Világirodalmi lexikon Z-Index. [18] 9789630568524, 9630568527


281 100 81MB

Hungarian Pages 724 [740] Year 1995

Report DMCA / Copyright

DOWNLOAD PDF FILE

Recommend Papers

Világirodalmi lexikon Z-Index. [18]
 9789630568524, 9630568527

  • 0 0 0
  • Like this paper and download? You can publish your own PDF file online for free in a few minutes! Sign Up
File loading please wait...
Citation preview

iniAG Akadémiai Kiadó

VILÁGIRODALMI LEXIKON Főszerkesztő SZERDAHELYI ISTVÁN Felelős szerkesztő JUHÁSZ I L D I K Ó XVTTT. kötet Z—Index E kézikönyv időben és térben egyaránt tekint közelre és távolra: nemcsak a klasszikus múlt kiemelkedő alakjait, hanem korunk szárnyat bontó fiatal íróit is bemutatja, s nemcsak az úgynevezett nagy irodalmakkal foglalkozik, hanem beszámol olyan irodalmakról is, amelyekről keveset, vagy éppen semmit sem tudunk, s az irodalomelmélet kérdéseiben is eligazít. Összeállításában mintegy ezer bel- és külföldi munkatárs működött közre. Az egyes cikkek nemcsak meghatározást vagy életrajzot adnak, hanem ismertetik és értékelik is a műveket és az életmű egészét, s gazdag bibliográfiát nyújtanak, amely a külföldi írók munkáinak magyar fordítását és a róluk szóló műveket is tartalmazza. A szöveget képanyag egészíti ki.

m

AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

VILÁGIRODALMI L E X I K O N TIZENNYOLCADIK K Ö T E T

VILÁGIRODALMI LEXIKON

AKADÉMIAI KIADÓ,

BUDAPEST

VILÁGIRODALMI LEXIKON TIZENNYOLCADIK

KÖTET

Z—INDEX

-1828-

II AKADÉMIAI

II

KIADÓ, BUDAPEST,

1995

FŐSZERKESZTŐ

S Z E R D A H E L Y I ISTVÁN FELELŐS SZERKESZTŐ

JUHÁSZ I L D I K Ó

SZERKESZTŐK

BÁRÁNY LÁSZLÓNK, HAMBERGER JUDIT, HAVASI ÁGNES, KICSI VALÉRIA, MEZEI BALÁZS, SOMOGYI GYULA, SZEPES ERIKA, SZILÁGYI IMRE SZERKESZTŐSÉGT MUNKATÁRSAK

NAGY MARIANNA, VERESSNÉ F E K E T E LUJZA KÉPSZERKESZTŐ

SÁNDOR JÓZSEFNÉ MŰSZAKI SZERKESZTŐ

KISS ZSUZSA

A KIADVÁNY INDÍTÓ FŐSZERKESZTŐJE

1 KIRÁLY ISTVÁN 1

összk. ISBN 963 05 0871 0 XV1I1. kötet ISBN 963 05 6852 7 A kötet a Graboplast RT Grabolit Extra (AV) típusú borítóanyagával készült

© Akadémiai Kiadó, Budapest 1995 Printed in Hungary

F Ő M U N K A T Á R S A K

BÁRDOS LÁSZLÓ (modern francia irodalom) B E R N Á T H ISTVÁN (skandinávok, németalföldiek, francia-belgák) BÍRÓ MARGIT (grúz) BÖGÖS LÁSZLÓ (Burma, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Vietnam) B O J T Á R E N D R E (lengyel, lett, litván) BORZSÁK ISTVÁN (latin nyelvű irodalmak) CARUHA VANGELIÓ (újgörög) CSONGOR BARNABÁS (klasszikus kínai) CSŰRÖS KLÁRA (XVTT. századi francia irodalom) DOMOKOS P É T E R (finnugor nyelvek) DOROGMAN G Y Ö R G Y (spanyol nyelvű irodalmak) FALUBA KÁLMÁN (katalán) SZ. F A R K A S J E N Ő (román, moldován) F E H É R V Á R I GYŐZŐ (észt) FÓNAGY IVÁN (stilisztika) FÜSSI-NAGY GÉZA (szuahéli) GALLA E N D R E (modern kínai) GOMBÁR E N D R E (finn) GYIVICSÁN ANNA (szlovák) HAZAI GYÖRGY (török nyelvek) | HERCZEG GYULA 1 (olasz, rétoromán) HORVÁTH Z. ZOLTÁN (tibeti) IVÁNYI TAMÁS (arab) J E R E M I Á S ÉVA (iráni nyelvek) J U H Á S Z P É T E R (bolgár) KÁKOSY LÁSZLÓ (egyiptomi, kopt) K A P I T Á N F F Y ISTVÁN (bizánci) KARA GYÖRGY (mongol) KOMÁROMI SÁNDOR (bibliográfia)

KOMORÓCZY GÉZA (akkád, arameus, hettita, sumer) K R E T Z O I N É VALKAY SAROLTA (amerikai és kanadai irodalom) LŐKÖS ISTVÁN (délszláv irodalmak) MÁDL ANTAL (német nyelvű irodalmak) MARÓTH MIKLÓS (szír) ORMOS ISTVÁN (Etiópia) OSTVÁTH GÁBOR (koreai) PADÁNYI K L Á R A (XVIII. századi francia irodalom) PÁL F E R E N C (portugál nyelvű irodalmak) P A P P ÁRPÁD (újgörög) RAJ TAMÁS (héber, jiddis, ivrit) RÓNA-TAS ANDRÁS (csuvas) SCHÜTZ ISTVÁN (albán) SCHÜTZ ÖDÖN (örmény) SIKLÓS OLGA (színháztudomány) SZABICS IMRE (régi francia irodalom) SZALMÁST PÁL (örmény) SZEPES E R I K A (verstan) SZEPESSY TTBOR (ógörög) TAKÁCS F E R E N C (angol) TASNÁDT E D I T (török irodalom) TÖRÖK E N D R E (orosz) TÖRÖK SÁNDOR (Indonézia, Malaysia) UDVARI ISTVÁN (ukrán) Ú J H E L Y I SZILÁRD (film) VARGA-HASZÓN 1TS ZSUZSA (eszperantó) VARRÓK ILONA (japán) V E K E R D I J Ó Z S E F (ind nyelvek) VOIGT VILMOS (folklór) ZÁDOR ANDRÁS (cseh) ZEMPLÉNYI F E R E N C (irodalomelmélet) ZÓLYOMI GÁBOR (sumer, akkád)

UTÓSZÓ

E kötet megjelenésével a Világirodalmi Lexikon törzsanyagának munkálatai befejeződtek. A továbbiak — a pótkötet vagy a sorozatot más szempontból kikerekítő kötetek megjelentetése — már a vállalkozás utóéletéhez tartoznak, s ilyen terveink megvalósulása a magyar könyvkiadás sorsának alakulásától függ. E mű a maga kb. 70 ezer címszavával, 14 971 nyomtatott oldalt magába foglaló 18 kötetével így is a magyar irodalomtudomány legmonumentálisabb, közel 1500 munkatárs közös teljesítményévé sikeredett. Egyben a világ legnagyobb irodalmi lexikonává; olyan terjedelmű kézikönyvvé, amilyennel a legnépesebb nyelvterületek, leggazdagabb nemzetek sem rendelkeznek. A terjedelmi különbségek pedig minőségiekkel is párosulnak. A nemzetközi lexikográfiái hagyomány még mindig Nyugat-Európa- és Észak-Amerikaközpontú, holott napjaink korszerű világképe már régóta más dimenziókat tükröz. Nemcsak azzal próbáltunk h á t túllépni a szokványos kereteken, hogy a magyar olvasóközönség sajátos igényeihez igazodva, hazánk földrajzi fekvésének megfelelően a kelet-közép-európai irodalmakat jóval részletesebben tárgyaltuk, hanem az orientális magaskultúrák klasszikus értékeiről és Ázsia, Afrika, Óceánia, Dél-Amerika irodalmi életének modern törekvéseiről is igyekeztünk méltó képet nyújtani. A hagyományos irodalmi lexikonok továbbá ha ilyeneket egyáltalán felvesznek anyagukba — igencsak szűkmarkúan bánnak a műfajokról, versformákról, stilisztikai-retorikai vagy általános irodalomelméleti, esztétikai, szövegelméleti stb. fogalmakról szóló címszavakkal. Nehéz, lexikálisan jórészt feltáratlan és a fogalomrendszerek kiépítésekor igen bonyolult feladatokat támasztó anyagrész ez; közművelődési jelentősége viszont — nem utolsó sorban az oktatásban való hasznosíthatósága miatt kiemelkedő. S ha e lexikon másfélszer-kétszer ter jedelmesebb a reprezentatív külföldi irodalmi kézikönyveknél, fogalmi anyaga hatványozottan, tízszer-hússzor gazdagabb. Nem véletlen, hogy e címszóanyag nagyobb cikkeit, s mindenekelőtt Eónagy Iván lexikális esszéit a szakirodalom oly gyakran — s igencsak rendhagyó módon — a tudományos publikációkkal egyenrangúakként kezeli, az alapvető források közé iktatva hivatkozik rájuk. A tudományos ranghoz pedig ebben az esetben különleges tudománynépszerűsítő hatásérték is kapcsolódik. A szakszerűséget mindig igyekeztünk közérthetőséggel párosítani, és szerzőinket nem tartottuk vissza attól — sőt, bíztattuk —, hogy a lexikon nagyobb cikkeiben ne csak száraz adatokat-tényeket és lakonikus értékelő megállapításokat sorakoztassanak fel, hanem a jelentősebb művek vagy irodalmi jelenségek ismertetését esszéisztikusan színes, érzékletes jellemzésekkel szőjék át. Ennek köszönhető, hogy e kézikönyv hatósugara meszsze túllépett a szakmai körökön, s példányszámai a bestsellerkiadványokéval 7

vetekednek. Első kötete eddig öt kiadásban (72 816 példányban), második és harmadik kötete (62 827, 57044, illetve 56 562 példányban) négy kiadásban jelent meg, s további kötetei — a tizenkettedikig bezárólag — általában három kiadást (s hasonlóan magas példányszámokat) értek el. 1972 óta esztendőről esztendőre készültek utánnyomásai, s nem egyszer több is; a rekordévben, 1992ben éppenséggel tizenegy kötetéből készült új, változatlan kiadás. E vállalkozás története ilyen módon nem elhanyagolható része a magyar irodalomtudománytörténetének. Indokolt, hogy legalább vázlatos formában rögzítsük az utókor számára legfontosabb eseményeit, s megemlékezzünk azokról, akiknek e teljesítmény elsősorban köszönhető. A munkálatok kereken harminc évvel ezelőtt kezdődtek, 1965 késő őszén. Az Akadémiai Kiadó távlati terveiben régóta szerepelt egy világirodalmi lexikon megjelentetése. Amikor tehát a Lexikonszerkesztőség irodalmi csoportja befejezte a Benedek Marcell nevével jegyzett Magyar Irodalmi Lexikont, azzal bíztak meg bennünket, hogy e terv kivitelezésével folytassuk munkánkat. A koncepció felépítésében munkatársaim közül a feladatok oroszlánrészét tartalmi vonatkozásokban Lázár György, a lexikográfiái szabványok kidolgozásával pedig (a Gáldi László észrevételeit is kamatoztató) Koch László vállalta. Tervezetünket a kiadó vezetősége — az irodalmár akadémikusok csoportjának formális véleményezése után — elfogadta. E tervezet szerint a lexikon hat kötetben, összesen 600 szerzői ív terjedelemben, két évi előkészítő munka után 1967 ősze és 1972 között jelent volna meg, szerkesztőbizottság közreműködése nélkül; főszerkesztőjéül Király Istvánt javasoltam. E javaslat két okból is rendhagyó volt. A főszerkesztőt illetően azért, mert Király István köztudottan az újabb magyar irodalommal foglalkozott. (Erre hivatkozva egy ideig húzódozott is ajánlatomtól.) Világos volt azonban számomra, hogy olyan tudóst, aki ,,a világirodalom" egészében, minden nemzeti irodalom valamennyi korszakában egyaránt járatós, amúgyis lehetetlen találni. A főszerkesztőnek itt olyan egyéniségnek kellett lennie, akiben van elegendő erkölcsi erő és bátorság, hogy a vállalkozás érdekeit hathatósan képviselje. 1965-ben ez utóbbi szempont még igen sokat nyomott a latban. A művelődéspolitikai irányítás allergiás érzékenységgel kezelte az ilyen kiadványokat. Az ideológiai kérdéseket közelebbről érintő lexikonokat — bizalmasan kezelendő intézkedésként — mindaddig a minisztérium és a pártközpont illetékes osztályaival is lektoráltatni kellett. Ez a cenzúra azonban nem csökkentette a kockázatot: ha a sajtókritika — netán épp a felülről kapott utasításokat tükröző — hibákat talált a műben, minden ódium a kiadói szerkesztőséget sújtotta. A Magyar Irodalmi Lexikon körüli vitákban a szerkesztőbizottság és a szerkesztői gárda tagjai mind cserbenhagytak bennünket; egyedül Király Tstván támogatására számíthattunk minden fórumon. S jóllehet az 1970-es évtized fordulóján a viszonyok lényegesen enyhültek a Világirodalmi Lexikont már nem kellett előzetesen cenzúráztatni sem —, Király István tekintélye rendkívül sokat segített abban, hogy vállalkozásunk túljutott a kezdeti nehézségeken, s mindvégig készséggel állt ki a velünk együtt dolgozó szakemberek mellett. 8

A szerkesztőség által kidolgozott tartalmi koncepcióban eleinte ellenezte az Európa-központú szemlélettel való radikális szakítást, vitáink során azonban sikerült meggyőzni ennek szükségességéről, s a „planétában való gondolkodás" programját végül a kiadvány előszavában is rögzítette. Neki köszönhető viszont, hogy a tervezetben a fő szempontok közé iktattuk a magyar vonatkozások szerepeltetését, s ennek érdekében külön dokumentációt állítottunk fel. Elfoglaltságainak sorában a lexikont mindig előnyben részesítette. A kötetek szövegeit kétszer is átnézte — nyomdába adás előtt és hasábkorrektúrában —, más kézikönyvekkel egybevetette címszóállományaikat, s a legnagyobb-legfontosabb cikkeket tüzetesebben is ellenőrizte. Fő feladata természetesen az volt, hogy az adott politikai-ideológiai viszonyok között a mü posszibilitását biztosítsa. Ez eleinte — az 1970-es évek derekáig igencsak körültekintő munkát igényelt. (Intő példa volt számunkra, hog}^ a kiadványunkkal párhuzamosan készülő szovjet irodalmi lexikont évekre leállították.) Az optimális megoldáshoz az út olykor a főszerkesztő és a szerkesztőség közötti heves vitákon át vezetett, de — amiként ezt pl. lexikonunk igen nehezen kialakított s végiil szerzőnév nélkül megjelentetett Buharin-cikke bizonyíthatja mindig sikerült olyan kompromisszumokat találni, amelyeket ma, harminc év távlatából nézve sem kell szégyellnünk. A vállalkozás tervezetének másik rendhagyó megoldása az volt, hogy mellőztem a szerkesztőbizottság intézményét. Az elfajta reprezentatív kézikönyveket mindaddig olyan bizottsági névsorokkal kellett fémjeleztetni, melynek tagjai a kultúrpolitikai vezetés legtekintélyesebb bizalmi emberei voltak. Bőséges tapasztalatokat szereztünk viszont arról, hogy - tisztelet a kivételeknek -— a szerkesztőbizottságok tagjai tényleges munkára nemigen foghatók, s mint említettem, még arra sem hajlandók, hogy esetenként a tekintélyüket latba vetve képviseljék a kiadvány érdekeit. E helyett vezettem be a főmunkatársi megbízatások rendszerét, konkrét munkafeladatokhoz kötött, s így bármikor megszüntethető jelleggel. I t t kizárólag a szaktudás és a munkakészség jött számításba, se politikai, se tekintélyi kérdések nem játszottak szerepet. (Főmunkatársaink sorában 1956-os börtönviseltek és pályakezdő tehetségek is tevékenykedhettek.) E főmunkatársak feladata volt — szakterületükön belül — a címszójegyzék véglegesítése, a cikkek szerzőjének és terjedelmének kijelölése s az elkészült szövegek lektorálása, szükség esetén átdolgozása. Kiválasztásukat — hiszen nekik kellett együttműködniük velük - az illetékes belső szerkesztőkre bíztuk; Király István és jómagam itt csak az egyetértési jogkört tartottuk fenn a magunk számára. Ez a megoldás is igen szerencsésnek bizonyult. Főmunkatársaink túlnyomó többsége — hogy csak a nagyobb szakterületek gondozóit említsem: Belia György, Bernáth István, Bojtár Endre, Borzsák István, Bögös László, Csongor Barnabás, Falus Róbert, Fehérvári Győző, Fónagy Iván, Gombár Endre, Hahn István, Hazai György, Herczeg Gyula, Tstvánovits Márton, Jeremiás Éva, Juhász Péter, Kákosy László, Kapitánffy István, Kara György, Komoróczy Géza, 9

Mádl Antal, Országh László, Papp Árpád, Rónai Pál, Scheiber Sándor, Schütz Ödön, Stand Géza, Szalmási Pál, Szávai Nándor, Sziklay László, Török Endre, Vekerdi József, Voigt Vilmos, Zádor András — a kezdetektől mindvégig (vagy haláláig) kitartott mellettünk, s tudományos munkássága fontos részének tekintve látta el feladatait. Az elhalálozottak vagy a körünkből kilépők helyére is rendre kimagasló teljesítményeket nyújtó szakemberek álltak: Caruha Vangelió, Dorogman György, Sz. Farkas Jenő, Iványi Tamás, Komáromi Sándor, Pál Ferenc, R a j Tamás, Szabics Imre, Szepessy Tibor, Udvari István, Varrók Ilona, Zemplényi Ferenc, Zólyomi Gábor. Főmunkatársaink egy része saját szűkebb szakterületén túlmenő javaslatokkal és a lexikon általános koncepcióját is befolyásoló tevékenységével segítette a vállalkozást. Kezdetben Bernáth István, Bojtár Endre, Fónagy Iván, Komoróczy Géza, a később csatlakozók sorából Sz. Farkas Jenő, Zemplényi Ferenc kísérte ilyen figyelemmel munkánkat. Különösen értékes volt Voigt Vilmos közreműködése, aki általában köteteink teljes anyagát átnézte, kiegészítettejavította, s így e kiadvány szellemi összképének egyik meghatározó egyénisége lett. Az egyes szócikkek szerzőinek és lektorainak kiválasztásakor természetesen szintén arra törekedtünk, hogy a téma legjobb szakértőit nyerjük meg vállalkozásunk számára. A lexikoncikkek maximális ívdíját azonban a hajdani rendeletek feleakkora összegben határozták meg, mint valamely publicisztikai írásét, nem véve figyelembe, hogy itt az adatoknak könyvtárakban kell utánajárni, ha ellentmondók — ahogyan igen gyakran azok —, ki kell nyomozni, melyikük a hiteles; az értékelések tömör, pontos megfogalmazása különleges műgondot igényel. Szellemi életünk tekintélyei — mint Bán Imre, Eckhardt Sándor, Gyergyai Albert, Győry János, H a h n István, Illés Endre, Kardos Tibor, Köpeczi Béla, Lukács György, Mátrai László, Moravcsik Gyula, Ortutay Gyula, Rónay György, Szabolcsi Miklós, Trencsényi-Waldapfel Imre és mások — a mű jelentősége miatt fogadták el ajánlatainkat, s nem a fillérekért, amelyekkel honorálni tudtuk őket. Fokozottan állt ez a lexikon — Indonéziától, Ausztráliától, Brazíliától Franciaországon át Csehszlovákiáig, Romániáig terjedően, a világ minden tájáról bekapcsolt — külföldi munkatársaira, s különösen az olyan világhíres tudósokra, amilyen Kerényi Károly, Viktor Krupa, Thomas Sebeok vagy Stephen Ulimann. A lexikon sikerét biztosító véletlenek egyike volt, hogy épp ekkor jelentkezett a magyar tudományos életben egy új, fiatal szakembergárda is, melynek képviselői a korábbinál jóval szélesebbre tudták tágítani világirodalmi horizontunkat és irodalomelméleti tájékozódásunkat. Bojtár Endre és Voigt Vilmos a korosztályukhoz tartozók széles körét mozgósították érdekünkben, s jórészt Bojtárnak köszönhető az is, hogy az Irodalomtudományi Intézetben akkoriban folyó, a modern irodalomelmélet külföldi eredményeit közvetítő kutatások eredményei kezdetektől tükröződhettek cikkeinkben. Nyelvészeti vonatkozásokban Szépe György segítette hasonló módon vállalkozásunkat. Egykor fiatalként vagy pályája felívelő szakasza előtt állóként számontartott munkatársaink tekintélyes 10

része mint Ágh Attila, Alexa Károly, Balassa Péter, Bojtár Endre, Buda Béla, Chrudinák Alajos, Dalos György, Fehérvári Győző, Garai László, Gombár Endre, Hankiss Elemér, Kiss Gy. Csaba, Komoróczy Géza, Könczöl Csaba, Maróth Miklós, Petőfi S. János, Poszler György, Radnóti Sándor, R a j Tamás, Szávai János, Szegedy-Maszák Mihály, Szepes Erika, Szilágyi Ákos, Szörényi László, Tamás Attila, Tamás Gáspár Miklós — ma már akadémikus, egyetemi profeszszor, intézeti igazgató, egy-egy tudományos szakterület kiválósága vagy a rendszerváltás utáni közélet neves személyisége. Megszólaltattuk az 1948 után elhallgattatott, s később a szellemi élet perifériájára szorult olyan szakírókat, amilyen Baránszky-Jób László, Hamvas Béla, Várkonyi Nándor volt. Felkérésekkel kerestük meg az 1956 után bebörtönzötteket-félreállítottakat — Borzsák Istvánt, Fekete Sándort, Kemény Istvánt, Ritoók Zsigmondot, Sarkady Jánost, Szabó Miklóst, Tavaszy Sándort, Vekerdi Józsefet —, aminthogy a későbbi „adminisztratív intézkedésekkel" sújtott vagy a hatalom által nem kedvelt értékes szakembereket is. (A kiadói szerkesztőség több tagja átesett hasonló helyzeteken.). így gyarapodott szerzőgárdánk a Lukács-tanítványok korcsulai fellépése után Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, a „maoisták" elleni kampánykor Dalos Györggyel, Imre Katalinnal, Pór Györgygyek Simor Andrással, az 1980-as évek ellenzéki megmozdulásai idején Könczöl Csabával, Tamás Gáspár Miklóssal. (Ehhez egyébként az 1970-es évek elejétől már nem kellett hősiesség, csak némi jószándék.) A hazai kulturális intézmények mellett Chilétől Laoszon vagy a Dél-afrikai Köztársaságon át Izlandig és Örményországig terjedően 28 ország kulturális szerveivel építettünk ki kapcsolatokat; ezek névsora első kötetünkben olvasható. Kezdetben a Matica Srpskával működtünk együtt a legszorosabban: a jugoszláviai irodalmak cikkeit eredetileg mind az ő munkatársaikkal Írattuk meg (s figyelemreméltó tény, hogy e számunkra írt cikkekből állt össze aztán az első jugoszláviai irodalmi lexikon törzsanyaga). Az első kötetben felsorolt intézményekhez hathatós támogatásával később az Ukrán Tudományos Akadémia Könyvtára is csatlakozott, itthon pedig az Országos Idegennyelvű Könyvtártól kaptunk rendkívül értékes segítséget. Külön ki kell emelnem végezetül a szerkesztőség belső munkatársait is, hiszen a szabványainkban tükröződő magas igények a szokványos kiadói szerkesztés körén messze túllépő, különleges feladatok elé állították őket. Műhelyünkben a bibliográfiai, színház- és zenetörténeti, filmográfiai és egyéb adatgyűjtések, valamint az utaló- és névnyilvántartások kiépülése, a kézikönyvtár bővülése során olyan dokumentációs bázis jött létre, amelynek anyagát másutt sehol nem lehetett megtalálni. Szerkesztőink az innen merített adatokat mind bedolgozták a cikkekbe, s így az esetek nagyobb részében voltaképpen társszerzőivé váltak azoknak. A szerzői és főmunkatársi jogok sértetlenségét is garantáltuk azonban úgy, hogy a külső munkatársakkal a korrektúra, illetve a nyomdakészre gépeltetett kézirat szövegeit minden esetben jóváhagyattuk, s javításaikat-észrevételeiket gondosan figyelembe vettük. Különleges szerepkört töltött be kiadói munkatársaink közül a szerkesztőség nesztora, az egykori Nagy Imre-csoport kiemelkedő egyénisége, Haraszti Sán11

dor, aki a börtönből szabadulva élete végéig nálunk dolgozott. Megoldhatatlannak tetsző problémákban rendre az ő segítségével jutottunk dűlőre. (Azt például, hogy Lukács György közreműködését biztosítani tudtuk a magunk számára aki pedig még az Encyclopaedia Britannica felkérését is visszautasította —, kizárólag neki köszönhettük.) A tényleges munkálatok a lexikon tervének véglegesítése és a főszerkesztővel kötött alapszerződés aláírása után, 1966 februárjában kezdődtek. Minthogy korábbi tapasztalataink kétségtelenné tették, hogy a lexikonok sorsa nagyrészt az előkészítésen áll vagy bukik, mindent elkövettünk annak érdekében, hogy itt ne hibázzunk. Soha ilyen kiterjedt — és költséges — kutatómunka nem folyt még a kiadóban. Hogy elképzeléseinket valóra válthattuk, ez a Lexikonszerkesztőség vezetőjének, Kicsi Sándornak köszönhető, aki nyomban felismerte vállalkozásunk nagyságrendjét, és mindaddig, amíg posztján állt, biztonságot, kivételezett körülményeket teremtett számunkra. Adatgyűjtő kartonokon feldolgoztattunk húsz külföldi világirodalmi lexikont és általános enciklopédiát, s az Országos Széchényi Könyvtár könyv- és folyóiratanyagát a kezdetekig visszamenően áttekintve elkészítettük a magyar műfordításirodalom és a külföldi írókról szóló monográfiák, tanulmányok páratlanul széles körű, analitikus bibliográfiáját. Ehhez a színházi, rádió- és tévébeli műsorok, a megzenésített, megfilmesített irodalmi alkotások és egyéb magyar vonatkozások adatait feltáró külön dokumentációk adatai is csatlakoztak. Kb. 90000 külföldi író és 100000 műfordítás adatait regisztráltuk (s ezt a dokumentációt az új könyvek, antológiák, folyóiratpublikációk, színházi bemutatók stb. folyamatos feldolgoztatásával napjainkig gyarapítottuk). E két és fél esztendős feltáró munka eredményeit összesítette előzetes címszójegvzékünk, amely az írók esetében élethatáradataikat, nemzetiségüket és névvariánsaikat-álneveiket rögzítette, továbbá azt, hogy mely lexikonok szerepeltették őket, hány önálló műfordításkötetük vagy folyóirat-, illetve antológiabeli. színházi stb. publikációjuk ismeretes magyar nyelven, s hány monográfia, tanulmány jelent meg róluk. Főmunkatársainknak az ilyen információkat tekintetbe véve kellett eldönteniük, ki és milyen hozzávetőleges sorterjedelemmel kerüljön be a lexikonba, s kit ítélnek a címszójegyzékből törlendőnek. Jogukban állt természetesen az is, hogy a mi gyűjtésünket új címszavakkal egészítsék ki. (Az esztendők során az ú j írók, irodalmi jelenségek feltűnése miatt a cím szójegyzéket kötetről kötetre fel is kellett frissíteni.) A nyugat-európai anyagrész kivételével a főmunkatársi véglegesítés során címszójegyzékünk sokkal inkább bővült, mint csökkent, s az irodalomelméleti fogalmak címszavainak köre is jóval tágabbnak bizonyult az előzetes becslésnél. Az első cikkek beérkezése ráadásul azt is jelezhette, hogy a szövegek átlagterjedelmére vonatkozó számításaink igencsak szűkmarkúak voltak. A fogalmi anyagrészt ugyanis szerettem volna már az első kötet megjelenése előtt, A-tól Z-ig végleges formába szerkeszteni, hogy az átfogó cikkek utalhassanak mindazokra a címszavakra, amelyek a legkülönfélébb nemzeti irodalmakban a jelenségkörükbe tartoznak, s megfordítva, minden sajátos nemzeti irodalmi 12

forma utaljon a fogalmi hierarchiában föléje rendelt címszavakra. (Ezeket a cikkeket eredetileg külön kötetben is meg akartuk jelentetni, így állt volna elő az első s máig hiányzó — magyar irodalmi fogalomtár.) Szorgalmaztam továbbá azt is, hogy legkiemelkedőbb idős szerzőinkkel hasonló módon Írassuk meg az ábécé végéig a lezárult életművű alkotókról szóló, reprezentatív cikkeket, hiszen nem tudható, meddig számíthatunk közreműködésükre. A fogalmi anyag egybeszerkesztése egyes szerzőink makacs késlekedése miatt csak részben sikerült, s a külön kötet terve a hiányok miatt meghiúsult. Az utóbb említett elgondolásomat azonban igazolta az idő: nem egy jeles cikkírónk nevét már az első kötetben is gyászkerettel kellett kinyomtatnunk. Az ilyen okok miatt a többinél korábban beérkező szövegek rendre túllépték a tervezett terjedelmeket, s ráadásul úgy, hogy rövidítésük értékpusztító-információt csökkentő erőszakhoz vezetett volna. Erre nemigen hajlottam, s Király István is biztatott, hogy rendeljük a tartalmi szempontokat az aránybeliek fölé, indokolt esetekben tegyünk akár jelentősebb mértékű kivételeket is. Mindebből számomra már 1967 áprilisára világossá vált, hogy amennyiben következetesen t a r t j u k magunkat színvonaligényeinkhez, akkor e lexikon nem hat kötetre rúg majd, hanem sokkal többre. Ezt azonban nemhogy a kiadó vezetőinek, de saját munkatársaimnak és a főszerkesztőnek sem árultam el: ebben az időpontban tanácsosabb volt megelégedni azzal, hogy a kötetek terjedelmét felemeltettem másfélszeresére, 100 szerzői ívről 150-re (s kicsit az első két kötethez hozzá is csaltunk). A taktika bevált, minthogy 1975-ben a harmadik, eredetileg hasonlóan vaskos kötetet az igazgató kötészettechnikai okok miatt két vékonyabb kötetre bontva adta ki, s ez a kötetek számának emelését mintegy legalizálta. Az eredeti határidőket már e terjedelemnövekedés miatt sem t u d t u k volna betartani, de ennél is súlyosabban gátolta munkánkat a szerzők késlekedése; a zsugorian kiszabott ívdíj, amellyel honorálni tudtuk őket, sürgetésükhöz nem sok erkölcsi alapot nyújtott. Többen közülük — s ráadásul éppen a legpótolhatatlanabbak bevezették azt a kellemetlen szokást, hogy csak a kötetek nyomdába adása után hitték el, most már valóban elérkezett az adott betűhatárok közé tartozó cikkeik megírásának utolsó pillanata, s e szövegeket a hasábkorrektúrába kellett be-betoldanunk. 1967 tavasza helyett így az első kötet kéziratát csak 1968 novemberében tudtuk nyomdába adni. Ebből sem t á m a d t különösebb gond, mert a nyomda közel egy esztendeig hozzá sem nyúlt a kézirathoz, amely nyomtatott formában végül 1970 tavaszán jutott az olvasók kezébe. így ment ez a továbbiakban is, és ekkora nyomdai átfutási idők mellett ez idő tájt a mi késlekedéseink sem keltettek különösebb feltűnést. A lexikonnak nem volt kárára ez az elhúzódás, mert dokumentációink friss adatait rendre bevezettük a korrektúrába, akár az imprimatúra szövegébe is. Sajátos epizódot jelentett a vállalkozás történetében az angol nyelvű megjelentetés terve. Az első két kötet sikere láttán a kiadó igazgatója úgy vélte, e kiadványnak a nemzetközi könyvpiacon is lennének esélyei. Sikerült is szerző13

dést kötnie egy holland céggel, amely megvásárolta az — itthon fordítandó és kinyomtatandó — angol kiadás jogát, s gyorsan megkezdődött a fordítás munkája. Jómagam elleneztem ezt a sietséget, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a magyar közönség igényeihez szabott kézikönyvet — a címszavak kiválasztásától a bibliográfiai apparátusig terjedően — radikálisan át kellene dolgozni ahhoz, hogy az angol nyelvterületeken is használható legyen. Ellenvetéseimet azonban figyelmen kívül hagyták. A látványos kudarctól végül az mentett meg bennünket, hogy a külföldi partner esődbe ment, s az addigi költségeket kifizetve elállt a szerződéstől. 1989 októberében, a rendszerváltás előtti végórákban Király István elhalálozott; a főszerkesztői tisztséget én vettem át. A társadalmi földrengések ezt a vállalkozást nem érintették különösebben. Bizonyos gondoktól megszabadultunk természetesen; addig kimondhatatlan, de belső késztetéseinket követve burkoltan mégis érzékeltetendő tények nyíltan megfogalmazhatóvá váltak. Nyilvánvaló például, hogy a rendszerváltás előtt aligha közölhettük volna a „szamizdat irodalom"' címszó szövegét, ha nem akarjuk áttörhetetlen falnak vezetni annyi kiváló szakember közös vállalkozását. Nem kellett azonban szégyenkeznünk amiatt, amit korábban közöltünk (pl. — a szamizdatosok témájánál maradva — az NDK-beli költőről, Wolf Biermannról szóló, 1970-ben publikált cikkünkben). Szerkesztési alapelveink jóval időtállóbbak voltak annál, hogysem az állami keretek változásainak regisztrálásán — pl. a „szovjet" vagy „NDK-beli"' stb. jelzők elhagyásán túl, bármiféle radikálisabb korrekciókra kényszerültünk volna. Lényeges változást az eredményezett, hogy 1991-ben az Akadémiai Kiadó új vezetése — más reformok mellett — megváltoztatta azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a szerzői és szerkesztői munka honorálását korábban jellemezték. Ezzel egyidejűleg a nyomdai munkálatok is nemcsak felgyorsultak, hanem mintaszerűen magas színvonalra emelkedtek. E kedvező körülményeket felhasználva a szerkesztőgárda négy év alatt hat kötettel gyarapította, s ezzel befejezte a munkát. Korábban, amikor pedig a kiadói szerkesztőség létszáma a jelenleginek háromszorosa volt, ennyi kötet megjelentetéséhez tizenkét-tizenhárom esztendő kellett. A teljesítmény mögött nemcsak a szorgalom, a korrektúraolvasással eltöltött nyári szabadságok erőfeszítése áll, hanem a mesterségbeli tudás is; a csoport tagjai, akik ebben a műhelyben nőttek fel, a hazai lexikográfia legkiválóbb szakemberei. Számításaink szerint a Világirodalmi Lexikon szövege kb. egymillió mondatot tartalmaz. Zárómondata aligha hangozhatna másképpen, mint úgy: köszönet mindenkinek, aki e mondatok megfogalmazásához és nyilvánosságra hozatalához hozzájárult. Szerdahelyi

14

István

z Zabasta, Ljubov Vaszilivna (Priluki, 1918. febr. 3.—Kijev, 1990. júl. 21.): ukrán költőnő, írónő. Az odesszai vízgazdálkodási főiskola elvégzése után (1941) a volgai és a dnyeperi építkezéseknél mérnökként dolgozott. A 2. világháború után a kijevi Pedagógia Főiskola irodalom tanszékén tanított. O Már 1935-ben megjelentek versei a helyi sajtóban. Műveiben főként a hajóépítők és a hajósok mindennapi életét, munkáját énekelte meg. Számos verseskötetet adott ki (Novi berehi, 'Űj partok', 1950; Scsob movcsali harmati, Hogy hallgassanak a fegyverek', 1952; Dorohi druzsbi, 'A barátság útjain', 1953; Oleksza Borkanyuk, ua., 1954; Kalinovij ketecs, 'Kányafadarab', 1956; Hnyizdo holubki, 'Galambfészek', 1960; Pisznya i hlib, 'Dal és kenyér', 1961; Virju Ijudinyi, 'Hiszek az embernek', 1963; Szkripka Sztradivari, 'A Stradivarihegedű', 1964; Nezabudki, 'Kék nefelejcsek', 1966; Bereh nagyiji, 'A remény partja', 1974; Veresznevi szvitanki, 'Szeptemberi hajnalok', 1978; Kijevszka hora, 'Kijevi hegv", 1982; Szivacsi, 'Magvetők', 1984; Vidlunnya trivozsnih dorih, 'Nyugtalan utak magánya', 1986). í r t színdarabokat is: Veszillja v Ternah ('Terani lakodalom', 1963); Trojandi na kamenyi ('Rózsák a kövön', 1963). Történelmi t é m á j ú lírai—epikai elbeszélő költeményei Kvit paporotyi ('Páfrányvirág', 1959); Maruszja Csuraj (ua., 1965); Rokszolana (ua., 1973); Leszja Ukrajinka (ua., 1973) és Szofija Kijivszka (ua., 1982) c. elsősorban jelentős ukrán személyiségekről szólnak. Prózai művei közül legismertebb a Krila Arszéna Dorosa ('Arszen Doros szárnyai', 1968) c. kisregénye, a Tam za rikoju — molodiszty ('A folyón túl van az ifjúság', 1970) c. regénye és a Budinok moho ditinsztva ('Gyermekkorom háza', 1983) c., ifjúsági regény formájában megírt visszaemlékezései. Több gyermekverskötet szerzője: Koli ja virosztu ('Ha nagy leszek', 1975); Pisznya zelenoho liszu ('A zöld erdő dala', 1983). O Műve még: Krilatyi moji korabli ('Szárnyas hajóim', reg., 1983). O Gyűjt, kiad.: Vibrane ('Válogatott művek', 1958); Dramaticsnyi tvori ('Drámai művek', 1963); Vibrane ('Válogatott művek', 1977);

za: —>japán irodalmi formák, no Zaba [zsaba], Napoleon Feliks (Vityebszk mellett, 1806. aug. 15.—Zbylitkowska Gora, 1885. jún. 17.): lengyel publicista, költő, műfordító. Részt vett az 1830—1831. évi lengyel felkelésben, majd Angliába emigrált, ahonnan több tengerentúli utazást tett. 1850-től nyolc éven át történelmet 111. idegen nyelveket oktatott a Buenos Aires-i egyetemen. Kapcsolatban állt több lengyel emigráns szervezettel, melyek megbízásából számos politikai missziót is teljesített. O Lírai és alkalmi verseket jelentetett meg. Puskin műveit fordította, majd 1881ben kiadott egy angol nyelvű lengyel irodalomtörténetet. Ugyanebben az évben hazatelepült és életének utolsó éveit Galíciában élte le. O Művei: Dwaj bracia ieglarze ('Két hajós testvér', versek, 1830); Nadzieja ('Remény', versek, 1853); The Principial Features of the History and Literature of Poland ('A lengyel történelem és irodalom alapvonásai', 1881). Kertész Noémi Zabaleta [száváletá], J ü a n de (Madrid, 1610—1670): spanyol drámaíró. Rút külseje miatt állandóan gúnyolták, köszvény és (élete végén) vakság kínozta. IV. Fülöp krónikása, J . Cáncer y Velasco szerzőtársa, Calderón de la fíarca követője volt. Értékes korrajzot ad a korabeli madridi társadalomról El dia de fiesta por la manana ('Ünnepnap délelőtt', 1654) és El dia de fiesta por la tarde ('Ünnepnap délután', 1660, mindkettő új kiad. 1948) c. műveiben. Didaktikus célzatú művei: Problémás en filosofia morál ('Erkölcsfilozófiai problémák', 1652), Errores celebrados en la antigüedad ("Híres tévedések az ókorban', 1652, új kiad. 1954, 1972). El ermitano gálán ('A fess remete') c. színműve A. Mira de Amescua témája nyomán íródott, de letisztultabb az eredetinél. O Egyéb színművei: El hijo de Marco ^4wre/io ('Marcus Aurelius fia'); Osar morir da la vida ('Meghalni merni, életet ad'). O írod.: C. Cuevas García: J ü a n de Zabaleta y la funcionalidad morál del costumbrismo (Homenaje a Agustín Millares Carlo, 2. köt., 1975). Radnai Margit 15

ZABAS Zabel, Igor (Ljubljana, 1958. aug. 14.—): szlovén író, kritikus, esszéista, fordító. Művészettörténetet, filozófiát és összehasonlító irodalomtörténetet tanult, az utóbbiból kandidátusi fokozatot szerzett. Kritikusként, szerkesztőként és esszéistaként korán bekapcsolódott az irodalmi és a képzőművészeti életbe. A Literatura c. lap főszerkesztője, a M'Ars c. folyóirat és az alternatív jellegű Aleph kiadó szerkesztője volt; angol műveket fordított; jelenleg a ljubljanai Nemzeti Galéria őre. A képzőművészet elméletével foglalkozó művén — Vmesni prostor. Eseji o slikarstvu Emerika Bernarda ('A köztes tér. Esszék Emerik Bemard festészetéről', 1991) kívül két, rövid prózai írásokat tartalmazó kötete jelent meg. Strategije. Taktike ('Stratégiák. Taktikák', 1985) c. kötete Joyce és Proust modernista stílushagyományaiból indult ki. de erőteljes hatást gyakorolt rá Barthes posztstrukturalizmusa is. A kötetre jellemző az intellektualizmus, a hermetizmus, a képzőművészeti ikonográfiához, a pszichoanalízishez, a filozófiához való kötődés. Arra törekszik, hogy a „szöveget mint megformált t á r g y a t " alkossa meg. A pszichoanalitikus metaforának nála nincs semmilyen reális referenciája, hermetizmusával a szöveg autonomizációját szolgálja. Lise na, steni ('Foltok a falon', 1993) c. kötetének írásaira hatott Bertrand, Baudelaire és Brautigan. Bár e könyvében is a modernista stílusrepertoárból indult ki és nagy figyelmet szentelt a szöveg technikai kivitelezésének, jelentős tartalmi elmozdulást tett a Carverféle intimizmus és különösen a minimalizmus felé. A kötet olyan rövid, humoros történetek, igazából impressziók gyűjteménye, amelyeknek nincs világosan kirajzolódó meséje, hanem a valóság fenomenológiai szeletét adják. Zabel figyelme nem az egészre vagy a nagy témára irányul, hanem az élet múló jellegzetességeire; rövid feljegyzéseiben az élet azon apróságait tárja fel, amelyek olyan magától értetődőek, hogy szinte fel sem tűnnek. E prózára a kicsinységek fenomenológiája megjelölés alkalmazható. Egyik szerzője volt az ismert szlovén témát feldolgozó Roslin in Verjanko ('Roslin és Verjanko', 1987) c. novellagyűjteménynek. O írod.: M. .Juvan: Izroceno besedilo kulture in slika sedanjosti (Strategije. Taktike, 1985); T. Virk: Postmoderna in 'mlada slovenska próza' (1991); uő: T)ie junge slowenische Prosa (Le livre slovéne, 3., 1991); uő: Spominjanje pozabljivega (Lise na steni. 1993). Tomo Virk

Vibrane ('Válogatott művek', 1987). O Magvarul: 1 vers (Kassai F., Asszonvok, 1960. 10.); 1 vers (Kónya G., Utunk, 1960, 11.). Kovács Oxána Zabastanszkij, Volodimir Omeljanovics (Brajiliv, 1940. okt. 5. -): ukrán író, költő. Fizikai munkásként dolgozott. 18 éves korában üzemi baleset következtében megvakult. Felgyógyulása után esti iskolában, majd a kijevi egyetem bölcsészkarán tanult, ahol 1969-ben végzett . Irodalmi munkásságáért 1974-ben a komszomol Osztrovszkij-díját kapta meg, 1986-ben pedig Sevcsenko-állami díj\&\ t ü n t e t t é k ki. O 1961 óta jelennek meg versei különböző folyóiratokban. O Verseskötetei: Nakaz kamenyariv ('Kőtörők üzenete', 1967); Vira v ljudinu ('Emberhit', 1971, 1973); Maja vuzkokolijka ('Az én keskeny vágány ú vasutam', 1973); Hranyitnyi krapli ('Gránitcseppek', 1975); Szinyi szkeli ('Kék sziklák', 1978); Vaha szlova ('A szavak súlya', 1981); Zapah dalini ('A messzeség illata', 1982); Treba sztojnti ('Legyetek szilárdak', 1986). Scher Vera Zabczyc [zsabcsic], J a n (?—1629 után): lengyel költő. Rangos emberek szolgálatában állt: műveit gyakran eltulajdonították. Az orosz cári trónért háborúzó Mniszech családot panegirikusokban (Mars moskiewski krwawy, 'A véres moszkvai Mars', 1605) dicsőítette. Aforizmákat és közmondásokat g y ű j t ö t t és adott ki (Etyka dworskie, 'Udvari etika', 1615; Polityka dworskie, 'Udvari politika', 1618). Név nélkül megjelent h u m o r e s z k - g y ű j t e m é n y é b e n (.Kalendarz wieczny, 'Örök kalendárium', ?, 1911) a krakkói csillagászokat parodizálta. Nem az ő nevéhez, hanem J . K. Dachnowskiéhoz kötődik karácsonyi dalait tartalmazó, Symfonie anielskie, abo Kolera ('Angyali szimfóniák, vagyis Karácsonyi énekek', 1630, 1913) c. sikeres kötete. Néhány darabja, mint a Przybiezeli do Betlejem pasterze ('Betlehembe siettek a pásztorok') kezdetű, ma is népszerű. A szerző az egyházi hitelveket háttérbe szorítva a népi képzeletben élő csodákat hangsúlyozta, humoros elemek segítségével. .Javasolta, hogy közismert hétköznapi nóták ill. táncok dallamára énekeljék a verseket, emiatt egyházi indexre kerültek. O írod.: M. Piszczkowski: Pisma. J a n a Zabczyca (1937); J. Dürr-Durski: Zabczyc, jakiego nie znamv (Prace Polonistyczne, 1967); M. Piszczkowski: J a n Zabczyc i jego pisma w swietle nowych badan (Ruch Literacki, 1979, 2.). D. Molnár István

Zabelin, Igor Mihajlovics (Leningrád, 1927. nov. 2.—): orosz író, geográfus. 194816

ZABIL 1894. szept. 8.—Katowice, 1973. nov. 22.): lengyel költőnő. 1923-tól részt v e t t a sziléziai lengyel kulturális és társadalmi élet szervezésében. O A 2. világháború előtt f ő k é n t helytörténeti t é m á j ú hazafias lírát művelt: Przez slc^skie okno ('Sziléziai ablakon á t ' , 2. kiad. 1937); Mysli na zwiady (Gondolatok felderítésekre', 1939). Érett e b b költészete személyesebb, gondolatvilága elmélyült. Vonzódik a t á j lírához: Wiersze ('Versek', 1948); Swiatla i cienie ('Fények és árnyak', 1958); W drodze ('Útközben', 1963); Odczytujqc swiatlo ('Megértve a fényt', 1965); Barwy ziemi ('A föld színei', 1968); Dojrzewanie ('Érlelődés', 1969); Twarze wielorakie ('Változékony arcok', 1971); W biegu czasu ('Az idő f u t á s á b a n ' , 1973). O írod.: Z. Hierowski: Zycie literackie na Sl^sku w latach 1922—1939 (1969). Pálfalvi Lajos

ban földrajz szakon szerzett diplomát a moszkvai egyetemen. Számos expedícióban vett részt. O 1952 óta foglalkozik élményeinek szépirodalmi feldolgozásával; főként elbeszéléseket, kisregényeket publikál távoli, egzotikus vidékekről: Tam, ggye szhogyjatszja tropi ('Ahol az ösvények összefutnak', elb.-ek, 1956); Zóna vzrivov ('Robbantási övezet', elb.-ek, 1960); Pod szevernim szolncem ('Az északi nap alatt', kisreg., 1960). Híres földrajztudósokról, utazókról írt regényes életrajzokat: Csokan Valihanov (ua., 1956); Vsztrecsi, kotorih nye bilo ('Sosem volt találkozások', 1958). Tudományosfantasztikus regényt — Pojasz zsiznyi ('Életöv', 1960) — és elbeszéléseket is közzétett: Zagadki Hairhana (1961: Auer K., Hairhan rejtélyei. Fantasztikus elbeszélések, 1970). Néhány könyve színes, afrikai történeteket tartalmaz: Cserez porogi ('A küszöbön át', 1968); Lunnije gori ('Holdfényes hegyek', 1969). O Egyéb fő művei: I nye bugyet konca ('És nem lesz vége', elb.-ek és kisreg., 1964); Cselovek i cselovecsesztvo ('Ember és emberiség', karcolatok, 1970); Putyesesztvije v glub nauki ('Utazás a tudomány mélyére', életr., 1976). O írod.: T. Trifonova: Hozjajeva zsiznyi (Novij mir, 1958, 7.); V. Utkov: Nyeprotorjonnimi putyami pio., 1959, 4.); A. Tvardovszkij: 1. Zabelin (írók, műkedvelők, 1975).

Zabila, Natalja L v i v n a (Szent-Pétervár. 1903. márc. 5.—Kijev, 1985. febr. 6.): ukrán írónő, költőnő. 1925-ben elvégezte a harkovi népművelői főiskolát. Tanítónőként, m a j d a Nova knyiha és a Barvinolc c. periodikák szerkesztőségében dolgozott. A Pluh nevet viselő Paraszti írók Szövetségének és a VUSzPP szervezetének volt a tagja. E g y ideig a harkovi írók szervezetének vezetőjeként működött. 1917-től élt U k r a j n á b a n . O Művei 1924-től jelentek meg n y o m t a t á s b a n . Többnyire a gyerekeknek írta elbeszéléseit és regényeit: Nasa batykivscsina ('A mi hazánk', 1947, 1950); Poviszty pro Zsovteny ('Elbeszélés Októberről', 1954). Néhány versgyűjteményében k o m m u n i s t a nézőpontból m u t a t j a be a közelmúlt történelmét; t ö b b ilyen verset szentelt Leninnek. D r á m á k a t is írt. Oroszból u k r á n r a fordította Puskin meséit, Sz. Mihalkov, K. Csukovszkij műveit. Irodalmi m u n k á s s á g á t 1972-ben Lészja Ukrajinka díj]al jutalmazták. O Művei még: Dalekij kraj ('Távoli ország', gyermekversek. 1927); Traktorobud 1—2. (''Traktorépítő', 1—2. köt., reg., 1931—1933); IUdnij Kijiv ( ' H a z á m , Kijev', elb.-ek, 1957); Trojanovi gyiti ('Trojan gyermekei', gyermekversek, 1971); Veszeli druzi ('Vidám b a r á t o k ' , 1975). O Gvűjt. kiad.: Tvori 1—4. ('Művei', 1—4. köt.. 1971—1973). O írod.: V. V. Bicsko: Natalja Zabila (1963). Kovács Oxána

Zabicki [zsabickij, Zbigniew (Lódz, 1930. ápr. 12.—Varsó, 1970. dec. 27.): lengyel irodalomtörténész, kritikus, fordító. Lengyel filológiát tanult a Varsói Egyetemen, majd a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében dolgozott és a Nowa Kultura kritikai rovatát vezette (1960—1961). O Legfőbb kutatási területe a pozitivizmus és a realizmus volt. O Főbb művei: Narzymski wsród wspólczesnych ('Narzymski a kortársak között', 1956); Tradycja, styl, obyczaj ("Hagyomány, stílus, erkölcs', 1963); Z problemów ideologii i estetyki pozytywizmu. Publicystyka emigracyjna Jozefa Tokarzewicza na tle prqdów epoki ('A pozitivizmus ideológiájának és esztétikájának problémáiból. Józef Tokarzewicz emigrációs publicisztikája a kor áramlatainak tükrében', 1964); ,,Kuznica" i jej program literacki ('A „ K u z n i c a " csoport és irodalmi programja', 1966); Próza... próza... ('Próza... próza...', 1966). O L e f o r d í t o t t a és k o m m e n t á l t a E. Auerbach Mimézis c. monográfiáját (1968). Pálfalvi Lajos Zabierzewska-Zelechowska zsevszka-zselehovszka], J a n i n a 2

Zabila, Viktor Mikolajovics (Kukurikivscsina, 1808—Borzna, 1869. nov. ?): ukrán költő. Földbirtokos családban szület e t t . 1822 és 1824 között a nyizsini felsőfokú gimnázium tanulója volt. Az 1830-as

[zabje(Ulanow, 17

ZABIN évektől kezdve a p j a birtokán telepedett le, ahol T. Sevcsenko, M. Hlinka, V. Sternberg és mások is g y a k r a n meglátogatták. O Első versei a Lasztyivka c. almanachban jelentek meg 1841-ben. Az u k r á n romantikus költészet egyik képviselője. Verseiben a magányról, a bánatról és a reménytelen szerelemről énekel. Lírája formailag közel áll a népköltészethez. A Hude viter velmi v poli ('Nagyon zúg a szél a mezőn') és a Ne scsebecsi, szolovejku ('Ne dalolj, kis fülemüle') c. verseit M. Hlinka zenésítette meg; ezek később népdalokká váltak. Számos költeményében a szociális és társadalmi egyenlőtlenségekről írt. Verseit Pisznyi kriz szljozi ('Dalok könnyeken át') c. I. Franko a d t a ki 1906-ban. Költeményeinek későbbi, 1960-as kiadása Poeziji ('Versek') c. jelent meg, M. Petrenko verseivel együtt. O Magyarul: 1 vers (Simon L, Ukrán költők, anto., 1971). O írod.: J e . Kiriljuk: Nevidoma zbirka tvoriv Viktora Zabili (Lit e r a t u r n a kritika, 1936, 12.); I. Franko: Poeziji Viktora Zabili. Do biohrafiji ta harakterisztiki Viktora Zabili (Tvori 17. köt., 1955). Lebovics Viktória

modern értelmiségi életforma első lengyel képviselője, aki elismertsége ellenére is t u d a t o s a n távol t a r t o t t a magát a királyi udvartól. 1788 után a közéletben és a felvilágosító munka, a nemzeti művelődés és okt a t á s oldalán kötelezte el magát. 1795 u t á n h á t a t fordított a világi életnek és p a p k é n t tevékenykedett. O 1774 és 1777 k ö z ö t t m ű v e i t a Zabawy Przyjemne i Pozyteczne hasábjain adta közre. Korai művei közül kiemelkedik a Duma ubogiego literata ('A szegény irodalmár merengése', 1775) c. szat í r á j a . Vígjátékai közül többet ő maga állít o t t színpadra. Nagy hatással volt rá Moliére, akinek t ö b b d a r a b j á t lefordította. Legjelentősebb d a r a b j a a Fircyk w zalotach ('Fircyk udvarlása', 1781) c. vígjátéka, amelyet n a p j a i n k b a n is játszanak. 50 kom é d i á t írt, melyeket az emberi jellemek, típusok, viselkedések, konvenciók teljes g y ű j t e m é n y é n e k tekinthetünk. Ezekben a világirodalom komédiakészletének minden t í p u s á t alkalmazta. Tragédiát nem írt. Rendszerint verses f o r m á j ú műveiben felh a s z n á l t a a lengyel népi hagyományok, nyelvezet, humor és tréfa n y ú j t o t t a t a p a s z talatokat. Karikaturisztikus formában Zabinski [zsabinyszki], J a n (Varsó, m u t a t t a be a vidéki nemességet híres Sar1897. ápr. 8.—uo., Í974. júl. 26.): lengyel matyzm ('Szarmatizmus', bem.: 1785) c. természettudós, fordító, író. Népszerű tu- v í g j á t é k á b a n . Számos világhírű francia kodományos művek szerzője.^ A varsói állat- m é d i á t lengyel viszonyokra a d a p t á l t . O kert igazgatója volt. O Allatokról szóló 1788 és 1792 között az alkalmi politikai színes történetekbe sűrítette mélyreható isköltészetben mély n y o m o t hagyott műveimereteit az evolúció, a genetika és az etoló- vel, melyeket névtelenül jelentetett meg, és gia területéről. Egyszerű, közérthető mű- ezek máig a szerzőség körül kialakult t u d o veit a lehető legszélesebb olvasóközönségm á n y o s vita t á r g y á t képezik. O Az európai nek szánta: Przekrój prez ZOO ('Kép az színvonalú lengyel színjátszás megteremtőállatkertről', publicisztika, 1953); Z psycho- je. Nagymértékben hozzájárult a lengyel logii zwierzqt ('Az állatok lélektanából', színház fejlődéséhez. A lengyel komédiát az európai komédiairodalom szintjére emelte. 1956); Zywa bateria ('Elő sokaság', elb.-ek, 0 G y ű j t , kiad.: F . S. Dmochowski: Dziela 1956); Zagadki biologiczne ('Biológiai kér1—6. ('Művek', 1—6. köt., 1829—1830). O dések', 1957); Odpowiedzi na zagadki bioloírod.: R. Kaleta: Komedie Franciszka Zabgiczne ('Válaszok biológiai kérdésekre', 1959); Podobny do ojca czy do dziadka ('Ha- lockiego na scenach polskich (Lódz T e a t sonlít az a p j á r a vagy a n a g y a p j á r a ' , elb.- ralny, 1947—1948, 3.); uő: Twórczosc satyek, 1959); Z zycia zwierzqt 1—6. ('Az álla- ryczna Franciszka Zablockiego (Oswieceni 1 sentymentalni, 1971); W. Woznowski: tok életéből', elb.-ek, 1—6. köt,, 1964— P a m f l e t obyczajowy w czasach Stanislawa 1969); Zagadka ewolucjonizmu ('Az evoluciKovács István onizmus titka^, vázlatok, 1968); Gawe Ószövetség és a —•midrás alapján. 185 rímes -+stanzából álló drámai költeménye (Tófet arukh, 'Elrendezett pokol', 1655 k.) Dante Divina Commediája nyomán íródott, számos kabbalista elemmel kiegészítve. Mindkét mű a velencei gettószínház számára készült. O Egyik fontos levele (saját kéziratában) az MTA Keleti Gyűjteményének Kauffmann-könyvtárában található (1459. sz.). O Műveinek kritikai kiad.: D. A. Friedman: Tófet arukh (1922); J . Melkman: Jeszod olám (Studia Rosenthaliana 1—3., 1967—1969). O írod.: A. Apfelbaum: Mose Zacut (1926); G. Scholem: Sabbatáj Cvi (1957; ú j bővített kiad.: 1974); I. Tisbi: Netivé emunot uminut (1964). Raj Tamás

Zaccone [zakón], Pierre (Douai, 1817. ápr. 2.—Párizs, 1895. ápr. 12.): francia író. Előbb a történelem iránt érdeklődött, pályafutása ilyen témájú könyvekkel indult: Epoques historiques de la Bretagne ('Bretagne történelmi korszakai', esszé, 1845); Histoire des sociétés secrétes, politiques et religieuses ('Politikai és vallásos titkos társaságok története', tan., 1847). Pályájának elején drámákat és komédiákat is írt, számos bohózatát játszották Párizsban. Elsősorban azonban regényíróként vált ismertté: 1844 és 1890 között évente átlagosan két-három folytatásos regényt publikált. Időnként szerzőtárssal dolgozott együtt. Legtöbb műve áltörténelmi keretben játszódik, sok kapcsolódik párizsi eseményekhez. Számos regénye játszódik Párizs és London szegény munkásrétegeinek körében (pl. Les ouvriers de Paris et les ouvriers de Londres, 'Párizs munkásai és London munkásai', P. Févaüal, 1850). Regényei közül néhány magvarul is megjelent: La Cellnie n°7 (1875: Mártonffy F., A 7-ik számú cella, 1875); Les Dram.es de VInternationale (1872: Huszár Imréné, Az internacionale titkai, 1880). O Magyarul még: A kilenc milliomos ember (reg., Latkóczy M., 1883); Egy szép nő regénye (M. V., 1887). Budai

Zácek [zsácsek], Jiíí (Chomutov, 1945. nov. 6.—): cseh költő. Az 1970-es évek elején induló nemzedék tagja. Költészetét derűlátás, életöröm, humor és játékosság jellemzi. Alkotómódszerein szembetűnően érződik a poetizmus (különösen V. Nezval), valamint a 2. világháború utáni legerőteljesebb irányzat, a „hétköznapok költészete" hatása. Sikeresek gyermekversei és többnyire az eredeti nyelvek ismerőinek segítségével készült műfordításai. A magyar költészetből Illyés Gy. és Weöres S. néhány versét tolmácsolta anyanyelvére. O Főbb verseskötetei: Napjatá struna ('Feszülő húr', 1973); Mezi feli ('Beszéd közben',

Rita

Zaccuto [zákúto], Mose ben Mordekháj; Zakkuto; Zakuto; Zacuto; Zacut (név- és átírás változatok); Rabbi Mose Zakkuto (hagyományos héber névváltozat); ReMeZ (a hagyományos héber névváltozat kezdőbetűiből alkotott tudományos név); (Amsz23

ZACHA 1978); Okurková sezóna ('Uborkaszezon', 1981); Domácí pfitel ('Házibarát', 1985); Maliőkosti ('Apróságok', 1988); Hovory s myrri pfistím já ('Beszélgetések jövendő önmagammal', 1989). O Magyarul: 2 vers (Weöres S., Nagyv. 1976, 10.); 1 vers (Tóth E„ Kort, 1977, 6.); 3 vers (Ozsvald Á., ISz, 1984, 2.); 2 vers (Kulcsár F., Nő, 1986, 16.); 3 vers (Horváth F., X X . századi cseh és szlovák költészet, 1986). O írod.: K. Sys: Pokus o cítanku jedné básnické generace (Literární mésícník, 1979, 5.). Zádor András Zachariá [cakkarié], Justus Friedrich Wilhelm (Frankenhausen, 1726. máj. 1.— Braunschweig, 1777. jan. 30.): német költő. Kamarai titkár fia volt. Lipcsében jogot tanult 1743- 1746 között. Először a lipcsei ,,irodalmi pápa", Gottsched köréhez tartozott. de 1744 után már Gottsched elpártolt híveinek folyóiratában, a Bremer Beitrágében publikált. 1748-tól a Carolinum tanára, majd professzora Braunschweigben. O Az irodalomtörténet elsősorban alexandrinus formában, A. Popé hatása alatt írt komikus eposza miatt t a r t j a számon: Der Renomnust ( A dicsekvő szájhős'). E mű már 1744ben készen volt, tehát egyetemi hallgató korában írta. Lipcse és Jéna, a két szomszédos város egyetemistáit, életmódjukat ábrázolja és csúfolja ki. Leírásában a jénai diákok híres verekedők, a lipcseiek piperkőcök. A diákköltő jól ismerte a körülményeket és kitűnően ábrázolta szereplőit a műfaj egész Európában ismert eszközeivel. Goethe is elismerő szavakkal emlékezett meg e komikus eposzról, mint érdekes költői műről és megbecsülést érdemlő dokumentumról, melyből az akkori diákélet, gondolkodás és viselkedés jól megismerhető. Zachariá hangneme kevésbé szatirikuspolemikus, inkább az irónia felé hajlik. Rokonszenvesebb számára a lipcsei gálánsság és jólneveltség, s a jénai verekedő diákok gorombaságát elutasítja. Ugyanakkor a piperkőc lipcsei Sylvan is megkapja a magáét, amikor Zachariá szellemesen karikírozza reggeli toalettjét. A női báli divatot viszont leheletfinoman írja le. A kor és műfaj igényei szerint a költő kénytelen egy meglehetősen bonyolult mitológiai gépezetet is mozgásba hozni: allegorikus figurákat léptet fel, amilyenek a divat, a verekedés istennői vagy éppen a kávé-isten. Zachariá több más komikus eposzt és szatírát is írt (egyebek között a zsebkendőről); ezek nem alexandrinus, hanem hexameter formájúak. O 1760-ban kísérletet t e t t Milton Elveszett paradicsomának fordítására, de az

eredeti mű magas szárnyalásából csak keveset t u d o t t érzékeltetni. Sokkal jelentősebb tette volt, hogy régebbi, részben már feledésbe merült német költők verseiből antológiát adott ki: Auserlesene Stücke der besten deutschen Dichter von Martin Opitz bis auf gegenwártige Zeiten ('A legjobb német költők válogatott darabjai Martin Opitztól napjainkig', 3 köt., 1766—1771). A német irodalomban elsőként dolgozott fél német népmeséket: Zwei schöne neue Marchen ('Két szép új mese', 1772), de még nem használta a Herder által egy év múlva bevezetett „népmese" elnevezést. O Egyéb művei: Fabeln und Erzáhlungen in Burkhard Waldis Manier ('Mesék és elbeszélések Burkhard Waldis Manier modorában', 1771). O Költői munkáit 1763- 1765 között 9 kötetben jelentette meg: Poetische Schriften ('Költői írások'). O Hátrahagyott írásait J . J . Eschenburg a d t a ki 1781ben. Művei a 18. sz. végén Mo.-on is ismertté váltak. A Burkhard és Waldis modorában írt meséi közül Szüts 1. négyet lefordított Erköltsi és elegyes versek c. kötetében (1791). Az Elveszett paradicsom első énekét az ő fordításából magyarította Kováts F. 1780 körül. Némedi Lajos Zachariasiewicz [zahariasjevics], J a n (Radymnia, 1823.szept. 1. -Krzywiec nad Sanem, 1906. máj. 7.): lengyel újságíró, költő, író. Gazdag polgárcsaládból származott. Przemysli iskolaévei alatt (1833— 1839) a Haza Fiai szervezethez tartozott. Egy merényletben való részvétel vádjával ártatlanul bebörtönözték; 1842 és 1844 között Spielbergben raboskodott. Kiszabadulása után Lvovban telepedett le. 1842-től 1848-ig recenziókat írt egy lvovi újságba, és a történelem népszerűsítésével foglalkozott. A Népek Tavasza idején végzett tevékenysége miatt két évre Theresienstadtba száműzték. Ezután különböző lapok szerkesztőségében dolgozott. 1865-ben Franciao.-ba és Olaszo.-ba utazott; hazatérése után felváltva Varsóban és Galíciában élt. O Regényeiben főként a kívánatos társadalmi és nemzeti magatartás-modellek bemutatására és a társadalmilag káros viselkedés bírálatára vállalkozott. A legjobban a galíciai viszonyokat ismerte. Műveiben elítélte a konzervatívok szervilizmusát, bemutatva a hazafiak által vállalt áldozatok nagyságát a megszállók elleni harcban {Tajny fundusz 'A titkos alap', reg., 1869; Chleb bez soli 'A sótlan kenyér', reg., 1878; Noc królewska 'Királyi éjszaka', reg., 1872; Nemezys, 'Nemezis', reg., 1887). Az 1860 után írt műveiben bírálta a nemesség kon-

24

ZACHE zervatív gazdasági elgondolásait és erkölcsi felfogását (Na kresach. "A végeken', reg., 1860; Marcjan Kordysz, ua., reg., 1865). E k k o r t á j t született regényei t a n ú s á g a szerint közeledett a pozitivisták programjához, bár ideológiájukat nem fogadta el teljes egészében (Idealizm i realizm, 'idealizmus és realizmus', c. t a n u l m á n y á t e témában a Klosy 1872-ben közölte). Lélektani regényeiben szembefordult a modernizmussal (Dzieje idealu, 'Az eszmény története', reg., 1869; Orion i Chryzantema, "Orion és Chryzantém', reg., 1895). O Művei még: Jarema (ua., reg., posztumusz, 1951, 1957); Czlowiek bez jidra ('A jövő nélküli ember', reg., posztumusz, 1952). O G y ű j t , kiad.: Wybór pism Jana Zachariasiewicza 1 II. ('.Jan Zachariasiewicz v á l o g a t o t t művei', 1 — 11. köt., 1886—1888). O írod.: P. Chmielowski: J a n Zachariasiewicz (Nasi powiesciopisarze, 1887); W. H a h n : J a n Zachariasiewicz o powiesci (Pami^tnik Literacki, 1929, 4.); Cz. Klak: Literacka mlodosc J a n a Zachariasiewicza (Z tradycji kulturalnych Rzeszowa i Rzeszowszczyzny, 1966); uő: Powiesci biograficzne .Jana Zachariasiewicza (Z dziejów k u l t u r y i literat u r y z i e m i przemyskiej. 1969); uő: Powiesci historyczne J a n a Zachariasiewicza (Prace Humanistyczne, 1970, 1.). Balogh M agdolna Zacharie de Lisieux [zákári dö lizjő] (írói név); Le Pere Zacharie (írói névváltozat); Louis Fontaine Lambert (családi név); (Lisieux, 1582 vagy 1596—Évreux, 1661): francia szerzetes, író. K a p u c i n u s szerzetesként (1612-ben lett novícius Rouenban) első publikált művei kegyes és teológiai témájú írások voltak, pl. a Philosophie chrétienne ('Keresztény filozófia', 1633) és a De la monarchie du Verbe incarné ('A megtestesült Ige uralmáról', 1639). Prédikátorként is hírnevet szerzett: pl. 1637 és 1639 között a londoni királyi udvarban t a r t o t t beszédeket rendszeresen. Az 1650-es években a szatíra m ű f a j a felé fordult, hogy gunyoros hangnemben megírja korának krónikáját, az emberi bűnöket ostorozva. Ezeket a latin nyelven írt műveket később fordították franciára. Az első ilyen könyv a Genius Saeculi volt ('A kor szelleme', 1653), amelyben a janzenizmust és a szabadelvűséget t á m a d t a . Ezt követte a Gygés Gallus ('Gall Gügész', 1658), ebben a pénzvilág és az érdekházasságok ellen írt a l á t h a t a t l a n n á tévő gyűrű meséjének felhasználásával. E műve kritizáló hangnemét f o l y t a t t a a Somnia Sapientisben ('A bölcs álmai', 1659), amelyben korának erkölcsi és nyelvi szélső25

ségeit bírálta, a barokk retorikát éppúgy, mint az asszonyok és a k é p m u t a t ó papok vétkeit. E könyvei igen olvasottak és ismertek voltak, legfőbb értékük a kor társadalom- és erkölcsrajza. Vallásos témában a janzenizmus elleni érzései buzdították őt ismét írásra, így született a Relation du Pays de Jansénie ('Beszámoló Janzénia országáról', 1660) és a Description du pays de Jansénie ('Janzénia országának leírása', 1688), amelyekben erősen t á m a d t a a portroyali gondolkodók szellemiségét. O Zacharie de Lisieux művei invenciózusságuk ellenére — ma m á r inkább csak dokumentumértékűek, szatirikus művei azonban eleven olvasmányok m a r a d t a k , jelentősen h a t o t t a k pl. La Bruyére, Moliére és Le Sage írásaira. O írod.: J . E y m a r d d'Anger: Sénéque et le stoicisme chez les capucins francais du XVI1 C siécle (Etudes franciseaines,' 1., 1950, 337 353. old.). Budai Rita Zachej [zahej], Sámuel Jaroslav (Bystrá, 1841. márc. 31.—Szófia, 1918. febr. 4.): szlovák publicista, műfordító. Besztercebányán érettségizett, m a j d Budapesten teológiát (1861 1862), Bécsben filológiát és történelmet (1863—1866) hallgatott. Tanulmányai befejeztével a Pestbudínske vedomosti c. lapnál dolgozott, ma jd t a n á r volt a znióváraljai szlovák gimnáziumban, melynek bezárása után a Národnie novinyval és az Orollal m ű k ö d ö t t együtt, ill. a Zora c. folyóiratot a d t a ki. 1878-ban Bukarestbe költözött a rokonaihoz, onnan Szófiába települt, ahol textilkereskedőként helyezkedett el. T ö b b mint harminc éven át innen t a r t o t t a a kapcsolatot a szlovák kulturális élet jeles személyiségeivel. Aktív közéleti tevékenységet f e j t e t t ki. Megalapította és szervezte a Slovanská beseda nevű kulturális—művelődési egyesületet, melynek később vezetője lett. A bolgár irodalom első szlovák közvetítőjeként sokat t e t t a bolgár —szlovák kapcsolatokért. T ö b b klasszikus bolgár regényt f o r d í t o t t le, melyeket bő kommentárokkal is ellátott. Szófiában előadássorozatot t a r t o t t a szlovákok múltjáról és jelenéről, amit k ö n y v k é n t is kiadott. A Slovenské pohladyha, és a Národnie novinyha rendszeresen küldte cikkeit és fordításait. O Fő műve: Szlovacite. Tjahnoto minalo i, nasztojaste ('A szlovákok. Múltjuk és jelenük', bolgárul, Szófia, 1912). O írod.: S. H ú r b a n - V a j a n s k y : Sofia—Pleven. Cestopisné crty (1910): G. Válcsev: Szlovacite za nasz (1963); L. Kirkova: I d e j a szláv janszkoj szolidarnosztyi v Bolgarii i obscsesztvo ,,Szlávjanszkaja beszeda"' v Szofii

ZACIU oldalakat „vett á t " kevésbé ismert szerzőktől), ill. M. Beniuc-kai (aki L. Blagát rágalmazta meg egyik regényében). Sajátosan erdélyi szellemisége — a filológiai pontosság és az alapos k u t a t á s — ötvöződik az E. Lovinescu és G. Cálinescu által képviselt esztétikai érzékkel és könnyedséggel. Több t a n u l m á n y t szentelt az erdélyi magyar írók. Tamási A., Kós K , Asztalos I. munkásságának. Behatóan t a n u l m á n y o z t a a román és a magyar írók kapcsolatait ( A d y E. és 0 . Goga, Ady és E. Isac, vagy Apáthy 1. és E. Isac barátságát). O Készülő naplójában az 1979—1989-es éveket „sátáni évtizednek" nevezte. O E g y é b művei: Bivuac ('Szabad ég a l a t t ' , esszék, 1974); Lecturi si zile ('Olvasmányok és napok', tan.-ok, 1975); Teritorii ('Vidékek és t á j a k ' , útleírások, 1976); Alté lecturi si alté zile ('Újabb olvasmányok és ú j a b b napok', tan.-ok, 1978); Cu cártile pe masá ('Kiterített kárt y á k k a l ' , tan.-ok, 1980). O Magyarul: 1 karcolat (Siklódi L., U t u n k , 1956] 46.); A menny kapujában (dráma, részlet, Fodor S., Igaz Szó, 1964. 12.); 1 naplórészlet (Kormos Gy., U t u n k , 1973, 25.); 1 elb. (Nagy B., no., 1976, 52.); 1—1 t a n . (n. n.. no.. 1981, 12.; Erdélyi K. M„ Tiszatáj. 1981, 3.); 1 elb. (K. E., Korunk, 1983, 11.). O írod.: I. Vlad: Convergen^e (1972); V. Felea: Prezenta criticii (1982); E. Simion: Scriitori románi de azi (3. köt., 1984); C. Moraru: Textul realitatea (1984); Gh. Grigurcu: „ U n i r e a " componentelor criticii la Mircea Zaciu (Tntre critici, 1988). Cornel Regman zacsin: -+zapev

sz 1878 po 1917 g. (Académie bulgare de sciences. Tnstitut d'histoire, E t u d e s historiques 4., Szófia, 1968); J . Koska: K otázke prijímania Tvana Vazova na Slovensku na prelome storocí (Slavia Slovaca, 4, 1969). Balogh Magdolna Zaciu [zácsiu|, Mircea (Nagyvárad, 1928. aug. 27.—): román irodalomtörténész, kritikus. Értelmiségi családból származik. Középiskolai t a n u l m á n y a i t Szatmárnémetiben, Aradon és N a g y v á r a d o n végezte. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészoklevelet 1951-ben. 1967-ben védte meg doktori disszertációját. Néhány évig a M. R. Paraschivescu vezette Almanahul literar c. lapot szerkesztette. 1957-től, a Tribuna c. folyóirat megalapításától kezdve a szerkesztőség t a g j a volt. 1967—1968 között Kölnben és B o n n b a n vendégtanárként dolgozott. 1990-ben mint egyetemi t a n á r vonult vissza. O Első irodalomkritikai írásai az Ecoul c. l a p b a n jelentek meg. 1948-ban a Flacára, 1950-ben az Almanahul literar c. folyóirat is közölte prózai írásait. Forgatókönyve Amiaza unei revolutii ('Egy forradalom d é l u t á n j a ' ) c. látott napvilágot. V. Rebreanuval közösen több színdarabot írt, ezek Sechestrul ('A bírói zárlat', 1972) c. jelentek meg. O -Jelentős irodalomtörténeti munkásságát tucatnyi esszékötete bizonyítja. 1955-ben publikálta T. Agárbiceanuról szóló t a n u l m á n y á t , melyet 1964-ben, ill. 1972-ben bővített kiadásban is közzétett. Több irodalomtörténeti és -kritikai gyűjtemény szerzője: Masca geniului ('A zseni maszkja', 1967); Glose ('Szövegmagyarázatok', 1970); Colaje ('Kollázsok', 1972); Ordinea si aventura ('A rend és a kaland", 1973); Lancea lui Achile ('Achilleusz lándzsája', 1980); Viaticum ('Útravaló', 1983). O Irodalomirányítói tevékenységét a kolozsvári Dacia kiadónál f e j t e t t e ki, ahol a Restituiri ('Az értékek helyreállítása') c. sorozatot szerkesztette. I t t jelentek meg a I. Agárbiceanuról és L. Rebreanuvól szóló tanulmányai. 1974-ben a d t a ki tárcaantol(> giáját Cu bilet circular ('Körutazáson') c. 0 vezette az 1978-ban megjelent Scriitori románi ( ' R o m á n írók') c. irodalomtörténeti szótár m u n k á l a t a i t . Megjelenés előtt áll a több kötetes Dictionarul scriitorilor románi ('A román írók szótára') c. kiadványa. O Egyetemi o k t a t ó k é n t segítette az ifjú írókat. Tevékenyen részt vett az Echinox c., 1968-tól megjelenő diákfolyóirat szellemi t á m o g a t á s á b a n . Bátran szembeszállt a volt rendszer íróhatalmasságaival, E. Barbuval (a nevezetes plágium-ügyben, ugyanis Barbu minden változtatás nélkül száz meg száz

Zadarska revija: —• Matica

hrvatska

Zaddzsádzs, Abú Tszháq Ibráhím ibn aszSzarí az-; Abü Isháq I b r a h i m ibn as-Sarl al-Zaggág (tudományos átírás); (Bagdad, 844—uo., 923): a r a b grammatikus, lexikográfus verstantudós. Első t a n á r a a kúfai Szaalab volt, de 17 éves k o r á b a n o t t h a g y t a őt és a baszrai Mubarradhoz csatlakozott. Kenyerét üvegcsiszolással kereste (erre utal neve is), és n a p o n t a egy dirhemet fizet e t t a tanításért Mubarradnak. Később házitanítóskodott. T a n í t v á n y a i közé tartozott Zaddzsádzsí, Fáriszi, Nahhász és Rummání. Egy korábbi t a n í t v á n y a , al-Qászim ibn Ubaidalláh ibn Szulaimán (?—904) megtette t i t k á r á n a k , amikor ő az abbászida a\-Mutadid kalifa vezírje lett. O Zadzsdzsádzs korának egyik legkiemelkedőbb nyelvtudósa volt. Nyelvészeti felfogásában általában az analógia t a l a j á n álló baszrai nyelvészek álláspontját képviselte (az ő 26

ZADI t á r j a , új megvilágításba helyezte a gramm a t i k a alapvető kérdéseit, a logikát állítva a grammatikai elemzés szolgálatába. O írod.: S. D a j f : al-Madárisz an-nahvijja (1968); H. G á t j e (szerk.): Grundriss der arabischen Philologie (2. köt., 1987); M. J . L. Y o u n g — J . 1). L a t h a m — R . B. Serjeant (szerk.): The Cambridge History of Arabic Literature: Religion. Learning and Science in the 'Abbasid Period (1990). Dévényi Kinga

munkáikon alapul a későbbi normatív arab grammatika). Számos kérdésben — elsősorban a szintaxis terén — elemzése túllépett a baszrai tudósok többségének vizsgálódásain. O F e n n m a r a d t nyelvészeti munkái: Sarh abját Kitáb Szíbavaihi ('Szíbavaihi K i t á b [Könyv] c. művében idézett versek magyarázata'); Kitáb má janszarif várná lá janszarif ('A t r i p t o t a és a diptota ragozása'); Kitáb fa'altu va-af'altu ('A fa'altu és az a f a l t u alakban használatos igék'); Mukhtaszar fí n-nahu ('Nyelvtani összefoglaló'). E művek mellett írt lexikográfiái m u n k á k a t (Kitáb al-alfáz, 'Szavak könyve'; Kitáb al-istiqáq, 'Etimológia'), verstani könyveket (Kitáb al-qaváfí, 'Rímek könyve', Kitáb fii-'árúd, 'Prozódia'). Igen jelentős a Korán nyelvével foglalkozó neki tulajdonított nagyszabású m u n k a is, a Ma 'ání I Qur'án va-i'rábuhu ('A Korán [szavainak] jelentései és esetvégződései', kiad.: I. alAbjárí, Kairó, 1963—1965) amelyhez tanítványai t ö b b k o m m e n t á r t is írtak. O írod.: S. Dajf: al-Madárisz an-nahvijja (1968); H. G á t j e (szerk.): Grundriss der ara bischen Philologie (2. köt., 1987). Dévényi

Zadesz, Dimoszthenisz; Dimosthenés Zadés (régi, tudományos átírás); Dimoszthénisz Zadész (új átírás); (Kipariszia, 1917- ): görög költő, író. 16 évesen, szegényen és árván került Athénba, első verseit azonban csak három évvel később, A r k a d i á b a n tudt a megjelentetni. Ettől kezdve szűkebb haz á j a szellemi életének egyik vezető személyisége. A 2. világháborúban elvesztette egyik lábát, de volt ereje, hogy befejezze jogi t a n u l m á n y a i t . A j u n t a a l a t t letartózt a t t á k , szabadulása után, 1969-ben hangzott el a görög rádióban az akkor még kiad a t l a n To agónizma tu tóxu ('íjászverseny') c. d r á m á j a . B á r 1950-től folyamatosan jelentek meg kötetei, mindig a nagy költők árnyékában m a r a d t . Legjelentősebb műve az önéletrajzi jellegű Paraszimoforía ("Kitüntetés') c. versgyűjtemény, amelynek darabjai a költő hitvallásának, a „Szeresd felebarátod" parancsolatnak az eszméjét tükrözik. 1992-ben látott napvilágot Páno aj)' ton xéno móhtho ('Más verejtékes munk á j a felett') c. három kötetes g y ű j t e m é n y e , amelyben 30 év irodalmáról, művészetéről írt t a n u l m á n y a i n a k és kritikáinak a j a v á t olvashatjuk. O írod.: J . Szpanópulosz: Dimoszthenisz Zadész o piitísz tisz „Paraszimoforiász" (1981). Szabó Antigoné

Kinga

Zaddzsádzsí, Abú 1-Qászim Abd arR a h m á n az-; Abü 1-Qásim c Abd al-Rahmán aÁ-Zagtfági(tudományos átírás); (Nihávand vagy S z a j m a r a , ?—Tibériás, 949 k.): arab grammatikus, lexikográfus. Nyelvészeti tanulmányait ZaddzsádzsnáX végezte Bagdadban, s neve is erre utal. 0 maga először Aleppóban, m a j d Damaszkuszban tanít o t t . O Termékeny szerző volt. Az alAmálí f i 'l-lugha va-l-adab ('Nyelvi és irodalmi diktálások') c. műve, mely elsősorban nyelvészeti és irodalmi tanításait foglalja össze, három különböző változatban m a r a d t fenn. Közülük a legrövidebbet a d t a ki as-Sanqűi (Kairó, 1906). Kitáb al-akhbár ('Történetek könyve') c. m u n k á j a irodalmi-költői szövegeket tartalmaz, valamint filológiai kérdéseket taglal (kiad.: Mubárak, Bagdad, 1980). Több művében foglalkozott a helyesírással, ill. a helyes stílussal: Sarh muqaddimat Adab al-kátib ('[Ibn Qut a j b a ] Adab al-kátib c. műve bevezetőjének k o m m e n t á r j a ' ) , Kitáb al-khatt ('Az írás könyve'). Leghíresebb opusza a Mekkában szerzett al-Dzsumal fí n-nahu ('Teljes nyelvtan'), amely annyira népszerű volt a középkorban, hogy a források több, mint 120 k o m m e n t á r j á r ó l tesznek említést. Az al-Idáh fí 'ilal an-nahu ('A grammatika okainak megvilágítása') c. művében, mely tulajdonképpen Szíbavaihi Kitáb ('Könyv') c. alkotása bevezető fejezeteinek kommen-

Zadi, Zaourou (Soubré, Elefántcsontp a r t , 1938. febr. 2.—): francia nyelven alkotó elefántcsontparti költő, drámaíró, irodalomtudós, t a n á r . Iskoláit részben hazáj á b a n (Bingerville, 1951—1956, Abidjan, 1956—1958) végezte több szakaszban, s végül az Abidjani Főiskolán szerzett magántanulóként BA fokozatot (1962). További t a n u l m á n y a i mellett irodalmi klubot (Club Littéraire) és folyóiratot (Flambeau) alapít o t t és irányított sikeresen. Versei, egyéb lapok mellett főként ebben jelentek meg. O Politikai tevékenysége miatt 1964—1965ben egy évre börtönbe került, m a j d F r a n ciao.-ba távozott, ahol a Strassbourgi Egyetemen tanult irodalomtörténetet 1969-ig. I t t jelent meg két d r á m á j a Sory Lombé (ua., 1968) és Les sofas ('Szófák', 27

ZADNI Mamajevom poboiscse (1906); Ny. K. Gudzij: Tsztorija drevnyerusszkoj lityeraturi (1953); D. Lihacsov: Nem stilizációs utánzatok ( F K , 1965, 1—2.); Iglói E.: A régi orosz irodalom története (1971); 1). Lihacsov: Velikoje naszlegyije. . . (1980): L. A. Dmitrijev (szerk.): Szkazanyija i povesztyi 0 Kulikovszkoj bitve (1981). H. Tóth Imre

1969) c. Hazatérése óta az Abidjani Egyetem irodalomtanáraként működik. Rövidebb írásait irodalmi folyóiratokban, illetve önálló k i a d v á n y o k b a n jelenteti meg. Drámaírói tevékenysége csupán részletekben publikált, torzó jellegű művek formájában ismeretes. O Műve még: Fer de lance ('Lándzsahegy', elbeszélő költ., 1975). Füssi-Nagy Géza

Zadonszkij, Tyihon: —> Tyihon

Zadnipru [zádnipru], Petru (Sauka, 1927. jan. 13.—Kisinyov, 1976. szept. 23.): moldován költő. A kisinyovi egyetem bölcsészkarán végzett 1952-ben. Ö Első verseskötete Luminile címpiei ('A mezők fényei', 1952) c. látott napvilágot. Ezt követték Strugurasi de pe colina ('Ribizli a dombról', 1956) és Gustul pnnii ('A kenyér íze', 1964) c. gyűjteményei. Költészetének ihletője a szülőföld s annak népdalkincse. O Verseskötetei még: Versuri ('Versek', 1967); Ma caut ('Magam keresem', 1976); Cartea poeziei ('A verseskönyv', 1977). O Magyarul: 4 vers (Tellér Gy., A kék hó balladája. Mai moldován költők, anto., 1976); 3 vers (Jobbágy K., Csillagok órája, anto., 1980). O írod.: B-. Rabij: Sztanovlenyije poetyicseszkoj ingyividualnosztyi (Dnyesztr, 1960, 1.); V. Coroban: P. Zadnipru (Profiluri literare, 1972). Zadokite Work, A: —> Damaszkuszi

Zadonsz-

kij Zadornov, Nyikolaj Pavlovics (Penza, 1909. dec. 5 — Moszkva, 1992. ápr. 18.): orosz író, újságíró. Apja állatorvos volt. A szibériai Csitában végezte t a n u l m á n y a i t . 1926 és 1935 között Szibéria és az Urálvidék számos városában volt színész, m a j d rendező. E z u t á n újságíró lett, ill. a 2. világháború a l a t t a rádióban dolgozott. E k k o r írta Amur-báty uska (1—2. köt., 1944; átdolgozva 1956: Gyöngyös I., Amur apó, 1955) c. történelmi regényét arról, hogyan h ó d í t o t t á k meg az oroszok Szibériát. 1946ban a Molotov—Ribbentrop p a k t u m következtében a SZU-hoz csatolt Letto.-ba költözött, ahol Daljokij kraj ('Távoli vidék', 1949) és K okeanu ('irány az óceán', 1950) - más kiadásokban K Tyihomu okeanu ('A Csendes-óceánhoz') — c. kiadott két könyvével trilógiává bővítette első regénye tém á j á t . Művéért 1951-ben megkapta a Sztálin-díj 2. fokozatát. Későbbi többkötetes regényfolyamai lényegében ugyanebben a történelmi periódusban játszódnak. Ka/pitan Nyevelszkoj ('Nyevelszkoj kapitány',

irat

Zadonscsina: óorosz irodalmi alkotás a 14. sz. végéről. Az ún. hősi vagy hadi elbeszélések (—>poveszty) m ű f a j á b a tartozó mű a tatárok legyőzésével végződött kulikovói ütközet t ö r t é n e t é t írja le. 1380. szeptember 8-án az egyesült orosz seregek Dmitrij Donszkoj moszkvai fejedelem vezetésével szétverték Mamaj kán csapatait. Szerzője Szofronyij egykori bojár, később rjazanyi pap, aki elbeszélése megírásához felhasználta a krónikák a d a t a i t , a szájhagyományt és az óorosz irodalom legnagyobb teljesítményét, az Igor-éneket. Művét a hazaszeretet és a nemzeti büszkeség érzése h a t j a át. A szerző az orosz állami egység ideológusa volt, ezért a moszkvai fejedelemséget az összorosz érdekek megtestesítőjeként és védelmezőjeként jelenítette meg. Sajnos, az elbeszélés legrégibb fennmaradt másolata csonka, de hiányosak későbbi lejegyzései is. T ö b b kísérlet történt az elveszett teljes szöveg rekonstruálására. O Kiad.: P. K . Szimonyi: Pamjatnyiki sztarinnovo russzkovo jazika i szlovesznosztyi XV—XVIII vv. (1922). O Magyarul: Zadonscsina (Misley P., Régi orosz széppróza,

1 -2. köt., 1956—1958) és Vojna za okean ('Harc az óceánért', 1—2. köt., 1960— 1963) c. könyvei kevésbé a r a t t a k sikert. A termékeny író ezután kortárs témát dolgozott fél Zsoltoje, zeljonoje, goluboje ('Sárga, zöld, kék', 1964) c. regényében, amelyben b e m u t a t t a , miként segíti írófőszereplője a helyi k o m m u n i s t a p á r t t i t k á r m u n k á j á t . A fekete-fehér színekben ábrázolt szereplővilág, főként az uralkodó elit hízelgő megjelenítése leginkább a szerző tehetségtelenségére világít rá. Következő trilógiájának történelmi hátterét ismét a múlt eseményei, az 1854—1855-ös orosz—japán kapcsolatok adták: Cunami (ua., 1972), Szimoda (ua., 1975) és Heda (ua., 1979) c. könyveinek főszereplője Putyjanyin tengernagy (1804— 1883), aki a Pallada-fregatt parancsnokaként 1852 és 1855 között t ö b b szigetet fedezett fel és a cári k o r m á n y megbízásából 1855-ben az orosz—japán egyezmény aláírója, ill. 1861-ben egy rövid ideig kultuszminiszter volt. A róla szóló regény ismét

1977). O írod.: Sz. Sambinago: Povesztyi o 28

ZADUR Több tanulmányt írt A. Gradnik költészetéről, majd 1981-ben jelent meg Alojz Gradnik (ua.) c. monográfiája. Központi t é m á j a M. Kranjec munkássága, akiről számos tanulmányt írt, 1988-ban pedig Poet prekmurskih ravnin MiSko Kranjec ('Misko Kranjec, a muravidéki síkságok költője') c. ú j a b b kötetben méltatta; részt vett az író gyűjteményes műveinek kiadásában. J . Vidmarről írt tanulmányai a Literarni teoretik in Icritik Josip Vidmar ('Josip Vidmar irodalomteoretikus és kritikus 1981') c. kötetben is megjelentek. Cikkeiben többek között F. Bevk, S. Kosovel, S. Grum, E. Kocbek, V. Prezihov, C. Kosmac és L. Adamiö műveivel foglalkozott. Az ú j a b b szlovén irodalomról szóló írásait Lirika, epika, dramatika ('Líra, epika, dráma', 1965. 1971) c. kötetében gyűjtötte össze. A J . Pogacnikkul közösen írt Zgodovina slovenskega slovstva ('A szlovén irodalom története', 1968—1972) c. kézikönyvben ő írta az 5—6—7. kötetet, azaz az új romantikáról, a realizmus határterületeiről, az expresszionizmusról és a szociális realizmusról szóló részt. A kézikönyv rövidített változatát 1973-ban jelentették meg. A 2. világháború utáni időszakból B. fíupanéií és V. Kralj tevékenységéről írt tanulmányt. A Slovenska knjizevnost 1945- 1965 ('A szlovén irodalom 1945—1965', 1—2. köt,, 1967) c. kézikönyvben a Literarna esejistika in kritika ('Az irodalomesztétika és irodalomkritika') c. rész szerzője. Foglalkozott az irodalom metodológiájának és eszmei irányultságának kérdéseivel, mindenekelőtt F. Mehring. E. Fischer és Lukács Gv. irodalomfelfogásának vizsgálatával. Folyóiratokban megjelent tanulmányainak egy részét gyű jt ö t t e egybe Elementi slovenske moderne knjizevnosti ("A modern szlovén irodalom elemei', 1980) és Umetnikov „érni piruh ('A művész „fekete ihlete"'', 1981) c. köteteiben. O írásaiban szociológiai megközelítéssel k u t a t j a a társadalmi valóság és a művészi ábrázolás közötti dialektikus kapcsolatot. de nagy figyelmet szentel az irodalmi nyelv, a stílus és az ábrázolás kérdéseinek is. O Egyéb fő művei: Sreőko Kosovel (ua., 1986); Cankarjeva ironija ('Cankar iróniája', 1991); Slovenska ekspresionistióna literatura ('Az expresszionista szlovén irodalom', 1993). Szilágyi Imre

arra szolgált, Hogy olvasójának bebizonyítsa az orosz kultúríölényt a Szibériát és a Távol-Keletet benépesítő etnikumokkal szemben. Éppen ezért az író művei a túláradóan részletes, helyenként az egzotikus folklórelemekre összpontosító narráció ellenére sem hitelesek történetileg, amint a lélektani ábrázolást is gyengítik az elnyújtott passzusok. O Egyéb fő regényei: Zolotaja lihoradka ('Aranyláz', 1969); Gonkong ('Hongkong', 1982); Rolsije plavanyija ('Nagy tengeri utak', 1984); Vladicsica morej ('A tengerek uralkodónője', 1989); Vetyer plodorogyija ('A termékenység szele', 1992). O Gyűjt, kiad.: Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—6. köt., 1977—1979). O írod.: V. Alekszandrov: Vsztrecsa na Amuré (Znamja, 1950. 2.); M. I. Zorin: Dorogi isztorii. O tvorcsesztve Ny. P. Zadornova (1960); P. Proszkurin: Ny. P. Zadornov (Lityeraturnaja Rosszija, 1963, okt. 11.); Sz. Krivsenko: ua. (Lityeraturnaja gazeta, 1976, febr. 4.); A. Gvozgyeva: Kolokola isztorii (1984); V. Szuhnyev: Szvet na kraju szveta (Dalnyij Vosztok, 1989,11.). Gereben Ágnes Zadravee, Franc (Strocja vas, 1925. szept. 27. -): szlovén irodalomtörténész. Szlovén és orosz szakon szerzett diplomát 1952-ben a ljubljanai egyetemen. 1952 és 1957 között Muraszombatban volt gimnáziumi tanár. 1957-től a ljubljanai egyetem bölcsészkarán a szlovén nyelv és irodalom szak tanára. 1962-ben nyerte el az irodalomtudományok doktora címet Misko Kranjec 1908— -1935 (ua.) c. értekezésével, amelyet 1963-ban kibővített formában könyv alakban is kiadtak. 1967-ben kapta meg a rendkívüli, majd 1973-ban a rendes professzori címet. Számos folyóiratnak volt szerkesztője és munkatársa; 1980-tól a Slavistiína revija c. folyóirat főszerkesztője. 1970 és 1972 között a Szlovén Szlavisztikai Társaság elnöke, 1970 és 1973 között a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottsága mellett működő k u l t u r á l i s ideológiai bizottság tagja volt. Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták. 1979ben választották a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia levelező, majd 1985ben rendes tagjává; a Nemzetközi Szlavisztikai Bizottság tagjaként is ismert. Foglalkozott a szlovén szimbolizmus és modern korszakának íróival: I. Cankar prózájával, A. Murn és O. Zupanéic költészetével, valamint a korszak néhány katolikus írójával. Fő kutatási területe a két világháború közötti szlovén irodalom; számos antológiát állított össze ezen időszak műveiből.

Zadruga:

-*szimbolizmus

Zadura [zadura], Bohdan (Pulawy, 1945. fébr. 18.— ): lengyel költő, író, műfordító, kritikus. A lublini Akcent és a varsói Twórczosc c. folyóiratok munkatársa. O Lala 29

ZADZS spokojnego slonca ('A nyugodt n a p évei', 1968) e. regénye nemzedéke önmeghatározását segítette elő. A vallomás f o r m á j á b a n elbeszélt önéletrajzi mozzanatok alulnézetből m u t a t j á k be a háborút követő két évtizedet. A mű lezár egy korszakot, a csődbe ment „kis stabilizációt". Korai költészete W krajobrazie z amfor ('Amfora tájképben', 1968); Podróz morska ('Tengeri utazás', 1971); Pozegnanie Ostendy ('Búcsú Ostendétől', 1974); Male muzea ('Kis múzeumok', 1977) — az új klasszicista irányzatba sorolható. A hagyományos f o r m a k u l t ú r a birtokában barokk és romantikus stilizáltságú verseket is írt. Későbbi köteteiben — Zejscie na Iqd ('Földreszállás', 1983); Starzy znajomi ('Régi ismerősök', 1986); Przeéwietlone zdj^cia ('Átvilágított fényképek', 1990) — m á r szabadversek olvashatók, melyekben a hétköznapi életet nem t a k a r j á k mitikus díszletek. O Kritikai munkássága Radosc czytania ('Az olvasás öröme', 1980); Tadeusz Norvak (ua„ 1981) — mellett kortárs angol, orosz és magyar költőket fordít. I s m e r t e k magyar vonatkozású naplójegyzetei, melyek az Akcent e. folyóirat 1993, 1—2. s z á m á b a n jelentek meg. O Egyéb prózai művei: A zeby ci nie bylo zal ('Es hogy ne s a j n á l d ' , reg., 1972); Patrycja i chart afganski ( ' P a t r y c j a és az afgán agár', elb.-ek, 1976); Do zobaczenia w Rzymie ('Viszontlátásra R ó m á b a n ' , elb.-ek, 1980). O Magvarul: 4 vers (Kerényi Grácia, Nagyv, 1978", 12.); 4 vers (Kovács T., Ú j Tükör, 1981, okt, I 1.); 1 vers (Tandori D „ Lombos ágak szívverése, anto., 1983); 1 elb. (Szenyán Erzsébet, Alf, 1987, 8.); 3 vers (Csordás G.. Nagyv, 1988, 12.); 3 vers (Kovács T., Alf, 1989, 4.). Pálfalvi Lajos

8—9. sz.-ban kialakult a r a b bordalokéva,\ rokon, általában ivászatokon énekelték. O Leghíresebb művelője a 12. sz.-i Ibn Quzmán volt, akinek verseit nemcsak az a n d a lúziai a r a b nyelvjárás elemei ötvözik, hanem a legkorábbi spanyol eredetű szavak (ún. romancismos) is nála találhatók. Bev e t t f o r m á j a volt a zadzsal az andalúziai —•szúfizmus költészetének; megtalálható Ibn al-Arabíná\ és Sustarúiái is. O A zadzsalok nemcsak Keleten váltak ismertté, h a n e m N y u g a t - E u r ó p á b a n is. Egyes feltételezések szerint jelentős hatást gyakoroltak a trubadúr-költészetre-, a korai provanszál költők cansóinak strófaszerkezetei (->co6/a) nem egyszer meglepően hasonlítan a k Ibn Quzmán zadzsaljaira. A spanyol -*villancico formát egyesek a zadzsalból eredeztetik, és spanyol költők (pl. J . Ruiz) is írtak zadzsal-formában. L. Massignon szerint a 12—13. sz. fordulóján élt híres k a t a l á n misztikus, R. Hull nemcsak ihletet m e r í t e t t Sustarí zadzsaljaiból, hanem ezeknek egyes sorait is beépítette költeményeibe. O (-+arab irodalmi formák, ivónóta) O írod.: E l (1913—1942); E. García Gómez: Todo Ben Quzman. Edición, traducción rítmica e notas (1972); H. Gátje: Grundriss der arabischen Philologie. 2. köt. L i t e r a t u r wissenschaft (1987); F. Corriente: G r a m á t i ca, métrica y texto del cancionero hispanoá r a b e de Aben Quzmán (1980); uő: Díván I b n Quzmán (1980); J . Áshtiany (szerk.): The Cambridge History of Arabic L i t e r a t u re. 'Abbasid Belles-Lettres (1990). Iványi Tamás

zadzsalijját: olyan középkori andalúziai a r a b versek megjelölése, amelyek a —>zadzsal verstípust követik (spanyol néven zazadzsal zadzsal

Zagajewski [zagajevszkij, Adam (Lwów, 1945. jún. 21.—): lengyel költő, író, esszéíró. Pszichológiát és filozófiát tanult a Jagelló Egyetemen (1963—1970); egy krakkói irodalmi klubot vezetett (1966^-1972). Az újhullámos Teraz csoport költője és teoretikusa, majd a Student és az Odra c. folyóiratok szerkesztője volt. 1982 óta Párizsban él, tagja a Zeszyty Literackie szerkesztőségének. O Korai verseiben — Komunikat ('Közlemény', 1972); Sklepy mi^sne (Húsboltok', 1975); List ('Levél', 1978); List. Oda do wielosci ('Levél. Oda a sokasághoz', 1983) — és regényeiben — Cieplo,

Zagar [zsagar], Anka (Zamost, 1954. júl. 6.—): horvát költőnő, írónő. A zágrábi egyetem bölcsészettudományi karán végzett. Már Isla i... sve zaboravila ('Ment é s . . . mindent elfelejtett', 1983) c., első verseskötete feltűnést keltett, és Gorandíj&t nyert. E kötetet, akárcsak későbbi műveit, a nyelvi kísérletek jellemzik. Zem,unice u snu ('Gádorok álomban', 1987) c. verseskötetét az akusztikus megoldások, a nyelvtanilag szándékoltan pontatlan kifejezések használata, az összeegyeztethetetlen szavak kombinálása, a szöveg alanyá31

ZAGAR nak gyermeki gyengítése, valamint a szöveg alatt meghúzódó egyértelmű erotikus f e l h í v á s o k t e s z i k egyedivé. Nebnice ('Egecskék', versek, 1990) c. kötetének nyelvi kísérleteit a kritikusok többsége nagy elismeréssel méltatta. A kötet bizonyos hiányosságai ellenére is formailag letisztult, s a mesterség szuverén birtoklása lehetővé teszi a költő számára, hogy különféle hangszínek alkalmazásával, sajátos ellenpontozó művészi kifejezésmóddal éljen. Verseit lefordították olaszra, szlovénra és románra is. O Egyéb művei: Onaon ('Kétnemű', versek, 1984); Zlatna zila ('Aranyér', elb., 1985); Guar, rosna, zivotinja ('Guar, h a r m a t o s állat', versek, 1992). O írod.: N. J u r i c a : K n j i g a - m a p a — ' O n a o n ' (Oko, 1984, nov. 22—dec. 6.); G. Rem: Argument (uo., 1988, júl. 28—aug. 11.); H. Pejakovic: Vrati se u snijeg, dijete (uo., 1990. jún. 28.); S. Petlevski: Ukoricena jabuka (Republika, 1991, 5—6). Bugajev Sándor

Zagorcsinov, Sztojan Pavlov (Plovdiv, 1889. dec. 3—Szófia,' 1969. jan. 31.): bolgár író. Kadétiskolába járt. de nem t u d t a megszokni a kaszárnyaszellemet. Később, 1908 és 1910 között a szófiai egyetemen, m a j d 1910 és 1912 között a genfi egyetemen történelmet hallgatott. Történelemből és francia nyelvből szerzett diplomát Szófiában 1915-ben, majd franciát t a n í t o t t a várnai tengerészeti iskolában (1920—1925), később, 1925 és 1948 között a szófiai katonaiskolában. O Irodalmi munkásságát 1912ben kezdte, de első jelentősebb írása, a Legenda za szveta Szofija ('Legenda Szent Szófiáról') 1926-ban jelent meg. A kisregény t é m á j á t a bizánci és a szláv civilizáció találkozásából meríti, melynek megtestesítője a szláv herceg és a bizánci hercegnő, a két főhős. Stílusának jellegzetes vonásai m á r itt megnyilvánulnak: a kor t á r s a d a l m á n a k m a g a t a r t á s á t meghatározó szellemnek, hősei gondolkodás- és érzésbeli sajátosságainak elmélyült ismerete és plasztikus megjelenítése. O Művészi törekvését még tökéletesebben valósította meg a következő öthat évben megírt élete főművében, a Den poszleden ('Utolsó nap', 1931—1934) c. trilógiájában. A regény első részét 1927-ben fejezte be. Bár a mű a bolgár nép 14. sz.-i függetlenségi harcát ábrázolja, megjelenésekor az olvasók az 1923. évi felkelés visszh a n g j a k é n t fogadták. A regény főhősei a 14. sz. tipikus gyermekei, de lelkük mélyén az embernek a szabadság és az igazság utáni örök vágyakozását hordozzák, ezért regénye lényegesen több a kor eseményeinek egyszerű, hiteles rajzánál. A regény középp o n t j á b a n a két főhős, Elena és Momcsil érzelmi és lélektani d u e t t j e áll. K e t t ő j ü k kapcsolatán keresztül t á r j a fel a kor drámai feszültségét. Bevezeti az olvasót mindenhová, ahol a kor szelleme formálódik. Lényeges helyet kap a regényben a 14. sz. első felére oly jellemző vallási szekták bemutatása. Másik jelentős műve a Praznik v Bojana ('Ünnep Bojanában', reg., 1950), melyet a b o j a n a i templom 13. sz.-i freskói ismeretlen alkotójának szentelte, és amelyről bolgár film készült 1983-ban; a filmet Mo.-on is b e m u t a t t á k Bojanszkijat majsztor (A bojánai mester) c. Ivajlo (ua., 19Ö2) c. regényében szintén a 13. sz.-ot eleveníti meg, és a kanászkirály, Ivajlo felkelését (1277— 1280) és cárrá választását ábrázolja. N a g y sikere volt Brazdi ('Barázdák', 1956) c. eszszékötetének is, amelyben a regényíró tapasztalatait írja le és a bolgár történelem sorsfordulóin töpreng. O Egyéb fő művei: Párvata szálza na Don Zsuan ('Don J ü a n első könnycseppje', színmű, 1938); Ráka

Zagary [zsagarij: vilnai lengyel irodalmi csoport, amely hasonló c. folyóiratot is kiad o t t 1931 és 1934 között. A Báthori I s t v á n Egyetem Polonista Köréből szerveződő csoport legismertebb tagja Cz. Milosz, de J . Zagórski és A. Rymkiewicz is jelentős költők, míg J . Putrament évtizedekkel később a szocialista irodalmi élet funkcionáriusaként vált hírhedtté. O A társadalmi és irodalmi érdeklődésű, baloldali orientációjú csoport színvonalas polémiákat f o l y t a t o t t a művészet társadalmi, személyiségformáló szerepéről; irodalmi programjuk politikai és morális f e l a d a t o k a t is magába foglalt. O A csoport meghatározó költői egyre inkább eltávolodtak az avantgarde-tol. Az optimista utópiát a háborús veszély és a totalitárius rendszerek agressziója keltette világválság rémképével tagadták. Poétikai szinten e l u t a s í t o t t á k az avantgarde egyoldalú újításait; esztétikailag relevánsnak tekintették a klasszicista retorika egyes elemeit és a szimbolista ábrázolást. A csoport katasztrofizmusa, t e h á t mind a világkép, mind a poétika szint jén jellegzetesen posztavantgarde jelenség. O írod.: W. P. Szymanski: Zagary i zagarisci (Z dziejów czasopism literackich w dwudziestoleciu mi^dzywojennym, 1970); A. Wiercinski: Sztuka a rzeczywistosc (O programié literackim grupy Zagary, 1975, 1976); T. Klak: Id^ce Wilno (Czasopisma awangardy, 2. köt., 1979); Cz. Milosz: Szülőhazám, E u r ó p a (1993). Pálfalvi Lajos Zagiel, J a n : -* Przesmycki,

Zenon 32

ZAGOR tészet eszközeivel is él. Navodilo za uporabo ('Használati utasítás' 1972) c. publikált könyvében addigi konkretista eredményeit (tapéták, daktilográfiák, idézetmontázsok stb.) g y ű j t ö t t e össze, melyekhez két kísérőszövegben f ű z ö t t m a g y a r á z a t o k a t , „használati u t a s í t á s t " . 1973-ban megjelent Fusnota ('Lábjegyzet') c. kötetében a novellák között versek, és konceptuális-konkrét költészeti konnotációval bíró fotók sorakoznak. Naime-namreő-námlich-namelijk-namely ('Nevezetesen', versek, 1978) c. kötete mintegy antológiája a konkrét költészet terén addig elért eredményeinek; egyrészt úgy, hogy korábbi verseinek bizonyos „barokkos" jellegét lapidárisabb, a haikuhoz közel álló megoldások v á l t j á k fel, másrészt mintegy összefoglalását a d j a Zagoricnik vizuális kísérleteinek. 1978-tól jelentette meg a Westeast ('Nyugatkelet') elnevezésű, általa létrehozott nemzetközi konkretista társulat gyűjteményes köteteit, melyekben az 1. világháború utáni nyugati és keleti (a szerbiai zenitizmus, a szlovén Kosovel, az orosz konstruktivizmus) avantgarde azon eredményeinek szintézisével és újrafogalmazásával kísérletezett, melyek a nyugati társadalom összeomlásának vízióját vázolták fel. 1985-ös megjelenésű Nihilizem je humanizem ('A nihilizmus az humanizmus') c. esszékötetében s a j á t m u n k á j á t elemző cikkeit g y ű j t ö t t e össze. Slovenski gambit ('A szlovén gambit' versek 1994) c. kötetében morálfilozófiai megközelítésből ír a délszláv háború abszurdumairól. O Egyéb fő művei: Baklada, ('Fáklyásmenet' versek, 1969); Leto in dan ('Ev és nap', versek, 1972); Sveder ('Fúró', vál. versek, 1983); A na nas? ('És miránk?', versek, 1987). O Magyarul: 1 vers (Ács K., Napjaink éneke. A modern jugoszláv költészet antológiája, 1 2 . köt,, 1967); 1 — 1 vers (Fenyvesi 0 . , Képes Ifjúság, 1981. okt, 7.; U j Symposion, 1981, 200.). O írod.: B. P a t e r n u : Franci Zagoricnik (Slovenska knjizevnost 1945— 1965. 1. köt., 1967); J . Horvát: I n t e r v j u s Francijem Zagoricnikom (Nova revija, 1983, 12.); B. Cegec: Opus nic opus vse. Pogovor z a v a n t g a r d n i m pesnikom Francijem Zagoricnikom (Dialogi, 1985, 7—8); I. Antic: Zlata sredina ali t r i n a j s t a plast (Dialogi, 1990, 4—5—6.); uő: Zagoricnikova igra proti igri (uo., 1992, 11 12.).

Ilieva ('Uiev keze', színmű, 1943); Bajra,ktarjat ('Zászlóvivő', színmű, 1950); Edin zsivot v szjanka ('Egy élet á r n y é k b a n ' , memoár, 1966). O G y ű j t , kiad.: Tzbrani proizvedenija v 4 toma ('Válogatott művei négy kötet-ben', 1968—1969). O Magyarul: 1 reg. részlet (Csíkhelyi Lenke, Mai Bulgária, 1979, 4.). O írod.: Sz. Vaszilev: Ezik i sztil na Zagorcsinovata isztoricseszka beletrisztika (Szeptemvri, 1961, 2.); 0 . Szaparev: Poeticseszki pogled kám minaloto (uo., 1966, 11.): E. Sztaniseva: Sztojan Zagorcsinov (1967); N. Davidov: P á r v o m a j s z t o r na bálgarszkija isztoricseszki román (Piamák, 1974, 23.). Juhász Péter Zagoricnik [zagoricsnik], Franci (Duga Resa, 1933. nov. Í6.—): szlovén költő, író. Tizenöt éves korától 1966-ig m u n k á s volt K r a n j b a n . 1960-tól jelentek meg versei a kor legjelentősebb szlovén lapjában, a Perspektivában, s ettől kezdve közölte írásait a Sodobnost, a Naéi razgledi, a Problemi és a Tribuna is. Sokat t a n u l t a Perspektíva c. lap tekintélyes munkatársaitól, ugyanakkor igen korán az avantgarde felé fordult, amelynek legkiemelkedőbb szlovéniai képviselője lett. í g y egyfelől hagyományos költői eszközökkel építkezett és a lét problémáit fogalmazta meg, másfelől a nihilizmus és a destrukció költőjeként a konkrét, a vizuális költészet és a konceptualizmus elemeit használta fel. Formai és t a r t a l m i mintái Hérakleitosztól Hölderlinen á t Eliotig sorakoznak. Agamemnon (ua., 1965) c. első verseskötetében egzisztenciális kérdésekkel, a társadalomban és a s a j á t személyében fellelhető ellentmondásokkal foglalkozott. Ezt a gondolatkört f o l y t a t t a V risu ('Varázskörben', 1967) és Obsedno stanje ('Rendkívüli állapot', 1969) c. versesköteteiben is, amelyekben azonban m á r tagadta az értékrend létezését. Költészete annak felismerése, hogy a világ nem valamiféle értelmes lineáris fejlődés mentén halad, és az ,,út végén" nem is vár b e n n ü n k e t valamiféle cél. Verseinek erőteljes és rendkívül gondosan kidolgozott formai játékaival, nyelvi leleményeivel a délszláv valóság sajátosságait éppúgy sikerült költői f o r m á b a öntenie, mint az emberi kapcsolatok problémáit. Míg Opus niő ('Opus semmi' 1967) c. verseskötete egyértelműen a konceptualizmus jegyében született, Fondi Oryja Pala ('Ory Pál alapítványai', versek. 1970) és To je stvar ki se imenuje pesem ('Ezt a t á r g y a t versnek nevezzük', versek. 1972) c. köteteiben viszont - akárcsak legtöbb verseskötetében — a hagyományos költői megoldások mellett a konkrét, és a kísérletező köl3

Szilágyi

Imre

Zagoricnik [zagorícsnik], Ifigenija (Ljubljana, 1953. márc. 24.—): szlovén költőnő. F. Zagoriőnik lánya. Összehasonlító irodalomtörténetet és szlovén nyelvet tanult a ljubljanai egyetem bölcsészkarán, 33

ZAGOR Zagórski [zag-wrszki], Wlodzimierz; Chochlik, Publicola (írói álnevek); (Czechy, 1834. nov. 7.—Varsó, 1902. febr. 13.): lengyel költő, humorista, író, publicista. A kremsi hadmérnöki főiskola elvégzése u t á n 1859-ben az osztrák hadsereg tisztjeként részt v e t t a solferinói csatában, majd Garibaldi önkéntese lett. 1862-ben Lembergben telepedett le; helyi szatirikus lapokban publikált. O Heine és Béranger hatását m u t a t ó versei között sok a paródia és az átköltés. Humora a konzervativizmust, a karrierista d e m o k r a t á k a t és a politikai naivitást teszi nevetségessé. Bátran t á m a d j a a galíciai megalkuvó hatalmi elitet. Virtuóz alkalmi versei és bordalai voltak a legnépszerűbbek: Psalmy opamiqtania ('A józanodás zsoltárai', 1872); O zmierzchu i swicie ('A napnyugtáról és a virradatról', 1882); Piosenki i zarty ('Dalok és tréfák', 1882). O 1883-ban Varsóba költözött; a haladó sajtóval való együttműködése nem volt sikeres. Regényeiben — Pamiqtnik starego parasola ('Egy régi esernyő emlékiratai', 1884); Wilcze plemiz ('Farkas f a j z a t ' , 1885) a nemesség anakronisztikus társadalmi pozícióját t á m a d j a . E g y konzervatív fordulatot követő kései műveiben — Król Salomon ('Salamon király', bibliai poéma, 1887): Poezje ('Versek', 1894); Szaloné glowy ('Őrült fejek', reg., 1892); 0 wlasnych skrzydlach ('Saját szárnyakról', reg., 1892); Mój pierwszy dzik ('Első vaddisznóm', elb.ek, 1896) —, humoreszkjeiben —- W XX wieku ('A 20. században', 1896); Humoreski ('Humoreszkek', 1900) — elutasítja a modernista irányzatokat. Szegényen, elfeledve halt meg. O G y ű j t , kiad.: Nowele /—4. ('Novellák', 1—4.'köt., 1889. 1894—1895); Wybór poezji ("Válogatás költészetéből', 1899); Z teki Chochlika ('Chochlik mappájából', válogatott írások, 1953). Pálfalvi Lajos

1978-ban szerzett diplomát. Első verse a Tribuna c. lapban jelent meg 1967-ben, m a j d önálló verseskötetekkel jelentkezett: Postopna razbremenitev ('Fokozatos tisztázás', 1972), Te pesmi ('Ezek a versek', 1976); Drevesa so se takrat premikala in sem •pomemkt njihova imena ('A fák akkor elmozdultak és én összekevertem a n e v ü k e t ' , 1977), Krogi in vprasanja ('Körök és kérdések', 1981). Költészetét stilárisan erősen befolyásolta apja konkrét, illetve vizuális művészete, tematikailag pedig az erotika uralja. Gyermekek számára készült Kaj je kdo rekel in íesa kdo ni ('Ki mit m o n d o t t és ki mit nem?', 1984) c. kötete. O Magyarul: 2 vers (Polyák M., Ú j Sympozium, 1978, 162.); 5 vers (Tandori D., Hogy is állunk. Mai szlovén költők, anto., 1984). Szilágyi Imre Zagórski [zagwrszki], Jerzy (Kijev, 1907. dec. 3.-—?, 1984. aug. 5.): lengyel költő, drámaíró. Ügyvéd fia volt; a család 1919től élt Varsóban. Zagórski maga is jogot végzett Varsóban ill. Vilniusban. Szerkesztőségekben dolgozott, ú j s á g í r ó s k o d o t t ; 1947—1948-ban párizsi k u l t ú r a t t a s é volt, m a j d különböző színházakat i r á n y í t o t t . 1957-től a Kurier Polski c. lap színházi tudósítója. O A vilniusi egyetemen, m a j d a Zagary c. folyóirat köré csoportosuló Icatasztrofista, világvéget jövendölő költők csoportjához tartozott. Tragikus világlátását mindvégig megőrizte. Később á t t é r t a klasszicizáló versformákra, majd az ironizáló groteszkre. O Főbb művei: Ostrze mostu ('A híd élete', versek, 1933); Przyjécie wroga ('A gyilkos eljövetele', versek, 1934); Wyprawy ( ' H a d j á r a t o k ' , versek, 1937); Wieczór w Wieliszewie ('Egy este Wieliszewben', versek. 1947); Olimp i ziemia ('Az Olümposz és a fold', d r á m a , 1957); Tam, gdzie diabei pisze listy ('Ott, ahol az ördög írja a leveleket', karcolatok, 1970). O G y ű j t , kiad.: Czas Lota ('Lót ideje', költ.ek, 1956); Szkice ('Karcolatok', válogatás, 1958); Wybór wierszy ('Válogatott versek', 1977); Poezje ('Költészete', 1983); Poezje wybrane ('Válogatott versek', 1991). O Magyarul: 1 vers (Tandori 1)., Lengyel költők antológiája, 1969); 2 vers (uő, Föld és vadon, 1978); 1 vers (uő, A lengyel a v a n t g a r d e furcsa t ö r t é n e t e , 1982). O írod.: K. W y k a : Wspomnienie o katastrofizmie (Zycie Literackie, 1957, 15.); S. Beres: „Muzyka zodiaków, zjawisk i c y f r " (Pami^tnik Literacki, 1982, 3—4.); R. Matuszewski: Poezje Jerzego Zagórskiego (Twórczosc, 1988, 9.). Bojtár

Zagoszkin, Mihail Nyikolajevics (Ramzaj, Penzai kormányzóság, 1789. júl. 25. —Moszkva, 1852. júl. 5.): orosz író. Nemesi családból származott. Részt v e t t 1812-ben a Napóleon elleni háborúban. E z u t á n Szent-Péterváron könyvtáros volt, m a j d a színházak igazgatóságán dolgozott. 1823tól a moszkvai színházak irányításával foglalkozott. 1842-ben kinevezték a Fegyvertár igazgatójának. O Írói p á l y á j á t Prokaznyik ('A kópé', 1815) c. vígjátékával kezdte. Népszerűek voltak a tétlen, mihaszna földbirtokosokat kigúnyoló színművei: Bogatonov, ili Provinciai v sztolice ('Újgazdag, avagy a vidéki a fővárosban', 1817); Bogatonov, ili Szjurpriz szamomu szebje ('Új gaz -

Endre 34

ZAHAR dag, a v a g y meglepetés m a g u n k n a k ' , 1821). A valódi hírnevet azonban szépprózája hozta meg számára. 1829-ben látott napvilágot és a r a t o t t nagy sikert W . Scott történelmi regényeinek hatása a l a t t született, Jurij Miloszlavszkij, ili Russzkije v 1612 godu ( ' J u r i j Miloszlavszkij, avagy az oroszok 1612-ben') c. alkotása. Méltatói közül A. Sz. Puskin a szerző v i t a t h a t a t l a n tehetségét emelte ki, s V. G. Belinszkij is nagyra értékelte a művet. Különösen szerencsésnek találták, ahogy az író megalkotta a régi orosz élet eleven képeit, hitelesen ábrázolva a nemzeti történelem a l a k j a i t . Ezt követte Roszlavlev, ili Russzkije v 1812 godu ("Roszlavlev, avagy az oroszok 1821-ben', 1823) c., művészileg kevésbé jól sikerült könyve. Az 1830-as, 1840-es években készült fél tucat történelmi regénye m á r nem érte el az első színvonalát: Iíuzma Roscsin (ua., 1836); Iszkuszityel ('A kísértő', 1838); Russzkije v nacsale XVIII sztoletyija ('Az oroszok a 18. század elején', 1848). Ennek ellenére figyelemre méltó a nemzeti múlt szépirodalmi feldolgozására irányuló próbálkozása. O Regényei még: Aszkoldova mogila ('Aszkoldov sírja', 1833); Toszka po rogyinye ('Honvágy', 1839); Kuzma Petrovics Mirosev (ua., 1841). O Gyűjt, kiad.: Szocsinyenyija ('Művei', 1—7. köt., 1889); Polnoje szobranyije szocsinyenyij ('Műveinek teljes gyűjteménye', 1—10. köt., 1898); Moszkva i moszkvicsi. Lityeraturnaja letopisz Moszkvi ('Moszkva és a moszkvaiak. Moszkva irodalmi k r ó n i k á j a ' , 1988). O írod.: A. Szkabicsevszkij: Nas isztoricseszkij román v proslom i nasztojasesem (Szocsinyenyija, 2. köt., 1895); V. Ny. Majkov: M. Ny. Zagoszkin (Szocsinyenyija, 1. köt., 1901); P. Szakulin: R u s s z k a j a lityeratura (2. köt., 1929); A. Sz. Puskin: J u r i j Miloszlavszkij, ili Russzkije v 1612 godu (Polnoje szobranyije szocsinyenyij, 7. köt., 1958); T. Turgenyev: Zsukovszkij, Krilov, Lermontov, Zagoszkin (Visszaemlékezések, levelek, 1963); Sz. T. Akszakov: M. Ny. Zagoszkin. Biograficseszkij ocserk (Szocsinyenyija, 4. köt., 1966). Havasi Ágnes

t o t t U. Bernsteini\e\ Jokhani c. Műfordításai közül kiemelkedik az arab népdalokból készített g y ű j t e m é n y e s kötete: Dekalim utemarim ('Pálmák és datolyák', 1967). Záh fordította héberre az amerikai J . Steinberg, valamint Rasid Húszéin palesztinai arab költő verseit. O További önálló kötetei: Sirim risonim ('Első versek'), Sirini sonim ('Különféle versek'); Kol hehelav vehadvas ('Csupa t e j és méz', költ.-ek, 1966); Zmán veritmusz ével Bergson vehasirá hamodernit ('Idő és r i t m u s Bergsonnál és a modern költészet', esszék, 1966). O írod.: R. F. Mintz: Modern Hebrew Poetry (1966); S. Halkin: Derakhim vecidé derakhim baszifr u t (1969). Raj Tamás Za-harat khalifát kaszída: ->Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Zaharcsenko, Vaszilij Dmitrijevics (eredeti és írói név); V. Dmitrijev (írói álnév); (Pétervár, 1915. aug. 1.—): orosz költő, író, újságíró. A moszkvai energetikai főiskolán szerzett diplomát 1937-ben, majd elvégezte a Gorkij Irodalmi Főiskolát (1941). 1949ben a Tyehnyika — mologyozsi c. lap főszerkesztője lett. O Első verseit a 2. világháború idején írta (Krovju etoj zemli, 'E föld vérével', 1943). Költészete a kortárs orosz líra megszokott témáit ismétli. Emellett főként az ifjúság számára népszerűsíti a 20. sz. tudományos-technikai vívmányait: Putyesesztvije v zavtra (1952: Árvái L., U t a z á s a jövőbe, 1953); Na poroge velikovo veka ('A nagy évszázad küszöbén', 1959); Po tu sztoronu zari ('A h a j n a l túlsó oldalán', 1971); Naperegonki szo vremenyem ('Versenyfutás az idővel', 1982). Könyvei érdekfeszítő utazásokról, kalandokról szólnak (Okean okeanyiscse, 'Óceán — hatalmas óceán', 1958), ill. egyes t u d o m á n y o k b a engednek bepillantást (Iszkussztvo zsity, 'Az élet művészete', 1980; Fanfari fesztivalja, 'A fesztivál fanfárjai', 1984). O Verseskötetei még: Sz otkritim szerdcem ('Nyílt szívvel', 1947); Liricseszkoje otsztuplenyije ('Lírai kitérő', 1967); Eto vremja ognya ('Ez a tűz ideje', 1981); Moja kargyiogramma ('A kardiogramom', 1983). O Magyarul még: 1 vers (Sugár V., Szovjet K u l t ű r a , 1954, 9.). O írod.: K. Andrejev: Zavtrasnyij gyeny nasztupajet (Novij mir, 1952, 9.); T. Liorencevics: V csuzsih m o r j a h (Zvezda, 1957, 2.).

Záh, N á t á n ; ZaJi; Zakh; Zách; Sach (átírásváltozatok); (Berlin, 1930—): német születésű izraeli héber költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő. G y e r m e k k o r á b a n , 1935-ben települt át — családjával e g y ü t t a hitleri fasizmus elől Palesztinába. A jeruzsálemi Héber Egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1951 óta publikál verseket és irodalmi—irodalomtörténeti esszéket különböző izraeli héber folyóiratokban. 1969-ben önálló irodalmi folyóiratot indí3*

Zaharuk, D m i t r o Illics; D. Dubina, P. Zahidnij (írói álnevek); (Vovcskivci, 1894. okt. 2.—?): k a n a d a i ukrán költő, közéleti személyiség. 1914-ben behívták a Monarchia hadseregébe; 1917-ben orosz fogságba 35

ZAHAV rű nyelvi kifejezésmód híve volt egy olyan korban, amikor a költészet fennkölt és túldíszített kifejezések használatával volt egyenlő. Az első volt az arab költők között, aki rímtelen verssel kísérletezett: első ilyen verse 1905-ben az al-Muajjad c. újságban jelent meg Si cr murszal ('Rímtelen vers') c. Példája azonban visszhang nélkül maradt (ellentétben Raihání prózaversével [si cr manszúr]), mely ugyanabban az évben jelent meg). Zaháví nem ismert európai nyelveket, versét esetleg török források inspirálhatták. O A sz. elején folytatott irodalmi vitákban a prozódiai szabadság elkötelezett védelmezőjeként lépett fel. Egyik esszéjében (Tavallud al-ghiná' va-ssi cr, 'A dal és a vers keletkezése', 1924) nemcsak a rím kötöttségeinek feloldása mellett érvelt, hanem azt is állította, hogy a költőknek nincs okuk arra, hogy verseiket a klasszikus arab prozódia 16 metrumának egyikében írják. 1927-ben publikált hosszú cikkében (Haula 'n-naszr va-s-si cr, 'A prózáról és a versről') ismételten azt hangoztatta, hogy ,,a rím nem tartozik a költészethez", s jóllehet a metrum határozza meg a vers zeneiségét, nem szükséges a klasszikus metrumokhoz ragaszkodni. Későbbi műveiben Zaháví megmaradt a —>qaszída, ill.a töredék (—>qita) formánál, még a strofikus vers is ritkaságszámba ment nála. O Perzsából arab versre ültette Omar Khajjám Rubáijátját (Bejrút, 1923). Számos értekezése is fennmaradt. O Dívánjai: al-Kalám al-manzúm ('A költészet', Bejrút, 1908); Diván az-Zaháví (Kairó, 1924); alLubáb ('A velő', Bagdad, 1928); al-Ausál ('A könnyek', Bagdad, 1934); asz-Szumála ('A hab', Bagdad, 1939); an-Nazaghát au s-sakk va 'l-jaqin ('A gonoszra ösztönzés, avagy a kétely és a bizonyosság', 1963). O írod.: Germanus Gy.: Arab költők a pogánykortól napjainkig (1961); A. al-l)zsundí: As-si'r al-'arabí al-mu'ászir (1966): L. Norin—E. Tarabay: Anthologie de la littérature arabé contemporaine. La poésie (3. köt., 1967); G. Lecomte—A. Ghedira: Textes Littéraires arabes des X I X e et XX e siécles (1969); Sadok Masliyah: Monorhyme, Stanzaic Poetry and Blank Verse in the Poetry of the Iraqi Poet Jamil S. az-Zahawi (AJMS 3., 1975); S. Kh. Jayyusi: Trends and Movements in Modern Arabic Poetry (1977); R. Allén: The Arabic Növel. An Historical and Critical Introduction (1982); H. Gátje (szerk.): Grundriss der arabischen Philologie (2. köt., 1987). Dévényi Kinga

esett. 1920-ban tért vissza az akkor már Lengyelo.-hoz tartozó szülőföldjére. 1928ban Kanadába emigrált. A köztársaságiak oldalán részt vett a spanyol polgárháborúban 1936 és 1939 között. Versei — melyeket a Fermerszke zsittya és más kanadai ukrán újságokban publikált — önéletrajzi ihletésűek. Művei helyet kaptak a kanadai költők Kijevben kiadott, Poeti Kanadi ('Kanada költői', 1958) c. antológiájában. Udvari István Zaháví, Dzsamíl Szidqí az-; Öamll Sidqí az-Zcttóm (tudományos átírás); (Bagdad, 1863. jún. 18.—uo., 1936): iraki költő. x4rab apa és kurd anya gyermeke volt, a p j a kiskorától egyedül nevelte. Bagdadban, majd Töröko.-ban végezte tanulmányait: iszlám jogot, logikát és filozófiát is hallgatott. 25 évesen gerincvelő betegséget k a p o t t , amelytől élete végéig mozgáskorlátozottságban szenvedett. Iskolái elvégzése után először Isztambulban, a Jogtudományi Egyetemen tanított és Irak képviselője volt az oszmán parlamentben. A tanítással és a kutatással élete végéig nem hagyott fel. Az arabon kívül kiválóan t u d o t t törökül és perzsául, és mindezeken a nyelveken verseket és prózai műveket is írt. 1910-ben visszatért Bagdadba, ahol szintén jogi iskolában tanított. Ekkor jelent meg híres cikke az al-Muajjad ('A támogatott') c. folyóiratban, melyben a nők jogait védelmezte. Eszméi visszatetszést váltottak ki (tüntettek ellene), ezért le kellett mondania az állásáról. Elszegényedett, s még könyveit is el kellett adnia, ekkor Szíriába, majd Egyiptomba emigrált. Az angol uralom alatt tért vissza Irakba, amikor is beválasztották az Oktatási Tanácsba, és részt vett az oszmán törvények arabra fordításában. O Korának egyik legjelentősebb szabadgondolkodója volt, Eszméi, melyeket különböző újságok hasábjain megjelenő tanulmányokban fejtett ki, számottevőbb felvilágosító hatással voltak honfitársaira, mint költészete. Nevezetesen: szabadságszeretete, harca a nők emancipációjáért, a tudományos kísérletek iránti vonzalma, a világiasságra való felhívása, szenvedélyes vágya a modernség és a haladás iránt, rendkívül korai törekvése az arab írás megújítására (al-Khatt al-dzsadíd, Az új írás', 1896). Verseiben is a tartalom volt számára az elsődleges: témái társadalmi problémákat, politikai kérdéseket, személyes viszonyokat és filozófiai monológokat egyaránt felölelnek. Ugyanakkor azonban jelentős stilisztikai és nyelvezeti változtatásokat is megvalósított költeményeiben. Az egysze-

Zahidna Ukrajina ( u k r á n 'NyugatU k r a j n a ' ) : 1. Ukrán irodalmi szervezet, 36

ZAHIR diába, ahol egyik alapítója lett az indiai Haladó írók Egyesületének. 1947-ben Pakisztánban telepedett le. 1953-ban kommunista tevékenység miatt letartóztatták, börtönbe került, majd szabadulása után visszatért Indiába. Szerkesztője volt a Hajat című, urdú nyelvű kommunista hetilapnak. Első megjelent műve (Oarmijo-ki ek rat, 'Nyári éjszaka', nla, 1930) a hagyományos lakhnaui társadalom kritikája. Szerkesztője és egyik szerzője volt az Angare ('Szikrák', 1931) c. antológiának, melyet az angol hatóságok betiltottak. A gyűjtemény — urdú nyelven elsőként — Marx és Freud nézeteinek, ill. Joyce művészetének hatását mutatja. 1936-ban jelent meg Landan-ki ek rat ('Londoni éjszaka') c. regénye, mely életművének legjobb darabja. Börtönből írott levelei (Nuqus'-e-zinda, 'Börtönlevelek', 1951) nyelvileg kimagaslók. O Művei még: Rimar ('Beteg', dráma, 1936); UrduHindi-Hindustani (ua., esszé, 1947); Zikr-e Hafiz ('Emlékezések Háfizra', esszé, 1956); Pighla nilam ('Olvadt zafir', elb., 1964).

amely Szovjet-Ukrajna területén működött 1925 és 1933 között. Olyan írókat, költőket és más művészeket tömörített, akik Nyugat-Ukrajnából települtek át Szovjet-Ukrajnába. A legimertebbek és legaktívabbak voltak: D. Zahul, M. Ircsan, 1). Redzik, V. Robinszkij, V. Hzsickij, L. Dmiterko, Ahata Turcsinszka, M. Szopilka, V. Hadzinszkij, V. Atamanyuk, M. Kozoriz, M. Haszko. A szervezet fő célja és ideológiája az volt, hogy felkészítse a széles népi tömegeket a majdani egyesülésre SzovjetUkrajnával. 2. Ukrán irodalmi—művészeti és politikai képes folyóirat, az azonos nevű irodalmi szervezet orgánuma. 1927-ben indult Kijevben éves lapként. 1930 januárjától 1933 végéig Harkovban havilapként jelent meg. Szerkesztője M. Ircsan volt. A lap napi aktuális kérdésekkel foglalkozott, Szovjet-Ukrajna eredményeit népszerűsítette és arról igyekezett meggyőzni Nyugat-Ukrajna dolgozóit, hogy „rabságban és nyomorban élnek". Hamberger Judit Záhidov, Váhid Joldasevics (Taskent, 1914. nov. 25.—): üzbég író, irodalomtörténész. Felsőfokú tanulmányait Azerbajdzsánban végezte (1933—1937), majd 1937-től aspiráns volt Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia irodalomtudományi Intézetében. 1943— 1948 közt az üzbég akadémia titkára, 1949—1953-ban az akadémia Keleti Intézetének igazgatója. 1953-ban kinevezték a taskenti tanárképző főiskola professzorává. Előbb az akadémia Nyelvtudományi Intézetének (1957— 1964), majd a Művészettörténeti Intézetnek volt igazgatója (1964—1967). 1967— 1970 között művelődésügyi miniszter, 1970-től ismét a Művészettörténeti Intézet igazgatója. O Kutatási területe KözépÁzsia irodalom- és filozófiatörténete. Számos tudományos és népszerűsítő munkája jelent meg híres költőkről, írókról, gondolkodókról, többek között Rírúníról, Neváiról, Ráburról, FurkatróX. Részt vett Nevái összes műveinek gyűjteményes kiadásában. O Főbb tanulmányai: Özbek edebijáti tárihidan ('Az üzbég irodalom történetéből', 1961); Ulug sáir idzsádining kalbi ('A nagy költő művészetének lelke', 1971); Dánálar davraszi ('Böcsek kora', 1973).

zahiri kongó irodalom, luba irodalom, lunda irodalom, ngala irodalom, kuba irodalom). O Az első, m á r tudományos igényűnek nevezhető folklórgyűjtésekre is csak a századforduló idején került sor, eleinte szinte kizárólag európai k u t a t ó k részéről. A t á g a b b értelemben v e t t folklórkutatásban nemzetközi szinten sem elhanyagolhatók Torday E. eredményei. (A Kongó Medence népeinek életéről, szokásairól és rítusairól készít e t t nagyszámú fénykép és hangfelvétele ma túlnyomórészt brit g y ű j t e m é n y e k b e n található.) O A zai'rei k u l t ú r a , s azon belül az irodalom fejlődésére jelentős hatással volt és van napjainkig a S. Kimbangu baptista prédikátor nevéhez fűződő vallási szekta és mozgalom (kimbangizmus), amelynek h a t á s á r a számos további vallási tömörülés és kulturális szervezet jött létre, amelyek fontos feladatuknak tekintik a hagyományos népi műveltség ápolását és rögzítését. O Számottevő hatással vannak Zaire kulturális életének, így irodalmi hagyom á n y a i n a k alakulására is a különböző időközönként (általában évente néhányszor) megjelenő igényesebb folyóiratok. Ezeknek archetípusát jelenti az 1892-ben alapított, egyházi kötődésű, kikongo nyelvű alkalmi periodika, a Minsamu Miayenge ('A Béke Üzenete'). További jelentősebb orgánum a neves író, A.-R. fíolamba szerkesztésében 1946 és 1959 között létezett La voix du Congolais, a nemzetközi szinten is sikeres Jeune Afrique (1947—1960), az Études Gongolaises (1957—?), valamint a Brüsszelben máig megjelenő Zaire. O A zai'rei d r á m a jelentős mértékben a népi k u l t ú r á k b a n honos, alakoskodó játékokra és rítusokra épül. A színházi élet az 1960-as évek közepétől elevenedett föl; 1969-ben megalakult a Nemzeti Színház, amely 1973 óta Mobutu elnök nevét viseli. Az Afrikai Színházi Egyesület (UTAF) m ú l t j a az 1960-as évek elejéig nylilik vissza, később a Kongói Színházi Egyesület (UTEKO) nevet vette föl és az 1970-es évektől erőteljes egyházi befolyás alá került. Ebben az időben jött létre a színvonalas „Tizenkettek Színháza" is, amely a zai'rei mellett teret ad a kongói és

44

ruandai d r á m á n a k is. O A francia nyelvű zai'rei szépirodalom nagyszámú képviselője közül az alábbiak jelentősége számottevő: Th. Bodibaninga ugyan egyetlen elbeszélést publikált csupán 1931-ben, de ezzel a nemzeti irodalom úttörőjének számít. Baton Kezangi-Zamengi kisregényeket írt érzelmes, romantikus stílusban; Bolamba költő, író, újságíró p á l y á j a regényekkel indult, később egyre inkább a líra m ű f a j a felé fordult. Művei nagy társadalmi érzékenységről tanúskodnak, pl. terjedelmes esszében foglalkozik a nők helyzetével a modern zai'rei társadalomban. A G. Bolombo álnév mögé rejtőző szerző K a v w a n g a (ua„ 1954) c. regénye őszinte, nyílt hangvételű, de stilárisan gyenge. Bondekwe drámái közül az Athanas és a professzor (1957) emelkedik ki. A. Kabwasa közepes drámaíró, míg S. Kaoze jelentős szerepet játszott a hazai írásbeliség kormányzati támogatással történő újrateremtésében. Enek az ugandai mártírok emlékének c. ciklusa (Brüsszel, 1921) úttörő jelentőségű. J . Kitambala mesei ihletésű elbeszélései főként a folklórból táplálkoznak. E. Lizembe Simon Kimbangu avagy a Fekete Messiás c. d r á m á j a a kimbangizmus eszméjét népszerűsíti és szinte állandóan szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. P. Lomami-Thibamba regényíró, zsurnaliszta pályája Zairében kezdődött, Kongóban folytatódott és ma ismét h a z á j á b a n alkot. Kisregényei és igényes esszéi mellett főként korszakos jelentőségű N'gando ('A krokodil', 1948) c. regényével vált híressé. E. Lubois Titkos választás c. d r á m á j a a Tizenkettek Színházának színvonalát emelte. P. E. Lumumba író, költő, esszéista, politikus francia nyelvű munkái mellett tetela nyelven is alkotott, ismertebb Congo, mon pays ('Kongó, hazám', 1962) c. posztumusz verseskötete. (Magyarul a legtöbbet publikált zai'rei szerző.) T. Malembe regényíró La mystére de l'enfant disparu ('Az eltűnt gyermek rejtélye', 1962) c. regénye erős szociális érzékenységről tanúskodik. M. Mikanza a Nemzeti Színház alapító rendezője legnépszerűbb d a r a b j a a Ne lőjetek az antilopokra c., népköltési ihletésű. Gyakran épít be az általa rendezett darabokba népdalokat és táncokat, a közönség előadásokba történő bevonásával pedig újszerű stílust t e r e m t . A. Mongita a Kongói Folklórszövetség (LIFOKO) alapító tagja, drámáival is a népköltészeti ihletésű színházat fejleszti. Mangengenge ('Mangengenge vagy Lipepe házassága', 1956) c. darabja a mindennapi élet konfliktushelyzeteit dolgozza föl, Ngombe (ua.) c. színművével viszont, 1964-től életművében erőteljes

ZAJAC vallásos-didaktikus irányzat kerekedik felül. 0 . Moningi költő versei alapvetően derűlátóak, szerepük az 1970-es évek elejétől jelentős a hazafias líra területén. Ezzel szemben, a prózaíró és esszéista B. J . Mundimbe inkább a valóság negatív oldalai iránt érzékeny, írásaiban az értelmiség elégedetlenségének ad hangot. D. Mutombo előfutára a moralizáló, szentimentalista prózának, amelynek jó példája a Victoire de l'amour ('Győz a szerelem', 1953) c. munkája. 0 . Ngongo a kimbangizmus hatása alól az egyház hűségére visszatért, erősen vallásos hangvételű költő. P. E. Nianzha a függetlenség elnyerése után feltörekvő optimista ifjú költőnemzedék markáns képviselője, az ígéretes tehetségként bemutatkozott T. Obenga lírikussal együtt. Sangou-Sonsa elbeszélő és esszéista a lázongó értelmiség avatott szószólója. G. Soumaili igényes versei szilárd pozíciót biztosítanak számára a jelenkori lírikusok sorában. Toniamo-Búmba elbeszélő, a társadalmi realista novellairodalom kisszámú zairei reprezentánsainak egyike. P. Wabeno a derűlátó ifjú költőnemzedék jelentős képviselője. Irodalmi kuriózumként említhető F. J . Mopila 1949-ben Madridban kiadott, spanyol nyelvű önéletírása: Memóriás de un congolés ('Egy kongói emlékiratai'). O Zaire francia nyelvű irodalma mellett, főként a 2. világháborút követően kibontakozóban vannak az etnikai kötődésű, helyi nyelveken megjelenő irodalmak is. Leggazdagabb a —>kongó irodalom, amelynek képviselői jelentős számban élnek a Kongó Köztársaság és Angola területén is. Legjelentősebb képviselői: J . H. Bahelele költő, novellista, regényíró, folklórkutató. Főként regényeivel, népköltési gyűjtései vei és feldolgozásaival, vallási töltésű, moralizáló írásaival járult hozzá a kongó kultúra fejlődéséhez. Fontosabb kikongó nyelvű munkái: Kizonzi ye ntekolo andi Makundu ('Kizonzi és unokája Makundu', reg., 1948); Bingana bia nsi a Congo ('Kongói népmesék', 1953); Nsamununu za mambu Nzambi ('A prédikálás művészete', didaktikus esszé, 1954). A. E. Disengomoko novellista, regényíró, esszéista. Nagyobb lélegzetű munkái - Kwenkwenda? ('Hová menjek?', reg., 1944) és Luvuvamu mu nzo ('Házi békesség', esszék, 1957) — mellett versei és zsoltárai folyóiratokban jelentek meg. C. L. Mabie elbeszélései népszerűek. R. Malutama költő, tanító öt vallásos himnusza jelent meg a Mikunga mia Kintwadi (1956) c. antológiában. J. Ngangu, költő, novellista elbeszéléskötete: Tangemo nsamu ('Olvassunk együtt', 1944) erősen moralizáló, mo-

doros írásokat tartalmaz, versei eredetibbek és érettebbek. A kimbangizmus elkötelezett híve, A. Nsamba, a gyarmatosítás ellen hangolt zsoltárai az 1950-es évek második felétől jelennek meg. S. A. Nsimba költő és prédikátor versei a Minsamu Miayenge ('A béke üzenete') c. gyűjteményben és kikongó nyelvű időszaki kiadványokban, zsoltárai egyházi lapokban jelentek meg. O Jelentősek a luba folklórműfajokat elemző és feldolgozó írások, amelyekből 14, alkalmasint eléggé mondvacsinált kategória hámozható ki. A Kasala epikus ciklus a korai luba államiság geneziséhez és virágkorához kapcsolódik. Kiváló példája a közmondások és találós kérdések, fekete-afrikai kultúrákban megfigyelhető társadalomszervező, a belenevelődés folyamataiban meghatározó szerepet játszó erejének. O A. R. Bokwango francia nyelvű írásai mellett olykor túlzón romantikus hangvételű, lingala nyelvű elbeszéléseket is publikál (pl.: Masapo ma Bangala, 'Bangala történetek', 1955). A szintén kétnyelvű J. Dizazi lingala nyelven írt vígjátékaival járul hozzá az anyanyelvi színházi kultúra fejlődéséhez. Fentieken kívül még a luba és a lunda nyelvű irodalom jelentősége számottevő (még luba irodalom; lunda irodalom). E téren B. Dipumba kiluba nyelven írt versei a legismertebbek. Lírája gazdag tematikájú és kihasználja a bantu nyelvek kilubára is jellemző zenei tonalitását. O A zairei anyanyelvi szépirodalom számára az 1950es évek végétől fontos fórumot jelentett a Belgiumban megjelenő Kongo Oberzee c. folyóirat. O A Zaire területén élő pigmeus csoportok írott irodalommal nem rendelkeznek, folklórjuk is csupán szórványosan föltárt. O (—»francia irodalom, kongó irodalom, kuba irodalom, lega irodalom, luba irodalom, luena irodalom, lulua irodalom, lunda irodalom, luvale irodalom, mongo irodalom, ngala irodalom, nkundo irodalom, nyanga irodalom, Szudán irodalma) O írod.: A. Lamoral: Renaissance de la musique bantou (1947); E. Andersson: Messianic Popular Movements in the Lower Congo (1958); J. M. Jadot: Les écrivains du Congo Belge et du Rwanda-Urundi (1959); A. de Rop: Theatre Nkundo (1959); R. Cornevin: Histoire du Congo (1970); Keszthelyi T.: Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig (1971); Tshimanga wa Tshibangu: Histoire du Zaire (1976). Füssi-Nagy Géza Zaitúna: ->Tunézia irodalma Zajac, Peter (Bratislava, 1946. febr. 3. —): szlovák irodalomtörténész, kritikus, 45

ZAJAP műfordító, esszéíró. 1990-től a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. Az 1989. november 17. utáni politikai fordulatot követően aktívan részt vett a szlovák politikai életben. A cseh—szlovák szövetség fennmaradásának híveként politizált, és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom egyik vezetője és liberális teoretikusa volt. O A Nyitrai irodalmi—kommunikációs iskola tagjaként részt vett annak kutatásaiban. Társszerzője az Interpretáció, umeleckého faktu ('A művészi szöveg interpretációja', 1981) c. tanulmánykötetnek. Az igei artefaktum mint alkotói t e t t koncepciójával foglalkozott behatóan (Tvorivosf literatúry, 'Az irodalom alkotóképessége', 1990). A szlovák regény átalakulása is érdekli. 1990 óta számos politikai publicisztikai írást és esszét közölt. 1994 eleje óta a Domino efekt c. hetilapban folytatásokban elemzi a cseh—szlovák szövetség felbomlásának körülményeit és okait. Több olyan antológiát állított össze, melyek a fiatal szlovák költészetet és prózát m u t a t j á k be (Literárne rozhlady, 'Irodalmi látókör', 1986). O Műve még: Pulzovanie literatúry ('Az irodalom lüktetése', tan.-ok, 1993). O Magyarul: 1 tan. (Balogh Magdolna, Forrás, 1991, 12.); 1 tan. (F. Kovács Piroska, ISZ, 1991, 9.); 1 tan. (uő, Kalligram, 1993, 5.); 1 tan. (Varga I., Tiszatáj, 1995, 1.). O írod.: Tóth K.: Egy kelet-európai gondolkodó Peter Zajac portréja (ISZ, 1994, 9.). Hamberger Judit

a kolostori rituálé-tánc ismerete is, mintegy 80 cam táncot ismert. Tanulmányait halha földön kezdte, 17 évesen írta első művét. 1660—1679 között Tibetben tanult filozófiát, irodalmat, s korának legműveltebb mongol lámájává vált. A Pancsen láma, és az 5. Dalai láma tanítványa volt, ez utóbbitól kapta a Zaja pandita tiszteleti címet is. Mongóliába visszatérve pedig Dzanabadzarva], a mongolok vallási vezetőjével, az első Öndör gegennel tartott fenn kapcsolatot. Mintegy 120 mű fűződik nevéhez, van köztük mongol nyelvű életrajz, de a többség tibeti nyelven írt szútra, Buddhát, Gong kapát dicsőítő ének. írásaihoz szanszkrit, tibeti, mongol nyelvű forrásokat használt fel, s érdekes adatokkal szolgál a —>Kandzsur tanulmányozásához, s általában a buddhista kultúrához, valamint Mongólia történetéhez, így például ír a főváros építésének kezdeteiről, a mandzsu befolyás erősödéséről. Az egyik első mongol volt, aki olyan klasszikus indiai szerzőket tanulmányozott, mint Pánini, Patandzsáli, leghíresebb műve pedig Dandin Kávjádarsájához írt négykötetes kommentárja. O írod.: M. Taube: Tibetische Handschriften und Blockdrucke (4. köt.. Zaja pandita öszszegyűjtött műveinek jegyzékével, 1966); Altangerel: Dandini dzohiszt ajalgúni tolín mongol tajlbarin t u h a j (Ólon ulszin mongolcs erdemtnij II ih hural, 1973); Sh. Bira: The Clear Mirror by Zaya-pandita bLobZan 'Phrin-Las (AOH X X X I V , 1980, 7 16.); Lityeraturnije szvjazi Mongoliji (1981). ' ' ' H a j n a l László

Zaja pandita (papi cím); Namkajdzsamco (eredeti név); (Hosut terület, Dzsungária, ma: Kína, 1599—úton Tibetbe, 1663): az ojrát irodalmi nyelv megteremtője, fordító. Bajbagasz ojrát fejedelem ötödik fia volt. Tibetben tanult, magas buddhista papi méltóságra jutott. 22 évi tibeti tartózkodás után tért vissza hazájába, hol a sámánhit ellen küzdve, szállásról szállásra vándorolva térített és gyűjtött adományokat a lámaista egyház számára. 1648-ban szerkesztette az ojrát írást, és a hagyomány szerint közel 200 művet fordított tibetiből mongolra. Eletét és korát tanítványa, Ratnabhadra írta le a 18. sz. elején (Rabdzsamba Dzaja bandida-jin togudzsi Szaran-u gerel kemekii, 'Rabdzsamba Zaja pandita története, a Holdfény nevezetű', kiadta Rincsen, 1959). Kara György

Zajc, Dane (Zgornja Javorsica, 1929. okt. 26.—): szlovén költő, író. A 2. világháború idején családját súlyos veszteségek érték. A gimnáziumot különböző helyeken végezte és csak 1958-ban fejezte be, 1963 —1964-ben a Perspektive c., 1964-ben betiltott folyóirat felelős szerkesztője volt. Versei 1948-tól jelentek meg, elsősorban avantgarde folyóiratokban. 1954-től a hagyományos formáktól elfordulva, García Lorca és a dél-amerikai költészet hatása alatt alkotott. 1956-ban adta ki Pozgana trava ('Felégetett fű', 1958) c. kötetét, amely a háború utáni szlovén költészet egyik fordulópontját jelentette. A háborús megrázkódtatásból fakadó élményei szöges ellentétben álltak a kor hirdetett optimizmusával, sőt azt az érzést tükrözték, hogy az erőszak továbbra is jelen van a társadalomban. A versek a hagyományos, a szimbolista és a neoexpresszionista stílusjegyeken kívül az illúzióvesztett realizmus hangját szólaltatják meg, többnyire szabadvers

Zaja pandita Blo-bzang 'phrin-lasz (1642 —1715): halha-mongol származású, tibetiül, mongolul alkotó író, fordító. Foglalkozott Buddha-kép festéssel, s nevezetes volt 46

ZAJCE Zajcev, Borisz Konsztantyinovics (Orjol, 1881. febr. 10.—Párizs, Franciao., 1972. jan. 28.): orosz író, műfordító. Mérnökcsaládban született. 1898-tól egy moszkvai műszaki főiskolán, m a j d a szent-pétervári bányászati főiskolán és ismét Moszkvában. a jogi karon végezte tanulmányait, de diplomát nem szerzett. 1901-ben L. Andrejev a Kurjer c. napilapban közzétette V doroge ('Útközben') c. első impresszionisztikus lírai elbeszélését, és bevezette őt Ny. Tyelesov -*Szreda nevű irodalmi körébe. A fiatal író 1906 és 1911 között három, az azt követő négy év alatt ú j a b b négy kötetet publikált. O maga az 1922 előtt, hazájában megjelent művei közül Golubaja zvezda ('Kék csillag', 1916: Házsongárdy G., Az asszonyok csillaga, 1930) c. kisregényét t a r t o t t a a legjobbnak. 1921-ben a moszkvai í r ó k K ö n y v e s b o l t j á b a n dolgozott, s az irodalmi élet eszmei és esztétikai, részben ideológiai alapon végbemenő spontán strukturálódásának folyamatában az „Össz-oroszországi írók" néven megalakult csoporthoz csatlakozott, amelynek még abban az évben elnökéül választották. 1922 júniusában, abban az időszakban, a m i k o r a bolsevik vezetés az orosz magasértelmiség több, szellemileg—politikailag veszélyesnek ítélt csop o r t j á t kiutasította az országból, a gyógykezelés címen kért ki utazási engedéllyel emigrált. Először a korabeli orosz irodalmi élet egyik legfontosabb központjában, a „ h a r m a d i k f ő v á r o s n a k " is nevezett Berlinben telepedett le, ahol 1922—1923-ban k i a d t á k addigi összes műveit. K é s ő b b Olaszo.-ba, 1924-ben pedig — az 1917 u t á n emigrált legtöbb íróhoz hasonlóan — P á rizsba költözött. Tőlük eltérően azonban a 2. világháború u t á n , amikor többségük az USA-ban telepedett le, a francia fővárosb a n m a r a d t , és élete végéig ott írta regényeit, életrajzi műveit. Az emigrációs torzsalkodások ellenére őt t a r t o t t á k a 20. sz. eleji orosz „ezüstkor" és a modern orosz irodalom közötti utolsó összekötő kapocsnak. O Életművében különleges helyet foglalnak el az írói életrajzok, amelyek által legalább lélekben visszatérhetett elhagyott h a z á j a k u l t ú r á j á b a . A 19. sz.-i orosz irodalom nagyjairól szóló könyvei — Zsizny Turgenyeva ('Turgenyev élete', Párizs, 1932); Zsukovszkij (uo., 1951); Csehov (New York, 1954) — az emigráció számára s a j á t iskolák, tankönyvek hiányában a kevés számú forrást jelentették, amelyekből a m á r Nyugaton született, orosz identitású nemzedékek anyanyelvükön ismerhették meg szüleik k u l t ú r á j á t . Az író Turgenyev és Csehov tudatos követőjének vallotta ma-

f o r m á j á b a n . Jezik iz zemlje ('Nyelv a földből', versek, 1961) c. kötetét a harmónia teljes elvesztésének érzete, a bármiféle ellenállás értelmetlenségének felismerése, az erőteljes befeléfordulás jellemzi. Hasonló kérdések gyötörték Otroka reke ('A folyó két gyermeke', 1963) c. poétikus d r á m á j á ban, amellyel Szlovéniában az elsők között lépett túl a realista d r á m a megoldásain az abszurd felé. Az elvont, személytelen, általánosított szereplők szeretetet keresnek és szeretetlenségre találnak. Ubijavci ka?, ('A kígyóölők', 1968) c. verseskötetében a megoldás lehetetlenségének tudomásulvétele, az álmok szürrealista megfogalmazásai és blaszfémikus istenkeresés felé vezették. A Potohodec ('Útonjáró', 1971) c. drám á j á b a n megfogalmazottak szerint a semmi és a minden azonos. Rozengruntar ('Virágtulajdonos', versek, 1975) c. kötetének alapérzése, hogy az ember, akin magasabb erők uralkodnak, újból és újból egy zárt körben keresi a választ egzisztenciális kérdéseire, s ezt a gondolatkört f o l y t a t t a Si videl ('Láttad?', 1979) c. verseskötetében is, míg Zarotitve ('Könyörgések', versek, 1985) c., a magány problémáját megfogalmazó kötetének középpontjában az erost h a n a t o s problémakör, az extatikus erotika és a halál elfogadása áll. Mlada Breda ('Az ifjú Breda, 1981) c. felnőttek számára írt b á b j á t é k a egy szlovén népi motívum alapján a jó és rossz között vergődő ember sorsát elemzi. Az euripidészi t é m á t újrafogalmazó Medeja ('Médea', 1988) c. drámájának alapgondolata, hogy a dolgokat nem lehet megváltoztatni, hogy az ember léte átmeneti, lényegtelen és értelmetlen. Több verses- és elbeszéléskötetet írt gyermekek számára, verseit szerbhorvátra és franciára is lefordították. O Kiad.: Dane Zajc v petih knjigah ('l)ane Zajc öt kötetben', 1990). O Magyarul: 2 vers (Pap J., Híd 1960, 2.); 4 vers (Pap J . , Ács K., Napjaink éneke. A modern jugoszláv költészet antológiája, 1967); 2 vers (Ács K.. Dudás K., A szlovén irodalom kistükre, anto., 1973); 3 vers (Garai G., Napkeltenyugta, 1976); 1 vers (llylyés Gy., U j Tükör, 1980. nov. 30.); 1 esszé (Gállos Orsolya, Forrás, 1991, !.); 1 vers (Reiman J u d i t , Tiszatáj, 1992, 10.). O írod.: J . Osti: U znaku sudbine ili pjev lude (interjú, Knjizevne novine, 1982, szept. 16.); A. Debeljak: Dane Zajc: Zarotitve (Nasi razgledi, 1986. jan. 31.): F. Benhardt: Branje '85 (Sodobnost, 1986. 3.); A. Debeljak: Izmedju samoce i erotike (Knjizevne novine. 1986, jún. 1.); J . Pogacnik: Twentieth Century Slovene Literature, 1989). Szilágyi

Imre 47

ZAJCE gát, akinek műveiben az impresszionisztikus a l a p h a n g u l a t dominált a cselekmény dinamikájával szemben. Mélyen vallásos életérzése közvetlenül megjelent prózájában. Csaknem valamennyi m ű v e Oroszo.ban játszódik, néhány regényének színhelye azonban Olaszo. Zolotoj uzor ('Aranydísz', reg., 1926) c. alkotása az 1905-ös polgári d e m o k r a t i k u s forradalmat megelőző időszakot és m a g á t a forradalmat öleli fel. Dom v Passzi ('A Passi-ház', reg., 1935) c. könyvében az emigrációs „első hullám" franciao.-i mindennapjaival ismerteti meg az olvasót. Afon ('Athosz', 1928) c. zarándokútjárói szóló vallásos írásait a d t a ki. Legnagyobb műve a négykötetes, önéletrajzi vonatkozású Putyesesztvije Gleba ('Gleb v á n d o r ú t j a ' ) c. regénye, amelynek kötetei Zarja ('Hajnal', Berlin, 1937); Tyisina ('Csend', Párizs, 1948); Junoszty {'Ifjúság', uo., 1950) és Drevo zsiznyi ('Életfa', New York, 1953) c. láttak napvilágot. O Munkásságának lényeges része az emigrációban ugyancsak kivételes jelentőségű műfordítói tevékenysége; ezen belül kiemelkedik Dante Isteni színjátékának hosszú éveken át készített fordítása (1961). O Egyéb fő művei: Agrafena (ua., kisreg., 1908); Dalnyij kraj ('Távoli vidék', reg., 1915); Tyihije zori ('Csöndes hajnalok', 1916, kiad.: München, 1961); UlicaSzv. Nyikolaja ('Szt. Miklós utca', elb.-ek, Berlin, 1923); Prepodobnij Szergij Radonyezsszkij ('Szent életű Radonyezsi Szergij', életr.. Párizs, 1925); Anna (kisreg., uo., 1929); Moszkva (cikkek, esszék, uo., 1938); V putyi ('Úton', visszaemlékezések és elb.-ek. uo., 1951); Daljokoje ('Távoli', cikkek, Washington, 1965); Réka, vremjon ('Idők folyója', elb.-ek, New York, 1968); Moji szovremennyiki ('Kortársaim', visszaemlékezések, 1988). O Gyűjt, kiad.: Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—7. köt., Berlin, 1922— 1923); Izbrannoje ('Válogatott művei', New York, 1973). O írod.: Ellisz: B. K . Zajcev (Veszi, 1908, 2.); J u . Ajhenvald: Szilueti russzkih piszatyelej (Berlin, 1923); N}^. Ocup: B. K. Zajcev (Szovremennije zapiszki, Párizs, 1928, 37.); G. Adamovics: ua. (Ogyinocsesztvo i szvoboda, New York, 1955); J . Tauber: ua. (Granyi, F r a n k f u r t , 1957, 33.); F. Sztyepun: ua. (Moszti, München, 1961, 7.); V. Zavalisin: ua. (Novij zsurnal, New York, 1961. 63.); Bakcsi Gy.: Remizov és Zajcev (Orosz századforduló, 1967); P. Gribanovszkij: B. K. Zajcev (Ny. Poltorackij szerk., Russzkaja lityeratura v emigracii, P i t t s b u r g h , 1972); V. Grebenscsikov: ua. (Russian Language Journal, 1977, 108.); J . Terapiano: ua. (Russzkaja

miszl, Párizs, 1977, márc. 10.); G. Sztruve: ua. (Russzkaja l i t y e r a t u r a v izgnanyii, uo., 1984); Ny. I. Uljanov: B. K. Zajcev [k 80letnyemu jubileju] (Russzkaja lityeratura, 1991, 2.). Gereben Ágnes Zajcev, Georgij Vasziljevics; Talmarsza (álnév); Talmurza (az álnév oroszos változata); (Ubejevo, Buinszkij j., Szimbirszki kormányzóság, 1895. nov. 26.—?, 1921. dec. 7.): csuvas költő, drámaíró. Parasztcsaládban született. Népiskolai t a n í t ó volt, m a j d Kazanyban, az Északkeleti Archeológiai Főiskolán f o l y t a t t a t a n u l m á n y a i t . U g y a n i t t tevékeny részt vállalt az első csuv a s színház megteremtésében. Versei, színd a r a b j a i és kritikai írásai az első szovjet csuvas lapokban (Kanas, Golosz bednoti, Zarja) jelentek meg. Forradalmi-romantik u s verseiben (Herle jalav, 'Vörös zászló', 1918; Csuhán halah jurri, 'A szegénység d a l a ' , 1919), valamint didaktikus célzatú d r á m á i b a n a csuvas nép szenvedéssel teli m ú l t j á t idézi föl, illetve a modern kor vívm á n y a i n a k m e g t a r t á s á r a szólít fel. O Csuv a s r a fordította Osztrovszkij, Lunacsarszkij, Moliére, Beaumarchais, V. Hugó és mások műveit. O Gyűjt, kiad.: Herle szar szinni jurri ('A vöröskatona éneke', 1975). O írod.: M. J . Szirotkin: Ocserk isztorii csuvasszkoj lityeraturi (1956); Piszatyeli Szovjetszkoj Csuvasii (1988). Tasnádi

Edit

Zajdel, Janusz Adrzej (Varsó, 1938—uo., 1985): lengyel író. A Varsói Egyetemen fizika szakon végzett. A radiológiai központb a n dolgozott. A két háború közötti tudományos—fantasztikus mozgalom tevékeny részese volt. 1980-ban a lengyel kulturális minisztérium irodalmi díját nyerte el és t ö b b olyan lengyel irodalmi díjat k a p o t t meg, amelyekkel a sci-fi irodalmat jutalmazzák. O Számos tudományos—népszerűsítő cikk és könyv szerzője. A lengyel t u d o m á n y o s — f a n t a s z t i k u s irodalom egyik legnépszerűbb alakja, aki a sci-fi irodalom társadalmi—politikai i r á n y z a t á t művelte. O 1961-ben indult Tau Wieloryba ('Tau Bálna') c. elbeszélésével. Több novelláját t u d o m á n y o s — f a n t a s z t i k u s irodalmi antológiákban jelentette meg (pl. Kroki nieznane, 'Ismeretlen lépések', 1971—1976). Első elbeszélései a sci-fi irodalom klasszikus mot í v u m a i r a épülnek (csodás találmányok, esetek a robotokkal, idegen civilizációkkal való kapcsolat, érintkezés). Az 1980-as években keletkezett elbeszélései az említett p r o b l é m á k a t már h a t a l m a s méretekbe sűrítve m u t a t j á k (túlnépesedés, környezeti 48

ZAKAR manzo in generale ed anche dei Promessi Sposi. Discorsi due ('A regényről általában és ,,A jegyesek"-ről különösen. K é t értekezés', 1827). Az irodalom „hasznosságának" elvét vallva s a j á t o s könyvtárszerkezetet ajánlott: Biblioteca di scelta letteratura antica e moderna ('Könyvtár-összeállítás az ókori és a modern irodalomból', 1825). Az ifjúsági irodalomról a Della letteratura giovanile ('Az ifjúsági irodalomról', 1844) c., posztumusz kiadásban megjelent művében fejtette ki véleményét. Majtényi Zoltán

katasztrófák, élelmezési katasztrófák). További művei (Limes inferior, ua., reg.. 1982; Paradyzja, 'Paradicsom', reg., 1984) a világot az abszurditásig szabályozottnak mut a t j á k , melyben a széteső ideológia szükségletei szerint még a fizika törvényeit is meg kell hamisítani. O Regényei és elbeszélései még: Jad mantezji ('Á mantézia mérge', 1965); Lalande 21185 (ua., 1966); Przejscie przez lustro ('Átkelés a t ü k r ö n ' , 1975); Prawo do powrotu ('Jog a visszatéréshez', 1975); Iluzyt (ua., 1976); Cylinder van Toffa ('Van Toff cilindere', 1980); Feniks ('Főnix', 1981); Ogon diabla ('Az ördög farka', 1982); Wyjécie z cienia ('Kijövetel az árnyékból'. 1983); Cala prawda o planecie Ksi ('A teljes igazság a Ksi bolygóról', 1983); Dokqd jedzie ten tramwaj ("Hová megy ez a villamos', posztumusz, 1987). O Magyarul: 1—1 nla (Bába G., Galaktika, 1975. 15.; Magyar A., uo., 1981. 41.; Nemere I., uo., 1989. 5.; uő, uo., 1990, 2.; uő, uo., 1990, 3.). O írod.: A. Niewiadowski: Liter a t u r a fantastycznonaukowa (1992). Hamberger

Zák [zsák], J a r o s l a v (Prága. 1906. nov. 28.—uo., 1960. aug. 29.): cseh író. 1945-ig középiskolai t a n á r volt, 1945-től 1952-ig újságíróként, 1953-tól tisztviselőként működött. O Az 1930-as években nagy népszerűségre t e t t szert humoros—ironikus prózáival, amelyeknek tárgyát — pedagógusi t a p a s z t a l a t a i t felhasználva — egyrészt a diák- és sportéletből, másrészt az a n n a k idején országszerte elterjedt természetjáró (tramp) mozgalomból merítette. Legsikeresebb két kisregényét (Studáci a kántori, 'Diákok és t a n á r o k ' . 1937; Cesta do hlubin studákovy duse, ' Ú t a diák lelke mélyére', 1938) megfilmesítették. Könyvei közkedveltségéhez nagymértékben hozzájárult a diák-argó és általában a slang hozzáértő és leleményes használata. Zádor András

Judit

Zajotti [cájottij, Paridé (Trento, 1793. j ú n . 8.—'Trieszt, 1843. dec. 29.): olasz irodalomtörténész, jogtudós. 1813-ban avatt á k jogi doktorrá Bolognában; ugyanitt köt ö t t tartós barátságot V. Montival. Hogy az osztrák bírói testület t a g j a lehessen, 1815-ben másodszor is diplomát szerzett P a v i á b a n : 1816-tól kezdve osztrák császári hivatalnokként m ű k ö d ö t t . A Metternich megbízásából megírt Semplice veritá opposta alle menzogne di Enrico Misley nel suo libello ,,L'Italie sous la domination autrichienne" ('Az egyszerű igazság összevetése azokkal a hazugságokkal, amelyek E. Misley ,,Olaszhon, osztrák uralom a l a t t " című mocskolódó v i t a i r a t á b a n olvashatók', 1834). c. művében az osztrák közigazgatás védelmére kelt. E. Misley ui. szerepet vállalt az 1831-es közép-itáliai mozgalmakban, és IV. Ferenc modenai herceget is meg a k a r t a nyerni. Segítőtársa C. Menotti volt; ám a kezdeti sikerek k u t á n Ausztria beav a t k o z o t t és a kezdeményezés megbukott. O Első irodalmi m ű v e az 1820-ban írt és 1829-ben nyomdafestéket látott ballada, az II ritorno del Crociato ('A kereszteslovag hazatérte'); utóbb pedig irodalmi műbírálatokat t e t t közzé. 1818 és 1831 között a Biblioteca italiana c. osztrákbarát, milánói kulturális havilap m u n k a t á r s a . Szót emelt nyelvészeti kérdésekben is (a toszkán köznyelviség híve volt), a történelmi regény m ű f a j a szintén érdeklődési körébe tartozott. A folyóiratban jelent meg a Del ro4

Zákáni, Ubajd-i: —> U bajd-i Zakariás: —>Zakarjá;

Zákání

Deutero-Zakarjá

Zakariás apokalipszise; Apokalüpszisz Zakhariu (görög cím): ókeresztény irodalmi mű. A címében szereplő Zakariás valószínűleg Keresztelő Szent János a t y j a , de a hagyomány egy része —>Zakarjá ben Berekjá ben Iddó prófétára v o n a t k o z t a t j a . A mű elveszett; a rá vonatkozó utalásokból ítélve -*Máté evangéliuma 23:35. verséhez kapcsolódott és Zakarjá (görögösen Zakhariasz) halálát, ill. valószínűleg a halála alkalmával látott apokaliptikus látomást m o n d j a el. Egy ide sorolható kopt töredék viszont Keresztelő Szent János gyermekkorának legendáját tartalmazza, s így a -» Jakab protoevangéliumáb-An is lecsapódó legendairodalom emlékévé teszi ezt a művet is. O írod.: A. Berendts: Studien iiber Z a c h a r i a s - A p o k r y p h e n und ZachariasLegenden (1895); uő: Die Handschriftliche Überlieferung der Zacharias- und J o h a n nes-Apokryphen (1904); H. Wall: A Coptic Fragment Concerning the Chilclhood of J o h n the Baptist (Revue d'Egyptologie, 1951, 207—214. old.). Komoróczy Géza 49

ZAKAR Zakarjá (héber név); Zakarjá ben Berekjá ben Iddó ('Berekjá fia, Iddó leszármazottja', apai név); Zekarjá (átírásváltozat); Zakariás (magyaros névforma); (i. e. 6. sz. vége): héber ->próféta. A neve a l a t t fennm a r a d t , s a —• kispróféták g y ű j t e m é n y é b e sorolt könyv 1—8 fejezete származik tőle (a többihez —• Deutero-Zakarjá). P a p i származású volt, s hivatásos templomi prófétának tekinthető. Költői beszédeit, mint kortársa, Haggaj, Dareiosz perzsa király (i. e. 521—485) uralkodásának második évében kezdte, s két éven keresztül f o l y t a t t a . Az engedékeny politikától fellélegző templomi papság bizakodásának, jövendőformáló lendületének ad hangot, buzdít a templomépítésre, új boldogságot ígér Jeruzsálemnek, Zerubbábel helytartóban a messiási királyt ünnepli (e szavait, 6:9—14, később a főpapra v o n a t k o z t a t t á k ) , foglalkozik a templom lerombolásának gyász-böjtjével, s az igazság böjtnél is erősebb erejével. Nagy elődje, Ezékiel költői nyelve nála él t o v á b b a leghatásosabban. O Z a k a r j á prófétai beszédei vagy költeményei hatásos, különös képek, szimbólumok köré épülnek; mondanivalóját mintegy a szimbólumok értelmezéseként (~+peser) fogalmazta meg. Híres szimbólumai: veres ló és lovasa a mirtuszfák között; négy szarv és négy mesterember; mérőzsinóros férfi; egy kő, hét szemmel; a r a n y gyertyatartó, két oldalán olajfával; repülő könyvtekercs; az érchegyek négy szekere, veres, fekete, fehér és szürke lovakkal. E szimbólumok —>János apokalipszise felé m u t a t n a k . Z a k a r j á a beszédeit éjszakai látomások f o r m á j á b a n adja elő, e tekintetben is közvetít a klasszikus prófétai költészet és a néhány évszázaddal később kivirágzó apokalipszis-irodalom között. O írod.: K. Galling: Das vierte Nachtgesicht des Propheten S a c h a r j a (Zeitschrift f ü r Missionskunde und Religionswissenschaft, 1931); E. E. LeBas: Zechariah's Enigmatic Contribution to the Corner-Stone (PEQ, 82. köt., 1950); W. Eichrodt: Vom Symbol zum Typos, ein Beitrag zur Sacharja-Exegese (Theologische Zeitschrift, 1957); R. Brunner: Aus der Botschaft des Propheten S a c h a r j a (Judaica, 1959); K. Galling: Serubbabel und der Wiederaufbau des Tempels in Jerusalem (Eestschrift W. Rudolph, 1961); uő: Studien zur Geschichte Israels im persisehen Zeitalter (1964). Komoróczy Géza Zaki, Samszetdin J a r m u h a m e t o v i c s (Ismét falu, Orenburgi körzet, 1825—1865. szept.): perzsa és arab nyelven alkotó baskír író, a szúfizmus jeles képviselője. Gyer50

mekkorában elvesztette szemevilágát. Kaz a n y b a n és a baskíriai Askadar-Balikliban végezte t a n u l m á n y a i t . Kiváló ismerője volt a klasszikus perzsa és a r a b költészetnek. Életművéből mindössze öt költemény és egy arab nyelvű filozófiai t r a k t á t u m maradt r á n k . Kovács Előd Zakí Abú Sádí: -> A bú Sádí, Ahmed Zekí Zakic [zakity], R a s t k o (Kragujevac, 1942. márc. 14.—): szerb költő, író. A belgrádi egyetem építészeti karán végzett. 1966-ban verseiért, 1967-ben prózájáért nyert díjat az egyetemen. Aforisztikusan tömör szatíráiban a kortársak cselekedeteiben fellelhető erkölcsi ellentmondásokat ostorozza. 0 szerkesztette a Nova srpska satira 1945—1985 ('Az ú j szerb szatíra 1945—1985', 1987) c. antológiát, amelyben Trka.fi ('A futók') c. szatírájával szerepel is. O Egyéb fő művei: Na ljutu ranu ljutu travu ( ' K u t y a h a r a p á s t szőrével', aforizmák, 1967); Sund-stihovi ('Ponyva-versek', versek, 1972); Zar-ptica ('Tűzmadár', szatírák, 1975); Kuda nas modni kreatori vode ('Hova vezetnek minket a divattervezők', szatírák, 1978); Naopaklije ('Visszáságok', aforizmák, 2. kiad. 1983); Udarci glavom ('Fejjel a falnak', szatirikus aforizmák, 1983); Isterivanje pravde ('Az igazság kiteregetése', szatírák, 1983); Minut do dvanaest ('Egy perccel tizenkettő előtt', szatirikus aforizmák, 1985); UkrMene reői ('Ker e s z t r e j t v é n y e k ' , s z a t i r i k u s aforizmák, 1985); 8. 0. S. (ua, aforizmák, 1988). O írod.: D. Puvacic: G u b a v a c knjizevnosti (NIN, 1971, jan. 17.); Z. Stojanovic: Antologija savremene srpske satire (Polja, 1971, aug.); M. Selakovic: Srpska posleratna satira (Kritika, 1971). Bugajev Sándor Zakiewicz [zsakjevics], Zbigniew (Vilna, 1933. jún. 6.—): lengyel író, kritikus. Orosz filológiát tanult Opolében, majd a Gdanski Egyetemen t a n í t o t t . O Műveiben gyakoriak az önéletrajzi elemek és a nemzedéki kérdések. Regényeiben különféle konvenció k a t vegyít; a bűnügyi, a lélektani, az utazt a t ó , a történelmi és a realista regény kellékeiből építkezik. O Elbeszélései: Chlopiec o lisiej tivarzy ('A rókaképű fiú', 1962); Liscie ('Levelek', 1967). Regényei: Ród Abaczów ('Az apacsok nemzetsége', 1968); Bialy karzel ('Fehér törpe', 1970); To sen tylko Daniéin ('Ez csak álom, Dániel', 1973); Dolina Hortensja ('Hortenzia völgy', 1975); Dziennik intymny mego N. N. ('N. N-em intim naplója', 1977); Wilcze lajci ('Farkasrétek', 1982). Irodalomtörténeti esszéi — Ludzie i

ZAKÓN kodást és a világi arab-iszlám kultúrát. Számos jelentős t a n u l m á n y fűződik a nevéhez: al-Muvázana baina s-su'ará ('Mérlegelés a költők között'); Abqarijjat as-Saríf ar-Radí ('[A síita] as-Saríf a r - R a d í [imám] lángeszűsége'); an-Naszr al-fanní ('A széppróza'); al-Akhláq 'inda 'l-Ghazálí ('Az erkölcs al-Ghazálínál'); at-Taszavvuf aliszlámí f i l-adab va'l-akhláq ('Az iszlám miszticizmus az irodalomban és az erkölcsben', 1937); al-Lugha va'd-dín va't-taqlid f i haját al-isztiqlál ('A nyelv, a vallás és az utánzás a független életben', é. n.). O írod.: A. R . al-Hillí: Zakí M u b á r a k fí l'Iráq (1965); A. Abdel-Malek: Anthologie de la littérature a r a b é contemporaine. Les essais (2. köt., 1965); A. al-Dzsundí: As-si'r al'arabi al-mu'ászir (1966); S. K h . Jayyusi: Trends and Movements in Modern Arabic Poetry (1977); H . Gátje (szerk.): Grundriss der arabischen Philologie (2. köt., 1987). Dévényi Kinga

krajobrazy. Wrazenia z podrózy ('Emberek és t á j a k . Üti benyomások', 1970)—= mellett humoros, fantasztikus elbeszéléseket írt a gyerekeknek: Kraina sto piqtej tajemnicy ('A százötödik titok országa', 1972); Dwaj dzielni z Plimplanskiego Lasu ('Két vitéz a Plimplani Erdőből', 1976); Straszne blizniec ta ('Szörnyű ikrek', 1979); Opowiesci z Bajkolandii ('Elbeszélések Meseországból', 1981); 8aga Wilenska ('Wilnói saga', reg., 1992); Wilio, w glepokosciach morza ('Wilia, a tengerek mélyén', reg., 1993). O Magyarul: 1 elb. (Kap'usy A., U t u n k , 1976, 43.). Pálfalvy lajos Zakí Mubárak; Zakí Mubarak (tudományos átírás); (Kairó, 1892—uo., 1952): egyiptomi író, költő. Szenvedélyes résztvevője volt az 1919-es egyiptomi forradalomnak. Egyetemi t a n u l m á n y a i t az Azharon végezte, m a j d két évi t a n u l á s (1927—1929) után a párizsi Sorbonne-on szerzett doktorátust. A kairói bölcsészettudományi kar u t á n az ottani Amerikai Egyetemen tanít o t t . Egyike volt azoknak, akik élesen tám a d t á k Taha Huszaint a pogány kori arab költészetről írt t a n u l m á n y á é r t (1935). E polémia m i a t t le kellett m o n d a n i a profeszszori állásáról. Elhidegülve az Azhar szellemiségétől életét mint a K ö z o k t a t á s i Minisztérium felügyelője fejezte be. O Versírással kezdte irodalmi p á l y a f u t á s á t , 1915-ben, még egyetemi évei a l a t t jelentek meg első költeményei. Első -^gaszídái között nem ritka a 300 soros sem. Költészetét csaknem kizárólag szerelmes versek (—>ghazal) alkotják. Ezek azonban többnyire nem nőkhöz szólnak, hanem az isteni szépséget megfogalmazó, filozofáló hangvételű, szúfi versek (—>szújizmus); stílusát Buhturíéhoz hasonlít o t t á k . Első kötete (Díván Mubárak) 1934-ben jelent meg Abú Sádí bevezetőjével. 1937-ben egy tanévet I r a k b a n töltött, s ennek során megfigyelte a szunnita és síita tudós központok között fennálló hagyományos vetélkedést, s a köztük állandóan folyó kreatív irodalmi vitákat, El volt r a g a d t a t v a az iraki szerelmi költészettől és az irodalom nyitottságától. Ezek az élmények számos iraki vonatkozású könyv írására ihlették. O Második verseskötete (mely minden addigi versét, így első kötetét is t a r t a l m a z t a ) Alhán al-khulúd ('Az örökkévalóság dalai') c. 1947-ben adta ki. Költészetére a klasszikus a r a b verseken kívül melyekből 5 ezer sort t u d o t t kívülről —, nagy h a t á s t tettek a korabeli francia költők, valamint Lamartine versei. Prózaírói munkásságának eszmei lényege az a törekvése, hogy közelítse a modern gondol4*

Zakir (írói név); Kaszimbek Alibek ogli Dzsevansiri Hinzirisztáni (eredeti név) (1784—1857): azerbajdzsán költő. Sok éven keresztül szolgált a cári hadsereg irreguláris muszlim egységeiben. T á m o g a t t a az azeriek kulturális közeledését az orosz és kaukázusi népekhez. Felemelte szavát a társadalmi igazságtalanságok és a muzulmánok túlkapásaival szemben. Költészetére nagy hatással volt T. A. Krilov. O Gyűjt, kiad.: Szecsilmis eszerleri ('Válogatott művei', 1957). O Magyarul: 1 vers (Rab Zsuzsa, Dobok és fuvolák, 1966; uő, ua., Szerelmes ezüst kalendárium, anto., 1967). O írod.: M. Mamedov: K 200-letyiju Kaszumbeka Zakira (Lityeraturnij Azerbajdzsán, 1984, 9.). * Kovács Előd Zakonnyikav, Szjarhej I v a n a v i c s (Szlabada, 1946. szept. 16.—): belorusz költő. 1969-ben végzett a belorusz állami egyetemen, majd t a n í t o t t . Az usacsi Patrijot c. folyóirat m u n k a t á r s a k é n t és a területi bizottság komszomoltitkáraként működött. 1978-tól a belorusz K P KB kulturális osztályán instruktor, majd titkárhelyettes volt. O 1963-tól jelennek meg írásai. Verseinek középpontjában a hazaszeretet, lírikus hőseinek érzelemvilága és tiszta lelke, valamint a kispolgári gondolkodásmód bírálata áll. Műveire a mozgalmi pátosz és a publicisztikus jelleg jellemző. 1982-ben a Pakid zsive maja bjaroza ('Amíg a n y í r f á m él') c. verseskötetéért A. Kuljasov díjat kapott. O Egyéb verseskötetei: Bjaszeda ('Beszéd', 1973); Usztany da szonca ('Emelkedj fel a naphoz', 1976); Vera, Nadzeja, Ljubov: 51

ZAKÓN Knyiha liriki ('Hit, Remény, Szeretet: A költészet könyve', 1983); Vsztany ranyse szolnca ("Korábban kelj, mint a nap', versek, 1985). O Magyarul: 1 vers (Polgár T., Szovjet Irodalom, 1984, 2.). Palásti Katalin Zakón szudnij ljudem:

ószláv

szövetség funkcionáriusa volt. O Első kisregényét 1940-ben írta: Alcagyemik Pljuscsov ('Pljusesov akadémikus') c. A következő évben jelent meg t u d o m á n y o s kutatásait összegző Puskin i Lermontov ('Puskin és Lermontov') c. cikkgyűjteménye. Fronttudósítóként ezután háborús t é m á j ú írásokat publikált: Koricsnyevaja csuma ('Barna pestis', 1941); Szila ('Erő', 1942). Leszerelése után egy Don menti f a l u b a n telepedett le. 1946-ban a d t á k ki a polgárháború idején játszódó U mórja Azovszkovo ('Az Azovitengernél') c. regényét. A korabeli hivatalos elvárásoknak kitűnően megfelelt a halászok hétköznapjait idealizáló Plovucsaja sztanyica (reg., 1950: Németh L.. Az úszó falu, 1951) c. könyve, amiért 1951-ben Sztálin-díjjal jutalmazták. E sikerén felbátorodva az 1950-es évek közepén belefogott egy h a t a l m a s epikus mű létrehozásába, melyből később Állami-díjy&X (1982) elismert regénytrilógia kerekedett: Szotvorenyije mira ('A világ teremtése', 1. köt., 1955—1956; 2. köt., 1967; 3. köt., 1978). Második és harmadik részét először az Oktyabr c. folyóirat közölte hosszú folytatásokban. Regényében h a z á j a történelmét követte n y o m o n 1921 és 1945 között, azzal a szándékkal, hogy a régi világ összeomlását és eltűnését, ill. kiváltképpen Sztálin érdemeit ecsetelve — az új. nagyszerű korszak születését ábrázolja, a kortárs írók többségéhez hasonlóan a megszokott sémákkal és pátosszal. Irodalmi példaképe M. Solohov volt, akiről könyvet is írt Cvet lazorevij ('Égszínkék', 1965) e. O Egyéb fő művei: Kavkazszkije zapiszki ('Kaukázusi jegyzetek', karcolatok, 1947); Bez vesztyi propavsij ('Nyomtalanul e l t ű n t ' , filmfkv, 1957); Podszolnuh (elb.-ek, 1960: Ágai Ágnes, A napraforgó, Mai szovjet irodalom, anto., 1963); Lik zemli ('A föld arca', elb.ek, karcolatok. 1962); Matyer Cselovecseszkaja ('Az E m b e r anvja', kisreg., 1969); Gorkij-díj: 1970; film': L. Golovnya, 1975, SZU); V donszkoj sztyepi ('A doni sztyeppén', karcolatok, 1974); Vernoszty ('Hűség', elb.-ek, 1982); Rez dorogpo Afriké ('Úttalan utakon Afrikában', útleírás, 1983). O Gyűjt, kiad.: Rasszkazi. Ocserki. Sztatyi ('Elbeszélések. Karcolatok. Cikkek', 1959); Povesztyi i rasszkazi ('Kisregények és elbeszélések', 1965); Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—4. köt., 1977— 1980); ua. (1—3. köt., 1986). O Magyarul még: 1— 1 elb. (Vincze F., Igaz Szó, 1958, 6.; uő, uo., 1960, 8.; Ágai Ágnes, Nagyv, 1961, 2.; Á r v a y J., Téli tölgy, anto., 1975). O írod.: G. Vlagyimov: Gyerevnya Ognyiscsanka i bolsoj mir (Novij mir, 1958,

irodalom

Zákrejs [zákrejsz], Frantisek (Policka, 1839. m á j . 7 —Náchod, 1907. jún. 19.): cseh író, kritikus. Jogi t a n u l m á n y a i t 1862ben fejezte be a prágai egyetemen, de hamarosan hátat fordított a jogtudománynak, és az irodalom különféle m ű f a j a i v a l kezdett foglalkozni. írt elbeszéléseket, regényeket, színműveket, irodalmi t a n u l m á n y o k a t , kritikákat, d r á m á k a t . Eliska Krásnohorskával és F. SchulzcoA az Osvéta folyóirat élvonalbeli kritikusai közé t a r t o zott. O Főbb művei: Anezka (ua., d r á m a , bem.: 1869); Dvé krásnych ocí ('Két szép szem', dráma, bem.: 1872); Národovci ('Hazafiak'. dráma, bem.: 1875); Gernobílá stolistka ('Fekete-fehér százlevelű rózsa', dráma, bem.: 1881); Mezinárodní nevésty ('Nemzetközi menyasszonyok', reg., 1882); Novelky z veselého péra ('Vidám toll alól kikerült novellák', 1883). O Lexikográfiái munkássága is jelentős. O írod.: V. Zákrejs: Frantisek Zákrejs (1924). Sándor

László

Zakrevszkij, Mikola Vasziljovics; M. Sahinyan (írói álnév); (Kijev, 1805. j ú n . 21.—Moszkva, 1871. aug. 10.): ukrán író, történész, néprajztudós. A harkovi egyet e m befejezését követően a B a l t i k u m b a n t a n u l t , m a j d t a n í t o t t . 1859-től Moszkvában élt. Pozitivista jellegű művei forrásé r t é k ű e k . O Főbb művei: Sztaroszvitszkij banduriszt 1—3. ('A h a j d a n i b a n d u r i s t a ' , 1 -3. köt., 1860—1861); Szlovar malorosszijszkih idiomov ('A kisorosz n y e l v j á rások szótára', 1861); Opisz Kijeva, 1—2. ('Kijev leírása', 1—2. köt,, 1868). O írod.: I. M. Szamojlovszkij: Mikola Vasziljovics Zakrevszkij — isztorik Kijeva (Ukrajinszkij isztoricsnij zsurnal, 1958, 4.). Udvari István Zakrutkin, Vitalij Alekszandrovics (Feodoszija, 1908. márc. 27.—Kocsetovszkaja, rosztovi ter., 1984. okt. 9.): orosz író. Falusi t a n í t ó családjában született. Tanárképző f ő i s k o l á t végzett B l a g o v e s c s e n s z k b e n (1932). 1936-ban fejezte be az a s p i r a n t ú r á t a leningrádi Herzen Pedagógiai Főiskolán. 1963-tól a Lityeraturnaja Rosszija c. lap szerkesztőbizottsági t a g j a , ill. az orosz író52

ZALES az 1944 1952-es szovjet-litván partizánháborút ,,vadkeleti" stílusban feldolgozó Niekas nenoréjo mirti ('Senki nem akart meghalni', 1965) c. filmje, amelyért 1967ben Allam-díj'ya\ j u t a l m a z t á k . O Magyarul: 1 kisreg. (W. Német Eva, Szovjet Irodalom, 1977, 4.). O írod.: Pálfy J.: Dokumentumfilm hitelességével (Szovjet Irodalom, 1977, 4.); Bársony Éva: i n t e r j ú (Filmvilág, 1977, 17.). Bojtár Endre

11.); I. Geguzin: Vitalij Zakrutkin (1959); J . P. Drjagin: Tvorcsesztvo V. Z a k r u t k i n a (1959); V. V. Petyelin: Vitalij Zakrutkin (1969); Vitalij Zakrutkin v knyigah i v zsiznyi (1978); K. Prijma: V. Zakrutkin (Don, 1981. 11.); R, Ahmatova: ua. (uo., 1983, 3.); J . Kolesznyikova: ua. (Russzkaja lityeratura, 1985, 3.). Zakrzewski [zaksevszki], Bogdán (Poznan. 1916. szept. 25.—): lengyel irodalomtörténész, folklorista. 1934 és 1939 között lengyel filológiát tanult Poznanban; a 2. világháború után kezdte meg t u d o m á n y o s m u n k á j á t . 1952-ben Wroclawba költözött; 1958-tól a Wroclawi Egyetem professzora, tanszékvezető (1955—1971); 1960-tól a Pamiqtnik Literacki főszerkesztője. O Az irodalmi jelenségeket tág kulturális és politikai k o n t e x t u s b a n vizsgálja. Legfőbb kutatási területe a romantika — Mickiewicz w Wielkopolsce ('Mickiewicz Wielkopolskában', 1949); Z dziejów walki o ideologie^ demokratycznq. w Poznaniu w latach 1830— 1850 ('A demokratikus ideológiáért folytat o t t poznani harc történetéből, 1830— 1850'. 1953); ,,Tygodnik Literacki" 1838— 1845 (ua., 1964) —, A. Fredro életműve Fredro z paradyzu ('Fredro a kakasülőről', 1976) - illetve a sziléziai irodalom és folklór: Slqska piesn hidowa w zbiorach okresu romantyzmu ('A sziléziai népdal a romantika k o r á n a k gyűjteményeiben', 1962); Tematy slqskie ('Sziléziai t é m á k ' , 1973); Nowe tematy slqskie ('Uj sziléziai t é m á k ' , 1980). ' Pálfalvi Lajos

Zalamea [szálámeá], .lorge (Bogotá, 1905. márc. 8.—uo., 1969. m á j . 10.): kolumbiai író, költő, esszéista, irodalomtörténész, lapszerkesztő. Nagy k u l t ú r á j ú , az egész világirodalmat á t t e k i n t ő esszéista, aki megkülönböztetett figyelemmel kísérte Latin-Amerika kevéssé ismert indián költészetét. Az ősi mítoszokban Darwin elméletének „ b a r b á r " tolmácsolásait fedezte fel, és k i m u t a t t a h a t á s u k a t a 20. sz.-i költészetre. A. Iriarte szerint prózáját különös barokkizmus jellemzi, amely igen n a g y hatást gyakorolt h a z á j a íróira, és nemzetközi elismerést is szerzett számára. O F ő b b művei: La vida maravillosa de los libros ('A könyvek csodálatos élete', 1941); Elgran BurundúnBurundá ha muerto ('Meghalt a nagy Bur u n d ú n - B u r u n d á ' , költ., 1952); La poesia ignorada y olvidada ('Az ismeretlen és elfelejtett költészet', esszék, 1965; 1 részlet, Simor A., Kígyóölő ének, anto., 1973). Sikeres színdarabokat is írt: El regreso de Eva ('Éva visszatérése', 1927); El rapto de las sabinas ('A szabin nők elrablása', 1941). O Magyarul még: I elb. (Gerzon Mária, Délamerikai elbeszélők, anto., 1970). Simor András

Zakszor, Vladimír Szemenovics (Bícsi, Habarovi ter., 1931 ): n a n a j író, költő. Kolhozparaszt fia. Leningrádban tanult az Északi Népek Főiskoláján. Hazatérte után tanítóként dolgozott és szerkesztette a nanaj nyelvű újságokat. 1965-ben az Amur menti Komszomolszkban a pedagógiai főiskolán befejezte filológiai t a n u l m á n y a i t . Versei először 1958-ban jelentek meg, elbeszélései 1961-ben. Színdarabját (Dargu, ua.) g y a k r a n játsszák szülőföldjén. Sokat fordít oroszból anyanyelvére. O írod.: Antologija poezii Dalnyevo Vosztoka (1967). U. Kőhalmi Katalin

Zaleska [zaleszka], Maria -Júlia 2 Perlowskich (Medwedówka, U k r a j n a , 1831- -Varsó, 1889. ápr. 10.): lengyel írónő, szerkesztő. Népszerűvé váltak az iskolai szintű tudományos ismereteket, a fizika, a csillagászat és a földrajz érdekességeit szépirodalmi eszközökkel feldolgozó ifjúsági művei: Wieczory czwartkowe ('Csütörtök esték', 1871); Wqdrówki po niebie i ziemi ('Égi és földi vándorlások', 1873); Obraz swiata roslinnego ('A növényvilág képe', 1875); Przygody mlodego podróiniíca w Tatrach ('Egy ifjú utazó kalandjai a T á t r á b a n ' , 1882); Niezgodni królewicze ('A békétlen királyfiak', 1889). Emellett írt pozitivista lányregényt — Dwie siostry ('Két nővér', 1887) - és kisebb vígjátékokat; átdolgozta R. Roth és J . F. Cooper történeteit Mlody wygnaniec ('Az ifjú száműzött', 1889) és Mieszkaniec puszczy ('Az őserdő lakója', 1894) c. Pálfalvi Lajos

Zalakevicius [zsalakjávicsjusz], Vytautas (Kaunas, 1930. ápr. 14.—): litván filmforgatókönyv-író, író, rendező. 1956-ban a moszkvai Filmművészeti Főiskolán szerzett rendezői diplomát. 1962 óta a Litván Filmstúdió művészeti vezetője. Legtöbb filmjéhez maga írt olykor irodalmi értékű - f o r g a t ó k ö n y v e t . Ezek közül a legjobb 53

ZALES Zaleski [zaleszki], Józef Bohdan (Boh a t y r k a , Kelet-Ukrajna, 1802. febr. 14.— Villepreux, Párizs mellett, 1886. márc. 31.): lengyel költő. S. Goszczynskival és A. Malczews/cive 1 együtt a lengyel romantikusok ukrán költői iskolájának megalapítója. Az ukrán folklórt, a valóságos és történeti— földrajzi t á j a t a lengyel k u l t ú r a részének tekintve emelte be költészetébe, olyan idealizált t á j k é n t , amelyben az ember a természettel összhangban él. Az o t t élő népet a civilizáció által még meg nem rontott, tiszta emberek sokaságaként fogta fel; verseiben a kozák hagyományok ápolását idealizálta. O Miután 1820-ban Varsóba költözött, kapcsolatba került a lengyel főváros irodalmi köreivel. A. Mickiewicz már ekkor nagy hatással volt rá. Az 1820-as években írt művei közül kiemelkedik a Spiew poety ('A költő éneke', 1823) c. programadó verse, valamint a Rusalki ('Vízitündérek', 1829) c. poéma, melyekben az ukrán népköltészetet utánozta'. O Az 1830—183l-es felkelés után Galícián á t Franciao.-ba emigrált. Poémáiban, regéiben, elbeszélő költeményeiben, vallásos verseiben a fényes lengyel múltat elevenítette meg olvasói előtt ( W y p r a w a chocimska, 'Hotimi h a d j á r a t ' , 1836), s m a g á n a k bárd szerepet t u l a j d o n í t o t t : Duch od stepu ('A sztyeppe Szelleme', 1836). A nemzeti tragédiát Isten a k a r a t a k é n t értelmezte, a m i t a nemzetnek mártír áldozatként kell elviselnie. í g y az ortodox katolicizmus álláspontjára helyezkedett (Poezje, 'Versek', 1842). Igazi hírnevet stilizált „ u k r á n " népdalaival szerzett, amelyek népszerűségét éppen az bizonyítja, hogy egy részük a valóságban is népdal lett. A lengyel irodalom gazdagításához a lengyel és az ukrán népköltészet egyes műf a j a i n a k (dumka, szumka, wiosnianka) műköltészeti meghonosításával járult hozzá. Kortársai egymástól eltérő véleményt alak í t o t t a k ki munkásságáról: míg A. Mickiewicz nagyra értékelte, addig J . Slowacki és Z. Krasinski szűklátókörűnek, szűkkeblűnek és mesterkéltnek ítélte költészetét. O G y ű j t , kiad.: Pisma zbiorowe 1—4. ('Összeg y ű j t ö t t írások', 1—4. köt., a szerző által autorizálva, 1877); Dziela posmiertne 1—2. ('Posztumusz művek', 1—2. köt., 1891); D. Zaleski (kiad.): KorespondencjaJozefa Bohdana Zaleskiego 1—5. (',Józef Bohdan Zaleski levelezése', 1—5. köt., 1900—1904); J . Tretiak (vál.): Wybór wierszy ('Válogatott versek', 1925). O írod,.: J . Tretiak: B o h d a n Zaleski do upadku powstania listopadowego (1911); uő: Bohdan Zaleski na tulactwie 1—2. (1913—1914); B. StelmaszczykSwiontek: Sentymentalny romantyk z Ük-

rainy (Prace polonistyczne, 32, 1976); uő: F u n k c j a snu w poezji Bohdana Zaleskiego (uo., 35, 1979); uő: Wokól programú poetyckiego Bohdana Zaleskiego (Ruch Literacki, 1979, 5.). Kovács István Zaleski [zaleszki], Z y g m u n t (írói név); Lubicz (családi név); R. de Bron, R. Debron (írói álnevek); (Klonowiec, 1882. szept. 27. —Párizs, 1967. dec. 15.): lengyel kritikus, irodalomtörténész, költő. A függetlenségi konspricáióban való részvetele m i a t t a cári hatóságok bebörtönözték. Münchenben, Párizsban t a n u l t ; 1929-ben a Varsói Egyetemen doktorált. Lengyel irodalmat a d o t t elő, nagy hangsúlyt fektetve a lengyel— francia kulturális kapcsolatokra, majd a Zycie Sztuki c. évkönyvet szerkesztette. 1939-től Franciao.-ban élt. O Hagyományos f o r m á j ú verseket — Na ivqskiej miedzy snu i burzy ('Az álom és a vihar közti szűk mezsgyén', 1914) —, lírai prózát — Akordy kamienne ('Kőakkordok', 1946); Kariatydy stracone ('Ledöntött kariatidák', 1946) — és d r á m á t — Géniusz z urojenia ('Képzelt zseni', 1932) — is írt. Trodalmi munkásságáért 1938-ban m e g k a p t a a Lengyel Irodalmi Akadémia aranykoszorúját. O Komparatisztikai kérdésekkel — A. Mickiewicz francia kapcsolatai. Balzac viszonya Lengyelo.-hoz —, J . Slowackival — Kobieta i kobiecosé w poezji Juliusza Slowackiego ('A nő és a nőiesség Juliusz Slowacki költészetében', 1910) —, Z. Krasinskivai — Zygmunt Krasinski. 0 dzielach i zyciu poety ('Zygmunt Krasinski. A költő műveiről és életéről', 1910) — és a századforduló lengyel íróival foglalkozott: Dzielo i twórca. Studia i wrazenia literackie ('A mű és az alkotó. Irodalmi t a n u l m á n y o k és benyomások', 1913); Attitudes et destinées ('Alkatok és sorsok', 1932). Elméleti munkáiban az alkotói személyiséget vizsgálta és kialakította a szubjektív „közvetlen kritik a " p r o g r a m j á t . O Gyűjt, kiad.: Wiersze zebrane 1924—19fi7 ('Összegyűjtött versek, 1924—1967', 1970). O írod.: K . Wyka: Stara szuflada (1967); Z. Markiewicz: Zygmunt Lubicz-Zaleski (Pami^tnik Literacki, 1969, 1.). Pálfalvi Lajos Zalewski [zalevszki], Kazimierz; -Jerzy Myriel (írói álnév); (Plock, 1849. dec. 5.— Varsó, 1919. jan. 11.): lengyel író, színikritikus. Filozófiát és jogot t a n u l t a Varsói Egyetemen. 1875 és 1905 között ügyvéd, a Wiek kiadója és szerkesztője, varsói lapok színházi recenzense volt; 1909-től a Teatr Maly, 1915-től a színművészeti főiskola igazgatójaként működött. O Gazdasági— 54

ZALIC társadalmi téren egyetértett a mérsékelt pozitivistákkal, de világképét a tradicionalizmus határozta meg. O 1869-ben debütált Bezposagu ('Hozomány nélkül') c. egyfelvonásosával. Korai komédiái közül néh á n y a t versben írt — Z post^pem ('A haladással', 1874) —, később megmaradt a prózánál. E. Augiert követő, pozitivista téziseket, liberális nézeteket illusztráló társadalmi t e m a t i k á j ú vígjátékokkal kezdte pályáját: Wycieczka za granic^ ("Külföldi kirándulás', 1872); Zle ziarno ('Rossz mag', 1877). Történelmi t é m á k k a l is próbálkoz o t t — Spudlowali ('Nem értek célt', 1875); Pani Podkomorzyna ('A karnarásné', 1880) —, de polgári, realista darabjai a legjelentősebbek. Legnagyobb hatású színművei a csúfság rögeszméjére épülő Przed élubem ('Esküvő előtt', 1875), a saját kudarcáért másokat gyötrő nő lélekrajzát b e m u t a t ó Dama treflowa ('Treff d á m a ' , 1879), a magánéletet és a közéletet, az elveket és az érdekeket ütköztető Górq nasi ('Jobbak vagyunk', 1885), a gyárosokat és a lengyel, a német és a zsidó tőke közötti érdekkonfliktusokat b e m u t a t ó Lis w kurniku ('Róka a tyúkólban", 1885); Friebe (ua., 1885); Nasi zi^ciowie ('Vejeink', 1886) és a Malzenstwo Apfel ('Az Apfel házaspár', 1887). O Nagyra becsülte Moliére-t, fordított is tőle; a lengyel irodalomból A. Fredro és J . Korzeniowski munkásságát tekintette mintának. Rövid válságot követő utolsó korszakában már a modernizmus jegyében alkotott, a társadalmi kérdéseket háttérbe szorította a pszichopatológia és a melodramatikus cselekmény. Kései művein H. Ibsen és a skandináv d r á m a h a t á s a érezhető: Prawa sercxi ('A szív jogai', 1893); Jak myslicie? ('Hogy gondoljátok?', 1894); Lotrzyca ('Gaz nő', bem.: 1895); Síjn ('A fiú', 1895); Dia rubla ("A rubelért'. 1909). O Regényei nem jelentősek: Syn przemytnika ('A csempész fia', 1884); W walce z losem ('Harcban a sorssal', 1889); Mis ('Mackó', 1891). O írod.: P. Chmielowski: Kazimierz Zalewski (Nasza literatura d r a m a t y c z n a , 2. köt., 1898); T. Sivert: Kazimerz Zalewski (Dramat mieszczanski epoki pozytywizmu warszawskiego, 1953); A. Grzymala-Siedlecki: Fantastvczna postac Kazimierza Zalewskiego (Swiat aktorski moich czasów, 1957); uő: D w a j komediopisarze jako dwie figury komediowe (Niepospolici ludzie w dniu swoim powszednim, 1961). Pálfalvi Lajos i Zalewski [zalevszkij, Witold (Siedlce, 1921. jan. 4.—): lengyel író, riporter. A Honi Hadsereg k a t o n á j a k é n t részt vett az ellenállásban, a varsói felkelésben és a

földalatti kulturális életben. A 2. világháború u t á n szerkesztő és a Tor filmstúdió irodalmi vezetője volt. O Korai művei Smiertelni bohaterowie ('Halandó hősök", elb.-ek. 1946); Bron ('Fegyver', reg., 1949); Ranny w lesie ('Sebesült az erdőben', reg., 1960) — nemzedékének háborús éveiről, konspirációs élményeiről szólnak. A falu kollektivizálásáról is írt termelési riportokat és regényeket: Traktory zdobedq wiosn% (1950: K e m é n y F., Győzelmes traktorok, reg., 1950); Urodzaj ('Termés', riportok, 1951); Ziemia bez nieba ("Föld ég nélkül", reg.. 1957). O Későbbi műveiben nemzedéke szellemi fejlődéséről, erkölcsi -politikai dilemmáiról vall. A szocreált felváltja az á l d o k u m e n t a r i s t a kommersz töredékes, lendületes elbeszéléstechnikája. A Pruski mur ('Porosz fal', reg., 1964) egy gyilkosság rekonstrukciója, a szálak a múltba, a háborús időszakba vezetnek; a régi konfliktus még a jelenben is megosztja a tengerparti kisváros lakóit. A Splot sloneczny ('Napfényfüzér', reg., 1972) leszámolás az ifjúkori tekintélyekkel. A falusi tematikájú Czarne jagody ('Fekete áfonya", reg., 1975) az 1940-es és 1950-es évek politikai konfliktusait vizsgálja; a januári felkelés idején j á t szódó Ostatni postój ('Az utolsó állomás', reg., 1979) pedig a háborús nemzedék mítoszait, dilemmáit helyezi más kontextusba. O Útirajzai és riportjai: Na wirazu ('Fényf ü r d ő n ' , 1953); W poszukiwaniu dnia dzisiejszego ( A mai nap keresése közben', 1958); IVidők Zóltej rzeki ('A Sárga folyó t á j a ' , 1960); Pólsezon w wielkim swiecie ('Félszezon a nagyvilágban', 1963); Odmiany nadziei ('A remény változatai', 1968); Dolina Królów ("Királyok völgye', 1976). O Regényei még: Pozegnanie twierdzy ('Az erőd búcsúztatása', 1985); Wyslannik ('A küld ö t t ' , 1988). O írod.: Bojtár E.: A m ú l t porosz fala (Nagyv, 1965, 8.). Pálfalvi

Lajos

Zaliea [zsalicaj, Miodrag (Szarajevó, 1926. dec. 16.—): boszniai horvát író, költő. Szarajevóban, majd a zágrábi egyetem bölcsészkarán tanult. 1955-től a Szarajevói R T V irodalmi szerkesztője. A Íjivót, az Odjek és az Oslobedjenje c. folyóiratok m u n k a társa. Bár költőként indult, s ma is ír verseket, fő alkotói területe a dráma. Költőien megfogalmazott drámáinak lényeges s a j á t sága és jellemzője az egzisztenciális értelemben alkalmazott paradoxon; a n t i k a t a r zisos művei gyakran emlékek és v á g y a k széttört t ü k r é n át j u t n a k el ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy a paradoxon megoldh a t a t l a n . Az emberi végzet, az elkerülhe-

ZALIT ('Mámoros galambok', tragikomédia, 1986); Neprijatno interesovanje ('Kellemetlen érdeklődés', d r á m a appassionato, 1987); Mirisu li jorgovani u Njujorku ('Illatoznake az orgonák New Yorkban?', d r á m a 1989); Rosandrin povratak iz Apsane ( ' R o s a n d r a visszatérése Apsanából', reg. részlet, Odjek 1987, 22—23.). O írod.: M. Bogicevic: Miodrag Zalica: Trznica sna (Omladinska rijec, 1955, dec. 24.); M. Djordjevic: Carolija u eteru (Zivot, 1 974, 1.); L. Pavlovié: Pozorisne kronike (1978, 2—3. köt.); Dz. K a r a hasan: Drama i predstava (Odjek, 1975, márc. 15—31.); M. Kovacevic: Neresiv paradoks (uo., 1973, jún. 15—30.); L. Pavlovié: D r a m e i e s e j i (Oko, 1977. nov. 17—dec. L); jambus. O írod.: F. Mihalópulosz: Bibliográfikú meléti (Angloelinikí Epitheóriszi, 5, 1951); J . Th. Zórasz: Eptanisziaká meletímata (1959); P. D. Masztrodimítrisz: Iszagojí szti neoelinikí filolojía (1983). ' Szabó Antigoné

diplomázott. Tanítani kezdett, de verseket, elbeszéléseket is közölt. Az Argine Letterario e. folyóirat 1969-ben pubI iká 1 t a Sociologia e Letteratura ('Szociológia és irodalom') c. t a n u l m á n y á t . Első regénye, az II disagio dei sentimenti ("Az érzelmek zűrzavara') 1970-ben jelent meg. További értekezései: Negativitá della cultura di massa e ipotesi di reversibilitá ('A tömegkultúra káros volta és a visszafordíthatóság feltételei', 1971); Prodotto e pubblico nella cultura ('Termék és közönség a k u l t ú r á b a n ' , 1972); Per una sociologia della letteratura ("Az irodalomszociológiáért'. 1973) c. művét heves támadások érték (G. Manacorda a Rinascita és A. Saccá a L'Unitá lapjain). C. Salinari azzal vádolta. hogy nem elkötelezett marxista, hanem „elhajló". G. Napolitano, az Olasz K o m m u n i s t a P á r t felelős kulturális vezetője ugyan védelmébe vette, Zambardit azonban annyira lesújtotta a dorgálás, hogy tizenöt évig hallgatásba merült és csak 1988-ban jelentkezett Elementi di se.miosociologia del testo letterario ('Az irodalmi szöveg jeltanszociológiai elemei') c. ú t t ö r ő jellegű dolgozatával. E b b e n elsőként egyezteti a j e l t a n k u t a t á s és a társadalomt u d o m á n y módszereit az olasz irodalomtörténeti szövegelemzésben. La pianola indiana ('Az indián gépzongora') c. regénye 1989-ben, az II vento nella schiena ('Szél süvölt a hegygerincen') 1992-ben, a Pause ('Szünetek') c. gyűjteményes verseskötete pedig 1993-ban került a könyvesboltok pultjaira. Majtényi Zoltán

Zambeliosz, Szpiridon; Szpiridón Zambéliosz (új átírás); (Lefkáda, 1815—Svájc, 1881): görög író, történész. K ö v e t v e apja, Joannisz Zambeliosz és a jón szigetek más gazdag családjainak h a g y o m á n y á t , ő is Itáliában f o l y t a t o t t jogi t a n u l m á n y o k a t . Egész életében irodalmi, nyelvi és történeti források k u t a t á s á v a l foglalkozott, ezért szinte több időt töltött külföldön, mint Görögő.-ban. Zambeliosz a görög bizantinológia egyik megalapítója, s elsőként k u t a t t a az újkori görögség gyökereit, a görög folytonosságot. Mindemellett görög és olasz nyelven írt verseket: Anamniszisz monahisz ('Egy apáca visszaemlékezései') c. regénye is olaszul jelent meg először. I r o d a l m i munkásságának a legértékesebb d a r a b j a a Kritikígámi ('Krétai nász') c. 1871 -ben kiadott történelmi regénye. Ez arról szól, hogy 1570-ben, a velenceiek elleni sikertelen felkelés idején a felkelők vezetőjének, egy idős krétai nemesnek a fia elveszi egy velencei nagyúr leányát. Az eskövői ünnepség alatt a velenceiek megmérgezik a krétai vendégek borát, s ezzel elfojtják a lázadást. Zambeliosz jelentős művei közé sorolhatók még az Azmata dimotiká tisz Eládosz meté melétisz peri meszeonikú elinizmú ("Görögország népdalai a görög középkor t a n u l m á n y a i nak tükrében', 1852), valamint a velencei fennhatóság k o r á t feldolgozó Isztoriká szkinografímata ('Történelmi vázlatok', 1860). O írod.: I. Polilász: Póthen i misztikofovía tu Sz. Zambelíu (1927): -). Th. Zórasz: Eptanisziaká meletímata (1959). Szabó Antigoné

Zambeliosz, Joannisz; Joánisz Zambéliosz (új átírás); (Lefkáda, 1787—uo., 1856): görög drámaíró, költő. Lefkász szigetének egyik legrégibb nemesi család jából származott, Itáliában végezte tanulmányait. Tagja lett az 1821-es f o r r a d a l m a t előkészítő Raráti Társaságnak, és barátságot k ö t ö t t Márkosz BótszarisszaX, a szabadságharc egyik vezéralakjával, akivel eredetileg mint a sziget főügyésze állt kapcsolatban. Zambéliosz szívesen r a g a d o t t volna maga is fegyvert, de Rótszarisz megértette vele, hogy jobban szolgálhatja a forradalom ügyét, ha a helyén m a r a d . Hazafias érzelmeit így művein keresztül próbálta kifejezni. Tizenkét ókori, bizánci és újgörög történelmi tárgyú d r á m á t hagyott az utókorra, amelyek Tragodie ('Tragédiák') c. jelentek meg két kötetben 1860-ban. Drámáiban a főhős eszményi hazafi, akit elvei önfeláldozásra kényszerítenek. A d r á m á k nyelve vegyes, de a beszélt nyelvet nem t u d t a a t r a gikum magasába emelni, s az archaizáló kifejezéseket sem sikerült megtöltenie élet-

Zambia irodalma: A Zambiai Köztársaság (Republic of Zambia) Délkelet-Afrika jelentős országa. Területe 752(514 km 2 , lakosainak száma kb. 8,4 millió (1991), az éves népszaporulat aránya megközelíti a 3%-ot. A területén élő, nyelvileg is elkülönülő etnikumok száma kb. 20, közülük a nagyobb lélekszámúak: bemba, tonga, lozi (barotsze), nyandzsa, ngoni, lunda, mbuela, nkoja, lucsazi, mambe, fipa stb. A fehérek (angolok és búrok) száma kb. 50000, az ázsiaiaké elhanyagolható. Az ország területére időszámításunk kezdete t á j á t ó l bevándorló bantu nyelvű népek m a a lakosság mintegy 9 9 , 5 % - á t teszik ki. O E népek 61

ZAMBI kezdettől fogva fejlett földműves, állattenyésztő és fémműves k u l t ú r á k a t hoztak létre. Az ezek t a l a j á n létrejött korai törzsszövetségek egy része a 17 19. sz. folyamán csatlakozott a nagyobbrészt a mai Zaire területén létrejött Lunda államalakulathoz. A 18. sz.-ban szerveződött a lozi (barotsze) állam. A terület kulturális nyit o t t s á g á t jelentős mértékben elősegítette a szomszédos népekkel f o l y t a t o t t és a 18. sz. végétől az Indiai-óceán partvidékéig ható kereskedelmi kapcsolatok rendszere. Kisebb jelentőségű a 19. sz. elején kialakult bemba fejedelemség. O A portugál, német, belga és brit gyarmatosítók küzdelme a 19. sz. második felére az utóbbiak j a v á r a dőlt el. Ez máig meghatározó jelentőségű tényező az ország k u l t ú r á j á n a k fejlődésében, hiszen Zambia hivatalos nyelve az angol. O A szépirodalom ennélfogva szintén főként angol nyelvű, viszont bőséggel merít az orális kultúrából. Ú t t ö r ő jelentőségű ebből a szempontból G. Chivale Historical T e x t s of.Central Bantu ('Középbantu történeti szövegek', 1962) c. m u n k á j a . Emellett a 20. sz. közepétől egyre jelentősebbé válik a nagyobb etnikumok nyelvein születő szerzői irodalom is. Fekete szerzők angol nyelvű munkái az 1970-es évektől jelennek meg nagyobb számban. Már korábban, 1964ben megalakult a L i t e r a t u r e of Z a m b i a c. folyóiratot kiadó ,,Uj írók c s o p o r t j a " , amelynek legjelentősebb tagjai: az alapító Chaymen Whyas (indiai), R. Bapti, M. Kasese, 0 . Simpson, A. Stigler költők és W. Saidi regényíró, akinek Legend of New Zambia ('Az Új Zambia legendája') c. munk á j a az ország függetlenné válását követő időszakra nézve i r á n y m u t a t ó jelentőségű. O 1968-tól tevékenykedik a Mphala Alkotóközösség és lapja, a Pearl of Africa, amely nagy számban publikál népköltészeti alkotásokat helyi nyelveken és angolul, s emellett teret biztosít a hazai kispróza és esszéirodalom számára. Számos kisebb irodalmi klub és csoport is létesült, amelyek később anyagi gondok m i a t t széthullottak. Romjaikon jött létre 1978-ban a Zambiai Nemzeti írószövetség. O A zambiai irodalmi életnek jelentős bázisát képezik a műkedvelő színjátszó társulatok és szervezeteik. Előképüket az 1950-es évektől m ű k ö d ő fehér amatőr társulatok n y ú j t o t t á k . 1964től szaporodnak a klubok és csoportok, amelyek három f o n t o s a b b szervezetbe tömörülnek. Ezek: Zambiai Nemzeti Színházművészeti Szövetség (ZANTAA), több, mint 100 csoporttal; a Zambiai Színházak Szövetsége (TAZ) és a Zambiai Színművészeti Egyesület (ZATC). Több városban

működnek ún. kisszínházak (Little Theatre), központi Nemzeti Színház azonban még nem j ö t t létre. E n n e k megalapozása a ZANTAA egyik fő célja. A legnépszerűbb társulatok: Chikwakwa (a Lusakai Egyetem mellett); Kinyama Production Unit (folklór alapokon működő népszínház jellegű t á r s u l a t , törekszik a nézők aktív bevonására az előadásokba); Tikwiza, Taphica, T a t a n d i z a , Tukumane stb. önálló társulatok. Törekvésük a nemzeti drámairodalom és színházművészet megteremtése, a hazai szerzők fölkarolása. Nagyszámú művet tűznek repertoárjukra, legtöbbjük vándortársulattal is rendelkezik. A TAZ szövetség inkább klasszikusok, európai és amerikai szerzők n é p s z e r ű s í t é s é t s z o r g a l m a z z a . Mindkét nagyobb szövetség évente drámafesztiválokat is rendez. O A n y o m t a t o t t és elektronikus média szintén jelentős befolyással bír a kultúra és azon belül az irodalmi élet alakulására. A napilapok is rendszeresen közölnek rövidebb szépirodalmi műveket. Jelenleg 30—35 lap jelenik meg, zömmel angol nyelven. A legjelentősebbek: The Times of Zambia (napilap, 1943-tól); Sunday Times of Zambia (1965-től); Zambia Daily Mail (napilap, 1960-tól). Helyi nyelvű sajtóorgánumok: Imbila ('A nép', bemba nyelven, 1953-tól); Intanda (tonga nyelven, 1958-tól); Tsopano (nyandzsa nyelven, 1958-tól). Rádió az 1950-es évek elejétől működik, 1966-tól a kormány ellenőrzése a l a t t ; televíziós a d á s 1961-től létezik. A nemzeti hírnügynökség (ZANA) 1969-ben j ö t t létre. O Mivel számos író párhuzamosan alkot angolul és anyanyelvén, a szerzők nyelvek szerinti szétválasztása nehézkes lenne, ezért ábécé sorrendben következnek a zambiai szépirodalom ismertebb képviselői; S. S. Chimuka az angol mellett főként lozi nyelven írja a folklórból táplálkozó lírai verseit és elbeszéléseit; M. M. Chona író, politikus (több miniszteri posztot t ö l t ö t t be, alelnök, majd USA nagykövet lett), legismertebb irodalmi m u n k á j a a tonga nyelvű K a b u c a uleta tunji ('Minden n a p sok újat hoz', 1956) c. regénye; E. N. Kanitondo hazai t á j a k ihlette természeti lírája új színfolt a zambiai költészetben; K . Kaunda, Zambia elnöke, Zambia shali be free ('Zambia szabad lehet', 1961) c. önéletírását számos nyelvre lefordították; M. Liswaniso novellista, elbeszélései folyóiratokban és a The Voices of Zambia ('Zambia hangjai', 1963) c. gyűjteményben szerepelnek; M. C. Mainze tonga nyelvű novellista; K. J . Manuele szintén tonga nyelvű elbeszéléseinek gyűjteménye Samusweswe (ua., 1955) c. l á t o t t napvilá62

ZAMBI wi) származású J . E. Phiri angol nyelvű elbeszélései és regényei az 1950-es, 1960-as években jelentek meg. M. M. Sakubita lozi nyelven alkotó novellista, sok társához hasonlóan erősen kötődik a népi kultúrához. Liswanelo za luna kwa lifolofolo ('Hogyan nem szabad bánnunk az állatokkal'. 1958) c. kötetében áttételesen jelképes hangvételű elbeszéléseit g y ű j t ö t t e csokorba. O (~+angol irodalom,, bantu irodalmak, lozi irodalom, luena irodalom, lunda irodalom,, luvale irodalom, ngoni irodalom, nszega irodalom, nyandzsa irodalom). O írod.: D. D. T. J a b a v u : The Influence of English on Bantu Literature (1948); R, H. W. Shepherd: Bantu Literature and Life (1955); B. Founda: De la littérature orale négro-africaine (1966); B. Abrash: Black African Literature in English Since 1952 (1967); A. A. Roberts: A History of Zambia (1976); .J. -I. Grotpeter: Historical Dictionary of Zambia (1979). Füssi-Nagy Géza

got; A. S. Masige újságíró, novellista, rádióriporter, katonatiszt, politikus nyandzsa és angol nyelvű elbeszéléskötetei: Tsoka Ndi Mwai (ua., 1985), The Lonely Village ('A magányos falu', 1984), politikai témájú regénye, a Before ü a w n ('Pirkadat előtt', 1986) mellett K u b v u l u m v u l u ('Forgószél', 1959) c. rádiósorozatának szövegkiadásával szerzett írói hírnevet; T. Matshikiza, dél-afrikai származású t a n á r , drámaíró, zenész angol nyelven alkot. Drámáit t ö b b társulat játszotta, de n y o m t a t á s b a n nem igen jelentek meg. Chocolates for my Wife ('Csokoládék feleségemnek', 1961) e. önéletírását Dél-Afrikában a d t á k ki, élete végén a lusakai Radio Zambia m u n k a t á r s a volt; S. A. Mpashi a legtermékenyebb bemba nyelvű író, költő, életrajzíró. P á l y á j a a Cekesoni ainqila ubusója ('Jackson katona lesz', 1950) e. kisregénnyel kezdődött, m a i d sorban következtek eleven társadalombírálattal fűszerezett novelláskötetei: Uwakwensho bushiku ('Szükségben mutatkozik meg az igazi barát', 1951), U w a u m a n a f y a la ( ' É p p ú g y felakasztanak egy bárányért, mint egy birkáért', 1955), Pano ealo ('Itt, a földön', 1956), Pio akobekola Vera ('Pio eljegyzi Verát', 1957). A sort nagyobb lélegzetű regények f o l y t a t j á k : Abapatili bafika ku B a b e m b a ('Kalmárok jönnek a bembákhoz', 1962) és Icibemba na mano Yaciko (ua., 1963). Musapuval közös verseskötete Amalango c. jelent meg 1962-ben, B e t t y Kaunda életrajza (1969) pedig módot kínált a korabeli történések elemző öszszefoglalására. H a l v á n y a b b tollú követői: J . H. Chipungu, J . Mulalambuka, J . Sampa, D. T. Tembo és mások. K. Mubitana, költő és művészettörténész tudományos esszéi közül kiemelkedik a Wiko masquarades (ua., 1971) c. folklórelemzés. Az angolul író D. Mulaisho munkásságának legjelesebb d a r a b j a a The Tongue of the D u m b ('A n é m á k nyelve', 1977) c. moralizáló, allegorikus elemekkel tűzdelt regény. F . M. Mulikita nyandzsa és angol nyelven írt. Batili ki mwanaka ('Nem az én gyermekem', 1958) c. mesefüzére iskolapéldája az igényes folklórfeldolgozásnak. A Point of No R e t u r n ('Egy pont, ahonnan nem lehet visszafordulni', 1968) c. novelláskötete és a nagy zulu király tetteit méltató Shaka Zulu c. színműve (1924?) is e stílusirányzat folyt a t á s a . A lozi nyelvű K. Mulonda legjelesebb alkotása a Milelo ya lifolofolo ('Az állatok tervei'. 1957) c. mesedráma. 1. Braim Nkonde bemba nyelvű, széles körben j á t s z o t t színművei közül a Supuni alete misoka ('Supuni baltát ragad', 1961) jelent meg n y o m t a t á s b a n . A nyasszatoldi (Mala-

Zambor, J á n (Tusická N o v á Ves, 1947. dec. 9.—): szlovák költő, kritikus, műfordító. A kassai rádióban dolgozott és a Dotyky c. folyóirat főszerkesztője volt. O Első verseskötete Zeleny veőer ('Zöld este') c. 1977ben jelent meg. Költészetében eredeti met a f o r á k a t alkalmaz; a túltechnicizált világ kritikus szemléletét fogalmazza meg verseiben (Kőn na sidlisku, 'Ló a lakótelepen', 1983; Neodkladné, ' H a l a s z t h a t a t l a n dolgok', 1985; Plnédni, 'Teli napok', 1988). O Kritikusként a szlovák költészet 19. és 20. sz.-i problémáival és jeles képviselőivel foglalkozik (Jvan Krasko a poézia őeskej moderny, ' I v á n Krasko és a cseh moderna költészete', 1981). Költészeti antológiák és irodalmi t é m á j ú t a n u l m á n y k ö t e t e k összeállít á s á b a n is közreműködik. O Magyarul: 1 1 vers (Szitási F., Ú j Szó, 1975.' 139.; Tóth E.. ISZ. 1981, 6.: uő, uo., 1981, 6.; uő, Mozgó Világ, 1981, 1.). O írod.: M. Richter: Básnik medzi citom a rozumom (Romboid, 1981. 5.); .1. Turan: Studzinka cistej poézie (uo., 1989, 4.). Hamberger Judit Zambrano [számbrano], Maria (VélezMálaga, 1907—): spanyol irodalomtörténész, írónő. 1936—1937-ben Chilében fejt e t t ki pedagógiai tevékenységet. 1939-ben a polgárháború végét követően emigrált. Egy ideig a mexikói Morelia egyetemén tanított, m a j d 1940 és 1943 közt a havannai egyetemen működött előadóként. Gondolatokban igen gazdag tanulmányok szerzője; ahhoz a csoportosuláshoz tartozott, amelyet „herencia de Ortega" ('Ortega öröksége') elnevezéssel illettek. Maria Zambrano, a kör 63

ZAMBI kimagasló képviselője már 1939-ben maradandó művel jelentkezett: Filosofía y Poesía ('Filozófia és költészet'). Ugyanebben az évben látott napvilágot Pensamiento y poesía de la vida espanola ('A spanyol élet gondolatvilága és költészete') c. t a n u l m á n y a . La agónia de Európa ('Európa haláltusája', 1945) c. műve még a többi jelentős írása közül is kimagaslik általános érvényű történetfilozófiai okfejtésével; a Buenos Airesben megjelent tanulmány, bár a nyugtalanság és aggodalom súlyosan nehezül látóhatárára, eredeti eszméinek lebilincselő tolmácsolásával, választékos és feszült stílusával méltán aratott n a g y elismerést. Más műveiben szintén sikerrel elegyíti a m a g v a s gondolatiságot a m á r ismeretes stiláris erényeivel: La Espana de Galdós ('Galdós Spanyolországa', 1960); Espana, sueno y verdad ('Spanyolhon. álom és valóság', 1965); Los intelectuales en el drama de Espana ('Az értelmiség a spanyolországi d r á m á b a n ' , 1977). O 1984-ben, 45 évi száműzetés u t á n hazatért. 1988-ban neki ítélték a Spanyol Királyi Akadémia Cervantes-díjáX. O E g y é b fő művei: El freudismo, testimonio del hombre actual ('A freudizmus, n a p j a i n k emberének vallomása', 1940); Isla de Puerto Rico [Nostalgia y esperanza de un mundo mejorj ('Puerto Rico szigete [Vágyódás és remény egy jobb világ u t á n ] ' , 1940); La confesión, género literario y método ('A vallomás, irodalmi műfaj és módszer', 1943); El pensamiento vivo de Séneca ('Seneca élő gondolatai', 1944). Maj tény i Zoltán

(1931: Mészáros I., A mi Boldogasszonyunk, avagy Gaston Bodineau belga ezredes csodálatos kalandjai, 1959) c. regényével szerezte, melyben négy kalandor vidám időutazást él át; Pompeji romjai közül az a n t i k világba kerülnek, m a j d visszatérnek a jelenbe. Belgiumi emlékei későbbi regényeiben is felbukkannak: Mgla nad 8kaldq_ ('Köd Skalda felett', 1947); Kaskada Franchimont ('A F r a n c h i m o n t vízesés', 1962). A Pamiqtnik Filipka ('Eilipek emlékiratai', reg., 1956) az 1804—1806-os évek Varsóját m u t a t j a be, a Kwatera bozych pomylenców (reg., 1959: Mach P. E., A j á m b o r tévelygők szállása, 1962) a varsói felkelés hétközn a p j a i t idézi nagy fantáziával, abszurd humorral. Pálfalvi Lajos Zamenhof, Ludoviko Lazaro (eszperantó név); Eleazar Samenhof (eredeti név); Doktoro Esperanto (írói álnév); (Biaíystok, 1859. dec. 15.—Varsó, 1917. ápr. 14.'): lengyel származású eszperantó műfordító, költő. Nagyapja és apja nyelvtanár volt. Négynyelvű városban n ő t t fel. Gyermekkorától kezdve érdeklődése a nyelvek felé fordult, K o r á n észrevette a különböző anyanyelvű (lengyel, orosz, német, jiddis) lakosság nyelvi nehézségeit, a faji diszkriminációt. Viszálykodásukat a nyelvi különbözőséggel magyarázta. Arról álmodozott, hogy m e g v á l t h a t j a a világot, ha egy közös nyelvet szerkeszt. Gondolatait titokban t a r t v a évekig dolgozott tervén. 1878b a n m á r diáktársaival együtt ünnepelte az új nvelv megszületését. Apja ekkor felfedezte és elégette jegyzeteit, s szigorúan megtiltotta neki, hogy ilyen haszontalan dolgokkal foglalkozzék. A gimnázium befejezése u t á n Moszkvában elvégezte az orvost u d o m á n y i egyetemet, majd Varsóban szemszakorvosi oklevelet szerzett, Egyetemi évei a l a t t is makacsul k i t a r t o t t álmai mellett, dolgozott az ú j a b b nyelvtervezeten. 1887-ben feleségül vette Klara Silbérniket. Apósa anyagi támogatásával sikerült megjelentetnie első nyelvkönyvét az oroszok számára. Ezt követte a lengyel, német és francia kiadás. Első könyvét Doktoro Esperanto ('Remélő Doktor') álnéven jelentette meg, innen eredt a nyelv elnevezése is. Ettől kezdve életét elsősorban az eszperantó terjesztése kötötte le, szakmáj á t másodlagosnak tekintette, ennek következtében állandó anyagi gondokkal küszködött. A nyelv folyamatosan terjedt, t ö b b neves tudós és író, így L. Tolsztoj is kedvezően nyilatkozott róla (Poszrednyik, 1894). 1905-ben rendezték meg az első eszp e r a n t ó világkongresszust Franciao.-ban,

