Csongrád megyei politikai füzetek. Megyénk negyedik 5 éves terve 1971-75

Citation preview

Csongrád megyei politikai "füzetek

MEGYÉNK NEGYEDIK 5 ÉVES TERVE 1971-75

A III. ötéves terv eredményei megyénkben (1966-1970) A IV. ötéves terv gazdaságpolitikai feladatai (1971-197S)

SZEGED 1971

Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1971. január 15-i ülésére előtcrjesztett í dsos beszámoló, a szóbeli referátum és a vita alapján összeállf totta: AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK GAZDASAGPOLITIKAI, VALAMINT PROPAGANDA ÉS MÚVELÖDÉSI OSZTÁLYA

\ Szerkesztette: BÁLINT GYULA

Fotó:

~\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ NL01334 11

BUZSÁKI FERENC ENYEDI ZOLTÁN OLÁH ENDRE DR. SOMOGYI KÁROLYNÉ

Eddig megjelent füzetek: MEGYÉNK 25 ÉVE MEGYÉNK IFJÚSÁGA A MUNKÁSOSZTÁLY, A NÖK HÉLYZETE MEGYÉNKBEK MEGYÉNK 4 ÉVES FEJL ÖDÉ SE -

TOVÁBBI FELADATAINK

Kiadja: az MSZMP Csongrád megy ei Bi zottságának Propaganda és Művelődési Osztál ya Felelős kiadó: dr. Koncz János 71-1199 - Szegedi Nyomda M egjelent 20 OOO példánYban

A harmadik ötéves terv eredményei megyénkben

Csongrád megye gazdasága az 1966-70-es tervidőszakban alapa népgazdasággal egyezően fejlődött. A gazdaságfejJesztési célok megval6sÍtásában az intenzifikálás is éreztette már hatását.

vetően

A tervidőszak elején - 1965-ben - megyénk ipari fejlettségének szint je alacsony volt, amely a Ill. ötéves terv során a gyorsuló ütemű fejlődéssel fokozatosan megváltozott. Legfejlettebb ipari centrumok: Szeged és Hódmezővásárhely. Az iparfejlesztési alap és egyéb források felhasználása elősegÍtette a kevésbé fejlett területek - Szentes, Csongrád, Mak6 - fejlődését és ezzel a területek közötti különbségek csökkeJi.tését. Szeged agglomeráci6jának előrehaladása miatt az infrastrukturális elmaradás fokoz6dott. A III. ötéves terv fő előirányzatai teljesültek. Amegye ipara

az országos' ütemet meghaladó mértékben

fejlődött,

a

mezőgazdaság

A szegedi Tarjántelep új lak6házai

s

fejlődése viszont némileg elmaradt az

' , nyeket a következők szeml'l'k orszagostol. Az elért eredmé , , etetI : - A beruhazasokra a termelő é " sI nem termel o szektorokban :1 tervezett 105 milliárd f ' kerü}t felha~ználásra. onntta szemben 15,4 milliárd forint - Az al16alapok brutt6 értéke 1970 . a 8, a mezőgazdaságban az 5 '1 ~~e az Iparban meghaladta ban elérte a 300 milli6 Ft ékml hard fonntot, az építőipar_ A" , ert et. z Ipan termeles több mint 40 ' 13-15 százalékkal nÖvek d szazal~kkal, a mezőgazdasági , az országos átl e ett "". t ermel ese 'l az 5 ev alatt . A z epnolpar citása több mint h' agna I gyorsabban emelkedett kapaA " ', aromszorosara nőtt ' c termelo agazatokban foglalkoztat' k ' 20, az építőiparban közel 60 sz' lékk l s~~bma a~ iparban be.n. A mezőgazdaságban a ne aza ,~to b, ml11t 1965ml11~egy 10 százalékkal az áll m .nyugdI)~s tsz-tagok száma pedIg 22 százalékkal cs6kk amI gazdasagokball dolg oz 6ké Az ". ent. ,orszag Ipan létszámának már .d ' gyenkben dolgozik A mezo" d ,mba) nem 4 szazaléka me'l' 'l'd . gaz asa-g an m ""d ' StabI Iza o tak a nagyu"zem " egeroso te k es . I VISZonyo k . C

