kezében levé nyersgumi-feldolgozé gyérak gumi-
abroncsot
készitenek.
Ujabban
jelentésen
fejlédétt a
textilipar (Bandung, Bogor, Semarang). A kézmuipar és kisipar széles kérre terjed ki; hasznalati cikkeket és népmtivészeti munkdékat (eziist-, fa- és batikmunkak) készit. A vasitvonalak hossza egész Indonézia vastthalozaténak 3/,-e, 4700 km (1956). Nagy jelentéségi a tengeri
kereskedelem,
kezében
van;
vallalatok
amely
a holland
vették
at.
Fé
hajézasi kikét6ék:
Semarang, Tjirebon. Indonézia
legnagyobb része ~n keresztény),
van:
botanikus
fdleg
kilféldi
vallalatok
tarsasagokat Dyakarta,
4éllami
Surabaja,
kulturdlis intézményeinek
egyetemek (Allami, iszl4m és
kert, dllattani
mazeum,
javai zene: az indonéziai zene legjellegzetesebb tipusa ; kifejezetten zenekari miivészet. Siilusat jellemzi a heterofonia, melynél a hangszerek a dallamhangokat kiilénbézéképpen ké6riilirva, de egyszerre intonaljak, tovabba az igen differencialt ritmika. Kétféle hangrendszere van, a régebbi gamelan salendro, mely 5, és az ujabb 7 egyenld
részre
osztja az oktavot
(distancia-skdla). Eléad6 egyiittese a hires gamelan-zenekar;
ebben
melodikus
ttéhangszerek
(saron,
javas, javasasszony: jdsldssal 6s kuruzsidssal foglalkozé személy, aki az elmaradott emberek babonés hiszékenységét Java-tenger: SzumA4tra,
mantén)
kihaszndlva tzi mesterségét. az -+Auszirdldzsiai-kdzéplenger
Java,
a
Kis-Szunda-szigetek,
és Celebesz
(Sulawesi)
része, (Kali-
Borned
kézétt;
480000
km?.
Sekély tenger, legznagyobb mélysége 89 m. Legnagyobb kikotéi Djakarta és Semarang Javan, és Bandjarmasin Borneén. javitéintézet: btincselekményt elkévetett v. ziillésnek indult javité nevelésre itélt fiatalkortak elhelyezésére és nevelésére szolgélé zart (lényegében letartdéztatasi) intézet. A felszabadulés elétt hazankban is voltak ~ek,
ahové birdi itélet v. gydémhatdéségi javaslat alapjén keriltek a kiskoruak. A ~ek az igazsdgiigyminiszter irényitésa ala tartoztak. Tébbségiikben az ellatas nyomortsagos,
lek
a bandsmdéd
stlyosak
voltak;
embertelen,
az
innen
a munkafeltéte-
kiszabadult
fiatalok
elhelyezésér6l az 4llami és tarsadalmi szervek nem gondoskodtak. javité nevelés: jogszabalyaink szerint a 17. életévét még be nem t6ltétt fiatalkori btindzével szemben biréségi hatérozat alapjan alkalmazhatd, biintetést helyettesité6 un. neveléd intézkedés. Az érintett fiatalkoruak ~e a Munkaiigyi Minisztérium feliigyelete ald tartozé zart intézetben térténik. A ~ ideje alatt a fiatalkoriak rendszeres oktatésban részesiilnek. A ~ legalabb egy évre szél; felsé tartamat a birdsA4g nem hatarozza
kori
meg,
e kérdésben
magatartasa
alapjan
javité-nevelé munka: szerint szabadsagvesztés Olyan
btincselekmények
az intézet
tandcsa
a fiatal-
dont.
érvényben levdé térvényeink helyett kiszabhaté bintetés. esetében
lehet alkalmazni,
me-
lyek elkévetéséért a térvény nem ir eld 6t évnél stlyosabb bintetést. Lényege, hogy az elitélt a birdsag Altal meghatarozott munkahelyen, meghatarozott idén keresz-
tul (egy é6vtd6l két évig terjedé ideig) a birédség megaéllapitasa szerint 10—25%-os munkabércsékkentés mellett k6ételes dolgozni. A munkahely meghataérozasa a személyes szabadsag bizonyos korlatozasat jelenti. ~ az elitélt munkahelyén is végrehajthatdé, figyelembe véve azt is, hogy munkahelyként ecsak 4llami vaAllalatot (Allami gazdasagot) lehet kijelélni. Javor Pal (1902—5Y): szinész, filmszinész. 1946-ban kilféldre
tebb
tavozott, ahonnan
filmjei:
Noszty
fit
1957-ben
tért vissza. Ismer-
esete Tdéth
Marival,
Danko
Pista.
Javorina, Velké Javorina: hegycstics Csehszlovakiaban, a Fehér-Karpatok egyik homokkéténkje, a Vag és a Morva
vizvalasztéjan,
Miava és a Vlara-szoros
kézétt;
970 m.
Javorka Adam
(? 1684—1747):
kuruc hadnagy, II.
Rakécz Ferenc egyik legvitézebb parancsnoka. Részt vett
az evezébékak (Rhacophorus) nemzetségébe tartozd, 5—6 cm hosszv, s61étzéld hatu, Java és Szumaétra hegyvidéki erdeiben 616 faj. Ujjai végén tapaddkorongot visel, k6ézétttik pedig bérhartya fesziil; igy magasabb helyrdél le tud siklani.
pelog, mely
stb.).
kaucsuk-
kutaté intézet stb. javai repitiidbéka (Rhacophorus reinwardti):
gamelan
szazad folyaman eurépai komponistakra is jelentékeny befoly4st gyakorolt (Debussy, ujabban Orff, Messiaen
gamban,
az arulé Ocskay elfogdsdban. A szatmdri béke (1711) utan kévette a fejedelmet Lengyelo.-ba. Még az évben hazajott, hogy a szabadsaghare folytatasanak lehetdségeirél tajékozédjon. 1712-ben visszament Lengyelo.-ba, s viszontagségos élet ut4n ott is halt meg. 6 helyezte biztonsagba s igy megmentette az utédkor sz4mara JJ. Rakéczi Ferenc levéltarat. Javorka
botanikus,
Sandor
(1883—
akadémikus,
):
1924—25;
Hrdé-mezé
A
magyar
névényviladg
kézikényve,
Javornik,
Javorniky:
hegység
km
hosszu,
20
km
flérakutaté6,
Kossuth-dijas. virdgai,
széles.
A
1950;
(Magyar Sod
geo-
Fléra,
Rezsdvel:
1951.)
Csehszlovékidban, Nyugati-Beszkidek
55 leg-
magasabb homokkéténkje a Felsé-Becsva, Kiszuca és a Vag k6zé6tt; legmagasabb csucsa a ~, 1071 m.
Javoros
497
Javoros, Javorie:
hegy Csehszlovakiaban,
a D-szlo-
vakiai Korponai-hegységben, Zvolentél (Zélyom) DK-re. Az Hszaknyugati-Karpatok belsé, vulkanos évezetének része ; legmagasabb pontja 1044 m. Javoroy, Peju (1877—1914): bolgar k6lté és ird. Palyéja
kezdetén
irt
népies
és
szocialista
verseiben
visszhangra taldltak a parasztmozgalmak, a térdk elnyomas alatt sinylédé nép nyomortséga és a macedén szabadsagmozgalom. Késébbi irdsaiban, bar sok realista vonast
megérzédtt,
hajlott. javorszarvas
nemzetségébe
a
szimbolizmus,
a
dekadencia
felé
(Alces alces): a szarvasfélék (Cervidae) tartozé Allatfaj. Agancsa lapdtszertien
Jeanne
@’Are
keletkezett az 1900-as évek ko6riil. A polgarhdbort révén felszabadult 6s zenészhivatast folytaté négerek alakitottak ki a D-i allamok néger tanc- és munkadalaibdl és valldsos (Negro Spirituals) énekeibél, keresztezve skdét—angolszdsz népies dalokkal és_ ,,slager’’zenével. Hldfutarait a groteszk cake-walk taéncban és a ragtime-ben keresik. Az Uj stilus gyorsan terjedt a Mississippi mentén, elérte Chicagét és New Yorkot, ahonnan az I. vilaghaboru végén dtkeriilt Parizsba, majd csakhamar az egész vilagon elterjedt. Az eredeti néger egyuttesek stilusa mellett (hot-~), melyre a szabad improvizélés és a kifejezésre valé térekvés jellemzé,
a fehér muzsikusoknal kialakult egy mindinkdbb tért hédit6 mésik, kommercidlis, tetszetés zenéjii tipus is (sweet-~). Bar eredetét tekintve a ~ nem volt pusztan tanezene, jellege alkalmat adott uj tanctipusok kialakitaséra. [gy az észak-amerikaiakon kiviil (foxtrott, shimmy, charleston,
boogie-woogie,
rock-and-roll
stb.) dél-amerikai
eredett tancokat (argentinai tangé, kubai rumba, braziliai szamba) is magadba olvasztott. Amerik&ban szdimos kisérlet tértént a ~b6l kiinduléd nemzeti zene megteremtésére, valamint értékesebb fajsulyu ~-zene kialakitasdra (,,szimfonikus’’? ~), azonban elenyészé kivételtél eltekintve megmaradt a népszertii szalonzene nivéjan, és divatos tanczenéjével, ,,slager’’-dalaival a sekélyes izlést szolgalja. Modoraval atalakitotta és atitatta az
operettzenét
melyet
kiszélesedé. Eurépa E-i tajain, Szibéridban és E-Amerikaban él, Erdégazdasdégokban tetemes kart okozhat. Jazd, Yezd: varos Kézép-Iranban, L: 68 000 (1957). Mezégazdasagi, textilipari kézpont. Vasuti végdllomas. jazigok, jazygok: a lovas nomaéd szarmata térzsszovetséghez tartozé dkori nép. A Meotisz (Azovitenger) partj4n éltek, majd a Vekete-tenger E-i partvidékén keresztiilvonulva az i. e. 1. sz.-ban elfoglaltaék a Tisza vidéket, ahol egy résziik letelepedett. Sokat harcoltak a rémaiakkal. Eljutottak az éskézésség bomlasdnak fokara. A hunok betérése utén nem tudunk tébbé réluk. jazmin (Jasminum): az olajfafélék (Oleaceae) csaladjaba tartozd névénynemzetség. Nalunk két faja él, a cserjés ~ (J. fructicans) és a téli ~ (J. nudiflorum). Kiszarmazdé,
ivesen
meg-
hajlé, z6ld vesszejG diszcserje. Az elterjedtebb téli ~ viragai sargak,
nak.
lombosodas eldtt nyil-
Kisebb
kéfalakra,
tetik.
csoportokban,
sziklakertekbe
Szaporitdsa:
il-
fas-
és
jellemzé az izgaté hatast
ritmus, a folytonos szinkopa14s, a kemény disszonanciaék hasznaélata,
a rikité szinek, a
yroteszk hatdsok kedvelése és a szabad kollektiv improvizdlas, melynél az eléadédk nagyfoku virtuozitésr6l és fejlett muzikalitésrél] tesznek bizonysdgot. Eldadé egyiittese eredetileg kis létsz4mu, és a valtozatossag
biztositasdra
a
jatékosok
gyakran
cserélnek
hangszert. hangszerek
Az egyiittesben (szaxofon, fojtott
fdleg torzitd képességt trombita stb.) és wté-
hangszerek
uralkodnak.
New
32 Uj Magyar Lexikon
A ~ 111,
nem
egyes
jelentéktelen
zeneszerzdire
az
a
hatas,
(Sztravinszkij,
,,szimfonikus’” ~szel. Az utdbbi évekjétt cool~, mely nem tanezene karaktert,
a dodekafén
zene
Orleans-ban
(USA)
hatasa
alatt all.
Jamtland: vidék és tart. (51500 km’, L: 143 000, 1958) Kézép-Svédo.-ban; székh.-e Ostersund (L: 24 000). A Skandinay-hg. kézépsé, alacsonyabb (1000—1400 m) erdés vidéke sebes folyasu hegyi patakokkal, tavakkal. Szegényes féldmtivelés. Jelentés fakitermelés. jarnefelt, Arvid (1861—1932): finn ird. L. N. Tolsztoj hatdsa alatt irt mtiveiben vallasi és tarsadalmi megujhodast hirdetett, a parasztsag szemszégébdl biralva a kapitalista tarsadalmat. (éldanya gyermekei.) Jarnefelt, Edvard Armas (1869— ): finn zeneszerz6
és karmester.
megteremtdje. Mivei:
A
finn
nemzeti
zenestilus
1907-t61 1932-ig Stockholmban
szimfonikus
és
kérusmtivek,
dalok,
egyik
mutkédétt. zongora-
darabok stb. Jarnefelt, Eero (1863—1937): finn festd. A modern finn festészet egyik jelentékeny alakja. Jelentések finom szinhangulati népi zsdnerképei. Egy gouache arcképe a bp.-i Szépmtvészeti Muzeumban van. Jarventaus, Arvi (1883—1939): finn ird. Regényeiben a lappok életének redlis abrazolésara torekedett. Feldolgozta a finn szabadsagmozgalmak térténetét. Két magyar térgyu regényt is irt. (Kis falu a vildg végén.)
31):
A kéznyelv a fehér viragu jezsdment (Philadelphus) nevezi helyteleniil ~nak. jazz, dzsessz:; észak-amerikai néger eredetti zenei melyre likteté6,
is, és
sz.
prébalkozott ben divatba
Jeamne
zolddugvanyozas, toszétosztas.
stilus, erésen
20.
