Útkeresés: Kísérletek – kéziratban [= Searching for a path Unpublished essays] 9633612322

Citation preview

VARGA CSABA

ÚTKERESÉS

VARGA CSABA

ÚTKERESÉS

JOGFILOZÓFIÁK

Szerkeszti DR. VARGA CSABA

VARGA CSABA

ÚTKERESÉS KÍSÉRLETEK - KÉZIRATBAN

SZENT ISTVÁN TÁRSULAT az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2001

Készült az OTKA T 032156. számú programjának keretében és pénzügyi támogatásának köszönhetően

© Varga Csaba ISBN 963 361 232 2 ISSN 0865-0349 Szent István Társulat 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelős vezető: Farkas Olivér igazgató

TARTALOM

ELŐSZÓ A

A

1

MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG [1964]

KÉRDÉSE 4

JOG MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ AUSZTRÁL JOGELMÉLET TÜKRÉBEN [ 1 9 6 4 ] 19

A JOG MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A SZOCIALISTA JOGELMÉLETBEN [ 1 9 6 6 ] 49 [VITA] 59 „JOGFORRÁS ÉS JOGALKOTÁS" (PESCHKA VILMOS DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN) [ 1 9 6 8 ]

65

A JOGI FOGALOMKÉPZÉS POZITIVISZTIKUS ÉS SZOCIOLOGISZTIKUS ASPEKTUSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE [ 1 9 6 8 ]

73

[VITA]

86

A JOGI OKFEJTÉS TÁRSADALMI ALAPJAI [ 1 9 7 1 ]

89

A JOG ALAPVETŐ KETTŐSSÉGÉRŐL [1972?]

94

ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER ÉS JOGELMÉLET [ 1 9 7 3 ? ]

97

A RENDSZEREK LOGIKÁJÁHOZ ( A HÓSZAKADDS MÁSODIK, PARADOX JELENTÉSRÉTEGE) [ 1 9 7 4 ]

102

A JOG [ 1 9 8 3 ? ]

104

POLITIKUM ÉS JOC, ÜTKÖZÉSE? ( A TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS KÉRDŐJELEI [ 1 9 8 4 ]

110

v

A MODERN FORMÁLIS JOG — Ö N N Ö N CSAPDÁJÁBAN [1985]

118

FOGALOMALKOTÁS ÉS REFLEXIVITÁS [1985?]

124

A JOG ÉS TÖRTÉNELMI ALTERNATÍVÁI [1996?]

127

A THEORY

132

OF THE JUDICIAL

PROCESS

[1987]

A Z ELLENTMONDÁS TERMÉSZETE [1989]

138

MARXIZMUS ÉS HITELES TUDÁS [ 1 9 8 9 ]

140

A HAGYOMÁNY TALAJÁRÓL [ 1 9 9 1 ]

144

BÍRÁLATI VÉLEMÉNY SOLT KORNÉL A JOG, A VALÓSÁG ÉS A NYELV (1992) CÍMŰ DOLGOZATÁRÓL [1994] 149 TÁRGYMUTATÓ JOGFORRÁSMUTATÓ NÉVMUTATÓ

158 164 165

vi

ELŐSZÓ

H á r o m és fél évtizedet foglal k e r e t b e a jelen v á l o g a t á s , ám n y i l v á n v a l ó a n első része az é r d e k e s e b b , m á r p u s z t á n k o r d o k u m e n t u m k é n t is: mi volt az, a m i t már m e g e n g e d h e t e t l e n n e k , mert b i z o n y o s hallgatólagos megállapodásokon túllépőnek, alaphiteket s ú r o l ó n a k vélt a h a t a l o m ? P á l y a k e z d é s írásai e z e k , már c s a k generációs o k b ó l is k é r d é s f e l t e v é s ü k b e n n y i t o t t a b b a k , megoldási j a v a s l a t a i k b a n m e r é s z e b b e k — amint ez a fiatalság k é r l e l h e t e t l e n s é g é h e z illik. L á t n i való, s talán m a g u k b ó l a s z ö v e g e k b ő l is kiderül, hogy a l i g h a juth a t o t t é r i n t k e z é s b e bármelyik is k ö z ü l ü k k ö z v e t l e n ü l a p r o l e t á r d i k t a t ú r a állami vagy p á r t h a t a l m á v a l . Ám az Egy mondat a zsarnokságról n e m c s a k a r e t t e g é s m e g a l á z t a t á s a felidézésében p á r a t l a n költ e m é n y , d e látlelete leírásában is. A költő ILLYÉS GYULA f é l e l m e t e sen p o n t o s : „ m i n d e n k i egy szem a láncban" — s í g y s z ü l ő v á r o s o m n a k (előzményeire v i s s z a t e k i n t v e : ősi) e g y e t e m é n csakúgy, m i n t az akkoriban hatalomvédte bensőséget megteremtő nagyformátumú i g a z g a t ó v a l élen az o r s z á g s z a k m a i k ö z p o n t j á v á n ö v e k v ő a k a d é miai á l l a m - és j o g t u d o m á n y i i n t é z e t b e n — v a g y bárhol m á s u t t — az é p p e n a d ó d ó f ő n ö k t ő l vagy t u d o m á n y o s elöljárótól n é h á n y k ö z vetítő l á n c s z e m közbenjöttével t é n y l e g bárki m a g á r a h í v h a t t a a h a t a l o m figyelmét, a m i b ő l pedig jó s e m m i k é p p e n sem s z á r m a z hatott. K ü l ö n ö s e n a k k o r nem, h a valaki ü l d ö z ö t t é tett c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t , s szülővárosától, e g y e t e m é t ő l m e s s z e t á v o z á s á t politikai r e n d ő r s é g i figyelem övezte — sőt, a m á b ó l m e g é r t v e t a l á n ö s z t ö n ö z t e is. A s z a k m a i tisztességre t ö r e k v é s azonban m i n d e n k o r b a n , b á r miféle k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is é r t é k t e r e m t ő n e k bizonyul. N o s , az egyes írásokban m e g b ú v ó kérdésfeltevéssel s problémákat végigkísérő érveléssel e h a s á b o k o n s z e m b e s ü l n i n e m feltétlenül p u s z t á n azért l e h e t ma é r d e k e s , mert (filozófiai i g é n n y e l művelt e l m é l e t i

2

ELŐSZÓ

d i s z c i p l í n á r ó l lévén szó) aktualitását e s e t e n k é n t m á r a sem kellett elvesztenie — m i k ö z b e n m e g f o g a l m a z á s a az a k k o r i szellemi k ö r nyezetből kirívó, sőt e g y e n e s e n i d e o l ó g i a i elhajlásra g y a n ú t s z o l gáltató volt —> h a n e m a z é r t is, mert e s e t t a n u l m á n y k é n t v i l á g o s a n m u t a t j a , h o g y o l y k o r - o l y k o r bizony a publikációs tiltás mint g y a korlati k ö v e t k e z m é n y l e v o n á s jól m e g f é r h e t e t t a k o r r e k t m e g v i t a tásra h a j l a n d ó n y i t o t t s á g g a l , amit (ha e l l e n t m o n d á s o s a n , g y a k r a n k o m p r o m i s s z u m o k ellenére is) inkább jellemzett a m e g é r t é s r e k i t á rulkozás, s e m m i n t egy m i n d e n p á r b e s z é d e t eleve blokkoló előítéletes ö n b e z á r t s á g és p u s z t á n h a t a l m i elfojtás. T a l á n a jogászszövetségi v i t a a n y a g b ó l ü t k ö z i k ki l e g i n k á b b , h o g y a hatalom elkötelezettje b o s s z a n t ó n a k érezhette az i m m á r i f j o n c o k t ó l érkező s e n n y i b e n tiszteletlen p r o v o k á l á s t , m é g i s voltak v i t á k , voltak v a l ó ságos s z e m b e s ü l é s e k , és m i n é l k i t e r j e d t e b b s m e g a l a p o z o t t a b b elméleti é l e t m ű b i r t o k á b a n és bizonyító a n y a g á v a l é r v e l h e t e t t valaki, a n n á l i g a z i b b esélye l e h e t e t t (és volt is valóban e körben) a r r a , h o g y v a l a m e l y e s t mégis formálja a h a t a l o m elkötelezettjének g o n d o l k o d á s m ó d j á t , s ezáltal a szakmai é s az ideológiai k ö z g o n d o l k o d á s h a l l g a t ó l a g o s falait — ha akár c s e k é l y m é r t é k b e n is, de v a l a melyest — t o v á b b tágítsa. A „ l é t e z ő s z o c i a l i z m u s " utálatos k ö z h e l y e k é n t é g e t t bele e g y egész n e m z e t t u d a t á b a , h o g y „a s z ó — fegyver". Mégis, p a r a d o x i k u s m ó d o n volt e b b e n valamiféle igazság, s ez m é g a k ö t e t írásaiban is tetten érhető. M i n d e n e k e l ő t t egyfajta k o m o l y s á g , kitüntetett f i g y e l e m , e g y e n e s e n k ö z é r d e k l ő d é s ö v e z t e az elméleti m u n k á t . T a l á n olyan s z e r e p e t töltött b e egy i d e o l o g i k u s a l a p o k r a bízott m o d e r n z s a r n o k i r e n d b e n , m i n t a nép e g y s z e r ű fiának a levegővel t o v a s z á l l ó é n e k e a régi K í n á b a n vagy m i n d e n n a p i k ö z e m b e r e k m o r m o g á s a J a p á n b a n . H i s z e n ö n m a g á b a n talán é r d e k telen, t u c a t s z e r ű , ú g y s z ó l v á n vegetatív é l e t m e g n y i l a t k o z á s — á m mégis é r d e m e s ü g y e l n i rá, a k á r á l r u h á s mandarinként vagy sőgunként is, m e r t jelzésszerű: ha egyszer változik, ú g y v a l a m i tényleg változni fog, s az esetleges h o l n a p i v i h a r t s e m jelzi e l ő r e más, m i n t c s u p á n a s z é l furcsa s u h o g á s a ma, a m i t m e g é r t h e t , a k i n e k van f ü l e hozzá. Tétje volt hát a teoretizálásnak, u g y a n a k k o r ü n n e p i e s s é g e is — amitől b i z o n y o s a n t á v o l állott m i n d e n f é l e l é h a s á g , frivolság, a m e g t e h e t e m puszta önmegerősítésében rejlő ö n k é n y . M a k r o szinten — i s m é t e l n ü n k s e m kell — p u s z t í t ó ö n k é n y u r a l o m volt a k o m m u n i z m u s . T u d j u k róla, hogy a t r a n s z c e n d e n c i á t ó l vagy h a -

ELŐSZÓ

3

g y o m á n y b a n f o g a n t értékektől megalapozott ősi t á r s a d a l m i tekintélyt m e g s e m m i s í t e n i igyekezett, hogy az ideológia u r a l m á v a l váltsa fel. Miután p e d i g ideológiáját t u d o m á n y o s n a k m o n d t a , tudom á n y á t pedig elmélete tartotta fenn, bármiféle változás ez utóbbiban nemcsak viharhoz, d e akár földrengéshez is vezethetett. Éberen őrködtek hát rajta, s n e m véletlenül zárták ki, h o g y eltérő igazságok versenghessenek b e n n e . Ha nem is volt feltétlenül k o m o r ez a komolyság, m i n d e n k é p pen egyfajta hivatalosság orcáját öltötte m a g á r a , s így aligha bátorított bárkit is k ö n n y ű szívvel v é g z e n d ő kísérletezésre, játékosságra. Ez m a g y a r á z z a , h o g y a szocializmusban itt is, m á s u t t is c s u p á n kiérlelt, valamiféle h a t ó s á g jelképes pecsétjével ellenőrzött s jóváhagyott v é g s ő p r o d u k t u m o k jelenhettek meg n y í l t a n a közösség előtt. Sejtéseknek, felvetéseknek, puszta g o n d o l a t o k n a k vagy az ideológiai h a d s z í n t é r e n jóváhagyó m e g m é r e t t e t é s r e nem sok eséllyel rendelkező okfejtéseknek n e m lehetett helye b e n n ü k . Ilyesmik legfeljebb egy négy fal övezte m ű h e l y m a g á n t e r m é s z e t ű védettségében f o r m á l ó d h a t t a k , s ütköztetést is legfeljebb mint s z ű k k ö r ű s z a k m a i v i t a a n y a g o k vagy v i t á k b a n elhangzó reflexiók nyertek. A közölt írások javarésze p o n t o s a n ezért nem látott évtizedekig nyomdafestéket. N a p j a i n k b a n a fegyelem, az önkontroll másféle eszközeinek s m ű k ö d é s m ó d j á n a k kellene írástudóinkat jellemeznie — á m bármiféle ilyesminek elégséges elterjedését, kielégítő érvényesülését é p p e n nem látjuk, hanem h i á n y á t sajnáljuk, s e g y s z e r s m i n d szenv e d j ü k . Arra kell-e g o n d o l n u n k vajon, h o g y múltbéli k é n y s z e r e k től csak a zabolátlanságon k e r e s z t ü l vihet tova az út? Lehetséges. Á m ha válaszként akár időlegesen elfogadjuk, úgy s z o m o r ú a n arra kell következtetnünk, hogy jelenkori átmenetünkben az átlagember inkább igénytelenebb lett, s e m m i n t felszabadult; tehát vállalhatóbb, mert k i e g y e n s ú l y o z o t t a b b s emberi minőségből is többel számoló jövőnkért m é g nagyobb fáradsággal kell k ü z d e n ü n k .

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG KÉRDÉSE*'"* FERI SÁNDOR k a n d i d á t u s A jog és erkölcs egyes kérdései című m ű v é b e n 1 érinti a m a g a t a r t á s i szabály és az objektív igazság p r o b l é m á j á t , és koncepciójának megfelelően igyekszik választ adni. A s z e r z ő állásfoglalásával n e m értek egyet.

*

*

,

„A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Állam- és Jogelméleti Tanszékén 1964 tavaszán előkészíteni kívánt diplomadolgozat koncepció-vázlata. Az elgondolás a LENlNi visszatükröződési elmélettel implicite vitatkozónak s imígyen tendenciájában látensen antiMARXistának tartatván, nem nyerte el az elkészítésre bátorító jóváhagyást. Ehelyett született meg az Henri Lévy-Bruhl jogszociolőgiája és a marxista jogelmélet című dolgozat, melynek fő gondolatsora utóbb nyomtatásban is megjelent ('Henry Lévy-Bruhl és a jogszociológia' Állam- és Jogtudomány IX [1966] 1, 151-158. o.). A koncepció alapjául szolgáló felismerés — nevezetesen, hogy (1) eszközjellegű funkcióban nemcsak dolgok, hanem nyelvi aktusok és textusok is megjelenhetnek, következésképpen (2) a nyelvnek vannak használatai, amik nem leíró jellegűek, tehát (3) visszatükröződés vagy ismeretelméleti igazság nincs és nem is kereshető közvetlenebb módon vagy kevésbé metaforikus erővel bennük, mint például egy baltában; ilyen módon pedig (4) az egyébkénti valósághoz való viszonyuk eleve nem is lehet más, mint pusztán célszerűségi jellegű, amiben ugyanakkor, mint az emberi praxis bármely területén, (5) a megelőző teoretikus megismerés is tendenciájában meghatározó (bár egyedileg nem kritériumszerű tényezőként) szerepet játszik — vállalhatónak még további évtizedek múltával sem bizonyult. Habár az eredeti megsejtés minden munkámban ott munkált, elsőként tisztán és expressis verbis megfogalmazottan egy irodalmi kiadónál tettem közzé, s így ún. tudományos lektoráláson nem ment keresztül ( A jog helye Lukács György világképében [Budapest: Magvető 1981] 287 o. [Gyorsuló Idő]). Pécsről elérhető olvasmányaimból ekkoriban nem volt még számomra egyértelmű, hogy a tudományelmélet és nyelvfilozófia berkeiben akkor már fél évszázada zajló nemzetközi vita mennyire ala-

[1964]

5

pozott meg egyértelműen egy ilyen következtetést. S a dolog iróniája, hogy három és fél évtizeddel ezelőtt, amikor e megfogalmazást megkíséreltem, a vita még sem a nyugat-európai jogfilozófiában, sem az angol-amerikai jurisprudence körében nem volt lefutott; pontosabban szólva, néhány implicit — bár akkor Pécsről számomra nem ismert — állásfoglalástól eltekintve voltaképpen még meg sem kezdődött." [Kézirat, 1990.) o

„A jogi jelenség elméleti magyarázata során mindenekelőtt a LENINi v i s s z a t ü k r ö z ő d é s i e l m é l e t leegyszerűsítsen túlzó, merev alkalmazására tettek kísérletet. Ez a kérdéses évtizedek MARXista filozófiai törekvéseiben korántsem volt elszigetelt jelenség. A társadalmi jelenségek összefüggéseinek vizsgálatában a visszatükröződési elmélet egyre egyetemesebb és kizárólagosabb szerephez jutott, ami azzal a következménnyel járt, hogy az adott jelenség specifikusan ismeretelméleti vonatkozásainak a nem ismeretelméleti vonatkozásoktól való elhatárolása egyre inkább elhalványodott, de maga az ismeretelméleti elemzés is nagymértékben vulgarizálódott. Ami a jogot illeti, a jogalkotási folyamatot többnyire a társadalmi valóság transzformált vissza tükrözéseként, a jogi normát pedig a társadalmi valóság képmásaként értékelték. Mindebben az »adekvát tükrözés« igénye fokozatosan olyan hangsúlyt kapott, hogy a tudományos közfelfogás lassan magát a jogi normát is ismeretelméleti módon s kategóriaként kezdte kezelni. A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem: egyetlen jogelméleti írás sem mondta ki expressis verbis, hogy a jogi norma szükségképpeni tulajdonsága az ismeretelméleti értelemben vett igazság vagy hamisság. Meg kell jegyeznem persze azt is, hogy a kérdésfeltevés a finomabb különbségtételekig egyáltalán nem is jutott el. Á m ugyanakkor gyökeret vert egy olyan sommásan leegyszerűsítő ideológiai megítélés, ami már magában a jog logikai megközelítésében is a visszatükröződési elmélet ellen irányuló támadást látott — noha a logikai elemzés (önmagában teljességgel indokolt) igénye többnyire eltérő filozófiai hagyományokból táplálkozott, következésképp nem is polémiában született. Mindenesetre e gondolkodási minták a tudományos közfelfogást oly nagy mértékben áthatották, hogy még alig egy-két évtizede is szinte lehetetlen — mert reménytelen — feladatnak tűnt annak meggyőző kimutatása, hogy a norma előző megismerés eredményeire épül ugyan, önmagában azonban a megismerés eredményeinek csak gyakorlati alkalmazása; vagyis úgy elemezendő, mint az ember által önfenntartása érdekében kialakított t e c h n i k a i e s z k ö z t á r egyik eleme, és nem mint teoretikus kategória. Gyakorlati jellegéből viszont az következik, hogy a valósághoz fűződő »képmásszerű viszonya« lényegében az emberi gyakorlat minden tárgyiasult képződményével közös. Ahogy egy eszközzel, pl. egy baltával kapcsolatban nem beszélhetünk igazságról, csak az eszköz és a cél, ill. érdek viszonyáról, alkalmazhatóságról vagy megfelelőségről, úgy egy magatartási szabály vonat-

6

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

SZOPOCKÓhoz intézett levelét LEV TOLSZTOJ, a vallásról fejtve k i felfogását, az alábbi s z a v a k k a l fejezi be: „Ne válaszoljon nekem úgy, hogy mondataimat pontról-pontra cáfolgatja. Ha nem ért egyet velem, írja meg [...] és adja elő tömören, rövi2 den és velősen világnézetét." TOLSZTOJ e s z a v a i n a k megfelelően nem k í v á n o k p o l e m i z á l n i a s z e r z ő gondolataival, h a n e m m e g p r ó b á l o m saját k o n c e p c i ó m a t vázolni. kozásában is csak az utóbbiakról beszélhetünk. Eszerint tehát abból önmagában semmi specifikus nem adódik, liogy a tárgyiasulás eredménye egyszer nyelvi köntösben jelenik meg, másszor másfajta, közvetlenül eszközjellegű objektivációkban." [Varga Csaba A jog helye Lukács György világképében (Budapest: Magvető 1981), 144—147. o. {Gyorsuló Idő}.] „Hamarosan mégis újra felbukkant az egyetemi évek végén már egyszer kényszerűen elfojtott érdeklődésem, melynek tárgya a jog, nyelvi megjelenítés és logika összefüggése, a kijelentő és leíró mintától eltérő kifejezések sajátossága volt. Egyetemi doktori dolgozatomban a kellés logikájának eszközszerepét akartam kimutatni — bizonyítva, hogy a megismerés a normatételezésen kívülálló, noha szociológiailag annak előfeltételét képező tevékenység. Témaválasztása eleve védhetetlennek bizonyult; az utolsó pillanatban kellett váltanom, hogy HENRI LÉVY-BRUHL szociológiai jogfelfogásának MARXizáló ízű bírálatával védjem meg diplomámat. A logika helyét illetően ekkoriban a formalizmus és antiformalizmus nézőpontjai közti francia és belga vita uralta a nyugati terepet. Bármennyire szerencsés voltam abban, hogy magam mögött, tudjam ClIAÍM PERELMAN atyai támogatását, a honi akadémiai berkekben a problematika mégsem volt vállalható. A tudományosság hazai mandarinjai már a kérdésfelvetésben is a LENlNi vissza tükröződési elmélet hallgatólagos ismeretelméleti bírálatát vélték felfedezni, s ezért a puszta érdeklődést is az uralkodó dogma megkérdőjelezéseként értékelték. Talán igazuk is volt, hiszen MARXistának gondolt naiv realista világképükben az emberi gondolkodás s a nyelvi kifejezés egyaránt kizárólag a valóság fogalmilag megjelenített másaként, kijelentő-leíró logikai rekonstrukcióban volt értelmezhető. Törekvésem a MARXizmustól elhajlás bélyegének közelségébe került, s a megelőzés jegyében lehetetlenítették további kutatását." ['Előszó' in Varga Csaba Jogi elméletek, jogi kultúrák Kritikák, ismertetések a jogfilozófia és az összehasonlító jog köréből (Budapest 1994), xvi. o. {Jogfilozófiák}.] 1 Feri Sándor A jog és erkölcs kérdései (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1962), 231. o. Tolsztoj Levelei (Budapest: Officina 1943), 46. o. [Officina Könyvtár].

[1964]

7

A MARXista t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k napjainkban elérték m á r azt a fejlettségi szintet, hogy újból és igen követelően jelentkezhessék annak igénye, hogy az eddigieknél sokkal n a g y o b b mélységben és intenzitással vehessék fel a kapcsolatot a s z a k t u d o m á n y o k k a l s a z élet legkonkrétabb tényeivel, hiszen enélkül f e n n f o r o g h a t a n n a k veszélye, h o g y az elmélet p u s z t á n klasszikus szerzők egyes megállapításainak ö n m a g á b a n aligha kreatív és előremutató ismételgetésébe bocsátkozik valóságos m a g y a r á z a t helyett.

I. A jogi, az erkölcsi s a vallási szabály közös jellemzője [genus proxirnum] az, h o g y v a l a m e n n y i e n m a g a t a r t á s i szabályok. Eltekintve attól, h o g y a vallási szabály e g y b e n erkölcsi szabály is, a differentia specifica tekintetében v a n n a k o l y a n jegyek, a m e l y e k k ü l ö n á l l ó felt ü n t e t é s é t i n d o k o l j á k (keletkezés és m e g s z ű n é s i d ő p o n t j a , s z a n k ció, a s z a b á l y o z o t t m a g a t a r t á s o k köre s o s z t á l y t á r s a d a l o m b é l i differenciáltsága, és így tovább). A 'magatartási szabály' t e r m i n u s jobban és tisztábban kiemeli ezen intézmény lényegét, mint a ' n o r m a ' fogalmi alkalmazása, s i n k á b b segít kiküszöbölni azt a negatív hatást, amit a KANTi d u a l i z m u s b a n a Sollen szférájának önállósítása okozott. 3 Á l l á s f o g l a l á s o m szerint n y e l v i kifejezése s esetleges kijelentő m e g f o r m á l t s á g a ellenére s e m a s s z e r t o r i k u s ítélet a m a g a t a r t á s i szabály — n e m olyan ítélet tehát, amely a v a l ó s á g r ó l bármit t é n y k é n t állítana; így véle s z e m b e n az objektív i g a z s á g igénye s e m v e t h e t ő fel. Á l l á s f o g l a l á s o m elméleti kifejtését az a l á b b i a k b a n f o g o m m e g k í sérelni, két n é z ő p o n t b ó l t á r g y a l v a : először (II) teoretikus m ó d o n a l á t á m a s z t v a e felfogást, m a j d (III—V) m o d e r n formális logikai b i z o n y í t á s á t kísérelve m e g a d n i .

3

Lásd Kulcsár Kálmán A jogszociológia problémái (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1959).

8

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

II. A magatartási s z a b á l y p é l d a s z e r ű e n felsorolható jellemzői között az alábbiakat t ü n t e t h e t j ü k fel: — h á t r á n y kilátásba helyezésével a c í m z e t t e k jövőbeni m a g a t a r tására kíván befolyást gyakorolni; — az elérni kívánt hatás a z egyénre, a z e g y é n és k ö z ö s s é g e , illetőleg k ö z ö s s é g e k e g y m á s k ö z t i viszonyára vonatkozik; — alapja a kibocsátó részéről felismert é r d e k , mely m i n d i g anyagi alapokkal rendelkezik, t e h á t a termelési erők végső s o r o n érvén y e s ü l ő m e g h a t á r o z ó h a t á s á n a k van alávetve; — e v a l ó s á g o s anyagi é r d e k felismerése a kibocsátást m e g e l ő z ő megismerési-visszatükrözési folyamat e r e d m é n y e ; — az é r d e k felismerése alapján t ö r t é n ő szabályszövegezés és szabály a l k a l m a z á s helyességét (célszerűségét) a m a g a t a r t á s i szabály gyakorlati élete, vagyis a felismert é r d e k s a m a g a t a r t á s i szabály é r v é n y e s ü l é s e által kiváltott hatás m i n t e r e d m é n y e g y b e v e t é s e — összefoglalva tehát: az egybeesés (adekváció) foka — h a t á r o z z a meg; — a m a g a t a r t á s i szabályok t á r s a d a l m o n (stb.) belüli összessége h a l m a z k é n t felfogva a t á r s a d a l o m differenciáltságának megfelelő differenciáltságot mutat; v é g e z e t ü l — a m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k léte az e m b e r t á r s a d a l m i életét végigkíséri. E p é l d á l ó z v a felsorolt j e g y e k k ö z ö t t o s z t á l y j e l l e g ű i s m é r v e k n e m f o g l a l h a t n a k helyet, h i s z e n a f e l s o r o l á s a m a g a t a r t á s i szabály genus proxitnumként f e l f o g o t t körét k í v á n j a körülírni, k ö v e t k e z é s k é p p e n e l v i l e g e g y a r á n t é r v é n y e s n e k kell lennie m i n d e n form á c i ó r a , így a z ő s k ö z ö s s é g és a k á r a k o m m u n i z m u s v i s z o n y a i r a is. A MARXista i r o d a l o m b a n az u r a l k o d ó á l l á s p o n t s z e r i n t 4 a m a g a t a r t á s i s z a b á l l y a l k a p c s o l a t o s f e l é p í t m é n y i elemek e g y f a j t a történ e l m i s o r r e n d e t m u t a t n a k (1. ábra).

4

Pl. [Ajlekszandr (GJeorgievics Szpirkin A tudat eredete (Budapest: Gondolat 1963) és Feri, szemben — egyebek közt — HELLER ÁGNES felfogásával.

[1964]

9

az ember kiválása

ősközösségi társadalom

, osztalytarsadalom

osztálynélküli társadalom

1. ábra

E s z e r i n t az erkölcsi, illetőleg a h o z z á később k a p c s o l ó d ó v a l l á s i s z a b á l y o k elégségesek voltak a h h o z , h o g y egy a n t a g o n i s z t i k u s ell e n t m o n d á s o k által m é g nem t e r h e l t t á r s a d a l o m b a n a k ö z ö s s é g i v i s z o n y a i k , közös és egzisztenciális e g y m á s r a u t a l t s á g u k v i s z o n y a i között a t á r s a d a l m i e g y s é g g e l s z e m b e n teljes ö n t u d a t á r a m é g n e m e m e l k e d e t t i n d i v i d u u m m a l s z e m b e n a közösség által m e g k í v á n t r e n d e t f e n n t a r t s á k ; és csak a reális a n y a g i é r d e k e k a n t a g o n i s z t i k u s s z e m b e n á l l á s á n a k kifejlődésével, a z o s z t á l y t á r s a d a l o m s z ü l e t é s é vel, az á l l a m i s z e r v e z e t létrejöttével egyidőben s z ü l e t e t t meg a jog. A jog a z o n o s genus proximurn m e l l e t t sajátos differentia specifica kifejlesztésével érte el, h o g y a m a g a t a r t á s i s z a b á l y b a n f o g l a l t a k a t az a n y a g i l a g ellentétes é r d e k ű e k t ő l is kikényszerítse; e g y s z e r s m i n d az erkölcsi és vallási s z a b á l y o k a t is differenciálta a t á r s a d a l o m tag o z ó d á s á n a k megfelelően. E jellemzésből e g y é r t e l m ű e n k i o l v a s h a t ó , h o g y a m a g a t a r t á s i s z a b á l y n a k szolgálati szerepe v a n , e s z k ö z n e k minősül, m e l y adott és felismert érdek alapján k i t ű z ö t t c é l szolgálatában áll. Ö n m a g á b a n n e m a valóság m e g i s m e r é s é n e k ö n á l l ó m o z z a n a t a (mint a v a l ó s á g r ó l v a l a m i t t é n y k é n t állító vagy t a g a d ó a s s z e r t o r i k u s ítélet), c s u p á n a n n a k terméke, e s z k ö z k é n t t ö r t é n ő a l k a l m a z á s a , gyakorlati felhasználása. LENIN a HEGELÍ logikával kapcsolatban az alábbiakat jegyzi m e g konspektusában:

10

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS A Z OBJEKTÍV IGAZSÁG

„1. premissza: ... (szubjektív cél) versus valóság ... 2. premissza: a külsőleges eszköz (szerszám), (az objektív) 3. premissza: azaz a következtetés: a szubjektív és az objektív egybeesése, a szubjektív eszmék próbája, az objektív igazság kritériuma." Egyetlen p é l d á v a l m e g v i l á g í t v a a f e n t i e k t ü k r é b e n a m a g a t a r t á s i szabály eszközjellegét: 1 . mozzanat: a valóság valamely szeletének m e g i s m e r é s e , egy t ö r v é n y s z e r ű s é g f e l i s m e r é s e — e z megfelel a társadalmi mozgás bizonyos szintű megismerésének; 2 . m o z z a n a t : a felismert t ö r v é n y s z e r ű s é g é r t e l m é b e n e s z k ö z készítése (pl. egy baltáé) a valóságra k e d v e z ő i r á n y b a n g y a k o r l a n d ó h a t á s r a , a v a l ó s á g n a k az e s z k ö z k é s z í t ő é r d e k é b e n t ö r t é n ő m e g v á l t o z t a t á s á r a — ez megfelel a s z a b á l y m e g s z ö v e g e z é s é n e k és k i b o c s á t á s á n a k ; 3 . m o z z a n a t : a gyakorlat m i n t a megismerés helyességének próbaköve (LENIN: „A cselekvés e r e d m é n y e a s z u b jektív m e g i s m e r é s próbája"), s egyben mint az e s z k ö z célszerűségének, célhoz viszonyított megfelelésének kritériuma — ez megfelel egyfelől az érdek, másfelől a magatartási szabály érvényesülése által kiváltott hatás mint e r e d m é n y egymással való egybevetésének. 5 Összefoglalva az e d d i g elmondottakat, leszögezhetjük: az objektív i g a z s á g fogalma egy viszony fogalma, mely a megismerő alany által tükrözött kép és a megismerés tárgya mint objektív tény közötti adekvációt fejezi ki. Az objektív igazság igénye csak a tényleges tükrözéssel s z e m b e n helyénvaló. Azon tükrözési formákkal s z e m b e n jogosult tehát elméletileg, amelyek nemcsak nyelvileg és kijelentő m o n d a t k é n t kifejezettek (vagy kifejezhetők), h a n e m egyben ú n . asszertorikus ítéletek is. Az i g a z s á g igénye ö n m a g á b a n a m a g a t a r t á s i s z a b á l l y a l s z e m b e s z e g e z e t t e n fel sem v e t h e t ő . Az i g a z s á g fogalma n e m azonos s e m az i g a z s á g o s s á g , sem a céls z e r ű s é g v a g y g y a k o r l a t i helyesség ( m i n d e n n a p i é r t e l e m b e n v e t t ) f o g a l m á v a l . A h o g y a n e g y eszközzel (pl. baltával) k a p c s o l a t b a n nem b e s z é l h e t ü n k igazságról, csak e s z k ö z és cél, illetőleg érdek viszonyáról, tehát a l k a l m a z h a t ó s á g r ó l v a g y megfelelőségről, u g y a n -

5

A két idézetre lásd [Vladimir Iljics] Lenin Művei 38 (Budapest 1961), 201. és 203. o.

[1964]

11

ú g y e g y m a g a t a r t á s i szabály k a p c s á n is k i z á r ó l a g ez u t ó b b i r ó l beszélhetünk. A m u n k a e s z k ö z és a m a g a t a r t á s i szabály k ö z ö t t egyebek m e l l e t t az a l é n y e g e s k ü l ö n b s é g , hogy a z utóbbit n y e l v i f o r m á b a n f e j e z z ü k ki — a m i első látszatra igen m e g t é v e s z t ő . Ezért egy i n t e r m e z z ó k é n t k ö z b e i k t a t o t t p o n t b a n é r i n t j ü k ezt a k é r d é s t , majd r á t é r ü n k a f o r m á l i s logikai e l e m z é s r e .

III. A m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k k i a l a k u l á s a n y i l v á n v a l ó a n az e m b e r n e k az állatvilágból t ö r t é n ő kiválása u t á n k ö v e t k e z e t t be. A k i a l a k í t á s u k r a i r á n y u l ó igény a „ t e r m e l é s " akkori á l l a p o t a által m á r m e g követelt k o m m u n i k á c i ó , illetőleg a z emberi b e s z é d n e k , a n y e l v n e k az előbbivel p á r h u z a m o s létrejöttét követően f o r m á l ó d h a t o t t m e g , mivel a m a g a t a r t á s i szabály létének feltétele a m á r kialakult k o m m u n i k á c i ó , a kölcsönös érintkezés — hiszen e n n e k s z a b á l y o z á s á r a i r á n y u l t ; ezért n y i l v á n v a l ó a n n y e l v i f o r m á b a n fejeződött is ki. 6 A l e g k o r á b b i m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k i m p e r a t i v jellegűek v o l t a k , s csak h o s s z ú fejlődés u t á n váltak a k e z d e t b e n t ú l n y o m ó r é s z t tiltó s z a b á l y o k kijelentő m o n d a t f o r m á j ú v á (elsősorban a jogszabályok). A m o n d a t g o n d o l a t i egységet, e g y ö n m a g á b a n is értelmes k ö z lést foglal m a g á b a n . A m o n d a t o k e g y m á s b a á t a l a k í t h a t ó k a n é l k ü l , hogy a l a p v e t ő tartalmuk lényeges változást s z e n v e d n e (pl. „Te m o s t el fogsz m e n n i . " „ N e m m e n n é l m á r el?" „Bárcsak e l m e n n é l ! " „ M e n j el!") — m á r a m e n n y i b e n a h a n g s ú l y s a k ö r ü l m é n y e k az a z o n o s é r t e l m e t l e h e t ő v é teszik. KLAUS megfogalmazása szerint „gondolataink a reális ö s s z e f ü g g é seknek t u d a t u n k b a n való visszatükröződései". 7 Bizonyos visszatükröződések igen áttételesek is lehetnek, például egy ítélet a valóság 6

Itt csak utalhatok a kérdést meggyőzően tárgyaló több műre, pl. Lewis H[enry] Morgan Az ősi társadalom [Ancient Society, Chicago 1907] (Budapest: Gondolat 1961); Friedrich Engels A család, a magántulajdon és az állam eredete; Gordon Childe A civilizáció bölcsője [What Happened in History, Penguin 1954] (Budapest: Gondolat 1959) [Studium Könyvek II]; Szpirkin, és így tovább. Georg Klaus Bevezetés a formális logikába (Budapest: Gondolat 1963), 17. o.

12

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

valamely szeletét tükröző ítéletről szóló ítéletről. A fenti definícióval kapcsolatos különféle kérdéseket a MARXista irodalom m é g nem tisztázta kellő mélységben; ilyen a n o n - a s s z e r t o r i k u s ítél e t ek köre is, s ezen belül az ün. értékítéletek valóságtükröződésének kérdése. CARNAP, az Egyesült Á l l a m o k b a n é l ő n é m e t s z á r m a z á s ú neopozitivista t u d ó s m i n d e n értékítéletet n o n - a s s z e r t o r i k u s n a k tart. V é l e k e d é s é n e k ideológiai g y ö k e r e az a törekvés, h o g y m i n d e n ú n . m e t a f i z i k a i e l e m e t a verifiability k ö v e t e l m é n y é v e l k i k ü s z ö b ö l j ö n a filozófiai k u t a t á s szférájából, s ezzel kiiktassa az a l a p v e t ő ontológiai-világnézeti kérdésfeltevéseket, a n o r m a t í v e t i k á t és esztétikát, v a l a m i n t pszichológiát, és csak az ú n . logikát tartsa meg e „ m e g t i s z t í t o t t " filozófiában, tehát k i z á r ó l a g a logikai analízist. Tém á n k k a l k a p c s o l a t b a n a k ö v e t k e z ő k e t írja: „csupán megfogalmazás kérdése, vajon végül egy normát vagy egy értékítéletet állapítunk-e meg. A norma vagy szabály felszólító formájú, pl. 'Ne ölj!' Az ennek megfelelő értékítélet így hangzik: »A gyilkosság rossz.« [...] »A gyilkosság rossz« értékmegállapítás azonban [...] — jóllehet a szabályhoz hasonlóan csupán egy bizonyos kívánság kifejezése — nyelvtanilag kijelentő mondat formájú. A legtöbb filozófust megtévesztette ez a forma, s azt gondolták, hogy az értékmegállapítás valójában asszertorikus ítélet [...]. Valójában azonban az értékmegállapítás nem egyéb, mint félrevezető nyelvtani formában kifejezett parancs. Hatással lehet az emberek cselekedeteire, s ezek a hatások vagy összhangban vannak kívánságainkkal, vagy nem; de mindez sem nem igaz, sem nem hamis. Nem állít semmit; s nem is bizonyítható, de nem is cáfolható. [...] [N]em is vezethetünk le belőle semmilyen jövőbeli tapasztalatra vonatkozó ítéletet sem." Azzal az ítélettel szemben, hogy „Ha az ember m e g ö l valakit, akkor lelkiismeretfurdalást fog érezni", a következőket válaszolja: „Ez az ítélet a z o n b a n s e m m i k é p p e n sem vezethető le »A gyilkosság rossz« ítéletből; c s u p á n az illető jellemére és érzelmi reakcióira vonatkozó pszichológiai ítéletekből vezethető le." CARNAP e tételének 8 kritikai feldolgozása n e m lehet jelen d o l g o z a t u n k tárgya; kellő mélységben külön kellene foglalkozni véle; itt most csak gondolatébresztő volta miatt idéztük.

g

Rudolf Carnap Philosophy and Logical Syntax (London: Kegan Paul 1935), I. fej.

[1964]

13

A logika tükrében egyes nyelvi kifejezéseknek egymástól g y ö k e r e s e n eltérő logikai értéke lehet. E z e n ö s s z e f ü g g é s e k k i d o l g o z á s a ismeretelméleti feladat. Például a ' h a , akkor' k o p u l a szerepelhet c s u p á n h i t e t l e n s é g ü n k kifejezésére; e g y s z e r ű időbeli e g y m á s u t á n b a n ( a m i k o r n i n c s o k s á g i ö s s z e f ü g g é s , c s a k ú n . i m p l i k á c i ó : ilyen p l . logik a i l a g a b ű n t e t t e l k ö v e t é s e u t á n a s z a n k c i ó k i s z a b á s a ) ; lehet o k s á g i v i s z o n y kifejezése; és végül, l o g i k a i e g y i d e j ű s é g kifejezése is. H a s o n l ó k é p p e n KLAUS s z e r i n t az est k o p u l a is e l t é r ő logikai é r t é k k e l s z e r e p e l h e t . Vagyis v a l ó s á g é r t é k ü k e t tekintve a m a g a t a r t á s i s z a b á lyok n y e l v i alakja f é l r e v e z e t ő n e k b i z o n y u l h a t . í m e , i d é z z ü n k fel egy e r k ö l c s i szabályt: „ N e rabolj!"; é s e g y j o g s z a b á l y t : „ A d á s v é t e l i s z e r z ő d é s a l a p j á n az e l a d ó köteles a d o l o g t u l a j d o n á t a v e v ő r e á t r u h á z n i és a d o l g o t a v e v ő birtokába b o c s á tani, a v e v ő p e d i g köteles a v é t e l á r a t m e g f i z e t n i és a d o l g o t átv e n n i . " (Polgári törvénykönyv, 365. § (1)). E két m a g a t a r t á s i s z a b á l y n y e l v i k i f e j e z é s é n e k e l t é r ő voltát a z erkölcsi és a jogi szabály e l t é r ő s p e c i f i k u m a i n k í v ü l nyelvi k i f e j e z é s ü k fejlődése is n a g y m é r t é k b e n meghatározza." Az első m o n d a t imperatív-tiltó, míg a második állítmányaként a 'köteles; k ö t e l e s ' s z e r e p e l . Az a t é n y , h o g y a j o g s z a b á l y o k általában m i n d m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k , n e m zárja ki, h o g y j o g s z a b á l y i vagy t ö r v é n y i k ö n t ö s b e n s z e r e p e l h e t n e k a s s z e r t o r i k u s í t é l e t e k is. Az a l k o t m á n y o k b a n (és k ü l ö n ö s e n p r e a m b u l u m a i k b a n ) h e l y e t foglaló v a l ó d i a s s z e r t o r i k u s ítéletek n e m t u l a j d o n k é p p e n i m a g a t a r t á s i s z a b á l y o k , sőt m é g a j o g s z a b á l y o k h o z k é p e s t j á r u l é k o s jellegűek is — a n n a k e l l e n é r e , h o g y p é l d á u l az a l k o t m á n y m e g h a t á r o z ó d o k u m e n t u m , l é v é n ez áll egy o r s z á g j o g f o r r á s i r e n d s z e r e h i e r a r c h i á j á n a k a z élén. A z o n b í r á l a t o k k ö z ö t t , a m e l y e k a z A. J. VlSINSZKI] által j a v a s o l t jogfogalmat érintették, 1 " szerepel e g y olyan v é l e m é n y is, amelyik hiányolta, h o g y a vitatott jogfogalom n e m tartalmazza annak t é n y é t , h o g y a szovjet a l k o t m á n y d e k l a r a t i v e rögzíti a szovjet t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s t , b i z o n y o s a l a p v e t ő státuszokat, és így tovább. A z t hiszem, az ilyen jellegű jogszabályi tartalmak járulékos volta n y i l v á n 9 A Sir Sumner Henrik Maine A jog őskora (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia 1875) által felvázolt alapvető fejlődésrajzra gondolok — az imperativ, büntető jellegű szabályozástól induló mozgásra a status, majd a contractus felé. 10 Vő. Feri.

14

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

való, a m e n n y i b e n a jog eredetére és fő funkcióinak fejlődésére ügyelünk. A jogot n e m azért alkották meg, h o g y valamely létező állapotot a maga k i a l a k u l t f o r m á j á b a n rögzítsen, h a n e m azért, h o g y az e m berek t e v é k e n y s é g é r e b e f o l y á s t g y a k o r o l j o n . M i n d e n jogszabályi tartalom az é r v é n y e s í t e t t é r d e k e k által m e g h a t á r o z o t t b e f o l y á s g y a korlást szolgálja.

IV. A k ö v e t k e z ő k b e n a k é r d é s formáilogikai v i z s g á l a t á h o z kívánok n é h á n y a d a l é k k a l járulni, a z alábbi j o g s z a b á l y p é l d a k é n t vételével: „Aki mást m e g ö l , öt évtől tizenöt évig t e r j e d ő s z a b a d s á g v e s z t é s s e l b ü n t e t e n d ő . " {Büntető törvénykönyv, 253. § (1)). (Polgári jogszabályt is v i z s g á l h a t n á n k per analogiam, de a ' k ö t e l e s ' szó h a s z n á l a t a o k á ból a m e g f e l e l ő szankciót be kellene h e l y e t t e s í t e n ü n k , s ez a s z e m léltetésben s z ü k s é g t e l e n n e h é z k e s s é g e t e r e d m é n y e z n e . ) 1. „A jog a z u r a l k o d ó o s z t á l y t ö r v é n y i e r ő r e emelt akarata", 1 1 „le droit est Vexpression de la volonte du groupe social"12 — a jog a társ a d a l m i c s o p o r t a k a r a t á n a k kifejezése, é s így tovább. KLAUS így vélekedik: „ K i m o n d h a t u n k kéréseket, k í v á n s á g o k a t , p a r a n c s o k a t , a m e l y e k n e k s e m m i k ö z ü k a logikához." 1 3 A v a g y , KLAUSt f o l y t a t v a : „A d o l g o k és tényállások csak létezhetnek. I g a z a k vagy h a m i s a k csak az ítéletek, a m e l y e k a d o l g o k r a vagy t é n y á l l á s o k r a v o n a t k o z n a k . [...] [1 Ítéletek a z o k a kijelentő m o n d a t f o r m á j á b a n kifejezett g o n d o l a t o k , a m e l y e k n e k az a tulajd o n s á g u k v a n , hogy [...] e g y tényállás fennállását v a g y fenn n e m állását állítják, azaz ' i g a z a k vagy h a m i s a k ' [.,.]." 14 ARISZTOTELÉSZ szerint pedig az i g a z s á g nem m á s , mint e g y ítélet és az ítélet által kifejezett tényállás közötti v i s z o n y . 1 5 11

Marx és Engels A Kommunista Kiáltvány [1848], Antalffy György és Halász Pál, stb. 12

Henri Lévy-Bruhl La sociologie du droit (Paris: Presses Universitaires d e France 1961). 13 Klaus, 12. o. 14 Uo., 35. o. 15 Arisztotelész Metafizika, IX. könyv 10. fej.

