Szállodamenedzsment I. Version 3 [2019 ed.]

Citation preview

Endre Bartfai

Szállodamenedzsment I. - aktualizált változat -

Szállodamenedzsment I. Ver 3 Compiled by Endre Bartfai

Ez az eBook a legújabb, frissített verziója a szerz korábbi, Szállodamenedzsment I. cím e-bookjának. Az olvasó megismerheti a régebbi, a közelmúlt és a jelen szállodai alapismereteit, melyekre az ifjú szállodásoknak szüksége van. Sok képpel, ábrával, videókkal kiegészítve írja le, mutatja be a szállodai szakma legfontosabb háttérismereteit. Hét modulban sajátíthatják el a szakmai kompetenciákat az egyetem hallgatói, valamint azok az olvasók, akik érdekl dnek a szállodás szakma iránt. Egy történeti áttekintés mutatja be a magyar szállodaipar történetét a kezdetekt I napjainkig, majd a mai helyzetet, a szállodatípusokat és a szállodai tevékenységet veszi sorra a könyv. Ezek után a szállodai üzemeltetés mai fogalmakkal élve - hardware-e és software-e kerül tárgyalásra több, konkrét szakmai m veletet bemutató videóval, melyek az Opera PMS alkalmazásával készültek. A könyv két területre koncentrál: a földszinti (Front Office) és az emeleti (Housekeeping) részlegekre.

Table of Contents

MODULI ................................................................................................................................................

1

M0DUL2 ................................................................................................................................................ 57

MODUL 3 ................................................................................................................................................ 85 MODUL 4 ................................................................................................................................................. 103 MODUL 5 ................................................................................................................................................. 158

MODUL 6 ................................................................................................................................................. 180 MODUL 7 ................................................................................................................................................. 274

II

BÁRTFAI ENDRE

Szállodamenedzsment I.

*****

MODUL 1

2019.

Tanárom, példaképem

Kalmár-Maron György emlékére!

Forrás: http://nol.hu/data/cikk/32/48/50/cikk_324850/90729.jpg

MODUL I Fogalmi meghatározások, a szállodaipar, a szállodai piac jellemzői, szállodatípusok, a szálloda tevékenységei Az első modulban a szállodák világának megismeréséhez feltétlenül fontos fogalmi meghatározások, a magyar szállodaipar kialakulása és jelenlegi jellemzői mellett a szállodák típusai és a szálloda tevékenységei kerülnek tisztázásra, bemutatásra.

• • • • •

A szálloda jogi és szakmai fogalma A magyar szállodaipar kialakulása, fejlődése, jellemzői Alapvető szállodai statisztikai adatok Szállodatípusok, azok jellemzői A szálloda tevékenységei

1.1 A szálloda jogi és szakmai fogalma Az első, mai értelemben vett szálloda 1768-ban Exeterben, Angliában, és az első „Grand” szálloda 1774. január 25-én a londoni Covent Gardenben „Grand Hotel” néven nyitotta meg kapuit. Magyarországon is néhány éven belül megjelent a szálláshely elnevezésben a szálloda, és az új épületekben itthon is megjelentek azok a helyiségek, szolgáltatások, melyeket külföldön bevezettek, alkalmaztak.

A szálloda fogalmáról igen sokféle meghatározás született már. Nem könnyű feladat a szállodai tevékenységet jól, pontosan jellemezni, definiálni. Köznapi nyelvhasználatban a szálloda azokat a kereskedelmi egységeket, szálláshelyeket jelöli, melyek szállásadással foglalkoznak. Szakmai, elméleti körökben azonban a szállodát többféleképpen határozzák meg. Tekintsünk át néhányat - a teljesség igénye nélkül - ezek közül. Révai Nagy Lexikona 1913-ban az alábbi meghatározást adja közre:

„Fogadó (franc. Hótel), más néven szálloda. Utazók és idegeneknek befogadására szolgáló épület. A tulajdonos nevefogadós (hótelier). Eredetileg a F. a városokban lévő oly szálló volt, ahova a vidékről bejött lakosság betért. Mai alakulatukat a F.-k, tulajdonképpen szállodák, a XVII. sz.-ban vették. Párisból erednek, melynek idegenforgalma teremtette meg azokat. A közlekedés óriásifejlődésével, az idegenforgalom nagymérvű kialakulásával szemben a F.-ipar, illetve vállalkozás óriási mérveket öltött. Különösen tapasztalható ez oly országokban, melyek nagy idegenforgalommal bírnak (Svájc, Ausztria tiroli részei és általában hegyvidékei, Svéd- és Norvégország, a tengerifürdők és tengerentúli államok egyes nagyforgalmú helyei, mint Kairó, Algerstb.). Általában a nagy szállodák típusa hódít manapság, mely különösen Eszak-Amerikában van nagyon kifejlődve és onnan telepíttetett át Európa nagy világvárosaiba. A modern szállodák a legfokozottabb igényeket is kielégítik, még pedig nemcsak a kényelmes lakás, hanem a szórakoztató helyiségek tekintetében is. ” A monte-carlói Nemzetközi Idegenforgalmi Akadémia szakszótára a szállodát így határozza meg:

„A szálloda olyan létesítmény, ahol az utazófizetés ellenében lakhat, legtöbb esetben - otthonától való távolléte alatt - étkezhet. A szállodákat a szolgáltatások színvonala szerint osztályozzák. ” Ez a meghatározás a szálloda legáltalánosabb és legalapvetőbb funkcióit, tevékenységeit emeli ki. Más szakértők azonban a fogalmi meghatározásaikban ettől eltérően fogalmaznak.

Rózsahegyi György Szállodai ismeretek című tankönyvében az alábbi fogalmi meghatározást adja:

„A szálloda olyan vendéglátóipari üzlet, amely az állandó otthonától távol lévő vendégnek meghatározott díj ellenében elszállásolást, rövidebb-hosszabb időre átmeneti otthont nyújt. ” A magyar jogszabályi meghatározás 1979-ben született. A belkereskedelmi miniszter 18/1979.(X. 17.) BkM sz. rendeletében ekképpen határozza meg a szállodát:

„Szálloda az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére időszakosan szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, szolgáltatást nyújt. Férőhelyeinek több mint 20 %-a egy- és kétágyas szobákban van és legalább az egycsillagos szállodai osztálybasorolási követelményeknek megfelel. ”

A szálloda szolgáltatásait a piaci viszonyoknak megfelelően, a kereslet-kínálat figyelembevételével kialakított áron nyújtja. Fenti rendelet nemcsak a szálloda fogalmát tisztázza, hanem az elszállásolást nyújtó szálláshelyek egymástól való, egyértelmű megkülönböztetését is szabályozza az osztályba sorolás feltételein keresztül.

Bocsák László, a Magyar Szállodaszövetség korábbi elnöke szerint:

„A szálloda olyan gazdasági létesítmény, amely az állandó otthonától távol lévő vendégnek meghatározott díj ellenében elszállásolást, egyéb szolgáltatásokat, rövidebb-hosszabb időre átmeneti otthont nyújt. ” E könyv szerzőjének, Bártfai Endrének, az eddigi fogalmak alapján, azok kiegészítésével történt legújabb meghatározása szerint:

„A szálloda jogszabályok által meghatározottfeltételeknek, minősítési követelményeknek megfelelő, gazdasági tevékenységet folytató turisztikai létesítmény, amely az otthonuktól távollévő bel-, és külföldi vendégek részére elszállásolást, ellátást, tárgyi és személyi szolgáltatásokat nyújt meghatározott áron, rövidebb-hosszabb időre átmeneti otthon jelleggel, és a tevékenység célja az elégedett, visszatérő vendég, a megfelelően motivált, elégedett alkalmazott és a megfelelő üzleti eredmény, profit elérése. ”

A hazai szállodás szakma képviseletében a Magyar Szállodaszövetség 1996-ban kezdeményezte a szállodák osztályba sorolását meghatározó, fent említett 1979-cs rendelet módosítását.

Az új rendelet - 45/1998 (VI. 24.) IKIM rendelet - 1998-ban jelent meg. A megváltozott elvárásoknak megfelelő rendelet új fogalmi meghatározásokat is tartalmazott a szállodák különböző típusaira. A rendeletet többször módosították - 54/2003. (Vili. 29.) GKM rendelet, 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet - és 2009-ben, az új rendelet megjelenését követően hatályon kívül helyezték. Az új, módosításokkal ma is érvényben lévő rendelet a 239/2009 (X. 20.) korm. rendelet (lásd 2. modul). Ez a rendelet törli a kereskedelmi szálláshelyek, azon belül a szállodák kötelező osztályba sorolását, valamint új fogalmi meghatározásokat is tartalmaz. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2§-ának 22. és 23. pontja segíti még a szálláshelyek fogalmának teljes megértését.

2005. évi CLXIV. törvény 2§ 22.: szálláshely, szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. 2005. évi CLXIV. törvény 2§ 23.:: szálláshely-szolgáltatás: Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.

239/2009 (X. 20.) korm. rendelet 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. ágy: a szálláshely szobáiban elhelyezett (pihenést vagy alvást biztosító) fekvőhely, amely - tipikusan ágykeretből és matracból áll - méretétől függően egy vagy két fő részére alkalmas férőhely, 2. egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló

rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz, 3. falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéröl szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke) nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezökről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, vagy a 100 fö/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra,

4. kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és jármüveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülöházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (W1FI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, 5. közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az c célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő. 6. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat, 7. panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy, 8. szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít, 9. szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége, 10. szálláshely szobáinak összessége: a szálláshely vendégek elszállásolására alkalmas szobáinak az összessége.

11. szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLX1V. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom,

12. szálláshely-kezelő szoftver: a szálláshely-szolgáltató által kötelezően használt olyan informatikai program, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas, 13. szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom, 14. szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely­ szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,

15. szoba: a szálláshely azon önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége, amely egy vagy több helyiségből áll, és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Kemping és üdülőháztelep szálláshelytípus esetén a szoba megfelelője a lakóegység vagy a területegység. 16. üdülöháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező

épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

1.2 Szállodatörténelem A modul ebben a részében egy rövid, a teljesség igénye nélküli ismertetés keretében kaphatnak képet az előzményekről és a magyar szállodaipar kialakulásáról, annak legfontosabb mérföldköveiről, valamint a jelenlegi helyzetről, és a közeljövő lehetőségeiről.

A történet korszakait a következő fontos korszakos események jelentik: > egyházi szállások megjelenése a XI. század elejétől, > a középkor,

> a török megszállás 150 éve, > a XVI11. századi fejlődés, > a reformkor időszaka,

> az 1896-os Milleniumi ünneptől az 1. világháború végéig, > az 1920-1945 közötti negyedszázad,

> 1959 - Motel program

> 1960-as évek - Balaton fejlesztése > a hazai szálloda vállalatok, > 1969, az első nemzetközi szállodalánc megjelenése a magyar piacon - Duna InterContinental Budapest,

>

1970-1971 /. szállodai boom - az 1. Vadászati világkiállítás magyarországon,

>

1976, a második nemzetközi szállodalánc megjelenése a magyar piacon - Hilton Budapest,

> 1980-1985 11. szállodai boom - az Osztrák hitel idegenforgalmi beruházásai, > 1989 - rendszerváltás, a privatizáció kezdete,

> 2000-2015 III. szállodai boom -1. Széchenyi terv, Új Széchenyi terv kora, > 2017-2030 - IV. szállodai boom - a Kisfaludy Szállásfejlesztési program elindulása: 2 000 szálláshely, 30 000 szoba megújulása Magyarországon.

Az őskortól az újkorig Az első, igazi értelemben vett szálloda 1768-ban Exctcrbcn, Angliában nyitotta meg kapuit. Ez azt jelenti, hogy a mai fogalmaink szerinti szálloda két és fél évszázados múlttal rendelkezik. A szállásadás története azonban az emberiség történetével egyidős. Az ember már a legrégebbi időkben is elindult, hogy felfedezze környezetét, felkutassa az újabb és újabb élelmezési forrásokat. Helyváltoztatása során is alapvető szükséglete volt a fedél, élelem és védelem. Az őskori vendéglátásról csak feltételezéseink vannak. Valószínű, hogy őseink nem igazán voltak jó vendéglátók, hiszen saját megélhetésüket is nehezen biztosították. A vadászterületekért harcot folytattak, sokszor más törzseket teljesen megsemmisítettek azért, hogy ők életben maradhassanak. Eszközeik fejlődésével, állatok háziasításával azonban egyre jobb és jobb körülményeket tudtak kialakítani, már nem csak a saját szükségletükhöz elegendő élelmiszert, eszközt termeltek, hanem árucserére alkalmas mennyiséget is. Ez az áruk cseréjét, a kereskedelem kialakulását segítette elő. Lakóhelyüket elhagyták és így keletkezett a szállás és ellátás igénye, mely igény kielégítése csak kölcsönösség alapján történhetett. Ekkor jött létre a vendégjog, vendégbarátság.

Az ókori világ vendéglátásának, szállásadásának szokásairól néhány irodalmi alkotás fennmaradt. Homérosz Odüsszeiájában és Ilias-ában a görög, míg Titus Livius 142 könyvéből megmaradt 35-ben a római kor emlékei találhatók. A görög viszonyokat leíró részekben Homérosz három fajta idegent említ: vendégbarátot, oltalomkeresöt és koldust. A vendégjog alapján mindegyiket a szokásoknak megfelelően fogadták, látták el a templomok közelében lévő menedékhelyeken és az államilag fenntartott lesche-ében (alvóhelyen).

A Római Birodalom területén már kiterjedt szállásadásról és vendéglátó tevékenységről maradtak fenn írásos és tárgyi emlékek. Két szó a múltból: HOSPITIUM = vendégbaráti szerződés és TABULA HOSP1TIAL1S = a vendégbaráti szerződés hordható jele. Mire is jogosított fel a vendégbarátság? Lakásra, fürdésre, ajándékra, ellátásra, ápolásra és eltemettetésre. A kor más térségeinek szokásairól is maradtak fenn írásos emlékek, így a germánokról római történetírók vetették papírra a tapasztaltakat. Julius Caesar: Commentarii de bello Gallico című könyvének XXIIL fejezetében így jellemzi a germán vendégbarátságot: „ Úgy hiszik, hogy a vendéget megbántani nincs joguk, akik bármely okból hozzájuk jöttek, azt megkímélik minden jogtalanságtól, azokat szentnek tartják, előttük házuk, éléskamrájuk egyaránt nyitva van. ”

Tacitus Germania című könyvének XXIV. fejezetében ekképp ír ugyanerről:

„Egyetlen nemzet sem nagylelkübb vendégeivel szemben, sem nem barátságosabb. Ha akármilyen kisember is, nem zárják el előle ajtaikat. Bárki befogadja és ellátja vagyoni képességei szerint. Ha élelmiszere elfogyott, elmegy vele a szomszédhoz, anélkül, hogy meghívták volna őket. Ott mindkettőjüket szívesen fogadják. Akár ismerik, akár nem ismerik őket, a vendégségre egyforma joguk van. Távozáskor kérni lehet valamit, s azt teljesítik s nem szégyellik a kérést. Szeretik az ajándékokat, de sem az adás, sem az elfogadás nem kötelezi őket semmire. Ez a vendégbarátság egyszerűen a jóakarat kérdése.” E korok jellemzője, hogy a vendégforgalom növekedésével az utasok száma is növekedett, így szállások, vendéglők épültek közösségek, magánosok pénzéből. Az utazások okai: üzleti érdek, kereskedés, ünnepi játékok, sportesemények, társadalmi és politikai élet, valamint a háborúk voltak. A római korban a vendégfogadás helyiségeinek elnevezésére két szót is használtak. A MANSIO az éjszakai szállást jelölte, a HOSPITIUM a már említett jelentésén kívül a megvendégelés és a vendégfogadóhely fogalmakat is kifejezte. A római korból fennmaradt magyarországi emlékek között az Aquincum-i romkertben ma is láthatóak egy régi vendégfogadó falmaradványai. A Római Birodalom széthullása után a középkorra más téren is jellemző hanyatlás szakasza következett a szállásadás és vendéglátás területén. E kor általános jellemzője a vallási és világi jelleg. A vendégfogadás helyiségei az egyházi kolostorok és a kialakuló városok falain belül jönnek létre. Az egyház az arra rászorulóknak a kolostorokban biztosít kezdetben szállást, később étkezést is. Fizetséget csak a jómódúaktól fogad el ajándék vagy alapítvány formájában. Az iparszerüen folyó szállásadás városokban, kereskedelmi útvonalak mellett kezd kialakulni. Rosszhírű fogadók jönnek létre néhány szobával. Étkezést és szállást szolgáltatnak, valamint lóváltást biztosítanak fizetség fejében, megélhetésük, gazdagodásuk reményében. Számuk csekély, hiszen a középkor jellemzője a röghöz, helyhez kötöttség, szabad mozgása csak a főuraknak, kereskedőknek és a városok szabad polgárainak van. A korra a háborúk, hadjáratok, zarándoklások és kereskedés a jellemző. A középkori Magyarország szállásadásáról csak kevés írásos emlék maradt fenn. A meglévőkről azonban tegyünk említést:

> >

1279. Fülöp fimumi püspök által hitelesített bizonyságlevél 1363. adásvételi szerződés „Silhertheuton et Caupo” Magyar Nemzeti Múzeum középkori gyűjtemény

DL 5186 jel >

1394. Budai adásvételi szerződés, tanúként „Petko Caupo” (Petko kocsmáros) Magyar Nemzeti Múzeum középkori gyűjtemény DL 7931 jel

> Az 1279-es okirat Kopasz Péter kisdunamenti fogadóját említi meg Esztergomban, mint a püspökség területe mellett találhatót, „Usque ad donum d(i)cti calvi albergatoris”. Ez az első magyarországi szálláshely, melynek létezéséről tudunk.

A szállásadás írásos nyomai azonban az egyházi okiratokban megtalálhatóak. Ez alapján lehet elképzelésünk arról, hogy a monostorokban milyen volt a vendégek ellátása. Hazánkban a pannonhalmi monostor (1005-ben alapította Szent István) volt ennek ismert helye. A rendek Statutum-aiban írásba foglalt szokások a Farfai szokások (lejegyezve 1000. körül) néven ismertek. E leírások alapján tudjuk, hogy milyen volt a kolostorokban a vendégek fogadása és ellátása. Az úri vendégek egy külön épületrészben voltak elszállásolva, külön a férfiak és külön a nők, amelyet palotának neveztek. A férfiak és nők, legyenek azok házastársak vagy gyermekek és szülők, csak az ebédlőben találkozhattak. Az érkező vendégeket a PORTÁS testvér és segédei fogadták, felkísérték őket szobáikba és kiszolgálták őket tartózkodásuk alatt. Pannonhalmán kiszolgálok (ancillák) is voltak, külön a férfiaknak és külön a nőknek, feltételezhetően saját nemükből. A cselédeket, inasokat, zarándokokat és szegényeket az istálló emeletén szállásolták el. A szegények és zarándokok gondját az alamizsnás testvér látta cl. Három napig maradhattak és távozáskor pénzadományt is kaptak. A betegeket felépülésükig látták el. A XI-XIII századból alig van írásos emlék. A különböző vendéglátó tevékenységekhez a földbirtok biztosította a jogot. A XIV-XVIII században „vállalkozók” vették bérbe a jogot, amely alapján - mint foglalkozás, melyből élnek folytatták a szállásadás és ellátás, vendéglátás mesterségét. A szolgáltatás, melyet nyújtottak, minden valószínűség szerint elmaradt a monostorokban lévők színvonalától.

A szállásadás iparszerű kialakulását a közélet kifejlődése, a városok gazdasági és politikai megerősödése, a kereskedelem fejlődése, az utazások számának növekedése segítették elő. A vendéglátás különböző formái önálló hivatássá, megélhetési forrássá váltak. Különböző ilyen jellegű céhek alakultak ki. A haladás mérföldkövének tekinthető az italmérési jog elszakadása a földbirtoktól. Jellegzetes volt, hogy az utasokat a városokban arra kijelölt polgárok voltak kötelesek ellátni, fizetség fejében. Az utazóknak a városba élelmiszert nem volt szabad bevinniük. Az ez ellen vétőket a városi elöljárók megbüntették. Az Európában dúló hosszú háborúk nem segítették a szállásadás fejlődését, hiszen a kor vállalkozói nem mertek befektetni fogadók kialakításába. A meglévő fogadókat a postakocsi menetrendek ajánlották az utazók figyelmébe. A XVII. század közepétől az üdülő- és fürdőhelyeken indult meg fellendülés.

A XVII. század közepétől a XVIII. század elejéig uralkodó Napkirály, XIV. Lajos (1643-1715) idején káprázatos vendéglátás folyt a Párizs környéki kastélyokban, melyeket a latin hospes (vendég) szóból képezve hőtel-nek neveztek. A kastélyokban, a vendégek ellátásáért felelős személyeket maitre d'hótcl-nek (udvarmester) nevezték. Az egyik önállósult udvarmester nyitott egy olyan fogadót, mely pompájával, szolgáltatásainak színvonalával és kényelmével vetekedett a nemesi kastélyokéval és ezt hőtel-nek nevezte el. Később más, nívósabb fogadók is átvették ezt az elnevezést, és így terjedt el a hotel megnevezés. Az újkor Magyarországon is fellendülést hozott a szállásadás területén. A török hódoltság fogadóviszonyairól a híres török utazó, Evlia Cselebi számol be, aki 1660 és 1666 között járta be az országot és Erdélyt. Az általa felkeresett városoknál minden esetben megemlíti, hogy a városban hány fogadó működik és melyek a jellegzetes ételek. A Budáról szóló részben írja le, hogy a Várban öt fogadó van a kereskedők részére, a mai Tabánban pedig három. Pesten is talált két fogadót, de mint írja ezekre nincs szükség, mert a vendégeket a polgárok házaikban látják vendégül.

Buda felszabadítása a török megszállás alól, a török hódoltság megszűnése a felszabaduló polgárság vállalkozó kedvének élénkülését hozta magával, a fogadósipar ugrásszerű fejlődésnek indidt. Szinte minden városunkban kialakítottak, építettek fogadókat, amelyekben mindig megfelelő számban volt vendég. A XVIII. század végén

Budán és Pesten már több mint huszonöt fogadó volt. Néhánynak a neve fennmaradt a magyarországi állapotokról író utazók írásaiban. A teljesség igénye nélkül említsünk meg néhányat ezek közül az építés idejével együtt: Fehér Hajó 1696, Fehér Ökör 1696, Két Oroszlán 1700, Fehér Bárány 1701, Fehér Kereszt 1730, Fehér Ló 1752, Vörös Sün 1760, Három Választó 1770, Arany Sas 1780, Fortuna 1784, Arany Korona 1788, Arany Perec 1790, Arany Griff 1800, Arany Kéz 1800, Császárfürdö 1800. A XIX. század elejének fogadóiról és azok minőségéről Schams Ferenc számol be két részben megjelent írásában, 1821 -ben és 1822-ben.

A fogadókra ekkor a kis féröhelyszám volt a jellemző, hiszen csak cgy-két, ritkán tíz feletti szobával rendelkeznek. Kivétel nélkül megtalálható az italkiadást szolgáló csapszék, étkezőhelyiség és a lovak befogadására alkalmas istálló is a szobák mellett. Mindig megemlítik, hogy a fogadónak hány szobája és hány ló elhelyezésére alkalmas istállója van. A nagyobb pesti és budai fogadók a postakocsi állomások közelében jöttek létre, elnevezésüket úgy választották meg, hogy nevük cégéren könnyen ábrázolható legyen. A modern szállodaipar létrejötte

A modern szállodaipar kialakulása a nagy ipari forradalom vívmányainak bevezetésével veszi kezdetét. A XIX. század a közlekedés fejlődésének évszázada. A gőzgépet már nem csak az iparban, hanem a közlekedési eszközök terén is felhasználják. Megalkotják a gözmozdonyt és a gőzhajót. E találmányok segítik elő a tömeges idegenforgalom megindulását. A megnövekedett igényeknek a meglévő fogadók szűk féröhelyállományuk miatt nem tudnak megfelelni. A nagyvárosokban, fürdő- és üdülőhelyeken a kor követelményeinek megfelelő, sok vendéget is befogadni képes szállodák nőnek ki a földből. A technikai haladás eredményeit felhasználó, korszerű épületekkel, berendezési és kényelmi tárgyakkal felszerelt szállodákkal a kis fogadók nem tudták felvenni a versenyt és vagy bezárták kapuikat, vagy a meglévő épületrészeket felhasználva korszerűsítették, vagy átépítették őket.

A XX. század technikai találmányai is hamar bevezetésre kerültek a szállodákban. Már nem luxusként alkalmazzák a központi fűtést, az elektromos áramot, a személyfelvonókat, a telefonközpontot. Az új szállodák építésébe - felismerve az idegenforgalomban lévő óriási lehetőséget - a nagytőke is bekapcsolódik. Megjelentek a családi vállalkozások mellett a különböző más tulajdonformájú (részvénytársaság) szállodák is. Az Egyesült Államokban több száz szobás szállodaépületeket is építenek már, új szállodatípusok alakulnak ki az utazók igényeinek megfelelően, mint például a motel. Megalakulnak az első amerikai szállodatársaságok, amelyek egységes szervezeti, működtetési és szolgáltatási követelményrendszert (Standard) alakítanak annak érdekében, hogy a vendégek minden tagszállodában megtalálhassák a megszokott kényelmet és szolgáltatási színvonalat. A XIX. század végi nagy építkezések tovább folytatódnak.

Ekkor jönnek létre az ismert fogadóországok minden igényt kielégítő szállodái híres üdülő- és sporttcrülctekcn. Ma is jól csengő márkanevek jelennek meg az épületek homlokzatán:

> > > >

Ritz, Belvedere, Cári tón, Imperial.

E szállodák nagy része ma is működik úgy, hogy a meglévő épületeket folyamatosan újítják fel, építik át a mai elvárásoknak megfelelően.

A magyar szállodaipar kialakulása a XIX. és XX. században A XIX. század eleje a magyar szállodai életben is a növekedés ideje volt. Pesten és Budán egymás után nyitottak szállodák: többek között 1822-ben a Postakört, a Fehér Ló, a Zöldfa; 1826-ban a Tigris; 1834-ben a Mátyás Király; 1835-ben a Nádor; 1839-ben az Angol Királynő; 1846-ban az István Főherceg. Az 1848-49es szabadságharc leverése után csak nagyon rövid ideig tartó csend következett be. A hatvanas évektől kezdve új lendületet vettek a fejlesztések. Sorra épülnek ismét a kisebb-nagyobb szállodák, fogadók. A város a kiegyezés, a koronázás eseményeire készül, éli át. Megépül a Pannónia 1868-ban, mely a magyar felső körök közkedvelt helyévé válik. A híres Duna-parti szállodasor első tagjaként felépül, az 1868-ban megalakult Első Magyar Szállodaépítő Rt. kivitelezésében, a Hungária 1871-ben. A Margitszigeti Nagyszálló 1873-ban nyitja meg kapuit a vendégek előtt.

Azonban nem csak Pest és Buda szállodásipara fejlődik ilyen mértékben. A vasúthálózat kiépítésnek köszönhetően Magyarországon is megindult az utazás. Ennek következtében a nagyobb vidéki városokban, fürdőhelyeken is egymás után nyílnak meg a szállodák. A következőkben nézzük át hazánk jelentősebb városainak fejlődését a reformkortól a II. világháborúig, utazzunk körbe az országban térben és időben! Vác a reformkorban már több szálláshellyel rendelkezett, melyek közül a Korona szálló, a Fehér Hajó és a Fehér Ló voltak a nevezetesebbek, a korábbi fogadók emlékét a város utcái őrzik. A káptalan tulajdonában lévő Curia nevű vendégfogadó, a Rádi utcai Arany csillag, az Arany szarvas és az Arany hordó fogadó áll még az utazók rendelkezésére. Ezek közül a szállodák közül már csak kettőt említenek az 1940-es évek elején, a Curiát és az újabb építésű Elité szállodát.

Balassagyarmat a reformkor elején már két vendégfogadóval rendelkezett, mely szám nem, csak a minőség változott meg, hiszen az 1940-es évek elején üzemelő két szálloda, a Casino és a Nemzeti emeletes épületben került kialakításra a századforduló környékén. SzécsényVtcn két kisebb fogadó található Bada R-né fogadója 4 szobával és Bárdos J. fogadója 2 szobával. Salgótarján jelentős iparral rendelkező városában is épültek szállodák a 19. század végén és a 20. század elején. A kereskedőket, vásárokra érkezőket a Badacsony szálloda 10 szobája, a Bristol szálloda 7 szobája és a Nemzeti szálloda 10 szobája várja. Pásztón és Pétervásárán is egy-egy szálloda található, a Korona szálloda 4 szobával és a Fehér Kakas vendéglő és szálloda 2 szobával. Gyöngyös városának az 1840-es évek végén „van három rendes vendégfogadója a Vaskorona, a Három Rózsa és az Oroszlány”.

A 19. század végén épül fel az első szálloda az 57 szobás Hungária, majd ezt követi a Szigeti szálloda, melyek a második világháború idején is fogadnak vendégeket. Galyatetőn 1939-ig nincs jelentősebb szálláshely, ekkor adják át a Galyatetői Üdülőszállót, mely az állami alkalmazottak nyugdíjalapjából épült, de úgy, hogy azt a nagyközönség is használhatja. A turistaszobáktól kezdve a luxusigényeket is kielégítik. 258 vendég és 110 főnyi személyzet elhelyezésére 104 szállószoba és 44 személyzeti szoba szolgál. Kékes-tetőn a két világháború közötti időszak első magaslati szálló építkezése Magyarországon a Kékes­ szálló építése volt. A tulajdonos és építő részvénytársaság az első épületet 1931-ben építette, az eredeti elképzelések szerint inkább turistavendégek részére. A szobák kisméretűek voltak, két személy részére meglehetősen szűknek bizonyultak, és külön fürdőszobás szoba pedig kevés volt az épületben. Emiatt az épület huzamosabb üdülés céljára nem volt kényelmes, a társasági helyiségek pedig, foként a hétvégeken a föidényben, kellemetlenül zsúfoltak voltak. Az üdülő turistaszállónak indult, mégis luxusárakat kellett benne fizetni. Az üzleti siker lehetővé tette, hogy a szállót hamarosan 50 szobával bővítsék. Az új lakószámy a régi épület lépcsöházához összekötő folyosóval csatlakozott. A szobák az új épületrészben már nagyobbra lettek tervezve, előtérrel, külön fürdőszobával és teraszokkal. Az új épület a

természetbe való jó beilleszkedésével kiemeli az első épületet. A bővítés után a szálloda 150 szobával és 303 ággyal rendelkezett. Eger városa, ahol a városfalon kívül, a Hatvani kapu előtt van a Fekete Sas fogadó, a megyei börtönnel szomszédos az Oroszlán fogadó, a Hatvani kapuban a Magyar Korona, a Makiári kapuban a Szarvas fogadó kínál elszállásolási lehetőséget.

A Millennium idején Meszmer Károly 18 szobás Kaszinó szállodáját emelik ki a városban. Az 1941-ben megjelent Szállodai névjegyzékben a Diák és Turista szálloda 5 szobával és 90 ággyal; a Korona gyógyszálló 47 szobával és 80 ággyal, míg a Széchenyi szálloda 10 szobával és 15 ággyal szerepel. Miskolc a reformkorban fontos szerepet játszott, élénk kereskedelmi élete miatt már a XIX. század elején fogadók épültek a városban. Ekkor a piachoz való közelség volt az elhelyezkedés mérője, a fogadók a gyorskocsijárat megállóinál, a történeti főútvonalak mellett helyezkedtek többnyire el. A Piac utca volt az, melyben a jelentősebbek megtalálhatóak voltak, így a Három Rózsa fogadó, ahol Petőfi is megszállt és Kossuth is innen integetett az üdvözlésére megjelent miskolciaknak. Az utca legnagyobb háza a Fekete sas fogadó, és itt volt a Korona vendégfogadó épülete is. A város legrégebbi szállója a Zöldfa, és Tapolcán is volt már ekkor vendégfogadó istállóval.

1859-ben nyílt meg Fejér József szállodája a Szálloda Pest Városához, melyet 1910-ben Böczögö vesz át és nevezi át Budapest szállodára. 12 vendégszobával üzemel, az árak „napi 2 koronától felfelé”. 1929-ben már Abbázia szállodának hívják, folyamatos fejlesztések nyomán 1943-ban Miskolc legelőkelőbb épületei közé tartozik és 50 szobája van. A miskolci Royal szálló a századfordulón már létezik, a két világháború között folyamatosan üzemel.

A Széchenyi vendégfogadó és szálloda a Turul kávéház helyén épült fel a 20. század első harmadában, a földszinten 4 szoba, az emeleten további szobák vannak berendezve. A Csillag vagy Fehér Csillag vendégfogadó épületét 1847-1873 között a csizmadiacégtől bérli Szombati József és felesége, melyben vendégfogadó, étterem és kávéház található. 1874 és 1877 között Zrotál József bérli, ekkor már táncterem, kávéház, kocsmarész, lakó- és vendégszobák 12 fő elhelyezésére, valamint konyha, pincék, istállók, faszín, kettős kuglizó is ki van alakítva. 1874-ben értékesítik a fogadót. A Három Rózsa uradalmi vendégfogadó 2 szobával, Miskolc legtöbbször nevet változtató fogadója. 1851ben itt lakik Albrecht főherceg, akkor átmenetileg a Grand nevet kapja. 1878-ban átépítik, novemberi nyitásakor a Grand Hotel Stögermayer nevet viseli és 40 vendégszobája van. Híres vendégeket fogad: az 1881. szeptember 9-16. közötti un. „királylátogatás” alkalmával itt lakik Ferenc József, 1888 májusában Rudolf trónörökös, majd még ugyanebben az évben Edward walesi herceg is. 1898-tól Seper István a bérlő, felveszi Böczögö Józsefet, aki alatt aranykorát éli a ház közel egy évtizedig. 1907-től indul meg a hanyatlás korszaka. 1907-ben Böczögö átkerül a Koronába, három évvel később 52 szobásként hirdetik, ahol táncterem van, és a szobaárak 2 korona 40 fillértől indulnak. 1914-ben a Kispipa, a Pannónia mellett a Grandot is bezárják. Az épület egy részében 1945-ig az Avas Kávéház üzemel. Curia regalis vagy Pannónia szálló: a 20. század elején Auslánder Artúr építi az 50 szobás modem, emeletes szállodát, mely 1948-ig, mint szálloda üzemel.

A 40 szobás új Korona szálló és étterem a korábbi Korona helyén 1894-ben Adler Károly tervei alapján épült fel, és 1907-től Böczögö József bérli, aki itt is csodát müvei. Azt beszélik Miskolcon, hogy „Böczögö olyan fényes ünnepi lakomát tudott rendezni a Koronán, mint Budapesten a dunaparti nagy szállodákban” A szállodát 1934-38 között felújítják, bővítik, majd ezt követően a Janits-testvérek bérlik a felszabadulásig. Miskolcon 1941-ben a 46 szobás Abbázia szálloda, a 80 szobás Korona szálloda, a Miskolci Bükk Egylet Turista szállodája 4 szobával és 50 ággyal, a 40 szobás Pannónia szálloda és a Royal szálloda 22 szobával került be a szállodai névjegyzékbe.

Az ország kisebb-nagyobb városainak közelében, így Miskolc mellett is több kirándulásra, pihenésre alkalmas kisebb üdülő-település található, úgymint Görömböly-Tapolca és Lillafiired-Hámor, ahol már a 19. század végén találhatók különböző szálláshelyek.

Görömböly-Tapolcán az Anna szálló és a Margit szálló már 1910-ben várta a pihenni vágyó miskolciakat. Az 1940-es évekig felépül a 28 szobás Pannónia szálloda, a 18 szobás Dénes szálloda és a 20 szobás Hungária szálloda is. Lillafüred egy részén 1892-ben Bethlen András miniszter kezdeményezésére alakítottak ki nyaralótelepet, ahol 1910-ben már kétemeletes vendéglő 24 szobával és 14 nyaralóépület volt található. A terület fekvése, csodálatos környezete adta azt az idegenforgalmi célt, hogy itt kell megteremteni a magyarországi „Semmeringet”. Ennek eredményeként épült fel a 140 szobás lillafüredi Palota szálló 1927 és 1930 között. A Mátyás-korabeli olasz reneszánsz stílusban épült szállodában 136 vendégszoba, éttermek, ízlésesen berendezett közösségi helyiségek lettek kialakítva. 1929. január közepén a helyi lapok közük: „felépült a Bükk legszebb pontján a Palota szálló, a magyar építőművészet legremekebb alkotása.” (De csak 1930. júniusában nyílt meg.) A harmadik és negyedik emeleten a turistaszobákban 120 személy elhelyezése volt lehetséges 1930-1940 között. Az első emeleten lévő szobák luxus berendezésükkel, ízléses műbútorokkal kastéllyá varázsolták a Palota szállót, valódi borovi fenyőből készült, hófehér lakkozású üvegezett hűtőszekrények is voltak a szobákban. Elsőkén itt volt étjég készítő gép is.

Szolnok esetében a reformkorban még csak szegényes fogadókat említenek. A Millennium évében már meg van Fábik Lajos 17 szobás, három éttermes Vigadó-szállodája, „a szálloda villanyai van világítva, világításért a szállodás semmit sem számít.” A második világháború idején már több, kis kapacitású szálloda üzemel Szolnokon, a 12 szobás Korona szálloda, az 5 szobás Kossuth fogadó, és a Tisza szálló és gyógyfürdő 30 szobával. Hajdúszoboszló, melynek területén a 20. században már hasznosítják a gyógyvizet, szállodákkal, gyógyházzal is rendelkezik. 45 szobában fogad gyógyvendégeket a Gambrinus szálloda, de még csak a nyári szezonban van nyitva, a Rádli üdülő 9 szobában, működik az IPOK gyógyháza, és 1940-ben újonnan épülő modem szállodát hirdetnek bérlésre.

Debrecen, a cívis város, az oktatás, kereskedelem központja a reformkorban nem rendelkezett sok fogadóval, hiszen mindössze hármat említenek a különböző források, az egyik a Fehér Ló, mely a Piac utcában 1688 óta üzemel, a másik a Bika fogadó, míg a harmadik nevét homály fedi. A város legismertebb szállodája az Arany Bika szálloda, melynek története évszázadokon átívelő. 184849-ben már áll a Bika fogadó, melyet 1848-ban egy határozat István Nádor Fogadó-n. nevez át, de a közvélemény nem fogadta el az ősi név helyett. A Bach-korszak alatt feljelentés alapján ismét Nádorfogadóra kell átnevezni, vendégei főként magyarok. 1857-ben Fehér Hermann bérli 1902-ig, felújításokat akar, de tervét nem támogatja a város vezetése. A szálloda jól megy. 15 szobája mindig tele van vendégekkel így a „szobáról egy-két héttel korábban kellett írásos rendelés útján gondoskodni”. 1870-ben határozat születik a Bika szálló átépítéséről. Steindl Imre tervei alapján építik az új szállodát, átadása 1882-ben történik, és ez az épület 1913ig állott fenn. Villanyvilágítás is lesz, Németh András az új vezető. 1909 nyarán tervezik az egyemeletes épület helyett egy háromemeletes felépítését a Steindl féle épületre ráépítéssel, de mégsem ez lett. Részvénytársaságot alakítanak az építkezésre 1913-ban, 1964. december 31-ig tartó léttel! Hajós Alfréd és Villányi János tervezték az új épületet, és 1915. szeptember 4-én nyitott az új ház. 1944 tavaszáig rendes üzemmenet, ekkor március 19-én német parancsnokság 2 hétig, nyáron egy részébe katonaotthont rendeznek be, a június 2-ai bombatámadásban találat éri az épületet, amit a személyzet rendbe hoz. November 15-ével kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. 1944 decemberében az Aranybika egy hónapig látta vendégül a kormány számos tagját, a nehéz időkhöz mérten kényelmes körülmények között. 1945. április 15-étöl kezdve ismét a nagyközönség rendelkezésére állt.

Az 1941-ben megjelent Szálloda névjegyzékben az Aranybika Nagyszálloda hirdetésében olvasható, hogy a szálloda 155 szobás, és autógarázs is van a gépkocsival érkezők számára. Debrecen másik szállodájának, az Angol Királynő szálloda berendezéseinek kiárusítása 1942-ben zajlik.

Nyíregyháza az 1800-as évek közepén nagy kereskedelmi forgalmat bonyolított le, de mégis csak szegényes fogadójáról, a Korona fogadóról lehetett hallani.

A város fejlődése, a közeli Sóstó gyógyvize azonban szállodák építését hozták magukkal, és már a Kiegyezést követő évtizedek, valamint a Millennium ünnepsége igaz, hogy szerény építkezésre ösztökélte a vállalkozásokat. Megépült a 28 szobás Bristol szálloda, a 21 szobás Szabolcs szálloda és a Sós-tó szálloda is.

Kecskeméten, a főterén volt az Arany Sas fogadó. A Millennium évében Beretvás Pál „Beretvás” szállodája került be a kiadványokba, „mely összesen 30 lakószobával bír, ezek ára 1 frttól feljebb.” E mellett még üzemel a 10 szobás Erzsébet szálloda is. Kiskunfélegyháza főterén áll a klasszicista stílusú Hattyú-ház fogadó és mészárszék, melyet 1822-1830 között Petőfi apja bérel. Sokáig nem változik a szállodák száma a városban, majd a 20. század első felében lehet két szálláshelyet találni a városban, a Fürdő-szállodát 13 szobával és 16 ággyal, és a Korona szállodát 16 szobával és 19 ággyal.

Szegeden, a „hírős” városban, már a reformkor kezdetétől sok vendégfogadóban lehetett szállást találni, a Mars mezeje néven ismert katonai gyakorlótéren, mely az országos vásárok színhelye volt, több beszálló fogadó várja szerény vendégszobákkal, de nagy befogadóképességű szekérállásokkal és istállókkal az idegen kereskedőket. A tanácsháza mögött van a város vendégfogadója, a négy szobával és 50 lóra méretezett istállóval rendelkező Fekete sas, még két fogadót talál itt egymás mellett az utas, az Arany páva és a Hét választófejedelem fogadókat. A Millennium évében a Fekete-sas szerepel a szállodai jegyzékben a következő szöveggel: Gruber Gusztáv „Fekete-sas” szállodája, mely a földszinten 36 szobával bír. Van étterme és kávéháza, melyben zene működik, nyáron át állandó orfeumé, a kert egyike a legszebbeknek Szegeden.” Az „egyemeletes és kétemeletes Tisza szálló épülef’-re 1886. január 27-én adták ki a lakhatási engedélyt. Szobájáról írják: „mattdiófabútor, majolika kályha, fekete márványmosdó, légszcsz csillár” a berendezése. Az épületet 1903-ban bővítették.

Szeged talán leghíresebb szállodája a Kass-vigadó 1898-ban épült fel, Steinhardt Antal tervei alapján Kass János - aki a Fekete Sas, majd az 1886-ban felépült Tisza szálloda első bérlője - telkén. 1903-ban, 1911 -ben és 1914-ben átalakítások történtek, melyek során üvegtető, pince, majd a szálloda halijának ki- illetve átalakítása történt. 1916-ban nyitott újra a szálloda az átalakítások után. 1933-ban három hónapra bezárt a szálloda a gazdasági nehézségek miatt és 1934 május 16-án nyitották meg újra és ekkor vette fel a Hungária nevet. Az 1940-es évek elején Szegeden vendégeket fogad a Hungária szálloda 35 szobában, a Royal szálloda 70 szobában, a Sárkány szálloda 11 szobában, és a Tisza szálloda 70 szobában. Ez a kínálat bővült 1941. júniusában egy 100 személyes Turista- és diákszállóval, mely „rendkívül nagymértékben mozdítják elő a belső vándorforgalmat.”

Makó városa fontos kereskedelmi szerepet töltött be a reformkorban, ekkor a Piactéren öt vendégfogadó van, melyből négy az uraságé. A 19. század közepén épül fel a város szállodája, a Korona szálló, melynek épülete a század végére annyira leromlik, hogy költségesebb lenne felújítani, mint egy újat építeni. 1903-ban kezdenek hozzá a Korona szálló teljes átépítéséhez Csorba József kőművesmester tervei alapján és Dessewffy Sándor püspök által támogatva. 1905-rc épült fel a főtérié nyíló étterem, a polgári sörcsarnok, fölötte a nagy táncteremmel. 1929-ben bővítette az új tulajdonos - a Makói Népbank - a szállodát, ekkor kapott gőzfűtést, a szobákban hideg-melegvíz ellátást és csempézett fürdőszobákat és újabb szobákat. A szobák száma ekkor elérte a harminchatot.

Szentes városának központi részén csak egy fogadó, a Zöldkoszorú vendégfogadó és kocsma állt a városba érkezők rendelkezésére, és a 19. század végén felmerült az igény egy új, a kor követelményeinek megfelelő szállodára. 1896-ban pályázatot írtak ki az új szállodára, melyre 15 pályamű érkezett be, melyek közül Komor Marcell terve kapta az első díjat, majd a megbízást a szálloda kivitelezésére. 1897 májusában kezdték meg a Zöldkoszorú bontását, és július 24-én indult meg az alap kiásásával az építkezés. 1898 nyarán jelentette be Lakatos Imre polgármester, hogy az új szálloda a Petőfi szálloda nevet kapja. A szálloda 1900-ban került átadásra. Az épület földszintjén kávéház, sörcsarnok, étterem és kocsma, az emeleten 33 vendégszoba volt. A szálloda épületében kialakításra került egy színházterem is. Az 1930-as évek végén újították fel az épületet. A Petőfi szálloda mellett a város másik szállodája a 9 szobás Mátyás szálloda volt a második világháború idején. Szarvas szegényes fogadója a reformkort követően eltűnt és helyére lépett az Árpád szálló, melyet 18951896 között szecessziós stílusban, a Millenniumi ünnepségek alkalmából építettek. A patinás Árpád Szálló Békés megye egyik legszebb szállóépülete. A szálló nevét a honfoglaló magyarság vezéréről, Árpádról kapta. A szálló díszes épületét a cifra oromzat, csodálatos szépségű erkélyek, és az épület sarkán lévő kisméretű torony teszi különlegessé. A szállóban kialakítottak egy impozáns méretű tágas dísztermet, melyet gazdag stukkódíszek és velencei tükrök ékesítenek. Az Árpád szálló mellett az 1940-es évek elején a Vadászkürt szálloda fogadott még vendégeket. Hódmezővásárhely vendégfogadóját már a reformkorban említik, melynek nagytermében színpad került kialakításra. A századfordulóra a szállodák száma négyre emelkedett, melyekben szállást kaphattak a városba érkező utazók, kereskedők. A Fekete Sas szálloda és étterem már 1789-ben üzemelt, egyetlen vendégszobájában egy fenyőfa nyoszolya volt a berendezés mindössze. 1810-ben építették át, emeletráépítéssel egy bálterem és négy vendégszoba került kialakításra. Az épületet 1829-ben tűzvész pusztította el, ekkor építették újjá. Az épület földszintjén étterem, kávézó, borozó, vendégszoba és konyhai helyiségek, az emeleten díszterem és 15 vendégszoba került kialakításra. 1866-ban Schachner Ernő bérelte a fogadót, aki korábban a pesti Magyar Király Szálloda társtulajdonosa lett. 1893-tól készülnek az újabb felújítása. Az 1890-ben épített népkerti Kioszk sok vendéget elvitt és a Sas forgalma csökkent. Pályázatot írt ki a város a Fekete Sas felújítására, melyre tizenhét pályázat érkezett 1899. december 15-ig, de végül egy újabb pályázatra beérkezett terv Pártos Gyula terve - valósult meg. 1904-ben kezdték meg a munkálatokat, a régi épület bontásával, és 1905 októberében készült el a neobarokk stílusú épület, étteremmel, üzletekkel, egy díszteremmel, melynél csak a debreceni Arany Bika nagyterme volt nagyobb, és 22 vendégszobával. Sok bérlő után 1919. november 1-én Friedmann Ignác lett a Fekete Sas bérlője egészen 1937. május 31-ig. 1945-ig a Nemes Nagy testvérek üzemeltették a Fekete Sast.

A másik patinás szálláshely a Szarvas vendégfogadó az 1814-es átépítést követően öt kisebb vendégszobával rendelkezett. 1873. évi regálémegváltás után a város tulajdonába került az épület. 1903-ban a régi épület lebontását követően új egyemeletes épületet emeltek, melyben az emeleti 11 vendégszobán kívül étterem, sörcsamok, kávéház és játéktermek volt található. A Nemzeti szálloda és vendéglő. 1892-ben határozta el a Gazdasági Egyesület, hogy felújítja székházát, emeletráépítéssel. 1896-banVígh Pál tervei alapján ez meg is történt. 1898-ban nyílt meg az épület, első bérlője Németh Kálmán lett. 1906-ban Halász Istvánné vette bérbe. 191 l-ben Frank Menyhért újonnan berendezve nyitotta meg a Nemzetit, majd átruházta a jogot főpincérére Pápai Lajosra, akitől 1923-ban Olasz Ernő vette át az épületet. 1929-től zárás és nyitás követte egymást, gyakori bérlőváltással.

A Központi szálloda 1893-ban épült fel, 12 vendégszobával. Az eklektikus stílusú épület étteremmel, kávéházzal, díszteremmel rendelkezett. Kun Miksa vette bérletbe harminc évre, majd ennek lejárta után is ö maradt a bérlő. A Tisza szálloda és vendéglő eredeti épülete 1903-ban nyílt meg, tulajdonosa Kiss Lajos 1905-ben a keleti része fölé egy emeletet húzatott. A szálloda a második világháború végéig üzemelt.

Az Erzsébet szálloda 1913-ban épült fel a Haltéren. Kmetykó Lajos építette egy 1900-ban megvásárolt földszintes vendéglő helyén. Nevét a tulajdonos édesanyja után kapta. Emeletes épületében vendégszobák és étterem üzemelt. „Az emeleten két kétágyas és több egyágyas szoba volt szekrénnyel, asztallal, két székkel és mosdóval berendezve. A szállodai szobákat elsősorban kereskedelmi utazók, szezonban pedig a nyári színkör színészei vették igénybe.”

Az 1940-es évek kezdetén Hódmezővásárhelyen a Fekete Sas szálloda, a Nemzeti szálloda, a Tisza szálloda és a Vacsi Károly szálloda (Kakasszél-fürdö) szerepelt a szállodai névjegyzékben. Békéscsabán, mely a reformkorban csak egy nagy vendégfogadóval rendelkezett, a Városházával szemben épült fel a polgári hangulatú, elegáns Fiume Szálloda neoklasszicista stílusban 1867-1868-ban, Sztraka Ernő tervei alapján. Nevét a Nagyvárad-Fiume vasútvonalról kapta. A második világháború időszakában a Csaba Szálló nevet is viselte. Épületében 36 vendégszoba 45 ággyal állt a vendégek rendelkezésére.

Baja fontos kereskedelmi központ, összekötökapocs az Alföld és Dunántúl között. Ennek megfelelően itt már a reformkorban is hét fogadóról írnak, melyek közül a legismertebbek a Bárány, az Oroszlán és a Fehér Hajó. Az egy emeletes, tizennégy szobás Arany Bárány fogadó, földszintjén kávéházzal, a társas élet és a sűrű üzletkötések egyik fő színtere. A város hét vendégfogadója közül a Fehér hajó, a hétszobás Oroszlán és a Fő téri Arany Bárány a legforgalmasabb.

A Millennium idején már működik „Zwicg Mór Központi szállodája, mely az első emeleten 15 lakószobával bír, étterme és kávéháza van, szép nyári kertje és nyári helyisége van. A vasúti vagy hajóállomástól a vendégeket a szálloda saját kocsija viszi, a szobák ára világítással együtt 1 írt, a szállodás vendégeinek az étlap áraiból 5% engedményt ad. Posta és távíróhivatal a szálló tőszomszédságában.” A második világháború kezdetéig ezt a szállodát 10 szobával bővítik. A város másik ismert szállodája a 65 szobás Nemzeti Szálló, melynek nagytermében 1928-ban Bartók Béla adott hangversenyt. Pécsett a reformkorban több fogadóról tudunk, ezek az Arany Nap 10 szobával; a Brisich-féle beszálló­ korcsma 12 vendégszobával. Mindjárt a postakocsi-állomás mellett áll a Magyar Korona szálló (egyemeletes barokk épület), a Szigeti-kapu közelében a városfalon kívül a Csillag fogadó, földszintes beálló, a Fő utcában a Hattyú a legjobb vendégfogadó egészen a Nádor szálló megnyitásáig, ezeken kívül van még a Magyar Király, a Hétválasztó és az Aranyhajó fogadók és „több alább való Vendég-fogadók”.

Nézzük meg Pécs híres szállodájának, a Nádor szállónak a történetét: 1846. szeptember 29-ére tervezett átadás helyett csak október végén nyitotta meg kapuit Vendégfogadó a Nádorhoz (Gasthofzunt Reichspalatin). Schönherr Eduárd építtette a kétemeletes szállodát, 30 díszesen bútorozott szobával, melyben kávéház és étterem is kialakításra került. 1902-ben lebontják a régi házat az akkori tulajdonosok Perczel Béla és neje, ekkor ér véget a Nádor első korszaka. Még ebben az évben újjáépítik a szállodát Schlauch Imre építész tervei alapján. Budapesti tanulmányút során a Pannónia szálloda (118 szoba, három étterem, melyben már 1892-ben villamos lift szállította a vendégeket az emeletekre, villanyvilágítás és központi fűtés is volt) lett a „múzsa”. 1902. októberében nyitott az új Nádor, kétemeletes szecessziós épülete a tér ékessége lett. 57 szoba, melyből emeletenként 7-7 nézett a térre. A kávéház mellett söröző és a Téli Kert várja az étkezni kívánó vendégeket. 1918-ban Szigethy Ede veszi meg a szállodát, 1923-ban összekapcsolják a Pannónia Szállodával, majd 1934-ben a Pécsi Pannónia Sörfözö Rt. tulajdonába kerül. 1936-ban két évre bezár a Nádor felújítások miatt, 1938-ban modernizálva nyit újra. 1944. november 29-én a szovjet Vörös Hadsereg katonai parancsnoksága költözik a szálloda első emeletére.

A Nádor szálló tcstvérszállodája a Pannónia szálló, melyet 1913-ban kezdtek építeni 70 szobával, és 1915ben adták át. 1921-ben kötötték össze a Nádor szállodával, de a Pannóniát 1924-ben eladták, ezután már nem szállodaként üzemelt.

Az 1930-as évek újabb szállodacsodával lepte meg Pécset. A Hotel Kikelet, a Mecsek tetejére épített gyógyszálló, 1936. december 22-én nyílt meg. Híressé az azonos című film tette, melyet itt forgattak 1937 júliusában. Bérlője Kiss Lajos volt, aki 10 éves bérleti szerződést kötött a szálloda üzemeltetésére.

Pécs környékén gondoltak a turistákra is, a hegyeket járóknak a Tettye turistaház, a Dömörkapui turistaház nyújtott menedéket. Az 1940-es évek elején a 37 szobás Mecsek gyógyszálloda, a 60 szobás Nádor szálloda, Dr. Nendtvichmencdékház 12 szobája, a 60 szobás Pannónia szálloda, a 10 szobás Vadászkürt fogadó került be a szállodai névjegyzékbe. Szekszárd városa annak ellenére, hogy kereskedők látogatták meg gyakran, nem túl sok szálláshelyet tudhatott magáénak a reformkortól kezdve. A város központjában a két legismertebb épület a gyógyszertár és a beszálló vendégfogadó. Az 1940-es években is csak két szállodát említenek, a 6 szobás Kispipa szállodát és a 25 szobás Szekszárd szállodát.

AfoAácsnak, habár fontos helyen fekszik a Duna partján, kevés szálláshelye van, a városban egy igénytelen vendégfogadóról számolnak be 1834-ben, a Vörös Kereszthez címzett nyolc vendégszobás fogadó lehet ez. Száz évvel később a Korona szálló kínál szálláshelyet az ide érkezőknek.

Veszprém két szállodával rendelkezik a reformkorban, melyek a Nagy Piachoz közel cső Korona vendégfogadó egyemeletes klasszicista épülete, és a Kálvária domb aljában álló Nap vendégfogadó, amelynek nagytermének színpadán lépnek fel a vándorszínészek. Az 1910-es évek kirándulási útmutatója a Korona és a Magyar Király szállókat említi a városban, és harminc évvel később a 35 szobás Korona szálloda és a Turistaés Diák szálló 6 szobájával, melyekben 54 ágy van, kerül említésre.

Következzék Magyarország egyik legismertebb városa, Esztergom. Több fogadó várja az ide érkezőket, üzemel a Posta és az Arany Hajó, a Vendég fogadó, a Zöld Fához címzett beszálló korcsma mellett az 1837ben már működő Magyar Király szálló, és a Szerecsenhez címzett fogadó. Ezeken felül fürdöház is áll a vendégek rendelkezésére. Esztergom környéke is alkalmas a természetbe való kirándulásra. A turistákat több menedékház várja. A Vaskapui-menedékház felavatása 1914. június 29-én volt, a menedékházat 1923-ban, 1925-ben majd 1926ban bővítik, illetve komfortosítják. Az 1940-es évekre Esztergomban a Magyar Király szálloda 15 szobával, a Szent István szálloda 12 szobája, és 19 turistaszobája 32 turistaággyal várja a várost felkereső vendégeket.

Komáromban, mely erődítményéről is híres, a Zöld Fa és a Fehér Ló fogadók ismertek az 1840-es évek végén. A Millennium évében Szarka Jenő Magyar király szállodája - mely összesen 20 szobával rendelkezik, és telefon is van a házban, melynek száma 31. - kerül említésre. A városban több szálloda is létezik, ezek a 17 szobás Fehérbárány szálloda, a 21 szobás Duna szálloda, a 3 szobás Kovács Vasúti szálloda, a 34 szobás Központi szálloda és a 26 szobás Tűnd szálloda és étterem. Győr jelentőségét jelzi, hogy már a reformkorban sok szálláshely található a város különböző részein. Az Újvárosban lévő Nádor (vagy Palatínus) szálló, melyen kívül még két beszálló fogadó, az egyemeletes Fehér ló és az ugyancsak egyemeletes, klasszicizáló homlokzatú Arany bárány várja a vendégeket. A Belvárosban a Bécsi utcában a Korona szálló, a László király utcában a Bárány fogad vendégeket (1848. szeptember 8-án feleségével és orvosával együtt itt szállt meg úton Döblingbc Széchenyi István). 1896-ban a működő szállodák közül kettőt emelnek ki, és meglepő, hogy az 1941-es szálloda névjegyzékbe is csak két szálloda van felsorolva, a Fehér Hajó szálloda 22 szobával, 32 ággyal és a Royal szálloda 68 szobával és 84 ággyal. A mai Mosonmagyaróvár két település egyesülésével jött létre, ezek Moson és Magyaróvár. Mosonnak volt több fogadója, melyek említésre kerülnek, a Korona a templom mellett, a Fehérló a magtár mellett és a Városháza. Az 1940-es években még külön sorolják fel szállodáikat, Magyaróváron a 18 szobás Trieszt szálloda, Mosonban a 8 szobás Korona fogadó üzemel.