,

A beruházások eredményeként jelentősen bővültek a termelő kapatitások: új gyárak épültek, számos meglevő vállalat bővült. Az ágazatok közül a leggyorsabb ütemű fejlesztés az iparban volt. 1970-ben az itt felhasznált összegek már több, mint háromszorosát tették ki az 1966. évinek. Öt év alatt összesen 4,4 milliárd forintot fordítottunk ipar fejlesztésre. Kiemelt jelentőségű volt a nehézipar, amely maga után vonta az ipar szerkezeti átalakulását. A nehézipar gyors ütemű fejlesztésével párhuzamosan korszerusödtek a hagyományos iparágak, a könnyű- és élelmiszeripar. Az elmúlt tervidőszakban előtérbe került az olajprogram, a lakásépítés és a kevésbé fejlett területek iparfejlesztése. Befejeződött a szegedi Textilművek rekonstrukci6ja, az EMERGÉ Gumigyár első üteme, továbbá a szegedi komplex gépkocsi-forgalmi telep, az Alföldi Porcelángyár Szaniter, Égetési-segédanyag- és Porcelánedénygyára, a Nagylaki Lemezüzem, a Szentesi Kontakta Gyár és a H6dmezővásárhelyi Furfurol üzem épÍtése stb. Egyedi nagyberuházásként megkezdődött a MTA Szegedi Bio16giai Intézetének és a Házgyárnak az építése. Az élelmiszergazdaságban 5,4 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, mely az összes beruházásnak egyharmada. Az élelmiszer-feldolgozás kapacitása bővült és modernizá16dott. Korszerűsö- ' dött a mezőgazdaság technikai bázisa, az állattenyésztés, több járulékos beruházás is megva16sult. Felépült · a szegedi új tej üzem, befejeződött a paprikafeldolgoz6 rekonstrukci6ja, a BOV szentesi gyárának bővítése. Folyamatban van 14 ezer szarvasmarha és közel 100 ezer híz6sertés férőhely építése. Befejeződött a Kurca belvízrendszer fej lesztése. ELÖTÉRBEN A SZÉNHIDROGÉN-TERMELÉS

A Szegedi Konzervgyár 10 6

ezer vagonos készáru raktára. Háttérben munkásszá1l6ja. a DELEP

Az új beruházásokkal, a foglalkoztatottság emelkedésével évente átlagosan 8 százalékkal termelt többet az ipar. Ez az ütem megfelel az 1966-os megyei pártértekezlet gazdaságpolitikai célkitűzé­ seinek. Az iparon belül az egyes ágazatok termelése differenciáltan nőtt, ami együtt járt az ágazati szerkezet kedvező irányú változásával. A nehézipar részaránya megnövekedett, termelése öt év alatt 90 százalékkal, ezzel szemben a könnyűiparé csak 10 százalékkal emelkedett. 1969-ben időlegesen visszaesett a termelés növekedési üteme. Ez f5leg a könnyűipari tevékenység stagnálásával függött össze. KiemeIt fontosságú a szénhidrogén-termelés. 1970-ben már egymillió tonna kőolajat - a hazai kőolaj termelés felét - és 170 millió köbméter földgázt termelt az algyői olajmező. 7

Az algyői olajmező óriás gáz tartályai

•

Az élelmiszergazdaságon belül az élelmiszeripar termelése 40, a mezőgazdaságé 13-15 százalékkal nőtt 5 év alatt. A feldolgozott élelmiszerek összetétele közelít a helyi nyersanyagforrások össze• tételéhez, amely egyre inkább az élelmiszeripar alapanyag-bázisát képezi. A mezőgazdaságban a ter'vezettnél magasabb átlagterméssel sikerült a kenyérgabona termelést stabilizálni. Biztonságosabbá vált a takarmánytermelés, főleg abraktakarmányb6l. Nem nőtt viszont a tömegtakarmány-termelés színvonala, s ennek megfelelően alakult az állattenyésztés. A sertéstenyésztés színvonala javult, de mennyisége - a ciklust figyelembe véve - lényegében véve nem növekedett. A szarvasmarha-tenyésztés ezzel szemben kis mértékben fejlődött, amely elsősorban a vág6marha és a tej tennelésében jut kifejezésre. CA sertéstenyésztési ciklus körülbelül 3 évenként vált egy maximális és egy minimális sertéslétszám között. A ciklus 1970-ben a maximum hoz állott közel. A tetőzés később várhat6 az eddigi maximumoknál magasabb szinten.) Ipari növényekből a termésátlagok emelkedésével nőtt a termés volumene. Ezen belül a cukorrépa és kender vetésterülete csökkent. Ezeknél a növényeknél a betakarítás élőmunka igényét nem sikerült számottevően csökkenteni, 8