Zambrzsieki, Sztanyiszlav Valjancinavics (Vjazinka, 1823—?, 1907. okt. 1.): belorusz költő, n é p r a j z k u t a t ó . Irodalmi művei közül a Hutarka Sztaljuka ('Sztaljuk beszéde', 1870—1890) c. verses elbeszélés maradt fenn, melyben a kérkedő lengyel kisnemesség haszontalanságát és a nép egyszerű életét m u t a t j a be. A Tiskevics-testvérek és A. Kirkor ösztönzésére tanulmányozt a a h a z á j á b a n fellelhető k u r g á n o k a t . O írod.: H. Kahanovszki: A v t a r znajsovszja! (Litaratura i masztactva, 1979, febr. 2.). Palásti Katalin Zambrzycki [zambzsícki] Wladyslaw (Radom, 1891. nov. 14.--Varsó, 1962. ápr. 28.): lengyel író, újságíró. Belgiumban tanult; az 1. világháború idején csatlakozott a lengyel hadsereghez. 1920 u t á n varsói napilapoknak dolgozott. O Népszerűségét humoreszkjeivel — Wiqksza z kropelkami ('Cseppnyivel nagyobb', 1929) — és Nasza Pani Radosna, czyli Dziwne przygody pulkownika armii belgijskiej Gastona Bodineau 64

ZAMFI belorusz költő, író, kritikus. 1939-ben a minszki tanárképző főiskolán végzett. 1945-től a bariszavi tanítóképzőben és a város középiskoláiban t a n í t o t t . O 1929-től jelentek meg versei, először a Kamunyiszt —Vjaszna c. újság irodalmi mellékletében, m a j d az Udarnyiki ('Élmunkások') c. almanachban és az Uzvissa, a Polimja, a fíelarusz és a Maladoszc c. folyóiratokban. Fők é n t lírai verseiben a hétköznapi élet lelki reflexióival foglalkozott. Elbeszéléseket is írt. Irodalomtörténeti cikkeiben A. Kuljasouró\ és az iskolai irodalomoktatás kérdéseiről értekezett. R é s z t v e t t a belorusz irodalomtanárok számára készült módszertani könyvek összeállításában. Palásti Katalin

Boulogne-sur-Mére-ben, 30 ország 700 küld ö t t j é n e k a részvételével. A nyelv létrehozóját a francia becsületrend lovagjává a v a t t á k , aki ezt követően minden évben megjelent a világkongresszuson. Az 1. világháború kitörésekor már szívbajban szenvedett, s állapota súlyosbodott a háborús események és élmények h a t á s á r a . Mind erősebben elmélyedt profetikus, emberiségmegváltó, vallásalapító eszméiben. Az eszperantisták többsége azonban csak a nyelvjet fogadta el, Zamenhof dogmáit nem. O Érzékeny lelkű, álmodozó, r o m a n t i k u s alk a t volt. E. de Kock szerint ,,Zamenhof az eszperantót is mint költői művet fogta fel". Már első tankönyvében két eredeti verse jelent meg: Ho, mia kor'. . ('Oh, szív e m . . . ' ) ; Mia penso ('Gondolatom'), Mindkettő belső megnyilatkozás, a nagy elhatározás — a világ elé tárni a művet — előtti izgalom kifejezése. Ezeken kívül még 7 verset írt. Közülük La Espero ('A remény') c. alkotása M. de Ménil megzenésítésében az eszperantista világmozgalom himnusza lett. Mélyebb és költőibb az ugyancsak mozgalmi tárgyú La vojo ('Az út') c. verse. Pluvo ('Eső', 1909) c. utolsó műve egyetlen őszinte, intim megnyilatkozása. Ez a legérettebb verse; ,,csak sajnálh a t j u k . hogy nem írt több ilyen szubjektív és művészi költeményt" (M. Boulton). Lírai alkotásainak irodalmi értéke csekély, de a maguk idejében elérték céljukat: lelkesítették az első eszperantistákat, az együvé tartozás érzését alakították ki közöttük, és azt a t u d a t o t , hogy nemes célért küzdenek. O Egyéb művei köziil kiemelkedik Proverba.ro ('Közmondások', 1910) c. gyűjteménye, amely az a p j a által összeállított négynyelvű k i a d v á n y alapján 2630 közmondás eszperantó változatát tartalmazza. Irodalmi működésének legértékesebb termékei műfordításai: Ny. Gogol: La revizoro (1907); F. Schiller: La rabistoj (1908); Goethe: Ifigenio

Zamfir, Mihai (Bukarest, 1940. nov. 6. —): román irodalomtörténész, író, esszéíró. 1963-ban a bukaresti egyetem bölcsészkarán szerzett r o m á n t a n á r i oklevelet. Irodalom- és stilisztikatörténeti t a n u l m á n y a i t t a n á r a , a neves T. Vianu irányította. K é t évig a lisszaboni egyetem román lektora volt. Jelenleg a bukaresti egyetemen irod a l m a t tanít. O Első cikkei 1962-től jelentek meg a Contemporanul c. folyóiratban. Önálló kötete Próza poetica románeascá in secolul a,l XlX-lea ('A NTX. századi r o m á n költői próza', 1971) c. l á t o t t napvilágot. E g y évvel később a d t a ki Introducere ín opera lui Al. Macedonski ('Bevezetés Al. Macedonski életművéhez') c. monográfiáját, 1976-ban pedig Imaginea ascunsá. Structura narativá a romanului proustian ('A rejtőzködő kép. A prousti regény n a r r a tív struktúrája') c. k ö n y v é t . O T. Vianu és L. Spitzer stilisztikai t a n u l m á n y a i n a k , ill. Greimas szemantikai elméletének és a strukturalistáknak a h a t á s á r a kidolgozott egy „történelem nélküli történelmet", azaz egv olyan, a történetiséget meghaladó esztétikai rendszert, amely magában hordozza a diakróniát is. Formele liricii portugheze ('A portugál líra f o r m á i ' , 1985) c. esszéjében abból indult ki, hogy a portugál költészet fejlődésében nyomon követhető az ún. „ k e t t ő s szemantikai modell", melynek k é t lírai m ű f a j felel meg, a —•cantigade amigo és a —*cantiga de anior. A különböző korokban e két műfajban új irodalmi formák j ö t t e k létre. Későbbi t a n u l m á n y a i b a n , így Cealaltáfatá a prozei ('A próza másik arca', 1988) c. könyvében a stilisztikáról mint átfogó tudományról értekezett, amely már a stílus kérdésein túl, magát az irodalmi m ű v e t h i v a t o t t elemezni. Tájékozottsága, találó megállapításai, alapos filológiai műveltsége, esszéinek emelkedett stílusa rokonítha-

(1908); H. Heine: La rabeno de Baharah (1909); Shakespeare: Hamleto (1894); Moliére: Georgo Dandin (1908); Eliza Orzeszkotoa: Marta (1910); Sólem A léhem: La gimnazio (1909); Biblio, Malnova testamento (1926). O Magyarul: 1 vers (Szilágyi F., Népszava, 1929, 106.); 1 önéletrajz (Princz O., Tekintet, 1991, 1.). O írod.: E. P r i v á t : Vivo de Zamenhof (1920); J . Dietterle: Originala verkaro de Zamenhof (1929); Hilda Dresen: Zamenhof (1929); Memorlibro (1960); M, Boulton: Zamenhof, a ü t o r o de E s p e r a n t o (1962). Szerdahelyi István Zamerfeld, J a v h e n Macvejevics (Zsilicsi, 1912. nov. 25.—Bariszav, 1980. ápr. 29.): 65

ZAMFI nul Cománeqlenilor ('A Cománe^tcanuk regénye') c. ciklusának első darabját: Viata la tara (kiad. 1898: J á n k y B., Falusi életképek, Falusi életképek. K é t kisregény, 1965) c. A második kötet Tánase Scatiu (Lőrinczi L., ua., részlet, A r o m á n irodalom kis t ü k re, 2. köt., 1962; J á n k y B., ua., Falusi életképek. K é t kisregény, 1965; film: D. P i t a , 1976, román) c. jelent meg 1907-ben. Még t o v á b b i három részből állt e ciklus: In rázboi ( ' H á b o r ú b a n ' , 1897; kiad. 1902); índreptári ('Talpraállás', 1901; kiad. 1908); Anna sau ceea ce nu se poate ('Anna a v a g y aminek nem szabad megtörténnie', 1906; kiad. 1911). Ezek mellett több kisprózaköt e t e t a d o t t ki: Nuvele ('Novellák', 1888); Nuvele romane. Frica ('Regénynovellák. A félelem', 1895). í r á s a i n a k központi alakja a felvilágosult bojár, a k i t szembeállított a felkapaszkodó, erkölcstelen újgazdagokkal. Regényfolyamának öt kötetén keresztül az író néhány hazai bojárcsalád történet é t k ö v e t t e nyomon az ún. fanarióta időktől kezdve. Felfogásában a bojár—paraszt kapcsolat idillikus, akárcsak több más rom á n író művében; a mérhetetlen nyomor egyetlen forrása a n a g y haszonért mindenre képes földbérlő. A szereplők lélekelemzése, az árnyalatokra való érzékenysége, a szövegbe i k t a t o t t dokumentumszerű részek ú j u t a k a t n y i t o t t a k a román prózában. O Költészetére a klasszikus jelző illik a legjobban. K e z d e t b e n a romantikus költők (V. Alecsandri, I). Bolintineanu, M. Eminescu, ill. Musset, Lamartine, V. Hugó, Byron) h a t o t t a k rá. Itáliai tartózkodása a l a t t az ókori római k u l t ú r a és a mediterrán érzésvilág b ű v ö l t e el. Carducci verssorai visszhangoznak Imnuri págíne ('Pog á n y himnuszok', 1897) c. verseskötetében. Gyűjteményeire — Alte orizonturi ('Más égt á j a k ' , 1894); Poezii nouá. ('Új versek', 1899) — a ,,hűvös akadémizmus, esztétikai arisztokratizmus" (G. Cálinescu) jellemző. O í r t néhány s z í n m ű v e t is: 0 amicá ('Egy b a r á t n ő ' , 1912); Lumina nouá ('Az új fény', 1912); Poezia depártárii ('A messzeség költőisége', 1913); Voichita (ua., 1914). Ezek közül többet e l ő a d t a k a román színházak. O Egyéb művei: Furfanto (ua., nlák, 1911); Lydda. Serisori romane ('Lydda, Római levelek', nlák, 1911: Jaklovszky D., L y d d a , részlet, Szemle, 1924, 1.; 3.); Pe Marea Neagrá ('A Fekete-tengeren', versek, 1919); O muzá ('Egy múzsa', elb.-ek, 1922). O Magyarul még: 1 nla (Koós F., Magyar—Rom á n Szemle, 1895, 1.); 2 vers (Gáldi L., Vasárnap, 1938); 3 vers (Majtényi E., A r o m á n irodalom kis tükre, 2. köt., 1962); 1 kisreg, részlet (Vallasek M., Igazság, 1977,

t ó Gdldi L. stilisztikai t a n u l m á n y a i v a l . Regényíróként 1987-ben jelentkezett Poveste de iarná ('Téli mese') c. művével, m a j d Acasd ('Otthon', 1992) c. könyvével. O Egyéb fö tanulmánykötetei: Gindirea románeascá ín epoca pasoptistá ('A román gondolkodás 1848-ban', P. Corneával, 1969); Poemul románesc ín prozá ('A román költői próza', 1981); Palatul fermecat. A ntologia poemului románesc ín prozá ('Az elvarázsolt kastély. A román verspróza antológiája', 1984); Din secolul romantic ('A romanticizmus századából". 1989). O írod.: N. Manolescu: Mihai Zamíir (Románia literará, 1976, 42.); Gh. Grigurcu: ua. (Intre critici, 1983); N. Manolescu: ua. (Románia literará, 1988, 48.; 1990, 8.); Monicn Spiridon: M. Zamfir (Viata Románeascá, 1991, 11.). Cornel Regman Zamfirescu [zámfirészku], Duiliu (Piáinesti, 1858. okt. 30.—Agapia, 1922. jún. 3.): román költő, író. Apja kisbirtokos volt. Iskoláit Pascani-ban és B u k a r e s t b e n végezte. 1880-ban jogi oklevelet szerzett a bukaresti egyetemen. Rövid ideig bíróként dolgozott. 188l-ben a Románia literará c. lap szerkesztője, 1885-től a külügyminisztérium a l k a l m a z o t t j a volt. A Junimea-kör, személyesen T. Maiorescu támogatásával került külföldi diplomáciai szolgálatba Rómába, Athénbe és Brüsszelbe. Kisebb megszakításokkal közel két évtizedet töltött Rómában. Az 1. világháború u t á n parlamenti képviselő, ill. az Averescu-kovmkny külügyminisztere lett. 1920—1922 között a Képviselőház elnöki tisztjét t ö l t ö t t e be. Irodalmi munkássága elismeréseként az Akadémia 1898-ban levelező t a g j á v á , 1908ban rendes t a g j á v á v á l a s z t o t t a . 1909-ben t a r t o t t Poporanismul in literaturá ('A poporanizmus az irodalomban') c. székfoglalója miatt számos t á m a d á s érte, kapcsolata T. Maiorescuxal gyakorlatilag megszűnt. 1916-ban a R o m á n írók Szövetségének elnöke, 1918-tól az Akadémia alelnöke volt. O 1877-ben jelentek meg első versei a Ghimpele c. lapban. 1880-ban a Literatorul c. folyóiratban közölték első hosszabb költeményét, a főszerkesztő, Al. Macedonski méltatásával együtt. Önálló k ö t e t e Fára titlu ('Cím nélkül', 1882) c. l á t o t t napvilágot, A szocialista körök t á m a d á s á t váltotta ki hí fata vietii ('Szemközt az élettel', 1884) c. regénye. Ekkoriban az író a Junimeakörhöz és a n n a k lapjához (Convorbiri literare) közeledett. írásainak n a g y része. pl. Lumea nouá si lumea veche ('Az ú j világ és a régi világ', 1891) c. regénye i t t jelenhetett meg. 1895-ben ugyanott p u b l i k á l t a Romá66

ZAMFI 1964: uő, ua., 1970) c. regénye kapta, amely egy négyrészes ciklus első d a r a b j a volt. Folytatásai Sfínta mare nerusinare ('A nagy szent szemérmetlenség', 1936); Cíntecul destinelor. Popas intre anotimpuri ('A sorsok dala. Pihenő az évszakok közt', 1938); Bariéra ('A sorompó', 1946) c. láttak napvilágot. Ezekben a s a j á t o s a n balkáni, P. Istratis-féle világot elegyíti egy groteszk, néha naturalista jegyekkel (túltengő bűn, nemiség, babona, nyomor) t a r k í t o t t , Nyugaton is divatossá vált társadalom jobbító szándékkal. Az irodalomkritikusok (E. Lovinescu, G. Cálinescu) inkább a próza- és színműíró hibáit, a r o m a n t i k u s és expreszszionista hatásokat vették észre műveiben. Az ú j a b b nemzedék azonban (I. Negoitescu, Ov. S. Crohmálniceanu) a román regény és színház megújítójának t a r t j a . O Egyéb művei: Cuminecátura ('Az oltári szentség', dráma, 1925); Gazda cu ochii umezi ('A könnyes szemű házigazda', elb.-ek, 1926); Sufletul soldatilor de plumb (elb.-ek, 1940: Tamás Mária, A játékok lelke, 1967). O Magyarul még: 1 vers (Keresztury S„ Ú j román költők antológiája, 1922). O írod.: Perpessicius: Repertoriu critic (1925); C. Petrescu: Teze antiteze (1936); E. Lovinescu: Istoria literaturii r o m á n é (1937); G. Cálinescu: Istoria literaturii románé de la origini pina in prezent (1941); Bartis F.: Városszéli szerelem (Igaz Szó, 1965, 9.); Molnár T.: Nastasia kisasszony Raluca Zamfirescu (Új Élet, 1965, 1.); Brádáteanu: Comedia in d r a m a t u r g i a románeascá (1970); Ov. S. Crohmálniceanu: Literatúra romána si expresionismul (1978); M. I'apahagi: Scriitori románi (1978). Cornel Regman

48.). O írod.: tíitay Á.: Duiliu Zamfirescu (A r o m á n irodalom, 1922); G. Ibráileanu: Scriitori románi si stráini (1926); Em. Bucuta: Duiliu Zamfirescu si Titu Maiorescu in serisori (1937); T. Vianu: Arta prozatorilor románi (1941); J á n k y B.: Duiliu Zamfirescu, a regényíró (D. Zamfirescu: Falusi életképek. K é t kisregény, 1965); Ferenc L.: Falusi életképek (Könyvtári Szemle. 1966, 1.); N. Manolescu: Lecturi infidele (1966); Al. Sándulescu: Serisori inedite (1967); M. Gafita: Duiliu Zamfirescu (1969); I. Negoitescu: Istoria literaturii románé (1991). Cornel Regman Zamfirescu [zámfireszku], George Mihail (Bukarest, 1898. okt. 13.—uo., 1939. okt. 9.): román író, költő. Munkáscsaládban született. Középiskolai tanulmányait Bukarestben végezte. 1922—1924 között Szatmárnémetiben volt tisztviselő. I t t jelentette meg a Ságeata és az Icoane maramuresene c. lapokat. A fővárosba visszatérve t ö b b újság (Facla, Adevárul, Dimineata) m u n k a t á r s a k é n t dolgozott. Két népszínház-társulatot hozott létre. 1933—1939 között a jászvárosi színház igazgatója, ill. Csernovciban rendező volt. O Első verse 1918-ban jelent meg Al. Macedonski Literátorul c. lapjában. 1924-ben látott napvilágot önálló novelláskötete Fiamura albá ('A fehér láng') c. 1925-ben a d t á k elő Sfírlá názdrávanul ('A táltos Fricska') c., gyermekeknek írt verses vígjátékát. Színműveire nagy hatással volt I. L. Caragiale és M. Sorbul. Legsikerültebb d a r a b j a Domnisoara Nastasia (Kerekes G y „ Nastasia kisaszszonv, részlet, A román irodalom kis tükre, IV/b köt., 1964) c. „tragikus v í g j á t é k a " , amelyet 1926-ban olvasott föl E. Lovinescu Sburátorul nevű irodalmi társaságának egyik összejövetelén. Művét 1927-ben a bukaresti Bulandra Színház vitte színre n a g y sikerrel. A d a r a b b a n gyermek- és ifjúkora külvárosi élményeit elevenítette föl az expresszionista d r a m a t u r g i á r a (E. Toller, G. Kaiser) jellemző éles kontúrokkal. 1935ben jelent meg Idolul si Ion Anapoda ('A bálvány szép és a F o n á k ' ) c. „keserű vígját é k a " három másik, 1928 és 1930 között írt színművével együtt: Sara (ua.); Grup revolutionar 8 ('A 8. Forradalmi csoport'); Adonis ('Adonisz'). 1938-ban adták ki Márturii ín contemporaneitate ('Vallomások a jelenkorban') c. esszékötetét a színházról. O 1931-ben jelent meg Madona cu trandafiri ('Madonna rózsával') c. első regénye. A legn a g y o b b elismerést Maidanul cu dragoste (1933: Bálint T., Városszéli szerelem, részlet, A román irodalom kis tükre, TV/b köt.,

Zamfirescu [zámfireszku], Violeta (Craiova. 1920. júl. 21.—): r o m á n költőnő, írónő. Tanulmányait szülővárosában, majd Bukarestben végezte. 1946-ban szerzett jogi diplomát. Eleinte fővárosi irodalmi lapok (Gazeta literara, Luceafárul) szerkesztőségében, később a rádió irodalmi osztályán dolgozott. Ezt követően a bukaresti Eminescu Kiadó szerkesztője volt. O Közel húsz verseskötete jelent meg. I r t prózát, színdarabot és gyermekverset is. Az 1950-es, 1960as években a „mélyen elkötelezett román szocialista költészet" képviselője volt, Maria Banus, Nina Cassian és Veronica Porumbacu költőnőkkel együtt. A román női líra második vonalához tartozik. O Első költeményét a Viata Románeascá c. folyóirat közölte 1951-ben. Versesköteteiben Inima omului ('Az ember szíve', 1955); Iarba dragostei ('Szerelemfű', 1957) — szerel67

ZAMJA Zamjatyin, J e v g e n y i j Ivanovics (eredeti név); Mih. Platonov (írói álnév); (Lebegyany, T a m b o v i kormányzóság, 1884. febr. 1.—Párizs, Franciao., 1937. márc. 10.): orosz író, irodalomkritikus. Papi családban született. Gyermekkora a tősgyökeres orosz, L. Tolsztoj és T. Turgenyev által is megörökített, ízes nyelvéről, vásárairól, lókupeeeiről és cigányairól híres Tambov vidékén telt el. A voronyezsi gimnázium elvégzése után, 1902-ben beiratkozott a pétervári műszaki főiskolára, ahol hajóépítést tanult. Mint sikeres mérnök a fél világot beutazta: j á r t Alexandriában, Konstantinápolyban, B e j r ú t b a n és Jeruzsálemben. Későbbi irodalmi p á l y a f u t á s á t is az egzakt t u d o m á n y o k és a művészetek kettős vonzása h a t á r o z t a meg. Diákként az illegális bolsevik p á r t t a g j a lett és részt vett az 1905-ös orosz forradalomban. „ O t t voltam Odesszában, amikor kitört a lázadás a Patyomkin cirkálón és ott voltam Helsinkiben, amikor fellázadt Sveaborg. . . Bolsevik voltam és a Viborg-kerületben tevék e n y k e d t e m " — írta 1922-es önéletrajzában. A bolsevik párthoz való csatlakozása nem politikai döntés volt: az „örök eretn e k " megalkuvást nem ismerő erkölcsi maximalizmusa motiválta, és ez az alapállás egész életében jellemző maradt rá. „Azokban az években bolseviknak lenni annyit jelentett, mint a legnagyobb ellenállás mentén haladni; így h á t bolsevik v o l t a m " — emlékezett vissza 1928-ban, amikor ennek épp az ellenkezője k í v á n t a meg a legnagyobb erőfeszítést, ő viszont ekkor is „eretn e k " volt. Az 1905-ös forradalom leverése után letartóztatás, magánzárka, majd száműzetés következett. 1906 és 1911 között illegalitásban élt P é t e r v á r o t t , 191 l-ben újból száműzték, m a j d 1913-ban amnesztiát kapott, bár ezután is rendőri megfigyelés a l a t t állt. O Elbeszélései 1911-től jelentek meg. Első irodalmi sikerét, amely hírnevet hozott számára, Ujezdnoje ('Kisvárosi lét', 191 I) c. kisregényével a r a t t a , amelyben a fantasztikum h a t á r á t súroló expresszivitással m u t a t t a be a provinciális Oroszo. mozdulatlan felszíne alatt ugrásra kész, elállatiasodott, ostoba és könyörtelen orosz lumpent a főhős, Bariba alakjában. A politikai tevékenységtől való eltávolodásában szerepet játszott a hazájabeli értelmiségre ekkor általánosan jellemző megrettenés a forradalomban színrelépő tömegember új, orosz típusától, a pogromok tömegétől. Ezt m u t a t j a a P a t y o m k i n cirkálón kitört felkelést és az odesszai pogromot megörökítő Tri dnya ('Három n a p ' , 1913), ill. az 1905ös forradalomról szóló Nyeputyovij ('Sem-

mi- és pártos költészetét a kor elvárásainak és normáinak rendelte alá. L í r á j á n elsősorban Maria Banu§ és Magda Isanos hatása érződik. 1960-ban jelent meg Ceasul de slavá ('A dicséret órája') c. versekötete, amely „szocialista r e a l i s t a " megvilágításban elemzi a történelem, a szabadság és az erkölcs kapcsolatát. Későbbi gyűjteményei - Lini§tea víntului ('A szél csöndje', 1963); Frumusetea continuá ('A végtelen szépség', 1964) — ugyancsak az új, „szocialista társadalom építéséért vívott nagyszerű küzdelem" jegyében születtek. O Az 1960-as évek közepétől költészete megváltozott: a vallomás, a mélyebb meditáció, a szerelmi líra képiségben gazdagabb, szürrealista jegyekkel t a r k í t o t t versformában jelent meg. 1975-ig t u c a t n y i kötetet a d o t t ki: Duminecá ('Vasárnap', 1968); Dragoste ('Szerelem', 1968); Versuri. Colind de.primavará ('Versek. Tavaszi kolinda', 1969); Nuntá cu zei ('Mennyegzp istenekkel', 1969); Pedeapsá de viatá lungá ('A hosszú élet — büntetés', 1972). O Cei de la casa píndarului ('Az őrház lakói', 1974) c. publikált naplószerű feljegyzései a szocialista világ építésének kezdeti nehézségeiről szólnak. O Egyéb fő művei: íiodul pámintulúi ('A föld gyümölcse', gyermekversek, 1957); Grádina soarelui ('A n a p k e r t j e ' , versek, 1961); Lapoarta, celor care dorm ('Az alvók k a p u j á b a n ' , színmű, 1970); Inia-Dinia (ua., versek, 1971); Nevindecare ('A gyógyulás h i á n y a ' , versek, 1972); Simfonie ('Szimfónia', versek. 1975); Trandafirul cerului ('Égi rózsa', versek, 1979); Incandescentd ('Izzás', versek. 1985). O Gyűjt, kiad.: Poezii, 1950—1972 ('Versek, 1950—1972', 1972). O Magyarul: 1—1 vers (Franyó Z., U t u n k , 1959, 30.; Bóra G„ Tgazság, 1960, márc. 8.; Bölöni S., Fáklya, 1965, okt. 5.; Márki Z., Igaz Szó, 1967, 12.; Kerekes G., Brassói Lapok, 1985, 19.). O írod.: A. Martin: Violeta Zamfirescu (Poeti contemporani, 1. köt., 1967): M. Pópa: ua. (I)ictionar de literaturá r o m á n a contempo-raná, 1977). Sz. Farkas Jenő zami (suraer 'dicséret'): a sumer költemények —>doxologiának nevezett záró részében előforduló kifejezés az istenség dicséretére. A teljes formulához hozzátartozik egy istennév (pl.: ,,X istené a dicséret!") és esetenként kiegészül egy jelzővel (pl.: „ X isten, édes a dicséreted!"). O (->sumer irodalmi formák) O írod.: C. Wilcke: F o r m a i é Gesichtspunkte in der sumerischen L i t e r a t u r (Sumerological Studies in H o n o u r of Thorkild Jacobsen. Assyrological Studies, 20., 1976). Zólyomi Gábor 68

ZAMJA pavilonjára u t a l t , valamint a természet zöldjét, az életet kizáró Üvegfal a Mi c. regényben mégis azonos tőről f a k a d t . Az író azonban nem a vallásos hit vagy a művészi intuíció nevében t a g a d t a a mechanikus racionalitás tudományos világképét és a benne rejlő veszedelmeket, hanem egy új tudományos ésszerűség, az einsteini relativitáselmélet és a nem euklideszi geometria nevében u t a s í t o t t a el a régit. Éppen a képzelőerőt ú j r a jogaiba emelő einsteini tudományosságot t e t t e meg a modern művészet új szintézisének alapjává: „Einstein magát az időt és a t e r e t szakította le horgonyár ó l . . . Az egzakt t u d o m á n y b a n az analízis mindinkább á t a d j a helyét a szintézisnek, a mikroszkopikus feladatok — demokritoszi és kanti feladatoknak, a tér és az idő, az Univerzum kérdéseinek. Ezek az új világítótornyok állnak az új irodalom előtt: a hétköznapi élettől a létezéshez, a fizikától - a filozófiához, az analízistől — a szintézisig kell e l j u t n i a " — írta az 1920-as évek elején. Esztétikailag ez a régi realizmus és a modern szimbolizmus szintézisét jelentette volna, amint ezt ő maga megfogalmazta: a szintézis annyi, mint „egyesíteni a realizmus mikroszkópját a szimbolizmus végtelent fürkésző teleszkópjának lencséjével ", végső soron a groteszk és parabolikus fantasztikum. IJgy gondolta, hogy a forradalom — mint az örök szellemi és erkölcsi megújulás eseménye, és nem mint hatalmi berendezkedés, erőszak, állam 1917 után e g y ilyen „fantasztikus szintézis" lehetőségét t e r e m t e t t e meg az orosz irodalomban: »Az élet többé nem lapítható a realitás síkjába: az élet m a nem a régi mozdulatlanság, hanem Einstein, a forradalom dinamikus koordinátáira vetül rá. Ebben az ú j vetületben minden elmozdul a helyéről, a legszokványosabb formulák és tárgyak is fantasztikussá, ismeretlenül-ismerősökké válnak. Innen nézve tökéletesen logikus, hogy a mai irodalom a fantasztikum vagy a fantasztikum és a realitás összeötvözése felé t a r t . " Az író nemcsak megfogalmazta, hanem meg is valósította ezt a programot. Egyrészt azzal, hogy az 1917 utáni új orosz irodalom m é r t é k a d ó személyiségeként, mestereként részt vett az irodalom szervezésében: előadásokat t a r t o t t a Művészetek Háza stúdiójában, szerkesztette a M. Gorkij által elindított világirodalmi könyvsorozatot, t a g j a volt a Dom iszkussztv, a Szovremennij Zapad és a Zapiszki mecstatyelej c. folyóiratok szerkesztőbizottságának és mentora az E. T. A. Hoffmant Ny. Gogol\al, ill. Ny. Leszkovxal egyesítő fiatal prózaírók -* Szerapion-testvérek nevű csoportjának.

mirekellő', 1913) c. elbeszélése. A Zaveti c. irodalmi folyóirathoz, A. Remizov és M. Prisvin köréhez közeledett: mindhármuk prózáját az elementáris, az ősi, az ösztönös, az állati iránt táplált érdeklődés és az állati fantasztikus—groteszk poetizálása határozta meg ekkoriban. E lapban publikálta Na kulicskah ('Isten h á t a mögött', 1914) c. kisregényét, amiért a hadsereg és a tisztikar becsületének megsértése címén bíróság elé állították, az újságot elkobozták, őt magát pedig Kernbe száműzték. 1916 márciusában Angliában kapott m u n k á t : az Alekszandr Nyevszkij jégtörő építésén dolgozott. 1917 őszén tért vissza Oroszo.-ba Osztrovityanye ('Szigetlakók') c. elbeszélésgyűjteményével, amelyben m a r ó iróniával fest e t t lehangoló képet a modern civilizáció „beton-, aszfalt-, benzin-, gépvilágáról". Anglia, ahogyan kisprózájának képzeletbeli, félfantasztikus v á r o s k á j á b a n megjelenik, az író számára a természetellenes, racionális—gépies, civilizált lét hiperbolikus —groteszk metaforája. Ennyiben e kötete előrevetítette Mi (reg., We c. angolul, London. 1924; oroszul, New York, 1952: T. S., Mi, részlet, Ú j Symposion, 1985, 1—2.; V. Erdei Terézia, ua., részlet, l T j ég és új föld, anto.. 1987; Földeák I., ua,, részlet, Nagyv, 1989, 5.; uő, ua., 1990) c., hazatérése u t á n , 1919 végén írt negatív -*utópiájának műfaji körvonalait. Az Osztrovityanye főszereplőjének lázadása az elgépiesedett, elszemélytelenedett, túlracionalizált világ ellen a szerelemből, a főhősnek egy színésznő iránti szenvedélyéből nő ki, akárcsak a világhírűvé lett antiutópiában. Az ész elvesztése — a szerelem b o t r á n y és forradalom az ésszerűsített, minden „felesleges" és „ h a s z o n t a l a n " érzelemtől, minden elementáristól megtisztított civilizált világban; a racionalizált világba n e m integrálódott „érzelmes v a d a k " külvilágát pedig ezúttal a társadalom perifériájára szorultak, a prostituáltak, színészek és bohémek testesítik meg. 1918-ban l á t o t t napvilágot Lovec cselovekov ('Emberek halásza') c. „angliai" elbeszélése, amely még i n k á b b bizonyította, hogy ez az „angliai orosz író" (A. fílok), az egzakt t u d o m á n y o k elkötelezettje, a művészetben az orosz antiutópizmus a k k o r már kitaposott útján h a l a d t , még ha Kelet és Nyugat, művészet és t u d o m á n y szintézisére törekedett is. Mind a romantikus, szlavofil Nyugat-ellenesség, mind a művészet és a t u d o m á n y r o m a n t i k u s szembeállítása távol állt tőle. A modern civilizáció lélektelenségét megtestesítő dosztojevszkiji kristálypalota antiutópiája, mely a Londonban megrendezett világkiállítás híres üveg-

69

ZAMJA Másrészt s a j á t műveiben valósította meg a „ f a n t a s z t i k u s realizmus" szintézisének feladatát, mindenekelőtt Mi c., m ű f a j t e remtő negatív utópiájában, amely első, angol nyelvű megjelenését követően nagy hatással volt A. Huxley Szép új világ és u t ó b b G. Orwell Ezerkilencszáznyolcvannégy c. regényének felépítésére. Zamjatyin ebben az ú j m ű f a j b a n is szintézisre törekedett: egyesítette az orosz konzervatív a n t i u t ó pizmus — F . M. Dosztojevszkijtől Ny. Bergyajevig ívelő - filozófiai tradícióját az általa nagyrabecsült kortárs, H. G. Wells t á r s a d a l o m k r i t i k a i célzatú tudományosf a n t a s z t i k u s regényeinek műfajával. Róla szóló (Gerbert Vélsz ('Herbert Wells', 1922) kis könyvében ő határozta meg első ízben az antiutópisztikus regény új, szatirikus —groteszk m ű f a j á t negatív utópiaként, a klasszikus utópiával szembeállítva: ,,az ideális társadalmi berendezkedést bemutató utópia előjele: + ; ezzel szemben Wells regényeiben a fantasztikum célja nem az, hogy valamiféle paradicsomi jövő képét mutassa meg, hanem az, hogy feltárja a fennálló társadalmi rend hiányosságait — előjele t e h á t : — ". Wells fantasztikus regényei szerinte „legtöbbször művészi f o r m á j ú társadalmi pamfletek". Ilyen pamfletként, méghozzá szovjetellenes, a n t i k o m m u n i s t a szövegként fogták föl Mi c. művét is hazájában, azt megelőzően, hogy a regény oroszul napvilágot látott volna. A. Voronszkij, alkotásának első szovjet kritikusa, a korabeli kultúrpolitika egyik irányítója, jóllehet csak a kéziratot olvasta, a szerzőről készült átfogó t a n u l m á n y á b a n szovjetellenesként denunciálta azt, amivel megpecsételte a Mi sorsát: több mint hetven éven á t „tiltott k ö n y v " , t a b u m a r a d t a hazai orosz olvasók előtt. Voronszkij az írónak címzett magánlevelében így foglalta össze kifogásait: „Olyan pamflet ez, amely nem a kommunizmusra, hanem a bismarcki, reakciós, richteri államszocializmusra vonatkozik", s alcíme „igazság szerint ez kellene legyen: le a kommunizmussal, le a kommunistákkal, le Októberrel!" Valójában a műnek csak külső, parodisztikus rétege az, amely a korabeli „ h a d i k o m m u n i z m u s " heroikus— lidérces szovjet világát, a proletkult gépi m á d a t á t , a szovjet „taylorizmust" gúnyolja ki. Az egész regény szintjén a kritika éle a modern bürokratikus civilizáció, a „ m a t e m a t i k a i ész" esztelehsége ellen irányul, az élet, a forradalom, a fantázia nevében. Nem véletlenül t a r t o t t a a szerző „egyszerre legmókásabb és legkomolyabb művének". A negatív utópia helyhez és időhöz kötött felszíni, parodisztikus rétege azért

bizonyult utóbb - jó időre — a műalkotás lényegi üzenetét hordozó, félelmetes történelmi előrejelzésnek, mert m a g a a szovjet állam vált a marxi k o m m u n i z m u s reakciós k a r i k a t ú r á j á v á : államszocializmussá, kaszárnyakommunizmussá, amelyben nemcsak az írónak nem volt t ö b b é helye, de k o m m u n i s t a kritikusának, Voronszkijnsik sem, aki az 1930-as évek végén egy sztálini lágerben pusztult el. G. Orwell, a Mi lelkes méltatója, már 1945-ben tisztán látta, hogy „amit Zamjatyin célba vesz, az úgy tűnik — nem egy a d o t t ország, de maga az ipari civilizáció, s a n n a k magában hordott t ö r e k v é s e i . . . (A könyv) voltaképpen t a n u l m á n y a »Gépről«, a »szellemről«, amit az ember egy óvatlan pillanatban kieresztett a palackból, és t ö b b é nem képes visszazárni." Akárcsak Orwell, az orosz író is megőrizte ifjúkora forradalmi eszményét, a szabad és igazságos társadalom szükségességébe és lehetőségébe vetett hitet, csak ezt eretnekségként, lázadásként, szellemi fordulatként, s nem totális állami rabszolgaságként fogta fel. „A forradalom ott van mindenütt és mindenben; a forradalom nem ér véget, nincs utolsó forradalom, ahogyan nincs utolsó szám sem. A társadalmi forradalom — csak egy a végtelen számsorból: a forradalom törvényszerűsége nem társadalmi, h a n e m kozmikus, egyetemes jellegű, olyan, m i n t az energiamegmaradás és energiavesztés (az entrópia) t ö r v é n y e . . . Minden dogmatizálás — akár a t u d o m á n y b a n , a k á r a vallásban, akár a társadalmi életben kerül rá sor — a gondolkodás entrópiája" — írta 0 lityerature, revoljucii i entropii (1923: Gömöri Gy., Irodalom, forradalom és entrópia, Hitel, 1989, 7.) c. esszéjében. A forradalom az ő felfogásában örök eretnekség, lázadás, újrakezdés, máskéntgondolkodás, függetlenség a többség véleményétől, szembeszegülés a többség, a mindenkori állam akaratával, a fennálló világrenddel: „A világot az eretnekek éltetik" — olvasható Zavtra ('Holnap', 1919) c. cikkében. „Eretnek Krisztus, eretnek Kopernikusz, eretnek Tolsztoj. Hitünk jelképe az eretnekség: a holnap mindig eretnekség m a r a d a ma szám á r a . " Erről az örök konfliktusról szól Ognyi szvjatovo Dominyika ('Szent Domonkos tüzei', 1924—1925) c. p a r a b o l a - d r á m á j a , amelynek színpadi b e m u t a t ó j á r a nem kerülhetett sor. Az inkvizíció, az eretneküldözés, a máglyák tüze — mindez nem csupán allegória, amelyben a kornak szóló politikai üzenetét rejtette el a szerző, hanem egy valóságos „ ú j középkortól", „ ú j katolicizmustól" való félelem kifejeződése: „nem

70

ZAMJA tű irodalomellenes k a m p á n y — politikai hajsza — a SZU-ban. Ürügyül a Mi angliai megjelenését (1924) használták fel, jóllehet a mű már 1920-ban készen volt, és 1929-ig bevett gyakorlatnak számított a szovjet írók „kettős publikálása". Szovjetellenességgel, „kártevéssel" vádolták; művei gyűjteményes kiadását leállították, Attilla c. d r á m á j á n a k b e m u t a t ó j á t letiltották, Bloha ('Bolha', 1925) c., éveken át nagy sikerrel játszott népi j á t é k á t is levették a műsorról, a k ö z k ö n y v t á r a k b a n pedig tilos lett könyveinek kikölcsönzése. A k a m p á n y tetőfokán lemondott az Oroszországi írószövetségben b e t ö l t ö t t elnöki megbízatásáról. A hajszát elindító Lityeraturnaja Gazeta c. hetilapban t e t t e közzé a Mi megírását ecsetelő, gunyoros hangú levelét, melyben lelepleződött az egész ügy abszurditása. Nem gyakorolt önkritikát, h a j t h a t a t l a n u l kitartott a m a g a igaza mellett. A teljes kilátástalanság arra késztette, hogy levélben kérje Sztálintól: a legfőbb büntetést, az irodalmi halált, a m i t kiszabtak rá, változtassák száműzetésre és engedjék kiutazni az országból. Végül — M. Gorkij személyes k ö z b e n j á r á s á r a — 1931 végén h a g y h a t t a el h a z á j á t . Párizsban telepedett le, de nem tekintette m a g á t emigránsnak. Magányban és szegénységben élt. Színházról és filmről szóló cikkeket, ill. filmforgatókönyveket írt. Egyebek mellett Gorkij Éjjeli menedékhely c. színművéből az ő forgatókönyve alapján készítette el híres filmjét J . Renoire (1936-ban). Jelentős irodalmi műveket külföldön már nem írt. O A szovjet irodalomba való visszatérése évtizedeket v á r a t o t t magára, Első kisprózaválogatását - Povesztyi i rasszkazi ('Kisregények és elbeszélések') — 1986-ban jelentették meg Voronyezsben. Teljes irodalmi rehabilitációját csak a „glasznoszty" é r á j a hozta meg. A Mi h a z á j á b a n először csak 1988-ban, a Znamja c. folyóirat hasábjain, majd könyvalakban (a műveiből készült reprezentatív válogatásban) 1989-ben l á t o t t napvilágot. O Az író az orosz századforduló modern prózájának egyik legnagyobb hatású mestere volt, aki művészetével, gondolkodásmódjával és személyes példájával mintegy összekötötte a 19. sz.-i klasszikus orosz irodalmat az 1917-es októberi forradalom utánival. „Neorealizmusa" — ahogyan s a j á t prózáját nevezte — Dosztojevszkij és Gogol fantasztikus realizmusát, Leszkov stilizáló —> szkaz - te e h n i k á j át és Remizov ornamentális prózáját fokozta e g y f a j t a groteszk expresszionizmusig, ami különösen nagy hatást gyakorolt az 1920-as évek fiatal prózaíróira, Pilnyakra, M. Zoscsenkóra és V. Ka-

lesz igazi irodalmunk, amíg ki nem gyógyulunk ebből az ú j f a j t a katolicizmusból, amely ugyanúgy t a r t minden eretnek szótól, akár a régi. Félek, ha ez a betegség gyógyíthatatlan, az orosz irodalomnak csak e g y f a j t a jövője lehet: a m ú l t j a " ( J a bojusz, 1921: Kiss Ilona, Félek, Szovjet Irodalom, 1988, 12.). Az író 1917 után is úgy gondolta, hogy aki állampárti, az a reakciós és ellenforradalmár, és csak az államellenesek, az eretnekek lehetnek forradalmárok, politikában és művészetben egyaránt. Baloldaliság és jobboldaliság mintegy helyet cserélnek: „Azok, akik politikailag a legbaloldalibbnak vélik m a g u k a t — a régi realizmus szélsőjobboldali parlamenti széksoraiban foglalnak helyet; középen a hétköznapi élet impresszionisztikus krónikásai és a stilizáló folklór képviselői vannak, míg baloldalon ülnek — a tiszta fantasztikum vagy a mindennapiságból kinövő fantasztikum hívei. Ez a baloldal helye, mert ezen a ponton van szükség a legnagyobb elrugaszkodásra az orosz próza legutóbbi hagyományaitól." Ez az erkölcsi anarchizmus, ez a szellemi értelemben v e t t örök forradalmiság volt a t a r t a l m a az író „ s z k í t a s á g á n a k " is: 1917— 1918-ban rövid időre az ún. „szkíta ideológia" hatása alá került, akárcsak A. Blok és A. Remizov (-»szkíták). A forradalmi Kelet, Oroszo. egy pillanatra úgy jelent meg, mint az élet, az érzékiség barbár felkelése a hideg, élettelen, túlfinomult nyugati civilizáció ellen. Z a m j a t y i n azonban — mint művei m u t a t j á k — a ,,szkítaság" met a f o r á j á b a is a lázadó eretnek, az ú j hitet és ú j t u d á s t képviselő f o r r a d a l m á r alakját sűrítette bele. Nemcsak a Mi Egységes Államának Üvegfala mögött élnek ezek a lázongó „szkíták", a természet, az érzékiség, a szabadság „ésszerűtlenségét" testesítve meg, ugyanez a téma jelent meg Attilla ('Attila', 1928) c. versesdrámájában is, akárcsak az ennek nyomán elkezdett, befejezetlenül m a r a d t Bics Bozsij ('Isten ostora', 1929—1937) c. nag3^regényében. O A szerzőt éppen a „szkíta szabadság" szelleme, a lázadó eretnekség predesztinálta az új hatalommal — születése pillanatától — szembenálló ellenzéki, értelmiségi máskéntgondolkodó szerepére. 1918-ban az irodalmi „szkíta-csoport" többi tagjával e g y ü t t a baloldali eszerek összeesküvésében való részvétel v á d j á v a l őt is letartózt a t t a a CSEKA, de ekkor még könnyűszerrel szabadult. 1929-ben, a sztálini „totalitárius forradalom", a „nagy f o r d u l a t " évében íróbarátjával, B. Pi.lnyakka.\ együtt, kettejük ellen kezdődött meg az első, felülről szervezett, összehangolt, országos mére-

ll

ZAMJA egyenlőség" és a „szám-boldogság" világába. Orwell, aki a könyvet Huxley valamivel később született Szép ú j világával hasonlít o t t a össze, így foglalta össze jelentőségét: „ Z a m j a t y i n könyvét az emeli liuxley-é fölé, ahogyan a m a g a intuitív módján a totalitárius hatalom irracionalitását, az öncéllá vált emberáldozatot és kegyetlenséget, az isteni jelképekben tobzódó vezérimádatot m e g r a g a d j a " . O Egyéb fő művei: Drakon ('Sárkány', mesék, 1918); Obscsesztvo pocsotnih zvonarej ('Tiszteletbeli harangozok társasága', színmű, 1924); Nyecsesztyivije rasszkazi ( ' S z a b a d s z á j ú elbeszélések', 1927); Navodnyenyije ('Árvíz', New York, 1930); Lica ('Arcok', visszaemlékezések, uo., 1955). O G y ű j t , kiad.: Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—4. köt., 1929); Szocsinyenyija ('Művei', 1—4. köt., München, 1970- 1988); Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művei', 1986).

verinre, ill. a leningrádi 06enw-csoport olyan abszurdistáira, m i n t D. Harmsz, A. Vvegyenszkij, K. Vaginov. Ú j r a t e m a t i z á l t a M. Prisvin zoológiai világszemléletét, Remizov groteszk fiziologizmusát: prózájában a „tiszta orosz természeti t á j " poézise, az ösztönös—állati, a primitív, a barbár mélylélektani, kultúrtörténeti, erkölcsi jelentést nyert. E z t példázzák Pescsera (1921: Makai I., Barlang, Kegyetlen szerelem, anto., 2. köt., 1969) és Mamaj (ua., 1924) c. elbeszélései, ill. a „szkíta" ideológia jegyében fogant Attila-dráma és a szabadság még „vad, természeti á l l a p o t á b a n " az Üvegfal mögött élő vadak m o t í v u m a a Mi kompozíciójában. Művészi krédója, a „szintetizmus", jegyében — a „paradoxonok pengeélén h a l a d v a " — összeegyeztethetetlen elemeket igyekezett szellemi és művészi egységbe rendezni: konzervatív hagyományőrzést a forradalmi experimentalizmussal, tudományos racionalitást a művészi intuícióval, „mély orosz" szkítaságot és népiséget a „ n y u g a t o s " kozmopolitizmussal és elitisztikus intellektualizmussal, Dosztojevszkijt H. G. Wels&zel és A. France-sza\. E szintetikus jellegű „fantasztikus realizmus" művészileg legjelentősebb d a r a b j a i a kisregények és elbeszélések. Műfajilag viszont a Mi c. negatív utópia bizonyult az író legnagyobb hatású, „világirodalmi" alkotásának. A mű, amelyben egy politikai és vallási paródia és a modern civilizáció ellen íródott filozófiai t r a k t á t u s szálai fonódnak össze a f a n t a s z t i k u s kalandregények műfaji szövőszékén, a 26. sz.-ban játszódik. Színhelye az Egységes Állam, élén a Jótevővel, aki a formális ész totális u r a l m á t teremti meg, s vele a tökéletes boldogság birodalmát. Az ú j világban csak számok maradhatnak meg, emberek nem. Mindent és mindenkit — az emberi személyiségtől a művészetekig, a politikai élettől a szexualitásig — matematizálnak. A regény egy ilyen emberszám, a D-503 „meghibásodásának", „megbetegedésének" története, amely az általa vezetett napló lapjain bontakozik ki az olvasó előtt. D-503 ugyanis a „képzelet" nevű betegségben szenved: a szerelem atavisztikus erői kerítették hatalmukba. Beleszeretett egy bizonyos 1-330ba, aki az Egységes Állam ellen szervezett földalatti ellenállás vezetője. A lázadás és elbukásának története arra szolgál, hogy az Egységes Államot — a modern civilizációnak ezt a visszájára fordított világát — b e m u t a t h a s s a a szerző, s a végére a főhős sorsának megpecsételődésével tegyen pontot: D-503-at megoperálják, „ k i v á g j á k " f a n t á z i á j á t és ezzel visszabillentik a „gép-

0 Magyarul még: 1 levél [Sztálinhoz] (Szilágyi A., Befejezetlen forradalom, anto., 1987); 1 elb. (Rab Zsuzsa, Nagy tüzek, anto., 1987); 1—1 esszé (Juhász J „ Új ég és ú j fold, anto., 1987; Kiss Ilona, Szovjet Irodalom, 1988, 3.); 1 mese (Makai T„ uo., 1988, 10.); 3 esszé (Kiss Ilona, uo., 1988, 12.); 1 nla (Hetényi Zsuzsa, R a k é t a , 1989, 6—7.); 1 elb. (Goretity J . , Napjaink, 1989, 11.). O írod.: A. Voronszkij: Szilueti (Krasznaja nov, 1922, 6.); A. Jefremin: J . Z a m j a t y i n (uo.. 1930, 1.); Az irodalom Oroszországban [A Manchester Guardian riportja Zamjatyinnal] (Munka, 1932, 25.); R. MillerBudnyickaja: Potom ki ludditov (Zvezda, 1934, 4.); D. Richards: F o u r Utopias (Slavonic and East-Europian Studies, 1961, 15. köt., 94.); M. Hayward: Pilnyak and Zamyatin: Two Tragedies of the Twentieth (Survey, 1961. 36.); E. Brown: Prophets of Brave New World (Russian Literature Since the Revolution, 1963); A. Shane: The Life and Works of Y. Z a m y a t i n (1968); S. Shone: Introduction (Y. Zamyatin: A Soviet Heretic, 1979); E. Fehér P.: Az ősmodell (Kritika, 1979, 1.); T. R . N. Edwards: Three Russian Writers and the Irrational: Zamyatin, Pilnyak and Bulgakov (1982); A. K. Zsolkovszkij: Z a m j a t y i n , Orvell i Hvorobjov (Granyi, 1986, 140.); Hetényi Zsuzsa: O gyikarjah X X veka (StudSlav, 1987, 1—4.); V. Jerofejev: J . Zamjatyin (Novij mir, 1987, 12.); A. K. Voronszkij levele J . I. Zamjatyinhoz (Befejezetlen forradalom, 1987); O. Mihajlov: Zamjatyin esszéje elé (Szovjet Irodalom, 1988, 3.); A. Galuskin: Az örök tagadó és lázadó. Zamjatyin, az irodalomkritikus (uo., 1988, 12.); V. Laksin: „ A n t y i u t o p i j a " J . Z a m j a t y i n a 72

ZAMJA értékelése során nála is megtalálhatók a vulgáris szociológián alapuló leegyszerűsítések (Tvorcsaszc Krapivi 1922—1932, ' K r a p i v a alkotásai 1922—1932', 1934; Tvorcsi sljah Pjatra Hlebki, 'Pjat.ro H l e b k a a l k o t ó ú t j a ' , 1934). O Egyéb művei: Romantyizm dvadcatih god.ov XIX. szt. v russzkoj lityerature 1 -2. ('A 19. sz. húszas éveinek orosz romantikus irodalma 1—2. köt., oroszul, 1903—1907; Szorokovije i sesztyigyeszjatije gödi ('Az 1840-es és az 1860-as évek", oroszul, 191 1); Dosztojevszkij v russzkoj krityike cs. 1. ('Dosztojevszkij az orosz kritikában, 1. rész', oroszul, 1913); Naperelome ('Fordulóponton', 1927); Rahdanovics: Kriticsna—bijahraficsni narisz ('Bahdanovics: Kritikai—életrajzi vázlat', Uzvissa, 1927, 2., 3., 5.); Belaruszkaja dramaturgija L Dramaticsnija tvoriJanki Kupali ('Belorusz drámairodalom 1. J a n k a K u p a l a drámai alkotásai', Uzvissa, 1927. 1.); Masztackaja litaratura v skolnim vikladannyi 1—2. ('A szépirodalom az iskolai o k t a t á s b a n ' , 1—2. köt., 1927 —1928); Dramaticsnija tvori Hartnaha ( ' H a r t n i drámai alkotásai', Polimja, 1928, 9.); Puskin: Narisz zsiccja i tvorcsaszci ('Puskin életének és alkotótevékenységének vázlata', 1937). Palásti Katalin

(Znamja, 1988, 4.); Szilágyi A.: Ezerkilencszáznyolvannégyen innen és túl (1988); I. Sajtanov: Masztyer (Voproszi lityeraturi, 1988, 12.); Zappe L.: Egy örök eretnek (J. Zamjatyin: Mi. 1989); M. N a g y M.: Utópiák igézetében (Nagyv, 1989, 5.); G. Orwell: J . 1. Z a m j a t y i n (Az irodalom fölszámolása, 1990); Ny. Kizimenko: Jeretyik iz Lebegyanyi (Podjom, 1991, 6.); R . Russel: The D r a m a of E. Zamiatin (The Slavonic and E a s t European Review, 70. köt., 1992, 2.). Szilágyi A kos Zamocin, I v a n Ivanavics (Krivulina, 1873. nov. 1.—?, 1942. máj. 25.): orosz és belorusz nyelven alkotó belorusz irodalomtörténész. 1897-ben a pétervári történelmi és filológiai főiskolán végzett. 1904-től először a varsói, m a j d a pétervári egyetemen m a g á n t a n á r k é n t és docensként működött; 1908-tól a varsói, 1917-től a gdanski, 1922től a minszki belorusz egyetem, 1931-től a minszki tanárképző főiskola professzora volt. Ezzel egyidőben a belorusz kultúra intézetében és a belorusz Tudományos Akadémián is dolgozott. 1928-ban a belorusz akadémia akadémikusa, 1934-ben a filológiai t u d o m á n y o k doktora lett. O Az októberi forradalom előtti időszakban mint a kultúrtörténeti iskola képviselője a 19. sz.-i orosz irodalmat, többek között az 1820—1830-as évek orosz romantikus irodalmát t a n u l m á n y o z t a , és összehasonlította a nyugat-európai irodalmakkal. Foglalkozott az 1840—1860-as évek orosz irodalmát meghatározó realista módszerek kialakulásával is, a legnagyobb orosz realisták művei alapján. K u t a t t a az orosz kritika és publicisztika történetét és a századforduló orosz irodalmának problémakörét is. O 1917 u t á n aktívan bekapcsolódott a belorusz irodalom történetének és elméletének tanulmányozásába; harcolt az 1920—1930as évek irodalomtudományában jelentkező idealista és vulgáris szociológiai tendenciákkal (Pucini belaruszkaj litaraturiJakub Kolasz: Novaja zemlja, 'A belorusz irodalom ú t j a i — J a k u b Kolasz: Uj fold'. Polimja, 1924, 1.; Csarhovija zadacsi vivucsennya belaruszkaj litaraturi, 'A belorusz irodalom t a n u l m á n y o z á s á n a k soron k ö v e t k e z ő feladatai', 1928). O Művei elősegítették a belorusz szövegelmélet és az irodalomkutatási módszerek kialakulását (Metadicsnija pitannyi vikladannya movi i litaraturi, 'Az irodalom és a nyelv o k t a t á s á n a k módszertani kérdései', 1934). Kritikusként a belorusz s a j t ó b a n az orosz irodalmat tanulmányozta és népszerűsítette. Az 1930-as években készült írásaiban a belorusz irodalom

Zamoda, J a g o d a (Varasd, m a Varazdin, 1954. okt, 17. —): horvát költőnő, írónő. Zágrábban az egyetem bölcsészkarán végzett. 1972-től publikál verseket, esszéket, cikkeket a Gradina, a Polja és 1980-tól az Oko, a Savremenik, a Knjizevna reő, a Republika és a Letopis Matice srpske c, folyóiratokban. Kresni rijeóju ('Szikrázz a szóval', versek, 1978) c. első kötetében hideg, tárgyilagos hangon ironizál. Knjizenstvo van sebe ('Önmagán kívül i k t a t v a ' , 1981) szokatlan című második verseskötetével feltűnést keltett: 1983-ban elnyerte a Mlada Struga-díjat és SKOJ-díj&t. P r o v o k a t í v kérdés- felelet formában írt verseinek építőelemei kétértelmű félkérdések és válaszok. A látszólag antipoetikus, gyakori nyelvtani és fonológiai ismétlésekkel teli kötet ironikus távolságtartással fogalmazza meg a fenyegetett, védtelen személyiség érzéseit. Az emberi viszonylatokról, a barátságról és a szerelemről szóló objektív szövegkollázsai nem a női költőknél megszokott hangon szólalnak meg. Kaseta: evota! ('Stop, felvétel', 1986) c. verseskötetében a hétköznapok konvenciói, a szétzilált világ tisztátalanságai, az egzisztenciális fenyegetettség képei jelennek meg gyakori ismétlések f o r m á j á b a n . Zamoda a nyelvi szférát fokozatosan eltárgyiasítja, a kö73

ZAMJA zönyt ritualizálja, a metaforákat megfosztja mitikusságuktói. Több irodalmi díj nyertese, műveit olaszra és szlovénra is lefordít o t t á k . O Egyéb fő verseskötetei: Kao sam tu zivjela ("Hogyan éltem itt', 1987); Osjecaj samoce ('Magányérzet', 1987); Izbaceno iz pecine na ulicu ('A barlangból az utcára dobva', 1987); Osjecaj sreée ('A boldogság érzete', 1988). O Magyarul 1—1 vers (Fenyvesi 0 . , Magyar Szó, 1984, jan. 8.; Ladányi 1., Híd, 1986, 10.; Fenyvesi ()., Üzenet, 1986, 5.); 4 vers (uő, 7 Nap, 1986, 23.). O írod.: S. Radulovic: Prividi i plodovi antipoetskog (Letopis Matice srpske, 1983, 3.); B. Males: Konfesionalizam ugrozenog personaliteta (Oko, 1986, 9—10.); N. Orsolic-Í'ucic: Bez rijeci (uo., 1987, dec. 3—17.); C. Milanja: Zrcalo svakodnevlja (uo., 1987, szept. 24—okt. 8.); VI. Pavic: Osjecaj srece (Stremljenja, 1990, 1.). Bugajev Sándor

kritikai művei közül a legfontosabbak a következők: Presencia de los clásicos ('A klasszikusok jelenléte', 1951); Las «Sonatas» de Ramón del Valle-Inclán ('Ramón del Valle-Inclán „ S z o n á t á i " ' , 1951); Lope de Vega. Su vida y su obra. ('Lope de Vega. Elete és művei', 1961); óQué es la novela picaresca? ('Mi a pikareszk regény?', 1962); Camilo Jósé Cela (1962); Lengua, literatura, intimidad ('Nyelv, irodalom, bensőség', 1966). Számos spanyol klasszikus mű kritikai k i a d á s a fűződik a nevéhez (Poéma de Fernán González, F. de la Tőrre, Lope de Vega, Tirso de Molina művei). O Kevésbé jelentős szépírói munkássága: Smith y Rodriguez, S. A. ('Smith és Rodríguez R t . ' , elb.-ek, 1957); Un balcón a la plaza ('Térre néző erkély', reg., 1965); A traque barraque ('Nyakra-főre', elb.-ek, 1972). O írod.: a Papeles de Son A r m a d a n s emlékszáma (1973, 209. sz.). Hemrik Magda

Zamora [számorá], Antonio de (Madrid, 1660, egyes források szerint 1664—uo., 1728): spanyol költő, író. A calderóni irodalmi eszmék olyan hűséges folytatója, hogy néhány befejezetlenül maradt Caldenm-darabot ő látott el befejezéssel, s ezt olyan sikeresen tette, hogy szinte lehetetlen megmondani, valójában mettől f o l y t a t t a ő. Legsikerültebb művei jellegzetes emberi gyarlóságokat gúnyolnak ki. Legismertebb alakja a kapzsi és ostoba Don Claudio az El hechizado por fuerza ('Erővel megbabonázva') c. darabból. Legjobb darabja a Don J ü a n t é m á j á t feldolgozó No hay plazo que no se cum.pla ni deuda que no se pague ('Nincs idő, mi el nem jönne, se adósság, mi meg ne lenne fizetve'). O Egyéb főbb művei: Cada uno es linaje aparte ('Mindenki más származású'); La doncella de Orleáns ('Az orleans-i szűz'), Judas Iscariote (Tskarióti J ú d á s ' ) . O G y ű j t , kiad.: Comedias nuevas... ('Új s z í n d a r a b o k . . . ' , 2 köt., 1722); Comedias escoyidas ('Válogatott színdarabok', 1832). O írod.: J . W. Barlow: Zorrilla's indebtedness to Zamora (Romanic Review, X V I I I , 1927).

Zamorski, Román: -»Zmorski, R o m á n

Hemrik

Zamoyski [zamojszki], J a n (Skokówka, 1542. márc. 19.—Zamosc, 1605. jún. 3.): lengyel politikus, hadvezér, a kultúra mecénása. Franciao.-ban és Itáliában tanult, ahol a római szenátusról tudományos munkát írt (De senato Romano, 1563). H a z á j á ban Zsigmond Ágost király titkára, Báthori I. uralkodása alatt kancellár és nagyhetman (hadsereg-főparancsnok), a keleti hódítások sikeres vezére volt. K ü z d ö t t a királyi h a t a l o m gyengítésére törekvő nemesek (a Zborowski család) ellen. Jelentős szerepet játszott I I I . Zsigmond t r ó n r a j u t t a t á s á b a n , m a j d s a j á t befolyását igyekezett érvényesíteni. Politikai reformterveit a szejmben 1605-ben elmondott híres beszédében vázolta, A reneszánsz mintaváros Zamosc, v a l a m i n t az ottani akadémia alapítója, k ö n y v t á r á n a k létrehozója. A humanisták pártfogója, az írók (köztük Sz. Szymonowic, S. F . Klonowic) t á m o g a t ó j a , b a r á t j a . Házasságkötése (Báthori Grizeldával) szolgált alkalmul a kancellárhoz t ö b b verset is író J . Kochanowski egyetlen d r á m á j á n a k b e m u t a t á s á r a (1578). Beszédeit a Wybór mów staropolskich swieckich ('Válogatás az ólengyel világi beszédekből', 1860), a Pisma polityczne z czasów rokoszu Zebrzydowskiego 2. ('Politikai írások a zebrzydówi nemesi felkelés idejéből', 2. köt., 1918) és az Archívum Jana Zamoyskiego 1—4. ( ' J a n Zamoyski levéltára', 1—4. köt., 1904— 1948) c. kiadványokban a d t á k közre. O írod.: A. Sliwinski: J a n Zamoyski, kanclerz i h e t m a n wielki koronny (1947); S. Lempicki: Medyceusz polski (Renesans i huma-

Magda

Zamora Vicente [számorá viszente], Alonso (Madrid, 1916—): spanyol filológus, író. Egyetemi t a n á r Spanyolo. több nagyvárosában, meghívott professzor a világ sok országában. A Spanyol Királyi Akadémia tagja. O R. Menéndez Pidal kiváló t a n í t v á n y a , számtalan filológiai mű szerzője, amelyek közül a legkiemelkedőbb talán az alapvető Dialectología espanola ('Spanyol n y e l v j á r á s k u t a t á s ' , 1960). Irodalom74

ZAND lotto ('A lottó rabjai', 1885), vagy a L'amore in Trastevere ('Szerelem a Trastevere negyedben', 1888). Összegyűjtött költeményei halála u t á n jelentek meg Versi editi ed inediti ( ' K i a d o t t és kiadatlan versek', 2 köt., 1921—1923). Jelentős kulturális t e t t e a ma is megjelenő, romanescóban írt Ruganti.no c. hetilap megalapítása 1887-ben. A név a római népi színház és bábszínház kötekedő, nagyszájú figurájára utal. Herczeg (íy ula zand: ->A veszta

nizm w Polsce, 1952); uő: Mecenat wielkiego kanclerza. Studia o Janié Zamoyskim (1980). D. Molnár István Zan, Tomasz (Miasota. Belarusz, 1796. dec. 21.—Kochaczyna, uo., 1855. júl. 19.): lengyel költő. 1815 és 1820 között a Vilnai Egyetemen matematika—fizika szakon tanult. Társalapítója volt az egyetemen titkosan szervezett Filomaták Társaságának, m a j d vezetője a Filareták Társaságának, 1821-től pedig t a g j a a Hazafias Társaságnak. Közeli kapcsolatban állt A. Mickiewraczcsel. L e t a r t ó z t a t á s u k a t követően 1824ben Oroszo. belsejébe száműzték, a h o n n a n csak 1841-ben t é r t haza. Szilárd jellemét Mickiewicz az Ősök c. műve harmadik részében örökítette meg. O Alkalmi jellegű verseket, pásztordalokat, elégiákat, ó d á k a t írt, amelyeken érződik a belorusz népköltészet hatása. Művei életében nem jelentek meg n y o m t a t á s b a n . írásainak egy része elveszett. O G y ű j t , kiad.: M. D u n a j ó w n a (kiad. és bev.): Z wygnania. Dziennik z lat 1824—1832 ('A száműzetésből. Napló 1824—1932-ből', 1929); J . Ujejski (kiad. és bev.): Ballady ('Balladák', Ksi^ga 350 rocznicy Uniwersytetu w Wilnie, 1931); D. Zam$cinska (kiad.): Wiersze i piosenki ('Versek és dalok', Miscellanea z lat 1800—1850, 1963). O írod.: M. Dunajówna: Dziecinstwo i lata szkolne Tomasza Zana (Ksi^ga pamiíjtkowa Kola Polonistów Sluchaczów Uniwersytetu w Wilnie, 1932); uő: Tomasz Zan. Lata uniwersyteckie (1933); T. SasJaworski: Tomasz Zan w Orenburgu (Pion. 1934, 45.); A. Witkowska: Wybór pism filomatów (2. kiad., 1959). Kovács István Zanazzo [dzánáddzo], Luigi; Giggi (irodalmi név); R ó m a , 1860. jan. 1.—uo., 1911. dec. 13.): olaszul és romanesco nyelvjárásban alkotó olasz költő, kritikus, író. A vele nagyjából egykorú C. Pascarelláxal és a nála valamivel fiatalabb Trilussáva\ együtt G. G. Belli h a g y o m á n y á n a k f o l y t a t ó j a k é n t a -»romanesco irodalom kiemelkedő képviselője. I r o d a l m i munkásságát t u d a t o s adatgyűjtésre alapozta; városi folklórt mut a t be a Novelle, favole e leggende romanesche ('A rómaiak elbeszélései, meséi, legendái', 1907) és az Usi, costumi e pregiudizi del popolo di Roma ('A római lakosság szokásai, erkölcse és előítéletei', 1908) c. köteteiben. Folklorista elemek bővítik a Bellitő\ örökölt és sokszor egyetlen morális magat a r t á s t szemléltető szonettet: sextinában írt poémái népi jeleneteket, eseményeket tárgyalnak. Ugyanilyenek a romanescóban írt vígjátékai is, pl. a Li fanatici p'er gioco del

Zand fcándj, Herbert (Knoppen, Steiermark, Ausztria, 1923. nov. 14.—Bécs, 1970. júl. 14.): osztrák író, kiadói lektor. Kisparaszti környezetben nőtt fel, m a g a is mezőgazdasági munkás volt. Fiatalon behívták katonának; a 2. világháború keleti f r o n t j á n súlyosan megsebesült, aminek következményeitől élete végéig szenvedett és ami korai halálát is okozta. Hosszabb ideig szabadfoglalkozású íróként élt a p j á t ó l örökölt parasztházában, vidéki m a g á n y b a n . 1966-tól haláláig a bécsi székhelyű Osztrák Irodalmi Társaság helyettes vezetője volt. Több osztrák irodalmi díjjal, köztük az Osztrák Allami-díjjsA is k i t ü n t e t t é k (1952). O írói élményvilágát a gyermekkorból megőrzött kevés emléke mellett elsősorban a háború általa is megélt borzalmaiból meríti. 1947-ben megjelent első regénye, a Die Sonnenstadt ('A napváros') korai verskísérleteihez hasonlóan még számos esetben ink á b b közvetlen reflexió az elviselt eseményekre, mintsem fikcionális irodalmi tevékenység eredménye. S a j á t írói h a n g j á t 1953-ban kiadott regényében, a Letzte Ausfahrt ('Utolsó út'), találta meg. E b b e n az általa ,,a bekerítettek regényének" nevezett m u n k á j á b a n közvetlen harctéri élményei alapján m u t a t j a be egy keletnémet város katonai és civil önvédelmét a végső elkeseredésig, amit a kényszerű kapituláció követ. Realista ábrázolása nyelvi jelzőrendszere sokszínűségével érzékelteti az emberi végső kétségbeesés rémítő haláltáncát és teljes kiúttalanságát. A Der Weg nach Hassi el emel ('A Hasszi el emel-hez vezető út) c. 1956-ban írt könyve a kilátástalanság és az emberi kiúttalanság kétségbeesett vergődését egy pilóta sorsán keresztül ábrázolja, aki az észak-afrikai sivatag homokjával és hőségével vívódik teljes magányosságban, miután t a l á l a t o t é r t gépéből még idejében ki t u d o t t ugrani. Az élniakarás mindent legyőzni képes erőfeszítésével jut vissza a regény hőse — mintegy az író énjét kifejezve — övéihez, és a szenvedéstől megtisztultan kezd új életet. H a r m a 75

ZANDE stb.) változatos megjelenéséhez: beavatási, házasságkötési, termékenységvarázsló, esőcsináló, temetési szertartások, közösségi ünnepségek formájában. O A zande nyelv a századfordulón lingua franca típusú közvetítőnyelvi szerepre t e t t szert széles körben, a szorosabb értelemben vett zande etnikum lakóterületén kívül is. Az utóbbi évtizedekben (főként a Közép-Afrikai Köztársaság területén) fokozatosan h á t t é r b e szorul az o t t államnyelvvé emelt, dinamikusan terjeszkedő szango nyelvvel (~+szango irodalom) szemben. írásbelisége napjainkban van kialakulóban, a latin ábécé alapján. O Említésre méltó írott, szerzői irodalommal nem rendelkezik, folklórműf a j a i n a k szerény gyűjteményei főként francia nyelvű fordításban hozzáférhetők. Füssi-Nagy Géza

dik jelentős regénye (Érben des Feuers, 'A tűz örökösei', 1961) a semlegességet vállalt Ausztria f ő v á r o s á n a k jelenét m u t a t j a be, ahol a fiatal generáció képviselői, igyekezve az egykori osztrák magyar monarchikus tradícióktól megszabadulni, a kizárólagosan a pénzhaj hászásba merülő légkörben a hagyományokkal e g y ü t t emberi méltóságukat, t a r t á s u k a t is elvesztik. O Fordításai angolból és franciából jelentek meg. O További művei: Die Glaskugel ('Az üveggolyó', versek, 1953); Die schwarze Chronik ('A fekete krónika', elb., 1962); Schwarze Oliven ('Fekete o l a j f á k ' , elb., 1963); Leuchlende Orangen ('Ragyogó narancsok', elb., 1964); Geschichte als Sinngebung der Gegenwart ('A jelennek értelmet adó történelem', esszé, 1965); Aus zerschossenem Sonnengeflecht ('Szétlőtt napfonatból', versek, 1973); Gesammelte Werke ('Összegyűjtött művek', 6 köt., 1971—1973); Traume in Spiegel ('Álmok a t ü k ö r b e n ' , esszé, 1973). O Magyarul: 2 nla (Köves Rózsa, Mai osztrák elbeszélők, anto., 1967); 1—-1 vers (Kálnokv L., É v g y ű r ű k , anto., 1967; F r a n y ó Z., Bécsi látomás, anto., 1976). Mádl Antal

Zandukeli, Miheil (Araniszi, ma: Duseti kzt, 1889. okt, 14.—Tbiliszi, 1968. ápr. 2.): grúz irodalomtörténész. Felsőfokú tanulmányait a moszkvai egyetem történelem— filológia fakultásán végezte 1913-ban. 1914től Tbilisziben tanított. 1921 -1922 között a Művelődési Népbiztosság közép- és felsőoktatási intézményeinek főigazgatóságát vezette. Később (1929-ig) az első tbiliszi kísérleti minta-munkaiskola igazgatója volt, 1933-tól néhány éven á t a Tbiliszi Állami Egyetem mellett létesített Nyelvi, Irodalmi, Művészeti és Történelmi Intézet ú j grúz irodalmi szekcióját irányította. Előadásokat t a r t o t t a tbiliszi egyetemen, a Puskin Intézetben, valamint a kutaiszi és a telavi pedagógiai főiskolán. O Jelentős eredményeket ért el a 19. sz.-i grúz irodalomtörténet vizsgálatában és rendszerezésében. Háromkötetes művét — Ahali kartuli literatura ('Az új grúz irodalom', 1932— 1936) - többször is kiadták. O Egyéb fő tanulmányai: Iíomantizmi kartulsz literaturasi ('Romantika a grúz irodalomban', 1927); Tergdaleulebi da halhosznebi kartulsz literaturasi ('A Terek vizét ivók és a narodnyikok a grúz irodalomban', 1928); VazsaPsavela (ua., 1953); Kartuli literaturisz szcavlebisz metodika ('A grúz irodalom oktatásának módszertana', 1959); Ilia Csavcsavadzisz mhatvruli osztatoba ('Ilia Csavcsavadze művészi eszközei', 1960); Sio Aragviszpireli (ua., 1966). O Gyűjt, kiad.: Literaturuli narlcvevebi ('Irodalmi tanulmányok', 1—2. köt., 1957—1961); Thzulebani ('Művei', 1 —3. köt., 1972—1978). O írod.: Sz. Hucisvili: Miheil Zandukeli (1973). Bíró Margit

zande irodalom; nyamnyam irodalom; azande irodalom: A zande (bazenda, szande, azande, régies nevén nyamnyam) nép a keleti a d a m a w a csoporthoz tartozó középszudán i nyelvet beszélő, megközelítőleg 3 milliónyi lélekszámú (1992) jelentős etnikai csoport Zaire, a Közép-Afrikai Köztársaság és Szudán egymással határos vidékein. A hozzá tartozó, ill. vele közeli rokonságban lévő törzsekkel e g y ü t t beszélőinek száma a fentebb jelzettnél kb. félmilliónyival több. Az alkotórészeinek tekinthető népek a 19. sz. második felében léptek az etnikai egységesülés út jára, és a század végére laza szövetséget hoztak létre, élén a nominális központi hatalommal rendelkező csúcsfőnökkel. O K u l t ú r á j u k alapját gazdasági szempontból a k a p á s földművelés, állattenyésztés és fejlett kézműipar (textil, bőr, fafaragás, fémművesség, fazekasság) jelenti. Ezek bázisán gazdag tárgyi kultúra és díszítőművészet j ö t t létre (terrakotta és faszobrok, vaseszközök, fegyverek, dús ornamentikájú kerámiaedények, gyakran bőrrel vagy növényi szövedékkel borítva, hangszerek stb.). O Vallásuk animisztikus, a természeti erők és az ősök szellemeinek kultuszára épül. Szerteágazó rítusaik egységbe foglalják az emberi élet ciklusait, az egyén és a közösség létének legfontosabb eseményei körül összpontosulnak, keretet adva a gazdag folklór (mítoszok, hősénekek, lírai dalok, siratóénekek, mesék, legendák

Zanella [eánellá], Giacomo (Chiampo, Vicenza köz., 1820. szept. 9.—Cavazzale, 76

ZANGO döntések felülvizsgálatát. Maga is írt olyan hazafias költeményeket, amelyekben pl. Garibaldit, de m á s o k a t is ünnepelt, szembehelyezkedve a katolikus egyház akkori hivatalos vonalával. O Magyarul: 1 vers (Jékely Z., Az olasz irodalom kincsesháza, anto., 1942); 1 vers (Rónai M. A., Nyolc évszázad olasz költészete, anto., 1957). O írod.: E. Bettazzi: Giacomo Zanella e la critica di Benedetto Croce (1907); M. Parenti: II cantore delle >ConchigliaConchiglia fossileintrikus, lazzi, népi

színjátékok

Zannoni [dzánoni], Giovanni B a t t i s t a (Firenze, 1774. márc. 29.—uo., 1832. aug. 13.): olasz író, könyvtáros, irodalmár, régész, p a p . Vagyontalan család sarja lévén egyházi pályára lépett. Szenvedélyes buzgalommal s a j á t í t o t t a el a klasszikus nyelveket, régészeti s t ú d i u m o k a t is f o l y t a t o t t . Huszonöt éves korában nevezték ki az A. Maglabechi (1633—1714) által alapított értékes Maglabechiana K ö n y v t á r (ma a Firenzei Nemzeti K ö n y v t á r egyik legfontosabb alapítványi gyűjteménye) igazgatóhelyettesének. Miután t ö b b műve is megjelent, az Uffizi K é p t á r régészeti részlegének vezetőjéül véglegesítették. Filológiai munkássága egyik igen értékes gyümölcse a Tesoretto ('Kincstáracska') c. t a n u l m á n y , érte az Accademia della Crusca t a g j á v á választ o t t á k , m a j d titkára is lett a jeles tudós társaságnak, amelynek a kezdetektől egészen 1817-ig írta meg történetét. O Ez a talpig becsületes, derék t u d ó s k u t a t ó azonban s a j á t o s a n összetett egyéniség volt: páratlan szerénységének és j á m b o r szigorúságának p u r i t á n köntöse a l a t t kedélyes lelkület és élcelődőn m u l a t t a t ó vérmérséklet lapult. Erről remek vígjátékai tesznek tanúbizonyságot. T a n u l m á n y o z t a a tájszólásos firenzei népköltészetet, és firenzei nyelvjárásban négy szellemes és sikeres vígjátékot írt: Le gelosie della Crezia ('Crezia féltékenykedései', 1819); La ragazza vana e civetta ('A hiú és kacér leányzó', 1819); La Crezia rincivilita per la creduta vincita d'una quaderna ('Crezia nagykanállal eszi a műveltséget, mert az hiszi, hogy úgy nyerő lesz a k o c k a j á t é k b a n ' , 1825); II ritrovamento del figlio ('A megtalált gyermek', 1825).

Zannoni [dzánoni], Ugo (Dolcé, Verona, 1892. márc. 30.—?): olasz író, költő. F ő b b művei: Álba, senza sole ( ' P i r k a d a t napfény nélkül', reg., 1921); I canti delle passiflore ('Dalolnak a Golgota-virágok', költ.-ek, 1925); La letteratura per l'infanzia e la giovinezza ('Gyermekirodalom és ifjúsági irodalom', tan., 1925); La ali difuoco ('Tűz-szárnyak', reg., 1930); Le litanie della strada ('Az országút litániái', költ.-ek, 1933); II sole sulla vetta ('Napkorong az orom fölött', reg., 1936); La segreta gioia ('A titkos öröm', köit.-ek, 1938); Fiori sull'argine ('Virágszálak a töltésen', költ.-ek, 1941); Incanti di terra tedesca ('Némethon varázslatai', útinapló, 1942). O Magyarul: 1 vers (Füsi J., Vig, 1939, 720. o.). Majtényi Zoltán Zanoia [cánojá], Giuseppe (Genova, 1752. jan. 11.—Omegna, 1817. okt, 18.): olasz építész, író. Papi hivatása gyakorlása mellett foglalkozott építészettel. 1805-től a milánói Accademia di Brera t a n á r a , 1806tól a Dóm építésze. írásművei között imádságokat, erkölcsi célzatú beszédeket és komédiákat találunk. Sulle pie disposizioni testamentarie ('A kegyes végrendeletekről', 1802) c. hitszónoklati írását Parininak tulajdonították. E z t a vélekedést V. Monti később cáfolta. Két, Goldoni h a t á s á t tükröző moralizáló komédia: II ravvedimento ('Megbánás', é. n.) és I matrimoni ragionevoli ('Okos házasságok', é. n.) m a r a d t fenn tőle. O Egyéb műve: Sermoni ('Prédikációk', 1809). Nyerges László 80

ZAOSE zanza ^ecuadori indián szó, 'zsugorított k o p o n y a ' ) : irodalmi művek t a r t a l m á n a k vagy mondanivalójának játék-jellegű frappáns tömörítése, versben avagy prózában. A 19. sz.-ban alakult ki, h a z á j a Amerika. Mo.-on már a 19. sz. végén játszották irodalmi kávéházakban (Kozma A., Ambrus Z. és mások). A 20. sz.-ban nevezetesek Karinthy Fr. zanzái. R o k o n a a ->Sztanyiszlavszkij-játék. O (-^irodalmi játékok) Hoványi János

zagpótló tevékenységet; kortárs költőkről szóló ismertetései a SulValtopiano. Racconti e prose 1942—1954 ('A fennsíkon. Elbeszélések és prózai írások', 1964) c. kötetében l á t t a k napvilágot. O G y ű j t , kiad.: Poesie [1938—1972] ('Költemények 1938—1972', S. Agosti kiad., 1973). O Magyarul: 3 vers (Csorba Gy., Modern olasz költők, 1965); 1 vers (Vajda E., Olasz költők antológiája, 1966); 1 vers (Szkárosi E., Nagyv, 'l988, 10.). O írod.: S. Agosti: II testo poetico (1972); G. Nuvoli: Andrea Zanzotto (1979); J . P. Welle: The Poetry of Andrea Zanzotto: A Critical Study of II Galateo in Bosco (1987); A. Beverly: Andrea Zanzotto: T h e Language of Beauty's Apprentice (1989). Majtényi Zoltán

Zanzibar irodalma: —•Tanzánia irodalma Zanzotto [cáncotto], Andrea (Pieve di Soligno, Treviso köz., 1921. okt. 10.—): olasz költő. A padovai egyetem irodalom szakán végzett 1942-ben; u t á n a katonai szolgálatot teljesített. A háború u t á n Franeiao.-ban és Svédo.-ban élt; amikor hazatért, oktatói tevékenységet vállalt. Ugyanakkor számos folyóirat: Letteratura, hajiéra letteraria, Paragone, Tempó presente, Comunitá, il Verri, II Mondo, Aut-aut munkatársa lett. Első kötete — Dietro il paesaggio ('A t á j k é p mögött', 1951) — a hermetizmus (—>ermetismo) stíluselemeire épül; ez az erős hatás még második versgyűjteményén is érződik; ennek címe: Elégia e altri versi ('Elégia és más versek', 1954). Mindkét kötetet sajátosan egyéni elégikus hang és a venetói vidék ihletése jellemzi. A Vocativo ('Megszólítás', 1957) c. kötet már hangváltás jegyeit m u t a t j a : önirónia érződik rajta, az ú j ipari és fogyasztói társadalom drámai és idegfeszültséggel terhes légkörének lüktetése, sőt élesen állást foglal a fogyasztói társadalommal szemben. Ugyanez vonatkozik a következő köteteire, mint a IX Ecloghe ('IX ekloga', 1962); La Bella ('A Szépség', 1968); Pasque ("Húsvétok", 1973); II Galateo in bosco ('Erdei illemtan', 1978); Fosfeni ( ' K á p r á z a t o k ' , 1983); Idioma ('Idióma', 1986): mindezekben fanyar és zavarbaejtő nyelvi többértelműség uralkodik, sok figyelemreméltó formai kísérletezéssel együtt. Elképesztően gazdag költői világ tárulkozik ki bennük, a szabályszerűségtől és a közérthetőségtől b á n t ó távolságra; a külső és belső feszültségek hemzsegő tömkelege, a kimeríthetetlen közlési kényszer nyomása alatt újszerűen kijegecesedő lírai alakzatokban. A 2. világháború utáni olasz költészet tegértékesebb eredményei csillannak föl válságvajúdásos, nagyon is v i t a t o t t poézisében. Tájnyelvi verseket is írt: Filö ('Csibész', 1976) c. kötete Fellini: Casanova c. filmje számára szerzett népies rigmusokat is tartalmazza. Kiváló műfordító, különösképp Balzac átültetőjeként végzett hé6

Zaorálek, .Jaroslav (Spytihnév, 1896. dec. 2 2 — R o z t o k y u Prahy," 1947. okt. 20.): cseh műfordító, n é p r a j z k u t a t ó . Bölcsészeti t a n u l m á n y a i t félbehagyta és egy évi franciao.-i tartózkodás u t á n főfoglalkozásul a m ű f o r d í t á s t választotta, de 1940-ben Co kdo fekl? ('Ki mit mondott?') c. „idézetszót á r t " , 1947-ben pedig terjedelmes népi szólásmondás-gyűjteményt a d o t t ki Lidová rceni ('Népi mondások') c. Műfordítói munkássága mind mennyiségi mind minőségi szempontból példa nélkül áll a cseh irodalomban. Húsz év alatt, gondosan kidolgozott t e r v alapján, kétszáz kötetnyi prózai m ű v e t ültetett át anyanyelvére. Elsősorban a francia irodalomnak szentelte figyelmét Chateaubriand-tói Céline-ig, de sokat f o r d í t o t t olaszból, németből és spanyolból is. Zádor András Zaosek [zaoszekj (írói név); Ludovít Gáspár (eredeti név); (Opoj, ma: D u d v á h . 1841. júl. 1 — D l h é Föle,' 1908. máj. 28.): szlovák író, humorista. Teológiai t a n u l m á nyait N y i t r á n végezte 1866-ban, majd katolikus lelkészként t ö b b helységben működ ö t t . O Az 1870-es évek második felétől a Öernoknaznik c. szatirikus lapban viszonylag rendszeresen jelentek meg rövid, csattanós szatírái. Ezekben megalkotta a népi filozófus és társadalombíráló figuráját, akinek s a j á t írói nevét a d t a és akit kiszucai n y e l v j á r á s b a n beszéltetett. írásaiban az iszákosságot, a szegénységet, a kivándorlást és az erőszakos magyarosítást bírálta. Tevékenységét az egyház hamarosan betilt o t t a . 1899-től 1904-ig azonban a Krestan c. folyóiratban újra megjelentek rövid karcolatai, a kisvárosi mentalitást csipkedő polémiái. A népszerű irodalom művelőjeként népnevelő célokat követett, de erőltet e t t moralizálás nélkül. írásaiból 1902-ben 81

ZAPAT 1890-től 1898-ig Argentínában élt. Egész életében részben szeszélyes alkotói kedvének köszönhetően — nagy szegénységben élt. Még joghallgató korában é r t el vit a t h a t a t l a n sikert első művével, a La capilla de Lanuza ('Lanuza kápolnája', 1871) c. színművel. Későbbi színdarabjai — El castillo de Simancas ('A simancasi kastély', 1873), El solitario de Yuste ('A vustei remete'. 1877) — nem érték el az első mű sikerét. Lapiedad de una reina ('Egy királyné irgalma', 1886) c. történelmi d a r a b j á t , amely számos rejtett utalást tartalmaz kora történelmére, politikai okokból betiltották, s ezáltal lett közkedvelt és olvasott. Zarzuela-librettókat is írt: El anillo de hierro ('A vasgyűrű', 1878); El reloj de Lucerna ('A luzerni óra', 1884). Radnai Margit

jelent meg válogatás Vybrané spisy humoristické Zaoska ('Zaosek válogatott humoros írásai') e. Budapesten; ebben megtalálható önéletrajzának humoros feldolgozása is. O Művei még: História drotára ('A drótos t ö r t é n e t e ' , 1904); Trnavsky bál ('Nagyszombati bál', 1904). O írod.: P. Liba: Cítanie s t a r y c h otcov (1970). Orosz Márta Zapata, A n t ó n García (Laxe, Galícia, 1886. márc. 17.—Buenos Aires. 1952): galego költő, író, szerkesztő, kritikus. Félbehagyott egyetemi tanulmányai u t á n Portugáliába u t a z o t t , és kapcsolatba került a századelő irodalmi mozgalmaival. Hazatérve szűkebb h a z á j a irodalmának egyik vezéralakja lett. A Franco-rezsim uralomra jutásakor Argentínába menekült, és az 1940-es években Buenos Airesben próbált meg a galego emigráció számára szellemi központot kialakítani. O A portugál szimbolista mozgalom, a ->saudosismo és különösen Teixeira de Pascoaes h a t á s á t tükrözi A roseira de soidade ('A vágyakozás rózsája', 1922) c. verseskötete. Költészetében mindvégig indulása mélabús-érzelmes, későszimbolista h a n g j á t folytatja, de mint kritikus és m i n t a Céltigas és a Nós c. galego irodalmi lap szerkesztője sokat tett az a v a n t g a r d e költői törekvések elfogadtatásáért. N a g y sikert aratott nemzedéke útkeresését ábrázoló, fantasztikus és lírai elemekkel átszőtt Antre o ceo e a terra ('Eg és föld között', 1932) c. önéletrajzi regénye. O írod.: C. Calero: Libros e autores galegos. 0 século X X . (1982). Bánki Éva

zapev ('előének'); zacsin; priszkazka: egyes keleti szláv népköltészeti m ű f a j o k (bilina, dumi, történelmi énekek, mesék stb.) bevezető része, amely előkészíti a hallg a t ó t a történetre. Rendszerint kanonizált, stilisztikailag pontosan kidolgozott formája van. O (->bevezetés) Zapis: ->szamizdat

irodalom

Zapletal, Zdenék (Kyjov, 1951. szept. 3.—): cseh író. Az 1970-es években induló nemzedék legsikeresebb tagja. 1972-ben jelentkezett folyóiratokban közölt versekkel, m a j d kizárólag prózára tért át. 1980-ban a d t a ki első kötetét, egy kisregényt. E z u t á n gyors egymásutánban következtek regényei, amelyekben főként az emberek közötti és a nemzedékek közötti kommunikáció problémáival foglalkozik, ezek megoldásában keresve a mai élet elviselhetőségének feltételeit, különösen érzelmi és általában lelki viszonylatokban. O Főbb regényei: Pűlnoöní bézci ('Éjféli futók', 1986); Kfehké zbozi ('Törékeny áru', 1988); Nekoneény stryptíz ('Végnélküli sztriptíz', 1990); Kobová garáz ('Boltíves garázs', reg., 1992). Zádor András

Zapata [szápdtáj, Luis (írói név); Luis Zapata de Chaves (teljes név); (Llerena, 1526—1595): spanyol költő. Apród, m a j d udvaronc volt II. Fülöp u d v a r á b a n . A Szent J a k a b - r e n d lovagja lett, de házastársi hűtlenség vádjával megfosztották címétől és hosszas börtönbüntetést szenvedett. O Az irodalomtörténet főként udvari, politikai és irodalmi visszaemlékezései miatt t a r t j a számon: Miscelánea ('Vegyes gyűjtemény', 1592, ú j kiad. 1935), amely színes, friss stílusa révén a mai olvasó érdeklődésére is igényt t a r t h a t . V. Károly császárról szóló, -+octava reál versformában íródott Carlo famoso ('Híres Károly', 1566) c. igen terjedelmes, de inkább történelmi, mint irodalmi szempontból értékes költeményén tizenhárom évig dolgozott. O írod.: J . Menéndez Pidal: Vida y obras de Don Luis Zapata (1915). Radnai Margit

Zapletalová, Bozena: -*•BeneSová, Bozena Zapolska |zapolszka], Gabriela (írói név); Maria Gabriela Janowska z Korwin-Piotrowskich (férje utáni név); Sniezko (családi név); Józef Maskoff, Walery TomicM (írói álnevek); (Podhajce, 1857. márc. 30.— Lemberg, 1921. dec. 21.): lengyel írónő. Gazdag földbirtokos családból származott. Rosszul sikerült házassága után 1881-ben férjével és családjával is szakított, Újság-

Zapata [szápátáj, Marcos (Ainzón, 1845 —Madrid, 1913): spanyol költő, színműíró. 82

ZAPOL mówi ('Amiről nem beszélnek', 1909); Kobieta bez skazy (1913: Szentmihályi Valéria, Az érintetlen asszony, 1923); O czym nawet mysleó nie chce ('Amire még csak gondolni sem a k a r n a k ' , 1914) — m á r olyan, korábban elhallgatásra ítélt témákról ír, mint a prostitúció és a nemi betegségek. Lélektani regényei — Jak tqcza ('Mint a szivárvány', 1902); A gdy w glqb duszy wnikniemy ('Ha a lélek mélyéig hatolunk', 1903) — a gyengébbek közé t a r t o z n a k , a We krwi ('Vérben', 1893) c. korai antialkoholista irányregényhez és a Kwiat smierci ('A halál virága', 1903) c. krimihez hasonlóan. O Korai drámáin — Malka Szwarcenkopf (ua., bein.: 1897); Jojne Firulkes (ua., bem.: 1898) — az erkölcsnemesítő melodrám a hatása érezhető. A konzervatív kritika ezúttal azért t á m a d t a , mert megjelenítette a színpadon a zsidó proletár közeget; a kifogásokra Antysemitnik ('Antiszemita', 1899) c. regényével reagált. A társadalmi elvárásoknak elébe menvén hazafias t é m á j ú melodrámákat írt — Tamten (bem.: 1898: n. n., A varsói citadella, mo.-i bem.: 1917); Sybir ('Szibéria', 1899) —, de ez a vélt feladat meghaladta erejét és felkészültségét. Az újságírók világát leleplező Tresowane dusze ('Idomított lelkek', bem.: 1902) és a publicisztikailag is feldolgozott aktualitásokhoz kötődő Nieporozumienie ('Félreértés', bem.: 1903) is épp olyan sikertelen m a r a d t , mint a modernista kísérletek és a történelmi t é m á j ú színművek. O Tehetsége jó megfigyelőkészségében, az emberi gyengeségek iránti fogékonyságában és a leleplezés szenvedélyében rejlett, ezért alkatilag a polgári társadalom erkölcseit bem u t a t ó szatirikus komédia és szerelmi intrikára épülő szalon-vígjáték állt a legközelebb hozzá. A Zabusia ('Békuci', bem.: 1897) új típusú hősnője elkényeztetett szépség, nehéz felfogású férje az utolsó pillanatig vakon hisz hűségében. O Legismertebb színműve, a Moralnosc páni Dulskiej (1906: Fiisi ,J., Dulszka asszony erkölcse, 1955) Lembergben játszódik a 20. sz. elején. A mű fő problémája a polgári erkölcsök válsága. Címszereplője egy bérház korlátolt tulajdonosa, aki szemet h u n y afölött, hogy fia elcsábítja a cselédlányt; beéri annyival, hogy t i t o k b a n t a r t j a a dolgot, Lázadó fia és könnyen befolyásolható lánya sem t u d más lenni, mint környezetük. A Dulski házaspár a nyárspolgári kétszínűség megszemélyesítőjévé vált a k ö z t u d a t b a n . A témához a szerző Pani Dulska przed sqdem ('Dulska asszony a bíróság előtt', 1908) és Smierc Felicjana Dulskiego ('Felicjan Dulski halála', 1911) c. elbeszéléseiben t é r t vissza.

írásból t a r t o t t a fenn magát; krakkói színházakban és galíciai vándor társulatokkal lépett fel, kevés sikerrel. O Novelákkal kezdte írói p á l y á j á t , melyek később Z dziejów boleéci ('A szenvedés történetéből', 1890) c. kötetében jelentek meg. 1883-tól folytatásos regényei is napvilágot láttak a lembergi és a varsói sajtóban. Akwarele ('Akvarellek', elb.-ek, 1885) c. kötetével és Przedpiekle ('A pokol tornáca', 1889) c. naturalista regényével magára haragította a konzervatív kritikát, amely szexualitásközpontú érdeklődését nehezményezte. A Kaska Kariatyda (ua., reg., 1888) egy Lembergben szolgáló falusi cselédlány b u k á s á t és a társadalomból való kirekesztését írja le kíméletlen társadalomkritikával. O A ZoZa-epigonnak t e k i n t e t t szerző a naturalizmust a jelent a legsötétebb oldaláról bemut a t ó , társadalmi célokat is vállaló irányzatként fogta fel. E törekvések mellett — némi modernista kitérővel — egész szépirodalmi és publicisztikai munkássága alatt kitart o t t , bár valamelyest vonzódott a szentimentális, patetikus hatásokhoz. O 1889ben Párizsba u t a z o t t , megismerte az ú j . modernista színházi törekvéseket, a kortárs festészetet és a baloldali lengyel emigrációt. Hazatérése u t á n már több sikerrel szerepelt a varsói, krakkói és lembergi színpadokon (1897—1900), de a színigazgatókkal való sorozatos összetűzései miatt meg kellett válnia a pályától. Tárcaíró és színházi recenzens volt, színészképzéssel is foglalkozott. 1904-ben Lembergben telepedett le; második férjével, S. JanowskixaA vándortársulatot szervezett, majd a Teatr Premier irodalmi vezetője volt (1907—1908. 1912—1913). O Prózájából kiemelkedik Menazeria ludzka ('Emberi állatsereglet', 1893) c. novellaciklusa. A naturalista tipológiával ábrázolt tizenkét „elállatiasodott e m b e r " portréja a polgári erkölcsöket leplezi le. A Janka (ua., reg., 1895) a felületesen ismert szocialista eszmék belletrizálása, a Fin-de-siécle'istka ('Századvégi nő', reg., 1897) a korabeli szellemi—erkölcsi átalakulás bírálata. A Zaszumi las ('Felzúg az erdő', reg., 1899) párizsi lengyel emigránsok között játszódik. O A felsoroltak közül Sezonowa milosc ('Szezon-szerelem', 1905) c. regénye emelkedik ki: egy kishivatalnok léha, korlátolt felesége, Tuska és egy színész Zakopanéban játszódó románca. A vázlatos cselekmény csak ürügy a kispolgári miliő és a színészvilág beható elemzésére. A folytatása — Córka Tuski ('Tuska lánya', reg., 1907) — már nem volt ilyen sikeres. A polgárság hazug erkölcseit leleplező ú j a b b regényeiben — 0 czym siec nie

6*

83

ZÁPOR 1972-ben J . Minkiewicz rendezésében Jeszcze Dulska. . . ('Nincs még veszve Dulsk a . . . ' ) c. musical v á l t o z a t á t is b e m u t a t ták. Filmváltozatai közül a Dulscy ('l)ulskiék', J . Rybkowski, 1976, lengyel; mo.-i bem.:: 1977) emelkedik ki. O Az fchczworo ('Ok négyen', bem.: 1907) két mentalitás konfliktusát m u t a t j a be. Hősei a kikapós feleség és léha szeretője, illetve férje, a művelt, de határozatlan gimnáziumi tanár. A megromlott családi élet áldozata a gyerek. A moralizáló szerzői k o m m e n t á r t Mandragóra. a prológusban és az epilógusban színre lépő allegorikus alak m o n d j a el. O A Panna Maliczewska ('Maliczewska kisaszszony', bem.: 1910) is botrányízű d a r a b , hősnője proletársorból kiemelkedő kezdő színésznő, aki kényszerűségből egy ügyvéd k i t a r t o t t j a lesz. A mű — a kor erkölcseivel ellentétben — nem a nőt ítéli el. O Legsikerültebb szatirikus komédiáit máig műsoron t a r t j á k a lengyel színházak. O Egyéb művei: Szmat zycia ('Az élet rongya', reg., 1892); Tagiejew 1—2. (1905: n. n., A rendőrfőnök, 1918, 1923, 1928); Carewicz (dráma, 1906: n. n., A cárevics, mo.-i bem.: 1921). O G y ű j t , kiad.: Wydanie zbiorowe 1 -26. ('Gyűjteményes kiadás', 1—26. köt., 1 9 2 2 - 1 9 2 7 ) ; Dziela wybrane 1—16. ('Válogatott művek'. 1 —16. köt., 1957— 1958): Publicystyka 1—2. ('Publicisztika', 1 - 2. köt., 1958—1962); Dramaty 1—2. ('Drámák', 1—2. köt., 1960—1961); Listy 1 —2. ('Levelek', 1—2. köt., 1970). O Magyarul még: Kísértetek (Apor Dezsőné, reg., 1919); 1 elb. (n. n „ A Hét, 1900. 21.). O írod.: E. Korzeniowska: Z badan nad ideológia Gabriely Zapolskiej ( 0 Marii Dq,browskiej i inne szkice, 1956): J . Czachowska: Z dziejów „Moralnosci pani Dulskiej" (1963); uő: Gabriela Zapolska. Monografia bio-bibliografiezna (1966); T. Weiss: Gabriela Zapolska. Zycie i twórczosc (1968); Z. Greri: Zapolskiej sprawa polska (Rok, 1900, 1969); J . Czachowska: Recepcja Zapolskiej w latach 1966—1971 (Pami^tnik Teatralny. 1972, 1.); J . Rurawski: Gabriela Zapolska (1981). Pálfalvi Lajos Zaporozscsenko, I v a n Danyilovics (Artyuhivka, 1872. febr. 24.—Ölava, 1932. márc. 11.): ukrán költő, kobzos. Hatéves korában megvakult. Az 1905-ös forradalom előtt kapcsolatot t e r e m t e t t az oroszo.-i szociáldemokrata m u n k á s p á r t t a l , fegyvert rejtegetett, röpcédulákat, felhívásokat terjesztett, A polgárháború idején partizán volt. O 1901-től írt verseket és dalokat. Körülbelül h a t v a n m ű v é t jegyezték le. Egyes verseiből később népdal lett. O Köz84

ismertebb versei: Revoljucija 1905 roku ('Az 1905-ös forradalom'); Pisznya ('Dal'); Osztannyij bij ('Az utolsó harc') 1917-j rik ('Az 1917-es év'); Povsztannya proti hetmana ('A hetman elleni lázadás'); Piszma komszomolciv ('A komszomolisták dala'); Szlava Kommunyi i Lenyinu ('Éljen a K o m m ü n és Lenin'); Ridnij szóidat ('Szegény katona'); Nasztup Gyenyikina ('Gyenyikin fellépése'). O írod.: G. Nugyha: I v a n Zaporozscsenko (Narodna tvorcsiszty, 1940, 5.). Lebovics Viktória Zaporozsszkaja sztarina {ukrán Zaporozseci régiségek'): ukrán néprajzi—történeti g y ű j t e m é n y , melyet I. I. Szreznyevszkij állított össze. 1833 és 1838 között Harkovban hat k ö t e t e jelent meg. Lapjain helyet kaptak u k r á n népi történetek, szólások, történelmi énekek, dumák, v a l a m i n t Szreznyevszkij népdalstilizációi és cikkei is. A g y ű j t e m é n y szándéka szerint a zaporozsjei kozákok t ö r t é n e t é t és általában az ukrán nemzet t ö r t é n e t é t reprodukálta. Szreznyevszkij szerkesztette a néprajzi szövegeket; a különféle publikációk hibáit korrigálta, a jobbik variánsokat válogatta ki. A g y ű j t e m é n y jelentős szerepet t ö l t ö t t be az ukrán irodalomban és h a t o t t az 1830-as, 1840-es évek romantikus költőinek témáira és stílusára. Hamberger Judit zapoték irodalom: ->azték irodalom Zápotocky [zápotockíj, Antonín (Zákolany, 1884. dec. 19.—Prága, 1957. nov. 13.): cseh politikus, író, költő. Polgári iskolát végzett Kladnóban, m a j d 1905-ig Prágában volt munkás. 1907-től a nehéziparáról híres Kladnóban volt szociáldemokrata párt vezető; a C S K P megalakítása u t á n e párt f ő t i t k á r a k é n t és szakszervezeti vezetőként m ű k ö d ö t t . Politikai tevékenysége miatt többször ült börtönben; 1939-től 1945-ig koncentrációs táborban sínylődött. A háború u t á n részt vett az 1948-as kommunista hatalomátvételben, s hamarosan ő lett a csehszlovák miniszterelnök. 1953 márciusától élete végéig az ország köztársasági elnökeként működött. O Munkás és kommunista politikusi tevékenysége mellett foglalkozott az irodalommal és a művészetekkel is. Már fiatalon háborúellenes és egyházellenes verseket jelentetett meg a baloldali s a j t ó b a n . 1945 után szépirodalmi műveket, elsősorban regényes k r ó n i k á k a t írt, melyekben a cseh munkásmozgalom történetét ábrázolja. E művek alapvetően önéletrajzi jellegűek és d o k u m e n t u m o k a t , valamint a szerző politikai elemzéseit is

ZARAB me is, hogy o t t h o n u k a legválasztékosabb, legelismertebb irodalmi szalon lett Rómában. Versei részint a Rime című kötetben láttak napvilágot (1723), férje költeményeivel együtt, bár szűkebb válogatás már korábban is megjelent a Rime, degli Arcadi ('Az árkádikusok költeményei') c. antológia lapjain (1716—1722). Költészetében családias érzelmekről dalol, az árkádiai körökben szokatlanul őszinte átélés hangján, ízléssel, lélektani elmélyiiltséggel. Férje iránti szerelmét öntötte sorokba, meghatóan gyászolta kisfiúk, Rinaldo korai elhunytát. Hitvestársa elvesztése 1719-ben rendkívül h a t o t t reá; jó egy évtizedig utazgat o t t északon, csak 1734-ben t é r t vissza Rómába, ahol egy késői szerelemben próbált vigaszt találni. Majtényi Zoltán

tartalmazzák. Vstanou novíbojovníci (1948: Vozári D., Ú j harcosok sorakozója, 1951) c. regényében a szociáldemokrata mozgalom kezdeteit m u t a t j a be. Rourlivy rolc 1905 (reg., 1949: Bálint Endréné, Viharos esztendő 1905, 1951; Pletrich E., Viharos esztendő 1905, 1954) c. művében a szociáldem o k r a t a mozgalom csehó.-i megalapításával foglalkozik. A Rudá záré nad Kladnem (reg., Í951: Bálint Endréné, Vörös fények Kladno felett. 1953; Pletrich E., Vörös fény Kladno felett, 1953) az 1918—1920 közötti harcról számol be, amelyben a csehszlovák köztársaság jellege volt a tét. Rozbfesk ('Pirkadat', reg., 1956) és Barunka (ifjúsági reg., posztumusz, 1957: Gyürkő K., Barunka, 1960) c. műveiben a n y j á r a és gyermekkorára emlékezik vissza. Több művét megfilmesítették. Szépirodalmi műveire az elbeszélés frissessége és az olvasmányosság jellemző. O Magyarul még: 1 nla (Bálint Endréné. Előre, 1957, 3130.). O írod.: Angyal E.: Ú j harcosok sorakozója (Tiszatáj, 1950, 1.); Mikus S.: ua, (Alkotó Ifjúság, 1952, 2.); Kovács E.: Antonín Zápotocky, az író (Nagvv. 1957, 9.); n. n.: Spisovatelé Antonínu Zápotockému (1958). Hamberger

Zappi [cáppi], Giovan Battista-Felice (Imola, 1667. márc. 18.—Róma, 1719. júl. 30.): olasz költő. Grófi család sarja. Jogi diplomát szerzett a bolognai egyetemen 1685-ben; u t á n a nagy sikerrel l á t t a el ügyvédi teendőit itt, majd 1687-től fogva Rómában is. A híres-nevezetes irodalmi intézmény, az —>Accademia deli'Arcadia alapító tagjai közé t a r t o z o t t 1690-ben; ilyen minőségében a Tirsi Leucasio nevet viselte. Ebben az „ á r k á d i k u s " környezetben ismerkedett össze F a u s t i n a Maratti, költőnővel, akit 1705-ben vett feleségül. Otthonukból rövidesen szerfölött látogatott, rangos irodalmi szalon lett. Néhány t o m p á n kongó, álmagasztos, hamisnak ható dicshimnusz után csakhamar rátalált egyéni hangjára, és tetszetős anakreóni szonetteket, eklogákat, madrigálokat írt. Ezek a választékos és m é r t é k t a r t ó alkotások részint a Rime degli Arcadi ('Az árkádikusok költeményei') c. kétkötetes antológiában láttak napvilágot 1716—1722-ben. A költő halála után felesége verseivel együtt jelentek meg a Rime ('Versek', 1723) c. gyűjteményes kötetben. N é h á n y szonettje és az II Museo d'Amore ('A Szerelem múzsa-ligete') c. scherzo még Leopardi tetszését is kivívta. O Magyarul: 3 vers (Csokonai Vitéz M., Öszszes művei, 1942); 1 vers (Rónai M. A., Nyolc évszázad olasz költészete, anto., 1957). O írod.: G. Galli: Nel Settecento: i poeti Giovan B a t t i s t a Zappi e Faustina Maratti (1925); B. Croce: La letteratura del Settecento (1949); M. Maier—M. Fubini: Lirici del Settecento (1959). Majtényi Zoltán

Judit

zappai; dzappai; zokku {'vegyes h a i k u ' ) : japán haiku m ű f a j . Kezdetben zokkuwak is nevezték, de végül a zappai elnevezés v á l t általánossá. A haikai fokozatos elterjedésével egyre szélesebb körben, egyre többen hódoltak a haiku költészetnek, s a haikai zenkuzuke irányzatából kifejlődött a zappai. először K a m i g a t a vidékén, később fő k ö z p o n t j a Edo és Osaka lett. Különösen a Genroku-korban örvendett hatalmas népszerűségnek. Egyik kiemelkedő képviselője Senryü. O (~>haiku) Varrók Ilona Zappi [eáppi], F a u s t i n a (férjezett név); Maratti (eredeti családi név); (Róma, 1679 - uo., 1745. jan. 20.): olasz költőnő. C. Maratti (vagy Maratta) festő törvénytelen lánya volt, akit apja csak 1698-ban ismert el. Amikor az apa megözvegyült, 1700-ban feleségül v e t t e Faustina édesanyját, Francesca Gommit. Faustina éneket, hangszeres zenét és festészetet t a n u l t ; A. Guidi költészetének csodálatában cseperedett föl. Rendkívüli műveltségéért és szokatlan szépségéért igen sokra becsülték a római arisztokrata körökben. G. Sforza Gesarini herceg 1703-ban megkísérelte elszöktetem, ő azonban ellenállt a kísértésnek. Az Accademia deli'Arcadiába, Aglaura Cidonia, néven lépett be; 1705-ben férjhez ment G. B.-F. Zappihoz; nagyrészt a költőnő érde-

zarabanda [szárábándá]: ősi kasztíliai dal, amely a hasonló nevű t á n c o t kísérte. Etimológiája tisztázatlan. A rendkívül di85

ZARAB namikus, forgásokkal t a r k í t o t t , féktelen táncot kizárólag asszonyok j á r t á k , és ők is énekeltek hozzá. A 16. sz.-ban érte el fénykorát. 1583-ban betiltották, mivel a jó erkölcsökre nézve ártalmasnak találták, a 17. sz.-ban viszont sarabande néven francia közvetítéssel Európa-szerte elterjedt; 1618ban a spanyol u d v a r b a n is bevezették. Szövegeinek költői f o r m á j á t a —>muineirára vezetik vissza, s megegyezik a -*zéjel refrénformájával. Többek között Cervantes, Lope de Vega műveiből ismert. O (—>spanyol irodalmi formák) O írod.: D. Devoto: De la zarabanda á la s a r a b a n d e (Recherches sur la musique francaise classique, 6. köt., 1966.). Inotai András

kötődéséről tanúskodik. í r o t t irodalma (helyi főnökök közötti, 20. sz. eleji, titkos levelezés szórványos eseteitől eltekintve) nem ismeretes. Folklórja (mesék, mítoszok, harci és rituális énekek, közmondások) gazdag, jelentős szuahéli h a t á s t m u t a t , de napjainkig csupán töredékesen lejegyzett. zarándokének: a szent helyeket (vallásos tiszteletben részesülő személyek szülőhelyét, sírját, csodás tettek színhelyét, nevezetesebb t e m p l o m o k a t stb.) felkereső vándorok által énekelt dal. A zarándoklás gyakorlata a legkülönbözőbb kultúrkörök vallásaiban elterjedt, s alapja az az ősi hiedelem, hogy az istenek, szentek bizonyos, általuk kedvelt helyeken kedvezőbben fogadják az áldozatokat és inkább meghallgatják a hozzájuk könyörgőket. O A katolikus hívők a kegyelemállapot, a b ű n b á n a t és előírt jócselekedetek teljesítése esetén az ún. búcsú (indulgentia) révén mentesülnek az evilági v a g y purgatóriumi büntetésektől. A b ú c s ú j á r á s a kegyeletes helyekre való zarándoklás; a búcsús zarándokok csoportjai (többnyire nem kanonizált szövegű) vallásos búcsús énekeket (búcsújáró énekeket) énekelnek. A folklórban ezeknek a paródiái is ismertek. O (—>vallásos ének, vándorének) Kovács Endre

Zaragoza Sellés [szárágoszá szeljesz], Cristóbal (Villajoyosa, Alicante, 1923. rnárc. 4.—): spanyol író, műfordító. Valencia egyetemén, a bölcsészettudományi karon történelmi t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t o t t . Tanári pályán indult, m a j d egyre inkább irodalmi, kezdetben műfordítói tevékenysége került előtérbe, de m a d á r t a n i ismeretterjesztő könyveket is írt. S a j á t alkotásával 1968-ban jelentkezett első ízben, ekkor adták ki El escándalo del silencio ('A csönd botránya') c. regényét. No tuvieron la Tierra Prometida ('Nem lelték az ígéret Földjét') c. regénye 1969-ben l á t o t t napvilágot. Munkásságáért több ízben részesült különféle irodalmi díjakban. O Egyéb fő művei: Los domingos vacíos ( ' ü r e s vasárnapok', reg., 1970); Un puno llama a la puerta ('Ököl döng az a j t ó n ' , reg., 1970); El insólito mundo de los pájaros cantores ('Az énekes madarak furcsa világa', ismeretterjesztő könyv, 1972); Carta de Franco a Vizcaíno Casas ('Franco levele Vizcaíno Casashoz', reg., 1978): Del color del viento ('A szél színéről', reg., 1982); Diálogo con el escritor ausente ('Párbeszéd a távollevő íróval', reg., 1985); Acta de defuncián (Una reflexión sobre la violencia de los espanoles) ('Holttá nyilvánítva [Elmélkedés a spanyolok erőszakosságról'], esszé. 1985); Al fin, la libériád (un parado en el top-less) ('Na végre, itt a szabadság [egy munkanélküli derékig meztelenül'], reg., 1986); El presidente ('Az elnök', reg., 1987); Yo, Prim ('Én, Prim', reg., 1988). Majtényi Zoltán

zarándokirodalom; itinerarium-irodalom Aveszta) egyikében, a Jasznáb&n ('imádságok') beépített 17 himnusz, a gáthák. E homályos, nehezen értelmezhető, sokszor értelmezhetetlen szövegekből nem bontható ki egységes tanítás. A bit lényeges elemei az egyes szövegekben más és más módon jelennek meg, más hangsúlyt kapnak, egyesek felerősödnek, mások elhalványulnak. Állandó elemei a

meg az 560—570 közötti évekből. A De locis sanctis libri tres ('Három könyv a szent helyekről') írója állítólag a jeruzsálemi Adamnamus (7. sz.). A mű Arculfus frank püspök 9 hónapos szentföldi zarándoklatának élményeit tartalmazza. A középkor elejének két útleírása egészíti ki az itineráriumok korai csoportját: Bernardus francia zarándok elbeszélése, amelyben I. Miklós pápának beszámol olasz és spanyol társaival szerencsésen befejezett szentföldi ú t j á ról (867). A Liber de locis sanctis c. útleírást Petrus Diaconus írta 1137-ben Vibaldus montecassinói a p á t számára. A műfa j rokonai a -^bizánci zarándokkönyvek. O (-»útleírás) O Kiad.: Geyer: Theodosii De situ terrae sanctae (1898); T. Tobler—A. Molinier: Itineraria latina bellis sacris anteriora (1877—1880). O Németül: H. Richte: Peregrinatio Aethereae (1919). O írod.: A. Bludau: Die Pilgerreise der Aetheria (1929); B. Kötting: Peregrinatio religiosa (1950). Timkó Imre Zarathustra (óiráni névalak); Zardost (újperzsa névalak); Zároasztrész (görögös névalak); Zoroaszter (latinos névalak); (i. e. 1400—1200?): óiráni vallásalapító, himnuszok szerzője az i. e. 2. évezredben. Korának datálása és lokalizálása egyben a legrégibb monoteisztikus vallás, a róla elnevezett zoroasztriánizmus, valamint a követőik által szent könyvként tisztelt —>•Aveszta legősibb rétegének a meghatározását jelenti. Eletére és korára vonatkozó a d a t o k három forrásból származnak: az Aveszta „ ú j a b b " könyveiből és az ehhez kapcsolódó párszi hagyományból a szászánida korból, ill. az iszlám korai szakaszából (7- 10. sz.), ókori szerzőktől (Platón, Plutarkhosz, Plinius stb., Id. C. Clemen: Fontes históriáé religionis persicae, 1920), valamint a neki t u l a j d o n í t o t t himnuszokból, a gáthakbóX (nr. 28—34, 43—51; gáthá 2.) A szászánida h a g y o m á n y Z a r a t h u s t r á t Nagy Sándor előtt 228 évvel korábbra (i. e. 6. sz. vagy i. e. 650—553, ill. 628—544), míg görög spekulációk (Plinius, Naturalis históriáé 30,3) Platón előtt hat ezer évvel korábbra datálják. A korábbi tudományos k u t a t á s h a j l o t t a szászánida kori párszi h a g y o m á n y egzaktnak t ű n ő a d a t á t átvenni, míg mások az i. e. 1000 körüli kerek évszámot favorizálták. A gáthák nyelvi és tartalmi archaizmusa m i a t t azonban ez az évszám is túl késeinek tűnik. M. Boyce a gáthák archaikus társadalmi rétegzettségét elemezve Zar a t h u s t r a működését még ennél is korábbra, az iráni törzseknek a mai Irán területére való bevándorlása (i. e. 1200—100) előtti 87

ZARAB harcot hirdető dasnakcakan párthoz csatlakozott, a n n a k szellemében szerkesztette egymást követően kiadott ú j s á g j a i t is (Razmik, Azatamert, Bagin). Felforgató politikai tevékenység miatt 1903-ban egyéves börtönbüntetésre ítélték. A török hatóságok üldözése elől 1905-ben Bulgáriába menekült, P l o v d i v b a n telepedett le. Az „ifjú török mozgalom" után visszatért Isztambulba és bekapcsolódott a szellemi-irodalmi életbe. 1915. április 24-ére virradóra az isztambuli örmény értelmiség színe-javával együtt l e t a r t ó z t a t t á k és Aleppo felé szállít o t t á k , ahol n y o m a veszett. O Számos nyelvet beszélő, széleskörű műveltséggel rendelkező értelmiségi volt. A vidék érdekeit felkaroló népi irányzathoz csatlakozott, amelyet Telkatinci indított el. Ennek keretein belül lírai beleérzésével és kiforrott stílusával m a g a s a b b színvonalra emelte a kisprózai m ű f a j o k a t . Tanítómestere buzdítására még diákkorában kezdett el írni, műveit a korabeli örmény folyóiratok közölték. Az ö r m é n y falu anyagi és erkölcsi hanyatlásáról, a török zsarnokság rémtetteiről küldött megrázó tudósítást kisregényeiben: Szev have kancsec ('Szólt a fekete kakas'); Nahandzse ('Visszavonulás'); Jekeghecvojn arjuce ('Az egyház oroszlánja'); elbeszéléseiben: Tan szere ('A ház szerelme'); Put me dzsur ('Egy korty víz'); Terterin harsze ('A tisztelendő menye'); Zeghdzsum ('Megbánás'); valamint életképeiben: Gampre ('A juhászkutya'), legendáiban, meséiben és szabad versei ben. Egyetlen életében k i a d o t t kötetében — Gajgalujsz ('Virradat', 1910) — addig megjelent írásait g y ű j t ö t t e egybe. Börtönbeli élményeit Arjucin zsaniken ('Az oroszlán agyaráról') c. örökítette meg. Askharhakale kangnac e khorhurdin ardzsev ('A világ ura a tanács előtt áll') c. filozófiai értekezése nem m a r a d t fenn. Műveinek egy része a letartóztatásakor elveszett, másik jelentős része mindmáig folyóiratokban szétszórva található. Jelentős volt fordítói tevékenysége is: Gorkij, Korolenko, Verhaeren, V. Hugó, Shelley, E. Poe, O. Wilde, A. Francé, Selma Lagerlöf és Andersen műveiből f o r d í t o t t örményre. O G y ű j t , kiad.: Amboghdzsakan jerker ('Összegyűjtött művei', 1930); Cajgalujsz ('Virradat', versek, 1959).

szövegeknek a hitéletet kormányzó etikai princípiumok (az ,,igaz szó, gondolat és t e t t " hármassága) és a szimbólumok (pl. Nap) megjelenése. Z a r a t h u s t r a tanításaiban kiemelt szerep jut a főistennek, Ahura Mazdának, a korábbi indo-iráni kor egyik a h u r á j á n a k . A gáthák t a n í t á s a szerint az egyisten, Ahura Mazda t e r e m t e t t e a világot — ő a Dádár, azaz „ T e r e m t ő " —, s mindazt ami benne jó. Segítője ebben a vele egy és oszthatatlan, de tőle mégis különböző Szpentu Mainju („Szent Lélek"). Ok együtt a csak a későbbi tanításokban szereplő Amesa Szpentákkal ("Szent Halhat a t l a n o k " ) a „ j ó " (asa) védelmezői a „gonosz" (drug) és az azt létrehozó gonosz hat a l m a t megtestesítő Angra Mainjuval (középperzsául Ahriman) szemben. Az ő örök küzdelmük állítja választás elé az embert — t a n í t j a Zarathustra. A mazdaizmus e korai szakaszában a r í t u s n a k , áldozatnak még alig van szerepe. Sőt, Z a r a t h u s t r a himnuszaiban kifejezetten elítéli a véres áldoz a t o k a t és az állatok védelmében lép fel (pl. A bika panasza), a vallásos cselekmény egyetlen f o r m á j a az ima. O Európában az ókortól fogva ismert történelmi alak, de a nevéhez fűződő szövegek csak a 18. sz. végétől váltak ismertté. A nehezen érthető szövegeknek többféle, egymásnak ellentmondó értelmezése van. E n n e k is tulajdonítható, hogy Z a r a t h u s t r a a homályos utalásokkal és nagyerejű szimbólumokban megnyilatkozó próféta egyik prototípusa lett. O Magyarul: 2—2 vers (Gaál L , Világirodalmi Antológia, 1. köt., 1952; Jeremiás Éva, I r á n i vallások. Zoroasztrianizmus, 1989). O írod.: J . Duchesne-Guillemin: The H y m n s of Z a r a t h u s t r a (1952); H. H u m b a c h : Die Gathas des Zarathustra (1—2. köt., 1959); I. Gershevitch: T h e Avestam H y m n to Mithra (1959); M. Molé: La légende de Zoroastre selon les textes pehlevis (1967); S. Inster: T h e Gathas of Z a r a t h u s t r a (1975); M. Boyce: A History of Zoroastrianism (1—3. köt., 1975, 1982, 1990); uő: Textual Sources for the Study of Zoroastrianism (1984); J . Kellens: Avesta (Encyclopaedia Iranica, 3. köt., 35—44, 1987). Jeremiás Eva zarazata: —>mandeus irodalom

Szalmási Z a r d a r j a n , Ruben (Severek szandzsák, Töröko., 1874—?, 1915. ápr. 24. után): örmény író, publicista, műfordító. H a r p u t ban a Telkatinci által a l a p í t o t t és vezetett középiskolában tanult. Maga is pedagógus pályára lépett, néhány évig a mezrei középiskolában t a n í t o t t . A radikális felszabadító

Pál

Zardi [cárdij, Federico (Bologna, 1912. okt. 25.—Róma, 1971): olasz kritikus, író. Első komédiáját, E chi lo sa? ('Ki t u d j a meg?') c. 1938-ban írta. Egy évvel később a Gliimbecilli ('A gyengeelméjűek') a fasiszta cenzúra közbelépése miatt már nem került 88

ZAREC 1961); Corral de vivos y muertos ('Élők és holtak u d v a r a ' , költ.-ek, 1965); Donde el tiempo resbala ('Ahol elcsúszik az idő', költ.-ek, 1966); Verdad, Bellaza y Expresión ('Igazság, szépség és kifejezés', tan.-ok, 1967); El corazón y la sombra ('A szív és az árnyék', költ.-ek, 1975); Diotima y sus edades: Autobiografía en cuatro tiempos ('Diotima és korszakai: Önéletrajz négy időszakban', költ.-ek, 1981); Manhattan y otras latitudes ("Manhattan és m á s szélességi fokok', költ.-ek, 1983); Losperplejos hallazgos ('A habozó felfedezések', költ.-ek, 1986). Radnai Margit

színre. Ezt követően líjságok szerkesztőségében dolgozott, szövegkönyveket írt, majd 1951-ben a La livrea ('A libéria') c. komédiájával jelentkezett. Már ebben megfigyelhető az emberi m a g a t a r t á s f o r m á k kritikus vizsgálata és figurái, különösen a felsőbb társadalmi körökhöz tartozó alakok üres retorikájának kigúnyulása, ami m a j d az Emma (1952), és I tromboni ('A puffogtatók', 1956) c. darabjaiban vált szembetűnővé. Az I Giacobini ('A jakobinusok', 1957) és az I grandi camaleoni ('A nagy kaméleonok', 1966) c. történeti drám á k b a n is a mai kor emberének túlzó törtetését, kielégíthetetlen szerzésvágyát leplezi le. Hasonlóképpen az éles társadalmi szatíra h a n g j á n szólt az I Marziani ('A Marslakók', 1960) c. v í g j á t é k á b a n , amelyben azonban a szerzői szándék, hogy a demagógia és a k é p m u t a t á s minden változata ellen szót emeljen, a d a r a b egységének rovására megy. O Egyéb művei: Alla periferia ('A külvárosban', egyfelvonásos, 1958); Serata di gala ('Gálaest', komédia, 1958). O írod.: V. Pandolfi: Teatro italiano contemporaneo (1959); G. Pullini: Cinquant'anni di teatro in Italia (1960); L. Bergonzini: Federico Zardi. Teatro anno zero (1961); S. Torresani: II teatro italiano negli ultimi venti anni (1965). Nyerges László Zardoya [szárdojá], Concha (Valparaíso, 1914—): chilei költőnő. Tizenhét évesen települt át Spanyolo.-ba, a madridi egyetemen irodalmat t a n u l t , majd Tllinoisban doktorált filozófiából. Az USA-ban maradván egyetemen t a n í t o t t spanyol irodalmat, 1978-ban Spanyolo.-ba települt át. Irodalomtörténészi, kritikusi, műfordítói tevékenysége is számottevő. Verseskötetei, melyek mindig egy-egy t é m a teljes filozófiai ós érzelmi skáláját j á r j á k be, a metaforák gazdagságával és erőteljesen kifejező nyelvi szuggesztivitással jellemezhetők. Pájaros del Nuevo Mundo ('Újvilági m a d a r a k ' , 1945) c. verseskötete Adonais-, üebajo de la luz ('A fény alatt', 1955) Boscán-díjat kapott. O Egyéb főbb művei: Dominio del llanto ('A sírás birodalma', költ.-ek. 1947); La hermosura sencilla, ('Az egyszerű szépség', költ.-ek, 1953); Miguel Hernández, vida y obra ('Miguel H e r n á n d e z élete és művei', tan., 1955); El desterrado ensueno ('A száműzött álom', költ.-ek. 1955); História de la, literatura norteamericana ('Az északamerikai irodalom története', tan., 1956); Mirar al cÁelo es tu condena ('Büntetésed az égre nézni', költ.-ek, 1957); Poesía espanola contemporánea ( ' K o r t á r s spanyol költészet', tan,-ok, 1961): Elegías ('Elégiák', 89

Zarecki, Mihasz (írói név); Mihail J a v h i mavics Kaszjankov (családi név); (Viszoki, 1901. nov. 20.—?, 1941. jún. 13.): belorusz író. T a n u l m á n y a i t az arsani papneveldében, m a j d a tnogiljovi papi szemináriumban végezte, de a forradalom kitörésekor o t t h a g y t a a szemináriumot. Mogiljov környékén t a n í t o t t és a t a n á r o k járási egyesületét i r á n y í t o t t a . 1920 és 1926 között a Vörös Hadsereg politikai biztosa volt, O 1922-ben kezdett írni. ekkor jelent meg első elbeszélése U Szavkah ('Szavkiban') c. Az 1920-as évek irodalmi—társadalmi mozgalmainak aktív résztvevője volt. A korai belorusz szovjet irodalom forradalmi romantikus irányzatának egyik jeles képviselője. Elbeszéléseiben gyakran ábrázolta a forradalmi átalakulás eredményeit (U viri zsiccja, 'Az élet örvényében'; fíackav szin, 'Apja fia') és az emberek lelkivilágát (Vorahi, 'Ellenségek'; Bel, 'Fehérség'). Későbbi műveiben ötvöződnek a romantikus és realista elemek. A Holi zver ('Szegény vadállat', 1926) c. kisregényében a forradalom után élő ember individualista törekvéseit írja le. A Szcezski-darozski ('Ösvényekutak', 1927) c. regényében a forradalom viharában helytállt értelmiségieknek állít emléket. Vjazmo ('Csomó', 1932) c. regénye a kollektivizálásról szól. Ebben három eltérő emberi jellem szembeállításán keresztül ábrázolja a társadalmi élet eseményeit az új viszonyok hatására átalakuló faluban. O Cikkei, karcolatai időszerű témákról szólnak: Cenyi krivavaj minuvscsini ('A véres múlt árnyékai', 1927); Padarozzsa na novuju zjamlju ('Utazás az ú j földre', 1929); Vjaszna 1930 hoda ('Az 1930-as év tavasza', 1930); Liszti da znajomaha ('Levelek egy ismerőshöz', 1931). Színműveiben is a regényeiben érintett témákról ír: Vihor na baloce ('Vihar a mocsárban', 1928): Belija ruzsi ('Fehér rózsák', 1928—1929). T ö b b kritikája is megjelent: Da pitannya arhanyizaciji szajuzu piszmennyikav Belaruszi

ZAREC ('A Belorusz írószövetség létrehozásának kérdéséhez, M. Csarottal, 1926); Dva ekzameni. Da pitannya ab teatralnaj kritici ('Két vizsga. A színházi kritika kérdéséhez', 1928). Később kedveltté v á l t filmek forgatókönyveinek szerzőjeként is ismert. Műfordítással is foglalkozott: Gladkov műveit és a cseh HaSek Svejk c. regényét fordította beloruszra. O Egyéb művei: Pela vjaszna ('Énekelt a tavasz', elb.-ek, 1925); Pad szoncam ('A n a p alatt', elb.-ek, 1926); 42 dakumenti i dvoje Zsvirovszkih ('42 dokumentum és a két Zsvirovszki', karcolatok, 1926); Na. csihunci ('Vasutasokról', elb.-ek, 1928): Rakavija zsaronci ('Végzetes malomkövek', reg., 1930). O írod.: A. F . Majszejanka: Tvorcsaszc Mihasza Zareckaha (1978). Palásti Katalin

badfoglalkozású íróként élt. 1954-ben viszszatért Berlinbe. O F ő b b művei: Die Flucht ('A menekülés', nlák, 1918); Kaiser Kari IV. ('IV. Károly császár', dráma, 1918); Dávid (ua., drámakölt., 1920); Begierde (reg., 1930: Tábori P., V á g y a k vására, 1933); Theater um Maria Thul (reg., 1932: uő, Színház Maria T h u l é r t ' , 1934); Treue ('Hűség', reg., 1934); Kossuth Lajos. Die Liebe eines Volkes (reg., 1935: Sebestyén K., Horváth Z., A nép szerelme, 1935); Liebe auf dem Semmer ing ('Szerelem a Semmeringen', reg., 1936); Moses Mendelssohn. Ein jüdisches Schicksal in Deutschland (monogr., 1936: Horváth Z., Moses Mendelssohn, 1936); Die Geschichte Ungarns ('Magyarország története', 1938, angolul: 1939). Újvári Péter

Zarecsnaja, Szofja A b r a m o v n a (írói álnév); Kocsanovszkaja (eredeti név); (Odeszsza, 1887. dec. 16.—Moszkva, 1967. jún. 20.): orosz írónő, költőnő. 1904-ben társadalomtudományi főiskolát végzett Párizsban. 1910-ben jelentkezett először versekkel, elbeszélésekkel. Gyetyi gyekabrisztov ('A dekabristák gyermekei', 1927) c. kisregényében m u t a t k o z o t t meg először az életrajzírás, 111. a népi származású forradalmárok és művészek iránti érdeklődése. Az 1930-as években publikálta T. Sevcsenkóról szóló elbeszéléseit, 1937-ben színdarabot írt V. A. Tropinyin festőről: Kazacsok gráf a Morkova ('Morkov gróf inasa') c. Csernisevszkijről szól Predsesztvennyik ('Előd', 1950) c. regénye. O Egyéb fő művei: Csornaja samanka ('A fekete sámánasszony', reg., 1929); Gorjacseje szerdce ('Forró szív', kisreg., 1942); Novije ljugyi ( ' U j emberek', dráma, 1952); Ivonna i jejo druzja ('Yvonne és barátai', kisreg., 1954); Podvig pokolenyija ('A nemzedék hőstette', reg., 1963); Poveszty o szemi dnyah ('Hét n a p története', reg.. 1963). O írod.: I). Piszarevszkij: Geroji Csernisevszkovo na szcenye (Pravda, 1952, nov. 23.); Ny. Kovarszkij: Proizvegyenyija Csernisevszkovo v t y e a t r e (Lityer a t u r n a j a gazeta, 1952, nov. 25.).

Zaremba [zarembaj. J a n Kazirnierz (Ostrava, Csehó., 1906. jan. 1.—Katowice, 1983. febr. 7.): lengyel irodalomtörténész. 1926-tól 1930-ig a Jagelló Egyetemen tanult. A 2. világháború után a katowicei pedagógiai főiskola szervezője, prorektora (1950—1956, 1960—1968) és a Sziléziai Egyetem Lengyel Tanszékének vezetője (1969—1973), m a j d akadémiai kutatóintézetek igazgatója volt. O Legfőbb kutatási területe a régi lengyel irodalom és a sziléziai lengyel kulturális hagyományok. O Főbb művei: Poemat Rozdzienskiego o hutnikach slqskich ('Rozdzienski poémája a sziléziai kohászokról', 1968); Polscy pisarze na Slqsku po wojnie trzydziestoletniej ('Lengyel írók Sziléziában a harmincéves h á b o r ú után', 1969); Polska literatura na Slqsku ('A sziléziai lengyel irodalom', 1. köt., 1971). Pálfalvi Lajos

Szigeti

Zarev, Pantelej (írói név); P a n t e l e j Jord a n o v Pantev (családi név); (Vidin, 1911. nov. 11.—): bolgár irodalomtörténész, kritikus, költő, író. Vámtisztviselő volt Lomban. Illegális tevékenységéért 1935—1936b a n börtönbe került. Szófiában filozófia szakon szerzett egyetemi d i p l o m á t 1941ben. Több helyen tanítóskodott. O Verseit, elbeszéléseit és recenzióit szinte valamenynyi haladó lap közölte. A 2. világháború u t á n a Narodna armija, a Szávremennik és a Filoszofszka miszál szerkesztője, majd 1957-től a Literaturna miszál főszerkesztője lett. 1947-től a szófiai egyetemen docens; 1950-től az irodalomelméleti tanszék vezetője volt. 1968 és 1972 között a szófiai egyet e m rektoraként, 1972-től 1980-ig pedig a bolgár írószövetség elnökeként m ű k ö d ö t t . O Az elmúlt évtizedek egyik legaktívabb bolgár irodalomtörténésze, e s z t é t á j a és kri-

Szonya

Zarek [carekj, Ottó (Berlin, 1898. febr. 20.—?, 1958. aug. 21.): német író, újságíró. Kereskedő fia volt. T a n u l m á n y a i t Münchenben végezte, ahol később a Kammerspiele d r a m a t u r g j a és rendezője lett. 1925től a Deutsches Künstlertheater, később a Lessingtheater, végül a berlini Theater am K u r f ü r s t e n d a m m vezető d r a m a t u r g j a k é n t működött. 1933-ban Mo.-ra, 1938-ban pedig L o n d o n b a emigrált. E t t ő l kezdve sza90

ZARIC verseit. Főként az elbeszélő műfajban ért el sikereket. Elsősorban s a j á t nemzedéke jellegzetes vonásait ábrázolja. O Főbb művei: Ako tova e vremeto ('Ha ez az idő', versek, 1969); Neszpokojni csuvsztva ('Nyugtalan érzések', elb.-ek. 1971); Goljamata sztranna gradina ('A nagy, különös k e r t ' , kisreg., 1972); Taka hubavo, mácsitelno, bezkrajno ('Ilyen szépen, gyötrelmesen, végtelenül', elb.-ek. 1972); Dunavszki növeli ('Dunai elbeszélések', 1974); Denjat na netárpenieto ('A türelmetlenség napja', reg., 1975); Ritieto ('A létezés', reg., 1980); Izborát ('A választás', reg., 1985). O Magyarul: 1 i n t e r j ú (Papp M., Mozgó Világ, 1976, 6.); 1 elb. (Szenczei L., A rózsaszínű pelikán. Bolgár elbeszélések. 1980). O írod.: 0 . Szaparev: Uzsaszát na bezproblemnoto vszekidnevie (Piamák, 1973. 2.); H. Sztefanov: G r a d i n a t a na zsivota (Szeptemvri, 1973, 6.); A. Szvilenov: Szvoi otkritija za szávremennoszta (Pulsz, 1975, 20.); Szenczei L.: Az első Személy és a harmadik (Nagvv, 1976,10.). ' Juhász Péter

tikusa. Munkássága kezdetben megoszlott a széppróza és az irodalomtudomány között. Bár később a kritikához vonzódott, szépírói jelenlétét érezzük a bolgár írókról rajzolt portréiban. Az írókat és műveiket mindvégig osztály- vagy inkább pártszempontból, nem pedig művészi kvalitásuk alapján értékelte. 1950-ben ez okozta nagy tévedését, D. Dimov D o h á n y c. regényének elítélését is. Esztétikai ítéletei sokkal helytállóbbak a bolgár irodalom klasszikusairól alkotott portréiban (P. I'. Szlavejkov, Elin Pelin, J. Jovkov). P á r t o s szenvedéllyel ecsetelte H. iSzmirnenszki kommunista eszmeiségét és N. Vapcarov hősi önfeláldozását a nagy, nemes ügyért. Kevésbé sikeresek kortársairól írt (D. Talev, G. Karaszlavov, 1). Dimov, E. Sztanev, L. Sztojanov, Eliszaveta fíagrjana, Sz. Minkov, P. Matev, G. Dzsagarov, J . Radicskov) portréi, mert azokat a szocialista realizmus fölényének tud a t á b a n rajzolta meg. Kísérletet t e t t a bolgár nép szellemi és erkölcsi jellemvonásai és a nemzeti poétika, valamint a nép sorsa és a nemzeti jelleg közötti összefüggés kimutatására. E kulturális antropológiai kutatásai kevés konkrét, kézzelfogható eredményt hoztak. O Főbb művei: Sztil i hudozsesztvenoszt ('Stílus és művésziség', 1958); Klaszika i szávremennoszt ('Hagyomány és korszerűség', 1961); Panorama na bálgarszkata literatura v pet toma ('A bolgár irodalom p a n o r á m á j a öt kötetben', 1966— 1976); Sztrukturalizám, literaturoznanie i eszteticseszki ideál ('Strukturalizmus, irodalomtudomány és esztétikai ideál', 1969); Narodopszihologija i literatura ('Néplélektan és irodalom', 1970). O G y ű j t , kiad.: Izbrani proizvedenija v dva toma ('Válogat o t t művek két kötetben', 1971—1972). O Magyarul: A bolgár irodalom panorámája ('Magyarné Pintér Cecília, 1984). O írod.: L. Sztojanov: Kritik—otkrivatel (Piamák, 1968, 14.); G. Markov: Plodovete na zrelosztta (Szeptemvri, 1971, 11.); Szv. Igov: Predsztavitelen t r u d na szávremennata lit e r a t u r n a miszál (uo., 1974. 6.); Literaturen procesz i hudozsesztveno tvorcsesztvo. Szbornik poszveten na 60-godini na akademik Pantelej Zarev (1974). Juhász Péter

Zarevics, Fegyir Ivanovics; J u r k o Vorona, F e g y k o Klepajlo, F. Csornohir (írói álnév); (Szlavszke, Galícia, 1835. nov. 30. — Szkole, 1879. jan. 12.): ukrán író. újságíró. 1862 és 1863 között a Vecsernici c. folyóirat, 1867-ben a Rusz c. újság szerkesztője volt. O 1860-tól f o l y t a t o t t irodalmi tevékenységet, Az 1862-ben megjelent Hlopszka ditina ('A paraszt gyermeke') c. kisregénye az 1840-es évek Galíciájának társadalmi és kulturális életét m u t a t j a be. Számos elbeszélést írt a mindennapi életről, a szociális nehézségekről. Bondarivna (ua., 1872) c. d r á m á j a népdalmotívumok felhasználásával született, Művei romantikus szentimentalizmussal á t h a t o t t a k . Lebovics Viktória Zaricki, Aljakszej A1 jakszandravics (Hocimszk. 191 1. márc. 22.—): belorusz költő. 1936-ban elvégezte a moszkvai idegennyelvi főiskolát. Részt v e t t a Honvédő H á b o r ú ban. O 1927-től kezdve jelennek meg művei. 1932-ben kiadott első verseskötetének címe: Epicsnija frahmenti ('Epikus töredékek'). Költészetére az elbeszélő jelleg, az érzelmek visszafogott kifejezése, a lírikus és a filozofikus hangvétel jellemző. Főként elbeszélő költeményeket és balladai m ű v e k e t ír: Dnyaprovszkaje reha ('A Dnyeper visszh a n g j a ' , 1946); Razmova z szercam ('Beszélgetés a szívvel', 1961); Peraklicska hadov ('Az évek számbavétele', 1974): Kalja vjacsernyaha kasztra ('Esti tábortűz mellett', 1979). Néhány művének a forradalom és a

Zarev, Vladimír Panteleev (Szófia, 1947. okt. 5.—): bolgár író, költő. A szófiai Kiiment Ohridszki Egyetemen szerzett bolgár nyelv és irodalom szakos diplomát 1972ben. 1973-tól a Szávremennik c. folyóirat szerkesztője, később főszerkesztője lett. O Első elbeszélését a Piamák közölte 1965ben, azóta az irodalmi és napilapok rendszeresen közlik elbeszéléseit, kisregényeit, 91

ZARIF költészetének olyan kirobbanó sikere volt. Valóságos kultusz alakult ki körülötte, különösen az ifjúság körében volt népszerű. Eletében mindössze két kisebb verseskötete jelent meg: Tertmutjan jev khaghaghutjan jerger ('A borongás és a béke dalai', 1921); Kjankijev mahvan jerger ('Az élet és a halál dalai', 1922). Halála u t á n kerültek kiadásra naplói, levelei és prózai írásai. O G y ű j t , kiad.: Entir kertvacner ('Válogatott költeményei', 1946); Amboghdzsakan gorcer ('Összegyűjtött m u n k á i ' , 1956); Jerger ('Dalai', 1965). Szalmási Pál

nemzetközi internacionalizmus a témája, néhányban pedig a Honvédő Háború hőstetteit ábrázolja: Pjacjora (Öten', 1957); Na volju ('A szabadságra', 1969). Vjartanynye na Zjamlju ('Visszatérés a Földre', 1964) c. elbeszélő költeményében az embernek a világ titkainak megismerésére irányuló v á g y á t énekli meg. O Humoros és szatirikus írásai a Paszilka• v raj ('Csomag a mennybe', 1960) és a Taloni na bjasszmerce ('Jegyek a halhatatlansághoz', 1974) c. köteteiben találhatók. Za szlovom — podarkom ('Az a j á n d é k b a adott szó nyomán') c. visszaemlékezéseit, cikkeit, kritikáit gyűjtötte össze 1985-ben. Műfordítással is foglalkozik: ö r m é n y , litván, orosz, ukrán, német, francia, spanyol és lengyel költők műveit f o r d í t j a beloruszra. O G y ű j t , kiad.: Vibranija tvori 1 -2. ('Válogatott művek', 1 -2. köt., 1969); U szvet pa pesznyi. Vibranija perakladi ('Dalokért a világba. Válogatott műfordítások', 1978); Vibranija tvori 1—2. ' V á l o g a t o t t művek', 1—2. köt., 1981). O írod.: A. Zvonak: Z v e r a j u zavtrasnyi dzeny (Polimja, 1971, 3.); N. Macjas: Peraklad — h e t a ljubov (uo., 1979 8.); A. Piszin: Z a r l i n a j krinyici (Maladoszc, 1981, 4.). Palásti Katalin

Zari^is [zarinys], Kárlis (Liepaja, 1889. dec. 12.—Riga, 1978. márc. 2.): lett író. Naturalista elbeszélésekkel kezdte pályáj á t : Mans tévocis ( ' N a g y b á t y á m ' , 1911). K é t regényében a korabeli lett t á r s a d a l o m k r i t i k á j á t fogalmazta meg: Pelnu viesulis ('Hamuvihar', 1926); Spiganas purvá ('Spig a n a sarában'. 1930) c. Legismertebb műve az 1802-es parasztlázadással foglalkozó Kauguriesi ('A kauguribeliek', 1938) c. történelmi regény. 1944 u t á n felhagyott az írással. O Főbb d r á m á i : Gulbju dziesma ( ' H a t t y ú d a l ' , 1929); Negudrá Gertrüde ('Bolond Gertrúd', 1933); Lielás sirdis ('Nagy szívek', 1938). Bojtár Endre

Zarifjan, Matteosz Tacsati (Isztambul, 1894. jan. 4.—uo.. 1924. ápr. 9.): örmény költő, író. Tanulmányait a p a r t i z a k i és az isztambuli amerikai iskolában végezte. Néhány évig t a n á r k é n t dolgozott, betegsége miatt azonban nem f o l y t a t h a t t a m u n k á j á t . Orvosi v a g y gyógyszerészi p á l y á r a szeretett volna iépni, de a háború kitörése megakadályozta ebben. A hadsereg altiszti iskolájába vezényelték, ahol fegyelmezetlensége m i a t t büntetőszázadba került. Jóakaróinak közbenjárására ápoló lett egy katonai k ó r h á z b a n , később t o l m á c s k é n t működött az expedíciós angol hadseregnél. Eközben folyamatosan jelentek meg versei a helybeli örmény folyóiratokban. A kemény m e g p r ó b á l t a t á s o k kikezdték az egészségét (pedig kitűnő sportoló, sőt olimpikon volt). Egyre súlyosbodó t ü d ő b a j a végzett vele alkotóéletének csúcspontján. O Az isztambuli örmény költészet utolsó jelentős a l a k j a volt, aki Mecarenc misztikába hajló szimbolista i r á n y z a t á t folytatta tovább. A halál árnyékában élő, érzékeny lelkű (álmodozásra hajlamos) ifjú szeme előtt z a j l o t t a k le az I. világháború és az örmény mészárlás borzalmai. Szelíd szomorúság és szemlélődő borongás jellemzi költészetét. Ihletének legfőbb forrása az ábrándozó szerelem és a vigasztaló természet. A kor lelkiállapota is magyarázza, hogy

Zarishi [zárisi], P j e t e r (Blinisht, Zadrim a körzet, 1806—Kallmet, uo., 1866): albán pap, költő, g r a m m a t i k u s . Teológiai tan u l m á n y a i t R ó m á b a n végezte, 1831-ben t é r t vissza Albániába. Falusi plébános volt, m a j d a Mirdita körzet a p á t j a lett. Az Ú j j á születés irodalmának egyik előfutáraként f ő k é n t vallásos t á r g y ú költeményeket írt, amelyekből kicsendül hazaszeretete. A latin, olasz, török irodalomból á t v e t t elemeket vegyítette a hagyományos albán költészettel, verselése azonban nehézkes, az olasz metrikát nem sikerült tökéletesen átültetnie. A bejtexhik (—>albán irodalom) h a t á s a alatt állt. Versei csak a 20. sz. első felében jelentek meg n y o m t a t á s b a n : a Hylli i drités c. periodika közölt belőlük, de többségük mindmáig kiadatlan. í r t egy albán szótárt és n y e l v t a n t is, de ezek kézirata elveszett. Schütz István Zarja Dagesztana: —» lak

irodalom

Zarjan, Kosztan (írói név); K o s z t a n Krisztapori Jeghiazarjan (eredeti név); (Sam a k h a , Azerbajdzsán, 1885. febr. 2.—Jereván, 1969. dec. 11.): örmény író, költő, publicista. Apja cári t á b o r n o k volt. K o r á n árvaságra jutva, t a n u l m á n y a i t a párizsi Saint Germain kollégiumban és a brüsszeli 92

ZARJA voszkornere ('A munkásszövetkezet és a mam u t csontjai', 1931—1934) c. kulcsregényében a szovjet társadalom orwelli átvilágítását n y ú j t o t t a , megjósolva annak csúfos b u k á s á t . Korszakalkotó Nave leran vra ( ' H a j ó a hegyen', reg., 1943) c. műve, amelyben Örményo. újjászületésének filozófiai általánosítását a d t a . Regényét 1963ban külső kényszer h a t á s á r a a bolsevik eszmerendszer jegyében átdolgozta. Életművének nagyobbik része kiadatlan. O Egyéb fő művei: Jerkirner jev asztvacner ('Országok és istenek', útijegyzetek, 1935—1938); Teghi, zsamanaki jev groghi maszin ('A helyről, az időről és az íróról', memoár, 1970); Girk djucaznergutjanc ('Hősdalok könyve', versek, 1978). O Gyűjt, kiad.: Jerker ('Művei', 1974); ua. (1985). Szalmási Pál

egyetem bölcsészkarán végezte. A cári kormányzat „felforgató" versei m i a t t távollétében megfosztotta állampolgárságától. 1912-ben I s z t a m b u l b a költözött, ahol körülötte szerveződött a Mehjan c. irodalmi folyóirat. 1914-ben az örmény mészárlások elől Bulgáriába, m a j d Olaszo.-ba menekült. 1919-ben olasz lapok különtudósítója volt a Kaukázusban. 1921-ben visszatért Isztambulba, ahol bekapcsolódott az újjáéledő szellemi életbe és részt v e t t a Bardzravank c. folyóirat megalapításában. 1922-ben családostul hazatelepült S z o v j e t - ö r m é n y o.-ba, világirodalmat adott elő a jereváni egyetemen. 1924-ben a személyi kultusz elől külföldre menekült, A következő évben Párizsban elindította a La tour de Bábel c. tekintélyes nemzetközi lapot, 1944—1946ban a New York-i Columbia, 1952—1954ben a bejrúti amerikai egyetemen t a n í t o t t . 1946-ban New Yorkban megszervezte az Amerikai-Örmény Kulturális Társaságot. Ugyanott szerkesztésében és kiadásában jelent meg az Armenian Quarterly c. tudományos szemle. 1962-ben családjával együtt végleg hazatelepült Szovjet-Örményo.-ba és a jereváni Irodalmi Múzeum munkatársaként vonult nyugdíjba. O Hányat o t t életével és a szellem elszánt szolgálatával akár jelképe lehetne sorsüldözött népe történelmi út jának. Tucatnyi ország csaknem két t u c a t n y i városában élt, anyanyelvi szinten írt, sőt verselt három világnyelven. (Ugyanakkor az örmény nyelvet már felnőtt fejjel t a n u l t a meg, állítólag Verhaeren biztatására.) Egyetemes műveltségű, rendkívül széles látókörű h u m a n i s t a gondolkodó volt. Költészetére d ö n t ő hatást gyakoroltak az örmény klasszikusok mellett — a nyugat-európai szimbolisták. Első verseit francia nyelven írta. még egyetemista korában, amikor Verhaeren köréhez tartozott. 1916-ban született Ali' Armenia ('Örményországhoz') c. háromrészes poémája, amely örményül Jerek jerger ('Három ének') c. jelent meg 1931-ben. Oreri pszake ('Napok koszorúja', 1922) c. kötetében már kiforrott, örmény nyelvű költőként m u t a t k o z o t t be. Romantikus-heroikus eseményt dolgozott fel Tatragomi harsze ('A t a t r a g o m i menyecske', 1930) c. nagylélegzetű poémájában. O Sokoldalúsága és enciklopédikus műveltsége különösen jól érvényesült szerteágazó prózai munkásságában. í r t regényt, elbeszélést, esszét, színművet, útleírást, emlékiratot, publicisztikát, irodalmi és művészeti kritikát, de a v a t o t t a n szólt hozzá a történelmi, művelődéstörténeti, filozófiai, néprajzi és mitológiai kérdésekhez is. Bankoope jev mamuti

Zarjan, Nairi (írói név); Hajasztan Jeghiazari Jeghiazarjan (eredeti név); (Harakonis, Töröko., 1900. dec. 31. -Jereván, 1969. júl. 11.): örmény költő, író, újságíró, műfordító. Szegényparaszti családból szárm a z o t t . Nyolcéves korára árva maradt. Az 1915. évi mészárlás idején a Kaukázusont ú l r a menekült, különböző árvaházakban nevelkedett. 1918-ban az örmény önkéntesek soraiban harcolt az orosz—török fronton. Később a jereváni egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát, m a j d irodalmi aspir a n t ú r á t végzett Leningrádban. Több folyóirat vezető szerkesztője volt. Az 1920-as években a szélsőséges proletkultosok egyik vezéralakjává vált. O Keménykötésű, megalkuvást nem ismerő, szókimondó, szenvedélyes alkat volt. Szívvel-lélekkel felesküdött a kommunista eszmékre és végig k i t a r t o t t mellettük, mivel hazája boldogulását remélte tőlük. Teljes odaadással szolgálta a pártot, s ennek fejében némi a u t o n ó m i á t küzdött ki magának. Mindenkor büszke önérzettel vallotta meg örménységét, témaválasztásában tüntetően fordult a nemzeti értékek felé. A kolhozosítási k a m p á n y idején vidékre küldték. Ekkor született műveiben minden szépítés nélkül, szociológiai és lélektani hűséggel számolt be az eseményekről. Nem mindennapi tehetségét csak h a t a l m a s munkabírása és példátlan sokoldalúsága múlta felül. Csaknem azonos mértékben gazdagította az örmény irodalom mindhárom műnemét, egyes m ű f a j o k n a k egyenesen meghonosítója volt. Egyforma könnyedséggel írta szerelmi, hazafias és közéleti verseit, ill. nagyl'é'legzetű poémáit. Ugyanolyan otthonosan mozgott a történelmi d r á m á b a n , mint a modern t é m á j ú vígjátékban. A kötelező 93

ZARLA f e l a d a t o k a t is igyekezett színvonalasan megoldani, eközben tucatnyi m a r a d a n d ó alkotás került ki a keze alól. Hangvételét kezdetben a pártköltészettől örökölt pátosz és dagályos stílus jellemezte. Falusi t é m á j ú műveiben eljutott az érett realizmushoz és a letisztult stílushoz. H á b o r ú s költészetében ismét felszínre tört a színpadiasság és a harsány stílus. Ünnepélyes emelkedettséggel, választékos stílussal és szókinccsel tűnnek ki történelmi drámái. O Legelső zsengéit az 1910-es évek végén folyóiratokban közölte. Első két kötete a proletkult szellemében fogant: Hranus (ua., 1925); Dzserancki kapujt jerkrum ('A csatorna kék országában', 1926). A „szocialista építésnek" szentelte Nojemberjan orerin ('November napjaiban', 1926); Harvacner ('Csapások', 1933); Amroc ('Erőd', 1935) és Haverzsakan gagatner ('Örök csúcsok', 1937) c. gyűjteményeit. A falu kolhozosításáról tudósított egyik fő művében, Rusani karape ('Rusan sziklája', 1930; oroszul: Rusanszkaja szkala, 1935) c. nagylélegzetű p o é m á j á b a n . Háborús költészetében a szovjet közhelyek mellett igazi hazaszeretete is megnyilvánult: Martakocs ('Harcbahívó', 1941); Vrezs ('Bosszú', 1942); Sikacac hogov ('Izzó lélekkel', 1943); Lszek, darer ('Halljátok, századok', 1943) c. Kiemelkedik közülük honfitársaihoz intézett megrendítő szózata, Dzajn hajrenakan ('A haza hangja', 1943) c. p o é m á j a . A hazafias érzés erősítésére a nemzeti m ú l t b a nyúlt vissza lelkesítő példákért. Az örmény hajdankor egyik epizódj á t dolgozta fel Arsak jev Sapuh ('Arsak és Sapuh', 1940) c. poémájában. A Szemirámisz mítosz egyfajta változata a fő művének tekinthető Ara Geghecik ('Szép Ara', 1944; kiad.: 1946) c. verses történelmi dráma. Ugyancsak hazája történelmének egyik epizódját idézte fél Artavazd jev Kleopatra ('Artavazd és Kleopátra', 1968) c. verses színművében. A falu átalakítását úttörő jelentőségű regényben is megörökítette: Hacavan ('Kenyértelep', 1. köt., 1937; 2. köt., 1947; átdolgozva: 1949; oroszul: Acavan, 1960) c. Önéletrajzi fogantatású Páron Petrosze jev ir nakhararnere ('Petrosz úr és miniszterei', 1958) c. szatirikus regénye. Ujat hozott a kortársi t é m á j ú vígjátékban is: Tnamerdz ajgi ('Háztáji szőlőskert', 1947); Aghbjuri mot ('A forrásnál', 1950); Pordzadast ('Kísérleti terep', 1952) c. Nevéhez fűződik az örmény népi eposz legjobb prózai feldolgozása: Szaszna Davit ('Szaszuni Dávid', 1966). O Jelentős értéket képviselnek irodalmi és művészeti kritikái, útirajzai és félbemaradt önéletrajza. Marad a n d ó t alkotott a műfordításban is: Pus-

kin, Lermontov, Nyekraszov, Brjuszov, Jeszenyin, Majakovszkij verseit f o r d í t o t t a örményre, ill. két kötetet adott ki a japán költészetből. O Egyéb fő művei: Djucaznagirk ('Hősök könyve', versek, 1940); Ughegrutjunner ( Ú t i r a j z o k ' , 1953); Arev u sztver ('Napfény és árnyék', versek, 1957); Mihatorjak ('Egykötetes', versek, 1959); Szer jev gezstutjun ('Szerelem és meghasonlás', versek, 1960); I)u indz kepentresz ('Keresni fogsz majd', versek, 1965); Hajreni tun ('Szülői ház', versek, 1970). O G y ű j t , kiad.: Jerker ('Művei', 1—5. köt., 1945—1956); Hatentir ('Válogatott művei', 1951); Jerkeri zsoghovacu ('Összegyűjtött művei', 1—7. köt., 1962—1965); Sztyihi ('Versek', oroszul, 1963); Hatentir ('Válogatott művei', 1979). O Magyarul: I 1 vers (Kardos P „ A szovjet költészet antológiája, 2. köt., 1955; Arvay Gy., Auróra, anto., 1967); 3 vers (Grigássy E v a , Csillagok órája, anto., 1980); 2 vers (Kerék I „ Visszhang, anto., 1987). O írod.: Sz. Aghababjan: Nairi Zárján (1954); M. Avagjan: Nairi Z a r j a n i szteghcagorcutjan lezun jev vocse (1961); Sz. K . Daronjan: Nairi Z a r j a n (1978). Szalmási Pál zárlat: 1. a vers nagyobb ritmusegységeinek (—>félsor, verssor, kólón, periódus) végén elhelyezkedő két-három szótag. Lejtéskaraktere szerint lehet ->hímzárlat vagy ~*nőzárlat, a metrikai —• a lap forrná hoz viszonyítva pedig teljes (-•akatalektikus versmérték) vagy csonka zárlat (-akatalektikus versmérték). O 2. az antik retorikában és a -aritmikus próza elméletében a —•mondat végén elhelyezkedő, ritmikailag szabályozott lejtésű ->klauzula. Lázár György Zarnov [zsarnov], Andrej (írói név); Vincent Subík (eredeti név); (Kuklov, 1903. nov. 19.—Poughkeepsie, New York mellett, USA, 1982. márc. 16.): szlovák költő. Szakolcai és nagyszombati középiskolai tanulmányai után a pozsonyi egyetem orvosi karán szerzett diplomát 1931-ben. A kórtan nemzetközi hírű tudósa, a pozsonyi orvosi kar Kórtani Intézetének asszisztense, 1940-től egyetemi t a n á r a volt. E funkciójában részt vett a katyni erdőben lengyel tiszteken végrehajtott mészárlást felderítő nemzetközi bizottság m u n k á j á b a n . Erről t a r t o t t pozsonyi előadásában (Pravda o Katynskom lese, 'Igazság a katyni erdőről', 1943) ezért a SZU-t t e t t e felelőssé. A szovjetek bevonulása u t á n Németo.-ba menekült, ahonnan Pozsonyba deportálták és b ö r t ö n b ü n t e t é s r e ítélték. S z a b a d u l á s a 94

ZAROF Hvisc—V. Marcok—Mária B á t o r o v á stb.: Biele miesta v slovenskej l i t e r a t ú r e (1991). Kiss Szemán Róbert

u t á n orvosként N a g y s z o m b a t b a n f o l y t a t t a praxisát, m a j d 1950-ben emigrált. Átmenetileg Bajoro.-ban és R ó m á b a n élt, végül az USA-ban telepedett le. O Katolikus irányultságú költőként első verseit középiskolásként az 1920-as években induló katolik u s f o l y ó i r a t o k b a n ( Vatra, Pero), valamint a Slovenské pohl'ady és a Kultúra c. irodalmi lapokban publikálta. Strázpri Morave ('Őrség a Morvánál', 1925) c. kötete M. Rázus: K a m e n n a medzi ('Kő a mezsgyén', 1925) c. verseskötetével m u t a t t e m a t i k u s rokonságot: fő célja a szlovák nemzeti értékek megőrzése a csehoszlovakizmus eszméjének ellenében. Politikus—nacionalista hangvétele m i a t t a hivatalos szervek a kötetet elkobozták, s csak 1940-ben jelenhetett meg újból, immár bővített kiadásban. Világlátása színesedett Brázda cez úhory ('Barázda az ugaron', 1929) c. kötetében. E n nek hangvételére a politikai rezignáció és az elmélyülés jellemző, amiben szerepet játszott az a kiábrándulás, amely 1926-os - A. Hlinka oldalán t e t t — amerikai körú t j á t követte. O Az új. katolikus irányultságú költőgenerációt b e m u t a t ó Antológia mladej slovenskej poézie ('A fiatal szlovák költészet antológiája') c. kötet reprezentáns személyisége, az 1936-ban Trencsénteplicen rendezett Szlovák írók Kongreszszusának egyik szervezője. O Költői pályája nem egyenletes ívű, további kötetei nem épülnek az előzményekre: Hlas krvi ('A vér hangja', 1936); Stít ('Csúcs', 1940); Mrtvy ('Halott', 1942). O Emigrációba vonulása u t á n ritkán hallatta h a n g j á t emigráns újságokban, folyóiratokban (Most, Slovák v Amerike, Jednota, Hlasy z Rima). E korszak legjelentősebb politikai verse 'A sztálini béke farkasalmából' sorral kezdődő Slovensky ziaX ('Szlovák fájdalom') c. 1952-ben írott verse, melyben a hazájából kiűzött és azt sirató költő hangján szólal meg. Emigrációban írott 28 versét, v a l a m i n t tíz versfordítását Presievaő piesku ('Homokot szitáló', 1978) c. kötetében g y ű j t ö t t e össze születésének 75. évfordulójára, melyet a költő halála u t á n Szlovákiában is kiadtak 1993-ban. O Az 1970-esévek végén lefordít o t t a Dante Isteni színjátékának egy részét, O. Wilde balladáit és K . Wojtyla verseit. O Magyarul: 1—1 vers (Darvas -I., Hegyország hangja, anto., 1934; Vozári D., Magyar Újság, 1935, 246.; Darvas J„ Cseh és szlovák költők antológiája, 1936; Sipos Gy., Esti Újság, 1940, 80.; Darvas J., uo., 1940, 300., 351.; Sipos Gy., uo.; Garzulv Gy.. uo., 1941, 72.; Sipos Gy., uo., 1941, 25., 107.). O írod.: Peérv R.: Utóhang Zarnov üzenetéhez (Esti Újság, 1941, 8.); J .

Zarnúdzsí, B u r h á n ad-Dín az-; B u r h á n al-DTn gyermekmesék „itt a vége, fuss el véle" zárlata, vagy az —>epikus közhelyek, záró formulái. Fejlettebb formákban variált ismétlődéssel állunk szemben, m i n t a középkori —•trubadúr-költészet h a t á s á r a széles körben elterjedt különleges zárószakaszok (—•ajánlás 3.) esetében. Az —>epilógusok m á r csak s t r u k t u r á l i s azonosságot— hasonlóságot m u t a t n a k , így a szó szoros értelmében nem formulajellegűek, bár f e l b u k k a n h a t n a k bennük sztereotip fordulatok. H a a záró formula kezdő formulával párosul, mintegy keretbe foglalja a szöveget. O (—>formula szerkezet). Szerdahelyi István O A folklór-alkotásokban a záró formula egyszerre tartalmi és formai elem. A szövegek mellett megtalálható a zenében, táncban is, és a népi díszítőművészetben a keret t ö b b formulája (valamint a „szignálás" és az erre utalás) ide sorolható. O A k u t a t á s külön foglalkozott a verses és a prózai epi95

ZAROJ ka formuláival. A —•harvardi epikakutató iskola (és általában az ->oraí formuláié poetry) kutatói azt hangsúlyozták, hogy az -morális költészetben a visszatérő szövegelemek (->formula.) az alkotások minden részében előfordulhatnak, s ezek elengedhetetlen kellékei. A záróformulákat azonban külön nem vizsgálták. S jóllehet az ilyen formulák igen sok alkotásban világosan felismerhetők és terjedelem tekintetében is feltűnők, a szakirodalom más képviselői is jóval több figyelmet szenteltek a kezdő formuláknak, m i n t a záróknak. O A záró formulák, miként a kezdők is — különösen a mesékben, balladákban — a szöveg tér- és időviszonyai közül visszavezetnek a jelen világába, arra utalnak, hogy a meghallgat o t t szöveg nem a valóságról szólt, hanem irodalmi mű volt (román mesevégző: „Felültem a fára — nem igaz t ö r t é n e t e t meséltem"). Ez a visszavezetés g y a k r a n tréfás, szelíden csúfolja a hallgatóságot. Tartalmi vonatkozásban a mesékben a szerencsés befejezés ( - * h a p p y end), főként a házasság igen gyakori („boldogan éltek, míg meg nem haltak"). A balladák végén a moralizáló tanulság a leggyakoribb:

zárójelentés:

-^kommüniké

zárósor: —•nagysor záró tag; epódikus kólón; epódikon kólón; kolon epodikon; colon epodicon (görög 'végén énekelt kólón'): három vagy több tagú periódus végén, az —• indító tag és a belső tag, ill. -*középtag u t á n elhelyezkedő -»•kólón. O írod.: R. Volkmann—H. Gleditsch: Rhetorik und Metrik der Griechen und R ö m e r (1901). Lázár György zárt formák: azon irodalmi formák összefoglaló elnevezése, melyeknek szerkezete lekerekített, befejezett, szemben a ->nyílt formákéved. Vannak m ű f a j o k , melyek lényegéhez tartozik a strukturális lezártság; ilyen pl. az anekdota, novella, keretes elbeszélés, ballada, a klasszikus tragédia és komédia stb. A különböző versformák is feloszthatók zárt és nyílt f o r m á k r a ; így pl. a szonett, ballada, rondó stb. az előbbi jellegzetességeit m u t a t j a , s általában zárt formájúak a francia megjelöléssel poémes a formes fixes-nek ('állandó f o r m á j ú költemények') nevezett versformák. O (->forma) O írod.: H. Seidler: Die Dichtung (Wesen — F o r m — Dasein, 1959); W. Kayser: Das sprachliche Kunstwerk (1960). Kovács Endre

Hej, kislányok, sírjatok. Gyöngykoszorút fonjatok, Síromra boruljatok! (magyar ballada) A whisky és a rossz bagázs: nekem ez volt az átok. Kerüljétek, fiatalok, a korhely társaságot! (amerikai tolvajhallada; ford.: Gyárfás E.)

zárt szótag: olyan szótag, amelynek végén —•mássalhangzó-torlódás van. Verstani jelentőséget az -*időmértékes verselésben nyer, ahol akkor is ún. ->egyezményes hosszú szótagnak számít, ha magánhangzója rövid. O (-> szótag) Szepes Erika

Leginkább a mese- és balladaformulák nemzetközi elterjedtségét ismerjük, s ez igen meglepő p á r h u z a m o k a t m u t a t . O A hivatásos irodalom gyakran merít ebből a hagyományból, olykor kibővített formában. Firdauszí pl. külön „végszót" írt eposza végére, melyben s a j á t halálát jelentette be, és áldást kért olvasóitól:

Zartustnáme: —• legenda Zaruckij, Atanaszij Olekszijovies (Hluhov, az 1660-as évek vége—NovgorodSziverszkij, 1720 és 1723 között): ukrán író. A kijevi Mogila Kollégium tanulója volt. Később Novgorod-Sziverszkijben lett főpap. 1708-ban prédikációit többek között I. Péter cár is meghallgatta. Zaruckij L. Baranovics ösztönzésének köszönhetően dicsőítő verseket (panegirikusokat) írt. Hleb angelszkij, na kresztnom zsertovnyice iszpecsennij ('Keresztes oltáron megsütött angyali kenyér', 1717) c. illusztrált kéziratát I. Péternek ajánlotta. O Műve még: Miszlennij raj ('Kigondolt mennyország', ?). Lebovics Viktória

Kiben csak van ész. van hit és értelem, az holtomban áldhatja dús életem.

(ford.: Devecseri 0.)

Az egyik legnevezetesebb opera — Mozart: Szöktetés a szerájból • / m á k j á n a k szövege: Akinek ennyi jó kevés, hadd érje gáncs és megvetés.

O írod.: R. Petsch: F o r m e l h a f t e Schlüsse im Volksmárchen (1900); 0 . Holzapfel: Studien zur Formelhaftigkeit der mittelalterlichen dánischen Volksballade (1969); Voigt V.: A folklór alkotások elemzése (1972); J . M. Foley: Oral Traditional Literature (1981); A. Olrik: Principles for Oral Narrative Research (1992). Voigt Vilmos

Zarudnij, Mikola J a k o v i c s (Orihovec, 1921. aug. 20.—): u k r á n író. 1942-ben a kazahsztáni egyetem újágíró szakán végzett Alma-Atában. Részt v e t t a Honvédő 96

ZARUG H á b o r ú b a n . Dolgozott a sajtóban, s a Dovzsenko nevét viselő filmstúdióban szerkesztőként. 1966-ban az ukrán írószövetség titkára lett. O 1944 óta publikál; 1950 óta jelennek meg teljes kötetei. Korai színdar a b j a i b a n — Veszna ('Tavasz', 1949); Szasko vibiraje dorohu ('Szasko u t a t választ', 1960) —, elbeszéléseiben Szvitlo ('Fény', 1961) — és Urán (ua., 1970) c. regényében a társadalmi t é m á k iránti érzékenységről t e t t tanúságot. Színműveinek többségében kortársainak életét, a háborús éveket, a kolhozparasztok életét, a háború utáni falvak problémáit m u t a t j a be: Csuzsij dim ('Idegen ház', 1960); Pora zsovtoho lisztya ('A sárga lomb ideje', 1976); Til ('Hátország', 1977); Porom ('Komp', 1987). A háborúban való részvételéért, politikai és irodalmi tevékenységéért több állami díjjal is kitüntették. Magyarul Nem vagyunk kifestve c. humoros színművét a Vidám Színpad 1974 októberében m u t a t t a be. O Művei még: Nyics i polumja ('Éjszaka és láng', drámai trilógia, 1958); Na bilomu szvityi ('Napvilágon', reg., 1967); Osztriv tvojeji mriji ('Ábrándjaid szigete', színmű, 1971); Virniszty ('Hűség', reg., 1971); Hileja (ua., reg., 1973); Take dovhe, dovhe lito ('Oiyan hosszú, hosszú nyár', színmű. 1974); Region ('Régió', színmű, 1981); Bronzova vaza ('Bronzváza', színmű, 1985). O G y ű j t , kiad.: Pjeszi ('Színművek'. 1959); Odnoaktnyi pjeszi ('Egyfelvonásos színművek', 1963); Szinyi roszi ('Kék h a r m a t ' , vál. színművek', 1968); Na szinyomu nebi ('A kék égen', vál. komédiák', 1969). O írod.: I). J . Slapak: Sz l j u b o v j u k szovremennviku Dramaturgija M. Zarudnogo i tyeatr (1981). Kovács Oxána Zarugyin, N y i k o l a j Nvikolajevics (Pjatyigorszk, 1899. okt. 13^—?, 1937): orosz író, költő. Eloroszosodott, hatgyermekes német értelmiségi családból származott. Liberális gondolkodású apja, Ny. E. Ejhelman, közvetlenül az 1. világháború kitörését követően, főként az orosz birodalom nyugati határvidékén zajló németellenes pogromok h a t á s á r a v á l t o z t a t t a meg a nevét. A patriarchális életmódot folytató család mindazonáltal őrizte és ápolta a német tradíciót; intenzív szellemi életről tanúskodó, barátságos o t t h o n u k h a n g u l a t á t az író Tridcaty nocsej na vinogradnyike ('Harminc éjszaka a szőlőshegyen', 1932) c. regényében örökítette meg. A család azonban 1917 októberében meghasonlott, amikor a februári polgári demokratikus f o r r a d a l m a t fiainál kritikusabban szemlélő a p a elítélte a bolsevik hatalomátvételt. A 17 éves fiatal-

ember előbb Kornyilov tábornok csapataihoz csatlakozott, de rövidesen — a Nyizsnyij Novgorod-i gimnázium elvégzése u t á n — á t á l l t a bolsevikokhoz. Részt vett a polg á r h á b o r ú b a n , komisszár volt, akkor és később is L. Trockij híve, aminek következtében az 1920-as évek elején kizárták a p á r t ból, pontosabban m a g a tépte össze a tagkönyvét, tiltakozásul azért, mert egy hadseregbeli taggyűlés dogmatikus hangadói pártfegyelemre intették. Másnap eltávolít o t t á k a pártból és munkahelyéről, a hadseregből is; felfogása szerint ezzel kezdőd ö t t szabad művészélete. O Sznyeg visonnij ('Meggyhó') c. első verseskötete 1923ban l á t o t t napvilágot J e k a t y e r i n b u r g b a n . A gimnazista r o m a n t i k á t sugárzó, naiv költeményeket 1928-ban az érettebb h a n g ú Pöljem—junosztyju ('Ifjúsággal a mezőn') c. g y ű j t e m é n y követte. F. Tyutcsev, A. tírigorjev, a kortársak közül pedig az emigráns L Bunyin követőjének vallotta m a g á t ; egyike volt azon irigyelt keveseknek, akik a SZU-ban ez utóbbi csaknem valamennyi m ű v é t megszerezték. Túldíszített, nemegyszer mesterkélt nyelvezetével, jelzőkkel és hasonlatokkal telezsúfolt verseivel azonban meg sem közelítette eszményképeit. A kitűnő szónokként és előadóként számon t a r t o t t költő ebben az időben már prózát is publikált. írásai többnyire az A. Voronszkij szerkesztette Krasznaja nov c. lapban, a korszak egyik legszínvonalasabb irodalmi —publicisztikai o r g á n u m á b a n jelentek meg. Barátai szerint irigylésre méltóan gyorsan és könnyedén alkotott, de szertelenül áradó, kaotikus szépprózája éppoly p a r t t a l a n u l túllépett a maga műfaji korlátain, ahogyan a vers is szűknek bizonyult számára: voltaképpen a költészetben is szónok volt, kortársai szerint olyan, akinek a beszédre kiszabott ideje már lejárt, de még k a p k o d v a , kissé összevissza szerette volna elmondani, amit a k a r t . Prózája ebben és kissé apokaliptikus világlátását tekintve is B. Pilnyak korabeli regényeire emlékeztet. Az 1920-as évek elejétől spontán csoport o k b a szerveződött szovjet—orosz irodalmi életben az esztétikai értékeknek az ideológiai szempontokkal szembeni p r i m á t u s á t valló -^Pereval nevű, szintén Voronszkij által létrehozott csoport alapító t a g j a volt. G. Glinka, a társaság t a g j a és későbbi történetírója szerint „kivételes szenvedélyessége és sokoldalú tehetsége folytán Zarugyin a Pereval létrejöttének szinte legelső n a p j á tól fennállásának csaknem az utolsó percéig a csoport legfontosabb alakja volt, és talán senki nem m o n d h a t t a volna el magáról t ö b b joggal: «A Pereval — én vagyok»."

ZARUS nevelő célzatú útleírásokat, riportokat, elbeszéléseket és s z a k m u n k á k a t írt az ifjúság számára: Na morzach dalekich ('Messzi tengereken', 1920); Na bezdrozach tatrzanskich ( ' Ú t t a l a n utakon a T á t r á b a n ' , 1923); Zaglowym jachtem przez Baltyk ('Vitorlással a Balti-tengeren át', riportok, 1925); Na skrzydlach jachtów ('Yachtok szárnyán', riportok, 1933); Wsród wichrów i fal ('Viharok és hullámok között', elb.-ek, riportok, 1935). Pálfalvi Lajos

Társaival e g y ü t t a —• V A P P , m a j d a belőle létrejött -* RAPP heves politikai t á m a d á sainak középpontjába került, különösen 1927-től, Trockij száműzetése és a Sztálin —Buharin d u u m v i r á t u s hatalomra kerülése után; reakciósnak, dekadensnek, a múlt iránti nosztalgia hirdetőjének nevezték és „minden orosz poétizálásával" — nacionalizmussal — vádolták. Ekkoriban, alig harmincévesen, a korábban oly sokak által irigyelt, színes egyéniség, a nők kedvence, már csak árnyéka volt egykori önmagának. Modorosan jókedvű, gondtalan fellépése, hedonizmusa sem leplezhette, hogy egy számos okból torzóban m a r a d t életművet t u d h a t magáénak. O Legfontosabb műve 1932-ben k i a d o t t önéletrajzi regénye volt, amelynek nyolc „kozmikus szellemtől" áth a t o t t és külön-külön elbeszélésnek nevezett részében látszólag teljességgel a gyermek- és ifjúkor édenébe feledkezett, némi freudi „beütéssel". Kortársai azonban rengeteg rejtett, a stílus cikornyái mögé bujtat o t t politikai célzást fedeztek fel a műben. Az 1930-as években, zárt a j t ó k mögött, baráti társaságban lelkesen a m á r száműzött Trockij hívének vallotta magát, fényképét íróasztala fölött t a r t o t t a . Közben a politikai rendőrség i r a t t á r á b a n gyűltek a feljelentések ellene, ill. sokasodtak letart ó z t a t o t t társai rá nézve terhelő vallomásai. 1937-ben elhurcolták, ismeretlen helyen pusztult el. Az N K V l ) által elkobzott iratai a peresztrojka évei alatt sem kerültek elő. O Elbeszéléskötetei még: Sztrana szmiszla ('Az értelem országa', 1934); Zakón jahloka ('Az alma törvénye', 1966). O G y ű j t . kiad.: Puty v sztranu szmiszla ('Ut az értelem országába', cikkek, dokumentumok, 1983). O Magyarul: 1 elb. (Soproni A., Kegyetlen szerelem, anto., 2. köt., 1969). O írod,.: G. Glinka: N a perevale (New York, 1954). Gereben Ágnes

Záry [zsárij, Stefan (Pónik, ma: Poniki, 1918. dec. 12.—): szlovák költő, író, műfordító. 1938 és 1942 k ö z ö t t szlovák és német szakon tanult a pozsonyi egyetem bölcsészk a r á n . 1942 és 1945 között katona volt; az olasz fronton harcolt. 1945 után szlovák újságok és folyóiratok szerkesztőjeként dolgozott; az 1950-es és 1960-as években a Slovensky spisovatel kiadó szerkesztője m a j d főszerkesztője lett. 1961-ben K. Gottwald-díj&t kapott; 1968-ban nemzeti művész címme\ t ü n t e t t é k ki. 1970 óta csak irodalmi tevékenységet folytat. O Első versei már gimnazista korában megjelentek. Bár kezdettől vonzódott a modern költői iskolákhoz, első önálló kötetét, a Srdcia na mozaiké ('Szívek a mozaikon', 1938) c.-t hagyományos hazafiasság jellemzi. O Újító költői tehetsége a 2. világháború idején bontakoz o t t ki. Zvieratník ('Allatöv', 1941) és Stigmatizovany vek f S t i g m a t i z á l t kor', 1944) c. köteteiben szakított a hagyományos alkot á s m ó d d a l és a szürrealizmus mellett kötelezte el magát. Tragikus háborús életérzéseit a Peéat plnych amfor ('Teli a m f o r á k pecsétje', 1944) és Pavúk, pútnik ('A v á n d o r pók', 1946) c. köteteiben fogalmazta meg. Hasonló t e m a t i k á j ú a Dobry den pán Villon ('Jó napot, Villon úr', 1947) c. verseskötete is, amelyben az elátkozott költő szerepébe képzeli magát. O A 2. világháború utáni első években, baloldali politikai vonzalmából fakadóan, egyre közelebb került a komm u n i s t a hatalomhoz. Ez a közeledés jellemzi Meó a vavrín ( ' K a r d és babér', 1948) c. lírai—epikai költeményét, amelyben a szlovák nemzeti felkelést verselte meg. Az 1950-es években keletkezett kötetei a klasszikus versformák iránti vonzalmáról tanúskodnak: Cesta ('Út', \952);Aká to vóna, ('Micsoda illat ez', 1954); Návsteva ('Lát o g a t á s ' . 1955). O Következő korszakának verseire a szociális t e m a t i k a sablonjainak használata jellemző: Po mne iní ( ' U t á n a m mások', 1957); Ikar veőne zivy ('Ikarosz örökké él', 1960); Zázraóny triezvy koráb ('Csodálatos józan b á r k a ' , 1960); Osmelenie do (Ma.fNekibátorodás reggelig', 1962). El-

Zaruski [zaraszki], Máriusz (Dumanów, 1867. jan. 30.—Cherson, 1941. április): lengyel író, költő. Titkos hazafias szervezetekben végzett tevékenysége m i a t t 1894-ben Arhangelszkbe száműzték, ahol tengerészetet tanult. 1901-ben K r a k k ó b a költözött; aktívan részt v e t t a város társadalmi életében. 1904-ben Zakopanéban telepedett le és megszervezte a tátrai mentőszolgálatot. J . Pilsudski légióiban harcolt, tábornoki fokozatot k a p o t t a Lengyel Hadseregben. H a z á j á b a n az alpinizmus, a téli sportok és a tengeri hajózás úttörői között t a r t j á k számon. O Modernista lírával debütált: Sonety morskie. Sonety pólnocne ("Tengeri szonettek. Északi szonettek', 1902). Később 98

ZARZM életfeltételeinek. O Művei még: Zaslúbená zem ('Az ígéret földje', versek, 1947); Kotvy a kridla ('Horgonyok és szárnyak', versek, 1981). O Gyűjt, kiad.: Vybrané verSe 1938 —1958 ('Válogatott versek', 1938—1958', 1958); Kde citróny kvitnú ('Ahol a citromfa virágzik', vál. prózai művek, 1962); Ako doóiahneme slnce ('Hogyan érhetjük el a napot', vál. gyermekversek, 1979); Vybrané spisy 1—3. ('Válogatott írások', 1—3. köt., 1968—1981). O Magyarul: 4 vers (Tóth T., Fügedi E., Mai szlovák költők, anto., 1954); 1 vers (Zala J „ Hét. 1957, 1.); 3 vers (Kiss K., Monoszlóy M. I)., Nagyv, 1959, 1.); 1 karcolat (T. A., Hét, 1960, 5.); 4 vers (Ozsvald Á„ Bábi T., ISZ, 1961, 1.); Itáliai elbeszélések (vál. elb.-ek, Bóné A., 1962); A modern szlovák lira kincsesháza (vál. versek, Kiss K., Tótfalusi I., 1966); 5 vers (Tőzsér A., Bábi T., ISZ, 1966, 3.); 7 vers (Fazekas L., Kovács V., Tordon A., Hajnalcsillag, anto., 1970); 1—1 vers (Tóth Eva, Kort, 1970, 11.; Fügedi E., Vasárnapi Uj Szó, 1974. 17.); 1 elb. (Kövesdi J., Ú j Szó. 1977, 92.); 2 vers (Varga I., Életünk, 1985, 11.); 4 vers (Tandori I)., Végh Gy., Cseresznyevirágok balladája, anto., 1986); 4 vers (Pór Judit, Tótfalusi 1., XX. századi cseh és szlovák költészet, anto., 1986); 4 vers (Cselényi L., ISZ, 1987, 3.). O írod..: M. Pisút: Básnicky profil Stefana Záryho (Vybrané verse, 1958); Gály I.: Uj szlovák könyvek (TSZ, 1958, 2.); S. Smatlák: Záry prózaik (Kde citróny kvitnú, 1962); M. Povazan: Novvmi cestami (1963); Egri V.: Költői hitvallás (Űj Szó, 1964, 74.); Zádor A.: A modern szlovák líra kincsesháza (1966); 1. Plintovic: Básnická tvorba Stefana 2áryho (1967); M. Bakos: Avantgarda 38 (1969)"; F. Miko: Poézia, clovek, technika (1979); J . Bzoch. Z kozmickych vysok na zem (Romboid, 1982, 2.) J . Noge: Snímanie z piedestálu (Slovenské pohFady, 1988, 12.); V. Petrík: Stefan Záry —^ prózaik (Romboid, 1989, 3.); P. Ötevcek: Öo pesnicka dala (uo., 1991, 2.). Kiss Szemán Róbert

térő jellegű a Romanca o Esmeralde ('Románé Eszmeraldáról', 1962), melynek költeményeiben romantikus érzelmes témákat jelenít meg. Dvanástkrát zena ('A nő tizenkétszer', 1964) c. kötetének fő motívuma a szerelem, amit szonettekben verselt meg. Múza oblieha Troju ('A múzsa ostromolja Tróját', 1965) c. kötetében az avantgarde költőtársakra és a pozsonyi szellemi életre emlékezik kötetlen formájú versekben. Pút za kolibríkom ('Zarándoklás a kolibri után', 1966) c. kötetét a gyermekkor világának szentelte. A Svetojansky sen ('Szentivánéji álom', 1974) modern verseposz a szénagyűjtésről és a gyermekkorról. Leto násho dospievania ('Felnőtté érésünk nyara', 1974) c. kötetében a szlovák nemzeti felkelést eleveníti meg az alkalmi költeményeket meghaladó színvonalon. A Smaragdové rúno ('Smaragd gyapjú', 1977) és a Cierna Ofélia ('Fekete Ofélia', 1984) ismételt hitvallás a kommunista társadalom által propagált értékek mellett. O Az olasz fronton szerzett élményeit és az azt követő otthoni időszakot két elbeszéléskötetben örökítette meg: Apeninsky vzduch ('Appennini levegő', 1947) és Dolu na juhu ('Lent délen', 1955). Hasonló témájú az Azúrová anabáza ('Azúrszínű anabázis', 1972) c. regénye is; az ebben szereplő fi. Thurzo tizedes alakját a cseh fivejkkel szokás összehasonlítani. A költő gyermekkori élményeit eleveníti fel Usmevné údolie ('Mosoly völgye', 1976) c. visszaemlékezéseiben. Kortárs művészeket idéz meg portrék formájában Snímanie masiek ('Maszkok levétele', 1979) c. esszékötetében. V. Nezval cseh költőnek Stovezaty básnik ('Száztornyú költő') e., 1981-ben kiadott kötetében állít emléket. Római emlékeit jeleníti meg a Rok s vlóicou ( Egy év a nőstényfarkassal', 1982) c. memoárjában. A tényirodalom, a kritika, az életrajz, az esszé és a visszaemlékezések keveréke a Rande s básnikmi ('Randevú költőkkel', 1988) c. kötete, melyben 8 szlovák költőről készített portrét. Satironikon (ua., 1990) c. szatirikus versgyűjteménye nagy feltűnést keltett. O Számos gyermekverskötet szerzője — Zázraéné oéi ('Csodás szemek', 1954); Povesti a bájé ('Mondák és regék', 1957); Ohnostroj ('Tüzesgép', 1961); Kukuékové hodiny ('Kakukkos óra', 1964) —, valamint a francia (Apollinaire, Rimbaud, Eluard), a spanyol (Garda Lorca, P. Neruda, N. Guillén) és az olasz (G. Rodari, S. Quasimodo, P. P. Pasolini, L. Pignotti, G. Ungaretti) költészet szakavatott tolmácsolója. 1946-ban Slnovraty ('Napfordulók') c. drámát is írt, melyben verses formában adott hangot a háborús időszak tragikus

Zarzmeli, Baszili (9—10. sz.): grúz egyházi író. 916 és 926 között a nagybátyja, Szerapion Zarzmeli által alapított zarzmai kolostor elöljárója volt. (Mindketten innen kapták a nevüket.) 0 írta meg nagybátyjának az életét, kolostorépítő tevékenységét Chorebaj Szerapioniszi ('Szerapion élete') c. A hagiográfia műfajába tartozó mű a korafeudális Grúzia egyik legkitűnőbb irodalmi alkotása és egyedülálló történeti forrása. Széleskörű betekintést ad Grúzia délnyugati részének (Klardzseti és főként Szamche) társadalmi, gazdasági és politikai életébe. 99

ZARZU Rendkívül értékes történelmi—földrajzi, építészettörténeti és jogi vonatkozású adat o k a t tartalmaz, ill. számos irodalomtörténeti érdekességgel is szolgál. A szerző szemt a n ú k é n t , egyes szám első személyben írta le az eseményeket, noha ő maga csak n a g y b á t y j a halála után került a kolostorba. Az életrajzból azonban egyértelműen kiderül, hogy a mű szemtanúk, kortársak, Szerapion Zarzmeli t a n í t v á n y a i n a k az elbeszélése a l a p j á n készült, s így hitelességéhez nem férhet semmi kétség. O Az életrajz n e m m a r a d t fenn eredeti f o r m á j á b a n . A 1 1. sz.ban egy ismeretlen szerző kibővítette, de az eredetin alig v á l t o z t a t o t t . Egyetlen kézirat a 16. sz.-i. O Egyes nézetek szerint Szerapion Zarzmeli és életrajzírója valójában 6 —7. sz.-i egyházi személyek voltak. O A m ű v e t lefordították latin és orosz nyelvre. A latin fordítás azonban nem a grúz kritikai kiadás alapján készült, ezért számos téves interpretálást tartalmaz. O K i a d . és ford.: P . Peeters: Histoires monastiques Géorgiennes (Annalecta Bolandiana, 36—37. köt., 1923); I. Abuladze (szerk.): Dzveli kartuli agiograpiuli literaturisz dzeglebi (1. köt., 1963); K. Kekelidze: Etiudebi dzveli kartuli literaturisz isztoriidan (13. köt., 1973); N. Vacsnadze: Szerapion Zarzmelisz chovreba rogorc szaisztorio ckaro (1975). O írod.: P . Ingorokva: Giorgi Mercsule (1954); K. K e kelidze: Kartuli literaturisz isztoria (1. köt., 1960); M. Lortkipanidze: Adrepeodaluri hanisz kartuli szaisztorio mcerloba (1966); Kartuli mcerloba (1. köt., 1984). Bíró Margit zarzuela [szárszuelá]: spanyol zenés színjáték. Nevét a Madrid közelében levő P a l a cio de la Zarzueláról k a p t a ; ez a királyi nyári kastély a 17. sz.-ban Ferdinánd infáns, m a j d testvére, IV. Fülöp király kedvelt tartózkodási helye volt, s vadászataik közben gyakran szórakoztatták m a g u k a t az ide rendelt madridi komédiásokkal, akik az első ilyen darabokat is b e m u t a t t á k . O A zarzuela eredetileg kétfelvonásos, rendszerint verses, a dialógusokat és (szóló-, valamint kórus-) énekeket szabályozottan vált a k o z t a t ó , a dráma és az opera közötti á t meneti m ű f a j volt. Héroszok, istenek és uralkodók nagyszabású, kalandos-tragikus bonyodalmait b e m u t a t ó mitológiai és történelmi témákat, v a g y k o s z t u m b r i s t a (-> costumbrismo) és komikus elemeket előtérbe helyező korabeli eseményeket dolgozott fel. Zenéje ritkán, inkább töredékekben m a r a d t fenn, szövegeit viszont a n y o m t a t o t t kiadások ránk hagyományozták. O Előzményeinek elő- és közjátékokat (—>loa,

paso, entremés, tonadilla) szokás tekinteni; az első zarzuelaként ismertté vált mű P. Calderón de la Barca 1649-ben b e m u t a t o t t El jardín de Ealerina ('Falerina kertje') c. műve volt (de ilyen típusií d a r a b o k a t már 1629-től játszottak a spanyol színpadokon). Népszerűségére jellemző, hogy csak az 1659-ig t a r t ó időszakban t ö b b mint 100 zarzuelát a d t a k elő. Szerzői között — P. Calderónon kívül — olyan híres írók voltak, mint Lope de Vega, Tirso de Molina, J. Ruiz de Alarcón, L. Vélez de Guevara, A. Moreto y Cabana, A. de Solís, E. A. de fíances Candamo, a 18. sz.-ban J . Clavijo y Fajardo, A. de Zamora. Műveik megzenésítői közül kiemelkedik S. Durán, J . Hidalgó, C. Patino, A. Literes, J . de Nebra, J . Risco, J . de Navas, M. Romero, J . de Palomares, M. Verdugo. A 18. sz. második felében, az olasz opera mindent h á t t é r b e szorító nemzetközi d i v a t j a idején a zarzuelák is ennek zenei és irodalmi anyagait vették át, de R. de la Cruz Cano y Olmedilla n é h á n y sikeres darabja, melyeket Ilodríguez de Hita zenésít e t t meg, spanyol népi t é m á k feldolgozásával is kitűnt. A külföldi példákat követve így alakult á t a zarzuela a francia opéra comique és vaudeville, valamint a német Singspiel s a j á t o s spanyol változatává, de a 18—19. sz. fordulóján az olasz opera divatja olyan mértékben h á t t é r b e szorította, hogy jóformán feledésbe merült. Reneszánsza a 19. sz. 30-as éveinek elején kezdődött, s 1847-ben La Espana Musical néven csak zarzuelákat b e m u t a t ó színházi társulat is alakult Madridban, H. Eslava vezetésével. Ez idő t á j t három fő típusa alakult ki: az olasz belcanto-operákat parodizáló zarzuela paródia, az andalúz folklórból merítő zarzuela andaluza, s a francia vaudevilleeket és vígoperákat a d a p t á l ó válfaj. F. Asenjo Barbieri és V. de la Vega a rövid, kétfelvonásos zarzuelát háromfelvonásosra bővítette; így keletkezett a zarzuela grandé ('nagy zarzuela'), míg a rövidebb válfaj a burleszkszerű, egyfelvonásos -^género chico kereteiben élt tovább. Librettistái közül A. Arnao, M. Zapata és M. Capdepón, a zeneszerzők közül pedig .1. Gaztambide és F. Asenjo Barbieri örvendett rendkívüli népszerűségnek. 1857-ben a zarzuelaszerzők Madridban megnyitották s a j á t színházukat (Teatro de la, Zarzuela), s a rövid válfaját magába olvasztó género chico oly népszerű volt. hogy tíz madridi színház ezekre korlátozta műsorát. A századforduló idején az addig h á t t é r b e szorított zarzuela grandé ismét előtérbe került . A m ű f a j reprezentánsai ekkor A. García Gutiérrez, L. de Eguílaz, M. Ramos Carrión, M. Echegaray y Eizagu-

100

ZASZI irre, C. Fernández-Shaw, J . Abatí y Díaz; a zarzuela grandé számára E. Granados és M. de Falla is k o m p o n á l t zenét. Ez idő t á j t Spanyol-Amerikában is meggyökeresedett: neves uruguayi képviselője volt F. Sánchez, s Argentínában zarzuela criolla néven alakult ki sajátos helyi változata. Spanyolo.ban P. Munoz Seca, F. Ramo-s de Castro és mások alkotásai révén népszerűsége nem csökkent a t o v á b b i a k b a n sem, de az 1940es és 1950-es éveket t a r t j á k legújabb virágkorának, amikor országszerte nagy sikereket a r a t o t t (J. Serrano, J . Guerrero, P. Sorozábal). Az új típusú zarzuela ismert zeneszerzői R. Chapí y Lorente, G. Giménez, P. Luna, J . Serrano. O (-»spanyol irodalmi formák, zenés színjátékok) O írod.: E. Cotarelo y Mori: E n s a y o histórico sobre la zarzuela, o sea el d r a m a lírico en E s p a n a desde su origen a fines del siglo X I X (Boletín de la Academia Espanola, 1932—1935); M. Munoz: História de la zarzuela espanola y el género chico (1946); R. Mindlin: Die Zarzuela (1965). Inotai András O A 19. sz.-ban a zarzuela a spanyol kultúra hatása alatt álló más, nem spanyol nyelvű irodalmakban is elterjedt. Az első baszk zarzuelát M. Soroa írta 1876-ban, s ezt egész sorozat követte; e műfaj felvirágzása vezetett a modern baszk színház megteremtéséhez. A Fülöp-szigeteken is a 19. sz. végén a d a p t á l t á k a zarzuelát a tagal nyelvű színműírók (S. Reyes, H. Ilagan) s e m ű f a j P. Mariano y Geronimo tagal darabjai révén még az 1910-es években is nagy sikereket a r a t o t t . O (—>baszk irodalmi forrnék, Fülöp-szigeteki irodalmi formák) Inotai András—Páricsy

tudósi minőségében jelentős. Fő kutatási területe M. Cseremsina, M. Vovcsok, Ty. Borduljak és 0 . Makovej munkássága, valam i n t az ukrán irodalom más irodalmakkal való kapcsolata. A nyolckötetes Isztorija ukrajinszkoji literaturi ('Ukrán irodalomt ö r t é n e t ' ) egyik szerzője. O Monográfiái, irodalomtörténeti és kritikai cikkei: Marko Vovcsok i zarubizsnyi literaturi ('Marko Vovcsok és a külföldi irodalmak', 1958); Literaturno-kriticsnyi nariszi i sztattyi ("Irodalomkritikai karcolatok és cikkek', 1962); Marko Vovcsok. Zsittya, tvorcsiszty, miszce v isztoriji literaturi ('Marko Vovcsok. Elete, művei és helye az irodalom történetében', 1964); Oszip Makovej (ua., 1968); Marko Cseremsina (ua,, 1974); Dorohi moji szucsaszniki ('Kedves kortársaim', 1983). Scher Vera Zaszenko, Petro Petrovics (Ljubarci, 1936. máj. 25. —): ukrán költő, író, műfordító. 1959-ben a kijevi egyetem bölcsészkarán végzett. Kiadóknál és az ukrán írószövetség a p p a r á t u s á b a n dolgozott. 1982 óta a Kijiv c. folyóirat főosztályvezetője. O Első verseit a Zirnicja ('Hajnalpír', 1962) és a Na jarmarku vitriv ('Szelek v á s á r á n ' , 1965, 1968) c. köteteiben g y ű j t ö t t e össze. Legismertebb a Knyazivsztvo trav ('Füvek fejedelemsége', 1969) c. versgyűjteménye lett. U k r á n periodikumokban rendszeresen publikálja karcolatait. Műfordítóként moldovai, örmény, avar, belorusz és orosz klasszikusok (-J. Kolasz, Puskin, Jeszenyin, Jevtusenko) költeményeit fordítja anyanyelvére. O Művei még: Trojandi Pamiru ('A Pamír rózsái', karcolatok, 1966); Koszovicja ('Kaszálás', karcolatok, 1986). Kovács Oxána

Pál

Zásur: —> cezúra, Zásurreim:

-*rím

Zaszenko, Olekszij Jeliszejovics (Ljubarci, 1907. okt. 4.—): ukrán irodalomtörténész, kritikus. Az 1920-as években tanítóskodott. 1934-ben elvégezte a Kijevi Egyetemet. Részt v e t t a 2. világháborúban. A háború után a Ragyanszkij Piszmennik c. könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője volt. 1950-től az U k r á n Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos m u n k a t á r s a . Egyetemi tanár, 1963-tól az irodalomtudományok doktora. O Az 1920-as években költőként indult, amit később megjelent nagyszabású lírai műve, a Doroha v zsittya ('Üt az életbe', 1936) és verses szatírája, a Hrjade rozplata ('Közeleg a leszámolás', 1944) bizonyít. Munkássága a z o n b a n elsősorban irodalom-

Zaszim, Mikola Arcjomavics (Sanyi, 1908. nov. 19.—Breszt, 1957. júl. 19.): belorusz költő. 1948-ban elvégezte a belorusz K P K B pártiskoláját. Az 1920—1930-as években végzett illegális forradalmi tevékenységéért a lengyel hatóságok többször letartóztatták és börtönbe zárták. Részt v e t t a Honvédő H á b o r ú b a n . 1944 és 1946 között pártmunkásként, 1948-tól 1957-ig a breszti Zarja c. járási újságnál dolgozott. O 1926-tól sokféle álnéven jelentek meg versei a Malanka, a Litaraturnaja sztaronlca és más kiadványokban. A Honvédő Háború idején a Zarja és a Za Rodinu c. illegális ú j s á g o k b a írt. Első önálló verseskötetét 1947-ben adta ki Ad scsiraha szerca ('Őszinte szívvel') c. Verseiben a nyugat-belorusz falvak életét, a falvak szociális konfliktusait, a lengyel hatóságok politikáját ábrázol101

ZASZO ja. Gyakran él a groteszk és a paródia eszközeivel. A háború a l a t t és a háború után írt műveiben a hátország hősiességének, a békés m u n k a örömének és a nyugati belorusz kulturális és társadalmi fejlődésnek állított emléket. Néhány költeményét A. Tvardovszkij f o r d í t o t t a oroszra. O Gyűjt, kiad.: Versi ('Versek', 1954); Vibranaje ('Válogatott művei', 1960). O írod.: U. Kalesznvik: Mikola Zaszim (Csasz i pisznyi, 1962; Zorni szpev, 1975). Palásti Katalin

vallott. Politikai tevékenységéért először 1869-ben t a r t ó z t a t t á k le. 1878-ban merényletet k ö v e t e t t el Szent-Pétervár katonai kormányzója, Trepov tábornok ellen. Bírósági tárgyalásán a közvélemény nyom á s á r a felmentették. Svájcba emigrált, m a j d 1879-ben rövid időre visszatért hazájába, ahol csatlakozott a Fekete Újrafelosztás nevű szervezethez. 1880-ban ismét emigrált. 1881-ben levélben kérte fel Marxot., hogy fejtse ki véleményét az orosz faluközösség (obscsina) történelmi szerepéről. A Munka Felszabadítása csoport t a g j a ként aktív szerepet játszott Marx és Engels műveinek oroszo.-i terjesztésében, fordításában. O Az 1890-es években jelentette meg Voltaire-ről és Rousseau-ról írt könyveit: Voltyer. Jevo zsizny i lityeraturnaja gyejatyelnoszty ('Voltaire élete és irodalmi tevékenysége', 1893); Zsan-Zsak Russzo. Opit haraktyerisztyiki obscsesztvennih igyej ( ' J e a n - J a e q u e s Rousseau. Kísérlet társadalmi eszméinek jellemzésére', 1895). Politikai közíróként számos cikkében élesen bírálta mind a narodnyik, mind a „legális m a r x i s t á k " politikai és elméleti m a g a t a r t á sát (Revoljucionyeri iz burzsuaznoj szredi, 'Burzsoá közegből j ö t t forradalmárok', 1890); Elementi igyealizma v szocializme ('Az idealizmus elemei a szocializmusban', 1901). Irodalmi t á r g y ú írásai az ún. „forradalmi d e m o k r a t a " hagyomány védelmében születtek. O G y ű j t , kiad.: Szbornyik sztatyej ('Cikkgyűjtemény', 1—2. köt., 1907); Voszpominanyij a ('Visszaemlékezések', 1931); Sztatyi o russzkoj lityerature ('Cikkek az orosz irodalomról', 1960); Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művei', 1983). O írod.: V. Vereszajev: Vera Zaszulics (Szobranyije szocsinyenyij, 5. köt., 1961); Ny. Szokolov: J a r k a j a sztranyica markszisztszkoj krityiki (Voproszi lit y e r a t u r i , 1961, 4.); J . Ny. Dobrovolszkij: Csuzsaja bol. Poveszty o Vere Zaszulics (1978); J . V. Subina: Filoszofszko-szociologicseszkije vzgljadi V. I. Zaszulics (1984).

Zaszogyimszkij, Pavel Vlagyimirovics (Velikij Usztyug, 1843. nov. 13.—Zsagyino, Novgorodi kormányzóság, 1912. máj. 17.): orosz író. Elszegényedett nemesi családból származott. A pétervári egyetem jogtudományi karán t a n u l t . A „nép közé járás" ideológiájának jegyében elment falura tanítani. O A narodnyik mozgalom írója volt (—>narodnyik irodalom). Több folyóirat, a narodnyik széppróza legfőbb orgánumainak (Gyelo; Otyecsesztvennije Zapiszki; fíusszkoje bogatsztvo) m u n k a t á r s a volt. A népélet ismerőjeként regényeiben a vidék és a város n y o m o r á t örökítette meg: Povesztyi iz zsiznyi bednih ('Történetek a szegények életéből', 1876); Sztyepnije tajni ('A sztyepp titkai', 1880); Po gradam i veszjam ('Széltében az országban', 1885). Emellett számos gyermekkönyvet írt: Zadusevnije rasszkazi ('Meghitt elbeszélések', 1—2. köt., 1883—1884); Bivalscsini i szkazki ('Igaz történetek és mesék', 1888). Legjelentősebb műve Hronyika szela Szmurina ('Szmurino falu krónikája', 1874) c. regénye, amelyben drámai erővel jelenítette meg a parasztság reménytelen sorsát, hiábavaló küzdelmét s a j á t érdekeinek védelmében. O G y ű j t , kiad.: Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—2. köt., 1895); Iz voszpominanyij ('Visszaemlékezéseiből', 1908). O írod.: M. Cebrikova: Belletriszt — narodnyik (Russzkaja miszl, 1896, 2.); P. Kropotkin: Belletriszti narodnyiki (1907); V. Gura: Zaszogyimszkij i jevo „Hronyika szela S z m u r i n a " (Iz rodnyikov zsiznyi, 1964); Ny. I. Jakusin: Po gradam i veszjam. Ocserk zsiznyi i tvorcsesztva P. V. Zaszogyimszkovo (1965).