Hindemith, Weill, Krenek, Milhaud stb.) gyakorolt. Hires ~komponisték: Whiteman, Carpenter, Gershwin, Copland, Gould stb. Németo.-ban tébbek kézt E. Kiinneke
Javorszarvas
nabél
a
d’Are
[zsandark],
az
,,orléansi
sztiz’”’ (1412—
francia hésné, aki a szdzéves hdboru idején vezette
a francia nép felszabadité harcat az angolok ellen. ~ felttinésének idépontj4ban Franciao. térténetének egyik legnehezebb idészakat élte. A 15. sz. elején az angolok egymés utdén arattak gyézelmet francia féld6n, uralmuk al vetették Parizst és E-Franciao.-ot, majd ostrom alé fogték Orléanst, amelynek bevételével megnyilt volna az ut D-Franciao. felé. Ekkor lépett fel ~, a fiatal parasztlany, és ldtomésaira hivatkozva felkereste Kdroly trénérékést (a késébbi VII. Karolyt), majd kis sereggel az ostromlott Orléans felmentésére sietett (1429). Megjelenése forréd lelkesedést keltett. A megszallott E-Franciao.-on keresztiil Reimsbe vezette
a trénérékést, akit itt megkoronéztak. A francia udvari k6rék nem jé szemmel nézték ~ sikereit 6s népszertségét, attél féltek, hogy a nép felszabadité harca egy ujabb —jacqueriebe torkollik. Arulds folytan ~ Compiégne ostromanal 1430. maj. 23-4n az angolokkal szovetséges
Jean
burgundi herceg fogségdba esett, aki eladta az angoloknak. Az angol kormdnyzat Rouenban eretnekség és boszorkanység vadjaval inkvizicid elé allitotta, ezzel meg akarta bélyegezni a francia VII. Karoly
francia kirély,
felszabadit6 aki ~nak
mozgalmat. készénhette
trénjat, semmit sem tett megmentéséért. Az angolok szolgdlataban 4116 papok makacs eretnekként maglyara kildték a hés leAnyt (1481). 1450-ben VII. Karoly rendeletére feliilvizsgéltak ~ pérét, és 1456-ban artatlan-
nak nyilvanitotték. 1910-ben a pdpa boldoggé nyilvanitotta, 1920-ban pedig szentté avattak. ~, aki a nép szabadsdgvagyanak kifejezdje volt, a francia hazaszeretet jelképe lett. Blete szdmos irét (Voltaire, Schiller, Shaw stb.), zeneszerz6t (Verdi, Honegger stb.) és képzOmtvészt (Ingres, Bastien- Lepage stb.) ihletett meg. Jean Paul [zsi pél]; Johann Paul Friedrich Richter (1763— 1825): német elbeszél6, a német irodalom egyik legjobb humoristéja. Koraban igen népszerti és innepelt volt.
Regényeiben
polgarsag telenség,
életérol.
kedélyes,
idilli modorban
Abrazolasmédjéra
valdszertitlen
helyzetek
irt a kis-
sokszor
kedvelése,
mértékirénia
és
érzelmesség valtakozdsa jellemzé. Esztétikajaban els6sorban a humor elméletével foglalkozott. Pedagogiai fejtegetéseiben Rousseau és Pestalozzi gondolatait fejlesztette tovabb. Jeans [dzsinz], Sir James Hopwood (1877—1946) : angol matematikus,
fizikus és csillagasz, egyetemi tanar,
az angol Kiralyi Térsaség tagja. Uttdré munkdssdgot fejtett ki a csillagdinamika és a kozmogénia terén. Fébb
miiveiben
jegenyefeny6
498
Paul
a kettdscsillagokkal,
a spiralkod6kkel,
az orids- és toérpecsillagok elméletével, a csillagok energidj4nak forrdsaival stb. foglalkozott. A bolygorendszer keletkezésére vonatkozéan 1916-ban felallitott elmélete (katasztréfa-elmélet), amely idealista filozéfiai elképzelésein alapult, 6s a bolygérendszerek keletkezésének véletlen jellegét huzta ala, hosszu idén at nagyon népszera volt. Az 1940-es években azonban bebizonyitottak elméletének tarthatatlansagdt. Ismeretterjeszté csillagaszati kényveket is irt. Jebeleanu [zsebeleénu], Eugen (1911— ): roman k6lt6, publicista. Palyéja kezdetén a sziirrealista iranyhoz tartozott, ugyanakkor versei szocidlis elemeket tartalmaztak. Romania felszabaduldsa utaén a klasszikus versformakra tért at. A legutébbi években k6lt6i munkéss4géra a szocialista realizmus jellemz6. Elbeszélo
kéltészetében az Gj roman forradalmi eposz egyik képviseléje (Bilcescu, Sahia faluja). A magyar k6liok (Petéfi, Arany, Ady, Jdézsef Attila, Radndéti) kivalé roman tolmacsoldja.
Jedikulé, Jedikula : konstantinapolyi — Héitorony. Jedlik Anyos Istvan (1800—95):
bértén,
fizikus, az MTA tagja,
egyetemi tandr. 1827-ben elekiromdgneses forgdkészilléket készitett. Hat évvel Siemens eldtt, 1861-ben egysarki villanyinditéjéban elséként alkalmazta a dinamé elvét. Gal-
vantelepeivel, optikai racsaival és ezek készitésére szolgalé osztégépével tette nevét kilféldén is ismertté. Jelentds munkéja A sulyos testek természettana c. tankényve. —
Irod. Horvath A.: A dinamé regénye. J. A. élettitja. 1944.
jeep [dzsip] (ang.>: kisebb, négykerekti, négykerékmeghajtési terepjar6 gépkocsi 4 személy v. ennek megfelel6 teher szaéllitas4ra v. vontatasra. Az USA hadseregének szabvanyositott kocsija volt a II. vilaghabort alatt. Katonai célra az SZU-ban és a népi demokracidkban is haszndlatos volt. Megszokasbdél a helyi viszonylatnak megfelel6en kialakitott hasonléd (pl. Csepel. Skoda gyértményu) katonai jarmtiveket is szoktak ~nek nevezni. Jefferson [dzsefoszn], Thomas (1743—1826): amerikai Allamférfi és filozdfus, a burzsoé demokratizmus egyik jelentés képviseléje. Az amerikai fiiggellenségr
hdbort (1775—83)
idején, 1775—76-ban
a Kontinentdlis
Kongresszus tagjaként 6 szdvegezte a Piiggeilensége Nyilatkozatot. 1779-t61 1781-ig Virginia korményzdéja. 1783-t61 1785-ig ismét a Kontinentalis Kongresszus tagja, 1785-t6] 1789-ig az USA franciao.-i kévete volt.
G. Washington elsé elnéksége idején mint kiiliigyi 4llamtitkar (1790—93) kévetelte az amerikai—francia szerzédés fenntartésdt és segitségnytjtast a forradalmi Franciao.-nak. Miutén a kormany tébbsége elvetette kilpolitikai iranyvonalat, lemondott. 1797-t6] 180}-ig az USA alelnéke, majd 1801-t61 1809-ig elnéke volt. ~ volt a burzsoé demokratikus programot hirdeté antifoderalis part (a késébbi Demokrata Part) alapitdja. Filozéfiajara J. Locke és J. J. Rousseau mellett a francia szenzualistak voltak hatdssal, az utdbbiak ateista nézeteit azonban deista alapon elvetette. jég: iuvegfényt, szintelen A4svany; szilard halmazallapoti. viz. Hexagonalis rendszerti, valtozatos méddosulatai vannak. A vizbd] 0 C°-on 760 Hgmm nyoméson keletkezik.
Strtisége
0,916
g/em3,
ezért
a
vizen
uszik.
Fajlagos térfogata nagyobb, mint a vizé (kb. 9%-kal). innen van a megfagyott viz repeszté hatdasa. A viz hérmaspontjanak megfelelé hémérséklet felett (0,01 C°, 4,6 at) nem fordul elé. +Olvaddshdje 80 cal. Vastagabb rétegben kissé kékes v. zéldes szinti. A —-gleccserjeget és a szarazulatok —+jégtakardéjat a fdldtani folyamatok szempontjabél kézetnek tekintik. A Iégkérben kiilénb6éz6 alaki egyes kristélyok alakjAban fordul eld (hd, dér stb.). — A természetes és mesterséges jeget (—jéggyartds) melegben élelmiszerek htitésére hasznaljak. jégar ; —-gleccser
jégarpa, chalazion (gér,-bdl fr.>: (orvost) a szemhéj_kicsiny, bizaszem, borsé, néha mogyord nagysdgu, t6mott tapintatu, fajdalom nélkiili duzzanata. A szemhéj pillavéz4ban (tarsus) mirigy) valamelyikének
taldlhaté mirigyek krénikus gyulladdsa.
(MeibomA nagyobb
~t ki kell irtani. jégbevonat : a talajon v. fak gallyain képzéd6, atlatszd. sima, sokszor egészen vékony jégkéreg. Legtébbszér énos esé kiévetkezménye, de eredhet 0 C° alatti hémér-
sékletti tartés kédtél is. Varosok kovezett jarddin szamos balesetet okozhat, ezért szabdlyrendeletek irjdk elé sikos jardak felhintését. Komoly kdrokat idézhet elé a mezdégazdasagban, mert a ~os fak 4gai a nagyobb teher kévetkeztében letérnek. Gyakran szakitja le a villamosés telefonvezetékeket is. (+még eljegesedés, 2.) jégesata, 1242: a Csud-t6 jegén lezajlott iitkézet, melyben a novgorodi fejedelemségz Alekszandr Nyevszka} vezette orosz serege legydzte a tamaddé német lovagokat.
ae
megallitotték a német lovagrend
keleti
terjeszke-
set.
jégdugé : +jeges drviz
jégecet : tomény —ecetsav. Lehtitve 16,7 C°-on olvadé jégszert _kristdlyos tomeggé dermed, innen az elnevezés. jegenyefeny6é (Abies): a —fenydfélék csaladjaba tartozé névénynemzetség. Nélunk kerti diszfaként iiltetett fajai: Jediik Anyos dinamd,.
a sziirke ~
(A. concolor), a gordg ~
(A. cephalo-
nica) 6s a kaukdzust ~ (A. Nordmanniana). A Ny-i részeken dshonos a kézinséges ~ (A. alba), tisztan v.
jegenyenyar
Jeges-tenger
499
—
luctenyével és biikkel keverten erddéket alkot. Faja kevésbé értékes, mint a tdbbi fenydé. jegenyenyar, jegenye (Populus italica): a —-nydr
jegesréce (Clangula): a ludalkatuak (Anseriformes) rendjébe tartozé6 madaérnem. Kimondottan tengeri élet-
névénynemzetség egyik haz4nkban is 616 faja. Lombkorondja keskeny kup alaku, 4gai felallék. Féja kevéssé
hyemalis) faj egyes példanyai szérvaényosan eldfordulnak hazai vizeinken. Vonulé madar.
értékes.
Szantéféldek
jeges arviz:
szélén fasornak
iiltetik.
téli idészakban keletkez6 arviz, amelyet
nem a folyén levonuléd viz mennyisége, hanem a 4égtorlasz felett felduzzadéd viz okoz. Rendszerint igen alacsony vizallas elézi meg, ainely kedvez a nagy meny-
nyiségii jég ésszetorléddsénak. Hozzajarulhat még keletkezéséhez a jégdugéd, amely a jégpancél alatt felgyilemlé kasajégb6l keletkezik, és a lefolyasi keresztszel vényt még szukiti. A jéztorlasz éles folyékanyarulatban, mederszukuletnél, hidakn&l szokott képzdédni, magassdga 15—20 métert, hossza gyakran tébb kilométert is elér. jegesbarlang, jégbarlang: természetes sziklaiireg; benne az év minden szakaban jég taldlhaté. Képzddésének feltételei: a hdmérséklet legal4bb az év bizonyos szakaiban huzamos ideig 0 C° alatt legyen és a barlang fenekénél jéval magasabban fekvdé bejdrati nyilast napsiités, meleg szelek ne érjék (ezért féleg E-i hegyoldalakon talalhaték). Szamuk a cseppkoves és sziklabarlangokhoz képest csekély. Ismert Szlovékidban a dobsinai és silicai, tovabb& Ausztridban az Hisriesenwelt nevii~. jegesedés : a vizpara tulhtlt cseppecskéinek kivéldsa jég alakban
lyezteti
valamely
a szabadban
_Jeges-tenger,
legkisebb éceannak tekinti; nélunk az Atlanti-dcedn részének szokds tekinteni. A Csendes-déceénnal a keskeny
és sekély keresztul
mig
mtikédé
gépek
és
menti
maritimus):
a
medvefélék
(Ursidae) csal4djaba tartozd nyuldnk testi, fehér bundaju ragadozé Allat. A Féld legészakibb vidékein l.
Bering-szoroson van
Grénland
kapcsolata,
és
Eurdépa
k6z6tt széles s&von érintkezik az Atlanti-édcedn-
nal.
(Thalarctos
régebben
Eszaki Jeges-cedn néven a
jelenség ; veszé-
alatti hémérsékletG repiildgépen a ~ a szdrnyak belépé élén, valamint a légesavaron nagyobb vastagsagot érhet el, ami a gép —aerodinamikailag helyes alakjat eltorzithatja és egyes mtiszerek m{ikédését is befolyAsolhatja. Ez nagymériékben veszélyeztetheti a repiilés biztonsagé4t. A ~ ellen elsdsorban az egyes géprészek futésével lehet védekezni, de vegyszerekkel is meg lehet gatolni a jég megtapadasét. A repiilést meteoroldgia kulén6és figyelmet fordit a ~i veszélyre.
(C.
édcednt; aszovjet tudomany
K4ros
berendezések
A~
Eszali Jeges-tenger: az Arktusz kézponti részét elfogla16 tenger Eurdpa, Azsia és Eszak-Amerika k6z6tt. Melléktengereivel egyiitt 14 millié km?. Varenius (1650) emliti elész6r mint 6nalldé
feliileten.
mtikédését. [gy a tulhtilt pérds levegdben mozgéd, 0 C°
jegesmedve
hez kététt. Skécia egyik legjelentésebb vadja.