Tereprendezés szőlőtelepítéshez a szegedi járálban,

t okoz. Gyors , .. k" termelesuk nagy gon do , "ld ütem' Igy az uzeme szamara l l " 1'1" d "tt a megyeben a zo segterben, a terv~zet~nek ,megle e. oen eJ3~4° százalékos területnöveked~s melés. öt ev atlagaban ml11t~gY30 'alékkal emelkedett. ]elent8s mellett a tenne~és vollln~en,; 2 '1d 'g~~~~elés mennyiségi növekedése, ezen belül a hajtatott pnmo6r4~o se 2 üveg felület _ amelyből 240 amelye;: ma má:, ~!n~egbáz _ ~e~Or;; ezer m2 f?lia .~latt folytatna~ , ezer m- korszeru noven~l'k ' ", llenére nem stkerult elore haladm " k A terv ,ceb ltuzese' t-Iegelőgazdálko e das ' ban es ' a, JU , h,a nagyuzeme . a vöröshagyma-termel~s "Ín, k~ 'tő mértékben a mezőgazdasag tf~ tenyésztésben. N em bOIvu / te ~gt k "zepes termelésnél is 'raktározast g 1'Olókapacitása sem. ie en egkme tO elt termék használati értéke , k emtatt so meg erm gon d o k vanna, I

••

?

csökken.

", .

lőüzemek

közötti differen-

Erősödött a mezogazda~~gl ktermt ek közötti különbségek foko'd' . A'" gyenge szovet eze e . kb jO:s k l fe'lődnek, legtöbbjü en az e~yciálo as IS.

z6dtak, ez utobblak csa . ~ssa.~ J k Az 1970-es év kedvezotszedí újratermelés feltétel~l IS hl~nyoznaZO"g' azdaságunk termelési és "" " k hata'sakent 'b len t'd o}arasana . egesz me K"l" "sen súlyos, hogy k oragazdálkodási színvonala vtsszaesett, II ono 9

ban élen jár6 tsz-eink egy része is mérleg-, illetve alaphiányossá vált. Előreláthatólag több évi megfeszített munka szükséges ahhoz, hogyamélypontról ezek a gazdaságok ismét az élvonalba kerüljenek. Az export növekedése az országos és megyei célkirozéseknek megfelelően gyorsabb ütemt'í volt, mint a termelés. 1970-ben azonban a kiszálIítások ütemének visszaesése miatt ellenkez5 tendencia. érvényesült. Ennek ellenére éves átlagban a növekedés üteme 10 százalék felett van. jelentősen változott az export szerkezete. Növekvő részarány t képvisel a nehézipar, amely az 1966. évi 6 százalékos aránnyal szemben 1970-ben 20 százalékot tett ki. Az exportnak továbbra is több, mint a felét az élelmiszergazdaság termékei adják. A gazdaságirápyÍtás jelenlegi rendszerének bevezetése után vállalataink egyre inkább el5térbe helyezték a szocialista orszáok piacait. Ez mindenekelőtt a szocialista piac stabilitásával (államközi szerz5dések), az előnyös értékesítés feltételeivel függött össze. Mindezek eredményeként a tervid5szak végére jelent5s arányeltol6dás következett be . a Jllegye gazdaságának exportjában a szoci alista piac javára.

A közlekedésben a növekvő szállítási igényekkel együtt gy~­ rapodott a szállítóeszközállomány, korszerűsödött a pálya- es úthálózat. A szállítás-hírközlés területén a harmadik ötéves tervben közel 1 milliárd forintot ruháztak be, a Diesel-vontatás aránya 45 3 százalékr61 71 százalékra, a tehergépkocsik száma 30% -kal; az au~6buszok száma 91 százalékkal emelkedett, a rakod6gépek sza.ma megkétszerez5dött. Ennek ellenére alapvető feladatának a vasútt é.s a közúti közlekedés az elmúlt időszakban nem tudott eleget tenm . A postai szolgáltatás is fejlődött ugyan, de néhéiny, szofgáltatftssal nem lehetünk elégedettek: hírközlés, telefon, levél- es htrlapkezbesítés stb . ..

