A Csongrád megyei forradalmi munkásmozgalom 1925—1929.

Citation preview

BÁRÁNY FERENC A Csongrád megyei forradalmi munkásmozgalom

.

1925-1929.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA

CSONGRÁD MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK TORTÉNETE

BÁRÁNY FERENC

A Csongrád megyei forradalmi munkásmozgalom

SZERKESZTO BIZOTTSÁG Ágoston József Csépányi Dezső Fehér István • Gaál Endre Koncz János lisztes László Mérei Gyula elnök

Nagy István Oltvai Ferenc Rácz János Serfőző Lajos Szilágyi Júlia Tamasi Mihály Tóth Béla

1925 -1929.

szerkesztő

SZEGED 1972

Lektorálta: SZABO AGNES

Eddig megjelent fü zetek: Farkas József: Agrárszocialista mozgalmak 1890-1907. Tarnasi Mihály : A dol gozók harca a nyomor és kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen. 1929-1935. Bárány Ferenc: A munkások és a szegényparasztok küzdelmei. 1919. aug.-1924.

Kiad ja: MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztálya Felelős ki~d6: dr. Koncz Ján'Oi Kész ült: 3.000 példányban - 72-3505 - Szegedi Nyomda

I. A munkásmozgalom 1925 -26-os fellendülése. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának hatása amegye munkásmozgalmára 1. A gazdasági stabilizáció, a munkások és szegényparasztok helyzete. Munkanélküli és bérmozgalmak 1924-26 között az ellenforradalmi rendszer gazdaságilag stabilizálódott. A termelés fokozatosan elérte a háború előtti szintet, létrejöttek az infláció felszámolásának gazdasági és politikai feltételei. A gazdasági élet zavarai azonban nem számolódtak fel egycsapásra. Az inflációs gazdaságpolitikát deflációs gazdaságpolitika váltotta fel átmeneti pénzszűkét okozva a gazdaságban. Hatására úgynevezett szanálási válság alakult ki. A szanálási válság néhány iparágat kedvezőt­ lenül érintett. A megye* könnyűipari üzem ei például kénytelenek voltak termelésüket csökkenteni, új alapításokra nem került sor. Egészét tekintve azonban megyénk gazdasági viszonyai is fokozatosan javultak. A gazdasági élet fellendítéséhez hozzájárultak azok a külföldi kölcsönök is, amelyeket a New York-i Speyercégtől vettek fel a városi törvényhatóságok. Az 1925-ös első Speyer-kölcsönből Szeged 725 OOO dollárt, Makó 172 OOO dollárt, Hódmezővásárhely és Csongrád város 1000-1000 dollárt kapott. A következő évben újabb városi kölcsönt bocsátottak ki, amelyből Szeged 770 000, Hódmezővásárhely 600 OOO doHárral részesedett. A városi tör:vényhatóságok a kölcsönnel hozzákezd tek néhány középület, gazdasági vasút, műút stb. építéséhez, illetve az építkezés folytatásához. 1925 és 1927 között befejezték a 72 km hosszú Szegedi Kisvasút építését, bérházakat, iskolákat hoztak tető alá. 1928-ra Makón elkészült a csendőrségi palota. A városok peremén a munkások szegényes házacskáival gyarapodtak a munkástelepek, de ezek közművesítésére, rendezésére igen kevés gondot fordítottak. A munkások kereseti viszonyai valamelyest javultak, a munkaalkalmak szaporodtak a stabilizáció hatására, de lényeges változás ezen a téren sem történt. Az uralkodó körök a dolgozókra hárították a szanálás terheit. A tőkések a gazda~ági élet nehézségeire hivatkozva, a nagyarányú munkanélküliséget kihasználva Igyekeztek alacsony szinten tartani a munkabéreket. A munkanélküliség réme különösen 1925-ben kísértett. A stabilizációnak ekkor többnyire csak a kedvezőtlen hatásait érezték a munkások. Csongrád megye I~gt~bb ~unkást foglalkoztató városában, Szegeden a munkanélküliek küldöttsegel nehez sorsuk miatti panaszaikkal a munkaalkalmak létesítésére vonatkozó kérel~eikk:l igen g~ak~a n keresték fel' a város vezetőségét. A szakszervezeti bizottsag e~lk beadvanyaban olvashatjuk, hogy 1925 januárjában az építőiparban ~OO , a ~a~parba n 60, avasiparban 350, a bőriparban 200, a szabóiparban 58, az e1elmezeslparban 82 , a festőiparba n 70, , a nyomdai iparban 24 munkás keresett

* A . dolg?zat a, ~songr~d mcgyc mai területén végbement történelmi folyamatot elemzi. A,z ,egykonko~lgazg~t~s l, egys,ege~ közü i a megye mai területé hez tartozik: Szeged és Hódmező· Yasa r~ely ,torvenyhatosagl JO~. ~",rosok, Csongrád megye (Szentes székhellyel), Csanád megyéből (Mako szekhellyel) a nagylakI Jaras (Nagykopáncs nélkül), a központi és a torontáli járás.