[1964]

15

2. A jogszabály csak logikai i m p l i k á c i ó alakjában fejezhető ki. Az implikáció kopulája a 'ha, a k k o r ' kötőszó. E n n e k — KLAUS kifejezésével élve — különféle logikai értéke lehet: — b i z a l m a t l a n s á g kifejezése; pl. „Ha ezt a játszmát m e g n y e red, a k k o r m e g e s z e m a k a l a p o m ! " — ez az első tétel h a m i s s á g á n a k k i m o n d á s á t célozza. — tisztán materiális; pl. " H a 1 + 1 = 2 , a k k o r a réz f é m . " — logikai egyidejűség, szükségszerű kapcsolat; pl. „Ha e g y hár o m s z ö g derékszögű, akkor oldalaira nézve é r v é n y e s PYTHAGORAS törvénye." — időbeli k ü l ö n b s é g , kauzális (természettörvényi!) k a p c s o l a t tal; pl. „ H a b e f ű t ö k a kályhába, a k k o r a s z o b á b a n meleg l e s z . " A m a g a t a r t á s i s z a b á l y b a n foglalt c s e l e k m é n n y e l , illetőleg előírással s z e m b e n t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s és a s z a n k c i ó közötti v i s z o n y tisztán implikatív. A t e r m é s z e t t ö r v é n y r e n d j e szerinti s z ü k s é g s z e r ű s é g r ő l szó s e m lehet (ld. pl. a felderítetlen eseteket!), t e h á t a m a g a t a r t á s i szabály ú n . materiális implikáció f o r m á j á b a n f e j e z h e t ő csak ki. (A logika p e r s z e ezeket is vizsgálja, d e legfeljebb k i z á r ó l a g ö n m a g u k b a n vett i g a z s á g u k r ó l lehet szó, és n e m tartalmi ö s s z e f ü g g é s r ő l . Hiszen tartalmilag ezek lehetnek é r t e l m e t l e n e k is, továbbá o l y a n o k , a m e l y e k n e k a v a l ó s á g b a n tisztán s e m m i s e m felel meg; ilyen pl. a / 2 - v e l végzett m ű v e l e t . ) Egy m a g a t a r t á s i szabály „ i g a z s á g a " nem l e h e t a n n a k f ü g g vénye, h o g y m i n d e n cselekményelkövetést, t é n y á l l á s s z e r ű s é g e t követ-e t é n y l e g e s e n valamiféle s z a n k c i ó . Ebben a h i p o t e t i k u s h e l y zetben u g y a n i s k i d e r ü l n e , hogy a jogszabály m i n d e n e s e t b e n „ h a m i s " , hiszen teljes felderítettség a g y a k o r l a t b a n aligha f o r d u l elő. 3. Az implikáció a l k a l m a z h a t ó m e s t e r s é g e s e m b e r i v i s z o n y o k r a ; pl. „A p a r a s z t k i i n d u l ó helyzetből két lépést m e h e t eleire", v a g y „ A h á r o m s z ö g s z ö g e i n e k összege 180°-nál kisebb." Ezekben az e s e tekben KLAUS szerint értelmetlen l e n n e a n n a k k é r d é s e , v a j o n az ítélet az objektív i g a z s á g n a k megfelel-e, vagy s e m . Csak a b b a n az esetben jogos az igazságra v o n a t k o z ó kérdés, h a ezeket a z ítéleteket az alábbiak s z e r i n t átalakítjuk: „Ha a s a k k b a n ezek és e z e k a s z a b á l y o k é r v é n y e s e k , akkor a p a r a s z t n a k lehetséges i n d u l ó helyzetből két lépést t e n n i e előre", v a g y „Ha a h i p e r b o l i k u s g e o m e t r i á b a n ezek és e z e k az a x i ó m á k é r v é n y e s e k , a k k o r a s z ö g e k

16

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

ö s s z e g e h á r o m s z ö g e s e t é b e n s z á z n y o l c v a n foknál k i s e b b " , és így tovább. U g y a n e z é r v é n y e s a j o g s z a b á l y o k r a n é z v e is: l o g i k a i f o r m á r a átalakítva h a s o n l ó a n n é z n é n e k ki a p o l g á r i és a b ü n t e t ő j o g i s z a b á l y o k ; azaz logikai f o r m á b a n fel kellene tüntetni g y a k o r l a t i l a g a j o g r e n d s z e r n e k a kérdéses p a r a g r a f u s r a v o n a t k o z ó teljes a n y a g á t ; v i s z o n t m i u t á n m á r kijelentettük, hogy „ e z e k és ezek a s z a b á l y o k é r v é n y e s e k " , u g y a n e z t t é n y k é n t m e g j e l ö l n ü n k i m m á r tiszta t a u t o lógia lenne, h i s z e n most m á r az e l m o n d o t t a k a t e g y s z e r ű e n „ k ö v e t keztetésekként" s e m m i t m o n d ó a n ismételgetnénk. A m a g a t a r t á s i szabály „ i g a z s á g á n a k " kérdése e n n y i b e n értelm e t l e n , mert — az „ i g a z s á g " csak ö n m a g á r a v o n a t k o z n a , s ez tautológia; — az e l k ö v e t é s és a s z a n k c i ó k ö z ö t t t e r m é s z e t t ö r v é n y i jellegű szoros és s z ü k s é g s z e r ű o k s á g i viszony n e m áll f e n n ; és tautologikus azért is, mert — a h a t á l y o s j o g r e n d s z e r logikai e g y s é g e t r e á l i s a n n e m alkot, legfeljebb csak h i p o t e t i k u s a n , h i s z e n egyes p a r a g r a f u s a i b ó l logikailag n e m k ö v e t k e z n e k más p a r a g r a f u s o k . A m e n n y i b e n pedig reális é l e t v i s z o n y o k b a n k e r e s n é n k a logikai-reális ö s s z e köttetést, ú g y ez a f e n t e b b i pontok m i a t t esne ki. Következésképpen még ilyen vonatkozásban sem felelhetne m e g egyebek közt a LUNDSTEDTi ún. realista j o g m e g h a t á r o z á s 1 6 s e m , mely szerint a jog a n n a k előrelátása és h i p o t e t i k u s m e g j ö v e n d ö lése, hogy a d o t t m a g a t a r t á s tanúsítása v a g y nem t a n ú s í t á s a e s e t é n mit fognak csinálni az illetékes bírósági (stb.) s z e r v e k ; mert ez a jövendölés a jövőre v o n a t k o z i k , s az ítélet bármely tagjának e g y szeri h a m i s s á g a esetén a teljes d e t e r m i n i z m u s a l a p j á n m á r m a g á t a m e g h a t á r o z á s t ki kellene b ő v í t e n ü n k m i n d e n s z á m b a j ö h e t ő m o z z a nattal; s így b á r „igaz" jogot k a p n á n k , ez a jogi „ i g a z s á g " é p p e n olyan k ö z ö m b ö s m a r a d n a az elmélet és a gyakorlat s z á m á r a , m i n t ha e g y s z e r ű e n n o n - a s s z e r t o r i k u s n a k v e t t ü k volna a m a g a t a r t á s i szabályokat.

16

A. Vilhelm Lundstedt Unwissenschaftlichkeit der Rechtswissenschaft I—II (Berlin-Grunewald 1932-1936).

17

[1964]

V. Az e l ő b b említett b ü n t e t ő j o g i s z a b á l y t m o s t m e g p r ó b á l j u k logikailag is m e g v i z s g á l n i . Egy ítélet n o n - a s s z e r t o r i k u s jellege nem azt jelenti, hogy logikai műveleteket nem végezhetnénk véle; csupán e n n y i t jelent: m a g a az ítélet n e m r e á l i s t ü k r ö z é s , h a n e m egy m e g e l ő z ő valóságos tükrözés e r e d m é n y é n e k nyelvi f o r m á b a n történő további alkalmazása. A szemléltetés további k ö n n y í t é s e végett p é l d á n k a t t o v á b b egys z e r ű s í t h e t j ü k : 1 7 „ A k i embert öl, f e l a k a s z t a n d ó . " Ez a tétel logikai n o r m á l - f o r m á b a n kifejezve a k ö v e t k e z ő k é p p e n írható le: Valaki, ha embert öl, felakasztják, és ha nem öl embert, akkor emberölésért nem akasztják fel. A m o n d a t m á s o d i k része n o r m á l f o r m á b a n így írható le: ...és ha nem öl embert, akkor nem áll az, hogy embert öl és felakasztják. Ez összetett k o n j u n k t í v m o n d a t : első fele e g y s z e r ű i m p l i k á c i ó (materiális!), m á s o d i k fele pedig — második részét tekintve — összetett implikáció. Ez f o r m á l i s a n ábrázolva a k ö v e t k e z ő k é p l e t e t adja: p = embert öl q = felakasztják i = igaz h = hamis

A tétel igazság-mátrix táblázata pedig a k ö v e t k e z ő (2. á b r a ) : 17

A műveletekre és jeleire lásd Klaus, valamint [AJlekszandr [I]vanovics Popov A matematikai logika elemei (Budapest: Gondolat 1961) [Studium Könyvtár 27].

18

A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG

V

1

p ->

i i h h

i h i h

i h i i

q p ll It i i

p->q i i h i

i i It i

i h h i

2. ábra E r e d m é n y ü n k s z e r i n t a l o g i k a i m o n d a t a k k o r és c s a k i s a b b a n az e s e t b e n lesz l o g i k a i l a g igaz, h a p és q e g y a r á n t igaz v a g y e g y a r á n t hamis. Végezetül m e g j e g y z e n d ő , hogy mivel a mátrix-táblázatban megfigyelhető, h o g y a k o n j u n k c i ó második fele igazságértéke azonos (/> —> q ) és [/? —> ( p —>

' Richard Robinson Definition (Oxford: Clarendon Press 1954), 39. o. Id. 44 Stone, 13.13. o. o. Stone,

36

[1964]

önkényes a jelzett tárgyhoz képest. Ha ú j nyelvet k í v á n n á n k alkotni, a n n a k jeleit is önkényesen kellene m e g a l k o t n u n k és értelmeznünk. Az önkényesség p e r s z e itt n e m jelent szubjektivizmust, az objektív valóságtól elszakadást vagy egy attól elütő „jelenségvilág" feltételezését, miként nem jelentik ezt fantázia vagy torz visszatükrözés által szült fogalmaink s e m ('szellem', 'sellő' és így tovább), amik ilyenekként a nulla-osztályba tartoznak: n e m léteznek tehát, de mégsem az objektív valóságon „ k í v ü l " születtek, hiszen alkotóelemeik kivétel nélkül létező, valóságos jelenségek kapcsolódásából v a g y tagadásából állanak (pl. ' s e m m i ' m i n t a lét tagadása). Az ö n k é n y e s s é g megértéséhez gondoljuk csak végig: m i n d e n mértékegység megállapítása elvileg önkényes, ezért bármely tulajdonság megjelölésére meghatározatlan (végtelen) s z á m ú mértékegységet alk a l m a z h a t u n k . Minden mértékegység megállapítása a rávonatkozó jelenségek objektív tulajdonságain alapszik; az önkényesség mozzanata ilyen összefüggésben kizárólag egy jelenség adott tulajdonságának egy általunk adott jelhez történő rendelésében áll (pl. „a 'méter 7 a Föld kerületének negyvenmilliomod része"). Miután a mértékegységet (bizonyítást kizáró m ó d o n ) meghatároztuk, a mértékegység felhasználásával alkotott ítéleteink már s z ü k s é g k é p p e n igazak vagy hamisak lesznek, hiszen azok a valóságos jelenség objektív tulajdonságait „testesítik meg", helyettesítik a meghatározáson keresztül (s így bizonyításuk is elvileg a h o z z á j u k rendelt tulajdonságokra történő visszavezetésükből áll). A „ T távolság h o s s z a M méter" állítás akkor igaz, ha ez a hossz a földkerület negyvenmilliomod r é s z e M-szeresének megfelel. Viszont a fentebbiekből az is következik, h o g y a „T távolság hossza M méter" állítással e g y e n l ő k é p p e n igaz lehet egy olyan állítás is, h o g y „ T távolság hossza L láb, MF mérföld [...]", és így tovább. A f e n t i e k b ő l is látható, h o g y még a tisztán l o g i k a i n a k t ű n ő p r o b l é m á k m e g v á l a s z o l á s a s e m lehet m e n t e s k ü l ö n f é l e filozófiai m e g f o n t o l á s o k t ó l . A neopozitivista filozófiának a s z á z a d f o r d u l ó u t á n f e l l e n d ü l t analitikus i r á n y z a t a a filozófia szinte m i n d e n területén és e l s ő s o r b a n a l o g i k á b a n o l y a n á t ü t ő h a t á s t g y a k o r o l t , h o g y t o v á b b s u g á r z á s á t a jog m e g h a t á r o z á s á t é r i n t ő e n az u t ó b b i évtizedekben született m u n k á k többségénél szintén felismerh e t j ü k . Az i r á n y z a t e g y i k l e g i n k á b b n a g y h a t á s ú k é p v i s e l ő j e , LUDWIG WITTGENSTEIN s z e r i n t „a m e g h a t á r o z á s s z i m b o l i k á i szabály" — a m e g h a t á r o z á s t e h á t par excellence n o m i n á l i s —, minth o g y e g y e t l e n célja a kifejezések h e l y e t t e s í t h e t ő s é g é n e k megálla-

A JOG MEGHATÁROZÁSA A Z AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

37

pítása. H a p e d i g a definiendum csak a definiensen keresztül rend e l k e z i k jelentéssel, ú g y a m e g h a t á r o z á s n a k k i z á r ó l a g verbális k ö v e t k e z m é n y e i l e h e t n e k , s így e g y é r t e l m ű , hogy a m e g i s m e r é s t n e m s z o l g á l h a t j a . 4 5 WITTGENSTEIN s z e r i n t t e h á t m e g h a t á r o z á s c s a k i s mint nominális (pontosabban: hozzárendelő) meghatározás f o g h a tó fel. N e m n e h é z a m e g h a t á r o z á s u g y a n i l y e n f e l f o g á s á t f e l i s m e r n ü n k STONE m e g h a t á r o z á s r ó l a d o t t d e f i n í c i ó j á b a n s e m . „A d e f i níció [...] előírás a b b ó l a célból, h o g y az, ami d e f i n i á l v a v a n (a definiendum), m i n d e n ü t t , a h o l csak e l ő f o r d u l , h e l y e t t e s í t h e t ő l e g y e n azzal, a m i v e l d e f i n i á l t u k (a definiensszel), és vice versa." A m e g h a tározás a l a p f o r m á j a e z e k szerint a k ö v e t k e z ő : = 0f a h o l is a „ " s z i m b ó l u m a definiendumot, a „ " a definienset, a „Df" p e d i g e g y i k n e k a m á s i k által t ö r t é n ő h e l y e t t e s í t h e t ő s é g é t jelenti. 4 6 A m e g h a t á r o z á s tartalmát illetően STONE idézi KANTOROWICZot, a k i így v é l e k e d i k : „ m i n d e n definíciót ú g y kellene v e n n ü n k , m i n t h a ezt jelentené: » A j á n l o m , h o g y ezen t e r m i n u s o n e z t és ezt é r t s ü k , és ha [...1 b á r k i u g y a n e z e n t e r m i n u s o n m á s t k í v á n érteni, ú g y s z a b a d o n m e g t e h e t i — f e l t é v e , h o g y m á s n a k a s z a v a i b ó l nem a s a j á t definícióját fogja k i o l v a s n i « . " 4 7 STONE tehát t a n u l m á n y a c í m é b e n és k i f e j e z é s é b e n e g y a r á n t a jog m e g h a t á r o z á s á r ó l beszél, d e m e g h a t á r o z á s o n k i z á r ó l a g h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s t ért. Ezt n e m cáfolja, h o g y a jogot u g y a n a k k o r per genus proximum et differentiam specificam kívánja m e g h a t á r o z n i . M e g h a t á r o z á s á n a k v o l t a k é p p e n i t á r g y a eszerint n e m a jog ( m i n t f o g a l o m v a g y jelenség), h a n e m a ' j o g ' m i n t olyan n y e l v i jel, a m e l y n e k j ö v ő b e n i h a s z n á l a t á t próbálja e z z e l kijelölni. K ö v e t k e z é s k é p p e n a z a l k a l m a z o t t m e g h a t á r o z á s m á r elvileg is k i z á r ó l a g ö n k é n y e s l e h e t , mely n e m b i z o n y í t h a t ó . M e g h a t á r o z á s á n a k t á r g y a egy ú j k é n t és m e s t e r s é g e s k é n t f e l f o g o t t nyelvi jel, így m e g h a t á r o z á s a a v a l ó s á g r ó l n e m állít és n e m tagad s e m m i t , n e m r e n d e l k e z i k t e h á t azzal a t u l a j d o n s á g g a l s e m , hogy i g a z vagy h a m i s legyen. 45

Ludwig Wittgenstein Logikai-filozófiai értekezés ford, és jegyz. Márkus György (Budapest: Akadémiai Kiadó 1963), 4.241(4). pont és 44. jegyzet. 46 Stone, 13. o. 47 Kantorowicz, 2. o. Id. Stone, 12. o.

38

[1964]

6. A jog m e g h a t á r o z á s á v a l k a p c s o l a t b a n f e l m e r ü l ő u t o l s ó k é r d é s a meghatározás kétes é r t é k e . Az irodalomban B. E. KING világosan leszögezi, hogy „a jog fogalma nyilvánvalóan e g y [logikai értelemben felfogott — V.Cs.] osztályfogalom, és az osztály tagjai, melyekre a f o g a l o m vonatkozik, a fennálló jogrendszerek". 4 8 E m e g á l l a p í t á s m a g á b a n foglalja azt a z igényt is, h o g y a j o g f o g a l o m kielégítő m e g h a t á r o z á s a esetén e m e g h a t á r o z á s segítségével e g y n o r m a r e n d s z e r r ő l b i z t o s a n meg t u d j u k majd állapítani, v a j o n jogr e n d s z e r n e k m i n ő s ü l - e , vagy s e m . (A jog m i n t logikai o s z t á l y f o g a l o m tagjai p e r s z e n e m c s a k f e n n á l l ó , h a n e m b á r m i k o r l é t e z e t t j o g r e n d s z e r e k is, k ü l ö n b e n KING tétele e l l e n m o n d á s o s s á v á l n a , hiszen e g y é b k é n t állítása azt jelentené, hogy az ítéletek csak jelenidejű állításokat f o g l a l h a t n a k m a g u k b a n . ) STONE s z e r i n t a z o n b a n a m e g h a t á r o z á s ilyen célra teljességgel a l k a l m a t l a n : azon k é r d é s esetén, h o g y „egy b i z o n y o s norma e g y adott j o g r e n d s z e r 'jogi' n o r m á j á n a k minősül-e, v a g y sem, a v á l a s z feltételeit csakis a k é r d é s e s r e n d s z e r szabhatja m e g , és legfeljebb k ö z v e t e t t e n t á m a s z k o d h a t u n k csak a 'jog' á l t a l á b a n vett t e r m é s z e t é r ő l folytatott v i t á k r a " . Á m ha a k é r d é s t f o r d í t v a tesszük fel: „vajon e g y joginak t e k i n t e t t n o r m á t t a r t a l m a z ó r e n d valóban j o g r e n d - e ? " — n o s , ez e s e t b e n a k é r d é s n e m m e r ü l h e t fel úgy, m i n t az adott r e n d e n belüli jogi kérdés. H e l y e s feltétele kizárólag a k ö v e t k e z ő l e h e t : „ a n n a k m e g á l l a p í t á s á h o z , hogy e g y A jogrend u r a l m a alatt egy másik társ a d a l o m B j o g r e n d j e ' j o g r e n d ' - e [...], az A j o g r e n d n e k kell m e g szabnia a feltételeket, a m i k e t a B r e n d n e k fel kell m u t a t n i a a h h o z , hogy [...] az az A j o g r e n d által ' j o g r e n d ' - n e k m i n ő s í t t e s s é k " . 4 9 A m e n n y i b e n STONE m e g h a t á r o z á s o n fogalom- v a g y t á r g y m e g h a tározást értene, ú g y a z t a v a l ó s á g r a a m e g h a t á r o z á s i g a z s á g a esetén n y i l v á n v a l ó a n k ö z v e t l e n ü l a l k a l m a z h a t n á , s így s a j á t felvetett k é r d é s é t k ö z v e t l e n ü l és e g y é r t e l m ű e n m e g v á l a s z o l h a t n á . Mivel a z o n b a n a m e g h a t á r o z á s t csakis h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s k é n t ismeri el, a m e g h a t á r o z á s t á r g y á n a k c s a k és k i z á r ó l a g m a g á n a m e g h a t á r o z á s o n keresztül v a n értelme. A „jog"-nak p e d i g egy ilyen h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s által a d o t t definícióját ú g y f o g h a t j u k fel, hogy a z egyik s z e r z ő ilyen, a m á s i k p e d i g o l y a n (de-

48

B. E. King 'The Concept of a Lawyer's Jurisprudence' Cambridge Law Journal 11 (1963), 232. o. Id. Stone, 24. o. 49 Stone, 30-31. o.

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

39

finitíve m e g h a t á r o z o t t ) jelenségcsoportot n e v e z el ' j o g ' - n a k , s e m ű v e l e t u t á n világos lesz, h o g y a 'jog' kifejezés a valóságra ( v a g y is a v a l ó s á g o s jogra) nem a l k a l m a z h a t ó , s ilyen m ó d o n e z e k az ö n k é n y e s , b i z o n y í t h a t a t l a n , s ő t az igazság l e h e t ő s é g é t elvileg kizáró m e g h a t á r o z á s o k egy n o r m a vagy r e n d jogi jellegét illetően e g y s é g e s és biztos kritérium g y a n á n t n e m s z o l g á l h a t n a k . Ezért STONE b á r k o r á b b a n kiállt a m e l l e t t , hogy a jogot „jogon k í v ü l i " elem e k k e l kell m e g h a t á r o z n u n k , m o s t mégis a r r a k é n y s z e r ü l , h o g y egy n o r m a vagy r e n d jogi jellegét és n o r m a t í v erejét egy a p o z i t í v jog fölött misztifikáltan m e g a l k o t o t t m a g a s a b b r e n d ű j o g r e n d b e n k e r e s s e , és ezzel v é g s ő s o r o n h a l l g a t ó l a g o s a n elfogadja HANS KELSEN h i p o t e t i k u s a l a p n o r m á j á t . Ez az é r t e l m e STONE m e g á l l a p í t á s á n a k : „a jog jogászi m e g h a t á r o z á s a i b ó l á l t a l á b a n [...] n e m c s a k az »igazságérték«, d e — b á r m e l y adott j o g r e n d tekintetében — az » é r v é n y e s s é g i érték« is h i á n y z i k " . 5 0 K ö v e t k e z é s k é p p e n a jelenségek lényeges jegyeit csakis f o g a l o m v a g y materiális m e g h a t á r o z á s segítségével t á r h a t j u k fel, m i v e l a n o m i n á l i s m e g h a t á r o z á s nem j á r u l hozzá a jelenség m e g i s m e r é s é h e z . Ezért a p o l g á r i jogelmélet törekvését, m e l y a h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s t k í v á n j a e g y e d ü l lehetséges t í p u s k é n t e l i s m e r t e t n i , kellő f e n n t a r t á s s a l kell f o g a d n u n k . A h o z z á r e n d e l ő m e g h a t á r o z á s l e h e t ő s é g e t kínál a r r a , hogy a j o g m e g h a t á r o z á s s o r á n a jog e g y é b k é n t i tartalmát figyelmen kívül hagyják, s u g y a n a k k o r a m e g h a tározás — mivel igazságra elvileg n e m tarthat igényt — e g y s z e r s m i n d támadhatatlan is legyen. Ezért a jog ilyen m e g h a t á r o z á s á n a k a jog megismerésében s z e r e p e nem l e h e t . így m e g h a t á r o z á s a u t á n s e m m o n d h a t u n k többet a jogról, m i n t — BLACKSHIELD szavait i d é z v e — ezt: „Law is law"; v a g y még i n k á b b : „You know what law is!".51

II. (a) A j o g m e g h a t á r o z á s a során STONE nem volt teljesen k ö v e t k e z e t e s : n e m vonta le m i n d a n n a k g y a k o r l a t i k ö v e t k e z m é nyeit, a m i t maga a m e g h a t á r o z á s r ó l állított. Bár a m e g h a t á r o z á s t par excellence h o z z á r e n d e l ő k é n t f o g t a fel, f e l f o g á s á n a k a jogra történő a l k a l m a z á s a s o r á n ö n k é n t e l e n ü l is t á r g y m e g h a t á r o z á s r a töre50 51

Uo., 31. o. Blackshield, 57. o.

40

[1964]

kedett, s e l s ő s o r b a n a ' j o g ' - o t n e m mint jelet, h a n e m m i n t mögötte álló v a l ó s á g o t tartotta s z e m előtt. Az a l á b b i m e g h a t á r o z á s t javasolja: a jog „ o l y a n t á r s a d a l m i n o r m á k i n t é z m é n y e s í t e t t és h a t é k o n y k é n y s z e r í t ő r e n d j e , a m e l y e k n e k bíróilag m e g i s m e r h e t ő n e k kell lenniök a bírói s z e r v e k és m i n d a z o k s z á m á r a , akik e n g e d e l m e s k e d n e k e z e k n e k " . 5 2 Mielőtt m a g á r ó l e m e g h a t á r o z á s r ó l s z ó l a n á n k , e g y e n k é n t célszerű megvizsgálnunk a z o k a t a lépcsőfokokat, amelyeken keresztül STONE e m e g h a t á r o z á s h o z eljutott. Először így ír: „A m a g a t a r t á s t s z a b á l y o z ó n o r m á k előírják, hogy milyen m a g a t a r t á s n a k kell m e g v a l ó s u l n i a , megtiltják, a m i n e k n e m s z a b a d m e g v a l ó s u l n i a , illetőleg k i n y i l v á n í t j á k , hogy m i l y e n m a g a tartás t a n ú s í t á s a m e g e n g e d e t t . Egy n o r m a funkciója [...] nemcsak az, h o g y irányítsa az előrelátott m a g a t a r t á s t , h a n e m a z is, hogy azokat irányítsa, akik e m a g a t a r t á s értékelésével d ö n t é s t hoznak." 5 3 N o s , e h h e z m é g h o z z á t e h e t j ü k : a n o r m a mint s z a b á l y fogalmilag csakis e l v o n t lehet; tehát n e m k o n k r é t esetre, h a n e m m e g h a t á r o z o t t k ö r ü l m é n y e k f e n n f o r g á s a e s e t é r e szóló p a r a n c s o t tartalmaz. V é g ü l m e g j e g y e z h e t j ü k : v a l a m i n e k tevése s az a t t ó l történő tartózkodás a magatartásnál szűkebb fogalom; következésképpen az előírás és a megtiltás e g y a r á n t a d o t t m a g a t a r t á s r a irányuló p a r a n c s k é n t f o g h a t ó fel. A jogi n o r m á k t á r s a d a l m i n o r m á k . A z t jelenti ez, h o g y „általában a t á r s a d a l o m v a l a m e l y tagjának m á s o k k a l s z e m b e n i m a g a tartását s z a b á l y o z z á k , és csak kivételesen — mint az ö n g y i l k o s s á g elleni szabályokban — irányul önmagára". 5 4 Á m a m e n n y i b e n STONE a jogi n o r m á k t á r s a d a l m i jellege alól kivételt é r z é k e l az öngyilkosság tilalmazása k a p c s á n , ú g y ez arra utal, hogy n e m c s a k a jog t á r s a d a l m i és o s z t á l y t a r t a l m a i t n e m é r z é k e l i (vagyis azt, h o g y a jog s z a b á l y o z á s i k ö r é b e c s u p á n azok a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k tartoznak, a m e l y e k a jogalkotó erők többé v a g y kevésbé h e l y e s e n felismert é r d e k e i s z e m p o n t j á b ó l jelentősnek b i z o n y u l n a k ) , h a n e m az e m b e r t s e m k é p e s m á s k é n t , mint p u s z t á n a maga elszigetelt ind i v i d u a l i t á s á b a n szemlélni. U g y a n i s a m e n n y i b e n az öngyilkosságot a t ö r v é n y b á r m e l y v o n a t k o z á s b a n b ü n t e t n i r e n d e l i , ú g y n e m az e g y é n n e k ö n m a g á h o z való ( ö n m a g á b a n is logikailag képtelen, mert contradictio in adiectot tartalmazó) v i s z o n y a m i a t t tilalmazzák, 52

Stone, 29. o. Uo„ 25. o. 54 Uo„ 26. o. 53

A JOG MEGHATÁROZÁSA A Z AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

41

h a n e m k i z á r ó l a g azért, m e r t tettével a t á r s a d a l o m n a k kárt o k o z . Ilyen f e l f o g á s b a n o s z t o z i k e g y é b k é n t MlRAGLIA is, a k i szerint a z ö n g y i l k o s s á g állam elleni jogtalanság; valamint e l l e n k e z ő é r t e l e m ben, d e ezt erősítve HÄLSC.HNER is, a k i az ö n g y i l k o s s á g o t c s a k azért n e m látja b ü n t e t h e t ő n e k , mert — ö n m a g á v a l j o g v i s z o n y b a n n e m állván — az e m b e r ö n m a g a ellen jogtalan, t e h á t b ü n t e t h e t ő c s e l e k m é n y t n e m k ö v e t h e t el. 53 A j o g b a n rejlő k é n y s z e r - e l e m azt jelenti, hogy „a jog a u t o r i t á s á t — a m e n n y i b e n e g y á l t a l á n szükséges — a külső k é n y s z e r í t é s a k t u saival t á m a s z t j á k alá". Helyesen j e g y z i meg STONE: „a jogaiban sértett fél ö n s e g é l y e is — adott feltételek közt — e l e g e t tehet a n n a k a k ö v e t e l m é n y n e k , h o g y a rend k é n y s z e r í t ő l e g y e n " . 5 0 M a g a a k é n y s z e r p e d i g i n t é z m é n y e s í t e t t , a z a z előzetesen m e g á l l a p í t o t t (jogi) n o r m á k t ó l s z a b á l y o z o t t lesz m é g a b b a n az e s e t b e n is, ha a k é n y s z e r í t é s a fél ( j o g s z e r ű ) ö n s e g é l y é b e n n y i l v á n u l meg. 5 7 Bár a jogi k é n y s z e r valóban k ü l s ő kényszer, a fenti jellemzésből m é g s e m d e r ü l ki, h o g y ez n e m e g y s z e r ű e n t á r s a d a l m i , h a n e m állami i n t é z kedés, a z a z : a jog s z a b á l y a i n a k b e t a r t á s á t a t á r s a d a l o m v a l a m e l y részének elsődleges é r d e k é t szolgáló s általa létrehoz(at)ott s a j á t o s á l l a m a p p a r á t u s biztosítja. Ez idézi elő, h o g y a t á r s a d a l o m i r á n y á ban a k é n y s z e r valóban külsőként jelenik meg. A f e n t i jellemzés u g y a n a k k o r olyan l á t s z a t o t is kelt, m i n t h a a k é n y s z e r t m a g u k a létrehozott n o r m á k e n g e d n é k érvényesülni. 5 8 A m i i g a z , persze, d e f o r m a i (és n e m szociológiai) é r t e l e m b e n ; hiszen v é g s ő soron a g a z d a s á g i szerkezettől feltételezetten é r v é n y e s ü l ő t á r s a d a l m i n o r mativitás h a t á r o z z a m e g — objektív t á r s a d a l m i v i s z o n y o k tehát, a m i k a jog létrehozását, s végső s o r o n k é n y s z e r ú t j á n történő biztosítását n e m c s a k lehetővé, de egyben s z ü k s é g e s s é is teszik. JOHN AUSTIN még k é n y s z e r t látott m i n d e n e g y e s jogi n o r m a mögött, s e z é r t elmélete tehetetlenül állt az ún. lex imperfecta előtt. Nos, e n n e k is k ö s z ö n h e t ő , hogy STONE a jogot m i n t j o g r e n d e t (ért e l e m s z e r ű e n : j o g r e n d s z e r t ) határozza m e g , mivel „ a z egyes jogi n o r m á k [...] lényeges s a j á t o s s á g a i k a t a j o g r e n d h e z m i n t e g é s z h e z való t a r t o z á s u k t ó l k a p j á k " , k ö v e t k e z é s k é p p e n a k i k é n y s z e r í t é s is 55

Lásd Angyal Pál Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal (Budapest: Atheneum é.n.), 64. o. 56 Stone, 27. o. 57 Uo., 19. és 28. o. 58 Uo., 28. o.

42

[1964]

csak a j o g r e n d e t m i n t egészet, s n e m egyes k i r a g a d o t t n o r m á i t illeti. 59 BLACKSHIELD t e r m i n o l ó g i á j á n a k é r t e l m é b e n STONE n e m a 'jog'-ot h a n e m 'a j o g ' - o t határozta m e g . Hiszen 'a jog'-ba n e m c s a k jogszabályok, de precedensek is beletartoznak, m á r pedig a k l a s s z i kus k a p i t a l i z m u s l e z á r u l t á v a l — m i n t t u d j u k —, m e g n ö v e k e d e t t a d a p t á c i ó s feladat h á r u l t a bírói jogfejlesztésre. A z írott jog é s a precedensekben kifejeződően függetlenedő gyakorlat különválása t ü k r ö z ő d i k STONE j o g m e g h a t á r o z á s á b a n , m i k o r a jog e l e m e i és feltételei közé s z á m í t j a a n n a k h a t é k o n y s á g á t is. Állásfoglalása s z e rint jog csak „a t á r s a d a l o m b a n o p e r a t í v e é r v é n y e s ü l ő n o r m a t í v r e n d " lehet, és n e m az, ami „ c s u p á n p a p í r o n f e k v ő s z i m b ó l u m k é n t " létezik. 6 0 ROSCOE POUND s z ó h a s z n á l a t á v a l élve tehát: a jog n e m e g y s z e r ű e n law in books, h a n e m az, ami law in action. STONE h á r o m k r i t é r i u m o t s o r a k o z t a t fel a j o g n a k az e r k ö l c s t ő l k ü l ö n v á l a s z t á s á r a . Először, a jogi s z a b á l y o z á s t á r g y a mindig a k ü l ső m a g a t a r t á s , b á r „a j o g r e n d s z e r belső m a g a t a r t á s t s z a b á l y o z ó n o r m á j a is jognak t e k i n t h e t ő , m é g ha el is f o g a d n ó k , hogy n i n c s e s z k ö z ü n k sem a n o r m á n a k t ö r t é n ő e n g e d e l m e s k e d é s vagy e l l e n s z e g ü l é s m e g á l l a p í t á s á r a , sem p e d i g a n o r m a k i k é n y s z e r í t é s é r e " . M á s o d s z o r , a j o g v i s z o n y m i n d i g kétoldalú ( i m p e r a t i v - a t t r i b u t i v ) viszony — s z e m b e n a csak kötelezettséget i s m e r ő erkölccsel. H a r m a d s z o r és utoljára, a jog k i k é n y s z e r í t é s e m i n d i g külső k é n y s z e r ú t j á n történik. 0 1 STONE tehát erkölcs és jog s z é t v á l a s z t á s á r a k i z á rólag f o r m á l i s i s m é r v e k e t ismer, a m i k n e m c s a k a k é t jelenség k ö z t i k ü l ö n b s é g l é n y e g é n e k m e g v i l á g í t á s á r a elégtelenek, de a s z é t v á lasztás formális k r i t é r i u m a i u l s e m s z o l g á l h a t n a k — a k ü l ö n f é l e kölcsönös á t f e d é s e k okából. Az erkölcs s z a b á l y a i u g y a n i s m i n d a „belső", m i n d a „ k ü l s ő " m a g a t a r t á s r a e g y a r á n t v o n a t k o z n a k (pl. m u n k a e r k ö l c s , n e m i erkölcs, orvosetika). N y i l v á n v a l ó : ezek é r v é n y e s ü l é s é n é l a t á r s a d a l o m s z á m á r a n e m k i z á r ó l a g az a f o n t o s (és az erkölcsi megítélés s e m a s z e r i n t alakul), h o g y ki mit g o n d o l , h a n e m h o g y milyen m a g a t a r t á s t tanúsít. 6 2 M á s o d i k k é n t , n e m a jogi

59

Uo., 24. és 19. o. Uo., 29 o. 61 Uo., 18. o. (-D Lásd pl. a szándék- és következmény-etika szembenállása tükrében — A marxista etika alapjai I. rész [Egyetemi jegyzet] (Budapest: Tankönyvkiadó 1964), V. fej. 2. pont —: „Az erkölcsi felelősség [...] mindig a cselekvő egyénre, mégpedig az egész alanyra vonatkozik. Ebből következik, hogy az 60

A JOG MEGHATÁROZÁSA A Z AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

43

n o r m a s a j á t o s s á g a , h a n e m m i n d e n n o r m a f o g a l m i eleme, h o g y kétoldalú, vagyis az e g y i k oldalról m i n t i m p e r a t í v u m , a m á s i k r ó l pedig m i n t a t t r i b u t í v u m jelentkezik. A m o d e r n p o l g á r i j o g e l m é letben LEO PETRAZYCZKI p s z i c h o l o g i z m u s á i g n y ú l i k vissza a z a felfogás, a m e l y az erkölcsöt „ h i á n y o s " jognak t e k i n t i , mivel j o g o sítvány-oldallal n e m rendelkezik. Á m az erkölcsi n o r m a a n o r m á nak csak k ü l ö n ö s esete, s így n e m g y e n g í t i a f ő s z a b á l y t , a m e n n y i ben az erkölcsi n o r m á n á l a jogosítvány-oldal c s a k látensen v a n jelen — é p p e n a n n a k érdekében, h o g y az erkölcsi n o r m á n a k t ö r t é n ő é r v é n y s z e r z é s (vagyis az e r k ö l c s i s z a n k c i ó k a l k a l m a z á s a ) s p o n t á n , s z e r v e z e t l e n és i n t é z m é n y e s í t e t l e n l e h e s s e n . A h a r m a d i k k r i t é r i u m esetében s z i n t é n teljes á t f e d é s s e l t a l á l k o z u n k . E g y r é s z t a jogi k é n y s z e r nem c s u p á n külső, h i s z e n á t t é t e l e s e n és k ö z v e t v e bár, de b e l s ő is (ebben rejlik a jog n e v e l ő ereje), m á s r é s z t a z e r kölcsi k é n y s z e r n e m m e r ü l ki v a l a m i f é l e belső k é n y s z e r í t é s b e n , s ő t alapját é p p e n a k ü l s ő k é n y s z e r adja (megvetés, leszólás, c s o p o r t b ó l történő a k á r h a l l g a t ó l a g o s kiközösítés stb. f o r m á j á b a n ) . F o r m á l i s i s m é r v e k tehát a k ü l ö n v á l a s z t á s h o z alapot n e m s z o l g á l t a t n a k , ezért k ü l ö n b s é g ü k e t m á s u t t kell k e r e s n ü n k . A jogot az á l l a m alkotja és szankcionálja, az erkölcs v i s z o n t t á r s a d a l o m , t á r s a d a l m i csoport(ok) (osztály, h i v a t á s r e n d stb.) terméke. A k ü l ö n v á l a s z tásban m á r b e n n e f o g l a l t a t i k n é h á n y sajátosság is: a d o t t á l l a m b a n csakis e g y e t l e n jog lehet é r v é n y b e n , erkölcs v i s z o n t nem k o r látozott v á l t o z a t o s s á g b a n kialakulhat. A jog v é g s ő s o r o n m i n d i g a z a d o t t á l l a m b a n g a z d a s á g i l a g és politikailag u r a l k o d ó osztály é r dekeit és a k a r a t á t t ü k r ö z i , míg a z erkölcs t ü k r ö z h e t i v a l a m e l y foglalkozás, helyi k ö z ö s s é g érdekét és nézeteit is. A fentiekből p e r sze k ö v e t k e z i k az is, h o g y e g y s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő e n a jog e g y a n t a g o n i s z t i k u s ellentétekkel terhelt t á r s a d a l o m b a n is m e g k ö z e l í tőleg k é p e s lehet v a l a m i f é l e rend f e n n t a r t á s á r a , m í g egysége h í j á n az erkölcs b á r m i f é l e h a s o n l ó r a eleve k é p t e l e n l e n n e . P o s z t u m u s z m u n k á j á b a n KANTOROWICZ a j o g o t mint „ k ü l s ő m a g a t a r t á s t előíró és b í r ó s á g i d ö n t é s r e bocsátható t á r s a d a l m i s z a -

erkölcsi felelősségre vonás köre az egyén aktivitásának teljes területe: a magatartás egésze." (120. o.) Tehát mind a szabályozott magatartás jellege, mind a felelősségrevonás körének terjedelme — általánosságban — a jognál és az erkölcsnél azonos.

44

[1964]

bályok f o g l a l a t á t " h a t á r o z t a meg, 6 3 s e m e g h a t á r o z á s m á s o d i k r é szét STONE egészében á t v e t t e . Bár b i z o n y o s f e n n t a r t á s o k k a l m a g a is élt, m é g i s azon s z á n d é k vezette, h o g y jogiként csakis o l y a n s z a b á l y o k a t ismerjen el, amelyek b í r ó s á g i döntés a l a p j á n k ö z v e t lenül k i k é n y s z e r í t h e t ő k . Ez esetben a jog h a t é k o n y s á g a a k é n y s z e r intézményesített alkalmazásának a „ r e n d " fenntartására irányuló k é p e s s é g é t , a justiciability néven jelölt fenti jegy [a b í r ó s á g o k e l ő t t i v i t a t h a t ó s á g , bírói d ö n t é s r e b o c s á t h a t ó s á g ] p e d i g a jog h a t ó s á g i d ö n t é s a l a p j á n történő m ű k ö d é s é t j e l e n t e n é . Az i l y e n értelmű m e g h a t á r o z á s a z o n b a n e l e v e vitatható é r t é k ű , hiszen egyrészt m a g a KANTOROWICZ is e l i s m e r t e , hogy m i n d a bíróság elé n e m k e r ü l ő , m i n d p e d i g (bizonyos h e l y z e t e k b e n ) a de lege ferenda szabályok is joginak m i n ő s ü l n e k , a m e n n y i b e n „ m ó d s z e r t a n i l a g h a t á l y o s u l ó t ö r v é n y k ö n y v e k k e l a z o n o s jellegzetességekkel r e n d e l k e z n e k " , 6 4 m á s részt p e d i g az „ i g a z s á g s z o l g á l t a t á s " v a g y „ b í r ó s á g " f o g a l m á n a k a m e g h a t á r o z á s b a t ö r t é n ő felvétele circulus vitiosust e r e d m é n y e z — azon e g y s z e r ű oknál f o g v a , hogy e s z e r v e k e t is k i z á r ó l a g c s u p á n a jog a l a p j á n h a t á r o z h a t j u k meg. M i n d e z e k e n túl a l a p v e t ő h i b á v a l m a g á b a n a f e l f o g á s b a n is t a l á l k o z h a t u n k : a jog n e m elszigetelt s z a b á l y o k v é l e t l e n s z e r ű h a l m a z á b ó l , h a n e m e g y m á s r a épülő s e g y másra v o n a t k o z t a t o t t s z a b á l y o k r e n d s z e r é b ő l t e v ő d i k össze. í g y a j o g a l k a l m a z á s sem v a l a m i f é l e k i r a g a d o t t jogtétel, h a n e m olyan jogszabályi e g y s é g a l k a l m a z á s á t jelenti, amelyben e g y esetleg k ö z vetlen s z a n k c i ó v a l el n e m látott jogtétel is s z a n k c i o n á l á s t n y e r h e t . 6 j A jognak csakis ilyen felfogása a l k a l m a s arra, h o g y m e g m a g y a r á z h a s s u n k általa o l y a n összetett r e n d s z e r s z e r ű m ű k ö d é s e n n y u g vó v i s z o n y o k a t , mint a m i l y e n p é l d á u l egy a l k o t m á n y b a n f o g l a l t alapelv s a s z á m á r a biztosított b ü n t e t ő j o g i v é d e l e m vagy e g y é b részleges s z a b á l y o z á s k ö z ö t t fennáll.

ö

Kantorowicz, 79. o. Id. Stone, 16. o. A meghatározás második differentia specifica)a csak értelemszerűen fordítható le: „and considered justiciable". A kulcsterminus — 'justiciable' — angol és amerikai használatban egyaránt a 'subject to jurisdiction' értelmében foglal helyet. Lásd The Concise Oxford Dictionary of Current English 4th ed. (London, etc. & Warsaw 1956) és Margaret Nicholson A Dictionary of American-English Usage Based on Fowler's Modern English Usage (New York: The New American Library 1963). 64 Kantorowicz, 72. o. Id. Stone, 21. o. 65 Szabó, 250. o.

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

45

(b) Szerzőnk m á r eleve így foglal állást: e l ő s z ö r „előzetes tájék o z ó d á s " s o r á n kell m e g a d n u n k a „jog" á l t a l á b a n vett m e g h a t á r o z á s á t , majd ezt k ö v e t ő e n , „ f u n k c i o n á l i s m e g k ö z e l í t é s " a l k a l m a z á s á v a l a l k o t h a t j u k meg a jog teljes definícióját. Míg a z o n b a n STONE a jogot n o r m á k r e n d s z e r e k é n t h a t á r o z t a m e g , BLACKSHIELD a közös nem-fogalmat nem ebben, hanem a szabályban (szabályok h a l m a z á b a n ) látja, és ezért a szabály á l t a l á n o s fogalmára s e z e n b e l ü l a jogi s z a b á l y o k k ü l ö n ö s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyeire p r ó b á l t a felépíteni meghatározását. A s z a b á l y n e m más, mint „az emberi lények valamely csoportja l é n y e g é b e n m i n d e n tagja s z á m á r a kibocsátott ( h o z z á f é r h e t ő v é tett) kifejezés tartalma, mely m e g h a t á r o z o t t m a g a t a r t á s t ír le m e g h a t á r o z o t t k ö r ü l m é n y e k esetére, m i n t e g y u t a s í t v a őket, h o g y tanúsítsák, illetőleg ne t a n ú s í t s á k e leírt m a g a t a r t á s t , és ezt a c s o p o r t tagjai m e g é r t e t t é k — azzal a további feltétellel, h o g y a k é r d é s e s csoport lényeges t ö b b s é g e az a d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e m a g a t a r t á s t v a l ó b a n m e g f e l e l ő e n tanúsítja, illetőleg n e m t a n ú s í t j a , és e z e n c s e l e k v é s ü k i n d o k á t a szabály á l t a l u k történő e l f o g a d á s a szolgáltatja." 0 0 F i g y e l e m r e m é l t ó m ó d o n BLACKSHIELD azt, h o g y szabályról egyáltalán beszélhessünk, a szabálynak ténylegesen m e g felelő gyakorlat és e l f o g a d o t t s á g tényétől teszi f ü g g ő v é . M i n d e z e k e g y b e v e t é s é b ő l a z o n b a n az is n y i l v á n v a l ó v á válik, h o g y a jogm e g h a t á r o z á s n e m - f o g a l m a k é n t megjelölt „ k i f e j e z é s " v o l t a k é p p e n a ténylegesen é r v é n y e s ü l ő ( c s o p o r t ) n o r m a t i v i t á s kifejezése, és a definíció szerint u g y a n a z a t é n y e z ő h a t á r o z z a m e g ezt a n o r m a tivitást és a szabály bármiféle m ó d o n történő e l f o g a d á s á t is. A szabály á l t a l á n o s fogalma s z e m p o n t j á b ó l k ö z ö m b ö s , h o g y elf o g a d á s a minek k ö s z ö n h e t ő : a szabály a u t o r i t a t i v jellegének, nyilvánvaló ésszerűségének, vagy egyszerűen azon ténynek, hogy kibocsátották és a csoport tagjai i m m á r n e m teszik vitássá. A z ált a l á n o s s z a b á l y o k k ö z ü l j o g s z a b á l y o k a z o n b a n csak azok l e h e t n e k , „ a m e l y e k e t a c s o p o r t tagjainak többsége azért f o g a d o t t el, m e r t e g y a u t o r i t a t í v k é n t e l i s m e r t forrásból szá r m a z n a k " . 6 7 E feltétel p e r s z e n e m zárja ki, h o g y u g y a n a k k o r a jogszabály é s s z e r ű v a g y p r o m u l g á c i ó j a vitán felül álló l e g y e n . A jogszabály f o r r á s á n a k a u t o r i t a t í v k é n t történő „ e l i s m e r t s é g e " t e r m é s z e t s z e r ű l e g a v a l ó s á g n a k k é t s é g k í v ü l m e g f e l e l h e t , tartalmilag ez m é g s e m jelent m á s t , m i n t 06 67

Blackshield, 51. o. Uo., 51. o.