NÖTT A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA

A me"'ye yorsütem{\ - de még nagyrészben extenzív jelleglí fejt) b I ' k"1lesz tése iparosÍtása együtt járt a foglalkoztatottsag nagyaranyu , , . b d l ' k ' , ~egszélesítésével. Ebben az evben az Ipar an o gozo szama mar haladja a 70 ezer f5t (kisil?,ar.os~kk~l együtt)" a,~ely 11 e~er fovel több mint az öt évvel ezelott! letszam. Az epltolparban ko zel hatvan 'százalékos (4000 f5) a növekedés. A mez5gazdaság szocialista szektorában ezzel szemben sajátosan alakult a foglalkozt~~ottság. Az állami gazdaságokban foglalkoztatottak és a nem. ny,ugdl)as ts:taok száma csökkent az elmúlt öt évben. Ugyanezen Ido alatt a szob ' , '/I vetkezetekben az alkalmazottakszama negyszeresere nott. Ez anna k hatására következett be, hogy az egyre b5vül5 tevékenységi körben mindinkább több olyan feladatot üzemen belül oldanak meg, , k , p éld'au l gep)av~tas, ,. " amelyet korábban külön vállalatok vegezte karbantartás; szállítás, növényvédelem stb. De ugyanakkor. novekedett az élelmiszer-feldolgozás és a különféle melléklizemágl tevékenysé~ is, amely, ~zé}es~te;te a f?glalkoztatási leh;t5s~g~t. A s70- . vetkezetek termeleSI ertekenek mIntegy 26-27 szazalekat melleküzemágak adják. I

AZ IPARI TERMELÉS FEJLESZTÉSI GONDJAI

A szegedi 10. számú VOLÁN és a XI. számtí Alltójavító Vállalat k omple x telepének tíj irodaháza 10

A munkaerő tartalékokat az ipari és egyéb ágazatok akadálytalanul felszívták, sőt a mz.;nk~erő. ;zükségl~t főleg az 1968-69-es, ~~ek­ ben egyes területeken, letszam,htfl;ykoz. lS vezetett . .Eh,~~z ,~ozza)arult a rövidített munkahetre valo atallas IS, mert a kleso Idoalapot sok vállalat létszámfelvétellel igyekezett p6tolni. 11

.. t~/'p~~?an a ~rvidőszak utols6 évében javult a termelékenység nove e e.sl ute~ne. vt év alatt mindössze 20 százalékkal n" k d cshk j amll1ek, e;~~:kénti át!aga alig több mint 3 százalék.°~a:o:16 felé~ yzet ,a~ ~pltolfarba~ IS. Az elért többlettermelésnek az iparban , az epltolpar an meg egyharmadát sem tudtuk a munka haté-

konyságának növelésével elérni. Az élelmiszergazdaságon belül a mezőgazdaságban a termelékenység gyorsabban nőtt, mint a termelés üteme, bár ebben az emberi munkát61 független tényez8, az id8járás is szerepet játszott. Egyes ágazatokban a termelőeszközök technikai tökéletesítése elmaradt a követelményektől. Az alkalmazott gyártástechnológiák, a gyártott termékek korszerűsége nem mindenütt kielégítő. A kézi munkát végzők aránya az indokoltnál magasabb. Az elmaradás legfőbb okai összefüggnek a megye adottságaival, a területi iparfejlesztés extenzív jellegével és a fejlesztés alacsony színvonalával. A III. ötéves tervben a termelés volumenét meghalad6 mértékben nőtt az áll6eszközállomány az iparban, amely egyértelmííen bizonyítja a hatékonyság nem kielégít8 mértékét. Még mindig sok a 20 évesnél öregebb, rossz termelékenységű gép és berendezés. Megyénk gazdasága nem hasznosította az elvárásoknak megfelelően a munka és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket sem! A termelésszervezésben lényeges el8rehaladás nem következett be. Ezzel szemben a mezőgazdaságban nőtt a termelési alapok hatékonysága. Emelkedett a zöldségtermő terület, az üvegházi és fólia alatti zöldségtermelés, nagyobb a gyümölcstermő terület. Mindez a föld jobb, intenzívebb hasznosítását jelenti, de a korszerlí állattenyésztési telepeken is jobb a tenyészt8i munka színvonala, hatékonyabb a termelés. Új és intenzív tartást igénylő szarvasmarha- és sertésfajtákat tenyésztenek. A mezőgazdasági üzemek re az jellemző, hogy szakemberek hiánya miatt nem tudják kihasználni a rendelkezésre álló technikai eszközökben, növény és állatfajtában meglevő lehetőségeket.