Székesfehérvár hatalmas hagyományokkal és történelmi emlékekkel rendelkező városa nagy kereskedelmet bonyolított le. A reformkori fogadók közül ismert a Fehér Nyálhoz címzett 11 szobás vendégfogadó, a Fekete Sas fogadó (itt olvasták fel 1848 március 16-án a 12 pontot és a Nemzeti Dalt) és a Fehér Kereszt fogadó. A 19. század közepén a Schneider szálló és a Fekete Sas voltak a legjobbak. A Magyar Király szálló (Pollack Mihály tervezte az 1830-as években) mellett a Belvárosban van további hat fogadó, mint például a Fekete Sas szálló (újabb kori egyemeletes épülete 1820-ban épült), a Pelikán vendégfogadó.

Székesfehérváron az Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették az Árpád gyógy- és tisztasági fürdőt, melyet 1905-ben adtak át a város közönségének. Az 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során egyebek mellett a Várkörútról nyíló Árpád Szállóval bővítették a fürdő épületegyüttesét. Az 1940-es évek elején Székes fehérváron az 50 szobás Árpád gyógyfürdő szálloda, a 20 szobás Fekete Sas szálloda, a Magyar Király szálloda 70 szobával és a Ponty szálloda 3 szobával működött. Tata fürdőjéről ismert település. A Szarka szálló az Esterházy család épületében a XVIII. század végétől virágzik. A Szarka fogadó épületét 1744-ben Fellner Jakab tervezte, erre 1766-1769 között emeletet építettek rá, majd 1891-ben újra átalakítják, az eddigi 7 szoba helyett immár 32 szoba várt vendégeket, ekkor kapja új nevét is: Esterházy Szálló. 1902-1944 között a szálloda bérlője id. Noll Miklós, a szálloda vezetésében fia segíti. 1945-ben a Hangya Fogyasztási Szövetkezet kezelésében volt.

Pápa reformkori szállodája a főutcán található jó hírű Griff szálloda, melynek nagytermében színi előadások is zajlanak. 1940-ig két szállodát építenek, a 17 szobás Hungária szállodát, és a 11 szobás Központi szállodát, melyek ki is elégítik a városba látogatók szállásigényét.

Sopron a középkor óta rendelkezik szálláshelyekkel, melyek közül a legkorábbi a Fehér Ló fogadó, ahol Zrínyi Miklóst vendégelték meg még 1644-ben. A Fehér Rózsában szállt meg I. Ferenc király és felesége, Mária Terézia, 1797-ben. Sopronban említenek egy utcát, ahol megtalálható az (Arany) Szarvas, a (Vörös) Ökör, a (Fehér) Ló és az (Arany) Angyal vendégfogadók. A XIX. században léteznek még a Fehér Bárány, a Fekete Sas, a Zöldfa, a Nádor és a Magyar Király. A városban megbecsült foglalkozás a vendéglős és fogadós, hiszen „a vendéglősök és fogadósok száma 1848-ban 31, és összesen 118 alkalmazottat foglalkoztatnak. Valamennyi jobb hírű vendégfogadó a Várkerület két oldalán van. A legnagyobb a Magyar Király, amely 21 főnyi személyzettel dolgozik, a legkedveltebb viszont a Fehér Rózsa. A Fehér Ló és az Angyal cégérü fogadó a Magyar Király szomszédságában több-kevesebb kényelemmel - mindenesetre hatalmas istállókkal - várja a beszálló vendégeket” A soproni Pannónia Szálló és Étterem 1893-ban épült Hintrager Móric tervei alapján a korábbi Arany Szarvas fogadó helyén, a második világháború alatt megrongálódott.

Sopron városa felismerte a Lövérek által nyújtott lehetőségeket, és egy nyaralóváros gondolata született meg, melynek első idegenforgalmi létesítménye a Lővér szálló lett, ahol „40 szoba, egyágyas (pótágyazható) és kétágyas szobák, a szobák folyóvízzel, az épület fürdőszobákkal ellátott, a tetőteraszon zuhanyozók és napozók, étterem. Tervezés: Soproni Városi Mérnöki Hivatal (Hantó műszaki tanácsos, Bergmann főmérnök, Greilinger oki. építész).”

A negyvenes évek elején Sopronban üzemelt a 18 szobás Fehér Rózsa szálloda, a 40 szobás Gruber szálloda, a 6 szobás Kovács fogadó, a 110 szobás Lővér szálloda, a Palatínus fogadó 6 szobával, a 73 szobás Pannónia szálloda és a Tómalom Strandszálloda 15 szobával. Kőszeg városában több szálloda működött, „az Arany Struccon kívül az ugyancsak föpiaci Fehér Ló és a belvárosi Arany Korona bonyolítja le a legnagyobb vendégforgalmat.” Az Arany Korona Szálló egészen 189293-ig fogadott vendégeket, ekkor lebontották.

Kőszegen 1941-ben az Arany Strucc szálloda 13 szobával, 20+13 pótággyal fogadhatott vendégeket. Szombathelyen a 19. század közepén két vendégfogadó volt, a Fogadó Szombathely városához, és a Zöldfa nevezetű püspöki vendégfogadó.”

Az 1890-es évek közepén Czifrák Nép. János Hungária szállodája kerül be az albumba, „mely az I. emeleten 18, a II. emeleten 10 lakószobával bír. Van étterme, van kávéháza. A szálloda a város teljes közepén van, a posta- és táviróhivatal tőszomszédságában, telefon a házban, összekötve Budapesttel és Bécscsel.” A szombathelyi Kovács Szálló 1915-ben épült fel, igazgatója Kovács Jakab, akiről a városban azt tartják, hogy jó vendéglős, ő lett a „névadó” is. A négyemeletes épület 115 szobájában 240 vendéget lehetett elhelyezni. A második világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett.

A szombathelyi szállodák a negyvenes évek elején: Kovács Nagyszálló 109 szoba, 125 ágy; Palacc szálloda 54 szoba, 75 ágy; Portschy szálloda 18 szoba, 25 ágy; Sabaria szálloda 20 szoba, 40 ágy; Gyöngyös fogadó 6 szoba, 8 ágy. Zalaegerszegen az Arany Bárány szálloda elődjét 1750-60 között építtette a veszprémi püspök. A régi püspöki fogadó lebontása után, annak helyén építették fel 1894-re az új, kétemeletes épületet 30 szobával és étteremmel, melyek az akkori kor legmagasabb színvonalán álltak. A szálloda nagyterme lett a társasági rendezvények kedvelt helyszíne. A szálloda kapacitása bővítése során 40 szobásra nőtt.

Nagykanizsán már a XV111. században, az elbontott vár tégláiból ötvenszobás uradalmi vendégfogadó épült nagy istállóval és kocsiszínnel; két kávéház és két fogadó - a Zöldfa és a Szarvas - valamint a Sashoz címzett vendéglő a polgárság kedvelt gyülhelyc. 1896-ban Halász Elek Hungária szállodája kerül be az albumba, „mely a földszinten 2, az 1. emeleten 12 szobával bír.” Az 1910-es évek elején már három szállodát. Arany Szarvas, Korona, Hungária kerül be a kirándulás útmutatóba.

1913- ban adták át a város új szállodáját, a Centrál (Központi) szállodát, a nagyközönségnek. Az épület igen tetszetős volt, étterem, játszószobák, kávéház is volt benne. A szálloda 46 szobás lett, 4 fürdőszoba állt a vendégek rendelkezésére. A városban még egy szálloda épült a 30-as években, Hordós József 1936-ban nyitotta meg a Rózsa-szállót és vendéglőt, melyben 8 szobát alakítottak ki.

Kaposvárott sokan ismerik a Hosszú utca és a Kanizsai út torkolatában lévő, nagy istállós Vörös Kereszt fogadót - a székvárosba fogaton érkező megyei urak kedvelt beszállóhelyét - épp úgy, mint a központ kiemelkedő épületének számító Korona szállót. Az 1910-es években a Korona, a Ferenc József, a Bárány szállodákat ajánlják az idegeneknek. Vegyük sorra a Budapest mögött második helyet elfoglaló idegenforgalmi területünket, a Balatont. Kezdjük Balatonfüredáe\, ahol már 1748 óta a savanyúvízforrások közelében vendégfogadó van. A szállásadás szempontjából ki kell emelni a Horváth-ház szállóvá alakítását. A Fürdőépület szobái (12) és az alsó vendéglő 16 szobája, és a felső vendéglő 20 szobája kap említést 1825-ben.

A Horváth-ház 105 szobával rendelkezik, melyek „csinosan s kényelmesen, mindannyi pedig tisztán” van berendezve. A fürdőhelyeket bemutató kiadványban már több szálloda kerül említésre, így a Grand Hotel, az Erzsébet, Klotild- és Ipoly-udvar. 1914- ben a balatonfüredi szállók között újabb neveket is találunk: Ipoly-udvar, Gyógyszanatórium, Grand Hotel, Stefánia-udvar, Eszterházy-szálló, Terézia-udvar, Dőry-villa, Annuska-nyaraló. Balatonfüredcn a negyvenes években a 22 szobás Astoria szálloda, a 4 szobás Fogas vendéglő, a 115 szobás Grand hotel, az 51 szobás Ipoly szálloda, a 12 szobás Pannónia szálloda, a 112 szobás Stefánia szálloda, a 42 szobás Terézia udvar szálloda és a 7 szobás Vasúti szálloda Hanák Imre várja a pihenni és gyógyulni érkező vendégeket. Tihany, a tihanyi félsziget is változatos szálláslehetőségeket kínál. Itt található egy cserkésztábor, a Sportszálló, egy nemzetközi Sporthorgásztanya.

A hajóállomáson 1923-ban épült a Sport Szálló (14 szobával, melyekben 20 ágy volt), mely a Fürdötelep egyik legszebb épülete volt, körülötte árnyas parkkal. A Sport szálloda mellett a Fogas szálloda 2 szobája állt az ideérkezők rendelkezésére.

Az északi-part másik nagy üdülőközpontja Balatonalmádi, ahol az 1910-es évek elején 300 villa, két szálloda: a Zsákszálló és a Balaton szálló, egy bérház, légsátrak várják az üdülőket.

A két szállodához továbbiak épültek Balatonalmádiban, hiszen a település idegenforgalma többszörösére nőtt a negyvenes évek elejére. Ekkor a 80 szobás Abbázia szálloda, a 10 szobás Hattyú szálloda, a 22 szobás Hungária szálloda, a 70 szobás Pannónia Otthon szálloda, a 14 szobás Pannónia Villa I. szálloda, a 23 szobás Pannónia Villa II. szálloda, a 30 szobás Pannónia Weekend-házak szálloda, a 11 szobás Park szálloda, és a 30 szobás Zsák szálloda nyújtott elhelyezési lehetőséget a városban. Keszthelyen 1799-ben már vendégfogadóról írnak, 1804-ben egy nagy vendégfogadót említenek, melynek a földszinten vendégszobája is van, és emeletén négy szoba bérbeadását hirdetik.

Az 1910-es évek elejére Keszthelyen több szálloda is üzemel, a Hullám, a Balaton, a Vasúti szálló, az Amazon és a Hungária. Az üdülők ezekben a házakban és magánszállásokon tudják magukat elszállásolni.

Keszthely a negyvenes évek elején jelentős kapacitást képviselő szállodákkal rendelkezik. A 60 szobás Balaton és Hullám szállodák, a 12 szobás Bocskay fogadó, Dolezsár E. fogadója 2 szobával, a 15 szobás Hungária szálloda, a 9 szobás Vasúti szálloda, a 10 szobás Pannónia szálloda, és az Amazon szálloda fogad vendégeket. Ugyan nem a Balaton partján helyezkedik el, de mindig is hozzátartozónak számították az egyedi adottságokkal rendelkező Hévízi, ahol már 1786-ban egy kastélyhoz hasonló, emeletes vendégfogadót említenek, és 1804-ben egy vendéglöház bérletét hirdetik hat vendégszobával.

Már a Magyar Szent Korona országainak fürdőhelyeit bemutató kiadványban is sok szállodát említenek meg Hévíz-gyógyfürdőn. 10 szállodában közel 300 szoba, a szállodák: Deák Ferencz-ház, Hetes (VII.) ház, Fcrcncz Józscf-ház, Négyes- és ötös házak, Kettes (II.) ház, Rákóczi-ház, György-ház, Csányi László-ház, Kisfaludy-ház (az Országos Munkásbiztosító Pénztár beteg tagjai részére fenntartva).

1907-ben elkészült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. Az 1930-as években már 7 szálloda és 11 vendéglő, valamint 40 villa állt a községben, 1936-ban 700 volt a vendéglátásra berendezett szobák száma.

Hévíz szálláshelyei közül az alábbiak szerepeltek az 1941-es névjegyzékben: Ferencz József-ház szálloda 28 szoba, 32 ágy; Ferenczy Pannónia szálloda 52 szoba, 94 ágy; Fölnagy Villák szálló 24 szoba, Friedrich Astoria szálló 26 szoba, 42 ágy; Friedrich szálloda Havay ház 16 szoba. 30 ágy; Friedrich Park szálloda 60 szoba, 100 ágy; Friedrich Pálffy villa 27 szoba, 40 ágy; Friedrich Royal szállók 12 szoba, 20 ágy; Györgyház szálloda 32 szoba, 40 ágy; Hungária szálloda 33 szoba, 48 ágy; Impcriál szálloda 35 szoba, 50 ágy; Károly szálloda 27 szoba, 32 ágy; Nemzeti szálloda 10 szoba, 18 ágy; Pátria szálloda 39 szoba, 58 ágy; Pócza villa szálloda 16 szoba; Rákóczi szálloda 51 szoba, 60 ágy; VII. ház szálloda 32 szoba, 38 ágy; IV. ház szálloda 4 szoba, 4 ágy; Ella villa szálloda 29 szoba, 34 ágy; Deák Ferenc-ház 18 szoba, 20 ágy; Csányi-ház 21 szoba, 40 ágy. A hévízhez közeli Hévízszentandráson üzemelt a Pannónia szálloda és étterem. Siófok, Siófok-fiirdőtelep. „1891-ben vette meg a Balatonfurdő Rt. a veszprémi káptalantól a partot, kiirtotta a náderdőket, betöltötte a békás mocsarakat, közvetlenül a tó partjára nagy szállodákat építtetett. Körülbelül 60 holdnyi területre ezer és ezer fát, bokrot, díszcserjét ültetett, a vízbe pedig díszes fűrdöházat emeltetett. Ezóta Siófok egyike a leglátogatottabb fürdőhelyeknek.”

Az 1910-es évek elején még külön említik a fürdőtelepet és a községet.

Szállodák üzemelnek már a két részben, a fürdötelepen a Hullám szálló, a Központi szálló, a Sió szálló; a községben a Balaton, a Mauer, a Mignon, a Fogas és a Gizella-udvar.

„A fürdőtelepi szállóbeli szobák villanyvilágítással bírnak és mindenütt vízvezeték és angol toilette van.” Érdemes elolvasni a siófoki Fogas szálloda hirdetését ezekből az időkből: „Siófoki „Fogas szálloda” Egész éven át nyitva. Penzió rendszer, elsőrendű ház, szakszerüleg vezetve, polgári árak. Csoport kirándulóknak árkedvezmény. Franciául és angolul beszélnek. Cservény Ferenc vezető.” Kedvezményekre, szakszerű vezetésre és nyelvismeretre hívják fel a figyelmet, melyek a szállodás szakma elengedhetetlen követelményei. Siófok szállodái 1941-ben: Balaton szálloda 80 szoba. Fogas szálloda 24 szoba, 46 ágy; Hableány fogadó 12 szoba, 24 ágy; Hozbor fogadó 10 szoba, 19 ágy; Központi és Napsugár szálloda 61 szoba, 89 ágy; Pannónia szálloda 22 szoba, 40 ágy; Sió és Hullám szálloda 88 szoba. 160 ágy; Siófok szálloda 16 szoba, 24 ágy; Siklós szálloda 38 szoba, 50 ágy; Strand szálloda 40 szoba, 80 ágy; Tünde szálloda 26 szoba, 38 ágy.

Siófokon, melyet „Magyar Lidó” névvel illet egy kiadvány, van sportrepülőtér, hidroplánállomás, és kaszinó.

(Balaton)zamárdin is vannak szálláshelyek, a magánházak mellett két szálloda, a Balaton szálloda, vezetője Asztalos Gábor és a Bazsó penzió. Ezeken kívül a MAVOSZ szálloda 60 szobát kínál vendégeinek. Szántódon található a vasutas üdülőház. Balatonföldvár a déli part egyik legszebb települése. A Balaton településeiről készült útmutatóban így írják le: „Balatonfiildvár a Balaton partjának egyik legmodernebb, legelőkelőbb fűrdőtclcpc. Remek parkja és gyönyörű sétánya van. Földvárról nagyszerű kilátás nyílik majdnem az egész Balatonra. Közvetlenül előtte látható Tihany, balra a tündérszép zalai hegyek regényes alakulatai, jobbra a veszprémmegyei fürdötelepek barátságos villasorai látszanak. Artézi kútjának vize gyógyító hatású. Vitorlás-, motoros- és közönséges csónakok állanak a közönség rendelkezésére.” A település 1905-ben gyógyfürdői besorolást kapott. A 40-es évek elején Balatonföldváron a 20 szobás Bendegúz szálloda, a 31 szobás Garabonciás szálloda, a 70 szobás Kupavezér szálloda, a 60 szobás Sellö szálloda (Tisztviselő üdülő), a 21 szobás Zrínyi szálloda, és a 32 szobás Sport szálloda kínálta szobáit a településre látogatóknak.

A pihenést, fürdőzést, vízi sportokat kiegészítendő Balatonföldváron golfpálya és kaszinó is volt. Balatonlellén is mozgalmas élet zajlott. Itt működött a Gyermekvédő Liga szünidei gyermektelepe. Az 1930-as évek végére már 750 szálloda- és penziószoba közül választhattak az üdülök. Hirdette szálláshelyét a Dr. Fabinyiné penziója; a Gyárfás szálloda-penzió; Szabó Endre penziója (volt Gröbel); a Teplánszky Strandpenzió; a Sípos Penzió (Liberty villa); az Éden penzió; a Balatoni gyermek- és diáküdülő; a Bristol penzió 30 szobával; a Papp penzió; az Atlantica penzió modernül berendezett 35 szobával; a Magyar Tenger penzió; a Hullám penzió 36 szobával; a Fogas penzió; a Riviéra penzió (Juliska villa). Balatonbogláron is vannak már szállodák a 20. század elején: a Vasúti szálló, a Balaton szálló, és a Központi szálló. A negyvenes évek elején a 16 szobás Balaton szálloda, a 41 szobás Nemzeti szálloda, a 32 szobás Savoy szálloda biztosított szálláshelyeket az ide látogatóknak.

Fonyód, Fonyód-Bélatelep és Fonyód-Sándortelep egymás mellett elhelyezkedő települései is több ezer ember elhelyezésére voltak alkalmasak szállodáikkal és villáikkal, magánszálláshelyeikkel. Fonyódon működött a Vasúti szálló, a Sirály szálló, a Hullám szálló és a Szarvas szálló, Bélatelepen a Sirály szálloda, Sándortelepen a Drechsler szálloda.

A balatoni települések sorát - amennyiben balatoninak tekinthető - zárja Balatonszentgyörgy, ahol a Vasúti szálloda 7 szobával és 9 ággyal tudott szállást adni a vendégek részére. Kanyarodjunk vissza a székesfővároshoz. Az 1873-as esztendő az idegenforgalom és a szállodaipar fejlődésének újabb jeles dátuma. Ekkor egyesítik a két testvérvárost, Budát és Pestet valamint Óbudát, létrehozva ezzel Budapest székesfővárost. A főváros első polgármestere, Kammermayer Károly az idegen forgalomra is utal székfoglaló beszédében, amikor a következőket mondja:

•

„Ha a jövedelmek és kiadások közötti egyensúly fenntartása mellett a nagyközönség kényelmi igényeiről is gondoskodunk, akkor Budapest főváros a vidékre és a külföldi vendégekre is nagy vonzerővel biró kellemes tartózkodási hely leend.”

1888-ban Budapest a balkáni vasútvonal egyik fontos állomása lett. Az ország 1896-ban újra ünnepel, a honfoglalás 1000 éves évfordulóját köszönti új szállodákkal, középületekkel és közlekedési eszközökkel. Egész Európában egyedülálló a millenniumi kéregvasút. Egy 1914-ben megjelent kirándulási útmutató Budapest szállodáit és panzióit, valamint a közeli kirándulásra alkalmas helységek szállásait sorolja fel csoportosítva, címmel, rövid jellemzéssel és árakkal. Idézzünk ezekből: I. csoport.

Ritz szálloda: V. Báró Eötvös-térés Mária Valéria-utca sarkán. A legelőkelőbb szálló. Igen drága. Szobák 5 -lOOK.-ig. Astoria: a Kossuth Lajos-utca és a Múzeum-kőrút sarkán. Szobák 4 K. 50 fill.-töl. Igen drága

Hungária: IV. Türr István-u. 1. Bristol: IV. Ferenc József-rakpart és Petöfi-tér sarkán.

Royal: Erzsébet-körút 45.

Angol királynő: V. Deák Ferenc-u. 1. (Pensió 14 K.-tól.) II. csoport Pannónia: Vili. Rákóczi-út 7.

Savoy: VIII. József-körút 16.

Palace: Vili. Rákóczi-út 43. Vadászkürt: IV. Türr István-u. 5. (4 - 10 K.)

Metropole: VII. Rákóczi-út 58.

Continental: V. Nádor-u. 22. Adria: Vili. Rákóczi-út 41. (4 - 8 K; csoportos elszállásolásnál fejenként 4 K. 50 fill., tanulók elszállásolásánál 3 K., egy szobában 4 tanuló) Rémi: VIII. József-körút 4. (4.40 - 9 K. Csoportos és tanuló elszállásolásnál mint előbb.)

Erzsébet királyné: IV. Egyetem-u. 5 - 7. (3 - 6.50; 2 személyes szoba 4.60 - 10; csoportos elszállásolásnál 15% kedvezmény; tanulóknak személyenként 2 K., 3 - 4 tanuló egy szobában; csoportos elszállásolásnál reggeli, ebéd, vacsora 4 K., tanulóknak 3 K.) Páris: VI. Váci-körűt 25. (2.60 K.-tól; csoportos elszállásolásnál 2.40 K., tanulóknak 2 K., 3 - 4 egy szobában. Ellátás iskoláknak: reggeli 40 fill., leves 12 fill., főzelék hússal 44 fill., kis tészta 30 fill., vacsorára gulyás 80 fill. Az árak az egyes étkezésnél sem változnak.) Központi: VII. Baross-tér 23.

London: VI. Váci-körút 65.

Magyar király: V. Dorottya u. 2. József főherceg: Vili. Baross-tér 2. Esplanade: III. Zsigmond-u. A Lukácsfürdövel szemben.

Császárfürdő: 111. Zsigmond-u. 34.

Lukácsfurdő: 111. Zsigmond-u. 25.

Fiume II. Lánchíd-u. 12.

Gyógyforrás: III. Zsigmond-u. 36. (Polgári árak) stb. Penziók.

Hungária: V. Lipót-körút 32. (Szobák 3 - 6 K„ csoportos elszállásolásnál 10% engedmény. Diákoknak 20%. Reggeli, ebéd, vacsora csoportos étkezésnél 5 K. Tanulóknak 20% engedmény; iskolai kir. esetén.) Gizella: IV. Váci-u. 18. II. e.

Sachcr: IV. Irányi-u. 21. (9 K.-tól)

Auguszta: VIII. Szentkirály-u. 10. Gerö: V. Lipót-körút 10.

Bellevue: V. Zoltán-u. 8. (20 utcai á 5 K., 3 udvari szoba á 3 K., csoportos elszállásolásnál 2-4 személy egy szobában személyenként 3 K. Egyszeri étkezés kötelező. Reggeli I K., ebéd 3 K., vacsora 2 K. Tanulóknak ebéd 2 K.). Elek: Vili. Rákóczi-út 9. (Egy személyes szoba 3 - 5 K., két személyes 5 - 6 K. Reggeli, ebed, vacsora 5 K„ tömeges elszállásolásnál 4 K. 50 fill.).

Az első világháborúig kiépül a Duna-parti szállodasor: a Dunapalota-Ritz, a Bristol és a Carlton, valamint felújítják a Vadászkürtöt is. Ma is álló, működő szállodáink közül felépül a Royal. a Nemzeti, az Astoria, a Park, a Gellért. A sort a Margitszigeti Kis Szálló zárja, mely 1937-től fogadja vendégeit.

A két világháború közötti időszakra a megélénkülő idegenforgalom a jellemző. A világ legjelentősebb utazási irodája, a Cook figyelme is a dinamikusan fejlődő Magyarország felé fordul. 1923-ban felveszi ajánlott programjai közé országunkat. A vezetés, felismerve az idegenforgalom egyre növekvő szerepét, gazdasági lehetőségeit, 1926-ban megalakítja az Országos Idegenforgalmi Tanácsot. Még egy érdekesség 1926-ból: megjelenik az első szállodai prospektus több nyelven, mely Budapest szállodáit ismerteti a várost felkereső idegenekkel. HOTELS

TliWMAI.

CÁR LTOK

WM1NEN7AL

Forrás: 1926 Budapest Hotels. Pensions et Sanatoriums, Le Bureau Municipal du Tourisme (szerk. Dr. Mátéka Béla)

A nagy gazdasági világválság után hazánk idegenforgalma továbbra is fejlődő tendenciát mutat, igaz ekkor nem az új építése, hanem a meglévő szállodák korszerűsítése a jellemző. A második világháború előtti utolsó békeévben Magyarországon 1764 szállásadó üzem működik, 19830 szobával és 34771 ággyal. Ebből Budapesten 75 szálloda, 5283 szobával, 7611 ággyal üzemel. Ezeken kívül nem egészen 160 panzió, körülbelül 3000 férőhellyel áll még a Székesfőváros vendégeinek rendelkezésére. Az ország szállodai férőhelyeinek valamivel több, mint 30 %-a Budapesten volt található ebben az időszakban.

1941-ben jelentetnek meg egy, a magyarországi és a visszacsatolt területek szállodáit leíró Szállodai Névjegyzéket, melynek egyik oldalát mutatjuk be érdekességként, hiszen itt már alkalmazzák a piktogramokat a jobb megértés érdekében. Szintén elgondolkodtató, hogy milyen kevés a fürdőszobák száma még a neves szállodákban is.

Budapest

Fiume szálloda .... 11.. Uazted«. Szt. Gellért gyógvszálloda........ .. 1. Golf szálloda............ twgy. U4X Hungária nagvszálló IV.tWv I tnpcrial szálloda .. Vll.tUWed^iM. István király szálloda

József főherceg szálloda ..............

Király szálloda........ VU, VartiMiiayMi.lt. Központi szálloda . . X., KSp-jtu-u. 2. Sál. Lukács gyógy­ fürdő Rt. thcrmúlszálloda .................

48

57

260

40

2

van

van

vau

342

78

van

van

van

van

,_u

13—22

57

22

vau

vau

van

van

14—15*

28—30*

253

349

74

van

van

van

van

8-25

15—35

152

200

16

van

van

van

van

5—12.50

8—22

65

77

4

van

van

van

1—8

8—15

45

68

3

van

vun

van

van

5—6

7—12

20

21

1

van

-

van

van

5.50

10.—

10

12

—

van

—

van

3.20

4.20

76

99

2

vau

van

vun

6.50-12

10.50-26.50

van

4.30-5

7—15

5

Forrás: Magyarország Szállodáinak Névjegyzéke 1941.

A légi közlekedés rohamos fejlődése nyitott új, széles távlatokat az idegenforgalom fejlődése előtt, lehetővé téve sok távoli, addig nehezen, több napos, hetes hajóúttal megközelíthető fogadóhelyek elérését. A magyar szállodásipar elismerését is jelentő események, melyeket Magyarország fővárosában tartottak: 1902. júniusában a Hungária Nagyszálloda adott otthont a szállodások Nemzetközi Egyesületének (Intemationaler Hotelbesitzer Véréin - I.H.V.) XXXI.-ik rendes közgyűlésének; 1926. augusztusának végén a Szállodások Nemzetközi Egyesülete kongresszusa ülésezett Budapesten; 1936. november 23-án az Alliance International de l’Hotelliere (Alliance) 32. végrehajtó-bizottsági ülését látta vendégül. A Szállodások Nemzetközi Szövetsége 1937-ben egy magyar szállodást, Marencich Ottót választotta elnökévé.

A II. világháború ezt a rendkívül dinamikus fejlődést szakította félbe. A háború közel hat éve eddig még soha nem látott pusztulást eredményezett. A legnagyobb pusztítást Európa területén okozta, de nem kímélte Ázsiát, Afrikát és Óceánia szigetvilágát sem. Szinte teljesen megszűnt az idegenforgalom. A szállodákban főhadiszállásokat, hadikórházakat rendeztek be, a békés turizmus szállítóeszközeit hadianyagok szállítására használták. A háborít Európában 1945 májusában, Ázsiában 1945 szeptemberében fejeződött be. A háborús károk helyreállítása megkezdődhetett. Ez a nyugati államokban a Marshall segély pénzügyi támogatásával indult meg. Hazánk azonban, a többi, a szocialista fejlődés útjára lépett országgal együtt, nem vette igénybe ezt a programot. Magyarországon a II. világháború harcaiban szinte teljesen megsemmisült a szállodaipar. Idegenforgalomról nem lehetett beszélni. A viszonylag éppen maradt szálláshelyeket különböző hivatalok, katonai parancsnokságok vették birtokba. Egy prospektus, amely 1945-ben került kiadásra Budapest újra él! címmel, és Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala adta ki, az alábbi szállodákat sorolja fel, amelyek vendégeket fogadnak:

Gyógyszállók:

Szobaszám

Szent Gcllért, XI. Szent Gcllért-tér 1.

51

Szent Lukács, 111. Zsigmond király-útja 25-29. 43

A Dunaparton: Bristol, IV. Mária Valéria-utca 4.

92

A központban: Astoria, IV. Kossuth Lajos-utca 19.

150

Pannónia, Vili. Rákóczi-út 5.

77

Erzsébet Királyné, IV. Egyetem-utca 5.

42

Szabó, IV. Egyetem-utca 7.

33

A Nagykörúton és környékén: Royal, VII. Erzsébet-körút 45-47.

27

Continental, VII. Dohány-utca 42-44.

159

Metropol, VII. Rákóczi-út 56.

40

Wien, Vili. Józscf-körút 16.

70

Nemzeti, VIII. Józscf-körút 4.

62

Corvin, VIII. Csokonai-utca 14.

62

Európa, VI. Nagymező-utca 11.

40

Adria, VIII. Kenyérmező-utca 4.

20

Opera, VI. Révay-utca 24.

57

A pályaudvaroknál: (Keleti pályaudvarnál) Imperial, VII. Rákóczi-út 90.

80

József főherceg, VIII. Baross-tér 2.

55

(Nyugati pályaudvarnál)

London, V. Marx-tér 7.

40

A Szabadsághegyen: Golf-szálló, Szabadsághegy, XII. Rege-utca 21.

23

1948 az államosítás nagy éve volt. Ekkor került állami tulajdonba a szállodák nagy része, így a Duna, a Continental, a Nemzeti, az Astoria és a Béke. Még ebben az évben nyitott újra a Margitszigeti Nagyszálló. Az államosítás a vidéki szállodákat sem kerülte el, ezeket ebben az évben vagy a következő évben vették állami tulajdonba. Szállodák csak az új, szocialista városokban épültek, Dunaújvárosban az Arany Csillag, Komlón a Béke szálloda.

1955-ben a Magyarországra beutazó külföldiek száma elérte a százezer főt. A következő év eseményei azonban újra megállították, visszavetették ezt az amúgy sem túl dinamikus fejlődést. A Belkereskedelmi Minisztérium a brüsszeli világkiállításra (1958) épített Motel-Expoból 4 db, egyenként 4 szárnyas tömböt vett meg (tömbönként 168 db 2 ágyas szoba bebútorozva), melyek szétszedhető fa- ill. műanyag elemekből álltak. Egységenként volt olajkazán, bojler, valamint szárnyanként WC és tusolóblokkok, a szobákban pedig mosdó és hősugárzó. A moteleket 4 Balaton-parti településben állították fel: > Siófok: 1959. máj. végétől az új stranddal szemben 126 szoba, igazgató: Deák Lajos, 1977-ben a Pann. Vállalat felújította. > Balatonföldvár: 1959. júl. 1-jétöl az üdülőtelepen 210 szobás motel, mellette tenisz- és röplabdapálya, játszótér, igazgató: Füredi Jenő. (Az étterem kivételével lebontották, helyén a Neptun Hotel található.) > Tihany: 1959. jún. 26-tól a révnél 252 szobás autós motel, igazgató: Rössler Vilmos (1905-1988). 1960-ban ide kapcsolták a KülügyMinisztérium üdülőjét és a motelépítöknek létesített 20 szobás szállót is. 1974. aug. 31-én a motelt bezárták, hogy helyére szállodát építsenek. Ehelyett 1977-ben két motelszámyat műszakilag felújítottak, a főépületben drinkbárt rendeztek be. 1984-ben a HungarHotels lebonttatta (helyén: Club Tihany komplexum). > Keszthely: 1959. jún. elejétől a Hullám és Balaton Szállodákhoz kapcsolódóan 2 szárny 84 szobával. 1984. szept.-bcn a Danubius Vállalat lebonttatta (helyén: Hotel Phocnix).

A balatoni motelek egy része nemcsak a régi nyaralótelepekre épült, mint Keszthelyen és Balatonföldváron, hanem például Tihanyban új kultúrcentrumként jelentkezett, saját stranddal, pavilonokkal, üzletsorral, vagy a siófoki motel, amely lényegesen megnyújtotta a régi fürdötelepet és szinte központja lett az üdülőhelyi életnek. Ezeket az épületeket 1 -2 éves használatra tervezték, de nálunk ennél lényegesen hosszabb ideig álltak a vendégek rendelkezésére. Többségüket az 1980-as években bontották le, a balatonföldvári Neptun szálloda mellettit, mely a szálloda megnyitása után személyzeti szállóként üzemelt, az 1990-es évek elején. A motclprogram sikere indította el a hazai motel-tervezést. Elsőként 1959 szeptemberében indult meg Tihanyban egy új motel-épület létrehozása, majd 1960-ban a siófoki motel mellett nyitott meg a Vénusz szálloda. Az új formakercsés világos beton- és acélvázas, hatalmas üvegfelületekkel rendelkező modern épületeket eredményezett. Ennek a folyamatnak a további épületei az úgynevezett Touring program keretében a Balaton és a Velencei tó mellett fekvő településeken valósultak meg a Pannónia „touring program” keretében. Fél év alatt (1968-ra) felépítette a Pannónia Vállalat balatoni touring hoteljeit: > a balatonszántódi „Touring Hotel Szántód”: 72 db 2 ágyas, fürdőszobás szoba a közeli Révcsárda mellett (1979-ben a motelt renoválták) > az agárdi „Touring Hotel Agárd”: 66 db 2 ágyas, fürdőszobás szoba a Velencei-tó partján > a balatonzamárdi „Touring Hotel Zamárdi”: 60 db 2 ágyas, mosdós, szintenként közös zuhanyzókkal, a Pannónia Étterem mellett (Petőfi u.). A hotelt a vállalat 1983 nyarára felújította. Ezek után hamarosan elkészültek: > a Siófok-Fokihegyi touring hotel: 60 db 2 ágyas szoba közös zuhanyzókkal a „Piroska Csárda” mellett (1985-ben szobafelújítás)

> a balatonmáriafürdöi „Touring Hotel Balatonmária”: 240 férőhellyel, mellé a Pannónia új típusú ún. „Delta éttermét” építette. A ’80-as években teljesen felújították.

1963 lett a turizmus területén az áttörés éve. Az ország vezetése könnyít a vízumkötelezettségen, rendezik a valutáris kérdéseket, ezzel lendületet adva az idegenforgalom fejlődésének. A Minisztertanács javaslatára újra létrejön az Országos Idegenforgalmi Tanács, mely kidolgozza a rövid és hosszú távú idegenforgalmi terveket és koordinálja is azokat. E lépéseknek köszönhetően már fél millió látogatót regisztrálnak a statisztikusok.

Országunk a tervidőszakok korát éli. A második ötéves terv idején alig történik számottevő változás a szállodai férőhelyek számában, ugyanakkor a beutazók száma 1964 óta meghaladja az egy milliót és évrölévre növekvő tendenciát mutat. Kialakul a kereslet és kínálat közötti rés. Az idegenforgalmi fogadóbázist a kiemelt területeken fejlesztik elsősorban.

1957-ben megalakul az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttenni Vállalat, mely a szakmai irányítást látta el a szállodaiparban. Az OISZÉV 1965-ben szűnt meg, és ekkor alakították meg a két országos vállalatot, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalatot, a HungarHotels jogelődjét és a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatot, a későbbi Pannónia Hotels Rt. jogelődjét. A Pannónia első szállodái a Nemzeti, a Palace, a Park, a Metropol és az Opera voltak, melyeket a Hungária SZÉV-töl vett át. A harmadik ötéves tere' idején épül meg a balatoni szállodák közel 80 %-a, a siófoki szállodasor (Balaton, Lido, Hungária, Európa), a balatonfüredi Annabella és Marina, a déli part Touring szállóinak nagy része. Budapesten 1967-ben adják át a Budapest Körszállót, majd két évvel később - 1969-ben - az ország első, nemzetközi lánchoz tartozó luxus szállodáját, a Duna InterContinentalt. 1970-re az ország szálláshely állománya 28 ezer szállodai és 50 ezer egyéb férőhelyre növekszik. Az első szállodai boom a 11. világháborút követő időszakban az 1971-es budapesti I. Vadászati Világkiállításhoz kapcsolható. Ekkor Budapesten és vidéken is több szálloda épül fel. Budapesten átadják a Volga, a Wien és az Aero szállodákat, vidéken pedig a Silvanust Visegrádon, a Nimródot Dobogókőn és Szckszárdon a Gemenc szállodát. Ugyanebben az időszakban kezdik meg és fejezik be a budapesti Olympia és Európa szálló, a szombathelyi Claudius, a székesfehérvári Álba Rcgia, a miskolctapolcai Juno és a keszthelyi Helikon szálloda építését. Ezekkel párhuzamosan megkezdődnek az arra rászoruló szállodák felújítási munkálatai is. A kereslet és kínálat közötti rés - a nagyarányú fejlesztés ellenére - szakadékká bővül, hiszen a fogadóhálózat nem tudja követni a beutazók számának hatalmas növekedését.

Az I. Vadászati Világkiállításra (1971) a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat által építtetett vidéki touring szállodák > > > >

- a szekszárdi „Hotel Gemenc” (1971. augusztus 23.) - a visegrádi „Hotel Silvanus” (1971. augusztus 25.) - a dobogókői „Hotel Nimród” (1972. augusztus) - a remeteségpusztai „Hotel Diana”, 1971-től bérlik a Tatai Állami Gazdaságtól

Ezek mellett helyi ÁFÉSZ építtette a kiállítás vendégei elszállásolására: > a tamási „Hotel Dám”, 1971. április > a dombóvári „Hotel Dombóvár”, 1971. május 1. szállodákat.

1972-ben megjelenik a szállodai és osztálybasorolási rendelet, mely egyértelműen meghatározza a szállodai és szálláskategóriákat és korábbi rendelkezéstől eltérően a C kategóriájú szállodák követelményeit is megállapítja. így ennek a rendeletnek köszönhetően közel háromezerrel csökken a szállodai férőhelyek száma az országban. Ugyanebben az évben alakul meg a gyógy-idegenforgalom létrehozása és növelése érdekében a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, mely a korábbiakhoz hasonlóan a HungarHotels vállalatától veszi át első szállodáit, a margitszigeti Nagyszállót, a keszthelyi Helikont és a Motelt. Már mint az új vállalat új szállodája

nyitja meg kapuit az ország legmodernebb, legjobban felszerelt gyógyszállója, a margitszigeti Thermal Szálloda. Ezeken az országos vállalatokon kívül számos szövetkezeti és helyi idegenforgalmi vállalat foglalkozott még szállodák üzemeltetésével. Az ötödik ötéves terv során tovább folytatódik a gyógyszálló program. Megnyílik a hévízi Thermal Szálloda, a Budai Várban, műemléki környezetben felépül a sok vitát kiváltó luxus szálloda, a Budapest Hilton, így 1976-ban már a második nemzetközi szállodalánc is megjelenik a magyar idegenforgalmi piacon. Tovább tart a vidéki szállodafejlesztési program, melynek keretén belül átadásra kerül a mátrafüredi Avar Szálloda, a balatonföldvári Ncptun Szálloda, Debrecenben kibővítették az Arany Bika Szállót és Pécsett megnyílt a Pannónia Szálloda. A második szállodai boom, az ország eddigi legnagyobb szállodaépítési és idegenforgalmifejlesztési programfo 1978 és 1985 között zajlott le. Háromszázmillió dolláros osztrák hitelből és fővállalkozással 26 létesítményt valósítottak meg hazánkban. 14 szállodai beruházás, bővítés és rekonstrukció, a hegyeshalmi és kópházai új közúti határátkelőhelyek, a Ferihegy II. repülőtér és a Catering, a Budapesti Kongresszusi Központ valósult meg ebben az időszakban. 1981-ben a Fórum, 1982-ben az Átrium Hyatt, a Novotel Budapest, a Buda-Penta, 1983-ban Sopronban a Lövér és Sopron, 1984-ben a Flamenco, Hévízen az Aqua-Thermal, 1985-ben az újjáépített Béke, az Erzsébet, a Rege bővítése, Sárváron a Thermal, az átépített Grand Hotel Hungária, a Taverna szállodák átadása volt e program eredménye. A fejlesztési program során vállalataink további nagy nemzetközi vállalatokkal kerültek kapcsolatba mind az üzemeltetés, mind a megvalósítás terén, így a Hyatt, a Fórum 1HC, a Penta, a Novotel, melyekhez később csatlakoztak a Ramada, a Radisson, a Kempinski. Az egész világra kiterjedő helyfoglalási rendszerek közül a Gabriel-Sita, a Sabre, a Worldspan, az Amadeus, a Galileo, a Swissair-Horis, a Resinter, a Supranational, a Steigenberger Reservation Service, a Golden Tulip és a Utell is megjelent a magyar piacon, szállodákban.

Az osztrák hitelkeret felhasználása után megtorpant a növekedés üteme, de azért néhány más ország is mutatott érdeklődést a magyarországi szállodai fejlesztések iránt. 1986-ban svéd hitel és fővállalkozás eredményeként a bükfürdöi Thermal Szálloda és a magyar-osztrák-dán együttműködéssel létrejött Club Tihany üdülőfalu készült cl, valamint a budapesti Nemzeti Szálloda felújítása jugoszláv hitel és fővállalkozás révén és a margitszigeti Grand Hotel Ramada rekonstrukciója osztrák hitel és fővállalkozás keretében valósult meg. 1986-ban a Minisztertanács elfogadta a Belkereskedelmi Minisztérium és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium közös előterjesztését, mely a turizmus hosszú távú ágazati és területfejlesztési koncepcióját tartalmazta. Ez tette lehetővé, egyedi elbírálás alapján, külföldi hitel és működő töke felhasználásával a további idegen forgalmi, szállodai fejlesztéseket. A rendelet a bevonható hitel és tőke határát kettőszázötven millió USA S-ban szabta meg. Ilyen beruházások keretében valósult meg 1990-ben a Liget Szálloda magyar-osztrák vegyes vállalkozásban, szintén osztrák-magyar lízingkonstrukcióban a Korona Szálloda, magyar-finn vegyes vállalkozásban a Thermal Hotel Hélia, magyar-svájci vegyes vállalkozásban az Álba Szálloda; 1991-ben magyar-svájci vegyes vállalkozásban a Thermal Hotel Aquincum; 1992-ben pedig magyar-német vegyesvállalkozásban a Grand Hotel Corvinus Kempinski Budapest. Mindezekre a beruházásokra igen nagy szüksége volt a hazai szállodaiparnak, hiszen 1989-ben már mintegy huszonöt millió külföldi látogatta meg hazánkat. Eközben 1989-ben az ország életében nagy politikai, és ezzel együtt gazdasági fordulat következett be: a szállodaipar területén is megkezdődött a privatizációs folyamat, melynek során egész szállodai vállalatok, szállodák kerültek magánkézbe, külföldi vállalatok többségi tulajdonába. így a Pannónia Hotels a francia Accor, a Danubius a tőzsdén keresztül angol, a HungarHotels szállodáinak nagy része a Danubius tulajdonába. A HungarHotels vállalat több szállodáját külön csomagként értékesítette a tulajdonos Állami Vagyonkezelő, többek között a Royal Szállodát, a Duna InterContinental-t és a Fórum szállodát. A Duna InterContinental-t az ugyancsak amerikai érdekeltségű Marriott lánc vette meg, míg a Forum-ot az InterContinental vásárolta meg 1997-ben és ezzel újra visszakerült az általa fontosnak tartott magyar piacra. Az InterContinental azonnali felújítási programba kezdett és ma már teljesen új hallal, megújult szobákkal várja vendégeit a lánc

magyarországi szállodája, amely azon kevés szállodák közé tartozik, amelyekben tulajdonos az InterContinental.

Létrejön a korábbi SZOT vagyon kezelésére a Hunguest szállodalánc, melyet azóta már privatizáltak, majd a korábbi munkásszállásokból szállodákat kialakító Eravis lánc is, és a két lánc a 2000-es évek elején egybeolvadt. Az Átrium Hyatt szálloda is felújította szobáit, vendégfogadó helyiségeit. Az ugyancsak az Accor-Pannonia szállodái közé tartozó Mercurc Buda is jelentős változásokon esett át. 1999 tavaszán adták át a korábbi mosoda és vegytisztító helyén kialakított konferencia-termeket, amelyeket a legújabb technikai berendezésekkel láttak el. Idén fejeződött be az éttermi rész átépítése, és így a szálloda az ország egyik legpiacképesebb négycsillagos szállodájává vált. Az Accor-Pannonia 1998-ban adta át új Ibis Centrum szállodáját a belvárosban amely már az Ibis lánc harmadik évezred elvárásainak is megfelel. A Marriott is bővítette szolgáltatásait egy új ház, a Millennium Court - Marriott Executive Residences apartman szálloda felépítésével. Ez a szálloda, egy világpremiert is jelentett a Marriott számára, mivel egy új fejlesztés első házát jelenti. A szállodalánc ily módon is kifejezésre juttatta, hogy mennyire fontos számára a magyar szállodai piac.

1998-ban a Ramada kivonult a magyar piacról - ahová azóta már több szállodával is visszatért megnyílt a vidék első, ötcsillagos szállodája a Kastélyhotel Párád Parádsasváron, Debrecen egy új négycsillagos gyógyszállódéval gazdagodott. 1999. októberében adták át Budapest IX. kerületében a négycsillagos Páva szállodát, mely rövid ideig főiskolánk tanszállodája volt. A külföldi tőke beáramlása a magyar szállodaiparba nem állt meg. 2000-ben beindult a harmadik szállodai boom, mely 2015-ig tartott. 2000-2002 között 21 három-, négy- és ötcsillagos szálloda épült fel csak Budapesten. A Gresham Palota épületében a Four Seasons lánc luxus szállodája kap helyet, a Nyugati pályaudvar mellett Hilton szálloda, a Deák Ferenc téren a volt BRFK épületében a Hotel Le Meridien nyitotta meg kapuit. A fejlesztések eredményeként az ötcsillagos kategóriában közel 50%, a négycsillagos kategóriában 40% feletti a szobák számában a növekedés Budapesten. Vidéken is nyíltak, nyílnak szállodák, élen az Accor-Pannonia áll, a lánc Győrben, Székesfehérvárott és Szegeden nyit új szállodákat. 2000 májusában nyitotta meg kapuit Hévízen a Hotel Európa**** fit.

A XXL század eddigi történései A kormányzat által 2001-ben beindított Széchenyi terv, a turizmus fejlesztési irányelvek megpróbálják a Budapest centrikusságot feloldani új desztinációk támogatásával. Továbbra is kiemelkedő támogatást kapnak a konferenciaturizmus, a gyógyturizmus.

A 2000-es évek elején felébredt Csipkerózsika-álmából a Royal és a Palace. Az Accor-Pannonia újabb három szálloda (1-1 Ibis, Novotel, Sofitcl) építését fontolgatja a Duna-parton épülő Millennium City Centerben, de ez a projekt nem valósult meg napjainkig. A Kcmpinski Hotel Corvinust „Kclet-Európa második legszínvonalasabb üzleti szállodájának” minősítették az angol Business Travel olvasói. Zalakaroson új négycsillagos gyógyszállódé építését tervezi. Ez a lendületes fejlődés - ahogy ezt meg is jósolták korábban - tovább tart jelenleg is. A Four Seasons után 2006-ban a Boscolo szállodája is megnyitott, ezzel újabb két vezető luxus szállodalánc is megjelent Budapesten. A magántőke részvételével újabb és újabb szállodák nyitnak a fővárosban. 2006-ban nyitottak meg a Best Western Premier Hotel Parlament és a Zara, az úgynevezett butik szállodák első egységei. (A butikhotelek általában közel fekszenek a belvároshoz, vagy az üzleti negyedhez, szobáik nem túl nagy méretűek és berendezésük praktikus, LCD tv készülék, tea- és kávéfőző, laptop méretű széf is található a szobákban.) A Duna budai oldalán a Batthyány tér közelében az ACCOR Pannónia adott át egy új Novotel szállodát a fővárosba látogató turisták részére. A Dob utcai ötcsillagos Queen’s Court Hotel & Residence az apartmanszállodák választékát bővíti. Megkezdődött és várhatóan 2007-ben fejeződik be a Marriott szálloda átépítése és a Novotel Budapest Congress szobáinak felújítása.

A vidéki szállodafejlesztések is jelentősek, 2006-ban 4 négycsillagos (Szalajka Liget Hotel, Villa-Völgy Hotel, Zichy Park Hotel, König Hotel), 11 háromcsillagos, 2 kétcsillagos és 2 egycsillagos szállodát adnak át tíz megyében. 2007 januárjában a Madách téren megnyitott a Starlight Suiten Hotel Madách, és a legújabb hírek további szállodai projektekről szólnak. Új luxusszálloda nyitását tervezik a Podmaniczky utcában, a volt Állami Balettintézet Andrássy úti épületében, az Üllői úton a klinikák közelében, melyet a vezető görög szállodacég, a Palermo Propcrties építtet. Újabb butik szállodát nyit a Zárát üzemeltető cég az Apáczai Csere János utcában, a Parlament tulajdonosai is második szállodájuk nyitását tervezik 2009 elején (a Palazzo Zichy idén februárban meg is nyílt). Új wellness gyógyszálloda épül az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Rácfürdö mellett, melyet a Baglioni lánc fog majd üzemeltetni. A Mcllow Mood lánc két új szállodát nyitott (Átrium Hotel, Boutique Hotel Cosmo), és ezt követi majd ötcsillagos házuk a Ferenciek terénél lévő Klotild palotában. Az Óbudai­ szigeten építkezik a Plaza Centers, itt wellness és más szállodák építését kezdték meg több ezer szobás kapacitással, különböző kategóriákban. A fejlesztések hátterében az áll, hogy sok aktív ingatlanfejlesztő és szállodaüzemeltető még nincs jelen a budapesti szállodai piacon, így például a német DIFA (Deutsche Immobilien Fonds AG), a Mövenpick-hotel, a Sheraton, a Westin (ez utóbbi kettő a Starwood márkái). Vidéken is tovább folynak a fejlesztések, melynek eredményeként több városunk kereskedelmi szálláshely kínálata bővül, így - többek között - Tiszafüred, Sárvár, Cegléd, Siófok, Balatonfüred, Gyenesdiás, Tata wellness szállodákkal, Pécs butik és gami szállodával, Győr, Esztergom, Szolnok egyéb szállodákkal gyarapszik. A fejlesztések hatásait nézzük meg néhány - a KSH adataira épülő - statisztikai adattal is. A szállodák száma 2001-2008 között 736 egységről 875 egységre nőtt (július hó végi adatok), a szállodai férőhelyek száma pedig 104,232-röl 115,669-re. A gyógyszállodák az összes szálloda közül 2001-ben 24 egységet, míg 2008ban már 54 egységet tettek ki. 2004-ben jelent meg a wellness-szálloda kategória, melyben ekkor 15 egységet, és 2008-ban pedig 82 egységet tartanak nyilván. A turistaszálló kategóriában csökkenés - 261 egységről 208 egységre az ifjúsági szálló kategóriában pedig növekedés - 99 egységről 120 egységre - figyelhető meg.

További új típusok jelennek meg a hazai választékban, megnyílt az első design szálloda, és megjelent az úgynevezett „easy”-lánc is a fővárosban.

2008 szeptemberében az egész világot érintő pénzügyi, majd ennek folytatásaként gazdasági válság jelentkezett, melynek hatása a szállodaiparra is jelentősnek bizonyult. Csökkentek a vendégérkezések és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák, mindenki további jelentős visszaesést jelzett a magyar szállodaiparban. Sajnos a jóslatok beváltak.

2009 első öt hónapjában mind a külföldi, mind a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is csökkent. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 37,8%-os volt, ezen belül az 5 és 4 csillagos szállodák májusban már 50% feletti foglaltságot értek el. Az első öt hónapban a legmagasabb mutatót a gyógyszállodák realizálták 51,3%-al. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15,361 forint, az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (REVPAR) pedig 5,800 forint volt.

A gazdasági válság hatására az országban több szállodai beruházást átmenetileg leállítottak, és a megnyitott szállodák is komoly kihívások elé néznek.

A 2008-as gazdasági világválság kedvezőtlen hatásai a 2010-es évek közepére kezdtek „elmúlni”. A magyar szállodaipar gazdálkodási adatai ekkorra haladták meg a 2008-as válság előtti időszak adatait. A turizmus bevételei folyamatosan azóta is kedvezően alakulnak. A butik szállodák számának ugrásszerű emelkedése a fővárosban és vidéken is jellemző, megjelennek a life-style szállodatípusok, az apartman szállodai piac résztvevőinek száma is nő, valamint lezajlik egy boom a hostelek piacán is. Megjelennek az airbnb szálláshelyek, mint a szállodai szolgáltatók „ellenfelei” a fővárosban és vidéken egyaránt.

2009-ben alakult meg a Hotelstars Union, melynek alapító tagja volt a Magyar Szállodaszövetség is. A közösen kialakított minősítési rendszer alapján 2010-ben indult meg a hazai szállodák önkéntes minősítése, mely 2012. június 12. óta már nemzeti védjegyként elfogadott. A legújabb követelményrendszert a 2015-2020 közötti időszakban alkalmazzák.

A következő táblázatok bemutatják a 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban megnyitott hazai szállodákat. Sok változás következett be ebben az időszakban, például újabb specializációk jelentek meg a piacon, így a család-, baba- és gyermekbarát szállodák, a felnöttbarát szállodák, valamint az állatbarát szállodák. 2015-ben Magyarországon 22 új szállodát adnak át, ezekben 941 szoba várja a vendégeket, és az újonnan megnyitott szállodák átlagos szobaszáma 42 szoba. Az új szállodák közül 4 Budapesten, 18 vidéken került átadásra.

Megnyitás időpontja

Szálloda neve

Település

Szobaszám

2015. január

Hotel Brill

Orosháza

25

2015. február

Levendula Hotel

Algyő

18

2015. március

Botrytis Hotel

Mád

6

2015. április

Best Western Plus Lakeside Hotel

Székesfehérvár

86

2015. április

Meggyes Hotel

Szerencs

29

2015. április

Elixir Medical Wellness Hotel

Mórahalom

29

2015. április

Prestige Hotel Budapest

Budapest

85

2015. május

Bo33 Hotel**** Family & Suitcs

Budapest

62

2015. május

Ária Hotel

Budapest

49

2015. március

P4W Hotel-Rcsidence Szombathely

Szombathely

19

2015. június

Hotel Lydia Luxury***

Balatonfüred

15

2015. június

Hercegasszony Hotel Wellness&Garden

Mezőtúr

17

2015. június

Family Hotel

Balástya

65

2015. július

Forgách-kastélyszálló

Mándok

10

2015. július

Hotel Auris

Szeged

27

2015. augusztus

Adélé Boutique Hotel

Pécs

19

2015. augusztus

Science Hotel

Szeged

35

2015. október

12 Revay Hotel

2015. november

Borostyán Medhotel

Budapest Nyiradony T amásipuszta

2015. november

Hotel Yacht

Siófok

56 -

50 73

2015. november

Gotthard Therme Hotel & Conference

Szentgotthárd

148

2015. december

Arkánum Mcdhotel

Balatonmáriafürdö

18

2016-ban - az előző évihez képest csökkenő számú - 15 új szálloda került átadásra, melyekben 887 szoba található, és az átlagos szobaszám 59 szoba. Budapesten 3, vidéken 12 új szálloda nyílt meg ebben az évben. Ebben az évben a Hunguest Hotels szállodáinak többsége új tulajdonos kezébe került, és megkezdődött a legnagyobb hazai szállodalánc kialakulása. Megnyitás időpontja 2016. március 2016. március 2016. április 2016. május 2016. május 2016. június 2016. június 2016. június 2016. június 2016. június 2016. július 2016. augusztus 2016. augusztus 2016. szeptember 2016. december

Szálloda neve Hotel Momcnts Miragc Mcdic Hotel 1 lotel Füred Spa&Conference Komló Hotel Sunmarine Vitorlás Hotel MJUS World Rcsort Marina Avalón Resort&Spa Pilvax Hotel Thermal Hotel Balance Lenti Portobello Wellness és Yacht Hotel Sejthess Hotel Vadvirág Castcllum Hotel Hollókő Villa Rosa Boutique Hotel Centrooms Park Eger

Település Budapest Budapest Balatonfured Gyula Balatonfenyves Körmend Alsóörs Miskolctapolca Kalocsa Lenti Esztergom Mátraszentimre Hollókő Budapest Eger

Szobaszám 90 35 195 34 18 123 12 65 15 94 95 11 68 11 21

2017-ben ismét csökkent az újonnan megnyitott szállodák száma, összesen 13 új szállodát adtak át, 844 szobával, és az átlagos szobaszám 65 szoba volt. A szállodák közel fele Budapesten - 6 szálloda - míg 7 szálloda vidék kezdte meg az üzemelését. 2017 végén került meghirdetésre a Kisfaludy terv, mely a negyedik szállodai boom kezdetét jelenti. E terv keretében a minőség fejlesztése a fő célkitűzés, és első körben a szállodák és panziók számára írtak ki pályázatokat. Ennek következményeként változott a 239/2009 (X. 20.) kormány rendelet a panziók méretére vonatkozóan, ami változásokat hozott a szállodák és panziók számában egyaránt. A pályázók közül többen váltottak szállodáról panzió szálláshely típusra. Az első páylázati eredményeket 2018 szeptemberében hozták nyilvánosságra.

A 2017-es Top 300-as szállodai lánc listába három magyar érdekeltséget is találunk. Legelőkelőbb helyezést az Accor Hotels érte el, melynek több brandja is jelen van a magyar piacon. Jelenleg a 7. helyen áll 4 283 szállodával, 616 181 szobával. A Danubius Hotel and Spa Public Ltd. Co. a 169. helyet foglalja el 43 szállodával, 7 811 szobával. A 299. helyezett Hunguest Hotels 25 szállodával, azokban 3 975 szobával. Természetesen azok a hazánkban is jelenlévő nemzetközi láncok is előkelő helyen szerepelnek ebben a listában, akiknek csak néhány szállodája van Budapesten, vagy más vidéki településen. A Top 10 céget és a legtöbb országban jelenlévő 10 céget a következő táblázatok mutatják be. 1 Helyezés

Cég

1 Wyndham Hotel Group 2 Choice Hotels International Shanghai Jin Jiang International Hotel Group 3 Co. 4 Hilton 5 IHG (IntcrContincntal Hotels Group)

Szállodák száma 1

8524 6627 5639 4555 4433

Marriott International AccorHotels G6 Hospitality Magnuson Hotels RLH Corp.