s

munkát. Az éttermi és szállodai alkalmazottak közül 53-an, a magánalkalmazottak 64-en, a földmunkások 380-an, a fűrésziparban foglalkoztatottak 200-an, a szalámigyáriak közül összesen 60-an, a borbélyok közül pedig 8-an munka nélkül állottak. Összesen tehát 1952 munkásnak nem volt biztosítva a napi kenyere. A helyzetet súlyosbította, hogy sok üzemben csak 3-4 napot dolgoztak. "Bátran állíthatjuk - írták a beadványban -, hogy a szegedi munkások fele munka és k ereset nélkül tengődik, és ez már hónapok óta tart."i Sokan voltak, akik egész évben egyetlen napot sem tudtak dolgozni. 2 A munkaadók így könnyen megtehették, hogya nullára süllyedt "index-rendszert" ne változtassák meg.* Hódmezővásárhelyen, a megye másik munkáscentrumában, 1925 első felében a 300 építőmunkás 850f0-a munkátlanu l állt. A munkások a polgármesterhez küldött kérelmükben kérték a gyalogjárdák építését, a középületek tatarozását, a kormány által indított közmunkákat vagy munkanélküli gyorssegélyt. 3 A következő év elején a munkanélküliség még mindig súlyos gondokat okozott. Szentesen 250 ipari munkás állt "alkotásra kész karokkal, tétlenségre kárhoztatva".4 Májusban a hódmezővásárhelyi vas- és fémmunkások, az építők, a földmunkások, a malom- és bőripari munkások közdöttek a munkanélküliséggel. "A szégyen pírja éget bennünket, hogy ép, erős testünkkel, dolgozni, alko tm vágyó akarásunk mellett is a létün k lenntartásáétt rendkívüli segélyért kell folyamodnunk. Atszenvedtük a tél minden borzalmát éhezve, hideg szobákban, emberfeletti türelemmel azon reményben, hogya tavasz majd nekünk is fakadni fog, és mit látunk? Munkaalkalom sehol nem kínálkozik, és egy betöltendő állásra egymást tiporva százával küzdenek, hogy egy-egy falat kenyéthez jussanak."; A munkanélküliség az év folyamán fokozatosan csökkent az ipari munkások között. 1926 végén a munkások már a legtöbb szakmában elhelyezkedhettek a megye egész területén. Ez jelentékenyen könnyített a munkásság helyzetén. A munkához jutott dolgozók keresete az előző évi bérekhez képest emelkedett ugyan, de a munkások reálbére nem érte el a háború előtti szintet. A nagyarányú munkanélküliséget is figyelembe véve, az egy munkásra jutó reálbér 1925-1926-ban országosan az 1912. évi reáibérnek csak a 72-700f0-át ért~~ Heck,,;ann István bőripari munkás, a s2!egedi bőrmunkás csoport me?,alapltoJa 55 eves munkásmoz~a,lmi tevékenységének megünneplése. 1925 elejen a munkások néhány elhunyt elvtársukat vörös szalagos vörös viráos koval b~csúztat~ák. "E~t a csendes tüntetést - írta a Szegedi Új Nem~dék IP'\J,OK>"/]n meg beszedekkel lS megtoldják, amelyekben burkoltan izgatnak a fennálló és társadalom ellen."26 A megye más területein a földmunkásszöv,etségben tevékenykedett a le tekintetében mégis visszaesés mutatkozott. A szakszervezetek és a szociáldemok~ rata párt ereje, befolyása nem növekedett olyan mértékben, ahqgyan azt a nagyméretLí, harcos szellemű és lényegében sikerekkel végződött szvrájkok után várni lehetett. A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek vezetését a jobboldal uralta, amely antikommunista, opportun ~ta módon politizált, az erős ödő nacionalizmussal, a kormány háborús készülődéseivel sz·emben nem tudott kidolgozni helyes progr,amot. _A szociáldemokrata párt az 192D-as évek első felében tapasztaltaknál szélesebbkörLí munkát végZ!ett a földmunkások között, bár a kispa rasztok továbbra is kívül estek politikai érdeklődése körén. A falusi munka fokozására késztette a pártot az MSZMP helyes agrárprogramja és a Dénes-párt ismételt aktivizálódása, földreformot követelő programja. Megyénk földmunkásmozgalmának vezetői, a párt földmunkás tagsággal rendelkező helyi szervezeteinek vezetői 1926-27-ben követelték az agrárprogram kidolgozását. A földreform kérdése azonban sem az 1928-as szegedi, sem az 1929-es hódmezővásárhelyi kerületi földmunkás kongreszszus napirendjén nem szerepelt. Ebben a rendőrség képviselőin ek jelenlétén kívül nyilvánvalóan szerepe volt a szociáldemokrata vezetés túlságosa n óvatos taktikájának. Az MSZMP felszámolása a megyében nem vetett véget a baloldali munkásmozgalomnak, a kommunista szervezőmunkának. Erre ,az időre a bőripari, az építőmunkás és más szakszervezetekbel1., a földmunkásszövetségben oly erős baloldali munká sbázis alakult ki, amely alapjául szolgálhatott egy folyamato s, egyre erősödő megyei baloldali, kommunista tevékenységnek. 1928-ban és 1929. első felében az 1926-oshoz hasonló kommunista organizáció volt kibontakozóhan, amely azonban csúcspontját már egy másik periódusban, az 1929-33-as nagy gazdasági depresszió idej én érte el. A megye nagyobb városaiban létrejött munkáskultúr- és sport-mozgalomban a munkáseszperantó-mozgalom vori: a legbaloldalibb, időnként közvetlenül kommunista szervezés részének lehetett tekinteni.