A megyében végbement dinamikus gazdasági fej18dés és struktúraváltozás hatására a lakosság jövedelme a banki kifizetések szerint évi 8-9 százalékkal emelkedett. A paraszti bevételek az átlagost meghalad6an növekedtek, melynek eredményeként a mez8gazdasági lakosság jövedelmi szintje elérte a bérb81 és fizetésb8l é18két. (Életkörülményekben, szociális-kulturális ellátásban a mez8gazdasági lakosság még mindig elmarad a munkás- és alkalmazottakt6l.) Az átlagkereseteknek az országoshoz viszonyított jelent8s elmaradása mérsékl8dött. Jelenleg az ipari átlagkeresetek az országos átlagkeresetek 90 százalékát teszik ki, az épít8iparban, az állami mez8gazdaságokban, a kereskedelemben és közlekedésben lényegében elértük az országos kereseti szinteket. A termel8szövetkezeti jövedelmek hosszabb id8 6ta magasabbak az országos átlagnál. Az új Lemezüzem csarnoka Nagy/akon 12 13

A szentesi Felszabadulás Termelő­

szövetk ezet kertészete

Új

víztorony H6dmező­

vásárhelyen

MEG VÁLTOZOTT FOGYASZTÁSI SZERKEZET, ÉLÉNK KISKERESKEDELMI FORGALOM A jövedelmi viszonyok alakulásával összhangban jelentősen nőtt a lakosság fogyasztása és megváltozott a fogyasztási szerkezet is. Az összfogyasztáson belül - egy főre számítva - a munkás- és alkalmazotti, valamint a paraszti lakosság fogyasztásában a III. ötéves tervünkben megjelölt tendenciákkal egyezően csökkent az élelmiszer és élvezeti cikkek fogyasztásának aránya (munkás- és alkalmazotti családoknál 46 százalékr6l 41 százalékra, a paraszti családoknál 51 százalékr6l 47 százalékra) és emelkedett az iparcikkekre, m{ívelődésre stb. fordított kiadások aránya. A lakossági fogyasztás jelentős fejlődését bizonyítja, hogya kiskereskedelmi forgalom növekedése gyorsabb volt az országosnál és közel 6 milliárd forintot tesz ki. (A terv mintegy 4,5 milliárddal számolt.) Az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom alapján megyénk

országosan a második. Ebben jelentős szerepe van a növekvő idegenforgalomnak. Az összforgalmon belül legdinamikusabban a vegyesiparcikkek értékesítése növekedett, évente több, mint 10 százalékkal. A tart6s fogyasztási cikkekkel val6 ellátottság ennek folytán a legtöbb cikknél meghaladja az országost. (Rádi6nál 5, mos6gépnél 7, porszív6gépnél 6, motorkerékpárnái 52, személygépkocsinál 6 százalékkal stb.) A fejlődés ellenére a kereskedelem munkája nem volt zavartalan. Különböző időszakokban más és más cikkeket nem lehetett folyamatosan kapni. Különösen a gazdasági reform bevetésének első évében nem találta meg a helyét a kereskedelem, ami kisebbnagyobb átmeneti ellátási zavarokkal járt. Ezért részben a kereskedelem vezetői is elmarasztalhat6k. A kereskedelmi há16zatfejlesztés terén is léptünk előre, a fejlő­ dés azonban elmarad az áruforgalom követelményeitől. A boltok , száma 138-cal, a vendéglát6 helyek száma 22-vel gyarapodott, a boltok összes alapterülete pedig 32 ezer négyzetméterrel. A kereskede-

lem bolthálózatának és technikájának fejlesztésére 453 - millió foforintot fordítottak, szemben a tervezett 300 millió forinttal. A hál6zat fejlesztésében különböző szektorok vettek részt, ami színesítette a kereskedelmi munkát, fokozta a kereskedelmi versenyt és növelte az áru alapot. A nagykereskedelem dernigrosz - azaz : kiskereskedelmi - tevékenysége nem fejlődött kielb ítően. Ebben az 9 anyagi eszközök hiánya és a kereskedelem ellenállasa, illetve annak retorzi6ját6l va16 félelem játszotta a döntő szerepet.

Nem léptünk előre a szállodafejlesztésben és általában az idegenforgalom jobb feltételeit megalapozó fejlesztések terén. 16

' k .,. ütt járt a ha'l'ozatf ej'lesztes A városközpontok rekonks~.r~'kcloJ~ egtYeru"letről va16 elvonásával. ' l" l 'gy az esz ozo mas d kOl1Centra asava, k"l' s k há16zatfejlesztése elmar a t. Ennek köve~kezfte en a, .u v: nö~ekedésének és számos egy~b A tartos ogyasztasl Cl e . , 'k" t' i ény A Jatényezőnek a hatásá,ra megnkőtt a s~o~galtk!~S~e~ra:Udjag kieÍégíteni.