Sz. Biró

Zaszulics, Vera I v a n o v n a (Mihajlovka, Szmolenszki kormányzóság, 1849. aug. 8. —Pétervár, 1919. máj. 8.): orosz írónő, publicista, közíró. Nemesi családból származott. 1882-ig a narodnyik mozgalom résztvevője volt. 1883-ban közreműködött a Munka Felszabadítása nevű csoport létrehozásában. 1903-tól mensevik nézeteket

Zoltán

zat "('történet'): birmán szín játéktípus. Ősi vallási szertartásjáték, Buddha élettörténetének (-+dzsátaka) dramatizált változata. A 14—15. sz.-ban honosították meg B u r m á b a n a buddhista szerzetesek, de minthogy a drámairodalomra vonatkozó első feljegyzések csak a burmai színjátszás felvirágzásának kezdetétől, a 18. sz.-tól m a r a d t a k fenn, a korábbi zatok ismeretlenek. A legnevesebb 18. sz.-i zatszerző U Kin U és U Ponnja. Darabjaik B u r m á b a n m a is igen népszerűek. Sajátos képviselője

102

ZATON a m ű f a j n a k Pádethajaza, aki Manikek c. d a r a b j á b a n a dzsátakdk témájával szakítva népi történetet dolgozott fel. O (-»•birmán irodalmi formák, szertartásirodalom, vallásosszínjátékok) O írod.: Maung Htin Aung: Burmese D r a m a (1947). Rögös László

E. Suchon, az ismert szlovák zeneszerző k a n t á t á t írt. O Egyéb fő verseskötetei: Kfíz lásky ('A szerelem keresztje', 1930); Zrazená zemé ('Az elárult ország', 1938); Veliky návrat ('A nagy visszatérés', 1945). Zádor András

Zati, Ivaz Qelebi (Balikesir, 1477- Isztambul, 1546): török költő. II. Bejazid, I. Szelim és Szulejmán uralkodása idején a kor nagyjairól szóló kaszidék (->qaszída) írásával t a r t o t t a fönn magát, idős korában a Bejazid mecset u d v a r á n lévő kis boltjában lábbeli javítást és jóslást is vállalt, ugyanakkor a fiatal költőknek, köztük Bakinak. leckéket a d o t t a költészet fortélyaiból; mindezek ellenére nagy szegénységben élt és halt meg. O K o r á b a n — mindenekelőtt Posse, bohózat, ték Zauberstück: ->mesejáték,

tündérjá-

tündérjáték

Zauk (írói név); Zauq (átírásváltozat); Saikh Muhammad Ibrahim; Muhammad Ibrahim, Saikh (családi név); (1789—1854): urdú (India) költő. Szegénysorsú közkatona fia volt. Delhiben élt, mindvégig szegénységben; noha fiatalon elismert költővé lett és qaszidáiért a Hákání-e Hind ('India H á k á n í j a ' , célzás a híres perzsa költőre) nevet nyerte, ám mindössze havi 4 rúpia tiszteletdíjat élvezett az udvartól. Bahádur Sáh Zafar, az uralkodó nagy befolyású tanára volt, akit 1836-ban, trónralépése alkalmából panegirisszel köszöntött. Műveinek nagyobb része megsemmisült az 1857es felkelés alkalmával; a m e g m a r a d t verseket tanítványai g y ű j t ö t t é k össze. A qaszídák mellett ghazalok&t is írt. Költészetére az egyszerűség és világosság jellemző; kerülte a perzsa-utánzó urdú költők bonyolultságát ós dagályosságát, valamint a perzsa elemek túltengő használatát. Lírája némileg didaktikus jellegű, közmondásszerű, és szegény a mélyebb érzelmekben: „Eletünk fölött a halál kardpengéje lebeg; / bármilyen rövid életed, éld, amíg lehet." O írod.: M. Sadiq: A History of Urdu Literat u r e (1964). Vekerdi József zaum: ->értelmen túli nyelv, orosz formalista. iskola Závada, Vilém (Ostrava-Hrabová. 1905. máj. 22.—Prága, 1982. nov. 30.): cseh költő, műfordító. V a s m u n k á s fia volt, A prágai egyetem bölcsészkarára járt 1929-ig, m a j d könyvtárosi iskolát is végzett. 1927től 1937-ig kiadói és lapszerkesztő volt. 1937-től az egyetemi k ö n y v t á r alkalmaz o t t j a k é n t , 1958-tól igazgatójaként működött. 1959-től nyugalomba vonulásáig az írószövetség t i t k á r a volt. O Költői fejlődése több szakaszra oszlott. írásait 1924-ben folyóiratokban kezdte közölni. Első verseskötetét (Panychida, 'Gyászszertartás') 1927-ben, a másodikat (Siréna, 'Sziréna') 1929-ben a d t a ki. Mindkettőn érezhető a poetizmus hatása, de csak alkotómódszerében, minden egyéb szempontból inkább a poetizmus tagadása jellemző rájuk. Hiányzik belőlük a poetizmus életöröme, derűlátása, játékossága éppúgy, mint a varieték, cirkuszok, külvárosi szabadtéri zenés szórakozóhelyek légköre; mindezzel ellentétben a versek olyan tragikus életérzést t ü k röznek, amely kegyetlennek, rútnak, ide-

105

ZAVAL gennek, nyomasztónak l á t t a t j a a világot. A lét értelmét és a halál rejtélyét k u t a t j a bennük, de reflexióinak indítéka nem a haláltól, hanem az élettől való félelem. O 1937ben megjelent Cesta pé§ky ('Gyalogszerrel') c. kötete fordulatot jelent költészetében: apokaliptikus látomásait itt k o n k r é t képek váltják fel, de a versek újszerűsége főként abban rejlik, hogy tanúságuk szerint szerzőjük megtalálta helyét az életben és a társadalomban. Tsmét f á j d a l m a s hangot ü t meg Hradní véz ('Vártorony') e. 1940-ben kiadott kötetében, amely a h a z á j á t 1938ban sújtó politikai katasztrófa h a t á s a alatt keletkezett verseit tartalmazza. O Ezzel a négy kötettel emelkedett a 20. sz.-i jelentős cseh költők sorába. A további négy verseskötete közül a Zivote, díky ('Köszönet neked, Élet', 1977) méltó még figyelemre, de ez is messze mögötte marad az előző négynek. O Műfordítói munkásságát főként nyersfordítások alapján végezte. í g y fordított egy v á l o g a t o t t verseket t a r t a l m a z ó kötetet Adytól (Krev a zlato, 'Vér és arany', 1950), Petőfitől (Mépísné, 'Dalaim', 1950) és József A.-tói (S (Ástym srdcem, 'Tiszta szívvel', 1959). O Gyűjt, kiad.: Básnické dűo /—5. ('Költői életműve', 1—5. köt., 1972—1979). O Magyarul: 2 vers (Weöres S., Kiss K., Nagyv, 1959, 1.); 14 vers (Kardos L., A modern cseh líra kincsesháza, 1959); 1 t a n . (Papp S., A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből, 1962); 1 tan. (n. n., K o r t , 1962, 12.); 3 vers (Weöres S., N a g y v , 1964, 6.); 4 vers (Tőzsér A., ISz, 1977, 5.); 3 vers (Garai G., Székely Magda, N a g y v , 1977, 7.); Válogatott versek (Cselényi L., Tőzsér A., Ozsvald A. stb., 1977); 6 vers (Rácz 0., Csillaghullás, anto., 1978); 1 t a n . (Tőzsér Á., ISz, 1978, 5.); 1 tan. (Sándor L., Hazánk: Kelet-Európa, tan.-ok, 1979); 7 vers (Kardos L., Parancs J., Vidor M., Cseh költők antológiája, 1980); 1 esszé (Karsay K., ISz, 1982, 5.); 2 vers (Jánosy I., Somogy, 1983, 3.); 4 vers (Kardos L., Fodor A., Garai G., X X . századi cseh és szlovák költészet, anto., 1986); 2 vers (Cselényi L., A pitypang mítosza, anto., 1986). O írod.: J . Petrmichl: Vilém Závada, básník ceského c h a r a k t e r u (1963); Sándor L.: Vilém Závada költői számvetése (Nagyv, 1972, 5.); Tőzsér A.: Vilém Závada verseiről (ISz, 1977, 5.); V. Rzounek: Vilém Závada aneb o smyslu poezie (1978). Zádor András Zavaleta [száváletá], Carlos E d u a r d o (Caraz, 1928^—): perui író, irodalomkritikus. A limai Szent Márk E g y e t e m profeszszora. Nemzedékének legjelentősebb perui

prózaírója, írásművészetére leginkább Joyce, Faulkner regénytechnikája h a t o t t . Joyce, T. Williams, E. Pound és W. C. Williams kitűnő fordítója. Mint irodalomtörténész-kritikus többek közt Faulkner műveit is elmélyülten elemezte. 1959-ben és 1961ben elnyerte a Ricardo Palma Nemzeti Irodalmi Díjat, 1961-ben a Manuel González Prada Kritikai Díjjal is kitüntették. O F ő b b művei: El cínico ('A cinikus', reg., 1948); La batalla ('A csata', reg., 1954); El Cristo Villena (1955); Vestido de luto ('Talpig gyászban', elb.-ek, 1961); Muchas caras del amor ('A szerelem sok arculata', 1965); Niebla cerrada ('Sűrű köd', elb.-ek, 1970). O Magyarul: 1—1 elb. (Mikola A., Vasárnapi Uj Szó, 1976, 51.; Scholz L., Vasárnap a gyékény ketrecben, anto., 1982). Majtényi Zoltán Zavana (1912?—): burmai író. A ranguni egyetem hallgatója volt, amikor a nemzeti függetlenség kivívásáért és a társadalom átalakulásáért küzdő Vörös Dárda Klub t a g j a k é n t az 1930-as évek közepén jelentkezett humoros, szatirikus írásaival. A modern burmai szatirikus irodalom szervező és vezető egyénisége. Az egyetemi élet humoros történeteivel alapozta meg hírnevét. Első nagy lélegzetű, Koledzs csaunta ('Koledzs diák') c. szatirikus regénye 1941-ben jelent meg. A 2. világháború után Zavana c. szatirikus folyóiratot a d o t t ki. E rövidéletű lapban kigúnyolta a gyarmati rendszer fenntartásán mesterkedő brit korm á n y t és burmai kiszolgálóikat. Az olvasók különösen kedvelték a Kipuja Je c. lapban közölt A Pa ('Babszem Jankó') c. elbeszélésrovatát. Bögös László Zavattini [cáváttínij, Cesare (Luzzara, Reggio Emilia köz., 1902. szept. 20.—Róma, 1989. okt. 13.): olasz író, forgatókönyvíró. Tanulmányai befejeztével P á r m á b a n ú jságíróskodott, majd kollégiumi nevelőtanár volt a Maria Luigia-intézetben; tanítványai közé t a r t o z o t t A. Bertolucci, G. Guareschi, P. Bianchi. Az 1920as évek végén áttelepült Milánóba, s előbb a Rizzoli, m a j d a Mondadori könyvkiadó vállalatnál dolgozott mint lektor; de munk a t á r s a volt pl. a firenzei Solaria folyóiratnak is. A Parliamo tanto di me ('Túl sok szó esik rólam', elb.-ek, 1931) sikerkiadvány lett; sikerült rábeszélnie a Rizzoli kiadót, támogassák anyagilag egyik filmnovelláját, a Darö un milione ('Majd adok egy milliót') c. Ezt M. Camerini 1935-ben meg is filmesítette. Zavattini a forgatókönyv társszerzője lett. Emellett a sci-fi műfajá-

106

ZAVER n a k egyik ú t t ö r ő j e k é n t t u d o m á n y o s fantasztikus képregényeket írt: Saturno contro la Terra ('Szaturnusz a Föld ellen', 1937) és Zorro nella metropoli ('Zorro a világvárosban', 1939). Az I bambini ci guardano ('A gyermekek ránk néznek', 1943) c! művével kezdődött az olasz filmtörténet immár egyik legendás társulása, az együttműködés V. De I c á v a l . Párosuk a háború után az olasz -+neorealizmus világhírű és korszakalkotó remekeit hozta létre: Fiúk a rács mögött (1946); Biciklitolvajok (1948); Csoda Milánóban (1951); Umberto D (1952); Nápoly aranya (1954); A tető(1956). Ekkorra teljesen kialakult egyedülálló egyénisége: nemcsak drámai tehetsége révén ért el döbbenetes hatásokat, a h u m o r iránt is érzékeny volt, ugyanakkor s a j á t o s vonzalommal fordult a szegények világa felé, és művészi rokonszenvvel ábrázolta őket. Az olasz filmművészet e kiemelkedő d a r a b j a i t a háborús és a háborút követő évek világának lényegretörő ábrázolása, a köznapi, emberi valóság dokumentarista hitelességű bemutatása, a társadalmi fonákságokat leleplező szatirikus rajz jellemzi. Ezekből az elemekből egységes műalkotás és a Zavattinira oly jellemző, sajátos költőiség szület e t t . A neorealizmus i r á n y z a t á n a k kimerülése u t á n a közönségízlést kiszolgáló, ismét csak nagysikerű forgatókönyveket készített: Boccaccio 70 (1961); Tegnap, ma, holnap (1963). Sok jeles irodalmi alkotás köszönhette filmrevitelét a forgatókönyvíró Zavattini közreműködésének: az Egy aszszony meg a lánya (1960); az A ltona foglyai (1961); Házasság olasz módra (1964); az A Finzi-Continik kertje (1971) A. Moravia, J . - P . Sartre, E. üi Filippo, ill. G. Bassani hasonló c. művei alapján. A szavak és a képek csodálatos összhangban j u t t a t j á k érvényre egymást Zavattini életművében (egyszersmind kitűnő festő is volt). Nemcsak a filmekben jeleskedett, hanem verseket is írt. Ligabue c. kötete 1968-ban jelent meg. Két jelentős fényképalbumhoz is írt kísérőszöveget: P. Strand Un paese ('Táj', 1955) és G. Berengo Gardin U n paese vent'anni dopo ('Táj, húsz év m ú l t á n ' , 1976) c. művéhez. A rendezéshez csak 1982-ben jut o t t el a La veritá ('Az igazság') c. filmmel: a főszerepet szintén ő alakította. O Számos prózai írása közül még említésre méltók: I poveri sono matti ('A szegények bolondok', elb.-ek, 1937); Io sono il diavolo ('Én vagyok az ördög', elb.-ek, 1941); Totó il buono ('Totó, a jóságos', reg., 1943); Ipocrita 1943 ( ' K é p m u t a t ó 1943', pamflet, 1955); Straparole ('Szószátyárkodások', önéletr., 1967); La nőtte che diedi uno schiaffo a Mussolini

('Akkor éjjel jól p o f o n v á g t a m Mussolinit', elb.-ek. 1976); Basta con i soggetti ('Elég az ötletekből', elb.-ek, 1976). Levelezése Una, cento, mille lettere ('Egy, száz, ezer levél', 1988) c. látott napvilágot. O Magyarul: 1 nla (Tóth L., Modern olasz novellák, München, 1959): 1 elb. (Merle M., N a g w , 1975, 7.); 1 elb. (Székely É v a , IPM, 1978, 7.); 1 elb. (Schéry A., uo., 1980, 8.); 1 elb. (Gellért Gy.. Hét,'1983, 14.); 4 humoreszk (Csala K., Ezredvég, 1994. 2.). O írod.: L. De Liberó: Cesare Z a v a t t i n i (1952); W. Mauro: Cesare Zavattini ( L e t t e r a t u r a italiana — I Contemporanei, 4. köt.. 1974); F. l)i Giamma-teo: Cesare Z a v a t t i n i (Tuttolibri, 1979. jan. 28.); G. G a m b e t t i : Cesare Zavattini, a humoros író (?) (Ezredvég, 1994, 2.). Majtényi Zoltán Zaváví, Zain ad-Dín Abú 1-Haszan Abú Zakarij já Yahjá ibn (Abd) al-Mutí ibn Abd an-Núr al-Maghribí al-Dzsazáirí az-; Zayn al-DTn Abü 1-Hasan Abü Zakariyyá Y a h y á ibn _(cAbd) aí-Mu°tí ibn c Abd al-Nür 'alZavávi al-Magribl al Gazá'irl (tudományos átírás); (Damaszkusz, 1108/1169—Kairó, 1231. szept. 29.): a r a b író, nyelvtudós. Családja Északnyugat-Afrikából (valószínűleg Algériából) vándorolt Szíriába. Damaszkuszban neves író és t a n á r lett belőle. Az a j j u b i d a uralkodó, al-Malik al-Kámil (ur.: 1218—1238) K a i r ó b a hívta; ezután élete végéig ott t a n í t o t t . O Nyelvtani és költészettani írásai m a r a d t a k fenn: egy verses grammatika ad-Durra al-alfijja ('Az ezer verssoros gyöngyszem'), melyhez több kommentár is készült; egy prózában írt nyelvtan al-Fuszúl al-khamszin ('Az ötven fejezet'); és egy versben írt költészettan al-Badi f i sziná'at as-si'r ('Az ékes stílus a versírásban'). O írod.: asz-Szujútí: Bughj a t al-vuát (1908); Brockelmann: GAL (1943—1949). Dévényi Kinga Zavérí, Manszukhlál Maganlál; Mansukhlal Maganlal Jhaveri (1907. okt. 3.—): gudzsarátí (India) költő, irodalomtörténész. A bombay-i egyetemen a gudzsarátí irodalom t a n á r a . Fordításai közül kiemelkedik Hamlet-adaptációja. O F ő b b verseskötetei: Csandradút ('A Hold követe', 1929); Árádhaná ('Tisztelet', 1933); irodalomtörténeti művei: Thódá vivécsanlékhó ('Kritikai cikkek', 1944); Parjésaná ('Vizsgálatok', 1953); Gudzsarátí száhitjanun rékhá-darsan ('A gudzsarátí irodalom vázlata', társszerző, 1953; átdolg. kiad. társszerzőként, angolul: H i s t o r y of G u d j a r a t i L i t e r a t u r e , 1978). Vekerdi József 107

ZAVHO Zavhorodnij, O l e k s z a n d r S z e r h i j o v i c s (l)nyeprodzserzsinszk, 1940. jan. 25.—): ukrán költő, műfordító. Sz. O. Zavhorodnij fia. 1967-ben a dnyepropetrovszki egyetemen végzett. 1968 és 1972 között Eszto.ban élt, ahol észt nyelvet és irodalmat tanít o t t . Fordított finn népi szólásokat és közmondásokat, észt népmeséket, észt eposzokat és a legnagyobb észt szerzők műveit. Francia és spanyol irodalmi művek tolmácsolójaként is ismert, Fordításaiért észt irodalmi díjat, a J . Smuul díjat k a p t a meg 1975-ben és 1988-ban. Több, U k r a j n á b a n kiadott észt irodalmi válogatást állított össze. O Verseskötetei: Ragyiju ljugyam ("Örülök az embereknek', 1968); Pereveszlo ('Szalmakötél', 1986). Kovács Oxána Zavhorodnij, Szerhij Olekszijevics (Szemenyivka, 1908. márc. 19.—): u k r á n író. 0 . Sz. Zavhorodnij apja. 1931 és 1936 között a kijevi állattenyésztési főiskolán, a kijevi népművelői főiskolán és a harkovi újságírói főiskolán t a n u l t . Részt v e t t a H o n v é d ő Háborúban. Gyárban dolgozott, komszomolés p á r t m u n k á v a l foglalkozott. 1948-tól 1960-ig az ukrán írószövetség dnyepropetrovszki szervezetének elnöke volt. O Kisregényeket és elbeszéléseket írt, melyekben többek között foglalkozott a környezetvédelem kérdéseivel is: Anton Nehnibida (ua., kisreg., 1957); Sztepovi pritcsi ('Sztyeppei példabeszéd', elb.-ek, 1962); Mati nasa, mati ('Anyánk, édesanyánk', kisreg., 1973); Tak davno i tak nedavno ('Oly régen és nemrégen', elb.-ek, 1983); Bjuty dzserela ('Bugyognak a források', elb.-ek, 1987). O Művei még: Dzserela molodosztyi ('Az ifjúság forrásai', karcolatok, 1949); Ljubov ('Szerelem', elb.-ek, 1956); Krasza gyivocsa ('Lányos szépség', elb.-ek. 1959); Dvi dőli zsinocsi ('Két asszonyi sors', karcolatok, 1961); Do koho szmijetyszja sztep ('Kire nevet a sztyeppe', kisreg., 1964); V hrozovu nyics ('Viharos éjszakán', kisreg., 1967); Pora kraszuvannya ('A szépítkezés ideje', kisreg., 1987). Kovács Oxána Zavirasz, Jeorjiosz; Geórgios Zabiras (régi tudományos átírás); Jeórjiosz Zavirasz (új átírás); Zab(i)ra; Zavirász (a vezetéknév változatai); (Sziatiszta, Makedónia, 1744. m á j . 28.—Szabadszállás, 1804. szept. 9.): görög író, polihisztor. Foglalkozására nézve kereskedő volt. 1760-ban telepedett le Mo.-on, ahol akkor már nagy lélekszámú görög kereskedőkolónia élt. Iskolai tanulmányait szülőföldjén végezte, széleskörű nyelvtudására és európai műveltségére azonban nagyobbrészt már új h a z á j á b a n ,

a u t o d i d a k t a módon t e t t szert. Érdeklődése, mint azt írói, ill. fordítói munkásságán kívül k ö n y v t á r á n a k (leltárból ismert, és részben fennmaradt) a n y a g a is szemlélteti, kiterjedt a teológiára, a filozófiára, az egyháztörténetre, a történelemre, a természett u d o m á n y o k közül pedig a csillagászatra, a földrajzra és a b o t a n i k á r a . Főművének a Nea Ellasz ('Új Görögország') c. irodalmi életrajzgyűjteményt tekintik, mely 517 görög írástudó életrajzát tartalmazza munkáik bibliográfiájával e g y ü t t a Konstantinápoly elestétől (1453) a szerző koráig terjedő időszakból. Ez az első ilyen jellegű kézikönyv az újgörög irodalomban, melynek jelentőségét növeli, hogy első ízben ad átfogó képet a török uralom évszázadainak görög szellemi életéről. A könyv előképei magyar szerzők: Czvittinger I)., Bod P., Wallaszlcy P. hasonló m u n k á i , mindenekelőtt pedig Hórányi E. Memória Hungaroruma voltak. A Nea Ellasz csak szerzője halála u t á n majdnem hét évtizeddel jelent meg, a h á n y a t o t t sorsú kéziratból azonban sokan merítettek, így fő forrása volt az első tudományos igényű újgörög irodalomtörténetnek, K. Szathasz Neoelliniki Filológiájának. Diatrivi peri tu sztemmatosz tisz Ungriasz ('Értekezés a m a g y a r szent koronáról') c. mindmáig kiadatlan művében, a szakirodalom alapos ismeretéről téve tanúságot, orthodox szempontból igyekszik cáfolni a korona pápai eredetéről szóló elméleteket. Számos kéziratban m a r a d t műve közül említést érdemel még polemikus élű Kálvinéletrajza ( Viosz Ioannu tu Kalvinu); Patriarhiki isztoria ('A [konstantinápolyi] pátriárkák története'); Onomasztikon emborikon ('Kereskedelmi szógyűjtemény') és a Dialoji ungariki ke aploelliniki ('Magyar- -újgörög párbeszédek'). Önálló művei közül életében kettő jelent meg n y o m t a t á s b a n : az Onomatolojia votaniki tetraglottosz ('Négynyelvű botanikai névszótár') Pesten, 1787ben, mégpedig — bár J . Zavirasz szerzőségét a k u t a t á s kielégítően bizonyította — fivére, Konstantin neve a l a t t . Forrásai között megtalálható Szenczi Molnár A. négynyelvű Dictionariuma és Csapó J . Ú j füves és virágos magyar k e r t j e is. Az 1786-ban Bukarestben kiadott Isztoria tu thiszavru opu evrethi isz to.. . Maria Tzel ('A Maria Zellben talált kincs története') c. népies nyelvű verses szatíra, melyben a katolikus klérust bírálja, feltehetőleg egy II. József egyházellenes intézkedéseit támogató magyar nyelvű röpirat orthodox szempontú átdolgozása. N y o m t a t á s b a n megjelent fordításai között kiemelkedő helyet foglal el Rácz S. Orvosi tanácsainak ú jgörög fordítá-

108

ZAWIE sa (Iatrike pareneszisz, ez is Pesten, 1787ben). K é z i r a t b a n m a r a d t fordításai között szerepel Comenius Orbis Pictusa (Gra.ptosz kozmosz) és Cornelius Nepos műve. Zavirasz nem tartozik az eredeti alkotók közé, jellegzetesen eklektikus szerző. Világképében is egymás mellett élnek az orthodox hagyomány, a felvilágosodás eszméi, és a mindkettőből táplálkozó új hellén nemzeti gondolat. Munkásságában elválaszthatatlanul összefonódik a vallás és a nemzet szolgálatának szándéka, egy klasszicizálóarehaizáló műveltségeszmény jegyében. O Kiad.: G. Kremosz: Nea Ellasz (1872; újranyomva A t h é n b a n , 1972-ben, T. Gritszopulosz kísérőtanulmányával). O írod.: Gráf A.: Jeórjiosz Zavírasz Budapesti k ö n y v t á r á n a k katalógusa (1935); Horváth E.: Zavírasz György élete és munkái (1937; görögül, m a g y a r kivonattal); Füves Ö.: Zavírasz irodalomtörténeti műveinek kézirataihoz (AntTan, 1958, 5.). Glaser Tamás Zavkí (írói név); Ubajdullá Szálihogli (eredeti név); (Sajhán, ma: Kijábád, 1853— K o k a n d , 1921): üzbég költő. Iskoláit Kok a n d b a n a Madraszai áli és a Csalpak medreszékben végezte. Tanulmányai során ismerkedett meg a kokandi költőkkel, Mukimivel, Furkáttal, Nuszratt&\, Nádimmal, s ez a későbbiekben meghatározta költészetét. 1874-ben kénytelen volt átvenni apja papucskészítő műhelyét. 1900—1903-ban n a g y b á t y j á v a l beutazta a Kaukázust, KisÁzsiát, E g y i p t o m o t és az Arab-félszigetet. 1903-ban t é r t vissza Kokandba, és haláláig itt élt. 1917-ben részt vett a szovjet hatalom megszervezésében, amiért 1921-ben a baszmacsok elfogták, és olyan súlyosan b á n t a l m a z t á k , hogy sérüléseibe belehalt. O Költészetének első, kb. 1903-ig t a r t ó szakaszát, mind témaválasztásában, mind f o r m á j á b a n a —>csagatáj irodalom klasszikusai, főként Nevái utánzása jellemzi. Gazdijai (->ghazal), muhammaszai (-+mukhammasz) fő t é m á j a a misztikus és a földi értelemben v e t t szerelem. Későbbi műveit, melyekben Mukimii és Furkátot követve a társadalmi egyenlőtlenséget, az igazságtalanságot, a hivatalnokok túlkapásait, az állami tisztségviselők visszaéléseit panaszolja, a humoros és szatirikus hangvétel határozza meg. Versei, melyeket nem foglalt divánba, különböző újságokban, folyóiratokban jelentek meg. Féri Benedek Závodník [závodnyík], Stefan (Felsőtölgyes, ma: H o r n á Poruba, 1813. szept. 2. •—Barossháza, ma: Pruzina, 1885. febr. 12.): szlovák publicista. A katolikus gimná-

ziumot és teológiai t a n u l m á n y a i t Nyitrán végezte. Egy ideig a budatini Csáky családnál nevelősködött, majd a nagydivényi plébánia lelkésze lett. 1843-ban Sziléziában járt, m a j d hazatérve alkoholellenes mozgalmat indított, melynek később mo.-i elnöke lett. Az 1848—1849-es forradalom idején külföldre menekült; hazatérése u t á n megkapta a barossházai plébániát. O Széles körű publikációs tevékenységet folytat o t t ; cikkei a legfontosabb szlovák lapokban — Orol, Slovenskje národnje novini, Slovenské pohlady — jelentek meg. Közéleti írásai az iszákosságot és a korabeli közállap o t o k a t bírálják, a népnevelést szolgálják. E céllal prédikációs g y ű j t e m é n y t a d o t t ki Illas pastírskí ('Pásztori hang', 1847) c.., valamint a falusi népiskolák alapításának szükségességét h a n g o z t a t t a Skola dedinská ('Falusi iskola', 1846) c. verses d r á m á j á ban. Mindkét művét stúri szlovák irodalmi nyelven fogalmazta meg; e nyelv védelmezője és terjesztője volt. Moralista t a n d r á máiban az iszákosságmentes élet hasznosságát hirdette. O írod.: Tritinov: Stefan Závodník (Sokol, 1866. 5.): J . Bielek: K r á t ky zivotopisny nástin. . . (1881); Slanican: Zivotopis Stefana Závodníka (Katolícke noviny, 1885. 9—20.); V. Hohos: Stefan Závodník, jeho zivot a p r á c a za národ (1931); J . Mártis: Zivot a dielo Stefana Závodníka (Biografické stúdie, 1973, 4.); O. Sliacky: Dejiny slovenskej literatúry pre deti a mládez (1990). Orosz Márta Zavrel [zavrzsel], Frantisek (Trhová K a menice, 1885. nov. 1. Prága, 1947. dec. 4.): cseh író. A legtermékenyebb cseh drámaírók közé tartozik. N é h á n y regény és verseskötet kivételével egész h a t a l m a s életműve színművekből áll. Ezek közös sajátsága, hogy hőseik a világtörténelem nagy alakjai, akik minduntalan összeütközésbe kerülnek jelentéktelen, kicsinyes környezetükkel. Mély rokonszenve és csodálata ezek iránt az erős egyéniségek, a nietzschei „Übermenschek" iránt valóságos kultusszá fejlődött darabjaiban, s u g y a n a k k o r politikailag a szélsőjobb oldalra sodorta, úgyhogy végül nyíltan kiállt a fasizmus mellett. O Főbb drámái: Napoleon (ua., 1925); Hus ('Husz János', 1935); Kristus (1937: Jablánczy L., Krisztus és a sátán, 1938); Valdstyri(ua., 1940); Caesar (ua., 1941). Zádor András Zawieyski [zavjejszki], J e r z y (Radogoszcz, 1902. okt. 2.—Varsó, 1969. jún. 18.): lengyel író, esszéista. A krakkói színművészeti főiskola elvégzése u t á n a Reduta 109

ZAWIS színésze volt (1926—1928), m a j d franciao.-i lengyel a m a t ő r t á r s u l a t o k a t irányított (1929—1931). Hazatérése u t á n a színházi élet különféle területein tevékenykedett, amit a 2. világháború a i a t t illegalitásban folytatott. O Lódzi munkáskörnyezetben és Franciao.-ban játszódó Gdziejestes, przyjacielu ('Hol vagy, b a r á t o m ' , 1932) és Daleko do rana ('Messze még a reggel', 1934) c. regényei St. Zeromski h a t á s á t m u t a t j á k , akárcsak korai drámái: Czlowiek jest niepotrzebny ('Az emberre nincs szükség', bem.: 1934); Powrót Przelqckiego ("Przel^cki visszatérése', bem.: 1937). Dyktator Faust ('Faust diktátor', bem.: 1934) c. groteszk d r á m á j a az elsők között h í v t a fel a figyelmet a fasizmus veszélyére. O A háború után vezető katolikus értelmiségiként a Lublini Katolikus Egyetem tanára, a Tygodnik Powszechny és a Znak szerkesztője, parlamenti képviselő (1957—1969) és az államtanács t a g j a (1957—1968) volt. O Háborús élményeinek h a t á s á r a érdeklődése a tragikus erkölcsi konfliktusok felé fordult, melyeket a keresztény etika kategóriáival értelmezett. Legnépszerűbb drámája, melyet N y u g a t - E u r ó p á b a n és Amerikában is b e m u t a t t a k , a megbocsátó szeretet újjászületését hirdető Rozdroze miloéci (1946: Csorba T., Válaszút, mo.-i bem.: 1948, dec. 10., Kis Színház). Példázatszerű drámáiban gyakoriak az a n t i k és a bibliai motívumok: Mqz doskonaly ('A tökéletes férj', bem. 1945); Ocalenie Jaícuba ('Jakab megmenekülése', 1947); Piesn o nadziei ('Ének a reményről', 1948); Sokrates (ua., 1952); Niezwyciqzony Herakles ('A legyőzhetetlen Héraklész', 1952); Lament Orestesa ('Oresztész sirámai', 1953); Rzeka niedoli ('A rabság folyója', 1953); Tyrteusz ('Tirtaiosz', 1956); Wysoka sciana ('Magas fal', 1956); Maski Marii Dominiki ('Maria Dominika maszkjai', bem.: 1957); Pozegnanie z Salom,eq ('Búcsú Salométől', bem.: 1962). O Lélektani prózájában — Droga do doviu ('Út haza', reg., 1946); Noc Huberta ('Hubert éjszakája', reg., Í946); Pokój glebi ('A mélység nyugalma', elb.-ek, 1956) — a keresztény perszonalizmushoz áll közel. Az elbeszélő prózát késői műveiben a történetfilozófiai esszével ötvözte; hősei a romantika szellemében feláldozzák magukat hazájukért: Romans z ojczyznq ('Románc a hazával', elb.-ek, 1963); Wawrzyny i cyprysy ("Babérok és ciprusok', reg., 1966); Konrád nie chce zejsc ze sceny ( ' K o n r á d nem akar lejönni a színpadról", reg., 1966). O Esszéiben a romantikus h a g y o m á n y t , a lengyel irodalom szerepét és a katolikus irodalom helyét vizsgálja: Próby ognia i czasu ('A tűz

és az idő próbái', 1958); Korzenie ('Gyökerek', 1969); Pomiqdzy plewq i mannq ('Pelyva és m a n n a között', posztumusz, 1971); Dobrze, ze byli ('Jó, hogy voltak', posztumusz, 1974). O A laikus radikalizmustól a doktrinerségtől mentes katolicizmusig eljut o t t szerző p o r t r é j á t vallásos elmélkedései — Owoc czasu swego ('Saját idejének gyümölcse', 1957) —, jegyzetei — Notatnik liryczny ('Lírai jegyzetek', 1956) — és olvasmánynaplói — Brzegiem cienia ('Az árny szélén', 1960); W alei bezpozytecznych rozmyslan ('Haszontalan elmélkedések alléjában', 1965); 0 teatrze ('A színházról', posztumusz, 1980) — egészítik ki. Műveiből Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodh a t c. Dömölky J . készített magyar filmet 1970-ben. O G y ű j t , kiad.: Dramaty ('Drámák', 1957); Dramaty wspólczesne ('Mai d r á m á k ' , 1962); Droga katechumena ('A káték umen ú t j a ' , válogatott esszék, 1971); Prawdziwy koniec wielkiej wojny ('A nagy háború igazi vége', válogatott elb.-ek, 1979). O Magyarul még: 1 elb. (Murányi Beatrix, Mai lengyel elbeszélők, 1965); 1 nla (uő, Rakéta, 1978, 25.). O írod.: S. Skwarczynska: D r a m a t Jerzego Zawieyskiego (Znak, 1949, 17.); Z. StarowieyskaMorstinovva: Kalejdoskop literacki (1955); Z. P^dzinski: Opowiadania Jerzego Zawieyskiego (I)alecy i bliscy, 1957); J . Ziomek: J e r z y Zawieyski. Ksi^gi Hioba (Wizerunki polskich pisarzy katolickich, 1963); S. Sfcabryla: P r o b l e m a t y k a „greckich" dramatów Jerzego Zawieyskiego (1971); K. Wyka: T r a k t a t o losie i duszy (Pogranicze powiesci, 1974); .1, Lukasiewicz: Rom a n t y z m wedlug Zawieyskiego (Republika mieszkanców, 1974); T. Burek: Mysl^c dzisiaj o J e r z y m Zawieyskim (Wi§z, 1979, 10.). Pálfalvi Lajos Zawistowska [zavisztovszka], Kazimiera z Jasienskich; íra (írói álnév); (Rasztowce, 1870—Krakkó, 1902. febr. 28.): lengyel költőnő, műfordító. Gazdag földbirtokos, publicista és egykori felkelő leánya. O t t h o n gondos nevelésben részesült, majd Olaszo.ban és Svájcban j á r t . Először apja révén, később személyes kapcsolatai segítségével került be Lvov és K r a k k ó irodalmi és művészeti életébe. Verseit és fordításait a korszak olyan jelentős folyóiratai közölték, mint a Zycie, a Krytyka és a Chimera. O Költészetét formai gazdagság, eredetiség és merész erotika jellemzi. Az őszinteség jegyében túllépett az intimitás hagyományos keretein. Meggyőzően és érzékenyen elemezte a szerelmi érzés megnyilvánulásait, az érzelmek és hangulatok gazdag skáláját 110

ZAYMU szólaltatta meg az érzékiségtől a modernista misztikáig. Hangulatos tájkölteményeiben a podóliai falu életének stilizált képét jeleníti meg. Gondolati költeményei a világ gazdagsága feletti elragadtatásról vallanak. Műfordítóként francia és belga szimbolisták és parnasszisták (Baudelaire, Verlaine, A. Mockel, A. Samarin) verseit ültette át. O G y ű j t , kiad.: Poezje ('Költemények', 1903, 1923); J . Z. Jakubowski: Poetki Mlodej Polski ('A Mloda Polska költőnői', 1963); M. J a s t r u n : Poezja Mlodej Polski ('A Mloda Polska költészete', 1967); Wiersze ('Versek', 1968). O írod.: K. Niklewiczówna: Zawistowska a ówczesna m o d a literaeka (Pami^tnik Literacki, 1947, 4.); A. Reykowska: Obraz L i t e r a t u r y Polskiej (V., 1., 1973). Balogh Magdolna Zawisza [zavisa], Krzysztof (Horka, m a Belorusszia, 1666. ápr. 20.—Berdyczów, ma U k r a j n a , 1721. aug. 15.): lengyel író, szónok. Politikus katonaként diplomáciai megbízatást teljesített Oroszo.-ban és Itáliában. Nézeteit v á l t o z t a t v a a szászokat, svédeket és S. Leszczynski királyt támogatta, végül minszki v a j d a lett. A többször általa vezetett szejm ülésein mondott beszédeit 1728-ban k i n y o m t a t t á k Odglos slodkobrzmiqcej m,elodii ('Az édeshangú melódia visszhangja') c. 1862-ben kiadott emlékirataiban (Pamiejtniki), a vadászatoknak és lakomáknak nagy teret szentelve, többféle elbeszélésmódban, plasztikusan leírta a megélt hétköznapi és politikai eseményeket. Értéke pergő stílusa, a katona—földbirtokosi életforma kifejező képének megrajzolása. de tükrözi a korlátolt szarmata világfelfogást is. Lefordított egy olasz barokk szerelmi történetet {1 (>88). D. Molnár István Zawodzinski [zavodzsinyszki], K a r o l Wiktor; Karol de Johné, Karol Wiktor Trója,, Stara Wiara (írói álnevek); (Varsó, 1890. jún. 1.—Torun, 1949. dec. 14.): lengyel irodalomtörténész, kritikus. Romanisztikát tanult a pétervári egyetemen; 1914-től a légiókban harcolt, m a j d a Lengyel Hadsereg századosa volt (1918—1932). O Kritikai munkásságát 1921-ben kezdte. Szemlélete összhangban állt a Skamander irodalomeszményével. 1938-ban megkapta a Lengyel Irodalmi Akadémia aranykoszorúját. 1946-tól a toruni egyetem professzoraként a szláv irodalmak történetét a d t a elő. O A két világháború közötti lengyel költészet egyik legjobb ismerője, az avantgardedal szemben a klasszicizáló költőket részesítette előnyben. L. Stajf és a szkamandri-

ták mellett közel álltak hozzá az orosz szimbolisták. T a n u l m á n y a i b a n a költői nyelv sajátosságaira koncentrált, összehasonlító vizsgálataiban a történeti poétika módszereit alkalmazta. M a r a d a n d ó t alkot o t t a verstan területén; leírta a tonikus verselés r i t m i k á j á t és történetét. Az 1930as években m á r a lengyel prózát is k u t a t t a . O Főbb művei: Blaski i nqdze ralizmu powiesciowego w latach ostatnich ('A regényrealizmus fényes és árnyékos oldalai az elmúlt években', 1937); Rzut oka na literatury polskq 1945 roku ('Pillantás az 1945. évi lengyel irodalomra', 1946); Stulecie trójcy powiesciopisarzy ('A regényíró triász évszázada', 1947); Stíldia nad spolecznym i artystycznym znaczeniem dziela Orzeszkowej, Prusa i Sienkiewicza ('Tanulmányok ()rzeszkova, P r u s és Sienkiewicz műveinek társadalmi és művészi jelentőségéről', 1947); Studia z wersyfikacji polskiej ('Tanulmányok a lengyel verselésről', 1954); Opowiesci o powiesci ('Történetek a regényről'. 1963); Wsród poetów ('Költők között', 1964). O írod.: J . Z. Bialek: Pogl^dy krytycznoliterackie Karola W i k t o r a Zawodzinskiego (1969). Pálfalvi Lajos Zayas y Sotomayor [szdjász i szotomájor], Maria de (Madrid. 1590—1660?): spanyol írónő. Élete nagy részét Zaragozában töltötte. Szerkezetében Boccaccio Dekarneronjára emlékeztet két novellafüzére, a szerencsésen befejeződő történetet t a r t a l m a z ó Novelas amorosas y ejemplares ('Szerelmes és példás elbeszélések', 1637), és a szomorú véget érő Parte segunda del sarao, y entretenimientos honestos ('A mulatság második része és erényes szórakozások', 1647, új. kiad. 1948). Egyetlen drámai m ű v e maradt fenn: La traición en la amistad ('A barátság elárulása'). Novelláinak e r o t i k á j a nem kétséges, egyes kutatók lelkes feministát is látnak benne. O írod.: L. E. V. Svlvania: Dona Maria de Zayas y Sotomayor: Á Contribution to the Study of Her Works (The Romanic Review, 13—14. évf., 1922—1923); I. V. Vasilevski: Maria de Zayas y Sotomayor. Su época y su obra (1972). Radnai

Margit

Zayinus [zajimusz], Cyril Gábriel (Rajec, 1843. márc. 24.- Lőcse, ma: Levoca, 1894. okt. 29.): szlovák költő. A bécsi Pázmáneumban végzett 1866-ban. Besztercebányán (1872), m a j d a znióváraljai első szlovák gimnáziumban t a n í t o t t 1874-ig; u t á n a bécsi, eperjesi és ungvári tanítóskodás után 1881-től Lőcsén telepedett le és o t t élt haláláig. O Irodalmi működése két korszakra 111

ZAZEK osztható: diákkori p á l y á j á r a , amikor nemzeti tematikájú verseket írt, melyek nem irodalmi értékükkel, hanem az újjáéledő nemzeti mozgalom dokumentálásával tűnnek ki; második korszaka egyházi dalai megírásának idejére esik. Ezeket 1879-ben jelentette meg Veniec katolíckych cirkevnych piesni ('Katolikus egyházi dalok koszorúja') c. Elsősorban pedagógusi munkásságát t a r t j á k számon; t ö b b fontos tankönyvet írt. 1893-ban megpróbálkozott Dante Isteni színjátékának lefordításával is. O írod.: F. R, Osvald: Cyril Gábriel Zaymus (Tovarisstvo, 1895, 2.). Orosz Márta Zazeka, Jazep, Joszif Vaszilevics (Vosztrav, 1907. jún. 24.—Minszk, 1977. aug. 27.): belorusz író. 1936-ban a minszki tanárképző főiskolán végzett, Részt vett a Honvédő Háború partizán és földalatti mozgalmában. 1949 és 1952 között az odesszai tanárképző főiskolán, 1952-től 1973-ig a belorusz állami egyetemen tanít o t t . í 949-ben a filológiai t u d o m á n y o k kandidátusa lett. O 1931 óta jelentek meg írásai, melyek uralkodó t é m á j a az átélt partizánharcok idején szerzett élményei. Ismertebb elbeszéléskötetei: Rukoju voraha ('Az ellenség keze által', 1932); Partizanszkija szcezski ('Partizánösvények', 1959). Gyermekeknek írt történetei: Ljasznija szjabri ('Erdei b a r á t o k ' , 1966); Trivozsnaja nocs ('Nyugtalan éjszaka', 1972). Részt vett a partizán alkotók alábbi köteteinek összeállításában: Pesznyi baracbi ('A harc dalai', M. Mejaroviccsn\ és Sz. Karabannal, 1946); Ljasznija pesznyi ('Erdei dalok', 1970). Cikkeket írt a belorusz népköltészetről. Palásti Katalin Zazubrin, Vlagyimir Jakovlevics (írói név); Zubcov (eredeti név); (Penza, 1895. jún. 6 . — 1 9 3 8 . júl. 6.): orosz író, újságíró. A p j á t 1905 után forradalmi tevékenység vádjával Szizranyba száműzték, ahová családja is követte. A reálgimnáziumból illegális politikai szervezkedésben való részvétele miatt k i z á r t á k , m a g á n ú t o n érettségizett. 1916-ban börtönbüntetésre ítélték, szabadulása u t á n egy betegbiztosítónál dolgozott, 1918-ban behívták a Kolcsak-hadseregbe, a h o n n a n 1919-ben átállt a vörös partizánokhoz. A szibériai 5. hadsereg politikai osztályán a Krasznij sztrelok c. újságot szerkesztette. 1921-ben belépett a bolsevik pártba. E b b e n az évben jelent meg Irkutszkban Dva mira ('Két világ': F . K e m é n y Márta, B a n d i t á k nyomában, 1970) c. regénye, amellyel egy csapásra hí-

ressé vált. Az 1920-as években NyugatSzibéria irodalompolitikai életének egyik fő szervezője lett. 1922-től 1928-ig a ->Szibirszkije Ognyi c. folyóirat munkatársa, m a j d szerkesztőbizottsági titkára, 1926— 1928 között az írószövetség szibériai tagozatának vezetőségi t a g j a volt. 1928 júniusában az SZK(b)P Szibériai Területi Bizottságának állásfoglalása szerint a Szibirszkije Ognyi súlyos ideológiai hibákat követett el, amiért őt is eltávolították a szerkesztőbizottságból, kizárták az írószövetségből és a bolsevik pártból is. A -*RAPP naposztovista szárnya már korábban többször t á m a d á s t intézett ellene. Egy 1923-ban megjelent kisregénye (Obiscsezsityije, 'Diákszálló') ürügyén, amelyben a N E P kifejezett elutasítása tükröződik, G. Lelevics elítélőleg írt róla. A következő évben ugyancsak ő közölt megsemmisítő kritikát Dva mira c. regényéről. Sz. Rodov, az 1925-ös p á r t h a t á r o z a t b a n megbírált balos irány képviselője áttelepült Szibériába és így vezetésével 1928-ra a szélsőséges RAPP itt hangadó szerephez jutott; Zazubrin irodalmi tevékenységét ezzel lehetetlenné t e t t é k . M. Gorkij közbenjárására, akivel 1928 elején lépett kapcsolatba, sikerült Moszkvába költöznie. Később visszaemlékezéseiben örökítette meg pártfogója alakját, pl. Poszlednyije dnyi ('Utolsó napok', 1936) c. Rövid ideig az Állami Kiadónál dolgozott, ezután Leningrádban, majd Szibériában, végül ú j r a Moszkvában élt. Ekkor csupán regénye többszöri kiadásából t u d t a f e n n t a r t a n i magát és családját, mivel kéziratait mindenhonnan olvasatlanul küldték vissza. Gorkij 1931-től különböző sorozatok, ill. a Kolhoznyik c. lap szerkesztésébe és a Nasi dosztyizsenyija c. újság tudósítói g á r d á j á b a vonta be. A RAPP-os kritika azonban változatlanul támadta. 1934-ben ú j a b b , befejezetlen regényét Gori ('Hegyek') az írókongresszus Szervezőbizottságában az előadó ellenforradalminak nevezte. 1937-ben, a nagy terrorperek kezdetén letartóztatták, 1938-ban kivégezték. 1956-ban rehabilitálták. O Irodalompolitikái nézeteiben határozottan szembeszállt Sz. Rodov és követői erőszakos fellépésével, és azért harcolt, hogy ne terjedjenek el Szibériában is az irodalmi csoportharcok nemtelen eszközei. A Szibirszkije Ognyi köré csoportosult írókat, saját magát is beleértve, „baloldali útitársakn a k " nevezte. Az átmeneti időszakban szükségesnek t a r t o t t a , hogy proletár irodalom legyen, úgy vélte, az írónak a proletariátus t á b o r á b a n van a helye, s elkötelezettnek kell lennie. Figyelembe kell venni azon-

112

ZBANA ban a szibériai sajátosságokat, így a parasztság túlsúlyát, és csak fokozatosan, az organikus fejlődés ú t j á n lehet proletár írószervezetet létrehozni, ill. a szibériai írószövetséget több nemzetiség íróinak szövetségévé kell tenni. Publicisztikájában figyelemre méltó az 1930-as évek elején t ö b b írónál (pl. M. Zoscsenko) újból felbukkanó társadalmi utópia egyik variánsának, a hosszú élet és a halhatatlanság t i t k á n a k gondolata. ,,A szocializmus, amely az emberi életet nyilvánította a legnagyobb értéknek, elvezeti az emberiséget a hosszú élethez" - írta 1933-ban egy karcolatában. O Szépirodalmi munkásságából csupán Dva mira c. műve érdemel figyelmet, amely az orosz irodalom szovjet korszakának első kísérlete volt arra, hogy a polgárh á b o r ú t regényben jelenítse meg. Első abból a prózatípusból is, amelyet A. Maliskin, A. Veszjolij és A. Szerafimovics sikeresebben folytatott. Az író szereplőit csak egy-egy vonással emelte ki a tömegből, jellemzésükből hiányzik a pszichológiai motiváltság. Cselekmény helyett kronologikus rendben és krónikaszerűen jelennek meg benne a szibériai polgárháború eseményei. A regény pátosza v á l t o t t a ki a közvetlenül politizáló irodalom kedvelőinek tetszését. A fehéreket mindenkor elítélve a polgárháború kegyetlenségét dokumentumszerűen, helyenként túlméretezetten írta le. A szövegen végigvonul a kétpólusú világ kibékíthetetlen harca, ami csakis a dolgozók világméretű győzelmével végződhet. I t t m á r felbukkannak az ún. polgárháborús prózában később uralkodóvá váló motívumok: az apa és fia két ellenséges t á b o r b a n harcol és szembekerül egymással, a jogos bosszú a fehérek kegyetlenkedéseivel szemben, a romlottság, az erkölcsi nihil mint a fehér tisztek állandó vonása, az értelmiség ingadozása, ami döntésképtelenséghez vezet stb. ] 922-ben a regény f o l y t a t á s a k é n t elkészült néhány fejezet, amelyek az első békés szibériai napok nehézségeiről szólnak. E részekben a ritmikus próza jegyei kezdetleges formában jelentkeztek. O G y ű j t , kiad.: Blednaja pravda ("Halvány igazság', válogatott elb.-ek. 1992). O Kiad.: H udozsesztvennije proizvegyenyija, sztatyi, dokladi, recsi, perepiszka (Lityeraturnoje naszledsztvo Szibiri, 2. köt., 1972). O írod.: G. Lelevics: V. Zazubrin (Na posztu, 1924, 1.); M. Gorkij: Pregyiszlovije (V. Zazubrin: Dva mira, 1958); L. Balangyin: V. J . Zazubrin (Piszatyeli-szibirjaki, 1959); V. Truskin: Zsivaja letopisz (Angara, 1959, 4.); Ny. P. Kozlov: 0 romanye V. Zazubrina „ D v a mira" (1963); M. Kuznyecov:

8

Szovjetszkij r o m á n (1963): Russzkije szovjetszkije piszatyeli prozaiki (2. köt., 1964); G. Szabó L.: B a n d i t á k nyomában (Magyar Hírlap, 1970, ápr. 9.); A. Zirin: V. Zazubrin (Zvezda, 1973, 5.); Ny. Janovszkij: Isztorija i szovremennoszty (1974); V. Volgin: Dokumenti r a s s z k a z i v a j u t . . . (Voproszi lityeraturi, 1992, 1.). N. Goller Ágota Zazzaroni [dzáddzároni], Paolo (Verona, 17. sz. első fele): olasz költő. Marinista, vagyis C. Marino szóvirtuóz stílusirányzat á n a k követője volt, versgyűjteményének az alábbi barokkos címet adta: Giardino di poesie, distinto in Mirti, Viole, Rose, Allori, Cipressi, coltivato da Paolo Zazzaroni ('Költemények kertje, ahol is külön-külön virulnak a mirtuszok, ibolyák, rózsák, babérok, ciprusok, Paolo Zazzaroni gondozásában', 1641). O Magyarul: 1 vers (Kálnoky L., Virágzó tüzek, anto., 1970). M ajtény i Zoltán Zbanackij, J u r i j Oliferovics (Borszukiv, 1914. jan. 1.—Kijev, 1981. nov.): u k r á n író. 1937-ben, a nyezsini Pedagógiai Főiskola elvégzése után a járási népművelési osztályon dolgozott és a Kijevi E g y e t e m történelem szakát végezte levelező tagozaton. 1941-től részt v e t t a partizánharcokban; német fogságba került, ahonnan megszökött, majd híressé vált partizán-alakulatot szervezett. 1944-ben megkapta „A Szovjetunió Hőse" kitüntetést, majd 1957-ben az Osztrovszkij-díjait, később a Lenin-dijat is. A 2. világháború után az Ukrán írószövetség titkára. 1969-től elnökhelyettese volt. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács k ü l d ö t t e k é n t is működött. O Írással már a h á b o r ú előtt kezdett foglalkozni, de első elbeszélései és karcolatai 1944-ben láttak napvilágot. Műveinek fő t é m á j a a szovjet emberek heroikus küzdelme a háború alatti hátországban. Közismertek a partizánharcokat feldolgozó filmforgatókönyvei is. Szuszpel (ua., reg., 1961) c. művében a csuvas forradalmár költő életét ábrázolta. Pered zsnivja ('Aratás előtt', 1955) c. regényét a kolhozparaszti falu mindennapi gondjainak szentelte, 1970-ben Hvili (1967: B o j t á r Anna, Hullámok, 1975) c. regényéért Sevcsenko állami díjait k a p o t t . Gyermekeknek írt műveit 1975-ben Leszja U krajinka - díj] al jutalmazták. Legismertebb művei közé tartozik a Tajemnicja szokolinoho ború (1949: F. Kemény Márta, A szokolini fenyves titka, 1955) c. és az Edina (1960: R a d ó Gy., Egyetlenem, 1964) c. regénye. O Művei még: Timofij Saslo (ua., karcolatok, 1949); Na vsze zsittya ('Egy életen á t ' , elb.-ek.

113

ZBIER 1950); Nad Desznoju ('A Gyeszna folyó mellett', elb.-ek, 1951); Sztarsij brat ('Az idősebb fivér', ifjúsági elb.-ek, 1952); Krilatij honec ('A szárnyas futár', ifjúsági elb.ek, 1953); Nezabutnye ('A felejthetetlen', elb.-ek, 1953); Liszova kraszunya ('Az erdő szépe', kisreg., 1955); Malinovij dzvin ('Lágy harangszó', reg., 1958); Zhadajmo, druzi, perezsite! ('Emlékezzünk, b a r á t a i m , az átéltekre!', elb.-ek, 1959); Morszka csajka ('Tengeri sirály', kisreg., 1959); V dorozi ('Úton', reg., 1960); Dolja ('Sors', elb.-ek, 1961); Poliszki bilid ('Poleszjei t ö r t é n e t e k ' , elb.-ek, 1962); Kalenyikovi prihodi ('Kalenyikov kalandjai', ifjúsági elb.-ek, 1963); Kurilovi osztrovi ('A Kuril-szigetek', kisreg., 1963); Zavojovniki ('Hódítók', színmű, 1967); Ragyiszty i nagyiji ('Öröm és remények', karcolatok, cikkek, 1970); Klienti buduty zadovoleni ('Az ügyfelek elégedettek lesznek', 1971); Mi ne z lehendi ('Nem mese ez. . .', kisreg., 1972); Kujuty zozuli ('Kakukkszó', reg.. 1975); Szlavko (ua., elb.-ek, 1976); Na holovnyij vulici ('A fő u t c á n ' , karcolatok, cikkek, 1978); Ja buv gyiduszem ('Nagyapa voltam', kisreg., 1979); Cservona rosza ('Vörös harmat', reg., 1981); Skoljari ('Iskolások', reg., posztumusz, 1983); Prihodi Ivana Kosztruba ('Iván K o s z t r u b k a l a n d j a i ' , reg., posztumusz, 1984). O G y ű j t , kiad.: Tvori 1—4. ('Művei', 1—4. köt., 1963—1964); Tvori 1—2. ('Művei', 1—2. köt., 1974). O Magyarul még: 1 elb. (Bárándi Komor Vilma, Szovjet kisregények és elbeszélések, anto., 1953); 1 nekrológ (Zappe L., Szovjet Irodalom, 1981,11). Scher Vera Zbierzchowski [zbjezshovszki], H e n r y k ; Nemo, Ignis (írói álnevek); (Lemberg, 1881. nov. 19.—Krynica, 1942. nov. 1 1.): lengyel költő, író, humorista. Jogot végzett a Lembergi Egyetemen. Helyi lapok szerkesztője és munkatársa, a lembergi irodalmi élet jellegzetes alakja volt. 1938-ban m e g k a p t a a Lengyel Irodalmi Akadémia aranykoszor ú j á t . O Költői p á l y á j á t szimbolista hangulatlírával kezdte: Impresje ('Impressziók', 1902): Basnie ('Regék', 1906). Később katonadalokat, k u p l é k a t írt: Piosenki kabaretowe ('Kuplék'. 1912); Plomienie ('Lángok', 1916): Zongler ('Bűvész', 1922); Erotyki ('Szerelmes versek', 1923); Ogród zycia ('Az élet k e r t j e ' , 1935). O Népszerűek voltak a művészek életéről írt regényei: Malarze ('Festők', 1907); Literat ('Az "irodalmár', 1909); gáláns románcai: Stepowa panienka ('A sztyeppei kisasszony', 1912); W paryskim wirze ('A párizsi f o r g a t a g b a n ' , 1919) és elbeszélései: Grajqcy las ('Zsongó

erdő', 1908); Pajqk ('A pók', 1911). O Emellett történelmi d r á m á k a t , komédiákat, b á b j á t é k o k a t , szatírákat és humoreszkeket írt: Rok 1838 (Az 1838-as év', 1898); Malzenstwo Loli ('Lola házassága', 1916); Orl&a ('Sasfiókák', 1928); Orzel ('Sas', 1931). O Egyéb művei: Przed wschodem slonca ('Napkelte előtt', reg., 1903); Zawsze wierny. Widowisko z przeszloéci Lwowa ('Örökké hű. Színjáték Lemberg múltjából', 1939). ' Pálfalvi Lajos Zbigniew: ->Sadowska, Maria z Brzezinów Zbihlej, Joszif (Stebník, Szlovákia. 1938. márc. 13.—): szlovákiai u k r á n költő. Szegény, napszámos szülők gyermekeként született. Középiskoláit B á r t f á n végezte el. Kassán orvosdiplomát szerzett 1967-ben. Diplomája megszerzése ó t a gyakorló orvosként Nagymihályban él. O 1956 óta publikál. Zeleni neoni ('Zöld neonok', 1964) c. első verseskötetét naivitás, őszinte optimizmus jellemzi, amely a Vikna bez nyizsnosztyi ('Ablakok gyöngédség nélkül', 1969) c. k ö t e t verseiben fokozatosan szemlélődővé válik. A valóság mély elemzőjeként nyilvánul meg. A modern ember belső világát t á r j a fel. Koszmicsnyi vidlunnya ('Kozmikus visszhangok', 1980), Zakruti ( ' K a n y a r o k ' , 1983) és Oberezsno — szni ('Vigyázat — álmok', 1987) c. kötetei érett, kiforrott költőt m u t a t n a k erős intellektuális töltettel, expresszív nyelvezettel. Első három kötetéből szlovák nyelven bő válogatás jelent meg Len z lásky k óloveku ('Csak az ember iránti szeretetből', 1984). O Magyarul: 12 vers (Kulcsár T., A K á r p á t o k éneke. Csehszlovákiai ukrán költők antológiája, 1989). O írod.: F . Kovács: Joszif Zbihlej (Szlovo pro poeziju t a poetviv. Literaturno-kriticsnyi nariszi, 1978); J . Szirka: Rozvitok nacionalnoji szvidomosztyi lemkiv Prjasivscsini u szvitli ukrajinszkoji hudozsnyoji literaturi Csehoszlovaccsini (1980); K . Rosenbaum (szerk.): Ukrajinská l i t e r a t ú r a v CSSR (1981). Udvari István Zbinden [cbinden], Hans (Bern, 1893. aug. 26.—uo., 1971): svájci német író, kultúrkritikus, kultúrszociológus. Művészeti és szociológiai t a n u l m á n y o k a t folytatott Bernben, 1919-ben doktorált. 1953—1968 között a Svájci írószövetség elnöke volt. A. de Tocqueville német fordítója és kiadója. O í r á s a i b a n az emberi k u l t ú r a és humanizmus veszélyeztetettsége, valamint az emberi szellem lényeges igazságai és a szív

114

ZBORO Zborovjan, Julo; Michalan^ky, J á n Sanár, M a r i á n Osterha (írói álnevek); (Michal'any, 1921. jan. 14.—Kosicc. 1974. o k t . 20.): szlovák író, költő, műfonlító. A kassai főiskola pedagógiai karán w g z e t t 1950ben. Az eperjesi szlovák rádióban (1940 1943), m a j d 1945-től élete végéig a kassai Kelet-szlovákiai Színházban dolgozott dram a t u r g k é n t . O Első versei a korabeli irodalmi folyóiratokban (Rozvoj. Plamen) jelentek meg. 1937-ben a d t a ki < Iső versesköZborník Matice slovenskej [zbornyík ma- tetét Serpentína ('Szerpentin , c. Költészea szülőföld, tyice szlovenszkej J {szlovák 'A Matica slo- tének későbbi állandó témái venská szemléje'): szlovák t u d o m á n y o s fo- az o t t h o n , a hazaszeretet, a szerelem, a lyóirat. 1922-től 1943-ig folyamatosan, halál — m á r korai verseiben, még kidolgoelőbb havonta, m a j d 1924-től negyedéven- zatlan, nyers formában megjelentek. Az 1940-es években sorra adta ki köteteit: ként jelent meg. 1918 után az első szlovák tudományos folyóirat volt. Nyelvtudomá- Hviezdy sa blízia ('Közelednek a csillagok', 1941); Eúbostne krutá ('Szerelmesen kenyi, néprajzi és irodalomtudományi tárgyú t a n u l m á n y o k a t közölt. A Letopis Matice gyetlen', 1944): Bludicka moj i piesen ('Téslovenskej c. kiadványhoz kapcsolódott. velygő kis dalom', 1946) c. Si lvos betegsé1943-ban irodalomtörténeti gyűjteménye ge és t á t r a i gyógykezelése idijén lírája elis megjelent. Szerkesztői J . Vlcek és J . mélyült; ekkor, 1945-ben írta a később, hatfkultéty voltak. O Kiadásában irodalom- lála u t á n I. Vaskó által megjelentetett Tattörténeti szempontból három korszak kü- ranská elégia ('Tátrai elégia', 1974) c. ciklus lönböztethető meg. Az első időszakban túl- verseit. O Hosszú költői hallgatása a l a t t súlyban voltak a romantikával foglalkozó, d r á m á k a t fordított színháza részére, gyerjórészt pozitivista szempontú tanulmá- mekversköteteket (Slávilc a ruza, "A pacsirnyok. A lapban az idősebb nemzedék repre- ta és a rózsa', 1947; O dvanástich mesiaőizentáns képviselői (J. Skultétjj, J . Vléek) koch, 'A tizenkét hónapról', 1953) és gyerm e k d a r a b o k a t (Carovná. bylinka, 'A varázsmellett rendszeresen publikáltak fiatalabb szerzők (J. V. Ormis, T. Kotvan, R. Brtán, fű', 1947; Koza rohatá, 'Nagyszarvú kecsJ . K. Garaj) is. Az 1930-as években szemlé- ke', 1951) jelentetett meg. Színházi átdolleti újítást jelentettek az akkor fellépő iro- gozásai közül jelentősek a .1. Kalinéiak és .J. dalomtörténészek, így S. Króméry és W. Záborsky drámáiból készült átdolgozások, melyeket a korabeli színházi kritika n a g y Bobek, akik új módszerekkel elemezték a régebbi korok szlovák nyelvű irodalmát. elismeréssel fogadott. 1971 -ben jelent meg (ua.) c. gyűjteményes kötete, -Jelentősek S. Krőrnérynek a 10. sz.-i szlo- Medúza vák költészetről és Bobeknek a nemzet nagy amelynek Momentky ('Pillanatocskák") c. klasszikusairól írott összehasonlító tanul- szerelmesvers-ciklusa később külön is megmányai. O A második korszak 1935-től jelent a neves képzőművész, E. Zmeták ildatálódik, ekkor a lap külön irodalomtörté- lusztrációival. A Medúza már az érett kor, neti résszel bővült, és rendszeressé vált az a hosszú hallgatás utáni megszólalás költéirodalomelméleti m u n k á k megjelentetése. szete, amelyben az örök költői—emberi váA lap új szerzőgárdájában a későbbi neves gyat, az elérhetetlen megragadását kísérli irodalomtörténészek nagy része publikált meg. Az emberi lét értelmét a szeretet, a (A. Miskovió, sámánátorism) határozta meg. Költészetében a falut misztikus egységként jelenítette meg. De ugyanakkor érezhető művein 0 . Goga és A.

123

ZEGRE Cotrn,s nemzeti militantizmusának hatása is. Verseinek sajátosságát az a visszafogott, halk hang a d j a , amellyel a természetfeletti szférát, a szellemi természetű dolgokat és a szülőföld szigorú normái által megszabott erkölcsi m a g a t a r t á s t k u t a t t a . O Magyarul: 1 vers (Bartis F., Igazság, 1974, 199.); 2 vers (Jancsik P., U t u n k , 1977, 24.); 3 vers (Molnos L., Igazság, 1978, 244.); 2 vers (Csordás E „ U t u n k , 1980, 19.); 3 vers (Veress Z., uo., 1981. szept. 25.); 4 vers (Molnos L., uo., 1989, 26.). Mircea Popa Zegreanu [zégreónu], Emil (Désakna, 1913. m á j . 1.—Bukarest, 1987. ápr. 2.): román költő, műfordító. T a n u l m á n y a i t Désen, m a j d Kolozsvárott végezte, ahol 1937ben szerzett orvosi diplomát. A kolozsvári egyetemen a neves orvos-író, V. Papilian tanársegédje volt. Később Bukarestben ideggyógyászként dolgozott. O 1926-ban publikált először a kolozsvári Hyperion c. lapban. 1938-ban látott napvilágot Cátre tara ochilor mei ('Szemem országa felé') c. első verseskötete. A Luceafárul, a Gándirea és a Steaua c. lapokban jelentek meg művei. 1939-től t a g j a volt az Erdélyi R o m á n írók Szövetségének. 1943—1965 között felhagyott az írással. 1965-ben T. Arghezi vezette vissza az irodalomba. A neves költő írta Amfora de lut ('Az agyagamfora') c. verseskötetének az előszavát. O Költeményeit általában szűk h a z á j á n a k , Kolozsvárnak és vidékének bukolikus és vallásos hangvételű felidézése jellemezte. Nyelvezetét a verstani szabályszerűség határozta meg. Innen j u t o t t el a k ö t ö t t versformáig, a szonettig. 1969-ben a d t á k ki Sonete ('Szonettek') c. kötetét. O Jelentős fordítói életművet hagyott h á t r a . F ő k é n t magyar költőket, Petőfit és Adyt tolmácsolt román nyelven. O Verseskötetei még: Murmurá tácerile ('Susog a hallgatás', 1940); Nopti ardelene ('Erdélyi éjszakák', 1942); Dar de nuntá ('Nászajándék', 1943); Lásati vulturii sá zboare ('Engedjétek repülni a sasokat', 1970); Asemeni lucrurilor ('A dolgokhoz idomulva', 1977). O Magyarul: 1 vers (Bartis F., Igazság, 1976, 252.). O írod.: Al. Piru: E. Zegreanu (Jurnalul literar, 1939, 15.); Molnos L.: ua. (Igazság, 1978, 244.); E. Cucerzan: Emil Zegreanu (Steaua. 1982, 8.); H. Bádescu: ua. (Tribuna, 1986, 24.); A. Gurghianu: ua. (Anotimpurile cetátii, 1988). Mircea

Popa

Zeidler [ceidler], J á k o b (Bécs, 1855. szept. 13.—uo., 1911. aug. 20.): osztrák irodalom- és színháztörténész. T a n u l m á n y a i t a bécsi egyetemen végezte, 1885-ben Ober-

hollabrunnban, 1889-ben Bécsben lett gimnáziumi t a n á r . F ő k é n t osztrák színháztörténettel foglalkozott, ő szerkesztette a nagy bécsi színházi világkiállítás katalógusát : Katalog der Internationalen A usstellung für Musik- und Theaterwesen ('A Nemzetközi Zenei és Színházi Kiállítás katalógusa', 1892). J. YV. iVa^/lal közösen szerkeszt e t t e és írta a később E. Castle által befejezett Deutsch-Österreichische Literaturgeschichte ('Német-osztrák irodalomtörténet', 1899—1914) első két kötetét. O F ő b b művei: Schauspielertátigkeit der Schiller und Studenten Wiens ('Bécsi diákok és egyetemisták színészi tevékenysége', tan., 1886); Feste und Wirtschaften am Wiener IIof ('Ünnepek és vásárok a bécsi u d v a r b a n ' , tan., 1890); Studien und Beitráge zur Geschichte der Jesuitenkomödie und des Klosterdramas ('Tanulmányok és közlemények a jezsuita vígjáték meg a kolostori színjátszás történetéhez', tan., 1891); Wien als Liter aturstátte ('Bécs mint irodalmi közp o n t ' , tan., 1908). Szász Ferenc Zeiferts [zejfert], Teodors (Dzükstes, 1865. ápr. 3. Riga, 1929. dec. 9.): lett író, költő, irodalomtörténész. Parasztcsaládból származott. 1884-ben tanítóképzőt végzett, m a j d t a n í t ó k é n t dolgozott. 1920-tól lett irodalmat a d o t t elő az egyetemen; irodalomtudósként a realizmus tendenciáját t a r t o t t a követendőnek (Dzejnieks un vina laiks, 'A költő és kora', 1888). O 1886-tól jelentek meg írásai, köztük ifjúságnak szánt színművek és versek is. Az 1890-es évektől a Jauná raza ('Új termés', 1 12. köt., 1898—1910) c. almanachot szerkesztette. O Főbb művei még: Latvieéy, rakstniecibas hrestomátija ('Lett irodalmi szövegg y ű j t e m é n y ' , 1—3. köt., 1905—1907); Latvieéy, rakstniecibas vesture ('Lett irodalomtörténet', 1—3. köt.. 1922—1925). O írod.: A. Upits: T. Zeiferts (Latviesu literatüra, 1. köt., 1951). Zeilensprung: —> enjambement, Zeilenstil:

Satzreim

-yStabreimvers

Zeitlin, Hillél; Cájtlin (átírásváltozat); (Koruny, Belorusszia, 1871—Treblinka, Lengyelo., 1942. szept. 11.): belorusz születésű héber és jiddis nyelvű zsidó író, műfordító, filozófus és szerkesztő. Filozófiát tanult, tanári diplomát szerzett. Fiatalon kezdett filozófiai esszéket és ismeretterjesztő cikkeket írni. A kisinyovi pogrom (1903) hatására belemélyedt a Habad hászid mozgalomba (—>hászidizmus), majd a kabbalába 124

ZEJAK ről és azok büntetéséről tudósított, általában idegeket borzoló stílusban és vallásosmoralizáló tendenciával. Egyes források szerint m á r a 10. sz.-i v á n d o r énekesek rep e r t o á r j á b a n megtalálható volt, de első kéziratos szövegei csak a 15. sz.-ból maradtak fenn. Virágkora a n y o m t a t á s kezdeti időszaka, a 16—17. sz., amikor illusztrált —>röplapokon terjedt, melyeket a Zeitungssángereknek ('újságénekes') nevezett vásári kikiáltók (—>kikiáltás) a d t a k elő és árusít o t t a k . A 17. sz.-ban beolvadt a ->fíánkelsangbdL. O Vitatott (Pukánszky B. és Zemplényi F. által állított, Varjas B. és Horváth J . által tagadott ) feltevések szerint kapcsolatban állt a m a g y a r -*•históriás énekkel. (->történeti népköltészet) O írod.: L. Schmidt: Historische Volkslieder und Zeitgedichte vom sechzehnten bis neunzehnten J a h r h u n d e r t (3 köt., 1907—1913); B. P u k á n s z k y : Sebastian Tinódi und der deutsche Zeitungsgesang (1927); Horváth J.: A reformáció jegyében (1957); R W. Brednich: Die Liedpublizistik im Flugblatt des 15. bis 17. J a h r h u n d e r t s (2 köt., 1974 1975); Varjas B.: A m a g y a r reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (1982); Zemplényi F.: Régi m a g y a r irodalom és európai közköltészet ( I t K . 1992, 5—6.). Kovács Endre—Szerdahelyi István

(—>kabbalista irodalom). A treblinkai haláltáborban — imaköpenyt és imaszíjat viselve — halt mártírhalált. O 1906-tól szerkesztette a Hájnt ('Ma') és később a Der Móment ('A Pillanat') c. irodalmi folyóiratokat. Megírta Mose de Leon életrajzát, héberre fordította és kommentárral látta el a -+Zóhárt. O F ő b b művei: Hatov vehará ('A jó és a rossz', héberül, Hasilóah, 1899); Spinoza (héberül, 1900); Nietzsche (héberül, Házmán. 1905); Mahsavá vesirá ('Bölcselet és költészet', héberül, 1—2., 1911—1912); Al gvul sné olamot ('Két világ h a t á r á n ' , héberül, misztikus látomások, 1919); Der alefbész funem jidntum ('A zsidóság ábécéje', jiddisül, 1922); Dmama vekol ('Némaság és hang', esszék, héberül, 1936). O írod.: Széfer Zeitlin (Zeitlin emlékkönyv, szerk.: E. R. Malachi—I. Wolfsky—C.' H a r k a v i , 1945); S. B. Urbach: Toldot nesamá a a h a t (1953); I. Rabinowich: Major Trends in Modern Hebrew Fiction (1968); S. B. Urbach: Hillél Zeitlin (1969). Raj Tamás Zeitoper:

zenés

színház

Zeitroman [cájtromán] utópia felé hajlik. Megteremtőjének K. L. Immermannt tekintik Epigonen (1836) és Münchhausen (1838—1839) c. regényeivel, s virágkora a —•Junges Deutschland mozgalmának időszaka. 20. sz.-i utóéletéhez Th. Mann Varázshegyét, F. Werfel B a r b a r á j á t és R . Musil A tulajdonságok nélküli ember c. regényét sorolják. O (-* német irodalmi formák) O írod.: P. Hasubek: Der Zeitroman (Zeitschrift f ü r D e u t s c h e Philologie, 1968). Kovács Endre Zeitschrift für deutsche schichte: irodalmi sajtó

Zeitungssánger: —* Zeitungslied

Literaturge-

Zeitungslied [cajtungszlíd] < ' ú j s á g d a l ' ) ; Zeitungsgesang; Zeitgedicht: a német történeti népköltészet egyik műfaja. Többnyire 7 soros strófákban megírt —• hírvers, amely főként csodás eseményekről (üstökösök, torzszülöttek), katasztrófákról, bűntettek-

Zejak, Bozidar (Barici, Crna Gora. 1952. jún. 2.—): Crna Gora-i szerb író. Belgrádban él. elbeszélései Crna Gora-i és belgrádi folyóiratokban jelentek meg. Prózaminiatűrjei g y a k r a n aktuális t é m á k a t dolgoznak fel, krónikajellegűek, legtöbb esetben politikai t a r t a l o m m a l . Elbeszéléseinél nagyobb hatást é r t el irodalmi kritikáival. Kritikai ítéletei megbízhatóak, világosak. A Svijet znani i moc rijeéi ("Az ismert világ és a szó h a t a l m a ' , 1984) c. irodalomkritikai gyűjteménye a megelőző 4—5 év irodalmi eseményeinek érdekes, h a t á r o z o t t értékelése. A Kritióke minijature ('Kritikai miniatűrök', 1989) c., az ezt követő 5 év irodalomkritikai a n y a g á t felölelő kötetének 20 tanulmánya zömmel az aktuális irodalom áttekintése. O E g y é b fő művei: Kavez ('Kalitka', elb.-ek, 1981); Iza jutra ('A reggel u t á n ' , elb.-ek, 1983); Sumnjivi zapisi ('Gyanús jegyzetek', prózaminiatűrök, 1985). O írod.: M. Ikonic: Bozidar Zejak: Iza j u t r a (Mostovi, Plevlja, 1984, 78—79.); Z. Zivkovic: S u m n j i v i zapiai (Knjizevna kritika, 1986. 2—3.); V. Radikic: Kriticke miniatűré Bozidara Zejka (uo., 1989, 3.). fíugajev Sándor

125

ZEJEL zéjel [szehel]: mozarab eredetű spanyol versforma. Sorai többnyire nyolc szótagosak. Egysoros vagy kétsoros páros rímű -yestribillóval kezdődik, amely a fő t é m á t szólaltatja meg. Ezt egy négysoros rész követi: ennek első három sora a tulajdonképpeni fő rész, amely a megkezdett t é m á t tárgyalja és azonos rímű, a záró negyedik sor az estribillóval rímel. Rímképlete: aa bbba. O Az idők folyamán a közkedvelt zéjel t ö b b — részben á t m e n e t i — változáson m e n t át: az estribillo egy sorra csökkent, a főrész négy—öt azonos rímű sorra nőtt és belső rímek is kialakultak benne, az estribillóval rímelő visszatérő sor pedig nyolcnál kisebb szótagszámú lett, t o v á b b á két, esetleg három sorra bővült. J . Ruiz egyik zéjel-strófája: Fény nem éri szememel mert keresztem elveszeti Rézsút-kereszt, pékné drága, megértettem valahára; mint egy andalúz magába', útnak eredek. (ford.: Tótfalusi I.)

a)

., ... 5- estribillo a ) b b 6 a

Megteremtője a 9. sz. második felében és a 10. sz. első negyedében élt córdobai születésű a r a b Mucáddam ben Muafa, volt. Az a r a b fennhatóság alá tartozó Andalúziában a 10—11. sz.-ban nagy népszerűségnek örvendett, ezt bizonyítja Abencuzmán córdobai t r u b a d ú r híres zéjelgyűjteménye is; X . Alfonz és J . Ruiz is g y a k r a n alkalmazta. Egyes elemei spanyol közvetítéssel kerültek a francia -+virelaih&. A reneszánsz idején f ő k é n t •). del Encina, E . de Zafra és G. Vicente írt e formában. Az aranyszázad nevesebb írói nem fordítottak rá különösebb figyelmet, de a misztikusok (Ávilai Szent Teréz, P. Moreno de la Rea) szívesen használták. A metrikai ú j í t á s o k a t kedvelő modernismo fordult ismét felé (M. González Prada) és h a g y t a örökségül a postmodernismóra (R. Alberti). O (—»spanyol irodalmi formák) Inotai András Zejler, H a n d r i j (?, 1804. febr. 1 — ?, 1872. okt. 15.): luzsicei (Lausitz) szorb költő, p r o t e s t á n s lelkész. A r o m a n t i k a képviselője. Kezdetben pszeudoklasszicista műveket írt; később, a népköltészet hatására, balladákkal, románcokkal, mesékkel és lírai versekkel jelentkezett. Rendkívüli népszerűségre t e t t szert hazafias verseivel, közöttük a Hisőe Serbstwo njezhubjene ( N i n c s még veszve a szorb nemzet') c.-vel, amely a szorbok himnuszává vált. O Folyóiratokat szerkesztett, köztük 1842 és 1848 között a Tydzenska Noivina c.-t. Tevékenységével hozzájárult a luzsicei szorb nemzet t u d a t á -

nak erősödéséhez. Műveit halála u t á n adt á k ki Zhromadzene spisy 1—4. ('Összeg y ű j t ö t t írások', 1—4. köt., 1883—1891) c. O Művei még: Serbske fabule — Sorbische Fabeln ('Szorb mesék', Bautzen, 1969); Naléco — Der Frühling ('A tavasz', versek, Bautzen. 1972). Hamberger Judit Zejnalli, H a n a f i (1896—1937): azerbajdzsán irodalomtörténész, kritikus, néprajztudós. K i v á l t k é p p az 1920-as években, Huszejn Dzsavid drámáiról írott értekezései bizonyultak értékállónak. H é t évig volt börtönben az önkényuralom idején, Sztálin halála után rehabilitálták. Zejtuncjan, Peres Armenaki (Alexandria, Egyiptom, 1938. júl. 18.—): örmény író, publicista. 1948-ban szüleivel együtt hazatelepült az ö r m é n y SZSZK-ba. Pjatyigorszkban az idegen nyelvek főiskoláján tanult, majd Moszkvában szövegkönyvírói tanfolyamot végzett. Különböző újságok szerkesztőségében, m a j d a filmgyártás területén dolgozott. Egy ideig a Szovjet Örmény írószövetség titkára volt. O Az ún. „fiatal próza" csapatával indult, de szakít o t t velük, és a n y u g a t i modernizmus hatására látványos formabontásba kezdett. Az írás egyetlen céljának a főszereplőül választ o t t történelmi szernél}' morális—lélektani „megfejtését" tekinti. Ezt hajszolja tűzönvízen át, semmibe véve az írói alkotás hagyományos követelményeit. Szeszélyesen váltogatja az idősíkokat, különböző korok figuráit szerepelteti egyidejűleg, bőven él az elbeszélés modern eszközeivel, m i n t pl. a tudatfolyam. A történeti regényben a hajmeresztő modernizálást még a kihívóan modern nyelvhasználattal is kiemeli. Intellektuális k a l a n d j a példátlan méretű felzúdulást váltott ki a konzervatív beállítottságú örmény közvéleményből. J ó v a l előbb ismerték el moszkvai berkekben, ill. külföldön, mint odahaza. Azóta már b e f u t o t t író, aki jelentős életműre tekinthet vissza. O Első köteteiben még a hagyományos irod a l m a t művelte: Nra aradzsin enkere ('Az első pajtása', nlák, 1956); Mer taghi dzajnere ('A negyedünk hangjai', nlák, 1959); Mezanic heto ('Mi u t á n u n k ' , kisreg., 1963); Csem szirum kajarannere ('Nem szeretem az állomásokat', reg., 1963); Katakergutjun aranc masznakicneri ('Vígjáték, szereplők nélkül', kisreg., 1975). A f o r m a b o n t á s tipik u s példája lílod Róbert Izerli ('Claude Róbert Tzerly', 1968: K a t o n a Erzsébet, A X X . század legendája, 1990) c. regénye, ill. Amenatekhur marde (1975: uő, A legszomor ú b b ember, A legszomorúbb ember. Mai

126

ZELEN örmény d r á m á k , 1982) c. színműve. Mért é k t a r t ó b b a k d o k u m e n t u m d r á m á i , amelyekben az örmény történelem sorsfordító eseményeit, ill. szereplőit örökítette meg: Asztco tasznerku ore ('Az Tsten tizenkét n a p j a ' , 1972); Asztvacnere kancsum en ('Az istenek szólítanak', 1972); Votki, dataran e galisz ('Felállni, a bíróság bevonul', 1973); Anavart menakhoszutjun ('Befejezetlen monológ', 1984); Verdzsin khaghe ('Az utolsó j á t é k ' , 1985); Vocs ajszor, vocs vaghe ('Sem ma, sem holnap', 1985). Avervac kaghaki araszpele ('A lerombolt város legendája', 1975) c. d r á m á j á b ó l Arsak Jerkrord ('Második Arsak', 1986) c. regényt írt. O G y ű j t , kiad.: Amenatekhur marde ('A legszomor ú b b ember', d r á m á k , 1981); Pjeszi ('Drám á k ' , oroszul, 1981); Mec Irutjun ('A nagy hallgatás', d r á m á k , 1985); Entir jerker ('Válogatott művei', 1—2. köt., 1987). O írod.: Goretity J . : Az egyéniség és a gépezet (Nagyv, 1992, 3.). ' Szalmád Pál Zekerija, Ne^ati (Szkopje, 1928. nov. 11. —uo., 1988. ?): macedóniai török költő, író. A tanítóképző befejezése után 1955-ben végzett a szkopjei egyetem bölcsészkarán. Szkopjéban újságíró: 1950-től a Tomurőuk c. lap, 1950—1959 között a Sevinc c. gyerekfolyóirat, m a j d a Birlik c. lap főszerkesztője; a prishtinai Tina c. lap m u n k a t á r sa, a KuS c. gyerekújság szerkesztője, valamint a Töröko.-i Sesler, Qevren és a Varlik c. folyóiratok m u n k a t á r s a . Felnőttek számára írt versesköteteinek — Siirler ('Versek', 1950), Kirmizi küpeler ('Vörös fülbevalók', 1952), Nerde olsam ('Hol legyek', 1953), Sevgi ('Szerelem', 1965), Lorka soyutlarnasi ('Lorca-variációk', 1967), Bizim sokagimizm Romeo ve Juliyeti ('A mi utcánk Rómeó és J ú l i á j a ' , 1978) — uralkodó témái az örök igazságok, a szerelem, a humanitás, az emberi boldogság kérdése. Érzékeny, kifinomult lírikus, akinél hatásosan fonódik össze a nemzeti hagyomány, az európai irodalmi művészet és kifejezésmód. Gyerekek számára írt műveiben — Okul cani ('Iskolacsengő', 1952), Silahli tavsan ('A muskétás nyúl', 1953), Gelincik ('Pipacs', 1953), Ninniler ('Altatódalok', 1964), üamgalar ('Esőcseppek', 1966—1967), Yesil nerde — Kade e zelenoto ('Hol van a zöld', török—macedón nyelven, 1975) c. versesköteteiben, és Bizim sokagimizm cocuklari ('Fiúk az utcánkból', 1961), Eski sokagm cocuklari ('Fiúk a régi utcából', 1963), Yeni sokagm cocuklari ('Fiúk az ú j utcából', 1967). Büket ('Virágcsokor', 1981) c. elbeszélésköteteiben főleg a városi gyerekek élete és problémája áll a középpontban. Macedónul írta

Staje lepő e éta ruzno ('Mi a jó és mi a rossz', gyerekelb., 1960, 1969), Orhan i Sevila ('Orbán és Szevila', elb., 1982), Staro kupuvam, novo prodavam ("Régit veszek, ú j a t eladok', elb., 1982), Tulca ziveat pesni ( ' I t t versek élnek', gyerekversek, 1986), Trideset i cetiri soneti ('Harmincnégy szonett', 1989) c. műveit. Gyerekkönyveinek sikerességét igazolja többszöri kiadásuk, és az, hogy ezeket idegen nyelveken is megjelentették. 1964ben a kortárs jugoszláv gyerekköltészetből, 1965-ben a kortárs jugoszláv gyerekprózai művekből, 1979-ben pedig kortárs macedón költőkből állított össze antológiát, m a j d 1980-ban a török nemzetiségű írók gyermekeknek írt verseit és elbeszéléseit g y ű j t ö t t e kötetbe. 1974-ben s a j á t fordításaiból kortárs jugoszláv prózai antológiát állított össze, 1970-ben törökre f o r d í t o t t egy kötetrevalót 10 macedón költőtől, 1983-ban Isztambulban a d t á k ki a délszláv költők műveiből készített fordításait. Török nyelvkönyvet készített szerbül tudók számára, s esszéket is ír. Műveit macedón, albán, szerbhorvát, szlovén, orosz, magyar, szlovák és lengyel nyelvre fordították. O Magyarul: Sevil (Brasnyó I., J ó p a j t á s , 1983, 19.). O írod.: I). Jeknic: Necati Zekerija: Büket (Stvaranje, 1984, 6.); Makedonski pisateli (1987); M. Djurcinov: Nova makedonska knjizevnost (1988). Rugajev Sándor Zekkai Chüshin; Dzekkai Csúcsin; Shöken (szerzetesi név); (1336—1405. ápr. 5.): japán költő, író, szerzetes. Előkelő családból származott. A Nanbokuchö-, ill. a Muromachi-korban virágkorát élő, zen szerzetesek által művelt ún. Gozan irodalom egyik fő képviselője. Teljesen otthonos volt a kínai nyelvben, költeményei témáit is a kínai klasszikus művekből merítette, nyolc évig élt Kínában. Antológiája a Shökenkö 163 költeményt és 38 prózai írást tartalmaz, s a Gozan irodalom egyik csúcspontját jelenti. Varrók Ilona Zelenka, Ottó (Kralupy nad Vltavou, 1931. márc. 12.—): cseh író. Az 1960-as, 1970-es években főleg tévéjátékokat, soroz a t o k a t írt. Eredeti játékainál értékesebbek és igen népszerűek voltak a cseh klaszszikus regényekből készített tévé-adaptációi. O Főbb művei: Július Fuéík (ua., t é v é j á t é k , 1961); Bumeráng (ua., d r á m a , 1974); Námluvy ('Háztűznéző', vígj., 1979). Mankó B. Ludmilla Zelenski, Tadeusz: ->Boy-Zelenski, Tadeusz 127

1

ZELEN Zeleny [zelení], Václav (Prága, 1858. febr. 12.—uo., 1892. febr. 28.): cseh író, irodalomtörténész, művészetkritikus, újságíró. A prágai egyetemen szerzett jogi diplomája után irodalmi pályára lépett. Mint a Dalibor folyóirat szerkesztője, zeneés művészetkritikával hívta fel magára a figyelmet. Rendszeres m u n k a t á r s a volt a Svétozor, az Osvéta, a Hlas národní és a Zlatd Praha c. folyóiratoknak, amelyekben irodalmi és művészeti kritikáit közölte. Számos cikkével egyik propagátora volt B. Smetanának. Monográfiát írt T. Pesina történészről, és számtalan kisebb-nagyobb tanulmányt publikált a cseh Nemzeti Színházról. Sándor László Zelienka [zeljenka], Eudo; Akela, Detvan, Hron (írói álnevek); (Zólyom, ma: Zvolen. 1917. dec. 5.- Bratislava, 1977. aug. 8.): szlovák író, humorista. A besztercebányai tanítóképzőben végzett 1939-ben. 1944-ig t a n í t ó k é n t dolgozott; részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1945 után tanfelügyelő volt Pozsonyban; 1950-től haláláig a Szlovák Pedagógiai Kiadó munkatársaként és vezető folyóiratszerkesztőként működött. O Első cikkei, elbeszélései folyóiratokban jelentek meg. Elsősorban a gyerekeknek írt jeleneteket, színműveket és b á b j á t é k o k a t ; ő a szerzője az első szlovák gyermekoperának (Rozprávka pri praslici, 'Mese a rokka mellett', 1954), melynek zenéjét J . Kowalski szerezte. Az 1950-es években számos gyermekszínművet írt, több j á t é k á t színre vitték. Klasszikus- és népmesefeldolgozásai is ismertek. O Az 1940-es évek végétől rádió- és tévéjátékokat, bűnügyi j á t é k o k a t , vígjátékokat is írt: Vo vysetrovacej vázbe ('Vizsgálati fogságban', 1950); Zinéica kontra infarkt ('Zsendice k o n t r a infarktus', 1975). Teljes estét betöltő kabaréjai is népszerűek voltak: Smiechom k srdcu ('Nevetéssel a szívhez', 1953); Letisko Bratislava neprijíma ('A pozsonyi repülőtér nem fogad', 1970); Chválenkári ('l)icsérgetők', 1973). Felnőtteknek szánt szatirikus írásainak főszereplője a gyetvai bácsi, akit esztráddarabjaiban szerepeltet. A Polyana a l a t t élő nép történeteit örökítette meg a Detvianska nátura ('Gyetvai természet', 1902) c. humoros—szatirikus kötetében. A vadászok és halászok nagyotmondásait pellengérezi ki a mesterségeket és az ezekhez fűződő történeteket jellemző későbbi köteteiben (Polovnícke smiechoty, "Humoros vadász-történetek', 1902; Rybárske smiechoty, 'Humoros halász-történetek', 1972; Sportové smiechoty, "Humoros sport-történetek', 1978. posztumusz). O

Műfordítóként is tevékeny volt; a szovjet irodalom, a magyar és a cseh irodalom humoros műveiből maga fordított és válogat á s o k a t is közölt: Súéasná sovietska satira ('A mai szovjet szatíra', 1953) és Vyber z madarskej satiry ('Válogatás a magyar szatíra-irodalomból', 1954) c. O Művei még: Hráme maliőkym ('Játsszunk a kicsiknek", gyermek-színdarabok, 1955); Z rozprávky do rozprávky ('Meséről mesére', 1950); Bábky hrajú det'om ('A bábok a gyerekeknek j á t s z a n a k ' , bábjátékok. 1959); Maly zábavník ('Kis szórkoztató', gyermek-színdarabok, 1902); Scénky pre malych, menSích a najmensích ('Színdarabok kicsiknek, kisebbeknek és legkisebbeknek', 1908). O Magyarul: Színpadi jelenetek az ifjúság számára (vál. színművek, Ungvári F., 1954); I színmű (Ungvári F., 1)1 LIZA, 1955); 1 nla (Vércse M., U j Szó, 1978, 36.). O írod.: (k.): E u d o Zelienka novelláskötete (Magyar Újság, 1933, 178.); A Melichercík: Doslov (Detvianska n á t u r a , 1973); J . Vel'ky: Nedopovedané slovo humoristu (Pravda, 1977, 58.). Orosz Márta Zeligowski [zseligovszki], Edward; Antoni Sowa (írói álnév); (Mariampol, 1816. júl. 20.—Genf, 1864. dec. 28.): lengyel költő, író. Dorpatban (Tartu) folytatott t a n u l m á nyai idején (1833—1836) egy hazafias szervezethez t a r t o z o t t , amiért 1838 és 1842 között internálták. E k k o r ismerkedett meg a német filozófiával és irodalommal, s közölte első verseit. Forradalmi hangú d r á m á j a mia t t az 1850-es évek elején Oroszo. belsejébe száműzték. Összebarátkozott az ugyancsak f o g v a t a r t o t t nagy ukrán költővel, a m i t Do brata Tarasa Szewczenki ('Testvéremhez, Tarasz Sevcsenkóhoz') c., 1858ban keletkezett verse tanúsít. Ebben az évben szabadult ki. m a j d Franciao.-ba ment; később Svájcban telepedett le (1860), ahol részt v e t t a lengyel emigráció tevékenységében. Jordán (ua., 1846) c. „ d r á m a i f a n t á z i á j á t " kortársai s a j á t kiáltv á n y u k n a k , szerzőjét vezérüknek tekintették. Kifejeződnek benne a lengyel romantika legjellemzőbb tendenciái: a népbe és a haladásba v e t e t t hit, a „nagy vallási-szociális erjedések" iránti érdeklődés, az élősködő nemesség bűnei ellen lázadó, rendkívüli hős kultusza. Műve n é h á n y más elemét A. Mickiewicz nemzeti d r á m á j á n a k (Ősök) I l i . részéből kölcsönözte. 1859-ben Péterváron h a m a r betiltott lengyel folyóiratot szerkesztett, és kiadta száműzetésben született melankolikus, valamint az általa fordított H. Heine stílusára emlékeztető ironikus—szatirikus verseit (Poezje Antoniego 128

ZELIN Sowy, 'Antoni Sowa költeményei'). Ugyanekkor megjelent regényének (Dzis i wczoraj 1—2., 'Ma és tegnap', 1—2. köt.) t é m á j a a jobbágyfelszabadítás. O Kiadatlan művei: Zorski (ua., a J o r d á n c. d r á m a 2. része); Mnichy ('Szerzetesek', poéma); Mikolaj (ua., dráma). O írod,.: A. Drogoszewski: Sto lat 9. (é. n.); M. J a n i k : Na drogach mysli ludovvej (1936). D. Molnár István Zelili, K u r b a n d u r d i (Garaguzi, 1795— 1850): t ü r k m é n költő. Költészetének alapt é m á j a a társadalmi igazságtalanság és a hazaszeretet. Számos híressé lett versének (Keri dondi, 'Visszafordult'; Pul dijip aglar, 'A pénz miatt sír') meghatározó élménye a szegénysorban, nyomorúságos körülmények között élő néprétegek jövője iránti felelősségérzet. A hazaszeretete legtisztább formájával találkozunk Bellidir ('Bizonyos') és Is bolsza ('Ha m u n k a volna') c. verseiben. O F ő b b művei még: Otcsizna moja ('Hazám', versek. 1948); Eszerler ('Művei', 1959). O írod.: Sz. Muradov: Gordoszty turkmenszkovo n a r o d a — k 200-letyiju Zelili (Ashabad, 1982, 5.). Zelinka, Milán (Igrarn, 1942. márc. 22. ): szlovák író. Nagyszombatban érettségizett 1959-ben. E z t követően két évig a pozsonyi konzervatórium hallgatója volt, t a n u l m á n y a i t azonban nem fejezte be. 1963-tól telefonszerelőként, ill. a távközlésben dolgozik. Humennéban él. O, Első elbeszélését a kassai Krok c. folyóirat közölte 1967-ben, m a j d 1972-ben kiadta első novelláskötetét Dych ('Lélegzet') c. Poétikáját melankolikussággal átszőtt humor, epikus tárgyiasság és lírai hangütés együttese jellemzi. de abszurdba hajló humoreszkjei révén vált ismertté. O Főbb művei még: Smadné srdce ('Szomjas szív', elb.-ek, 1974, 1990); Belasé ráno ('Kék reggel', nlák 1978); Slamienky z Makova ('Szalmaszálak Makovból', 1980); Mechanici (elb.-ek, 1984: Tóth E., Szerelők, 1985); Povest' o strykovi KendereSovi ('Monda Kenderes bácsiról', elb.-ek. 1985); Z Ilavranieho dvora, ('A Holló-udvarból', reg.. 1988); Krajina ('Ország', kisreg., 1992). Ö Magyarul még: 1—1 elb. (Nóta J., ISz, 1974, 4.; Gyüre L., Alf, 1975, 10.; Szigeti L., Új Szó, 1976, 110.; Tóth L., Agyaghegedű, anto., 1982; uő, Nő, 1983, 4.; Körtvélyessy Klára, Ballada a k ú t vizéről, anto., 1983; Kövesdi J., Ú j Tükör, 1984. 8.; Tóth E „ ISz, 1985, 2—3.; Susla B., Nő, 1986, 20.). O írod.: S. Rakús: Próza Milana Zelinku (Nővé obzory, 1973J; J . Noge: Kritické komentáre (1974); P. Stevcek: Makov na pokracovanie (Romboid, 1986, 4.); Tóth

L.: Az ,,ismét m e g m u t a t á s " novellái (Új Forrás, 1987, 1.); I. Sulik: Sirociny a p l y t ciny románu (Slovenské pohTady, 1989, 2.); L. Cúzy: Hl'adnie h o d n ő t alebo nieco iné? (uo., 1990, 10.). Balogh Magdolna Zelinová, Hana ( R u t t k a , ma V r ú t k y , 1914. júl. 20.—): szlovák írónő, publicista. Tanítónői képesítést szerzett Pozsonyban, de t a n á r i tevékenységet nem f o l y t a t o t t . 1937-től szerkesztőként és újságíróként dolgozott Kassán, Eperjesen és Pozsonyban. 1945-től 1948-ig a kassai Svojet' k i a d ó igazgatója, 1962 és 1970 között a ZorniCka c. gyermeklap szerkesztője volt. O É r d e k lődése egyaránt vonzotta a regény- és d r á m a í r á s felé. Az 1930-as években indult, a m i k o r a szlovák irodalomban a naturizmus irányzata volt meghatározó, s ennek jeles képviselője lett. A naturizmus jegyében alkotó szerzők a realista jegyek, a f a n t a s z t i k u m és a lírai elemek vegyítésével a korabeli realista irodalom megújítását célozták meg. Zelinová írói erényei már első elbeszéléskötetében, a Zrkadlovy m o h b a n ('Tükörhíd', 1941) és az 1930-as években folyóiratokban publikált írásaiban is megm u t a t k o z t a k . Ezek a meseszövés, a mind e n n a p i életből á t e m e l t mozzanatok és megfigyelések ötletes képzeletbeli á t f o r m á lásai. O Irodalmi p á l y á j á t nagymértékben befolyásolta a skandináv irodalom, így fők é n t Ibsen és Selma Lagerlöf művei. Ez k i m u t a t h a t ó első regényében, a Prístav pokoja ('A béke kikötője', 1944) c.-ben is. A m ű b e n egy liptói földbirtokos család élett ö r t é n e t é t írta le. Regényének főhősei konfliktusba kerülnek egymással, mivel egyéni boldogságuk elérésében gátolja őket egyrészt a család hagyománytisztelete, másrészt az írónő későbbi regényeiben is d ö n t ő szerepet játszó sorsszerűség, az elrendeltetés t u d a t a . Ezen írói szándék klasszikus p é l d á j a a korabeli kritikusok által s o k a t bírált Anjelská zem ('Angyali föld', reg., 1946, 1994), amely egy trilógia első k ö t e t e . E n n e k hősei már elszakadtak a családi hagyományoktól, s a j á t sorsukat a k a r j á k megvalósítani: saját földet akarnak művelni, ki akarnak szakadni a családi közösségből, női hősei pedig emberektől távoli, s a j á t világban akarják megvalósítani boldogságeszményüket. A korabeli kritika, így J . Félix híressé vált írása ennek az írói m ó d szernek a hibáit a stílus keresettségében, a valóságtól való elrugaszkodásban l á t t a . T é m á j a elsősorban olyan női sorsok á b r á zolása, melyeket á t h a t az örök vágyakozás. O Az ún. posztrealizmust bíráló elmarasztalások és támadások m i a t t Zelinová 1948-

129

ZELIN tói elhallgatott, s a regénytrilógia másik két kötete (Hora pokuéenia, ('A kísértés hegye', 1948; Dievoóka, vstan!, 'Leányka, állj fel!', 1948) is 1967-től m á r átdolgozva jelent meg. Következő regénye, a Diablov cardáS ('Az ördög csárdása', 1958) tíz év múlva l á t o t t napvilágot. E z ú t t a l egy kassai patrícius család élettörténete elevenedik meg benne, amely a 2. világháborút követő felszabadulás első n a p j a i b a n ér véget. O Az 1950-es években gyermekeknek szóló m ű v e k e t jelentetett meg. Nagy sikert aratott elbeszéléseivel és számos ifjúsági regényével (Jakubko, ua., 1959; Otec, povedz pravdu, 'Apa, mondd meg az igazat', 1977), amelyekben a szlovák nemzeti felkelés történetét dolgozta fel gyerekszemmel. A szülők és gyermekek közötti konfliktust ábrázolja a Moja je pomsta ( ' E n y é m a bosszú', 1967) és a Veóer neprídem (1964: I). Sidó Ágnes, E s t e nem jövök, 1974) c., szintén híressé vált ifjúsági regényeiben. Kedvelt olvasmánnyá lett a Do videnia, Zuzanka (1966: Hideghéthy Erzsébet, Viszontlátásra, Zsuzsika, 1972) c. gyermekkönyve is. O Az 1970-es években újra visszatért a felnőtt irodalomhoz. A Kamenny ruzenec ('Kőrózsafüzér', 1970) c. elbeszéléskötete után melyben hősnője különféle történelmi korokon keresztül marad t a l p o n — nagy családregény-trilógiába kezdett, melynek központi szereplői egy patrícius család tagjai (Alzbetin dvor, 'Erzsébet u d v a r a ' , 1971; Volanie vetra, 'A szél hívása', 1974; Kvet hrózy, 'Az iszonyat virága', 1977). A család életét négy generáción keresztül, a 18. sz.tól követi n y o m o n . A tragikus és cselekményes élettörténet mellett kibontakozik belőle a felvidéki szlovák és nem szlovák földbirtokos, gazdálkodó és paraszti életforma minden öröme és nyomorúsága. O Tekintélyes prózaírói munkássága mellett megemlítendők d r á m á i , színjátékai és rádiójátékai, melyek közül több egyben prózai műveinek feldolgozása is. O Művei még: Smcid ('Szomjúság', reg., 1981); Hlas starych husii ('Öreg hegedű hangja', reg., 1988); Noíny koncert ('Éjszakai koncert', reg., 1989); Harlekynove milióny ('Harlekin milliói', reg., 1994); Vranie oii ('Varjúszem', reg., 1995). O Magyarul még: Szelesvölgy csillaga (ifjúsági reg., Vércse M., 1968); 1 reg. részi. (Sidó A., Vasárnapi Ú j Szó, 1984, 29.); 1—1 mese (Takács L., Nő, 1986, 3.; Tóth L., Ú j Tükör, 1988, 27.). O írod.: J . Félix: Harlekyn skloneny n a d vodou (1965); I. K u s y : Premeny povstaleckej prózy (1974); O. Cepan: K o n t ú r y naturizmu (1977); F. Miko: Polemika o „anjelskych krajinách" a o t á z k y realizmu v slovenskej

próze styridsiatych rokov (Slovenská liter a t ú r a , 25, 1978); O. Cepan: I m a g i n á r n y svet ranej prózy H a n y Zelinovej (Romboid. 1980, 11.); R. K o t i a n : Román az no! (Slovenské pohl'ady, 1988, 8.); L. Cúzy: Opáf n á v r a t do minulosti (Romboid, 1990, 9.). Orosz Márta Zelinsky, Arian: —>Sabina, Karel Zelinszkij, Kornyelij Ljucianovics (Moszkva, 1896. jan. 18.—uo., 1970. febr. 25.): orosz irodalomtörténész, kritikus, író. A moszkvai egyetem bölcsészkarán végz e t t . O 1918-tól publikált. A konstruktiv i s t a csoport (—• konstruktivizmus) egyik szervezője, vezető teoretikusa és kritikusa volt. írásai a Mena vszjeh ('Minden leváltása', 1924), a Goszplan lityeraturi ('Irodalmi tervhivatal', 1925) és a Riznyesz ('Üzlet', 1929) c. gyűjteményekben láttak napvilágot. 1930-ban m á r — önkritika kíséretében — az irányzat végét hirdette. O Világirod a l m i t a n u l m á n y o k a t , kortárs szovjet szocialista realista írókat bemutató pályaképeket, monográfiákat írt — Processz protyiv tyeh, iz-za kovo bolen mir ('Per azok ellen, akik miatt beteg a világ', 1931); A. A. Fagyejev (1956) —, ill. az ukrán, a lett és a litván irodalommal is foglalkozott: Lityeraturi narodov SZSZSZR ('A Szovjetunió népeinek irodalmai', 1957); Oktyabr i nacionalnije lityeraturi ('Október és a nemzeti irodalmak', 1967). Irodalomelméleti és esztétikai munkái ugyancsak jelentősek: Poezija kak szmiszl ('A költészet mint értelem', 1929). A szépirodalommal is próbálkozott: Hronyika Larcevih ('Larcevék k r ó n i k á j a ' , reg., 1933). O E g y é b fő művei: Dzsambul (ua., monográfia, 1946); V. G. Relinszkij (monográfia, 1948); Na rubezse dvuh epoh. Lityeraturnije vsztrecsi 1917- 1920 godov ( ' K é t korszak h a t á r á n . Irodalmi találkozások. 1917 1920', tan.-ok, 1959); Legendi o Majakovszkom ('Legendák Majakovszkijról', tan.-ok, 1965); V izmenyajuscsiemszja mire. Portreti, ocserki, essze ('Változó világb a n . Portrék, karcolatok, esszék', 1969). O G y ű j t , kiad.: Krityicseszkije piszma ('Kritikai írások', 1—2. köt., 1932). O Magyarul: 1—1 t a n . (n. n., A K ö n y v , 1955, 128.; Barat é Rozália, É l . 1958, 48.; Márkus P., Eszmék és esztétikák, 1961; n. n., Hel, 1966, 1—2.; n. n., A szocialista realizmus, 2. köt., 1970; Maráz L., Ú j ég és új föld, 1987). O Írod.: G. Lenobi: Portreti i portretyiszti (Novij mir, 1948, I 1.); V. Nazarenko: Mirovozzrenyije i masztyersztvo (Oktyabr, 1963, 11.); V. K a t a n y a n : O szocsinyenyii m e m u a r o v (uo.. 1964, 5.). Varga Valéria

130

ZEMAI Zelivsky [zselivszkí], J a n (?—Prága, 1422. rnárc. 9.): cseh prédikátor, politikus. A huszita korszak Husz J . és J . Rokycana mellett legjelentősebb népi prédikátora és kiemelkedő politikusa volt. 1419-ben ő irán y í t o t t a a huszita forradalom kitörésének döntő eseményét, a prága-újvárosi tanácsosok defenesztrációját. A következő három évben Prága többé-kevésbé radikális politikájának meghatározója, a táboritákkal való szövetség egyengetője volt. Ellenfelei 1422-ben tőrbe csalták és kivégeztették. O Gyújtó hatású prédikációinak csak kis része m a r a d t fenn, latinul. Az ő körében született a korabeli Prága érzületét jól kifejező Povstan, povstaíí Veliké Mésto prazské ('Kelj föl immár, híres Prága') c. egyik leghíresebb huszita ének, amely magyarul Rab Zsuzsa fordításában az 1990-ben megjelent A cseh irodalom kistükre c. műben olvasható. O Kiad.: A. Molnár: Dochovaná kazáni Jana Zelivského z roku 1419 ('Jan Zelivsky f e n n m a r a d t prédikációi 1419-ből', 1. köt., 1953). O G y ű j t , kiad.: A. Molnár: Vyzva Jana Zelivského ('Jan Zelivsky felhívása', vál. prédikációk, 1954). O írod.: JB. Austecká: J a n Zelivsky jako politik (1925). Heé Veronika Zeljkovic [zeljkovity], Branislav (Novi Pavljani, Bjelovar mellett, 1927. jan. 27. ): horvát költő. A zágrábi egyetem bölcsészkarán végzett 1951-ben. Gimnáziumi t a n á r Zágrábban. Csaknem valamennyi háború utáni irodalmi folyóirat munkatársa, számos napilapba ír cikkeket. Tanulmányokat ír az irodalomelméletről, esszéket és kritikákat hazai és külföldi írókról, költőkről. A francia költészet s z a k a v a t o t t ismerője, R. Char, Eluard és H. Michaux kiváló fordítója; orosz nyelvből is fordít. A szentimentális keresztény misztika jegyében fogant költészete az egzisztenciális problémákat szürrealista képekben, hermetikusan fogalmazza meg. Bár 1941-től ír verseket, kötetben először csak 1970-ben jelentek meg 1951—1960 között írt versei, Sfere ('Szférák') c. A kötetet a Matica hrvatska 1980-ban újból kiadta. O Kiad.: Izbrane pesme ('Válogatott versek'. 1983, Rijeka). O írod.: I. Mandic: 101 kratkih kritika (1977). Rugajev Sándor Zeljonaja Lampa: —•Zöld

Lámpa

Zello [zsello], Eudovít (Besztercebánya, ma: Banská Bystrica, 1809. aug. 7.—Kiskőrös, 1873. nov. 21.): szlovák költő. Pesten és a pozsonyi evangélikus líceumban tanult. Segédtanítóként m ű k ö d ö t t Csíktar-

csán, m a j d Rákoskeresztúron t a n í t o t t . 1834-ben Kiskőrösre költözött; o t t t a n í t o t t élete végéig. O Szegény diákként J . Kollár t a n í t v á n y a volt Pesten. A tőle k a p o t t Slávy dcéra ('Dicsőség leánya') h a t á s á r a a kollári program szellemében kezdett verseket írni. Első versekötetét Básné ('Versek') c, 1842-ben a d t a ki. E b b e n a szláv összetartozást, a hazaszeretetet és a művelődés fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően írta meg Pád Miliducha ('Miliduch eleste', 1843) c. eposzát, amelyet először csehül, m a j d 1862-ben szlovák irodalmi nyelvre á t ü l t e t v e jelentetett meg. A mű a szláv törzsek egymás közötti harcáról szól, de mint J . Holly eposza után a második nagyeposz, nagy visszhangot v á l t o t t ki. A sikeren felbátorodva néhány évvel később megírta Rastislav (ua.) c. eposzát is. A 12 énekből álló műből az Orol c. havilap közölt részleteket. Ebben a kor hazafias költőihez hasonlóan Svátopluk a l a k j á t jelenítette meg, de m á r felléptette benne Metód hittérítőt is. A Stúri verses epika hagyományaihoz kötődik, de művei nem érik el a példaként szolgáló írások színvonalát. Az 1870es években született hazafias verseiben a szlovák nemeseket bírálta, amiért nem művelték a népet. írásai a realizmus korában d i v a t j a m ú l t n a k számítottak. O írod.: Budisovsky: Eudovít Zello (Sokol. 1864, 3.); J . Vlcek: Eudovít Zello. Literárny obrázok (Besedy 1890. 1.); ,1. M. Húrban: Zivotopisy a clánky (1973). Orosz Márta Zeltweg, Der: ->dadaizmus Zemaité [zsemajtye] (írói név); J u l i j a Beniuseviöiuté (leánykori név); Zymantiené (férjezett név); (Bukanté, 1845. jún. 12.— Mari jampolé, 1921. dec. 8.): litván írónő. Elszegényedett nemesi családból származott. T a n u l m á n y a i t magánúton végezte. Először a lengyel kultúrával került kapcsolatba, többek között akkor, amikor szobalányként szolgált lengyel nemesi udvarházakban. 1865-ben férjhez ment egy erdészhez, akivel harminc éven keresztül j á r t á k a litván falvakat. A véletlen folytán megismerkedett a Kelet-Poroszo.-ból becsempészett litván irodalommal, s a nehéz paraszti m u n k á t végző, négygyermekes asszony ennek hatására kezdett írni, természetesen zemaitijai nyelvjárásban. (Műveit J . Jablonskis nyelvész ültette át irodalmi nyelvre.) O Első elbeszélése 49 éves korában, 1894-ben jelent meg. írásait kezdettől fogva elismeréssel fogadta a kialakulóban lévő litván értelmiség. 1906 és 1911 között Gábrielé Petkeviőaité-Bité írónő birtokán élt, 131

ZEMAN akivel e g y ü t t t ö b b színdarabot is írt. Az 1905-ös forradalom után a szociáldemokratákhoz közeledett. 1907-ben a litván nőmozgalom T. kongresszusának egyik fő szervezője volt. 1912-ben egy vilniusi szociáldemokrata újság névleges főszerkesztőjévé nevezték ki. Részt vett a menekültsegélyező bizottságok munkájában. 1916-tól 1921 elejéig az USA-ban, egyik fiánál élt, és előadásokat t a r t o t t , ill. segélykérő körutakat t e t t . O Mintegy 150 novellájával, karcolatával, útirajzával a realizmus legfőbb képviselője hazája irodalmában. A litván falu enciklopédikus teljességű rajza bontakozik ki műveiből. Kisregényeiben (Marti, 'A meny', 1899; Petras Kurmelis, ua., 1901; Velnio vestuvés, velnio ir laidotuvés, 'Az ördög lakodalma, a temetés is az ördögé', 1914) elsőnek foglalkozott a falusi nők helyzetével. Naturalizmusba hajló kisprózájában a jobbágyfelszabadítás utáni társadalmi feszültségek kaptak hangot: Prie dvaro ('A birtokon', 1903); Dvejos laidotuvés, dveji palaikai ('Két temetés, két örökség', 1910). Vígjátékaiban — Trys mykimos ('A három kedves', 1903); Müs% gerasis ('A mi jóságos emberünk', 1909) — általános emberi gyengéket (iszákosság, hatalomvágy) pellengérezett ki. Művészetének gyengéi — a cselekményvezetés és a szerkezet hiánya — szerencsére nem érzékelhetők legjobb művében, a szépirodalmiasított, mini-elbeszélésekkel teletűzdelt Autobiografija ('Önéletrajz', 1908) c. könyvében. O Egyéb fő művei: Paveikslai ("Képek, karcolatok-', 1899—1901); Kelioné ( Sidlavq ('Utazás Sidlavába', kisreg., 1907). O Gyűjt, kiad.: Rastai ('írásai', 1—4. köt., 1924—1931); ua. (1—6. köt., 1956—1957). O írod.: K. Umbrasas: Zemaité (1975). Bojtár Endre Zeman, Antonín: -+Stasek, Antal Zeman, Kamii: —*•Olbracht, Iván Zemb [zemb], Jean-Marie (Erstein, 1928. júl. 14.—): francia filozófus, nyelvész. Tanulmányait a Saulchoiron, a Sorbonne-on és Németo.-ban, Freiburg-am-Breísgauban végezte, német nyelvből és irodalomból diplomát, m a j d filozófiából és irodalomból d o k t o r á t u s t szerzett. H a m b u r g b a n , m a j d különböző párizsi egyetemeken t a n í t o t t , 1986 óta a Collége de Francé professzora. Két legjelentősebb műve: Les Structures logiques de la proposition allemande, contribution á l 'étude des rapports entre le language et lapensée ('A német mondat logikai s t r u k t ú rája, kiegészítés a nyelv és a gondolat közötti kapcsolat t a n u l m á n y o z á s á h o z ' ,

1968); Grammaire comparée de Vallemand et du francais ('Német—francia összehasonlító nyelvtan', 1. köt.: 1978; 2. köt.: 1984). Budai Rita Zemé sovétű: ->szürrealizmus Zemítis, Kárlis:

Pérsietis

Zemka, Taraszij Levovics (?—Kijev, 1632. szept. 13.): ukrán egyházi személyiség, költő, nyomdász. 1624-től a Kijevpecsergi lavra n y o m d á j á t vezette: 1631-től a kijevi Bratszkij kolostor igumenje és az ottani Mohila Akadémia rektora volt. O Verseket írt és egyházi- -vallási t é m á j ú műveket fordított görögből és latinból; fordításait előszóval is ellátta. O írod.: L. E. Mahnovec: Ukrajinszki piszmenniki (Biobibliohraficsnij szlovnik 1. köt., 1960). Hamberger Judit Zemlja i Volja: -+narodnyik

irodalom

Zemljak, Vaszilj Szidorovics (írói név); Vacilc (családi név); (Konyusivka, 1923. ápr. 23.—Kijev, 1977. márc. 17.): ukrán író. A N a g y Honvédő H á b o r ú kezdetétől egy partizánalakulat parancsnokaként részt vett a partizánmozgalomban. Ukrajna felszabadulása után a területi közigazgatásban, majd a sajtóban dolgozott. A zsitomiri mezőgazdasági főiskolán végzett levelező tagozaton, majd a Kijevi Mezőgazdasági Akadémián szerzett képesítést. 1958-tól Kijevben a sajtóban és egy könyvkiadóban dolgozott. 1963 és 1966 között a kijevi Dovzsenko Filmstúdióban a forgatóköny vszerkesztőség vezetőjeként működött. Irodalmi munkásságáért 1977-ben Sevcsenko állami díjat kapott. O Első elbeszélései 1945-ben jelentek meg. Későbbi regényeiben és kisregényeiben a háború utáni kolhozépítés problémáival és a falvak életével foglalkozott: Ridna sztorona ('Szülőföld', 1956); Kamjanij Brid (ua., 1957); Hnyivnij Sztration ('Dühös Sztration', 1960); Pidpolkovnik Simanszkij ('Simanszkij alezredes', 1966); Lebedina zhraja (1971: Antal M., Hattyúcsapat, 1985); Zelenyi Mlini ('Zöld Malmok', 1976); Csarivnij kiny ('A varázslatos paripa', 1978). Prezident ('Az elnök', 1975) c. színműve a chileiek hősies harcáról szól. Forgatókönyvei alapján készült játékfilmek: Ljudi mojeji dolini ('Völgyemből való emberek', 1958); Növeli krasznoho domu ('Novellák egy szép házról', 1964); Docska Sztrationa ('Sztration leánya', 1965); Derzoszty ('Vakmerőség', 1972, mo.-i bem.: 1973); Vavilon XX ('Evilági Babilon', 1979, mo.-i bem.: 1983). O Magyarul: 1—1

132

ZENA moár, 1988). O írod.: M. Petrovic: Tko ne bi! (Knjizevna kritika, 1981, jan.—febr.); Z. Brajdió: Oplemenjena rijec angazirovane proze (Republika, 1978, 1—2.); uő: Ante Zemljar: Ulica propuha (Republika, 1985, 5.); M. Petrovié: Partizanska poezija (Delo, 1987, 4.); T. Palcic: Haron is sudbine (Borba, 1989. ápr. 20.). Bugajev Sándor

elb. (Gáspár M., Igaz Szó, 1980, 6.; Vasárnapi Ú j Szó, 1980, aug. 31.). O írod.: Karig Sára: Vaszil Zemljakról a Hattyúcsapat megjelenése után (Szovjet Irodalom, 1988, 4.); Grigássy Éva: Az ukrán ,,Parasztok" (Vaszil Zemljak: H a t t y ú c s a p a t , uo.). Scher Vera Zemljar, Ante (?, 1920 k. —): horvát író, költő. A 2. világháborúban partizán, politikai komisszár volt. A nem a szokványos agitpropstílusban írt háborús verseinek kiadását 1943-ban elutasították. Verseit a háború után sem sikerült publikálnia a Republikábíin — amelynek 1948-tól szerkesztőségi tagja volt — s csak néhány jelent meg belőlük az Izvor c. folyóiratban, akkor kritikai visszhang nélkül. Összegyűjtött versei HajIca za mnom po otoku ('Hajsza utánam a szigeten') c. csak 1985-ben jelentek meg Zági'ábban, majd a kötetet 1991-ben Belgrádban is kiadták (Zemljar 1987-től Szerbiában él). A kötetet ekkor jelentős kritikusok (M. Petrovió, V. Parun stb.) méltatták. Néhány versét népi kolo-formában írta meg, más versei szürrealista hatásról tanúskodnak. Regényeit, elbeszéléseit, útirajzát, memoárját a kritika az 1970-es évektől kezdve pozitívan fogadta. Leptir ('Lepke') c. novellája 1972-ben. a Djevica ('A szűz') c. 1973ban kapott Drago Gervais-díjat. A Djevica ili moj Gabrijel o sebi i drugima ('A szűz vagy az én Gáborom magáról és másokról', 1977) c. elbeszéléskötetének főleg női szereplői vannak. Érdekes, jól megrajzolt írásaiban a farizeus, klerikális vallásosság által elnyomott szexualitás variációi tárulnak fel; mediterrán hangulatok, lírai meditáció és kifinomult irónia enyhítik a gyakran morbid eseményeket. Ah, moj Ziko ('(.), Zikóm') c. rádiódrámáját 1976-ban m u t a t t á k be. Ulica propuha ('A huzatos utca', 1985) c. novelláskötetében az irónia néha már a karikatúrába csap át. Az élettel való megbékélés filozófiája néha polémikus hangon szólal meg, egy tengerparti kisváros múlt ja iránti nosztalgiával telítődik. Az emberi élet változásainak mélyebb, gyakran nem látható okait k u t a t ó Zemljar rengeteg típust, különböző nemzetiségű szereplőt vonultat fel, individualizált, realista ábrázolásmóddal, igen gazdag szókinccsel, eredeti metaforákkal. Pag (ua., útirajz, 1983) c. kötetében a sziget művészettörténeti szempontú bemutatására törekszik. O Egyéb fő művei: Mozaik (ua., nlák, 1974); Leptiri i druge pripovetlce ('Lepkék és más elbeszélések', 1979); Nikako do mladosti ('Az elérhetetlen ifjúság', reg.. 1985); Zapisi s Kube ('Jegyzetek Kubáról', versek. 1985); Haron i sudbine ('Kharon és a sorsok', me-

Zemlja szovjetszkaja: Összoroszországi Szövetsége

—»• Parasztírók

Zena [dzena], Remigio (írói név); Gáspáré Invrea őrgróf (eredeti családi név); (Torino, 1850. jan. 23.—Genova, 1917. szept. 8.): olasz író, költő. Jogot végzett, később is e pályán tevékenykedett, katonai főállamügyészként ment nyugdíjba. Előkelő genovai patríciuscsalád sarjaként konzervatív nevelést k a p o t t ; 1870-ben k a t o n a k é n t védelmezte a p á p a i állam függetlenségét. Később is m e g t a r t o t t a konzvervatív eszméit; üdvözölte az olasz gyarmati terjeszkedést, jelen volt az eritreai Massaua elfoglalásánál 1885-ben, m a j d több ízben visszatért oda kiküldetésben. 1897-től 1899-ig K r é t a szigetén a candiai nemzetközi bíróságon volt Olaszo. küldötte. O Konzervatív politikai felfogását össze t u d t a egyeztetni a torinói és milánói —>scapigliatura köréhez való tartozással; szoros kapcsolatban állt E. Treves 1861-ben alapított milánói kiadójával, amelynek m u n k á j á t ma a Garzanti cég folyt a t j a . Költészetével a scapigliaturá hoz csatlakozott, de hatottak rá a francia szimbolisták is, m i n t Moréas, Mallarmé, Rimbaud és mások, akiket személyesen is ismert. O Első verseskötete, a Poesie grigie ('Szürke költemények', 1880) még Genovában jelent meg, s verista jellegű (—>verismo). Szorgosan dolgozott a genovai Frou-Frou c. irodalmi folyóiratban 1883 és 1886 között; a folyóirat egyik szerkesztője is volt. A következő kötetet, a Le Pellegrine ('Zarándoknők', 1894) már E. Treves a d t a ki Milánóban, ahol Zena immár állandó lakos lett. Ebben a kötetben megjelennek a szimbolista, parnasszista jegyek, sőt a nagyobb mondatokat feloldó, színes foltokkal építkező impresszionizmus is. Zena az első olasz gyarmati költő, akinek afrikai t é m á j ú verseit is megtaláljuk a gyűjteményben; ezek a gyarmati háború epizódjait elevenítik fel. Harmadik és egyben utolsó verseskötete az Olympiaj Olympos, Volteggi, Salti mortali, Ariette e Varietá, ('Olümposz, ide-odatáncolás, salto-mortalék, arietták és változatok', 1905) f o l y t a t j a a modernizáló, megújító stilisztikai vonalat; ebben a kortárs költőket érintő ironizáló versek is szerepelnek. O

133

ZENAA Prózaírói munkásságát novellákkal kezdte: Anime semplici: storie umili ('Egyszerű lelkek; igénytelen történetek', 1886) c. kötete címében is jelzi a t a r t a l m a t ; a verismo talaján álló és a genovai folklórt megörökítő elbeszéléseket g y ű j t ö t t e kötetbe. In Yacht da Genova a Costantinopoli ('Jachton Genovából K o n s t a n t i n á p o l y b a ' , 1887) c. könyve útinapló; s a j á t maga építette hajóján vágott neki a Földközi-tengernek n é h á n y kedves b a r á t j a társaságában. Az úti élményeket és t á j ábrázolásokat alkalmi, szellemeskedő és érzelmes költemények szakítják meg. Első regénye tíz éves töprengés és meg-megszakadt m u n k a után jelent meg: a La bocca del lupo ('A farkas torka', 1892), az olasz 19. sz.-nak ez a kiemelkedő regénye teljes egészében a verismoban gyökerezik; újdonság azonban az író nyelvi és stilisztikai leleménye, amely Verga A Malavoglia család c. regénye mellé emeli alkotását. A genovai Pece Greca nevezetű tér körüli sikátorok népe alkotja a szereplők nagylétszámú t á b o r á t . Az írói előadás sajátosságaként Zena az összetett m o n d a t o k b a beépíti a szereplők nyelvi a n y a g á t ; az irodalmi stílus a mellékmondatban a szereplő gondolatával v a g y szavával folytatódik. Ez a stilisztikai fogás, amely A Malavoglia család gyakorlatára emlékeztet, a környezetrajz teljességét szolgálja, s a művet a verstia irodalmi irányhoz kapcsolja. O Második s egyben utolsó regénye a L'Apostolo ('Az apostol', 1901) szembefordulás két évtizeddel korábbi témaválasztásával és stilisztikai gyakorlatával. A X I I I . Leó R ó m á j á ban, előkelő körökben játszódó, pszichologizáló, önéletrajzi indíttatású regény főhőse, ,,a végzetes n ő " iránti szerelmét b ű n t u dattal éli át, mert szembekerül a katolikus erkölcstan szigorúságával, amely korábbi é l e t ú t j á t meghatározta. A regény „ R ó m a főváros" szalonjaiba is elvezet, sőt a kor d i v a t j a szerint a politikai és parlamenti életet is ábrázolja. O Noha annak idején B. Croce sommás ítéletet alkotott róla, Zena a 2. világháború utáni olasz kritika nagy feldezettje. O Gyűjt, kiad.: Romanzi e racconti ('Regények és elbeszélések', E. Villa kiad., 1971); Verismopolemico e critico ('Polémikus és kritikai verizmus', uő kiad., 1971); Tutte le poesie ('Összes költeményei', A. Briganti kiad., 1974). O írod.: E. Villa: Scapigliatura e verismo a Genova (1969); A. Mangione: Sperimentalismo fine secolo di Remigio Zena poéta (1969); C. A. Madrignani: Ideologia e n a r r a t i v a dopo l'unificazione (1974); Maria di Giovanna: „L'Apostolo" di Remigio Zena (1978); uő: Zena verista (1979). Herczeg Gyula

Zéná Ajhúd: -*Etiópia irodalmi formák

irodalma és etióp

Zéná Eszkender: -> Etiópia irodalma etióp irodalmi formák Zemé sovétű: -»szürrealizmus

és

Zemítis, Kárlis: -»Pérsietis Zenani, Nongenile M a z i t h a t h u (Willowvave kerület, Xoszaföld, Dél-Afrika, 1905—): dél-afrikai xosza mesemondónő, jós- és javasasszony. Nganga városában élt özvegyen, egyetlen lányától származó négy unokájával, amikor 1967—1968-ban H. Scheub amerikai folklorista magnetofonfelvételt készített több száz rdsorniykvó] (népi elbeszéléséről); azóta az orális irodalom kiemelkedő művészeként t a r t j á k számon. O írod.: H. Scheub: The A r t of Nongenile Mazithatu Zenani, a Gcaleka Ntsomi Performer (African Folklore, szerk. R. M. Dorson, 1972); uő: The Xhosa Ntsomi (1975). Riernaczky Szilárd Zend-Aveszta: a zand ('megértés', 'magyarázat') az -*Aveszta filológiailag pontatlan, önálló irodalmi értéket nem képviselő középperzsa fordítása és a szöveghez fűzött kommentárok. Úgy t ű n i k , zand már avesztai nyelven is létezett, de a szó a szászánida k o r b a n (216—651) a szent szöveg középperzsa értelmezését, s a hozzá fűzött glosszákat, magyarázatokat kezdte jelenteni. O Mivel a pehlevi szerzők nem tettek világos különbséget az Aveszta eredeti, avesztai nyelven írott szövege, és annak középperzsa fordítása között —- a zoroasztriánus papoknak kötelező volt mind a kettőt fejből megtanulni — a korai, 18. és 19. sz.-i európai k u t a t ó k az eredeti szent szöveget tévesen Zend-Avesztának, a nyelvet pedig zendnek nevezték. O írod.: H. V. Bailey: Zoroastrian Problems in the NinthCentury Books (1943); M. Boyce: Middle Persian Literature (Handbuch der Orientalistik, 1968). Nyitrai István Zendrini [cendrmij. Bernardino (Bergamo, 1839. júl. 6.—Palermo, 1879. aug. 6.): olasz irodalomtörténész, költő, műfordító. Előbb a padovai egyetemen a német irodalom professzora, majcl olasz irodalmat okt a t o t t a palermói egyetemen. Manzoni nyelvészeti elméleteinek követője (ezt írásban is hirdette), számos lírai mű szerzője; legfőként azonban műfordítói munkássága jelentős: I t á l i á b a n ő tette közismertté Heine költészetét: átültetése először 1865-ben látott napvilágot. A német költőről, kriti134

ZENED kusairól és fordítóiról számos cikket jelent e t e t t meg; ezekből olyan fokú elfogultság árad — főként a rivális műfordítók ellen —, hogy Carducci t ö b b ízben is ingerülten vitázó válasziratra késztette. Sok egyéb tanulmánya is megjelent (pl. Cavourról, Donizettiről és másokról); ezek az ismeretterjesztés mértékét ütik meg. O Magvarul: 3 vers (Radó A., Olasz költőkből, 1886); 2 vers (uő, Idegen költők albuma, 1891). Majtényi Zoltán Zenea fszeneá], J ü a n Clemente (Bayamo, Oriente, 1832. febr. 2 4 . — H a v a n n a , ' 1 8 7 1 . aug. 25.): kubai költő, műfordító, lapszerkesztő. lílső versei 1846-ban jelentek meg a La Prensa c. lapban, amelynek három év múlva egyik szerkesztője lett. 1852-ben spanyolellenes írásai m i a t t New York-i emigrációba kényszerült, egy év múlva Havannában halálra ítélték, de a rákövetkező évben egy amnesztia lehetővé t e t t e hazatérését. 1865-ben ismét elhagyta K u b á t . Öt év múlva kettős küldetéssel tért haza az USA-ban székelő K u b a i J u n t a , illetve a spanyol kormány titkos megbízottjaként. C. M. de Céspedesszel, a kubai fegyveres erők főparancsnokával t ö r t é n t sikertelen találkozója után a spanyolok fogságába esett, akik nyolc hónapi raboskodás u t á n kivégezték. O A kubai romantika kiemelkedő alakja. Elégikus költészete Lamartine, Musset és Byron h a t á s a alatt bontakozott ki, Fidelia c. r o m á n c á t a kubai líra kiemelkedő alkotásai közt t a r t j á k számon. Száműzetésben írt versei J . M. Heredia híres elégiáira emlékeztetnek: Nem sejted, mennyire fájhat. Nem sejted, mekkora bánat: Végtelen, végtelen. Látni a lombtalan fákat. S hogy a nap hideg és sápadt, •faj, nekem! jaj nekem! (Jaj nekem!, ford.: Dohon Eva)

Verseinek zeneisége J . del Casalt előlegezi: Hallga. Dallamos nesz árad. Ünnepélyes hangzat árad. Síri mélyek énekével Súlyosul a napleszállat. Jő alá a hold neveltje, Fátyla sápadt, mint a bánat, A világért sír a lelke A poézis angyalának. (Az árnyak, ford.: Hárs Gy.)

T á j leírásaiban, a külső és belső világ apró részleteinek ábrázolásában, a nő és a magány megjelenítésében a legjelentősebb kubai költők közé emelkedik. Kubaiságának egyik jellemző vonását „gyöngesége titk á r b a n fedezi fel C. Vitier, és Zeneát a vágyakat, sejtelmes zenéket, visszhango-

kat, fényeket, illatokat költészetté varázsló lírikusnak nevezi. J . Lezama Lima az első „költészeti k u l t ú r á " - v a l rendelkező kubai költőként t a r t j a számon. í r t verses regényt is, sokat fordított francia és angol szerzőktől, J . A. Quinteróval megjelentette J . M. Heredia verseinek kritikai kiadását. Összeg y ű j t ö t t versei először 1872-ben New Yorkban jelentek meg, ezt 1909-ben követte a bővített havannai kiadás. O Magyarul: 3 vers (Majtényi Z., J á r o m és csillag, anto., 1984); 4 vers (uő, H á r s Gy., Dobos Éva, Györe I., Krónika a jövőnek, anto., 1988). O írod.: E. V. Pineyro: V i d a y escritos de J ü a n Clemente Zenea (1901). Simor András zenedráma; Musikdrama opera kialakulása idején magától értetődő volt, de a 18. sz.-i olasz opera fejlődése a zenei elemek hangversenyszerű túlsúlyához vezetett. Az egység helyreállításának igénye elsőként a 18. sz. végén, Chr. W. Gluck munkásságában merült fel; a zened r á m a t e r m i n u s t Th. Mundt vezette be, hogy a fenti kritériumoknak megfelelő műveket megkülönböztesse egyrészt az olyan színjátékoktól, amelyekben a zene alárendelt, hangulati aláfestő funkciót tölt be, másrészt a gyakran silány -^librettójú, az - • á r i á k a t laza cseleményszállal összekötő, s csupán zenei értéket n y ú j t ó -•operáktól. Minthogy R. Wagner hasonló igényeket fogalmazott meg —> összművészet-koncepciójában, az ő és követői (R. Strauss, H. E. Pfitzner) által alkotott műveket is zenedrámáknak nevezik (bár s a j á t műveire Wagner e kifejezést nem használta). O A zenei szakirodalom képviselőinek többsége ellenzi a z e n e d r á m a és az opera olyan értelmű elkülönítését, miszerint az utóbbit mindenkor a zenei elem elsőbbsége jelemezné, s az opera terminus általános (a zenedrámát is magába foglaló) m ű f a j névként való fennt a r t á s a mellett érvel. O Megjegyzendő, hogy az opera ellen a 20. sz. elején a szöveg p r i m á t u s á n a k v á d j a is felmerült; jórészt ennek jegyében folyt a zenés színház körüli vita. (topéra, zenés színjátékok) O írod.: Th. Mundt: Kritische Wálder (1833); R. Wagner: Über die Benennung „Musikd r a m a " (Oper und Drama, 1851); M. Seidel: Oper und D r a m a (1923); A. Lorenz: Das Geheimnis der F o r m bei Wagner (4 köt., 1924—1933); P. H. Lang: Az opera (1980). Staud Géza 135

ZENED harmónia révén minden tárgyi utalás nélkül is eléggé sokrétű ahhoz, hogy bármilyen bonyolult érzelmi-hangulati t a r t a l m a t érzéki formába önthessen. A nyelv hangzászenei hangsúlyos verselés: —>szóhanglejtéformái ennél sokkalta szegényesebb lehetőses verselés ségeket n y ú j t a n a k , s így a ->halandzsa kifejezőképessége — legyen ez a m a g a helyén Zenei Hivatal; Zenei Palota: -*jo fu bármilyen pregnáns — szűk körre korlátozott. O 2) Tartalmi értelemben az irodalmi zenei ritmus: -»szövegritmus mű motívumainak, —• vezérmotívumainak és más ->szerkezeti elemeinek a zenei művek zeneiség: irodalomtudományi értelemszerkezeteihez hasonló, belső ritmussal renben olyan formaszerkezetek alkalmazása delkező felépítése. E ritmus az azonosaz irodalmi műben, amelyek a zeneművéhasonló vagy ellentétes t a r t a l m ú elemek szetben használatos formákhoz hasonlítaszabályozott sorrendjéből adódik. Szemnak v a g y legalábbis azokkal analóg vonáben a -^parofrusztikus elemzés azon töreksokkal rendelkeznek. A kifejezés inkább véseivel, amelyek az irodalmi művek —•szöm e t a f o r i k u s értelmű, mintsem valamilyen vegszerkezetében a mondatokban megfigyelszilárdabb körvonalú, egyértelműen meghető nyelvtani szabályok érvényesülését h a t á r o z o t t tudományos fogalomra utal, s a keresik, az írói-költői nyilatkozatok szerint formaszerkezetek két típusával kapcsolat(Goethétől Mallarmén, Eliton át Th. Mannban használatos. O 1) A nyelv kifejezési ig) az irodalmi alkotások szerkezeti szabásíkjára v o n a t k o z t a t v a a zeneiség a szöveg lyainak analógiái a zenében keresendők. h a n g f o r m á j á n a k -^eufóniáját vagy felidéző Egyes kutatási eredmények valószínűsítik jellegét jelenti. Az utóbbi esetben a hangis, hogy az irodalmi művek szervezettségézás nem egyszerűen szép, hanem híven köben, akárcsak a zeneművekében, két fő veti a m ű kifejezni szándékolt érzelmistrukturális elv érvényesül. Az egyik azohangulati t a r t a l m á t , s ez a d o t t esetekben, nos-hasonló elemek ismétlése, amelynek szöveghelyeken disszonanciát, —>kakofóniát, —* ritmustörést vagy —> ritmuslazítást alakzatai (pl. a —•digresszió, deviza vagy a —>fokozás) éppúgy a zenei kompozíciókhoz is igényelhet. Az így felfogott zeneiség legfontosabb eszközei a ->-vers vagy a -»próza- hasonlítanak, aminthogy a másik elv, a —»feszültséget keltő és feloldó —>antitézisekritmus szerkezetei, de a nem ritmikus re építő szerkesztés szintén a zenei ellens t r u k t ú r á k is hasonló szerepet játszhatnak, a —> sorozatosság nélkül felcsendülő rí- pont-technika megfelelője. Megfontolandó mek, az —• alliteráció, a —* hang festés, hang- ugyanakkor, hogy e kompozíciós módok nevezhetők-e ,,zenei"-eknek. s nem általáutánzás különféle módozatai, az expresszínos modellek-e. A sajátosan zenei kompozívebb —>hangalakzatok, v a l a m i n t azok az ciós formák (fúga, szonáta, szimfónia stb.) egyelőre n e m kielégítően definiált jelenséanalógiái az irodalomban valójában igen gek, amelyeket a szöveg —^dallamaként ritkák. O ( - » f o r m a , költői nyelv, irodalom és szokás megjelölni (-+hanglejtés, hangzászeneművészet) O írod.: J . Combarieu: Les elemzés). Ezek a költészet intenzitásfokán rapports de la musique et de la poésie igen jelentős — adott esetekben pedig a k á r (1894); 0 . Sievers: Rhythmisch-melodische túlsúlyban levő — t a r t a l m i többletet Studien (1912); uő: Ziele und Wege der n y ú j t h a t n a k a szövegnek a puszta fogalSchallanalyse (1922); 0 Walzel: Gehalt und miság s í k j á n mutatkozó t a r t a l m á h o z kéGestalt im Kunstwerk des Dichters (1923); pest. Az ún. nyelvzene, szózene kifejezőkéJ . Vendries: La phonologie et la langue pessége azonban korlátozott. Az ->absztpoétique (1936); F ó n a g y I.: A stílus zenéje rakt költészet, konkrét költészet, lettrizmus né(Műhely, 1941 -1942, 6—7.); T. S. Eliot: ven emlegetett törekvések, amelyek azzal On Poetry and Poets (1943); F ó n a g y I.: A kísérleteznek, hogy a jelentés nélküli hangköltői nyelv hangtanából (1959); uő: A zecsoportok —>értelmen túli nyelvének hangnei hang és a zene (Magyar Zene, 1960, 3.); festő, érzelemfelidéző hatásaira redukált formaszerkezetekkel helyettesítsék a —> köl- uő: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben (Nyelvtudományi Közlemények, 1960, tői nyelvet, s netán még a hangzás tekinteL); László Zs.: R i t m u s és dallam (1961); C. tében is forradalmasítsák a nyelvi hagyoM. Bowra: Az alkotó kísérlet (1970); Szerm á n y o k a t (-»hangvers), irodalomtörténetidahelyi I.: Költészetesztétika (1972); D. leg fontos, de általános módszerként haszKessler: Untersuchungen zur konkrétén n á l h a t a t l a n eredményekhez vezettek. A zeDichtung (1976); M. Wulff: Konkrété Poeneművészeti formakincs ugyanis a hangsie und sprachimmanente Lüge (1978); szín, hangerő, időtartam, ritmus, melódia, zenei hangsúly: a szóhanglejtés len m a g y a r szinonimája

helyte-

136

ZENED H o r v á t h 1. Veres A. (szerk.): Ismétlődés a művészetben (1980); Th. K o p f e r m a n n : K o n k r é t é Poesie (1981); Szerdahelyi I.: F o r t u n a szekerén (1987). Szerdahelyi István zeneművészet: —>irodalom és szet

zeneművé-

zenés színház; Musiktheater < n é m e t ) : 1. legtágabb értelemben az autonóm művészeti (tehát nem szórakoztató jellegű) alkotások körén belül minden 20. sz.-i zenés drámai m ű f a j összefoglaló elnevezése. Magába foglalja ilyen módon a modern ->operát az —>epikus színházat, a megzenésített színjátékokat, a rádió- és televízióoperákat, az operaoratóriumokat, operabaletteket, az űn. hangszeres színházat, amelynek képviselői (M. Kogel, I). Schnebel, S. Bussotti) a zenekarok teátrálissá alakított működését egyesítik a színpadi cselekvéssel. O 2. szűkebb értelemben azon drámai művek megjelölése, amelyek zene nélküli előadásra készültek, s librettó ként való felhasználásukra. —ymegzenésítésükre utólag került sor. O A kifejezés az eredetileg is zenés előadásra szánt operával szemben megkülönböztetésre szolgál, de használata a szakirodalomban nem következetes; az így megzenésített d r á m á k a t gyakran nevezik operáknak is. O 3. legszűkebb értelemben az opera 20. sz.-i megújítását célzó kísérletek összefoglaló elnevezése. Ezek g y a k r a n azzal a jelszóval léptek fel, hogy megszüntetik a zene (állítólagos) alárendeltségét a szöveggel szemben. Valójában i n k á b b jellemzi őket a megmerevedett és „kulinárissá" vált operaformáknak a próz a d r á m a és a ->balett (I. F. Sztravinszkij, C. Orjf, B. Blacher), az -> oratórium (I. F. Sztravinszkij, A. Honegger, I). Milhaud). a film (B. Brecht és K. Weill, 111. P. Claudel és D. Milhaud), a rádió és a televízió (B. Blacher, G. C. Menotti, H. W. Henze), ill. a —>pantomim és a —>melodráma (A. Schönberg, Bartók B„ L. Dallapiccola) formaszerkezeteivel szintetizált megújítása. O E törekvések az 1. világháború előtt kezdődtek, olyan művekkel, amilyen A. Schönberg A szerencsés kéz (1910—1913; b e m u t a t ó 1924) c. expresszionista stílusú, „ d r á m a zenével" m ű f a j megjelölésű egyfelvonásosa volt, melyben a részben énekelt, részben m o n d o t t szöveget pantomimikus játékok és fényeffektusok kísérték. 1. F. Sztravinszkij A k a t o n a története (1918) c. d a r a b j á t felolvasták, eljátszották és eltáncolták, de énekszámok nem voltak benne. Az 1920-as évek számos, divergens irányú kísérlete kö-

zül nevezetesebbek az aktuális t é m á k a t groteszk modorban színpadra állító „koro p e r á k " (Zeitoper; B. Brecht—K. Weill: Koldusopera, 1928), valamint D. Milhaud radikálisan lerövidített „percoperái" (opéra minute). Az 1930-as évektől az érdeklődés a h a g y o m á n y o s a b b színpadi f o r m á k félé fordult. Az 1960 u t á n ismét jelentkező ilyen típusú kísérletek közül az abszurd dráma zenei mellékága (J. Cage: T h e a t r e Piece, 1960; Ligeti Gy.: Aventures, 1962, Nouvelles aventures, 1962—1965), valamint M. R. Kagel — f e n t említett — hangszeres színháza figyelemreméltóbb. O (^irodalom és zeneművészet, opera) O írod.: W. Felsenstein —U. Melchinger: Musiktheater (1961); J . Mates: T h e American Musical Stage (1962); H. H. Stuckenschmidt: Oper in dieser Zeit (1964); A. M. Rabenalt: Das provokative Musiktheater der 20er J a h r e (1964): W. Felsenstein: Az új zenés színjáték (1966); G. R e n n e r t : Opernarbeit (1974); W. Felsenstein: Zenés színház (1979). Staud Géza zenés színjátékok: azon szín játéktípusok összefoglaló elnevezése, amelyekben a zene (és az ének) a d r á m a cselekményével összeforrva lényeges d r a m a t u r g i a i funkciót tölt be. A teljes cselekményt zenével kísérő, valamennyi dialógust énekelve előadó színjátékok mellett ide tartoznak azok is, amelyekben az ének és zene csak a d r a m a t u r giailag kiemelt jelentőségű mozzanatokhoz kapcsolódik. A t á g a b b értelemben felfogott -^daljátékokban a m o n d o t t szöveget főként dalok és táncbetétek szakítják meg; határesetei a zenés színjátékoknak a szöveg nélküli ->táncjátékok, a —>balettek, amelyekben a drámai elem csupán a -tszüzsé. Nem soroljuk viszont a zenés színjátékok körébe azokat a műveket, amelyekben csak ún. „keretzene" (nyitány, közjáték-, változásvagy zárózene) ill. a rendezői koncepciótól függően alkalmazott vagy elhagyott —> kísérőzene található. O A színházművészetre ősidőktől jellemző szinkretizmusnak megfelelően a d r á m a reprezentatív formái eredetileg mind zenés színjátékok (s egyben -*táncjátékok is) voltak. Az európai fejlődésben ez az összefonódás a 19. sz.-ig, a klasszikus keleti színjátékokban pedig máig megőrződött. O A zenés színjátékokban a zenei és az irodalmi formák (költői szöveg, drámai cselekmény) jelentősége, értéke nem szükségszerűen azonos. Az ókori -ógörög dráma az énekelt-táncolt és a recitált-szavalt részeket kötött szerkezeti rendben egyesítette, s a -*római színjátszást a zenei elemek arányának növekedése

137

ZENIT jellemezte. E l t e r j e d t vélemény, hogy ezeket a m ű f a j o k a t az irodalmi és zenei komponensek egyensúlya jellemezte. E feltételezés — minthogy az antik színpadi zene rekonstruálhatatlanul elveszett — nem bizonyítható, s valószínűségét is megkérdőjelezi az a tény, hogy még szerzőinek nevét sem őrizte meg a hagyomány, míg a szövegeket és íróik neveit igen. A középkori irodalmi k ö z t u d a t b a n az antik d r á m a zenés jellege (sőt, színpadi műfaj volta is) teljesen feledésbe merült; dialógusairól azt hitték, hogy felolvasásra készültek. U g y a n a k k o r a -*•középkori színjáték egyházi és világi műfajaiban e g y a r á n t számottevő szerepet játszott a zene és ének. O A reneszánsz idején megindult differenciálódási f o l y a m a t kétirányú. Az egyik tendencia a zenei elemek visszaszorulásáé; ez már Shakespeare-rxél megfigyelhető, akinek d r á m á i b a n az ének és a hangszeres zene a betétek (a cselekményt szüneteltető ,,callfor-song"-ok, a szereplőket jellemző ,,impromptu"-k stb.) szerepkörére redukálódott, s e folyamat végkifejleteként a 19. sz. 2. felére kialakult a k az olyan színjátékok, amelyekből már a keretzene, felvonásközi zene is hiányzik. (E fejlődés azonban nem volt egyenesvonalú; a 17. sz. 2. felében pl. az ->Erzsébet-kori színház szerőinek drámáit operajellegű, balett-betétekkel megtűzdelt d a r a b o k k á alakították át.) O A másik tendencia ezzel ellentétes; olyan színpadi m ű f a j o k kialakulásához vezetett, amelyekben a zenei komponens v i t a t h a t a t l a n u l e g y e n é r t é k ű az irodalmival (vagy éppenséggel túlsúlyba kerül vele szemben). E fejlődés elején azok a 17. sz. eleji kísérletek á l l t a k , amelyek a monódikus recitálás előadásmódját (->monódia 3.) hosszabb színpadi művekre t e r j e s z t e t t é k ki, s amelyek az -*opera kialakulásához vezettek. A -+vígoperáhól önállósult a 19. sz. elején a — főként a szórakoztató művészetben fontos f u n k c i ó k a t betöltő — —>operett, s ennek h a t á s a a l a t t jött létre az amerikai eredetű —»musical. Az opera megmereved e t t sémáit m e g ú j í t ó 20. sz.-i kísérletek a ->-zenés színház divergens törekvéseiben jelentkeznek. O (-»irodalom és zeneművészet, színjátéktípusok) O írod.: F . Liszt: Keine Zwischenaktmusik mehr! (Gesammelte Schriften, 3. köt., 1881); A. Aber: Die Musik im Schauspiel (1926); 0 . Riemer: Musik und Schauspiel (1946); J . S. Manifold: T h e Music in English D r a m a from Shakespeare to Purcell (1956); F. W . Sternfeld: Music in Shakespearean Tragedy (1963); W. Felsenstein: Az új zenés színjáték (1966). Staud Géza

Zenit:

expresszionizmus

zenitizmus; zenitizam: az expresszionizmus délszláv változata. Az irányzat az 1921 és 1926 között Z á g r á b b a n , m a j d Belgr á d b a n kiadott Zenit c. művészeti és kulturális folyóirat körül csoportosuló szerzők körében jött létre. A lapot Lj. Midé szerkesztette, szerzőtársai között megtalálható volt M. Crnjanski, R. Petrovic, S. Vinaver. A lap komoly kapcsolatot t a r t o t t fenn a német és a francia expresszionista körökkel. JuriS ('Roham') c. manifesztumában Micic 10 pontban foglalta össze a zenitizmus alapelveit, amelyekben a vitális-futurista és a harcias expresszionista jelleg dominált. O expresszionizmus) Szilágyi Imre Zennippon musansha geijutsu renmei: NAPP Zeno [ceno], Apostolo (Velence, 1668. dec. 11.—uo., 1750. nov. 11.): olasz költő, irodalmár, operaszövegíró, színházi szakember. Latin és olasz irodalmi t a n u l m á n y a i befejezése után az Accademia degli Animosi ('A Lelkesedők A k a d é m i á j a ' ) alapítója volt; ez a társulás u t ó b b összeolvadt az ->Accademia deli'Arcadia nevű, 1690-ben létrehozott irodalmi intézménnyel. K o r á n felfigyelt az olasz nyelv és irodalom állapot á r a és meggyőződéssel vallotta a kifejező eszközök és az irodalmi m ű f a j o k klasszicista jellegű újjáformálásának szükségességét. E n n e k szellemében l á t o t t neki, hogy Pier Caterino nevű fivérével együtt, S. Maffeí és A. Vallisnieri társaságában 1710ben lapot alapítson, Giornale de' letterati d' Italia ('Olaszhon irodalmárainak újságja') c. Mint költő 1695-ben jelentkezett a Gli inganni felici ('Boldog csalódások') c. szövegkönyvvel, és egykettőre divatos librettista lett. Történelmi vagy mitológiai tárgyú szövegkönyvek hosszú és sikeres sorát írta meg; ezek tíz kötetben láttak napvilágot a Poesie drammatiche ('Színmű-költemények') c. 1744-ben a másik nevezetes velencei G. Gozzi gondozásában. A kiadás t a r t a l m a z z a Zeno melodrámáit is. O Kortársai nézete szerint Zeno legfőbb érdeme az, hogy ő kezdte meg a librettó újjáalakítását, ő találta meg a szó és a zene k ö z ö t t a legeszményibb összhangot a maga józan és arányosságra törekvő szellemiségével, az eladdig elharapódzott barokk mesterkéltség, dagályos cikornyák és nyakatekertség ellenében. Erről még maga Metastasio is így vélekedett. Zeno arra töreked e t t , hogy ésszerűvé egyszerűsítse a cselek138

ZENOG ménybonyolítást, jól megkülönböztesse a recitativókat az áriáktól; e l u t a s í t o t t a a drámai és a komikus elemek elegyítését, Általános népszerűségre Lucio Vero ('Lucius Verus', 1700) c. szövegkönyvével t e t t szert; ezt számos híres műve követte: Griselda (1701); Scipione nelle Spagne ('Scipio Hispániában', 1710); Merope ((1711); Alessandro Severo ('Alexander Severus', 1716) stb. 1719-ben Bécsbe hívták udvari költőnek, a császári színház igazgatója is volt; 1731-ben t é r t vissza Velencébe. Librettóit némelyiket t ö b b ízben is, szerzőjük halála után is — kora legkiválóbb muzsikusai zenésítették meg (A. és D. Scarlatti, Hátidéi, Vivaldi stb.): Ifigenia in Aulide ('Iphigeneia Auliszban', 1718); Lucio Papirio ('Lucius Papirius', 1719); Nitocri ('Nitokrisz, azaz Nabukodonozor', 1722); Cajo Fabbrizio ('Cajus Fabritius', 1729) stb. Velencébe visszatérve több oratórium-szöveget írt, a művek anyagát színielőadásként kezelte. Ezek a Poesie sacre drammatiche ('Vallásos színpadi költészet') c. láttak napvilágot 1735-ben és 1742-ben. Életműve: 36 operaszövegkönyv és 17 oratórium. E z u t á n tudományos munkásságra adta fejét: ú j r a megjelentette és rendkívül fontos széljegyzetekkel és javításokkal látta el G. Fontanini: Biblioteca dell'eloquenza italiana ('Az olasz ékesszólás k ö n y v t á r a ' ) c. művét; ez végül is posztumusz kiadás lett 1753-ban. Nevezetes még k i t e r j e d t levélváltása a korszak legnagyobb elméivel: Epistolario ('Levelezése', F . Morelli kiad., 6 köt., 1785). O írod.: F. Negri: La vita di Apostolo Zeno (1816); L. Pistorelli: T melodrammi di Apostolo Zeno (1894); M. Fehr: Apostolo Zeno und seine Reform des Operntextes (1912); A. Michieli: Le poesie sacre drammatiche di Apostolo Zeno (Giornale storico della letteratura italiana XCV, 1930); R. Giazotto: Poesia melodrammatica e pensiero critico nel Settecento (1952); M. Berengo: Giornali veneziani del Settecento (1962). Majtényi Zoltán Zénobiosz; Zenobius (latinos írásváltozat); (i. sz. 2. sz.): görög tudós, filológus. Rómában élt, talán személyes kapcsolatban állt Hadrianus császárral, akihez egy születésnapi köszöntő beszédet is intézett. Lehetséges, hogy Sallustius munkáinak a császár által kezdeményezett görög fordítását ő készítette. Sem a beszéd, sem a fordít á s nem m a r a d t ránk. Több, egymástól tartalomban és szerkezetben is eltérő bizánci közmondásgyűjtemény kézirata az ő nevét tünteti fel szerzőként; ennek annyi alapja van, hogy Zénobiosz csakugyan készített

Lukillosz Tarrhaiosz korábbi gyűjteményéből egy három k ö n y v terjedelmű kivonat o t . Ez azonban szintén nem m a r a d t ránk, s a Zénobiosz neve a l a t t hagyományozott gyűjteményekből sem rekonstruálható. O Kiad.: E. L. von Leutsch—F. G. Schneidewin: Corpus Paroemiographorum Graecorum (1839—1851). O írod.: H. Gártner: RE (2. Reihe, 19. Halbband 11—12., 1972). Kapitánffy István Zénodotosz (Epheszosz, i. e. 333 k.—Alexandria, i. e. 260 után): görög filológus, költő. Philétasz t a n í t v á n y a volt, az alexandriai könyvtár (valószínűleg első) igazgatója, T. Ptolemaiosz gyermekeinek nevelője. Költői műveiből semmit sem ismerünk, mint filológus igen jelentős volt. Készített IIésziodosz-, Pindarosz és Anakreánkiadást, a legnagyobb hatást azonban Homérosszal kapcsolatos tevékenysége gyakorolta. () volt az első, aki módszeresen foglalkozott a szöveggel, a szövegváltozatok helyességét nem külső, stilisztikai vagy erkölcsi szempontok szerint, hanem a mű egészét és a résznek abban betöltött szerepét szem előtt t a r t v a ítélte meg. Ez veszéllyel is járt, hiszen így a vizsgálat tárgya és eszköze azonos volt, Szövegkiadásaiban ő alkalmazott először kritikai jelet, az obeloszt ('nyárs'), egy, a sor elé t e t t vízszintes vonalat, melyet a k k o r használt, ha a sort valamilyen okból nem t a r t o t t a hitelesnek. Az indoklást a z o n b a n nem foglalta írásba, nem írt k o m m e n t á r t , hanem előadásain szóban közölte azt. í g y nézeteit az utódok sokszor csak a k k o r írták le, ha v i t a t k o z t a k azokkal. Mi legnagyobb részüket a Homéroszhoz írt ->szkholionokbó\ és Eusztathiosz II ornérosz- magyarázataiból ismerjük. O írod.: R. Pfeiffer: A History of Classical Scholarship (1968); K. Nickau: Zenodotos: R E X A 23—45. Ritoók Zsigmond Zeno Gandía [szeno gánd/áj, Manuel (Arecibo, 1855—1930): Puerto Ricó-i író. Madridban orvosi t a n u l m á n y o k a t folytat o t t , hazájában felváltva m ű k ö d ö t t orvosként és íróként. O Puerto Rico legjelentősebb naturalista regényírója. Témáit egy romlott világ r o m l o t t társadalmából veszi, amelyet fizikai és erkölcsi betegségek gyengítenék. és amelyet ettől a bajtól a műveltségi szint emelésével, fokozott nevelőmunkával szeretne megszabadítani. Crónicas de un mundo enfermo ('Egy beteg világ krónikái') c. foglalja össze négy naturalista regényét, amelyek a következők: La charca ('A posvány', í 894); Garduna ('Nyest', 1896); El negocio ('Az üzlet', 1922); Redentores 139

ZENON ('Megváltók', 1925). Az író a falusi életformában l á t j a a társadalmi problémák megoldási lehetőségét: a falu megszünteti a materializmust, az önzést, visszaadja az emberi méltóságot. O Egyéb művei: Rosa de mármol ('Márványrózsa', reg., 1889); Piccola (reg., 1890). O írod.: S. R . Quinones: El novelista de Puerto Rico: Manuel Zeno Gandía (Ateneo Puertorriqueno, 1935, 1.); .1. M. Colón: La naturaleza en Manuel Zeno Gandía y Enrique Laguerre (1949). Inotai András Zénón; Zeno (latinos névforma); (Kition, i. e. 336—Athén, i. e. 264): görög filozófus, a sztoikus filozófiai iskola (—>sztoikusok) megalapítója. H a j ó t ö r ö t t ciprusi kereskedőként került Athénba, ahol előbb a cinikus Kratész, a inegarai Sztilpón, az akadémikus Xenokratész és Polemón t a n í t v á n y a lett, m a j d megnyitotta s a j á t iskoláját. Diogenész Laertiosz tizenkilenc művének címét sorolja föl. Kisszámú, jelentéktelen tartalmú töredéke m a r a d t fenn, t a n í t á s á t —•testimoniumokból ismerjük. Ezek azért nem mindig megbízhatóak, mert az antik doxográfusok (—>doxográfia) szokásos eljására volt, hogy egy iskola t a n í t á s á n a k egészét az alapító nevéhez kapcsol ják. Zénón esetében a legfőbb adatközlő. Diogenész Laertiosz jelzi is, hogy így jár el (VII. 38). O A filozófiát — cinikus mintára — terápiának tekinti: a civilizáció ártalmaitól károsodott emberi lélek ennek segítségével talál vissza természetes működéséhez. L o g i k á j á b a n a helyes megismerés kritériumát k u t a t j a . Ezt a komprehenzív képzetben jelöli meg, azaz a b b a n a képzetben, amely evidenciájánál fogva megragadja a lelket. Csak a filozófiaikig kiművelt lélek képes arra, hogy egy képzet komprehenzív voltát fölismerje, a műveletlen lelket ugyanis az emóciók (a gyönyör, fájdalom, vágyakozás és félelem) t a r t j á k fogva és v a k í t j á k el. A logikailag képzett ember képes megismerni a természetfilozófia tárgyát, a mindenséget, amely két princípiumnak, a passzív a n y a g n a k és az aktív p n e u m á n a k az egyesüléséből j ö t t létre, s amelynek eseményeit a f á t u m irányítja. A logikai és természetfilozófiai képzettség célja a helyes etikai m a g a t a r t á s kialakítása, a természettel összhangban álló élet, azaz a boldogság, amely az erkölcsi jó megvalósításában áll, s amely a lélek feszült harmóniájaként is meghatározható. O Kiad.: H. von Amim: Veterum Stoicorum Fragmenta (1903). O Magyarul: 3 töredék és t ö b b testimonium (Steiger K., Sztoikus etikai antológia, 1983). Steiger

Zénón; Zeno (latinos névforma); (Elea, i. e. 490—i. e. 430): görög filozófus, Parmenidész t a n í t v á n y a . A források életének két eseményét említik, ám mindkettő hitelességéhez kétség fér. Platón úgy tájékoztat, hogy a negyvenéves Zénón, a hatvanöt esztendős Parmenidész társaságában i. e. 450ben Athénban találkozott az ifjú Szókraíásszal. Ez a találkozás valószínűleg fikció, amely az eleai és a szókratészi-platóni filozófia rokonságát jeleníti meg allegorikus formában. Diogenész Laertiosz számol be arról, hogy Zénón részt v e t t az eleai zsarnok elleni összeesküvésben, ezért kínhalált halt, á m utolsó percéig rettenthetetlenül viselkedett. A történet tényszerűsége ellenőrizhetetlen, de az epizód jellegénél fogva inkább egy cinikus v a g y sztoikus filozófus életrajzába illenék. O A $zm£a-lexikon Zénón négy művének címét említi: Eridesz ('Viták'); Exégészisz tón Empedoklúsz ('Empedoklész [tételeinek polémikus] magyarázata'); Prosz túsz philoszophúsz ('A filozófusok ellen'); Peri phüszeósz ('A természetről'). Platón ellenben azt sugallja, hogy Zénón egyetlen művet írt, Parmenidész védelmében; ez a mű t ö b b —>logoszhó\ (fejtegetésből) állt, mindegyik logoszban több hüpotheszisz (bizonyítandó állítás) nyert bizonyítást. O Arisztotelész (fr. 65. Rose) a dialektika felfedezőjének nevezi Zénónt. A neve a l a t t f e n n m a r a d t érvek valóban olyan dísztelen dialektikai szikársággal fogalmazottak, hogy képtelenség eldöntenünk, vajon jelenlegi f o r m á j u k a t későbbi átfogalmazás során nyerték, v a g y Zénón volt az, aki ezt a szigorú, minden metaforától mentes érvelési stílust bevezette. Legtöbb érvét A risztotelész, Themisztiosz, Szimplikiosz és Philoponosz őrizte meg. O Ervei három t é m a k ö r t érintenek: k i m u t a t j a , hogy egynél t ö b b létező létezésének föltevése, valamint a hely (azaz a tér) és a mozgás létezésének elfogadása logikai ellentmondáshoz vezet. Tizenkét érve (1—12, Lee) m a r a d t fenn arra vonatkozóan, hogy a létező nem lehet egynél több. Négy szöveghely (13— 16, Lee) foglalkozik a tér létezése ellen felállított érvvel. Húsz szöveghely (17—36, Lee) tartalmaz mozgás-ellenes érveket, köztük a négy „zénóni a p o r i á t " . Ezek hagyományos nevükön: 7. a felezés (19—25, Lee); 2. Akhilleusz (26—27, Lee); 3. a nyíl (28—34, Lee); 4. a stádium (35—36, Lee)! A négy aporia amellett érvel, hogy a teret és az időt a k á r folyamatosnak, akár atomos szerkezetűnek t e k i n t j ü k , a mozgás feltételezése mindenképpen logikai ellentmondáshoz vezet. O Kiad.: H. Diels—W. Kranz: Die Fragmente der Vorsokratiker / — / / / .

Kornél 140

ZERKA (1956, Zénón-fejezetének szövegalakítása elavult). O Kiad. és írod.: H . D. P. Lee: Zeno of Elea. A Text with Translation and Notes (1936, 1967). O Magyarul: 11 érv az egynél több létező létezése ellen (Steiger K., Parmenidész és Empedoklész kozmológiája, 1985, 151—161. old.); 8 töredék (Sebest é n y K., Görög gondolkodók 1 -II, 1993; elavult fordítás, súlyos félreértésekkel). Steiger Kornél Zequeria y Arango [szekejrá i árango], Manuel de (Havanna, 1764. aug. 28.—uo., 1846. ápr. 19.): kubai költő, lapszerkesztő. Gazdag nemesi család sarja. 1774-ben a San Carlos Szemináriumban F . Varela t a n í t v á nya lett. 1784-ben h a d a p r ó d k é n t belépett a spanyol gyarmati hadseregbe. 1796-ban visszatért H a v a n n á b a , m e g h á z a s o d o t t , lapszerkesztőként dolgozott. 1814-től 1815-ig az U j Granada-i Rio H a c h a t a r t o m á n y katonai kormányzója volt, hazatérése után ezredesi rangot k a p o t t . Matanzas város katonai parancsnoka lett. Elete végén megőrült, Költeményeinek teljes kiadására M. J . Rubalcava verseivel e g y ü t t 1964-ben került sor. O I n k á b b spanyol, mint kubai költő, Spanyolo. dicsőségéről írt, a spanyol háborús hőstetteket énekelte meg, de egy, az ananászról szóló ó d á j á b a n már kubai hangulatok jelentkeznek. Simor András Zéraffa [zérafaj, Michel (Tunisz, 1918. jan. 29.—): francia író, esszéista. Irodalmi t a n u l m á n y o k a t végzett, m a j d francia irod a l m a t t a n í t o t t (előbb Franciao.-ban, m a j d 1950—52-ben az USA-ban). Az 1950es években több irodalmi és színházi lapban közreműködött (Théátre populaire, Les Lettres nouvelles, L'Express, Europe). 1957től a francia Tudományos K u t a t á s Nemzeti K ö z p o n t j á b a n (C. N. R. S.) végzett k u t a tásokat, elsősorban regényesztétikával foglalkozott. 1969-ben szerzett d o k t o r á t u s t Párizsban, disszertációjának t é m á j a : a francia regény 1920 és 1950 között (Personne et Personnage, 'Személy és szereplő', 1969). Első regényét 1948-ban a d t á k ki, amely a kritika szerint igen figyelemreméltó alkotás, teli élettel és természetességgel: Le Temps des rencontres ('A találkozások ideje'). Későbbi regényeiben ugyanazzal a kiábrándult, pesszimista életszemlélettel találkozunk, amelyet m á r első regényénél is érzékelni lehetett, de a szereplők sikertelensége és elkeseredése egyre makacsabb és reménytelenebb: L'Ecume et le Sel ('A Tajték és a Só', 1950); Le Commerce des hommes ('Az emberi kapcsolatok', 1952); Les Der141

niers Sacrements ('Utolsó kenet', 1953); Les Doublures ('A Beugrók', 1958); L'Histoire ('A Történet', 1964). Regényeinek világát illúzióikat és lendületüket fokozatosan elveszítő fiatalok népesítik be, akik szenvednek a lehetetlenné váló és k u d a r c r a ítélt emberi kapcsolatoktól, saját tévedéseiktől és bukásaiktól, a történelmi körülmények kegyetlen alakulásától (világháború, kínai és spanyol h á b o r ú stb.). Úgy érzik, egész életük a h á t t é r b e n , a kulisszák mögött játszódik, s boldogság helyett csupán közönyben és megvetésben van részük. Egyes esetekben a csalódás és szenvedés megtisztító, felszabadító h a t á s ú , de a legtöbben a teljes elszigeteltségbe, a képzelet világába menekülnek. Zéraffa gondolatvilágában nem csak az emberi sors nonszensz-események sora, de ugyanilyennek látja a történelem folyását is. O Jelentősek esszéi is, amelyek főként a k o r t á r s regényt boncolják pszichológiai, nyelvi, társadalmi stb. megközelítésből (pl. Román et Société, 'Regény és társadalom', 1971). í r t egy t a n u l m á n y t Eu. O'Neill d r a m a t u r g i á j á r ó l (1956) s szülőföldjéről is: La Tunisie ('Tunézia', 1955). O írod.: R. Bellour: Pour une esthétique du román, un entretien avec Michel Zéraffa (Les Lettres francaises. 1969. jún. 17.). Budai

Rita

Zeraku monogatari: —>japán irodalom, kana-zöshi Zerbin [zerben], Gaspard (Provence, 1590 körül -?): francia költő. Életéről keveset t u d u n k . A provence-i parlamentben volt ügyvéd. Egyetlen kötete m a r a d t ránk, de az sem v á l h a t o t t ismertté szűkebb hazáján kívül, mert provanszál nyelven íródott: La perlő deys Musos et coumedies prouvensalos ('A Múzsák gyöngye és provanszál vígjátékok', versek, vígj.-ok, 1655). Darabjai — amelyekben didaktikus szándék is megnyilvánul — a provanszál vígjátékok és a farsangi h a g y o m á n y o k v o n u l a t á b a illeszthetők; nyelvükre e g y f a j t a nyerseség, éles szókimondás jellemző. 1872-ben J.-B. Bory újra megjelentette kritikai kiadásban a verseket (La perlő deys Musos), de mindöszsze száz p é l d á n y b a n . Csűrös Klára Zerkaulen [cerkaulen], Heinrich (Bonn, 1892. márc. 2.— Hofgeismar, 1954. febr. 13.): német író, költő. Cipészmester fia volt, Münchenben és Marburgban végzett gyógyszerészeti t a n u l m á n y o k u t á n 1914ben önkéntesnek jelentkezett a keleti frontra, ahol súlyosan megsebesült. 1916-tól kulturális rovatszerkesztőként dolgozott

ZERMA düsseldorfi és esseni lapoknál, m a j d a drezdai városi kiállítások irodalmi részlegének felelőse lett. A 2. világháború végén az amerikaiak internálták, erről Zwischen Nacht und Tag. Erlebnisse an der Camp 94 ( ' É j s z a k a és nappal között. Élmények a 94. t á b o r b a n ' . 1951) c. művében számolt be. O P á l y a f u t á s á t műdalokkal és háborús versekkel kezdte, melyeket utóbb Gesegneter Tag ('Áldott nap', 1935) c. kötetében összeg y ű j t v e is megjelentetett. A szülőföldje iránti feltétlen rajongás ihlette a Die Spitzweg-Gasse ('A Keskeny-utca', 1918) és a Die Welt im Winkel ('Zugban a világ', 1928) u t ó b b : Der Strom der Vater ('Az a t y á k fol y a m a ' , 1937) c. regényeit, a német géniusz előtt hódolatáról pedig olyan nagyívű történeti tablókban a d o t t számot, m i n t az E r ő s Ágostról szóló Rautenkranz und Schwerter ('Rutakoszorú és kardok', 1927), a Beethovenről szóló Musik auf dem Rhein ('Muzsika a R a j n á n ' , 1930), valamint a L. Cranachvól-írott Herr Lukas aus Kronach ('A Kronachból való L u k a s úr', 1938). Első komoly sikerét Osternothafen (ua.. 1931; u t ó b b : Anna und Sigrid, 1931, ' A n n a és Szigrid', 1934) c. regényével érte el, amelyben mély pszichológiai érzékkel boncolgat egy látszatra egyszerű konfliktust, a szeretet és a kötelesség konfliktusát. E konflikt u s megoldásaként is felfogható a Jugend vor Langemarck ('A fiatalság L a n g e m a r c k előtt', 1933) c. d r á m á j a , a vak engedelmesség apoteózisa, amely a szerző nacionalizm u s á n a k militánssá válásáról tanúskodik, s amely a náci korszak egyik legtöbbet játszott d a r a b j a lett. E n n e k világháborús tem a t i k á j á h o z kapcsolódik a következő évben publikált, a frontszolgálatról szóló Hörnerklang der Frühe ('Hajnali kürtszó', 1934) c. regénye is. O írod.: H. W a n d e r scheck: Heinrich Zerkaulen (1939); G. Riihle: Heinrich Zerkaulen. ,,Jugend vor Lang e m a r c k " (uő: Zeit u n d Theater 1933—45, 3. köt.. 1974); J . Romeis: Heinrich Zerkaulen (Der Bamberger Dichterkreis 1936— 43, 1985). Újvári Péter Zermatten [cermatten], Maurice (SaintMartin. 1910. okt. 22.—): svájci francia író, esszéista. A svájci irodalomnak azon irányzatához tartozik, amelyet inkább a „befelé f o r d u l á s " , a szülőföld kultusza jellemez. Mindegyik regénye az otthoni t á j , Valais vidéke hagyományaiból, szokásaiból, vallásosságából meríti t é m á j á t . Az 1960-as évek ú j írónemzedékének feltűnéséig Zerm a t t e n ennek a tájegységnek a legfontosabb irodalmi képviselője volt. Igen termékeny szerző, művei a klasszikus hagyomá-

nyokat követik, ábrázolásmódjuk kritikus szellemű. Jelentősek történelmi és irodalmi esszéi is: Les derniéres années de Rainer Maria Rilke ('Rainer Maria Rilke utolsó évei', 1941); C. F. Ramuz (ua.. 1948); La Suisse ('Svájc', 1961). G. de Reynoldról is írt egy t a n u l m á n y t , s k i a d t a válogatott műveit (Textes choisis, 1980). Közéleti és irodalmi munkásságáért az író számos kitüntetésben részesült, egyebek között 1960-ban megkapta a svájci Schiller-díjat, majd a F r a n c i a Akadémia nagydíjasa lett (a francia k u l t ú r a terjesztéséért). A svájci francia irodalom legtekintélyesebb személyiségeinek egyike. O F ő b b művei: La Colére de Dieu ('Az úr h a r a g j a ' , reg., 1940); Chapelles valaisannes ('Valais kápolnái', esszék, 1941); Les Années valaisannes de Rilke ('Rilke valais-i évei', esszé, 1941); Le Sang des morts ('A holtak vére', reg., 1942); Contes des Hauts-Pays du Rhóne ('A FelsőRhőne vidék meséi', reg., 1943); Le Coeur inutile ("A haszontalan szív', reg., 1943); Le Chemin difficile ('A nehéz ú t ' , reg., 1943); Sión (ua., esszé, 1944); Christine (ua., reg., 1944); Le Pain noir ('A fekete kenyér', reg., 1945); Connaissance de Ramuz ('Ramuz megismerése', esszé, 1947); Traversée d'un Paradis ('Utazás egy Paradicsomban', reg., 1949); La Servante du Seigneur ('Az Űr szolgálóleánya', reg., 1950); Le Jardin des oliviers ('Az olajfák kertje', reg.. 1951); Contes á mes enfants ('Mesék gyermekeimnek", reg., 1952); La Montagne sans étoiles ('A csillagtalan hegy', reg., 1956); Le Lierre et le Figuier ('A borostyán és a fügefa', reg., 1957); La Fontaine d'Aréthuse ('Arethusa k ú t j a ' , reg., 1958); Loyse de Savoie (ua., esszé, 1960); Le Bouclier d'or ('Az Aranypajzs', reg., 1961); L'Eté de la Saint-Martin ('Vénasszonyok nyara', reg., 1962); La Rose nőire de Marignan ('Marignan fekete rózsája', színmű, 1963); Les Séves d'enfance ('A gyermeki erők', nlák, visszaemlékezések, 1968); Un amour á Grenchen-Nord ('Grenchen-Nord-i szerelem', reg., 1978); Contes et légendes de la montagne valaisanne ('A valais-i hegység meséi és legendái', 1984): Vue panoramique sur l'histoire de Valais ("Körkép Valais történetéről', esszék, 1987); Le diable á Vámé ("A lélek ördöge', elbeszélések, 1992). Jancsó Júlia Zernatto [cernotó], Guido (Treffen, Karinthia, 1903. jún. 2 1 — N e w York, 1943. febr. 8.): osztrák költő, író, politikus. Földbirtokos családból származott, jezsuita neveltetésben részesült. Fiatalon a regionális, majd a bécsi sajtó konzervatív köreiben működött, de aktivitását hamarosan a ke-

142

ZEROM resztényszocialista pártmozgalomnak és a nemzeti Heimwehr tevékenységének szentelte. Schuschnigg kancellársága idején (1934-től) államminiszter, m a j d alkancellár volt. Politikai pályáját Ausztria hitleri megszállása t ö r t e ketté. 1938-tól néhány évet N y u g a t - E u r ó p á b a n t ö l t ö t t , majd Amerikába emigrált. O Alig több, mint egy évtizedes költői-írói munkássága szemlélődő, a hagyományos formákhoz kötődő verseket és néhány regényt, ill. elbeszélést ölel fel. Legismertebb regénye: Die sinnlose Stadt (1934: Szemerjay-Kovács Dénesné, A gyilkos város, 1936) a falu és város kibékíthetetlen civilizációs ellentétéről vall; magyar fordításához Thurzó G. írt rövid bevezetőt. O Egyéb főbb művei: Die Sonnenuhr ('Napóra', versek, 1933); Die Wahrheit über Osterreich ('Az igazság Ausztriával kapcsolatban', politikai tan., 1938); Der Jahrmarkt ('Vásár', h á t r a h a g y o t t versek, 1946); Gedichte ('Versei', 1950). Komáromi Sándor Zernike, Elisabeth (Amszterdam, 1891. júl. 8. Laren. 1982. márc. 12.): holland írónő, költőnő. Eredetileg énekesnőnek készült, de beszédtanár lett, Rövid elbeszélésekkel debütált. Kiváló stílusban megírt műveire pszichologizáló realizmus jellemző. Az első holland írónő volt, aki irodalmi díjat kapott. O F ő b b művei: Schamele deel ('Szegényes rész', reg.. 1920); Ken vrouw als zij ( Egv nő, mint ő', reg., 1920); Het buurmeisje ('A szomszédlány', reg.. 1943); Bevrijding uit de jeugd ('Kiszabadulás az ifjúkorból', reg., 1951); Het uur der stilte ('A csend órája', költ.-ek. 1953); Kleine drieklank ( K i s h á r m a s h a n g z a t ' , költ.-ek, 1956); Kieren van de nacht ('Az éjszaka nyílásai'. reg., 1963). O írod.: A. H. M. Rornein-Verschoor: Vrouwenspiegel (1936). Keller Anna Zernitz [cernic], Christian Friedrich (Tangermünde, 1717. jan. 11.—uo., 1745. febr. 1.): német költő. J ó m ó d ú kereskedő családból származott. É d e s a n y j á t két éves, édesapját kilenc éves korában elveszítette, ettől kezdve a tangermündei rektor, A. Coler t á m o g a t t a . Egyetemi t a n u l m á n y a i t a lipcsei egyetemen folytatta, ahol jogot tanult, majd 1738—1744 között bírósági fogalmazóként dolgozott. Hivatali m u n k á j a mellett J . J . Schwabéval közösen dolgozott a Belustigungen des Verstandes und des Witzes ('Az értelem és szellem mulatságai', 8 köt,, 1741— 1745) c. g y ű j t e m é n y szerkesztésén és kiadásán. Eletének utolsó négy évében súlyos betegség és depresszió gyötörte, 1744. októberében teljesen megbé-

nult. O Halála után A. G. Uhlich jelentette meg egyik fő művét, a Moralische und Schafer-Gedichte, Nebst dessen Gedanken von der Natúr der Kunst in dieser Art der Poesie ('Erkölcsi és pátszorköltemények, gondolatok a művészet természetéről a poézis ezen ágában', költ.-ek és értekezés, 1748). A mű anakreóni stílusban írott költeményeit a kortársak mérsékelt kritikával illették, ugyanakkor egyes tankölteményeit egészen a 19. sz. elejéig példaértékűnek tekintették. A Lucretius és Vergilius munkásságára hivatkozó klasszicista tradíciókhoz folyamodva egyik képviselője volt az A. von Haller által vezetett, a német líra megújítását szorgalmazó csoportnak. Gedanken von den Entzwecken der Welt ('Gondolatok a széthullott világról', költ.-ek, 1742) c. kötetével kivívta C. H. Schmid és K. A. Kütner elismerését, akik a m ű v e t az új német líra zsinórmértékének tekintették. Számos költeménye jelent meg gyűjteményekben és antológiákban, pl. a Briefe zur Bildung des Geschmacks ('Levelek az ízlés csiszolásához', szerk. Dusch, 1764—1773), az Anthologie der Teutschen ('Németek antológiája', szerk. Schmid, 1770—1772), Beispielsammlung ('Példagyűjtemény', szerk. Eschenburg, 1788—1795), és Lyrischer Anthologie ('Lírai antológia', szerk. Matthison, 1803—1807) c. kiadványokban. O írod.: C. H. Schmid: Nekrolog (1785); P. Pflanz: Ch. F. Zernitz (Magdeburgische Zeitung, 1937, 36.). Virág István zéró: —• zérus Zeromski [zseromszki], Stefan; Maurycy Zych, Józef Katerla (írói álnevek); (Strawczyn, 1864. okt, 14—Varsó, 1925. nov. 20.): lengyel író. Hazafias hagyományokat ápoló elszegényedett nemesi családból származott, Gyermekkorát Kielce környékén töltötte; szüleit korán elvesztette; korrepetálásból t a r t o t t a fenn magát. Zilált anyagi helyzete és kezdődő t ü d ő b a j a lehetetlenné tette a folyamatos tanulást. 1886-ban érettségi nélkül - Varsóba utazott és beiratkozott az állatorvosképzőbe, de anyagi fedezet híján két év után kénytelen volt beszüntetni t a n u l m á n y a i t . Kapcsolatba került a varsói Glos c. lappal; a viszontagságok h a t á s á r a társadalmi radikalizmusa elmélyült. Különféle nemesi udvarházakban nevelőként dolgozott, ahol megerősödött írói h i v a t á s t u d a t a . O Már iskolai évei a l a t t megpróbálkozott az írással: versei, novellái jelentek meg. 1882-től 1891-ig írta naplóját Dzienniki 1—3. ('Naplók', 1—3. köt., 1953—1956) —; a töredékesen fennmaradt 143

ZEROM aprólékos feljegyzések önéletrajzi fejlődésregényként olvashatók. A műből megism e r h e t j ü k a lengyel ifjúságot lelkesítő eszméket, olvasmányokat, színházi élményeket. A naplóban már fellelhetők az életmű legfontosabb témái. O 1890-ben korrepetítori állást kapott a pezsgő irodalmi életéről ismert Lublin környéki Nal^czówban. 1892 őszén megnősült, m a j d feleségével S v á j c b a u t a z o t t , könyvtárosi állást k a p o t t a lengyel emigráció történeti forrásait összegyűjtő rapperswili Lengyel Nemzeti Múzeumban. Megismerte a Nagy Emigráció radikális politikai koncepcióit, melyek életművében újra meg ú j r a visszatérnek. Zürichben a fiatal szocialista emigráció képviselőivel, többek között G. Narutowiczcsal és E. Abramowskival is találkozott. A hazatérés u t á n 1897 és 1903 között Varsóban volt könyvtáros, de egészségi állapota m i a t t minden évben Z a k o p a n é b a utazott. Bár írói rangja korábban is jelentős volt, csak 1904-től a d h a t t a át m a g á t teljes egészében az irodalmi tevékenységnek. Az anyagi függetlenség lehetővé t e t t e a család számára, hogy Zakopanéba költözzék. O Első két kötetében — Opowiadania ('Elbeszélések'. 1895); Rozdzióbiq nas kruki, wrony. . . ('Hollók, v a r j a k tépnek szét bennünket', elb.-ek, 1895) — egy erkölcsi felelősségérzettől á t h a t o t t , társadalmi kérdések iránt fogékony új nemzedék h a n g j á r a ismert a kritika. A történetek hősei az organikus m u n k a eszméjét szolgálják, pozitivista küldetéstudatuk a lengyel f a l u b a n végzett felvilágosító—nevelő munkára ösztönzi őket. A második kötet címadó elbeszélése a januári felkelés b u k á s á t idézi; a demoralizált t á r s a d a l m a t leíró m ű h a n g n e m e a pátosz és a szarkasztikus gúny között váltakozik. U j a b b regényei, elbeszélései— Utwory powieéciowe ('Kisregények', 1898) — is hasonló t e m a t i k á j ú a k : a Promien ('Sugár') hőse magára h a g y o t t a n küzd a provinciális kisváros elmaradottságával (a kielcei évek emléke); az O zolnierzu tulaczu ('A b u j d o s ó katonáról') főszereplője a francia köztársasági hadseregben harcoló lengyel paraszt, aki feudális berendezkedésű h a z á j á b a visszatérvén szabad polgárból szökött jobbággyá változik és halálra ítélik. O A korszakból kiemelkedik a Syzyfowe prace ('Sziszifuszi m u n k á k ' , 1897), az önéletrajzi elemekben gazdag, nagy sikerű fejlődésregény. A gimnáziumi élményeken alapuló mű az orosz zónában, egy iskolában játszódik, az 1880-as években erősödő oroszosítást mutatja be. Főhősét tanárai a birodalmi eszméknek k í v á n j á k megnyerni, m á r - m á r sikerrel, mígnem találkozik egy varsói diákkal, akit hazafias konspiráció

miatt tanácsoltak el. A mű a felnőtté váló hős világnézeti és erkölcsi fejlődését kíséri végig. A kétértelmű cím e g y a r á n t utalhat az orosz elnyomás ellen f o l y t a t o t t harc heroizmusára és az oroszosítás kilátástalanságára. O A Ludzie bezdomni (reg., 1899: Mészáros L, B a t e r n a y B., Hontalanok, reg., 1951; film: Doktor J u d y m , W. Haupe, 1975, lengyel; mo.-i bem.: Diagnózis, 1977) új fejezetet nyit az életműben. Főhőse, a proletár sorból kiemelkedett orvos fellázad kasztja ellen és a szegényeket gyógyítja. A cím a társadalmi reformokért küzdők magányát. kiszolgáltatottságát érzékelteti. O A Popioly 1—3. ( ' H a m v a k ' , 1—3, köt., 1904; film: ua., A Wajda, 1965, lengyel) szakít a lengyel történelmi regény sienkiewiczi hagyományaival. A mű a 18. sz. végétől Napóleon oroszo.-i h a d j á r a t á i g t a r t ; a háború mellett a letűnt kor t á r s a d a l m i kulturális életéről is igyekszik teljes képet adni. Forrásait még svájci könyvtárosként g y ű j t ö t t e össze. Hősei Dqbrowski légióiban, Spanyolo.-ban, az osztrák és a porosz zónában és az 1809. évi háborúban harcolnak. A modern lengyel nemzetet megteremtő heroizmus mellett a s a j á t küldetésükkel meghasonlott lengj^el k a t o n á k sorsát is bemut a t j a , akik Spanyolo.-ban és Közép-Amerik á b a n a felkelés leverésében vettek részt. A laza, epizodikus szerkezetű regény helyenként erősen lirizált, hősei belső motivációj á t a modern lélektani regény eszközeivel elemzi a szerző; a folytonosságot gyakran szakítja meg a tragikusan végződő szerelmi idill, a századvég uralkodó eszméi (Schopenhauer, Nietzsche) feletti erkölcsi—bölcseleti reflexió és a terjedelmes, feldolgozatlan forrásanyag. A regényt a 19. sz.-i függetlenségi harcokat b e m u t a t ó nagy történelmi ciklus első d a r a b j á n a k szánta a szerző, de ebből csak a Wszystko i nic ('Minden és semmi', 1919) c. töredék és a Wierna rzeka ('A hű folyó', 1912) készült el. A mű hősei a Túron (ua., 1923) c. d r á m á b a n is szerepelnek. O 1905-ben visszatért Nal^czówbaés bekapcsolódott a helyi d e m o k r a t a értelmiség tevékenységébe: népfőiskolát, tanfolyamokat szervezett, előadásokat tart o t t . 1908-ban kénytelen volt elhagyni a Királyságot; visszatért Zakopanéba, m a j d három évre Párizsba u t a z o t t családjával. A háború kitörésének hírére K r a k k ó b a utazott, jelentkezett a Légiókba, de nem jut o t t ki a frontra. A központi h a t a l m a k iránti ellenszenve m i a t t eltávolodott J . PiIsudski táborától. A háború a l a t t Zakopanéban élt. O A történelmi t e m a t i k a mellett a jelen problémái is foglalkoztatták. A Sen o szpadzie ('Álom a lovagi kardról', 1906) a

144

ZEROM függetlenségi és forradalmi harc névtelen k a t o n á j á h o z címzett romantikus—idealista, p a t e t i k u s prózai költemény, amely az eszmék melletti hősies kitartás és a rabságba belenyugvó többség közötti ellentétre épül. Publicisztikájában ekkoriban a függetlenségi háborúk és az 1905. évi felkelés közötti analógiákat kereste. A b u k á s utáni depresszió hatására nézeteit újraértékelte; a számvetés eredménye a Dzieje grzechu 1 —2. ('A bűn története', reg., 1—2. köt., 1908; film: ua., A. Bednarczyk, 1918, lengyel; ua., H . Szaró, 1933, lengyel; ua., W. Borowczyk, 1975, lengyel; mo.-i bem.: A bűn története, 1977). A mű főhőse bűnbeeső fiatal lány. A melodramatikus cselekmény Varsóban, k é p m u t a t ó nyárspolgári környezetben játszódik. A modern világváros dzsungel törvényeivel az Abramowski eszméiért lelkesedő szabad emberek utópisztikus k o m m u n á j a áll szemben. A naturalista effektusokban gazdag kalandos románc kisebb irodalmi b o t r á n y t keltve jelenítette meg az immanens gonoszt. O A Duma, o hetmanie ('Ballada a hetmanról', 1908) költői prózában írt epikus poéma. Főhőse szimbolikus alak, a gyáva környezetén felülemelkedő, végsőkig k i t a r t ó S. Zólkiewski. A történetfilozófiai szál az önfeláldozó heroizmus és az anarchisztikus egoizmus ellentétére épülő nemzeti t u d a t képe, amely valamiképp a bukott felkelés utáni helyzetet is magyarázza. Ritmikus, barokkos nyelvezete bővelkedik archaizmusokban, neologizmusokban, ismétlésekben és szintaktikai inverziókban. O Az 1905. évi felkelést Róza ('Rózsa', 1909; film: ua., J . Lejtes, 1936. lengyel) c. d r á m á j á b a n dolgozta fel a legalaposabban. A m ű a romantikus d r á m a hagyományait a kortárs szimbolista, naturalista törekvésekkel ötvözi, de a publicisztikai eszmedráma sem idegen tőle. A külfönféle konvenciók szerint megírt jelenetek panorámaszerűen mut a t j á k be a különböző társadalmi csoportokat. A heroizmus és a konformizmus közötti ellentét végül a f a n t a s z t i k u m b a n oldódik fel: egy mérnök felfedezi a megszállókat elpusztító halálos sugarakat. Sullcowski (ua., 1910) c. tragédiájában visszatért a történelmi témához. A Veronában, Velencében, Milánóban, Lausenne-ban és Napóleon kairói rezidenciáján játszódó mű romantikus hőse Sulkowski kapitány, Napóleon a d j u t á n s a a messianisztikus eszmék hatása a l a t t ú j Jeruzsálemnek képzeli a szabad Lengyelo.-ot, de az egyiptomi hadjárat során életét veszti. O A Wierna rzeka (reg., 1912: Mészáros I., A hű folyó, 1955. 1959; film: Rok 1863, E. Puchalski, 1922,

10

lengyel; Wierna rzeka, L. Buczkowski, 1936, lengyel) a tervezett ciklus utolsó darabja, az 1863. évi felkelés, valamint a sebesült felkelő és az elszegényedett nemes kisasszony tragikus szerelmének története. A folklórban megőrzött szláv elbeszélő hagyományokkal gazdagított mű főhőse a felkelés d o k u m e n t u m a i t elnyelő megszemélyesített folyó, a történelmit és személyeset egyesítő szakrális térbeli központ. O A P á rizsban írt Uroda zycia 1—2. reg., 1912: Dereki A., A bosszúálló, 1—2. köt., 1915; film: ua., W. Wauer és E. Modzeleivski, 1921, német; ua., J . Gardan, 1930, lengyel) a nemzeti t u d a t visszaszerzéséért folytat o t t küzdelem története. Főhőse lengyel felkelő fia, aki a szent-pétervári kadétiskolában nevelkedik: Lengyelo.-ba érkezvén felfedezi lengyel mivoltát és megszökik a cári hadseregből; emigrációban készül az eljövendő nemzeti felszabadító háborúra. A cím a r r a utal, hogy a hősnek választania kell orosz szerelme, T a t y j a n a , és küldetése között. O Walka z szatanem ('Harc a sátánnal') c. regény trilógiája — Nawracanie Judasza ( ' J ú d á s megtérítése', 1916); Zamiec ('Vihar', 1916); Charitas (ua., 1919) — meglehetősen egyenetlen, melodramatikus, helyenként publicisztikus (.1. Sorel szindikalizmusát propagálja); legsikerültebb benne a szerelmi szál. Főhőse népboldogító fiatal építész, aki magányosan küzd optimista eszméi megvalósításáért, melyhez egy váratlan örökség nyújt h a t h a t ó s segítséget. A szerelmesek halála u t á n a feladat másokra hárul; végül a mérnök v é g a k a r a t á t apósa teljesíti, akit épp akkor akasztanak fel, amikor önző érdekein felülemelkedve erkölcsileg újjászületik. O 1919 őszén Varsóba költözött és bekapcsolódott az új Lengyelo. irodalmi életébe. A szakszervezeti formában működő írószövetség elnöke (1920), a Lengyel P.E.N. Club egyik alapító t a g j a lett. A n y a r a k a t a tengerparton töltötte; kései műveinek gyakori helyszíne a Tengermellék. O Eletének utolsó korszaka a független Lengyelo. első éveire esik. Publicisztikai kötetei — Poczqtek évnata pracy ('A m u n k a világának kezdete', 1919); Organizacja inteligencji zawodowej ('A szakértelmiség szervezete', 1919); Inter arma (ua., 1920); Bicze z piasku ('Fából vaskarika.', 1925) — közül kiemelkedik a Snobizm i postyp ('Sznobizmus és haladás', 1923), melyben a kétes értékű idegen formák szolgai másolásával (ilyennek l á t t a a futurizmust) az autentikus nemzeti kultúra gazdagítását állítja szembe. Prózaverseiben - Wisla ('Visztula', 1918); Miqdzymorze ('Tengerköz', 1924); Puszeza jodlowa

145

ZEROM ('Fenyves', 1925) — a hazai t á j a k mitológiájából merít. O 1924-ben Nobel-díjra javasolták, de a németek ellene foglaltak állást, mert Wiatr od morza ('Tengeri szél', 1922; film: ua., K . Czynski, 1931, lengyel) c. irodalmi—publicisztikai g y ű j t e m é n y é b e n a Tengermellékért évszázadokon át folytat o t t német—lengyel harcokat tekinti át. A 19. sz.-i történelmi ciklusához tartozó Túron (ua., 1923) c. d r á m á j a az 1846. évi galíciai felkelés idején játszódik. O A Przedwiosnie ('Koratavasz', reg., 1924; film: ua., H. Szaró, 1929, lengyel) sötét képet fest az újjászületett Lengyelo. válságos időszakáról. Idealista főhőse Oroszo.-ból tér haza, harcol a függetlenségi h á b o r ú b a n , de az „ ü v e g h á z a k " látomását érvényteleníti a katasztrofális helyzet (infláció, munkanélküliség, sztrájkhullám). A m ű végén sok-sok csalódás után — csatlakozik a tüntető munkásokhoz. O E g y é b művei: Nagi bruk ('Csupasz aszfalt', prózaversek, 1906); Noktürn ('Nocturne', prózaversek, 1907); Slowo o bandosie ('Ének a sommásról', publicisztika, 1908); 0 Adamie Zeromskim wspomnienie. . . ('Emlékeim Adam Zeromskiról', 1919); Ponad énieg bielszym stan$ ('Fehérebb leszek a hónál', dráma, 1921); Biala rejcaiviczka ('Fehér kesztyű', dráma, 1921); Pomylki ('Tévedések', elb.ek, 1923); Uciekla mi przepióreczka ( Elszökött a fürjecském', vígjáték, 1924). O Gyűjt, kiad.: Elegie i inne pisma literackie i spoleczne ('Elégiák és más irodalmi és társadalmi írások', 1928); Pisma 1—26. ('írások'. 1 26. köt., 1947—1956); Dziela 1—5. ('Művek', 1—5. köt., 1956—1957, 1963— 1970); Wybór opowiadaú ('Válogatott elbeszélések', 1971). O Magyarul még: 1 nla (L., Pásztortűz, Kolozsvár, 1932, 4.); 2 elb. (Mészáros I., Klasszikus lengyel elbeszélők, 1950, 1953); 1 napló részi. (Spiró Gy., Lengyelország, 1975, 11.); 1 elb. (Mészáros I., Az erőd bevétele, anto., 1980); 1 napló részi. (Gellért Gy., Szovjet Irodalom, 1983, 12.): 1 elb. (S. P a p p Éva, Ciechanówi üzenet, anto., 1986). O írod.: S. PiolunNoyszewski: Stefan Zeromski. Dom, dziecinstwo i mlodosc (1928); S. Adamczewski: Serce nienasycone (1930); J . Z. Jakubowski (szerk.): Stefan Zermoski (1951); H. Markiewicz: P r u s i Zeromski (1954); A. Hutnikiewicz: Zeromski i naturalizm (1956); uő: Stefan Zeromski (1960, 1973); W . Borowy: O Zeromskim. Rozprawy i szkice (1960, 1964); Stefan Zeromski. K a l e n d a r z zycia i twórczosci (1961, 1976); Wspomnienia o Stefanie Zeromskim (1961); B á b a M.: Zeromski-év Lengyelországban ( E l , 1964, 2.); Kovács E.: Stefan Zeromski centenáriuma

(Nagyv, 1964. 9.); J . Z. Jakubowski: Nowe spotkanie z Zeromskim. Studia, szkice, polemiki (1967, 1975); uő: Stefan Zeromski (_1970); J . Kucharski: Twórczosc Stefana Zeromskiego vv latach 1882—1893 (1974); Z. J . Adamczyk: Zeromski. Z dziejów reeepcji twórczosci 1895—1964 (1975); W. St^pien: Zeromski nyomában (Lengyelország, 1975, 11.); J . Z. Jakubowski: Stefan Zeromski halálának ötvenedik évfordulóján (uo.); J . K^dziela: Mlodosc S t e f a n a Zeromskiego (1976); H . Markiewicz: W kr^gu Zeromskiego (1977); Stefan Zeromski — w pi§cdziesi$t% rocznic§ smierci. Studia i szkice (1977); J . Kulczycka-Saloni: Pozytywizm i Zeromski (1977); Zeromski i Reym o n t (1978); A. Lubaszewska: Mit — ethos — konstrukcja. „ D u m a o h e t m a n i e " Stefana Zeromskiego (1984); M. Bialota: Dram a t y Zeromskiego w Reducie. Z zagadnien inscenizacji i recepcji krytycznej (1989); R. Zimand: Diarysta Stefan Zeromski (1990); B. Wachowicz: Ogród mlodosci (1990). Pálfalvi

Lajos

Zeromski [zseromszki] Tadeusz (Varsó, 1900. márc. 18.—uo. 1977. szept. 23.): lengyel író, d r a m a t u r g . A Varsói D r á m a i Iskolán végzett, m a j d tanult a varsói egyetem bölcsészkarán és Párizsban a Sorbonne-on. Franciao.-i évei (1928—1932) után hazájában színészként és d r a m a t u r g k é n t működ ö t t . A 2. világháború alatt német koncentrációs táborok foglya volt. O 1945 u t á n angol, francia és orosz színműveket (J. Anouilh, A. Salacrou) és regényeket (A. Tolsztoj, T. Ilf és J . Petrov) f o r d í t o t t és dolgozott át. T ö b b módszertani ú t m u t a t ó val segítette az a m a t ő r színjátszást. O F o n t o s a b b önálló kötetei: Miqdzynarodówka stracenców ("Halálraítéltek internacionáléja', visszaemlékezések, 1946, 1969, 1983); Poradnik dia poczqtkujqcych reiyserów dramatycznych teatrów amatőr skich ( ' Ú t m u t a t ó a m a t ő r drámai színházak kezdő rendezői számára', 1946, 1959, 1970). Egyéb prózai írásai és versei esztrádműsorokat és szatír á k a t tartalmazó válogatásokban jelentek meg. Leánya, Mónika Zeromska 1993-ban Wspomnienia ('Emlékezések') c. memoárban örökítette meg apja emlékét. I). Molnár zéró stilisztikum:

stiláris

István

zárófokúság

Zerotína [zserotyína], Karel starsí z (Brandys nad Orlicí, 1564. szept. 15.—Prerov, 1636. okt. 9.): cseh író, politikus. Csehtestvér vallású főúri családból származott; főiskoláit Strassburgban és Bázelben vé-

146

ZÉRUS gezte. Európai k ö r ú t j a és a hugenották oldalán vított harc u t á n a morvao.-i politikai élet vezető egynéiségévé vált. O 1606-ban írta Apologia aneb Obrana ('Apológia avagy Védelem') c. beszédét, amely a cseh h u m a nista szónoki beszéd remeke, s amely n y o m t a t á s b a n — éppúgy mint egyéb munkái — csak a múlt században, 1872-ben jelent meg először, m a j d 1915-ben és 1928ban ú j r a . 1614-től fontos történeti visszaemlékezéseket és t ö b b jogi m u n k á t írt. A rendi felkelés kirobbantását nem helyeselte, a harcoló felek között végig közvetíteni próbált. A fehérhegyi vereség után birtoka egy ideig az üldözötteknek — köztük Comeniusn&k is — fontos menedéke volt; 1627 u t á n — vallása miatt, birtokai nagy részét eladva — maga is a sziléziai Bresslauba költözött. O G y ű j t , kiad.: Noémi Rejchartová: Z korespondence ('Levelezéséből', 1982). O írod.: Károlyi Á.: Carl von Zierotin und seine Zeit. 1564—1615. Von P e t e r Ritter von Chlumecky. Zweiter oder Beilagen (1879). Heé Veronika Zerov, Mikola Kosztyantinovics (Zenykov, 1890. ápr. 26.—Szolovki, 1941. okt. 13.): u k r á n költő, műfordító, irodalomtörténész. Egy poltavai t a n á r családjában látta meg a napvilágot. A kijevi egyetemen t a n u l t , ahol 1912-ben végzett. Az ottani közoktatási intézet professzora, valamint a Knihar c. bibliográfiai folyóirat szerkesztője volt. O Irodalmi tevékenységét 1912ben kezdte. Szépíróként a neoklasszicista költők és írók köréhez tartozott, amiért a p á r t o s irodalomtörténetírás hibás eszmei tendenciákra hivatkozva elmarasztalta. Legismertebb verseiben a régi idők és az u k r á n történelem jelentős eseményeit ábrázolta, amihez segítségül hívta az ókori klasszikus irodalom t ö b b a l a k j á t (Thészeusz, Nauszikaa). O 0 szerkesztette t ö b b u k r á n klasszikus (A. Szvidnickij, J u . Fegykovics, M. Cseremsina, T. Franko, J a , Scsoholiv) műveinek kiadását, melyekhez maga írt bevezető t a n u l m á n y o k a t . O Ókori latin, francia, angol, lengyel, belga, belorusz és orosz szerzők műveit fordította, valamint H. Szkovoroda ukrán költő latin nyelven írt verseit ültette át ukránra. Az ókori latin költészetből antológiát készített Antalohija rimszkoji poeziji ('A római költészet antológiája', 1920) c. O Főbb művei: Novaja ukrajinszka poezija ('Az ú j ukrán költészet', tan.-ok, 1921); Kamena. Poeziji ('Kövek. Költemények', 1924); Leszja Ukrajinka. Kritiko-biohraficsnij narisz ('Leszja U k r a j i n k a . Életrajzi és kritikai vázlat', 1924); Do dzserel. Literaturno-kriticsnyi 10*

sztattyi ('A forrásokhoz. Irodalomkritikai t a n u l m á n y o k ' , 1926); Rajka v ukrajinszkoji literaturi ('Az állatmesék és tanmesék az ukrán irodalomban', tan.-ok, 1931). O G y ű j t , kiad: Vibrane ('Válogatott m ű v e k ' , 1966). O Magyarul: 8 vers (Illyés G y „ Ukrán költők, anto., 1971); 7 vers (Weöres S., E g y b e g y ű j t ö t t műfordítások, 1976). Lebovics Viktória Zersingen: —>• szét éneklés zérus; zéró Somolicky

Ziak fzsjakj, Milos (Bratislava, 1959. szept. 13. -): szlovák költő, író, publicista. A pozsonyi egyetemen t a n u l t ; Nyitrán, a tanárképző főiskolán t a n í t . 1989 novembere után részt vett a politikai életben és a liberális mozgalmak egyik vezetője lett. 1991-től a csehszlovák köztársasági elnök pozsonyi hivatalában tanácsadóként és vezetőként m ű k ö d ö t t a csehszlovák szövetség felbomlásáig. O 1982-ben indult Ohen az poziar ('Tűz majd tűzvész') c. verseskötetével. Don Quijote v pekle ('Don Quijote a pokolban', 1989) c. második kötete olyan groteszk költeményeket tartalmaz, melyeket dialógusokként formált meg. Ezekben a hagyományos drámai groteszkre, a középkori disputákra és az irodalmi köztud a t b a n élő alakok (Don Quijote, Faust) általános emblémáira épít. Parodisztikus szellemben ,,leértékeli" őket, ezáltal mut a t v a fel a jelenkor erkölcsi világának deformációit. Svet v názoroch Goetheho ('A világ Goethe nézeteiben', 1989) c. kötete filozófiai esszé a kultúráról. Bojím sa mai strach ('Félek félni', elb.-ek, 1990) c. művében már megjeleníti közvetlen hétköznapjai politikai problémáit is. Politikai esszéit és t a n u l m á n y a i t Pád komunizmu na Slovensku ('A kommunizmus bukása Szlovákiában') c. aclta közre 1994-ben. Ebben a szlovák politikai élet folyamatait tekinti át és értékeli 1990-től 1994 áprilisáig. O írod.: Stanislava Chrobáková: Absurdnosí nech nám svieti na cestu (Slovenské pohl'adv, 1990, 1.); P. Andruska: Milos Ziak Bojím

sa mat strach (Romboid, 1991, 5.): Jelena Pastéková: V úzkosti hl'adania (starého) casu (Slovenské pohlady, 1991. 3.). Hamberger Judit Ziak-Somolicky, Izidor: —>Somolicky zibaldone: —>canovaccio Zich [zihj, Otakar (Méstec Králové, 1887. márc. 25—Oubénice, 1934. júl. 9.): cseh esztéta, zene- és irodalomtudós, matematikus, fizikus, zeneszerző. A prágai Károly Egyetemen matematika-fizika szakot végzett; hangszeres zenét t a n u l t . 1910-től a Károly Egyetemen esztétikát t a n í t o t t ; egyetemi t a n á r volt. O A zeneesztétikában J . Volkelt, valamint a nyugati pszichológiai és experimentális esztétikai irányzatok hat o t t a k rá; B. Smetana ú t t ö r ő jelentőségét hangsúlyozta. Sok fontos népzenei és zeneesztétikai t a n u l m á n y t írt, O Úttörő jelentőségűek irodalomelméleti tanulmányai: az 0 typech básnickych ('A költői tíípusokról', 1918) és az 0 rytmu Seské prózy ('A cseh próza ritmusáról', 1920), melyekben m á r a strukturalista irodalomfelfogást előlegezi meg. Egyéni terminológia jellemzi strukturalista főművét, az Estetika dramatického uméní ('A drámai művészet esztétikája', 1931) c.-t, melyben a m ű f a j általános elméletét és esztétikáját adja. A drámai m ű f a j ba a d r á m a ('színmű') és az opera előadott változatát sorolja, ezzel radikálisan szakít a 'mű = szöveg/partitúra' felfogással. A drámai művészet műfaji önállóságát a befogadó oldaláról hangsúlyozza. Koncepciójában k i t ü n t e t e t t szerep j u t a színészi és a rendezői alkotómunkának. A drámai h a t á s elemzésénél részletesen foglalkozik a zene drámai h a t á s á n a k összetevőivel is. A stilizálás elvének taglalásakor a realizmus és idealizmus kérdése mellett elsősorban a színházi illúzióteremtés lényegét vizsgálja. O írod.: J . Burjanek: O t a k a r Zich (1966); I. Slawinska: Wspólczesna refleksja o t e a t r ze (1979); R . Pecman (szerk.): Védecky odkaz O t a k a r a Zichy (Sborník ze sympozie v Praze 16—18. kvétna 1979, 1981). Heé

Veronika

Zicina [zsicinaj, Milka (l'rvca, 1902. okt, 9.— -Belgrád, 1984. febr.): horvát származású szerb írónő. Népfőiskolát végzett, 1923tól írt, Belgrádban élt. Regényeiben hangsúlyozott érdeklődést tanúsított a szociális események, az osztály igazságtalanságok iránt. A gyakori riporteri hanghordozás és néha a felületesség csökkenti ugyan regényeinek értékét, mégis a két világháború 155

ZICKL közötti szerb irodalomban egyéni, figyelemre méltó hangot jelentenek szociális tematikájú regényei. Kajinput ( ' K a j a útja", 1934) c. első regénye a mindennapi életet dialógusformában t á r j a elénk, á m realista dialógusai sem művészileg, sem ténybeli funkcióját illetően nem indokolják ezt a formát, Az önéletrajzi, dokumentarista elemekből felépített regény egy részeges apa leányának, K a j á n a k szerelmét ábrázolja n a t u r a lista, r o m a n t i k u s módon. A Devojka za sve ('Mindeneslány', 1940) c. regénye az előző mű f o l y t a t á s a : K a j a elhagyja szülőfaluját, s előbb Slavonski Brodban, m a j d Belgrádban lesz egy családnál szolgálólány, végül egy hotel éttermében dolgozik. A regény szociális és a morális atmoszférája gazdagon, á r n y a l t a n ábrázolt, s e második műben hitelesen bontakozik ki K a j a pszichológiai és erkölcsi arculata. O Egyéb művei: Reportaze ('Riportok', 1950); Drugo imanje ('Más birtok', reg., 1961); Zapisi sa onkoloékog ('Onkológiai j e g y z e t e k ' , m e m o á r , 1976); Selo moje ('Az én falum', memoárreg., 1983). O írod.: I. Kozarcan: Román Milke Zicine (Savremenik, 1940, 7.); l)j. Jovanovic: P o t a j n i naturalizam Milke Zicine (1940); Sv. Velmar-Jankovic: Srpska knjizevnost izmedju d v a r a t a (1972); S. Korac: Srpski román izmedju dva r a t a (1982); M. Radulovic: Memoarski realizam (Delo, 1983,9—10). Bugajev Sándor Zic-Klacic [zsic-klacsity), Ivo (Punat, Krk sziget, 1903. márc. 26.—Fiume, ma Rijeka, 1972. jan. 2.): horvát író, költő. Zágrábban végzett tanítóképzőt, utána vidéki városokban t a n í t o t t . 1942—1943-ban usztasa fogságban volt, m a j d részt vett a nemzeti felszabadító harcokban. 1945 u t á n F i ú m é b a n volt gimnáziumi tanár, színházi intendáns, m a j d általános iskolai tanár és igazgató, s archívumban is dolgozott. Legjelentősebb eredményeit ca nyelvjárásban (->szerb-horvát irodalmi formák) írt verseivel érte el. Ezek összegyűjtve a More, kamik i srce ('Tenger, kövecske és szív', 1963) c. kötetben jelentek meg. O Egyéb fő művei: Veciti gresi ('Örök bűnök', nlák, 1928); Iza onih brda ('Azokon a hegyeken túl', nlák, 1932); Na putu ('Az úton', színmű, 1937); Nase ostrvo peva ('Szigetünk énekel', versek, 1939); Stipan je progledao ('Stipan felnyitotta a szemeit', színmű, 1946); Piámén pod bedemom ("Láng a földsánc a l a t t ' , színmű, 1947); Krizni put Marije Mreznjakove ('Marija Mreznjak keresztút]a', színmű, 1953); Poljubac Jude Iskariota ('Iskarióti J ú d á s csókja', reg., 1965); Kolajne i medajloni ('Érdemjelek és medajlonok', hu-

moreszkek, szatírák, 1965); Rat prokleti ('Átkozott háború', reg., 1966); Smih na§ bodulski ('Boduli nevetésünk', szatirikus nlák. anekdoták, 1966); Pisma iz Pavlovca ('Levelek Pavlovacból', nlák, 1970); Knjiga pjesama ('Versek könyve', 1972). O írod.: M. Vaupotic: Sklad intimnog i socijalnog (Zic-Klacic: Knjiga pjesama, 1972); M. Stojevic: Oakavske pjesnistvo X X . stoleca—Ántologija—Studija (1987). Bugajev Sándor Zidar, Pavle; Zdravko Slamnilc (eredeti név); Timotej Noő (álnév); (Slovenski J a vornik, 1932. jan. 6.—Ljubljana, 1992. aug. 12.): szlovén író, költő. L j u b l j a n á b a n tanítóképzőt végzett, többfelé volt tanító. 1960-ban jelent meg Kaplje ognjene ('Tüzes cseppek') c. verseskötete, m a j d a próza felé fordult, s csak utolsó éveiben írt ismét verseket, Már Soha z oltár ja domovine ('Szobor a haza oltáráról', 1962) c. első novellagyűjteménye olyan írónak m u t a t t a , aki a szociális realizmus keretén belül m a r a d v a az ú j expresszionizmus elemeit is felhasználta, sőt néha a modern próza eredményeivel is kísérletezett. Mintegy h a t v a n novelláskötetet, regényt, kisregényt és ifjúsági történetet a d o t t ki. E jellegzetesen szlovén környezetben játszódó írásaiban szociális, vallási, pszichológiai és erotikus t é m á k a t e g y a r á n t feldolgozott. Prózai írásai gyakran önéletrajzi jellegűek — S konji in sam ('Lóval és egyedül', nlák, 1963), Barakarji ('Barakklakók', reg., 1968), Dim, ki disi po sestri Juli ('Juli nővér illata', reg., 1970) stb. — máskor a szlovén vidék életét ábrázolta; szereplői legtöbbször valamilyen egzisztenciálisan feszült helyzettel küszködnek. Sveti Pavel ('Szent Pál', elb., 1965) és Oőe nas ('Miatyánk', reg., 1967) c. köteteiben szuggesztíven ábrázolta a parasztok háború utáni életét. Karantanija ('Karantánia', 1966) c. útleírásában a karintiai szlovénok szociális-politikai problémái jelennek meg. Uóiteljice ('Tanítónők', 1971) és Jakobove sanje ('Jákob álma', 1979) c. regényeiben ironikusan jelenítette meg a tanítók világát. Sveta Barbara ('Szent Barbara', 1972) c. regényében az a n y a alakját a szlovén irodalomban mértékadónak tek i n t e t t I. Cankar ábrázolásmódjával teljesen ellentétesen rajzolta meg. Marija Magdaléna ('Mária Magdolna', 1968), Tumor (ua., 1970), Romeo in Julija ('Rómeó és J ú l i a ' 1973), Blazen med zenami ('Egy áld o t t férfi az asszonyok között', 1975) c regényeit a házasság és az erotika t é m á j á nak szentelte. Irodalmi teljesítményét a kritikusok meglehetősen eltérően ítélik

156

ZIDAR meg. Életművéért 1987-ben PreSeren-díjat kapott, többen m é l t a t t á k írói munkásságát, halála előtt néhány nappal azonban rendkívül lesújtó kritika jelent meg legutolsó könyve — Spokorno romanje ('Bűnbánó zarándoklat', kisreg., 1992) - kapcsán egész írói tevékenységéről. O Egyéb főbb művei még: Stanja ('Állapotok', nlák, 1969); Moji besi ('Démonaim', reg., 1972); Zivim ('Élek', reg., 1976); Vecno zivljenje ('Az örök élet', nlák, 1979); Oljönik Juda Tadeja ('A zsidó Tadeusz olaj ültetvénye', reg., 1985); Medeni teden ('Mézeshét', kisreg.. 1988). O írod.: B. Stih: P. Z., Soha z oltarja domovine (Sodobnost, 1963); A. Inkret: Spomini na b r a n j e (1977); T. Persak: Raznolikost istega? Zidarjeva próza 1983/84 (Sodobnost, 1984, 8—9!); A. Zorn: Pavle Zidar: Oljcnik J u d a T a d e j a (Nasi razgledi, 1986, febr. 28.); M. Kmecl: J u b i lejna lavdacija za Pavleta Zidarja (Sodobnost, 1992, 1.); M. B o g a t a j : Neselektiven eklekticizem (Delo, 1992, aug. 6.); H. Malek: Spokorna r o m a n j a in se kaksna (Dialogi, 1992, 10.). Szilágyi Imre Zidarov, Kamen (írói név); Todor Szábev Manev (családi név); (Draganovo, 1902. szept, 16. ): bolgár író, költő. Tirnovóban gimnáziumot végzett 1922-ben. A perniki b á n y a olvasókörében dolgozott mint könyvtáros, ahol megszervezte az első bolgár m u n k á s színjátszókört. T ü d ő b a j t kapott, ezért szülőfalujába költözött, ahol 1925-ig gyógykezelték, m a j d írnok lett a községházán. 1934-ben Szófiába települt, ahol két év múlva a bolgárkertészek szövetségének titkára lett. A 2. világháború után a Honvéd Színház igazgatójaként (1944—1945), majd az Otecsesztven front szerkesztőjeként és a Nemzeti Színház igazgatójaként működött 1956-ig. 1956 és 1960 között a Szeptemvri kritikai r o v a t á t vezette, közben 1948-ban az írószövetség titkára is volt. O Első versei m á r diákkorában, 1918-ban megjelentek. A háború előtt egv évtizeden át Draganovóból küldözgette verseit a baloldali lapoknak. Közben cikkeket és színi kritikákat is írt. A művészet problémáit mindig szorosan összekapcsolta a munkásosztály és a szegényparasztság küzdelmével. Költészetével is az ügy, az eszme segítője akart lenni. O Első és legsikeresebb d r á m á j a a Carszka miioszt ('Cári kegyelem', 1948), amelyet nagy sikerrel játszottak a Nemzeti Színházban, m a j d bem u t a t t á k Moszkvában és Prágában; 1952ben filmre alkalmazták, valamint a magyar rádióban hangjátékként b e m u t a t t á k . Cselekménye az első világháború idején játszó-

dik. A szerző szembeállítja benne Irina Radionova áldozatkész emberszeretetét és becsületességét az uralkodó, Ferdinánd kegyetlenségével és képmutatásával. A műből, sajnos, hiányzik a mély emberábrázolás. Uszilni godini ('Feszült évek', 1955) c. d r á m á j á b a n sikertelen kísérletet tett kortársai életének ábrázolására. Za cseszta na pagona ('A m u n d é r becsületéért', 1957) és a Blokada ('Blokád', 1960) c. d r á m á j a ismét a közelmúlt kibékíthetetlen osztályellentéteire épül. Ivan Sisman (ua., 1962; film: J . Arnaudov, 1969) c. verses d r á m á j a Bulgária sorsdöntő éveit eleveníti fél a 14. sz. végéről. Ettől kezdve történelmi drámáiban: a Kalojanban (ua., 1969) és a Bojan magjosznikátban ('Bojan a varázsló', 1970) napjaink erkölcsi, etikai kérdéseire kereste a választ. Kevésbé sikeresek aktuális problémákat ábrázoló komédiái: Diana i gerojal ('Diana és a hős', 1965); Plesznicata ('A pofon', 1970) és a Ljubovta na Adriana Orlova ('Adriana Orlova szerelme', 1971). Történelmi d r á m á i művészi fogyatékosságuk ellenére is továbbfejlesztették a bolgár dramaturgia legjobb hagyományait, Munkásságáért t ö b b állami kitüntetést kapott. O Műve még: Izkusztvo i zsivot — nepodvlasztni na zabrava ('Az élet és a művészet nem elfelejthető', esszék, 1983). O G y ű j t , kiad.: Izbrani sztihotvorenija ("Válogatott versek', 1955, 1964); Drami ('Drámák', 1970); Izbrani drami 1 3. ('Válogatott drámák', 1 3. köt,, 1972 1973). O Magyarul: 1 vers (D. Boikliev, Bolgár költők antológiája, 1938); 1 vers (Kányádi S., Utunk, 1950, 21.); 2 vers (Kálnoky L., bolgár költők antológiája, 1951); 2 vers (uő, A lehetséges változatok, 1981). O írod.: V. Karakasev: K a m e n Zidarov (1962); Cs. Dobrev: D r a m a t u r g i j a i narod (1969). J uhász Péter Zidarov, Nikolaj Ivanov (Vabel, 1921. szept. 28.- -): bolgár költő. A szófiai műegyetemen szerzett diplomát 1948-ban. Előzőleg, a középiskola elvégzése után (1940) Tárgovistében szerkesztette a Jazovir c. lapot, amely az ország legismertebb baloldali íróinak írásait közölte. O Első versét 1939ben jelentette meg a Bdlgarszka recs. 1947től a Szeptemvrijcse c. gyermeklap szerkesztője, m a j d 1956 u t á n főszerkesztője volt. Költészetével a társadalmi haladást kívánja szolgálni. Verseit egyszerű, csendes gyermeki derű. bizakodó életfelfogás jellemzi. J a v í t h a t a t l a n optimista. Talán ezért talált rá a gyermeki lélek közvetlen kifejezésére. Verseinek többségét gyermekeknek írta. Eddig közel félszáz verseskötete jelent 157

ZIDIC leírásán keresztül. A kulturális örökség elherdálásától kezdve az ökológiai katasztrófahelyzeten át a kolhozmunka eredménytelenségéig szó esik itt szinte mindenről, ami a lett t á r s a d a l m a t az 1960-as, 1970-es években foglalkoztatta. O Egyéb fő művei: Par atskanám latvieéu dzejá ('A lett költészet rímeiről', tan., 1960); Motocikls ('A motorbicikli', versek, 1965); Dzejnieka dienasgrámata ('Egy költő naplója', esszék. 1965); Pa putu ce{u ('Tajtékos ú t o n ' , útirajz, 1967). 0 Gyűjt, kiad.: Ce\mallapas ('Utmenti falevelek', versek, 1957—1981). O Magyarul: 1 mese (Gombár E., Népszava, 1976, 163.); 3—3 vers (Rab Zsuzsa, K o r t , 1977, 11.; Lothár L., Csillagok órája, anto., 1980); I vers (Tandori D., Szovjet Irodalom, 1982, 12.); 8 vers (Rab Zsuzsa, Ma mondd! Mai szovjet költők, anto., 1984); 2 vers (Lothár L., Palócföld, 1988, 5.): 1 mese (Átányi L., Új Tükör, 1988, 12.). O írod.: Lothar L.: I n t e r j ú (Él, 1978, 13.); A. Bjornson: I m a n t s Ziedonis: Cejmallapas (World Literature Today, 1984, tavasz). Bojtár Endre

meg. O G y ű j t , kiad.: Zvezdi várhu klepacsi. ízbrani sztihotvorenija ('Csillagok a szemhéjon. Válogatott versek', 1971). O írod.: M. Vaszilev: Szávremenni detszki poeti (1968); I). T a b a k o v a : Nikolaj Zidarov (Szeptemvri, 1969, 9.); I). Tanév: Poezija na vernosztt a i optimizma (Piamák, 1972, 21.); L. Sztefanov: V szezona na uzrelite nadezsdi (uo., 1975, 7.). Juhász Péter Zidic [zidity], Igor (Split, 1939. febr. 10.—): h o r v á t költő, esszéista. A zágrábi egyetem bölcsészkarán orosz nyelvet és művészettörténetet hallgatott. 1957 óta publikál, egy ideig a Razlog c. folyóirat, 1968-tól 1971-ig a Kolo c. lap szerkesztője volt. Kifinomult költészete gyakran eliptikus és hermetikus jellegű. O Magyarul: 4 vers (Raífai F., Napjaink éneke. A modern jugoszláv költészet antológiája 1—2. köt., 1967; 1 vers (Csuka Z., K o r t , 1971, 1.); 2 vers (uő, Adriai tengernek múzsája, 1976). O F ő b b művei: Uhodeéi more ('Tengeren kémkedve', versek, 1960); Kruh s grane ('Ágból készült kenyér', versek. 1963); Eseji ('Esszék', 1963); Strijela od stakla ('Üvegvillanás', versek, 1985). O írod,.: 1. Bozicevic: Vkus i bjestrina (Knjizevne novine, 1968. szept, 1.) ' DraSko Redjep Ziedonis [zieduonisz], I m a n t s (Ragaciema Birutas, 1933. ápr. 4. —-): lett költő. író. Apja halász volt. 1959-ben végezte el a rigai egyetemen a lett szakot. Volt falusi könyvtáros, tanító, útépítő munkás. 1962től a moszkvai Gorkij Irodalmi Főiskolán tanult. O 1956 óta publikál. A X X . kongresszust követő „olvadás" egyik fő képviselője. Versesköteteinek címei is m u t a t j á k (Sirds dinamits, 'A szív d i n a m i t j a ' , 1963; Es ieeju sevi. Magamba szállok', 1965; Ká svece deg, 'Ahogy a gyertya ég', 1971; Caurvejs, 'Kereszthuzat', 1975), hogy költészete dinamikusan társadalombíráló, fiatalosan dühös, de nem mindig mentes a jelszószerűségtől sem. Legérettebb műveit, ritmikus prózában írt verseit Epifánijas ('Epifániák', 1—3. köt., 1971—1978) c. kötete tartalmazza. Nyelvi f a n t á z i á j a nyilatkozik meg modern meséiben is: Láóu pasaka, ('Medvés mese', 1976); Krásainas pasakas (1973: B o j t á r E., Színes mesék, 1979). Megemlítendő még V. Koroticcsail közösen készített, Tádzsikisztánról szóló útikönyve - Perpendikuldrá karote ('A fityegő kanál', 1972) —, valamint Kurzemite ('Edes Kurzeme', 1—2. köt,, 1970—1974) c. leghíresebb műve, amely a szovjet rendszerben Letto.-ban is visszaszorított hazafiasság kifejezése a költő szülőföldjének riportszerű

Ziegler [c/gler], Friedrich Julius Wilhelm (Braunschweig, 1759.—Pozsony, 1827. aug. 21. vagy 24.): német származású osztrák drámaíró, színházi teoretikus, színész. Fiatal színészként érkezett Bécsbe, ahol 1783—1822 között a H o f t h e a t e r t a g j a volt. Nyugalomba vonulása u t á n Pozsonyba költözött. Annak ellenére, hogy kritikusi fogadtatása nem volt hízelgő, igen termékeny színházi szerző volt, aki mintegy 60 darabot hagyott hátra, részben viígjátékokat, részben színműveket, szomorújátékokat és lovagdrámákat. Műveit elsősorban Bécsben játszották, de n é h á n y u k eljutott külföldi színpadokra is, mint pl. 1795-ben a Barbarei und Grösse ('Barbárság és nagyság', szomorújáték, 1793) Weimarba, ahol sikerült Goethe idegenkedését is kivívnia. O Színműveiben a Kotzebue és Iffland által művelt szentimentális színház hagyományait f o l y t a t t a (pl. Eulalia Meinau, oder die Folgen der Wiedervereinigung, 'Eulalia Meinau, avagy az újraegyesítés következményei', 1791). Legjobb d a r a b j a i n a k vígjátékai számítanak (pl. Liebhaber und Nebenbuhler in einer Person, 'Szerető és szerelmi vetélytárs egy személyben', 1790; Die vier Temperamente, 'A négy t e m p e r a m e n t u m ' , 1821). Számos műve foglakozik a színjátszás elméletével. O Drámai műveinek kiadása: Sámmtliche dramatische Werke ('Öszszes drámai műve', 13 köt., 1824, 14—19. köt., 1834). O Színházelméleti művei: Hamlets Charakter nach psychologischen

158

ZIEGL und physiologischen Grundsatzen durch alle Gefühle der Leidenschaften zergliedert ('Hamlet jelleme pszichológiai és fiziológiai alapokon valamennyi szenvedélyének érzületében megvizsgálva', 1803); Systematische Schauspielkunst in ikrem ganzen Umfange ('Szisztematikus és kimerítő színjátszást a n ' , 1821); Der innere und aussere Mensch in Beziehung auf die bildenden Künste, besonders auf die Schauspielkunst ('A belső és a külső ember és annak kapcsolata a képzőművészetekkel, különösen a színjátszással', 2 köt., 1828). Újvári Péter Ziegler [cigler], Henri de (Genf, 1885— uo., 1970): svájci francia író, költő, esszéista, Ir odalomtörténetet tanult, majd a genfi egyetemen az olasz irodalom történetét okt a t t a és k u t a t t a . Műveiben a hatalmas műveltség szerencsésen vegyült a helvét, genfi szellemiséggel. A genfi „kozmopolitizmus" egyik képviselője volt, aki nemzetiségét meg nem t a g a d v a az egyetemes humanizmus hagyományaihoz kívánt kötődni. Sokoldalú érdeklődése különféle műfajokhoz, igen szerteágazó témákhoz vonzotta. Regényeiben a klasszikus lélek- és környezetelemzés módszerét alkalmazta, Hosszú ideig a svájci írószövetség elnöke volt. O F ő b b művei: L'Aube ('A hajnal', versek, 1911); Nostalgies et conquétes ('Nosztalgiák és hódítások', eszék, 1923); La corne d'Amalthée ('Bőségszarú', esszék, 1924); Les deux Ilome ('A két Róma', reg., 1925); L'Invention du bonheur ('A boldogság fellelése', reg., 1928); Genéve ( ' G e n f , esszé. 1931); Le Monde occidental ('A nyugati világ', esszék, 1929); Le Rourdon du Pélerin ('A zarándok botja, esszé, 1931); Idylle ('Idill', reg., 1933); Rouge et vert ('Vörös és zöld', esszék, 1933); Vie de l'empereur Frédéric II ('II. Frigyes császár élete', esszé, 1935); Pétrarque ^'Petrarca', tan., 1940); Contre-courant ('Árral szemben', esszék, 1941); Aller et retour ('Oda-visszaút', reg., 1943); Leopardi (ua., tan., 1944); Lusitanie ('Luzitánia', esszék, 1944); L'école des esclaves ('A rabszolgák iskolája', esszék, 1945); Genéve et l'Italie ('Genf és Itália', esszék, 1948); Ciel et terre ('Ég és föld', esszék, 1950); Les lois suisses ('A svájci törvények', tan., 1959). Jancsó Júlia Ziegler [cigler], Jean (Bern, 1934. ápr. 19.—): svájci francia író, esszéista. Szociológiát és jogot tanult a berni, genfi, párizsi és New York-i egyetemen, majd a genfi egyetem t a n á r a lett. Tanulmányaiban politikai kérdéseket is felvet, pl. a fejlődő országok gazdaságának kérdései kapcsán a

Contre-Révolútion en Afrique ('Ellenforradalom Afrikában', 1963); Sociologie de la nouvelle Afrique ('Az új Afrika szociológiája', 1969); Pouvoir africain ('Afrikai hatalom', 1973) c. írásokban, amelyek az osztályharc mai formáit is vizsgálják. Erőteljesen bírálja a svájci oligarchiát, amiért az részes a harmadik világ kizsákmányolásában (Une Suisse au-dessus de tout soupcon, 'Egy minden gyanú felett álló Svájc', 1976). Gondolkodását jól érzékelhetően szocialista elvek határozzák meg. A hátrányos helyzetű népek érdekeiért küzd a nemzetközi politika elveit helytelenítve: Main basse sur VAfrique ('Afrika megkaparintása', 1978); Retournez lesfusüs ('Fordítsátok el a fegyvereket', 1980). Igen érdekes esszét szentelt a fejlett t á r s a d a l m a k betegség- és halálfelfogásának Les Vivants et les Morts c. ('Élők és Holtak', 1975). Jancsó

Júlia

Ziegler und Kliphausen [cigler und kh'phausenj, Heinrich Anshelm von (Radmeritz, Görlitz, 1663. jan. 6.—Liebertwolkwitz, Leipzig, 1697. szept, 8.): német író, költő. Ősi szász nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot. 1679—1682 között a görlitzi gimnáziumban t a n u l t , ahol az általános tanulmányok mellett a szokásos retorikai képzésben is részesült, s részt v e t t az iskolai színház szervezésében is. Gimnáziumi tanulmányait követően a f r a n k f u r t i egyetemen jogot, történelmet, nyelveket és poétikát hallgatott, azonban 1684-ben édesapja halála miatt félbeszakította tanulmányait. Ettől kezdve a családi birtok igazgatásának és gyarapításának szentelte magát. Ez utóbbfinak egyik eszköze volt a Sabine von Lindenauval, a szász udvari pohárnok lányával 1685-ben kötött házassága. Számos nemesi birtokot vásárolt és a d o t t el, míg végül megtelepedett Liebertwolkwitzben. Az udvari élet és az állami hivatalok nem vonzották, bár származása, képzettsége és kapcsolatai révén könnyen érvényesülhetett volna. A Die Lybische Talestris ('A libiai Talesztrisz', operaiibretto, 1696) c. opera volt az egyetlen mű, melynek szövegkönyvét a weissenfelsi udvar megrendelésére készítette; zeneszerzője J . Ph. Krieger volt. O Irodalmi jelentőségét a Helden und Liebes-Gedichte, Die Asiatische Banise, oder Das blutig- doch muthige Pegu ("Hősi és szerelmes költemény, Az ázsiai Banise avagy a véres ám hősi Pegu', reg., 1689) c. művének köszönheti, mely a barokk kor egyik legolvasottabb történelmiudvari regénye volt, E m ű b e n ötvöződnek a szórakoztató gavallérregény és az abszo159

ZIELD lutista-politikai állemregény műfaji jellemzői, melyeket az egzotikus színhely — a cselekmény B u r m á b a n és Thaiföldön játszódik —, s a szentimentális erotika fűszerez. A regény sikeréhez nagyban hozzájárult. hogy a szerző a b a r o k k nagyregény formát á t t e k i n t h e t ő t e r j e d e l m ű r e csökkentette anélkül, hogy a m ű f a j r a jellemző szerkezet megváltozott volna. Az Asiatische Banise ugyanakkor tipikusnak nevezhető annyiban, hogy a barokk regényre jellemző klisékből építkezik: pompás kulisszák, teátrális jelenetek, véres rémtettek, t ú l f ű t ö t t szenvedélyek — melyek ábrázolása olykor nyelvi dagályossághoz vezet —, a „gonoszokat" m e g b ü n t e t ő jó herceg, aki erélyes-felvilágosult m o n a r c h a , f ő p a p , sztoikus filozófus egyszemélyben. A regény igen nagy irodalmi h a t á s t f e j t e t t ki a 18. sz. végéig, számos opera, színmű, regény, Haupt- und Staatsaktion típusú d r á m a megírását ihlette. T ö b b e k között Ch. E. Fidelius, F. M. Grimm, J . G. Hamann, Lessing és az ifjú Goethe is merített belőle. O További fő művei: Helden-Liebe der Schrifft Altén Testaments ('Az ószövetség hősszerelmes iratai', hősi énekek, 1690); Taglicher Schau-Platz der Zeit ('Az idő mindennapi színpada', érdekességek, 1695); Historisches Labyrinth der Zeit ('Az idő történelmi l a b i r i n t u s a ' , t ö r t é n e l m i érdekességek', 1701). O írod.: L. Cholevius: Die bedeutendsten Deutschen R o m a n e des 17. J a h r hunderts (1886); M. Pistorius: H. A. von Ziegler und Kliphausen (1928); H. K. Kettler: Baroque Tradition in the Literature of the Germán Enlightenment (1943); Elisabeth Frenzel: H. A. von Ziegler und Kliphausen als Opernlibrettist (1968); H. Geulen: Erzáhlungkunst der friihen Neuzeit (1975). Virág István Zieldrama: -> céldráma Zielens [zilens], Lode (írói név); Ludovicus Carolus Zielens (eredeti családi név); (Antwerpen, 1901. jún. 13.—uo., 1944. nov. 28.): flamand író. E g y gyémántcsiszoló a u t o d i d a k t a fia volt. Az I. világháború alatt végezte el a szakközépiskoláit, u t á n a gyári m u n k á s k é n t dolgozott. 1922-től az antwerpeni Volksgazet újságírója. Első szépirodalmi műve, Het jonge leven ('Ifjú élet', 1929) c. novelláskötete a társadalom elleni vádirat, nyelvezete még gondozatlan, csiszolatlan, stílusa még expresszionista. 1930-ban jelent meg első regénye: IIet duistere bloed ('Sötét vér'). A merész témaválasztásával kitűnő mű prostituáltak között felnőtt főhősének t ö r t é n e t e sötét, forrongó

indulatokkal teli, míg gyilkossággal nem végződik. A mélységesen pesszimista regényt a katolikus egyház indexre helyezte. Főműve, az antwerpeni kikötőnegyedben élő proletariátus között játszódó, Moeder, waarom leven unj? ('Anyám, miért élünk?', 1932) c. regénye. Témája a városi polgárság 1. világháború alatti nyomorúságos élete. E z t a művét 1934-ben állami díjjal t ü n t e t ték ki. A k a d t a k azonban olyan kritikusok is, akik Zielens „újságírói" stílusát, kiegyensúlyozatlanságát elítélték. Míg első regényeire még a fatalista determinizmus a jellemző, De gele roos ('A sárga rózsa', reg., 1933) c. írása m á r nem naturalista; noha t é m á j a a testvérszerelem, stílusa fennkölten mélabús. Zielens szimpátiát érzett az egyszerű ember iránt, bírálta azt a romlott társadalmat, amelyben hőseinek élniük kellett. Eletét légitámadás során vesztette el. O Egyéb művei: Nu begint het leven ('Most kezdődik az élet', reg., 1835); De dag van morgen ('Holnap', reg., 1938); Te laat voor muziek ('Zenéhez túl késő van', elb.-ek, 1941); Herinneringen van toen ('Régi emlékek', elb.-ek, 1942—1943); Terug naar de bron ('Vissza a forráshoz', reg., 1944); Alles wordt betaald ('Minden kifizetve', reg., 1945); Menschen als wij... ('Emberek mint m i . . . , reg., 1946)). O írod.: E. de Bom— F. de Backer (szerk.): Gedenkboek Lode Zielens (1946); H. Lampo: Lode Zielens (1958); E. Willekens: Het dossier Lode Zielens (1971). Keller Anna Zielinski [zsjelinyszki ], Gustaw (Markowice, 1809. jan. 1 S k ^ p a , 1881. nov. 23.): lengyel költő, író. Tehetős nemesi családban született. Varsóban jogot t a n u l t . Részt v e t t az 1830—183l-es nemzeti felkelésben, majd a felkelés bukása utáni partizánharcban. Ezért Szibériába száműzték (1934), ahol — zsengéit nem számítva — irodalmi munkássága elkezdődött. 1842-ben térhet e t t haza. Haláláig birtokán gazdálkodott; t á m o g a t t a a folyóirat- és könyvkiadást. O Már némileg az 1830 előtti lengyel romantikusok epigonjaként, A. Mickiewicz drámájának szellemében tette művei központi a l a k j á v á a magányos lázadót. Legsikerültebb alkotása, a Kirgiz ('A kirgiz', 1840— 1842) révén neve bekerült a lengyel irodalomtörténetbe; a nagy orosz romantikus szerzők műveihez hasonló költői elbeszélés hősének szabadságvágyát a korabeli függetlenségi törekvések metaforájaként értelmezték. Lírai verseinek köteténél (Poezja, 1846) t ö b b figyelmet érdemel Stepy ('Sztyeppék'. 1842 —1956) c. poémája és a Napóleon spanyolo.-i h a d j á r a t á b a n részt 160

ZIELI léghajóval', 1—6. köt., 1962—1978). O Egyéb főbb művei: Dobry sqsiad Swiszczyk ('A jó Swiszczyk szomszéd', elb.-ek, 1953); Czerwone i zlote ('Vörös és a r a n y ' , riportok, 1954); Spirytus z tureclám pieprzem ('Spiritusz törökborssal', elb.-ek, 1973); Lot IVerminii ('Werminia szárnyalása', elb.-ek, 1982); Listy z Amerdagandy ('Levelek Amerdagandából', reg., 1988). O Magyarul: 1 elb. (Mészáros I., Mai lengyel elbeszélők, 1952): 1 nla (n. n., Mai Lengyelország, 1955, 13.); 3 elb. (Gimes R o m á n a , Mai lengyel elbeszélők, 1965); Fumarola (Bába M., elb.-ek, 1972); 1 elb. (Kapusy A., Utunk, 1976, 41.). O írod.: S. B u r k o t : Klopoty racjonalisty (Miesi^cznik Literacki, 1970, 12.); J . Wegner: Powaby nonsensu (Teksty, 1973, 1.); Berkes T.: Senki sem fog nevetn i . . . Groteszk irányzat a h a t v a n a s évek közép- és k e l e t - e u r ó p a i i r o d a l m á b a n (1990). Pálfalvi Lajos

vett v e t e r á n t ábrázoló regénye, a Manuéla (ua., 1878, 1910). D r á m á t is írt, O G y ű j t , kiad.: .). Odrovv^z-Pieniíjzek: Kirgiz i inne poezje ('A Kirgiz és más költemények', 1956). O írod.; F. I. Stieklowa: Romanticseszkije poemi Gustawa Zielinskiego na vosztocsnije tyemi (Polszkij romantyizm i vosztocsnoszlavjanszkije lityeraturi (Moszkva, 1973); A. Bartoszewicz: Gustaw Zielinski (Roeznik Kultury K u j a w i Pomorza, 8, 1973—1974); T. Polanowski: Sentymentalizrn uromantyczniony. 0 liryce Gustawa Zielinskiego (Roeznik H u m a n i s t y c z n y , 1975, 1.). D. Molnár István Zielinski [zsjelinyszki], Stanislaw (Kijev, 1917. m á j . 8.—): lengyel író, kritikus. J o g o t t a n u l t a Varsói Egyetemen (1937— 1939); a 2. világháborúban megsebesült, német fogolytáborokban raboskodott. Az amerikai hadsereg mellett működő Lengyel Repatriációs Bizottság tisztje volt (1946— 1947), m a j d hazatelepült Varsóba. 1948ban debütált a Kuznica csoport folyóiratában; a Kultura szerkesztője és a Nowe Ksiqzki m u n k a t á r s a lett; megkapta a Művelődési Minisztérium díja II. fokozatát (1951) és az Állami Díj TIT. fokozatát (1953). O H á b o r ú s élményein alapuló korai elbeszéléseiben józan szkepszissel ír a tiszti lágerek hierarchikus, anakronisztikus társadalmáról. Nem idegen tőle sem a szatirikus látásmód, sem a szentimentalizmus: Dno miski ('A csajka alja', 1949); Przed switem ( ' H a j n a l előtt', 1949); Stara szabla ('Régi k a r d ' , 1957). Regényciklusában — Ostatnie ognie ('Utolsó tüzek', 1951); Jeszcze Polska. . . ('Nincs még veszve Lengyelország', 1953) — a háborút és a lágereket túlélt k a t o n á k sorsát követi, akiknek végül dönteniük kell: hazatérnek vagy emigrálnak. O Sny pod Fumarolq ('Almok F u m a rola t ü k r é b e n ' , 1969) c. fantasztikus regénye és ú j a b b elbeszélései — Kalejdoskop ('Kaleidoszkóp', 1955); Statek zezowatych ('Kancsalok hajója', 1959); Kosmate nogi ('Szőrös lábak', 1962) — a fénykorát élő groteszk irányzatba sorolhatók. Az abszurd komikum, a nyelvi humor a konvencionális viselkedést, a hétköznapi élet gondolati és nyelvi automatizmusait leplezi le. Realista és groteszk korszakának szintézise a Kielbie we Ibie ('Tökfej', 1963) c. önéletrajzi regény, amelyben az önirónia erősebb a nosztalgiánál. A tátrai emlékeket idéző W strony Pysznej ('A Pyszna felé'. 1961, 1973) is részben önéletrajzi mű. O A Nowe Ksiqzfciban megjelenő kritikái igen népszerű, könnyed olvasmánynaplóvá álltak össze: Wycieczki balonem 1—6. ('Kirándulások

Zielinski [zsjelmyszki], Tadeusz (Skrzypczynce, 1859. szept, 14.—Schöndorf, Németo., 1944. m á j . 14.): lengyel klasszikafilológus, író, műfordító. Lipcsében, Bécsben és Münchenben tanult, 1880-ban doktorált. A pétervári (1887—1920) és a Varsói Egyetem professzora (1922—1935), számos európai egyletem díszdoktora volt. Személyisége és m u n k á i nagy hatással voltak a fiatal irodalmárokra, jó b a r á t s á g b a n volt a Skamander költőivel. 1939 szeptemberében paralízist k a p o t t , lányával Bajoro.-ba utazott gyógykezelésre. Haláláig az ókori és a kora középkori vallások t ö r t é n e t é t feldolgozó művének újraírásán (a kéziratok elégtek Varsóban) és befejezésén dolgozott, Ö Mintegy 300 művelődés-, vallás- és irodalomtörténeti m u n k á t írt németül, oroszul és lengyelül az antikvitásról; n é h á n y alapvető monográfiáját több nyelvre lefordították. Swiat antyezny ('Az a n t i k világ') c. történelmi ciklusa — Starozytnosc bajeezna ('A mesés antikvitás', 193(h 1957); Grecja niepodlegla ('A független Görögország', 1933, 1958); Rzeczpospolita rzymska ('A római köztársaság', 1935, 1958); Cesarstwo rzymskie ('A római császárság'. 1938) — 17 nyelven jelent meg. A k u l t ú r a különböző területeinek együttes vizsgálatához a pszichológia szempontjait vette alapul. O Igen népszerű volt Iz zsiznyi igyej 1—4. ('Az eszmék életéből', 1—4. köt., 1905—1910) c. komparatisztikai ciklusa, de vallástörténeti munkái a legelismertebbek. Religie swiata antyeznego ('Az antik világ vallásai') c. ciklusában — Religia starozytnej Grecji ('Az ókori Görögország vallása', 1921); Religia hellenizmu ('A hellenizmus vallása', 1925); 161

ZIEME Hellenizm a judaizm 1—2. ('A hellenizmus és a judaizmus', 1—2. köt. 1927); Religia rzeczypospolitej rzymslciej 1—2. ('A római köztársaság vallása', 1—2. köt., 1933— 1934); Antyczne chrzescijanstwo ('Antik kereszténység', kézirat) — az ókori vallások és a kereszténység folytonosságát feltételezte. Z ojczystej niwy ("Hazai földről', 1925) c. kötetét a lengyel irodalomnak, A. Mickiewicz, H. Sienkiewicz és W. St. Reymont műveinek szentelte. Népszerű tudományos munkái is jelentősek. O F ő b b művei: Die Gliederung der altattischen Komödie ('A régi attikai komédia szerkezete', 1885); Die Márchenkomödie in Athén ('Az athéni mesés komédia', 1885); Cicero im Wandel der Jahrhunderte ('Cicero az évszázadok folyamán', 1897, 1929); Die Antiké und wir ('Az antikvitás és mi', 1905); Sofokles ijego twórczosó tragiczna ('Szophoklész és tragikus életműve', 1928); Literatura starozytnej Grecji epoki powszechnej ('Az ókori Görögország irodalma', 1931). O G y ű j t , kiad.: Po co Homer? Swiat antyczny a my ('Miért Homérosz? Az antik világ és mi', 1970); Szkice antyczne ('Antik vázlatok', 1971); Legenda o zlotym runie ('Az a r a n y g y a p j ú legendája', 1972). O írod.: W. Klinger: Tadeusz Zielinski (Pami^tnik Literacki, 1946, 3—4.); n. n.: Tadeusz Zielinski (Meander, 1959, 8—9.); A. Biernacki: M^dry d$b naszyeh ezasów (Twórczosc, 1970, 5.).

nyeivel is m a g y a r á z h a t ó . Skarby stolinów ('A sztolinok kincsei', 1990) c. kisregénye tolkieni mesevilágban játszódik; a heroikus történet mitológiai hátterének felépítéséhez szláv filológiai ismereteit is felhasználta. E művében érdekesen imitálja a naiv hősi epika elbeszéléstechnikai megoldásait. O Magyarul: 1—-1 elb. (Nemere I., Galaktika, 1987, 11.; Pálfalvi L., uo., 1988, 5.; uő, Másik, 1991, 1—2.; uő, Galaktika, 1993, 3.). O írod.: K o n t r a F.: Gonosz hatalmak összecsapása (Másik, 1991, 1—2.). Pálfalvi Lajos

Ziemejnieks [ziemelnieksz], J a n i s (írói név); J a n i s Krauklis (eredeti név); (Bilskas, 1897. dec. 24. Riga, 1930. júl. 17.): lett költő. 1920-ban fejezte b e t a n u l m á n y a i t . O 1916-tól jelentek meg finom hangú, olykor pesszimista versei. Rövid élete során négy kötete látott napvilágot: Nezinámai ('Az ismeretlennek', 1923); Aizejoéais ('Az eltávozott', 1924); Sküpsts ('Csók', 1928); Naktis ('Éjszaka'. 1929). O G y ű j t , kiad.: Raksti ('Művei', 1—2. köt., 1933 -1934); Dzeja ('Költészete'. 1960).