46

[19641

a z erősebb „ j o g á n a k " t u d o m á s u l v é t e l é t . A z „ e l i s m e r t s é g " m ö g ö t t t e h á t c s u p á n e n n y i áll: a g a z d a s á g i l a g és politikailag u r a l k o d ó h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r t o k h e l y z e t ü k f e n n t a r t á s a s é r d e k e i k biztosítása végett o l y a n á l t a l á n o s a n kötelező erejű m a g a t a r t á s i n o r m á k kibocsátására k é n y s z e r ü l n e k , amelyek betartása b i z t o s í t á s á r a is e g y s z e r s m i n d k é p e s e k n e k kell lenniök. E k ö r ü l m é n y b ő l f a k a d ó a n v i s z o n t a jog „ e l i s m e r t s é g e " n e m a n n y i r a a jog f o r r á s á n a k szól, m i n t i n k á b b biztosító k é n y s z e r a p p a r á t u s á n a k . A jog m á s i k specifikus jegye az a k ö r ü l m é n y , h o g y a m e g h a t á r o z á s b a n s z e r e p l ő c s o p o r t a z o n o s m a g á v a l a t á r s a d a l o m m a l . „A t á r s a d a l o m pedig [...] azt jelenti, hogy először is a csoport tagjainak s z á m a ha n e m is m e g h a t á r o z o t t a n , de m e g f e l e l ő e n n a g y legyen, m á s o d s z o r p e d i g a csoportot ö s s z e t a r t ó t é n y e z ő k jelentős részben t é n y l e g e s l e s z á r m a z á s i v i s z o n y o k o n a l a p u l j a n a k (bár mag u k a c s o p o r t t a g o k r a g a s z k o d h a t n a k e g y fiktív l e s z á r m a z á s i vis z o n y h o z is, mint az ö s s z e t a r t á s elméleti forrásához); m i k ö z b e n s z ü k s é g e s , h o g y fennálljon továbbá e g y olyan ténybeli kötőelem, m i n t az a z o n o s földrajzi t e r ü l e t h e z , f a j h o z vagy v a l l á s h o z tartozás; v é g e z e t ü l p e d i g egy k ö z ö s cél, mint kölcsönös e g y ü t t m ű k ö d é s az ö n v é d e l e m , »kölcsönös h a s z o n « v a g y e g y ö n t e t ű e n k ö z ö s e n elf o g a d o t t lelki e s z k ö z ö k n e k k ö s z ö n h e t ő e n elérhető lelki ü d v ö z ü l é s é r d e k é b e n . " 6 8 M á r STONE esetében is l á t t u k , hogy a z a n g o l s z á s z jogfelfogás s z á m á r a k ü l ö n ö s e n fontos a jog é r v é n y e s ü l é s é n e k m ó d ja és h a t é k o n y s á g a . BLACKSHIELD ez u t ó b b i t h a n g s ú l y o z z a : a társ a d a l o m b a n a jogon k í v ü l e g y é b ö s s z e t a r t ó t é n y e z ő k n e k is érvén y e s ü l n i ü k kell, hiszen b á r m e n n y i r e jelentős legyen is a jog, n e m játszhat e g y e d ü l i (döntő) e g y e s í t ő e r ő k é n t szerepet. M á s k é n t szólva: a jog h a t é k o n y s á g á t tetszőleges m é r t é k b e n k é n y s z e r a l k a l m a zással t o v á b b n ö v e l n ü n k m á r nem lehet, mivel „ t é n y l e g e s e n érv é n y e s ü l ő n o r m a t i v i t á s s a l [...] csak a t á r s a d a l m i v a l ó s á g rendelkezik". 6 9 A meghatározás elemeinek kifejtése végeztével a 'jog' BLACKHSIELD s z á m á r a n e m lesz más, m i n t „ m i n d e n o l y a n szabály, amelyeket a t á r s a d a l o m tagjai azért f o g a d t a k el, m e r t egy általuk a u t o r i t a t í v k é n t elismert forrásból s z á r m a z n a k " . 7 0 N y i l v á n v a l ó , hogy a m e g h a t á r o z á s b a n s z e r e p l ő a u t o r i t á s n e m c s a k jogalkotót, d e 68

Uo„ 52. o. ® Kulcsár, 200. o. 70 Blackshield, 52. o.

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ AUSZTRÁL JOG ELM ÉLETBEN

47

j o g a l k a l m a z ó t is jelent, s ennek m e g f e l e l ő e n a jog v é g s ő soron a k á r t ö r v é n y h o z ó , akár b í r ó s á g o k által „ m o n d o t t d o l o g " is lehet — a m e n n y i b e n a szabály f o g a l m á n a k megfelel, v a g y i s a m e n n y i b e n t é n y l e g e s e n é r v é n y e s ü l . BLACKSHIELD így i s m é t e l t e n eljut k o r a és t á r s a d a l m a j o g g y a k o r l a t á n a k mint k ü l ö n ö s n e k a z á l t a l á n o s í t á s á n k e r e s z t ü l a ténylegesen f e n n á l l ó n a k a realista igazolásáig, a m i n t erre m á r a 'jog' és 'a jog' különválasztásánál 7 1 r á m u t a t t u n k . (c) A jognak l é n y e g i jegye o s z t á l y k ö t ö t t s é g e . Ez azt s u g a l l j a , h o g y az a d o t t t á r s a d a l o m g a z d a s á g i alapja által v é g s ő soron m e g h a t á r o z o t t s állama által alkotott és szankcionált jog az u r a l k o d ó c s o p o r t o k érdekeit és a k a r a t á t fejezi ki, tehát ezek elsőrendű szolgálatában áll. Már pedig szolgálati szerepéhez k é p e s t csak f o r m a i n a k minősülhetnek olyan jegyek, amelyek csupán a jog funkcionálása, „ m ű k ö d é s e " egyes sajátosságait m u t a t j á k . STONE és BLACKSHIELD m e g h a t á r o z á s a i n a k e g y e s összetevői — a jog i n t é z m é n y e s í t e t t s é g e , a u t o r i t a t í v k é n t elismertsége, továbbá azon s a j á t o s s á g a , hogy h a t ó sági d ö n t é s alapját k é p e z i — a j o g n a k c s u p á n ilyen á l l a n d ó s u l t formális jegyeit k é p e z i k . Ezek ténybelileg igazak l e h e t n e k a n é l k ü l , hogy a m e g h a t á r o z a n d ó jelenség v o l t a k é p p e n i l é n y e g e s v o n á s a i r a is e g y i d e j ű l e g r á m u t a t n á n a k , s ezért a fenti m e g h a t á r o z á s o k kielégítő volta iránt még k é t s é g e k m a r a d h a t n a k fenn. STONE és BLACKSHIELD következetesen tartózkodnak az á l l a m é s j o g közötti viszony kérdésének felvetésétől, k ö v e t k e z é s k é p p e n attól is, h o g y a jog létrejöttét az állam létrejöttéhez é s / v a g y a k t u s á h o z kapcsolják. Válaszuk ennek megfelelően HEGEL és MARX m o n i z m u s á v a l szemben pluralista: jog létezhetett akár az állam megjelenése előtt, sőt egy államilag szervezett társadalomban s e m feltétlenül az állam terméke, h a n e m egy olyan társadalmi csoporté, amely a k á r állam is lehet. 72 A m e n n y i b e n tehát állam és jog kölcsönös feltételezettségét tagadjuk, figyelmen kívül h a g y h a t j u k i m m á r azt is, h o g y a jog szoros és feltétlen kapcsolatban lenne társadalmi csoportokkal, osztályokkal, továbbá ezek között zajló küzdelmekkel. 7 3

71

Lásd I. rész 4. pont.

72

BLAGKSHiELDnél a jog pluralista m ó d o n történő kifejtése ú g y történik, h o g y a jog d ö n t ő m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyeként h a t á r o z z a meg a t á r s a d a l o m m i n t általános fogalmát. 73

Ugyanez a viszony fordítva már nem szükségszerű: ha a jog az államtól független, úgy az állam történeti megjelenése előtt is létezhetett, vagyis (eset-

48

[1964]

III. Az elemzett okfejtések gerincét olyan ismeretelméleti és m ó d s z e r t a n i fejtegetések adják, a m e l y e k végső e r e d m é n y e a lényegi és nem-lényegi, illetőleg általános és esetleges vegyítése valamiféle elméleti alapozássá. Ezt az utat STONE a valóságtükrözés lehetőségének a m e g h a tározástól történő elvi m e g t a g a d á s á v a l , BLACKSHIELD p e d i g a jogról szerezhető ismeretek funkcionális viszonylagosításával járja be. Egy ilyen elvi megalapozás lehetővé teszi, h o g y — saját rendszerén b e l ü l — az e l m é l e t t á m a d h a t a t l a n legyen, és i s m e r e t e l m é l e t i n e k b e t u d h a t ó n e h é z s é g e k k ö v e t k e z t é b e n e g y b e n azt a l á t s z a t o t is kelti, h o g y adott k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t p o n t o s a n e h h e z az a d o t t (és n e m m á s ) e r e d m é n y h e z juthatott e g y á l t a l á n el az emberi m e g i s m e r é s . Az e r e d m é n y nem m á s , mint a jog pluralista, t e h á t államot és o s z t á l y k ö t ő d é s e k e t e g y a r á n t f i g y e l m e n kívül h a g y ó m e g h a t á r o zása. BLACKSHIELD e g y b e n realista is, s ennyiben á t v e s z i a l e g s z ű kebb j o g p o z i t i v i z m u s s z e r e p é t — „Recht ist zvas Führer sagt" —, mely m e g g y ő z ő d é s a m a g a idejében a fennálló helyzetet a z z a l szentesítette, hogy a j o g o t alkotójának a p a r a n c s á v a l azonosította anélkül, h o g y a j o g a l k o t ó n t ú l m e n ő k r i t é r i u m o k a t keresett v o l n a , m i k ö z b e n a realizmus a jogot a n e v é b e n folytatott g y a k o r l a t m i n d e n k o r i e r e d m é n y é v e l azonosítja. E n n y i b e n a jelent leíró, éltető, t e o r e t i k u s a n a l á t á m a s z t ó , és ennek f o l y t á n az ezt e g y i d e j ű l e g s t a bilizáló f u n k c i ó azonos, és csupán a n é z ő p o n t v á l t o z o t t : az előbbi a jogalkotó oldaláról, az u t ó b b i a j o g a l k a l m a z ó o l d a l á r ó l közelítve jut el e r e d m é n y é h e z — jog a z , amit i l y e n k é n t tesznek. A kritikai v i z s g á l ó d á s a z o n b a n — így a mi m e g k ö z e l í t é s ü n k is — e g y r é s z t olyan k é r d é s e k e t vet fel, a m i k az a l a p u l fekvő v i s z o nyok eltérő jellege f o l y t á n más feltételek között h a s o n l ó élességgel esetleg n e m is v e t ő d n e k fel, m á s r é s z t saját g o n d o l k o d á s u n k s e m fejlődhet m á s k é n t , m i n t eltérő i r á n y z a t o k k a l f o l y t a t o t t p o l é m i á k o n keresztül, hiszen m i n d e n bírálat — é p p e n h a t á s o s s á g a é r d e k é b e n — szembeállított tételek és nézetek e g y i d e j ű t i s z t á z á s á t követeli és előfeltételezi.

leg részben elismert) osztályjellege nem képezheti szükségképpeni jegyét; viszont amennyiben a jog osztályoktól teljesen független, úgy ennek állítása még megférhet a jognak egy osztályközömbösként felfogott államhoz történő kapcsolásával.

A JOG MEGHATAROZASANAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A SZOCIALISTA JOGELMÉLETBEN*

A MARXizmus klasszikusai a jog alapvető, lényegi elemét a jog társad a l m i - g a z d a s á g i meghatározottságában és osztályakarati jellegében jelölték meg. Ez az a két elem, amelynek feltárásában és bizonyításáb a n a MARXizmus alapvetően ú j felismeréseket hozott. E h h e z kapcsolódik további k é t elem, m e l y e k elfogadása a z előbbiekkel e g y ü t t a jog MARXista meghatározásaira általában jellemző. Ezek szerint: a jog az állam által feltételezett — v a g y i s a jogban a z u r a l k o d ó osztály akarata állami a k a r a t k é n t jelenik m e g —, továbbá: a jognak az á l l a m által tört é n ő t á m o g a t á s a végső s o r o n állami k é n y s z e r a l k a l m a z á s b a n is kifejeződést nyer. A szovjet jogelméletben a jog lényegét é r i n t ő állásfoglalások tekintetében h á r o m fejlődési s z a k a s z t k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . M i n d h á r o m r a a l a p v e t ő e n jellemző, h o g y a vita n e m e négy tétel helyességét, h a n e m elsősorban a jog megközelítési m ó d j á t , közös n e m - f o g a l m á t , a z a z a genus proximum kiválasztását érinti.

* A Magyar Jogászszövetség Állam- és Jogelméleti Szekciójának 1966. október 19-én tartott ülésén elhangzott vitaindító előadás, melyből utóbb két írás formálódott: egyikük a maga idejében igazgatói tiltásra nem jelenhetett meg — utóbb, az igazgatói ellenőrzés gyengülésekor szemleanyagként sikerült megjelenésében: 'A jogmeghatározás kérdése a 60-as évek szocialista elméleti irodalmában' Állam- és Jogtudomány XXII (1979) 3, 475-488. o. —, másikuk pedig a kényszerszülte változott témájú változat — 'A jogmeghatározás néhány kérdése a szocialista jogelméletben' Állam- és Jogtudomány X (1997) 1, 143-156. o. —> mely számbavehető áttekintésként rögvest a nemzetközi irodalomba is bekerült: 'Quelques problémes de la definition du droit dans la théorie socialiste du droit7 Archives de Philosophie du Droit XII (Paris: Sirey 1967), 189-205. o.

50

[1966]

A z e l s ő szakaszt az útkeresés, a szociológiai igényű m e g k ö z e lítés, SZTUCSKA és PASUKANISZ kísérlete jellemzi. Állásfoglalásuk szerint a jog a társadalmi viszonyok rendszerét alkotja. A m á s o d i k szakaszt VlSINSZKIJ tevékenysége határozza m e g . VlSINSZKIJ joggal bírálta az előző törekvéseket, melyek a jog társad a l m i jellegét túlhangsúlyozva figyelmen kívül hagyták a jog jogszabályi oldalát, n o r m a t í v természetét. VlSINSZKIJ u g y a n a k k o r m a g a is szélsőséges álláspontot foglalt el: ő voltaképpen a jog t á r s a d a l m i oldalát hagyta figyelmen kívül. A h a r m a d i k szakaszra — egy m a g y a r szerző találó kifejezésével élve — „szintetizáló" törekvés jellemző: a jog normatív jellegét és társadalmiságát a jog t a n u l m á n y o z á s a és meghatározása során e g y a r á n t figyelembe veszik — a n é l k ü l persze, h o g y bármelyik oldal szerepét a másik rovására helyeznék előtérbe. A szocialista jog fogalmára vetítve VlSINSZKIJ és követői (pl. GOLUNSZKIJ és SZTROGOVICS 1940-es tankönyve) álláspontjával szám o s bírálat f o r d u l t s z e m b e . V é l e k e d é s ü k e t a b b a n ö s s z e g e z h e t j ü k , h o g y a VISINSZKIji meghatározás elégtelen, mert — n e m tartalmaz utalást arra, hogy az u r a l k o d ó osztály akarata — s így m a g a a jog is — társadalmilag és gazdaságilag e g y a r á n t meghatározott: ezáltal lehetővé tette a jog voluntarista és szubjektivisztikus értelmezését; — n e m vette fel a meghatározásba a jog önkéntes követésének elemét: ezzel ú g y tüntette fel a szocialista jogot, mintha betartását kizárólag az állam kényszerítő ereje biztosíthatná; végül — normativista megközelítési módja n e m tette lehetővé a jog társadalmiságának kellő m e g r a g a d á s á t .

Első probléma A Szovjetunió K o m m u n i s t a Pártjának XX. kongresszusa u t á n a KEC.SEKJAN és PlONTKOVSZKIJ cikkei által felkeltett és lényegében a jog társadalmiságának előtérbe helyezésére irányuló viták e r e d m é n y e k é n t ú g y s z ó l v á n általános elismerést nyert, hogy — a jog és a jogi felépítmény n e m azonos terjedelmű kategóriák, hiszen — a jogi felépítmény jogi nézetekből és jogi intézményekből összetett jelenség, melynek — alkotóelemei között igen szoros kölcsönhatás, ö s s z e f ü g g é s áll fenn, m i n d e z azonban e g y e n l ő értékű kölcsönös feltételezettségi

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ A U S Z T R Á L JOG ELM ÉLETBEN

51

viszonynak n e m tekinthető; ezért — a jogszabályok és j o g v i s z o n y o k kapcsolata n e m vélelm e z h e t ő o l y a n n a k , hogy c s a k e g y ü t t e s e n a l k o t h a t n á k a jog mint f e l é p í t m é n y i jelenség l é n y e g é t , t á r s a d a l m i valóságát; k ö v e t k e zésképpen — a jog társadalmiságának m e g r a g a d á s á h o z nem szükséges, sőt helytelen a jogszabályok mellett a jogviszonyokat is a jog fogalmi elemeivé tenni, mivel a jogszabály mint olyan ö n m a g á b a n i s t á r s a d a l m i realitást képez, m a g a is társadalmi termék, és így a jogszabályoknak jogviszonyokban történő realizálódása nem egy lehetőségnek [Sollen] valósággá [Smi] való válása, h a n e m a társadalmi viszonyok sajátos általános kifejeződésének m i n t valóságosan létezőnek (a jogszabálynak) az egyediben (a jogviszonyb a n ) történő realizálódása. A vita általános eredménye ilyen módon a b b a n fogalmazható meg, h o g y a jog társadalmi oldalának és norma-oldalának e g y s é g b e n történő felfogását n e m akadályozza, ha a jogot szabályösszességnek tekintjük; sőt, ez a jog megközelítésének egyetlen olyan m ó d j a , amelynél a jog társadalmiságának hangsúlyozása n e m jár együtt a jog normatív szabály-jellegének lebecsülésével. E n n y i b e n a jog társadalmis á g á n a k kérdése megoldottnak tekinthető. A j o g s z a b á l y és a j o g v i s z o n y k a p c s o l a t á n a k dilemm á j á v a l foglalkozó vita a z o n b a n — amint ezt minden r é s z v e v ő többn y i r e felismerte — nemcsak a jogszabály t á r s a d a l m i s á g á n a k kérd é s é t érintette. A jogszabály és jogviszony kapcsolata k é t további p r o b l é m á t is m a g á b a n rejt: — vajon a jogszabály a jogviszony által feltételezett jelenség? K ö v e t k e z é s k é p p e n csakis a z tekinthető j o g n a k (jogszabálynak), a m i j o g v i s z o n y o k b a n realizálódik, a v a g y a jogszabály léte függ e t l e n attól, h o g y a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n t é n y l e g e s e n érvényesül-e, v a g y s e m ? T o v á b b á : — vajon a jogviszony a „ j o g s z a b á l y " által feltételezett jelens é g ? K ö v e t k e z é s k é p p e n az tekinthető c s a k j o g v i s z o n y n a k , ami e g y hatályos jog által j o g i k é n t elismert s z a b á l y alapján keletkezik, m ó d o s u l v a g y szűnik m e g ? Avagy, m á s oldalról közelítve: v a j o n a jogszabály kizárólag a hatályos jog alapján e r r e hivatott jogalkotó s z e r v által m e g f e l e l ő f o r m á b a n alkotott v a g y m e g e r ő sített szabály lehet-e, a v a g y m á s is? E k é r d é s e k a tényleges jogi g y a k o r l a t b a n általános p r o b l é m á t k o r á n t s e m jelentenek. Jogpolitikai e l v e i n k n e k egyfelől az általános

52

[1966]

g y a k o r l a t á l t a l á b a n megfelel, m á s f e l ő l p e d i g jogalkotó s z e r v e i n k n e k l e h e t ő s é g ü k v a n arra, h o g y a z o k a t a jogi r e n d e l k e z é s e k e t , amelyek a társadalmi viszonyok fejlődésének n e m felelnek m e g vagy t ú l h a l a d o t t á v á l n a k , h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z z é k , és s z ü k s é g esetén új, a viszonyoknak inkább megfelelő szabályozással pótolják. A z általános g y a k o r l a t m ö g ö t t álló jogpolitikai elvek (és társad a l m i - p o l i t i k a i , v a l a m i n t s z a k m a i lehetőség) a z o n b a n n e m jelenth e t i k , hogy e z z e l m a g á t a p r o b l é m á t is teljességgel m e g s z ü n t e t t ü k . E g y r é s z t kivételes esetben f e l m e r ü l h e t — és t é n y l e g e s e n fel is m e r ü l — h a s o n l ó p r o b l e m a t i k u s jelenség, m á s r é s z t p e d i g a törvén y e s s é g e l v é n e k m a r a d é k t a l a n m e g v a l ó s í t á s a a kérdés e l v i mego l d á s á t igényli. Jogelméleti i r o d a l m u n k — a m i t a szocialista jogi g o n d o l k o d á s i d ő r e n d i t a g o l á s á b a n h a r m a d i k , i m m á r a jog t á r s a d a l m i s á g á r a ü g y e l ő , s e n n y i b e n VlSINSZKIjjel s z e m b e f o r d u l ó s z a k a s z k é n t jelölt ü n k meg — e g y é r t e l m ű e n r á v i l á g í t arra, h o g y a jog n e m c s a k alkot á s á b a n , de e g é s z „életében" — a l k a l m a z á s á b a n és t á r s a d a l m i érvényesülésében egyaránt — a társadalmi-gazdasági viszonyoktól m e g h a t á r o z o t t ; k ö v e t k e z é s k é p p e n m e g h a t á r o z o t t s á g a n e m merül ki l é t r e h o z a t a l á b a n , h a n e m a l k a l m a z á s á n a k körét, á l t a l á n o s gyakorlattá válását is teljességgel áthatja. A jogszabályok n o r m a t i v i t á s a u g y a n a b b ó l a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b ó l fakad, m i n t amelyik a z általános t á r s a d a l m i g y a k o r l a t o t , a n n a k alakulását is m e g h a t á r o z z a . K ö v e t k e z é s k é p p e n t á r s a d a l m i ö s s z e f ü g g é s e i b e n a valóság reális fejlődési i r á n y á n a k , a t á r s a d a l o m objektív m o z g á s f o l y a m a t a i n a k n e m m e g f e l e l ő j o g s z a b á l y nem t á m a s z k o d h a t a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n o r m a t í v erejére, h a n e m csak az ily v o n a t k o z á s b a n más o d l a g o s n a k m i n ő s ü l ő á l l a m i politikai k é n y s z e r r e , s e n n é l f o g v a e l ő b b vagy u t ó b b , ilyen v a g y o l y a n m ó d o n s z ü k s é g k é p p e n el fogja veszíteni normativitását. Tehát társadalmi méretekben megnyilv á n u l ó n o r m a t i v i t á s s a l k i z á r ó l a g a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k tényleges fejlődésével p á r h u z a m o s i r á n y b a m u t a t ó jogszabály r e n d e l k e z i k , s így az e v i s z o n y o k n a k n e m megfelelő jogszabály t e k i n t e t é b e n a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n o r m a t í v ereje nem a jogkövetés, h a n e m a jogsértés irányában hat. A m e n n y i b e n a jogalkotó n e m észleli a hibát vagy n e m intézkedik kiküszöböléséről, előfordulhat, hogy a jogalkalmazó appar á t u s m a g a „ k o r r i g á l j a " a jogot, esetleg á l l a n d ó s u l ó és á l t a l á n o s s á v á l ó g y a k o r l a t á v a l t é n y l e g e s e n jogot alkot — m é g olyan e s e t b e n is, a m i k o r ez e g y é b k é n t s z á m á r a jogpolitikailag és a h a t á l y o s jog

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ A U S Z T R Á L JOG ELM ÉLETBEN

53

s z e r i n t is e g y a r á n t tiltott, d e közbe nem lépése folytán az állam a jogalkalmazó s z e r v ilyen gyakorlatát „eltűri", és ezzel hallgatólagosan jóvá is hagyja. A fenti kérdéskörhöz járul a Legfelső Bíróság és e g y e s (többn y i r e államigazgatási) s z e r v e k aktusainak problémája. Ezek ti. a hatályos jog szerint állampolgárok jogait és kötelességeit érintő jogszabályokat n e m alkothatnak, miközben előfordulhat (és a gyakorlatban elő is fordul), h o g y e szervek jogi felhatalmazás hián y á b a n is lényegében jogalkotóként lépnek fel. A szocialista jog meghatározásainak többsége f i g y e l m e n kívül hagyja a j o g a l k a l m a z ó i j o g a l k o t á s lehetőségét (akár jogi szabályozás korrekciója, akár h é z a g á n a k kitöltése legyen is erre az ürügy), továbbá f i g y e l m e n kívül h a g y j a azt is, h o g y eset e n k é n t bizonyos jogszabályok társadalmilag nem é r v é n y e s ü l n e k — arra a hallgatólagos álláspontra helyezkedve, hogy esetleges előfordulásuk esetén is ezek legfeljebb kivételes jelenségek lehetnek, s így a szocialista joggal kapcsolatban általában e l m o n d o t t a k valóságát nem érinthetik. A fentiekre kétféle elméleti választ a d h a t u n k : (a) A hatályos jogból kiindulva k ö v e t k e z t e t h e t ü n k e szabályok jogi jellegére, s z ü k s é g k é p p e n olyan m e g á l l a p í t á s h o z érkezv e el, amely szerint e s z a b á l y o k jogszabályoknak n e m minősülhetnek, mivel a hatályos jog ezeket ilyenként nem ismeri el. Egy lényegében jogellenes „jogképző" jogalkalmazás eredménye ilyen minősítésének alapjául s z o l g á l egy további érv is, m e l y n e k értelmében a jogot általuk módosított jelentéssel a l k a l m a z ó szerv e k bármikor v i s s z a t é r h e t n e k e jognak e r e d e t i tartalma szerinti a l k a l m a z á s á h o z . A társadalmilag nem érvényesülő jogszabályokkal kapcsolatban p e d i g a hatályos jog alapján állva csakis ezt m o n d h a t j u k : minden jogszabály a d d i g t e k i n t e n d ő hatál y o s n a k (azaz egyáltalán jogszabálynak), a m e d d i g arra hivatott s z e r v jogsértés elkövetése nélkül (mert kellő jogalappal) alkalmazhatja. (b) feltárásából és vizsgálatából i n d u l u n k ki a jog létének megállapításához, hogy m e l y normák funkcionálnak jogiként a t á r s a d a l o m b a n . Egy norma jogi n o r m a k é n t történő szerepjátszásának kritériumát ilyen esetben az arra a d a n d ó igenlő válaszban látják, vajon realizálódnak-e az adott normák a társadalmi gyakor-

54

[1966]

latban, továbbá, áll-e m ö g ö t t ü k potenciálisan v a g y ténylegesen állami k é n y s z e r a l k a l m a z á s lehetősége, vagy s e m . E felfogás szerint v é g e r e d m é n y b e n azok a n o r m á k jogi n o r m á k , amelyek tényleges t á r s a d a l m i normativitással rendelkeznek, t e h á t b e t a r t á s u k a t az állam k é n y s z e r a l k a l m a z á s b a n is kifejeződően támogatja. A n o r m á k jogiságának k é r d é s é b e n a d ö n t ő s z e m p o n t tehát n e m a z , hogy megfelelő s z e r v által megfelelő f o r m á b a n hozták-e létre ezeket, h a n e m az, h o g y é r v é n y e s ü l n e k - e ténylegesen az állami és társadalmi gyakorlatban. A v á l a s z l e h e t ő s é g e k k e t t ő s s é g e arra l á t s z i k utalni, h o g y a felvetett probléma e d d i g még n e m nyert kielégítő megoldást. Többen ú g y közelítenek a f e n t i kérdéshez, hogy az e g y i k megoldási m ó d o t kiválasztva és a l á t á m a s z t á s á t megkísérelve többékevésbé k a t e g o r i k u s a n visszautasítják. Ilyen, lényegében e g y o l d a l ú n a k t ű n ő m e g k ö z e l í t é s j e l l e m e z t e m á r KERIMOV, NEDBAJLO, SZAMOSCSENKO és JAVICS á l l á s f o g l a l á s á t is, m i k o r közös c i k k ü k b e n — MlKOLENKOnak azt a n é z e t é t bírálva, a m e l y szerint a h a t á l y o s jog t a r t a l m á t n e m m i n d e n e s e t b e n a j o g a l k o t á s r a h i v a t o t t szerv h a t á r o z z a m e g , m i v e l azt a j o g s z a b á l y o k a m a g u k írott f o r m á j á b a n , v a l a m i n t a j o g a l k a l m a z ó i g y a k o r l a t e s e t l e g e s tartalmi m ó d o s í t á s a i e g y a r á n t és e g y ü t t e s e n a l a k í t j á k — MlKOLENKO f e l f o g á s á b a n egy ö n k é n y e s j o g a l k a l m a z á s i n d o k o l á s á t l á t t á k , ti. azt, h o g y a bírós á g o k j o g s z a b á l y o k helyett s a j á t jogi n é z e t e i k a l a p j á n d ö n t h e s s e n e k . Ú g y t ű n i k tehát: n e m m i n d e n s z e r z ő különíti e l a z esetl e g e s e n f e n n á l l ó t é n y e k e t és a t é n y l e g e s e n f e n n á l l ó h e l y z e t e t , valamint bizonyos helyzetek kialakulásának lehetőségét — azoktól a jogpolitikai e l v e k t ő l , a m i k e t u g y a n á l t a l á b a n m e g v a l ó s u l t n a k tek i n t h e t ü n k , m é g s e m v e h e t j ü k b i z o n y o s r a , h o g y m i n d e n esetben e g y e d i l e g is é r v é n y e s ü l n e k . Ú g y véljük e z é r t , m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k e g y m á s t ó l egyfelől a d o t t t é n y e k f e l t á r á s á t és e z alapján k ö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á t , m á s f e l ő l e t é n y e k n e k elvvé e m e l é s é t és követendő gyakorlatként feltüntetését. Ezért h e l y e s e b b és c é l r a v e z e t ő b b e l j á r á s n a k é r z e m , h a a jogp o l i t i k a i e l v e k e t n e m m a r a d é k t a l a n u l m e g v a l ó s u l t t é n y e k n e k , han e m m e g a l a p o z o t t és t u d a t o s t ö r e k v é s e k n e k , k ö v e t e l m é n y e k n e k , v a g y i s e s z m é n y e k n e k t e k i n t j ü k ; és m i n é l teljesebb m e g v a l ó s u l á s u k a t azáltal p r ó b á l j u k e l ő s e g í t e n i , h o g y a z e s e t l e g e s e n a k a d á l y o z ó t é n y e k e t és v e s z é l y f o r r á s o k a t f e l t á r j u k , e z á l t a l kísérelve m e g minél teljesebb k i k ü s z ö b ö l é s ü k m ó d o z a t a i n a k a k i d o l g o z á s á t .

A JOG MEGHATÁROZÁSA AZ A U S Z T R Á L JOG ELM ÉLETBEN

55

Második probléma M ó d s z e r t a n i javaslatunk szerint — a m i n t már az előbbiekben is vázoltuk — a megoldást n e m feltétlenül valamelyik állásfoglalás elfogadásában és egyidejűleg a szembenálló másik állásfoglalás erőteljes visszautasításában kell k e r e s n ü n k . Hiszen m á r p é l d á n k tükrében is k i i n d u l ó p o n t j u k t ó l meghatározottan m i n d k é t állásfoglalás v o l t a k é p p e n eltérő t á r g y a t érintően (tehát e g y m á s t ó l elkülön ü l ő két f o g a l o m tekintetében) foglalt állást, k ö v e t k e z é s k é p p e n a d o t t tárgyak vagy f o g a l m a k vonatkozásában m i n d k e t t ő egyidejűleg igaznak bizonyulhatott. Előbbi p é l d á n k a t idézve: a d o t t társadalomban az erre hivatott s z e r v e k által megfelelő f o r m á b a n alkotott jogi normák általában társadalmilag érvényesülnek, vagyis államilag támogatottan megvalósulnak a t á r s a d a l o m átlagos gyakorlatáb a n . Annak k é r d é s e pedig, hogy milyen azoknak a n o r m á k n a k az aránya, a m e l y e k társadalmilag nem érvényesülnek, v a g y érvényes ü l n e k u g y a n , de nem e r r e hivatott s z e r v e k szabályszerű tevékenységének az e r e d m é n y e k é n t — nos, a válasz e n o r m á k n a k a társadalmilag érvényesülő és az adott jog szerint is joginak minős ü l ő n o r m á k h o z való viszonyától, végső soron a m i n d e z e k alapját k é p e z ő társadalmi rendszertől, a n n a k m e g h a t á r o z o t t fejlődési szakaszától f ü g g . Ebből a felismerésből következően m e r ü l fel a teoretikus k é r d é s : vajon n e m lenne-e h a s z n o s , sőt a m a j d a n i elméleti választ is elősegítő, ha a jogról egyidejűleg két m e g h a t á r o z á s t adhatnánk? Az egyik m e g h a t á r o z á s tárgyát a n o r m á k azon csoportja képezné, amelyet a hatályos jog alapján erre hivatott szervek erre előírt f o r m á b a n alkottak v a g y erősítettek meg, és h a s o n l ó szervek hasonló f o r m á b a n nem helyeztek hatályon kívül. Egy ilyen meghatározás gyakorlati jelentősége nyilvánvaló, ugyanis választ adna a kérdésre, h o g y adott o r s z á g b a n adott időszakban m a g a a jog mely n o r m á k a t f o g a d el jogi n o r m á k k é n t ; és ezért d o g m a t i k a i l a g is tisztázó szerepet tölthetne be. A másik m e g h a t á r o z á s tárgyaként a z o k a n o r m á k szerepeln é n e k , amik valóban realizálódnak a társadalom g y a k o r l a t á b a n , amelyek m ö g ö t t tehát m i n d alkalmazásuk tekintetében, mind p e d i g a szabályozott tényállások megvalósulása esetén fellelhető a z állam — s z ü k s é g esetén kényszer alkalmazásában is kifejeződő — támogatása. Meg kell jegyeznem p e r s z e , hogy a m e g h a t á r o z á s o k ilyen kettőssége é p p e n s é g g e l nem h o z n a semmiféle ú j d o n s á g o t a szocialista

56

[1966]

jogelméletbe. M i n d az elméletben, mind p e d i g — noha kivételes jelenségként — a gyakorlatban m á r mindez eleve jelen van a n n a k köszönhetően, hogy egyes kutatások a joggal a h a t á l y o s jog nézőpontjából, m á s o k pedig t á r s a d a l m i érvényesül é s ü k szemszögéből foglalkoznak. E két m e g h a t á r o z á s nyilvánvalóan nem zárja ki egymást; é p p e n ellenkezőleg, e g y m á s t kölcsönösen feltételezik. Az egyik igazolása a n n a k f ü g g v é n y e , h o g y m e n n y i b e n felel m e g a hatályos jogi szabályozásnak, a m á s i k é pedig a n n a k , hogy m e n n y i b e n felel m e g a valóságnak. A két m e g h a t á r o z á s , illetve a t á r g y u k k é n t általuk fedett jelenségek körének (és megfelelő f o g a l m i terjedelmének) összevetése továbbá választ a d n a arra a kérdésre, hogy jogpolitikai elveink m e n n y i r e tekinthetők m e g v a l ó s u l t n a k ; k ö v e t k e z é s k é p p e n segítségül szolgálhatna annak kidolgozásához is, hogy milyen eszközök igénybevétele lenne célszerű jogpolitikai elveink teljesebb megvalósításához. Az összevetés e r e d m é n y e k é n t két olyan egym á s t kölcsönösen m e t s z ő kört k a p u n k , a m e l y e k n e k területe jelentős mértékben egybeesik, viszont m i n d k é t körnek l e n n e feltehetően egy kis szelete, amelyik csak az egyik kör területéhez tartozik (1. ábra). A jog k e t t ő s m e g h a t á r o z á s ának szükségességét támasztja alá az a körülmény is, hogy lényegében a jogelméleti irodalomban már most kettős m e g h a t á r o z á s s a l élnek — attól f ü g g ő e n , h o g y milyen tárgy, kritérium v a g y megfontolás szolgál k i i n d u l á s i p o n t k é n t . Sőt, m e g k o c k á z t a t h a t o m azt az állítást is, hogy b i z o n y o s értelemben m á r a jogfogalom m e g h a t á r o z á s a i n a k k ü l ö n b s é g e is eleve erre v e z e t h e t ő vissza. A pozitív jogi szabályozásból k i i n d u l ó m e g h a t á r o z á s abból a s z e m p o n t b ó l is h a s z n o s lenne, h o g y viszonylag e g y s z e r ű formában lehetőséget a d n a a n n a k megítélésére, hogy a hatályos jog szerint mely szabályok r e n d e l k e z h e t n e k az állampolgárok kötelességeiről és jogairól. Mindamellett egy ilyen kettős meghatározás bizonyos nehézségekkel és veszélyekkel is járhat. A problémák forrását elsősorban nem abban látom, hogy mindez a jogelméleten belül elkülönülést eredm é n y e z n e a n o r m a t i v i s t a és a s z o c i o l ó g i a i s z e m p o n tok szerint történő kutatásban, h a n e m abban, hogy a hatályos jogból kiinduló meghatározás szükségképpen formális és pozitivista jellege esetleg félreértésekre adhatna alkalmat, miközben bizonyos tekintetben újabb elméleti kérdéseket is felvetne. Hiszen a pozitív jogi meghatározás szükségképpen az alkotmányra, illetőleg az alkotmány

A jog m e g h a t á r o z á s a

az

ausztrál

jog elm é l e t b e n

57

r = 1 _ pozitivisztikus meghatározás terjedelme lüllHlil =

szociológiai meghatározás terjedelme

Bftftm = lényegmeghatározás terjedelme???

Ulli = jogszerű, de nem érvényesül E H = érvényesül, de nem jogszerű K8S1 = jogszerű és érvényesül 1. ábra

alapján kiadott jogforrásokra támaszkodik, vagyis v é g s ő soron a MERKL- és KELSEN-féle lépcsőelméletnek, továbbá a hipotetikus alapn o r m a KELSENi megfontolásának valamiféle gondolati átvételére. Elméleti gondok forrását képezheti, hogy a m e g h a t á r o z á s érdekében m á r most meg kellene jelölnünk, vajon hatályos j o g r e n d ü n k b e n az alk o t m á n y elfogadásáig terjedő időszakban m a g a a hatályos szabályoz á s mit tekintett jognak? Kérdéses, hogy p é l d á u l mit kellett hatályosk é n t alkalmazni 1944-ben és 1945-ben, és e hatályosságnak m i volt a forrása? Kérdéses, hogy a v o n a t k o z ó jogi szabályozásokból levonandó tételek egyetlen m e g h a t á r o z á s b a n egyáltalán ö s s z e f o g l a l h a t ó k - e ? F e l m e r ü l h e t n e k k é r d é s e k a jog m e g h a t á r o z á s á n a k elvi problem a t i k á j á t illetően is. Mint i s m e r e t e s , a t e r m é s z e t t u d o m á n y i m e g h a t á r o z á s b a n a definíciók az a z o n o s í t á s (behelyettesítés) l e h e t ő s é g é t m i n d i g feltételezik. Ha p é l d á u l m e g h a t á r o z á s a szerint a vas a d o t t f a j s ú l y ú és o l v a d á s p o n t ú f é m , akkor egy h a s o n l ó f a j s ú l y ú , á m m á s o l v a d á s p o n t ú f é m n y i l v á n v a l ó a n nem m i n ő s ü l h e t v a s n a k . Tehát a t e r m é s z e t t u d o m á n y i meghatározások m i n d e n egyes e l e m ü k b e n a m e g h a t á r o z o t t tárgy v a g y f o g a l o m t e r j e d e l m é b e t a r t o z ó m i n d e n egyes e g y e d i jelenségre n é z v e is s z ü k s é g k é p p e n é r v é n y e s e k . A m e n n y i b e n p e d i g ez az e g y e d i behelyettesítés b á r m i o k b ó l n e m j ö h e t létre, ú g y n y i l v á n v a l ó a n m á r magát a m e g h a t á r o z á s t is rosszn a k kell m i n ő s í t e n ü n k .

58

[1966]

A jog m e g h a t á r o z á s á b a n b i z o n y o s m é r t é k i g m á s a h e l y z e t . A h a t á l y o s jogból l e v o n t m e g h a t á r o z á s lehetővé teszi az a z o n o s í t á s t m i n d e n egyes j o g s z a b á l y t e k i n t e t é b e n . Egy o l y a n m e g h a t á r o z á s n á l a z o n b a n , a m e l y n e k tárgya p é l d á u l a t á r s a d a l m i l a g é r v é n y e s ü l ő jogszabály, m á r n e m ilyen e g y é r t e l m ű a h e l y z e t . Ezért a szocialista j o g n a k a z o k a m e g h a t á r o z á s a i , a m e l y e k a szocialista jog ú g y n e v e zett l é n y e g i és á l t a l á n o s elemeit foglalják m a g u k b a , é p p e n ezen l é n y e g i és á l t a l á n o s jellegnél f o g v a n e m teszik m i n d e n e g y e s esetben s z ü k s é g k é p p e n i v é és feltétlenül l e h e t ő v é a j o g r e n d s z e r e n belüli a z o n o s í t á s t . I d e t a r t o z n a k p é l d á u l az i m é n t tárgyalt e s e t e k (a n e m é r v é n y e s ü l ő v a g y n e m arra hivatott s z e r v e k által a l k o t o t t n o r m á k ) , d e ide t a r t o z i k p é l d á u l az az eset, a m i k o r egy j o g s z a b á l y —~ a m e l y t ö r t é n e t e s e n a h a t á l y o s jog é r t e l m é b e n e g y é r t e l m ű e n jog i n a k m i n ő s ü l és az adott i d ő s z a k o n belül t á r s a d a l m i l a g is érv é n y e s ü l — u t ó b b s z u b j e k t i v i s z t i k u s n a k , m e r ő b e n v á g y t ó l vezéreltnek, t á r s a d a l m i l a g f e d e z e t l e n tiszta v o l u n t a r i z m u s n a k bizon y u l , sőt u t ó l a g esetleg m é g azt is m e g á l l a p í t h a t j u k róla, h o g y a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k fejlődését k á r o s a n befolyásolta. E g y ilyen j o g s z a b á l y r ó l az értékítélet t e h á t m a j d a n k i m o n d h a t j a , h o g y n e m volt megfelelő; a f e n t i feltételek e g y ü t t e s m e g l é t e esetén a z o n b a n m i n d e z k o r á n t s e m befolyásolja, h o g y a fenti k e t t ő s m e g h a t á r o z á s n a k a d o t t i d ő b e n teljes m é r t é k b e n megfeleljen. V é g ü l m i n d e z n e m fogja érinteni az ú n . l é n y e g m e g h a t á r o z á s i g a z s á g á t sem, h i s z e n a l é n y e g m e g h a t á r o z á s per definitionem a f o g a l o m lényegi és á l t a l á n o s elemeit foglalja m a g á b a n , k ö v e t k e z é s k é p p e n elemeinek l é n y e g i ált a l á n o s s á g a n e m z á r j a ki kivételek esetleges e l ő f o r d u l á s á t (miközb e n e kivétel n e m a j o g s z a b á l y o k ö s s z e s s é g e k é n t m e g h a t á r o z o t t j o g r e n d s z e r t érinti, h a n e m p u s z t á n csak e g y e s szabályait). Fenti m e g g o n d o l á s u n k tehát a jogot é r v é n y e s ü l é s é b e n tekintő meghatározás szempontjából azt jelenti, hogy vagy e meghatározásnak kell bizonyos mértékben formálisnak lennie (ekkor bizonyos l é n y e g i általános e l e m e k e t n e m foglalhat m a g á b a n , de az a z o n o s í tás és b e h e l y e t t e s í t h e t ő s é g m i n d e n egyes n o r m a v o n a t k o z á s á b a n l e h e t ő v é válik), v a g y pedig a l é n y e g i és á l t a l á n o s e l e m e k e t szintén fel kell t ü n t e t n i e — d e ez u t ó b b i esetben m á r k o r á n t s e m l e s z kizárt, h o g y egyes n o r m á k esetleg ne feleljenek m e g e m e g h a t á r o z á s n a k . Végezetül, a k e t t ő s m e g h a t á r o z á s l é t j o g o s u l t s á g á n a k esetleges elismerése esetén el kell d ö n t e n ü n k , h o g y m i l y e n s z e r e p e t és helyet biztosítsunk a (röviden) l é n y e g m e g h a t á r o z á s n a k n e v e z h e t ő m e g h a t á r o z á s n a k . Egy ilyen m e g h a t á r o z á s t — mely é p p e n a lé-

A j o g m e g h a t á r o z á s a az a u s z t r á l j o g e l m é l e t b e n

59

nyegi és általános elemeket tünteti fel, s így egy jogrendszert v a g y a jog a d o t t típusát a maga egészében tudja jellemezni — a jogelmélet nyilvánvalóan nem tud nélkülözni. U g y a n a k k o r a kettős m e g h a t á r o z á s n e m érinti a l é n y e g m e g h a t á r o z á s alapvető jelentőségét — u g y a n ú g y , ahogyan a l é n y e g m e g h a t á r o z á s sem zárja ki a kettős m e g h a t á r o z á s lehetőségét. H i s z e n a h a t á l y o s jogból k i i n d u l ó m e g h a t á r o z á s célja n e m a jog lényegi elemeinek kifejezése, h a n e m a n n a k összefoglalása, hogy adott jog szerint m e l y szabályok m i n ő s ü l h e t n e k jogszabályoknak. A t á r s a d a l m i érvényesülésből k i i n d u l ó m e g h a t á r o z á s viszont nem lenne más, mint kiindulási alap, eszköz, v a g y — jobb elnevezés híján — m u n k a h i p o t é z i s m e g f o g a l m a zása abból a célból, hogy feltárjuk és megállapítsuk: v a n n a k - e a j o g r e n d s z e r ü n k e t alkotó szabályok között olyanok, amelyek társadalmilag nem érvényesülnek, illetve olyanok, amelyek a t á r s a d a lomban jogszabályokként érvényesülnek u g y a n , noha n e m arra hivatott szerv, vagy nem a megfelelő formában hozta létre ezeket?

VITA'

VARGA CSABA* A b e m u t a t o t t g o n d o l a t o k a z o n a f e l t é t e l e z é s e n a l a p u l n a k , h o g y az alapjukat k é p e z ő ( s n a g y r é s z t m a g y a r j o g e l m é l e t i m u n k á k b a n fellelhető) állítások a v a l ó s á g n a k v a l a m e n n y i e n megfelelnek, s a v á l a s z o k kimutatható k e t t ő s s é g e é s e l l e n t é t e l é n y e g é b e n arra v e z e t h e t ő v i s s z a , h o g y a z e g y e s f e j t e g e t é s e k é s m e g á l l a p í t á s o k t á r g y á t a jog eltérő m e g k ö z e l í t é s i m ó d j a i alkotják. T e h á t m i n d e z e k az állítások a maguk tárgya v o n a t k o z á s á b a n változatlanul i g a z a k l e h e t n e k — a k o n f ú z i ó f o r r á s a p e d i g é p p e n s é g g e l ez: k o r á n t s e m m i n d i g i s m e r i k fel, h o g y v o l t a k é p p e n m á s r ó l , e l t é r ő i s m e r e t t á r g y r ó l b e s z é l n e k . SZABÓ lMRE , f P r o b l e m a t i k u s , h o g y l é t r e j ö h e t - e á l t a l á n o s j o g f o g a l o m - m e g h a tározás, mivel az e l ő a d á s b a n s z e r e p e l t e t e t t e g y e s k ö r ö k n e k a s a j á t l a g o s területét k é p e z ő s z e l e t e k a z e g y e s t á r s a d a l m i f o r m á c i ó k b a n eltérő n a g y s á g r e n dűek. U g y a n a k k o r e g y u g y a n i l y e n v a g y h a s o n l ó d i v e r g e n c i a a szocialista j o g t e kintetében mennyiségileg nincs egzakt m ó d o n alátámasztva. Nem egyértelmű kifejezés a „nem-érvényesülés". A s z o c i o l o g i z m u s a tényt e l v v é emeli. Ezért é s ilyen s z e m p o n t b ó l n e t a l á n a j o g g a l t ö r t é n ő s z e m b e s z e g ü l é s i s j o g g á v á l i k ? A p o -

' A s z e r z ő korabeli g é p í r á s o s emlékeztetője alapján, korabeli t u d o m á n y o s fokozat, illetve a k a démiai é s egyetemi rang megjelölésével. 1 A Magyar Tudományos Akadémia Állam- é s Jogtudományi Intézetének tudományos gyakornoka. " Akadémikus, egyetemi tanár, az MTA ÁJI igazgatója, a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia alelnöke ( 1 9 1 2 - 1 9 9 1 ) .