A_
szibériai
partok
150—200
wméter
Jegesréce
mélységi sekély (an. self) tenger szélessége a 750 km-t is eléri (Barents-, Kara-, Laptyev-, Kelet-szibéria-. Csukes-tenger). A melléktengereken kiviil nagyszamu kontinentalis sziget tagolja (kb. 4 millié km”). Legnagyobb szigete Grénland, a kanadai parti szigetek k6zé6tt a legnagyobb a Baffin-féld ; ismertebbek még a Spitzbergaék (Svalbard), Ferenc Jézsef-fold, Novaja Zemlja (Uj-féld), Uj-szibériai-szk. stb. — A ~ medencéjét az Uj-szibériaiszk. 6s Grénland kézétt huzéd6 tenger alatti Lomonoszov-
hdtsdg két nagy medencére osztja; egyik a Kanadaszibériai- (legnagyobb mélysége 4000 m), masik a Grénland-eurdépai-medence a ~ legnagyobb mélységével (5440 m). A Grénland és a Spitzbergék k6zdtt huzédéd hdtsag kiléniti el a sekély Barents- és Fehér-tengert
a mély
Grénlandi-tengertél.
A ~
a beléémlé
folyék
(Ob, Jenyiszej, Lena, Mackenzie stb.) viztémegével vegyiil, ezdltal a peremtengerek sdétartalma kicsi (25%) alatt), hémérséklete
tikus —1—
viztémeg —1,75 C°;
—1,5 —
100—250
+8 C° k6zétt van.
m-es
asdtartalom
rétegeiben
a
atlag 30—32%,).
Az ark-
vizhdéfok A ~be
az Atlanti-dceanbél 200—700 m-es mélységben a felszini viznél melegebb (+3, +4 C°) viztomeg érkezik; a Golf-dramlat legészakibb dgainak hatasa a Spitzbergak
Jegesmedve
Féleg fékaékkal, halakkal, madarakkal taplalkozik, de megeszi a novényeket is. Téli 4lmot nem alszik. jégesé: szilard halmazallapoti csapadék, 5 mm-nél nagyobb jégszemek v. jégdarabok hulldsa. Heves, felszallé légmozgasban tulhilt vizecsepp kifagyasaval keletkezik. Kezdetben apré, atlatszé feliiletti, fehér maggal rendelkezé kis jéggémb (jégdara), késébb erre tovabbi vizrészecskék fagynak ré. Eszleltek mdr 10—15 cm Atmérdji és 1 kg sulyu jégdarabot is. A felfelé a4ramlé leveg6 olykor 5—6 km magasra is felragadja, s lefelé hullva sok vizesepp fagy ra, did, sét tojas nagysd4gura is megnévekedhet. A ~ z&porszertien hull, tobbnyire pasztésan, rendszerint esdvel vegyesen. A lehulld jégdarabok stlyos kaérokat okozhatnak féleg a mezégazdasdgban (jégverés). A ~ okozta —+jégkdrok teriiletileg nem egyenletes eloszlastak ; nemegyszer nagyobb teriileten 100%-ban pusztitja el a névényzetet. Leggyakoribb a nyari idészakban,
32*
mellett 6s Murmanszknél még észlelhetd. A hideg felszini vizekbé] az alacsony hémérséklet kévetkeztében hatalmas jégt6megek keletkeznek. A jégpdncél télen csaknem az egész Arktiszt elboritja, a ~b6l az dramlasok sodorjék el a jégtablakat. A sokéves jégmezéknek egész éven at kb. a kétharmada marad meg, ezek vastagsaga atlag 3—5 m, a jégtorlaszoké 20 —25 m is lehet. Az dramlatokkal usz6 jégtablak vastagsaga eltérd, 0,8—1,8 m. A ~ kézépsé részén K-rdl Ny felé tarté dramlat van tdlstlyban, itt az uszé jég doranként 2,5—3,5 km-t tesz meg. A f6 jégtémegeket a Kelet-grénlandi-dramlat szallitja D felé az Atlanti-édceadnba. Az uszé jégtablak folott gyakran vannak gleccserekrél leszakadt jéghegyek és még kevéssé ismert jégszigetek. Szibéria partjait 9
hénapon 4t part menti jég zarja el. A nyari idészakban a folyédkbél betorkolléd viz hataés4ra a part menti jég valtozé szélességben felolvad. Planktonban leggazdagabb a sarki tenger a jégmezé pereménél, a jégmentes vizekben. Labrador, Grénland és a Spitzbergék mellett, valamint a Barents-tengerben nagyon gazdag a halAllomany (tdékehal, hering, tonhal). A féka- és balnafélék
a~ legjellegzetesebb Allatai. 1946 éta nemzetkézi egyezmény szabdlyozza a grénlandi balna vadaszatat, mint-
hogy a 200 éven At tarté nagyaranyu rablégazdalkodas
500
miatt az Allatfaj kihaldban van. A gazdag halaszhelyek k6ézelében Szibéria partjain és Alaszkaban is halkonzervipar telepedett meg. — A kontinensek k6z6tti forgalom lebonyolitaésdban a ~ jelentésége névekszik. A kézleke-
dés megoldaésa jégtéré hajék és repiilégépek segitségével térténik ; a jégmezdk6n motoros szénokat, lanctalpas vontatékat alkalmaznak. A kézlekedés igényei egyre sirtibb meteorolégiai 4llomashalézatot és a jégviszonyok Allandé megfigyelését teszik sziikségessé. Nagysz4mu szovjet kutaté- és megfigyelddllomas biztositja az Hszaki hajéz6 wt zavartalan igénybevételét, ami lehetévé teszi,
hogy a szibériai kikétékbél a hajék a Csendes-dceant elérjék. A~ partjan épiilt Uj szovjet kikéték, Providenija, Pivek, Ambaresik, Tyikszi, Nordvik, Novi évrél évre névekvé forgalmat
Dickson és Port bonyolitanak le.
Eurépa— Amerika és K-Azsia kézétt az Eszaki-sarkon keresztiil 1956 dta Allandé légi forgalom van, ennek
fontos bazisa a grénlandi Thule. A ~ jégpancélja alatt 1958 éta tobb atommeghajtést amerikai tengeralattjaré
jégkristélyokbél
4116
felhé.
Ritkés
szerkezetti, a napfényt alig tompité, vilagos képz6dmény. A benne levé jégkristélyok szima cm?-enként kb. egy. A tiszta ~nek a csapadékképzédésben kicsi a jelentosége. A népnyelv féként a nagyon sétét zivatarfelh dket nevezi ~nek. jéggyartas; hiitési célokra szolgalé jég mesterséges eldallitasa. A fagyasztandé vizzel (dltalaban ivévizet hasznélnak e célra) megtdltétt, négyszégletes keresztmetszetti, lefel6é enyhén szikilé hiitécellakat keretre fiiggesztve lehtitétt sélébe meritik. A keret gérgék6n halad elére, és mire a medence végére ér, a tomb megfagy. A kristdlyjég desztillalt, csira- és baktériummentes vizb6l, azonos eljérdssal késziil. jéghegy : a tengerbe nyulé gleceserekrél és a szaraz-
foldi
jégtakarékrél
jéghoki : —jégkorongjaték jégkaloriméier, Bunsen-féle
kaloriméter: —+>kalorimetria jégkar: a jégeséd kartétele. Féleg mezdgazdasagi névényeinkben okozhat a jégesé tetemes kart, mert a jég a leveleket kilyuggatja, ésszehasitja v. letéri, a virdgos részeket ténkreteszi, és a kisebb gallyakat v. szara-
kat dsszetéri.
A jégesére
a dohadny
és a szélé
a leg-
érzékenyebb. Nélunk az Allami Biztoséténdl kéthetnek
~biztositast dolgozé
a
termeldszévetkezetek
parasztok;
A névényféleség
a
biztosités
és
1957
az
egyénileg
éta
dnkéntes.
jégesd-érzékenységétdl figgden Allapit-
jak meg a biztositési dsszeget (a hozam és az egységar figyelembevételével); a biztositasi dsszeg 3—10%-a az évi biztositasi dij. — 1959-ben a termeldszévetkezetekben 65 900 kh-on 26,4 milliéd Ft 6sszegi, az egyénileg dolgozé parasztgazdasaégokban 11700 kh-on 15,3 millié Ft dsszegti volt a biztositottak ~a.
jégkorongjaték, jéghoki:
kanadai eredetti csapatsport.
Egy csapatban 6 rendes és 3 eserejatékos jtszik. A pdlya
szelte At a sarki vizt6meget.
jégfelhd : apré
jégkorszakek
levdl6é,
a
tengeréramlatok
4ltal
sodort jégtémeg. (A ~ek leszakadds4t borjadzésnak hivjak.) Néha tébb sz4z_m vastag ; sokszor §/, részea viz alatt van,
ezért veszélyessé teszi a hajézast
(pl. a Titanic katasztréfaja 1912ben). A szél és tengeraramlasok gyakran az Tsz. 36°-ig, a Dsz.
38°-ig elviszik a ~eket.
Jéghegy
keletkezése
legfeljebb
80 < 40,
de
legal4bb
60 X 25
m
méretti,
és alacsony (25 cm) fakerités szegélyezi. A kiilonleges hokikoresolyéval fut6 jatékosok egy 8,5 cm Atmérdjti és 2,5 cm vastag keménygumi korongot igyekeznek
tompaszégben hajlitott végti faiitéikkel bejuttatni az ellenfél kapujaba. A kapu 122 cm magas és 183 cm hosszu. A jatékidé6 3 X 15 perc. A jAtékvezetén kiviil gélbirdk és idémér6ék is miikédnek. A téli olimpiai jatékok
versenyszama,
jégkorszakok : a foldtérténet azon tébb tizezer évig tarté szakaszai, amikor a féldfelszini hOmérséklet néhany C°-os
cesékkenése
kévetkeztében
a sarki
jégtakardédk
egész Féldén kilénben jégmentes tajakra terjedtek ki. Okat tébb tényezé egyiittesében (a napsugaérzds erdssé-
gének a Napban lejdtszédé folyamatok, valamint a Fold pélyaelemeinek vAltozdsa kovetkeztében eldallé ingadozdsdban, a Féld sarkainak eltoléddsdban, a tenger és a szérazféld héhaéztartésdban bekévetkezett vAltozésokban stb.) keresik. Eljegesedések voltak az —-algonkiumban, a +karbon és a perm hatdrdn és a ->pleisztocénben. A kordbbi monoglacidlis felfogds szerint a pleisztocén jégkorszakban megszakitasok nem voltak. Evvel szemben a korszerti poliglacidlis felfogds a pleisztoeénban tébb, nterglacidlissal (eljegesedések ké6zti idé-
A pleisztocén jégkorszakok tagolasa nee
EEO
Beesiilt fey
150 000
Alpok
Wiirm
‘
jégkorszak
E- és Kézépfone
Visztula jégkorszak
; Az SZU eurdpai része
Valdas
jégkorszak
Nszak-Amerika
Wisconsini jégkorszak
Kulturfok
Magdalén: Solutréi Aurignaci
175 000
Riss-Wiirm interglaciélis
Saale-Visztula interglacidlis
225 000
Riss I]. jégkorszak Riss I. jégkorszak
Warthe szakasz Saale jégkorszak
550 000
Mindel-Riss (nagy) interglacialis
Elster-Saale interglacidlis
630 000
Minde! jégkorszak
Elster jégkorszak
950,000
Giinz-Mindel interglaci4lis
1 025 000
¢ ons
Giinz jégkorszak
Duna-Gtinz
interglacidlis
Dunai jégkorszak
| Hlba-Hlster interglacidlis Elba jégkorszak
? Hoamburgi jégkorszak
és
a magas hegységi gleccserek valdészintileg egyidejtileg az
_ Dnyeper jégkorszak ?
_
Szangamoni interglacidlis
Moustier=i
(linoisi jégkorszak
Acheuli
Yarmouthi
Chei.es-
interglaciélis
Dnyeper jégkorszak?
Kansasi iégkorszak
Masowien
Afton. interglaciélis
Lihvin jégkorszak Bakini jégkorszak
Nebraskai jégkorszak
?
pliocén jégkorszak
?
?
jégkid szakkal)
501 elvdlasztott
korszakot
és interstadidlisokkal
kiilénbéztet
meg.
Az
tagolt
jégkorébban
Alpokban
kimutatott és helyi folyédcesk4krél elnevezett négy jégkorszakon (gtinz, mindel, riss, wiirm) kiviil Gjabban egy,
jegybank gyulladdsok, fajdalmak enyhitésére, vérzés csillapitasdra alkalmas. jégtér6 : jégj4rasos vizfolydsokban rendszerint fahidak jarmainak uszé jégtéblak elleni védelmére épitett
a giinzét megelézé, 5. (dunai) jégkorszakot is feltételeznek. A ~ idején az el nem jegesedett kérnyezé tajakon
megtérnek.
(igy
megfelelé cstcsos alakban
hazinkban
is) hideg
és szdraz,
un.
periglacidlis
éghajlat uralkodott. A szubtrépusokon csapadékdus, tn. pluvidlis idészak felelt meg a ~nak. jégkéd: aprdé jégkristélyokbél 4116 kéd. Akkor keletkezik, ha a viszonylag melegebb felszin f6lé hideg levegé aramlik. A felszdll6 vizgéz a hideg levegdben apré jégkristaélyok alakjaban valik ki. Ndélunk nagyon ritka, magasabb féldrajzi szélességti helyeken, féleg a Jegestenger fdlétt télen gyakori. jégmadar (Alcedo): a ~félék (Alcedinidae) csaladjaba tartozé madarnemzetség. Eurdpaban mintegy 12 faja él hazankban esak egy. A nélunk szérvanyosan mindeniitt
eldfordulé
hata,
révid
laba
és farka,
rozsdabarna
halakkal
él, kis
hasa
Apré karté-
kony vizi rovarokat is eszik. jégmez6: az E-i- és D-i-sarkvidékek tengereinek befagyott, ho. val boritott, az egymasra torléddott és ésszefagyott jégtablaktél egyenetJégmadar len felszine. Nydron az olvadas hatasdra féleg a peremteriileteken erdsen feldarabolédik. Az Aramldsok utj4n messzire elszallitott darabjai képezik az uszadékjeget. A befagyott tengereken a kézlekedést féleg > jégtérd hajékkal biztositjak. Jegorov, Alekszandr Iljics (1883—1941): szovjet marsall. 1918-t61 a Kommunista Part tagja, 1934-t6l a Kézponti Bizottsig pdéttagja. A Nagy Oktdberi Szocia-
lista Forradalom gyézelme Hadsereg megszervezésében.
a Vo6rés idején a Gyenyikin ellen kiizdé D-i (1919), majd a DNy-i (1920) front féparancsnoka volt. 193l-ben a Vérés Hadsereg vezérkari féndke lett, 1937-t61 a honvédelmi népbiztos elsé helyettese volt. Jelentés volt munkdss4ga a hadtudomany teriiletén is. jégrevii: zenés jégtancszimok egységes musor keretébe foglalt ldtvaényos bemutatdsa. Mo.-on 1957 dta mukédik allandé Magyar Jégrevii a Jégszinhazban.
utan részt vett A polgarhadborti
jégszekrény : természetes v. mesterséges jéggel mtikédé htitészekrény fdként élelmiszerek iddleges tarolasara; az élelmiszer-kereskedelemben és vendéglaté iparban nagyobb, haztartésokban kisebb tipusokban hasznala-
tos. Belsé fala tébbnyire badoglemez, réteg (parafazuzalék,
iveggyapot,
Vasalt
itkdézégerendéja4n
a
melyet szigeteld-
salak stb.) valaszt el
a kilsé faburkolattél. A jégtartély olvadékvizét elvezetik v. leeresztik. — A gépi berendezéssel mikéd6 —hiiészekrények fokozatosan kiszoritjak a haszndlatbdl. jégtakar6: nagy teriiletti, firnbél és gleccserjégbdl &llé, a nehézségi erd hatdsa alatt a peremek iranydban szétaramlé, vastag (1500—2000 m) szdrazféldi jégpancél.