4*

51

20. HAL Hódme zővásárh ely város polgármesterének elnöki ir. 790-1926. 21. SZAL Sze~ed város polgármesteri biz. ir. 2537-1924. 22. HAL Főispáni ir. 117- 1925. 1925. január 12. 23. PI Arch. 651. 24. Közli: Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgal mának története. Szerkesztette: Tokody Gyula. Debrecen, 1970. 216. l. 25. PI Arch. 666. Ész. IV. 155-1924., Uo. 665. L 73/ 3. és HAL Hódmezővásárh ely város polgármesteri elnöki ir. 115-1924. 26. PI Arch. 665. f. 73/3. és Újból tüntettek a szocialistá k a vörös szala gos koszorúval. Szegedi Uj Nemzedék, 1925. ápr. 21. 27. Lengyel Már ia, Nagy Ferenc, Kama sz Imre, Ha va lecz Istvánné (Abrahá m Rózs i) és Pusztai (Pjpicz) József visszaemlékezése.i. 28. Liptai Ervinné: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925-1928. Kos suth Könyvkiadó, 1971. 101. és 176. I. 29. Szegeden is megindult a szociáldemok rata pá rt bom lása. Szegedi Új Nem zedék, 1925. április 23. 30. Pusztai (Pipicz) József visszaemlékezése. 31. PI Arch. 665 . f. 73/3. és Liptai Ervinné: i. m. 112. l. 32. PI Arch. 665. f. 73/3. Az 1916. febnlár 12-i ti sztújító közgyűlés és márciu s l-i vezetöségi, va lamint taggyűlés jegyzőkönyve. 33. Uo. 678 . f. 18. ö. e. 34. PI Arch . 649. f./3. 1926-IV- 3138 ., Tévedésb őllefoglalták az Ifjúmunkás fol yóiratot. Délmagyarország, 1925. július 5. 35. Pusztai (Pipicz) József és Havalecz Istvánné közlése. 36. SZtAL Csongrád megye alispánjának elnöki ir. 61-1925 és 65-1925. 37. PI Arch. 651. f./5. 1925. július 20. 38. Liptai Ervinné: i. m. 101. I. 39. SZtAL Csongrád megye al isp. eIn. ir. 61-1926 . és D okumentumok a magyar fo rrada lmi munkásmozgalom történetéből 1919-1929. Kossuth Könyvkiadó, 1964. 327-329. l. 40. A munkanélküliek megmozdulnak szerte az országban, Népszava, 1926. május 5. 41. Dokumentum ok ... 3i7. l. 42. SZtAL Cso ngrád megye ali sp. eln. ir. 65-1926., Csongrádon is aratósztrájkot tervezte:':? Makói Friss Újság, 1926. július 15., valamint Kamasz Imre ~s N agy Ferenc visszaemlékezés"i. 43. Szakács Kálmán : A Kommuni sta Párt agrárpolitikája 1920-1930. Koss uth Könyvkiadó, 1961. 104. l. 44. PI Arch. 651. f. / 5. 1926. október 9. Dokumentumok ... 113-114. l. és Liptai Ervinné: i. m. 183. l. 45. SZtAL Szentes váro~ polgármesterének bizalmas iratai 92-1926. és Cso ngrá don is aratósztrájkot terveztek? Makói Friss Újság, 1926. július 15. 46. SZtAL Szentes város polg. m:!st. ir. 2393- 1926. 47. PI Arch. 678. f. 18. ö. e. 19-21. l. 48. Az idézetek: uo. 49. PI Arch. 649. L/ 3. 1926-IV-5907., A röplap: SZAL Föügyészség 1926-IV- 1131. 50. A szegedi rend őrség cáfolja a fővárosi híreket, amelyek szerint kommunista röpcédulak érkeztek Szegedre . Szeged i Napló, 1926. november 12. 5t. PI Arch. 649. L/ 3. 1926- IV-5907., a Délmagyarország és a Szegedi Napló 1926. november 20. és 21. számai , valamint Nagy Ferenc és Havalecz Istvánné (Abrahám Rózsi) visszaemlékezései. 52. Vö. : Liptai Ervinné: i. m. 190., 226., 246. és 247. l. Pusztai (Pipicz) József 1929-től, kiszabadulásától kezdve ismét Szegeden vett részt a forra dalmi munká smozgalomban. 53. Munkáslakások építését kéri a várostól a szociáldemokrata párt. D élmagyarország, 1927. márcilJs 3. 54. Takács Ferenc: Agrárprogramot! Szocializmus, 1926. l. szám. 55. Saly Endre: A földmunká s mozgalom . Szocializmus, 1926. 2. sz. 56. Takács Ferenc: A földmunkások és a szociáldemok rácia . Szocia lizmus, 1926. 3. sz. 57. PI Arch. 651. f./5. 1926. október 9., HAL Fői s páni ir. 326-1926., PI Arch. 649. f./3. 1926-IV-6407., SZtAL Csongrád megye a lisp. ir. 609-1926. és uo . Csongrád megye főisp. biz. ir. 126- 1926. Közli: Szuron yok árnyékában ... 100-101. l. 58. Idézi: A magyarországi munkásmozgalom 1919-1929. (Tananya g az MSZMP magya r munkásmozgalom története tanfolyam számára.) Kossuth, 1958. 93. l. 59. PI Arch. 649. f./3. 1926-IV-1922. 60. Pándi Ilona: Osztályok é, pártok a Bethlen-konszolidáció id őszakában . Koss uth, 1966. 240. l.

us

JEGYZETEK Rövidítések: PI Arch. - MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma. SZAL - Csongrád megye 1. számú .L evéltára. (Szegedi Allami Levéltár.) MVL - Csongrád megye 1. számú Levéltára. (Makó Városi Levéltár.) sztAL - Csongrád megye 2. számú Levéltára. (Szentesi Allami Levéltár.) HAL - Csongrád megye 2. szám ú Levéltára. ( Hódmezővásárhelyi Allami Levéltár.)