60

[1966]

zitív jog t a g a d á s a sánál

n e m jog. A z

is a z e g é s z s é g e s

vételes vonások

előfordulása

érinti a j o g f o g a l m á t .

illegális jog n e m

emberből egy

Alapvető

fogalmi elem:

indulunk

ki, t e h á t

bizonyos

határt

megközelítésünk

az ember

amennyiben

nem

halad

túl,

úgy

ez

szerint a s z o c i a l i s t a

ilyen j e l e n s é g e k j o g o s u l t s á g á t t a g a d j a , u g y a n a k k o r e s e t l e g e s e s e t i küszöbét.

kinem

állam

az

előfordulásuk

lehetőségét mint nemkívánatos mellékterméket elismeri. Az eseti előfordulás b a n n e m éri el a j o g g á v á l á s

leírá-

eltérő é s

É s f i g y e l e m b e kell v e n n ü n k

a

azon-

fejlődés

i r á n y á t is, m e l y a z i l l e g á l i s j o g a l k o t á s k i k ü s z ö b ö l é s e i r á n y á b a n m u t a t j a a z u t a t . PESCHKA V i L M O s m

A jognak van tudományos fogalma, lényegi elemekkel.

e l ő a d á s h e l y e s e n próbálta m e g o l d a n i a j o g s z a b á l y é s j o g v i s z o n y problémáját a jogviszony kiküszöbölésével,

mert

például a büntetőjogi

szabály

n e m j o g v i s z o n y o k létrejöttével é r v é n y e s ü l . A j o g n a k van n e m t u d o m á n y o s h a t á r o z á s a is. E z arra a k é r d é s r e a d v á l a s z t ,

h o g y a jogalkalmazó é s az

megállam-

polgár mit t e k i n t h e t jognak. E d d i g a fő hiba a z volt, h o g y a j o g t u d o m á n y o s galmát közvetlenül

a hatályos jogra,

az a l k a l m a z a n d ó jogra

Az

kapcsolatának

a k a r t u k átvinni.

foA

t u d o m á n y o s f o g a l o m m e g h a t á r o z á s n a k a z o n b a n n e m ez a funkciója. A jogot társ a d a l m i j e l e n s é g k é n t kell m e g k ö z e l í t e n i e ,

é s t é n y k é n t kell l á t n u n k ,

hogy a jog-

a l k a l m a z á s s o r á n is m e g j e l e n h e t t á r s a d a l m i - j o g i j e l e n s é g . U g y a n a k k o r e természetesen

más

szerepet

játszik

a

nyugati,

és

ismét

mást

lehetőség

a

szocialista

jogban. SZABÓ IMRE

E g y pozitív jogi é s e g y t u d o m á n y o s f o g a l o m ,

illetve

meghatáro-

z á s a z é r t t é r h e t el e g y m á s t ó l , m e r t a p o z i t í v j o g e k é r d é s e k e t e l t é r ő e n oldja m e g

az

e g y e s o r s z á g o k b a n . Itt a t u d o m á n y o s n é z ő p o n t k é p v i s e l i a z á l t a l á n o s t , a p o z i t í v j o g i p e d i g a k ü l ö n ö s t . D e n e m f o g a d h a t ó el, h o g y a d o t t o r s z á g b a n a d o t t egyidejűleg több jogfogalom,

illetőleg j o g m e g h a t á r o z á s

v é v e egyáltalán n e m bizonyos, h o g y a jog é r v é n y e s ü l ő PESCHKA VILMOS F r a n c i a o r s z á g b a n a Code

lehessen.

időszakban

És

általában

szabályösszesség.

Napoléon

érvényes,

de nem

érvé-

nyesül. SZABÓ IMRE A

Code Napoléon

érvényes, s ő t áttételesen, például elvek f o r m á -

j á b a n é r v é n y e s ü l is, b á r k ö z v e t l e n ü l — m i n t m a g a t a r t á s s z a b á l y — vényesülés

kritériumként h a n g o z t a t á s a

a z válik m a j d j o g g á ,

igen v e s z é l y e s ,

nem általános érvényesülés határozhat

nem. Az

meg.

hangoztatása

nem pedig

érvényesül; csupán

egyben jog

is.

Egy családi

ritka,

állásfogla-

PASUKÁNiszhoz

v i s s z a ( a m i t m á r SZTUCSKA i s b í r á l t ) , m i k o r h a n g o z t a t j a : m i n d e n j o g i jelentkező viszony

kimutat-

a viszonylag

kizárólag ö n k é n y e s

PESCHKA VILMOS v o l t a k é p p e n

ér-

végeredményként

amit é p p e n c s a k akarnak a szereplők. Aligha lesz

ható, h o g y e g y j o g s z a b á l y a b s z o l ú t m ó d o n lást

mert

tér

köntösben

v i s z o n y mint t á r s a d a l m i

viszony

például n e m l e s z jogi v i s z o n y p u s z t á n azért, m e r t jogi k ö n t ö s b e n s z i n t é n

megje-

lenik. SZTODOLNIK LÁSZLÓ* kívánja

biztosítani.

Az e l ő a d á s

Tény,

hogy

a megoldást

a jogfogalom

efemer jelenségek

is l é t e z n e k .

kiterjesztésével Egy

jogszabály

n e m - é r v é n y e s ü l é s é n e k kritériumát abban jelölhetjük meg, h o g y a j o g s z a b á l y b a n foglalt jogot a j o g a l k a l m a z ó v a g y bármely erre n e m k o m p e t e n s s z e r v teszi;

például

esti hallgatók nisztériumok

azt a m a g a s a b b

1

által

gyakorlatában

—

a

miniszter azonban —

semmissé

nyújtott k e d v e z m é n y t ,

korábban e l j ö h e s s e n e k munkahelyükről

m i s s é teszik. Ezek a j e l e n s é g e k

m

jogszabály

az e g y e t e m r e ,

rendelkezésére szemben

Kandidátus, a z MTAÁJI t u d o m á n y o s f ő m u n k a t á r s a ( 1 9 2 9 - ) . Egyetemi a d j u n k t u s (ELTE, B u d a p e s t ) .

hogy

egyes

hivatkozva —

az e l ő a d á s során

az mi-

sem-

elhang-

A j o g m e g h a t á r o z á s a az a u s z t r á l j o g e l m é l e t b e n

61

zott k ö v e t k e z t e t é s s e l — a j o g f o g a l o m m e g v á l t o z á s á t n e m vonják m a g u k után; a n n a k e l l e n é r e , h o g y s z ü k s é g e s f o g l a l k o z n u n k v e l ü k , h i s z e n ha n e m é r z é k e l j ü k őket, ú g y annál r o s s z a b b l e s z majd a z e l m é l e t n e k v a g y a gyakorlatnak. SZABÓ IMRE V é g ü l i s e k é r d é s a z á l t a l á n o s , v a g y a s z o c i a l i s t a j o g f o g a l o m k a p c s á n m e r ü l f e l ? N e m i n k á b b arról v a n - e itt s z ó , h o g y a N y u g a t o n t i p i k u s j e l e n s é g e k nálunk s e m t e l j e s e n kiküszöbölt hatásait e m e l j ü k e z z e l a jog r a n g j á r a ? Mi a v i s z o n y itt a n y u g a t i é s a s z o c i a l i s t a e l ő f o r d u l á s i g y a k o r i s á g k ö z ö t t ? VARGA CSABA E l s ő s o r b a n a s z o c i a l i s t a j o g f o g a l o m r ó l v a n s z ó . E z e k a z á l l í t á s o k k o r á n t s e m jelentik, h o g y a s z ó b a n f o r g ó j e l e n s é g e k n á l u n k á l t a l á n o s a k , c s u p á n a z t , h o g y itt is — f e l t e h e t ő e n k i v é t e l e s j e l e n s é g e k k é n t — e l ő f o r d u l n a k . A z elméleti k ö v e t k e z m é n y l e v o n á s azonban n e m a probléma általánosságának közvetlen f ü g g v é n y e . A g y a k o r l a t b a n e z e k s o k k a l á r n y a l t a b b a n j e l e n t k e z n e k , s c s a k i g e n r i t k á n t ű n n e k fel k i f e j e z e t t , t e l j e s f o r m á b a n . A z e l ő a d á s b a n a z á l l á s f o g l a l á s o k k e t t ő s s é g e t u d a t o s a n kiélezett, a z o n b a n a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s s z á m á r a b i z o n y o s tények c s u p á n „válságjelenségként" lépnek e l ő t é r b e é s kapnak h a n g s ú l y o z o t t s z e r e p e t : a k k o r , a m i k o r — i g e n ritkán e g y é b k é n t — n e m á r n y a l t f o r m á b a n l é p n e k fel. E z a z o n b a n n e m érinti, h o g y n é k ü n k e l m é l e t i l e g m e g o l d o t t t e l j e s v á l a s z t k e l l e n e tudnunk kínálni e k é r d é s e k r e . SZABÓ IMRE T é n y , h o g y v a n n a k f é l l á b ú , s ő t l á b n é l k ü l i e m b e r e k . E b b ő l t e h á t az k ö v e t k e z n é k , h o g y a z e m b e r f o g a l m á b a e z t is fel kell v e n n ü n k ? A v a l ó s á g b a n kivételes j e l e n s é g e k n e m alkalmasak t u d o m á n y o s általánosításra vagy f o g a l o m k é p z é s r e . Ha e l l e n k e z ő l e g lenne, úgy a z e g é s z MARxizmus revízióra s z o r u l n a , h i s z e n X-ről k i m u t a t h a t o m , h o g y o s z t á l y é r d e k e ellen c s e l e k s z i k , tehát az o s z t á l y m e g h a t á r o z o t t s á g m á r i s e g y ilyen á l l í t á s r a d e g r a d á l ó d i k : b á r m e l y a d o t t e m ber v a g y így, v a g y ú g y c s e l e k s z i k . KULCSÁR KÁLMÁN11 É v e z r e d e s t ö r t é n e t e s o r á n a j o g s o k j e l e n s é g e t m u t a t o t t m á r f e l , a m i k e t a s z o c i a l i s t a j o g m é g n e m k ü s z ö b ö l t ki, i l l e t ő l e g n e m o l d o t t fel teljesen. Az általános jogfogalom feltétele az esetleges e l e m e k kirekesztése. A történeti-logikai m ó d s z e r e g y s é g é b ő l pedig az következik, hogy az á l t a l á n o s j o g f o g a l o m n a k m i n d e n j o g r a é r v é n y e s n e k kell l e n n i e . A k ö v e t k e z t e t é s i l y e n m ó d o n v i s z o n t a z , h o g y a s z o c i a l i s t a j o g b a n l é n y e g é b e n n i n c s e n új f o g a l m i e l e m . Az, a m i a s z o c i a l i s t a j o g b a n új, c s a k m á s o d l a g o s : m ó d s z e r - é r v é n y e s í t é s k é r dése. SZABÓ IMRE E z e k s z e r i n t a s z o c i a l i s t a j o g o s z t á l y t a r t a l m a i s l e g f e l j e b b c s a k másodlagos tulajdonságnak minősülhet??? KULCSÁR KÁLMÁN A z o s z t á l y t a r t a l o m j o g t í p u s o k k é r d é s e : o t t kell k o n k r e t i z á l n i a k i z á r ó l a g o s e l e m e k e t — de általános j o g f o g a l o m csak e g y lehet, s e n n e k m e g f e l e l ő e n a z e l ő a d á s é r v e l é s e is c s a k i l y e n é r t e l e m b e n f o g a d h a t ó el. VAS T I B O R 1 " A z e l ő a d á s s z i n t é n erről s z ó l o t t , ti. a z e g y e s j o g f o g a l m a k a t i l y e n v a g y o l y a n m e g h a t á r o z á s szerint vette. KULCSÁR KÁLMÁN H a s z n o s l e n n e a j e l z e t t m e n n y i s é g i e l t é r é s e k e t k o n k r é t e l ő f o r d u l á s u k s z e m s z ö g é b ő l felmérnünk. Ilyen e l t é r é s e k n y i l v á n v a l ó a n v a n n a k . SAMU MIHÁLY 0 0 0 A z e l ő a d á s n e m a z á l t a l á n o s j o g f o g a l o m m a l f o g l a l k o z i k . A h o g y a n PESCHKA VILMOS i s h a n g s ú l y o z t a : a z é r v é n y e s ü l é s , a h a t á l y o s u l á s a z érdekes — mindezek fogalmi elemek. A jogfogalmak v o n a t k o z á s á b a n nyilvánvaló, h o g y e g y e t l e n á l t a l á n o s j o g f o g a l o m van; á m több j o g t í p u s - f o g a l o m m a l r e n -

,J

Kandidátus, a z MTAÁJI t u d o m á n y o s főmunkatársa ( 1 9 2 8 - ) . Kandidátus, egyetemi tanár (ELTE, Budapest). 000 Kandidátus, t a n s z é k v e z e t ő egyetemi d o c e n s (Budapest). 151

[1966]

62

delkezünk a z e g y e s j o g t í p u s o k n a k m e g f e l e l ő e n ; é s aztán a d o t t a k a jogrendszerek fogalmai — m á s vagy e g y é b jogfogalom nincs. A dolgozatot üdvözlöm; k o m o l y e l ő r e l é p é s t jelent a p r o b l é m a m e g o l d á s a tekintetében. A j o g v i s z o n y n a k , a z é r v é n y e s ü l é s n e k f o g a l m i e l e m n e k kell l e n n i e , a z é r v é n y e s ü l é s u g y a n i s m e g nyilvánul a z ö n k é n t e s k ö v e t é s é s a j o g v i s z o n y e l e m e i b e n . így j e l e n t ő s kérdés, h o g y az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i s z e r v e k mennyire érvényesítik a z állampolgároknak biztosított jogosítványokat. Döntő tehát a joggyakorlat k é r d é s e , hiszen a j o g e l m é l e t b á r m e n n y i r e n e m i s m e r i el, d e a t é n y e k ettől f ü g g e t l e n ü l t é n y e k maradnak... VAS TIBOR Dichtung und Wahrheit\.. SAMU MIHÁLY S így a z a d i l e m m a m e r ü l f e l , h o g y mit is t e k i n t s ü n k r o s s z n a k : a z elveket-e, v a g y a g y a k o r l a t o t ? Nyilvánvaló, h o g y v a l a m e l y i k r o s s z , mert köz ö t t ü k e l l e n t m o n d á s f e s z ü l . E s e t l e g a z is k i m u t a t h a t ó , h o g y a z e l v e k n e m m e g valósíthatók. SZABÓ IMRE A l é n y e g a z , a m i t a MARXÍZITIUS k l a s s z i k u s a i a Kommunista Kiáltványban é s e g y e b ü t t m o n d t a k a z á l l a m r ó l é s j o g r ó l : v a n e g y „ a l a p i g a z s á g " , a m i re a j e l e n s é g v i s s z a v e z e t h e t ő . M i n d e n m á s m á r k e v é s b é l é n y e g i e l e m . PESCHKA VILMOS A j o g f o g a l m a k közül a k o n k r e t i z á l t j o g f o g a l m a k a l é n y e g i e l e m e k e t is konkretizálják. A z o n b a n a s z o v j e t j o g e l m é l e t d o g m a t i k u s a n h a m i s v o l t , a m i k o r a „ f é l á l l a m " k i f e j e z é s t a z ö s s z n é p i j o g r a mint f é l j o g r a a l k a l m a z t a . LENIN s z e r i n t a s z o c i a l i s t a á l l a m a z é r t f é l á l l a m , m e r t a t ö b b s é g v a n h a t a l m o n . Ebből k ö v e t k e z ő e n az ö s s z n é p i j o g vagy jog (tehát osztályjellegű), vagy pedig egyáltalán n e m jog. SZABÓ IMRE í g y i g a z e z , m e r t a z ö s s z n é p i j o g n e m c s a k a k ü l f ö l d f e l é é s t ö r t é neti h i v a t á s a s z e m p o n t j á b ó l o s z t á l y j e l l e g ű , d e a b e l s ő t á r s a d a l m i v i s z o n y o k o k á ból is. U g y a n a k k o r a z o n b a n f é l ő : a z á l t a l á n o s j o g f o g a l o m o l y a n á l t a l á n o s í t á s o k r a é p ü l , h o g y v é g ü l n e m l e s z k é p e s s e m a s z o c i a l i s t a , s e m a b u r z s o á j o g kif e j e z é s é r e . E g y [ i r o n i k u s a n ! ] „ r é g i s z e r z ő , MARX KÁROLvnak h í v t á k " , m á r n y i l a t k o z o t t e k é r d é s b e n : a z a b s z t r a k c i ó k b i z o n y o s s z i n t e n túl m á r n e m k é p e s e k a l é n y e g k i f e j e z é s é r e . Ez igen l é n y e g e s é s m e g v i t a t a n d ó k é r d é s a t á r s a d a l o m t u d o m á n y b a n : m e d d i g terjedhet a z általánosítás, h o g y a lényeget m é g k i f e j e z h e s s e ? VAS TIBOR E d d i g a p o n t i g l é n y e g é b e n e g y e t é r t é s volt, j e l e s ü l : a j o g n a k v a n e g y á l t a l á n o s f o g a l m a , é s l e h e t s é g e s ezt kifejezni. Á m d e t é n y , h o g y van l é n y e g , é s v a n f o g a l o m is. A f e l a d a t a z , h o g y m e g k e r e s s ü k a l é n y e g i e l e m e k e t — o l y a n m ó d o n a b s z t r a h á l t a n , h o g y m i n d e n jogtípus e z e k alá s z u b s z u m á l h a t ó legyen. E z t e r m é s z e t e s e n k o n k r e t i z á l h a t ó m e g h a t á r o z á s o k a t is f e l t é t e l e z . E g y i d e j ű l e g t ö b b j o g f o g a l o m m a l is élhetünk, d e n e m u g y a n a b b a n a z é r t e l e m b e n . A m i k é n t a z e l ő a d á s b a n is h a n g s ú l y o z o t t a b b a n k i f e j e z é s r e kellett volna juttatni, h o g y a s z e r ző m á s é s m á s értelemben vett jogfogalmakról szól; alkotmányjogi é r t e l e m b e n vett gyakorlati j o g f o g a l o m r ó l , j o g f o g a l o m r ó l a d i v e r g e n c i á k f e l t á r á s á r a , é s e g y e t len t u d o m á n y o s - e l m é l e t i j o g f o g a l o m r ó l . SZABÓ IMRE A j o g n a k c s a k e g y e t l e n f o g a l m a v a n . VAS TIBOR K ü l ö n kell v i z s g á l n u n k a z é r v é n y e s ü l é s t é s h a s o n l ó k a t m i n t t é n y kérdéseket, d e nem m a g á b a n a jogfogalom keretében, h a n e m a j o g e l m é l e t problematikájában. PESCHKA VILMOS A j o g v i s z o n y o k a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k k ö n t ö s e i : a j o g v i s z o n y n e m viszi be a j o g f o g a l o m b a m a g á t a g a z d a s á g i alapot! Például a z önkéntes követés csak visszahatásában kapcsolatos a joggal, mégis a szocia-

1

Johann W o l f g a n g Goethe.

A j o g m e g h a t á r o z á s a az a u s z t r á l j o g e l m é l e t b e n

63

lista j o g f o g a l o m l é n y e g i e l e m e . A z é r v é n y e s ü l é s p e d i g a z alábbiak s z e r i n t mérh e t ő le: n e m é r v é n y e s ü l a n o r m a , h a a j o g a l k a l m a z á s t á r s a d a l m i f o l y a m a t á b a n h e l y e t t e é s v e l e s z e m b e n m á s n o r m a a l a k u l ki. VAS TIBOR E z e k s z e r i n t n e m a non-usus, h a n e m a lerontó norma kialakulása a döntő. PESCHKA VILMOS Ilyen e s e t b e n a j o g f o g a l o m t e r j e d e l m é b e n e m a r é g i , h a n e m a k i a l a k u l t új n o r m a t a r t o z i k b e l e . SZABÓ IMRE H o g y a n é s mi a l a p j á n m é r h e t j ü k e z t l e ? Mikortól f o g v a n e m l e s z a régi n o r m a j o g ? H i s z e n a L e g f e l s ő B í r ó s á g bármikor h o z h a t egy a k t u s t , amivel v é g e t v e t a z új g y a k o r l a t n a k . KULCSÁR KÁLMÁN T e h á t a L e g f e l s ő B í r ó s á g j o g o t a l k o t . M a g a is k i a l a k í t h a t új n o r m a t a r t a l m a t . H a t é n y l e g e s e n j o g o t alkot, ú g y g y a k o r l a t i l a g é s a z á l l a m g é p e z e t által is e l i s m e r t e n j o g a l k o t ó s z e r v k é n t f u n k c i o n á l , h o l o t t n i n c s e n erre j o g o s í t v á n y a . H a l o p o k , a b b ó l n e m l e s z m a g a t a r t á s i s z a b á l y . D e ha a k t u s á b a n a L e g f e l s ő Bíróság t ú l m e g y az é r t e l m e z é s e n , ebből m a g a t a r t á s i s z a b á l y l e s z . Még n e m fordult elő, h o g y h i v a t a l o s a n a L e g f e l s ő B í r ó s á g o t f e l e l ő s s é g r e v o n t á k volna ilyen gyakorlatáért. PESCHKA VILMOS É S é p p e n a z i l y e n g y a k o r l a t a z , a m i t u d o m á n y o s t é n n y é , a t u d o m á n y o s k u t a t á s t á r g y á v á válik. SZABÓ IMRE A m a g a s z é l s ő s é g é b e n t e k i n t v e a n o r m a t i v i z m u s h a m i s t a n . „ M é g ha régi s z e r z ő v a g y o k is [ironikusan!], n e m v a g y o k e b b e n a z é r t e l e m b e n n o r m a tivista." Amint e z t a tárgyról s z ó l ó k ö n y v e m b e n is k i f e j t e t t e m , a L e g f e l s ő B í r ó s á g a k t u s á b a n v a n b i z o n y o s n o r m a t í v j e l l e g , d e e z z e l m é g n e m válik j o g s z a b á l l y á , u g y a n i s — a m i n t e z t a m o n o g r á f i á b a n í r o m — c s a k „ a n n a k k ü s z ö b é r e lép". PESCHKA VILMOS E Z i g e n s z é p k ö l t ő i k i f e j e z é s , d e v é g ü l is e g y i l y e n a k t u s j o g s z a b á l y k é n t hat. KULCSÁR KÁLMÁN E g y ilyen a k t u s o r s z á g o s é s á l l a m i e l i s m e r é s t n y e r , s ő t a z á l l a m p o l g á r o k is — s a j á t é r d e k ü k b e n — e h h e z i g a z o d n a k . SZABÓ IMRE S m i n d e z z e l e g y ú t t a l a t é n y e l v v é v á l i k ? Azért, m e r t a s z o c i o lógia n e v é b e n közelítünk, az eseti v a n - b ó l létjogosult l é t e z ő lesz? KULCSÁR KÁLMÁN E z a t é n y r o s s z , d e v a n ; s é p p e n e b b e n rejlik a t u d o m á n y s z e r e p e , hogy jelzi a p r o b l é m á k a t — a z e s e t l e g e f e m e r j e l e n s é g e k e t is. SZABÓ IMRE A s z o c i o l ó g i a e z z e l v i s z o n t s z á n d é k a e l l e n é r e a p o l o g e t i k u s s á v á l i k , m e r t a l é t e z é s b ő l j o g o s u l t s á g r a k ö v e t k e z t e t . H o l o t t HEGEL i s m e g m o n d t a : n e m minden, ami létezik, jogosult a létezésre. KULCSÁR KÁLMÁN A s z o c i o l ó g i a f e l a d a t a a t é n y e k f e l t á r á s a . F e l t á r j a , h o g y e j e l e n s é g e k a j o g h o z tartoznak, de e z z e l n e m s z ü k s é g k é p p e n értékel. H a értékel, úgy értékítélete a jogpolitika j e g y é b e n negatív lesz. SZABÓ IMRE D e a d o t t e s e t b e n a n e g a t í v t á r s a d a l m i é r t é k ű m i n i s z t e r i r e n d e l e t e t i s t u d o m á s u l kell v e n n i , m e r t e z a s z o c i a l i s t a á l l a m s z e r k e z e t é b ő l f o l y i k . K U L C S Á R KÁLMÁN

Ez

lehetetlen.

PESCHKA VILMOS M i n d e n n e k e l f o g a d á s a így, i l y e n m e g f o g a l m a z á s b a n hip o k r í z i s l e n n e . V é g s ő s o r o n a s z o c i a l i s t a á l l a m s z e r k e z e t é b e n a L e g f e l s ő Bírós á g is v á l a s z t o t t s z e r v , sőt sokkal k ö z v e t l e n e b b ü l v á l a s z t o t t , mint a k á r m e l y i k r e n d e l e t h o z a t a l r a j o g o s u l t m i n i s z t e r , aki r á a d á s u l n e m is k o l l e k t í v s z e r v k é n t működik. SAMU MIHÁLY A l a p v e t ő e n arról v a n s z ó , h o g y m e g kell h a t á r o z n u n k a t e e n d ő k e t a z e l v e k m e g v a l ó s í t á s a c é l j á b ó l . A z á l t a l á n o s j o g f o g a l o m b a n m i n d e n tör2

S z a b ó Imre A jogszabályok

értelmezése

( B u d a p e s t K ö z g a z d a s á g i é s Jogi Kiadó 1 9 6 0 ) .

64

[1966]

t é n e t i l e g előforduló t é n y l e g e s á l t a l á n o s - l é n y e g i e l e m n e k s z e r e p e l n i e kell. f o g v a a hatályosulás központi j e l e n t ő s é g ű S Z A B Ó IMRE

A hatályosulás ö n m a g á b a n

forrását jelentené,

Ennél-

kérdés.

ha felvennénk m a g á b a

nem jogfogalmi elem.

Sok

konfúzió

a j o g f o g a l o m b a : volt p é l d á u l e g y

álta-

lunk 1 9 4 8 - b a n alkotott törvény,3 a m i n e k alapján e g y e t l e n büntetőeljárás s e m dult. K é s ő b b h o z t u n k e g y másikat, a m i n e k alapján e g y e t l e n e l í t é l é s v o l t A l e n g y e l polgári t ö r v é n y k ö n y v r ő l p e d i g kimutatták, bírói gyakorlat e g y e t l e n e s e t b e n s e m A

szociológia

tényből, zák,

apologetikus

szellemére

S T E F A N ROZMARYN a r r a k ö v e t k e z t e t e t t ,

egzakt

módszerekkel

egyáltalán galmi ként

hogy egy csomó szakaszát a

alkalmazta. jellemző,

hogy

önmagában

hogy L e n g y e l o r s z á g b a n a törvényerejű rendelet formáját n e m

szüntetni. Az é r v é n y e s ü l é s e g é s z e n nem

eleme,

—

hogy az

mérhető

haszontalan,

abból

le. A z é r v é n y e s ü l é s részletkérdéseit

ritkasága csak

tehát

okából —

annyiban

megfelelően

a

alkalmazmeg

m á s k é n t merül fel a polgári j o g b a n ,

a perlés v i s z o n y l a g o s

amennyiben

in-

csupán.

kell

ahol

is

úgyszólván

lehetne

kidolgoznák.

a jog De

fo-

egyéb-

nem.

V A R G A CSABA

Az

előadás

lényegmeghatározását

a

Egyetlen tudományos, talános-lényegi kettős

fejezése,

h a n e m az,

hangsúlyozni

kívánta,

hogy

meghatározás

felvetett

lehetősége

a

szocialista nem

a jog f o g a l m á t tükröző m e g h a t á r o z á s van, s e z

elemeit

meghatározás

is

kettős

feltüntető

nem

lényegmeghatározás.

hoz m a g á v a l

új i g é n y t ,

hogy eszközt szolgáltasson

mert

ahhoz,

Ebben

a

a jog

kötelességeiről,

célja n e m

a

lényeg

hogy egyrészről

többes

illetőleg

érvényesülő,

meghatározás

csakis

de

a ki-

megálállam-

másrészről pedig összefoglalhassuk azokat a

j e l l e m v o n á s o k a t , a m i k alapján i m m á r feltárhatjuk: v a n n a k - e j o g s z e r ű , vényesülő,

ál-

tekintetben

l a p í t h a s s u k : h a t á l y o s jogunk szerint m i l y e n aktusok is r e n d e l k e z h e t n e k a z p o l g á r o k jogairól é s

jog

érinti.

nem jogszerű

munkahipotézis,

szabályaink.

kutatási

alap

de nem

Ilyen

és

ér-

módon

e

egyszersmind

e s z k ö z annak feltárására, hogy jogpolitikai elveink mennyire tekinthetők

megva-

l ó s u l t n a k . Ha e z e k a l a p j á n b e i g a z o l ó d i k a f e l t e v é s , h o g y e két m e g h a t á r o z á s

ter-

jedelme nagyrészt egybeesik,

vál-

tozatlan küszöböt

maradhat,

akkor a szocialista jog

mert igazságát

meghaladnak

bebizonyítottuk.

a divergenciák,

lényegmeghatározása Ám

ha e g y b i z o n y o s

úgy már felmerülhet,

hogy

ez

a

határdiver-

g e n c i a bizonyos á l t a l á n o s j e l l e m v o n á s t képvisel, t e h á t a l é n y e g m e g h a t á r o z á s

is

módosítandó. S Z A B Ó IMRE T e h á t — v é g k ö v e t k e z t e t é s s z e r i n t — kezésképpen

egyetlen

tudományos

meghatározás

t e l é v e l a fenti f e l v e t é s e k h o z z á v e t ő l e g e s e n

3

egyetlen jogfogalom, lehetséges.

Ennek

követ-

alapulvé-

elfogadhatók.

SZABÓ IMRE k o m m u n i s t a ü g y v é d k é n t miniszteri o s z t á l y t a n á c s o s i rangban került a z I g a z s á g ü g y m i n i s z t é r i u m b a a II. világháborút k ö v e t ő e n , majd a k o m m u n i s t a h a t a l o m á t v é t e l k o r a törvényelőkészítő főosztály vezetőjeként szolgált.

JOGFORRÁS ÉS JOGALKOTÁS"* ( P e s c h k a V i l m o s d o k t o r i é r t e k e z é s é n e k vitája a Magyar Tudományos Akadémián)

A jogforrás és jogalkotás k é r d é s e mint a jog k é p z é s é n e k és megjelenési f o r m á i n a k , tehát a jog g e n e z i s é n e k és r e n d s z e r e n belüli t r a n s z f o r m á l ó d á s á n a k p r o b l e m a t i k á j á r a k o n c e n t r á l t téma a z államés jogelmélet k u t a t á s i körébe tartozik. T é m a k ö r e e g y s z e r s m i n d az á l l a m t u d o m á n y o k és j o g t u d o m á n y o k v a l a m e n n y i á g á t közelről érinti, hiszen az ö s s z e h a s o n l í t ó és történeti t é n y a n y a g o t a történeti és á g a z a t i állam- és j o g t u d o m á n y o k d o l g o z z á k fel s a j á t elméleti k é r d é s e i k r e ö s s z p o n t o s í t v a a k ü l ö n ö s s é g s z i n t j é n ; az á l l a m - és joge l m é l e t ezt a t é n y a n y a g o t és e n n e k a k ü l ö n ö s s é g szintjén f o r m á b a ö n t ö t t elméleti m e g f o g a l m a z á s á t általánosítja, s ennek s o r á n kifejtését e g y általános és ö s s z e g z ő igényű filozófiai t á r s a d a l o m e l m é l e t s z i n t j é r e emeli; ez az általános-elméleti k e r e t pedig a m a g a sajátos — a rész és egész, k ü l ö n ö s és általános, f e l b o n t ó elemzés é s összegz ő szintézis d i a l e k t i k á j á t e g y e s í t ő — k ö v e t k e z t e t é s e i v e l (ezeket m i n t e g y visszacsatolva) l e h e t ő s é g e t nyűjt a z egyes á g a z a t i tudom á n y o k s z á m á r a s z á m o s e s e t b e n minőségileg újszerű a l k o t ó köv e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á h o z , és így az egyes á g a z a t i - k ü l ö n ö s elméleti felfogások elmélyítéséhez. PESCHKA VILMOS doktori é r t e k e z é s k é n t Jogforrás és jogalkotás cím e n b e n y ú j t o t t m o n o g r á f i á j á n a k 1 az állam- é s j o g t u d o m á n y o k kö*

Készült 1968 novemberében, ám kéziratban m a r a d t egy személyesebb, elemzőbb, s egyben talán kritikaibb beszámoló kedvéért. Vö. a szerzőtől 'A jogforrás és jogalkotás problematikájához' Jogtudományi Közlöny XXIV (1976) 9, 502-509. o. 1 Peschka Vilmos Jogforrás és jogalkotás (Budapest: Akadémiai Kiadó 1965) 497 o.

66

[1968]

r é n b e l ü l é r t e l m e z e t t ilyen i n t e r d i s z c i p l i n á r i s jellegéről t a n ú s k o d i k e g y e b e k k ö z t a z a k ö r ü l m é n y , h o g y a T u d o m á n y o s M i n ő s í t ő Biz o t t s á g az é r t e k e z é s 1968. n o v e m b e r 5-i n y i l v á n o s v i t á j á r a o p p o n e n s k é n t NlZSALOVSZKY ENDRE a k a d é m i k u s , BIHARI OTTÓ, az áll a m - és j o g t u d o m á n y o k d o k t o r a , és SZOTÁCZKI MIHÁLY, a z á l l a m és j o g t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a s z e m é l y é b e n e t u d o m á n y o k k ü l ö n b ö z ő á g a i n a k j e l e n t ő s k é p v i s e l ő i t jelölte k i . PESCHKA VILMOS elm é l y ü l t m u n k á j a r é s z b e n m o n o g r a f i k u s s z i n t ű válasz a m a g y a r és n e m z e t k ö z i j o g t u d o m á n y b a n m á r h o s s z ú é v e k óta z a j l ó t u d o m á n y o s v i t á k r a , r é s z b e n és u g y a n a k k o r — t e r m é s z e t s z e r ű l e g — m a g a is ú j a b b v i t á k i n d í t ó j á v á vált, m e l y r ö g v e s t a t é m a k u l c s k é r d é s e i t é r i n t ő t a n u l m á n y o k b a n és k r i t i k a i i s m e r t e t é s e k b e n 2 is k i f e j e z ő d é s r e j u t o t t . A t é m a k ö r t é r i n t ő v i t á k f o l y t a t á s a k é n t s m e g ú j u l á s a k é n t ért é k e l h e t j ü k a z t a s z í n v o n a l a s , l é n y e g i k é r d é s e k e t az e l e m z é s körébe vevő, n e m c s a k érdekfeszítő, de e g y ú t t a l szellemes polémiát, m e l y a z é r t e k e z é s n e k az o p p o n e n s e k s a d i s s z e r t á n s k ö z ö t t i elméleti vitáját jellemezte. E s z í n v o n a l n e m csekély m é r t é k b e n a n n a k a f o g a l o m e l e m z é s t n y ú j t ó e l s ő f e j e z e t b e n kifejtett t é t e l n e k k ö s z ö n h e t ő , m e l y a j o g a l k o tás és a g e n e t i k u s é r t e l e m b e n v e t t j o g f o r r á s a z o n o s s á g á t á h í t v a lén y e g é b e n a h a g y o m á n y o s j o g f o r r á s e l m é l e t t a g a d á s á h o z é r k e z i k el, k ü l ö n b s é g e t téve a címben jelzett p r o b l é m a k ö r általános-elméleti k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z ó j o g a l k o t á s e l m é l e t é s a jogi j e l e n t é s t a n v a g y — e g y s z e r ű b b e n k i f e j e z v e — j o g s z a b á l y t a n k ö z ö t t . A s z e r z ő t ő l jav a s o l t j o g a l k o t á s e l m é l e t u g y a n i s — a m i n t e z t NlZSALOVSZKY p r o f e s s z o r m á r é r z é k e l t e — m a g á t a t é m a k ö r t a Juristische Grundlehre világából a filozófia m a g a s l a t á b a emelte. A tipikus jogképződési folyamatok általános történeti képét e l e m z ő m á s o d i k f e j e z e t k a p c s á n BIHARI p r o f e s s z o r u t a l t a r r a , h o g y a k ö z é p k o r i j o g f e j l ő d é s b e n a b í r ó j o g a l k o t ó s z e r e p e v é g s ő s o r o n az állami szervek autoritásának csökkenése eredményeként vált hangsúlyozottá, ezzel s z e m b e n a polgári f o r r a d a l m a k a t k ö v e t ő e n a bírói j o g a l k o t á s h o z t ö r t é n ő f o r d u l á s t — MONTESQUIEU a z o n t ö r e k v é s e e l l e n é r e , h o g y a z ú j b í r ó s á g h a t a l m a en quelque jaqon nulle l e g y e n — v a g y a f o r r a d a l o m k o m p r o m i s s z u m o s j e l l e g e (pl. A n g l i á b a n ) , v a g y p e d i g az indokolta, hogy a p o l g á r s á g n a k m e g r e n d ü l t a törvényh o z á s m i n d e n h a t ó s á g á b a v e t e t t hite, a z o n e g y s z e r ű o k n á l f o g v a , 2

Ld. pl. Beck Salamon Állam- és Jogtudomány IX (1966), 480^87. o. és Stefan Luby Právnik (1966), 548-550. o.

J o g f o r r á s és j o g a l k o t á s

67

h o g y félt a p a r l a m e n t i r a d i k a l i z á l ó d á s lehetőségétől. BIHARI szerint m a a polgári d e m o k r a t i k u s elemek á l t a l á b a n — ROBERT WALTER kifejezésével élve — egy „ n o r m á k n é l k ü l ítélkező b í r ó k i r á l y " típ u s á n a k k i a l a k u l á s á v a l s z e m b e n f o g l a l n a k állást, n o h a RENÉ MARŐIC s z e r i n t „a bírói k a r a jelenkor politikai elitje s a h o l n a p arisztokráciája, mert ú t b a n v a g y u n k a b í r ó i állam felé". 3 A m o n o g r á f i á h o z k a p c s o l ó d v a SZOTÁCZKI p r o f e s s z o r kifejtette: a kialakult v i s z o n y o k s z a b á l y o z á s a á l t a l á b a n t ö r v é n y h o z á s , a m é g kialakul ó b a n lévő v i s z o n y o k é p e d i g j o g a l k a l m a z ó i jogképzés ú t j á n megy végbe, s ezért ez utóbbi n e m tekinthető e l e v e negatív jelenségnek: egyfelől a d o t t történelmi h e l y z e t b e n e l k e r ü l h e t e t l e n n e k m i n ő s ü l het, másfelől p e d i g értéke e jogképzés t á r s a d a l m i t a r t a l m á t ó l függ. Ezzel b i z o n y o s m é r t é k b e n s z e m b e f u t v a , a s z á z a d f o r d u l ó idején a f e u d á l i s e l e m e k m e g ő r z é s é t szolgáló m a g y a r bírói g y a k o r l a t tört é n e l m i p é l d á j á t említette NLZSALOVSZKY p r o f e s s z o r , h a n g s ú l y o z v a a bírói j o g k é p z é s olykor n e m kivételesen k o n z e r v a t í v jellegét. Idézte RUDOLF SOHM megállapítását: a s z o k á s j o g az erősek, az uralkodók barátja, míg a t ö r v é n y i j o g néha a gyengék ba4 r á t j a k é n t is jelentkezik. A z értekezés a z o n k ö v e t k e z t e t é s é v e l azonb a n m i n d a n n y i a n e g y e t é r t e t t e k , hogy az ú n . szokásjogi jogalkotás l é n y e g é b e n jogalkalmazói j o g k é p z é s b e n o l d o t t a n jelenik m e g , s ez u t ó b b i a t ö r t é n e l m i feltételektől f ü g g ő e n — s p o r a d i k u s a n vagy ált a l á n o s e l t e r j e d t s é g g e l — v é g s ő soron m i n d e n j o g r e n d s z e r s z á m á r a t é n y k é n t , a jogváltozás egyik l e h e t ő s é g e k é n t jelentkezik. A z értekezés leginkább e l v o n t h a r m a d i k és negyedik fejezetében a s z e r z ő egyfelől a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k n a k jogi n o r m á k k á és j o g v i s z o n y o k k á történő á t a l a k í t á s á n a k s a j á t o s formái, m á s f e l ő l a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k t ó l a jogi n o r m á k m e g j e l e n é s é i g t a r t ó folyam a t b a n k ö z v e t í t ő láncsort k é p e z ő , főként a k a r a t i elemek p r o b l é m a k ö r é t d o l g o z z a fel, a jogalkotáselméleti p r o b l e m a t i k a v a l ó b a n szociológiai e r e d m é n y e i t a jogfilozófiába i n t e g r á l ó g o n d o l a t i iránnyá e m e l v e . E k ö r b e n a p o l é m i a is s o k o l d a l ú b b n a k s e g y b e n elvont a b b n a k b i z o n y u l t . NlZSALOVSZKY a t á r s a d a l m i - j o g i f o l y a m a t o k f e l d o l g o z á s á n a k szemléleti m ó d j á r ó l m e g j e g y e z t e : a jogalkotási folyamat perspektívája — minthogy napjainkban nincsenek már „ j o g ü r e s " t á r s a d a l m a k — t i p i k u s a n nem e g y ú j és e l ő z m é n y nélk ü l i j o g r e n d s z e r létesítése, h a n e m már m e g l é v ő j o g r e n d s z e r e k n e k 3

4

René Marőiő Vom Gesetzesstaat zum Richterstaat. Rudolf Sohm Institutionen.

68

[1968]

változások s beillesztések révén történő fejlesztése irányába mutat. Ez a fejlesztés i m m á r d ö n t ő m é r t é k b e n a s a j á t o s a n j o g a l k o t ó szerv e k t e v é k e n y s é g é n e k az e r e d m é n y e — e z z e l e g y i d e j ű l e g a z o n b a n n e m e l h a n y a g o l h a t ó m é r t é k b e n e jog j o g a l k a l m a z ó i „ k i e n g e d é s e és f o l t o z g a t á s a " is v é g b e m e g y . A j o g a l k a l m a z ó i j o g k é p z é s t é n y é t ilyen m ó d o n r é s z b e n a t á r s a d a l m i fejlődés m e g ú j u l ó k ö v e t e l m é n y e i g y o r s k i e l é g í t é s é n e k s z ü k s é g e s s é g e , r é s z b e n a j o g a l k o t á s eseti h i á n y o s s á g a i i n d o k o l j á k . „A k i n e m e l é g í t e t t o s z t á l y a k a r a t — f o l y t a t t a NlZSALOVSZKY — a t ö r v é n y h o z á s h a l l g a t á s a e s e t é n a j o g t u d o m á n y o n s a j o g a l k a l m a z á s o n k e r e s z t ü l jut k é n y s z e r ű érv é n y e s ü l é s h e z . " Ez p e d i g i m m á r k ö z v e t l e n f o r m á b a n veti f e l a joga l k o t ó i s z a b á l y o z á s m ó d s z e r é n e k kérdését. Itt m á r m e g k é r d ő j e l e z te PESCHKA vélekedését, aki szerint a jogalkotásnak a társadalmi viszonyok t i p i k u s m o z z a n a t a i t kell m e g r a g a d n i a ; hiszen NlZSALOVSZKY szerint egyfelől a k a z u i s z t i k u s jogi s z a b á l y o z á s is e s e t e n k é n t hosszú életű jogszabályhoz vezethet, másfelől az a t i p i k u s esetek is tipikussá v á l h a t n a k , és a m e n n y i b e n k i z á r ó l a g a t i p i k u s a n e l ő f o r d u l ó t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t s z a b á l y o z z á k , ú g y az a z a t i p i k u s e s e t e k t e k i n t e t é b e n csak j o g a l k a l m a z á s ú t j á n kiküs z ö b ö l h e t ő j o g h é z a g o k s z á n d é k o s előidézését e r e d m é n y e z h e t i k . „A t ö r v é n y a l k o t á s m ű v é s z e t e é p p e n ebben áll: a z elvont s z a b á l y t ú g y kell m e g a l k o t n i , h o g y az l á t s z ó l a g u g y a n a tipikus e s e t e k r ő l s z ó l j o n , d e s z ü k s é g esetén m e g lehessen b e n n e találni a z a t i p i k u s e s e t e k m e g o l d á s á t is." Nos, NlZSALOVSZKY e v é l e m é n y é v e l r é s z b e n s z e m b e f u t v a , az é r d e m i p r o b l é m a m a g o t t e k i n t v e a z o n b a n r é s z b e n e r ő s í t v e , saját t e r m i n o l ó g i á j á t ú j r a m e g h a t á r o z v a és ezzel a m e g o l d á s t t o v á b b m é l y í t v e PESCHKA így foglalt állást: „A j o g s z a b á l y m e n n é l jobban a t i p i k u s e s e t r e szól, a n n á l i n k á b b a l k a l m a s az a t i p i k u s m e g o l d á s á r a is, m e r t a t í p u s n e m a z o n o s s e m az á t l a g g a l , s e m p e d i g az á l t a l á n o s s a l , h a n e m a k ü l ö n ö s t r e p r e z e n t á l j a — azzal, h o g y az eset l é n y e g e s á l t a l á n o s s á g á t l e g k o n k r é t a b b és legkifejlett e b b e g y e d i v o n á s a i v a l v a l ó e l l e n t m o n d á s o s s á g á b a n f e j e z i ki." Ismételten rámutatott: a jogalkotónak megadatott a lehetőség a t i p i k u s m e g f e l e l ő s z a b á l y o z á s á r a , mert a z általános m e g h a t á r o z o t t s á g o n belül a d e t e r m i n á c i ó és a k a r a t s z a b a d s á g d i a l e k t i k á j a a j o g a l k o t ó e s e t é b e n is é r v é n y e s ü l . „A t ö r v é n y h o z ó és a k a r a t a szám á r a u g y a n i s a z objektív t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k o n és t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e n b e l ü l a d ó d i k e g y v i s z o n y l a g o s m o z g á s i tér, m e l y n e k k e r e t é b e n a k o n k r é t és belső s z ü k s é g s z e r ű s é g szintjén a j o g a l k o t ó i

J o g f o r r á s és j o g a l k o t á s

69

d ö n t é s és m e g o l d á s s z á m á r a t ö b b f é l e olyan l e h e t ő s é g áll f e n n , a m e lyek k ö z ü l valóban választhat a jogalkotó." A z értekezés vitájának legelvontabb, de a jogalkotás t á r s a d a l m i f o l y a m a t á n a k s z o c i o l ó g i a i és f i l o z ó f i a i m e g r a g a d á s a s z e m p o n t j á b ó l j e l e n t ő s fejezetét k é p e z t e az a p o l é m i a , mely a d i s s z e r t á n s é s joge l m é l e t i o p p o n e n s e p á r b e s z é d é t jellemezte. A z t k í v á n t á k e l d ö n t e n i , vajon a jogban kifejeződő o s z t á l y a k a r a t potenciális v a g y reális a k a r a t n a k m i n ő s ü l - e . PESCHKA VlLMOSnak a m o n o g r á f i á b a n is k i f e j t e t t á l l á s p o n t j a szerint a j o g b a n k i f e j e z ő d é s r e jutó o s z t á l y a k a r a t p o t e n c i á l i s k é n t való f e l f o g á s a azt jelenti, h o g y e z e n a k a r a t n a k a z o s z t á l y h o z f ű z ő d ő g e n e t i k u s v i s z o n y a csak a k ü l ö n ö s s é g s z i n t j é n jelentkezik, n o r m a t i v i t á s a p e d i g a b b a n rejlik, h o g y a k ü l ö n ö s o s z t á l y a k a r a t válik n o r m a t í v v á az o s z t á l y á l t a l á n o s s á g á v a l s z e m b e n . Az o s z t á l y a k a r a t r e á l i s k é n t felfogása é r t e l m é b e n v i s z o n t az a k a r a t n a k az o s z t á l y h o z f ű z ő d ő g e n e t i k u s v i s z o n y a a l é n y e g i á l t a l á n o s s á g s z i n t j é n jelenik m e g , n o r m a t i v i t á s a p e d i g a b b a n jel e n t k e z i k , hogy a reális o s z t á l y a k a r a t lényegi á l t a l á n o s s á g a h a t n o r m a t í v erővel az o s z t á l y e g y e d i jelenségeivel s z e m b e n . K u t a t á s a i a l a p j á n SZOTÁCZKI MIHÁLY arra k ö v e t k e z t e t e t t , h o g y az o s z t á l y a k a r a t — sajátos g e n e t i k a i k a p c s o l a t á n a k , n o r m a t í v jellege s a j á t o s s á g á n a k , v a l a m i n t a n n a k k ö v e t k e z t é b e n , h o g y az o s z t á l y a k a r a t o b j e k t í v l e h e t ő s é g k é n t jelenik m e g az u r a l k o d ó osztály i r á n y á b a n is, a m e n n y i b e n a z e g y e d i e s e t l e g e s s é g e t a l é n y e g i á l t a l á n o s s á g s z i n t j é r e emeli — v é g e r e d m é n y b e n inkább p o t e n c i á l i s a k a r a t n a k m i n ő s ü l . Szerinte a k ö z v e t í t ő m o z z a n a t , az e g y é n i a k a r a t a z o s z t á l y a k a r a t k i a l a k í t á s á b a n g y a k r a n h á t t é r b e s z o r u l (ami á l t a l á n o s nak b i z o n y u l t a k a p i t a l i z m u s t m e g e l ő z ő f o r m á c i ó k b a n , d e a s z a k mai j e l l e g ű , p é l d á u l k ö l t s é g v e t é s i j o g a l k o t á s t e k i n t e t é b e n n a p j a i n k b a n is t e t t e n é r h e t ő ) , s az o s z t á l y a k a r a t az o s z t á l y é r d e k e i t „ m i n ő s é g i " , és n e m t i s z t á n „ m e n n y i s é g i " é r t e l e m b e n képviseli. V i t á j u k tehát a n n a k t i s z t á z á s á r a i r á n y u l t , h o g y az u r a l k o d ó o s z t á l y n a k a j o g b a n k i f e j e z ő d ő s ezáltal á l l a m i a k a r a t t á e m e l t a k a r a t a m i l y e n v i s z o n y b a n van az u r a l k o d ó o s z t á l y tagjainak e g y é n i a k a r a t á v a l : ezeket c s u p á n potenciálisan, m i n ő s é g i mozzanatainak általánoss á g á b a n képviseli-e, a v a g y r e á l i s a n , valóban a z e g y é n i a k a r a t o k m e n n y i s é g i h a l m a z á t fogja át? A z a d o t t keretek k ö z t p á r b e s z é d ü k aligha v e z e t h e t e t t v é g l e g e s e n e l f o g a d h a t ó e r e d m é n y h e z , a z o n b a n a l á t s z ó l a g m i n d e n t e k i n t e t b e n s z e m b e n á l l ó két „ s z é l s ő " f e l f o g á s egymás irányában történő közelítését eredményezte — ami elsős o r b a n a fogalmi t i s z t á z á s b a n , v a l a m i n t a két f e l f o g á s b i z o n y o s

70

[1968]

e g y b e e s ő v a g y e g y m á s h o z közelálló p o n t j a i n a k k i m u n k á l á s á b a n jutott k i f e j e z ő d é s r e . PESCHKA filozófiai i g é n y ű jogalkotáselméletében k i m u n k á l t a a z o k a t a r é s z b e n k ö v e t e l m é n y k é n t é r v é n y e s í t e t t elméleti, részben tényekben m e g n y i l v á n u l ó gyakorlati a l a p o k a t , a m e l y e k alapján m u n k á j a ö t ö d i k fejezetében arra a m e g f e l e l ő k é p p e n indokolt következtetésre juthatott, h o g y a j o g a l k o t á s iránt t á m a s z t o t t társ a d a l m i és jogpolitikai v á r a k o z á s o k a t a l a p j á b a n csak a törvényh o z á s elégítheti ki. A t ö r v é n y h o z á s elsődlegessége azonban b i z o n y o s t e k i n t e t b e n még n a p j a i n k b a n is i n k á b b köv e t e l m é n y k é n t , a továbbfejlődés k í v á n a t o s p e r s p e k t í v á j a k é n t , s e m m i n t m e g v a l ó s u l t , b e f e j e z e t t t é n y k é n t jelentkezik. C s u p á n a NlZSALOVSZKY által e m l í t e t t példára h i v a t k o z v a : a szocialista fejlődés r e n d k í v ü l jelentős állomását jelző s több m i n t k é t e z e r oldalt és közel h á r o m s z á z jogszabályt — az ú j m e c h a n i z m u s r a történő áttérés a l a p k ö v e i t — t a r t a l m a z ó g y ű j t e m é n y b e n 5 is m i n d ö s s z e két törvényt t a l á l h a t u n k . É p p e n e k ö r ü l m é n y n e k k ö s z ö n h e t ő e n a b b a n a k é r d é s b e n , v a j o n a l k o t m á n y u n k a t ö r v é n y e r e j ű r e n d e l e t e k szabályozási k ö r é t írja-e n e g a t í v e körül, v a g y — é p p e n ellenkezőleg — azt h a t á r o z z a meg, h o g y mi az, a m i t a t ö r v é n y h o z ó o r s z á g g y ű lés köteles s z a b á l y o z n i , s a j á t korábbi tételével s z e m b e n PESCHKA e n g e d e t t BIHARI állásfoglalásának, m e l y szerint a t ö r v é n y i s z a b á lyozás k ö r é n e k pozitív m e g h a t á r o z á s á v a l az o r s z á g g y ű l é s alkotm á n y o s k ö t e l e z e t t s é g é v é kell tenni, h o g y adott k é r d é s e k b e n a s z a b á l y o z á s t valóban elvégezze. A s z a b á l y o z á s a l a n y a és f ó r u m a tekintetében m i n d k e t t e n elismerték, h o g y m e g h a t á r o z o t t feltételek között a j o g g y a k o r l a t is ténylegesen m ó d o s í t h a t j a a h a t á l y o s jogot, sőt, ez az e r e d e t i n o r m a h a t á s t a l a n s á g á n a k és a j o g a l k a l m a z ó i „ ú j " jog h a t é k o n y s á g á n a k a t á r s a d a l m i m é r e t ű á l t a l á n o s s á g a és állandósulása b e b i z o n y o s o d á s a esetén v a l ó b a n j o g k é p z é s n e k , a jogalkotás s a j á t o s v á l t o z a t á n a k minősül. A probléma o r s z á g u n k b a n elsősorban a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g tevékenysége kapcsán m e r ü l fel: a Legfelsőbb Bíróság b i z o n y o s m é r v ű j o g k é p z ő tevék e n y s é g é t a z i r o d a l o m m á r valóban t é n y k é n t állapítja meg. E t é n y értékelése a z o n b a n s z á m o s elméleti, politikai s jogpolitikai tétel és k ö v e t e l m é n y f ü g g v é n y e . PESCHKA — a z államjog részéről m e g f o g a l m a z h a t ó k ö v e t e l m é n y e k e t k é p v i s e l ő BIHARI OTTÓval s z e m b e n 5

Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye I—II (Budapest 1967).