A sarkvidékeken keletkezik. (+még jégkorszakok) jégtekejaték, angol curling: kanadai eredetti sport-
jégtablék
Ké- és egyéb hidak pilléreit mar ilyen célra
épitik. kiilénleges épitési,
hajé:
1—4
cserélhetd
hajécsavarral mtkéd6é géphajé, mely éles orrdval téri be a folyd, té v. a tenger jegét, v. tires eldrészével felestszva a jégfeliiletre tobb ezer tonna vizet szivattyuz oda, és igy stlyaval nyomja be, ill. zizza szét a jeget. Alkalmazasaénak célja idédszakosan bejegesedé hajdézasi utak haszndlhatés4génak lIchetévé tétele. Féként az
északi orszagokban, elsésorban az SZU-ban haszndlatos. Az elsé nagy
1899-ben 1916-ban
teljesitményti
orosz
~,
a ,,Jermak’’
mar
megépiilt. Nemzetkézi hirnévre tett szert az épilt ,,Kraszin’’, mely nemcsak a Nobile-
tagjait
(1929),
de
szamos
befagyott
mentett ki szorongatott helyzetéb6l. HE 11—12
azurkék
van.
szazalékban
jégtéré
expedicid
ké6-
zonséges ~ (A. atthis ispida) a verébnél nagyobb. Arénytalanul nagy feje,
célépépitmény.
hajdt
ezer t-ds,
10—24 ezer LE-s ~kbdl egész flotta épiilt az SZU-ban, melynek a II. vilaghdbort alatt az utanpdtlds biztositaséban jelentés szerepe volt. 1959-ben bocsdtottaék vizre az elsé atomenergiéval mtkédé ~t, a 16 ezer t-ds Lenin-~t. — Nalunk a dunai jégtorlaszok képzédésének megelézésére tébb kisebb (28—33 m hosszti és 7,5 m széles) ~ épiil a Balatoni Hajégyarban. Jégtéré Matyas: A népi iddjarasi szabalyok szerint febr. 24-6n, Ma&tydés napkor ,,ha jeget talal Maétyds, akkor megtéri, ha nem taldl, akkor csinal’’, tehat az iddjaras megfordul, a korabbi hideg idé enyhébbre, az enyhébb hidegebbre valtozik. A tudomany nem igazolta ezt a hiedelmet. jégverem: a természetes v. mujég térolds4ra rossz hévezet6 anyagok felhasznaélasaval, ill. kézbeiktatésaval épult verem. Jégtéroldsra mély pincék és un. jéghdzak (felszini ~) is szolgdltak. jégvirdg: virdgra emlékezteté kristalyos jégképzdédmény ftitdtt helyiségek kiilsé ablakainak belsé feliiletén. A hideg ablakkal érintkezé, pérés meleg levegébdl kiesapédé vizpéra finom levél és ti alaku kristélyokban fagy r& az uvegre.
jégviraglakk : erdsen telitetlen névényi olajokbdél (pl. faolaj) és mtigyantékbdél eléallitott lakk. Gdazftitést térben jégvirdgszerti rajzolattal szarad (—effektus-lakk). jégvitorlazas ; nagy kiterjedésti jégfeliileteken, befagyott tavakon Gzbeté sport. Hosszti vas- és fatalpakon estszé vitorlds jachtokkal igen nagy sebességet lehet elérni. A korcsoly4zé sportolék kézi vitorlat hasznalnak. Hazd4nkban erre a Balaton jege a legalkalmasabb.
jegybank : —bankjegyek kibocsdtéséra jogosult pénzintézet. A pénzforgalom és a hitelnyujtés teriiletén kifejtett mtikédésével jelentés befolydssal van a gazdaségi élet alakuldséra. A t6kés ~ erre szolgalé fébb eszkézei: a) a kibocs&tott bankjegyekkel hitelt nyujt
a tébbi banknak stb. alakj4ban; a
hitelek
irdnti
(cégeknek) a kamatl4b keresletet;
leszdmitolds, megszabasaval 6)
Allami
alapjén tébbnyire magéhoz vonja a tobbi Allomanydénak meghatérozott hanyadaét;
készletet végre:
gytijt; a
d)
pénzpiac
un.
nyilipiaci
befolydsolasdra
kézizdlog-hitel befolydsolja rendelkezések
bank betétc¢) deviza-
miiveleteket aranyat,
hajt
devizat,
stlyos fém- v. kékorongot
értékpapirokat vasérol, v. ad el sajat sz4mlajara. Egyéb
lenditenek a jégen kijelélt pdlya végén felallitott fabébukra v. meghatdérozott célpontra. Nalunk a Balaton jegén szoktak jatszani. jégtorlasz: a zajlé folyé jégtdblainak dsszetorlédasa
miiveletei: bankok v. mds vallalatok betéteinek elfogadasa, fizetések kézvetitése, 4llamk6zi fizetések lebonyoli-
jaték. Kb. 40 m
tavolsdgbd]
valamely akaddlynél (folyésztikilet, dugé mégétt felduzzadé és medrébél stlyos kérokat okoz (1838-i pesti, arviz). A folyék szabaélyozéséval ritk4bban k6évetkezik be.
jégtémlé:
rendszerint
gumizott
zatony stb.). A 7égkilépé viz gyakran 1956-i mo.-i +jeges
a ~ok
keletkezése
szdvetb6l
(esetleg
fémbél) késziilé, elz4rhaté tartély; apréra tort jéggel t6ltik meg. A test megfelelé részére helyezve kitilénbézd
tasa stb. — A legtébb tdkésorszagban egyetlen ~ mtikédik, pl. Anglidban az 1694-ben alapitott Bank of England, Franciao.-ban az 1800-ban alapitott Banque de France. Néhdny orsz4gban tébb tagbdl 4ll6 ~rendszer
van érvényben, pl. az USA-ban a Federal Reserve System. A tokéséllam és a ~ kézétt dltalaban szoros kapcsolat 4ll fenn; ennek forméi: a) a bank mag&nrészvénytarsasdg, az 4llam csak bankjegyei fedezetét 6s bevaltasat szabdlyozza, de iranyitasdban nem vesz részt; b) a bank magdnrészvénytarsaség, iranyitaséban az dllam is részt
502
jegyesség vesz;
c) az Allam a bank részvényese;
alaptékéje
az
kapitalizmus
Allam
tulajdona.
erdsédése
szimos
Az
d) a bank, ill.
Allami
orszighan
monopol-
a
tékés
~
Allamosit4sAra vezetett (Franciao.-ban 1945-ben, Angliaban 1946-ban, Hollandidban 1948-ban stb.). Barmilyen legyen is azonban a kapitalista 4llam részvétele, a tdkés ~ rendelkezésére &ll6é eszk6z6k a tékéstulajdon uralma
mellett elégtelenek a pénzforgalom és a tékepiac tervszerui szabalyozdiséhoz. — A szocialista allamok k6ézponti ~janak kizérélagos joga (monopdliuma) van bankjegykiboesétasra, a vallalatok és sz6vetkezetek révidlejarata hitelellAtas4ra,
szabad
az
Allam,
pénzeszkézeinek
vAallalatok
és
Osszegytijtésére
szévetkezetek
és fizetési
for-
ealmuk készpénz nélkiili lebonyolitésdra, végiil az orszag devizakészletének kezelésére. Kibocsatott bankjegyei az allami kereskedelmi és szolgaltaté vallalatok, valamint a —-takarékpénzidr utjan folynak vissza pénztaraba. Hitelt a népgazdasdgi terv eldiranyzatainak megfeleléen folydésit, ellatja a tervteljesités pénziigyi
Jeladié
minden
jogilag jelentés mozzanatarél ~et
sajatos zajt keltenek (innen az elnevezés). Ha az uszé jégtablak valamely akadalynal (sziget, éles folyékanyar stb.) elakadnak és egymasra torlddnak, —+jéglorlasz keletkezik.
Jehol : vidék Kinaban a Sarga-tenger mentén (1955-ig tartomény). Legnagyobb varesa Csengte (L: 160 000). Hajdan a mandzsu uralkodék nyari tartdzkoddéhelye volt.
Jehova : +Jahve Jehova tanti: az 1870-es években Amerikdban keletkezett millenista szekta hiveinek Mo.-on ismert elnevezése. ,,Xomoly bibliakutaték’’-nak is nevezik magukat. Tanitdsaikat
a
millennium-hitre
ellenérzését. Az SZU ~ja a Goszbank, Mo.-6 a + Magyar Nemzeti Bank. jegyesség : a menyasszony és a vdlegény kézétt az eljegyzés Altal létrejév6 allapot, mely a hdzassdég meg-
birodalom”’ eszményi tarsadalmat varjak. Tagadnak minden vilagi nem hajlanddék fegyvert fogni, 6s szolgdlatot. Kulturaellenesek: kényvek olvasdsa, szinhdz, mozi
kétéséig
ellenes, alkotmanyba
tart.
Kiilséségei
az
egyes
népek
szokasainak
megfeleléen igen valtozdak. Mo.-on a jegyvdltds v. kézfogéd iinnepi alkalom,
melynek sor4n a jegyesek gytirit cserél-
nek (régebben dragakéves, ma sima karikagydrtit), s helyenként jegyajadndékot (a vélegény pl. ékszert, eziist v. aranypénzt, a menyasszony jegykendét) adnak
egymasnak. szokésénak
ban a ~
Mindkét
szertartés
szimbolikus
az
dsi
maradvéaya.
lednyvas4rlds
Egyes
orszégok-
egyben jogi aktus is.
jegyzék ; 1. olyan alkalmi felsorolds, amely személyek,
dolgok,
adatok
lemben
olyan feljegyzés, amely szémldt
feljegyzésére
késziil.
—
2. a kereskede-
helyettesit,
és
felsorolja az &rucikkeket, esetleg az elvégzett munkat
is
az arak feltiintetésével. — 3. (diplomaciai) a kiliigyminisztériumok és az idegen kiilképviseletek k6zétti diplomaciai érintkezés gyakori forméja. ,,frasbeli ~et” nagyobb jelentéségi iigyben a kiliigyminiszter intéz nagykévethez v. kévethez, ill. ezek a kiiliigyminiszterhez. Kisebb jelentéségti tigyben az érintkezés ugynevezett szdbeli ~ (note verbale) formaéjdban toérténik (ezt rendszerint ugyancsak irasban adjak At). jegyz6 : (allami) egyes alacsonyabb beosztdst Aéllami iigyintézék régebbi hivatalos elnevezése. A kézségi ~ a tandcsok rendszerének bevezetése elétt hazankban a kézségi kézigazgatés adminisztrativ vezetdje volt, aki a kézségi birdval egyiitt ellA4tta a kézségben a hatdésdgi teendéket is. Gyakorlatilag (nagyobb felkésziiltségénél és a felsé6bb szervekhez ftizéd6 kapcsolatainaél fogva)
kell felvenni
(pl. a bézkutatasrdl, a felek v. a gyantsitott, ill. a tanuk kihallgatdsdrél, a helyszini szemlér6] stb.). jégzajla4s: a folyék vizében képzddétt jégtablak mozgésa. Az egymashoz stirlédé 63 wtédd6é jégdarabok
az
,,ezeréves
utkézé tanaik miatt Mo.-on mi&ik6-
désiik nem engedélyezett. Jehuda Halévi: —Juda Jejszk;
épitik,
a Messias eljévetelétél hatalmat és térvényt, megtagadjak a katonai hiveiknek tilos vilagi stb. latogatasa. Allam-
Halévi
kikétév. az OSZSZSZK-ban,
partjan. L: 55000 (1959). Gyégy- és tengeri fiirdéhely.
Gépgy.,
az Azovi-tenger
halkonzervipar.
Jekaterinburg : -+Szverdlovszk szovjet varos régi neve. Jekaterinodar : —-Krasznodar szovjet varos régi neve. Jekaterinoszlavy : — Dnyepropetrovszk szovjet varos régi neve. Jéke: 6tk., Szaboles-Szatmar m., kisvardai j. L: 787 (1960). Vmh.: Kisvarda. Jékely Zoltan (1913— ): kélté, elbeszél6, mtifordité. frdsaiban a romantika régi érzelemkére saj&tos, szorongdssal teli hangulattal parosul. Gyakran dekadens vondsokat
tartalmazé
versei
haldlsejtésekb6é1 sz6védnek.
emlékekbél,
4brandokbdl,
Fontosabb mtivei:
Tvlalmas
kert, valogatott versek ; Kincskeresék, Meddrdus, A fekete
vitorlas, regények; Keresziwt, valogatott miforditasok. jel: 1. (nyelvt) olyan szévégzédés, amelynek a jelentéstartalmat médosité6 szerepe van. Atmenet a rag és a képzé kézétt. Méddosithatja a szdval jelélt fogalom szdmat, idejét, mddjat, fokét stb. Pl. a hajék alakban a k tébbes~, a vari igében a t idé~, a varna, varj alakban a -na, -7 mdd-~, a stiriibb alakban a -bb fok~ stb.