6 7 8 9 10

1 Helyezés

4400 2030 1417 1274 984

Országok száma 1

Cég

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Marriott International Hilton IHG (InterContinental Hotels Group) Best Western Hotels & Resorts Carlson Rezidor Hotel Group (now Radisson Hotel

127 105 103 102

Group)___________________________________________

102 95 85 82 80 78

AccorHotels Prcfcrrcd Hotels & Resorts Small Luxury Hotels of the World Wyndham Hotel Group Global Hotel Alliancc

Megállapítható, hogy mindkét Top 10-es lista tagjai közül a legtöbben képviseltetik magukat szállodákkal Magyarországon. Még egy érdekesség: az első 300 szállodavállalat összesen 88 512 szállodában 11 609 863 szobával rendelkezik, és az átlagos üzemméret meghaladja a 131 szobát szállodánként. Megnyitás időpontja

Szálloda neve

Település

Szobaszám

2017. január 2017. január 2017. január 2017. február 2017. március 2017. április 2017. április 2017. május 2017. július 2017. július 2017. augusztus 2017. szeptember 2017. szeptember

Exe Danube Prcsidcnt Hotel bővítése Gardcn Hotel Medical Spa Hotel di Verdi Villa Vitae Aura Medical and Wellness Hotel Medic & Wellness Hotel BONVITAL Maison Bistro & Hotel Fresh Hotel The Thrce Comers Lifestyle Hotel The Thrce Comers Hotel Anna Supcrior Park Inn Hotel Hotel Elizabcth

Budapest Budapest Debrecen Budapest Balatonfúred Balatonfiired Hévíz Budapest Siófok Budapest Budapest Zalakaros Baja

101 48 24 73 14 40 90 17 70 60 44 236 27

2018-ban az előző évhez képest megint kevesebb szálloda került átadásra. December végéig 8 szálloda, összesen 577 szobával épült fel, és az átlagos szobaszám 72 szoba volt. Ebben az évben már a budapesti 5 szálloda meghaladta a vidéken nyitott házak - 3 - számát. 2018 elején adták át Budapesten a Liszt Ferenc repülőtérnél a repülőtéri szállodát, melyet a tervek szerint továbbiak is követnek majd.

A QR kódra kattintva a 2015-2018 közötti magyarországi szállodanyitásokat bemutató videót tekintheti meg az olvasó.

Ebben a négy évben 8 olyan szálloda épült, amelyik 100 szobásnál nagyobb, és van 6 szobás szálloda - a 239/209 (X. 20) korm. rendelet szerint legalább 11 szoba az előírt - is az átadottak között.

Megnyitás időpontja 2018.január 2018. február 2018. március 2018. március 2018. április 2018. augusztus 2018. november 2018. december

Szálloda neve Ibis Styles Budapest Airport Hotel KVI Hotel Termál Hotel Hotel Clark Rába Quelle Boutique & Unique Luxus Hotel Pangea Hotel D8 Hotel ibis Styles Budapest City West (Hotel Wien)

Település Budapest Budapest Mesteri Budapest Győr Nyíregyháza Budapest Budapest

Szobaszám 145 40 16 86 17 38 121 114

A QR kódra kattintva a 2015-2018 közötti budapesti szállodanyitásokat bemutató videót tekintheti meg az olvasó.

Év 2015 2016 2017 2018

z

Megnyitott szállodák száma 22 15 13 8 58

Szobák száma összesen 941 887 844 577 3 249

Átlagos üzemméret 42 59 65 72 56

Érdekes megfigyelni, hogy amíg az újonnan megnyitott szállodák számában, és szobaszámúkban folyamatosan csökkenés tapasztalható évröl-évre, addig az átlagos üzemméret - igaz, nem túl nagymértékben - növekszik. 2019-ben is folytatódott az új szállodák nyitása a hazai szállodai piacon. Az első félévben vidéken egy, Budapesten négy szálloda kezdte meg üzemelését. Visszatért hazánkba a Hyatt, továbbra is jellemző, hogy magasabb kategóriájú házak nyitnak jellemzően Budapesten. Ebben az évben még további szállodák nyitása várható. A Meininger piacra lépésével megjelent a külföldön már népszerű hibrid szálláshely, melyben szálloda és hostel rész is található. Már a második félévben, augusztusban nyitott meg az első kombó szálloda, melyben két eltérő szállodamárka található.

1 Megnyitás időpontja 2019 2019. március 2019. március 2019.június 2019. június

Szálloda neve Donautica Étterem és Hotel Meininger Budapest Great Markét Hall Mystery Hotel Hilton Garden Inn Párisi Udvar Hotel Budapest; Unbound Collection by Hyatt

Település Fadd-Dombori Budapest Budapest Budapest

Szobaszám 1 17 184 82 214

Budapest

110

1.3 Szállodatípusok, rendeltetés szerinti csoportosítás •

Városi szálloda •

Garni szálloda

•

Butik szálloda

•

Dizájn szálloda

•

Life Stylc szálloda

•

Okos szálloda

•

Apartman szálloda

•

Kombó szálloda (két különböző kategóriájú szálloda egy épületben)

•

Hibrid szálláshely (egy szálloda és egy hostel egy épületben)

•

Gyógyszálloda

•

Wellness szálloda

•

Üdülő és Sport szálloda

•

Kastély szálloda

•

Konferencia szálloda

•

Kaszinó szálloda

•

Repülőtéri szálloda

•

Motel

•

•

Útmenti motel

•

Üdülömotcl

•

Elővárosi motel

•

Városi motel

Mozgó szálloda •

Vízi-,

•

Vasúti-,

•

Közúti-,

•

Légi-.

•

Különleges szállodák •

Jég-,

•

Víz alatti-,

•

Stb.

Városi vagy átmeneti szállást nyújtó szálloda Ezek a szállodák általában azokat a szállás és ellátási igényeket elégítik ki, amelyek a mindennapi élettel kapcsolatban jelentkeznek. Ide tartoznak az üzleti, kereskedelmi, kulturális célokkal, konferenciákkal, tárgyalásokkal, klasszikus turizmussal kapcsolatosan érkező vendégek szállásigényei. Az ide érkező vendégek érkezhetnek egyénileg és csoportosan, szervezett utak keretében egyaránt. A vendégeket ebben a szállodatípusban két-három napos tartózkodási idő. kevés vendéglátó szolgáltatás igénybevétele jellemzi. Általában csak az éjszakát töltik a szállodában, napközben utazási céljuknak megfelelően a házon kívül tartózkodnak. Sok városi szálloda csak az igényeknek megfelelően ad részükre reggelit és egyéb étkezéseket. A szobák berendezése kényelmes, lehetőséget biztosít a munkára és a kikapcsolódásra egyaránt. A rövid tartózkodási idő miatt ezekben a szállodákban a szekrények kialakításánál nem a nagyság, hanem a célszerűség a jellemző. Napjainkban megfigyelhető, hogy e szállodákban is kialakításra kerülnek nem dohányzó, allergiás, mozgássérült szobák, valamint az üzletemberek által kedvelt dolgozó szobák (Room that Work) is. Ezekhez az igényekhez kapcsolódik még a Business Ccntcr-ek kialakítása. A vendégek aktív pihenését, sportolását, egészségmegőrzését úszómedencék, élményfürdők, fitness termek, wellness programok biztosítják.

A városi szállodák legújabb típusaiként megjelentek Magyarországon is a külföldön már ismert butik-, design- és „easy-” szállodák is, melyek jól és praktikusan berendezett szobákkal várják vendégeiket, ezekre egyedi stílusjegyek jellemzőek, kevesebb szolgáltatást kínálnak vendégeiknek, de nagy hangsúlyt helyeznek a személyre szabott szolgáltatások nyújtására. További jellemzőjük, hogy 100 szoba alatti szobaszámmal, központi fekvéssel rendelkeznek. Újabb típusként már jelen van a hazai szállodapiacon a „smart hotel” vagy „okos szálloda” is. Ez a „Csak egy kattintás” megoldás alkalmazásokon (applikációk) keresztüli kapcsolattartás, ügyintézést kínál a vendégeknek, ami egyaránt költséghatékonyabbá teszi a szállodaüzemeltetést, és jobb élményeket biztost! a vendégeknek.

Magyarországon az első ilyen típusú szálloda Budapesten nyitott meg - a KviHotel. Ebben a szállodában a vendégek applikációk/alkalmazások letöltése után egy felhő alapú PMS-en keresztül történik a vendégek szobafoglalása - a fizetési mód mindig hitelkártyával történik egy biztos rendszer segítségével -, a rendelés bármilyen módosítása, lemondása, a vendég saját maga választja ki a szobáját, érkezteti meg - check-in magát, és minden tartózkodás alatti kérdését, kérését is az alkalmazásokon keresztül intézi el. A kijelentkezéskor a számlázás is az alkalmazás segítségével történik. 2019. márciusában nyitott meg hazánk első Hibrid szálláshelye, mely egy szálloda és egy hőstől kombinációját jelenti. A Meininger Budapest Great Markét Hall elnevezésű szálláshely összesen 751 ágyat kínál, melyben nem túl nagy a hostel rész, mivel elsősorban csoportokra számítanak. Az itteni 184 szoba zömmel 2+2 ágyas (egy kettéválasztható dupla- és egy emeletes ággyal), és csak néhány egy-, két- és hatágyas szoba van, utóbbiak funkcionálnak hálóteremként is. A hálótermek a más városokban megszokottól eltérően nem koedukáltak. A szálláshely kivételesen jó lokációja kiemelkedő, a hétemeletes szállodában bár, snackbár, reggelizöterem, vendégkonyha, a csoportok vacsoráztatására étterem, játékzóna, lounge és 130 férőhelyes mélygarázs található. A recepció nonstop üzemel, széfet is itt lehet igényelni. A kommunikációban a kötetlenebb hangvételre törekszenek, a dolgozókat például arra bátorítják, hogy ajánljanak a vendégeknek éttermet, szórakozóhelyet a saját tapasztalataik alapján. A hibrid szálláshelyek bővülése a Nctizcn nyitásával 2019 októberében, majd az A&O átadásával 2020 márciusban folytatódik.

2019. augusztus elsejétől fogad vendégeket hazánk első kombó szállodája. A Déli pályaudvar szomszédságában lévő Mercure Budapest Castle Hill és ibis Budapest Castle Hill kombószálloda az üzleti céllal érkező és a megfizethető szállást kereső leisure szegmens számára is ideális. Az ibis Budapest Castle Hill 150 szobát, a Mercure Budapest Castle Hill pedig további 250 modem, kényelmes szobát kínál az utazóknak. Itt is közös fogadórész, éttermi rész várja a vendégeket.

Üdülő- és sportszálloda Az üdülő- és sportszállodák létesítése mindig olyan helyeken történik, melyek természeti adottságaik folytán üdülésre, sportolásra alkalmasak. Ilyenek a vízparti (tenger, tó, folyó) és a magaslati, hegyvidéki szállodák, ahol üdülésre-sportolásra alkalmas feltételek állnak rendelkezésre. Ezekben a szállodákban a hosszabb tartózkodási idő a jellemző. A vendégek egy hétnél rövidebb időre nem mennek üdülni és ma már a sportolásra érkező vendégek sem csak néhány napra érkeznek. Az üdülő vendégek általában családosán érkeznek, így ennél a szállodatípusnál a szobák számának és nagyságának kialakításánál erre figyelemmel kell lenni. Nem ritkák a négy-öt fős családok, baráti társaságok, akik részére ilyen nagyságú szobákat kell kialakítani, itt a legkevésbé jellemző az egyágyas szoba igénye.

A szobákban a hosszabb tartózkodási időnek megfelelő kényelmi és berendezési tárgyakat kell kialakítani. A vendégek részére kényelmes ágyak, megfelelő nagyságú szekrények, minden igényt kielégítő fürdőszobákat kell létesíteni, lehetőleg külön WC-vcl. A sporteszközök tárolására külön tárolók állnak a vendégek rendelkezésére, ahol nem csak sportszereik elhelyezésére, hanem esetlegesen sportszerkölcsönzésre és javításra is van lehetőség. A szállodákban gondoskodni kell a vendégek esetleges rossz idő miatt kialakuló szórakozás igényéről is. Ennek érdekében az üdülő- és sportszállodák nagy többségében játéktermeket, kártyaszobákat, éjszakai bárokat és több éttermet, vendéglátóhelyet kell létrehozni.

Elterjedt üdülőszálloda típus a klubszálloda, melyet általában a világ híres üdülőhelyein telepítenek (például Club Mediterrán, vagy itthon a Club Tihany). Mivel ezek a szállodák üzemelési idő szerint egész évben vagy szezonálisan tartanak nyitva, mindig figyelembe kell venni az éghajlati viszonyokat. Nálunk a balatoni szállodák szezonja április és október között van, Ausztriában, Svájcban, Németországban. Franciaországban, Olaszországban és a síelőkre építő országokban a szezon decembertől májusig tart. A híres tengerparti szállodák a francia és olasz Riviérán is márciustól októberig vannak nyitva.

Fürdő- vagy gyógyszálloda E szállodák közös jellemzője, hogy gyógyforrások, hévizek, gyógyvizek közelében létesítik őket, általában fürdővel egybeépítve. Európában sok helyen találhatók nagyhírű fürdő és gyógyhelyek, ahol már évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt is felhasználták a természet e kincseit. Ilyenek többek között Karlovy Vary, Baden bei Wien és Wicsbadcn. Magyarországon a turizmuspolitika egyik kiemelt célterülete a gyógyidegen-forgalom. Köztudott, hogy hazánk számos, a szigorú nemzetközi előírásoknak is megfelelő gyógyvízzel rendelkezik. Az 1970-es évek óta tart a gyógyfürdő program, mely erre a természeti kincsre épít. Amikor ilyen típusú szállodát hoznak létre, figyelnek arra, hogy ezek a házak ne keltsék gyógyászati hely látszatát.

A fürdő- és gyógyszállodákban a vendégek idejük nagy részét a gyógykezeléssel töltik. A kezelések általános időtartama három hét, így a szállodák szobáinak, helyiségeinek kialakításánál erre figyelemmel kell lenni ugyanúgy, mint arra, hogy a vendégek nagy része valamilyen szinten mozgásában korlátozott. Ezekben a szállodákban nagy számban alakítják ki az úgynevezett mozgássérült szobákat, ahol nem található küszöb, szélesebbek az ajtók és különlegesen kiképzett ágyak, fürdőszobák vannak. A közös helyiségekben is figyelnek erre, rámpákat alakítanak ki a lépcsők mellett, nincsenek küszöbök és a bejárati ajtók is szélesebbek. Vendégeinek viszonylag sok szabadidő áll rendelkezésre a kezelések mellett. Megfelelő eltöltése érdekében társalgókat, kártya- és játékszobákat, olvasószobákat, különböző típusú vendéglátóhelyeket alakítanak ki.

A gyógyászati részlegben a gyógyvizes medencéken, súlyfürdőkön, masszázson, speciális kádfürdőkön és egyéb gyógyászati létesítményeken kívül kialakítanak egy nem gyógyvízzel feltöltött medencét is, amelyet sportolás, pihenés céljából használnak a vendégek. Mivel a gyógyszállodákat nagyrészt olyan vendégek keresik fel, akik nem betegek, hanem valamilyen - általában mozgásszervi - problémával küzdenek, így részükre kulturális, szabadidő programokat lehet szervezni, ugyanúgy, mint az átlagvendégnek. A nagy fürdőhelyeken szinte kivétel nélkül megtalálhatók a kaszinók, színházak és más szórakozóhelyek. Wellness-szálloda A fitncss- vagy wcllncss-szállodák egy új életstílus igényeinek megfelelően jöttek létre. Sokban hasonlítanak a gyógyszállodákra, de itt nem a gyógyítás, hanem a megelőzés, a jó erőnlét, az egészséges életmód elsajátítása a fő cél. A fitness- vagy wellness-szállodák szobái is a hosszabb tartózkodási idő miatt nagy alapterülettel, nagy kapacitású szekrényekkel, külön WC-vel és fürdőszobával, a városi szállodákban megismert technikai tárgyakkal felszereltek. A vendégek nemcsak pihennek, hanem tanulnak is ezekben a szállodákban.

Az egészséges táplálkozás, egyszerű és összetettebb tornagyakorlatok, az aktív pihenés, relaxáció, animáció és gyógyászati elemek is a vendégek rendelkezésére állnak. A vendégek tradicionális gyógyászati kezeléseket (szakorvosi konzultáció és vizsgálat, egészséges életmód tanácsadás, diétás szaktanácsadás, balnco-, hidroterápia, mcchanoterápia, elektroterápia, inhaláció, speciális pakolások, mozgásanimáció, és egyéb, az orvos által rendelt terápiás kezelések), rekreációs központot (gyógymedencével, élményfürdővel, belső-külső medencével, pezsgőfürdővel, szaunával, gőzfürdővel, aromakamrával, infrakamrával, tepicaldariummal, frigidariummal, szoláriummal, relaxációs szobával), szépségintézetet (börgyógyász-kozmetológus szakorvosi vizsgálat és konzultáció, arc- és testkozmetika, alternatív masszázs-terápia, aromaterápia, Thalassotherápia, speciális kozmetikai testkezelések, fodrászat, manikűr, pedikűr, bioszolárium), Fogászati rendelőt (teljes körű fogászati ellátás, ingyenes fogorvosi és szájhigiénés tanácsadás, fogkö-eltávolítás) vehetnek igénybe. Ezek mellett nagy hangsúlyt kap a vendéglátás, a konferencia és rendezvényszolgálat, a sportolási lehetőségek, a vásárlási lehetőségek, és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások (gyermekfelügyelet és programok, animáció, játszótér, játszószoba, gyermekmedence, gyermekétlap, gyermekszék, gyermekágy, ajándékok).

Sok szállodai szakember „háromgenerációs” szállodának nevezi e létesítményeket, hiszen itt valóban gyermek, szülő, nagyszülő találja meg egyszerre a saját igényeinek megfelelő szolgáltatásokat. A szállodákhoz mélygarázs vagy parkoló is tartozik.

A wellness szállodákra a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége külön követelményrendszert alakított ki, melyek szerint - a Hotelstars kritériumoknak is megfelelve - 2018 novemberében mindösszesen 8 szálloda van minősítve. A minősítés kritériumait a következő linken érheti el:

http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?filcticket=J2CWhatdvwc%3d&tabid=86&mid=437 Kastélyszálloda A világban és hazánkban is egyre több ilyen szálloda kerül kialakításra. A Széchenyi tervben is kiemelt támogatást kapnak az ilyen típusú szállodák létrehozásához a befektetők.

A kastélyszállodák legfontosabb jellemzője, hogy műemlék illetve műemlék jellegű épületben kerülnek kialakításra, olyan történelmi környezetben, ahol korábban főnemesi, nemesi és földesúri családok éltek. Ezek a kastélyok, kúriák a műemléki előírásoknak, a Műemlékvédelmi Felügyelőség ajánlásai alapján kerülnek felújításra, helyreállításra. Már korábban is volt erre példa hazánkban (pl. Szirák, Nagycenk), de az utóbbi időben több ilyen épületet adtak át (pl. Parádsasvár, Röjtökmuzsaly), és jelenleg is folynak helyreállítási munkálatok (pl. Gödöllő).

A szállodai szobák, apartmanok kialakításánál, berendezésénél törekszenek arra, hogy az épület stílusának, korának megfelelő nagyság és berendezési tárgyak legyenek az uralkodóak, sok helyen felkutatják az eredeti tárgyakat, fényképek alapján készíttetik el azokat. A közös helyiségek között éttermek, szalonok, báltermek, kártyaszobák, biliárdtermek, egyéb funkcionális termek kerülnek kialakításra. A legtöbb kastélyszállónak csodálatos kertje, úszómedencéje (belső-külső), fitness-, és wellness létesítményei, konferenciaterme illetve külön épülete van.

A mai kor követelményeinek megfelelő technikai eszközök kerülnek elhelyezésre mind a vendégszobákban, mind az egyéb helyiségekben egyaránt. A vendégek részére az elmúlt korok fényűzését kínálják, ezeknek megfelelően választják ki a személyzet ruháját, kerülnek kialakításra a különböző programajánlatok is.

Jelenleg nincs külön kategória erre a típusra, de időszerű lenne a kastélyszállók osztályba sorolási követelményrendszerét létrehozni, mert nehezen sorolhatók ezek a létesítmények a meglévő kategóriák közé.

Konferenciaszálloda

A magyar turizmuspolitika másik fontosnak tartott fejlesztési területe a konferencia és kongresszusi turizmus. Nem véletlenül, hiszen a világon minden napra jut konferencia, kongresszus. A vendégek költési mutatói igen magasak, az ebből származó bevételek messze meghaladják az átlagos költési mutatókat. A szállodaipar igyekszik megfelelni a kihívásnak, amely nem is olyan egyszerű. Az ideálisnak nevezhető kongresszusi-, konferenciaszálloda jól megközelíthető, csendes, szép környezetben található, távol a zajos nagyvárosoktól. Szobáinak száma a konferencia, kongresszus résztvevőinek elhelyezéséhez elegendő, konferenciatermei jól tagolhatóak, többféleképpen berendezhetőek, a legjobb technikai berendezésekkel vannak felszerelve. Vendéglátóhelyei alkalmasak sajtótájékoztató, fogadások, díszétkezések megrendezésére éppúgy, mint hangulatos vacsorázásra a fárasztó napi munka után. Szobái tágasak, kényelmesen, ízlésesen berendezettek, minden igényt kielégítenek. A szálloda területén jó parkolási lehetőségek személygépkocsik és buszok számára, sportolási lehetőségek (bowling, tenisz, uszoda, fitness szoba), pihenési lehetőségek (olvasószoba, társalgó, könyvtár), jól felszerelt Business Center és szórakozási lehetőségek is legyenek. Nem véletlen, hogy a konferenciák, kongresszusok szervezői azokat a szállodákat keresik ahol mindez egy fedél alatt megvan. E szállodákra is a többnapos tartózkodás a jellemző, valamint a beruházás igen magas költségei, hiszen a konferenciák lebonyolításához szükséges berendezések (szinkrontolmács berendezés, videó és hangtechnika stb.) beszerzési árai magasak. Ismerjük meg azokat az elvárásokat, amelyeket a PCO (Profcssional Congress Organizcr) nemzetközi szervezete állít egy konferencia szálloda elé: A konferencia szálloda esetében nem kevés az a követelmény, amelyet elvárnak a konferenciaszervezők amennyiben a konferencia szállodában kerül megrendezésre. A szállodai konferencia termeknek megfelelő kapacitással kell rendelkezniük, nagyterem és több kisebb terem kialakítása elvárt, megfelelő szellőzést, fűtést és légkondicionálást kell biztosítani, a termeknek természetes világításúaknak kell lenniük és az elsötétítésüket is meg kell oldani. Alapvető színpadtechnika és audiovizuális eszközöket, felszereléseket, gyakorlott technikai személyzetet, a termek közelében irodákat kell biztosítani. A menedzsment egyik tagja a konferencia menedzser, aki kapcsolatot tart a konferencia szervezői és a szálloda üzemeltetői között, tájékoztatja a szálloda személyzetét a konferencia részleteiről, a szervezők igényeiről, koordinálja a szálloda különböző részlegeinek tevékenységét a konferenciával kapcsolatosan. A vendéglátás során a szálloda biztosítja a különböző étkezéseket, kávészüneteket, az étkezések pontos, időkereten belüli kiszolgálását. A szállodák esetében is fontos a megközelíthetőség, külön ruhatár és regisztrációs pult komputerrel, parkolási lehetőség személygépkocsik és buszok számára, eligazító táblák elhelyezése, valamint a mozgáskorlátozottak szállodán

belüli akadálymentes közlekedésének biztosítása. A konferencia szervezőinek, vezetőinek rendelkezésére kell bocsátani irodákat és telefonvonalakat, lehetőség szerint külön telefonszámokat. Az egyéb szolgáltatások közé tartozik a rendezvénytermek tisztaságának folyamatos biztosítása, ruhatárak nyitva tartása, portaszolgálat, szállodában elérhető elsősegélynyújtó hely, zártláncú televíziók és elektronikus üzenetközpont biztosítása.

Kiegészítésként adjuk közre a Konferencia központokra vonatkozó előírásokat is, az összehasonlíthatóság, jobb megértés érdekében. A konferencia központoknak meg kell felelniük olyan általános követelményeknek, mint természetes világítás, clsötétítési lehetőség, nemzeti szabványtól eltérő elektromos csatlakozók, áramszünet esetén generátor, mozgólépcsők liftek a vendégek szállításához, alaprajzok és tájékoztató anyagok megléte. A biztonság területén a vészkijáratok, a kiépített tűzvédelmi rendszer, az épületek őrzése, védelme, biztonsági pontok és ellenőrző helyek, külön VIP bejáratok kialakítása elvárt. Az épületben nagy, világos és áttekinthető előcsarnokot kell kialakítani, ahol információs pult, hírközpont, tájékoztató táblák segítik a résztvevők dolgát és innen közelíthetők meg a különböző termek, melyek elhelyezkedését térképek mutatják a vendégeknek. Az üléstermek kialakításánál, azok méretének megállapításánál az igényeket, kitűzött célokat, megcélzott piaci szegmens elvárásait kell figyelembe venni. Az üléstermeknél egy nagyterem (plenáris terem), egy nagyobb szekcióterem, két kisebb szekcióterem valamint poszterszekció terem és további kisebb termek kialakítása célszerű. A termek mellett dolgozószobák és irodák, kiállítási területek, sajtó helyiségek, videokonferencia lehetőség, vendéglátó egységek, ruhatár és toalettek kialakítása is elvárt. Fontos, hogy a konferencia központ megközelíthetősége mind tömegközlekedési eszközökkel, mind személygépkocsival és busszal egyaránt könnyű legyen. Gondot kell fordítani arra is, hogy a mozgássérültek szabad közlekedése az egész központban biztosított legyen. Jó, ha van bank-pult, posta-pult, központi fénymásolóterem, hatékony telefonközpont, nemzetközi távhívásra alkalmas telefonfülkék, zártláncú televízió és elektronikus üzenet központ és megfelelő biztonsági rendszer.

Kaszinószálloda Ez a típus a világ több országában, így az Egyesült Államokban vívott ki nagy népszerűséget, de számos európai országban is találunk kaszinószállodát. A vendégek játékszenvedélyének kielégítését tűzik ki fő célul, ehhez kapcsolódva nyújtanak elszállásolási és ellátási, valamint szórakozási lehetőségeket. A kaszinószállodák szobáit a kor valamennyi vívmányával felszerelik, a szobák berendezése luxusszintű, az alkalmazott anyagok, dekorációk a legigényesebb vendégeknek is megfelelnek. A berendezési és felszerelési tárgyak a lehető legnagyobb kényelmet nyújtják. A szobák mérete viszonylag nagy, a bekészítések csak fokozzák a vendégek komfortérzetét. Különösen nagy hangsúlyt helyeznek a vendégek ellátására és szórakoztatására. A szálloda tulajdonképpen a kaszinó „köré” épül, keretet adva a vendég számára legfontosabb tevékenységhez, a szerencsejátékhoz. A szállodában lévő játékkaszinó több teremből áll. Minden ismert játéklehetőség megtalálható itt, mely szerencséjének kipróbálására ösztönzi a vendégeket. A játéktermek mellett konferencia és színházi előadások lebonyolítására alkalmas helyiségeket is kialakítanak, hogy a vendégek a művészeteknek is hódolhassanak. A vendégek általában egy-két napot töltenek itt, pénzük legnagyobb részét a kaszinóban költik el, általában ezeknek a szállodáknak a szobaárai a nyújtott kényelemhez képest viszonylag alacsony.

Repülőtéri szálloda Az ebbe a csoportba tartozó szállodák repülőtereken vagy azok közvetlen közelében kerülnek felépítésre. Tranzitszállodának is szokták őket nevezni, mivel itt a vendegek vízumkényszer nélkül tartózkodhattak, területen kívüliséget élvezve. A vendégek rövid időt töltenek csak itt, nem ritkán csak néhány órát. Az átlagos tartózkodási idő csak egy nap. A szállodánál legelső és legfontosabb szempont a repülőtér hangjainak kiküszöbölése. Szobái kényelmesek, vendéglátóhelyei jól felszereltek és hosszabb nyitvatartási idővel üzemelnek. Korábban a járatcsatlakozásra várók, a járatuk halasztása miatt várakozni kényszerülök kaptak itt elhelyezést. Ma máraz üzletemberek adják

vendégkörük nagy részét. Ennek a vendégkörnek az igényeinek megfelelően a repülőtéri szállodákban illetve közvetlen közelükben Business és Trade Center-eket is építenek. Napjainkban a repülőtéri szállodák között az alacsonyabb kategóriájútól a luxus kategóriáig mindegyik megtalálható.

2018. január eleje óta ismét van repülőtéri szálloda Budapesten, az ibis Styles Budapest Airport.

Apartman szálloda Az otthonuktól hosszabb ideig távollévő üzletemberek részére kialakított szálloda, ahol a vendégek kisebb, nagyobb, elegánsan berendezett, az otthon minden igényét megadó lakást (stúdió, apartman) vehetnek ki tartózkodásuk idejére, ahol teljesen felszerelt konyhát és különféle szolgáltatásokat is biztosítanak részükre. Az apartmanok árát általában nem napi, hanem havi, negyedéves, féléves és éves tartózkodás alapján alakítják ki. Az apartman szállodák lakóegységei különböző alapszolgáltatásokat tudnak: számítógépes csatlakozás, televízió készülék videó lejátszóval. Hifi berendezés, teljesen felszerelt íróasztal. A vendég részére a mosatás, újságbeszerzés, bevásárlás, üzenetközvetítés, postai szolgáltatások, szobai széf, telefon és faxszolgáltatás is biztosított. Az apartman szálloda tárgyalási lehetőségeket, közös rendezvények megrendezésére alkalmas helyiségeket is nyújt vendégeinek. Állandó portai, hostess és biztonsági szolgálat teszi még kényelmesebbé az itt tartózkodást. Magyarországon a Marriott hozott létre elsőként ilyen jellegű szállodát, jelenleg már több tucatnyi ilyen szálloda üzemel.

Garni szálloda A második világháborút megelőző időszakban ez a szálláshelyforma nagyon elterjedt volt. Szobái egyszerűen berendezettek voltak, étkezések közül csak reggelit kínált a vendégek részére. Jellemző volt, hogy az itt lakó vendégek szerényebb igényekkel érkeztek, tartózkodási idejük nagyon eltérő volt, hiszen volt, aki csak néhány órára vette igénybe a szálloda szolgáltatásait, de voltak olyanok is, akik hónapokat - nem ritkán éveket töltöttek itt. Ma a butik szállodák többsége is csak ilyen szolgáltatásokat kínál magas színvonalon a vendégeknek.

Motel Az amerikai életforma igazi kifejezői a motelek. Arizona államban, 1913-ban nyílt meg az első motel. Az elnevezés a „motor tourists hotel” vagy a „motorists hotel” elnevezés rövidítéséből származtatható. Kis befektetésigény, kevesebb csillogás, de a szállodák kényelmi, szolgáltatási szintjének nyújtása, alacsonyabb árakon jellemzi ezt a szálláshely típust. Vendégkörük alapvetően az úton lévők közül kerül ki, így mindenhol alapvető feltétel a motelek kialakításánál a megfelelő mennyiségű parkolóhely megléte. Általában a szobaszámmal egyező számú parkolóhely kerül kialakításra, sok esetben úgy, hogy a vendég a gépkocsiból egyenesen a szobájába léphet. A moteleknek jelenleg négy típusa ismert. > Útmenti motel Főútvonalak mentén, közlekedési csomópontok, benzinkutak, szervizállomások közelében találhatók. Szobáik kényelmesek, jól felszereltek, minden szobához parkolóhely jár. Az átlagos tartózkodási idő itt is egy éjszaka. Árai jóval kedvezőbbek, mint a szállodáké. > Üdülőmotel Ezt a típust a motelek szerelmeseinek hozták létre, kedvező természeti körülmények között, híres, népszerű üdülőhelyek közelében. Az üdülőmotclek berendezése, felszereltsége, parkolóhellyel való ellátottsága megegyezik az út menti motelekével, a tartózkodási idő az üdülőszállodákéhoz hasonló. Az üdülőmotelek hasonló szolgáltatásokkal állnak a vendégek rendelkezésére, mint az üdülőszállodák, de áruk sokkal kedvezőbb azokénál.

Elővárosi (városszéli) motel

Ez a típus a kispénzű vendégek, a nagyvárosok nyomasztó parkolási gondjainak és a motelek rajongóinak kiszolgálása érdekében lett létrehozva. A nagyvárosok elővárosaiban épülnek fel, ahol még jó a levegő, csend van és ahonnan a városközpont a helyi közlekedési eszközökkel könnyen elérhető. Ezeken kívül áruk teszik őket vonzóvá a vendégek részére. > Városi motel

Ezeket a moteleket a nagyvárosok belterületein építik fel úgy, hogy megfelelő parkolási lehetőségeket is biztosítanak az itt megszálló vendegek részére. A gépkocsik parkolását sokszor úgy oldják meg, hogy az épület lábakon áll, a földszinti részen parkolnak az autók és a szobák és kiszolgáló helyiségek az emeleti részen helyezkednek cl. Berendezésük, szolgáltatásaik megegyeznek a városi szállodák szolgáltatásaival, de az itt alkalmazott árak alacsonyabbak. Mozgó szálloda A mozgó szállodák az utazás során a turistáknak nyújtanak pihenési lehetőséget, vendéglátó jellegű szolgáltatásokat. Ide tartoznak a vízi, vasúti, közúti és légi közlekedési mozgó szállodák.

A vízi közlekedés területén ide sorolhatjuk a folyami személyszállító hajókat, a tengerjáró utasszállító hajókat, bootelckct. A folyami illetve tengeri utasszállítók kabinjai minden igényt kielégítően vannak berendezve, megtalálhatók az egyágyas, kétágyas, többágyas kabinok mellett az apartmanok is. A világ jelentősebb szolgáltatói a hajókon szállodákat, éttermeket, konferencia és színházi termeket, házasságkötő termet, sportolási, rekreációs, gyógyászati és fürdési, szórakozási és vásárlási lehetőségeket alakítanak ki.

l.kép Super Star Virgo

2.kép Super Star Virgo egy szobája Vasúton a hálókocsi, a couchette és az étkezőkocsi biztosítják az utasok részére az elszállásolási és ellátási szolgáltatásokat. A nagy vasúti társaságok napjainkban újra indítják a XIX., XX. század híres útvonalain (pl. Orient express) nosztalgia járataikat, fényűző kényelmet nyújtva az utazáson résztvevőknek. A szobák nagysága 8-16 négyzetméter között mozog, vannak fürdőszobával, WC-vel ellátott apartmanok, és az éttermen kívül kártya-, olvasószoba és szalon is.

3.kép Rovos Rail Királyi lakosztálya

Közúton a rotel, rolling hotel (mozgó autóbusz-szálló) a szállítás mellett az utasok elszállásolását és ellátását is megoldja. Az utasok napközben az autóbusz ülésein tartózkodnak, míg az éjszakai pihenés az autóbusz mögé kapcsolt utánfutón, melyen kis kabinok vannak, oldják meg, ahol a tisztálkodásra is lehetőség nyílik. Az autóbuszokon, a programnak megfelelően, reggeli, ebéd és vacsora is biztosítható, de előfordul, hogy a megállóhelyeken oldják meg az étkezést.

4.kép Autóbuszvázra épített rotel

5.kép Pótkocsis teherautóvázra épített rotel

Légi közlekedésnél a hosszújáratú személyszállító repülőgépek ülései hivatottak biztosítani az elszállásolást az utasok részére, míg az ellátás a repülőút hosszától, és a napszaktól függ. Ma az utasszállító gépek ülései nagyon sokat tudnak, az első osztályon, business osztályon utazók az üléseket akár vízszintesen is be tudják állítani, takarót, párnát, papucsot, tisztálkodási eszközöket, teljes ellátást kapnak.

6.kép Repülőgép állítható ülése

■Beijond" First Cldss

7.kép Első osztály hálószobája az Airbus repülőgépén

A vendégek tartózkodási ideje ezekben a mozgó szállodákban a néhány órától a több hetesig terjedhet. A szállodai specializáció eredményeként a különböző szállodatípusokban kialakultak még olyan, sajátos igényekkel rendelkező szegmensek részére szolgáltatásokat nyújtó szállodák, amelyekről mindenképpen szót kell ejtenünk. Ebbe a körbe tartoznak a „családbarát szállodák”, a „felnöttbarát szállodák”, a „bababarát szállodák”, a „gyerekbarát szállodák” és a „háziállatbarát szállodák”.

A „Családbarát szállodák” szolgáltatásai között három generáció számára - gyerek, szülő, nagyszülő kialakítottak szerepelnek, vagyis minden korosztály megtalálhatja a számára kedvező szolgáltatásokat. A Családbarát szállodák követelményrendszerét 2018-ban határozta meg az MSZÉSZ, mely alapján a szállodák a Hotelstars minősítés mellett bronz, ezüst és arany családbarát szálloda minősítést szerezhetnek. A kritériumrendszert az alábbi linken érhető el: http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=5VdOA4Vnnqc%3d&tabid=86&mid=437

A „Felnőttbarát szállodák” a +18 korosztály igényeinek próbálnak megfelelni. A gyerekmentes szállodákat választó felnőttek gazdag szolgáltatásokkal találkozhatnak, melyek a fiatal-, a középkorú felnőttek és az idősebb vendégek részéről elvártak.

A „Bababarát szállodák” és „Gyerekbarát szállodák” a különböző korú gyermekkel érkezők elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat kínálnak. A gyerekbarát szállodák feladata gondoskodni a babák, a kisebb és a nagyobb gyermekek számára megfelelő kialakítású szobákról, felszereltségről és programokról, valamint a szülök által igénybe vehető szolgáltatásokról, amelyek megkönnyítik az aktív és tartalmas kikapcsolódást, mind a különálló, mind a közös családi időtöltés tekintetében. A gyermekek számára legfontosabb a játék és az élmény! Ma már létezik egy minősítési program is, a „KidsOasis”, mely részletesen ismereti az elvárásokat, követelményeket, melyek alapján a jelentkező szálloda besorolást kap 3-tól 5 Szélforgós kategóriába. Az alapot a 3 Szélforgó jelenti, mely a következő elvárásokat, követelményeket tartalmazza: A 3 szélforgós kategória feltételrendszere olyan minimális követelményeket jelent, amelyet minden KidsOasis - minősített családbarát szálláshelynek teljesítenie kell a minősítés megszerzéséhez és folyamatos működése során.

Szálláshelyek egésze

•

Épületek állapota megfelelő

•

Gondozott, ápolt, természetes környezet, kert

•

Évszakokhoz, ünnepekhez kötődő díszítés

•

A szálláshely rendelkezik pótágyazható (legalább 2 pótágy elhelyezésére alkalmas) szobával

•

Rendelkezik olyan családi szobákkal, melyek akadálymentesen, babakocsival is megközelíthetők. Főbb szolgáltatási egységei is akadálymentesek.

Gyermekek biztonsága

•

Közúti forgalom felé körülkerített, vagy távolabb csík a forgalomtól, vagy kamerával biztosított szállásterület és kert, játszóterület

Családi szobák kialakítása és felszereltsége

•

Biztonsági felszereléssel ellátott balkonajtók (amennyiben a családbarát hotel rendelkezik balkonnal)

•

Gyermekbiztos eszközökkel, dugaljakkal felszereltek (vagy a recepción kérhető),

•

Éjszakai fény vagy kislámpa a szobában

•

Szekrény gyerekmagasságban

•

Gycrckágy és/vagy rácsoságy rendelkezésre áll

•

Kerülik az üvcgasztalok elhelyezését, amennyiben ez nem megoldható, kizárólag edzett, biztonsági üvegből készült asztallap elfogadható.

•

A családi szobák elsötétíthetők

•

A szekrények biztonságosan rögzítettek

•

Pelenkázóhelyet (minimum pelenkázó alátét) - kérésre biztosítanak

Családi szobák fürdőszobáinak kialakítása, felszereltsége

•

Törölközőtartó gyerekmagasságban

•

Csccscmökád rendelkezésre áll

•

Gyermekzsámoly, WC ülőke, szűkítő, bili, csúszásgátló kádba/zuhanyzóba rendelkezésre áll

•

Teregetési lehetőség fürdőszobában vagy balkonon

Ellátás

•

Kisgyermekes családok megkülönböztetett kiszolgálása (pl. a családbarát szálloda gyerekes családokat először szolgál ki)

•

Családi asztalok (6-8 fő elhelyezését is biztosítják)

•

Színes gyermekétkészletek, poharak, partedlik rendelkezésre állnak

•

Megfelelő számú etetőszék, vagy magasított szék, ülésmagasító van az étteremben

•

Játéklehetőség a várakozási idők áthidalására (gyermekjátszó az étteremben vagy gyerekjátékok)

•

Gyermekétlap, gyermekmenü, gyermekadagok, gyermekitalok

•

Mikrohullámú sütő rendelkezésre áll bébiétel melegítésre (étkezési időszakon kívül is, családi szobába igényelhető vagy közös térből elérhető helyen)

Szolgáltatások

•

Játszótér a szabadban (a szálláshelyen vagy közelében) homokozóval, hintával, csúszdával, kültéri játékokkal

•

Igény esetén a szálláshely által szervezett családi program

•

Játék és sporteszköz kölcsönzés (pl. társasjátékok, labdák, homokozók, görkorcsolya, szánkó, vizi játékok stb. - minimum 5 féle) -ingyenesen

•

Közös mosdókban gyerek WC vagy gyermek fellépő, szűkítő és bili rendelkezésre áll

Ezek az alapok egészülnek ki a további kategóriákban egyre több és több elvárással. A minősített szálláshely jogosult az alábbi jelzés használatára.

Forrás: https://kidsoasis.hu/kidsoasis-kategoriak/

A bababarát szállodák a KidsOasis követelmények mellett nyújtott szolgáltatásokkal felelnek meg az elvárásoknak, melyek a kövctkczöck: 3 szélforgós minősítéstől (KidsOasis alapkövetelmény) •

Gyermekbiztos eszközökkel, dugaljakkal felszereltek (vagy a recepción kérhető),

•

Éjszakai fény vagy kislámpa a szobában

•

Pelenkázóhelyet (minimum pelenkázó alátét) - kérésre biztosítanak

•

Csecsemőkád rendelkezésre áll

•

etetőszék

•

Mikrohullámú sütő rendelkezésre áll bébiétel melegítésre (étkezési időszakon kívül is, családi szobába igényelhető vagy közös térből elérhető helyen)

4 szélforgós minősítéstől, a 3 szélforgós minősítésen felül:

•

Cumisüveg melegítő és sterilizáló, vízforraló, babaedény rendelkezésre áll (étkezési időszakokon kívül is, családi szobában igényelhető vagy, közös térből elérhető helyen)

•

Kérésre bébiétel kapható

•

Közös helyiségekhez kapcsolódóan babaterület- pelenkázási lehetőség

•

Kölcsönzési lehetőség: babakocsik, háti hordozó/kenguru

5 szélforgós minősítéstől, a 3 és 4 szélforgós minősítésen felül: •

Bébifon igényelhető

•

A hotelben szervezhető babysitter szolgáltatás (térítés ellenében)

•

Babafelszerelés - pelenka, úszópelenka, popsitörlö - vásárolható

•

Mosodai szolgáltatás biztosítása. Pénzbedobós mosás vagy térítés ellenében mosodai szolgáltatás 24 órán belül

Egyes családbarát szálláshelyek a KidsOasis kritériumrendszerén felül is nyújtanak plusz szolgáltatásokat a babások részére, ilyenek például:

•

Fejlesztő foglalkozások

•

Babaúszás, babaszauna

•

Animációs programok babáknak

•

Mondókás fejlesztő foglalkozások

•

Mesedélutánok

Az „Állatbarát szállodák” a háziállataikkal utazó vendégek számára ma már az egész kiterjedt hálózattal rendelkeznek. Az ebbe a típusba tartozó szállodák felkészültek a kutyák, macskák és egyéb háziállatok fogadására. Szobájuk kialakításánál figyelembe veszik azokat a veszélyeket, melyeket a háziállatok jelenthetnek, így a könnyen tisztítható padlózat, textíliák, kutyakosár, macska kosár, kalitkák, etető és itató edények mindig rendelkezésre állnak az érkező állatok számára. Érdemes megjegyezni, hogy a vak, gyengénlátó vendég vakvezető kutyáját a szállodának minden esetben fogadnia kell a világ legtöbb országában. Például az Egyesült Államok minden államára vonatkozó információkat tartalmaz a „Pét friendly Hotels” honlap, ahol teljeskörü tájékoztatást kapnak az érdeklődök. Mivel az állattal utazó vendégek száma folyamatosan növekszik, hazánkban is egyre több az ilyen szolgáltatásokat kínáló szállodák száma.

Forrás: http://www.pet-friendlv-hotels.net/index.php

Szállodák méret szerinti csoportosítása A méret - vagy a szállodában lévő szobák száma - alapján történő csoportosítás az egyik legáltalánosabb a szállodaipar területén. A szállodákat általában négy méret-kategóriába csoportosíthatjuk:

150 szobáig

kis szálloda

151 - 299 szoba között

közepes szálloda

300 - 600 szoba között

nagy szálloda

600 szoba felett

óriás (mega) szálloda.

Ez a csoportosítás teszi lehetővé a hasonló méretű szállodák összehasonlítását, különösen a működési és statisztikai eredményeket.

Ezek mellett sok szállodalánc a nyújtott szolgáltatás szerint csoportosít'^ szállodáit. Példaként nézzük az Accor Hotels ilyen jellegű, szállodaláncaira vonatkozó felosztását. Négy kategóriát használnak, melyekben a nyújtott szolgáltatások száma és minősége alapján különböztetik meg a láncokat. A hixury és prémium kategóriába tartozó szállodák teljeskörü szolgáltatásokat - full Services - nyújtanak magas minőségben, a midseale szállodák már kevesebb - limited Services -, de minőségi szolgáltatásokat kínálnak, és az economy szállodák pedig minimális szolgáltatásokat kínálnak a vendégeknek. A szolgáltatások mennyisége és minősége a szállodák áraiban is megjelenik.

BroakFra'O

mantis ANGSANA

Guanó mi muri

ACCOR HOTELS COKI

Coworking

onefinc&ay

OgitM SoA/Uont

noxtdoor

JO»«NRAU(

IMlll^CMAROt

HAHRW0RKS

ACCOR OCAí

NOCTB GEKKO

adona ResDury

HOSPITALITY EXPERIENCES

1.4 A szálloda tevékenységei

Alaptevékenységek •

Elszállásolás

•

Ellátás

•

Egyéb szolgáltatások

Szolgáltatások csoportosítása •

Földszinti, emeleti

•

Kötelező

•

Spccializációk

•

Fizető, ingyenes

•

Saját, külső

•

Limited, full

•

Egyéb lehetőségek

A szálloda tevékenységei Az alaptevékenységek (elszállásolás, ellátás, egyéb szolgáltatások) és a járulékos tevékenység elemeit veszik sorra a hallgatók, megismerve jelentőségüket a szálloda szempontjából. Az ellátási tevékenységet ismertető résznél bővebben tárgyalja a könyv a reggeliztetéssel kapcsolatos ismereteket.

Mielőtt végignézzük a szállodák tevékenységeit, határozzuk meg először a szállodai szolgáltatások fogalmát: Szállodai szolgáltatásokon a szálloda különböző egységeiben, a szálloda személyzete vagy tárgyi eszközei által, a vendég elvárásainak, a tartózkodás során felmerülő igényeinek teljes körű kielégítését szolgáló ingyenes vagy térítés ellenében igénybe vehető, belső vagy külsőforrásokfelhasználásával, kötelezően vagy fakultatív módon nyújtott, magas színvonalon történő kielégítését értjük.

A fogalmi meghatározás alapján a szálloda tevékenységeinek mindenkor célja a vendégek elszállásolásának, ellátásának és egyéb szükségleteinek megfelelő szolgáltatások biztosítása minden igényt kielégítő módon. Ennek során nem csak az elégedett vendég, hanem a megfelelő gazdaságosság is alapfeltétel. A szálloda tevékenységeit külső és belső tényezők befolyásolják. A behatások egyaránt lehetnek kedvezőek és hátrányosak is.

Külső tényezők a társadalmi, politikai, gazdasági és technikai tényezők és ezek meghatározó hatással vannak a turizmusra, azon belül a szállodaiparra. Ki ne emlékezne az 1991-es Öböl-háborúra és annak negatív hatásaira, melynek következtében felére esett vissza az Európába érkező tengerentúli vendégek száma. Ehhez járult egy, a szállodaiparra ugyancsak kedvezőtlen hatással járó háboríts folyamat a volt Jugoszlávia területén. Társadalmi téren az adott országban lévő közbiztonsági feltételek azok, amelyek a turizmus területén ugyancsak meghatározó szerepet játszanak, és c területen van mit hazánkban javítani.

A gazdasági tényezők között figyelembe vehetjük a külső és belső piac alakulását, az átlagos nemzetközi szállodai árszínvonalat, a gazdasági ágazatok egymáshoz viszonyított jövedelmezőségi- és árarányait, az ország belső költségszínvonalának alakulását és a fizetőképes kereslet alakulását és annak összetételét.

E tényezők együttesen alakítják a szállodák eredményes gazdálkodását, eredményességét. Belső tényezők közé a szálloda műszaki-technikai állapota, az élő munkaerő, az alkalmazott üzletpolitika, üzem- és munkaszervezési módok és a kialakított ügyviteli rendszer tartozik. Itt kell megemlíteni az értékesítési munka kiemelt szerepét a mai gazdasági viszonyokban. Az értékesítés során a komplexitásra kell törekedni, mely azt jelenti, hogy nem csak a szállodai szobát, hanem a rendelkezésre álló egyéb szolgáltatásokat (vendéglátó és egyéb egységek) is el kell adni. A jól szervezett és vezetett értékesítés így a szálloda eredményes gazdálkodásának legfőbb letéteményese, melyre az információs technológia fejlődése nagyon nagy hatással van. A szállodai tevékenységet alap és járulékos funkciókra oszthatjuk. Alaptevékenységek az elszállásolás, ellátás és az egyéb szolgáltatások, míg a járulékos funkciók közé az igazgatás, termelőüzem, műszak-technika és az egyéb kategóriák sorolhatók (1. ábra).

1. ábra

A szállodai tevékenység funkciói

Elszállásolás

A szálloda feladata az otthonától időlegesen távollévő vendég részére átmeneti otthont biztosítani. Az érkezéstől az utazásig kell ennek megvalósulnia. Nem csak az udvarias fogadtatás jelenti ezt, hanem a tartózkodás alatti információadás, segítségadás, bánásmód. A szálloda helyettesíti a nyugalom szigetét, amely mindenki részére otthonában biztosított. Elengedhetetlen biológiai szükségletünk az alvás és pihenés, így ennek megfelelően a legfontosabb szállodai funkció az elszállásoláson belül a nyugodt pihenés és alvás biztosítása. Erre a legkülönbözőbb megoldások állnak vendégeink rendelkezésére, de a jó, kényelmes ágy az alapfeltétel. Amennyiben az ágy nem kényelmes, nem elég hosszú, hepehupás a matraca, nem tudja ezt a feladatát ellátni és vendégünk joggal panaszkodhat arra, hogy nem tud rendesen pihenni, aludni. A tisztálkodás minden igényt kielégítő biztosítása a következő nagy feladata a szállodáknak. Ez nem csak a mosdást és fürdést jelenti, hanem a személyi higiénia más területeit is. A szállodák, szállásadó helyek már a kezdetekkor is törekedtek ezen funkciók ellátására. Hazánkban is egyre kevesebb azon szállodai szobák száma, ahol nem áll a vendég rendelkezésére szobáján belül fürdőszoba, ahol az összes, tisztálkodással kapcsolatos igényeit ki tudja elégíteni. Ehhez a szállodai fürdőszobákban a hajszárítótól kezdve a borotválkozó-kozmetikai tükrön keresztül minden segédeszközt megtalál. A szobaegységen belül a fürdőszoba alapterületének aránya növekvő tendenciát mutat.

Ellátás Az ellátás területein a második legfontosabb biológiai igény, a táplálkozási igény kielégítése a cél. A szállodák a reggeliztetési és föétkezési feladatokat látják el alapvetően, de ezeken kívül gondoskodnak más szórakozási igények ellátásáról is.

A szállodai szobában a szobaszerviz hivatott a vendégek étkezéssel, italfogyasztással kapcsolatos igényeit kielégíteni úgy, hogy a nap bármelyik időszakában - a szálloda színvonalától függően kialított étel- és italválasztékot - szolgálják fel a vendég részére megrendelése alapján szobájában. A másik szobai szolgáltatás az ellátás területén a minibár. Ez a szállodai szobában elhelyezett hűtőszekrény kisebb-nagyobb méretű és készlete szükebb választékú szeszes- és szcszmcntes italokból, sós- és édes falatkákból, előre csomagolt snack-ekből és csokoládéból áll. Kialakításuk célja a szobaszerviz pótlása vagy kiegészítése. A szállodákban az üzemeltető elképzelései, jogszabályi előírások alapján kerülnek kialakításra az éttermi szolgáltatást nyújtó helyiségek. Ezek lehetnek étterem, söröző, borozó, drinkbár, eszpresszó stb. Amennyiben a szálloda vendégei részére csak reggeliző helyet alakít ki, az egyéb étkezéssel kapcsolatos igényeket a szállodához közeli vendéglátóhelyek szolgáltatásainak ajánlásával, biztosításával oldják meg.

A bevezetőben ígértek szerint szükségesnek tartom a reggeliztetésről egy kicsit bővebben szólni. A magyarországi szállodák egy részében létezik az árban benne foglalt kötelező reggeli, de mára már a legtöbb szálloda nem kötelezi vendégeit a reggeli igénybevételére, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégek nagy része ezekben a szállodákban önként „vállalja” a reggelit, annak ellenére, hogy azért külön kell fizetni. A reggeliztetés többféle módon történik szállodáinkban. A legelterjedtebb ma a büféasztalos reggeliztetés, melyet egyéni és csoportos vendégek részére egyaránt alkalmaznak a szállodákban. A reggeliztetésnél e mellett a reggeli étlapról történő választás is előfordul. Ebben az esetben a vendégek a szálloda éttermében előre összeállított menükből választanak, melyet a felszolgálók visznek ki az asztalhoz a vendég választásának megfelelően. A reggeli típusai között legismertebb a kontinentális reggeli, a bővített kontinentális reggeli, az angol reggeli és az amerikai reggeli, de zen kívül vannak még egyes országokra jellemző reggelik is. Nézzünk át néhány típust a felsoroltakból, és néhány ország szokásait reggelizés területén:

Kontinentális reggeli

A kontinentális reggelit „petit dejeuner”-nek hívják Franciaországban, „príma colazione”-nak Olaszországban, „pequeno almoco”-nak Portugáliában, „kaffidrinken”-nek Luxemburgban, „Frühstück”-nek Németországban, „desajuno” spanyolul és „ontbijt” hollandul. A déli országokban a kontinentális reggeli egyszerű és elsősorban egy kis kenyérből (esetleg croissantból) és kávéból áll. Franciaországban a leggyakrabban felszolgált kávé a „café au Iáit”, azaz a tejes kávé, amelyet nagy kerámia csészében adnak a vendégnek. Választható még feketekávé, tea vagy forró csokoládé. Hasonlóképpen Olaszországban is „cappuccino, caffc ncro, té vagy lattc al cacao” a legnépszerűbb reggeli-ital. Mindkét országban a péksütemény általában croissant, briós vagy egy szelet pirítós, vajjal és lekvárral kínálva. Amerikai reggeli Az amerikai reggeli nemcsak hideg, hanem meleg ételeket is tartalmaz. A vendégeknek általában kávét melyet folyamatosan, külön kérés nélkül utántöltenek - gyümölcslevet, pirítóst (toast), vajat, lekvárt, tojásételeket, sült szalonnát (bacon), és gyümölcsöt kínálnak.

Angol reggeli

A Brit szigetek egyik büszkesége az angol reggeli. Az eredeti angol reggeli legjellemzőbb alkotóelemei a sült kolbász és szalonna, paradicsomszószos fehér babbal. Az angol reggeli négy különböző részből áll, amelyek közül egy meleg fogás. Először gyümölcslevet vagy grapefruitot szolgálnak fel, aztán magvak és müzli jön joghurttal vagy tejjel. Az étkezés fő része általában két vagy több élelmiszerből áll: tojásból, szalonnából, kolbászból, paradicsomból vagy sült babból. Különbözőképpen elkészített tojást is kínálnak, tükörtojást, rántottál vagy bevert tojást. Az étkezés befejezéseképpen pirítóst vagy teasüteményt szolgálnak fel lekvárral vagy mézzel. A fogásokat tea vagy kávé kíséri. Egyes (drága) szállodákban felszolgálhatnak olyan fogásokat is, mint a „kippers” (felvágott, sózott, szárított és füstölt hering) vagy a „kedgeree” (Kelet-Indiai currys rizs és lencsefőzelék, amihez az angolok tisztított, füstölt halat adnak, kemény tojást és néha tejfölös szószt). A halat a befejező, hideg fogás követi. A fűszeres vese mangóval marinírozott bárányveséböl készül, amelyet mustáros, citromos és caycnne borsos szószban sütnek meg. A vegyes grillben bárányhús, kolbász, máj és egy fél paradicsom van, és ez az étel a tojás fogáshoz kapcsolódhat.

Büféreggeli Magyarországon a legáltalánosabban alkalmazott reggeliztetési típus. A vendégek részére szigetszerűen elhelyezve kínálják a különböző magvakat, müzliket, felvágottakat, sajtokat, vajféleségeket, túrót és körözöttet, mézet és lekvárokat, meleg ételeket, reggeli italokat, gyümölcsleveket, kenyérféléket és péksüteményeket, gyümölcsöket. A vendégek ízlésük és igényeik szerint választhatnak az ételekből. A felszolgálók folyamatosan pótolják az elfogyasztott termékeket. A vendégek távozása után az asztalokat letisztítják és az előírásos terítékkel látják cl. A szállodaláncokhoz tartozó szállodák nagy részében egységes választékot írnak elő, még a különböző ételek elhelyezésére is szabványt adnak meg, azoknak a lánchoz tartozó szállodákban ugyanolyan sorrendben és helyen kell lenniük. Ezen kívül a választékot is meghatározzák, pontosan előírva, hogy milyen és hányféle meleg és hideg választék, sajtok, lekvárok, stb. legyenek a büféasztalon elhelyezve.

A büféreggelinél a legnagyobb gondot a vendégek úgynevezett „pakolása, csomagkészítése”jelcnti, ennek elkerülésére az éttermi vezetők külön tréninget kapnak, mely során megtanulják, hogy hogyan kérjék meg udvariasan a vendégeket ennek a tevékenységnek a mellőzésére. A vendéglátó szakemberek általában a büféreggelit tartják a leggazdaságosabb reggeliztetési formának.