'b

kk k

v ító-szolgáltató hálozat eze et az tgenye

KEDVEZÖ URBANIZÁLÓDÁSI FOLY AMAT

' , " Aml l:' " , b évről évre ""yorsult· a l ak asepltes. A Ill. oteves terv en dd' 01970 b 3700 A megy e la1966-ban 1957 lakás készült el, a l'g - tenk' k" "lt el (Terv' , l" t"k m'ntegy 13 ezer a as eszu. . b . '16dási folyamakásépítési tervet te Jesttet u, t 12 700! ) Az új l~kások t~bbsége - ,a .~egye ur a111za tával összhangba~ -; a v~ro~o~b~~ dfst1~:~~~ztalhat6. A villannyal és A közmővesl~es tere~ lS ej ~ 965 ' . 70 illetve 39 százalékról vízzel ellátott la~asl~kszama d tt . ~~lya~atosan korszerősödött 77, illet,:,e 53 szaza h~i, eme Se ke t . javult a közvilághás. Jelentős a régebbl elek~romos a ozat. ,o a 'k villamosítására. Többek ,összeget hasznaltak fel a f:l~ es ,a ta~ya 20 százalékkal a kisközött ennek érdekében bovl.tettek ml11te~; , " hálózatot. A házés közép- 50 százalékkal pedlg a nagy f el szu tslkegu , . f ' ' k ' a 17 százalékka eme ed ett. , tartaSl ,ogy aszt? szal~ ehaladás a gázfelhasználásban. Az új lak?,Szamottevo az e or , kk l é "l k Hódmezonegyedek már jobbára gázfőtési b~rend~zese i~duftuan~e~etékes gázvásárhelyen, Szentesen és' c son grad 0 n tS ,meg 11 600 ról 16 OOO fölé 6k szama ' A h'az t ar tásilkf ogyaszt f szo l ga'l tatas. d lackos O'áz (propán-bután) 0d tt Gyorsan eme e ett a pa o d l ' 'd lk eme e.e. , . l'" l tt több mint meg up azo ott -gyaszt61l1ak szama JS: me y ot ev a a , zer és jelenleg ~özel. 70 ~ ivóvíz ellátás. Elkészült a hódmezővásár)elentose.n Javu t ,ad' akó i vízmő. Ezzel szemben a csatornahelYI szentes l, csongra 1, m l d' , l' ll' 'b nagy az e mara as. 11ál6zattal ;ra ~ ~. at.ottsa ái~atá~ fejlesztés ére a 150 millió forintos z egeszlsegug'b szo gk 127 'millió forintot fordítottunk! A terv'(T

ik

í

r

". 1

l' lt a szentesi a csongelozranyzatta szem en csa , időszakban a cél~~t,ű~é~ elle;rí~. n:~e~a ~::k :~akói készUlt el! Le,ádi ed's, a szegedtkJfía;t .r1ngy:kt~z1minak fejlesztésében, a bölcsődei mara as van a

or laZl

.,

.

halad6an emelke-

J:~he~i~d~~~akev:~íton1to Jk~~~i t~~:e:srt::nder~,

gYlÓgr~ertár.

7, Makón a k6rház rekonstrukcióhoz 90 ágyas paVl on epu t e . " , , k kultúrális élete fejlődött. Felépítettünk és, ko~sz;rusl1:ettü~e~~ekülönböző típusú mővelődési otthont, szélesvasznuva al:~ 2

kÍtottuk át az erre alkalmas filmszínházakat. Apátfalván új mOZI épült. Elkészült a szentesi Tóth József színház, új színpad épült a szegedi szabadtéri játékoknak, megkezdődött a makói könyvtár építése, és az újszegedi szabadtéri színpad korszen'ísÍtése. Felépült a mártélyi művésztelep alkot6háza és a hódmezővásárhelyi kollektÍv műterem, Szegeden 10, H6d mezővásárhelyen 12 műtermes lakás épült képzőmtívészeinknek.

Megyénk gazdaságpolitikája a IV. ötéves tervben, 1971~75

Az Aida bemutatója a szegedi szabadtéri színpadon

Enyhült a túlzsúfoltság iskoláinkban. A középfokú oktatás javítása érdekében 42 tantermet létesÍtettünk. Jelentősen emeltük a kollégiumi férőhelyek számát is. (Középiskolai kollégiumokban 512vel, a felsőoktatási intézményeknél 750-nel.) Újabb felsőoktatási intézménnyel gyarapodott megyénk a szegedi élelmiszeripari főiskola: megalakulásával.