. 1. 1. A szakszervezeti bizottság a .város tanácsától kéri a munkanélküliség enyhítését. Szeged. 1925. január 28. 2. Olyan épltőmunkások vannak, akik ebben az évben még egyetlen napra sem kaptak mun· kát. Délmagyarország, 1925. szeptember 5. A cikk b ől megtudhatjuk, hogy a 660 épitőmunká 40%-a munkanélküli. PI Arch. 665 . f. 73f3. 3. HAL Hódmezővásá rhely város polg. mest. biz.. ir. 1925-329. 4. A szentesi munkások memorandummal fordultak a városhoz. Szentesi Hírlap·, 1926. már· cius 5. 5. HAL Hódmezővá sárh ely város polgármesterének elnöki iratai 374- 1926. 6. Berend T. Iván-Ránki György: A munkásosztály összetétele és helyzete az ellenforradalmi rendszer első évtizeQében (1919-1929). Párttörténeti Közlemények, 1964. 3. sz. 101. J. 7. PI Arch. 678. f. 18. ö. e. 18-21. I. 8. 'törvényhatósági Hivatalos Lap (Szeged), 1926. január 23. 9. SZtAL Csongrád megye főisp. ir. 39-1926. 10. Földmunkások küldöttsége a földművelésügyi minisztc;rnéJ. Népszava, 1925. április 18. 11. Csanád-, Arad-Torontál várQlegyék Hivatalos Lapja (Makó), 1925. 559- 560. l. 12. A szentesi munkások memorandummal fordultak a városhoz. Szentesi Hírlap, 1926. már. cius 5. és HAL Hódmezővásárhely polg. mest. ein. ir. 790- 1926. 13. SZtAL Csongrád megye alisp. ált. ir. 52-1 928 . és HAL Hódmezővásárhely polgármesterének elnöki iratai 790-1926. 14. Uo. 15. Két ember szén né égett a derekegyházi uradalom ' kigyulladt barakjában; Alföldi ~j~ág, 1926. november 5. . 16. Dr. Kiss László: Adalékok 'a tiszántúli kubikosok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyarországon 0920- 1,944). Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 132-133. l. és Panaszkodnak az öreg kubikosok, mert őket nem alkalmazzák a közmunkáknál. Alfö,ldi Ojság, 1926. augu~z­ tus 24. 17. SZtAL Csongrád megye főisp. ir. 39-1926. 18. SZtAL Csongrád megye alisp. ált. ir. 52-1928., HAL főispáni ir. 160-1924. és SZtAL Csongrád megye alisp. ált. ir. 52-1928. . 19. Mindenütt folyamatban van a vármegyében az aratás. Szentesi Hírlap, 1926. július 14., Reszleges aratósztrájk volt Derekegyházán. Alföldi Újs~g, 1926. július 14., Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak . . . II. kötet 767. I. és Csanád-Arad-Torontál vármegye Hivatalos Lapj a, 1926. 637-638. l.

52

53

61. Iratok az ellenforradalom történetéhez . .. III. kötet 659-660. l. Kozma Miklós összesítése az 1926-os választásokról. "Az a körülm ény; hogy Hódmezővá s árhelyen kormány támogató sajtó nincse n, és az idei választási eredmény feltűn őe n gyen ge eredménye, mert hiszen több mint 2100 szavazó cserbenhagyta az E gységes Párt-i listát, vilá gosan arra mutat, hogy ez nem véletlenek találk ozása, hanem nehezen jóvátehető mulasztás, amely még alkalmilag súl yosabb következményekkel járhat" - írta Kozma a vála sztások után. 62. Pándi Ilona: i. m. 230. 1. 63. PI Arch. 651. t/5. 1926. július 8. 64. HAL H ódmez ővásárhel y fői sp. ir. 1926- 324. 65 . Uo. 66. HAL Hódmezővásá rhely fő i sp. ir. 1926-348. 67. Uo. 68. Pándi Ilona : i. m. 228-231. L-on közölt adatok alapján végzett számítás. 69. Iratok az ellenforradal om történetéhez . .. III. kötet 606-608. I. és MVL Makói áJIamren dő r s ég res. iratai 1927-1938. 30/ 1926. Marosieién a direktórium volt elnökét, a baloldali magatar tásáról ismert Tarján Józsefet tünteti fel az irat, mint a párt vezetőjét. MVL Központi járás f őszolgabírójának iratai. 228/ 1928. 70. A szentesi független ségi Kossuth-párt tagjaihozl és Felhívás I Alföldi Újság, 1926. d ecember 7. 71. Török János Szentes, Kötő u. 4. sz. szóbeli közlése 1970. aug. 3. 72. SZtAL Szentes város polgármesterének biz. ir. 91-1926. 73. Kiss Menyhértet őrizetbe vette a makói rendőrség. Délrnagyarország, 1926. november 21. , Eldőlt a makói mandátum sorsa is. Makói Friss Újság, 1926. december 7., Az ellenzék sem támogatja az önjelölt Teszlinget. Makói Friss Újság, 1926. december 8. 74. Polányi Imre: Az idegen megszállástól a gazdasági válságig 1920-1928. Makó, az el s ő fe lsza badult magyar város. Szerk.: Tama,si Mihály. Makó városi Tanács és Kossuth Könyvkiadó, 1969. 134. I. Nyilvánvaló tévedés a zonban az, hogy a választásra jogosultak száma 2310 fő volt. Ezt ugyanazon az oldalon a szerző adatai cáfolják. E gyedül Petrovics 3991 szavazatot kapott I 75. Zentay Dezs ő: Az 1926-os téli hajtóvadászat. Szocializmus, 1927. 1. sz. 11. 1. 76. Vo. 8- 9. lap és Kiss Menyhértet őri zetbe vette a rendőrség. Délmagyarország, 1926. november 2l., A rendőrsé g megint betiltotta a szociáld emokraták két pártgyülését. Vo. és Pándi Il ona : i. m. 230. I. 77. Kemény kritika hangzott el Csanád megye közgyülésén a választási visszaélések felett. D élmagya rország, 1927. január 11. 78. Szerdahelyi Sándor: A szociáldemokrácia a magyarors2ági közs égi politikában. Népszava, 1926. május 6. Bár a szerző megállapítja a következőket is: "Magyarországon nincs komoly községi önkormányzat, annál kevésbé van demokratiku s önkormányzat. A falvak és a megye alá tartozó városok a legközvetlenebbül fü ggvényei a megyei hatóságoknak. Lényeges kérdésekben, első­ sorban a pénzügyi dolgokban a törvényhatósági jogú városok és főv áros autonómiája nem egyéb, mint az önkormányzat paródiája." 79. HAL Hódmezővásárhely főisp. ir. 1926-352., A hódmezővásárhelyi vála sztás okon a Füg getl enségi Párt győzött. Szentesi Hírlap, 1926. december 30. 80. Vásárhelyen is megtartották a ki e gészítő választásokat .. . D élrn agyarország, 1927. december 31. 8l. J:'1em emlékeznek olyan erős választá si küzdelemre, mint amilyen a vasárnapi volt. Mak~~ Fr~ss l!jság, 1926. augu sztu s 3., A szocialista városi képvi sel ők ma ndátumát megtámadták. Mak?1 Fr~ss Vjság, 1926. augusztus 12. Zombori Lajos és Farkas Imre mandátumát a városi igazoló blzottsag nem semmi sítette meg, mert nem voltak eltiltva a k özügyektől. Igazolták a makói szociáldemokrata városa tyá k képviselőtes tületi ;nandátumát. D élmagyarország, 1927. január 15. 82. Iratok az ellenforradalom .. . III. kötet 604-605. I.