71

J o g f o r r á s és j o g a l k o t á s

— arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy „ h e l y e s lenne a t é n y l e g e s h e l y z e t e t pozitív jogilag s z a b á l y o z o t t keretek k ö z é vezetni"; ezáltal u g y a n i s e l k e r ü l h e t ő lenne a BIHARI által is e l i s m e r t e n és b í r á l t á n a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi gyakorlatát behálózó „jogforrási d z s u n gel, á t t e k i n t h e t e t l e n » d ö n t v é n y r e n d s z e r « v e s z é l y e " ; a L e g f e l s ő b b Bíróság jogalkotó k ö z r e m ű k ö d é s e pozitív jogi elismerése e s e t é n a z o n b a n t e r m é s z e t e s e n a t a r t a l m i h a t á r o k a t is p o n t o s a n m e g kellene v o n n i — ú g y , h o g y s e m m i k é p p e n se t e r j e d h e s s e n ki jogilag e g y á l t a l á n n e m s z a b á l y o z o t t területek r e n d e z é s é r e . *

A k ö z v e t l e n és k ö z v e t e t t r é s z t v e v ő k e t e g y a r á n t m a g á v a l s o d r ó p o l é m i a , melyben m a g a a d i s s z e r t á n s is a d i a l ó g u s és l e h e t s é g e s e r e d m é n y e jellemzése során, MARCEL PROUST u t o l é r h e t e t l e n ü l fin o m a n m e g f o g a l m a z o t t s z a v a i n a k — » e g y e r ( 5 s eszme a n n a k is k ö l c s ö n ö z erejéből, a k i cáfolja, m i v e l az is r é s z é t teszi az e m b e r e l m é k e g y e t e m e s é r t é k é n e k , betelepszik, b e o l t ó d i k annak az e l m é jébe, akit cáfol, o l y a n r o k o n e s z m é k közé, a m e l y e k n e k s e g í t s é g é v e l m o s t m e g a cáfoló lesz előnyben, s kiegészíti, helyesbíti ezt a vele e l l e n k e z ő eszmét; így a végső ítélet mintegy k é t vitázó fél k ö z ö s m ű v e lesz" — i g a z o l á s á t látta, lényegében a teljes p r o b l e m a t i k á t á t f o g t a . A vita v a l ó b a n e l m é l e t i - t u d o m á n y o s e r e j ű n e k b i z o n y u l t . Talán e n n e k is k ö s z ö n h e t ő e n a m o n o g r á f i a c s a t t a n ó s , a kritikai ö n v i z s g á l a t kialakítása tekintetében tényleg r a d i k á l i s k ö v e t k e z t e t é s e , a Legfelsőbb Bíróság t e v é k e n y s é g é n e k az e d d i g i gyakorlat b i z o nyos vonásait á l t a l á n o s , jogilag elismert elvvé e m e l é s é r e i r á n y u l ó g y a k o r l a t i k ö v e t k e z t e t é s e a p o l é m i a során c s a k n e m érintetlen m a radt. Ez bizonyos tekintetben é r t h e t ő is, hiszen a tét m e g l e h e t ő s e n n a g y , s az eddigi g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k és a k o r á n t s e m ú j , d e n a p j a i n k i g m e g f e l e l ő e n ki n e m elégített k ö v e t e l m é n y e k teljes m e g v a l ó s u l á s a irányába m u t a t ó fejlődés valós e s é l y e i és r e m é n y e i közötti eltérés p e d i g viszonylag kicsi — s ez a r r a u t a l , hogy m e g f e lelő r e n d e z é s h i á n y á b a n az a l a p p r o b l é m á n a k s a p u s z t á n l á t s z ó l a gos megoldások gyakorlatának m e g s z ű n t é t aligha várhatjuk; u g y a n a k k o r az á l t a l á n o s s á g bizonyos k ü s z ö b é t túl n e m h a l a d ó g y a k o r i ságú t é n y e k elvvé e m e l é s e s z á m o s k u l c s f o n t o s s á g ú kérdés ú j m ó d o n t ö r t é n ő m e g k ö z e l í t é s é t feltételezné és k ö v e t e l n é . A t é n y e k elvvé emelését á l t a l á b a n csak m e g h a t á r o z o t t és racionálisan i g a z o l t értékelés i n d o k o l h a t j a , az értékelés pedig vagy e tények s z ü k s é g -

72

[1968]

szerű é s / v a g y kívánatos előfordulására, vagy pedig — kiküszöb ö l é s ü k n e k r e á l i s l e h e t ő s é g e i t és p e r s p e k t í v á j á t e g y a r á n t k i m u n k á l v a — e z e k n e m s z ü k s é g s z e r ű és e g y b e n n e m k í v á n a t o s v o l t á r a k ö v e t k e z t e t h e t . PESCHKA VILMOS é r t é k e l é s e az első a l t e r n a t í v á t (és a n n a k e l s ő f o r d u l a t á t ) r é s z e s í t e t t e e l ő n y b e n . Ez a z é r t é k e l é s — m i n t m i n d e n t u d o m á n y o s t é t e l és k ö v e t k e z t e t é s — t e r m é s z e t s z e r ű l e g v i t a t h a t ó , sőt a t u d o m á n y o s k ö z m e g g y ő z ő d é s k i a l a k í t á s a és f o r m á l á s a é r d e k é b e n f e l t é t l e n ü l v i t a t n i is kell. A v i t á n a k a z o n b a n a k ö v e t e l m é n y e k e t a v a l ó s á g g a l és a n n a k v a l ó s á g o s f e j l ő d é s i l e h e t ő s é g e i v e l k e l l e g y b e v e t n i e , h o g y az a m e g o l d á s , a m e l y a p o l é m i a — l e g a l á b b is i d ő l e g e s — l e z á r á s a u t á n a l e g k e v é s b é t e t s z i k m a j d könnyűnek, ne pesszimizmusban fogant k o m p r o m i s s z u m o t , ám ne is a v a l ó s á g talajáról a z o p t i m i z m u s j e g y é b e n t ö r t é n ő e l r u g a s z kodást eredményezzen.

A JOGI FOGALOMKÉZÉS POZITIVISZTIKUS ÉS SZOCIOLOGISZTIKUS ASPEKTUSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE* l. A téma, m e l y r ő l vitaindító — s z e r é n y e b b e n s e g y b e n s z a b a t o s a b ban kifejezve: nem p r o b l é m á t kifejtő, i n k á b b p u s z t á n felvető — előadás t a r t á s á t vállaltam, a címből is k i t ű n ő e n m ó d s z e r t a n i jellegű. Talán f u r c s á n a k tetszik, ha e l ö l j á r ó b a n rögvest m e g e m l í t e m : n e m v é g e z t e m a k é r d é s k ö r r e irányuló v a g y t ú l n y o m ó r é s z t e n n e k szentelt m ó d s z e r t a n i k u t a t á s o k a t . És e z t nem azért kell m e g j e g y e z n e m , h o g y a remélhetőleg k i a l a k u l ó vitában a m o s t k ö v e t k e z ő p r o b l é m a f e l v e t é s t s a m ö g ö t t e rejlő és legalábbis m u n k a h i p o t é z i s f o r m á j á b a n kialakított koncepciót m a j d m i n d e n b i z o n n y a l é r i n t ő bírálatokra n e t a l á n az ignorancia k i f o g á s á v a l v á l a s z o l h a s s a k , h a n e m azért, h o g y ezáltal is kifejezésre juttatva m á r eleve h a n g s ú l y o z z a m : o l y a n p r o b l é m á r ó l s z e r e t n é k itt b e s z á m o l n i , a m e l y n e m itt és m o s t , a m e g t i s z t e l ő felkérés a l k a l m á b ó l és a z általa biztosított v i t a l e h e t ő s é g k e d v é é r t v e t ő d ö t t fel, h a n e m m á r é v e k k e l k o r á b b a n , a jogirodalom s az abban t a l á l h a t ó g y a k r a n látszólag elA Magyar Jogászszövetség Állam- és Jogelméleti szekcióülésén 1969. december 17-én elhangzott vitaindító előadás, melyből utóbb egy több helyütt megjelent tanulmány formálódott: 'A jogtudományi fogalomképzés néhány módszertani kérdése' Állam- és Jogtudomány XIII (1970) 3, 589-613. o., nemzetközi megjelenéseiben pedig 'Quelques questions méthodologiques de la formation des concepts en sciences juridiques' Archives de Philosophie du Droit XVIII (Paris: Sirey 1973), 215-241. o. és Algunas cuestiones metodológicas de la formáción de los conceptos en ciencias jurídicas (Maracaibo: Institute de Filosofia del Derecho LUZ 1982) 38 o. [Cuaderno de trabajo 32],

74

[1969]

lentétes, m i n d e n e s e t r e eltérő n é z ő p o n t o k r ó l és s z e m l é l e t m ó d o k r ó l t a n ú s k o d ó állásfoglalások t a n u l m á n y o z á s a , v a l a m i n t eltérő t é m á kat érintő, egyidejűleg mégis közös k é r d é s m a g o t határozottan felvető k u t a t ó m u n k á m során — l e g a l á b b hallgatólagos f o r m á b a n — már m e g f o g a l m a z ó d o t t . E k ö r ü l m é n y említése talán másokat aligha é r d e k l ő szubjektív vallomásnak is tetszhet, valójában a z o n b a n , úgy v é l e m , az objektív általánosság m o z z a n a t á t is m a g á b a n foglalja, s ilyen módon a rögvest f e l v e t e n d ő probléma — implicit v a g y explicit formában, egy adott s z e m l é l e t m ó d elutasításában v a g y k ü l ö n b ö z ő megközelítések összeegyeztetésére irányuló kísérletekben — az elméleti jogi g o n d o l k o d á s egész területén közvetlen v a g y közvetett m ó d o n m á r eleve és s z ü k s é g k é p p e n jelen van. 2. Az a l a p p r o b l é m a , melyről idáig m é g a k o n k r é t s á g m i n d e n n e m ű elemét mellőzve beszéltem, első megközelítésben, a k o n k r é t s á g felé c s u p á n közelítve — s ezért r e n d k í v ü l nyers és elnagyolt formában — a következőképpen f o g a l m a z h a t ó m e g : m ó d s z e r t a n i l a g szemlélve, a fogalomképzés területén mi a k ö v e t k e z m é n y e a n n a k a ténynek, hogy a jogelmélet (s általában a j o g t u d o m á n y vizsgálódási területe) szempontjából r e l e v á n s valóság m e g k e t t ő z ö t t v a l ó s á g ként jelentkezik? 3. Hallgatólagos f o r m á b a n e kérdés egy állítást is magában foglal, amit a kérdés e g y é r t e l m ű s é g é n e k biztosítása érdekében — tán r e n d k í v ü l röviden és elnagyolt f o r m á b a n — itt ki kell fejtenem. A j o g t u d o m á n y sajátos t á r g y a k é n t mindenekelőtt adott egyfelől a jogrendszer, tehát a jogi n o r m á k n a k és a n o r m a t í v s z ö v e g e k b e n foglalt egyéb tételeknek rendszerré szervezett összessége, m á s f e l ő l pedig a társadalmi valóság, m e l y a jogrendszer keletkezésének, m e g v a l ó s u l á s á n a k és bármiféle alakulásának és m ó d o s u l á s á n a k e g y a r á n t színterét s egyben m e g h a t á r o z ó m o z z a n a t á t k é p e z i . Jóllehet a jogrendszer — létének é r t e l m e t adó funkciójából is k i t ű n ő e n — a l k a l m a s a társadalmi valóság befolyásolására, a l a p v e t ő e n és végső soron a t á r s a d a l m i valóság az, mely a jogrendszert keletkezésében, megvalósulásában és m ó d o s u l á s á b a n egyaránt m e g h a t á rozza. Ilyen m ó d o n viszont a j o g r e n d s z e r tükrözött m i n ő s é g é b e n , aktivitásra és visszahatásra i r á n y u l ó képességében csupán m á s o d -

Jogi f o g a l o m k é p z é s

75

lagos, e g y sajátos m e g k e t t ő z ő d é s e r e d m é n y e k é n t létrejövő v a l ó s á g k é n t jelenik meg — tehát r ö v i d e n kifejezve: e g y adott a l a p f e l é p í t m é n y e k é n t . U g y a n i s a t á r s a d a l m i valóság ilyen vagy o l y a n t ü k ö r k é p e k é n t a jog m a g a is t á r s a d a l m i valóság: o l y a n t á r s a d a l m i tény, a m e l y az ilyenként történő m i n ő s í t é s feltételeként é r v é n y e sített k ö v e t e l m é n y t — tudniillik, h o g y a t á r s a d a l o m b a n hatást fejtsen ki — e g é s z é b e n kielégíti. Egyfelől tehát adott s z á m u n k r a a j o g r e n d s z e r , m i n t n o r m á k n a k és m á s tételeknek, illetőleg ezek által kialakított és m e g h a t á r o z o t t i n t é z m é n y e k n e k többé v a g y kevésbé z á r t rendszert k é p e z ő , s a d o t t s z ö v e g e k b e n rögzített és a z o k b a n fellelhető h a l m a z a ; másfelől pedig adott s z á m u n k r a a t á r s a d a l m i v a l ó s á g , mely a t á r s a d a l o m b a n v é g b e m e n ő történéseket, a társadalomban tényként jelentkező a d o t t s á g o k a t s e valóság objektív fejlődési irányait és k ö v e t e l m é n y e i t e g y a r á n t m a g á b a n foglalja. N y o m a t é k o s a n i s m é t e l n e m kell, h o g y a j o g r e n d s z e r teljes e g é szében a t á r s a d a l m i v a l ó s á g r é s z e k é n t jelenik m e g , ezért a f e n t i s z é t v á l a s z t á s n e m szembeállítást jelent, c s u p á n m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t : a j o g r e n d s z e r n e k mint n y e l v i f o r m á b a n kifejezett tételek á l t a l á b a n formalizált, írásban rögzített és zárt r e n d s z e r é n e k (azaz a POUNDi é r t e l e m b e n v e t t law in booksnak) az „ e g y é b " , tehát m i n d e n m á s (a law in actiont is m a g á b a n foglaló) t á r s a d a l m i v a l ó s á g t ó l való v i s z o n y l a g o s , elméleti és gyakorlati s z e m p o n t b ó l m é g i s e g y a r á n t indokolt m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é t . 4. A j o g t u d o m á n y i v i z s g á l ó d á s s z á m á r a a j o g r e n d s z e r s az a n n a k alapját és é r v é n y e s ü l é s i mezejét k é p e z ő t á r s a d a l m i valóság e g y m á s s a l s z e r v e s ö s s z e f ü g g é s b e n levő i s m e r e t t á r g y a k k é n t jelennek m e g . V a l ó b a n , a j o g r e n d s z e r vizsgálata ö n m a g á b a n teljes é r t é k ű , t á r s a d a l o m t u d o m á n y i s z i n t ű e r e d m é n y e k h e z nem v e z e t h e t ; a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n a k a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é t f i g y e l m e n k í v ü l h a g y ó elemzése p e d i g a j o g t u d o m á n y s z e m p o n t j á b ó l e g y e nesen é r t e l m e t l e n n e k m i n ő s ü l n e . E két o l d a l ö s s z e f o n ó d á s a a z o n b a n k o r á n t s e m jelenti, h o g y a k u t a t á s s z á m á r a e két ismerettárgy differenciálatlan e g y s é g e t a l k o t . Vannak megközelítések, amik elsődlegesen a jogrendszer m i n t f o g a l o m - és t é t e l r e n d s z e r b e l s ő t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k feltárására, a jogrendszer összetevőinek értelmezésére, eltérő jogrendszerek m e g -

76

[1969]

felelő t é t e l c s o p o r t j a i n a k ö s s z e v e t é s é r e i r á n y u l n a k — e z e k e t a k u t a t á s i i r á n y o k a t , m e l y e k e r e d m é n y e i de lege lata (vagy, k i v é telesen, logikai p o s z t u l á t u m o k o n n y u g v ó de lege ferenda) m e g á l l a pításokban fejeződnek ki, p o z i t i v i s z t i k u s vagy d o g m a t i k a i m e g k ö z e l í t é s e k n e k n e v e z z ü k . Ezzel s z e m b e n v a n n a k m e g k ö z e lítések, a m i k e l s ő d l e g e s e n részben a j o g r e n d s z e r és a t á r s a d a l m i valóság k ö z ö t t i f u n k c i o n á l i s és o k o z a t i k a p c s o l a t o k n a k (tehát e g y felől a t á r s a d a l m i v a l ó s á g , m á s f e l ő l a j o g r e n d s z e r b e f o l y á s o l á s i m e c h a n i z m u s á n a k ) , r é s z b e n pedig a j o g r e n d s z e r keretében v é g z e t t vagy v é g z e n d ő v a l a m i l y e n k o n k r é t r e n d e z é s s e l ö s s z e f ü g g é s b e n a t á r s a d a l m i valóság feltárására i r á n y u l n a k — e z e k e t a k u t a t á s i i r á n y o k a t , melyek e r e d m é n y e i t á r s a d a l m i értékelésen n y u g v ó de lege ferenda m e g á l l a p í t á s o k b a n f e j e z ő d n e k ki, s z o c i o l ó g i a i megközelítéseknek n e v e z z ü k . A j o g t u d o m á n y i k u t a t á s e g é s z é b e n ez a két a l a p v e t ő k u t a t á s i irány s z ü k s é g k é p p e n e g y m á s b a k a p c s o l ó d v a és e g y m á s t k i e g é szítve jelenik meg — m i n d e z a z o n b a n a l e g k e v é s b é sem z á r j a ki e g y r é s z t az egységes kutatási f o l y a m a t b a n érvényesített e l t é r ő m e g k ö z e l í t é s e k k ü l ö n v á l a s z t á s á n a k , másfelől a v i s z o n y l a g o s a n ö n álló és specializált i r á n y ú k u t a t á s o k n a k lehetőségét. 5. E b e v e z e t ő jellegű s az e l ő z ő k b e n általánosan m e g f o g a l m a z o t t problémafelvetés megalapozását szolgáló megjegyzések után szeretnék felvázolni n é h á n y olyan k o n k r é t , a jogelmélet s a j o g t u d o m á n y a l a p f o g a l m a i t és ezek m e g h a t á r o z á s á t é r i n t ő p r o b l é m á t , a m e l y e k t a n u l m á n y a i m és k u t a t ó m u n k á m s o r á n m á s és m á s i d ő k ben, m á s és más t é m á k a t érintően e g y a r á n t f e l v e t ő d t e k , s a m e l y e k egy a d o t t tekintetben h a s o n l ó jellegű közös k é r d é s t is m a g u k b a n foglalván a m á r jelzett a l a p p r o b l é m a felvetését kialakították, é s — legalábbis ideiglenes m e g o l d á s u k r a tett kísérleteim során — a későbbiekben bemutatandó s egyelőre munkahipotézisként szolgáló k o n c e p c i ó k ö r v o n a l a i t m e g h a t á r o z t á k . 6. Az első hasonló jellegű probléma a j o g f o g a l o m m e g h a t á r o z á s á val ö s s z e f ü g g é s b e n m e r ü l t fel. E p r o b l é m a v á z l a t o s felvetését tar-

Jogi f o g a l o m k é p z é s

77

t a l m a z z a egy n é h á n y évvel e z e l ő t t k ö z r e a d o t t cikkem, 1 s e g y i k l e h e t s é g e s m e g o l d á s á t kíséreltem m e g k ö r v o n a l a z n i s z i n t é n k é t éve itt, e g y elméleti-jogi s z e k c i ó ü l é s keretében, a m i k o r v i t a i n d í t ó f e l v e t é s e i m e t a jelenlévők m e g v i t a t t á k . 2 E m l é k e z t e t ő ü l f e l i d é z v e a főbb tételeket: arról b e s z é l t ü n k a k k o r itt, h o g y a szocialista e l m é l e t b e n e g y e s szerzők, i r á n y o k v a g y m e g k ö z e l í t é s e k a jog f o g a l m á t a t é t e l e s jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é r e f i g y e l e m m e l h a t á r o z z á k meg, s í g y az é r v é n y e s ü l é s t é n y é r e tekintet n é l k ü l a jog t e r j e d e l m i k ö r é b e v o n n a k m i n d e n olyan a k t u s t , a m e l y s z a b á l y s z e r ű k i b o c s á t á s t n y e r t ; ezzel s z e m b e n m á s s z e r z ő k , irányok v a g y megközelítések a jogot a társadalmi valóság oldaláról s z e m l é l i k , s így a s z a b á l y s z e r ű k i b o c s á t á s t é n y é r e tekintet n é l k ü l olyan a k t u s o k a t v o n n a k csak a jog terjedelmi k ö r é b e , a m i k é r v é n y e s ü l n e k , a m e l y e k t e h á t a t á r s a d a l o m s z á m á r a jogként, v a g y i s m e g h a t á r o z o t t á l t a l á n o s s á g g a l á l l a m i k é n y s z e r r e l biztosított n o r m á k k é n t jelennek meg. A probléma megfogalmazásának szempontjából közömbös, vajon a p o z i t i v i s z t i k u s s a s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e k e r e d m é n y e ként nyert jogfogalmak terjedelme általában (vagy egy adott társ a d a l o m b a n k ü l ö n ö s e n ) milyen m é r t é k b e n esik e g y b e vagy t é r el e g y m á s t ó l . M i n d e n k é p p e n tény az, h o g y léteznek — avagy, a l e g s z i g o r ú b b s z e m l é l ő s z á m á r a is v á l l a l h a t ó a n : l é t e z h e t n e k — e g y f e l ő l s z a b á l y s z e r ű e n l é t r e h o z o t t , ám n e m é r v é n y e s ü l ő , m á s f e l ő l p e d i g é r v é n y e s ü l ő , d e nem m e g f e l e l ő s z e r v á l t a l vagy n e m m e g f e l e l ő m ó d o n k i b o c s á t o t t n o r m á k , és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a s z ó b a n f o r g ó j o g f o g a l m a k , k ö v e t k e z t e t é s k é p p e n a z ezeket é r i n t ő m e g h a t á r o z á s o k t á r g y a é s tartalma e g y a r á n t elvileg eltér e g y m á s t ó l . E n n e k m e g f e l e l ő e n a k k o r i b a n l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e m az v o l t , h o g y a d o g m a t i k a i s a szociológiai é r t e l e m b e n v e t t jog — e l m é l e t i n é z ő p o n t b ó l — e g y m á s s a l nem a z o n o s két i s m e r e t t á r g y a t jelöl, ezért ö n á l l ó a n kell m i n d k e t t ő t m e g h a t á r o z n u n k s e m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g é r t é k é t m e g v i z s g á l n u n k , jóllehet ideális e s e t b e n ( m e l y idealitás, j o g g a l h i h e t j ü k , a v a l ó s á g b a n aligha v a g y l e g a l á b b is

1

Vö. a szerzőtől 'A jogmeghatarozás néhány kérdése a szocialista jogelméletben' Állam- és Jogtudomány X (1967) 1,143-156. o. 2 Vö. a szerzőtől 'A jog meghatározásának néhány problémája a szocialista jogelméletben' [1966], a jelen kötetben.

78

[1969]

r e n d k í v ü l kivételesen m e g t e s t e s ü l ő jelenség) e két f o g a l o m és m e g határozás terjedelme nyilvánvalóan egybeesik. 7. A m á s o d i k h a s o n l ó jellegű d i l e m m a a j o g h é z a g o k t é m a k ö r é b e n a k k o r m e r ü l t fel, a m i k o r egyik kritikai í r á s o m b a n 3 e g y a n y u g a t e u r ó p a i jogi g o n d o l k o d á s t e g y b e f o g ó g y ű j t e m é n y e s m u n k a 4 e l e m zésekor azt t a p a s z t a l t a m , h o g y a k o n t i n e n t á l i s p o l g á r i elméletben a j o g h é z a g kérdését illetően — eltekintve egyes szélsőséges á l l á s p o n t o k t ó l — végső s o r o n két e l l e n t é t e s s z e m l é l e t m ó d r a v i s s z a v e z e t h e t ő felfogás é r v é n y e s ü l , s ezek e g y e s általános formai v o n á saikat t e k i n t v e e m l é k e z t e t h e t n e k a h é z a g f o g a l o m szocialista felfogását é r i n t ő vitára. A j o g h é z a g szocialista elméletének k i m u n k á l á s a s o r á n u g y a n i s a szerzők e g y része a h é z a g f o g a l m a t a pozitív jog tételes k ö v e t e l ményrendszerére — a szabályozásra irányuló s normatív m ó d o n kifejezett jogalkotói a k a r a t r a , illetőleg a j o g a l k a l m a z ó i döntés e b b ő l e r e d ő k ö t e l e z e t t s é g é r e — figyelemmel közelíti m e g ; ezzel s z e m b e n m á s o k e g y a j o g r e n d s z e r körén k í v ü l e s ő k r i t é r i u m o t tartanak d ö n tőnek, s ilyen m ó d o n a joghézag f o g a l m á t az o b j e k t í v e r e n d e z é s t igénylő t á r s a d a l m i v i s z o n y o k köréből kiindulva h a t á r o z z á k m e g , m i k ö z b e n a tételes jogi p o s z t u l á t u m o k o n n y u g v ó előbbi k r i t é r i u m o k n a k kizárólag a joghézag j o g a l k a l m a z ó i kitöltése j o g s z e r ű l e h e t ő s é g é n e k megítélése tekintetében t u l a j d o n í t a n a k v a l a m e l y e s jelentőséget. A két megközelítés e r e d m é n y e k é n t n y e r h e t ő j o g h é z a g f o g a l o m t e r j e d e l m e n e m esik e g y b e : g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k szerint k ü l ö n b ö z ő jogpolitikai m e g f o n t o l á s o k e r e d m é n y e k é p p e n általában az utóbbi m i n ő s ü l s z é l e s e b b n e k , m a g á b a n foglalva a z előbbi n a g y részét, d e n e m feltétlenül az egészét. „A j o g t u d o m á n y i f o g a l o m a l k o t á s r a általában is jellemző a l a p p r o b l é m a ezek k a p c s á n — véltem e k k o r 5 — t é n y l e g e s e n a b b a n jelentkezik, h o g y m i n d a két m e g h a t á r o z á s e g y i d e j ű l e g jogosult és igaz lehet, m i n t h o g y t á r g y u k n o m i n á l i s a z o n o s s á g a ellenére v o l t a 3

Vö. a szerzőtől 'Kodifikáció — joghézag — analógia' Állam- és Jogtudomány XII (1969) 3, 566-572. o. 4 Le probléme des lacunes en droit publ. Ch[aím] Perelman (Bruxelles: Bruylant 1968) 554 o. [Travaux du Centre National de Recherches de Logique]. 5 Vö. a szerzőtől 'Kodifikáció — joghézag — analógia', 572. o.

Jogi f o g a lomképzés

79

k é p p e n eltérő n é z ő p o n t o k b ó l s z e m l é l t eltérő definiendumókról van szó. Ez a k ö r ü l m é n y pedig az apriorizmus látszatának elkerülése é r d e k é b e n azt a f e l a d a t o t rója a j o g h é z a g e l m é l e t r e , hogy a l a p f o g a l mait a konkrét jogrendszer rendelkezéseinek pozitivisztikus s p e k t r u m á b ó l és a jog i r á n t támasztott t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y e k szociológiai s p e k t r u m á b ó l egyaránt definiálnia, v a g y legalábbis a két f o g a l o m közötti eltérés lehetőségét t u d a t o s í t a n i a kell." 8.

A h a r m a d i k h a s o n l ó jellegű p r o b l é m a pedig p á r hónapja, a p r e a m b u l u m o k k é r d é s é v e l foglalkozva 0 merült fel, a m i k o r egy m e r ő b e n elméleti kérdés m e g v á l a s z o l á s a , jelesül a p r e a m b u l u m tartalma n o r m a t i v i t á s á n a k bizonyítása, vagyis s a j á t érvelésem m e g a l a p o z á s a é r d e k é b e n többé-kevésbé kifejezett f o r m á b a n m e g kellett határoznom a normativitás fogalmát. A d i l e m m a a k ö v e t k e z ő f o r m á b a n v e t ő d ö t t fel: A d o g m a t i k a i k u t a t á s s z á m á r a — tehát egy o l y a n kutatás s z á m á r a , a m e l y m i n d e n e k e l ő t t a t ö r v é n y e s s é g f o r m a i jellegű k ö v e t e l m é n y e i t tartja s z e m előtt — m i n d e n olyan s z ö v e g b e n foglalt n o r m a és e g y é b tétel érvényesnek, hatályosnak, következésképpen normatívnak minősül, a m e l y a j o g r e n d s z e r által m e g h a t á r o z o t t m ó d o n nyert k i b o c s á tást. Ilyen m ó d o n pozitivisztikus n é z ő p o n t b ó l a n o r m a t i v i t á s n e m jelent m á s t , mint h o g y a n o r m a t i v i t á s s a l r e n d e l k e z ő n o r m a ( v a g y e g y é b tétel) az e g y é b k é n t is é r v é n y e s , h a t á l y o s , n o r m a t í v j o g r e n d szer r é s z é t képezi — tehát, r ö v i d e n kifejezve: a n o r m a t i v i t á s r e n d s z e r e n belüliséget jelent. Ettől a z elvi jellegű, a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é n e k s z e m s z ö g é b ő l tekintett n o r m a t i v i t á s t ó l nyilv á n v a l ó a n k ü l ö n b ö z i k e n o r m a t i v i t á s tényleges m e g v a l ó s u l á s a , a p o z i t i v i s z t i k u s a n é r v é n y e s n e k s h a t á l y o s n a k minősített n o r m á k és e g y é b tételek g y a k o r l a t i é r v é n y e s ü l é s e és h a t á l y o s u l á s a . A m i n t ezt az ' é r v é n y e s s é g ' és ' é r v é n y e s ü l é s ' , ' h a t á l y o s s á g ' és ' h a t á l y o s u l á s ' f o g a l m a i n a k r e n d k í v ü l általános j o g t u d o m á n y i a l k a l m a z á s a is jelzi, m i n d e f o g a l m a k , mind a n o r m a t i v i t á s f o g a l m a egy d i f f e r e n c i á l t m e g k ö z e l í t é s t ü k r é b e n valójában m e g k e t t ő z ő d ö t t e n jelenik m e g . K ö v e t k e z é s k é p p e n az előbbiekben jelzett elvi, p o z i t i v i s z t i k u s ért e l e m b e n vett n o r m a t i v i t á s t ó l m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k a s z o 6

Vö. a szerzőtől 'A preambulumok problémája és a jogalkotási gyakorlat' Állam és Jogtudomány XIV (1970) 2, 249-307. o.

80

[1969]

ciológiai é r t e l e m b e n vett n o r m a t i v i t á s t , mely az elvi n o r m a t i v i t á s n a k a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n t ö r t é n ő realizálódását, tehát röviden: n o r m a k é n t — s pontosabban: a jogrendszer részeként — v a l ó aktuális t á r s a d a l m i f u n k c i o n á l á s t jelenti. 9. N e m m e r n é m n e g y e d i k h a s o n l ó jellegű, az előbbiekkel e g y e n é r t é k ű p r o b l é m a k é n t m e g j e l ö l n i és b e m u t a t n i , de a f e n t i k é r d é s e k logikai s o r á b a építve m e g j e g y z é s k é n t s z e r e t n é m m é g i s ide iktatni a t ö r v é n y e s s é g f o g a l m á n a k problematikáját. A szocialista jogelmélet m á r régtől f o g v a e g y ö n t e t ű e n és erőteljesen h a n g s ú l y o z z a , h o g y a t ö r v é n y e s s é g nem c s u p á n formális kategória, d e olyan jogpolitikai igény, a m e l y f o r m a i és tartalmi k ö v e t e l m é n y e k e t e g y a r á n t m a g á b a n foglal. A m i k o r a z o n b a n e kategória k o n k r é t gyakorlati a l k a l m a z á s á r a , tehát a t ö r v é n y e s s é g k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g h a t á r o z o t t t e r ü l e t e k e n történő é r v é n y e s í t é sére vagy m e g v a l ó s u l t s á g á n a k é r t e l m e z é s é r e kerül s o r , a törvén y e s s é g t a r t a l m á t általában a szocialista szerzők is m á r inkább v a g y k i z á r ó l a g o s a n a d o t t formájú k ö v e t e l m é n y e k h a l m a z a k é n t fogják fel, az esetleg f i g y e l e m b e vett v a g y a l k a l m a z o t t tartalmi k ö v e t e l m é n y e k e t pedig c s u p á n de lege ferenda javaslatok f o r m á j á b a n juttatják kifejezésre. A t ö r v é n y e s s é g e két o l d a l a n y i l v á n v a l ó a n s z e m b e n is állhat e g y m á s s a l , s v i s z o n y l a g o s e l k ü l ö n ü l é s ü k és ö n á l l ó s á g u k elsősorban rendkívüli időszakokban, például forradalmi fejlődés során válik s z e m b e t ű n ő v é . Ezt a helyzetet jellemzi SZABÓ IMRE akad é m i k u s n a k a f o r r a d a l m i t ö r v é n y e s s é g r ő l megjelent t a n u l m á n y a , 7 mely a l a p j a i b a n határozta m e g a SARLÓS BÉLA m o n o g r á f i á j á r ó l 8 megjelent recenzióm" á l l á s p o n t j á t . Ebben u g y a n i s SARLÓS BÉLÁval több p o n t o n vitázva arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutottam, h o g y a törvényesség f o r m a i értelemben olyan j o g a l k a l m a z á s t feltételez, amely a részletszabályozást megvalósító jogrendszer követelményrend7

Szabó Imre 'Forradalom és törvényesség' Állam és Igazgatós 1969/3, 199— 208. o. 8 Sarlós Béla A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1969) 448 o. Vö. a szerzőtől 'A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása' Állam- és Jogtudomány XII (1969) 2, 358-364. o.

Jogi f o g a lomképzés

81

szerét kielégíti, tartalmi értelemben pedig olyant, amely „ a z a d o t t társadalmi-politikai helyzetből f a k a d ó objektív gyakorlati követelményeket", tehát a társadalmi fejlődés objektív igényeit elégíti ki. 10 Ilyen módon pedig — a részletszabályozást megvalósító jogr e n d s z e r létére és funkciójára is figyelemmel — az általában vett (szocialista) törvényesség a formai s a tartalmi törvényesség egységét, együttes megvalósulását jelenti. Ezzel s z e m b e n akkor, amikor m é g nincs, mert nem alakult ki részletszabályozást megvalósító jogrendszer, a meglévő általános jogi keretek k ö z ö t t a tartalmi törv é n y e s s é g lényegében e g y m a g á b a n is törvényességet, p o n t o s a b b a n sajátos m ó d o n megjelenő „ f o r r a d a l m i " törvényességet e r e d m é nyezhet. Az általunk vizsgált p r o b l é m a k ö r s z e m p o n t j á b ó l mindez a z é r t érdekes, mert e körben is hasonló jellegű fogalmi m e g k e t t ő z ő d é s sel találkozunk, mely pontosan a pozitivisztikus s a szociológiai megközelítés eltérő s z e m p o n t j a i n a k felel meg. A formai t ö r v é nyesség ugyanis nyilvánvalóan a jogdogmatika körébe e s ő s a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é h e z mért v i s z o n y t kifejező k a t e gória; a tartalmi törvényesség p e d i g a valóság tényeihez és objektív fejlődési tendenciájához m é r t viszonyt kifejező olyan k a t e gória, amelynek megalapozását csakis a szociológia, vagyis e g y fajta t á r s a d a l o m t u d o m á n y i megközelítés szolgáltathatja. 10. Úgy g o n d o l o m , a fentebbiekben vázolt (s az á t f o g ó témánk k ö r é b e vágó a l a p v e t ő problematikának m i n d e n bizonnyal csak kis töredékét, kiragadott esetét képező) n é h á n y konkrét probléma és e z e k lehetséges megoldási iránya e g y a r á n t általánosabb ö s s z e f ü g g é sekre utal. Ezeket röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: a jogi v a l ó s á g természete meghatározza a jogi fogalomképzés természetét, és ilyen módon a m e g k e t t ő z ő d ö t t j o g i v a l ó s á g nak m e g kettőződött jogi fogalomképzés felel meg. A jogi f o g a l o m k é p z é s e kettőssége esetleg és legfeljebb csak n o m i n á l i s a n azonos, a valóságban azonban elvileg eltérő, e g y m á s t ó l i n k á b b aktuálisan, semmint potenciálisan különböző jelenségek, i s m e r e t tárgyak objektív természetét fejezi ki. 10

Uo., 363. o.

82

[1969]

Ezen i s m e r e t t á r g y a k o b j e k t í v t e r m é s z e t é n e k l e í r á s á r a egyfelől a j o g d o g m a t i k a , másfelől a jogszociológia hivatott. A z előbbiekből k ö v e t k e z ő e n tehát a jogi d o g m a t i k a és s z o c i o l ó g i a vizsgálódási t e r ü l e t e s az á l t a l u k e l e m z e t t jelenségek m i n d t a r t a l m i elemeiket, m i n d terjedelmüket tekintve egyaránt elvileg eltérnek e g y m á s t ó l : a f o g a l o m k é p z é s d i f f e r e n c i á l t s á g a c s u p á n a valóság d i f f e r e n c i á l t s á g á t tükrözi.

11. A z a k ö r ü l m é n y ö n m a g á b a n , hogy e d i f f e r e n c i á l t s á g o t f e l i s m e r j ü k , n e m e r e d m é n y e z i és n e m is e r e d m é n y e z h e t i s e m a jogi v a l ó s á g , s e m a jogi f o g a l o m k é p z é s s z u b j e k t í v jellegű r e l a t i v i z á l á s á t . N y i l v á n v a l ó a n ö n á l t a t á s , e g y e n e s e n h i p o k r í z i s lenne a z t á l l í t a n u n k , h o g y teljes m é r t é k b e n a k á r a jog m e g f e l e l h e t a v a l ó s á g n a k , a k á r a v a l ó s á g a d e k v á t lehet a joggal. A j o g t u d o m á n y t á r s a d a l m i f u n k ciója é p p e n a z , h o g y e l ő s e g í t s e e m e g f e l e l é s t és a d e k v á t t á v á l á s t ; a z t tehát, h o g y — e g y f e l ő l — a jog v a l ó b a n a t á r s a d a l m i v a l ó s á g objektív f e j l ő d é s i k ö v e t e l m é n y e i t t ü k r ö z z e , ilyen m ó d o n p e d i g — m á s f e l ő l — a t á r s a d a l m i valóság v a l ó b a n a t é t e l e s jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é n e k m e g f e l e l ő e n a l a k u l j o n . A d i f f e r e n c i á l t s á g felism e r é s e e z e k szerint a jog és v a l ó s á g i n k á b b a k t u á l i s , s e m m i n t potenciális k ü l ö n b ö z ő s é g é n e k f e l i s m e r é s é t jelzi. Ezt a k ü l ö n b ö z ő s é g e t és k e t t ő s s é g e t n e m az eltérő s z e m l é l e t m ó d o k és m e g k ö z e lítések h o z z á k létre; e z e k csak f e l t á r j á k és f o g a l o m m á s ű r í t é s tárgyává teszik — úgy, ahogyan e kettősséget a jogtudományi, a jogászi, v a l a m i n t a j o g o t é r i n t ő m i n d e n n a p i n y e l v m á r e g y a r á n t régtől f o g v a , t é n y k é n t t ü k r ö z i . Mivel a d o g m a t i k a i f o g a l m a k a f e n t i e k szerint a jogi Sollent, a szociológiai f o g a l m a k p e d i g a jogi Seint l á t s z a n a k t ü k r ö z n i — a z t tehát, h o g y m i k é n t r e a l i z á l ó d i k és m i v é válik e Sollen a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n — , a k á r a n n a k felszínes g y a n ú j a t á m a d h a t n a , m i n t h a a Sein és Sollen KANTiánus d i c h o t ó m i á j á t k í v á n n á n k ezzel b e c s e m p é s z n i v a g y v i s s z a c s e m p é s z n i a jogi f o g a l o m a l k o t á s m ó d s z e r t a nába. Ezt a feltételezést a z o n b a n m á r egyfelől a jog t á r s a d a l m i v a l ó s á g á r a , másfelől a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n o r m a t i v i t á s á r a u t a l ó m e g e l ő z ő g o n d o l a t o k is cáfolták. S a m i a f e n t i e k b e n k ö r v o n a l a z o t t felfogás é r d e m é t illeti, m i n d e z a jogi Sein és Sollen kölcsönös felt é t e l e z e t t s é g é t s e g y m á s b a á t n ö v é s é t távolról s e m érinti; c s u p á n azt h a n g s ú l y o z z a , h o g y a t á r s a d a l o m t u d o m á n y k é n t felfogott j o g -

Jogi f o g a lomképzés

83

t u d o m á n y b a n v i s z o n y l a g o s a n e l k ü l ö n ü l t , önálló f o r m á b a n s z á m o t kell t u d n u n k a d n i arról, h o g y mi a jog; továbbá a r r ó l is, h o g y m i a — jog által befolyásolt, n e m kellően befolyásolt, a v a g y e g y á l t a l á n nem befolyásolt — társadalmi valóság. A fenti g o n d o l a t o k b u r k o l t a n m á r a n n a k m e g á l l a p í t á s á t is m a g u k b a n foglalták, hogy a j o g t u d o m á n y mind a dogmatikai, m i n d a szociológiai m e g k ö z e l í t é s e r e d m é n y e k é n t önálló f o g a l m a k a t a l a k í t ki, a m i k e g y m á s s a l m e g h a t á r o z o t t k a p c s o l a t b a n á l l a n a k . Ezek a f o g a l m a k és m e g f e l e l ő m e g h a t á r o z á s a i k e g y m á s t k i e g é s z í t i k : n e m egymással szemben, csakis egymás mellett lehetnek igazak. M i n d két t í p u s ú f o g a l o m e s e t é b e n u g y a n i s e g y a r á n t t u d o m á n y o s , i g a z ságát tekintve azonban óhatatlanul parciális érvényességi mezővel r e n d e l k e z ő f o g a l m a k r ó l v a n szó. H a t e h á t p é l d á u l i s m e r n i k í v á n o m „ a " jog f o g a l m á t , a k k o r vagy k é r d é s e m e t kell p o n t o s a b b á t e n n e m , v a g y p e d i g k é r d é s e m tárgyát p o z i t i v i s z t i k u s é s s z o c i o l ó g i a i n é z ő p o n t b ó l e g y a r á n t m e g kell h a t á r o z n o m . 12. A jogi f o g a l o m k é p z é s e k e t t ő s v o n a t k o z á s á n a k s e z á l t a l m e g h a t á r o z o t t k e t t ő s s é g e l e h e t ő s é g é n e k t a g a d á s a s z á m o s , a z imént v á zolt f e l f o g á s s z e m s z ö g é b ő l é r t e l m e t l e n , mert a n o m i n á l i s , v a g y i s e l n e v e z é s b e l i a z o n o s s á g álarca m ö g ö t t valójában e l t é r ő t á r g y a k r ó l s z ó l ó vita f o r r á s á v á v á l h a t . Pedig f o r m á l i s t e k i n t e t b e n h a s o n l ó m ó d s z e r t a n i m e g f o n t o l á s o k találhatók a polgári s a szocialista i r o d a l o m b a n e g y a r á n t „Az ú t — írta p é l d á u l saját p r o b l é m á j a k a p c s á n e g y szerző 1 1 — n e m a d u a l i z m u s k i j á t s z á s a azáltal, h o g y a l k o t ó e l e meinek egyikét kiválasztjuk, hanem m a g á n a k a d u a l i z m u s n a k leg y ő z é s e az a r r a t ö r t é n ő r á m u t a t á s s a l , h o g y p o n t o s a n é r t e l m e z v e n e m e l l e n t é t e s és ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n s z e m p o n t o k k i f e j e z é s é r ő l v a n szó, h i s z e n a d u a l i z m u s a jogi j e l e n s é g e g y m á s t ó l eltérő t é n y l e g e s e n m e g l é v ő elemeit s z i m b o l i z á l j a . " 13. A f o g a l o m k é p z é s p r o b l é m a k ö r é h e z k a p c s o l ó d v a m é g r ö v i d e n céls z e r ű v á z o l n o m , h o g y az e l m o n d o t t a k k a l ö s s z e f ü g g é s b e n m i k é p p e n is k í s é r e l h e t n é n k m e g a j o g t u d o m á n y i f o g a l o m m e g h a t á r o z á 11

Alf Ross Towards a Realistic Jurisprudence A Criticism of the Dualism in Law (Copenhagen: Munksgaard 1946), 13. o.