— 2. (kibernetika) olyan fizikai hatas, amely valamely jelenség jellemzé adataira vonatkozé meghatérozott mértéki felvilagositast, informacidt szallit. A jellemzé
a kézségben az Allami iigyekben a ~6 volt a dénté széd,
adatok
ami sok visszaélésre adott lehetédséget. A ~t a fdszolgabird jelélése alapjan a képviseldtestiilet élethossziglan valasztotta a megfelelé képesitésti (kézépiskolai érettségi, tovabbé kétéves kézigazgatasi tanfolyam és kézségi kézigazgatési vizsga) személyek kéoziil.
vetitik. A gyakorlatban Altalaban elektromos impulzusok alakjaban tovabbitjak, térolj4k és dolgozz&k fel a
jegyzékényv:
gytilések,
tandcskozdsok,
iilések,
tér-
gyalasok és mas jelentés cselekmények, ill. térténések és események, valamint megadllapitésok régzitésére szolgélé okirat. A ~be felveszik az iilésen v. térgyald4son megjelentek szamara, a szavazds eredményeire stb. vonatkozé tényeket, az elhangzott beszédek, felszélalasok, megAllapitaésok lényegét és szé szerint az esetlegesen hozott hatérozatokat. Vannak olyan ~ek, amelyekbe az elhangzott beszédeket, nyilatkozatokat stb. is szé szerint veszik fel (pl. orsziggytlési napl6). Az Allami szervek Altal felvett, tovabb& az Allamjogi aktusokat régzité ~ek (pl. birdi targyalés ~e, szavazatszed6 bizottsag ~e stb.) kételezé6 formasaégait (alakisagdt) jogszabdlyok részletezik;
ezek
tevékenysége
a ~wek
sorén
koédzokiratok.
A
tarsadalmi
felveendé ~ekré]
szervek
rendszerint
azok
alapszabalyai (szervezeti szabalyai) intézkednek. A ~nek alakiségahoz tartozik az eldirt személyek Altal téorténd
aldirdsa,
A
hatésdgi
és birdségi
eljarasnak
Altaldban
~eket.
dsszességét
~sorozatok,
un.
kézlemények
A ~vekhez térolasuk, tovabbitdsuk,
kéz-
feldolgozdsuk
folyamén véletlen jellegti hatésok, un. zavaréd~ek adédnak hozzd4, amelyek az eredetileg szdllitott informacidét eltorzitj4k. Ezellen ugy védekeznek, hogy a kézlendé informaéciédt a minimdlisan sziikségesnél tébb ~lel irj4k le (redundénsan kdédoljuk). A komplex rendszerek (szervezetek) informdciéds halézatéban a ~ek egyrészt a vezérlés felé folynak, informaélva azt a pillanatnyi helyzetré] (ellenérzé ~), masrészt a vezérlésben feldolgozéddnak (alap~, ellenérzé ~, differencia~ stb.), végiil utasitasokat szallitanak a vezérléstél a periférids szervek, stb.). Jeladié,
egységek
felé
Jellachich,
(rendelkezéd
Jellasics,
~,
Josef
beavatkozé bard,
1854
~ utan
gréf (1801—59) : horvét bin, Habsburg csdszéri tAborszernagy. Birtoktalan horvat féur, az illir part egyik vezetdje; 1848-ban az 1. bani hatérdérezred parancsnoka volt. A kamarilla Kolowrat és Jésika Samu ajaniatara 6t valasztotta eszk6éziil a bécsi udvar ellenforradalmi terveinek megvaldsitasara. 1848. marcius 22-én a magyar orszaggytlés megkérdezése nélkiil horv4t banné nevez-
jelbeszéd
503
——
$C
t6k ki, feladatéul elsésorban a magyar forradalom fegyveres leverését jeldlve meg. ~ nyiltan szembehelyezkedeit a Batthyany-korménnyal. Ennek ismételt fellépésére VY. Ferdinénd 1848. jin. 10-i manifesztumaban ugyan névlegesen megfosztotta tisztségét6l, de a bécsi kamarilla
valtozatlanul
dsszejdtszott
vele,
sdét
szept.
4-én hivatalosan is visszahelyeztette bani méltésagaba. ~ 1848. szept. 11-én 35—40 000 jdl felszerelt és kiképzett hatéror és horvat népfelkelé élén megindult a magyar forradalom leverésére. Szept. 29-6n Pdkozd és Sukoré mellett vereséget szenvedett az alighogy megszervezett magyar honvédseregtél, s Bécs felé vonuiva kimenekiilt az orszagbél. A szabadséghare késdébbi szakaszaiban Windischgraetz egyik hadtestparancsnoka volt. A horvat nacionalisték nemzeti hésként tisztelték. Ellenforradalmi érdemeiért 1854-ben 6rékés osztrdék erdfsdgot kapott. jelbeszéd : gondolatok, érzések kifejezése taglejtésekkel, testmozdulatokkal. A mozdulatok észténszert kiséréi lehetnek a hangos beszédnek, alapulhatnak azonban tudatosan megvalasztott egyezményes jeleken is (pl. a siiketnémaék
~e).
Jelenések kiényve: az Ujszdvetség utolsé kényve, az apokalipszis irodalmaénak egyik legismertebb alkotasa. Laétomasokban, k6ltéi szimbélumokban kifejezett jévendéléseit a keresztény egyhazak sajét jovenddjiikre, s a vilag végének eseményeire vonatkoztatjak, és a mtivet Jdénos evangélistdnak tulajdonitj4k. Szimbdélumait a mivészetek gyakran felhasznaltak ; képzémtivészeti feldolgozdsai k6éziil kiemelkedik Durer fametszet-sorozata.
jelenet, scena : a szinpadi mia és altalaéban a drama kisebb szerkezeti része. Régebben a szinpadi osszkép valtozdsat jelentette, a 19. sz. 6ta minden egyes
szereplé szinre lépése v. tavozdsa esetén uj ~rdél beszélink. Nem azonos a képpel v. szinnel. amely a jaték helyének vAltozasat jelenti.
Jelenia
Gora
jelfogé
—aszarvasmarhafajta. A révidszarvu tulokté1 (Bos taurus brachyceros) szarmazik. A legkisebb marhafajték k6ézé tartozik. Jersey szigetén kb. fél év-
ezred éta tenyésztik, 1789 dta beltenyésztésben. A vildg egyik legelterjedtebben tenyésztett fajtaja. Ujabban Mo.-on is felhasznaljak keresztezésre. Jerusalem, Wilhelm (1854—1923): osztrak filozéfus és pedagégus, egyetemi tanar; a —pragmatizmus hive. Filozéfiai ismeretterjeszt6 és oktaté munkassagot fejtett ki; Bevezetés a filozdfidba c. koényve elterjedt kézikonyv volt.
Jeruzs4lem:
Izrael
és Jordénia
k6zétt
megosztott
varos ; 1949-ben osztottak ketté. A zsidék, keresztények és mohamedanok szent varosa. Az Ujvaros Jerusdlayim néven Izrael fév.-a. L: 152000 (1957). Modern iparnegyed (élelmiszer-, vegy-, kézmitivesipar). Tel-Avivba vasut vezet. Egyetem. Az arab lakossagi Ovaros ZEIKudsz es-Serif néven Jordanidhoz tartozik. 1959 dta
A jeruzsdlemi templom Ezékiel idejében (Ohipiez rekonstrukcidja)
épittette meg kiralyi palotajat, Salamon kirdly (i. e. kb. 970—930) pedig nagyszerié templomot épittetett, s ~et az orszag vallasi kézpontjavaé s a zsidésag szent helyévé tette. L. e. 935—586-ig Judea févarosa volt. I. e. 586-ban Nebukadnécar babiléniai kirély foglalta el, majd leromboltatta. I. e. 538-ban perzsa uralom ala keriilt. I. e. 320-ban az egyiptomi Ptolemaioszok, majd a sziriai Szeleukidak birtokaba jutott. Az utédbbiak uralma ald] az i. e. 2. sz.-ban a Makkabeusok dinasztidja szabaditotta fel. I. e. 63-ban a rdmaiak héditottak meg. A zsidé habor& idején (66—73) ~ harcok szinhelye volt; a rémaiak i. sz. 70-ben lerombolték. A lerombolt varos helyén Hadrianus esaszar Aelia Capitolina néven katonai koldnidt szervezett. Az i. sz. 4. sz.-ban (Nagy) Constantinus esaszar a keresztények szent helyévé nyilvaénitotta. A 7. sz.-ban az arabok foglaltaék el, és Mekka utén mdsodik
szent varosnak tekintették. 1099—1187 és 1229—44 kézott a + jeruzsdlemi kirdlysdg székhelye volt, majd ismét arab kézre keriilt. 1517-té1 1917-ig a té6rék birodalomhoz tartozott. Az I. vilaghabort utan 1947-ig Palesztina brit népszévetségi mandétum székhelye volt. 1948— 49-ben Izrael és tébb arab orszag kézétt lezajlott habor& soran ~ Ujvarosénak nagy részét izraeli csapatok szalltak meg, az Ovaros pedig Jorddénia birtokdba keriilt, Az ENSZ kisérlete a varos nemzetkézivé nyilvanitasara sikertelen maradt.
jeruzsalemi kiralysag,
1099—1291:
a keresztes had-
jaratok vezetoi altal alapitott feuddlis 4am a Féldkézitenger K-i partvidékén (a masik hérom keresztes A4llam : a tripolisei gréfsag, az antiochiaz fejedelemség és az edesszai grofsag a-~ htibérese volt). Legnagyobb kiterjedése idején a ~hoz tartozott Libanon és Palesztina (a Vérés-tengerig). Elsé uralkoddéja Bouillon Gottfried volt. A keresztesek a Ny-eurdépai feudalis rendet épitették ki a ~ban: a keresztes lovagok féldbirtokot (feudwm) kaptak, legnagyobb féldbirtokkal az egyhaz rendelkezett. A mohamedan arab, a keresztény gérég és sziriai jobbagyokat egyarant kiméletlentil] kizsAkmanyoltdk, felkeléseiket vérbe fojtottaék. Az egyiptomi mohameddn uralkodék nyomasdnak a keresztes lovagok nem tudtak huzamosan ellenallni. Az utols6 évtizedekben mar csak a tengerparti erédékben tudtak tartani magukat. 1291-ben a~ utolsdé tamaszpontjat: Akkont is elfoglalték. Jeruzsalemi
Szent Janos-lovagrend : —johannitdk
Jesenik: hegység Csehszlovékiéban, a Szudétdk K-i tagja Morvao. és Szilézia hatéran; legmagasabb. esttcsa a Pradéd, 1492 m. A jégkorszakban gyengén el-
Jesensky
509
jezsuitak
jegesedett. Oldalait stira erdék, tetejét havasi rétek boritjék. B-i lAbanal fekszik ~ varos. Jesensky [jeszenszki], Janko (1874—1945): szlovak
jezsamen (Philadelphus): a kétéréfifélék (Saxifragaceae) csalidjaéba tartozé6 névénynemzetség. DK-
ird, kdlt6. Elsé elbeszéléseiben a nydrspolgarsdg szatirikus abrazoléja. A Nagy Oktdéberi Forradalom hatott fejlé-
Ph. coronariust (hamis jézmin) iltetik magaényosan v. kisebb csoportokban.
désére.
Szocialista
1934—37-ben
szemléletti,
irt Demokraték
realista
novelldiban
c. regényében
és
leleplezte
eurdpai eredetti.
NAalunk
diszeserjeként legeyakrabban
® fasizmus és a németekkel egyiittmtikédé szlovak poli-
Sargasfehér virdgai erdés illatvak. Fas- és zélddugvanyozassal szaporitjak. jezsuitak, jezsuita rend,
tikusok ellen. Puskin, miforditdéja volt.
Societas Jesu Dzsidda. jiddis irodalom:
A 14—15. sz.-ban indult fejlédésnek
a jiddis nyelv kialakulasaval. Vandorénekesei elsésorban bibliai targyu dalokat szereztek, de sokat atvettek a német hédsmondaékbél és mas kézépkori térténetekbél is (pl. az Arthus-mondat). Hires djiddis verses lovagregény volt a Baba- Buch. Szamos német népdalnak és balladanak sziiletett jiddis valtozata. Kedveltek voltak a révid szatirikus darabok és a purim-iinnepi jatékok. A kényvnyomtatas feltalélasaval az elbeszél6 préza mitifaja keriilt eldtérbe. A 16. sz.-tdl tobb, névtelen szerzétd] szarmazé meseés elbeszélésgytjiemény keletkezett (Maasze-
Buch). A 19. sz.-ban a felvilagosodaés eszméi jelentkeztek a ~ban, majd a szazadfordulén a cionizmus, a zsidé nacionalizmus 4j 4ramlata fejlédé6tt ki. E korszak képviseléi voltak a zsidék széles rétegeinek életét realista médon &ébrazol6 Scholem Alechem (1859—1916), J. L. Perec (1852—1915)
és M. S. Mendele
legjobb
Schalom
elbeszéldi,
Asch
(1835—1917),
(1881—1957)
a ~
kivaélé
regényiré, aki az USA-ban élt, 8. S. Frug (1860—1916) és M. Rosenfeld
(1862—1923)
lirikusok
és A. Goldfaden
(1840—1908), a jiddis szinpadi irodalom megalapozéja. Az I. vilaghébora utén Amerika volt a ~ kézpontija. Késébb sok jiddis iréd Izraelbe vandorolt ki.
jiddis nyelv (ném. ’zsidé’): a be nem olvadt kézép- és kelet-eurédpai zsidédknak lényegében felnémet eredetiti, roman, szlav és héber elemekkel kevert nyelve. A 15. sz.-ban D felé Lombardiéig, majd késébb E felé Hamburg—Amsterdam vidékéig elterjedt ; 1880-t6] a téme-
ges kiv4ndorldsok révén az USA-ba is eljutott. A 19. sz. elejét6] Ny-Eurépabél egyre jobban elttint, K-Eurépaban azonban
a zsidés4g kéznyelveként
élt tovabb.