II. 1. Berend T. Ivá n- Ránki György : Ma gyarország gazda sága az első világháború után 19191929. Akadémiai Kiadó , 1966. 359. I. " 2. G. Soós Katalin: A munkásság hel yzete . . . 37. I. Országos átlagban a konjunktúra csúcspo?t)an . s e~ volt a téglagyárak kapacitásának 50% -osnál magasabb a lekötése. Vö.: Berend 1'. Ivan- Rankl G yörgy: i. m. 349. I. . 3. A legutóbbi id őben kilenc szegedi vállalat szüntette be üzem ét. Délmagyarország, 1927. febru ar 2., A Terápia D obozgyárbán 120, a Vajda-féle Kefegyárban 50, a Ferraria Vasárugyárban

54

100, a Párizsi Nagyáruházban 40, a Jób és Lóránt Szalámigyárban 40, az Alföldi Szalámigyárban 50, az Ariadne Kötszövőgyárban 140-150, a cipőgyártó üzemekben 200 munkás vesztette el kenyerét. 4. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerület 1928. évi közgazdasági viszonyairól. Szeged, 1929. 91. I. és ua. jelentés 1929. évről, 107. I. Makón 1927-ben kezdték el a G épjavítóműhely építését, amely 140 munká st foglalkozi:a·tott. 5. SZAL Csanád megye főisp . eln =- ir. 2/1929. 1928 végén Makón a famunkáscsoport 60 tagja közül 39, aVasmunkáscsoport 35 tagja közül 6, mind a 60 építőmunkás, a Bőrmunkás szakcsoport 18 tagja közül 3 volt munkanélküli. Szentesen 180 k ő müvesből mindössze 30-an dolgozrak 1929 márciusában. Közmunkát kérnek a szentesi- építőipari munkások. Szentesi Hírlap, 1929. április 3. 6. A Tisza mellől. Népszava, 1927. október 14. 7. Törvényhatósági Hivatalos Lap (Szeged), 1927. )UOlU S 25. sz. 8. A S~~gedi Kereskedelmi és Iparkamara ... 1928. évi jelen tése 17-18. és 28. 1., Naponta 220- 250 ebédet osztanak ki a téli ingyen konyhán. Cson grádi Újság, 1929. január 25., Megmozdult Szentes polgársága a nyomorgók érdekéb~n. Alföldi Új ság, 1929. február 27. 9. Aprilis havi helyzetkép Csongrád közgazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól. Csongrádi Vjság, 1928. május 6., Nyolcszázan jelentkeztek Mind szen trő l németországi munkára. Alföldi Újság, 1928. június 3., SZtAL Csongrád megye főisp . ir. 272/ 1928. 10. SZAL Csanád megye főisp. eln. ir. 2/1929. A makói r en d őr kapitányság jelentése 1929. január IS-én és uo. fői sp. ir. 549/1929. 1929. máju s hóról szól ó jelentés. 11. Nem engedik el a vagyonválságos földek haszonbérét. Alföldi Újság, 1928. I. 17., Csanár-Arad-Torontál vármegye Közig. Biz. jelentése az 1928-ik évrő l. Makó, 1929. 149. I. 12. Ingyenföld? Szentesi Hírlap, 1927. szeptember 27. 13. MVL Központi járás főszolgabírói ir. 228/1928. 14. Cson grád vármegye. Vármegyei szociográfiák sorozat. Bp. 193 5. 58 . I. 15. SZtAL Csongrád megye főisp. biz. ir. 118/1928. 16. SZtAL Csongrád megye alispánjának elnöki ir. 58/1929. 17. SZtAL Csanád megye főispánjának elnöki ir. 123/1928. 18. D r. Dénes István: A deszki parcellázás. - 250 magyar család élethalál harca. - Bp. é. n. 19. Taussing Armin: Nagyszeged, kislakás építés... Délmagyarország, 192'7. nov.20. 20. A szegedi munkásság munkáslakás ok építését kéri a várostól. D élmagyarország, 1927. ápr. 6. és Vásárhelyen körülbelül 500 lakás igénylő van. Vásárhelyi Újság, 1926. április 22. 21. Polányi Imre : i. m. 130. I. 22. Dr. Joó Imre: Csanád-Arad-Torontál vármegyék 10 évi népm ozgalmi adatai. Makó , 1931. és Huszonegy százalékról 16,3%-ra csökken Szegeden a gyermekhalandóság. DéIrnagyarország, 1927. július 13. 23 . SZtAL Csongrád megye főisp. ir. 197/1925. 24. SZtAL Csongrád megye alispáni ir. 183/1927. 25. Uo. 26. G yermekha landóság ... Alföldi Újság, 1926. október 22. 27. Id ézi: Földmu nkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848-1948 . II. kötet. MEDOSZ kiadás , 1962. 733- 734. l. 28. Tanyai gyermekek iskolábajárása. Alföldi Új ság, 1926. július 30. és 100 tanköteles küzül ... Vo. 1926. október 3. 29. Cson grád vármegye .. . 56. I. és Csa nád-Arad-Torontál vármegye Hiva talos Lapj a, 1929. augu sztu s 3. 30. PI Arch. 666. f. Ész. IV. 52/1927-1928. 31. MVL Makói á llamrendőrség ir. 1927. 74/1927. res. I 32. PI Arch. 666. f. É sz. IV. 107/1928. 33. SZAL Csanád megye főisp. ein. ir. 2/1929., 146/ 1927. és 182/ 1928. 34. PI Arch. 651. f./2. VII. 1928-1- 3056. BM. res. 35. MVL Makói államrendőrs ég ir. 1297.80/1927. res. 36. Vo. 231/1927. res. 37. SZtAL Szentes város polg. mest. biz. ir. 15/ 1928. és Nem lepleztek le semmiféle kommu nista szervezked ést Szentesen. Alföldi Új ság, 1928. május 31. 38. A rendőr ség nem engedélyezte . .. Szentesi Hírlap, 1927. június 18. 39. HAL Hódmezővásárhely fői s p. ir. 8/ 1927., SZtAL Csongrád megye ali sp. eln. ir. 66/1927. , SZAL Csanád megye főisp. biz. ir. 494/1927. és uo. főisp. ir. 179/ 1927. A makói rend őrség még mindig nem engedélyez községpolitikai beszámoló gyűlést. Népszava, 1928. október 4. 40. A szegedi munkásság helyzete . . . Délrnagyarország, 1928. május 1. és SZAL Csanád megye fői sp. biz. ir. 150/1928. A majálisozók között volt Kotroczó Józs ef a helyi SZDP-szervezet elnöke és K önyves-Kol onics József ügyvéd is.