Ziemny [zsjemni], Aleksander (Krakkó, 1924. jún. I l.—): lengyel költő, író, publicista, műfordító. A 2. világháború éveit a SZU-ban t ö l t ö t t e mint a Lengyel Hazafiak Szövetségének aktivistája. O Költészete is közéleti; humoros verseiben vonzódik a groteszkhez: Przestrzen bez echa. Poezja z lat 1940—1945 ('Tér visszhang nélkül. Versek, 1940—1945', 1947); Teraz i zawsze ('Most és mindig', 1956); Przystanek dia ciebie ('Megálló neked', 1960); Gniazdo ('Fészek', 1964); R^kodzielo ('Kézművesipar', 1968); Jawa ('Napvilág', 1971); Tlen ('Oxigén', 1974). O N a p l ó f o r m á b a n megírt Listy do siebie ('Levelek ö n m a g a m n a k ' , 1973) c. kötetében a személyes feljegyzések a kor legfőbb kihívásaira próbálnak választ adni. O Egyéb művei: Partia macao ('Makaó parti', elb.-ek, 1964); Misjonarze w jesionkach ( ' H i t t é r í t ő k f e l ö l t ő b e n ' , publicisztika, 1965); Dziesiqtka ('Tízes', elb.-ek, 1967); Flirt z Wolominem ('Flört Wolominnal', riportok, 1970); Sposoby zycia ('Életmódok', esszék, 1973); Oda do glupoty ('Oda az ostobasághoz', szatírák. 1975); Máj niemy przyjaciel ('Néma barátom', versek, 1982); Nowe wiersze i przeklady ('Új versek és fordítások', 1985); Opowiadania dawne i nowe ('Régi és ú j elbeszélések', 1985). O Gyűjt, kiad.: Wiersze wybrane ('Válogatott versek', 1980). O Magyarul: 1 vers (Kapusy A., U t u n k , 1976, 41.). Pálfalvi Lajos

Ziemkiewicz [zsjemkjevics], Rafal A. (?, 1964. szept. 13.—): lengyel író. A Varsói Egyetemen lengyel szakot végzett; a T R U S T írócsoport alapító t a g j a . O Fiatalon. t u d o m á n y o s — f a n t a s z t i k u s elbeszélésekkel indult; 1981 óta publikál. Korai elbeszéléseiben — Wladca szczurów ('A patkányok ura', 1987) — az amerikai sci-fi aranykorához kötődött, realista konvenciókban gondolkodott, szociológiai és politikai problémákra koncentrált. Ekkoriban közel állt hozzá az orwelli negatív utópia, ami a Jaruzelski-korszakban szerzett élmé-

Zientara-Malewska [zsjentara-malevszka], Maria; Elzbieta Rafalska (írói álnév); (Br^swald, 1894. szept. 4.—Olsztyn, 1984. okt. 2.): lengyel költőnő, írónő. Az 1920-as évek elején a kelet-poroszo.-i Olsztyn lengyel ú j s á g j á n a k szerkesztőségében dolgozott. K r a k k ó b a n 1926-ban pedagógusi képesítést szerzett. Szülőföldje, Warmia vidéke falusi iskoláiban és Berlinben (1913— 1933) lengyel gyerekeket t a n í t o t t . Fontos szerepet j á t s z o t t a Németországi Lengyelek Szövetségében és más lengyel szervezetekben. A németek ezért Ravensbrückbe,

Pálfalvi

Lajos

162

ZIGON 'Aranypor', 1957) nagy b o t r á n y t okozott. Későbbi regényeiben is előszeretettel n y ú l t az ifjúság életéből vett témákhoz: Saltais laiks ('Hideg idő', 1958); Remi un kolci aug pret sauli ('A gyerekek és a fák a n a p felé nőnek', 1959); Dod roku ritausmai ('Add a kezed a h a j n a l n a k ' , 1961). A halászok életét b e m u t a t ó Jüras várti ('A tenger kapui', 1960) c. regényéből nagy sikerű színpadi változat készült (1961). O Egyéb fő művei: Ir jabüt Hovalingai ('Hovalingának lennie kell', reg., 1966); Hamurapi likumi ('Hamurábi törvényei', elb.-ek, 1968); liaganas májú remontes ('A boszorkány házát tatarozzák', reg., 1969); Fragments ('Töredék', reg., 1971); Zilo rüku gals ('A kék törpék vége', reg., 1973); Grafienes Jzabellas érkskains cels ('Izabella grófnő tövises ú t j a ' , elb.-ek, 1974); Keista, kod sninga ('Furcsa, hogy hull a hó', elb.-ek, 1981); Paráds ('Az adósság', reg., 1990). O írod.: J . Silenieks: Dagnija Zigmonte. Paráds (World Literature Today, 1991, ősz). Bojtár Endre

koncentrációs t á b o r b a hurcolták (1939— 1940). 1945 u t á n tevékenyen részt vett a Lengyelo.-hoz csatolt terület kulturális életének szervezésében, amiért sok elismerést kapott. O Első versei egy 1935-ös antológiában olvashatók. 1954-ben szerzőtársával közös kötetben riportokkal, 1955-ben önállóan elbeszélésekkel (Legendy dwóch rzek, ' K é t folyó legendái') jelentkezett. Warmio moja mila ('Kedves W a r m i á m ' , 1959) c. meséket, néprajzi és történelmi elbeszéléseket adott ki, m a j d megjelent első verseskötete (Pieéni Warmianki, 'Egy warmiai nő dalai', 1963). Költészetében a hazafias, vallásos és szerelmi érzések egyaránt kifejeződnek, de nem hiányoznak a közéleti és gondolati líra darabjai sem. Utolsó verseskönyvét (Dia mego ludu spiewac chc%, 'Népemnek énekelni akarok') 1983-ban, viszszaemlékezéseit (Wspomnienia nauezycielki spod znaku Rodla, 'Emlékek a Szánkó jegyéből való tanítónőtől') 1985-ben adták ki. Munkásságát W a r m i á n a k , a nemzeti identitásuk megőrzéséért, m a j d 1945 után a beilleszkedésért küzdő lengyeleknek szentelte. A művészi közlés egyszerűségére törekedve megörökítette a régió folklórját, tájait. Néha stilizált nyelvjárásban írt. O írod.: T. Oracki: Maria Zientara-Malewska (Rozmówilbym k a m i e n . . . , 1976); H. Sawicka: Maria Zientara-Malewska (1981). D. Molnár István Ziergiebel [círgíbel], Herbert (Nordhorn, Hannover mellett, 1922. jún. 27.—): német író. I f j ú m u n k á s ellenálló tevékenységéért 1942-ben koncentrációs t á b o r b a zárták. A háború után bölcsészetet t a n u l t Berlinben, és a keletnémet rádióhoz került szerkesztőként. Ebben az időszakban számos hangjátékot írt, ezek jelentéktelen művek. Egyidejűleg politikai és történelmi kalandregényeket t e t t közzé, ezek között emlékezetes az egy Gestapo-ügynök portréját adó Das Gesicht mit der Narbe (1959: Beck P., A sebhelyes arcú, 1963). U t ó b b főként a sci-fi m ű f a j á b a n próbálkozott: Die andere Welt (1966: Hajdú M., A világűr foglyai, 1974). O Egyéb főbb műve: Rebellen ('Lázadók', reg., 1953). Komáromi Sándor Zigmonte, Dagnija (írói név); Dagnija Cielava (eredeti név); (Riga, 1931. jún. 7. -): lett írónő. Hivatalnokcsaládban született, 1954-ben szerzett német szakos tanári diplomát Rigában. Újságíróként dolgozott, majd 1961-től n é h á n y évig színházi irodalmi vezető volt. írói munkásságából él. O 1956 óta publikál. A prűd „szovjet erkölcsöt" sértő elbeszélése (Zelta putek{i, ll*

Zigon [zsigon], Avgust (Ajdovscina, 1877. jan. 8. Ljubljana, 1941. júl. 15.): szlovén irodalomtörténész. 1898-tól 1900ig jogot, 1900 és 1903 között filozófiát, klasszika-filológiát, szlavisztikát és művészettörténetet t a n u l t Grazban. Az utóbbi két tárgyból M. Murko szlovén irodalomtörténésznél, illetve J . Strzygowski Ausztriában élő művészettörténésznél képezte magát tovább. D i p l o m a m u n k á j á t 1908-ban írta Leonardo da Vinci Sziklás Madonna c. festményéről. E z u t á n a ljubljanai líceum k ö n y v t á r á b a n dolgozott, majd 1925-től haláláig igazgatója volt. Munkásságának egyik részében d o k u m e n t u m a n y a g o k segítségével számos cikkben vázolta fel F . Preseren, F. Levstik, M. Cop, M. Kastelec életrajzi és történeti jellegű p o r t r é j á t . Több cikkben elemezte Preseren költészetének ún. architektonikus megoldásait, de írt az európai, mindenekelőtt a r o m á n k o r i verselméletről is. 1922-ben PreSernova citanka ('Preseren-olvasókönyv') c. kommentárokkal ellátott f o r m á b a n kiadta a költő műveit, 1925-ben pedig Francé Preseren — poet in umetnik ('Francé Preseren — költő és a művész') c. monográfiát írt róla. F . Levstik műveinek általa készített k o m m e n t á r o s kiadását nem sikerült befejeznie, így az kéziratban m a r a d t . írásai a szlovén irodalomt u d o m á n y t számos fontos megállapítással gazdagították. Azt állította, hogy a történeti-élétrajzi k u t a t á s nem képes feltárni az irodalom valamennyi összetevőjét, hogy szükséges az architektonikus kompozíció elemzése, a művészi alkotásban ugyanis ér-

163

ZIHAF azoknak minden sorban ugyanazon a helyen meg kell ismétlődniük. A másik verslábtípus a félsorok elején és közepén helyezkedik el. Verstani neve hasv ('töltelék'). Ezeknek a kisebb jelentőségű, az egész vers ritmusképletét nem befolyásoló eltéréseit nevezik ziháfátnak. Ezeknek nem kell minden sorban szabályosan ismétlődniük, és csak az a d o t t versmérték szempontjából kevésbé jellegzetes és fontos szabab szótagegyüttesekben okozhatnak változásokat, Ezeknek a megítélése koronként és irodalomkritikusonként változó volt. G. Weilnek köszönhetjük azt a felismerést, hogy lényegében fordítva van a dolog, mint ahogy a Khalíl ibn Almiadra visszavezetett klasszikus arab verstan b e m u t a t j a . Eredetileg az egyes versmértékekben csak a verslábak vatid elemei voltak kötöttek (Weil feltételezése szerint hangsúlyosak is, de ez nem bizonyítható), míg a szababok szabadon v á l t a k o z h a t t a k . Ezeket a sorközi változásokat aztán a verstan kialakulása u t á n elkezdték (apró) hibáknak tekinteni. O (-* arab irodalmi formák) O írod.: A. Bloch: Vers u n d Sprache im Altarabischen (1946); G. Weil: Grundriss und Systen; der altarabischen Metren (1958). Iványi Tamás

zékelhető f o r m á b a n van jelen a költői szellem. PreSeren architektonikája szerinte M. Öop szlovén irodalomtörténész közvetítésével a romantikus német filozófiából és esztétikából, mindenekelőtt F. SoMegeltől eredt. 1). Dolinar megállapítása szerint Zigon elméletének lényege: ,,a költői műalkotás immanens törvényszerűségek alapján működik; az elméleti-tartalmi-kompozíciós középpont köré épül ( . . . ) a belső mérték és szimmetria elve alapján; ez az architektonikus kompozíció formális elemzéssel vizsgálható, s számos viszony és rendező elv segítségével fejezhető ki". Történeti anyagokkal alátámasztott elméleti és formális szövegelemezését egyes irodalomtörténészek a stukturalizmussal, mások az interpretációs, vagy a szellemtörténeti felfogással rokonítják. O Egyéb fő művei: Lel—moj krmar (Lel—az én kormányosom, Dom in svet, 1905); Letnica 1833 v PreSernovih poezijah ('Az 1833-as év Preseren költészetében, Casopis za zgodovino in narodopisje, 1907); Tercinska arhitektonika v Preéernu ('Tercinás architektonika Preserennél, Zbornik matice slovenske, 1906—1907). O írod.: F. Stele: Dr. Avgust Zigon (Clasnik muzejskega drustva za Slovenijo, 1940); N. Jez: Literarnozgodovinska metoda A. Zigona (diplomamunka, 1973) Alekszander Bjelcevic ziháf ( ' r ö v i d í t é s ' ) : egy valójában hosszú szótagnak rövid t a g k é n t olvasása az arab — perzsa m i n t á k a t követő török divánköltészethen. az időmértékes arasritnius megvalósulása érdekében. Ellentéte az -+imále. O (—>aruz vezni\ török irodalmi formák ziháfát) Tasnádi Edit ziháfát arúd), valamint a második félsor utolsó verslába (darb). Ezek v a n n a k kitéve a legtöbb változtatásnak, ezeknek a hibái (ilal, szó szerint 'betegségek'), a szabályostól való eltérései fontos kihatással v a n n a k az egész vers ritmusára. Ezek az eltérések érinthetik mind az a l a p r i t m u s t megszabó (laqad és vaqta típusú, három mássalhangzójelet tartalmazó) vatid szótagkombinációkat, mind a versláb mibenléte szempontjából kevésbé jelentős (qad és laka típusú, két mássalhangzós) szabab szótagegyütteseket. Ezért az ilyen eltérésekre vonatkozóan az a szabály, hogy

Ziherl [ctherl], Boris (Trieszt, 1910. szept. 25.—Ljubljana, 1976. febr. 11.): szlovén filozófus, publicista, politikus. 1930ban lett a Kommunista P á r t tagja. 1932ben iratkozott be L j u b l j a n á b a n a jogi egyetemre, arnit 1941-ben fejezett be, 1934-ben ugyanis politikai tevékenységéért 4 évi börtönre ítélték. Jugoszlávia megszállása után egyike volt a Felszabadítási F r o n t megalapítóinak. 1945-től számos politikai funkciót t ö l t ö t t be, részt v e t t társadalomt u d o m á n y i intézetek m e g a l a p í t á s á b a n , több kitüntetést kapott, 1953 után a ljubljanai egyetem bölcsészkarának szociológiai tanszékén a szociológiai és a marxizmus történetének professzora, 1964-től pedig a Politikai Tudományok Főiskoláján a marxista filozófia és a szociológia professzora volt. 1949-től a szlovén T u d o m á n y o s Akadémia levelező, 1958-tól rendes t a g j á v á , 1975-től alelnökévé választották. Kiemelkedő része volt abban, hogy a szlovén szociológia, kultúrfilozófia és esztétika területére behatolt a marxizmus. E z t a szemléletet az irodalomesztétika területére is kiterjesztette. A szlovén kultúra területén a Knjizevnost c. folyóirat szerkesztőjeként jelentkezett 1932-ben. Elméleti munkásságát 1934-ben kezdte, amikor a drámai jellemek történelmi-materialista m a g y a r á z a t á t adta, 1941-ben 0 realizmu v literaturi ('Realiz-

104

ZIJLS mus az irodalomban') c. írásában összehasonlította a 19. sz.-i klasszikus realizmust, valamit az új/szocialista realizmust és azt a következtetést vonta le, hogy az előbbi csupán az ember és a társadalom kritikáját n y ú j t j a , míg az új realizmus a kritikát kiegészíti az egyéni és a t á r s a d a l m i etikára való törekvéssel. 1945 u t á n elutasította azt az elvet, amely a marxista kritikát a zsdanovizmussal azonosította, és egyetértett Lukács Gy.-gyel abban, hogy a zsdanovizmus az optimista irodalmat, az ember és a szocialista társadalmi valóság idealizációját követelő bürokratikus követelmény. Az idealizáló irodalmi ideológiát elutasítva olyan (művészi) eljárást követelt, amelyben a művész az élet valóságát dialektikusan elsajátítva, azt érzékletes, életszerű, valósághű ábrázolásokban t á r j a elénk. Ezért szembeszegült az egzisztencialista irodalom „tiszta szubjektivitása" iránti igényével. Ez ugyanis szerinte megfutamodik az ember konkrét meghasonlása elől és az egyén általános szabadságáról és szorongásáról szóló elméletet dramatizálja. Eksistencializem in njegove druzbene korenine ('Az egzisztencializmus és társadalmi gyökerei', 1953) c. művében a keresztény és a nihilista-egzisztencialista ontológiát, a reménytelen szubjektivizmust a kispolgár lelki zavarodottságához kötötte. E világnézet művészi változata az embert nem idegeníti el és nem is teszi emberibbé, e kettőre ugyanis csupán az a művészet képes, amely azon az elven alapul, hogy az ember a személyes és a társadalmi erők összessége. Mindenekelőtt az újrealista művészet ilyen, míg a különféle modernizmusok a művészi kifejezés megkeresésének folyamatában csupán átmeneti fázist jelentenek. Ziherl meglehetősen sokat írt a világnézet és a művészet közötti viszonyról. Umetnost in miselnost ('Művészet és gondolatiság', 1956) c. művében azt állította, hogy a művészi gondolat nem szakítható el annak művészi megvalósításától. Különválasztotta a művészileg termékeny és a terméketlen nézeteket: a terméketlenek szembenállnak az élet olyan felfogásával, amilyen az a valóságban, a termékenyek viszont az épp a történelmi f o l y a m a t b a n élő ember lényeges összetevői felé írányítják a művészt. A nagy művészeknél a világnézet lehet ellentmondásos is, de ez az ellentmondás nem személyes, hanem az alkotó korában meglévő ellentmondásos ellentétes világnézeti folyamatok kifejezése. O Egyéb fő műve: Knjizevnost in druztta ('Irodalom és társadalom', 1957). O Kiad: Zbrano delo I—V ('Összeg y ű j t ö t t művei 1—5. köt., művei 1955-ig, 1981—1989). Franc Zadravec

Zihni. B a y b u r t l u ; Bayburdlu (írásváltozat); (Bayburt, 1799—Holansa köyü, Trabzon, 1859): török költő. Medreszei nevelkedés u t á n tíz esztendeig a szultáni dívánnál írnokoskodott, m a j d visszatért szülőföldjére; 1843-as mekkai z a r á n d o k ú t j a után az oszmán birodalom különböző városaiban vállalt hivatalokat. O Bár a dívánköltészet (->divan edebiyah) volt az ideál ja, összeállított egy Dívánt, és Següzest-name ('A kalandok könyve') c. egy mesznevit (->masznaví) is írt, az ->ási&költészet formáit követő versei sokkal sikerültebbek. Szatirikus versei a 19. sz. felé m u t a t n a k : az orosz—török h á b o r ú b a n az oroszok támadt a szűkebb p á t r i á j á n a k szenvedéseit megéneklő költeményei őszinte fájdalmukkal ma is h a t n a k . O Magyarul: 2 vers (Jobbágy K., Szenvedélyek tengere, anto., 1961). O írod.: Zivaeddin Fahri Findikoglu: Bayburtlu Zihni (1928). Tasnádi Edit Zijáda, Majj (Marjam); Mayy (Maryam) Ziyáda (tudományos átírás); Majj Zijáda (átírásváltozat): Isis Copia (álnév); (Názáret, 1895 vagy 1886—Kairó, 1941. okt. 22.): arab írónő. Szüleivel gyermekkorában Egyiptomba költözött, ahol idegen nyelveket tanult. Széles látókörű, vonzó személyiség volt, s ez hozzájárult szerdánként tart o t t irodalmi szalonjának népszerűségéhez. O 16 éves korától írt különböző újságokba. Irodalmi, kritikai és társadalmi írásai felkeltették az írók érdeklődését. Aktívan részt vett az egyiptomi nőmozgalomban. Újságcikkeiben rendkívül jól t á r t a fel az arab nők életének problémáit . Első — álnéven megjelent — kötete francia nyelvű verseket tartalmaz (Fleurs de Réve, 'Az ébredés virágai', 1911). Bájos, kissé melankolikus versei egyedi stílusúak. Gondolatainak mélysége és eredetisége t a g a d h a t a t l a n . O F ő művei még: Báhiszat al-bádija ('A sivatag kutatója'); al-Muszává ('Egyenlőség', 1922); Szavánih fatát ("Egy lány gondolatai', 1922); Kalimát va-isárát ('Szavak és jelek', 1922). O írod.: F. Gabrieli: Storia della letteratura a r a b a (1951); M. Fahmí: Muhádarát 'an Majj Zijáda (1955); A. alDzsundí: al-Muháfaza va-t-tadzsíd fí nnaszr al-'arabí al-mu'ászir fí mi'at 'ám, 1840—1940 (1961); R. R. K h a w a m : La poésie arabé des origines á nos jours (1975); H. Gátje (szerk.): Grundriss der arabischen Philologie (2. köt., 1987). Dévényi Kinga

165

Zijlstra [zejlsztrá], Dirk van der (eredeti családi név); Eric van der Steen, Eric Esurio

ZIKHR (írói nevek); (Alkmaar, 1907. szept. 14.— 1985. nov. 3.): holland költő, író. J o g o t tanult, m a j d az amszterdami Het Parool c. napilap szerkesztője volt. Játékos, ironikus hangvételű, anekdotikus jellegű költészetének t é m á i t a mindennapi valóságból merítette. Rövid elbeszéléseit t a r t a l m a z z á k a Zeepbellen en handgranaten ('Szappanbuborékok és kézigránátok', 1947) és Vuurwater ('Tüzes víz', Í965) c. kötetei. Regényei közül említhetők: Finishing touch ('Utolsó simítás', 1946) és Loosdrecht ('Függőleges', 1946). I r t konyhaművészeti kalauzokat is. Összegyűjtött versei: Gemengde berichten 1932—1958 ('Vegyes jelentések', 1932— 1958') c. 1976-ban jelentek meg. O Egyéb művei: Nederlandse liedjes ('Holland dalok', költ.-ek, 1932); Controversen ('Véleménykülönbségek', költ.-ek, 1938); Groote vacantie ('Nagy vakáció', reg., 1947). O írod.: A. Donker: Hannibal over den Helicon? (1940); G. Brands: Hollands diep (2. köt., 1976). Keller Anna zikhronot:

-+pijjut

Z i k m u n d , Miroslav (Pilsen, 1919. febr. 14.—): cseh író. Kereskedelmi főiskolát végzett. J . Hanzelkával e g y ü t t csehszlovák g y á r t m á n y ú autón beutazta Afrikát, DélAmerikát, Ázsiát, Ausztráliát és Óceániát. Útirajzaikat — amelyekkel nemzetközi hírnevet és számos kitüntetést szereztek — közösen írták. O Fő művei: —•Hanzelka, J . Zádor A ndrás Zilbers, Edzus

Eduards

Morics:

—>Sudrabu,

Zilberstejn, Ilja Szamojlovics (Odessza, 1905. márc. 28.—Moszkva, 1988. máj. 22.): orosz irodalom- és művészettörténész. 1926-ban fejezte be t a n u l m á n y a i t a leningrádi egyetemen. Egyetemi hallgatóként publikálta első cikkét 1921-ben. Már az 1920-as évek végén kiadott néhány értékes művet, melyekben addig ismeretlen, eredeti forrásokból merített: Isztorija odnoj vrazsdi. F. M. Dosztojevszkij i I. Sz. Turgenyev. Perepiszka ('Egy ellenségeskedés története. F . M. Dosztojevszkij és I. Sz. Turgenyev. Levelezésük', 1928); Nyeszobrannije rasszkazi Csehova ('Csehov kiadatlan elbeszélései', 1929); A. Sz. Gribojedov v voszpominanyijah szovremennyikov ('A. Sz. Gribojedov a kortársi visszaemlékezések tükrében', 1929). 1931-ben Moszkvába költözött és belefogott a Lityeraturnoje naszledsztvo ('Irodalmi örökség') c. sorozat kiadásába. Ekkor csatlakozott hozzá Sz. A. Makasin,

ők ketten irányították életük végéig ennek a rendkívül értékes k i a d v á n y n a k a szerkesztését. Cél juk az addig feltáratlan dokumentumok felkutatása és közzététele volt, A közel h a t évtized alatt, a m i t ezzel a munkával t ö l t ö t t el, I. Turgenyev, F. M. Dosztojevszkij, A. Csehov, A. Blok, M. Gorkij, V. Majakovszkij, Goethe és az orosz kultúra, az orosz—angol irodalmi kapcsolatok köteteit sikerült közrebocsátania. A szerkesztők kül- és belföldi útjaik alkalmával új archív anyagok tízezreit szerezték meg, sokszor nagy nehézségek árán. Lenyűgöző volt szenvedélyes h i v a t á s t u d a t u k , széles látókörük, t u d o m á n y o s felkészültségük és szakmai színvonaluk. Zilberstejn a többi között A. Avercsenko és Nagyezsda Teffi teljes hagyatékát g y ű j t ö t t e egybe. Közvetlen érdeklődési területe mégis a művészettörténet m a r a d t . Az 1940-es években I. Pepin hagyatékával és visszaemlékezéseivel foglalkozott. 1956-ban t e t t e közzé Nyikolaj fíesztuzsev i jevo zsivopisznoje naszlegyije. Isztorija szozdanyija portretnoj galereji gyekabrisztov ('Nyikolaj Besztuzsev és festészeti hagyatéka. A dekabrista arcképcsarnok létrehozásának története') c. könyvét. Kezdeményezésére és közreműködésével egy ú j, Hudozsesztvennoje naszledsztvo ('Művészeti örökség') c. sorozatot is kiadtak. Ennek köteteiben V. Szeröv, K . Korovin, Sz. Gyagilev és A. Benois életét és munkásságát ismertették, ill. a művészek írásai, valamint visszaemlékezései, levelei láttak napvilágot. Utolsó könyve Parizsszkije nahodki. Epoha Puskina, ('Párizsi leletek. Puskin kora', 1993) c. jelent meg. O Műgyűjtőként 2300 darabos m a g á n g y ű j t e m é n y e lett a magja a moszkvai Orosz Magángyűjtemények Múzeumának. O Egyéb tanulmánykötetei: íz bumag Puskina ('Puskin hagyatékából', 1926); Repin i Gorkij ('Repin és Gorkij', 1944); Turgenyev (1945); Raziszkanyija o Turgenyeve ('Turgenyev kutatások', 1970). O írod.: I. L. Andronyikov: Podvig Besztuzseva (Ogonyok, 1962, 3.); Rév Mária: L i t y e r a t u r n o m u naszledsztvu szorok let (Acta Litteraria, 15. köt., 1973); B. Mejlah: P o r t r e t n a j a g a l e r e j a gyekabrisztov (Ogonyok, 1979, 34.); M. Nyecskina: Knyiga-otkrityije (Lityeraturnaja gazeta, 1979. szept, 5.); Rév Mária: A moszkvai ,,Irodalmi Örökség" ötvenéves (Nagyv, 1982, 11.); Sz. A. Makasin: Ilja Szamojlovics Zilberstejn. Nyekrolog (Lit y e r a t u r n a j a gazeta, 1988. júl. 1.).

166

Rév Mária Zilieru [zilie'ruj, Horia (Racovitá, 1933. máj. 21.—): román költő. 1955-ben szerzett

ZILLI tanári oklevelet a jászvárosi egyetem bölcsészkarán. A Iaqul Literar, m a j d a Convorbiri literare c. lap szerkesztőségi t i t k á r a volt. O 1947-ben látott napvilágot első költeménye. Fluierul ('A f u r u l y a ' , 1959) c. önálló verseskötetét a korra jellemző proletkultos hangvétel jellemezte. 1961-ben már a hangváltás jegyében született Florile cornului tinár ('A zsenge somfa virágai') c. gyűjteménye. Líráján egyre inkább érezteti h a t á s á t Al. Macedonsíci parnasszizmusa és I. Barbu hermetikus költészete, amiért is Gh. Grigurcu irodalomkritikus „hermetikus t r u b a d ú r n a k " nevezte őt. Orfeu índrágostit ('A szerelmes Orpheusz', 1965); Orfeu plingínd-o pe Euridice ('Az E u r ü d i k é t sirató Orpheusz', 1973) és — a megjelenés évében Akadémiai díjy.il jutalmazott — Orfeon ('Orpheon', 1980) c. versesköteteit a zeneiség ós érzelgős dallam, az emberi korlátok miatti elégikus panasz jellemzi. A klasszikus vers szimbólumait és motívumait szívesen használja, hogy újrafogalmazza a modern embert kísértő mítoszokat és szimbólumrendszert. O Verseskötetei még: Alcor (ua., 1968); Iarna eroticá ('Erotikus tél', 1969); Umbra paradisului ('Az éden árnyéka', 1970); Nuntile efemere ('Múlékony lagzik'. 1972); Cartea de copilárie ('A gyermekkor könyve', 1974); Oglinda de ceatá ('A ködtükör', 1979); Fiul lui Eros si alté poezii ('Erósz fia és más versek', 1978); Róza eterná ('Az örök ablakrózsa', 1984); Doamna, mea eternitatea ('Asszonyom, az örökkévalóság', 1987); Fulgul si cenusa ('Pehely és hamu', 1989). O Magyarul: 1 vers (Kanizsai Gy., Művelődés, 1964, 8.); 2 vers (Vass L., U t u n k , 1976, 25.); 1—1 vers (Létay L., u o , 1978, 41.; P r a n y ó Z., Földi üzenet, anto., 1979). O írod.: H. Cándroveanu: Horia Zilieru (Alfabet liric, 1974); N. Ciobanu: Critica in prima instantá (1974); E. Barbu: H. Zilieru ( 0 istorie polemicá si antologicá a literaturii románé, 1975); L. Raicu: Critica -— forma de viatá (1976); Gh. Crigurcu: H. Zilieru (Poeti románi de azi, 1979). Mircea Fopa Zilinskaité [zsilinszkajtye], V y t a u t é (Kaunas, 1930. dec. 13.—): litván írónő, költőnő. 1955-ben elvégezte a vilniusi egyetem újságíró szakát, Különböző szerkesztőségekben dolgozott. írói munkásságából él. P á l y á j á t verseskötettel kezdte (Nesustok, valandelé, 'Ne állj meg, pillanat', 1961), azután pedig élesen társadalombíráló, politikus szatírákat és humoreszkeket írt: Angelus virs miesto ('Angyal a város felett', 1967); Karuseléje ('Körhintán', 1970); Satyros ('Szatírák', 1978); Kvaitulys ('Szédület',

1983). Szatíráit számos nyelvre lefordították, többek között két k ö t e t e jelent meg oroszul. Gyermekeknek készült színműveiben (Stebuklingas apsiaustas, 'A varázsfelöltő', 1977; RerniuJcas is albumo, 'Kisfiú a fényképalbumból', 1974: B o j t á r E., Én vagyok én, 1980) és nagyvárosi környezetben játszódó meséiben a modern ,,mű-mese" megteremtője: Robotas ir peteliské (1978: Bojtár E.. Vojtkó G., A robot és a pillangó, 1988); Ledinéféja ('A jégtündér', 1979). O Magvarul még: 1 karcolat (n. n., Utunk, 1962, 52.); 1 elb. (Vágó T.. OrVil, 1965, 38.); 2 nla (Bojtár E., A csíkos trolibusz. Mai litván elbeszélők. 1970); 1—1 elb. (uő, Vasárnapi Ú j Szó, 1976, 8.; uő, uo., 1976, 14.; B á n P., uo., 1982, 6.); 2 elb. (uő, uo., 1983, 2.); 1 nla (Enyedy Gy., Rakéta, 1989, 27.). Rojtár Endre Zilionis [zsiljónyisz], Vincas (Vidgiriai, 1905. nov. 2 8 . - Kaunas, 1964. márc. 20.): litván író. T a n í t ó k é n t kezdte pályáját. A 2. világháború u t á n a művelődési minisztériumban dolgozott, m a j d egy családi újságot szerkesztett. O Az irányzatos, társadalomkritikus realista próza művelője volt. Legjobb regényében (Büdvieói% mokykla, 'A Büdvieciai-i iskola', 1938) a háború előtti falusi iskoláról festett érzékletes képet. Atsisakom nuo senojo svieto ('Megtagadjuk a régi világot', reg., 1959) c. műve az 1905ös forradalom litvániai krónikája. O Egyéb műve: Svetim,a moteris ('Az idegen nő', elb.-ek, 1940). Rojtár Endre Zilliacus [szilliákiisz], Emil Gustav (Tampere, 1878. szept. 1.—Helsinki, 1961. dec. 7.): finno.-i svéd nyelvű költő, író, eszszéíró, műfordító. Olaszo.-ban, Párizsban és L o n d o n b a n művészettörténeti tanulmányokat f o l y t a t o t t . 1902 és 1904 között az Euterpe c. folyóirat szerkesztője volt. 1907ben a l a p í t o t t a meg az Árgus c. újságot. 1911-től 1932-ig a Nya Árgus c. lap főszerkesztőjeként dolgozott. 1940-ben megkapta a Svéd Akadémia n a g y aranyérmét; 1941-ben a göteborgi főiskola tiszteletbeli doktorává választották. A görög nyelv professzoraként ő f o r d í t o t t a svédre Aiszkhülosz A g a m e m n ó n és Prométheusz, Szophoklész Philoktétész és É l e k t r a c. műveit. O Az Euterpe körének irányadó alakjai közé tartozott. Az ókori görög kultúra kiváló ismerője volt. OJfereld ('Áldozati tűz', 1915) c. verseskötete szorosan kapcsolódott a klasszikus hagyományokhoz. Későbbi költeményeinek ihletője a család és az otthon volt, Erről tanúskodik Soluret ('Napóra', 1926) és Minnesaltaret ('Az emlékoltár',

167

ZILLI 1936) c. gyűjteménye. O Verseskötetei még: Hellenika (ua., 1917); I grottan ('Barlangban', 1920); Vandring ('Vándorlás', 1938); Silverhöst ('Ezüst ősz', 1943). O írod.: K. Laitinen: A finnországi svéd irodalom ú t j a különválik (A finn irodalom története, 1981). Kuczka P. Heléna Zillich [cilih], Heinrich (Brassó, ma: Brasov, 1898. máj. 23.—Starnberg, München köz., 1988. máj. 22.): erdélyi szász író, politikus, szerkesztő. Középiskoláit Brassóban végezte, m a j d 1916-tól önkéntesként a Monarchia hadseregében harcolt az Alpokban. 1919-ben a román intervenciós hadsereg tisztje volt. 1920-tól Berlinben államigazgatási t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t o t t , 1923-ban erdélyi agrárpolitikai problémákból doktorált. 1924-től kiadója (és egyben alapítója) a Klingsor c. erdélyi szász kulturális folyóiratnak, egyidejűleg szerkesztője és munk a t á r s a volt más újságoknak is. Németre f o r d í t o t t a György L.-nak az erdélyi magyarság szellemi életéről szóló könyvét (Das geistige Leben der siebenbürgischen Ungarn seit 1919, 1926). 1936-ban München környékére költözött, 1937-ben díszdoktori címet k a p o t t a göttingeni egyetemtől. A 2. világháborúban 1939-től v e t t részt m i n t a német hadsereg századosa, 1950-ben k i a d t a a Bekenntnisse zu Josef Weinheber. Erinnerungen seiner Freunde ('Hitvallások J . Weinhebernek. Baráti emlékezései') c. k ö t e t e t , amelyben a háború után először j u t o t t a k szóhoz nemzetiszocialista írók is. O Korai versei a népdalszerű természet- és t á j líra h a g y o m á n y á t követik, p r ó z á j á t pedig a népi humorból merítő, anekdotikus hangvétel jellemzi. A Délkelet-Európában egymás mellett élő népek életét m u t a t j á k be későbbi novellái és regényei, amelyekben g y a k r a n hangsúlyozza a németség kulturális fölényét. O Művei még: Attilas Ende (elb., 1923: Dénes T., Attila alkonya, 1941); Die Strömung ('Az áramlat', versek, 1924); Siebenbürgische Flausen ('Erdélyi nagyotmondások', elb.-ek, 1925); Strömung und Erde ('Áramlat és föld', versek 1929); Der Urlaub ('Szabadságon', nov., 1933); Zwischen Grenzen und Zeiten ('Határok és korszakok között', reg., 1936); Flausen und Flunkereien. Lustige Geschichten aus Siebenbürgen ('Füllentések és lódítások. Vidám történetek Erdélyből', 1940); Krippe-Lore und der Feuermann ('Szenesvagon és a tűzoltó', nlák gyerekeknek, 1942); Die ewige Kompanie ('Az örök kompánia', elb.-ek és anekdoták, 1943); Diefröhliche Kelter ('A v i d á m szőlőprés', elb.-ek, 1943); Gabe an die Freunde ('Adomány a b a r á t o k n a k ' , versek,

1948); Grünk oder Das grosse Lachen ('Grünk, avagy a nagy nevetés', reg., 1949); Der Sprung im Ring ('Repedés a gyűrűben", reg., 1953); Die Schicksalsstunde ('A döntő óra', elb.-ek, 1956); Sturm des Lebens ('Az élet vihara', nlák, 1956); Die grosse Glocke. Kindheits- und J ugendgeschichten ('A nagy harang. Gyerek- és ifjúsági történetek", 1963). O Magyarul: 1—1 vers (R, Berde Mária, Ptűz, 1926, 13.; Dsida J . , uo., 1928. 4.; Kosztolányi D., E r d Hel, 1931, 5.; Radnóti M., Szép Szó, 1936, VII, 1.); 1—1 nla (Heltman E., Ptűz, 1926, 13.; F i n t a Z : , uo., 1928, 23.; K ó s K„ Erd Hel, 1931, 5.; Reményik S., P t ű z , 1934, 23—24.). O írod.: K. K. Klein: Heinrich Zillich (Ptűz, 1926, 13); R a j k a L.: Heinrich Zillich munkái (uo.); R. H. Carsten: Henrich Zillich (1942); Henrich Zillich zum 80. Geburtstag. Herausgegeben von der L a n d s m a n n s c h a f t der Siebenbürger Sachsen in Deutschland (1978); 0 . Schuster (szerk.): Epoche der Entscheidungen. Die Siebenbürger Sachsen im 20. J a h r h u n d e r t . Heinrich Zillich zum 85. Geburtstag (1983). Újvári Péter Zilot Románul [zilot r o m á n u l ] (írói álnév); §tefan Ioan Moru vagy Mora (eredeti név); (Olténia, 1780—Bukarest, 1851): román költő, történetíró. Művelt kisbojárcsaládból származott. Havasalföldi görög iskolákban t a n u l t . Tizenötévesen bukaresti k a n c e l l á r i á k b a n k e z d e t t írnokoskodni. 1802-ben a Havasalföldre b e t ö r t törökök elől, 1821-ben pedig a T. Vladimirescu vezette felkelés idején kénytelen volt patrónusaival Brassóba menekülni. Bujdosásainak viszontagságai megerősítették benne az eleve konzervatív román hazafiúi érzést, amelyet részben a felvilágosodás eszmevilága szőtt át. Ez a kettős kötődés t e t t e őt a modern román műveltség hajnal korának írójává, aki eszményképe, Iancu Vácárescu modorában már húszévesen hol könnyed versekbe szedve, hol pedig p r ó z á b a n örökít e t t e meg a f a n a r i ó t a kor utolsó évtizedeinek eseményeit, írásaiban a krónikaírók hagyományos jó—rossz szembeállításának technikáján kívül újszerű elemek is felbukkantak: pl. utalt a románság felvilágosult, művelt ősöktől való származására (Deslusire, 'Elmés magyarázat'); éles szemű megfigyelésen alapuló korrajz és társadalombírálat eszközeivel elemezte a Vladimirescu-féle felkelés kiváltó okait és vázolta lefolyását Jalnica cíntare a lui Zilot ('Zilot siralmas éneke', 1823) c. művében. A Havasalföld történetét összegző m u n k á j á n a k vezérfonala a „forgandó szerencse" motívuma, amelyet korábban csak a lengyel humanis-

168

ZIMBA ban az országban kb. negyven újság és periodika jelenik meg, főként angol nyelven; a legfontosabbak: The Herald (napilap, 1891től); The Chronicle (napilap, 1894-től); Manika Post (hetilap. 1893-tól, 1982-ig Umtali Post c.); People's Weekly (kormánylap, 1973-tól, angol, sona és ndebele nyelven); Zimbabwe News (havi folyóirat, 1974-től, 1982-től a Hazafias Front hivatalos lapja), 1980-tól Moto ('Tűz') címmel önálló, sona nyelvű lapot is kiadnak. Központi televíZimbabwe irodalma: Zimbabwe Köztár- zióadás 1974-től létezik, a számos magánsaság (Republic of Zimbabwe) Délkelet- rádió mellett az állami rádiószolgálat a legAfrika jelentős gazdasági-politikai hatal- jelentősebb: belföldi adásai angol, sona és ma, a Brit Nemzetközösség tagja, a régiói ndebele, külföldre irányúié műsorai portuközépkori eredetű magaskultúráinak (Zim- gál, sona, ndebele és nyandzsa nyelven babwe, Monomotapa, Mapunbugwe, Dhlo- hangzanak el. A sajtó tevékenységét 1981Dhlo stb.) bölcsője. Területe 390 759 km 2 , óta a Zimbabwe Inter African News Agency nemzeti hírügynökség koordinálja. O A lakosainak száma kb. 10 millió (1992). O Népességének mintegy 95 százalékát bantu színházművészetet az 1950-es évek elejéig csak néhány fehér műkedvelő színjátszónyelvű népek alkotják, amelyek közül a sona {—>sona irodalom) és a ndebele [matebe- csopot képviselte. Ekkoriban jöttek létre le] (-»ndebele irodalom) nép kb. 83%-ot tesz; az első afrikai társulatok, amelyek kezdetben európai darabok bemutatására korláki. A többiek (csikunda, conga, csvana, nszenga, pedi, venda stb.) százezres nagy- tozták tevékenységüket (pl. Shakespeare ságrendűek Zimbabwéban, az ország nyu- Macbeth c. drámáját adták elő, 19. sz. eleji zulu környezetbe adaptálva). Az 1980-as gati részén élő busmanok lélekszáma nem számottevő. A nem afrikai lakosság túlnyo- évek elejétől bontakozott ki a maradiságot mórészt angolokból, kisebb mértékben in- gúnyoló, társadalmi érzékenységről tanúskodó modern dráma és színházművészet, diaiakból, a mozambiki határ közelében elismeréseként 1983-ban, az portugálokból áll. Az ország hivatalos nyel- aminek ve az angol. O A mai népesség zömét alko- UNESCO kezdeményezésére összafrikai tó bantu nyelvű népek, főként a sona etni- drámakonferenciát rendeztek a fővároskum elődei időszámításunk kezdetén jelen- ban. Hararében. O A zimbabwei szépirotek meg a térségben és szorították ki erede- dalom máig döntően az angol nyelvhez ti lakóhelyükről a koiszan nyelvű törzse- kapcsolódik, legfőbb szervező ereje pedig a központi írószövetség. Emellett, az 1970-es ket. Az első ezredforduló tájékán létezett törzsszövetségek a 12— 13. sz.-ra létrehoz- évek végétől a sona és a ndebele nyelvű ták a prefeudális Monomotapa birodalmat írókat önálló, Sona-Ndebele írószövetség Zimbabwe és a mai Mozambik határvidé- tömöríti egységbe. A Zimbabwéban beszélt kén. A 17. sz. végén a sona csoporthoz tar- egyéb afrikai nyelvek irodalma az ország tozó rozvi etnikum vált uralkodóvá, hatal- határain túl bontakozik ki (pl. a lozi irodamát és fejlett kultúráját (öntözéses földmű- lom Zambia, a csvana Botswana, a nyanvelés, belterjes állattenyésztés, kőépítészet, dzsa Malawi, a makua Mozambik terülevas-, réz- és aranyművesség) az 1834-beni tén). A korai, angol nyelvű zimbabwei irobekövetkezett nguni (zulu) invázió törte dalom művelői szinte kizárólag a fehér telemeg. Az utóbbinak egyik ágából fejlődött pesek köréből kerültek ki. Témáikat elsőki a sona etnikummal máig rivalizáló, har- sorban s a j á t történetük, az ország területi cias (ma)tebele (ndebele) nép. O A politikaii meghódításának tárgyköréből merítették. O Az egyik legelső, igazán jelentős, zimfüggetlenség elnyerését (1980) követő időszak ellentmondásos következménye a gaz- babwei származású afrikai író, költő, publidasági hanyatlástól jórészt függetlenül ki- cista és politikus a Dél-Afrikában nevel kebontakozó kulturális föllendülés volt. Az: dett D. fírutus a faji megkülönböztetés elle1970-es évek második felében az ország la- ni küzdelem sokat próbált harcosa, aki bikosságának még jó 75%-a írástudatlani zonyos mértékig hatással volt szülőföldje volt, de már ekkor megindult az iskolaháló- angol nyelvű szépirodalmának kibontakozat feszített ütemű kiépítése, a kötelező> zására is. A 2. világháború óta megizmosoalapfokú oktatás bevezetése. O Az irodal- dott zimbabwei írónemzedékek legtöbb mi kultúra talán legfontosabb hordozója al képviselője egyre többet alkot sona, ill. nagy múltra visszatekintő sajtó. Napjaink- ndebele nyelven, de emellett továbbra is

ta műveltségű M. Costin hasznosított a román irodalomban. Költői leleményességéből ritkán futotta maradandó értékű verssorokra, viszont azáltal, hogy C. Conachival egy időben honosította meg az újgörög; verselés néhány vívmányát a 18. és a 19. sz. fordulóján, szerepet játszott a román versi fejlődéstörténetében is. O írod.: Gáldi L.: Introdueere in istoria versului románesc (1971). Köllő Károly

169

ZIMBA publikál angolul, döntően elbeszéléseket, verseket és publicisztikát, hazai és külföldi újságokban és folyóiratokban. Egyik korai képviselőjük E. Kaavu, aki a Namusiya at the Mines ('Namusiya a bányáknál', 1949) c. elbeszélésével írta be nevét hazája irodalomtörténetébe. Az angol nyelvű zimbabwei próza nemzetközileg is kiemelkedő alakja az önéletrajzíró, tanár és államférfi C. A. J . M. Lutuli, aki Let My People Go ('Bocsásd el népemet!', 1962) c., irodalmi értékekben is gazdag önéletírásáért (amelyet számos európai nyelvre lefordítottak), valamint szerteágazó kulturális tevékenységéért 1960-ban Nobel-békedíjban részesült. Zulu származása következtében azonban Zimbabwe irodalmi életében kevésbé népszerű. L. Ch. Mungoshi Esővárok c. novellafüzére tipikus képviselője az afrikai parasztok nyomorúságáról szóló társadalomkritikai irodalmi vonulatnak, amely az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek elejéig volt jellemző Zimbabwe kulturális életére. Napjaink legjelentősebb vonulatát a sona nyelvű irodalom nagyszámú képviselője alkotja. P. Chakaipa regényíró, pap, folklórkutató Pfumo reropa ('Törött lándzsa', 1946); Rudo ibofu (ua., 1947); Garandichauya ('Várj meg, visszatérek', 1948); és Dzasukwa mwanaasina-hembe ('Eladó sör', 1967) c. regényei a népi kultúrából táplálkoznak és korszakos jelentőségűek. Gyengébb teljesítményt nyújtanak az olyan, modorosságtól sem mentes írásművek, mint L. W. Chaparadza író és folklorista Wechitatu muzoinaguhwa ('A három vadász', 1949) c. novellafüzére, B. T. G. Chidzero prózája, H. W. P. Chitepo költő, ügyvéd, nyelvész Soko Risina Musoro ('Fejetlen mese', 1958) c., bőséges nyelvi kommentárokkal ellátott, rövid epikus költeménye, B. M. Chivaura lírája, -1. W. Maragwanda elbeszélései, M. Shamuyaira érzelmes versei. Az 1950-es évek végétől bekövetkező föllendülés legkiemelkedőbb képviselője P. Chidyasiku, regényíró, drámaíró, novellista, újságíró, aki Pfungwa dzasekuru Mafusire ('Mafusire bácsi töprengései', 1960) c. elbeszélésgyűjteménye, Ndakambokuyambira ('Előre megmondtam neked', 1968) c. drámája, Nhoroondo dzukuwanana ('A nősülés', 1958), Nadzi dzinokunda rufu ('Inkább a halál, mint a gyalázat'. 1962) és Karumekangu (ua., 1970) c. regényei mellett számos igényes irodalomelméleti esszét is publikált. E ma már szinte klasszikusnak tekinthető vonulat néhány további képviselője: G. Kuimba író, tanár, rádióriporter, Gehena harina moto ('Nem fog a Gyehenna tüze', 1959) és

Tambaoga mwana'ngu ('Fiam, Tambaoga', 1960) c. regényeivel; S. M. Mutswairo, író, költő Feso (ua., 1956) c. novelláskötetével, Murám biwa Goredema ('Murambiwa, Garedema fia', 1959) c. regényével és lírai költeményeivel, E. F. Ribeiro Muchadura ('Bevallhatod', 1964) és Tonderai ('El ne feledd', 1965) c. díjnyertes regényeivel, J . M. Weakly író, tanár Kumazivandadzoka ('A tapasztalat iskolája', 1959) c. moralizáló regényével írta be nevét házája irodalomtörténetébe. A —•ndebele irodalom említésre méltó képviselői a sona nyelven is alkotó P. M. Khumalo, P. S. Mahlangu, I. N. Mpofu, Pl M. Ndlovu, az angolul is író J. Ndlovu Not enough ('Nem elég', 1970) c. novelláskötetével, 1). Ndoda novelláival, S. J . T. Samkange, sona nyelven is alkotó regényíró, folkorista, történész, politikus főként angol nyelvű történeti munkáival ért el jelentős sikert, pl. On Trial for rny Country ('Perben hazámért', 1966), Origins of Rhodesia ('Rhodézia eredete', 1968) African saga: Introduction to African History ('Afrikai saga; bevezetés Afrika történetébe', 1971). A. M. P. Sibanda Wangikholisa (ua.. 1968), valamint N. S. Sigogo író, költő, a Mabo Press ndebele nyelvű könyvkiadó vezetője, regényei (USethi Ebukhweni Bakhe, 'Sethi eljegyzése', 1961; Gundlim mtanami. Fuss a háztól, fiam!', 1967; Akulazulu emhlabeni, 'Nincs földi Paradicsom', 1970) és két gyűjteményes kötetben megjelent versei révén említésre méltó. A ndebele és angol nyelven alkotó N. Sithole leghíresebb műve: AmaNdebele kaMzilikazi ('Mzilikazi ndebeléi', 1956) mellett Odeb Mutezo (ua., 1970) c. regényével, African Nationalism ('Afrikai nacionalizmus', 1959) c. terjedelmes esszéjével, számos zimbabwei és dél-afrikai folyóiratban közölt, tudományos igényű tanulmányaival szerepel Zimbabwe írott kultúrájában. O (—»Dél-afrikai Köztársaság irodalma; conga irodalom-, csvana irodalom,, ndebele irodalom-, nszenga irodalom-, pedi irodalom; venda irodalom) O írod.: F. W. Posselt: Mashona folk-lore (1927); H. WieschofF: The Zimbabwe — Monomotapa Culture in South-East Africa (1941); I). Jabavu: The Tnfluence of English on Bantu Literature (1948); Ch. Bullock: The Mashona and the Matabele (1950); R. Shepherd: Bantu Literature and Life (1955); L. Fagyejev: Monomotapa (1962); E. Krog: African Literature in Rhodesia (1966); L. H. A. Gann: History of Southern Rhodesia (1965); S. Samkange: Origins of Rhodesia (1968); M. Anozie: L a sociologie du román africain (1970); Keszthelyi T.: Az afrikai irodalom kialakulása és

170

ZIMME fejlődése napjainkig (1971); N. A. Kszenofontova: Narod Zirnbabve (1974); ü . Beach: The Shona and Zimbabwe. 900— 1850 (1980); B. Piljackin: L e g e n d a m a j a ptica Zirnbabve (1986). Füssi-Nagy Géza Zimbrek [zsimbrek], Ladislav (Varasd, ma Varazdin 1901. jan. 21.—): horvát író, költő, műfordító. A varasdi gimnázium u t á n Ausztriában és Németo.-ban tanult, végül a zágrábi egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. 1923-ban a zágrábi egyetemen megalapította a Galileo Galileimarxista klubot és belépett a kommunista p á r t b a . Később folyóiratokba és újságok kulturális rovataiba írt cikkeket. K i a d t a és szerkesztette a baloldali nézetei miatt betilt o t t Knjizevni horizonti c. lapot. 1943-ban partizán volt. 1945 u t á n egy ideig a varasdi August Cesarec-színház drámaigazgatója és titkár, a Zora kiadóvállalat, illetve tíz éven át a Polet c. középiskolai lap szerkesztője. Jelentősek történelmi-életrajzi kritikái, amelyek közül kiemelkednek az A. Cesarecről írottak. Ő Cesarec válogatott, m a j d öszszegyűjtött műveinek szerkesztője, 1955ben kéziratból desifrálta Cesarec M a j k a bozja bistricka' c. regényét. Sokat fordított szlovénból (I. CankartóX. J . Juróiótói, és kortárs szlovén novellistáktól). Foglalkozott a kaj-horvát nyelven írott versekkel is. Erdemeit m u t a t j a , hogy S. VereS cikkekben és esszében m é l t a t t a sokoldalú tevékenységét. O Főbb művei: Nocna posjeta ('Éjjeli látogatás', d r á m a , 1919); Svjetla ('Fények', versek, 1925); Razgovori o fcnjizevnosti ('Beszélgetések az irodalomról", cikk- és esszégyűjtemény, 1934); Kajkavska lirika ( ' K a j költészet', Hrvatska revija, 7, 1931). O írod.: K. Georgijevic: Knjizevne studije i ogledi (1952). Bugajev Sándor Zimková, Milka (írói név): Emília Zimková (eredeti név); (Eperjes, ma: Presov, 1951. aug. 1.—): szlovák írónő, színésznő. 1973-ban a pozsonyi művészeti főiskolán (VSMU) végzett. O Legismertebb művei elbeszélései, melyekben a keletszlovák falu életét ábrázolja. Első ilyen kötete a Pásla kone na belőne (1980: Illés Anna, A gyilkos menta, 1984) két év a l a t t két kiadást ért meg. 1982-ben eredeti szlovák címén (Betonlegelő) megfilmesítették, melynek forgatókönyvét maga a szerző írta és ő is szerepelt benne. A kötet 13 novellát tartalmaz, melyekkel a szlovák irodalomban sajátos ú j világot t e r e m t e t t : népi szürrealisztikus, balladikus faluképet alkotott, amely hiedelmekből, parasztmesékből és a mai

falu életének motívumaiból megépített, lef o j t o t t levegőjű, mégis ironikus—játékos világ. Második kötete a No a óo? (1985: Kopasz Csilla, N a és aztán, 1987) szintén novellákból áll. Ebben is követi első kötete t é m á j á t , stílusát és hangszerelését. Az alaptéma: a mai falu emberei és a külvilág közötti konfliktusok. Tragikus és komikus történetek váltakoznak benne. Bővérű népi humora és szatirikus szemlélete mellett s a j á t j a az együttérzés is az eltűnőben lévő értékek védelmében. O Monodrámák szerzőjeként is ismert, melyekben többször maga játszik: Sojka ('Szajkó', 1980); Öas kilciríkania ('A kukorékolás ideje', 1980); Cas návratu ('A visszatérés ideje', 1986). O Magyarul még: 1 elb. (Tőzsér A., Agyaghegedű. anto., 1982): 1—1 elb. (Kövesdi K., ISz, 1986, 6.; Vasárnapi Ű j Szó, 1986, 9.). O írod.: P. Liba: Pásla kone na betóne (Slovenské pohl'ady, 1981, 4.); J . Őertík: Vsetko, len nie idylka (Romboid. 1981. 4.); I). Okáli: Boj Mi'lky Zimkovej (uo., 1986, 11.), Hamberger Judit Zimmer [zimer], Bemard (Grand-Pré, Ardennes, 1893. ápr. 3 0 — P á r i z s , 1964): francia drámaíró. Ügyvédként kezdte pályafutását, m a j d újságíróként dolgozott. Először a Le Veau gras ('A hízott borjú', dráma, 1924; film: S. de Poligny, 1938, francia) c. d a r a b b a l fordult érdeklődése a színház félé, ebben az 1. világháború utáni Franciao. erkölcseit pellengérezte ki. További darabjai, amelyeket Párizsban a Boulevard-on és a Comédie Francaise-ben játszottak: Les Zouaves ('A zuávok', 1925); Hava l'Africain ('Bava, az afrikai', 1926); Le Coup du 2 Décembre ('A december másodiki államcsíny', 1928); Pauvre Napoléon ('Szegény Napóleon', 1929); Le Beau Danube rouge ('A szép vörös D u n a ' , 1932). Nagy sikerű a d a p t á c i ó k a t írt Arisztophanész (Les Oiseaux, ' M a d a r a k ' , 1928) és Shakespeare műveiből (Les Joyeuses Comméres de Windsor, 'A windsori víg nők', 1929). Ezután hosszú ideig nem írt színdarabokat; a filmkészítés érdekelte, számos filmforgatókönyvet írt. Halála évében, 1964-ben foglalkozott ú j b ó l színházzal, ekkor írta a Le Tourbillon ('A förgeteg) c. d a r a b j á t . O Zimmer színpadi műveit azoknak szatirikus hangvétele, társadalombíráló, de egyben bohózatjellege miatt az Ü b ü király (A. Jarry) vonulatához sorolják. Budai Rita Zimmering [címering], Max (eredeti név); .Mix (írói álnév); (Pirna, Drezda mellett, 1909. nov. 16.—Drezda, 1973. szept. 15.): német költő, író. Az 1920-as évek végi 171

ZIMME proletárirodalom színterén és a baloldali emigrációban (Prága, London) vált ismertté. Működését a háború után Kelet-Németo.ban folytatta, 1956—1965 között kultúrpolitikai funkciókat vállalt, és m e g k a p t a az N D K - b a n a d o m á n y o z o t t legfontosabb díj a k a t . O Költői a l a p m ű f a j a a mozgalmi és politikai agitációs vers. Korai írásaiból a Die Linkskurve c. lap közölt. T ö b b megzenésített verse m á r a háború előtt munkásmozgalmi vagy ellenállási harci d a l k é n t szolgált. Egy-egy színpadra írt vagy elbeszélő művét szintén a politikai a k t u a l i t á s ihlette. A francia ellenállásból m e r í t e t t témát Familie Blanchard ('A Blanchardcsalád', 1944) c. színműve. Phosphor und Flieder ('Foszfor és orgona', 1954) c. regényében Drezda bombázásának állított emléket. Nagyszámú publikációja ismert az ifjúsági és gyermekirodalom politikai nevelő célzatú típusában (vers és próza). Előszeretettel fordított a baloldali, ill. szocialista angol, cseh, lengyel, magyar irodalom sematikus terméséből. O Egyéb főbb művei: Brand im Warenhaus ('Tűz az á r u h á z b a n ' , elb., 1932); So ist in Palástina ('Ez a helyzet Palesztinában', útiriport, 1935); Der Keim des Neuen ('Az új világ csírái', versek, 1944); Imherben Morgenwind ('Zord reggeli szélben', versek. 1953); Rebellion in der Oberprima ('Lázadás a nyolcadik osztályban', ifj. reg., 1962); Wegstrecken ('Útszakaszok', versek, 1966); Der gekreuzigte Grischa ('Grischa a kereszten', önéletr., 1969); Das Mass der Zeit ('Az idő mértéke', versek. 1969). O Magyarul: 4 vers (Gönczi Klára, Gurszky I.. Tiszatáj, 1958, 10., 1959, 4—5.); 2 vers ( H a j n a l G., Tóth J u d i t , Nagyv, 1960, 9.); 1 vers (Hunyadi I., Auróra, anto., 1967). Komáromi Sándor Zimmermann [cimerman], J e a n - P a u l (Cernier, Neuchátel, 1899. okt, 5.—La Chaux-de-Fonds, 1952. jan. 18.): svájci francia költő, író. Bölcsész végzettséget szerzett. T a n á r k é n t dolgozott, s ezzel párhuzamosan kezdte meg figyelemre méltó irodalmi pályafutását. 1919-től 1950-ig La Chaux-de-Fonds-ban t a n í t o t t a gimnáziumban; s t a n á r k é n t is nagy hatással volt a t a n í t v á n y o k nemzedékeire. 1919-ben ő alap í t o t t a meg a Les Voix c. folyóiratot. O Költői életműve a klasszicista hagj^oinán y o k a t követi. H a g y o m á n y o s szerkesztésű regényeiben a szülőföld, a zord -Jura-vidék a háttér, a történetek feszültségét pedig a tisztaság vágyának és a rossz elkerülhetetlen vonzásának ellentéte adja. Drámáinak főszereplői valamely á r t ó szenvedély áldozatai lesznek. O F ő b b művei: Départs ('In-

dulások', versek, 1927); L'Étranger dans la ville ('Az Idegen a városban', reg., 1931); Progrés de la passión ('A szenvedély fejlődése', elb.-ek, 1932); La Magicienne ( A varázslónő', versek, 1934); Le Concert sans orchestre ('Hangverseny zenekar nélkül', reg., 1930); Jeunesse ( ' I f j ú s á g ' , színmű, 1936); Les Vieux-Prés ('A Régi-Rétek', színmű, 1939); Cantique de notre terre ('Földünk éneke', versek, 1942); Le retour ('A visszatérés', színmű, 1942); Le Pays natal ('A szülőföld', versek, 1944); La Ligne d'eau ('A Vízvonal', reg., 1947); La Chaux d'Abel ('Ábel mesze', reg., posztumusz, 1952). O Gyűjt, kiad.: Oeuvres poétique ('Költői művei', 1969). Jancsó Júlia Zimmermann [cimermán], J o h a n n Georg von (Brugg, Áargau k a n t o n , 1728. dec. 8.—Hannover, 1795. okt. 7.): svájci német író, orvos. Apja a kanton szenátora volt, Göttingenben orvostudományt tanult 1747-től. Szorgalma és tehetsége révén sikereket ért el az egyetemen. A szintén svá jci A. von Hallerhez kapcsolódott, és irodalmi p á l y á j á t éppen a neves honfitárs életrajzának megírásával kezdte, még annak életében: Leben des Herrn von Haller ('Von Haller úr élete', 1755). Mint Haller, ő is visszatért, h a z á j á b a és hosszú évekig tisztiorvosként m ű k ö d ö t t A a r g a u b a n . Kitűnő orvos volt, szellemes társalgó, de betegesen nagy becsvágy sarkallta. A hírnév utáni vágyát legyezgette a főúri körökkel való kapcsolata. Angol királyi udvari orvossá nevezték ki. I L Katalin cárnő lovaggá ütötte, I L Frigyes porosz király utolsó nagy betegségében őt h í v a t t a magához, ugyanakkor irigység és betegség keserítették életét. O Vom Nationalstolze ('A nemzeti büszkeségről', ért.) c. 1758-ban megjelent műve szűkebb hazáján kívül is híressé tette. F ő m ű v e az Über die Einsamkeit ('A magánosságról', 4 köt,, 1784—1785). Az elmélkedéseken Rousseau h a t á s a érződik. A katolikus kolostori élet magányosságát elítélte, ami kiváltotta a berlini felvilágosultak vezetőjének, Fr. Nicolainak. a lelkesedését. Jellemző, hogy ezek a részek művének angol kiadásából k i m a r a d t a k . Némedi

Lajos

Zimmermann [cimermán], Róbert (Prága, 1824. nov. 2.—Bécs, 1898. szept. 1.): osztrák esztéta, filozófus. Egyetemi tanulmányait P r á g á b a n és Bécsben végezte. 1850-től az olmützi, 1852-től a prágai, 1861-től a bécsi egyetem filozófiatanára és a bécsi császári akadémia t a g j a volt. O Pályája kezdetén kevésbé sikerült szépiro172

ZIMOR dalmi műveket is publikált, s munkásságának jelentős részét alkotják filozófiatörténeti és — J . F. Herbartot követő — filozófiai tanulmányai; nemzetközi hírnevet azonban esztétikai elgondolásaival szerzett. Ezekben HegelleA és a hegelianizmussal (főként F. Th. Vischerre\) v i t a t k o z v a szintén Herbart nézeteiből indult ki; a —>formalizmus koncepcióinak legnagyobb hatású rendszerezője volt. Minden szépséget az anyagtól, t a r t a l o m t ó l független érzéki formákra vezetett vissza, mondván, hogy ha a dolgok szép formáit megváltoztatjuk, elrontjuk, m a r a d h a t a dolog ugyanaz, de szépsége eltűnik, s másfelől a szép formák, jelentkezzenek bármiben, általánosan tetszenek. Tételét azonban m á r G. Th. Fechner cáfolta, r á m u t a t v a , hogy ugyanazok az érzéki formák, attól függően, hogy milyen t a r t a l m a t fejeznek ki, hol szépek (pl. a piros szín az arcon), hol rútak (a piros orr). O Philosophische Propadeutik (1852: Riedl Sz., Logika vagy gondolkodástan, 1864) c. művét Mo.-on is gimnáziumi t a n k ö n y v k é n t használták, s az ő egyik írásának adaptációja volt Riedl Sz. Tapasztalati lélektan. Zimmermann Róbert után (1865) c. füzetes írása. O F ő művei még: Leibniz und Herbart ('Leibniz és Herbart', 1849); Leibniz und Lessing ('Leibniz és Lessing', 1855); Über das Tragische und die Tragödié ('A tragikumról és a tragédiáról', 1856); Asthetik ('Esztétika', 2 köt., 1858—1865); Geschichte der Ásthetik a.ls philosophische Wissenschaft ('Az esztétika, mint filozófiai tudomány története'. 1858); Schiller als Denker ('Schiller mint gondolkodó', 1859); Grundriss der Logik ('A logika körvonalai', 1860); Philosophie und Erfahrung ('Filozófia és t a p a s z t a l a t ' , 1861); Studien und Kritiken zur Philosophie und Ásthetik ('Tanulmányok és kritikák a filozófiához és esztétikához', 2 köt., 1870); Antroposophie im Umriss ('Antropozófia körvonalakban", 1882); Posidonius und Strabo ('Poszeidóniosz és Strabo', 1888). O írod.: F. Jodl: Róbert Zimmermann (Vom Lebenswege, 1916); G. Morpurgo-Tagliabue: L'esthétique contemporaine (1960). Szerdahelyi

István

Zimmermann [címer m á n ] , W i l h e l m (Stuttgart, 1807. jan. 2.—Mergentheim, 1878. szept. 22.): német költő, történetíró. A teológiai akadémia elvégzése u t á n mag á n t a n á r k é n t élt S t u t t g a r t b a n , 1840-ben lelkész lett Urachban, majd 1847-től professzor a s t u t t g a r t i Politechnikai Főiskolán. 1848-ban tagja volt a f r a n k f u r t i nemzetgyűlésnek, a szabadelvűek vezére. 1851-

ben elbocsátották a főiskoláról a Csonka P a r l a m e n t b e n f o l y t a t o t t tevékenysége mia t t . 1854-tól lelkész volt Leonbronnban, m a j d 1872-től Owenben. O írásai közül a legismertebb a német parasztháború történetét feldolgozó Allgemeine Geschichte des grossen Bauernkriegs ('A nagy parasztháború általános története', ért., 1840—1844), melyet F. Engels is felhasznált A német parasztháború c. m u n k á j á h o z , mint pontos t é n y a n y a g o t felvonultató művet. O Egyéb fő művei: Gedichte ('Költemények', 1832); Geschichte der Hohenstaufen ('A Hohenstaufok története', ért., 1838). Virág István Zimnij, Leonyid Jakovics (írói név); Piszarevszkij (családi név); (Krasznohrad, 1907. febr. 18.—Barvenkov alatt, 1942. m á j . 22.): ukrán költő. Vasutas családjában született; csak általános iskolát végzett, később a u t o d i d a k t a móclon képezte magát. A vasútnál dolgozott. A háború előtt a Kommuniszt c. újságnál, a háború a l a t t frontújságoknál működött. 1934-től az ukrán írószövetség t a g j a volt. O 1924 óta írt verseket, amelyek 1929-től jelentek meg n y o m t a t á s b a n . A háború előtt a kolhozosításról, az építkezésekről, a fejlődésről, a vasutakról, az új életről írt lelkesült verseket. Sturm saht ('A b á n y á k ostroma') c. poémájában egy bányász komszomolbrigád mindennapjaival ismerteti meg az olvasót. Számos versét megzenésítették. O Verseskötetei: V dnyi juvileju ('A jubileum napjaiban', 1930); Mahnyitobud ('Magnyitogorszki építkezés', 1932); Riba ('Hal', 1932); Heroji komszomolszkoho plemenyi ("A komszomolista törzs hősei', 1937); Za Ragya,nszku Ukrajinu ("A Szovjet U k r a j n á ért', 1942). O G y ű j t , kiad.: Poeziji ('Költemények', 1956). Lebovics Viktória Zimorowic [zsimorovic], Józef Bartlomiej (írói név); Ozimek (eredeti név); (Lwów, 1597. aug. 20. —uo., 1677. okt. 14.): lengyel költő, krónikaíró. Az ugyancsak költő Sz. Zimorowic b á t y j a . Polgári családból származott. Szülővárosában tanult, és hivatalnokként a polgármesterségig vitte (1648). O Munkásságát szatirikus elbeszélő költeménnyel kezdte (1620), m a j d vallásos és szerelmes versekkel f o l y t a t t a . Latinul írt vallási himnuszainál és panegirikusainál fontosabbak a Lwów m ú l t j á t és — aktív szemtanúként — a várost ért török támadást (1672) dokumentáló történeti munkái. Lengyel nyelvű, fiatalon elhunyt öccse nevével kiadott alkotásai közül Sielanki nowe ruskie ('Új ruszin idillek", 1663) c. kötetében olvasható költeményei a legértékeseb-

173

ZIMOR bek, melyek a közelben lakó neves lírikus, Sz. Szymonowic sikerének h a t á s á r a jöttek létre. Valójában elbeszélő költemények, amelyekben nehezen férnek meg egymással a Lwów környéki ukrán parasztok életének realisztikus képeit kirajzoló panegirikusok, elégiák és legendák elemei, v a l a m i n t szerzőjük életrajzának epizódjai. A 17 „idill" közül az a k e t t ő (a városnak B. Hmelnyickij által v é g r e h a j t o t t ostromáról szóló) a legkifejezőbb, amelyekben a m ű f a j i konvenciók nem késztették stilizálásra. A költő életművében az ellenreformáció csúcsidőszakára jellemző vallásosság tudálékossággal és barokk modorossággal párosul. O Kiad.: J . Los: Sielanki ('Pásztordalok', 1976). O írod.: K. J . Heck: Zycie i dzieta Bartiomieja i Szymona Zimorowica (1894); S. Adamczewski: Oblicze poetyckie Bartiomieja Zimorowica (1928). I). Molnár István Zimorowic [zimorovic], Szymon; Oziomek (eredeti név); (Lwów, 1608 v. 1609— Kraków, 1629. jún. 21.): lengyel költő. J . B. Zimorowic testvére. Polgárcsalád gyermeke. Lwówban tanult, m a j d a nemesi számvivőszék írnoka lett. O Az ugyancsak költő b á t y j a esküvőjére (1629) írt szerelmes dalciklusa, a Roksolanki, to jest ruskie panny ('Roksolanki, azaz az orosz szüzek') tette ismertté nevét, amelyet halála után, 1654-ben a d t a k ki. A 69 változatos strófaszerkezetű dalból álló ciklus az olasz idillre hasonlít, de igen erősek a népdalhoz fűződő kötelékei is. A Roksolanki d a r a b j a i a régi lengyel szerelmi líra csúcsai közé tartoznak. O Magyarul: 2—2 vers (Kálnoky L., Lengyel költők antológiája, 1969; uő, Virágzó tüzek, anto., 1970; uő, Szerenád, anto., 1974; uő, A lehetséges változatok, anto., 1981). Bojtár Endre Zimunya, Musaemura Bonus (Umtali, 1942?—): részben sona, elsősorban angol nyelven alkotó zimbabwei költő, kollektor. 1975-ben elhagyta az egykori Rhodésiát, mivel egy t ü n t e t é s után bebörtönözték. Később visszatért hazájába és t u d o m á n y o s k u t a t ó lett a hararei egyetemen. Versei folyóiratokban (Two Tone, Rhodesián Poetry stb.), majd gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Költészetében a zimbabwei múlt a t és jelent idéző témák míves angol stílussal, allegorikus-mitikus képalkotási technikával párosulnak. Szerkesztett egy jelképessé váló költői antológiát is: And Now The Poets Speak ('És ma a költők megszólalnak', 1981), amelynek árulkodó az alcíme: Költemények, amelyeket a Zimbabwé-

ért f o l y t a t o t t harc ihletett. O Verseskötetei: Zimbabwe Ruins ('Zimbabwei pusztulások', 1979); Thought Tracks ('Gondolat nyomok', 1982); Kingfischer, Jikinya and Other Poems ('Királyi halász, J i k i n y a és más költemények', 1982). Biernaczky Szilárd Zineá [zinkö], H a r a l a m b (Román, 1923. júl. 4.—): román író. Szegény szülők gyermekeként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1946-tól párt-, m a j d szakszervezeti aktivista volt. Az Eminescu irodalmi iskola elvégzése után több folyóirat ( Viata Románeascá, Luceafárul) szerkesztőjeként dolgozott, 1962- -1966 k ö z ö t t a Gazeta Literará szerkesztőségi titkára, 1968-tól a Román írószövetség H á z á n a k elnöke lett. O Első novellásköteteinek megjelenése óta (Primavara, 'A tavasz', 1950; Urmele, 'Nyomok', 1958) elsősorban kaland- és detektívregény-íróként vonult be az irodalmi k ö z t u d a t b a . Önéletrajzi elemeket is t a r t a l m a z ó visszaemlékezésében — Jurnal de rázboi (1954: Méliusz J., Harctéri napló. 1960) — főként háborús emlékeit, kalandregényeiben pedig a kommunista p á r t vezette antifasiszta ellenállás történetét írta meg (pl. Dintre suté de catarge, 1961: Békési Ágnes, Száz árbocból. . ., részletek, Előre, 1960, 3985.), a pikareszk és a didaktikusán moralizáló „szocialista realizmus" stílusjegyeit ötvözve. O Főbb regényei: Sfírsitul spionului fantomá ('A fantom kém halála', 1963); Eu H. Z. aventurierul ('Én, H. Z., a kalandor', 1978); Toamna cufrunze negre ('A fekete levelű ősz', 1978); Fiecare cu clepsidra lui ('Mindenki a maga homokórájával', 1988); Reveiion '45 ('A 45-ös ú j é v ' , 1989). O Magyarul még: 1—1 nla (Járy E., Vörös Zászló, 1963. jan. 20.; Szigetig P., Igazság, 1964. júl. 25.; Székely B., U j Élet, 1965, 16.); Magnószalagon érkezik a halál (reg., Szekernyés L., Hargita, 1969. ápr. 2. —29.); Musceleanu ezredes füzetéből (reg., n. n., uo., 1969. nov. 25.—dec. 18.); 1 riport (Réz K., U t u n k , 1975, 19.). O írod.: Metz Katalin: H a r a l a m b Zincá: Harctéri napló (Igaz Szó, 1961, 8.); V. Cristea: Domeniul criticii (1976); G. Dimisianu: Opinii literare (1978). Nagy Levente Zincgref [cmkgréf], Julius Wilhelm; Laurentiades Primnicius Zengravius (írói név); (Heidelberg, 1591. jún. 3.—St, Goar, 1635. nov. 12.): német költő, kiadó, publicista. Alapfokú t a n u l m á n y a i u t á n a heidelbergi egyetemen filológiát, filozófiát és jogot hallgatott. E z t követően ötéves tanulm á n y u t a t t e t t Svájcban, Franciao.-ban, 174

ZINGA Angliában és Hollandiában. 1 (519-ben a jogtudományok doktorává a v a t t á k . Amikor 1622-ben a császári csapatok Heidelberget elfoglalták, Strassburgba menekült, ahol a francia követ szolgálatában állt, 1626-ban k ö t ö t t házasságot, m a j d ezt követően visszaköltözött Pfalzba. 1632-től tartományi írnoki hivatalt töltött be Kreuznachban és Alzeyben. O A korábbi irodalomtörténeti kutatások csak mint M. Opitz Teutsche P o e m a t a ('Német költészet', tan. és költ.-ek, 1624) c. művének és a hozzá fűzött Auserlesene Gedichte anderer Teutschen Poeten ('Más német költők válogatott költeményei', költ.-ek, 1624) c. g3 T űjtemény — melyben C. Kirchner, Melissus, Schede, Weckherlin és más költők írásai mellett s a j á t versei is szerepeltek — kiadójaként t a r t o t t á k számon. A versgyűjtemény elsőként t e t t e ismertté a publikum előtt a modern német líra eredményeit, azáltal, hogy a gyakorlatba á t ü l t e t v e jelenítette meg Opitz egyidejűleg kifejtett poétikai téziseit. A gyűjtemény a német barokk irodalom egyik leghatásosabb és legismertebb d a r a b j a lett. Opitzc&X való bizalmas barátságának köszönhetően barátit u d o m á n y o s kapcsolatok sorát építette ki Európa-szerte a reformáció irányzatához tartozó tudósokkal, úgymint Gruterrel, G. Michael\e\, Er. Lingelsheimme\, Berneggerrel, Venatorral, Weidnerrel, s ez a ,,res publica litteraria" — ahogyan ő nevezte — a kiterjedt levelezés mellett a Triga amicopoetica ('Költői-baráti hármasfogat', 1619) c. műben öltött testet, melyben számos egymásnak ajánlott, az akkor történelmi eseményekre utaló költemény k a p o t t helyet. Hasonlóan ..közös m u n k a " az Emblémát um Ethico-Politicorum Centuria ('Száz etikai-politikai embléma', 1619), mely Gruter, Lingelsheim, a rézmetsző Grandhomme és a nyomdász J . L. Lancelot e g y ü t t m ű k ö désének az eredménye. A mű, melyet a pfalzi V. Frigyesnek a j á n l o t t a k , a kálvinista állam- és kormányzási tézisek részletes kifejtése. T a n u l m á n y ú t j á r ó l való visszatérése u t á n írta és névtelenül jelentette meg a Facetiae Pennalium ('Tollhegyre v e t t elmésségek', 1618) c. szatíráját, melyben külföldön szerzett tapasztalataival összehasonlítva állítja pellengérre a honi provincializmust és vaskalaposságot. A mű szerkezetét és f o r m á j á t tekintve az antik tradíciókat, elsősorban Pszeudo-IIieroklész és Theophrasztosz szatíráit utánozza. A német nyelvnek mint irodalmi nyelvnek való elismertetéséért t e t t fáradozásainak egyik eredménye a Der Teutschen Scharpfsinnige kluge Sprüch ('A német éleselméjűség szel-

lemes mondásai', g y ű j t . , 1626). E gyűjtemény szintén egy szélesebb alkotói kör Resoldus, Chr. Koeler, Andreae, Moscherosch munkájának eredménye. Irodalomszervező tevékenysége mellett számos irodalomelméleti mű, g y ű j t e m é n y szerzője és kiadója. írásaiban g y a k r a n jeleníti meg k o r á n a k politikai eseményeit, Szerzőként az irodalmi formák és eszközök széles s p r e k t u m á t használja, a latin rövid eposztól Ad Fridericum Bohemiae Regem ('Frigyes cseh királyhoz', 1619—1620), a disztichon formában írott, Gusztáv Adolf svéd királyról szóló szatirikus röpiratoktól a képekkel illusztrált röplapokig, amilyen pl. a Der Römische Vogelherd ('Római madárfogó', 1623). Feltehető, hogy egy nemrégiben megtalált, névtelenül publikált g y ű j t e mény, mely a harmincéves háború első felének eseményeit dolgozza fel, további, eddig még ismeretlen műveit rejti a szerzőnek. O G y ű j t , kiad.: Briefwechsel: Briefe Lingelsheims, Berneggers und ihrer Freunde ('Levélváltás: Lingelsheim, Bernegger és b a r á t a i n a k levelei', 1889). O írod.: Fr. Schnorr v. Karolsfeld: .1. W. Zincgrefs Leben (1879); Th. Verweynen: Apophthegma u n d Scherzrede (1970); M. Schilling: Der Römische Vogelherd und G u s t a v u s Adolphus (1981); W. Kühlmann: Gelehrtenrepublik u n d Fürstenstaat (1982); Ingrid Höpel: Emblem und Sinnbild (1987). Virág István Zindel [zindl], P a u l (New York, 1936. m á j . 15.—): amerikai (USA) író. Elsősorban a T. Williams ihlette The Epet of Gamma-Rays on the Man-in-the-Moon Marigolds ('A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre'; Pulitzer-díj: 1971, film: P a u l Newman, 1972, USA) c. 1965-ös d r á m á j á val keltett szenzációt. Mégsem e g y d r á m á s szerző, mert egyéb művei is feltűnést kelt e t t e k , pl. az And Miss Reardom Drinks a Little ('Reardom kisasszony is iszik egy kevéskét', 1967). Mint merészen kísérletező író, későbbi műveiben egyre abszurdabb témafelvetésével t ű n t ki. erre azonban a kritika már szkeptikusan reagált. O Egyéb fő művei: The, Secret Ajfairs of Miídred Wild ('Mildred Wild t i t k o s ügyei', d r á m a , 1971); When a Darkness Falls ("Ha sötétség b o r ú i . . . , reg., 1984). O írod.: H. Clurman: Zindel (Nation, 1970. ápr. 20.; uo., 1972. dec. 4.); C. Barnes: P a u l Zindel (New York Times, 1977. ápr. 8.). Szilassy Zoltán zinganetta:

-*zingaresca

Zingarelli [cingárelli], Italo (Nápoly, 1891. júl. 9 — R ó m a , 1979): olasz publicis-

ZINGA ta, történész, újságíró, esszéista. N. Zingarelli, a nagy filológus fia. Hírlapírói pályáját igen fiatalon kezdte a palermói Ora rovatvezetőjeként, majd 1912-ben mint külföldi tudósító a Corriera della Sera munkatársa lett, 1926-tól a milánói II Secolo főszerkesztője, 1927-ben a La Stampa KeletEurópába küldte (ennek az övezetnek a problémái mindig is különösképp érdekelték); a belgrádi olasz követség sajtóattaséjaként is m ű k ö d ö t t . A 2. világháború után a római Tempó külpolitikai rovatvezetője, 1952 és 1962 közt a Globo igazgató-szerkesztője volt. Történetírói és politológusi publikációi közül a legfontosabbak: I vinti ('A legyőzöttek', 1920); II volto di Vienna ('Bécs arculata', 1925); La grandé Balcania ('A h a t a l m a s Balkán-térség', 1927); II risveglio del Islam ('Az iszlám újjászületése', 1928); Vienna non imperiale ('A nem császári Bécs', 1930); Vecchia Austria ('Vén Ausztria', 1937); I paesi Danubiani e Balcanici ('Országok a Duna m e n t é n és a Balkánon', 1938); Oriente vicino e lontano ('KözelKelet és Távol-Kelet', 1940); Questo e il giornalismo ('Ez az újságírás', 1947); Tre imperialismi ('Három imperializmus', 1949); I padroni del mondo ('A világ urai', 1952); Lo stivale dalle mille leghe ('Az olasz csizma ezer szövetsége', 1962). Majtényi

Zoltán

Zingarelli [cingárelli], Nicola (Cerignola, Foggia köz., 1860. aug. 31.—Milánó, 1935. jún. 6.): olasz irodalomtörténész, nyelvész. Nyelvészként indult a Parole e forme della Divina Commedia aliene dal dialetto fiorentino ('Az Isteni Színjáték firenzei nyelvjárástól eltérő szavai és alakjai', Studi di filologia romanza I, 1884) c. t a n u l m á n y á v a l ; ebben k i m u t a t t a , hogy Dante nyelvhasználata a toszkánnál átfogóbb. 1906-tól különféle olasz egyetemen t a n í t o t t , utoljára Milánóban. 1896 és 1925 között E. Percopóval és F. Tor rácával Nápolyban a Rassegna critica della letteratura italiana c. irodalomtörténeti folyóiratot szerkesztette. Első nagj' m u n k á j á t ó l nem idegenedett el; a híres Vallardi sorozatban ő írta meg Dantét (2 köt., jav. kiad. 1931). Alapvető az első ízben 1922-ben megjelent Vocabolario della lingua italiana ('Az olasz nyelv szótára'), amely azóta sok átdolgozott kiadást megérve az olasz nemzeti k u l t ú r a részévé vált, A posztumusz Scritti di varia letteratura ('Válogatott irodalmi t a n u l m á n y o k ' , 1935) csak kis részét öleli fel szorgos irodalomtörténészi munkásságának. O írod.: E. Flori: Bibliográfia degli scritti di Nicola Zingarelli (1933). Herczeg Gyula

zingaresca [eingareszka] ( ' c i g á n y o s ' ) : olasz népi versforma; helyzetdal, melyben a cigánylány k á r t y a v e t é s előtt elmondja életét, bolyongásait. Rendesen négysoros strófákból épül fel, melyek rímkapcsolatban állnak egymással: abbc cdde ejjg. . .; a strófák első h á r o m sora hetes, az utolsó ötös (-»settenario, quinario). O Ezzel az epikus-lírai m ű f a j j a l rokon egy zinganetta n e v ű drámai v á l t o z a t , mely ma is él a toszk á n vidéken, Lucca, Pistoia és Arezzo környékén; ebben a cigányok mellett paraszt o k , tipikus falusi figurák is fellépnek, és rímes, helyenként prózai dialógusban szemléltetik m i n d e n n a p i életüket. A d a r a b egyes részeit pántomimszerűen a d j á k elő d u d a vagy f u r u l y a kíséretével. O (—>olasz irodalmi formák) Herczeg Gyula zingaresche [cingareszke] karnevál) Borza Lucia Zinger, Izrael J o s u a : -+Singer, Joshua

Israel

Zingerle [cingerleJ Ignaz Vizenz (Meran, m a Merano, Olaszo., 1825. jún. 6.—Innsbruck, 1892. szept. 17.): osztrák költő, elbeszélő, n é p r a j z k u t a t ó . Innsbruckban végezte egyetemi t a n u l m á n y a i t , s ott m a r a d t egész életében, előbb mint gimnáziumi tanár, 1858-tól egy évig az egyetemi könyvt á r igazgatója, m a j d a német nyelv és irodalom professzora. 1850—1853 között szerkesztette a Phönix c. folyóiratot, 1890-ben Edler von Summersberg néven nemesi címet k a p o t t . K. Simrock és L. Uhland h a t á s á r a s a j á t szűkebb h a z á j a , Tirol, s főként DélTirol történeti és népi hagyományait kezdte k u t a t n i . Ezt dolgozzák fel néprajzi kultúrtörténeti tanulmányai éppúgy mint a klaszszicizmus és a r o m a n t i k a nyomdokain haladó versei és elbeszélései. O Főbb művei: Frühlingszeitlosen ('Tavaszi kikericsek', költ.-ek, 1848); Von den Alpen ('Az Alpokról', költ.-ek, 1850); Sagen aus Tirol ('Tiroli m o n d á k ' , 1850); Tirol. Natúr, Geschichte und, Sage im Spiegel deutsche,r Dichtung ('Tirol. Természet, történelem, monda a német költészet tükrében', tan., 1852); Tirols Vollcsdichtung und Volksbráuche ('Tirol népköltészete és népi szokásai', tan., 1852); Sagen, Márchen und Gebráuche aus Tirol ('Tiroli mondák, mesék és szokások', szerk., tan., 1859); Die deutschen Sprichwörter im Mitte176

ZINNE lalter ('A német közmondások a középkorban', tan., 1864); Beitráge zur álteren tirolischen Literatur ('Adalékok a régebbi tiroli irodalomhoz', szövegkiadás, 1870—1871); Die tirolischen Weistümer ('Tiroli bölcsességek, tan., 4 köt., 1875—1891). Szász Ferenc Zini [dzmij, Zino (Firenze, 1868—Pollone, Vercelli köz., 1937): olasz filozófus, irodalmár. A torinói egyetemen C. Lombroso és A. Gráf tanítványa volt; csakhamar elfordult azonban mestereinek pozitivista elméleteitől. Középiskolákban tanított és erkölcsfilozófiát oktatott a torinói egyetemen; a Gazzetta Piemontese, a La Stampa, az II Giorno és a Riforma sociale munkatársa volt. A La doppia maschera dell'universo. Filosofia del tempó e dello spazio ('A világegyetem kettős álarca. Az idő és a tér bölcselete') c. tanulmányát 1914-ben adta közre. 1906-tól 1919-ig szocialista tanácsnokként Torino városi vezetésében töltött be hivatalt. Az 1. világháború utáni években az 1919-ben Gramsci alapította L'Ordine Nuovo munkatársa volt. A fasizmus hatalomrajutása után, 1922-től visszatért az irodalmi és oktatói tevékenységhez; ez idő tájt tette közzé Schopenhauer (1925), Spencer (1926) c. monográfiáit és I fratelli nemici. Dialoghi e miti moderni ('Az ellenséges testvérek. Modern párbeszédek és mítoszok', 1937) c. tanulmánygyűjteményét. Majtényi

Zoltán

Zinner [cinner], Hedda (eredeti név); Elisabeth Frank, Hannelore Lobesam (írói álnevek); (Bécs, 1907. máj. 20.--): osztrák származású német nyelvű költőnő, írónő. Rangos kormányhivatalnok családjában nőtt fel. Színiiskolát végzett Bécsben, néhány éven át rendszeresen játszott is, 1929től Berlinben. Itt egyúttal a baloldali írómozgalomba is bekapcsolódott. A náci hatalomváltás után Prágában megszervezte a Studio 34 kabarépódiumot. 1935-ben férjével (F. Erpenbeck újságíróval) Moszkvába került, és 1945-ig ott is maradt. Hazatérve Kelet-Németo.-ban telepedett le, 1954-ben A71)K-Nemzeti-dijat, 1961-ben Lessingdijat kapott. O Első írásai — az 1920-as évek végén — mozgósító-hitvalló versek, leleplező riportok. Moszkvában jelentette meg Unter den Ddchern ('Tetők alatt', 1936) c. verseskötetét, több elbeszélése, drámakísérlete a háború alatt kéziratban maradt. Ezek közé tartozik 1945-ben bem u t a t o t t Caféhaus Payer (Hunyady J., Egy kis bécsi kávéház, József A. Színház, 1960. dec. 2.) c. színműve egy család életéről a hitleri években. Der Teufelskreis ('Ör12

dögi kör', 1953, bem.: 1961) c. a Dimitrovperről írt drámát. Színpadi művei általában pergő, frappáns darabok. Az NDK-beli színpadokon különösen jelentős sikere volt Was wáre, wenn...? ('Mi lenne, h a . . . ? ' , 1961) c. falusi komédiájának, önéletrajzi fogantatású korregénye — a nácizmus uralomra jutásával kapcsolatban a polgári világ felelősségét k u t a t v a — trilógiává szélesedett: Regina (ua., 1968); Die Schwestern ('A nővérek', 1970), Fini (ua., 1973); összefoglaló címe: Ahnen und Érben ('Ősök és utódok'). A volgai németek sorsához kapcsolódik későbbi regénye: Katja (ua., 1980). Kordokumentum értékű visszaemlékezéseket tett közzé Auf dem rőten Teppich ('Vörös szőnyegen', 1978) és Selbstbefragung ('Önvallatás', 1989) c. O Egyéb fő művei: Fern und nah ('Távol s közel', versek, 1947); Nur eine Frau ('Csak egy asszony', nőmozgalomtörténeti életrajz, 1954); Liitzower ('A Lützow-regiment', történelmi dráma, 1957); General Landt ('Landt tábornok', történelmi dráma Martha Dodd elbeszéléséből, 1957); Iiavensbrücker Ballade ( R a v e n s b r ü c k i ballada', l á g e r d r á m a , 1961); Stücke ('Színpadi művek', vál., 1973); Erzáhlungen ('Elbeszélések', 1975); Arrangement mit dem Tode ('Megállapodás a halállal, reg., 1984); Die grosse Ungeduld ('A nagy türelmetlenség', kisreg., 1988); Ins Lében entlassen ('Felszabadítva az életre', elb., 1990). O Magyarul még: 3 vers (Hajnal Anna, Kölcsönkenyér, anto., 1968). O írod.: S. Barck: Hedda Zinner (Literatur der DDR, szerk. H. ,1 . Geerdts, 3. köt., 1987). Komáromi Sándor Zinnerová [cinnerová], Markéta (Brno, 1942. jan. 21.—): cseh írónő, költőnő. Az 1970-es években induló nemzedék egyetlen tagja, aki kizárólag az ifjúsági és gyermekirodalomnak szenteli alkotóerejét. Regényeket, kisregényeket, elbeszéléseket, meséket és verseket ír. Műveinek jellemző sajátsága, hogy hőseik a mai gyerekek és a mai serdülő ifjúság soraiból kerülnek ki, és hogy gyakran szerepelnek bennük felnőttek is, rendszerint családi (házastársi) konfliktusok kapcsán. Indiáni z Vétrova ('A vétrovi indiánok', 1979) c. gyermekregényét megfilmesítették. Egy mesejátékát a magyar rádió is bemutatta Házicérna c. 1981ben. O Egyéb főbb művei: Deli z Parizkova ('A paíízkovi gyerekek', kisreg., 1974); Tajemství prouténého kosíka ('A vesszőkosárka titka', gyermekreg., 1978); Linda, koóka zahradní ('Linda, a kerti macska', kisreg., 1982); Princezna Rozmarynka ('Rozmaring hercegnő', kisreg., 1984). Zádor András 177

ZINOV Zinovij Otyenszkij (?—1568): orosz egyházi író. Bár Makszim Grek t a n í t v á n y a , majd m u n k a t á r s a volt az egyházi könyvek fordításának kijavításában, későbbi írásaiban fellépett ellene és élesen bírálta őt azért, a m i é r t a nyugati kolduló rendeket állította az orosz szerzetesség elé példaképül. Miután az 1525-ös zsinat elítélte mesterét, őt m a g á t 20 évre az otnyai kolostorbörtönbe z á r t á k . I t t is f o l y t a t t a irodalmi tevékenységét. Műveiben leleplezte a feudális h a t a l o m szegények iránti kegyetlenségét. K i t ű n t az eretnekek iránti kérlelhetetlenségével, akikkel szemben még a fizikai kínzásokat is megengedhetőnek t a r t o t t a , írásaiban, amelyek részben az eretnekség, részben a protestantizmus ellen irányultak, a korabeli o r t o d o x vallási nézeteket foglalta rendszerbe. O Művei: Poszlanyije mnogoszlovnoje ('Terjedelmes levél'); Isztyinnoje pokazanyije k voproszivsim o novom ucsenyii ('Igazi ú t m u t a t á s az új t a n iránt érdeklődőknek', 1863). O írod.: F . Kalugin: Zinovij, inok Otyenszkij (1894); T. U. Budovnyic: R u s s z k a j a publicisztyika X V I veka (1947); N. V. Szinyicina: Makszim Grek o Rosszii (1977). ' H. Tóth Imre Zinovjev, Alekszandr Alekszandrovics (Pahtyino, kosztromai ter., 1922. okt. 29. —): orosz író. A p j a szobafestő volt. 1946 és 1951 között, az értelmiségellenes sztálini terror legnyomasztóbb éveiben elvégezte a moszkvai egyetem filozófia szakát. Sztálin halála u t á n belépett az SZKP-ba. 1954 és 1977 között a Szovjet Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének m u n k a t á r s a ként dolgozott, emellett a moszkvai Lomonoszov E g y e t e m e n tanított. 1967 és 1969 között tanszékvezető volt. A matematikai logika területén saját bevallása szerint nemzetközi hírnevet szerzett. Metód voszhozsgyenyija ot absztralctnovo k konkretnomu v ,,Kapitale" Marksza ('Az absztrakttól a konkrétumig j u t á s módszere Marx Tőkéjében', k a n d i d á t u s i értekezés, 1954); Filoszofszkije problemi mnogoznacsnoj logiki ('A többértékű logika filozófiai problémái', doktori értekezés, 1960: Sós V., A logikai következmény-fogalom és a t ö b b é r t é k ű logikák, 1968), ill. Kompleksznaja logika ('Komplex logika', 1970) c. műveit azonban a nemzetközi szakirodalom nem jegyzi. Orosz megítélés szerint azok ilyen mércével mérve csakugyan nem t a r t a l m a z t a k tudományos n ó v u m o t , ám az 1922-ben a SZUból kiüldözött filozófusok nemzedékének fájó hiánya és a pszeudotudománnyá vált szovjet filozófia sok évtizedes gyakorlata u t á n mégiscsak informatívak voltak a ha-

zai tudósok számára. Az 1970-es években fokozatosan meggyűlt a b a j a a szovjet hatóságokkal, ennek következtében fel kellett hagynia egyetemi, majd t u d o m á n y o s munkásságával is. 1973-tól kezdve egyre t ö b b e t írt, művei — az országból részenként kijutt a t v a — kezdettől Nyugaton jelentek meg. Lausanne-ban publikált Zijajuscsije viszoti ('Tátongó magasság', 1976) c., több száz apró epizódból álló könyvében a szovjet értelmiségi lét szinte minden lehetséges abszurd megnyilvánulási f o r m á j á t rögzítette. A nehezen meghatározható m ű f a j ú kötetnek, amely számos önéletra jzi epizódot tart a l m a z ó kulcsregénynek is tekinthető, nincs egységes cselekménye. A jellemábrázolás hagyományos fogásai néíkül, skiccszerűen felvázolt szereplői, g y a k r a n guszt u s t a l a n nyelvi naturalizmusuk révén, lényegében egy-egy m a g a t a r t á s f o r m a megtestesítői. Az író nem akarta, hogy életszerűek legyenek, hiszen a b s z t r a k t voltukban válnak jelképessé; a kortársak mégis sokuk „ ő s m i n t á j á t " felismerték. Az illegális terjedése idején Rabelais és Swift szatírájához hasonlított szöveg valójában a filozófiai nyelv és a durva népi nevetéskultúra sajátos ötvözése. A tiltott irodalmat olvasó szovjet értelmiség köreiben legendává vált mű m i a t t a szerzőt kizárták a kommunista pártból és eltávolították munkahelyéről. A zsidó kivándorlási hullám keretében a szovjet politikai rendőrség meg a k a r t szabadulni tőle, a veszélyes orosz „máskéntgondolkodótól" is. A börtön vagy a kivándorlás számára felkínált perspektívájából ez utóbbit választva családjával e g y ü t t 1977. augusztus 6-án emigrált az NSZK-ba és Münchenben telepedett le. Svájcban gyors egymásutánban publikálta előbb a SZU-ban, m a j d az emigrációban írt könyveit: 1976 és 1982 között kilenc kötetet, amelyeket egyetlen mű, élete könyve egymás u t á n sorjázó darabjainak tekint. Krist á l y t i s z t a logikán alapuló, kérlelhetetlen antikommunizmusa, kedélytelen iróniával párosuló szociológiai szemlélete ú j színt jelentett a „brezsnyevi p a n g á s n a k " nevezett posztsztálinista szovjet gondolkodásmódról alkotott nyugati felfogásban és ezért óriási sikere volt. Saját nyilatkozata szerint húsz órát ír n a p o n t a és soha nem javítja esztétikai megfontolásokat teljesen figyelmen kívül hagyó kéziratait. A „kimar a d t részeket" viszont, takarékos háziaszszonyhoz illően, külön könyvvé összegyúrva ú j r a felhasználja. így született a Zijajuscsije viszoti darabkáiból a közös elbeszélő — egy odesszai filozófiatanár — alakja révén többé-kevésbé egy művé kovácsolt

178

ZINOV Szvetloje buduscseje ('Fényes jövő', 1978; Prix Médicis Etranger-díjjed kitüntetve, 1978) és Zapiszki nocsnovo sztorozsa ('Egy éjjeliőr feljegyzései', 1979) c. alkotása. V preddverii raja ('A mennyország előcsarnokában', 1979) c. könyve a fírezsnyev meghirdette „reális kommunizmusnak mint a kommunizmushoz vezető első lépcsőfokn a k " a kigúnyolása, akárcsak az író többi kötete, gyakran magyarázatokra szoruló, végsőkig tömörített—elvont szatirikus képekben. V zsoltom dome ('A sárga házban', 1—2. köt., 1980) c. regényében az elmegyógyintézetben játszódó jelenetek a „lakosság politikai tudatosságának növelését" célzó p á r t p r o g r a m ismertetésével váltakoznak. Gomo Szovjetyilcusz (1982: Szilágyi Ágnes, Homo sovieticus, részletek, Utazás Hollywoodba, anto., 1990; Osztovits Ágnes, ua., részletek, Nagyv, 1991,11.) c. műve azt m u t a t j a , hogy az író Nyugaton gyűlöletének új t á r g y a t és ezzel ú j t é m á t talált: az 1970-től növekvő számban külföldre menekült szovjet emberek világát, amelyet egymás között marakodó K G B sek undorító közegeként láttat. Tiszteletet, megbecsülést senki és semmi iránt nem érez, számára a nemzeti alapon antikommunista A. Szolzsenyicin ugyanolyan gyűlöletes, mint a d e m o k r a t a A. Szaharov. O Az első műveit fogadó nemzetközi figyelem alábbhagyott, majd teljesen megszűnt az 1980-as évek közepétől. Az író a maga új keletű visszhangtalanságáért, sőt egyre nyilvánvalóbb feleslegességéért még a kommunizmusnál és a nyugati világnál is jobban meggyűlölte a gorbacsovi glasznoszty, m a j d az 1990-es évek SZU-beli világát, amelyet Katasztrojlca. Poveszty o peresztrojke i Partgragye ('Katasztrojka. Történet a peresztrojkáról és Pártvárosról', Lausanne, 1990: Lugossy Gy., K a t a s z t r o j ka, Gorbacsov Patyomkin-falvai, 1990) c. könyvében értelmezett. Első hazai látogatásait követően az új Oroszo. sem m u t a t o t t iránta érdeklődést, és ezt képtelen volt feldolgozni.Önmagáról harmadik személyben beszélve ekkoriban előszeretettel állította, hogy az irodalomban vele „csak a világ legnagyobb írói k o n k u r á l h a t n a k " . Zijajuscsije viszoti c. m ű v é t szerinte „úgy olvassák a világon, mint a Bibliát". Sűrű nyilatkozataiban, vad kirohanásaiban az éppen uralmon lévő orosz vezetés elleni fegyveres felkelésre, sőt kifejezetten vérontásra hív, és rendszeresen ellenfelei „24 órán belül történő felakasztására" szólít fel.A nyugati világot pedig gyakori interjúiban úgy jellemzi, mint olyan k u l t ú r á t , amelyben a családok 85 százalékában csak egyetlen fogke-

12*

fe v a n . „A Nyugat számára idegen a mi világunk, ezért mindig harcolt ellenünk, hol a cárizmussal, hol az önkényuralommal, hol a kommunizmussal, ám küzdelmének valódi tárgya mindig az orosz nép volt. . . Semmitől nem félnek úgy Nyugaton, m i n t az orosz kultúrától. Mindenki t u d j a , milyen tehetségesek az oroszok a m a t e m a t i k á b a n , a fizikában, az irodalomban. Az a céljuk, hogy ne engedjenek maguk közé bennünket." J ó n é h á n y kijelentése sérti az Oroszországi Föderáció alkotmán y á t , ezért előfordult, hogy uszításai m i a t t egy-egy újság, pl. az írót ideológusának hívó fasiszta—mussolinista Gyeny — 1993 novemberi leállítása u t á n Zavtra c. — betilt á s á t is javasolták a helyi hatóságok. Az 1980—1990-es évek fordulóján e cikkek, i n t e r j ú k révén az író a kommunizmus, közelebbről a sztálinizmus eszméit és politikai g y a k o r l a t á t dicsőítette az 1930-as évek szovjet p r o p a g a n d á j á n a k stílusában. Az ún. „teljes kollektivizálás" t ö b b millió paraszt — és az orosz mezőgazdaság — pusztulásával járó sztálini p r o g r a m j á t „kiemelkedő történelmi jelenségként" értékeli, a GULAG-on meghalt milliók sorsát pedig azzal intézi el, hogy „ m á s milliók viszont remekül érezték m a g u k a t " . Ugyanakkor azonban az 1990-es évek első felében a nyugati országokban közölt írásaiban még a korábbinál is hevesebb antikommunizmus hívének nyilvánította m a g á t . írói p á l y á j a és emberi sorsa jól példázza, hogy a szovjet rendszernek még az ellenfelei is visszavonh a t a t l a n u l az áldozataivá váltak. O Egyéb fő művei: fíez illjuzij ('Illúziók nélkül', cikkek, Lausanne, 1979); Kommunyizm kak realnoszty ('A kommunizmus mint realitás', tan., uo., 1981); Mi i Zapad ('Mi és a Nyug a t ' , cikkek, interjúk, beszédek, uo., 1981); Moj dom — moja csuzsbina ('Az én házam az én idegenségem', reg., uo., 1982); Nasej junosztyi poljot ( ' I f j ú s á g u n k szárnyalása', reg., uo., 1983); Nyi szvobodi, nyi ravensztva, nyi bratsztva ('Se szabadság, se egyenlőség, se testvériség', cikkek, előadások, uo., 1983); Zsivi ('Élj!', reg., uo„ 1989). O írod.: Avtobiografija (Poszev, F r a n k f u r t , 1978, 8.); ua. (Russzkaja miszl, Párizs, 1978. m á j . 25.); G. Andrejev: A. Zinovjev (Köln, 1978); G. A. Hosking: In the Space between the Slogans (The Times Literary Supplement, 1980. m á j . 23.); A. Abramov: A. Zinovjev (Tretyja volna, New York, 1982, 12.); K. Pomerancev: ua. (Russzkaja miszl, Párizs, 1982. dec. 30.); C. Schwab: Alexandre Zinoviev, résistance et lucidité (1983); Dora Sturman: Zemlja za holmom (New York, 1983); M. Joffe: A. Zinovjev

179

ZINOV (Novoje russzkoje szlovo, New York, 1985. márc. 17.); J . Arhipova: ua. (Russzkaja miszl, Párizs, 1985. márc. 28.); A. Zinovjev: Részlet egy interjúból (A negyedik Oroszország, anto., 1989); I n t e r j ú (Gorizont, 1989, 12.); V. Bolsakov: Tri razgovora (Pravda, 1990. okt. 6.); D. Sexton: „Universal culture & E u r o p e " (The Times Literary Supplement, 1991. nov. 29.); I n t e r j ú (Szovjetszkaja Rosszija, 1993. aug. 12.); P . Vaj 1: A. Zinovjev (Nyezaviszimaja gazeta, Moszkva, 1994. máj. 24.). Gereben Ágnes Zinovjev, Klimentyij; Zinovijiv (névváltozat); (17. sz. közepe—1712 után): ukrán költő. F i a t a l o n szerzetesnek állt. A kijevi akadémián tanult, majd kolostorról kolostorra vándorolt. Kéziratban m a r a d t költészetének j a v a részét életképszerű és vallásos versek alkotják. Néprajzilag gazdagon kiszínezve mintegy 100 korabeli mesterséget, foglalkozást énekelt meg. O írod.: V. P. Koloszova: Klimentyij Zinovijiv (1904). Udvari István Zinsou [zenszu], Senouvo Agbota (Lomé, Togo, 1946—): francia nyelven alkotó togói író. Felsőfokú tanulmányait hazájában végezte, Párizsban színháztudományi diplomát szerzett, majd h a z á j á b a n a Togói Nemzeti T á r s u l a t igazgatója lett. Több irodalmi d í j a t nyert drámai és prózai alkotásaival. O A mai, szinte ismeretlen togói irodalom ígéretes alakja, aki elsősorban mint színpadi szerző ismert. Abszurd, groteszk d a r a b j a i b a n — amelyek időnként Ionesco és Beckett hatását m u t a t j á k —, az emberi gonoszságot, butaságot, ostobaságot leplezi le. Helyzetteremtése, típusalkotása mulatságos és eredeti. Hősei között állatok is a k a d n a k (pl. egy teknősbéka, amely éneklésével, ill. n e m éneklésével okoz galibát após és veje k ö z ö t t . . .), s nemegyszer aktuális, napi t á r s a d a l m i visszásságokra céloz. O Művei: On joue la comédie ('Színészkednek', színdarab, 1972-ben elnyerte az Afrikaközi Színházi Verseny Nagydíját); La tortue qui chante, La femme du blanchisseur, Les aventures de Yévi au pays des monstres ('Az éneklő teknőc, A mosodás felesége, Yévi k a l a n d j a i a szörnyek országában', színdarabok, Párizs, 1987). Kun Tibor Zinyik, Zinovij (Moszkva, 1945. jún. 16. —): orosz író, kritikus, műfordító. A moszkvai egyetemen irodalmi és művészeti t a n u l m á n y o k a t folytatott, m a j d az 1960-as évek közepétől rendszeresen írt a Tyeatr c. folyóiratba: kritikákat, esszéket és két el-

beszélést t e t t itt közzé. 1975-ben, a nagy szovjet zsidó emigrációs hullám kezdetén k a p o t t kivándorlási vízumot. E g y évig orosz nyelvű diákszínházi előadásokat szervezett a jeruzsálemi Héber Egyetemen; közben műfordításokat és rádióműsorokat készített. 1976 végén Londonba települt át. A BBC orosz nyelvű adásában közölt színházi-és filmkritikákat. Emellett az 1980-as évek elejétől, m á r szabadúszóként, angol nyelvű o r g á n u m o k b a n (pl. Times Literary Supplement) publikálta művészeti t á r g y ú cikkeit. O N y u g a t o n számos regényt és elbeszélést a d o t t ki. Ezekben az elsők között örökítette meg a szovjet zsidó emigráció bonyolult, sokféle érték mezsgyéjén egyensúlyozó életét, az író önmeghatározása szerint Kelet és Nyugat, a múlt és a jelen metszéspontjaiban, a nagy kétnyelvű elődök, J . Conrad és V. Nabokov művészi péld á j á t követve, az orosz és az angol k u l t ú r a nyelvi—esztétikai ötvözésének szándékával. Az emigráció „metafizikai tapasztalat á t " jeleníti meg három regénye, az 1977ben írt Peremescsonnoje lico ('Di-pi'. orosz megj. 1986), a BBC belső életéről szóló, 1981-ben keletkezett Russzkaja szluzsba ('Orosz adás', Párizs, 1983) és az 1979-ben p a p í r r a vetett Nyisa v Pantyeonye ('Sírbolt a P a n t h e o n b a n ' , 1985) c. könyve. Az első m ű főszereplői a SZU-ból Jeruzsálembe érkezett emigránsok. Reflexív kitérőkkel megszakított közös kalandjaik és moszkvai emlékeik alkotják a történetet. A rádióról szóló kulcsregényében egy minisztériumi korrektor véletlenül f ü l t a n ú j a lesz a vasfüggöny túloldaláról érkező rádióadásokat parodizáló moszkvai esztrád m ű s o r n a k . Eszelős vágy fogja el, hogy megismerje a szabad világ varázsát jelentő hangok gazdáit. Ezért emigrál, Londonban azonban a kommunista szovjet korszakról f o r g a t o t t filmek vörös zászlós tömegjeleneteiben statisztál. Az önéletrajzi vonásokkal felruház o t t antihős az író hazák, népek és k u l t ú r á k közötti, feloldhatatlan magányát, elesettségét sugározza." H a r m a d i k könyvében a m a t e m a t i k a i logika Jeruzsálemben letelep e d e t t professzora komikus szakmai és politikai nézeteivel kirekeszti magát kényszerből választott ú j hazája társadalmából, és visszavágyik a SZU-ba. O Az író szürrealisztikus, naturalisztikus írásai az 1980-as évek eltorzult szovjet értelmiségi életének idő- és térbeli távolságból megrajzolt kórképe mellett az emigráns léthelyzetek féligmeddig terápiás feldolgozását is szolgálják. Idézetekkel, bonyolult utalásokkal zsúfolt, n é h a túlontúl irodalmiaskodó szövegeit t ö b b nyelvre is lefordították. Az író 1990-es

180

ZINZE önvallomása szerint ,,a hisztérikus szovjet emberek" azon nemzedékéhez tartozik, „akik megengedhették maguknak a választás luxusát a család, a barátok, az ország vagy bizonyos eszmék jelentette közösség, illetve a befelé fordulás, a belső emigráció valamely formája között. Az emigráció, országom végleges elhagyása a költő és a tömeg közötti konfliktus ősi romantikusrealista dilemmájának egyik manifesztációja csupán. A regényírás ebben az értelemben bizonyos fokig maga is emigráció, az emigráció pedig irodalmi fogás. Mostani brit útlevelem az Oroszország határain kívül eltöltött 15 esztendő legnagyszerűbb regénye az életművemben." O Érdekes, bár időnként modoros szépprózájánál maradandóbb, igényes esszéket is publikált a párizsi -+Szintakszisz c. folyóiratban, pl. Podsztrocsnyik ('Nyersfordítás', 1980, 8.); Emigracija kak lityeraturnij prijom ('Az emigráció mint irodalmi fogás', 1985, 13.). O Egyéb fő művei: Izvescsenyije ('Értesítés', kisreg., 1976); Ruszofobka ifungofil ('Az oroszgyűlölő és a fungofil', reg., 1987); Mea culpa (elb., 1988: Maráz L., ua., Utazás Hollywoodba, anto., 1990); Lord i jeger ('Lord és vadász', reg., 1991). O Gyűjt, kiad.: Russzkaja szluzsba i drugije isztorii ('Orosz adás és más történetek', 1991). O írod.: E. Reichmann: Z. Zinyik (Le Monde, 1981. febr. 13.); A. de Jonge: ua. (Times Literary Supplement, 1983. máj. 27.); Kira Szapgir: ua. (Obozrenyije, 1984, 10.); E. Reichmann: ua. (Le Monde, 1987. júl. 17.); Jelena Gesszen: Kto mi i otkuda? (Vremja i mi. 1990, 107.); Z. Garejev: ua. (Nyezaviszimaja gazeta, 1992. ápr. 14.). Gereben Ágnes Zinykivszkij, Trohim Avramovics; T, Zvizdocsot, T. Pevnij (írói álnevek); (Bergyanszk, 1861. aug. 4.—uo., 1891. jún. 21.): ukrán író, költő. Katonai és jogi akadémiát végzett Szent-Pétervárott; később Kijevben a megyei katonai bíróságon dolgozott. O Verseket, állat- és tanmeséket, elbeszéléseket, irodalmi tanulmányokat írt. Művein a népi liberális eszmék hatása érezhető. Ukránra fordította Szaltikov-Scsedrin műveit. Gyermekversek szerzőjeként is ismert. O Művei: Szumlinnya ('Lelkiismeret', színmű, 1888); Tarasz Sevcsenko v szvitli jevropejszkoji ícritiki ('Tarasz Sevcsenko az európai kritika fényében', tan.-ok, 1890— 1891). O Gyűjt, kiad.: Piszannya 1—2. ('írásai'. 1—2. köt., 1893—1896). Lebovics Viktória

(Drezda, 1700. máj. 26.—Herrnhut, 1760. máj. 9.): német író, költő. Az előkelő alsóausztriai család protestáns ágából származik. Vallási okokból Szászo.-ba vándorolt ki. Keresztapja Ph. J . Spener volt, a pietizmus megalapítója. Apja korai halála miatt Zinzendorf A. H. Francke híres hallei árvaházába került, ahol igen erős pietista szellemiségben részesült. Egyetemi tanulmányai után rövid ideig udvari tanácsos volt Drezdában. Birtokán, Berthelsdorfban befogadta és letelepítette a hazájukból protestáns hitük miatt elűzött „cseh testvéreket", és 1722-ben megalapította a herrnhuti testvéri közösséget. Otthagyta hivatalát és 1734-ben evangélikus lelkész lett. 1736—1747 között beutazta Európát és Észak-Amerikát. Pennsylvaniában B. Franklin jelenlétében ünnepélyesen lemondott grófi méltóságáról. O Űtjai során prédikált, előadásokat t a r t o t t és élénk írói, költői tevékenységet fejtett ki. 108 különböző műve jelent meg és mintegy 2000 egyházi éneket szerzett. Néhány ezek közül a hivatalos evangélikus egyházi énekeskönyvekbe is bekerült, Mély, erős vallásos hevülete olykor a barokk édeskés pásztordalaira emlékeztet. Herder a legsikerültebb darabokban dicsérte a nyelv hajlékonyságát, a merész fordulatokat és a szív érzéseinek feltárulkozását. A vallásos és nem csak a vallásos élménylírát készíti elő Zinzendorf énekeinek végtelen sora. O A herrnhut i közösség missziós tevékenységet is kifejtett Amerikában, s e munkát a bennszülöttek között Zinzendorf a nem kevés áldozat ellenére sem adta föl. O Zinzendorf az újkor vallásos személyiségei között előkelő helyet foglal el. Amikor a 18. sz. második harmadában a műveltek körében a felvilágosodás hatására eltűnőben volt a vallásos érzés, Zinzendorf a maga környezetében, de azon messze túl is, sok emberben megújította az egyéni személyes kegyességet. Éz a német irodalom egy részére érzékelhetően hatott. O Líráját és beszédeit, prédikációit újra és újra kiadják egészen napjainkig. Legteljesebb gyűjteménye költeményeinek A. Knapp gondozásában jelent meg 1845-ben (Samtliche Gedichte, 'Összes versei'). O Főbb művei: Geistliche und liebliche Lieder ('Lelki és testi dalok', 1725); Gesangbuch der Gemeinde in Herrnhut ('A herrnhuti közösség énekeskönyve', 1735); Reden, gehalten zu Berlin ('Berlini beszédek', 1740); Londoner Predigten ('Londoni prédikációk', 1750). O Magyarul: 1 1 vers (Zabrák 1)., Thalv L„ Aranyhárfa, anto., 1929; Szénási S„ Mandulaág, anto., 1986).

Zinzendorf und Pottendorf [cmcendorf und pottendorf), Nikolaus Ludwig gróf

Némedi 181

Lajos

ZIOME Ziomek [zsjomek], Jerzy (Dijbrowa Górnicza, 1924. aug. 7.—): lengyel irodalomtörténész, irodalomteoretikus, kritikus. Lengyel filológiát tanult a Wroclawi Egyetemen, m a j d Poznanban t a n í t o t t ; 1965-től az Adam Mickiewicz Egyetem professzora, a zielona górai Leon Kruczkowski Színház (1967—1971) illetve a poznani U j Színház irodalmi vezetője (1972—1973) volt. O A 16. és 20. sz.-i lengyel irodalommal, történeti poétikával, fordításelmélettel, az irodalom és a színház kapcsolatával foglalkozik. O Renesans ('A reneszánsz', 1973) c. monográfiája sok kiadást megért, a korszak egyetemi t a n k ö n y v e lett. O E g y é b művei: Hugó Koflqtaj (ua., 1951); Jan Kochanowski (ua., 1953); Wizerunki polskich pisarzy katolickich. Szkice i polemiki ('Lengyel katolikus írók arcképei. Vázlatok és vitacikkek'. 1963); Kazimierz Brandys (ua., 1964); Staffi Kochanowski. Próba zastosowania teorii informacji w badaniach nad przekladem ('Staff és Kochanowski. Kísérlet az információelmélet alkalmazására a fordításkutatás terén', 1965). O G y ű j t , kiad.: Powinowactwa literatury ( Az irodalom rokonságai', 1980). " Pálfalvi Lajos Ziransky [zsíranszkí] (írói név); Ötefan Krizán (eredeti név); (Maié Bierovce, 1826. dec. 1 5 — Maié Stankovce, 1894. febr. 14.): szlovák író, költő, kritikus. A pozsonyi evangélikus líceumban, m a j d a teológián tanult. Szülőfalujában, m a j d 1856-tól haláláig Maié Stankovcéban lelkészként működött. O Alkalomszerűen publikált; versei és prózája a *?íwr-nemzedék hazafias eszméit tükrözik. Milán i Miiina ('Milán és Miiina', 1862), valamint Srienovskí národovci ('A srienovi hazafiak', 1864) c. kötete novelláinak t é m á j a az 1848—1849-es szabadságharc és a n n a k hatása a szlovák nemzetre. P a t e t i k u s hangvételű írások, melyekben hőseit erősen idealizálja. Irodalomesztétikái nézeteit tükrözi Románová spisba a jej kritika ('A regényirodalom és kritikája', 1882) c. írása, amely S. Hurban-V ajansky írásait elemzi, és az irodalom küldetését határozza meg. Szerinte az írónak idealizálnia kell hőseit, és erkölcsileg nevelnie kell az olvasót. O írod.: P a m i a t k a Stefana Krizana (Emlékkönyv, 1894); J . J u r c o : Kompozícia, umelecky charakter a osobitosti íudovychovnej literatúry (Slovenská literatúra, 1964, 16.). Orosz Márta Ziszman, Marko Davidovics (Odessza, 1909. márc. 19. Kijev, 1985. jan. 12.): ukrán költő, műfordító. 1938-ban a kijevi ukrán nyelvészeti főiskolán végzett. Részt

v e t t a Honvédő H á b o r ú b a n . O 1924-től publikált. Ujásgíróként dolgozott kijevi és lvovi lapoknál. Az 1930-as évek végétől aktív műfordítói tevékenységet folytatott; elsősorban német és héber irodalmi műveket fordított (Goethe, Lessing, Th. Mann, Schiller). A k o m m u n i z m u s t üdvözlő és éltető verseit t ö b b kötetben g y ű j t ö t t e össze: Rot-Front ('Vörös F r o n t ' , 1932); Pisznya pro scsasztya. ('Ének a boldogságról', 1935); U vszeozbrojennyi ('Teljes fegyverzetben', 1938). Később, a háború után h a n g j a lecsendesedett; többek között szonetteket írt: Riznolittya ('Különböző idők', 1973); Rjaszt ('Hóvirág', 1979). Kovács Oxána Zitavsky [zsitavszkí], Petr (1260 és 1270 között—1330 k.): cseh krónikaíró. A csehó.-i zbraslavi cisztercita kolostor német származású szerzetese, 1316-tól a p á t j a volt. F ő m ű v e a latin nyelvű Chronicon Aulae Regiae ('A királyi u d v a r krónikája'), amelyet Zbraslavi Krónika néven is ismernek, és amelyet szintén zbraslavi szerzetes, Ota krónikakezdeményéből fejlesztett tovább. Az eseményeket I I . Pfemysl Otakar uralkodásától 1338-ig beszéli el. Német származása ellenére csehként érzett. Szemléletmódja m é r t é k t a r t ó a n kritikus. Stílusa választékos, költői eszközökben, a Bibliából, antik és középkori szerzőktől vett idézetekben gazdag. Tárgyilagossága, elbeszélői erényei Kosmas után a legkiválóbb középkori cseh krónikaíróvá emelik. O Kiad.: J . Emler: Krónika Zbraslavská ('Zbraslavi Krónika', Fontes Rerum Bohemicarum, 4, 1884, 1952). Heé Veronika Zitelmann, Konrád: ->Telmann, K o n r á d Zitny [zsitníj, Milán (Bratislava, 1952. júl. 9.—): szlovák újságíró, író. Műszaki középiskolába járt P r á g á b a n és Pozsonyban. Technikusként dolgozott a Szlovák Tudományos Akadémián és a Szlovák Nemzeti Színházban. Közben dalszövegeket és színdarabokat írt zenekarok. 111 _ színházak számára, 1988-tól szabadfoglalkozású szövegíróként, d r a m a t u r g k é n t és rendezőként m ű k ö d ö t t . Az 1989. november 17-ét követő fordulat u t á n újságíróként és publicistaként vált ismertté. A prágai Respekt c. hetilap szerkesztője, a pozsonyi Echó c. lap főszerkesztője és a Prostor c. napilap kommentátora volt. 1992-ben a csehszlovák szövetségi belügyminisztérium átvilágítási bizottságának alelnökeként működött. 1993 óta a cseh Szabad Európa Rádió munkatársa, s együttműködik t ö b b független újsággal, rádióval, televízióval. O Számos 182

ZIVAN Zivadinovic [zsivadinovity], Stojan V. (Soko B a n j a , 1890. dec. 14.—Belgrád, 1942. ?): szerb író. Párizsban fejezte be a jogi fakultást. Részt vett a balkáni háborúkban és az 1. világháborúban. 1924-től 1941-ig külügyminisztériumi szolgálatban volt. Elbeszéléseiben az Ozren környéki falvak életét, az o t t zajló társadalmi és erkölcsi változásokat ábrázolta. Társadalmi kérdésekkel foglalkozó regényeiben a realisztikus leírásmód az uralkodó, de a pszichológiai f o l y a m a t o k a t nem sikerült kellő mélységben megragadnia. Karadjordje (ua., 1930), Hajdúk Veljko (ua., 1932), és Vujica Vuliéevié (ua., 1933) c. történelmi regényeiben dinamikusan ábrázolja e személyek nagyságát, legendás életét és tragikus végzetét; az emberi sorsokat ós vitézséget egészen a valótlan és groteszk méretekig nagyítja fel, a művészi megformálás azonban egyenetlen. Gospodja Zagonetka ('Zagonetka úrnő', reg., 1925) c. könyve szerelmes történet, r o m a n t i k u s , moralizáló elemekkel. U djavoljim kandzama ('Az ördög karmaiban', 1931) c. regénye egy halálraítélt gyilkosról szól, akit a n y j a a d o t t fel a rendőrségen. A m ű r e — amelynek felépítése Ziuszudra és a vízözön (modern cím): surendőrségi krónika jellegű —, akárcsak mer irodalmi mű; mitológiai eposz. Az emTrideset godina cutanja ('A hallgatás harberiség őskorának mítoszaiból meríti témáminc éve'. 1937) c. regényére, h a t o t t a bioját. A -*Sumer királylista n y o m á n az „Orlógiai determinizmus elmélete. Az utóbbi szág", azaz Mezopotámia öt legkorábbi vákötet első személyben írt vallomás egy végrosának megalkotását és isteneik kultuszázetes nőről, egy patologikus gyilkosról. nak megalapítását m o n d j a el, majd rátér az Zmija u nedrima ('Kígyó a keblekben', ötödik, Uruk történetére. Az istenek, Enlil 1940) c. befejezetlennek tűnő, riportszerű, határozatából, vízözönnel s ú j t j á k a földet, detektívregény-stílusban megírt könyvémert zavarta őket az emberek lármá ja. A ben egy Svájcból hazaérkező fiú keresi szüpusztulásból csak Ziuszudra (beszélő neve lei gyilkosát. A pszichologizáló regény közsumerül: 'hosszú napú — vagy: idejű ponti m o t í v u m a az Ödipusz-komplexus. O élet") menekül meg, s az ár elmúltával a Egyéb művei: Ispod Ozrena ('Ozren alatt', holtak, a boldogok szigeteként tisztelt földre, elb.-ek, 1923); Dogadjaji i Ijudi ('EseméTilmun szigetére (ma Bahrein a Perzsa-öbölnyek és az emberek', elb.-ek, 1924); Do posben) telepítik. Az igen töredékes mű a sumer lednjeg daha ('Az utolsó lélegzetig', reg., hősi epika költői technikáját és versformáját 1924); Nezvani gost ('Hívatlan vendég', alkalmazza eredetmitológiai tárgyra. N a g y reg., 1931); Pripovetke ('Elbeszélések', jelentőségre tett szert a k k á d nyelvű átdol1934); Pripovetke ('Elbeszélések', 1937). O gozása, az —>Atrahaszísz-eposz és a Gilgamesírod.: K. Georgijevic: Stojan Zivadinovic: eposz 1 1. tábláján szereplő vízözön-betét. Tideset godina c u t a n j a (Letopis Matice Főhőse, Ziuszudra, a sumer-akkád irodalmi srpske, 1937, dec.): M. Panic: Trideset godihagyományban közmondás-szerű filozófiai na cutanja, r o m á n od Stojana Zivadinovica költemények szerzőjeként is szerepel (—>Su(Srpski knjizevni glasnik. 1937. jún. 16.); S. ruppak intelmei; —> Utá-naistim intelmei). O Korac: Srpski román izmedju dva rata Kiad.: A. Poebel: Historical and Grammati(1982). Bugajev Sándor cal Texts (1914); új feld.: M. Civil (W. G. Lambert—A. R. Millard: Atra-Hasis, Baby Ionian Story of the Flood, 1968). O MaZivancevic [zsivancsevity], Milorad (Magyarul: Komoróczy G.: A sumer irodalom karska, Dalmácia, 1933. m á j . 4.—): szerb kistükre (1970). Ő írod.: G. Pettinato: Das irodalomtörténész, nyelvtudós, műfordító. altorientalische Menschenbild und die su1956-ban végzett a belgrádi egyetem bölmerischen und akkadischen Schöpfungscsészkarán, 1962-ben doktorált, 1960-tól mythen (1971). Komoróczy Géza 1062-ig K r a k k ó b a n t a n í t o t t szerbhorvát

cikke jelent meg a volt titkosrendőrség és állambiztonsági szervek működéséről és ezek hatásáról az 1989 utáni politikai életben. 1991 — 1992-ben e fenti céllal számos cikket publikált V. Meöiar tevékenységéről. E témában két híres írása jelent meg: Eavicovym pucom za samostatné Slovensko ('Baloldali puccsal az önálló Szlovákiáért') és 0 vylúpaní okresnej pobocky byvalej sláínej bezpeőnosti v Trenőíne ('A volt állambiztonsági szervek trencséni járási hivatalának kirablása') c.; az előbbi a Respekt 1991 márciusi, az utóbbi az Echo 1992 januári számaiban található. O Újságíróként és publicistaként szlovák belpolitikai kérdésekkel, valamint Közép- és Kelet-Európa geopolitikai kérdéseivel foglalkozik. Ezen írásait elsősorban a Domino efekt c. szlovák hetilapban közli. 1994 ó t a a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szétválásának tény irodalmi feldolgozására készül. 0 fordította, állította össze és bevezető tanulmánnyal l á t t a el a Nemeckí romantici ('Német romantikusok') c. gyűjteményes kötetet. Sándor Eleonóra

183

ZIVAN nyelvet, később az újvidéki egyetem bölcsészettudományi k a r á n lett t a n á r . 1955ben jelent meg Cukova vodenica ('Cuk vízimalma') c. elbeszéléskötete. T a n u l m á n y a i t elsősorban az összehasonlító szlavisztika, valamint a horvát irodalom témakörében írja. Számos kötetnek volt a szerkesztője, amelyekhez a k o m m e n t á r o k a t is ő készítette. Mazuranicról készített monográfiáját — Ivan Mazuranic (ua., 1964) — 1988-ban bővített kiadásban ú j r a megjelentették. D. Demeter horvát költőről Grobniőko polje ('Vérmező'. 1973) c. írt monográfiát. 1970től a Zbornik za slavistiku c. folyóirat szerkesztője, a Leksikon pisaca Jugoslavije c. kiadvány, valamint lexikonunk m u n k a t á r sa. F o r d í t lengyelből, oroszból és szlovénból. O F ő művei: Prilozi prouőavanju hrvatske knjizevnosti XIX veka ('Adalékok a X I X . századi horvát irodalom t a n u l m á nyozásához', 1969); Povijest hrvatske knjizevnosti — Ilirizam ('A horvát irodalom története ^ Az illírizmus', 1976); Smrt Smail-age Cengiéa Ivana Mazuranica ("lvan Mazuranic: Cengic Smail-aga halála, 1982); Povratak Fiiipa Latinoviéa M. Krleze ('M. Krleza: Filip Latinovic visszatérése', 1985); Seljaíka buna A. Senoe ('A. Senoa: Parasztlázadás', 1985); Polonica. Studije i rasprave iz istorije jugoslovensko— poljskih odnosa ('Polonika. T a n u l m á n y o k és értekezések a jugoszláv—lengyel kapcsolatok történetéből', 1987). O írod.: .1, Wierzbicki: Milorad Zivancevic (Pamietnik Slowianski, 1965); G. I. Szafonov: Milorad Zsivancsevity (Vzaimoszvjazi szlavljanszkih literatur, 1966); Filozofski F a k u l t é t 1954—1984. Bibliografije (Újvidék, 1984). Bugajev Sándor Zivancevic [zsivancsevity], Nina (Belgrád, 1957—): szerb költőnő, kritikus, műfordító. Belgrádban tanult, évek ó t a felv á l t v a New Yorkban és Belgrádban él. Kísérletező, intim t é m á j ú költészetéért 1983ban Branko-díjsit k a p o t t . Az általános őrületet, a f á j d a l m a t és a szenvedést ábrázoló verseiben is hitet tesz a mindennapi életben t a p a s z t a l h a t ó szépség, a szerelem mellett. Úgy véli, a remény a totalitarizmus és a múlt keserű tapasztalatai ellenére is o t t van az alagút végén. A Duh renesansa ('A reneszánsz lelke', versek, 1989) c. k ö t e t e modern urbánus életérzésről tanúskodik, a világ dezintegrált képét, az időben szerteágazó érzelmeket fogalmazza meg. Verseinek konstruktív elemeit és m e t a f o r á i t a k u l t ú r a és a művészet világából meríti, Újságcikkeket is ír, az irodalom mellett fő érdeklődési területe a színház és a szobrá-

szat: Pismo iz Njujorku ('Levél New Yorkból', Letopis Matice srpske, 1989, 4.) c. beszámolt a New York-i színházi életről. Szerb és angol nyelven e g y a r á n t publikál. E. Montale kiváló fordítója; m ű v e i t románra és szlovákra is fordítják. O Egyéb fő művei: Pesme ('Versek', 1983); Mostovi koji rastu ("Hidak, melyek n ő n e k ' , versek, 1985); More or Less Urgent ('Többé-kevésbé sürgős', versek, 1988); Gledajuci knjige nezavisnih izdavaca ('A független kiadók könyveit szemlélve', versek, 1988); Kao sto veé rekoh ('Amint már m o n d t a m ' , reg. részlet, Polja, 346, 1987). O írod.: VI. Kopicl: Nina Zivancevic: Pesme (Dnevnik, 1983. szept. 29.): V. Pavkovic: Nina Zivancevic: Duh renesansa (Putevi, 1990, 5.); W. Cummings (szerk.): Shifting B o r d e r s — E a s t European Poetries of the Eighties (1992, London—Toronto). Bugajev Sándor Zivanovic [zsivanovity], Milán (Újvidék, 1950—): vajdasági szerb költő, kritikus. Verseiben a költészet értelméről, a mai világban elfoglalt helyéről, intellektuális képéről ír, a paradoxonig t e r j e d ő iróniával. Ugy látja, hogy a valóság teli van banalitásokkal, ennek ellensúlyozására a szerelemről szóló verseiben is jelentős szerepet kap a humor. Könnyeden megírt verseire a metaforák, a redukált szimbólumok és képek, az avantgarde konstruktív kísérletei jellemzők. O F ő b b művei: Mirnodopske pesme ('Békebeli versek', 1976); Kultura ili domaca zivotinja ('Kultúra vagy háziállat', eszszék, 1982); Slomljeni nokti ('Letört körmök', versek, 1982); Sve (ni) je laíco kad si mlad ('Minden [nemj k ö n n y ű , ha fiatal vagy', versek, 1989). O írod.: M. Stojic: Razina t r a g a n j a (Odjek. 1977. jún. 1—15.); B. Glumac: Vise ili m a n j e od naslova (Republika, 1980, 5.); M. Kovacevic: Izmedju paradoksa i jednostavnosti (Delo, 1984, 8—9.). Bugajev Sándor Zivena [zsivena]: 1. Szlovák nők egyesülete. A szláv mitológia termékenységi istennőjéről elnevezett egyesület 1869-től 1948ig működött. Turócszentmártonban, a Matica slovenská központjában alakult meg azzal a céllal, hogy a nőket bekapcsolja a nemzeti mozgalomba és nemzeti életbe. Figyelme a nők oktatására, művelésére összpontosult, az irodalomhoz és az alkotáshoz való pozitív viszonyuk kialakítása érdekében. A Matica bezárása u t á n (1875) ez az egyesület v e t t e át annak szerepét és feladatait, és hosszú ideig a szlovákok egyetlen társadalmi fóruma volt. Az 1880-as, 1890es években a nemzeti hímzések propagálá-

184

ZIVKO savai, műkedvelő előadások rendezésével és kezdeményezésével, könyvelőfizetések gyűjtésével, azonos nevű almanach és folyóirat kiadásával és különféle t á r s a d a l m i akciókkal járult hozzá a szlovák nemzeti t u d a t ébrentartásához és fejlesztéséhez. Az egyesület fő tevékenysége az irodalom terjesztése és propagálása volt. 1918-ig vezetői között jeles irodalmárok szerepeltek. Könyvkiadói tevékenysége is jelentős; 1934 után önálló kiadói társaságot is m a g a köré szervezett. Szépirodalmi sorozatokat (Knihy fiiveny, Romány fíiveny) indított, fordításirodalmat a d o t t ki. 2. Az azonos nevű szlovák nők egyesületének almanachja, évkönyve, mely 1872-ben, 1885-ben, 1896-ban,'1898-ban, 1902-ben és 1906-ban jelent meg. Jelentősége abban áll, hogy a szlovák irodalom fejlődése számára jelentős szlovák írónők és költőnők jelenlétét dokumentálja. A Nemzeti almanach alcímet viselő k i a d v á n y o k a t Elena MaróthySoltésová és S. M. Húrban- Vajansky szerkesztette. Kezdetben hírt adott a szlovák nemzeti élet válságáról, majd megfogalm a z t a saját feladatait. Irodalmi részében a szlovák realizmus első hullámának írói és költői kaptak helyet (S. M. Hurban-Vajansky, M. Kukuőín, P. 0 . Hviezdoslav, Tirnrava, Terézia Vansová). 3. Illusztrált folyóirat. az azonos nevű női egyesület orgánuma. 1910 és 1949 között havonta jelent meg. Szerkesztője Elena Maróthy-Soltésová és P. Soelián, valamint Zora Jesenská volt. iSoltésová a lappal a nőmozgalmat kívánta támogatni, és irodalmi részében főként realista műveket jelentetett meg; az irodalomkritikára nagy hangsúlyt fektetett. Egyik állandó szerzője Timrava volt. A folyóirat többször helyettesített olyan haladó lapokat, amelyeket időről időre megszüntettek. Irodalmi pályázatokkal ösztönözte a női irodalom fejlesztését. Az eddig említett szerzőkön kívül jelentős munkatársai voltak: Ludmila Podjavorinská, Mária Rázusovd-Martáková, Mária Hlavajová. Az avantgarde irodalommal szemben tartózkodó volt; inkább a m á r bevált értékeket propagálta, amitől konzervatív jelleget öltött. A cseh és az orosz irodalom és k u l t ú r a propagálásával erősít e t t e a szláv összetartozás eszméjét. O írod.: S. Votrubová: Zivena, jej osudy a práca (1931); n. n.: Zborník materiálov zo sympózia Sto rokov uvedomelého pohybu zien (1968); J . Tkadlecková-Vantuchová: Z i v e n a — spolok slovenskych zien (1969). Sziklay László ZTverts [zzvertsz], Mártins (Mezamuiza, 1903. jan. 5.—Stockholm,' Svédo., 1990.

okt. 6.): lett író, újságíró. Rigában folytat o t t bölcsészeti t a n u l m á n y a i t nem fejezte be. Újságíróként dolgozott, majd 1938-tól 1944-ig rigai színházakban volt dramaturg. A szovjet megszállás elől 1944-ben Svédo.ba menekült. O Több mint negyven, jól megszerkesztett, valóban színpadra illő darabjával a modern lett d r á m a megteremtője volt. Első színművétől kezdve (Katakombas, ' K a t a k o m b á k ' , 1926) a korabeli társadalom életét dolgozta fel. Legjobb alkotásaiban Vara ( ' H a t a l o m ' , 1936); Cilvéks grib dzivot ('Az ember élni akar', 1939); Minhauzena precíbas ('Münchhausen házassága', 1940); Kinas vázé ('A kínai váza', 1940) — a drámai feszültség egyetlen „nagyjelenetben" csúcsosodik ki, s ezért nézői nem u n a t k o z h a t n a k . Emigrációban írt művei — Káds, kura nav ('Valaki, aki nincs', 1948) — az egzisztencialista filozófia h a t á s á t m u t a t j á k . D a r a b j a i t nemcsak Svédo.-ban, de Németo.-ban és Ausztráliában is sokat játsszák. O Egyéb fő művei: Aksts ('A bohóc', d r á m a , 1938); Tvans ('Szénmonoxid', d r á m a , 1950); Pédeja laiva ('Az utolsó csónak', d r á m a , 1954); Atrlaiva ('A motorcsónak', h a n g j á t é k , 1957); Ka zaglis nakti ('Mint éjjel a tolvaj', dráma, 1961); Kurrpurrü (ua., mesejáték, 1963). O Gyűjt, kiad.: Kamerlugas ('Kamaradarabok', 1989). O írod.: J . Silenieks: Mártins ZTverts. Kamerlugas (World Literature Today, 1990, tavasz). Bojtár Endre Zivkovic [zsivkovity], Dragisa (Zajecar, 1914. aug. 13.—?, 1993): szerb esszéíró, irodalomtörténész, kritikus és műfordító. 1936-ban végzett a belgrádi egyetem bölcsészkarán, 1946-ig gimnáziumi t a n á r volt Bela Crkvában és Belgrádban. 1946-tól 1951-ig a Kultura szerkesztője, 1951 és 1957 között a belgrádi egyetem bölcsészkarán, a stilisztika rektora. 1956-ban doktorált, az írás Poceci srpske knjizevne kritike ('A szerb kritika kezdetei') c. 1957-ben könyvalakban is megjelent. 1957 és 1961 között a szarajevói egyetemen, 1961-től Újvidéken m ű k ö d ö t t . 1969-től 1973-ig a Srpska knjizevna kritika és a Letopis Matice srpske c. folyóiratok szerkesztőségi tagja volt. Részt v e t t a Reónik knjizevnih termina ('Irodalmi terminusok szótára'), a Leksikon pisaca Jugoslavije ('Jugoszlávia íróinak lexikona'), és más jelentős kiadványok szerkesztésében. Tevékeny volt az irodalmi tankönyvek összeállításában, és előszavak írásában is. 1978-ban Október-díjait kapott. Az irodalomelmélet legújabb eredményeit felhasználó, a történeti-stilisztikai módszert alkalmazó, részletekben gazdag, bát-

185

ZIVKO írod.: J . Skerlic: Pisci i knjige (1. köt., 1964); M. Crnjanski: O stogodisnjici Vase Zivkovica (1966); M. Popovié: Istorija srpske knjizevnosti. Romantizam (1985); D. Kovacevic: Vasa Zivkovic, zivot, rad, pesnistvo (1990, Pancsova, eddig publikálatlan művekkel!); N. Grdinic: Novi lik Vase Zivkovica (Letopis Matice srpske, 1992, 2.). Bugajev Sándor

ran szintetizáló írásaiban elsősorban az ú j a b b szerb irodalommal foglalkozott. Műveinek jelentőségét és értékállóságát mut a t j a , hogy Teorija knjizevnosti ('Az irodalom elmélete', 1955) c. könyve eddig 8 kiadást ért meg, Teorija knjizevnosti. Od Vuka do Andrica ('Az irodalom elmélete. Vuktól Andricig', 1964) c. kötetét pedig t a n k ö n y v ként adták ki t ö b b ízben. O E g y é b fő művei: Ritám i pesniéki dozivljaj ('A r i t m u s ós a költői élmény', 1962); Evropski okviri srpske knjizevnosti I—III ('A szerb irodalom európai keretei', 1—3. köt., 1970— 1982); Bidermajerski usamljenik Sterija ('Sterija, a biedermeier magányosa', esszék, 1983); Poezija Laze Kostica ('Laza Kostic költészete', 1985); Tokovi srpske knjizevnosti ('A szerb irodalom folyamatai', 1991); Laza Kostic — pesnik XX. veka ('Laza Kostié — a X X . század költője', 1991). O írod.. Z. Zivkovic: () prirodi i bicu lirske pesme (Letopis Matice srpske, 1987, márc—ápr.); D. Redjep: Dragisa Zivkovic: R i t á m i pesnicki dozivljaj (Letopis Matice srpske, 1962, 390/6.); Z. Konstantinovic: K o m p a r a t i s t i ka u novom pesnik Laza Kostic (uo., 1992, 2.). Bugajev Sándor Zivkovic [zsivkovity], Vasa (Pancsova, 1819. jan. 31.—uo., 1891. jún. 25.): szerb költő, író. 1838-tól 1841 -ig jogot tanult Pesten és Pozsonyban, m a j d teológiát Versecen. 1846-tól volt p a p Pancsován. Szellemében és t e m a t i k á j á b a n a klasszicisztikus—szentimentális és a romantikus költészet közötti időszak jelentős költője. Bár erkölcsi alapon bírálta a magyarosító és egyéb idegen hatásokat, hazafias versek mellett a Habsburgokhoz: is írt ódákat. H a n g j a kiemelkedik a B. Radicevic előtti költők monoton kórusából, nyelvezete V. Karadzic h a t á s á t m u t a t j a . Rugalmas, zenei, tisztán lírai fogantatású versei és dalai közül főleg a szerelmes és hazafias versek k a p t a k széles nyilvánosságot, sokat közülük meg is zenésítettek. A pancsovai színház s z á m á r a drámai szövegeket készített, melyek énekelt dalokkal kerültek előadásra. Humoros, szatirikus verseket is írt. Az 1848-as forradalomban a forradalmi népbizottság elnökeként vett részt. Beszédei részben kéziratban maradtak, sok azonban elveszett belőlük. Nagyra értékelte Schiller művészetét, sokat fordított németből. O Kiad.: 0 srpskoj slavi i danima koji se slave ('A szerb dicsőségről és a híressé vált napokról', versek, 1908); Pesme ('Versek', 1907); Probudjena Euterpa ('A felébredt E u t e r p é ' , énekes allegória, é.n.). O Magyarul: 1 vers Székely M., .Jugoszláv költők antológiája, 1963). O

Zivkovic [zsivkovity], Zivodrag (Ramaca, Sumadija, 1937. m á j . 14.—): szerb költő, író. N y e l v t a n á r Zenicában. A mitikus színezetű csendes „száműzöttség" egyre egyénibb hangú költője. Szerinte „az út akkor kezdődik, ha kilépünk önámításunkból". Elbeszéléseit az Oktobar és a Koraci c. folyóiratok közölték, utóbbinak hosszabb ideje munkatársa, irodalmi ismertetéseket is ír. Esszéi Orbite signalizma, ('A szignalizmus pályái', 1985) c. jelentek meg. O F ő b b verseskötetei: Mit o vodi ('Mítosz a vízről', 1966); Milosti izgnanstva ('A száműzetés kegyelme', 1970); Bese li vreme ( Volt-e olyan kor', 1971); Oniriíka pevanja ('Kóros dalolások', 1979); Bozanske zatoóenice ('Isteni száműzöttek', 1980); Ramacski visovi ('Ramaci magaslatok', 1980); Buntovnik iz Ramacske crkve ('Lázadó a ramaci templomból', 1983, Nápoly); Reza i jek ('Retesz és sikoly', 1990). O írod.: N. Timcenko: Oniricke p e v a n j a (Bagdala, 1980, 251.); M. Ilié: Zivograd Zivkovic: Ramacski visovi (Branicevo, 1981, I - 2 . ) ; Z. Zivkovic: Bozanske zatocenice. . . (Knjizevna rec, 1982. okt. 25.); S. Vujkovic: B u n t o v n i k . . . (Koraci, 1984, 9—10.); I). P. Djuric: Orbite signalizma (Knjizevni jelzik, 1985, 3—4.); M. D. Ignjatovic: Reza i jek (Slovo, 1991, 2.). Bugajev Sándor Zivlak, J o v a n (Nakovo, Bánát, 1947. okt. 9.—): vajdasági szerb költő. Az újvidéki egyetem bölcsészkarán t a n u l t jugoszláv irodalmat, Újvidéken él. Az 1970-es 1980as években a Polja c. folyóirat m u n k a t á r s a volt, de publikált a Knjizevna reó, a Delo és az Odjek c. folyóiratokban is. Költészetének középpontjában a beszéd, a nyelv, a poézis gyakran filozófiailag megfogalmazott problémája áll. Stílusa kezdettől a neoszimbolizmus jegyeit viselte, s ezt a későbbiekben a verista elemek egyre erősödő jelenléte színesítette. Cestar ('Erdei bozót', 1977) c. kötetében az egyes ciklusok számozott költeményei u g y a n a n n a k a jelenségnek más-más irányból való megközelítését, költői átlényegítését célozzák meg. Az emberi érzelmeket és a táji h a n g u l a t o k a t nagy képi megjelenítő erővel ábrázolja. Tronozac

186

ZIVOJ ('Három lábú asztal', 1979) c. negyedik kötete a világ teremtésétől az apokalipszisig ívelő bibliai szimbólumoktól, egyszerű, pregnáns, tömör verseléssel j u t el a helikopterrel szimbolizált máig, s a végkövetkeztetéshez: az ember á t v e t t e Isten szerepét, erőssé vált, de képtelen az ésszerű kontrollra, a világ és az ember egyensúlyát csak a félelem t a r t h a t j a fenn; az apokalipszis jelen van a mai világban, a szerelemben is ott a halál. Cekrk ('Cséve', 1983) c. kötete főleg a művészet világában keresi a válaszokat az élet és a halál problematikájára, némileg misztikus atmoszférájú Trakl-szerű szimbólumokkal, az emberi lélek legsötétebb tereire vonatkozó célzásaival. Igazi intellektuális költészet ez, többértelmű struktúrával, minimálisra redukált, szinte a prózai beszédhez közelítő nyelvezettel. Zimski izveátaj ("Téli jelentés', 1989) c. kötetében a beszéd elvesztett összefüggéseinek visszaszerzésére törekszik. Jellemző szimbólumai az Isten, a lélek, a világ, az alkotó, a sajátosság, a lényeg. Nem elkötelezett költészet ez, inkább intellektuális könyörgés. Gondosan válogatott szókincse néhol misztikusan. archaikusan, hermetikusan hat. Ugy érzi, az ember a véletlent, a h a t a l m a t és a f á j d a l m a t csupán felismerheti, de nem győzheti le. Verseit kiadták franciául és macedónul is, s szlovákra is lefordították. A kortárs szerb költészet egyik leggyakrabban m a g y a r r a fordított képviselője. O Egyéb verseskötetei: Brodar ('Hajós', 1969); Veóernja skola ("Esti iskola, 1969); Antologija po Bogdanu A. Popovicu ('Antológia Bogdán A. Popovic nyomán, 1977); Napev ('Dallam', versek, 1989); Cegrtuéa ('Csörgőkígyó', vál. versek, 1991); Obretenje ('Feltalálás', vál. versek, 1993.). O Magyarul: 4 vers (Sziveri J., Uj Symposion, 1976, máj.); 6 vers (Böndör P., uo.. 1977, máj.); 3 vers (Bálint B., Híd. 1977, 2.); 1 esszé (Vass Éva, Uj Symposion, 1978, okt.); 2 vers (Bella I., Mozgó Világ, 1980, márc.); 3 vers (RencsárM., Képes Ifjúság, 1981. okt, 14.); I elb. (Brasnyó 1., A csönd városa, anto., 1982.); Penge (vál. versek, Sziveri J., 1984, Újvidék); 4 vers (Papp M., Ú j írás, 1985, 10.); 1 vers (Ladányi I., Híd, 1988, 1.); 3 vers (Csár M., Magyar Szó, 1989. jan. 21.); 1 vers (Bozsik P., Új Symposion, 1990, 5—6.); 4 vers (Fenyvesi "O., Hitel, 1991, 25.); 2 vers (Bozsik P., Magyar Lettre Internationale. 1991, 2.); 4 vers (Fenyvesi O., Bozsik P.. F ü l ö p G.. Árgus, 1992. 1.); 3 vers (Bozsik I \ , ISz, 1994, 9 ). O írod.: S. Gordic: Tumaciti ili voleti? (Delo, 1975, 10.); D. Antonijevic: Govor kao zasnivanje t a j n e (Knjizevna kritika, 1976, 2.); Földeák I.: A

hagyomány új mércéje (Népszava, 1978. nov. 18.); S. Kordic: N a t r a g u stepeniste (Knjizevna kritika, 1984. máj—aug.); V. Sekelj: Ének az énekben (Üzenet, 1989, 6.); D. Kocisevic: Poezija, poezija, izmedju ostalog (uo., 1989, szept—dec.); 1 interjú (Mánvoki E., Hitel 1991, 25.); I). Potic: Na rubovima nicega (Knjizevne novine, 1993. júl. 1—15.); N. Strajnic: Zamah i mirovanje (monográfia, 1993, Sremski Karlovac); Z. Djeric: Nove tendencije u srpskoj poeziji. 1993. Poetska svedocanstva (Knjizevnost, 1994, 4—5—6.); 1 interjú (Bozsik P., ISz, 1994, 9.). Bugajev Sándor Zivojinovic Massuka [zsivojinovity maszszuka], Velimir (Velika Plana, 1886. dec. 4. Belgrád, 1974. aug. 24.): szerb költő, író, kritikus. A lipcsei és a belgrádi egyetem bölcsészettudományi karán t a n u l t , 1914ben végzett, 1912-től Belgrádban a Srpska Zastava, 1913 és 1915 között a Novosti újságírója, 1914—1915-ben Nisben tevék e n y k e d e t t . Magyarországi d e p o r t á l á s után 1918—1919-ben belgrádi gimnáziumi t a n á r , 1919-től az Epohe c. lap szerkesztője, a belgrádi Nemzeti Színház irodalmi referense, a Misao c. folyóirat alapítója és szerkesztője. Rendező, átdolgozó, d r a m a t u r g volt Belgrád, Szkopje és Nis színházaiban. 1920—1921-ben a belgrádi reáliskolában t a n í t o t t , 1923—1924-ben Münchenben tanult rendezést. 1934-től 1955-ig a belgrádi, a szkopjei, és a nisi Nemzeti Színház igazgatója, 1956-tól a belgrádi Nemzeti Színház rendezője volt. 1968-ban életművéért megkapta a Szerb írószövetség d í j á t . 1971ben M. Djurié-dijat k a p o t t műfordításaiért (Goethe, Schiller, Lermontov. Puskin, Ibsen és Shakespeare műveit fordította). Versei természetes, egyszerű zeneiséggel, sötét és lágy színekkel melankolikus érzelmeket fejeznek ki; a háborúból hazatért e m b e r szétrombolt illúzióit rezignáltán, az idillt elégikus, a f á j d a l m a t pesszimizmusba fulladó hangon ábrázolja. Cövek snuje ('Az ember álmodozik', 1927) c. d r á m á j á b a n az ember álmai és az élettel szembeni elégedetlensége között húzódó feszültséget fogalmazta meg. Esszéiben, irodalmi és színházi kritikáiban inkább elméleti és történelmi jártasságáról, mintsem kritikai ambícióiról t e t t tanúságot. O Egyéb fő művei: Vedre i tamne nőci ('Derült és sötét éjszakák', versek. 1922); Odblesci u vodi ('Visszfények a vízben', versek, 1928); Stanica ('Állomás', dráma, 1928); íz knjizevnosti i pozorista ('Az irodalomról és a színházról', kritikák, 1928); Medju savremenicima ('Kortársak között', tan.-ok, kritikák, 1932); Stihovi

187

ZIVOR ('Versek', 1934); Po tragu ('Nyomon', elb.ek, 1935); Utisci i razmatranja ('Benyomások és szemlélődések', kritikák, 1940); Pesme ('Versek', 1965). O Magyarul: I vers (Ács K., Magyar Szó, 1974, 240.). O írod.: S. Kordic: Urednistvo misli (Svetski pregled, 1921. 3.); M. Pesic: Velimir Zivojinovié (Zivot i rad, 1928. 12.); S. Vasiljev: Velimir Zivojinevic: Utisci i r a z m a t r a n j a (Glasnik, 1940, 11—12.); S. Vei mar-J ankovic: K n j i zevnost izmedju d v a r a t a (2. köt., 1972); D. Adamovic: Razgovori sa savremenicima (Politika, 1973, 5.); M. Najdanovic: Z u t a gosca u srpskoj knjizevnosti (1973); P . Palavestra: Istorija moderne srpske knjizevnosti (1986). Bugajev Sándor Zivor [zsivor], Andrej (Újvidék, ma: Növi Sad. 1952—): szerb költő, író, képzőművész. Újvidéken él, az Oko, a Letopis Matice srpske és a Knjizevne novine közli írásait. Dokument ( ' D o k u m e n t u m ' , 1980) c. első verseskötetében radikálisan elvetette a költői hagyományt. Ponasanje ('Viselkedés', versek. 1981) c. kötetében — amelyben 55 szervesen összekapcsolt rész képez egy egész ciklust - - érettebb, összetettebb költői eszközökkel, ö n n ö n viselkedését figyeli meg bizonyos szituációkban. 10 (ua., 1982) c. elbeszéléskötete tíz történetből áll, melyek ábrázolásmódja a mágikus realizmushoz áll közel. E g y kiválasztott t á r g y a t kiemel a logikus és lehetséges kontextusból, és szatirikus, fantasztikus, pszichológiai és erotikus elemekkel egy másik (nem logikus és lehetetlen) helyzetbe állít; így maguk a tárgyak is más értelmet nyernek, gyakran fantasztikusat. Ugy látja, hogy az ember annyira alárendelődik (rabja lesz) a tárgyaknak, hogy v a l ó j á b a n megszűnik élni. Iieklamni panoi ('A reklámpannó', 1983) c. verseskötete azt m u t a t j a , hogy elégedetlen addigi kísérletezéseinek az eredményeivel, s következetesen a konkrét költészet felé lép. Ironikus hangon szól a reklám egyik fő céljáról, melynek elérésével az ember elidegenedik a természettől és mindattól, ami természetes, s a városi ember elveszíti képességét arra, hogy közvetlen élményekhez jusson. Néha a kozmikus magány problémáit is megfogalmazza. Na laku noc ('Könnyű éjszakára', 1989) c. elbeszéléskötetét gyerekek számára írta. O írod.: V. Radulovic: Z a t v a r a n j a kruga (Letopis Matice srpske, 1982, 6.); Z. Rosul j: Deset prica (Delo, 1984, 1—2.); uő: Reklamni panoi (uo., 1984, 3.). Bugajev Sándor Zivot [zsivot] { ' h o r v á t élet'): horvát irodalmi és művészeti folyóirat, a századfor-

duló modern mozgalmának (—*szerb-horvát modern) egyik legszámottevőbb periodikája. 1900. j a n u á r 1-én indult, utolsó 4—6. összevont száma 1901. júniusában jelen meg Z á g r á b b a n . Az 1900-as évfolyamot és az 1901-es 1—3. számot M. Dezman -Ivanov, az utolsó számot S. Tucic szerkesztette. A lap az ún. bécsi—zágrábi csoport fóruma volt ugyan, de a szerkesztői aktivitás n y o m á n az idősebb nemzedékek tagjai (J. Kozarac, Ks. S. Gjalski, S. S. Kranjcevic, J . Leskovar) éppúgy jelent voltak benne, m i n t a prágai-karlovaci írócsoport (pl. M. Marjanovic rendszeresen), s a mozgalmon kívüliek legjobbjai is D. Domjanictó\ V. Nazoron, A. G. Mato§ox\ át M. Begoviéig. A folyóirat művészetfelfogását B. Livadié programadó írásai - Hrvatslca knjizevnost i siromastvo ('A horvát irodalom és a szegénység'), O novijoj hrvatskoj knjizevnosti ('Az ú j a b b h o r v á t irodalomról'), Za slobodu stvaranja ('Az alkotás szabadságáért') — de fontosak a lapban felsorakozó, a realizmus mellett már a szecessziót is reprezentáló képzőművészek illusztrációi is (V. Bukovac, M. C. Crnőié, B. Csikós Sessia, O. Ivekovic, C. Medovic, R. FrangeS Mihanovié, R . Valdec). A munkatársi gárdának ez a t á g köre n a g y fokú szerkesztői nyitottságra valla, s arra, hogy ezzel is exkluzivitásra törekedtek. Nem az életkor, nem a csoporthoz t a r t o z á s volt a lapban való megjelenés kritériuma, hanem az érték. Szerkesztői igényesség jele a Zivot gazdag világirodalmi a n y a g a is (A. Francé, M. Maeterlinck, G. D'Annunzio, K. Hamsun, M. Gorkij) a szemle r o v a t tág horizontja. A kor legjobb kritikusai (V. Lunacek, I. Krnic, M. Dezm,anIvanov, M. Marjanovic stb.) mindvégig jelen voltak a lapban, s az irodalom jelenségei mellett a hazai és az európai képzőművészet s a zene alkotják a rovat tárgyát. A Zivot modern irodalom- és művészetszemléletével és a nemes tradíciók vállalásával széles olvasói bázisra t á m a s z k o d h a t o t t , s méltó t á r s a volt a modernizmus folyóiratmezőnyében a Mladostn&k éppúgy, mint a Hrvatski salonnak. O írod.: V. Fiáker: Oasopisi hrvatskoga modernistickog pokreta (1977); Povijest h r v a t s k e knjizevnosti (5. köt., 1978). Lőkös István Zivot svatého Václava [zszvot szvatého Václava] kabbala szent nyelve is. Műfaja (mint az egyik címváltozata is mutatja) a —>midráshoz áll közel: konkrét bibliai szövegmagyarázatok (-*hermeneutika, homília, prédikáció), vagy annak okán bővebb elmélkedések egymást váltják benne, így — ha nem is rendszerbe foglalva — tanításaiból kibontakozik a kabbala sajátos filozófiai rendszere, a világ és az ember keletkezéséről, Istenről, a lélekről és a megváltásról szóló nézetek kapcsán. O Szerzőjének a kabbalista hagyomány az i. sz. 2. sz. első felében élt Simon bar Johájt tart ja, aki a rómaiak elől menekülve az észak-izraeli Cfát városa fölött a hegyekben (Mérőn közelében) egy barlangban bujkált fiával, Eleázárral együtt, 13 éven keresztül, s ott írta volna meg ezt a főművét. Ezzel szemben a modern t u d o m á n y a 13. sz. végén élt Mose de Leonnak tulajdonítja az egész művet, mivel az először az ő hagyatékából vált ismertté. Simon bar Joháj szerzőségét elsőként a padovai Élija Del Medigo (1460— 1497) t á m a d t a meg Behinat hadat ('A vallás vizsgálata') c. munkájában. Ezt a nézetet erősítette Leo Modena (Velence, 1571 1648) álláspontja is: a Zóhárt korábbi szerzők nem idézik, s az ott található vallásjogi döntéseket (—•haláha) a Talmud nem veszi számításba. Ezzel szemben mások (pl. Dávid Lurja) arra hivatkoznak, hogy a babilóniai gáonok (—»•gáoni irodalom) gyakorta használtak egy máskülönben ismeretlen Midrás Jerusalmit ("Jeruzsálemi midrás'), amelynek szövege szerintük azonos volna az akkor még lappangó Zóhárral. A fenti véleményekkel szemben az a valószínű, hogy a Zóhár nem egyetlen szerző műve, nem azonos korból származik, bizonyára szép számmal találhatók benne ókori részletek. így akár Simon bar Johájtól valók is; ám ugyanakkor középkori eredetű utánérzések is találhatók benne. A kabbalista irodalom egyes alkotásai (mint a titkos tan művei) ugyanis sokáig csupán szóbelileg és rendkívül zárt körben hagyományo-

207

ZOHRE zódtak. Ezzel függhet össze az a tény, hogy a Z ó h á r b a n meglehetősen sokféle gondolat halmozódott fel egymás mellett: az indiai, az egyiptomi, a püthagoreus és az iráni h a t á s egyaránt k i m u t a t h a t ó . A néphit körébe sorolható, m á r - m á r babonás hiedelmek mellett komoly, t u d o m á n y o s meglátások tükröződnek benne, köztük olyanok is, amelyekre a t u d o m á n y t ö r t é n e t szerint csak évszázadokkal később derül fény. í g y például: ,,A Föld kör alakban forog tengelye körül úgy, hogy egyesek felül v a n n a k , míg mások alul, s hogy minden teremtmény, bár ugyanott m a r a d , megváltoztatja külsejét e forgás következtében. V a n n a k földrészek, ahol világos van, amikor más u t t sötét van; s v a n n a k földrészek, ahol szinte mindig nappal van, mert az éjszaka egészen rövid" (Midrás hazóhár I I I , 9.). Vagy: „Mind süketek és vakok v a g y u n k , mert nem t u d j u k , a világ mennyire tele van furcsa és láthatatlanul apró t e r e m t m é nyekkel, amelyeknek hangját, mozgását nem t u d j u k észlelni, mert ha n e t á n mega d a t n a a szemnek, hogy lássa őket, az ember megdöbbenne a csodálkozástól, hogyan lehet egyáltalán létezni ebben a v i l á g b a n " (uo., T, 4.), amely részlet elképzelhetően a vírusok és baktériumok világára utal. O A Zóhár alapgondolata arra épül, hogy a Szentírásnak (elsősorban a ->7 7 óranak) mélyebb értelme van, mint a „felületén" található törvények és történetek. A földi „köp ö n y e g e t " lebontva az „isteni lényeget" megtalálni szeretné a misztikus bibliaértelmezés, a szod (—>hermeneutika). A Zóhár ezért — a midrás stílusában magyarázatot (s ennek megfelelően külön köteteket) t a r t a l m a z a Tórához (Mózes öt könyve), az —> Énekek énekéhez, a —>Prédikátor könyvéhez, a Példabeszédek könyvéhez és a ->Zsoltárok könyvéhez. Ezen kívül számos függeléke és — különböző korokból származó — kiegészítő kötete is f e n n m a r a d t a Zóhárnak. Ezek a következők: 1. Szifrá-dicniutá ('Az isteni szerénység könyve') a teremtésről, a véges és a végtelen közti á t m e netről; 2. Idrá rabbá ('Nagy tárgyalás') és az 3. Idrá zuttá ('Kis tárgyalás') az istenségről és a szefirákról (a világkörökről); 4. Raze di-razin ('A titkok titka') a test és a lélek viszonyáról; 5. Széfer hahékhalot ('A csarnokok könyve') a szefirákról, az Edenről és a pokolról; 6. Rájá mehémná ('Megbízható pásztor') Mózesről és Elijáhuról; 7. Midrás haneelam ('Az eltűnt midrás') a Biblia rejtett utalásairól (->remez) és a —• számmisztikáról (még —>gematria); 8. Széfer hatorá ('A Tóra könyve') a kabbala alapelemeiről: 9. Szabá ('Nagyapa'): párbeszéd Simon bar

Joháj és Élijahu próféta között: továbbá két kiegészítő g y ű j t e m é n y : Zóhár hadas ('Új Zóhár') és a Tikuné hazóhár ('A Zóhár javításai'). O A Zóhár f e n n m a r a d t középkori kéziratai közül a legfontosabb a modenai k ö n y v t á r b a n található 19 kötetes gyűjtemény. Hagyományos n y o m t a t o t t kiadásai közül a legjobbak a velencei (1658) és a munkácsi (1911). Kétnyelvű (arámi—héber) kiadást készített J . Rosenberg (New York, 1924—1930, hét kötetben) és J . Aslag (Jeruzsálem, 1945—1958, 22 kötetben). O Számos kommentár is készült a Zóhárhoz, vagy egyes köteteihez. A legkiemelkedőbbek: M. Cordovero: Or hajakar ('A drága fény', 1—5. kiad.: 1962—1970); M. Recanati: Taamé hamicvot ('A parancsok okai'), a wormsi E. Loans: Aderet Elijáhu ('Elijáhu köntöse') és Cofnat Paanéáh ('Kedves rejtőzködő') c. művei, a komáromi J . E. Szafrin: Zóhár háj ('Élő Zóhár', 1—5., 1875—1881), v a l a m i n t fiának, J . M. Szafrinnak: Dameszek Eliezer ('Damaszkuszi' Eliezer', 1 7., 1902—1928) c. műve, akárcsak a tripoli Simon Labi: Ketem paz ('Színarany folt', 1570: kiad.: 1795) c. magyarázata a Zóhár első kötetéhez, vagy a vilnai gáon E. Krantz: Jahél ór ('Reméld a fényt', 1882) c. k o m m e n t á r j a a Szifrá dicninutához. A munkácsi rabbi, Z. Spira: Beér leháj roi ('Az élő-látó k ú t ' , 1903— 1921) c. a d o t t ki összefoglaló magyarázatot aZóhárról. A Zóhár legendás—irodalmi betéteit S. Kipnisz g y ű j t ö t t e egybe (Leket Smuél, 'Smuél gyűjtése', 1957—1960). O Magyarul: részletek ( R a j T., Múlt és jövő, 1983; uő: Zsidó vallás. Keleti vallások 3., 1988): Zóhár, a ragyogás könyve (válogatás, Bíró D„ Réti P „ 1990). O írod.: E. Waite: The Secret Doctrine in Israel (1913); A. Bension: The Zohar in Moslem and Christian Spain (1932); G. Seholem: Bibliographia Kabbalistica (1933); R. Margulies: Saaré hazóhár (1956); H. Sérouya: La Kabbale (1957); G. Seholem: Die jüdische Mystik und ihre H a u p t s t r ö m u n g e n 1 —2. (é. n.); J . Tisbi: Misnat hazóhár (1957—1961); E. Müller: Der Sohar und seine Lehre (1959); G. Seholem: Ursprung u n d Anfánge der Kabbala (1962); uő: On t h e Kabbalah and Its Symbolism (1965); A. F r a n c k : The Kabbalah: The Religious Philosophy of the Hebrews (1967); E. Gottlieb: H a k a b a l á bekitvé rabbénu Bahja ben Asér (1970)^ R a j T.: Kabbala: a Ragyogás könyve (Oshagyomány 4., 1992). Raj Tamás Zohrab, Grigor Khacsiki (Isztambul, Töröko., 1861. jún. 26.—?. 1915): örmény író, publicista. J ó m ó d ú kereskedőcsaládból

208

ZOHRA származott. Az isztambuli mérnöki főiskolán, ill. ugyanott a francia jogakadémián szerzett diplomát. Már fiatalon a török főváros keresett sztárügyvédje és -jogásza lett. A meg-megújuló pogromok idején kihívó elszántsággal vállalta a keresztény politikai üldözöttek védelmét. A hatóságok rossz szemmel nézték tevékenységét, többször letartóztatták, m a j d 1905-ben eltiltott á k az ügyvédi gyakorlattól. Az üldöztetés elől kénytelen volt külföldre menekülni. Az 1908. évi ,,ifjú török mozgalom" u t á n hazat é r t és újult erővel vetette bele m a g á t a politikai életbe. Meghívták előadónak az isztambuli egyetem jogi karára, ahol több jogtudományi m u n k á j a is megjelent. Közéleti tevékenysége alapján az örmény Nemzeti Gyűlés képviselőjévé választották, az országos választásokon pedig bekerült az oszmán parlamentbe. Nagyszerű szónoklataival és politikai cikkeivel példátlan népszerűségre t e t t szert nemcsak az örmény, de a török értelmiség körében is. K i t a r t ó a n ostorozta a török kormányzatot, erélyesen követelve a polgári reformok bevezetését, a feudális maradványok felszámolását. Ugyanakkor elszánt küzdelmet f o l y t a t o t t az örmény társadalom megalkuvó erői, így a konzervatív szellemű lapok ellen is. Népének nem hivatalos vezetőjeként t á r g y a l t a nagyhatalmak képviselőivel. 1913-ban francia nyelvű röpiratot adott ki az örmény kérdésről. 1915-ben nyilvánosan tiltakozott a török k o r m á n y által elhatározott „végső megoldás", az örmény lakosság deportálása ellen. Bár az életét fenyegető veszély elől m ó d j á b a n állt volna elmenekülni, t u d a t o s a n osztozott népének vértanúságában. Még az év m á j u s 20-án l e t a r t ó z t a t t á k , ú t n a k indították száműzetési helyére, Diyarbakír felé, és az úton vadállati kegyetlenséggel meggyilkolták. O A n y u g a t i örmény prózaírás legnagyobb alakja, akit már életében ,,a novella fejedelmeként" tiszteltek. Ahhoz a kis csapathoz t a r t o z o t t , amelyik az 1880-as években átverekedte a korszakváltást,győzelemre segítve a realist a irányzatot. Így határozta meg írói ars poeticáját: „Az irodalomnak a nép életéből kell sarjadnia és a nép életét kell szolgáln i a " . Kitűnő iskolái révén alapos francia műveltségre és széleskörű világirodalmi tájékozottságra t e t t szert. Különösen sokat köszönhetett a francia novellistáknak, elsős o r b a n M aupassant-w&k. Kirobbanóan szenvedélyes, mindig ú j u t a k a t kereső, céljaiért makacsul küzdő alkat volt. Közéleti és irodalmi harcainak színterévé a helybeli örmény sajtó vált, a Maszisz c. napilap szerkesztésében ő maga is részt vett. Pályá-

14

j á t Anhetacac szerund me ('Egy eltűnt nemzedék', 1883; kiad.: 1886) c. társadalmi regényével kezdte, amely az első realista regény a nyugati örmény irodalomban. De amint Nardik (ua., reg., 1891) c. félbemaradt műve bizonyítja, valódi m ű f a j a nem a regény, hanem a novella lett. Kisprózájában a kapitalizálódó nagyvárosnak, a pénz világának lélekölő, embernyomorító hatását igyekezett ábrázolni. A vidéki emberek többnyire csak mint az élet elesettjei kerültek látókörébe. Megkülönböztetett rokonszenvvel fordult a keleti t á r s a d a l m a k b a n különösen kiszolgáltatott nők felé. Merőben ú j t é m á k a t hozott az irodalomba: a szerelem, a család, a közélet és az erkölcs kérdéseit. Éles szemmel figyelte meg és rögzítette a mindennapok drámai mozzanatait. A legjelentéktelenebb eseményben is meg t u d t a ragadni az élet teljességét. Nála találjuk meg elsőként a szereplők meggyőző lélektani megközelítését. Novellái többségükben komor h a n g u l a t o t árasztanak, de nem hiányzik belőlük a lírai együttérzés, olykor a szelíd humor sem. Ugyanakkor kegyetlen gúnnyal és gyilkos szatírával rajzolta meg negatív figuráit. írásai kitűnnek egyszerű szerkezetükkel és végletes tömörségükkel. Novellatermése nem nagy, életében mindössze három kisebb kötete jelent meg: Kheghcsmetanki dzajner ('A lelkiismeret hangjai', 1909); Kjanke incspesz vor e ('Az élet, a m i n t van', 1911); Lurcaver ('Néma kínok', 1911). Új m ű f a j t teremtett Canotdemker ('Ismerős arcok'. 1891—1909) c. irodalmi arcképsorozatával, amelyben nem kímélte pályatársait. Igen értékesek karcolatai: Csinakan namakani ('Kínai leveleskönyv', 1884); Ughevorutjun me hisataknerusz medzs ('Utazás az emlékeim között', 1890—1896); Edzser ughevori me oragren ('Lapok egy utazó naplójából', 1909— 1913); Girer páterazmi dasten ('Levelek a harcmezőről', 1914). O G y ű j t , kiad.: Anhetacac szerund me ( E g y e l t ű n t nemzedék', karcolatok, 1924); Canot demker jev patemvackner ('Ismerős arcok és elbeszélések', 1932); Mer kjanken. . . ('Az életünkből. . .', karcolatok, 1945); Jerkeri zsoghovacu ('Öszszegyűjtött művei', 1—2. köt., 1962); Novelli ('Novellák', oroszul, 1962); Grakanutjan maszin ('Az irodalomról', karcolatok, 1973); Novelner ('Novellák', 1982); ua. (1987). O Kiad.: M. L é a r t (szerk.): Laquestion arménienne á la lumiére des documents (1913). O írod.: A. Alpojadzsjan: Anhetacac demker. Grigor Zohrab (1919); M. Hjuszjan: Grigor Zohrab (1957); A Sahbaz: Grigor Zohrab (1959); M. Hjuszjan: Grigor Zohrabi arveszte (1964). Szalmási Pál

209

ZOHRE Zöhre Tahir: —>•Tahir ile Zühre Zoiopulosz, Thraszivulosz; Thraszivulosz Zoiopulosz (új átírás); (Argosz, 1882 —Athén, 1947): görög költő, drámaíró. Műveit Sztefanosz Dafnisz álnéven jelentette meg, felesége, Emilia Kurteli (1887—1941), aki szintén verseket és d r á m á k a t írt, Emilia Dafni néven alkotott. Dafnisz m e t a m a t i k a t a n á r k é n t , m a j d évtizedeken át a Nemzeti K ö n y v t á r osztályvezetőjeként dolgozott. Mindkét verseskötete, az 0 anthizménosz drómosz ('Virágos út', 1911) és a To anihto paráthiro ('Nyitott ablak', 1920) a kor egymást követő irodalmi mozgalmaitól, az izmusoktól és a politikai eseményektől független, hagyományos költeményeket tartalmaz. A két világháború közti időszakban született könnyed komédiáit — pl. a To agrogúruno ('A vaddisznó') vagy a O Don Jüan szto horió ('Don J ü a n falun') — b e m u t a t t á k az athéni színházak. Ma már a feledésbe merültek a negyvenes évek háborús megpróbáltatásai alatt írt aktuális tém á j ú , a békebeli nosztalgiát idéző színművei . Caruha Vangelió Zois [cojsz] Ziga, báron Edelstein; Cois (írásváltozat); (Trieszt, 1747. nov. 23.— Ljubljana, 1819. nov. 10.): szlovén irodalmi mecénás, alkalmi költő, kritikus, műfordító. Rétoromán származású a p j a a 18. sz. húszas éveiben költözött Velencéből Ljubljanába. Szlovén származású nemesi rangú ljubljanai nőt v e t t feleségül, nagykereskedőből hamarosan K r a j n a egyik leggazdagabb nagybirtokosa és vasgyárosa lett, s 1739-ben bárói címet k a p o t t . Zois a szülői házban részesült az alsófokú o k t a t á s b a n , majd 1761 és 1765 között az itáliai Reggio Emilia papi szemináriumának laikus hallgatók számára f e n n t a r t o t t iskolájában tanult, egyebek között olaszt és németet. Ezután magántanulmányokkal (neki volt a leggazdagabb m a g á n k ö n y v t á r a K r a j n á ban), levelezőpartnerein keresztül, valamint nyugat-európai utazásaival képezte magát. Megismerkedett az aktuális filozófiai (deizmus, racionalizmus), esztétikai (klasszicizmus), tudományos és gazdasági nézetekkel. A tudományok közül a természettudomány, mindenekelőtt az ásványt a n keltette fel érdeklődését: mintegy ötezer darabból álló á s v á n y g y ű j t e m é n y e még m a is az egyik legjelentősebb E u r ó p á b a n . 1793-ban megbénult a lába, s ettől fogva Ljubljanából irányította apjától örökölt vagyonát, amelyet a 18. sz. végétől folytatódó háborúk miatt jelentős veszteségek értek. O Szlovénül édesanyjától tanult, s

később állandóan foglalkozott szláv filológiával: elsősorban glagolita kéziratokat g y ű j t ö t t , rendkívül gazdag g y ű j t e m é n y é t ma a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi K ö n y v t á r őrzi. Mecénásként és szakértő tanácsadóként t á m o g a t t a és irányította a szlovén szótár és nyelvtan kiadására irányuló törekvéseket, melyek közül .1, Japelj és B. Kumerdej a n y a g a kéziratban maradt, V. Vodnik és J . Kopitar írásai pedig a 19. sz. elején megjelentek. Még fontosabb a szlovén irodalom területén n y ú j t o t t támogatása: 1780-tól kezdve ljubljanai házában gyűltek össze a szlovéniai felvilágosodás vezető képviselői és azok az irodalmi alkotók (J. Japelj a klasszicista versíró, aki Metastasiótói f o r d í t o t t szlovénra, A. T. Linhart az első szlovén drámaíró, V. Vodnik az első jelentősebb szlovén költő), akik előzőleg különböző, gyakran egymással versengő és ellentétes irányzatokhoz tartoztak, s akiknek körében megerősödött az addig inkább csak t a r t o m á n y i t u d a t t a l rendelkező szlovénok n e m z e t t u d a t a . 1789ben Zois mecénásként lehetővé t e t t e az első szlovén színdarab, A. T. Linhart Zupanova Micka c. művének b e m u t a t ó j á t , személyes kritikai megjegyzéseivel pedig jelentős hat á s t gyakorolt VT. Vodnikra, akinek figyelmét a klasszicista esztétikai elvekből kiindulva (a mintát Horatius adta), a felvilágosodás népköltészeti irányzatú költészete felé irányította. Anyagi támogatásával a d t a ki Vodnik a Lublanske novice c. első szlovén nyelvű újságot. Idővel Zois a preromantika elképzeléseihez közeledett és meglehetősen szabadon szlovénra fordította fíürger Lenore c. d r á m á j á t , a fordítás azonban kéziratban m a r a d t , igaz, hogy e fordításból még Preseren is merített saját fordításának elkészítésekor. Költői kísérleteit, amelyek meglehetős versírói tudásról tesznek tanúságot, nem n y o m t a t t a ki, ezek így többnyire csak a maga köré g y ű j t ö t t értelmiségiek körében v á l t a k ismertté, s csupán néhány olaszból f o r d í t o t t operaáriáját mut a t t á k be L j u b l j a n a operakedvelő csoportjai. Zois háza a 18. sz. végén, a 19. sz. elején a kulturális és időnként a politikai élet középpontja is volt L j u b l j a n á b a n , s ismerték Európa-szerte. N é m e t nyelvű levelezése a kor szlovén kultúrtörténetének rendkívül fontos forrása. Zoist felkereste Metternich gróf, A. F. Marmont a napóleoni Illír tartományok kormányzója, J . Fouché, I I . Lipót fia István főherceg, Ch. Nodier és a kor több más tekintélyes személyisége. Zois családj á n a k egy része a 19. sz. folyamán is támog a t t a a szlovén kulturális és politikai törekvéseket. O Kiad.: F . Kidric (kiad.:) Zoisova

210

ZOLA korespondenca I—II. ('Zois levelezése', 1 —2. köt., németül, 1939—1941); J . Kos (szerk.): Izbrano delo ('Válogatott művei', 1970); A. Gspan (szerk.): Cvetnik slovenskega umetnega pesniStva do srede XIX. stoletja I. ('A szlovén műköltészet antológiája a 19. sz. közepéig', 1. köt., 1978). írod.: F. Kidrié: R a z d o b j a Zoisovega mentorsva (Dobrovsky i slovenski preporod njegove dobé, 1930). Igor Grdina zöka: —•japán irodalmi

formák

Zoku Kojidan; Dzoku Kodzsidan műfaj zsánerkép; genrekép ^francia genre 'nem, stílus, divat' szóból): a szó eredeti értelmében a mindennapi élet békés-nyugalmas jeleneteit ábrázoló f e s t m é n y (ritkábban kisplasztika). E képzőművészeti m ű f a j a 16. sz. elején keletkezett Németo.-ban és Németalföldön, elnevezése (genre) azonban francia. A német irodalmi terminológia a franciából vette át a 18. sz. végén, az epikus alkotások idillikus v a g y szentimentális jeleneteinek megjelölésére. Később a —• morális folyóiratokban és ifjúsági lapokban közölt, hasonló jellegű, de önálló, rövidebb elbeszélések műfaji neve lett. A német terminust a magyar is á t v e t t e az életkép szinonimájaként; ú j a b b a n azonban e k e t t ő t egyes szakírók megkülönböztetik (bővebben —•életkép). A spanyol irodalomban a ->costumbrismo elbeszélő prózájának rövid m ű f a j a i t szokás a zsánerkép fogalomkörébe sorolni. O írod.: E. Seybold: Das Genrebild in der deutsche L i t e r a t u r (1967). Kovács Endre Zsangirov, Szádi (1865—1931): k a z a h költő, műfordító. K a z a h nyelvre f o r d í t o t t a számos klasszikus keleti költő művét, kö-

243

ZSANG zép-ázsiai népek legendáit, folklór alkotásait. Erősen vallásos költészete nagy népszerűséget szerzett nevének. O F ő b b művei: Kissza Kirik Uezir ('Történet Kirik Uezirről', 1911); Hatimtajdin hikajaszi ( ' H a t i m t a j története', 1914); Hikajat Orka Gülse... ('Történet Orka G ü l s é r ő l . . . ' , 1917); Kissza-i fíelgen Bagur ("Történet Belgen Bagurról', 1917); Hikajat Jialifa Harun-ar-Rasid ('Harun-ar-Rasid kalifa története', 1917). zsangzsung irodalom: N y u g a t - T i b e t egykori lakosságának írásbelisége, amelynek létéről csupán a későbbi, i m m á r tibeti művekből van tudomásunk, f ő k é p p azért, mert egyik-másik mű m e g a d j a az eredeti zsangzsung címet is. A zsangzsung írásbeliség nagy hatással volt a p r e b u d d h i s t a tibeti bon vallás később kialakult legendás, mitikus hagyományaira. Horváth Z. Zoltán Zsangzsungpa Csoszdbang-gragszpai dpal; Sangsungpa Csövang-tagpei pe (népnyelvi alak); (1404—1469): tibeti költő, hittudós. ügelugpa (tibeti 'erényutat követő') szektabei i szerzetes, Congkapa közvetlen tanítványa, 1458-tól a csabmdói (ma Csamdo, kínaiul Csangtou, Tibeti AT) kolostor apátja volt. O Költői főműve az 1438-ban írt Drizai bumoi rgjudmangi szgradbjangsz ('Tündérleányok lantjának zengése') c. elbeszélő költemény, amelyben a —>Rámájaramak egy meghatározatlan verziója alapján R á m a és Szitá bujdosásának és megszabadításának történetét dolgozza fel a kávjaköltészet (—>kávja, tibeti irodalmi formák) hagyományai szerint, választékos tibeti nyelven. O írod.: G. Roerich: T h e Story of Ráma in Tibet (Trudi D v a d c a t y pjatovo Mezsdunarodnovo kongressza vosztokovedov, 5. köt., 1963). Uray Géza zsargon; jargon szaknyelvek zsargonizálódása; a nyelvi elzárkózás a társadalmi pozíciónyerés eszköze. A különböző szakterületek azonban e tekintetben nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel. A természettudományok, a technika vagy az o r v o s t u d o m á n y képviselői építhetnek maguk köré nyelvi kínai f a l a k a t , ezek tevékenységük társadalmi jelentőségét nem csökkentik: nekik feltalálniuk, gyógyítaniuk kell, nem pedig magyarázniuk. A televíziókészüléktől nem idegenked ü n k azért, mert műszaki leírása érthetetlen, s akkor is g y ó g y í t t a t j u k m a g u n k a t , bevesszük az orvosságot, ha a leletek, receptek szövege s z á m u n k r a megfejthetetlen. E szövegeket a szakemberek egymás s z á m á r a írják, a kívülállók számára csak a végtermék — a készülék, a gyógyszer stb. — használhatósága, hatékonysága fontos. A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k , s különösen a m ű v é s z e t t u d o m á n y o k — köztük az —•irodalomtudomány — esetében azonban legtöbbször maga a szöveg a végtermék, melynek feladata a jelenségek érthetővé tétele, a magyarázat. S ha e feladatát nem tölti be, semmivel nem hasznosabb a társadalom számára, mint a h a t á s t a l a n gyógyszer vagy működésképtelen szerkezet. E szakterületeken tehát a zsargonizálódás tendenciája nem pozíciónyeréshez, hanem a t u d o m á n y ág eljelentéktelenedéséhez vezethet. Tgen figyelemreméltó e tekintetben G. Anders okfejtése: „Úgy tetszik nekem: ha a pékek csak a pékeknek sütnének, a szabók csak a szabókat öltöztetnék és a fogászok csak fogászok fogaira r a k n á n a k koronát, nem lennének ezoterikusabbak, mint a mai egyetemek filozófusai. A mi egyetemi filozófiánk társadalmi szerepének különössége, sőt ( . . . ) komikuma az, hogy mi e filozófiának egyszerre vagyunk a termelői és a kizárólagos fogyasztói, s hogy az állítólag az egész emberiségre általánosan vonatkozó ós mindenkire egj'aránt kötelező érvényű kijelentéseinket egy olyan zsargonnyelven a d j u k elő, amely igen kevés emberhez szól, s amely már az előadás pillanatában megh a z u d t o l j a az általános érvényre vonatkozó igényeinket". O (—• csoportnyelv, szaknyelv, ezoterikus irodalom) O írod.: F ó n a g y I.—Soltész Katalin: A mozgalmi nyelvről (1954); A. Bausani: Geheim- und Üniver-

244

ZSARO salsprachen (1970); Th. W. Adorno: J a r g o n der Eigentlichkeit: Jargon und Gegenjargon (Betrachtungen an der Gegenwartsprache, 1971); Szende T.: A szó válsága (1979); G. Anders: A filozófiai nyelv ezoterizmusáról (Filozófiai Figyelő, 1982, 34.); H . Bausinger: Deutsch f ü r Deutsche. Dialekte, Sprachbarriere, Sondersprachen (1983); Szerdahelyi I.: Esztétika, kritika, közízlés (1985). Szerdahelyi István Zsarikov, Leonyid Mihajlovics (Juzovka, ma: Donveck, 1911. júl. 20.—1985): orosz író. 1936 óta publikált. Szülőföldjének változatos t ö r t é n e t é t megörökítő gyermek- és ifjúsági könyvek szerzője volt: Poszlednyaja nocs (elb., 1939: Lányi Sarolta, Az utolsó éjszaka, UH, 1939, 2.); Flagi nad gorodom ('Zászlók a város fölött', kisreg., 1954); Krasznije zori ('Piros hajnalok', elb.-ek, 1955). Legjelentősebb műve — Poveszty o szurovom druge ('Történet a zord barátról', reg., 1939) — a fiatal munkások 1917 utáni életéről szól. Hasonló t é m á k n a k szentelte karcolatait is: Ognyi Donbassza ('A donyeci szénmedence tüzei', 1958); Zseleznaja zemlja ('Vasfold', 1959); Pesznya o sahtyorah ('Dal a bányászokról', 1961). O E g y é b fő művei: Sznyega, podnyimityesz metyelju! ('Hó, kerekedj förgeteggé!'. kisreg., 1942); Sahtyorszkoje szerdce ('Bányász szív', elb.ek, karcolatok, naplók, 1961). O Magyarul még: I elb. (Makai I., Szovjet Irodalom, 1985, 12.). O írod.: K. Murzigyi: Poveszty o szurovom druge (Komszomolszkaja pravda, 1954, ápr. 14.); A. Tonov: Leonyid Zsarikov (Donbassz, 1961, 3.); P. Nyikolajev: Sahtyorszkoje szerdce (Moszkva, 1961, 8.). Zsarko, J a k i v Vasziljovics; Zsarcsenko (művészi név); (Poltava, 1861. febr. 25.— Krasznodar, 1933. máj. 25.): u k r á n író, költő, színész. Köztisztviselő családjában született. 1880-ban elvégezte a poltavai felcseriskolát. 1886 és 1896 között M. Sztarickij, M. Kropivnickij és P. Szakszahanszkij színházi társulataiban játszott. Az 1917-es forradalom után a kubanyi t u d o m á n y o s és művészeti múzeumok m u n k a t á r s a volt Krasznodarban. Tagja volt a Pluh irodalmi szervezetnek. O Költeményei és prózai művei n y o m t a t á s b a n 1884-től l á t t a k napvilágot (Persi liricsnyi tvori, 'Első lírai művei'). Később verseit leggyakrabban a Zsittya i Revoljucija c. folyóiratban adta közre. Orosz költők verseit f o r d í t o t t a ukránra. O Művei még: Bajki ('Állat- és tanmesék', 1899, 1912); Opovidannya ('Elbeszélések', 1899); Pisznyi ('Dalok', 1905); Baladi ta lehendi ('Balladák és legendák',

1913). O Gyűjt, kiad.: Tvori ('Művei', 1928); Virsi ('Versek', Antolohija ukrajinszkoji poeziji, 2. köt., 1957). Lebovics Viktória zsarnokdráma: —> tirannusdráma Zsarokov, Tair Zsarokovics (Zsetibaj, Uráli ter., 1908. nov. 22.—1965): oroszul és anyanyelvén alkotó kazah költő. 1928-tól publikált, első kötete 1932-ben látott napvilágot. Gyakori t é m á j a volt az ember küzdelme a természettel. írásai a volt SZU számos nyelvén megjelentek. O Főbb verseskötetei kazahul: Sigarmalar zsinagi ('Verseskötet', 1—2. köt., 1958—1959); oroszul: Potok ('Áradat', 1937); Zolotaja sztyep ('Arany sztyeppe', 1938); Nadpisz na kamnye ('Felirat a kövön', 1946); Ot vszevo szerdca ('Teljes szívből', 1947); Sztal, rozsgyennaja v sztyepi ('A pusztában született acél', 1955); Sztyihotvorenyija ipoemi ('Versek és költői elbeszélések', 1956); Búrja v peszkah ('Vihar a h o m o k s i v a t a g b a n ' , 1962). O Gyűjt, kiad.: Sigarmalar ('Művei', 1—4. köt.,'1972—1975).' Kovács Előd Zsarov, Alekszandr Alekszejevics (Szemj o n o v s z k a j a , Moszkvai k o r m á n y z ó s á g , 1904. ápr. 13.—Moszkva, 1984. szept. 7.): orosz költő. Rövid ideig a mozsajszki reáliskolában tanult. 1918 és 1925 között komszomol-aktivista volt, először Mozsajszkban, m a j d a k o m m u n i s t a ifjúsági szervezet moszkvai központi bizottságában dolgozott. Sokáig A. Bezimenszkij mellett őt tekintették a komszomolköltők legfőbb képviselőjének. 1920-ban belépett a bolsevik p á r t b a . 1921-ben V. Brjuszov poétikai szemináriumait l á t o g a t t a a moszkvai egyetemen; ugyanebben az évben jelent meg Szlovo o Povolzsje ('Beszély a Volga-mellékről') c. első verseskötete. 1922 októberében tagja lett a Molodaja gvargyija nevű, akkor alakult baloldali proletár ifjúsági egyesülésnek, amely az új osztályművészet megteremtéséért és az irodalmi élet irányításáért f o l y t a t o t t agresszív harcával kulcsszerephez j u t o t t az évtized aktuálpolitikai töltetű, heves művészeti— ideológiai küzdelmeiben. Komszomolköltőként főként a szovjet ifjúságról írta az 1920-as évek 2. felétől a pártosság dogmáinak megfelelő, könnyed, igénytelenül felületes verseit, amelyekkel nem esztétikai, hanem ideológiai célokat kívánt szolgálni. „Az én vonalam", vallotta, „a Nyekraszovtól és Gyemjan Bednijtől induló publicisztikus líra és lírai publicisztika irányvonala". Ö n m a g á t azokhoz a költőkhöz sorolta, akik számára az ars poeti-

245

ZSATK cát Leninnek a tömegek számára közérthető művészetről írt szavai jelentették. Tgen sok vékony verseskötetet publikált. Közülük Garmony (1926: K á l n o k y L., Harmonika, A szovjet költészet antológiája, 2. köt., 1955) c. elbeszélő költeménye lelkes fogadtatásra talált a proletárirodalmat képviselő lapokban. Többnyire versmérték és ritmus nélküli, bőbeszédű költeményeit már az 1920-as években is a szovjet irodalom olyan tekintélyes, értékelvű képviselői bírálták, mint V. Polonszkij, a Novij Mir c. folyóirat főszerkesztője. A —>Szovjet írók Szövetségének I. kongresszusán. 1934-ben elmondott beszédében az elsősorban ideológiai természetű „ ö n k r i t i k a " kötelező kliséi mellett kijelentette: „Az élet hősies költészetet követel, és én úgy hiszem, elvtársak, hogy az 1917 utáni szovjet költészet alapjában véve úgy fejlődött, úgy alakult, hogy megfelelt ennek a jogos követelménynek. . . Az osztályharc, a forradalmi kötelességtudat, a szocialista teremtés lelkesiiltsége, a személyiség átalakulása, fejlődése — vajon ezek a t é m á k nem nyertek-e teljes létjogosultságot a költészetben?" E hitvallása mellett a költő, aki felszólalásában többször m e g t á m a d t a a kongresszuson emlékezetes előadást — s a j á t h a t t y ú d a l á t — t a r t ó Ny. Buharint, a világ baloldali- -antifasiszta közvéleménye által nagy figyelemmel kísért tanácskozást politikai vádaskodásokra is felhasználta azok ellen, akik hoszszabb ideje nem publikálnak ú j műveket: szerinte ezek az írók gyanúsan hallgattak. Az 1930-as évek 2. felében egy ideig az ő élete is veszélyben forgott, ekkoriban számos ifjúkori b a r á t j a a tisztogatásoknak nevezett politikai tömeggyilkosságok áldozata lett. () ép bőrrel megúszta ezt, ám ettől kezdve fokozatosan marginalizálódott a szovjet irodalmi életben. A 2. világháború alatt politikai feladatokat vállalt és tudósító volt a hadi flottában. E k k o r írt versei Lirika ('Líra', 1947) c. kötetében láttak napvilágot. N é h á n y dalszövege, közülük is főként az úttörőinduló, rendkívül népszerű lett a sztálini korszak irodalmában, életműve azonban efemer: nem alkotott maradandót. Moszkvában élt, az írószövetségi szervezetekben az 1950-es években már tüntetően nem vállalt tisztséget. Utolsó évtizedeiben alig publikált, verseinek igénytelensége, Sztrana junosztyi ('Ifjúságom országa', 1968) c. kiadott önéletrajzi emlékező p r ó z á j á n a k semmitmondása ellenére azonban állandó szereplője volt a szovjet irodalmi antológiáknak. O Verseskötetei még: Ledohod ('Jégzajlás', 1923); Italjanszkoje piszmo i drugije sztyihi ('Itáliai levél és

más versek', 1928); Muzsesztvo ('Bátorság', 1936); Na Csornom morje ('A Fekete-tengeren', 1942); Na zemle, v nyebeszah i na morje ('Földön, égen és a tengeren', 1960); Szcsasztyje v kazsdij dom ('Boldogságot, minden házba', 1975). O Gyűjt, kiad.: Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művei', 1—2. köt., 1954); Sztyihotvorenyija. Pesznyi. Poemi ('Versek. Dalok. Elbeszélő költemények', 1973); Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—3. köt., 1980—4981). O Magyarul még: 2 vers (Grigássy Éva, Szily E., Sasok nemzedéke, anto., 1949); 1—1 vers (Vámosi P., Órák és percek, anto., 1957; F r a n y ó Z., Évezredek húrjain, anto., 3. köt., 1960; Árvay J., E g v égbolt alatt, anto., 1981). O írod.: V. Tarszisz: A. Zsarov (Szovremennije russzkije piszatyeli, 1930); Sz. Tregub: ua. (Novij mir, 1941. 2.); J . Dolmatovszkij: Pevec komszomolszkoj junosztyi (Ogonyok, 1954, 15.); uő: A. Zsarov (Lityeraturnaja gazeta, 1979, ápr. 18.); M. Skerin: Alekszandr Zsarov (1980); Alekszandr Alekszejevies Zsarov ( L i t y e r a t u r n a j a gazeta, 1984. szept. 19.). Gereben Ágnes Zsatkovics, J u r i j (ukrán névváltozat); Zsatkovics K á l m á n György (magyar névváltozat); (Ungvár, 1855. okt, 14.—Sztrojna, 1920. szept, 25.): kárpátaljai ruszin és magyar író, műfordító, történész. Középiskoláit szülővárosában és Nagyváradon, a teológiát Ungváron és Esztergomban végezte. 1881-ben szentelték pappá; k á r p á t aljai falvakban lelkészkedett. O Tanulmányai, adatközlései, feldolgozásai elszórtan jelentek meg a legkülönbözőbb helyi és országos lapokban, történelmi és egyházi folyóiratokban. Kapcsolatban állt a galíciai ukrán kultúra vezető egyéniségeivel: I. Frankóval és V. HnatyukkaA. Orosz és ukrán írókat fordított u k r á n r a és magyarra, így 1901-ben u k r á n r a fordította Egán E. kormánybiztosnak a ruszin parasztok gazdasági és művelődési helyzetéről szóló jelentését. Magyar nyelven elsőként foglalta össze az ukrán irodalom történetét: A kisorosz irodalom történetének rövid vázlata (Magyar Szemle. 1900, 26—27. sz.). O F o n tosabb művei még: A magyarországi oroszok történetírásának története (Száz. 1890); Vázlatok a magyarországi oroszok életéből (Budapesti Szemle. 1895). O írod.: Szinnyei J . : Magyar írók élete és munkái (XIV. köt., 1914); Bonkáló S.: A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés (1935); Udvari I.: Isztoriografija karpatszkih ukrajincoh (ruszinoh) X V I I I . sztolittya (Dumki z Dunaju, Vukovár, 1989). Udvari István

246

ZSCHO Zsavruk, A lesz (írói név); Aljakszandr Dzmitrijevics Szinyicskin (családi név); (Szjanno, 1910. aug. 19.—?, 1942. aug. 23.): belorusz költő. 1938-ban a moszkvai irodalmi főiskolán végzett. Részt vett a Honvédő H á b o r ú b a n ; Sztálingrádnál esett el. O 1926-tól jelentek meg versei, melyekre az életöröm, a pátosz, a dolgos hétköznapok r o m a n t i k á j a miatti lelkesedés és a valóság optimista ábrázolása jellemző: Rucsajini ('Patakok', 1936); Dnyapro vihodzic z berahov ('A Dnyeper kilépett medréből', 1938). Költészetében jelentős helyet foglal el a polgárháború eseményeinek és a forradalmi hőstetteknek a b e m u t a t á s a : Csapajev (ua.); Szanatornaja nocs ('Szanatóriumi éjjel'). Legjobb müveiben a fasizmus elleni spanyol polgárháború eseményeit rajzolta meg Krivjoju szercja ('A szív vérével', elbeszélő költ.-ek, 1938) c. kötetében. A gyerekeknek írt verseit Pra majho tavariscsa ('A barátomról', 1939) és Pra majho katka ('A cicámról', posztumusz, 1950) c. köteteiben a d t a ki, m i n d k e t t ő t A. Usakov átdolgozásában. Frontversei katonai újságokban jelentek meg. O G y ű j t , kiad.: Vibranaje ('Válogatott művei', 1960); Krivjoju szercja ('A szív vérével', versek, dokumentumok, 1987). Palásti Katalin Zschokke fcsokke], J o h a n n Heinrich Dániel (felvett név); Heinrich Schocke (eredeti név); (Magdeburg, 1771. márc. 22.—Blumenhalde, Aarau, 1848. jún. 27.): német nyelven alkotó svájci író, drámaíró, pedagógus, történész. Apja posztókészítő mester volt, édesanyját nem ismerte. Apja halála után (8 éves korában) rokonokhoz, m a j d E. K . Reichard íróhoz került. 1787-ig a magdeburgi gimnáziumban tanult, u t á n a Schwerinben házitanítóskodott. 1788-ban vándorszínészekhez csatlakozott és szerzőként is próbálkozott. Utólagosan letett érettségi vizsga u t á n 1789—1792 között a f r a n k f u r t i egyetemen teológiát, filozófiát és történelmet hallgatott, tanulmányai végén doktorált filozófiából, m a j d 1792—1795 között egyetemi m a g á n t a n á r volt, 1795— 1796 között b e u t a z t a Dél-Németo.-ot, illetve Párizsba, ma jd később Svájcba utazott, ahol véglegesen letelepedett. 1796—1798 között Reichenauban egy nevelőintézet vezetőjeként m ű k ö d ö t t . 1801—1802 között Bernben megismerkedett Pestalozzival és H. von Kleisttei. Az utóbbival, valamint L. Wielandá&X vívott irodalmi versengés eredményeként született meg a Der zerbrochene Krucj ('Az eltört korsó', 1802) c. elbeszélése. Még ebben az évben A a r a u b a költözött, ahol 1805-ben feleségül vette a papi család-

ból származó N a n n y Nüsperlit, aki az elkövetkező években egy lányt és tizenkét fiúgyermeket hozott a világra. Minden i r á n t való nyitottsága a b b a n is megnyilvánult, hogy pedagógusként és történészként is közhasznú társaságokat alapított, így például s ü k e t n é m á k iskoláját és takarékpénzt á r t . O K o r á n a k egyik legolvasottabb szerzője volt, aki a felvilágosodás hagyom á n y á n a k megfelelően nevelői célzattal írt a műveit, amelyek — művészeti konformizmus mellett — a paraszti és polgári rétegnek szóltak. Eleinte a francia f o r r a d a lomért lelkesedett, m a j d általánosabb mot í v u m o k a t helyezett munkásságának köz é p p o n t j á b a . Nagy írói gyakorlattal rendelkezvén mindig hatásosan építette fel műveit, melyeket a valóság apró részleteinek hű leírásával t a r k í t o t t , másrészt eszmei mondanivalójában gyakran túlidealizált képek jelentek meg. Első nagy sikere 1793-ban a lovag- és kalandregények hag y o m á n y á t követő Aballino, der grosse Bandit ('Aballino, a nagy útonálló') c. regény volt, melyet színművé átdolgozva 1795-ben sok német színház m u t a t o t t be. Híressé vált többek között 1818-ban megjelenő Das Abenteuer der Neujahrsnacht ('Szilveszter éji kaland') c. elbeszélése, amelyben szatirikus hangnemben vázolja a nemesség polgárokkal szemben érzett előítéleteit, Világi t é m á j ú művei mellett sok vallási tárgyú írást is megjelentetett, m i n t pl. a Stunden der Andacht 8 kötetét (1809 — 1816). amelyet kétszer is lefordítottak magyarra, 1828—1830-ban Áhítatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására (ford.: A vagyis: Almási Balogh Sámuel) valat . 1864-ben Áhítat órái (ford.: Szász K.) c F ő b b művei még: Alamontade der Galeerensklave (reg., 1803: ford.: D., Alamontade, 1833); Die Prinzessin von Woljfenbüttel (elb., 1804: B á r á n y A., A wolfenbütteli hercegnő, 1844); Das Goldmacherdorf (elb., 1817: Boross M., Boldogháza, 1857; ,,Y", Aranyfalva, 1899); Der Creole (elb., 1830: n. n., A kis kreol, 1927); Meister Jordán, oder Handwerk hat goldenen Boden (elb., 1845: n. n., Minden mesterség aranybánya, 1928). O Magyarul még: 1—1 színmű (Lány Á., Hypolit és Rozvida, bem.: Kolozsvár, 1813; Vass I., Sasseni Julius, bem.: Kolozsvár, 1819); 1—1 nla (l)vihally E., Idegen nyelvekből fordított vegyes művek g y ű j t e m é nye, 1867; Boros G., Képes Családi L a p o k . 1884). O írod.: C. Günther: H. Zschokkes J u g e n d - und Bildungsjahre (1918); P. Schaffroth: H. Zschokke als Politiker und Publizist wáhrend der Restauration und

247

ZSDAN der Regeneration (1949); H. Bönning: H. Zschokke u n d sein „Aufrichtiger und wohlerfahrener Schweizerbote" (1983). Kerekes Gábor Zsdanov, A n d r e j Andrejevics (Mariupol, 1896. febr. 26.—Moszkva^ 1948. aug. 31.): orosz politikus. Kisvárosi értelmiségi családban született. Anyja zongoraművésznő volt. E családi h á t t é r és szerény zenei műveltsége is szerepet játszott a b b a n , hogy később Sztálin környezetében a művészetek specialistájának tekintették és mind nagyobb befolyásra t e t t szert kultúrpolitikai kérdésekben. 1915-től tagja volt a bolsevik p á r t n a k . Politikai karrierjét 1916ban kezdte meg. A tveri párt- és szovjetapparátusból a becsvágyó és szolgálatkész fiatalembert Sztálin „emelte ki". 1930-ban az SZK(b)P Központi Bizottságának tagja lett. Az „ i f j ú s z t a l i n i s t á k n a k " ahhoz a türelmetlen és mindenre kész csoportjához tartozott, a k i k e t — a „régi bolsevik g á r d a " ellensúlyozására és lecserélésére — Sztálin g y ű j t ö t t m a g a köré az 1930-as években, s akik kulcsszerepet játszottak a „nagy terr o r " gépezetének beindításában és működtetésében 1936 és 1939 között. Azután pedig, a 2. világháború végétől 1953-ig tartó időszakban a köztük (Zsdanov, Malenkov, Berija és Hruscsov) zajló hatalmi vetélkedés határozta meg évtizedekre a SZU sorsát. O Az ideológiai mindenes szerepkörében a szovjet írószövetség első, alakuló kongresszusán d e b ü t á l t 1934-ben. I t t azonban, ahol a politikai erőviszonyok alakulása miatt még Buharin és Radek irányvonala érvényesült, a $ztá/in-csoportot képviselő ismeretlen fiatalember beszéde észrevétlen maradt. Pedig ő volt az, aki világosan kimondta, rnit kell ezentúl a „lélek mérnökeinek", a szovjet íróknak a szocialista realizmus d o k t r í n á j á n érteniük, ha eleget tesznek legfőbb f e l a d a t u k n a k , azaz ,,a nép, Lenin—Sztálin p á r t j a , a szocializmus ügyét szolgálják", „szellemi fegyvert" kovácsolva az irodalomból a külső-belső osztályharcban. Eszerint a szocialista realizmus a valóságot nem egyszerűen „objektív realit á s á b a n " , h a n e m ,,a maga forradalmi kifejlődésében kell, hogy ábrázolja". Ez volt az államszocialista realizmus vagy totalitárius realizmus ú j képlete, amely szerint az „igazi valóság" az, amit a párt annak ismer el, a művészet f e l a d a t a pedig az, hogy ezt az „egy és o s z t h a t a t l a n " valóságot felépítse, kultiválja, műalkotásként, kulisszaként állítsa a t a p a s z t a l a t i , a „hamis" valóság elé. A politikust 1934 decemberében, közvetlenül a Sztálin számára megbízhatatlan-

ná v á l t Kirov elleni merénylet után nevezték ki annak megüresedett helyére K B t i t k á r n a k és a „ m e g b í z h a t a t l a n " régi főváros, Pétervár-Leningrád teljhatalmú urán a k , a városi és területi pártbizottság élére. E t t ő l kezdve ő lett Sztálin politikai a k a r a t á n a k és ideológiai intencióinak legfőbb „megszövegezője" és gyakorlati megvalósít ó j a a kultúrában és a nagypolitikában e g y a r á n t . A Generalisszimusz neve mellett egyedül az övé szerepelt azon az 1936-ban, J a l t á b a n keltezett t á v i r a t o n , amely a szovjet s a j t ó b a n megadta a jelet a „nagy terr o r " , a „jezsovscsina" ('jezsovi rémuralom') gépezetének beindítására: „ Ú g y véljük, elengedhetetlenül szükséges és sürgős J e z s o v elvtárs kinevezése a belügyi népbiztos helyére. Jagoda h a t á r o z o t t a n megmut a t t a , hogy képtelen leleplezni a trockistazinovjevista blokkot. Az O G P U ezen a téren négyéves lemaradásban v a n . " Zsdanov e „ l e m a r a d á s " behozásában tevőlegesen is részt vállalt. Egyebek mellett j ó v á h a g y t a a z o k a t a listákat, amelyek alapján 1937— 1938-ban letartóztatták Kirov egykori híveit, p á r t t a g o k a t és pártonkívüli értelmiségieket, és vesztőhelyekre vagy a GULAGra k ü l d t é k őket. Ugyancsak ő h a t á r o z t a meg 1936-tól a művészetek, főként az irodalom ellen indított országos ideológiai k a m p á n y o k irányvételét és lefolyását. Egyik megfogalmazója és aláírója volt annak a tankönyvbírálatnak, amely az újkori történelem egész t a n í t á s á t a szovjet pártt ö r t é n e t alapjára kívánta helyezni, s amelyet — jóllehet 1934 augusztusi keltezésű — csak 1936-ban tettek közzé, két évvel a z u t á n , hogy — Sztálin és Zsdanov mellett h a r m a d i k aláírója — Kirov meghalt. Ez a bírálat lett a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n v é g r e h a j t o t t „tisztogatások" és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i gondolkodás dogmatizálásának fő hivatkozási alapja a következő években. Ugyancsak felismerhető a politikus „szellemujjának" n y o m a az 1936-os „ a n t i f o r m a l i s t a " k a m p á n y t elindító Pravda-cikkeken, a Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth c. operáját t á m a d ó Szumbur vmeszto muziki ('Zűrzavar zene helyett') és Baletnaja fals ('Egy hamis balett') c. írásokon, amelyek mintegy előkészítették a „jezsovscsina" koholt pereinek, éjszakai letart ó z t a t á s a i n a k félelmetes légkörét. U g y a n ebben a szerepkörben és ugyanezekkel az ideológiai jelszavakkal lépett fel a SZU világháborús győzelmét követő években is, egy ú j a b b , Sztálin által tervezett terrorkorszak atmoszférájának előkészítőjeként. A színház, a film, az irodalom, a filozófiatörténet és a zene „ f r o n t j a i n " 1946-ban egyszer-

248

ZSEBK re indított, összehangolt ideológiai kereszt e s h a d j á r a t , mely „zsdanovscsina" ('Zsdanov rezsim') néven vonult be a korszak történetébe, a 2. világháború után kissé s z a b a d a b b a n lélegző szov jet értelmiség és a háború során N y u g a t o t m e g j á r t milliók, a társadalom megfégyelmezésére, a szellemi bezárkózásra irányult. Ezért tért vissza a zsdanovista kritika a 19. sz.-i birodalmi orosz nacionalizmus jellegzetes kategóriáihoz, a „rothadó N y u g a t " , az „orosz szupremácia", az „idegengyűlölet" szóképeihez. A „züllött", „cinikus", „néptől—nemzettől idegen", „kozmopolita" Nyugattal, annak befolyásával és mintáival szemben — a szovjetként, k o m m u n i s t a k é n t és oroszként azonosított — Kelet „ t i s z t a " , „egyszerű", „egészséges", „eszmei", „népi és nemzeti" k u l t ú r á j a (művészete és tudománya) állt szemben és vívott élethalálharcot. A felsőbbrendűség t u d a t a alapozta meg a birodalmi terjeszkedés jogosságát: „A szovjet irodalom és művészet — nyilatkozta Zsdanov — a leghaladóbb a világon, és ezért jogunkban áll más népeket a kommunista erkölcsre tanítani". E n n e k a minden „ideg e n t " , „külföldit", „ n y u g a t i t " megbélyegző ideológiai h a d j á r a t n a k , mely a politikus halálát követően „antikozmopolita" k a m p á n y k é n t f o l y t a t ó d o t t tovább, legdrámaibb eseménye Zsdanov (Visinszkijnek, a kirakatperek főügyészének stílusában elmondott) vádbeszéde volt a „bűnös várost", Leningrádot m á r - m á r kezükbe kaparintó „nyugatosok", M. Zoscsenko, Anna Ahmatova és általában az orosz modernek ellen, amely az író-vádlottaknak az irodalmi életből való kizárásával ért véget. O Zsdanov annak az ú j típusú, totalitárius állami kultúrpolitikának volt a megtestesítője, amely már nem egyszerűen korlátozta a művészetek — mindenekelőtt az ideokrata állam számára létfontosságú szóművészet: az irodalom — szabadságát, hanem a totalitárius rendszer „képére és hasonlatoss á g á r a " teremtett új, mesterséges, még sohasem volt művészetet és irodalmat, amely éppoly monumentális, kicsattanóan egészséges, paradicsomian boldog, ill. éppúgy népi és nemzeti, mint teremtője maga, A politikus a totalitárius államvallás főinkvizítora volt, az alkotói szabadság, írói és irodalmi autonómia könyörtelen üldözője, aki közvetve és közvetlenül kétezer író (közülük hatszáz írószövetségi tag) pusztulásáért is felelős. O Róla kapott nevétől csak a „peresztrojka" éveiben sikerült megszabadulnia a leningrádi egyetemnek és egykori szülővárosának, Mariupolnak. O Magyarul: 1—1 tan. (Fogarasi B., F o r u m ,

1948, 3.; n. n., uo., 1949, 4.); A művészet és a filozófia kérdéseiről (beszédek, Gyáros L., 1949); 1 t a n . (n. n., Hel, 1965, 2.); 1 beszámoló (n. n., uo., 1967, 2.). O írod.: Keszi I.: Zsdánov és az irodalom (Csillag, 1949, máj.); J u . Jelagin: Ukroscsenyije iszkussztv (1952); Lányi Sarolta: Zsdanov [1891—1948] (Irodalmi Újság, 1953, 18.); W. N. Vickery: Zhdanovism (1946—1953) in Literature and Revolution in Soviet Russia 1917—1962 (1963); J u . Amiantov: Vernij szin partyii (Izvesztyija, 1966, febr. 25.); Gulyás Gy.: A zsdánovi esztétikáról és eszmetörténeti előzményeiről (Filozófiai Figyelő, 1987, 3—4.); J u . K a r j a k i n : A „zsdánovi folyadék", avagy a rágalmazásról (Vság, 1988, 9.); [nádra]: Dőlt sorok a (Viharos taps)-ról (Magyar Nemzet, 1989, 146.); K. Szimonov: Glazami cseloveka mojevo pokolenyija (1990); György P. (szerk.): A művészet katonái (1992); D. L. Babicsenko: Piszatyeli i cenzori (1994). Szilágyi A kos Zsdanov, Vlagyimir Viktorovics (Tambov, 1911. jún. 1.—Moszkva, 1981. febr. 9.): orosz irodalomtörténész, kritikus. Első t a n u l m á n y a 1932-ben jelent meg. F ő k é n t a 19. sz.-i klasszikus orosz irodalommal foglalkozott. A filológiai munka pontosságát, a tények tiszteletét t a r t o t t a a k u t a t ó egyik legnagyobb erényének. Cikkeiben és könyveiben többek között Gogol, Lermontov, Turgenyev és Dosztojevszkij művészetét elemezte. Ú j adalékokkal gazdagította Dobroljubov és Nyekraszov életrajzát. A Kratkaja Lityeraturnaja Enciklopegyija ('Rövid irodalmi enciklopédia') főszerkesztő-helyettese volt. O F ő monográfiái: A. Sz. Gribojedov (1945); Ny. V. Gogol. Ocserk tvorcsesztva ('Ny. V. Gogol. Művészetének vázlata', 1953); Ny. A. Dobroljubov (1961); Nyekraszov (1971); Zsizny Nyekraszova ('Nyekraszov élete', 1981). O Magyarul: A szovjet irodalom új sikerei (tan., n. n., 1951). O írod.: V. Dorofejev: Knyiga o zsiznyi Ny. A. Dobroljubova (Znamja, 1952, 12.); I. Podolszkaja: Gyelo i szlovo Nyekraszova (Voproszi lityeraturi, 1982, 6.). Rév

Mária

zsebkönyv: 1. kisformátumú, zsebbe rakható nagyságú könyv. Hagyományai a 17. sz.-ba n y ú l n a k vissza: a leideni Elsevier ház 1629 óta így a d o t t ki klasszikusokat. -J. Bell Londonban a 18. sz. elején olcsó u t á n n y o másként 109 népszerű kötetecskében a d t a ki a brit költők verseit. Franciao.-ban a 19. sz. folyamán milliós példányszámokat értek el az Hachette, Plon, Calman-Lévy, Gar-

249

ZSEBS nier Fréres olcsó papíron kiadott, fűzött, puha borítású divatregényei, m a j d a fíallimard és a Grasset kiadók igényesebben rostált, de hasonlóan olcsó kivitelű, sárga papírborítós könyvei. Németo.-ban először a góthai Bibliographisches Institut jelentkezett olcsó füzetekkel: Groschenbibliothek der Deutschen Classiker für alle Standé. 1867ben A. P h . Reclam megalapította Universal Bibliothek elnevezésű sorozatát; 20 pfenniges áron h a v o n t a 10 kisméretű füzetet adott ki, elsőként jelentetve meg kortárs szerzőket is olcsón. Ibsen pl. milliós péld á n y s z á m b a n jelent meg nála. Azt a gondolatot, hogy a kortárs szerzők regényeit a kemény kötésű példányok mellett olcsóbb, papírfedelű (—>paperback) kivitelben is megjelentessék, Amerikából hozta magával a s t u t t g a r t i C. Engelhorn, aki csakhamar ismertté vált 1885-ben indult, piros fedelű Allgemeine Romanbibliothek sorozatával. A Liptószentmiklósról származó Fischer S., aki 1886-ban alapította Berlinben S. Fischer Verlag néven híressé vált irodalmi kiadóját, 1908-ban 1 márkás könyvtárat indított, regények zsebkönyvalakú, de kötött kiadásainak nagy példányszámú terjesztésére. O Ezek voltak a 20. sz.-i nagy zsebkönyvsorozatok elődei. Okét. követték az angol Penguin könyvecskék, a párizsi Hachette 1953-ban indított Le livre de poche kiadványai, a New York-i Pocket Books; Németo.-ban 1952-óta a Fischer Bücherei különböző sorozatokban szerkesztett zsebkönyvei, a Rowohlt cég 1951 óta megjelenő ro-ro-ro kötetei, a müncheni Goldmann zsebkönyvek, 1961 óta a Deutscher Taschenbuch Verlag kiadványai s 1963 óta a rövid időn belül népszerűvé vált Edition Suhrkamp kötetei stb. O Az 1950-es években a zsebkönyv még a szokványos kivitelű. nagyobb méretű és keménykötésű, drágább és ennél fogva egyre nehezebben fogyó kiadások mellett, az egyes művek nagyobb tömegek számára hozzáférhető, másodlagos és későbbi kiadásának eszköze volt, A szépirodalmi művek iránti kereslet további csökkenése, a kínálati verseny éleződése és az előállítási költségek drágulása miatt a z o n b a n a szokványos kiadások finanszírozása egyre nehezebbé vált, s így az 1960-as évek végére a nagy zsebkönyvsorozatok m á r e g y h a r m a d részben eredeti, első kiadásokat hoztak. Ez egyaránt jellemző az európai és az amerikai könyvkiadásra: a New American Library vagy a Dell cég a legjelentősebb szerzőket is zsebkönyvalakban hozza először. T. Capote és N. Mailer nem egy k ö n y v e szintén zsebkönyvként jelent meg először, olyan előlegek ellenében,

amilyeneket normál kiadás mellett ma m á r egy kiadó sem n y ú j t h a t n a . A legutóbbi évtizedben ú j paperback sorozatok is indult a k a szépirodalmi könyvkiadás fenntartása érdekében, amelyek valamivel drágábbak ugyan a zsebkönyveknél, mert nem s z á m í t h a t n a k akkora példányszám eladására, de még mindig olcsóbban a normálkiadásnál: Ilyen a Reihe Hanser vagy a Sammlung Lnchterhand. 1975-ben az NSZK-ban regisztrált könyvpublikációk 11,4%-a zsebkönyv volt; a példányszámok tekintetében ez az arány feltételezhetően még nagyobb. O (->irodalom és könyvkiadás) Roytha György O 2. az —>almanach sajátos, a 18. sz. végétől ismert változata. Miként az almanach és a —>múzsaalmanach, periodikusan (többnyire évenként) jelenik meg, de nem, vagy nem csak szépirodalmi írásokat közöl. Belső tagolása témakörök (pl. divat, naplók. elbeszélések, történelem stb.) szerinti. Nem túl magas irodalmi színvonallal, főként nőolvasók szórakoztatására készülnek. E kiadványtípus főként a német és osztrák irodalomban jelentős (Taschenbuch). Elsőként a Wiener T h e a t e r számára készült Taschenbuch jelent meg (1777). O (—>évkönyv, gyűjtemény) O írod.: F. Marwinski: Almanache, Taschenbuch, Taschenkalender (1967). O 3. kézikönyv, amely tömör, áttekinthető formában rögzíti valamely tudományterület vagy szakma ismer e t a n y a g á t . O (-»kézikönyv) Hoványi János zsebszínház: eredetileg Párizs legkisebb színházának (Théátre de Poche), később a kamaraszínház szélsőségesen szerény méretű változatainak elnevezése. Helysége sokszor á t a l a k í t o t t vagy ideiglenes (volt mozi, lakás, pince stb.). Nézőtere általában csak 80—100 férőhelyes. Méreteiből következően intim hatások, puritán eszközökkel kialakított előadások jellemzik. Jelentősége főként a -*kísérleti színház műhelymunk á j á b a n nagy. O N a p j a i n k b a n már szinte minden nagyobb színházi k u l t ú r á v a l rendelkező városban elterjedt, a legtöbb Párizsban, New Yorkban működik. Mo.-on századunk elejétől folyamatos hagyománya él mind a hivatásos, mind az a m a t ő r színjátszásban. O (-»színház) Krokovay Zsolt Zsecsev, Toncso Tonev (Divdjadovo, ma Sumen része, 1929. júl. 6.—): bolgár irodalomtörténész, kritikus. 1954-ben jogi diplomát szerzett Szófiában. 1956 végéig a Kom-

250

ZSEFA szomolban dolgozott; 1956-tól a Rodna recs c. diáklap szerkesztője. Moszkvában a Társadalomtudományi Akadémián volt aspiráns (1959—1962), ahol megvédte Problemi na szávremennija román ('A modern regény problémái') c. disszertációját. 1977 ó t a a filológiai tudományok doktora. 1962 és 1963 között a Szeptemvri kritikai rovatát vezette. 1963-tól a bolgár akadémia Irodalomtudományi Intézetének t u d o m á n y o s m u n k t á r s a , m a j d 1974-től igazgatója lett. A pártállam elvárásainak azonban nem felelt meg, így félreállították. Jelenleg a Letopisz főszerkesztője. O Elmélyült, a v a t o t t műelemzéseit, karcolatait, recenzióit 1953 óta közlik a lapok és folyóiratok. Az irodalomtudományban a történeti irányzat híve. Az irodalmi alkotásokat társadalmilag és történelmileg meghatározott jelenségekként vizsgálja, a műalkotások és a korviszonyok összefüggésének feltárását tekinti elsődleges feladatának. Bár erősen érvényesíti az esztétikán kívül a történeti aspektusokat is, t a n u l m á n y a i b a n az irodalmi alkotásoknak mint művészi jelenségeknek a specifikumai nem szorulnak háttérbe. Érdeklődésének középpontjában a mai bolgár próza áll. de abban is főleg azokra a tendenciákra figyel, amelyekben a bolgár kultúra h a g y o m á n y a érvényesül. Felfogása szerint a nemzeti művészet lényege a hagyományszerű momentumokon alapul. Mivel a társadalom és a kultúra fejlődését a különféle törekvések összefüggésének eredményeként fogja fel, figyelme a bolgár történelem és k u l t ú r a egy kevésbé ismert területére irányul: a bolgár nemzeti újjászületés isztambuli körére, amely nem a forradalmi, hanem az evolúciós fejlődés híve volt. Vezetői azt vallották, hogy egy népet könynyebb felszabadítani, mint egy szétdarabolt országot egyesíteni. E kör törekvéseiről, az önálló bolgár exarchátusért vívott küzdelemről írta nagy sikerű művét, a Bálgarszkijat Vetileden ili sztrasztite bálgarszlci ('A bolgár Húsvét avagy a bolgár szenvedélyek', 1975), amely néhány év a l a t t t ö b b kiadást is megélt és országra szóló hírnevét szerzett neki. Sikeres volt, de egyben nagy vihart is kavart művészi formában írt irodalomtörténeti t a n u l m á n y a , a ,,Bálgarszkijat Odiszej'' i isztinata na negovoto zavrástane ('A ,,Bolgár Odüsszeusz" és hazatérésének igazsága', 1979). valamint Isztorijata i teoriite na edin Pigmaiion ( Egy Pygmalion története és elméletei', 1983) c. esszéregénye. O Egyéb művei: Szávremenni obrazi i idei ('Modern alakok és eszmék', 1964); Idei na prozata ('A próza eszméi", 1967); Kriticseszki pogledi ('Kritikus nézetek', 1971);

Todor Ikonomov (ua,, 1975); Literatúra i obstesztvo ('Irodalom és társadalom', 1976); Sztatii ('Cikkei', 1978). O G y ű j t , kiad.: Isztorija i literatúra. Izbrani sztatii ('Történelem és irodalom. Válogatott cikkek", 1979); Bálgarszkijat román szled Deveti szeptemvri ('A bolgár regény Szeptember 9. u t á n ' , 1980). O írod.: J. Vaszilev: Obrazi i idei ot szávremennosztta ( N a r o d n a mladezs, 1965, 109.): M. Caneva: Poezija i isztorija (Literaturen front, 1971, 44.); Sz. Igov: Isztorija, literatúra i kriticseszki idei (Szeptemvri, 1972, 1.); G. Cankov: V szveta na izsztradanite idei (Piamák, 1972, 11.); N. Gencsev: Szpokojno i utnno za sztrasztite bálgarszki (Literaturen f r o n t , 1975, 26.): A. Szvilenov: Toncso Zsecsev (Rodna recs, 1975,8.). Juhász Péter Zsefarovics, Hrisztofor (l)ojran, 17. sz. vége—Moszkva, 1753. szept. 18.): bolgár író, rézmetsző. Életéről kevés adat m a r a d t fenn. Főleg Belgrádban és Bécsben dolgozott. Sokat utazott, j á r t Szolunban (Szaloniki), J a f f á b a n , Jeruzsálemben. A moszkvai Vízkereszt Kolostorban halt meg, ahol megőrizték iratait, melyekből kiderült, hogy bolgár származású volt. Mint rézmetsző elkészítette a szláv népek uralkodóinak és szentjeinek arcképét; mint ikonfestő sok ikont, freskót festett; mint ötvös több bélyegzőt. pecsételőt metszett. Bulgária kult ú r á j á n a k történetébe mindenekelőtt Sztematografija (ua.) c. 12 + 42 lapos albumával írta be nevét; e m ű v é t TV. Arszenij szerb —bolgár pátriárka segítségével a d t a ki Bécsben 1741-ben. Az a l b u m b a n a szerb és a bolgár uralkodók és szentek arcképei sorakoznak. köztük 56 ország címere l á t h a t ó és a l a t t u k egy-egy négysoros magyarázó szöveg található. Bulgária címere, az ágaskodó, dühös oroszlán az 5. lapon van. A népek jellemzését és az ábrázolt szentekhez írt magyarázó szöveget is patetikus stílusú egyházi szláv nyelven készítette. A bolgárokról azt írja, hogy b á t r a k voltak és m á s királyságokat uraltak, de most a török alázatos rabjai. Műve P. Vitezovic Ritter horv á t író és költő S t e m m a t o g r a p h i a . . . c. latin nyelvű művének fordítása. O A bolgár uralkodók és szentek arcképei és a bolgár címer növelték a bolgár olvasókban a n é p i - nemzeti érzést. T ö b b bolgár ikonfestő és könyvíró tekintette őt mintának, köztük Paiszij Hilendarszki is, akinek főművével g y a k r a n együtt k ö t ö t t é k be e m ű v e t . A Bulgária címerében ábrázolt oroszlánt a bolgár címerbe is á t v e t t é k . Zsefarovics 1748-ban egy metszetekkel illusztrált könyvet adott ki Jeruzsálemről, amelyet

251

ZSELI görögre is lefordítottak. O írod,.: V. N. Zlatarszki: Narodnoszta i rodnoto mjaszto na Hrisztofor Zsefarovics (Makedonija, 1922, 1.); B. Penev: Isztorija na novata bálgarszka literatúra (1. köt., 1930); J . Ivanov: Bálgarszki sztarini iz Makedonija (1931); A. Bozskov: Deloto na Hrisztofor Zsefarovics (Pulsz, 1968, 8.). Juhász Péter Zselihovszkaja, Vera P e t r o v n a (Jekatyerinoszlav, 1835. ápr. 29.—Szent-Pétervár, 1896. m á j . 17.): orosz írónő. Anyja, a maga korában népszerű írónő, J e l e n a Gan volt. Kaukázusi o t t h o n u k b a n g y a k r a n megfordultak s z á m ű z ö t t dekabristák. O Az 1870es évek végén jelentek meg első írásai Tifliszben (ma: Tbiliszi). E g z o t i k u s témájú kisregényei és elbeszélései kedvező fogadtatásra t a l á l t a k eredeti hangvételük, izgalmas meseszövésük miatt. A távoli vidékeket, főként a Kaukázus t i t o k z a t o s világát bemutató kisprózáját elsősorban az ifjúságnak s z á n t a : Kavkazszkij légion ('A kaukázusi légió', 1887); Knyaz Ililco ('Ilikó herceg', 1888); V tatarszkom zaholusztyje (1888: Házsongárdy G., Messze Tatárországban. Elbeszélés fiatal lányoknak, 1928); Kavkazszkije rasszkazi ('Kaukázusi elbeszélések', 1895). N é h á n y könyvében — Zabitije geroji ('Elfeledett hősök', 1887—1888); Jermolov na Kavkaze ('Jermolov a Kaukázusban', 1889) — történelmi hősöknek állított emléket. A nemesi családok és gyermekek életét örökítette meg Kakja, bila malenykoj ('Amikor kicsi voltam', 1891); Mojo otrocsesztvo ('Serdülőkorom', 1894) c., ma már avíttnak t ű n ő , elfeledett regényeiben. O írod.: A. P. Babuskina: Isztorija russzkoj gyetszkoj lityeraturi (1948). Zsemcsuzsnyikov, Alekszej Mihajlovics (Pocsep, Csernyigovi kormányzóság, 1821. febr. 22.—Tambov, 1908. á p r . 7.): orosz költő. Nemesi családból származott. 1841ben fejezte be jogtudományi t a n u l m á n y a i t Szent-Péterváron, majd a szenátusban dolgozott. 1858-ban visszavonult hivatalától. Hosszú ideig külföldön élt. 1900-ban tiszteletbeli akadémikussá v á l a s z t o t t á k . O Az 1850-es évek elején jelentkezett első költeményeivel. Közeli kapcsolatban volt Ny. A. Nyelcraszovval és M. J . Szaltikov-Scsednwnel. E n n e k köszönhette, hogy a Szovremennyik c. rangos folyóiratban napvilágot láthattak verses vígjátékai: Sztrannaja nocs ('Különös éjszaka', 1850); Szumaszsedsij ('Az őrült', 1852). K ö z r e m ű k ö d ö t t az Otyecsesztvennije Zapiszki és az Iszlcra c. lapokban is. O Költészetét — Nyekraszov verseinek h a t á s á r a — a hazafias témák,

egyszerű f o r m á k jellemezték. A népélet reális ábrázolása mellett (Nyiscsaja, 'A koldusasszony', 1857) a jobbágyrendszer elkerülhetetlen összeomlását jövendölte meg: Verszta na sztároj doroge ('Egy verszta a régi úton', 1854); Dorozsnaja vsztrecsa ('Úti találkozás', 1856); Szvetlo, kak v polgyeny ('Világos, m i n t délben', 1859). A korabeli társadalom mély ellentmondásait fogalm a z t a meg t ö b b elbeszélő költeményében: Szni ('Almok', 1868); Szkazka o glupom besze i o mudrom patriotye ('Mese az ostoba ördögről és a bölcs hazafiról', 1883). Tájleíró verseit Zimnyije kartyinki ('Téli képek', 1857) és Szelszkije vpecsatlenyija i kartyinki ('Falusi benyomások és képek', 1886— 1891) c. ciklusai tartalmazzák. A nihilisták védelmében írta V csom vszja, szuty ('Miben áll a lényeg?', 1872) c. szatirikus jelenetét. O Az irodalomtörténet elsősorban azért t a r t j a számon, m e r t az 1850-es, 1860-as években fivéreivel, Vlagyimirral és Alekszandrral, v a l a m i n t unokatestvérükkel, A. K . Tolsztoj költővel együtt részt vett —> Kozma Prutkov alakjának és műveinek létrehozásában. O Gyűjt, kiad.: Sztyihotvorenyija ('Költeményei', 1-—2. köt., 1892); Izbrannoje ('Válogatás', 1959); Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művei', 1963). O Magyarul: 1 vers (Szabó E., Fővárosi L a p o k , ' 1 8 9 4 , 129.). O írod.: Szabó E.: Zsemcsuzsnyikov. U j a b b orosz költők (Fővárosi Lapok, 1894, 129.); Sz. A. Vengerov: Isztocsnyiki szlovarja russzkih piszatyelej (2. köt., 1910); J . Pokuszajev: A. M. Zsemcsuzsnyikov (A. Zsemcsuzsnyikov: Izbrannije proizvegyenyija, 1963); L. Nj^. Tolsztoj: A. M. Zsemcsuzsnyikovnak (Levelek, naplójegyzetek, 1967); P. Berkov: Kozma P r u t k o v (1967); B a r b a r a Heldt-Monter: K o z m a P r u t k o v , the Art of P a r o d y (1972). Havasi Ágnes Zsemcsuzsnyikov, Vlagyimir Mihajlovics (1830. ápr. 23.—Mentona'Franciao., 1884. n o v . 18.): orosz költő. A. M. Zsemcsuzsnyikov b á t y j a volt. A pétervári egyetemen f o l y t a t o t t t a n u l m á n y o k a t . Testvéreivel, Alekszejjel és Alekszandrral, valamint unokatestvérükkel, A. K. Tolsztoj költővel e g y ü t t az 1850-es, 1860-as években részt vett Kozma Prutkov alakjának és szatirik u s műveinek létrehozásában. 1884-ben ő szerkesztette a Prutkov nevén — kollektív álnevükön — k i a d o t t írások g y ű j t e m é n y é t . O Költőként verses paródiában gúnyolta ki az ún. tiszta költészet képviselőit. O írod.: P. Berkov: K o z m a P r u t k o v (1968); B a r b a r a Heldt-Monter: Kozma P r u t k o v , t h e Art of P a r o d y (1972).