Más reggelik

A bolgár reggeli tartalmazhat teát vagy török kávét, szezámmagos kenyeret és vajat, juhsajtot, mézet, olívabogyót, paradicsomot, főtt tojást és - ami a legfontosabb - joghurtot. A bolgárok között magasabb a

százévesek aránya, mint a világ legtöbb más országában, és ezt elsősorban a joghurtnak köszönhetik. A legtöbb bolgár naponta legalább egyszer fogyaszt joghurtot. Az ilyen reggeli ízletes, egészséges és a tálalása nagyon vonzó lehet. Németországban és Ausztriában a reggeli jellemzően bőséges. Magvak, tojás, különböző kenyérfélék vajjal és lekvárral, felvágottak, sokféle sajt joghurt, gyümölcs és gyümölcslevek, valamint tea, kávé, forró csokoládé vagy tej. Az ilyen reggeli megfelelő a nehéz hegyvidéki út előtt álló turistáknak, de kevésbé fogják értékelni a múzeumlátogatásra induló olasz vendégek. Az osztrákok kora reggel egy könnyű reggelit, majd később egy második, kiadósabb reggelit fogyasztanak, amelyet „Gabelfrühstück”-nek vagy villásrcggelinck hívnak. Ezt a második reggelit Ausztria híres kávéházainak egyikében fogyasztják cl. Svédországban például „filmjölk”-öt, sovány, enyhén savanyú tejet öntenek az emberek a müzlire, magvakra. Belgiumban helyi reggeli specialitás a „groene haring”, a zöld hering (apró heringek, sósvízben pácolva) Hollandiában a zöld heringet a következőképpen fogyasztják: megragadják a halacskát a farkánál, levegőbe emelik, kitátják a szájat és... Kávé, tea vagy forró csoki helyett sok holland „anijsmelk”-et, ánizsos forró tejet iszik.

A 20. század utolsó évtizedében Németországban és Luxembourgban divatba jött a „Frühstück mit Sekt” (egy pohár olcsó pezsgő az étel mellé). A reggeli terén is vannak változások és divatok. Egyre több kávé és kenyér tűnik el, és helyettesítik azokat tipikusan amerikai termékekkel, mint a muffin, a bagel és az ostyák. A gyümölcslevek átveszik a kávé és a tea helyét, a müzli és a magvak egyre népszerűbbek lesznek a kenyér rovására. A vendégek szórakozási igényeit is célszerű, a lehetőségekhez mérten, házon belül megoldani a már említett drinkbárokban, bárokban és éjszakai bárokban.

A szállodák vendégkörétől függően jelentkeznek a különböző rendezvény igények, melyek ugyancsak az ellátás feladatai közé sorolhatóak. Ezek konferenciák, sajtótájékoztatók, divatbemutatók, esküvők, bálok stb. lehetnek. A rendezvényszolgáltatás a turizmus és ezen belül a szállodaipar egyik legjobban fejlődő ága.

Egyéb szolgáltatások Ide tartoznak azok, a szállodához szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, melyek nem sorolhatóak az elszállásolás és ellátás körébe és céljuk a vendégek teljes kényelmének, ellátásának biztosítása. Az egyéb szolgáltatások köre napról-napra bővül, hiszen a szállodának érdeke, hogy vendégei részére újabb és újabb szolgáltatások álljanak rendelkezésre. Ez a vendégkör bővítésének, megtartásának egyik lehetséges eszköze, valamint a szállodák közti verseny egyik formája.

Az egyéb szolgáltatások felosztása, csoportosítása többféleképpen történhet. Lehetséges tulajdonjog (saját, idegen), térítési forma (fizető, ingyenes), jelleg (közvetett, közvetlen), hely (emeleti, földszinti) és egyéb szempontok szerinti felosztás. Mi az 1. ábra szerinti felosztást választottuk, mely a térítési forma és a tulajdonjog alapján rendszerezi az egyéb szolgáltatások körét.

A teljesség igénye nélkül tekintsünk át néhányat az egyéb szolgáltatások közül. Az elszállásolásnál már említettük a hírközlési szolgáltatásokat. Ide sorolhatók a telefon, telex és telefax, valamint az E-mail szolgáltatások. A szállodákban távhívásra alkalmas modern telefonközpontok üzemelnek, amelyek lehetővé teszik a beszélgetések azonnali számlázását úgy, hogy a számlán jelölve van a hívást kezdeményező szoba vagy mellékállomás száma, a hívás kezdésének időpontja a dátum megjelölésével, a hívott telefonszám, a beszélgetés ideje, a beszélgetés impulzus száma és a beszélgetés díja. A szállodák jelentős részénél a telefonbeszélgetések díja a számítógépes adatfeldolgozás részeként, azonnal megjelenik a vendég szobaszámláján. A szállodák nagy részében üzemelő Business Centerekben vannak elhelyezve a telex és telefax gépek, számítógép terminálok és E-mail üzenetek továbbításának eszközei és a vendégtérben lévő

telefonközpont biztosítja a vendégek részére, hogy ne csak szobájukból telefonálhassanak szobájuk terhére, hanem a szálloda más részéről is. A Business Centerekben fénymásolás, tolmácsszolgálat, titkárnői szolgálat, gépírás, tárgyalási lehetőségek is megvalósítható.

A szállodai vendégek gyakori szolgáltatás igénye ruhájuk mosatása és tisztíttatása. A nagy szállodák többsége rendelkezik saját mosodával és vegytisztítóval. A vendégek meghatározott díjat fizetnek ezért a szolgáltatásért és a szobájukban elhelyezett ártájékoztató alapján tájékozódnak a feltételekről. A mosásra és vegytisztításra leadott, átvett ruhákért a szálloda teljes mértékben felelősséget vállal és még aznap délután, de legkésőbb 24 órán belül vállalja a kimosott vagy kitisztított ruhanemű vendéghez való visszajuttatását. A saját mosodával rendelkező szállodák saját textíliáik mosását (szállodai, éttenni) sokkal kedvezőbb áron tudják megvalósítani, az alkalmazottak részére kedvezményes áron végzik a mosást és vegytisztítást a szabad kapacitás keretein belül, illetve más szállodák részére is vállalhatják ilyen jellegű szolgáltatás elvégzését. Azok a szállodák amelyek nem rendelkeznek saját mosodával, vegytisztítóval, külső szolgáltatók szolgáltatásait közvetitik vendégeik részére. Célszerű ezekben a szállodákban a vasalási igények házon belüli teljesítését megoldani a Housekeeping állományába tartozó alkalmazottak révén (varrónő, szobalány vagy gondnoknö). Azokban a szállodákban, ahol nem minden szoba rendelkezik saját fürdőszobával, WC-vel, ott közös fürdőszobák és WC-k állnak a vendégek részére emeletenként rendelkezésre.

A szállodák nagy részét ma már, igazodva az igényekhez, garázzsal vagy parkolóval építik meg. Ezekben a garázsokban vagy parkolókban nem csak a vendégek gépkocsijainak tárolását oldják meg, hanem azok mosását és szervízelését is. A vendégek a garázs használatáért díjat fizetnek. Lehetőség van nem a szállodában lakó vendégek gépkocsijának elhelyezésére is, akik napi, heti, havi vagy éves díjat fizetnek ezért. Ma már a szállodák garázsaikat, parkolóhelyeiket vállalkozók részére bérbe adják.

A szállodák a vendégek mind komplexebb kiszolgálása, ellátása érdekében transzfer gépkocsit üzemeltetnek, mely lehet saját tulajdonú, ill. bérelt. E szolgáltatás keretében a vendégek szállítását a saját szolgáltatásszint biztosításával oldja meg a szálloda úgy, hogy közben nem elhanyagolható bevételre is szert tesz. Ehhez a szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódik a szállodai hostess munkája, aki a vendégek részére programokat ajánl és szervez, háznézéseket vezet, szabadidő kitöltéséhez ad tanácsokat, városnézéseket vezet, a szállodai transzfergépkocsi értékesítésében segít. A szállodában a sportolási, pihenési lehetőségeket is biztosítani kell. A szállodák nagy része nem rendelkezik saját sportpályákkal - ez alól kivételek a sport- és üdülőszállodák - de tekepályák kialakítása, pingpongasztalok szabad területen való felállítása sok helyen megvalósítható. Egyre több szállodában alakítanak ki uszodát, wellness- és fitnesz-, kozmetikai-fodrászati részleget. A szál­ lodai vendégek részére ezek a szolgáltatások csak részben ingyenesek (uszoda használata), nagy részükért fizetni kell. Ezen a területen is egyre gyakoribb, hogy bérbe adják vállalkozók részére a szolgáltatóhelyeket. Ezekről a lehetőségekről lásd a gyógyszállodákról és fittness- és wellness-szállodákról szóló ismertetést. A szállodák térítés nélküli egyéb szolgáltatásai a vendégek kényelmét, biztonságát szolgálják. Ide tartoznak a kölcsönzések, mely során különböző berendezéseket, felszereléseket adunk kölcsön vendégeinknek, a poggyász szállítása és megőrzése és az értékmegőrzés. Az értékmegőrzés során a szállodai vendégek értéktárgyainak, pénzének, értékpapírjainak elhelyezésére, megőrzésére kerül sor. Többféle módon történhet ez meg: a szálloda kasszában található safe-fal rekeszeiben, külön safe helyiségben, a szállodai szobákban elhelyezett szobai safe-ekben, amelyet a vendég saját hitelkártyájával, vagy általa kialakított kódszámmal nyit és zár. A szállodák csak az értékmegőrzőben elhelyezett tárgyakért vállalnak felelősséget.

A portai vcndégszolgálat körébe tartozik a külső megbízatások (komissiók) intézése, mely során a portai dolgozók jegyek (színház, vasúti, repülő) vásárlását, kisebb bevásárlásokat, csomagok küldését stb. vállalják el a vendégek részére, megbízási (komissiós) díj felszámolásával. Az e körbe tartozó szolgáltatásokat a vendégek helyben készpénzzel vagy a portáskiadáson keresztül szállodai számlájukon egyenlítik ki.

A szállodák halijában, pavilonjaiban különböző üzletek, irodák kirendeltségei működnek. Ezek is a szállodai vendégek kényelmét, jobb kiszolgálását teszik lehetővé. Ilyenek lehetnek utazási irodák, légiforgalmi irodák, bérautó irodák, ajándék boltok, virágboltok, drugstore-k stb. A szállodai management döntése alapján kerül sor az üzletek, irodák bérleti díjának megállapítására.

Járulékos funkció Ebbe a csoportba az alaptevékenységek ellátásához szükséges feladatok háttér tevékenységei tartoznak. (Igazgatás, termelés, műszaki-technikai ellátás, szociális ellátás stb.) Az igazgatási feladatok során a szálloda működését biztosítják a szervezeti és működési feltételek megteremtésével. A tevékenység részfeladatai: irányítás, vezetés, értékesítés, üzem- és munkaszervezés, gazdálkodás.

A termelő üzemi tevékenység során a vendéglátó tevékenységhez szükséges termékeket állítják elő - ezeket a szálloda értékesítőhelyein értékesítik. Részfeladatai: beszerzés, raktározás, feldolgozás.

A műszaki-technikai tevékenység fontos szerepet játszik a szálloda életében. Alapvető feladat a szálloda műszaki-technikai eszközeinek mindenkori kifogástalan működésének biztosítása. Ez korábban egy komplett karbantartó részleg kialakításával, működtetésével történt, napjainkban azonban kisebb létszámú műszaki személyzettel és jól megkötött szerződésekkel külső szolgáltató, karbantartó cégekkel valósul meg. A szociális ellátás az alkalmazottak kifogástalan munkavégzésének hátterét hivatott biztosítani. Ide tartoznak az öltözők, zuhanyozók, személyzeti étterem, személyzeti büfé, pihenőhelyek stb.

A jogszabályokban meghatározott „Üzemeltetési követelmények” mutatják be a szállodák alapvető tevékenységét:

1/B. Üzemeltetési követelmény I. 24 órás recepció vagy portaszolgálat. Recepciós vagy portaszolgálat: 24 órán keresztül elérhető telefonon a szállodából, illetve kívülről. Személyzet áll rendelkezésre legalább napi 14 órán keresztül.

2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető. 3. Tisztaság és higiénia a szálloda egész területén.

4. Biztonságos és használatra alkalmas állapotú berendezések és felszerelések. 5. Azonosítható személyzet. 6. A szobákban ágyazás naponta. 7. A szobák és közösségi terek napi takarítása. 8. Textilváltás: a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 9. Fürdőszobai bekészítés: törülköző személyenként (fürdőlepedő), csomagolt szappan vagy folyékony szappan vagy tusfürdő, fogmosópohár személyenként, WC-papír, tartalék WC-papír.

10. Üzenetközvetítés, ébresztés. II. Ételkínálat: legalább kontinentális reggeli a szállodában reggel 10 óráig.

12. Italkínálat szervizzel vagy erre a célra üzemeltetett automatával elérhető a szállodában.

13. Csomag- és értékmegőrzés. 14. Szállodai weblap aktuális információkkal, hiteles fotókkal és vendégtájékoztatásra alkalmas tartalommal. 15. Vendégtájékoztató a szállodai szolgáltatásokról elérhető legalább a szobában valamilyen nyomtatott formában vagy elektronikus felületen, alkalmazáson keresztül. 16. Helyi információs anyagok a recepción.

17. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 18. Az 5. § (3) bekezdésében foglalt szálláshelykezelő szoftver.

BÁRTFAI ENDRE

Szállodamenedzsment I.

*****

MODUL 2

2019.

57

Tanárom, példaképem

Kalmár-Maron György emlékére!

Forrás: http://nol.hu/data/cikk/32/48/50/cikkJ24850/90729.jpg

58

MODUL 2

A szállodákra vonatkozó legfontosabb jogszabályok, az adatvédelem (GDPR) 2.1 Szállodai üzemeltetés jogi alapjai A 239/2009 (X. 20.) korm. rendelet, mint a szállodaüzemeltetés alapja A 239/2009 (X. 20.) kormány rendelet jelenti a szálláshely üzemeltetés jogi alapját. Ez a rendelet tartalmazza azokat az előírásokat, követelményeket, melyek a szálláshely szolgáltatás alapfeltételeit jelentik, az üzemeltetés megkezdésének alapját képezik, és ezek betartása az üzemeltetés során mindig kötelező.. Minden szálláshely üzemeltetőnek ismernie kell ezt a rendeletet, ennek érdekében közöljük az alábbiakban a jogszabály 2019. augusztus 30-án hatályos állapotát.

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLX1V. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és - a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében - az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXX1I. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli cl: 1. § (1) * E rendelet határozza meg Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét. (2) Nem tartozik c rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében. 2. § * E rendelet alkalmazásában: 1. ágy: a szálláshely szobáiban elhelyezett (pihenést vagy alvást biztosító) fekvőhely, amely - tipikusan ágykeretböl és matracból áll - méretétől függően egy vagy két fő részére alkalmas férőhely, 2. egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely­ szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz, 3. falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXX1X. törvény 1/3. mellékletében (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke) nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezökröl szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, vagy a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra, 4. kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és jármüveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és

59

szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, 5. közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő, 6. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat, 7. panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy, 8. szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít, 9. szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége, 10. szálláshely szobáinak összessége: a szálláshely vendégek elszállásolására alkalmas szobáinak az összessége, 11. szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom, 12. szálláshely-kezelő szoftver: a szálláshely-szolgáltató által kötelezően használt olyan informatikai program, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas, 13. szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom, 14. szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, 15. szoba: a szálláshely azon önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége, amely egy vagy több helyiségből áll, és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Kemping és üdülőháztclcp szálláshelytípus esetén a szoba megfelelője a lakóegység vagy a területegység, 16. üdülöháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától. 3. § (1) * A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. (2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki. 3/A. § * A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a turizmusért felelős miniszter gyakorolja. 4. § * (1) * Szálloda szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 1/A. részében foglalt követelményeknek.

60

(2) * Panzió szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 2/A. részében foglalt követelményeknek. (3) * Kemping szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 3/A. részében foglalt követelményeknek. (4) * Üdülöháztelep szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 4/A. részében foglalt követelményeknek. (5) * Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 5/A. részében foglalt követelményeknek. (6) * Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 6/A. részében foglalt követelményeknek. (6a) * Magánszálláshely szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. melléklet 7/A. részében foglalt követelményeknek. (7) * Egy szálláshelyen csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatható. A kempingben üzemeltetett üdülöház esetében - az üdülöházra vonatkozóan - az 1. melléklet 4/A. részében foglalt követelményeket is teljesíteni kell. 5. § (1) * A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá - az adott szálláshelytípustól függően - az 1. melléklet 1 -7. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek. (2) * Ha a kemping területén csak üdülöházakat üzemeltetnek, az c célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülöháztelep megjelölést kell használni, ha az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat. (3) * A szálláshely-szolgáltatás olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel. 6. § (1) * A bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét, b) * c) * a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, e) a szálláshely befogadóképességét: ca) a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és eb) az ágyak száma, f) a szálláshely használatának jogcímét, g) a szálláshely elnevezését, h) * azt, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet mely szálláshelytípus tekintetében kívánja folytatni, i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni, j) * azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri. (2) * A bejelentéshez mellékelni kell a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével, b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot, c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot, d) * a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot. 7. § * A jegyző szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben - a magánszálláshely kivételével - a hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dictetikai, az ivóvíz minőségi - ide nem értve a b) pont szerinti esetet -, a települési hulladékkal és nem közmüvei összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos

61

közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatban aa) * a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely esetében - elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, ab) * a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében - elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban megyei kormányhivatalnak a szálláshely helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek megfelel-e ca) * - a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi hatóságot, eb) * - a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, valamint d) * ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében da) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú eljárásban az építésügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt, db) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, e) * a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert a tevékenység megkezdéséről a bejelentés megtörténtéről szóló igazolás megküldésével értesíti. 7/A. § * (1) A 7. § c) pontjában foglaltakat a magánszálláshely szálláshelytípus esetén is alkalmazni kell. (2) A jegyző a hatósági ellenőrzés elvégzése érdekében éves ellenőrzési tervet készít. (3) A jegyző a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót 6 évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A jegyző, ha a hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatásához ez az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján indokolt, szakértőként a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. §-a alapján elsősorban a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot rendeli ki. (4) A (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a jegyző kiemelten vizsgálja azt, hogy a) a szálláshely-szolgáltató a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé a regisztrációs kötelezettségének eleget tett, b) a szálláshely-szolgáltató a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ irányába történő adatszolgáltatási kötelezettségének rendszeresen eleget tesz, c) a szálláshely-szolgáltató eleget tesz az 5. §-ban foglalt rendelkezésnek, és d) a szálláshely megfelel a bejelentésben foglalt szálláshely-üzemeltetési tevékenységnek e rendeletben foglalt feltételeinek. (5) A jegyző a (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat elsősorban a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ útján ellenőrzi. (6) A jegyző értesíti a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét azon szálláshelyekről, amelyek nem rendelkeznek szálláshely-kezelő szoftverrel vagy a hatósági ellenőrzés megállapítása alapján a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál nem regisztráltak vagy a turisztikai térségek fejlesztésének állami

62

feladatairól szóló 2016. évi CLVIL törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Komi, rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy nem megfelelően teljesítették. (7) A jegyző a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési tervét előre, tárgyévet megelőző év december 1. napjáig küldi meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének. Az ellenőrzési tervtől történő eltérést minden esetben indokolni szükséges, és az eltérés tényét, valamint annak indokait nyolc napon belül szükséges megküldeni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének. (8) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője jogosult a jegyző vagy az illetékes hatóság ellenőrzését kezdeményezni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője által kezdeményezett ellenőrzés alapján a jegyző vagy az illetékes hatóság 15 napon belül köteles eljárni. (9) A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a jegyző a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője részére a hatósági ellenőrzést követő 15 napon belül megküldi. (10) Ha a jegyző a tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét határidőben nem küldi meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének vagy az éves ellenőrzési terv szerinti ellenőrzési kötelezettségének - ide nem értve azt az esetet, ha a jegyző az ellenőrzési tervtől történő eltérést alátámasztja akár saját hatáskörben, akár a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője általi kezdeményezésre nem tesz eleget, akkor az érintett települési önkormányzat az üdülövendégek adott tárgyévet megelőző évi tartózkodási tényideje alapján beszedett idegenforgalmi adóval összefüggésben a tárgyévet követő évben nem veheti igénybe az üdülőhelyi feladatok támogatását. (11) A turizmusért felelős miniszter minden év április 15. napjáig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a következő évben a (10) bekezdés szerinti támogatáselvonással érintett önkormányzatok listáját. 8. § (1) * Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a bejelentéssel egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár cl. (2) * A közreműködő hatóság a kérelmet - bejelentés megtörténtéről szóló igazolással együtt - továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. (3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. (4) * Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyző a bejelentést és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el. (5) * Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő bejelentését és a bejelentésre előírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg a jegyzőnél is teljesítheti. A jegyző a bejelentést - a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében - haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak. 9. § (1) * Ha a szálláshely-szolgáltató - a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg - a természetes gyógytényezökröl szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (2) * A közreműködő hatóság a kérelmet - a bejelentés megtételéről szóló igazolással együtt - továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. (3) A közreműködő hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás

63

kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. 10. § (l)-(5) * 11. § (1)* (2) * A jegyző a szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést közli a) a magánszálláshely-szolgáltatás bejelentésének kivételével aa) a fogyasztóvédelmi hatósággal, ab) a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, b) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével. (3) * Ha a szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb szálláshelyen történő szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást megküldi az érintett hatóság részére. A hatóság ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül, annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt. 12. § (1) * A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) - a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokon túl tartalmazza: a) a szálláshely címét, helyrajzi számát, b) a szálláshely elnevezését, c) * a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését, e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján, f) * szálláshely-szolgáltatási tevékenység nyilvántartási számát és nyilvántartásba-vételének napját, g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát, h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát. (2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten. (3) * Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül. 13. § (1) * A szálláshely-szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. (2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. (3) -(4)* (5) * A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. 14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg: a) - a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével - határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására, b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki, c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását, d) * azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-nyilvántartásban nem szereplő szálláshely üzemeltetését, és pénzbírságot szab ki,

64

c) * ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból. (2) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege a) szálloda esetében aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 1,2 millió Ft, ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft, ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 3 millió Ft, ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 4 millió Ft, ae) 200 ágy befogadóképesség felett 5 millió Ft; b) panzió esetében 500 ezer Ft; c) kemping esetében ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 200 ezer Ft, eb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 400 ezer Ft, cc) 51 és 100 közötti lakócgység esetén 600 ezer Ft, cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 800 ezer Ft; d) üdülöháztelep esetében 100 ezer Ft; c) közösségi szálláshely esetében ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft, eb) 21 ágy befogadóképesség felett 200 ezer Ft; f) magánszálláshely esetében 100 ezer Ft; g) egyéb szálláshely esetében ga) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft, gb) 21 ágy befogadóképesség felett 200 ezer Ft. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese. (4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg. 15. § * A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-szolgáltató nyilvántartásból való törléséről haladéktalanul értesíti a 11. § szerinti hatóságokat. 16. § (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről: a) fogadott vendégek száma, és b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat. (3) A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Flivatal rendelkezésére bocsátja. 17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. (2)* A 21. § 2012. július 1-jén lép hatályba. 18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] - 2009. szeptember 30-án hatályos - 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel

65

rendelkező szálláshelynek minősülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet működési engedély jogosultját kell tekinteni. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] - az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos - 2. §-a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet 11. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az c rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő szállásadót kell tekinteni. (3) * (4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében a 13. § szerint jár cl. (5) * A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már működő és szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltatónak csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti bejelentést benyújtania. A szálláshely-szolgáltatás módosítása vagy megszüntetése esetén a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedélyt köteles leadni. 19. § * (1) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) hatálybalépésekor a 4. § (1 )-(2) bekezdése szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységét már bejelentette, illetve működési engedéllyel rendelkezik, a jegyző részére 2019. november 30. napjáig benyújtja a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot. (2) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a Mód. R. hatálybalépésekor a 4. § (3)-(6) bekezdése szerinti szálláshely­ szolgáltatási tevékenységét már bejelentette, illetve működési engedéllyel rendelkezik, 2019. november 30. napjáig benyújtja a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 3-6. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot. (3) A 2020. szeptember 30-ig nyilvántartásba vett, vagy működési engedéllyel rendelkező azon egyéb szálláshely­ szolgáltató, amely megfelel a magánszálláshelyre vonatkozó követelményeknek, 2021. december 31-ig kérelmezheti, hogy a jegyző a szálláshely-szolgáltatási bejelentését magánszálláshely szolgáltatásra módosítsa. (4) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a (3) bekezdés szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenysége módosítását kezdeményezi, a módosítási kérelemmel egyidejűleg köteles benyújtani a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot. Ezen szálláshely-szolgáltató köteles a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése szerint eljárni. (5) A jegyző a 2019. december 31-ig bejelentett szálláshely-szolgáltatók nevéről, címéről, valamint adószámáról 2020. január 31-ig tájékoztatja a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét. 20. § * (1) A 2019-re vonatkozó év tekintetében a jegyző az éves ellenőrzési tervét 2019. szeptember 30-ig készíti el és küldi el a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének. (2) A 7/A. § (10) bekezdésben foglalt, a támogatás elvonására vonatkozó rendelkezést, valamint a 7/A. §(11) bekezdését első alkalommal a 2021. évi költségvetési év tekintetében kell alkalmazni. 21. §* 22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez *

66

Követelmények szálláshelytípusonként 1. Szálloda I/A. Bejelentési követelmény 1. Fogadóhelyiség reccpeióval (asztal vagy pult). 2. Reggelizöhelyiség vagy reggeli felszolgálására alkalmas helyiség. 3. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. 5. A szállodai szobaegység (szoba és hozzá tartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 négyzetméter. 6. A szállodai szobaegység berendezése: a) az ágy mérete: egyszemélyes ágy: legalább 80 x 190 cm; dupla ágy: legalább 160 x 190 cm, ágyszerkezet rugalmas ágykeret (boxspring, rugalmas lécesbetét vagy ennek megfelelő megoldás), b) ágymatrac: alvásra alkalmas állapotú és higiénikus matrac, min. 13 cm vastagsággal, c) korszerű, alvásra alkalmas és higiénikus állapotú takaró (paplan, pléd) és párna, d) ágyanként: éjjeliszekrény vagy lerakóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság (legalább 1 szék), legalább négy darab egyforma vállfa, e) ruhásszekrény vagy tárolóhely, fogas vagy ruhaakasztó, f) asztal vagy íróasztal, g) böröndtartó vagy bőröndtároló, h) papírkosár vagy szobai szemetes, i) szabad konnektorok a szobában, j) szobavilágítás, k) sötétítőfüggöny vagy zsalu, l) a szobák 100%-a rendelkezik: fürdőszobával, zuhany és wc vagy fürdőkád és wc. A fürdőszoba felszereltsége: zuhanyfüggöny, mosdó, tükör, világítás, piperepolc, törülközőtartó vagy fogas, elektromos csatlakozó a tükör mellett, szeméttároló. 1/B. Üzemeltetési követelmény 1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat. Recepciós vagy portaszolgálat: 24 órán keresztül elérhető telefonon a szállodából, illetve kívülről. Személyzet áll rendelkezésre legalább napi 14 órán keresztül. 2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető. 3. Tisztaság és higiénia a szálloda egész területén. 4. Biztonságos és használatra alkalmas állapotú berendezések és felszerelések. 5. Azonosítható személyzet. 6. A szobákban ágyazás naponta. 7. A szobák és közösségi terek napi takarítása. 8. Textilváltás: a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdötörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 9. Fürdőszobai bekészítés: törülköző személyenként (fürdőlepedő), csomagolt szappan vagy folyékony szappan vagy tusfürdő, fogmosópohár személyenként, WC-papír, tartalék WC-papír. 10. Üzenetközvetítés, ébresztés. 11. Ételkínálat: legalább kontinentális reggeli a szállodában reggel 10 óráig. 12. Italkínálat szervizzel vagy erre a célra üzemeltetett automatával elérhető a szállodában. 13. Csomag- és értékmegőrzés. 14. Szállodai weblap aktuális információkkal, hiteles fotókkal és vendégtájékoztatásra alkalmas tartalommal.

67

15. Vendégtájékoztató a szállodai szolgáltatásokról elérhető legalább a szobában valamilyen nyomtatott formában vagy elektronikus felületen, alkalmazáson keresztül. 16. Helyi információs anyagok a recepción. 17. A szálláshely-szolgáltató felelőssege a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 18. Az 5. § (3) bekezdésében foglalt szálláshelykezelő szoftver. 2. Panzió 2/A. Bejelentési követelmény 1. Közös helyiség. 2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhető telefon. 3. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó, b) két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4 négyzetméter. 4. A szoba berendezése: a) az ágy mérete: egyszemélyes ágy: legalább 80 x 190 cm; dupla ágy: legalább 160 x 190 cm, b) ágymatrac: alvásra alkalmas állapotú és higiénikus matrac, min. 13 cm vastagsággal, c) korszerű, alvásra alkalmas állapotú és higiénikus takaró (paplan, pléd) és párna, d) ágyanként: ülőalkalmatosság (legalább 1 szék), legalább négy darab egyforma vállfa, e) ruhásszekrény vagy tárolóhely, fogas vagy ruhaakasztó, f) asztal vagy íróasztal, g) szabad konnektorok a szobában, h) szobavilágítás, i) sötétítőfüggöny vagy zsalu, j) a szobák 100%-a rendelkezik: fürdőszobával, zuhany és WC vagy fürdőkád és WC. A fürdőszoba felszereltsége: zuhanyfüggöny, mosdó, tükör, világítás, piperepolc, törülközötartó vagy fogas, elektromos csatlakozó a tükör mellett, szeméttároló. 2/B. Üzemeltetési követelmény I. 24 órás ügyeleti szolgáltatás. Személyzet áll rendelkezésre a megadott időpontban. 2. Csomag- és értékmegőrzés. 3. Tisztaság és higiénia a panzió egész területén. 4. Biztonságos és használatra alkalmas állapotú berendezések és felszerelések. 5. A szobák, a mellékhelyiségek és a közösségi terek naponkénti takarítása. 6. Törülközőcsere legalább 3 naponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 7. Ágynemű legalább hetente egyszer, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere. 8. Fürdőszobai bekészítés: törülköző személyenként (fürdőlepedő), csomagolt vagy adagolós folyékony szappan vagy tusfürdő, fogmosópohár személyenként, WC-papír, tartalék WC-papír. 9. Weblap aktuális információkkal, hiteles fotókkal és vendégtájékoztatásra alkalmas tartalommal. 10. Vendégtájékoztató a panziói szolgáltatásokról elérhető legalább a szobában valamilyen nyomtatott formában vagy elektronikus felületen, alkalmazáson keresztül. II. Helyi információs anyagok a recepción. 12. Italkínálat szervizzel vagy erre a célra üzemeltetett automatával elérhető a panzióban. 13. Ételkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében. 14. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 15. A rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott szálláshelykezelő szoftver.

68

3. Kemping 3/A. Bejelentési követelmény 1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjármüvei való közlekedésre alkalmas belső utak és az egész területen közvilágítás van. 2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére. 3. Digitális információs lehetőség (WIF1) áll a vendégek rendelkezésére. 4. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter. 5. Nemenként elkülönített a) hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos csatlakozóval, b) vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papír-tartóval és papírral, és kézmosási lehetőséggel. 6. A vendégek részére fedett helyiségben főző-, mosó- és mosogatóhely. 7. Hulladék (szemét-)gyüjtök, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott. 8. Az 5-6. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk követelményei: minden 250 fő (egy területegységre átlagosan 2,5 fővel számolva) után (ha a kemping területén üdülöházban is nyújtanak szálláshely-szolgáltatást, az üdülőházban elszállásolható vendégszámot az alábbi követelmények meghatározása során a számításnál figyelmen kívül kell hagyni azon tételek vonatkozásában, amelyek az üdülőházban rendelkezésre állnak) zárt szennyvízelvezetés, illetve szennyvízkezelés a kemping területén ivóvízminőségü vízzel ellátva az alábbiak szerint:

Mosdó ebből: meleg vizes Zuhanyfülke ebből: meleg vizes WC-csésze Piszoár Mosogató ebből: meleg vizes Mosómedence ebből: meleg vizes Főzőhely Kémiai WC-kiöntő

db 4 2 4 2 7 1 1 1 1 1 1 1

9. Egész éves üzemelés esetén a fűtési időszakban az 5-6. pontban leírt szolgáltatások fütött helyiségben biztosítottak. 3/B. Üzemeltetési követelmény 1. Elsősegélynyújtásra alkalmas 24 órás recepció/portaszolgálat. 2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása. 3. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 4. A rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott szálláshelykezelő szoftver. 4. Üdülőháztelep 4/A. Bejelentési követelmény 1. Az üdülőháztelep helyiségei: a) Egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvőhellyel, (a hálószoba nagysága: egyágyas legalább 8 négyzetméter, két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4

69

négyzetméter. Legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett. b) Konyha felszerelve főzőlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel, az üdülőháztelep ivóvízminőségü vízzel ellátott. c) Egy személygépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló áll a vendégek rendelkezésére. d) Fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel. c) WC külön vagy a fürdőszobában WC-kcfc-tartóval, WC-papír-tartó papírral, egészségügyi tasakkal. 2. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös zuhanyozó és WC. 4/B. Üzemeltetési követelmény 1.24 órás recepció/portaszolgálat, digitális információs hálózat (WIF1) biztosítása. 2. Az üdülőház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben. Az üdülőház takarítása, ágynemű és törölköző csere hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben. 3. A közös helyiségek takarítása naponként. 4. A szálláshelyen elszállásolt természetes személyek vagyoni és testi biztonságának a vonatkozó előírások maradéktalan betartásának biztosítása. 5. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 6. Az 5. § (3) bekezdésében foglalt szálláshelykezelő szoftver. 5. Közösségi szálláshely 5/A. Bejelentési követelmény 1. A hálótermi kapacitások legalább 10%-a csak női hálóterem. 2. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m3/fő légtér áll rendelkezésre. Az ágyak mérete legalább 80 x 200 cm és az ágyak hosszanti oldala közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van, ágynemű biztosítása kötelező. 3. A szobákban csomagtárolási lehetőség. Közös szobákhoz férőhelyenként önálló, zárható csomagtárolási lehetőség. 4. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel. Fürdő felszerelése: zuhanyzó vagy kád, mosdó, tükör, piperepolc, törölközőtartó, ruhafogas, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), szappan, kézszárító. 5. 10 főként, nemenként elkülönített WC. WC felszerelése: WC-kefe tartóval, WC-papír-tartó WC-papírral, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). A közös mosdóhelyiségekben adagolós folyékony szappan vagy tusfürdő és kézszárító. 6. A vendégek által használható telefon és Wi-Fi hálózat biztosítása. 7. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület. 8. Fözö-étkezöhelyiség főzőlappal, mosogatóval, hűtőszekrénnyel, asztallal, székekkel. 9. Szobák felszerelése: ágyanként éjjeliszekrény vagy tárolóhely, elektromos kiállás, olvasólámpa, vállfa. Minden szobában papírkosár, sötétítőfüggöny vagy zsalu. 5/B. Üzemeltetési követelmény 1.24 órás recepció. 2. A hálóhelyiségek, közös helyiségek és mellékhelyiségek takarítása naponta. 3. A szobák és a közösségi terek naponkénti takarítása. 4. Textilváltás: a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdötörülközö 3 naponta, illetve a vendég kívánsága szerint.

70

5. Mosdó vagy zuhanyzó bekészítése: adagolós folyékony szappan vagy tusfürdő, hajszárító és higiénikus kézszárításra alkalmas bekészítés vagy berendezés. 6. WC bekészítése: WC-papír, tartalék WC-papír, higiénikus kézszárításra alkalmas bekészítés vagy berendezés 7. Csomag-és értékmegőrző helyiség vagy erre a célra üzemeltetett automata. 8. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 9. A rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott szálláshclykczelő szoftver. 6. Egyéb szálláshely 6/A. Bejelentési követelmény 1. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter, b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, 2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefctartóval, WCpapír-tartó papírral, higiéniaihulladék-tárolóval. 3. Kávékonyha: kávé, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény-használattal. 6/B. Üzemeltetési követelmény 1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja. 2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. Takarítás: a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközöcserével egyidejűleg, (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben, b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap. 4. Fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó bekészítése: adagolós folyékony szappan vagy tusfürdő, hajszárító. 5. WC bekészítése: WC-papír, tartalék WC-papír, higiénikus kézszárításra alkalmas bekészítés vagy berendezés. 6. A szálláshely-szolgáltató köteles a szálláshely bejáratán kívül jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, a szállás típusát (magyar, angol és/vagy német nyelveken), valamint a szálláshelyen belül - jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, a szállásadó nevét és telefonszámát és üzemeltetésiengedély-számát. 7. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 8. Az 5. § (3) bekezdésében foglalt szálláshelykezelö szoftver. 7. Magánszálláshely 7/A. Bejelentési követelmény 1. A szoba nagysága: a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter, b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter vagy 5 légköbméter, c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett. 2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefctartóval, WCpapír-tartó papírral, higiéniaihulladék-tárolóval. 3. Kávékonyha: kávé, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény-használattal. 7/B. Üzemeltetési követelmény 1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja. 2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása. 3. Takarítás:

71

a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágynemühuzat- és törülközöcscrévcl egyidejűleg, (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben, b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap. 4. Fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó bekészítése: adagolós folyékony szappan vagy tusfürdő, hajszárító és higiénikus kézszárításra alkalmas bekészítés vagy berendezés. 5. WC bekészítése: WC-papír, tartalék WC-papír, higiénikus kézszárításra alkalmas bekészítés vagy berendezés. 6. A szálláshely-szolgáltató köteles a szálláshely bejáratán kívül jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, a szállás típusát (magyar, angol és/vagy német nyelveken), valamint a szálláshelyen belül - jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, a szállásadó nevét és tclcfonszámát és üzcmeltetésiengcdély-számát. 7. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása. 8. Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szálláshclykezclö szoftver. 2. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Komi, rendelethez * 3. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 18. §-ában hivatkozott megfelelési szabályok I. 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szerinti üzletkör szálláshelytípus szálloda 4100. Szálloda panzió 4200. Panzió 4400. Kemping kemping 4300. Üdülőház üdülöház 4500. Turistaszálló közösségi szálláshely 4600. Ifjúsági szálló közösségi szálláshely 4700. Egyéb szálláshely közösségi szálláshely II. 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus fizetövendéglátás falusi szálláshely

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus Egyéb szálláshely Egyéb szálláshely

4. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez *

72

2.2 Szállodákra vonatkozó fontosabb jogszabályok Ebben a részben a szállodákra vonatkozó fontosabb jogszabályok közül - a teljesség igénye nélkül - néhány kiemelt, a szállodák üzemeltetésére meghatározóan ható rendelkezésből adunk közre szemelvényeket. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 19. § * (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget, b) * tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, vagy c) * d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy de) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt. 19/A. § * A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák. 22. § (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) * A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

73

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről A Ttv. 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt cl kell készíteni. A Szabályzat naprakész legyen. A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) - a rájuk vonatkozó mértékben - a Szabályzat tartalmát megismerjék. A Szabályzat mellékleteként Tüzriadó Tervet kell készíteni: 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshelyre; A Tüzriadó Tervnek tartalmaznia kell: • a tűzjelzés módját; riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; • a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); • a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); • a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak A Tüzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tüzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven, valamint szükség szerint további idegen nyelven is kötelező elhelyezni.

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól Néhány fogalom: • zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított; • kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés; • szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja;

74

9. § * (1) * A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a Módosító Tv. hatálybalépésekor már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Fogalma: Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Néhány fontos tudnivaló: A pénzbírság legalacsonyabb összege - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint. Ruházat, csomag, jármű átvizsgálása: rendőrség, NAV Néhány példa: Magánlaksértés, Rendzavarás, Garázdaság, Tiltott kéjclgés, Becsületsértés, Cscndháborítás, Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése, Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése, Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés, A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése, Ittas- és engedély nélküli vezetés, Árdrágítás, Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása, Vásárlók megkárosítása, Vízszennyezés

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről A szállodák számára legfontosabbak:

• •

• • • • •

Személyiségi jogok - jóhírnév védelme Magántitok - Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Szerződés: A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére A kötbér (1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. (2) Kötbér írásban köthető ki. (3) A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. (4) A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.

75

•

• • •

•

A hibás teljesítés (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Kártérítés: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan Felelősség, kártérítés mértéke: (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

6:369. § [Szállodai letéti szerződés] •

•

A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis. Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan.

6:370. § [A szálloda zálogjoga] •

A szállodát mint letéteményest megillető zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6:371. § [A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége] •

• •

A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni; b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.

76

2.2 Adatvédelem a szállodákban (GDPR) 2018. május 25-től van érvényben az uniós Általános Adatvédelmi Rendelet - röviden a GDPR melyre a hazai szállodáknak is fel kellett készülnie és az ehhez kapcsolódó változásokat be kellett vezetni. Példaként egy szállodai adatfeldolgozói megállapodást mutatunk be.

ADATFELDOLGOZÓI MEGÁLLAPODÁS

Jelen adatfeldolgozói megállapodás („Megállapodás”, „Kiegészítés”), mely_______________ napján jött létre („hatálybalépés napja”), az alábbi felek között létrejött_____________________ („elsődleges megállapodás”) szerves részét képezi:

[Vállalat neve] (továbbiakban: „Adatkezelő”) saját nevében eljárva és [Beszállító neve] (továbbiakban: „Adatfeldolgozó”) saját nevében eljárva. A jelen Megállapodásban használt kifejezések a jelen Kiegészítésben rögzített jelentéssel bírnak. A jelen Megállapodásban külön nem meghatározott kifejezések az elsődleges megállapodásban megadott jelentéssel bírnak. Az alábbiakban részletezett módosítás kivételével az elsődleges megállapodás továbbra is teljes mértékben érvényes és hatályos marad. A felek ezennel rögzítik, hogy az alább részletezett feltételek Kiegészítésként az elsődleges megállapodás részét képezik. 1.

Adatkezelési feltételek

1.1

A szolgáltatásoknak az elsődleges megállapodás szerint az Adatkezelő részére történő nyújtása során az Adatfeldolgozó a jelen Kiegészítés alapján kezelheti az Adatkezelő személyes adatait az Adatkezelő nevében. Az Adatfeldolgozó vállalja, hogy megfelel az alábbi rendelkezéseknek minden adatkezelői személyes adat vonatkozásában.

1.2

Az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok, így az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 (EU) rendeletének (GDPR) rendelkezései által előirt mértékben az Adatfeldolgozó köteles beszerezni és nyilvántartani a jelen Megállapodás szerint kezelt személyes adatok feldolgozásához szükséges valamennyi felhatalmazást és hozzájárulást, beleértve az 1. sz. mellékletben említett személyes adatokat is.

1.3

Az Adatfeldolgozó köteles bevezetni a Megállapodásban és annak Mellékleteiben foglalt előírásoknak való megfeleléshez szükséges technikai és szervezési intézkedéseket.

2.

Adatkezelői személyes adatok kezelése

Az Adatfeldolgozó kizárólag az elsődleges megállapodás céljaira kezelheti az Adatkezelő személyes adatait. Az Adatfeldolgozó kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezelheti, módosíthatja, egészítheti ki vagy változtathatja meg az Adatkezelő személyes adatait, közölheti őket vagy adhat engedélyt azok közlésére bármely harmadik személy felé, kivéve akkor, ha az adatkezelést az Adatfeldolgozóra

77

3. 3.1

alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő. Az Adatfeldolgozó - az ilyen jog által megengedett mértékben - köteles tájékoztatni az Adatkezelőt az ilyen jogi előírásról még az adatok kezelése előtt, továbbá köteles betartani az Adatkezelő utasításait, hogy amennyire lehet, minimalizálja az adatok közzétételének mértékét. Felhatalmazás adatkezelésre; titoktartás

Csak azok a személyek kaphatnak hozzáférést a személyes adatok kezeléséhez, akik megfelelő képzésben részesültek a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések és azok be nem tartására vonatkozó felelősség tárgykörében, illetve akik a Rendelet 29. cikke szerinti felhatalmazással rendelkeznek, és ők is csak azt követően, hogy titoktartási kötelezettséget vállaltak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban birtokukba jutott valamennyi információval kapcsolatosan, beleértve a kezelésre rájuk bízott személyes adatok biztonságát garantáló módszereket is. Ennélfogva: 3.1.1 Az Adatkezelő felhatalmazza az Adatfeldolgozót, hogy a személyes adatok kezelésére jogosult munkavállalóit és/vagy munkatársait a Megállapodás teljesítéséhez szükséges mértékben kijelölje;

3.1.2 Mielőtt hozzáférést biztosítana munkavállalói számára a személyes adatokhoz, az Adatfeldolgozó: a) oktatásban részesíti a személyes adatok kezelésére feljogosítandó munkavállalóit és/vagy munkatársait a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések, valamint a jogosulatlan hozzáférés, indokolatlan módosítás, megsemmisítés, jogellenes közlés vagy adatszerzés elleni adatvédelmi felelősség témakörében, b) írásban titoktartásra kötelezi a személyes adatok kezelésére feljogosítandó munkavállalóit a személyes adatok kezelésével kapcsolatban birtokukba jutott valamennyi információval kapcsolatosan, beleértve a kezelésre rájuk bízott személyes adatok biztonságát garantáló módszereket is, c) az a) és b) pontokban meghatározott feladatok teljesítését követően kiadja a Rendelet 29. cikkében foglalt felhatalmazást, továbbá az Adatkezelő kérésére 7 napon belül átadja a használt felhatalmazási mintát.

3.2

Az Adatfeldolgozó nyilvántartást vezet az általa a jelen Megállapodás értelmében személyes adatok kezelésére feljogosított személyekről.

4.

A személyes adatok biztonsága

4.1

Az Adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja az adatkezelői személyes adatok tekintetében, ideértve többek között az alábbiakat:

4.1.1. Álnevesítés és titkosítás;

4.1.2. A személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének, integritásának, rendelkezésre állásának és ellenálló képességének biztosítása;

78

4.1.3. Fizikai vagy műszaki incidens eseten az arra való képesség, hogy az adatkezelői személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani; és 4.1.4. Az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárás. 4.2

intézkedések

A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor az Adatfeldolgozónak figyelembe kell vennie az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt adatkezelői személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

5. További adatfeldolgozók

5.1.

Az Adatkezelő kizárólag a 2. sz. mellékletben felsorolt további adatfeldolgozók igénybevételét engedélyezi az Adatfeldolgozó számára (Engedélyezett további adatfeldolgozók). Az Adatfeldolgozó az Adatkezelő előzetesen írásban tett jóváhagyása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe az adatkezelői adatok kezeléséhez. A jóváhagyást az Adatkezelő kizárólagos mérlegelési jogkörével élve saját belátása szerint visszautasíthatja.

5.2.

Az Adatfeldolgozó minden egyes további adatfeldolgozóval kapcsolatban köteles:

5.2.1. Az Adatkezelőt teljeskörüen tájékoztatni minden egyes további adatfeldolgozó által vállalt adatkezeléssel kapcsolatban. 5.2.2. Megfelelő átvilágítást végezni minden egyes további adatfeldolgozóról, ezzel garantálva, hogy a további adatfeldolgozó képes biztosítani az adatkezelői személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve többek között a megfelelő garanciák nyújtását az adatkezelés GDPR, jelen Megállapodás és az elsődleges megállapodás követelményeinek való megfelelését biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

5.2.3. Az Adatfeldolgozó és minden egyes további adatfeldolgozó között létrejövő szerződésben ugyanazokat a feltételeket kikötni, amelyek jelen Megállapodásban is szerepelnek. Kérésre az Adatfeldolgozó köteles az Adatkezelőnek áttekintésre átadni egy másolatot a további adatfeldolgozókkal kötött szerződésekből. 5.2.4. Amennyiben egy ilyen szerződés az adatkezelői személyes adatok EGT-n kívülre történő továbbítását vonja maga után, az Adatfeldolgozó köteles belefoglalni az Általános Szerződési Feltételeket vagy ahhoz hasonló mechanizmust, az Adatkezelő utasításai szerint, az Adatfeldolgozó és minden egyes további adatfeldolgozó közötti szerződésbe, így biztosítva a továbbított személyes adatok megfelelő biztonságát.

79

5.2.5. Ha a további adatfeldolgozó nem teljesíti az adatkezelői személyes adatok kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit, az Adatfeldolgozó teljes felelősséggel tartozik az Adatkezelő felé. 6. Az érintettek jogai

6.1.

Az adatkezelés jellegének figyelembevételével az Adatfeldolgozó a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtásával a lehetséges mértékben segíti az Adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintettek III. fejezetben foglalt jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében.

6.2.

Az Adatfeldolgozó haladéktalanul értesíti az Adatkezelőt, ha kérelem érkezik hozzá egy érintettől, a felügyeleti hatóságtól és/vagy más illetékes hatóságtól bármely adatvédelmi jogszabály alapján, az Adatkezelő személyes adatai vonatkozásában.

6.3.

Az Adatkezelő kérésére, figyelembe véve a rábízott adatok kezelésének jellegét és a rendelkezésére álló információkat, az Adatfeldolgozó vállalja, hogy együttműködik az Adatkezelővel, hogy segítse a GDPR 32-36. cikke szerinti kötelezettségek teljesítésében. Ennek keretében, többek között: 6.3.1 Átad minden, az Adatkezelő által kért adatot az Adatkezelő által minden esetben meghatározott észszerű határidőn belül, ideértve az egyes panaszokra, közlésekre vagy kérelmekre vonatkozó teljes körű tájékoztatást és azok másolatait, továbbá egy érintettre vonatkozóan rendelkezésére álló bármely adatkezelői személyes adatot.

6.3.2 Adott esetben az Adatkezelő észszerű kérése alapján minden segítséget megad, hogy az Adatkezelő teljesíteni tudja az adott kérelmet a GDPR által előírt határidőn belül. 6.3.3 Az Adatkezelő észszerű kérése alapján további technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre, hogy az Adatkezelő hatékonyan válaszolhassa meg az adott panaszokat, közléseket vagy kérelmeket.

7. Adatvédelmi incidensek

7.1.

Az Adatfeldolgozó köteles indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az adatvédelmi incidensről való tudomásszerzést vagy az észszerű gyanú felmerülését követő huszonnégy (24) órán belül értesíteni az Adatkezelőt. Az Adatfeldolgozó minden információt az Adatkezelő részére bocsát, hogy az Adatkezelő meg tudjon felelni az adatvédelmi incidensek bejelentésének GDPR szerinti kötelezettségének. Az ilyen bejelentésben legalább:

7.1.1. Ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, az érintettek kategóriáit és számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és számát; 7.1.2. Közölni kell az Adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőjének vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; 7.1.3. Ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő becsült kockázatot és valószínűsíthető következményeket; valamint

80

7.1.4. Ismertetni kell az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket. 7.2.

Az Adatfeldolgozó köteles együttműködni az Adatkezelővel és minden észszerű kereskedelmi lépést megtenni az Adatkezelő utasításai szerint, hogy segítse az egyes adatvédelmi incidensek kivizsgálását, enyhítését és orvoslását.

7.3.

Adatvédelmi incidens esetén az Adatfeldolgozó nem tájékoztathat harmadik feleket az Adatkezelő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül, kivéve akkor, ha az értesítési kötelezettséget az Adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő; ebben az esetben-az ilyen jog által megengedett mértékben - erről a jogi előírásról az Adatfeldolgozó köteles az Adatkezelőt tájékoztatni, valamint átadni a javasolt értesítés másolatát és figyelembe venni minden megjegyzést az Adatkezelő részéről, mielőtt az adatvédelmi incidensről kiküldené az értesítést.

8. Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció Az Adatfeldolgozó köteles minden észszerű segítséget megadni az Adatkezelőnek a GDPR 35. cikkében előírt adatvédelmi hatásvizsgálatokkal, illetve az Adatkezelő felügyeleti hatóságának a GDPR 36. cikkében előírt előzetes konzultációval kapcsolatosan, minden esetben kizárólag a személyes adatok kezelésére vonatkozóan, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az Adatfeldolgozó számára rendelkezésre álló információkat.

9. Adatkezelői személyes adatok törlése vagy visszaszolgáltatása 9.1.

Az Adatfeldolgozó haladéktalanul, de legkésőbb (i) az adatkezelői személyes adatok Adatfeldolgozó általi kezelésének befejezésétől vagy (ii) az elsődleges megállapodás megszűnésétől számított 30 napon belül (amelyik hamarabb bekövetkezik), az Adatkezelő választása szerint (melyről az Adatfeldolgozót írásban kell értesíteni):

9.1.1. Visszaszolgáltatja valamennyi adatkezelői személyes adat egy teljes példányát biztonságos fájlátvitel útján, az Adatkezelő által az Adatfeldolgozó felé bejelentett formátumban, továbbá biztonságosan törli az Adatfeldolgozó vagy bármely más jogosult további adatfeldolgozó által kezelt adatkezelői személyes adatok minden egyéb példányát; vagy 9.1.2. Biztonságosan letörli az Adatfeldolgozó vagy bármely más jogosult további adatfeldolgozó által kezelt adatkezelői személyes adatok minden példányát, és minden esetben írásos igazolást ad az Adatkezelőnek, hogy teljes mértékben eleget tett az „Adatkezelői személyes adatok törlése vagy visszaszolgáltatása” című szakasz előírásainak.

9.2.

Az Adatfeldolgozó csak és kizárólag uniós vagy tagállami jog által megkövetelt mértékben és ideig őrizheti meg az adatkezelői személyes adatokat, azzal, hogy az Adatfeldolgozó mindenkor köteles garantálni az ilyen adatkezelői személyes adatok bizalmas jellegét, valamint azt, hogy az ilyen adatkezelői személyes adatok kezelése csak a tárolásukat előíró uniós vagy tagállami jogban meghatározott cél(ok)ra történik és semmilyen más célra nem.

10. Ellenőrzési jogok

81

Az Adatfeldolgozó kérésre az Adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely jelen Megállapodás teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az Adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által minden olyan helyiségben végzett auditokat, ahol az adatkezelői személyes adatok kezelése történik, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is. Az Adatfeldolgozó engedélyezi az Adatkezelő vagy az általa megbízott más ellenőr számára, hogy bármely vonatkozó nyilvántartását, folyamatát és rendszerét átvizsgálja, ellenőrizze és lemásolja, aminek célja, hogy az Adatkezelő meggyőződjön arról, hogy a jelen Megállapodás rendelkezései maradéktalanul teljesülnek. Az Adatfeldolgozó köteles teljes mértékben együttműködni az Adatkezelővel az ilyen auditok során, és köteles az Adatkezelő kérésére bizonyítékot bemutatni a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségei teljesítésére. Az Adatfeldolgozó haladéktalanul tájékoztatja az Adatkezelőt, ha úgy véli, hogy annak valamely jelen szakasz (Ellenőrzési jogok) szerinti utasítása sérti a GDPRt vagy más tagállami vagy uniós adatvédelmi rendelkezéseket.

11. Magatartási kódexek és tanúsítás Az Adatkezelő kérésére az Adatfeldolgozó köteles megfelelni a GDPR 40. cikke szerint jóváhagyott magatartási kódexnek, illetve megszerezni a GDPR 42. cikke szerint jóváhagyott tanúsítást, az adatkezelői személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó mértékben.

12. Adatkezelői személyes adatok nemzetközi továbbítása 12.1. Az Adatfeldolgozó nem kezelheti harmadik országban az adatkezelői személyes adatokat és nem is engedélyezheti jóváhagyott további adatfeldolgozói számára, hogy az adatkezelői személyes adatokat harmadik országban kezeljék, kivéve a 2. számú mellékletben felsorolt harmadik országbeli címzettek (ha van ilyen) vonatkozásában, illetőleg ha arra az Adatkezelő előzetes írásos felhatalmazást adott a jelen Kiegészítés módosítása útján. 12.2. Az Adatkezelő kérésére az Adatfeldolgozó haladéktalanul külön megállapodást köt (vagy az érintett további adatfeldolgozóval megállapodást köttet) az Adatkezelővel, melynek magában kell foglalnia az Általános Szerződési Feltételeket és/vagy annak egy változatát, ahogy az adatvédelmi jogszabályok szükségessé tehetik, az adatkezelői személyes adatok harmadik országban történő kezelésére vonatkozóan, melynek feltételei elsőbbséget élveznek a jelen Kiegészítés rendelkezéseivel szemben.

13. Általános rendelkezések 13.1. Jelen szakasz rendelkezéseire figyelemmel a Felek rögzítik, hogy a jelen Megállapodás automatikusan megszűnik az elsődleges megállapodás megszűnésével vagy az elsődleges megállapodás alapján az Adatfeldolgozó és az Adatkezelő között létrejött valamennyi szolgáltatási szerződés lejártával vagy megszűnésével (amelyik a későbbi időpont).

13.2. Az Adatfeldolgozóra a jelen Megállapodás szerint a személyes adatok kezelésével kapcsolatos minden kötelezettség a jelen Megállapodás megszűnését vagy lejártát követően is érvényben marad. 13.3. Jelen Megállapodásra az elsődleges megállapodásra is irányadójog az irányadó, amennyiben ez az irányadó jog az Európai Unió egyik tagállamának a joga. 13.4. A jelen Megállapodás megsértése az elsődleges megállapodás súlyos megsértésének minősül.

82

13.5. A jelen Megállapodás tárgyának vonatkozásában, amennyiben ellentmondás lenne a jelen Kiegészítés rendelkezései és a felek közötti bármely más megállapodás között, ideértve többek között az elsődleges megállapodást, a jelen Megállapodás rendelkezései az irányadók a felek személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi kötelezettségeivel kapcsolatosan. 13.6. Amennyiben a jelen Megállapodás bármely rendelkezése érvénytelen vagy kikényszeríthetetlen lenne, akkor a jelen Megállapodás többi része változatlanul hatályban és érvényben marad. FENTIEK HITELÉÜL, jelen Kiegészítés annak aláírásával egyidejűleg az elsődleges megállapodás kötelező érvényű részévé válik a fentiekben meghatározott hatálybalépés napjától.

______________________ („Adatkezelő”) ________________ („Adatfeldolgozó”) Aláírás

Aláírás______________________________

Név

Név

Beosztás

Beosztás

Aláírás dátuma

Aláírás dátuma

83

1. SZ. MELLÉKLET: AZ ADATKEZELŐI SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETEI A jelen 1. sz. Melléklet tartalmazza az adatkezelői személyes adatok kezelésének a GDPR 28. cikk (3) bekezdésében előírt részleteit. Az adatkezelői személyes adatok kezelésének tárgya és időtartama Az adatkezelői személyes adatok kezelésének tárgyát és időtartamát az elsődleges megállapodás és jelen Megállapodás tartalmazza. Az adatkezelői személyes adatok kezelésénekjellege és célja [Itt ismertesse] A kezelendő adatkezelői személyes adatok típusa [Itt sorolja fel az adattípusokat] Azon érintettek kategóriái, akikre az adatkezelői személyes adatok vonatkoznak [Itt adja meg az érintettek kategóriáit)

2. SZ. MELLÉKLET: ENGEDÉLYEZETT ÉS JÓVÁHAGYOTT TOVÁBBI ADATFELDOLGOZÓK LISTÁJA Itt kell felsorolni a jóváhagyott további adatfeldolgozókat. Az alábbi adatokat adja meg: (i) teljes jogi név; (ii) adatkezelési tevékenység; (iii) a szolgáltatási központ(ok) helye. Sorsz.