55

41. 42. ir. 43.

Vö. : D élmagyarország, 1927. marcll.\s 16., május 13. és augusztus 25. számai. Törvényhatósági Hivatalos Lap (Szeged), 1927. június 18. S2 . és MVL Makói államrendőrség 1927. 127/1927. Kedden reggel sztrájkba léptek az egyetemi és klinikai építkrzések építőmunkásai. D élm ag~arorszá g, 1927. augusztus 3. 44. PI Arch . 666. f. I. Ész. 1919/ 20-c. 45 . A munkaadók szombaton este kizárták a még dolgozó építőmunkásokat. Délmagyarország, 1927. augusztus 7. 46. Csütörtökön este létrejött a megállapodás . .. Délmagyarország, 1927. a ug. 12. 47. SZAL Szegedi Szervezett Munkások Kultúrszerveinek Együttes Bizottsága iratai. A szegedi párt vb és szakszervezeti bizottság 1927. aug. 16-i körirata. 48. Szombaton reggel részleges asztalos sztrájk ke zdődött Szegeden. Délmagya rország, 1927. szeptember 18 . 49. Peid! Gyula a szegedi gyorson nyilatkozik ... D élmagyarország, 1927. október 2. 50. A kenderfonógyári sztrájk részletes leírását ta láljuk G . Soós Kata lin : A munkásság helyzete és sztrájkharca Szegeden az 1920-as években. Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Historica 1957. I. 44-45. l. 51. Uo. 45-46. l. 52. Uo. 45-46. l. 53. Kiélesedett a harc a szegedi kenderfonógyár igazgatósága és munkásai között. Népszava, 1928. októ ber 16. 54. Lájer D ezső : N yílt levél Wim mer Fülöp kenderfonógyári igazgató úrhoz. DéImagyarország, 1928. október 21. és D r. Czibula Antal gyűjtemén y e a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A szegedi munkások 1930-as beadványa az SZDP központhoz Lájer ellen. 55. G. Soós Katalin: i. m. 51. l. 56. PI Arch. 631. f. 1928-B-6864., 1928-B-7897., 1928-B-8247. és 1930-B-7244., valami nt MVL Makói á llamren dőr ség ir. 1927. 127/ 1927. 57. MVL Makói á ll a mrendőr ség ir. 1927. 255/ 1927. res. 58 . PI Arch. 651. f./5. 1927. jÚll,ius 4., Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak . .. II. kötet. 773. l. és MVL Makói á llamrendőr ség ir. 108/ 1927. res. 59. A Tisza mell ől. Népszava, 1927. október 14. 60. SZtAL Csongrád megye főisp. biz. ir. 118/1928. 61. Gereblyés László: A földmun káskongresszuson. A 100%, a KMP legális folyóirata 1927-1930. Akadémiai Kiadó, 1964. 155. l. 62. Érdekes viták érdekes javaslatok a földmunkások el ső szegedi kongresszusán. Dél· magyarország, 1928. február 14. és PI Arch . KI 1/ 92. KÜB 1928-as levelezés. 1928. január 19. 63. Március IS-ét ünneplik .. . Népszava, 1928. márciu s 15. és T akács J ózsef nyíl t levél Mayer János földművelésügyi miniszter úrhoz. Népszava, 1928 . márc. 30. 64. SZAL Csanád megye fői s p . ein. ir. 1928. szám nélkül. 65. A földmunkások szövetkezetének felo szlatását tervezik . Szentesi Hírlap, 1929. február 12. 66. PI Arch. 651. f./2 . 1928-63831. BM VII. res . és SZAL Csa nád megye főisp . ein. Ir. 401 / 1928 . 67. Erdei István : A vidék szervezeti életének problémái. Szocializmu s, 1928. 433. 1. 68. A Horthy-korszak rövid önéletrajza. Összeállította: Ligeti Vilma. Bp. 1953. 81. l. 69. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak . .. II. köt. 788 . l. 70. PI Arch. H- O-'22. Oláh Mihály visszaemlékezése. 71. A Szociáldemokrata Pá rt vasárnap és hét főn tartj a Alföldi Országos Kongresszusát. Vásárhelyi Újság, 1929. január 16. 72. SZAL Csa nád megye fői s p . ein. ir. 2/ 1929. 73. A Horthy-korszak rövi d önéletraj za . .. 80-81. l. (Farkas Imre neve tévesen szerepei Farkas Istvánként.) 74, Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak . . . II. köt. 786. l. 75. PI Arch. 651. f. / 2. 1929-7- 3416. BM res . és SZAL Csanád megye főisp. eIn . ir. 2301/1929. 76. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak ... II. köt. 786. t. 77. 4-500 vid éki munkás dol gozi k a csépl ésneL .. Alföldi Újság, 1929. július 25 . és SZAL Csanád megye fő i s p . eIn , ir. 2/1929. 78. A cséplőgépet kaszával, vi llával fo gadták az idegen munkások. Alföldi Újság, 1929. aug usztu s 3. 79. A szociáldemokratákra vár a fel adat, .. Délmagyarország, 1927. június 16. 80. A szegedi szocialisták vasárnap népgyűlésen tiltakoztak Trianon igazságta lansága ellen. Uo. 1928. január 28.