252

ZSENI Zsen Fang; Zsen Jen-seng (névváltozat); (Pocsang, 460—508): kínai főhivatalnok, költő, író. 15 éves korától egyre m a g a s a b b tisztségeket t ö l t ö t t be a déli dinasztiáknál: a Liu-Szung-háznál (420—478), az azt megdöntő Csi-háznál (479^510), végül a Liang-háznál (502—556). Állítólag — az általa fogalmazott d o k u m e n t u m o k a t is beleszámolva — százezer művet írt (több prózai m u n k á j a és egy tucat verse m a r a d t fenn), s tízezer kötetes könyvtára volt. O Magyarul: 1 vers (Eörsi I., K K K , 1967). O írod.: E. von Zach: Die chinesische Anthologie (1958). Zsencsenko, Viktor Vaszilovics (Obolony, 1936. okt. 10.-—): ukrán költő, műfordító, énekes. 1960-ban a harkovi konzervatóriumon végzett. A donyecki és a taskenti opera, valamint a kijevi filharmónia szólist á j a volt. O 1965-től jelennek meg versei. Felnőtteknek szóló verseskötetei (Sztruna, ' H ú r ' , 1971; Batykova szkripka, 'Az apai hegedű', 1974; Szonyacsnij bik vulici, 'Az utca napos oldala', 1980) mellett gyerekeknek is írt verseket: Jarincsin vinocsok ('Jarincso koszorúja', 1984). Üzbég és kazah költők és írók műveit fordítja anyanyelvére. O Gyűjt, kiad.: Poeziji ('Költemények', 1986). Kovács Oxána zseni ( f r a n c i a génié 'tehetség, lángész' szóból); géniusz alkotó, aki korszakot teremtő műalkotásokkal írja be nevét a művészetek történetébe. O Esztétikai problémaként a zsenialitás azt a kérdést veti fel. hogy milyen viszony áll fenn a művészi tehetség és a művészi —>alkotás törvényszerűségei között. Az ókortól a reneszánszig általánosan elterjedt nézet volt, hogy a művészet örök szabályok a t követ, amelyeknek érvényét az égi, isteni a d o m á n y n a k tekintett -+ihlet (már Démokritosz, m a j d Platón által az őrjöngéssel rokonított) állapota csak felismeréshez jutt a t j a , de nem v á l t o z t a t h a t j a meg. A —>klasszicizmus művészetfelfogása még merevebbé t e t t e ezt az elgondolást a maga receptjeivel: Voltaire egyenesen kétes értékű a d o m á n y n a k tekintette a zsenialitást, amely elzárja a tökéletes alkotás lehetőségétől a művészt azzal, hogy a szabályok követése helyett szabadosságra csábítja. O

A régiek és újak vitájában inog meg elsőként az örök szabályokba vetett hit, m a j d Diderot, Beaumarchais hangsúlyozza, hogy a zseni joga a régi konvenciók áttörése, ú j művészi lehetőségek, új szabályok kidolgozása. Hasonló nézeteket hirdet a 18. sz.-i Angliában J . Addison, J . Dryden, S. Johnson; E. Young az —>eredetiség követelményét kodifikálva nemcsak megengedi, hanem feltétellé teszi, hogy az igazi művész, a zseni j á r a t l a n utakon j á r v a hozza létre alkotásait, Shaftesbury kozmologikus egyéniségfilozófiájában pedig a Mindenséget á t h a tó isteni Géniusz az alkotói enthuziazmus révén nyilvánul meg, a zseni „második istenséggé" válik. E nézetekhez csatlakozva A. Gerard elsőként t e t t kísérletet a zseni lélektanának kidolgozására, s legfőbb jellemvonásaként a t e r e m t ő —>fantáziát jelölte meg. O Németo.-ban a —>pietizmus által előkészített szellemi közegben J . G. Hamann, A. G. Baumgarten, M. Mendelssohn és J . G. Sulzer filozófiai és esztétikai nézetei kapcsolódtak ezekhez az elgondolásokhoz, s a receptesztétikák elleni lázadás jegyében az írók közül Ch. F. Gellert, Lessing, J . J . Bodmer és Herder szállt síkra a nem a mint á k a t követő, hanem a m i n t á k a t t e r e m t ő zseni jogaiért. Kant a z u t á n nemcsak szembeállítja a zsenit a korábbi művészet konvencióival, hanem irracionális jellemvonásokkal ruházza fel: szerinte a zseni minden t u d a t o s megfontolás, tervszerűség nélkül alkot, utólag sem képes meghatározni, miként hozta létre művét úgy, ahogyan létrehozta, s tevékenysége minden szabályos gondolkodástól független. (Éppen ezért az ő felfogásában a tudós soha nem is lehet zseni.) Schiller a naiv költő típusával kapcsolatban (—>naiv és szentimentális költészet) jellemzi a zseni alkotói tevékenységét: az igazi zseninek naivnak kell lennie értelmi, esztétikai és morális téren egyaránt: „mivel nem ismeri a szabályokat, ( . . . ) mivel pusztán a természet vagy az ösztön védőangyala vezeti őt: azért n y u g o d t a n és biztosan megy át a hamis ízlés minden hálóján, amelyekbe elmaradhatatlanul belebonyolódik a nem-zseni. ( . . . ) Csak a zseninek a d a t o t t meg, hogy azon túl, a m i t ismer, még mindig otthon van, s hogy kitágítja a természetet, anélkül, hogy túlmenne r a j t a . " O Schiller nézeteiben már a -+Sturm und Drang művészetfelfogása tükröződik, amely a —•felvilágosodás racionalizmusával egy átfogóan irracionális új életfelfogást szegez szembe, s esztétikai gondolkodásában oly mértékben épít a lángész kiszámíthatatlan, felfoghatatlan -^ösztönösségére, hogy e periódus irodalomtörténeti elnevezésének szi-

253

ZSENI n o n i m á j a a zsenikorszak (Geniezeit, Genieperiode). Széles körben t e r j e d t el ez a zsenielmélet a —»romantika idején, amikor Jean Paul azt hirdette, hogy a költői zseni „homo maximé h o m o " („maximálisan emberi ember"), az élet és a világegyetem „igazi tolmácsolója". A zaeni abban különbözik másoktól, hogy benne „az emberi erők és jellemek egyetemes világa úgy bontakozik ki. mint magas dombormű a napfényben, míg ugyanaz másokban elrejtve pihen és az övének h o m á l y b a süllyedt hasonmása. A költőben az egész emberiség eszméletre és kifejezésre jut, ezért t u d j a ezt másokban oly könnyen felébreszteni." Képzeletét természetfölötti ösztön indítja meg, „a jövő iránti érzék"; ez teszi lehetővé számára az isteni elem győzelmét a földi dolgok fölött, s ezáltal képes „az örökkévalóság fiiggvényére festeni a jövő s z í n j á t é k á t " és művészetében feltárni „az elkövetkező idő varázstükrét." A filozófiai esztétikában Fichte okfejtései h a t o t t a k , aki a művészetet a zseni ö n t u d a t l a n , misztikus, ösztönszerű f a n t á z i a j á t é k á n a k t e k i n t e t t e , valamint Schellingé, aki az „ég a d o m á n y a k é n t " felfogott tehetségkoncepciókat felújítva a zsenialitást úgy határozta meg, hogy az „Isten abszolútságának egy d a r a b j a " . Schopenhauer felújította a platóni gondolatot is, mely szerint a zseni az őrülttel rokon, figyelmen kívül hagyja ugyanis a dolgok reális összefüggéseit. E koncepciók társadalomfilozófiai síkon F. Nietzsche „Übermensch"-elgondolásában csúcsosodtak ki, s a későbbiek során a ->szellemtörténet hajlott erőteljesen az irracionalisztikus zsenielméletek felé. A 19. sz. második felében és a 20. sz. első évtizedeiben divatjelenségként t e r j e d t a n n a k a kérdésnek a vizsgálata is, hogy a zseni és az őrült rokon-e. Több — egyébként kiváló — elmegyógyász és művészettörténész volt híve ennek a felfogásnak, s a tételt úgy bizonyították, hogy nagy írók, művészek kóros, beteges (vagy csak anekdotikusan különc) viselkedését hozták fel példának. O Az irracionalista zsenielméletekkel azonban m á r a Sturm und Drang korszakán túllépő Goethe is szembefordult, hangsúlyozva, hogy a zsenit nem a merő eredetiség teszi zsenivé, hanem az is, hogy felhasználja az irodalom hagyományaiból mindazt, ami értékes; hasonlóképpen m u t a t t a ki Hegel, hogy az eredetiség nem a —>szubjektivizmussal azonos, hanem az igazi —•objektivitással. Ami a zseni és az őrült rokonságát állító pszichológiai elméleteket illeti, Révész G. kitűnően bizonyította, hogy a kivételes tehetség nem betegebb, nem m u t a t több pszichopatoló-

giai vonást, mint az átlagember. H. Taine pozitivizmusában egyébként egy olyan mechanikus determinizmus szemlélete is jelentkezett az i r o d a l o m t u d o m á n y b a n , amely — ellenkező végletként — nemigen h a g y o t t teret a zsenialitás egyéni jellemvonásainak. O Az ú j a b b idők esztétikai közgondolkodásában — nyilvánvaló összefüggésben a szellemi k u l t ú r a kommercializálódásával, az író, a művész társadalmi presztízsének csökkenésével — a zsenialitás kérdése nem k a p különösebb hangsúlyt O (~+író) O írod.: J e a n Paul: Vorschule der Aesthetik (1804); J . Segond: Le probléme du génié (1922); E. Zilsel: Die E n t s t e h u n g des Geniebegriffs (1926); W. Lange-Eichbaum: Das Genie-Problem (1930); P. Rosenthal: Der Genie-Begriff des Aufklárungszeitalters (1933); P. Grappin: La Théorie du génié dans la préclassicisme allemand (1952); Révész G.: Talent und Genie (1952); G. W. F. Hegel: Esztétikai előadások (1. köt., 1952); H. G. Muchow: Jugend und Zeitgeist (1962); W. Lange-Eichbaum—W. K u r t h : Genie, Irrsinn und R u h m (1967); G. Peters: Der zerrissene Engel. Genieásthetik und literarische Selbstdarstellung im 18. J a h r h u n d e r t (1982). Baránszky-Jób László zsenikorszak: —>zseni Zsen-min ven-hszüe: —• kínai Zsernov: —• Parasztírók Szövetsége

irodalom

Összoroszországi

Zsesztyev, Mihail (írói név); Mark Iljics Levinszon (eredeti név); (Kreszlavl, 1902. okt. 19.—Moszkva, 1983. febr. 20.): orosz író, publicista. A szaratovi egyetem jogi k a r á n végzett (1924). 1928-ban a Lenyingradszkaja Pravda c. lap újságírója lett. O Korai publicisztikájában a szovjet falu kollektivizálását m u t a t t a be: Gyeny velikih rabot ('A nagy m u n k á k napja', 1929); Gödi i ljugyi ('Evek és emberek', 1932). Kisprózáj á b a n — Novelli o csuvsztvah ('Novellák az érzésekről', 1933) — és első jelentős regényében (Selony, ua., 1934) aktuális témák a t dolgozott fel. O Érdeklődése később a gyermekirodalom felé fordult: Na zemle ícolhoznoj ('A kolhoz földjén', elb.-ek, 1950); Otkrityije ('Felfedezés', elb.-ek, 1951); Olenyka (ua., reg., 1954); Prikljucsenyija malenykovo traktoriszta ('A kis t r a k t o r o s kalandjai', reg., 1957). O A 2. világháború u t á n ismét a szovjet falu krónikása és tárcaírója lett: Gyerevenszkije ocserki ('Falusi karcolatok', 1947); Zemlja moja ('Földem',

254

ZSIDÓ Mint színikritikus sokat t e t t a grúz színház fejlődéséért. O Nagyszámú irodalomkritikai és t u d o m á n y o s munkái közül a legjelentősebbekben a modern grúz irodalom problematikájával foglalkozott. I d e tartoznak az E. Ninosvilivoi, D. Kldiasviliről. G. Tabidzéről, N. Lortkipanidzéről, K . Gamszahurdiávól és más írókról, költőkről írt monográfiái. Műveit számos nyelvre lefordít o t t á k . O Tanulmánykötetei: Tanamedrove kartuli mcerloba ('Modern grúz irodalom', 1949); Mcerloba da tanamedroveoba ('Irodalom és jelenkor', 1. köt., 1976). O írod.: G. Cicisvili: Kritikoszisz gza (Mnatobi. 1974, 3.); D. Tevzadze: Kritikisz hunéba (1978); G. Dzsibladze: Kritikuli etiudebi (8. köt., 1985). Bíró Margit

1949); Pod odnoj fcrisej. OcserJci iz zsiznyi odnovo otsztajuscsevo kolhoza ('Egy fedél alatt. Képek egy lemaradó kolhoz életéből', 1955). A kolhozkrónikát később belletrizálta: Zolotoje kolco (reg., 1958: Brodszky Erzsébet, Aranygyűrű, 1960); Tatyjana Tarhanova (reg., 1962: Lányi Sarolta, Sorsforduló, 1964). O Egyéb művei: Velikoje v malom. Piszma iz Podpluszja ('Nagy a kicsiben. Podpluszjei levelek', publicisztika, 1959); Glinszkije porogi ('Glinszki akadályok', publicisztika, 1967); Leto bez kanyikul ( Egy n y á r szünidő nélkül', reg., 1967); N yezrimije kornyi ( ' L á t h a t a t l a n gyökerek', kisreg., 1971). O írod.: V. T y e n d r j a k o v : Ocserki o kolhoznih budnyah (Novij mir, 1955, 8.); A. Tamarcsenko: Poiszki szovremennovo szjuzseta (Szovremennaja lityeratura nasih dnyej, 1961); J . Sztarikova: Isztorija odnoj szemji (Novij mir, 1962, 6.); Bajai F.: Sorsforduló (Népszava, 1964, dec. 19.); J u . Pomozov: Vernoszty zemle (Lityer a t u r n a j a Rosszija, 1971, szept. 24.). Varga Valéria Zsgetin, Beszarioni (Kvacihe, 1903. júl. 14.—Tbiliszi, 1976. jún. 12.): grúz irodalomtörténész, kritikus. A Tbiliszi Állami Egyetem gazdasági karának jogi szakán végzett 1926-ban. 1932—1937 között a Grúz írószövetség felelős titkára, m a j d 1942-ig a filmstúdió forgatókönyv-osztályának főszerkesztője, 1943-tól 1946-ig az Irodalmi Alap igazgatója, ezt követően öt évig a Zarja Vosztoka c. lap főszerkesztőhelyettese, 1958-tól 1976-ig a Grúz írószövetség vezetőségének titkára, ill. 1964 és 1976 között a Grúz Irodalomtörténeti I n t é z e t Szovjet Irodalom Osztályának a vezetője volt. Előadásokat t a r t o t t a tbiliszi egyetemen, a kutaiszi és a gori pedagógiai főiskolákon. O Irodalmi tevékenységét 1922-ben kezdte. Egyik szervezője és elméleti megalapozója volt a futurista -*LEF csoportnak. Az 1920— 1930-as években a k t í v a n részt v e t t a grúz kultúra és művészet problémáival kapcsolatos vitákban, s h a z á j a íróit egységes szervezet létrehozására h í v t a fel. í r á s a i b a n szembeszállt a -+RAPP nézeteivel: Helovneba da oktomberi ('Művészet és október', 1927); Ahali dramaturgiiszatvisz ('Az új dramaturgiáért', 1928); Tanamgzavrobisz probléma ('Az útitárs világnézet problémája', 1928); Literatura da politika ('Irodalom és politika', 1929); Gadamckveti celi kariul literaturasi ('Döntő év a grúz irodalomban', 1932) stb. Helytelenítette az esztétikai revizionizmust, a szocialista realizmus elsőbbségét, az irodalmi pártosság és a népiesség elveit hirdette.

Zsicska, Hvedar Dzmitrijevics (Marsz, 1927. márc. 20.—): belorusz költő, író. 1959-ben a Gorkij Irodalmi I n t é z e t b e n végzett. T ö b b központi újság és folyóirat szerkesztőségében és a Belarusz kiadóban dolgozott. 1972 és 1976 között a Litaratura i masztactva c. újság főszerkesztője volt. 1976-tól a Masztackaja litaratura kiadó főszerkesztője. O 1947 óta jelennek meg írásai. Verseiben az internacionalizmusról, a szovjet emberek tiszta erkölcséről, a munkáról és a természet szépségeiről ír. Gyerekeknek szánt versesköteteiben a fiatal hősök jellemének fejlődését ábrázolja: Kastanavi Maszkvics ('Gesztenyeszínű Moszkvics', kisreg., 1959); Pifahoravi stani ('Pithagorasz nadrágja', kisreg., 1961); Dze rasztuc bjasszmertnyiki ('Hol nő a vasvirág', 1967). Ifjúsági tudományos—ismeretterjesztő írásai és humoreszkjei a Szpahadlivija ljudzi ('Fogékony emberek'. 1977) c. kötetében jelentek meg. Műfordítással is foglalkozik: lengyel és ukrán klasszikusok műveit fordítja anyanyelvére^ O Egyéb művei: Sztoj na vahce, szerca ('Őrködj, szívem', versek, 1961); Rossznija lileji ( ' H a r m a t o s liliomok', versek, 1965); Paszpeli szunyici ('Megérett a földieper', gyermekversek, 1966); Nasztoj ('Főzet', versek, 1968); Büket vjarhinyav ('Dáliacsokor', versek, 1970); Abeliszk ('Obeliszk', versek, 1973); Abavjazak ('Kötelesség', versek, 1979); Dzeny budze jaszni ('Derült nap lesz', elb.-ek, 1981); Karec kalodzezsnaj vadi ('Egy merőedény kútvíz', versek, 1984). Palásti Katalin zsidó irodalom: 1. szűkebb értelemben a héber nyelven (-*héber irodalom), valamint a zsidó nép által — a diaszpóra idején — használt sajátos „zsidó" népnyelveken keletkezett művek összefoglaló elnevezése. A babilóniai fogságban (i. e. 586—538) a zsi-

255

ZSIDÓ dóság népnyelve az a r á m i lett, ám a héber — mint szent nyelve, a Tóra nyelve — továbbra is használatban m a r a d t . A Tórát, majd a teljes Bibliát (—•Ószövetség) arámi nyelvre fordították (—>Targum). Ennek nyelve azonban eltér az eredeti arámitól, így azt „palesztinai zsidó-arámi"-nak, vagy targumi nyelvnek nevezi a tudomány. Ezen a nyelven később számos egyéb önálló alkotás is keletkezett, sőt amikor a középkorban a -»•kabbala szent nyelve az arámi lett, a —>kabbalista irodalom fő művei is ezen a sajátos zsidó-arámi nyelven keletkeztek, köztük a —•Zóhár is. O Sajátos zsidó nyelvi hatást m u t a t n a k az időszámításunk kezdete körül Izraelben és főként a környező diaszpórákban (Alexandria, Antiokbia stb.) íródott népi görög (koiné) nyelvű művek, köztük az —* Újszövetség jelentős része és egyes Szibülla-jóslatok (-+Oracula Sibyllina). O N o h a az i. sz. 1. sz. végétől megindult Izraelben a héber nyelv e g y f a j t a „reneszánsza", a -»kétnyelvűség a zsidóság körében továbbra is megőrződött, így az i. e. 500 k. lezárt Babilóniai T a l m u d (—>Talmud) jórészt arámi nyelvű. A középkorban a diaszpóra zsidósága a Keleten és a Mediterráneumban az arab nyelvvel és kultúrával, Európában az újlatin nyelvekkel és a keresztény kultúrával konfrontálódott. Vallási különállásuk miatt a zsidók nem használták sem az arab, sem a latin írást, így az e l t a n u l t népnyelveket s a j á t közegükben — s a j á t életformájukhoz igazítva —- héber betűkkel jegyezték le. (A latin b e t ű k e t pl. jiddisül „galhesz"-nak, keresztény p a p i írásnak nevezték.) A héber betűkkel lejegyzett idegen eredetű népnyelv zsidó környezetben sajátos zsidó elemeket nyert, héber szavakkal keverték, így lassan — n o h a beszélői ennek nem mindig voltak t u d a t á b a n ' önálló nyelvvé fejlődött. így j ö t t e k létre az ún. „zsidó nyelvek". Elsőként a zsidó-arab nvelv, amely az i. sz. 10—12. sz.-ban Észak-Afrikában és Spanyolo.-ban virágzott. (Jehuda Halévi és Maimonides is részint ezen a nyelven alkotott.) Erős arab hatás érvényesül mindvégig a jemenizsidó irodalom körében. O A 10—11. sz.-tól alakult ki a Rajna-melléken — német és latin (újlatin) hatásra a jiddis nyelv (ójiddis), amely azután a 16. sz.-ban KeletEurópába menekült zsidók körében véglegesül önálló irodalmi nyelvvé (-»jiddis irodalom). A mai jiddis nyelv szókincsének mintegy 70%-a germán, kb. 20%-a szláv és 10%-a héber eredetű, á m nem jelentéktelen (és éppenséggel a vallási vonatkozású fogalmakat jelöli) az újlatin szókészlet sem.

O A h a j d a n i zsidó vallású Kazáro. területén (a Krím-félszigeten és attól keletre) élt, kipcsak-török népnyelvet beszélt, karaita zsidó vallásúak népnyelve a karaim lett (-*•karaita irodalom). O A Spanyolo.-ból és Portugáliából a 15. sz. végén kiűzött zsidók magukkal v i t t é k (a mai Görögő., Töröko., Bulgária és Jugoszlávia területére) a régi andalúziai népnyelvet, amelyet ladino (tehát latin) nyelvként beszélnek és héber betűkkel írnak. Bibliafordításaik és imáik mellett népdalaik rendkívül népszerűek. O A keleti zsidók (Bagdadtól Bokharáig és Pekingig) mind a héber betűkkel írt sajátos zsidó-perzsa, v a g y perzsa-zsidó nyelvet beszélték, így leveleztek egymással, s így készítették el bibliafordításaikat és -magyarázataikat, sőt önálló szépirodalmi műveiket is (-* perzsa-zsidó irodalom). Legjelentősebb költőik Sáhin és Imrání voltak. O 2. tágabb értelemben a tárgya szerint a zsidó irodalom körébe sorolható művek összessége, függetlenül attól, hogy azok milyen nyelven keletkeztek. Ide tartoznak mindenekelőtt a Biblia és az apokrif ák, ezek fordításai és k o m m e n t á r j a i , a Talmud- (kommentárjaival együtt) és a —>•midrásirodalom számos alkotása, a középkorban elsősorban a —•rabbinikus irodalom és a -*pijjutköltészet, t o v á b b á a nem vallásos költészet és a filozófiai irodalom, az új- és a legújabb k o r b a n pedig a szépirodalom számos területe, amely vagy a zsidóságot, vagy annak tanításait választotta t é m á j á ul. Egyes t u d ó s o k a — vallási vagy nemzeti értelemben — zsidók által írt műveket mind a zsidó irodalom, tágabban a judaisztika területéhez sorolják. A jeruzsálemi Hékhal haszéfer ('A könyv csarnoka') kiadásában negyedévenként megjelenő Kirjat haszéfer ('A könyv városa') c. bibliográfiai folyóirat t a r t a l m a z z a a témába sorolható valamennyi — ú j megjelenésű — könyvet és folyóiratot. O írod.: Bacher V.: Két zsidó-perzsa költő Sáhin és Imráni 1—2. (ORI-Évkönyv, 1907—1908); uő: A jemeni zsidók héber és a r a b költészete (uo., 1910); M. Waxman: A History of Jewish Literature (1960); M. Weinreich: A jiddis kialakulása és változása az askenázi zsidóság körében (Társadalom és nyelv, 1975); H. Dinse—S. Lotzin: E i n f ü h r u n g in die jiddische Literat u r (1978). ' Raj Tamás Zsidókeresztények evangéliumai (modern, összefoglaló cím); Euangelion Icát' Hebraiusz ('Evangélium a héberek szerint', görög cím az idézetekben): a különböző zsidókeresztény közösségekben keletkezett és használt, s az apokrif evangéliumok

256

ZSIDÓ (—•evangélium 3.) körébe tartozó ókeresztény irodalmi művek összefoglaló elnevezése. O 1. Nazareusolc evangéliuma (Jézus „ n á z á r e t i " melléknevéből); Nazarénusok evangéliuma (címváltozat): az Aleppo környékén élő zsidókeresztények között keletkezett evangélium. Az i. sz. 2. sz. első felére tehető, eredeti nyelve arámi. Szorosan kapcsolódott —> Máté evangéliumához, s csupán helyenként módosítja; novellisztikus részletekkel bővíti, a d a t a i t eltérően közli, részletezi stb. O 2. Ebioniták evangéliuma (a héber ebjón 'szegény' szóból, egy kereszt é n y csoport nevéből): a Jordántól keletre élő zsidókeresztények között keletkezett evangélium. Az i. sz. 2. sz. elejére tehető, eredeti nyelve görög. A —•szinoptikus evangéliumokat követi, n é h á n y helyen azonban bővebb náluk (pl. az apostolok elhivatásának Jézus szájába a d o t t története), vagy eltér tőlük (tagadja a „szeplőtelen fogantat á s t " , polemizál ise kérdésben más evangéliumokkal s Jézus istenfiúságát a keresztségből eredezteti). O 3. Héberek evangéliuma: valószínűleg az E g y i p t o m b a n élő, görög nyelvű zsidókeresztények evangéliuma. Az i. sz. 2. sz. első felére tehető. Nem függ a kánonikus evangéliumoktól (—>evangélium 1.), t a r t a l m a z teljesen önálló irodalmi anyagot és h a g y o m á n y t is. Kiemelkedő szerepet tulajdonít Jézus testvérének, J a k a b n a k : ő a legtekintélyesebb J é z u s környezetében, részt vesz az utolsó vacsorán, s fogadalmat tesz, hogy nem eszik J é z u s feltámadásáig, m a j d neki jelenik meg először mind Jézus, mind a vele f e l t á m a d o t t a k stb. Számos mitikus vonást tartalmaz az elbeszélés (Jézus égbe r a g a d t a t á s a ; a Szentlélek mint Jézus anyja; a keresztelésnél m a g a a Szentlélek jelenik meg stb.); ugyanígy bővelkedik novellisztikus elemekben pl. J é z u s megkísértésének vagy feltámadásának leírásánál. Jézus n é h á n y mondása a gnózis hatásáról tanúskodik. O Kiad.: E. Klostermann: Apocryplia (2. köt., 3. kiad., 1929); A. Schmidtke: Neue Fragmente und Untersuchungen zu den judenchristlichen Evangelien (1911). O N é m e t ford.: E. Hennecke — W . Schneemelcher: N eutestamentliche Apokryphen, 1. köt. (75—108. old., 1959). O írod.: H. J . Schoeps: Urgemeinde, J u denchristentum, Gnosis (1956); P. Alfaric: A kereszténység t á r s a d a l m i gyökerei (1966). Komoróczy Géza zsidó vicc: sajátos irodalmi m ű f a j , amely a —•jiddis vicc talaján j ö t t létre a középkelet-európai zsidóság körében. Jellegzetessége. hogy amíg a jiddis vicc nyelve a jiddis, közege a hagyományos zsidóság, addig a 17

zsidó vicc m á r a különböző európai nyelveken született, s szervesen integrálódott az európai nemzeti irodalmak humoros műfajaiba. í g y pl. a zsidó vicc hatása erősen k i m u t a t h a t ó Karinthy Frigyes és követőinek alkotásaiban. Karinthy egyik szellemi „ t a n í t v á n y a " , E. Kishon (eredeti neve: Kishont Ferenc) ezt a „pesti h u m o r t " közvetítette a modern Izraelbe, ahol ezt azonnal „ b e f o g a d t á k " és rövidesen „sajátos izraeli t e r m é k k é n t " e x p o r t á l t á k NyugatEurópába. O A zsidó vicc — sajátos módon — kétélű fegyver: erős öngúny mellett mindig azt ábrázolja: ezt t e t t é t e k velünk, a zsidó sors kényszerpálya okozta a zsidó jellem torzulásait. Pl.: Kohn megőrül és a bolondokházába kerül. Minduntalan egérnek képzeli magát, és retteg a macskáktól. A főorvos minden reggel megkérdezi: Ki maga, Kohn? — Egér vagyok, jaj a macskák, jaj a macskák! kiáltja. Egyik reggel a főorvos megkérdezi: — Ki maga, Kohn? — Ember vagyok válaszolja. Remek - s z ó l a főorvos - , meggyógyult, elengedhetjük. Egy negyed óra múlva Kohn lélekszakadva rohan vissza a bolondokházába. Jaj a macskák, jaj a macskák - kiáltja. Kedves Kohn - szól hozzá a főorvos —, miért fél a macskáktól, hiszen maga tudja, hogy nem egér. hanem ember! - Jó, jó, én tudom válaszolja Kohn —, de hátha a macskák nem tudják. ..

O A zsidó vicc különös jellemzője —eltérően más humortól —, hogy hősei túlságosan is okosak, gondolkodásuk elszakad a természetes valóságtól, i n d u k t í v módon következtetnek akkor is, a m i k o r erre semmi szükség. Pl.: Két zsidó utazik a vonaton. Az egyik megkérdezi a másikat: Nyíregyházára utazik? Igen, ott lakom — válaszolja amaz. — Ne mondja — szól az első -, én is ott lakom. Egy kis idő múltán újra megkérdi: — Hol lakik Nyíregyházán? A Fő utcán válaszolja amaz. — Na ne mondja — csodálkozik az első , én is ott lakom. Vár egy kicsit, aztán újra kérdez: — Melyik házban lakik a Eő utcán? — Az ötös számúban — szól egykedvűen a másik. - Hát ez hihetetlen — ugrik fel az első —, én is éppen ott lakom. Hanyadik emeleten lakik? — A másodikon — válaszolja. — A másodikon!? Ez tényleg hihetetlen, én is ott lakom. Melyik lakásban lakik, ha szabad megkérdeznem? — Az ötösben — mondja. Hát ez fantasztikus — kiáltja az első zsidó —, én a hatosban lakom. Várjon csak - - folytatja, és becsukja a szemét, majd lassan, elmélkedve így okoskodik: Nyíregyháza, Fő utca, ötös számú ház, második emelet, ötös lakás — ha ez igaz. akkor maga egy alacsony, szemüveges, vörös szakállú zsidó.. .

O (-*vicc) O írod.: Komlós A.: Három zsidó megv a vonaton, A zsidó vicc (IMITE, 1934," 227—243. old.); S. L a n d m a n : Der jüdische VVitz (1962); H. R. Rabinowitz: Kosher humor (1977); M. Tailleur: Jiddisch F r u i t (1977); I. Olsvanger: R ö y t e pomerantsen (Harry Golden tanulmányával, 1978); Ember Mária: Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom (1988); H. Safrin: Sábeszgyertyák mellett (1989); Csillag M.: Zsidó a n e k d o t á k kincsesháza (1991); Kertész I.: Gittli néni t é s z t á j a (1993). Raj Tamás

257

ZSIGU Zsigulin, Anatolij Vlagyimirovics (Voronyezs, 1930. jan. 1.—): orosz költő, író. Az 1950-es évek elején l e t a r t ó z t a t t á k , északi lágerekben, bányában és fakitermelésen dolgozott. 1956-ban szabadult, m a j d elvégezte a voronyezsi erdőmérnöki főiskolát. O 1949 ó t a publikál. Elbeszéléstöredékekre épülő versei — szemben az 1960-as évek expresszivitásával — a Ny. Nyekraszov és I. Bunyin költészetére jellemző természetközeli kisrealizmus h a g y o m á n y a i t folytatják. Tehetségére A. Tvardovszkij figyelt föl. Művei a lágerévek súlyos t a p a s z t a l a t a i t hordozzák, a civilizációból kirekesztett tömegek mindennapi szenvedésének állítanak emléket: Ognyi mojevo goroda ('Városom fényei', 1959); Kosztyor-cselovek ('A tűz-ember', 1961); Relszi ('Sínek', 1963). O 1963-ban Moszkvába költözött. A Gorkij Irodalmi Főiskolán tanult, s ekkoriban stabilizálódott a helyzete az irodalmi életben: Pamjaty ('Emlék', 1964); Poljarnije cveti ('Sarkvidéki virágok', 1966); Poszle boja ('Ütközet u t á n ' , 1968). 1968-ban súlyos tüdőbajjal kórházba került, ahol életveszélyes m ű t é t e n esett át. A halál közelségében lírája letisztult, az elbeszélő hangnemet vallomás, meditáció v á l t o t t a föl. Alkotásaiban felelevenednek a h á b o r ú s gyermekévek, az emlékezet mélyén ő r z ö t t idilli természeti képek, amelyek o l d j á k a közéletet terhelő konfliktusokat; a z á r t t é r h a t á r t a lanná tágul. Megújult költészete már F. Tyutcsev és Sz. Jeszenyin lírájával rokon: Prozracsnije dnyi ('Áttetsző n a p o k ' , 1970); Szvet predoszennyij ('Kora őszi f é n y ' . 1972); Csisztoje polje (Tiszta rét', 1972); Polinnij vetyer ('Ürmös szél', 1975); Sztyihotvorenyija ('Költemények', 1976); Gorjascsaja bereszta ('Egő nyírfakéreg', 1977). O Az 1970-es évek végén érdeklődése családja dekabrista m ú l t j a , s ezen keresztül az orosz történelem felé fordult, témái kiegészültek a nemzeti múlt értékeivel: Szoloveckaja. csajka ('Szoloveci sirály', 1979); Kalina krasznaja — kalina csornaja ('Vörös kányafa — fekete kányafa'. 1979); Zsizny, nyecsajannaja radoszty ('Élet, v á r a t l a n öröm', 1980); V nagyezsgye vecsnoj ('Örök reménységben', 1983); Iz raznih let, iz raznih dalej ('Különböző évekből, különböző távolságokból', versek és esszék, 1986). O Lírai életművét Csornije karnnyi (1988: Földeák I., Fekete kövek. 1989) c. önéletrajzi regénye segít értelmezni. O Verseskötetei még: Veszennyeje imja ('Tavaszi n é v ' , 1987); Belij lebegy ('Fehér hattyú', 1988); Za rekoj Csunoju ('A Csuna folyón t ú l ' , 1988); Letyascsije dnyi ('Repülő n a p o k ' , 1989). O Gyűjt, kiad.: Izbrannoje ('Válogatás', ver-

sek, 1981). O Magyarul még: 12 vers (Fodor A., Lothár L., Györe I., Szovjet Irodalom, 1982, 4.); 5 vers (Sumonyi Z., Mozgó Világ, 1985, 11.); 1—1 vers (Szilágyi A., K o r t , 1986, 3.; Veress M., Múlt é s ' j ö v ő , 1989, 2.). O írod.: V. Akatkin: Anatolij Zsigulin két verseskötetéről (Szovjet Irodalom, 1977, 11.); A. Lanscsikov: Anatolij Zsigulin. „Uroki gnyeva i l j u b v i . . . " (1980); A. T u r k o v : Attetszőbben, tisztábban és nvugtalanabbul (Szovjet Irodalom, 1982, 4.); Szentmihályi Szabó P.: A teljes élet varázsa (uo.); J . Sznyezsko: Razgovor szerdca ( L i t y e r a t u r n a j a Rosszija, 1984, 42.); Szilágyi Á.: Anatolij Zsigulin (Mai szovjet írók, 1985); Wintermantel I.: Az életöröm és a szenvedés költője (Mozgó Világ, 1985, 11.); A. Gorlovszkij: Szvecsenyije szugybi (Druzsba narodov, 1986, 7.); J . Melnyik: Vecsnaja bol (Lityeraturnoje obozrenyije, 1988, 7.); V. Novikov: A. Zsigulin: Fekete kövek (Szovjet Irodalom, 1989, 9.). Varga Valéria Zsihunov, Alesz (írói név); Aljakszandr Mihajlavics (családi név); (Trojca, 1954. febr. 27.—): belorusz költő. 1976-ban a belorusz állami egyetemen végzett. 1976 és 1980 között egy középiskolában tanított, m a j d a hlivocki területi rádió tudósítója lett. O 1972 óta jelennek meg művei a Maladoszc és a Polimja c. folyóiratban, valamint a Litaratura i masztactva és a Csirvonaja zmena c. újságban. Verseiben kortársai álmairól, céljaikról és arról ír, hogy generációja hogyan képes megvédeni a jót és az igazságot. Történelmi témájú verseiben a belorusz múltra tekint vissza. 1984-ben jelent meg legismert e b b v e r s e s k ö t e t e Matcsina sivanka ('Anyám hímzett inge') c. Palásti Katalin Zsilenko, I r i n a Volodimirivna (Kijev, 1941. ápr. 28.—): u k r á n költőnő. 1964-ben esti tagozaton u k r á n filológiát végzett a kijevi egyetem bölcsészettudományi karán. Újságok és folyóiratok szerkesztőségében dolgozott. O Első versei 1958-ban jelentek meg. Bukovinszki baladi ('Bukovinai ballad á k ' , 1964) c. irodalmi karcolatokat publikált. O Verseskötetei: Avtoportret u cservonomu ('Vörös r u h á s önarckép', 1971); Vikno u szad ('Kertre nyíló ablak', 1978); Gyirn pid kastanom ( ' H á z a gesztenyefa alatt', 1981); Jarmarok csudesz ('Csodák vására', 1982); Koncert dija szkripki, dozsgya i szvercska ('Versenymű hegedűre, esőre és tücsökszóra', 1984); Osztannyij vulicsnij sarmanscsik ('Az utolsó kintornás', 1985). O Gyermekvers-kötetei: Dosztihajuty koloszocski ('Érik a kalász', 1964); Vulicska moho

258

ZSINA ditinsztva ('Gyermekkorom utcája', 1979); Kazki bufetnoho hnoma ('A kredenc-manó meséi', 1985); Novoricsna isztorija pro dveri, jakih néma i pro te, jak koriszno inogyi pomilitiszja nomerom ('Újévi történet a nem létező ajtóról és arról, hogy néha hasznos dolog eltéveszteni a házszámot', 1986). O Gyűjt, kiad.: Zbuloszja lito ('Eljött a nyár', vál. versek, 1983). O írod.: L. Taran: Krisztalizacija idealu (Vitcsizna, 1984, 6.). Scher Vera Zsilka, Uladzimir Adamavics (Makasi, 1900. m á j . 27.—?, 1933. márc. 1.): belorusz költő. 1923-tól 1926-ig a prágai egyetem bölcsészkarán tanult. A prágai Novi prameny c. belorusz folyóirat szerkesztője volt, amikor 1926-ban felkérték, hogy vegyen részt Minszkben a belorusz helyesírás reformjával kapcsolatos t u d o m á n y o s konferencián; e z u t á n a SZU-ban maradt. A Zvjazda c. újság szerkesztőségében és egy zenei iskolában dolgozott, 1931 -tői irodalmat t a n í t o t t egy technikumban. O 1920tól jelentek meg írásai kezdetben minszki kiadványokban, 1921-től pedig a nyugatbelorusz szellemű sajtóban (Nasa dumka, Relaruszkija vedamaszci, Novaje zsiccjo). 1923-tól a Csehszlovákiában élő belorusz egyetemisták haladó irányzatú kiadványaiban publikált. R o m a n t i k u s verseket és lírai h a n g u l a t é elbeszélő költeményeket írt: Ujavlennye ('Képzelet', lírai poéma, 1923). Az európai r o m a n t i k a hagyományait honosította meg a belorusz irodalomban. Számos versében szimbolikus alakokban ábrázolta a haza és szabadság hűséges szolgálat á t . Az 1920-as évek második felében a jómódúak t á r s a d a l m á n a k a többiektől való elidegenedését és lelketlenségét kezdte bírálni. A szovjet korszakban írt verseiben az új társadalmi körülmények között élő emberek egymáshoz való viszonyát, valamint az állam és az egyének közötti kapcsolatot vizsgálta, O Intellektuális humanista költészetével korának egyik jeles belorusz költőjévé emelkedett. Műfordítással is foglalkozott: klasszikus orosz és lengyel költők verseit, valamint Baudelaire, Ibsen és a cseh J . Wolker legjelesebb műveit tolmácsolta anyanyelvére. Jelentősebb verseit D. Kovaljov f o r d í t o t t a oroszra. O Egyéb verseskötetei: Na rosztanyi ('Válaszúton', 1924); Z paljov Zahodnyaj Belaruszi ('Nyugat-Belorusszia mezőiről', 1927). O G y ű j t , kiad.: Versi ('Versek', 1970); Pozsnyi ('Késői művek', versek, fordítások, cikkek, 1986). O írod.: U. Kalesznyik: Vetrazi Adiszeja: Uladzimir Zsilka i r a m a n t i c s n a j a tradicija v belaruszkaj paeziji (1977). Palásti Katalin 17*

Zsilko, J u r i j Zinovijovics; Zsar-Ptica, J u . Navisznij, Isztik, Jizsak, J . Pluzsanin, Seszternya (írói álnevek); (Pidluzsne, 1898. febr. 16— P o l t a v a , 1938?, 1942?): ukrán költő. Vasutascsaládban született. 1923ban a poltavai népművelő főiskolán végzett, majd tanítóskodott; később volt újságíró, muzeológus, könyvtáros is. T a g j a volt a Pluh nevű, népi írókat tömörítő szervezetnek. O 1922-től publikált. Költészetét erősen á t h a t o t t a a publicisztikus jelleg. Számos versét megzenésítették. Gyermekverseket, verses meséket is írt. Egyes adatok szerint 1938-ban koholt v á d a k alapján l e t a r t ó z t a t t á k , m a j d kivégezték, más adatok szerint 1942-ben halt meg. O Művei: Polusztanok ('Feltételes megállóhely', versek, 1930); Poezija 1—2. ('Költészete', 1—2. köt., 1971). Udvari István Zsin: -+kurd

irodalom

zsinagógairodalom: a zsidó liturgiának (-»szertartásirodalom) a zsinagógával kapcsolatos része; a héber nyelvű (néhány kivételes esetben arámi nyelvű) vallásos irodalmi művek —»gyűjteményei. A zsinagóga (a héber bét kneszet, 'gyülekezés háza', tükörfordítása a görög szün agógé, 'együtt járni' szavakból) intézménye az első jeruzsálemi Szentély pusztulása (i. e. 587) után, a babilóniai fogság (i. e. 587—538) idejében alakult ki, s a második Szentély (i. e. 517—i. sz. 70) mellett is f e n n m a r a d t , a —>jávnei iskola idejétől pedig vezető szerephez j u t o t t a vallásos zsidóság körében. Amíg a Szentélyben a liturgia központi részét a zsoltárok (még —•Zsoltárok könyve) alkották, addig a zsinagógában az egyéb közösségi és magánimák (->ima) kerültek túlsúlyba. A korai imák egv részét megőrizte a - » M i s n a és a Talmud. A későbbi (kora-középkori) imák ( - > j n j j u t o k ) a -+pijjutköltészet körébe tartoznak. A 10. sz.-tól kezdve m á r rímes időmértékes verseléssel (-+já,téd tönuá) találkozunk. Lassan kialakult a hétköznapi és szombati, valamint az ünnepi imakönyv. Ezek hivatalos nevei héberül szidur ('elrendezés'), ill. mahzor ('körbenjárás', 'ciklus'). Belső elrendezésüket, az imák pontos szövegét és sorrendjét a középkor elején (Babilóniában, Egyiptomban és N y u g a t - E u r ó p á b a n ) kodifikálták. Az egyes ünnepi összejövetelek céljaira alkalmi imakönyvek készültek, így a peszáh ünnep előestjére (széder-este) állították össze a Haggádát; a Jeruzsálem pusztulását sirató gyászdalok g y ű j t e m é n y e a Kinot (—*•kinot), az őszi nagyünnepeket megelőző hajnali imák (->szölihá) alkotják

259

ZSINO a Szlihot ('Bocsánatkérések') imakönyvét, az étkezés előtti és utáni imák g y ű j t e m é n y e a Birkát hamazon ('étkezési áldás', jiddisül bencsedli) stb. O írod.: A. Mirsky: Résit h a p i j u t (1965); D. Goldschmidt: Szidur Rav A m r a m (1971); D. Stern: New Direetions in Mediaeval Hebrew Poetry (Prooft e x t s 1., 1981); R a j T. (és mások): H a l l j a d Izrael (1987); Frisch A.: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból (1993). Raj Tamás zsinórpadlás: a színpad mennyezetén húzódó munkakarzat, ahol az ún. zsinórmester — régebben ellensúlyok, ma elektromos vagy hidraulikus berendezések segítségével — m o z g a t j a a csigarendszereken le- és felgördíthető, lógó -^díszleteket. Elsőként a 18. sz.-i német színházakban alkalmazták. O (->színpadformák) Staud Géza Zsinzifov, R a j k ó Kszenofon Joanov (Velesz, 1839. febr. 15.—Moszkva, 1877. febr. 15.): bolgár és makedón költő, fordító, p u b licista. Apja, J . Dzindzif, aki szégyellte saj á t nyelvét, görögül társalgott, görög istentiszteletet hallgatott; fiát görög névre keresztelte, görög iskolába Íratta, görög szellemben a k a r t a nevelni. Zsinzifov azonban már gyermekkorában megtanult bolgárul írni és olvasni. 1856-ban a b b a h a g y t a a tanulást és Prilepben I). Miladinov mellett segédtanító lett a bolgár iskolában. Közösen dolgozták ki az iskola p r o g r a m j á t , ú j t a n t á r g y a k a t vezettek be; az o k t a t á s és az istentisztelet nyelvévé a bolgárt t e t t é k meg, küzdöttek az elgörögösítés ellen. O 1858-ban Miladinov erkölcsi és anyagi t á mogatásával Oroszo.-ba utazott. Kezdetben az odesszai papi szemináriumban állap o d o t t meg, ahol G. Rakovszki, a bolgár nemzeti újjászületés egyik ismert vezéra l a k j a volt a nevelőtanár. Az ő h a t á s á r a cserélte görög keresztnevét bolgárra. I t t fejezte be a gimnáziumot és 1860 őszén beiratkozott az egyetem történelem--filológia karára. Moszkvában bolgár p a t r i ó t a írók körébe került (K. Miladinov, L. Karavelov). Bratszki trud c. folyóiratukban közölte első verseit, elbeszéléseit, cikkeit, Részt v e t t a folyóirat szerkesztésében is. Egyetemi tanulmányai közben k ö n y v t á rosként és házitanítóként kereste kenyerét. Megspórolt pénzén a d t a ki első verseskötet é t N ovobálgarszka zbirka ('Ujbolgár g y ű j t e m é n y ' , 1863) c. Az egyetem elvégzése után görög nyelvtanár volt Moszkva különböző gimnáziumaiban. 1866 nyarán hazau t a z o t t , de miután b e j á r t a Makedóniát, visszatért Moszkvába és élete végéig o t t

maradt. O 1870-ben Brailában mint az odesszai bolgárok képviselője részt vett a Bolgár T u d o m á n y o s Akadémia elődje, a Bálgarszkoto knizsovno druzsesztvo évi közgyűlésén. I t t jelentette meg Kárvava kosulja ('Véres ing', 1870) c. költeményét. O A „szerencsétlen Bulgária" u t á n i nosztalgiája és mellkasi fájdalmai egyre erőteljesebben gyötörték, mégis arra készült, hogy szabadcsapatban részt vegyen szülőföldje felszabadításában. Az orosz hadsereg számára makedóniai útikalauzt és orosz—bolgár szótárt készített, amikor váratlanul, épp 39. születésnapján meghalt. O Nosztalgikus és reflexív, p a t r i ó t a és politikai verseit hazájukból elűzött, szegény bujdosó ifjú honfitársainak készítette és a boldog gyermekkor emlékeinek, v a l a m i n t a történelmi m ú l t n a k és a rabság keserveinek szentelte. A bolgár—makedón irodalomban új m ű f a j o k a t honosított meg. Bár néhány verse eredeti költői tehetségről vall, nagyobb sikert publicisztikájával ért el. 108 cikket és tudósítást publikált a bolgár és az orosz lapokban, melyekben a Balkán politikai, történelmi és kulturális problem a t i k á j á n a k alapos ismerőjeként nyilvánult meg. K e m é n y e n ostorozta népe politikai és szellemi elnyomóit, a törököket és a fanariótákat, és szenvedélyesen védelmezte az elnyomott bolgárokat. 0 f o r d í t o t t a először bolgárra az Igor-éneket, T. Sevcsenko ukrán költő n é h á n y írását és lengyel műveket is. Bálgarszka literatúra ('A bolgár irodalom') és Bálgarszki poeti ('Bolgár költők') c. irodalomkritikái arról tanúskodnak, hogy k i t ű n ő érzékkel t a p i n t o t t rá a bolgár irodalom fejlődésének n é h á n y kibontakozó á r a m l a t á r a a nemzeti újjászületés korában, főként L. Karavelov, P. P. Szlavejkov, D. Csintulov és G. Sz. Rakovszki művei a l a p j á n . O Gyűjt, kiad.: Szácsinenija ('Művei', 1927); P. Dinekov (szerk.): Izbrani tvorbi ('Válogatott művei', 1939, 1943); V. Karateodorov (szerk.): Sztihotvorenija ('Versei', 1940); C. Undzsijeva—D. Lekov- I. Konev (szerk.): Publicisztika 1—2. (ua., 1—2. köt., 1964, 1970); D. Lekov (szerk.): Szácsinenija ('Művei', 1969); Odbrani tvorbi ('Válogatott m ű v e k ' , Szkopje, 1981). O írod.: Sz. Sz. Bobcsev: R a j k ó Zsinzifov (Zsivotopisz i knizsovno-proszvetitelna dejatelnoszt, Nauka. 1882, 8—9); L. D. Ihcsiev: Rajko-Kszenofon Zsinzifov (Izvor Szeminara po szlavjanszka filologija 1908—1910, 1911, 3.); A.' P. Sztoilov: Bálgarszki knizsovnici ot Makedonija prez X V I I I i X I X . vek (Razvitie, 1919, 7.); P. Oreskov: Zsinzifov kato zsurnaliszt (Makedonszki pregled, 1928, 1.); B. Penev: Ksze-

260

ZSIRM nofon (Rajkó) Ivanov Zsinzifov (Isztorija na n o v a t a bálgarszka literatura, 1936, IV.); P. Dinekov: Vázrozsdenszki piszateli: Rajkó Zsinzifov (1962); I). Sztalev: Pregled na makedonszkata literatura ot X I X vek (1963); G. Borsukov: R a j k ó Zsinzifov publiciszt, patriot (Szeptemvri, 1964, 3.); V. Tusevszki: Mácsnata iszpoved na poetot (Szovremenoszt, 1981, 7.). Juhász Péter Zsirkovics, Borisz Vlagyimirovics (eredeti név); Ivan Prutkov; B. Vlagyimirov (írói álnevek); (Szmolenszk, 1888—Volgográd, 1943. dec. 26.): orosz író, költő. Első humoros írását a Nyiva c. lap közölte 1909-ben. Eleinte -* Kozma Prutkov stílusában írt csipkelődő verseket. Az 1920-as években az orosz szatíra nagy évtizedében szatirikus lapokban publikálta groteszk bőséről, J e v l a m p i j Nagykinról szóló műveit (Prikljucsenyija Jevlampija Karpicsa Nagykina, 'Jevlampij Karpics Nagykin kalandjai', 1928). Ekkoriban t ö b b bumoros újság (Krokogyil; Gudok) m u n k a t á r s a volt. O Az 1930-as években, a szatíra betiltását követően lehetetlenné vált írói tevékenysége. O F ő b b elbeszéléskötetei: Vzgljad v koreny ('Gyökérig hatoló pillantás', 1926); VszjaJcoje takoje ('Minden olyan', 1926); Veszjolaja putanyica ('Vidám felfordulás', 1927); Dija potomsztva ('Az u t ó k o r n a k ' , 1928); Szolnyecsnoje zatmenyije ('Napfogyatkozás', 1928). O G y ű j t , kiad.: Rasszkazi ('Elbeszélések', 1926). O Magyarul: aforizmák (R. I., Erdélyi Szemle, 1919, 17.). Zsirmunszkij, Viktor M a k s z i m o v i c s (Szent-Pétervár, 1891. aug. 2.—Leningrád, 1971. jan. 31.): orosz irodalomtudós, nyelvész, folklorista. Orvoscsaládban született. A pétervári egyetemen szerzett diplomát 1912-ben romanisztika—germanisztika szakon. 1917-től a szaratovi, 1919-től a pétervári egyetem t a n á r a volt. Az 1920-as években bontakozott ki tudományszervezői és pedagógiai munkássága. Vezetése alatt m ű k ö d ö t t P é t e r v á r o t t a Művészettörténeti Intézet irodalmi osztálya, az Összehasonlító Irodalom- és N y e l v t u d o m á n y i Intézet nyugat-európai szakosztálya, a Herzen Pedagógiai Főiskola nyugat-európai nyelvek tanszéke, az Irodalomtörténeti Tntézet (Puskin-ház) nyugat-európai irodalmak osztálya. A 2. világháború idején Taskentbe evakuálták, ahol k i t e r j e d t pedagógiai és kutatótevékenységet f o l y t a t o t t , az üzbég folklór és egyéb rokon török nyelvű irodalmi emlékek összehasonlító műfajtörténeti kutatásával foglalkozott. Vissza-

térésétől haláláig a Leningrádi Nyelvtudományi Intézet indoeurópai nyelvek osztályát vezette. 1936-ban az Orosz T u d o m á nyos Akadémia levelező, 1966-ban rendes t a g j á v á választották. Számos külföldi akadémia (szász, bajor, brit, dán) levelező, ill. tiszteletbeli t a g j a lett. Berlinben, K r a k k ó ban és Oxfordban egyetemi díszdoktorrá a v a t t á k . O T u d o m á n y o s életművének építkezési elve ciklikus, t a n u l m á n y a i és könyvei tematikus és módszertani egységekbe rendeződnek, s fokozatosan vezetnek el az egyetemes k u l t ú r a nagy, átfogó törvényszerűségeinek feltárásáig s egy interdiszciplináris megközelítési mód kimunkálásáig. Pályája kezdetén két monográfiában k u t a t t a a n é m e t romantika t ö r t é n e t é t és művészetfilozófiai alapjait: Nyemeckij romantyizm i szovremennaja misztyika ('A német romantika és a mai misztika', 1914); Religioznoje otrecsenyije v isztorii nyemeckovo romantyizma ('Vallási fordulat a német romantika t ö r t é n e t é b e n ' , 1919). I t t körvonalazódtak azok a módszertani alapelvei, amelyek szemléletét az orosz formalizmussal rokonítják, de egyben el is h a t á r o l j á k tőle. A romantikát m i n t irodalmi áramlat o t az új korszak életérzéséből vezette le, s a misztikus—romantikus világlátásból eredeztette az új költői nyelvfelfogást és művészi formákat. A formalistákhoz hasonlóan feladatának t a r t o t t a e formák szerkezetének, ill. fejlődésének tanulmányozását és hangsúlyozta a t ö r t é n e t i poétika és az általános kultúrtörténet mint önálló diszciplínák viszonylagos függetlenségét. U g y a n a k kor tőlük eltérően az irodalmi formák genezisét nem az i m m a n e n s irodalmi törvényszerűségekből, hanem az irodalmon kívüli, mélyebb rétegekből származtatta. Nézete szerint a költői világlátás típusainak váltakozása hívja életre az ú j költői f o r m á k a t . O K i m u t a t t a a misztikus—romantikus érzület eleven jelenlétét az egész legújabb kori angol és német irodalomban, s az orosz szimbolizmust úgy tekintette, mint a misztikus életérzés és művészi t u d a t f o r m a újjászületését, azaz m i n t a neoromantika sajátos változatát. Erre a kultúrtörténeti koncepcióra alapozta az ú j posztszimbolista költői irányzat, az —>akmeizmus stílustörténeti megítélését Preodolevsije szimvolizm ('A szimbolizmus túlhaladói', 1915) c. tanulmányában. K o r t á r s a i közül elsőként értelmezte széles kultúrtörténeti perspektív á b a n azt a stílus- és ízlésváltozást, amely az 1910-es évek orosz költészetében végbement. Az akmeisták (Anna Ahmatova, O. Mandelstam, Ny. Gumiljov) stíluseszményét neoklasszicistának minősítette, s a stí-

261

ZSIRM lusváltás gyökereit az ú j költőnemzedék életérzésében, a misztikus—romantikus világlátáselutasításában látta. A tudós 1916-os írása egyszerre jelentette az akmeizmus irodalomtörténeti helyének kijelölését a művészi stílusok stadiális v á l t a k o z á s á n a k folyamatában, és egy új irodalomtudományi módszer kimunkálását, amely a poétikai r é s z k u t a t á s o k a t a nagy k u l t ú r t ö r t é n e ti, stíluselméleti és filozófiai összefüggések rendszerében l á t t a t j a . A stílustörténeti fordulatot az a k m e i s t a költők k u l t ú r t ö r t é n e t i nézőpontjából m u t a t t a be, ezért tanulmánya az irányzat egyik elméleti deklarációj á n a k is t e k i n t h e t ő . O Az 1910-es, 1920-as években a k o r t á r s költészet egyre szélesebb körére t e r j e s z t e t t e ki poétikai vizsgálódásait, s az egyéni stílusok sokfélesége mögött f e l m u t a t t a k é t tipológiailag ellentétes univerzális stíluseszmény, a klasszicista és a romantikus stílus fokozatos váltakozását: 0 poezii klasszicseszkoj i romantyicseszkoj ('A klasszicista és a romantikus költészetről', 1920); Dva napravlenyija szovremennoj liriki ('A k o r t á r s költészet két irányzata', 1920). Elemzési módszerében az irodalmi szöveg mikrostruktúráitól és a költői kép szemantikai s t r u k t ú r á j á t ó l h a l a d t a ritmikai rendszer és a szintaktikai konstrukció vizsgálatán á t a kompozíció egészében megtestesülő egyéni költői stílusig, innen pedig a korstílus problémájáig. így a romantikus—klasszicista tipológiai ellentétpárnak ú j a b b p á r o k a t feleltetett meg a képi látásmód (metaforikus—metonimikus), a versépítkezés elvei (zenei—architektonikus), a versintonáció (cantabile—parlando) és a nyelvi stílus (zenei-szuggesztív—tárgyias-logikai) között. Az akmeista költők „klasszicista" stílusa egyben kifejezte az enciklopédikus műveltségű t u d ó s legszemélyesebb filológiai és művészi ízlését is. Az új irányzat jelentkezésében a hazai költészet puskini „klasszicista" v o n u l a t á n a k kultúrtörténeti életképességét, „vitális e r e j é t " látta igazolódni, ezért ebből a perspektívából vázolta fel a 19. sz.-i orosz líra fejlődésrajzát is: Valerij Brjuszov i naszlegyije Puskina. Opit szravnyityelno-sztyilisztyicseszkovo isszledovanyija ('Valerij Brjuszov és Puskin öröksége. Kísérlet egy összehasonlítóstilisztikai k u t a t á s r a ' , 1922). Mindvégig hű m a r a d t nemzedékének stíluseszményéhez, ennek d o k u m e n t u m a posztumusz monográfiája: Tvorcsesztvo Anni Ahmatovoj ('Anna Ahmatova alkotóútja', 1973). O Stílustipológiai rendszerét új poétikai k u t a t á s o k kal árnyalta Poezija Alekszandra Blolca ('Alekszandr Blok költészete', 1921) c. tan u l m á n y á b a n . A költő „ n e o r o m a n t i k u s "

stílusában a metafora alakváltozásait vizsgálva vezette be a „ m e t a f o r a realizálásán a k " fogalmát, csaknem egy időben R. Jakobson híres, „realizált t r ó p u s " elméletével (Novejsaja russzkaja poezija, 'A legújabb orosz költészet', 1921). E költői eljárás (—>prijom) lényegét Zsirmunszkij a b b a n látta, hogy a köznyelvi jelentés alapján létrejött metafora a jelentésképzés ú j a b b szakaszán maga is természetes nyelvként viselkedik és új metaforaképzés kiindulóp o n t j á v á válik. Az így kibomló és bonyolult ornamentális a l a k z a t o k a t képező metaforaláncolatok egy öntörvényű jelvilágot teremtenek, amely egyre inkább elszakad a természetes nyelv jelentésviszonyaitól. A „realizált m e t a f o r a " jelenségét egyaránt megfigyelte a szimbolista Blok és a futurista V . Majakovszkij költészetében. Egyazon poétikai jelenség funkcionális különbségét a b b a n vélte fölfedezni, hogy míg BloknáX ez a stílusjelenség a transzcendencia misztikus élményét szolgálta, a futurista költőknél nem volt több p u s z t a önértékű nyelvi eljárásnál. A szimbolizmus—futurizmus kulturális p a r a d i g m a v á l t á s t stílustipológiai szempontból értékelte, s ezért a f u t u rizmust a „ n e o r o m a n t i k u s " (metaforikus) stílusvonulat f o l y t a t á s á n a k t a r t o t t a , szemben R . Jakobson és B. Eichenbaum koncepciójával, akik a f u t u r i s t á k b a n látták a szimbolizmus igazi „túlhaladóit". Nézőp o n t j a a szimbolizmus—futurizmus fordulat megítélésében egybeesett a vallás- és nyelvfilozófus P. Florenszkij (Antyinomija jazika, 'A nyelv a n t i n ó m i á j a ' ) , ill. a költőesztéta B. Paszternak (Ohrannaja gramota, 'Menlevél') álláspontjával. Pályája végén Zsirmunszkij két t a n u l m á n y b a n is visszatért A. Blok művészetéhez: Drama Alekszandra Bloka ,,Roza i kreszt" ('Alekszandr Blok Rózsa és kereszt c. d r á m á j a ' , 1964); Anna Ahmatova i Alekszandr Blok ('Anna A h m a t o v a és Alekszandr Blok', 1970). O A történeti- és az összehasonlító poétika területén végzett k u t a t á s a i n a k módszertani elveit az 1920-as években az elméleti poétika önálló rendszerévé f o r m á l t a . Tudományos szemléletét egyaránt a l a k í t o t t á k az orosz formalizmus és a n é m e t irodalomtudomány új irányai. Sokat t e t t a legújabb német irodalomtudományi irányzatok megismertetéséért és meghonosításáért Oroszo.-ban: Novejsije tyecsenyija isztoriko-lityeraturnoj miszli v Germanyii ('Az irodalomtörténeti gondolkodás legújabb áramlatai Németországban', 1927). I r á n y a d ó n a k t a r t o t t a ezen belül a művészi stílusok tipológiai megközelítését (G. Simmel, H. Wölfflin, W. W orringer) és a kultúrtörténeti szintézis eszmé-

262

ZSIRM jét („geistesgeschichtliche S y n t h e s e " ) , amelynek keretében az irodalmi mű formaproblémái az irodalomtörténet és a történetfilozófia s z e m p o n t j á b ó l nyernének megvilágítást. 0 . Walzel tudományos fejlődésében talált példát arra, hogy az irodalmi mű szövegközpontú megközelítése nem a nyelvészetre, hanem a valamennyi művészet közös törvényszerűségeivel foglalkozó általános esztétikára és a művészettudom á n y o k r a támaszkodik, s így elvezet a művészetek összehasonlító tanulmányozásának elvéhez (,,WechseIseitige Erhellung der K ü n s t e " ) . Az irodalom lingvisztikai—stilisztikai vizsgálata szempontjából K. Vossler és L. Spitzer m u n k á i t , a prózai m ű f a j o k morfológiájának k u t a t á s á b a n pedig W. Dibelius t a n u l m á n y a i t t a r t o t t a követendőnek. F ő b b műveik az ő előszavával — pl. a Probiemi lityeraturnoj forrni ('Az irodalmi forma kérdései', 1928) c. cikkgyűjteményhez — s gyakran fordításában (pl. 0 . Walzel Die deutsehe D i c h t u n g seit Goethes Tod c. könyvének részlete Impresszionyizm i ekszpresszionyizm v szovremennoj Germanyii c.) j u t o t t a k el az orosz olvasókhoz. O S a j á t önálló elméleti rendszerét az orosz formalista iskola (^OPOJ AZ) képviselőivel f o l y t a t o t t polémiában fogalmazta meg. T a n u l m á n y a i t Voproszi tyeorii lityeraturi ('Az irodalomelmélet kérdései', 1928) c. g y ű j t ö t t e össze. A szerzőt rokonítja a formalistákkal a szövegközpontúság elve és az elméleti poétika módszerének a legújabb nyelvészeti k u t a t á s o k r a való alapozása. Nézete szerint a költészet specifikumát csakis nyelvi anyaga, a szó lingvisztikai sajátosságai felől lehet megközelíteni (Zadaesi poetyiki, 'A poétika feladatai', 1918— 1924). Míg a formalisták elhatárolták magukat A. Potebnya örökségétől, ő azt hangsúlyozta, hogy a költészet lingvisztikai megközelítése éppen tőle ered. Potebnya a nyelvi tevékenység kreatív jellegét állított a középpontba, p á r h u z a m o t vont a szó s t r u k t ú raj ci cs st költői mű jelentésszerkezete között, ill. r á m u t a t o t t a nyelven belüli folyamatok teleologikus irányultságára. Zsirmunszkij a Herder és Humboldt nevéhez fűződő nyelvfelfogás folytatójának t a r t o t t a őt, M. Bahtyin — V. Volosinov néven közzétett — koncepciójához hasonlóan (Markszizm i filoszofija jazika, 'Marxizmus és nyelvfilozófia', 1930). O Úgy látta, hogy a formalisták poétikai kutatásaiban a lingvisztikai irányultság a k u t a t á s t á r g y á n a k leszűkítéséhez és módszertani egyoldalúsághoz vezetett ( Vokrug ,,Poetyiki" Opojaza, 'Az O P O J A Z Poétikája körül', 1919). Szerinte abszolutizálták az autonóm nyelvi

f o l y a m a t o k teleológiai irányultságát és központi módszertani elvüket, a művészi eljárás vizsgálatát tették az önértékű nyelvi m ű a l k o t á s immanens teleológiájának vezérelvévé és az immanens irodalmi fejlődés mozgatórugójává. Az irodalomtudós termékenynek találta a formalizmust m i n t tud o m á n y o s módszert, de e l u t a s í t o t t a m i n t „világnézetet" (K voproszu o formálnom metogye^ 'A formális módszer kérdéséhez', 1923). Álláspontja eltért a formalista iskola képviselőiétől (V. Sklovszkij, B. Eichenbaum, R. Jakobson) a kortárs költészet fejlődéstendenciáinak megítélésében is. Míg ő maga az akmeista költők „szintetikus" k u l t ú r t ö r t é n e t i nézőpontjával azonosult, a formalisták az orosz futurizmus — s t á g a b b értelemben az avantgarde — „ a n a l i t i k u s " szemszögéből tekintettek az irodalomtörténeti folyamatokra. Zsirmunszkij szerint elméleti konstrukcióikban gyakran a futurist a költészet formaelveit kanonizálták. Saj á t koncepciójában a prijom n e m teleológiai elv, csupán művészi kifejezőeszköz, amelynek célszerű rendeltetését a nyelven kívül eső elvek határozzák meg. Az elméleti poétika az esztétikai tárgy struktúráját vizsgálja, de a nyelvi elemek célszerű ( = esztétikai) elrendezettségének a „ m o z g a t ó j a " m á r nem tartozik a k o m p e t e n c i á j á b a , mivel az a filozófiai esztétika t á r g y a . Az irodalomtudós az egyes művészi eljárások tanulmányozásával a műalkotás egészének mint rendszernek az elemzését állította szembe. Elméletének központi k a t e g ó r i á j a a stílus, amely nem más, mint a művészi eljárások teleologikusan szervezett rendszere, s az egyes formaelvek csakis ezen belül nyerhetik el a maguk esztétikai igazolását. í g y eltávolodott a stílus lingvisztikai megközelítésétől, t a n í t á s á b a n a stílus kategóriája öltötte magára a teleológiai elv szerepét, s a kultúra összes szintje, így az irodalom is egy végső szellemi egységben olvad össze, amelynek mozgatója a bergsoni értelemben vett „élan vitai". Elméleti modelljében az ok—okozati összefüggések olyan láncolata rajzolódott ki, amelynek kiindulópontja az adott kor szellemi kultúrája, „életérzése", végpontja pedig az elemi formaegység (prijom), amelyben ez a kultúra strukturális lenyomatot hagy. E láncolat egyre táguló rendszereket fog á t , amelyeknek összetevői: a művészi eljárás mint nyelvi mikrostruktúra; a műalkotás mint a művészi eljárások rendszere; a szerzői stílus mint individuális rendszer; az irodalmi— művészi iskola (irányzat) mint t á g a b b stílusrendszer; a korstílus mint tipológiai rendszer; a szellemi kultúra egésze; a kor

263

ZSIRM életérzése. Zsirmunszkij számára a stílusváltozásokat a kor szellemi k u l t ú r á j á b a n végbement változások hívták életre. O Tudományszervezőként is sokat t e t t az irodalomtudományi irányzatok termékeny dialógusáért. 1927- 1929 között az ő irányításával jelent meg a Művészettörténeti Intézet irodalmi osztályának időszakos kiadványaként a Poetyilca ('Poétika') öt kötete, olyan jelentős teoretikusok közreműködésével, mint B. Tomasevszkij, V. Vinogradov, Sz. Bernstein, V. Propp, B. Larin, L. Ginzburg és G. Gukovszkij. Közülük többen kam a t o z t a t t á k és továbbfejlesztették stíluselméleti és k u l t ú r t ö r t é n e t i koncepcióját. O Ugyancsak az OPOJAZ módszertani alapelveivel f o l y t a t o t t polémiában érlelődött a tudós verselméleti tanítása. 1921—1925 között megjelent három alapműve egységes koncepcióra épülő trilógiát alkot: Kompozicija liricseszlcih sztyihotvorenyij ('A lírai vers kompozíciója', 1921); Rifma,jejo isztorija i tyeorija ('A rím története és elmélete', 1923); Vvegyenyije v metriku. Tyeorija sztyiha ('Bevezetés a metrikába. A vers elmélete', 1925). E könyveinek tudományos aktualitása nem csökkent, ezt bizonyítja újrakiadásuk az 1970-es években német és angol nyelvterületen. Három monográfiájának módszertani egységét az az alapelv biztosítja, miszerint a poétikai kutatások számára nincsenek izolált jelenségek, mindegyik rendszerszerű összefüggésekben helyezkedik el. Nézete szerint a metrika kérdései a költői mű kompozíciójának kérdéskörébe t a r t o z n a k , mivel azonos érvénnyel beszélhetünk jelentésbeli (tematikai) és tisztán nyelvi (fonetikai és szintaktikai) kompozícióról, a rím pedig nem más, mint a metrikai kompozíció szervező eleme. így a vers jelentésbeli szerkezete, szintaktikai—metrikai tagolási elvei, a strófaszerkezet típusai, s végül a hangismétlések egész rendszere egyetlen kérdéskör, a lírai vers kompozíciójának különböző aspektusai. Ez utóbbiról szóló m ű v e máig az egyetlen vállalkozás az orosz irodalomelméleti k u t a t á sokban, amely monografikus igénnyel dolgozta fél a strófaszerkezetek típusait (a szintaktikai p á r h u z a m o k és ismétlések különféle rendszereit) a hazai költészet és a világirodalom példáin. A rím elméleti meghatározását is a vers strofikus tagolása felől közelítette meg, a m i k o r felvetette a rím metrikai f u n k c i ó j á n a k kérdését. A legú j a b b orosz költészet jelenségeinek (Brjuszov, Blok, Majakovszkij) tanulmányozása, valamint összehasonlító történeti k u t a t á sok eredményeként j u t o t t el a rím korábbi meghatározásainak pontosításához. Bebi-

z o n y í t o t t a , hogy a sorvégi összecsengés csupán a rím egyedi esete, amely a fejlődés viszonylag késői szakaszán alakult ki, s rímnek nevezett minden olyan hangismétlést, amely a vers metrikai kompozícióján a k szervező elemévé vált. O Verstani kut a t á s a i n a k irányát is a kortárs költészet fejlődéstörvényei inspirálták. A szimbolizm u s és a posztszimbolizmus k o r á n a k orosz költői jelentősen kibővítették a vers ritmikai és hangzási törvényeinek körét. Az új költészet jelenségeit először a szimbolizmus költő-teoretikusai, A. Belij és V. Brjuszov t e t t é k verstani kutatások t á r g y á v á . Kiind u l ó p o n t n a k tekintve munkáikat, egyben bírálta is azokat nyelvészeti „dilettantizm u s u k " m i a t t . Nem t a r t o t t a lehetségesnek a t u d o m á n y o s igényű metrikát az a d o t t nyelvi a n y a g fonetikai törvényeinek tanulm á n y o z á s a nélkül. De míg a fonetika az általános nyelvészet körébe tartozik s a hangzó nyelv tényszerű adottságait tanulmányozza, addig a metrika az elméleti poétika részterülete, s a természetes nyelvnek egy a d o t t normatív elv, azaz esztétikai cél jegyében kiválasztott elemeit vizsgálja. Zsirmunszkij ugyanakkor óvott a verss t r u k t ú r a alsó szintjeinek (fonetika, metrika) a kompozíció egészéből kiszakított közvetlen szemantizálásától és tematizálásától, mivel ebben éppúgy a vulgarizálás veszélyét l á t t a , mint a műelemzés szociológiai módszerében. O Munkáiban differenciálta a m e t r u m és a ritmus fogalmát. A r i t m u s olyan egyensúlyi viszony, amely a normatív metrikai szabályok és a természetes nyelv fonetikai sajátosságainak kölcsönhatásából jön létre. A metrikai rendszerek történetében is k i m u t a t t a a klasszicista és r o m a n t i k u s stíluseszmény stadiális váltakozását. Míg a klasszicista stílusban a kompozíciós egyensúly törvénye és a metrikai n o r m a érvényesül, addig a r o m a n t i k u s b a n a tematikai elemek jelentésbeli gazdagsága, individuális változatossága szembekerül a metrikai n o r m a egyezményes rendszerével és ú j formaelveket követel magának. O Az 1920-as években az új hangsúlyos versformák k u t a t á s a felé fordult, s négy évtizeddel később ú j r a visszatért hozzá, hogy eredeti koncepcióját pontosítsa: Sztyihoszlozsenyije Majakovszkovo ('Majakovszkij verselési rendszere', 1964). A kortárs próza új stílustörekvéseinek, különösen az ornamentális próza jelenségének h a t á s á r a tan u l m á n y t szentelt a vers- és a prózaritmus megkülönböztetésének: 0 ritmicseszkoj proze ('A ritmikus prózáról', 1966). Természetesnek t a r t o t t a , hogy a n y e l v t u d o m á n y legújabb vívmányaira támaszkodó versel-

264

ZSIRM méletnek összehasonlító diszciplínává kell válnia. Verstani kutatásainak ú j fejezetét jelentették összehasonlító metrikai vizsgálatai a germán, a román és a szláv nyelvű kultúrák között. A. Ny. Veszelovszkij induktív módszerét folytatva úgy vélte, hogy egy átfogó elméleti poétika felépítéséhez az út a különböző nemzeti k u l t ú r á k stílusjelenségeinek összehasonlító t ö r t é n e t i vizsgálatán á t vezethet. A német és az angol rom a n t i k a fő tipológiai jegyeinek összehasonlító elemzésétől j u t o t t el Bajron i Puskin ('Byron és Puskin', 1924) c. monográfiájáig, amely egyben doktori disszertációja volt. Ebben egyrészt a r o m a n t i k u s elbeszélő költemény műfajának t ö r t é n e t é t , valamint Puskin szerepét vizsgálta annak oroszo.-i meghonosításában, másrészt a m ű f a j elterjedése, a Pws&m-epigonok fellépése nyomán az irodalmi hagyományok és kölcsönhatások elméleti kérdését tisztázta. Az 1930-as évek közepétől egy sor monográfiában foglalkozott a német irodalommal, ill. a német—orosz irodalmi kölcsönhatások vizsgálatával: Zsizny i tvorcsesztvo Gjötye ('Goethe élete és művészete', 1936); Gjötye v russzkoj lityerature ('Goethe az orosz irodalomban', 1937). K u t a t á s a i iskolát t e r e m t e t t e k az összehasonlító irodalomt u d o m á n y i vizsgálatok területén. Az 1930as évek végén két kötetben k i a d t a A. Veszelovszkij műveit, ill. előszót írt a Történeti poétika c. munkához. Goethe művészetében és Veszelovszkij t u d o m á n y o s szemléletében e g y a r á n t az univerzalizmus eszméje vonzotta. Elméleti és emberi látókörük, amely az európai kultúrán túl kiterjedt a regionális kultúrákra is, a k o r t á r s irodalmon túl a középkor irodalmára, a Kelet művészetének gazdagságára, a népköltészetre, a művészet ősi, szinkretikus szakaszára — mindez irányadóvá v á l t az irodalomtudós további k u t a t á s a i számára. Hangsúlyozta, hogy Goethe univerzalizmusa is Herder iskoláján nevelkedett. Az 1930as évek végén kezdte papírra vetni Herderről szóló t a n u l m á n y á t , amelyet csak 1959ben közölt, amikor sajtó alá rendezte annak válogatott műveit, k ö z t ü k nyelvelméleti m u n k á i t is. O P á l y á j a során fokozatosan előtérbe kerültek a történeti poétika területén végzett kutatásai. E b b e a vonulatba illeszkedik egy sor m u n k á j a az összehasonlító folklorisztika és a mediavisztika köréből. Az 1920-as években kezdte tanulmányozni a germán eposzt (Problemi forrni v germanszkom eposze, 'A f o r m a problémája a germán eposzban', 1928) és a népi epika történetét a germán, román és szláv nyelvű k u l t ú r á k b a n . Ugyanekkor néprajzi és dia-

lektológiai k u t a t á s o k a t végzett U k r a j n a és a Kaukázus német településein: Die deutschen Kolonien in der Ulcraine ('Német telepek Ukrajnában', H a r k o v , 1928); Volkslieder aus der bayrischen Kolonie Jamburg am Dniepr ('A Dnyeper menti J a m b u r g bajor telepéről származó népdalok', 1931). Folklorisztikai vizsgálódásainak egyik legszebb példája a Faust-legenda történetéről szóló írása (1958). A n é p r a j z és mediavisztika területén a legnagyobb tudományos eredményeket a török és mongol népek irodalmi emlékeinek k u t a t á s á b a n érte el. O Az 1940-es évektől a török nyelveken írt népi eposzt vizsgálta: Uzbegszkij narodnij geroicseszkij eposz ('Az üzbég népi hőseposz', H. Zarifowal, 1947); Szkazanyije ob Alpamise i bogatirszkaja szkazka ('Az Alpamis epikus m o n d a és a hősmese', 1960); Oral Epics of Central Asia ('Közép-Ázsia orális eposzai', N. K. Chadivick társszerzővel, 1969). Ennek alapján kidolgozta az epikus művészet összehasonlító-történeti tipológiáját: Narodnij geroicseszkij eposz. Szravnyityelnoisztoricseszkije ocserki ('A népi hőseposz. Összehasonlító-történeti vizsgálatok', 1962). Nyelvészeti k u t a t á s a i t is szigorú elméleti és módszertani egység foglalta közös keretbe. Tiltakozott a szinkrónia és a diakrónia szembeállítása ellen, úgy vélte, hogy a nyelv belső törvényszerűségeit csak történeti úton lehet feltárni. Az összehasonlító történeti g r a m m a t i k á t közelítette az összehasonlító-tipológiai kutatásokhoz, mivel szerinte a f e l a d a t nem egy hipotetikus ősnyelv archetípusainak a feltárása, h a n e m a fejlődés belső törvényszerűségeinek a megragadása. A nyelvi s t r u k t ú r á k hoz való dinamikus viszonyt t a r t o t t a termékenynek. O Az összehasonlító-történeti nyelvtudomány keretén belül t a n u l m á nyozta a germán nyelvek összehasonlító nyelvtanát, a nyelv g r a m m a t i k a i rendszerének fejlődéstörténetét és a dialektológiát: Nyemeckaja gyialektologija ('Német dialektológia', 1956); Vvegyenyije v szravnyityelno-isztoricseszkoje izucsenyije germanszkih jazikov ('Bevezetés a germán nyelvek összehasonlító-történeti tanulmányozásába', 1964). Isztorija nyemeckovo jazika ('A ném e t nyelv története', 1965) c. monográfiájában a történeti f o n e t i k a és g r a m m a t i k a mellett az irodalmi nyelv fejlődését is végigkövette a nyelvi tevékenység más formáihoz való viszonyában. Az összehasonlító-tipológiai vizsgálatok körébe később a török nyelveket is b e v o n t a . O F ő b b tanulmánykötetei még: Epicseszkoje tvorcsesztvo szlavjanszkih narodov i problemi szravnyityelnovo izucsenyija eposza ('A szláv népek

265

ZSITE epikus művészete és az eposz összehasonlító k u t a t á s á n a k kérdései', 1958); Ocserki po isztorii klasszicseszkoj nyemeckoj lityeraturi ('Tanulmányok a klasszikus n é m e t irodalom köréből', 1972); Tyeorija sztyiha ('Verselmélet', 1975). O Gyűjt, kiad.: Tyeorija lityeraturi. Poetyika. Sztyilisztyika ('Irodalomelmélet. Poétika. Stilisztika', 1977); Szravnyityelnoje lityeraturovegyenyije. Vosztok i Zapad ('Összehasonlító irodalomtudomány. Kelet és N y u g a t ' , 1979); Iz isztorii Zapadno-jevropejszkih lityeratur ('A nyugat-európai irodalmak történetéből', 1981). O Magyarul: 1—1 tan. (n. n., Hel. 1964, 1.; n. n., uo., 1968, 2.: Kelemen T., uo., 1974, 3—4.; Kiss Gy. Cs., uo.. 1975, 3—4.); 2 tan. (Nagy Miklósné, B i k f a l v y P . , Összehasonlító irodalomtörténeti szöveggyűjtemény, 1977); Irodalom, poétika. Válogatott tanulmányok (Brodszky Erzsébet, K a t o n a Erzsébet, 1981). O írod.: P. Berkov: V. M. Zsirmunszkij kak lityeraturoved (Russzkaja lityeratura, 1961, 3.); J u . L e v i n — J . Etkind: Viktor Makszimovics Zsirmunszkij, az irodalomelmélet és irodalomtörténet tudósa (Hel, 1967, 3—4.); Nyíró L,: Az orosz formalista iskola (Tanulmányok a N X . századi i r o d a l o m t u d o m á n y irányzatairól. 1970); A. Gyesznyickaja—I). Lihaesov: V. M. Zsirmunszkij (Russzkaja L i t y e r a t u r a , 1971, 1.); Akagyemik V. M. Zsirmunszkij kak jazikoved (Voproszi Jazikoznanyija, 1971, 4.); A. Ny. Kononov: Viktor Makszimovics Zsirmunszkij kak t y u r k o l o g (Szovjetszkaja Tyurkologija, 1971, 2.); Sz. A. Mironov: V. M. Zsirmunszkij i isztori ja izuesenyija nyemeckih gyialektov v SZSZSZR (Izvesztyija AN SZSZSZR, Szerija Lityeraturi i Jazika, 1971, 4.); J . G. E t k i n d : P u t y V. M. Zsirmunszkovo — isszledovatyelja lityeraturi (uo.); M. M. G u h m a n — J . M. Meletyinszkij—J. G. Etkind stb.: V i k t o r Makszimovics Zsirmunszkij [1891—1971] (Philologica. P a m j a t y i akagyemika V. M. Zsirmunszkovo, 1973); V. J . Holsevnyikov: V. M. Zsirmunszkij — sztyihoved (V. Zsirmunszkij: Tyeorija sztyiha, 1975); H a n Anna: V. M. Zsirmunszkij: Tvorcsesztvo Anni A h m a t o v o j (StudSlav, 22. köt., 1976); Pálfi Ágnes: A verselmélet alapkérdései a 20-as évek orosz formalista iskolájának munkáiban (Hel, 1978, 1—2.); Nagy I.: V. M. Zsirmunszkij: Tyeorija lityeraturi. Poetyika. Sztyilisztyika (uo., 1980, 3—4.); Dukkon Ágnes: V. M. Zsirmunszkij: B a j r o n i Puskin (uo., 1982, 2—3.); Gereben Ágnes: V. Zsirmunszkij: Irodalom, poétika ( F K , 1983, 1—2.); Könczöl Cs.: A költői technika teológiája, Az orosz „formalisták" és a klasszikus filozófiai esztétika (Tükörszoba, 1986);

H a n Anna: Ocenka poetyicseszkoj szituacii 1910-h godov v lityeraturovedcseszkoj koncepcii V. Zsirmunszkovo i B. Ejhenbaum a (StudSlav, 33. köt., 1987, 1—4.); J . G. E t k i n d : Isztorizm V. M. Zsirmunszkovo [1910—1920-je gödi] (Izvesztyija R A N , Szerija Lityeraturi i J a z i k a , 1992, 2.). Han Anna Zsiteckij, Pavlo H n a t o v i c s (Kremencsuk, 1837. jan. 4 . — K i j e v , 1911. márc. 19.): ukrán irodalomtörténész. Teológiát t a n u l t , m a j d a kijevi egyetemre járt, melynek befejezése után (1864-től) vidéken, ezt követően pedig K i j e v b e n tanított, O F ő k u t a t á s i területe az u k r á n nyelv és irodalmi nyelv története, az u k r á n lexikográfia és h a n g t a n volt. Munkássága az ukrán nyelv és irodalmi nyelv k u t a t á s á b a n korszakos jelentőségű. O F ő művei: Opiszanyije Pereszopnyickoj rukopiszi XVI. v. ('A 16. sz.-i Pereszopniki evangélium leírása', oroszul, 1976); Ocserk zvukovoj isztorii malorusszlcovo narecsija ('A kisorosz nyelvjárás hangtörténetének vázlata', oroszul. 1876); Miszli o narodnih malorusszkih dumah ('Gondolatok a kisorosz népballadákról', oroszul, 1893); Enejida Kotljarevszkoho v zvjazku z ohljadom ukrajinszkoji literaturi X VIII sztolittya ("Kotljarevszkij Aeneise a 18. sz.-i u k r á n irodalom szemléjével összefüggésben', 1900, 1919); Narisz literaturnoji isztori ji ukrajinszkoji movi v XVII vici ('A 17. sz.-i ukrán nyelv irodalomtörténetének vázlata', 1941, posztumusz). O Gyűjt, kiad.: Vibranyi praci ('Válogatott munkái', 1987). O írod.: H. P. Jizsakevics: Pavel H n a t o v i c s Zsiteckij — isztorik ukrajinszkoji literaturnoji movi (Movoznavsztvo, 1967, 2.); A. J. B a h m u t : Sziavisz ti csnyi intereszi Pavla H n a t o v i c s a Zsiteckoho (uo., 1970, 1.); V. P . Placsinda: Pavlo H n a tovics Zsiteckij (1987). Udvari István Zsitija na Ivan Rilszki • kánonjának a l a p j a az Evangélium zsityije-szerü felfogása. A hagiográfus számára az Evangélium nemcsak a Szentírás legf o n t o s a b b része, amelyben a keresztény tanítást fejtik ki, hanem Jézus Krisztus életú t j á n a k leírása is, egyben Os-zsityije (Oslegenda), amely forrásul és mintául szolgál az életük során Krisztust követő szentek legendái számára; a szentek élete sokban felidézi a Krisztusról szóló evangéliumi elbeszélést. Az egyes legendabeli csomópontok ismétlődésének fontos szerepe van e történetekben, a „sematikusság", „sablonosság", a legendák „klisészerűsége" nem más, m i n t kanonikusságuk kifejeződése, az itt előforduló „azonos m o t í v u m o k " pedig meghatározott szerepet játszanak: bizon y í t j á k , hogy az új szent lelki—szellemi t a p a s z t a l a t a a fő dolgokban megegyezik a k o r á b b a n élt szentekével, s azt t a n ú s í t j á k , hogy e tapasztalat elemei feltétlenül ismétlődnek mindazoknál, akik Isten szolgálatának ú t j á t választják, mivel életük lényege K r i s z t u s követése. E n n e k egységes kifejezése az olvasót arra a felismerésre vezeti, hogy valóságos ontológiai kapcsolat létezik a szentek lelki t a p a s z t a l a t a és ezek forrása, Tsten között. O A legenda szabályaira épülő m ű f a j egyre gazdagodott. Egyes történetek a szent életének legdrámaibb mozzanataira fektetik a hangsúlyt, mások részletesen, lépésről-lépésre h a l a d v a m u t a t j á k be a szentség elnyeréséhez vezető u t a t , a h a r m a dik típust a szent tanításai vagy monológjai h a t j á k át, a negyedik bővelkedik történelmi eseményekről, harcokról, életmódról szóló anyagban (a hercegek legendái), az ötödik mesés elemekkel bővül, a hatodik (főként az „északi legendák" ilyenek) az

268

ZSOLD Orosz Észak kolostorainak t é r h ó d í t á s á t tükrözi. Az egyes legendák stílusukban is jelentősen eltérnek. Az ún. második délszláv hatás (a 14. sz. vége—15. sz. eleje) hozta magával a cikornyás stílust, emellett a legendákra a szónokiasság jellemző. E korszak legismertebb írói: Kiprián metropolita, Jepifanyij Premudrij és Pahomije Logofet Srbin. A t é m á k b a n , földrajzi helyekben, egyes m o t í v u m o k b a n vagy stílusokban meglévő különbségek ellenére is a 17. sz.-ig a legendáról mint egységes m ű f a j ról beszélhetünk. E z u t á n viszont, különösen a 17. sz. második felétől a történetekbe egyre inkább behatoltak a világi t é m á k és átalakultak hazafias életrajzi vagy erkölcsi t a n í t á s t tartalmazó, polemizáló vagy az életmódot leíró elbeszélésekké. O A szentek legendájának két v á l t o z a t a van, a teljes és a rövidített. A teljes legendák első gyűjteményét (—*Ménaia) a 16. sz.-ban Makarij metropolita adta ki 12 kötetben Velikije Csetyi Minyeji ('Nagy havi olvasmányok') c.; 1689—1705 között jelentek meg Szent Rosztovi Dmitrij (D. Sz. Tuptalo) átdolgozott teljes legendái. A rövidebb változatok gyűjteményes kötete a Prolog. (Az ortodox egyházban az istentisztelet idején a szent k á n o n j á n a k 6. éneke u t á n olvassák a szent legendájának kivonatát.) Az orosz hagiográfiai irodalomban széles körben ismert két olyan történet, amely m a g y a r származású testvéreknek, Szent Magyar Mózesnek és Szent Ephrem Novotorzsszkijnak az életéről szól. A harmadik fivér, György nevét akit egyes kéziratokban szintén szentnek neveznek — többször is említik Borisz és Gleb legendáiban. O E művek nagy hat á s t gyakoroltak a 19—20. sz. irodalmára: A. Sz. Puskinra,, A. I. Herzenre, A. K. Tolsztojra, Ny. Sz. Leszkovra. F. M. Dosztojevszkijre, L. Ny. Tolsztojra és A. M. Remizovra. O Kiad.: Pamjatnyiki lityeraturi Drevnyej Ruszi. XI—XVII. vek (1—11. köt., 1968—1989). O írod.: V. O. Kljucsevszkij: Drevnyerusszkije zsityija szvjatih kak isztoricseszkij isztocsnyik (1871); Ny. Barszukov: Isztocsnyiki russzkoj agiografii (1882); D. Sz. Lihacsov: Cselovek v lityerature Drevnyej Ruszi (1955); Zsityije •lefrema Novotorzsszkovo (Szlovar knyizsnyikov i knyizsnosztyi Drevnyej Ruszi. X I — p e r v a j a polovina X I V . v. (1987). Lepahin Valerij

kritikus, műfordító. 1953-ban a belorusz állami egyetemen végzett. A belorusz állami kiadóban és rádiónál, valamint a minszki tévéstúdió tudományos—ismeretterjesztő és dokumentumfilm osztályán dolgozott. 1969-től a Nyeman c. folyóirat munkatársa volt. O 1953-tól jelennek meg írásai. A gyermek- és ifjúsági irodalommal kapcsolatos kérdésekkel és t ö b b író (P. Pesztrak, I. Samjakin, A. Jakimovics) irodalmi tevékenységével foglalkozik. Belorusz szerzők műveit oroszra fordítja. Palásti Katalin Zsófia királyné bibliája; Biblia królowej Zofii (lengyel névváltozat); Sárospataki biblia (magyar névváltozat): az első fennmaradt lengyel bibliafordítás a 15. sz.-ból. Jagelló Ulászló király özvegye, Zsófia királyné s z á m á r a csehből f o r d í t o t t a A. z Jaszowic, a királyné udvari p a p j a . K é t pergamen kódexből állt; az első kötet 1455-ben készült el. E n n e k 185 lap terjedelmű része m a r a d t fenn a sárospataki református kollégium k ö n y v t á r á b a n ; az Ószövetséget tartalmazza J ó b könyvéig. A próféták könyveit és az Újszövetséget t a r t a l m a z ó második kötet n é h á n y l a p j á t régi könyvek kötésében találták meg. A döcögős, szolgai fordítást félreértések, csehes fordulatok, értelmetlenségek t a r k í t j á k . A sárospataki kódex - az első, végig lengyelül írott könyv a legfontosabb lengyel nyelvemlékek egyike, a középkori nyelv gazdag példatára. Legismertebb A. Malecki 187l-es lwówi kiadása. Murányi Beatrix

Petra:

Zsoldak, Olesz ívanovics (Pohribnya, 1918. márc. 30.—): ukrán költő. 1940-ben a zaporozsjei tanárképző főiskola elvégzése után a Komszomolec Zaporizzsja e. napilapnál szerkesztőként dolgozott. Részt v e t t a 2. világháborúban. A háború után szerkesztette a Csernove Zaporizzsja, a Rogy anszka Ukrajina és a Literaturna Ukrajina c. lapokat, valamint a Perec c. szatirikus folyóiratot. O Lírai költeményei és szatirikus, humoros írásai önálló kötetekben jelentek meg: Orljata ('Sasfiókák', 1953); Vidkoljuvannya nomeriv ('Csínytevések', 1960); Vibriki Pehasza ('Pegazus fortélyai', 1968); Rivnovaha ('Egyensúly', 1978); Masztiti masztaki ('Tiszteletre méltó nagymesterek', 1983). Ukránra f o r d í t o t t a orosz, belorusz, szerb, horvát és sok más nemzetiségű költő műveit, Scher Vera

Zsizsenka, Uladzimir Aljakszandravics (Darahabuzs, 1931. jan. 23.—): belorusz

zsoldosének: a katonadal egyik, leginkább a 15—16. sz.-ban elterjedt válfaja. A legismertebb ilyen dalok a 15. sz. végétől, a

Zsityije blazsennovo aposztola —> Péter apostol cselekedetei 4.

269

ZSOLD Miksa császár seregeiben szolgálatot teljesítő zsoldosok életének örömeiről és szenvedéseiről szólnak. Többnyire névtelen szerzők művei. Nyers hang, a pillanatnyi élvezetek v á g y a és dicsérete (bor, nő, ének, kártya, kockajáték) jellemzi őket. A 17. sz. elején, amikor a zsoldoshadakat reguláris seregek v á l t o t t á k fel, csaknem teljesen megszűnt; h a n g j á t - h a n g u l a t á t később a 19. sz. n é h á n y költője elevenítette fel (E. M. Arndt, A. H. Hoffmann von Fallersleben és mások). O katonadal) Kovács Endre Zsolob, Szvitlana K o s z t y a n t i n y i v n a (Mihajlivka, 1947. okt. 12.—): ukrán költőnő, műfordító. 1970-ben a kijevi egyetemen végzett. 1975-től a Dnyipro kiadónál dolgozik, ahol 1987 óta főszerkesztő. O Első verseskötete a Jaroszlavna (ua., 1969) volt, m a j d ezt követte a Szonyacsnyi pahorbi ('Napos dombok", 1982) és a Derevo zsittya ('Az élet f á j a ' , 1986). Költészetében a minia t ű r formákhoz vonzódik. Spanyol, grúz és különféle szláv nyelvű verseket fordít, valamint 1978-ban ukránra ültette á t G. Garda Marquez A pátriárka alkonya c. regényét. O Magyarul: 1 vers (Balla L., S z o v j e t Irodalom, 1987, 1.). Kovács Oxána zsolozsma: a régebben zsolozsmáskönyvnek is nevezett -»breviáium szövegeinek (szláv jövevényszóként elterjedt) m a g y a r neve. Nemzetközileg használatos megjelölésük hórák. O (~>ima) Kovács Endre zsoltár; töhillá (héber eredeti m ű f a j n é v ) ; tehillá, thillá, tehilá (átírásváltozatok): az ókori héber irodalom egyik m ű f a j a , a Biblia (—>Ószövetség) egyik könyvének (-»Zsoltárok könyve) alkotóeleme. A Biblia korának vallásos költészete alkalmazta ezt a m ű f a j t , feltehetően elsősorban a pusztai, m a j d a jeruzsálemi Szentély liturgiájának használatára. így például a sir hamaalot ('a lépcsők éneke') kifejezés a 120—134. zsoltárok élén azt jelzi, hogy ezeket a dalokat énekelték h a j d a n a leviták (Lévi törzsének tagjai, akik többek között a kórust is alkották) a Szentélyben, miközben az oltár 15 lépcsőjén — fokról fokra — felfelé léptek. (Ezért találunk éppen 15 sir hamaalotot a Zsoltárok könyvében.) A 121. zsoltárban a lamaalot kifejezés is előfordul, jelentése: 'a lépcsőkre'. A kórus énekéről számos t a l m u di a d a t is beszél, s erre utal a Zsoltárok könyvé ben gyakran előforduló lamnacéáh ('a karmesternek') szóló utasítás is. A teológusok számára rejtélyként szolgáló szelá kifejezés ugyancsak a karmesterhez szólt: itt a hangot fel kellett vinni és magasan

tartani (vö. Habaqquk könyve 3:13). Nyilván kórus énekelte a Zsoltárok könyvének legismertebb, gyakran visszatérő felkiáltását: -»halleluja ('dicsérjétek az Örökkévaló', lásd —•Zsoltárok könyve 106, 111—113, 135, 146—150.) O A zsoltárok éneklési módja nem m a r a d t fenn a n n a k ellenére, hogy dallamjegyeit a h a g y o m á n y o s bibliakiadásokban sorra o l v a s h a t j u k . Ezek a dallamjegyek (héberül neginot) azonban az Ószövetség valamennyi könyvénél azonosak, csak éppen minden könyvnél másképp éneklik. A jeruzsálemi második Szentély pusztulása (i. sz. 70) után a z o n b a n a rabbik döntést hoztak, miszerint a pusztulás emlékére tilos a zsoltárokat h a g y o m á n y o s módon énekelni. Ezek az elveszett dallamok igen szépek lehettek, amire a talmudi adatok mellett egy t u d o m á n y o s g y ű j t é s eredményei is u t a l n a k : A. Herzog 1955-ben Dzserba szigetén (Tunézia) az o t t ősi idők óta élő zsidók között rátalált a zsoltáréneklés dallamainak m a r a d v á n y a i r a . Egyes feltételezések szerint a korai kereszténység is á t v e t t valamit e dallamokból. O A zsoltár nem egységes m ű f a j : maga a —»töhillá kifejezés előfordul pl. a 145. zsoltár elején, ami arra utal, hogy ez csak egyike volt az idevágó vallásos énekek m ű f a j a i n a k . Gyakori cím a ->sir ('dal'), a -+mizmór ('ének', 'himnusz', a -+Targum szerint 'imádság') és a -»•töfillá ('ima'). R i t k á b b a n előforduló műf a j a ->maszkil ('bölcselkedő', de Amosz 5:13-mal összevetve inkább 'dicsérő ének'), valamint a mikhtám (—•mihtám, 'felirat'), e p i g r a m m a s z e r ű , szellemes v e r s (vö. —•Zsoltárok könyve 16, 56—60.). A neginot ('dallamok') kifejezés talán j á t é k o s dallamra épülő éneket jelentett (vö. Zsoltárok könyve 4:6, 54:35, 67:76). A higajon ('elmélkedés') kifejezés egyes tudósok véleménye szerint nem m ű f a j i meghatározás, hanem valamilyen hangszerre utal (Zsoltárok könyve 9:17). A zsoltárok dallamával kapcsolatos t ö b b olyan utalás a Zsoltárok Könyvé ben, amely a héber al- ('-ra', '-re') szóval kezdődik, például al-sosanim ('A liliomokra', 45. és 69.), al-ajelet hasahár f a hajnali szarvasünőre', 22:1), vagy almahlat ('a körtáncra', 53:88) és főként alhagitit ('A présházi dalra', 8., 81. és 84. zsoltár, -*•Jesaia könyve 16:10). Ezek talán arra utalnak, hogy a zsoltárt valamely közismert ének dallamára kellett énekelni. O A zsoltárok szépirodalmi és zenei hatásán túl igen jelentős művészettörténeti és liturgiái hatásuk is (mind a zsidó, mind a keresztény liturgiára.) O írod.: H. Gunkel —J. Begrich: Einleitung in die Fsaimén (1933); C. Westerman: The Praise of God in

270

ZSOLD fordította le. Lobwassemek a dallamokhoz pontosan illeszkedő szótagszámú fordítása lett a legsikeresebb zsoltárgyűjtemény, a 18. sz.-ig a protestáns énekeskönyvek alapjául szolgált. Svédo.-ban Olaus Petri, DániO A zsidó istentiszteletből a zsoltárokat ában Ch. Pedersen és H. A. Brorson, Finno.á t v e t t e a keresztény egyház, s liturgiájában M. O. Agricola, Hollandiában F. van nak egyik alapjává t e t t e . Az ókeresztény gyülekezetek eredetileg a —>• Septuaginta gö- Marnix, Csehó.-ban J . Silván t ű n t ki ilyen tevékenységével. A harmadik legnevezeterög nyelvű zsoltárait imádkozták. s miséik sebb, m e t r i k u s zsoltárparafrázis-gyűjteimaszerű zsoltárparafrázisokból álltak. mény a latinul alkotó skót humanista kölEzeket a 4. sz.-ban a nyugati egyházban a —> Psalterium Romanum, Psalterium Galli- tő, G. Buchananus alkotása, a Paraphrasis in librum Psalmorum (1566) volt, amelycanum, Psalterium iuxta Hebraeos latin szönek megzenésített szövegeit a r e f o r m á t u s vegei váltották fel, s később készültek iskolákban a 16—17. sz.-ban Európa-szerkopt, etióp, örmény, grúz és ószláv átültete, így Mo.-on is énekelték (Skóciában petések is. A középkori miseliturgia szerint a dig a 19. sz.-ig). Ezt (és Th. de Béze-1) köklérus bevonulásakor (introitus), a szentlecke u t á n (—>graduale), felajánláskor (offerto- vette az 1500-as évek végén istenes verseinek zsoltárparafrázisaiban Balassi B. és rium) és áldozáskor (communio) énekeltek Rimay J . is. O A protestáns verses zsoltárzsoltárokat, de ezekből állt a -^zsolozsmak feldolgozások Mo.-on is már a 16. sz. első nagyobb része is. N y u g a t - E u r ó p á b a n a 9. felében elterjedtek; első nevesebb költőik sz.-tól m a r a d t a k fenn nemzeti nyelvű Batizi A. és Sztárai M.. akik szabadon, a —•sorközi fordításaik m a j d prózafordításakorabeli m a g y a r viszonyokra alkalmazva ik, eleinte a klérus o k t a t á s á r a , később laidolgozták á t a bibliai szövegeket. A 16. sz. kusok számára is. A f o r m a jelentős befomásodik felében Szegedi G. és a teljes zsollyást gyakorolt a latin egyházi költészetre: t á r k ö n y k e t elsőként magyarra á t ü l t e t ő Boa zsoltáréneklésben gyakori ismétlésre gáti Fazekas M. mellett az 55. zsoltár verses épültek a -*Utániak, a bibliai zsoltárok parafrázisának különleges költői erejével gondolatvilágát dolgozták fel az imakölteKecskeméti Vég M. t ű n t ki (ezt a költemények (—>psalterium 2.), s a zsoltárokhoz ményt zenésítette meg Kodály Z. a Psalmus szokás visszavezetni a —»•vágánssor kialakuHungaricusban). A legkiemelkedőbb malását is. O l ' j lendületet adott a f o r m a gyar zsoltárköltő Szenczi Molnár A., aki fejlődésének a ->reformáció irodalma. M. 1606-ban fejezte be Psalterium HungariLuther a protestáns liturgiában fontos szecum. Szent Dávid kiralynac es prophetarepet szánt a nemzeti nyelvű gyülekezeti nac száz ötven soltari (Herborn, 1607) c. énekeknek, s ezek közt a zsoltárparafráziművét. O — franciául nem t u d v á n — szinsoknak. Bibliafordítása (1534) keretében tén Lobivasser közvetítésével követte C. erőteljes képekkel, ékes költői prózában Marót és Th. de Béze mintáját. Szövegeit a tolmácsolta a héber zsoltárokat, s nyolcat protestáns istentiszteleteken máig énekelik. közülük rímes, népdalszerű strofikus költeO A 17—18. sz.-ban a zsoltárok a reformáménybe ö n t ö t t (legnevezetesebb közülük a ció által érintett területeken kívül is széles 46. zsoltár átdolgozása, az Erős vákörben h a t o t t a k a néptömegek k u l t ú r á j á runk. . .). P é l d á j á t szinte valamennyi prora: az oroszok, ukránok, beloruszok körét e s t á n s költő n y o m b a n követte. A Luther ben pl. világosan m u t a t j a ezt a -+pszalma prózafordításai alapján készült verses átnéven ismert félvallásos d a l m ű f a j terjedéköltéseket elsőként J . Aberlin g y ű j t ö t t e se. O A népszerű, énekelt zsoltárparafráziössze é; idta ki 1537-ben, az ún. Reimpsalsok virágzása mellett a 16. sz.-ban az iroterben. Ez több mint 30 költő köztük dalmi zsoltár-recepció hagyománya is kialakult, amely dallam nélküli, olvasásra Zwingli és Calvin — szövegeit t a r t a l m a z t a . szánt, s a mindenkor divatos stílus és versKésőbb t ö b b költő (így a németek közül -I. formák alkalmazásával költötte át a bibliai Ayrer) vállalkozott a r r a , hogy egymaga szövegeket. A 16. sz.-ból H. E. Hessus latin tolmácsolja a zsoltárok mindegyikét. A hexameterekben írt Psalteriuma (1537) nezsoltárénekek másik n a g y nemzetközi havezetes; a 17. sz.-ban németre főként rímes tású gyűjteménye a francia ún. Hugenotta alexandrinusokban (P. Fleming, M. Opitz, psalterium volt, C. Marót szintén egyszerű, A. H. Buchholz, C. C. Dedekind és mások), a népies strófákban készült költeményeivel, 18. sz.-ban változatos sorfajú rímes stróamelyet Th. de Béze egészített ki és bocsáfákban vagy rímtelen antik m i n t á j ú képlet o t t közre 1562-ben. Ez főként a kálvinistekkel (S. G. Lange, J . A. Schlegel, J . K. t á k körében t e r j e d t el; németre P. Melissus-Schede (1572) és A. Lobwasser (1573)

the Psalms (1965); H. J . Kraus: Worship of Israel (1966): H. Buttenwieser: The Psalms (1969). Raj Tamás

271

ZSOLD Lavater, J . A. Cramer, F. L. von Stolberg) fordították a zsoltárokat. M. Mendelssohn és J . G. Herder zsoltárfordításai az eredeti héber gondolatritmusos forma megközelítésének törekvésével az ú j h a g y o m á n y mintái; ennek képviseletében nevezetes M . fíuber f o r d í t á s a . O A zsoltárok hangvétele, érzésvilága és formai sajátosságai a világi költészetet is befolyásolták; e h a t á s jegyében t ű n t fel Else Lasker-Schüler lírája, s a magyar költészetben a zsoltárszerű lírai vers jellemző példája Babits M. Zsoltár férfihangra és Zsoltár gyermekhangra c. költeménye. O (->bibliai irodalom, szertartásirodalom) O írod.: Császár E.: A magyar protestáns zsoltárköltészet a X V I . és X V I I . században ( I t K , 1902); A. Miller: Die Fsaimén (1923); C. C. Keet: A Liturgical S t u d y of the Psalmes (1928); H. von Lassaulx: Übersetzungen der Fsaimén (1928); S. Singer: Die religiöse Lyrik des Mittelalters (1933); Alszeghy Zs.: A X V I I . század lírai költészete ( I t K , 1935); Friedrich K.: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata (1944); Horváth J . : A reformáció jegyében (1953); P. Leblanc: Les paraphrases francaises des psaumes á la fin de le période b a r o q u e (1900); Klaniczay T.: Reneszánsz és barokk (1901); H. Kraus: Psalmen (1961); A. Arens: Die Psalmen im Cottendienst des Altén Bundes (1961); A. YVeiser: Die Psalmen (1963); E. Trunz: Über d e u t s c h e Xachdichtungen der Psalmen seit der Reformation (1967); K. E. Schöndorf: Die Tradition der deutschen Psalmenübersetzung (1907); H. Gungel: Die Psalmen (1968); E. Gerstenberger: Psalmen in der Sprache unserer Zeit (1972); Varga E.: Szenei Molnár Albert költészetének utóélete (ISz, 1975, 1.); Csanda S — Keserű B. (szerk.): Szenei Molnár Albert és a magyar késő reneszánsz (1978); Horváth I.: Balassi Bálint költészete történeti poétikai megközelítésben (1982); Kecskés A.: A magyar verselméleti gondolkodás története (1991). Hamvas Béla—Kovács Endre

oka a b b a n rejlik, hogy egyrészt igen sok zsoltárban valóban szerepel szerzőként Dávid neve, másrészt számos zsoltáros legenda is fűződik a költő-király emlékéhez. (A t o v á b b i név szerint említett szerzők között találjuk a Lévi törzséből való A szájót és Kóráh fiait, sőt magát Mózest is (Zsoltárok könyve 90:1). A bibliatudomány nem vonja kétségbe, hogy egyes m ű v e k valóban Dávid alkotásai, így pl. a 18. zsoltár változ a t a a dávidi történetben is előfordul (Sámuel 2. könyve 22:2—51). U g y a n a k k o r — hagyományos felfogás szerint is — a Zsolt á r o k könyvében találunk igen kései műveket is, nemcsak a babilóniai fogság idejéből való (i. e. 586 után) 137. zsoltárt, de a visszatérést megéneklő 126. és a későbbi állapotokat (talán még a m a k k a b e u s felkelést is) leíró 118. zsoltárt is, így a Zsoltárok könyvének összeállítása nem t ö r t é n h e t e t t meg az i. e. 2. sz. vége előtt. E n n e k köszönhető, hogy a leghitelesebb és legrégibb görög fordítás, a ->• Septuaginta felosztása számos eltérést m u t a t a h a g y o m á n y o s -^kánontól. Ezért most itt közöljük az eltéréseket: a hagyományos kánon I—8. zsoltár 9—10. zsoltár 1 1 - 1 1 3 . zsoltár 114—115. zsoltár 116: I-—9. vers 116: 10—19. vers 117—146. zsoltár 147: I - 11. vers 147: 12—20. vers 48—150. zsoltár

a Septuaginta kánonja 1—8. zsoltár 9. zsoltár 10—112. zsoltár 113. 114. 115. 116—145. 146. 147. 148—150.

zsoltár zsoltár zsoltár zsoltár zsoltár zsoltár zsoltár

O A Zsoltárok könyvének számos szépen illusztrált kézirata m a r a d t fenn, ezek közül a legjelentősebb a Rotschild-gyűjteményben található kézirat, amely 1470 k. Ferrar á b a n készült. O írod.: H. S. -J. Thackeray: T h e Septuaginta and the Jewish Worship (1921); H. Gunkel—J. Begrich: Einleitung in die Psalmen (1933); M. "Tsevat: A Study of Language of Biblical Psalms (1955); A. Weiser: The Psalms (1959); S. Mowinckel: Zsoltárok Könyve; Töhűlim (héber cím); The Psalms in Israel's Worship (1962); C. Tehillim, Thillim, Tehillim (átírásváltozaWesterman: The Praise of God in the tok): a héber Biblia (->Ószövetség) harmaPsalms (1965); A. Sanders: T h e Psalms dik részének (—> Kötubim) első kötete. A Scroll of Qumran Cave 11 ( l l Q P s - a ) (1965); könyv 150 —>zsoltárt tartalmaz, bár a A. Hurwitz: The Identification of Post-»Septuaginta további h á r m a t is felvesz: Exilic Psalms by Means of Linguistic Criteezeknek eredeti héber szövege a —>Holtria (1966); C. D. Ginsburg: Introduction to tengeri tekercsek között került elő. A hagyot h e Massoretico-critical Edition of the Hebmány szerint a könyv szerzője Dávid király rew Bible (1965); A. Sanders: The Dead Sea (i. e. 1000 k.), noha a könyvben számos Psalms Scroll (1967); M. Buttenwieser: The egyéb — k o r á b b a n és később élt — szerző Psalms (1969). Raj Tamás neve e g y a r á n t szerepel. Ennek a hagyományon belül is nyilvánvaló tévedésnek az zsomak: —> bilmece 272

zsou zsonglőr: különböző tárgyakkal (labdák, kések, karikák, tányérok, ruhadarabok stb.) ügyességi produkciókat bemutató artista. A szó a francia -+jongleur kifejezésből származik. O A zsonglőrmutatványok hagyománya az ókori egyiptomi és sumerakkád kultúrától kezdve kimutatható, s az ilyen produkciók a cirkuszi műsorokon kívül a szórakoztató színpadok egyvelegeiben is gyakran helyet kapnak. O (—•játék) Staud Géza Zsotev, Dobri (írói álnév); Dobri Alekszandrov Dimitrov (családi név); (Raduj, 1921. jan. 24.—): bolgár költő, író. 1940-től járt gimnáziumba, de csak a 2. világháború után fejezte be. Még középiskolás volt, amikor antifasiszta tevékenységéért letartózt a t t á k és 15 évi börtönre ítélték. 1944 júniusában megszökött a börtönből és beállt a partizánok közé. A háború után a Narodna mladezs c. lapnál és az azonos nevű kiadónál, valamint a Sztársel c. élclapnál volt szerkesztő. Innen támogatta nemzedéke ígéretes íróit, költőit (P. Alipiev, N. Indzsov, 1. Dinkov, L. Levcsev). O 1942 óta publikál. Első verseskötete, a Zsazsda ('Szomjúság', 1951) börtönélményeiből és a nehéz partizánéletből merítette témáját. Következő köteteiben saját világának mély erkölcsiségével akart hatni kortársaira, főleg volt partizán- és börtöntársai lelkiismeretére és felelősségérzetére. Na goszti u djavola ('Vendégségben az ördögnél', 1962) c. kötete szatirikus poémáiban és Oblicsane na Venera ('Vénusz öltözködése', 1969) c. vígjátékában viszont már nyíltan leleplezi a teljes felbomlás jeleit mutató ún. szocialista társadalom eszmei—erkölcsi hanyatlását. A Székely Magda kongeniális fordításában magyarul is megjelent Kentaur c. műve az elmúlt évtizedek egyik legszuggesztívebb erejű bolgár költeménye. Sok verset, poémát és elbeszélést írt gyermekeknek. O Egyéb fő művei: Bujnijat vjatár ('Viharos szél', versek, 1958); Obics moja ('Szerelmem', versek, 1964); Vikove ('Kiáltások', versek. 1966); Sztihotvorenija ('Versek', 1969); Vljubeni szlánca ('Szerelmes napok', versek, 1973); Prezsiveni razkazi ('Átélt elbeszélések', 1973); Lirika ('Líra', 1974); Liricseszki poemi ('Lírai poémák', 1974); Po pátistata ('Az utakon', elb.-ek, 1975); Delfijszkijat orakul ('A delphoi orákulum', versek, 1983); Nacsalo za Evangelie ('Előszó az Evangéliumhoz', versek, 1991). O Magyarul még: 2 elb. (Juhász P., Nagyv, 1966, 9.); 2 vers (Székely Magda, Margarétás záporok, Mai bolgár költők, anto., 1973); 1—1 elb. (Szenczei L., Történetek a 18

hőstettről, anto., 1977; Karig Sára, Új Tükör, 1981. szept. 6.; Juhász P., Mars irgalma, anto., 1983); 4 vers (Rózsa E., Székely Magda, Fehér szél támad. Bolgár költők antológiája, 1983). O írod.: M. Berberov: Dobri Zsotev (Literaturen front, 1971, 42.); K. Kujumdzsiev: Prezsivenite razkazi na Dobri Zsotev (Otecsesztven front, 1974, jan. II.); C. Ancsev: Dosztojnsztvata na szatirika i vázmozsnosztite na beletriszta (Szeptemvri, 1976. 7.); Veneta Bratinova: V hrama na szávesztta (interjú, Piamák, 1980,7.). Juhász Péter Zsou Si (írói név); Csaó Ping-fu (családi név); (Ninghaj, 1901—Sanghaj, 1931. febr. 7.): kínai író, műfordító. Hangcsouban tanítóképzőt végzett, itt a helyi irodalmi társaságnak is tagja lett, majd különböző helyeken tanított, iskolaszervezéssel foglalkozott, s egy ideig tanügyi hivatalnok volt. Korán kezdett írni, első elbeszéléskötete Feng-zsen ('Az őrült') c. 1925-ben jelent meg. Ez idő t á j t született Csiu si-taj-cse sze ('A régi kor halála') c. első regénye (megj. 1929) csak azután látott napvilágot, hogy az író 1928-ban Sanghajba költözött, s Lu Hszün támogatásával bekapcsolódott az irodalmi életbe. írásai ettől kezdve a Lu Hsziin által támogatott, vagy vele szoros együttműködésben szerkesztett kiadványokban, pl. a Jü-sze ('Szófonál'), vagy a Csao-hua ('Hajnali virágok') c. irodalmi hetilapokban, ill. önálló kötetekben jelentek meg. Ekkori művei közül Er-jüe ('Február', 1929) c., önéletrajzi elemeket is tartalmazó, lírai hangulatokkal átszőtt regénye emelkedik ki, amelyben a korabeli kínai értelmiségi fiatalság helykereséséről, frusztrációiról ad számot. Vej nu-li-ti mu-csin ('A rabszolga-anya', 1930) c. elbeszélését pedig amely egy béranyaságra kényszerülő aszszony lelki kálváriájának mesteri ábrázolás a — a 20. sz.-i kínai kisepika legjobb alkotásai közt t a r t j á k számon. O Zsou Si 1930ban belépett a Kommunista P á r t b a s vezetőségi tagja lett a Baloldali írók ligájának (—•Co-lien). Egy titkos összejövetelen letartóztatták, s 1931. febr. 7-én többekkel (köztük négy fiatal írótársával) együtt kivégezték. O Fordítóként Gorkij, Lunacsarszkij és skandináv elbeszélők műveit ültette át kínaira. O Gyűjt, kiad.: Zsou Si hsziian-csi ('Zsou Si válogatott művei', 1951, 1979); Zsou Si hsziao-suo hszüan-csi ('Zsou Si válogatott szépprózai művei', 1954). O Magyarul: 1 nla (Szegő L., Ú j Tükör, 1984, 46.). O írod.: T. A. Hsia: Enigma of the Five Martyrs (1962). Galla Endre

273

ZSOVT Zsovteny {ukrán ' O k t ó b e r ' ) : ukrán irodalmi és társadalmi-politikai havi folyóirat. Az U k r á n írószövetség lapja. 1939ben L v o v b a n jelent meg első ízben, miután N y u g a t - I T k r a j n a egyesült Szovjet-Ukrajnával. 1940—1941-ben Literatura i Misztectvo c. a d t á k ki. 1945 és 1951 között Ragyanszkij Lviv volt a neve, 1951 óta pedig Zsovteny. A lap szerkesztésében tevékenyen részt vett Sz. Tudor, J a . Halan, A. Havriljuk és P. Kozlanyuk. A szépirodalmi művek mellett irodalomtörténeti és irodalomtudományi t a n u l m á n y o k a t is közöl. O 1990 óta a folyóirat Dzvin címen jelenik meg; főszerkesztője R . Fedoriv. Scher Vera zsu: —•tonéma

parancsnoka volt. O Zsuan Csi a legkorábbi taoista költők egyik volt, a hivatalnoki pálya kilátástalansága elől a m á m o r b a , a természet szépségeinek élvezetébe, a miszt i k á b a menekült. Közel száz verse és esszéje m a r a d t fenn. O Magyarul: 1 vers (Eörsi T., K K K , 1967). Csongor Barnabás Zsuan J ü ; Zsuan J ü a n - j ü (névváltozat); (Csenlin Vejsi, ma: Kajfeng, H o n a n t a r t . , 165 k.—214): kínai költő, a ->Csien-an-kor hét költője csoport tagja. Csekély számú, hagyományos m e t r i k á j ú verse (,s"i) szociális érzékenységről árulkodik, megénekelte pl. milyen sanyarú a sorsa az árváknak a mostohák házában. O írod.: Tleana Hogea-Veli§cu: Dictionar al literaturii chinese clasice moderne (1983). Kicsi Sándor András

Zsu Cse-csüan (Sanghaj, 1925. szept. 13. —): kínai írónő. K o r á n árvaságra j u t o t t , szegénységben nőtt fel. S a n g h a j b a n tanult, 1943-ban tanítónő lett. Ugyanekkor belépett a j a p á n o k elleni felszabadító harc Csiangszu tartománybeli szervezetébe, a Kínai K o m m u n i s t a P á r t b a , az ennek vezetése alatt m ű k ö d ő Űj Negyedik Hadseregbe. I t t elsősorban kulturális tevékenységet f e j t e t t ki, egy színházi csoportban dolgozott. Részt v e t t a földreform végrehajtásában, 1949-től t a n á r volt a v a s ú t n á l , majd propagandista egy bányánál. Leszerelt a hadseregből, s 1955-től az Irodalmi Havilap, majd 1979-től a Sanghaji Irodalom c. folyóirat szerkesztője. Elbeszélései 1950-től jelennek meg, a k o r a i a k b a n előszeretettel ábrázolta a felszabadító harc résztvevőinek, közülük is az asszonyoknak a küzdelmét. O Fő művei: Pajhohua ('Liliomok', elb., 1958); Kaokaotö pajjangsu ('A magas nyárfa', elb., 1959): Csingcsingtö csanjüan ('A csendes szülőotthon', elb., 1963); Caojüantö sangtö hsziaolu ('Ösvény a mezőn át', 1979); Csiencsi colötö kusi ( ' H i b á s a n megszerkeszt e t t t ö r t é n e t ' , elb., 1984). O Magyarul: 1 nla (Brodszky Erzsébet, Asszonyok, 1960, 4.). Kicsi Sándor András Zsuan Csi: Zsuan Ci (átírásváltozat); Zsuan Ce-cung (névváltozat); (210—263): kínai költő, Zsuan J ü fia. Apját négyéves korában elvesztette. Fiatalsága a Vejdinasztia uralmának végére esett, s a politikai helyzet zavarossága következtében lem o n d o t t hivataláról. Eleinte a Cin-ház alatt sem vállal hivatalt; mikor az uralkodó össze a k a r t a házasítani családja egyik nőtagjával, két hónapig t a r t ó részegségével tért ki az a j á n l a t elől. Végül mégis hivatalt vállalt: katonatiszt, 254 t á j á n a Kuan nei hágón belüli vidék h o u j a , majd a gyalogság

Zsuan J ü a n ; Zsuan Po-jüan (névváltozat); (Jicseng, Csiangszu tart., 1764—Peking, 1849): kínai tudós. 1789-ben t e t t e le utolsó hivatali vizsgáját, s a Hanlin Akadémiára került továbbképzésre. S a n t u n g b a n m a j d Csöcsiangban töltött szolgálat után a hadügyi, a szertartásügyi, végül az adózási ügyek minisztériumának helyettes vezetője, ezt követően tartományi főkormányzó volt különböző helyeken. 1821 u t á n a császári u d v a r b a került, pályája végén az államtanács t i t k á r a volt. O A 19. sz. egyik legnagyobb tudósa, legnevezetesebb műve a Si szan csing csu su csiao kan csi ('A tizenhárom kanonikus mű kommentárokkal és alkommentárokkal, szövegkritikai jegyzetekkel'), a konfuciánus k á n o n máig használatos kiadása. Csongor Barnabás zsúfolt rím: László Zs. terminológiájában az olyan —>nőrím megjelölése, melynek mindkét egybecsengő szótagjára „súlyos" szó esik; pl. még, hogy — rét fogy. A megkülönböztetéshez kapcsolódó elgondolás vitat o t t . O (->•rím) O írod.: László Zs.: A rím varázsa (1972); Szepes Erika—Szerdahelyi I.: Verstan (1981). Szepes Erika Zsugil (írói név); Nyikolaj Pavlovics Popov (eredeti név); (Uszty-Sziszolszk, ma: Sziktivkar, Komi AK, 1901. dec. 6.—1971. máj.): komi író. Szegény, sokgyermekes falusi családban született. 1917 u t á n lelkes vörösgárdista, pártfunkcionárius, vezető szerkesztő és hivatalnok volt. 1937-ben let a r t ó z t a t t á k . A GULAG viszontagságait túlélve 1956 után szabadult. Rehabilitálták, s ezután ismét publikálhatott. I f j ú k o r i eszméihez t o v á b b r a is hű m a r a d t , de világszemlélete, e m b e r á b r á z o l á s a é r e t t e b b é vált, Érdeklődéssel várt önéletrajzi regé-

274

ZSUK nyét nem t u d t a befejezni. O A legendás komi írónemzedék t a g j a volt, akit V. A. SzavinnsA, V. Ty. Csisztaljovva,1 és V. I. Litkinnel e g y ü t t a modern komi irodalom megteremtői közé sorolnak. Meglehetősen propagandisztikus és naturalisztikus drámái, elbeszélései színvonalukban ugyan nem érik el írótársai művészetét, de tehetsége nem v i t a t h a t ó . N é h á n y késői írása a komi irodalom javához tartozik. O F ő b b művei: Kodi mizsa? ('Ki a bűnös?', d r á m a , 1923); Aja-pia kommunisztjasz ('Apa s fia — kommunisták', d r á m a , 1927); Nasztya (ua., kisreg, és elb.-ek, 1964); Vezs gijasz ('A vihar hullámai', d r á m á k , 1969). O írod.: Fokos D.: l T j zűrjén irodalom (Magyar Nyelvőr, 1925, 1926); Isztorija. komi lityeraturi (2. köt., 1980); Domokos P.: A kisebb uráli népek i r o d a l m á n a k kialakulása (1985). Domokos Péter Zsuhovickij, Leonyid Aronovics (Kijev, 1932. m á j . 5.—): orosz író, publicista. A Gorkij Irodalmi Főiskolán végzett 1954ben. O 1949 óta jelennek meg művei. Pályája elején elsősorban elbeszéléseket és kisregényeket írt: Dom v sztyepi ('Ház a sztyeppén', 1959); Adresz na oblozske ('A cím a borítólapon', 1961): Idu za zsuravljom ('Megyek a daru u t á n ' , 1966). Publicisztikai írásait Mozset, redko vsztrecsajemszja? ('Lehet, hogy ritkán találkozunk?', 1974) c. a d t a ki. Az újságírói hivatásról szól Osztanovityszja, ogljanutyszja. . . ('Megállni, visszanézni. . .', 1969) c. regénye, amelyből sikeres színművet is írt: Verliom na gyelfinye (1970: L é n á r t É v a , Gergely Ágnes, A delfin hátán, Szolnoki Szigligeti Színház, 1970, okt. 23.) c. Az 1970-es években sokat játszották d a r a b j a i t : Odnyi bez angelov ('Egyesek angyalok nélkül', 1970); Vipjom za Kolumba ('Igyunk Kolumbuszra', 1973); Orfej ('Orpheusz', 1973). O Egyéb fő művei: Zsuzsa, iz fíudapesta ('Zsuzsa B u d a pestről', színmű, 1976); Nocsleg v csuzsoj kvartyire (színmű, 1976: Bojtár É., É j s z a k a egy idegen lakásban. Tízpróba. Mai szovjet egyfelvonásosok, 1984); Ja iscsu druga ('Barátot keresek', karcolatok, 1979); Szerebrjanaja truba ('Ezüst harsona', színmű, 1980); Tolko dve nyegyeli ('Csak két hét', kisreg.-ek, 1982); Szcsasztlivimi nye rozsdajutszja ('Nem születünk boldogoknak', karcolatok, 1983); Ja tozse hozsu po kanatu ('Én is kötélen járok', színmű, 1984). O G y ű j t , kiad.: Vityaz na raszputyje ('Vitéz válaszúton', reg., kisreg.-ek, elb.-ek, 1983). O Magyarul még: 1 cikk (A. Fodor Ágnes, Szovjet Irodalom, 1975, 5.). O írod.: F . Levin: V nacsale p u t y i (Znamja, 1964, 6.); 18*

G. Scserbina: Vszegda bity csesztnim (Tyeatr, 1969, 1.); Lukácsy A.: A delfin hátán (Magyar Hírlap, 1970' 297); Ablonczy L.: ua. (Népszabadság, 1970, 261.); G. Mityin: Pareny sz gitaroj (Nyeva, 1974, 3.). Zsuk, Alesz (Klesav, 1947. ápr. 1.—): belorusz író. 1970-ben végzett a belorusz állami egyetemen. A Masztackaja litaratura kiadóban dolgozott, majd 1977-től a Maladoszc c. folyóirat főszerkesztő-helyettese lett. 1979-től a belorusz K P K B a p p a r á t u s á b a n működött. 1980-tól a Litaratura i masztactva c. újság főszerkesztője. O 1965 óta jelennek meg művei, melyekre az éles problémafelvetés, hősei lélektanának és tetteinek hiteles ábrázolása jellemző: Csihun ('Vasedény', kisreg., 1975): Halodnajaptuska ('Hideg madár', kisreg., 1978). Több írása szól a falusi életről és gyakran ír a szovjet katonák életéről is: Zorki nadpalihonam ('Csillagok a lőtér felett', elb.-ek, 1977). Ez utóbbi művéért megkapta a belorusz lenini komszomol díját. Pavszta,nak vjartannya ('A visszatérés feltételes megállója', 1981) c. válogatott műveit I. M elezs-díj\a\ jutalmazták. G. Trojepolszkij, J . Kazakov és M. Kocjubinszkij műveit fordította anyanyelvére. O Egyéb művei: Aszennyija haladi ('Oszi hidegek', elb.-ek, 1972); Paljavannye na, sztarih azjorah ('Vadászat az öreg t a v a k o n ' , reg., 1975); Nye zabivaj mjanye ('Ne felejts el', elb.-ek, 1978); Pa szannaj daroze ('Szánúton', elb.-ek, 1979); Paljavannye na Aposnyaha Zsuravlja ('Vadászat az Utolsó Darura', kisreg., 1982). O Magyarul: 1 elb. (Papp M., Szovjet Irodalom, 1984, 2.). O írod.: A. Szidaravics: Ad szluckih paljov (Maladoszc, 1981, 12.) Palásti Katalin Zsuk, Mihajlo Ivanovics (Kahovka, 1883. szept. 20.—Odessza, 1964. jún. 7.): ukrán író, költő, képzőművész. Festő családjában született. M. Murasko kijevi rajziskolájában, majd a moszkvai festészeti és építészeti tanintézetben t a n u l t ; 1904-ben elvégezte a krakkói képzőművészeti akadémiát, Táblafestészettel, könyvgrafikával és művészi kerámiával foglalkozott. Ukrán írók, költők és művészek portréit festette meg. P l a k á t o k a t is készített. Alkotásait a stilizáció és az élénk dekorativitás jellemzi. O T a n u l m á n y o k a t , elbeszéléseket, verseket, meséket publikált, melyekhez maga készítette az illusztrációkat. O Művei: Pravda ta nepravda ('Tgazság és hazugság', versek, 1920); Drimajliki ('Szunyókálok', elb.-ek, 1923); Prijsla zima ('Eljött a tél', elb.-ek, 1927); Hodinnik ('Ora', versek, 1928). Lebovics Viktória

275

ZSUKO Zsukovics, Vaszil Aljakszejevics (Zabalacce, 1940. nov. 7.—): belorusz író, költő. 1964-ben a breszti tanárképző főiskolán, 1977-ben a minszki felsőfokú pártiskolán végzett. Területi újságoknál és a Masztackaja litaratura, valamint a Junactva kiadóban dolgozott. O 1956-tól jelennek meg versei, melyeket a Paklon ('Üdvözlet', 1974), a Melodija szvjatla ('A fény dallama', 1976) és a Jak adna vjaszna. . . ('Mint egy tavasz . . .', 1980) c. köteteiben g y ű j t ö t t e öszsze. Humoros és szatirikus verseket tartalmaz Szuszedsztva ('Szomszédság', 1982) c. kötete. Gyerekek számára készített prózai írásai a Krilatije szjabri ('Szárnyas barátok", 1976) és a Nasi pamocsnyiki ('Segítőtársaink', 1976) c. kiadványokban olvashatók. Felnőtteknek szóló prózai műveiben az embereket leginkább rendkívüli élethelyzetekben ábrázolja. Több ukrán és orosz szerző műveit beloruszra fordította. Palásti Kalatin Zsukovszki, Aljoksza (Terespol, Lengyelo,, 1906. szept, 2 8 - Minszk, 1979, febr. 1.): belorusz író, költő. 1975-ben a vityebszki tanítóképzőn, 1950-ben a moszkvai tanárképző főiskolán végzett. Részt v e t t a Honvédő H á b o r ú b a n . 1925-től Babrujszkban és környékén tanított. 1929 és 1932 között a helyi Kamunyiszt e. újságnál dolgozott, majd 1939-től, a háború idejét kivéve, p e d a g ó g u s k é n t működött Moszkvában és m á s u t t . 1961-ben megkapta a szovjet-oroszo.-i iskolák tiszteletbeli tanítója címet. 1968 óta a legmagasabb szov jet pedagógiai t u d o m á n y o s intézetek tudományos m u n k a t á r s a k é n t dolgozott. O 1926-ban kezdett publikálni. írásai a Pacsatak ('Kezdet', 1926) és az Udzim ('Felemelkedés', 1928) c. almanachban, valamint helyi újságok irodalmi mellékleteiben jelentek meg. A faluról, a falusi életről írt lírikus hangulatú verseket, elbeszéléseket, színes életképeket. A. Francé műveit fordít o t t a beloruszra. Palásti Katalin Zsukovszkij, Vaszilij Andrejevies (Misenszkoje, Tulai kormányzóság, 1783. febr. 9.—Baden-Baden, Németo., 1352. ápr. 24.): orosz költő, író, műfordító. A. I. Bitnyin földbirtokos házasságon kívül született fiaként látta meg a napvilágot. Anyja török származású volt. aki az orosz—török háború során fogolyként került Bunyin családjához. Az a p a kívánságára fiát a házánál élő vagyontalan nemes, Andrej Zsukovszkij v e t t e a nevére. A nemesi címért meglehetősen groteszk eljáráshoz kellett folyamodnia, mivel ezt a törvények a kato276

nai szolgálathoz kötötték. í g y a kiskorú Vaszilijt formálisan „állományba v e t t é k " mint zászlóst, s 1789-ben, hatéves korában m e g k a p h a t t a a nemesi rangot, s ezzel fiktív katonai p á l y a f u t á s á t is befejezhette. Bunyin családjában nevelt fiúként élt; később Tulába költöztek, itt végezte iskoláit, majd mostohatestvére, V. A. Juskova házába került, ahol élénk szellemi élet vette körül. Első irodalmi szárnypróbálgatásai — antikizáló, szentimentális d r á m á k — ebben a környezetben születtek. Apja halála után (1791) helyzete a családban bizonytalanná vált, míg végül a moszkvai egyetem mellett működő Nemesi I f j a k Intézetébe került (1797—1800), ahol nemcsak az ismeretszerzésre f o r d í t o t t a k gondot a t a n á r o k , hanem az erkölcsi és esztétikai nevelésre, a személyes és polgári erények kifejlesztésére és az önnevelés képességének elsajátítására is. Itt írta első verseit, még az előző nemzedék költői eszményét utánzó melankolikus stílusban; hol a klasszicizmus (M. V. Lomonoszov, G. R . Gyerzsavin). hol a szentimentalizmus (Ny. M. Karamzin) szolgált mintául számára, T a n u l m á n y a i befejeztével néhány társával — A. F. Vojejkovval, A. F. Merzljakowal és A. I. Turgenyevve\ •—egy irodalmi társaságot alapítottak, amely rövid ideig t a r t ó működése ellenére is fontos szerepet j á t s z o t t az új irodalmi irányzat, a romantika elveinek érvényre j u t t a t á s á b a n . Műfordítói tevékenysége is ekkoriban kezdődött: először Kotzebue és T h . Gray, később Bürger, Uhland, Goethe, Schiller, Byron, Homérosz, Ovidius és Vergilius műveit szólaltatta meg oroszul. Első igazi költői sikere is egy fordításhoz — pontosabban átköltéshez — fűződött: Th. Gray Elegy written in a country church-yard c. versét „alkotta ú j r a " orosz nyelven (Szelszkoje kladbiscse, 'Falusi temető", 1802). Korai költészetének egyik legszebb d a r a b j a Vecser ('Este', 1806) c. elégiája. Az elmélkedő, meditatív hangvételű költemény t é m á j á t az alkonyat sugallta tűnődések a d t á k : az életről, a barátságról, a sors kifürkészhetetlen útjairól. Újdonsága a személyesség fokozott előtérbe kerülésében rejlik, bár az individualizmus, az én-központúság nem volt jellemző a költőre, a vallomás-líra idegen m a r a d t tőle később is. Megismerkedett a kor jeles irodalmáraival, Ny. M. Karamzmnal és I. I. Dmitrijevve 1, részben az ő h a t á s u k r a eltávolodott a klasszicista eszménytől, s az ú j , romantikus esztétika követelményeinek megfelelően a l a k í t o t t a költészetét. 1801-ben egy rendkívül prózai intermezzo r á n t o t t a le a földre a költői magaslatokból: városi titkárként helyezkedett

ZSUKO el a moszkvai sóhivatalban, melyről h a m a r kiderült, hogy n e m neki való munkakör; főnökével való konfliktusa m i a t t még őrizetbe is vették. Kiszabadulása u t á n szülőf a l u j á b a utazott, hogy zavartalanul az irodalomnak élhessen. Az 1802-től 1807-ig t a r t ó időszakot az intenzív önképzésnek szentelte, esztétikai, poétikai t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t o t t , föl jegyzéseket készített, elbeszélő költeményeket és meséket írt és fordított. A Karamzin szerkesztette —> Vesztnyik Jevropi c. folyóirat m u n k a t á r sa lett, amelynek kiadását is á t v e t t e 1808 és 1811 között. Aktív kritikai tevékenységet folytatott. Programcikkeiben az európai felvilágosodást állította követendő péld á n a k a föllendülő orosz irodalom és kultúra elé (Piszatyel v obscsesztve, 'Az író a társadalomban', 1808; 0 basznye i basznyah Krilova, 'A meséről és Krilov meséiről', 1810). Oroszo.-ban azon kevesek közé t a r t o z o t t , akik az európai és a hazai értékeket harmonikusan képviselve felülemelkedtek a nyugatos és szlavofil szélsőségeken. Elmélyült, t u d a t o s kereszténysége t ú l m u t a t o t t a felekezeti korlátokon. O Az 1810-es évek a reménytelen szerelem élményét hozták el számára: unokahúgai, Marija és Alekszandra Protaszova házitanítója lett, s az intenzív szellemi együttlétből kifejlődött vonzalom Mása és a költő részéről elmélyült, komoly érzelemmé vált. Feleségül kérte a lányt, de az anya kitartó ellenállása miatt a házasság nem jöhetett létre: E. Protaszova ugyanis nem vállalta nyíltan a rokoni kapcsolatot a „törvénytelen fivérrel", de lányát épp azért nem adta hozzá, mert fanatikus vallásossága tiltotta a rokonházasságot. A d r á m á t a lány férjhezmenetele (1817), m a j d korai halála (1823) tetőzte be. Mindez n y o m o t hagyott- a költő líráján: elmélkedésre hajló, elégikus h a n g j á n a visszafogott, mély fájdalom szólalt meg (19 marta 1823, 1823: R a b Zsuzsa, 1823. március 19., Klasszikus orosz költők, anto., 1966): Ugy távolodtál, mint néma angyal. Állok sírodnál: édeni béke. Földi emlékek lengnek fölötte, s a tiszta lélek ártatlan álma. .. Csillag-sereg! Hallgatag éj!

O 1812-ben önkéntesnek jelentkezett a Napóleon elleni honvédő háborúba; a borogyinói csatát s z e m t a n ú k é n t élte át, mivel ezrede t a r t a l é k b a n volt. Moszkva kiürítése után a Kutuzov vezette hadműveletekben vett rész. Pevec vo sztanye russzkih voinov

('Költő az orosz harcosok között', 1812) c. verse rendkívül népszerűvé vált a hadseregben, s a szerzőt az „orosz Türtaiosz" néven emlegették, az ókori előd m i n t á j á r a , aki a legenda szerint a s p á r t a i a k a t versekkel b u z d í t o t t a a harcra. Haditudósítóként tevékenykedett, de betegsége miatt 181 íjban leszerelt s visszatért rokonaihoz a Tulai kormányzóságba. Eletének következő színhelye 1815-től hosszú időre Szent-Pétervár lett, 1817-ig gyakran meglátogatta unokahúgait D o r p a t b a n (ma: Tartu), s megismerkedett az ottani egyetem néhány professzorával, de Mása férjhezmenetele u t á n ezek a látogatások elmaradtak. Aktív szerepet játszott a főváros kulturális életében, így az Arzamasz irodalmi társaságban, melynek a fiatal Puskin is t a g j a volt. A konzervatív irodalmárokkal f o l y t a t o t t irodalmi csatározásaikban humorérzékével és szellemességével vonta magára kortársai figyelmét. E k k o r kezdődött udvari p á l y a f u t á s a is: előbb az özvegy Marija Fjodorovna cárné felolvasója lett. m a j d Charlotte hercegnőt — a leendő cárnét — t a n í t o t t a orosz nyelvre, 1826-tól pedig I. Miklós fiának, Alekszandr Nyikolajevicsnek (később II. Sándor cár) volt a nevelője 1841-ig. 1818ban k i a d t a Für Wenige — Dija nyemnogih ('Keveseknek') c. német—orosz nyelvű vers- és műfordításgyűjteményét, melyért sokan elítélték, mert félreértették szándékát; a költő ugyanis nem az uralkodócsaládra gondolt, amikor a ,,kevesek"-nek a j á n l o t t a műveit, hanem Horatius aforizm á j á r a („ne a tömeg csodálatát keresd. írj keveseknek"). Udvari elfoglaltsága nem t e t t e szolgalelkűvé, sem karrieristává. Meggyőződéses monarchista maradt, ezért t a r t o t t a fontosnak, hogy az uralkodó művelt, felvilágosult legyen, aki tiszteli országa törvényeit és szokásait, s mindent megt e t t . hogy a rábízott herceget ilyen szellemben nevelje. Eletét ebben az időszakban ez a f e l a d a t a határozta meg; kevés verset írt, az 1824-ben megjelent gyűjteményes kötete az addigi életmű betetőzésének tekinthető. Mögötte volt már ekkor az 1810-es évek nagy kísérlete a b a l l a d a m ű f a j megteremtésével, a byroni drámai költemény orosz meghonosítása—átdolgozása ( S i l j o n s z k i j uznyik, 'A chilloni fogoly', 1 8 2 1 - 1 8 2 2 ) és nagy versei: Nyevirazimoje ('A kifejezhetetlen'' 1819); Morje ('A tenger', 1822). A cári családdal többször N y u g a t - E u r ó p á b a utazott, először Németo.-ba (1820—1821), m a j d Franciao.-ba és újból Németo.-ba (1826—1827). Az u t a z á s célja a trónörökös t a n u l m á n y a i n a k kiegészítése volt, ill. ismerkedés a legújabb pedagógiai rendsze-

277

ZSUKO rekkel. Az 1830-as évek elején S v á j c b a n és I t á l i á b a n járt gyógykezelés céljából. Drezdai tartózkodása idején megismerkedett a jeles német íróval, L. TieckkeV, dorpati látogatásai alapozták meg a német romantika, azon belül a jénai iskola és Novális iránti fogékonyságát, s a misztikus elemek egyre mélyebben gyökeret vertek költészetében, világszemléletében. Az utazások és pedagógiai megbízatása ellenére a korabeli irodalmi élet egyik központi személyiségének számított. Puskin atyai b a r á t j a k é n t , pártfogójaként sokat t e t t azért, hogy a lobbanékony fiatal költő feje felől elhárítsa a veszedelmet, amikor az elvesztette türelmét az udvari intrikák útvesztőjében. A második - végzetes kimenetelű — p á r b a j t azonban nem t u d t a megakadályozni. Puskin halála után ő lett végrendeletének végr e h a j t ó j a ; t á m o g a t t a családját, gondozta kéziratos örökségét. Elete, működése szorosan kapcsolódott a kortárs írók, művészek sorsához, érdekeiket igyekezett képviselni az udvarnál, még akkor is, ha ez veszéllyel járt. í g y b á t r a n szót emelt I. Miklósnál a száműzött dekabristákért, bár ő m a g a nem osztotta radikális nézeteiket, a cárnéhoz írt leveleiben pedig többször elítélte az önkényuralom módszereit. P. A. Vjazemszkij szellemes észrevétele szerint a költő az orosz műveltség képviselője volt a műveletlen trón előtt. A. I. Herzen ügyében is közbenjárt, hogy száműzetésének körülményeit enyhítse; segítette a szegénysorból kiemelkedett költőt, A. V. Kolcovot, s az ukránok nagy poétája, T. Sevcsenko neki köszönhette, hogy a jobbágysorsból megszabadulhatott. Az 1830-as évek vége felé többször is konfliktusba került az udvarral, részben Puskin, részben pedagógiai elvei m i a t t . A trónörökös nagykorúságának elérésekor nyugdíjazták (1841). Elete jelentős fordulatot vett ekkor: Düsseldorfba utazott, hogy b a r á t j á t , G. Reitern művészt meglátogassa, s a n n a k tizennyolc éves lánya, Elisabeth szenvedélyesen beleszeret e t t a már nem éppen fiatal (ötvennyolc éves) költőbe. A rég elvesztett Mása emléke éledt újjá benne, s ennek hatása a l a t t vállalkozott a házasságra, amely azonban nem hozott boldogságot egyiküknek sem. A fiatalasszony kiegyensúlyozatlan kedélye hamarosan lelki betegségbe váltott át, gyakran szorult gyógykezelésre, s a költő hiába melengette a hazautazás tervét éveken át, nem sikerült megvalósítania szándékát. Egyedül Ny. Gogol jelentette számára az orosz környezetet, akivel az 1840-es évek során gyakran találkozott, sőt huzamosabb ideig vendégül is l á t t a . 1851-ben végleg ha-

za szeretett volna települni családjával együtt,-s már minden készen állt az utazáshoz, de a sors m á s k é n t rendezte: elvesztette szeme világát, így nem vállalkozhatott a költözésre. Ez a csapás sem törte meg lelkiekben, egy szerkezet segítségével, melyet maga talált föl, még írni is képes volt; h a t y t y ú d a l á t , Carszkoszelszkij lebegy ('A Carszkoje Szeló-i h a t t y ú ' ) c. költeményét 1851 utolsó hónapjaiban már vakon a l k o t t a meg. Bár Németo.-ban halt meg, kívánságának megfelelően h a z á j á b a n t e m e t t é k el, a szent-pétervári Alekszandr Nyevszkij kolostorban. O É l e t m ű v e az orosz költészet fejlődésében korszakalkotó jelentőségű, V. Belinszkij véleménye szerint nélküle Puskin sem lett volna. A korai orosz r o m a n t i k a benne érte el kiteljesedését, s t e r e m t e t t alapot a nagy nemzedék - A. Sz. Puskin és M. Lermontov — költészetének. Munkássága első szakaszában — kb. 1824-ig — az elégia, a dal, a verses levél és a ballada műfaj á b a n alkotott. L í r á j á r a az elmélyült gondolatiság, emelkedettség és zeneiség jellemző. (Több költeményére M. I. Glinka dalokat komponált.) Az emberi lélek rezdülései, a természet és az ember egysége, a befeléfordulás, az álmodozás, a misztikum iránti fogékonyság szintén meghatározó elemei költészetének. A konvencionális irodalmi t é m á k a t képes volt átszellemíteni, egyedivé tenni, életet lehelni beléjük az érzelmek á r n y a l t kifejezésével. Kulcsszavai az emlékezés, bánat, öröm, lélek, csend, élet, szerelem, ég, éjszaka, titok — a lírai költészet mindenkori toposzai — művészetében mégis olyan asszociációs rendszert alkotnak, ami teljesen az övé, magukon viselik élményei, egyénisége hitelesítő erejét. Nyevirazimoje ('A kifejezhetetlen') c. verse az orosz romantika egyik kiemelkedő alkotása. Thlető forrása, akárcsak korai műveiben, az alkony, a megfoghatatlan á t m e n e t a nappalból az éjszakába, s a természet színeváltozása, a mindennapos — s mégis csodálatos — misztérium. Á ditirambikus lendületű versben az intonáció (lírájának erőssége) jeleníti meg a szavakkal m á r ki nem fejezhető érzelmek és hangulatok világát: a látható keltette á h í t a t — a bíborszínű felhők, a vizek csillogása, a t á j — a láthatatlan, de titokzatosan mégis jelenlévő szentség átéléséhez vezeti a szemlélőt. Zárósorai mintha F . Tyutcsev Silentium! c. költeményének ihletői lennének: „Felfelé száll a lélek, a mérhetetlen egyetlen sóhajba szorul össze, s csak a hallgatás az é r t h e t ő beszéd". A váltakozó hosszúságú sorok, a jambikus lüktetés, a sok kérdő és felkiáltó m o n d a t , az -+enjambement-ok segítségével

278

ZSUKO érzékelteti a költő a lélek megrendültségét, amikor a kifejezhetetlen élményével találkozik. Morje ('A tenger') c. elégiája lélekfelfogásának m e t a f o r á j a k é n t értelmezhető. Számára a lélek nem individuális, megosztó természetű, hanem egyesítő erő, így az emberi lélek és a világiélek egymással harmonikus kapcsolatba léphet, s a nagy egésszel való együttrezgés, együttlélegzés az öröklét titokzatos és fölemelő t á v l a t á t villant ja föl az ember számára. Zsukovszkij keresztény miszticizmusa dualisztikus rendszerű: ég —föld, test—lélek, jó—rossz, véges—végtelen pólusai között l á t t a az embert a választás etikai kötelezettségével együtt. Ars poeticáját a szép és a jó egységének — a görög —>kalokagathia elvének — képviseletében jelölte meg. A. I. Turgenyevhez írott leveleiben f e j t e t t e ki részletesebben esztétikai nézeteit. Az emberi életet magát is művészetnek nevezte, mely a tökéletesség felé törekszik. A Szépség — az esztétikum — számára egyúttal etikai kategória és transzcendens érték, mely jeleket küld az embernek. A költészet feladata, hogy ezeket a titokteljes üzeneteket felfogja és közvetítse az emberi világ számára. Tainsztvennij poszetyityel (1824: Kardos L., A titokzatos látogató, Világirodalmi Antológia, 4. köt., 1956) c. verse ennek a sejtelmes megszólításnak az élményét mondja el: Vagy beléd lopózva jött el hozzánk most a Sejtelem, és amit az Ég födött el, tárva minden rejtelem? Játszik ily csodát az élet: toldreszáll egy fény-alak, fátyla int-lobog felétek, s végtelenbe csalogat.

O Értékrendszere főként balladáiban jut o t t világos kifejezésre. E z t a m ű f a j t az 1810-es években h ó d í t o t t a meg az orosz irodalom számára. E z ú t t a l is az európai minták nyomán indult, Goethe, Schiller, W . Scotl, Southey, Uhland, Bürger műveiből válogatva (pl. Goethe tői A tündérkirály, A halász; Schillertől Ibikosz darvai, Kaszszandra, Polikratész g y ű r ű j e , Az eleusziszi ünnep stb.). Harminckilenc balladája közül öt eredeti alkotás, a többi átköltés, de mégis egységes t ö m b ö t alkotnak költészetében. nemcsak a m ű f a j , hanem a gondolati h á t t é r okán is. Mindegyik t é m á j á t a jó és a rossz közti választás a d j a ; a költő értelmezésében ennek forrása az emberi szív, ill. az azt irányító transzcendens hatalmak. A démoni princípium soha nem k a p o t t műveiben költői fényt, mint pl. Byron költészetében (pl. Manfréd, Cain), a gonoszt soha n e m ábrázolta a tagadás és a lázadás szellemé-

nek, hanem egyértelműen sötét, pusztító erőnek. A b a l l a d a m ű f a j számára az irracionális szféra költői ábrázolására a d o t t lehetőséget, a d r a m a t i k u s szüzsé és a fantasztikum eszközeivel. Fölhasználta az orosz folklór sok elemét is: pl. a Ludmila ('Ludmilla', 1808; Bürger Lenora c. b a l l a d á j á n a k első átdolgozása) és az u n o k a h ú g á n a k , Alekszandrának dedikált Szvetlana (1808 1812: K e m é n y F., Szvetlána, Az orosz irodalom kincsesháza, 1947; N a g y L., ua., Orosz klasszikus költők antológiája, 1961) c. balladákban az álomfejtés, kísértetjelenés és tükörvarázslás hiedelmeit, A két címszereplő ellentétes sorsot képvisel: Ludmilla az Istentől elforduló és a sötét, földalatti erőkben bízó ember pusztulását, Szvetlána pedig az örömre, boldogságra vezető hit ú t j á t . A költő humora, játékos kedve föloldja az alapgondolat didaktikus egyoldalúságát, a „ t a n u l s á g " moralizáló költőietlenségét: Derítsen a ballada. Nem -csuda-történet. Tekinteted hajnala kell, írtam avégett. Szám hírnévért nem kiált. Ugy oktattak régen: Hamis bíró a világ, füst a hír, az érdem. E ballada így tanít: Legjobb barátunk a hit. az Úr keze áldott. Rossz áloin a szenvedés, a boldogság ébredés, míg e földet járod. (ford.: A7 agy L.)

O Az elbeszélő költemény m ű f a j á n a k meghonosítása az orosz irodalomban szintén az ő nevéhez f ű z ő d ö t t : mintáit Byron poémái adták, melyek az 1810-es évek során keletkeztek s h a m a r o s a n nagy népszerűségre tettek szert Európában. Zsukovszkij A chilloni fogoly c. versfordításával indította el a sort, amelyben utána Puskin, Lermontov, később Nyekraszov remekművei jelezték a m ű f a j meggyökerezését és virágzását. Ebben a f o l y a m a t b a n fontos szerepet játszott a költő nyelvteremtő tehetsége, mely nemcsak lírájában, hanem műfordításaiban is megnyilvánult. Elsőként szólaltatta meg orosz nyelven hexameterben az antik költőket, Homéroszt, Ovidiust, Vergiliust. Korábban a nyelvi és prozódiai nehézségek m i a t t csak prózában vagy alexandrinusokban f o r d í t o t t á k a klasszikusokat, az ő sikeres kísérletei azonban ezen a területen is ú j t á v l a t o k a t n y i t o t t a k . 1828-ban kezdett hozzá az Iliászhoz, majd az 1840-es évek folyamán t é r t vissza a monumentális műfajok fordításához. Az Odüsszeián közel egy évtizedig dolgozott (nyersfordítás segítsé-

279

ZSULI gével), s 1849-ben készült el m u n k á j á v a l . Érdeklődése nemcsak a klasszikus görög és latin, hanem a keleti eposzokra is kiterjedt, a Mahábháratából lefordította a Nal és JDam a j a n t i c. részletet, Firdauszí Sáhnáméjából pedig a Rusztem és Zorabot. S o k a t írt és f o r d í t o t t gyermekek számára is. 1831ben Carszkoje Szelóban időzött Puskinnal, s költői versenyben mindketten mesét írtak: Puskin Szaltán cárról (Mese Szaltán cárról és a fiáról), ő pedig Berengyejről (Szkazka o carje Berengyeje: Kormos I., Mese Berengyej cárról, Mese a szürke farkasról és más mesék. 1956). Lefordította a Csipkerózsikát, m a j d tréfás mesét írt Vojna misej i Ijagusek ('Az egerek és a békák h á b o r ú j a ' ) c. E m ű f a j b a n legkiválóbb alkotása a Szkazka ob Ivanye-carevicse i o Szerom Volke (1845: K o r m o s I., Mese a szürke farkasról, Mese a szürke farkasról és más mesék, 1956). Szándéka szerint nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is nevelni szerette volna meséivel. O Gazdag életműve az orosz irodalom aranykorának n y i t á n y a , újításai a modern költői nyelv és verselés területén m a r a d a n d ó értéket jelentenek m ű f a j t e r e m t ő kísérleteivel együtt. Prózai alkotásai — kritikái, publicisztikai és pedagógiai írásai, levelei és naplói — költészetétől eltérően — nem romantikusak, stílusa, érvelésmódja, elemzései racionalista gondolkodóra vallanak. Emberi t a r t á s a , etikus, tiszta élete pedig költői és filozófiai eszményeinek hitelesítő pecsétje lett. O G y ű j t , kiad.: Sztyihotvorenyija ('Versei', 1 —2. köt., 1815—1816); ua'. (1—9. köt., 1835—1844): Polnoje szobranyije szocsinyenyij ('Műveinek teljes gyűjteménye', 1 12. köt., 1902); Sztyihotvorenyija ('Versei', 1—2. köt., 1939—1940); Szobranyije szocsinyenyij ('Összegyűjtött művei', 1—4. köt., 1959—1960); Szocsinyenyija ('Művei', 1 3. köt., 1980); Izbrannije proizvegyenyija ('Válogatott művei', 1982). O Magyarul még: 1 vers (Szabó E., Orosz Költők, anto., 1891); 4 vers (Máthé M., Északi fény, anto., 1900); 3—3 vers (Győri-Juhász J . , Orosz Költők Antológiája, 1945; TrenesényiWaldapfel I., Szily E., Kemény E., Az orosz irodalom kincsesháza, 1947); 2 vers (Weöres S., A lélek idézése, anto., 1958); 1 levélrészlet (Lányi Sarolta, Irodalmi élet Oroszországban, 1904): 1 tan.részlet (Bakcsi Gy., A romantika, 1965); 6 vers (Rab Zsuzsa, Szegő Gy., Nagy L. stb., Klasszikus orosz költők, anto., 1966); 1 vers (Tamkó Sirató K., A hegedű vőlegénye. Válogatott műfordítások, Í971). O írod.: K. K. Zejdlic: Zsiznv i poezija. V. A. Zsukovszkovo (1883); Á. Ny. Veszelovszkij: V. A. Zsu-

kovszkij. Poezija csuvsztva i „szergyecsnovo voobrazsenyija" (1904); B. M. Ejhenbaum: Melogyika russzkovo liricseszkovo sztyiha (1922); I], Gollerbah: Gorod muz (Párizs, 1930); M. E r h a r d t : V. Joukovsky et le préromantisme russe (1938); B. K. Zajcev: Zsukovszkij (1951); G. Poszpelov: Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij (Az orosz irodalom klasszikusai, 1956); G. A. Gukovszkij: Puskin i russzkije romantyiki (1965); I. M. Szemenko: Zsizny i poezija Zsukovszkovo (1976); M. Besszarab: Zsukovszkij (1983); Sz. J . Satalov: V. A. Zsukovszkij. Zsizny i tvorcseszkij p u t y (1983); V. Afanaszjev: Zsukovszkij (1985); E. O. Larionova: K isztorii sztyihotvorenyija V. A. Zsukovszkovo „Tmperatoru Alekszandr u " (Russzkaja lityeratura, 1991, 3.). Dukkon Ágnes Zsulinszkij, Mikola (Novoszilki, 1940. aug. 25.—): ukrán irodalomtörténész, krittikus. Szegényparaszti családból származik. A kijevi Tarasz Sevcsenko Tudományegyetemen 1968-ban filológus diplomát szerzett. Az Ukrán T u d o m á n y o s Akadémia Tarasz Sevcsenko Irodalomtudományi Intézetében aspiráns, később az intézmény igazgatóhelyettese, majd igazgatója lett, mely állást ma is betölti. U k r a j n a önállóságának kikiáltását követően a művelődésügy f o n t o s posztjain tevékenykedett, 1992 1994-ben a minisztertanács kulturális ügyekért felelős elnökhelyettese volt, Iz zabuttya v bezszmertya ('A feledésből a halhat a t l a n s á g b a ' , 1990) c. művével jelentős szerepet vállalt az elhallgatott, elnyomott, félreállított, száműzött vagy kivégzett ukrán írók h a g y a t é k á n a k feltárásában. O F ő b b művei még: Pafosz zsittyesztverdzsennya ('Az életigenlés pátosza', kritikák, esszék, 1974); Ljudina jak mira csaszu ('Az ember mint a kor mércéje', kritikák, 1979); Nablizsennya ('Közeledések', kritikák, esszék, 1986). Udvari István Zsu-lin vaj-si: -> Vu Csing-ce Zsupán, Joszip (Bárdháza, 1904. jún. 22.— Munkács, 1987. dec. 5.): ruszin író. Tanítócsaládból származik. Elbeszéléseket írt, melyek témáit a k á r p á t a l j a i valóságból merítette. A kárpátukrán (ruszin) értelmiség körében az irodalmi nyelvről folytatott két világháború közötti v i t á b a n az orosz nyelv mellett foglalt állást. O F ő b b művei: Teplij chleb ('Meleg kenyér', elb.-ek, 1958); Bagrjanoje nyebo ('Bíborvörös égbolt', elb.ek, 1961); Padajuscsije zvezdi ('Hullócsillagok', elb.-ek, 1968): Viszokosznij god ('Szö-

280

ZSURA P o d o l j a n ' , elb.-ek, 1963); Ilora nad morém ('Hegy a tenger felett', kisreg., 1975); Szvitli vodi ('Fényes vizek', elb.-ek, 1977); Otyi zahublenyi rjadki ('Azok az elpusztított sorok', elb.-ek, 1982). O G y ű j t , kiad.: Povisztyi ta opovidannya ('Elbeszélések és kisregények', 1974); Vibranyi tvori ('Válogatott művek', 1977). O Magyarul: 1—1 nla (Pető M., A boldog Magyarországért, anto., 1951; Kelemen Erika, Szovjet kisregények, elbeszélések, 1953; Kelemen S., Nagyv, 1959, 9.; L é n á r t Gv., Asszonyok, 1962, 8.; P e t ő M., uo., 1963, 7.; Sándor J u d i t , Napraforgók. Mai ukrán elbeszélések, a n t o . , 1983). Kovács Oxána

kőév', elb.-ek, 1974); Nyedopetaja pesznya ('Befejezetlen dal', elb.-ek, 1986). O Magyarul: 1 nla (Kovács V., N a p t á r , 1961, 1960); 1 nla (uő, uo., 1964. 1963); 1 nla (n. n., Kalendárium '70, 1969); 1 nla (n. n., Kalendárium '79, 1978). Zsupanin, Sztepan Illics (Ilosva, ma: í r sava, 1936. jan. 18.-—): kárpátaljai ukrán költő. Szegényparaszti családból származik. Az ungvári egyetem bölcsészkarán végzett 1959-ben, s u t á n a tanítóskodott. 1974től az ungvári egyetem pedagógiai tanszékén dolgozik. A pedagógiai t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a . O Gyermekverseket ír; emellett a pedagógiai és gyermekirodalom területére vonatkozó t a n u l m á n y o k a t , szakm u n k á k a t publikál. Olvasókönyveket, szöveggyűjteményeket is összeállított: Szonyacsnij szvit ('Napfényes világ', 1972); Sz csehó nacsinajetszja Rodina ('Hol kezdődik a Haza', 1986). O F ő b b gyermekverses kötetei: Bdzsilka ('Méhecske', 1959); Hirszka sztezsinka ('Hegyi ösvény', 1965); Vivcsarik (1978: Balla L., Füzesi" Magda, Balázs B. stb., A kisbojtár, 1980); Barvinok ('Téli lonc', 1983); Szmerekovij kraj ('Fenyves vidék', 1985); Liszovij szvitanok ('Erdei hajnal', 1986); Bdzsilka i szvitljacsok ('A méhecske és a szentjánosbogár', 1989). O A Kárpáti Igaz Szó hasábjain Balázs B., Balla L., Szalai B. és Füzesi Magda tolmácsolásában jelent meg számos költeménye. O írod.: I. V. Hlanta: Sztepan Zsupanin (Bibliohraficsnij pokazscsik, 1985). Udvari

István

Zsurahovics, Szemen Mihajlovics (Pravobrezsna Szokilka, 1907. nov. 6.—): ukrán író, újságíró. Részt v e t t a Honvédő Hábor ú b a n . 1949 és 1951 között a kijevi pedagógiai főiskolán t a n u l t . O 1928-tól újságírással foglalkozik. Több, szovjet szellemben írt karcolatkötet szerzője. Ezekből az első kötetet Na vizvolenyij zemli ('Felszabadít o t t területen') c. 1940-ben adta ki. A háború u t á n írásainak gyakori t é m á j á v á vált a h á b o r ú , az ott szerzett élmények és tapaszt a l a t o k , mint pl. a Kijivszki nocsi ('Kijevi éjszakák', 1964) c. kötetének. Vijna i dili ('A háború és a gyerekek', 1985) c. novellaciklusáért és a N eminucsiszty ('Elkerülhetetlenség'. 1985) c. novelláskötetéért J . Janovszkij díjat k a p o t t . O Művei még: Nova doroha ('Új út', elb-ek, 1953); Vitrjanyi kori ('Széljárta hegyek', elb.-ek, 1957); Vszi sukajuty almaziv ('Mindenki gyémántot keres', elb.-ek, 1959); Zvicsajnyi turboti ('Szokásos zűrzavarok', elb.-ek. 1960); Rozpovidaje Mihajlo Podoljan ('Elmondja: Mihajlo

Zsuravljov, Tyihon Kononovics (Zaluzsje, ma: voronyezsi ter., 1913. aug. 13.—): orosz író. Paraszti származású. Első elbeszéléseit, karcolatait f r o n t ú j s á g o k b a n publikálta a 2. világháború idején. Az 1950-es években főként kisregényeket írt (Zolotoj dozsgy, 'Arany eső'; Kombajnyeri, 'Kombájnvezetők', 1953), közülük a legismertebb Rjadovoj Antyipov. Zapiszki oficera (1950: T a r d y L., A n t y i p o v közkatona, Szovjet kisregények, 1952) c. műve. Prózáját fordulatosság, sokértelmű részletek teszik olvasmányossá. O Egyéb fő művei: Kurgan ('Halom', reg., 1955); Gyed Hariton ('Hariton apó', elb.-ek, 1959); Bila vojna ('Háború volt', nlák, 1961); Szvezsij vetyer ('Friss szél', elb.-ek, 1962); Podvig ('Hőst e t t ' , kisreg., 1963). O Magyarul még: 1 nla (Görög I., Szovjet K u l t ú r a , 1954, 3.). O írod.: N y . Csujko: Poveszty o r j a d o v o m Luké Antyipove (Zvezda, 1951, 6.); A. Berzer: Sz csuvsztvom doverija (Znamja, 1953,

Zsuravljov, Vaszilij (írói név); Vilgelm Andrejevics Zsuravljov (eredeti név); (Tulinovka, Tambovi kormányzóság, 1914. febr. 26.—): orosz költő, műfordító. A Gorkij Irodalmi Főiskolán végzett 1940-ben. 0 Első költeményét 1934-ben publikálta. Önálló kötetei az 1950-es évek óta l á t n a k napvilágot: Pervaja beszeda ('Az első beszéd', 1951); Vtoraja vsztrecsa ('Második találkozás', 1954); Sztyihi ('Versek', 1959). Legtöbb versében a szocialista élet hamis r o m a n t i k á j á t énekli meg, átlagos költői képekben, a jól megtanult sablonokkal. O Verseskötetei még: Veszna na Jenyiszeje ('Tavasz a Jenyiszejen', 1961); Gyeny rozsgyenyija ('Születésnap', 1964); Valentyina ('Valentina', 1968); Szobeszednyiki ('Beszélgetőtársak', 1972); Szkupaja scsedroszty ('Fukar gazdagság', 1984). O Magyarul: 1 l vers (Majtényi E., Ú j Század, 1958. 1.;

281

ZSURA Kovács B., Szovjet Híradó, 1958, 16.; Székely J., Igaz Szó, 1959, 7.). O írod.: B. Szolovjov: Poezija bolsih csuvsztv i gyei (Lityeratura i zsizny, 1958. j ú n . 8.); A. Menysutyin- A. Szinyavszkij: Za poetyicseszkuju a k t y i v n o s z t y (Novij mir, 1961, 1.); Vaszilij Zsuravljov. K 50-letyiju szo d n y a rozsgyenyija (1964).

n y o z t a az irodalmak antifasiszta témáit: Cseszkij antifasisztszkij román ('A cseh antifasiszta regény', 1969); Zarubizsnij antifasisztszkij román ('A külföldi antifasiszta regény', 1976). Kovács Oxána

Zsuravljov, Vaszil Prakopavics (Razdzel, 1931. m á j . 27.—): belorusz kritikus, irodalomtörténész. 1954-ben a minszki tanárképző főiskolán végzett. 1958-ban a filológiai t u d o m á n y o k kandidátusa lett. 1957 óta a belorusz Tudományos Akadémia Irod a l o m t u d o m á n y i Intézetének t u d o m á n y o s munkatársa. O 1958-tól publikál. A belorusz irodalom történetét és az irodalomtörténet elméleti problémáit k u t a t j a . Terjedelmes belorusz irodalmi monográfiák, átfogó, összefoglaló művek társszerzője: Hisztorija belaruszkaj-szaveckaj litaraturi 1—2. ('A belorusz szovjet irodalom története', 1—2. köt., 1965—1966); Prablemi szucsasznaj belaruszkaj prozi ('A mai belorusz próza problémái', 1967); Hisztorija belaruszkaj dakasztricsnyickaj litaraturi 2. ('Az októberi forradalom előtti belorusz irodalom t ö r t é n e t e ' , 2. köt., 1969); Relaruszkaja szaveckaja próza: Apavjadannye i narisz ('A belorusz szovjet próza: Elbeszélés és karcolat', 1971); Pitannyi paetiki ('A poétika kérdései', 1974); Mahcsimaszci realizmu ('A realizmus lehetőségei', 1982). O Műve még: Sztruktura tvora: Ruh szjuzsetna-kampazicijnih form ('A mű szerkezete: A tartalmi—kompozíciós formák változása', 1978). Palásti Katalin Zsuravszka, I d a J u h i m i v n a (Pavolocs, 1912. márc. 5.—): ukrán irodalomtörténész. 1934-ben a kijevi egyetemen végzett; 1938 és 1941 között, valamint 1944-től 1973-ig az U k r á n Tudományos Akadémia Sevcsenko I r o d a l o m t u d o m á n y i Intézetében dolgozott. 1941 ós 1944 k ö z ö t t a kirgiz pedagógiai főiskolán t a n í t o t t . 1947-től a filológiai t u d o m á n y o k kandidátusa. O Fő kutatási területe az összehasonlító irodal o m t u d o m á n y és irodalomtörténet. Tanulmányozta Leszja Ulcrajinka, és 1. Franko műveit, az ukrán irodalom más irodalmakkal való kapcsolatát: Isztorija, zarubizsnoji literaturi ('A külföldi irodalom története', 1951); Ivan Franko i zarubizsnyi literaturi ('Ivan F r a n k o és a külföldi irodalmak', 1961); Leszja Ulcrajinka ta zarubizsnyi literaturi ('Leszja Ukrajinka és a külföldi irodalmak', 1963). R, Rolland-ról (1978) és H. MannrcA (1985) monográfiát írt. Tanulmá282

Zsuravszkij, Anatolij Fedorovics (Barasivka, 1952. ápr. 4.—): ukrán író, irodalomtörténész. 1976-ban végzett a kijevi Színművészeti Főiskolán. Tudósítóként dolgoz o t t a Ragyanszka Zsitomirscsina c. lapnál. O 1983-ban jelent meg könyve 0 . Visnyáról, az ismert u k r á n humorista íróról Nyikoli ne szmijavszja bez ljubovi ('Sohasem gúnyolt szeretet nélkül') c. Rendszeresen jelennek meg kritikái, irodalomtörténeti cikkei ukrán újságokban és folyóiratokban. Scher Vera Zsurba, J a n k a (írói név); Ivan J a k a v l e vics Ivasin (családi név); (Kupnyino, 1881. ápr. 30.—Polock, 1964. jan. 7.): belorusz költő, író. 1902-ben Polockban, 1909-ben pedig a hluhavszki tanítóképzőben végzett. Belorusz területen ukrán, belorusz és orosz iskolákban t a n í t o t t ; közben tanfelügyelő volt, valamint 1921- 1922-ben művelődésügyi népbiztosként működött. O 1902-től publikálta néprajzi témájú karcolatait a vityebszki ú j s á g o k b a n . 1909-ben jelent meg első, belorusz nyelven írt verse a Na beraze Dzvini ('A Dvina p a r t j á n ' ) a Nasa nyiva c. újságban. A forradalom előtt írt verseiben a falusi élet nehézségeiről ad képet, valamint a falusiak és a munkások nemzeti érzésének ébredését ábrázolja, szociális aktivitásuk hangsúlyozása mellett. Zaranki ('Hajnalok', 1924) és Jasznija sljahi ('Világos ú t v o n a l a k ' , 1959) c. versesköteteiben az októberi forradalom eszméit ós a szovjet népek b a r á t s á g á t éltette. Liszti z Ulcrajini ('Levelek Ukrajnából', 1957) c. publicisztikai írásait a d t a közre. Gyermekverseit Lasztavki ('Fecskék', 1950), Szonyecsnaja ranyica ('Napos reggel', 1955) és Szvetlija dnyi ('Fényes napok', 1959) c. foglalta kötetekbe. O Gyűjt, kiad.: Vibranija tvori ('Válogatott művek', 1950); Versi ('Versek', 1970); Rodnaje ('Hazafias versek', 1980). Palásti Katalin Zsurba, K u z m a Timofijovics (Hrescsate, 1922. nov. 1 1.—Csernyigov, 1982. j a n . 28.): u k r á n költő, író. 1941—1942-ben a csernyigovi állattenyésztési szakiskolában, m a j d a harkovi katonai egészségügyi szakközépiskolában végzett. Részt vett a H o n v é d ő Háborúban. Újságíróként dolgozott. O 1938tól publikált. Versei újságokban, folyóirat o k b a n jelentek meg. Első kötete a Nad

zsuzs Zsurnal dija vszjeh: —• Kuznyica, rirodalom

kraszuneju Desznoju ('A gyönyörű Gyeszna mellett', 1956) volt, melyet a Doroha do scsasztya ('Út a boldogsághoz', 1968) követett. Közben Plemja Prometejiv ('Prométheuszok nemzetsége') c. karcolatait és cikkeit is kiadta 1960-ban. Gyermekverseit a Persij hrim ('Az első mennydörgés', 1968), a Liszovi hosztinci ('Erdei ajándékok', 1971) c. és más kötetekben gyűjtötte össze. Alekszandr Matroszov c. önéletrajzi regényét azonos címen Zsombor J . fordította le magyarra 1951-ben, majd e fordítást ú j r a kiadták 1952-ben. O Művei még: Jabluka padajuty ('Hullik az alma', versek, 1972); V csekannyi veszen ('Tavaszokra várva', versek, 1982). Kovács Oxána

proletá-

zsurnalisztika, (francia journal 'újság' szóból): tágabb értelemben az időszaki sajtó teljes intézményrendszere; szűkebb értelemben azoknak az írásoknak az összefoglaló elnevezése, melyek az időszaki sajtóorgánumokban látnak napvilágot. O (->irodalom és sajtó) Kovács Endre zsurnalizmus: 1. általános értelemben a ->zsurnalisztika szinonimája. O 2. pejoratív értelemben a napi sajtóban elterjedt negatív tendenciák összefoglaló elnevezése. Tartalmi szempontból felületesség vagy tudatos torzítás, nyelvi megformálás tekintetében a ->publicisztikai stílus vadhajtásai jellemzik. O (-+irodalom és sajtó) Kovács Endre

Zsurba, Tamara Hnatyivna (Zelene, 1939. jan. 16.—): ukrán költőnő. A Donmedence bányáinak építkezésein, kohókban, óvodában nevelőnőként dolgozott. Jelenleg írásból él. O Dotikom szercja ('A szív érintésével', 1979), a Lahidna zemlja ('Nyugodt föld', 1982) és a Zsinocsa rozmova ('Női beszélgetés', 1987) c. versesköteteiért J . Janovszkij díjat kapott, melyet ukrán költőknek és íróknak ítélnek oda. Gyermekverseket is ír. - Kovács Oxána zsűri: -*irodalmi díj Zsurliva (írói név); Olena Kosztyantinyivna Kotova (családi név); (Szmila, 1898. jún. 24.—Kirovgrád, 1971. ápr. 10.): ukrán költőnő, pedagógus. 1922-ben a kijevi Népművelési Főiskolán végzett, majd ukrán és orosz nyelvet tanított Kijevben. Harkovban és Moszkvában. Számos újságnál és folyóratnál dolgozott szerkesztőként. O Még gyermekkorában kezdett verseket írni. Első művei nyomtatásban már 1917 előtt megjelentek. Legsikeresebb verseskötetei a Bahrjanij szvit ("Bíborszínű fény', 1930) és a Cservone lisztya ('Vörös levelek', 1966) c. gyűjtemények. Gyerekeknek is írt verseket és prózát. Ismertek még karcolatai és irodalomkritikai cikkei is. Oroszra fordította ukrán költők műveit. O Egyéb verseskötetei: Metalom homo ('A nagykohó', 1926); Holubi ('Galambok', 1962); Zemlja v cvitu ('Virágzó fold', 1964). O Gyermekeknek szóló verseskötetei: Hto znajejak rik minaje? ('Ki t u d j a , hogy múlik az év?', 1959); Oj, litecsko, lito ('0, gyönyörű nyár', 1964); Uozjajecska ('Kis háziasz szony', 1969); U nasoji Natali ('A mi Natáliánknak', 1969); Na zelenomu horogyi ('A zöldségeskertben', 1974). O Gyűjt, kiad.: Poeziji ('Költemények', 1958); Vibrane ('Válogatott költemények', 1974). Scher Vera

zsurnálkritika: a napi sajtó irodalom- és művészetkritikai tevékenysége, szemben az irodalmi—művészeti folyóiratokban és a tudományos szaksajtóban megjelenő kritikákkal. Publikációs keretei következtében többnyire -^recenziós tevékenységre korlátozódik (míg az utóbbiak ->tanulmányok közlésére is vállalkozhatnak). A kifejezést gyakran pejoratív értelemben használják, a felületes vagy tendenciózusan hamis kritikák megjelölésére (->zsurnalizmus 2.). O (—>irodalomkritika) Kovács Endre Zsurnal romanov i povesztyej: —>Nyegyelja Zsuzsanna-drámák: -*•protestáns iskoladráma Zsuzsánna-játék: bibliai tárgyú, többszereplős dramatikus játék, népi misztériumjáték. A vének által megkörnyékezett Zsuzsánna ótestamentumi történetét adja elő népi felfogásban. A barokk —>iskoladrámákból ismert motívumokat dolgozta fel. O (->misztériumjáték, népi színjátékok) O írod.: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek — népi színjátszás (1964). Dömötör Tekla Zsuzsanna története: héber irodalmi mű az ószövetségi -^apokrif irodalom köréből. A Septuaginta és Theodotion görög fordításában maradt fenn; a két szöveg jelentősen különbözik, az utóbbi hosszabb, gazdagabban motivált. Mindkét fordítás —•Dániel könyvéhez kapcsolja, mert az isteni ítélőbírót Dánielnek hívják benne. Főszereplője Zsuzsanna (Szúszanna), egy Babilóniában

283

ZUB élő zsidó erényes és szépséges felesége, akit két vénember fürdőzés közben megles; csábításukat Zsuzsanna elutasítja, mire azok bosszúból paráznasággal vádolják meg, és az ártatlan nőt csak az egekből megjelenő Dániel menti meg a halálos ítélettől: ravasz kérdésekkel tisztázza az esetet ós a véneket ítéli el. O A történet magja az antik eredetű nimfa-kultusz, amely az erényes asszony megkísértését feldolgozó mesékhez társul a zsidó feldolgozásban. A zsidóság a témát jámbor vallásos elemekkel színezi, de a novellisztikusan formált elbeszélés ezzel együtt is megőrzi sikamlós világiasságát, s beilleszkedik a héber erotikus prózairodalom korábbi darabjainak (Dina és T á m á r a Genesisben, Batseba—Dávid és Absalóm Támár Sámuel 2. könyvéhen stb.) láncába, O Irodalmi utóélete jelentős. Bekerült az —>Ezeregyéjszaka gyűjteményébe (394. éjszaka). A 16. sz. európai irodalmában kedvelt drámatéma; nálunk Batizi A.: Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája c. költeménye verselte meg (1541); a 16. sz.tól a képzőművészetnek is kedvelt és gyakori témája (Tintoretto, A. Altdorfer, Rubens, Rembrandt, Guido Reni). Számos zenei feldolgozása közül kiemelkedik F. G. Hándel Susanna c. oratóriuma (1748). Az újabb irodalomból hozzá kapcsolódik A. de Vigny Zsuzsanna a fürdőben c. költeménye, C. L. Werther Susanna und Dániel c. drámája (1855); motívumait tovább alakítja H. Salus Susanna im Bade c. d r á m á j a (1901). O írod.: R. Pilger: Die Dramatisierungen der Susanna im 16. J a h r h u n d e r t (1879); B. Heller: Die Susannaerzáhlung: einMárchen (ZAW. 1936); I. Lévi: L'histoire de Suzanne et les deux vieillards dans la littérature juive (Revue des Etudes Juives, 1933); W. Baumgartner: Zum Altén Testament und seiner Umwelt (1959). Komor óczy Géza Zub, Ivan Vasziljovics (Varva, 1929. okt. 7.—): ukrán irodalomtudós, kritikus. 1954-ben a kijevi egyetem bölcsészkarán végzett. 1957-igaz ukrán irodalomtörténete tanszéken volt aspiráns. Rövid ideig az ukrán írószövetségben is dolgozott. 1965től a Literaturna Ukrajina újság szerkesztőjeként, 1973 és 1979 között a Vitcsizna folyóirat kritikai rovata vezetőjeként működött. 1980 és 1984 között a Ragyanszke literaturoznavsztvo irodalomtudományi folyóirat főszerkesztő helyettese volt. Ezzel egyidőben, 1979-től az Ukrán Tudományos Akadémia Sevcsenko Irodalomtudományi Intézetében dolgozott. A bölcsészettudományok kandidátusa. O A szovjet ukrán

irodalom történetét k u t a t j a . A jelenkori ukrán irodalom jelenségeivel, folyamataival, a szatíra és humor irodalmi jellemzőivel foglalkozik. 1953-tól publikál. Munkásságát a Zbroja neszhibnoho pricilu. Szucsaszna ukrajinszka ragyanszka, szatíra ('Pontosan célzó fegyver. A mai szovjet ukrán szatíra', 1965), a Poeticsnyi znaki zsittya ('Az élet költői jelei', 1972), és a Najpers herojam szlovo ('Először a hősöknek adjunk szót', 1977) c. tanulmánykötetei fémjelzik. Sz. Olijnik, O. Visnya és J a . Janovszkij ukrán szerzők életművéről és munkásságáról karcolatokat és monográfiákat készített, Az Antolohija ukrajinszkoji poeziji VI. ('Az ukrán költészet antológiája', 6. köt., 1986) szerkesztője. Saját szakterületén számos népszerűsítő és ismeretterjesztő cikk szerzőjeként is ismert. Kovács Oxána Zubac, Pero (Nevesinje, Hercegovina, 1945. máj. 30.—): szerb költő, író, kritikus. 1966—1967-ben az Indeks c. diákújság, 1968—1970-ben a Polja c. lap felelős szerkesztője, a zágrábi Telegram, a Forum és a Letopis Matice srpske munkatársa. 1970-től az újvidéki művelődési és oktatási közösség titkára, később a TV gyermekműsorainak az irányításában vett részt. Verseiben szerencsésen kapcsolja össze a klasszikus versek dallamosságát a mai ember ideges ritmusával. Mostarske kise ('Mostari esők') c. poémája — amely először a Telegramban jelent meg 1965-ben — az ifjúság lírai naplójaként nagy sikert ért el, a kortárs esztrádköltészet egyik legjobb példája. Pantologya nuova ('Új pantológia', 1967) c. kötetében verses paródiák találhatók a költészetről. Hocu-necu ('Akarom-nem akarom', 1972), Sto se na me Darja ljuti ('Mért haragszik rám Darja', 1979), és A Ma cu ja ('Mi lesz velem', 1991) c. könyveiben gyerekek számára írt verseit adta közre. A Triptih ('Triptychon', 1973) c. verseskötetet M. Antié-tyal és M. Nastasijevié-tyel közösen adta ki. Pesmar ('Enekeskönyv', 1986) c. kötete szerelmes verseit tartalmazza. í r kritikákat, és antológiákat állít össze, eszszéi, Ti dani ('Azok a napok', 1976) c. jelentek meg. Verseit a magyar mellett törökre, románra, albánra és szlovákra is lefordították. O Egyéb verseskötetei: Nevermore ('Soha már', 1967); Razgovori sa gospodinom ('Beszélgetések az úrral', 1971); Zakasnela, pisma ('Elkésett levelek', 1973); Mostarske kise ('Mostari esők', 1974, 1981); Razlog blagosti ('A szelídség oka', 1975); Uzmorje ('Kötelesség', 1978); Tito je nas drug ('Elvtársunk, Tito', 1978); Neko drugi ('Valaki

284

ZUBAN más', 1980); Otvoreni san ( ' N y i t o t t álom', 1980); San im cuva istoriju ('Az álom őrzi történetüket', 1980); Pisma poverljiva ('Bizalmas levelek', 1981); Postoji vatra ('Kész a tűz', 1982); Ram za sliku leta ('Keret a nyár képéhez', 1983); Da ne óuje neko ('Meg ne hallja valaki', 1984); Deőjesrce ('Gyerekszív', 1984); Miris bejturana ('A bejturán illata', 1984); Vukovarski uspomenar ('Vukovári emlékek könyve', 1984); Doba kisa ('Esők kora', 1987); DuSa deöja ('Gyermeklélek, 1987); Knija sutnje ('A hallgatás könyve', 1987); Podesavanje őula ('Az érzék alkalmassá tétele', 1987); Nokturno ('Noktürn', 1989); Sat srca, ('A szív órája', 1989); U modrom vrtu ('A kék kertben', 1989); Porodicna ve.cera ('Családi esték', 1990). O Magyarul: 2 vers (Sinkovits P., Híd, 1976, 11), 1—1 vers (Brasnyó I., Üzenet, 1980, 5.; uő. Magyar Szó, 1980. o k t . 26.); 3 vers (uő, J ó P a j t á s , 1984, 18.); 1—1 vers (uő, uo., 1985. 15.; uő, 7 nap. 1985. 5.; uő. Magyar Szó, 1989. márc. 3.). O írod.: T. Dretar: Svijet u poeziji (Oko, 1981. jan. 22. febr. 5.); D. Brajkovic: Pred znanim znamenjima—M. Nénin: F r t a l j stupca za nekog zupca (Knjizevna rec, 1981. febr. 25.); 1). Redjep: Bez kisobrana u Mostaru (Oko, 1981. m á j . 28.—jún. II.); V. Pavic: Pjesme o prirodi (Stvaranje, 1982, 6.); uő: Mirisi i bője (uo., 1986, 12.). Bugajev Sándor Zubaidí, Abú Bakr M u h a m m a d ibn a.1Haszan ibn Abdalláh al-Isbílí az-; Abü Bakr M u h a m m a d ibn a l - H a s a n ibn Abdalláh a l - Z u b a y d i al-Isbílí (tudományos átírás); (Sevilla, 928—uo., 989. szept. 6.): andalúziai a r a b költő, lexikográfus, grammatikus. K o r á n a k egyik leghíresebb andalúziai t u d ó s a volt. T a n u l m á n y a i t Córdobában a n a g y keleti arab t u d ó s n á l Abú Ali oX-QálíwsX, valamint a\-Qurtubínk\ végezte, al-Hakam kalifa megtette fia, a későbbi Misám kalifa egyik t a n í t ó j á n a k . Ezután előbb Córdobában. m a j d p á r t f o g ó j á n a k halála u t á n (976) szülővárosában haláláig kádi volt, részt vett a rendőrség irányításában és a helyi adminisztráció megszervezésében. O Költészete valódi és misztikus szerelmes verseket e g y a r á n t tartalmaz. Leghíresebb f e n n m a r a d t verse egy sevillai rabnőhöz, Szalmához szól, akihez vissza akart térni Córdobából, de a kalifa nem adott rá engedélyt. O Lexikográfusi hírneve Khatíl Ibn Ahmad K i t á b al-ajn c. szótárának általa készített k i v o n a t á n nyugszik (Mukhtaszar Kitáb aí-ain li'l-Khalü). Filológiai munkásságának egyik jelentős alkotása a Tabaqát an-nahvijjín va'l-lughavijjín ('A grammatikusok és lexikográfusok nem-

zedékei'), melyben s a j á t koráig összeállít o t t a az arab nyelvtudósok életrajzát és műveit. Ez a m u n k a szolgált Szujútí alMuzhir fí'ulúm c. művének forrásául. O Művei még: al-Vádih f i n-nahu ('Világos nyelvtan'); Lahn al-ámma ('A köznép nyelvi hibái'). O írod.: A. R, Nykl: HispanoArabic Poetry (1946); F. Sezgin: GAS (8., 9. köt., 1983, 1984). Dévényi Kinga Zubanics, Fegyir Ivanovies (Nagyberezna, ma: Velikij Bereznij, K á r p á t a l j a , 1947. márc. 9.—): u k r á n író, publicista. A lvovi egyetem újságírói szakának elvégzése u t á n , 1971-től K á r p á t a l j á n és Kijevben volt újságíró. Kezdetben a Mology Zakarpattya külső m u n k a t á r s a k é n t , majd 1981-től a kijevi Vitcsizna c. lap f ő m u n k a t á r s a k é n t , 1984-től a folyóirat publicisztikai r o v a t á nak vezetőjeként működött. O Elbeszéléseket, karcolatokat, poetizált ú t i r a j z o k a t , d o k u m e n t u m r e g é n y e k e t ír: Dialogi szered lita ('Dialógusok n y á r közepén') c. irodalmi a r c k é p g y ű j t e m é n y t állított össze 1982-ben. Műveinek t é m á j a a falusi emberek és a kort á r s értelmiségiek gondolat- és érzelemvilága. O Művei: Edelvejszi Jevropi ( Európa havasi gyopárjai', karcolatok, 1972); Dovbusevi hori ('Dovbus hegyei', d o k u m e n t u m kisreg., 1977); Polonina ("Erdei tisztás', dokumentum-kisreg., 1980); Berkut — ptah hirszkij ('Királysas — a hegyi m a d á r ' , elb.ek, 1984); Lehendi pro Pocsatok i Kraj Szvitu ('Legendák a világ kezdetéről és végéről', dokumentum-kisreg., 1987). Udvari István

285

Zubanovic [zubanovity], Slobodan (Belgrád, 1947—): szerb költő. A belgrádi egyetemen t a n u l t irodalmat. 1970-től publikál. Domaci duh ('Házi szellem', 1983) c. verseskötetében a líraisággal ironikus egyéni hang fonódik össze; az irónia és az önirónia számára a 'hideg fej' jele, a szentimentalizmust kigúnyolja. Nem fél az eklekticizmustól sem, a neoszimbolista, szürrealista, verista, szociális költői eszközöket, kifejező személyes színekkel nemesítve elegyíti. Költészetéért 1983-ban I. Sekulié-díjsX kap o t t , 1994-ben e díj bírálóbizottságának t a g j a lett, Reporter ('Riporter', 1986) c. verseskötetéért M. Rakic-díj&t kapott. Ez a kötete újságíró-stílusban írt eredeti és érdekes költői játék, a költői és az újságírói nyelv finom szintézise. A költészetet nem isteníti ugyan, de küldetésnek tekinti. A versekben — az efemer dolgokkal szembeni védekezésül — itt is jelen van bizonyos r e j t e t t irónia, s az emberek közötti űrt az emlékekkel humanizálja. Deset pesema —

ZUBAV deset razgovora ('Tíz vers — tíz beszélgetés', 1992) c. k ö t e t é t M. Pantic-tyal közösen adta ki. Költészetének elismerését tükrözi az a tény is, hogy 8 verssel szerepel az exkluzív Sum Vavilona c. antológiában. Objektív MiloSa Crnjanskog ('Milos Crnjanski látószöge', K n j i z e v n e novine, 1993. okt. 15.— nov. 1.) c. értékes esszét írt. Macedónból fordít. O Egyéb fő verseskötetei: Kupatilo ('Fürdő', 1973); Iz zaostavscine ('A hagyatékból'. 1982); Strategija lirike ('A lírai költészet s t r a t é g i á j a ' , 1992). O Magyarul: 1—1 vers (Veress M., Napjaink, 1979, 5.; Nagyv, 1980, 2.). írod.: S. Ignjatovic: Lirsko u jedinstvo s uprotnosti (Politika, 1982. nov. 13.); P r . Markovié: R a z a r a n j e detalja (Knjizevna rec, 1983, nyár): M. Pantic: Sudár reci, ponovo (uo., 1983. dec. 25.); uő: Lirika opet (uo, 1986. dec. 25.); V. Pavkovic: S a d r z a j i oblik (Knjizevnost, 1987, 6.); M. Pantic: Lirika uvek (Knjizevnost, 1988, 11.); B. Zejak: Poetsko i reportersko (Kriticke minijature, 1989). Bugajev Sándor Zubavin, Borisz Mihajlovics (Moszkva, 1915. febr. 13.—1981. szept. 4.): orosz író, műfordító. 1958-ban lett a Nas Szovremennyik c. folyóirat főszerkesztője. O 1932 óta publikált. Első elbeszéléseit a leningrádi Junij proletarij c. újság közölte. A 2. világháború élményei döntően befolyásolták írásainak t é m á j á t . 1947-ben látott napvilágot Hozjain ('A gazda', elb.-ek) c. kötete, melyben a háború és a hazafiság kérdését j á r t a körül. E z u t á n kisregényeket jelent e t e t t meg a fiatal munkások életéről: Szamoje glavnoje ('A legfőbb', 1950; kötetként: 1951: Brodszkv Erzsébet, Családi krónika, 1953); Tretyje pokolenyije ('A harmadik nemzedék', 1952). Malenykije isztorii ('Kis történetek', 1959) c. novellagyűjteményében és Radoszty ('Öröm', 1962) c. kisregényében a korabeli valóság általa ideálisnak látott képét festette meg. O Műfordítóként üzbég p r ó z á t ültetett át anyanyelvére. O Egyéb fő művei: Ozsidanyije ('Várakozás', elb.-ek, 1956); Pro nasevo druga ('Barátunkért', elb.-ek és kisreg.-ek, 1960); Miska (ua., elb.-ek és kisreg.-ek, 1963); Poprikazu Rogyini ('A haza parancsára', elb.-ek, 1963). O Magyarul még: Polina Siló. A ,,Dnyeprosztroj" újjászületése (kisreg., Petőházi K., 1950); 1 1 nla (Görög I., Szovjet K u l t ú r a . 1951, 7.; Sárközi Gy., Szovjet Híradó, 1958, 2.). O írod.: V. Matov: Jescso o rasszkaze (Novij mir, 1953, 9.); T. Gromova: Obiknovennije isztorii (Znarnja, 1959, 12.); J u . Belas: Isztorii, rasszkazannije B. Zubavinim (Molodaja gvargyija, í960, 2.).

Zúbek, Ludo (Malacky, 1907. júl. 12.— Pozsony, ma: Bratislava, 1969. jún. 23.): szlovák író, d r a m a t u r g , szerkesztő. Pozsonyban végzett kereskedelmi iskolát, m a j d banktisztviselőként dolgozott. 1932 és 1946 között a pozsonyi rádió d r a m a t u r g ja, 1940-től a Slovensky rozhlas c. rádióújság főszerkesztője, 1946—1947-ben a Tájékoztatási Hivatal propaganda- és publikációs osztályának vezetője, 1947-től a Tátrán kiadó igazgatója, 1956-ig főszerkesztője volt; 1957-től haláláig szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, O 1925-től különféle lapokban publikálta riportjait, elbeszéléseit, tárcáit. A rádió m u n k a t á r s a k é n t széleskörű publikációs tevékenységet fejt e t t ki. Kritikusként és d r a m a t u r g k é n t sok a t t e t t a szlovák rádiójáték m ű f a j á n a k fejlődéséért. Szigorúan komponált történelmi regényeit a minél t ö b b hiteles t é n y t közlő d o k u m e n t a r i s t a valóságábrázolás igénye, realista lélekrajz és áttetsző stílus jellemzi. Szakszerűen foglalkozott a tényirodalommal és e m ű f a j b a n két kötetet is k i a d o t t : Moja Bratislava ('Az én Pozsonyom', 1965) valamint Gaudeamus igilur alebo Sladky zivot studentsky ('Gaudeamus igitur avagy Édes diákélet', 1965) c. Az elsőben a szlovák főváros történetét foglalt a össze, a másodikban az Academia Istropolitana alapításának állított emléket. O -Jeles műfordító volt; főként a magyar és a cseh történelmi próza és tényirodalom (Illés B., Németh L., Mikszáth K.. K. Schulz, B. ÍUha) tolmácsolójaként ismerték, de ifjúsági formában lefordította a Don Quijote-t és V. Hugó műveinek n é h á n y epizódját is. T ö b b művét megfilmesítették. O Művei még: Ján Kupecky 1—2. (ua., 1—2. köt., életrajzi reg., 1938); V sluzbách Mateja Hrebendu ('Matej Hrebenda szolgálatában', történelmi reg., 1949); Murársky chlieb ('Kőműves kenyér', önéletrajzi reg., 1952); Doktor Jesenius (történelmi reg., 1956: Zólyomi A., D o k t o r Jesenius, 1958, 1966); Skryty pramen ( ' R e j t e t t forrás', elb.ek, 1956); Jar Adely Ostrolúckej ('Adela Ostrolúcka tavasza', reg., 1957); Zlato a slovo (történelmi reg., 1962: Zólyomi A., Az Indiák aranya. Mozaik a középkorból', 1964); Farebny sen ('Színes álom', reg., 1965); Rytieri bez meőa ('Lovagok kard nélkül', elb.-ek, 1967); Rí§a Svatoplukova ('Svatopluk birodalma', történelmi reg., 1969); Stvrtá stena ('A negyedik fal', reg., posztumusz, 1971). O írod.: Szalatnai R.: E g y szlovák regény fordítás (Látóhatár, 1943, 6.); Z. Klátik: Priekopník historickej prózy (Zlaty máj, 1967, 11.); -J. Poliak: Podoby a premeny literatúry pre mládez

zucco Zucca [ewkká], Giuseppe (Messina, 1887. máj. 1.—Róma, 1959): olasz író, újságíró, filmszakember. Fiatalon lett a közoktatásügyi minisztérium munkatársa. 1911-től volt a Giornale d Italia c. lap munkatársa, utóbb egész sor folyóirat és napilap közölte írásait. Első verskötete 1913-ban jelent meg: La lucerna ('Az olajmécs'); ezt az 11 na casetta mia ('Házikóm', 1914) követte. Io ('Én') c. kötete 1918-ban látott napvilágot, Poesie 1912—1922 ('Költemények 1912 1922') c. gyűjteményes kiadása pedig 1923ban. A Fauno nevű könyvkiadó vállalatot 1926-ban hozta létre, humoros művek közzétételére. 1930-ban a Fauno-film nevű filmgyár egyik alapítója lett, és mint forgatókönyvíró szintén szorgalmas tevékenységet fejtett ki. A filmgyártással 1957-ben fölhagyott, és visszatért az irodalomhoz; ebben az évben jelentek meg utolsó humoros elbeszélései, Difficile conversare coi rágni ('Bajos társalogni a pókokkal') c. Humoros vénája igen élénk, ám mélabús életszemlélete végül mindig fölülkerekedik r a j t a . Képzelőereje légies könnyedséggel teremti meg a legváratlanabb abszurd helyzeteket, ezeket „fantasztikus játékossággal és játszi fantáziával" gerjeszti-fejleszti tovább, egészen a csúfondáros csapongásig. O F ő b b prózai művei: Una tovaglia per 24 ('Huszonnégy személyes abrosz', prózai írások, 1920); 11 bollettino della bellezza ('Szépségügyi közlöny', elb.-ek, 1920); 11 morbo della virtú ('Erénykórság, elb.-ek, 1922); Lethe in bottiglia ('Léthe-víz palackozva', elb.-ek, 1923); II paese di madreperla. Viaggio in Somaglia ('A gyöngyház-ország. Utazás Szomáliában', úti., 1926); L'isola degli amici ('Jóbarátok szigete', elb.-ek, 1926); Vento nella boscaglia ('Szellő leng a ligetben', prózai írások, 1941). Majtényi Zoltán

(1970); uő: Crty k portrétu Luda Zúbka (Zlaty máj, 1974, 18.); Z. Klátik: Slovo, kluc'k detstvu (1975); M. Tomcík: Epické súradnice (1980); M. Jurco: Dielo Luda Zúbka (monográfia, 1985); G. Rapos: Spomienka i svedectvo (Slovenské pohlady, 1987, 7.). Balogh Magdolna Zubov, Andrej Nyikiforovics (eredeti név); Pityu Önyö (írói név); (Verh-lnyva, Komi-Permják NK, 1899. nov. 25.—? 1945): komi (permják) költő, író. Pedagógus diplomát szerzett. O A komi (zűrjén) irodalomból kiágazó, s attól fokozatosan elkülönülő (komi-) permják irodalom megteremtőinek egyike. 1917 után — számos nemzetiségi kortársához hasonlóan — a „kulturális mindenes" szerepkörét töltötte be népe körében, tanított, szerkesztett, írt, politizált, de otthonos volt a természettudományokban, s matematikakönyv összeállítására is vállalkozott. Ereje teljében mint „burzsoá-nacionalist á t " hurcolták el 1937-ben. Csak halálának éve valószínűsíthető. 1958-ban rehabilitálták. Műveinek egy részét ismét kiadták, nevét gyakran emlegetik szülőföldje szűk értelmiségi köreiben. O Főbb művei: Öndzsa ('Valami', versek, 1929); Vil tuj vilöt ('Új úton', poéma, 1935). O Gyűjt, kiad.: Börjöm proizvegyennyoez ('Válogatott művei', 1963); ua. (1989). O Magyarul: 1 vers (Tandori I).. Medveének, anto., 1975). O írod.: V. V. Pahorukova: Putyi i problemi razvityija komi-permjackoj prozi (1977); Rédei K.: A komi-zürjén és a komi-perm ják irodalmi nyelv kialakulása (FK, 1982); Domokos P.: A kisebb uráli népek irodalmának kialakulása (1985). Domokos Péter Zubrickij, Denisz Ivanovics (Batyaticsi, 1777—Lvov, 1862. jan. 4.): ukrán néprajztudós, történész. Életéről keveset tudunk. 1829 és 1847 között a lvovi Sztaurophigia Intézet viceszeniorja, valamint a nyomda könyvtárvezetője volt. Műveit lengyel és orosz nyelven írta. A galíciai ukrán folklór első publikálói közé tartozott, A klerikalizmus pozíciójából írta műveit; a lengyel nemesi történetírással szemben a moszkvofilekhez tartozott. O írod.: M. Voznyak: Z zarannya ukrajinszkoji preszi v Halicsinyi (Zapiszki Naukovoho tovarisztva imenyi Sevcsenka, 111. 1.912); J. Iszajevics: Denisz Ivanovics Zubrickij i joho gvijalnyiszty v haluzi szpecialnih isztoricsnih diszciplin (Naukovo-informacijnij bjulteny Arhivnoho upravlinnya URSZR, 1963).' Udvari István

Zuccoli [ewkkoli], Luciano (írói név); Luciano von Ingelheim gróf (eredeti családi név); (Calprino, Bellinzona köz., Svájc, 1868. dec. 5.—Párizs. 1929. nov. 29): olasz író, újságíró. Több északolasz újságnál tevékenykedett, majd hosszú időn keresztül volt tudósítója a Corriere della Serának. Éveket töltött Párizsban. D'Annunzio hatása alatt kezdte el írói pályáját, de hamarosan megtalálta s a j á t útját; előkelő környezetben játszódó szerelmi történeteket ábrázolt jó lélektani elemzéssel. Kitűnik a női alakok megformálásában; szívesen elemez serdülőkori válságokat és a drámai összeütközések megjelenítésében realista, apró megfigyelésekre összpontosít . Ebben a m ű f a j b a n legjobb a La freccia nelfianco ('A nyíl, amely eltalálta az oldalát', 1913) c.

287

ZUCHA regénye. Egyfelvonásosát: II vero gentiluomo (Balla I., Az igazi gentlmen) az Uj Idők közölte (1921, 1—2.). Per la tua bocca (Komor Z.. Hát így történt, 1925) c. regénye előkelő környezetben játszódó szenvedélyes t ö r t é n e t . O Újságíróként részt v e t t 1923-ban az akkor Olaszo.-hoz tartozó Líbiában a törzsek elleni harcokban; élményeit Dieci giorni di guerra coloniale ('Tíz nap g y a r m a t i háború', 1923) c. cikkben jelentette meg, majd nagysikerű regénnyé bővítette ki Kif Tebbi (Balla I., Kif Tebbi. Afrikai regénv, 1926) c. O Magyarul még: I nla (Fráter A., Élet. 1911, 2.). O írod.: P . Pancrazi: Zuccoli o l'amico delle donne (Pegaso, 1930); T. G. Bergin: Luciano Zuccoli, r i t r a t t o U m b e r t i n o (1940). Herczeg Gyula Zuchardt [cwhart], Kari (Lipcse, 1887. febr. 10.—Drezda, 1969. nov. 12.): német író. Filozófiát tanult, m a j d u t a z á s o k a t t e t t (Dél-Európa, Közel-Kelet), ill. t a n á r k é n t élt D r e z d á b a n . Az 1930-as években néhány történeti t á r g y ú színdarabbal, t o v á b b á elbeszélésekkel jelentkezett. A h á b o r ú után olvasmányos, szintén történelmi tárgyú regényekkel m u t a t k o z o t t be: a Der Spiessrutenlauf (1954: Mátrai T., Vesszőfutás, 1966) a porosz m ú l t b a n barangol, a Wie lange noch Bonaparte? ('Meddig bírod tnég, Bonaparte', 1956) középpontjában az összeesküvőkkel mindegyre elbánó Napóleon áll, a Stirb, Du Narr (1960: Balassa K l á r a , Weber Anna, Pusztulj, bolond!, 1964) pedig Morus T. tragikus történetét a d j a elő. O Egyéb fő művei: Umwege des Schicksals ( A sors v a r g a b e t ű i ' , elb.-ek, 1938); Könige und Masken ('Királyok és álarcok', elb.-ek, 1942); Die Stunde der Wahrheit ('Az igazság órája', reg., 1965). Komáromi Sándor Zuckmayer [cwkmájer], Carl (Nackenheim, 1886. dec. 27.—Visp, Svájc, 1977. jan. 18.): n é m e t író, költő. Az 1. világháborúban önkéntesként vett részt, m a j d 1918—1920 között a f r a n k f u r t i és a heidelbergi egyetemen t a n u l t . E z u t á n különböző berlini színházaknál volt d r a m a t u r g és segédrendező. 1926-tól szabad íróként élt Salzburgban. 1938-ban S v á j c b a , 1939-ben az USA-ba emigrált. A háború után visszatért az akkori N S Z K - b a , majd 1958-ban a svájci Saas-Fee-ben telepedett le. O Kezdeti expresszionista drámai és lírai kísérletek után á t v á l t o t t az adottságainak igazán megfelelő m ű f a j r a , a realista, népközeli, eleven humorú vígjátékra, s ebben kiválót alkotott: a Der fröhliche Weinberg ('A vidám szöllő', 1925) c. élettől duzzadó, bővérű parasztko288

médiát, amellyel népszerű és sikeres színpadi szerző, s egyben az expresszionizmust felváltó stílusirány, az ,,új t á r g y i a s s á g " egyik úttörője lett. Az elsőt t ö b b sikeres népi tárgyú színmű követte. Közülük kiemelkedik Der Hauptmann von Köpenick (1931: Lászlóffy K a t a , A köpenicki kapit á n y , 1959), amely a német vígjátékirodalom első vonalába tartozik. A ragyogó hum o r ú komédia főszereplője egy cipészmester, aki védekezésül az értelmetlen bürokrácia ellen — k a p i t á n y i egyenruhába öltözve elfoglalja a köpenicki városházát és l e t a r t ó z t a t j a a polgármestert. A mulatságos komédia a szórakoztató felszín a l a t t szellemes szatírája a feltétlen felsőbbségtiszteletnek, a vilmosi birodalom militarist a kultuszából eredő egyenruha-bűvölet nek, mint jellegzetesen német sajátosságoknak. O Kevésbé sikerült historizáló d r á m á k után az emigrációból visszatérve í r t a meg Zuckmayer sok vitát kavaró, világsikerű d r á m á j á t , Des Teufels General c. ('Az ördög tábornoka', 1946). A d a r a b 1941 végén játszódik, a m i k o r a német tisztek legjobbjai előtt világossá válik, hogy a háború aljas gyilkolássá f a j u l t és hogy Németo. megmentésének egyetlen m ó d j a a küzdelem minden ellen, ami meghosszabb í t j a az öldöklést. A főszereplő német repiilőtábornok katonai hivatásának megszállottja — felismeri vétkét, amelyet akkor követett el, a m i k o r elvakult hivatászszeretetében Hitler szolgálatába állt, s mivel nincs többé s z á m á r a visszaút, ö n k é n t megy a halálba, E n n e k a darabnak színvon a l á t egyik későbbi m ű v e sem éri el, sem a Der Gesang im Feuerofen ('Ének a tüzes kemencében', 1950), amely egy francia ellenálló csoport tragikus sorsát viszi színre, sem a Das kalte Licht ('A hideg fény', 1955), amelynek cselekménye az atomtitkok kikémlelése körül forog, sem a Die Uhr schlágt eins ('Egyet üt az óra'. 1901), amely kolportázsszerű elemekből tevődik össze. O A drámaíró Z u c k m a y e r sikereinek t i t k a a virtuóz szerkesztési technika, az eleven környezetteremtés, az erőteljes nyelvezet. A gondolati mélység hiányáért a k i t ű n ő színpadérzék, a t é m á k dramaturgiailag hatásos megformálása kárpótol, amely a hagyományos drámai építkezés eszközeivel történik. O Zuckmayer számos regénye és elbeszélése közül — amelyek túlnyomórészt paraszti környezetben játszódnak, m i n t pl. Die Fastnachtsbeichte (1959: Beck P., Farsangéji gyónás. 1976) — az A Is war's ein Stiick von mir ('Mintha belőlem volna egy darab', 1966) c. önéletrajza magasodik ki, amely egy t a r t a l m a s élet élményeit oszt-

ZUHDI ja meg az olvasóval vonzó és rokonszenves módon. O Művei még: Ein Bauer aus dem Taunus ('Taunuszi paraszt', elb.-ek, 1927); Barbara Blomberg (ua., dráma, 1949); Schinderhannes ('Emberkínzó', dráma, 1957). O G y ű j t , kiad.: Werkausgabe in zehn Bdnden ('Művei tíz kötetben', 1920—). O Magyarul még: Kristóf Katica (dráma, Kosztolányi D., 1936); Salware, vagy a bolnzeni Magdolna (reg., Benedek M., 1937). O írod.: A. Bauer: C. Zuckmayer (1970); A. Jacobius: Motive und Dramaturgié im Schauspiel C. Zuckmayers (1971); B. Glauert (szerk.): Carl Zuckmayer. Das Bühnenwerk im Spiegel der Kritik (1977). Halász Előd Zú-eposz: -»Anzú-eposz

('aforizmatikus vers, életbölcselet') jelentőségét hangsúlyozták. U g y a n a k k o r azonban r£ú>ánjában nagyon sok szatirikus hangvételű vers (—>hidzsá) és megkapó leírás (—>vaszf) is található. Az egyik ilyen verse a Káfijja (azaz, a rímbetűje ,,k"), amelynek első k é t h a r m a d a egy utazás leírása (rihla), a költők szokásos dicsekvésével (fakhr) megfűszerezve, míg az utolsó h a r m a d az ellenséges törzs gúnyolása és fenyegetése (tahdid). A hangvétel különbsége azzal magyarázható, hogy ez a vers mintegy fél évszázaddal k o r á b b a n készülhetett, mint a már említett híres öregkori versei, köztük a muallaqa. O Magyarul: 1 vers (Pranyó Z., Évezredek húrjain, 1958). O írod.: F . Sezgin: Geschichte des arabischen Schrifttums (1. köt., 1967); A. Jones: E a r l y Arabic Poetry (1995). Iványi Tamás

Zügomalasz, Theodosziosz: Theodosius Zygomalas (latinos írásváltozat): (Konstantinápoly, 16, sz. második fele): görög tudós fordító. Bizánci m u n k á k a t fordított kora újgörög nyelvére, főképp jogi műveket, k ö z t ü k egy 14. sz.-i jogtudós, Kónsztantinosz Harmenopulosz (vagy Armenopulosz) g y ű j t e m é n y é t , a Hexabibloszt, amely még a 19. sz.-ban is érvényben volt. Leford í t o t t a újgörögre a Sztephanitész kai Iknelasztész c. regényt is. Kapitánffy István Zuhair ibn Abí Szalma; Zu.hayr ibn AbT Salmá (tudományos átírás); Suhair (átírásváltozat); (Arábia, 540 előtt—uo., 622 előtt): pogánykori arab költő, Kaab Ibn Zuhair a p j a . Azok közé tartozott, akiknek egy-egy -*qasszídája bekerült a leghíresebb korai arábiai versantológiába vagyis a hét leghíresebb, ún ; muallaqa költő egyike (—>Muallaqát). Eletét a n y j a törzsének, az Abd al-Uzzának (a nagyhírű Banú Dzubján egyik ágának) a t a g j a k é n t élte le. (Ez a tény is az ősi arábiai m a t r i a r c h á t u s egyik bizonyítéka.) Mivel meghalt, mielőtt a törzse 622 u t á n felvette volna az iszlámot, ha hitelesnek fogadjuk szavait, miszerint 80 évet is megélt, 540 körül (vagy még előbb) kellett születnie. O Hagyományosan az arab és európai irodalomtörténészek Zuhairt bölcs öreg, igazi törzsi költőnek, moralistának és békefenntartónak ábrázolták, aki az iszlám előtti kor beduin életfelfogásának minden pozitív vonását b e m u t a t j a verseiben. Jóllehet ebben sok igazság van, némiképp egyoldalú képet fest a költőről kései versei alapján. E n n e k a képnek a kialakításában nagy szerepet játszottak törzsének t a g j a i és leszármazottaik, akik természetesen Zuhair közösségi költészetét, s azon belül is a madíh ('dicsvers') és a hikma 19

zuhdijját manicheus irodalom), és Szálih ibn Abd al-Quddúszt e m i a t t kivégezték. O A m ű f a j legkiemelkedőbb képviselője a 11. sz.-i Abú'l-Alá al-Maarrí, aki a zuhdijját-témákat (az Isten által elrendelt sors, a földi létben való csalódás stb.) eredeti hangvétellel szólaltatta meg: Nevetünk, de hiábavaló a kacagás, sírnunk kellene, hogy rázzon a zokogás. Mi, kiket összetörnek, mint üveget porrá, és soha többé nem öntenek új formává.

Ot azonban inkább meditatív, mintsem valláserkölcsi célok vezérelték. A halálra pl. nem az utolsó ítélet rettenetéhez vezető útként, hanem a megkönnyebbülés foiTclSclként t e k i n t e t t , s az új élet létrehozását miként alábbi, híres sírverse is t a n ú s í t j a — bűnnek tekintette: Atyám hozta rám életem baját, de én senkinek nem adtam tovább.