84

[1969]

s o k o s z t á l y o z á s á t . E l ö l j á r ó b a n m e g k e l l j e g y e z n e m : első ö s z t ö n z é s t ehhez egy törvényhozásiam monográfia12 adott, melynek sokold a l ú és d i f f e r e n c i á l t m e g h a t á r o z á s a i a kritikai á t g o n d o l á s a l k a l mával 1 3 a r r a k é s z t e t t e k , h o g y m e g p r ó b á l j a m i m m á r m ó d s z e r e s e n körvonalazni a jogtudományi fogalommeghatározások típusainak teljes g a z d a g s á g á t (1. á b r a ) .

1. ábra (A) A d e l e g e l a t a m e g h a t á r o z á s a tételes jog k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é n e k s z e m s z ö g é b ő l t e k i n t v e e g y tételes j o g i i n t é z m é n y fog a l m i e l e m e i t sűríti m a g á b a . A de lege lata m e g h a t á r o z á s ezért m i n dig d o g m a t i k a i m e g h a t á r o z á s n a k m i n ő s ü l . A n n a k m e g f e l e l ő e n , h o g y e m e g h a t á r o z á s e g y adott j o g r e n d s z e r , v a g y ö s s z e h a s o n l í t á s e r e d m é n y e k é n t több m e g h a t á r o z o t t j o g r e n d s z e r k ö v e t e l m é n y r e n d szerét tükrözi-e, (a) n e m z e t i vagy (b) összehasonlító m e g h a t á r o z á s r ó l beszélhetünk. Annak megfelelően pedig, hogy e meghatározás a v o n a t k o z ó jogrendszer (jogrendszerek) k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é t e g y e t len m e g h a t á r o z o t t i d ő p o n t r a v a g y v a l a m e l y t á g a b b i d ő s z a k r a vetítve t ü k r ö z i - e , (a) a k t u á l i s v a g y (b) t ö r t é n e t i m e g h a t á r o z á s r ó l b e s z é l h e t ü n k . Á l t a l á b a n m i n d az ö s s z e h a s o n l í t ó , m i n d a t ö r t é n e t i m e g h a t á r o z á s o k t a r t a l m a a n e m z e t i és az a k t u á l i s m e g h a t á r o z á s hoz k é p e s t á l t a l á n o s a b b n a k b i z o n y u l . E m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g -

12

D. A. Kovacsev Zakonodatelnüj proceszsz v evropejszkih szocialiszticseszkih goszudarsztvah (Moszkva: Juridicseszkaja Literatura 1966) 166 o. 13 Vö. a szerzőtől in Állam- és Jogtudomány X (1967) 4, 587-588. o.

Jogi f o g a lomképzés

85

értéke c s a k és k i z á r ó l a g a m e g h a t á r o z á s b a n foglalt fogalmi elem e k n e k a s z ó b a n f o r g ó j o g r e n d s z e r ( j o g r e n d s z e r e k ) aktuális v a g y történeti k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é v e l v a l ó a d e k v á c i ó j á t ó l függ. (B) A s z o c i o l ó g i a i m e g h a t á r o z á s a t á r s a d a l m i v a l ó s á g s z e m s z ö g é b ő l tekintve e g y tételes jogi intézmény t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n t ö r t é n ő jelentkezésének és r e a l i z á l ó d á s á n a k , vagy egy n e m tételes jogi i n t é z m é n y n e k , ténynek, jelenségnek, f o l y a m a t n a k v a g y e r e d m é n y n e k a fogalmi elemeit s ű r í t i magába. E n n e k m e g f e l e l ő e n (a) tételes jogi vagy (b) n e m tételes jogi szociológiai m e g h a t á r o z á s ról b e s z é l h e t ü n k . A tételes jogi szociológiai m e g h a t á r o z á s a k t u á lisan v a g y történetien, valamely n e m z e t i i n t é z m é n y t t e k i n t v e , a v a g y ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d o n t ü k r ö z h e t i a szóban f o r g ó tételes j o g i i n t é z m é n y n e k a t á r s a d a l m i v a l ó s á g b a n történő jelentkezését é s r e a l i z á l ó d á s á t . K ö v e t k e z é s k é p p e n e m e g h a t á r o z á s alfajai a de lege lata m e g h a t á r o z á s a l f a j a i n a k felelnek m e g . E m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g é r t é k e csak és k i z á r ó l a g a m e g h a t á r o z á s b a n foglalt f o g a l m i e l e m e k n e k a t á r s a d a l m i valósággal v a l ó a d e k v á c i ó j á t ó l függ. (C) A de lege ferenda m e g h a t á r o z á s valamely adott t á r s a d a l m i é r t é k e l é s s z e m s z ö g é b ő l t e k i n t v e egy tételezésre javasolt j o g i i n t é z m é n y fogalmi elemeit sűríti m a g á b a . A de lege ferenda m e g h a tározás t á g a b b é r t e l e m b e n véve szociológiai m e g h a t á r o z á s n a k m i n ő s ü l — k i v é v e azt az esetet, a m i k o r a t á r s a d a l m i értékelés l o g i k a i p o s z t u l á t u m f o r m á j á b a n jelenik m e g : ilyenkor d o g m a t i k a i m e g h a tározásról beszélünk. Valamely kiválasztott jogrendszer(ek)en n y u g vó de lege lata m e g h a t á r o z á s más j o g r e n d s z e r ( e k ) r e vetítve de lege ferenda m e g h a t á r o z á s k é n t jelenhet m e g . A de lege ferenda m e g h a tározás é r t e l e m s z e r ű e n c s u p á n n e m z e t i és aktuális lehet. E m e g h a t á r o z á s o k i g a z s á g é r t é k e csak és k i z á r ó l a g a m e g h a t á r o z á s b a n foglalt f o g a l m i e l e m e k n e k a t á r s a d a l m i értékeléssel való a d e k v á ciójától f ü g g . 14. M i n d a jogi f o g a l o m k é p z é s s a j á t o s s á g a i n a k tárgyalása, mind p e d i g a jogi f o g a l o m m e g h a t á r o z á s o s z t á l y o z á s a esetleg o l y a n b e n y o m á s t kelthetett, m i n t h a implicit e l ő f e l t e v é s k é n t m i n d e z e k j o g t u d o m á n y i m ó d s z e r k é n t csak a pozitivisztikus és a szociológiai elemzés l e h e tőségéről v e n n é n e k t u d o m á s t , csak e z e k e t i s m e r n é k el. Egy i l y e n kép nyilvánvalóan oktalanul leegyszerűsítené a jogtudomány m ó d szertani g a z d a g s á g á t . A m i pedig a jelen p r o b l e m a t i k á t illeti, e z

86

[1969]

n e m is a j o g t u d o m á n y t e l j e s m ó d s z e r t a n á t k í v á n t a á t f o g n i , j ó l l e h e t k o r á n t s e m v é l e t l e n , h o g y é p p e n e z e k r ő l , csakis e z e k r ő l a m ó d s z e rekről szólott. A p o z i t i v i s z t i k u s és a s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s t e g y a r á n t t á g é r t e l e m b e n f o g t a m fel: a j o g t u d o m á n y i s z e m l é l e t s z i m b ó l u m a i k é n t é r t e l m e z t e m e z e k e t , s e b b e n az é r t e l e m b e n v a l ó b a n ú g y v é l e m , h o g y a d o g m a t i k a i és a s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e k a j o g t u d o m á n y i k u t a t á s l e g i n k á b b a l a p v e t ő és t i p i k u s i r á n y a i t jelzik. A j o g t u d o m á n y b a n ugyanis a sajátosan jogi oldalt n y i l v á n v a l ó a n a jogi d o g m a t i k a , t e h á t a jog s p e c i f i k u s „ t e c h n o l ó g i á j á t " k é p e z ő f o g a l o m rendszer képviseli, a j o g t u d o m á n y t á r s a d a l o m t u d o m á n y i alapjait p e d i g a t á g a n f e l f o g o t t s z o c i o l ó g i a , v a g y i s a jog t á r s a d a l o m t u d o m á n y a , v a l ó s á g t u d o m á n y a biztosítja. Egyoldalúságtól mentes valóban t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k e t e z e k kizárólag e g y m á s mellett és egymást kiegészítve biztosíthatnak, s valójában ez adja a lényegét a n n a k , a m i t a jogi f o g a l o m k é p z é s p o z i t i v i s z t i k u s é s s z o c i o l ó g i a i aspektusáról a problémafelvetés kapcsán elmondhattam.

VITA"

PÉTERI Z O L T Á N " AZ e g é s z f e l v e t é s p o z i t i v i s t a j e l l e g ű n e k t e t s z i k , m i k ö z b e n a z axiológiai m e g k ö z e l í t é s l e g a l á b b annyira f o n t o s , s ő t a z a x i o l ó g i a m a g á b a o l v a s z t hatja a d o g m a t i k a i é s a s z o c i o l ó g i a i n é z ő p o n t o k a t is. M i n d e z a polgári e l m é l e t ben h a s o n l ó k é p p e n á l t a l á n o s p r o b l é m á n a k m i n ő s ü l , de i n k á b b a pozitivista m e g k ö z e l í t é s e n belül. P e r s z e , e z e k e t a k e r e t e k e t k é s ő b b t ú l l é p t é k . Ami pedig a j o g ö s s z e h a s o n l í t á s t illeti, m á r ARiszTOTELÉsznél m e g t a l á l h a t ó a tópika f o g a l m a : a j o g ö s s z e h a s o n l í t á s a n e m m á s , mint v a l ó s á g r é s z l e t e k e g y b e v e t é s e . VARGA CSABA* A d o g m a t i k a i és a s z o c i o l ó g a i m e g k ö z e l í t é s e g y a r á n t a z e g y s é g e s t á r s a d a l o m t u d o m á n y o n , a M A R X i z m u s o n belül f o g l a l e g y e n r a n g ú a n h e l y e t . A j o g ö s s z e h a s o n l í t á s pedig ezekhez képest hibrid jellegű. VAS TIBOR + + Mit ért a z e l ő a d á s a z a x i o l ó g i a f o g a l m á n ?

* A szerző korabeli gépírásos emlékeztetője alapján, korabeli tudományos fokozat, illetve akadémiai és egyetemi rang megjelölésével. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos titkára, a jogösszehasonlító osztály vezetője. * Az MTA ÁJI tudományos segédmunkatársa. " Kandidátus; egyetemi tanár (ELTE, Budapest).

Jogi f o g a lomképzés

87

SZOTÁCZKI M I H Á L Y + + + H o g y a n r a g a d h a t ó m e g p o n t o s a b b a n a

normativitás?

SAMU M I H Á L Y 0 Mi a h a t á l y o s u l á s é s a z é r v é n y e s ü l é s k ö z ö t t i VARGA C S A B A

[...]

PESCHKA V I L M O S 0 0

A központi kérdés egyértelműen

A z o n b a n v o l t m á r A, B é s Ezek az ellentmondások, gával

és

nódnak.

lényegiségével S

mint

ilyenek,

a jog ontológiai

C oldalakról v a g y tényezőkről amelyek

az adott f o g a l m a k

kapcsolatban

merülnek

mindannyian

dialektikus

h a l m a z a i , e g y é l e t e n át p r o b l é m á k k é n t A lényeg az,

különbség?

szó.

összetevőinek

fel, d i a l e k t i k u s a n egységek

és

lényege.

a D hol

És

van?

állandósáegységbefo-

ellentmondások

jelentkeznek.

hogy a j o g i n t é z m é n y csak t á r s a d a l m i j e l e n s é g k é n t jelenik

meg,

é s e z ö s s z e f ü g g é s é t é s l é n y e g é t egyaránt feltárja. SZABÓ I M R E 0 0 0 nyolult.

AZ e l ő a d á s é s

Egyszerűbben

Általánosságban

á l t a l á b a n V A R G A CSABA n y e l v e z e t e r o p p a n t

kell k i f e j e z n i e m a g á t ,

hogy

könnyebb

legyen

p e d i g : fiatal k o r b a n i n k á b b t ö r t é n e t i v a g y kritikai

k e l l e n e f o g l a l k o z n i a , illetőleg r é s z t é m á k k a l .

A választott téma

elemzésekkel

ugyanis a jog

n y e g é n e k , a j o g e g é s z é n e k k é r d é s é t takarja. É s i m m á r a J o g á s z s z ö v e t s é g c i ó ü l é s é n V A R G A CSABA k é t s z e r s z e r e p e l t , m á s o d s z o r s z e r e p e l a j o g

fogalmával.

t ő n y i l v á n v a l ó a n a jog t á r s a d a l m i s á g a : az, h o g y a j o g m é l y e n t á r s a d a l m i ún. s z o c i o l ó g i a i

másodlagos. redik.

Jogi

vagy

akár

a

dogmatikai

elem

ehhez

képest

jelenti. Az e l ő a d á s

pedig

nincs:

mellesleg

ez

csupán

nagyon

a

társadalmi

é r d e k e s volt,

dön-

termék.

mindenképpen

E z é r t az e l ő a d á s b a n a vertikális v i s z o n y í t á s a h o r i z o n t á l i s s a l forma

lé-

szek-

A m i p e d i g a z é r d e m i k é r d é s t illeti, i g e n n e h é z m i n d e h h e z h o z z á s z ó l n o m . A Az

bo-

megérteni.

lényeg

keve-

absztrakcióját

erős gondolati

fegyelem

l e m e z t e . T a r t a l m i l a g a z o n b a n a p r o b l é m a f e l v e t é s a Sein é s Sollen

jel-

kategóriáiban

t ö r t é n ő g o n d o l k o d á s e g y f a j t a ú j r a k é p z e t t v á l t o z a t á n a k tűnik. PÉTERI Z O L T Á N V a l ó b a n , e z m á r l e t i s z t u l t g o n d o l k o d á s VARGA C s A B Á n á l . SZABÓ IMRE

Igen. Az előbbi k ü l ö n b s é g e g y é b k é n t relative a

ban, vagyis a jog társadalmiságában persze már SAMU MIHÁLY hézkes,

sok

H o z z á kell a z o n b a n t e n n e m , h o g y VARGA CSABA f o g a l m a z á s a

latin

Tartalmilag

pedig

jog egységes,

nagyszociológiá-

megvan.

szót

használ.

a lényeg

az

Már az általa egységes

választott

megközelítés:

cfm

is

annak

kissé

kérdése,

a v a g y megkettőzött társadalmi valóságként jelentkezik-e?

főként a törvényesség

p é l d á j á t : VARGA CSABA t é v e d ,

oldala s e m társadalomtudományi,

mert a n n a k

még

ne-

raffinált. hogy

a tartalmi

h a n e m s z i g o r ú a n jogi. PESCHKA t é t e l é v e l

kap-

c s o l a t b a n a z o n b a n m e g kell k é r d e z n e m : t ü k r ö z ő d é s - e a j o g ? A v á l a s z : n e m — jog jelenségek

hatásának az e r e d m é n y e ,

azonban

ez m é g (vagy

a

Vegyük

már) nem

a

tük-

röződés. SZOTÁCZKI MIHÁLY „ V a l ó s á g t u d o m á n y " — m i n d e n t u d o m á n y a z , u g y a n i s kívül c s u p á n A

probléma

nem

szelleműzés alapjában

van.

véve

Nem

a jog

a joggyakorlat egyértelmű

nyilvánvalóan önállósága

van

rossz

szabadna

és

megfelelőképpen

tág

a jogtudomány

kiszolgálója.

érvényesülés

ilyen terminusokat

is.

viszonya:

a

ezen

használnunk. jogtudomány

Miközben van r o s s z tételes jog

így

pedig

a tudomány

körű. Az é r v é n y e s ü l é s n é l

még

is,

viszonylagos érdekes

lenne

*** Kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem, 1 9 2 8 - 1 9 9 8 ) . ° Kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE, Budapest). 00 A tudományok doktora, az MTA ÁJI jogelméleti osztályvezetője (1929—). ° 0 0 Akadémikus, az M T A ÁJI igazgatója, egyetemi tanár ( E L T E , Budapest), a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke (1912-1991).

88

[1969]

m e g t u d n u n k : mi a z , a m i á l t a l á n o s ? É s h a e z a v a l a m i n e m is á l t a l á n o s , e l k é p z e l h e t ö - e m é g azért, h o g y megfelel a társadalmi s z ü k s é g l e t e k n e k ? S z á m o s ilyen é s h a s o n l ó ö s s z e f ü g g é s b e n jelenik m e g a „ k ö l t é s z e t é s v a l ó s á g " : 1 k a t e d r a k i j e l e n t é s n e k , mint s z ö v e t n e k é s a l k a l m a z á s n a k , mint v a l ó s á g n a k a k e t t ő s s é g e . Volt p é l d á u l e g y f ö l d m ű v e l é s ü g y i miniszteri rendelet, m e l y szerint a b u r g o n y á t e k k o r é s e k k o r , m á r c i u s e l e j é n el kell v e t n i . V a j o n j o g s z a b á l y v o l t e z ? Mi l e h e t egy r e n d e l k e z é s jogszabályi mivoltának a határa? VAS TIBOR Láttuk, h o g y m i n d e z : d i a l e k t i k a h a r c a , e l l e n t é t e k h a r c a , á l t a l á n o s , k ü l ö n ö s é s e g y e d i , t a r t a l o m é s forma e g y s é g e . A t ö r v é n y e s s é g tartalmi o l d a l a ként c s a k i s a jogi s z a b á l y o z o t t s á g j e l e n h e t m e g . Enélkül u g y a n i s n e m l é t e z h e t t ö r v é n y e s s é g . Az elméleti-általános é s a z elméleti-ágazati j o g t u d o m á n y o k p á r o s á b a n i n k á b b a z á g a z a t i r ó l s z ó l t a z e l ő a d á s — á m a n é l k ü l , h o g y kellő á l t a l á n o s í t á s h o z eljutott volna. M e g h ú z t a a v o n a l a t , a z o n b a n a z e g y s é g b e f o g l a l á s t m á r n e m v é g e z t e el. Mint r é s z l e t e l e m z é s é r d e k e s is, j ó is, d e s z ü k s é g e s l e s z m a j d e g y s z i n t é z i s , dialektikus e g y s é g b e f o g l a l á s . A z e l ő a d á s l é n y e g i l e g az e l s ő m e g t e t t lépés egy problémakeresésben, befejezettnek azonban korántsem minősülhet.

1

Utalás Johann Wolfgang Goethe Dichtung und Wahrheit akkoriban gyakori szembeállítására.

A JOGI OKFEJTÉS TÁRSADALMI ALAPJAI*

1. A jogi okfejtés a j o g a l k a l m a z á s i f o l y a m a t b a n , vagyis a b í r ó i d ö n t é s h e z vezető pszichikai t ö r t é n é s e k s o r o z a t á b a n jelenik m e g , s így k ö z v e t l e n ü l a jog a l a p v e t ő f u n k c i ó j á n a k betöltése s z o l g á l a t á b a n áll. Ez a f u n k c i ó n e m más, mint a t á r s a d a l m i k o n f l i k t u s o k m e g h a t á r o zott i r á n y ú és é r d e k e k e t t ü k r ö z ő megoldása, s ezzel — v a l a m i n t az a l a p j a k é n t s e r e d m é n y e k é n t a d o t t n o r m a r e n d s z e r r e l és a t á r s a d a lom általuk t ö r t é n ő s z e r v e z é s é v e l — m e g h a t á r o z o t t i r á n y ú és é r d e k e k e t t ü k r ö z ő t á r s a d a l m i r e n d biztosítása. A jogalkotás és j o g a l k a l m a z á s a fentiekből k ö v e t k e z ő e n egylén y e g ű n e k minősül. Alapjában ugyanazok a tényezők határozzák m e g és v o n á s o k jellemzik m i n d k e t t ő t ; sőt, a j o g a l k a l m a z á s b a n e t é n y e z ő k és v o n á s o k e g y e n e s e n m e g k e t t ő z ő d ö t t e n — r é s z b e n a j o g a l k o t á s által közvetítetten, r é s z b e n attól f ü g g e t l e n m ó d o n , önállóan — e g y a r á n t m e g j e l e n n e k . 2.

A jogi okfejtés logikai m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k l e h e t ő s é g e a t t ó l f ü g g , h o g y (a) a l a p v e t ő f u n k c i ó j á b a n és (b) tételezett k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r é b e n igényli v a g y előfeltételezi-e, és (c) g y a k o r l a t i l a g l e h e t ő v é teszi-e vagy sem a jog a logikai m e g h a t á r o z á s t . 'Les bases sociales du raisonnement juridique' in Le raisonnement juridique Actes d u Congrés mondial de philosophie du droit et de philosophie sociale, Bruxelles, 30 aoűt - 3 septembre 1971, publiés par Hubert Hubien (Bruxelles: Etablissements Emile Bruylant 1971), 121-126. o. [Publication du Centre National de Recherches de Logique (Section juridique)] eredeti magyar kézirata alapján.

90

[1971]

A b b a n az e s e t b e n , ha a l o g i k a i m e g h a t á r o z o t t s á g a jogi okfejtés e r e d m é n y é t k i f e j e z ő jogi d ö n t é s n e k s z i g o r ú a n d e d u k t í v , egy előz e t e s e n f e n n á l l ó és a x i o m a t i k u s a n felépített t é t e l r e n d s z e r általi e g y é r t e l m ű m e g h a t á r o z o t t s á g á t jelenti, a k k o r a válasz m i n d h á r o m k é r d é s r e , ú g y t ű n i k , h a t á r o z o t t „ n e m " lesz. A b b a n az e s e t b e n vis z o n t , ha a l o g i k a i m e g h a t á r o z o t t s á g c s u p á n a d ö n t é s h e z vezető pszichikai f o l y a m a t logikai e l l e n ő r z ö t t s é g é t , e f o l y a m a t h a n g s ú l y o s a n n e m i l l o g i k u s voltát jelenti, akkor a v á l a s z , ú g y t ű n i k , h a t á r o z o t t „igen" lesz. 3. A l k o t á s á n a k és a l k a l m a z á s á n a k — k e l e t k e z é s é n e k , é r v é n y e s ü l é s é n e k és m e g s z ű n é s é n e k — m i n d e n s z a k a s z á b a n és m o z z a n a t á b a n u g y a n i s a jogot a társadalmiság, vagyis t á r s a d a l m i meghat á r o z o t t s á g hatja át. Ilyen ö s s z e f ü g g é s b e n e z é r t a dolgok t e r m é s z e t e m a g y a r á z z a , h o g y (a) a jog a l a p v e t ő f u n k c i ó j á h o z k é p e s t a jogalkotás, tehát a d ö n t é s i m o d e l l előzetes f o r m á l i s tételezése alárendelt s i n s t r u m e n tális f u n k c i ó k é n t jelentkezik; k o r á n t s e m képez t e h á t abszolút értéket. Egyes területeken v a g y i d ő s z a k o k b a n á l l a n d ó v a g y kivételes jelleggel e g y a r á n t h i á n y o z h a t , illetőleg megléte e s e t é n is specif i k u s t á r s a d a l m i é r d e k e k eltérő ad hoc, v a g y j o g g y a k o r l a t ú t j á n i n t é z m é n y e s ü l ő modell felépítését kikövetelhetik; (b) tételezett köv e t e l m é n y r e n d s z e r é b e n a jog maga n y i l v á n í t j a n y i t o t t n a k m a g á t , különféle a n a l o g i k u s és diszkrecionális l e h e t ő s é g e k , á l t a l á n o s klauz u l á k , elvek, r e n d e l k e z é s e k és fogalmak f o r m á b a ö n t é s é v e l a bírót eleve k ü l ö n f é l e nem k é n y s z e r í t ő , n e m s z i g o r ú a n d e d u k t í v eljár á s o k h o z u t a l v a ; és v é g ü l (c) a d ö n t é s i p r e m i s s z á k kialakítása, vagyis a r e l e v á n s tények m i n ő s í t é s s o r á n t ö r t é n ő m e g h a t á r o z á s a s az a l k a l m a z a n d ó n o r m a értelmezés s o r á n történő k i v á l a s z t á s a a leginkább é r d e m i p o n t o k o n eltávolodik a logikai b i z o n y o s s á g szférájától — a n n á l is inkább, mivel a t á r s a d a l m i k é r d é s e k eldöntése i m m á r n e m a logika s a j á t l a g o s tárgyát k é p e z i . 4. A t á r s a d a l m i cselekvés e l m é l e t é n e k KARTEZiánus s z e l l e m ű felépítése, a jogi g o n d o l a t g e o m e t r i k u s f o r m á k b a öntése u t ó p i k u s fela d a t n a k b i z o n y u l t . Jóllehet elvileg s e m m i s e m zárja ki a k ü l ö n b ö z ő gyakorlati t e v é k e n y s é g i f o r m á k s z i g o r ú a n logikai leírását, ma m á r

A j o g i o k f e j t é s t á r s a d a l m i a l a pjaI

91

e g y r e á l t a l á n o s a b b n a k t e k i n t h e t ő az a m e g g y ő z ő d é s , a m e l y s z e r i n t a joglogika ú n . f o r m a l i s t a irányzata ö n m a g á b a n n e m alkalm a s a jogi o k f e j t é s l é n y e g é n e k m e g r a g a d á s á r a . A s a j á t o s a n jellemz ő d i a l e k t i k u s m o z z a n a t o k á t f o g á s á r a a d ö n t ő — és m ó d s z e r t a n i l a g is r e n d k í v ü l jelentős — lépést a k ö z e l m ú l t b a n k i b o n t a k o z ó és m e g s z e r v e z ő d ő ú n . a n t i f o r m a l i s t a irányzat tette m e g . U g y a n a k k o r k ö z t u d o t t , h o g y egyfelől a f o r m a l i s t a i r á n y z a t is m e g e n g e d i a r g u m e n t á c i ó s , illetőleg r e t o r i k u s m o z z a n a t o k létét, m á s f e l ő l az a n t i f o r m a l i s t a i r á n y z a t sem t a g a d j a a f o r m á i l o g i k a fontosságát. A válasz e sajátos kettősségének, az „igen" és „ n e m " d i a l e k t i k á j á n a k , s ezzel a n e m f o r m á l i s m e g k ö z e l í t é s e l ő t é r b e hel y e z é s é n e k a l a p j á t a z o n b a n n e m valami a priori filozófiai a l a p á l l á s , é r t é k t a n i r e l a t i v i z m u s vagy é p p e n i s m e r e t e l m é l e t i a g n o s z t i c i z m u s , h a n e m a jog e r e d e n d ő t á r s a d a l m i s á g á n a k b e l á t á s a adja. 5. A jogi okfejtés, m i n t m o n d o t t u k , e s z k ö z j e l l e g ű s z e r e p e t tölt b e az a l a p f u n k c i ó h o z , a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s k ö v e t e l m é n y e i t k i e l é g í t ő társ a d a l m i r e n d b i z t o s í t á s á h o z k é p e s t , s így t e r m é s z e t e s , h o g y társad a l m i k o n t e x t u s a a jog életét m i n d e n m o z z a n a t á b a n — k ö v e t k e z é s k é p p e n a b i z o n y í t á s i és é r v e l é s i m ó d s z e r e k és eljárások a l k a l m a z á s á n a k keretét, s p e c i f i k u s é r v é n y e s s é g é t és h a t é k o n y s á g á t is — egyaránt végső fokon meghatározza. A jogi okfejtést é r i n t ő t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g m i n d e n e k előtt a z érvelési m ó d s z e r e k és eljárások, v a l a m i n t a p r e m i s s z á k kialakításához vezető folyamat tényleges összetevőinek leírásában érezteti hatását. A tények minősítése s a n o r m á k értelmezése — v a l a m e l y t é n y n e k egy b i z o n y o s n o r m á v a l a d ö n t é s i s z i l l o g i z m u s b a n t ö r t é n ő n o r m a t í v ö s s z e k a p c s o l á s á t célzó v i t a , a m e g g y ő z é s s a m i n d e z e k e r e d m é n y é t kifejező d ö n t é s i a k t u s — s z á m á r a s z á m t a l a n l e h e t ő s é g e t , e s z k ö z t kínál. Az é r v e l é s i f o l y a m a t k ü l ö n b ö z ő l e h e t s é ges ö s s z e t e v ő i k ö z ö t t v a l a m i f é l e logikailag m e g h a t á r o z o t t p r e f e renciális rangsort felállítani nem lehet. Az é r v e l é s nek a formális logikai eszközökhöz viszonyított önállósága még inkább előtérbe kerül akkor, amikor az előzetesen fennálló szabályozás hiánya, meg n e m felelő volta vagy tartalmi á l t a l á n o s s á g a k ö v e t k e z t é b e n a d ö n t é s a l k o t á s i fol y a m a t egy ad hoc d ö n t é s i m o d e l l kialakítását is m a g á b a n f o g l a l j a . V é g e z e t ü l p e d i g m e g e m l í t e n d ő , h o g y i s m e r e t e s e k adott f e l t é t e l e k k ö z ö t t logikailag a z o n o s eséllyel e g y a r á n t f e l h a s z n á l h a t ó o l y a n

92

[1971]

é r v e k is, a m e l y e k e g y m á s t k ö l c s ö n ö s e n k i z á r ó e l l e n t é t e s i r á n y ú eredményekhez vezetnek. N o s , az é r v e l é s i eljárások e l e h e t ő s é g e i s o r á b a n a m e g f e l e l ő ( i n k á b b vagy k e v é s b é r e l e v á n s , i n k á b b vagy k e v é s b é e r ő s ) é r v e k és (inkább v a g y kevésbé h e l y t á l l ó ) é r t e l m e z é s i m ó d o k , v a l a m i n t a (társadalmilag i n k á b b vagy még e l f o g a d h a t ó a n „ i g a z " ) jelentések k i v á l a s z t á s á t az o k f e j t é s t á r s a d a l m i k o n t e x t u s a , elsős o r b a n a g o n d o l a t i l a g e l ő l e g e z e t t t á r s a d a l m i k ö v e t k e z m é n y , s vég ü l a d ö n t é s i t e v é k e n y s é g e g é s z é t átfogó c é l f o g a l o m b e f o l y á s o l j a : a r e t o r i k u s e l j á r á s o k irányát és e r e d m é n y é t az ezek t á r g y á u l és k ö z e g é ü l s z o l g á l ó jelenségek t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g a definiálja. 6. A formális d e m o n s t r á c i ó h i á n y á t és a m e g g y ő z é s s z ü k s é g e s s é g é t n e m e g y s z e r ű e n az é r t é k e k v i s z o n y l a g o s s á g a , az e g y é n i vélem é n y e k és a s p i r á c i ó k k ü l ö n b ö z ő s é g e m a g y a r á z z a , h a n e m a társad a l m i é r d e k e k é s e s z m é k , s z e r e p e k és v á r a k o z á s o k t á r s a d a l m i l a g m e g h a t á r o z o t t e l t é r ő f e l f o g á s a , azaz v é g s ő s o r o n a z o n t á r s a d a l m i erők társadalmilag meghatározott különbözősége, a m e l y e k mets z é s p o n t j á b a n a z e g y é n áll. A z értékek v i s z o n y l a g o s s á g á n a k t u d a t a s e n n e k a g y a k o r l a t i é r t e l e m r e v e t í t e t t i s m e r e t e l m é l e t i k ö v e t k e z m é n y e i így n e m okként, h a n e m o k o z a t k é n t s z e r e p e l n e k . Az ok a z e g y é n r e m e g h a t á r o z ó b e f o l y á s t g y a k o r l ó t á r s a d a l m i f e l t é t e l e k n e k , illetőleg e z e k k o n k r é t e g y é n i h a t á s á n a k a k ü l ö n b ö z ő s é g é b e n rejlik, s e k ü l ö n b ö z ő s é g e k és k ö v e t k e z m é n y e i k o b j e k t i v i t á s a egy „ e g y e t e m e s hallg a t ó s á g " (PERELMAN) m e g g y ő z e t é s é n e k v a g y a z o n o s u l á s á n a k rem é n y é t m á r e l e v e k é t s é g e s s é teszi. A k ü l ö n f é l e a l a p v e t ő s instrum e n t á l i s d ö n t é s e k r a c i o n a l i t á s á n a k — i g a z o l h a t ó s á g á n a k és igazol á s á n a k — o b j e k t í v alapját a z o n b a n n e m is ez, h a n e m m a g u k n a k a d o l g o k n a k k é n y s z e r í t ő t e r m é s z e t é b e n , a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s persp e k t i v i s z t i k u s é s aktuális t é n y e i b e n , illetőleg az e z e k s z u b j e k t í v t ü k r ö z ő d é s é b e n m i n t a d e k v á t t ü k ö r k é p b e n rejlő o b j e k t i v i t á s adja. 7. A z objektív r a c i o n a l i z á l á s f e n t i l e h e t ő s é g e t e r m é s z e t e s e n g y a k o r latilag f ő k é n t a h o s s z a b b t á v o n történő g l o b á l i s i g a z o l á s lehetőség é t jelenti, s k o r á n t s e m z á r j a ki k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i c s o p o r t o k

A j o g i o k f e j t é s t á r s a d a l m i a l a pjai

93

é r d e k k o n f l i k t u s a i n a k és n é z e t k ü l ö n b s é g e i n e k v i s z o n y l a g o s á l l a n dósulását. É p p e n ezért a t ö r t é n e t i t á r s a d a l m a k a t m e g o s z t ó o s z t á l y a n t a g o n i z m u s o k r a , csoportellentétekre, s a társadalmi létet csaknem bármely elemében fenyegető lehetséges összeütközésekre f i g y e l e m m e l a jogi d ö n t é s s z ü k s é g k é p p e n a u t o r i t a t i v m ó d o n a j o g h a t á l y é s / v a g y jogerő súlyával a hatalom által kinyilvánított marad. I g a z o l á s a így — k ü l ö n ö s e n a f o r m a i m e g f e l e l é s e n , t e h á t a d ö n t é s i m o d e l l h e z m é r t k o m f o r m i t á s o n t ú l m u t a t ó tartalmi h e l y e s ség, k í v á n a t o s s á g s t b . t e k i n t e t é b e n — csak a k é r d é s e s d ö n t é s értékmegvalósításra é s / v a g y érdekkielégítésre való alkalmasságát s az é r t é k - vagy é r d e k a z o n o s s á g o t érintő, a z a z az e s z k ö z s z e r ű a l k a l m a s s á g és a c é l f o g a l o m k ö z ö s s é g e k i m u t a t á s á r a i r á n y u l ó m e g g y ő z é s b e n állhat. Ez p e d i g a n n á l i n k á b b v á l h a t széles k ö r ö k b e n e l f o g a d o t t á és k ö z e l í t h e t i meg a b i z o n y í t á s b i z o n y o s s á g á t , m i n é l i n k á b b o b j e k t í v m e g a l a p o z o t t s á g g a l r e n d e l k e z i k , é s minél i n k á b b t á m o g a t j á k olyan c é l o k a t , é r t é k e k e t é s / v a g y é r d e k e k e t t ü k r ö z ő érvek, a m e l y e k b e l á t h a t ó m ó d o n a z egész t á r s a d a l o m , az e g é s z közösség számára közöseknek mutatkoznak. 8. A jogi o k f e j t é s n e k a f e n t i e k b e n c s u p á n k ö r ü l h a t á r o l t t á r s a d a l m i alapjai a r r a u t a l n a k , h o g y a bírói d ö n t é s m e g a l a p o z á s á r a h i v a t o t t f o r m á l i s é s érvelési e l j á r á s m ó d o k f u n k c i o n á l i s s a j á t o s s á g á t , l e h e t ő ségeit és korlátait a d ö n t é s természetes közegét k é p e z ő t á r s a dalmi k o n t e x t u s erőteljesen, elméleti és g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t j e l e n t ő s m ó d o n b e f o l y á s o l j a . A jogi okfejtés t á r s a d a l m i s á g a p e d i g ilyen m ó d o n m a g a után v o n j a mind a f o r malista m e g k ö z e l í t é s t á r s a d a l m i ö s s z e t e v ő i f o k o z o t t a b b k i m u n k á l á s á n a k , m i n d p e d i g a szociológia alá ilyen é r t e l e m b e n t ö r t é n ő rendelésének a kívánatosságát.

A JOG ALAPVETŐ KETTŐSSÉGÉRŐL*

A jog á l l a n d ó levés. S z a k a d a t l a n u l m e g ú j u l ó a n ú j j á k é p z i ö n m a g á t . Ez lehet ö n m a g á v a l a z o n o s u l ó r e p r o d u k c i ó , több esélye (s t á r s a d a l m i á l t a l á n o s s á g a ) a z o n b a n az a l a k u l á s nak, a mássá l e v é s nek van. A jog t á r s a d a l m i i n t é z m é n y e k és g y a k o r l a t o k o l y a n r e n d k í v ü l összetett r e n d s z e r e , a m e l y egészében k é p e s arra, h o g y a m o d e r n t á r s a d a l o m b a n a t á r s a d a l m i rendet (1) e l s ő d l e g e s e n , (2) á l l a m i l a g s z e r v e z e t t e n (legalább is az állam nevében), (3) v é g s ő s o r o n f i z i k a i k é n y s z e r a l k a l m a z á s s e g í t s é g é v e l biztosítsa. E t á r s a d a l m i i n t é z m é n y - és g y a k o r l a t r e n d s z e r , a m i t jognak n e vezünk, m i n d e n k é p p e n az államhoz kapcsolódik. Ö n n ö n derniurgosaként az á l l a m hozza létre nemcsak a z általában v e t t jogot, d e a jogot o l y a n k é n t is, m i n t a m i e g y e d ü l k é p e s arra, h o g y m ű k ö d é s é ben az á l l a m o t — á l l a m i jelleget k ö l c s ö n ö z v e n é k i — v a l ó b a n állammá a v a s s a . A jogot az állam a l k o t j a , az á l l a m o t pedig a jog. Circulus vitiosus ez, m e l y m i n d e n e k e l ő t t jognak és államnak e g y m a g a s a b b e g y s é g b e n felfogott a z o n o s s á g á r ó l vall. Vall azonban a r ról is, h o g y a m e n n y i b e n e kettő e g y ü t t , egymást feltételezve, e g y mással e m a g a s a b b e g y s é g b e n a z o n o s k é n t — ám s z á m u n k r a m é g i s k ü l ö n v á l t a n — létezik, ú g y e kettő n e m u g y a n a z o n m ó d o n k é p e z valóságot. V o l t a k é p p e n — k ö z ö n s é g e s értelemben v e t t v a l ó s á g k é n t — p u s z t á n bizonyos s z e r v e k s z e r v e z e t t léte és m ű k ö d é s e a d o t t ;

Kézirattöredék az 1970-es évek elejéről, valószínűen 1972-ből.

A jog a l a p v e t ő kettőssége

95

m i n d e z e k állami jellegét, p r o d u k t u m a i k jogi m i n ő s é g é t p e d i g ö n maguk adják önmaguknak. Logikailag az állam és a jog különálló entitások. Valójában m i n d a z o n á l t a l közös tőről fakadnak. Történelmileg és t á r s a d a l m i lag a k k o r jönnek létre, amikor a t á r s a d a l o m b a n — a t á r s a d a l o m egészétől differenciáltan — kialakul az i n t é z m é n y e k és g y a k o r l a t o k olyan rendszere, amely a társadalmi rendet (1) elsőlegesen, (2) s z e r v e z e t t e n , (3) végsó' s o r o n fizikai k é n y s z e r a l k a l m a z á s s e g í t s é g é v e l biztosítja. Valóságos szervek valóságos m ű k ö d é s e e k k o r — a t á r s a d a l o m egészétől történő differenciálódásnak, elkülönülésnek, objektivált és önállósuló f o r m a n y e r é s n e k a nyilvánvalóvá és h a n g s ú l y o z o t t á tétele érdekében — kettős minőséget, m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyet v e s z fel. A m i ezen intézmény- és gyakorlatrendszer szervezeti k ü l ö n á l lását (egyszersmind összetartozó egységét) illeti: államivá lesz; a m i pedig p r o d u k t u m a i k m i n d e n nem államitól e l k ü l ö n ü l ő jegyét illeti: jogivá lesz. Mind az állam, m i n d a jog ilyen módon egészében, m i n d e n összetevőjében m e s t e r s é g e s emberi konstrukció. Nem más tehát, mint célszerűségi m e g f o n t o l á s o k a t szem előtt t a r t ó és hatékonyságra t ö r e k v ő tudatos e m b e r i alkotás terméke. H a s o n l ó a n az államhoz, a jog is sajátos m i n ő s é g ű o b j e k t i v á c i ó . Tárgyiasulás eredménye, m é g pedig két módon, k e t t ő s értelemben. Altalánosságban (s k ü l ö n ö s h a n g s ú l y o z o t t s á g g a l primitívebb, r u d i m e n t á r i s a b b előfordulásaiban) jogot képez az á l l a m minőségével rendelkező szerv(ek) gyakorlata, tevékenysége. M i n d ennek sorában k ü l ö n ö s e n jogot k é p e z e szerv(ek) s t a n d a r d i z á l ó gyakorlata, tevékenysége. A fejlődés adott fokán a társadalmi r e n d hatékony szervezése érdekében óhatatlan s z ü k s é g g é válik, h o g y állam és jog ilyen minőségekként m á r az elkülönülés tendenciájával megjelenjenek. Objektivált f o r m a k é n t ekkor a tényleges ad hoc m ű k ö d é s m á r nem elégséges. A m i k o r tehát s z ü k s é g e s s é válik, hogy az állam államként (tehát jogi szervezettségben) megjelenjen, s z ü k s é g e s s é válik az is, hogy a jog általános magatartási m i n t á t adjon, normative szabályozó szerepet töltsön be. A s t a n d a r d i z á l d s a racionalizálás irányába mutat. A társadalmi v i s z o nyok fejlődésével és összetettebbé válásával (azaz a t á r s a d a l m i

96

[1972?]

r e n d f e n n t a r t á s f o k o z ó d ó a n ö s s z e t e t t e b b é válásával, a t á r s a d a l m i rend b i z t o s í t á s á b a n a r e n d tudatos a l a k í t á s á n a k és t e r v e z é s é n e k előtérbe kerülésével) a s t a n d a r d i z á l á s a jogban e g y r e f o k o z ó d ó jelentőségre tesz szert. Közös o k o z a t o k k é n t is e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g é s b e n , k ö z v e t l e n ü l m é g i s a hierarchizált á l l a m i s z e r v r e n d s z e r kialakulásától meghatározottan (amiben a gazdasági viszonyok fejlődése d ö n t ő s z e r e p e t játszik u g y a n , mégis s a j á t o s többletszínt ad az e g é s z f o l y a m a t n a k a politikai d e m o k r a t i z á l á s , a m i n t ez m e g jelenik az ú j k o r i a l k o t m á n y o z á s b a n ) a s t a n d a r d i z á l á s kiterjed m a gára az á l l a m i s z e r v r e n d s z e r r e — felépítésére és m ű k ö d é s e m i n táira — is; ez az egész f o l y a m a t o t az u r a l o m g y a k o r l á s racionalizálása i r á n y á b a hajtja. A jogi s z e r v e z e t t s é g ekkor m á r az á l l a m n a k n e m c s a k á l l a m i jellegét kölcsönzi, d e e g y sajátos s z a k a d á s l e h e t ő ségét is m e g t e r e m t i az állami és a jogi minőség e g y m á s h o z v a l ó k a p c s o l a t á b a n . Mert a k k o r , amikor m é g az állam k é n y s z e r c s e l e k vése volt a jog, e t é n y l e g e s s é g az á l l a m i és jogi m i n ő s é g e k n e k e l l e n t m o n d á s m e n t e s e g y s é g e t biztosított. Akkor v i s z o n t , a m i k o r a jog már n e m c s a k s t a n d a r d i z á l , d e az állami cselekvés s t a n d a r d i z á l á s a révén m a g a is s t a n d a r d i z á l t t á vál i k , m e g s z ű n i k az az e g y s z e r ű feltétlenség, ami e g y k o r az á l l a m i t és a jogit k ö z ö s n e v e z ő r e hozta. A z objektiváció m a g a is objektiválttá lesz. Az, ami v a l a h a az (in concreto esetleg ö n k é n y e s ) á l l a m i cselekvésben összetett politikai, t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i m e g h a t á r o zásokat t ü k r ö z ö t t , m a g a is t ü k r ö z t e t e t t é vált. A jogi cselekvés így egy m e g e l ő z ő jogi c s e l e k v é s realizálásává (azaz: a d e k v á t vagy n e m a d e k v á t v é g r e h a j t á s á v á ) válik: a m e s t e r s é g e s e m b e r i k o n s t r u k c i ó maga is m e s t e r s é g e s e m b e r i k o n s t r u k c i ó t ó l k ö z v e t í t e t té, általa t e r e m t e t t é lesz.

ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER ÉS JOGELMÉLET*

l. A j o g t u d o m á n y i k u t a t á s b a n , illetve általában a j o g g a l k a p c s o l a t o s elméleti és gyakorlati k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n a z ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r alkalmazása napjainkra általánossá vált. A közel másfél évszázados múltra visszatekintő „komparatista m o z g a l o m r ó l " a MARXista feldolgozások elsősorban azt mutatják ki, hogy k ü l d e t é s é t elsősorban n e m is annyira a többi „összehasonlító diszciplínára" is hatást gyakorló ú j t u d o m á n y o s m ó d s z e r t a n i felismeréseknek, h a n e m i n k á b b és s p e c i f i k u s a b b a n a n n a k k ö s z ö n h e t i , h o g y i m p e r i a l i z m u s s á a l a k u l á s á b a n a k a p i t a l i z m u s a tőkekivitel m e g k ö n n y í t é s e és v i l á g g a z d a s á g g á fejlődése é r d e k é b e n igényelte e g y a n e m z e t i k e r e teken t ú l m u t a t ó olyan k ö z ö s jogi a l a p létrehozását, amely a v e z e t ő tőkés j o g o k exportálása („közelítése", „ h a r m o n i z á l t a t á s a " ) r é v é n k e d v e z ő b b feltételeket t e r e m t h e t e n é h á n y állam g a z d a s á g i h e g e m ó n i á j á n a k k i a l a k í t á s á h o z . Egy ilyen általános (és kizárólag a m ú l t század utolsó harmadától induló polgári komparativizmusra von a t k o z t a t h a t ó ) m e g á l l a p í t á s a z o n b a n legfeljebb egyetlen — b á r a l a p v e t ő — g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i o k r a m u t a t rá. M i k ö z b e n n y i l v á n v a l ó , h o g y s z á m o s m á s o d l a g o s m e g h a t á r o z ó ( t u d o m á n y o s és t á r s a d a l m i ) tényező játszott s z e r e p e t abban, h o g y e g y sor t o v á b b i *

Tisztázó cikk kezdeménye az 1970-es évek elejéről, valószínűen 1973-ból. A gondolatmenetet jelző vázlatból kitűnően a jogi gondolkodásnak „arra kell törekednie, hogy a jog elmélete valóban a jog általános (egyetemes) elméletévé váljék", módszertani kérdésként tisztázva, hogy „a történeti-logikai mint dialektikus tárgyalás a konkrétság igényét veti fel", s ezt kell szolgálnia a maga módján mind az „empirikus-szociológiai", mind pedig az „összehasonlító" vizsgálódásoknak.