Jogosult további adatfeldolgozó (teljes jogi név)

Adatkezelési tevékenység

1.

84

Szolgáltatási központ(ok) helye.

BÁRTFAI ENDRE

Szállodamenedzsment I.

*****

MODUL 3

2019.

8S

Tanárom, példaképem

Kalmár-Maron György emlékére!

Forrás: http://nol.hu/data/cikk/32/48/50/cikkJ24850/90729.jpg

86

MODUL 3 A szállodák minősítése Magyarországon 3.1 A HOTELSTARS Unionról

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szállodai minősítő rendszere Auszria, Csehország, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc és Svédország Szállodaszövetségeinek résztvételével 2009. decemberében alapított Hotelstars Union által kidolgozott harmonizált követelményrendszert alkalmazza. A Hotelstars Union 17 tagországában több mint 28 ezer szálloda minősítése azonos elvek szerint történik 2010töl kezdődően. A közös szállodai minősítési rendszer összesen 270 feltétel teljesítésén alapul. Ezeket többek között a vendégek körében végzett felmérések alapján dolgozták ki, így megfelelnek a mai kor igényeinek, a vendégek elvárásainak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége 2012. június 12-én megállapodást kötött, mely szerint a HOTELSTARS harmonizált európai minősítő rendszert - NEMZETI SZÁLLODAI TANÚSÍTÓ VÉDJEGGYÉ emelve - alkalmazzák a hazai szállodák minősítésére.

A HOTELSTARS minősítési rendszer ELŐNY A VENDÉGNEK, mert egységes, átlátható, biztonságot ad az elvárt minőség meghatározásában és ELŐNY A SZÁLLODÁNAK, mivel nemzetközileg egységes színvonalat tud biztosítani, ezáltal elősegíti a hatékony marketing tevékenységet. A HOTREC által támogatott Hotelstars Union alapító nemzeti szállodaszövetségei: Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Hollandia, Svédország és Svájc.

A működés alatt a következő országok csatlakoztak a HU-hoz: Észtország (2011), Lettország (2011), Litvánia (2011), Luxemburg (2011), Málta (2012), Belgium (2013), Dánia (2013), Görögország (2013), Liechtenstein (2015) és Szlovénia (2017).

87

A szálloda minőségét az általa kínált „hardware”

- az épület maga, a szobák mérete, berendezése, a szolgáltató helyek pl. vendéglátó üzletek ,business center, konferencia termek, fitness center, garázs, stb. választéka, kialakítása, az azoknál felhasznált anyagok minősége, felszereltsége és a „software”

azaz a hotel működtetése, üzemeltetése, a személyzet létszáma, felkészültsége, udvariassága stb. együttesen határozzák meg. A www.hotelstars.hu honlapon található letölthető anyagok:

ISMERTETŐ

HOTELSTARS.EU

MINÓSÍTETT SZÁLLODÁK

JOGI HÁTTÉR

HOGYAN CSATI AKOZHAT

ONl INF MINOSTTES

FIOMINOSTTTS

LETÖLTÉSEK

KAPCSOLAT

O Kezdőlap

O Belépés Q Regisztráció

Letölthető anyagok Cím Minősítési kérdőív kitöltési útmutató Megrendelő Wellness szállodák Szállodai Kategorizálás 2015-2020 Eljárási díjak Családbarát Szálloda knténumok Komplex akadálymentesítés Komplex akadálymentesítés Cím Mystery Shopping Mystery Shopping Mystery Shopping

Leírás Fontos információk A minősítési eljárás megrendelése Wellness kritériumok 1*-5‘ és r- 5‘ supenor kategóriák követelményei A Hotelstars Nemzeti Tanúsító Védjegy eljárási dijai Családbarát Szálloda knténumok 2019 Segédlet

Ajánlás a komplex akadálymentesítéshez Utolsó módosítás

Leírás MSZSZ Szolgáltató Kft ClientFirst Consulting Kft. International Hospitalrfy Check

2017 0913 2012 06.28 2012 06 28

Utolsó módosítás 2015.02.05. 2019 04 04 2019.04 11

2014.10.22. 2019 01 09 2019.04 11 2011 03 18 2011 03 07

Méret (Kb) 345.04 KB 185.57 KB 141.26 KB 973,18 KB 143.34 KB 175.45 KB 965.31 KB 71.12 KB

Méret (Kb) 374.28 KB 155.31 KB 85,62 KB

Letöltés Letöltés Letöltés Letöltés Letöltés Letöltés Letöltés Letöltés

Letöltés Letöltés Letöltés

Hotelstars.eu I HOTREC I Magyar Turisztikai Ügynökség I Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége | Hotelcsillagok hu

Copyright 2010 Magyar Szállodaszövetség

Fontos tudnivalók a minősítéshez

► A Hotelstars európai harmonizált szállodaminösítési rendszer 270 kritériumból áll, ezekből maximum 940 pont szerezhető. Minden kategóriában (l*-5*) meghatározásra került a minimálisan elérendő kritériumok száma és a minimum pontszám is, (pl. 4*esetén 101 kritérium és 400 pont). Valamennyi kategóriának van „superior” változata is, melyek teljesítéséhez plusz pontok elérése szükséges. A sikeres minősítéshez szükséges:

- minimum pontszám elérése - minimum kötelező kritérium szám elérése

88

A kritérium lista mindenki számára elérhető a www.hotelstars.hu honlapon (lásd fent)

A kategóriákra vonatkozó minimum követelményeket „M” betű jelöli. Egy kritérium akkor fogadható el, ha minden lakóegységben teljesül, azaz 100%-os megfelelőség van (kivéve a szobaméretnél, ahol 85%-os ill. az erkélynél 50%-os megfelelés szükséges) A minősítés menete

Üdvözöljük az online szállodai kategorizálási rendszer internetes oldalán! Kérjük olvassa el a rendszer működésének leírását és regisztráljon mielőbb rendszerünkbe!

Az online minősítési rendszer kialakításával arra törekedtünk, hogy a Hotelstars Union-hoz csatlakozott országok gyakorlatának megfelelően, egy gyors és az Ön számára kényelmes kategorizálást tegyünk lehetővé. Kérjük kövesse az alábbiakban leírt lépéseket! 1. lépés: Regisztráció (A felhasználó/szálloda megadja a felhasználónevet és a jelszót és innen lép tovább. Minden további belépésnél ezt a - saját maga által megadott - felhasználóvevet és jelszót használja. A regisztráció után 15 nap áll rendelkezésére, hogy a - minősítés alapját képező - Minősítési Kérdőívet feltöltse a rendszerbe.) 2. lépés: Regisztrációs adatlap kitöltése, (a felhasználó c-mailt (l.sz) kap a regisztrációról, MSZÉSZ c-mailt kap a kitöltésről)

3. lépés: Megrendelő + ÁSZF letöltése és elküldése a [email protected] e-mail címre. 4. lépés: Szállodai adatlap kitöltése. (Online minősítés/Szállodai Adatlap menüpontban az űrlapok kötelező kitöltése) 5. lépés: MSZÉSZ díjbekéröt küld a felhasználónak/szállodának. 6. lépés: A felhasználó/szálloda 7 napon belül átutalja az eljárási díj összegét. 7. lépés: A Back Office-ban aktiváljuk a felhasználót és elérhetővé tesszük számára a kitölthető Minősítési Kérdőív pdf-et. (felhasználó e-mailt kap (2.sz), hogy elkezdheti az önminősítést) 8. lépés: A Minősítési Kérdőív pdf /Szállodai Kategorizálás 2015-2020/ letöltése saját gépre az „Online minősítés/Minősítési kérdőív le/fcltöltése” menüpont alatt. 9. lépés: Kényelmesen, offlinc töltse ki a letöltött Minősítési Kérdőív pdf-et és ellenőrizze a kapott pontokat, (a pdf véglegesítésére 8 nap áll a rendelkezésére!) A kitöltéshez figyelmesen olvassa el a "Letöltések" menüpontban található kitöltési útmutatót /fontos információk a minősítéshez/.

10. lépés: Ha kitöltötte és véglegesnek tekinti a Minősítési Kérdőív pdf-et, lépjen be ismét a www.hotelstars.hu oldalon és töltse fel a rendszerbe a „Minősítési kérdőív le/fcltöltése / Minősítés státusza” menüpontban a pdf-et. Ezzel a kategorizálás elkezdődött, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ellenőre (Minősítő Bizottsága) kapcsolatba lép Önnel annak egyeztetése céljából, hogy 30 napon belül mikor kerül sor a helyszíni ellenőrzésre. A felhasználó/szálloda által kitöltött elektronikus Minősítési Kérdőív pdf - melyet idöbélyegzövel lezártunk és hitelesítettünk - a továbbiakban nem módosítható.

Az alapadatokat (Kapcsolattartó, Regisztrációs adatok, Szállodai adatok) online bármikor módosíthatja a web-es rendszerben, a Szállodai Adatlapot bármikor aktualizálhatja.

89

A minősítés befejeztével a Bíráló Bizottság értesítést küld a Minősítési Kérelem elbírálásáról, (felhasználó/szálloda e-mailt (3.sz) kap a kérelem elbírálásáról) Ezt követően - sikeres pályázat esetén - az MSZÉSZ megköti a védjegyhasználati szerződést a követelményeket teljesítő szállodával. Köszönjük és reméljük, hogy szolgáltatásunkkal segítségére lehettünk!

A tábla, amit a minősítés után megkap a szálloda:

Forrás: http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=4ZS7kQ30SxI%3d&tabid=61&mid=670

A Hotelstars Nemzeti Tanúsító Védjegy eljárási díjai a szállodák mérete és kategóriája szerint: A Hotelstars Nemzeti Tanúsító Védjegy eljárási díjai a szállodák mérete és kategóriája szerint

Eljárási díj

SZOBASZÁM

11-50

1* - 3* és l*-3* superior

4*

4* sup. 5* és 5* superior

140.000 Ft + ÁFA*

160.000 Ft + ÁFA

180.000 Ft + ÁFA

51-100

160.000 Ft + ÁFA

180.000 Ft + ÁFA

210.000 Ft + ÁFA

101 - 200

210.000 Ft + ÁFA

240.000 Ft + ÁFA

280.000 Ft + ÁFA

201 - 300

280.000 Ft + ÁFA

310.000 Ft + ÁFA

340.000 Ft ♦ ÁFA

300 felett

340.000 Ft + ÁFA

375.000 Ft + ÁFA

410.000 Ft + ÁFA

•Az l-3*-os, 11*50 szobás szállodák esetében az eljárási díj műanyag táblát tartalmaz. Amennyiben a szálloda fémtáblát igényel, a fenti díj 10.000 forint ♦ ÁFA összeggel emelkedik.

90

Megjegyzések: - Az eljárási díjak magukba foglalják a védjegytábla, a helyszíni ellenőrzés és a minősítési rend-szer működtetésének költségeit. - A pályázati díjban szereplő tábla rézből vagy rozsdamentes acélból készül a szálloda

választása szerint, mérete 30x20 cm /kb. A4 méretű/. - Sikertelen pályázat esetén az MSZÉSZ a pályázati díjból a pályázónak a tábla költségét

visszafizeti. - A pályázati díjakat az MSZÉSZ a Bíráló Bizottság javaslata alapján módosíthatja. A pályázati

díjakról az MSZÉSZ honlapján naprakész tájékoztatást ad. - A megismételt ellenőrzés díja - ha a szálloda kérésére az első minősítésnél tapasztalt hiányosságok pótlása miatt ismételt ellenőrzésre kerül sor - minden kategóriában 75.000 Ft

+ ÁFA.

2019. augusztus 31-én, Magyarországon, a Hotelstars kritériumok alapján: Minősített szállodák száma: 347 db,

Regisztrált szállodák száma: 723 db.

91

3.2 A Szállodai kategorizálás 2015-2020 követelményrendszere

Üdvözöljük a Hotelstars minősítés alkalmával!

Tartalom

A "Hotelstars Union"-t (HSU) a HOTREC (Szállodák.

Éttermek. Kávézók Európai Szövetsége) Page

Alapvető elvárások

támogatásával Ausztria. Csehország. Hollandia.

Magyarország. Németország. Svájc és Svédország

3

szállodaszovetsegei alapítottak.

Recepció és szolgáltatásai

4

Szobák

7

Együttműködésük során alakították ki a harmonizált

szállodaminósitési rendszert egységes kritériumokkal

Gasztronómia

16

és szabályozással a HSU tagországokban.

Rendezvények (MICE)

18

Szabadidős szolgáltatások

19

Minőség és online tevékenység

20

Minimum pontszámok

21

Ez a követelményrendszer azokat a kritériumokat tartalmazza, amelyek alapján a Hotelstars Union a szállodákat V-5’. illetve 1*«5* superior kategóriában minősíti. Az oszlopokban található "M" betű, az adott kategória minimum követelményét jelöli. Brüsszel * Budapest. 2015. január 1.

92

TmM

][

Kn^an

-

Pek mar* (auto Urtkpari

3

9

A szobák tegaübb SOVaho* tartozó lerau «.ragyert-í,

2

10

\•aemxgrev ---- A- — —«• ••ono

15

•CarUantartoOsag

jnűQJ

Egy^>

•

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

U

U

V

M

M

.... ..

tar*./

M

M

Akarrtymentes -».ó takaró (paplan (fedi

1

80

Keresre pkau takaró

2

81

Konzerű. fo aíapotban W»ö pama

1

82

HpentuA panuKíZat (encamgj

5

83

Párnák tsdkasa e.enie «agy uj pamak |ma 1 4vm)

8

84

Igtrvyekwkó tartatekpama (dtizpama nem rragfcwó,

1

85

KM pama vendegwAart tdnzpama nem megiMMÖI

4

86

Tótob Mpuau pama ’’

4

M

n . '•|,ll«lr»W»!.V) fuggor? / napeltenró

3

90

'•wwBD xj,wnr> V9TVW

3

91

EbrtSflft WogMXM rtgy bemndaZM

1

M

M

M

M

M

92

M^eMó meneti n/iassaekreny »Mvö b«z»*s» útmutató, ai

1

140

Eg>«t»k

— Pontok

M2

internet hozzateres a vobikban (WFI VIIAN)

8

Vendégek szamara hazzatertwtó Intem* temwul nyorrtataw tehetőséggé

5

144

tetemet PC a szobákban kertesre

1

145

tetemet -PC a szobákban

3 1

Totbnyte».ú Ufékoztxo a vajakata«* X15-XX < e-s. •J * 33

97

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

■

M

M

M

2

148

)l.»«mi-l M« * HXMQMH*rte • unyMMX wx» »*-«< •ign»^i Zituny sapka tó»onwvr«áó VfeuMO . a8a korong tortapoíOI

195

Papé kozrwtous kandó

2

>" (A hM mrdn nappn r>M»a)

218

Reggaarthetpeeg

1 1 1

6

3

96. iteti kcrtmertate reggH r

219

Etel

Portok

Kirmhsm

fai

1 1

1 2

8

220

Sutereggi* (onkantgato).ag. ezzel egtemertMÜ teggek Map“

I

221

Butereogm > uxuí-w-ií .oq. ezzel •grenírtMÜ •> la carte* roggM artap

1 1 [

222

’A a carte* ragge* uobaatr^a^i

5

223

EteA rutai a uakodatun

i

224

225 226

Eltetam " üzemei a Ml 5 napban **

227

A ka carte* Merem "aMl6 ruppnuzemei

228

A ka carte * Miaram “ a Ml mndan rúpián üzemei

8/Merwm mar 16 10/otearem ma. 20

229

□tette kooylu (tetia Matek AeteMua)

2

Reyoe Matek ee izek “

4

Kritérium

| Su. |

231

232

233 Konterancu termek

~H

Pontok

I

2

BankM tohetteeg mn 501ő^-

4

BankM tehakteeg nw 260 kSg-

| 1

Kxnfomncu termek mérete tegaiatt> 36 mJ - >00 1 1 1

m1 mm beknao»s4q 250 m "

235

Konterenaa terem naQ-rcbő mrt 100 m* mn bemugai&ag tegaiabt 275 m * Konterenoa termek merwe nag>obc mrt 250

236

m’ mm beteuQassaq leaMabb 3 00 m *

237

Srekootermek c

238

Butáién certer

1 1

8

10 15

1 1 20 1 I 2 terem mii J 4

3

5

239

fetueretakg / T echnoto^a

1

BankM tehe«6Mg mm 100 t^g “

234

240

M

M

M

Konterenoa foda Marug voigattatAsaai *'

1

241

Magtetetft «£tmu etekkomm csMakozú a kapűottetaz ^azodva *'

2

242

A kemterenaa terem tormetmlm megXagAaaaM M a tűtefAM kttekteegk^ "

3

243

E g^ndeg izatutycctiato te^ontkeamaiat a konferenaatermektten “

3

KNWlMM-CiaMfcMOMXIXX »«•»'•* —

100

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

V1ten«te/rtnyM (MK1)

SateMte tehettakgek

M

M

"Rnnipn wgv ■•» • ■ g^rmakak vamara'Haftűjrwp bgatabb 3 Orkn karawtu uakkaprak MemaiyzMM)

10

258

gyarmakaknak UMtkimh^tHntkr)

4

259

T artúzkodó trrurt a KkkodararíMgtk raukra / raggakzön . ag> átterman kM4 /

2

260

Orautra m Vasra vonató szoba i AUdnkea)

1

261

Könyvtár (atiArtM)

2

262

Arwnator / arwnaoos program

3

263

Vandagpanaszok varrarak kantáta M

3

264

Vandag etamkny randsnraa atamnaa *

266

Snrrand prob»« asartat Mester, thocpmg “ (Az ^arokw a pat^azathoz ka4 csataki)

266

Uag.ar Tunm* Mnte4v D, - EHQ,J

10

267

.ataaagnak mi faraid totckkal M tartatommal a

5

VB Mnőaáq m onkrw

Quatty S.-tíarrn

Ofana Aetrv«M

m«>XWZ2

101

M

M

5

M

M

10

(Mf

M

W

M

M

ír

TmiiM

Oher>

|

Krtierten

Su.

Portok

268

A vendegek Mérésé fiog, vpk meg .etomervAAec a vafcxUrúí egy rtrnH« portaion ^agy a szafodj horiappn

5

269

AetiokU Itór.eOer togtjiasi teftet5seggei " «s .endepertéAe»e»*

10

270

BMMP

K)

M

M

>M Mewmen portvmok*

■

Hoteto

90

170

260

400

600

•Supwwr*

170

260

400

600

700

. Cím*.*... -ww X'S-JOX

3*. *33

* • '*>■ « KTBLIMOI »

MO*MUn Unor -

owmX'MKt I M«> 22 *33

102

BÁRTFAI ENDRE

Szállodamenedzsment I.

*****

MODUL 4

2019.

103

Tanárom, példaképem

Kalmár-Maron György emlékére!

Forrás: http://nol.hu/data/cikk/32/48/50/cikkJ24850/90729.jpg

104

MODUL 4 A szállodai üzemeltetés tárgyi feltételei - a hardware 4.1 Szálloda létrehozása, felújítása, bezárása Szálloda létrehozása

A szobakiadás alapvető tényezője a szálloda épülete maga. A szálloda létesítésénél az egyik igen fontos elem a szálloda telepítésének helye. Szálloda létrehozása történhet új épület felépítésével vagy más rendeltetésű épület átalakításával. Mindkét esetben azonban a megfelelő telepítési hely kiválasztása az egyik fontos tényező, amely gondos előkészítést, elemzést kíván meg a beruházótól, üzemeltetőtől egyaránt. Hogy milyen szállodát fogunk építeni, az a piackutatás eredményétől függ. A szolgáltatási körök meghatározása a megcélzott vendégkörtől is függ. Minden vendégkörnek más-más elvárásai vannak a szállodával szemben, ezért ennek tudatában alakítható a szállodai beruházás, a szálloda osztályba sorolása, a kapcsolódó szolgáltatások. A piackutatás során megvizsgálják a keresletet, a kiválasztott terület szállodai ellátottságát, a meglévő szállodák minőségét. Az adatgyűjtésnél figyelembe kell venni az összes rendelkezésre álló adatbázist, melyeket utazási irodák, vendéglátó létesítmények, önkormányzatok, országos hatáskörű szervek (Belügyminisztérium Központi Statisztikai Hivatal) szolgáltatnak. A rendelkezésre álló adatok elemzése, értékelése adják meg azokat a mutatókat, melyek alapján megtörténhet a megcélozni kívánt vendégkör kiválasztása, az osztályba sorolás, a kapacitás, rendeltetés és ellátottsági színvonal stb. kijelölése. A szálloda elhelyezését a már említett vizsgálatok, kutatások eredménye alapján beépítés, helyszíni elrendezés szempontjából is meg kell vizsgálni. Elsőként azt kell megnézni, hogy a kiválasztott területen a kiválasztott funkció megvalósítható-e. Az elhelyezésnél a célszerűséget kell figyelembe venni. Nézzük meg egy szálloda létrehozásának feladatait: Előkészítés A szálloda létesítésénél maradéktalanul be kell tartani a rendeletekben előírtakat. A szállodai beruházások terén már nem csak nagyvállalatok, hanem bármely magyar állampolgár, jogi személyiségű társaság azonos elbírálás alapján létesíthet szállodát, ha a törvényben, rendeletekben előírtaknak minden szempontból megfelel. A mai viszonyok között csak a gazdaságosan üzemelő vállalkozásoknak van életterük. Jelenleg nincs érvényben olyan egységes szabályozás, amely a szállodaépítések esetében minden szinten meghatározó lenne. Minden egyes fejlesztésnél egyedi szempontok alapján kell kialakítani az alkalmazott technikákat, igényszintet, a gazdaságosság és az általános érvényű szabályozás figyelembe vételével.

Az előkészítés első fázisaként, mely talán a legfontosabb a beruházási feladatok között, célszerű elkészíteni egy tervezési programot, mely a résztvevőkre, közreműködőkre lebontva tartalmazza határidők megjelölésével a beruházás előkészítésének és megvalósításának menetét. Ez a tervezési program a következőket tartalmazza:

-

a beruházó, tulajdonos adatai, a telepítés helye, megnevezése, a szálloda projekt rendeltetése,

105

-

-

-

a szálloda minősége, szolgáltatási színvonala, alapkapacitások összefoglalása (szobaszám, ágyszám, alapterület m2-ben), várható energia igények, létszám és üzemeltetési jellemzők, szolgáltatások felsorolása (garázs, parkoló, vendéglátóhelyek, férőhelyek stb.) a szálloda és a hozzátartozó alapkapacitások becsült kihasználtsága alap és kapcsolódó létesítmények, valamint a várható egyéb költségek összefoglalását tartalmazó jegyzék összeállítása, amely a szálloda megvalósításával és üzembe helyezésével összefüggő valamennyi költséget tartalmazza, beleértve a megnyitást követő minimális időszak (fél vagy egy év) forgóalap szükségletét is, műszaki leírás, tervezett műszaki és pénzügyi ütemezés.

A programterv részei még a szálloda és egyéb szolgáltatások feladat és rendeltetéstől függő üzemeléstechnológiai tervei, melyek tartalmi követelményeit a beruházó (tulajdonos) illetve néhány esetben a Magyar Szabványok határozzák meg (étterem, konyha stb.). Az üzemeltetés személyi tervezését is el kell készíteni, mely tartalmazza az egyes szolgáltatóegységek élő munkaerő szükségletét a minőség és szolgáltatáskörök alapján, a munkaerő felvétel időtervét valamint az alaptréningek programját is. A döntéselökészítés során kerül sor a megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésére, mely a beruházást érintő legfontosabb feladat. A beruházok e munkák elkészítésével olyan irodákat bíznak meg, amelyek erre specializálódtak. A beruházás előkészítése során ezek lesznek a beruházó első kiadásai. Ez a tanulmány adja meg a döntéshez a beruházás gazdaságosságára, létjogosultságára vonatkozó válaszokat. Nézzük meg, hogy milyen felépítése, kutatási területei vannak ennek a döntéshozatalban meghatározó szerepet betöltő munkának. Megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study) A megvalósíthatósági tanulmány egy rendszerezett felmérés, tanulmány, mely során egy új létesítmény létrehozásának piaci és pénzügyi lehetőségeit, hatásait, megvalósíthatóságát vizsgálják meg. így például egy új szálloda esetében megadhatja a legjobb piaci lehetőségeket, a várható piaci pozíciót, az elhelyezést vagy választást az elhelyezési lehetőségek között, meghatározhatja a legmegfelelőbb üzemeltetési koncepciót. A vállalkozás pénzügyi megvalósítását egy, esetleg több befektetési becslésen keresztül határozza meg. Az úgynevezett Cost Benefit Analysis (CBA) a fejlesztés költségeit és hasznosságát vizsgálja meg nem csupán gazdaságossági, hanem szociális és környezeti oldalról is. A befektetési becsléseknél a három alapmódszer (visszafizetési idő, a befektetett töke átlagos megtérülési rátája, előzetes pénzforgalom) közül egy vagy több módszert alkalmaznak. A tanulmány elkészítésének célja minden esetben az, hogy a befektetés milyen gyorsan térül meg, valamint mekkora a befektetés pénzügyi kockázata. A megtérülési tanulmány mindig írásos formában kerül kidolgozásra, több hónapos vizsgálat után, költségei a befektetés nagyságától, valamint a tanulmány alaposságától függnek. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmára nézve nincs egységes követelmény meghatározva, de legáltalánosabban az alábbi részeket tartalmazza: - a földrajzi régió; - az ingatlan fekvése, típusa és mérete; a versenyhelyzet; - a pénzügyi megvalósítás módja; a kereslet; - a várható üzemelési eredmények.

A döntés

A beruházásra vonatkozó döntést a vállalkozó hozza meg, aki a beruházás piaci kockázatát vállalja. Döntésében segítik öt a már említett szakemberek. A döntéshez rendelkezésére kell, hogy álljanak az alábbi feltételek: -

megvalósíthatósági tanulmány jogilag rendezett területbiztosítás

106

-

előzetes hatósági, szakhatósági vélemények műszaki-gazdasági tervek pénzügyi fedezet a beruházás ütemezése előkészítés, kivitelezés, üzembe helyezés vonatkozásában.

A döntésben résztvevők a tulajdonos illetve vállalkozón kívül a következők:

-

bonyolító szervezet tervezők kivitelezők hatóságok, szakhatóságok üzemeltetö(k).

A döntéshozatalban a résztvevők különböző feladatokat látnak cl. Röviden tekintsük át, mik is ezek a feladatok.

A tulajdonos illetve a vállalkozó feladata a vállalkozás formájának és tartalmának meghatározása, anyagi és személyi feltételek létrehozása és a pénzügyi fedezet biztosítása. A bonyolító szervezet, a tulajdonos illetve vállalkozó megbízásából, a beruházói feladatokat látja el olyan szakembergárdával, akik a szükséges jogi, műszaki és pénzügyi képesítéssel, gyakorlattal rendelkeznek. Alapfeladatuk a beruházás előkészítése, kivitelezése és üzembe helyezése. Ők kötik meg az előkészítéshez szükséges szerződéseket, a tervezési szerződéseket, a döntéshez szükséges dokumentációt elkészíttetik, lebonyolítják az engedélyezési eljárásokat, a kivitelezőkkel szerződést kötnek, a kivitelezés során végzik a műszaki ellenőrzést, teljesítményigazolást, pénzügyi teljesítést, a műszaki átadást-átvétclt, beszerzik az átadáshoz, üzembe helyezéshez szükséges engedélyeket, nyilatkozatokat és elszámolnak, főkönyvi adatokat szolgáltatnak a tulajdonos részére. A tervezők a megrendelő által megadott adatok és az érvényben levő szabályozás és előírások alapján elkészítik a létesítmény elötcrvcit, valamint az engedélyezési, kivitelezési és üzemeltetői, karbantartói terveket. A kivitelezők a beruházóval kötnek vállalkozási szerződéseket, melyben a kivitelezés teljes vagy egyes részfeladatainak elvégzését vállalják. A szerződés kitér a teljesítés minőségi és szabványokban előírt követelményeire, az ellenőrzés módjára és a garanciális feltételekre is. A hatóságok, szakhatóságok szerepe, feladata a beruházás valamennyi elemének véleményezése, engedélyezése, Idetartoznak az építési, közegészségügyi, honvédelmi, polgári védelmi, tűzvédelmi, útügyi, vízügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi, közmű-létesítési és egyéb előírások. A szabályozások nagy része országos hatályú, de vannak helyi rendelkezések, amelyek eltérhetnek azoktól, illetve kiegészíthetik azokat.

Amennyiben a tulajdonos, vállalkozó nem azonos az üzemeltetővel, úgy a döntés meghozatalakor célszerű az üzemeltetőt is bevonni. Az üzemeltető bevonása az előkészítés és kivitelezés további menetébe mindenképpen kívánatos annak érdekében, hogy az üzemeltetői szempontok érvényre kerüljenek. Az előkészítés során a fent említettek alapján és részvételével meghozzák a döntést. Amennyiben a beruházás kivitelezése mellett döntenek, úgy folytatódik az előkészítés szakasza az engedélyezési terv elkészítésével, melynek főbb részei a következők:

helyszínrajz M = 1 : 200 léptékben műszaki tervek (alaprajz, metszet, homlokzat stb.) M = 1 : 100 léptékben épületen kívüli létesítmények (utak, parkolók, közmüvek stb.) M = 1 : 500-ban műszaki leírás technológiai tervek tüzrendészeti műszaki leírás hőtechnikai számítások környezetvédelmi fejezet

107

-

munkavédelmi fejezet műemléki épület esetén kiegészítő fejezet 1 négyzetméternél nagyobb cég vagy reklámtábla tervei felvonó és géptelcpítési tervek.

Az engedélyezési tervre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket és az eljárási szabályokat a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, rendelkezések szabályozzák.

Akadálymentesítés Külön ki kell emelni az akadálymentesítés kérdését és megoldását, melyet a különböző fogyatékkal élő emberek megfelelő kiszolgálása érdekében, a jogszabályban előírtak szerint a tervezés során kiemelten kell figyelembe venni. Az alábbiakban nézzük meg mire kell figyelni ezen a területen. A szálloda üzemeltetői az Esélyegyenlőségi törvény 5. §-a által kimondottak szellemében: „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre” valósítják meg szállodájukat. (Hatályos jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. számú törvény, 1998. évi XXVI. számú törvény, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, BM Építésügyi Hivatala „Tervezési Segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához” segédlet 2002.) A szálloda a komplex akadálymentesítést megvalósítja (mind a tervezés, mind az üzemeltetés során), és a következőkben leírtak szerint lesz kialakítva a szálloda közvetlen környezete és épülete. Parkoló • Az akadálymentes parkolók a főbejárat közvetlen közelében (50 méteren belül) vannak, és a parkolóhelytől a főbejárat akadálymentesen közelíthető meg. A három akadálymentes parkolóhely - egyenként 3,50x5,50 m alapterületű - 1,50 m szélességű közlekedő sávval ellátott, és a járdára merőlegesen van kialakítva, a jármű mindkét oldalán biztosítva van a ki- és beszállás. A parkolóhely táblával és burkolatfestéssel jelölt. Mozgássérülteket szállító busz megállása biztosított. Járdák, gyalogutak • A járdák, gyalogutak minimum 1,50 m szélesek, egyenletes, sík felületüek, rajtuk a közlekedést semmi nem akadályozza. A szegélyek magassága 7,5 cm. élük kerekített, vezetövonalak segítik a vakok és gyengén látók közlekedését. Lejtők (rámpák) • 8% illetve 5% lejtésű, 1,20 m széles rámpák vannak kialakítva a szintkülönbségtől függően, kapaszkodókkal (0,70 m és 0,95 m magasságban), az induló és az elérendő szinten 1,5x1,5 m-es vízszintes, szabad felülettel. Jól megvilágítottak, mindkét oldalon szegéllyel ellátottak. Főbejárat • A bejárat mindkét oldalán a manőverezéshez szükséges vízszintes hely biztosított. A forgóajtó mellett nyíló ajtó található, melynek szélessége 1,20 m, és magassága 2,10 m, anyag keretbe foglalt üveg. Kilincsszerkezet 1,00 m magasságban van elhelyezve. A főbejárat jól megvilágított. A főbejárat előtetővel védett. Szélfogó • A szélfogóban az áthaladás biztosított, világítása megfelelő, jó akusztikájú, benne információs tábla mutatja be a szállodai hallt. A hall alaprajzi térképe tapinthatóan kialakított. Folyosók • Szabad szélességük 1,20 m, belső magasságuk 2,20 m. Kapaszkodók (0,70 és 0,95 m magasságban) találhatóak a falakon. Információs táblák segítik a tájékozódást (szobaszámok, mellékhelyiségek,).

108

Egyenletesen, jól megvilágítottak. Vezetösávok vannak kialakítva, színek és érdes felületek alkalmazásával. A folyosók fala védelemmel (alsó korlát, védőlemez) ellátott. Liftek • Méretük lehetővé teszi az akadálymentes közlekedést (minimum 1,10x1,40 m alapterület, 8 személyes, 630 kg teherbírású), a liftajtó szélessége 0,90 m. A lifthívó a padlószinttől 0,85 illetve 1,10 m magasságban található, tapintható (Braille feliratok) információkkal. A kézelőgombok nagy méretűek. A látható, tapintható információ mellett hangjelzések is segítik a tájékozódást. A liftben is vannak kapaszkodók. Lépcsők • A lépcsők mindkét oldalán kétsoros kapaszkodó található, melyek a pihenőkben is folytonosak. Anyaguk nem hideg tapintású, kör alakú, 5 cm átméröjüek. Színük a környezettől eltérő. A lépcsőfokok jelöltek, fellépő magasságuk 15 cm. Világításuk jó, árnyékmentes. Biztonsági rendszerek • Az épületben található hangalapú riasztó rendszer, vészjelző berendezés fényjelző berendezéssel is ellátott, ez a nemzetközileg elfogadott sárga villogó fény. A fényforrások szemmagasságban vannak elhelyezve. A mellékhelyiségek is el vannak látva fényjelző berendezéssel. Recepciós pultok • A pultok előtt megfelelő szabad hely a megforduláshoz, a pultok magassága 1,10 m, akadálymentes pultszakasznál 75 cm, itt térdszabad kialakítású, és az íráshoz elegendő helyet is tartalmaz. A pult élei lekerekítettek, megvilágítása jó, a recepciós arca látható és jól megvilágított, a szájról olvasást lehetővé teszi. WC-mosdó • A kerekesszékkel közlekedők részére kialakított mellékhelyiségekben biztositott a megforduláshoz szükséges terület. A WC csésze úgy van elhelyezve, hogy a kerekesszékből át lehessen ülni. Kapaszkodók találhatók a WC mellett. A WC csésze magasított, szemből és oldalról is megközelíthető. A mosdókagyló pereme konkáv kialakítású, könyöklővel ellátott. A mosdókagylók a padlószinttől 0,80 m magasan vannak elhelyezve. A tükör ülve is teljes értékűen használható. A vizes helyisége burkolata még vizes állapotban is csúszásmentes. Szoba • A különböző helyiségeknél felsoroltakat kell alkalmazni itt is, a szobában kerülni kell a küszöböket, a fekvőhelyek mellett kapaszkodókat kell elhelyezni, a bútorok méretezésénél is figyelembe kell venni a kerekesszék méreteit, a fürdőszobában a WC-mosdónál leírtak a mérvadóak, zuhanyozó vagy fürdőkád van kialakítva, fürdőkád esetén biztonságosan - akár egyedül is - kezelhető emelő alkalmazása szükséges. A szobák gyakran kapcsolódnak másik szobához, ahol a kísérő elhelyezése történik. A szobák minden helyiségében jelzőberendezéseket (vészjelző, segélyhívó) kell elhelyezni. Következő feladat a hatósági engedélyeztetés, mely során, az előzetesen összeállított dokumentáció alapján, a tulajdonos illetve vállalkozó, vagy az általa megbízott bonyolító szerv kezdeményezi az eljárást az arra illetékes első fokú hatóságnál, illetve önkormányzati szakigazgatási szervnél. A dokumentációt előzetesen véleményeztetni kell az érintett szakhatóságokkal, abban az esetben pedig, ha a létesítés területfelhasználási engedélyezéssel jár, ott ezt az eljárást külön le kell folytatni, jóváhagyott részletes rendezési tervvel kiegészítve. Az engedélyezési kérelem mellékletei a következők: - az építtető építési jogosultságát igazoló okirat hivatalos helyszínrajz műszaki tervek - tervezői nyilatkozat szakhatósági és közműnyilatkozat

109

-

általános érvényű előírásoktól való eltérési engedély műemlék esetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatal állásfoglalása.

Az eljárási határidő a beadástól számított hatvan nap, az engedélyezésről az illetékes önkormányzat illetve hatóság határozatot küld valamennyi érdekelt fél részére. Ezeken kívül van még néhány, a létesítéssel összefüggő engedély, amelyet be kell szerezni. Úgymint: építési, úttér-, burkolat létesítési, vízjogi, nyomvonal jellegű létesítmény (kábelek, vezetékek stb.), energia engedélyek. A jogerős létesítési engedély birtokában ezek után megkezdődhet a második szakasz, a kivitelezés. Kivitelezés

A kivitelezés első lépéseként a kiviteli tervek elkészítése történik. A kiviteli terveket M= 1 : 50 vagy ennél kisebb léptékben kell elkészíteni. A megvalósításhoz szükséges alaprajzi és szerkezeti részletmegoldásokat fel kell rajta tüntetni. A kiviteli tervek az alábbiakat tartalmazzák: helyszínrajz, kitűzési vázrajz, épületen kívüli létesítmények tervdokumentációja (utak, burkolatok, közmüvek, vezetékek, hálózatok stb. tervei), építési kiviteli tervek. Ezzel egy időben az érintett közmüvekkel és hatóságokkal engedélyeztetni kell a víz, csatorna, gáz, szellözés, légtechnika, fűtés, felvonó terveket. A kivitelezők kiválasztása versenytárgyalások során történik meg, erre kétféle módszert alkalmazhatunk:

-

több vállalkozótól kérünk árajánlatot, ezek közül kerül kiválasztásra a legmegfelelőbb; nyilvános, vagy zártkörű versenytárgyalás keretében, előre meghatározott szempontok és jogszabályokban előírtak figyelembevételével választjuk ki a legmegfelelőbbet.

A kivitelező kiválasztása után kerül sor a vállalkozói szerződés megkötésére. Ez a szerződés a Polgári Törvénykönyv negyedik rész „Kötelmi jog” fejezete alapján, az abban előírtak szerint kerül elkészítésre és aláírásra. Ugyanez a fejezet tartalmazza a vállalkozások általános szabályainak, feltételeinek leírását, a felek jogait, kötelezettségeit és a különböző szerződésfajták (tervezési, építési, megbízási stb.) szabályozását is. Főbb szempontjai a következők:

-

-

-

a szerződő felek adatai, a szerződés tartalma és tárgya, a szerződés létrejöttének feltételei, a teljesítés határideje, módja, részteljesítések, a vállalkozás összege, a teljesítmények elismerésének és elszámolásának módja, pénzügyi teljesítések feltétele, ütemezése és módja, a felek képviselete és jogosultságuk, a szerződésmódosítás feltételei, bankgarancia, szerződésszegések következményei, hibás teljesítés esetén követendő eljárás, jótállás, szavatosság feltételei, mellékletek.

A szerződést minden esetben írásban kell megkötni, ügyelni kell arra, hogy a szerződés valamennyi pontját a lehető legnagyobb gondossággal készítsük elő.

110

A kivitelezés megkezdését az építési naplóba bejegyzik és ezt megelőzően a helyi önkormányzatnak, a Munkavédelmi Felügyelőségnek és a munka során érintett egyéb résztvevőknek a munka megkezdését bejelentik. Az építkezés teljes folyamatát az építési naplóval, mérési eredményekkel stb. dokumentálni kell. A kivitelezés során a megrendelő törvényes képviselője/képviselői jogosult(ak) a kivitelezés munkálatait ellenőrizni. Ez a személy (műszaki ellenőr) a 14/1970 ÉVM számú rendelet alapján, az abban előírt jogok és kötelességek alapján végzi el felelősségteljes feladatát. Az ellenőrzésre jogosult személy adatait szintén rögzítik. Ezzel a feladattal a jogi és műszaki területen jártas szakembert/szakembereket célszerű megbízni.

A kivitelezés különböző feladatait külön-külön kivitelezőkkel, külön-külön megkötött szerződésekkel biztosíthatjuk. E feladatok elkészültével a szerződésekben foglaltak alapján, azok teljesítését Műszaki átadás­ átvételi jegyzőkönyvben kell dokumentálni. Ezekben a következőket kell megvizsgálni, megkövetelni a vállalkozótól:

-

-

-

-

a szerződésben foglalt műszaki tartalom a terveknek és a menet közbeni utasításoknak megfelelően készülte el, a szolgáltatás tárgya a rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelel-e, a szükséges mérési jegyzőkönyveket (érintésvédelmi, villámvédelmi, terhelési stb.), szerelésigazolásokat, vízfütéshálózat nyomáspróba jegyzőkönyveit stb. a kivitelező köteles a megrendelőnek átadni, kivitelezői nyilatkozattal együtt, valamennyi gép, berendezés (hűtőgépek, klíma, fűtési rendszerek, víz csatorna, elektromos hálózat stb.) üzemszerű használatra való alkalmasságáról meg kell győződni egyenként (üzembe helyezési próbák), minden minőségi tanúsítvánnyal szállított és szerelt berendezés, gép gépkönyveit, minőségi bizonyítványait, garanciajegyeit a vállalkozó tételesen köteles a megrendelőnek átadni, az elvégzett munkát hiánymentesen kell átvenni. Tételes jegyzéket kell a kifogásokról felvenni, amelyek bármilyen formában árcsökkentő hatásúak vagy javíthatók, a kivitelezőtől meg kell követelni az átadási tervdokumentációt, mellyel a kivitelező az elkészült valós állapotot igazolja.

Ezek a Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvek lesznek a későbbiek során a hibás teljesítések dokumentációi, egyben alapjai a megrendelő és kivitelező közötti vitás esetek jogi rendezésének.

A műszaki átadás-átvételi eljárást minden esetben le kell folytatni a megrendelő és vállalkozó közötti jogviszony alapján.

Üzembe helyezés Az elkészült szállodai beruházás átvételét, rendeltetés szerinti használatbavételét, üzembe helyezését a tulajdonosvállalkozó engedélyezi. Mint minden más, a szálloda létrehozásával kapcsolatos tennivaló, ez is széleskörű eljárást igényel, melynek az alábbiak a feltételei:

műszaki átadás-átvételi eljárások jegyzőkönyvei, dokumentumai, hatósági használatbavételi engedély beszerzése valamennyi határozattal engedélyezett létesítmény vonatkozásában. Ennek eljárási módját és a közreműködők körét a 12/1986.(XII.30.) ÉVM számú rendelet szabályozza, be kell szerezni az érintett közmüvek (víz, csatorna, gáz, elektromos közüzemek), valamint az egyéb szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatait, az üzembe helyezés időpontjáról 15 nappal korábban írásban értesíteni kell az illetékes hivatásos önkormányzati Tűzoltóságot és a Munkavédelmi Felügyelőséget, a tervezőnek nyilatkoznia kell a tűzvédelmi, a munkavédelmi és a környezetvédelmi előírások betartásáról,

111

-

cl kell készíteni a szükséges kezelési és karbantartási utasításokat, melyek az üzemeltetés valamennyi lényeges elemét és utasítását tartalmazzák, a szükséges gépminösítéseket el kell végeztetni, el kell készíteni a tűzvédelmi besorolást, a tűzvédelmi szabályzatot és annak mellékleteként a tüzriadó tervet.

Az eljárásban résztvevők hozzájáruló nyilatkozatai alapján, valamennyi műszaki és személyzeti feltétel megléte esetén a beruházás rendeltetésszerű használatbavételét és üzembe helyezését a tulajdonosvállalkozó írásban elrendeli, az állóeszközök és vagyontárgyak egyidejű nyilvántartásba vételével együtt. Az üzemeltetést, a szálloda rendeltetésszerű használatát a tulajdonos/vállalkozó biztosítja. Ide tartozik a szálloda gépeinek, eszközeinek, berendezéseinek szakszerű üzemeltetése. Ezek egy részét, a tárgyi feltételeket, a beruházás kivitelezése során, a személyi feltételeket pedig részben a beruházás során, részben az üzemeltetés kezdete előtt kell megteremteni. A szállodák karbantartó szakemberei látják el ezeket a feladatokat. Régebben a karbantartó részlegek elég nagy létszámmal működtek, minden szakma képviselői megtalálhatóak voltak tagjai sorában. Ma már kis létszámú, saját műszaki csapattal és külső cégekkel kötött szerződések rendszere segítségével látják el e feladatokat követve a külföldön jól bevált módszert.

A leggyakrabban alkalmazott szerződések, melyek az üzemeltetést hivatottak biztosítani a következők:

-

energiaszolgáltatói szerződések (gáz, elektromos áram, fűtőolaj), évenként kötve, figyelembe véve az energiahordozók áralakulását, egyéb, közműellátást biztosító szerződések (víz, csatorna), átalányösszegü szerződések: eszközök, eszközcsoportok, rendszerek (liftek, irodatechnikai gépek stb.) időszakos karbantartására, eseti szerződések meghatározott feladatok végrehajtására.

A szerződések megkötésekor is a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részében megadottak alapján kell eljárni. A személyzeti kérdések minden szálloda esetében igen fontos, meghatározó tényezők. Sok szállodás szakember véleménye szerint egy új szálloda létrehozásánál a szálloda jövőbeni igazgatója már a döntés­ előkészítés során jelen kell, hogy legyen. Ennek haszna az, hogy az egész szálloda tervezési folyamatát figyelemmel tudja kísérni, szakértelmével az épület, helyiségek kialakításánál a szakmai érdekeket tudja érvényre juttatni, így nem jöhetnek létre olyan egyébként építészetileg megfelelő elrendezések, helyiségkapcsolatok, amelyek később az üzemeltetés során a megfelelő munkavégzés gátjai. Célszerű még a szálloda műszaki igazgatóját is a kivitelezés legelső szakaszában alkalmazni, mert ennek előnyei is az üzemeltetés során kamatoznak.

Gondolni kell arra is, hogy a szállodai alkalmazottaknak meg kell ismerni magát az épületet, az alkalmazásra kerülő módszereket is. Ennek érdekében a szervezeti rendszerben betöltött szerepük függvényében kell őket felvenni úgy, hogy a megfelelő helyismeretre, szakmai rendszerek megismerésére elegendő idő álljon rendelkezésükre.

Gyakori megoldásként alkalmazzák a szállodák üzembe helyezésénél, hogy a szállodát a hivatalos megnyitás előtt már (sóit opening) üzemeltetik. A szálloda ugyanúgy fogad vendégeket, mintha már teljes üzemben lenne. Minden egység működik, minden szolgáltatás üzemel. Mód nyílik rá, hogy a különböző berendezéseket csúcsterheléssel működtessék, a szervezeti felépítést átvizsgálják, hogy és az esetleges műszaki, szervezeti változtatásokat megtehessék. Ez az üzemelési mód megteremti a személyzet részére az addig tanultak begyakorlását is. A szálloda átadása majd ez után a hosszabb-rövidebb ideig tartó üzemelés után következik ünnepélyes keretek között (Grand Opening), erre példa a budapesti D8 szálloda 2018. novemberi nyitása.

112

Felújítás egy üzemelő szállodában Egy szállodában az értékesítés alapterméke a szállodai szoba. A vendég itt pihen, tisztálkodik, a leghosszabb időt itt tölti, és az élmények jelentős részét is itt éli át. A szoba kinézete, felszereltsége, komfortfokozata nem pótolható kedvességgel, figyelmességgel, a „value fór money” elv leginkább itt ölt testet. Szállodai szakemberek szerint a szállodát, a szállodai szobákat öt-hét évenként fel kell újítani. Ilyenkor kell lekövetni a piaci igények változását, a divatot, és a vendégvélemények, visszajelzések alapján kialakítani az új szobatípusokat. A példaként szereplő budapesti luxusszállodában a szobafelújítás tervezési fázisában az elképzelés olyan szobák létrehozása volt, ahol a luxus és a kifinomult lakberendezés kombinációja egyesül a vendégek igényeivel és várakozásaival. A célkitűzés az volt, hogy a szobák és folyosók fényes, világos, kortárs helyiségekké váljanak, amelyek elegánsak, időtlenek és fenntarthatóak az elkövetkező tíz év során. Mivel 2010 óta sok új, magas kategóriájú szálloda került átadásra a fővárosban, így szükségessé vált a termék frissítése. Annak érdekében, hogy a szálloda mindig friss és aktuális maradjon, folyamatos fejlesztésekre van szükség. A szobák felújítása előtt 2013-ban a lobby, majd 2017-ben a hotel első emeletén a rendezvénytermek felújítására valósult meg. A szálloda vezetőségének döntése alapján ezt követte a szobák és lakosztályok átépítése részlegesen, vagy teljes felújítással. A szállodába visszatért egy korábbi igazgató, akinek nagy tapasztalata van a felújítások területén. Újabb, 2014-es kinevezése már ennek a projektnek szem előtt tartásával történt. A szállodában 318 szoba és 33 lakosztály található, melyekből 3 a mozgáskorlátozottak számára van kialakítva, és 148 olyan szobával rendelkezik az épület, melyek igény szerint összenyithatóak. A lobby és a konferenciaszint megújulását követően készült el az ajánlat a szálloda összes vendégszobájának felújítására. A különleges kialakítású modern lobbyval, földszinttel és konferenciaszinttel a szálloda szobái már nem tudtak harmonizálni, hiszen dizájnjuk az 1990-cs évek elejének hangulatát idézte, berendezésük az évek során elavult, a bútorokat egy-két kivétellel a szálloda átadása óta nem cserélték le. A szobák felújításának szükségességét a szálloda menedzsmentje mellett látták a szálloda tulajdonosai is, ezért tudatos döntésük eredményeként került sor az emeletek felújítására. A negyedszázados szállodában korábban is voltak már részleges szobafelújítások, új burkolatot kaptak a fürdőszobák, a szobákat újratapétázták, és új padlószönyeget is kaptak. Elérkezett az ideje annak, hogy lecseréljék és újragondolják vendégszobáinak régi stílusát. A vezetőség és a tulajdonosok is tisztában voltak azzal - amit a vendégvélemények is igazoltak -, hogy már nem olyanok a szobák, mint amilyennek lenniük kellene. Alapvetően két indoka volt a beruházásnak: egyrészt azért, mert már szükségszerűvé vált a felújítás, másrészt azért, mert a szálloda újat akart adni vendégeinek. Ezek mellett olyan beruházást akartak véghezvinni, amely hamar megtérül. Amikor a felújítás mellett döntött a szálloda, az aktuális vagy a már előremutató sztenderdeket igyekszik beépíteni az új szobákba és az új koncepcióba. A tervezésnél folyamatos konzultációra volt szükség a lánc képviselőivel, ahol mindig megvannak a megfelelő emberek, akik átnézik és ellenőrzik a terveket, a dizájnt és véleményezik azokat, tájékoztatnak az elfogadottakról, illetve felhívják a figyelmet a módosítandó részletekre. A felújítási projekt tervezése két éven át tartott. 2015-ben kezdődött el a tervek előkészítése, és a projekt kivitelezési fázisa pedig 2017 végén kezdődött el. A felújítás 2018 és 2020 között szakaszosan, emeletenként történik, és ennek során a szálloda összes lakosztályát és Grand Deluxe szobáját teljesen felújítják. Továbbá a Dcluxc és Supcrior típusú szobák fürdőszobáikkal együtt részleges felújításon, úgynevezett „ráncfelvarráson” esnek át. A szobák és lakosztályok mellett minden emelet vendégfolyosója megújul. A projekt tervezett szakaszai emeletek szerinti lebontásban a következőképpen kerülnek kivitelezésre: 2018- ban az 5.-Ó.-7. emelet; 2019- ben a 3.-4. emelet; 2020- ban a 8.-9. emelet. A projekt szakaszokra bontása a szálloda üzleti tevékenységére kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében történt. Célul tűzték ki, hogy a vendégek a felújításból lehetőség szerint semmit ne érzékeljenek. Természetesen

113

mindenre kiterjedő tájékoztatást kaptak és kapnak majd a munkálatokról, és véleményüket is folyamatosan kikérik a változásokkal kapcsolatban. A felújítás azért kezdődött - és időben be is fejeződött - az 5-7. emeleteken, mert ezen a három szinten található a legtöbb, teljes felújításra kijelölt Grand Deluxe szobatípus. A felújítás egyes szakaszai a következőkben kerülnek bemutatásra: 2015. november 25. Tulajdonosok jóváhagyása a mintaszobák elkészítéséről. Ezt követi a tervezők felé a tervpályázat meghirdetése a követelmények megadásával. 2016. február 29. Házi verseny - a tervezők által elképzelt koncepciók benyújtása, ezt követően a két tervező cég kiválasztása. 2016. március 31. A kiválasztott tervező cégek elkészítik, és leadják a részletes mintaszoba terveket. 2017. február 20. Két mintaszoba és a hozzájuk tartozó folyosórészek kivitelezése a felújítási tervek alapján. 2017. május 31. Döntés a győztes dizájnról 2017. augusztus 31. Részletes tervek előkészítése minden szobatípusra, projekt megtervezése, kivitelező cég kiválasztása, szerződéskötés. A szobafelújítás 1. szakasza 2018- ban az 5.-6.-7. emelet. Ez már befejezésre került 2017. november vége és 2018. április vége között. A szobafelújítás 2. szakasza 2019- ben a 3.-4. emelet. A szobafelújítás 3. szakasza 2020- ban a 8.-9. emelet. A felújítási projekt 2015-ben indult cl a „szükségesség” indoklásával, a pénzügyi háttér saját erőből történő megvalósításának lehetőségével. A fel sorakoztatott érvek meggyőzték a tulajdonosokat a felújítás szükségességéről, és jóváhagyásukat adták a projekt tervezésének elindításához. Az ötletek és a dizájn megszületéséhez 2016 februárjában egy „házi verseny” meghirdetése mellett döntöttek, és a beérkezett tervezők közül 2 céget választottak ki. Az általuk benyújtott koncepciók nyerték el leginkább a tulajdonosok és a vezetőség tetszését, így 2016 márciusában tőlük kértek részletes terveket a szobafelújítást illetően. 2017 februárjában a két koncepció alapján elindult a mintaszobák elkészítésének tervezési fázisa. A dizájn és elképzelések egyeztetése után a kivitelező cég feladata volt, hogy végrehajtsa 1-1 bemutató szoba és a hozzájuk tartozó folyosórészek felújítását, hogy a későbbiekben majd az elkészült mintaszobák alapján megszülethessen a döntés a győztes koncepciót illetően. A mintaszobák elkészültét tesztelési és finomhangolási szakasz követte. Ekkor a vendégvélemények felmérése zajlott, vizsgálták a két felújított mintaszoba pozitívumait és negatívumait, a felmerült hiányosságokat és további fejlesztési lehetőségeket egyaránt. Majd mindezek együttes mérlegelése után 2017. május 31-én született meg a döntés a győztes koncepcióról. Hosszas tervezés és pontosítások időszaka következett ezt követően. 2017. augusztus 31-éré készültek el a részletes tervek minden szobatípusra, valamint a szálloda leadta megrendelését a felújítására, egyedi tervezésű bútorok gyártására. Nem volt egyszerű a választás a kivitelezők terén sem, a végső döntés két neves cég között dőlt el, a győztes kivitelezési ajánlata kedvezőbbnek, költségtakarékosabbnak és mindenben átfogóbbnak bizonyult. Ezután megtervezték a projekt kivitelezésének szakaszait, egyeztetésre kerültek az elkövetkezendő időszak nagyszabású munkálatainak tervei, s végül a felújítás 2017. november 20-án vehette kezdetét az 5. emelet vendégszobáival a három éves kivitelezési projekt első szakasza. A 2017. november 20-án induló és 2018. áprilisban befejeződött projekt részeként 34 Superior és 92 Deluxe szoba részleges felújítása történt meg, emellett 27 Grand Deluxe szoba esett át teljes felújításon. A felújítás első fázisa alatt 153 vendégszoba újult meg. Az összes vendégszoba felújítására vonatkozó projekt - mely tervezetten 2018-

114

2020 között valósul meg - 2018-as első fázisában a szálloda teljes szobaleltárának közel fele részlegesen vagy teljesen átalakult. A folytatás a tervek szerint 2019-ben és 2020-ban az első szakasz tapasztalatai és a vendégvélemények során kapott visszajelzések alapján zajlik majd le. A további szakaszokhoz szükséges pénzügyi fedezet a szálloda saját forrásaiból áll rendelkezésre.

Szálloda bezárása Szálloda bezárásának folyamata, tevékenységei egy konkrét londoni példa alapján

A szálloda felúj ítására/bezárására vonatkozó információt július 3-án közölte a lánc az alkalmazottakkal levélben, Ezt követően egy hónapos konzultáció indult a felújítással/zárással kapcsolatban, minden részlegből kiválasztottak egy-egy személyt, akivel heti rendszerességgel osztottak meg információkat a várható felújításról/bezárásról, ők voltak az összekötök a személyzet és a management között. A döntést követően 2018. augusztus 3-án kapott a személyzet minden tagja hivatalos levelet arról, hogy a szálloda szeptember 28-án be fog zárni. Minden alkalmazottal személyes konzultációt folytatott a hotelmanager és a személyzeti manager, itt felajánlották a segítséget a munkakeresésben - hol, milyen pozícióban szeretnének dolgozni a szállodalánc más szállodáiban. Augusztus 28-án - 30 nappal a hivatalos zárás előtt - minden alkalmazott levélben megkapta a felmondását, melyben tájékoztatást kaptak arról is, hogy milyen pénzügyi kondíciókkal jár ez részükre: végkielégítés, kifizetés. A leltározás szeptember 19-én indult el, ezt követően jelentek meg más tagszállodák, és választhatták ki a számukra megfelelő, használható tárgyakat, eszközöket. A szálloda szeptember 25-én zárt be, ekkor utazott el az utolsó vendég. Szeptember 24-én megküldték az előzetes fizetési kondíciókat ellenőrzésre a személyzet tagjainak, és szeptember 28-án adták át a végleges fizetési listát, valamint az adóbefizetésről szóló igazolást. Mivel a felújítás/zárás eldöntésének ideje alatt is vettek fel szobarendeléseket, így külön feladatot jelentett azoknak a vendégeknek a kiértesítése, aki a zárás utánra rendelkeztek foglalással. Levelet küldtek el nekik, hogy hová helyeznék át a foglalásukat. Amennyiben ezt nem fogadták cl, akkor biztosították az ingyenes lemondás lehetőségét, illetve azoknak, akik előleget küldtek, vagy előre kifizették a szobát, azoknak visszautalták ezeket az összegeket. Minden részleg a saját területén gyűjtötte össze az adminisztrációs anyagokat, időrendi sorrendbe rakva dobozolták be azokat és küldték el a szállodalánc központjába megőrzésre. A Duty manager - akitől ezek az információk származnak - feladata volt naponta többször körbejárni a szállodát, ellenőrizni, hogy a szobákban nem tartózkodik senki, minden ablak és ajtó be van csukva, lámpák leoltva, légkondicionáló- és egyéb szobai berendezések kikapcsolva vannak.