O A 9. sz. u t á n n é h á n y eredeti, nagy alkotó, m i n t al-Maarrí kivételével — a zuhdijját teljesen k o r t a l a n n á vált, a konvencionális témák és a végtelenségig leegyszerűsített nyelv jellemezte. Ennek fő oka a prédikáló jelleg mellett a dísztelenségre való törekvés (szemben az iszlám vallásos költészet másik nagy áramlatával, a ->szúfizmusml), valamint a —• Korán- és —>hadíszidézetek bőséges használata. Leggyakoribb motívuma a halottak utáni vágyakozás és

az a gondolat, hogy az élők legfőbb kötelessége a holtakra való emlékezés és a s a j á t sorsuk fölötti töprengés. Ahogyan ezt Abú Nuvász m o n d j a (akit pedig méltán t a r t a nak a vígasság és szerelem költőjének): „Akik már elmentek, s z á m u n k r a okulásul szolgálnak, mint ahogyan mi is tanulságot szolgáltatunk az u t á n u n k j ö v ő k n e k " . Abú'l-Atáhíja szavaival: „A hallgatag sírok figyelmeztetik az embereket: halálotokat néma korok m á r bejelentették". O (->arab irodalmi formák, marszija, muhdaszún, halálirodalom, túlvilágirodalom) O írod.: Goldziher I.: Előadások az iszlámról (1912); E l (1913—1942); H . Gátje: Grundriss der arabischen Philologie (2. köt., Literaturwissenschaft, 1987); A. Hámori: Ascetic Poetry (zuhdiyyat) (The Cambridge History of Arabic Literature, szerk.: J . Ashtiany, 2. köt., 'Abbasid Belles-Lettres, 1990). Iványi Tamás Zuhrí, Abú Siháb M u h a m m a d ibn Muszlim, az-; Abü Siháb M u h a m m a d ibn Muslim az-Zuhri (tudományos átírás); (Mekka 670 k.—Damaszkusz, 740 vagy 742): arab muszlim vallástudós. Az o m a j j á d kor legnagyobb vallástudósa és a P r ó f é t á r a viszszavezetett hagyományok (—>hadísz) legnevesebb ismerője volt. N a g y a p j a még Mohamed próféta ellen harcolt a badri csatában, a p j a a p á r t ü t ő Abdalláh ibn az-Zubair híve volt, ő m a g a azonban megbékélt az omajjád kalifákkal. Nem t a r t o z o t t azon jámbor vallási emberek közé, akik hitetlennek és elnyomóknak t a r t o t t á k az O m a j j á d o k a t , akik a l a t t a világ megtelt igazságtalansággal. Már Abdaimalik kalifa idején (ur.: 685 —705) a birodalom fővárosába, Damaszkuszba ment (692 k.). II. Jazid (ur.: 720 —724) a l a t t bírói hivatalt vállalt, míg Misám kalifa (ur.: 724—743) megbízta a trónörökös nevelésével. Mivel azonban egy beszélgetésben bírálólag beszélt a későbbi II. Validról, menekülnie kellett, és meghalt, mielőtt ez utóbbi hatalomra került volna. O Nevéhez számos olyan hadísz továbbadása fűződik, amely az utazást és a hagyományok birodalomszerte való összegyűjtését dicsőítette. Lényegében ő volt az első, aki szorgos k u t a t ó m u n k á v a l nagyszámú h a g y o m á n y t fogott egybe, amelyek nemcsak a Próféta, hanem az ún. társak (aszháb) h a g y o m á n y a i t (szokásait, mondásait) is t a r t a l m a z t á k . Ugyanakkor, Ibn Iszháq legfontosabb t a n á r a k é n t , nem véletlen, hogy ő volt a Szíra (Mohamed próféta életrajza) történeteinek egyik legfőbb forrása is. Az iszlám korai periódusára vonatkozóan Ibn Szaad, al-Váqidi és at-Tabarí is na-

290

ZUKA gyon sokat köszönhet az-Zuhrínak. A korai biográfusok és bibliográfiai szaktekintélyek szerint csak egyetlen könyvet írt, melynek címe Kitáb naszab qaumihi ('Törzse leszármazásának könyve'). A 17. sz.-i enciklopédia író. Háddzsí Khalfa szerint azonban neki t u l a j d o n í t h a t ó egy Kitáb almaghází ('A P r ó f é t a harcai') c. könyv is. Az azonban biztos, hogy a k á r h á n y könyve is volt, azok csak h a g y o m á n y o k összeállításából álltak. Jelentősége mégis a b b a n állt, hogy ő volt az első, aki egyáltalán könyvbe foglalta ezeket a mind a későbbi vallástudomány, mind a t ö r t é n e t t udomány számára azóta is elsődleges forrásul szolgáló hagyományokat. O írod.: F . Sezgin: Geschichte des arabischen S c h r i f t t u m s (1. köt., 1967); Goldziher 1.: A hadísz kialakulása (1981). Iványi Tamás

cizmus. intellektuális szürrealizmus jellemzi. Angol, francia és német nyelvből fordít ukránra, O Verseskötetei: Zoloti vorota ('Arany k a p u ' , versek, München, 1974); Pid znakom Feniksza ('Phoenix jegyében', versek, München, 1958); Holub szered atelie ('Galamb a m ű t e r e m b e n ' , versek, Edmonton, 1991). O G y ű j t , kiad.: Vibranepoeziji. Perekladi ('Válogatott költemények. Fordítások', Kijev, 1992). Udvari István

zuihitsu; dzuihicu Kenya irodalma,

kuju

irodalom

ZUKAU Zukauskas [zsukawszkasz], Albinas (Bubeliai, Lengyelo., 1912. jan. 25.—Vilnius, 1989. márc. 10.): litván költő. A 2. világháború előtt a Lengyelo.-hoz tartozó Vilniusb a n élt. 1935—1936-ban itt t a n u l t jogot, m a j d három évig Varsóban újságírást. Ezután szerkesztőként dolgozott. 1941-től 1946-ig a panevézysi színház m u n k a t á r s a volt. Ezt követően a szépirodalmi kiadó, a litván filmstúdió, végül 1965 és 1972 k ö z ö t t az irodalmi alap igazgatójaként tevékenykedett. O 1928-tól publikált. Korai m u n kássága a lengyel avantgarde h a t á s á t mut a t j a . A szovjet rendszerben lírája publicisztikusan szárazzá vált. O F ő b b verseskötetei: haikai ir zmonés ('Korok és emberek', 1938); Müs% frontas ('Frontunk', 1951); Sunkus dziaugsmas ('Nehéz öröm', 1969); Atabradai ('Zátonyok', 1975); Senmoté ('Öreganyám', 1981); Benamé meilé ('Otthontalan szeretet', 1983). O Magyarul: 1 vers (Bertók L., Szovjet Irodalom, 1983, 9.). O írod.: R. Silbajoris: Albinas Zukauskas. Benamé meilé (World Literature Today, 1984, ősz). Bojtár Endre Zukauskas, Antanas: nas

Vienuolis,

Anta-

Zukrowski [zsukrovszki], Wojciech (Krakkó, 1916. ápr. 14.—): lengyel író, publicista. Az 1930-as évek végén lengyel filológiát tanult a Jagelló Egyetemen; belépett az Újjászületés nevű katolikus szervezetbe. Részt vett az 1939 szeptemberi harcokban. A megszállást K r a k k ó b a n élte át; a Honi Hadsereg k a t o n á j a volt, egy földalatti kulturális lapot szerkesztett. A 2. világháború után az új hadsereg tisztjeként szervezte az írószövetség katowicei és wroclawi szekcióját; egyetemi t a n u l m á n y a i t is ott fejezte be. O F ö l d a l a t t publikált verseskötettel debütált — Iidza ('Rozsda', 1943) —, de első komoly sikereit háborús t é m á j ú történeteivel a r a t t a : Z kraju milczenia ('A hallgatás országából', elb.-ek, 1946). Hősei a szeptemberi h a d j á r a t tragikus alakjai, üldözött zsidók, partizánok és ellenállók. A történetmondás könnyedsége, a h a z á j u k é r t nagy áldozatokat hozó, bravúros t e t t e k r e kész hősök Sienkiewicz világára emlékeztetnek. A Lótna (ua., 1957; film: L ó t n a , A. Wajda, 1959, lengyel) a túlerővel szembeni helytállásnak, önfeláldozásnak állít emléket. Kalandos, fordulatos történeteiben kerüli a szocreál sémáit; rendkívüli népszerűségét valódi epikai erejének, ill. a n n a k az illúziónak köszönhette, hogy hőseinek hagyományos nemesi—katolikus mentalitása és értékrendje össze-

egyeztethető a rendszer elvárásaival. O Egyéb háborús t é m á j ú művei: R$ka ojca ('Az apa keze', reg., 1949); Dni kl^ski (reg., 1952: Murányi Beatrix, A vereség napjai, részletek, Lengyelország, 1970, 9.); W kamieniolomie ('A kőfejtőben', elb.-ek, 1954); Kierunek Berlin (elb.-ek, 1970: n. n., Irány Berlin, filmforgatókönyv, Lengyelország, 1973, 5.; film: ua., J . Passendorjer, 1969, lengyel). O Az 1950-es években nagy ázsiai u t a k a t tett: Vietnamban volt haditudósító (1953 1954), m a j d I n d i á b a n kulturális tanácsos (I9567—1959), de j á r t Laoszban és K í n á b a n is. Ázsiai t é m á j ú művei: üom bez scian ('Ház falak nélkül', riportok, 1954); Desant na kamiennej wyspie ('Deszant a kőszigeten', riportok, 1955); Wqdrówki z moim Guru ('Barangolások a g u r u m m a l ' , elb.-ek, 1960); W królestwie miliona, sloni (riportreg., 1961: Bába M., A millió elefánt országában, 1962); Opowiesci z Dalekiego Wschodu ('Távol-keleti elbeszélések', 1965, 1985). Ázsiai meséket, legendákat is gyűjt ö t t : Niesmialy narzeczony ('A félszeg vőlegény', 1964); Szczqsciarz (1967: Fejér Irén, Vietnami történetek és mesék, Lengyelország, 1970, 9.). O I n d i á b a n játszódik nagy sikerű, magyar vonatkozású regénye, a Kamienne tablice 1—2. ('Kőtáblák, 1 -2. köt., 1966). A magyar diplomata és az ausztrál orvosnő szerelméhez az egzotikumot az indiai környezet, a politikai p i k a n t é r i á t az 1956-os fordulatok a d j á k . Plaza nad Styksem (1976: Nemere I., S t r a n d a Styx p a r t j á n , 1979) c. regényében is a politika és az erotika dominál; főhőse fiatal lengyel írónő, aki egy római konferencián jó diplomáciai és taktikai érzékével t ű n i k ki, de közben tragikusan elhunyt szerelme után bánkódik. A mű nagystílűén és bennfentesen igazítja el az olvasót a nemzetközi irodalmi élet intrikáiban. W glqbi zwierciadla ('A tükör mélyén', 1973) c. kötetében is írókról, könyvekről szóló t ö r t é n e t e k olvashatók. O Életművének másik részét mágikus—fantasztikus, groteszk történetek alkotják: Piórkiem flaminga czyli opowiadania przewrotne ('Flamingó tollal avagy fonák elbeszélések', 1947). Ifjúsági művei is ilyenek: Porwanie w Tiutiurlistanie ('Szöktetés Tyutyurlisztánban', elb.-ek, 1946); Córeczka ('Kislányka', elb.-ek, 1952); Szabta, Gabrysia ('Gabrys k a r d j a ' , elb.-ek, 1952); Sloneczne lato ('Napfényes n y á r ' , elb.-ek, 1952); Poszukiwacze skarbów ('Kincskeresők', reg., 1953); Ognisko w dzungli ( Tábortűz a dzsungelben', elb.-ek, 1955); Máj przyjaciel slon ('Barátom az elefánt', elb.ek, 1957); Okruchy weselnego tortu ('Morzsák az esküvői tortából', elb.-ek, 1958);

292

ZULAW Na tronie w Blabonie ('Blabonban a trónon', mese, 1986). O Számos művészeti és politikai kitüntetés után 1978-ben megkapta az Állami Díj I. fokozatát. Az 1980-as évek első felében a .1. J . Szczepanski vezette írószövetség felszámolása u t á n létesített retrográd, konformista szervezetben kifejt e t t aktivitása, valamint a hadiállapot idején való egyenruhás közéleti szereplése mia t t elvesztette presztízsét és kiszorult a lengyel irodalmi elitből; már csak veterán írókkal és szovjet delegációkkal t u d o t t szót érteni. 1986-tól a hivatalos, a független írók által b o j k o t t á l t írószövetség elnöke. O Egyéb művei: Mqdre ziola ('Bölcs gyógyfüvek', reg., 1951); Kantata ( ' K a n t á t a ' , elb.ek, 1957); Skqpani w ogniu (reg., 1961: Mészáros 1., Tűzkeresztség, 1962, 1965, 1979); Noce Ariadny (elb.-ek, 1968: Murányi Beatrix, Ariadna éjszakái, 1973); Zapach psiej siersci ('A kutyaszőr szaga', reg., 1980; film: ua., J . Batory, 1981, lengyel). O Magyarul még: Vietnamban történt. Riportok (Bába M., 1954); 1—1 elb. (Murányi Beatrix, Mai lengyel elbeszélők. 1965; B á b a M., Ú j Szó, 1972, 26., 1973, 257.); 1 reg. részi. (Gimes Romána, Lengyelország, 1976, 12.). O írod.: R. Matuszewski: Literatura po wojnie (1950); Z. Lichniak: Obrachunki ze wspólczesnosciij. (1955); uő: Dokola W o j t k a (1963); B á b a M.: Kőtáblák. Beszélgetés Wojciech Zukrowskival ( H a j d ú - B i h a r megyei Napló, 1966. dec. 15.); Molnár I.: Egy magyar t á r g y ú lengyel regény (Alf, 1969, 2.); A. Hamerlinski: Korunk tapasztalatainak prózai t ü k r e (Lengyelország, 1970, 9.); L. M. Bartelski: Zukrowski (1970); T. Kruczkowska: Elkötelezett író (Lengyelország, 1978, 11.). Pálfalvi Lajos zulát: —>jocér Zulawski [zsuvavszkij, J e r z y (Lipowiec, 1874. júl. 14.—D^bica, 1915. aug. 9.): lengyel költő, író, műfordító, esszéista. Juliusz Zulawski apja. Politechnikát, m a j d filozófiát t a n u l t Svájcban; 1898-ban Bernben doktorált. Hazatérése után gimnáziumi tanár volt; 1902-től kizárólag az irodalomnak szentelte magát. Függetlenségét megőrizve csatlakozott a krakkói modernistákhoz; lapjaikban publikált. St. Przybyszewski esztétikai nézeteit magyarázta és igazolta. 1910-ben Z a k o p a n é b a n telepedett le; az 1. világháború kezdetén belépett a légióba. Tífuszban halt meg. O Hűvös, intellektuális lírájából — Na strunach duszy ('A lélek húrjain', 1895); Intermezzo (ua., 1897); Poezje 1—4. ('Versek', 1 ^ . köt., 1908) bibliai parafrázisai és hazafias versei emel-

kednek ki: Stance o piesni ('Stanzák a dalról', 1897); Z domu niewoli ('A rabság házából', 1902). O T a n u l m á n y o z t a az indiai misztikát, Schopenhauer és Nietzsche filozófiáját. Más esszéiben irodalmi, esztétikai kérdésekkel foglalkozik: Benedykt Spinoza ('Baruch Spinoza', 1902); Prolegomena, ('Bevezetés', 1902); Szkice literackie ('Irodalmi vázlatok', 1913); Przed zwierciadlem prawdy ('Az igazság tükre előtt', 1914); Miasta umarle ('Halott városok', 1918). A m ű f a j i határokon túllépve, bölcseleti igényeit a fikciós prózában is megőrizte. A szkeptikus utópia mellett filozófiai példázatait is ez élteti: Pax (ua., 1896); Opounadania prozq ('Elbeszélések prózában', 1902); Bajka o czlowieku szczQsliwym ('Mese a boldog emberről', 1910); Kuszenie szatana ('A sátán kísértése'. 1910). O A színpadon Dyktator ('A diktátor', 1903) c. d r á m á j á v a l debütált. Versben vagy prózában írt drámái — a jelenben játszódó Wianek mirtowy ('Mirtuszkoszorú', 1903), a Gra ( ' J á t é k ' , 1906) és a Za cen% lez ('Könnyek á r á n ' , 1909) kivételével — a közeli és a távoli múltban feltűnt rendkívüli emberekről szólnak: Ijola (ua., 1905); Donna Aluica (ua., bem. 1906); Koniec Mesjasza ('A Messiás vége', 1906); Gród slonca ('A nap vára', 1911). Rendkívül népszerű volt Eros i Psyche ('Erósz és Psyché', .1904) c. látványos „színpadi regénye", amely az ókortól a meghatározatlan jövőig t e r j e d ő időszakban, hét korszakban képzeli el a jó és a rossz, a szellem és az a n y a g küzdelmét. O Na srebrnym globie ('Az ezüst glóbuszon'. 1903) c. regény trilógiájával Zwyciqzca ('A győztes', 1910); Stara ziemia ('Az öreg fold', 1911) — J . Verne és H. G. Wells eredményeit honosította meg a lengyel irodalomban. A holdlakók korcs társadalma a megváltás szomorú p a r ó d i á j á t éli át. A 3. rész futurológiai látomás a 27. sz.-i automatizált Európáról, ahol a technikai fejlődés nem jár együtt a szellemi értékek gyarapodásával. Laus feminae (ua.) c. regényciklusa két kötetből áll: Powrót ('Viszszatérés', 1914); Profesor Butrym (ua., 1916). O Óind költészetet, kortárs francia lírát, Nietzschét _ és Poe-t fordított, O G y ű j t , kiad.: J . Zulawski: Eseje ('Esszék', 1960); M. J a s t r u n : Wiersze wybrane ('Válog a t o t t versek', 1965). O írod.: A. Grzymala-Siedlecki: Zamierzchly wiek dwudziesty (Tygodnik Ilustrowany, 1911. 44.); Z. Wasilewski: Wspólczesni (1923); K. Krobicki: 0 trylogii fantastycznej Jerzego Zulawskiego (Kurier Literacko-Naukowy, 1936, 40.); H. Karwacka: O trylogii fantastycznej Jerzego Zulawskiego (1962); uő: Poéta modernistycznego przeíomu (1966); E. J a c -

293

ZULAW kowska: Utópia i a n t y u t o p i a w „Trylogii ksi^zycowej" Jerzego Zulawskiego (1974); E. Loch (szerk.): J e r z y Zulawski. Zycie i twórczosc (1976); A. Smuszkiewicz: Trylogia ksi^zycowa Jerzego Zulawskiego (Nurt, 1978,4.). Pálfalvi Lajos Zulawski |zsuvavszki]. Juliusz (Zakopane, 1910. okt, 7.—): lengyel költő, író, műfordító, kritikus. J . Zulawski fia. Építészetet t a n u l t Varsóban, m a j d Angliában volt tudósító (1936—1939). A 2. világháború alatt német tiszti lágerekben raboskodott, ahol színházi tevékenységet folytatott; jeleneteket is írt: Gdzies w powiecie ('Valahol a járásban', 1951). A háború u t á n Lódzban (1945—1949), később Varsóban élt. T a g j a volt a Kuznica, a Nowa Kultura és a Twórczosc (1951 1957) szerkesztőségének. 1970ben műfordítói munkásságáért megkapta a P. E. N. Club díját; 1978-ban megválaszt o t t á k a lengyel P. E. N. Club elnökének. O Modern t e m a t i k á j ú gondolati lírát művel Pole widzenia ('Látómező', 1948); Wiersze z notatnika. Wiersze z lat 1953— 1956 ('Versek a jegyzetfüzetből. Versek az 1953—1956-os évekből', 1957); Kart ki z drogi ('Cédulák az útról', 1975) — és lélektani prózát ír: Wyprawa o zmierzchu ('Portya alkonyatkor', reg., 1936); Skrzydlo Dériala ("Daidalosz szárnya', reg., 1949); Czas przeszly niedokonany ("Befejezetlen múlt idő', elb.-ek, 1962). Megírta Byron és Whitman életét: Byron nieupozowany ('Byron pózok nélkül', 1964); Wielka podróz Walta Whitmana ('Walt W h i t m a n nagy utazása', 1972). Z domu ('Otthonról', 1979) c. kötetében a két világháború közötti korszak művészeti életét m u t a t j a be emlékei és a családi levelek alapján. O Műfordítói életművének nagy részét a klasszikus angol és amerikai költészet átültetése teszi ki ( Poeci j^zyka angielskiego 1—3. 'Az angol nyelv költői', 1 3. köt., 1969—1974). O Műve még: Czas odzyskany ('A visszaszerzett idő', memoár, 1982). O G y ű j t , kiad.: Wiersze wybrane ('Válogatott versek', 1985). Pálfalvi

Lajos

Zulawski [zsuvavszki], Miroslaw (Nisko, 1913. jan. 16.—): lengyel író, publicista. Jogot végzett Lembergben; a 2. világháború alatt a Honi Hadsereg k a t o n á j a k é n t részt vett a földalatti kulturális életben. 1945 óta hivatásos d i p l o m a t a k é n t működik. O Regényeket, riportokat és színes útirajzokat ír. Az Ostatnia Európa. Trzy miniatury ('Az utolsó Európa. H á r o m miniatűr', elb.ek, 1947) háborús élményeiről szól; a Psia giviazda ( ' K u t y a csillag', elb.-ek, 1965) lé-

lektani próza; az Opowieéci mojej zony ('A feleségem történetei', elb.-ek, 1970, 1975) sajátos családi krónika. Vietnami t é m á j ú regénye — Rzeka czerwona ('Vörös folyó', 1953) — és riportjai — Drzazgi bambusa ('A bambusz szilánkjai', 1956) — mellett a Pisane nocq ('Éjszaka írtam', 1973) is egzotikus t é m á j ú útleírások gyűjteménye. O Ifjúsági művei: Portrét wroga ('Az ellenség p o r t r é j a ' , reg., 1954);, Opowieéc atlantycka ('Atlanti t ö r t é n e t ' , 1954). O Munkásságáért 1953-ban a lengyel Állami Díj I I I . fokoz a t á t nyerte el. O Magyarul: 1 elb. (Kerényi Grácia, Lengyelország, 1972, 11.). Pálfalvi Lajos Zulfija (költői név); Zulfija Iszrailova (teljes név); (Taskent, 1915—): üzbég költőnő, publicista. A taskenti Nizámi Állami Pedagógusképző Intézetben végezte felsőfokú t a n u l m á n y a i t (1933 1935), m a j d az Üzbég Akadémia Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa volt. 1941-től 1950-ig az Üzbegisztán Állami Kiadóvállalat szépirodalmi osztályának vezetője. Az 1950-től 1952-ig t e r j e d ő időszakban az Özbekisztán hátin-kizlari ('Üzbegisztán asszonyai, lányai'), a későbbi Szaádat ('Szerencse') c. folyóirat rovatvezetője, majd szerkesztője. O Irodalmi munkásságának kezdetei az 1930-as évek elejére tehetők. 1941ig a SZU h a d b a lépéséig megjelent versesköteteiben ( H a j á t varakaiari, 'Az élet füzetlapjai', 1932; Kizlar kosigi, 'Leányok dala', 1939; Serlar, 'Versek') a nők életéről, az egyenjogúságért f o l y t a t o t t küzdelmükről, örömeikről, bánataikról ír. A háború évei a l a t t szinte kizárólag olyan témák foglalk o z t a t t á k , melyeket a háború hozott magával: a fronton lévők és a hátországban m a r a d t szeretteik kapcsolata, a kényszerű elválások okozta fájdalom, az egyszerű emberek hősiessége, hazaszeretete. Ez a l a t t a pár év a l a t t t ö b b kötete is megjelent: Hulkar ('A Plejádok', 1943); Uni Ferhád dep ediler ('Ferhád volt a neve', 1944); Hidzsrán künleride ('A távollét n a p j a i b a n ' , 1944). 1944. júl. 3-án meghalt férje H. Alimdzsán, akit versek egész sorával (Szen kajdaszen jüregim? 'Hol vagy szívem?'; Bahár keldi széni szoraklab, 'Eljött a tavasz és téged kérdezett'; Körgenmiding közlerimde jás? 'Láttad-e a könnyet szemeimben?') gyászolt. Csak az 1950-es évek elején t é r t vissza fő t é m á j á h o z , az üzbég nők életének bemutatásához. I d e sorolhatók Men tángni küjlejmen ('A hajnalról dalolok', 1950); Dugánalar bilen szuhbat ('Beszélgetés b a r á t n ő immel', 1953); Jüregimge jakin kisiler ('Szívemhez közel álló emberek', 1958) c. meg-

294

ZULUI tonhoz kötődik, mivel egyrészt fiataloknak szóló könyveket írt, másrészt pedig a berni régió tájszólásában a l k o t o t t néhány művet, O F ő b b művei még: Barner Wiehnecht ('Berni karácsony', versek, 1918); Unghüürig ('Illetlenül', színjáték, 1922); Für all Fali ('Mindenesetre', színjáték, 1925); Bi üs deheime ('Nálunk, i t t h o n ' , elb.-ek, 1927); Sonne über Flüehlikofen ( ' N a p Flüehlikofen felett', elb.-ek. 1954). Kerekes Gábor

jelent kötetei. Az 1960-as évek közepén publikált öjler ('Házak') c. versgyűjteményében a delhi írókonferencián l á t o t t a k és tapasztaltak hatására, Afrika és Ázsia népeinek barátságáról szóló verseit a d t a közre. Zulfija t ö b b operalibrettó (Szimurg, ua.; Zajnáb va Amán ' Z a j n á b és A mán') és gyermekek számára írt verseskötet (Kár, 'Hó', 1952; Ucsrasuv, 'Találkozás', 1954) szerzője. O Gyűjt, kiad.: Tanlangan aszarlar ('Összegyűjtött művei', 1959); Tanlangan aszarlar ('Összegyűjtött művei', 1—2. köt., 1974—1975). O Magyarul: 1 - 1 vers (Tótfalusi I., Auróra, anto., 1967; Fazekas Anna, Asszonyok, 1968, 3.; Grigássy Éva, Szovjet Irodalom, 1976, 3.); 6 vers (Rónay Gy., Tandori D., Károlyi Amy, Györe E., T a m k ó Sirató K., uo., 1977, 9.); 2 vers (Tandori I)., Károlyi Amy, Csillagok órája, anto., 1980); 1 vers (Veress M., Szovjet Irodalom, 1983, 3.). O írod.: A. Akbarov: Zulfija (1975). Péri Benedek Zulfikarov, Timur (Dusán be, 1936—): orosz nyelven alkotó tádzsik író, költő. Középiskolái befejezése u t á n , 1954-ben a leningrádi egyetemen filozófiát tanult, m a j d beiratkozott a Gorki j Irodalmi Főiskolára. Érdeklődése a filmművészet felé fordult, forgatókönyvíróként is ismert. O Életművében jól t a p i n t h a t ó a tádzsik népköltészet ihletése, költői p r ó z á j á b a n m ű f a j o k a t ütköztet. A tádzsik irodalom a v a t o t t orosz tolmácsolója. O F ő b b művei: Poemi sztransztvij ('Bolyongások poémái', elb.-ek, 1980); Vozvrascsenyije Hodzsi Naszreddina ('Naszreddin Hodzsa visszatérése', elb.-ek, 1987). O Magyarul: 1—1 elb. (Zahemszky L., R a k é t a , 1977, 52.; uő, uo., 1983, 8.; Vízkeleti Erzsébet, Jászkunság, 1987, 3.; uő, ua., Szent forrás, anto., 1988; B r a t k a L., Nagyv, 1993, 12.). O írod.: Vízkeleti Erzsébet: Timur Zulfikarov költői p r ó z á j a (Szent forrás, anto., 1988). Zulliger [cttligerj. H a n s (Mett, 1893. febr. 21.—Ittigen, 1965. okt. 18.): német nyelven alkotó svájci író, drámaíró, pszichológus. Munkáscsaládból származott, 1912— 1959 között Ittigenben t a n í t ó k é n t dolgozott. A u t o d i d a k t a módon, s a j á t erejéből pszichológussá képezte magát. Pedagógiai tapasztalatait számos — még életében szerte E u r ó p á b a n ismertté vált — művében t á r t a az érdeklődők elé: Gelöste Fesseln ('Oldott béklyók', ért., 1927); Helfen statt strafen ('Segíteni, nem büntetni', ért,, 1955); Gespráche über Erziehung ('Beszélgetések a nevelésről', ért,, 1961). Irodalmi tevékenysége is a fiatalsághoz, illetve a berni kan-

zulu irodalom; amazulu irodalom: A bantu nyelvű népek délkeleti (Guthrie szerint ,,S") övezetének nguni ágához tartozó zulu (amazulu) mintegy 7,3 millió képviselője (1992) a Dél-afrikai Köztársaság Natal t a r t o m á n y á b a n , ill. az a n n a k területén és néhány szomszédos t a r t o m á n y határos vidékein kialakított, több, egymással területileg n e m összefüggő részből álló Kwa Zulu B a n t u s z t á n b a n él. O F e j l e t t állattenyésztésen, földművelésen és kézművességeken alapuló hagyományos k u l t ú r á j u k a t nagyobbrészt mindmáig megőrizték, de lakóterületük összeszűkülésének következtében jelenleg aránylag nagy számban keresnek megélhetést a nagyvárosokban, bányavidékeken és árutermelő ültetvényeken. Alapvetően ősi, animista vallási hiedelmeik követői, kisebb részük nazarénus és baptista keresztény. O A zulu nyelv latinbetűs írásbelisége a 19. sz. második felétől alakult ki. és a 20. sz. közepe t á j á r a egységesült m a általánosan elfogadott helyesírási szabályainak megfelelően. O Folklórja gazdag, zulu nyelvű szerzői szépirodalom a 19. és 20. sz. fordulójától létezik, és több folyóirattal rendelkezik. U t ó b b i a k között időben az első az Hanga laseNatal ('Natal N a p ja'), 1903-tól, az UmAfrika, az Inkundlaya Bantu ('Bantu Fórum'), Inthunthluko (ua.), Ixegwana ('Honi Tanítók Lapja'), a tízes évektől és mások. Több zulu nyelvű rádióadó működik és K w a Zulu területén a zulu a legtöbb elemi iskola o k t a t á s i nyelve. O A zulu nyelvű szépirodalmon belül a költészet jelentős mértékben a folklórban legelterjedtebb, hősének típusú dicsérő (esetenként öndicsérő) énekekből, a próza vonatkozásában a gazdag mitológiából és mesekincsből táplálkozik, bár a 20. sz. 30-as éveitől az európai mintákat követő műfajok is terjedőben v a n n a k . O A századfordulótól kezdődően megizmosodó zulu irodalom egyik e l ő f u t á r a R. T. Caluza költő, dalszerző, tanár, zenész, aki főként hazai lapokban közölte verseit és énekeit. A nagynevű H. I. E. Dhlomo elsősorban angol nyelven alkot o t t , de bőségesen merített az ősi folklórhagyományokból. R. R. R . Dhlomo a zulu

295

ZULUI történelem kiemelkedő alakjairól írt életrajzi regényei által vált napjainkig ismertté. Főbb művei: UShaka ('Chaka', 1937), a nagy zulu király élettörténete; UMpanda kaSenzangakhona ('Mpanda, Senzangakhona fia', 1938), a neves zulu főnöki dinasztia tetteit örökíti meg; széles ívű munkássága az ötvenes-hatvanas évekig terjed, pl.: UCetshwayo ('Cetshwayo', 1952) történelmi tetteinek méltatása; U N o m a l a n g a kaNdengezi ('Nomalanga, Ndengezi lánya', 1964). .). L. Dube, regényíró, folklorista és államférfi a klasszikus nemzedék tagja, történelmi szemléletű, kiemelkedő irodalmi értékű regényei nemzedékek munkásságára voltak hatással. Főbb művei: Isila esikhula somuntu o m n y a m a nguye u q u b o lwake ('A fekete e m b e r legfőbb ellensége ő maga', 1922), U j e q e insila ka T s h a k a ('Ujeqe, Chaka szolgája', 1933) társadalmi érzékenységről t a n ú s k o d i k . ÜShembe ('Sembe', 1935) c. regénye egy ismert zulu p r ó f é t a élettörténetére épít tanulságos krónikát. V. Dube az első zulu nyelven m a r a d a n d ó t alkotó írónő Wozanazo izindaba zuka Phoshozwayo ('Mondd el Phoshozwayo meséit', 1935) c. folklórgyűjteményével vált ismertté. M. M. Füze az í r o t t zulu irodalom első fönnmaradt a l k o t á s á n a k szerzője. A b a n t u abamnyama l a p b a bavela n g a k h o n a ('Fekete emberek: h o n n a n jöttek?'. 1922) c., a népi műveltségből táplálkozó mondafűzére máig olvasott. E. H. A. Made az első nagy nemzedék utolsó képviselői közé tartozik. Fő művei: U m u t h i wokufa nezinye enkondlo ('Három halál és más dalok, 1950), U B a m b a t h a ka Makhwatha ('Bambata, Makvata fia', 1950) c. verseskötetei és Indlafa vase-Harisdale ('Indlafa, Harisdale ura', 1940) c. regénye. Rövidebb munkái főként a zulu mindennapokat örökítik meg, nemegyszer konkrét eseményeket dolgoznak fol. T. Z. Masondo író, folklórkutató, tanár t ö b b területen jeleskedett. Uvulindlebe ('Figyelmes hallgató', 1939) c. regénye, Ezekethelo ('Válogatott mesék', 1939) c. folklórgyűjteménye szervesen folytatódik Amariko esiZulu ('Zulu szokások', 1945) c. k i t ű n ő néprajzi t a n u l m á n y á b a n . A. J . Molefe regényíró, költő, történész, nyelvtudós, t a n á r szintén sokoldalú, fölkészült alkotó. Legismertebb regénye, az USumbulele (ua., 1933) életrajzi jellegű, Ezomdabu weziwe z a b a n t s u n d u nezokufika nokubusa kwabelungu ('A b a n t u k története és a fehérek bejövetele', 1938) c. történelmi t a n u l m á n y a korszakalkotó, Indlela yolimi lwesiZulu ('A zulu nyelv módszertana', 1966) c. nyelvtankönyve úttörő jelentőségű. M. R . Mseleku költő, mesemondó

munkássága sok szállal kötődik a népi kultúrához. U v u m i n d a b a ('Az akarnok', 1933) c. meseeiklusa és zulu nyelvű lapokban megjelent versei figyelemreméltó folklorisztikai ismeretekről tanúskodnak. N. N. T. Ndebele t a n á r , drámaíró nevéhez fűződik az első, modern értelemben vett zulu nyelvű színdarab, a kissé didaktikusán hatásvadász UGubudele namazimuzimu ('Gubudele és az emberevők', 1941), amelynek átdolgozott változatait adták elő műkedvelő színjátszócsoportok. A. H. Ngidi költő, tan á r , politikus, főként angol nyelven írt prózai munkái mellett zulu nyelvű költeményei csak folyóiratokban jelentek meg. N. V. Nxumalo Ubude abuphangwa ('Nehéz a fölemelkedés', 1936) c. érzékeny hangvételű szocioregénye a második, nő által írt zulu nyelvű alkotás. A zulu szépirodalomnak máig talán legkiemelkedőbb, i r á n y a d ó és népén kívül is legismertebb alakja B. W . B. Vilakazi, fontosabb munkái a Nje nempela ("Hűen és igazan', 1933), a N o m a nini ('Örökkön örökké', 1935) c. regények és az Amál eZulu ('Zulu Látóhatár', 1945) c. nyugati h a t á s o k a t is tükröző verseskötete. O A 2. világháború u t á n rövid időre fölengedett politikai légkör, az apartheid rendszerének kiteljesedése előtt, az 1950-es években új, erőteljes lendületet a d o t t a szépirodalomnak is. A stílus egyrészt vidám a b b á , könnyedebbé vált, másrészt a nemzeti ö n t u d a t újjáéledése jegyében a helyi egyházi-vallási élet is egyre inkább etnikai színeket öltött. Az utóbbi vonulat egyik megteremtője volt J . Shembe költő, zsoltáríró, prédikátor és egyházalapító, akinek Izihlabelo za Názáretbe ('Názáreti Zsoltárok', 1940) c. g y ű j t e m é n y e a zulu szinkretikus, nazarénus egyház megalapításához nagymértékben j á r u l t hozzá, nyelvezetében pedig a világi költészetre is jelentős hatással volt. Még a két nemzedék közötti á t m e n e t képviselője volt az egvműves R. H . Mthembu is, UMazana (ua., 1947) c., régi és új sémákat ötvöző munkájával. Az után u k következő középnemzedék legismert e b b képviselői: K. Bhengu a könnyed, gördülékeny stílusú költő, író, a korszakot fém jelző, Ukadebona, iqhawe lenkosi ('A főnök ravasz kegyence', 1958) c. regényével; -I. N. Gumbi középszerű munkássága - B a b a ngixolele ('Apám, bocsáss meg', reg., 1966); Wayesezofika ekhaya ('Haza a k a r t érni', reg., 1967) — már az 1960-as évek, múlton merengő, romantikus stílusi r á n y z a t á b a nyúlik át. M. R. Kunene sajátos helyet foglal el a zulu k u l t ú r á b a n : verseit, drámáit, esszéit zulu nyelven írta meg először, utána angolul adta ki (pl. Zulu

296

ZULUI Poems, 'Zulu költemények', 1970), de színdarabjainak csak eredeti, zulu nyelvű változatait a d t á k elő hazai színjátszócsoportok. C. Laya romantikus, érzelgős prózája bizonyos epigonizmustól sem mentes, J . S. M. Matsebula az irodalmi élet szervezője, antológiák összeállítója I q o q o lezinkondlo ziqoqwe sahlelwa ('Végleg eldőlt, mit határoz a tanács', 1957) c. írása figyelemreméltó, ironikus alkotás. L. L. J . Mncwango író angolul is alkot, de anyanyelvi prózája életművének fontosabbik része. Manhla iyokwendele egodini ('Az elmúlás napja', 1951), Ngenzeni? ('Mit tettem?', 1959) c. színművei és Kusasa umngcwabo wakho nami ('Holnap temetnek b e n n ü n k e t ' , 1958) c. regénye előrevetíti a következő évtizedek megpróbáltatásainak sötét á r n y á t . J . K . Ngubane legveretesebb alkotása az Uvalo Lwezinhlonzi ('Zord pillantása lesújt', 1957) c. regénye; történelmi és szociológiai t é m á j ú esszéit főként angol nyelven a d t a ki. J . A. W. Nxumalo figyelmét népe kultúrájának fejlődésére összpontosítja. UZwelonke ('Nemzetünk', 1950) c., érzelmektől kissé t ú l f ű t ö t t regénye mellett nyelvészeti és folklorisztikai munkái jelentik életművének legértékesebb részét (Isangoma somcwebo wolimi lwesiZulu, 'A zulu nyelv szíve', 1951; U m t a p o wolwazi lwesiZulu, 'A zulu nyelv megértésének kulcsa', 1951; Tgugu likaZulu, 'A zulu nyelv gyöngyszemei', 1953). Igényes tudományos munkái és gazdag népköltési gyűjteménye m a r a d a n d ó értéket jelentenek. O Az 1960-as évektől a zulu irodalom fejlődése, nem kis mértékben a politikai, történelmi események hatására, ellentmondásos szakaszához érkezett. Egyrészt m e g m u t a t k o z t a k r a j t a a kommercializálódás, az olcsó tömegigények és divatos elvárások kielégítésére irányuló törekvés jelei, másrészt, a hagyományokból táplálkozva és ú j értékek megteremtésével egyaránt, figyelemreméltó eredményeket is fölmutat. A h a t v a n a s évek eleji kommersz líra tipikus képviselője S. Z. S. Dhlamini (Itshe lesivivane, 'Kő emlékmű', 1961); M. .1. Ngcobo éppen ellenkezőleg, igényes műveivel h í v j a föl magára a figyelmet. Regényei: I n k u n g u maZulu ('A t a l á n y , vigyázzatok zuluk!'. 1957), Wo he b a n t u ('Nos, h á t ennyi', 1964), Akusoka lungenasici ('Nincs hibátlan ember', 1964), U k u f i k a kosuku ('A n a p eljövetele', 1969) méltán népszerűek. A. C. Nkabinde újságíró, műfordító, t a n á r csak folyóiratokban közölte cikkeit a hatvanas évek elejétől. A főként angol nyelven alkotó, hosszú éveket száműzetésben tölt ö t t L. Nkosi drámaíró, elbeszélő elsősorban kritikusi, könyvkiadói munkásságával

járult hozzá nemzete k u l t ú r á j á n a k fejlődéséhez. A költő, drámaíró, folklórkutató P. M. Ntloko nagyszámú munkával jelentkezett az ötvenes évek közepétől és p á l y á j a csúcsát a h a t v a n a s évek végére érte el. Iqhashu ('Sültkukorica', 1954), Tsitha ('Egy cső kukorica', 1961), valamint Zonwabise! ('Tedd őket boldoggá!', 1965) c. versesköteteibe g y ű j t ö t t költeményei a mindennapi élet kérdéseivel foglalkoznak keserédes, tréfás hangnemben. Drámái (pl. UNgodongwana, ua., 1961; Thixo kule uto, 'Isten lakik benne', 1965 stb.) komolyabb hangvétel űek. IX B. Z. Ntuli író, költő szintén sokoldalú, t e r m é k e n y alkotó. U B h e k a Ind a b a k a B h e k i t h e m b a noNomusa ('Bheka. Bhekithemba és N o m u s a története', 1961), Izikhwili ('Harci botok', 1969), Ngiyoze ngimthole (_'Meg fogom találni', 1970), Imcibisholo ('íj és nyilak', 1970) c. regényei a népi történelem t á r h á z á t alkotják, Indand a t h o yesethembiso ('A jeggyűrű', 1971) c. d r á m á j a rokonszenves népszínmű, I m v u n ge yemvelo ('A természet harmóniája', 1972) c. verseskötete vidám hangulatú költemények g y ű j t e m é n y e . O. E. H. M. Nxumalo költő, regényíró, folklórkutató Ikhwezi ('Hajnalcsillag', 1965) c. verseskötete optimizmussal t e k i n t a még borúsnak tűnő jövő elé, Emhlabeni nezinye inzidaba ('A Földön és más történetek". 1963), valamint A m a n q a m p u n q a m p u ('Az aratók', 1966) c. mesegyűjteményei a zulu népi kultúra újabbkori rétegét t á r j á k az olvasók elé, kissé irodalmizált f o r m á b a n . Ikusasa alaziwa ('A holnap ismeretlen', 1961) c. regényének derűlátó hangvételét a korszak történései nem igazolták. C. L. S. Nyembezi az írott zulu nyelvű k u l t ú r a talán legszínesebb és legtermékenyebb képviselője. Nagyszámú m u n k á j a közül az alábbiak t a r t h a t n a k számot széleskörű érdeklődésre: Mntanami! Mntanami! ('Gyermekem! Gyermekem!', 1950), Ubododa abukhulelwa ('Az embernek bánnia kell az erejével!', 1953), Inkisela yaseMgungundlovu ('A pietermaritzburgi kérkedő', 1961) c. regények egyben tanulságos szociográfiák; Imisebe yelanga ('Napsugár', altatódalok, 1960), Imkhemezelo ('Szitáló eső', 1963), Amahlangu aluhlaza ('Zöld levelek', 1963) c. derűsen érzelmes verseskötetei mellett számos folklórgyűjteményt, zulu nyelvészeti m u n k á t és tudományos esszét publikált. Műfordítói tevékenysége főként az angol és az amerikai irodalomra összpontosul. Sokan egyik legfőbb érdemének tekintik az Izimpophoma zomphefumulo ('Az élet vízesései', 1963) c., ifjú kortárs költők műveit t a r t a l m a z ó antológiájának k i a d á s á t . A kötet valóban

297

ZUMFE korszakos jelentőségű és máig páratlan a maga m ű f a j á b a n . A benne szereplő t ö b b tucatnyi szerző (pl. U. N. Gulube, J . M. Khumalo, A. A. S. Kunene, C. S. Mkhize, E. E. N. Mkize, M. D. Myeza, B. Z. B. Ndela, M. M. Ngubene, A. M. Nzimande, A. B. Phakathi és mások) napjainkig túlnyomórészt alkotó résztvevői a zulu nyelvű szépirodalom és t á g a b b értelemben vett kultúra formálásának. O (—>bantu irodalmak; Dél-afrikai Köztársaság iroda,lm,a; Szváziföld irodalma). O Magyarul: 2 mese (Dénes Zsófia, Néger antológia, é. n.); 1 mese (Radnóti M., K a r u n g a a holtak ura, 1970); 3 vers (Simor A., Néger kiáltás, anto., 1972). O írod.: G. Sundkler: B a n t u P r o p h e t s in South Africa (1948); D. P. K u n e n e — R . A. lvirsch: The Beginning of South African Vernacular Literature (1967); M. Kunene: Portrait of Mogolwane the Great Zulu Poet (1967); A. S. Gérard: F o u r African Literatures (1971); Keszthelyi T.: Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig (1971). Füssi-Nagy Géza Zum Felde [szum felde], Alberto (Bahía Blanea, 1890. m á j . 30., egyes források szerint 1886 vagy 1889—Montevideo, 1976. máj. 6.): uruguayi költő, író, irodalomtörténész. Argentínában született, de családjával m á r gyermekkorában U r u g u a y b a költözött, és ott fejtette ki egész irodalmi tevékenységét. 1910-ben t e t t e közzé első verseskötetét, Domus áurea ('Aranyház') c.; a szonettfüzér olyan sikert a r a t o t t , hogy egy csapásra híressé lett. Elégia heroica ('Hősi elégia') c. műve még melegebb fog a d t a t á s r a talált, a kritikusok az uruguayi kortárs irodalom legkiválóbb alkotásai közésorolták. Kritikai munkássága rendkívül jelentős: igen hosszú időn át a montevideói El Dia c. lap irodalomirovat-vezetője; tanulmányírói munkássága pedig korszakalkotó fontosságú hazája kulturális életében. Proceso intelectual del Uruguay y critica de su literatura ('Uruguay szellemi f o l y a m a t a és irodalmának kritikája', 1930) c. háromkötetes m u n k á j a ma is alapműnek számít h a z á j a irodalomtörténetében. Hasonlóképp átfogó jellegű korképet rajzol, igen körültekintően, Proceso histórico del Uruguay y esquema de una sociologia nációnál y estética del novecientos ('Uruguay történelemlej lodési folyamata és az 1900-as évek nemzetszociológiájának és esztétikájának vázlata', 1920) c. könyvében. 1934-ben adta ki Alción című d r á m á j á t . Az Uruguayi Nemzeti Irodalmi Akadémia t a g j a és az Irodalomtudományi Tntézet vezetője lett, és a montevideói Nemzeti K ö n y v t á r igaz-

gatóhelyetteseként is m ű k ö d ö t t huzamosabb időn át, miközben eredményesen folyt a t t a p á r a t l a n u l széles körű irodalomelemző munkásságát is. T ö b b évtizedes kutatói szorgalmának termése az Indice critico de la literature hispanoamericana ('A spanyolamerikai irodalom kritikai mutatója') c. kétkötetes összefoglaló mű, amely 1955— 1958-ban jelent meg, t o v á b b á a Narrativa en Hispanoamérica ('Spanyol-amerikai elbeszélő irodalom', 1964) c. alapvető irodalomtörténeti rendszerezés. Majtényi Zoltán Zumthor [cümtor], Paul (Genf, 1915—): francia irodalmár, kritikus, nyelvész. Elsősorban a középkori francia irodalom kutatója. Eleinte nyelvészettel foglalkozott, ekkor állította össze W. von Wartburg-r&X a Précis de syntaxe du francais contemporain ('A mai francia nyelv m o n d a t t a n a ' , 1947) c. művet. A középkori irodalommal is nyelvészeti megközelítésből kezdett foglalkozni, később pedig a modern irodalmi elméletek perspektívájából k u t a t t a a középkori francia költészetet. Nevezetes koncepciója a költészet populáris és udvari-arisztokratikus „regiszteréről". A Le Puits de Bábel ('Bábel k ú t j a ' . 1969) c. t a n u l m á n y á b a n P. Abélard gondolatvilágát vizsgálta. I r t egy összefoglaló irodalomtörténetet is: Histoire littéraire de la Francé médiévale [ VI"— XI Vc siécles/ ('A középkori Franciaország irodalomtörténete [ V I — X I V : század]', 1973). Utóbb az orális irodalomban s a retorikában megjelenő nyelvi jelenségek foglalkoztatták. Zumthor szerkesztette az Anthologie des grands réthoriquewrs ('Nagy szónokok antológiája', 1978), valamint szerkesztette és latinból f o r d í t o t t a is a Textes politiquesjSaint Bemard de Clairvaux ('Politikai szövegek/Clairvaux-i Szent Bernát', 1987) c. küteteket. O Egyéb fő művei: Antigoné ou l'espérance ('Antigoné vagy a remény', tan., 1945); La vie quotidienne en Hollandié au temps de Rembrandt, (tan., 1960: Gyáros Erzsébet: Hollandia hétköznapjai R e m b r a n d t korában, 1985); Langue et Techniques poétiques á l'époque romane ('Költői módszerek és nyelvezet a román korban', tan., 1963); Essai de poétique médiévale ('Esszé a középkori poétikáról', 1972); Victor Hugó, poéte de Satan ('Victor Hugó, a Sátán költője', tan., 1973); Langue, Texte, Enigme ('Nyelv, Szöveg, Rejtély', tan., 1975); Le Masque et la Lumiére, la poétique des grands rhétoriqueurs ('Az Álarc és a Világosság, a nagy szónokok poézise', esszé, 1978); Parler du Moyen, Age ('Beszéljünk a középkorról', tan., 1980);

298

ZUNZ W. A n d r z e j e w s k i — S . Pilaszewicz—W. Tyloch szerk. Literatures in African Languages, 1985). Biernaczky Szilárd

Charles le Chauve (ua., tan., 1982); Théátre comique du Moyen Age ('A középkor vígjátékai', tan., C.-A. Chevalíier-val, 1982); Introduction á la poésie orale ('Bevezetés az orális költészetbe', tan., 1983); Présence de la voix ('A hang jelenléte', tan., 1983); La poésie et la voix dans la civilisation médiéval ('A költészet és a hang a középkori civilizációban', tan., 1984): La lettre et la voix ('A betű és a hang', tan., 1987). O Magyarul: 1 tan. (Martonyi Éva, Hel, 1985, 1.).* Budai Rita Zungur, Sa'adu (1915—1958): nigériai hausza költő, t a n á r és kultúrpolitikus. Iszlám kultúrán nevelődött, m a j d később a lagosi Yaba Kollégiumban világi ismereteket is szerzett. 1940-ben t a n á r lett Zariában, ahol belépett a Northern General Improvement Unionba. 1942-től a Bauchi helyi kormányban tevékenykedett, társadalmikulturális szervezeteket és vitacsoportokat szervezett. Egy ideig e g y ü t t m ű k ö d ö t t az Azakiwe párttal, de később arra a következtetésre j u t o t t , hogy Észak-Nigéria jövője csakis az iszlám intézményekkel összekapcsolva képzelhető el. O Hauszaföldszerte ismert és becsült poémái többnyire az országban zajló politikai folyamatokkal, a rég ó h a j t o t t szabadság vágyával kapcsolódmik össze. A dicsérőének f o r m á t felújító Wakar marabu da sója, ('Dal a k a t o n á k dicséretére') a 2. világháború végén Burmából és Indiából hazatérő nigériai csapatokat köszönti. A kevésbé fejlett iszlám hitű Észak és a fejlettebb Dél különbségéből fakadó hausza félelmeknek ad hangot az Arewa Jumhurija ko Mulikiya? ('Észak egy leendő köztársaság v a g y alkotmányos oligarchia?') c. költeményében. Zungur szerint a problémákat csak az idegen politikai koncepciók megtagadásával, ill. az iszlám intézmények a l a p j á n lehet megoldani. E véleményét utóbb f e l a d j a n a g y h a t á s ú poém á j á b a n , a Wakar 'yanci ('A szabadság éneke') c. alkotásában. O Zungur kétségkívül a hausza nyelvű modern nigériai költészet legnagyobb h a t á s ú alak ja, akinek neve a függetlenség elnyeréséhez vezető patriotizmussal forrott össze. O G y ű j t , kiad.: Wakokin Sa'adu Zungur ('Költeményei', 1971). O írod.: S. Pilaszewicz: VVypisy z literatury H a u s a (1972); C. G. B. Gidley: Karin magana and azanci as features of Hausa sayings (African Language Studies, 15, 1974); M. Hiskett: The Development of Sa'adu Zungur's Political T h o u g h t (African Language Studies 16, 1975); uő: A History of Hausa Tslamic Verse (1975); S. Pilaszewicz: Literature in Hausa Language (B.

Z u n n o n o v a , Szaida (Andisán. 1926. febr. 15.—Taskent, 1977. márc. 19.): üzbég költőnő, elbeszélő, drámaíró. 1947—1952 között a taskenti egyetemen tanult, Elbeszéléseinek és költeményeinek jelentős része szól a nőkről, a szerelemről, valamint a múlt kispolgári csökevényei ellen folytat o t t kíméletlen harcról. Leghíresebb verseskötete a Kizingiz jozdi ('Anyának írt a lánya', 1946) c. Gülsán ('Tábortűz', 1958) c. elbeszélésében apjáról emlékezik meg. O Kiad.: Szerlar ('Művek', elb.-ek, 1964); Nilufar ('Lótuszvirág', nlák, 1972). Zunz [cunc], Leopold (Detmold, 1794. aug. 10.—Berlin, 1886. márc. 17.): német irodalomtörténész, filológus, a modern judaisztika egyik megteremtője és klasszikus művelője. Az akkor alakult zsidó gimnázium növendéke volt, m a j d a berlini és a hallei egyetemen t a n u l t . Fiatal korától kezdve egész tevékenységét a zsidóság felvilágosodásának (->hászkálá) és a zsidó vallás és irodalom t u d o m á n y o s feldolgozásának szentelte. 1819-ben egyik megalapítója lett a Verein für Cultur und Wissenschaft der Judennuk ('A zsidó kultúra és t u d o m á n y egyesülete'), amely azután a judaisztika első folyóiratait (köztük a Zeitschrift für die Wissenschaft des Judentumsot, 'A judaisztika folyóirata') kiadta, s a t u d o m á n y á g első műhelyeit megszervezte. Tevékenyen részt vett kora társadal mipolitikai küzdelmeiben: egyik élharcosa lett a zsidók emancipációjáért folyó mozgalomnak, ugyanakkor az ortodoxok és a reformerek vitáiban megkísérelt egyensúlyt teremteni. Művei nagy hatással voltak kora t u d ó s a i r a és szépíróira (köztük Heinére) e g y a r á n t , s mindmáig példaként szolgálnak a zsidó irodalom- és vallástörténet, ezen belül elsősorban a zsinagógai költészet (-*pijjut költészet, zsinagógairodalom) alkotói számára. O F ő b b művei: Die gottesdienstlichen Vortrdge der Juden ('A zsidók istentiszteleti előadásai', a hitszónoklatról. 1832); Die Synagogale Poesie der .Juden ('A zsidók zsinagógai költészetéről', 1859); Der Rítus des synagogaíen Gottesdienstes ('A zsinagógai istentisztelet rítusa', 1859); Literaturgeschichte der synagogaíen Poesie ('A zsinagógai költészet irodalomtörténete', 1865); Nachtrag zur Literaturgeschichte der synagogaíen Poesie ('Adalékok a zsinagógai költészet irodalomtörténetéhez'). O írod.: Tiferet széva — Jubelschrift zum neunzig-

299

ZUNZU sten G e b u r t a t a g Leopold Z u n z ' ('Az őszkor dísze — Emlékkönyv Leopold Zunz kilencvenedik születésnapjára', héberül és németül, 1884); Blau L.: Zunz L i p ó t (Zsidó Plutarchos, 1., Népszerű Zsidó K ö n y v t á r 10. 1921 k.); I. Elbogen: Leopold Zunz (Fünfzigster Bericht der Lehranstalt f ü r die Wissenschaft des J u d e n t u m s , 1936); N. N. Glatze: Leopold and Adelheid Zunz (1958); L. Wallach: Liberty and Letters. T h e T h o u g h t s of Leopold Zunz (1959). Raj Tamás Zunzunegui [szunszunegi], J ü a n Antonio de (írói név); Zunzunegui y Loredo (teljes családi név); (Portugalete, 1901. dec. 21. —1982. m á j . 31.): spanyol író. Jogot, m a j d irodalomtörténetet hallgatott Deustóban, S a l a m a n c á b a n és Madridban. Salamancában nagy hatással voltak rá t a n á r a , M. de Unamuno művei és eszméi. O Rendkívül t e r m é k e n y író volt, b e m u t a t k o z ó novelláskötetétől kezdve csak úgy o n t o t t a a műveket, Első novellái és későbbi írásai gyakran baszk t é m á k a t dolgoznak fel: Cuentos y patranas de mi ría: Vida y paisaje de Bilbao ('Történetek és lódítások az én öblömből: Bilbao élete és vidéke', 1926). Első regénye, a Chiripi (1931) egyike az első, futballról írt műveknek. Ezt követte az El chiplichandle ('A vitorláshajó', reg., 1939), amely egy baszk csavargó életéről szól. (A cím az angol ship's chandler elferdítése.) 1947-ben a d t á k ki kétkötetes regényét, a La quiebrát ('A csőd'), m a j d 1949-ben l á t o t t napvilágot egyik legnépszerűbb regénye La úlcera ('A fekély') c.; ez arról a pszichológiai függőségről szól, ami egy beteg emberben a s a j á t gyomorfekélye iránt kialakul. Máig legjobbnak t a r t o t t műve, az El supremo bien ('A legfőbb jó', 1951) egy madridi család három generációját követi nyomon, amelynek tagjai elpazarolják legfőbb értéküket, az életüket. Másik kitűnő m ű v e a La vida corno es ('Az élet úgy, ahogy v a n ' , 1954) P . Baroja y Nessihez hasonlóan realista módszerekkel ábrázolja a madridi szubkultúrákat. Az 1961-ben írt El premio ('A díj') c. regénye szatíra a spanyol irodalmi díjak ellen, s a sors iróniája, hogy éppen ez a műve n y e r t e el a Nemzeti Irodalmi Díjat. O Egyéb f ő b b regényei: El barco de la muerte ('A halálhajó', 1945); Las ratas del barco ('A h a j ó patkányai', 1950); El camión justiciero ('Az igazságtevő t e h e r a u t ó ' , 1956); Los caminos del Senor ('Az Úr útjai', 1959); Una, mujer sobre la tierra ('Egy nő a földön', 1959); El camino alegre ('A vidám út', 1963); Un hombre entre dos mujeres ('Egy férfi k é t nő között', 1966). O írod.:

D. Carbonell Basset: La novelística de J ü a n Antonio de Zunzunegui (1965). Hemrik Magda Zupán [zsupán] F r a n t a (írói név); Frantisek Procházka (családi név); (Béstín u Horovic, 1858. jan. 23. Kolín, 1929. j a n . 13.): cseh író. Középiskolai t a n á r k é n t működ ö t t . Realista stílusban, szellemes humorral teli rövid p r ó z á k a t írt. Ezeket többnyire az I. Herrmann neves cseh író által szerkesztett Svanda dudák c. humorisztikus folyóiratban publikálta. Témáit a katonai, iskolai, kisvárosi és vidéki életből merítette. F ő műve a m a g a korában igen népszerű Pepánek nezdara 1—4. ('Rakoncátlan Józsika', 1—4. köt., 1907—1921) c. négyrészes regénye, amelyből sikeres film is készült Csehó.-ban. Ilankó B. Ludmilla Zupán, Uros (Trbovlje, 1963—): szlovén költő. Sutre ('Szutrák', 1991) és Réka ('A folyó', 1993) c. köteteinek biblikus és mitologikus motívumai, erőteljes szimbólumai, szemantikai gazdagsága a posztszimbolizmushoz közelálló költőnek m u t a t j á k . Első kötetének a konkrétumokhoz, a t a p a s z t a lathoz kötődő verseire a szlovén T. Salamun és az amerikai beatköltészet, második kötetének elvontabb, kozmikus ö n t u d a t o t hordozó verseire pedig — amelyekre még a korábbiaknál is jellemzőbb az önnön költészetébe vetett hit — a 20. sz. számos költője h a t o t t . O Magyarul: 1 vers (Reiman J u d i t , Nappali ház, 1994, 3.); 1 vers (Rajsli Emese, Magyar Lettre Internationale, 1994, 12.). O írod.: T. gtoka: Poezije in refleksije (Nasi razgledi, 1992, 5.); M. Kos: Zenska, svetloba in skorpijon (utószó: Réka, 1993). Szilágyi Imre Zupán, Vitomil; Langus (álnév); (Ljubljana, 1914. jan. 18.—uo., 1987. m á j . 14.): szlovén költő, író, esszéista. 1933-ban beiratkozott a ljubljanai egyetem építészeti fakultására, de m u n k á v a l e g y b e k ö t ö t t utazásai miatt t a n u l m á n y a i t félbehagyta; volt tengerész, boxoló, sítanár. 1942-ben, mint a Felszabadítási F r o n t t a g j á t , az olaszok Gonarsba internálták, kiszabadulása után csatlakozott a fasiszták elleni harchoz. 1945-ben a ljubljanai rádió kulturális progr a m j á n a k vezetője lett, 1947-től szabadfoglalkozású. Az uralkodó kommunista h a t a lommal történt számos összeütközése m i a t t 1949-ben 18 évi börtönre ítélték, 1954-ben szabadult, Ekkor f o l y t a t t a félbehagyott tanulmányait, 1958-ban szerzett diplomát. Kiszabadulása u t á n művei politikai szempontból gyanúsnak számítottak, így az ol-

300

ZUPÁN vasóközönség csak fokozatosan ismerhette el művészi értékeit. 1984-ben életművéért a nemzeti Pre£eren-díj]género chico műfajának hasznos kézikönyve. Radnai Margit zűrjén irodalmi formák: —>-komi irodalmi formák zűrjén irodalom: -+komi

irodalom

Zurl, Marino (Split, 1929. szept. 22.—): horvát költő, író, publicista. A középiskola után k ö n y v t á r o s és újságíró volt, 1955 és 1957 között a Knjizevni peták c. lap főszerkesztője. I f j ú s á g i művei zömükben a felnőtteknek is szólnak. A Joka, kei kozaraóka ("Joka, Kozara lánya', 1978) c. poémája egy montenegrói kislányról szól, aki a fasiszták elleni harcban esett el. Az író 25 év u t á n kelti életre a leány a l a k j á t , szertesod-

r ó d o t t család ja u t á n nyomozva. Tri jablana ('Három nyárfa', 1978) c., ifjúsági elbeszéléseket t a r t a l m a z ó kötete a h á b o r ú idején Horváto.-ból Németo.-ba hurcolt gyerekek sorsát idézi fel, akik a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével próbálják m e g t a lálni otthonukat, szüleiket. A m ű v e t 1977ben m u t a t t á k be tévé-drámaként. A Mama, komé on to priéa. ('Mama, kinek meséli ezt ő', elb.-ek. 1977) c. kötetét l e á n y á n a k írta szülei gyermekkoráról. Eddigi legkiemelkedőbb prózai m ű v e a Rijeka i 101 njih ( ' F i u m e és 101 közülük', reg., 1988), b á r egyes kritikusai a Prekinuta psihoterapija ('A megszakított pszichoterápia', 1981) c. regényét t a r t j á k főművének. Ez u t ó b b i k ö z p o n t j á b a n a külföldi vendégmunkások családi élete áll. F ő h ő s e az erotikusán túlf ű t ö t t Grozclana, a k i t elhagy férje (Németo.-ba megy dolgozni), m a j d későbbi b a r á t ja, gyermekének a p j a is. Végül m a g a Grozd a n a is útrakel, de problémáit sem f u t ó kapcsolataiban, sem közösségi viszonylatb a n nem t u d j a megoldani. Dosztojevszkiji mélységű, érdekfeszítő mű. Zurl m a g a s színvonalon alkot gyermek- és ifjúsági irod a l m a t is. H o r v á t folyóiratokon k í v ü l a Letopis Matice srpske is közli műveit, így pl. 1978-ban ott jelent meg Dionizije razomőeni ('A hurokból s z a b a d u l t Dionüsziosz') c. hosszabb elbeszélése. Szerepel m a g y a r , olasz, román és angol antológiákban. O E g y é b fő művei: Nemiri ('Nyugtalanság o k ' , versek, 1954); Razgovor s vjetrom na ulici ('Beszélgetés a széllel az utcán', versek, 1955); Prióa mom unuku ('Történet az u n o k á m n a k ' , versek, 1955); Treba biti samo malo dobár ('Csak egy kicsit légy jó', versek, 1955); Raspjevana mladost ('Áténekelt ifjúkor', versek, 1956); Tok zivota ('Az élet folyása', versek, 1956); Zamagljeni drum ('Ködös országút', 1956); Knjiga o Jovi Őarugi i Joci Udmaniéu ('Könyv J o v a Öarugáról és Joca Udmanicról', memoár-riport, 1972); Öarugin §egrt Prpic Mali ('Caruga inasa a Kis Prpic', reg., 1975); Kiáa ce, prijatelju ('Eső lesz, barátom', versek, 1975); Splavom od Zagreba do Crnog mora ( ' T u t a j j a l Zágrábtól a Fekete tengerig', ifj. reg., 1976, 1981); Na smrt osudjeni ('Halálra ítélve', memoár, 1976); Lastavice ('Fecskék', rádiódráma, 1976); Krvna osveta na Kosovu ('Véres megtorlás K o s o v ó b a n ' , publicisztika, 1978); Carobnjakova smrt ('A varázsló halála', reg., 1979). O írod.: B. Glumac: Velika t é m a (Odjek, 1979. márc. 15—31.); B. Matijaca: Psihijatrija invazije Marina Zurla (Oko, 1981. ápr. 3 0 . — m á j . 14.); R . Pavlovié: R i j e k a i 101 n j i h (Oko, 1989. jan. 26.—febr. 9.). Bugajev Sándor

306

ZVANP Zusanek [cuzánek], H a r a l d (Bécs, 1922. jan. 14.—uo., 1989. jan. 20.): osztrák drámaíró. A bécsi M. Reinhard-szeminárium hallgatója volt. Közvetlenül a háború után az összeomlást követő ú j korszak képviselői között t ű n t fel. Az új-expresszionizmus és a Neue Sachlichkeit-hagyományok érdekes, bár kiforratlan keverékét n y ú j t ó darabjai n é h á n y éven keresztül otthonra találtak a színpadon, a kritika W. Borchert osztrák p á r j a k é n t jellemezte. 1951-ben Állami díjat kapott. Friss valóságérzékét később elvesztette, filozofikus, allegorikus műveivel már nem k a p o t t teret, inkább mint színházszervező és -történész, valamint dokumentumfilmes és mint tévéíró szerepelt. O Főbb színpadi művei: Schnupfen hat Herr Cicero ('Cicero úr náthás', 1946); Warum grábst Du Centurio? ('Centurio, mit ásol?', 1949, bem.: 1953); Die Strasse nach Cavarcere ('A Cavarcerének t a r t ó út', 1953); Bettierin Európa ('Európa koldusasszony', 1953); Die dritte Front ('A harmadik f r o n t ' , 1970). O Egyéb főbb művei: Hinter der Erde ('A Föld h á t a mögött', versek, 1958). O írod.: P. Wimmer: Der Dramatiker Harald Zusanek (1988). Komáromi Sándor Zuszman, Ezra; Sussman; Susman (átírásváltozatok); (Odessza, 1900—): ukrán születésű izraeli héber nyelvű költő, műfordító. 1922-ben vándorolt ki, azóta Izraelben él. Alakulásától fogva a Davar c. héber nyelvű napilap irodalmi r o v a t á n a k belső m u n k a t á r s a volt. 1956-tól S. Grodzsenszkivel önálló, népszerű irodalmi folyóiratot jelentetett meg Akhszanja ('Vendégfogadó') c. O Versei, műfordításai és színikritikái mindvégig közkedveltek voltak. Héberre ültette át — többek között — Voltaire Candide-ját (1948) és B. Paszternak verseinek válogatását (1961). O Válogatott versei: Sirim ('Költemények', 1968). O írod.: R. F . Mintz: Modern Hebrew Poetry (1966). Raj Tamás Zván, Peter (írói név); Ervin Holéczy (eredeti név); (Nová Baiía, 1897. nov. 1. —Bratislava, 1977. szept. 4.): szlovák író. Szülei korán meghaltak, ezért rokonánál, P. Makovicky wíú nevelkedett Rózsahegyen. Evangélikus teológiai t a n u l m á n y a i t Pozsonyban (1915—1918) és Sopronban végezte, de később á t i r a t k o z o t t a prágai orvosi egyetemre, amelyet végül 1924-ben Pozsonyban fejezett be. Sebészként dolgozott Pozsonyban; 1929-től 1945-ig a breznói kórház igazgatója volt; 1945-től haláláig Pozsonyban dolgozott. O Első írásai a 20*

korabeli folyóiratokban (Zivena, Národné noviny, Slovensky denník) jelentek meg. Elbeszéléseiben megelevenednek a prágai diákévek, a városi polgári világ figurái (V cudzom prostredí, 'Idegen környezetben', 1921; Denník a novela Misa Bradáóa, 'Miso B r a d á c naplója és novellája', 1922). Néhány regény (Na vlnách osudu, 'A sors hullámain', 1924; Inzinier Riava, ' R i a v a mérnök' 1929) után, 1934-ben látott napvilágot Cachovania (ua.) c. műve, melyben ú j r a visszatér a prágai élményekhez. E regényét már írói álnéven a d t a ki; bírálóan ábrázolta benne a szlovákiai kisvárosok világát és a kispolgári életmódot. O Hosszabb hallgat á s u t á n , 1941-ben jelentette meg első híres életrajzi regényét, a D. Makovicky életéről írott Ajhla, ólovek! ('Ejha, ember!) c.-t. Érdeklődését felkeltették az 1930-as években publikált, Makovicky és Tolsztoj viszonyát, ill. a Tolsztoj életét b e m u t a t ó monográfiák; ezek, v a l a m i n t a családi legenda h a t á s á r a sikerült megragadnia a tolsztojánus eszméket hirdető, m a j d azokból k i á b r á n d u l ó gondolkodó a l a k j á t . Műve alapos és hiteles kortörténet. O A figurák plasztikus ábrázolása, szuggesztív hangvétel jellemzi az előzőhöz szorosan kapcsolódó következő regényét, a Rojkot ( 'Az álmodozó', 1959). Ez utóbbiban teljesedik ki az író jellemábrázoló és korfestő tehetsége. Főhőse 1). Makovicky j ó b a r á t j a és szellemi társa, A. Skarvan szlovák író és gondolkodó, aki Makovickyhoz hasonlóan tolsztojánus volt, és aki szintén önkezével vetett véget életének. A p á r h u z a m o s kor- és szellemtörténeti vonásokon kívül a Rojko m á r — hősének sorsából adódóan — nagyobb lehetőséget n y ú j t az írónak a kor hangulati és történeti elemeinek elemzéséhez. Olyan történelmi t a b ló t á r u l elénk, amelyen az 1880-as évektől a Csehszlovák Köztársaság megalakulása utáni évekig (1920-as évek) kirajzolódik e l ő t t ü n k a szlovák értelmiség szellemi fejlődéstörténete. O írod.: .1. Smrek: L i t e r á r n e glosy (Zborník mladej slovenskej literatúry, 1924); A. Mráz: Román o Albertovi Skarvanovi a jeho dobé (P. Zván: R o j k o , előszó, 1957; AjMa, clovek!, utószó, 1967). Orosz Márta Zvanpütis [zvanpútis] (írói név); Kárlis Dávids (eredeti név); Kárlis Vilkers (írói álnév); (Braca, 1873. nov. 28.—Amurvidék, 1909 vagy 1910): lett költő. Szegény paraszti családban született. Gimnáziumi t a n u l m á n y a i t anyagi gondok m i a t t csak m a g á n ú t o n t u d t a befejezni. 1894 és 1897 között korrektorként dolgozott R i g á b a n . A szociáldemokrata mozgalomban való rész-

307

ZVARG vétele m i a t t 1897-ben börtönbüntetésre ítélték. 1900 és 1904 között az Amur-vidékén volt a r a n y á s ó . A japán—orosz háborúban megsebesült, egy időre h a z a u t a z o t t , majd 1906-ban visszatért a r a n y á s ó n a k . O Mindössze húsz, különböző lapokban publikált munkásmozgalmi—forradalmi verse ismeretes, melyek közül azonban három mozgalmi dallá lett. Bojtár Endre Zvárgulis: —>Treimanis, E d v a r d s Zverev, I l j a (írói álnév); Izold J u d o v i c s Zamdberg (eredeti név); (Alekszandrija, Ukrajna, 1926. márc. 3.—): orosz író. 1947 óta jelennek meg művei. Kisregényeiben és elbeszéléseiben főként a szocialista haza építésének r o m a n t i k á j á t fogalmazta meg, többnyire a b á n y á s z o k küzdelmes életének bemutatásán keresztül: Na ugolnomfrontye ('A szén f r o n t j á n ' , 1948); Tam, na sahtye ugolnoj ('Ott, a szénbányában', 1956); Nye ragyi szlávi ( ' N e m a dicsőségért', 1958). O Karcolataiban ugyanezeket a t é m á k a t járt a körül: Dorogi vglub ('Utak a mélybe', 1957); V dvuh kilometrah ot Szcsasztyja ('Két kilométerre a Szerencsétől', 1960). írásait elismeréssel fogadta a korabeli hivatalos kritika. O Egyéb fő művei: Zsizny molodaja ( ' I f j ú élet', kisreg., 1962); Nyicsevo oszobennovo ('Semmi különös', kisreg., 1963); tíoszudarsztvennije i obiknovennije szoobrazsenyija Szasi Szinyeva ('Kék Szása hivatalos és közönséges elképzelései', elb.ek, 1964). O Magyarul: Bányászhivatás. Egy bánya élete (elb.-ek, n. n., 1951); 1 jelenet (Bottlik S., Asszonyok, 1963, 12.). O írod.: P. Nyilin: Ocserki o sahtyorah (Novij mir, 1949, 1.); J . Zsurbina: Dorogi vglub ( L i t y e r a t u r n a j a gazeta, 1958, j ú n . 26.); G. Radov: Na bisztrinye (V mire knyig, 1961, 2.); V. Porudominszkij: V dvuh kilometrah ot Szcsasztyja (Lityeraturnaja gazeta. 1961. máj. 4 ). Zvérina [zvjerzsina], Ladislav Narcis (Prága, 1891. o k t . 29—uo., 1980. j ú n . 26.): szlovák nyelven is alkotó cseh író, költő, műfordító. Cseh irodalom és filozófia szakon végzett a prágai egyetemen 1910-ben, m a j d 1916-ban doktorált. Néhány évig hivatalnokként dolgozott. 1919-ben, Csehszlovákia megalakulása után Szlovákiába ment, és a lőcsei gimnáziumban t a n í t o t t . Később t ö b b szlovák hivatalban működött, majd 1938 u t á n kényszerűen elhagyta Szlovákiát. P r á g á b a n a statisztikai hivatalban dolgozott. O Termékeny szerző volt; verseket, prózát, gyermekkönyveket, recenziókat, k r i t i k á k a t írt. Nagyobbrészt

csehül publikált, de szlovákiai t a r t ó z k o d á sa a l a t t t ö b b cikket megjelentetett szlovákul. A szlovák témák csehül írt regényeit, verseit és novelláit is megihlették. A t á t r a i természet, az ott élő emberek élete, környezete, szokásai érdekelték. 1919-ben a d t a ki csehül írt verseskötetét Slovenské písné ('Szlovák dalok') c. Ezekben p a t e t i k u s hangon dalolja meg az egyes szlovák városok a t , a cseh—szlovák kölcsönösség eszméjét és gyakorlatát, a légionáriusokat. Idealizálja és idilliként ábrázolja a T á t r á t Zelené ticho ('Zöld csend') c. 1926-ban k i a d o t t verseiben is. Szlovákul írta gyerekeknek szánt meséit Tri rozprávky zeleného ticha ('A zöld csend három meséje', 1923) és a felnőtteknek szóló elbeszéléseit Z tatranskych brál ('A t á t r a i szirtekről', 1931) c. Szlovákiában készült Levoőa ('Lőcse'. 1926) c. történelmi regénye, amely az 1919-es magyar Tanácsköztársaság szlovákiai h a d j á r a t á r ó l szól, és amelybe s a j á t életének eseményeit is beleszőtte. A h a d j á r a t o t a m a g y a r irredenták összefogásaként értelmezi, amely Szlovákia keleti és déli területeinek elfoglalására irányult. 1928 és 1931 között keletkezett Milán Rastislav Stefánik 1—4. (ua., 1—4. köt.) c. regénye. E két utóbbi m ű v é t cseh nyelven írta, de szlovák szereplőit szlovákul beszélteti. O Csehó.-ba való visszatérése u t á n még több verseskötetet, regényt, cikket publikált, és lefordította t ö b b szlovák klasszikus művét (A. Sládkovic, P. O. Hviezdoslav, J . PoniCan). O írod.: V. Kochol: Metrum a r y t m u s v básnickom preklade (Litteraria 11, 1968); B. Svoboda: Ladislav Narcis Zvérina. O jednom t v ű r c í m zivoté (Nase rodina, 1977, 1.; 1980, 3.). Orosz Márta Zverjev, Szergej Afanaszjevics (hivatalos és írói név); (Szutari ker., J a k u t s z k , 1891. aug. 19.—?. 1973): j a k u t költő, népművész. Szegényparaszt családból származott, magasabb iskolát nem végzett. Fizikai munkásként sokat hányódott. Énekmondóként v o n t a magára a figyelmet, s 1939-ben bevál a s z t o t t á k a szovjet írószövetség j a k u t tagozatába. 1940—1945 között vidéki színt á r s u l a t o k n á l színész, énekmondó, 1947-től a jakutszki zenei színház t a n á c s a d ó j a volt. O E m e l k e d e t t hangú költeményei a régi -+olongho modern változatai. O Verseskötetei: Min szüregim ('Szívem', 1953); Ajhal ejiehe, ár tajga (Alclott légy, ősz tajga!', 1958); Ikki üje ('Két nemzedék', 1964); Aman ősz ('Szívből j ö t t szó', 1971). O írod.: Poezija szovjetszkoj J a k u t y i i (1955); Piszatyeli J a k u t y i i (1985). U. Kőhalmi Katalin

308

ZVEZD Zvezda Szovjet írók Szövetségének o r g á n u m á t . A szovjet korszak egyik első „ v a s t a g " irodalmi lapjaként megjelenése a polgárháború, a súlyos papírhiány, az értelmiség elmenekülése után az ú j szovjet rendszer stabilizálódásának jele volt. A prózai alkotások önálló kiadását megelőzve f ó r u m o t t e r e m t e t t az orosz irodalomban különleges jelentőségű, nem egyszer össztársadalmi viták alapjául szolgáló folyóiratpublikációkhoz. Első főszerkesztője I. Majszkij volt (az 1925, 1. számig). Á szerkesztőbizottság m u n k á j á ban részt vett Ny. Tyihonov, J u . Libegyinszkij, V. Szajanov, A. Tolsztoj, M. Szlonyimszkij, B. Lavrenyov, V. Rozsgyesztvenszkij. Az 1920-as években a szovjet rendszerrel szervezetileg nem azonosuló, de a n n a k céljait elfogadó ún. ú t i t á r s írók (—>• útitárs irodalom,) publikálhattak benne. I t t jelent meg a —• Szerapion-testvérek csoport politikától független íróinak (V. Kaverin, M. Szlonyimszkij, M. Zoscsenko, Ny. Nyikityin, Ny. Tyihonov, K. Fegyin) számos fontos műve. A lapban publikált Olga Fors, du. Tinyanov és Anna Ahmatova. 1932-ben, a többé-kevésbé szuverén írócsoportok p á r t h a t á r o z a t t a l történt feloszlatásának évében a folyóirat a Szovjet írók Szövetsége fennhatósága alá került. Szerkesztői még a leningrádi blokád idején is megjelent e t t é k . A lap 1946-ban váratlanul a szovjet értelmiség ellen i n d í t o t t terrorhullám „főszereplője" lett: augusztus 14-én a kommunista (nevében még mindig bolsevik) p á r t vezetése útszéli hangú h a t á r o z a t b a n ítélte el a szovjet írókat, amiért azok nem tanúsít a n a k elég éberséget a soraikba lopózott ideológiai diverzióval szemben. E n n e k példájául a p á r t h a t á r o z a t Anna Ahmatovát és M. Zoscsenkot, t o v á b b á a műveiket nyilvánvalóan ellenforradalmi céllal publikáló Zvezdát nevezte meg. Az ezt követő súlyos retorziók után a lapot évtizedekig a félelem légköre lengte körül. E z u t á n gyorsan vált o t t á k egymást irányítói, m a j d 1957-től (1989-ig) G. Holopov vezette a szerkesztőséget. Ekkor a korábbi évtizedektől eltérően még véletlenül sem került a szerkesztőbizottságba jelentős alkotó. Mindazonáltal közzé tettek jó műveket, pl. Vera Panova, D. Granyin, E. Grin, Sz. Voronyin tollából. Az 1927-ben 5000 példányban kibocsátott orgánumot 1975-ben 113 000, 1986-ban csaknem kétszázezer példányban a d t á k ki. Ebben az időben a háborús t é m á j ú irodalomnak a korábbiaknál kevésbé dogmati-

kus szempontok szerinti publikálásával t ű n t ki a folyóirat. Csupán 1987-ben láttak napvilágot az első és sokáig az egyetlen emigráns szerző, az apolitikus, idős Irina Odojevceva versei, aki a SZU-ból távozott irodalmárok közül elsőként tért vissza hazájába. Ezen kívül a z o n b a n semmi olyat nem közöltek, ami a Brezsny ev-korszakban ne jelenhetett volna meg. 1989-ben (a 4. számtól) G. Nyikolajev l e t t a főszerkesztő, és ezután máris feltűntek V. Nabokov, m a j d Anna Ahmatova, a sztálinizmus áldozatává vált O. Mandelstam és A. Vvegyenszkij, az emigráns J . Rrodszkij, N y . Sztruve és Sz. Dovlatov alkotásai. 1989 végétől a korábban meghirdetett publikációk helyett egyebek mellett az akkor még az USA-ban élő A. Szolzsenyicin p r ó z á j á t közölték. 1990ben r a j t a kívül a Brezsnyev-korszak egyik legnevesebb áldozata, P . Grigorenko tábornok m e m o á r j á t , v a l a m i n t Anna Ahmatova és a kivégzett Ny. Gumiljov fia, L. Gumiljov levelezését, valamint G. Orwell írásait tették i t t közzé. 1991-ben a lap már nem írószövetségi, hanem „Független irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat" lett. 1993-tól az időközben részvénytársasággá alakult szerkesztőség b o c s á t o t t a ki, -I. Gorgyin elnök-főszerkesztő vezetésével, aki először 1989-ben p u b l i k á l t itt, s 1990-től volt a szerkesztőbizottság tagja. Irányítása alatt a lap lázasan igyekezett pótolni a szovjethatalom évtizedei a l a t t felhalmozódott kulturális adósságait. Angolból fordít o t t híres regények mellett azóta mintegy két t u c a t Szolzsenyicin-szöveget, köztük az író fő művének vallott Krasznoje koleszo ('Vörös kerék') c. történelmi dokument u m k r ó n i k a egyik k ö t e t é t közölték. Rendszeresen megjelennek l a p j a i n a New Yorkban élő B. Paranionovnak, a 20. sz. végi orosz történetfilozófiai gondolkodás egyik legnagyobb képviselőjének — J. Karjakinnal, B. Sztrugackij'yáX, V. Frenkel\e\ és másokkal e g y ü t t már a lap szerkesztőbizottsági t a g j á n a k — az írásai, G. Pomeranc, J u . Aleskovszkij, M. Zajcsik, A. Zinovjev, B. Jampolszkij művei, válogatás az orosz emigráció vallásfilozófiai archívumából, J . Vojcehovszkij, D. Zaloga, ,1. Kaminszkij, A. Masevszkij, M. Okuny, J e l e n a Pudovkina, D. Raszkin, Jelena Svarc, B. Okudzsava, N a t a l j a Gorbanyevszkaja versei, ökológiai t á r g y ú publicisztika pl. Csernobilról, terjedelmes összeállítás Marina Cvetajeva, ill. M. Zoscsenko születésének 100., V. Kaverin születésének 90. évfordulójára. Fontosak a folyóirat forráspublikációi, pl. K. Vaginov életművéről, a külföldi orosz irodalmi orgánumokról, V. Odojevszkij, V. Hlebnyikov, A.

309

ZVJAG Platonov, M. Gorkij, L. Tolsztoj, J . fírodszkij, I. Ehrenburg, M. Szlonyimszkij, K. Leontyev művészetéről, v a l a m i n t V. Salamov leveleiről. Irányítói láthatólag ügyelnek arra, hogy Anna Ahmatova és Zoscsenko életművének posztumusz gondozásával tegyék jóvá a sztálini korszakbeli retorzió következményeit. Az egyik legfontosabb, több számban közölt publikáció azonban a folyóirat 70 évének valóságos történetéről szóló dokumentumösszeállítás, amely ,,A Nagy Terror éveiben: a cenzurális megtorlás k r ó n i k á j a a leningrádi városi irodalmi főigazgatóság titkos iratai a l a p j á n " c. lát o t t napvilágot. O írod.: A. Zsdanov: A „Csillag" és „Leningrád" című folyóiratokról (Szilágyi A. szerk., Befejezetlen forradalom, 1987); V. Levonyevszkij: E g y kis irodalomirányítás (Magyar Hírlap, 1988, 223.); P á r t h a t á r o z a t a Zvezda és a Leningrád című folyóiratokról (Szovjet Irodalom, 1989, 1.). Gereben Ágnes Zvjaginceva, Vera K l a v g y i j e v n a (Moszkva, 1894. nov. 12.—1972. szept. I I.): orosz költőnő, műfordító. 1917-ben színiiskolát végzett, m a j d színésznő lett. O Első verseskötete Na mosztu ('A hídon') c. 1922-ben látott napvilágot. Ezt követte Moszkovszkij vetyer ('Moszkvai szél', 1926) c. gyűjteménye. E z u t á n csak ritkán jelent meg verseskönyve. L í r á j á t egyszerű, közvetlen hangvétel jellemzi. O Műfordítóként ukrán, örmény és grúz költők alkotásait tolmácsolta. O Verseskötetei még: Po russzkim dorogam ('Orosz utakon', 1946); Zimnyaja zvezda ("Téli csillag', 1958); Vecsernyij gyeny ('Esti nap'. 1963). O Magyarul: 1—1 vers (Békés !., Orosz Költők, anto., 1947; U r b á n Eszter, OrVil, 1959, 28.; Sallai S., uo.). O írod.: L. Mkrtyacs: Igyejnoszty i masztyersztvo (Lityeraturnaja Armenyija, 1958, 1); L. Ozerov: Drug, szobeszednyik (Lityeratura i zsizny, 1959, okt. 16.); G. Maari: Knyiga priznatyelnosztyi (Lityer a t u r n a j a Armenyija, 1961. 2.). Zvon, Peter (írói név); Vladimír Sykora (eredeti név); J u r a j Valach (írói álnév); (Chrudim, 1913. jan. 9.—Bratislava. 1942. okt. 19.): cseh származású szlovák drámaíró. Jogi t a n u l m á n y a i t P r á g á b a n és Pozsonyban végezte; 1939-ben szerzett jogi d o k t o r á t u s t . Különféle b a n k o k b a n jogászként dolgozott. 29 évesen hastífusz áldozat a lett. O A színházhoz, elsősorban F. Burian színházához csehó.-i egyetemistaként került közel. 1940 és 1942 k ö z ö t t J . Smrek Elán c. szlovák folyóiratában s z a k a v a t o t t és szigorú színikritikákat publikált, melye-

ket írói álnéven, összegyűjtve Divadelné őlánky a kritiky ('Színházi cikkek és kritikák') c. adták ki 1948-ban. O Drámaíróként a lírai—reflexív darabokat részesítette előnyben. Ilyen az otthon és külföldön egyaránt sikerrel j á t s z o t t , 1943-ban megjelent Tanec nad piacom (Tóth T., Boldogult a k bálja, DTLTZA, 1963), valamint a kéziratban maradt Vzdialená zem ('Távoli föld') c. vígjátéka is. O írod.: J . J a m n i c k y : Svedectvo o priatefovi (Tanec nad piacom, 1943); A. Mráz: Niekol'ko úvodnyeh poznámok (Divadelné c l á n k y a kritiky, 1948); Z. R á m p á k : Peter Zvon a jeho Tanec nad piacom (Tanec nad piacom, 1957); Bobok J.: Klasszikus szlovák vígjáték (ISZ, 1959, 4.); M. Chorváth: Z prielomu (1970); Z. Rámpák: Dráma, divadlo, spolocnosí (1976). Balogh Magdolna Zvonak, Alesz (Minszk, 1907. febr. 14. —): belorusz költő. 1931-ben a belorusz állami egyetemen, 1934-ben pedig a leningrádi művészeti a k a d é m i á n végzett. 1925 és 1927 között a Csirvonaja Polaccsina c. sajtóorgánum titkára volt és a Maiadnyak írócsoport polacki t a g o z a t á t vezette. 1927-től 1929-ig a belorusz rádiónál, majd a belorusz Tudományos Akadémián dolgozott, 1935— 1936-ban a Litaratura i masztactva c. ú jság munkatársa volt. Részt vett néhány geológiai expedícióban az Északi Sarkkörön. O 1925-től jelennek meg művei. 1926-ban adta ki első verseskötetét Punszovaje rannye ('Vörös reggel) c. Korai versei romantikus fenköltséget sugároznak és lelkesülten éneklik meg a valóságot: Buri v hranyice ('Viharok a határon', 1929); Na linyiju ahnyu! ('Tűzvonalba!', 1932); Maja Radzima ("Hazám'). A Tabe adnoj ('Egyedül neked', 1957), a Zapavetnaje ('Féltett kincs', 1961), a Rosszip ('Töredék', 1967) és a Pradcsuvannye ('Előérzet', 1974) c. köteteinek fő témája a m u n k a és a természet szépsége, valamint filozofikus gondolatai az életről, az időről, a szerelemről és a halálról. Pravdze veku ('A század igazságához', 1971) c. szonettkoszorút írt. Nyeszpakojnija szerei ('Nyugtalan szívek', 1973) c. prózai kötetében irodalmi portréit és visszaemlékezéseit adta ki. Színműveket és filmforgatókönyveket is készített, elsősorban ismeretterjesztő szándékkal. A belorusz színházzal és színművészettel szakcikkekben és kritikai írásokban foglalkozott. Több orosz klaszszikus műveit beloruszra fordította, O Gyűjt, kiad.: Vibranija tvori 1—2. ('Válogat o t t művei 1—2. köt., 1977); Szanyeti ('Szonettek', 1982). O írod.: P. Brovka: Pra Aleszja Zvonaka (Zbornija tvori, 7. köt., 1978). Palásti Katalin

310

ZWEIG Zvrko, R a t k o (Drvenik u K o n a v l j i m a , 1920. ápr. 20—): horvát költő, újságíró. 1942 ó t a él Zágrábban. Aktív sportoló volt 1946-ban boxbajnok — m a j d a Vjesnik szerkesztője, 1953-tól állandó trieszti tudósítója. A Kviz C. újság állandó rovatvezetője, a zágrábi RTV m u n k a t á r s a volt. Gyermekek számára írt versesköteteiért t ö b b díjat k a p o t t . Verseit könnyedén és ötletesen írja; elsőként vitte be a horvát gyerekköltészetbe a játék elemeit és a tipikusan városi gyerekek problémavilágát. Lopta iz svemira ('Labda az úrből') c. d r á m á j á t 1960-ban m u t a t t á k be. Zlatne rukavice Mate Pavlova ('Mate Pavlov aranykesztyűi', 1978) c. könyve egy sportoló életrajza, Gyerek- és képeskönyvei számos kiadásban jelentek meg; legnépszerűbb a Graga Cvarak (ua., 1967) c. kötete, amelynek 1986ban jelent meg a 9. kiadása. Sok képeskönyvet fordított olaszból h o r v á t r a . O Gyermek-verseskötetei még: Pinokio (ua,, 1950); Olimpijsko selo Cvrk ('Cvrk. az olimpiai falu', 1952); Nasi stari znanci ('Régi ismerőseink', 1954); Sportske radosti ('Sportörömök', 1956); Sunce, sport i more ('A nap, a sport és a tenger', 1957); Garobni prozor ('Varázsablak', 1957); Od Zrinjevca do Svemira ('Zrinjeváctól a világűrig, 1958); Torba Djeda Mraza ('A Télapó tarisznyája', 1959); Zvijezde u gradu ('Csillagok a városban', 1963); Svemirska bajka ('A világmindenség meséje', 1966); Crna knjiga Djeda Mraza ('A Télapó fekete könyve', 1975); Izgubljena lopta ('Elvesztett labda', 1975); Uzbuna u robnoj kuci ('Lázadás az á r u h á z b a n ' , 1976); Vjeverióin dan ('Mókusok n a p j a ' , 1978); Papagajske pripovjetke ( ' P a p a g á j m o n d ó k á k ' , 1978); Darko Indijanac ('l)arko az Indián', 1990); Smrt slavnog miSa ('A híres egér halála', 1980); Smijeh nije grijeh ('A nevetés nem bűn', 1990); O Magyarul: 1 vers (Brasnyó I., Magyar Szó, 1986. dec. 3.). O írod.: Signali sunca. Tekstovi o decjoj poeziji (1977). Bugajev

Sándor

Zweig [evejg], Arnold (Glogau, m a Glogów, Lengyelo., 1887. nov. 10.—Berlin, 1968. nov. 26.): német író: Nyergesmester fia volt. Iskoláit Kattowitzben végezte, közben könyvkereskedőnek is t a n u l t . 1907 — 1915 között a breslaui, müncheni, berlini, göttingeni. rostocki és tübingeni egyetemeken felváltva germanisztikát, anglisztikát, román isztikát. filozófiát, művészettörténet e t és közgazdaságtani előadásokat hallgat o t t . Ezzel egyidőben megpróbálkozott az írással. 1914-ben írt, Ritualmord in Ungarn ('Rituális gyilkosság Magyarországon') c.

d r á m á j á t egy évvel később Kleist-díjjsd jutalmazták. Az 1. világháborúban katonaként m e g j á r t a a nyugati, déli és keleti front o k a t . Ennek során 1917-től a keleti f r o n t főparancsnoksága sajtóosztályának munkatársaként betekintést n y e r h e t e t t a hadszíntér és a hátország számos, egyébként t i t o k b a n t a r t o t t üzelmébe, amit később nagy regényciklusában felhasznált. Közvetlen háborús t a p a s z t a l a t a i alapján egyre inkább pacifistává vált, így a háború végén t a g j a lett a vilniusi k a t o n a t a n á c s n a k , m a j d némi üldöztetés után mintegy tíz éven keresztül íróként t e v é k e n y k e d e t t Berlinben. Hitler hatalomra j u t á s a k o r előbb Csehszlovákiába, onnan Svájcba, m a j d Franciao.ba s végül Palesztinába emigrált, a h o n n a n bekapcsolódott a világméretű antifasiszta harcba. 1943-ban héber, m a j d 1947-ben német nyelven is megjelent Das Beil von Wandsbek (Zsámboky J . — K a r d o s s Tilda, A wandsbeki bárd, 1959; Zsámboki Z., Kardoss Tilda, A wandsbeki hentesbárd, 1984) c. regénye a német kispolgári megalkuvó, gyáva m a g a t a r t á s b e m u t a t á s á v a l közvetlenül ennek az antifasiszta h a r c n a k a szolgálatában áll. 1948-ban visszatért hazájába, Kelet-Berlinben telepedett le, ahol 1950—1953 között a N é m e t Művészeti Akadémia elnöke, u t á n a díszelnöke volt. O Mint író t á v o l t a r t o t t a m a g á t a századeleji izmusoktól, inkább a 19. sz.-i német, orosz és francia realisták n y o m d o k a i n járt és különösen G. Kellert, Th. Fontanét és Th. Mannt tekintette példaképének. Munkásságára meghatározó volt, korai találkozása a pszichoanalízissel, amiről S. Freuddal f o l y t a t o t t levelezése is tanúskodik. Hasonlóképpen h a t o t t m u n k á s s á g a bizonyos szakaszaiban közelállása a cionizmushoz (1933 —1948 között a Közel-Keleten tartózkodott). Későbbi éveiben pedig a marxizmus klasszikusaival való találkozása érezhetően eltávolította fiatalkori apolitikus esztéticizmusától és elemző kritikussá változtatta. K i m o n d o t t a n filozófiai műveltségére jellemző Nietzsche h a t á s a és a göttingeni egyetemről magával h o z o t t fenomenológiai stúdium, amit E. Husserltől első kézből k a p o t t . O Első elbeszélései és drámai kísérletei után 1912-ben a Novellen um Claudia ('Novellák Claudiáért') c. elbeszéléskötete a novella m ű f a j mesteri alkalmazásáról tanúskodik és egyben a női lélek finom pszichológiai elemzését n y ú j t j a . Később kibontakozó monumentális regényművére a háborús élményei voltak meghatározóak. Évtizedeket szentelt ettől kezdve a Der grosse Krieg der weissen Mánner ('A fehér emberek nagy háborúja') c. regényciklusának.

ZWEIG Ennek első elkészült kötete Der Streit um den Sergeanten Grischa (1927: R ó n a I., Grisa őrmester, 1929; Heltai Gy., ua., 1956; Mészáros K l á r a , ua., 1975; film: H . Brenon, USA, 1930, H . Schlemann, N D K , 1969) világhírűvé t e t t e szerzőjét. A korszakelemzés sorrendjében a Die Zeit ist reif ('Megérett az idő', 1957) az 1. v i l á g h á b o r ú t közvetlen megelőző Németo.-ot m u t a t j a be, szemléletesen érzékeltetve a polgári-humanista é r t é k e k v e s z é l y e z t e t e t t s é g é t . A könyv szürke eminense Werner Bertin, az író alteregója, aki a világ üzelmeitől távolélő, elidegenedett, idealista értelmiségit testesiti meg. Az események kronológiai sorrendjében következő k ö t e t , az 1931 -ben keletkezett Junge Frau von 1914 ('Fiatal asszony 1914-ben', film: E. G ü n t h e r , N D K , 1969) Bertin menyasszonyának a sorsát m u t a t j a be, aki — noha nagyburzsoá környezetből származik és családja a háborúból profitál — az események h a t á s a alatt már a háború első évében a n n a k heves ellenzőjévé válik. Ezt követi a hősies és dicsőséges háborúról alkotott s a j t ó - és propag a n d a - k a m p á n y leleplezése az Erziehung vor Verdun (1935: Horváth Z., A verduni iskola, 1938; Ottlik G — K e r é n y i Grácia, Verdun iskolája, 1954; film: E . Günther, N D K , 1973) c. részben. W e r n e r Bertin humanista megoldásra irányúló kétségbeesett kísérlete regénytelennek bizonyul fanatizált, elvakult környezetében. Ez u t á n sorakozik be a regényfolyamba a Grisa őrmester, leleplezve a német katonai igazságszolgáltatás machinációit, amelyeknek egy ártatlan orosz fogoly tiszthelyettes esik áldozatául. A hadiszerencse időközben oly mértékben megváltozott, hogy a n é m e t hadvezetés már mélységesen belefáradt a háborúba, s mindössze arra f u t o t t a csak erejéből, hogy ki-ki a s a j á t egyéni üzleteit még tető alá hozza. A Die Feuerpause ('A tűzszünet', 1954) c. kötet t o v á b b görgeti a háború eseményeit a német—orosz t ű z s z ü n e t révén 1917-ben. E z t az Einsetzung eines Königs ('Egy király beiktatása', 1937) c. kötetben a fenyegető bolsevista veszéllyel szembeni akció követi, amelynek során a litván trónt a német érdekeknek megfelelően kívánják betölteni. A tervezett ciklus utolsó, Das Eis bricht (1958: Zajlik a jég, magyarul: 1 részlet: Makai I., Lemondás, N a g y v , 1959, 1.) c. kötetét Arnold Zweig m á r nem t u d t a befejezni. E b b e n az idős író kísérletet tett arra, hogy levonhassa olvasóival azt a tanulságot: a h á b o r ú r a és a h á b o r ú révén busás üzletekre spekuláló t á r s a d a l o m nem m a r a d h a t fenn. O A hatalmas regényciklus nagyszámú szereplőt mozgat és széles pa-

n o r á m á t n y ú j t a t á r g y a l t korról. A világos elbeszélő stílus és a szélesen hömpölygő epikus folyam kiemeli a ciklust a hasonló tárgyú német regények sorából. A szerző szigorú okfejtéssel kíséri végig az egymásból kibomló eseményeket a minden okot és okozatot á t t e k i n t ő író fölényes ismereteivel és sorolja be őket a világmindenség folyam a t á b a . O E g y é b fő művei: Die Bestie ('A bestia', elb., 1914, átdolgozva: Westlandsaga 1952: Vermes Magda, Nyugati krónika, 1961); Knaben und Manner ('Fiúk és férfiak', elb.-ek, 1931); Madchen und Frauen ('Lányok és asszonyok', elb.-ek, 1931); Der Elfenbeinfácher ('Az elefántcsont legyező', nlák, 1952); Der Regenbogen ('A szivárvány', nlák, 1955). O G y ű j t , kiad.: Ausgewahlte Werke in Einzelnbánden ('Válogatott m ű v e k egyedi kiadásban', 16 köt., 1956—1967). O Magyarul még: 1 vers ( H a v a s E., Munka, 1938, 63.); A parancs (vál. Gera Gy., E m b e r Mária, Kardoss Tilda, nlák, 1960); 1 nyilatkozat (n. n.. Nagyv, 1960, 5.); 1—1 nla ( J u s t u s P., 1960; Réz P., Mai német elbeszélők, 1962; Gergely Erzsébet, Ismeretlen ismerősök, anto., 1969; K a r d o s s Tilda, Az erőd bevétele, anto., 1980); 1 vers (Hegedűs G., Nagyv, 1969, 2); 1 írói vallomás (Kőháti Zs., Szovjet Irodalom, 1980, 1.); 1 esszé (Jávor 0., uo., 1990, 10.). O írod.: S á n d o r A.: Egy német regényről (Csill, 1955, 3.); Lukacs Gy.: A. Zweig regényfüzére (uo., 1955, 11.); Csillag P.: Az 1937-es Németország regénye (Nagyv, 1959, 5.); Mádl A.: A. Zweig wandsbeki b á r d j a (It, 1960, 4.); F á y A.: A 75 éves Arnold'Zweig (Él, 1962, 46.); E. Hilscher: A. Zweig (1962); Bor A.: Arnold Zweig. (A német irodalom a X X . században, 1966); F á y A.: Arnold Zweig halála ( É l , 1968, 48.); G. Salamon: Arnold Zweig (1975); G. Albrecht: A. Zweig—Bibliographie (Literatur de D D R . Einzeldarstellungen, 2. köt., 1979); Rényi P.: Arnold Zweig, a novellista (Vita és szövetség, 1980); W. von Sternburg: Arnold Zweig (1990); W. Hinck: K á n a á n és Moszkva között (Nagvv, 1991,2.). Mádl Antal Zweig [cvejg], Max (Prossnitz, Morvao., 1892. jún. 22.—Jeruzsálem, 1992. jan. 5.): német drámaíró. Zsidó családból származott, St. Zweig unokafivére volt. Bécsben jogot végzett, de csak irodalmi ambícióban lett a híres író követője. 1920—1934 között Berlinben élt, ezután visszavonult szülőhelyére, 1938-ban pedig Palesztinába emigrált, Tel Avivban élt. O Színpadig r i t k á n eljutó, ennek ellenére nagyrabecsült erkölcsi d r á m á k a t írt hagyományos és veretes

312

ZWEIG formálással, általában történelmi és biblikus t é m á k r a . Die Marrannen ('Marrannusok', 1938) c. műve a késő középkori Ibériájának kényszer a l a t t kikeresztelkedett marrannnusairól szól. A Hitler c s a p d á j á b a esett csoport d r á m á j á t írja meg: Die deutsche Bartholomáusnacht ('A n é m e t Szent-Bertalan éj', 1940). A varsói gettófelkelésnek állít emléket a Ghetto Warschau ('A varsói gettó', 1947). O Egyéb f ő b b művei: Saul (ua., d r á m a , 1951); Die entscheidung des Lorenzo Moreno ('Lorenzo Moreno döntése', d r á m a , 1965); Lebenserinnerungen ('Életem emlékezete', 1987). O Kiad.: Dramen ( ' D r á m á k ' , 2 köt.. 1961—1963). O írod.: N. Fuerst: Das dramatische Werk Max Zweigs (1986). Komáromi Sándor Zweig [cvejg], Stefan (Bécs, 1881. nov. 28.—Petrópolis, Rio de Janeiro köz., 1942. febr. 23.): osztrák író, költő, fordító. Csehó.-ból bevándorolt zsidó textilgyáros fia volt. A bécsi és berlini egyetemen filozófiát, germanisztikát és romanisztikát tanult, m a j d 1904-ben H. Taine filozófiájáról írt disszertációjával bölcsészdoktori fokoz a t o t szerzett. Közben 1901-ben Silberne Saiten ('Ezüstös húrok') c. már megjelent első lírai kötete, a m i t rövidesen d r á m a i és prózai írások is követtek. F i a t a l korában sokat u t a z o t t : b e j á r t a egész E u r ó p á t , s elj u t o t t Amerikába, Indiába és Észak-Afrikába. Szoros baráti szálak fűzték E. Verhaerenhez és R. Rolland-hoz. Az 1. világháború idején egy Zürichben szerveződött értelmiségi csoport t a g j a k é n t a háború befejezéséért és egy igazságos békéért szállt síkra. Jeremiás (1917: Vér A., Békét! [Jeremiás], 1933) c. háborúellenes d r á m á j a tükrözi ekkori emberi-politikai állásfoglalását. Emia t t átmenetileg emigrációba is kényszerült, ahonnan 1919-ben hazatért és Salzburgban telepedett le. Háza az európai szellemi értékekért küzdő értelmiségiek találkozója lett, a h o n n a n ekkor még töretlen optimizmussal írta erkölcsi felszólításait a világ nagyjaihoz. 1928-ban meghívták a SZU-ba L. Tolsztoj születése századik évfordulójára rendezett ünnepségekre. Ez a látogatása indította el műveinek orosz nyelvű megjelentetését M. Gorkij előszavával. 1934-ben a m á r h a z á j á t is erősen fenyegető politikai változások m i a t t Londonba t á v o z o t t ; ehhez a salzburgi otthonában t a r t o t t házkut a t á s a d t a a végső lökést, m a j d onnan 1940-ben New Yorkon keresztül Brazíliába ment. A háború és az emigrációs lét kilátástalansága m i a t t reménytelennek l á t v a eszmei-politikai felfogásának megvalósítását, feleségével e g y ü t t öngyilkosságot k ö v e t e t t

el. Önéletrajzi írásában így vall helyzetéről; „Mint osztrák, mint zsidó, mint író, m i n t h u m a n i s t a és pacifista mindig éppen o t t voltam, ahol ez a földrengés a legerősebb volt. Háromszor rombolta szét házámat és egzisztenciámat, fosztott meg mindenemtől és taszított a s e m m i b e . " R á kellett döbbennie — s ez a f o l y a m a t már 1935-ben Erasmusról írt és számos önéletrajzi vonást t a r t a l m a z ó könyvében nyomon követhető-, hogy a „középen álló" ember küzdelme céltalan és másoknak sem képes cselekvési p r o g r a m o t adni. O Az 1920-as évektől kezdve a német nyelvű irodalomnak világméretekben legsikeresebb szerzője. K ö n y vei óriási példányszámban jelentek meg. Hősei — történelmi személyek vagy kitalált alakok — egyaránt az érzések mély és kavargó sokszínűségében lépnek az olvasó elé. Ábrázolási módszerében a pszichoanalízis dominál. Lendületes, szenvedélyektől á t f ű t ö t t írásai szinte testi izgalomba hozták kortársait. Korai l í r á j á b a n az impreszszionizmus, a szimbolizmus és az újromantika jegyei ismerhetők fél, amelyek költői indulásakor a bécsi fiatalok (Junges Wien) meghatározó stílusát a d t á k , s az általánosan meghatározó példakép a francia szimbolizmus volt. A s a j á t műveiel párhuzamosan haladó, bravúros stílusutánzási képességeiről árulkodó m ű f o r d í t ó i tevékenysége szolgáltatta ehhez az a l a p o t . Ekkorra jelentek meg fordításai Verhaeren, Baudelaire, Verlaine, Rolland, Barbusse és mások műveiből. A képzett filológus és a szépíró termékeny együttléte h a t á r o z t a meg nagyterjedelmű, gazdag prózai munkásságát, í r t monográfiát a többi között Balzac-ról és Masereelvől, esszéket Balzac-ról, Dickensről, Dosztojevszkijről, Stendhalvöl, Hölderlinvól, H . von KleistvcA, Nietzschéről, Tolsztojról, Freudról, amelyeket a Die fíaumeister der Welt ('A világ építőmesterei', 1920, 1925, 1928) c. kötetében jelentetett meg. Novelláinak kiemelkedő részét a Die Kette ('Lánc') c. háromrészes sorozat fogja egybe, így az Erstes Erlebnis (1911: D o m á n d i L., Sándor I., Első é l m é n y , 1972), az Amok (1922: U j v á r y L., Ámok." 1926, 1946; Görgey G., ua., 1972), a Verwirrung der Gefühle (1927: Kiss I)., Az érzések zűrzavara, 1934; Gergely Erzsébet, Érzések zűrzavara, 1966), a Kleine Chronik ('Kis krónika', 1929) c. elbeszélése, és az egyik legismert e b b kisprózai műve, a Schachnovelle (1941: F ó n a g y T.. Sakknovella, 1945) címűeket. Regényes életrajzai közül ma is nagy közkedveltségnek örvendenek a Joseph Fouché (1929: Szinnai T., A rendőrminiszter. Fouché élete, 1931), a Marié Antoinette (1932:

313

ZWEIG Német A., ua., 1933; H o r v á t h Z., Mária Antoinette, 1947) és a Maria Stuart (1935: Kelemen T., Horváth Z., R ó n a y Gy., Stuart Mária, 1935). Érdekes és olvasói által nagyon megszeretett kísérletei a „történelmi m i n i a t ű r ö k " , amelyekben egyes személyek és népek életsorsának meghatározóan kiugró m o z z a n a t a i t rajzolta meg és Sternstunden der Menschheit — Historische Miniatűrén (1927, bővített kiad. 1936 és 1949: Sebesi E., A nagy pillanat, 1944, 1945, ill. Gergely Erzsébet, Csillagóra, 1970) c. adta közre 1927-ben, majd kibővítve 1936-ban. Művészmonográfiái nemcsak az alkotás titkaiba k í v á n n a k betekintést n y ú j t a n i egyegy kiemelkedő személyiség b e m u t a t á s á val, hanem egyben a szerző humanista, a fasizmust mélységesen elítélő világ- és emberszemléletét is tükrözik. Különösen kiemelkedik ezek közül a Triumpf und Tragik des Erasmus von Rotterdam (1934: Horváth Z., R o t t e r d a m i Erasmus d i a d a l a és bukása, 1945) és a Castellio gegen Calvin (1936; n. n., Harc egy gondolat körül, 1937). O Összeg y ű j t ö t t visszaemlékezései, amelyek a személyes vonatkozásokat mesze meghaladóan a korabeli osztrák t á r s a d a l m i és kulturális élet sokoldalú r a j z á t a d j á k , halála után Die Welt von gestern (Mészáros K., Búcsú a tegnaptól, 1945; T a n d o r i D., A tegnap világa, 1981) c. jelentek meg 1942ben. O További művei: Die frühen Kranze ('A korai koszorúk', versek, 1906); Der verwandelte Komödiant ('Az á t v á l t o z o t t komédiás', d r á m a , 1910); Brennendes Geheimnis (1914: K o n d o r L., Égő titok, elb.-ek, 1946): Drei Meister (tan.-ok, 1920: T é r e y S., Három mester: Balzac, Dickens, Dosztojevszkij, 1926); Die gesammelten Gedichte ('Összegyűjtött versek', 1924); Romáin Holland (életr., 1920: Lányi V., Romáin Rolland élete, 1922); Kampf mit dem Dámon (tan.-ok, 1925: Sőtér É., Küzdelem a démonnal, 1946); Die unsichtbare Sammlung (1927: Káldor Gy., A l á t h a t a t l a n gyűjtemény, elb., 1957); Reise nach Russland ('Utazás Oroszországba', útleírás, 1928); Die Heilung durch den Geist (tan.-ok, 1931: Szegő I., H o r v á t h Z., Kovács Gy., A lélek orvosai, 1938); Gesammelte erzáhlerische Werke ('Összegyűjtött elbeszélő művek', 2 köt., 1936); Magellan. Der Mann und seine Tat (életrajz, 1937: H o r v á t h Z., Magellan, 1957); Begegnungen mit Menschen, Büchern und Stádten (vál. tan.-ok, 1937: Balassa J., Emberek, könyvek, városok, 1939); Ungeduld des Herzens (reg., 1938: Kőszeg I., Nyugtalan szív, 1939); Brasilien, ein Land der Zukunf (útirajz, 1941: Halász Gy., A jövő országa, Brazília, 1941; uő, Brazília,

1948); Briefwechsel Stefan Zweig — Friederike Zweig ('Stefan Zweig és Friederika Zweig levélváltása', 1951); Briefwechsel Richárd Strauss — Stefan Zweig ('Richars Strauss és S t e f a n Zweig levélváltása', 1957); Briefwechsel Maxim Gorki — S. Zweig ('Makszim Gorkij és Stefan Zewig levélváltása', 1971); Briefe an Freunde (R. Friedenthal, szerk., 'Barátaihoz írt levelei', 1978); Briefwechsel mit Hermann Bohr, Sigmund Freud, Reiner Maria Rilke, und Arthur Schnitzler (J. B. Berlin, H. U. Lindken, D. A. Práter, szerk., 'Levélváltás H e r m a n n Bahrral, Sigmund Freuddal, Rainer Maria Rilkével és A r t h u r Schnitzlerrel', 1987). ° G y ű j t , kiad.: Gesammelte Werke ('Összeg y ű j t ö t t művei', 19 köt,. 1946—1967); Werke. Jubiláumsausgabe ('Ünnepi összkiadás', 10 köt., 1981). O Magyarul még: Huszonnégy óra egy asszony életéből (elb., Kiss D., 1926); Amok. A szenvedély könyve (elb.ek, L. Ujváry L., é.n.); Első élmény (elb.-ek, Dormándi L. S á n d o r 1., 1927); Rettegés (elb., Bukovinszky P., 1928); Eldorádo felfedezése (nla, n. n., K o r u n k , 1928, 4.); Köszönet a könyveknek (tan., n. n., Nyűg, 1932, 1.); A könyvmoly (nla, Haiman-Kner Gy., 1935); Emberek (elb.-ek, Horváth Z., 1936); Az örök lámpás (elb., uő, 1937); Lángoló titok (nlák, K o n d o r L., Halman Gy., 1946); Idő és világ (tan.-ok, Bányász Gy., 1946; Örök tüzek (tan.-ok, F ó t h y J., 1946); A szerelem csodája (elb.-ek, Vajda E., 1947); Örök ritmusok (tan.-ok, Molnár I., 1947); Stendhal (életrajz, n. n., 1948); Az eltemetett Menóra (legenda, D i a m a n t E., Tel Aviv, 1950); Rettegés és egyéb elbeszélések (n. n., uo., 1952); Levél egy ismeretlen asszonytól (elb., n. n., uo., 1956); Három legenda (Góth F., 1957); Égő titok. Válogatott elbeszélések (Dániel Anna, F o d o r Pálné, Gergely Erzsébet stb., 1957); Balzac (tan., Mátrai T., 1958); Arcképek (tan.-ok, Mészáros K „ Gergely Erzsébet stb., 1965); Epizód a Genfitavon (elb., n. n., Bukarest, 1966); Érzések zűrzavara (elb.-ek, Gergely Erzsébet, Fónagy I. stb., 1968); Fantasztikus éjszaka. Amok. Egy ismeretlen levele (elb.-ek., Beck Erzsébet, Görgey G., 1970); 1- 1 nla (Kolozs P., Nagyv. 1959, 8.; Góth F „ Huszadik századi dekameron, anto., 1968; Dániel Anna, Az eltemetett k a t o n a , anto., 1978; Tandori D „ Ú j T ü k ö r , 1980, aug. 24.; Dániel A n n a , Menekülés a homályba, anto., 1988; L u k á c s Katalin, uo.); 1—1 vers (Hajnal G„ Kalandozások, a n t o . , 1971; Franyó Z., Bécsi látomás, a n t o . , 1976; Kálnoky L., Klasszikus német költők, 1977; Kosztolányi D., idegen költők, 1. köt., 1988); Levelek barátaimhoz (Adamik L., 1988); Naplójegy -

314

ZWILL zetek (Toronyi A., Nagyv, 1985, 8.); Rausch der Verwandlung (reg.-töredék, posztumusz, 1982: Bor A., A változás mámora, 1992); Stefan Zweig és Sigmund Freud levelezése (Horváth Z., K a j t á r Mária, 1993). O írod.: Térey S.: Stefan Zweig (Nyűg, 1925, 22,); Cs. Szabó L.: Erasmus (Nyűg, 1934, 17 —18.); Komlós O.: Stefan Zweig zsidó vonatkozásaihoz (1946); Friederike Zweig: Stefan Zweig — wie ich ihn erlebte (1948); Hanna Arens: Der grosse Europáer Stefan Zweig (1956); Sükösd M.: Néhány szó Stefan Zweigről (Nagyv, 1958, 1.); A. Bauer: Stefan Zweig (1961); R. I. Klawiter: Stefan Zweig. A Bibliography (1965); R. Dumon: Stefan Zweig et la Francé (1967); H. Arens (szerk.): Stefan Zweig im Zeugnis seiner Freunde (1968); H. Lunzer—G. Renner (szerk.): Stefan Zweig 1881—1981. Aufsátze und Dokumente (Zirkular—Sondernummer, 1981); D. A. Práter: Stefan Zweig. Das Leben eines Ungeduldigen (1981); Végh Gy.: Emelt fővel (Múzsák, 1981, 3.); D. Práter—V. Michels: Stefan Zweig: Leben und Werke in Bild (1981); St. Spender: Bűnös titok (Nagyv, 1982, 9.). Mádl Antal

1959) és Die Liebe der toten Mánner ('Holt férfiak szerelme', 1959) c. regényei és más művei az NDK-szocializmusban csalódott, ám a nyugati társadalom hétköznapjaiba is nehezen illeszkedő alapállást m u t a t n a k , majd, figyelmét teljesebben az NSZK-beli valóságra átfordítva, a szatirikus és parodisztikus provokáció útjára tért. Valódi szenzációt azonban csak Casanova oder der lcleine Herr in Krieg und Frieden ('Casanova vagy a kicsi úr háborúban és békében', 1966) c. szatírájának porno-közeli szabadosságával keltett. Exhibicionizmusával lényegében az 1968-as forrongás előszelében jelentkezett. Az 1970-es évektől a kijózanult kritika vezeti, egyben ,,napi" témák megragadására törekszik. így írta a nevezetes Guillaume-ügynek szentelt Die Quadriga des Mischa Wolf ('Mischa Wolf négyesfogata', 1975) c. zsurnalisztikus regényét, de hasonló, napihír-kötődésűek és kevés igényességgel formáltak más regényei vagy elbeszélései is. Az NDK-beli rendszerváltás pillanatában erőteljes politikai publicisztikával és Vergiss die Tráume deiner Jugend nicht ('Ifjúi álmaidat ne feledd', 1989) c. közreadott önéletrajzával jelentkezett. O Egyéb főbb művei: Wider die deutschen Tabus ('A német tabuk ellen', esszék, 1962); Die Erde ist unbewohnbar wie der Mond, ('A Föld lakhatatlan, akár a Hold', reg., 1973); Der Widerspruch ('Ellentmondás', önéletr., 1974); Wozu das ganze Theater? ('Mire ez az egész cirkusz?', elb.-ek, 1977); Das Grosselternkind ('Nagyszülők gyereke', reg., 1978); Der langsame Tod des R.W. Fassbinder ('R. W. Fassbinder lassú halála', riport, 1982); Der Bunker ('A bunker', reg., 1983). Komáromi Sándor

Zwelonke, 1). M. (20. sz.): angol nyelven alkotó dél-afrikai író. Robben Island ('Robben sziget', 1973) c. regénye a szerzőnek az apartheid idején Cape Town közelében, a félelmetes börtönszigeten szerzett tapasztalatain alapul. A mű nemcsak az elzárkózott életek mindennapjainak — kemény munka, csekély élelem, önkényes büntetések, a rabok kényszerű mindennapi időtöltései leírását adja, de drámai cselekményt is magában hordoz. Bekimbi, a Poqo mozgalom vezére, bár a kínzásokba belehal, nem hajlandó vallani, és ezzel megmenti többi bebörtönzött társát. Zwelonke műve kétségkívül az apartheid irodalom egyik kiemelkedő alkotása. O írod.: U. A. Barnett: A Vision of Order. A Study of Black South African Literature in English 1914—1980 (1983). Biernaczky Szilárd Zwerenz [cvérenc], Gerhard (eredeti név); Peer Tarrok (írói álnév); (Gablenz, Vogtland, 1925. jún. 3.—): német író. Orosz hadifogságból hazatérve fiatal pártkáderként, ill. ,,népi rendőrként" (Volkspolizist) dolgozott Zwickauban, Kelet-Németo.ban. A lipcsei egyetemen E. Bloch tanítványi köréből már mint szabad szellemű publicista került ki. A Harich-Janka csoport perével kapcsolatban 1957-ben letartóztatták, de kalandos úton sikerült Nyugatra menekülnie. Kötetei csak ezután jelentek meg. Aufs Rad gefiochten ("Kerékbe törve',

Zwillinger [cvdinger], Frank Gerhard (Bécs, 1909. nov. 29.—Garches, Versailles mellett, 1989. nov. 22.): osztrák származású. Franciao.-ban élő költő, író. Filozófiai doktorátusát még Bécsben szerezte. 1938ban Rómán keresztül Saigonba emigrált, 1946 óta Franciao.-ban élt. Műveit elsősorban németül, az 1970-es évek második felétől esetenként franciául írta. írásait felolvasó turnékon ismertette meg az amerikai egvetemi ifjúsággal t ö b b alkalommal (1973, 1974, 1976,' 1978). O Főbb művei: Dalmatinisches Bilderbuch ("Dalmáciai képeskönyv', elb.-ek, versek, 1938); Wandel und Wiederkehr ('Változás és visszatérés', versek, 1950); Der magische Tanz ('Mágikus tánc', balladák, 1960); Galileo Galilei (ua., dráma, 1961); Archimedes oder die Angeln der Welt ("Archimédesz avagy a világ sarokvasa', tragédia, 1961); Gedichte ('Költemé-

315

ZWING nyek', 3 köt. 1963); Der Streik Gottes ('Isten s z t r á j k j a ' , népies komédia, 1965); Geistund Macht ('Szellem és h a t a l o m ' , színművek, 1973); Ortung ('Megjelölés', kozmikus szövegek, 1976); Das Planetarische Theater ('Bolygók színháza', esszé, 1976); Kosmische Lyrik ('Kozmikus költészet', esszé, 1976); Durch fílick ('Pillantáson keresztül', versek, 1976); Rythmes pensifs ('Eltűnődő ritmusok', versek, franciául, 1976); Einsicht ('Bepillantás', versek, 1977); Mélosdu savoir ('A t u d á s r é m d r á m á i ' , franciául, 1977); Transparents métaphoriques ('Metaforikus transzparensek', versek, franciául, 1978). Budai Rita Zwingli [cvingli], H u l d r y c h ; Ulrich; Ulrik (névváltozatok); (Wildhaus im Toggenburg, 1484. jan. 1.—Kappel, 1531. okt. 11.): svájci német h u m a n i s t a , reformátor. J ó m ó d ú földműves családból származott, édesapja falusi elöljáró volt. Az alapfokú ismereteket n a g y b á t y j á t ó l , B. Zwingli von Weesentől, m a j d 1494-től a baseli latin nyelvű St, Theodor iskolában s a j á t í t o t t a el. 1496—1497-ben a berni akadémián tanult, ahol H. Wöl fin volt a mestere, m a j d 1498-tól a bécsi egyetemen filozófiát hallgatott, Az egyetemen b a r á t i kapcsolatban állt a Celtis, Cuspinianus és Vadianus nevével jelzett h u m a n i s t a kör tagjaival. 1502től a baseli egyetemen f o l y t a t t a tanulmányait, ahol teológiát hallgatott. A kor kiváló h u m a n i s t a tudósai, Th. Wyttenbach és U. Surgant o k t a t t á k a skolasztikus tanoktól eltérő gondolkodásra, érvelésre és retorikára. Az egyetemen baráti kapcsolatban állt a humanisták új nemzedékét képviselő C. Hedióval és W. Capitóval, valamint későbbi reformátor társaival, L. Judda\ és K. Pellikannsíl. 1504-ben baccalaureusi, majd 1506-ban magister a r t i u m minősítést szerzett. 1506-ban K o n s t a n z b a n p a p p á szentelték, majd Glarusban t ö l t ö t t be plébánosi hivatalt. I t t kezdte meg az egyház tanainak a Szentírás t a n í t á s á v a l való összevetését. Mint tábori pap, elkísérte glarusi híveit az 1513. és 1515. évi h a d j á r a t o k b a , ahol I I . Gyula p á p a zsoldjában harcoltak a francia király ellen L o m b a r d i a megszerzéséért. 1514-től kapcsolatban állt — az ekkor Baselben t a n í t ó — R o t t e r d a m i Erasmusszsú, akinek h u m a n i s t a bibliakritikája, krisztocentrikus gondolkodásmódja és pacifista erkölcsi rendszere nagy h a t á s t gyakorolt rá. 1516-ban a híres búcsújáróhelyre, Einsiedelnbe nevezték ki lelkésznek, ahol prédikációiban nyilvánosan bírálta a szentképek és a szobrok babonás tiszteletét, s elítélte a b ú c s ú j á r á s o k a t és a bűnbocsátó cé-

dulák árusítását. Ugyanakkor felszólította elöljáróját, a konstanzi püspököt az egyh á z n a k és a vallásnak a szentírás tanaival egyező módon való megreformálására. 1519. jan. 1-től a zürichi főtemplom, a Grossmünster főplébánosa volt, ahol hivat a l b a lépésekor kijelentette, hogy csak a Biblia szavai szerint fog prédikálni. Az egyházi visszaélések mellett fellépett a zsoldos szolgálat ellen is; ez nézete szerint hazájának és honfitársainak pusztulását és erkölcsi romlását eredményezi. Ennek n y o m á n a zürichi városi tanács rendeletben m o n d t a ki, hogy polgárai többé senkinek nem állh a t n a k a zsoldjába. 1523. jan. 29-én nyilvános v i t á b a n legyőzte Fabert, a konstanzi püspök helyettesét, aki álláspontja mellett az egyházi hagyománnyal és a zsinatok tekintélyével érvelt, míg Zwingli a Szentírás görög, latin, héber nyelvű idézeteivel tám a s z t o t t a alá tanait. Ugyanezen év október 26-án ismét győzedelmeskedett K. Hoffmann-nal szemben a mise külsőségeiről, a szobrok és képek tiszteletéről folytat o t t h i t v i t á b a n . Ennek nyomán a városi t a n á c s nyíltan — a történelemben először — a reformáció tanai mellé állt, a templomokból eltávolítottak minden oltárt, képet és szobrot, s a mise helyett 1524-től két szín alatti úrvacsorát szolgáltattak. 1529. okt, 1—3. között Marburgban találkozott Lutherral, ahol — főként az úrvacsorára vonatkozó eltérő felfogásuk miatt — minden igyekezete ellenére sem sikerült a reformáció két i r á n y z a t á t egyesíteni. Vallási t a n a i t a gazdaságilag fejlettebb kantonok befog a d t á k , ám öt kanton, Schwyz, Zug, Luzern, Uri és Unterwalden katolikus hiten m a r a d t . Az ellentét végül háborúhoz vezet e t t a k a n t o n o k között, s az 1531. okt. 11 -én lezajlott kappeli csatában a katolikus k a n t o n o k győztek. Az ütközetben elesett Zwingli holttestét felnégyelték, m a j d máglyán megégették, s hamvait szétszórták. O H u m a n i s t a t a n u l m á n y a i során írott néh á n y művétől eltekintve írásai reformátori tevékenységéhez kapcsolódtak. A Vom Ochsen ('Az ökörről', 1510) c. allegorikus állatmesében még a pápa t á m o g a t á s á r a szólítja fel honfitársait, azonban a De Gestis inter Gallos et Helvetios relatio ('A gallok és helvétek történetének elbeszélése', 1512) c., Vadianusnak a j á n l o t t művében m á r a zsoldos szolgálat ellen lép fel. 1522-ben a reformáció t a n a i n a k terjesztése érdekében legalá b b nyolc reförmpamfletet jelentetett meg Zürichben. A Vom Erkiesen und Fryheit der Spysen ('Az étkezés választásáról és szabadságáról', ért., 1522) c. művében kifejti, hogy a böjt rendelése a szentírással ellenté-

316

ZWING tes, mivel az igazi keresztény szabadság nem a külsőségekben, az evésben és ivásban, hanem a felfogás, a lélek megtisztításában áll. U g y a n a k k o r híveit a túlkapásoktól való t a r t ó z k o d á s r a inti. Supplicatio ad Hugonem episcopum Constantiensem ('Folyamodvány Hugó konstazei püspökhöz', 1522) c. m ű v é b e n elítéli és a Bibliával ellentétesnek m o n d j a a papi cölibátust, s a konstanzi püspökhöz fordul a papok nősülésének engedélyezéséért. Von Klarheit und Gewissheit des Wortes Gottes ('Isten Igéjének világosságáról és bizonyosságáról', ért., 1522) c. művében a Bibliát jelöli meg az egyház és a hívők számára elfogadható egyetlen zsinórmértékként. FaberveX folyt a t o t t v i t á j a előtt adta közre 67 pontból álló téziseit, melyek elsőként körvonalazzák és összegzik a református teológia alaptételeit. E téziseket bő magyarázattal és értelmezéssel ellátva n y o m t a t á s b a n is megjelentette 1523. júl.-ban Auslegen und Gründe der Schlussreden ('A záróbeszédek m a g y a r á z a t a és értelmezése', ért., 1523) c. A zsoldos szolgálat elleni fellépése a kantonok egy részének rosszallását váltotta ki, melyre válaszul írta a Bitté und Ermahnung an die Eidgenossen ('Kérelem és intés a kantonok szövetségéhez', ért., 1523) c. művét. Már Von göttlicher und menschlicher Gerechtichke.it ('Az isteni és az emberi igazságosságról', ért., 1522) c. művében elhatárolta magát a radikális a n a b a p t i s t a irányzattól, majd az újrakeresztelők irányzata ellen az általa javasolt és a városi t a n á c s által foganatosított szigorú intézkedések mellett a Von W iedertauf und Kindertaufe ( A z újrakeresztelésről és a gyermek keresztelésrőf, ért., 1525) és az Antwort iiber Balthazar Hugmairs Taufbüchlin ('Válasz Balthazar Hugmair keresztelésről írott könyvecskéjére', ért., 1525) c. műveivel is fellépett, Ordnung der christlichen Kirche zu Zürich ( A zürichi keresztény egyház szabályzata', ért., 1525) c. művében olyan teológiai és egyházi kérdésekkel foglalkozik, mint az oltáriszentség, a keresztség szentsége és a papi nőtlenség. F ő művében, a Commentarius de vera ac falsa religione (ért., 1525, Tüdős I., Pruzsinszky P-, Az igaz és hamis vallás m a g y a r á z a t a , 1905) c. munkában foglalta össze t a n a i t . Zwingli szerint a Biblia Krisztusról való tanúságtétel, s mint ilyen, egyedüli vezérfonala az egyházi és világi életnek. Teológiája döntő módon krisztocentrikus, Jézus Krisztus Isten népének vezére, Isten népe engedelmességgel tartozik neki. Isten állandó gondviselésével, közvetlen munkájával kormányozza az élet minden területét. Az eleve elrendelés-

ről így ír a Commentariusban: ,,. . . azokat, akik az Úr dicsőségén munkálni a k a r n a k , az Úr vezeti arra, hogy a k a r j a n a k " . Tanít á s a szerint két szentség van, a keresztség és az úrvacsora. A házasság szentségét tag a d j a — bár a legszentebb emberi dolgok egyikének nevezi —, mivel az két ember között létrejövő szövetség. Az úrvacsoráról írva kifejti, hogy Krisztus testének jelenléte csak allegorikus megfogalmazás, n e m az áldozat megismétlődése, hanem csak arra való emlékezés. Álláspontját logikailag azzal igazolta, hogjr mivel Krisztus a menyn y e k b e n van, s egyszerre pedig két helyen nem lehet, így az úrvacsora csak jelkép. Az úrvacsora lutheri értelmezésében azonban — a Szentírás szavait szó szerint véve — K r i s z t u s teste jelen van a szertartásban. Ezen eltérő értelmezések vezettek a reformáció két irányzatra való szakadásához. A keresztség Zwingli értelmezése szerint nemcsak az ember és Isten közötti szövetség jelképe, hanem keresztség által válik az egyén a közösség t a g j á v á , az állam polgárává. Az állam és az egyház egységét vallja, amikor azt írja, hogy a hatóságok f e l a d a t a az egyház előírásainak betartása, s hogy ,,. . . kifogástalan, igazságos k o r m á n y csak keresztyén k o r m á n y lehet". Későbbi művei közül kiemelkednek a Fidei ratio ('A hit bizonyítása', 1530) és a Fidei Christiani Expositio ('A keresztény hit kifejtése', 1531) c. munkái, melyek a Commentariushoz hasonlóan összegző jellegűek. O G y ű j t , kiad.: Huldrich Zwinglis Werke ('Művei'. 8 köt., 1828—1861); Huldrich Zwinglis Sámtliche Werke ('Összegyűjtött művei', 1905): Huldrich Zwinglis Briefe ('Levelei', 2 köt., 1920); Zwinglis Hauptsc.hriften ("Fontosabb írásai', 11 köt., 1940—1963). O írod.: E. Hottinger: Zwingli und seine Zeit (1842); R . Christoffel: Zwinglis Leben und Schrift e n (1857); E r d ő s J . : Zwingli Ulrik élete és r e f o r m á t o r ! működése fő v o n á s o k b a n (1884): Benke I.: Zwingli Ulrik élete és a helvét reformáció megalapítása (1884); Márk F.: Zwingli Ulrik élete és reformátori működése (1884); Tüdős I.: Zwingli mint dogmatikus (1892); E. Nagel: Zwinglis Stellung zur Schrift (1896); Madai P.: Zwingli Ulrik mint politikai reformátor (1908); Á. Lang: Zwingli und Calvin (1913); H. Escher: Ulrich Zwingli 1519—1919. Zum Gedáchtnis des Züricher R e f o r m a t o r s (1919); J . Stumpf: Chronica vom Leben und Wirken des Ulrich Zwingli (1932); W. Köhler: Huldrich Zwingli (1943); G. W . Locher: Zwingli und Erasmus (1969); M. Haas: Huldrich Zwingli und seine Zeit (1969); O. Myconius: Vom Leben und Ster-

317

ZWIRS ben Huldrich Zwinglis (1979); W. E. Meyer: Huldrich Zwinglis Eschatologie (1987); J . W. Pollet: Huldrich Zwingli et le Zwinglianisme (1988). Virág István Zwirska [zsvirszka], Joanna; Helena Radzyminska-M ularczylc (családi név); (Konopka, 1917. okt. 23.—): lengyel írónő, riporter. A 2. világháború idején részt vett az ellenállásban és a varsói felkelésben. Német koncentrációs táborokban raboskodott, O Regényei, elbeszélései és önéletrajzi művei háborús élményein alapulnak. Eszközteleniil ír, hogy a tanúságtételt ne hazudtolják meg hitelüket vesztett irodalmi fogások. O Főbb művei: Cienie ojczyzny. Patrol sanitarny ('A haza árnyai. Egészségügyi őrjárat', esszék. 1947); Swiatlo ('Fény', elb.-ek, 1958); Ogierí i druty ('Tűz és drótok", memoár, 1958); Jutro operaija ('Holnap operáció', reg., 1963); Jaki masz pseudonim. Pamiqtnik czasu wojny ('Mi az álneved ? Emlékiratok a háború idejéből', 1963); Ja za wodq ('Én a vizén túl, te a vizén túl', reg., 1964); Wolanie za nami ('Kiáltás értünk', dokumentumreg., 1970); Juz slychaó krzyk zurawi ('Már hallani a darvak kiáltását', reg., 1971). Pálfalvi Lajos Zwrótnica: —>futurizmus, mus, lengyel irodalom

konstruktiviz-

Zych [zihj, J a n (Korczyn, 1931. dec. 27.—): lengyel költő, műfordító. A Jagelló Egyetemen polonisztikát, Mexikóban 1965 és 1966 között iberisztikát tanult; spanyol nyelvet oktat a Jagelló Egyetemen. O Lírájában kerüli a formai újításokat; a közlés leegyszerűsítésére törekszik. Műveiben gyakoriak az önéletrajzi élmények és a természeti képek. Spanyol és szláv költőket fordít. O Főbb verseskötetei: Zielone skrzypce ('Zöld hegedű', 1955); W^drujqca granica ('Vándorló határ', 1961); Uklad serdeczny ('Szívügy', 1965); Pochwala kolibra ('A kolibri dicsérete', 1972); Bliznypo swietle ('Sebhelyek fényben', 1978). O Gyűjt kiad.: Wybór ívierszy ('Válogatott versek', 1975). O Magyarul: 2 vers (Cservenits Jolán, A Föld fényei, anto., 1968); 1—1 vers (Kormos I., Fehér mágia, anto., 1974; Gömöri Gy., Igaz Szó, 1974, 10.; Fábián L., Koncert, anto., 1975). Pálfalvi Lajos Zych, Maurycy: —>Zeromski, Stefan Zycie [zsicsje] {lengyel 'Élet'): 1. lengyel irodalmi és tudományos—társadalmi hetilap. 1887 és 1891 között jelent meg Varsóban. T. Paprocki adta ki; irodalmi vezetői Z. Przesmycki, S. M. Rzqtkowski és mások

voltak. A lap kezdetben szembehelyezkedett a pozitivista programmal. Az európai irodalom új irányzatait képviselte és mut a t t a be. A romantika hagyományai és a parnasszizmus alapján készítette elő a talajt a modernizmusnak. A hetilappal rendszeresen együttműködtek: E. Porqbowicz, I. Balinski, W. Lieder Rolicz, A. Lange, F. Falenski. Közölte többek között Maria Konopnicka, A. Asnyk, J . Kasprowicz műveit. Megjelentette idegen szerzők (Goethe, Petőfi, Byron, Shelley, V. Hugó, Baudelaire, J . Vrchlicky) prózáját és költészetét. Később a lap egyaránt konzervatív és újító a k a r t lenni, s ettől eklektikussá vált. Ekkoriban jelesebb szerzői voltak: A. Dygasinski, S. Witkiewicz, -1. K. Potocki, K. Glinski és mások. Az ízlés és az irodalmi légkör megváltoztatásáért folytatott harcával a hetilap a Mloda Polska ú t j á t egyengette. 2. Lengyel irodalmi és művészeti folyóirat. Krakkóban jelent meg 1897 és 1900 között, A lengyel századforduló modernista irodalmának egyik elindítója, az új irodalmi és képzőművészeti törekvések támogatója volt. Alapítója és első szerkesztője L. Szczepanski (1897—1898). Az eleinte eklektikus, különböző eszmei és művészi áramlatokat felvonultató lap 1898 áprilisától vált a fiatal művésznemzedék szószólójává, elsősorban A. Górski Mloda Polska c., később az egész irodalomtörténeti korszaknak nevet adó tanulmányciklusa nyomán. A folyóirat szerkesztését 1898 októberétől a Németo.ból hazatért St. Przybyszewski vette át. A lengyel modernizmus vezéralakja itt jelentette meg Confiteor (ua.), ill. O nowíj sztuk§ ('Az ú j művészetért') c. két, a modernizmust zászlajára tűző programcikkét. A lap Przybyszewski alatt a századforduló számos kiemelkedő alkotását közölte. Többek között itt jelentek meg először J . Kasprowicz Himnuszai, a szerkesztő több szépirodalmi műve és esszéje. Figyelemmel kísérte á világirodalom rokon jelenségeit is. A műfordítás-rovat a francia és belga parnasszistáktól éppúgy közölt verseket, mint a német, a skandináv, vagy a cseh századforduló szerzőitől. Külső megjelenésében is a korszak hasonló szellemiségű folyóirataira emlékeztetett: szecessziós borítólapját csakúgy, mint az irodalmi anyaggal harmonizáló színvonalas illusztrációkat St. Wyspianski készítette ill. válogatta. Mivel a lap folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött, s a prűd osztrák cenzúra miatt nemegyszer elkobozták, 1900. februárjában megszűnt. Viszonylag rövid fennállása és kis példányszáma (1000) ellenére igen jelentékeny hatással volt a lengyel modernista

318

ZYGLI irodalom és képzőművészet fejlődésére. O írod.: A. Szymankiewicz: Z historii modernizmu polskiego. ,,Zycie" warszawskie, „Zycie" krakowskie, „Chimera" (Przegl^d Humanistyczny, 1923, 1—2.); E. Korzeniewska: Miriam — redaktor „Zycia" (Rueh Literacki. 1961, 2,); S. Przybyszewski: Moi wspólczesni (1959); A. Zyga: Program ideowo-artystyczny „Zycia" za redakcji Ludwika Szczeparískiego (Ruch Literacki, 1972. 3.); uő: Materiaty do genezy i powstania krakowskiego ,,Zycia" Ludwika Szczepaúskiego (Pami^tnik Literacki, 1978, 2.). Balogh Magdolna Zycie Krakowian: —>szimbolizmus Zycie Literackie [zs^csje literackje] (lengyel 'Irodalmi E l e t ' ) : 1. Lengyel kétheti lap. Poznanban 1928—1929-ben jelent meg. Szerkesztője J . Patoka volt. A Loza irodalmi csoport körül tömörülő fiatal költők és kritikusok hozták létre. A vállalkozás mecénása M. Michalkiewicz volt. A fiatal költők verseit közölte; rendelkezett színházi és filmkritikai, valamint kulturális publicisztikai és irodalomkritikai rovattal is. A kulturált kiadású lap pénz és előfizetők hiányában hamar megszűnt, mindössze hét száma jelent meg. 2. Lengyel kéthavi lap, mely Varsóban (1937—1939) és Lódzban (1946—1948) jelent meg. Létrehozói (Janina Kulczycka-Saloni és mások) az irodalomtudománynak szentelték. Szerkesztői között voltak még: L. Ploszeivski, W. Szyszkowski; a 2. világháború után A. Boleski, E. Korzeniewska, Z. Skwarczynski. 1939-ig a Polonisták Társasága orgánuma volt. A folyóirat szándéka szerint az irodalomelmélet kérdéseit különféle világnézetek tükrében kívánta tárgyalni, bevonva az irodalomtörténet, a filozófia, az esztétika és a nyelvtudomány addigi ismereteit és problémáit is. Legjelentősebb szerzői voltak: S. Adamczewski, W. Borowy, K. fíudzyk, I. Chrzanowski, K. Górski, R. Ingarden, J . Kleiner, Z. Klemensiewicz, J . Krzyzanowski. Olvasótáborát főként a közép- és felsőfokú oktatók tették ki. 3. Lengyel kétheti lap. Poznanban adták ki 1945 és 1946 között, kezdetben J . Iwaszkiewicz, majd W. Bqk szerkesztésében. A lengyel írószövetség poznani tagozatának orgánuma volt, és szerkesztőbizottság irányította. Modern költői és prózai műveket publikált. Rendelkezett színházkritikai és kultúrkrónikai rovattal is. Megjelentek benne irodalomtörténeti és filozófiai értekezések, valamint fordítások a francia és az orosz irodalomból. Munkatársai voltak: d. Kott, K.

Wyka, Z. Szweykowski, K. Górski, W. Natanson, A. Rogalski, K. Czachowski, M. Castettatti, J . Broszkiewicz, Cz. Mítosz, A. M. Swinarski, M. Jastrun, P. Hertz, S. Strugarek. Pénziány és belső nézeteltérések miatt szűnt meg. 4. 1951 óta megjelenő krakkói lengyel irodalmi és társadalmi hetilap. Kezdetben H. Markiewicz szerkesztette, később szerkesztőbizottság került az élére, ugyancsak neves irodalmárokkal. A lap érdeklődése az egész országra kiterjed; szerkesztői és szerzői között legkiválóbb krakkói kritikusok (L. Bugajski, T. Holuj, Z. Kwiatkowski, W. Maciqg, d. Blonski, K. Wyka) és olyan neves költők, írók találhatók mint J . Przybos, Wislawa Szymborska vagy S. Mrozek. Évtizedek óta támogatja a fiatal irodalmat; a felfedezettek közül mára M. fíialoszewski és Z. Herbert klasszikussá vált. Vitákat kezdeményez a modern lengyel és általános kultúra kérdéseiről; állandó rovatokat tart fenn a kultúra, a politika és a társadalmi élet, valamint a világ- és a lengyel irodalmi élet eseményei számára. Irodalmi riportokat és publicisztikát is közöl. S. Ortwinowski indította a Notes krakowski ('Krakkói jegyzetfüzet') c. rovatát, mely a krakkói kulturális és irodalmi életből hoz híreket. Népszerű volt A. Sandauer Bez t a r y f y ulgowej ('Kedvezményes díjszabás nélk(il') c. ciklusa is 1957 — 1958-ban. Bizonyos kérdésköröknek időnként külön számot szentel. 1958 óta egy megszakítással (1961 és 1968 között) a folyóirat nevére keresztelt éves díjakat ítél oda az esszé, az irodalomkritika, az irodalmi riport és a publicisztika műfajában. Pálfalvi Lajos Zycie Warszawy: —>szamizdat irodalom Zyglinski [zsigh'nyszki], Franciszek (Krakkó, 1815. okt. 15.—uo., 1849. jan. 31.): lengyel költő, festő. 1831 és 1836 között filozófiát és jogot hallgatott a Krakkói Egyetemen, majd festészeti tanulmányokat folytatott W. Sattler vezetése alatt. O Keserű és kétségbeesett hangvételű versei byroni hatást tükröznek; líráját á t h a t j a az elmúlás érzése, a halállal való állandó szembesülés. Hazafias költeményei arról tanúskodnak. hogy a csüggedt rezignáció nemcsak költői alkatának és az irodalmi divatnak t u d h a t ó be, hanem reményvesztettsége részben hazája szomorú helyzetéből is fakad. Különösen nyomasztotta szűkebb pátriájának sorsa, az 1846-os krakkói forradalom kudarca, a véres galíciai parasztlázadás és Krakkó Szabad Város betagolása a Habsburg Monarchiába. A sötét valóságra költőbarátaival (G. Ehrenbergge\ és E.

319

ZYKA Wasilewskive 1) ellentétben nem forradalmi indulattal válaszolt, hanem visszahúzódott és saját lelki gyötrelmeit t á r t a fel. O Verseit 1839-től publikálta főként a Tygodnilc Literacki c. lapban. Költeményeit kétszer a d t á k ki Dumki ifantazje ( ' D u m k á k és ábrándképek') c. 1844-ben és b ő v í t e t t kiadásban 1849-ben, valamint Zbiór poezji ('Öszszegyűjtött versek') c. halála u t á n , 1852ben. O írod.: S. Burkot: Obraz Literatury Polskiej I I I , 1.); J . Zaorski: W kr^gu krakowskich przyjaciól Gustawa Ehrenberga (Zeszyty N a u k o w e Uniwersytetu Lódzkiego. 1969, 65.). Kertész Noémi Zyka [ztka], Jaroslav (Ustí n a d Orlicí, 1922. febr. 9.—): cseh író. 1945-től a prágai egyetem természettudományi k a r á n tanult kémiát és gyógyszerészetet, 1948-tól a természettudományok doktora, 1962-től nagydoktor lett; 1961-től a Károly Egyetem természettudományi k a r á n a k profeszszora. Több jelentős nemzetközi szervezetben is ellátott természettudományi jellegű funkciókat (UNESCO, ENSZ). O Szépírói munkásságát 1966-ban kezdte, amikor természettudományos érdekességekről szépírói igényű elbeszéléseket publikált. Azóta kalandos, t u d o m á n y o s — f a n t a s z t i k u s történeteket ír és a t u d o m á n y népszerűsítésével is foglalkozik. Ez utóbbit a tévének készített forgatókönyvek f o r m á j á b a n is műveli. Elbeszéléseiben, horrortörténeteiben kedveli a meglepő befejezéseket. Egzotikus t á j a k o n utazó, romantikus kalandokat kedvelő főhősei vakmerőek. Izgalmas történetei közkedveltek a cseh olvasóközönség körében. Karcolataiban a környezetvédelem problémáival is foglalkozik. O Művei: Nejistoty ('Bizonytalanságok', elb.ek, 1969); Dusno ('Fülledt légkör', elb.-ek, 1977); Cerné múry snú ('Az álmok fekete lidércei', elb.-ek, 1975); V zemi büého slona ('A fehér elefánt országában', riportok, 1975). O Magyarul: 1 elb. (Cselényi L, Vasárnapi Ú j Szó, 1973. 9.): 3 nla (Sárközy Gy., Galaktika, 48, 1982). Hamberger Judit Zyko [zwko], Kamberi H a s a n (Starje e Kolonjes, 1730 k.—uo., 1802 k.): albán költő. Költői p á l y a f u t á s á t az albán falu életét és szokásait t ü k r ö z ő versekkel kezdte, amelyekben hű képet rajzolt h a z á j á n a k társadalmáról. Szembetűnő realizmusa, amelylyel a török birodalom katonai-feudális rendszerét bélyegezte meg. Legismertebb verse a Seferi humajun ('Királyi csata') c., amelyet mint szemtanú írt az 1789-es szemendriai török—osztrák ütközetről, s amelyben megénekelte a köznép mérhetet-

len szenvedését is. Mintegy 50 világi költeményéből kiemelkedik még Paraja ('Pénz') c. szatirikus írása. Utolsó versei mohamed á n vallásos t á r g y ú a k : számos vallásos himnusz (ilái), valamint egy -*maulid szerzője, mely utóbbi valószínűleg az első ilyen költemény albán nyelven. Zyko a régi albán irodalom nagy költőegyénisége, aki szakítva elődeinek keletrajongásával, elsőnek fordított h á t a t az arab—török—perzsa keverék nyelvnek, és a népköltészet versformáit követve a tiszta albán népnyelven k e z d e t t verselni. Schütz István Zylinska [zsih'nyszka], J a d w i g a (Wroclaw, 1913. aug. 17.—): lengyel írónő, műfordító. Történelmi regényeiben szabadon kezeli a mitologikus—legendás forrásokat, szívesen szerepeltet uralkodónőket. Művei a történelemelőtti periódustól a középkorig t e r j e d ő időszakban játszódnak. O A lengyel középkorról szóló művei: Odzyskana korona ('A visszaszerzett korona', elb.-ek, 1958); Zlota wlócznia 1—2. ('Arany k o p j a ' , reg., 1—2. köt., 1961); Piastówny i zony Piastów ('Piast-lányok és a Piastok feleségei', esszék, 1967). A skandináv regék is megihlették: Stig Ulsen i Rosamunda ('Stig Ulsen és R o s a m u n d a ' , elb.-ek, 1956); Hervör i bracia ('Hervör és fivérei', elb.-ek, 1969). Később visszatért az emberi k u l t ú r a kezdeteihez: Kaplanki, amazonki i czarownice. Opowieéc z konca neolitu i epoki brqzu. 6500—1150 lat p.n.e. ('Papnők, amazonok és varázslónők. Elbeszélés a kőkorszak végéről és a bronzkor elejéről. 6500—1150 i.e.', esszék, 1972). H á b o r ú s elbeszélései Muzykanci z fíremy ('A brémai muzsikusok', 1955) és Dzikie ptaki ('Vad m a d a r a k ' , 1962) c. köteteiben olvashatók. Visszaemlékezéseiben egy nagylengvelo.-i család t ö b b nemzedékének történetét írta meg: Dom, którego nie ma ('A ház, ami nincs', 1967); Drogi, które prowadzq dalej ('Utak, amelyek tovább vezetnek", 1972). O Történelmi tárgyú ifjúsági művei: Tajemnica Sqdziwoja ('S^dziwoj t i t k a ' , 1962); Na bursztynowym szlaku ('A borostyánúton', 1964); Legenda o Liczyrzepie ('A Liczyrzepa legendája', 1965); Mistrz Dedal ('Daidalosz mester', 1973); Opowiesó o Heraklesie ('Elbeszélés Héraklészről', 1973); Mlodosc Achillesa ('Akhillesz i f j ú k o r a ' , 1974): Wyprawa po zlote runo ( ' H a d j á r a t az aranyg y a p j ú é r t ' , 1974). O Művei még: Gwiazda spadajqca ("Hulló csillag', történelmi reg., 1980); Spotkania po drugiej stronie lustra ('Találkozások a t ü k ö r másik oldalán', eszszék. 1986); Gra w taroka ('Tarokk-játék', elb.-ek, 1987). Pálfalvi Lajos

320

MUTATÓK

CÍMSZÓVÁLTOZATOK MUTATÓJA

Az alábbi m u t a t ó a lexikonba felvett személyek névváltozatait és a fogalmak elnevezésváltozatait tartalmazza olyan módon, hogy a címszóváltozatok mindegyikéről utal azon címszóra, ahol cikkünk megtalálható. Segítségével t e h á t az olvasó az általa más néven ismert írók, intézmények vagy irodalomelméleti szakkifejezések stb. lelőhelyéről nyer tájékoztatást. A. I)r.: -*Steinmann, F. A. Aafjes, L. J. J.: —>Aafjes, 13. Aapeli: —•Puupponen, S. T. Aarestrup, C. L. E.: —>•Aarestrup, E. Aaron ben Mose ben Aser: ->Ben Aser, A. Ábág: -+Gottlober, Á. B. Abailard: -* Abaelardus, P. Abaj Kunanbajev, I.: -+Abaj Kunanbajogli, I. Abarbanel: ->Abravadel, Don I. Abate Marchena: —•Marchena, J. Abba Arikha: -+Ráv Abbas, Kh. A.: ->Abbász, Kh. A. Abbas, Sheich: —»Kutalcarang, T. Abbattutis, G. A.: -*Basile, G. Abbiruni: -*Bírúní, Muhammad alAbbot, A.: ->Oursler, Ch. F. Abbott. A. A.: ->Spewack, S. Abdallah al-Taryuman: ->Turmeda, A. Abd al-Rahman Saiyid Mansab: -+Saiyid Abu Bakr 'Abdas Samed dari Palembang: —>cAbd asSamad al-Palimbani Abdelhak: —•Tolimbaj, O. Abdiás: —*Obádja Abdirabmanov, J>.: -*•Tagolok, M. Abdukadirov, K. A.: —>Abdulkadirogli, K. Abdul Hadi: —>Asmara Hadi Abdul Hamíd Mahmand: -»Abdul Hamíd M ohmand Abdul Hamíd Momand: -*Abdul Hamíd M ohmand Abdul Haq: -*Abdul Hak Abdulhasan: Abdulhaszan Abdulkarím: —• Dökarim Abdullá-bég: Adab Abdu'lláh Dzsámi Hátifí: Hát ifi, A. Abdullajev, Sz.: —•Abdulla Szabir Abdul Qadir: —»Abdul Kádir Abdul Rahim bin Salim: -> Kajai 21

Abdussamand al-Palimbani: -*cAbd as-Samad al-Palimbani ábécés vers: -+abecedárium Abeilard: -+ Abaelardus, P. Abélard, P.: ->Abaelardus, P. Abenhazem: - * I b n Hamz, Abú Muhammad Abercius: -*Aberkiosz Abesszínia irodalma: -*Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Abgesang: —>Aufgesang és Abgesang abhanga: abhang abhyudayam: -+abhyudajam Abizáde, B.: ~*Azeroglu, B. Abkaj Vehijehe: -*Csien-lung Abojo, A. B.: Abódzsó, A. B. Ábot: ->Pirké Avot Áboth: ->Pirké Ávot Abovjan, G. A.: ->Abov, G. Abrabanel, J.: —*Hebreo, L. Abracciavacca, M.: —>Abbracciavacca, B. Ábrahám ben Maimon: ->•Májmúni, A. Ábrahám ibn Hiszdáj: -* Ábrahám ibn Hászdáj Ábrahám-midrás: -»•Ábrahám cselekedetei Abrahamsohn, 0.: -+Brahn, 0 . Abramov, A. V.: -*Sirjajevec Abramov, !.: ->Newerly, I. Abramovits, S. J.: —>Jlendele Mojher Szforim Abreu Albano, J. d': ->Albano, J. Abreu Lima. J. I. de: -*Lima, J. I. de Abreu Absolon lázadása: -*Absalóm lázadása absztrahálás: —•absztrakció absztrakt forma: —•forma absztrakt tartalom: eszmei mondanivaló, tartalom Abú Abdallah Ali ibn Muhammad ibn Abdalláh ibn Ubaidalláh: —• Bábú Kúhí Sírází Abubacer: -*Ibn Tufáit, Abú Bakr Abu Bakar: -*Abakarov, A. Abucu-ni: Abutsu-ni

323

Címszóváltozatok Abu Dzsafar Naszírud-dín Muhammad ibn Muhammad al-Haszan at-Túszí: —>Naszíraddín Túszí Abu Harun Musza: -+Ibn Ezra, M. Abu Iszháq Iszmáil ibn al-Qászim: —>Abú'lAtáhíja Abu-l'-Farádzs: -*Barhebraeus, G. Abulfeda: -*Vittorini, E. Abul Gázi Ubajdulláh Bahadur kán: —> Ubajdulláh kán Abul Hasszán al-Laví: ->Jehuda Halévi Abú'l Kászim Muhammad ibn 'Abd Alláh: -> Mohamed Abú-Muín Nászir-i Khuszrau al-Marvazí alQubádijání: —• Nászir-i Khuszrau Abú Sakúr Balkhí: -*Abú Sukúr Balkhí abusio: —> katachrézis Abú t-Taijib: —> Mutanabbí Abvers: —•Stabreimvers, német irodalmi formák, skandináv irodalmi formák Abweichung: ->deviation Abydenos: ->Abüdénosz Academia de la Lengua: —>Academia Espanola, Real Académie des Goncourt: —• Académie Goncourt acatalectum metrum: —•akatalelctikus versmérték accento ritmico: —>olasz irodalmi formák Accords, sieur des: ->Tabourot, É . acento agudo: ->spanyol irodalmi formák acento esdrújulo: —>spanyol irodalmi formák acento grave: —•spanyol irodalmi formák Acernus: —>Klonowic, S. F. Acharya, G.: —>Acsárja, G. Achebe, A. Ch.: ->-Achebe, Ch. Achikar: -*Ahikar Achilleis: —• A khilleisz Achilles Tatius: —> Akhilleus Tatiosz Achilleus Tatios: Akhilleus Tatiosz Achiqar: —>Ahikar Achyutanandadas: ->Acsjutánanda Dász Aci Delpusianio: Manfredi, E. Ácominatus: -»• Khóniatész, M. Acfopolita, G.: —> Akropolitész, G. acrostichon: akrosztichon acroteleuton: -*•akroteleuton Ácsárja, T. N. V.: -*Rághav, R. acta: -*legenda Acta Andreae: —•András apostol cselekedetei Acta Andreae et Matthiae apud anthropophagés: András és Mátyás apostolok cselekedetei az emberevők városában Acta apostolorum: —• Apostolok cselekedetei Acta apostolorum apocrypha: —* Apostolok cselekedetei, 2. 324

mutatója

Acta Johannis: -*János apostol cselekedetei Acta Pauli: ->Pál apostol cselekedetei Acta Petri: -*Péter apostol cselekedetei actio: —• előadás act-tune: -*curtain-tune actus: -*felvonás Acusilas: —>Akuszilaosz Adaios: ->Adaiosz Adalberone di Laon: ->Adalbéron, A. adalhending: —*hending Adalsteinn Kristmundsson: -*Steinn Steinarr Adam: —>Lebensohn, Á. D. Adam, D.: —>Adam z Veleslavína, D. Ádám apokalipszise: —>Ádám testamentuma, Mózes apokalipszise Adamavics, P.: -*Trusz, P. Adamisvili, 1.: -*Grisasvili, I. Adamisvili, M.: -*Dzsavahisvili, M. adamizmus: —>akmeizmus Adamjan, E. G.: - » A d a m j a n , N. Adam le Bossu: -+Adam de la Halle Adam le Breton: -+Saint Vidor, A. de Adam le Roi: -*•Adenet le Roi Adam M-szki: —>Tsascskovszkaja, Z. A. Addaiosz: —•Adaiosz addubitatio: -*addubitáció Adelwold: —>Aethelwold, Szent Aderet, S. ben: —>Adret, S. ben Á. ben adiaphoron: —>közömbös szótag adiaphorosz szüllabé: —•közömbös szótag adiectio: -*adjekció Adi Jaya: —>Awang, U. Adiparwa: —*Adiparva Adiráma P.: —yAtivírasáma Pándjan adiunctio: ->adjunkció Adja, R.: -*Srí Ranga Adjarian. H.: —>Acsarjan, H. Adnan Ufuk: -+Özön, N. Adolfs, J.: -»•Bekker, B. Adomavicius, J.: ->KékStas, adóniszi verssor Adrianos: —*Adrianosz Adrianosz: —• Hadrianus Adrianus Regensvolscius: Wegierski, A. ad spectatores: félreszólás adventura: —>aventure adventure: -*aventure Adwaita: -*Mouw, J. A. dér Adya, R.: —• Sri Ranga Adzsemjan, G. G.: ->Mohari, G. AE: -*Russell, G. W. A. E.: ->Russell, G. W. Aelfric Grammaticus: —>Aelfric Aelius Hadrianus, Publius: —>Hadrianus

Címszóváltozatok Aelius Herodianus: —>Héródianosz Aeneas: —>Aineiasz Aeneas-regény: ->Eneas, Komán d' Aeneas Silvius Piccolomini: -^-Piccolomini, Ae. S. Aeneas Sylvius: -*Piccolomini, Ae. S. aenigma: '-»•enigma Aennarius: —* Fárábí, Abú Naszr aeol bázis: —> aiol bázis aeolis basis: —>aiol bázis aer: —>aoir Aér: ->Rzqzewski, A. Aeschines: —*• Aiszkhinész Aeschy lus: —• A iszkhülosz Aesopus: -*Aiszóposz aesopusi mese: -*ezápusi mese, állatmese Aesopus-regény: —• Aiszóposz-regény Aesticampianus: —>Sommerfeld Mlodszy, J.; Sommerfeld Starszy, J. aetiológia: —•etiológia aetiologikus mítosz: —•eredetmítosz aetiologikus monda: -*eredetmonda O. Sz. Afanaszjev: —• Afanaszjev-Csuzsbinszkij, affective fallacy: —>fallacy afhending: —>afhent Afrem: —•EJrém, Szír Szent afrikaans irodalom: —>Dél-afrikai Köztársaság irodalma afrikai néger irodalmi formák: —>fekete-afrikai irodalmi formák Agajan. G. Sz.: ->Aghajan, Gh. Sz. Agallamh na seanórach: —•Acallamh na senórach Agapetos: -+Agapétosz Agapitos: Agapétosz Agaronjan, A. A.: ->Aharonjan, A. A. Agarwala. Ch.: —>Agarvála, Cs. Agarwala, J.: —>Agarvála, Dzs. Ágast: —>Dietmar von Aist Agatharchides: —> A gatharkhidész Agathias: -*Agathiasz Agattiyar: ->Agattijár, A. aggáda: —>agada Aggeus: —>IIaggaj Agha Hashr Kashmiri: -*•Agá Hasr Kásmírí Agias: —•Agiasz Agiasz: —>Haggiasz Agirbieeanu: —>Agárbiceanu, I. Agist: —•Dietmar von Aist agit song: protest song agógé: —> tempó Agradas: —yAgradász agrafa: —>logion agrafon: -+logion

mutatója

agrapha: logion agraphon: —•logion Agras, T.: -*Agrasz, T. Agrawal, Bh.: —>Agravál, Bh. Agrippina Minor: -+Agrippina Aguiar Filho, A.: Adonias Filho aguinaldo: ->copla Ayula-yin ebügen: —*Zsamcaráno, C. Zs. Águr ben Jáqe: —>Agur Agusaia-ének: -+Istar és Szaltu Agvang-lobszang-gyamco: —>dalai láma, ötödik Agyeya: ->Agjéja ahamköltészet: -*ayapporul ahapporul: —>agapporul Aharonyan, A. A.: -+Aharonjan, A. A. Ahavni: —• A ghavni Ahdal, A. ben N. al-: -+Saiyid U. Ahern. J.: II eme, J. A. Ahilandam Cséttijár: —fAhilan Ahlgren, E.: —» Benedictsson, V. Ahlin. L. G.: ->Ahlin, L. Ahlqvist, K. A. E.: -*Oksanen, A. Ahmad-sáh Abdálí: —• Ahmad-sáh Durání Ahmadulina, I. A.: ->Ahmadulina, B. Ahmed: —> Nedim Ahmed Yükneki: Ahmed Edib bin Mahmud Yükneki Ahmet §emseddin ibn Suleyman ibn Kemal Pa$a: —> Kemalpasazade Ahonzade, M. F.: ->Ahundov, M. F. Ahtar Húsain Ilaypuri: —> A khtar Húszain Rájpurí Ahtar Shiráni: —*Akhtar S iráni Ai Ching: -*Aj Csing aiang: —>ajang Aichbichler: —> Vieser, D. Aigimios: —» A igimiosz Aika: -+Toki Zenmaro ail: —>aoir A. I. L. C.: —•International Comparative Literature Association Ailianos: —• A elianus, Claudius Ailianosz: -*Aelianus, Claudius ailinos: —•ailinosz Aimé de Varennes: -*Aimon de Varennes Aimé Pelletier: —> Vac, B. Aineias: —>Aineiasz ainigma: -* enigma ainosz: —>laudatio aiol periódus: —•logaoedikus periódus air: -+ária aireetal aire: —>aoir air de cour: —>•ária aire: —•aoir 325

Címszóváltozatok Aires Ramos da Silva Efa, M.: ->Aires, M. Aisa: ->Ai'ssé, Mlle Aisbe: —* KriMinkaitis, A. Aischines: —•Aiszkhinész Aischylos: —• Aiszkhülosz aisnéis: —*aoir Aisopos: —*Aiszóposz Aisopos-regény: -* Aiszóposz-regény Aiste: —•IHetmar von Aist Aistis, J.: Kossu-Aleksandravióius, J. aiszkhrologia: —•iamboszköltészet aiszóposzi mese: —•ezópuszi mese Aithiopis: -*Aithiopisz aitiologia: —*etiológia aitiologikus mítosz: -*eredetmítosz aitiologikus monda: -* eredetmonda aition: —>etiológia Aiyanar Idamar: - » A i j a n á r Idanár Aiyer, H. R.: -+Aijar, H. R. Aiyer, V. V. S.: ->Aijar, V. V. Sz. ajacuri ningjó: —• ito ayatsuri Ajaks: -*Pororok, L. Ajaksz: -*Izmajlov, A. A. Ajax: —>Besant, A. A Jing: —>Csien Hszing-cun Ajneya: - > A g j é j a Ajo: -+Rogosz, A. J. Ajsin-gjoro Hungli: -+Csien-lung ajszori irodalom: —> új szír irodalom ajtis: ->ajtisz ajtiszu: ->ajtisz

mutatója

akhyana: -*ákhjána akhyanika: -*upadzsáti akhyayika: —•kathá Akinyan, N.: -*Akinjan, N. Akita Tokuzö: —>Akita Ujaku Akominatos: -* Khóniatész Akominatosz: —• Khóniatész Akominatus: -*Khómiatész Akritika tragudia: —*Akritasz-dalok Akritikos kyklostés Kypru, 0 : - » C i p r u s i Akritasz-ciklus Akritosz: -* Kazantzakisz, N. Akropolites, G.: Akropolitész, G. Akropolitisz, J.: -*•Akropolitész, G. akrostichon: —• akrosztichon Aksal: -*Sabahattin Kudret aksaravritta: —•varnavritta aksharachchandas: -+aksaracscshandasz aktualizálás: -*aktualizáció Akülász: ->Aquila Akusilaos: -> Akuszilaosz Akutagava Rjúnoszuke: -*Akutagawa Ryünosuke akzentuierende Diehtung: -+wágende Dichtung Aláaddin: ->Sabit Alagiyavanna M.: Alagijavanna M. Ála ísziru iláni: —• Etana-eposz alakítás: -> színészi alkotás alaktan: —>morfológia alap és felépítmény: —•irodalom és társadalom alapgondolat: -* alapeszme álarc: -+maszk Alasani Peddana: —*• A laszáni Peddana Alasdair Mac Mhaighstir Alasdair: ->Macdonald, A. albada: -*alba Alban-Fournier, H.: —>Alain-Fournier Albanus Albano: —» Vasa, 1'. Alber: -*Alberus, E. Alberdingk Thijm. K. J. L.: —*Deyssel, L. van Albert, Nagy Szent: -*Albertus Magnus Alberti: ->Albert, H. Alberts, A. M.: -*Zetternam, E. Albert y Paradis, C.: -*Catalá, V. Albiha. M.: -*Tornborg, R. Albinus: -*Alcuinus Albinus Flaccus: -* Alcuinus Albizzeschi, B. degli: -* Bernardin, Sienai Szent alborada: ->alba Albuquerques Maranháo Sobrinho, J. A. dos: —• Maranhao Sobrinho Alcaeus: -+Alkaiosz alcaicum metrum: —*alkaioszi versszak alcaicus dodecasyllabos: -*alkaioszi tizenkettes

Ajtmatov, Dzs.: -*Ajtmatov, Cs. akaj: -*kedaj akalawi: -*ulasimi akasimi: —>ulasimi akatalektikus jambikus trimeter: ->jambikus versmérték Akbal, Oktay: ->Oktay Akbal Akbar: —>Akbar Alláhábádí akccsang: -+szongga Akela: —>Zelienka, L. akephalia: —•fejetlen kólón, fejetlen verssor akephalon: -»fejetlen verssor akephalon hexametron: —>fejetlen hexameter akephalon kólón: -»fejetlen kólón akephalos stichos: -*fejetlen verssor akephalosz sztikhosz: —•fejetlen hexameter, fejetlen verssor Akeratos: -+Akératosz Ákesson-Holmberg, S. B. M.: —>Ákesson, S. Akhilleusz Sztatiosz: -*Akhilleus Tatiosz ákhjájiká: —>kathá ákhjániká: —>upadzsáti akhtark: —*aghtark 326

Címszóváltozatok alcaicus hendecasyllabus: alkaioszi tizenegyes alcaicus versus: —>alkaioszi kilences; alkaioszi tizenegyes; alkaioszi tizenkettes; alkaioszi tízes; alkaioszi verssor, nagy alcaicus versus decasyllabus: —»alkaioszi tízes alcaicus versus enneasyllabus: —>alkaioszi kilences alcaicus versus maior: —•alkaioszi verssor, nagy Alcalá Yánez y Rivera, J. de: —•Alcalá, J. de Alcantara, O.: ->Lopes, B. Alcest: -*Terlecki, T. Alchvine: —•Alcuinus Alchvinus: -> Alcuinus Alchwinus: —•Alcuinus alchymista irodalom: ->alkimista irodalom Alcimadas: —»Alkimadasz Alcipe: -yAlorna, Marquesa de Alciphro: —• Alkiphrón Alcman: - » A l k m a n alcmanicum metrum: -^alkmani versszak alcmanius versus: ->alkmani versszak Alcuin: -> Alcuinus Aldecoa, M.: ->•Greiff, L. de Alderson, A.: -*Opie, A. Aldhelm of Malmesbury: —> Aldhelmus Al-e Ahmad Dzs.: -+Dzsalál Ál-e Ahmad Aleardi. gróf G.: -+ Aleardi, A. Aléchem, S.: —>Sólem Aléhem Áléhem, S.: ->Sólem Aléhem Aleixandre Merlo: -»Aleixandre, V. Aleksandrov: -*Murn, J. Alekszandrov: ->Durova, N. A. Alekszandrov, V.: -*Krilov, V. A. Alekszejev, Ja. A.: —• Elejszejn, Ja. Alekszejev, K. Sz.: -*Sztanyiszlavszkij, K. Sz. Alekszejev, Sz. A.: ->Najgyonov, Sz. A. Alekszidze: —>Maridzsan, M. Aleksziev, I. T.: -+Burin, I. Alelkavics, Ju.: -+Zjamkevics, R. A. Alepudisz, O. P.: —>Elitisz, O. alessandrino: ->martelliano, settenario doppio Alexander: -»Alekszandrosz Alexander de Sancto Albano: —*Neckam Alexander Alexandre de Paris: Alexandre de Bernay Alexandre, Román d': —•Sándor-regény alexandrijn: —* alexandrinus alexandrin: —• alexandrinus alexandrino clássico: alexandrino alexandrino espanhol: -* alexandrino arcáico alexandrino tripartito: -+alexandrino alexandrin ternaire: -»alexandrin Alexandros: —*Alexandrosz, Kornéliosz; Alexandrosz Lükhnosz

mutatója

Alexandrosz Polüisztór: Alexandrosz, Kornéliosz Alexandra, D.: -*Mitszosz Alexe, A.: -*Arsene, M. Alexej: -*•Rusinsky, M. Alexios Komnenos: -*Alexiosz, I. Alexiosz Komnénosz: —>Alexiosz, I. Alexis: -+Alecis, G. Alexis: -+Alexisz Alexiu, G.: —> Kazantzakisz, G. Alexius Comnenus: Alexiosz, I. alex 64: —> Gruppé alex 64 Alfa: Vlach, R. alfabetikus akrosztichon: —>abecedarium alfabetikus költemény: —•abecedarium Alfarabius: —>Farábí, Abú Naszr Alfavitosz tisz agapisz: —•Szerelem ABC-je, A Alf laila va laila: —»Ezeregyéjszaka Alfonsi, P.: -*Alfunsi, P. Alfonsina: —*Storni, A. Alfonso de Maldonado: -»Palma, R. Alfonso el Sabio: Alfonz, X. Alhajji Imoru Krachi: -*Um,ar ibn Abu Bakr Alharisi. J.: -+Alharizi, J. ben. S. Al-Harizi, J.: Alharizi, J. ben S. Álh-khand: —*• Alhá-énekciklus Ali: -+Asik Pasa Alichan, L.. —>Alisán, Gh. Alighieri, D.: —>Dante Alighieri Aliguis: -*Cajak, J. á lira: -+lira alirada: -ycanción Alisz: -*Aszadur, Z. Ali Szikandar: —>Dzsigár M. Aljakszandra vies, M.: -*Ticsina, M. Aljosa: —> Volni Alkábec, S. ben M.: Álkábec, S. alkaikon: ->alkaioszi kilences; alkaioszi tizenegyes-, alkaioszi tizenkettes; alkaioszi tízes\ alkaioszi verssor, nagy alkaikon dekasyllabon: alkaioszi tízes alkaikon dekaszüllabon: alkaioszi tízes alkaikon dodekasyllabon: ->alkaioszi tizenkettes alkaikon dódekaszüllabon: —•alkaioszi tizenkettes alkaikon enneasyllabon: -*alkaioszi kilences alkaikon enneaszüllabon: -*alkaioszi kilences alkaikon hendekasyllabon: ->alkaioszi tizenegyes alkaikon hendekaszüllabon: —• alkaioszi tizenegyes alkaikon meizon: —>alkaioszi verssor, nagy alkaikon metrón: —>alkaioszi versszak Alkaios: -*Alkaiosz 327

Címszóváltozatok

mutatója

Al-szab c c uhud al-szulajmanijja: —Hét salamoni szerződés Altáf Husszain: - H á t i általános: —tipikus általános irodalomtudomány: —irodalomtudomány általános stilisztika: —stíluselmélet Altauzen, Ja. M.: —Altauzen, D. altdeutsche Strophe: —ónémet versszak altercatio: —agón, 3. Altercatio Iasonis et Papisci: —Iaszón és

alkaioszi verssor: —alkaioszi tizenegyes alkalmazás: —>adaptáció Alkimadas: —Alkimadasz Alkmaionis: —•Alkmaiónisz alkonyi költészet: —crepuscolarismo alkotás: —mű alkotói módszer: —*művészi módszer alkotói ösztönösség: —ösztönösség alkotóművészetek: —•produktív művészetek Alkuin: — Alcuinus alla cavaiola: -cavaiola Állami-díj: —Sztálin-díj állandó jelző: — díszítő jelző állandó ritmus: —monoritmus állatmese: ->állatirodalom állatmonda: —* állat irodalom; állatmítosz; monda

Papiszkosz vitája Altsuller: —Altov, G. Sz. alva: —alvorada Alvarenga. I. J. de: —Alvarenga Peixoto, I. J. de Alvarez, R,: —Casona, A. Alvarez Murena: —Murena, H. A. Alver: —Skram, A. Alvíssmál: —Edda Alyscamps: —Aliscans, Les Alyscans: —Aliscans, Les Alzey, K. von: —Nies, K. Alzmann. H.: —Ahlsen, L. Amada Gorö: —Guan

állatregény: —• állatirodalom Allegro: Szolovjova, P. Sz. alleluja: —• halleluja Allén. S. V. P. W.: -Allén, St. allessandrino: —martelliano Alleyne, E.: —Rosetti, Ch. G. alloiometrikus periódus: —különnemű periódus alloiometrikus versszak: —különnemű versszak allokúció: —szermocináció allokutio: —szermocináció allonym: —allonim allusio: —célzás allúzió: —célzás alma: —davlavun al-Maghází: —maghází almanachlíra: —szobaköltészet Almeida, G. de A. de: —Almeida, G. de Almeida, R. A. V. F. de: —Rocha, J. Almeida Botelho. A. A. de: —Botelho, A. Almeida e Lencastre, L. de: —Alorna, Marquesa

Amalie: —Amalie Friederike Marié Auguste Ama no Nunahara Oki no Mahito: —Tenmu tennö Amarasimha: —Amaraszinha amari no kokoro: —yosei amateur: —dilettáns, műkedvelő amatőr: —dilettáns, műkedvelő amazulu irodalom: —zulu irodalom Ambarcumjan, A. A.: —Hambarcumjan, H. A. ambiuitas: —kétértelműség ambiguity: —kétértelműség Ambrogini, A.: —Poliziano, A. Ambrosius Theodosius: — Macrobius Ambrozius. Szent: —Ambrus, Szent Amemikoto Hirakasuwake: —Tenji Amenemope: —Amenemopet Am Han: —Trán Huy Liéu amhara irodalom: —Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Ami et Amile: —Amicus és Amelius Aminzáde: — Aminzoda, M. Amír. A.: —Pinkerfeld, A. Amír Ahmad Mínáí: —Amír Mínáí Amir Szargidzsan: —Borogyin, Sz. P. Amirutzisz, J.: —Amerutzis, G. Amis: —Behn, A.

Almeida Pessanha, C. d': —Pessanha, C. Almwart. E.: — Rauscher von Steinberg, E. alnémet irodalom: —német irodalom alogon metrón: —irracionális ütem alogos chronos: —irracionális időtartam alogos pus: —irracionális versláb alogos syllabe: —irracionális szótag alogosz khronosz: —irracionális időtartam alogosz szüllabé: —irracionális szótag Alonso de Pedraza, J. R.: —Pedraza, J. de alphabetdal: —abecedarium Alphabétosz tész agapész: —Szerelem ABC-je Alpharabius: —Fárábi, Abú Naszr Alpheius: —Alpheiosz Alquinus: —Alcuinus Alstedius: —Alsted, J. H.

Amis et Amile: —Amicus és Amelius Amis et Amiles: —Amicus és Amelius Amitray: —Amitráj 328

Címszóváltozatok Amma Accsigija: ->Morgyinov, Ny. J. Ammianos: —> A mmianosz Ammonios-lexikon: Ammóniosz-lexikon Ammonios Sakkas: —* Ammóniosz Szakkasz Amoirutzész: ->Amérutzész, G. Amorós Bautista. J.: —*Lanza, S. amors veraia: —>amour courtois Amos: —>Amó$z Amphiasz: —> A mphisz amphibólia: -* kétértelműség Amphilochius: —> A mphilokhiosz amphimacer: —*krétikus amphimakrosz: —>kritikus amplificatio: —>amplifikáció, nagyítás amukha: —>prasztávaná Amureli. K.: -+T odorovié, P. amus: —>asszonánc Anabalón Sandersen, L.: —>Rokha, W. de Anabatikon Hészaiu: -*.)e,saia égbe emelkedése anaclasis: —•anaklázis Anacreon: —•Anakreón anacreonteus versus: anakreóni verssor anacrusis: —* ütemelőző anadiplosis: -*anadiplózis anadiplószisz: -*anadiplózis anagnorisis: —*felismerés anagnorismos: —•felismerés anagnóriszisz: —•felismerés anagnóriszmosz: —•felismerés Anagnostakés, M.: —•Anagnosztakisz, M. anaklasis: —> anaklázis anaklaszisz: —> anaklázis anakrcóni hetes: —> anakreóni verssor anakreóni nyolcas: —•anakreóni verssor anakreonteion: —»anakreóni verssor anakreontika: anakreóni költészet A. Na. Kri: -*Krisna Ráó, A. N. anakruszisz: —• ütemelőző Ana kurnugia: -+Istar alvilágjárása anakyklesis: —>anaküklészisz analízis: —» elemzés analyse de contenu: —>content analysis A Nam: —•Trán Tutin Khái Ananda Kavi, M.: -*Mangalagiri Ananda Kavi Anang, D.: -*Dei Anang, M. Fr. Ananía, J.: —>Portogalo, J. Ananios: —» A naniosz Ananyan, V. S.: —*Ananjan, V. Sz. anapaestus: -+anapesztus anapaistos: -+anapaisztosz\ anapesztus anaphora: -*anafora anasztrophé: —»inverzió Anaxilaosz: —>Anaxilasz Anaxilas: —>Anaxilasz

mutatója

Anaximandros: —• A naximandrosz Anaximenes: —• Anaximenész anceps: -* közömbös szótag anceps syllaba: -*közömbös szótag Anchal: -+ Ancsát Andayya: -*Ándajja Anders, F.: ->Stolle, L. Anders. G.: -*Soyfer, J. Andersen, A. Hj.: —>Iijertenaes Andersen, A. Andersen, B. A.: -*• Andersen, B. Andersen, Ch.: -*Thyregod, Ch. A. Andersen, K.: ->Holst K. Andersen, M.: Andersen Nexo, M. Anderson, K.: -> Bjarnhof, K. Anderson, W. A. A.: Anderson, W. Andersson. P. B. E.: -* Andersson. P. ándhra irodalom: ->telugu irodalom Andocides: -*•Andokidész Andokides: Andokidész Andrade, C. D. de: -*Drummond de Andrade, C. Andrade, F. da C.: Andrade, C. Andrade, M. P. de: ->Andrade, M. de Andrade, M. R. de M.: ->Andrade, M. de Andrade Caminha, P. de: -*Caminha, P. de A. Andrade Franco, A. J.: Andrade, ,J. Andrea da Bergamo: -»Nelli , P. Andreas: Andreasz Andreev, G. G.: —>Andreev, V. Andrejev. V. 1).: —>Andrejev, A. Andrejevics: -*Szolovjov, Je. A. Andrés Canallero: —»Olivér Belmás, A. Andrésson, Kristinn E.: Kristinn E. Andrésson Andrew of Wyntun: —> Andrew of Wyntoun Andrews. M. S.: -*Szczypiorski, A. Andrézel. P.: —>Blixen, K. Andronyikasvili: —»Andronyikov, I. L. Andziulaitis. J.: -*Kalninas, .1. Andzsar: -*Trajanov, T. V. Aneurin: —• A neirin Ángel Guerra: -»• Betancourt. J. Angelicus B. P.: —*•Angeli, P. degli Angeriano, G.: —>Angerianus, H. Anglicus, G.: -*Galfridus de Vinosalvo Anglo-Saxon Chronicle: ->Angolszász krónika Angrémy, J. P.: -*Rémy, P. J. Angry Young Men: -*dühös fiatalok Anhalt-Zerbst, S. A. F. von: Katalin, II. Ání, Júszuf ab: -*Júszuf al-Aní Aniceto el Gallo: -*Ascasubi, H. animisztikus irodalom: -*ősköltészet, primitív irodalom Aninosz, Ch.: 329

Anninosz,

H.

Címszóváltozatok Anis: —> A nísz Annaeus Florus, L.: —•Florus, P. Annius Annaklics: -* Mjatadzsi annámi irodalom: -*vietnami irodalom Anninos, Ch.: -*Anninosz, H. Annixter, J.: -*Sturtzel, J. L. Annixter. P.: ->Sturtzel, H. A. Anno-dal: ->Annotied annominatio: —» annomináció anó: ~*arszisz ano chronos: —tarszisz anó khronosz: —>arszisz anomoiosztichikus versszak: -*heterosztichikus versszak anonym mű: —•anonim mű Anonymus: —•Jóhannes úr Kötlum Anonymus Belga: ->Daalberg, B. Anquentil. A. H.: —>Anquetil-Duperron Anrakuan Szakuden: ->Anrakuan Sakuden Ansari, Z.: -*Anszárí, Z. Anstey, F.: ->Guthrie, Th. A. Anstichlied: —>bordal Antagoras: -*Antagorasz Antal Gézáné: -*Opzoomer, A. antanaklázis: -*anaklázis, 2. An-tang csu-zsen: -*Kung Sang-zsen antapodosis: -+anaküklészisz antapodoszisz: —• anaküklészisz anteoccupatio: -^protépszis anthologia: —> antológia Anthony, C. L.: -+Smith, D. Anthony, P.: ->Shajfer, A.; Shaffer, P. L. anthorismos: —>anthoriszmosz antibacchius: —*palimbaccMus anticipáció: —>deviza, prokatalépszis, protépszis anticipatio: —>deviza, prokatalépszis, protépszis anticlimax: —• antiklimax antidaktilus: -*anapesztus antidráma: abszurd dráma antifona: antiphonarium antifonárium: -*antiphonarium Antigonos: -+Antigonosz antikatakeleusmos: —• antikatakeleuszmosz Antikleides: -> Antikteidész antikvitás: -+archaizátás Antimachus: Antimakhosz antimerina irodalom: -*Malgas Köztársaság irodalma antimetalepsis: —•antimetabolé antimetalépszis: —> antimetabolé antimetathesis: —• antimetatézis Antin Grabau: Antin, M. antinihilista regény: —óorosz irodalmi Antioco: -*Gutiérrez González, G.

mutatója

Antioh: - * V o r o n i j , M. M. Antipater: ->Antipatrosz Antiphanes: -»Antiphanész Antiphilos: —• Antiphilosz antiphonale: -+antiphonarium antiphonarius liber: -* antiphonarium antiphrasis: antifrázis antipnigos: -*antipnigosz antiptosis: antiptózis antiptoszisz: —>antiptózis antirealista irányzatok: —•realizmus, 1. antiregény: -*újregény antispastos: -+antiszpasztus antistasis: —>antisztázis Antisthenes: —• Antiszthenész antistrofe: -*canzone antiszpasztosz: antiszpasztus antisztaszisz: -*antisztázis antithesis: —•antitézis antitheton: -* antitézis Antonianus, S.: —•Antoniano, S. Antonide Saturniano: -*Monti, V. Antoninosz Liberalisz: Antonius Liberális Antonius Augustus: -*Marcus Aurelius Antonios Diogenes: ->Antóniosz Diogenész Antonisen, 0 . A.: -+Omre, A. antonomasia: -+antonomázia antonomaszia: —>antonomázia antonymia: ->antonímia antropológiai nyelvészet: -+etnolinqvisztika Antschel: -*Celan, P. Anui bu: —>Tonmi, Sz. Anvers: —•germán verselés, német irodalmi formák, skandináv irodalmi formák Anwar, Ch.: -*Chairil, A. anyagi líra: -»objektív líra, 2. anyein: —>anjein aoidos: -+aoidosz an Uhel, F.: -+Luzel, F. M. aperioriston: -*aperioriszton aperszü: —>aperqu aphairesis: —>aferézis aphaireszisz: —•aferézis Aphareus: -*Aphareusz Aphraates: —> Afráhát Aphrem: -*Efrém, Szír Szent Aphtonius: —>Aphtoniosz apocalypsis: apokalipszis Apocalypsis Eliae: -»Illés apokalipszise Apocalypsis Joannis: -* János apokalipszise Apocalypsis Mosis: -*Ádám és Éva élete Apocalypsis Petri: -* Péter apokalipszise apocope: —*apokopé apodosis: -*utótag

formák

330

Címszóváltozatok apodózis: —•utótag apoftegma: —»apophtegma Apokalipszis: János apokalipszise Apokalüpszisz Ióannu: —> János apokalipszise Apokalüpszisz Paulu: —> Pál apokalipszise Apokalüpszisz Szedrakh: Szedrakh apokalipszise Apokalüpszisz Szophonia: —> Cefanjá apokalipszise Apokalüpszisz Zakhariu: —*Zakariás apokalipszise apokalypsis: -*apokalipszis apolelymenon: apolelümenon Apollinaris: —> A pollinarisz Apollinische und Dionysische: -* apollói és dionüszoszi Apollodoros: -* Apollodórosz Apollonides: —> A pollónidész apollóni és dionysosi: —>apollói és dionüszoszi Apollonios: -* Apollóniosz Apollonius Dyscolus: —• A pollóniosz Diiszkolosz apologista: -*apologéta apopcmptikon: propem.ptikon apophthegma: —•apophtegma apophthegmata -*gnomológia aposiopesis: ~*aposziopézis Apostolidés, R.: -* Aposztolidisz, R, Apostoli hitvallás: -*Hiszekegy Apostoli kánongyűjtemények: —> kánongyűjtemények Apostolios, M.: —> Aposztoliosz, M. apostroplic: -*aposztrophé a posteriori nyelvek: —• irodalom és mesterséges nyelvek aposziopészisz: —>aposziopézis Aposztolész, M.: -»• Aposztoliosz, M. apotheosis: —•apoteózis Appár: —* Tirunávukkarasar Appianos: ->Appianosz appositio: —• értelmező appozíció: —> értelmező a priori nyelvek: —•irodalom és mesterséges nyelvek aprosdokesis: —taproszdokézis aproszdokészisz: -*aproszdokézis aptum: —•ciceronianiznius, prepon Apugliese: —>Rugieri d'Amici Apu Ollantay: —•Ollantay aquatic drama: —>natatorio aquelindo: -+perqué Aquilar Acuna Tablada y Osuna, J. J. de: —>Tablada, J. J. Aquileja: —• Paulinus de Aquileia Aquitania hercege: -*Guillaume d'Aquitaine

mutatója

Arabios: —> A rabiosz Aragón, E. de: Villena, E. de Arai Kimiyoshi: —>Arai Hakuseki Arakeljan, Sz. J.: -*Zorjan, Sz. Arakida Takako: —• A rakida Rei Arakidajo: -* Arakida Rei Araksmanyan, A.: -*Arakszmanjan, A. arameus irodalom: -*arámi irodalom áramlat: -* irányzat Aramyan, R. G.: —>Aramjan, R. G. Aramyan, V. G.: Aram jan, V. G. Arand, Ch.: —•Sacher-Masoch, L. von arany ábécé: -*abecedarium aranyaka: —>áranjaka Araratov, A.: —> A r arai jan, H. V. Árason, J.: —•Jón Árason Aratos: -+ A ratosz ar Bras. A.: -*Le Braz, A. Arcádia Ulissiponense: ->Arcádia Lusitana archaikus líra: -*alkalmi líra, archaikus költészet Archambault, L. F.: —>Dorvigny, L. F. archebuleus versus: -*arkhebuloszi verssor Archelaos: —>Arkhelaosz Archer. A. A.: —•Joscelyn, A. L. Archer Eyroles Baltasar Lisboa, M. E.: -*Archer, M. Archestratos: -> Arkhesztratosz archetípus: —>prototípus Archias: -+Arkhiasz archilecteur: —• szuperolvasó archilocheion: —*arkhilokhoszi verssor archilochius versus: —>alkmani versszak, arkhilokhoszi verssor Archilochos: —> A rkhilokhosz Archippos: -* Arkhipposz Archivolti, S.: —•Arhivolti, S. ben É. J. Arcipreste de Hita: -+Ruiz, J. Arcipreste de Talavera: -+ Martínez de Toledo, A. Arcübasev: —*Arcibasev, M. P. Ardamackij: —• Ardamatszkij, V. I. ard ollamh: -*ollamh Areiosz: -*Arius Arenales. R.: Barba Jacob, P. Arethas: —> Arethasz Aretino: -+Bruni, L. Arezio Galeatico: -*Lemene, F. de Argiropulo, G.: —>Arjiropulosz, J. argó: —>jassznyelv argót: —*jassznyelv argumentatio: -* érvelés argumento: ->loa Argyropulos: —• Arjiropulosz 331

Címszóváltozatok Arhusz: —>Tovsztonyisz, V. P. arhytmia: —>aritmia aria: —>canzonetta arietta: —•canzonetta Ari inn fródi: —• A ri Thorgilsson Arinos de Mclo Franco, A.: —>Arinos, A.; Melo Franco, A. Arishima Mibuma: Arishima Ikuma Arisima Ikuma: —>Arishima Ikuma Arisima Takeo: -*Arishima Takeo Aristainetos: —»A risztainetosz Aristarchos: —> Arisztarkhosz Aristeas: —*Ariszteasz Aristeides: —> A riszteidész aristeron colon: előtag aristeron kolon: —•előtag Aristides: —> A riszteidész Aristobulos: —>Arisztobulosz Aristo Ceus: Arisztón Aristodemos: —> A risztodémosz Ariston: —> A riszt ón Aristonikos: —• Arisztonikosz Aristophanes: —*Arisztophanész Aristophanes Byzantios: ->Arisztophanész Büzantiosz

mutatója

Arnarson, Ö.: -*örn Arnarson Arnas Magnaeus: ->Árni Magnússon Árnason, J.: -*Jón Árnason, Jónás Árnason Arnaud, A.: -*Claretie, J. Arnaud Dániel: —*Arnaut Dániel Arnaud de Marvelh: -*Arnaut de Mareuil Arndt: ->Böhlau, H. Arndt, J.: ->Arnd, J. Arngeirsson Björn: Björn Arngeirsson Arnér, E. N. S. E.: ->Arnér, S. Arngrímur inn laerdi: -*Arngrimur Jónsson Arnoldi, Ny. A.: -+Arnoldi, A. A. Arnórr jarlaskáld: —> Arnórr Thórdarson Arnórr pórdarson: -> Arnórr Thórdarson Arnórsson. Pjódolfr: -*Thjódólfr Arnórsson Arnulphus de Lovanio: —*Arnulf, L. Aronsohn. S. J.: -*Ánohi, Z. J. Arouet. F.-M.: Voltaire Arp, J.: -*Arp, H. Árpad, B.: -* Burhán Árpad Arriaza y Supervilla, J. B. de: ->Arriaza, J. arruppadai: —>átruppadai Arsene, A.: —*Arsene, M. ars dictaminis: -*ars dictandi Arsh Malsiyani, B.: -*Ars Malszijání, B. arsis: ->arszisz ars moriendi: —»haldoklók könyve ars oratoria: —•retorika ars rhetorica: —•retorika Artapanos: —> Artapanosz arte mayor: —>versos de arte mayor Artemidoros: —> A rtemidórosz artes bonae: —> septem, art.es librales Arthur Singleton. Esq.: -*Knight, H. C. Arthus-mondakör: —• Arthur-mondakör Arumuha Navalar: —• Arumuga Návalar Arunachalakkavirayar: -*•Arunácsala Kavirájar Arutjunjan, M. M.: ->Arazi, M. arűz vezni: —*aruz vezni Arvidson, E. S. Á.: -*Arvidson, S. Ary: —>Prins, A. arya: —*árjá aryagiti: —>árjágíti Aryashura: —> A rjasúra Asakuro Kikuo: —•Shimaki Kensaku Asare, K.: —>Konadu, S. A. Asatur: —>Aszadur Asbaje y Ramírez de Cantillana, J. I. de: -+Juana Inés de la Cruz Ásbrandsson Björn: —• Björn Ásbrandsson Ascelinus: -»•Adalbéron, A. Ascengáo Palmério, M. de: -*Palmério, M. Ascencio Isaiae: —> Jesaia égbe, emelkedése Ascensáo Filipe, D. D.: -*Filipe, D.

aristophaneus versus: —>arisztophanészi verssor Aristoteles: -»• A risztotelész Aristoxenos: -* Arisztoxenosz Ariszteasz levele Philokratészhez: —>Ariszteasz levele Ariszteidész Tlieodórosz, Publiosz Ailiosz: —* Aristides, Publius Aelius ariszteron kólón: ->előtag arisztophaneion: —>arisztophanészi verssor Arithmoi: —• Numeri Ari |)orgilsson: -*Ari Thorgilsson aritologia: -*aretalógia Arivara no Narihira: -*Ariwara no Narihira árjá: -ygáthá Arjiriadi, H,: —> Kar elli, Z. Arjona y de Cubas: —>Arjona. M. M. de Arjun: —• A rdzsun guru árkádiai költészet: —•pásztori költészet, arcadia, arcadismo árkádizmus: —•arcadismo arkhebuleion: —>arkhebuloszi verssor Arkhiasz: —»Archias, A. L. arkhilokheion: —>arkhilokhoszi verssor arkhilokhoszi disztichon: —•allcmani versszak Arktinos: —> Arktinosz arlequinade: ~*harlequinade ármány: -*cselszövény Armond: —*• Armont, P. Arnaldo da Brescia: Arnold, Rresciai 332

Címszóváltozatok mutatója Asclepiades: —> Aszklépiadész asclepiadeus versus: —•aszklepiadészi verssor Ásgrímsson. E.: —Eysteinn Asgrímsson Ash, Sch.: — As, S. Ashk, U.: :—Ask, U. Ashley Cooper, A.: —•Shaftesbury, Lord Ashoka: —*Asóka ashti: —asti Ashton, W.: Dane, C. Ashvaghosha: —Asvaghósa á§>ik: -+ásik Á§ik Kerem: -»•Kerem, Á§ik Asima: —*Asma Asios: —Asziosz Askari, H.: -»•Aszkarí, M. H. a§k hikáyesi: —halk hikáyesi Asklepiades: —• A szklép iadész Asklund, L. E. J.: —Asklund, E. Aslanoglu, N. A.: ->Aszlanoglu, N. A. Asmarahadi Talo: —Asmara Hadi Asmus: —»Claudius, M. Aspasios: —> Aszpasziosz Aspenström, K. W.: —•Aspenström, W. asperitás: —•érdesség

aszklépiadeion: —aszklépiadészi verssor Aszpanfut: —futurizmus asztrálmitológiai irodalom: —csillagmítosz, csillagmonda Asztramovics, A. Sz.: —Zjazjulja, A. Asztvacaturov: — Karelisvili, J. aszünapheia: —aszinarteton aszünarteton: —aszinarteton aszündeton: —aszindeton aszünthetosz khronosz: —egyszerű időtartam aszünthetosz pusz: —egyszerű versláb AT: -AaTh Atá Khán, M. M. HL: —Tahszín Atakuzijev, R.: —Ujgun Atakuziogli, R.: —Ujgun Átall. P.: -Waln, R. A tanítás kezdete, melyet a herceg, az elöljáró, az „istenatya", az isten szeretettje, a hat „nagy ház" bírája, a száj, amely elégedetté teszi az országot, készített: —Ptahhotep intelmei Atava: —Tyerpigorev, Sz. Ny. até-fiinda: —cantiga ateuda átélés: —beleélés Atellana: —fabula Atellana Atenaios: —Athénaiosz Atenao: — Athenaeum ATh: -AaTh áthajlás: —enjambement Athanasios: —Atanáz, Nagy Szent Athanasius: —Atanáz, Nagy Szent Athanasulés, K.: —Athanaszulisz, K. Athanasziosz: —Atanáz, Nagy Szent Athanáz. Nagy Szent: —Atanáz, Nagy Szent Athenaeus: —Athénaiosz Athenagoras: —Athénagorasz Athénaion: —Athenaeum Athénaios: —* A thénaiosz Athénaisz Leóntiasz: —Eudokia Athénas. G.: —Leblond, M. és Leblond, A. athinaiki szkoli: —athéni iskola atijagati: —atidzsagatí Atish: —Atis atishakvari: —atisakvarí átköltés: —adaptáció, műfordítás átkötés: —enjambement átlagos: —tipikus Atlakvida: —Edda Atlamál: —Edda Atrahovics, K.: — Krapiva, K. Atramhaszísz: — A trahaszísz-eposz Atreya: -Atréja Atta Troli: —Grünberg, K. atthis: —atthisz

Asraf-khán Hidzsrí: - » A s r a f - k h á n Khattak Asselbergs dr. VV. J. M.: —>Duinkerken, A. van Asselyn, Th.: —Asselin, Th. Association Internationale de Littérature Comparée: —•International Comparative Literature A ssociation assonanza atona: —consonanza, olasz irodalmi formák assonanza consonantica: —>consonanza assonanza tonica: —olasz irodalmi forrnék Assumptio Mosis: —Mózes égbe, ragadtatása asszír-babilóniai irodalom: —akkád irodalom asszír-babiloni irodalom: —akkád irodalom Ast: —Dietmar von Aist Ast. K.: —Rumor, K. Astur: —Schauer, H. G. Astydamas: — Asztüdamasz asug: —ásik asugh: —ásik asynapheia: —aszinar tetőn asynarteton: —aszinarteton asyndeton: —aszindeton asynthetos chronos: —egyszerit időtartam asynthetos pus: — egyszerit, versláb Aszadullah. M. Khán: —Ghálib Ászai Rjói: —Asai Ryöi aszianiszmosz: —asianismus Asziljan. H. M.: — Poghoszjan, H. aszinthetosz khronosz: —egyszerű időtartam aszinthetosz pusz: —egyszerű versláb 333

Címszóváltozatok mutatója atticismus: -^atticizmus attikai újkomédia: új komédia attikismos: —•atticizmus attikiszmosz: -> atticizmus attitűdé: -*•attitűd Atyák bölcs mondásai: ->Pirké Ávot atyashti: -*atjasti aubade: -+alba aube: —>alba Aubertin, J . P . : ->Bosschére, J. de Auchinleck, Lord: —•Boswell, Sir A. Audefroi le Bastard: —• Audefroi le Bátard Audefroy le Bátard: -* Audefroi le Bátard Audoenus, J.: -*Owen, J. Auersperg. A. A. Gráf von: -*Grün, A. Aufgesang és Gebánde: —>Aufgesang és Abgesang Auftakt: —•ütemelőző, német irodalmi formák Augé: Auger, H. Augerés, M.: -*Avjerisz, M. Augustinus: -* Ágoston, Szent auktoriális elbeszélés: —• szerzői elbeszélés auktoriális regény: szerzői regény aupachchandasika: —» aupacscshandaszika Aurai Ekkehard: -»Ekkehard IV. Aura tus: -* Dorat, J. Aurelius Ambrosius: -* Ambrus, Szent Aurelius Augustinus: Ágoston, Szent Aurelius Prudentius Clemens: -*Prudentius Aussagenanalyse: -*content análysis Ausztria irodalma: —> osztrák irodalom autenticitás: hitelesség Authon, J.: -+Auton, J. d' Author of the London Spy: —> Ward. E. automatikus fordítás: -*gépi fordítás automatikus írás: -* automatizmus Auvaiyar: ->Avvai Auvaj: —»Avvai auxészisz: —» amplifikáció auxézis: —>amplifikáció avantgard: avantgarde avantgardizmus: -*•avantgarde Avanturierroman: -*avanturier-regény Avdzej, V. J.: -> Vjaszjoli, K. Avelino de Azevedo Chaves, G.: Azevedo, G. Avellaneda, Licenciado A. F. de: -*Fernández de Avellaneda, A. Avempace: -*lbn Báddzsa, Abú Bakr aventiure: —•aventure aversio: —>aposztrophé averzió: -+aposztrophé Avesta: -*Aveszta Avezoglu, M.: -*Auezov, M. O. Avila Pompéia. R. de': - > P o m p é i a , R,

Ávot: ->Pirké Ávot Avtsin, E.: —*Aveline, C. awdlau: -+awdl Awesta: —>Aveszta Axioté, M.: -*Axioti, M. ayatsuri ningyö: —•ito ayatsuri Aydnyan: Ajdinjan, A. aymará irodalom: —> aimará irodalom Ayres Guedas da Silva, M. F. -*Guedes, F. Ayurveda: —•Ajurvéda Aytnyan, A.: Ajdinjan, A. Ayton: —>Aytoun, Sir R. Ayyám al- c arab: —•Ajjám al-arab Ayyaz: -*Ajjáz, Sejk Azad, A. K.: -+Ázád, M. A. K. Azad. J. N.: Ázád., Dzs. azande irodalom: —»zande irodalom A Zadokite Work: —>Damaszkuszi irat azant: —>azand Azevedo Faura da Rosa. J. de: -*Faure da Kosa Aziz Nesin: —*Nesin, Aziz Azoknak a győzelmeknek a kezdete, melyeket Felső- és Alsó-Egyiptom királya, Uszermaatré Szetepeuré, Ré fia, Amon kedveltje, Ramszesz aratott Hatti országában: —*Kadesi csata azonbakság: —• önellentmondás Azshirej, A. Ju.: -> Volni ázsiai iskola: —»asianismus Azumamaro: -> Kada no Azumamaro Baal Habirisz: —> Vesnyikov, G. G. Baba Katsuya: -+Baba Kochö Babaeus Magnus: —> Bábhai rabbá Bababanjan, A. G.: ->Leo Babakhanjan, A. G.: ->Leo Babal«?la, S. A.: -»Babalqla, A. Babilónia irodalma: akkád irodalom, irodalom Babér. Z. M.: -+Bábur, Z. M. Babic, L.: ->Djalski, K . S. Babiloni Névtelen: —»Deutero-Jesaia Babjuk, A. D.: —> Iresan, M. babonás történet: —* hiedelemtörténet Babrios: Babriosz bábszínhász: —•bábjáték Babur Sah: ->Bábur, Z. M. baccheios: —>bacchius Bacchylides: —> Bakkhülidész Bach. P.: -*Baumbach, R. Bachchan: —•Baccsan Bachelin: —>Basselin, O. Bach hao Tú-: —> Tung Thién 334

sumer

Címszóváltozatok mutatója Bachtiar-ciklus: —> Balchtiar-ciklus Bach Van: —•Nguyén Binh-Khiém Bacinschi, L.: —»Berg, L. Bacinskaité: —>Néris, S. Bacsvarov: —Sztefanov, D. Badezellenbühne: —»fülkeszínpad Badí az-Zamán: -*Hamadáni, A. alBadi'oz-Zamán Busrujai: —• Badi 'oz-Zamán Foruzanfár Badmin, A.: -*Badamajev, A. Baeda: —*Beda Venerabilis Baedens, A.: -+Perron, E. du Baekelmans. L. H.: Baekelmans, L. Bágarátü K. fürt Sz.: —•Bágarátü Sz. Baghdaszarjan, G. B: ->Szarjan, G. Baghy, J.: -»•Baghy Gy. baglama: —ytürkü Bagmut: -*Bahmut, T. A. Bagrajev: —»Bágarátü Sz. Bagration, T.: —*Anton Katolikosz Bagravandci: ->Dávid Anhaght bagsi: -+ásik Bágyai: ->Bádescu, I. S. bahari: —>bahar Baher: ->Bacher, S. Bahja ibn Pakuda: -» Bahja ben Joszéf ibn Pakuda bahr: —>arab irodalmi formák Báhr. J.: -*Beer, J. Bahusevics, F. B.: —>Bahusevics, F. K. Baidabá: —>Bidpai Baigetsudö: —*Kagawa Kageki bailada: -*bailía baird: —*bárd bait: —*arab irodalmi formák Bai Tami'a: ->Moore, B. T. J. Bajarsza. I.r -*Vavilin, I. M. Bajda, P.: —•Nyiscsinszkij, P. I. Bajev: —• Bájátü G. Bajganaogli, N.: -*Bajganin, N. Bajkullani. D. P.: ->Bajkulov, D. P. bájoló imádság: -*ráolvasás, varázsszöveg, ima Bakalov, C.: —*Cerkovszkij, C. Bakchylides: -»Bakkhülidész Bakhjá ibn Júszuf ibn Bakúda al-Andaluszi: -*• Bahja ben Joszéf ibn Pakuda Bakin, Kyokutei: —> Kyokutei Bakin bakkheiosz: —>bacchius Bakunf, A.: -+Bakunc,, A. Balabanoff, A.: -+Balabanova, A. I. Balagtas: —»Baltazar. F. Balai Poestaka: —> Balai Pustaka Balangyina: —>Vahruseva, M. Balaramdas: —•Balarámdúsz

bal-bal-e: —•balbale Balbinus, B.: -*Balbín, B. Balbus, H.: Balbi, G. Baldenne, F,: —>Baldensperger, F. Baldus: -*Baldo Balkrishna Sama: -»Bálkrisna Sz. ballada: —> haliadé ballada-opera: —•ballad-oper ballad triplet: -*ballad tercet Ballantyne: —*• Bellenden, J. ballet: -*balett ballette: —•chanson á danser balletto: -+ária Balthasar le Seribe: —>Baghdaszar Depir Balzac. L. de: —• Surville, Mme Bambásek, L.: —> Vladislav, J. Bamberger: -*Berger, L. band: —>tardzsí-band\ tarkíb-band Banadisz Aszaka: —*Tyotka Banda-naváz, Sáh: -*Geszudráz, hodzsa Bandanaváz banderole: —• mondatszalag Bandjópádhjája, I.: -*:Vidjászágar, I. S. Bandrowski, J.: —»Kaden-Bandrowski, J. Banerji: —• Bandjópádhjája Bankelgesang: —• Bankelsang Bánkellied: —> Bankelsang Bankimchandra: -*Bankimcsandra Bankoff, G. A.: —>Sava, G. Bannatyne: —*Bellenden, J. Bannerjee, M.: -*• Bandjópádhjája, M. Banphul: —•Banaphul Banu, E.: —•Postelnicu, I. Bápirádzsu, A.: -*Bápirázu, A. Bapiraju. A.: -+Bápirázu, Á. Bapu Sahib Gaikvar: —•Bápu Szahéb Gáikvár Bar: —• mesterdal Bará: -*Bora, Sz. Báradi. Sz.: -*Bháratí, Sz. Baraka, A.: —*Jones, LeRoi baramasi: —•báramáhí báramászi: -*báramáhí Baranov, Sz. Ja.: —•Baranavih, Sz. Baranyai I.: -*Emba barbarizmus: —*barbarizmus barbarolexis: -»barbarizmus Barbarus, H.: —>Barbaro, E. vagy A. Barbey, J. A.: -+Barbey d'Aurevilly, J. Barbié du B., L. C.: —> Verneuil, L. Barbier de Tinán, J. le: -+Tinan, J. de Barbilian, D.: -*Barbu, I. Barbosa de Oliveira, R.: —• Barbosa, R. Barbouilleur: —•Magallanes Moure, M. bardd: -+bárd 335

Címszóváltozatok Bardesanes: —*Bar Daiszán Bardeszanész: Bar Daiszán Bardoloi, R.: Bar dalai, R. Bardö tödol: -*Bardoi toszgrul Bar Ebhrájá: Barhebraeus, G. Bargoma: —• Kolumbán, Szent Bargone, F. Ch.: ->Farrére, C. Barhudarjan, T. A.: —•Koluncev, F. Iíarila, D.: —>Dosoftei Barker. H. G.: -*Granville-Barker, H. Barker, V. D.: -*Duckworth-Barker, V. Barlaam és Joasaph: -*Barlám és Jozafát Barlaeus, C.: -*Baerle, C. van Barnaba episztolé: —• Barnabás levele Barnard, W.: -*Graft, G. van der Báron, F.: —*Tristan, F. Báron Brambeusz: -*Bzenkovszkij, 0 . I. Báron Iksz: —>Spilevszki, P. M. Barreto, J. P.: -+Rio, J. do Barreto de Meneses, T.: -*Barreto, T. Barros Lins. A. de: —yLins, A. Barstow: —> Orczy E. barszud: -*adab Bárt, J.: —•Cisinski, J. Bartas, G.: —*Du Bartas Barthel, K.: —• Kuba Bartholomaeus evangéliuma: Bertalan evangéliuma Bartholomaiosz evangéliuma: —• Bertalan evangéliuma Bartosek. J.: -*Bart, I. Bartosová, M.: ->Majerová, M. Barua, P. G.: —•Góhain Barua, P. Baruch: —•Barukh ben Nérijá Baruch, L.: —> Börne, L. Baruch, M.: —•Auerbach, B. Barukh egyéb iratai: Jeremiás apokrifon barz: —•bárd Basava: —>Bászava bas-bleu: —*•kékharisnya Basheer: ->Basir, V. M. Bashö: —>Matsuo Bashö basik: -+bas Basileides: —• Baszileidész Basileios: —> Baszileiosz Basiliadés, S.: —>• Vasziliadisz, Basilides: —* Baszileidész Basilius: —*• Baszileiosz Basinov, G. B.: —•Basir, G. basis: —•ütem basis aeolis: —•aiol bázis basis aioleis: ->aiol bázis Basisu: —*Basziszu, M. basit: —>baszít

mutatója

Baskircsev: -*Baskirceva, M. K. Basmak: ->Bas, Ja. V. Bassus: ->Basszosz basta: -+küg Bastard, L.: —> Estang, L. Bastida, D.: ->Bécquer, G. A. Bastien, H.: ->Tillemont, J. basto: -*vers bastonet: -*vers Basu: —>Baszu Bászavésvara: -+Bászava Baszileión 1—2.: -*Sámuel könyvei Baszileión 3—4-.: —»Királyok könyvei Baszileiosz: -* Vazul, Nagy Szent Baszilidész: -* Baszileidész baszisz: -*ütem baszisz aioléisz: —yaiol bázis Baszov, Sz. A.: —•Baszov-Verhojancev Basztonopulosz. K.: -»Basztiasz, K. Bataille d'Aliscans: —>Aliscans, Les bathos: -*bathosz Batikuling: Balmori, J. Batilo: —> Meléndez Valdés, J. Batir Valid: Validov, B. H. Batonisvili, J.: —> Bagrationi, J. Bátr, B.: -*Bászangov, B. Batrachomyomachia: -+ Batrakhomüomakhia Batrakhomakhia: —•Batrakhomüomakhia Battál, Sz. V.: -*Battálov, Sz. Batthyányi \rtÚYné.-*Apraxin, J. Batthyányi J.: -*Apraxin, J. battorina: —*mutéttu Batukene: —•Hagop Tokateci Batute, H.: -*De Jesús, J. C. Bauchamp. M. A., countess: —•Elizabeth Baudoux, J.: —•Schepens, J. N. 0 . Baum, R.: -+Jungk, R. Baumann, I.: —>Feustel, I. Baur, F. J.: ->Baur, F. Bavbek: -*Csobánzáde, B. Sz. bayati: —*máni Bayer, H.: -»•Troli, Th. Bayley, Mrs. J. 0.: Murdoch, J. I. Bazil: -* Vazul, Nagy Szent bázis: -*ütem Beaconsfield. Earl of: —> Disraeli, B. beállítódás: -»attitűd beatnik nemzedék: —*beat nemzedék Beatus Rhenanus: —*Birt, Th. Beauchamp. K. M.: -*Mansfield, K. beaux arts: —• szépművészetek Bebas, K.: -+Bévász, T. K. Kh. Bebenburg, W. E. von: ~*Richartz, W. E. Beccari, A.: ->Antonio da Ferrara

Sz.

336

Címszóváltozatok Bcch Brondum. K.: ->Michaelis, K. Beck V.: ->Beck, W. Beckett Boyd, M. á: ->Boyd, M. Bécsi, K.: -»Becsi, K. Bedáresi: -+Bedársi Bede: —>Beda Venerabilis Bédékar, M.: -*Sirukar, V. Bederesi: —>Bedársi Bedeutungsanalyse: —•content anatysis Bediako, K. A.: -*Konadu, S. A. Bédil: —* Kadir Baks Bedzsüzátü D. fürt Cs.: -»Bedzsüzátü Cs. Bee: ->Gupta, N. M. Beebe, Mrs. W.: -+Thane, E. Beeding, F.: —•Patmer, J. L. Beer, K.: —•Konrád, K. Beerbohn, Sir H. M.: ->Beerbohn, M. Begizov: —• Bedzsüzátü Cs. Behaim: -*Beheim, M. Beham: -*Beheirn, M. Behm: -+Beheim, M. beidegzés: ->• automatizálás Beier, H. U.: —•Beier, U. Beiswanger, G. E.: -fStarbuck, G. E. Bej la, J.: —> Rzewuski, H. bejt: -*ásik Bek, H. L.: —>Kolbenheyer, M. Békaegérharc: —* Batrakhomüomakhia Bekár Memi: -+Hayali bekpi destan: -*máni Békélas, U.: —>• Vikelasz, D. Békessy: —•Habe, H. Bekir Sitki: -»Kunt, B. S. Bekkos, J.: —*•Bekkosz, I. Beklemisev: —>Krimov, Ju. Sz. bektasi: —>ásik Belaney, G. S.: —>Grey Owl BelAPP: - R A P P Belaruszkaja Duda: -> Vjariha-Darevszki, A. 1. Belcseva, E.: Bagrjana, E. Beleckij: —>Bileckij, O. I. Belford Correira da Silva Paco d'Arcos: —• Paco d'Arcos J. belij sztyih: —>blank verse Belinszkij, M.: —>Jaszinszkij, I. 1. Belisario Rosas: —*Guerrero, F. M. Bél kai Drakón: —• Bél és a Sárkány Bell, A.: -»Bronte, A. Bell, C.: -* Bronte, Ch. Bell, E.: Bronte, E. J. Bellay, J. du: -*Du Bellay, J. Bellemére: -*Sarment, J. belles lettres: —•széptudományok Belleville: ->Turlupin, H. le Grand 22

mutatója

Bellion, R. N. P.: -*Rabiniaux, R. Bello, F.: ->Cieco da Ferrara Belloc, J. H. P.: Belloc, H. Belmonte-Müller: -> Mutter, G. Belser, R. Ch. M. De: -+Ruysíinek, W. belső forma: —»forma belső szemléletre épülő művészetek: -+belső képlátás és belső beszéd, irodalom Belvain, M.: —>Maiinda, M. Bemba, S.: - > M a i i n d a , M. Ben no Naisi: —•Ben no Naishi Benavente, L. de: —yQuinones de Benavente Bencúr, M.: —• Kukucín, M. Benda, P.: -* Simoné, Mme de benedictio: bénédiction: —• varázsszöveg Benedikta, Keresztről nevezett Teréz: —»Stein, E. Benediktsson, E.: —>Einar Benediktsson Benediktsson, G.: —• Gunnar Benediktsson Benes, V.: -»BeneS Tfebízsky, V. Ben-Ezra, J.: —*Lacunza, M. Benfey-Schuppe: —•Benfey, Th. Benincasa, C.: —»Katalin, Sienai Szent Beniusevieiuté, J.: Zemaité Benjámin Constant: —>Consta,nt de Rebecque, B. Benjámin F. Johnson, of Boone: ->Riley, J. W. Benő, P.: —>Tinák, B. Benőit de Sainte More: —• Benőit de SaintMaure Bensalem, H.: -+Alteq, H. Bensőn, E. M.. ->Steen, M. Bensseradde: -+Benserade, I. de Bensserade: —• Benserade, I. de bent: ~*türkü Bentzon. Th.: ->Solms, M.-Th. Beolco. A.: -+ Ruzzante Ber: -*Ursinus, J. Beráhjá Hánákdán —• Beráhjá ben Nátronáj Hánákdán Berájtá d-Rabbi Eliezer: —>Pirké d-Rabbi Eliezer Berdiesevszki, M. J.: ->Bin Gorion, M. J. Beresit: -+Genesis Berezivna: -+ Dnyiprova Csajka Berg, H. von: -*Seuse, H. Berg. 0.: -*Vourinen, 0 . Bergadész: -* Vergadisz Bergadisz: —• Vergadisz Bergersen. H.: —>Garborg, H. Berggolc: —> Bergholz, 0 . F. Bergman, E. I.: Bergman, I. Bergman, J.: -+Söderbergh, B. Berg|)orsson, G.: —*Gudmundur Bergpporsson Bergsson, G: —*Gudbergur Bergsson

337

Címszóváltozatok Berk. I.: —•Ilhan Berk Berliner Lokalanzeiger: —Lokalanzeiger Berlini Pth-himnusz: —• Ptah-himnusz, Berlini Bemard. A.: -*•Kurella, A. Bemard, C.: —Bernari, C. Bemard. P.: —Bemard, T. Bemard, P. A.: —Gentil-Bemard Bernardakés, D.: —Vernardakisz, I). Bemard de Clairvaux, Saint: —Bernát, Clairvaux-i Szent Bernardino de Siena. San: —Bernardin, Sienai Szent Bernardo di Chiaravalle. San: —Bernát, Clairvaux-i Szent Bemard of Cluny: — Bemardus Morlanensis Bemard of Morlas: —Bernardus Morlanensis Bernardus Cluniaeensis: —Bernardus Morlanensis Bemart de Ventadorn: —Bemard de Ventadour Bernásek, A.: —Toman, K. Bernát, Morlasi: —Bernardus Morlanensis bernesco: —berneszk Bernhard, F.: —Skowronnek, F. Bernhard, K . : —Capesius, B.; Ursinus Bernheim, M.: —Weiskopf, G. Bernot, R.: — Wudler, B. Beroaldus, Ph.: —Beroaldo il V., F. Berol: —Béroul Berosos: —Bérószosz Berossus: —Bérószosz Bérósszosz: —Bérószosz Bersz: —Tolsztaja, Sz. A. Berton, S.: —Viereck, G. S. Bertrand. L.: — Bertrand, A. Bervi: —Bervi-Flerovszkij, V. V. Berwick, M.: —Procter, A. Bérzips, A. M.: —Birze, M. Bes, G.: -Besz, G. Besantinos: — Bészantinosz Bescapé: —Pietro da Barsegapé Beskydov: — Palárik, J. Besnard, P. A. A.: —Besnard, A. Bessarion: —Bésszarión Bessarione, G.: —Bésszarión BEST: -Bál Sém Tov Besten, A. C. den: —Besten, A. den beszéd: —szónoklat, nyelv beszédaktus-elmélet: —speech act-elmélet beszéddallam: — mondathanglejtés Besztuzsev: —Gippiusz, V. V. Béthune, C. de: —Conon de Béthune betlehemezés: —betlehemes játék Betschla: —Bezzola, E. Bettlermantel: —quodlibet

mutatója

betűakrosztichon: —akrosztichon Betulejus, X.: —Birk, S. Betulius: —Birken, S. von Betulius. X.: —Birk, S. betűrím: —alliteráció betyárirodalom: —betyárköltészet Beuvain d'Altenheym, Mme G.: —Soumet, G. bevezető: —bevezetés Bevilacqua, A.: —Zangradi, G. Bewas: —Bévász, T. K. Kh. Beyer. A. P.: —Absalon Pedersson Beyer beyit: —beyt Beyle, H.: —Stendhal Beynar, L. L.: —Jasienica, P. Beynon, J.: —Wyndham, J. Bhagvatula Sankarasásztri: —Árudra bhajan: —bhadzsan Bhaktacharan: — Bhakracsaran Bhanubhakta Acharya: —Bhánubhakta Ácsárja Bharadah, E.: — Bharada, M. Bharatchandra Ray: — Bháratcsandra Ráj Bhasa: —Bhásza Bhaskaran: — Bhászkaran, P. P. Bhaskara-Ramayana: — Bhászkara-Rámájana Bhaskararao, V.: —Bhászkararáó, V. Bhatt, M. R.: —Kánt Bhatta. B.: —Szudarsan Bhattacharya: — Bhattácsárja Bhattáesárja, V. K. Bh.: —Bhattadév Bhattar Szaraszvati: —Elakúcsi Bálaszaraszvati Bhavání: —Bhiksu Bhikshu: —Bhiksu Bhojo, Bh.: —Bhódzsó, Bh. Bhomakawya: —Bhómakávja Bhuan: —Bhujan, Sz. Bhushan T.: —Bhúsan T. Bhuyan, S.: —Bhujan, Sz. Biblia królowej Zofii: —Zsófia királyné bibliája Biblia pauperum: —Szegények bibliája Biblia polyglotta: —poliglott Bibliák bibliográfia: —irodalmi bibliográfia biblosz: —bibiion Bickerstaff, I.: —Ramsay, A. Bidjápati: — Vidjápati Biedermann: —Dörmann, F. Bielik. A.: —Srobár, V. Bigi, M. Z.: —Bigejev, Z. bi-hexassilabo grave: —alexandrino arcáico Bikcsentáj. E. G.: — Bikcsentajev, A. G. Bikkol, S. Sz.: -Bikkulov, S. Sz. Bikouta-Menga, G. G.: —Menga, G. bil: —bivalscsina Bilba§ar. K.: —Kemal Bilbasar bilinnij sztyih: —bilinavers 338

Címszóváltozatok bilinocska: -+bivalscsina Billings, J.: -*Shaw, H. W. Biloca Jósé de Cruz: -*Sousa, T. de Bilokopitnij: Verbickij, M. A. Bilozerszka-Kulis, 0 . M.: —>Barvinok. H. Bilpai: —• Bidpai Bilt T. de: -+Nijhoff, M. Bíná Baruá: —•Barud, B. K. Binder, A.: -+Paná, S. Binet, J. A.: —• Binet-Valmer, J. Binh Nguyén Löc: -+Tő Van Tuan Binh Tru-c: ->Pham Binh H& Binoji: —>Bináí Bins, P., Saint-Victor gófja: -^Saint-Vidor, P. de biográfia: ->életrajz biographia: —• életrajz Biondi, B.: -»•Biondo, F. biosz: -* életrajz Biosz Aiszópu: Aiszóposz-regé.ny Biosz Alexandru tu Makedonosz: -*Sándorregény bi-pentassilabo grave: —>hendecassílabo bírálat: —• irodalomkritika Birath, M. S.: ->Schwartz, M. S. Birek. S.: -+Birk, S. Birgerdotter, B.: —>Birgitta, Szent Birkinshaw: —• Weldon, F. Bírna: —*Bárna, V. Bírsan: —*Bársan, Z. Birznieks, E.: —•Birznieks-Upitis, E. Bischoff, J. E. K.: Rolandén, K. von Bishi: -*Bisi, P. Bison ravi: -*Straram, P. bispil: ->bispel Bité: —*Petkevicaité-Bité, G. Bit mummi: —> Édubba Bitzius, A.: -*Gotthelf, J. Biv Chhay Lieng: -*Biv Csáj Lieng Biyidi, A.: -*Beti M. bizánci állattörténetek: -*állatirodalom bizánci irodalmi formák: -ógörög irodalmi formák bizánci irodalom: -ógörög irodalom Biziinos, G.: -*Viziinosz, J. biztató: vigasztaló bjangcsub lamrim: -*lamrim Bjarme, B.: -*Ibsen, H. Bjarnason. J.: —>.Jón Bjarnason Bjarnason, J. M.: —>.Jóhann Magnús Bjarnason Bjarne P. Holmsen: —>IIolz, A. Bjarni Thorarensen Vigfússon: —*Thorarensen, B. Bjazmezsni. A.: -*Usakov, 22*

A. F.

mutatója

Bjerregaard. H. A.: -*Anker Bjerregaard, H. Bjon Gjé Kjáng: —>Bjan, Gjé Rjáng Bjorason, B. M.: —• Bjarnson, B. Björn Breidvíkingakappi: -» Björn Ásbrandsson Björn Hitdaclakappi: —• Rjörn Arngeirsson Black, G.: -*Wynd, 0 . M. Bladys: ->Calverley, Ch. S. Blair, E.: -*Orwell, G. A. Blake, N.: ->Lewis, C. D. Blanc: -»•Solms, M.-Th. Blanck, A. Th.: -*Blanche, A. Blanco White: —>Blanco y Grespo, J. M. Blankvers: -*blank verse Blarrorivus, P.: —• Rlarru. P. de Blasco Ibanez, V.: -* Ibanez Blasco, V. Blasius der Spaziergánger: ->Sommer, S. Blavatszkaja. H. P.: -+Blavatsky, H. P. Blecua y Teixeiro: —• Blecua, Teijeiro, J. M. Blemmydes, N.: —>Blemmüdész, N. Bley, F.: -+Blei, F. Blieck, M.: -*Torcy, A. Blixen, T.: Blixen, K. Blixen-Finecke, K.: -*Blixen, K. Blo-bzang chul-khrimsz: —• Lubszangcültim Bloch, P. A.: -*Abraham, P. Block, P.: —>Hedberg, F.; Grevenius, H. Blocksidge, Ch. W.: —>Baylebridge, W. Blondain de Nesle: ->Blondel de Nesle Blondas Forliviensis: Biondo, F. Blondel de Nesles: -*Blondel de Nesle Bloomgarden: ->Jehoas Bloskin, M. F.. -> Bakun, M. Blubo: —>Blut- und Boden-Dichtung blue-stocking: —>kékharisnya Blumenfeld, A.: -*Román, R. Blumengarten: ->Jehoas Blumenritornell: ->•ritornell Blumental, L.: —> Belmont, L. Blumgarten, J.-Sz.: -*Jehoas Bluvstein R.: —*Ráhel Bluvstein-Szelá, R.: -> Ráhel bobo: -*gracioso bob wheel: —*bob and wheel Bochannan. D.: —>Buchanan, D. Bocsozel de Chastelard, P.: ->Chastelard Boddason, Bragi: —>Bra{ji Boddason Bodel, J.: -*Jean Bodel d' Aras Bodhayana: -*Bódhájana Bodicky, S.: -*Samovic, S. Bodor, G.: ->Perron, E. du Bodurján J.: —> Bodurján, M. Bödvarsson, Gudmundur: -*Gudmundur Bödvarsson Boéthius, H.: -*Boece, H.

339

Címszóváltozatok Boé, J.: -*Jasmin

mutatója

Bon Gaultier: -»Martin, Sir Th. Bonner, T. N . : ^ Y a r b o , Ch. Q. Bonnot, abbé de: -*Condillac, É. Bonset, I. K.: ADoesburg, Th. van bontás: —>felfüggesztés Bontemps, R.: -+Collerye, R, de Book of the Dean of Lismore: -»Lismore-i

Boeus: -*Boió Boéx: -^Rosny, J. H. Bofill i Mates, J.: -*Liost, G. de bogatirszkaja szkazka: -thősmese Bogdanovics: -*Bahdanovics, M A. Bogén, A.: Scholtis, A. Bogenstil: —>Hakenreim, Stabreimvers, német irodalmi formák Bogoraz, V. G.: —> Bogoraz - Tan, V. G. Bogoszlovszkij, D. F.: —>Oraj. D. Bogusevics: —>Bahusevics, F. K. Böhl de Faber, C.: —>Fernán Caballero Bohusz, M.: Potocki, J. K. Boilcau-Despréaux: ->Boileau, N. Boiosz: -+Boió Boiotos: Boiótosz boiseion: —*•boiszkoszi verssor boiscius versus: -*boiszkoszi verssor boiszkion: —> boiszkoszi verssor boiszkiosz sztikhosz: -»boiszkoszi verssor Bojíncá: -»Slavici, I. Bojko, V.: -» Voloscsak, A. V. Bokenham: —*Bokenam, 0 . bokorrim: —» csokorrím Bölcs Alfonz: —•Alfonz, X. Bölcs Salamonnak példabeszédei:

esperes könyve Boole, E. L.: ->Voynich, E. L. Boonstra, Y. R.: —>Boanstra, Y. R. Boontje: —>Boon, L. P. Borach, T.: -*Zech, P. Borandon: -*Brendan, Szent Borbonius Vandoperanius: —> Bourbon de Vandoeuvre Borchardt, G. H.: —>Hermann, G. Borde: —*Boorde, A. Borden, L.: ->Deal, B. bordo: —*vers bordonet: -*vers Bordoni: -*Scaligero, G. C. Borel d'Hauterive, J.-P.: -*•Borel, P. Börésit: —>Genesis börleszk: —> burleszk Born, J. P.: -+Prins, J. Borodin, G.: -*Sava, G. Borotha, V.: -»TreSöec-Branjski, V. Borovohájsky: -»Záturecky, A. P. Borromáus Herlossohn, K.: —>Herlossohn, K. Bose: —>Baszu bosquet: -+bouquet Bosquet, M.: ->Gorz, A.