56

81. Dr. Czibula Antal gyűj temén ye a Szegedi Mó ra Ferenc Múzeumban. Pártü gyek. (Rend ezetlen anyag,) 82. Szociálc\em okrata n épg yű l és Szentesen. Alföldi Új ság, 1928. máj us 15. 8~ . SZAL Csanád megye főisp . biz. ir. 176/ 1927., MVL Központi járás fő szolgabíró ir. 228/1928., SZtAL Szentes város polg. mest. biz. ir. 46-1 927. és Csanád-Arad- Torontál vármegye Közig. Biz. J elentése az 1927-ik évről. Makó, 1928. 91. l. 84. Dr. Czib ula Antal gyűjtem énye. A szegedi munkások 1930-ban az SZDP titkárságáh oz kü ld ött beadványa. 85. A Szociáldemokrata Párt évtizedek óta ' küzd a külvárosok rendezéséért. Délmagyarország, 1928. március 9. 86. A fentebb idézett beadvány a dr. Czibula- gyűjteményéböJ. 87. PI Arch. 666. f. I. Ész. 1919/ 20-c. 88 . Uo. 666. f. I. É sz. 1919/20- d. Komócsin Mi hály azon ban hamarosan vidéken kényszerült munkavállalás ra . Uo. H-k-1929. 89. HAL Hódmező vás árhely fői s p. ir. 1927-42. 90. PI Arch. 666. f. É sz. IV. 107/1929. 91. Uo. 92. SZAL Csanád megye fői sp. ein. ir. 93. Polányi Imre: i. m. 131. l. 94. SZAL Csanád megye fői sp. eln. ir. 2/ 1929. 95. PI Arch. 651. f./2 . 1928- 1- 30%. BM. VII. res. és SZtAL Csongrád megye ali sp. eln. ir. 66/ 1927. 96. PI Arch. 651. f./ 5. 1927. június 4. és SZAL Csanád megye főisp. eln. ir. 146/ 1927. 97. PI Arch. 651. f./5. 1927. júni_us 30. 98. Veszedelmes kommuni sta agitációt leplezett le a rendőrség. Alföldi Új ság, 1928. januá r 26. 99. SZAL Csanád megye főisp. ein. ir. 2/ 1929. és Polányi Imre: i. m. 31., 134- 135. I. 100. G . Soós Katalin : Tíz éva szegedi kommunista mozgalom történetéből .. . 10- 11. 1. 101. Egy rovottmúltú földmunkás gyanús szereplése a munkásság között. Szentesi Hírlap, 1929. február 23 . és Aratósztrájkokra szcrvezték az alföldi mezőgazdasági munkásokat. Uo. 1929. április 5. 102. Borsányi György: Adalékok a Kommunisták Magyarországi Párt ja szervezeti fejlődé ­ séhez. 1928- 1932. Párttörténet i Közlemények, 1962. 1. sz. 50-51. I.

III. 1. Serfőző Lajos: A KMP tevékenysége a munkás kultúr- és sportmozgalomban. 19251945. Akadémiai Kiadó, 1963. 9-1 0. l. 2. A ' 100%. A KMP legális folyói rata. (1927-1930.) Akadémiai Kiadó, 1964. 267. I. 3. A munkásszínj átszásra vonatkozóa n N agy Dezs ő kutatásait vettem figyelembe: Nagy D ezső: A szegedi munkásszínjátszás története 1890-1945. Móra Ferenc Múzeum, Szeged. 1954., CSongrád megyei munkáshagyomá nyok. Tisza táj , 1954. 1. sz., A szegedi munkáskultúra 19181920-ban. Le~ j abbkori Történeti Múzeum Évkönyve. 1959. és A szegedi Munkásszínpa d története 1919-1959. Uo. 1960. 4. HAL Hód mezővásárhely város polg, mésto biz. ir. 1922-115. 5. Munkás dalosünnep Szegeden. Vásárhelyi Újság, 1926. április 29. és A makói munkásda losok sikere. Makói Friss Újság, 1926. május 28. 6. SZAL Csanád megye fő i sp. biz. ir. 631 / 1926. 7. Polányi Imre: i. m. 118. I. 8. SZAL Szegedi Szervezett Munkások Kultúrszerveinek E gyüttes Bizottsága ir. 1927-37. 9. Nagy Dezső: A szeged i Munkásszínpad ... 87. 1. 10. D élma gyarország, 1928. május 15. számának híradása. 11. Vásárhelyi Újság, 1929. január 15. Cím nélkül. 12. Serfőző Lajos : i. m. 31. l. 13. Fris~ Hírek, 1919. október 14. és 27. számának híradásai. 14, SZAL Szeged város polg. mest. biz. ir. 11 872/1922.