A londoni szálloda bezárását a következő táblázat szerint hajtották végre - a táblázatban az angol kifejezések és a felelős személyek nevének kezdőbetűi szerepelnek

Activity

Date

Owner

tevékenység, feladat OnQ wipe out

dátum Cut off of using OnQ 25lh 23.59hrs. Wipe out on 26"‘ Sep

feladat felelőse AP, Sixstar

115

Hotelmanager

szállodai PMS adatainak letörlése a GDPR jegyében

Sixstar - Hardware clean up

a rendszer használatának befejezése, az utolsó éjszakai zárás után már nem lehet adatokat bevinni, terhelni, változtatni; az összes foglalás törlése, a vendégek kartonjainak mentése a szállodalánc rendszerére, 26"' Sep onwards

TC, Ap, Sixstar Hotelmanager, Roorns division manager

szeptember 26-ától számítógépes rendszergazda hardware mentés, adatok a szállodalánc memóriadobozába mentve

BTWIFI- Wideout confirmations on Access points

számítógépes rendszergazda

számítógépes rendszergazda

27"' Sep 09.00am

AP

szeptember 27-én 09.00 órakor

hotelmanager

Cmí qff 24,h Sep 23.59 and

DU

W1FI leállítása, szerződés lemondása, utolsó napon véglegesen leállítani

Credit card merchant

disconnect on 26"' Sep hitelkártya terminálok lezárása, visszaadása a szolgáltató banknak

Acentic TV decommissioning

TV szolgáltatások lemondása, lezárása

Pénzügyi igazgató szeptember 24-én 23.59 perckor leállítás, kikötés ellenőrzések után szeptember 26-án utána csak készpénzfizetési lehetőség biztosított a szálloda végleges zárásáig 26"' Sep & 27"' Sep szeptember 26-án és 27én

116

TC roorns division manager

Main telephoné line disconnection szálloda fő telefonvonalának lezárása, kikötése

Collection ofTchibo Machines

28"' Sep 17.00hrs

AP

szeptember 28-án 17.00 órakor

hotclmanagcr

26"' Sep

GD, CH

szeptember 26-án

konyhafőnök

Tschibo kávégépek összegyűjtése konyhából, bárokból, személyzeti étteremből

F&B manager

Photo copier collection

26‘" Sep

/)(/

fénymásoló gépek összegyűjtése a szálloda irodáiból, közösségi tereiből

szeptember 26-án

pénzügyi igazgató

Conjidential waste removal

28"' Sep

DU

bizalmas irodai anyagok (pl. főkönyvek, bevételi elszámolások, vendéginformációt tartalmazó anyagok, napi recepciós anyagok stb.) elvitele, megsemmisítése

szeptember 28-án

pénzügyi igazgató

Rádió híre pick up

26"' Sep

HV

walky-talky (személyi hívók, belső kommunikációs eszközök) készülékek visszadása

szeptember 26-án

műszaki igazgató

117

Service - Pest control equipment removal

25"' Sep

HV

szeptember 25-én

műszaki igazgató

24"' onwards

. !/< GD

szeptember 24-töl kezdődően

housekeeping

egér és patkányfogó berendezések eltávolítása

Equipment removal by Strand Palace további felhasználásra alkalmas eszközök (szobából, konyhából, közösségi terekből) átszállítása a szállodalánc más szállodáiba

Bar equipment removal by Strand Palace

hotelmanager

F&B manager föszakács

28"' Sep

AP, CH

szeptember 28-án

hotelmanager

bárok eszközeinek átszállítása a szállodalánc más tagszállodáiba

Collection of unused equipment by team a személyzet részéröl elvihető, máshová nem választott eszközök összegyűjtése - kiviteli engedélyek kiállítása ellenőrzés után

Removal of barfurniture by HO Garry Penny

F&B manager

24,z' - 27"' September between lO.OOhrs — ló.OOhrs

HÓD, DM, AP

szeptember 24-27-e között, naponta 10.00 16.00 óra között

hotelmanager

28"' Sep AM

AP

szeptember 28-án délelőtt

hotelmanager

A bárpult, székek, asztalok elszállítása a szállodalánc központjába

118

részlegvezetők

Removal ofrequested items by James Troughton

TBC

AP

megállapodás szerint

hotelmanager

TBC

HN

megállapodás szerint

rooms division manager

kiválasztott eszközök elszállítása más tagszállodák irodáiba

Storage items to be sent to írón Mountain raktáron lévő szobai hajszárítók, minibár hütök, éjjeli lámpák, böröndtartók, párnák és takarók, fürdőszobai bekészítések, adapterek, vasalók és vasalódeszkák elszállítása

housekccping manager

Head office drinks

27,h Sep

JH, AP

Window survey

19"'Sep

TC, AP

ablakok átvizsgálása sérült, használhatatlan

szeptember 19-én

rooms division manager

hotelmanager Laptop andphone transfer to HO

28"' Sep

JH. AP

szeptember 28-án

gm

számítógépek, laptopok, telefonok elszállítása a szállodalánc központjába

Collection ofhead office items by Georgie

hotelmanager

29"' Sep

JH AP

szeptember 29-én

gm

119

szállodaközpont részére kiválasztott eszközök dísztárgyak, tükrök, órák stb - elszállítása

Closing day check lists complelion

hotelmanagcr

28,h Sep

JH, AP

szeptember 28-án

gm

a szálloda utolsó napján a szállodalánc által kiadott ellenőrző lista alapján végzendő tevékenységek pl. zászló, lógók, összegyűjtése

Minden részlegen elvégezték az utolsó vendég elutazását követően a leltárt az eszközökről

hotelmanagcr

szeptember 28-ától

gm hotelmanager

4.2 Szállodacpülct elhelyezkedésének lehetséges változatai A szállodaépület elhelyezésének több lehetősége ismert, melyek mindig az építési telek adottságaitól függnek. Mindegyik típus kialakításánál arra kell törekedni, hogy az épület esztétikus megjelenésű, rendezett környezetű legyen, a szálloda jellegét híven tükrözze.

a) Szabadon álló épület Mind az elhelyezés, mind a kialakítás szempontjából a legkedvezőbb lehetőségeket biztosítja a tervező számára az épület tervezésénél. A legkülönbözőbb formákat lehet így kialakítani: kör, négyzet, téglalap, torony stb. Budapesten ilyen a Marriott, a Kempinski, a Le Meridien, az InterContinental stb. szállodák elhelyezése.

b) Zártsorú beépítésű épület Ez a városokban, sűrűn lakott területeken alkalmazott forma már sokkal nehezebb feladat elé állítja a tervezőt. Olyan épületet kell kialakítani, ahol megoldott a szálloda bejáratainak megközelítése, a parkolás, a vendégek közlekedése, a szobák természetes megvilágítása és szellőzése. Ilyen típusú szállodák például Budapesten a Radisson Blu Béke Hotel**** Budapest, a Sofitel Budapest Chain Bridge, a Hotel Nemzeti Budapest MGallery by Sofitel. c) Pavilonos elrendezésű épület Nagy helyigény jellemzi ezt a formát, ahol a szállodai szobákat, vendégtereket csoportosan helyezik el, úgynevezett pavilonokban. Magyarországon ritkán alkalmazott forma. Kialakításuknál magas közmű, út- és parklétesítési költségekkel kell számolni. Magyarországi példája a Club Tihany**** Hotel & Bungalók komplexuma.

Előfordulhat még a felsorolt három alaptípus kombinációja is.

120

4.3 A szálloda helyiségei és berendezései A szálloda tervezésénél a tervező feladata, hogy a tulajdonos/építtető által elképzelt épületet, annak összes helyiségét célszerűen, gazdaságosan elhelyezze. El-cngedhctctlenül fontos, hogy a tervezőnek legyenek szállodai ismeretei, tisztába legyen annak belső életével, funkcióival.

Ma a szállodák helyiségeinek felosztása több csoportban történik:

Vendégfogadás és elszállásolás helyiségei Vendégfogadás > Bejáratok > Előcsarnok és hall Elszállásolás

> Szobaegység > Üzemviteli helyiségek > Közlekedő utak, lépcsők

Ellátás helyiségei > Reggeliző terem > Éttermek > Rendezvénytermek > Bárok > Szobaszerviz Egyéb szolgáltató tevékenységek helyiségei > Parkoló és garázs > Mosoda és vegytisztító > Fodrászat és kozmetika > Gyógyászat, Spa, Wellness és Fitness > Konferencia > Sport és játéklehetőségek, kaszinó > Parkok, strandok > Üzletek, pultok Járulékos tevékenységek helyiségei > Irodák > Raktárak > Termelők > Karbantartó műhelyek > Szociális helyiségek > Egyéb járulékos tevékenységek (gáz, víz, elektromos, gépészeti rendszerek)

121

A különböző helyiségeket és berendezéseiket a továbbiakban ezek alapján tekintjük át. Itt említjük meg, hogy a helyiségek, berendezéseik a szálloda méretének, minősítésének - Hotelstars 270 kritérium - figyelembevételével kerülnek kialakításra, kiválasztásra. A szállodai specializáció - gyógyászat, wellness, fitnesz, konferencia, sport, kaszinó, kutyabarát, gyermekbarát, felnöttbarát - szintén meghatározza a szállodai helyiségek kialakítását, berendezési és felszerelési tárgyainak kiválasztását, alkalmazását

A szállodai szobaegység ► Előszoba ► Fürdőszoba ► Szobai rész (nappali vagy háló jelleg)

A szállodai szobák csoportosításának lehetőségei Ágyszám alapján:

• • •

Egyágyas Kétágyas Két ágynál több

Alap típus alapján:

• •

Szoba Lakosztály (suite)

A szállodai szoba lehetséges elnevezései: standard, superior, de lux, Honeymoon, Presidcntial, stb. méret és berendezés alapján Jellemző szálloda szobaegység típusok a vendégigények alapján:

• • • • • •

Dohányzó Nem dohányzó Fogyatékos vendégek részére kialakított (komplex akadálymentesítés) Allergiás vendégek részére kialakított Bio Üzletember

4.3.1 A vendégfogadás és elszállásolás helyiségei A vendégfogadás helyiségei Bejáratok

A szállodába érkező vendégek első benyomásaikat a szálloda épületének megpil-lantása után, a főbejáratnál szerzik. A főbejárat kialakításánál azonban nem csak az esztétikai célokat kell figyelembe venni, hanem a gépkocsival, busszal érkező vendégek fogadásáról is gondoskodni kell. Ennek a forgalomnak a lebonyolításához

122

helyre van szükség, ahol a kocsifeljáró és a parkoló kerül kialakításra. A szálloda elé gépjármüvekkel érkező vendégeket az időjárás viszontagságaival szemben a szállodai előtető (marquise) védi, mely egyben a szállodaépület homlokzati részének dísze, meghatározó eleme.

A főbejárat mellett - azokban a szállodákban, ahol nagy a csoportforgalom - célszerű kialakítani csoportos vendégbejáratot is annak érdekében, hogy az egyéni és csoportvendég egymás érkezését és távozását ne akadályozza. Az alkalmazott nyílászárókat kézi illetve gépi működtetéssel üzemeltethetjük, szélességüket célszerű a mozgássérült vendégek jármüveinek szélességéhez mérten (minimum 90 cm) kialakítani. Forgóajtók is kialakíthatók, de mindig figyelembe kell venni a téli időszakok hidegterhelését, amikor a bejárati ajtók nyitásánál, forgatásánál nagy mennyiségű hideg levegő kerül a szálloda halijába. Ez ellen meleg levegő befujásával, kettős ajtó kialakításával lehet védekezni. Ahol forgóajtó kerül beépítésre, ott mindig kell kézi működtetésű, azonos nyílásszélességű ajtót is kialakítani. Amennyiben a szállodának nagy bankett, bál vagy konferenciatermei vannak, ki-alakításra kerülhet egy külön bejárat, ruhatárral és előtérrel (vesztibül), ahonnan az ide érkező vendégek egyenesen ezekbe a helyiségekbe jutnak el.

A szállodáknál a vendégek poggyászait egy külön poggyászbejárón célszerű szállítani annak érdekében, hogy a vendégforgalmat ne akadályozzuk. Itt kerülhet sor egy poggyásztároló kialakítására is. Az alkalmazottak részére személyzeti bejárót alakítanak ki annak érdekében, hogy a személyzet ne azokat a bejáratokat használja, amelyeket a vendégek. Itt helyezik cl a szálloda anyagi védelmét, ellenőrzését szolgáló személyzeti portát, a be- és kiléptető rendszereket. Külön kell gondoskodni a szállodába érkező áruk fogadásáról. Erre a célra egy rámpával ellátott gazdasági bejáratot alakítanak ki, ahol az átvételhez szükséges berendezéseket (mérlegek, szállítókocsik stb.) is elhelyezik. Szállodai előcsarnok és hall A szállodai előcsarnok (vesztibül) a vendégfogadás egyik legfontosabb helyisége. A főbejáraton keresztül ide érkezik a vendég, innen utazik el, valamint itt fogadjuk a tárgyalásokra érkezőket, ezért szükséges, hogy a szálloda színvonalát tükrözze vissza. Itt található a szállodai rendszertől függően egybeépített, vagy osztott pult, illetve a pult nélküli szállodákban a vendégfogadási terület vagy a KIOSZK, illetve a számítógépes Easy Chcck-in pult. A pultot úgy célszerű elhelyezni, hogy az itt szolgálatot teljesítő portások, recepciósok, kasszások a főbejáratot, az előcsarnokot, a hallt, a lifteket és a lépcsőházak feljáróit láthassák, a vendégforgalmat ellenőrizni tudják. A pult mérete a szálloda nagyságától, szobáinak számától függ, de kialakításánál a vendéggel való könnyű kapcsolattartást, pontos és kulturált munkavégzést kell előtérbe helyezni. A vendégérkezés előtti, érkezéssel, tartózkodással, utazással összefüggő adminisztrációt, munkákat itt kell elvégezni, ide tartozik az értékmegőrzés, számlázás, fizettetés, információadás stb. A pultban a kulcsok elhelyezését (ahol még szobakulcs van), üzenetek tárolását rekeszes megoldással kell biztosítani.

A Front Office pult mögött célszerű elhelyezni a szállodai adminisztráció helyiségeit, a jelzőberendezések (ébresztő, riasztó, számítástechnika stb.) végpontjait. A haliból lehet megközelíteni az éttermeket, bárokat, közös mosdókat is. A hall a szálloda központi helyisége, ezért kialakítására, berendezésére különös gondot kell fordítani. A hallban célszerű elhelyezni olyan információs táblát, melyen a fogyatékos vendégek részére, általuk használt jelek, tapintható térképek segítségével tudnak tájékozódni.

123

A hall és előcsarnok berendezésénél arra kell tekintettel lenni, hogy a vendégek gyakran tartózkodnak itt. Kényelmes ülőgarnitúrákat, dohányzóasztalokat, han-gulatlámpákat kell elhelyezni úgy, hogy a vendégek közlekedését ne akadályozzák. A bútorok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a berendezési tárgyak nagy igénybevételnek vannak kitéve, így anyaguk kiválasztásánál az el-lenálló, kopásálló, könnyen tisztítható anyagokat kell előtérbe helyezni.

Az elszállásolás helyiségei Szállodai tartózkodásuk alatt a vendégek a leghosszabb időt a szállodai vendég-szobában töltik el, ezáltal a legközvetlenebb benyomást a szoba teszi a vendégekre. Éppen ezért kell a vendégszobák tervezésére, kialakítására nagy gondot fordítani. Méretük, elrendezésük jó megválasztása, kialakítása, tisztán és karbantarthatósága jelenti a tervezés és üzemeltetés rendkívüli feladatait, hiszen itt valósul meg a szálloda alapvető funkciója: az elszállásolás. Néhány szállodai vendégszoba, lakosztály és apartman alaprajzát a következő ábrák mutatják be. Érdekességként adjuk közre egy 2010-ben vízrebocsátott hajószálloda két szobájának alaprajzát, melyben a különlegességet az jelenti, hogy a szobatípusoknál mindig megtervezésre kerül az normál terv mellett a mozgásukban korlátozottak részére kialakított szoba is.

1. ábra Tipikus szállodai szoba alaprajz

124

3.ábra Mozgássérült részére kialakított „összenyitható” szoba alaprajza

125

15

ONE

8 E 0 R 0 0 K

IVEIACE l 11

34

APARTMEKTS

il I0#*’t VETEIS

TNO BEDROOM APARTMENTS *»ER»4E ÍIZE 74 J9V» I E M E T E R S

4. ábra Apartman szálloda apartmanjainak alaprajzai

126

door position dk 12 &13

5. ábra Hajószálloda erkélyes standard szoba alap- és mozgáskorlátozott típusának alaprajzai

127

ó.ábra Novotel lánc 2000-es és 2010-es évek szobáinak alaprajzai

7.ábra Közúti mozgó szálloda Rotel „szobája”

128

8.ábra Légi mozgó szálloda „szobája”

9.ábra Vasúti mozgó szálloda „királyi lakosztálya” Szállodai szobaegység

Magyarországon a szállodai vendégszobái egység (amely hármas tagolású: elö-szoba, fürdőszoba, szoba) méretére vonatkozó területi előírásokat a 239/2009 (X. 20.) korm. rendelet és aHotclstars kritériumrendszer tartalmazza. Alapterületük, méretük a szálloda osztályba sorolásától, az ágyszámtól (egy, két, kétágyasnál több) vagy egyéb követelményektől (mozgássérült szoba) függ. A fürdőszoba és a WC lehet egy légtérben, de a magasabb kategóriájú szállodákban külön helyiségekben is kialakítják. A szállodai vendégszoba több szempont alapján is csoportosítható. A szobában elhelyezhető vendégszám alapján: egyágyas, kétágyas és többágyas szoba lehet, de ismert funkciók szerinti csoportosítás is: dohányzó, nem dohányzó, allergiás, mozgássérült, bio, üzletember szoba. Az üzletemberek részére kialakított szobákban dolgozószobarészt biztosítanak, melyet az alábbi kép mutat be.

129

1. kép Üzletemberek részére kialakított szoba „irodai” része

A különböző kategóriájú szállodákban lakosztályokat (angol megfelelője a suite) is ki alakítanak. Ezekben 3-6 különböző rendeltetésű helyiség (háló, nappali, dolgozó, szalon, konyha stb.), több fürdő és mellékhelyiség, nem ritkán úgynevezett garderobe szoba kerül kialakításra. Sok szállodában a lakosztályokat összenyitható szobákból alakítják ki. Ilyen esetekben két (vagy több) egymás melletti szoba biztosítja az lakosztály jellegű kialakítást úgy, hogy az egyik szoba háló, a másik nappali berendezéssel lesz ellátva. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a szobák külön-külön önálló szobaként illetve együtt lakosztályként is értékesíthetőek. A lakosztálynak is több elnevezése ismert: junior, senior, standard, elnöki, királyi, nászutas lakosztály stb. A szállodai vendégszobaegység helyiségeit és berendezéseit a hármas tagolás alapján tekintjük át.

Előtér, előszoba

A vendégszobában célszerű kialakítani előteret, előszobát azzal a céllal, hogy a vendég részére bizonyos fokú intimitást biztosítsunk.

130

Az előtérben kerülnek elhelyezésre a vendég útiholmijának, ruháinak elhelyezésére alkalmas szekrények, ahol a vállfákat, ruhafogasokat, ruhakefét, cipötisztítószereket, mosatási tájékoztatót és mosatási zacskót, varrókészletet, valamint a tartalék párnákat, takarókat is tároljuk.

Azokban a luxusszolgáltatásokat nyújtó szállodákban, ahol a vendégek cipőjének tisztítására is van lehetőség, ott külön textilzsákokat helyeznek el a szekrényben, melyekbe a tisztítandó cipőket tehetik a vendégek. A szekrények ajtóval illetve ajtó nélküli változatai ismertek. Ezek a szekrények polcos és akasztós részekből állnak. A kabátok és kalapok elhelyezésére előszobafalat - lehetőleg egész alakos tükörrel az esernyők részére pedig emyötartót biztosítunk. Ahol az előszoba méretei lehetővé teszik, ott a böröndtartót is ebben a szobarészben célszerű elhelyezni. Biztosítani kell a ruhazsák felakasztási lehetőségét is.

Az előszoba megvilágítása általában spotlámpákkal és rejtett világítással történik. Itt helyezik el a szoba világításának kapcsolóit is. Az előszobába a bejárati ajtón keresztül érkezik a vendég. A bejárati ajtó belméreteinél figyelembe kell venni a szoba rendeltetését is. Általános tiszta belméretük 75x196 cm, de a mozgássérültek részére kialakított szobáknál a szélesség minimum 90 cm kell, hogy legyen. A jól kiválasztott bejárati ajtó megfelelő védelmet nyújt az illetéktelen behatolás, külső zajok, tűz ellen. A bejárati ajtó mellett a magasabb kategóriájú szállodákban csengőt és az ajtón „kémlelő” nyílást helyeznek el. A bejárati ajtón találják vendégeink a szoba menekülési útvonalát, a GDPR tájékoztatót, valamint a szálloda energiatakarékosságra felhívó anyagait is. Ezeken kívül itt is elhelyezhetik a szoba árát feltüntető táblát.

2. kép Bejárati ajtó belső oldalán lévő tájékoztatók A kilincsre belülről akasztják fel a „Ne zavarj / Takarítást Kérek” jelzőkártyát. Ma már, a célszerüség/közlekedés szempontjait figyelembe véve, a szállodai szobákban nem alakítanak ki küszöböket.

131

A bejárati ajtón alkalmazott zárrendszerek célja, hogy csak az arra jogosultak juthassanak be a vendégszobába. Magyarországon ma a zárrendszerek igen sok fajtáját alkalmazzák: > > > > > > > >

egy vagy kéttollú biztonsági, hengerbetétes, mágneskulcsos hengerbetétes, lyukkártyás, elektromos, mágneskártyás, optikusán kódolt, metszés nélküli kemény műanyag kulcsos, okostelefonnal, okosórával nyitható zárak.

Fürdőszoba, WC Az előtérből nyílik a fürdőszoba és a WC - utóbbi, ha külön került kialakításra. A fürdőszoba/WC méreteit a beépített berendezési tárgyak határozzák meg. Ilyen általános hazai méretek például: kád 65x150 cm, zuhanytálca 90x90 cm, mosdó-kagyló 52x40 cm. Magasabb kategóriájú szállodákban a fürdőszobában WC és bidé is telepítésre kerül. Azt, hogy a szobák fürdőszobáiban kád illetve zuhanyozó került kialakításra - valamint a kádas és zuhanyozós szobák arányát -, a tervezés során, a megcélzott vendégkör ismeretében döntik el a beruházók. A fürdőszoba és mellékhelyiség falát az ajtókeret, vagy a fal teljes magasságában mosható csempével kell borítani, míg padozatát csúszásmentes burkolattal kell ellátni. A felhasznált burkolóanyagok színe, mintázata harmonikusan kell, hogy illeszkedjen a berendezési tárgyak színével. A fürdőszobában hideg-meleg vizes kifolyószelepet és padlóösszefolyót kell kialakítani. Külön kell biztosítani a fürdőszoba páraelszívását és a WC szagelszívását, valamint a fűtést is. Az újabb építésű szállodáknál a karbantartás jobb megvalósítása érdekében blokkrcndszcrckct képeztek ki. A fürdőszobák vizesblokkjai kettesével, közös fal mellett lettek elhelyezve, lehetővé téve azt, hogy a bejövő vezetékeket a folyosóról nyíló térből lehet javítani anélkül, hogy a karbantartók a vendégszobába lépjenek.

A fürdőszoba berendezése: kád, zuhanyozófülke, WC (magasabb kategóriákban bidé is), kézmosó, csaptelepek, lefolyók. Ezeken kívül a kádnál kapaszkodót és a kifröccsenö víz megakadályozására zuhanyfüggönyt, csúszásgátlót, szappantartót, tükröt, nagyítás kozmetikai és borotválkozó tükröt saját világítással, borotvakonnektort, magasabb kategóriákban hajszárítót, személymérleget, fűthető törülközőtartót, ruhaakasztót helyeznek el. A fürdőszoba világításánál helyi és neoncsöves, ledes világítást alkalmaznak. A fürdőszobába az előbbieken kívül egyéb kiegészítő tárgyakat is bekészítenek, a Hotelstars kritériumrendszer különböző kategóriákra vonatkozó elvárásai alapján. Ezek a vendégek kényelmét, biztonságát, tisztálkodási lehetőségeit szolgálják. Ide tartoznak a fürdőszobai textíliák, piperecikkek. A fürdőszobába személyenként 1-1 fürdőlepedőt vagy nagyobb méretű törölközőt, 1-1 normál méretű törölközőt, 1 kádelöt, 1-1 kéztörlőt és 1-1 arctörlőt készítenek be. Kiegészítés-ként csomagolt szappant, fürdöhabot, sampont, testápoló krémet, kozmetikai kendőt, celofánba vagy nylon fóliába csomagolt fogmosó poharat, papírzsebkendöt, higiéniai kendőt, körömreszelöt, kozmetikai vattát, fülpiszkálót, fürdőköpenyt, fürdősapkát, fogkrémet és fogkefét tesznek be naponta a szálloda kategóriájának megfelelően. A fürdőszobába egyre gyakrabban telepítenek telefonkészüléket, ülőkét. A fürdőszobába műanyag, fedeles szeméttartót alkalmaznak a különböző hulladék elhelyezésére, mely könnyen tisztántartható.

132

3. kép Fürdőszobai bekészítés Szoba A vendégszoba tervezésénél, belső terének kialakításánál a célszerűségen kívül figyelembe kell venni az esztétikai, kényelmi, műszaki és közlekedési lehetőségeket is. A szoba nappali és éjszakai jellegét a berendezési tárgyakkal lehet megvalósítani. A szobák berendezési tárgyainak kiválasztása egyrészt a rendelkezésre álló pénzösszegtől, másrészt a kategóriától függ. Olyan anyagokat kell alkalmazni, amelyek tartósak, felületük kopás, ütés és höálló, könnyen tisztántarthatóak és javíthatóak. A műszaki szerelvények elhelyezésénél az egyszerű karbantartás, csere és a célszerűség fontos tényező: a telefoncsatlakozás kialakítása az ágy mellett, innen le és felkapcsolható szobavilágítás, valamint a televízió és más szobai készülékek szabályozása szintén a fekvőhelyről.

133

A bútorok elhelyezésénél a szobában való szabad közlekedést kell megvalósítani, könnyű mozgatásukkal a takarítás munkáját elősegíteni.

A nagy szállodaláncokhoz tartozó szállodákban, ahol a standardnak megfelelő, általában azonos nagyságú szobákat alakítanak ki, kerül sor bútorcsaládok terveztetésére, melyek azonos faanyagból, azonos formák felhasználásával a szálloda mindegyik szobájában alkalmazhatóak. A szobák belső tereinek kialakítása lakberendezők segítségével történik. E munka során a szálloda összképével azonos szobabelsöt kell létrehozni.

Fekvőhely A szállodai vendégek szempontjából legfontosabb berendezési tárgy az ágy. Nagyságát, szobán belüli elhelyezését a szoba mérete, alakja határozza meg. Az ágy ágykeretböl, ágytámlából áll, melyre kerül a megfelelő rugózású ágybetét. Anyaga lehet fa vagy fém, de az alkalmazott anyagnak egyeznie, harmonizálnia kell a szobában elhelyezett többi berendezési tárggyal. Magyarországon az ágyak ajánlott mérete 100x200 cm, de legalább 80x190 cm. Külföldön már 210-220 cm hosszú ágyakat is használnak. A kétágyas szobákban vagy két egyszemélyes ágyat vagy egy franciaágyat helyeznek el, attól függően, hogy a szálloda vendégösszetétele milyen. Amennyiben sok csoportos vendége van a szállodának, annak ellenére, hogy a franciaágyon két személy elfér, célszerű két egyszemélyes ágyat elhelyezni a szobában.

10.ábra Az ibis szállodalánc típusokra jellemző ágyai

Érdemes itt említést tenni arról, hogy milyen különbség van a kétágyas „Twin” és „Double” szobák között, hiszen ez többször okoz problémát még gyakorló szakembereknek is. Az amerikai szakirodalom a következőképpen fogalmaz: „Európában a „Twin” szoba 2 egyszemélyes ággyal felszerelt, míg a „Double” szobában 1 kétszemélyes (dupla) ágy van. Más források szerint a „Double” szobában 1 nagyméretű „Queen-size” ágyat, a „Twin” szobában 2 külön ágyat helyeznek el. A szállodai férőhely bővítése érdekében a szobában olyan könnyen kinyitható és összecsukható bútorokat helyeznek el, amelyek ülő és fekvőhelyként egyaránt használhatóak. Ilyenek az ülőgarnitúrák részeként és ágyként egyaránt használható kanapé vagy a fotelágy. Amennyiben a szoba méretei nem teszik lehetővé kanapé vagy fotelágy elhelyezését a szobában, akkor pótágyat alkalmaznak a szállodák. A pótágy könnyű, fémkeretes,

134

összecsukható matracos ágy, melyet csak szükség eseten visznek be a szobába. Létezik kerekekkel szerelt változata is.

Családoknál gyakran van szükség baby- vagy gyerekágyra. Ezek könnyen mozgathatónk, esztétikusak és könnyen tisztán tarthatóak kell, hogy legyenek. A gyerekágyat kerekes változatban is készítik. Az ágyazás munkájának könnyítésére rögzíthető görgős és rugós szerkezettel megemelhető ágyakat is készítenek a bútorgyártó cégek a szállodák részére. Szekrény A szállodai szakemberek egy része szerint beépített, másik része szerint különálló szekrényeket kell elhelyezni a vendégszobában. A jelenlegi gyakorlat szerint mindkét megoldást alkalmazzák: a régebben épített vagy berendezett szállodákban általában különálló, az újabban építettekben beépített szekrényeket alkalmaznak.

Amennyiben az előtér, előszoba méretei megengedik, a szekrényt - legyen az beépített vagy különálló - ott célszerű elhelyezni. A szekrény méretét a rendelkezésre álló hely, a szálloda típusa határozza meg. A gyógyszállókban, üdülőszállókban nagyobb vagy több szekrény kialakítására van szükség, hiszen az ide érkező vendégek több hétig tartózkodnak a szállodában és általában több holmival utaznak. Ilyenkor a szekrény is a szobában kerül elhelyezésre megfelelő fiókos és akasztós kiképzéssel. Sok új szállodában a szekrényben helyezik el a televíziókészüléket, kihúzható, forgatható tartóállványra rögzítve, így biztosítva, hogy a szoba minden részéből egyaránt nézhető legyen.

Éjjeliszekrény A szobában, az ágyak mellett helyezik el az éjjeliszekrényt, az ágyszámnak meg-felelöen. Az éjjeliszekrényen helyezik cl az olvasólámpát, a telefonkészüléket, fiókjába kerül a Biblia, a Korán vagy Buddha tanításai (az adott ország nemzeti vallásának vagy a vendégkörnek megfelelően). A szállodák egy részében egy panelbe építik be a rádiót, a portán be- és kikapcsolható üzenetjelzö kijelzőjét, a szoba világítását szabályzó kapcsolót és a beállítható ébresztőórát. Ha ezeket nem építik be, akkor is az éjjeliszekrényen helyezik cl őket. A vendégek rá, polcára vagy fiókjába helyezik el holmijukat. A franciaágy mindkét oldalára tesznek éjjeliszekrényt, az egyszemélyes ágyakkal gyakran egybeépítik.

Kisszekrény Fiókos vagy ajtós változatát azokban a szobákban helyezik el, ahol ezt a rendelkezésre álló méret megengedi. Anyaga azonos vagy harmonizál a szoba egyéb bútoraiéval. Lényeges, hogy az ajtók és fiókok könnyen nyíljanak, jól gördüljenek. Mint azt már említettük, nagyobb szállodai apartmanokban külön garderobe szobát alakítanak ki, általában a háló és fürdőszoba között, külön világítással, egészalakos tükrökkel. Ilyen megoldás esetén a szobákba csak kisebb méretű szekrényeket helyeznek cl.

135

4.. kép Lakosztály garderobe szobája

Bőröndtartó A vendégek bőröndjeinek elhelyezésére szolgál, annak érdekében, hogy a bőrönddel ne okozzanak kárt a bútorokban és textíliákban. Kialakíthatják az előszobái szekrényen, alkalmazhatnak különálló szekrényt, vagy az íróasztallal, polccal egybeépített vagy mobil, összecsukható változatot. Tervezésénél figyelni kell arra is, hogy a ráhelyezett bőrönd a tapétát, festést se károsítsa meg. A böröndtartó tetejét úgy célszerű kiképezni, hogy könnyen javítható, cserélhető legyen.

Ülőbútor

A szállodai szobában legalább annyi ülőbútort kell elhelyezni, mint a szoba férőhelyeinek száma. Az ülőbútorok lehetnek székek, karosszékek, fotelek, ülőkék. Anyaguk, színük, magasságuk a szobában található más berendezési tárgyakkal harmonizáljon. A székek számát meghatározza, hogy milyen asztal van a szobában, a dohányzóasztalhoz fotelt helyeztünk-e el, van-e ülőgarnitúra stb.

136

Asztalok A vendégszobában különböző típusú asztalokat helyezhetnek cl. Ilyenek lehetnek: íróasztal, dohányzóasztal, fésülködőasztal. Az íróasztal több fiókkal, külön vagy a bőröndtartóval egybeépítve kerülhet kialakításra. Az asztalon lámpát, mely anyagaival, formájával harmonizál az éjjeliszekrényen elhelyezett lámpáéval, írómappát és tájékoztatóanyagokat, fiókjában telefonkönyveket helyeznek el. Lapja könnyen tisztítható, műanyaggal bevont, lemosható felülettel készülhet. Magasabb kategóriájú szállodák intarzia-berakásos íróasztalokat is alkalmaznak.

A szobai dohányzóasztal általában kisebb méretű. Lehet kerek, szögletes alakú, anyaga fa, fémvázas, fa, üveglapos stb. A fésülködőasztal tükörrel egybeépített, vagy tükör nélküli változatai ismertek. Utóbbi változatát mindig falra rögzített tükör előtt helyezik el, általában egyedi, vagy beépített megvilágítással.

Szobai hűtőszekrény, minibár

Az úgynevezett minibár alkoholmentes, alkoholos italokkal, apró édességekkel, falatokkal van feltöltve. A gyártó cégek, a szállodai igényeknek megfelelő méretű és elrendezésű hűtőszekrényeket gyártanak. A hűtőkkel szemben támasztott követelmények: csendes működés, könnyű leolvaszthatóság és tisztántarthatóság. A szállodák egy részében a hűtőszekrényeket zárhatóvá teszik, hogy csak a vendég és a feltöltést végző alkalmazott tudja azt kinyitni, de vannak már olyan rendszerek is, amelyek a számítógéppel összekötve működnek, és a kinyitást és fogyást is regisztrálják, ezáltal az igénybevétel jobban ellenőrizhetővé válik. A szobai hűtőszekrények elhelyezésére több megoldás van. A hűtőszekrények egy része önálló bútordarabként van kialakítva, van az íróasztallal egybeépített típus és ismert az előtér/szoba elválasztófalba beépített változat is. Annak érdekében, hogy a vendégnek ne kelljen lehajolnia ahhoz, hogy a hűtőből kivegyen valamit, sok szállodában a hűtőszekrényeket magasabban helyezik el. A szobai hűtőszekrényeken az italok fogyasztásához, a minibár készletének meg-felelő boros, pezsgös és vizes poharakat, sör és borospalackok nyitására alkalmas üvegnyitókat helyeznek el egy külön e célra kialakított polcon. A minibár mellett ma már tea illetve kávé elkészítéséhez szükséges vízforraló, filteres teák és kávék, különböző ízesitök, és ezekhez való teás és kávés csészék találhatók.

137

5. kép minibár egy lakosztályban Televíziókészülék A szobai televíziókészülékről már korábban közlésre kerültek a legfontosabb tudnivalók, ezekhez kiegészítésképpen az elhelyezés lehetőségeiről néhány szót. A szobában a készülék elhelyezésénél fontos szempont, hogy a vendég a szoba minden részéből nézni tudja azt. Több szállodában a készüléket a szekrényben helyezik el egy kihúzható és forgatható állványon, így biztosítva a vendég részé-re, hogy mindenhonnan láthassa azt. Praktikus ez a megoldás, a vendégek hamar megbarátkoztak ezzel a megoldással. A televíziót elhelyezhetik még az egybeépített multifunkciós asztalon, külön állványon is. A készülékek használatáról pontos, félre nem érthető tájékoztatást kell adni a vendégeknek, jól láthatóan, lehetőleg a televízió mellett elhelyezve. A televíziókészülékhez távirányítót kell biztosítani a vendégek kényelmének biztosítási érdekében.

A szobai okos televízió a vendég szállodába érkezésétől az elutazásáig személyre szabott, minden igényt kielégítő, interaktív rendszerrel biztosítja a kikapcsolódást, a munkát és a személyzettel való kapcsolattartást. A vendégek saját okos eszközeik tartalmait is megnézhetik, meghallgathatják segítségével. Az okos televíziók rengeteg olyan funkcióval rendelkeznek, amelyek növelik a vendégek elégedettségét. Mivel össze vannak kapcsolva a szállodai PMS-el, így a vendég bármikor hozzáférhet a számára szükséges információkhoz, számlájához, és már a szobába lépésekor nevére szóló üdvözlő üzenet fogadja. Itt olvashatják cl a részükre érkezett üzeneteket, tekinthetik meg a különböző csatornákat, fizető- és házi mozi filmeket, küldhetnek és fogadhatnak e-mailt, és igy tovább.

138

6. kép Okos televízió tájékoztató/választási oldala (https://turizmus.com/szallashelyvendeglatas/innovacio-a-hotelszektorban-samsung-hoteltv-megoldasok-1151565)

Szobai világítás

A szállodai szoba megvilágítása nagyon fontos tényező. A rosszul megvilágított, sötét szoba rossz benyomást kelthet a vendégekben. A szállodai szoba megvilágításánál a megvilágítási szabályokat, szabványokat és a gazdaságosságot kell figyelembe venni. Elegendő fényt gazdaságosan! A szállodai szobákban a világítóeszközök széles skáláját alkalmazzák. Éjjeli, asztali, állólámpák, rejtett világítás, csillárok biztosítják a helyi és a szoba megvilágítását.

A lámpák, lámpa búrák anyagát, formáját úgy válasszuk ki, hogy azok harmoni-záljanak a szoba más berendezési tárgyainak színével, formájával, anyagaival, hőre ne változtassák meg formájukat, és könnyen tisztíthatóak legyenek. Ezeken kívül fontos még, hogy a fényerőből ne fogjanak le sokat. A szállodai szobákban gyakran alkalmaznak energiatakarékos fényforrásokat, kompakt fénycsöveket. Az okos szállodákban a megvilágítás segítségével a szoba falainak színe is megváltoztatható a vendégek igényének megfelelően.

Egyéb szobai felszerelések, kiegészítők A szállodai szobában elhelyezett egyéb felszerelések a vendégek kényelmét, minden igényt kielégítő ellátását, a szoba otthonosabbá tételét biztosítják.

A vendégszoba falát képekkel, fali kerámiákkal valamint virág (száraz, élő) összeállításokkal díszítik. Ezzel megtörik a falak egyhangúságát, a szoba hangulatát javítják.

139

7. kép Modern falplasztika egy ibis szállodai szobában A különböző hulladékok elhelyezésére papírkosarat és szeméttartót helyeznek cl a szobában. Ennek anyaga tűzvédelmi szempontok alapján általában fém, amely könnyen tisztítható. Ma már a szelektív hulladékgyűjtésre kialakított szemeteseket is találunk több szállodalánc szállodai szobáiban, ezt mutatja be a következő ábra.

140

8. kép Szelektív szemetes egy ibis szállodában A parkettás szobákban gyakran helyeznek cl szőnyegeket, melyek színeikkel, mintájukkal alkalmazkodnak a szoba összképéhez, könnyen kezelhetőek és lángmentesítettek. A lakkozott parketta kezelése egyszerű, áttörlésseL felmosással könnyen tisztántartható. A szobák másik lehetséges bontási módszere a feszített vagy ragasztott padlószőnyeg. Alkalmazásával melegebbé válik a szoba, jobb a hangszigetelés, porszívózással könnyen tisztántartható, a szennyeződések vizes vagy száraz eljárásokkal eltávolíthatóak. Anyaguk kiválasztásánál az erős igénybevételre kell figyelni.

A szoba ablakai elé függönyöket és fényzáró sötétítő függönyöket helyeznek el. A függönyök anyagánál elsődleges szempont a könnyű tisztántarthatóság, az át-tetszöség, a szoba színeivel való harmonizálás. Varratásuknál a redözöttsegre, lelógásra, egyszerű cserélhetőségre valamint a levételre és feltételre kell figyelni. A sötétítő függönyök a szobák elsötétítésére szolgálnak. Anyaguk színe, mintázata megegyezhet az ágytakaróéval, ezzel is biztosítva a szoba harmóniáját. A Hotelstars követelményei között a magasabb kategóriákban elvárt a szoba teljes elsötétítése, az úgynevezett „Black Out” függöny használatával. Néhány évvel ezelőtt egy EU szabályozás alapján született hazai törvény rendelkezett arról, hogy a szállodai szobákban nem lehet dohányozni, kivéve a jogszabályban (lásd 2. modul) megadott feltételek teljesítésével. A dohányzó szobákban hamutartókat is elhelyeznek, a szoba ajtajának külső felületen jelzik a dohányzás lehetőségét és felhívják a vendég figyelmét arra, hogy a szoba dohányzó. A hamutartók anyaga üveg vagy porcelán. Peremük kialakítását úgy célszerű megoldani, hogy a letett cigaretta a hamutartóba csússzon, ezzel is csökkentve a cigarettaparázs okozta károk veszélyét. A nemdohányzó szobák bejárati ajtaján is ezt jelző piktogramokat helyeznek el.

Annak ellenére, hogy a szállodába érkező vendégek rendelkeznek mobil telefonnal, a hazai szállodai vendégszobákban - egy kivétellel, ez a Nyár utcai KviHotel, országunk első okos szállodája - van telefon. A szállodák közvetlen városi és távhívási vonalat biztosítanak a szobai készülékeken. A magasabb kategóriájú szállodákban a szolgáltatások bővítésére szobánként két vagy több telefonvonalat is biztosítanak. A készülékek

141

mellett helyezik el a telefonálással kapcsolatos többnyelvű információs füzetet, mely tartalmazza a legfontosabb házi és városi telefonszámokat, nemzetközi előhívó számokat stb. A szobákba a Hotelstars kritériumoknak megfelelően irattartóban, műbőr vagy bőr mappában helyezik el a levélpapírt, borítékot, jegyzettömböt, tollat, a szolgáltatásokat felsoroló többnyelvű információs füzetet. Ma már térképeket, címeket, tájékoztató és figyelemkeltő cikkeket tartalmazó újságokat is helyeznek el a szállodai szobákban. A minibár és a Room service árait, menüit tartalmazó kártyákat és a minibárhoz számlákat is készítenek be a szobákba. Az éjjeliszekrény fiókjában Bibliát, kisméretű elemlámpát találnak a vendégek több szállodalánc szállodájában.

A szállodai szobákban elhelyezett tárgyakat a szálloda logojával, reklámfeliratokkal kell ellátni. Sok szállodában lehetővé teszik a szobában elhelyezett tárgyak megvásárlását is.

A szállodai szobákban az ágyazáshoz nagyobb igénybevételt, átlagosnál jóval több mosást is elviselő ágyneműt alkalmaznak. Leggyakrabban kispárnát, nagypárnát, plédet vagy paplant alkalmaznak. A párnákat és paplanokat különböző töltőanyaggal töltik meg. Az allergiás vendégek részére műanyaggal vagy antiallergén anyaggal töltött ágyneműket alkalmaznak. Az ágyneműket a megfelelő méretezésű textíliákkal borítják, húzzák be. Az alkalmazott textíliák: kispárna, nagypáma, paplan, plédhuzatok, lepedők, ágytakarók, matracvédők, a lepedő alá helyezett melegítők. Anyaguk pamut illetve műszállal kevert, színük általában fehér. Méretezésüket úgy választják meg, hogy a matracot, ágybetétet kellően fedjék le, szükség szerint alá lehessen szorítani, ne legyen rövid. A különböző huzatokat bujtatóval készítik el, így azokat nem kell gombolni, kötözni és így sok javítási munkától is el lehet tekinteni. Az ágyterítö vagy ágysál alkalmazásával kettős célt érhetünk el: védjük az ágyneműt és textíliákat, valamint a szoba nappali jellegét biztosítjuk. Anyaga sokszor azonos a sötétítő függöny anyagának színével, mintájával. Anyaga ne gyürödjön. könnyű, dekoratív és könnyen tisztítható legyen. A gyerekágyakhoz külön ágynemű és huzatok vannak rendszeresítve. Ezeknél is a fentiek betartása célszerű.

Okos szállodai szoba Minden szállodában kialakítható az okos szállodai szoba, legyen az egy új építésű vagy felújított épületben, vagy egy évtizedek óta üzemelő szálloda épületében. A vendégeknek elég az alkalmazásokat Apple iPhonc, iPad és Apple Watch, Android okostelefon vagy Amazon Fire phone készülékre letölteni, és használni azokban a szállodákban, amelyek bevezetik, alkalmazzák például a Soft-ware, vagy Control4 által kifejlesztett felhő alapú PMS programot. A program használatának alapeleme a kommunikációs szerver, mely 1-500 szoba ellátását biztosítja a szállodában. A szerver üzemeltetéshez szünetmentes áramellátás szükséges. Ezt az 1T menedzser építi be a hálózatba a gyártói előírásoknak megfelelően.

9. kép Kommunikációs szerver (www.control4.com)

142

Ehhez kapcsolódnak a szobában elhelyezett eszközök, melyek közül elsőként a falra szerelhető vezetek nélküli irányítópanelt mutatjuk be. Ezen gombok segítségével tudja a vendég a kívánt funkciót indítani, például a „Goodnight” gombbal a szoba teljes elsötétítését lefekvéskor, az ajtó zárását és a riasztó bekapcsolását. Ezekből a panelekből több is elhelyezhető a szoba különböző részein annak megfelelően, hogy milyen funkcióra alkalmasak.

10. kép Falra szerelhető irányítópanel (www.control4.com)

A szobai használat másik eszköze a távirányító (remote), mellyel a vendég a funkciók széles skáláját képes irányítani. Például audió és videó készülék kezelése, világítás beállítása, szobahőmérséklet beállítása. Nemzetközileg használt ikonok és a felső részben lévő display segítik a vendéget a távirányító használatában.

11. kép A rendszer távirányítója (www.control4.com)

143

Szinten a szoba funkciók használatát, irányítását teszik lehetővé a fali képernyős irányító, beállító, érintőképernyős monitorok. Ezek segítségével megtekinthetik a zenei és házi mozi műsorkínálatát, kezelhetik a szobai világítást, és a biztonsági berendezéseket is többek között.

12. kép A falra szerelhető monitor (www.control4.com)

Ezek mellet az ajtózárak széles kínálatát is kínálják a szolgáltatók, melyek szintén kapcsolódnak a rendszerhez. A szobazárat a vendég akár távol a szállodától is ki tudja szükség esetén nyitni, valamint azt is meg tudja nézni, hogy ki ment be a szobába távollétében. Ezek a zárak a vendég által használt, korábban felsorolt eszközökkel nyithatóak, zárhatóak. Lehetnek számkódosak, illetve QR kódosak is.

13. kép Ajtózár variációk az okos szálloda szobájához (www.control4.com) Ezek mellett említsünk meg néhány loT (Internet of Things) alkalmazást, melyet a szállodákban használhat a vendég szükségleteinek előrejelzésére, személyre szabott élményeinek eléréséhez.

Az Amazon Alexa egy hang alapú alkalmazás és lehetővé teszi a vendégnek, hogy eszközöket működtessen hangja segítségével. A már említett kommunikációs szerver engedélyezi a vendégnek, hogy így irányítsa a szobájában a lámpákat, a szobahőmérsékletet, a függönyöket és a TV készüléket.

A Mount Kevin is egy vendég által használható szobai vezérlőrendszer, amely például a szoba kék árnyalatú megvilágításával segíti az elalvást, kontrollálható vele ezen kívül a légkondicionáló berendezés is.

144

A Flic vezetek nélküli kapcsoló, mellyel testre szabhatóak a vendég kívánságai, például a szobaszerviz, az üzenetek közvetítése egy gomb lenyomásával. A NEST Thermostats a vendég hétköznapi szokásainak megfelelően képes akár a vendég érkezése előtt is beállítani a szoba hőmérsékletét. Talán az egyik legmeglepőbb lót a Valpas autonóm ágyi poloska megelőző alkalmazás. Ez egy olyan alkalmazás, amely a vendég és a szálloda részére egyaránt kellemetlen „élménytől” való aggodalmat képes elhárítani. A Valpas olyan okos szállodai ágyláb, mely valós időben figyeli a szobákat, és küld figyelmeztetést ezen kellemetlen látogatók megjelenéséről.

Az okos szállodai szoba a vendég élményszerzését segíti elő, de az sem elhanyagolható üzemeltetői oldalról, hogy ezek a költséghatékony alkalmazások pozitív hatással vannak a szálloda üzletmenetére, piaci pozíciójára, hírnevére is.

Üzemviteli helyiségek A vendégszobák ellátásának helyiségei közül a vendég a lakószinten elhelyezetteket láthatja, érzékelheti. Elhelyezésüknél arra kell figyelni, hogy az általuk ellátott terület középpontjában legyenek, az ott folyó munka a vendégek nyugalmát ne zavarja. Lényeges, hogy a vendégútvonalak külön igénybevétele nélkül is megközelíthetöek legyenek.

Gondnoknöi szoba és raktárak, amelyeket egymás mellett helyeznek el. A gondnoknöi szobában a gondnoknö adminisztrációs tevékenységét végzi, telefon, számítógép, íróasztal, székek, szekrények stb. elhelyezéséről kell gondoskodni, míg a raktárakban a gondnoknő által kezelt anyagok, eszközök tárolása (tiszta ágynemük, textíliák, takarók, tisztítószerek, reklámanyagok stb.) a cél. A raktárakban megfelelő méretű, könnyen tisztántartható polcok, polcrendszerek elhelyezésével lehet ezt a feladatot ellátni.

Szobaasszonyi szoba, amelyek számát és méretét a kialakított üzemi rend alapján választják meg. A magasabb kategóriájú szállodákban célszerű szobaasszonyi raktárakat is kialakítani, ahol a szállítókocsik, takarítószerek stb. elhelyezése történik. Ezeket is a szobaasszonyi szoba mellett kell elhelyezni. Gondoskodni kell a vízvételi helyről és személyzeti WCröl is. Magasabb épületeknél alakítják ki a szemétledobó és szennyes ledobó helyiségeket. A szemétledobót hideg­ melegvizes csatlakozású kiöntövel, padlóösszefolyóval és legalább 2 méter magasságban mosható falburkolattal kell ellátni.

Londiner szoba, általában a hallban található, ahol a londinerek tartózkodnak a nyugalmasabb, kisebb forgalmú időszakokban. A londiner szoba berendezése egyszerűbb íróasztallal, ülőalkalmatossággal, telefonnal, prospektusok, nyomtatványok valamint vendégcsomagok átmeneti tárolását szolgáló polcrendszerrel történik. A falon kitűző táblát helyeznek el, ahol a londiner beosztás, és az aktuális feladatok nyomtatványait rögzítik. A londiner szoba

145

biztonságos zárását, az ott elhelyezett csomagok, nyomtatványok, prospektusok és a londinerek személyes holmijainak biztonsága érdekében, meg kell oldani.

14. kép Londinerkocsi típusok https://www.google.hu/search7q—londiner+kocsi&tbm=isch&source=iu&ictx=l&fir=X3pZHBh vBAMbCM%253A%252CfA2a5qa8y4CKlM%252C &usg=A14 kR8dW711yhwpDDpP9An03S27Exddw&sa=X&ved=2ahUKEwiRuK26wN3eAhXGzaOK.HWK SCplO9OEwBHoECAYQDA#imgrc=X3pZHBhvBAMbCM:)

Csomagraktárak, nagyobb szállodákban átmeneti és tartós csomagraktárakat alakítanak ki. A csomagraktárak berendezése egyszerű, legtöbbször csak polcrendszerrel történik.

A rövidebb, napközbeni csomagmegőrzés az átmeneti, míg a hosszabb időre hátrahagyott vendégcsomagok tárolása a tartós csomagraktárban történik. Nem minden szállodában alakítanak ki mindkét típusú csomagraktárt.

146

15. kép Csomag- és értékmegőrző szoba a Nebo, Koppenhága szállodában

(https://www.oyster.com/copenhagen/hotels/hotel-nebo/photos/luggage-room—v4249857/)

Az alkalmazott szállodai üzemeltetési rend határozza meg, hogy ezeket a helyiségeket hol helyezik el, és hogyan méretezik.

Közlekedő utak, lépcsők

A szálloda helyiségeinek megközelítését, a helyiségek közötti kapcsolatot a közlekedő utak és lépcsők biztosítják. Méretük, kialakításuk a számításba vett létszám (vendég, alkalmazott) alapján történik. Külön kell kialakítani a vendég és személyzeti közlekedőket, azok nem is keresztezhetik egymást. A közlekedőkben csak küszöb nélküli ajtókat lehet alkalmazni. A közlekedők veszély esetén a vendégek, alkalmazottak menekülésére is szolgálnak. Az alkalmazott burkolóanyagok nem éghetöek, káros füstképzödéstől mentes anyagok lehetnek (lángmentesített szőnyeg, nem éghető kemény burkolat). A közlekedőkön hamutartókat, szeméttartókat, külön-külön cipötisztítógépeket, jéggépeket, elárusító automatákat helyeznek cl, valamint ott, ahol a hely ezt megengedi, ülőgarnitúrákat. Megvilágításuknál a természetes és mesterséges fényforrások alkalmazása egyaránt előfordul. A megvilágító testeket mindig úgy kell elhelyezni, hogy az ajtók számozása, információs és irányító feliratok jó megvilágítást kapjanak.

A lépcsöházakat mindig „füstmentes” előírások szerint kell kialakítani. A lépcsők csúszásmentesek legyenek, a lépcsőház falain kapaszkodókat kell elhelyezni, megvilágításuk neonnal történik és vészvilágítást is ki kell alakítani. A lépcsöházak emeleti ajtóin a megfelelő emeleti számot fel kell tüntetni.

147

A biztonsági rendszerek végponti készülékeit a közlekedők és folyosók legmegfelelőbb pontjain helyezik el. Ezek a tűzjelzők, tűzérzékelők, ipari TV kamerák, mozgásérzékelők stb.

4.3.2 Az ellátás helyiségei Szobaszerviz A szobaszerviz (Room service) feladata a vendégek által megrendelt, a szobában felszolgálásra, fogyasztásra kerülő ételek és italok eljuttatása a vendég szobájába. Ahol külön egységet alkot, ott célszerűségi szempontokból általában a főkonyha mellett helyezik el, mert így a legegyszerűbb az igényelt ételt és italt az ide beosztott felszolgálók részére biztosítani. A nagyobb szállodákban emeletenként is kialakítanak szervizeket, ahol a felszolgáláshoz szükséges eszközök, tálalókocsik, mobil asztalok, textíliák tárolása történik. Ezekben a szállodákban ételliftet is építenek, ezzel kerülve el a személyzeti liftek igénybevételét, mely a felszolgálási időt jelentősen megnövelheti, hiszen ennek foglaltsága napszakonként eltérő. Van olyan szálloda, ahol külön konyha szolgálja ki a szobaszerviz igényeit, itt a szoba-szerviz étlapjának megfelelő konyhatechnológiát kell elhelyezni. A szobaszerviz emeleti helyiségeinek mind a vendég, mind a személyzeti közlekedők felöl megközelíthetönek kell lennie. A szálloda minősége, választása szerint a szobaszerviz 24 órás, vagy ennél rövidebb üzemelési időben működik. A szobaszerviz részére külön raktározási lehetőséget kell biztosítani. A szennyes edények elmosása a fökonyha fehérmosogatójában, vagy a szobaszerviz külön mosogatójában történik.

16. kép Reggeli a szállodai szobában (https://hu.depositphotos.com/188627950/stock-photo-roomservice-breakfast-served-in.html) Reggeliző terem Amennyiben a szálloda nem rendelkezik önálló étteremmel, mint például garni, B&B, butik szálloda esetében, a vendégek reggeliztetésének megoldására reggeliző termet kell kialakítani. Nagyobb szállodákban, ahol szobaszerviz is üzemel, célszerű a szobaszerviz helyiségei mellett elhelyezni, hiszen konyhatechnológiai igényei

148

csaknem azonosak azokéval. Külön fehérmosogatóval kell kiegészíteni. Méreteit a szálloda befogadóképessége határozza meg. A vendégek reggeliztetése általában 6,30 és 11,00 óra között történik. Berendezése: székek, asztalok, kiegészítő berendezési tárgyak, díszítőelemek. Textíliái: abroszok, asztalkendők, szalvéták.

17. kép A Parlament szálloda reggeliző terme (http://www.parlament-hotel.hu/kepgaleria#firstsection) Bárok A vendégek ellátására, a bevételek növelésére a szállodák különböző típusú bárokat üzemeltetnek. Ezek általában a szállodai hallban kerülnek kialakításra. Lehetnek: drink, nappali és éjszakai bárok. Felszerelésük, berendezésük a szálloda színvonalának megfelelő, harmonizál a szállodai hall belső kiképzésével. A kiszolgálás a pultnál és asztaloknál egyaránt történhet. A bárok mellé a kiszolgáláshoz szükséges ellátó helyiségeket (raktár, mosogató, hűtőtér, iroda stb.) is ki kell alakítani.

18. kép A Parlament szálloda bárja (http://www.parlament-hotel.hU/kepgaleria#first-section)

149

Éttermek, rendezvénytermek A szállodák a vendégek ellátására éttermeket, rendezvénytermeket is üzemeltetnek. Ezeket a helyiségeket azonban nem lehet csak a szállodai vendégek fogyasztására alapozni, külső vendégek részére is biztosítani kell az igénybevétel lehetőségét. Az étterem főbejáratát a szállodai főbejárattól elkülönítve alakítják ki, legtöbbször a szállodai hall felöl, de van, amikor a közterület felöl. A szállodában egy vagy több éttermet terveznek, alakítanak ki az épületen belül vagy a szállodához tartozó területen.

Az étterem/éttermek méreteit a várható vendégszám és a már említett Hotelstars kritériumok alapján állapítják meg. Az éttermek ellátásához szükséges helyiségeket, azok kapcsolódását, számát, berendezésüket, az alkalmazásra kerülő konyhatechnológiát az éttermi választék alapján tervezik meg. A kiszolgáló helyiségek: áruátvevö, raktárak (hús, tej, tojás, szárazáru, földesáru, ital stb.), előkészítők (hús, tojás stb.), hűtők, mélyhűtők, konyhák (főző, hideg, room service), mosogatók (fehér, fekete), irodák stb. lehetnek. Az étterem/éttermek belső terének kiképzését, berendezéseit a szálloda kategóriájának megfelelően kell kialakítani. A padlóburkolat lehet parketta, kő, márvány, kerámia, szőnyegpadló stb.

Első szempontként a tisztántarthatóságot kell figyelembe venni. Az étterem falait tapétával, faburkolattal, különleges egyedi festéssel, freskókkal, valamint képzőművészeti alkotásokkal is boríthatják. A megvilágításnál helyi és általános világítást lehet felhasználni. A helyi megvilágításnál elektromos és egyéb (gyertya, mécses stb.) eszközöket lehet alkalmazni. Az asztalok és székek kiválasztásánál a helyiség burkolataihoz való alkalmazkodás, a tisztántarthatóság, könnyű variálhatóság szempontjait kell figyelembe venni. Célszerű gyerekszéket is beszerezni a kisgyermekkel utazó családok részére, ezzel is kényelmessé és vonzóvá tenni az éttermet, hiszen sok család azért nem veszi igénybe az éttermi szolgáltatásokat a szálloda területén, mert kisgyermekük leültetése nem megoldott.