Ma
tébb millid ember beszéli, de hasznélatét a héber (ivrit) nyelv erésen visszaszoritja. [rdsban és nyomtatdsban héber irast alkalmaz. jig [dzsig]: (zene, tanc) >gigue jigger [dzsigger] (ang. : széveteket kiteritett Allapotban szinezé gép. Lényegében szinezékoldatot tartalmazé tekn6. A gép hengerei a szévetet tobbszér Atvezetik az oldaton. Jihlava, Iglaw: 1. folyé Csehszlovékidban; 182 km. A Cseh—morva-dombyidéken ered. Brno alatt 6mlik
a Dyjébe. — 2. varos a ~-f. jobb partjan, ~ ker. székh.-e Brnétél Ny-ra. L: 36200 (1959). Textil- (féként len), cipdipar, szerszamgépgyartas. Vasuti csomdpont. 13— 16. sz.-i miemlékek. — 3. kézig. ker. Csehszlovékidban, 6636 km?. L: 437000 (1957). ° jihotuan felkelés, boxer felkelés, 1899-1901: népi antiimperialista felkelés Kindéban; kirobbantdsdban és iranyitésdban vezeté szerepe volt a Ji-ho-csiian (A béke és az igazsdg dkle) titkos tarsasdgnak, A tdrsasag, valamint az altala szervezett csapatok késébb a Ji-ho-tuan (A béke és igazs4g csapatai) nevet vették fel; innen a
felkelés elnevezése. A kordbbi elnevezésben szereplé estan = 6k61 szé alapjan a kilféldi irodalomban boxer felkelésnek nevezték. A felkelés E-Kin&ban robbant ki; megindulasdt a kiilféldi hatalmaknak (Japan, Németo., Nagy-Britannia, Franciao., Oroszo., USA) a japdn—kinai hdborut (1894—95) kéveté imperialista terjeszkedése, a tomegek amugy is nyomortsdgos helyzetének tovabbi romlésa valtotta ki. A ~ gerincét a varosi és falusi elszegényedett plebejus elemek alkotték. A témegek haragja kezdetben a Csing- (Mandzsu) dinasztia és a hivatalnokok
ellen irényult,
de csakhamar
teljesen
az
imperialista hatalmak ellen fordult. 1900. jan.-ban a nagy-
Jilemnicky
611
hatalmak elhataéroztak, hogy csapatokat kiildenek a felkelés elfojtaésdra. A kinai kormany kétszini magatartaést tantsitott. Latva azt, hogy sajat erejével nem képes felszamolni az egyre szélesedé mozgalmat, targyalaésokba kezdett a felkelés vezetdivel, és a-~ antiimperialista jellegét sajat céljaira kivanta felhasznalni. 1900 janiusdban a felkelédk elfoglalték Pekinget ; a kormany hadat iizent az imperialista hatalmaknak. A Kina-ellenes intervencidban
nyole hatalom vett részt (Nagy-Britannia, Németo., Japan, Ausztria—Magyaro.,
Olaszo.,
USA,
Oroszo.,
Fran-
ciao.). Katonai tamadasuk 1900 nyarén indult meg. A kinai kormanyhaderék tétlenek maradtak. 1900. aug. 14— 16-4n Peking elesett ; az imperialista hatalmak megszall6 hadseregei véres kegyetlenséggel szamoltak le a felkelékkel. 1901. szept. 7-6n a beavatkozé nagyhatalmak és a kinai kormany aldirtak az Un. boxer jeqgyzdkényvet. Ennek értelmében Kina 450 milliéd liang kartéritést volt kételes fizetni, melynek biztositasa fejében elzalogositotta vam- és sdadédjévedelmét. A szerzddés lehetdvé tette, hogy az imperialista hatalmak 4llandé haderét tartsanak Pekingben és néhadny mas vdrosban. Kina félgyarmati sorba siillyedt. A vereség ellenére a felkelés megmutatta a kinai nép erejét, és hozzéjarult a Kina felosztasara irdnyulé imperialista tervek meghitsitasdhoz. Jilemnicky, Peter (1901—49): szlovak irdé, a szlovék szocialista realista irodalom egyik klasszikusa. A Nagy Oktdberi Forradalom és elsédsorban Gorkij mtivészete hatottak fejlédésére. 1926-td1 28-ig az SZU-ban élt. A 30-as években miiveiben realis képet rajzolt a szlovak oép nehéz életérd], az 6ntudatosod6 parasztség mozgalmairol (Téreilen féld, Cukor). Garammenti
krénika (1947)
ce. regényében a szlovék nép 1944-ben folytatott hdsi ellendll4si harcdnak Allitott mélté emléket. Stilusdra izes népi humor és liraisaég jellemzé. Jimbolia [zsimbolja], Zsombolya: varos Romaniéban, ~ kérzet székhelye (Timisoara tart.). L: 12 250 (1959). Szesz-, malom- és épitéanyagipar. jimerowizmus [dzsimkréizmus]: a négeriildézés Jim Crow fajvéd6 rabszolgatartérél elnevezett rendszere az USA-ban. A négerek elnyomasat és a faji diszkrimindcidt szolg4l6 soviniszta intézkedések kérébe tartozik az elkeritett negyedek fenntartésa a négerek szdamara, kizarasuk a nyilvanos szérakozéhelyekrél, kézlekedési eszk6z6kr6] stb. A ~ szellemében folytattaék a kiilénbézé fasiszta csoportok a négerellenes pogromok, a lincselések szervezését, melyekben @ 20. sz. folyaman kiiléndsen a Ku-Klua-Klan nevi szervezet vett tevékenyen részt. Az USA demokratikus eréi harcolnak a ~ ellen. Jiménez [himenesz], Juan Ramén (1881—1958): spanyo!] k6élt6, Nobel-dijas, a modern spanyol kéltészet kival6é képviseléje. A fejlédésben megrekedt spanyol irodalom megujitaséra és az Uj eurépai 4ramlatok befogadaéséra térekvé ,,98-asok’’ irodalmi mozgalmanak egyik vezéregyénisége volt. Impresszionista, szimbolista elemekkel telitett kéliészete szamara felelevenitette a
spanyol népdal és népi romance forméit. Verseiben (Sdérga tavasz, vAlogatott kélteményei) és ritmusos k6lt6i prézajaban (Platero meg én, andaluz elégia) a spanyo] nyelv minden szépsége, sziildéféldje, Andalizia tajainak és embereinek szeretete 61. A spanyol polgdrhaébortban a kéztdrsasag oldalara Allt, Franco uralomrajutdsa utan D-Amerikdéban keresett menedéket. Jin, Sang, Sang-Jin: dkori kinai Allam, az uralkoddé dinasztia, valamint az d4llam teriiletén 616 torzsek egyiittes
elnevezése. Ez az elsé korai kinai rabszolgatarté dliam a Sarga-folyé6 (Hoangho) kézépsé szakaszan i.e. 16. sz.ban alakult ki a felbomlé ésk6zésségi tarsadalom alapjan. A korldtozott szimu régészeti és frasos anyagok alapjan megiallapitotték, hogy a lakosség féfoglalkozasa a foldmiivelés és az Allattenyésztés volt; ugyanekkor megindult a kézmiiipar kiilénvalasa, és megjelent a cserekereskedelem is. A tarsadalom alapvetoen két osztalyra : arabszolgatarték és a rabszolgak osztélyara bomlott, emellett a falukézdésségekben megmaradt a szabad parasztok viszonylag széles rétege; az dllam élén
Joao Pesséa @ legfelsé katonai és valldsi hatalomma! felruhazott uralkodé 4llt. A ~ Allamban alakult ki a hieroglifikus
frés
—
amint
ezt az dsatésok
sordn
napfényre
keriilt
llati csontokra és teknésbéka-pdncélra rétt szévegek bizonyitjak. A kérnyezé torzsekkel vivott hosszu hare, valamint
a belsé ellentétek
folytén az i. 6. 11. sz.-ban
a ~-dinasztia és a ~-térzsek uralmdt a Csou-dinasztia és az altala szervezett uj 4llamalakulat valtotta fel. Jinesuan ; varos Kinaban a Hoangho egyik fattytaga mellett, Lancsouté! EK-re. L: 120 000 (1958). Ninghszia
Huj AT gyorsan
fejlédé székh.-e.
Mezdgazdasdgi
vidék
kézpontja boér-, élelmiszer- és gyégyszeriparral. Fontos 4llomaés a Lancsou—Paotou vasttvonalon. jingo [dzsingou]: a szélséséges, tulzé hazafiak angol gunyneve. Hredete az 1877—79-i orosz—térék haébort& idejére, egy London mulatdéiban gyakran énekelt oroszellenes gunydalra vezetheté vissza, amelyben refrénszertien fordult elé6 a ~ szé.
Jinnah
[dzsinna], Mohammed
Ali (1876—1948) : indiai
politikus, a Moszlim Liga vezetdéje, az indiai mohamedan nagybirtokos osztaély képviseldje. 1940-t6] dnallésagot kovetelt Pakisztan szimara. 1947—48-ban Pakisztan elsé fékormanyzdéja volt.
Jiranek, Milos (1875—1911): cseh fest6. Tanulmanyait Pragdban és Paérizsban végezte. Mtvészete a francia festészet hatas4ra az impresszionizmushoz 4ll kézel. Jelentés tajkép-, zsaner- és portréfestd, de foglalkozott litografiaval, rézkarceal és fametszettel is. Jirasek [jirdszek], Alois (1851—1930): cseh realista iréd. Rendkiviil népszert térténeti regényeiben és dramaiban a huszitizmus koraét és a 18—19. sz.-i nemzeti fiiggetlenségi mozgalmakat elevenitette fel. Mtivészi célja a nemzeti 6ntudat élesztése volt. A huszitizmust a hagyomanyos burzsoé értékelést6] eltérden nem elsésorban vallasi, hanem
népi mozgalomnak
Abrazolta,
a nemzeti
és tarsadalmielnyomas ellen harcolé népi hésékkel. Stilusat a népnyelv mély ismerete gazdagitotta. (A kutyafejuek, Mindenki Vitézek, zsoldosok Az apa, drama.)
ellen, Sététség, A kines, regények; és huszdrok, valogatott elbeszélések;
Jiskra, Jiszkra, Giskra, Jan z Brandysa (15. sz.): cseh hadvezér. Egy ideig a huszitak oldalan, utébb a Habsburgok zsoldjaban harcolt. Huszita eredetti seregeivel Szlovékia (az akkori E-Mo.) nagy részét megszdllva tartotta 1440-t6] 62-ig. 1462-ben Maros vidéki birtokadomanyok fejében Métyds kirdly szolgélatéba Allt.
E-Mo.-i harcait A.Jirdsek csehiré Brairstvo (Testvériség)
ce. regényében dolgozta fel. Jiu [zsiu]: roméniai folyé, +Zsil. jiu-jitsu [dzsiu-dzsicu] (jap.): —-cselgdncs jivare [hivaro]: D-Ecuadorban 616, a fejlédés rendkiviil alacsony fokén 4116 indidn toérzs, > feivaddszatrdt ismert. Joachim Jozsef (1831—1907): vilaghiré hegedimtvész és pedagégus. A berlini zenei féiskola igazgatéja volt. Mendelssohnnal,
tartott
baradti
Schumannal,
kapcsolatot.
Liszttel
Mint
és
virtwéz
Brahmsszal
és kamara-
miivész nagy sikereket ért el. Vondésnégyese vildghirt. Brilians — részben magyaros — heged‘imtiveket, Mozart-, Beethoven-,
Joachim
Bralims-koncertekhez
de Floris, Gioacchino
cadenzékat
da
Fiore
(kb.
stb. irt.
1145—
1202): kaldbriai (Olaszo.) cisztercita ap&t. Profetikus jellegii irataiban szigori egyhdézi reformokat kévetelt, s a Szenthaéromsaégot csak erkélcsi egységnek tekintette. Tanitésait az 1215-i laterani zsinat elitélte. Kényveinek nagy hatasa volt a Ferenc-rend szigortan aszketikus, un. obszervAns csoportjaiban is. Ezek a joachimita eszmék-
bél a pdpai hatalom megsztinésének és a feuddlis rend bukdésénak kézeli bekévetkezését olvastak ki. 1268-ban a papa megtiltotta ~ kényveinek olvasdsét. — Nézetei szazadok mulva is hatottak, igy pl. T. M/dinzerre is. Joao Pesséa [zsu&éu poszéa]: varos, a braziliai Paraiba Allam
székh.-e,
az
Atlanti-dcean
mellett,
L:
90006
(1950). Cabedclo kikétével egyiitt 121 000 (1951). Gyapot-,. sisdlkender- és cukorkereskedelem.
Jb Jéb, Hidb:
az Oszdvetség ~ kdnyve néven ismeretes
részének legendas hdse. Az elbeszélés szerint isten gy6trelmes csapdsokkal tette prédbara, 6 mégis hi maradt hozz&, s végiil visszanyerte egykori boldogsagét. Térténete sz4mos irodalmi alkotdés szimara nyujtott moti-
vumokat. Job
(+még
Déniel
Hidb-hir) (1880—1955):
vendezd,
szinigazgatd,
dramairdé. Ujsgiréként kezdte pdlyéjdt. 1907-161 a Vigszinhéz rendezdje, 1921-16] 1939-ig, majd 1945-t6] 1949-ig mitivészeti igazgatéja volt. Lranyitasa alatt a szinhéz a polgari izlés legkiilénbézébb 4rnyalatait szolgaélta ki. A
20-as
a
Vdnya
években
szinre
bdcsit sajdt
1913 ; Oszi vihar, 1918.
hozta
Csehov
torditasban.
dramait,
Dramaéi:
kéztiik
Orgona.