98

[1973?]

társadalomtudományágban is egyidejűleg kialakítsák az összehasonlító módszert, illetőleg a jogösszehasonlító mozgalom adott szakaszán belül is egyes áramlatoknak és irányzatoknak sajátos jellegzetességeket kölcsönözzenek. E tekintetben számunkra elégséges a n n a k megállapítása, hogy a jogösszehasonlítás szükségességét már saját elméletünk is felismerte — még p e d i g abból a t é n y b ő l kiindulva, hogy az e m p i r i k u s és konkrét t á r s a d a l o m k u t a t á s s e m mellőzheti az egyes nemzeti m e g o l d á s o k és tapasztalatok figyelembevételét s azon célból történő egybevetését, h o g y a társadalmi jelenségek fejlődési törvényszerűségeit megállapíthassa, adott társadalmi p r o b lémák m e g o l d á s i m ó d o z a t a i n a k e r e d m é n y e s s é g é t és hatásait m é r legelje, s m i n d e közben a s z ó b a n f o r g ó problémák általános és különös vonásait elkülönítse; avagy, röviden szólva: a társadalmi jelenségeket megismerje, és ezáltal lehetővé tegyen egy tudatos, a konkrét valóságra t á m a s z k o d ó társadalomvezetést. 2. Ezzel egyidejűleg elméleti tisztázást nyert az is, h o g y ö n m a g á b a n az összehasonlítás m ó d s z e r é r e a l a p o z v a elhibázott kiindulást jelentene, ha önálló „összehasonlító j o g t u d o m á n y t " vagy összehasonlító s z a k j o g t u d o m á n y i ágakat k í v á n n á n k felépíteni (amiként ezt a m á s o d i k világháború előtti k o m p a r a t i v i z m u s megkísérelte); ellenkezőleg, magát az összehasonlító m ó d s z e r t kell b e é p í t e n ü n k az egyes j o g t u d o m á n y i á g a k kutatási módszereibe, általánossá téve azt. K ö v e t k e z é s k é p p e n a j o g t u d o m á n y minden e g y e s ágának az összehasonlító m ó d s z e r következetes alkalmazásával egyre t u d a t o sabban le kell k ü z d e n i e partikuláris nemzeti kereteiből adódó k o r látoltságát, és univerzálissá, az a d o t t j o g t u d o m á n y i ág általános tárgyául szolgáló jogág egyetemes t u d o m á n y á v á kell válnia. Az á g a z a t i j o g t u d o m á n y o k r a v o n a t k o z ó állásfoglalásból k ö v e t kezően a jogelmélet mellett sem b e s z é l h e t ü n k önálló „összehasonlító j o g t u d o m á n y r ó l " , mivel az ö s s z e h a s o n l í t á s n a k eleve a jogelmélet s z e r v e s m ó d s z e r é v é kell válnia, elsőrendű eszközét k é p e z v e annak, h o g y e diszciplína a jognak ne csak általános, de e g y s z e r smind e g y e t e m e s elmélete is legyen. 3. A j o g t u d o m á n y o k r a általában v o n a t k o z ó fenti vélekedéshez a z o n ban m é g néhány megszorító m e g j e g y z é s t kell f ű z n ö m .

ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r és j o g e l m é l e t

99

Először is, az egyes általános és ágazati j o g t u d o m á n y o k n a k az egyetemességre irányuló törekvése n e m abszolút és korlátok nélküli. M i n d e n t u d o m á n y á g hivatása, hogy a d o t t érdekeket kielégítsen. Ezek az érdekek elsősorban n e m z e t i keretek közt jelentkeznek. Ilyen m ó d o n j o g t u d o m á n y a i n k n a k elsőrendű feladata, h o g y történetesen a m a g y a r jogi szabályozást és jogintézményeket vizsgálják, és ezáltal elősegítsék a k é r d é s e s t u d o m á n y á g elemzési körébe eső társadalmi problémák m e g o l d á s á t . E n n e k megfelelően b ü n t e t ő j o g t u d o m á n y u n k elsősorban a m a g y a r b ü n t e tőjogi szabályozást, intézményeket és az alapul szolgáló t á r s a d a l m i viszonyokat vizsgálja, h o g y feladatának, végső s o r o n a k r i m i n a litás m a g y a r o r s z á g i visszaszorítása elősegítésének a t u d o m á n y eszközeivel megfelelhessen. A n e m z e t i keretek k ö z ö t t felvetődő problémák azonosításánál, nevesítésénél, elemzésénél és m e g o l d á sánál az egyetemességre irányuló igény azért m e r ü l fel, mert a k ö r n y e z e t ü n k b e n található valamennyi ország életében ( p é l d á n k szerint: b ü n t e t ő ü g y é b e n ) a kérdések bizonyos m é r t é k i g h a s o n l ó m ó d o n v e t ő d n e k fel, s a társadalmi viszonyok lényegi hasonlósága folytán e z e k n e k a többi országban megkísérelt m e g o l d á s a is h o z z á járulhat saját helyes m e g o l d á s u n k megtalálásához. H a s o n l ó k é p p e n mellőzhetetlen az eltérő b e r e n d e z k e d é s ű országok t a p a s z t a l a t a i n a k figyelembevétele — azzal a különbséggel, hogy az összehasonlító kutatás e r e d m é n y e itt a társadalmi b e r e n d e z k e d é s eltérő jellege folytán elsősorban esetleg csak jobbára formai h a s o n l ó s á g o k r a fog r á b u k k a n n i . így tehát a j o g t u d o m á n y o k általában, a szocialista j o g t u d o m á n y o k k ü l ö n ö s e n egymásra vannak u t a l v a , ami e t u d o m á n y o k tárgyát tekintve abban fejeződik ki, h o g y a v o n a t k o z ó hazai jelenségeken túl figyelemmel kell kísérniök m i n d a szocialista, m i n d a nem szocialista r o k o n t u d o m á n y o k fejlődését s az ezek vizsgálódási körébe eső társadalmi jelenségek alakulását. Jogtudományaink e g y e t e m e s s é g re i r á n y u l ó törekvése ezért e k ö r b e n azt jelenti, hogy a h a z a i k é n t felmerülő kérdések felvetése, elemzése és megoldása kapcsán figyelembe kell v e n n ü n k a z o k a t a lényegi és formai hasonlóságokat és különbözőségeket, amiket a többi o r s z á g v o n a t k o z á s á b a n feltalál. M á s o d s z o r , külföldi a d a t o k figyelembevételének, értékelésének és felhasználásának az összehasonlító módszer a l a p v e t ő és n é l k ü lözhetetlen, de nem egyetlen m ó d s z e r e , tehát a j o g t u d o m á n y o k egyetemessé válásának n e m egyetlen és ö n m a g á b a n elégséges fel-

100

[1973?]

tétele az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r h e z t ö r t é n ő t u d a t o s f o l y a m o d á s — a m i k é n t ezt az ö s s z e h a s o n l í t á s k o r a i a p o l o g é t á i (akik ezt a „ m ó d szerek m ó d s z e r é v é " e m e l t é k , e b b e n látva a t u d o m á n y o k u n i v e r z a l i z á l á s á n a k egyediili feltételét) h i r d e t t é k . Az ö s s z e h a s o n l í t á s c s u p á n az egyik e s z k ö z a z o n m ó d s z e r e k s o r á b a n , amiket ö s s z e foglalóan saját e l m é l e t ü n k d i a l e k t i k u s m ó d s z e r n e k nevez. T e h á t m i n d k ü l f ö l d i j e l e n s é g e k n e k hazai jelenségekkel t ö r t é n ő ö s s z e v e tésénél, m i n d hazai j e l e n s é g e k n e k m á s hazai t é n y e k k e l való ö s s z e vetésénél s z e r e p e t játszik az ö s s z e h a s o n l í t á s m i n t az átfogó d i a lektikus eljárás egyik eleme — m á s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á v a l közös, s z e r v e s e g y s é g b e n . H a r m a d s z o r p e d i g — mint l á t t u k m á r —, a k o m p a r a t i v i z m u s a XIX. s z á z a d terméke, a j o g ö s s z e h a s o n l í t á s n a k a h a z a i MARXista j o g t u d o m á n y által t ö r t é n ő elismerése pedig alig e g y évtizede t ö r tént m e g . Az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r t u d a t o s a l k a l m a z á s á n a k igenlése a z o n b a n n e m jelenti azt, h o g y korábbi i d ő s z a k o k r a v e t í t v e összehasonlításról egyáltalán nem beszélhetnénk. A komparativizm u s s a l kapcsolatos e l v i kifogások és t a g a d á s o k a hazai e l m é l e t részéről n e m a n n y i r a és nem feltétlenül az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r h e z t ö r t é n ő f o l y a m o d á s t , h a n e m inkább e g y önállósult (comparative jurisprudence; droit compare; diritto comparato, stb. n é v v e l jelölt) és önállóként f e l t ü n t e t e t t i r á n y z a t önálló t u d o m á n y i voltát és a m ö g ö t t e m e g h ú z ó d ó esetleges politikai t e n d e n c i á k a t é r i n t e t t e . M á s k é r d é s , hogy a p o l g á r i i n t e g r a t í v célokkal s z e m b e n h a n g o z tatott MARXista állásfoglalás n e m c s a k az ö n á l l ó k é n t m e g á l m o d o t t „ t u d o m á n y o k a t " , d e e z e k teljes m ó d s z e r t a n i a p p a r á t u s á t is k í m é letlen t á m a d á s b a v e t t e . Ebben u g y a n a z o n ( g y a k o r l a t i m e g h a t á r o z o t t s á g ú , ám az i g é n y t e l e n s é g s z í n v o n a l á t is jelző) tényezők m ű k ö d h e t t e k közre, m i n t amik a m a t e m a t i k a i l o g i k á v a l , k i b e r n e t i kával, szociológiával, a n t r o p o l ó g i á v a l (stb.) k a p c s o l a t o s k o r á b b i elviselhetetlenül e g y o l d a l ú v é l e m é n y e k e t m e g h a t á r o z t á k . Sőt, a m i kor i t t h o n vagy b á r h o l m á s u t t politikai o k o k n á l fogva ezt n e m m ű v e l h e t t é k , jogösszehasonlítás — legalább c s í r á j á b a n — a k k o r is folyt, sőt, az ö s s z e h a s o n l í t á s n a k az á l t a l á n o s í t á s b a n s a t u d o m á nyos a n a l ó g i á k felállításában játszott elsődleges s z e r e p é t m é g e k kor s e m vitatták. A MARXista jogelmélet a S z o v j e t u n i ó b a n e l e v e ú g y f o r m á l ó d o t t , h o g y a „jog m i n t o l y a n " á l t a l á n o s e l m é l e t é v é váljék, a szocialista á g a z a t i j o g t u d o m á n y o k p e d i g a népi d e m o k ráciák létrejöttét k ö v e t ő e n eleve a z t tűzték célul, hogy a j o g á g

ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r és j o g e l m é l e t

101

o l y a n t u d o m á n y a i v á v á l j a n a k , a m e l y e k b e n a „szocialista" jelző n e m c s a k MARXista m e g a l a p o z á s u k igényére, d e arra is u t a l , hogy e z e k a létező szocializmus ( m i n d szovjet, m i n d pedig n é p i d e m o k r a t i k u s ) j o g á g a i n a k a t u d o m á n y a i . Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t az ö s s z e h a s o n l í t á s k e z d e t t ő l f o g v a nemcsak m i n t az á l t a l á n o s í t á s eszk ö z e , de mint a külföldi a d a t o k f e l d o l g o z á s á n a k , e g y b e v e t é s é n e k és h a s z n o s í t á s á n a k m ó d s z e r e is f u n k c i o n á l t . Az ö s s z e h a s o n l í t á s m ó d s z e r é n e k k i e m e l t t á r g y a l á s a ezért n e m valamiféle e l ő z m é n y n é l k ü l i s é g e t és feltétlen ú j d o n s á g o t jelöl; i n k á b b arra u t a l , h o g y a jelen feltételei k ö z ö t t , a m i k o r e g y r e s ü r g e t ő b b e n merül fel a z igény a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o s a b b irányítását l e h e t ő v é tévő t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k fejlesztésére, a z ö s s z e h a s o n l í t á s a l k a l m a z á s á n a k elvi és g y a k o r l a t i kérdéseit t i s z t á z v a érdemes felhasználni e z t az eszk ö z t a t á r s a d a l m i valóság k o n k r é t t u d o m á n y o s f e l m é r é s é r e , az á l l a p o t o k t u d o m á n y o s f e l t é r k é p e z é s e és a reális v á r a k o z á s o k határ a i n a k megjelölése, a m i n d e n k o r várható h a t á s o k t u d o m á n y o s előrelátása é r d e k é b e n .

A RENDSZEREK LOGIKÁJÁHOZ* (A Hószakadás+

m á s o d i k , p a r a d o x jelentésrétege)

M i n d e n r e n d s z e r n e k van v a l a m i l y e n l o g i k á j a , m e g h a t á r o z ó elve. E z é r t r e n d s z e r ; p o n t o s a b b a n : ez az, a m i r e n d s z e r r é teszi. H a ez a r e n d s z e r ö s s z e t e t t k é p z ő d m é n y , mely m i k r o r e n d s z e r e k s o k a s á g á b ó l szerveződik, ú g y a r e n d s z e r m e g h a t á r o z ó e l v e valam i l y e n m ó d o n a m i k r o r e n d s z e r e k e t is s z e r v e z ő v é és m e g h a t á r o z ó v á lesz. Amennyiben egy társadalmi struktúra olyan, hogy meghatár o z á s á t a l a p v e t ő e n az e r ő s z a k adja, ú g y a z erőszak a r e n d s z e r m i n d e n m o z z a n a t á t szükségképpen áthatja. A m e g h a t á r o z ó elv azért n e v e z h e t ő m e g h a t á r o z ó n a k , a r e n d s z e r logikáját m e g t e s t e s í t ő n e k , m e r t f u n k c i ó g y a k o r l á s a , s z e r e p j á t s z á s a m e g s z a k í t a t l a n u l s z ü k s é g k é p p e n i . A k k o r t e h á t , ha b á r m i l y e n küls ő ( r e n d s z e r e n kívüli) m e g f o n t o l á s b ó l b á r m i l y e n rövid i d ő r e is lem o n d a n á n a k r ó l a , vagyis h a m á s elvvel v á l t a n á k fel, ez a r e n d s z e r e n k í v ü l r e k e d é s t e r e d m é n y e z n e ; avagy, a r e n d s z e r k a t e g ó r i á i b a n f o g a l m a z v a : ö n m e g s e m m i s í t é s s e l érne fel. Ezért és ilyen é r t e l e m b e n n e m lehet a f e g y v e r e k e t p i h e n t e t n i , s z u r o n y o k h e g y é n csücsülni: a m e n n y i b e n a fegyverek e g y erőszak o n alapuló s z e r v e z e t s z á m á r a r e n d e l t e t t e k , ú g y a z o k a t óhatatlan u l h a s z n á l n i kell. H u m a n i t á r i u s n é z ő p o n t előtérbe állítása egy ilyen r e n d s z e r b e n eleve n e m g o n d o l h a t ó : csakis r e n d s z e r t ő l ide-

Feljegyzés 1974-ben, a film magyar bemutatója után. Hószakadás rendező Kósa Ferenc, forgatókönyv Csoóri Sándor és Kósa Ferenc, operatőr Sára Sándor, zeneszerző Durkó Zsolt (1974). +

A rendszerek logikájához

103

gen, t e h á t r e n d s z e r e l l e n e s s z e m p o n t k é n t f o g h a t ó fel, a m i — m á s k é p p e n kifejezve — ö n m e g s e m m i s í t é s s e l érne fel. Egy m e g h a t á r o z ó elvhez k o n z e k v e n s n e k m a r a d n i — ez a rendszerben maradás feltétele. Az e r ő s z a k n a k gratis h u m a n i t á r i u s akciókkal történő p á r o s í t á s a csakis i m p r o v i z á c i ó lehet — a m i partikuláris céloknak e s e t l e g e s s é g e k e n keresztül t ö r t é n ő m e g v a l ó s í t á s á t elősegítheti u g y a n , a r e n d s z e r t ő l a z o n b a n s z ü k s é g k é p p e n elidegenít. T u d n u n k kell tehát, hogy m i l y e n közegben v a g y u n k , és a z o n o sulni k í v á n u n k - e a z z a l a r e n d s z e r r e l , a m e l y n e k része a m i s a j á t m i k r o r e n d s z e r ü n k . V á l a s z t á s u n k m a g a t a r t á s u n k a t m á r teljes egés z é b e n m e g h a t á r o z z a . Erkölcsi megítélését ö n m a g á b a n u g y a n n e m befolyásolja, r e n d s z e r b e n é r t e l m e z e t t h a t é k o n y s á g á t a z o n b a n d ö n tően f o r m á l j a , s így erkölcsi é r t é k e l é s é r e is v i s s z a h a t . Ha e r ő s z a k r e n d s z e r b e n találjuk m a g u n k a t és m a g a t a r t á s u n k b a n m i n i m á l i s h a t é k o n y s á g r a t ö r e k s z ü n k , úgy el kell f e l e d n ü n k r e n d szert megelőző értékválasztásainkat, és v a g y elfogadjuk és p a r t i k u l a r i t á s a i n k b a n r e k o n s t r u á l j u k és m e g v a l ó s í t j u k a r e n d s z e r t , v a g y kívül rekesztjük m a g u n k a t — ami bizonyosan fel fog b e n n ü n ket morzsolni, a m e n n y i b e n ez a tendenciája. Tertium non datur. Bármiféle közvetítésre is csak a rendszer t ű r ő képességén b e l ü l van l e h e t ő s é g . V a l a m i k o r pedig v á l a s z t a n u n k kell. És m i n é l n a g y o b b s z ü k s é g ü n k v a n h a t é k o n y s á g r a , r e n d s z e r e n belül m a r a d á s r a , a z a z m e g m a r a d á s r a , a választás k é n y szere a n n á l h a m a r a b b és élesebben fog felvetődni. És e k k o r v a l a m e l y i k n e k é r v é n y e s ü l n i e : e g y i k n e k a másik fölé k e r e k e d v e , v é g s ő f o k o n u r a l k o d n i a kell.

A JOG*

A jog o l y a n m ó d o n lesz a t á r s a d a l m i k ö z v e t í t é s e s z k ö z e , h o g y az e m b e r i m a g a t a r t á s t é r z é k i l e g felfogható k ü l s ő jegyeinél m e g r a g a d va s z a b á l y o z z a , vagyis objektivált f o r m á j a révén a jövőben kívánatos m a g a t a r t á s t rögzíti — többnyire ú g y , hogy d ö n t é s i m i n t á k a t nyújt a szabályozás szempontjából releváns magatartások számára. A m i k o r a m e g f e l e l ő t á r s a d a l m i s z ü k s é g l e t e k kielégítésére a jogi közvetítés e l k ü l ö n ü l t — s a j á t s z e r ű v é objektivált és f o r m a l i z á l t társ a d a l m i jelenség- és i n t é z m é n y r e n d s z e r r é vált —, e l e i n t e még eseti jelentőségű n o r m a - s t r u k t ú r á k véletlenszerű halmazát képezte. A m i k o r p e d i g a z ó k o r i a b s z o l u t i z m u s o k b a n , fejlett á r u t e r m e l ő relációkb a n (stb.) a t á r s a d a l o m v i s z o n y l a g á t f o g ó jogi s z e r v e z é s é n e k igén y e f e l m e r ü l t , a jogi s z a b á l y o z á s teljességét ez eseti n o r m a - s t r u k t ú rák h a l m a z á n a k a teljessé tétele i r á n y á b a n keresték. A jogi szabályozás kazuisztikus m ó d s z e r é t illetően ez mennyiségi szemlélet volt, mely a jogi objektiváció k o r a i á l l a p o t a i n a k , fejletlenségének felelt m e g . Ebbe a z irányba m u t a t o t t a r a c i o n a l i t á s korai f o r m á j a , a skolasztikus g o n d o l k o d á s is, m e l y mozgató elvekkel (stb.) operált u g y a n , ezek t u l a j d o n k é p p e n i t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t , m e g h a t á r o z o t t s á g á t , sajátszerű m i n ő s é g é t (stb.) a z o n b a n az e g y e d i táján k e r e s t e . M ó d s z e r tani elveiben így a katolikus morálteológia volt az a közvetítő, a m e l y az Allgemeines Landrechthez végső k i b o n t a k o z á s k é n t elvezetett. A t e r m é s z e t t u d o m á n y o s világkép u r a l o m r a j u t á s a a kalkulatórius e l ő r e l á t h a t ó s á g o t b i z t o s í t ó p o l g á r i és fejedelmi igényeket kielégítő t á r s a d a l o m k é p b e b e h a t o l v a a k a z u i s z t i k u s szabályozás i n d u k t i v itásával szemben egy r e n d s z e r k é p z ő , s e rendszer talaján d e d u k t í v lebontással élő s z a b á l y o z á s i m ó d szert e r e d m é n y e z e t t . A z u r a l k o d ó t e r m é s z e t t u d o m á n y i világkép* Feltehetően az 1980-as évek elején [1983?] írt kritikai összegző jegyzet.

A Jog

105

pel a r e n d s z e r s z e m l é l e t h a r m o n i z á l t ; a formális racionalitás g a z d a sági (stb.) s z ü k s é g l e t e i n e k leginkább e g y ezen a l a p u l ó s z a b á l y o z á s felelt meg; és egyáltalán, a n o r m a - s t r u k t ú r á k r e n d s z e r k é n t ú j r a tételezése és összetett t a r t a l m i - f o r m a i s z e r v e z é s e v o l t az a k i z á r ó lagos eljárás, a m i a jogi n o r m á k , a jogi s z a b á l y o z á s u g r á s s z e r ű m e g n ö v e k e d é s é b e n m é g racionalizáló h a t á s ú l e h e t e t t . A jog „ ö n m a g á b a n is ö s s z e f ü g g ő r e n d s z e r t " (ENGELS) k é p e z ő objektiválása az elvi s z a b á l y o z á s s a l és e n n e k a d o t t ( j o g t e r ü l e t e n k é n t stb. v á l t o zó) m é l y s é g ű lebontásával m i n ő s é g i teljességet valósított m e g , és e n n y i b e n — a f o r m á l i s racionalitás m a x i m u m á t realizálva — meghaladta a kazuisztikus szabályozást. E g y m á s h o z mért k ü l ö n b s é g ü k s z e m b e ö t l ő : a kodifikációs jogobjektiválás t e c h n i k á j á b a n , t í p u s a i b a n a l e g n a g y o b b váltást é p p ez az áttérés testesítette m e g . A m i n ő s é g i szemléletű elvi s z a b á l y o z á s volt az a fejlődési fok, amely k ü l ö n b ö z ő k i b o n t a k o z t a t o t t r é s z m e g o l d á s a i r é v é n előkészítette az u t a t ö n m a g a — s ezáltal a jogi s z a b á l y o z á s történelmileg eddig u r a l k o d ó t í p u s a i — m e g h a l a d á s á r a ; e g é s z é b e n (belső céljában stb.) m é g i s az általa m e g h a l a d o t t szabályozási móddal, a mennyiségi szemléletű kazuisztikus szabályozással állott k ö z ö s s é g b e n . M o n d h a t n á n k : t ö r t é n e l m i l e g e g y m á s r a k ö v e t k e z ő v á l t o z a t o k a t k é p e z t e k egy m e g h a t á r o z o t t s z a b á lyozási e s z m é n y m e g v a l ó s í t á s á b a n . A s z a b á l y o z a n d ó — n o r m a s t r u k t ú r á k k a l t ü k r ö z e n d ő és b e f o l y á s o l a n d ó — t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t a l a p v e t ő e n és a s z a b á l y o z á s s t r u k t ú r á j a elvi igényei szerint s t a t i k u s n a k vették, n e m f e l i s m e r v e (vagy l e g a l á b b i s a s z a b á lyozás s p e k t r u m á b ó l m e g n e m e n g e d v e , a v a g y elvileg n e m realizálva v a g y elismerve) ezek d i a l e k t i k u s mozgását, álland ó mássá levését és a l a k u l á s á t . A t á r s a d a l m i v a l ó s á g egész d i a l e k tikáját tényállásokká s z e r v e z e t t f o g a l m a k és n o r m a - s t r u k t ú r á k többé vagy k e v é s b é tisztán vagy kifejezetten s t a t i k u s h a l m a z á b a n , ill. r e n d s z e r é b e n rögzítették, a v a l ó s á g d i n a m i k á j á t f o r m á l i s a n rögzített, f o r m á l i s logikai k ö v e t e l m é n y e k szerint k e z e l t f o g a l m a k e g y r e ö s s z e t e t t e b b s a formális r e n d s z e r k é p z é s a x i o m a t i k u s igényei szemszögéből egyre magasabb r e n d ű komplexumaiban tükrözték. Persze a t a r t a l m i b e f o l y á s o l á s e f o r m a i eszköze m á r korán feltárta belső e l l e n t m o n d á s á t , a cél e l é r é s é r e lényegi a l k a l m a t l a n s á gát. A j o g s z e r ű s é g és az „ i g a z s á g o s s á g " (avagy általában a k o n k r é t t á r s a d a l m i - t a r t a l m i feltételeknek és k ö v e t e l m é n y e k n e k való megfelelés stb.) b e n s ő m e g h a s o n l á s a volt ez, a m i a

106

[1983?]

j o g s z e r ű s é g és „ i g a z s á g o s s á g " e g y i d e j ű k ö v e t e l m é n y e m i n t k é t ell e n t é t e s p ó l u s o n , g y a k r a n s z ü k s é g k é p p e n k o n f l i k t u s b a n álló o l d a l k ö z t b é k í t é s t és k o m p r o m i s s z u m o t j a v a s l ó e l v e k á l t a l á n o s e l t e r j e d é s é b e n és b e f o g a d á s á b a n j u t o t t e l e v e k i f e j e z é s r e (pl. „summutn ius, summa iniuria"). Á m a jog v i l á g á b a n a f o r m á l i s m e g o l d á s e l é g t e l e n s é g e ilyen i d e o l o g i k u s t ü k r ö z é s é n é l s o k k a l é r d e k e s e b b a z a t é n y l e g e s k o r r e k c i ó , a m i t a m i n d e n n a p i j o g g y a k o r l a t v é g z e t t el, hogy a formális megoldás diszfunkcionálissá válását a lehetőség mértékéig elkerülje. P o n t o s a n ú g y , a h o g y a n k o n k r é t s z ü k s é g s z e rűséggel a m i n d e n k o r i társadalmi éppígyléthez egy adott jogi struktúra kapcsolódott, konkrét szükségszerűséggel hozzátartozott e h h e z g y a k o r l a t i m a n i p u l á l á s a is, m i n t a g y a k o r l a t i k o r r e k c i ó e g y e t l e n l e h e t s é g e s , á m u g y a n a k k o r a d e k v á t e s z k ö z e (LUKÁCS). A jogi k ö z v e t í t é s f u n k c i o n a l i t á s a é r d e k é b e n e z é r t a jog g y a k o r lati é r v é n y e s í t é s é b e (1) ú j eseti jog t é t e l e z é s é v e l l é p t e k k ö z b e (pl. o r o s z c á r i u k á z o k b e a v a t k o z á s á v a l , a z a n g o l s z á s z equity l é t r e j ö t t é vel); (2) az eset é r t é k e l e n d ő t é n y e i t v a g y (3) a z a l k a l m a z a n d ó / a l k a l m a z h a t ó s z a b á l y o k a t az értékelő n o r m á k k a l ö s s z e v e t ő „ m i n ő s í t é s " során álszent m ó d o n ( f o g a l o m e l e m z é s b e rejtetten v a g y nyíltan, különféle jogpolitikai megfontolásokra hivatkozással) „ á t é r t e l m e z t é k " ; a v a g y — i g e n fejlett f o k o n s a z á t m e n e t i r á n y á b a m u t a t ó m e g o l d á s o k k é n t — (4) a n o r m a - s t r u k t ú r á k r e n d s z e r é n e k „dialektikus" szerkesztése (joghézagok széleskörű elismerése, p r e a m b u l u m o k értékelő tartalmával végzett kvázi-szabályozás, norma-struktúrák „általános" vagy „hajlékony" fogalmak segítségével történő kialakítása stb.) révén a jogalkalmazót felhatalmazták a f o r m á l i s a n is j o g s z e r ű , á l t a l á n o s g y a k o r l a t t á v á l ó , á m elvileg m i n dig eseti jelentőségű korrigálásra, s ilyen m ó d o n a tartalmi h a r mónia informális biztosítására. *

A d KARL OLIVECRONA'S Law as Fact: A s z e r z ő n e k teljes m é r t é k b e n i g a z a v a n a j o g i o b j e k t i v á c i ó n belül entitás-jelleggel felruházott kategóriák ('jogosultság', 'kötelez e t t s é g ' stb.) „ l é t e z é s e " , ö n á l l ó l é t s z e r ű s é g e e l l e n i k ü z d e l m é b e n , ú g y s z i n t é n a b b a n , h o g y h a n g s ú l y o z z a a jog é l e t é b e n k ö z r e m ű k ö d ő k ( k ü l ö n ö s e n a ' j o g s z o l g á l t a t ó k ' és a ' j o g n a k e n g e d e l m e s k e d ő p o l g á r o k ' ) a k t í v t e v é k e n y s é g é n e k a l k o t ó s z e r e p é t a jogi j e l e n s é g s z ü l e t é s é b e n , j o g k é n t m e g m a r a d á s á b a n és f e n n t a r t á s á b a n .

A Jog

107

A j o g o s u l t s á g és k ö t e l e z e t t s é g r e á l i s l é t e z é s é n e k h i á n y a a z o n b a n n e m redukálja ezeket egyszerű pszichikai kísérőjelenségekké, biz o n y o s r e á l i s j e l e n s é g e k és e s e m é n y e k k a p c s o l ó d á s a i n a k p u s z t a pszichikai lenyomatává. A gondolkodás ökonómiájának termékei ezek: s z e r v e z ő k a t e g ó r i á k a n o r m a - s t r u k t ú r á k k a l v a l ó s z a b á l y o z á s s a l c é l z o t t t á r s a d a l m i s z e r v e z é s b e n és b e f o l y á s o l á s b a n . A n n a k r ö v i d í t e t t k i f e j e z é s e i tehát, a m i a p o l g á r s z á m á r a m a g a t a r t á s i minta, mert egyszersmind d ö n t é s i minta a p o l g á r ü g y é b e n ítélkezésre h i v a t o t t h a t ó s á g o k s z á m á r a . A jogi objektiváción b e l ü l a z o n b a n n e m r e n d e l k e z n e k ö n á l l ó léttel, m e r t r é s z e i — k e l l é k e i , és p e d i g m e l l ő z h e t e t l e n ü l — a n n a k a jogi o b j e k t i v á c i ó n a k , a m i a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s a d o t t f o k á n v i s z o n y l a g o s a n ö n á l l ó l é t s z e r ű s é g e t n y e r . A j o g o s u l t s á g és k ö t e l e zettség mint a norma-struktúrák viszonylagosan önállósult objektivált r e n d s z e r é b e n a z a l a p v i s z o n y o k a t kijelölő r e n d e z ő és s z e r v e z ő k a t e g ó r i á k p o n t o s a n a n n y i b a n és ú g y r e n d e l k e z n e k l é t s z e r ű s é g g e l , m i n t a m i k a jog o b j e k t i v á l t s t r u k t ú r á j á n a k r é s z e i — f u n k c i o n á l á s á n a k j e l l e g é b e n , h a t á r a i b a n (stb.) a z o n b a n n y i l v á n v a l ó a n alá v a n n a k r e n d e l v e a jogi k o m p l e x u s e g é s z e f u n k c i o n á l á s á nak a társadalmi összkomplexuson belül. *

A d EUGEN EHRLICHS Freie

Rechtsfindung:

I. Azon sarkításával együtt, amellyel a „szabad jogtalálás" „jog á s z j o g á t " m i n d e n h a t ó v á és t ö r t é n e l m i l e g e g y e t e m e s t e n d e n c i á v á e m e l i , EHRLICH m e g g y ő z ő . H i s z e n a jogi k o n f l i k t u s f e l o l d á s k o n k r é t s á g a és a p o l i t i k a i u r a l o m e l m é l y í t é s é b ő l f a k a d ó n i v e l l á l ó i g é n y , az egyedi d ö n t é s igazságossága és egyenlőségtől feltételezett általánossága, az erkölcsi értékítélet e g y e d i s é g é h e z közelálló e g y szerisége és u g y a n a k k o r előreláthatósága, a k o n k r é t szituációtól meghatározottsága s egyszersmind a szubjektív ö n k é n y m o z z a n a tát m e l l ő z ő s t a n d a r d i z á l t s á g a — n o s , m i n d e z e k t ö r t é n e l m i l e g k o n k r é t a n f e l t é t e l e z e t t e n v á l t o z ó és f e j l ő d ő f o r m á b a n , m é r t é k b e n és a r á n y b a n jelen v o l t a k s h a t o t t a k m á r a j o g f e j l ő d é s k e z d e t i s z a k a s z a i b a n is. EHRLICH jó é r z é k k e l m e g f o g a l m a z z a , h o g y e n a g y b a n - e g é s z b e n e l l e n t é t e s k é n t p o l a r i z á l t t e n d e n c i á k b ó l a j o g f e j l ő d é s r e az e l m ú l t m i n t e g y h á r o m és fél é v e z r e d e n k e r e s z t ü l v a l ó b a n a „ s z o k á s j o g o t "

108

[1983?]

m a g á b a o l v a s z t ó „ j o g á s z j o g " n y o m t a rá bélyegét. M i n d e z a s z a b á l y o z á s i k o n k r é t s á g k ö v e t e l m é n y é n e k n a g y m é r t é k b e n eleget tett, u g y a n a k k o r viszont n e m n y o m t a el — m i k ö z b e n k e l l ő e n b i z t o s í totta — s t a n d a r d i z á l á s á t , s ezzel a z előrelátás é s a t á r s a d a l m i m é r n ö k ö s k ö d é s k ö v e t e l m é n y e i n e k is kielégítését. E v i s z o n y l a g o s e g y e n s ú l y a t ö r v é n y i jog d o m i n a n c i á j á b a a k k o r f o r d u l t át, a m i k o r a p o l g á r i és b ü r o k r a t i k u s fejlődés i m m á r a f o r m á l i s r a c i o n a l i t á s k a l k u l a t ó r i u s és o r g a n i z a t ó r i u s k ö v e t e l m é n y e i t tolta előtérbe. Két — ö n m a g á b a n m á s o d l a g o s — k ö r ü l m é n y h a t á r o z t a m e g e váltás a r c u l a t á t , s ez e g y f e l ő l (1) a f e u d á l i s p o l i t i k a i ö n k é n y n e k a „szabad" „jogászjogi" „jogtalálással" csupán történelmi partikular i t á s á b a n igazolható, á m e g y e t e m e s és elvi s z i n t r e e m e l t a z o n o s í tása, m á s f e l ő l (2) az e l ő b b i n y o m á n , d e m i n d e n e k e l ő t t a f o r r a d a l m i átmenet radikális diszkontinuitásából fakadóan e „szabad jogászjogi j o g t a l á l á s " neofita t ú l z á s o k a t is f e l m u t a t ó e l u t a s í t á s á v a l p á r h u z a m o s a n a „technikai" „törvényjogi" „jogtalálás" könyörtelenül s z é l s ő s é g e s tiszta f o r m á b a n t ö r t é n ő vállalása volt. T ö r t é n e l m i l e g és t á r s a d a l m i l a g az á t m e n e t , a h a n g s ú l y v á l t á s tén y e m e g a l a p o z o t t volt, m i n d e n n e k m é r t é k e és i d e o l ó g i a i s z é l s ő ségessége azonban m á r korántsem. Hiszen a jelenség történelmi f e j l ő d é s é n e k d i a l e k t i k á j á b ó l ezek k ü z d e l m e és i d ő l e g e s e g y e n s ú l y t b i z t o s í t ó ilyen vagy o l y a n k o m p r o m i s s z u m a v a l ó b a n a d ó d i k , a m á sik oldalt s z e n v e d é l y e s e n elutasító e g y o l d a l ú s á g a a z o n b a n m á r n e m . T ö r t é n e l m i e t l e n és t ú l z ó tehát a z a m e g k ö z e l í t é s , a m e l y i k a törvény abszolút szupremációjára törekszik, s ha ezt akár c s u p á n e s z m é n y k é n t fogja is fel, s z á m o l v a k ö z v e t l e n m e g v a l ó s í t h a t a t l a n ságával, mégis, p u s z t á n e kizárólagosan kívánatos megoldás tehertételét látja b á r m i f é l e k é n y s z e r ű e n tett e n g e d m é n y b e n .

II. A t ö r v é n y i jog u r a l o m r a j u t t a t á s a u g y a n a n n a k az ö s s z e t e t t társadalmi-politikai folyamatnak a kifejeződése, m i n t amiként a bírói s z e r e p k ö r s az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i s t r u k t ú r a b ü r o k r a t i z á l á s a is az volt. A j o g á s z j o g o t a k ö z p o n t i l a g tételezett t ö r v é n y i j o g g a l s z e m b e n ú g y k ö z ö m b ö s í t i az u r a l k o d ó , h o g y e jog h a j d a n i u r á t és a l a k í t ó j á t e g y s z e r ű v é g r e h a j t ó k ö z e g g é fokozza le. T ö r t é n e l m i l e g az a b s z o l u t i z m u s o k n a k , a h a t a l o m teljességére é s kizárólagosságára t ö r e k v ő u r a l k o d ó n a k a m ű v e ez: a centralizálásért f o l y t a t o t t k ü z d e l m é b e n b á r m i f é l e p a r t i k u l a r i t á s és i n d e p e n dencia f e l s z á m o l á s a l e s z e l s ő d l e g e s f e l a d a t á v á . S a j á t s z e r ű s é g ü k b e n

A Jog

109

így s z ű n n e k m e g és s e m m i s ü l n e k meg a MARXtól és ENGELStől feltételezett ú n . ősi s z a b a d s á g j o g o k , a s z o k á s j o g o k s a t r a d í c i ó k t ó l m e g v o n t ö s v é n y e k e n alkotó s z e r e p k ö r ű k e t b e t ö l t ő bírói p o z í c i ó k — és lesz m i n d e n , a m i e z u t á n m e g m a r a d v a g y születik, k ö z v e t l e n ü l az u r a l k o d ó t ó l f ü g g ő v é , tételezetté v a g y akarttá, az e z e k e t i g a z g a t ó s eszközeikkel alkotó e m b e r pedig a z u r a l k o d ó a k a r a tának-karjának puszta meghosszabbításává.

A u f k l é r i s t a u t ó p i a a b b a n r e m é n y k e d n ü n k , h o g y jó s z a b á l l y a l az e m b e r m o z g ó s í t h a t ó . A BROWN-mozgástól r o v a r o k és m a d a r a k r ö p t é i g , h a n g y á k és v a d á l l a t o k m o z g á s á i g csak s z ü k s é g l e t e k , s z ü k ségletkielégítési lehetőségek, i n s t r u m e n t á l i s és f u n k c i o n á l i s előn y ö k és h á t r á n y o k , lehetőségek és lehetetlenségek v a n n a k , a m i k nek h a l m a z á b ó l egy k a o t i k u s m o z g á s a d ó d i k — nos, ez e l e m e i b e n persze szabad, összességében a z o n b a n stochasztikusan leírható. E m b e r i t ö r t é n e l m ü n k b e n így jön létre az a m á s , a m i t k ü l ö n k ü l ö n e g y i k ü n k s e m akart, l é t ü n k e t mégis ez k é p e z i . M i n d e n n e m ű r e g u l á c i ó b a n (a k o m m u n i k á c i ó elemi s z i n t j é t ő l a f o r m á l i s jogig) az a kizárólag s i k e r e s — m e r t k i z á r ó l a g o s a n léts z e r ű — lehetőség, a m i k o r a „ s z a b á l y o z á s " csak i g é n y b e v e h e t ő ( i g é n y b e v e e n d ő ) f o g ó d z ó k a t , m i n t á k a t , c s a t o r n á k a t , f o r m á k a t , bizt o n s á g i p o n t o k a t v a g y k e r e t e k e t n y ú j t — a m i k e t ki-ki m a g a tölt m e g saját érdekkel, törekvéssel és tartalommal. M i n d e n m á s k u d a r c r a van ítélve. P o n t o s a b b a n , m i n d e n m á s b ó l v é g ü l e g y eredetileg is e l g o n d o l h a t ó s t o c h a s z t i k u s m o z g á s b u k k a n elő, a m i ha c s u p á n k i k é n y s z e r ü l , ú g y tartalma is a k i k é n y s z e r ü l é s i r á n y á b a n d e f o r m á l t lesz. (Ez p é l d á u l a jelenkori s z o c i a l i z m u s , a k t u á l i s SZTÁLINizmus e g y e d ü l i h o z a d é k a . ) A n y e l v m i n d e n b i z o n y t a l a n s á g á t , k o n t e x t u á l i s és p r a x e o l o g i kus nyitottságát s függőségét egyaránt csupán eszközszolgáltatása, k e r e t s z a b á s a , k ü l ö n p á l y á k a l k a l m i kapcsolása m a g y a r á z z a . Gesamtplan vagy valamiféle társadalmi totális össz-szándék (fel)tételezése — mindez csakis módszertanilag elhibázott k i i n d u l ó p o n t lehet. Ilyesmi e g y é b k é n t is c s u p á n ideológiaként g o n d o l h a t ó , a m i m ö g ö t t v é g s ő i n d í t é k k é n t l e g f e l j e b b vágytól vezérelt g o n d o l k o d á s u n k áll.

POLITIKUM ÉS JOG ÜTKÖZÉSE? A törvényelőkészítés kérdőjelei*

Hallatlan m é r t é k b e n m e g n ő t t a jog s z e r e p e a m o d e r n t á r s a d a l o m ban. A t ö r t é n é s z , a k ö z g a z d a , a szociológus, a s z e r v e z é s t u d o m á n y i s z a k é r t ő az a b s z o l ú t m o n a r c h i á k k i a l a k u l á s á t ó l a jelenkori berend e z k e d é s t m e g a l a p o z ó m o n o p o l k a p i t a l i s t a váltásig v e z e t ő út jellemzésével írja le ezt a fejlődést, h a n g s ú l y o z v a b e n n e m i n d e n e k előtt a b ü r o k r a t i k u s s z e r v e z é s és m a g a a bürokrácia megjelenését, majd ezeknek a társadalmi viszonyok befolyásolásában egyre megh a t á r o z ó b b a l k o t ó és alakító s z e r e p h e z j u t á s á t . E fejlődés terméke a m o d e r n á l l a m i s á g , s e n n e k e s z k ö z e k é n t jött létre és i n t é z m é n y e s ü l t a m o d e r n f o r m á l i s jog. 1 A t á r s a d a l m i lét ö s s z e f ü g g é s e i t b o n c o l g a t ó f i l o z ó f u s e fejlődés l e g á l t a l á n o s a b b vonásait a t á r s a d a l m i a s o d á s kategóriájával rögzíti. A t á r s a d a l m i a s o d á s azt jelenti, h o g y az e g y e s t á r s a d a l m i komplexusok egymásrahatásában megnyilvánuló közvetítések e g y r e ö s s z e t e t t e b b é , kölcsönösebbé, k ö z v e t í t e t t e b b é v á l n a k . M e g f o r d í t h a t a t l a n u l e l ő r e h a l a d ó f o l y a m a t ez, melyet l e g a l á b b h á r o m jegy jellemez. Először is, a t á r s a d a l m i m o z g á s e g y r e kevésbé a t e r m é s z e t b e n k é s z e n a d o t t feltételek k ö z t m e g y v é g b e . Más szavakkal, e g y r e i n k á b b s e g y r e k i z á r ó l a g o s a b b a n a t á r s a d a l m i gyaA „Törvényhozástudomány és a törvényhozás modelljei" kérdésköréről 1984 májusában Perugiában ALLESSANDRO G I U L I A N I professzor által rendezett nemzetközi szemináriumra kért előadás kézirattöredéke alapján. 1 Vö. a szerzőtől 'Modern államiság és modern formális jog' Állam és Igazgatás XXXII (1982) 5, 418-424. o.

P o l i t i k u m és j o g ü t k ö z é s e ?

111

k o r l a t b a n a z e m b e r által m e s t e r s é g e s e n l é t r e h o z o t t e l e m e k b ő l tevődik ö s s z e az a k ö r n y e z e t , a m e l y i m m á r cselekvése f e l t é t e l r e n d szerét a l k o t j a . M á s o d s z o r , a t á r s a d a l m i h a t á s g y a k o r l á s e g y r e kevésbé k ö z v e t l e n . M á s s z a v a k k a l , egyre h a n g s ú l y o s a b b a n n y o m u l n a k e l ő t é r b e s é k e l ő d n e k k ö z b e tisztán t á r s a d a l m i j e l l e g ű k ö z v e t í t é s e k — t ö b b n y i r e m á r o l y a n specifikus k ö z v e t í t ő k s e g í t s é gével, a m e l y e k n e k e g y e d ü l i r e n d e l t e t é s e az, h o g y m á s k o m p l e x u sok k ö z t k ö z v e t í t s e n e k . És h a r m a d s z o r , m i n d e z e k k ö v e t k e z m é n y e ként a t á r s a d a l m i h a t á s g y a k o r l á s e g y r e k e v é s b é e g y i r á n y ú . M á s s z a v a k k a l : az, a m i m o s t közvetít, e g y r e á l t a l á n o s a b b a n m a g a is k ö z v e t í t e t t é válik. 2 A t á r s a d a l m i a s o d á s u g y a n a k k o r az ö s s z k o m p lexust a l k o t ó egyes ( r é s z ) k o m p l e x u s o k v i s z o n y l a g o s ö n á l l ó s á g á n a k f o k o z ó d ó n ö v e k e d é s é t is jelenti, a z egyes ( r é s z ) k o m p l e x u s o k o n belül p e d i g c s u p á n a s z ó b a n f o r g ó ( r é s z ) k o m p l e x u s r a j e l l e m z ő s annak belső törvényszerűségeitől megszabott meghatározások n ö v e k v ő s z e r e p j á t s z á s á t — a jog e s e t é b e n tehát p o n t o s a n a z o k a t a jegyeket, a m e l y e k l e h e t ő v é tették a m o d e r n f o r m á l i s jog k i a l a kulását. A m o d e r n formális jog jellegzetességei l e g i n k á b b s z e m b e t ű n ő e n a t ö r v é n y b e n , illetőleg — a törvény alatti j o g f o r r á s o k e l b u r j á n z á s á val, k i t e r j e d é s ü k és t á r s a d a l m i s ú l y u k m e g n ö v e k e d é s é v e l — a törvény m i n t á j á r a kezelt j o g f o r r á s o k k i a l a k u l ó r e n d s z e r é b e n t e s t e s ü l n e k m e g . V a l ó s á g o s a n v a g y e s z m é n y i m i n t a k é n t tehát a törvény a jog e s z k ö z é v e l m e g v a l ó s í t a n i s z á n d é k o l t t u d a t o s t á r s a d a l m i tervezés és befolyásolás, a ROSCOE POUND által m e g f o g a l m a z o t t „ t á r s a d a l m i m é r n ö k ö s k ö d é s " 3 h o r d o z ó j a lesz. K ö v e t k e z é s k é p p e n i m m á r a t ö r v é n y r e v e t í t v e f o g a l m a z ó d n a k meg az o l y a n felfokozott v á r a k o z á s o k is, a m e l y e k a t á r s a d a l m i élet e g é s z é t előr e l á t h a t ó v á és k a l k u l á l h a t ó v á k í v á n j á k tenni; a jogalkotás f e l a d a t á t így a m i n d e n életviszonyra k i t e r j e d ő s z a b á l y o z á s b a n látják; és mivel a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a l a k í t á s á b a n a jogot valóban m e g -

2

A „társadalmiasodás" Lukács György posztumusz ontológiájának — A társadalmi lét ontológiájáról I-III (Budapest: Gondolat 1964) — egyik alapvető kategóriája. Jelentésére és összefüggéseire Id. a szerzőtől 'A jog ontológiai megalapozása felé (Tételek Lukács György Ontológiája alapján)' Magyar Filozófiai Szemle XXVII (1983) 5, 767-776. o., különösen 3.2. pont. 3 Roscoe Pound An Introduction to the Philosophy of Law [1922] (New Haven & London: Yale University Press 1954), 47. o.