Az éttermi eszközök kiválasztására is nagy gondot kell fordítani. A tányérok, evőeszközök, poharak formájukkal, színeikkel, anyagukkal meg kell, hogy feleljenek az étterem kategóriájának, az abban kialakított hangulatnak, összképnek. Az éttermi textíliák anyagának, színeinek is ezzel az összképpel kell harmonizálniuk. Kisebb szállodák éttermeit a rendezvények lebonyolítására is használják. Magasabb kategóriájú szállodákban a tervezés során különtermek, rendezvénytermek kialakítása is indokolt. A rendezvénytermek padlóburkolatának, oldalfalainak, variálható közfalainak több funkciónak (tanácsterem, konferenciaterem, táncterem stb.) kell megfelelniük. Minden igény más és más berendezést, bútorzatot, technikai felszereltséget kíván. így az asztalok, székek, emelvények, pultok és a technikai felszerelések (erősítők, mikrofonok, helyi világítások, cncrgiacsatlakozások, filmvetítők, videó-kivetítők, zártláncú TV, tolmácsberendezések, stb.) beszerzésénél ezt figyelembe veszik. A rendezvénytermek megközelítését lehetővé kell tenni a szálloda hallja és közterületek felől is.

150

19. kép A Kempinski szálloda És Bisztrója és Nobu étterme (https://www.kempinski.com/hu/budapest/hotelcorvinus/kepgaleria/)

4.3.3 Egyéb szolgáltató tevékenységek helyiségei Parkoló és garázs A szállodába érkező vendégek személygépkocsijainak, csoportok autóbuszainak elhelyezése és tárolása komoly feladatot jelent, melynek megoldása parkolóban illetve garázsban lehetséges. A parkolók kiépitésénél mintegy 20 m2 terület/személygépkocsi autóbuszonként ennek körülbelül 3-szorosával kell számolni. A parkolóban/garázsban mozgássérült parkolókat (3-5 parkoló) is ki kell alakítani. A parkolók kellő védelmét TV kamerákkal, vagy parkoló őrökkel célszerű biztosítani. A külső parkolók költségei jóval olcsóbbak, mint az épületen belül elhelyezett garázs létrehozási költségei, viszont itt a személygépkocsik nagyobb védettséget élveznek lopás és feltörés ellen. A garázsban kis szervizt, gépi szellőztetést, tűz és robbanás védelmet és környezetszennyezés elleni védelmet kell megvalósítani, illetve az elektromos autók számára töltőállomást.

20. kép Kempinski Hotel Corvinus Budapest szállodai garázs elektromos töltőállomással (https://www.kempinski.com/hu/budapest/hotel-corvinus/szolgaltatasok/parkolas/)

151

Mosoda és vegytisztító A szállodák textíliáinak, a szolgáltató helyek textíliáinak és az alkalmazottak munka és védőruháinak mosása, vegytisztítása, valamint a vendégek ruháinak tisztítása az egyéb szolgáltatások körébe tartozik. A szállodák egy részében, különböző gazdasági megfontolások alapján, létrehoznak mosodát, vcgytisztítót, míg másik részükben csak a gondnokság vagy a Housekeeping területén helyeznek el kisebb teljesítményű mosógépeket, melyekkel ezeknek a feladatoknak egy részét (úgynevezett piperemosást) el tudják látni. A mosodával, vegytisztítóval rendelkező szállodák akár bérmosást is vállalhatnak más egységek, külső megrendelők részére a tevékenység gazdaságosabbá tétele érdekében. A világ több szállodájában már kialakításra kerültek olyan helyiségek, ahol a vendégek önállóan tudják kimosni holmijaikat automata, pénzzel, vagy zsetonnal üzemelő mosógépekben.

21. kép Vendégek részére kialakított szállodai mosoda és vegytisztító helyiség, Hotel The Flag, Osaka, Japán (https://en.hoteltheflag.ip/facilities/ )

Fodrászat és kozmetika A legkeresettebb szolgáltatások közé tartozik a fodrászat és a kozmetika, melyet többségében a női vendégkör vesz igénybe. A vendégek nem csak a szálloda vendégköréből kerülnek ki, hanem külső vendégek is érkeznek ide, ezért a fodrászat, kozmetika helyiségeit úgy kell elhelyezni, hogy az közterületről is megközelíthető legyen. A helyiségeket gyakran az uszoda, wellness részleg közelében alakítják ki. A fodrász és kozmetikai tevékenység során felhasznált anyagok illő és szaganyagainak eltávolítására gépi szellőzést alkalmaznak.

152

22. kép A moszkvai Cosmos Hotel szépségszalonja (http://www.moscow-hotels.net/cosmoshotel/services-and-facilities/sport-and-leisure/beautv-salon/) Uszoda, szauna, fitness, wellness A szálloda vendégeinek pihenését, sportolási lehetőségét biztosítja a szálloda területén, épületében létrehozott uszoda és szauna. Ez a magas üzemeltetési költségű szolgáltatás a szállóvendégek részére általában ingyenes, de külső vendégek - térítés ellenében - is igénybe vehetik. Többnyire kisebb úszómedencéket alakítanak ki (5-6 méter széles, 8-10 méter hosszú, 1,2 - 1,8 méter mély), feszített víztükörrel. A sportolásra szembeáramoltató gépekkel teszik alkalmassá, melyek az úszóval szembe állítható sebességgel áramoltatják a vizet, így pótolva a sportélményt. Az uszoda vizének tisztántartását megfelelően méretezett víztisztítókkal és vízforgatókkal biztosítják. A szauna mellé hideg vizes medencét, és pihenésre szolgáló ágyakat helyeznek el. Általában az uszodához közel helyezik el a fitness és wellness célokat szolgáló helyiségeket is, melyekben a korábban leírt szolgáltatásokat vehetik igénybe a vendégek. A teremben a gépek használatának leírását és használatuk veszélyeit leíró információkat fel kell tüntetni. Az uszoda állandó felügyeletét szakképzett úszómesterek látják el. A wellness részlegre vonatkozó előírásokat a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Hotelstars honlapján lehet elérni (http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=86).

153

23. kép A Kempinski Hotel Corvinus Budapest Kempinski The Spa (https://www.kempinski.com/hu/budapest/hotcl-corvinus/spa/) Sport és játéklehetőségek A szállodához tartozó szabad területen vagy a szálloda épületében alakítják ki a sportolási lehetőségeket. Ezek lehetnek: teniszpálya, teke vagy bowling pálya, kézilabdapálya, lovaglópálya stb.

Amerikában külön szállodák specializálódtak a szerencsejátékok híveinek kiszolgálására, az úgynevezett Kaszinó szállodák (Casino hotels). Ezekben a szállodákban Rulett, Black Jack, „Félkarú rablók” stb. működnek és a vendégek idejük nagy részét itt töltik el. A szállodák a szállást és étkezést nagyon olcsón, de luxus körülmények között biztosítják a vendégek részére.

154

24. kép A The Vcnctian, Las Vegas nyerőgépterme (https://www.vcnetian.com/casino/slots/highlimit-slots.html)

Parkok, strandok A gyógyszállók, üdülőszállók és vízpartok melletti szállodák nagy részére jellemző, hogy az épületet nagy parkok veszik körül, ahol sétautak, strandok találhatóak. A parkokat kerti bútorokkal, kutakkal, szobrokkal és kerti rendezvényekre alkalmas sütő főzőhelyekkel, pavilonokkal teszik a vendégek részére még kellemesebbé. A növényzet öntözésére locsolórendszereket építenek ki, ápolásukra megfelelő kézi és gépi eszközöket alkalmaznak.

A strandokat a saját, illetve közeli források vizének hasznosítása érdekében alakítják ki. A medence/medencék mellett napozókat, zuhanyozókat, kézmosókat és férfi/női mellékhelyiségeket kell létrehozni. Állandó felügyeletüket kertészek, úszómesterek látják el.

Üzletek, pultok A szállodák halijában a tervezés során különböző üzletek, pultok (utazási irodai, légiforgalmi társasági) helyét határozzák meg a szálloda minőségének megfelelően. Ezzel a szálloda vendégkörének megfelelő szolgáltatási kört biztosítják. A pultoknál számítógépes csatlakozási lehetőséget, telefon, telefax és telexvonalat kell kialakítani. Berendezésüket a szálloda halijának megfelelő anyagú és színű bútorzattal kell megoldani. A szállodák közösségi vendégterei mellett nemenkénti közös WC-k és mozgássérült WC-k kialakítása is szükséges.

155

4.3.4 Járulékos tevékenységek helyiségei Irodák A szállodai irodák az adminisztrációs tevékenység ellátását szolgálják. Méretüket, felszerelésüket az üzemszervezési követelmények alapján kell meghatározni (az irodák térfogatánál személyenként átlagosan 15 köbmétert számolnak). Az irodákban a központi számítógépes rendszerbe való csatlakozásokat ki kell építeni. A leggyakrabban alkalmazott berendezési tárgyak: az asztalok (író, számítógép stb.), székek, szekrények (önálló, beépített stb.) polcok. Az irodákban körülbelül 400 lux világítási értéket kell biztosítani, helyi és általános világítási lehetőségek felhasználásával. Padlóburkolatként PVC és szőnyegpadló alkalmazása az általános, az iroda funkciójának megfelelően. Az irodák megközelítését a személyzeti közlekedőkről oldjuk meg. Az igazgatói irodák megközelítését a vendégtérből is biztosítani kell.

Külön irodát alakítanak ki a szállodák jelentős részében a biztonsági szolgálat részére. Ebben az irodában találhatóak a biztonsági kamerák képeit mutató monitorok, a képek rögzítésére szolgáló technikai berendezések.

Raktárak A szállodai szolgáltatásokhoz és az üzemeltetéshez szükséges raktárakat az egyes háttérszolgáltatásokkal összhangban kell megtervezni, kialakítani. A raktárak méretét, számát az alkalmazott technológiák, gazdaságossági tényezők, a szálloda jellege és mérete, a szolgáltatóhclyck száma alapján lehet meghatározni. A raktárak el-helyezésénél az egészségügyi, munkaszervezési, technológia előírásokat kell betartani. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány szállodáinkban található raktártípust: bútorraktár, fogyó és állóeszközraktár, műszaki anyagraktár, konyhai raktárak, élelmiszerraktár, hűtő és mélyhütöraktár stb.

A raktárak padlóburkolatának szempontjai: könnyű tisztántarthatóság, nagy mechanikai kopásállóság. A raktárakban adminisztrációs tevékenység is folyik, így célszerű ezek helyét, valamint a számítógépes csatlakozást is biztosítani. A raktárakat funkciójuknak megfelelő polcokkal, polcrendszerekkel és egyéb tárolókkal látják el.

Karbantartó műhelyek A műszaki raktárak közelében kerülnek kialakításra. Az itt dolgozók feladata a géptechnológiai berendezések üzemeltetése, karbantartása. Méretüket, számukat, szakosításukat a szálloda nagysága, technikai színvonala, üzemeltetési rendje határozza meg. A leggyakrabban kialakított műhelyek: asztalos, lakatos, gyengeáram, erősáram, víz csatorna, fűtésszerelő, gépműhely. A műhelyekben a megfelelő gépeket, polcokat, elektromos csatlakozásokat stb. alakítják ki. A hazánkban is terjedő nyugati szemlélet, irányítási formák alapján a karbantartási munkákat különböző szerződések alapján külső vállalkozókkal oldják meg, így a műhelyek jelentősége, száma és az alkalmazottak száma is csökkenő tendenciát mutat.

Szociális helyiségek A szociális helyiségek a szállodában dolgozó alkalmazottak létszámának, összetételének alapján kerülnek megtervezésre, kialakításra. Ezekben a helyiségekben váltanak ruhát, tisztálkodnak, étkeznek. A szállodákban általában férfi és női személyzeti öltözőket, hozzájuk tartozó zuhanyozókat, WC-ket, pihenőket, személyzeti étkezdét büfével, kijelölt dohányzási helyet létesítenek. Az öltözőkben zárható öltözőszekrényeket, padokat, szeméttartókat, tükröket helyeznek el, sok szállodában már találhatóak a személyzeti öltözőkben az értéktárgyak, mobiltelefonok elhelyezésére szolgáló széfek. A

156

személyzeti étkezdében asztalokat, székeket, büfét és az étclkiadáshoz, melegen tartáshoz szükséges berendezéseket alkalmazzák.

Egyéb járulékos területek Ide tartoznak a speciális igényeket kielégítő helyiségek, melyek kialakítása a szálloda üzemeltetéséhez szükségesek. Ilyenek lehetnek: gázfogadó, nyomáscsökkentő állomás, transzformátorállomás, ehhez tartozó nagyfeszültségű helyiségek, vízórahelyiség stb. Az egyes gépészeti rendszerek, hálózatok hozzáférhetőségét úgynevezett szerelőszintek kialakításával oldják meg. Ezek létrehozása többletköltséget jelent ugyan, de ez az üzemeltetés során a rendszer biztonsága révén megtérül.

157

BARTFAI ENDRE

Szállodamenedzsment L

*****

MODUL 5

2019.

158

Tanárom, példaképem

Kalmár-Maron György emlékére!

Forrás: http://nol.hu/data/cikk/32/48/50/cikk_324850/90729.jpg

159

MODUL 5 A szállodai üzemeltetés személyi feltételei: a szálloda szervezeti felépítése, szállodai részlegek, a szállodai személyzettel szemben támasztott követelmények - a „software” A modul a szállodák felépítésének lehetséges változatait, a szállodai részlegek helyét, szerepét a szálloda mindennapjaiban, és a szállodai személyzettel szemben támasztott követelmények mutatja be.

5.1 A szállodai szervezetről általában A szálloda gazdaságos, színvonalas üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele a megfelelően szervezett, szakmai hozzáértéssel vezetett, szakszerű emberi munka, mely küldetését tekintve:

a biztonságos, nyugodt pihenést, elszállásolást.

a tiszta, kényelmes vendégszobát. az udvarias, barátságos, professzionális kiszolgálást, és a szórakozási lehetőségeket, felszereléseket hivatott szolgáltatni.

Ennek alapját a jól felépített szervezet biztosítja. A szállodai szervezet felépítésénél is a megfelelően kialakított, tagolt egységek létrehozása a cél. A különböző szervezeti felépítési modellek bemutatják az adott szervezet felépítését és a függőségi viszonyokat (alá-, fölé- és mellérendeltség). Ábrázolásánál lehet munkakörökkel, névvel és beosztással is bemutatni a rendszer felépítését. Marencich Ottó, a magyar szállodásipar kiemelkedő alakja mondta egyszer az 1930-as években: „Nincs két egyforma szállodai szervezet.” Ez ma is érvényes megállapítás, hiszen biztos, hogy vannak eltérések még az azonos szobaszámmal rendelkező szállodai szervezetekben is. Eltérő szervezeteket alakítanak ki a kis-, közepes- és nagyszállodákban, nem is beszélve a mega szállodákról. Ehhez kapcsolódva kerülnek meghatározásra a feladat és hatáskörök is. A szállodai szervezeten belül az igazgató határozza meg az egyes munkakörök feladat és hatáskörét, melyeket a munkaköri leírásokban pontosan megfogalmaznak. A szálloda igazgatója saját hatáskörének bizonyos részeit átruházza a felső és középvezetői szinteken dolgozó munkatársaira anélkül, hogy saját felelőssége ez által csökkenne. A nemzetközi szállodaláncok megjelenésével párhuzamosan a nemzetközi szállodai szakmában használt kifejezések is bevezetésre kerültek a magyar szállodai életben. Ezek mára általánossá váltak, így a legfontosabbakat célszerű megismerni:

General Manager (GM) - általános igazgató Resident Manager - ügyvezető igazgató Humán Resources - emberi erőforrás (munkaügy) részleg Room’s Division Manager (RDM) - szállodai igazgató Front Office (FO) - földszinti munkaterület Housekeeping (HK) - emeleti munkaterület

160

Front Office Manager (FŐM) - földszinti terület vezetője Chief Concierge - főportás Housekeeper - emeleti terület vezetője Salcs Department - értékesítési csoport Sales Manager (SM) - értékesítési igazgató Sales & Marketing Manager - értékesítési és marketing igazgató Food & Beverage (F&B) - éttermi munkaterület Food & Beverage Manager - éttermi igazgató Executive Chef - főszakács Banquet Department - rendezvénycsoport Banquet Manager - rendezvény igazgató Duty Manager/Manager-on-duty - ügyeletes igazgató Night Auditor - éjszakai számvevő Controller - számvevő, ellenőrző Chief Accountant - főkönyvelő Priváté Branch Exchange (PBX) - telefonközpont Day use room - nappali szobahasználat Check-in - bejelentkezés a szállodába Quick/fast Check-in - gyors bejelentkezés a szállodába Early check-in - korai érkezés (14.00/15.00 óra előtti) Laté check-in - 18.00 óra utáni érkezés Check-out - kijelentkezés a szállodából Quick check-out - gyors kijelentkezés a szállodából Laté check-out - kijelentkezési idő utáni elutazás Early departurc - az érkezéskor megadott utazási időpont előtt elutazó vendég Rack-rate - portai kiírt ár Walk-in guest - előzetes rendelés nélkül érkező vendég Walking the Guest - túltöltés levezetése más szállodába áthelyezéssel Walk-out guest - fizetés, számla kiegyenlítése nélkül távozó vendég Laundry - mosoda Pool - uszoda Garagc - garázs A szállodai szervezet sokban függ a tulajdonos üzemeltetési előírásaitól, a szálloda nagyságától, valamint az egyes láncokhoz való tartozástól.

5.2 A szállodai szervezet lehetséges formái Elsőként visszapillantva a közelmúltba, egy kis szálloda szállodai szervezetét mutatjuk be. Megfigyelhető, hogy egy egyszerű, alig tagolt szervezet is elegendő a tevékenységek minden igényt kielégítő elvégzéséhez. A szálloda igazgatója alatt a szállodai üzletvezető vezetésével üzemel a földszinti és az emeleti szervezet. Az elszámoltatást végző zsumál egészíti ki ezeket a részlegeket.

161

1. ábra Hagyományos szállodai szervezeti felépítés Ezt követően egy közepes szálloda szervezeti felépítését mutatjuk be a www.setupmyhotel.com szakmai honlap segítségével.

www.8atupryhotel.com

2. ábra Közepes szálloda szervezeti felépítése (www.setupmyhotel.coin) Az ábrán látható, hogy a szervezet élén a General manager áll, akinek van személyes asszisztense. Alatta a szálloda igazgató található, szintén egy személyes asszisztenssel. A szállodai részlegek közül a Front Office, a Housekeeping, a Konyha, az Éttermi részleg, az Értékesítés és a Humán erőforrások és adminisztrációs részleg kerül kialakításra. Az utolsó ilyen ábra a Kempinski budapesti szállodájának szervezeti felépítését mutatja be. A GM - akinek van személyes asszisztense - áll a szervezet élén. Itt már ki van alakítva a Müszak-karbantartás, a Housekkeping, a Front Office, a Konyha, az Éttermi, az Értékesítés és marketing, a Revenue menedzsment, a Humán erőforrás és a Pénzügy-kontrolling részleg egyaránt, hiszen a szálloda nagysága és a nyújtott szolgáltatások ezt megkövetelik.

162

3. ábra: A Kempinski Budapest Corvinus Szálloda szervezetifelépítése

163

5.3 A működési területek meghatározása: a szállodai részlegek A szállodai működési területek osztályozása ugyanúgy, mint a szállodáké többféleképpen történhet. Az egyik osztályozás a bevétel termelő és fenntartó területek szerint rendszerez. A bevétel termelő részek termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenek a vendégek részére, ezzel kitermelve a bevételeket. Ide tartoznak: Front Office, éttermi értékesítőhelyek, szobaszerviz, kiskereskedelmi üzletek. Ha a kiskereskedelmi üzlet nem a szálloda üzemeltetésében van, akkor is bevételt hoz a bérleti díjakból. A fenntartás területei, ahova a Housckecping, a könyvelés-elszámolás, müszak-karbantartás és a személyzeti (Humán Resources) részek tartoznak, nem termelnek bevételeket, de háttérül szolgálnak a bevétel termelő részeknek. Ez a felosztás a könyvelés és információs rendszerek közelítésében gyakran célszerűnek tartott csoportosítás. A másik népszerű csoportosítás a Front of the house és a Back of the house elv alapján történik. A Front of the house területeinek a vendégekkel közvetlenül érintkező dolgozók munkaterületeit: Front Office, éttermek, bárok tekintik, míg a Back of the house részeken a vendégekkel ritkán kapcsolatba kerülő dolgozói munkaterületeket (Housckecping, könyvelés-elszámolás, müszak-karbantartás, humánpolitika) értik. A Back of the house területén dolgozók nem közvetlenül szolgálják ki a vendégeket, hanem a szobák takarításával, műszaki hibák elhárításával, hibás könyvelési tételek javításával stb. indirekt módon vesznek abban részt. A következőkben a jellemző működési területeket vizsgáljuk: Szállodai részleg (Room’s Division) Ehhez a területhez tartoznak azok az osztályok és alkalmazottak, akik a vendég tartózkodása alatt annak kiszolgálásában részt vesznek. Néhány kivételtől eltekintve a Room’s Division területén képződik a bevételek jelentősebb része. A szállodai részek közé tartozik

-

-

a Front Office (recepció, szállodai kassza, főporta, adminisztrátorok, rendelésfelvevök, az értékesítés, a telefonközpont, az egyenruhás szolgálat [kocsirendező, londiner, boy, ajtónyitó, transzfer-gépkocsivezető érdekességként megemlítem, hogy az amerikai besorolások szerint ide tartozik a portás is], a business center, a hostess) és a Housekeeping.

Éttermi részleg (Food & Beverage Division) A szállodák éttermei általában a második legfontosabb bcvétcltermclö részek. Magyarországon a szállodák osztályba sorolásuknak megfelelő számú vendéglátóegységet üzemeltetnek, melyek lehetnek éttermek, gyorsétkezök, sörözök, borozók, coffee shopok, bárok, clubok stb. Az éttermi rész az esetek legnagyobb részében kiszolgálja a szobaszerviz, az ellátó és bankett területeket is. A rendezvények a Food and Beverage részére nagy bevételi forrásként szolgálhatnak. A szállodákban minden vendéglátó egységet külön-külön be kell jelenteni a jegyzőnél. Értékesítés és marketing részleg (Sales and Marketing Division) Ez a részleg van, ahol a Front Office részeként működik, de a nagy szállodákban mint önálló egység funkcionál, tevékenységük kiterjed az eladás, szerződéskötés, hirdetés és a Public Relations területére. Elsődleges feladatuk a szállodai szolgáltatások és termékek eladása és ennek érdekében szorosan együttműködve dolgoznak a Front Office és más szállodai részlegek alkalmazottaival, valamint az értékesítésben résztvevő más szervezetekkel, OTA-kal. A marketing tevékenység során új piacok felkutatását, versenyhelyzet elemzést, vendégigények- és elvárások felmérését és elemzését, valamint a várható kereslet kutatását végzik, és ezek alapján alakítják ki a szálloda hirdetési és Public Relations tervét.

A recepciós pult dolgozói is kiveszik részüket az eladási munkából, többek között a Walk-in vendégek elhelyezésével.

164

Könyvelés-elszámolás részleg (Accounting Division) Ez a részleg a szálloda gazdálkodásának, pénzügyi tevékenységének kimutatását végzi. Lehet saját vagy külső cég bevonásával történő feldolgozás. Amennyiben a szálloda nem a saját rendszerét alkalmazza, úgy a dolgozók összegyűjtik és továbbítják a szükséges anyagokat a szolgáltató irodába vagy a szállodalánc központjába. A könyvelési tevékenység a számlák feldolgozását, tartozások és követelések nyilvántartását, kifizetéseket, behajtásokat, fizetési jegyzékek összeállítását, a forgalmi adatok gyűjtését, pénzügyi eredmények összeállítását jelenti. Ezeken kívül a szállodai és éttermi forgalom nyilvántartását, ellenőrzését is ők végzik.

Műszaki, karbantartó részleg (Engineering and Maintenance Division) Feladatuk az épület, az épülethez tartozó terület, a különböző hálózatok, az elektromos és mechanikus berendezések karbantartása. Azonban nem minden ebbe a körbe tartozó feladatot ők végeznek, hanem külső szerződéses cégek is látnak el ilyen jellegű feladatokat, melyek lehetnek: épületállag, méretezés ellenőrzése, tűzvédelmi rendszerek ellenőrzése, tűzoltó készülékek ellenőrzése, feltöltése, cseréje, csatornatisztítás stb. A Front Office és a Housekeeping szoros kapcsolatban áll a műszaki-karbantartó részleggel annak érdekében, hogy a szálloda vendégei által jelzett hibák a lehető legrövidebb időn belül ki legyenek javítva. A műszaki okokból nem kiadható szobák visszaadását a műszak minden esetben kell, hogy közölje a Housekeeping és a Front Office alkalmazottaival. Biztonsági részleg (Security Division) A szálloda biztonsági részlegének feladata, hogy a vendégek, látogatók és alkalmazottak védelmét és biztonságát szavatolják. A biztonsági részleg alkalmazottai a szállodához tartozó alkalmazottak, vagy szerződéses örzö-védö cégek lehetnek. Szoros kapcsolatban állnak a helyi rendőri szervekkel. Munkájukat a szálloda alkalmazottai sokban segíthetik: például, ha a portások kulcskiadásnál ellenőrzik a kulcsot elkérő személy jogosultságát a kulcscédula segítségével, a szobaasszonyok a takarítás alatt lévő szobába lépő vendég szobakulcsát kipróbálják, valamint, ha minden szokatlan eseményt, nem azonosítható személyt jelentenek a biztonsági szolgálat embereinek.

Munkájukat ipari-kamerák, kép- és hangrögzítő-rendszerek, infravörös behatolás- és mozgásérzékelők stb. segítik. A szállodákban külön technikai helyiségeket alakítanak ki a biztonsági részleg céljaira.

Humánpolitikai részleg (Humán Resources Division) Feladatuk a megfelelő munkaerő biztosítása, tréningek, továbbképzések szervezése, munkaerő-kapcsolatok (minőségbiztosítás), kompenzációk, előnyök, adminisztráció, munkakapcsolatok és biztonság. Munkájukat a törvényekben előírtaknak, a versenyhelyzetnek megfelelően végzik. Egyéb részlegek A vendégek jobb kiszolgálása, ellátása érdekében más részlegeket is üzemeltethetnek a szállodák. Ezek milyensége a szállodák sokszínűségét jelzi. Kiskereskedések - a szállodák gyakran alakítanak ki a szállodai hall területén, közös helyiségekben ajándék boltokat, újság-elárusító helyet, vagy más boltokat. Ezek a boltok az eladás után járó százalék vagy a bérleti díj révén biztosítanak bevételt a szálloda részére.

Szórakozás, felüdülés - különösen az üdülőszállodák, de más szállodák is biztosítanak szórakozási és felüdülési lehetőséget a szálloda területén vendégeik és külső vendégek részére. Ilyenek: golf, tenisz, bowling, vitorlázás, túrázás, kerékpározás stb. Ezekben a szállodákban külön személyzet (animátor) áll a vendégek rendelkezésére, akik felhívják figyelmüket a lehetőségekre, valamint tanácsokat adnak részükre. A szálloda számára ezek a programok, lehetőségek a bevételek növelését is szolgálják.

Kaszinó - azokban a szállodákban, ahol játékkaszinókat is létrehoznak, külön részleg látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat. A kaszinók a szabadidő eltöltéséhez a legkülönfélébb programokkal, rendezvényekkel egészítik ki

165

ajánlataikat. Azokban a szállodákban, ahol kaszinók is működnek a szálloda üzemeltetésében, ott az ebből származó bevételek általában meghaladják a szállodai szolgáltatásból befolyó bevételeket.

5.4 Szállodai menedzsment munkakörei és azok feladatai A szálloda menedzsmentjét azok a személyek alkotják, akik a tulajdonos érdekeit képviselik, annak megbízása alapján. Kisebb szállodákban a menedzsment egy fős is lehet, nagyobb szállodákban kisebb csapat, de minden esetben számukat a tulajdonos határozza meg. A menedzsment a szállodai szervezet működtetésével végrehajtja a meghatározott feladatokat és célokat. A szállodai menedzsment szintjei egy nemzetközi láncnál a következők lehetnek: felső vezetés (CEO - chief executive officer, vezérigazgató, igazgatótanács elnöke, elnök, elnökhelyettes), középvezetés (GM - igazgató, értékesítési és marketing igazgató, éttermi igazgató), felügyeleti vezetés (FŐM, Housekeeper, Föszakács). A szállodai menedzsment szinte minden szintjére elmondható, hogy feladataik öt jellemző csoportba tartoznak: -

tervezés, szervezés, igazgatás, ellenőrzés, értékelés.

A szállodákon belül is megfigyelhető hasonló felosztás a konkrét szervezeten belül, így a szálloda felső vezetője a szálloda igazgatója és helyettese, középvezetők az egyes részlegek vezetői és felügyeleti vezetők az egyes munkahelyek vezetői. A következőkben nézzük meg a fontosabb szállodai vezetők munkaköri feladatait.

Szálloda igazgató (General Manager) A szállodai hierarchia élén a szálloda igazgatója áll, aki egyszemélyes felelőse a szálloda működésének. Feladat és hatáskörét delegálhatja helyettesének, helyetteseinek, ez nagyban függ a szálloda típusától, nagyságától, valamint a tulajdonosi viszonyoktól. Korábban sokszor reprezentatív feladatot jelentett, a tényleges üzemeltetésben aktívan nem vett részt a szálloda igazgatója, de ez mára igencsak megváltozott. A szálloda igazgatója a szállodai mindennapok aktív szereplője, szükség esetén segíts a szálloda különböző rétegeinek munkájában. Gyakran merül fel a kérdés: Hogyan lehet valakiből szállodai igazgató. Vannak szerencsés helyzetek, amikor a szálloda igazgatóját kiválasztják, meghívják a pozíció betöltésére. Ez előfordulhat családi szállodák esetében, erre vannak példák Magyarországon is. A másik, és ez a gyakoribb eset, amikor a szálloda igazgatói posztjára pályázatot írnak ki. A jelentkezőket interjúra invitálják, motivációs levelet kell írniuk arról, hogy miként irányítanák, vezetnék a szállodát, milyen kapcsolati tökével rendelkeznek, és ezt miként használják majd ki munkájuk során. A jelentkezők közül ennek alapján választják ki az új igazgatót. Szállodaláncoknál gyakori, hogy a szálloda igazgatóját két-három évente cserélik, ami azt jelenti, hogy más városok, országok tagszállodáiból érkezik az új igazgató, megújulást, friss vért jelentve az üzemeltetésben. Az igazgató tevékenységének több fő célja van. Az egyik, hogy teljesítse a tulajdonos által megfogalmazott célkitűzéseket - úgy mint küldetés teljesítése, bevétel, foglaltság, piaci részesedés -, illetve azokat az elvárásokat, melyet az alkalmazottak állítanak vele szemben. A tevékenység két fő prioritása a vendégeknek, illetve az alkalmazottaknak való megfelelés. A szálloda igazgató tevékenységét egy munkanapjának bemutatásával célszerű megismerni. A munkanap általában a számítógép indításával indul, amikor megnézi, hogy miként zárt az előző nap, milyen foglaltság, árbevétel, átlagár, RevPar és TrevPar realizálódott, milyen volt az egyéni, corporate és csoportos vendégek aránya, voltak-e problémák, vendégpanasz, ha igen, akkor milyen megoldással zárultak azok. Azokban a házakban, ahol az igazgató okos

166

telefonján ezeket az adatokat tudja ellenőrizni, ott már ezeknek az adatoknak birtokában van a szállodába érkezéskor. Ezt követően indul el szállodai kőrútjára, mely során végigjárja a szállodai egysegeket, és ahol kell, tevékenyen segít a pillanatnyi helyzetnek megfelelően. Részt vesz szükség a VIP vendégek utaztatásában, illetve felkészül az érkező VIP vendégek fogadására is. Sok szállodában az igazgató kézzel írja meg az érkező VIP vendégek üdvözlőkártyáját. Ezt követően az éjszakai zárás ellenőrzése következik fókuszban az árak, a garanciák, a szobakiadás, a kredit limit, a térítésmentes - complimentary - és a házi használat adataival. Az igazgatótól ma már elvárják, hogy ismerje a szálloda Front Office, vendéglátó területeinek teljes munkaköri feladatait, és részt is vegyen a napi üzemeltetésben szükség eseten. Külön napi feladat a házon belüli és kívüli értekezleteken való részvétel. Ezek mellett napi szinten jelentkezik a partnerekkel - beszállítók, utazási irodák, szerződéses partnerek - folyó tárgyalások lebonyolítása. A házbejárás alatt adódik lehetőség a humánpolitika gyakorlására is, ami a kollégákkal történő kommunikációt jelenti, és ennek célja tudni az emberekről, tartani velük a kapcsolatot. Kormány Balázs igazgató mondta erről a feladatról: „Jó katonákra van szükségünk, akikkel csatát nyerünk”. Amennyiben van saját ellátmánya - Petty cash - az igazgatónak, azt könyvelni kell, vagyis a saját számlák, költségek elszámolása is a napi munka közé tartozik. Ezek havi zárása is meg kell, hogy valósuljon, valamint az elszámolásuk a pénzüggyel. A mindennapos tevékenységek közé tartoznak az ellenőrzési feladatok. Ennek során az F&B ellenőrzésekor az ember és a gép jelenti a legfontosabb kihívást. A Housekeeping ellenőrzése kiterjed a szobák tisztaságára, a bekészítésekre, a szobaállapot eltérésekre - Room discrepancies - és az eszközökre egyaránt. Szintén fontos a műszak, karbantartás ellenőrzése is, hiszen a szálloda minden eszközének, felszerelési tárgyainak üzemképes, karbantartott állapota alap elvárás a vendégek és az üzemeltetés részéről. Az e-mailek folyamatos ellenőrzése az okos telefonon keresztül „menet közben” is megoldható feladat. Az igazgató telefonján keresztül kaphat értesítést a versenytársak árainak napközbeni változásáról, így azonnal reagálni tud a piac változásaira. Szintén a telefonon keresztül szerez értesüléseket az intranet eseményeiről. Minden hó első napján jelentésben kell beszámolnia az igazgatónak a vállalat, szállodalánc fele az elmúlt hónap gazdálkodási eredményeiről. A jelentésben kiemelten szerepelnek a foglaltsági adatok, a havi átlagos szobaár ARR, Average Room Rate -, az egy kiadható szobára jutó szoba-árbevétel - Rév Pár, Revenue per available room -, az egy kiadható szobára jutó szállodai árbevétel - TRevPar, Totál Revenue per available room a bevétel szegmensenként! megoszlása, és a költségek költséghelyenkénti megoszlása. Az elért eredmények statisztikai analízise mutatja meg, hogy a szálloda az elmúlt hónapban mit ért el, hol áll a tervekhez képest. A menedzser jelentésben meg kell magyarázni az elért pozitív és negatív eredményeket egyaránt. Ki kell térni a felújítási költségekre - Capex (Capital Expenditure) - is. A szálloda igazgatója szakmai és társadalmi szerepet is vállal, melynek következménye, hogy részt kell vennie az ezekkel kapcsolatos Bizottsági munkákban. Folyamatosan valósítja meg a pénzügyi és minőség auditot, készíti el a „Fél havi jelentés”, mely a bevétel elemzést, összehasonlítást jelenti számára. Elszámol az ellátmányával, és nagy hangsúlyt kap a konkurencia figyelése is a havi munka során. Egy jó szálloda igazgató nagy gondot fordít az alkalmazottak jó munkahelyi hangulatára. Nem csak a személyzeti étkezés, a személyzeti higiénés körülmények magas szintű biztosítására fordít gondot, hanem arra is, hogy évente több alkalommal - közös, házon kívül szervezett programokkal, például szakmai kirándulás, horgászverseny, biciklitúra - közös élményeket szerezzen csapatával. Az értekezletek is minden hónapban jelentkező kötelezettséget jelentenek. Ezekre külön kell készülnie a témától függően akár beszámolókkal, jelentésekkel, ide tartoznak az igazgatói, a brand értekezletek. Az igazgatóknak is tartanak továbbképzéseket. Ilyenek lehetnek a brand, a humánpolitikai - HR, Humán Resources - tréningek. Az éves feladatok közül az egyik legfontosabb a tervezés, ide tartoznak szállodai oldalon az ármegállapítás (rack, corporate, utazási irodai), a szegmens politika -tervezés és elemzés-, az akciótervek kidolgozása. El kell készítenie

167

az F&B, és a HR terveit is. A tervek elkészítése a részlegek vezetőivel közösen történik. A következő évre szintén meg kell tervezni a beruházásokat - Capex ez szállodánként eltérő lehet, de célszerű az összbevétel kb. 4%-át erre a célra fordítani. Az ellenőrzés részeként a minőségi ellenőrzésekre is nagy gondot kell fordítani. A Quality audit-ot - mely lehet anonim és belső ellenőrzés szintén éves szinten kell megszervezni. Az éves tervezés szintén fontos területe a tréningek tervezése. Ebben a munkában a lánc előírásainak, és a személyzet kéréseinek egyaránt meg kell jelennie. On the job és off the job, valamint cross tréningek során sajátíthatják el a személyzet tagjai az új rendszerek használatát, a szállodai sztenderd változásait, és egyéb más ismereteket. A cross tréningek lehetőséget adnak a szállodán belüli, a lánc más helyi szállodájában, vagy más országbeli szállodájában a jó gyakorlat elsajátítására. Szállodai igazgató/üzletvezetö (Room ’s Division Manager) A szállodai igazgató a szálloda vezérigazgatójának vagy helyettesének közvetlen irányításával és ellenőrzésével végzi munkáját. Felelős a hatáskörébe tartozó egységek folyamatos, megfelelő üzemeltetéséért, utasításait beosztottjai kötelesek betartani.

Feladatai közé tartozik a szálloda folyamatos működésének megszervezése, a munkafegyelem betartatása, az üzleti munkarend és más rendelkezések érvényesítése, az üzemeltetés gazdaságosságának biztosítása, a bizonylati és ügyviteli előírások szigorú megvalósítása, a kijelölt iratok előírás szerinti megőrzésének biztosítása, a szakmai színvonal és minősítés feltételeinek megteremtése; részt vesz a szobaárak, szolgáltatások árának kialakításában, gondoskodik a vendégek kívánságainak, panaszainak megoldásáról. Az értékesítési feladatokban is részt vesz, kapcsolatot tart az utazási irodákkal, üzleti partnerekkel, a szálloda más szolgáltató egységeivel. Ellenőrzi a recepció és az emeleti egységek adatszolgáltatásait, a hiányosságokat, eltéréseket kivizsgálja. A várható forgalomnak megfelelő összhangot biztosít a dolgozók munkabeosztásánál, a tanulófclclősök munkáját segíti és ellenőrzi a tanulók tanulmányi eredményeit. Azokban a szállodákban, ahol nem a személyzeti osztály végzi el ezt a feladatot, az új belépők részére ismerteti a munkával, munkaruhával, beosztással kapcsolatos feladatokat, jogokat. Részt vesz a munkaköri leírások elkészítésében, tűzvédelmi, baleseti és munkavédelmi oktatások megtartásában, a tulajdon védelmének biztosításában. Javaslatot tesz dolgozók kinevezésére, áthelyezésére, jutalmazására, elbocsátására, (fegyelmi) felelősségre vonásra, új dolgozók felvételére. Guest Relations Manager A vendégekkel való kapcsolattartás jelenti fő feladatát, de ezen kívül döntési hatáskörrel felruházott felelős beosztású vezető, aki munkáját a vendégtérben végzi. A vendégekkel való kommunikációigény miatt fontos, hogy több idegen nyelven jól beszéljen. Az igazgató távollétében a házzal kapcsolatos kérdésekben, munkaszervezési és fegyelmezési ügyekben is dönthet.

Revenuemanager A Revenue menedzser egy budapesti szálloda, ezt a pozíciót betöltő alkalmazottjának munkaköri leírásával kerül bemutatásra.

JOB DESCRIPTION Name of the Employee: Job title:

Revenue Manager

Piacé of work:

Author:

168

Date of edition: A munkakör célkitűzése, küldetése: A szálloda bevételeinek maximalizálása. A szálloda foglaltságának, bevételeinek előkészítése, a szálloda versenyhelyzetének elemzése, az értékesítési csatornákon a szálloda bevételi stratégiájának végrehajtása. Építeni, fejleszteni a bevételi stratégiát, a napi eladási stratégia előkészítése annak érdekében, hogy megvalósuljon a legjobb költségvetés és növekedjen a piaci részesedés.

Felelősségi és hatáskör: -

-

-

-

-

Tevékenyen részt vesz és segíti a GM-et az RM stratégia megvalósításban (kidolgozza a megfelelő üzleti mixet, szezonalitás és árstratégiát) a következő időszakokban. Elemzi és felülvizsgálja a szálloda teljesítményét és eredményeit (Bevétel. OR. ADR, RevPar). Figyeli, ellenőrzi a versenytársak árképzését, a fő piaci indikátorok segítségével értelmezi a helyi piac dinamikáját (RGI, MPI, ARI) annak érdekében, hogy megfelelő javaslatokat adjon az RM stratégiához. Helyes és dinamikus előrejelzést ad a szálloda jövőbeli időszakaira (OR, ADR szegmensekre és napokra bontva) a Revenue Management System felhasználásával, felülvizsgálja az adatokat a folyamatban lévő adatok alapján (Portfólio, eladott szobák száma, rendezvények). Napi Revenue management döntéseket hoz a szállodai bevételek maximalizálása érdekében: meghatározza a helyes árstratégiát, optimalizálja a foglaltságot, kiszámolja a használati és minimum árakat csoportok és egyéni vendégek részére, optimalizálja az értékesítési csatornákat. Továbbítja a Revenue Management feldolgozását a Front Office és a szobafoglalás részlegek felé, és ellenőrzi annak megvalósítását és hatékony alkalmazását a PMS, CRS és RMS programokban. Munkakörének feladata/célja, hogy széles körben ismertesse a szállodában a Revenue management kultúráját (napi kommunikáció a szálloda rezervációs részlegével, rendszeres értekezletek a szálloda részlegvezetőivel, aktív részvételével az értékcsítési/bcvctcli és termelési értekezleteken). Tevékenységének legfőbb célja, hogy a szálloda túlteljesítse pénzügy terveit és növelje piaci részesedését.

Munkaköri feladatai: -

-

Naponta felül vizsgálja a napi bevételeket, a naponta eladott szobákat szegmensenként és a RM szintet az RMS-ben. Rendszeresen frissíti az eseménynaptárt az RMS-ben és szükség esetén megjegyzéseket tesz ezekhez kapcsolódóan. Vizsgálja és elemzi a piaci trendeket, a versenytársak napi árait és azok „close-out” lezárt napjait, és ezeket az információkat beépíti a szálloda ár- és bevétel stratégiájába. Elemzi és megjegyzésekkel látja el a szálloda szerződéseit, árait és a kontingensek szobalemondási határidejét és a várható bevételeket figyelve a szerződés megkötése illetve megújítása előtt. Közreműködik az éves bevételi tervek gondos kidolgozásában. Elemzi az üzleti szegmensek foglalási szokásait, jellemzőit (összhangban a szegmensek és RM szintjére) a megfelelő árpolitika kialakításához és az ennek megfelelő hirdetési stratégia elindításához. Javaslatokat tesz a rövid- és hosszútávú bevételi stratégiához (megállapítja az egyéni és csoportos árakat, az üzleti szegmensek optimális arányát, az értékesítési feltételeket). Megállapítja és karbantartja a szálloda árterveit minden publikus árajánlatra vonatkozóan a következő 405 napra, feltölti az árakat a CRS-re és az offline értékesítési csatornákra. Ellenőrzi az RMS bevételi előrejelzéseit, összehasonlítva az aktuális portfolió státuszokkal. Elemzi az aktuális portfoliót és annak várható változásait a következő 405 napra (a foglaltsági státuszokkal és az RM szintekkel összhangban). Rendszeresen tájékoztatja a szállodai vezetőséget a bevétel optimalizálással kapcsolatos kérdésekről (előrejelzésekről, a portfolió változásairól, a versenytársak összehasonlításáról, RM stratégiáról és árképzési javaslatairól). Kiszámítja a minimum csoportárakat és a csoportok keresletére rendelkezésre álló szobakapacitást.

169

-

-

-

-

Az RMS segítségével elkészíti a dinamikus kereslet előrejelzést és összehasonlítja azt a szálloda RM stratégiájával és bevételi elvárásaival (terveivel). Javaslatokat tesz és használja a bevétel optimalizálási technikákat, módszereket az értékesítési csatornákon (minimum/maximum tartózkodási idő, ellenőrzése, lezárt érkezési napok, upsell technikák). Végrehajtja a szükséges változtatásokat a CRS és offline értékesítési csatornákon. Ellenőrzi az indirekt online értékesítési csatornáknál alkalmazott jutalékokat és javaslatokat tesz az ezen a területen alkalmazandó jutalékpolitikára. Napi/heti/havi szinten elemzi az elért eredményeket (foglaltság, átlag szobaár. REVPAR, szegmensek, RM szint - értékesítési csatornákra vetítve) belső és külső szempontok szerint (MPi, ARI, RG1, piaci részesedés) annak érdekében, hogy időben felismerje és megtegye a szükséges RM intézkedésekre vonatkozó javaslatait annak érdekében, hogy a szálloda időben reagálni tudjon a kialakult helyzetekre. Folyamatosan egyeztet a szálloda vezetőségével, aktívan részt vesz az RM/értékesítési megbeszéléseken. A lehető legpontosabban készíti el havonta a 3 hónapos bevételi és foglaltsági előrejelzést. Elkészíti a havi Tevékenységi jelentés Bevételi menedzsment fejezetét.

Dokumentumok, előírások, folyamatok a munkakörrel kapcsolatban: Az alkalmazott eleget tesz minden előírásnak, szabálynak és más útmutatónak, beleértve a munkavállalóra vonatkozó fegyelmi szabályokat is.

Elvárt képzettség: -

Közgazdasági főiskolai vagy egyetemi diploma (lehetőleg turizmus szakirány)

Elvárt képességek és tudás: -

Folyékony üzleti angol nyelvtudás Yicld mcncdzsmcnt/RM tapasztalat (munkavégzés értékesítési/ RM területen) Kiváló kommunikációs és szervezési képességek Stratégiai látóképesség, erős stratégiai gondolkodás Feladat- és célorintált viselkedés Prciz és pontos munkavégzés Kiváló elemző és számítógép-felhasználói képességek, az alábbi programok alapos ismerete: • Opera Front Office rendszer • CRS rendszer • RM rendszer • értékesítési csatornák kezelése, • Microsoft Excel és PowerPoint alkalmazások használata

Szükséges gyakorlat: -

Értékesítési vagy RM területen szerzett professzionális tapasztalat Szálloda üzemeltetésben szerzett tapasztalat előnyt jelent.

A munkakör veszélyei: -

Ülőmunka Ergonómiai tényezők monitor előtt végzett munka

The Employee entitles the Employer to provide the documents which verify the Employee’s qualifications and competences required to the job to a third party fór inspection purposes. Person exercising employer rights:

170

Rcsponsiblc to:

He/She is replaced by other colleagues as per request of the Line Manager. Hotel Sales Manager, Hotel Sales Team, Hotel FŐM, Business Analyst Rcpresentativcs of online and offline channels Job holder's name and signature:

Replacement:

Responsible fór:

Functional Relationships: Line Manager’s name and signature:

Date: Budapest,

Humánpolitikai igazgató A Humán Resources Manager - Humánpolitikai igazgató - munkakörben végzett munka lényege a humán erőforrások funkció irányítása és a szálloda e területen jelentkező igényeinek kielégítése. Egy mondatban összefoglalva: a szálloda minden területén álljon rendelkezésre a megfelelő létszámú és minőségű munkaerő. Általában a szálloda igazgató - GM, General Manager - a felettese, láncoknál beléphet ebbe a körbe a lánc további személy is, mint például a Vice President Humán Resources. Az általa irányított szervezetbe tartozik a Humánpolitikai Igazgató helyettes, a Titkárnő, a Training Manager, valamint a személyzeti büfé, étterem alkalmazottai - Staff Cafeteria Employees -. Felel a szakmunkástanulók, főiskolai, egyetemi gyakornokok képzéséért is. Komoly követelményeket állítanak az erre a pozícióra jelentkezők elé a szállodák. HRM szemben támasztott követelmények. A jelentkezőnek rendelkeznie kell erkölcsi bizonyítvánnyal, szakmai gyakorlattal - 5 év HRM helyettesi munkakörben felsőfokú végzettséggel, a vonatkozó jogi szabályozás alkalmazásszintű ismeretével, angol üzleti nyelvtudással - itt is előnyt jelent a több nyelv ismerete -. Szükséges a terhelhetőség, a csapatmunkában való munkavégzés, a jó szervezőkészség, és problémakezelő képesség. Kiemelten fontos az empátia - mind vendég, mind dolgozó felé -, és szállodai PMS, illetve számítógépes program ismerete - az ECDL képesítés megléte -. Ami az alapvető elvárásokat jelenti c munkakör számára: • A szálloda munkaerő-szükségletének kielégítése.

•

A szakképzési, oktatási és fejlesztési programok végrehajtásának ellenőrzése és az egyes alkalmazottak, osztályok és a szálloda ezzel összefüggő igényeinek kielégítése.

•

A bérek és járulékos juttatások ellenőrzése és összevetése a helyi konkurensek adataival és a szállodalánc/szálloda irányelveivel.

•

Gondoskodni a hatékony, munkavállalói kapcsolatokról.

•

A helyi munkaügyi törvények betartása.

•

Az emberi erőforrások adminisztrációs rendszereinek hatékony működtetése.

•

A Controller közreműködésével a humán erőforrások funkciót érintő különböző költségvetések elfogadása és a végrehajtás ellenőrzése.

171

A munkavégzés során jelentkező feladatok a következőek: • A munkaerő-felvételi funkció működtetése, szükség esetén hirdetések feladása, beszélgetések a jelentkező jelöltekkel, ajánlások összeállítása a szálloda vezetésének az alkalmazottak kiválasztásáról, referenciák ellenőrzése, a munkaerő-szükségletek előrejelzése, tervezése és ellenőrzése. • Bérek/jövedelmek és járulékos juttatások rendszeres szembesítése a versenytársak hasonló adataival (minden évben legalább egy alkalommal) és javaslatok elkészítése a vezérigazgató számára. • Társadalmi, sport- és jóléti programok rendszeres szervezése. • Szükség esetén panaszok meghallgatása és tanácsadói segítségnyújtás. • Hatékony és rendszeres párbeszéd fenntartása az alkalmazottakkal, ennek eszközei a hirdetőtáblák, a megbeszélések, a házon belül az alkalmazottak számára készülő hírlevél, terjesztése, részvétel a házon belül megtartott egyéb tanácskozásokon. • Rendszeres találkozások és kapcsolattartás a vezérigazgatóval, a menedzsment többi tagjával, szükség esetén munkájuk segítése, rendszeres kapcsolattartás és konzultáció a szakszervezet képviselőjével (amennyiben ilyen létezik). • A helyi foglalkoztatási törvények és a humán erőforrás funkcióra vonatkozó egyéb rendeletek naprakész ismerete. • A humán erőforrásokra vonatkozó aktuális filozófiák, módszerek, többek között önképző programok naprakész ismerete. • Megfelelő munkakapcsolat kialakítása és fenntartása a konkurens szállodáknál a humán erőforrásokkal foglalkozó kollégákkal, a helyi oktatási intézményekkel és szakmai egyesületekkel. • Az alkalmazottak áthelyezésének és szakmai előmenetelének összehangolása, az alkalmazottak továbbképzésének ösztönzése a szállodai szervezet minden szintjén. • “Látható vezetőként” tevékeny részvétel a szálloda életében, a szállodában tett rendszeres “körséták” alkalmával rendszeres kapcsolattartás az alkalmazottakkal, az alkalmazottak közérzete iránti érdeklődés. • Az emberi erőforrások funkció működtetéséhez szükséges hatékony igazgatási rendszerek és eljárások alkalmazása. Fluktuáció, munkaviszony megszüntetése, kilépőkkel folytatott záró megbeszélések, fegyelmi eljárások, hiányzások, balesetek, szabadságok, születésnapok, évfordulók, családi állapotban bekövetkezett változások és a személyi adatokban bekövetkezett egyéb változások nyomon követése, rögzítése, szükséges intézkedések kezdeményezése. • Közreműködés a szállodalánc/szálloda színvonalát és teljesítményének fenntartását célzó intézkedések végrehajtásában, többek között olyan eszközökkel, mint a munkaköri leírások és specifikációk, teljesítmény­ értékelések stb., évenkénti áttekintése. • A Humán Erőforrás Osztályon tevékenykedő alkalmazottak képzése, továbbképzése és irányítása. • Az alkalmazottak “bizalmi” etikájának nyomon követése a szálloda szervezetének minden szintjén. • Segítségnyújtás az alkalmazottak munkahelyről és munkahelyre való szállításának megoldásában. • A szállodavezetés által elfogadott alkalmazotti “jutalmazási” és “ösztönzési” programok összehangolása. • Gondoskodás az alkalmazottakat kiszolgáló létesítmények, többek között a szolgálati étkezde, az öltözők, a mosdók és zuhanyozók, a szolgálati bejárat, a munkaterületek, megfelelő színvonalának, illetve állapotának fenntartásáról. (Közös feladat a szállodavezetés egyéb tagjaival, többek között a föszakáccsal és a gondnokság vezetőjével). • Az oktatási igények meghatározása, az éves továbbképzési terv elkészítése, összehangolása, a továbbképzés szervezése, felügyelete, működtetése és a programok értékelése.

172

A humán erőforrásokra, többek között a képzésre, a bérekre és bérjellegű kiadásokra, a beruházási és üzemköltségre vonatkozó éves költségvetés elkészítése és ellenőrzése. (A Controller közreműködésével)

Food & Beverage igazgató - Gasztronómia a szállodában Egy szálloda szervezetében a Food & Beverage, az éttermi részleg szintén kiemelt jelentőséggel bír. Szervezeti felépítése sokban függ a szálloda típusától, a szobák számától, a nyújtott szolgáltatásoktól, a szálloda specializációjától, a tulajdonosi körtől. Az F&B szervezetének élén a Food & Beverage manager/director áll. A lenti ábra egy közepes szálloda felépítését mutatja be, ahol van étterem, banketing, konferencia szolgáltatások és szobaszerviz is.

Gtntill Mtnogti

4.ábra Az F&B részleg a szállodai szervezetben (www.setupmyhotel.com) A vendégek ellátása az elsődleges feladata ennek a részlegnek. A szálloda szolgáltatásai között a három főétkezés reggeli, ebéd, vacsoar - az, amit alapként meg kell oldani. Ezek variációjaként beszélhetünk szoba reggelivel (Bed & breakfast, B&B), félpanziós (Half board, HB) és teljes panziós (Full board, FB) ellátásról. A gami-, butik szállodákban csak szoba és reggeli, míg a gyógy-, üdülő- és wellness szállodákban a félpanziós és/vagy teljes panziós ellátást kínálják.

173

Az étkezések helyszínei lehetnek a szállodán belül a reggeliző helyiség, az étterem, egyéb melegkonyhás üzlettípusok, bárok, míg a szállodán kívül - ezt nevezik kitelepülésnek - a megrendelő otthona, irodák, múzeumok, rendezvényközpontok is. Az éttermi szolgáltatások kialakításának legfontosabb szempontja lehet a szálloda vendégkörének, azok igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtása. Hazánkban figyelni kell arra is az étterem üzemeltetéséért felelős szakembereknek, hogy a magyar borok, magyar ételek aránya megfelelő legyen a különböző ellátó helyek kínálatában. Az éttermi igazgató - F&B manager - kiválasztásánál sok tényezőt kell figyelembe venni. Az elvárások között szerepel a felsőfokú vagy középfokú végzettség (szakmai és általános műveltség) minimum 5 éves szakmai gyakorlat, a folyékony nyelvtudás, melynél az üzleti angol és német nyelv jelenti az alapot, és egy harmadik nyelv ismerete előny jelent. A vendégközpontúság mellett a számítógép használatának ismerete, azon belül az éttermi rendszer ismerete az elvárt. A pontos, igényes munkavégzés, rendszeretet, a korrekt, jó munkatársi kapcsolat, hatékony együttműködés a társrészlegekkel, csapatmunka, és a szívélyesség, figyelmesség, udvariasság, segítőkész viselkedés, stressztüröképcsség, amit elvárnak. A jó kommunikációs és empátia készség, jó modor, a kiváló kapcsolatteremtő képesség mellett a kifogástalan megjelenés, ápoltság, higiénia, és a türelem és önkontroll képességeivel is rendelkeznie kell ezen a területen. Az éttermi igazgató hatáskörét az éttermi igazgatóság tevékenységével kapcsolatos utasítások kiadása, és az éttermi igazgatóság munkájának tervezése, szervezése, irányítása és ellenörzése/kiértékelése jelentik. Felelős a szálloda éttermi részlegének színvonalas szakmai munkájáért, a szálloda és a külső vendégek ellátásáért, a különböző éttermi munkahelyek eszközeinek védelméért és rendeltetésszerű elhasználásáért. Felel az éttermi részleg takarékos költséggazdálkodásért, a folyamatos eszköz-ellátottságért. Ezek mellett ö felelős az Éttermi igazgatóság területén dolgozók munkaidő és bérgazdálkodásért, az újonnan belépő dolgozók szakszerű betanításáért, és a számlázás helyességéért. Munkája során meg kell oldania Humán Politikai, Gazdálkodási, Szakmai és Adminisztrációs feladatokat. Nézzük meg először, hogy Humán politikai területen milyen feladatai vannak. A bér- és létszámterv készítése rövid, közepes és hosszú távon jelentkező munka, és célja a folyamatos munkavégzéshez szükséges munkaerő biztosítása mind létszám, mind minőség oldalról. Az új dolgozókkal egy előzetes felvételi elbeszélgetés alatt találkozik, majd ez alapján dönt a felvételükről. Ö dolgozza ki az éttermi dolgozókra vonatkozó motivációs eszközöket, kitüntetések javaslatait elkészíti. Nehéz feladatot jelent a munkahelyi légkör alakítása, valamint a konfliktusok kezelése. Ezen a területen is folyamatosan kell biztosítani a dolgozók rendszeres oktatását, melyhez javaslatokat vár el és ad tovább a szálloda vezetőségének. A szállodák éttermeiben az állandó alkalmazottak mellett sok szakmunkás tanuló, főiskolai és egyetemi hallgató végzi gyakorlatát, így az ö feladata a szakmunkástanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók gyakorlatának megszervezése, figyelembe véve a képző intézmények előírásait, elvárásait. A tapasztaltak alapján tesz javaslatot arra, hogy a gyakorlaton résztvevő tanulók, hallgatók közül ki kerüljön be a szálloda éttermi csapatába a gyakorlat, illetve a képzés befejezése után. Mivel a munkavégzés során előfordulnak hibák, nem az előírtaknak megfelelő viselkedés, ezért szükség esetén feladata a munkafegyelmet sértő magatartás esetén feljegyzés készítése, felelősségre vonás. Ezek mellett elkészíti az éttermi dolgozók éves értékelését, megbeszéli egyesével mindenkivel ennek részleteit. Az éttermi területen is nagyon nagy jelentőséggel bír a belső kommunikáció biztosítása, ennek egyik lehetősége a munkaértekezletek tartása, melyekre heti gyakorisággal, illetve konkrét helyzetek megoldásához van szükség, és ezeken lehet továbbítani a vezetőségtől kapott kéréseket, feladatokat, utasításokat az éttermi dolgozóknak. A gazdálkodási feladatok elvégzéshez van szükség azokra az alapokra, melyet a főiskolai, egyetemi gazdálkodási ismeretek jelentenek. Minden év harmadik negyedéve környékén jelentkezik a bevételi- és költségtervek elkészítése feladatként. Ehhez ismerni kell a következő év foglaltsági adatait, a vendégösszetételt, a rendezvények, konferenciák ellátási igényeit egyaránt. Másik fontos feladat a fejlesztésekre vonatkozó javaslatok eszközök beszerzésére, új beszállítók keresésére. Napi tevékenység az áruforgalom teljes tevékenységének felügyelete és bonyolítása, melynek egyik tényezője a vállalat - amennyiben ilyen van -a központi értékesítéssel való kapcsolattartás. Szintén

174

feladatkörébe tartozik a rendezvények felvételének, árajánlatküldésének, lebonyolításának, elszámolásának felügyelete. Ö felel az árak kialakításáért (árrés), az üzemeltetéshez szükséges készletek nagyságáért. Ezek mellett rendszeresen ellenőrzi az ételek és italok adagolását, és megszervezi és ellenőrzi a leltárakat. Talán a legnagyobb kihívást jelenti a szakmai munka ezen a területen. Biztosítania kell a területéhez tartozó értékesítő és termelőhelyek zavartalan működését, kreatív, innovatív ötletekkel gazdagítania kell az F&B szolgáltatásait. Külön figyelmet kell fordítania az étel- és italválaszték kialakítására. Szállodalánc tagszállodájában ez a központi választék biztosítása mellett a hazai termékek megjelenítését is jelenti. Sok szállodalánc kiválasztja az adott évben a tagszállodákban kínált borokat, melyekhez kell a megfelelő, harmonizáló ételkínálatot illeszteni. Az adminisztrációs munka is megterhelő az F&B manager számára. Ellenőrzi és betartja, betartatja az ügyviteli utasításban foglalt szabályokat, elvégzi a havi és év végi áru illetve fogyóeszköz leltárakat. Ezek mellett intézi a munkarenddel kapcsolatos ügyeket, igy a munkabeosztás kialakítását, ellenőrzését, jóváhagyását, a szabadságolások rendjét, a teljesítménylapok ellenőrzését, aláírását. A különböző értékesítési helyeken vizsgálja a számlázási előírások betartását, a pontos, előírásszerű számlázás érdekében.