Jobahaza: 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j., L: 610 (1960). Va.: Farad. Jobbagy Karoly (1921— Vie kolté, Jézsef Attiladijas. (feltémaddas, Hajnali viadal.) Jebbagyi: 6tk., Négrad m., pdsztdi j. a Zagyva vélgyeben. L: 2240 (1960), féként ipari munkas. jobbagysag: a parasztsdg feudalis, féldesuri fiiggésének rendszere. Eurédpdban a korai k6zépkorban alakult ki részben a rdédmai_ birodalomban létrej6tt —-colonatus intézményébdl, részben az déskézésségi rend (nemzetségi tarsadalom) felbomldsa soran.
A
szabad parasztok ~ba déntése — néhany kilénleges helyzett teriilettdé! eltekintve — a 9—12. sz.-ban tértént meg. A jobbagyparasztok: a feudalizmus elnyomott, kizs4kméanyolt osztalyanak tagjai fiiggd allapotba keriiltek a féld kisajatitasa és aszemélyi fiiggés (—+gazdasdgon kiviili kényszer) révén. Ny-Eurépdban eredetileg két f6 formaja alakult ki: az un. ,,szabad jobbagyok”’ (francia: vilain, német: Horig) fiiggése lazabb volt, mint a jdérészt rabszolgakbdl
meghataérozott adét: un. urbért (terményben, ill. pénzben) fizettek; robotot (munkajaradék) s kiilénbézé un. ajandékokat adtak. Az ,,drékés jobbagyok” helyzete Altalaban sivolt:
terhei mellett
a szabad
a személyi
szamolta fel. — Mo.-on a~a 10—11. sz.-ban jétt létre. Gyorsitotta a folyamatot, hogy a honfoglalaskor itt é16 szlav lakossig zéme mér jobbagyi helyzetben volt. Mo.-on a~ kezdetben két rétegb6l allott. Azokbdél a rabszolgdkb6é! (szolgak, lat.servi), akiknek a féldesurak féldei adtak, és robot, valamint terményaddék fejében 6nallé gazdalkodaést engedtek nekik, de féldjiikrél nem kéltézhettek el. A masik réteg a sajat fdlddel, ill. jész4ggal bird, lesiillyedé szabadokbél 4Allt (in. szabadok, lat. liberi), akiket hasonléd szolgdltatésokra kételeztek, viszont szabadon kéltézhettek. (Mo.-on a 11—13. sz.-ban a jobbagy [jobbagio] d4ltalaban még személyes fiiggésben 4ll6é eldkelé szabadot jelentett.) A 13. sz. folyaman a gazdasagi fejlddés és a parasztsag harca eredményeképpen a fiiggd paraszts4g egésze kivivta a szabad kéltézést. A 13—14. sz.-ra létrejétt a jogilag egységes, szabad k6lto-
adtak,
és évente
néhany
nap
robotta!
ket (erdéket, legeléket), ill. ezek hasznaélataért is fizetést
Magyar jobbagy a 16. sz4zadban (6ltézete ing, labéan
bocskor;
fametszet)
figgésbéd] szokasjog sem korlatozta, nem
k6ltézhettek el a foldesur birtokardél, hazassagot csak a foldestr engedélyével kéthettek, ingés4gi 6rdkésédési joguk is korlatozott volt. A legsulyosabb esetekben az 6rékés jobbagy, ill. csaladtagjai kulon-kiil6n is eladhaték v. eleleserélheték voltak. — A ~ helyzete Ny-Eurdédpdban az arutermelés fejlédésével jelentésen enyhilt. Az d4rutermelés és pénzgazdalkodas terjedésével a jobbaégyok kiilénféle terhei kéziil mindinkabb elétérbe kertlt, majd uralkodévé valt pénzbeli
derekéig megmaradt a ~ ; a cdri Oreszo.-ban csak az 1861-i jobbagyreform sziintette meg, az orosz parasztség jobbagyi fiiggéségének maradvdnyait azonban teljes egészében csak a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom
tartoztak. A jobbagyok felett az un. wriszéken sajat féldesuraik biraéskodtak. — A mezégazdasagi 4rutermelés megindulaséval a ~ egy viszonylag vékony rétege meggazdagodott, nagy témegei azonban elszegényedtek és zsellérekké valtak. A témeges elnyomorodaést fokozta. hogy a foldesurak névelték a pénzterheket, és utdbb sajat gazdaségaik szamara kezdték kisajatitani a kézés fdlde-
jobbagyok
a
zotlenebbiil alakult a ~ helyzete Kézép- 6s K-Hurdépa szamos orsz4géban. A feuddlis viszonyok e tertileteken sokkal tov4bb maradtak fenn, mint Ny-Eurdpaban. A féldestri 4rutermeléshez sziikséges ingyen munkaeré biztositaésa az un. mdsodik ~hoz, a jobbagyok réghéz kétéséhez vezetett. K-Hurdédpa egyes orszagaiban a 19. sz.
,ajandékok’’-at
eredé szolgdltatasokkal is tartoztak; terheiket az uradalmi
Magyar jobbagy (fametszet 1600 -bdl)
st jelentette, az adézék személyi fiiggésének gyengitlés6t eredményezte, s felszabaditaésuk utjat egyengette (személyi szolgdltataésok megvéltésa, k6ltézk6dési jog stb.). Ez legkorébban Anglidban, Franciao.-ban, Itdlidban, az eurdpai kontinens Ny-i részén kdévetkezett be, de a ~ intézményét csak a polgari forradalmak sz4molték fel. — Jdéval kedve-
zési ~, melynek f6 terhei is nagyj4ban egységesek voltak. A kirélynak adot, az egyhéznak dézsmdt, a foldesurnak pedig cenzust, kilencedet, kiilonbézé természetben:
lett un. ,,drdk6s jobbaégyoké”’ (francia: serf, német: Leibeigener). A »szabad jobbagyok’’ sem rendelkeztek a féld tulajdonjogaval, politikai jogokkal, és a foldesur joghatdésdga ala tartoztak. A fdldestr tulajdonat képezé féldb6! mtivelésre nekik juttatott fdld (jobbdgytelek) utdn
lyosabb
jobbagysag
512
adéz4s;
ez,
bar
gyakran a terhek silyosbodé-
koveteltek. A15.sz.-ban a féldesurak a szabad kéltézkédés megsziintetésére torekedtek. Az 1514-i Dédzsa vezette parasethdboru utan a réghézkétést térvényben is kimondottak. — Az ujabb 6rékés ~nak a fdldestri 4rutermeléssel ésszefiiggé rendszerét (az un. mdsodik ~ot) s vele a parasztok tényleges réghézkétését a majorsdgi gazddlkodas fellendiilése szilarditotta meg. A térdk6k kiverése utan (a 18. sz. elején) megindult az elnéptelenedett teriiletekre a jobbagyok vandormozgalma. A stiribben lakott északi varmegyék drékés jobbagyaiszokve telepiiltek lea volt hddoltsag teriiletén. Az Uj nagybirtokosok eze-
ken kivul még telepitésekkelis névelték jobbagyaik szamat. A18.sz. folyamaén ujbdél két témbre oszlott a
mo.-i ~. maradtak
A régi telken tovabbra sem
kéltGzhettek
el,
bar
az
elmult szazadok alatt felaprozédott atelek, s tébb-
ségiik esak 1/,, 1/,, sot 1/;, telken (lényegében a zsellérnél nem jobb helyzetben) élt. Az Gjonnan meg-
Magyar
jobbagyasszony
(fametszet
1600-bdl)
SES
jobbagytelek
telepedeti jobbagyok nagyobb fdldteriiletet (legalabb egy egész telket, de gyakran kett6t-harmat v. esetleg még tobbet is) kaptak, a szabad kéltézkédés biztositasa mellett egyéb
kedvezményekben
is részesiiltek
zott idére szél6 adédmentesség, tasok stb.). Ugyanakkor a ndvelése érdekében névelték a majorsagi foldeket, egyre tébb fdldet rabolva el a jobbagyoktél, ami nagymértéknen tokozta a zselléresedést. Maria Terézia —wurbérrendezése az 1760-as években a foldesuri kizsakmanyolas tovabbi fokoz4sanak igyekezett gatat vetni az Allami adébevétel érdekében (a majorsagi foldek utan ui. a nemes nem fizetett addt). Hz az intézkedés lényegében
(pl. meghatdro-
mérsékeltebb
féldesurak
szolgalta-
drutermelésiilk
széntetraklorid,
laboratériumokban,
&llamban,
féként
indiai
a Thar-sivatag
analitikai
Rajasthan
DK-i
részén,
Bikanertél D-re. L: 181000 (1951). Elelmiszer-, fémfeldolgozé és kézmitipar, gabonakereskedelem. Vasuti esomdpont. Sok mtiemlék. jodlizas : az alpesi orszagok (Ausztria, Svajc) lakoi k6éz6tt elterjedt énektechnika és dallamsajatsag, mely technikailag a mell- és fejregiszter hangjainak stiri valtakozasa. Szdveg nélkil v. értelmetlen éneklé-szétaggal (pl. hollari-hollahé) éneklik.
az idében,
mindaddig
Kémiai
(Radzsasztén)
sem
a dualizmus,
az ellenforradalmi rendszer idején nem A nagy paraszti tomegek fdldtelenségét
egyes,
(alkohol,
célra nagyobb mennyiségti ~ fogy. Jodhpur [dzsodpur]: varos az
sedélye nélkiili hazasodast; kimondta, hogy a jobbagy Magyar jobbagy a 18.sz. végén javaival szabadon rendel(Townson angol utazd konyvébél) kezhet, mesterséget tanulhat, és az wtrbérrendezésbeni régzitett szolgaltatasokon felil semmit sem kételes teljesiteni. A 19. sz. elsé felében a féldbirtokos nemesek (féleg a k6zépbirtokosok) az + 6rékvdlisdg rendszerével kivanték megsziintetni a ~ot. Ez a konzervativ nagybirtokos féurak ellenzésén meghiisult. A ~ot csak a polgaéri forradalom sz4molta fel 1848-ban. Az urbér eltorlésével azonban csak a telkes jobbagyok jutottak foldhéz, nem kapott féldet a jobbagytelek, ill. a haz nélkiili zsellérek tomege. Nem rendezték a majorsagi féldre telepiilt zsellérek helyzetét, a tizeddel egyiitt nem térélték ela sz6lédézsmat, nem intézkedtek az irtvanyféldekrél, a volt jobbagyok erdé- és legeléhaszndlatardl stb. A forradalmat vezetO nemesi réteg a jobbagyoknak juttatott fdldért valtsagdijat igényelt, s azt az Allamra héritotta at (—foldtehermentesités). A szabadsdgharcot levero Habsburg abszolutizmus kénytelen volt a ~ eltérlését tudomasu} venni, de a stlyos feudélis maradvanyok gyékeres
lizmus
olddszerekben
hasznaéljak, amelyb6l a jodidok vizzel kioldhatok,
tinktura).
a ~ot, de biztositotta a szabad kéltézést, a foldestr en-
ebben
szerves
kloroform stb.) j6l oldédik. A halogének k6zétt a legkevésbé reakcidképes ; hidrogénnel csak nagyobb héfokon egyestil ~hidrogénsavva (HJ), fémekkel kénnyebben alkot vegyiiletet. Fémekkel és hidrogénnel alkotott vegytileteiben egyvegyértékt, oxigén tartalmu vegyiileteiben harom-, 6t- és hétvegyértékt is lehet. Szabad allapotban a természetben alig fordul eléd, A ~hidrogénsav si (jodidok) is esak kis mennyiségben szétszértan talalhatok. Hldfordul a tengervizben, amelybdl egyes tengeri névények szervezetiikben halmozzdk fel. Az emberi szervezet pajzsmirigye is tartalmaz ~ot. Eldallitasara leginkabb a tengeri névények elégetésével nyert majd az oldatbé] a ~ klérgazzal felszabadithato. Sok ~ot allitanak elé a —chiler salétrom kristalyositasakor nyert anyalugbdl is. A jodidokat gyégyszerként hasznaljak, az elemi ~ alkoholos oldata fertétlenité szer (~-
delkezései nem akadalyoz1ak meg a tovabbi féldrabiast (pl. az irtvany- v. un. maradvanyféldekét stb.). IT. Jézsef 1783- és1785-i jobbagyrendelete sem sziintette meg
sem
alig,
hamut
wsak a tényleges helyzetet cdgzitette, s fogyatékos ren-
rendezésére
jeg
tovébb
él6
ill.
kerilt sor. s a feuda-
maradvanyait
jodoform, CHJ, : sarga szint, 4thatd kellemetlen szagu kristalyos anyag. Vizben alig oldédik. A metan trihalogén szarmazéka. Gennyedd sebek kezelésére hasznaljak. jodometria : —térfogatos elemzés Jodrell Bank ) : a manchesteri egyetem (Nagy-Britannia) radidesillagdszati kardnak kisérleti Allomaésa. Radidteleszképja tizembehelyezésekor (1957) a vilig legnagyobb iranyithatéd radiédtaveséve volt. Fémhaléb6él késziilt parabolatiikrének fesztavolsaga 76 m, és a talaj felett k6rilbeliil 50 m magasan van. 4 db 25 léerds motor mozgatja korsineken. Feladata a Tejutrendszer és az extragalaxisok sugarzésanak mérése, a Nap és bolygék rédidfrekvencids észlelése, meteorok radarmegfigyelése, valamint mesterséges holdak és trrakéték nyomonkévetése. (+mdg rédidcsillagaszat )
jodszim : zsiradékok
telitetlen
zsirsavtartalmanak
jellemzésére szolg4l6 kémiai 4llandé ; az a g-okban kifejezett j6dmennyiség, amelyet 100 g zsir v. olaj meg-
hatdrozott kisérleti kériilmények k6z6tt megk6tni képes. A
zsirok
Altalaban
kis ~uak,
az
olajok ~a
kézepes,
a sz4rad6 olajoké (pl. lenolaj) nagy. jodtinktdra : 5% jéd és 2% kaéliumjodid sétét vorésbarna szinti alkoholos oldata. Kiilsdéleg fertdétlenitéként alkalmazz4k. Nagyobb mennyiségben mérgezo. Jofan, Borisz Mihajlovics (1891— ): szovjet épitész ; Sztdlin-dijas.