57

15. SZtAL Csongr ád megye alisp. ir. 1204/1927. 16. HAL Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete XXIV. csoportjának jegyző­ könyvei (1927- 1937). 17. Rendőri beavatkozás az e sz peranti~ ta munkások szegedi kongresszusán. DéImagyarország, 1928. január 10. 18. Szuronyok á rnyékában 1890-1939. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történeté ből. Szerk.: Dr. Barta-Gecsényi- Schneider. Szentes, 1969. 104- 106. I. 19. D áni Jánosné : D áni János pályája. Somogyi Könyvtári Híradó, 1971. 1. sz. 46. I. 20. Nagy D ezső: A szegedi Munkás színpad története ... 87. l. 21. József Attila és Csongrád megye. Ö sszeállította : Szabolcsi Gá bor. Csongrád megyei füzetek, 11. sz. 55. l. 22. Serfő ző Lajos: i. m. 32-33. l. 23. Szeged . Szerk.: Kiss-Tonelli-Szigethy. Bp., 1927. 387. , 391., 392., 399. és 400. l. 24. HAL Hódmezővásárhel y város polgármest. biz. ir. 1922- 115. 25_ A Szentesi Munkás Tes tedző Klub. Szentesi' Hírlap, 1926. július 4.

Felhasznált irodalom A magyar forrad almi munkásmozga lom történ ete. Második kötet. Kossuth Könyvkiadó, 1967. D okumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 19191929. Koss uth Könyvkiadó , 1964. Iratok az ellenforradalmi rendszer történetéhez 1919-1945. III. kötet. Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon 19241926. Kossuth Könyvkiadó, 1959. Szuronyok árnyékában . Dokumentu mok a munkásmozgalom szentesi történe(1890-1939). Szerk.: Dr. Barta László-Gecsényi La jos-Scheiner Miklós. Szentes, . 1969.

téből

Liptai Ervinné :

A Ma gya rországi Szocialista Munkáspárt 1925- 1928. Kossuth Könyvkiadó, 1971. Földmunkás- é, szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848-1948. II. kötet. Szerk.: Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán . MEDOSZ kiadás. 1962.

Serfőző

Lajos:

A KMP tevékenysége a munkás kultúr- és sportmozgalomban 1925 - 1945. Akadémiai Kiadó, 1963.

G. Soós Katalin:

A munkáss ág helyzete és sztrájkharca Szegeden az 1920-as években. Acta Universitatis Szegediensis Sectio Historica, 1957. J.

G . Soós Katalin:

Tíz év a szegedi kommunista mozgaJ'om tört éneté b ő l (1919-1929). Acta Universitatis Szegediensis Sectio Historica, 1959. VI. Makó, az első felszabadult magyar város . Szerk.: Tam asi Mihály. Makó Va-o rosi Tanács és Kossuth Könyvkiadó , 1969.

58

Tarta lom I. A MUNKASMOZGALOM 1925-26-0S FELLE NDÜLÉ SE, A MAGYARORSZAGI SZOCIALISTA MUNKAspART MEGALAKULAsANAK HATAsA AMEGYE MUNKASMOZGALMARA .. . ........ ............ . ....... ... .... . .. . ..... . .. . . .... . .. .... ........ ....

5

1. A gazdasági stabil izáció, a munkások és szegényparasztok helyzete. Munka nélküli és bérmozgalmak ................. . ..... .. .......... ................ . .... ................... ...... . ....... ...

5

2. A .legális m u ?kás~zc:.rv eze t ek ellenzékének m egerősöd ése. Az MSZMP befolyása me. gyenk dolgozoL kozott .. .. .... .. . . .. ... .. .. ........................ ..................... ........ .......

9

3. Az 1926-os parlamenti és törvényhatósági választások .................... .. ........... .... ..

20

II. A GAZDASAGI K ONJUNKTÚRA, A KORMANY POLITIKAI MEGEROSÖDÉSÉNEK HATAsA A MUNKASOK ÉS SZEGÉ NYPARASZTOK MOZGALMARA .. ..

25

1. A korlátolt és labilis gazdasági fe llendülés, a munkások és szegényparasztok életkörülményei . ... .. ..... ... ... .... .... . . ... . .. ........ ............... ... .... .. .. ... ... .. .. . ..... ... .. . ... .. .

25

2. A szakszervezetek védelméért és a bérek emeléséért fo lytatott harc ................. .. . .. hód m ezővásá rh el yi

földmu nkás kongresszu s... ......

34

4. A baloldali munkásellenzék és a kommunisták harca a jobboldali szociáldemokrata vezetés megalkuvó politikája, a kormány háborús késiü l ődése ellen ............. .... ....

38

III. MUNKAs KULTÚR- ÉS SPORTMOZGALOM (1919- 1929) .............. ...... ...... .... ....

44

Jegyzetek ................... .. .... . .......... ............. ... . ......... .. ...... .... ........................... ......

52

Felhasznált irodalom

59

3. Az 1928-as szegedi és az 1929-es

60