5.5 A szállodai személyzettel szemben támasztott követelmények A szállodai személyzet a szolgáltatások nyújtója. Kiválasztásukban, képzésükben a követelményeket a lehetőségekhez képest a legmagasabbra kell emelni. A szállodai dolgozók szinte kivétel nélkül valamilyen módon (közvetve vagy közvetlenül) kapcsolatba kerülnek, találkoznak a vendéggel. Valamennyi alkalmazottal szemben támasztott alapvető követelmények: megjelenés, öltözködés, személyi tisztaság és ápoltság, magatartás. A vendéggel érintkező munkakörökben egységes formaruhát, viselője nevének feltüntetését, valamint csillagtól függően a recepcióban meghatározott nyelvismeretet ír elő a Hotelstars követelményrendszer.

Azokkal a szállodai dolgozókkal, akik munkájuk során minden nap kapcsolatba kerülnek a vendégekkel, akik folyamatosan a vendégek közelében, köztük dolgoznak, kialakult egy követelmény rendszer, amelynek meg kell felelniük. Ezt a követelményrendszert a 3+1 M (megjelenés, modor, műveltség és mosoly) köré lehet csoportosítani és a nyelvtudással, ön- és továbbképzéssel és a professzionalizmussal kell kiegészíteni. A szállodai vezetőkkel szemben ezek a követelmények fokozottabban érvényesítésre kerülnek, hiszen az ö feladatuk a példamutatás, állandó szakmai irányítás, ellenőrzés és a rendszeres továbbképzés, így munkatársaikat személyes példájukkal is nevelik.

l.M = Megjelenés Az alkalmazottak kiválasztásának első szempontja a megfelelő külső megjelenés. Vendéggel közvetlenül érintkező munkakörbe nem alkalmaznak testileg fogyatékos, külsőleg visszataszító megjelenésű személyt, de a mai trendek alapján vannak már olyan szállodák, ahol fogyatékkal élő alkalmazottakat is alkalmaznak ilyen munkakörökben. Munkaruhák, védőruhák - A szállodák nagy része külön gondot fordít az alkalmazottak külső megjelenését meghatározóan befolyásoló munkaruhák, védőruhák kiválasztására. A vendég benyomásaira a személyzet megjelenése is nagymértékben hat. A munkaruhák színének, anyagának, szabásának kiválasztásánál a tartósság, a célszerűség, azonos munkaterületeken belüli azonosság, különböző munkaterületek megkülönböztethetösége, pótolhatóság és a könnyű kar-bantarthatóság a főbb szempontok. A dolgozók munkahelyükön csak kifogástalan állapotban lévő, tiszta, vasalt munkaruhában jelenhetnek meg. A zokninak, harisnyának, cipőnek harmonizálnia kell a ruha színeivel, mintázatával. Az alkalmazott kiegészítőknek az azonos területeken (nyakkendő, sál, nyakkendőtű, kitűzök stb.) szintén egységesnek kell lenniük. Azoknak a dolgozóknak, akik tagjai valamely hazai vagy nemzetközi

175

szakmai szervezetnek (például Aranykulcs), a szervezet jelvényének viselését engedélyezni kell, de ilyenkor is figyelembe kell venni az összhangot. A nagyobb szállodák, szállodaláncok külön nyakkendőket, sálakat terveztetnek jó nevű divatcégekkel és ezek már nem mindig egyszínüek, gyakran színesek, de mindig harmonizálnak a ruhával és a környezettel. Célszerű a munkaruhák tisztítását kedvezményes áron biztosítani a dolgozók részére.

Személyi ápoltság, higiénia - A megjelenés igen fontos része a személyi ápoltság, higiénia. A megfelelő külső és a kifogástalan öltözék e nélkül mit sem ér. A női és férfi alkalmazottaknál elemeiben eltérő követelmények vannak. A nőknél a divat szélsőségeit nélkülöző hajviselet, tiszta, ápolt kezek és körmök (a köröm ne legyen túl hosszú), minimális arckikészítés, szolid testápoló- és kölni használata megengedett. A férfi alkalmazott jól borotvált (ma már a gondozott bajusz és szakáll viselete elfogadott), tiszta, kezei és körmei ápoltak, hajviselete szintén túlzásoktól mentes kell, hogy legyen. Ezekre az elvárásokra a szállodaláncok részletes tájékoztatást adnak az alkalmazottaknak. Példaként nézzük meg az NH szállodalánc Front Office női és férfi alkalmazottai részére, a standard által bemutatott követelményeket.

5.ábra Női Front Office alkalmazottakra vonatkozó elvárások az NH szállodaláncnál

176

6. ábra Férfi Front Office alkalmazottakra vonatkozó elvárások az NH szállodaláncnál 2. M = Modor A jó modora szállodai dolgozóknál alapkövetelmény. A vendégekkel közvetlenül találkozó alkalmazottaknál ez kibővül a szakma írott és íratlan viselkedési szabályainak ismeretével és azok betartásával, betartatásával.

A szállodai alkalmazottnak udvariasnak, kedvesnek, és empatikusnak kell lennie, kerülnie kell a bizalmaskodásnak még a látszatát is. Egyfajta szakmai alázattal kell viselkednie a vendégekkel szemben, de ez nem keltheti a szolgaság látszatát. Vannak olyan általános és erre a szakmára jellemző magatartási formák, amiket be kell tartani. Nézzük át a legfontosabbakat: Köszönés - A vendéget mindenkor a napszaknak megfelelően kell köszönteni, függetlenül attól, hogy hányszor találkozunk vele. A vendéget magyarul köszöntjük, de ha ismerjük a vendéget és tudjuk, hogy milyen nyelven beszél, akkor ezen a nyelven kell köszönteni. A meghajlás köszönéskor felesleges, de vannak népek, melyeknél ez a köszönés velejárója. Több nemzetközi szállodaláncnál alkalmazzák a 20-10 illetve a 15-5 szabályt, mely lépésekben adja meg, hogy mi-kor kell észrevenni majd köszönteni a pulthoz közeledő vendéget.

Megszólítás - Nagyon kellemes benyomást kelthetünk azzal, ha a vendéget saját nevén szólítjuk meg. A V.I.P. és törzsvendégeket minden esetben saját nevükön kell megszólítani.

Beszélgetés - Beszéd közben a vendég szemébe kell nézni, testünket is vele szembe kell fordítani. Beszéd közben ne mutogassunk, ne támaszkodjunk. Beszélgető partnerünk mondanivalóját mindig nyugodtan hallgassuk végig, ne szakítsuk félbe, ezt nevezik aktív odafigyelésnek. Válaszunkat röviden, a kérdésre, problémára

177

koncentrálva adjuk meg. A határozatlanság a vendégben nem kelt jó érzéseket, türelmetlenné, bizalmatlanná válik. Beszédünk halk, érthető, határozott legyen. A vendéggel való tárgyalás, beszélgetés során kerülni kell a fölényeskedést. Lehetőleg a vendég által ismert nyelven, vagy közös közvetítő nyelven beszélgessünk és e közben ne használjunk más nyelvet.

Becsületesség - Ez a szállodában alkalmazásra kerülő személyeknél elengedhetetlen követelmény. Mind a vendéggel, mind a kollégákkal szemben becsületesnek kell lenni.

Szobába való belépés - A vendégszobába való belépés előtt mindig kopogjunk, várjuk meg a vendég reakcióját. Kérdésére névvel és beosztással kell válaszolni, majd közölni kell jövetelünk célját. A szobába csak akkor szabad belépnünk, ha arra a vendég engedélyt adott. A kopogtatás szabályát más helyiségekbe való belépés előtt is be kell tartani. Vendégszobába - a vendég távolléte esetén - szállodai dolgozó csak indokolt esetben, kísérettel léphet.

Kapcsolat a vendéggel - A vendéggel személyes kapcsolatot a dolgozók nem létesíthetnek. Szigorúan tilos a vendégtől vásárolni, vagy részére eladni. Ez alól természetesen kivételt jelentenek a szállodai terjesztésű árucikkek értékesítése. Borravaló - A szakmai zsargon ,jatt”-nak nevezi a hálapénzt. Elfogadása nem tiltott, de kerülni kell minden olyan magatartást, megjegyzést, amely ezt kiköveteli, utal rá. A vendég háláját előzékeny, udvarias, segítőkész magatartásunkkal érdemeljük ki. Az általunk kevésnek tartott borravalót, ugyanúgy, mint a nagy, nagyobb összeget is meg kell köszönni, arra megjegyzést a vendég jelenlétében nem lehet tenni. Gondolni kell arra, hogy a kisebb összeget nem sértésként, hanem munkánk megbecsülése, elismerése miatt adja a vendég, és nem minden vendég engedheti meg magának, hogy bőkezű legyen. Néhány más téma - Vendéggel szállodai problémáról, belső ügyről soha ne beszéljünk. A vendég szobáját, fürdőszobáját vagy személyes tárgyait a szállodai dolgozóknak használni tilos. A vendég által lakott szoba szekrényeibe, fiókjaiba csak a vendég kérésére történő áthelyezéskor nyúlhat szállodai alkalmazott. Ez alól kivételt jelent a különleges esemény (tűz, műszaki probléma miatti áthelyezés a vendég távollétében, haláleset utáni leltár) miatti kényszerhelyzet. Szállodai dolgozóknak a vendégtérben tilos az étkezés, dohányzás, valamint a mobiltelefon használata (amennyiben az nem munkaköréhez kötött, és a szálloda által rendelkezésére bocsátott munkaeszköz).

Vitás kérdések - Minden vitás kérdésben a közvetlen felettes vezetőhöz kell fordulni, legyen az dolgozók közötti vagy vendéggel kapcsolatos.

3. M = Műveltség A szálloda vendégekkel rendszeresen érintkező dolgozóinál alapkövetelmény az átlagosnál magasabb műveltség, tájékozottság. Az alkalmazottak általános és szakmai műveltségüket a különböző szintű iskolákban, tanfolyamokon, továbbképzéseken szerzik meg. A vendégek gyakran kíváncsiak a számukra ismeretlen ország politikai, gazdasági és kulturális életére és az ezzel kapcsolatos kérdéseket a szállodai alkalmazottaknak is gyakran felteszik. Az alkalmazottak a megfelelő válaszhoz szükséges ismereteiket, tájékozottságukat a rendszeres olvasással, önképzéssel biztosíthatják. Ezeken kívül - különösen a Front Office dolgozóinál - magas szintű helyi és országos ismeretekkel, valamint nemzetközi közlekedési ismeretekkel kell rendelkezniük, tudniuk kell a napi szórakozási és sportlehetőségekről, kulturális eseményekről is. Ebben a rendelkezésre álló műsorfüzetek, telefon és címregiszterek,

178

portai kisokos, internet segítik. A szállodai dolgozók sem tudnak minden adatot, címet, telefonszámot fejből, de azzal mindig legye-nek tisztában, hogy a keresett információ hol található.

A jó szállodai szakember nagyon fontos szerzett ismerete az empátia-készség. A beleérzés művészete segíti őt a mindennapi munkájában, a vendégekkel való foglalkozásban, örömükben, bánatukban, problémájukban való azonosulásban. A másik fontos - ugyancsak gyakorlással, önképzéssel elsajátítható - ismeret az úgynevezett testbeszéd (Body language) és annak alkalmazása. A kéz, test, arcmimika jelzéseivel nagyon sok mindent ki lehet fejezni, így erre különös gondot kell fordítani.

+ l M = Mosoly Jelentőségét ma már senki nem vitatja. Sok cég filozófiája foglakozik vele, ezek közül szeretnék egyet közreadni:

„Egy mosoly nem kerül semmibe és nagyot visz véghez. Gazdaggá teszi azt, aki kapja, és aki adja, nem lesz szegényebb. Csak egy pillanatig tart, de az emléke olykor örökké él. Senki nem elég gazdag ahhoz, hogy nélkülözni tudná és senki sem olyan szegény, hogy ne tudná adni. A barátság látható jele. A mosoly nyugalmat ad a fáradt embernek, bátorságot önt a csüggedőkbe. Ha valamikor találkozol valakivel, aki nem adja meg Neked a megérdemelt mosolyt, légy nagylelkű és ajándékozd meg te Öt a mosolyoddal, mert senkinek nincs akkora szüksége egy mosolyra, mint annak, aki nem tud mosolyogni másra!” Nyelvtudás Nélkülözhetetlen követelmény a szállodaipar területén dolgozóknál a nyelvtudás. A vendégekkel való kommunikáció fontos eleme, mely magabiztosságot is ad a szállodás szakembernek. Szakmai körökben gyakori téma az, hogy egy nyelvet jól, vagy több nyelvet elfogadható szinten beszéljenek a szállodában dolgozó alkalmazottak. A nemzetközi szállodaláncokhoz tartozó szállodáknál a közös közvetítő nyelv ismeretén kívül (általában angol) más nyelvek ismeretét is megkövetelik. A szállodaipari cégek tanfolyamok szervezésével és anyagi hozzájárulásokkal segítik a dolgozók nyelvi önképzését. A Hotclstars követelményrendszere a szállodai recepcióban minőségi kategóriánként eltérő nyelv ismeretét írja elő műszakonként. Magyarországon az angol és német nyelv magas szintű ismerete javasolt.

Önképzés, továbbképzés A szállodai szakemberek sajátos szükséglete a minél nagyobb és naprakész tudás iránt az önképzés és a továbbképzés területén valósítható meg. Az önművelődés igénye a szakmai és általános műveltség bővítésére, nyelvtanulásra mindig függ az egyéntől. A továbbképzés egyaránt nagy feladatot jelent a munkaadó és a munkavállaló részére, hiszen az ezeken való részvétel nem mindig függ az egyén akaratáról, többnyire a szálloda a kezdeményező. A cél azonban mindig a magasabb tudásszint és a minél tökéletesebb szolgáltatásnyújtás. Professzionalizmus A szállodai szakemberektől elvárják, hogy minden helyzetben profi módon viselkedjenek, minden szituációra fel legyenek készülve, szakszerűen intézzék a vendégpanaszokat, különleges helyzeteket egyaránt. Ez csak megfelelő hozzáállással és felkészültséggel lehetséges.

179

BÁRTFAI ENDRE

Szállodamenedzsment I.

*****

MODUL 6

2019.

Tanárom, példaképem

Kalmár-Maron György emlékére!

Forrás: http://nol.hu/data/cikk/32/48/50/cikkJ24850/90729.jpg

MODUL 6 A Front Office helye, szerepe a szállodai szervezetben, a Front Office munkakörei és azok munkaköri feladatai A hagyományos Front Office feladatok a nyilvántartás, a szobakiadás és árkialakítás, a vcndégszolgálat, a szobaállapot, a vendégszámla vezetés és fizettetés és a vendégnyilvántartás. Ezeken kívül a vendégek részére történő információadás adatbázisának kidolgozása és karbantartása, a vendégszolgáltatások koordinálása és a vendégek elégedettségének biztosítása. A Front Office feladatainak ellátása az itt dolgozó alkalmazottakra hárul. A Front Office területén a gondosan kialakított szervezeti felépítés, a jól összeállított célok és stratégiák, munkabeosztások, munkaköri leírások és munkafeltételek az alapjai a kvalifikált, minden igényt kielégítő munkának.

6.1 A Front Office szervezete, munkaidő, a Front Office pult, munkaköri leírások A Front Office szervezete A Front Office a szálloda talán legfontosabb, legösszetettebb területe. Vannak szállodák, ahol a szálloda értékesítési csoportja is a Front Office szervezetébe tartozik, de többségükben külön egységként működnek. Kisebb szállodákban egy alkalmazott is el tudja látni az értékesítés, a nyilvántartás, telefonközpont és az utaztatás feladatait, de nagyobb szállodákban ez már nem megoldható. A nagyobb szállodákban ennek megfelelően egy tagoltabb szervezet kialakítása szükséges, ahol a feladat- és hatáskörök tisztán elkülönülnek egymástól. A hagyományos földszinti szervezet volt jellemző Magyarországon a Duna InterContinental és a Hilton Budapest szállodák megnyitásáig, melyet a következő ábra mutat be.

1 .ábra Hagyományos szállodai szervezeti felépítés

Az 1980-as évek elején nyitó, többségében külföldi szállodaláncok franchise szerződéses nevét viselő szállodákban alkalmazták a nemzetközileg ismert, és elfogadott szervezeti felépítést, melyben a Front Office már hármas tagoltságban került kialakításra. A következő ábrán látható, hogy elkülönült a porta (concierge), a recepció/szobafönökség (reception) és a kassza (cashier).

Általános igazgató (GM)

2.ábra A Front Office szervezeti felépítése az 1980-as évek elején nyitott szállodákban

Az alkalmazottak száma, a szervezet tagoltsága a szálloda nagyságával szoros kapcsolatban van. Míg egy kis szálloda recepciós pultja nincs felosztva a hármas tagozódásnak megfelelően (porta, recepció, kassza) és a feladatokat is egy személyben látja el a pultban szolgálatot teljesítő portás/recepciós/szobafőnök, addig a közepes és nagy szállodákban a pult osztott, és a feladatok ennek megfelelően elkülönülnek. Mivel a munkaerő ára ma világszerte magas, így sokszor egyes részlegek feladatait összevonják, megszüntetik. Erre példa, amikor nincs külön telefonközpont, hanem a recepciós pulton belül kerül elhelyezésre a központi kapcsolóegység és a pultban dolgozók fogadják és továbbítják a szállodába érkező hívásokat. A pultban dolgozók a feladatokat egymás között megoszthatják célszerűség alapján.

Az Accor Pannónia szállodái közül néhányban 1998. közepétől fogva tart egy átszervezési folyamat, melynek keretében az osztott pultos rendszerben dolgozó portás, recepciós és kasszás kollégák keresztirányú (cross training) képzésen vettek részt. A továbbképzés során elsajátították a pult másik két részének feladatait is, és tudásukról vizsga

keretében adtak számot. A tréning eredményeként valamennyien alkalmassá váltak a pult három területén jelentkező feladatok ellátására és ennek eredményeként az alábbi, egyszerűbb szervezeti felépítés jöhetett létre: Front Office Manager Front Office Supervisor

Front Desk agent (receptionist)

(Londiner)

A pultban dolgozó részlegvezetők és beosztottak elnevezései változtak meg, a pult felosztása azonban nem, megmaradt a pult hármas tagoltsága. Van olyan szálloda is, ahol a pult egyes részlegeinek összevonásával (porta, recepció) alakítottak ki egy új felépítésű pultot. Ebben a szállodában a szállodát irányító szállodalánc standardjában előírtaknak kell megfelelni. A standard szerint a szálloda pultjában olyan „szigeteket” kell kialakítani, ahol a vendégek igénye szerint a pult valamennyi feladatát (ehcck-in, chcck-out, információadás, változtatások, stb.) el tudják végezni. A tréning céljait is ezek a követelmények határozták meg. Ma ez a legjellemzőbb szervezeti forma a hazai szállodákban.

Munkaidő a Front Office-ban A Front Office területén dolgozókra is vonatkoznak a törvényekben előírt, általános munkaidővel kapcsolatos szabályozások annak figyelembevételével, hogy itt folyamatos üzemelés a jellemző. Hagyományosan ezt három műszakban teljesítik: a reggeli, a délutáni és az éjszakai műszakban. Ezek kezdési időpontja általában reggel 7 óra, délután 3 óra és este 11 óra, de ettől el lehet térni. Ismert néhány más munkaidő letöltési megoldás is, főként idényszállodákban alkalmazzák ezeket (éves egyenlőtlen, törzsidős stb.). A munkabeosztásokat a terület vezető beosztású dolgozója készíti cl, figyelembe véve a dolgozók kéréseit és a forgalmi előrejelzéseket is. A szabadságok kivételét szintén előre megtervezik éves viszonylatban, itt is figyelve az egyéni kérésekre. A recepciós pult (Front Desk)

A recepciós pult a szállodai előcsarnokban, hallban található. A hall berendezésével, színeivel harmonizáló, sokszor díszes kivitelű pultrendszer uralja ezt a vendégfogadás szempontjából fontos helyiséget és színtere a vendégekkel összefüggő munkafeladatok nagy részének. Itt zajlik le a rendelések felvételének egy része, a vendégek érkezésével, tartózkodásával és utazásával kapcsolatos tennivalók döntő többsége. Ez a látható része a Front Office-nak, ahol a vendég ténylegesen érintkezik az ott dolgozókkal.

1. 2. 3. 4.

Kassza (Cashier) Recepció (Reception) Porta (Concierge) Kulcsok, üzenetek, levelek elhelyezésére szolgáló rekeszek

5. Széffallal számlarendezövel polcrendszer 6. Front Office Manager iroda 7. Rezervációs iroda 8. Számítógép terminálok és nyomtatók

kombinált

3. ábra A hagyományos recepciós pult

A pult kialakításánál a célszerűségen kívül szerepet kap a Front Office szervezeti felépítése, az egy műszakon belül szolgálatot teljesítő dolgozók száma, a szállodai hall kialakítása, az alkalmazott munkatechnológia. A nagy szállodáknál követik a pult kialakításánál is a hármas tagoltságot, a hagyományos felépítésű portáknál ez nem jelentkezik. Nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az a munkavégzést ne gátolja, ne legyen sem túl tágas, sem túl szűk. A recepciós pult berendezése sokban függ attól, hogy milyen módszerrel dolgoznak a pultban. Eszerint lehet hagyományos, félig komputerizált és komputerizált megoldás. A hagyományos pultban a vendégek regisztrálása, nyilvántartása kézzel történik a recepciós íven, vagy szobafönöki íven, vagy Whitney sínes rendszerben. A félig ill. teljesen komputerizált rendszereknél részben vagy teljes egészében a számítógép segítségével történnek a munkafolyamatok. A pultban terminálokat helyeznek el, amelyeken az alkalmazottak végzik a vendégekkel kapcsolatos munkákat, a rendelések, számlázás műveleteit.

A pultban megtalálható a számlarcndcző, a beépített széfrekeszeket tartalmazó falrész, telefonok, kulcs, üzenetek, postai küldemények tárolására alkalmas rekeszfal, szobaszámokkal és üzenetjelzö berendezés kapcsolóival. Sok szállodában a szállodai porta feladata a telefonközpont kezelése is, ebben az esetben a telefonközpont kapcsolóegysége is itt kerül elhelyezésre. A pultban fiókos részeket alakítanak ki a különböző adminisztrációs anyagok, voucherek, irodaszerek stb. tárolására. A pult vendégtér felé eső részét úgy alakítják ki, hogy a vendégek a bejelentőlapokat ezen ki tudják tölteni, kézitáskájukat rá tudják helyezni. Az időjelzésére a vendégek és alkalmazottak részére órát helyeznek el a pult feltűnő részén, míg az iratokon, adminisztrációs anyagokon időbélyegzővel rögzítik a feladat elvégzésének, üzenetek átvételének és átadásának idejét. A pult díszítésére virágcsokrokat, díszes feliratokat alkalmazhatnak.

Minden pultban kifüggesztik, vagy monitorokon olvashatóan közük a szobaárakat a bennük foglalt szolgáltatásokkal, ezek mellett a szálloda nevét és kategóriáját is közli a vendégekkel, ezen kívül a szálloda által alkalmazott valutaváltó és számlafizetésnél alkalmazott árfolyamokat is feltüntetik a kasszái résznél.

Amennyiben a pult osztott, úgy a vendégek orientálása érdekében feliratokkal tájékoztatják a vendégeket arról, hogy a pult melyik részén milyen tevékenység folyik. Több szállodában alakítanak ki multifunkcionális pultot, ahol nem csak a recepció, hanem egy drink bár is kerül kialakításra. A pultban dolgozó kollégák végzik cl a vendégek kiszolgálását ezen a részen is. Ilyen pult található például a Hotel Ibis Centrum szállodában, amelyet az alábbi kép mutat be.

l.kép A multifunkcionális pult

A mai szállodai recepciós pult nagy változásokon megy keresztül. Egyre több szállodában kényelmes íróasztalnál történik a vendégek fogadása, melyet a Kempinski Hotel Corvinus Budapest hallját bemutató kép ábrázol.

2.kép Kempinski Hotel Corviunus Budapest fogadópultja

Más szállodákban a vendégek érkeztetését az úgynevezett Easy+Quick Check-in pultokkal oldják meg. A képen megfigyelhető, hogy a vendégek a számítógépben saját maguk végzik a bejelentkezés feladatait - személyes adatok, foglalási adatok és fizetési adatok bevitele a számitógépbe a gép kiállítja számukra a szobacédulát és elkészíti a szobakulcsot, majd intézi a lakónyilvántartásba vételt. A vendégek a kulcscédulát és a kulcsot a gép lenti nyílásában „vehetik át”.

3.kép Premier Inn Manchester Airport számítógépes fogadópultja

Ennek modern változatát, mely az okos szállodában várja a vendéget, és Kioszk elnevezést kapott, mutatja be a következő ábra.

4.kép A Clock PMS-t használó szállodákban alkalmazott Kioszk A Japánban üzemelő „robot” szállodában a következő kép fogadja a vendégeket, de a tényleges munkavégzést a számítógépen a vendég oldja meg:

5. kép A Henn na Hotel recepciós pultja

A budapesti KviHotclbcn is egy multifunkciós pult várja a vendégeket, melyben a bár mellett két számitógép segíti a vendégek ügyintézését. A pultban 08.00-24.00 óra között található meg a báros, aki szükség esetén segítséget nyújt a vendégnek.

ó.kép A budapesti Nyár utcai KviHotel hallja a pulttal (https://www.kvihotelhudapest.com/en/kvihotel/kvixperience/) Ezek mellett érdemes megnézni egy olyan pultot is, ahol még recepciós kollégák végzik a vendégekkel kapcsolatos összes feladatot. Egy ilyen pultot, ennek berendezését mutatják be a következő képek a vendég és az alkalmazott oldaláról.

7.kép Az ibis Styles Budapest Airport pultja két nézetben (saját felvétel)

Munkaköri leírások, előírások A munkaköri leírások tartalmazzák az egyes munkaterületek pontos, mindenre kiterjedő feladatait, hatásköröket, jogokat és kötelességeket. Kijelölik az adott munkakör tevékenységét a többi munkaterülethez való kapcsolódásokat. A munkaköri előírások a munkahelyen való megjelenés, viselkedés általános elvárásait adják meg. A munkaköri leírások a szakmai viselkedés, a megfelelő személyiség, a segítőkész magatartás, a rugalmasság és az ápolt külső köré összpontosulnak. Nézzük át egy ötcsillagos szálloda (Kempinski Hotel Corvinus Budapest) szálloda portás és recepciós/kasszás munkaköri leírásait:

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MUNKAKÖR MEGJELÖLÉSE: Concierge

RÉSZLEG:

Rooms Division

RANG:

Alkalmazott dolgozó

ALÁRENDELTSÉG:

Chief Concierge Front Office Manager

FÖLÉRENDELTSÉG:

AZ ÁLLÁS CÉLJA: A FELADATOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE: • Gondoskodik róla, hogy a pulthoz érkező vendégek a lehető legszívélyesebb bánásmódban részesüljenek, ha információt vagy bármi más szolgáltatást kérnek. Elsőrendű feladat a vendégek nevének megtanulása és néven szólításuk. A Concierge ugyanerre bátorítsa a küldöncöket, futárokat, hordárokat is. • Behatóan ismerje Budapest és környékének érdeklődésre számot tartót helyeit, tudjon több éttermet is javasolni a vendégeknek, de mindig csak azután, hogy felajánlotta a szálloda saját szolgáltatásait. • Mindig álljon készen arra, hogy foglalásokat fogadjon, vendégeket tájékoztasson, egyebek között az alábbiakról: - Üzleti szolgáltatások (Business Services) - Színház, opera, koncertek, múzeumok, galériák - Kikapcsolódás, szórakozás, események és látványosságok - Sportesemények - Limuzinszolgálat, autóbérlési lehetőségek - Éttermek - Menetrendek, beleértve a repülőteret és a vonat-pályaudvarokat - Budapest-térkép, térképek a belvárosról, Budapest környékéről, vidéki térségekről - Vészhelyzetekre ismerje a megfelelő orvosok, mentők, kórházak, fogorvosok számát - Virágüzletek - Sport és fitness klubok, uszodák, jogging lehetőségek - Baby-sittcr szolgáltatások - Számítógépes szolgáltatások - Templomok, istentiszteletek - Specialitásokat áruló üzletek. • Ügyeljen rá, hogy az érkező vendégek azonnal kapják meg a nekik érkezett postát/üzeneteket, amelyeken rajta van a beérkezési időpont bélyegzője. A kézbesíthetetlen küldeményeket vissza kell küldeni a feladónak. • Intézkedjen a vendégek üzeneteinek továbbításról, a szobákban szükség szerint kapcsolja be vagy le az üzenetjelzöt. • Gondoskodjon róla, hogy a vendégeket szükség esetén megkeressék a hallban, bárban, étteremben, ügyeljen rá, hogy a küldönc megjelenése mindig ápolt legyen.

• • • • • •

Felügyeli a Bell Service (küldöncök, hordárok) munkáját, ezek között a poggyászok megfelelő szállítását, a poggyászterem működését, az üzenetek továbbítását és a fogadócsamok tisztaságát. Gondoskodjon róla, hogy a fogadószemélyzet időben, megfelelő öltözékben és ápoltan jelenjen meg szolgálatra. Ismerje a vészhelyzetekre vonatkozó előírásokat. Éberen figyel a fogadócsamok mozgásaira, és minden szokatlan körülményről, eseményről azonnal jelentést tesz közvetlen főnökének. Felügyel a zökkenőmentes müszakváltásra minden olyan munkaterületen, amely a hatáskörébe tartozik. Esetenként utasításra ellátja a Chicf Conciergc munkaköri feladatait.

MEGJEGYZÉSEK:

A jelen munkaköri leírás az abszolút teljesség igénye nélkül készült. Ezt rendszeresen át kell alakítani és aktualizálni annak érdekében, hogy mindenkor megfeleljen a Hotel és a Kempinski AG követelményeinek. Jóváhagyja:

Osztályvezető:

Dátum:

Vezérigazgató:

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MUNKAKÖR MEGJELÖLÉSE:

Front Office Clerk

RÉSZLEG:

Rooms Division / Front Office

RANG:

Beosztott dolgozó

ALÁRENDELTSÉG:

Assistant Front Office Manager

FÖLÉRENDELTSÉG:

Gyakornokok, tanulók

AZ ÁLLÁS CÉLJA:

Fogadja a vendégeket, és gondjukat viseli a Hotel Kempinski Corvinus Budapest vállalati irányelveinek megfelelően, szakszerű, gyors és barátságos kiszolgálást nyújt, a mindenkori team tagjaival szorosan együttműködve.

A FELADATOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE:

Bejelentkezés/ üdvözlés: • A vendég üdvözlése, bejelentkezések intézése a vendég igényeinek és a szobák aktuális foglaltságának szem előtt tartásával. • Az előre nem lefoglalt szobák lehető leghatékonyabb eladása. • Csoportok bejelentkezésének előkészítése, programjuk előzetes egyeztetése.

A vendég gondját viseli a tartózkodás egész ideje alatt: • Lehetőség szerint teljesíti a vendég minden kérését, illetve megszervezi, hogy a vendég kívánsága teljesüljön. • Mindenfajta lehetséges tájékoztatás megadása. • Mindenfajta helyfoglalás bonyolítása. • Szükségleti cikkek, illetve kimondottan vendégeknek szánt cikkek árusítása. • A vendégek panaszainak, reklamációinak kezelése. Kijelentkezés: • Pénztárvezetés (a pénztárral kapcsolatos összes feladat elvégzése, mint pl. valutaváltás, költségek, stb.). • Vendégreklamációk nyilvántartása, adminisztrálása és kikönyvelése.

További feladatok: • Másokkal együtt felelős az osztály és a szálloda halijának tisztaságáért és rendjéért. • Megfelelő módon használja és kezeli a munkaanyagokat és a vendégeknek eladandó árukat, ha kifogynak, utórendelést ad fel. • A felszerelések és berendezések (pl. Yaletronics kulcsrendszer, telefonközpont, villanykapcsoló­ berendezések) szakszerű használata. • Folyamatos információcserét folytat más osztályokkal a vendég minél magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében. • Több osztályt (pl. Foglalás, Telefonközpont, Business Center, Housekeeping) felölelő tréningeken vesz részt annak érdekében, hogy általános áttekintése legyen, és szakavatott kiszolgálást tudjon nyújtani a vendégnek.

Részt vesz a vállalati tájékoztatókon, elirányításokon és megbeszéléseken. Házirend, tűzvédelmi, biztonsági előírások és repülőtéri rend betartása.

Tekintettel arra, hogy a munkahely betöltője egyszerre számos funkciót lát cl, köteles az osztályvezető utasítására szükség esetén más feladatokat is ellátni.

MEGJEGYZÉSEK: A jelen munkaköri leírás az abszolút teljesség igénye nélkül készült. Ezt rendszeresen át kell alakítani és aktualizálni annak érdekében, hogy mindenkor megfeleljen a Hotel és a Kcmpinski AG követelményeinek. Jóváhagyja:

Osztályvezető:__________________________

Dátum:

Vezérigazgató:__________________________

Front Office Manager (FŐM) A földszinti üzletvezető a Front Office területének erőforrásiért felelős, e terület működését irányítja, szervezi. Ezek az erőforrások magukba foglalják az embereket, pénzt, időt, munkamódszereket, anyagokat, energiát és berendezéseket. Egyszóval egy jó szabó, aki a rendelkezésre álló anyagokból a területnek megfelelőt hoz létre. Jó nyelvismeretekkel, emberismerettel, szervező- és koordináló készséggel kell rendelkeznie, valamint a gondjaira bízott terület munkaerővel való biztosításhoz is kell értenie. Tudnia kell irányítani és ellenőrizni a különböző gazdasági eseményeket, kiértékelni, elemezni a Front Office tevékenységét, az alkalmazottak teljesítményét, szükség esetén megtenni a megfelelő intézkedéseket. A FŐM tartja a kapcsolatot a szálloda más osztályaival, részlegeivel a megfelelő, összehangolt működés érdekében. A teljesebb kép érdekében nézzük meg egy ötcsillagos szálloda (Kempinski Hotel Corvinus Budapest) munkaköri leírását, mely a FŐM részére készült.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MUNKAKÖR MEGJELÖLÉSE: Front Office Manager RÉSZLEG:

Rooms Division

RANG:

Osztályvezető

ALÁRENDELTSÉG:

Resident Manager

FÖLÉRENDELTSÉG:

A Front Office Manager felelősségi körébe az alábbi területek tartoznak: Porta, Pénztár, Foglalás, Vendégkapcsolatok, Bell Service, Telefonközpont, Business Center, Uszoda és Garázs.

AZ ÁLLÁS CÉLJA:

A Front Office Managernek szem előtt kell tartania a Kempinski AG és a Kcmpinski Hotel Budapest Rt. által kitűzött marketing, gazdasági, vállalatirányítási és üzemeltetési célokat, lehetővé téve beosztottainak, hogy

munkájukkal a vendegek megelégedésére szolgáló szállodai szolgáltatást nyújthassanak.

A FELADATOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE: A Front Office Managernek gondoskodnia kell arról, hogy a felügyelete alá tartozó területek működése megfeleljen az ötcsillagos szállodákkal szemben támasztott nemzetközi minőségi követelményeknek.

Front Office: Ezen a területen a Front Office Manager munkájában a Reception Managerre, a Chief Concierge-re és a Föpénztárosra (Chief Cashicr) támaszkodik.

• • • •

• • •

Gondoskodik róla, hogy a fent említett személyek és beosztottaik minden eszközt és információt megkapjanak, amely a magas színvonalú munkavégzéshez szükséges. Biztosítania kell azt, hogy a munka a szálloda vezetősége által meghatározott módon folyjék. Irányítást és megfelelő segítséget nyújt az alkalmazottak szakmai problémáinak megoldásához. Naprakészen tájékozódik mindenről, ami a szálloda működésével összefügg, az értékesítés során kapcsolatban áll a Front Office előtti és utáni területek képviselőivel, ha a felmerülő probléma a Front Office-hoz kapcsolódik. Szoros kapcsolatot tart fenn a Házvezetéssel (Housekeeping) tekintettel a porta konkrét munkájára, hozzásegítve mindkét területet a megfelelő információkhoz. Fokozott figyelemmel követi a vendégek és a VIP-vendégck szállodai tartózkodását. Kapcsolatot tart azokkal az ügyfelekkel, akik rendkívüli igényeket támasztanak a szállodával szemben.

Back Office: Ezen a területen a Front Office Manager a Rcscrvation Managerrel dolgozik együtt. • Folyamatosan figyelemmel kíséri az egyéni szobafoglalásokat és az érkező csoportokat. • Azokon a napokon, amikor túl sok foglalás érkezik, kezeli a szobarcndeléseket is a Rcscrvation Managerrel és az Assistant Front Office Managerrel. A munka során messzemenően tartsák szem előtt a szálloda érdekeit. • Folyamatosan kezeli a számítógépes kódokat és felügyeli a használatukat, ellenőrzi az információs hálózatban eszközölt összes változtatásokat.

Vendégkapcsolatok: Folyamatosan biztosítja a szálloda kiváló minőségű szolgáltatásainak fenntartásához szükséges információkat.

Garázs: Ezen a területen a szálloda egy külső megbízott céggel működik együtt. A garázsban a szálloda által meghatározott parkolási rendet kell fenntartani. • A Front Office Manager folyamatos kapcsolatot tart fenn a garázs ügyeinek intézésében illetékes Rooms Division Coordinator-ral. • Folyamatosan tájékoztassák egymást a minőségi színvonal fenntartása érdekében. • Reklamációk és újonnan aláírásra kerülő garázs-szerződések esetén a Front Office Managernél van a kód és a garázskártya. Kifizetetlen számlák esetén érvénytelenítenie kell a kártyát. • Rendszeres kapcsolatot tart fenn a számítógépes osztály managcrévcl, és tájékoztatja a garázs pénztárgépéről.

Telefon központ, Business Centre, Uszoda: Ezeken a területeken a Front Office Managernek gondoskodnia kell arról, hogy a vendégek magas színvonalú szolgáltatást kapjanak.

MEGJEGYZÉSEK: A jelen munkaköri leírás az abszolút teljesség igénye nélkül készült. Ezt rendszeresen át kell alakítani és aktualizálni annak érdekében, hogy mindenkor megfeleljen a Hotel és a Kempinski AG követelményeinek.

Jóváhagyja:

Osztályvezető:

Dátum:

Vezérigazgató:

Az Értékesítési és Marketing vezető (Sales and Marketing Manager)

Az értékesítési munka a szálloda szobáinak, szolgáltatásainak eladását hivatott megoldani. A múltban a szálloda föportása kezében összpontosult ez a munka. Az 1960-as évek végén, a Front Office szervezet megjelenése után a Front Office Manager egyik feladatát képezte az értékesítés, majd kialakult a külön értékesítési szervezet is. A háttérben a kereslet piac átalakulása ment végbe az 1980-as évek elején, amikor a szállodai kínálat kapacitásnövekedése eredményeként létrejött a kínálati piac, ahol a szállodáknak már meg kellett „küzdeniük" a vendégekért. Ma az Értékesítés - Sales and Marketing department - egy jól tagolt szervezetet jelent a szállodai szervezeten belül. Az értékesítési szervezetben vannak kollégák, akik az egyéni rendelésekkel; vannak, akik a Csoport rendelésekkel; vannak, akik az úgynevezett céges - Corporate - rendelésekkel; vannak, akik a MICE - Meeting, Incentive, Conference, Event partnerekkel - rendelésekkel; vannak, akik az online utazási irodai - ÓTA vagy OLTA, Online Travcl Agencics - a partnerekkel, és vannak, akik az értékesítés és étterem - S&C, Sales&Catering - rendelésekkel foglalkoznak.

Gen«fal Manager

Dvedor Revenue Manager

4.ábra Nagy’ szálloda értékesítési szervezete Az értékesítési tevékenység célja a szálloda termékeinek komplex eladása, a vendég meggyőzése arról, hogy miért jó neki, ha eljön hozzánk, és milyen hasznot kap tölünk a tartózkodás alatt. Ma már nem csak a szoba (elszállásolás), hanem az éttermi szolgáltatások (ellátás), a különböző specializációk, így konferenciaszolgáltatások, gyógyászat/spa/wellness/fitnesz szolgáltatások (egyéb szolgáltatások) eladása az elvárt. A szolgáltatások kialakítása, fejlesztése a vendégek igényei alapján történik. Minden szálloda arra törekszik, hogy létrehozza saját, egyedi termékét - USP, Unique Selling Proposition -, melyet más szolgáltató nem kínál a piacon, és ez alapján akár be is tudják a vendégek azonosítani az adott szállodát. Az értékesítésnél arra kell figyelni, hogy a vendég olyan élményekben részesüljön a szállodai tartózkodás során, melyekre később szívesen emlékszik vissza és mesél cl másoknak is. A következő ábra mutatja be ennek a munkának a hátterét, a vendég elvárásainak és a szállodában tapasztaltak „hatását” a tartózkodása alatt. Cél a „Wow” hatás elérése a szállodai szolgáltatásokkal!

5.ábra Az elvárásokformái és hatásai Forrás: Forrás: TennerA. R. —DeToro 1. J. (2001) alapján Kátay Ákos szerkesztése

Milyen a jó „értékesítő”, teszik fel sokszor a kérdést a szakmában. Tulajdonképpen könnyű és nehéz is egyszerre a válasz megadása. Egy felsorolással kezdve: becsületes, tisztességes, szavahihető, kiváló általános és szakmai műveltség, kiváló kommunikációs- és tárgyalási készség, nyelvtudás angol üzleti tárgyalási szinten, e mellett más nyelvek, magabiztosság az önismeret alapján, stresszes állapot elviselése, abban folyamatos munkavégzés, kudarc elviselés (nem kell a tennék...), motiválni tudjon (ne manipuláljon), nyitottság, kíváncsiság, aktív odafigyelés, tudatos munkavégzés (trendek, változások, váratlanra felkészülni), hosszú távú gondolkodás és problémamegoldó képesség. így könnyen megérthető, hogy nem egyszerű egy jó értékesítő megtalálása. Nézzük át a Sales&Marketing menedzser legfontosabb feladatait, melyeket ebben a beosztásban elvárnak a munkaadók.

A Marketingterv kidolgozása során először egy Marketing auditot kell elkészíteni, mely magába foglalja a Szálloda teljes körű analízisét (SWOT), a Versenytársak teljes körű analízisét, valamint a Közvetlen környezet analízisét. Ezt követi a Célcsoport kiválasztása - a bevételi megoszlás, angolul Revenue grid adatai alapján —> szegmensek (célcsoportok) meghatározása a Szálloda pozicionálása a piacon, a Marketing célok meghatározása, ezek eléréséhez szükséges Akcióterv (szegmensenként lebontva) kidolgozása, és a folyamatos Monitoring, ellenőrzés.

Az Árstruktúra kialakítása jelenti a következő feladatot. A kezdő lépés az Árkialakítás (rack rate, vagy szoba alapára; coiporate ár; utazási irodai ár; tour operátor ár; OTA/OLTA ár). Ennek során több technikát árképzési technikát alkalmazhatnak, így a Költség alapú (fedezeti pont - brcak evén point), a Piaci alapú (Fogyasztó mit (hajlandó) kifizetni); a Yield management/Revenue management alapú, az Értékesítési csatornák sajátosságát figyelembe vevő számításokat. Ide tartozik még a Versenytársak árait figyelembe vevő Kompetitív alapú, és a Kedvezményes árak (tour operátor, utazási iroda, internet, bevezető ár, corporate) rendszere is. Az árak lehetnek Publikus és Nem publiktts árak, attól függően, hogy milyen a meghirdetésük. A bárki által elérhető árak a publikusak, míg a csak szerződéses partnerek részére megadott, vagy belső anyagokban közzétett, szűk kör részére elérhető árak a nem publikusak. Nagyon fontos feladat az Értékesítési formák kidolgozása. Ez két nagy csoportra bontható, a Direkt (közvetlen) értékesítési formák jelenük a közvetlen értékesítést, mely során a célközönség elérése nem közvetítőkön keresztül

történik. Ezekbe a formákba tartoznak a Központi értékesítés, a Saját értékesítés, ez utóbbiban lehet alkalmazni különböző értékesítési technikákat: a Cross-selling („árukapcsolás”), az Up-selling, az Up-grading, a Suggestive selling és az Altemative-selling eszközét. A másik csoport az Indirekt (közvetett) értékesítés formák, amikor a vendégek elérése közvetítőkön keresztül történik. A közvetítő értékesítési csatornák közé tartoznak az Utaztatással foglalkozó partnerek: tour operator, utazási iroda, utazási ügynökség, rendezvény/konferencia szervező, tréningcégek; a Cégek, vállalatok, az úgynevezett corporatc partnerek; a Globális Helyfoglalási rendszerek (Global Distribution System), és az Internet alapú (online utazási irodák - ÓTA [OLTA], szállodai web-oldal) csatornák. Az Árstruktúra kialakításhoz tartozik a Jutalékpolitika kidolgozása. Ebben kerülnek meghatározásra a közvetítőknek kifizetésre kerülő jutalékok, melyek néhány százaléktól 30-35 %-ig emelkedhetnek. Mértékük függ a közvetítő által teljesített vendégéjszakák, bevételek nagyságától.

Kiemelt feladatot jelent a Szerződések megkötése a különböző közvetítőkkel. A szerződésben - ennek alapjait a PTK tartalmazza -, ki kell térni az Együttműködés módjára (bérleti, kontingens, free-sale, eseti); a Lemondási feltételekre (kötbér, kötbérmentes); a szállodai „walking policy” kérdésére - túltöltés, és ezzel járó vendég áthelyezés; a Fizetés módjára', a partnernek járó Kedvezményekre: az év során megállapított Szezonokra (Kiemelt fő-, fő-, közép- és utószezon); a Jutalék-elszámolás módjára egyaránt.

A Client Relation Management is komoly feladatot jelent a Salcs&Markcting menedzsernek. Ennek során a különböző nyilvántartásokat tekinti át és értékeli évente a szálloda értékesítő partnereit, beszállítóit. Megnézi a szerződéses partnerek teljesítését, azt, hogy teljesítették-e a szerződésben vállalt kötelezettségüket, illetve azokat a partnereket keresi meg, akik szerződés nélkül jelentős vendégéjszakát, bevételt közvetítettek a szállodának. Ennek tükrében a szerződés módosítását, vagy egy szerződés megkötését javasolhatja számukra. Szintén fontos feladata az Eredményesség mérése is. Ennek során napi szinten vizsgálja az Átlagár (ARR), a RcvPar, a TrcvPar alakulását, valamint a szállodai statisztikákat, melyek bemutatják a szálloda Kihasználtságát. Az Értékesítést segítő anyagok kidolgozása is rá tartozik. Ezek lehetnek a teljesség igénye nélkül: hírlevél, rcklámcikkck, fényújság, hirdetések, szállodai web-oldal, stb. Sokak által irigyelt feladatuk a Vásárokon, kiállításokon való részvétel, mely során utaznak, tárgyalnak régi és új partnerekkel, promotálják a szálloda termékeit, szolgáltatásait. Ezek lehetnek hazai és nemzetközi vásárok, kiállítások egyaránt, úgymint az Utazás kiállítás Budapest, az ITB Berlin, vagy a WTM London, hogy csak a legismertebbek említsük. Szintén munkaköri feladatai közé tartozik a partnerekkel történő Kapcsolattartás. Ez többféle módon valósulhat meg, és célja a szálloda partnereinek megtartása, kapcsolaterösítés és építés, valamint a jól teljesítő közvetítők, beszállítók díjazása. Ezek lehetnek partner-partik, a szálloda szolgáltatásait bemutató study-tour-ok.

Itt kell megemlíteni a Szállodai honlapok szerepét is. Szintén a Salcs&Markcting menedzser feladatai közé tartozik a szállodai honlap kidolgozása, folyamatos frissítése. Célszerű egy jó honlaptervezöt megbízni a honlap tervezésével, hiszen ez a minőségi honlap védjegyeként is felfogható, és nagy gondot kell fordítani a folyamatos frissítésre, és a legutóbbi frissítés dátuma mindig jól láthatóan legyen megadva. A jó szállodai honlapnak a következő elvárásoknak kell megfelelnie:

Alap elvárások: • lógó bal felső sarokban

•

fej léces menüsor

•

megfelelő mennyiségű információ

•

Plusz lehetőségek: • turistainformációk a városról, környékről, látnivalókról •

helyi idő és hőmérséklet feltüntetése (local time, local temperature)

jól kezelhető

•

időjárás előrejelzés

•

belső kereső

•

letölthető szállodai brosúra

•

nyelvi kiterjesztés

•

ajándék voucher (gift vouchcr)

•

hírlevél

•

360 °-os panorámakép

•

online booking

•

web kamerás közvetítés

•

virtual tour

•

gyakori kérdések válaszokkal (GYIK.)

•

fotógaléria

•

letölthető étlap

•

közösségi oldalak

•

rendezvényekre menüajánlatok

•

Googlc térkép

•

•

gyengén látókat segítő menüpont

rendezvényterem berendezési alaprajzokkal

•

videó

•

online butik, ajándékbolt

•

fórum, vendégkönyv

•

a szállodai csapat bemutatása (our team)

•

sajtó

lehetőségei

Ezek alapján nézzünk meg egy jó példát Budapestről:

8.kép Kempinski Hotel Corvinus honlapja, virtuális túra és szobabemutató Forrás: https: www.kempinski.coni'hubudapesthotelcorvinu&,'?source-S469922l3&gclid-EAlaIOobChMIvsToq5SX3gIVQb7tCh2DmQirEAAYASAAEgLgOPD BwE&gclsrc-aw.ds

6.2 A Front Office működése Sok vendég számára a szállodát a Front Office jelenti. Az alábbiakban ennek az egységnek a működését tekintjük át a vendég tartózkodásának eltérő fázisai alapján, mely a vendégciklus (The guest cyclc) néven ismert. A vendégei ki us

Hagyományosan a vcndégciklus négy részre osztható fel: érkezés előtt, érkezés, tartózkodás, és utazás. Minden részhez jellemző feladatok kapcsolódnak, melyet az alábbi ábra szemléltet. A következő ábrán vázolt felosztás azonban nem egy állandó standard. A feladatok és működés átfedései hozták létre egy másik vendégciklus felosztás alapjait, mely szerint a ciklus értékesítés előtt, értékesítés és értékesítés után részekre tagozódik. Ennek ellenére a szállodaipar területén még mindig a hagyományos felosztás használatos széles körben.

VENDÉGCIKLUS

FRONT OFFICE FELADATOK Vendégszolgálat

Számlázás

Érkezés előtt

Szobafoglalás

(előleg)

Érkezés

Regisztráció

Számlanyitás

Tartózkodás

Tartózkodás alatti kiszolgálás

Terhelések Éjszakai ellenőrzés (Night Audit/zárás)

Utazás

Utaztatás és adatok archiválása

Fizettetés

6. ábra A vendégciklus és az ezzel kapcsolatos Front Officefeladatok A Front Office alkalmazottainak a vendégciklus minden egyes fázisának feladataival tisztában kell lenniük. Csak úgy tudják a vendégek minden igényét kielégíteni, ha tökéletesen ismerik a szállodai üzletmenet minden részét.

A vcndégciklus ismerete nagy segítséget ad a Front Office tevékenységének kialakításához is. Most röviden tekintsük át a ciklusok feladatait úgy, hogy azokra a későbbiekben az egyes munkafcladatok ismertetésénél részletesen visszatérünk:

Érkezés előtt A vendég ebben a fázisban választja ki a szállodát. A választást sok befolyásoló tényező együttesen alakítja ki. A vendég dönthet -

-

az előző tartózkodása alatt szerzett élmények; hirdetések; utazási iroda, barátok vagy üzleti partnerek ajánlásai; a szálloda elhelyezkedése és hírneve; a szálloda honlapja; vendégértékelések; a foglalás könnyűsége és a foglalást végző alkalmazott leírása, tájékoztatása; a szoba ára; a szálloda által kínált szolgáltatások, specializációk megléte és rokonszenv alapján.

A Front Office alkalmazottainak viselkedése, stílusa és tudása is segítheti szállodájuk kiválasztását.

A szálloda rezervációs irodája a vendégek foglalásait végzi. Értékesítés orientáltnak kell lenniük és a szálloda pozitív, erős képét kell képviselniük. A rezervációban dolgozóknak röviden, pontosan kell megválaszolniuk az elkövetkező időszakok szobafoglalási igényeit, hiszen munkájuk nagyban befolyásolja a szálloda sikeres működését. A felvett foglalásokat rendelésfelvevö lapon rögzítik, és a feldolgozás ennek az adathordozónak a segítségével történik. A vendéget minden esetben értesítik a foglalás elfogadásáról írásban is. A rögzített adatok alapján történik a szobák, szolgáltatások előkészítése, a szükséges dolgozói létszám tervezése, az érkezések előkészítése is. A jól kialakított rezervációs rendszer segíti a szobaeladás maximalizálását, a rendelkezésre álló szobák kimutatását, a szobaárbevételek előrejelzését, a Front Office munkájának szervezését. A szállodai értékesítésben az elmúlt években jelentős változások mentek végbe. Megjelentek a felhő alapú szállodai rendszerek, melyek teljes egészében megváltoztatták sok szálloda ilyen tevékenységét. A teljes munkát már számítógépes rendszerek végzik, szinte emberi beavatkozás nélkül.

A következő képeken bemutatjuk a hagyományos rendelésfelvevö nyomtatványt és számítógépes formáit, melyek a rendelésfelvétel közben kerülnek kitöltésre, illetve segítik a vendég „munkáját” a rendelés rögzítésében.

Th« Royal Stone Motel.........

7.ábra Rendelésfelvevő nyomtatvány és a számítógépes rendelésfelvétel „nyomtatványai”

Érkezés Az érkezés során a vendég bejelentése és a részére történő szobakiadás jelenti a legfőbb feladatokat. A vendég a szállodába érkezésekor üzleti kapcsolatot alakít ki a szállodával a pultban dolgozó alkalmazott közreműködésével. Az alkalmazott feladata ennek a kapcsolatnak a rögzítése és a vendég és szálloda elvárásainak tisztázása. A vendég státuszát az érkezése előtt a szobafönök készíti elő, állapítja meg, teszi meg a bejelentkezés előkészületeit. Az előzetes rendelés nélkül (walk-in) érkező vendégek részére szobát ad cl. Ehhez ismernie kell a szálloda szobatípusait és a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat, értékesítési technikákat és azokat kedvező módon be kell tudni mutatnia/alkalmaznia a vendégek részére/felé. A bejelentkezés rögzítése a hatékony működés alapvető követelménye. A vendégek bejelentkezése a Bejelentőlap kitöltésével történik. A rögzített adatok információkat tartalmaznak a fizetés módjáról, a tervezett tartózkodási időről, a különleges kívánságokról, a pótágy vagy gyerekágy beállításával kapcsolatos kérésekről, a kedvelt szobatípusról és elhelyezkedésről. Tartalmazzák ezen kívül a számlázási utasításokat, telefonszámot, pontos címet, és a vendég aláírását. A vendég aláírása a szálloda igénybevételét is igazolja más fontos azonosítási feladatok mellett. A vendég tájékoztatása a szoba áráról, az igénybe vehető szolgáltatásokról szintén a bejelentkezési előírások közé tartoznak. A szoba kijelölése és beosztása a Housekeeping tájékoztatása alapján, a szobatükör alapján történik. A vendég bejelentkezésekor rögzítik a távozás várható időpontját is. Sok szállodában a vendég hitelkártyájáról lehúznak egy azonosító példányt és ezt a vendég aláírása nélkül a vendégszámla mellé helyezik, vagy meghatározott összegű depozitot vesznek át a vendégtől, mintegy biztosítékként a szállodai szolgáltatások fedezetéül.

CÁSTEBUCHBLATT REOISTRATION FROM BEJELENTŐ LAP

ZHwvnumffwr RoomNo Szobaszam

“ Mercunr

r _ __ _

F*nw*wwn» c*nUy nmo

844

Ankjnít Amvaí:

07/09/01

Dap*rtv'» Elutazta

18/09/01

NAKAGA.MI

KATSUNOR Ka»«ten*v voie Acrosa P«*Ttarw*t actarass Atandó totem

AICHI Japan 89-6 VENO. VENOTYO.

PwpoMi cf *tay T«noz» »WzaNunS»w«»» Ftxmot Payffier* RiMte mdd

Ehe-jarm-(gar.e) WÖeíxiSOanö F etetőié-

R®»apassAjr>»ne« Fe«po-tSo V «*n:

S«aa»*»rv)e«.gked. HwnAtr,Altivársafl

OvOirtsdatun' Datootte* Sz jtrttai dM^n

Ok 0*4 AcWrwlt**

r^Kuzta

D Suatreas -