191l-ben
végezte az odesszai mitivé-
sza-
szeti iskol4t, majd 1916-161 a rémai Képzomiivészeti Foiskola épitészeti tagozatanak volt hallgatdja. 1924-ben
jobbagytelek: a feudalis foldestr Altal termény-, munka-
tért vissza az SZU-ba. Moszkvai lakdéhazak épitése mellett
v. pénzjaradék fejében a jobbaégynak mtvelésre atengedett féldteriilet. Belséségbdl (hazhelybol, kertb6l) és kiilsdségbdl (szantd) allt. A ~ nagysaga koronként és teriiletenként kiilénbézé nagységu volt. (+még jobbdgysag)
szovjet pavillonjét tervezte. A haébort utén Novoroszijszk és Sztaélingréd ujjaépitésének tervein dolgozott.
esak a felszabadulast molta fel.
jobboldali:
kévet6
(politika)
—-féldreform
Altalaban
(1945)
a reakcids,
haladas-
ellenes part, személy v. magatartés jelzdje (>még baloidali). Onnan ered, hogy az ilyen partok képviseldit egyes polgari parlamentekben a jobb oldalra iltették. (A jobboldali elhajlast
jockey
:
—elhajlés
—zsoké
jéd (gor. *ibolyaszint’), kémiai
elem.
alatt.)
Rendsz4ma
J: 53;
a halogének k6zé atomstlya
126,91.
tartozo Sotét
ibolyaszinti, csaknem fekete, fémesen esillogd, kristélyos szerkezetti nem fémes elem. Mar szobahémérsékleten is parolog, ezért jellegzetes szaga van. Hevitve megolvadas nélkiil ibolyaszini géz6kké alakul &t (szwblimdl). Vizben
33 Uj Magyar Lexikon III.
1937-ben
a p&rizsi,
Joffe, Abram
1939-ben
a New York-i vilagkiallitas
Fjodorovics (1880—
): szovjet fizi-
kus, Sztdlin-dijas, az SZU tudomanyos akadémidjanak tagja, egyetemi tandér. Nagy elméleti és gyakorlati jelentéségti eredményeket ért el a dielektrikumok, fél-
vezetékelektromos tulajdonsdégainak és a kristalyok mechanikai tulajdonségainak tanulmanyozasaban. Joffre [zsofr], Joseph Jacques Césaire (1852—1931): francia taébornagy. Az I. viladghabort idején 1914-t61 16-ig a francia hadsereg féparancsnoka, az 1914-1 marne-2 esata gyéztese. 1918—20-ban a szovjetellenes intervencié egyik szervezdje volt. jog: az uralkodé osztaly akaratat kitejez6, az allam Altal
kételezévé
tett, frasba
foglalt
v. a jogalkaimazé
szervek gyakorlatéban kitejezédé magatartasi szabalyok dsszessége. Térténelmileg akkor jelent meg, amikor a
magantulajdon kialakulésdval az addig egységes dskézésségi tarsadalomnak osztAlyokra szakadasa létrehozta az uralkodé osztaly politikai szervezetét : az Allamot. Az uralkodé osztdly érdekeit kifejezé magatartasi szabilyokat az Allam alkotja meg és latja el szankcidéval, biziositja kényszerité erdével is megtartasukat. A~ mint
a felépitmény része, a tarsadalom alapjat képezé termelési viszonyok fejlédése soran maga is 4llandéan valtozik, fejlédik ; mindenkor sajat alapjét erdsiti, szolgalja, és visszahat arra. A ~nak ez a szolgdlati szerepe a kizskmanyoldson alapuldé tarsadalomban abban nyilvanul meg, hogy biztositja a kizs&kmaényolé kisebbség uralmat, a kizsAkmanyolds alapj&t képezé6 magaéntulajdon szentségét, a lakoss4g tulnyomdé tébbségét kitevé dolgozék fékentartését és kizsdkmanyolasaét. A szocialista ~, amely a szocialista forradalom gyézelmének eredménye-
ként jén létre, a lakosség tulnyomé tébbségének, az antagonisztikus osztdlyok megsztinése utaén pedig az egész tarsadalomnak akaratét és érdekeit juttatja kifejezésre. Aszocialista ~ 3 tarsadalmi tulajdonra épiil, el6mozditja az embernek
szamolas4t,
ember
Altal valé kizs4kmanyoldsanak
biztositja a szocializmus
fel-
tervszeri épitését,
a tarsadalom szocialista rendjét és a szocialista demokratizmus érvényestilését. (még jogtiriénel, jogtudomdny )
—
Irod. M. A. Arzsanov: Allam és jogelmélet. 1951. joga : J. idealista
indiai filozdfiai iskola, mely a féldi vilagtél valdé elfordulast és az istenséggel valé egyesiilést helyezi tanitésainak kézéppontjéba. Gyakorlatanak kiindulédpontja az a feltevés, hogy az ember fizikai és szellemi d6sszpontositas utjan természetfeletti képességekro tehet szert. Hatasa tulndétt Indian, befolyassal volt sz4mos idealista filozdéfiai irényzatra (pl. az wjplatonizmusra) és a spiritizmusra. — 2. az idealista filozdéfiai keretekt6] kiilénvalt légzési és tesitartasi gyakorlatok rendszere, mely hata (v. hatha) ~ néven vildgszerte széles kérben elterjedt. Osi célja a test feletti teljes uralom megszerzése (ezen alapulnak pl. a fakirok teljesitményei). Felteheté, hogy a hata ~ gyakorlésa kézben az ember a szokdsosnal sokkal tébb levegét sziv be, s az oxigénbdség kedvezéen befolydsolja a szervezet miikédését; a ~-testtartasok masszazsszeruien frissitik az altalaban elhanyagolt belsé szervek miikédését, a ritmikus légzéssel pedig a légzékézpont szabalyos mtikédését lehet elérni, ami eldsegiti a kézponti idegrendszer szabalyos mukédését is.
jogakadémia:
a felszabadulas
elétt Mo.-on a jog- és
Allamtudoményok tanitAasaval foglalkozé négyéves f6iskola volt. Tanulmanyi és vizsgarendje egyezett az egyetemi jog- és allamtudom4nyi karokéval, de doktori cimet és egyetemi magantanari képesitést nem adhatott. A ~k tébbsége egyhazi vezetés alatt Allott, igazgatasuk és a tanszékek betéltési joga a fenntarté egyhazi hatdsdgot illette. Az I. vilaghdboru eldtt Mo.-on 10 ~ volt, az I. vilaghabort utan a felszabadulésig 3 ~ mik6édétt. jogalany : az a személy, aki részt vesz v. részt vehet valamely jogviszonyban; jogokat gyakorol v. kételezettségek terhelik. ~ok lehetnek a fizikai v. a jogi személyek, tovabba az allam. Bizonyos jogviszonyoknak esak fizikai személyek lehetnek az alanyai; jogi személy pl. nem lehet csaladi jogviszony alanya. (+még jogképesség)
jogalkalmazds:
az Allami szerveknek (ill. a jogszabé-
lyok 4ltal ~ra jogositott tarsadalmi szerveknek) az a tevékenysége, amellyel a jogszabélyt — mint Altal4nos normat — konkrét egyedi esetekre alakalmazzik. A ~ soran létrehozott hatarozat végrehajtdsdt allami kény-
szereszk6z6k
is biztositjak.
A jogalkalmazé
szerv a ~
folyamaidban: 1. megallapitja az iigy eldéniése szempontjabél lényeges tényeket, 2. kivdlaszitja a konkrét esettel dsszeftiggésben alkalmazandé jogszahalyt (jogszabalyokat), 3. a ténydllasnak és a jogszabalyoknak mérlegelése, ill. értelmezése alapjan levonja a sziikséges koévetkeztetéseket, és ezeket hatirozatba (itéletbe)
toglalja.
joghdleselet
O14
joga
(—jogérielmezés)
a
jogallam : a polgari jogtudomany igy never: azokat burzsod-demokratikus Allamokat, amelyekben az
Allami szervek és az egyes dllampolgérok
jogait és kéte-
lezettségeit a jogszabaélyok kimeritéen meghatarozzak, és amelyekben az allami berendezkedés jogilag biztositott védelmet nyuijt az egyes személyeknek az Allami szervek énkényével szemben. Valdjéban ez a védelem a tdkés tarsadalmi rend kévetelményeinek megfeleléen csak az uralkodé osztély tagjaira terjed ki. Az elnyomott osztalyokat és azok tagjait illet6 jog csak formalisan 4ll fenn. A~nak a burzsoé szemlélet szerint legfontosabb elemei: népképviseleti szerv és a ,,fiiggetlen” birdsag. A ~ intéz-
ményeit a fasiszta d4llamok formailag is megsztintették (a parlamenteket feloszlatidk), v. teljesen a végrehajté hatalom énkényes iranyitasa ala helyezték (pl. a birésagokat). A ~ fogalm&t a burzsoé jogtudomany a burzsoademokratikus 4llam idealisztikus eszményesitésére haszndlja fel; ezzel térekszik a burzsoa allam osztalyfelettiségét hangsdlyozni és tényleges osztalyjellegét leplezni. Joganszon, Borisz Vlagyimirovics (1893— ): kétszeres Sztdlin-dijas szovjet fest6é, a szocialista realizmus egyik legjelentésebb képviseldje az orosz képzémivészetben. 1958 é6ta az SZU Mivészeti Akadémidéjanak elnédke; az SZU_ népmiivésze. Miiveit, amelyeket pszicholdégiai elmélyiiltség és dramaisag jellemez, a szocialista épit6munka és a nép hési harcai ihletik (Kommunisidk kthaligatasa, Lenin beszéde a Komszomol Iil. kongresszusdn stb.).
jogar, sceptrum i
We
ets
Re i, i j Late! Leite A ae
Pos
svt
Ponca ‘
a re es =i
a
2! ue Eat
iadahigh
eyheeead ~ ‘ie St
nan!
a
aye
I
Ohl, tetas
ebiieio ke
seedy. Meet
i insted thcana) TUE
SIAL,
1Raompigtiaye.! eeesigey-
pokonme 8S
atte ae =Be at
}
PeAs re Th < sik.
ot
A
ae
74
Co
Lars
ae
‘2
‘
°
7
BY
‘cit
‘
,
wit 4%
cae,
Gap
wepe'\|
ie
'
a
Vuw
Kote
A
ov 4
A
7
e
f
ss ll]
ou :
wide § 8 ‘ a.
e¢
i
Give
i)
'
fia
inay
iy
a
eo
0
Lf ?
ala ORR = a9 wie: reage
agp
(af ck
ay
a A
Wie
Ye
‘
Rie
t 1
.
yest
he
Sash ek
Sedat
ae
To
&
pty
Pain ;
si?
lga
ype AM,
“ aa
¢ eee?
coauled
ania
Mabe Gries Beal
ee
Ty
ee,
ae
a
pepe 7
a
\ Psonee
nee.
i
=
Orizarsy
i
ée
bad |
wlareal \t
=
00k yh - Gace “a
aes ”
WAsa' th ae
t &
Ohi
‘sp
r
14’ Ohi
)
-
8
>
ia
i
;
'
oy
- 4
Cite
:
se
jer
ny
7
Sabon ads a aie = 3 i ' neilanas ;
jo OK
‘uPaeyt c(t
aee
Seine
hie eee
‘
ates’ 15 41) y
ta) i]
i
weet
:
Ae
.oe
otia
' a
;
=
Mie
Ciny re
lee
4
Bac a
.
ene
= dts iancbbespbp ei Be
nse
rephe
abn,
SY
Hy
awe
ed
an
.ig
:
N
“§ »
a
Joviiiy,
Seri
ear
+
2 ; eeny DG
wy ayy aoe
a
+
-
f
¢ te 48 smexyy | rey
snpagt}
Mieha aie ait
them @ want
ce a Lreleé vs
ie’
.
in 1%)
_
on
nog
oh
Pe ee / wil
i
* cddperegne deel a
pe emia a
ol ee
a pletal t= cali
_
2
ie!
paae et
pond alin eem4
hn Me
ae om
av4gieone
Sale nl
ho
S32 a dongcs ws) er
Nd ge KCnd ae
mittee
ye
Cae
hy
ute
coe Mad
fi
hate iaion
2
ef YON
hes tits a Maly myyierbagg |. asl walt - BM onA,ka ae Gy: ‘eial, hae . we maya
eh
ee
ey
soe
iets
eS mi beth /preg aaa a kee Nal y. nbd —hey 644520 esa! pat te awniy fee, !
Nee
_
in ty
Toauigont 31 pee bRoiaeed BA SeICG ie pei or aa the eth ean pV parhaes | tant extewiet) ts! saabeaiaati 9 4 ee 4
a
Swt Gi Napth aops Od gee sal onal esmee pte
> & fia
wets
i‘ 4 Pe Nee ale)
‘weet rire
pow = vapiessinetades ache? Sh) .@ PUSS abe ly, cep eps, Cle“ WSR Sehibaat Sangeet
‘>
a
ee
by
ara mies
levanatine ‘
ae oo a. ¥ ot Ce
oS
st pee Diane
alge
oh
ph myu ee * .- i wane
SS" ", gta uUe
© Wit, ah 4 vote ~ eto otek? Seal nal ttt
hese
LU
ee
poet
abe be ae.ta
af Sot
Rie bet a Aveta
ie,
necraty
ak
pbbhirisalinaie alo lptide, / i
7
ie
ese)
vee *
besa
a
PN
Se,
hirer
éftrviinas
eh
eR
bogie
iad?! 0.
yerer a sai
“perhcd ©
te
Pepa
on
GOLME 4Ohy
Faia re eon
ee. en a nh AMS By DE TG
ee
Pirie, % rib tyhes
%$: _
be’
eee
ee
fi
le
salient
Tt
rie
i
oe
nb a URLS
A ye
dk
a aes
ve Boeke
ite,
BO
x
bana
Mie
ian Gee) arp iaiatit lols dee , Pw mis depots. s,
.
«
airtel ep?