—• Példabeszéde k könyve Bölcsesség Könyve, A.: -*Salamon bölcsessége Bolej Krut: ->Luboivski, E. Boleslawita: —* Kraszewski, J. I. Bolgarin, D.: ->Talev, D. P. Boliac, C.: —> Bolliac, C. Bollstádt, A. Gráf von: ->Albertus Magnus Bolos: ->Bólosz Bólu-Hjálmar: -*Hjálmar Jónsson Bolzani: Valeriano, P. Bolzani, L.: —» Inglés de Sousa Bolzanio: —> Valeriano, P. Bom, K. E. de: -*Bom, E. Bomans, J. A. G.: —> Bomans, G. Bombast von Hohenheim. Th.: —•Paracelsus, Ph. A. Th. Bömidbar: ->Numeri bon'amors: -*•amour courtois Bonaparte, Ch. L. N.: -»• Napóleon, III. Bonaparte, N.: ->•Napóleon, I. Bonastrug da Porta: ->Móse ben Náhmán Boncsó: —»Bonchö Bondarenko: —•Bandurenko, Je. F. Bondarisin, T.: -*Bordúljak, Ty. I. Bonefons: -*Bonnefons, J. Bonerius: -*Boner, U. Bongartz, H.: ->Thorwald, J.

boszorkánymondás: —• ráolvasás, varázsszöveg boszorkánytörténet: —>boszorkánymonda, hiedelemmonda Botelho, P.: ->Paganino, R. Botelho da Fonseca: —>Paganino, R. Botelho de Faria e Castro. M. F.: ->Botelho, F. Botez, E. P.: Bart, J. Boto, E.: -+Beti, M. Bottema, M. H.: -*Baersma, M. Bötticher: —>Lagarde, P. A. de Böttiger. L. F. C. W.: ->Böttiger, C. W. Botto, A.: ~+Boto Botto, J.: -*Krasko, I. Bottom, M. E.: -+Solt, M. E. Bottone, U.: -+DAlba, A. Boudens Vanderbourg, M.-M.-Ch.: —• Vanderbourg Bouhélier-Lepelletier, S. G. de: -*>Saint-Georges de Bouhélier Boulanger de Nímes, le: ->Reboul, J. Boularan. J.: -*Deval, J. boulevard-darab: ->bulvárdarab 340

Címszóváltozatok boulevard-sajtó: ->bulvársajtó Bourcicault: —• Boucicault, D. Bourillon, H.: -*Hamp, P. Boursiquot, D. L.: -* Boucicault, D. Boutelleau Chardonne, J.: ->Chardonne, J. Bouters, P. C.: ->Boutens, P. C. Boutterais: —> Boutrays, R. bővítés: —•adjekció bővített rím: —>gazdag rím Bowles, C. A.: -+Southey, C. A. Box, E.: -*• Vidal, G. Boy: ->Boy-Ed, I. Boyd, N.: -+Millay, E. St. V. Boyl Vives de Canesma: -*Boyl, C. Boyron: -*Báron, M. Boz: -* Dickens, Ch. bozlak: -*türkü BPRS: -+Bund proletarisch-revolutionárer Schriftsteller Deutschlands Brabanti J. herceg: —>Jan van Brabant, hertog bracheia: rövid szótag brachilogia: -> apophtegma brachycatalectum metrum: -*brachikatalektikus versmérték brachylogia: —•apophtegma, Braddon. G.: -*Sava, G. Bradford, M. L.: Woods, M. L. Bradley, A. H. S.: —>Tiptree, J. Jr. Bradshaw-Isherwood, Chr. W.: -*Isherwood, Chr. Braga, J. F.: ->Braga, T. Bragi inn gamli: —yBragi Boddason Brahain-Ducange: -*Ducange, V. H. Braithwaite: ->Brathwaite, R. brajabuli: bradzsabulí Brajanath Badajena: Bradzsanáth Baradzséna brakheia: rövid szótag brakhükatalékton metrón: ->brachikatalektikus versmérték Bramah. E,: -*Smith, E. branche: -»román Brancovan, A. de: —>Noailles, A. de Brandan, Szent: -*Brendan, Szent Brannon, C.: -*Lars, C. Brás Martins dos Guimaraes Bilac, ().: —> Bilac,

O. Brater: —>Sapper, A. Bratyja Tur: -*Tur Braun. D.: —• Brandan, 0.; Nick, D. Braunschweig- Wolfenbüttel. A. U. Herzog von: —>Anton Ulrich Braxatoris, A.: —>Sládkovic, A. Brazil. F.: -*Klemm, W. Brecht. E. B.: Brecht, B.

mutatója

Breden, Ch. von: —fChristen, A. Breero, G. A.: ->Bredero, G. A. Breevoort-Noordzij, P. M. van: -*Noordzij, N. Bréfeuf, G. de: —• Brébeuf, G. de Breidvíkingakappi, Björn: —> Björn Ásbrandsson Breinberg, E,: —>Bornhöhe, E. Breitenfeld: —>Bares, G. breiz irodalom: -*breton irodalom Brémai Ádám: ->Adamus Bremensis Brenainn: —•Brendan, Szent Brennan, T.: -»Conroy, J. Brennglas: ->Glassbrenner, A. Brennu-Njáls saga: —>Njáls saga Brentano, A. E.: -*•Amim, B. von Brentano, B.: -*Arnim, B. von Bret-Harte, F.: -+Harte, F. B. Bretke, J.: —>Bretkünas, J. Brett Harte: -+Harte, B. Brett-Young, F.: -+Young, F. B. Breuning: —>Günther, A. breviárium: -+epitomé breviloquentia: —•apophtegma brevis: —>rövid szótag brevis in longo: —>rövid a hosszúban Brian Mac Giolla Meidhre: Mer rimán, B. Bridzs Nárájan: -+Csakbaszt Brie, G. de: -+Brice, G. Briet, M.: ->Crenne, H. de brigantiköltészet: betyár költészet Bril, I. A.: ->Bril, J. Brink, R, C. B. van den: -*•Bakhuizen van den Brink, R. C. Brinkel, B. G. F.: -*Plas, M. van der Briod, B.: -*Saint-Hélier, M. Brissot de Warville: -»Brissot, J.-P. Briszker: ->Haezrahí, J. Brito Fernandes, A. J. de: -*Fernandes, A. J. Brito Letelier. E.: Monvel, M. Brittaine: Breton, N. Britton: ->Breton, N. Brixius, G.: —>Brice, G. Brjanszkaja: —• Panajeva-Golovacsova, A. Ja. broadsheet ballad: ->broadside haliad Brocha Gorda: ->Jaimes, J. L. Brochmann, Z.: -*Hopp, Z. Brock, G.: ->Lindsay, J. M. Brock, S.: Trimble, L. P. Brodsky, M.: -+Fric, J. V. Brodwin, S.: -»Dudow, S. Th. Brofeldt, J.: -*Aho, J. Broghill. Báron: —•Boyle, R. Bron, R. de: —>Zaleski, Z. Broncese, el: —•Sánchez de las Brozas, Fr. Bronovicz: —>Brun. J. 341

Címszóváltozatok Bronstejn: —>Trockij, L. D. bronteion: -*deus ex machina Brooke: -*Broke, A. Brook Farm Institute of Agriculture and Education: -» Brook Farm Brook Farm Phalanx: —•Brook Farm Brouart: ->Béroalde de Verville, Fr. V. Brouillard. A.: -+Nord, P. Brovka: -+Brouka, P. U. Brown. Ch. E.: ->Tonna, Ch. E. Brown. F. D.: -*Hemans, F. D. Browrie. Th. A.: —>Boldrewood, K. E. Browning, E. B.: —y Barrett-Browning, Brückenberg. H.: -+Elster, T. Brugman. J.: —•Jobannes Brugman Brugpa Kundgalegsz: —>Brugpa Kunlegsz bru irodalom: —*van kiéu irodalom Bruller. J.: —• Vercor* Bruneau. J.: —•Sytve.stre, J.-G. Brunetto Latini: —»Latini, B. bruscello: —> maggio Bruyére, J. de ia: —> La Bruyére Bruzelius. V. M.: —* Benedictsson, V. Brynjólfsson, Gísli: -+Gísli Brynjúlfsson Buanga Fele: —*Andrade, M. de Buarque de Holanda Ferreira, A.: ->Buarque de llolanda, A. büblion: —•bibiion büblosz: —*bibiion Bubník. J.: -+Valja, J. Buch, L. de: -*Kousbroek, R. Buchanan. G.: —>Buchananus, G. Buchholz, W.: —*Stinde, J. Bucholtz: -»Buchholtz, A. H. Buchon, J. M. ->Buchon, M. Buciené: -*•Néris, S. Buckingham. Duke of: —*Sheffield, J. bucolica eaesura: —>bukolikus metszet Bucovineau, L: —>Stephani, C. Bucsinszkaja: —»Tcffi, N. A. Budaeus: -*Budé, G. Budai J.: -*Apraxin, J. Buddhaghosha: —> Buddhaghósa Buddhaputra: —* Majúrapáda Budhasvamin: -* Budhaszvámin Budnaens: —>Budny, Sz. Bueil. H. de, marquis de: -*Racan Buestreng, A.: —>Garborg, A. bufifa: bohóctréfa Bugaj. J.: Baczynski, K. K. Bugajev, B. Ny.: -+Belij. A. bugaku: —>dengaku Buiksloter, P. F.: -+Alberdingk buile: -*baile

Thijm, J. A.

mutatója

Búi Thu-o-ng Hien:—>Tó Ngoc Hien Buk, P.: -+Weiskopf Fr. C. Bukhárí, Muhammad al-: -*Muhammad alBukhárí bukolika: —>pásztori költészet bukolikus költészet: —» pásztori költészet bukoliké tomé: bukolikus metszet bukó zárlat: -»hímzárlat Buksa, P.: -+Michal, K. Bulhé Sah: ->Bullhá Bully. E. R. de: —*Beauvoir, R. de bulmaca: —>bilmece Bulwer. 1S1 Earl of Lytton, E. R.: Lytton, R. Bunaccorsi, F.: -*Callimachus Experiens Bungakkai: -*Bungakukai Bunialés: —>Zanesz Bunialisz, M. Bunka Súrei sú: ->Bunka Shürei shü Bunkjó Hifuron: ->Bunkyö Hifuron Bunkódó: -*•Bunködö Bun Long: -*Csaopra Pra Klang Bunnyavong: - > í / Tin Bunyina, V. Ny.: —•Muromceva-Bunyina, V. Ny. Buntarni: Tavlaj, V. P. Buntline, N.: Judson, E. Z. C. Buntzen, Th.: -*Gyllembourg, Th. Buonaccorsi, F.: -*Callimachus Experiens Buonarroti, M.: -»Michelangelo Buonarroti-Simoni. M. di L.: -*Michelangelo Buracsok, M.: Bahusevics, F. K. buranji: —>búrandzsi Burdzjaljov: -*Ruszecki, A. Sz. Burfs, Avan: -+Baur, F. Burjakovszkij: ->Burjakivszkij, Ju. 0 . Burkanettin Ahmet, Kadi: Ahmed Burhaneddin, Kadi Burkart von Hohenfels: -+Burkhardt von Hohenfels burkielleszk: —> Burchiello Burleigh: —>Gualterus Burlaeus burlesque: burleszk Burley: -+Gualterus Burlaeus burmai irodalmi formák: -*birmán irodalmi formák Burnasev, F. Z.: -*Burnas, F. Bursows, F.: —>Urquhart, F. Bürstenbinder, E.: ->Werner, E. Bury, J.: Wasileski, S. bushranging ballad: -»•bush haliad Busil. J.: -»Durdík, J. Bussenius: -*Kraft, R. Bussi: —*Buossi, G. A. Bussokusekika: ~> Bussokuseki no uta 342

Címszóváltozatok Bussy-Rabutin: —•Bussy, R. de Rabutin, comte de Bustos Domecq, H.: ->•Borges, J. L. Buszírí, Muhammad al-: —Muhammad al Buszírí Buszokuszeki 110 uta: —Bussokuseki no uta Buszton Rinpocse: —•Buszton Rincsengrub Butchi Babu: -> Bucsi Bábu Butler, Mrs. F. A.: ->Kemble, F. Butler, N.: -Sohl, J. Butler, Y. W.: -Yeats, W. B. Butt, M. M.: -eSherwood, M. Buy Huy Phon: —*Do Phon Buyrette, P. L.: —Belloy, D. de B. V.': —Thomson, J. Bynner, H. W.: —•Bynner, W. Byns, A.: —Bijns, A. Caballero Fernán: ->Fernán Caballero cabaret: —kabaré Cabasilas, N.: — Kabaszilasz, N. cabe^a: —vilancete Caboun, F.: —Zábransky, A. ca-dao: —ca Cadarainis. A.: —Caks, A. cadentia: —kádencia Caesarius von Heisterbach: —Caesarius Heisterbacensis Caesius: —Zesen, Ph. von caesura: —cezúra caesura bucolica: —bukolikus metszet caesura semiquinaria: —penthémimerész Caffarelli, B. de': —Bosone da Gubbio Cagny de Perceval: —Cagny, R. Cahan: —Kahan, J. ca Hué: —ca C'ai Jen: —Caj Jen C'ai Jung: —Caj -Jung C'ai Sen: —Caj Sen Cairo Document: —Damaszkuszi irat Caius Plinius Secundus Maior: — Plinius Caius Plinius Secundus Minor: —Plinius Caj Csao-csi: —Caj Jen Caj-ken tao-zsen: —Kao Ming Caj Po-csie: —Caj Jung Caj Sen-tao: —Caj Sen Caj Ven-csi: —Caj Jen Cajanello hercegné: —Leffler, A. Ch. Cájtlin: —Zeitlin, H. Cakó. A.: —Cajupi, A. Calamnius: —Kianto, I. Caldwell. J. M. T.: -Caldwell, T. Calecas: M.: — Kalekasz, M. calembour: —calembourg

mutatója

Calíkisz, Jórgosz: —Tszalikisz, Jorgosz Callicles. N.: —Kalliklész, N. calligramme: —képvers Calliraachus: —> Kallimakhosz Callimorphus: — Kallimorphosz Callinieus: — Kallinikosz Callinus: — Kallinosz Callisthenes: -»Kalliszthenész callistica: —kallisztika Callistratus: — Kallisztratosz calque: —tükör szó cam: —csam Camacho Baquedano, M.: —Paz Paredes, M. Camarillo y Roa de Pereyra: —Maria Enriqueta Camaterus, I.: — Kamatérosz, I. Cambridge-i Daloskönyv: —Carmina Cantabrigiensia Camdeviren: —Faruk Nafiz, (). Cameniata. I.: — Karnéniatész, I. Cameron, M. J.: —Gilmore, D. M. J. Cami, M.: —Kyclcu, M. Camlibel, F. N.: —Faruk Nafiz, QCampbell: —Bowen, M. Cambell. Mrs. A.: —Parker, D. R. Campianus, E.: —Campion, E. Campo y Valle: —Campo, A. de can^áo paralelistica: —cossante Cancioneiro Colocci-Brancuti: —Cancioneiro da Biblioteca Nációnál Cancioneiro do Colégio dos Nobres: —Cancioneiro da Ajuda canción paralelistica: —cossante Cándido Guerreiro, F. X.: —Guerreiro, F. X. C. Cándido Lusitano: —Freire, F. J. Candidus, E.. — Lichtenberg, G. Ch. Canet, A-M.: —Kegels, A-M. Canev, N.: —Marangozov, N. Canfield. D. F.: -Fisher, D. Cangjang-gyamco: —dalai láma, hatodik Cang-lang pu-ko: —Jen Jü Cangnyön: —Gcangi megszállott Cangszdbjangsz-rgjamco: —dalai láma, hatodik Canisius Szent Péter: —Péter, Canisius Szent canon: —kánon Canones Apostolorum: —Didascalia Canon Muratori: — Muratori-töredék, A Canon Sheehan: —Sheehan, P. A. canso: —chanson canso redonda: —coblas redondas Cantacuzino, A.: —Orle.a, I. cantafola: —cantafavola Cantalycius, G. B.: —Cantalicio, G. B. Cantar del infante García: -Ronianz del infant García 343

Címszóváltozatok Cantar de Mío Cid: —>Cid-ének cantata: -+ kantáta cantate: —» kantáta Cantharos: -> Kantharosz Canticum Beatae Virginis Mariae: —> Magnificat Canticum canticorum: Énekek éneke Canticum Jonae: -> Jónás Könyve; tódá cantiga atafinda: -^cantiga ateuda cantiga de escárnio y de maldecir: —•cantiga de escarnho e de maldizer cantiga de maldizer: -*cantiga de escarnho e de maldizer cantiga de mestria: -* cantiga de meestria cantiga de risabelho: cantiga de seguír cantiga de risadilha: ->cantiga de seguír cantiga vilá: -*vilancete cantiga vilao: -*vilancete Cantiléne de Sainte-Kulalie: Eulália-ének, vie des saints cantimbanca: -+cantastorie cantimpanca: -+cantastorie cantio: -+ének cantus responsorius: -* responsorium canzione: —>canción canzone a ballo: —>6allata canzone alla greca: -»pindarica, ode canzone ciclica: —ysestina doppia Cao A-man: —>Cao Cao Cao Ce-csien: —*Cao Cse Cao Ce-huan: ~*Cao Pi Cao Csan: -+Cao Hszüe-csin

mutatója

Cardenal, P.: -+ Peire Cardenal Cardoso Filho, J. L.: -*•Cardoso, L. Cardoso da Gama, S. A.: -+Gama, S. da Cardoso Ferreira, A.: ->Miranda, V. Carette, L.: -nMarceau, F. cargokultuszok irodalma: —*•chiliasztikus irodalom caribetto: -+caribo Carlé, E.: -»Rosen, E. Cárién, E. F.: -»Flygare-Carlén, E. Carlot: ->Leffler, A. Ch. Carmelita, il: -*•Spagnoli, B. carmen fratrum Arvalium: —•Carmen Arvale Carmina aurea: -*Khrüsza epé carmina figurata: képvers Carmontel: -»Carmontelle Carneades: —* Karneadész Carneiro da Sousa Bandeira Filho, M.: -*Bandeira, M. Carneiscus: Karneiszkosz Carolan: —•O'Carolan, T. T. carousel: ->carrousel Carpocrates: -+Karpokratész Carrinas: ->Szekundosz Athénaiosz Carrogis, L.: -*Carmontelle Cartagena, A. de Santa Maria de: -*•Cartagena, A. de Carteromaco, N.: -*Forteguerri, N. Cartesius, R.: Descartes, R. Carton, F. sieur d'Ancourt: —>Dancourt Carvajal. M. I.: -*Lyra, C. Carvajal de Arocha, M.: —» Palacios, L. Carvajales: -*Carvajal Carvalho e Araújo, A. H. de: —*•Herculano, A. Carystius: —• Karüsztiosz Casaubonus, I.: ->Casaubon, I. Caselli, J.: -*Cazalis, H. Casey, J.: —>0'Casey, S. Casia: —>Kaszia Cassa, E.: -> Woznicka, L. Cassia: Kaszia Cassiane: —•Kaszia Cassius Severus: -*Severus Cassius Castalio: ->Castellion Castallion: -> Castellion Castel, Ch. I.: ->Saint-Pierre, abbé de Castelar y Ripoll: Castelar, E. Castellione, G. de: —• Gautier de Chátillon Castelnaudary, A. de: —> Vidal, A. Castor: -yRasztor Castor io: —• Kasztorión Castro Feijó, A. J. de: -+Feijó, A. Castro Quesada: ->Castro, A. Castro y Bellvis: -*Castro, G. de

C'ao Csi: -*Cao Cse Cao Csi-li: -*Cao Cao Cao Csin-csi: -*Cao Hszüe-csin Cao Csin-fu: ->Cao Hszüe-csin Cao Csing-ping: -+Tuan-mu Hung-liang Cao Je-cse: -*Cao Je Cao Jen-jüan: ->Cao Su C'ao Kiü: ->Cao Csü Cao Meng-cseng: —>Cao Szung Cao Meng-tö: -*Cao Cao Cao Meng-zsuan: ->Cao Hszüe-csin C'ao Szüe k'in: —•Cao Hszüe-csin Cao Tao-jen: -*Cao Csü Capek, K. M.: -+Capek Chod, K. M. Capitain Danrit: —>Driant, E. C. Capnion: ->Reuchlin, J. Cápová: —•Svobodová, R. Capt. Howard Holmes: -*Harbaugh, Th. Ch. cár-bayta: -*csárbajta Carcinus: —*Karkinosz Carcopino-Tusoli, F.-M.: -*Carco, F. Cardanus, H.: -+Cardano, G. Cardarelli, N.: —>Cardarelli, V. 344

Címszóváltozatok Castro y Manzano: -*•Manzano, J. F. catalectum metrum: -* katalektikus versmérték catalexis: —>kataléxis catastasis: —• katasztázis catch: —*cac.cia Cate, L. ten: —>Kate, L. ten catena dei sonetti: -* szonettkoszorú catenae: catena Caterina da Siena, S.: Katalin, Sienai Szent catharsis: —• katarzis Catinaud. R.: -*Maynane, G. Catius Asconius Silius Italicus: -*Tiberius Cattermole Maucini, E.: —•Cattermole, E. Ca Tu: -+Thanh Hai cauda: ~*canzone caudate rhyme: -*tail-rhyme Cavafy: -*Kavafisz, K. P. Cavana: —>Moreto y Cabana, A. Cavanna: —>Moreto y Cabana, A. Cavonius, M. E.: -*Tikkanen, M. Ca 'Zorzi, G.: ->Noventa, G. CD: —• Damaszkuszi irat Ceavou. V.: —•Eftimiu, V. Cebes: ->Kebész Cebrastky: —> Salva, K. Ceeaumenus: —> Kekaumenosz Cecil, Lord E. Chr. D. G.: -*Cecil, D. Cedrenus. G.: -*Kedrénosz, G. cédula: —»játékszíni cédula Cegerhwin: —•Dzsegerhvin Ceh Poetov: -+akmeizmus Cekani, K. H. J.: Xhehani, K. cél: —>művészi szándék, eszmei mondanivaló, tartalom Celtes, C.: -*Celtis, K. célzatosság: —• irány zatosság Ceng Meng-pu: —> Ceng Pu censor: —»cenzúra censura: —>cenzúra Centrifuga: -*juturizmus 2. Cepada y Ahumada, T. de: Teréz, Ávilai Szent Cepelos, M. B.: -»•Cepelos, B. Cephalas, C.: —• Kephalasz, K. Cephalio: —> Kephalión Cephisodorus: -> Képhiszodórosz Cercidas: -*• Kerkidasz Cercul literar din Sibiu: -*Szebeni Irodalmi Kör cerddor: -*bárd Cerenc: -*Origor Khlateci Cerifone Nereatide: -*Nomi, F. Cerinthus: —• Kérinthosz certamen: —>vita Certamen Homeri et Hesiodi: -+Agón Homéru kai Hésziodu

mutatója

Cerullarius, M.: Kérullariosz, M. Cerva, A. L.: -+Crijevic, I. Cerva, L.: ->Tubero, L. Cervarius: -+Tubero, L. Cervínek, F.: -*Zábransky, A. Cervinus: —yCrijevié, I.; Tubero, L. Cesnaková, M.: -*Michalcová-Cesnaková, M. Céspedes, A. de: ->De Céspedes, A. Ceuppens, H.: ->Michiels, I. Cévennes: —>Guéhenno, J. ceyloni irodalom: —>szingaléz irodalom c'i: -+ce Chagas, Frei A. das: ->Soares, A. da F. Chairemon: -*Khairémón Chaitanya: —• Csaitanja Chajjudsch: —• Khajjúdzs, J. ben 1). Chakbast: -*Csakbaszt. Chakravarti: —» Csakravartí Chalcocandyles: —» Khalkokondülész Chalcocondyles: —> Khalkokondülész Chalcocundyles: -*Khalkokondülész, Démétriosz Chalcondyles: —• Khalkokondülész Challans. M.: ->• Renault, M. Chamaeleon: ->• Khamaileón Chamberlainé, F.: -*Sheridan, F. Chamico: -+Nalé Roxlo, C. Chamisso de Boncourt, L. Ch. A. de: Chamisso, A. von Champs, A. M.: -+Elskamp, M. champu: -*csampú chamreang: -+csamreang Chand, B.: -+Csand, B. Chandidas, A. B.: -*Csandídasz, B. Chandimangala: —>Csandí-mangal chandrika: —•csandriká Chandu Menőn: -*Csandu Menőn Chaney, J. G.: —• London, J. Changampuzha: Csangampuzsa chanso: -* chanson chanson baladée: —>virelai chanson d'amour: —•chanson Chanson de Roland: —•Roland-ének chanson d'histoire: ->chanson de. toile chanson d'Outré: -*chanson de croisade chanson d'outre mer: —>chanson de croisade chanson dramatique: -*chanson á personnages Chantemerle: -+Davignon, H. chanteys: -*sha?ities chanties: —*shanties chanty: -*shanties Chao Fa: -*Thammatibet Chapman, W.: -»Silverberg, R. charana: ->csarana Charan Singh Shahid: —>Csaran Szingh 345

Címszóváltozatok Charasson, Mme J.: —>Charasson, H. Charax: —» Kharax charis: —*venustas Chariton: —>Kharitón charlatan: —ysarlatán Charles, J. L. M.: -*Jean-Chartes Charles, Mme: ->Reybaud, H. Charlesworth: -*Barclay, F. L. Charlotte Welskopf, E.: —> Welskopf-1/enrich, L. Charney: -*Niger, S. Charon: —*Kharón Charos-dalok: —>Ilarosz-dalok Chartier, E. A.: -+Alain charya: —>csarjáének charyének: —•csarjáének chasmodia: -*hiátus Chasseboeuf: —* Volney, C.-F., comte de Chasteau: -»•Tinayre, M. S. M. Cháteillon: —> Castellion Chátelard: -*Chastelard Chatrian, A.: —• Erckmann-Chatrian Chatrik: Csátrik Chatrny, R.: —• Habfina, R. Chatterji: —•Csattópádhjája Chaturvedi, M.: -*Csaturvédi, M. chatushpada: —•csatuspáda Chaucer stanza: -*rhyme royal Chaudhury: —•Csaudhurí Chauhan. S.: —*Csauhán, Sz. chaupai: —>csaupáí Cháu Phong: —> Pkan Dính Phúng Chauran. S.: —•Csauhán, S. chautisha: —>csautisá chayavada: -»cshájávád chbap: —>csbap chelidonismata: -*helidonizmata chelidonismos: —•khelidoniszmosz Chellappan Nair, N. P.: Csellappan Nájar, N. P. Chemakuru Venkata: —»Csemakuru Vénkata Cherbonnel, A.: —*La Bréte, J. de chérita: —>chéritéra Cherson, E.: -*Krag, Th. Chettiyar. A.: —>Ahilan cheville: -> töltelékszó Chézy. W. Ch. von: ->Chézy, H. chhappa: -*cshappá chhappay: —>cshappája chhau: —• csau chhayavada: —•cshájávád chiasmus: —•chiazmus Chicagói iskola: —>The Chicago School Chidambaranatha Mudaliyar: -*Csidambaranáda Mudalijár, K. 346

mutatója

Chigi: -» Wroczynski, K. Chikamatsu Yoshichi: -*Jippensha Ikku Chilakamarti Lakshminarasimham: —•Laksmínaraszimham, Cs. Chilei levelek: ->Cartas Chilenas Chinaka. A. B.: Stephen, F. N. chin irodalom: -+csin irodalom Chinnayasuri: —> Csinnajászúri Chionides: —• Khiónidész Chiplunkar, V.: —>Csiplunkar, V. Chirico, A., De: -+Savino, A. Chit Bourathát: —>Csit Burathat Chiyo ni: -*Chiyo jo Chmura: -*Stro'ki, L. Z. Chmurek, J.: -* Mlodozeniec, S. Chochlik: —•Zagórski, W. Choderlos de Laclos: —•Laclos, P. A. F. C. de Chodziesner: —»Kolmar, G. Choerilus: —• Khoirilosz Choeroboscus, G.: —>Khoiroboszkosz, G. Choirosphactes, L.: -»Khoiroszpkaktész, L. choliambos: -*choliambus cholon metrón: —*choliambus, sánta ritmus, sánta tetrameter Chomatianus. D.: —> Khómatianosz, 1). Chömei: —>Karno no Chömei Chomette: ->Clair, R. Choniata: —> Khóniatész Chopinéi, .1.: —*Jean de Meung Choquet, L. V.: -*Ackermann, dame Choral: -» korál choreios: -*daktilus, trocheus, irracionális versláb choreios alogos iamboeides: -* irracionális daktilus, irracionális versláb choreios alogos trochaioeides: —• irracionális versláb, irracionális trocheus choreios pus alogos: —>irracionális versláb Choreni Mózes: —• Movszesz Khorenaci choreus: —• irracionális versláb choriambos: -*choriambus Choricius: -> Khorikiosz Choricius Gazaeus: —>Khorikiosz Chorilus: -> Khoirilosz chorizontes: —• khorizontesz choros: -* kartánc Choudard, J. B.: -»• Desforges, P. Choughtai, I.: ->Csugtáí, I. chreia: -*khreia chrestomathia: -*kresztomátia chria: -*khreia Christensen: —tThorup, K. Cliristensen, S.: —>Fleuron, S. Christina: -*•Krisztina

Címszóváltozatok christmas carol: -+carol Christodorus: —> Krisztodórosz Christophorus Mytilenaeus: —>Khrisztophorosz Mütilénaiosz christus patiens: —»Khrisztosz paszkhón Chronicon totius divinae históriáé: Krónikák könyvei chronogramm: -+kronosztichon chronos: —•időtartam chronos miktos: kevert időtartam, vegyes időtartam chronos monosemos: ->mora chronos protos: —>mora chronos rhetos: —•racionális időtartam chronostichon: -ykronosztichon Chrudimsky, V.: -* Viktor in ze Vsehrd Chrypffs, N.: -+Cusanus, N. Chrysippus:: -»• Khrüszipposz Chrysocephalus, M.: -*Khrüszolcephalosz, M. Chrzanowska. A.: -*Kowalska, A. Chumnus, N.: ->Khumnosz, N. Chüyö Yuriko: -*Miyamoto Yuriko chwarezmi irodalom: —*horezmi irodalom Chwat: -* Wat, A. c l : -*ce C'i Kao-ti: ~*Csi Kao-ti Ciang K'ui: -*Csiang Kuj Ciang Si-c'üan: -*Csiang Si-csüan CIAP: —• Commission Internationale des Arts et Traditions Populaires ciarlatano: -+sarlatán Ciba: —>Csabanivszkij, M. I. Cielava, I).: -*Zigmonte, D. cielito: —>gauchismo C'ien Fu: -*Csien Fu C'ien K'i: —>físien Csi C'ien K'ien-ji: -+Csien Csien-ji Cietek, J.: ->Smrek, J. Cigán, J.: -*Krasko, I. cigányanekdota: —• cigány irodalom, anekdota, mese cigányballada: -* cigány románc, cigány irodalom, ballada cigánycsúfoló: -*nemzetiségcsúfoló, csúfoló cigánytörténet: —•cigány irodalom, anekdota Ciger-Hronsky, J.: -+Hronsky, J. Cigognes: -*Sigogne, Ch.-T. de Beauxoncles seigneur de Cihlar, M.: -*Nehajev, M. c'i hua: —*ce hua ciklikus költők: -*epikus ciklus ciklikusok: —•epikus ciklus Cimdik: -+Ortac, Y. Z. címerköltészet: —> heroldköltészet

mutatója

Cimerman, 0.: —> Wudler, B. Címpianu, V.-A.: —>Micle, V. címzett: —> kommunikáció, közönség, befogadás C'in Kia: -*Csin Csi a C'in Kuan: Csin Kuan C'in Tao-jii: —•Csin Tao-jü cinas: -*dzsinasz cinasli Máni: —>máni Cineas: -+Kineasz cinema sketch: -»egyveleg Cinesias: —> Kinésziász Cinnamus. I.: —»Kinnamosz, I. Cinq Cignes: ->-Deharme, L. Ciobanu, 1. C.: —•Csobánu, J. K. Ciocia Marynia: —>Szeliga. M. z Mireckich Ciocírlan, I.: —>Slavici, I. Ciocov: —*0okov, V. Cippico: ->Cipiko, I. circumlocutio: —•perifrázis Ciril: Cirill, Szent Círlova: ->Cárlova, V. cisio: —>csízió Cisiojanus: -»csízió citátum: ->idézet ciüe kiü: -+csüe csü Ciullo D'Alcamo: ->Cielo d'Alcamo civilizacní poesie: —>civilizációs költészet civilizmus: —> civilizációs költészet Civjans. G.: —>Cirulis, G. Cjotka: -*Tyotka Claes, A. A. J.: ->Claes, E. Clain: -*Micu, S. Clajus: -+Klaj, J. Clapiers. L. de: -» Vauvenargues Clarín: —fAlas, L. Clárus saga: ->Klárus saga Claudius: - > D r á x l e r - M a n f r é d , K. F. Claudius Claudianus: -*Claudianus Claudius Drusus Caesar Augustus Nero Germanicus, T.: —>Claudius Drusus, T. Claudius Galenus: Galénosz claudum metrum: —>choliambus, sánta ritumus, sánta tetrameter claudus versus: —>choliambus, sánta ritmus, sánta tetrameter Cleanthes: —>Kleanthész Clearchus: -*Klearkhosz Clefti: Kleftika tragudia Cleivland: ->Clevland, J. Clemens: -+Klemensz Clemens. S. L,: -+Mark Twain Clemens Alexandrinus: —>Kelemen, Alexandriai Clemens Romanus: Kelemen, Római Szent Clément: —• Vautel, C. 347

Címszóváltozatok

mutatója

Collinus: ->Kolín z Chotéfiny, M. collisio: —• konfliktus collocatio: kollokáció Collomb, G.: ->Derys, G. colloquio: -*colloquium Colluthus: -»Kolluthosz Collutius, A.: -»Colocci, A. colmari dalkézirat: -^mesterdalköltészet Coloccius: ->Colocci, A. Coloma y Roldán: -*Coloma, L. Colomba: ->Kolumba, Szent Colombo, C.: -+ Kolumbusz, K. Colominas, J. V.: -> Vallmitjana, J. colon: —• kólón Colón, C.: -*Kolumbusz, K. colon epodicon: zárótag colon mesodicon: -+belső tag Colonna: -> Walewska, C. Colonna, comte de: Walewski, A. J. coloquio: —tcolloquium Coltáu, C.: ->Carei, C. Coluccio di Pierro, L.: -*Salutati, C. Coluccius: -*Colocci, A. colum: —> kólón Columba, Szent: -*Kolumbán, Szent Columban: -*•Kolumbán, Szent Columbanus: —•Kolumbán, Szent Colum Cille: -*Kolumba, Szent Columkille: —>Kolumba, Szent Columna, E.: -»Colonna, F. Comante Eginetico: -yFrugoni, C. I. Comedia de capa y espada: -*capa y espada comedia de teatro: —• comedia de ruido comedia en capa y espada: -*capa y espada comédie d'intrigue: —•cselvígjáték comédie en ariettes: —•comédie des chansons comiato: —•commiato Cominaeus: ->Commynes, Ph. de Comines: —>Commynes, Ph. de comma: -> kommá commatizmus: —•style coupé commemoratio: —tlcommemoráció comment: -*topic-comment commentaire de texte: -+explication de texte comminatio: —> komm.i náció Commines: -+Commynes, Ph. de commoedia: —>fabula palliata, komédia common rhytm: -*running rhytrn commoratio: —>cummutando verba, kommoráció communicatio: —•kommunikáció communis syllaba: —> közös szótag commutatio: -*kommut,áció Comnena, A.: -*Komnéné, A. comoedia: -yfabula palliata, komédia

Clementina: -*Pseudo Clementina Cleochares: -»Kleokharész cleomacheion: -+kleomakhoszi verssor cleomacheus: —> kleomakhoszi verssor Cleophil: ->Congreve, W. cler: —*bárd clerddyn: ~^>bárd clericus: —•klerikus clerwr: -+bárd Clidemus: —• Kleidémosz Clifford. J.: Bayliss, J. C. elimax: —•klimax, fokozás Clitarchus: Kleitarkhosz Clitodemus: —* Kleidémosz clodium metrum: ->choliambus, sánta ritmus, sánta tetrameter clodus versus: —*choliambus, sánta ritmus, sánta tetrameter Clopinel, J.: -*Jean de Meung Cluvius Rufus: —*Rufus Cluvius Cnaeus Cornelius Lentulus: —*• Gaetulicus Co Taj-csung: ->Co Sze coacer vatio: —* koacerváció cobla esparsa: -*cobla coblas estrampidas: —•estramp coblas singulars: -+ coblas dissonans Cobuz, M. S.: -*Sadoveanu, M. Coccio, M.: —> Sabellico code: -+kód codex: —* kódex Codex Argenteus: —> Wulfila codex rescriptus: —tpalimpszeszt Codinus, G.: —•Kódinosz, G. Codrea. I.: —>Codru-Dragasanu, I. Codru, G.: —>Codru-Dragasanu, I. Cody, A.: —>Joscelyn, A. L. Cody, W. R.: Buffalo Bili Coheleth: —•Qóhelet Cohen: -*Blind, M. Cohen, B.: -*Spewack, B. Cohen, C. E.: ->Brandes, E. Cohen, M.: —* Brandes, G. Coipeau Dassoucy: —>Assouci, Ch. C. d' Cois: -+Zois, 7A, Báron Edelstein Coi Vi: -*Tran Huy Liéu cola de redondilho: —>redondilho quebrado Co-lien: —*Codien colind: —*kolinda colindá: —> kolinda collage: kollázs Collége de Pataphysique: -* Patafizikus Kollégium Collínét, Ch.: -*Deslys Collins, T.: -*Furphy, J. 348

Címszóváltozatok

mutatója

esztétika, computeresztétika Comunitá Europea degli Serittori: —Európai írószövetség Comynes: —•Commynes, Ph. de Conan Doyle: —Doyle, Sir A. C. conceit: —concetto coneepto: —concetto concessio: —•koncesszió conciliatio: —•konciliáció conclusio: -*konklúzió, peroratio concordia discors: —*symphonia discors concretismo: -*konkretizmus concursio vocalium: -»concursus concursus vocalium: —>concursus Condesa traidora, Cantar de la: —>Cantar de la

Connel, N.: —O'Riordan, C. H. O'Connel connotatio: —>konnotáció Cono: —Konón Conquista de Ultramar, La Gran: -»Gran Conquista de Ultramar, La Conrad, Mrs. A. H.: —Rich, A. consensus: —konszenzus Constant, W.: —»Wurzbach-Tannenberg, C. von Constantin-Constantinescu, Gh.: —Ciprian, G. Constantinescu, P.: -*Everac, P. Constantinus: — Kónsztantinosz constitutio: —státus constructio ad sensum: —constructio kata szinezin consuetudo: —szokás contaminatio: —kontamináció contemplatio: —kontempláció contentio: —kontenció conte philosophique: —irodalom és filozófia Contessa Lara: —Cattermole, E. Contestatio: —Péter prédikációi context dependent: —beszédhelyzet context free: —beszédhelyzet contextus: —kontextus continuatio: —egybefüggés contractio: —összevont versláb contractum metrum: —összevont ütem contractus pes: —összevont versláb contrafactum: —kontrafaktúra contre-rejet: —enjambement controversia: —kontroverzia conversation poem: —conversation piece conversio: —konverzió convictio: —meggyőzés Conway, P.: —Sava, G. Cooper, A. Ashley: — Shaftesbury, Lord Cooplandt, A. J.: —Prins, A. Coornhert, D. V.: —Coonhert, I). V. Copia Isis: —Zijáda, Majj Coplas de Ay, panadera: —Ay, panadera Coplas de Mingo Revulgo: —Mingo Revulgo,

condesa traidora Conegliano, E.: -*Da Ponté, L. conexio: —*összekapcsolás confessio: —>• konfesszió confessiones: —•vallomások confirmatio: —érvelés, konfirmáció Confucius: —Konfuciusz congedo: —>canzone, commiato conglobatio: —konglobáció coniectura: —konjektúra coniunctio: —•konjunkció Conkapa Lobszangdagpa: -*Congkapa Blobzanggragszpa

Coplas de coplas unissonas: —coblas unissonans copulatio: —diafora, kopuláció coral: —korál Corbiére, É. J.: —Corbiére, T. Coryáo Braga, G.: —Corcdo, G. Cordier, J.: —Staal-Delaunay Cordsen: —Ball-IIennings, E. Cordus, S., E.: —Cordus, E. Córidon Erimanteu: —Correia Garcdo, P. A. Corilla Olimpica: —Morelli, M. M. Cornaro: —Kornarosz, V. Corneille de l'Isle: —Gorneille, Th. de

comoedia Atellana: —>fabula Atellana comoedia palliata: —•fabula palliata comoedia tabernaria: —fabula tabernaria comoedia tagota: —fabula togata comoedia trabeata: —>fabula trabeata comoedotragoedia: —• komódótragédia companha de gay saber: —gay saber, companha de companha sabregaya: —gay saber, companha de comparatio: —komparáció comparativizmus: —•összehasonlító irodalomtörténet compendium: —epitomé, kompendium compianto: —nenia compilatio: —kompiláció complaint: —complainte complexio: —•hantjegybeolvadás, komplexió Complutensis: —poliglott Bibliák, 1. Complutimi poliglotta: —poliglott Bibliák, / . compositio: -»kompozíció, szerkezet, szóösszetétel compositum metrum: összetett versmérték compositum tempus: —összetett időtartam compositus pes: —összetett ütem, összetett versláb Comprendre: —Európai Kultúrszövetség Compton, E. M.: -»Mackenzie, Sir C. computer: —•irodalom és matematika, generatív

349

Címszóváltozatok Cornelius Alexander: -*Alexandrosz, K. Cornwall, B.: -*Procter, B. W. cornwalli irodalom és irodalmi formák: —ycorn irodalom és irodalmi formák Coroban: —> Karóban, V. corona dei sonetti: -* szonettkorona Coronel y Arana, M.: ->Ágreda, Sor M. de J. de corpus: —>korpusz Corpus Paulinum: ->Pál apostol levelei Corpus Priapeorum: Carmina Priapea Corradini, B.: -+Corra, B. Corrazini, S.: —*Corazzini, S. correctio: —> korrekció Correia, J. G. M. G.: -*Vieira, M. da Costa Correia Botelho, Visconde de: ->Castelo Branci, C. correlatio: —>korreláció corroboree: —•korrobori Cort, M.: —• Woude, J. van der Cortez, F.: -*Cortés, H. cortez' amors: -*amour courtois Cortis, D.: —> Dane,, C. Coryell, J. R.: -+Nick Carter cosante: -+cossante Cosmas Hagiopolita: -+Koszmasz Cosmas Indicopleustes: -*Koszmasz Indikopleusztész Costa, A. P. da: -+Pedro, A. Costa, G. da: -*Acosta, U. Costa Guimáraes, A. H. da: ->Guimaráes, A. de Costa Lins, O. da: —> Lins, 0 . Costa Lopes, B. da: ->Lopes, B. Costin: —*Rosetti, C. A. coteria: —• irodalmi klikk coterie: —•irodalmi klikk couplet: -* kupié Courcillon, Ph. de: —> Dange.au cour d'amour: —>corte d'amore Courte barbe: —*Cortebarbe court masque: —*masque Cousin Jacques: —• Beffroy de Reigny Couto, R.: -*Ribeiro Couto Couturier, P. Ch.: —•Vaillant-Couturier, P. Covarrubias y Horozco: -*Covarrubias y Orozco, S. de Cox, W. T.: —•Trevor, W. Craddock, Ch. E.: -»•Murfree, M. N. Craig, B.: ->Stableford, B. M. Crane, R.: —*Robertson, F. Ch. crasis: hangegybeolvadás Crates: -+Kratész cratineion: —•kratinoszi verssor cratineus versus: ->kratinoszi verssor Cratinus: —• Kratinosz 350

mutatója

Cratippus: -*Kratipposz Crazy Horse: ->Tasunka Vitko Créange, H.: -*Nothomb, P. báron de Credo: Hiszekegy Creeve Roe: -*Daley, V. J. W. P. Crémer Alonso: -*Crémer, V. Creophylus: -* Kréóphülosz crepidata: -*fabula crepidata Crestin: -*Crétin, G. creticus: krétikus Crétin: -* Vercei, R. CreJu, N.: -> Verona, D. Crévecoeur, M.-G. J. de: ->•Crévecoeur, J. H. St. J. de cri: kikiáltás Cricius: ->Krzycki, A. Crinagoras: —• Krinayorasz Crínguleanu: ->Cránguleanu, I. criollismo: -*americanismo eriot: ->griot criots: griot Crisalin: ->Sinclair, I. von Crisostomo: -*Berchet, G. Cristáo Velho: -*Lima, J. I. de A. Cristóbal de Zárate: -*Silva, V. D. Critias: -*Kritiasz Critilo: -*Cartas Chilenas Crito: -*Kritón Critobulus, M. H.: Kritobulosz, M. H. Cromwell, D. J. M.: -•Le Carré, J. eronicon: —• krónika Cronstátter, G.: -*Stephani, C. croquis: karcolat eross-cultural study: —•irodalom és kultúra Croter: —•Delmar, V. Crotta, I.: -+Dottori, C. de' Crowfield, Ch.: -+Beecher Stowe, H. E. crown of sonetts: -*szonettkorona Cruj z Sambora: —>Samborczyk, G. crusade: ->chanson de croisade Cruz, J. de la: —*Hureng Sisiw Cruz, J. I. de la: ->Juana Inés de la Cruz Cruz, Jüan de la: —> János, Keresztes Szent Cruz, T. V. da: -+Cruz, V. da cry: -> kiáltás Csadu: ->Kang Szu Csajcsenko, V.: —•Hrincsenko, B. D. Csajnyikov, K. P.: —>Gerd Kuzebaj Csakar gebsi: -> Lubszangcültim családi dráma: ->családi színmű csampaka: -+csatuspáda csamsz: -*csam Csan Szé Bong: -+Cshon Szebong Csan Ven-csang: -+Csang Csi

Címszóváltozatok Csancsang: ->Bjan Gjé Rjáng Csandar, K.: —*Krisan Csandar csandriká: —• indiai irodalmi formák Csang Aj-ho: —>Csin Seng-tan Csang Caj: ->Csin Seng-tan Csang Ce-Sou: —* Csang Csiu-ling Csang Ce-tung: ->Csang Cse-ho Csang Ci: -> Csang Csi Csang Cse-tao: -+Csang Ji-ning Csang Csi-ho: Csang Cse-ho Csang Csi-jing: —>Csang Han Csang Csing-jang: —>Csang Hszie Csang Csiu-ko: —>Csang Ko-csiu Csang Csung-csien: -* Csang Csien Csang Csung-csü: ->Csang Csu Csang Csung-jüan: -+Csang Ko-csiu Csang Hie: —*Csang Hszie Csang Hsziaosan: ->Csang Ko-csiu Csang Hszi-meng: -* Csang Jang-hao Csang Hszüe-hszi: -»•Csatig Ling-hszien Csang Jün-csuang: -+Csang Jang-hao Csang Kao-ven: -*Csang Huj-jen Csang K'iao: -*Csang Csiao Cs'ang Kien: -* Csang Csien Csang Kiu-ling: -*Csang Csiu-ling Csang K'o-kiu: -*Csang Ko-csiu Csang Ki-fej: —*Hu Feng Csang Kuj-ling: -*Csang Cse-ho Csang Ling-szien: —*Csang Ling-hszien Csang Mao-hszien: —• Csang Hua Csang Meng-jang: —>Csang Caj Csang Naj-jing: -*Hsziao Hung Csang Ping-ce: —• Csang Heng Csang Po-jü: —>Csang Jü Csang Po-jüan: Csang Ko-csiu Csang Tien-jü: -+Csang Jü Csang Ven-csung: —• (7sang Jang-hao Csang Zso-jing: —*Csien Hszing-cun Csang Zsun-csing: -*Csang Pen csangdanga: -*szidzso Csangéndi Mahálingam: -*Natésa Sásztrí Csang-tuan su: ->Csan-kuo cö Csanka: —•Tadzsutdin Csankénti Mahálinkam: —• Natésa Sásztrí Csankigir: -*Szaharov, Ny. Csaó Ce-ang: -+Csao Meng-fu Csaó Csi-szin: —>Csaó Cse-hszin Csaó Csiu-ku: —*Csao Cse-hszin Csaó Jüan-su: -*Csao Ji Csaó Jün-szung: Csaó Ji Csaó Ou-pej: —> Csaó Ji Csaó Ping-fu: —> Zsou Si Csaó Sen-fu: -*Csao Cse-hszin Csaó Szung-hszüe-tao-zsen: -+Csao Meng-fu

mutatója

Csaó Ven-min: -yCsao Meng-fu Csarnusevics, M. F.: Hvedarovics, M. csatlakozó rím: —>füzérrím Csaugtai, I.: ->Csugtáí, I. Csejmatov; P. K.: -*Jevrin, P. cselekmények szintje: -*beszédszint cselekmény hordozók: ->• beszédszint csemval irodalom: —>nandi irodalom Csen-Kung-csang: ->Csen Lin Csen Po-jü: —>Csen Ce-ang Csen Szung-po: -*Csen Tao Cs'en Ci-ang: ->Csen Ce-ang Csen-csü-ce: -+Csang Jü Cseng Cse-tao: -*Cseng Csü Cseng Csie-fu: -*• Cseng Hszia Cseng Hia: —*Cseng Hszia Cseng Ji-ting: -*Cseng Si-jüan Cs'eng Kü: Cseng Csü Cseng Meng-fu: —• Cseng Fu Cseng Taj-can: -+ Cseng Si-jüan Cseng-kung Ce-an: -*Cseng-kung Szuj cseng-tuan csü: —*ce cseremisz irodalom: -*mari irodalom Cserevko, V.: —>Ver, V. P. cserkesz irodalom: -+kabard-cserkesz irodalom Csernenko: ->Csumak, V. H. Csernyih P. Ny.: -*Csernyih-Jakutszkij Cseveng: -+Zsamcaráno, C. Zs. Cshö Hakszong: —*Cshö Szohe Cshunvon: -+Ri Gvangszu Csi-csaj-szou: —>Kuan Han-csing Csi Csun-fan: -*Csi Jün Csi Csün-hsziang: -*Csi Tien-hsziang Csi Hsziao-lan: -*Csi Jün Csi Si-jün: -+Csi Jün Csi Taj-cu: -*Csi Kao-ti Csi Ven-ta: -+Csi Jün Csiang Cang-jüan: -^Csiang Si-csüan Csiang Cung-cse: -*Csiang Cung Csiang Csing-zsung: —•Csiang Si-csüan Csiang Haj-cseng: —* Aj Csing Csiang Hszin-jü: -*Csiang Si-csüan Csiang Jao-csang: —•Csiang Kuj Csiang Kuang-csi: -*Csiang Kuang-ce Csiang Ping-cse: -+Ting Ling Csiang Tiao-seng: -»Csiang Si-csüan Csiang Vej: -+Ting Ling Csiang Ven-tung: —> Csiang Jen Csiao Jin: -* Hsziao Hung Csiba Kameo: —• Chiba Kameo Csien Csüng-ven: -*Csien Csi Csien Ho-tan: —• Csien Fu Csien Jü-csien: -+ Csien Fu Csien Meng-szou: ->Csien Csien-ji 351

Címszóváltozatok

mutatója

Csou Csi: -*Csou Co-zsen Csou Csi-jing: ->Csou Jang Csou Csi-ming: ->Csou Co-zsen Csou Csou: —*Csou Co-zsen Csou Jü-caj: -*Lu Hszün Csou Mej-cseng: —»Csou Pang-jen Csou Sao-jin: ->Csow Ce-cse Csou Su-zsen: —> Lu Hszün Cspugkjarjan, D. G.: —• Varuzsan, D. Csü Cseng-co: ->Csü Jüan Csu Hi: ->Csu Hszi Csu Hszi-cseng: —>Csu Tun-zsu Csu Jiian-huj: -~*Csu Hszi Csu Kung-su: —>Csu Mu Csü Ling-csün: —*Csü Jüan Csü Ping: —>Csü Jüan Csuang Csou: —>Csuang-ce Csuang Nan-kie: Csuang Nan-csie csuang irodalom: -+san irodalom cs'uan k'i: -+Csuan csi Cs'u-c'i: -*Csu-ce Csü-csü vaj-si: -*Csang Ju Csung-kuo co-ji co-csia lien-meng: -*Co-lien Csung-san ji szou: —*Hszü Csung-lin Csu-po csü-si: —>Csou Ce-cse Ctesias Cnidius: -*Ktésziasz Knidiosz Cua P.: —•IJuyunh Tinh Cua Cualquiera: -+Balant, F. Cuboi Szakae: -+Tsuboi Sakae Cubota Dzsódzsi: —>Tsubota Jöji Cuboucsi Sójó: —>Tsubouchi Shöyö cubus: ->versnégyzet Cúc Du-ó-ng: —>Trán Quang Trien Cucsija Bunmei: —>Tsuehiya Bunmei Cucui Jaszutaka: Tsutsui Yasutaka Cudzsi Dzsun: —> Tsuji Jun Cudzsi Kunio: —•Tsuji Kunio cüe kü: -*csüe csü Cueva de Garoza: -*Cueva, J. de la Cu Huy Cán: —*Huy Cán C'ui Hu: -*Cuj Hu C'ui Hui-t'ung: —>Cuj Huj-tung C'ui Lu: ->Cuj Lu C'ui T'u: -+Cuj Tu Cuj Ji-kung: —» (Juj Hu Cuj Li-san: -*Cuj Tu Cuj-veng: -»Ou-jang Hsziu Cuj-ping hszien-seng: -+Csang -Ji-ning cultismo: —>culteranismo cultural anthropology és irodalom: etnológiai irodalomszemlélet culture pattern: ->kultúrminta Cumaranatunga, M.: —•Kumáramatunga, M. Cummings, B. F.: -+fíarbellion, W. N. P.

Csien Mu-csaj: —>Csien Csien-ji Csien Sou-cse: —*Csien Csien-ji Csigecu-Ni: -*Chigetsu-Ni Csijo dzso: -*Chiyo jo Csikamacu Handzsi: -*Chikamatsu Hanji Csikamacu Josicsi: -*Jippensha Ikku Csikamacu Monzaemon: —»Chikamatsu Monzaemon Csikamacu Súkó: -*Chikamatsu Shükö Csilingirjan, R. H.: -*Szevak, R. Csin Caj: - » C s i n Seng-tan Csin Csung-ming: —*Csin Tao-jii Csin Sao-ju: -+Csin Kuan Csin Si-huj: ->Csin Csia Csin Taj-hszü: -*Csin Kuan Csin Tung-ping: —•Tung Ping csing: —>king Csing Szung: —*Hszü Kuang-ping Csing-csen csü-si: ->Csou Pang-jen Csing Kao-cung: —>Csien-lung Csing-lien csiisi: —*Li Taj-po csin ti si: ->lü si Csiszhan: -+ Zabolockij, Ny. M. csisztan: ->bilmece Csiu Hszi-fan: —> Csiu Cse Csi-vu Csi-tung: ->Csi-vu Csien Csi-vu Hsziao-tung: -+Csi-vu Csien csizia busi: —tchizia bushi Csjumina, 0 . Ny.: -»Csjumina-Mihajlova, 0 . Ny. Csó Kaku-csú: —•CAo, Kaku-chu Csobak, Sz.: —*Csubak, Sz. Csocsia, A.: —>Abaseli, A. csoda: —>csodamese, miracle Csodatévő Gergely: —>Grégoriosz Thaumaturgosz esödzsung: —•csoszbjung csojdzsung: ->csoszbjung csóka: —*chöka csöke vény: -+survival Csokkalingam Viruttácsalam: —• Pudumaipittan Csokuszen vakasú: -+Chokusen wakashü Csolakov, P. A.: -*Szlavinszki, P. csomó: —•bonyodalom Csöng Daszan: -*Csong Jagjong csonka verslábforma: —•csonka versláb csonka verssor: —>•csonka sor Csopanjan: -*Csobanjan, A. Csorbadzsijszki, Cs.: —»Csudomir Csornij, S.: Niger, S. Csoszkjongbai rgjalpo Szrongbcan Szgampoi bkabum: —* Mani bkabum Csoszon phuroretharija jeszul tongmeng: -+KAPP Csou Ci-csi: —* Csou Ce-cse 352

Címszóváltozatok Cumura Nobuo: -+Tsumura Nobuo Cunhal, A.: -*Seródio, P. Cura sanitatis Tiberii: —> Nikodémosz evangéliuma 3. Cúrasz, Andréasz: —>Tszurasz, Andreasz Curchot, S.: -+Necker, Mme Curin, B.: —•Polan, B. cursus: —>klauzula Curtio: ->Garnir, G. Curuja Nanboku: —*Tsuruya Nanboku Cusa, N. von: —*Cusanus, N. Cutha királya: —> Kuta királya Cuttat, P. A.: -*Solier, T. Cu-u K i m

Soti:

- * Van

Tán

Cuvaminata Aijar, K. V.: —>Szváminátha U. V. Cvetko S.: -*Vandot, J. Cvetkov, D.: -*Tsvetkov, D. Cvibak, Ja. M.: -»•Szedih, A. cycle antique: epikus ciklus 2. cycle breton: —yepikus ciklus 2. cycle national: -*epikus ciklus 2. Cydones, D.: Küdónész, D. Cynddelw the Great: —•Cynddelw Brydydd M awr cynismus: —•cinizmus cynizmus: —•cinizmus Cyprian: —•Szukiewicz, M. Cyril: -*Cirill, Szent Cyrill: -»•Cirill, Szent Cyrillus: -*Cirill, Szent; Kürillosz Cyrus Panopolita: —• Kürosz Panopolitész Czaczkes, S. J.: -*Agnon, S. J. Czarnowska: —tSzeliga, M. 2 Mireckich Czarny: Niger, S. Czaszka, T.: -+Rittner, T. Czepiel, A.: —• Brzozowski, S. L. dab-bashirwa: —>yankamanci dactylus: -*daktilus Dadason, .J.: ->Jón Dadason Dadason, S.: —>Sigfús Dadason Dadeszade, M. A.: —> Arif DAdK: -*•Deutsche Akademie der Künste Dadurjan, A. Sz.: -+Aharon DAdW: Deutsche Akademie der Wissenschaften dagályosság: —>dagály Dagonet: —•Sims, G. R. Dahlin: —•Dalin, O. van Dái Dirc Tuan: -*Tchya Daimachos: —> Daimakhosz Dajanov, K. H.: —>Dajan, K. dajkamese: gyermekmese, mese

23

Aijar,

mutatója

dajkarím: -* gyermekmondóka dajna: —>doiná Dakers, Mrs. Andrew: —>Lane, J. Dak Ket: —• Vilavong, Dauvieng daktilikus anaszpesztus: ->anapesztus daktülosz: —•daktilus daktyloepitritos: -+daktiloepitritus daktyloiambos: —• daktilojambus daktylos: -*daktilus Dalai, J.: -*Dalál, Dzs. D'Alcamo, C.: -*Cielo d'Alcamo D'Alambert, J.: -*Alembert, J. Le Rond d7 Dal Gallo: -+Andreini, F. D'Alibray: -*Dalíbrey, Ch. Dalimoliva krónika: —• Dalimil-krónika Daliso: —• Trilla y Figuera, F. de dalmát irodalom: —•Jugoszlávia irodalma dalmű: —*opera dalnokversenyek: ->költői versenyek Dalok Könyve: -*Si king dalvers: —• énekvers Damagetos: -+Damagétosz Damasceno dos Santos, D.: —>Damasceno, D. Damaskénos, S.: —• Damaszkinosz, Sz. Damaskios: -*Damaszkiosz Damas Mora, D. J.: Joyce, P. da Mata: -+Matta, J. D. C. Dambinov, P. N.: -*Szolboné Tujá Dambrauskas, A.: ~*Jakstas, A. Damien, A.: ->Sarrazin, A. dam irodalom: -*thai irodalom Damoeharis: —• Dam.okharisz Dámon: -*Albert, H. Damoxenos: —> Damoxenosz Damu siratok: -*Dumuzi-siratók Dan, J. van: —>Presser, J. danastuti: —>dánasztuti dandy sm: —> dandy zmus Dáng Tran thi: —> Tran Dáng Dáng Xuán Khu: -+Sóng Hóng Daníelsson, G.: —*•Gudmundur Daníelsson dán irodalmi formák: skandináv irodalmi formák dan-karma: —>yankamanci Dannay, F.: —fQueen, E. Dannenberger, H.: -+Reger, E. Danrinken: -*Tashiro Shöi danse: —>dansa danse macabre: —•haláltánc D'ansse de: —•Villoison, J.-B.-G. d'Ansse Dantiscus de Curiis, J.: ->Dantyszek, J. Da Porto, L.: —•Porto, L. da Darahavica: -*Tsascskovszkaja, Z. A. Dárajavaus: -»Dareiosz I.

353

Címszóváltozatok darangan: —*Fülöp-szigeteki irodalmi formák da Ravenna, G.: ->Malpaghini, G. D'Arblay, F.: ~*Burney, F. D'Arblay, Mme: Burney, F. Dares Phrygius: —*Darész Phrügiosz Darienco, P.: —* Darienko, P. Dario Gaddi: —>Gnoli, D. Darisbo Elidonio: —*Parini, G. Dárius: Dareiosz, I. Darwin: -*Cornford, F. C. Das: —> Dász Dasinimaev, C.: -^-Dasinimaev, D. das Nachher der Wirkung: -*Után Dassai-shooku: —>Masaoka Shiki Dastí: —•Dzsámi Datta, N.: —• Vivékánanda, szvámi Dattárámai, Cs. B.: —>Számí D'Aubigné: —> Aubigné, Th. A. d' Dau Nam: —• Tran Huy Liéu Daun Nve Szhvej: —> U Aung Ta Daurat: —nOorat D'Avenant: -*Davenant, Sir W. Dávid Anhalt: -* Dávid Anhaght Davidov: —>Antonenko-fíavidovics, B. D. Davidova, M. M.: -*Davidova, N. Dávid Perneta, E.: —>Perneta, E. Dávids, K.: —>Zvanpütis Davies, J. A.: —»Webster, A. Davies, Lady: —* Kennedy. M. Davis, A. H .: ->Rudd, S. Davis, F. L.: -*Lockridge, F. I). Day-Lewis, C.: —>Lewis, C. D. Dax, P.: —•Houssaye, A. de Andrada e Silva, J. B.: -+José Bonifácio de Assis Monteiro, M. D.: ->Dionísio, M. Debesh Roy: -+Roj, T). Débile, G.: —>Ghenneviéres, G. De Bona: -* Bunié-Vucié, I. Dzivo Debron, R.: ->Zaleski, Z. Debrot, N.: Debrot, C. Decalogus: -*Dekalogosz decameter: —*dekameter decasillabo anapestico: ->decasillabo decassílabo clássico: heróico decasyllabon: dekaszillábon de Cerva: -+Tuvero, L. de'Ciminelli dall'Aquila: -*Aquilano, S. Decker: -»Dekker, Th. deconstructive criticism: ~*új új kritika Decorte, J. M. A.: -»•Decorte, B. decorum: —> prepon De Coster, Ch.: -*•Coster, Ch. de Decourdemanche, D. —>Decour, J. Dedabrinsvili, S.: -+Atagviszpireli, S.

mutatója

Dede Korkud: ->Kitab-i Dede Korkud Dede Korkut Kitabi: -*Kitab-i Dede Korkud Dedichen, N. A.: ->Sommerfelt, A. dedikáció: -*ajánlás definíció: -* meghatározás definíciós státus: —>meghatározási státus definitio: —>meghatározási státus Degée, O.: -*Tousseul, J. Degli Uberti, F.: -+Uberti, D. F. degradáció: -ygradáció, lefokozás deikélon: —>dikélon Deinarchos: —• Deinarkhosz Deinolochos: Deinokolhosz dekád: ->decas Dekalogus: -yDekalogosz dekapendaszillavosz: -*politikosz sztikhosz dekasyllabon: —ydekaszillabon dekasz: —fdecas Dekhou: -+Dehkhodá, M. A. A. Dekker, E. L>.: -»Midtatuli deklamáló stílus: —>deklamálás deklináció: ->névszó dekonstruktivizmus: —*új új kritika dekrementális görbe: —>fogyatkozást görbe Delaharpe: -*La Ilarpe, J. F. de de la Ferronays, P. comtesse: —»Craven, P. de la Guard, Th.: -+Ward, N. De la Ramée, M. L.: —•Ouida, De La Ramée Del Beccaio: —>Antonio de Ferrara de la Halle: —* Adam de la Halle Delétang, M.: -*Flouquet, P.-L. Deleutre, Ph.: —>Ivoi, P. d' Delfau, F.: Mallét-Joris, F. Delfés, F.: -*Delfisz, F. Delfino: —>Dolfin, G. Delfino dos Santos: Delfino, L. Delgado: —tDelicado, F. Delharpe: -+La Harpe, J. F. de deliberatio: szónoklat Delio: —•González, Fray D. T.; Iturrondo, F. Deli Ozan: —»Faruk Nafiz, Q. Delisle: -* Delille, J. abbé Dellagrammatikosz: —>Politisz, J. Della Paglia, A.: -»•Paleario, A. Della Valle: - Valla, L. Delmiro: —>Pezuela, J. de la Del Monté: -+Monte, C. Délnyugat-Afrika irodalma: - > N a m í b i a irodalma delog: -+daszlog Delone: —»Deloney, Th. Demades: ->Démadész Démaras, K.: —>Dimarasz, K. deme: -*iláhi 354

Címszóváltozatok Demctrescu, R.: —Gyr, R. Demetrescu-Buzáu, D.: — Urmuz Demctrios: -*• Démétriosz Demetrios Ixion: —Démétriosz Ixión Demetrios Phalereus: —•Démétriosz Phaléreusz Demijohn, Th.: -Sladek, J. Th. Demir, K. T.: —>Kemal Tahir Demiurgos: —> Démiurgosz Demoeritus: —* Démokritosz Demoeritus Junior: —Burton, R. Demodokos: —Démodokosz Demokritos: —Démokritosz demonstráció: —•érvelés demonstratio: —ekphraszisz Demophilos: —* Démophilosz Demosthenes: -+ Démoszthenész démotikismos: —» dimoticizmus Dendász Ajsz: —Szuszeev, A. I. D'Ennery: —>Dennery denomináció: —•annomináció Denzö: —Santöan Kyöden de Oihenart, A.: —Oihenart, A. de Oikenarte, A.: —Oihenart, A. de Oliveira, A. M. A.: Oliveira, A. Dephanaras: —Defanarasz deprecatio: —státus Der Deutsche: -*Notker III. Der Fártige: —Zesen, Ph. von Der kempner magid: —•Malbim, M. Der Kürenberger: —•Kürenberg lovag Der Niszter: —Niszter, Der de Riqueti de Mirabeau, comtesse de Martel: —Gup deriváció: etimológia derivatio: —»etimológia Dermaüt-Ingerman, M.: — Dermoűt, M. der schwarze Ton: -»Schwarzer Ton Der von Kürenberg: —Kürenberg lovag Derwid, M.: — Walewska, C. Desai, R.: —Dészai, R. Descensus ad inferos: —Nikodémosz evangéliuma, 2. Deschamps, Cl. seigneur de: —Villiers Deschamps, E.: — Eustache Deschamps Deschamps de Saint-Amand, A.: —Deschamps, A. descordo: —discor descriptio: —ekphraszisz, leírás desfeyta: —desfecha deshecha: —desfecha Deshiga Vinagakam Pillái: —Kavimani Deshpande, P. Y.: — Despande, P. J. Desiderius, P.: —Schröer, T. G, Desiga Vinájagam Pillái: — Kavimani

23*

mutatója

de situ terrae sanctae: —zarándokirodalom Desmaresz: — Desmarets de Saint-Sorlin, .). Desmaretz: —Desmarets de. Saint-Sorlin, J. de Sousa de Morais, V. J.: —Morais, V. de Déspandé, A. R.: —Anil Desperiers: —Des Périers, B. d'Espinosa: —Spinoza Despinosa: —Spinoza desputoison: —débat Desrosiers, L.-P., Mme: —Tardif, M.-A. Destouches, L. F.: —C'éline. L. F. Des Yveteaux, seigneur: — Vauquelin, N. deszignátum: —jel desztan: —destan determináció: —• meghatározottság determináltság: —• meghatározottság detractio: —detrakció Dettonville, A.: —Pascal, B. de Tusch-Letz, S. J.: —Lec, S. J. Detvan: —Zeilenka, L'. Deülctsin, G. K.: — Davletsin, G. K. Deus Ramos, J. de: —Deus, J. de Deut.: — Deuteronomium Deuteronomion: —* Deuteronomium devinette: —találós kérdés, rejtvény Devlan, E.: —Fowler, G. De Vries, T.: —Vries, T. de Devupalli Krishna Shastri: —Dévupalli Krisna Sásztri dexion kólón: —utótag Dexippos: —De.xipposz dezantropomorfizáció: —antropocentr izmus, antropomorfizmus, dehumanizáció dezantropomorfizálás: —antropocentr izmus, antropomorfizmus, dehumanizáció Dhananjava: —> Dhanandzsja Dhanavála: —Dhanapála Dhaní Rám: —Csátrik Dhanpatráj Srivásztav: —Prémcsand dharmashastra: — dharmasásztra Dharmaszéna: —Dhammaszéna Dharmvir Bharati: —Bharáti, D. d'Hautefort, vicomte: —Bertran de Born Dhír: —Szantokh Szingh D'Holbach: -Holbach, P. H. D. báron d' Dhúmkétu: —Dzsósi, G. G. Dhurjati: — Dhúrdzsati diabolizmus: —sátánizmus Diaconescu, S.: —Caraion, I. diadalének: —győzelmi dal diafora: —Icopuláció Diégészisz tu pórikologu: Diagoras: —Diagorasz diairesis: —dierézis

355

—Gyümölcstudós

Címszóváltozatok diaireszisz: ->dierézis dialectica: -»•dialektika dialefe: —>dierézis dialektikus irodalomszemlélet: -birodalom és társadalom dialektikus: —>nyelvjárás dialelümené lexisz: -*oratio soluta Dialexeisz: —*Disszoi logoi dialogiké rhészisz: -ydialogikus elem dialogikus dal: —•felelgető dal dialogizmus: —•dramatizálás Diálogo de Elana y Maria: —>Debate de Elena y Maria dialogosz: —>dialógus dialógus de morts: -* dialógus diaphora: -+diafora, kojmláció diaresis: —tdierézis diárium: —>napló Dias da Cruz, E.: -*•Marques Rebélo Dias de Masquita, T. ().: ->Dias, T. Dias Soeiro, M.: ->Manassé ben Jiszráél diastole: —•diasztolé, diakopé diasyrma: —>diaszirma Diatessaron: —»evangélium, 4. Diatexeisz: —• Didascalia Diathéké Szolomóntosz: -*Salamon

mutatója

Dietz, G.: -*•Fussenegger, G. Dieu Dő: -*Nguyen Du Die vier Aeemskinderen: -*Renout van Montalbaen Die waerachtige ende een seer wonderlijcke historie van Mariken van Nieumeghen die meer dan seven jaren metten duvel woende ende verkeende: -* Mariken van Nieumeghen Díez-Canedo y Reixas, F.: ->Díez-Canedo, E. diffúzió: -+ elterjedés dig: —>crida Digenés Akritas: -*Dijenisz Akritasz Digenész Akritasz: -+Dijenisz Akritasz digest: —> kivonat dihaireszisz: -*dierézis Dijkstra: -*Dykstra Dikaiogenes: —• Dikaiogenész dikatalektikus versmérték: —*polikatalektikus versmérték dikatalékton metrón: -*polikatalektikus versmérték dikcióelemzés: -*•elemzés dikólosz periodon: -»kéttagú periódus dikólosz periodosz: -*kéttagú periódus Dikshit: ->Diksit, M. Dikshitulu, Ch.: -*Diksitulu, Cs. Diktaios, A.: ->Dikteosz, A. Diktys: —>Diktüsz dilemma: —> szarvasokoskodás dillématon: -*szarvasokoskodás Dilmun-mítosz: —•Enki és Ninhurszag Dilovszki Mitov, T).: -yRumjancev, Sz. Dima: -*Vakarov, D, 0 . dimensio: -*•dimenzió dimetron: —•dimeter diminutio: —• kicsinyítés Dimitriadisz, D.: -*Goljisz, R. Dimitrov, B.: ->Bolgár, B. Dimitrov, D. A.: -*Zsotev, D. Dimitrov, E.: —*Popdimitrov, E. Dimitrov, G. N,: ->•Goskin Dimosz Tanaliasz: ->Varnalisz, K. Dimt: -+Busta, Ch. dinamikus hangsúly: —•hangsúly dinamizmus: -*dynamisme, dinamika Dinamó, H. 1.: -»Hasan ízettin Dinamó Dindzsjan: V.: —*Hajk, V. Dinemandi: -yDorat, J. Dinesen, í.: —>Blixen, K. Dinesen, K. Ch.: Blixen, K. Dinh Chi: —>Tam Lang Diniz: —> Dénes király Dinkar: —•Rámdhári Szingh dinshenchas: —> dindschenchas

testamentuma diatüpószisz: —*diatipózis, ekphraszisz diatyposis: ->diatipózis, ekhphraszisz Diavatisz: -» Kondilakisz, J, Diaz, R.: -+May, K. Diaz Corbelle, N. P.: —»Postor Díaz, N. Dibré hajj amim: -*Krónikák könyvei Dibré Móse: —>Mózes szavai dichoreus: —•ditrocheus Dickson, B. H. W. -»Dickson, W. dicsvers: -^dicsőítő vers dictamen mixtum: —>prosimetrum dictionarium: -*szótár dicton: —•közmondás, szólás dictum: —•dite Dictys: -*Diktüsz didaszkália-lista: -+didaszkáliák Didymos: -*Didümosz diégészisz: —>narráeió Diégészisz kai hisztoria: Jakab protoevangéliuma diegézis: függő beszéd Diego Cendoya: -»Diego, G. Diego Novais Pacheco: -*Sousa, J. X. de V. e Dieli: —•Angeli, D. die Schweizer: -*svájciak Dietmar von Merseburg: —>Thietmar von M erseburg 356

Címszóváltozatok

mutatója

dispositio: —•elrendezés, feltárás Disputa del clérigo el caballera: —• Debate de Elena y Maria Disputa de Elenayy Maria: —• Debate de Elena y Maria dispute: —niébat D'Israeli: —>Disraeli, B. Dissidéncia de Coimbra: -+coimbrai iskola dissimulatio: -+disszimuláció Dissoi logoi: —> Disszoi logoi dissologia: -*dittológia dissolutio: ~*disszolúció disszológia: —> dittológia Disticha Catonis: —•Dicta Catonis distiehomythia: —* disztichomithia distichon: —• disztichon distico: —•coppia baciata distinetio: -*lcopuláció, distinkció distinctive feature: -*• meg különböztető jegy distributio: disztribúció disy Habon: —•diszillabon diszciplína: fegyelem diszémosz khronosz: -*hosszú szótag,

Dinu, Gh.: ->Roll, S. Dio Chrysostomus: -+Dión Khrüszosztomosz Dio Cocceianus: —>Dión Khrüszosztomosz Diodoros: —>Diodórosz Diodoros Zonas: —•Diodórosz Zónasz Diogenes: -* Diogenész Diogenes Laertios: —•Diogenész Laertiosz Diogenes Laértius: —•Diogenész Laertiosz Diogenes Oinomaos: -»Diogenész Oinomaosz Diognétoszhoz írt levél, A.: -*Levél Diognétoszhoz Diokles: —*Dioklész Dion Chrysostomos: —• Dión Khrüszosztomosz Dionüsziosz Areiopagitész: —• Dénes, Areopagoszi Szent Dionüsziosz Areopagitész: —> Dénes, Areopagoszi Szent dionüszoszi: —•apollói és dionüszoszi dionysia: ~*dionüszia Dionysius: —• Dionüsziosz Dionysius Areopagita: —•Dénes, Areopagoszi Szent Dionysios Attikos: —• Dionüszosz Attikosz Dionysios Halikarnasseus: -* Dionüsziosz II alikarnasszeusz Dionysius Chalkus: —>Dionüsziosz Khalkusz Dionysius Perihegetes: —• Dionüsziosz Perihégétész Dionysius Skytobrachion: -> Dionüsziosz Szkütobrakhión Dionysius Thrax: —> Dionüsziosz Thrax dionysosi: —• apollói és dionüszoszi Diop, (). S.: ->Socé, O. I). Diophanes: -+Diophanész dioráma: —•panoráma Dioskorides: —*Dioszkoridész Dioskurides: —• Dioszkuridész Diotimos: —• Diotimosz Diphanes: —* Diophanész Diphilos: -*Diphilosz di Pietra della Gondola, A.: —>Palladio, A. diplasion genos: -* kétszeres arány diplasios logos: —• kétszeres arány diplaszion genosz: —•kétszeres arány diplasziosz logosz: —•kétszeres arány diplusz szpondeiosz: —>nyújtott versláb Dirceu: —*Gonzaga, T. A. Diricksens, J. J.: —*Zetternam, E. disceptatio: —• vitakérdés disciplina: -*fegyelem

prosztheszisz díszesség: —»•díszítés, dekorativitás diszharmónia: —• harmónia díszítettség: —*díszítés, dekorativitás diszkontinuitás: —• kontinuitás és diszkontinuitás diszlokáció: —>felfüggesztés diszpozíció: —>feltárás disztaxis: —>felfüggesztés disztikhomüthia: -*• disztichomithia disztikhon: ->•disztichon disztinkció: —>kopuláció, distinkció disztribucionális viszony: —>beszédszint Dithmar von Merseburg: —• Thie.trnar von Merseburg dithyrambus: ->-dithürambosz ditirambo: -*-brindisi ditirambus: —*dithürambosz Dito: -*Carmen Sylva dittie: ->röpdal Ditzen, R.: Fallada, H. dívánköltészet: -+divan edebiyati divatos kifejezések: ->divatszavak divatszók: -*divatszavak divináció: —•jóslatirodalom, mágikus irodalom divisio: —• divízió Divizi, B.: —* fíibbiena, B. Divomlikoff, L.: ->Volkoff, V. Divyavadana: —• Divjávadána Diwakar Krishna: -*Divakar Krisna Dixit Krisnabái: -*Diksit, M. Djamaluddin: -* A dinegoro

disemos chronos: -*hosszú szótag, prosztheszisz disiunctio: —>diszjunkció Disk: —>szürrealizmus, 2. dislocatio: -*diszlokáció, felfüggesztés 357

Címszóváltozatok Dmitrijev, V.: —• Zaharcsenko, V. D. D-mol: ->Wolska, M. z Mlodnickich Dnyándév: —> Dzsnyánésvar Dnyánésvar: —> Dzsnyánésvar Dnyiprovszkij: —•Sevcsenko, I. D. Doan The Nhon: —• Vo Phien dobait: —>rubáí dobaiti: —>rubáí Döbárim: Deuteronomium Dobieszewska: -*Smigielska, J. Dobilas: —>Lindé, J. dobköltészet: —>fekete-afrikai irodalmi formák dobozszínpad: —• Guckkastenbühne dobradi^a: —• mozdobre Dobre, I.: —*Crainic, N. Dobrsek, A.: ->Vegri, S. Docaranza, -I. de: -yCárdenas y Rodríguez, J. M. Doe Marigold: -»•Riley, J. W. 'Doc' Smith: ->Smith, E. E. Doctor Johnson: —* Johnson, S. dodecameter: —*dódekameter dodecasillabo: —•senario doppio dodécasyllabe: -*alexandrin dodecasyllabon: —> dódekaszillabon dódekametrón: —•dódekameter Dódekaprophéton: -»kispróféták dodekasyllabon: -»dódekaszillabon Dodgson, Ch. L.: -*Carroll, L. Doesborch, J. van: -*Jan van Doesborc.h Doff, C. H.: ->Doff, N. Dögén: -*Tan T. Dohnányi: —>Dohnány, M. d'Oihenart, A.: —•Oihenart, A. dojna: -+doiná dokhmiosz: -*dochmius Doktoro Esperanto: -*Zamenhof, L. L. Doktor Owlglass: -+Blaich, H. E. dokumentumdráma: -*eseményjáték dokumentumirodalom: -> tény irodalom, irodalom és dokumentum dokumentumjáték: -*•eseményjáték dokumentumpróza: -> tény irodalom Dolina: -*Rusinsky, M. dologi líra: —•objektív líra, 2. doluo irodalom: —»• luo irodalom Do Manh To-ü-ng: -> The Phong domb: —>dom Dom Dinis: —• Dénes király Domenieo di Giovanni: —* Burchiello Domínguez Alba, 13.: -*Sinán, R. Do Min Min Tan: -> Tekkado Mija Szejn Dom Joáo: —»János, I. Domontovics: -* Kollontaj, A. M. Donalaitis: —*Donelaitis, K. 358

mutatója

Donald: -*Pérez Ferrero, M. Donaleitis: —• Donelaitis, K. Donalitius, Ch.: Donelaitis, K. Don Am: ->Nguyen Thőng Dö Nam Tú~: -*Nguyen Trqug Thuát Don Bonét Profiát: -*Bedársi, J. ben Á. Dondey, Th.: - > O ' N e d d y , Ph. Dondey de Santeny: O'Neddy, Ph. Dondubon, C. D.: -*Don, C. Dong Dá Tieu: -*Pham Dính Há Dong Du-ong: —• Vű Phqm Khai Donis: -+Dánis Donkersloot, N. A.: ->Donker, A. Donn-Byrne, B. O.: ->Byrne, I). Donnchadh Bán: -+Mac Intyre, D. Don Preciso: —>Iza Zamác.ola, J. A. de doppelte Ebene: —> kétsíkúság Dordt, A. van: -*Augustijnken van Dordt Doré, G.: -*Gálvez, M. Doren, M. van: -*Van Doren, M. Dorer Egloff: -»Dorer, E. Dorfferer, F. der: -»Schwieger, J.; Stieler, K. Döring, F.: ->Busse, C. Dormitio Mariae: -+ Mária halálának legendái, Dom, G.: -*Fussenegger, G. Dörner, T.: —>•Stítnicky, C. D'Orneval: -*Dorneval Doroslovac, M.: ->Dor, M. Dorotheos: -> Dórotheosz D'Ors, E.: —>Orx y Roviro, E. d' d'Ors i Rovira, E.: -*Ors, E. d' Dortmunder Gruppé 61: ->Gruppé 61 Dosiadas: —> Dósziadasz Do Szejn Szejn: —•Szejn Szejn Do Thi Dam: -*Tiwng Pho Douglas, G.: —>Ramsay, A. Douza, J.: -*Does, J. van der Doveglion: Garda Villa, J. Dowerah, J.: -+Duará, Dzs. Downing, Major J.: -*Smith, S. Doxas, T.: ->Doxasz, T. doxographia: -+doxográfia Doyen Bridel: —>Bridel, Ph. S. Dozorov: -+Gasztyev, A. K. Drabkin: -+Hazaz, H. Draco: —•Drakón Drahomanova, O. P.: —>Pcsilka, O. Drahuncsa, I.: —*Sevcsenko, T. I. drámai együttes: -* együttes drámai hős: —>hős drámai jambus: -+blank verse drámai jellemzés: —•jellemzés drámai kardal: -*chorikon drámai parabola: —>parabola drammatica

Címszóváltozatok drame á cheval: -*cirkuszdráma dramma lacrimoso: —>comédie larmoyante dramma mescidato: —nnescidato Dráp Niflunga: -*Edda Dravljanszki: -*Spilevszki, I'. M. Dráxler: ->Dráxler-Manfréd, K. F. Drax Plunkett, E. J. M.: ->Dunsany, Báron Drechsler, B.: —> Vodnik, B. Dreschler-Vodnik, B.: -* Vodnik, B. Dribas, A.: —>Drivasz, A. drollery: -*droll Dromme, C. van: -*Adine, F. Drooglever Fortuyn-Leenmans, M.: —• Vasalis, M. Drosinés: —> Droszinisz, J. Drozdowski, A.: -*Strazdas, A. Dr. Pronius: Tiele, C. P. Druliarz, J.: —> Wozniakowski, J. druidizmus: —>druidisme Drutá (helyesen: Drufa), E: -*•Druce, J. P. (helyesen: Druce, I. P.) Druten, J. W.: —> Van Druten, J. W. Dryden, L.: -*Steen, M. Dt.: -> Deuteronomium Dtn.: Deuteronomium Du Am: —> Phan Huy Ich Duang Tyampa: —> Vilavong, Dara Duauf: -* Mesterségek szatírája Dubé, R.: -»•Hertel, F. Dubina, D.: —>Zaharuk, D. L dubitáció: —>addubitáció Dubjajkovszki: -> Vitán-Dubejkavszki, L. L Dubois, Gu.: —•Crétin, Gu. Dubois de la Loire — Inférieur: —> Dubois, P. F. Du Bos: —>Dubos, J. B. abbé Dubovka: ->Dubouka, U. M. Dubrovkina, Ju. V.: —* Vlagyimirova, L. üubsky, Gráfin M.: -*Ebner-Eschenbach, M. Ducasse, I. L.: -> Lautréamont, eomte de du Crest de Saint-Aubin: -*Genlis, S. F. Dű- Dao: -> Pharn Quy Thich Du Deffand, marquise: —•Deffand, M. de Vichy

mutatója

Dumarchey, P.: -*Mac Orlan, P. Dumásevitzki: —> Bersádszki, J. Dumonin: —*Üu Mónin, J. É. Duncan, J.: —>Came.ron, E. J. dung: —• szgrung dungán irodalom: —• huej irodalom dunggyü: ->gdungrabsz dungken: ->szgrungmkan dungpa: —*szgrungmkan dungrab: —>gdungrabsz Dunkerley, W. A.: -*Oxenham, J. Dunlop, A. M. R.: -+Kyle, E. Dunton, Th. W.: -> Watts-Dunton, Th. Duodu, K.: —>Duodu, C. Duonelaitis: Donelaitis, K . Duö-ng Thi Minh Huong: -+Xuán Quy Dirtmg Thi Xuán Quy: -»•Xuán Quy Dirong Trai: —> Vű Phqm Khai düpa rinpocsei gyü szermig: —> Gzermjig Du Perron: —>Perron, E. du Duperron: Du Perron, J. D. Dupin, A.-L.-Au.: Sarui, G. dupla ratio: —»kétszeres arány duplikáció: —>anadiplózis duplum genus: —• kétszeres arány Dupuis-Yakouba, A.: —>• Yakouba, A. Duque de Rivas: —>Saavedra Ramirez de Baquedano, A. de Durand, F.: Miomandre, F. de Durand, Mme: —> (Iréville, H. Duráo, J. de. S. R.: ->Santa Rita Durdo, J. de Durdi Klics: Durdi Kilics D'Urfé, H.: ->Urfé, H. de D'Urfey: -+Durfey, Th. Durfort-Duras: ->Duras, duchesse de Durham, D.: -+Vickers, R. C. Düring, K. von: —> Kippenberg. K. Duris: —> Durisz D'Urka, J.: Silan, J.

Chamrond, marquise du Dudevant báróné: —>Sand, G. Dudley: —»Bradstreet, A. Duff-Cooper, A.: —•Cooper, A. D. Duff'y, M.: ->•Terry, M. Du Gard: -*Martin du Gard, R. Dugpa Künle: —>Brugpa Kunlegsz Dugyel: Karincev, Ny. A. Dührkop, S.: —*Salminen, S. A. I. Dulaurens: —>Du Laurens, H. J. duma: -+dumi Dumac, W.: —>Skuza, W. 359

Durkrod nyulbai rnalbjorpa gcangpa Héruka ruszpai rgjancsan: -*Gcangi megszállott D'urovkin, P.: —>Valent, P. Dussap, Mme E.: -+Chantepleur, Gu. de duszpa rinpocsei rgjud gzermjig: ->Gzermjig Dutt (bengáli nevekben): -+Datta Duval, P.: —>Lorrain, J. Duwez, M.: Deauville, M. Dux, J. V. S.: -*Dox Razakandrainy Dvanaccati, Ja.: —•Tavlaj, V. P. Dviréph: -»•Páthak, R. V. Dvoráková: —>Zguriska, Z. Dwivedi: —>• Dvivédí Dymion, N.: —• Hartung, H. dystaxis: felfüggesztés

Címszóváltozatok dzalamo irodalom: -*zaramo irodalom Dzánájtü Vaszilü, fürt I.: -* Niger Dzánesz Bunialísz, M.: ->Zanesz Bunialisz, dzappai: -*zappai Dzé, Gün: —>An Csuk Dzekkai Csúsin: —*Zekkai Chüshin Dzjadzha Pranuk: -»Umjasztovszki, F. I. dzjoruri: -tjöruri Dzjubin: —»•Bagrickij, E. G. Dzoku Kodzsidan: -+Zoku Kojidan dzsagana: —> agana Dzsahán: vajszíj DzsalU, M. M.: Dzselil, M. Dzsanajev: —*Niger Dzsán Dzsánán: —>Mazhar i sDzsanejdzso: —*Ma He Lei dzsessz: -*jazz

mutatója

Echtrae Brain Maié Febail: -*Bran, kalandjai echtrai: -+echtra Eckart: -*Eckhart mester Eckbrecht, A.: ->Kaus, G. Eckhardt: -»Eckart, D. eclipsis: —tekleipszisz ecloga: -*ekloga eco: -* ekhós vers

M.

Febal fia

École de Saint-Victor: -*•szentviktori iskola ectasis: -*ektázis ecthlipsis: —>ekthlipszis ectlipse: -+ekthlipszis Ecudzsin: -»•Etsujin Ed: -*Boy-Ed, I. Edasseri Govindan Nair: -*Góvindan Nájar, Eddutogai: ->Ettuttohai edé irodalom: ->rahdé irodalom Edesszai Máté: —>Matteosz Urhajeci Edgren-Leffler, A. Ch.: ->Leffler, A. Ch. Edib Ahmed Yükneki: -»Ahmed Edib bin

Dzsevansiri Hinzirisztáni, K. A.: —>Zakir Dzsibrán, Khalíl Dzsibrán: Dzsabrán, Khalíl Dzsabrán Dzsippensa Ikku: Jippensha Ikku ! dzsir: -+türkü Dzsobo dhézse Lhagcsing: —>Atís (helyesen: Atísa) Dzsobo rdzse Spaldan Atista: -+Atís (helyesen: Atísa) dzsomak: -+bilmece dzsombak: -+bilmece dzsóruri: —yjöruri Dzsubrán, Khalíl Dzsubrán: —> Dzsabrán, Khalíl Dzsabrán Dzsugasvili: -*Sztálin, I. V. Dzsulkunbaj: —> Kadiri, A. Dzugas: -> Pavliukevicius, B. dzuihicu: —>zuihitsu

I.

Mahmud Yükneki edin-na ú-sag-gá: -*Edinna uszagga Edip Adivar, H.: -*Adivar, H. E. Edjam: —> Csinkov, G. Ed Pastenague: ->Tepeneag, D. Eduardus Pocockius: -*Pococke, E. é-dub-ba: -*Édubba Edwards, E.: -+McKay, C. Edzsima Kiszeki: ->Ejima Kiseki Een Beunhaas in Bijschriften: -+Kate, J. J. L. ten Efendijev, I.: -»•Efendi, I. Eferts, E.: -*Klusais, E. Eferts-Klusais, E.: Klusais, E. effektus: ->hatás efTets par évocation: —>affektivitás eftanéséaké sholé: -*eftaniszoszi iskola égé: —•fekete-afrikai irodalmi formák Egerton Ellesmere, F.: —>Ellesmere, F. Egerton Egesippus: -*• Hégészipposz Eggonopulos, N.: -*• Engonopulosz, N. égi levelek: -*mennyei levelek Egilsson, S.: —>Sveinbjörn Egilsson Eginhard: -*Einhard Egla: ->Egils saga Skallagrímssonar egloga; égloga: ->ekloga eglogazinha: -* ekloga églogue: ekloga egofuturizmus: ->futurizmus, 2, egresszió: -+digresszió egyalaku ritmus: -+monoritmus egybefonódás: -> összekapcsolás egybeolvadás: -*hangegybeolvadás

E: -»Elóhista forrás Earles: ->Earle, J. Eastaway, E.: Thomas, Ph. E. Eaulne, báron de 1': -*Turgot, A.-R.-J. Ebed-Jahve-énekek: Deutero-Jesaia Ebhed-Jesu: —*Abdisó bar Beriká Ebonisták evangéliuma: Zsidókeresztények evangéliumai, 2. Ebreo, L.: -*•Iíebreo, L. écart: -*deviation Ecbasis cuiusdam captivi per tropologiam: ->Ecbasis captivi Eccles: ->Dodd, M. Echardus: -*Eckhart mester Echnaton: —>Ehnaton Naphimnusza echó: -*ekhó Echpantides: -*•Ekphantidész echtrae: —*echtra 360

Címszóváltozatok egyedi: —• tipikus egyedi vers: —* sorozatossá/] egyensúly: —>harmónia, szimmetria, arányosság egyetemes irodalom: —>világirodalom egyetemes sajátosság: —*univerzále egyhangú vers: -* egy hangzás vers egyházi beszéd: —*szónoklat egyházi ének: vallásos ének egyházi irodalom: —>vallásos irodalom egyházi színjátékok: vallásos színjátékok egyházi szláv irodalom: —> ószláv irodalom, egyházi szónoklat: —»szónoklat egyidejű jelenetek: ->szimultán jelenetek egy in: ->edzsin Egyiptom irodalma a 19—20. sz.-ban: —* Egyesült Arab Köztársaság irodalma egyöntetűség: —• egységesség 1QH: II ódajót 1QM: -»Fény fiainak harca a Sötétség fiai ellen, A lQpHab: ->Habaqquq látomásának értelmezése 1QS: -*Közösség szabályzata, A lQSa: —»Gyülekezet szabályzata, A egységek: -*hármas egység egyszerejtés: -*haplológia egyszeri neologizmus: ->hapax legomenon egyszerű ballade: —•ballade, 1. egyszerű fatras: —*fatrasie egyszerű rondó: -* rondó egyszótagos vers: —• carmen monosyllabicum egy szótagos verssor: —»monoszillabi kus verssor egytagú periódus: —•önálló kólón egyvesszős jelzőrendszer: jelzőrendszerek Éhoiai: —• Katalogoi günaikón Ehrenfels, A. J. Freifrau von, -*Koenig, A. J. Ehrenpreis, P.: -*Lichtenberg, G. Ch. Eicasia: -*Kaszia Eichelter, P. R.: -»•Eichler, P. R. Eico: —>Eike von Repgow Eigla: —>Egils saga Skallagrímssonar Eikaszia: —>Kaszia Eikeken: —*Kaibara Eiken eikon: -*kép Eilers, A.: -*Mechtel, A. Eilhart von Oberge: —>Eilhart von Oberg Einar Gísei Hjörleifsson: -»Kvaran, E. Einarsson, I.: -*Indridi Einarsson einfache Formen: —»egyszerű formák Einstellung: -»attitűd Eirénaiosz: Irén, Szent Eiríksson, S.: Breidfjord, S. Eisler von Terramare, G.: -yTerramare, G. eisodikon: -+eiszodikon eisodos: ->eiszodosz Eissner, C.: —fZetkin, C.

mutatója

Eist: —»•Dietmar von Aist eitiologikus monda: -*eredetmítosz, eredetmonda, aition Ejima Ichiröemon: —>Ejima Kiseki Ejima Shigetomo: —> Ejima Kiseki Ekachon: —*CsÍt Burathat Ekbom, T.: -+Enquist, P. 0 . Ekelöf, B. G.: Ekelöf, G. Ekelund, O. V.: -+Ekelund, V. Ékhá: —•Siralmak könyve Ekiken Atsunobu: -*Kaibara Ekiken ékiratos irodalmak: —»ékírásos irodalmak Ekkarsthausen: —• Eckartshausen, K. von ekkyklema: —>ekkükléma Ekphantides: -* Ekphantidész Eksdziennikarz: -*Przyborowski, W. Ekström. S. M.: ->Ekström, M. ektaszisz: ->ektázis Elakuchi Balasaraswati: —>Elakúcsi Bálaszaraszvati El Bachiller Francisco de Osuna: -»Rodríguez Marín, F. El bachiller Honduras: -*Núnez de Arce, G. Elberger, B.: ->//o/e, G. elbeszélés szintje: -+ beszédszint elbeszélő múlt: igeidő elbeszélő próza: -+ regény, novella, kisregény elbeszélt anyag: -*belső monológ elbeszélt tárgy: -*belső monológ éle: —*vicc El Capitan Arana: -»Ramos, J. A. El Cartujano: ->Padilla, J. de Elchasai: -> filkhaszai El Cisne de la Montana: Gutiérrez González, G. Elckerlijk: ->Everyman El conde de Lemos: Valdelomar, A. Eldád ben Máhli: ->Eldád há-Dáni electio: —>választás Elefteriosz, K.: -*Ritszosz. J. elegancia: választékosság elegiac quatrain: -*elegiac• stanza Elegiae ad Maecenatem: ->Maecenas-elégiák elegikus disztichon: —• disztichon elekció: -> választás elementa: ->sztoikhea elemző dráma: -»•analitikus dráma Elena y Maria, Debate de: -»•Debate de Elena y Maria Eleno Vinfero: -*Newell, L. N. M. eleos: -*eleosz éles rím: -*nőrím életismeret: -> valóságismeret életmódszerű mese: —• novellamese 361

Címszóváltozatok

Elpidon: —Balucki, M. Elpino Nonacriense: —Cruz e Silva, A. 0 . da Elpl, E.: -Elpl, M. El-Regisztan: —Regisztan, G. G. El Sensible: —Fernández Madrid, J. Első avantgard: —Awangarda elsődleges szinkretizmus: —szinkretizmus El Solitario: —Estébanez, S. El Viejo Pancho: —Alonso y Trelles, J. első személyes előadásmód: —énforma első szinkretizmus: —szinkretizmus Elstelá, S. K,: —Waltari, S. Elster. K. M.: —Mandrup Elster, K. eltérés: —deformáció eltérítés: —deformáció elváráshorizont: —várakozáshorizont elveszett nemzedék: —lost generation élvezet: —esztétikai élvezet élvezetközpontú esztétika: —hedonista esztétika elvi téma: —theszisz elvonás: —absztrakció elvonatkoztatás: —absztrakció elvont tartalom: —eszmei mondanivaló Élxai: —Elkhaszai E l . . .y: —Asnyk, A. Elzéar-Aehille, A., Mme: —Taschereau-Fortier Elzevier: —Elsevier Elzevir: —Elsevier Emanuele Romano: — Manoello emberábrázolás: —ábrázolás, hős, típus emberalakúság: —antropomorfizmus emberformáj úság: — antropomorfizmus emberi lényeg: —esztétikum emberiség öntudata: —emberi nem öntudata emberközpontúság: — antropocentrizmus emberszerűség: —an tropomorfizm us emblem: —embléma embolio: —közjátékok embolium: —embolimon Embry, seigneur d': —Thomas, A. emelkedettség: —pátosz Emigrantenliteratur: —humanista front Emi Hsziao: —Hsziao Szan Emin, M.: —Mehmet Emin, Y. Emin, 0.: —Emin, M. Eminovici, M.: —Eminescu, M. Emir Khoszrev: —Amír Khuszrau Dihlaví Emi Sziao: —Hsziao Szan emlékbeszéd: —szónoklat emlékeztető történet: —memorabile emlékeztető vers: —mnemotechnikai vers Emmeran, E.: —Daumer, G. F. Emmrich, C.: —Bamm, P. emóció: —érzelem

életszerűség: —realizmus, termé.szetelvűség élettapasztalat: —• valóságismeret Eleuter: — Iwaszkiewicz, J. elevenség: —élénkség elfordulás: —>averzió Elgers, P.: —Schmidt-Elgers, P. Elgérus-Bergman, Hj. F.: —Bergman, Hj. El Gringo: —• Vittorini, E. elhagyás: —detrakció El Hakim: —Abu Hanifah D. Maharadja E. elhallgatás: ->aposziopézis, reticencia elidegenítő effektus: —elidegenítő hatás Eligia, G.: —Elija, J. Élijá: —Illés apokalipszise Elija ha-Bahur: —Elija Levita Elija ha-Tisbi: —Elija Levita Elijah ben Aser Halévy: —Elija Levita Élijáhu: -Illés apokalipszise Eliot, A. C.: -dewett, S. 0 . Elisabeth Hejde: —Zetterholm, T. elisio: —elízió, hangkivetés elisio inversa: —aferézis, fordított hangkivetés Elkunirsa-mítosz: —Asertu és a Viharisten Ellán. V.: —Blakitnij, V. M. Ellanszkij: —Blakitnij, V. M. ellentétes értelmű szavak: —antonímia ellenversszak: —antistrófa Elles, D. A.: —Wentworth, P. El libro de entretenimiento de la pícara Justina: —pícara dustina, La El Licenciado Machuca: —Tapia, E. de ellipsis: —ellipszis El Lunarejo: —Espinoza Medrano, J. de Elmano Sadino: —Bocage, M. M. B. du elmélkedés: —meditáció elmellőzés: —mellőzés elmésség: —szellemesség előadóművészet: —irodalom és előadóművészet, versmondás Elocuente, el: —Duarte, Dom eloeutio: —stílus, retorika, ékesszólás Elogius: —Rend, V. előismétlés: —anafora előjelirodalom: —ómenirodalom előkészítés: —prolépszis előlegezés: —preteríció, deviza elöljáró beszéd: —előszó eloquentia: —stílus, retorika élő színház: —Living Theatre előtag: —protázis előtörténet: —előkép El Pensador Mexicano: —Fernández de J. J. Elpidius: —Helpidius

mutatója

Lizardi,

362

Címszóváltozatok Empeirikos, A.: -»Embirikosz, A. emphasis: emfázis empire: —•klasszicizmus enallagé: -+immutáció Enami Kiemon: -*Ki no Kaion En Bonét Abram: —•Bedársi, J. ben A. enehir id ion: —• kézikönyv enelisis: —•simulás eneomiologicum: ~>enkómiologikon encomium: —>enkómion Encyclopédie: —• Nagy Francia Enciklopédia End, J. von: -*Stocker, F. A. endecasillabi sciolti: —> blank verse endecasillabo sciolto: —>versi sciolti eneagésima: —• novena Eneasz: -+Aineiasz Énekel, J. J.: ->Jans Enikel, J. énekes: —• előadó, dalnok énekes bohózat: -*bohózat énekes darab: —>zenés színjátékok énekes egyveleg: —» egyveleg Ének Igor hadjáratáról: ->Igor-ének énekmondó: —>dalnok, előadó, epikus ének en-e kur-lú-ti-la-sé: -*Gilgames és Huwawa energiatan: -*alkotás, 1. engagement: —• elkötelezettség Engelbretsdatter, D.: —> Dorothe Engelbretsdatter Englánder, R.: —>Altenberg, P. englynion: -*englyn En-hé-du, -an-na: Enheduanna Enis Avni: —»• A ka Gündüz enkheiridion: —> kézikönyv Enki és Innin: -*Innin és Enki enklízis: —>simulás enkómiosz hümnosz: —•epinikion Enmerkar-eposz: Enmerkar versengése Aratta urával Enmerkar és Aratta ura: -^Enmerkar versengése Aratta urával Enmerkar és Lugalbanda: —> Lugalbanda és Enmerkar enneametron: -*enneameter enneasyllabon: —>enneaszillabon Enoch: -*Hé.nokh könyve Enoch könyve: -*Hénokh könyve Énok: —• Hénokh könyve Énókh: Hénokh könyve Énok könyve: —>Hénokh könyve Enomoto Kikaku: —•Kikaku enoplion hexameter: —>hexameter enopliosz: —•enoplion Enpa: —> Kawakami Bizan Enriquez de Paz. E.: —• Enríquez Gómez, A. ensalada: —>ensaladilla

mutatója

ensemble: -> együttes Entfremdung: —*elidegenítés, 2. enthuziasztikus irodalom: —• eksztázisirodalom enthuziazmus: —* ihlet enthymema: -+enthiméma entrelude: —•interlude entremet: —>interlude entrópia: ->hírérték enuegz: -*enueg enumeráció: —»felsorolás, seregszemle enumeratio: —»felsorolás, seregszemle En Vidas de Gerona: —*Dapiera, S. ben M. envoi: -*ajánlás, 3. envoy: —> ajánlás, 3. enyhítés: —» eufemizmus Enzina del: -+Encina, J. del Eobanus Hessus: —>Hessus, H. E. Eochaidh Ó Heoghusa: -^O'Hussey Eochu Ó Heódhusa: O'Hussey Eóghan Ruadh Ó Súilleabháin: -+O'Sullivan, 0 . R. cpanadiplosis: -+epanadiplózis epanadiplószisz: —> epanadiplózis epanalepsis: -+epanalépszisz epanaphora: —>epanafora epanastrophe: —>epanasztrophé epanodos: -*epanodosz epanortózis: —•korrekció epeisodion: epeiszodion epeisodos: —> epeiszodion epeisodus: epeiszodion epeiszodikon chorikon: -+epeiszodikus kardal epeiszodon: —>epeiszodion epektazisz: -*metaplazmus epéntese: epentézis epentesi: -*epentézis epenthesis: —>epentézis epentheszisz: -*epentézis epexégészisz: —>epexegézis Ephijev, T.: -*Ephitü Tatari, A. fürt Ephippos: -*Ephipposz Ephoros: -*Ephorosz Ephraem Syrus: - » E f r é m , Szír Szent Ephraim: Efrém, Szír Szent Ephrém, Szír Szent: - > E f r é m , Szír Szent Ephtaliotis, A.: - > E f t a l j ó t i s z , A. ephümnion: -»epódikus periódus, epódikus versszak ephymnion: —•epódikus periódus, apódikus versszak epibatos paion: ->felvonulási paión epibatosz paión: —>felvonulási paión epicedio: —*nenia Epicedion Drusi: —>Consolatio ad Liviam 363

Címszóváltozatok Epictetus: ->•Epiktétosz Epicuros: -» Epikurosz Epicurus: -> Epikurosz Epicurus Rotundus: ->Brokks, Ch. W. Sh. epigrafika: —•feliratirodalom epigrammata figurata: —• képvers epikai szerkezet: szerkezet epikédeion: —>epicedium Epiktetos: —• Epiktétosz epikus daktilus: —• irracionális daktilus epikus formulák: -*epikus közhely, formula epikus hős: —>hős epikus jelleg: ->epikusság epikus szóformák: ->epentézis epilatosz paión: —•felvonulási paión epilogosz: —•epilógus, peroratio, szónoklat epimoné: -*commutando verba epimüthion: —• epimithion epimythion: epimithion epinicium: -*epinikion Epiphanius: —> Epiphaniosz, Szalamiszi epiphonema: -*epifonéma epiphora: -*epifora, metafora epiphrasis: -*epifrázis epiphraszisz: -+epifrázis epiploce: ->epiploké epirrhématiké szüzügia: ->epirrhématikus pároskapcsolat episinalefe: hang egybeolvadás Epistola Senecae ad Paulum ct Pauli ad Senecam: —>Seneca és Pál levelezése Epistolé pros Diognéton: —• Levél üiognétoszhoz epistrophe: —>epifora epistula: -*episztola Epistulae apostolicae: —•apostoli levelek Epistulae catholicae: apostoli levelek Epistula Jeremiae: -* Jeremiás levele Epistula Pauli ad Corinthios: —>Pszeudo-Pál levelei Epistula Petri: —• Péter prédikációi Epistula Pontii Pilati: —>Nikodémosz evangéliuma, 3. Epistula Titi de dispositione sanctimonii: ->Pszeudo-Titus levele episynaloiphe: -*hangegybeolvadás episyntheton metrón: -*összetett versmérték episzinaloiphé: -*hangegybeolvadás Episztolái katholikai: -*apostoli levelek Episztolé prosz Diognéton: -*Levél Diognétoszhoz episztrophé: —yepifora episzüntheton metrón: -»összetett versmérték epitáfium: —•sírvers, epigramma epitaphion: —•sírvers, epigramma

mutatója

epitaphium: —>sírvers, epigramma epitasis: -*epitázis epitaszisz: —*•epitázis epithalamium: —•epithalamion epitheton: -+jelző epitheton ornans: —y díszítő jelző epitoma: -*epitomé epitriton genos: -*háromnegyedes arány, négyharmados arány epitritos logos: —*• háromnegyedes arány, négyharmados arány epitritosz: —>epitritus epitritosz logosz: —•háromnegyedes arány, négyharmados arány epitropé: —>megengedés epódikon kólón: —>zárótag epódikosz periodosz: —• epodikus periódus epódikus kólón: ->zárótag epodó: canzone epodos: -*epódosz epodus: -*epódosz epopoiia: -+epopeia epos: —• eposz eposzi hitel: —•epikai hitel eposzi jelző: -* díszítő jelző Epstein, M. Sz.: -»Golodnij, M. epüllion: ->epillion epyllion: -* epillion equestrian drama: —• cirkuszdráma Equiano, 0.: -+Vasa, 0 . G. Éránsahr: Sahrasztánihá i Érán erasmonideus: —yeraszmonideus Eratosthenes: -* Eratoszthenész Erazm: -+Jermolaj-Erazm Erbigny, H. L., marquis d': -*Thibouville Erckmann, E.: Erckmann-Chatrian erdei dal: -*doiná Erdinf, F.: -*Fahri Erdinc erdődémon történet: —>bozótdémon-történet eredetieskedés: —*• excentricitás eredeti szöveg: ->ősszöveg eredeztetés: —• etimológia Ereignislied: -»történeti ének Eretnekek evangéliuma: —•evangélium, 3.; Zsidókeresztények evangéliumai eretnek parafrázis: —*perifrusztikus eretnekség erg: -tjerk Erge: -*Greulich, E. R. Erié Esurio: —»Zijlstra, T). van der Ericsson, A. A. E.: ~*Lindgren, A. Eric van der Steen: —> Zijlstra, D. van der Eridu-himnusz: —>Enki templomának himnuszai Eriksson, Á.: —>Gripenberg, B. Eriksson, E. A.: -+Karlfeldt, E. A. 364

Címszóváltozatok Eriksson, G. R.: -»•Eriks, G. R. Erinni: -*Borgese Freschi, M. Eriugena: ->Erigena, J. S. Erjakka-Rania: ->Erjakka, H. M. Erjke, P.: -*Kirillem, P. Sz. erkölcs: -> irodalom és erkölcs erkölcsdráma: —>comedy of manners, comédie de moeurs, Sittenstück Erlank, W. J. du Plooy: —• Eitemal Erlingsson, Th.: -*•Thórsteinn Erlingsson Ermenald: —•Ermoldus Nigellus Ermengen, F. van: -*Hellens, F. Érmes: -+Hermasz ermetismo: -+hermetizmus Ermonasz: —• Vlasztosz, P. Ernest Bulawa: -»Tarnowski, W. erősítés: —>amplifikáció, ismétlés, fokozás erősségi hangsúly: —•hangsúly Erótészeisz Mariasz: Mária kérdései Erotopaignia: -* Szerelem ABC-je, A erótopaignion: ->paignion Erra-eposz: —• Kabti-ilámi-M arduk Errapragadda: -*Errana értékelmélet: —térték értekezés: -* tanulmány értékfilozófia: -* érték értelmetlenség: —• műértés értelmezés: -^interpretáció Ertem Sadri: —•Sadri, E. érthetőség: —> műértés erweiter ter Reim: —>kibővített rím Erycius: ->Erükiosz Erykios: —> Erükiosz Erythraeus, J. N.: —>Rossi, G. V. erze irodalmi formák: —•mordvin irodalmi formák

mutatója

essai: —» esszé essay: esszé Esser. M.: —•Eckeren, G. van esszénus irodalom: Holt-tengeri tekercsek estampide: —yestampie estancia: —• stanza Estébanez Calderón: —•Estébanez, S. Estienne, R.: -+Stephanus, R. estilo culto: -*culteranismo estrabot: —»estribot Estrada, D. Duque de: —>Dux]ue de Estrada, estribote: —>cobra Estuniga, L. 0 . de: —>Stúniga, L. de Észaiasz: -> Jesaia észak-európai folklorisztikai iskola: —>földrajztörténeti irányzat Eszdra apokalüpszisz: -+Ezra 4. könyve Eszdrasz: -*Ezra Eszdrasz 1: -+Ezra 3. könyve Eszdrasz ho prophétész: —• Ezra 4. könyve Eszdrasz 2. könyve: —>Ezra könyve Eszfandijár, A: —>Nimá Jusidzs eszme: —>idea eszmény: -*ideál eszménydráma: —• tézisdráma eszményi versidom: —• versmérték eszménykép: -* ideál Eszperosz: —> Mit szósz Eszterzon: -+Gnesszin, U. N. esztéticizmus: esztétizmus esztétika: —> irodalomesztétika esztétikai élmény: —•élmény esztétikai érték: —*érték esztétikai gyönyör: -* esztétikai élvezet esztétikai izlés: —•ízlés esztétikai kategóriák: —• esztétikai minőségek esztétikailag szervezett: -*esztétikai norma esztétikailag szervezetlen: —>esztétikai funkció esztétikai norma: —* norma, 2. esztétikai objektum: —>esztétikai tárgy esztétikai öröm: ->esztétikai élvezet esztétikai szubjektum: -+esztétikai alany esztétikai tulajdonságok: —•esztétikai minőségek esztrádmüsor: -*•esztrád Etana-sorozat: —> Etana-eposz Etchahoun: -+Et,chahun Ethelwold: -*Aethelwold, Szent ethnoirodalom: —•primitív irodalom, folklór ethnoling visztika: —• etnolingvisztika, etnolingvisztikai irodalomszemlélet ethnológia: etnológiai irodalomszemlélet ethopoeia: —>jellemrajz, jellemzés, mimézis, szermonáció, szónoklat

érzelmi azonosulás: —> azonosulás érzelmi telítés: —>affektivitás érzelmi töltés: -*affektivitás Erzinkaci, K.: —> Kosztandin E. Erzsébet r o m á n királyné: —•Carmen Sylva Erzurumlu Ne'fi: —*Ne'fi Ésaiás: -*• Jesaia escaleruela: —»guirnaldilla eschatologia: —>eszkhatológia Escola de Coimbra: —>Coimbrai iskola Esdrae: —• Ezra könyve, Nehemjá Esdrás: ->Ezra Eski: -*Esqí, M. R. M. esőénekek: —•ráolvasó és esőénekek Esopino: -*Folgore, L. Esparbés, Th. A.: —yEsparbés, G. d' esparsa: —*esparza esprit: -*szellemesség 365

1).

Címszóváltozatok

mutatója

eurüalikosz: —ropálikus vers euryalicus: —ropálikus vers Eusebios: —Euszebiosz Eustathius: —• Eusztathiosz Eustathius Thessalonicensis: —Eusztathiosz, Thesszalonikéi Eutolmios: — Eutolmiosz Evagrios: —Euagriosz Pontikosz Evagrius Ponticus: —Euagriosz Pontikosz Evangélium iuxta Bartholomaeum: —Bertalan evangéliuma Evangélium Nicodemi: —Nikodémosz evangéliuma Evans, I).: —Evans, C. Evans, M. A.: —Eliot, G. Evans-Jones, A.: —Cynan Everaerts, J.: —Johannes Secundus Everling, F.: —Schlehdorn evidencia: —hipotipózis, ekphraszisz evidentia: —hipotipózis, ekphraszisz Evlija Cselebi: —Evliyá Celebi Evoe: —Knox, E. G. V. Ewing, F. R.: -Sturgeton, Th. H. ewi ogun: —fekete-afrikai irodalmi formák Ex.: —Exodus excerptum: —epitomé exclamatio: —felkiáltás excursio: —digresszió, kitérés excursus: —digresszió, kitérés excusatio: —exkuzáció exekráció: —exsecratio Exil Literatur: —humanista front Eximius, Doctor (et Pius): —Suárez, F. exodion: —exodikon exodos: —exodosz Exodosz: —Exodus exorcizmus: —ördögűzés exostra: —ekkükléma exósztra: —ekkükléma exotikus irodalom: —egzotikus irodalom explicatio: —explikáció, kifejtés explication íran^aise: —explication de texte explication littéraire: —explication de texte explikáció: —kifejtés, magyarázat expolitio: —expolíció expositio: —expozíció expressió: —kifejezés expresszié: —kifejezés extázis: —eksztázisirodalom extázisirodalom: —eksztázisirodalom extemporizálás: —rögtönzés extensio: —nyújtás

éthopoiia: —jellemrajz, jellemzés, mimézis, szermonáció, szónoklat É thysia tu Abraam: -*Ábrahám áldozata Etienne: —Estienne etimologikus rím: —szótőismétléses rím etiologikus mítosz: —•eredetmítosz, eredetmonda, aition Etióp Hénokh: —ílénokh könyve, 1. etnikus irodalom: —primitív irodalom, folklór Etnograf: —Sljubszki, A. A. etnológia: —•etnológiai irodalomszemlélet etnológiai irodalom: —•primitív irodalom,, folklór Ettinghausen: —•Sachs, M. Ettutokai: —Ettuttohai étude: —etűd etümologikon: -+irodalmi szótár etymologia: —•etimológiai etymologikon: —•irodalmi szótár Euagrios Pontikos: -Euagriosz Pontikosz Euangelion Euas: —Éva evangéliuma Euangelion Euasz: —Éva evangéliuma Euangelion kat'Aigüptiusz: —Egyiptomnak evangéliuma Euangelion kata Ióannén: —János evangéliuma Euangelion kata Lukan: —Lukács evangéliuma Euangelion kata Markon: —Márk evangéliuma Euangelion kata Matthaion: —Máté evangéliuma Euangelion kata Matthian: —Mátyás evangéliuma Euangelion kata Petron: —Péter evangéliuma Euangelion kat'Hebraiusz: —Zsidókeresztények evangéliumai Eudoeia: —Eudokia Eudoxia: —Eudokia Euduxos: —Eudoxosz Euémeros: — Euhémerosz Euémerosz: —Euhémerosz Euenos: —Euénosz Eufemiavisorna: — Eufémia-versek Eugammón: — Eugamón Euhémeros: —Euhémerosz eukharisztikon: —> eucharisticon Eunapios: — Eunapiosz euphemismus: —eufemizmus Euphronios: — Euphroniosz euphuism: —euphuizmus Eupolemos: —Eupolemosz eupolideion: —eupoliszi verssor Eupolis: —Eupolisz Eurelius, G.: —Dahlstierna, G. eurialikus vers: —ropálikus vers euripideion: —euripidészi verssor, léküthion Euripides: —Euripidész

extern nyelvészet: —irodalom és ex voto: —votív 366

nyelvtudomány

Címszóváltozatok Eyck. R. van: -»•Ruysbeek, E. van eye rhyme: —>szemrím Eymery, M.: -* Vallette, R. Eynde, A. van den: -*fírulin, T. Eyrand. P.: ->Narcejac, Th. Eyvindr skáldaspillir: ->Eyvindr Finnson Ezechiel: -> Ezekhiélosz Ezechielos: -*Ezekhiélosz Ezékiel könyve: ->Ezékiel Ezer: —»Rabinovic, A. Z. Ezhuttacchan: Ezsuttaccsan Eznik de Kolb: —>Jeznik Koghbaci Ezópus: ->Aiszóposz Ezópus-regény: —• A iszóposz-regény Ezópusz: -*A iszóposz Ezra apokalipszise: —>Ezra 4. könyve Ezra ben Szerájá: -+Ezra Ezra 1. könyve: -* Ezra könyve Ezra etióp könyve: —• Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Ezra 2. könyve: —>Nehemjá Ézsaiás: —>Jesaia Ézsajás: —*Jesaia Ezsdrás: —>Ezra fábella: —•fabula Faber Stapulensis: -»Lefévre d'Etaples, J. Fabian: -*Feriin, X. Fabio Carrizo: —»Alvarez, .). S. Fabius: —• Dickinson, J. Fabius Rusticus: —>Rusticus Fabius fableau: -+fabliau fáblel: —>fabliau Fabórinosz: -* Favorinus Fabre, Ph. F. N.: -*Fabre d'Églantine Fabricius. S.: -*8andel, C. Fabri Stapulensis: —• Lefévre d'Etaples, J. Fabrizius, L.: -+Thelen, A. V. fabula praetextata: fabula praetexta fabula Rhintonica: —*•phlüax Faccio, R.: -*Aleramo, S. facécia: —>facetia facetiae: -»facetia facétie: ->facetia facetus: —>facetia facsimile: ->fakszimile faculté de langage: -> kompetencia faeroeri irodalom: —»föroyari irodalom faery: -* tündérjáték Fáfnismál: -+Edda Fágera^u. C.: —>Fárcásan, S. Fa-hien: ->Fa-hszien Fahmí. Szabit ibn Szufján al-: —>Taabata Sarran

mutatója

fahr: —>fakhr Faidit, G.: —>Gaucelm Faidit FaTk-Nzuji, C.: —>Nzuji, C. Faillet, G. E.: -+Fagus Fair, A. A.: -»Gardner, E. S. Fairfield, C. I.: West, R. Faíz Ahrnad Faiz: -*Faíz Fajjázi: -* Faizí Fajnzilberg, I. A.: —•Ilf-Petrov Fakin, B.: -*Torkar, I. Fák királyválasztása, A.: —>Jótám meséje Falander, A.: -»Tigerstedt, Ö. Falcao de Sousa, C.: —>Falcáo, C. Falcáo Rodrigues, N.: —•Rodrigues, N. falékoszi verssor: —>phalaikoszi verssor Faler, G.: ~*Papini, G. Falke, J. C.: -+Woude, J. van der Falken-Theorie: motívum Falkland, S.: —> Heijermans, H. falsum: —•irodalmi hamisítás Familienschauspiel: —•családi színmű Familienstück: ->családi színmű Fan Ce-csen: —• Fan Csen Fan Jen-lung: —> Fan Jün Fan Ven-kung: —• Fan Jün Fándli: -> Fándly, J. Fang Cseng-hszio: -+Fang Hsziao-zsu Fang Cseng-hszüe: ->Fang Hsziao-zsu Fang Hiao-zsu: —• Farig Hsziao-zsu Fang Hszi-cse: -*Fang Hsziao-zsu Fang Hszi-ku: —•Fang Hsziao-zsu Fang Hszün-cse: —•Fang Hsziao-zsu Fang Ven-cseng: -*Fang Hsziao-zsu Fansuri, H.: —>//amzah F. fantasy: —>Sword and Sorcery fantasztikus útleírás: —•fantasztikus irodalom, másvilági utazás, útleírás Fantazy: -*Comulicki, W. fantomirodalom: —•rémtörténet Farce de I'Avocat Pathelin: ->Pathelin mester Farce de Maitre Pierre Pathelin: -» Pathelin mester Fargus. F. J.: -*Conway, H. Farigoule, L. H. J.: —• Romains, J. Farkas, L.: —> Vukotinovic, L. Farkas-Vukotinovic, L.: —> Vukotinovic, L. Farniátü Szoltijü fürt K.: -*Farnion K. Faro, I.: -*Israe.l, C. Farrokhi: —> Farrukhí farsa cavaiola: —>c,avaiola farsias: -*epistola farcita Fárszí, H.: ->Qáání fasd: —>karagöz Faszmer, M.: —> Vasmer, M. 367

Címszóváltozatok

Fernández de Ponté, P.: -*Hernández, P. Fernández Montesinos. J.: —>Montesinos, J. F. Fernando Póo-sziget irodalma: -*Egyenlítői Guinea irodalma Fernán González, Cantar del conde: -*Cantar del conde Fernán González Fernán González, Poéma de: —>Poema de Fernán González Ferragus: -+Ulbach, L. Ferrante Longobarde: -*Bartoli, D. Ferrari. F.: Marins, F. F. Ferreira Bértolo de Seabra, E. M.: —>Seabra, M. de Ferreira Condé. J.: ~*Condé, J. Ferreira Gil, A. C.: -+GU, A. ferskeytla: -+ferskeytt Fescennina carmina: -*versus Fescennini Fescennini Versus: —*versus Fescennini fescenninus: -> versus Fescennini Festspiel: —» ünnepi színjátékok Feuerstein-Kova, A.: -*Hameiri, A. feuilleton: tárca Feyjóo y Montenegre: —»Feijoo y Montenegro, B. J. Feylbrief. J. K.: —•Oudshoorn, J. van Fialho de Almeida, J. V.: -> Almeida, J. V. F. de fianaciklus: —> Finn-mondakör Fianaigheacht: —•Finn-mondakör Fichmann: —•Fihman, J. fictio: -*fikció, fid fiction: -^fikció, fict Fidanza, G.: —• Bonaventura, Szent Fidel: ->Prieto, G. Fidelio: —*Nombela y Tabares, J. Field, F. Ch.: -*Robertson, F. Ch. Field, G. T.: -» Wellman, M. W. Fielding, A. M.: -+Hall, A. M. Fietrer: -* Ulrich Feutrer Figarillo: -+Alberdi, J. B. figura: -*alakzat

Father Peter: —>0'Leary, J. Fatma: -*Farago, E. Faust. F.: -+Brand, M. Favn: —> Vorovszkij, V. V. Favre, C.: —•Vaugelas Faxardus Didaeus: —>Saavedra Fajandro, D. de Fazetie: —>facetia Feder, F.: -+Soyfer, J. Federico II.: —• Frigyes, II. Feenmárchen: tündérmese féerie: —>tündérjáték Fefer, I.: -*Feffer, J. Feffer, I. Sz.: Feffer, J. Feingold.H.: -+Stur, J. Feinstein, E.: -+Priester, E. Fejgelman. L. Sz.: —> Iiudnyeva fejtörő irodalmi játék: —• ,,két szócskát üzenek"játék fekete romantika: vadromantika feladó: —• kommunikáció, alkotó, író félbeszakítás: —>aposziopézis felcserélés: —>kommutáció, transzmutáció Feld, F.: ->Stein, J. C. felelő: felelő rím felépítmény: —»irodalom és társadalom, felidézés: —•diatipózis, evokáció Felipe Camino Galicia, L.: —•Felipe, L. felirat: —•embléma, feliratirodalom feliratos színjáték: -*piéce á la muette Félix Anadam: -* Dumitrescu, G. fellengősség: —>fellengzősség felnőttavatás: ->avatási rítusok költészete Fels, J. H.: ->Báuerle, A. felszíni szerkezet: generatív nyelvelmélet feltámadási játék: —•feltámadás-játék feltételezés: —>hipotézis felütés: ütemelőző Feng Ce-ju: -+Feng Meng-lung Feng Cí-csen: —> Feng Ce-csen Feng Cseng-csung: -*Feng Jen-csi Feng Csung-szu: —>Feng Jen-csi Feng Er-ju: —>Feng Meng-lung Feng Haj-szu: —>Feng Ce-csen Feng Jen-ki: -+Feng Jen-csi Feng Jen-sze: -+Feru] Jen-csi Feng Jing-csou-ko: —•Feng Ce-csen Feng Ju-lung: —*Feng Meng-lung Feng Kuaj-kuaj tao-zsen: -*Fengr Ce-csen fénianciklus: —> Finn-mondakör feraksytla: —>ferskeytt Ferdouszi: —> Firdauszí Ferguut, J.: —*•Droogenbroeck, J. A. van Fermoselle, J. de: -»Encina, J. del Fernández de Palencia: -^Potencia, A. de

mutatója

figuráé controversarium: —• képviselhetőségi fok figuráé materiarum: —• képviselhetőségi fok figura sententiae: —• mondatalakzat figure de pensée: -*• gondolatalakzat fiinda: -+finda Fiji-szigetek irodalma: Fidzsi-szigetek irodalma Fikret, T.: -* Tevfik Fikret Aktivitás: ->fikció, irodalmi hamisítás Fiiadéi f: -*Puzina, K. Filander: ->Alkio, S. Filargirius: —•Junius Philargyrius filastrocche: —> incatenature

j

368

Címszóváltozatok filid: -*fili filie: —>fili filintismo: —•elmanismo e filintismo filippino irodalom: —• Fülöp-szigetek irodalma Filippo: —yBruno, G. Filipű, 1'.: —yStránsky ze Zapské Stránky, P. filléres regény: ponyva filmfelirat: -tfilmszöveg filmművészet: —>irodalom és filmművészet filmsztori: —•filmnovella Filopatro: -*Montegón y Paret, P. filozófia: -* irodalom és filozófia filozófiai dialógus: —•dialógus, irodalom és filozófia filozófiai elbeszélés: irodalom és filozófia filozófiai regény: irodalom és filozófia, regény fin'amors: -*amour courtois finitio: —>meghatározási státus Finn: —>Finn's Borough, The Fight at Finn-ciklus: -*Finn-mondakör Finnenberg: —>Fininberg, E, Finnsburh: —> Finn 's Borough, The Fight at Finnsson, E.: —>fíyvindr Finnson Firaq: -+Firák G. Firbank. A. A. R.: Firbank, R. Fischer, H.: ram, K. Fischer, 0 . P. L.: ->Fischer, L. Fischer-Graz. W.: Fischer, W. Fityiljov: Hvilovij, M. H. Fiziologosz: —> Physiologus Fiziológus: —>Physiologus Fjodorov: —>Omulevszkij, I. V. Fjölsvinnsmál: ->Edda Flabiosz Arrianosz: ->Arrianus Flachsbinder: —> Dantyszek, J. Flaes, R.: ->Terborgh, F. C. Flahaut grófné: —•Souza-fíotelho, A. E. Filleul Flamingó: -^futurizmus, 2. Flanor: —> Vosmaer, C. Flavius. J .: —• Josephus Flavius Flavius Claudius Iulianus: —>Julianus A posta,ta Flavius Philostratus: -+Philosztratosz Flavius Sosipater: -*Charisius Flavius Sosipater Flegenheimer: ~*Fleg, E. Flekszer, H. L.: —> Volinszkij, A. L. Fleming grófnő: —•Forbes-Mosse, I. Flemming: -+ Fleming, P. Flemström: ~*Sjöstrand, I. Flerovszkij, N.: -*Bervi-Flerovszkij, V. V. Flesch von Brunningen, H. M. E.: -*Spiel, H. Fleury, A.: -*Gré.ville, H. Fleury-Husson, J. F. F.: -+Champfleury, J. Flexner: —>Fearing, K. fliák-bohózat: —•phlüax 24

mutatója

Flickvers: -* tölteléksor Fligare-Cárién, E.: -*Flygare-Carlén, E. fiim: —•nidvisur flimtan: nidvisur Flor de Palma: Perez, J. J. Flore et Blancheflur: —>Floire et Blanchefior Florens: -> Eichendorff, J. K. B. Freiherr von Florentina del Mar: -+Conde, C. Flórian: -»Rze}kowski, S. M. Florus Diaconus Lugdunensis: -^Florus Drepanius Florus Magister: Florus Drepanius Flott, L.: Foglár, L. Flugblatt: —>röpirat, ponyva Flying Officer X: Bates, H. E. Fobilevics, I. K.: ->Karpenko-Karij Fodor, D.: ->Balk, Th. Fodor, T. K.: ->Balk, Th. Foe: -*Defoe, D. Foel Aos: ->íer Balkt, H. H. Fofanov: -+Olimpov, K. K. íofudlausn: —>főváltság fogás: —•műfogás foglalkozási dal: —>munkadal főhős: —• hős Fókas, A.: -*Fokasz, A. Folcz: -+Folz, H. földműveléssel kapcsolatos rítusok költészete: —agrár rítusok költészete Folengo, G.: Folengo, T. folie: —•bökvers folklore: -+folklór folk-lore: —*folklór Folklore Fellows Communications: -+FFC folklórirodalom: —>népköltészet folklorizáció: -*folklorizálódás folklór jellegű irodalom: —• népköltészet folklór szinkretizmus: —» szinkretizmus Folkmar: ->•Karlfeldt, E. A. Folmanis: —>Griva, Z. Foltz: -+Folz, H. folyamatos beszéd: —>oratio perpetua folyó beszéd: -*próza főmű: —• chef d 'oeuvre fondorlat: -^cselszövény, diaszirma fonetika: —•irodalom és hangtan fonológia: -tfonéma, irodalom és hangtan, generatív nyelvelmélet fons: —>forrás Fonseca, A. J. 15. da: -+Branquinho da Fonseca Fonseca. H. M. da: —*Coelho Neto Fantaine Lambert, L.: -»Zacharie de Lisieux Fonté, M.: -+Beni, P. fontes: —>forrás

369

Címszóváltozatok Fontinha, J.: —>Andrade, E. de Fontius: -+Della Fonté, B. fordítás: gépi fordítás, irodalom és matematika, műfordítás forgatókönyv: —>filmforgatókönyv főrjszk irodalom: -*föroyari irodalom formakincs: —>formanyelv formalista iskola: -* orosz formalista iskola formalizálás: modell, formális elemzés formuláié poetry: —>oral formuláié poetry formulastrófa: közhely strófa fornafn: —*heiti Fornaris y Lugue, J.: -*Fornaris, J. Fornólfur: -*Jón Thorkelsson Forradalmi frók Nemzetközi Szövetsége: ->Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete forradalmi költészet: -*politikai költészet Forradalmi Proletárirodalom Nemzetközi Irodája: —*Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete forráskritika: —>filológia, forráskutatás Forrest, C. Ch.: -*Stodd.ard, W. 0 . Forrest, F. C.: ->Smith, C. Forsman. G. Z.: Yrjö-Koskinen, Y. S. Forsnás: -*Koskenniemi, V. A. Forster, E.: Weisenborn, G. Forstmann, E.: -+Herlossohn Forsythe, R.: -»•Crichton, K. S. For-szoc: —>formalista-szociológiai irányzat Fortunatus: -*Leto, P. G.

mutatója

Francia akadémia: Académie franqaise Franciaország irodalma: -+baszk irodalom, breton irodalom, francia irodalom, korzikai irodalom, occitan irodalom, provanszál irodalom Francis, Sir Ph.: -*Junius Franciscus de Florcntia: -*Landini, F. Franckfurter, Ph.: -*Kahlenberg, Der Pfaff vom Franco, F. de Melo: ->Melo Franco, F. Francois de Sales, Saint: -+Ferenc, Szalézi Szent Frangias, A.: -*Frangiasz, A. Frank, E.: ->Zinner, H. Frank, H.: Tkalac,, I. I. Franké: —>Wangenheim, I. von Franklin: -*Lima, J. I. de A. Frankopan, F. K.: -»Frangepán F. K. Frank von Wörd, S.: -»Franck, S. Franz, K.: -+Frei, B. Franz Theodor Erwin: -*Kygler, F. Franz Xavér: ->Kappus, F. X. Fra Paolo: -*Sarpi, P. Fra Salimbene: —>Salimbene Frasheri. M.: Lumo, S. Fras(s), J.: ->Vraz, S. fratrasie: -»fatrasie Frauendienst: -*nőtisztele,t Frauenlied: -* Frauenstrophe Frauenmonolog: -* Frauenstrophe Fraudet, R.: Frondaie, P. Frauenlob: -+ Heinrich von Meissen Fray Candil: -> Bobadilla, E. Fray Lobón de Salazar: -+Isla, J. F. de Fray Mocho: -*Álvarez, J. S. freedom song: -+protest song Freeman: -*Centlivre, S. Freiburger, W.: ->Jens, W. Freienthal, E. W. von: -+Grob, J. von Freienthal, R, von: —>Grob, ,J. von Freie Rhythmen: -* szabadvers Freie Verse: -> szabadvers Freistadt, B.: -*Frei, B. Freitas Abelaira, A. J. de: -*Abelaira, A. Freitas Autran Dourado, V.: —>Autran Dourado Freitas Dias Gomes, A. de: ->Dias Gomes frekvencia: -* kvantitatív statisztikai elemzés F r e n c h , P.: -*Asimov, I. Frese Viburgensis, J.: ->-Frese, J. freudizmus: -> irodalom és pszichoanalízis Frey, F. H.: ~*Greif, M. Frey, J.: -*Herbst, J. friauli irodalom: ->ladin irodalom Frída, E.: —> Vrchlicky, J.

Fortunatus Venantius: -*Venantius Fortunatus, H. C. Foruzanfár: —• Badi'oz-Zamán Foruzanfár Fosse di Bolzano, G. P. delle: —> Valeriano. P. Foster, M. R.: ->Godden, R. Fótiadés: Fotiadisz Fotinosz, D.: —» Mitszosz Fouque-Lebas, Y.: ->Lebas, Y. Fourneau: Xanrof, L. Fournier, P.: —*•Gascar, P. Fowler, K.: -* Philips, K. Fowler, S.: -*Wright, S. F. F. P. A.: -+Adams, F. P. Frá dauda Sinfiötla: —> Edda Fradkin: -> Volin, B. M. Fragi: -*Mahtumkuli Fragment: —•töredék fragmentum: —> töredék Fragmentum Muratorianum: -»Muratoritöredék, A Fragner, B.: —>Kli6ka, B. Francesco d'Assisi: -+Ferenc, Assisi Szent Francesco di Neri di Ranuccio: -* Barberino, F. da 370

Címszóváltozatok Frídová: -> Vrchlická, E. Friederik: —Christen, A. Friedlaender, R.: —Prechtl, R. Friedland: -+Kolcov, M. J. Friedrich Germanus: —•Kotzebue, A. Frischmann: Frisman, D. Fritz von der Leine: —Löns, H. friuli irodalom: —• ladin irodalom Frojem: ->Kaganovszki, E. Fromm, L.: —Streckfuss, A. F. K. Fronleichnamsspiel: — úrnapi játék frons: —canzone Frosterus, Th. 0.: —Pakkala, T Frug, Sz. G.: —Frug, S. S. Fru M. S. S.: -Schwartz, M. S. Fu Csang-jü: — Fu Hszien Fu Csen: — Fu Hszien Fu Hien: —*Fu Hszien Fu Hsziu-ji: —•Fu Hszüan Fu Hüan: -*Fu Hszüan Fu Kang: —*Fu Hszüan Fu Sun-ku-ce: —*Fu Hszüan Fu Vu-csung: — Fu Ji Fuchian: — Uchida Roan Fuchs, A. M.: —Fuksz, A. M. Fuehsmund. F. A.: —•Gregorovius, F. Fudzsimori Szeikicsi: —Fujimori Seikichi Fudzsivara no Akihira: —Fujiwara no Akihira Fudzsivara no Akiszuke: -»Fujiwara no Akisüké

Fukazawa Shichirö: -*Fukazawa Hiehirö Fukazawa Yukichi: —»Fukuzawa Yukichi Fukuda Shöji: Shöji Karou Fukuda Teiiehi: —>Shiba Ryötarö Fukuzava Jukicsi: Fukuzawa Yukichi fula irodalom: —>fülbe irodalom Fülaktu, T.: -»Filaktu, T. fulani irodalom: —>fülbe irodalom Fulbert de Chartres: -*Fulbertus Fuller, M.: Petersham Fuller, M. V.: —Victor, M. Fulvis Gil: -*•Guerrero, F. M. fumetto: -*mondatszalag Funabasi Szejicsi: —Funabashi Seiichi Fundoianu, B.: —>Fondane, B. funkcionális verstan: ->verstan funkcionális zérus: —»zérus fűrdőfülke-színpad: -+fülkeszínpad furlán irodalom: —•ladin irodalom Furnier, I.: -*Riviére, I. Fürtrer: -> Ulrich Feutrer Fiu-u-kagami: Ö-kagami Furukawa Mokuami: —>Kawatake Mokuami Fuseli, H.: Füssli, J. H. fu si: — s h i Futrár: —Ulrich Feutrer Fuzée: —> Voisenon apát, C. H. F. de fynida: ->finida

Fudzsivara no Ietaka: —Fujiwara no Ietaka Fudzsivara no Kijoszuke: —Fujiwara no Kiyosulte Fudzsivara no Kintó: —Fujiwara no Kintö Fudzsivara no Okikaze: — Fujiwara no Okikaze Fudzsivara no Szadaie: Fujiwara no Sadaie Fudzsivara no Tosinari: -*Fujiwara no Toshinari Fudzsivara no Micsicuna anyja: —•Fujiwara no M ichitsuna anyja Fuente y Benavides, R. de la: —Adán, M. Füetrer: -* Ulrich Feutrer Fügashü: —Chokusen wakashü független művészet: —•autonóm művészet függő művészet: —alkalmazott művészet Fujiwara Chöshi: —Sanuki 110 Suke Fujiwara Nagako: —Sanuki no Suke Fujiwara no Karyü: - » F u j i w a r a no Ietaka Fujiwara no Kyögoku: —• Kyögoku Tamekane Fujiwara no Meigö: Fujiwara no Akihira Fujiwara no Shunzei: —•Fujiwara no Toshinari Fujiwara no Tamekane: —•Kyögoku Tamekane Fujiwara no Teika: - • F u j i w a r a no Sadaie Fukazava Hicsiró: —> Fukazawa Hiehirö 24*

mutatója

Gabasvili, B.: ->Besziki Gabiről: —>Ibn Gabiről, S. Ben J. Gabrieljan, H. K.: -»Kocsar, H. Gabrovszka, G.: —Galina, L. Gabryella: Zmichowska, N. Gabuzjan, V. M.: —Alazan, V. Gadijev, C. M. Ju.: —Gadjátü C. Gadijev, Sz. K.: ->Gadjátü Szeká gael irodalmi formák: —kelta irodalmi formák gael irodalom: —ír irodalom, skót irodalom Gaetano, A.: — Aleardi, A. Gaetulicus: —Gaitulikosz Gafúrí, G. N.: —Gafúrí Medzsit gag: —geg gá irodalom: —gan irodalom gai saber: —gay saber, companha de gai savoir, joies du: —gay saber, companha de gaita: —gayta Gaitulikosz: —Cornelius Lentulus Gaetulicus Gajaman-Nona: —Gadzsaman-N óná Galecki, T.: —Strug, A. Galenos: —Galénosz Galenus: —Galénosz Galfajan, Kh.: —Nar-Bej Galfredus: —Galfridus de Vinosalvo

371

Cím,szóváltozatok Galfredus Monumentensis: -*Goeffrey of Monmouth Galileai testamentum: Epistula apostolorum galimátiász: -ygallimáthiász Galkin, Sz. Z.: - H a l k i n , S. galla irodalom: —> Etiópia irodalma, és etióp irodalmi formák galliambos: galliambikus verssor galliambosz: —>galliambikus verssor galliambus: —•galliambikus verssor gallina irodalom: —• vai irodalom Gallo, G.: -*Jószéf Cárfáti Gallois: -*Glesener, E. Gallus, C.: -*Cornelius Gallus galope á beira-mar: martelo Galvao, D.: —> Lemos, V. de Gama, B. da: -+Basílio de Gama, J. GamarKatipa: -*Pat1canjan, R. G. gamlestev: —•stev ganaehehhandas: —•ganavritta ganaescshandasz: —>ganavritta Gandolin: —> Vassallo, L. A. Gangópádhjáj, T.: -*Gánguli, T. Gánguli, N.: Gangópádhjáj, N. Gánguli, G.: -»Gangópádhjáj, U. Gantvarger: —*Szergejev, M. I). ganzer Menach: —> egész ember Gappo: —> Bájátü Gappo garbá: -+garbí Garborg, Aa.: ->Garborg, A. Garfáo, P. A. C.: -*Correia Garcao, P. A. García-Alas y Urena, L. E.: —>Alas, L. García González de Nora, E,: -+Nora, E. de García Huidobro Fernández: —• Huidobro, V. García Sarmiento, F. R.: -*•Dario, R. Gardener, countess of: —>Blessington, M. Gareth, B.: —»Garitéo, II

mutatója

Gavriljuk: —•Havriljuk, 0 . Ja. Gawyn Ogilvy: -*Barrie, J. M. Sir, lst Baronet Gay, D.: -*Girardin, Mme de gayatri: -*gájatrí Gayet, P. M. M. J.: Sámuel gazai: -*ghazal gázel: -+ghazal Gazes, Th.: —»Gazész, Th. Gází Giray: -+Bora Geangszmjon: -+Gcangi megszállott gdungrgjud: —•gdungrabsz Gebánde: —•Aufgesang és Abgesang gebrochener Reim: —ttört rím Gecé: -*Giménez Caballero, E. Geertsz, G.: ->Erasmus, D. geez irodalom: —•Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Geffery Broadbottom: —>CheMerjield, 4th Earl of geflügelte Worte: —> idézet, Gegenstollen: —>Aufgesang és Abgesang Geijerstam, C. F. R. af.: -*Geijerstam, R. af Geisslerlied: -*Jflagelláns költészet Geister, I.: —>Plamen Geistesgeschichte: szellemtörténet Gejnye iz Tambova: ->Vejnberg, P. I. Geki: -*Takeda Izumo (?—1747) Geldern, E. von C. zu: ->Colerus, E. Geleit: —•ajánlás, 3. Gélinas, S.: —• Sicotte, S. Gemáldegedicht: festmény vers Gemeinstrophe: —> közhely strófa geminatio: -*gemináció Gemisztosz, G.: -*Pléthón Gemnikai: -*Kagemni intelmek Gempei seisui-ki: —>Genpei seisui-ki Gen.: -* Genesis Gendrot, A.: -*Drault, J. genera causarum: —> képviselhető,ségi fok generáció: —>írói nemzedék generáción de la Dictadura: —•generáción del 27 generáción de la fe: Bolívia irodalma generáción del ano 30: -* Ecuador irodalma generáción del 25: -*generáción del 27 generáción del 40: argentin irodalom,

Garnier de Pont-Sainte-Maxence: —>Guernes da Pont-Sainte-Maxence Garrett, Almeida: -*Almeida Garrett Garrison, F.: -+Sinclair, U. Garrigue: —>Masaryk, T. Gáspár, E.: -»Zaosek Gasparovic, P.i —»Hlbina, P. G. Gaspar von dar Nacht: -*Greiff, L. de gasza: -* kasza gáthá: ~>árjá

Guatemala irodalma generáción del 42: —•venezuelai irodalom generáción del 18: —•venezuelai irodalom generációs regény: —> családregény generatív grammatika: -*generatív nyelvelmélet generatív szemantika: —•generatív nyelvelmélet Genesios, I.: -+Genesziosz, I. Genesis, Kis: -*Jubileumok könyve Geneszisz: Genesis genethliacon: -*genethliakon

Gatos, Libro de los: ->Libro de los Gatos gaudiya: -+gauda Gaulle, Ch. de: -*De Gaulle, Ch. Gauthier-Villars, H.: Willy Gautier de Castellione: -*Gautier de Chátillon Gavriil, A.: —*Mitszosz Gavrilescu, A.: -*Cazimir, O. 372

Cím,szóváltozatok genethliakosz: —»genethliakon Genetz, A. 0 . G.: ->Jánnes, A. géniusz: -> zseni Genji monogatari: —>Murasaki Shikibu Gennade de Marseille: -+Gennadius Gennadios Scholarios: —•Gennadiosz Szkholariosz Gennep, A. van: -+Van Gennep, A. Gennészisz Mariasz: —• Jakab protoevangéliuma genos diplasion: —>kétszeres arány genosz diplaszion: -> kétszeres arány Genpei szeiszui-ki: —> Genpei seisui-ki genre: -> életkép genrekép: —> életkép, zsánerkép genre poissard: -»poissard stílus Gensetsu: -*Kawakami Bizan genus duplex: —>kétszeres arány genus duplum: —•kétszeres arány genus mixtum: —• prősimet rum genus par: —•egyenlő arány genus sescuplex: —»másfélszeres arány genus sesquitertium: -*háromnegyedes arány genus triplex: —>háromszoros arány Geoffrey of Vinsauf: —•Galfridus de, Vinosalvo George Sherman: —•Moretti, U. georgica: —>georgikon Georgica, Sumer: —»Parasztnaptár georgicon: -*georgikon geórgika: ->georgikon Geórgilas: -*Jeorjilasz, E. Georgios: —»Geórgiosz, Nikomédiai Georgios Monachos: ->Geórgiosz Monakhosz Geórgiosz Hamartólosz: —>Geórgiosz Monakhosz Geórgiosz Kurtészész: —•Gennadiosz Szkholariosz Geórgiosz Szkholariosz: ->Gennadiosz Szkholariosz Geórgiu, H.: —*Jeorjiu, H. Georgius Florentius: Gergely, Tours-i Szent Georgius Turonensis: —•Gergely, Tours-i Szent gépezetes darab: —>piéce á machines Geragáo de Coimbra: —>Coimbrai iskola Gera^ao de 90: —>neo-garrettismo Gerasenus: -*Nikomakhosz Geraszimov, M. Sz.: —>Mikaj, G. Gergely, Nareki: —>Grigor Narekaci Gerhardus Magnus: —•Groote, G. Germán: —*Germano, A. V.; Permjakov, G. L. Germán, D. A.: -*Granyin, 1). A. Germanieus Julius Caesar: Germanicus, Nero

mutatója

Gesellsehaftsdichtung: —•társasági költészet Gesetz der Selbstberichtigung: önki javítás Gesetz der Stabilitát: —• stabilitás törvénye Gesta del infante García: -*Romanz del infant García gestaének: —•chanson de geste Gesta Pilati: -*Nikodémusz evangéliuma gesta rerum: -* gesta Geszer-mondakör: —•Geszar-ének gész periodosz: —• perihegészisz Getijer, 1. de: -*Vries, H. de Getulino: -*Gama, L. Ghazarjan, P. R.: —*Szevak, P. ghazel: —>ghazal Ghevond erec: —> Levond ered Gholson, E. A.: —•Glasgow, E. Ghose, G.: ->Ghós, G. ghost story: —> kísértettörténet ghostwriter: néger Giacomo: ->Folgore da San Gimignano Giacomo, G. A. de: —* Vann Anto Giap: —> Vő Nguyén Giap Gibsz, G. B.: -+Adamov, G. gidajú: —>jöruri gidajú-dzsóruri: —>jöruri gidayü: -»jöruri gidayű-jöruri: -*jöruri Giesel: -+Hizel, I. Giggi: -*Zanazzo, L. Gijászaddin Abú'l-fath Umar ibn Ibrahim alKhajjámi: —>0mar Khajjám Gijját: —> Ibn Gájját, J. ben J. Gilbert: ->Taylor, A. Gilbert, I.: -yGilkin, I. Gilbert de Montreuil: —»Gerbert de Montreuil Gildas Badonicus: —*Gildas, Szent Gildas Sapiens: Gildas, Szent Gil de Zamora: —> Johannes Aegidius de Zamora Gildus: -*Gildas, Szent Gilevics: -*IIilevics, Ny. Sz. Gilgames és a huluppu: -*Gilgames, Enkidu és az alvilág gilják irodalom és irodalmi formák: —> nyivh irodalom és irodalmi formák Gilkin, F.-J.-F.: Gilkin, I. Gilles, M.: -»Gauchez, M. Gilles, P.: —> Flouquet, P.-L. Gillet, Ph.: Saint-Gil, Ph. Gilsson, E.: -> Einar Gilsson Gina D'Arco: Gnoli, D. ginás: —>dzsinász Ginzaburö: —>Kagawa Kageki Ginzberg, A.: —>Ahád Háám Ginzburg-Levi, N.: —•Ginzburg, N.

Claudius Drusus Germanus, Johannes: —> Regiomontanus, J. Gersonides: —>Lévi ben Gerson Gerüststrophenlied: —•ballada, strófaismétlő szerkezet 373

Cím,szóváltozatok Gioi Chi: —> Vi Huyen-Dác Giordano da Pisa: -*Rivalto, G. da giostra: -+maggio Giovanni Bernardone: -*Ferenc, Assisi Szent Giovanni da Firenze: ->Giovanni Fiorentino, Ser Giovanni da Lugio: -*Johannes de Lugio Bergamensis Giovanni da Prato: ->Gherardi, G. Giovanni da Ravenna: -*Malpaghini, G. Giovanni Domenico: -+Campanella, T. Gippijev, Ny. G.: -*Laine, N. Girard, A.: —>Tabarin Girard, H , : - * A r n a u d , G. Girardin, F. A. M.: ->Saint-Marc Girardin Giraud-Soulavie: —>Soulavie, J.-L. Girídzs: -» Kanétkar, S. K. Giri Klímára: —>Szatjanárá jana, V. Girís: Kanétkar, S. K. Girleanu: -*Gárleanu, E. Girran, G.: -*Garnir, G. Gisander: -*Schnabel, J. G. Gisella, M.: -+May, K. gisgigal: —>adab, 1. Gíslason, K.: —>Konrád Gíslason Gísli Gíslason Brynjúlfsson: —>Gísli

mutatója

glossa: —tglosa Glosse: ->glosa glosszárium: -»glossza glosszematikus iskola: -*koppenhágai iskola Gloux, O.: —>Aimard, G. Glowacki, A.: ->Prus, B. Glück, B. E.: ~*Paoli, B. glükóneion: -»glükóni verssor glükóneiosz: -*•glikóneus glükóneiosz sztikhosz: -> glükóni verssor glükóni szerkezet: glükóni versszak Glycon: —*Glükón glyconeum: -*glikóneus, glükóni verssor Glykon: —•Glükón glykoneion: -»glikóneus glykoneios: glikóneus Gn.: -yGenesis gnomikus irodalom: -*gnomikus költészet gnomológia: ->florilegium gobbola: -*cobbola Góbindadász: Góvindadász Gobind Malhi: -*1Wálhi, G. Goday Alcayaga, L.: - > M i s t r a l , G. Godefroy de Saint-Victor: -*Godefroy de Breteueil Godescalcus Litpurgensis: —»Gottschalk von Limburg Godeseale d'Orbais: —•Gottschalk Godrúnarson, E.: ->Eilífr Godrnarson Godwin, M.: ->•Shelley, M. W. Goetz, G.: -*Calverton, V. F. Gofraidh Fionn Ó Dálaigh: ->Ő Daly Gofstejn, D. N.: Hofstein, D. Gögceli, K. S.: -*Yasar Kemal Goggan, J. P.: -*Patrick, J. Gohde, H.: -*Heer, F. Góhel, Sz.: -*Kalápí Goj, E.: -*Lysohorsky, Ó. Gojanski, J.: Wantula, J. Gojda: ->Iíojda, Ju. A. Golau, S. von: ->Logau, F. Freiherr von Goldberg: -*Ozerov, L A. Goldberg, A.: Vaida, A. G. Goldenfodem: Goldfaden, A. Goldmann: -*Reinhardt, M. Goldschmidt, K.: —>Malraux, C. Goldstein: —>Ibn Zaháv, A. Goldstein, I.: —*Isou, I. Goldszmit, H.: -*Korczak, J. goliard: —*vágánsköltészet goliardköltészet: -^vágánsköltészet goliardsor: -+vágánssor goliardstrófa: —• vágánsstrófa Golikov, A. P.: -+Gajdar, A. P.

Brynjúlfsson Gítagóvinda: —•Dzsajadéva Guidiee Barroso Soares, M. A.: -+Barroso, M. A. Giulio de Frenzi: —•Federzoni, L. Giulio Orsini: -*Gnoli, D. Giurlani: —>Palazzeschi, A. Gjulnazarjan, H. M.: —>Gülnazarian, Kh. M. Gkatsos, N.: -*Gátszősz, N. Gkolfés, R.: ->Golfisz, R. Glanz: —• Glanc-Lejelesz, A. Glarus, Vogel von: —• Vogel, J. Glaucus: -*Glaukosz Glaukos: -*Glaukosz Glebka: -*Hlebka, P. F. Glebov: ->Hlibov, L. I. Glebov-Katyelnyikov, A. G.: -»•Glebov, A. G. Glen, H.: Borland, H. Glénos, D.: ->•Mitszosz Glichezare: —> Heinrich der Gleissner Glichezsaere: -*Heinrich der Gleissner glikóni verssor: —>glükóni verssor glikóni versszak: —•glükóni versszak Glinbert, A. M.: ->Csornij, Sz. gliommaro: —>gliuommero gliommero: —>gliuommero Glinosz, D.: —»Mitszosz glose: —>glosa 374

Cím,szóváltozatok Gö locava Sönnupe: —>(Josz locáva Gzsunnudpal golosenyije: —> pricsita nyija Golovaekij: —•Hólovackij, Ja. F. Golovacs: —»Halavacs, P. R. Golovanyivszkij: Holovanyivszkij, Sz. O. Golovko: -*Holovko, A. Golssenau, A. V. von: —>Renn, L. Golubok: -*Halubok, U. Jo. goltni dalosok: ->goghteni dalosok Gomberg, V. G.: -*Ligyin, V. G. Gomes, D.: —> Dias Domes, A. de F. Gomes Amorim, F.: —* Amorim, F. G. de Gomes Coelho, J. G.: -+Dinis, J. Gomes da Silva, J. V.: -+ Navarro, J. Gomes de Amorim, F.: -> Amorim, F. Gomes de Gómes Tible, E.: —>Gómez Carrillo, E. Gonyalves Azevedo, A. N.: —* Azevedo, A. Gon^alves Crespo: ->Crespo, A. C. Gon^alves Gon^alves de Azevedo, A. T.: —* Azevedo, A. Gon^alves Namora, F.: —»Narnora, F. GonCámara, J. da Goncourt-akadémia: -*Académie Goncourt Gonesar: —>Honcsar, O. Gondi, J. F. P. de: -*Retz bíboros gondolatpárhuzam: —• paralelizmus Gongópádhjáj, T.: -*Gangópádhjáj, T. gongorismo: -*culteranismo gongorizmus: —Hackett, A. Gopichand: -*Gópicsand, T. GoJ)J)ormr sindri: —>Guttormr sindri Göransson: -*Sonnevi, G. Gordon, G.: ->Habeck, F. Goreckij: —>Harecki, M. I. Gorelik, A. Z.: —*Lezsnyev, A. Goremika, M.: -»Leonov, M. L. Gorenko: —>Ahmatova, A. A. Gorgáni: -*Gurgání Gorgias: -*Gorgiász Goris, J.-A.: -*Gijsen, M. görög-római versformák: -> időmértékes verselés, görög irodalmi formák I., római irodalmi formák IL Gorostiza Aleala: -*Gorostiza, J. Gosenshü: —>Chokusen wakashü gosgi: -> türkü Goshüishü: -*Chokusen wakashü Goslawiec: -*Sygietynski, A. Gossaert, G.: —>Gerretszon, F. C.

mutatója

Goswami: —»Gószvámí gószan: -*ásik Gosz locáva Jidbzangrceba Gzsonnudpal: ~*Gosz locáva Gzsonnudpal Góthale: ->Malla, G. gothic növel: ->gótikus regény gótikus stílus: gótika Götiska Förbundet: —> Gót Szövetség gótra: —>krónika Gottfried-von-Herder-Preis: ->Herder-díj Gottfried von Viterbo: -*Godefridus Viterbiensis Gottskálsson, 0.: -*Oddur Gottskálsson Götz, K.: -*Goetz, C. Götze: -*Goetze, A. Goudouli: —>Goudelin, P. Gouzy, C.: -*Tartufari, C. Góvindagradzs: ~*Gadkari, R. G. Govinddas: —•Góvindadász Govind Singh, guru: ~*Góbind Szingh guru Govorov, G. V.: -*Zatvornyik, F. Gowen: —»Brooks, M. Goytisolo Gay: -*Goytisolo gözelleme: —•güzelleme Graaman, S. G.: —*Weinbaum, S. G. Gra^a Aranha, .J, P. da: -*Aranha, G. gracioso bobo: —>comedia de gracioso graciózus: bájos gradatio: -*gradáció Gradaus: -*Stőber, U. E. Graham, E.: Molesworth, M. L. Graham, R. B.: Cunninghame-Graham, R. B. grammatica: —ygramrnatica Grammaticus: —* Virgilius Maro Grandbois, M.: —> Varennes, Mme de Grandower, E.: Waugh, H. B. Grand Prix de Littérature de l'Académie Franfaise: ->Francia Akadémia Irodalmi Nagydíja Grand Prix National des Lettres: —> Nemzeti Irodalmi Nagydíj grands rhétoriqueurs: —•retorikusok Granieh, 1.: -*Gold, M. Gran Piscator de Salamanca: —>Torres Villarroel, D. de Gran Blairfindie, Ch.: Allén, G. Gran von der Lippe, G.: —*Gran, G. Grasi, A.: -+Grasi, A. Gratius: ~*Grattius Grau, F.: -+Gurk, P. graveyard poetry temetőkert-költészet Grávracis: —>Blaumanis, R. Gray, E.: -+Jacob, N. E. Gray, M.: -> Délano, L. E. Grayson, D.: Baker, R, S. 375

Cím,szóváltozatok

mutatója

Grottasöngr: —Edda Grotto: —Groto, L. groupe: —mű-csoport Grubpai gnaszesenpo Sambhalai rnambsad Pagszjulgji rtogszbrdzsoddang besasz: —Sambhalai lamjig Gruda, I.: —Gurakuqi, L. Grumelkut, J.: —Johannes von Soest Grünthal, W.: —Ridala, V. grupa a. r.: —konstruktivizmus, 2. Grupo Florida: —Martín Fierro-csoport Grupo No: —noismo Grusevszkij: —Hrusevszkij, M. Sz. Grúz Krónika: —Kartlisz Chovreba Grzymala: —Siedlecki, A. Gryzon: —Rogosz, A. J. gtercsosz: —gterma

Grebenka: — Hrebinka, Je. P. Greczan, A.: -*•Szenwald, L. Greenberg: —Grínberg, E. Greenberg, Ph. van: ->Rahov, Ph. Greenberg, U. C.: -»Grinberg, U. C. Gregoras, N.: -+Grégorasz, N. Gregores, G.: —Grigorisz, ,J. Gregorios Kyprios: —Grégoriosz Küpriosz Grégoriosz: —Gergely, Nazianzoszi Szent; Gergely, Nüsszai Szent Gregorius: —Gergely, Nazianzoszi Szent; Gergely, Nüsszai Szent; Gergely pápa, I. (Nagy) Szent Gregorius Pauli: —Pawel, G. Gregorius Paulus: —Pawel, G. Gregorius Thaumaturgus: —Grégoriosz Thaumaturgosz Greif: —Gryphius, A. Greifensohn von Hirschfeld, S.: —Grimmelshausen, H. J. Chr. von Greiner, K. von: —Pichler, K. Grether: —Gretser, J. Gretscher: —Gretser, J. Greven: —Koch, M. Grevenius, G. V. H.: —GreVenius, H. Grieg, J. N. B.: —Grieg, N. Grieve, Ch. M.: —McDiarmid, H. Grigorjan, A. A.: —Aghavni Grigorjan, A. B.: —Grasi, A. Grigorjan, G. Sz.: —Szevunc, G. Grigorjan, H. Sz.: —Szahjan, H. Grigorjev-Patraskin: —Grigorjev, Sz. Ty. Grilo, J. M.: —Kim, T. Grimeald: —Grimald, N. Grimm-mesék: —Grimm, J. Grímnismál: —Edda Grímsson, K.: —Kolbeinn Grímsson Grímsson, S. H.: —Stefán Hördur Grímsson Grimur Thomsen Jiorgrimsson: —Thomsen, G. grindadansur: —dansur Grindberg: —Vinaver, M. Grindel, E.: -Éluard, P. Grinell, D.: — Wollheim, T). A. Gringore: —Gringoire, P. Grinyevics, P. F.: —Jakubovics, P. F. Grinyevszkij, A. Sz.: —Grin, A. griphos: —griphosz Gripisspá: —Edda Grobianismus: —grobianizmus Grombeck, E. L.: —Rubiner, L. Grönloh, J. H. F.: —Nescio Gronyjár: — Mihajlovszkij, Ny. K. Groot, H. de: —Grotius, H. Grosse Lackmann, A. E.: —Andreae, 1.

Gualterus de Castellione: —Gautier de Chátillon Guamani, A.: —Tapia y Rivera Guardati, T.: — Masuccio, S. Guarino, G. B.: —Guarino Veronese Gudelés, G.: —Gudelisz, J. Gudlaugsson, J.: —Jónás Gudlaugsson Gudmundsson, J.: —Jón Gudmundsson Gudmundsson, K.: — Kristmann Gudmundsson Gudmundsson, T.: —Tómas Gudmundsson Gudmundur Gudmundarson vagy Gudmundsson, S.: —Stephan G. Stephansson Gudmundur Jónsson: —»Kanban, G. Gudrúnarhvöt: —Edda Gudrúnarkvida: —Edda Gudrúnarson: —Eilífr Godrnarson Gudrun-strófa: — Kudrun-strója Guéhenno, M.: —Guéhenno, J. Guelette: —Guellette, Th. S. Guérin, A.: —Cheneviére, J. Guermantes: —Bauer, G. Guerreiro, F. X. C.: —Guerreiro, C. Guerrini, 0.: -Stecchettí, L. Guevara de la Serna: —Cha Guevara, E. Guevara y de Norona, A. de: —Guevara, Fray A. de Guggenheim alapítvány: —Guggenheim Fellowship Gugov, N. D.: — Vezsinov, P. Guibert de Nogent: —Guibertus de Novigento Guido: —Kloos, W. Guido da Columna: —Guido delle Colonne Guido de Basochis: —Guy de Basoches Guilbert, K.: -Ghil, R. Guilelmus Aremoricus: —Guillaume le Breton Guilelmus Brito: —Guillaume le Breton Guilelmus de Rubruc: —Rubruk, W. Guilhade, G. de: —Garda de Guilhade 376

Cím,szóváltozatok mutatója Guilhem de Cabestaing: —• Guilhem de Cabestanh Guilhem de Marsan, A.: -*Arnaut de Marsan Guilhem de Peitien: -*Ouillaume d'Aquitaine Guillaume de Deguilleville: —>Guillaume de Digulleville Guillaume de Poitiers: —>Guillaume d'Aquitaine Guillaume de Rubrouck: -*Rubruk, W. Guillaume-ének: ->Chanson de Guillaume Guimaraens, A. H. de: —>Guimaraens Filho, A. de Guimaraens, J. A. de: -*Alphonsus, J. Guiraut de Borneil: -*Guiraut de Bornelh guiriot: —•griot Guittoncino de'Sighibuldi: —> Cino da Pistoia Guittone del Viva: -*Guittone d'Arezzo gujarati irodalom: —>gudzsarátí irodalom Gujel: ->Guzsel, A. M. Gukaszjan, 0 . A.: —> Ghukaszjan, H. A. Gular, F.: -»Ferreira Gular, J. R. Gulbinszkij: —• Vlagyiszlavlev, I. V. Gul Hán Nászir: - * N a s z í r , G. Guljamov, G. G.: —>Cafur Guljam Gullveng, K.: -*Gullvág, O. Guma, A. la: -*La Guma, A. Gummi: —• kummi Gunarius, H.: —>//alvard Gunnars&n Gundelfinger, F.: ->Gundolf, F. guni: —•fekete-afrikai irodalmi formák Gunnar Dal: -»Dal, G. Gunnarsson, G.: ->Gunnar Gunnarsson Gunnarsson, H.: -»Halvard Gunnarsson Gunther von Pairis: —• Guntherus Cisterciensis gúnyirat: —>paszkvillus, pamflet, paródia gúnykép: —> karikatúra Günzburg: -*Ginzburg gur: -*glu Gurbaks Singh: —>Gurbaks Szingh Gurfinkel: —>Guri, H. Gurjan, T.: ->Ilurjan, T. gurma: —*mgurma Gurszkij: —>Hurszki, I. D. Guru Csojszki dbangpjug: -*Guru Csoszdbang Guru Csötyi vangcsug: —• Guru Csoszdbang Guru Csövang: -> Guru Csoszdbang Gurune, L.: -+Hurunc, L. Gurvél Szingh: —>Pannu Gusarapo: —>Palacio, M. del Gustafson, I.: ->Leckius. 1. Gustavsson, S. G.: -*Hagliden, S. Guszai: —> Gumi Guszejn Mehti: Húszéin Mehdi Guszejnov, M. A.: Hüszein Mehdi Guszev, Sz. I.: -»Guszev-Orenburgszkij Guszin: -+Polonszkij, V. P.

Guttermann von Gutershofen: —>Laroche, S. von Guttormsson, L.: —^Loftur Guttormsson Guyonnet, C.-Ch. de: —>Vertron Guyot abbé, P. F.: Desfontaines Guyot-Lebas, Y.: —• Lebas, Y. Guyut de Provins: —»Guiot de Provins Guzelés, D.: ->Guzelisz, D. Guzmán y Franco: -*Guzmán, M. L. Guzutis: —>Fromas. A. gwerze: -+gwerz gyászbeszéd: -*• szónoklat gyászének: —>gyászdal gyászvers: -*gyászdal Gyejcs, A. I.: Dejcs, A. I. gyengítés: —*• kicsinyítés, eufemizmus gyerab: —•rgjalrabsz gyermekköltészet: gyermekvers Gyevjatnyin, V. Ny.: Devjatnin, V. Ny. Gyitkovszka: -+Tobilevics, Sz. V. gymnopaidia: —•gümnopaidia Gyokuyöshu: —*Chokusen ivakashü gyorsolvasás: ->olvasás győzelmi ének: győzelmi dal Gyraldus, L. G.: Giraldi, G. G. Gysbert Japicx: - * J a p i c x , G. Gyurjagina von Hoyer, G.: —>Rahmanova, A.

377

Haaglund, J. E.: -+HM, J. Haavakivi, A. R.: —>Haava, A. Haavio, M. H.: —*Mustapaa, P. Haarí: ->Lurja Askenázi, J. ben S. Haba Khatun: —• Habba Khatun Habakuk: -*Habaqquq Habakuk-kommentár: Habaqquq látomásának értelmezése Habakuk II de Balker: ->ter Balkt, H. H. Hábbász Hákóhén: Hábbász, B. Habbema, K.: —»fieijermans, H. Habbie-stanza: Burns-stanza Hachi kazuki: ->otogi-zöshi Hadakozó fejedelemségek politikája: -*Csankuo cö Hádáni, E.: —*Eldád há-Dáni Hadano Motokiyo: —•Zeami Háddáni, E.: —>Eldád há-Dáni Hadecke: —>Hadus, J. Hadelius: -*Hadus, J. Hadewijch: —> H adewych Hádi, M. M.: Ruszvá hadih madja: -+haba Hadloub: —•Hadlaub, J. Hadrianos, C.: —*Adrianosz Hadzsics A.: —>Hadzic, A.

Cím,szóváltozatok Hádzsi Mirzá: —>Daulátábádi, J. Haendel: -*Hendel, J. Haerd: —>Daumann, R. H. Hagada: —•Haggáda Hagada d-Rabbi Eliezer: -+Pirké d-Rabbi Eliezer hagan: -+evenki irodalmi formák Hagbard och Signe: —• //agbard és Singé Hagbard og Signe: -* Hagbard és Signe Haggi Mami Reis: Presser, J. Haggrén, M.: —*Jotuni, M. G. Hagiopolitész: —• Koszmasz Hagias: -*Agiasz; Haggiasz Hagiasz: —>Agiasz; Haggiasz Hagiografák: —• Kötubim Hagiographa: —• Kötubim hagiológia: —•hagiográfia Hagivara Szakutaro: -*IIagiwara Sakutarö Hagizono: —>Katö Chikage Hagura: —•Kada no Azumamaro Hagverdi, E. A.: —>Ahverdov, A. A. hagyományozódás: -+hagyományozás Haider Ali: ->A tis Ha'ídée: —>Aissé. Mlle Haifü yanagidaru: -*senryü haikai: -*haiku Haikaiji: —> Kobayashi Tssa Hai Khac: -» Tran IIuy Liéu Hai Lé: —• Vuxrng Linh Haindl, M.: ->Fleisser, M. Hája: —• / / á j ben S. Hajama Josiki: —>Hayama Yoshiki Hajama Josisige: —>Hayarna Yoshiki Hajasi Fumiko: —•Hayashi Fumiko Hajatom: -* Jászé ben Jászé Hajdeu: —•Hasdeu hajdukénekek: —>hajduténekek Hajjudzs: —»Khajjúdzs, J. ben D. Hajjung: Khajjúdzs, J. ben D. Hajkak: Arpiarjan, A. Hajota: —>Rogozinska, H. J. Hákanson, H.: -*Hergin, H. Hakenstil: —>Hakenreim, Stabreimvers, német irodalmi formák Hak Ly: ~*Hak Lij Hakushö: —*Kitahara Hakushü Halafjan, Z. J.: -»•Khalapjan, Z. J. Halbvers: —> kissor Halbzeile: —• kissor Haldane, Lady M.: -+Mitchison, N. M. Halévi, Jehuda: -*Jehuda Halévi hálfhneptr háttr: -+hálfhneppt hálfnept: -*hálfhneppt half rhyme: -ypararhyme

mutatója

halha irodalom: —•mongol irodalmak Háli -*Bináí Halickij, M.: -+Drahomanov, M. P. Halicsanin: —•Holovackij, Ja. F. Halide Edip: ->Adivar, H. E. Halilov, Z. R.: -+Halil, Z. Halim, A.: ->Sarár Haljangu Lembit: —>Ridala, W. halk §airi: -*ásik hálla: —>hella Halla, J.: -+Gall, I. Hall d'Or: —*Laxness, H. Halldór fra Laxnesi: -*Laxness, H. Halidór Gudjónsson: ->Laxness, H. Halldórsson, J.: —>Jón Halldórsson Hallgrímsson, J.: —• Jónás Hallgrímsson Hallvard Gunnarsson: —• //alvard Gunnarssen Halmar, A.: —*D'Halmar, A. Halószisz Kónsztantinupoleósz: —> Konstantinápoly eleste halottak párbeszédei: —» halotti párbeszéd halottasének: —>búcsúztató, sirató, gyászdal, halálirodalom halottaskönyv: —•haldoklók könyve halotti beszéd: -*szónoklat halotti ének: —»búcsúztató, sirató, gyászdal, halálirodalom halotti vers: -*•búcsúztató, sirató, gyászdal, halálirodalom Halperin, U.: -*Ratos, J. Halpern, L.: —>Leivik, H. Halsor, I. J.: -*Hagerup, I. Hamamatsu chünagon monogatari: —>Sugawara no Takasue lánya hamartia: tragikus vétség Hamdismál: -+Edda hamelni patkányirtó: —>hamelni patkányfogó hamisítvány: —»irodalmi hamisítás Hamka: ->Arnrullah, Hadji A. M. K. Hamnacéah: Rabinovic, J. Hammarberg-Ákesson, J.: ->líammarberg. J. Hamméiri: —>Hameiri, A. Hammett, S. D.: -+IIammett, D. Hammond, Ch.: ->-Fry, Ch. Harnmond's meter: —•elegiac stanza Hammurabi - kódex: —• Hammurapi-sztélé Hamzah, Amal: —>Amal Ilamzah Hamzah, Amir: -*Amir Hamzah, T. Hamza Hakimzada: ->Nijazi, H. H. Hamzatov, R.: -*Gamzatov, R. Han Csang-li: -+Han Jü Han Csün-ping: —>Han Hung Han Kao cu: —> Liu Pang Han T'ui-cs'í': —>IIan Jü 378

Cím,szóváltozatok Han Tuj-cse: -+Han Jü Hana Lilgová: —*Gregorová, H. hangátvetés: —• metatézis Há Nghé: -+Xuán Tritont/ hangjáték: ->rádiójáték hangkiesés: —» elízió hangösszevonás: —> hangegybeolvadás hangsúlyszakasz: -*•szólam hangszimbolika: -* hang festés hangtan: -*irodalom és hangtan hangzórövidülés: -+szisztolé, metrikai rövidülés Hanh Phu: -*Nguyen Binh-Khiém han irodalom: -* kínai irodalom Hannay, J. O.: -»Birmingham, G. A. Hannes Pálmi Pétursson: -+Hannes Pétursson Hanók: -+Hénokh könyve Hánókh: -*Hénokh könyve Han-san: ->Han-san-ce Hans Brac: —* Waarsenburg, J. P. R. Hand der Büheler: -+Hans von Biihel Hansen, A.: ->Tammsaare, A. H. Hansen, A. M. J.: —• Hansen, M. A. Hansen, F.: -+Kögl, F. Hansen, P. B.: —>Botten Hansen, P. hans hammerstyl: —•Granitzki, A. hanshi: —* kansh i hansi: -+kanshi Hans Kes: —• Kösu Hans Han-tan Ce-li: —>Han-tan Sun Han-tan Ce-su: -+Han-tan Sun Han-tan Csu: —•Han-tan Sun Hán Thu: —•Thuong Uyén Hanuman-nátaka: —• Hanuman-mahánátaka Han Vu-ti: -+Liu Cső hanyatlás: ->dekadencia hanyatló periódus: -*•dekadencia Hanzadjan, Sz. Ny.: —• Khanzadjan, Sz. N. Hao k'iu csuan: —>Hao csiu csuan Hápenini, J.: —>Bedársi, J. ben A. happy ending: —*happy end Harahap, B.: —>Bandaharo Haralambidu, R.: —> Kátszeli, R. Harald Cajus: -+Munk, K. Harald Kaj: —•Munk, K. Hárbardsljód: —>Edda Harberg: —>IIaarla, L. S. A. harci dal: —•csatadal, háborús irodalom Harci tekercs: —> Fény fiainak harca a Sötétség fiai ellen, A Hardadaf intelmei: -*Dzsedefhor intelmei Hardenberg, F. L. von: —>Novális Harder Hansen, U. E.: -*Harder, U. Harding: —»Davis, R. B. Harduyn, J. de: —• Harduwijn, ,]. de

mutatója

Hariaudh: —*Upádhjáj, A. Haricsaran: —• Ananta Kandalt Háring, G. W. H .: -> A lexis. W. Hariscsandra: Bháraténdu Hariscsandra Harishwara: —•Ilarihara Harisvara: —> Ilarihara Harivans: —> Hitharivans Harivans Ráj: Baccsan Harizi, J. ben S.: —*Alharizi, J. ben S. Harja: Sahovszkoj. Sz. I. harlekinád: —>harlequinade harmadéles szó: -*proparoxütonon háromötödös arány: —> öt harmados arány Harotnaja Aleszja: -*•Sljubszki, A. A. Harring, J.: —>Bagger, C. Harris, J.: -*\Vyndham, J. Harsadéva: Harsa harsányság: —*• dinamika, drámaiság Harsavardhana: -> Harsa Harsdörffer: IIarsdörfe.r, G. Ph. Harsha: —> Harsa Hart: —>proletárirodalom Hartford Wits: -> Connecticut Wits Harutjun: ->Szajat-Nova Harutjunjan, M. G.: —>Armen, M. Harutjunjan, M. M.: —>Arazi, M. Harvey, A.: —>Sextan, A. Ha§deu: -*IIasdeu, B. P. Hasegawa Manjiro: -*Hasegawa Nyozekan Hasegawa Sei: —•Hasegawa Tenkei Hasegawa Tatsunosuke: —> Futabatei Shimei Hasjim, M. A.: -*IIasjmy, A. Hajmij, A.: —• Hasjmy, A. hasonlítás: —»komparáció hasonmás: —*fakszimile hasonmás-kiadás: —•fakszimile Hassan Sheikh Mumin: —> Xaxan Sheekh Muumin Hassel, S.: -+Hernaes, G. Hasselt, G. van: —*Claes, E. Hasse Z.: —>Zetterström, H. Haszan A.: -*Aszkarí, M. H. Haszanbek: —>Sztal, Sz. Haszegava Mandzsiro: —> Hasegawa Nyozekan Haszegava Njozekan: -»Hasegawa Nyozekan Haszegava Tenkei: —>Hasegawa Tenkei hat-a-dao: -*ca Hatáji: -+ / / atái hatás Előttje, a: -*Előtt hatás Utánja, a: -*Után Hatáyí: -*Hatái hat-du: ->ca hat-dum: —*ca hat-noi: —>ca 379

Cím,szóváltozatok hat-soan: —*ca hatszam: -*ca háttleysa: —*háttlausa hat trong-quan: ->ca hat-xam: -*ca Hatzésótériu, F.: —•Hadziszotiriu, F. Hatzidakés, A.: —• Hadzidakisz, A. Hauch, J. C.: -*Hauch, C. Hauf: —>HauJJ, W. Haukr Erlendsson: —>Hauksbók Hauser, K.: —*Tuchotsky, K. Haupttonsilbenreim: —• Stammsilbenreim haut style: —>pátosz Hávádzsá Musszá: -*Szmilánszki, M. Hávamál: —yEdda Havbor och Signild: —> Hagbard és Signe Havrilavics, M.: —yVoranav, M. Havrila z Polacka: -*Tyotka Hawkins, Sir A. Hope: —*Hope, A. Há Xuán Tru-o-ng: —>Xuán Truo-ng Hay, D. C.: -+Hay, G. C. Hay, I.: -+Beith, J. H. Hayako: -*Kanbara Ariake hayalci: —*karagöz Hayama Yoshikige: —>Hayarna Yoshiki Hayaseca, J.: —•Echegaray y Eizaguirre, J. Hayashi Onota: —>Takayama Chögyü Hayashi Suminori: —• Kagawa Kageki Hayatullah A.: —*• Hajátulláh A. Hayes, E.: Bethell, M. U. Haykal, H.: Maikat, M. H. Haynes Dixon: -+Godden, R. Hayyuj: —•Khajjúdzs, J. ben D. Ha vei, M.: -+Simác,ek, M. A. Hazakén: -*Hittél Hazard, D.: -> Feuület, O. Hazelhoíf, H.: -»Dendermotide, M. H. D.: Doolittle, H. Hé apokalüpszisz Mószeósz: —>Mózes apokalipszise Hearn, P. L. T. C.: —•Hearn, L. Heaton, M.: Varse, Mrs. M. M. Hebdomékonta: -*Septuaginta Hebenstreit: —>Naubert, B. Héberek evangéliuma, A: —• Zsidókeresztények evangéliumai, A Hechter, I. M.: —>Sebastian, M. Heesumjan, V. G.: —>Khecsumjan, V. H. Hedberg, K. O.: —»Hedberg, (). Hedbrock, A.: -+Sill, E. R. Hedenstierna, J. A.: —>Iledenstierna. A. hedonikusok: —• kürénéiek Hedvin, G.: —*•//edenvind-Eriksson, G. Hedyle: ->Hédülé

mutatója

Hedylos: -*IIédülosz Hege, H.: -*Ginzkey, F. K. Hegesander: —>Hégészandrosz Hegesianax: —Hégészianax Hegesias: —> Hégésziasz Hegesippos: —> H égészipposz Hegesippus: —• M égészipposz Heico: -*Eike von Repgow Heicsú monogatari: —>Heichíi monogatari Heidelberger Liederhandschriften: -*heidelbergi kéziratos dalgyűjtemények Heidenberger, J.: -+Trithemius, J. Heidzsi monogatari: —•Heiji monogatari Heidzsiki monogatari: -> Heiji monogatari Heije, J. P.: -+Heye, J. P. Heijiki monogatari: -*Heiji monogatari Heikel, K. A.: — Fafa, K. Heimatdichtung: —> Heimatkunst Heimlieb, O.: —*Schőnhuth, 0 . Heinike, I. G.: -*Odojevceva, I. V. Heinrich Cornelius: —>Agrippa von Nettesheim Heinrich Heine-Preis: -*Heine-díj Heinrich Mann-dij: —•Mann-díj, 1. Heinrich-Mann-Preis: —>Mann-díj, 1. Heinrich von Veldeke: -+lleinric van Veldeke Heinrich zur Meise: —• Heinrich von Meissen Heinricus de Mügéin: —>Heinrich von Mügéin Heinz, K.: -*Berger, K.-H. Heinz Gumprecht: -^Kraze, F. H. Heiter, A.: -*Amalie Friederike Marié Auguste Hé kainé diathéké: —> Újszövetség hekkaidekaszüllabon szapphikon: -*szapphói tizenhatos hekasztosz: —»• kathekaszton hekat: —>halk hikáyesi Hekataios: —•Hekcttaiosz Helander, P.: -+Jalvi, P. Held, K.: -» Kláber, K. Helfridus: - » H e l p i d i u s Helgakvida Hjörvardssonar: —> Edda, Helgakvida Hundingsbana: -*Edda Helgason, J.: -*Jón Melgason Helgason skálaglamm, E.: —>Einar Helgason skálaglamm Helgi-versek: —>Edda Heliade-Rádulescu, I.: —• Eliade-Rádulescu, 1. Hélinand de Froidmont: —• Hélinant de Froidmont Heliodoros: H éliodórosz Heliodorus: —> M éliodórosz Héliu apokalüpszisz: —• Illés apokalipszise Hell, K.: ->Skála, I. Helladios: —•Helladiosz Hellanicus: —» H ellanikosz 380

Cím,szóváltozatok Hellanikos: — Hellanikosz Hellanikos: —Hellanikosz hellenophil iskola: —*graecophil iskola Heller, F.: —Serner, M. G. Hellmuth, E.: —Schmidt-Weissenfels, E. Hellmuth Fliegel: —Heym, S. helmingur: —helmingr Helo Lea: —Guttari, T. O. Helreid Brynhildar: —•Edda helycsere: kommutáció helyesbítés: —>anthoriszmosz, korrekció, retrakció helyettesítés: —immutáció helyi folklór: —•lokális folklór helyi redakció:. —helyi forma helyi típus: —típus, oikotípus Héma Szaraszvati: —Hém Szaraszvatí Hemavijaya: —Ilémavidzsaja Hemerken, Th.: —Kempis T. hemiambos: —hemijambus hémiambosz: —anakreóni verssor, hemijambus hemiepes: —hémiepesz hemijambus: —anakreóni verssor hemioliosz logosz: —másfélszeres arány hendecasyllabum sapphicum: —szapphói tizenegyes hendecasyllabus: —phalaikoszi verssor hendekasemos chronos: —hendekaszémosz khronosz hendekasy Habon: —hendekaszillabus hendekasy Habos: —hendekaszillabus hendekaszüllabon phalaikeion: —phalaikoszi verssor hendekaszüllabon szapphikon: —szapphói tizenegyes hen dia düoin: —hendiadioin hendiadyoin: —hendiadioin Hendrik van Veldeke: —Heinric van Veldeke Hendzsó: —Henjö Henmark, C. A. J. K.: — Henmark, K. Henning, G. A.: —Henning, A. Henoch: — Hénokh könyve Hcnókh: —Hénokh könyve Henrich, E. C.: — Welskopf-Henrich, L. Henricus Pauper: —Arrigo da Settimello Henricus Septimellensis: —Arrigo da Settimello Henric van Veldeke: —Heinric van Veldeke Henrik: —Tikkanen, H. Henry, 0.: —0. Henry Henry the Minstrel: —Blind Harry Henschke, A.: —Klabund Henseler, K. F.: —Hensler, K. F. Hé palaia diathéké: —Ószövetség Hephaestio: —Iléphaisztión Hephaistion: — H éphaisztión

mutatója

Héphaisztosz: —Theophülaktosz, Ohridi hephthemimeres: —hephthémimerész heptabrachys: —heptabrachisz heptabrakhüsz: —heptabrachisz heptametron: —heptameter heptasemos chronos: —heptaszémosz khronosz heptasy Habon: —heptaszillabon heptasyllabos: —heptaszillabon heptaszillabosz: —heptaszillabon Heraclides Lembus: — Hérakleidész Lembosz Heraclitus: — H éralcleitosz Herakleides Lembos: —Hérakleidész Lembosz Herakleides Potikos: —Hérakleidész Pontikosz Herakleitos: — FI érakleitosz herbárium: —füvészkönyv Herbert, R.: —Storch, F. Herbert Wendt: —Grünberg, K. Herdan, J.: —Koenig, A. J. Herder-Preis: —Herder-díj Hereas: —Héreasz Herecleo: —Hérakleón Hereclitus: — Hérakleitosz Hérédia, M. L. A.: —Houville, G. de Herennios Philón: —Philón Bübliosz Herenniosz Philón: —Philón Bübliosz Herennius Dexippus: — Dexipposz herero irodalom: —Namíbia irodalma heresy of paraphrase: —perifrusztikus eretnekség Herholdt, H.: —Skram, A. O. E. Hérissaye Seigneur de la: —Du Fail, N. Herlosz, K.: —Ilerlossohn Hermagoras: — H ermagorasz Hermán, J.: —Vautrin, J. Heímánek, J.: —Hermann, 1. Hermann der Lahme: —Hermannus Contractus Hermann von Reichenau: —Hermannus Contractus Hermas: —Hermasz Hermeias: —Hermeiasz Hermenegildo Espumita: —Gutiérrez, E. Hermesianax: —Hermészianax hermetikus iratok: —hermetikus irodalom Hermiasz: —Hermeiasz Hermippos: —• Hermípposz Hermippus: — Hermipposz Hermocles: — Hermolclész Hermogenes: —Hermogenész Hermu tu Triszmegisztu Poimandrész: —Poimandrész Hernandez: —Hernandez-Gavira, J. Hernández de Oviedo y Valdés: —Fernández de Oviedo y Valdés, G. Herodas: —Hérondasz Héródasz: —Hérondasz 381

Cím,szóváltozatok Heródes Atticus: —>Héródész Attikosz Heródes Attikos: —• //éródész Attikosz Héródianos: —> 11 ér ódianosz Herodianus: -+Héródianosz Herodikus: —>Hérodikosz Herodorus: -+Hérodórosz Herodotos: —>Hérodotosz heric quatrain: ->elegiac stanza heroikus-gáláns regény: gáláns irodalom heroikus irodalom: hősköltészet Herondas: ->Hérondasz Herpet: —>Arpiarjan, A. Herrigau, W. von: —ySiegel, M. A. Herrman, G.: -*Mostar, G. H. Herrnhuter Brüdergemeinde: -+Herrnhuti Testvérközösség Hersart de la Villemarqué: —* Villemarqué, H. de Hertzberg, Mrs. A. M.: —>Keesing, N. Heruti: ->Szmilánszki, M. Hervarar saga ok Heidreks konungs: —> //ervarar saga Herzl, S.: Teniers, A. Herzl Zs.: -*Teniers, A. Herzog, É.: -*Maurois, A. Herzog, H.: -*Váh, J. Hesiodos: -> Hésziodosz Hesychius: Hészükhiosz Hetagurov, K.: ->IIetagkátü Koszta, L. fürt Hét bölcs mester: —> Ponciánus históriája Hét bölcs története: —» Ponciánus históriája hetedmetszet: —• hephthémimerész heterometrikus periódus: -^különnemű periódus heterometrikus strófa: —>különnemű versszak hétlábú hexameter: -*heptapodia Hé tu Pektoriu epigraphé: -*Pectorius jelirata Hetvenes fordítás: —• Septuaginta 75 H. P.: szürrealizmus, 2. Heun, K. G. S.: -+Clauren, H. heuresis: ->feltárás heureszisz: -»feltárás Heusser, J.: ->Spyri, J. hexabrachys: —> hexabrachisz hexabrakhüsz: —> hexabrachisz hexakatalektikus versmérték: ->polikatalektikus versmérték hexakatalékton metrón: —ypolikatalektikus versmérték hexameter periodicus: -aperiodikus hexameter hexameter sapphicum: -*szapphói hexameter hexameter spondiacum: —•spondiazón hexameter spondiazon: —•spondiazón hexametron: -»•hexameter hexametron hüporhüthmon: -*ritmusfedő hexameter 382

mutatója

hexametron periodikon: -aperiodikus hexameter hexametron szapphikon: -*szapphói hexameter hexametron szpondeiadzón: —•spondiazón hexametron szpondeikon: ->spondeikus hexameter hexasemos chronos: —>hexaszémosz khronosz hexasyllabon: -*hexaszillabon hexémimerész: —* hatodmetszet Heyermans, H.: —•Iieijermans, H. Hi K'ang: —>Hszi Kang Hiang Kao: —>Hsziang K a o Hiang Sziu: -*Hsziang Hszin hicviye: -*yergi Hiderobun: —• Kanagaki Robun hidelemmese: -* hídelemmonda Hién Dinh: ->Nguyén Xuán Ön Hierocles: -* Hieroklész Hierokles: —•Hieroklész Hieronymos: —>Hierónümosz Hieronymus: -* Hierónümosz Hieronymus, S. E.: —> Jeromos, Szent Hierosolymita: —> Koszmasz Hieroszolümitész: —> Koszmasz Hierta, H.: Járta, H. Higins, J. G.: -+Palmer, J. G. Higuchi Kunito: —>Hinatsu Könosuke Higuchi Natsuko: -*•Higuchi Ichiyö Higucsi Icsijó: —•Higuchi Ichiyö Higucsi Nacuko: —• Higuchi Ichiyö Hijá: -*Háj ben S. Híjdáu: -*Hasdeu, B. P. hikajat: hikayat Hikajat Amír Hamzah: Hikayat Amir Hamza Hikajat Malim Deman: -> Hikayat Malim Déman hikáje: —*halk hikáyesi hikajet: -*halk hikáyesi hikáya: —• Inkája Hikayat Marong Mahawangsa: -* Hikayat Mérang Mahawangsa Hikayat Panji Sémirang: —•Pandji-ciklus Hikayat Pelanduk Djenaka: Hikayat Pélandok Jinaka Hikajat Radja-Radja Pasai: —•Hikayat RajaRaja Pasai Hikmet, N.: —>Nazim Hikmet Hilarion: —*Ilarion hilaródia: —*hilarotragódia hilarotragédia: —>hilarotragódia Hildebert de La Mans: —> Hildebert de Lavardin Hildebertus Cenomanensis: -* Hildebert de Lavardin Hildebrand: ->Beets, N.

Cím,szóváltozatok

mutatója

hipster: —» beatnemzedék hír: ->üzenet Hirabayaslii Hideyü: —> A nrakuan Sakuden Hirajama Tógo: -vihara, Saikaku Hiraoka Kimitake: —> Mishima Yukio Hirayama Tögo: -vihara, Saikaku Hirazawa Tsunetomi: —*Meisedö Kisanji Hiradzava Cunetomi: -*Meisedö Kisan ji hírforrás: -*kommunikáció hírlap: irodalom és sajtó, irodalmi sajtó, újság hirmosz: —*heirmosz hirmus: —• heirmosz Hirocu Kazuo: -*Hirotsu Kazuo Hirocu Naoto: —• //irotsu Ryürö Hirocu Rjúró: -*Hirotsu Ryürö Hitrotsu Naoto: -*Hirotsu Ryürö Hirsch, R.: ->Schuder, R. Hirschbein: —•Hirsbein, P. Hirszband, N.: —>Jellenta, C. Hisarli, A.: —•Burhan Árpad hispanismo: -+hispanisztika História Alexandri Magni: ->Sándor-regény História Apolloni regis Tyri: —»A pollóniusregény

Hildcbrand, E.: -*Volger-fivérek Hildebrandston: —• Hildebrand-versszak Hildegardis: —*Hildegard von Bingen, Szent Hilea: —>futurizmus, 2. Hilél: Hittél Hilja Kahüa: ->Járnefelt, A. Hill, K.: Róbert son, F. Ch. Hillstrom, J.: -+HUI, J. Hilolí: -*Hilálí Hilten, P.: -+Neher, F. Himerios: —• Himeriosz Himerius: —*• Himeriosz Hinacu Kónoszuke: —>/Hnatsu Kunosuké hindusztáni irodalom: —• urdú irodalom; hindi irodalom Hiner Miller, C.: — Miller, J. Hint, M.: -+Nurme, M. Hintertreppenroman: —> hátsólépcső-regény Hiob: -*Jób könyve Hiob, E.: ->Niit, E. hiperbolé: -»hiperbola hipofora: —yperkontáció hipotipózis: —• ekphraszisz Hipparchos: -* Hipparkhosz Hippias: -* Hippiasz Hippius: —yGippiusz, Z. Ny. Hippiusz: —•Gippiusz, Z. Ny. Hippocrates: Hippokratész Hippokrates: —• Hippokratész Hippolütosz: -*Ipoly, Szent Hippolytus: -sipoly, Szent hipponacteum: -^hippónakteus hipponacteum acephalum: —•fejetlen hippónakteus hipponacteus: —• hippónakteus hipponacteus acephalus: —•fejetlen hippónakteus hipponacteus versus: ->c,holiambus, hippónaxi verssor hipponacteus versus acephalus: -*•hippónaxi nyolcas hippónakteion: ->choliambus, hippónakteus hipponakteion akephalon: ->fejetlen hippónakteus hippónakteion metrón: hippónaxi versszak hippónakteion systema: -*hippónaxi versszak hippónakteion szüsztéma: —•hippónaxi versszak hippónakteios: —* hippónakteus hipponakteios akephalos: fejetlen hippónakteushipponakteios stichos: -* hippónaxi verssor hippónakteios stichos akephalos: -*hippónaxi nyolcas hippónakteiosz sztikhosz: —•hippónaxi verssor hippónakteiosz sztikhosz akephalosz: —>hippónaxi nyolcas

383

História de Abindarráez y Jarifa: —• Abencerraje y la hermosa Jarifa História del caballero de Diós que había por nombre Cifar: —• Cifar História de Yúsuf: —• Poéma de Yúqitf História Romanorum: —>Gesta Romanorum Hiszaita Eidzsiró: —>Hisaita Eijirö Hítdaelakappi, B.: —• Björn Arngeirsson Hitomaro: -> Kakinomoto no Hitomaro Hitoshi: —>Kada no Azumamaro Hitosi: —•Hitoshi hitrege: -* mítosz Hiü Csungdin: ->Hszü Csungdin Hi Van: —>Nguyén Cöng Trít hívó rím: rímhívó Hjakunin issú: Hyakunin isshü Hjálmarsson, J.: -yJóhann Hjálmarsson Hjartarson, S.: -*Snorri Hjartarson Hkam Tön: -*Sau Htamatingna Hlaing: —> II lajng Hlainghteik-Khannglin: -*Hlajng Hla U: - L u d u U Hla Hlinka, V.: -*Pravda, F. Hlödskvida: -*Edda Hmajng: -» Kodo Hmajng, Takin Hnkojan, A. 0.: ->Khenkojan, A. H. Ho Csi-csen: -*I1o Cse-csang Ho Csing-cu: -*Ho Sao Ho Csung-jen: —>Ho Hsziin Ho Danbo: —>//o Gjun

Cím,szóváltozatok Ho Gjoszan: —>//o Gjun Ho Kang: —*Ho Sao H5 Shiyo: -> Yosano Akiko Ho Szün: —>Ho Hszün Hoang Dien: —> Trán Mai Ninh Hobhouse, J. C.: -*Broughton, J. C. Báron Hoccleve: -*Occleve, Th. Hochwart, Ritter von: Franki, L A. Hock: ->Höck, Th. Hodgman, E. S.: -*Porter, Mrs. E. Hodgson: —>Burnett, F. E. Hodi, J. T.: -> Tokárzewicz, J. Hodkevics: Hadkevics, T. K. Hodotov: -*Bazsin, Ny. F. Hodzijski: —>Pilk Hódzsó, T)anszui: ->Höjö, Dansui Hódzsó Tamio: —•Höjö, Tamio Hoeflich, E.: -yBen-Gavriél, M. Y. Hoff, H. S.: Cooper, W. Hoffmann, E.: -*Langgasser, E. Hoffmann, W.: —>Kolbenhoff, W. Hoffmann-Donner: —>Hoffmann, H. Höfler, P. K.: -*Thoor, J. höfudlausn: —>főváltság Hofzucht: —• illemtanirodalom Högan monogatari: -+Gikei-ki Hógen monogatari: —>Högen monogatari Hohenthal, K.: -+May, K. Hohes Lied: —• Énekek éneke Hői Trai: ->•Nguyen Dinh Chieu Höjöki: —>Kamo no Chömei hokku: -*haiku Hokusi Tacsibana: —• Hokushi Tachibana Holanda, A. B. de: —>Buarque de Holanda, A. Holéczy, E.: -*Zván, P. Holger, G.: -*Munk, K. Hollingshead, R.: —>Holinshed Holmes, G.: ->Shiel, M. Ph. Holmes, R.: —*Souster, R. holocleron metrón: —• akatalektikus versmérték holodaktylos: holodaktilus holokléron metrón: —•akatalektikus versmérték holospondeios: —>holospondeus holoszpondeiosz: —•holospondeus Holtermann Knudsen: Knudsen, Ch. H. Holzing-Berstett, M. L. von: -*Kaschnitz, M. L. Ho megasz logosz kata müsztérion: —>Jeú két könyve ho melódosz: -+Koszmasz Homér: —• Homérosz Homeriki: -*• Liszasvili, J. Homeros: —> Homérosz Homerus: Homérosz Homesley, L.: -*Wylie, Ph. G.

mutatója

Homicsevszkij, M. V.: -+Ten, B. Homo: Volinszkij, A. L. homoeokatalekton: —> homoiokatalékton homoeoprophoron: —* homoioprophoron homoeoptoton: ~*homoioptóton homoeoteleuton: —yhomoioteleuton homofónia: -+homonímia homogén médium: -*egynemű közeg homoioptóton: —• ragrím Homologétész: -> Maximosz, Szent homour noir: -»fekete humor Homunculus: -*Radecki, S. von Hondt, de: -+Péter, Canisius Szent Hone, A.: -+Kaal, A. Honestus: -*Onesztész Honesztosz: -*Onesztész Hong: Hjegjong hercegnő Hongba: -+Rjom Szangszop Hong Giltongdzson: —*IIo, Gjun Hong Ha: -*Don Thi Diem Hong Nghia: -+Tué Tinh Hong Son: -* Nguyen Du Hoofdakker, R. H. van den: —•Kopland, R. Hoog, J. van den: -*Bruning, G. Hophtalmos, F.: -+Haug, J. Ch. F. Hopp, S. M.: ->Hopp, Z. ho prophétész: -* Kleodémosz Hór: -*Szúti Horace: -*Smith, H. horae canonicae: -*hórák horae regulares: ->hórák Horaszisz Hészaiu: —yJesaia égbe emelkedése Hordinszkij de Fegykovics, O. I).: ->Fegykovics, Ju. Hordzsedef intelmei: -* Dzsedefhor intelmei Horejsí, A.: ->Alda, J. Horelik: —•Gorelik, S. Hori Tacuo: —> Hori Tatsuo Horikava: —>IIorikawa Hörmann, M.: -»Basil, O. Horn, 0.: ->Báuerle, A. Hornstein-Biethingen, E. von: Hornstein, E. von horosz: -* meghatározási státus Horovcák, P.: -*Horov, P. Horozcu, O. R.: -+Rifat, 0 . Horst, G.: -*Gorz, A. Hortatzés, G.: -*Hortadzisz, J. Hortelano, J. G.: García Hortelano, J. horvát irodalom: -»Jugoszlávia irodalma Horwat, J.: ->Szeliga, M. z Mireckich Hóséa ben Böérí: Hósea Hóseás: -* Hósea hősi-gáláns regény: -»gáláns irodalom 384

Címszóváltozatok Ho Si Minh: -Ho CM Minh hosszú soros vers: —bugarética Host: —•expresszionizmus, 2. Hostowiec, P.: —Stempowski, J. Hoszitasvili, I.: —Evdosvili, I. Ho Trong Hieu: —Tű Ma Hou Csao-cung: —Hou Fang-jü Hou fu-zsen: —Hou asszony household bard: —bárd Housset, A.: —Houssaye, A. hova irodalom: —Malgas Köztársaság irodalma Hovhannes Sarkavag: — Hovhannesz Szarkavag Hovhanniszjan, M. Z.: —Nar-Dosz Hovhanniszjan, L. K.: —Hurunc, L. Hovhanniszjan, Z. M.: —Jeszajan, Z. Howard, H. L.: - Wells, Ch. J. Howe, E.: —Rowe, R. Howe, M.: —Elliott Howes, J.: —Shiras, W. H. Hoyholt, J. P.: —Hojholt, P. hozzácsatolás: —adjunkció hozzáfűzés: —szubnexió hozzátoldás: -adjekció Hozsgyenyije Bogorogyici po mukam: —Mária apokalipszisei, 1. H. R.: —Asmara Hadi Hradccky, H.: — Herrmann, L. hraf Szulima z Belaj Ruszi: —Szavics-Zablocki, V. hramadzjanyin z Belaj Ruszi: —SzavicsZablocki, V. Hrazdan: — Arpiarjan, A. Hrihorenko Hricko: — Hricho-Hrikorenko Hrinenko, I.: —Sevcsenko, J. V. Hrisoloras, M.: —Khrüszolorasz, M. Hristofidés, A.: — Hrisztofidisz, A. Hristopulos, A.: — Hrisztopulosz, A. Hrisztofidisz, R.: —Szofasz, P. Hrólfs saga Ikraka ok kappa hans: —Hrólfs saga kraka Hrom, Ja.: —Vasziljok, M. Hromcsenko: — Vlagyimirova, L. Hron: —Zelienka, L. Hroswitha: -Hroswitha von Gandersheim Hrüsanthés, K.: — Hriszanthisz, K. hrynhendr háttr: —hrynhent hrynjandi háttr: —hrynhent Hszi Su-je: —Hszi Kang Hsziang Ce-csi: —Ilsziang Hsziu Hsziang Feng-cse: —Hsziang Kao Hsziao Aj-mej: -Hsziao Szan Hsziao Sao-po: —Csi Kao-ti Hsziao Tao-cseng: —Csi Kao-ti Hsziao Tö-si: —Hsziao Tung Hsziao Tou-Csiang: —Csi Kao-ti 25

mutatója

Hsziao Vej-mo: —Hsziao Tung hsziao ling: —szan-csü Hsziao Tu: —Tu Mu Hszie Van-jing: —Fing-Hszin hszipo: —sibó irodalom és irodalmi formák Hsziung Fu-hszi: —Hsziuruj Fo-hszi Hszö Hsza: —Sau Kang IIszü Hszü Can-kun: —Hszü Ti-san Hszü Fang-hu: -Hszü Cso Hszü Hszia: —Hszü Kuang-ping Hszü Jü-sen: —Hszü Cse-mo Hszü Paj: -din Fu Hszü Pin-cun: —Hszü Cso Hszü Vej-csang: —Hszü Kan Hszüan-csen-ce: —Csang Cse-ho Hszüe Hszüan-csing: —Hszüe Tao-heng Hszüe Taj-cso: —Hszüe Neng Hszüe Tao-esen: -Hszüe Feng Hszün Hszing: —Lu Hszün Hszün Kuang: —Hszün Csing Hszün-ce: —Hszün Csing Hu Csung-hszüan: —Hu Je-pin Hu Hung-hszing: —Hu Si Hu Si-cse: —Hu Si Hua Han: —Jang Han-seng Huaj-haj csü-si: —Csin Kuan Huan Han: —Jang, Han-seng Huang Cung-hi: —Huang Cung-hszi Huang Csi-csing: —Huang An-tao Huang Csung-cö: —Huang Csing-zsen Huang Fu-veng: —Huang Ting-csien Huang Han-jung: —Huamj Csing-zsen Huang Huj-cun: -Huang Csing-zsen Huang Jing: —Huang Lu-jin Huang King-zsen: —Huang Csing-zsen Huang Li-csou: —Huang Cung-hszi Huang Lu-cse: -Huang Ting-csien Huang Lu-fej-ce: —Huang Csing-zsen Huang Nan-lej: —Huang Cung-hszi Nuang Ning-jü: —Huang An-tao Huang Taj-esung: —Huang Cung-hszi Huang T'ing-kien: —Huang Ting-csien Huang Ven-csie: —Iluang Ting-csien Huang Ven-hsziao: -Huang Cung-hszi Hubel, E.: — Metsanurk, M. Hubenko: —Csecsvjanszkij, V. M. Hubenko, P. M.: —Visnya, 0 . hübrisz: —tragikus vétség Huc, Ph.: —Deréme, T. Huca: —Venelin, Ju. I. Hucheon: —Huchoum Huchoun: —Huchoum hudá: —hidá Huddleston: —Barr, A. E. 385

Cím,szóváltozatok Hudec, M.: Sliacky, O. J. Donoval Hudibrastic couplet: -* Hudibrastic verse Hudzij, M. K.: -+Gudzij, Ny. K. Hueffer, F. H.: -+Ford, F. M. Hué Phő: ->Tinh Hoci Huet, C. B.: fíusken Huet, C. Hufnagl, M.: ->-Spindler, K. Hughes, E. J.: -* Hughes, T. Hughes, J. C.: -* Ceiriog Hugó de Sancto Victore: -*Saint-Victor, H. de Hugó Primas: ->Hugues d'Orléans Hu haj szan zsen: —*Lo Kuan-esung Huj-Lu: ->Lin Su huj irodalom: —*huej irodalom hula-hula: ->hula Hulbeck, Dr. med. Ch. R.: —>Huelsenbeck, K. R. Hulbi: -*Sidlovszki, I. J. Hülsen, I. von: -*Reicke, I. humanista dráma: —•reneszánsz színház humanista front: -ónémet irodalom Humilis, G. N.: ->Nouveau, G. Hümnographosz: —•József, Szent Humnos, G.: -+Khumnosz, J. humour noir: —>fekete humor Humpreys: -* Alexander, C. F. Hung Csing-lu: —• Hung Maj Hang Ven-min: —*Hung Maj Hung lou vaj si: —> Kao 0 Hunscheidt, P. von: -+Rexroth, F. von Hunter, E.: -+McBain, E. Hunter, M.: Austin, M. H. Huntley, L.: —•Sigourney, L. H. Hunyanka Vanyo: -* Viszlockij, D. F. Huong Triéu: -*Tran Bach Dáng hüpallagé: hipallagé hüperbolé: —•hiperbola hüperokhé: —•hiperokhé hüpnosz: -*somnium hüpokriszisz: -*előadás, 1. Hüpomnémata tu küriu hémón Iészu Khrisztu prakhthenta epi Pontiu Pilatu: Nikodémosz evangéliuma, 1. hüpophora: —*perkontáció hüpotheszisz: —>hipotézis hüpotiipószisz: ->-ekphraszisz, hipotipózis hiipszosz: nagyítás Húrban, V. K.: -+VHV Hurevics, I. S.: —*Pervomajszkij, L. Sz. Hurij, J.: -*Teneta, B. J. hurrita irodalom: —*hurri irodalom Hus, J.: ->Husz, J.

mutatója

Hüseyn: —• Vehbi, S. Hüseyn Abni: -*Aka Gündüz Hussen, A.: -*Corthis, A. Hussowczyk: -*Hussowski, M. Huszankaj, P.: —>í/uzangaj, P. P. Húszéin, T.: —• Taha Húszain Hüszejnov, M. R. A.: -*Ragim Mamed Hüsztaszpisz: -* Pszeudo-Hüsztaszpész Hutten, U. von: -* Ulrich von Hutten Hűm Chi: —• Nguyen Huy Tur Huygens van Zuylichem, C.: -*Huygens, C. Huyilgol, N.: -*IJujilgol, N. Huyot, G.: -+Auriol, G. Huysman, R.: ~*Agricola, R. Hvelka z Ruksenyic: -*Tapcsevszki, F. F. Hv. Javar: —*Sinkler, H. Sz. Hvoscsinszkaja, N. 1).: -*Kresztovszkij, V. Hybrias: -*IIübriasz Hy Cu: ->Ngó TUt Tő Hy daspes: —• Pszeudo-Hüsztaszpész Hy Ma: -> Phon Cháu Trinh hymenaeus: -thümenaiosz hymenaios: -+hümenaiosz Hymiskvida: ->Edda hymnus: —•himnusz Hyndluljód: Edda hypallage: —>hipallagé hyperbaton: -+hiperbaton hyperbole: ->hiperbola Hypereidés: -»Hüpereidész Hyperides: -*Hüpereidész hyperkatalexis: -*•hiperkataléxis hypermetron: -*hipermeter hyperoche: -»hiperokhé hypodochmius: —• hipodochmius hyporehema: -*hüporkhéma hypostasis: -+hiposztázis hyposthesis: -»hipotézis hypotyposis: -» hipotipózis hypostasis: -+hiposztázis hypothesis: —•hipotézis hypotyposis: hipotipózis hypozeugma: ->hipozeugma Hysdaspes: Pszeudo-Hüsztaszpész Hystaspés: -> Pszeudo-Hüsztaszpész Hy staspis: —> Pszeudo-Hüsztaszpész hysterologia: -^hiszterológia hysteron proteron: —•hiszterológia hystero proteron: -+hiszterológia Hy Tőn im Nguyen Gia Thieu Iacopone da Todi: -*Jacopone da Todi Iacopus de Tudento: -*•Jacopone da Todi Iáin Lom: -*Macdonald, J.

Husberg, P.: ~*Ekbom, T.; Enquist, P. 0 . Hüseyin Rahmi Gürpinar: -*Gürpinar, H. R. 386

Címszóváltozatok Iakobidé, L.: —>Jakovidi, L. Iakóbú episztolé: —> Jakab apostol levele Iakóbú hisztoria: —• Jakab protoevangéliuma iambelegosz: -tjambelegus iambelegus: —yjambelegus iambicum metrum: —>jambikus versmérték iambikon metrón: —*jambikus versmérték Iamblichos: —ylamblikhosz Iamb'ichus: -> Iamblikhosz iambos: —•jambus iambosz alogosz: —• irracionális jambus Iambulos: —>Iambulosz iambus: -*jambus iambus irrationalis: —•irracionális jambus iambus liberrimus: -*szabados jambus Iaszonosz kai Papiszkú antilogia peri Khrisztú: —> Iaszón és Papiszkosz vitája Ibara Saikaku: -*Ihara Saikaku Ibériai Péter: —>Péter, Ibériai Ibn al-Vassá: -> Fássá, Abú't Tajjib alIbn Bákúje: —• Bábá Kúhí Sírázi Ibn Falaquera, S.: -*Falakéra, S. ben J. Ibn Habíb: —• Muhammad Ibn Habíb Ibn Imrán: —• / m r á n í , M. Ibn Khordádbeh: -+Ibn Khurradádzbih, Abu'IQászim Ibn Lábrát, D.: —> Dunás ibn Lábrát Ibn Nagdila: —>Sámuel, H. Ibn Nagrella: —•Sámuel H. Ibn Pakuda, B.: —• Bahja ben Joszéf ibn Pakuda Ibn Rusd: —> Averroes Ibn Színá: —*Avicenna Ibn Tibbon: —>Tibbon, J. ben S. ibn Ibragimov, G.: —• Ibrahim, G. Ibrahim, Hafiz: -* II a fiz, Ibrahim Ibrahim bej: ->Frakulla, N. Ibrahim N.: -* Frakulla, N. Ibrahim Cehdi: -+Süleyman Nazif Ibykos: -+Ibükosz Ibycus: -*Ibükosz Ibusze Maszudzsi: —>Ibuse Masuji Icaza: —>Icaza Leon, C. Ichak: -»•Rubiner, F. icisimi: —ndasimi I. C. L. A.: -*International Comparative Literature Association ictus: -»nyomaték, arszisz ideális olvasó: —• szuperolvasó idealizálás: eszményítés identifikáció: —*azonosulás idioma: -» idiomatizmus idiomatológia: -»•idiomatika idiom neutral: —>irodalom, és mesterséges nyelvek 25*

mutatója

idiotizmus: idiomatizmus ido: —• irodalom és mesterséges nyelvek idő költészete: expresszionizmus, 2. Idomeneus: Idomeneusz időszaki sajtó: ->irodalom és sajtó, irodalmi sajtó idyllium: idill Ieorgilasz: —•Jeorjilasz, E. Ierugena: ->Erigena, J. S. ifjúavatás: —•avatási rítusok költészete Igazság evangéliuma, Az: -»Evangélium Veritatis, Nag Hammadi-i lelet igbo irodalom: -*ibo irodalom Iglesia, A. de la: —»Laigleszia, A. de Ignatiev, G. A. I.: -*Sava, G. Ignatiosz: Ignác, Antiochiai Szent; Ignác, Szent Ignatius: Ignác,, Antiochiai Szent Ignis: -+Zbierzchowski, H. Ignotus: —>Chledowski, K. Ignotus, F. J. G.: ->Müller-Gutterbrunn, A. Ihara Szaikaku: -vihara Saikaku Iisalo, 0.: -yRailo, E. Ijjób: -+Jób könyve Ikcse: —» Ri Dzsehjon Ike Marvei: ->Mitchell, D. G. ikén: -*evenki irodalmi formák ikerítés: —>gemináció, anadiplózis Ikrámi, Dzs.: -+Ikromí, Dzs. iktus: -*nyomaték, arszisz Ikuta Sungecu: —• /kuta Shungetsu il Barbuto: -+Rustico di Filippo Df, I.: -*Ilf-Petrov Ili jász Zsanszügiruli: -* Dzsanszugorov, I. Iljász ibn Júszuf Nizámí Gandzsáví: —> Nizámí Gandzsáví Ilja Vasz: -*Litkin, V. I. Hjin, M. A.: Ozorgin, M. A. II Magnifico: - » M e d i c i , L. dei Ilmarinen: -*Val,a,, K. Ilir iz Slavonije: —yTordinac, J. Ilitch, T.: Baccelli, A. II Lasca: -+Grazzini, A. F. illumináció: ->illusztráció Illusionsbühne: —* illúziószínpad illustratio: -*•ekphraszisz Illusztriosz: -*H észükhiosz ilm al-arúd: —•árúd; arab irodalmi formák lm: -yRim imádság: -+ima imádságoskönyv: —>ima, imakönyv imagináció: fantázia imaginizmus: —>imaginismo, imagizmus, imazsinizmus

387

Cím,szóváltozatok imago: -*kép, embléma, impresa, irodalom és képzőművészet imajó uta: -*imayö uta Imam Abubakar: —> A bubakar Imam Imám Bakhs: -+Nászikh Imasztaszer: —> //ovhannesz Szarkavag; Hovhan Odzneci Imgirisi hatana: -*Ingiriszi hatana imitáció: ->jellemrajz imitatio: —•imitáció, jellemrajz, jellemzés imerina irodalom: —> Malgas Köztársaság irodalma Immánuel ben Slómó Há-Rómi: —•Manoello Immánuel Romano: —•Manoello immram: -*imram immutatio: —>•enallagé, immutáció impact analysis: —>content analysis imperative fiet: -*fict, imperative dite imposztorregény: —• kópéirodalom imprecatio: -+imprekáció impromtu: —•rögtönzés improvizáció: -»rögtönzés improvizálás: —•rögtönzés incisio: -*incízió incisum: —> kommá inclusio: —• epanadiplózis incohaerentia: -* inkoherencia inconcinnitas: -+inkoncinnitás incrementum: —>inkrementum incunabula: —•ősnyomtatvány incunabulum: ősnyomtatvány index: —• koefficiens indianizmus: —>indianismo indigenizmus: —*indigenismo indirect libre: ->átélt beszéd indirekt beszéd: —• közvetett beszéd indíték: —» motívum indítótag: -»•protázis individualitás: -*egyéniség individualizáció: —*egyéniség individualizálás: -*•egyéniség, egyénítés individuálpszichológia: —•irodalom és pszichológia indoeurópai elmélet: —•indogermán iskola indravajra: -*indravadzsrá indravansá: -*vansaszthavila indravansha: ->vansaszthavila ineptiae: -*paignion Inés de la Cruz: —> Juana Inés de la Cruz információ: —•irodalom és információ információelmélet: -*irodalom és információelmélet Infortunatus: -+Leto, P. G. In Frysk famke: -*Kloosterman, S. In Fu: -+Jin Fu 388

mutatója

Ingebrekt, A.: -+Larsen, A. Ingelheim, L. von: —>Zuccoli, L. Ingimundarson, 1.: -elvarr Ingimundarson Ingi Vitalin: ->• Kristmann Gudmundsson Inglés de Sousa, H. M.: Inglés de Sousa Ingoldsby, Th.: -tBarham, R. H. Ingorokva, E.: ->Ninosvili, E. ingus irodalom: —•csecsen és ingus irodalom Inhaltsanalyse: -+content analysis iniciális: —> iniciálé Injj: —>• A ní inkeri irodalom és irodalmi formák: -*izsor irodalom és irodalmi formák inklúzió: -»epanadiplózis inkunábulum: -*ősnyomtatvány Inanna: Innin alvilágjárása Innin utazása Enkihez Eriduba: —> Innin és Enki Inokentyij: -*Scsirszkij, I. Inone Tecudzsiró: —• Inone Tetsujirö inscape és intress: -+Hoplcins, G. M. Inscriptio Pectorii: Pectorius felirata Insha A. Khan: —fínsa A. Khán insinuatio: —*bókkönyv, szónoklat inspiráció: —>ihlet institutio oratoria: -+retorika instress: -*Hopkins, G. M. instrukció: —»szerzői instrukció Integrál: —»szürrealizmus, 2. integralismul: —>szürrealizmus, 2. integralizmus: -*integralismo integrativ viszony: —>beszédszint Intelem, melyet Dzsedefhor herceg készített fia számára, Az: —> Dzsedefhor intelmei intenció: -*művészi szándék, eszmei mondanivaló, tartalom intencionalitás: —• intencionáltság intentional fallacy: ->fallacy intenzív egyetemesség: —• totalitás intenzív totalitás: totalitás interart: —> avantgarde interlinearversio: —> sor közi fordítás interlingua: —•irodalom és mesterséges nyelvek interlingue: —• irodalom és mesterséges nyelvek intermedium: —•intermezzo International Committee on Modern Literary History: —•Modern Nyelvek és Irodalmak Nemzetközi Szövetsége Internationale Vereinigung Revolutionárer Schriftsteller: —> Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete International Federation of Modern Languages and Literatures: ->Modern Nyelvek és Irodalmak Nemzetközi Szövetsége

Cím,szóváltozatok International Institute of Ibero-American Literature: —•Nemzetközi Latin-Amerikai Irodalmi Intézet International Society for Ethnology and Folklore: -*Société Internationale d'Ethnologie et de. Folklore intern nyelvészet: —»irodalom és nyelvtudomány interpositio: —»közbeékelés interpretatio Latina: -*interpretatio Romana interpunctio: —>interpunkció interrogáció: —•költői kérdés, kérdő mondat, agán, 3. interrogatio: ->költői kérdés, kérdő mondat, agón, 3. interrupció: —• aposziopézis interruptio: aposziopézis interseccionismo: —• modernismo intertextualitás: —>szövegköziség intervallum: -*szünetrés intonáció: —• hanglejtés intonatio: —>hanglejtés intráda: ->belépő intrika: -*cselszövény introductio: -*bevezetés, kompozíció introdukció: -+bevezetés, kompozíció inuit irodalom: eszkimó és aleut irodalom in usum Delphini: —*ad usum Delphini invectiva: -*invektíva invenció: -*feltárás inventio: ->feltárás inversio: —> inverzió invocatio: —»invokáció Invrea, G.: —>Zena, R. Ioannes Carpathius: —> lóannész Karpathiosz Ióannés Malalas: —•Malalasz lóannész Ióannes Philoponos: -»• Philoponosz Ioannes Scylitzaes: —•Szkülitzész, I. lóannész Damaszkénosz: -* János, Damaszkuszi Szent lóannész Kantakuzénosz: —• János, VI. lóannész Khrüszosztomosz: János, Aranyszájú Szent lóannész Klimax: —tJános, Lépcsős Szent lóannész Philadelpheusz: -*lóannész Lüdosz Ióannidés, P.: -+Joannidisz, P. Ioannidu-Mpelogiannés, E.: —•IoanniduBeloiannisz, E. Ioann inok z Visinyi: —»• Visenszkij, I. Ioanniszjan, I. M.: —>Hovhanniszjan, H. M. Ioann mnih Visenszkij: -> Visenszkij, I. Ioann ruszin, recsenij Visenszkij: —y Visenszkij,

I. Ióannu 1—3: —• János apostol levelei Ioaszaph: János, VI.

mutatója

ioculator: -tjokulátor iocus: -*paignion Iohannes Damascenus: -+János, Damaszkuszi Szent Ion: -*Ión, Khioszi Ionescu, E.: -+Ionesco, E. ionicum metrum: -*jónikusi versmérték ionicus: -»jónikus iónika: -*iónológia iónikológia: —»iónológia iónikon metrón: —tjónikusi versmérték iónikosz: ->jónikus iónikus: ->jónikus ión versmérték: —> jónikusi versmérték Iophon: —> Iophón Iordache, N.: -+Streinu, V. Iószéph: - > J ó z s e f , Szent Iószéph, Sztuditész: -*József, Szent lova: —• Vinea, I. Iovanaehe: -» Vinea, I. Iovanake, I. E.: -* Vinea, I. Iovanaki: ->• Vinea, I. Ipih: —*• A smara Hadi Iqbal, M.: -*Ikbál, M. ir: -*türkü Ira: -*Zaunstowska. K. z Jasienskich Iracume: —>Kasa no Iratsume Iraianar: —> í raijanár irály: —> stílus Irámalinga Szvámi: —tRámalinga Szvámihal írás: —•Biblia írásjegy: -*graféma, írásjel, íráskép írásmód: -*écriture írások Könyve: —>Su king Irayanar: —•/raijanár Irenaeus: —> Irén, Szent Irish Literary Revival: ->Celtic Revival, ír irodalom Irkajev, Ny. L.: —>Erkaj, Ny. Irminda Partenide: —•Bergalli, L. irodalmi ábrázolás: -»•ábrázolás irodalmi áramlat: -*irányzat irodalmi bírálat: -*irodalomkritika irodalmi csoport: -*csoport, irodalmi kör, irányzat irodalmi enciklopédiák: ->irodalmi lexikon és enciklopédia irodalmi érték: —> érték irodalmi fejtörő: —>irodalmi játékok irodalmi formák: forma irodalmi hagyomány: -»hagyomány irodalmi hős: —> hős irodalmi irányzat: -»irányzat irodalmi ízlés: —>ízlés 389

Cím,szóváltozatok irodalmi karikatúra: -*karikatúra, jparódia irodalmi kollázs: -> kollázs irodalmi köztudat: —• irodalom és társadalom irodalmi kritika: —• irodalomkritika irodalmi legenda: -* szerzői mítosz irodalmi mű: ->raw irodalmi nevelés: ->irodalompedagógia irodalmi riport: —•riport irodalmi szinpad: —• irodalmi színház irodalmi tárgy: tárgy mű irodalomalatti: irodalom irodalom és könyv: -* könyv irodalom és könyvkereskedelem: -> könyvkereskedelem irodalom és közönség: —> közönség irodalom és lélektan: —*•irodalom és pszichológia, irodalomtudomány és pszichológia irodalom és matematika: —»statisztikai elemzés irodalom és nyelv: -*nyelv, írói nyelv, irodalmi nyelv, irodalom és mesterséges nyelvek, irodalom és nyelvtudomány irodalom és nyelvtudomány: —> statisztikai stilisztika irodalomtanítás: —>irodalompedagógia irodalomtudomány és információelmélet: irodalom és információelmélet irodalomtudomány és matematika: irodalom és matematika irodalomtudomány és nyelvtudomány: ->irodalom és nyelvtudomány irodalomtudomány és szociológia: -»•irodalom és szociológia írói generáció: -*írói nemzedék írói módszer: -+művészi módszer írói névadás: -*irodalmi névadás írói szabadság: licencia, sajtószabadság Iron, R.: ->Schreiner, O. E. A. írószótár: —> írói szótár irracionális choriambus: —»irracionális versláb, 2. irracionális epitritus: —>irracionális versláb irracionális jónikus: —• irracionális versláb irrationale metrum: irracionális ütem irrationale tempus: —• irracionális időtartam irrationalis syllaba: —• irracionális szótag ír reneszánsz: -*Celtic Revival irügel: —*jöről irüger: -*jöről Irwin, P. K.: -*Page, P. K.

ísa: ->Mesihí Isa: ->Necati Isaeus: —*Iszaiosz Isaias: -+Jesaia Isaios: ->Iszaiosz Isaksson, N. 0 . F.: ->Isaksson, F.

mutatója

Ishibashi Teikichi: -* Yamamoto Kenkichi Ishwar Gupta: —>Gupta, I. Ishida Tetsuo: —> Ishida Hakyö Ishikawa Hajime: -^Ishikawa Takuboku Isida Hakjó: —•Ishida Hakyö Isidoros: -*Iszidórosz Isidorus: -+Iszidórosz Isidorus Hispalensis: -»Izidor, Sevillai Szent Isigonos: -*Iszigonosz Isikava Dzsun: -* Ishikawa Jun Isikava Hadzsine: -*Ishikawa Takuboku Isikava Tacuzó: —•Ishikawa Tatsuzö Isikava Takuboku: -*Ishikawa Takuboku Isizaka Jódzsiró: -+Ishizaka Yöjirö Iskandar, N. S.: -*Nur Sután I. Islebius, Magister: —>Agricola, J. Ismaa'iil, M.: ->Mire, I. Ismail, A. S.: ->Asmal Ismail, U.: -> Usmar, I. ismeretterjesztés: -birodalmi ismeretterjesztés ismertetés: —>recenzió ismétlődés: —• ismétlés ismétlődő jelző: —•díszítő jelző ismétlő rím: -*sorjázó rím isocolon: —>izokólon Isocrates: Iszokratész Isokrates: -*Iszokratész ison genos: —•egyenlő arány isos logos: —>egyenlő arány ispinela: —> espinela Issa: -»Kobayashi Issa Issza: —^Kobayashi Issa Istrate, G. P.: -*Istrati, P. Istrian: —» Istrati, P. Istros: —*Isztrosz Istru, B.: -*Isztru, B. Sz. István, Permi Szent: -+Sztyefan Permszkij Isyllos: —> Iszüllosz Iszaakjan, A. Sz. —>Iszahakjan, A. Sz. Iszbah-Bahrah, I. A.: ->Iszbah, A. Isze monogatari: —*Ise monogatari Iszfahání: —• Nasát Iszkander: ->Herzen, A. I. isznád: —> hadísz iszon genosz: —> egyenlő arány iszopszéphia: -*gematria iszosz logosz: —• egyenlő arány Iszsza: —•Kobayashi Issa Isztik: —•Zsilko, Ju. Z. Itala: -> Vetus Latina itáliai filozófiai iskola: -*eleaták Itaparica, M. de Santa Maria: —•Santa Maria Itaparica, M. de itatónóta: -*•bordal

390

Cím,szóváltozatok mutatója ítélet: -*esztétikai ítélet itelmen irodalom: kamcsatkai irodalom item analysis: —>content analysis I thiszia tu Avraam: -*Ábrahám áldozata itihasa: -»itihásza itinerarium-irodalom: ->zarándokirodalom Itó Hitosi: —>Itö Hitoshi Itö Köichi: —>Kishi Yamaji Itó Köjirö: —>Itö Sachio Itó Szacsio: —»/íö Sachio ito ajacuri: —>ito ayatsuri Itsuki: —>Kada no Azumainaro Itzig, J.: -*Seidlitz, .J. Iuda: —> Júdás apostol levele Iulianos: -+Julianosz Iulianus: -+Julianosz Iunkos: —»Juncus Iunkosz: —* Juncus Iusztinosz: -*Justinus Ivaja Szazanami: —>Iwaya Sazanami Ivaja Szueo: -+Iwaya Sazanami Ivalo, H. A.: -+Ivalo, S. Iván: -+Ivan Vasziljevics, IV. Ivanauskaite, M.: -+Lazdyni{ Peléda Ivanauskaité, S.: Lazdyny, Peléda, Ivan Groznij: —•Ivan Vasziljevics, IV. Ivan Kudo: -*Gyagyukov, I. Ty. Ivano Hóméi: —•Iwano Hömei Ivanov, A. A.: —>Künde Ivanov, 1).: -*-Elin Pelin Ivanov, K. I.: - > K i r í j a , J. Ivanov, R. V.: -> Ivanov-Razumnyik Ivanov, V. I.: -»Gorjanszkij Ivanyenko: —>Szarnijlenko, V. I. Ivasin, I. Ja.: -+Zsurba, Ja. I vaszilissza ke i Arodafnusza: -*Rijena ke Arodafnusza ivrit irodalom: —> Izrael irodalma, héber irodalom IVRS: -* Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Iwai: —> Tsuboi Sakae Iwase Denzö: -*Santöan Kyöden Iwase Sei: -*Santöan Kyöden Iwaya Sueo: —•Iwaya Sazanami izagógika: —* iszagógika Izaiás: ->Jesaia Izbornyik Szvatoszlava: -* Szvjatoszlav gyűjtemény Izdubar-Nimród eposz: ->Gilgames-eposz Izjur Ivan: —> Izjurov, I. V. Izmirliev, H. D.. -*tSzmirnenszki, H. izometrikus periódus: egynemű periódus izometrikus strófa: egynemű versszak Izráel ben Eliezer: -*Bál Sém Tov

Izumi Kjótaró: Izumi Kyöka Izumi Kyötarö: —> Izumi Kyöka Izumi Sikibu: —>• Izumi Shikibu Izuoki: -+Kada no Azurnamaro J: —yJahvista forrás Jaba: —> Yaba Jabavu, A. N.: -+Jabavu, N. H. N. Jabec: -*Jaavéc, Z. Jack la Bolina: —• Vecchi, A. V. Jacko Balahur: -*Holovackij, Ja. F. Jackson: —>Riding, L. Jackson, H. M. F. H .: -*•Jackson, H. H. Jack Wilson: —• Vovolca Jacob, Th. A. L. von: - > T a l v j Jacob de Tocat: —*IIagop Tokateci Jacob Jacobsson: -»Thorarensen, J. Jacobs, G.: —*Japicx, G. Jacobsdochter, B.: ->Bertken, Z. Jacobsen, H. J.: -*Brú, H. Jacobsen Sonne, J.: —»•Sonne, J. Jacobson-Lask, B.: -+Lask, B. Jacobus de Tuderto: —•Jacopone da Todi Jacobus de Voragine: -»Jacopo da Voragine Jacobus Tuders de Benedictis: -> Jacopone da Todi Jacopo Benedetti: —•Jacopone da Todi Jacopo da Lentini: —•Giacomo da Lentino Jacopo da Lentino: —•Giacomo da Lentino Jacopo da Todi: —•Jacopone da Todi Jada Szóun: —• Yada Söun Jaez: -*Szczepanski, J. A. Jaffrennou, F.: -*Taldir Jagannatha, P.: ->Dzsagannátha P. jagarti: —>dzsagati Jagdallegorie: vadász-allegória Jáger, J.: —>Crotus Rubeanus Jagi Dzsúkiesi: Yagi Jükichi jaina irodalom: —>dzsaina irodalom Jainendra Kumar: —• Dzsainéndra Kumár Jakimov, A. V.: —>Grin, E. Jakobsdóttir, S.: —>Szava Jakobsdóttir Jákob Serug: ->Jákob, S. Jakobsson, J.: -^Jökull Jákobsson Jakovljev, Sz. Sz.: —•Erisztyin, E. jakusa hjóbanki: —»yakusha hyöbanki jaladharamala: —>dzsaládharamálá Jálág: —•Gordon, J. L. Jalkajev, J. J.: —>Jalkajn, J. Jalkut: —>midrás j a lóddhatagati: —• dzsalóddhatagatí Jalovij, M. O.: - * S p o l , J. Jamabe 110 Akahito: -> Yamabe no Akahito Jamada Bimjó: Yamoda Bimyö 391

Cím,szóváltozatok Jamadzaki Anszai: —• Yamazaki Ansai Jamadzaki Maszakadzu: —• Yamazaki Masakazu Jamadzaki Szókan: —> Yamazaki Sokan Jamaga Szokó: —> Yamaga Sokö Jamagucsi Hitomi: —•Yamaguchi Hitomi Jamagucsi Szeisi: —> Yamaguchi Seishi Jamagucsi Szodó: -*•Yamaguchi Sodö Jamamoto: —* Yamamoto Jamamoto Eizó: -»Ryökan Jamamoto Júdzó: —> Yamamoto Yüzö Jamamoto Kakei: -+Yamamoto Kakei Jamamoto Kenkicsi: —* Yamamoto Kenkichi Jamamoto Súgoró: — Yamamoto Shügorö Jamamoto Szaimu: —Yamamoto Saimu Jamamura Boesó: —> Yamamura Bochö Jamanoue no Okúra: —> Yamanoue no Okúra Jamato monogatari: — Yamato monogatari jambicum metrum: —•jambikus versmérték jambikus oktameter: boiszkoszi verssor Jambulus: —>lambulosz jambusköltészet: —> iamboszköltészet James, A.: — Kirkup, J. James, King of Scotland: —Jakab, I.; Jakab, VI. Jammu irodalma: ->kásmíri-irodalom jamniai zsinat: —jávnei iskola Jamot, R. E.: —Thomayer, J. Janagava Sunjó: —» Yanagawa Shunyö Janagida Kendzuro: -> Yanagida Kenjuro Janagi Munejosi: — Yanagi Muneyoshi Janagita Kunio: — Yanagita Kunio Jan Brugman: —Johannes Brugman Jancseveckij, V. G.: —Jan Janda, P.: — Rusinsky, M. Janda Cidlinsky, B.: —Janda, B. Jan de Clerc: —Jan van Boendale Jan de Meurs: —Meursius, J. Jang: —Rjang Jang Ce-ju: —Jang Jün Jang Ce-jiin: —Jang Hsziung Jang Csaó-Hszi: —Sa Ting Jang Cseng-csaj (hszien-seng): —Jang Van-li Jang Csing-vu: —Jang Szu Jang Csu kung: —Jang Szu Jang Csu-tao: —Jang Szu Jang Feng-csi: —Ou-jang San Jang Hiung: —Jang Hsziung Jang Ji: —Ou-jang San Jang Jüe-kuo kung: —dang Szu Jang Jü-huan: —Jang Taj-csen Jang Jung-hszin: —Jang Sen Jang Ki: —Jang Csi Jang Kiung: —Jang Csiung

mutatója

Jang Kuj-fej: —Jang Taj-csen Jang Meng-caj: —Jang Csi Jang Niang-ce: —Jang Taj-csen Jang Seng-an: —dang Sen Jang Sziüan-csi: —dang Hsziian-cse Jang T'ai-csen: —Jang Taj-csen Jang Ting-hsziu: —Jang Van-li Jang Ven-csie: —Jang Van-li Jang Wan-li: —Jang Van-li Jang-ce: —Jang Hsziung Jan Janan: —Mazhar Janka: —Szkirhán, J. Jankó Czarnkowski: —Jankó z Czarnkowa Jannész és Jambrész: —Jannész és Mambrész Jannopoulos, A.: —Jannopulosz, A. Jannopoulos, K.: —Jannopulosz, K. Jannsen, L. E. F.: —Koidula, L. Jano Riúkei: -> Yano Ryükei János, III. —Sobieski, J. János, Kronstadti Szent: —Szergijev, I. János apostol Mennyei Jelenésekről való könyve: —dános apokalipszise Janowska z Korvin-Piotrowskich, M. G.: —Zapolska, G. Janowski, A.: —Terlecki, T. Jansen, F. J. B.: —Billeskov Jansen, F. J. Jan Skála z Doubravky: —Dubravius, J. Jansons, J.: —Jansons-Brauns, J. Janson-Scheidt, L.: —Dubrau, L. Jansson, D. I.: —Edqvist, 1). Jansson, T. M.: —dansson, T. Jantek z Bugaja: —Kucharczyk, A. Janus, E.: —Stawar, A. Janus Terinus: — Sommerfeld Starszy, J. Jan van Gent: —Schepens, J. N. O. Jan van Ruysbroec: —Jan van Ruusbroec Japiks, G.: —Japicx, G. Jara Troncoso, M.: —dara, M. jarchya: —jarcha Jardzsanjan, A. H.: —Sziamanto j argon: —zsargon jaró kabuki: —yarö kabuki Jasienczyk, M.: —Karczewski, W. Jasuhara Teisicu: — Yasuhara Teishitsu Jasvant: —Pendharkar, J. D. Jasvant Singh K.: —Dzsaszvant Szingh K. Jaszcz: —Szczepanski, J. A. Jaszuoka Sótaró: — Yasuoka Shötarö jataka: —dzsátaka játékrend: —műsor Jaunais Stenders: —Stenders, A. J. Jaunzems, J.: —ApsíSu, J. Javaharlal Nehru: —Nehru, Dzs. Jávor, P.: —Skvor, J. 392

Cím,szóváltozatok mutatója Jawitz: —>Jaavéc, Z. Jayabahu: —>Dharmakírti, D. Dzs. Jayadeva: —• Dzsajadéva Jayasi, M. M.: ->Dzsájaszí, M. M. Jazicsnyik, T.: —>Taraskevics, B. A. Je Sao-csün: —>Je Seng-tao Jean Le Clerc: —>Johannes Clericus Jean Tornado: -+Segerc,rantz, G. Jebavy, V.: —>Brezina, 0. Jedermann: -*Everymun Jchuda Abravanel: —• Leone Ebreo Jehudá Arjé di Modena: —>Leo Modena Jehuda Sommi: -*Portaleone, J. S. Jefimov, T. J.: —•Thti, I. Jefron, A. J.: ->Adalisz Jeghiazarjan, H. J.: —>Zarjan, N. Jeghiazarjan, K. K.: -*Zarjan, K. Jegora: -+TreS6ec-Branjski, V. Jehan Le Févre: ->Lefévre, J. Je hét költője: ->Csien-an-kor hét költője Jehezqél ben Bűzi: —•Ezékiel Jehuda Abravanel: Leone Ebreo Jehudá ben Smuél halévi: -*•Jehuda Halévi Jehuda ben Smuél behaszíd: -*Juda he-Haszid Jehuda Hehaszíd: -*Juda he-Haszid Jékabsons: —•Grants, J. Jelakowitch, I.: —>Heijermans, H. jelelmélet: —>szemiotika Jelena: —> Jefimija Jelenések könyve: ->János apokalipszise jelentés hőfoka: —•szemantikai hőmérséklet jelentésmegoszlás: jelentés jelentéstan: -^szemantika jelentésváltozás: —•jelentés jelige: ->deviza jelkép: —> szimbólum jellemábrázolás: -»jellemrajz jellemfejlődés: jellemrajz jellemkomédia: -*jellemvígjáték Jelles, P.: -»Troelstra, P. J. jelölő: -*jelviszony jelölt: -*jelviszony jelrendszer: -*jel, jelzőrendszer jeltan: -* szemiotika jeltipológia: -+jel jeltudomány: —> szemiotika Jemehr, T. S.: -+Hermes, J. T. Jen Csie: —>Jen Cse-tuj Jen Csi-tao: —•Jen Fu Jen-Csu-si: -+Jen Hszüan Jen Csü-t'ui: -*Jen Cse-tuj Jen Ping: Mao Tun Jen Hszien: -*Jen Jen-cse Jen Jüan-hszien: ->Jen Su

Jen Jen-csü: -*Jen Jen-cse Jen Jen-nien: —*Jen Jen-cse Jen Ji-csing: -*Jen Jü Jen Szüan: —*Jen Hszüan Jen Tan-csin: -*Jen Jü Jen Ti-csien: ->Jen Fu Jen Tung-su: —*Jen Su Jen-ho lao-zsen: ~^>Csu Tun-zsu Jen-po tiao-tu: ->Csang Cse-ho Jensen: —>Aakjaer, J. Jensen, E. A.: -+Aalbaek Jensen, E. Jensen, H.: -*Scott, G. Jensen, H. M.: Svendsen, H. M. Jeppa: ->Sjöstrand, I. Jeppesen, E. O.: -+Gelsted, 0. Jepsen, H. L.: -*Lyngby Jepsen, H. Jeremejev, A. I.: —»Pantyelejev, L. Jeremejev, Ny. Sz.: —•Lekajn jeremiáda: —>jeremiád Jeremiás Páramé: —>Samper Jeremiás siralmai: -*Siralmak könyve Jerez: —>López de Jerez, F. Jerez, F. de:-*López de Jerez, F. jerg: —>jerk Jericjan, V. T.: —>Norenc, V. Jerikejev, A. F.: -*Jerikej, E. Jermolaj Pregresnij: —•Jermolaj-Erazm Jerosenko: —»Jerosenko, V. Ja. Jerugena: —>Erigena, J. S. Jerzy Szum: ->Jankowski, J. Jesajá: -*Jesaia Jesajáhu: ->Jesaia Jeseszdpalbjor: -+Szumpa mkanpo Jeseszdpalbjor jestbook: -* bolondirodalom Jesus, J. C. de: —*De Jesús, J. C. Jesus Sirachi: —> Ben Sira, S. ben J. ben E.; Széfer Ben Szíra; Alphabetum Siracidis Jesus Siracides: —>Ben Szira, S. ben J. ben E.; Széfer Ben Szíra; Alphabetum Siracidis Jészusz ben Szirakh: —>Ben Szira, S. ben J. ben E.; Széfer Ben Szíra; Alphabetum Siracidis jeux floraux: -*jocs florals Jevmen Spektator: —• Makovej, 0 . Sz. Jézus beszélgetése tanítványaival: -*Epistula apostolorum Jhaveri, M. M.: -+Zavérí, M. Ji (koreai családi név): -*Ri Ji-kan-zsen: -*Kuo Mo-zso Jibran, Kahlil: Dzsabrán, Khalíl Dzsabrán Ji csing: —> Ji king jidaimono: —»kabuki Jiftah: —>Jefta és leánya Jigar Muradabad: —>Dzsigár M. 393

Cím,szóváltozatok ji irodalom: —•lolo irodalom Jim: -* Ilim Jin Ce-csien: ->Jin Keng Jina: —*Dzsina Jing Csang: ->Jing Jang Jing Hsziu-lien: —yJing Csü Jing K'ü: -*Jing Csü Jing Tang: -*Jing Jang Jing Tö-lien: -+Jing Jang Jingozaemon: —> Yamaga Sokö Jinnö shötöki: -*Kitabatake Chikafusa Ji pi csü-si: -*Cseng Hszia jir: tűrkü Jiremjáhu: —• Jeremiás Jirmöjáhu: —• Jeremiás jiről: —>jöről Jisz tebnyicei énekeskönyv: -+Jistebnicky kauciónál Jizsak: -*Zsilko, Ju. Z. Jnanadeva: —• Dzsnyánésvar Jnandev: —• Dzsnyánésvar Jnaneshvar: -* Dzsnyánésvar Jo: ->Rjo jo: ->dzso Jo Judong: —• Csöng Jagjong Joachim de Floris: —»Gioacchino da Fiore Joannu, Evangelosz: —*Agrasz, Tellosz Joáo de Lobéira: —>Lobéira, J. Joáo Falco: ->Lisboa, I. Joáo Peregrino da Rocha Fagundes Junior: —> Peregrino Junior Joaquim Estébanez: -*Tamayo y Baus, M. Jo Atuivivun: -*U Hlaing Jochumsson, M.: -*Matthías Jochumsson joc partit: -*jeu parti jovulator: -*jokulátor Jóéi ben Petuél: —>Jóél könyve Jofriet, J. G.: —>Brabander, G. de jog: —> irodalom és jog Jogaswara: —> Dharta, A. S. Jogaux: —>Sollers, Ph. Jogus: -*Litkin, G. Sz. jóhangzás: ->eufónia Johannes: —>Ióannész, Obádjá (1073 k.—?) Jobannes Anglicus: Johannes de Garlandia Johannes Antiochius: —• Ióannész Antiokheusz Johannes Barbuealus: —•Ióannész Barbukalosz Johannes Bjarni Jónasson: -> Johannes úr Kötlum Johannes Chrysostomus: János, Aranyszájú Szent Johannes Climacus: János, Lépcsős Szent Johannes Damascenus: -+János, Damaszkuszi Szent

mutatója

Johannes de Bergamo: -»Johannes de Lugio Bergamensis Johannes de Garlandia: -+Garland, J. Johannes de Monté Regio: —• Regiomontanus, J. Johannes de Regio Monté: -+ Regiomontanus, J. Johannes Epiphanius: —•Ióannész Epiphaneusz Johannes Gazaeus: Ióannész Gazaiosz Johannes Moschus: -> Ióannész Moszkhosz Johannes Nicolai Everard: Johannes Secundus Johannes Pechanus: -*Pecham, J. Johannes Philoponus: —>Philoponosz, L. Johannes Protospatharius: -*•Ióannész Prótoszpathariosz Johannes Thor: ->Goll, Y. Johannes von Saaz: -* Johannes von Tepl Johan Olov: —•Johansson, J.-O. Johansson, J. F.: -+Fridegárd, J. Johansson, S.: -+Trenter, S. Johansson, U. W.: ->Canth, M. Johansson med hjárnan: -*Lindorm, E. John, E.: Marlitt, E. John August: -*De Voto, B. A. Johné, K. de: —•Zawodzinski, K. W. John Garland: —•Johannes de Garlandia John Simon Guggenheim Memóriái Foundation: -*Guggenheim Fellowship Johnson, Doktor: -»Johnson, S. Johnston: -+Behn, A. Jöhudá Hálévi: -*Jehuda Halévi joies du gai savoir: -*gay saber, companha de joiku: -»juoigosz jókjoku: —»yökyoku Jokoi Jajú: —• Yokoi Yajü Jokomicu Riicsi: -+Yokomitsu Riichi Jokomidzo Szeisi: -> Yokomizo Seishi Jolcse: -*Ri Hedzso Jolles, J. A.: ->Jolles, A. Jolyot, P.: Crébillon Jom (koreai családi név): —>Rjom jomihon: —• yomihon Jon (koreai családi név): —•Rjon Jóna: -* Jónás könyve Jonam: -+Pak Csivon Jonathan de Peintre: -*IIovnatan Naghas Jonctijs, D.: -+Jonctys, Dr. D. E. Jondol, A.: —>Kutorkin, A. D. Jonekava Maszao: -* Yonekawa Masao Jones, E. B., B. H.: ->Horatio-Jones, E. B. B. Jones, E. LeRoi: Jones, LeRoi Jones, A. L.: ->Machen, A. Jong (koreai családi név): Rjong Jongtys, D.: -*Jonctys, Dr. D. E. Jón Gudmundsson laerdi: -*Jón Gudmundsson 394

Cím,szóváltozatok Jón Jónsson: ->Jón úr Vör Jón Jónsson Myrdal: -*Myrdal, J. J. Jón Magnússon |)umlungur: -+Jón Magnússon Jón Magnússon yngri: —*Jón Magnússon Jón Ólafsson Indíafari: -*Jón Ólafsson Jón Óskar Ásmundsson: —fJón Óskar Jónsson Jónsson, A.: —• Arngrímur Jonsson, G. E.: ->Lindorm, E. Jónsson, Hj.: —>Iljálmar Jónsson Jónsson, J.: —>Jóhann Jónsson Jónsson, K.: -+Karl Jónsson Jónsson, K.: —>Kristján Jónsson Jón Stefán Sveinsson: —>Jón Sveinsson Jón Trausti: —>Gudmundur Magnússun Jordanisz: —>Jordanes Jergen Latiner: —• Dietrichson, L. Jorgenson, I.: -*Silverberg, R. Jorge Pitillas: ->Hervás, J. G. de Jornandes: -*Jordanes Joséphan, J.: Perron, E. du Joshi: -* Dzsósi Joshitsune-ki: -+Gikei-ki Josh Malihabadí: -*Dzsós M. Joshua, G.: —• Dzsósua, G. Josida Kénkő: —• Yoshida Kenkö Josii Iszamu: -> Yoshii Isamu Jósikává Eidzsi: -» Yoshikawa Eiji Jósikává Rjóta: -» Yoshikawa Ryöta Josimine no Jaszujo: -* Yoshimine no Yasuvo Josimine no Muneszada: —>Henjö Josivake Tairo: -* Yoshiwake Tairo Josodipuro, K.: -»Jasadipura, K. Josza Buszon: -> Yosa Busón Joszano Akiko: —• Yosano Akiko Joszano Tekkan: —> Yosano Tekkan Jószéf ben Matithjáhu: -+Josephus Flavius Jószéf ha-qosztandini: -+Ben Aser, A. joszei: -*yosei Jotes: -*Szaniawski, J. Joubert, M.: Krige, U. Jouvenci: -*Jouvancy, J. de jövendőmondás: jóslatirodalom József és testvérei: —• József története József halála: -* József az ács Józsua: -^Jósua könyve Józsué: Jósua könyve Ju (koreai családi név): -+Rju Jü Ce-cen: —> Jü Csien-vu Jü Ce-jang: -*Jü Hszi Jü Ce-san: ->Jü Hszin Jü Hi: —yJü Hszi Jü Kao-csaj (hszüe-si): -*Jü Csien-vu Jü Kien-vu: —>Jü Csien-vu Jü Lan-cseng: —>Jü Hszin

mutatója

Jü Ming-heng: -+Jü Ping-po Jü Sen-cse: —>Jü Csien-vu Jü Si-kuang: —*Jü Hszi Jü Szin: -+Jü Hszin Jü Ven: - * J ü Ta-fu Jüan Ce-caj: —> Jüan Mej Jüan Ce-san: -*Jüan Csie Jüan Csien-csaj: —>Jüan Mej Jüan Csi-jü: -+Jüan Csie Jüan Csing-ven: -*Jüan Kaj Jüan Csuj-szou: Jüan Csie Jüan Csung-hszien: —•Jüan Su Jüan Cun-csaj: -*Jüan Mej Jüan Haj-szou: -*Jüan Kaj Jüan Jang-jüan: —•Jüan Su Jüang K'ai: —>Jüan Kaj Jüan Kie: ~*Jüan Csie Jüan Lang-si: —>Jüan Csie Jüan Man-lang: -*Jüan Csie Jüan Mei: ->Jüan Mej Jüan Paj-jen: ->Jüan Kaj Jüan Szuj-jüan (-lao-zsen): —>Jüan Mej Jüan Vej-cse: -*Jüan Csen Juana Inés de la Cruz: -»Rokha, W. de Jüan de Ayer: -*Vicuna Cifuentes, J. Jüan de Santa Cruz: —*Pachacuti Jüan Egidio de Zamora: —tJohannes Aegidius de Zamora Jüan Fernández: -*Silvela y de Le-Vielleuze, M. Juarros: —> Juarros y Ortega, C. Jü-csuan-ce: -+Lu Tung Júda: -> Júdás apostol levele Juda Abravanel: Leone Ebreo Juda Halévi: -*Jehuda Ilalévi Judén, J.: ->Jutcini, J. Judicum: -* Bírák könyve Judith könyve: —>Judit könyve júdzso hjóbanki: —>yüjo hyobanki jüe fu: —>jo fu Juel, A.: —*•Omre, A. júgcn: yügen Juk (koreai családi név): ~*Rjuk júkara: -+yükara Jü-kiao-li: —yJü-csiao-li Ju-ku csü-si: —>Caj sen Júlia: -» Juana Inés de la Cruz Júlia Agrippina: -+Agrippina Julianos Aigyptios: -*Juliano$z Aigüptiosz Julianski: -+Brun, J. Julián Sorel: —>Herzog, W. Julianus Aegyptius: -*Julianosz Aigüptiosz Julius Caesar Octavianus: -*Augustus Octavianus Julius Florus: ->Florus 395

Cím,szóváltozatok Julmis: - y J a s u t i s , A. Jun Goszan: —•Jun Szondo Jun, T.: -*Kirkup, J. Jün-ting san zsen: -+Kung Sang-zsen Jün-csiu tao-zsen: —»Csang Csien (14. sz. 2. fele) junctura: —•híd junctura Porsoni: —>Porson-híd Jung, J. H.: -yJung-Stilling Június: - * V i k t o r í n , J. K. Junosza, K.: —*Szaniawski, K. Junqueiro, G.: —»Guerra Junqueiro Júnusz Emre: —• Yunus Emre juoc partitz: —>jeu parti Juodasis. A.: —*Lastas, A. Juozénas, A.: —> Baltuéis, J. jupik irodalom: —*•eszkimó és ateut irodalmi formák jür: -+türkü Jurasz, H.: —>Zahul, I). Ju. Jurko: -+Govoruha-Otrok, Ju. Ny. Jurksas Smalaüsys: —• Baranauskas, A. Juskewich: —y.Juskevics, Sz. Sz. Juszkiewicz: —>Juska, A. Juszkiewicz, J.: JuSka, J. Juvelius: —>Juva, V. H. Juvencius: —yJouvancy, J. de Juzsin: —•Szumbatov, A. I. Juzsin-Szumbatov: —•Szumbatov, A. I. Jyde, N.: —ySorensen, A. Chr. Jyotirishvara: -* Dzsjótirísvara, K.

mutatója

Kageki: —•Kagawa Kageki Kageshige: Kagawa Kageki kagura uta: —>kagura kagyin: -*kadzsin Kagyüan: —>Köda Rohan Kahan: ->Kóhén, J. Kahan, E. Sz.: -»Ahnyacvet, E. Kahanovics, P.: -+Niszter, Der Ka Hkam: ->Sau Kav Li Kaibara Atsunobu: —•Kaibara Ekiken Kaibara Főken: - * K a i b a r a Ekiken Kaidó-ki: ->Kaidö-ki Kailasam, T. P.: ->Kailászam, T. P. Kaiser, W.: —*Gorrisc.h, W. Kaj Ming: -+Csou Co-zsen kajó: -*kayö Kakei: -* Yamamoto Kaltei kakemphaton: —> kakemfaton Kakhik: -*Hovhannesz Vorotneci Kakinomoto Asomi Hitomaro: —• Kakinomoto no Hitomaro kakofónia: —• disszonancia Kakrides, I.: -*Kakridisz, J. Kakurega: ->Toda Mosui kalá: -+mátrá Kalamarisz. J.: —*•Randosz, N. kalandmese: —• kalandirodalom kalandnovella: —•kalandirodalom kalandregény: -*kalandirodalom, kópéirodalom Kalauer: -+calembourg Kalcsev, P.: -*Kalcsev, K. káld irodalom: kaldeus irodalom Kalecsic, K. A.: Bujla, K. Kálélkar, D. B.: -*Kálélkar, R. Kalendergeschiehte: ->kalendáriumi történet Kalicska, I.: -»•Manzsura, I. I. Kalina, 0.: -»»Smetanay, J. Kalincák, J.: -+Kalin£iak, J. Ka 11a: ->Dánis Kallergisz, L.: -^Mitszosz kalligramm: -*képvers Kallio: -+Bergh, S. K. Kallioupolites, M.: ->Kalliupolitisz, M. Kaliszt: -ySzakovics, K. Kalloc'h, Y.-B.: -*Calloc'h, J.-P. Kalmanszon, L. G.: -*Lelevics, G. Kalnacs, D.: -*Véjáns, A. Kalninicks: —•Kaudzíte, M. Kalpis, J.: -+Mákonis Kalpaná Barua: -+Baruá, B. K. Kalungano: —*Santos, M. dos Kálvin J.: -*•Calvin, J. Kalyana Sundara Mudaliyar. V.: —• Kaljána Szundara Mudalijár, V.