18

Az MSZMP KB 1970. július 15-16-i ülésén határozatot fogadott el a IV. ötéves terv irányelveir81. Célul tűzte a szocialista társadalom további építését, ennek megfelel8en az anyagi-technikai bázis b8vítését, a tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform , következetes alkalmazását, a dolgoz6k életszínvonalának emelését. E célok megval6sítása érdekében a Központi Bizottság kiemeIt feladatként határozta meg: - A munka termelékenységének növelését, a hatékonyság fokozását a termel8 ágazatok minden szektorában. - Az ipari és mez&gazdasági termelés korszerűsítését, intenzív . fejlesztését. - A gazdasági ágazatok versenyképességének fokozását a nemzetközi piacon, a hazai. piac sziiks~gleteinek kielégítését, a hústermelés fokozását. - A lakásépítés ütemének. meggyorsítását. A Központi Bizottság alapelvei érvényesek megyénk gazdaságára is. Ezért Csongrád megye IV. ötéves tervének gazdaságpolitikai feladataiban tükröz8dnek a népgazdasági terv alapvet8 sajátosságai és megyénk speciális adottságaival összefügg8 tennival6k is. Csongrád megye adottságai - a mez8gazdasági nyersanyagok, munkaer8, szénhidrogén, kedvez8 víznyerési lehet8ség, j6 közlekedési kapcsolatok, tudományos kutat6bázis stb. -, valamint a III. ötéves terv eredményei lehet8vé teszik, hogy megyénk a IV. ötéves terv id8szakában is az országosnál dinamikusabban fejl8djön. Területi gazdaságpolitikánkban ezért hangsúlyt kap a nagyobb hatékonyságra, a kapacitások jobb kihasználására, a megyén belüli területek arányos fejlesztésére, a helyi adottságok kiaknázására, az ipar és mezőgazdaság helyes arányának kialakítására való törekvés. így: - Az ipar részarányának további fokozása amegye gazdaságában, a nehézipar gyorsabb ütemtt fejlesztése. - Az ipar területi elhelyezésének javítása, kisebb városok további iparosítása, nagyközségekben ipari bázisok létrehozása, több községben ipari foglalkoztatási lehet8ség teremtése útján. 21

_ A lieruházási javak piacán mutatkoz6 feszültség csökkentése, új épÍtőipari szervezetek létrehozása, a meglevők kapacitásának bővítése, _ A szénhidrogénkincs kiaknázása és a helyi felhasználásához szükséges feltételek létrehozásának gyorsítása, _ Az élelmiszergazdaságon belül a mezőgazdaságban az átlagnál gyorsabb ütemű termelésnövelés, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelés, valamint a hústermelés gyorsabb ütemű fejlesztése, _ Az élelmiszerek helyi feldolgozása és az élelmiszeripar kapacitásának összehangolt fejlesztése. _ Az infrastrukturális fejlesztés gyorsÍtás ával a termelő ágazatok és a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Megyénkben gazdaságpolitikai céljaink teljeSÍtése érdekében az 1971-75-ös években több, mint 20 milliárd forintot fordÍtunk felhalmozásra. Ennek kétharmada a termelő és egyharmada a nem termelő ágazatok fejlesztését szolgálja, A termelő ágazatok közül az ipar 30, a mezőgazdaság 22-25, közlekedés kb, 10, az építőipar 4-5 százalékos részarány t képvisel. A nem termelő ágazatokb61 a legjelentősebb a lakásépÍtés lesz. Az összes beruházásoknak mintegy 20-25 százalékát fordítjuk erre a célra.

A Szegedi

22

Ház építő

K om b"mat ma k ett,'e felülnézetben, (T erv ezoNk': terv-Mélyépterv.)

É Tl-Ipar -

A Szegedi Kábelművek új üzemcsarnoka

23

I IPAR A. IV. ö~éves. tervi/dé>szak egyik legfontosabb célja amegye iparan ak llltenzIV fejlesztese, a többlettermelésnek mintegy 75-80 százalékban a munka termelékenységébé>l val6 biztosítása a míÍszakl' I l .. I k ' S~lllvona, az, uzem- es mun aszervezés magas szintre emelése. F!gy~lembe v~ve. a ,,!:egJje adottságait ali fejlesztés fő iránya az ipar sulyanak tovabbz novelese. Az alapveto celok elérése sokirányú és szerteágaz6 feladatot jelent. Ennek érdekében: I

~iztos.ftanunk kell a bé>vftett újratermelés feltételeit és a szükIA-Isegleteknek megfeleIé> termelést. Beruházási politikánkat en-

n~~ a. célnak kell alárendelni. Csökkenni fog a költségvetés~ol fmanszírozott, kiemelt (jelenté>s) beruházások száma.