112

[1984]

h a t á r o z ó n a k vélik, h a j l a m o s a k l e s z n e k arra, h o g y a t á r s a d a l m i változás f e l a d a t á t jogváltoztatásra r e d u k á l j á k ; a t á r s a d a l m i m o z g á s ö s s z e t e t t s é g é b e n pedig ne lássanak e g y e b e t , mint p u s z t á n a j o g b a n n o r m a k é n t tételezettnek a m e g v a l ó s u l á s á t é s / v a g y t a g a d á s á t . 4 A szociológiai s z e m l é l e t e l ő r e t ö r é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n ma m á r e g y é r t e l m ű e n t i s z t á z o t t n a k tetszik, h o g y a jog ö s s z e t e t t t á r s a d a l m i jelenség, m e l y c s u p á n n o r m a - s t r u k t ú r á k r a (azok h a l m a z á r a ) v i s s z a n e m v e z e t h e t ő . 0 Az is világos, hogy n e m c s u p á n a z e g y e s n o r m a s t r u k t ú r á k a t , h a n e m a jogi k o m p l e x u s egészét kell kellően kialakít a n u n k a h h o z , hogy a jog valóban a t á r s a d a l m i v á l t o z á s tényezője lehessen, és v a l ó b a n h a t é k o n y b e f o l y á s t g y a k o r o l h a s s o n . 6 Mégis, a jogi jelenségen belül csakis a n o r m a - s t r u k t ú r á r a v e t í t v e f o g a l m a z ható m e g , h o g y mi is m i n ő s ü l e g y á l t a l á n „joginak": 7 a n o r m a s t r u k t ú r a az, mely a jogi jelenség egész t á r s a d a l m i létében és m ű k ö d é s é b e n a r e n d e z ő elv (vagy — a g y a k o r l a t b a n — legalább is a h i v a t k o z á s m i n t a jogi okfejtésben a n o r m a - s t r u k t ú r á k k a l v é g z e t t g y a k o r l a t i m a n i p u l á c i ó m i n d e n k o r i a l a p j a ) s z e r e p é t betölti. H a n e m is k i z á r ó l a g o s v a g y m i n d e n b e n d ö n t ő m e g h a t á r o z ó , m é g s e m m á s o d r e n d ű k é r d é s tehát, h o g y m i k é n t f o r m á l ó d i k és mivé válik a n o r m a - s t r u k t ú r a , vagyis a törvény t a r t a l m a . M i n d e z p e d i g jórészt eldől m á r a z előkészítés s o r á n . A törvényelőkészítés kérdésköre h á r o m egymásra épülő kérdésből t e v ő d i k össze: t ö r v é n y (törvény m i n t á j á r a k e z e l t jogforrás) 4

Mindez ilyen értelemben már Max Webernél — Rechtssoziologie hrsg. Johannes Winckelman (Neuwied: Luchterhand I960), 103. o. [Soziologische Texte] — megfogalmazódott. 5 Vö. a szerzőtől 'Makroszociológiai jogelméletek: a jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé' Szociológia 1983/1-2, 53-78. o., különösen II.D. pont és Tételezések rendszeréből áll-e a jog?' Jogtudományi Közlöny XXXIX (1984) 9, 483-486. o. 6 Ez különösen élesen mutatkozik meg a jogrecepciók, így mindenekelőtt a nem szerves fejlesztés példájában. Etiópiára vetítve Id. pl. a szerzőtől A kodifikdció mint társadalmi-történelmi jelenség (Budapest: Akadémiai Kiadó 1979), VII. fej. 3. pont, különösen 181. o. 65. jegyzet. 7 EUGEN EHRLlCHhel folytatott klasszikus vitájában ezt már egyértelműen leszögezte Hans Kelsen 'Eine Grundlegung der Rechtssoziologie' Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik XXXIX (1915), 875. és köv. o. 8 Vö. a szerzőtől A jog helye Lukács György világképében (Budapest: Magvető 1971), VI. fej. 4. pont [Gyorsuló Idő],

P o l i t i k u m és j o g ü t k ö z é s e ?

113

t a r t a l m a k é n t milyen s z a b á l y o z á s i t á r g y a k j e l e n h e t n e k meg; a k é r déses j o g f o r r á s b a n e z e k milyen jellegű s z a b á l y o z á s t n y e r h e t n e k ; és végül, m i l y e n k o n k r é t eljárással zajlik a t ö r v é n y h o z á s előkészítése. Tekintettel a z o n b a n arra, hogy a létező s z o c i a l i z m u s o k történelmileg o l y a n sajátos feltételek k ö z ö t t jöttek létre, a m e l y e k a m ú l t öröksége, a véle h o r d o z o t t h a g y o m á n y o k s az e n n e k folytán s z ü k s é g k é p p e n á t ö r ö k í t ő d ő e s z k ö z r e n d s z e r n y o m á n e l e v e sajátos többletsúlyt és politikai n y o m a t é k o t a d t a k a t ö r v é n y h o z á s n a k , e z e k v á z o l á s á v a l kell k e z d e n ü n k , hogy e g y á l t a l á n é r t e l m e z h e t ő v é váljék a törvényelőkészítés e g y o l d a l ú s á g a s m i n d a z o k a viták, a m e l y e k a törvényelőkészítés e l m é l e t i m e g a l a p o z á s a k a p c s á n a jogi s z a b á l y o z á s tárgya, határa és m ó d j a körül ma z a j l a n a k . A nem nyugati fejlődés sajátosságai A m i n t ez m a már a történelemfilozófiai, 9 politikaelméleti, 1 0 d e t ö r t é n e t t u d o m á n y i és szociológiai s z i n t é z i s k í s é r l e t e k b ő l is e g y a r á n t kitetszik, a n y u g a t - e u r ó p a i f e j l ő d é s az e m b e r i s é g t ö r t é n e t é b e n — KARL MARX kifejezésével élve — v a l a m i „ n o r m á lisát", „ s z e r v e s e t " , s ő t „ t i p i k u s á t " k é p v i s e l h e t e t t ; az összfejlőd é s b e n m é g i s c s u p á n e g y e t l e n l e h e t s é g e s változat volt, k o r á n t s e m e g y e t e m e s . így E u r ó p á n belül is m á s zajlott le ott, a m i t keleti r é g i ó n é v e n i s m e r ü n k , és i s m é t más a k ö z é p s ő — k ö z t e s — r é g i ó b a n , mely m i n d k e t t ő t ő l k i h í v á s o k a t k a p v a , á m h a t á s o k a t is e l s z e n v e d v e e kettő h a t á r m e z s g y é j é n fejlődött. M i v e l t á r g y u n k n á l fogva s a j á t o s v o n á s k é n t itt e l s ő s o r b a n a politikai szféra t ö b b l e t f u n k c i ó i r ó l és ebből k ö v e t k e z ő k ü l ö n f é l e t o r z u l á s o k r ó l lesz s z ó , s mivel e z e k tekintetében a M a g y a r o r s z á g o t is m a g á b a n f o g l a l ó k ö z b e n s ő r é g i ó a s t i g m a t i k u s jegyeket — ha nem is tisztán, d e l é n y e g e s t e n d e n ciájukban — m á r m i n d felmutatja, az alábbi jellemzés során d ö n tően a h a z a i e s e t t a n u l m á n y o k á l t a l á n o s í t h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e i r e és t a n u l s á g a i r a fogok m a j d h a g y a t k o z n i . A n n á l i n k á b b tehetem ezt,

q

Leginkább kifejtetten e gondolatsor Bibó István munkáiban található, ld. mindenekelőtt A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (Budapest: Új Magyarország röpiratai 1945) és 'Az európai társadalomfejlődés értelme: történetfilozófiai és politikaelméleti vázlat' [1972] in Bibó Összegyűjtött munkái 2, szerk. Tóth János (Bern: Protestáns Magyar Szabadegyetem 1982). 10 Pl. Papp Zsolt 'Bibó István — társadalomelemzés és politika' Kritika 1980/11.

114

[1984]

hiszen ezek is m i n d a b b ó l a m á r MARX által m e g f o g a l m a z o t t m e g g y ő z ő d é s b ő l s z ü l e t t e k , h o g y m i n d e n fejlődési f o l y a m a t b a e l s z a k í t h a t a t l a n u l b e é p ü l saját m ú l t j a ; a jelen p r o b l é m á i tehát n e m e g y s z e r ű e n valamiféle elvont jelenben, h a n e m k i z á r ó l a g egy a m ú l t által m á r k o n k r é t a n alakított jelenben é r t e l m e z h e t ő k ; és így a j ö v ő távlatai is csak e m ú l t t a l s z á m o l v a b o n t h a t ó k ki. N o s , a n y u g a t i f e j l ő d é s n a g y m é r t é k b e n s z e r v e s , vagyis s a j á t e r ő f o r r á s o k b ó l t á p l á l k o z ó , és k ö v e t e n d ő m i n t á i t s a j á t h a g y o m á n y a i b ó l m e r í t ő volt. T á r s a d a l o m s z e r k e z e t e a l a p e l e m e i t s p o n t á n fejlődéssel alulról m a g a é p í t h e t t e ki, s ez nagy m é r v ű e r ő m e g t a k a rítással járt, u g y a n a k k o r az egész f o l y a m a t n a k n a g y f o k ú h a t é k o n y ságot, ö s s z e t a r t ó erőt és t a r t ó s s á g o t kölcsönzött. M i n d e z a t á r s a d a l o m s z e r k e z e t é b e n s i n t é z m é n y r e n d s z e r é b e n m á r korán és n ö v e k v ő m é l y s é g b e n l e h e t ő v é tette a belső t a g o z ó d á s t , az e l k ü l ö n ü l ő m o z g á s p á l y á k s ezzel a s a j á t s z e r ű s é g e k és k ü l ö n n e m ű s é g e k k i a l a k u l á s á t , v a l a m i n t az e g y e s k ü l ö n n e m ű szférák v i s z o n y l a g o s ö n á l lósodását — a differenciálódással együtt egyszersmind elősegítve az i n t e g r á l ó d á s , a k ö l c s ö n ö s e g y m á s r a hatás és e g y ü t t m ű k ö d é s t e c h n i k á i n a k és k u l t ú r á j á n a k a k i b o n t a k o z á s á t is. Szétválik t e h á t állam és t á r s a d a l o m , állam és e g y h á z ; m á r a f e u d á l i s fejlődés s e m egytényezőjű, mert a társadalom belső tagozódását szentesítő — s m é g i s b i z o n y o s f o k ú k ö l c s ö n ö s s é g e t biztosító — s z e r z ő d é s e s k a p csolatok s o r o z a t á n ( v a g y legalább is ilyenek i d e o l o g i k u s v é l e l m é n és állításán) n y u g s z i k ; saját jogúvá lesznek a v á r o s o k , saját j o g o n i n d u l harcba a p o l g á r s á g ; és m i n d e z e k e r e d m é n y e k é n t a t e r m e l é s ben b e k ö v e t k e z e t t f o r r a d a l o m a t á r s a d a l o m f o r r a d a l m á v a l ö s s z e k a p c s o l ó d i k . G a z d a s á g , politika, i g a z g a t á s , jog, vallás, erkölcs, tud o m á n y , m ű v é s z e t és így t o v á b b — m i n d e z e k s a j á t o s v o n á s a i k a t , eltérő a r c u l a t u k a t , v i s z o n y l a g o s k ü l ö n á l l á s u k a t e r ő s í t v e f e j l ő d h e t nek, h i s z e n nincs k ö z ö t t ü k egyetlen szféra s e m , m e l y n y o m a s z t ó t ú l s ú l y á v a l e l n y o m n á és d e f o r m á l n á a többit (s e z z e l — p e r s z e — saját m a g á t is). A t á r s a d a l m i élet k ü l ö n f é l e területei, ezek i n t é z m é n y i és s z e m é l y i h o r d o z ó i t e h á t valóban e g y m á s s a l k ö l c s ö n h a t á s b a n , u g y a n a k k o r é p p e n a h a t á s o k k ö l c s ö n ö s s é g e révén s a j á t s z e r ű s é g e i k e t t o v á b b erősítve f e j l ő d h e t n e k . A z élő k ö l c s ö n h a t á s u g y a n a k k o r jelenti az alulról felfelé t ö r t é n ő s p o n t á n s z e r v e z ő d é s e k s o r á n t ö r t é n ő é p í t k e z é s t , s ezzel e g y i d e j ű l e g a f o l y t o n o s a n é r v é n y e s ü l ő és v a l ó s á g o s visszacsatolást biztosító visszajelzést. M i n d ezek k ö z ö s e r e d m é n y e , h o g y a n y u g a t i régió f e j l ő d é s é n e k s z i m b o -

P o l i t i k u m és j o g ü t k ö z é s e ?

115

likus kifejeződésévé válik az e m b e r e k és csoportjaik s z e r z ő d é s e s kapcsolata, az államiságot megtestesítő h a t a l m a k szétválasztása, majd az éppen f o l y a m a t s z e r ű s é g é b e n hangsúlyozott s n e m a mind e n k o r i végcélhoz mérhető v i s z o n y f ü g g v é n y e k é n t alakított demokrácia éthosza. A k e l e t i s a k ö z t e s r é g i ó ezzel szemben f e j l ő d é s ü k ben o l y a n megkésett politikai-földrajzi egységeket jelöl, a m e l y e k ben a fejlődés k é n y s z e r p á l y á k r a terelődése e m e g k é s e t t s é g n e k egyben oka és k ö v e t k e z m é n y e . Jelesül: földrajzi, g a z d a s á g i vagy tisztán politikai okoknál fogva n e m járhatták azt az u t a t , mint társaik a nyugati régióban, és e n n e k hatásai e g y m á s r a h a l m o z ó d v a az egész fejlődésnek sajátos színt, nehezéket és h a n g s ú l y e l t o l ó d á s t adtak. A megkésettség m a g y a r á z z a , hogy m i n d e n törekvés e régióban közös jelszóként s z ü k s é g k é p p e n a felzárkózást tűzi m a g a elé. Felzárkózás p e d i g csakis modernizáció révén, m o d e r n i z á c i ó viszont kizárólag k ü l s ő m i n t a választása és követése révén lehetséges. Nyilvánvaló, hogy a k é n y s z e r p á l y á s fejlődés már ö n m a g á b a n erőpocsékolást e r e d m é n y e z . N o s , ezt még jócskán tetézi, hogy a kényszerpályás fejlődés gyorsító-korrekciós p r o g ramja, az ún. modernizáció n e m építhet a k é n y s z e r p á l y á s volta ellenére mégis sajátként k i k ü z d ö t t és elsajátított szerkezeti elemekre, h a g y o m á n y o s u l t intézményekre. Úgy tetszik tehát: m i n d e n régivel tudatosan szakító újra, vagyis a m ú l t b ó l a d ó d ó m e g h a tározások kiiktatására, más szóval a meglévőre csak s z e r v e t l e n ü l r á é p ü l ő s mesterségesen kialakított intézmények egész s o r á r a van s z ü k s é g — és m i n d e z csakis parancsszóra, s z á m o t t e v ő k ö z e g ellenállást legyőzve, a t á r s a d a l o m b a n még s p o n t á n u l m ű k ö d ő erők ö n v é d e l m i m e c h a n i z m u s á t felszámolva, tehát ö n m a g á t a v a l ó s á g r a ráerőszakolva k é p z e l h e t ő el. Ebből következik, hogy a t á r s a d a l m i m o z g á s kulcstényezője a hatalmi helyzetből e r e d ő kényszer lesz, a t á r s a d a l m i élet egészét átható és m a g á n a k alárendelő szféra p e d i g a politika. A s p o n t á n szerveződéseket ilyen m ó d o n felváltja egy k ö z p o n t i akarat s z é t s u g á r o z t a t á s a , minden társadalmi m o z g á s n a k felülről lefelé történő irányítása; és mindez a társadalmi folyamatok mesterségesen alakított, hatalmi szóval h o r d o z ó i k r a parancsolt jellege folytán azt a látszatot kelti, m i n t h a a t á r s a d a l m i élet m i n d e n egyes összetevője valamiféle gigászi p r o g r a m l á n c s z e m e , felsőbb parancsok puszta végrehajtása lenne c s u p á n . M a g á t ó l értetődően m i n d e h h e z erős államra van szükség, továbbá arra, h o g y

116

[1984]

az á l l a m i beavatkozás lehetőségeit s a jog eszközét abszolutizálják. A hatalmi elem ilyen előtérbe n y o m u l á s a a társadalmi ö s s z m ű k ö d é s b e n érvényesülő legkülönfélébb hatásokat v é g ü l is e g y n e m ű v é formálja, a kölcsönhatásokat p e d i g jobbára egyirányúvá teszi. Vagyis a politika eluralkodik, és saját értékeihez s s z e m p o n t j a i h o z szabva e g y s z e r s m i n d valójukból kiforgatja egyéb — tőle teljességgel idegen — területek sajátszerűségeit is. E d e f o r m á l ó á t p o l i t i z á l á s további, távolabbi és többletjellegű hatása, hogy n e m engedi s e m a többi szféra sajátszerűségének, s p o n t á n m o z g á s á n a k és kölcsönhatásainak kibontakozását, sem a visszacsatolás (vagy legalább is visszajelzés) m e c h a n i z m u s á n a k valamelyes féket vagy kontrollt jelentő érvényesülését. Ennek folytán a k ü l s ő mintákra tekintő cselekvés egyre i n k á b b pusztán vágytól vezérelt, vagyis u t ó p i z m u s b a torkolló lesz, az ebből aztán s z ü k s é g k é p p e n eredő gyakorlati k u d a r c o k a t pedig a kényszer és az ideologikus ráhatás e g y i d e j ű fokozása lesz majd hivatott ellensúlyozni. A m i n d e n b e b e a v a t k o z á s csábítása azonban túlságosan is nagy árat fizettet mindezért. Végső s o r o n nemcsak a valóságtól idegenít el, d e e g y s z e r s m i n d a kulcsszerepet betöltő politikát is egyre talajtalanabbá, rövidlátóbbá és voluntaristábbá teszi. Mik is egy ilyen kényszerpályákkal és veszélyforrásokkal terhelt fejlődésnek a politika, állam és jog kapcsolatára h á r a m l ó következményei? A p o l i t i k a szférája m i n d e n e k e l ő t t túlsúlyossá válik. Értékelései és s z e m p o n t j a i nemcsak m i n d e n t áthatok és meghatározók lesznek, de a politika a tényleges társadalmi m o z g á s b a n gyakran az e g y é b szférákat i m m á r helyettesítő közeggé válik, más esetben p e d i g ezen egyéb szférákra o l y a n erővel kényszeríti rá saját arculatát, hogy ezeket a gyakorlatban egyenesen saját helyettesítésére készteti. Az á l l a m a politika m ű k ö d é s é n e k természetszerű közege, készséges eszköze lesz. A politikai cselekvés jórésze i m m á r állami tevékenységként nyilvánul m e g . További k ö v e t k e z m é n y k é n t m i n d e z persze azzal jár, hogy az állam túlzott feladatvállalásra kényszerül; az állami szervezésben a politikával való gyakorlati ö s s z e f o n ó d á s következtében a szakelem a hatalmi összetevőkkel szemben i m m á r csak e g y r e kevésbé érvényesül; ezek e r e d m é n y e k é n t az állami m ű k ö d é s m i n d stabilitásában, mind szakmai k o m p e t e n c i á j á b a n a politikai szféra közvetlen f ü g g v é nyévé válik. Végezetül p e d i g , ami a j o g ot illeti, sorsára immár az nyomja rá bélyegét, hogy az állami cselekvés egésze ú g y s z ó l v á n

P o l i t i k u m és j o g ü t k ö z é s e ?

117

m a r a d é k t a l a n u l jogi köntösben zajlik le: a jog eszközével erősített lesz, vagy egyenesen jogi cselekvés formáját ölti. A jog tehát e g y r e közvetlenebbül instrumentalizálódik: látszólag semleges, d e e n g e delmes közvetítője lesz a legkülönfélébb politikai törekvéseknek, miközben saját értéktartalma, belső erkölcsisége, s t á r s a d a l m i megbecsülése is e g y r e inkább k o p i k és fényevesztetté válik. Az instrumentalizálődás azonban csak egyfajta ellenhatásként vezethet ilyen k ö v e t k e z m é n y h e z — jelesül, a n n a k a m e s t e r s é gesen ideologikus eszközökkel keltett p á t o s z n a k az ellenhatásak é p p e n , hogy a jog m i n t szabályozó tényező bármely tetszőleges társadalmi hatás kiváltására alkalmas és elégséges. A jog t ú l s á g o s igénybevétele, saját körén és lehetőségein m e s s z e túlmenő h a s z n á lata, a társadalmi változás c s o d a g y ó g y s z e r e k é n t t ö r t é n ő ideologikus felhasználása azután t ö r v é n y s z e r ű e n oda vezet, h o g y gyakorlatában bármiféle valóságos változás h e l y e t t e s í t ő jévé, a pótcselekvés k é n y e l m e s formájává válik — o l y k o r még ez u t ó b b i minőségében is p u s z t á n s z i m b o l i k u s erővel, olyan v é g r e h a j tásra i m m á r nem is számító szabályozásokkal, amelyekbe m i n t h a már ö n n ö n megvalósíthatóságának kételye is e l e v e be lenne é p í t v e . K ö v e t k e z é s k é p p e n a nem n y u g a t i fejlődésnek jelképszerű kifejeződése a végrehajtás felett is éberen ő r k ö d ő törvényhozó. A másik oldalról közelítve, a m e n n y i b e n értelmes m ó d o n egyáltalán megkísérelnénk jellemezni a jog eszközének n y u g a t i f e l h a s z n á lását, ú g y elsősorban társadalmilag már előzetesen kivívott és megszilárdított v í v m á n y o k garanciális rögzítésére és r e n d e z é s é r e kellene g o n d o l n u n k . Ezzel szemben a köztes r é g i ó b a n a jog i n k á b b valaminek a kivívása, bevezetése, intézményesítése k é n y s z e r í t ő eszközeként, s e m m i n t valami m á r kivívottnak a jogi garanciákkal történő szavatolása lehetőségeként jut történelmileg jelentős (vagy jelentősnek szánt) szerephez. A n e m n y u g a t i fejlődésnek ilyen m ó d o n jelképszerű kifejeződése egyik oldalról a változtatás a k a r á sának és t u d á s á n a k kiváltságos birtokában l é v ő reform-törvényhozó, ki a p a r a g r a f u s o k bölcsességével önt t á r s a d a l m á b a ú j életet; a másikról pedig az előbbibe vetett bizalom és hit jegyében m e g szervezett tömegek mozgalma, mely a t u d a t o s fejlesztés lehetőségébe vetett racionális m e g g y ő z ő d é s t — p a r a d o x m ó d o n — többnyire a racionalizmus utópiáinak irracionalizmusával, a z u g rásszerű fejlődésnek a végrehajtó e g y e d eltökéltségében g y ö k e r e z ő csaknem chiliasztikus várakozásával kapcsolja ö s s z e .

A MODERN FORMÁLIS JOG — Ö N N Ö N CSAPDÁJÁBAN* A t ö r t é n e l m i l e g kifejlődött jogi k u l t ú r á k s o k a s á g á t a p o l g á r i t u d o mányosság a j o g c s a l á d k a t e g ó r i á j a szerint c s o p o r t o s í t v a szokta o s z t á l y o z n i . A r é s z m e g o l d á s o k v á l t o z a t o s a k — ilyen v a g y o l y a n e l n e v e z é s s e l a z o n b a n m i n d e g y i k felsorolásban h e l y e t k a p a k o n t i n e n t á l i s , az a n g o l s z á s z , a szakrális, valamint a törzsi jog fog a l m a . MARXista t e o r e t i k u s o k bírálni szokták e z t a felosztást. L e g á t f o g ó b b ellenérvük s z e r i n t olyan p r a g m a t i k u s , e l t é r ő a l a p o k ról t ö r t é n ő o s z t á l y o z á s r ó l v a n itt szó, a m e l y a t ö r t é n e l m i fejlődés iránt e g é s z é b e n k ö z ö m b ö s . Helyette a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i formációk s z e r i n t i felosztást javasolják. Ez a j o g t í p u s g y ű j t ő f o g a l m a alá a r a b s z o l g a t a r t ó , az ázsiai, a feudális, a kapitalista, v a l a m i n t a szocialista t e r m e l é s i m ó d n a k megfelelő j o g i b e r e n d e z k e d é s e k e t ajánlja b e s o r o z n i . Mint kifejtik, az e g y e s f o r m á c i ó k f ü g g v é n y e k é n t ez e g y s z e r s m i n d a m e g f e l e l ő j o g r e n d s z e r e k a l a p v e t ő s z o l g á l a t i szerepét, o s z t á l y l é n y e g é t és m e g h a t á r o z o t t s á g á t is tükrözi. N o h a ez utóbbi állítás is k é t s é g kívül igaz, m i n d a z o n á l t a l joggal v e t h e t ő fel vele s z e m b e n , h o g y m a g á r a a jogra n é z v e e g y á l talán n e m specifikus. A t á r s a d a l o m e g é s z é b e n v é g b e m e n ő fejlődés s p e c i f i k u s n é z ő p o n t ú i r á n y á b a n é r z é k e n y hát — á m a jognak, a jog e s z k ö z é v e l v é g z e t t t á r s a d a l m i s z e r v e z é s n e k jogi k u l t ú r á t t e r e m t ő sajátos h a g y o m á n y a i r ó l é p p e n nem t a n ú s k o d i k . Az Európai Egyetemi Intézet [European University Institute] (Firenze/Badia Fiesolana) jogi tagozatán az Intézet elnöke, a neves német jogbölcsész és politikus, W E R N E R MAIHOFER professzor által 1 9 8 5 . november 2 8 30. között szervezett kerekasztalon elhangzott előadás utólag kidolgozott vázlattöredéke alapján.

M o d e r n f o r m á lis jog

119

P a r a d o x i k u s b e n y o m á s t kelt ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z t , h o g y ezzel egyidejűleg jelenkori v i l á g u n k egyik legközösebb tapasztalati élménye — mely pedig a kontinentális s az angolszász jogcsaládot, illetőleg a f e u d á l i s , a k a p i t a l i s t a és a s z o c i a l i s t a j o g t í p u s t e g y a r á n t átfogja — egyikükben sem tükröződik. A m o d e r n államis á g ra és a z általa l é t r e h o z o t t m o d e r n formális j o g ra g o n d o l o k . 1 P e d i g KARL MARX é r z é k e l t e a m o d e r n á l l a m m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t j e l e n l é t é t , FRIEDRICH ENGELS p e d i g a j u r i s z t i k u s é r t e l e m b e n v e t t jog f o r m á l i s r e n d s z e r k é p z ő e l e m e i n e k a j e l e n t ő s é g é v e l is s z á m o l t . És MAX WEBER v i l á g o s a n le is írta m i n d e z e k ö s s z e f ü g g é s é t , k ö l c s ö n ö s f e l t é t e l e z e t t s é g é t , k ö z ö s t ö r t é n e l m i célrairányultságát, sőt gyökerét, amit a bürokratizálás révén a formális r a c i o n a l i z á c i ó k i t e l j e s í t é s é b e n és i n t é z m é n y e s b i z t o s í t á s á b a n vélt m e g f o g a l m a z n i . M á r p e d i g WEBER k u t a t á s a i óta n y i l v á n v a l ó , h o g y b á r m i l y e n h a g y o m á n y o k b ó l táplálkoztak és bármilyen irányban f e j l ő d t e k is t o v á b b , v é g s ő e s z m é n y e i t s s z e r v e z ő d é s é t illetően a p o l g á r i f e j l ő d é s és az a b s z o l u t i s z t i k u s u r a l o m i g é n y e i n e k történ e l m i t a l á l k o z á s a h a s o n l ó á l l a m i és jogi b e r e n d e z k e d é s e k e t h o z o t t létre a nyugati világgal érintkezésben kifejlődött legtöbb rendszerb e n . Ezek közös jegye p e d i g az, hogy a jog s z e r v e z ő d é s é n e k elvéül a f o r m á l i s é r v é n y e s s é g et t e k i n t i , v a g y i s j o g k é n t k i z á r ó l a g a z t f o g a d j a el (ám m i n d a z t e l f o g a d j a ) , a m i m e g h a t á r o z o t t szervek meghatározott eljárásának termékét meghatározott módon r ö g z í t i , a m i t e h á t ilyen m ó d o n egy m e g a l a p o z ó n o r m a é r v é n y e s s é g é b ő l k i i n d u l v a l e v e z e t h e t ő ; a jog m ű k ö d é s é n e k e l v é ü l p e d i g a f o r m á l i s j o g s z e r ű s é g e t tekinti, v a g y i s a jog e r e d m é n y e k é n t k i z á r ó l a g a z t f o g a d j a e l (ám m i n d a z t e l f o g a d j a ) , a m i l o g i k a i s z ü k s é g k é p p e n i s é g g e l e g y e t l e n l e h e t ő s é g k é n t az é r v é n y e s j o g b ó l „ k ö v e t k e z i k " , t e h á t a j o g á s z i logika e s z k ö z e i v e l „ l e v e z e t h e t ő " v a g y „felépíthető". A m o d e r n f o r m á l i s jog k ö z v e t l e n t e r m é k e , t e r m é s z e t s z e r ű kie g é s z í t ő j e az, a m i t FRIEDRICH ENGELS „ j o g á s z i v i l á g n é z e t n e k " n e v e z e t t . L é n y e g e a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k n a k a z a z o k a t é r t é k e l ő jog f e l ő l t ö r t é n ő m e g k ö z e l í t é s e . Ez r é s z b e n a j o g á s z s á g s z a k m a i i d e o lógiájában, a jogászok m ű k ö d é s é v e l s z e m b e n i várakozásokat rögz í t ő p r o f e s s z i o n á l i s d e o n t o l ó g i á b a n f e j e z ő d i k ki. A z t s u g a l m a z z a a 1

Vö. a szerzőtől 'Modern államiság és m o d e r n formális jog' Állam és Igazgatás XXXII (1982) 5, 418-424. o.

120

[1985?]

jogásznak, hogy jogként kizárólag azt fogadja el, amit m a g a a jog hivatalosan ilyenként elismer, és a szakmai m ű k ö d é s e i r á n y á b a n m e g n y i l v á n u l ó t á r s a d a l m i v á r a k o z á s o k n a k csakis a jog saját követ e l m é n y r e n d s z e r é n e k egyidejű kielégítésével próbáljon megfelelni. Ez a jog elsőbbségét és kétségbevonhatatlan u r a l m á t h i r d e t ő szakmai ideológia b i z o n y o s a n s z ü k s é g e s ahhoz, hogy egy h a s o n l ó b e r e n d e z k e d é s ű jog egyáltalán létrejöhessen és a g y a k o r l a t b a n érvényesülni tudjon. U g y a n a k k o r a z o n b a n a jogászi világkép elméletként is m e g f o g a l m a z z a ö n m a g á t . A természetjogi felfogással szembenálló pozitív jogi filozófia a jogpozitivizmus h a g y o m á n y a i ra t á m a s z k o d v a létrehozza e n n e k egyik szélsőséges változatát, a n o r m a t i v i z m u s t . A z z a l az a k t u s á v a l azonban, hogy elméleti vizsgálódásai során a jogból indít és kizárólag a jog által m é r , e ber e n d e z k e d é s b e n a m ú g y valóságosan is jelenlévő elemeket erősít, torzít v a g y egyenesen abszolutizál — végső s o r o n oda é r k e z v e el, hogy a jogot egy ö n m a g á b a n is megálló, ö n m a g á b a n is elégséges jelenségnek láttassa. A s z a k m a i ideológia létszerű funkciójával s z e m b e n ez nyilván vadhajtása a m o d e r n formális jognak, a benne s z ü k s é g k é p p e n m e g f o g a l m a z ó d ó jogászi világképnek. Mégis e l m o n d h a t j u k , hogy a j o g á s z i világnézet — úgy is, mint s z a k m a i ideológia, a jogászságnak a joggal s z e m b e n elfoglalt viszonyát és egész g o n d o l k o d á s m ó d j á t formálva, és úgy is, m i n t a pozitív jog viszonylagos önállóságát politikai, vallási vagy erkölcsi megfontolásokból t a g a d ó természetjogi felfogással az akkor és ott úgyszólván egyetlen tudományos alternatívaként szembeszegezett elmélet, mely p o n t o s a n a jogi szféra önállósítására épült — végső h a t á s á b a n elősegítette, természetes választássá tette a jognak p u s z t á n technikára történő korlátozását, i n s t r u m e n t a lizálását. Ha történetesen a t á r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s b a n rámrótt s z e r e p szerint pontosan azáltal válok a társadalmi m o z g á s teljes értékű részesévé, sőt alakítójává, hogy kizárólag a jogi tételezéseken keresztül t e v é k e n y k e d e m , akkor bizonyosan valóságos társadalmi erőként, egyenesen m e g h a t á r o z ó k é n t fogom érzékelni az egész k o m p l e x u s t és i n t é z m é n y i s t r u k t ú r á t , amelyben ezek a tételezések m e g f o g a l m a z ó d n a k és alkalmazást nyernek. Létrejön tehát az a közeg, a m e l y n e k c s u p á n két korlátja van: az, a m i t maga von ö n m a g a köré — egyfelől a formális érvényesség, másfelől pedig a formális jogszerűség k ö v e t e l m é n y é n e k posztulálása révén. Ennek k ö v e t k e z m é n y e aztán a j o g t u d o m á n y kivonulása a társa-

M o d e r n f o r m á lis jog

121

d a l o m t u d o m á n y b ó l , s m a g á b a n a j o g t u d o m á n y b a n egyfajta m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s é g , l á t s z ó l a g o s k e t t ő s s é g kialakulása. Konkrét m e g valósulási f o r m á j á t t e k i n t v e mindez l e h e t t u d o m á n y e l m é l e t i v a g y t u d o m á n y p o l i t i k a i m e g f o n t o l á s o k t ó l m e g h a t á r o z o t t — az e l ő b b i r e p é l d a k é n t h o z h a t j u k fel a n n a k m ó d j á t , a h o g y a n HANS KELSEN a jogszociológia v i z s g á l ó d á s i körét a jogelmélet f o g a l m i köre alá rendelte, az utóbbira p e d i g a jogszociológiának a p o z i t í v jog s a j á t formális k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r e alá t ö r t é n ő h e l y e z é s é t , a m i n t e z több szocialista ország t u d o m á n y o s s á g á b a n legalább is á t m e n e t i l e g b e k ö v e t k e z e t t —; a l é n y e g azonban k ö z ö s , s ez a jognak ö n n ö n határain túl n ö v e k e d é s e , fetisizálása, ö n á l l ó cselekvő e r ő v é tétele. E p o n t n á l lép be a f e j l ő d é s g o n d o l a t i doktrína és ö s z t ö n z é s e l s ő csapdája. Pontosan azért, mert a szabályozást ö n m a g á b a n megálló és c s a k n e m m i n d e n r e a z o n n a l i g y ó g y í r t biztosító c s o d a s z e r n e k tekintik, m e g i n d u l a l e g a l i z á l á s , vagyis az élethelyzetek é s é l e t v i s z o n y o k l e g k ü l ö n f é l é b b köreinek jogi s z a b á l y o z á s alá v o n á s a . A szabályozás m i n d e n h a t ó s á g á b a v e t e t t hit l a s s a n objektíve kitermeli a helyettesítő (szubsztitutív) s z a b á l y o z á s i f o r mákat, tehát az olyan helyzeteket, a m i k o r egyéb á l l a m i b e a v a t k o zás vagy i n t é z k e d é s h e l y e t t élnek a jogi s z a b á l y o z á s e s z k ö z é v e l . Ezzel p á r h u z a m o s a n k ö v e t k e z i k be n e m c s a k az á l l a m i g a z g a t á s ú g y s z ó l v á n teljes n o r m a t í v a n y a g á n a k jogiasítása, d e ennek o b jektív k ö v e t k e z m é n y e k é n t (s egyúttal v a d h a j t á s a k é n t ) az arra i r á n y u l ó t ö r e k v é s is, h o g y a k o r m á n y z a t i cselekvést e l e v e jogiassá — és ezzel jogivá — a v a s s á k . M e g i n d u l tehát az e g y m á s u t á n s ű r ű r e n d b e n kibocsátott t ö r v é n y e k és e g y é b h a g y o m á n y o s j o g f o r r á s o k á r a d á s a , és ezzel — ó h a t a t l a n k ö v e t k e z m é n y k é n t — m i n d e z e k f o k o z ó d ó inflálódása és d e v a l v á l ó d á s a . A h a g y o m á n y o s j o g s z a bályok m e l l e t t e g y i d e j ű l e g kibővül a jogforrások k ö r e : a n o r m a kibocsátás f ó r u m a i n — a hivatalos k ö z l ö n y b e n s a tárcaközlön y ö k b e n e g y a r á n t — m e g j e l e n n e k az ú n . kisegítő, vagyis k i e g é szítő s z á n d é k ú és jellegű ál-jogforrások is (a k ö r l e v e l e k t ő l s h i r d e t m é n y e k t ő l a l á t s z ó l a g o s a n belső, p u s z t á n s z e r v e z e t i t e r m é s z e t ű u t a s í t á s o k i g ) , amik á l s á g o s formáik e l l e n é r e végső s o r o n szintén a t á r s a d a l m i élet á l l a m i a s í t á s á n a k s a p o l g á r o k s z a b a d cselekvési szférája jog alá r e n d e l é s é n e k a s z a b á l y a n y a g á t s z o l gáltatják. M i n d e z z e l a formális-racionális jog WEBERi i d e á l t í p u s a a v a l ó s á g b a n is g y ő z e d e l m e s k e d n i látszik. Mindaz, a m i e g y á l t a l á n

122

[1985?]

s z a b á l y o z h a t ó , i m m á r jogivá t r a n s z f o r m á l t lesz. K ö v e t k e z é s k é p p e n m i n d a z , a m i a t á r s a d a l o m b a n de facto v é g b e m e g y , e g y s z e r s m i n d de jure is é r t é k e l t t é válik. H a s o n l ó a n t e h á t a teljes l o g i z á l á s LEIBNIZi e s z m é j é h e z , m e l y b e n a z Encyclopaedia az összes e l k é p z e l h e t ő f o g a l o m n a k a valóság és a m e g i s m e r é s e g y e d ü l e l g o n d o l h a t ó l o g i k a i k a p c s o l a t r e n d s z e r é b e n elhelyezett t á r h á z a , itt a teljes jogás z i a s í t á s látszik m e g v a l ó s u l n i . H i s z e n az, a m i t s z a b á l y o z t a k , a m á r e m l í t e t t jogászi v i l á g k é p é r t e l m é b e n k ö z v e t l e n , e g y é r t e l m ű és e g y e s é l y ű a l k a l m a z á s r a tart i g é n y t ; az p e d i g , a m i n e m k e r ü l t s z a b á l y o z á s r a — m i n d a d d i g , amíg a n a l o g i k u s o k f e j t é s s e l v a g y m á s jogászi t e c h n i k á v a l a n o r m a t í v s z a n k c i ó r e n d e l é s révén a m á r s z a b á l y o z o t t h o z n e m h a s o n í t j á k —, a jogi r e n d s z e r e n t ö r t é n ő k í v ü l á l l á s logikailag s z i n t é n világos s t á t u s á t n y e r i el. A f e n t i n a g y m é r t é k b e n á l t a l á n o s fejlődési k é p u g y a n a k k o r s p e c i f i k u s f e l h a n g o k a t , h a n g s ú l y o k a t és v o n á s o k a t is f e l m u t a t a f e j l ő d é s ü k b e n t ö r t é n e l m i l e g m e g k é s e t t , s ezért k é n y s z e r p á l y á k r a sodródott, a modernizáció mesterséges fejlesztési p r o g r a m j á t p o n t o s a n ez okból f e l v á l l a l n i k é n y s z e r ü l ő t á r s a d a l m a k b a n — í g y számunkra mindenekelőtt érdekesen Európának mindazon területein, a m e l y e k a n y u g a t i régióhoz k é p e s t keleti v a g y köztes s z f é r á ban h e l y e z k e d n e k el. A r r a a M a g y a r o r s z á g e s e t é b e n m á r az ú j k o r tól k e z d v e m e g f i g y e l h e t ő helyzetre g o n d o l o k , a m e l y b e n t ö r t é n e l m i o k o k n á l f o g v a az á l l a m és a t á r s a d a l o m v i s z o n y l a g o s m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s é g e nem jön létre vagy e l s o r v a d ; az o r g a n i k u s f e j l ő d é s s p o n t á n m i k r o k ö z ö s s é g i h o r d o z ó i ki s e m f e j l ő d n e k v a g y h o r d o z ó i t működésükben a társadalmi körülmények akadályozzák; következ é s k é p p e n a t á r s a d a l m i m o z g á s t é n y e z ő j e k é n t a felülről t ö r t é n ő i n d í t t a t á s , ú g y s z ó l v á n k i z á r ó l a g o s technikai e l e m e k é n t p e d i g a z állam k a p t ú l h a n g s ú l y o z o t t s z e r e p e t . T á r s a d a l m i m e g ő r z é s és v á l tozás, e g y h e l y b e n m a r a d á s , előre- v a g y visszafelé t ö r t é n ő f e j l ő d é s — a f e n t i e k n e k m e g f e l e l ő e n m i n d e z s z ü k s é g k é p p e n csakis á l l a m i b e a v a t k o z á s sal, az á l l a m e s z k ö z r e n d s z e r é n e k i g é n y bevételével történhet. E k é n y s z e r p á l y a p e d i g már v i s z o n y lag r ö v i d távon is l e g a l á b b h á r o m k ö v e t k e z m é n y t v o n m a g a u t á n . M i n d e n e k e l ő t t (1) a z á l l a m r e n d k í v ü l i m é r t é k b e n t ö b b l e t f e l a d a t o k v á l l a l á s á r a k é n y s z e r ü l , s ezek s z ü k s é g s z e r ű e l l á t á s a s o r á n o l y a n n y i r a leterhelődik, h o g y egyre i n k á b b n ö v e k v ő h i b a s z á z a l é k k a l lesz c s a k k é p e s m ű k ö d n i . E n n é l f o g v a (2) a f e l a d a t v á l l a l á s t ú l d i m e n z i o n á l t s á g á b ó l f a k a d ó a n az á l l a m e g y r e g y a k r a b b a n és

M o d e r n f o r m á lis jog

123

általánosabban lépéskényszerbe keriil. M i n d e n egyes elhibázott lépés újabb lépések k é n y s z e r ű sorozatának szükségét hívja életre, hiszen ebben a b e r e n d e z k e d é s b e n a rektifikálás kizárólagos tényezőjeként is csak maga az állam tevékenykedhet. Következésk é p p e n , (3) mivel mindezek az állami cselekvések jogias formában m e n n e k végbe, egyre n a g y o b b ösztönzés — és a folytonos l é p é s k é n y s z e r b ő l a d ó d ó a n e g y r e kizárólagosabban s z ü k s é g h e l y z e t — érvényesül olyan irányban, hogy a kívánatosnak jogi előírásként tételezésével, valamint az ettől eltérő m a g a t a r t á s h o z szankcionálás elrendelésével az állam m á r i s beteljesítettnek tudja v á l t o z á s iránti elhivatottságát és szándékát. P u s z t a normakibocsátás m i n t a társadalmi reform helyettesítője — nos, ebben a berend e z k e d é s b e n ez annál k ö n n y e b b e n intézményesedhet, m i n t h o g y a társadalmi visszajelzés és visszacsatolás m e c h a n i z m u s a i itt már egyáltalán n e m m ű k ö d n e k , vagy olyan mértékig befolyásoltatnak a s z ű r ő s z e r e p e t eközben is betöltő állami közeg által, h o g y végül visszajelzéses információként azt áramoltatják csupán vissza, ami a n o r m a k i b o c s á t á s n a k a m ú g y is megfelel. így h a m a r o s a n lehetetl e n n é válik az is, hogy a túlvállalásból adódó hiba, a lépéskényszerből e r e d ő tarthatatlan döntés, v a l a m i n t a joggal csupasz helyettesítőként történő élés között i m m á r különbséget tegyünk. V é g e r e d m é n y b e n tehát a k é n y s z e r p á l y á k r a sodródott társadalmi m o z g á s egyre magasabb fokon, a maga által kialakított kényszerpályákba e g y r e inkább bezárulóan fog r e p r o d u k á l ó d n i , miközb e n még m i n d e z e k felismerése, sőt az ezekből t ö r t é n ő kitörés v á g y a is — v é g s ő soron — óhatatlanul kizárólag az a d o t t kényszerp á l y á k további rögzülését és merevedését eredményezi.

FOGALOMALKOTÁS ÉS REFLEXIVITÁS*

A fogalomalkotás dilemmái 1. a f o g a l o m n e m a tárgy h e l y e t t áll: h e u r i s z t i k u s ; v a l a m e l y teleol o g i k u s k ö z e g b e n v a l a m i n e k v a l a m i l y e n m ó d o n való s z e m l é l e t é t jelenti, tehát n e m kizárólagos 2. t e r j e d e l e m a t a r t a l m á v a l f o r d í t o t t a n a r á n y o s : ha tág, ú g y szeg é n y ; ha s z ű k , ú g y g a z d a g . M i n t a b s z t r a k c i ó é r t e l m e s s é g é n e k így v a n egy t e r m é s z e t s z e r ű h a t á r a 3. t e r j e d e l m e / t a r t a l m a történeti, vagyis v á l t o z ó / fejlődő: h a túláltalánosítom, ú g y értelmetlenedését kockáztatom 4. az A / non-A d i c h o t o m i k u s felosztás c s u p a s z l o g i z m u s , v a g y i s i s m e r e t e l m é l e t i l e g értelmetlen is lehet, m i v e l A az o s z t á l y o z o t t t á r g y h o z k é p e s t tetszőleges ( e n n e k a v a g y - v a g y k é r d é s f e l t e v é s n e k ö n m a g á b a n n e m n a g y o b b az i s m e r e t e l m é l e t i jelentősége, m i n t egy ilyen t í p u s ú m e g k ö z e l í t é s n e k : „ M e k k o r a a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y Mátyás király most l o v a g o l el az a b l a k o m előtt?", és e r r e a d a n d ó v á l a s z k é n t e n n e k : „50%: m e r t v a g y ellovagol, vagy n e m . " Nos, e z a m a t e m a t i k a i l a g k o r r e k t válasz, m í g probabilitás-ontológiailag 0%. 5. e g y reflexív f o g a l o m p á r c s a k i s reflexív ö s s z e f ü g g é s b e n értelmezhető Reflexivitás 1. 'lét' és ' t u d a t ' e s e t é b e n reflexív m e g h a t á r o z á s r ó l vagy e l s ő b b s é g ről van-e szó?

* Gépírásos feljegyzés a 80-as évek közepe táján.

F o g a l o m a l k o t á s és r e f l e x i v i t á s

125

L

egy létnek e g y n e m l é t e z ő t u d a t t a l s z e m b e n van ontológiai elsőbbsége, ami (fogalmilag, L IT vagyis az é r t e l m e s a b s z t r a k c i ó s z i n t j é n ) n e m hasonlítható ahhoz a léthez, amit már a tudat vele e l s z a k í t h a t a t l a n e g y ü t t l é t e (tehát t u d a t tal a l a k u l t s á g a , t u d a t t ó l f o r m á l t s á g a ) jellemez a z a z : a m i k o r t u d a t nincs, é r t e l m e t l e n a s z e m b e á l l í t á s ; amikor t u d a t van, szintén értelmetlen, hiszen m i h e l y s t létrejött, m á r elvonatkoztathatatlanul reflexív v a j o n ' a l a p ' és ' f e l é p í t m é n y ' k a t e g ó r i a p á r j a e g y á l t a l á n k o n s t r u álható-e m á s k é n t ? ez nem ugyanaz az alap

AI

II?