-

-

Allamkölcsönbé>l (költségvetésbé>l) az 1971-75-ös években nagfobb jelenté>ségíí beruházásként megval6sul, illetve elkez~é>/d~~ a, ké>olaj- és földgázi~ari lé~esítmények 3600, a közmű­ epIto val!al~t 35,0, a szege~I Szalamig>:ár (új kapacitás) 400, a ~Z~~tesl. Sorgyar (elkezdes) 120, a hazgyár (befejezés) 160 mIlho forlllttal.

I I

B Az iJ?~r fejlesztését. megyénkben mintegy 7 milliárd forint - - s7~lgaIJa, ~~elybé>l Jelenté>s összeg a technikai színvonal emeleset ~z~lgaIJa. Az ehh~z szükséges feltételek megyénk vállalatalll~l csak részben allnak rendelkezésre, ezért azok fokozat~s .elo~e;,e~tése fontos t.erületi célunk. Hogy megyénk gazdasagz fejlodese ne maradjon el az országos fejlődéstől meglevő tartalékaink maximális kihasználására kell tör:kedni. A, modern techn~ka elterjesztését fé>leg azoknál a vállalatoknal kell a bankI szelektív hitelpolitikával szorgalmaznunk ahol a hatékonyság az átlagosnál gyorsabban emelkedik. '

I I

C Beru?áz~si politikánkban ágazatonként eltéré> elvek aIk al- _ mazasa llldokolt: - A. leggyorsabb ütemben - az Összes ipari beruházásoknak mlllt~gy. 65-?0 száza!éká,vat - a nehézipart, ezen belül is a szenhzdrogen-termelest es -feldolgozást fejlesztjük. Az ország ,terv;z~tt é:,es .~é>ol~jtermel~sének felét, a földgáznak 45 szazalekat teruletunkrol kell biztosítani. - Tovább a fo"ldh l kell . h javítanunk amegye enero'iastruktúráJ'át o , gaz e yI asznosItasat. A VIllamosenergia-szükséglet országos átlagban évi 8-9 százalékkal növekszik, ezzel szemben I

24

I

I

I

•

-

-

Csongrád megyében az ipar és mezé>g~zda~ág i~te?~ív Jejlé>dése miatt a villamosenergia-fogyasztas varhato eVI novekedése 11-12 százalék lesz. Hál6zatfejlesztésre (a kisfogyaszt6i fejlesztéseket is beleértve) a IV. ötéves terv során . mintegy 480-490 milli6 forintot fordftan~k. . A földgáznak jelenté>s szerepe lesz a helYI vIllamosenergIabázis kiépítésének megkezdésében. Ehhez szorgalma~zuk a gázeré>mű megépítését. A meglevé> tu~ományos bá~ls és .a helyi nyersanyag kedvezé> feltételeket Jelent a vegYipar kIfejlesztésére. I • I • Meglevé> gépgyártási b~~isunkat. amegye. sajatos Ig~nyel~ez jobban alkalmazkod6, foleg a fejlett élelmlszergazdasag szukségleteihez igazít juk. I •• I A könnyűiparban, amely megyenkben legtobb munkast fo?,lalkoztat, fontos az elavult gépek helyett modern termeloeszközök üzembeállítása. Ezért új üzemek építése helyett elé>térbe kerül a termelésjavít6 rekonstrukci6, korszerősítés, hogy ilyen m6don leheté>leg létszámbővítés nélkül legyen megoldhat6 a termelés emelése, az export fokozása és a hatékonyság emelése. Feladat a fejlesztési alapok és hite.lek felhasználásával a kialakult bázison a szükségletekhez Igaz.o~6 termelés biztosítása. A ruházati iparban mintegy 30 mIlh6 forint felhasználásával segítjük az ipar rekonstrukci6ját. Az országos számítástechnikai program megval6sításának elé>segítéséhez megyénkben kedvező leheté>ségek állnak. rendelkezésre. A sz~gedi tudományegyetemez: a. maten'latll~us­ képzésnek ha~yományai ~an?ak~ kibernetl~a~ ,laborat6num működik a flllommechamkal vallalatok bazIsan, azok továbbfejle'sztésével ipari hátteret lehet létrehoznunk. A szükséges feltételek előte~emtés/ével szorga~~na~u.nk és segítünk minden olyan kezdemenyezest, amely elosegm a program teljesítését. Az élelmiszeripar fejlesztését összhangba hozzuk a mezé>gazdasági termelés várhat6 alakulásával. Növeljük a magasabb feldolgozási fokú, előr.e c~omagolt és ,ko~szerű term~­ keket gyárt6 üzemek kap,acItasat. A lak