Kabaagagh, C. S.: -+Halikarnas, B. Kabafés: -* Kavafisz, K. P. kabala: —• kabbala kabard irodalom: -+kabard—cserkesz irodalom Kabbadias: —>Kavvadiasz, N. Kacnelzon: —•Katzenehon, J. kádencia: -»végrím Kadub-gyamco: -adatai láma, tizenegyedik Kadzsac tun: —>Szaszunci Dávid kaempevise: —• kjempevise kaeshi uta: -*hanka kaffer irodalom: —>xosza irodalom Kaga no Chiyo: —yChiyo jo Kagabu: —> Két testvér története Kagami Sikó: -> Kaga mi Shikö Kagan, Sz. M.: ->Bitovoj, Sz. Kaganovics: —>Niszter, Der Kagara. M. A. I.: —*•Abubakar lmam Kagava Fojohiko: —>Kagawa Foyohiko Kagava Kageki: -> Kagawa Kageki Kagawa Kageshige: —•Kagawa Kageki Kage: -*Grünberg, K. 396

Cím,szóváltozatok Karnál, Saikh: —Karnál Khudzsandí Kamalákánta: —Bisi, P. Kamaluddin bin M.: —> Kér is Mas Kamara, L.: ->Laye, C. kamaraelőadás: —kamaradarab Kámaszútra: —> Vátszjájana Kambara A.: -*Kanbara A. Kambayashi Akatsuki: —Kanbayashi Akatsuki Kambergyijev: — Kámberdjátü Müszoszt, 13. fürt

mutatója

Kantor-Berg, F.: —Torberg, F. Kanüni Sultan Süleyman: —Szulejrnan, I. Nagy Kanys: —Péter, Canisus Szent Kanze Saburö Motokiyo: —Zeami Kao Cö-cseng: —Kao Ming Kao Csi-ti: —Kao Csi Kao Csung-vu: —Kao Si Kao cu: —Liu Pang Kao K'i: —Kao Csi Kao Lan-su: —Kao O Kao Vej-fu: —Kao Si Kao Wen-sziu: —Kao Ven-hsziu kapcsolatszerü egyezés: —kapcsolat kapcsolórím: —füzérrím KAPF: -KAPP Kapilar: — Kabilar kap jani: —kap karácsonyi ének: —karácsonyi dal Karafa-Korbut. E. F. M.: - Vul, J. P. Karaffa-Korbut, (2.: -Korhűt, G. Kara Giorg: —Brühl, G. Karai Hachietnon: —Karai Senryü Karai Masamichi: —Karai Senryü Karai Szenjú: —Karai Senryü Karaikkal Ainmayar: —Káraikkál Ammaijár karakter: —graféma, jellem karakterizálás: —jellemzés karaman irodalom: —karamanli irodalom karana: —ima Karanko, 0 . T. E.: —Torvalds, 0 . Karantonés: — Karandonisz, A. Karapetjan: 0 . T.: —Siraz, H. Karapetjan. V. H.: —Karenc, V. Karaszumaru Micuhiro: —Karasumaru Mitsuhiro karc: —karcolat kardalköltészet: —kardal, kórusköltészet Karel: —Coster, Ch. de Kargabaj. B.: —Berdák karikírozás: —karikatúra Karimov, H. K.: — Kari/m, H. Karimov, M. Sz.: —Karim, M. Karlsdottir: —Novak, H. M. karnevál: —farsangi játék Karoling-mondakör: —• Károly-monda Karol z Jaroslawca: — Balinski, K. Karol z Kalinówski: —Sienkiewicz, K. Karpov, V. B.: — Karpau, U. B. karrierregény: — karriertörténet Karschin: —Karsch, A. L. Kartamihardja. A.: —Achdiat K. M. Karus. M.: —Kivikas, A. Kaschnitz-Weinberg. M. L. Freifrau von:

Kambrik, R,: -*Ginkel, E. Kambyses regény: —Kambüszész-regény Kamijima Onitsura: —Jejima Onitsura kami-monó: —waki nö kami no ku: —japán irodalmi formák Kamo no Csómei: —*•Kamo no Chömei Kamo no Mabucsi: —Kamo no Mabuchi Kampanelles, I.: —•Kambanellisz, J. kámpavisa: —kjempevise Kampov: —Polevoj, B. Ny. Kamval, J. S.: —Dzsaszvant Szingh K. Kan Ling-seng: —•Kan Pao Kan-zsen: — Kuo Mo-zso Kanakadasa: —Kanakadásza Kanamura: —Kasa no Kanamura Kanapienis, S.: — Kapnys, S. kanashimi uta: —japán irodalmi formák kanászdal: —kanásztánc, népdal kanászének: —kanásztánc, népdal kanásznóta: —kanásztánc, népdal kana-zósi: — kana-zöshi Kanbajasi Akacuki: —Kanbayashi Akatsuki Kandiba, 0 . J.: —Olesz, 0 . Kandinszkij, V. V.: —Kandinsky, W. Kanehl. 0.: —Pfemfert, F. Kaneko Yütarö: —Kaneko Kunén Kanellopoulos. P.: — Kanellopulosz, P. Kaneyoshi: —Kanagaki Robun K'ang Cin-csi: —Kang Csin-ese Kang Cu-ji: -Kaiig Ju-vej Kang Hung-csang: —Kang Paj-csing Kang Nan-haj: —Kang Ju-vej kangakusa: —kangakusha Kanha Khiengsiri: —Surangkhanang Kanik, Orhan Véli: —Orhan Veli kannara irodalom: —kannada irodalom Kannees: —Péter, Canisus Szent Kannin-ki: —japán irodalom kanón: —kánon kansan: —japán irodalmi formák kansi: —kanshi kánt: —cantus, 2. Kánt: -Bhatt, M. R. kantiléna: —cantilena

—Kaschnitz, M. L. Kasdagles. N.: — Kaszdaglisz, 397

N.

Cím,szóváltozatok Kaséi: —>Bonchö Ká§garh Mahmud: —» Mahmud bin al-Ilusayn bin Muhammad al-Kasgarí Kasgarí, Mahmud: Mahmud bin al-Husayn bin Muhammad al-Kasgarí kashi kaki: -*• egyszemélyes színjátékok kaside: —>qaszída Kasirám Dév: —* Kásirámdász Kaskevicius, J.: —*KaSkaitis, J. Kaskiaucius, J.: —>Ka&kaitis, J. Kasmoto: —> A rm.ijn Pané Kassapa. V.: —»•Kasszapa, V. kasside: —* qaszída kassidé: -»•qaszída Kassolas, D.: —>Kasszolasz, D. Kasszia: - » K a s z i a Kassziané: —>Kaszia

mutatója

kata uta: -*japán irodalmi formák káté: -+ katekizmus Káteb. J.: -+Kateb, Y. katéna: —>catena katenoplion hexametron: —•fegyvertánchexameter Katerla, J.: -*Zeromski, S. kathákávja: -*kathá katharszisz: ->katarzis kathászáhitja: —> kathá Kato: —> Torai Sanna Katö Isoo: —> Oguri F ü y ö katödo gashira: -*japán irodalom katolikus hermeneutika: —•hermeneutika katonaének: katonadal, vitézi ének Katrarész: —• Katrariosz Katsellé, R.: -*Kacelli, R. Katsourés: -» Kacurisz, J. Katsura: -*Tada Nanrei katsureki-geki: japán irodalom Kattun, K.: -*Stavenhagen, F. E. A. Katuturanira Ken Angrok: -*Sérat Pararaton Kaufman: -+Szamojlov, D. Sz. Kaul, D.: -*Naszim, L. Kaulicsi Szandag: -*Szandag Kauppinen, H.: -» Kauppis-Heikki Kausalfiktion: -*causal fiction, fid Kavabata Jaszunari: —>Kawabata Yasunari Kavadzsi Rjúkó: -*Kawaji Ryükö Kavafis: —*Kavafisz, K. P. Kavahigasi Hekigotó: —» Kawahigashi Hekigotö Ka vakami Bizan: -* Kawakami Bizan Kavaleriv, Ny.: -*•Dmitrijev, V. A. Káván, J.: Nor, A. C. Kavatake Mokuami: ~*Kawatake Mokuami kávi irodalom: -yjávai irodalom Kavirádzsamárga: -*Nripatunga Kaviszamrát: —>Szatjanárájana, V. kavitta: —>hindí verselés Kavka. J.: -* Vlach, R. kavya: —•kávja

Kassziosz Dión Kokkeianosz: -*Cassius Dio Cocceianus kasú: ->-kashü Kasza no Iracume: —yKasa no Iratsume Kasza no Kanaraura: —» Kasa no Kanamura Kaszcevics, M. V.: Vasziljok, M. kaszen: —•kasén Kaszev, R.: -+Gary, R. Kaszida: —• qaszída kaszída: -* qaszída Kaszjankov, Ja.: —>Zarecki, M. Katabaszisz Khrisztu: —»Nikodémosz evangéliuma, 2. katachresis: -+katachrézis, képzavar kata deuteron trokhaion tomé: —» másodtrochaikus metszet kata enallagen: —>enallagé, immutáció kata endeian: -*detrakció Kata Ióhannén: —>dános apokrifonja Kata Ióhanncn enapokruphon: János apokrifonja Katajev, Je. P.: —*Ilf-Petrov katakoimétikon: —• epithalamion katakrézis: —»katachrézis katakronizmus: —• anakronizmus kataléxisz: —•kataléxis Katalogosz: —* Katalogoi günaikón Kataphlórosz: -> E úsztat hiosz, Thesszalonikéi kata pleonaszmon: -+adjekció Katardzes. 1).: ->Katardzisz, I). Katarynka: —•futurizmus, 2. katastasis: —> katasztázis katasztaszisz: —• katasztázis kata tetarton trokhaion tomé:

Kawai Chigetsu-Ni: ->Chigetsu-Ni Kawaji Makoto: -*Kawaji Ryökö Kawakami Akira: - * K a w a k a m i Bizan Kawakami Ikutarö: —> Kawakami Bizan kawi irodalom: ->jávai irodalom kawi miring: jávai irodalmi formák Kayenberg, E. A.: -*Giraud, A. Kazak Luganszkij: —>Dal, V. I. Kazakov, Ny. I.: —> Kazakov, M. Kazalnyik: -*Sljubszki, A. A. Kazanjoglous, E.: Kazan, E. Kazantzakes, N.: -»Kazantzakisz, N. kazinczyánus jambus: —*szabados jambus

-*negyedtrochaikus metszet kata triton trokhaion tomé: —• harmadtrochaikus metszet 398

Cím,szóváltozatok Kazuraki: —> Tachibana no Moroe; Tenji Kcats patrick: -* Karig, W. Kebede. M.: Kabbada, M. Kebra Nagast: —• Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Kcyecizádc I. M.: —>Izzet M. Kecskeméti M.: —•Neser, M. Kédár Mán: -* Vjathit Keelivine, Ch.: ->Picken, A. keening: —tcoronach kefalaion: —>vitakérdés kegyetlenség színháza: —>kegyetlen színház Kehrreim: —>refrén Keicsú: -•Keichü Keien: —»Kagawa Kageki Keigi: -+Takeda Izumo (? 1747) Keikokusú: —> Keikokushü keisei kabuki: kabuki Keisei-kai: —•kabuki Keita Fodeba: -+Fodeba, K. Keith. D : —*Douglas, K. Kejima höshi: Taiheiki Kelara Akustia: —•Dharta, A. S. Kelara Asmara: —>Dharta, A. S. Kelenjan, H.: -* Hamasztegh keletiesség: -*orientalizmus keleti reneszánsz: —• reneszánsz Kell, J.: —*Burge,ss, A. Keller. .) .: Hopensztand, J. D. Kelly, J. P.: -+Plunkett, J. Kelsos: —• Celsus Kelszosz: —•Celsus kelta megújulás: -+Celtic Revival Kemal, Namik: —»Namik Kemal Kemal. ().: —>Orhan Kemal Kemaleddin Kami: —>Kamu, K. kemence-játék: —>tüzes kemence-játék Kempner: -*Kerr, A. Kempu Narayana: —» Kémpu Nárájana kempuvísa: -*•kjempevise Kendrake, C.: —•Gardner, E. S. kenjógen: —>kenyögen Kenny, Ch. J.: -*Gardner. E. S. kenosz khronosz: —•szünet ken trón: —*cento Keo: —•Tharn Pricsa képesség: —• tehetség képív: -> képregény kép-kenning: -*kenning Keppel, J. van: -+Keuning, W. E. képrejtvény: —•irodalmi rejtvény képtörténet: —•képregény képzelet: -*fantázia képzelőerő: —»fantázia

mutatója

képzelt beszéd: —>szermocináció képzettársítás: -*asszociáció képzőművészet: —• irodalom és képzőművészet Kerakan: —> Dávid Anhaght Kerasev, T.: -*Csarasa, T. Kerbel: -^Weiss, M. kérdés: —*•költői kérdés, kérdő mondat kerek irodalom: —>korják irodalom és irodalmi formák Kerem sel Navot: -*Nábót szőleje Keresztecsjan, S. Z.: —ySahnur, S. keresztény irodalom: —>irodalom és vallás, vallásos irodalom keresztes háborúk irodalma: -> keresztes irodalom Keresztes Szent János: -+János, Keresztes Szent keresztrejtvény: —•irodalmi rejtvény keretelbeszélés: —*keretszöveg keretes darab: —• keretes színmű keretszínpad: ->Guckkastenbühne keretszöveg: —• átkötőszöveg Kerling: —• Herger Kerman. D.: -+Krm.an, D. Kermann: -*Krman, D. kerovot: -+jocér, himnusz A. Kerrigen, M. W.: —• Wydrzynski, Kersaint. C., comtesse de: —>Duras, duchesse de kertecske: -+hortulus Kertogh: -*Dávid Anhaght Kérügma Petru: ->Péter prédikációja Kérügmata Petru: —>Péter prédikációi kesah: ->•kisah Kesari: —• Készari Késav Dév: —> Késavadév Késavkumár: —•Atré, P. K. Keshava Dev: —> Késavadév késleltetett expozíció: expozíció Kestner, R.: -*Phillips, S. készség: -*tehetség kesztyűs bábu: —*bábjáték Kétana, M.: —*Mulaghatika Kétana kételkedés: —>addubitáció kétértéküség: —•irodalom és kibernetika kétfelvonásos színmű: -* kétrészes színjáték kétkedés: —•addubitáció Keto, D.: —> Frashéri, N. Kette: nagy sor kettős akrosztichon: akrosztichon kettős ballade: —•ballade kettős fatras: —•fatras kettős mimézis: —• tükrözés kettős rondó: —y rondó kettős sestina: ->sestina doppia 399

Cím,szóváltozatok kettős tagolás: —»nyelv kettős tehetségek: tehetség kettős tükrözés: —>tükrözés kettős vers: —• szimultán vers kettős visszatükrözés: —»tükrözés kettőzés: ->anadiplózis Ketubim: —>Kötubim. Keturi Véjai: —•keturvéjininkas Két úr könyve: —*halálirodalom kevert mértékű strófa: -+különnemű versszak kevert mértékű versszak: —• különnemű versszak kezdőmotívum: —•deviza, 2. kezdősor: —>germán verselés kezdőtag: —> indítótag kézi bábu: —•bábjáték kézművesköltészet: —• munkásirodalom, céhes irodalom Khacsatrjan. T. Sz.: ->-IIurjan, T. Khaesgruz: —> Khacsatur Kafajeci Khacsikjanc, H. A.: —•Araratjan, H. V. Khái Hung: —•Tran Khanh-Du khajal al zil: —•bábjáték Khajjám. O.: —•Omar Khajjám khalaju: —• kecsua irodalom Khali. N.: —• Nénékhaly-Camara, C. Khalkokandülész: —• Khalkokondülész Khalkondülész: —> Khalkokondülész Khaly, N.: ->Nénékhaly-Camara, C. Khaly-Camara. N.: -* Nénékhaly-Camara, C. Khamaitosz, N.: —>Kabaszilasz, N. Khandzsjan, Z.: -+Aszadur, Z. Kliánkháná. A.: —*Rahím khardzsa: ~*jarcha, muvassah kharezmi irodalom: -*horezmi irodalom khárisz: -+venustas khászidizmus: —> hászidizmus khaszmódia:—> hiátus Khatri, D.: -*Deoki Nandan Kh. Khattri, D.: -»Deoki Nandan Kh. khelidoniszma: —> khelidoniszmosz Puey Khem Yenying: —• Ungphakorn, Khenko-Aper: —*KhenJcojan, A. H. Khidr, al-: -*Khadir, alkhiszan: —*khitszan khitsan: ->khitszan khóliambosz: —•choliambus khólon metrón: sánta ritmus, choliambus, sánta tetrameter Khondamir: —* Khvándamír khorégétész: -*kardal khoreiosz: —*choreus, daktilus, trocheus, irracionális versláb khoreiosz alogosz iamboeidész: -*irracionális daktilus, irracionális versláb 400

mutatója

khoreiosz pusz alogosz: —* irracionális versláb khoriambosz: ->choriambus Khorikiosz Gazaiosz: —> Khorikiosz khorikon: -*chorikon khóródia: —• kardal khorosz: —•kardal, kartánc khosza irodalom: ->xosza irodalom khrat: —> intelemirodalom khrésztomathia: -*kresztomátia khronogramma: —> kronosztichon khronosz: -*időtartam khronosz miktosz: —• kevert időtartam, vegyes időtartam khronosz monoszémosz: —*mora khronosz prótosz: ->mora khronosz rhétosz: -*racionális időtartam khronosztiehon: —• kronosztichon khumes-tajts: ->jiddis irodalom Ki Jün: —>Csi Jün Ki no Curajuki: -+Ki no Tsurayuki Ki T'ien-sziang: -*Csi Tien-hsziang Kia Ji: -*Csia Ji kiadó: —• irodalom és könyvkiadás kiáltás: -*kikiáltás Kiang Cung: -»•C'siang Cung Kiang Jen: -*Csiang Jen kiazmus: —>chiazmus kibernetika: -birodalom és kibernetika, irodalomtudomány és kibernetika kibernetikai irodalomtudomány: —*statisztikai stilisztika kibjósi: ->kusa-zöshi kibontakozás: ->kifejlet kibyöshi: -^kusa-zöshi kiesé irodalom: -*kecsua irodalom kiesua irodalom: -+kecsua irodalom kidaombarambita: ->malgas irodalmi formák kie: —>feliratirodalom kiegyenlítés: —> kiegyenlítődés Kiehtreiber. A. K.: —>(lütersloh, A. P. Kiel, C.: —> Kiliaan Kiem But: —>Tran Huy Liéu kiemelés: ->zeugma, betét Kien-an-kor hét költője: -*Csien-an-kor hét költője Kierschner, S.: Kingsley, S. kifejezésmód: stílus kifej ezőerő: —* kifejezőkészség kifejezőeszközök: expresszivitás kifejező művészet: ->kifejezés kifejezőség: —> expresszivitás Kigin: —>Kitamura Kigin kígyózó rím: —•versus serpentini kihagyás: —• ellipszis

Címszóváltozatok

Kin Cs'ang-szü: -+Csin Csang-hszü Kin Ho: —>Csin Ho Kin Seng t'an: —>Csin Seng-tan kiná: -+kinot kinaidosz: —»obszcén irodalom, pornográf irodalom, erotikus irodalom Kinau. J.: ->•Fock, G. kincstár: -»kincsesház Kinderzueht: -*illemtanirodalom Kindzule: —*Ezera, R. King Jüan-k'i: -*Gsing Jüan-csi King Aelfred: Alfréd király Kinnan. M.: Rawlings, M. Kinosita Mokutaró: ->Kinoshita Mokutarö Kinosita Naoe: —>Kinoshita Naoe Kinoszisz Dzsundzsi: -*Kinoshita Junji Kin, P'ing, Mei: -*Csing, Ring, Mej Kinro Gjódzsa: ->Kinro Gyöja Kinryű Sanjin: —• Tamenaga Shunsui Kintö: —•Fujiwara no Kintö kin t'si: —*lü si Kinvun Mingyi: —• U Kaung kiolvasó: —»kiszámoló Kipnyisz, I. N.: —>Kiprisz, I. Kipris: —• Kiprisz, L. kipu: -*kecsua irodalom kipukamajo: -+kecsua irodalom Kir Jaun: -*Kil Dzse királyi többes: —>fejedelmi többes Királyok 1—2. könyve: —> Királyok könyvei,

kihagyásos mondat: —•hiányos mondat Kijirö: —• Yoshikawa Eiji Kijivszkij, O.: Rudikovszkij, Je. P. Kijocugu Kanami: —• Kanami Kijohara: —•Ökuma Kotomichi Kijohara no Motoszuke: -+Kiyohara no Motosuke Kikaku Takarai: —> Kikaku kikó: ->kikö kiku awase: japán irodalom Kikuchi Hiroshi: ->Kikuchi Kan Kikuchi Hisatoku: -*Shikitei Sanba Kikuchi Taisuke: —*•Shikitei Sanba Kikucsi Kan: ->Kikuchi Kan Kikudaifü: —>Kamo no Chömei kikuju irodalom: —• kuju irodalom Kii Dzsebu: -> Kii Dzse kilaolao: —• kilalao Kilchner, E.: ->Bernoulli, C. A. kilégzési hangsúly: —•hangsúly 98-as nemzedék: -+generáción del 98 Kilianus: —>Kiliaan kiliasztikus irodalom: —»chiliasztikus irodalom kilka: -*kecsua irodalom Kim Bekham: -+Kim Cshonthek Kim Dongbong: -*Kim Sziszup Kim Dzsamdzse: —> Kím Ninhu Kim Dzsaphjong: -*Kim Szudzsang Kim Dzsongszik: -*Kim Szovol Kim Dzsungszuk: —* Kim Mandzsung Kim Gjonmjong: -*írjon Kim Gumdong: -+Kim Dongin Kim Haszo: Kim Ninhu Kim Hegjong: —>Ri Szang Kim Hudzsi: -*Kim Ninhu Kim Jolgjong: -»Kint Sziszup Kim Joszu: —>Pak Pharjang Kim Mevoldang: -+Kim Sziszup Kim Nampha: - > K i m Cshonthek Kim Nango: —• Kim Bjongjon Kim Nip: -+Kim líjongjon Kim Niszuk: -+Kim Cshonthek Kim Nöcshon: —>Kim Buszik Kim Nogadzse: —*Kim Szudzsang Kim, Ny.: -*Pak Pharjong Kim Rip: -+Kim Bjongjon Kim Szakkat: —» Kim Bjongjon Kim Szopho: -*Kim Mandzsung Kimatura Hisamura: —>Takebe Ayatari ki mit tud: —•irodalmi vetélkedő Kim Kang: —*Rim Kin Kimmo: ->Siljo, J. A. kimro irodalom: -»walesi irodalom, kelta irodalmi formák 26

mutatója

Sámuel könyvei Királyok 3—4. könyve: —•Királyok könyvei királytükör: —>fejedelmi tükör Kirchberger, E.: —>Fábián, K. Kirchenkantate: —• kantáta Kirchenlied: —>korál, 2. Kirchmair. Th.: ->ATaogeorg, Th. Kirijenko-Volosin: —* Volosin, M. A. Kirilavics, Ja.: -*Uszikav, Ja. Kirill: Cirill, Szent Kirill Danyilovics: —>Kirsa Danyilov Kirillov, Ty.: —>Tyihon Zadonszkij Kirimatiyávé: -*• Kirimetijávé Kirim el-Bolgari: —>• Utiz Imeni Kirk, A.: -*Kögl, F. Kirpicsnyikov: —> Sztavszkij, V. P. Kirschner, A. L.: -*Schubin, 0 . kírttan: —• kirta n ki-ru-gú: —» kirugu Kisakürek, N. F.: —• Necip Fazil Kisakürek kis alkaioszi sor: —>alkaioszi tizes Kisanji: —» Meisedö Kisanji kis arkhilokhoszi sor: -+arkhilokhoszi verssor, 2.

40!

Cím,szóváltozatok kis aszklépiadészi verssor: aszklépiadészi verssor, 1. kis aszklépiadészi versszak: —• aszklépiadészi versszak, 2. Kisatka, V.: -+Terleckij, (). Sz. kis dionüszia: -*dionüszia kisebbítés: —•kicsinyítés kisepika: -*epika kísérleti színpad: —>kísérleti színház kísérő jelző: —•díszítő jelző kísérőszöveg: —• át kötőszöveg kísértethistória: —* kísértettörténet kisformák: -* rövid műfajok Kis Genesis: Jubileumok könyve Kishi Sanji: -*Kishi Yamaji Kishon, E.: -+Kison, E. Kishont F.: ->Kison, E. Kisi Jamadzsi: -+Kishi Yamaji Kisida Kunio: Kishida Kuriio kiskáté: —• katekizmus kisműfajok: —• rövid műfajok kissah: —• kisah kiswahili irodalmi formák: —•szuahéli irodalmi formák kiswahili irodalom: -*szuahéli irodalom Kiszandzsi: Meiseidö Kisanji Kiszljakova: —>Sapir, 0 . A. kita: -*qita kitabí $iir: -*divan edebiyati Kitagava Fujuhiko: -+ Kitagawa Fuyuhiko kitaj irodalom: -*mongol irodalmak Kitamura Kyünosuke: Kitamura Kigin Kitamura Mantarö: —> Kitamura Tökuku kitöltendő motívum: —• motívum K'iu Csi: -+Csiu Cse kivándorlódalok: ->•hajósdal Kivinen, K . I . : -*Tiitus K'i-wu C'ien: -+Csi-vu Csien Kiyohara: —>Ökuma Kotomichi Kiyomizu Goröbé: -*Takemoto Gidayü Kiyomizu Satomu: —• Yamamoto Shügorö Kiyosada: -^Takeda Izumo (1691— 1756) Kiyoshi: —»Takahama Kyoshi Kiyosuke: —• Fujiwara no Kiyosuke Kíyotsugu Kanami: Kanami kizil irodalom: —>hakasz irodalom Kjellén, B.: ->Trotzig, B. Kjin Sve: -*Thavta Sve kjóbun: -+kyöbun Kjóden: -*Santöan Kyöden Kjógoku Tamekane: - » K y ö g o k u Tamekane kjógen: —>kyögen kjóka: —>kyöka kjóku: —>kyöku

mutatója

Kjokutei Bakin: -*Kyokutei Bakin kjonggihajocshega: -+kjonggicshega Kjózan: -*Santöan Kyöden Kjucsukov, P. P.: —>Petrov, I. Kjuhelbeker, V. K.: -* Küchelbecker, W. K. Kjukotei Bakin: —•Kyokutei Bakin Kjúzei: —• Gusai Kladderadatsch: —>karikatúra Klage: —>gyászdal Klagelied: -*gyászdal Klain: -+Micu, S. Klangreim: —• különnemű rím Klapetek, J.: -*Rusinsky, M. Klara Akustia: —•Dharta, A. S. klarizmus: -*akmeizmus klasszika: —• klasszicizmus klasszika-filológia: -+filológia klasszikus elmélet: -*generatív nyelvelmélet klasszikus hősepika: -* archaikus hősepika klasszikus körmondat: —•körmondat klasszikus realizmus: —»realizmus klasszikus versformák: —•időmértékes verselés, görög irodalmi formák kleftisz-dalok: —>kleftika tragudia Klein: ->Micu, S.; Sora, M. Kleinpetz: -*Pötzl, E. Kleitodémosz: Kleidémosz Klémész-regény: —• Pseudo-Clementina Kleobulos: -+Kleobulosz Kleodémosz Malkhasz: -* Kleodémosz Kleodémosz Malkhosz: -> Kleodémosz kleomakheiosz: kleomakhoszi verssor Klerk, W. A. de: ->De Klerk, W. A. Kligman, L. Sz.: -+Deleánu, L. Klikspaan: ->Kneppelhout, J. Klim: -*Thepmoli Klimakosz: János, Lépcsős Szent klimakotos stichos: —> lépcsőzetes hexameter klimakótosz sztikhosz: lépcsőzetes hexameter klimax: —*gradáció Klimentiev, A.: -*Kiiment, A. Klimentov: -+Platonov, A. P. Klimentovics, N.: —> Vahnyanin, A. K. Klinger: Dráxler-Manfréd, K. F. Klinggedicht: —>szonett Kljujev, Ny. A.: Klujev, Ny. A. klom chang: -+klom csang Klooster, W. S. B.: -»•Brandt, W. Kloster-Lasse: -*Nüssön, L. Klosterroman: - • kolostorregény Klevedal, E.: -*Reich, E K. klu: —>glu Klusais: -*Eferts-Klusais, knáánin: —•kánaániták 402

E.

Cím,szóváltozatok Knaben Wunderhorn, Des: —> Des Knaben Wunderhorn Knittel, H.: -* Knittel, J. Knjizevna Republika: ->irodalmi sajtó Knobelsdoríf-Brenkenhoff, N. von: ->Eschtruth, N. von Knoblauch, E.: -*Knoblock, E. Knott, H.: ~*Smith, W. Ch. Knox, C. M.: —*Silverberg, R. Knudsen, K.: —>Hjorta, K. Knüttel, J. A.: ->Maass, J. Knüttelvers: —• Knittelvers Rnye, C.: ->Sladek, J. Th. Ko Cse-csuan: —>Ko Hung koaffektus: -*érzelem Kobajasi Iszsza: —>Kobayashi lssa Kobajasi Takidzsi: —•Kobayashi Takiji Kobayashi Nobuyuki: -* Kobayashi lssa Kobayashi Yataro: -* Kobayashi lssa Kobbatzés: -*Kowadzisz, A. Kobina Parkes, F. E.: -yParkes, F. E. K. Kóbó daisi: -*Köbö daishi kobon: -*sharebon Kobzarenko: —>Sevcsenko, I. I). kobzos: dalnok Kocar, H.: -*Kocsar, H. Koca Ragip Pa íja: —> Hagip Pasa Koch: -»Cocceius, J.; Hessus, H. E. Kochunni Tampuran: —>Tambiran, K. Kocojev: -*Kocojtü Arszen, JB. fürt Kocsanovszkaja: —yZarecsnaja, Sz. A. Kocskurov, N y . I.: —• Veszjolij, A. Kocsunni Tampuran: Tambiran, K. Köda Shigeyuki: -+Köda Rohan kódan: -+ködan ködfátyolkép: -*laterna magica Kodzsiki: —> Kojiki Kodzsima Maszadzsiró: —•Kojima Masajirö Kodzsima hősi: -+Taiheiki Koenen, M. H. J. I.: -»•Koenen, M. Koerte: Körte, A. kofú: -ykofü Kogan, E. Ju.: -^Triolet, E. Kogetsusai: —• Kitamura Kigin Kohelet: —yQóhelet Koheleth: -yQóhelet Kóhén: —yKohan, J. Koikava Harumacsi: —>Koikawa Harumaehi koiné szüllabé: —» közös szótag Kointosz ho Szmürnaiosz: —•Quintus Smyrnaeus koithu nirtham: —»indiai színjáték Koizumo: -*Takeda Izumo (1691—1756) kojbál irodalom: —• hakasz irodalom

mutatója

Ko kagami: —• Ima - kagami Kokinsú: —* Kokinshü Kokin wakashü: -* Kokinshü Kokon chomon-jü: -+Tachibana no Norisue Kokorakisz, K.: -»Kokorovics, K. kőkorszaki irodalom: -»ősközösségi irodalom kokugakusha: —>wagakusha kola-lapp irodalom: —>lapp irodalom Kolár. K.: -ySezima, K. Kolbeinn Grímsson Jöklaskáld: —• Kolbeinn Grímsson Kolbeinsson, B.: —•Bjárni Kolbeinsson koldusének: —* koldulóének kollaboráns írók: —ycollabo kolla irodalom: —yaimará irodalomí kollektivizmus: -*közösségi jelleg kollízió: -»•konfliktus Kolman, J.: -yKolman Cassius, J. kolompolás: -+charivari kolon epodikon: ->zárótag kólonhatár: —yszünet, kólón koloniális irodalom: ->egzotikus irodalom kólón katharon: —•egynemű kólón kolon mesodikon: —y belső tag kólón meszódikon: -* belső tag kólón proódikon: —y egynemű kólón költeménycím: —y verscím költőakadémiák: —•irodalmi akadémiák költőfejedelem: —• koszorús költő költői beszély: elbeszélő költemény, 2 költői elbeszélés: —•elbeszélő költemény költői levél: -yverses levél költői nyelv szótára: -> írói szótár költői szókincs: -*szókészlet költőkoszorúzás: koszorús költő Kolumba: —y Kolumbán, Szent Komachi: -»Ono no Komachi komán irodalom: ->kumán irodalom Komaska, P.: -ySpak, M. komasz irodalom: -+hakasz irodalom kombinatorika: —yirodalom és nyelvtudomány Komensky, .1. A.: -yComenius, J. A. Komét, Der: —•dadaizmus Kom-fut: —>futurizmus komiko-realista költészet: -*comico-realista költészet komikus: —ykomikum komikus eposz —> eposz komikus hős: —yhős komikus szerep: —• komikus Kom-Koszmosz (Kommunyisztyicseszkij koszmosz): futurizmus, 2. kommata: —* kommá kommatikon melosz: —ykommosz 403

Cím,szóváltozatok kommatikus stílus: -*style coupé kommentárszükséglet: -> befogadás kommoráció: —•commutando verba kommos: -+kommosz kommunikáció szociológiája: —> irodalomszociológia kómódótragédia: —• kómódótragódia komparatisztika: -* összehasonlító irodalomhidomány komparatív irodalomtudomány: —*összehasonlító irodalomtudomány komparativizmus: összehasonlító irodalomtudomány Komparu Zenchiku: —> Konparu Zenchiku kompirabon: -*konpirabon komplex kép: -*költői kép komplex lélektan: ->Jung, C. G. Komplimentierbuch: ->bókkönyv komputisztika: kronológia, naptár Komrij, G. J.: - > K o m r i j , G. Komunkult (Asszociacija pracivnikiv

mutatója

konsziliátumok: ~*dite, 2. konszonáns: —* mássalhangzó Konsztantin. E.: —»Erendzsenov, K. kontaktikus kapcsolat: —• kontaktikus kontaktus: -> kommunikáció kontrafaktum: kontrafaktúra kontrapunkt: —»ellenpont kontraszt: —>antitézis, ellentét kontrasztnév: —>beszélima

egyezés

könyvegyesület: -* irodalom és könyvkiadás könyveposz: -*eposz könyvészet: —• irodalmi bioliográfia könyvgyűjtemény: —•gyűjtemény könyvkiadás: -birodalom és könyvkiadás könyvkiadó: —•irodalom és könyvkiadás könyvművészet: —• könyv könyvszemle: —> irodalomkritika könyvtár: -birodalom és könyvtár Konzetti: -*concetto

kommuniszticsnoji kulturi): -+futurizmus, 2. koncentrált rím: —• sűrített rím koncert-kantáta: —• kantáta kondakion: —•kontakion Kondratowitz. L.: -+Syrokomla, W. Kondzsaku monogatari: ->Konjaku monogatari konfliktuskutatás: —> kibernetikai irodalomtudomány konfraternitások: —•/ér fi társaságok irodalma konfucianizmus: —> Konfuciusz Kongespeilet: —> Konungs skuggsjá König, J.: —yRumohr, C. F. von konkrét forma: -*forma konkrét téma: -»hipotézis, 2.; téma könnyfakasztó vígjáték: —>comédie larmoyante Konparu Ujibobu: - > K o n p a r u Zenchiku Konparu Zencsiku: —>Konparu Zenchiku Konrád von Regensburg: —> Konrád der Pfaffe konsonantischer Halbreim: —>mássalhangzós félrím

konzumirodalom: -»• kommersz irodalom konzumköltészet: —•reklámvers konzumlíra: —> reklámvers koordináló halmozás: -> halmozás kópéregény: —• kópéirodalom Koplewitz, J.: —*Keset, J. kopt apophthegmák: apophtegma, 3. kopuláció: -*diafora kör: -> irodalmi kör Korban, C.: -*Corban, C. Korda, Sir A.: - * K o r d a S. Koreai Proletár írók Szövetsége: -+KAPP Koreff, J.: Korejf , D. F. Korepanov, A. V.: - » K u z s a n y i n Korepanov, D. I.: -*Kedra, M. Koriwn: —• Kor jan Kornaros, Th.: —•Kornarosz, Th. Kombiit: —•Tairov, A. Ja. Korner-díj: —•irodalmi díj Kornik: —• Wozniakowski, J. Kornikoff, P. S.: —>Samper kom irodalom: -+corn irodalom és irodalmi formák, kelta irodalom Kornman: ->Karmen, L. 0 . Kornyejcsuk, A. Je.: -*Kornyijcsuk, O. Je. korrespondencia: -* ritmikai megfelelés korruptela: —»filológia, szövegkritika korstílus: stíluskorszak korszellem: -* szellemtörténet körszínpad: -*körszínház Köruglu -*Köroglu

Konstandin: ->Rosetti, C. A. Konstantin Filozof: -*Konstantin Kosztenecski Konstantin Mihailovic: —>Konstantin Janicar Konstantinosz: -*Cirill, Szent Konstanty Michalowicz z Ostrowiczy: —• Konstantin -JaniÓar konstitutív jegyek: —yprozódia konstruéma: konstruktivizmus, 2. konstrukció: -*szerkezet konstrukció kata szünezin: -*constructio kata szinezin Konstruktivisták Irodalmi Központja: -+LCK konszepto: -*concetto 404

Cím,szóváltozatok körülírás: -*perifrázis körülmény: —unilieu korüphaiosz: kardal kórusdal: -»•kardal kórusvers: -* kardal Korzeniowski. ,i. T. K. N.. -*Conrad, J. kosgi: —*kofima kosha: -+kósa köshoku mono: —•japán irodalmi formák Kosmas: —•Cosmas Pragensis kosok: —*türkü Kossak, M.: Pawlikowska-J asnorzewska, M. Kossak-Szatkowska, Z.: Kossak, Z. Kossak-Szczucka. Z.: —*Kossak, Z. Kostrowitzky, W. A. de: —• Apollinaire, G. Kosz, I.: —•Voloscsak, A. V. Koszacs: —*Pcsilka, 0 . Koszacs-Kvitka, L. P.: —*Ukrajinka, L. kosza irodalom: —•xosza irodalom koszok: —>türkü köszöntés: —•köszöntő Kosztinyuk: ->Vakaljuk, M. M. kosztüm: —»jelmez koteba: —>fekete-afrikai irodalmi formák koteria: ->irodalmi klikk Kotljar, Sz. J.: —*Aljosin, Sz. Kötlum, J. úr: —>Jóhannes úr Kötlum kotoba: japán irodalmi formák kotoba gaki: - » j a p á n irodalmi formák Kötökén: —•Tayama Katai Kotomichi: -*Ökuma Kotomichi kötőszóelhagyás: ->aszindeton kötőszóhalmozás: -*poliszindeton kötött beszéd: -* kötött forma Kotova, O. K.: -*Zsurliva Kotsiras: -*Kocirasz, J. Kotta, L. F.: -^Flake, O. Kottarakara Thampuran: —• Kottarak kara Tambiran Kou Csung-Ming: -*Kou Csun Kou Ping-csung: —• Kou Csun Koukoulas, L.: -*Kukulasz, L. Kousbroek, H. R.: ->Kousbroek, R. ko uta: —>japán irodalmi formák Kouyaté, S. 13.: -*Badian, S. Kouyoumdjian, D.: -*Arlen, M. Kovács, F. W. L.: -> Weiskopf, F. C. Kovaljeu: —>Kaval, V. P. Kovaljov: ->Kavaljou, P. Ny. Kovaljov, M. A.: —•Ivnyev, R. Kovaljova: -*Rajt, R. Kovoor, M. E.: —>Kovúr, M. A. Kovtun, I. D.: -*Vuhnal, Ju. Kowalska, E.: -*Druzbacka, E.

mutatója

közbeszúrás: —>közbeékelé,s közbevetés: —*közbeékelés közei-byöshi: -+kusa-zöshi közéleti költészet: -»politikai költészet közepes epika: ->epika középfelnémet irodalom: -ónémet irodalom középkomédia: -*attikai komédia, görög dráma középnémetalföldi irodalom: ->Németalföld irodalma középperzsa irodalom: -*perzsa irodalom közérthetőség: —>műértés közhangulat: —• közvélemény közhely: —•banalitás közhelyrím: szokvány rím Kozlovickaja: —•Jemeljanova, Ny. A. Kozlowski, M.: -*Rytard, J. Kozma Prutkov: Tolsztoj, A. K. kozmopolitizmus: -* nemzeti karakter Kozocska: -» Vinohradova, M. 0 . közönségszociológia: -»közönség, irodalomszociológia közösségi vélemény: -*• közvélemény központi figura: —*hős központi gondolat: ->alapeszme kozson: —•türkü közvetett idézés: —• ellipszis közvetett líra: —>objektív líra közvetett stílus: -» közvetett beszéd Kracsolov, P.: -* Jávorov, P. kraf taskáld: —> izlandi irodalom Krakkói avantgard: —* A wangarda Kramer, E. P.: Remarque. E. M. Krámer, J.: —>Tentije, H. Kranidiotés: —>Kranidiotisz, N. krasis: —• hangegybeolvadás kraszisz: —> hangegybeolvadás Krasznorogszkij: —•Tolsztoj, A. K. Krásztev Koedzsikov, H.: -*Ruzs, I. Krátev, V.: -* Kraszinszki, Sz. kratineiosz: —>kratinoszi verssor Kraus, O.: ->Schaefer, 0 . Kravcov, Sz.: —•Olejnyikov, Ny. M. Kravcsenko: —>Kraucsanka, U. I. krázis: —• hang egybeolvadás kreációs líra: —> leíró költészet kreatív művészetek: —•produktív művészetek Krebs, N.: —•Cusanus, N. Krein, A. A.: ->Kron, A. A. Kreisá Fronté: proletárirodalom, 2. Kremer, R. J.-M. De: -+Ray, J. Kremlev: -*Kremlev-Szven, I. L. Kretzmann. L. von: —> Braun, L. Kreuzlied: —> Kreuzfahrerlied Kriaras, E.: ->Kriaras, E. 405

Cím,szóváltozatok krik: —> pricsitanyija Kriksciünas, J.: -*Jovaras krimi: bűnügyi irodalom Krippenspiel: -*jászol Krisch. R.: -*Krentz, R. J. Krisnadévaraja: —> Krisnarája Krisnadzsi Kesav Damle: -*Késavszut Krisnalílá: indiai színjáték; Krisnaattam;

mutatója

Ku-szu ce-nun: -*Feng Meng-lung Ku Ting-lin: -+Ku Jen-vu Kuan Han-k'ing: -*Kuan Han-csing Kubala, B.: -*•Klíma, J. Kubány, L.: —>Kubáni, Íj. Kubbier: -*Coubier, H. Kubo Szakae: -+Kubo Sakae kubofuturizmus: —*futurizmus Kubokawa Ineko: >ata Ineko Kubota Michiharu: —>Kubota Utsubo Kubota Tsüji: -*Kubota Utsubo kubus: -*versné,gyzet

Rám-lílá Krisnamurti Aijár. R.: -*Kalki Krisna Nájaka: -* Purandaradásza Krisna Pillái: -*Csangampuzsa Krisnarája. A. N.: ->Krisna Ráó, A. N. Krisnasásztri. D.: —•Dévupalli Krisna Sásztri Kristensen, Aa. T.: Kristensen, T. Kristina A.: —*Krisztina Kristinn Eyjólfur Andrésson: —• Kristinn E. Andrésson Kriszko, C. V.: -*Vitka, V. Krisztus feltámadásának könyve: —•Bertalanapokalipszis kritika: -* irodalomkritika Kritikai Lapok: -*irodalmi sajtó Kritikusok díja: —•irodalmi díj krízis: —>tetőfok Krnarutié. B.: —*Karnarutic, B. Krogzemis. M.: -*Auseklis Krohen. J.: —>Helias, P.-J. Krohn. A. J. M.: -*Kalias, A. Krohn. J.: Suonio Krónikák 1—2. könyve: —•Krónikák könyvei krónikás ének: —•történeti ének Kronkel: -»Carmiggelt, S. kronostichon: —> kronosztichon Kronstadtszkij, I.: —>Szergijev, I. Kross, E.: ->Niit, E. Krusenstjerna, A. J. F. von: —> Krusenstjerna, A. von Krustein. E.: -»Krusten, E. Kruuse: -*Strandgaard, Ch. Krystalles. K.: -*Krisztallisz, K. Krzykowski, W.: —>Saloni, J. ksamá: ->indiai irodalmi formák Ksamánanda: —•Ksémánanda Ksawery, F.: Pruszynski, K. kshama: —• indiai irodalmi formák Kshetrayya: -» Ksétraja Ku Csiang: -*Ku Jen-vu Ku Csuj-hsziang: —>Ku Jün Ku-csü szan-zsen: -+Feng Meng-lung Ku Hiung: -^Ku Hsziung K'ü Jüan: -+Csü Jüan Ku Kiang: -*Ku Jen-vu Ku Ning-zsen: —>Ku Jen-vu

Kuchimanehi Timmakavi: -> Kucsimancsi Timmakavi kuchipudi: —> kucsipudi Kuesuk. M.: —»Viszál Kucsukasvili: -*•Mgvimeli, S. kudanag: -* Fülöp-szigeteki irodalmi formák Kudasev, Sz. F.: —*Kudas, Sz. kudicsá: ->indiai színjáték Kudrin, A. G.: ->Abaginszkij, A. Kudrunstrophe: —* Kudrun-strófa Kudzclka. M. Sz.: -*Csarot, M. küeri irodalom: —•hakasz irodalom Kues, N. von: -*Cusanus, N. ku feng: —>ku ti si Küfer, B.: —>Scháfer, P. K.; Scheerbart, P. Kuhar, L.: -*Preéihov, V. Kubbier: —> Coubier, H. Kuhbier-Langewiesche: —• Langewiesche, M. Kühn, C. H.: Mikro Kuhns. D. H.: - H e y w a r d , D. H. Kujia-Szkandalaki, I.: —>Melisszanthi Kujumdzsjan, M. K.: -*Arandzar kük: -+küg Kükai: —» Köbö daishi Kukcsho: -*Ri Indzsik Kukdzo ákdzáng: ->Akdzáng gászá Kukdzo szádzáng: —* Akdzáng gászá kuki-esin irodalom: —*csin irodalom Kulacsikov, Sz. R.: -*Elljaj Kulajev: —*Kvülátü Szozürüko, Sz. fürt Kulaszékaraperumál: —fáivár Kulavanikan Cittalaic Cattanar: -*Száttanár; Kúlavánikan Szíttalai Kúlavánikan Szíttalai Száttanár: -ySzáttanár; Kúlavánikar Szíttalai kulcsdráma: —» kulcsregény kulcsnovella: —> kulcsregény Kulesov: - > K u l j a s o u , A. A. Ku-liang csuan: —• Konfuciusz kulmináció: —»tetőfok Kulmsov, A. A.: -*Kuljasou, A. A. Kulmus: -*Gottsched, L. A. V. 406

Cím,szóváltozatok különcködés: -*excentricitás különnemű strófa: különnemű versszak külső forma: —>forma külső nyelvészet: —irodalom és nyelvtudomány külső zaj: —külső instrukció kultúra: —irodalom és kultúra kultúraelmélet: —irodalom és kultúra kulturális antropológia: —•irodalomtudomány és néprajz, irodalom és kultúra kulturális irodalomelmélet: —irodalom és kultúra kulturális politika: —irodalompolitika Kultura Mas: —proletárirodalom, 2. Kultura Robotnicza: —proletárirodalom, 2. kultúrfogyasztó közönség: —közönség kultúrforradalom: —kulturális forradalom kultúrkör: —kultúrakör kultúrpolitika: — irodalompolitika Kul Ubajdí: —Ubajdulláh kán Kumac. W.: —Skuza, W. Kumár, Dzs.: -Dzsainéndra, Kumár Kumar. J.: —Dzsainéndra Kumár Kumarbi-mítoszok: — Egi királyság, Enek Ullikummiról Kumazava Banzan: — Kumazawa Banzan Kumazawa Hakkei: —Kumazawa Banzan Kumazawa Kyösuke: —Kumazawa Banzan Kumazawa Ryökei: —Kumazawa Banzan Kumbatovic, F.: —Kalan, F. Kumbell, K.: —IJein, P. kümro irodalom: —walesi irodalom, kelta irodalmi formák kumulatív mese: —láncmese kunbi gummót: —indiai színjáték Kunclian Nambiyar, K.: —Kuncsan Nambijár,

K. Kundgá Rgjálmchán: —Szaszkja Pandita Kung: —Fa-hszien Kung ce: —Konfuciusz Kung Csi-csung: —Kung Sang-zsen K'ung Csi-kui: —Kung Cse-kuj Kung Csiu: —Konfuciusz Kung Csung-ni: —Konfuciusz Kung fu-ce: —Konfuciusz Kung Ji-fu: -Kung Ping-esung K'ung K'iu: —Konfuciusz Kung Ping-cse: —Kung Sang-zsen K'ung P'ing-csung: —Kung Ping-csung Kung Tö-csang: —Kung Cse-kuj Kung Ven-esü: —Kung Zsung Kung ce: —Konfuciusz Kung fu-ce: —Konfuciusz Kungi: -KAPP Kung-jang csuan: —Konfuciusz

mutatója

Kungsberg, meister Hans de: —Regiomontanus, J. Kung-szun Jang: —Sang Jang kung tiao: —csu kung tiao Kunikida Kamekichi: —Kunikida Doppo Kunikida Tetsuö: —Kunikida Doppo kun irodalom: —Kun Miatyánk, Codex Cumanicus Kunisperger: —Regiomontanus, J. Kuo Csing-sun: —Kuo Pu Kuo Jüan-csen: —Kuo Csen Kuo Kaj-csen: —Kuo Mo-zso Kuo King-sun: —Kuo Pu Kuo Tai-ki: —Kuo Taj-csi Kuosa-Aleksandriskis, J.: —KossuAleksandravicius, J. Küpper, Ch. E. M.: —Doesburg, Th. van Kurahashi Juhei: — Koikawa Harumachi Kurashichi: —Kanagaki Robun Kurata Hjakuzó: —Kurata Hyakuzö Kurata Momozö: —Kurata Hyakuzö kuravanji: —kuravandzsi Kurdakul, S.: —Sükran Kurdakul kürénéi iskola: —kürénéiek Kurginjan, S.: — Kurghinjan, S. kuriális stílus: —kancelláriai stílus kurohon: —kusa-zöshi Kuronushi: —Ötomo no Kuronushi Kuroszava Akira: —Kurosawa Akira Kursinskis, A.: —Kurcijs, A. Kurtyka, T.: —Worcell, H. Kurtz: —Kurz, J. F. von Kurtz, H.: —Kurz, H. kuruc ének: —kuruc dal kuruc költészet: —kuruc dal Kurundohaj: —Ettutohai Kurup, G. S.: —Sankara Kurup, G. Kurztakt: —időegység kurzus: —klauzula Kurzvers: — kissor Kurzzeile: —kissor kusaguta no uta: —japán irodalmi formák kusari renga: —japán irodalmi formák kusemai: —japán irodalmi formák ku-si: —ku ti si Kuszano Sinpei: —Kusano Shinpei kusza-zósi: —kusa-zöshi Kuszumagradzs: —Sirvadkar, V. V. Kuta Karang, T.: — Kutakarang, T. Kutateladze, A.: — Kutateli, A. kútfő: —forrás Kuttykrishnan, P. Ch.: — Kuttikrisnan, P. Cs. Kutubsáh, M. K.: —Kuli Kutubsáh, M. Kutujev, A. N.: —Kutuj, A. 407

Cím,szóváltozatok Kuvempu: -*Put,tappu, K. V. G. Kúveszkúvé: -*Ross, J. Kuyk, W. D.: - K u i k , W. D. Küzikénosz, Th.: —*Szkutariótész, Th. Kuzmicsevszkij, P.: -* Drahomanov, M. P. Kuzmin, M. K.: ->Szeszpel Missi Kvacsala János: ->Kvacala, J. kvaedaflokkr: -+flokkr kvaedi: —> kvaedi kvangde: ~*phanszori, koreai irodalmi formák kvantitáló verselés: —• időmértékes verselés kvantitás: —> időtartam kvantitatív nyelvészet: statisztikai elemzés kvantitatív nyelvészeti elemzés: —» statisztikai elemzés kvantitatív statisztikai elemzés: —»statisztikai elemzés kvida: -*kvida kviduháttr: —•fornyrdislag Kvitka, H.: - » K v i t k a Osznovjanenko, H. F. Kvon Njodzsang: -+Kvon Phil Kvon Szokcsu: -*Kvon Phil Kwegyir, E.: —>Aggrey, J. Kyeretwie, K.: -+I)anquah, J. B. Kyle, S.: -> Vickers, R. C. kymro irodalom: —•walesi irodalom, kelta irodalmi formák Kyöden: -*Santöan Kyöden Kypria: —• Küpria kyriale: —• énekeskönyv Kyrill: Cirill, Szent Kyrillos: -*Cirill, Szent Kyrklund, P. W.: -»•Kyrlclund, W. Kyrnos: korzikai irodalom és irodalmi Kyro: —•Törmanen, V. E. Kyrou, K.: -*Kiru, K. Kyrtzaké: —>Kirtzaki, M. Kythreótés: -* Kithreotisz, J. Kyübé: —> Kaibara Ekiken Kyüko: -+Tayama Katai Kyüshödö: -*Tan Taigi Kyüzei: —>Gusai Ky Xuyén: —*Nguyen Thóng

mutatója

La Caricature: karikatúra Lach: —»Straszewicz, L. Lacheres: —*Lakharész Laehower: ->Lahover, J. F. Lácis, E.: ->Vilks, E. La Critica: —>Critica, La Lacunza y Diaz, M.: -+Lacunza, M. Lada-Zablocki: ->Zablocki, T. La drapeau: -ófrancia-belga irodalom La Duong: -*Thái Thuán Lady Gregory: ->Gregory, I. A. Lady La Fiera letteraria: —>Fiera letteraria, La La Gaceta Literaria: —• irodalmi sajtó lagaros stichos: ->puha hexameter lagarosz sztikhosz: —>puha hexameter La Gardde, chevalier de Messence, A.-L.-Ch., comte de: ->La Garde, Au. de, gróf La Gazeta de la Habana: —>Kuba irodalma La Gazette littéraire de Montréal: -+Kanada irodalma, 2. La geste de Ségou: —>Szegu gesztája Láha Márjám: -*Gamaliel evangéliuma Lahar és Asnan: -» U és Ezinu Lahmeyer Flores Bagalho, F. A.: -*Pavia, C. Lahor, J.: —•Cazalis, H. Lahovary hercegnő: ->Bibesco, M., hercegné Lai Duc: —yTrinh Than Laienquelle: —>Laikus forrás laikus ima: -+ima Laine: —> Larni, M. J. La Jeune Belgique: -ófrancia-belga irodalom Laké School of Poets, The: —>tavi költők lak'hon nay: -+lakhon naj Lakshmikantham, P.: —• Laksmikántham, P. Lakshminarayana, V.: -* Laksminárájana, V. Laksmisha: -*Laksmísa Lále, P.: ->Laale, P. Lále, P. N.: Laale, P. La Lecture: —•irodalmi sajtó Lalithambika Antarajanam, N.: —>Lálithambiká Antardzsanam, N. Lallá: ->Lál Déd Lalnah, A.: -+Casely-Hayford, G. M. Laluah, A.: - + C a s e l y - H a y f o r d , G. M. La Madre Castillo: ->Castillo y Guevarra, Sor F. J. del la Maisonneuve: —• IIerőét, A. Lamartine-díj: —•irodalmi díj La Mazurie, seigneur de: ->Toutin, Ch. Lamber, J.: ->Adam, Mme Lamberg, E. S.: ->Kivikk'aho, E. Lambert, de: ->Théaulon, M.-E.-G.-M. Lambert, J. W.: —>Tremler, W. Lambricht: —• Lambert pap

formák

láb: —•versláb Labaigt, L.: —>Rameau, J. Labartum: —• Lamastrum-ráolvasások Labeo: -*Notker III. La Bibliothéque canadienne: —•Kanada irodalma, 2, Labindo: —> Fantoni, G. Lab'ou-Tansi S.: —>Tansi, S. L. Labrunie, G.: ->Nerval, G. de lábvers: —>podikus vers 408

Cím,szóváltozatok Lambrinos, G.: -*Lambrinosz, J. Lámekh-tekercs: -*Genesis Apocryphon La Ménardiére, H., J. P. de: -*La Mesnardiére Lamentationes: Siralmak könyve Lamentationes Jeremiae prophetae: ->Siralmak könyve lamentu: -*lamento, korzikai irodalom és irodalmi formák la Messine, J.: -*Adam, Mme Lamindo Pritanio: Muratori, L. A, Lamme Goedzak: ->Gers, J. La Monja Alférez: -*Eranso, C. de La Móra, C. de: -+Mora, C. de la La Motte-Houdar: -*Houdar de la Motte Lampedusa: -»Tomasi di Lampedusa Lamprencht: —•Lambert pap Lamprecht, Der Pfaffe: -* Lambert pap Lamprocles: —»• Lamproklész Lám Tanh Lang: -» Ye Lan Lancaster, W.: -»Warren, J. B. L. Lanclos: —•Lenclos, N. de láncrím: —»füzér rím Landau, M. A.: -*Aldanov, M. Landesmann, H.: —>Lorm, H. Landíno: -*Landini, F. Landstreicherroman: -*csavargóregén y Lane, R. N. A.: -+Angell, Sir N. L. Lang, I.: -»Goll, Y. Lang, K.: ->Tubb, E. Ch. Lang Szun: -+Mao Tun langage: —>langue és parole Lange, O.: -*Schaefer, O. Langendyk, I'.: —*Langendijk, P. lángész: -*zseni Langtakt: nagy sor langue: -»langue és parole Langus: —•Zupán, V. Langvers: —niagysor Langzeile: nagy sor Langzeilen- versszak: —> nagy sor-versszak Lan Kha: —*Vü Mong Nguyén Lánsky: —>Janda, B. lantos: dalnok Lányi I.: —•Láni, E. Lanzer, R.: —>Leonhard, R. laoidh: —> laíd lao lilit: —>lilit lapalji jegyzet: lábjegyzet La Pasionaria: —>Ibárruri, D. G. Lapatiotes, N.: Lapatiotisz, N. La Peregrina: -*Gómez de Avellaneda, G. Lapesa Melgar: -+Lapesa, R. Lapidoth-Swarth: -+Swarth, H. Lapo Gianni: —> Gianni Lapo

mutatója

Láp Trai: —> t'harn Quy Thích Lara, contessa: —•Cattermole, E. La Ramée: -+Ouida, De La Ramée Lara Resende, O. 0 . de: ->Resende, 0 . L. La Roche: -*Laroc.he, S. von Larra y Sánchez de Castro, M. J. de: —•Larra, M. J. Larsen, J. A.: —>Anke/r Larsen, J. Larson, K.: —>Larin-Kyösti Lartigue, A. Ch.: -+Delacour, A. La Salle: —>La, Sale, A. de Lascaris: -*Laszkarisz, J. Lascaris, C.: —>Laszkarisz, K. Lascaro: —•Rogozinska, H. J. Laskomersky: ->Zechenter, G. K. Lasovski: -> Vujcic-Laszowski, 1. Lasphrise, seigneur de: —>Papillon, M. de Lassang, I.: —>Goll, Y. Lasso de la Vega, G.: -*Lobo Lasso de la Vega, G. Lasstafel: kalendárium Lasszettel: -> kalendárium Lastauskas, A.: —>Lastas, A. Lastauskiené, M.: -*Lazdymi Peléda Lasus: —>Laszosz lasya: —• lászja Lateur, F. P. M.: -+Streuvels, S. látható nyelv: ->íráskép latife: —•fikra latino sine flexione: irodalom és mesterséges nyelvek latinos iskola: —•erdélyi iskola Latinus, I.: —>Latino, J. látomás: -+ vízió Latorre Court: —>Latorre, M. La tragicomedia de Calisto y Melibea: —»Celestina, La látszólagos képtelenség: —•paradoxon Lattes, F.: Fortini, F. látvány: —>ábrázolt tárgyiasságok, ábrázolás, leírás, leíró költészet lauda sacra: -*lauda lauda spirituálé: —>lauda Lauermannová, A.: —>Téver, F. Laun, F.: -*Schulze, F. A. Launey, Vicomte Ch. de: —>Girardin, Mme de Laurens: —>Du Laurens, H. J. Laurent-Cély, J.: —*•Laurent, J. Laurentius, N. N.: —*Nilss0n, L. Laurentius Lydus: —* lóannész Lüdosz Lauretta, V.: -*Lauretta, E. Lauretus Victorius: —* Vittori, L. laus: —tenkómion, laudatio lausavísa: -*lausavísur 409

Cím,szóváltozatok láutari: —* kolinda Lautenbahs: —> Lautenbahs-Jüsmirps, J. Lauterbach, H. O: -*Otto, H. Lauterwar, Chr.: Vlacié Ilirik, M. Lautrémont: —»iülay, K. La vida y hechos de Estabanillo González, hombre de buen humor, compuesto por él mismo: —• Vida y hechos de Estebanillo González, La La Vigerie: —•Astier de la Vigerie La Villamarqué, Th. C. H. H. de:

mutatója

Lee, W.: —>Burroughs, W. S. Leenen, J. van: -*Nijlen, J. van Leenmans, M.: Vasalis, M. Le Févre, P.: Géraldy, P. Left Review: —> irodalmi sajtó Legendre: -+Coubier, H. legpar sepa: —*•legszbsad Legrand, M. É.: Franc-Nohain Le Grand Prix de PAeadémie franyaise du Román: —>Regény Nagydíja, a Francia A kadémia Legris, L.: —>• Greiff, L. de Le Gros de Langeron, G.: ->Provins, M. legse: —>legszbsad legszpar bsadpa: legszbsad Legyi pandita, U.: Maung Tyi lehetetlen fatras: ->fatras lehetséges fatras: ->fatras Lehner, F.: Mosanthal, S. H. von Lehrstück: —• tandráma Lehtinen, H. O.: -+Onerva, L. Leibadités: Livaditisz, T. Leideni Imn-himnusz: -^-Anion-himnusz,

-+Villamarqué, Th. C. H. H. de la lawdzsi: —> laudzsi Laweman: —> Layamon Lawton, Mrs. Raymond C.: —>i2oe, V. E. lay: -*lai Lazare de Pharpe: -*Ghazar Parpeci le: -*lai Leabhar Gabliála: -y Lebor Gabala Érenn Leabhar Laighneach: Leinsteri könyv Leade: ->Lead, J. Leander, R.: —> Volkmann, R. von leányavatás: —*avatási rítusok költészete leánykérés: —*• házassági rítusok költészete leányregény: -* lány regény Learmont: —>• Thomas Lebar Gabala: Lebor Gabala Érenn Lebas, M. Y.: —*Lebas, Y. lebed irodalom: —» altaji irodalom Lebegyev: —>Kerzsencev, P. M.; LebegyevKumacs, V. I.; Lebegyev Poljanszkij, P. I. Lebensohn, A. hakóhén: Lebensohn, A. D. Le Bibliophile Jacob: -*Lacroix, 1'. Lebor Gabala: —>Lebor Gabala Érenn Lebor Laigen: Leinsteri könyv Lebor Laignech: —»Leinsteri könyv Le Bossu d'Arras: -+Adam de la Halle Lebrecht, P.: Tieck, J. L. Lebrija: ->Nebríja, E. A. de Le Canadien: —•Kanada irodalma, 2. Lécavelé: —•Pörgetés, R, Le Charivari: —>•karikatúra Le Clerc, J.: -».Johannes Clericus Leclery, A.: -*Bérimont, L. Lecomte, C.: —>Morgan, C. Lé Cőng Dao: —* Vuxrng Linh lectio: -*filológia Lécuyer, Mme R.: —>Corthis, A. Leder, R.: —*Hermlin, S. Le Divan: —»fantaisestes, les ledzso: -*legyo, birmán irodalmi formák L'Écho des Jeunes: —>Kanada irodalma, 2. Lee, A.: ->Auchindoss, L. S. Lee, S.: —>Lee, H.

Leideni Leightly, H.: —• Johnson, 0 . Leininger Petersen, K. H.: —> Műnk, K. Leinsteri ciklus: -*Leinsteri mondák, Finnmondakör, ír irodalom Leinsteri mondakör: —> Leinsteri mondák leíró verstan: ->verstan Leitenberger, G.: -+Storz, G. Leitmotiv: —> vezér motívum Leiva y Ramírez de Arellano: —>Leyva y Ilamírez de Arellano Lejnieks, V.: —•Plüdonis, V. lejterjakab: —>leiterjakab lejtésváltás: —•ritmusváltás lejtésváltó periódus: —»különnemű periódus lejtő: nőrím lejtő zárlat: —*nőzárlat Lé Khám: -*Phan TúLé Kinh Ngá: —»Vü Thi Thwrrng Lekman: -+Koch, M. Léknáth Pandjál: Lékhnáth léküthion: -*euripidészi verssor L. E. L.: -»Landon, L. E. lélekrajz: —>jellemrajz lélektan: —>irodalom és pszichológia, irodalom és pszichoanalízis, irodalompszichológia lélektani alany: -*topic-comment lélektani állítmány: -+topic-comment Lelio: -*Riccoboni, L. A. lelümenon metrón: -toldott ütemforma Lelyveld Haasse, H. S.: -*Haasse, S. H. 410

Cím,szóváltozatok

mutatója

Le Roux, S. P. D.: ->Leroux, É. Lesage: -*Le Sage, A. R, Lesbonax: —>Leszbónax Lesches: —>Leszkhész Leschka, S.: -*Leska, 5. Lesenkov: —>Klicskov, Sz. A. Les Griots: -»Haiti irodalma les hussards: -+"huszárok" Lé ST Qui: —• Thié.u Són Les Lettres Fran^aises: -*Lettres Les

le Mage, G.: -+Taché, J.-Ch. Le maitre de Béziers: —•Bemard, d'Auriac Lemarchand, J.: -*Sulivan, J. Lembaga Kebudajaan Rakjat: -*Lekra Le Monde: —> irodalmi sajtó Lemonnier, A.- L.-C.: —*Lemonnier, C. Lemos Seixas Castelo Branco, J. de: -* Lemos, J. de Le Nain de Tillemont: -*Tillemont, S. Lénárd S.: -*Lenard, A. Lenau Társaság: —•Nemzetközi Lenau Társaság Lenclos, A. de: -+Lenclos, N. de L'encyclopédie canadienne: -*Kanada irodalma, 2. Lengenfeld: -> Wolzogen, K., Freifrau von lengyel pozitivizmus: —> lengyel irodalom Lennert, N.: -+Poche, K. Le Normand, M.: ->Tardif, M.-A. Lenszkij: —• Vorobjov, I). Ty. Lenz, M. W.: Russenberger, M. Leo Abravanel del Medigo: —> Leone Ebreo Leo Hebraeus: —> Leone Ebreo Leon, E.: ->•Tavcar, I. Leonardo de Argensola: -+Argensola Léonce le Prétre: —• Levond erec Leon da Modena: ->Leo Modena León de Mera, J.: -*Mera, J. L. de Leone de Sommi Portaleone: -*Portaleone, J. S. León-Felipe: —>Felipe, L. Leonidákisz, Sz.: -*Parnisz, A. Leonidas: —•Leónidasz Leonidas Alexandrinus: —>Leónidasz, Alexandriai Leónidasz Szureasz: -+Paroritisz, K. Leoni Ramos, R, de: -+Leoni, R. de Leontarés: Leondarisz, V. Leontius der Presbyter: —> Levond erec Leontyev, I. L.: —>Scseglov León y Ramón: —*León, R. Leopardi-canzone: —ycaruone Leopoldt, C. G.: -*Leopold, C. G. Lepage: —> Boccage, M.-A. Le Page: Boccage, M.-A. lépegetés: —•fordulatosság Le pélerinage du Charlemagne: -*Nagy Károly

Francaises,

Leslie, O. H.: —>Slesar, H. Lesman, B.: —>Leémian, B. Les Nouvelles Littéraires: ->Nouvelles Littéraires, Les Les nouvelles pages: -> Luxemburg irodalma Le Soleil: -*Soleil, le Les Temps Modernes: —> egzisztencializmus, irodalmi sajtó Lé Than: —> Tran Trong Kim Le Tonnelier de Breteuil, marquise du: ->Chátelet, G. É. Letopisz: ->irodalmi sajtó Letras: —>Ecuador irodalma Lé Trong Lám: Xuán Tricóng Letterária: —> irodalmi sajtó Lettere Italiane: -birodalmi sajtó lettre familiére: —>fiktív levél Lettres portugaises: —>Portugál levelek L'étudiant noir: négritude leu: -+ldeu Leucippus: —»Leukipposz Leucius Charinus: -> János apostol cselekedetei Leucon: —>Leukón Leutikon: ->Leviticus Leukiosz Kharinosz: János apostol cselekedetei Leukippos: -*Leukipposz Leutikon: —* Leviticus Leutner, E.: -*Raupach, E. B. S. Lev.: Leviticus Levá fronta: szürrealizmus, 2. Lé Van Sunr-: -+Triéu Bón Levantas, Ch.: -+Levandasz, H. Levickij: Necsuj-Levickij, I. SZ. Leví de Barrios, D.: —*Barrios, M. de Levij front iszkussztva: —*LEF Levin, R. A. F.: —> Vamhagen von Ense, R. Levington Comfort, J.: —*Sturtzel, J. L. Levinszon, M. I.: ->Zsesztyev, M. Lévizón, S.: -+Löwisohn, S. Levonjan, Sz.: -*Dzsivani Lévy, C.: —>• Lom.broso, C. Levy, J.: -*Rodenberg, J.

zarándoklása le Pére Vaniére: —• Vaniére, J. Le Pére Zacharie: —>Zacharie de Lisieux Lepik, E.: -»•Alber, B. Lepis, R.: -*Sigel, K. leptológia: —•diatipózis Le Puneteur, B.: —>Beráhjá ben Nátronáj llánákdán Lermantov: —>Lermontov, M. Ju. 41

Cím,szóváltozatok

mutatója

Li Szün: —>Li Hszün Li Szung-si: -*Li Zsu-csen Li Tan-jüan: -*Li Vej Li Tü-hszin: —*Li Pin Li Tö-szin: ->Li Pin Li Tö-zsan: —>Li Hszün Li Tu-vu: -*Li Cse Li Ven-csing: -*Li Vej Li Ven-k'in: -*Li Vej Li Ven-szu: —>Li Sen Liang Csao-ming: —> Hsziao Tung Liang Cso-zsu: —>Liang Csi-csao Liang Po-luan: -*Liang Hung Libanius: Libaniosz liberális romantika: —> Schwabische Dichterschule Liber antiquitatum biblicarum: —• Pszeudo-Philón Liber Jubilaeorum: —> Jubileumok könyve Liber 1 Machabaeorum: —• M akkabeusok 1. könyve Liber proverbiorum: ->•Példabeszédek könyve Liber regnorum 1—2: —• Sámuel könyvei Liber regnorum 3—4: —* Királyok könyvei Liber regum 1—2: —• Sámuel könyvei Liber regum 3—4: —• Királyok könyvei Liber Sabbae: —»Szavina Kniga Liber sapientiae: -»Salamon bölcsessége Libre dels feyts: -*Llibre dels fets Libri paralipomenon 1—2.: —>Krónikák könyvei Libro de los cuentos: ->Libro de los gatos Libro de los quentos: —• Libro de los gatos licentia: -*licencia

lexikai elemzés: —• elemzés lexikai jelentés: —>jelentés lexikon: —•szókészlet lexisz: —• ékesszólás lex Porsoni: ->Porson-híd lex Porsoniana: —* Porson-híd Leyeles: —• Glanc-Lejelesz, A. Leyenda del Caballero: -*Leyenda del Caballero del cisne Leylá ve Mecnun: -*Lajlá wa Madzsnún Leyland: ->Leland, J. L'Hermite, F., seigneur du Solier: —» Tristan l 'Hermite L'homme masqué: —>Bergerat, E. L'Huillier, C. E.: -»•Chapelle -an csíi-si: —>Li Csing-csao cang-ming: -*Li Pan-lung Ce-lin: -*Li Pan-lung C'ien-fu: - * L i Csien-fü C'ing-csao: —•Li Csing-csao Csang-csi: —*Li Csen; Li Ho Cs'ang-ki: -+Li Ho Csi: -*Li Cse Csing-jü: —> Li Vej Csing-tung: —>Li Csing Cso-vu: -+Li Cse Csuan-meng: —>Li Kung-co Csung-kuang: —>Li Jü Csün-jü: —*Li Ji Cung-csia: —•Li Jü C'ung-kia: -*Li Jü Fej-kan: —>Pa Csin Hien-ki: -*Li Meng-jang Hszia-su: —>Li Hua Hszien-csi: —>Li Meng-jang Hszing-tao: —>Li Csien-fu Ji-an: —>Li Csing-csao Ji-san: -*Li Sang-jin Jüan-csi: ->Csing Jüan-csi Jü-lin: —>Li Pan-lung King-jü: —>Li Vej Kiün-jü: —>Li Ji Kung-csuj: —*Li Sen Kung-tung-ce: —*Li Meng-jang K'ung-t'ung-ci: -*Li Meng-jang Lung-ki: —*Li Lung-csi Ming-jüan: —>Li Fang Po: -*Li Zaj-po Po-jü: —*Li Csing Po-jiian: -*Li Pao-csia Sao-csing: -*Li Ling Sao-k'ing: —*Li Ling Su-liang: -*Li Csin-fa Szon-jü: —>Li Csing-csao

Lichtveld, dr. L. A. M.: Hetman, A. Lichtveld, L.: -*Helman, A. Li csi: —>Li ki Licymnius: —> Likümniosz Lidesz: —> Lihogyejev, L. I. Lieblich Losa, I.: -*Losa, I. Liebsohn, S. G.: -+Millin, S. G. Liederbuch: —*daloskönyv Lieknis, E.: —>Virza, E. lien kiü: —>lien csü Liép Ho: -*Nguyen Du Lietpropoetu sajunga: -^proletárirodalom, 2. Lifsic: ~*Vologyin, A. M. Ligier de la Garde, A. de: Deshouliéres, Mme Ligio Vizardi: —>Diaz Ordónez, V. Lihodzijevszkij, Sz. I.: —»Lihadzijevszki, Sz. I. Li jüan: —>kínai színjáték likay: -+liké Liking, N.: -> Werewere Liking Lilia, J: -*Stiernhielm, G. Liliencron, F. A. A. Freiherr von: Liliencron, D. von 412

Cím,szóváltozatok Liljulag: —>hrynhent Lima, A. A.: —Ataide, T. Lima, G. F. de: —•Franca de Lima, G. Limerno Pitocco: —Folengo, T. Limey, H. B. de: — Virrés, G. Lin Caj-cse: —*L% Cse Lin Ce-jü: —Lin Hung Lin Csin-nan: —Lin Su Lin Jüan-kaj: —•Lin Pi Lin Jüan-k'ai: —Lin Pi Lin King-hi: —•Lin Csing-hszi Lin San-csaj: —•Lin Csing-hszi Lin Tang-csen: —Lin Pi Lin Tö-jang: —•Lin Csing-hszi Lin Yutang: —Lin Jü-tang Lindberg, A. E.: -*Launis, A. Lindberg Knudsen, .1. Ch.: -»•Knudsen, J. Lindblad, K.: -EK, K. Lindegren, J. E.: — Linde.gren, E. Linden, E. von: —May, K. Lindsay: —Lyndsay, Sir D. Linebarger, P. M. A.: —Smith, C. Ling Fej: —Lu Hszün lingala irodalom: —ngala irodalom lingvisztika: —irodalom és nyelvtudomány, pszicholingvisztika, metalingvisztika Linh Bao: — Vő Thi Diéu Vién Linia: —konstruktivizmus, 2. Linjon Ti Lvin: —U Ej Maung Linké Poot: —Döblin, A. Linnaeus, K.: —Linné, C. von Linovszkij: —Pomorszkij. A. Ny. Lioult de Chénedollé, Ch. J.: —Chénedollé, Ch. J. Lipcan: —Lipkan, A. M. Lipovics: — Makszimov, M. D. lírai hős: —hős Lírika: —futurizmus lírizmus: —líraiság Lisarde, K.: —Demedts, A. Liszin, G.: —Ajgi, G. liszu irodalom: —lolo irodalom L'ítalia ehe serive: —Italia che serive, L' L'Italia Libera: —Italia Libera, L' Literarische Rundschau: —irodalmi sajtó Literarisches Wochenblatt: —irodalmi sajtó Literarisches Zentralblatt: —irodalmi sajtó Literárni skupina: —expresszionizmus, 2. Literary Gazette: —irodalmi sajtó Literary Supplement: —irodalmi sajtó literatura: —irodalom Literatur aus österreich: —irodalmi sajtó Literaturbriefe: —Briefe, die neueste Literatur betreffend Literaturen front: —irodalmi

sajtó

mutatója

Literaturen Glasz: —irodalmi sajtó Literaturna Miszöl: —irodalmi sajtó Literaturnij Jarmarok: —proletárirodalom. 2. Litfront: —Lityeraturnij Front lithika: —lapidarium litterae humaniores: —humanizmus; irodalom, 2. Little, M.: —Malcolm X Little Magaziné: —irodalmi sajtó Little Review: —irodalmi sajtó Littleton, M.: —Kennedy, J. P. liturgikus irodalom: —szertartásirodalom Litwos: —Sienkiewicz, H. Lityeratura Mirovoj Revoljucii: —Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Lityeraturnij Centr Konsztruktyivisztov: —LCK Lityeraturnij e, Naucsnije i Iszkussztvennije Tyetragyi: —irodalmi sajtó lityeraturnoszty: —irodalmiság Liu Ce-hou: —Liu Cung jüan Liu Ci: -Liu Csi (?—838) Liu Csang-k'ing: —Liu Csang-csing Liu Csi: —Liu Pang Liu Csi-csing: —Liu Jung Liu Csi-nu: —Liu Jü Liu Csing-ji: —Liu Ta-paj Liu Csüan-hszü: —Liu Sen-hszü Liu Fu: —Liu Pan-nung Liu Hie: —Liu Hszie Liu Hsziu-tao: —Liu Csang Liu Hiu-tao: —Liu Csang Liu Jen-ho: —Liu Hszie Liu Jüe-si: —Liu Kun Liu Jün-hua: —Liu Csing Liu Jü-szi: —Liu Jü-hszi Liu Ki: —Liu Csi (1311—1375); Liu Pang Liu Kung-kan: —Liu Csen Liu Meng-tö: —Liu Jü-hszi Liu Ming: —Liu Csang Liu Po-lun: —Liu Ling Liu Po-ven: -Liu Csi (1311 1375) Liu Sou-peng: —Liu Pan-nung Liu Szan pien: —Liu Jung Liu Tan: —Liu Csung-jung Liu Tie-jün: —Liu 0 Liu Tö-jü: —Liu Jü Liu Ven-csang: —Liu Jün Liu Ven-fang: —Liu Csang-csing Liutprand: —Liutprand Cremonensis Liuzo: —Liutprand Cremonensis living newspaper: —egyveleg livre d'heure: —hórák Lizardi, X. de: —Aguirre, J. M. Ljascsenko: —Ljasko, Ny. Ny. 413

Cím,szóváltozatok Ljavicki, A.: ->Jadvihin, S. Ljavicki, Ja. Ja.: -tSznapko, Ju. Ijod: -*tjód ljódaháttr: —>ljódaháttr Ljubisztok: —>Stanhej, V. F. Llacuna i Carbonell: -+ Llacuna, J. Llampillas: Larnpillas, F. J. 11 anto: —•planctus llatai: —> kelta irodalmi formák Lleonart i Maragall: —• Lleonart, J. Llibre dels Tres Reys d'Orient: ->Libre dels Tres Reis d'Orient Llompart i de la Penya: Llompart, J. M. Llor i Forcada: —• Llor, M. Llorente i Olivares: —• Llorente, T. Llosa, M. V.: —• Vargas Llosa, M. Lloyd, F. A.: —>Cravan, A. Lloyd, R . D. V.: -»Llewellyn, R, Llywarch az öreg: —• Llywarch Hen Lngapa csenpo: -* dalai láma, ötödik Lo H.szi: -»(?«-jang San Lo Hua-seng: —>Hszi Ti-san Lo I.: —>Lo-Johansson, I. Lo Kuan: —*Lo Kuan-csung Lo Mu: -*Lo Kuan-csung Lo Pen: —*Lo Kuan-csung lobale irodalom: —>luena irodalom Lobesam, H.: -+Zinner, H. Löbo, F. R.: -*Rodrigues Löbo, F. Löbo de Alma Espanca, F.: —*Espanca, F. local colour: —*couleur locale Lőe Há: -+Ngó Tat Tő Lochamer Liederbuch: ->Locheimer Liederbuch loci communes: -+loci Lo Coblejador de Moncada: —•Borafull y de Brocú, A. de locus: ->loci, toposz locus communis: -* közhely locutio: szólás, mondás Lodeizen, J. A. F.: -*Lodeizen, H. Loevy: -+Szeliga, M. z Mireckich Löffelholz, F.: -*Mpáholykönyvecske logia: —•logion logidia: dialógus logikai hangsúly: hangsúly logikai idő: —*idő logikai módszer: —•módszer logoi: —• irodalom és mitológia logomimosz: —*mimosz logos diplasios: —> kétszeres arány logos hemiolios: —• kétharmados arány logosz: -*szónoklat 414

mutatója

logosz diplasziosz: -+kétszeres arány logosz hémioliosz: —• kétharmados arány logosz iszosz: —> egyenlő arány Logosz kai apokalüpszisz tu hagiu prophétu Eszdrasz kai agapétu tu theu: —•Ezra apokalipszise Lohuti: -*Láhuti Lohvickaja: ->Tejfi, N. A. Lojko, 0 . A.: -»•Lojka, A. A. Lo-Johansson, K. I.: Lo-J ohansson, I. lokálforma: —>helyi forma lokális irodalom: —• irodalom és társadalom lokalizovannij prijom: konstruktivizmus, 2. lökar: ->zloszgar Lokasenna: —> Edda lokhon bachak: —>lokhon basak lokúció: szólás, mondás Lolle, P.: -*Laale, P. Lollianus: -*Lollianosz Lolliosz Basszosz: —»Lollius Bassus Lolos, K.: ->Lolosz, K. Lomami-Tchibamba, P.: ->Lomami-Tshibamba, P. lombard-milánói irodalom: ->milánói irodalom Lomién, S.: -*Trzebinski, A. Londol láma Ngagvang loszang: —>Klongrdol blama Ngagdbang blobzang Londoni poliglotta: ->poliglott Bibliák, 4. London Magaziné: ->•irodalmi sajtó London Mercury: —•irodalmi sajátó Long, G. M. V.: ->Bowen, M. longa: -* hosszú szótag longa syllaba: -*hosszú szótag Longhi, L.: —>Banti, A. Longinus; C.: -+Longinosz, K. Longinus, J.: —*Dlugosz, J. longum: -* hosszú szótag Longus: -*Longosz Lönnbohm: —*Leino lopar irodalom: -*lapp irodalom Lope de Vega: -» Vega, L. de Lopes, C.: -*Ivo, P. Lopes da Silva, B.: Lopes, B. Lopes da Silva, J. G.: Mariano, G. Lopes Pimenta, A. A.: -*Pimenta, A. López de Mendoza, I.: ->Santillana, Marqués de Lo Presti: ->Banti, A. Loptogir: Szalatkin-Loptogir, A. M. Lorc, D.: —>• Rámpák, Z. Lorca, F. G.: -*García Lorca, F. Lordkipanidze: —> Lortkipanidze Lord Lethington: -*Maitland, Sir R. Lore, B. van der: —*Boedewijn van der Lore Lorenzini, C.: -+Collodi, C.

Cím,szóváltozatok Lorenzo Montano: ->Lebrecht, I). Lorenzo y Morales, P. de: —•Lorenzo P. de Lork, A.: -+Siegel, M. A. Lorme, M. de: ->Detorme, M. Lorne Pierce Golden Award: -+ Kanada irodalma Losbuch: —* sorsvető könyv Los Nuevos: —> Kolumbia irodalma los pastores: —• népi színjátékok Lotarev, I. V.: -+Szeverjanyin, I. Lou, H.: -*Andreas-Salomé, L. Louis, P.: —>Louys, P. lovaié irodalom: —•luena irodalom lovasdráma: -»cirkuszdráma Lovell-Svensson, L.: —>Dalhquist-Ljunberg, A. M. Low: —>Louw, N. P. van Wyk Low, H.: —fTralov, J. Löwe: -óLöwen, J. F. Löwen, P. van: -*May, K. Lowndes, Mrs. Belloc: -> Belloc Lowndes, Mrs. M. A. Loyolai Szent Ignác: ->Ignác, Loyolai Szent Lozovszkij, I).: —*Szvemcickij, P. lu: —>glu Lu Ce-liang: —*Lu Csen Lu Csi: —*Lu Cse Lu Csu-tao: ->Lw Cse Lu Fang-veng: —» Lu Ju Lu Fen: ->Si To Lu Han-csing: —*Lu Csüe Lu Han-k'ing: ->Lu Csüe Lu Hszin: -*Lu Hszün Lu Hszin-lao: ->Lu Cse Lu Jen: —*Vang Lu-jen Lü Jen-ko: —*Lü Jen Lu Jin: —>Huang Lu-jin Lu Jüan-tu: -*Lu Hung Lu Jün-jen: -*Lu Lun Lu Ki: ->Lu Csi Lu Kiie: -*Lu Csüe Lu Lu-vang: -*Lu Kuj-meng Lü Pu-wei: -*Lü Pu-vej Lu Seng-cse: —•Lu Csao-lin Lü Seng-csiu: —*Lü Pin-lao Lu Si-heng: —>Lu Csi Lu Si-lung: ->Lu Jün Lu Su-csaj: —>Lu Cse Lu Su-jen: -*Lu Ven-ming Lu Szün: —• Lu Hszün Lü Tung-pin: -+Lü Jen Lü Vej-lao: —*Lü Pin-lao Lu Vu-kan: —• Lu Ju Lubicz: -*Zaleski, Z. Lubicz, W.: -*Lozinski, W.

mutatója

Lubicz-Milosz, O.-V. de: -^Milosz, O. Lubos Ml'kvy: -*Slobodník, D. Luca de Tena y Brunet, T.: —•Luca de Tena, T. Luca de Tena y Garcia de Torres, Marqués de Luca de, J. I.: -*Lttca de Tena, J. I. Lucas: ->Cavendish, M. Durhess of Newcastle Lucero, P.: Ascasubi, H. Lucevics, T. D.: —>Kupala, Ja. Lucianus: —>• Lukianosz Lucidor: —• Johansson, L. Lucillius: —>Lukilliosz Lucillus Tarrhaeus: —>Lukillosz Tarrhaiosz Lucius Septimius Nestor: -*• Nesztor Lucius Vibullius Hipparchus Tiberius Claudius: ->Héródész Attikosz Luckmeyer: —> Wesendőnk, M. Lucsin, Ny.: -*Sztyepun, F. A. ludi: -óludus Ludovic: —• Vitet, L. Lúdviksson, V.: —> Vésteinn Lúdviksson Ludwig, I.: -* Lajos, I. Ludwig, R.: -»Róbert, K. L. W. Ludwig Sophus: -*Dahn, F. Lu-fej-ce: -* fíuang Csing-zsen Lugalbanda és a Hurrum hegység: —*Lugalbanda a Hegység homályában Lugalzaggiszi és Sarrukín: —> Sarrukín küzdelme Lugalzaggiszivel luganda irodalom: —>ganda irodalom lugaz: —*bilmece Luiken, J.: -*Luyken, J. Luis, A. B.: -*Bessa-Luis, M. A. Lukianos: —• Lukianosz Lukiliosz Juvenálisz: -+Vafopulosz, J. Lukillosz: -* Lukilliosz Lukiosz é ho onosz: —>Lukiosz vagy a szamár lüktető: -*erős íz Lul: -óLlull, R. lulei lapp irodalom: —> lapp irodalom Lulio: —*Llull, R. Lull: -*Llull, R. lullabies: -*lullaby Lulle: -óLlull, R. Lullius, R. -óLlull, R. Lullus, R.: -óLlull, R. Lulofs: —> Székely- Lulolfs, M. H. Lumeti, K.: ->Talvest, M. Lumír: -+cseh irodalom, irodalmi sajtó Lundberg, U. M.: —•Isaksson, J. Lund, D.: —• Kjellgren, J. Luombo Sedi, B.: —• Tinguidji, B. Lu-ő-ng Vu-o-ng Trung: —• Vwo-ng Trung luoravetlán irodalom: ->csukcs irodalom és irodalmi formák 415

Cím,szóváltozatok Luria: —> Lurja Askenázi, J. ben S. Lurie: —>Lurja Askenázi, J. ben S. Luska, S.: -+IIarland, H. Lüthaj: —• Lithaj Luther, 0 . J.: —> Rehn, j . Luthuli: ->Lutuli, Chief A. J. M. lutyet: —>lutjet Lu-u Thj Yen: -*Thuy An luvale irodalom: —•luena irodalom Luxurius: —•Luxorius Luyl: -*Llull, R, Luz: —>Ratos, J. Luzán y Pérez Claramunt de Suelves: -+Luzán, I. de Luzdor Vasz: -*Juhnyin, V. V. Luzifer: —•Kappus, F. X. Lv.: -* Leviticus lvena irodalom: -+luena irodalom lybeck, K. M.: ->Lybeck, M. Lycophro: -> Lükophrón Lycus: -*Lükosz Iygisögur: —»fornaldar sögur Lykaphron: —> Lükophrón Lynne, A.: —>Przybyszewska, S. Lyons, D. C.: —*Smith, E. E. lyrisme bourgeois: -ófrancia irodalmi formák Lysias: -*Lüsziasz Lysidas Cynthio: —»Figueiredo, M. de Lysimachus: —•Lüszimakhosz lysiodia: —>lüsziódia Lyttelton, l sl Báron: -*Lyttelton, G. Lytton, E. G. Earl Lyton-Bulwer, l s t Lord: -*Bulwer-Lytton, E. G.

mutatója

Machaut, G. de: —yGuillaume de Machaut Machida Chizuko: -*Sono Ayako Macho: —>Makhón Macías el Enamorado: -*Macías Maciulis, J.: —> Maironis Mckenna, E.: -*Joscelyn, A. L. Mackiawiczowa: ~>Toporska, B. Mckinney, Mrs. J. P.: -> Wright, J. McLaughlin, Ch.: -*Macklin, Ch. McLean, K. A.: -*Forbes, K. Macleod, F.: -*•Sharp, W. Mac Leód, J.: -*Drinan, A. McNab, P. Jr.: -*Brown, H. Macnair, Mrs.: -+Livesay, D. Mac Piarais, P.: ->Pearse, P. H. macrologia: -+makrológia mács: —> málví irodalom macskazene: -+charivari Macunaga Teitoku: -*Matsunaga Teitoku Macuo Basó: Matsuo Basho Macys, J.: -*Maécys-Kékstas, J. Mada, A.: -*Armijn Pané Madariaga y Rojo: ->Madariaga, S. de madárnyelv: -*nyelvgyötrő Madaszon, I. N.: -»Madaszon, D. Madec, R.: —•Merrien, d. Madeira, A.: -+Branquinho de Fonseca Madetoja, H. 0.: -*0nerva, L. Madge, Mrs. K.: ->Raine, K. J. Mádhabdéb: -+Mádhavdév Mádhavadéva: —»• .1/ádhavdév Madhavaiah, A.: Mádhavaijá, A. Mádhava Kandalí: Mádhab Kandalí Mádhava Panikkar, K.: —>Panikkar, K. M. Mádholál Húszain: ->Sáh Húszain Madhusudan Datt: —>Datta, M. Madhusudan Dutt: -*Datta, M. madíh: -+madh Madiki Singana: - > M a d i k i Szingana Madridi poliglotta: ->poliglott Bibliák, 5. madrigale: -+ madrigál madrigalessa: -*madrigalone madrigáikomédia: -*madrigálopera madr igaion: —tmadrigalone madrugar: -*alba, hajnali dal Maduraikkándzsi: —> Pattuppáttu Madurakavijálvár: ->álvár madzsrá: -*qáfija

Ma Csiendi: Ma Cse-jüan Ma Cs'í-jüan: —>Ma Cse-jüan maamaré hazai: -*gnomikus költészet Maari, G.: -*Mohari, G. Maarúf ar-Ruszáfí: —• Ruszáfí, Maarúf arMaaszé Ábrahám: —*Ábrahám cselekedetei maaszé-buh: —• mászebuh maba irodalom: -évadai irodalom Macarro, A.: -*Ana, M. Mac Cathmbaoil, S.: -*Campbell, J. maccheronica lingua: makarónikus költészet McCormac: —• Colum McCue, E.: la Tőrre, L. MacDonald, A.: ->Ileinlein, R. A. macedón irodalom: -* Jugoszlávia irodalma Macej Krapivka: -+Tyotka Machácková: —>Nmetanová, J. Machado y Ruiz: -*• Machado, M. Machado y Ruiz, A.: ->Machado, A. macha-fémea: -*arte de macho e fémea

Mael Dúin csónakjának utazása: ->imram Mae Ong: -*Malai Csufinit Maerlant, J. van: —*Jacob van Maerlant Maeztu y YVhitney: -*Maeztu, R. de mágadhí irodalom: —>magahí irodalom, prákrit irodalom 416

Cím,szóváltozatok Magalháes, G. de: ->Goncalves de

Magalháes,

D. J. Magalháes Junior, R.: —»• Magalháes, Junior magánlevél: ~*levél magánszám: —> magánjelenet magasztalás: —•dicsőítő irodalom Magasztalások: —> H ódajót magasztaló irodalom: dicsőítő irodalom magasztaló vers: -»dicsőítő vers magasztos: —•fenséges Magelone, Die schöne: —>8chöne Magelone, Die Magerman, J.: Fridegárd, J. mágikus mese: -*varázsmese, tündérmese mágikus négyzet: —>betűnégyzet Magister Loe Hebraeus: -*Lévi ben Gerson Magkies, G.: -*Manglisz, J. Magloire, C.: ->Saint-Aude, M. magmozzanat: —> beszédszint magnetofonirodalom: -* magnóirodalom Magnússon, A.: -*Arni Magnússon Magnússon, G.: -*Gudmundur Magnússon Magnússon, J.: —>Jów Magnússon Magnússon, S. A.: ->Sigurdur A. Magnússon Magnús Stefánson: -*Örn Arnarson Magón: -+Gonzalez Zeledón, M. magtálesi: ->mongol irodalmak magyar iskola: egyéniségkutató iskola magyar nemzeti versidom: -ómagyar verselés magyar tizenkettes: —•felező tizenkettes Mahachat K'hamluang: -*Mahacsat Kamlüang Mahádéví Varrná: —• Varrná, M. Mahahana: -*Kirimetijávé mahákávja: -> kávja Mahalél: -+Gottlober, A. B. Mahánátaka: —• II anuman-mahánátaka Maha Oupahat Phetsarath: —»Petszarat Maharacsakru: -+Maharatcsakru Maharan: —•Nahmán, bratzlawi máhárástrí irodalom: prákrit irodalom Maharatchak'Hru: M aharatcsakru Maha Thihatura: -*U Jau Kji Maha Tinhaja Maha Szithu: - » T v i n d i n Tajvun M ha Szithu Mahatma: —>Gandhi, M. K. máhátmja: —*hagiográfia Mahavira, V.: —• Dzsina Mahávír Praszád Dvivédí: ->Dvivédí, M. P. mahdzsar irodalom: —>szíriai-libanoni emigrációs irodalom Mahéndra-vikramavarman: —• Mahéndravarman Maheté, Naraszinha: —>Naraszinh Mehtá Mahirchand, B.: —•Mahircsand, Bh. Mahjoor, G. A.: -*Mahdzsúr, G. A. Mahler: -+Courths-Mahler, H. 417

mutatója

Mahlin: -*Szajanov, V. M. Mahmud Kasgarí: —>Mahmud bin al Ilusayn bin Muhammad al-Kasgarí Mahmudov, Sz. K.: -*Rahman Szabit Mahmúd Sabisztarí: -* Sábisztarí, M. Mahmúd Tejmúr: -*Tejmúr, Mahmúd mahni: —•jóslatirodalom, máni Máhönen: Lyy, O. T. Mai Am: ->-Trinh Than Mai Do: ->Trán Mai Ninh maierolle: -»•chanson á danser, 1. Mainardi, Arlotto: —»Arlotto plébános maior pes: —>nagy versláb Mairi Nighean Alastair Ruaidh: -+Macleod, M. Maistre Petit: -*Kimhi, J. Maithilísaran Gupta: -+Gupta, M. Maitre Chamaillac: ->Courouble, L. Maitréja théra: -*Vídágama, M. théra Mai Truc: -> Vién Ghiéu Maja, V.: Taufer, V. Majama, Szeika: May ama Seika Majdan, I.: ->Zahid, D. Ju. Majj Zijáda: —•Zijáda, Majj Majkov, Ny.: -*Nyil Szorszkij Májmúni, M.: Maimonides Majorov, Ja. P.: -*Sketan, M. majszebuh: ->mászebuh Majumdar, M.: -* Mazumdár, M. Majumdar, S.: -* Mazumdár, Sz. Majumder, M.: —> Mazumdár, M. Majumder, S.: —>Mazumdár, Sz. május-csoport: —*cseh irodalom Mak, V.: ->Terleckij, 0 . Sz. makáma: —»maqáma Makarié, J.: Tristan, F. Makaris, The: —>Scottish Ghaucerians makaróni költészet: —» makarónikus költészet makarónikum: —•keverékszó Makedonios: -> Makedoniosz make strange: -+ elidegenítés Makkabaión 1.: Makkabeusok I. könyve Makkabeusok könyve, Etióp: -* Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Makombo Bamboté, P.: —'Bambáté, P. Makonnen: ->Mekonnin, Z. Makovijcsuk, D.: -+Vorobkevics, Sz. I. Makovickij, D. P.: -+ Makovicky, D. makra: -+hosszú szótag makra syllabe: -*hosszú szótag makra szüllabé: —•hosszú szótag makrón: -+pnigosz Makrygiannes: -*Makrijannisz, J. Maksun, M.: ->Sontani, U. T. Makszim Hagioritész: -> Makszim Grek

Cím,szóváltozatok Makszimov: —• Jevgenyjev-Makszirnov, V. -Je. Makwannen: Makonnen; Mekonnin Malabaila, D.: -+Levi, P. malabár irodalom: —unalajátam irodalom Malachias: -*Maleákí Malaibaduhádam: —*Pattuppáttu Malájföld irodalma: —>Malaysia irodalma Malakhiasz: -> Maleákí Malakiás: ->Maleákí Malangatana, V.: —>Valente, M. G. malavi irodalom: -*nyandzsa irodalom, Malawi irodalma malayalam irodalom: —•malajalám irodalom MaLBIM: - > M a l b i m M. Malenykij Scsedrin: Zlatovratszkij, N y . Ny. Maler Müller: Mutter, F. Malespini: -> Malispini, R. Málfraediritgerdir: -> Nyelvtani értekezések Malih, G. 1.: -*Seleszt Malijev, G. G.: -»•Málitü Georgi, G. fürt Malik Muhammad Dzsáiaszi: —• Dzsájaszi, M.

M. Malinovszkij, A. A.: —•Bogdanov malke: -* Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Malloch, D.: Mailet, I). Malmstedt, A. M.: ->Lenngren, A. M. malomdal: -*munkadal Malosijesenko: -+Gsernov, L. K. Malte-Brun, C.: -*Bruun, M. C. malunda: -*Angola irodalma Mámá: Varerkar, Bh. V. Mamcdov, B.: —• fíajrám Sáhir Mamed-Veli: —> Kemine Mami: -*Presser, J. Mamikonjan, K. SZ.: ->Vestuni, A. Mamin, D. N.: -*Mamin-Szibirjak Mamszurov, I). H.: —>Mamszürátü, Dabe, H. fürt Mamulaisvili, I.: —>Grisasvűi, I. Ma Mya Galay: -*Ma Mja Galej mana: -*máni manaci: -+máni mánbhau: -*mahánubháva Manchecourt: —>Lavedan, H. Manciolli: -*Manzolli, P. A. Mancisidor Cortés, J.: ->Mancisidor, J. mandala: -* indiai irodalmi formák Mandalay Maung Khin Maung: Maung Tyi Mandeau, É.: -»•Bordewijk, F. Mander, K. van: —• Mander, C. van Mandeville, Johan de: -*mandeville, Sir John mandingo irodalom; mandinka irodalom: —• malinké irodalom

mutatója

mane: -+máni Manent i Segimon: -*Manent, A. Manetho: -*Manethón Manetti: -+Tuccio Manetti, A. di Manev, T. sz.: -*Zidarov, K. mangala irodalom: ->ngala irodalom mangalakávja: —>mangalköltészet mangalakavy a: —• mangalköltészet mangalgájak: mangalköltészet Manganella, R. E.: -*D'Ámbra, L. Mángudi Marudanár: —fPattwppáttu Mangwi, J.: —*Gicaru, M. Mangyel, N. M.: Korzsavin, N. Manhaeve, H.: -+Corban, C. Manh Traeh: Nyuyen Dinh Chieu Mani, C.: -*Mani, Sz. Manichaeus: — kiáltvány Mani-kabum: —> M ani bkabum máni katari: -*máni Manikhaiosz: -+Mani Manikkavacakar: -»M ánikkavácsahar Manikkavashagar: -*Mánikkavácsahar Manikkavashakar: -> Mánikkavácsahar Maniméhalai: -*Száttanár, Kúlavánikan Szíttalai manipa: —tmani manipravála: -* tamil irodalom, malajálam irodalom manipraválam: —>tamil irodalom, malajálam irodalom Manipulation School: —•világirodalom manir: modorosság man irodalom: -*jao irodalom,, miao irodalom, manx irodalom manjósú: —> M anyós hü mannfraeddi: -»mannfraedi Manninen: ~^Swan, A. mannlicher Reim: hímrím mánnliche Zásur: -* cezúra, hímmetszet Mannoni; R.: -+Altomare, L. Mannyng of Brunne: —*•Mannyng, R. Manoello de'Sifroni: Manoello Manoello Giudeo: —• Manoello Manojlovitch, T.: Manojlovic, T. Manouchian, M.: -+Manusjan, M. G. Manrique de Lara: ->Manrique, J. manrique-strófa: -+copla de pie quebrado Mansur: -*János, Damaszkuszi Szent Mantel, F.: Kusche, L. Mantelba, U.: Merolle, S. mantera: -+mantéra 418

Címszóváltozatok Mantinga, H.: -*Mok, M. Mantovano, il: -*Spagnoli, B. Manual of Discipline: —> Közösség szabályzata, A Manuel Ruiz de Űribe: -»•Nifo, F. M. Manuello: —>Manoello Manuel Philes: Philész, M. Manukjan, A. A.: ->Arakszmanjan, A. Manusakes, G.: -*Manuszakisz, J. Manuzio, A.: —•Manutius, A. manx irodalmi formák: —> kelta irodalmi formák. Manykovszkaja: —•Tsascskovszkaja, Z. A. manzum hykáye: -*intelemirodalom Mao Csi-jii: -+Mao Csi-ling Mao Csu-csing: -*Mao Csi-ling Mao Dun: —• Mao Tun Mao Hszi-ho: -*Mao Csi-ling Mao K'i-ling: -+Mao Csi-ling Mao Ta-ko: -*Mao Csi-ling Mapes: ->•Map, W. Maqdiszi, Táhir ibn Mutahhar al-: -*Táhir ibn Mutahhar al-Maqdiszí Már: —*Maere Mara: -*Lisboa, 1. Maragall i Gorina: -*Maragall, J. Maraimalai Adigal: —•Maraimalai Adihal Maranón y Posadillo: —•Maranón, G. Maratti: -+Zappi, F. maravi irodalom: ->nyandzsa irodalom, Malawi irodalom Marbode de Rennes: Marbodus Redonensis Marcel Carlotte, Mme: -+Roy, G. Marcelin, Ph. Th.: -*Thoby-Marcelin, Ph. march: —• induló March Alcalá: -+ March, S. marche: —»induló Marchena y Ruiz, J. M. de J.: —>Marchena, J. Marchesa Ossoli: -»Fuller, S. M. marchesi Beccaria-Bonesana, C. dei: —> Reccaria, C. marcia: —• induló Marciano de la Ciga: —>Nifo, F. M. Marcion: —•Markión Marco Polo: -*Llovet, E.; Polo, M. Marcov, N. A.: -*Markov, Ny. A. Marcus, E.: Voronca. I. Marcus Aelius Aurelius Verus Caesar: -+ Marcus Aurelius Marcus Annius Catilius Severus: Marcus Aurelius Marcus Annius Verus: —> Marcus Aurelius mar dobre: —> mozdobre Mardokháj álma: -*Mordekháj álma máre: —>maere Marék, J.: -*• Vejvoda, J.

27*

mutatója

Margadent-Lemm: Lemnius Emporicus, S. Margan Tadeon: Tadijanovic, D. Margites: —• Margitész Marguerite d'Angouléme: Margit, Navarrai Marguerite de Navarre: -*Margit, Navarrai Margueritte, P.: Margueritte, V. Mariana, Padre J. de: —>Mariana, J. de Mariana-szigetek irodalma: Mikronézia irodalma Marianela: Palma, A. maridazo: —•mariazi Marieken van Nimwegen: —•Mariken van Nieumeghen Marienhof: —*Mariengof, A. B. Mari-Gyata: —> Szungyata Marijengof: Mariengof, A. B. Marinescu, I. L.: -+Sadoveanu, I. M. marinha: —>barcarola Marini, F. L. C.: Marin marinismo: -> marinizmus Marinov, L.: —>Lamar Mário António: —>Oliveira, M. A. F. de Mario Lara: -*Nombela y Tabares, J. Marjoram, J.: -*Mottram. R. H. Markalous; B.: —y.John, J. Markandaya, K.: —>• Márkandaja. K. Márkandéja-purána: —*purána Markandey: —• M árkandéj Marko: —• Konopnicka, M. Markoras, G.: —*Markorasz, J. Markosz Argentariosz: —•Marcus Argentarius Marlinszkij: Besztuzsev, A. A. Marmaiadisz, J.: -»Harisz, P. Marmor Parium: —>Paroszi Márvány krónika Marnix van Sint-Aldegonde, F. van: —>Marnix, F. van Maro: Rodziewiczówna, M. Marof, T.: —•Navarro, G. Marques de Abreu, C. J.: -*Abreu, C. de Marques de Santillana, metrós del: —•metrós del Marqués de Santillana Marques García, R.: -*Marqués, R. Márquez, G. G.: -^García Márquez, G. mars: -*induló Marsak: -+Satrov, M. F. Marsak, I. Ja.: ->Iljin, M. Marsch: induló Marschalk von Ostheim: -+Kalb, Ch. von Marschall-szigetek irodalma: —• Mikronézia irodalma Marsé i Carbo, J.: ->Marsé, J. Marsilius Ficinus: ->Fic,ino, M. Marsman, H. J.: -+Bernlef, J. Martel, J.: Miró, J. M.

419

Cím,szóváltozatok martelko agalopado: ->martelo Martens, A.-A.-L.: -»Ghelderode, M. de Marti i Pol: —Marti Pol, M. Martin, C. É.: —Périn, C. Martínez, E. G.: —González Martínez, E. Martínez de Cala y Jarava, A.: —•Nebrija, E. A. de Martínez de Jáuregui y Hurtado, J.: —Jáuregui y Aguilar, J. de Martínez Espinel, V.: —Espinel, V. M. Martínez Ruiz, J.: —> Azorín Martínez Zuviría, G.: — Wast, H. Martins de Araujo Fontes, H. F. B.: — Font es, H. Martiri, P.: —Stephani, C. martirologium: —>martirológia Martiros Ghrimeci: —Martirosz Krímed Martiros Kefeci: —Martirosz Krimed Martos Carrera: —Martos, M. Martyinovics, A. Ny.: —Mardnovics, A. Ny. martyrium: —>hagiográfia Martyrium beati Pauli Apostoli a Lino Episcopo conseriptum: —>Pál apostol cselekedetei Martyrium et ascensio Isaiae: —Jesaia égbe emelkedése martyrologium: —•martirológia Maruelh: -*Arnaut de Mareuil Marullus: — Marullo, M. Maruja Szaiicsi: —Mesarenc, M. mecénátus: —• mecénás Meehitar Gos: —> Melchitar Gos mechitaristák: -+mekhitaristák Meehitar Szebasztaci: —>Mekhitar Szebasztaci Medeiros Ramos, R. de: —>Ramos, R. Medhin, Ts. G.: -+Gabre-Medhin, Ts. medievális irodalom: —• középkori irodalom mediocris stylus: —» stílusfajták Medio Estrada: -+Medio, D. meditatio: —*• meditáció Mednyikova, L. Z.: —• IJvarova, L. Z. Médou, R. G.: -+Medou, M. R. Medou Mvomo, R.: -+Medou, M. R. Medveeká: —• Vansová, T. Meel, M.: ->>Saat, M. Meenakshi natakam: —>Mínáksí nátakam Mefogyij: -*Methodiosz, Olümpiai; Metód, Szent megalé októékhosz: —>parakiétikon megarai iskola: —tmegaraiak Megás, G.: Megasz, J. Megasthenes: M egaszthenész megelevenités: —*leírás, érzékletesség, élmény sze rűség Megelin: —>Abraham a Santa Clara megelőzés: —*prolépszis megelőző óvás: —>prokatalépszis megemelő szótag: daktilikus versmérték Megerle, J. U.: —>Abraharn a Santa Clara megfordítás: —>chiazmus, eufemizmus megilla: —* mögilla Megillot: -*Mögillot megismerés: —>esztétikai megismerés megjelenítés: —•ábrázolás, színészi alkotás megkülönböztetés: —• distinkció megokolás: —>raciocináció Megrelidze, I.: -*Vakeli megszállottság-kultuszok irodalma:

Maui-tikitiki-a-Taranga: -+Maui Maulaví: —>Rúmí maulid an-nabí: -+maulid maulúd: -+maulid Maung: Maung Tyi Maung Gyi Nin: —> Mónin Pi Maung Hla: —•Svejdaung Nandatu Maung Hmajng: -*Kodo Hmajng Takin Maung Htin Aung: —» U Htin Aung Maung Loan: -+Kodo Hmajng, Takin Maung Szitu: —• U Ba Njun Maung Pou Szi: —>Ponnja, U Maung Taja: —> U Tejn Lin Maung Va, Tejpan: —*Thuppan Maung Wa Maung Vunna: -*U Szejn Tan Maur, G.: ->Gauchez, M. Maüra, G.: —* Waringhien, G. Maurice Gouttier: ->Moretti, U. Mauritz: -+Koch, M. Maus, G.: -*Konsalik, H. G. maválijá: —*mavvál mavari butái: —ymawari butái Maviles, L.: -+Mavilisz, L. Mavor, 0 . H.: -*Bridie, J. Mavore, 0 . H.: -*Bridie, J. Mavrikijevics, E. F.: -*Vul, J. P. mavugo: —»szuahéli irodalom mawd-wiz: ->-maudviz mawgun: —>mogun Maximilian, I.: -+Miksa, I. Maximus Confessor: -*Maximosz, Szent Maxwell, Mrs.: Braddon, M. E. May, Mrs. D.: Lessing, D. maya irodalom: —• maja irodalom Mayaliff-Mayaloff: —>Nombela y Tabares, J. Mayer, Chr.: ->Almery, C. Maynard, F.: Mainard, F. Mayne, Mrs. P. A.: ->Jellicoe, A. Mayne-Reid, Th.: -+Reid, Th. M. Maynert, H.: -*Henningsen, A. Mayuzumiko: —> Kawakami Bizan Maze, W. v. d.: -ySmit, W. A. P. Mazoli -*Manzolli, P. A. Mazur, R.: -*Zmorski, R. Mazuranic, V.: —• Maíuranic, F. Mbari Club: —> Nigéria irodalma M'Baye d'Erneville, A.: -*M'Baye, A. Mbia, 0 . G.: Oyónó-Mbia, G. MBRL: -»Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete

-> eksztázisirodalom megszólító eset: —•vocativus megvilágosodás: -+felvilágosodás Mehanikos, P.: —> Mihanikosz, P. Mehitar Gos: ->Mekhitar Gos Mehmed: ~*Hayali; Gevheri; Nergisi Mehmed Esat: -+Seyh Galip Mehmed Tevfik: ->Tevfik Fikret Mehmet Emin Yurdakul: —>Mehmet Emin Mehrchand, B.: —>Mahircsand, Bh. Mehtá, N.: Narszinh Mehtá mei: -*makoto Meier, L.: Rühmkorf, P. meiningeni iskola: —>meiningeni színjátszás

Mc kezdetű angolszász neveket Id. az Mac kezdetűek között M. de Avila: Magallanes Moure, M. Mdzangsz blun: —>A bölcs és a balga példázatai 421

Cím,szóváltozatok meiningeni stílus: -*meiningeni színtjátszás meiningenizmus: meiningeni színjátszás meioszisz: ->meiózis Méir Lejb ben Jehiél Mihel: ->Malbim, M. Meirokusha: -*Fukuzawa Yukiehi Meiseidö Kisanji: -*Meiszedó Kizsandzsi Meister Alexander: —• Alexander, Der wilde Meister Altswert: -+Altswert mester Meistergesang: -*mesterdalköltészet, mesterdal Meister Heinrich: —>Hermes, J. T. Meister Johannes Eckehart: -*Eckhart mester Meistersang: —• mesterdalköltészet, mester dal Meistersinger: —^mesterdalköltészet Meiszedó Kiszandzsi: -*Meisedö Kisanji meithei irodalom: -+csin irodalom meiuron hexametron: -*csonka végű hexameter meiuros stichos: —•csonka végű hexameter meiurosz sztikhosz: —•csonka végű hexameter meizon pus: —• nagy versláb meizón pusz: -+nagy versláb Mej-cun: —• FwVej-je Mej Seng-jü: —>Mej, Jao-csen Mej Su: Mej, Seng irodalma mekeo irodalom: —• Pápua Uj-Guinea Mekonnin: —>Makonnen, Indalkaccso Melabók-változat: —tLandnámabók Melaju pasar: -* indonéz irodalom Melanchthon: —> M eleme hton Melannipidés: —> M elannipidész Melanthon: —• M elanchton Melarciuc, G.: -> Me.larcsuk, Dzs. Melas, S.: Melasz, Sz. Mélas, S.: -*Milasz, Sz. mele: —>Hawaii-szigetek irodalma Melendres i Inglés: ->Melendres, J. Meletyij Szmotrickij: -* Szmotrickij, M. Melgar y Valdivieso, M. L.: -+Melgar, M. meliambus: —*meliambosz Melik-Hakopjan, H.: —>Raffi melioratív: —• amelioratív Melissanthe: -*Melisszanthi Meljsin, L.: -*Jakubovics, P. F. Mellagrus: —> M eleagrosz mellékes mozzanat: -*beszédszint melléklap: -birodalmi melléklet mellékszereplő: —>hős Meller, B: -+Kimki, 1). mellérdendelés: —> parataxis mellőzés: —>préterició Melnyikov, P. I.: Pecserszkij, A. Melnyikov-Pecserszkij: -*Melnyikov, P. I. Melo César de Meneses, A. M. J. de: —*8abugosa, Conte de melódia: —»dallam

mutatója

Melódosz: ->Rhómanosz Melo e Sousa, A. C. de: —>António Cándido Melo Freyre, G. de: Freyre, G. melologo: melodráma Melo Moraes, M. V. de: -+Moraes, V. de melosz apo szkénész: —•színpadi ének Meltzer: -»Melcer, S. Melvin, H.: -+Fast, H. mélylélektan: —•irodalom és pszichoanalízis mélystruktúra: —»generatív nyelvelmélet mélyszerkezet: -*generatív nyelvelmélet membrum: —> kólón membrum primum: -*indító tag memoár: -»emlékirat mémoire: -»emlékirat memorat: —*memorát memorbuch: —•memórbuch memória: memorizálás memphiszi aretalógia: -* ízisz-ar etalóg iák ménaion: —> énekeskönyv Menander: -*Menandrosz Menandros: -+Menandrosz Menantes: —>Hunold, Chr. F. Menasse ben Izrael: -*Menassé ben Jiszráél Menciusz: -+Meng K o Mendes, J.: -+Querido, E. Mendes de Carvalho, A. A.: ->Xitu, U. Mendoza, D. H. de: -*Hurtado de Mendoza, D. Mendoza, I. de: —•Santillana, Marqués de Menecrates: -»M enekratész ménestrel: -*minstrel menestrier: —•ménestrel ménétrier: -*ménestrel, minstrel Meng-ce: -*Meng K o Meng-ei: -*Meng Ko Meng Tung-je: -*Meng Csiao Mengesztu: —» Mengisztu. L. Ménippée: —>Satire Ménippée Menippus: -*Menipposz Mcniuc, G.: —•Meniulc. Dzs. mennyiségi megkülönböztető jegy: —>kvantitatív nyelvészet menő: -+szökő ménologion: —>hagiográfia; ménológia, 2.; martirológia Menőn Ch.: —>Csandu Menőn Menotti del Picchia, P.: —•Menotti del Picchia Mensah: —• Viderot Mensah, T. Mensah, A. W. K.: -+Kayper-Mensah, A. W. Menschenganz: ->ember egésze, az menyasszonybúcsúztató: —• meny asszony dal menyasszony sirató: —* menyasszonydal mennyegzői dal: -> házassági rítusok költészete Menzer: -*Fischart, J. F. 422

Cím,szóváltozatok meo irodalom: ->miao irodalom meorá: -+jocer meosis: -*meiózis Merát gazzé: -*Kincsesbarlang Mercurio: irodalmi sajtó Mercurius Librarius: —•irodalmi sajtó Mercutio: -*Garnir, G. Meredith, M. G.: Webb, i\l. G. Meredith, 0.: ->Lytton, E. Mereskovszkij: -»Merezskovszkij. D. Sz. merina irodalom: —>Madagaszkár irodalma Merisi: —•Caravaggio, M. da meriszmosz: —•epimeriszmosz, 2. Merkel, G. H.: -*Merkelis, G. H. Merkurisz: -*lengyel irodalom Merlin: -*Myrddyn Merlin Coccaio: -*Folengo, T. Merlinus: -* Myrddyn Mérode, W. de: —> Kermitig, W. E. Merőé irodalma: —>Szudán irodalma Meronte Larisseo: -»Cesarotti, M. meroving irodalom: —> latin irodalom Merseburger Zaubersprüche: ~>Merseburgi ráolvasások merszije: -+marszija mérték: —• versmérték mértékes verselés: -+időmértékes verselés Merz: —•dadaizmus Mesarosh, S.: —•Nelson, S. Mesa y Rosales: -*Mesa, E. de mese fa: —» mesemondó mesefilm: —>mese mesei: -*bilmece mesnevi: —» masznaví mesodica pericopa: —• mezódikus perikópa Mesomedes: —• M eszomédész mesostichon: —>mezosztichon mesozeugma: -*mezozeugma, inessage: —>üzenet messanza: —•quodlibet Messejana, F.: —>Marins, F. Ferrari messeniacum: ->messzénéi verssor inesseniacum metrum: -*messzénéi verssor inesszéniakon metrón: -*messzénéi verssor Meste: —• Verdié, J. A.

mutatója

meszódiké perikopé: —•mezódikus perikópa meszódiké sztrophé: —•mezódikus versszak meszódikon kólón: -*középtag meszosztikhon: —• mezosztichon metabola: ->metabolé Metagenes: —>Metagenész metagramma: —>enigma, 5. métalogisme: —>metalogizmus metamorphosis: —» metamorfózis metaphora: —>metafora metaphrasis: ->metafrázis metaphraszisz: -» metafrázis metaphysieal poetry: -> metafizikus költők metaphysical school of poetry: —• metafizikus költők metaplasmus: -+metaplazmus metarealizmus: —» szürrealizmus métaséméme: -*metaszeméma metastasis: -+metasztázis metaszínház: —> abszurd dráma métataxe: —•metataxis metateória: ->metaelmélet metatudomány: —>metaelmélet metel: -»bilmece Meteor, 0.: Vedmickij, 0 . M. Meteornij: -»•Vedmickij, 0 . M. meteorológiai iskola: —•természetmitológiai iskola Method: -»Metód, Szent Methodiosz: -*Metód, Szent Methodius: Metód, Szent Methodius O.: —> Methodiosz, 0 . methodus: —•dialógus, 1. Metodij: -* Metód, Szent metódus: -*módszer metrica: -> metrika metrica necessitas: ->metrumbeli szükség metrikai hangsúly: -*vershangsúly metrikai képlet: —•versképlet metrikai megfelelés: -»megfelelés metrikai nyomaték: —* vershang súly metrikus rendszer: —•metrikai rendszer metrikus verselés: -+ időmértékes verselés métróakon: galliambikus verssor metrón: —•metrum, versmérték metrón katalékton: —•katalektikus versmérték metrón rhéton: —> racionális ütem metrum: —•versmérték

mesterdalnok-színjáték: -*mesterdalnok-színpad mesterdalversszak: —>mesterdal mestermű: -*chef d 'oeuvre mesterséges nyelvek és irodalom: ->irodalom és mesterséges nyelvek mesterszonett: —• szonettkoszorú Mest Selim: —• Szelim, II. Mészáros, L.: —>Smröok, L. meszneví: —>masznaví

metrum catalectum: -*katalektikus versmérték metrum perfectum; —• akatalektikus versmérték metrum rationale: —•racionális ütem metszet: —• sormetszet metszetátlépés: szóátvágás metszeteltolódás: —>sormetszet 423

Cím,szóváltozatok metszetrím: —•cezúrarím Metteyya thera: -* Vidágama M. théra Mettius Epaphroditus, M.: -*Epaphroditosz Mevlana Mehmed: -^Neqri mevlid: -*maulid Mevoldang: -+Kim Sziszup Mexía, F.: - + M e x í a , H. Mexía, P.: ->Mejía, P. Meyer, A.: -+Goldschmidt, M. A. Meyer, G.: —>Meyrink, G. Meyer, L.: -*Faure, L. Meyar, P.: -+Meyer, E. Y. Meyer-Benfey: Meyer, H. Meyerhold: -»•Mejerhold, V. E. Meziéres, M. J. de Laboras de: -*•Riccoboni, Mme mezódikus kólón: —*belső tag mezőelmélet: ->jelentés mezőösszefüggés: ->jelentés mezőszerkesztés: —>beat nemzedék Mezsdunarodnoje Bjuro Revoljucionnoj Lityeraturi: —>Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Mezsdunarodnoje Objegyinyenyije Revoljucionnih Piszatyelej: -* Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Mezzanyin poezii: —>futurizmus, 2. Mgeledze: —•Vargyin, I. V. mgur: -+glu mhong irodalom: —*miao irodalom Miao Hi-po: -+Miao Hszi Miao H.szi-po: -*Miao Hszi Miao Szi: Miao Hszi mibu kyögen: —» kyögen Micaia, L.: -+Santos, M. dos Micaia, V.: Sousa, N. C. A. de Sousa Soares Michaeas: —• M ílca Michaélis, S. A. B.: -+Michaélis, S. Michalansky: -*Zborovjan, J. Michalcová, M.: —• Michalcová-Cesnaková, M. Michalo Lituanus: —» Mykolas Lietuvis Michelangelo, B. ifj.: ->Buonarroti, M. Michelangiolo Girolamo Giovanni: -+Firenzuola, A. Michitsuna anyja: ->Fujiwara no Michitsuna anyja Michizane no Sugawara: -*Sugawara no Michizane Mickelsen, H.: ->Holberg, L. Mickevicus, V.: —*•Krévé-Mickeviöius, V. Mickevics, K. M.: -»•Kolasz, J. Mickievics, A. P.: Dnyeprov Micrós: —yCampo, A. de midá: -*másál

mutatója

Midla raszpa: -yMila raszpa midot: —> hermeneutika Midrás hazóhár: -*Zóhár midzsika uta: ->tanka midzsin hajeren: -*•örmény irodalom, örmény irodalmi formák Midzuhara Súósi: —• Mizuhara Shüöshi Mielants, F. C. A. van: -+Hensen, H. Mielcke: -*Milkus, K. G. Miel^cka: —» Wegierska, Z. z Kamienskich Mielecki: ->Rotundus, A. Mieleski: —•Rotundus, A. Mielke: -^Fabian, F. Mién Tham: ->Túng Thién Mién Trinh: —>Tuy Ly Vuxrng Mierz, E.: —*Ostrowska, B. Mi^siecznik Literacki: -*irodalmi sajtó, lengyel irodalom mi-go-ku: —>lolo irodalom Miháescu, Gh. I.: -*Miháescu, G. Mihailidisz, K. K.: -»•Eftaljótisz, A. Mihailidisz, P.: —• Krineosz, P. Mihajlavics, A.: -+Zsihunov, A. Mihajlavics, M.: Vadanoszav, M. Mihajlik: Dold-Mihajlik, Ju. P. Mihajlov: -+Seller, A. K. Mihajlovszkij, Ny. G.: -*Garin, N. Mihalache, I.: -+Báie§u, I. Mihalická Jaroslava z rodu Hájkű z Hajku: -»Pasiaková, J. Mihalszkij, J.: —> Mihálski, E. Mihardja, A. K.: Achdiat, K. M. Mihkelson, F.: Tuglas, F. Mihopoulos, T.: Mihopulosz, T. Mijamoto Juriko: -*Miyamoto Yuriko Mijamoto Maszao: —> Miyamoto Masao mijika uta: -*tanka Mijosi Tacudzsi: -*Miyoshi Tatsuji Mikaele Rasid: —>Rasid, M. Mikaia, L.: —>Santos, M. dos Mikeás: ->-Míka Mikes Hiador: —• Sztripszky, H. Mikhaiasz: -+Míka Mikháíl Nuajma: -*Nuajma, M. Mikhal: Lebensohn, M. J. Mikhel Modrekili: -+Modrekili mikhtám: —•mihtám Mikita: —>Rudlovc.sak, 0. Mikkola: ->•Talvio, M. Miklasevszki: -> Verabej, Ja. V. Miklasevszkij, M. P.: Nyevedomszkij, M. Miklosic, F.: -> Miklosich, F. Mikolajcsik: —> Verbickij, M. A. mikoto nori: -*senmyö 424

Cím,szóváltozatok Mikschová: ->Téver, F. miktám: —>mihtám miktos chronos: -*vegyes időtartam miktosz khronosz: —> vegyes időtartam, Mila Dpalbzsadpa-rdordzse, rdzsebcun: -*Mila raszpa Miladinov, Sz. Sz.: -*Sztratiev, Sz. Milanés y Fuentes: —•Milanés, J. J. Mila repa: —*•Mila raszpa Milésziosz: —>Hészükhiosz Milhámá: —• Fény fiainak harca a Sötétség fiai ellen, A Miliauskas, J.: -+Miglovara, J. miiindapád: -*c,sarana miliő: -*milieu miliődráma: ->milieu-dráma miliőelmélet: -*milieu-elmélet Milkomane, G. A. M.: -+Sava, G. Milkowski, Z. F.: -*Jez, T. T. Milla y Vidaurre, J.: -+Milla, J. Millé celótá dí calli Nabunáj: —• Nabunáj imája Miller, A. M. C.: -*Christie, A. Miller, L.: Merrick, L. Miller, M. B.: — Bolton, 1. Milliet da Costa e Silva, S.: ->Milliet, S. Milligan, T. A.: -+Milligan, S. Miilikas, M.: Raudsepp, H. Mills, M.: -óBoyd, M. Milosh Gjergj: —> M igjeni, N. Milovszkij, Sz. Ny.: -+Jeleonszkij Milton, F.: ->Trollope, F. Milton, H. J.: -+Hay, J. mimesis: -> mimézis mimészisz: -* mimézis mimetikus levelek: —>fiktív levél mimiambus: ->mimiambosz mimmá jusbih al-mustaqo: —>dzsinász, 1. Mimnermus: -+Mimnermosz mimos: —>mímosz mimus: —* mim/tsz Mína Hanná: —• Hanná Mína Mínáí: -* Amír Mínáí Minakshi Sundaram Pillái: -*Mínaksí Szundaram Pillái minasi iskola: —• brazil irodalom Minaszjan, P.: —>mekhitaristák Mincshon: —• /ti Gijong Mincsikovszkij: —>Mincsikovszkij, A. M. mindennapi történet: -» archaikus epika ming: —•feliratirodalom Minh Thi: -*Xuán Hoáng Minhla Zej-jathu: —*U Jam Minn Tu-o-e: -*Xích Dieu Minimo Espanol: -*Pé.rez, D.

mutatója

Min Ju Vej: -*U Njun Vej Minkiewicz, R.: -+Romin, K. Min Kjo: -*U Kjo Szhvej Minkoff: -+Minkov, N. B. Minne: -*Minnedienst Minneallegorie: -*• Minneallegória Minnebrief: —> M innelevél Minnedalok: —•Minnesang Minne-Leich: -*Leich Minnelied: -»Minnesang Minnema, S.: -+Polet, S. Minneparodie: —» Minneparódia minnesanc: —• Minnesang minőségjel: —>jel Minukianosz: -»Minucianus minutio: —•kicsinyítés Mir: —•irodalom és könyvkiadás Mír: —*Mír Takí Mír Mír, Hodzsa: -+Dard Mír Abdul Húszain Khán: ->Szángí mirabilium: latin irodalmi formák, 2. Miracolo, G.: —> Bragaglia, A. G. Mirademescua: -*Mire de Amescua, A. Mira de Mescua: -> Mir a de Amescua, A. Mir Amman: -+Amann, M. Miran, B.: ->Stritar, J. Mirán Bái: —> M írá Bái Miranda Jardim, L. I. de: ->Jardim, L. Miranda Quintana, M. de: —>Quintana, M. Mír Bábár Ali: -*Anísz Mir Dzsalal Ali ogli Pasajev: -*Mir Dzsalal Mír Ghulám Haszan: —>Mír Haszan Miriam, J. Z.: —>Przesmycki, Z. Miris, von: -*Bonn, F. Mir Khond; Mirkhond: —>Mirkhvánd, M. ibn. Kh. Mirko: —• Verasz, Z. Mirmuhszin Mirszaidov: —> Mirmuhszin Mirobulius Tassalinus: —»Lubomirski, S. H. Míró Denis: —>Miró, R. Míró Ferrer, G. F. V.: -+Miró, G. Mirtemir Turszunov: —• Mirtemir Mirtz, A. M.: -»Deharme, L. Mírzá Húszain Ali Núri: -+Bahá'ulláh Mirza Kalich Beg: —* Mírzá Kalics Bég Mirza-Saffi: Vazeh, M. S. Mirza Safi: Vazeh, M. S. Mirza Schaffy: -> Vazeh, M. S. Misarová: —> Rossová, A. miscellanea: —>miszcellanea mise: —• szertartásirodalom Misev, H.: -*Muratov, A. Misima Jukio: -*Mishima Yukio Misios, K.: ->Misziosz, K. 425

Cím,szóváltozatok Misié: —Példabeszédek könyve Misié Sölómó: —Példabeszédek könyve Misra, L.: —Miszra, L. N. Misra, V.: —Nágárdzsun Missale Romanum: —missale mistichanza: —quodlibet Mistrík, E.: — Ondrejov, L. Miszbáhu-d-Díván: —Adab misztériumdráma: — misztériumjáték misztika: —misztikus irodalom Mitehell, J. L.: —Gibbon, L. G. mitikus mese: —valódi mese mitnágdim: —hászidizmus mitográfiai iskola: — ikonológia Mito-iskola: —japán irodalom mitológiai papiruszok: —halálirodalom Mitomi Hiroshi: —Murai Gensai mítoszkritika: —myth criticism mítosznovella: —»mítoszregény Mitropoulou, M.: —Mitropulu, M. Mitrovich, R.: —Sehovié, F. Mitruk Jak: —Rocsev, .Ja. M. Mitteldeutscher Verlag: —irodalom, és könyvkiadás Mitterer: —Petrowsky, E. Miura Chizuko: —Sono Ayako Mix: —Zimmering, M. mixtum metrum: —periódus mixtum tempus: —vegyes időtartam Miyagi: —fíonchö Miyako-za: —japán irodalom Mizuhara Yutaka: —Mizuhara Shüöshi Mkasgrub-rgjamco: —dalai láma, tizenegyedik ML A: —Modern Language Assoeiation of

mutatója

Modern Language Re vie w: —irodalmi sajtó modernség: —korszerűség modi eausarum: —képviselhetőségi fok Modisane, W.: —Modisane, B. Modrevius, A. F.: —Frycz Modrzewski, A. Mödruvallabók: —izlandi irodalom módszertan: —metodológia, módszer modzstasz: —mudzstassz Moeis, A.: —Abdul Muis Moering, R.: —Gan, P. Moero: —Müró mogliazzi: — mariazi mogol irodalom: -mongol irodalom Móhan Rakés: —Rákés, M. Mohán Rakesh: —Rákes, M. mohini attam: —egyszemélyes színjátékok Mohottála: —Alagijavanna, M. moihe de Montaudon: — montaudoni szerzetes Moineaux, G.: —Courteline, G. moine de Montaudon: —montaudoni szerzetes Moiró: —Müró Mogin, G.: —Norge, G. mogliazzi: —mariazi Mojszja, I. L.: —Le, I. Mojzís, S.: —Lem, S. mokhammasz: —mukhammasz moksa irodalmi formák: —mordvin irodalmi formák Mokuami: — Kawatake Mokuami Mokura Sanjin: —Terada Torahiko Mol, J. de: —Jákob de Mol molamma: —mulamma Molas i Batllori: —Molas, J. moliant: —kelta irodalmi formák Molina, T. de: —Tirso de Molina Molla Klics: —Miszkinklics Molla Panah: —Vagif Möller, Ch. F.: — Bornsehein, J. E. D. Meller; O.: —Hernaes, G. Molodowsky: — Molodovszki, K. Molodowszki: —Molodovszki, K. molosszosz: —molosszus momaria: —mumming momeria: —momaria momes: —mímosz Momis-Uli: —Momisuli, B. mommeria: —momaria momo: —mímosz momos: —mímosz, mumming Momotarö: —japán irodalom Monat, Der: —irodalmi sajtó Monatsgespráche: —irodalmi sajtó monázare: —munázara Monckton Milnes, R. Lord: —Houghton, R.

America, The Mládek, V.: —Skalka, J. Mlade Slovensko: —irodalmi sajtó Mlaka, D.: — Vorobkevics, Sz. I. Mme Dussane: —Dussane, 13. Mnasalces: —»Mnaszalkész Mnaszalkasz: —Mnaszalkész mnémé: —memorizálás Mnesimaehus: — M nészimakhosz Mo-ce: —Mo Ti Mo-ci: —Mo Ti Möbius, M.: — Bierbaum, 0 . J. Mocadades del Cid: —Cantar de Rodrigo Mochtar Lubis: —Lubis, M. Mocsosz: —Motsziosz, J. moda: —modinha modellálás: —computeresztétika, 3. Modena, L. da: —Leo Modena modern filológia: —filológia modernizálás: —adaptáció 426

Cím,szóváltozatok mondaciklus: —•mondakör mondathangsúly: -*hangsúly mondatintonáció: —> mondat hanglejtés mondatpárhuzam: —*paralelizmus mondatszakasz: —• szólam mondattagolás: —•topic-comment mondatzárlat: —>klauzula Mongkol-un niucsa tobcsan: —•mongolok titkos története, A. Mong Son: —*VurThi Mai-Huo-ng Möng Tuyet: - T h á i - T h i Út monguor irodalom: —>mongol irodalmak Moniteur: —>közlöny Moniteur de la Mode: —•irodalmi sajtó Monitor: ->irodalmi sajtó Monk Lewis: ->Lewis, M. G. Monnier, M.: —• Monnier, T. mono avasze: -*mono awase monokólosz periódosz: -*önálló kólón monologue dramatique: -> drámai monológ monologue intérieur: belső monológ Monomah: —> Vlagyimir Monomah monomane kjógen: -*monomane kyögen mono no avere: —•raoreo no aware monosemos chronos: -*mora, időegység monostiche: -»monosticha monoszémosz khronosz: —• mora, időegység monoton nyelvek: ->szóhanglejtés Monspey, seigneur de: —> Uchard, B. monszare: —* munszarih Mont, K. M. P. de: ->Mont, P. de Montalbán, J. P. de: -*Pé.rez de Montalbán, J. Montalte, L. van: —>Busken Huet, C. Montalte, L. de: -> Pascal, B. x Montalván: —• Perez de Montalbán, J. Montalvo, G. O. de: —•Iiodríguez de Montalvo, G. Montalvo, G. R. de: -+Rodríguez de. Montalvo, G. Montavrier-Delille: —>Delille, J. abbé Monteiro, M. R. A.: -+Rui, M. Monteiro de Castro Soromenho, F.: ->Castro Soromenho Monteiro e Grilo, J. F. T.: ->Kim, T. Monteiro Lobato, J. B.: Lobato, M. Monteiro Machado, A.: -+Machad.o, A. M. Monteiro Mendes, M.: -+Mendes, M. Monteiro Pereira Junior, D.: -»Monteiro, D. Montemor, J. de: -*Montemayor, J. de Montenegro, B.: -*Braga Montenegro, J. Montenevoso hercege: -*D'Annunzio, G. Montés: —tMondisz, K. Montesa márki: -»Marichalor, A. Montesino, V.: —>Céu, Sóror V. do

mutatója

Montfaucon, N. P. H. de: —> Viliara apát Monthly Review: -*irodalmi sajtó Mon Thvan Nui: —• U Thvan Nui Montford, A.: -*Lebreton, A. Montluc, B. de: —•Monluc Montoku Jitsuroku: -* Rikkokushi Montoliu y de Togores, M. de: —•Montolíu, M. de Moody, C. G. F.: ->Gore, C. G. F. Moogo: -*Meogo, P. Mooney, N. L.: -*McClung, N. L. Moore: —>Brooke, F, Moore, R.: —>Rive, R, moqtazab: -*muqtadab Mora: —> Zilot Románul Mora i Pujadas: -+Mora, V. Morais, E. de: —>Eneida Moraitides, A.: —>Moraitidisz, A. Moratín, L. F. de: —>Fernández de Moratín, L. Moratin, N. F. de: —>Fernández de Moratín, N. Moraková, H.: Bélohradská, H. Morales, J. F.: -*Ibarbourou, J. de mordobre: -*mozdobre More, Sir Th.: ->Morus, T. moré irodalom: —• rnoszi irodalom Morei, Eu.: —>Eustache Deschamp Morén: -*Vesaas, H M. Moreno Colmenares: —• Moreno, J. moresca: —•moreszka morfológiai irányzatok: —>morfológiai irodalomtudomány morfológiai nyelvtipológia: -*nyelvtipológia Morgan, E.: ->Bynner, W. Morgenlied: -»hajnali dal Morgue, E. Th.: -ySutherland, E. Th. Mori Rintarö: —>Mori Ögai Moricja, I.: -»Krivosejev, I. P. Morin, E.: Passeur, S. moríni col: —tjöról Moriya Shigeyoshi: -*Saitö Mokichi Mörk, P. B.: ->Tunström, G. Morley, Viscount of Blackburn: -*Morley, J. Morolfstrophe: —> M orolf-strófa MORP: —*Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Morrison Spillane, F.: - * S p i l l a n e , M. morris táncjáték: -+moreszka Morsain, A.: -*Lenéru, M. Morshiel, G.: ->Shiels, G. Mors Pilati: ->Nikodémosz evangéliuma, Morski guslar: —•Tresié-Pavióié, A. Moru, S- I" —• Zilot Románul morva irodalom: -*cseh irodalom Moschion: -»Moszkhión 427

3.

Cím,szóváltozatok Moschovinus: -*Tesák-MoSovsky, J. Moschus: —• Moszkhosz Móse ben Maimon: Maimonides Moses: -*Mosen, J. Moses bar Kepha: -+Mosé bar Kéfá Moses Chorenaci: Movszesz Khorenaci Moses Sephardí: —• A Ifunsi, P. Mossocius: —> Rohozník-Moéovsky, Z. Mossóczi Z.: —•Rohozník-M oéovsky, Z. moszamman: -+muszammat moszammat: —•muszammat Moszasvili: —* Mirchulava, Alio Moszkovszkaja Asszociacija Proletarszkih Piszatyelej: -+MAPP Moszkovszkaja lityeraturnaja szreda: ->Szreda Moszkovszkij Nabljudatyel: -*•irodalmi sajtó Moszkovszkij Tyelegraf: -*irodalmi sajtó Moszkvin-Vorobjov: -*Moszkvin, Ny. Ja. möszorá: —>maszóra mosztazád: —>musztazád mot: -*vers Mota Azevedo da Correia: ->Correia, R. da motadárek: —> mutadárik motaqáreb: —>mutaqárib motecta: —•motetta motet: -*motetta motetto: —•motetta motivált jelek: —•jelviszony motívumelemzés: -*elemzés motívumkatalógus: motívumindex motívummutató: —• motívumindex Mofoc, V.: —> Varlaam motu irodalom: Pápua Új-Guinea irodalma motz-ríma: -*motz-refran Mouhouv, J. el: —*Amrouche, J. Moulinet: ->Molinet, J. Mouráo-Ferreira, D. de J.: -+Mourao-Ferreira, D. Moura Rangéi, J. G. de: ->Rangéi, G. Mousse, A.: —*Houssaye, A. Movszesz Kanghankatuaci: —>Movszesz Daszkhuranci Movsziszjan, A. M.: —>Sirvanzade, A. Movsziszjan, Sz. Sz.: —>Taronci, Sz. Mowatt, A. C.: -*Ritchie, A. C. mozaikrím: —• összerakó rím mozaikstílus: -»muzív stílus mozare: -tmuzári Mozartizmus: proletárirodalom moz dob: —>mozdobre Mózes 1. könyve: —*Genesis Mózes 3. könyve: ->Leviticus Mózes 2. könyve: —•Exodus Mózes 4. könyve: ->Numeri

mutatója

Mózes 5. könyve: —> Deuteronomium mozgalom: -*irányzat mozzanat: -*beszédszint mozzanatok szintje: -*beszédszint Mpalé, T.: -*Bali, T. Mpastéas, K.: -+ Basztiasz, K. Mpekes, O.: -*Bekesz, 0 . mpilalalo: —tkilalao Mpumé Papa, R.: -+Bumi Papa, R. Mrs. Henry: -> Wood, E. Mrs. Macfarlane: -*Carswell, C. műalkotás: - > m műballada: —>ballada Mucianus: -*Licinius Mudalijár, K. Sz.: —• Kaljána Szundara Mudalijár, V. mudári: —>muzdri Mudarriszov, S. H.: —»• Mudarrisz, S. Mudattamakkannijár: -»Pattuppáttu mudzári: -*muzári Mueller: -tMüller, I. von műelemzés: —•elemzés műélvezés ideje: —>idő műeposz: -*eposz, hősepika műfaj struktúra: —» műfajhierarchia mufákhara: -+arab irodalom műfordítási pör: -* műfordítás Múgica, R.: -*Celaya, G. Mugnone: —•Faitinelli, ser P. de' Muhammad: -*Mohamed Muhammad, J. M.: -*Dzsájaszí, Malik Muhammad Muhammad Basír, V.: ->Basír, V. M. Muhammad Ibrahim, S.: -*Zauk Muhammad Kuli Kutubsáh: -+Kuli Kutubsáh, M. Muhammad Mir, Sz.: -+Szóz Muhammad-Vali: -*Kemine Muhammad Yamin: —* Yamin, M. Muhammedov, S.: -+Muhametov, S. muhammesz: -*mukhammasz Muhaung: -*Pag Inno muhavere: -*karagöz Muhin, V. A.: ->Szavi, V. Muiderkring: —•holland irodalom Muis, A.: Abdul Muis Mukherdzsí, Sz.: —>Mukhópádhjáj, Sz. Mukherji, B.: -*Banaphul Mukherji, P.: ->Mukherdzsí, P. K. Mukherji, S.: -*Mukhópádhjáj, Sz. Mukhópáddháj, S.: —* Mukhópádhjáj, Sz. Mukhópádhjáj, B.: -> Banaphul Mukhópádhjáj, P.: Mukherdzsí, P. K. Mukhopadhyay, P.: -*Mukherdzsí, P. K. 428

Cím,szóváltozatok Mukhopadhyay, S.: —> Mukhópádhjáj. Sz. működési modell: —>kibernetikai irodalomtudomány, modell muktak cshand: —>hindi verselés Mu-lan ci: ->Mu-lan ce Mularezyk: -*Bratny, R. Mulgrave, Earl of: -+Sheffield, J. Mulgrave, J.: Sheffield, J. Mulija, T.: —yTimmappajja Mulija Mulisch, K. V.: -*Mulisch, H. Mulk Rádzs Ánand: -*Anand, M. R. Mullaippáttu: —• Pattuppáttu Mulla Tantaj: —>lao irodalom Müller: ->Skram, A. Müller, E.: -+Lothar, E. Müller, J.: —>Regiomontanus, J. Müller-Einigen: ->Müller, H. Müller-Partenkirehen: -*Müller, F. Müller von Itzenhoe: ->Müller, J. G. Müller von Königswinter: Müller, W. Müller-Zürich: ->Müller, F. Mulloek: -+Craik, D M. mumisa: -*mumming mummers'play: —> moreszka munacat: —• munádzsát münacat: —•munádzsát münadzsat: —>munádzsát Münchberg, F. von: —>Bonn, F. Münchner Dichterkreis: —>Müncheni költőkör Mundassery, J.: —>Mundasszeri, D. münemcsoport: -> műfaj, műnem Munhak cshangdzso: —>KAPP Munimanikjam: —>Naraszimba Ráó, M. Munk, Ch.: —> Weisenborn, G. munkásmozgalmi dal: ->mozgalmi dal munkásmozgalmi költészet: —>munkásirodalom, proletárirodalom, politikai költészet munkaünnepek: -*• munkaszokások, szokásköltészet Munnerlyn, M.: ->Mitchell, M. Munoz Arconada, C. M.: —>A rconada, C. Munoz Díaz, E.: -*Noel, E. Munshi, K. M.: ->-Munsí, K. M. Müntzer: ~*Münzer, Th. Müobatrakhomakliia: —> Batrakhomüomakhia Müomakhia: —•Batrakhomüomakhia Muqaífa: ->Ibn al-Muqaffa, Abd Alláh muqtazab: -*muqtadah Mur, T.: ->Trajanov, T. V. Muracciole, Ch.: -*Murciaux, Ch. Muradjan, K. G.: —Murakami Kijö

mutatója

Muraszaki Sikibu: —•Murasaki, Shikibu Murianka, P.: —•Trochanowski, P. Murmelius: —> Murmellius, J. Murphy, A. B.: -*Jameson, A. B. Murray Prior, R. C.: ->Praed, Mrs. Campbell Murrik, H. M.: -> Wuolijoki, H. Musaeus: —*Muszaiosz Musaios: Muszaiosz Musakódzsi Szaneacu: —yMushaköji Sanetsu musamman: -*muszammat musammat: -+muszammat Musenalmanach: -+múzsaalmanach müseddes: -*muszammat Muse Frangaise: -*irodalmi sajtó Mushanoköj Saneatsu: -* Mushaköji Sanetsu musical play: musical comedy Musikdrama: —»zenedráma Musiktheater: -> zenés színház musin renga: —•mushin renga Muskatblüt: -+Muskatblut műsor: -*színlap musoso: —•Angola irodalma Mustafa: -> Gevheri Mustafa felebi: —> Nailí Mustafa ibn Abdullah: -*Kátip Qelebi müstezad: —>musztazád Músza, Sz.: —•Szaláma Músza muszaddasz: —*muszammat Muszáfir: —•Gurmukh Szingh muszáj rím: —• kínrím muszamman: -*muszammat muszannaf: -+hadísz muszand: —*hadísz Musztaghni: -»Musztágní, A. mutáció: —•alakzat mutakárib: —*mutaqárib, qáfijá mutakávisz: ->qáfija mutarádif: -+qáfija mutatio: —>alakzat mutató: —* index mutatómező: —>beszédhelyzet mutazila: —• hitvitázó irodalom Mütfüoglu A. H.: -+Ahmet Hikmet, M. müthosz: —•fabula, mítosz Mu t'ien-ci' csuan: -*Mu tien-ce csuan muttettu: -*mutéttu Muvajlahí: -*Muvajlihí, M. művelődési korszak: —> korszak művelődéspolitika: —•irodalom és politika művelődésszociológia: -> kultúrszociológia művész: -*író, költő művészet a művészetért: —•Vart pour Vart, művészetfilozófia: —• művészetelmélet művészeti eszmény: ideál 429

Cím,szóváltozatok művészeti szemantika: —•szemantika művészeti visszatükröződési elmélet: -*tükrözés művészetpolitika: —>irodalom és politika művészetpszichológia: —• irodalompszichológia művészetszociológia: -»irodalomszociológia művészi alkotás: —•alkotás művészi elképzelés: -*írói szándék művészi élvezet: -*esztétikai élvezet művészi érték: -*érték művészi igazság: —»igazság művészi megismerés: esztétikai megismerés művészi minőségek: -»esztétikai minőségek művészi mű: —*mű

mutatója

Nagaakira: —>Kamo no Chömei Nágacsandra: -*• Abhinava-Pampa Nagacuka Takasi: —>Nagatsuka Takashi Nagai Sökichi: ->Nagai Kafu Nagajo Josiró: —> Nagayo Yoshirö nagana: -*agana nagauta: ->ehöka Nagel, W. H.: Charles, J. B. Nagíb Mahfúz: Mahfúz, N. Nagnyibeda: —>Nahnibida, M. L. nagy alkaioszi sor: alkaioszi verssor, nagy; alkaioszi tizenegyes nagy arkhiloszi sor: —>arkhiloszi verssor nagy aszklepadészi verssor: -*aszklepiadészi verssor, 3. nagy aszklepadészi versszak: —>aszklepiadészi versszak, 1. Nagy-Britannia irodalma: -óangol irodalom,, corn irodalom és irodalmi formák, ír irodalom, manx irodalom, skót irodalom, walesi irodalom nagy dionüszia: —*•dioniiszia nagy égből a nagy föld felé, A: -*Innin alvilágjárása nagy epika: -* epika Nagy Katalin: —»Katalin, II. Nagy Osztrák Allami-díj: —•irodalmi díj nagy politikus: —•politicus versus Nagy Ragip Pa§a: —• Ragip Pasa nagy retorikusok: —• retorikusok Nagy Sándor-regény: ->Sándor-regény Nagy Schiller-díj: irodalmi díj Nagy Szent Leó: —>Leó, I. Nagy Szent Teréz: Teréz, Avilai Szent Nagyté, Z.: ->Sutema, L. nagy ütem: —• nagy sor nagy verssor: —•nagysor Nahapet: Alisán, Gh. Nahapetjan, L.: -+Sant, L. Nahmán mi-Bratzlaw: —•Nahmán, bratzlawi náhutal irodalom: —>azték irodalom Náhum-kommentár: —>Náhum látomásának

művészi nyelv: —*írói nyelv, költői nyelv művészi ösztönösség: -> ösztönösség művészi próza: —• próza művészi tárgy: tárgy mű muwaschacha: —>muvassah Muzaffer Re§it: -+Nayir, Y. N. Muzíková, K.: Svetlá, K. mvita irodalom: —>szuahéli irodalom Mvomo, R. G. M.: -»•Medou, M. R. Myazedi: —> Mjazedí-felirat Myazedi-felirat: ->Mjazedí-felirat Mykolaitis: —•Mykolaitis-Putinas, V. Myles na Gopaleen: -*•O'Nolan, B. Myobatrachomachia: —* Batrakhomüomakhia Myomachia: -* Batrakhomüomakhia Myriel, J.: -*Zalevski, K. Myro: —> M ii.ró Myrtiotissa: —> M irtiotissza Myrtis: -*M ürtisz Mystifizinsky, A.: Vischer, F. Th. mytacismus: —>mitacizmus mythologia: —»mitológia mythos: —>fabula, mítosz Mytsky, M.: 3ember a, A. V. naat: —>nat Nabi, I.: —>Nayir, Y. N. Nachana Soma: —>Nácsana Szórna Nach-komoedie: -*Nachspiel Nachmanides: —>Móse ben Náhmán Nacume Szószelti: Natsume Söseki Nadali: ->Petrus de Natalibus Nádaséri B. L.: -»Benedikt z Nedozier Nádasi, L.: -+Jégé Nadault: -*Nadal, abbé A. Nadie: -*Balart, F. Nadím, an-: -*Ibn an-Nadím Nádirov: —>Nadirí, V. Nádzsí: -*Nágí, I. naenia: ->nenia naeniae: -+neniae

értelmezése Náhum midrás: —> Náhum látomásának értelmezése naí kahání: —> nají kahání naí kavitá: —>nají kavitá Naikovska, M.: —>Kempe, M. Naili-i Kadím: —•Nailí Naíma, M.: Nuaima, M. Naimy: -*Nuaima, M. Nair, G.: —•Gópináthan Nájar, T. N. Naito Motoyuki: —>Naito Meisetsu Nai-tö-weng: —>•Naj-tö-veng naiv eposz: —•eposz 430

Cím,szóváltozatok naiv irodalom: —• naiv művészet naivitás: —•naivság Nájanár, V. K.: -*Készari nájanárok: —•nájanmárok Najir, Y. N.: ->Nayir, Y. N. Naka no ö n e herceg: —•Tenji Nakadzato Kaidzan: ->Nakazato Kaizan Nakajama Josihide: —•Nakayama Yoshihide Nakajama Tadacsika: —• Nakayama Tadachika Nakanisi Inoszuke: -*Nakanishi Inosuke nakarát: —> sarki Nakazato Yanosuke: ->Nukazato Kaizan NáKh: —> Nöbíím u-Kötubim Naladiyar: —> Náladijár Náláj iraprabandham: -* Nátájirappirabandam Nálájirattivijappirabandam: —> Nátájirappirabandam Na-lan Zsung-zso: -*Na-lan Iiszing-tö Nalatiyar: -+ Náladijár Naldius, N.: -»•Naldi, N. Nalópákhjána: —>Nala és Damajantí Námá: —> Námdér nama irodalom: -»koin irodalom, Namíbia irodalma Némakkal Kavinyar: —> Rámalingam Vengatarama Pillái, N. Nambijár Kuncsan: -*Kunesan Nambijár Nambudiri Cheruseri: -*Cseruseri Nambúri Nambúdiripad: —> Vénmani Nambudri Cherusheri: —> Cseruseri Nambúri Nam Hai: —>Nguyen Du Namiki Senryü: —>Namiki Sösuke Namkajdzsamco: —>Zaja pandita Nam Kieu: —>Tran IIuy Liéu Nammálvár: -*álvár Nampi Antar Nampi: —>Nambi Antar

Nambi

nam tar: —>rnamtar namthar: —> rnamtar Nan Haj: —>Kang Ju-vej Nan Hu: —>IIszü Cse-mo Nan-si: -+Ping Hszin Nan-ting ting-csang: -+Li Pao-csia nan csü: -+nan hszi Nandalike Laksmínáranappá: Muddana Nandasankar: Nandasankar Tuldzsásankar Nanddász: —> Nandadász Nandkisór Bál: —•Nandakisór Bál nang sebek: —>nang nánna: -* korzikai irodalom és irodalmi formák Nannaya Bhatta: —> Nannaja fíhatta Nanneehoda: —*•Nannicsóda Nannúl: —> Pavanandi Munivar Nan Tang Hou-csu: -*IÁ Jü Naogeorgus: -*Naogeorg, Th.

mutatója

NAPF: -+NAPP naphimnusz: —•hajnali dal Naplitánia: —»halálirodalom napoletana: —>napolitana naposztovsztvo: proletár irodalom, 2. Nappal könyve: —• halálirodalom Nappúdanár: —*Pattupáttu naqáid: -*naqída naqal: ->nákl naque: -+naque Nárájan: —• Rámdász Nárájan, R. K.: -+Narayan, R. K. Nárájana: —> Ilitópadésa Nárájana, Bh.: Bhatta-nárájana Nárájana Menőn, K.: —• Kundúr, N. M. Nárájanappá: —>Kurnára Vjásza Nárájan Váman Tilak: —>Tilak, N. V. Narasimhachar, P. T.: -*Naraszimhácsar, P. T. Narasimha Rao, M.: —>Naraszimha Ráó, M. Narasimha Shastri: —>Naraszimha Sásztrí Naraszinha Maketá: -»Narszinh Mehtá Narayana Menőn, K.: —>Kundúr, N. M. Narayana Reddi: ->Narájana Reddi, C. Nar-Bey: —*Nar-Bej Nareki Gergely: -+Grigor Narekaci Narenderpal Singh: -*Narénderpál Szingli Narép, E.: ^Valtak, P. na-ri-ga: —• intelemirodalom Narihira: —* Ariwara no Narihira Narkíran: —•Nakkírar Narkírar: —• Nakkírar Narmad: —* N armadásankar narratio: -^nar ráció Narszinh Csintáman Kélkar: -+Kélkar, N. Cs. Narszinhráó Bh. D.: -*•Divatiá, N. Bh. narű: -*nárú Nascimento, F. M. do: ->Elísio, F. naséb: ~*naszíb, ratéb Nase Doba: —>irodalmi sajtó Nase Gore List: —birodalmi sajtó Nash: ->Nashe, Th. Nashimoto: -+Toda Mosui nasib: —ynaszíb Nasi dni: proletárirodaiam, 2. Nasrettin Hoca: —•Naszreddin Hodzsa Nas Szovremennyik: -»irodalmi sajtó naszihat: intelemirodalom Naszimovics, Ny. F.: —• Csuzsak Naszirov, G. G.: ->Nasziri, K. naszk: —> A veszt.a Nathanaél: —• Khumnosz, N. Nation: —*ír irodalom National Literary Society: —*ir irodalom Nátja-sásztra: —>Bharata 431

Cím,szóváltozatok nátjasásztra: -»indiai irodalmi formák nátrajászaka: -+rászaka Natrinai: -*Ettuttohai Natsume Kinnosuke: -+Natsume Söseki Nattattanár: - * P a t t u p p á t t u naturalista ábrázolásmód: naturalizmus, 1. naturalista regény: —> kísérleti regény naturalisztikus ábrázolásmód: —• naturalizmus, 1. natura longa syllaba: —•természetes hosszú szótag naturisme: ->naturizmus Naturtheater: —> Landschaftstheater natya: -*nátja natyarasaka: -+rászaka Naugerius: ->Navagero, A. Naumachius: —•Naumakhiosz Nauman, M.: —>Nauman, P. Naumenko: —>Navumenka, I. J. Naum Sram: -> Vorobkevics, H. I. Naupaktia epé: -*Naupaktika epé Návalar, Árumuha: —>Arumuga Návalar Navarrai Margit: —>Margit, Navarrai Navarro i Llombart, C.: -*Llombart, C. Navigatio Brendani: —>Brendan, Szent Navisznij, Ju.: -*Zsilko, Ju. Z. Navoi: -*Nevái, A. Navoj: —• Nevái, A. Nay Mi: -+Naj Mi Nayanar, V. K.: ->Készari Nay Suon: —>Naj Szuon Nazarénusok evangéliuma, A: -»Zsidókeresztények evangéliumai, A; 1. Nazareth, P>. van: —> Beatrijs van Nazareth Nazareusok evangéliuma, A: —• Zsidókeresztények evangéliumai, A; 1. Nazarogli, I.: ->Iszlam-sair nazíra: —>nazire Nazír Ahmad: -»Ahmad, N. ndau irodalom: -+tonga irodalom, sona irodalom N'Dintsouna, F.: —•Sengat-Kuo, F. ndonga irodalom: —>ovambo irodalom, Namíbia irodalma Nea Esztía: -ógörög irodalom Neanthes: -*Neanthész Nearchus: —>Nearkhosz near rhyme: -*pararhyme Nebíím: —>Nöbíím Nebíím u-Ketubim: —•Nöbíím u-Kötubim necessarium signum: —•érvelés Necker, A. L. ().: ->Staél, Madame de Nederduytsche Academie: —»holland irodalom Nediin, M.: —>Nedim-i Kadím Nedunalvadai: ->Nakkírar, Pattuppáttu Nedzsati: ->Necatí Neferti intelmei: —>Noferti intelmei 432

mutatója

nefes: -*iláhi; himnusz negatív hós: -*hős negatív ismétlés: ~>ismétlés negatív paralelizmus: szláv antitézis negéd: keresettség Negishi-társaság: —*japán irodalom Negoto-gusa: japán irodalom Negranni szemeaka: -tEtiópia irodalma és etióp irodalmi formák negrillo: —tpigmeus Negrinaci: —>Dávid Anhaght negrito: -+pigmeus negyedik arkhilokhoszi versszak: -*arkhilokhoszi versszak negyedik aszklépiadészi versszak: —• aszklépiadészi versszak 4 Esdrae: ->•Ezre 4. könyve négyharmados arány: -*háromnegyedes arány négysarkú rím: -» négyes rím 41°; negyvenegy fok csoport: -yfuturizmus, 2. '47 Workshop: -* Műhely '47 4W0rNab: —• Nabunáj imája Nehémiás: —>Nehemjá Nehemjá ben Hakaljá: -»Nehemjá Neiífen: -*Gottfried von Neifen Neirin: -*Aneirin Neithart von Reuental: -+Neidhart von Reuenthal Nekrasov, N. V.: -*Nyekraszov, Ny. V. Nelken-Ohlenmacher, B.: -+Nelken, D. Nemanja, S.: —*Stefan Prvovenöani Nemesio Machuca: -*Á Ivarez, J. S. Nemésio Mendes Pincheiro da Silva, V.: -yNemésio, V. Német Könyvkiadók Békedíja: -birodalmi díj nem extenzionális modell: ->modellelmélet Nemichandra: —>Némicsandra Nemo: —>Bossange, A.; Zbierchowski, H. Nemo, L.-P.: —>Hémon, R. nem-realista irányzatok: realizmus nemzedék: -*írói nemzedék nemzedékregény: —• családregény nemzeti dal: —• himnusz Nemzeti díj: ->irodalmi díj nemzeti himnusz: -*himnusz nemzeti jelleg: —•nemzeti karakter nemzeti redakció: —•oikotípus nemzeti versidom: —*•magyaros verselés nemzetközi folklór: —^nemzeti folklór, folklór, világfolklór nemzetközi jelleg: —•nemzeti karakter nemzetközi könyvvásár: —• könyvpropaganda Nemzetközi Modern Irodalomtörténeti Bizottság: —*Modern Nyelvek és Irodalmak Nemzetközi Szövetsége

Címszóváltozatok nemzetközi nyelvek és irodalom: -*irodalom és mesterséges nyelvek Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság: -+ International Comparative Literature Association Nemzetközi P. E. N. Club: - P . E. N. Club nemzetséghős: -*hős nemzetségi sagák: -*Islendinga sögur nenbutsu odori: —• kabuki, japán irodalmi formák Nenci, G.: -*Gigli, G. nenia: -yneniae neoavantgard: —>neoavantgarde neoclasieismo: —• neoklasszicizmus neohumanizmus: -+New Humanism neoidealizmus: ->modernisme neológia: —>nyelvújítás neo-lusitanismo: —*neo-garrettismo neometrikus verselés: -*újmértékes verselés neomodernizmus: modernizmus, 2. neoplaszticizmus: konstruktivizmus neoplatonizmus: -> új platonizmus Neoptolemus: —• Neoptolemosz neorealismo: -*neorealizmus neoverizmus: -tneoverismo nepáli irodalom: —>Nepál irodalma, 2. népdalkantáta: —•kantáta néphit: folklór népi dráma: —•népi színjátékok népi epika: népeposz népi felelgető: -»felelgető dal népi ima: -+ima népmese: ->raese népmonda -*monda, népművészet: -*folklór Nepos, C.: Cornelius Nepos néprajz: —>irodalomtudomány és néprajz néprajzi irodalomszemlélet: etnikus specifikum néprajztudomány: —•irodalomtudomány és néprajz népszerűsítés: —*irodalmi ismeretterjesztés népszokás: szokásköltészet néptánc: —>folklór Nepveu, A.: -*Durtain, L. népzene: —•folklór Nequam: -+Neckam Alexander Neredzlgais Indri^is: -* Indrikis Néricault, Ph.: Destouches Neri Szent Fülöp: ->Neri, S. F. Neri Tanfuci: —» Fucini, R. Nerszesz Klajeci: —• Nerszesz Snorhali Nerszesz Pahlavuni: Nerszesz Snorhali Nes, B. van: —>Tergast, N. 28

mutatója

Neseda, K.: -*Raffel, V. Nesher: -*Neser, M. nesir sanati: —>krónika Nespor, P.: -*Ren£, V. Neszimi, Sz. I.: ->Nesimí, Nesztorasz: —>Mitszosz Netser: -+Necer, É. Netzer: —>Necer, É.

S. í.

Neue Deutsche Rundschau: -birodalmi sajtó Neue Freie Volksbühne: —•naturalista színház Neukema, K. van: -*Perron, E. du Neumann, M.: ->Nurme, M. Neumannová, J.: -+Moravcová, J. Neurcutter, A.: -*LSedlon, M. Neutralbühne: -> semleges színpad Neuwert, A.: -*Nowoczynski, A. név: —• írói név, álnév, irodalmi névadás, beszélőnév névárí irodalom: ->Nepál irodalma, 3. nevelés: —•irodalom és pedagógia, irodalompedagógia, didaktikus irodalom , diákirodalom, ifjúsági irodalom, gyermekirodalom nevelő hagyományok: —•oktató hagyományok Ne ven: —* irodalmi sajtó névmutató: index Nevoj: —>Nevái, A. Nevolová: —• Vrchlická, E. névtelen mű: -*anonim mű New Age: —•irodalmi sajtó New England Weekly Journal: —•irodalmi sajtó New Left: —>új baloldal new new criticism: —>iy új kritika New Statesman: -+irodalmi sajtó New York Dada: -*dadaizmus Nexo, M. A.: —>Andersen Nexo, M. Nexö, M. A.: —> Andersen Nexo, M. Nezame monogatari: japán irodalom Nezimi, I.: -+Frakulla, N. Nezsmetdinov: -*Nadzsmi, K. G. Nfrtj intelmei: -*Noferti intelmei Ngagdbang-blodzang-rgjamco: ->dalai láma, ötödik Ngengi, J. K.: —>Kenyatta, J. Nghia Hoa: —>Thái Thuán ngo bia: —>mende irodalom Ngoc Am: —• Vő Liém Són Ngoc Dutmg: —>Nguyen Xuán Ön Ngő Hai: Xuán Sanh, N g ő Ngomcar bjebai bjunggnasz: —*Sambhalai lamjig ngoszani: —tásik Ngó Trai: -*Nguyen Cóng Trw Ngo Xuán Diéu: -* Xuán Diéu

433

Cím,szóváltozatok Ngö Xuán Sách: —Xuán Sách Ngugi Wa Thiong'o: —Ngugi, J. T. nguni irodalom: —ngoni irodalom Ngu-Son: Vű Pham Khai Nguyen Ai Quoc: —Ho Chi Minh Nguyén Bá Tinh: -> Tué Tinh Nguyen Cát Ngac: — Nnm Xu-o-ng Nguyén Dinh Lap: —* Yen Dinh Nguyén Dírc Giöi: —•Thői IIitu Nguyén Dúc Long: — Thwvng-Sy Nguyen Hiéu Truong: — Trán Bach Dang Nguyén Huy Tirc —* Van Trai Nguyén Khác Doanh: —• Túr Doanh Nguyén Khác Hiííu: -Tan Dá Nguyén Khuyén: -+ Yen Dó Nguyén Kim Thanh: —Tő Hüu Nguyen Ngoc Tán: —Nguyén Thi Nguyén Nhuo-c Pháp: —* The Lúr Nguyén Quang Sáng: —Nguyén Sáng Nguyen Sen: —Tő Hoái Nguyén Tha Le: —The LúNguyén Thi Hinh: —Thanh Quan Nguyén Thi Ngoc-Khue: —Suong Nguyét Anh Nguyén Thi Xuán Quynh: —Xuán Quynh Nguyén Thu Lé: —The LűNguyén Thuong Khanh: —Trán Mai Ninh Nguyén Thuyén: —Hán T huy én Nguyén Tien Láng: —Thwrng Uyen Nguyen Trung Thanh: —Nguyen Ngoc Ngüyen Truong Thien Ly: —Tran Bach Dang Nguyén Tuán Trinh: —Thám Tám Nguyén Tu-o-ng Lán: —Thgch Lam Nguyén Tu-o-ng Tam: —Nhat-Linh Nguyén Vanh Thanh: —Ho Chi Minh; Van Thanh, Nguyen Nguyén Van Toán: —Toan-Anh Nguyén Ván Tu-ó-c: —Xích Dieu Nguyén Xuán Hoáng: —Xuán Hoáng Nguyén Xuán Kim: —Sy Tién Nguyén Xuán Thieu: —Xuán Thieu ngvana irodalom: —szuahéli irodalom Ngwane irodalma: —Szváziföld irodalma Nhan: —Ngó Tat Tő Nhát Lé: —Xuán Iloáng Nhu- V thuyen: —Nguyen Gia Thieu Ni Jüan-csen: —Ni Can Ni Jün-lin: —Ni Can Niani: —Niane, D. T. Niavis, P.: —Schneevogel, P. Nibelungenlied: —Nibelung-ének Nibelung-strófa: —nibelungi versszak Nieaenetus: — Nikainetosz Nicander: —Nikandrosz Nicanor: —Nikanór

mutatója

Nicarchus: —Nikarkhosz Niceno: —Elisio, F. Nieetas Serronius: —Nikétasz Nicetes: —Niketész Nicholson, J.: —Steen, M. Nicias: —Nikiasz Nicochares: —Nikokharész Nicol, D. S. H.: -Nicol, A. Nicola'íe, L. F.: —Clairville Nicolaus: —Nikolausz Nicolaus de Bibera: —Nikolaus von Bibra Nieolucci: —Pigna, G. B. Nicophon: —Nikophón Nicostratus: —Nikosztratosz niddzsuti: —prákrit irodalom Nidhú Bábú: —Rámnidhi Gupta Nidolmo Teseo: —Forteguerri, N. nídvísar: —níd Nidzsó no Josimoto: —Nijö no Yoshimoto Niebelsehiitz, S. von: — Werner, E. von Nielsen, H.: -Herdál, H. Nielsen, K. B. L. M.: —Nielsen, M. Nielsen, N. J.: —Nielsen, J. Nielssen, L.: —Nilsson, L. Nieminen: —Raittila, A.-M. Niemschbach, Edler von Strehlenau, N. F.: —Lenau, N. Nieremberg y Otin: —Nieremberg, J. E. nietos del 98: —generáción del 27 Nieto y Molina: —Nieto de Molina, F. Nieuwe Gids, De: —holland irodalom Nieuwelandt, W. van: —Nieuwelandt, G. van Nieuwenhuysen, J.-N.-G. van: —Vaez NIF: —Nordisk Institut for Folkedigtning Nifo y Cagigal: —Nifo, F. M. Nigár binti Osman: —Nigár Hamm Nigel Longchamp: —Nigellus Wireker Nigjar Hudadat kizi: —Rafibejli Nigrero, J.: —Ortiz, J. J. Nihán: —Nijazi, H. H. nihil obstat: —cenzúra Nihonköki; Nihonlcóki: — Rikkokushi Nihonshoki: —Nihongi Nihonsoki: —Nihongi Nijlen, J.-B. M. I. van: —Nijlen, J. van Nikaiasz: —Theophanész Graptosz Nikaidö Sadamune: —Ton'a Niképhorosz, Grégorasz: —Grégorasz, N. Nikétasz, Akominatosz: —Khóniatész, N. Niki, P.: —Wüsten, J. Nikolaisvili, H.: —Vardosvili Nikolaos Mesarités: —Nikolaosz Meszaritész Nikolaus von Wyle: —Niklas von Wyle Nikomakhosz Geraszénosz: —Nikomakhosz 434

Címszóváltozatok nikutaibungaku: —>japán irodalom Nila Padmanabhan: Padmanábhan, Nila Nílkanth, M.: —>Rámanbháí, N. Nilsson, J.: —>Jens Nilsson Nilsson, N. F. A.: -*Nilsson Piraten, F. nimak: -*bilmece nimangku: nyimngakan Nimger, M.: —•Mandzsiev, N. nindzsóbon: —>•ninjöbon Nineteenth century: -* irodalmi sajtó ningjó sibai: —•ningyö shibai ningyö geki: ningyö shibai ningyö jöruri: —>jöruri, japán irodalmi formák Ninkaszi-himnusz: -*Sör-ivóknak való Ninnin bikuni: - » j a p á n irodalom Ninurta-eposz: -*Lugal ud melambi nirgal Ninurta oktató tanácsai: —>Parasztnaptár Nipko: ->Nifo, F. M. Nipponszkaja Asszociacija Proletarszkih Piszatyelej: -+NAPP Nirgun: —*Miszra, D. N. nirguna: -+h.indí irodalom Nirvami, K.: —*Kazantzakisz, N. Nirvanas, P.: —>Nirvanasz, P. Nise monogatari: -*japán irodalom Nishimura Masao: —* Nisimura Masao Nisivaki Dzsundzaburó: —>•Nishiwaki Junzaburö Nisszim: —> Niszim ben Jákob Kairuán Nitisastra: —>jávai irodalom Niu Sze-an: -+Niu Szeng-zsu niveau: —> beszédszint nívó: —> beszédszint Nixarpa, E.: ->Apraxin, J. niyay: -*nijaj Nizamaddin Mir Alisír: —>Nevái, A. Nizamuddin Mir Alisír: -*•Nevái, A. Nizolius: —>Nizzoli, M. N. njájisn: —*Aveszta Njála: - » N j á l s saga Njördur Pétursson, N.: -*Njardvík, N. P. nó: —mö Nobiluomo Vidal: -+Simoni, R. Nobumori: —>Kada no Azumamaro Noc, T.: -+Zidar, P. Nociar, M.: —>Sliacky, O. J. üonoval no comment: —• kommentár Nodzaki Bundzó: —> Kanagaki Robun Nodzsiri Kijohiko: -*Osaragi Jinö Noé apokalipszise: -+ Noé könyve noeszisz: —•megértés nögaku; nógaku: -*nö Nogales, L.: —>Contreras, R. Nogami -Jaeko: —•Nogami Yaeko 28*

mutatója

Noguchi Minoru: -+Chö Kaku-chü Nogueira Pessoa, F. A.: -*Pessoa, F. noh: -+nö Noigandres: —*konkretizmus Noi Inthanon: -*Malai Csufinit Nojiri Kiyohiko: ->-Osaragi Jirö Nolit: proletár irodalom, 2. Noll, N.: -+Soyfer, J. Nolsoe, P. P.: —* Nólsoyar-Páll nomothetész: -*jelviszony Nonni: —yJón Sveinsson Nonnus: -*Nonnosz Noonan, R.: -*Tressell, R. Noorthey, P.: -*Noordzij, N. nora: -*•lakhon Norcross, J.: -+Conroy, J. Nordic Institute of Folklore: -*Nordisk Institut for Folkedigtning Nordzij, N.: -*Noordzij, N. norigoto: japán irodalom; japán irodalmi formák norito: —•japán irodalom; japán irodalmi formák Norman, J. B. I.: Norman, B. Norris, B. F.: -*Norris, F. Norsk literaturhistorisk bibliografi: -+irodalmi sajtó North, A.: Norton, A. norvég irodalmi formák: —• skandináv irodalmi formák Nós: -*gallego irodalom Nossio: ->Nosszisz Nostoi: ->Nosztoi Nostre-Dame, M. de: —• Nostradarnus noszu irodalom: ->-lolo irodalom Notizie scritte: —•irodalmi sajtó Nourry, É.: -*Saintyves, P. nouveau román: —níjregény nouvelle critique: -*új kritika nouvelle vague: —*új hullám Nóvák, K.: -*Novy, K. Nova Literatura: —• proletárirodalom, 2. Nova Scotian: Kanada irodalma novecentismo: -*stracittá novela bizantina: —»bizánci regény növelés: -yamplifikáció noventa y ocho, generáción del: —»generáción del 98 novial: -birodalom és mesterséges nyelvek Novi dni: —•proletárirodalom, 2. Novij serbskij letopis: -+Letopis Matice srpske Novikau, M. I.: ->Rakitni, M. Novikov, A. Sz.: Novikov-Priboj Novikov, V. M.: —• Urasztirov, K.

435

Cím,szóváltozatok Novine Hrvatske: -> illírizmus Novissimi: -*neoavantgarde, 6. Novoje tyecsenyije: Lityeraturnij krityik Novo López, S.: -+Novo, S. Novotny, F.: ->8efik, Z. Nóvum testamentum: —>Újszövetség Nowa Kultura: —>proletárirodalom, 2. Nowa Sztuka: —*avantgarde Noydekin: —• Calfstaf- Noyde kijn Nozaki Bunzö: —>Kanagaki Robun Nozawa: —>Bonchö NRF: —yNouvelle Revue Franqaise, La Ntsiko, J.: —>uHadi W. Nuestro Tiempo: ->Kuba irodalma Nuffer Campos, G.: —>Campo$, G. Nugelli, C.: -*Bersazio, V. Nugmanov: ->Jasen, K. Nuhn: -+Ritter, A. nükte: —>fikra nulla: —>zéms Num.: —> Numeri numerikus másál: -*másál Núnez Pinciano: —>Núnez de Toledo y Guzmán, H. vagy F. nung irodalom: ->táj-nung irodalom Nuorttanaste: —>lapp irodalom Nur-Hayat: ->Nesin, A. Nurminen: —»•Voronszkij, A. K. Nurset, M.: -*Nesin, A. Núr-ud-din, S.: ->Nund-risi Nusbaum, N. R.: ~*Nash, N. R. Nuset, M.: -*Nesin, A. Nutku, S.: ->Soysal, S. Nuttelvers: —•makaronikus költészet Nvíim: —• Nöbíírn

mutatója

nyelvi műalkotás: ->mű nyelvi norma: —> norma, 3. nyelvpszichológia: —• nyelvlélektan nyelvstatisztika: -*statisztikai elemzés nyelvszociológia: -*szociolingvisztika nyelvszokás: —• norma nyelvtani rím: grammatikai rím nyelvtisztaság: -^purizmus nyelvtörő: —>nyelvgyötrő nyelvtudomány: -+irodalom és nyelvtudomány, pszicholingvisztika, metalingvisztika nyelvvédelem: —•nyelvművelés Nyholm Hofmann, K. A. C.: - » H o f f m a n n , K. Nyikityin, P.: ~*Tkacsov, P. Ny. Nyikolajev: —>Govoruha-Otrok, Ju. Ny. nyílt gúny: —>gúny nyilvánosság: —•közvélemény nyima: —> nyimngakan nyimkan: —>nyimngakan nyingma: —•nyimngakan Nyingma-gyübum: -> Rnyingma-rgjudbum nyingmán: —• nanaj irodalmi formák, nyimngakam Nyionov: ->Tkac,sov, P. Ny. nyitott formák: —* nyílt formák nyitott mű: —*nonfinito Nylén, L.: ->Enquist, P. O. nynorsk: —>norvég irodalom Nyobdinsza, V.: —•Szavin, V. A. nyomatékos íz: —> erős íz nyomatéktalan íz: -»gyenge íz nyomdászat: —• könyvnyomtatás nyomódúc: -> klisé Nyota Afrika: —>Kenya irodalma nystev: -*stev

Nvíim u-Khtuvim: ->Nöbíírn u-Kötubim Nwanodi, G. 0 . : ->Wonodi, 0 . nyamnyam irodalom: —>zande irodalom nyamvezi irodalom: -*mwezi irodalom Nyasszafold irodalma: —>Malawi irodalma nyasza irodalom: -*7iyandzsa irodalom nyebil: -*nyebivalscsina nyebilica: -myebivalscsina nyegidal irodalom és irodalmi formák: —•nyidál irodalom és irodalmi formák Ny elegy inszkij: -*Gippiusz, V. V. nyelvcsere: —•nyelvújítás nyelvgyarapítás: nyelvbővítés nyelvi hangsúly: -»hang súly nyelvi helyesség: —• nyelvhelyesség nyelvi jel: —>jel nyelvi kifejezés szintje: —•elemzés nyelvi klisé: —> klisé nyelvi kompetencia: —>kompetencia

nyugat-európai jövevényformák: -+nyugateurópai versformák Nyugat-Szamoa irodalma: —>szamoai irodalom Nyüton: -yTerada Torahiko nzema irodalom: —>nzima irodalom Oama: —•Tenmu tennö Obdrzálková: —• Vostrá, A. obecná cestina: -+cseh irodalmi formák obelos: —•obelosz Obermayer, A.: ~*fílumauer, A. Obermayer, F. A.: -+Richter, J. Objednanja proletarszkih piszmennikiv Ukrajini: konstruktivizmus objektiváció: —•érzéki megjelenítés törvénye objet: -*objet trouvé oblatio servitiorum: —>bókkönyv oblique rhyme: —*pararhyme O'Brien, F.: -*0'Nolan, B. 436

Cím,szóváltozatok Obscsesztvo izucsenyija POetyicseszkovo JAZika: -+OPOJAZ obscuritas: —>homály obscurum: —• képviselhetőségi fok obsecratio: —>obszekráció observateur, L': —•Kanada irodalma Observator: ->Stere, C. obstestatio: —•obszekráció obszcén irodalom: —•pornográf irodalom obtestáció: -*•obszekráció obzvlastnyenyie: —»elidegenítés Ocampo y Aguirre, V. R. R.: ~+Ocampo, V. Ó Cathasáigh, S.: -+0'Casey, S. Occam: —* William of Occam occidental: —•irodalom és mesterséges nyelvek Occultus Erfordensis: ->Nikolaus von Bibra occupatio: -*protépszis Ochi Etsujin: —•Etsujin oc nyelv: —>langue d'oc Ockcnström: -*Járventaus, H A. Ocsi Ecudzsin: Etsujin Ocsikubo monogatari: ->Ochikubo monogatari Ó Criomhthain, T.: O'Crohan, T. Octateuchus: —•Oktateukhosz octava heroica: ->octava real octava italiana de pie quebrado: -+octava aguda octava nueva: —•guirnaldilla octava rima: -*octava real Octavio de Roméu: E. d' Octavius: —> A ugustus Octavianus octobrachys: —» oktobrachisz octosyllabon: -*oktoszillabon óda: -*canción Odai: —>Cantica Ódai Szolomóntosz: —>Salamon ódái Oddrúnargrátr: —»Edda Oddur Snorrason: —» Olafs saga Tryggvasonar Oder, A. B.: —> Ogy incov odissi: -*orisszi Odo de Diogilo: —•Odo de. Deuil odokebanashi: —>waraibanashi odokebanasi: —•waraibanashi O'Donovan, M.: —>0 'Connor, F. Odrov^z: —*Szukiewicz, M. Odzaki Kadzuo: —>()zaki. Kazuo Odzaki Kójó: —yOzalci, K ö y ö Öe Shikibu: —>Izumi Shikibu Óe Sikibu: —>Izumi Shikibu oecológia: —> irodalom és tudomány, 4. oeconomia: -»irodalom és tudomány óegyházi szláv irodalom: —•ószláv irodalom Oehlenschláger, A. G.: —>Oehlenschlager, A. Oeser, Ch.: -*Schröer, T. G. Oesterreich: —»Ambesser, A. von

mutatója

Oestvoren, J. von: —>Jacbp von Oestvoren oeuvre: életmű ofán: —*jocér offer: —•votív officium: —•himnusz off-off Broadway-mozgalom: - » o f f - B r o a d w a y mozgalom O'Flaherty, K.: ->•Chopin, K. 9fg: —>fekete-afrikai irodalmi formák Ögai: —ymori Ögai Oganeszjan, R. K.: —>Hovhanneszjan, H. K. Ogava Miméi: —>Ogawa Miméi Ogawa Kensaku: -*Ogawa Miméi Ogden, A. C.: ->Ritchie, A. C. 9gédé: -*fekete-afrikai irodalmi formák ógermán verselés: -*germán verselés Ogier, W.: —•Ogier, G. ógláchas: —>kelta irodalmi formák, ír irodalmi formák Ognibene de Adam: ->Salimbene Ognyecvet, E.: —>Ahnyacvet, E. Ogórek, W.: —*Szczeparíski, L. O'Greeva: —>•Griffin, G. O'Griobta: -* Griffin, G. Oguri Fújó: —>Oguri Füyö Ögütpü, M. R.: -*Orhan Kemal Oguz Kagan Destani: -*Oguzname O-harae: —>japán irodalom óhéber irodalom: héber irodalom 0.Henry Memóriái Prize: -*0.Ilenry-díj O'Heoghusa, Eochaidh: -+0'Hussey O'Higgins: —>0'Higgin Ohl: —>Kusenberg, K. H. Ohrenstein, J.: -+Orten, J. Ó hUiginn, Tadhg Dall: O'Higgin Oidipus: -*Slauerhoff, J. J. oigo: —*luo irodalom Oikenarte, A.: —>Oihenarte, A. oikológia: —•irodalom és tudomány, 1. oikonómia: —•irodalom és tudomány, 1. oil: -*langue d'oil Oisín: -+0ssian óizlandi irodalom: —>izlandi irodalom óizráeli irodalom: —*héber irodalom Ojars: -* Viksne, P. Ojbek: -+Ajbek Ojeda, D. de: -*Hojeda, D. de ojrot irodalom: -+altaji irodalom 0 Judeu: —* Silva, A. J. da Ojunuszkaj: ~*Ojunszkij, P. A. O'Keefe: O'Keeffe, J. okfejtés: —> etiológia Okka Maung: -yUttamadzso, Sin okkult irodalom: —•okkultista irodalom 437

Cím,szóváltozatok okkupáció: —*prőlépszis ókomédia: -ógörög dráma Okot, p'Bitek: -*p'Bitek, Okot Oksanen-Halonen, U. A.: -*Oksanen, A. Öksüz Á§ik: —• öksüz Dede oktatás: —•didaktikus irodalom, iskolai irodalom Oktay Rifat: ->•Rifat, 0. oktobrakhüsz: -*oktobrachisz októ ékhosz: -*• énekeskönyv Ökura: —> Yamanoue no Ökura Ólaffson, J.: —*Jón Ólafsson Ólafsson, E.: —*Eggert Ólafsson Ólafsson, M.: —*Stephensen, M. Óláfsson, S.: -»•Stefán Ólafsson Ólafur pórdarson hvítaskáld: Olaj'ur Thórdarson Olai, G.: -*Stiernhielm, G. Ó Laoghaire: -*0'Leary, J. Olaszország irodalma: —»franco-olasz irodalom, ladin irodalom, latin irodalom, milánói irodalom, nápolyi irodalom, olasz irodalom, piemonti irodalom, romanesco irodalom, szárd irodalom, szicíliai irodalom, toszkán irodalom, trieszti irodalom, velencei irodalom Olavide y Jáuregui, P. A.: —>Olavide, P. de Olavinpoika, M.: -*Agricola, M. O. Olavus Petri: ->Olaus Petri Olch, A.: ->Kisielewski, J. A. olcsa irodalom: —•ulcsa irodalom old bush song: -*bush haliad Old E.: -*Riley, J. W. oldott ütem: -»oldott ütemforma oldott versláb: —• oldott verslábforma Olearius: Oelschlager, A. Olejnyik: —*Olijnik Olekszjuk, Sz. I.: ->Tudor, Sz. Olendzki, W.: -+$oplica, J. öleng: —*csinge

mutatója

Oller i Moragas: Oller, N. Olof Mánsson: -*Olaus Magnus Olof Petersson: -»Olaus Petri Olofsson, G.: -*Stiernhielm, G. ölöng: türkü olonho: —*olonqho Olsen, A.: -> Vinje, A. O. Olsen, E. B.: ->Bruun Olsen, E. olutoro irodalom: —*toro irodalom olvasókönyv: iskolai irodalom Olwid: -*Hulewicz, W. O'Malley, Lady M.: -»Bridge, A. Ombedé, Ph.-L.: -+Philombe, R. ombres chinoises: —•árnyjáték Ömer: ->Ne'fi Omer, H.: ->Hilél, O. Ömer H.: —>•Muallim Naci Om Hüng Szop: -+Am Hüng Szap omked: -+stev Oncsihonov, Dzs.: -*Dzsirgal, O. oneirosz: somnium Ongaro: -+DaU'Ongaro, F. önirónia: -*irónia Onis y Sánchez, F. de: ->Onís, F. de Onitsha Markét Literature: -+onitshai irodalom Oniyasha: -*Zeami Onkeneira: -+Onkineira, D. önkiigazítás: —> önkijavüás ö n Nhu-Hau: ~*Nguyen Gia Thiéu Onomaeritus: —>Onomakritosz onomasia: -*szóalakzat onomasztikon: -*irodalmi szótár onomatopoézis: — hangfestés onomázia: —• szóalakzat

piaci

öntevékeny színjátszás: műkedvelő színjátszás Önyö, P.: -»Zubov, A. Ny. Oom Jan Wat Versies Maak: -+Hoogenhout, C. P. Opatoshu: -*Opatosu, J. Opatowsky, J.-M.: -*•Opatosu, J. operabalett: -*halett, irodalom és táncművészet opera buffa: ->opera opéra comique: -topéra opera seria: -*opera óperzsa feliratok: -*óperzsa irodalom Opilszkij, Ju.: —>Rudnickij, Ju. L. Opocensky, J.: - > F r i l , J. V. Oppianus: -*Oppianosz oppozíció: —*ellentét, antitézis OPPU: ->• konstruktivizmus Oprea, T.: —*Vornic, T. Opszarologosz: —> Haltudós

oli: Hawaii-szigetek irodalma Olimdszin, H.: —»Alimdzsan, H Oliphant baroness, C.: -+Nairne, C. Oliveira Conceicáo Andrade, G. de: —>Andrade, G. Oliveira Gon^alves, J. E. de: -*Goncalves, E. Oliveira Martins, J. P. de: ->Oliveire Martins Oliveira Pena, C. de: -+Pena, C. Oliveira Queiroz, W. J. de: -+Queiroz, W. de Olivereto: —ySudrabkalns, ,). Olivér i Cabrer: —»Olivér, M. A. Olivér i Sallarés: —•Olivér, J. Olivetanus, P. R.: -*Olivetan, P. R. Olkonyiekij, L. V.: -*Nyikulin, L. V. ollamh re dán: —•ollamh Ollantá: —> Ollantay 438

Cím,szóváltozatok optáció: —•óhajtó mondat Optic, O.: -*Adams, W. T. Optyimiszt: -*Csjumina-Mihajlovna, 0 . Ny. opus: ->fflií oráeió -* szónoklat oraculum: —>prófécia orákulum: —•prófécia orális hagyomány: —*szájhagyomány orális művészetek: —>orális költészet orális tradíció: —•szájhagyomány oratio: —»szónoklat oratio concisa: —»oratio soluta Oratio Manassis: Manasse imája oratio obliqua: —•függő beszéd oratio recta: —•egyenes beszéd oratórikus stílus: -+szónokiasság Oravec, M.: -*Smrőok, L. Orbis litterarum: —>irodalmi sajtó Orchella, R. L.: - Scheffauer, H. G. Orderic: —>Ordericus Vitális ordo: -*rendezés Ordónez de Montalvo, G.: -*Rodríguez de Montalvo, G. Oreusz: —>Konyevszkoj, I. I. Orfanides, Th.: —•Orfanidisz, Th. Orfanul: -+Stelaru, D. Orfeu: -*geracao de 45 orgain: —>orguin Orgyen-lingpa: —• Orgjan-glingpa Orhan Ra$it: -+Orhan Kemal örhuang: -*csing csü Orichovius: —>Orzechowski, S. Origenes: —•Órigenész Orígenes-csoport: -ypoesía transcendentalista Orinda, the Matchless: -*Philips, K. Orland, C.: -*Roy, C. Orlay, H.: Rassmann, Ch. F. Orlier, B.. —»•Sylvestre, J.-G. Orlovszkij, P.: Vorovszkij, V. V. Ormin: —*Orm Ormus: Mannik, E. ornamentális formák: -> egy szerű formák, 3. ornatus: —•díszítés Oroszlánszívű Richárd: -*Richárd, I. örök emberi: ->nembeliség Orol Tatránski: —>Slovenskje Národnje Novini öröm: ->esztétikai élvezet Oroszvégesi M.: -»•Andrella, M. Oroszvihiszkij: —>Andrella, M. Orrey, l st Earl of: ^ Boy le, R. Ors y Rovira: -+Ors, E. d' Országh, P.: —>Hviezdoslav orthiosz: —>pentabrachisz orthius: —• pentabrachisz

mutatója

orthographia: -+helyesírás orthológia: —*ortológia Ortigue de, P. d': Vaumoriére Ortiz de Cisneros, P.: -»•Ribadeneyra, P. de Ortiz Fernández: —>Ortiz, F. Ortodox: —>Akszelrod, L. T. ortográfia: —>helyesírás Ortolog, T.: —*Szmotrickij, M. orutoro irodalom: ->toro irodalom Orvar Odd: ->Sturzen-Becker, O. P. Orwell: —• Smith, W. Ch. Orwid, W.: —>Danilowski, G. Osabedy: -*Osabeday, D. Ch. Osborne, D.: -*Silverberg, R. Osceola: —•Blixen, K. oscum ludicrum: —•fabula Atellana O'Sesell: -*Sellés y Angel, E. Osiris: —> Vicuna CÁfuentes, J. Óskar, J.: —'.Jón Óskar őskép: —»archetípus őskrónika: -*Nyesztor Osman Mazlum: ->Süreya, C. ősmese: —>mítoszmese ősnépek irodalma: —•primitív irodalom Osorio, M. Á.: -*Barba Jacob, P. Osostevitius: —>Stryjkowski, M. Ossian-ciklus: —>Finn-mondakör, Ossian összehasonlító kultúrakutatás: ->irodalom és kultúra összekötőszöveg: át kötőszöveg összetett kecskerím: -»• kecskerím összetett metrikai egységek: —*metrikai egység összetett periódus: -*összetett versmérték összevont rím: sűrített rím összevont verslábforma: —>összevont versláb Osszián: Ossian, Finn-mondakör Ostaijen, L. A. van: —*Ostaijen, P. van őstársadalmak irodalma: ősközösségi irodalom Osteneck: -»Vosztokov, A. H. Osterha, M.: —>Zborovjan, J. Ostermeycr: -*Ostermejeris, G. österreicher, A.: -+Rakous, V. őstípus: —•archetípus, prototípus Ostoja: ->Sawicka, J. Ostrowska: —>Szelburg-Zarembina, E. Ostsee, J. von der: —>Falk, J. D. O'Sullivan, S.: -*Starley, J. S. Osvéta: —>irodalmi sajtó Osvobozené Divadlo: -»szürrealizmus, 2. Oszanai Kauro: —>Osanai Kauro Oszaragi Dzsiró: ->Osaragi Jirö Ószée: —> llósea Oszejeva-Hmeljova: -*Oszejeva, V. A. Oszipov, A.: —>Moro, A. M. 439

Cím,szóváltozatok Oszlopos Simeon: —>Szümeon Sztülitész Oszmán: —•Ruhi Osznovjanenko, H.: —Kvitka Osznovjanenko, H. F. oszouhaj: —>jakul irodalmi formák osztály nélküli társadalmak irodalma: —•primitív irodalom osztják irodalom: —•hanti irodalom osztrákon: —feliratirodalom osztranyenyije: -»elidegenítés, 1. Osztromirovo jevangelije: —Osztromirevangélium Mokutarö Öta Masaö — Kinoshita Óta Maszaó: —• Kinoshita Mokutarö Otero González, L.: -*Otero, L. Ótestamentum: —Ószövetség, Biblia, héber irodalom, kánon, testamentum ötlet: —geg ötödmetszet: —penthémimerész otogi-dzósi: —•otogi-zöshi Ótomo no Kuronusi: —Ötono no Kuronushi Ötori Akiko: Yosano Akiko otrajkal nátakam: —nondi nátakam otraykal natakam: ->noruli nátakam Otsubo Noboru: —Shiina Rinzö otszidzso: —•szidzso ottan: -*tullal ottava toscana: —ottava rima otthoni áhítat könyve: —Hausbuch Ottó Erieh: — Hartleben, 0 . E. Ottone di Banzole: —Oriani, A. Otyenszkij, Z.: —Zinovij Otyenszkij Ouida: —•Ouida, De La Ramée Ou-jang Csi-hsziu: —Jang Han-seng Ou-jang Jung-su: —Ou-jang Hsziu Ou-jang Sziu: —Ou-jang Hsziu Ou Oom Jan: —Cachet, J. L. Outlook: —irodalmi sajtó Ovaneszjan, R. K.: —Hovhanniszjan, H. K. Ovaniszjan, O. M.: —Hovhanniszjan, H. M. 0 vaszileosz Akritasz Dijenisz: —Dijenisz A kritasz Ovenus, J.: —Oiven, J. ovi: —indiai irodalmi formák Ovidius Naso: —Ovidius öv-versek: —játéd tönuá Owenson: —Morgan, Lady S. Oxford Movement: —Oxford-mozgalom Oxyrhynchos-i papirusz: —0leszűrhünkhoszi papirusz Oyönö, G.: —Oyónő-Mbia, G. Ozaki Tokutaro: —Ozaki Köyö ozan: —ásik Ozarkevics: —Kobrinszka, N. I.

mutatója

özbeg irodalom: —üzbég irodalom Ózeás: —Hósea Ozimek: —Zimorowic, J. 13. Oziomek: —Zimorowic, Sz. Ozirisz-mítosz: — Ozirisz-mítosz özönvíz-mondakör: — vízözön-mondakör P: —Papi kódex Pa Zsen: —Lu Hszün; Vang Zsen-su Paaltjens, P.: — Haverschmidt, F. Paehómios: — Pakhómiosz Pachómius: —Pakhómiosz Paehymerés, G.: — Pakhümerész, G. Pacilin, A. I.: —Avraamij Paco Ila: —Palacio, M. de. pad: —pada padam: —indiai színjáték padjegan: —wajang Paditruppátu: —Ettuttohai Padma-purána: —purána paean: —paian paeon: —paión paeonicum metrum: —paióni versmérték Paerakumbásirita: —Ráhula, S. Páez de Rivera: —Páez de Ribera, R. pagani felirat: —Mjazedí-felirat pagatin: —Fülöp-szigeteki irodalmi formák Pagés de Púig: —Pagés, A. de Paget, V.: —Lee, V. paghjélla: —korzikai irodalom és irodalmi formák Pagiasé-Katsouré, N.: —Pajiaszi-Kacuri, D. Pagis: —Pagisz, 1). paiethein: —meggyőzés p'ai lü: —paj lü paiónikon metrón: —paióni versmérték paisácsí irodalom: -prákrit irodalom Paiva, S.: —Taveirós, P. S. de Paj Mang: —din F u Paj Vu: —Liu Ta-paj pajár: —bengáli versformák Pajarita de Papel, La: —Honduras irodalma paj hszi: —kínai színjáték Paj-jang-san csiao: —Csang Csien Pajrav, A. Sz.: —Szulajmoni, P. Paj-si tao-zsen: —Csiang Kuj pájtán: —pijjut Pajzderska: —Rogozinska, H. J. Pak In Ro: —Pag Inno pakem: —lakon Palacios, P. B.: —Almafuerte Palació y Simó: —Palacio, M. del Palaephatus: —Palaiphatosz Palailogos, M.: —Palailogosz, M. 440

Cím,szóváltozatok Palaiphatos: —• Palaiphatosz Palamas: —*Palamasz Pala Narayanan Nair: —>• Nárájana Nájar, Pala Pálanga-szehella: -*hella Pál apostol: —>Pál palermói kő: —• krónika palillogia: —•iteráció, ismétlés palimpsestus: -*palimpszeszt palimpszésztosz: -+palimpszeszt Palin, J.: ->Valter, V. B. Palinaurus: —>Connolly, C. V. palindromosz: -+palindrom Palingenio Stellato, M.: ->Manzolli, P. A. palinodica perioopa: -+palinódikus perikópa Pálisz, A.: —•Pallisz, A. Palladas: —>Palladasz Palladios: —>Palladiosz Palladius Helenopolitanus: —» Palladiosz Pallés, A.: -*Pallisz, A. Pál levelei, Pszeudo: Pszeudo-Pál levelei palliata: fabula palliata pallu: -*mukkudálpallu Palmáh-nemzedék: —• Izrael irodalma Palma y Romay: —*•Pálma, R. de Palmcrantz: —>Sege.rcrantz, G. Palmer, N.: —> Palmer, J. G. Palmerin-ciklus: —• Palmer ines Palol i Felip: ->Palol, M. de palovra perdida: -*palavra perduda Pálsson, G.: ->Gestur Pálsson Paludan, S. H. J. P.: ->Paludan, J. palülogia: ->iteráció Palumbus: —• Kolumbán, Szent pályamű: —•pályairat Pamietnik Literaeki: —•irodalmi sajtó Pampa I.: Adi-Pampa Pampa II.: —*• Abhinava-Pampa Pan Cie-jü: —>Pan Csie-jü Pan Cseng-su: —»Pan Ni Pan Hu-ji: -*Pan Csaó Pan Ji: —> Pan Csaó Pan Jüe: -+Pan Jo Pan Meng-csien: -+Pan Ku Pana: -* Nepál irodalma Panaetius: —•Panaitiosz Panagé-Tsoulé, E.: —>Panaji-Culli, I. Panagiótounis, P.: -*Panajotunisz, P. Panagiótopoulos, I. M.: —•Panajotopulosz, .J. M. Panagopoulou, M.: —> Panagopulu, M. Panaiteseu, I).: ->Perpessicius Panaitios: -> Panaitiosz panaszének: panaszdal Panaszenko: —• Vaszilcsenko, Sz. V. pancalizmus: —• esztétizmus

1

441

mutatója

Pancho Moreira: -+Ramos, J A. panesajat: —• egyszemélyes színjátékok páncsálá: —>gauda Pancsenko: ->Pancsanka, P. Je. Pancsenko, P. J.: -+Pancs, P. Pandit, N.: ->Sahgal, N. Panditarádzsa: -* Dzsagannátha P. Pandjál Lékhnáth: Lékhnáth Pandji, A.: —•Arrnijn Pané Pandji Tisna, A. A.: —• Pandji Tisna, I. G. N. pand-namak: —•intelemirodalom Pandora: -*Za.horska, S. Pandurang, B.: -*Kirloszkar, A. Pané, A.: - » A r m i j n Pané Pané, S.: —>Sanusi Pané panégyrikos: panegirikus Panemo Cisseo: —>Cordara, G. C. pánesztétizmus: —»esztétizmus Panji-ciklus: —*• Pandji -ciklus Pancrates: -*Pankratész Panklová, B.: -*Némcová, B. Pankratés: —> Pankratész Pannatos, A.: —*Pannatosz, A. Panneton, Ph.: —>Ringuet, C. Panormita: —>Beccadelli, A. Pan-Rejmit: -*Kedra, M. Pansuri, H.: ->Hamzah, F. Pantelejesuk, Ju.: —*Vilsina, 0 . Panter, P.: ->•Tucholsky, K. Pantev, P. J.: —>Zarev, P. pantomimosz: —»pantomim pantomimus: —•pantomim pantoum: -tpantun pantum: -*pantun Panyassis: -* Panüasszisz Pao Csing-san: —* Vangcsingbala Pao Cuglag: —*Dpao Gcuglag Pao Kün-hui: ->-Pao Csün-huj Pao Ming-jüan: -+Pao Csaó Paolazzi, L.: —> Porta, A. Pao-weng laozsen: —*Pao-veng lao-zsen Pálagummi Pápa: —> Padmarázu Papadémétriou, N,: —•Papadimitriu, N. Papadiamandopulosz, J.: -*Moréas, J. Papadiamantés, A.: —>Papádiamandisz, A. Papaditsas, D.: -*• Papadicasz, D. Papadopulosz, J.: -+Avjerisz, M. Papagájkönyv: —>Túti-náme Papagéorgiou, S.: —»Papajeorjiu, S. Papakoglos, N.: —*Papakongosz, N. Papantoniou, Z.: ->Papandoniu, Z. Papanutsos, E.: —>Papanucosz, E. Papapanos, K.: -+Papapanosz, K. Papaperiklés, N.: —•Papaperiklisz, N.

Cím,szóváltozatok Paparigópulosz, D.: —>Paparrigopulosz, D. Paparrégopoulos, D.: —>Paparrigopulosz, 1). Papatsónes, T.: -»Papaconisz, T. Papayya Sastri, J.: ~*Papajja Szásztrí, Dz. papiamento: -*pidgin nyelvek Papias: -* Papiasz Hierapolitész Papinius: —>Statius papír: —> könyv papirusz: —• könyv Papokruphon enióhannész: —> János apokrifonja Pappas: —*Pappasz parabasis: —»parabázis Parabellum: ->Radek, K. B. parabolé: —»hasonlat, parabola parabosz: —>epirrhé.ma paracbasis: ->parekbaszisz parachorégéma: —• pa rakho régéma paradiégéma: -*paradiégészisz paradigmatikus kontextus: kontextus paradigmatikus tengely: —»paradigmatikus és szintagmatikus tengely Paradijs, C.: -+Eeden, F. W. van parados: -tparadosz Paradoszisz Pilatu: -*Nikodémosz evangéliuma, 3. paradoxographia: -*paradoxográfia parágrafo poético: ->deixa Páráianu, A.: —>Mitru, A. parajan: —>tullal paraklausithyron: —»paraklauszithüron paraklétiké: -*parakiétikon Paraleipomena Ieremiu: —> Jeremiás apokrifon Paraleipomenón 1—2.: ->Krónikák könyvei paraleipszisz: -*paragogé, préteríció paralépszisz: -*paragogé, préteríció Paralipomena Jeremiae: —• Jeremiás apokrifon parallelizmus: -yparalelizmus Paramánand: -*Pármánand Paramésvara Aijjár, U.: —>UUúr, P. A. Paramgi-hatana: —• Parangi-hatana paramoeosis: —*paramoiózis paramptószisz: -» közbeékelés paramythion: -*paramüthion parantheszisz: -* közbeékelés Paraoimiai: —•Példabeszédek könyve Pararaton: -*Sérat Pararaton parapszichológia: —•irodalom és parapszichológia Paraschos, A.: Paraszhosz, A. Paraspondylos, Z.: -*Paraszpondülosz, Z. Paraszpondilosz: —>Paraszpondülosz, Z. parasztirodalom: -»folklór, népköltészet Parasztírók Osszoroszországi Társaságai: —• Parasztírók Osszoroszországi Szövetsége parasztköltészet: ->folklór, népköltészet 442

mutatója

parasztköltő: -*parasztíró parasztkultúra: -*folklór parasztönéletrajz: ->paraszti önéletrajz paraszt verselő: —> parasztíró párbeszéd: —»dialógus párdész: -»hermeneutika parecbasis: —yparekbaszisz parectasis: -> nyújtás parektaszisz: -> nyújtás parelha: —*cossante parentézis: -^inter pozíció, közbeékelés parentheszisz: —*interpozíció, közbeékelés parhomoen: —>parhomoion párhuzam: -+paralelizmus párhuzamosság: —•paralelizmus pariambus: —•pirrichius parikan: —tpantun Parinbach, J.: -*Parijögi, J. paripádat: —•Paripádat; tamil irodalmi formák paripátal: Paripádat; tamil irodalmi formák Paripátal: —> Paripádul Paris, M.: -*Matthew of Paris Pariser Zeitung: -*populizmus, 2. Parisio, G. P.: —»Parrhasius, A. J. parison: -^par iszom, Paris-soir l'Intransigeant: ->Intransigeant, L' Paristo, T.: ->Salminen, S. M. Párizsi poliglotta: -»poliglott Bibliák, 3. Parmenides: —• Parmenidész Parmeno: -*López Pinillos, J. parnasse: —>parnasszizmus Parnasse contemporain, le: —>parnasszizmus Parnasso: —>irodalmi sajtó párnaszó: —* makurakotoba Parnés, A.: —>Parnisz, A. paroemiacus: —*paroimiákus paroimia: -*paroimion Paroimiai: —• Példabeszédek könyve parokszitonikus klauzula: —•lengyel irodalmi formák, paroxitonikus hangsúly parole: —>langue, és parole paromeosis: -^paromoiózis paromoen: —> parhomoion paromoiosis: —> paromoiózis paromoiószisz: —•paromoiózis Paronjan, H.: -*Baronjan, H. paronomasia: —• annomináció paronomasszia: —•annomináció paronomázia: —> annomináció parónümia: —>paronímia Parorités, K.: -* Paroritisz, K. Parisio, G. P.: -*Parrhasius, A. J. párosítók: —• lakodalmi költészet páros versláb: —tszüzügia

Cím,szóváltozatok Parra Sanojo, A. T.: Farra, T. de la Parsifal: —•Grál-monda, Wolfram von Eschenbach parsing: ->parcellázás párszá: -+pastu irodalom és irodalmi formák partenza: —>mattinata Parthenios: —>Partheniosz Parthenius: —• Partheniosz particula: -+partikula particularisation: -»elidegenítés, 1. partimén: —*jeu parti Partisan Review: -birodalmi sajtó Partridge, A.: -*Oppenheim, E. Ph. Paruski, M.: —> Wozniakowski, J. Parzival: —»Grál-monda, Wolfram von Eschenbach Pascsuk. V.: —• Zorin, V. P. Pasek, V.: -+Paéek, M. Pasiardés, M.: -*Pasziardisz, M. Paskevics, A. Sz.: -yTyotka Pásmo: —>szürrealizmus, 2. pasquillus: -*paszkvillus pasquin: —• bökvers pasquinata: —>paszkvillus Passer. O.: ->Üafránek, O. Passeratius, J.: —>Passerat, J. passió: —•legenda Passió Joannis: —> János jeles cselekedetei, 2. passionarium: —* hagiográfia Passionslied: —•gyászdal Passió Sanctorum Machabaeorum: —> Makkabeusok 4. könyve passzionálé: -*passionale Pasternak. K. F.: -*Kraszewski, J. 1. Pastor (Hermac): —•Ilermasz pastorale: —»pásztorjáték pastorela: ->pastourelle pastorelle: —>pastourelle pastoreta: —»pastourelle pasztorál: —•pásztorjáték patarag: —*eucharisticon, 2. pataszínház: —•abszurd dráma Pateg: —* Patecchio, G. Páter hémon: -* Miatyánk Páter noster: -*Miatyánk páthak: —tpurána pathakam: —•egyszemélyes színjáték pathosz: —•pátosz Patilés. G.: —* Patilisz, J. Patkanov, K. P.: -*Patkanjan, K. P. patpiyo: ->patpijo patres: -*egyházatyák Patrícius, F.: —>Patrizi, F. Patrícius, Magonus Sucatus: —>Patrick, Szent

mutatója

Patricsenko: —• Szvidnickij, A. P. Patrikos. T.: —•Patrikiosz, T. Patritius. F.: -* Patrizi, F. Patrizi da Cherso: —»Patrizi, F. patron: -> klisé Pattájamé Lékam: -»Szamaradzsíva Patterson, P.: —>Terson, P. patthayavat: -*patthajavat pattinappálai: -*Pattuppáttu Paul. H.: —*Schreiber-Uhlenbusch, H. Paul, J.: ->Jean Paul Paul de Jadis: —•Paolieri, F. Pauleas, S.: ->Pavleasz, Sz. Pauling-Tóth, Z. ->Vilinsky Paulinus, Nolai Szent: ->Pál, Nolai Szent Paulinus Nolanus: -*Pál, Nolai Szent paulismo: —>modernismo, 2. Paulosz: -+Pál Paulus: —>Pál Paulus Servita: ->Sarpi, P. Paulus Silentiarios: —> Paulosz Szilentiariosz Paulus Venetus: -+Sarpi, P. paupau: -*bugis irodalom Pauper. A.: —>Schreyer, L. pauránik: -*dalnok Pausanias: -»Pauszaniasz Pausanias Periégétés: —»Pauszaniasz Periégétész Pausenreim: —*szünetes rím Pausewang. G.: —•Wilcke-Pausewang, G. Pauwels Foreestier: -*Alberdingk Thijm, J. A. pavai kothu: —•indiai színjáték Pavlidisz. A.: —•Pernarisz, A. Pavsié, V.: ->Bor, M. Pavsztosz Buzandaci: ->Pavsztosz Buzand payador: —>payada payar: —•bengáli versformák Payelle, R. G.: ->IIériat, Ph. Paz. G.: ->Lugones, L. Pazhwak: -*Pazsvák, A. p'Bitek, Okot: -*p'Bitek, J. P. Okot Pcsóóme entanasztaszisz empkhrisztosz: —• Bertalan apokalipszise Pdialogosz empszótér: -*Megváltó dialógusa, A Peacham the Younger, H.: —•Peacham, H. „Peache" Hernández: -»Hernández y Hernández, J. P. Pearson. E. H. G.: -*•Pearson, H. Peatón: -+Río Saing, J. del Pecci, G.: -»Leó, XIII. Pechová, A.: —• Krásnohorská, E. Peckham: ->Pecham, J. Pecserszkij, A.: -*Melnyikov, P. I. Pecsevi. I.: -+Peceví, I. Pe?uy'lu. I.: —>Peceví, I. 443

Cím,szóváltozatok

mutatója

pedagógia: -*irodalom és pedagógia Pedajas, P.: -*Vallak, P. Pedanios Dioskoridés: -*Pedaniosz Dioszkoridész Pedanius Dioskoridés: —• Pedaniosz Dioszkoridész Peddana. A.: —•Alaszáni Peddana Pedersen. K.: Hamsun, K. Pedersen Hamsund, K.: —•Hamsun, K. Pedersson Beyer, A.: -*Absalon Pederssem Beyer Pediasimos, I.: —•Pediaszimosz, I. Pedro. Dom, duque de Coimbra, Regente do Reino: —•Pedro, Dom Pedro de Menezes: —>Guisado, A. P. Pedro Jiménez: —• Nombela y Tabares, J. Pedrolo i Molinas: -+Pedrolo, M. de Pedro o Condestável, Dom: —*Pedro, Dom Pedro Velho: -*Karam, F. Pégas, M.: -*Pigasz, M. Pegklé, G.: —•Pengli, J. peguesca: —>provanszál irodalmi formák Pegun kosza: -*Ri Gjubo Pegy Geny: -*Fjodorov, G. A. pehizok: —>kurd irodalmi formák pehlevi irodalom: -yperzsa irodalom Peine, A.: —>Sudrabkalns, J. Peire Raimon de Toulouse: -*Peire Ramon de Tolosa

Pemán y Pemartín, J. M.: —>Pemán, J. M. pencerdd: —*bárd, kelta irodalmi formák Pendaran: —*Hémon, R. Peneter. G. P.: —> Waringhien, G. P.E.N. International: ->P. E. N. Club Pennafort Caldas. 0 . de: ->Pennafort, 0 . pentabrachys: —*pentabrachisz pentabrakhüsz: —>pentabrachisz pentakatalektikus versmérték: -^palikatalektikus versmérték pentaszémosz khronosz: -+mora Pentateuch: —> Pentateuchus Pentateukhosz: —>Pentateuchus penthemimcres: —>penthémimerész Pepper-Clark, J.: ->Clark, J. P. pé quebrado: -tquebrado Perakumbá-szirita: —>Ráhula, S. Peranthés, M.: —>Peranthisz, M. perásá: -+parásá

Peisandros: —> Peiszandrosz peithein: —•meggyőzés Peixoto, A.: ->Alvarenga Peixoto, I. J. de Peixoto, J. A.: ->Peixoto, A. Pej Vej: - > M a o Tun Péjálvár: ->álvár pej-k'ü: pej-csü Pej Maung Thin, U: -+ U Pej Maung Thin pekingi opera: -tcsing csü Pekka: —> Vala, K. Pelagius Britannicus: Pelagius Pelagius Brito: -*Pelagius Pelinék, B.: —*Zábransky, A. pélipur lara: -*pénglipur tara Pellegrin: —•Fouqué, F. H. K., Báron de la Motte Pellevé de la Motte Ango, marquis de: ->Flers, R. Pellicer: ->Pellicer de Ossau y de Salas-Tovar, J. Pellicer de Ossau: —•Pellicer de Ossau y de Salas-Tovar, J. Pellicer y Tovar: —• Pellicer de Ossau y de SalasTovar, J. Peltonen, V.: —•Linnankoski, J.

Pereira Teixeira, J.: -*Pascoases, T. de Perelman, O. I.: —>Dimov, 0 . Perets: -> Perec, J. L. Peretz: -+Perec, J. L. Perez: -*Perec, J. L. Pérez de Miranda, G.: -*López Soler, R. Pérez de Pineda, J.: —>Pineda, J. de Pérez Kallens, I.: ->Pena, L. Pérez Rulfo Vizcaíno, J. N. C.: ->Rulfo, J. Peri autokratorosz logiszmú: -*Makkabeusok könyve péribahasa: —*• maláj irodalmi formák periegesis: -*perihégészisz periégészisz: -*perihégészisz periergaszia: —*periergia periergon: —•periergia perihegesis: —> perihégészisz Perijálvár: —n'dvár

Perceval: -+Chrétien de Troyes, Grál-monda percontatio: —>perkontáció percursio: -*perkurzió percussio: —»nyomaték Percy, Ch. H.: -+Smith, I). Pereda y Sánchez de Porrúa: -*Pereda, J. M. Pereira de Sampaio, J.: -+Bruno, S. Pereira Duarte Silva, A.: Pereira, A. Pereira Guimaráes jr., L. C.: -+Guimaraes J únior

444

Perijapurána: ->Széklcizsár; Tirumurai perioche: —>periocha periodica pericopa: -aperiodikus perikópa periodicitás: -> ritmus periodiké perikopé: -aperiodikus perikópa periodizáció: —>•korszak periodizálás: korszak

4.

Cím,szóváltozatok Periodoi Pauli et Theclae: ~*Pál apostol cselekedetei periódushatár: -tperiódus, szünet periokhé: —yepitomé, periocha peripeteia: —>peripetia periphrasis: —> perifrázis periplous: —yperiplusz periplus: -+periplusz perissologia: —>makrológia perisszológia: —• makrológia Perkens, D.: —•Perron, E. du Perlmann, E.: -+Ben Jöhudá, E. permissio: —• megengedés permisszió: —•megengedés permják irodalom: —*komi irodalom permutáció: —»antimetabolé permutatio: —•antimetabolé Pernarés, A.: —>Pernarisz, A. Pernus, M.: —• Wozniakowski, J. perorácio: -*peroratio Perovszkij, A. A.: -*Pogorelszkij, A. Perpetua. Vibia: —• Perpetua, Szent Perrault, P.: Wul, S. Perrault-Shapira, M.: —fHarry, M. Perron, Ch. E. du: -^Perron, E. du personificatio: —• megszemélyesítés Persaeus: —>Perszaiosz Persaios: —>Perszaiosz Perse: -*Saint-John Perse Persés: —» Perszész Persius Flaccus: —•Persius personificatio: —• megszemélyesítés Persons, T. S.: -*Capote, T. Perspektive: —»Jugoszlávia irodalma Persse, I. A.: -*Gregory, 1. A. Lady persuasio: -> meggyőzés Persutkin. P. G.: -> Per sut perszonális elbeszélés: —•harmadik személyes elbeszélés perszonifikáció: —• megszemélyesítés Perumai. I.: ->Gadzsaman-Nóná Perumbánátruppadai: —> Pattuppáttu Perungausiganár: —>Pattuppáttu pes: —• versláb Peser Náhum: ->Náhum látomásának értelmezése Pesiktasljan, M.: Besigtasljan, M. pes irrationalis: ->irracionális versláb Pesitta: —>Pesittá Peskov, A. M.: -*Gorkij, M. pes rationalis: racionális versláb pes solutus: -*oldott verslábforma Pestana dos Santos, A. C. M.: Pepeida Pesztyuhin: —>Olhon, A. Sz.

mutatója

Peteese: —•Peteésze Peter of Blois: -*Petrus Blesensis Peter Paal: - > M a n d r u p Elster, K. Peter Possum: —yRowe, R. Peters, E.: ->Pargeter, E. M. Petersen, L. Th.: —>Panduro, L. Petersohn, J. Ch.: —•Peterson, K. J. Peterson. E.: ->•Sárgává, K E. Peterson-Sárgává, E.: Sárgává, K. E. pétervári iskola: ->kazanyi nyelvészeti iskola petihátá: —*midrás, 2. Petiot, J. Ch. H.: -+ Dániel-Rops, H. Petitdidier: ->Blémont, E. Petit Marfán. M.: ->Petit, M. Petkovié-Dis: —>Petkovié, V. Petracco. F.: —• Petrarca Petrarca Codex: Codex Cumanicus petrarcai canzone: —•canzone petrarchismo: -ypetrarkizmus Petrénas, J.: ->Tarulis, P. Petrescu: -*Stelaru, I). Petrezselyem M.: —»Petersham Petri, O.: ->Olaus Petri Petric, F.: ->Patrizi, F. Petriceicu, B.: —>Hasdeu Petrik, P.: —*• Drahomanov, M. P. Petrocchino, T).: —>Armont, P. Petrónda-Palaiologou. E.: —>PetrondaPaleologu, E. Petronio: —>Jaramillo Alvarado, P. Petropavlovszkij, Ny. Je.: Karonyin, Sz. Petropoulos. D.: -*Petropulosz, D. Petroszjan, M.: —>Mekhitar Szebasztaci Petrosz Khrüszologosz: -»Péter, Aranyszavú Szent Petrov: -*Petrov-Birjuk, D. I.; Szkitalec, Sz. G. Petrov, Je.: —>Ilf-Petrov Petrov, M. P.: -*Pokcsi-Petrov Petroveanu, A. P.: ->Pann, A. Pctrovszkij-Szitnyianovics, Sz. Je.: —•Szimeon Polockij Petru apokalüpszisz: —> Péter apokalipszise Petru 1—2: -+Péter apostol levelei Petrus Alfonsi: ->Alfonsi, P. Petrus Chrysologus: Péter, Aranyszavú Szent Petrus Damiani: Péter, Damiáni Szent Petrus dei Natali: ->Petrus de Natalibus Petrus de Vinea: ->Pietro delta Vigna Petrus de Vineis: —•Pietro della Vigna Pétrus Ky: —• Truxmg Ving Ky Petrus Laglandicus: ->Laale, P. Petrus Remensis: -»•Petrus Cantor Petsalés, Th.: —•Pecalic, Th. Petubasztisz fáraó: -*• Petubasztisz-regény 445

Cím,szóváltozatok Pétursson, H.: —• Hallgrímur Pétursson; Hannes Pétursson peulandök: —atjeh irodalom Peungelion kata Marihamm: —Mária evangéliuma Pevnij, T.: — Zinykivszkij, T. A. Peyami Safa: —Safa, P. peyotkultusz irodalma: —eksztázisirodalom Peyroles, J.: —Perrault, G. Pfleger. G.: — Pfleger-Moravsky, G. Pfortner, W.: —Wauer, W. E. H. Phaedimus: — Phaidimosz Phaedo: —Phaidón Phaenias: —* Phainiasz phagu: —fágu Phaidimos: — Phaidimosz Phainias: —Phainiasz Phalaecus: —Phalaikosz phalaikeion: —phalaikoszi verssor Phalaikos: —Phalaikosz Phalieros, M.: —Phalierosz, M. Phalorin, C.: —Lichtenberg, G. Ch. Pham Tai: —Son Nam Pham Huy Thóng: —The Lur Pham Xuán Thiém: —Xuán Thiem Phan Dinh Khai: —Le Buc Tho Phan Hap: —Xuán Tám Phanias: —Phainiasz Phanísvarnáth: —Rénu Phanocles: —Phanoklész Phanodémos: — Phanodémosz Phanodemus Historicus: —Phanodémosz Phanoklés: —• Phanoklész phantasia: —fantázia Phan Thi Thanh Nhán: —Thanh Nhán Phan Van San: —Phan Bői Cháu phatká: —indiai irodalmi formák phegvan-szoszol: —pheszol Phcrecrates: —Pherekratész pherecrateus: —pherelcrateus Pherecydes: —Phereküdész Athénaiosz Pherekratés: —Pherekratész Pherekydés: —Phereküdész Athénaiosz Philalethes: —Johann, König von Sachsen Philelphus: —Filelfo, F. Philés, M.: —Philész, M. Philetas: —Philétasz Philippe, A.: —Dennery Philippe de Gréve: —Philippe le Chancelier philippica: —filippika Philippides: — Philippidész Philippin: —• Villiers Philippos: —Philipposz Philippu-Pieridés, G.: —Pieridisz-Filippu, J.

mutatója

Philippus: —Philipposz Phili(s)cus: —Philikosz Philistón: —Philisztón Philistos: — Philisztosz Philistus: —Philisztosz Philitasz: —Philétasz Phillylios: — Phillüliosz Phillylius: —Phillüliosz Philo Alexandrinus: —Philón, Alexandriai Philoehoros: — Philokhorosz Philochorus: —Philokhorosz Philoeles: —Philoklész Philoda: — Philodamosz Philodamos: —Philodamosz Philodémos: — Philodémosz Philodemus: —Philodémosz Philogelos: — Philogelósz Philo Judaeus: —Philón, Alexandriai Philoklés: —Philoklész Philolaos: — Philolaosz Philolaus: —Philolaosz philologia: —filológia Philón Alexandreusz: —Philón, Alexandriai Philón Bibliosz: —Philón Bübliosz Philón Byblios: —Philón Bübliosz Philonides: —Philónidész Philopatridus Illiricus: —Trubar. P. Philopatris: — Philopatrisz Philopatrisz é Didaszkomenosz: —Philopatrisz Philostorgios: — Philosztorgiosz Philostorgius: —• Philosztorgiosz Philostratos: —Philosztratosz Philostratus: —Philosztratosz Philosztratosz deuterosz: —Philosztratosz Philoxenos: —Philoxenosz Philoxenus: —Philoxenosz Phittakosz: —Pittakosz PhjaLithaj: —Lithaj Phlegon Trallianus Paradoxographus: — Phlegón p'hleng yao: —phleng jao Phlipon, J.-M.: —Roland de la Platiére, Madame de phlyax: —phlüax Pho Szok: —Cso Mjonghi Pho Chi: —Ngő Tat To Phocylides: —Phókülidész Phoebammon: —Phoibammón Phoenix: —Phoinix Phocus: —Phókosz Szamiosz Phókos Samios: —Phókosz Szamiosz Phókylidés: — Phókülidész phonjongszidzso: —szidzso Phookan, P. Ch.: -Phukan, P. Cs.

446

Cím,szóváltozatok Phorónis: -*Phorónisz Phótios: ->Phótiosz Photius: —yPhótiosz P'hraja P'hra Klang: ->Csaoparja Pra Ktang Phra Mahamontri: —> Máhamontri Phrantzész, G.: -*Szphrantzész, G. Phra Ratna Mani: —»Thepmoli phraszisz: -> ékesszólás Phrynichos: Phrünikhosz Phrynichos Arabios: —•Phrünikhosz Arabiosz Phrynichus: -*• Phrünikhosz Phrynichus Arabius: —• Phrünikhosz Arabiosz phüszei: —>jelviszony phüszei makra szüllabé: -*• természetes hosszú szótag Phüsziologosz: -*Physiologus Phylarchos: -»• Phülarkhosz Phylarchus: ->Phülarkhosz Phylo Byblius: -*Philón Bübliosz physei makra syllabe: —•természetes hosszú szótag Physiologos: -*Physiologus Pi Hszi-mej: -*Pi Zsi-hsziu Pi Ji-sao: —*Pi Zsi-hsziu Pick: —• IIió Sainz, J. del Pickel, C.: ->Celtis, K. Pickelharing: Pickelhering Pictor, C.: ->Pascarella, C. Pidhirszkij, 0.: ->Skrumeljak, Ju. A. piéce á tiroir: —>scéne a tiroir Piemontanus: -> Butzbach, J. pien-hszi li-liu: japán irodalom Pier Damiani: Péter, Damiáni Szent Pier delle Vigne: Pietro della Vigna Pieridés, Th.: -*Pieridész, Th. Pierre, F. J. de: Bernis bíboros Pierre d'Auvergne: -*Piere d'Alvernha Pierre de Blois: —>Petrus Blesensis Pierre le Chantre: Petrus Cantor Pierre le Vénérable: Petrus Venerabilis Pierrepont, Lady M.: -+Montagu, Lady M. W. Piestre, P. E.: —>Cormon, E. Pieter Dorlant: -*Petrus Dorlandus Pi^tów Tóna: -*Roppel, L. Pietri, A. U.: -> Uslar Pietri, A. Pietrkiewicz: -+ Pieter, J. Pietro da Eboli: -* Petrus de Ebula Pietro Diacono: -»Petrus Diaeonus Pieyre de Mandiargues: -*Mandiargues, A. P. de Piferrer i Fábregas, P.: —•Piferrer, P. Pigault de L'Épinoy: —• Pigault-Lebrun, G. pig latin: -+nyelvgyötrő, 2.

Ch. A.

mutatója

Pigres: -*Pigrész pi huang: -* kínai színjáték piimata alfavitika: —>abeeedarium Pijols, P.: -*Sils, P. pijut: ->pijjut pikareszk irodalom: —• kópéirodalom Pikatoros. I.: —*Pikatorosz, J. pi ki: — e s i Pilátus iratai: -*Nikodémosz evangéliuma Pilenko: -*Kuzmina Karavajeva, Je. Ju. Pilgrim, D.: -*Palmer, J. L. Piliótisz, A.: -»Piliotisz, A. Pillái, E. V. K.: Krisna Pillái E. V. Pillái, M. Sz.: Mínáksi Sz. P. Pillái. N. K.: - » K r i s n a Pillái, N. Pillái, N, V. I.: —>Rámalingam Véngadaráma Pillái, N. Pillái, Th. S.: —>Sivasankara Pillái, Th. Pillái, V. I.: -*Rámalingam Véngadaráma Pillái, N. pillaitamil: -*pillaittamizs Pilleeyn: —>Pillecijn, F. de Pilnij. M.: -*Tolopko, L. K. Pilpai: - v B i d p a i Pimandrosz: -> Poimandrész Pi Mónin: —> Mónin Pi Pincherle, A.: -*Moravia, A. pindarikon hendekaszüllabon: -tpindaroszi tizenegyes pindarizmus: —ypindarismo Pindaros: —>Pindarosz Pindarus: —> Pindarosz Pinel: —yDumanoir, Ph. F. Pinera Llera: -+Pinera, V. Pineux-Duval: -+Duval, A. V. ping: —>lü si Ping Hszin nü-si: ->Ping Hszin Ping Jing: —> Ilszie Ping-j ing Pingali Laksmikántham: -> Laksmikántham, P. Pingali Szúrana: —*Szúrana, P. Pinheiro de Jesus Moita, A. L.: -*Moita, A. C. Pinka, S.: —>Zechenter, G. K. Pinkerfeld-Amir: —>• Pinkerfeld, A. Pinto da Gama, L. G.: ->Gama, L. Pinto Saraiva, J.: -*Saraiva, J. Pinto Pinyol i Balasch: -*Pinyol, R. Pinytos: -+Pinüthosz Pinytus: —>Pinüthosz Piot, L.: - > M u n d a y , A. Piovano Arlotto: -*Arlotto plébános Piozzi, H. L.: —>Thrale, Mrs. Piozzi, Mrs. H. L. S.: -+Thrale, Mrs. Pirat: ->Keilhau, C. Piraten, F. Nilsson: ->Nilsson Piraten, F. 447

Cím,szóváltozatok

mutatója

Plessis: —*Du Plessis, I. D. Plieksáns, J.: —>Rainis, J. Plievier: -*Plivier, Th. Plikauss, A.: ->Saulietis, A. Plomienczyk, I.: —• Wolskei. M. z Mlodnickich Plotino Cuevas: -*Pérez de Ayala, R. Plótinos: —• Plótinosz Plotinus: —• Plótinosz Plowert: - * A d a m , P. plurális maiestaticus: ->fejedelmi többes plurális maiestatis: —>fejedelmi többes pluriling vizmus: —> többnyelvűség Pl utarchos: —> Plutarkhosz Plutarchus: Plutarkhosz Plutareo: ->Samper Pluz: -+Hovhannesz Erznkaci Pluzsanin, J.: -*Zsilko, Ju. Z. Po Csi-tuj: ->Po Hszing-csien Po Hing-kien: ->Po Hszing-csien Po Hsziang-san: ->Po Csü-ji Po Hsziu-po: —•Po Csin P'o K'in: ->Po Csin Po Lo-tien: -*Po Csü-ji Po Taj-szu: -*Po Pu Po Zsen-pu: -*Po Pu Poble Catalá: —• modernisme Podivinská: ->Glazarová, J. Poéma de Jósé: —• Poéma de Yúcuf Poéma del Cid: —•Cid-ének Poéma de Yúsuf: —> Poéma de Yúc/uf Poemander: —> Poimandrész poéme d'humanité: -*•gondolati költészet poéme en prose: -* prózaköltemény poén: -*csattanó poesia bernesca: -*berneszk poesia crepuscolare: -»crepuscolarismo Poesia Fidenziana: —»Poesia Fidenciana poésie tonique: -*•szóhanglejtéses verselés poesis: —• költészet poéta: —• költő Poetae Latini minores: —• Római Antológia poetae neoterici: —yneoterikusok poetae novi: -+neoterikusok poéta laureatus: —• koszorús költő, Poet Laureate Poeten: -*Sorensen, P. poetica: -*poétika poetica licencia: -* licencia poétikai funkció: -*• esztétikai funkció poétikusság: -* költőiség Poétique: —• irodalmi sajtó Poetry: -*imagizmus Poezija: -* irodalmi sajtó poézis: ->költészet Poggio Bracciolini: ->Bracciolini, G. F.

píremlíd: —>purimi dal píremspíl: -spurimjáték Pires, J. Cardoso: -*Cardoso, Pires, J. Pirké di-Rabbi Eliezer: —>Pirké d-Rabbi Eliezer Pirkheimer: -»Pirckheimer, W. Pisán, Ch. de: —>Christine de Pisán Pisander: Peiszandrosz Pisani-Dossi, C. A.: -*Dossi, C. Pi§culescu, G.: ->Galaction, G. pistis: érvelés, meggyőzés Pistoia, II: -yCammelli, A. Piszarevszkij: -*Zimnij, L. Ja. pisztisz: -*érvelés, meggyőzés Pitarra. S.: ->Soler, F. Pitarul Závoiescu: —•Rosetti, C. A. pitéi lapp irodalom: -*lapp irodalom Pittacus: —>Pittakosz Pittakos: ->Pittakosz Pittard. H.: ->Roger, N. Pitterman, E. A.: —•Longen, E. A. Pius, II.: -> Piccolomini, E. S. de piyut: - > p i j j u t Pizat: —>Szkirhán, J. Pjataj, E.: ->Pjatajev, Je. I. pjolgok: -»koreai irodalmi formák Pjon: —•Kjunjo Plaatjie: Plaatje, S. Tsh. Plachy, A.: ->Plachij, 0. placs: -*pricsitanyija plágium: plágium Plahourés, G.: ->Plahurisz, J. Pia i Casadevall: ->Pla, J. plainte: —^planctus plakett: —>kiáltvány Plakotaré, A.: —>Plakotari, A. Piamák: —> expresszionizmus Plan: osztrák irodalom és irodalmi formák Plana i Santaló: -*Plana, A. Plancher de Valcour. Ph.: -*Valcour, Ph. A. L. P. plangh: -+planh planto: —»planctus Planudés, M.: —• Planudész, M. plany: —•planctus Plaskovités, S.: -+Plaszkovitisz, Sz. plaszticitas: plasztikusság Platen-Hallermunde: ->Platen, A. von Plató: Platón Platonov, M.: —yZamjatyin, Je. I. Plaunik, Sz. Ja.: Bjadulja, Z. Pleiryté, 0.: -*•Vaidiluté, 0 . Pleite: —• dadaizmus Plescsejeva, A. N.: —• Csjumina-Mihajlova. O. Ny. 448

Címszóváltozatok Poggius Florentius: —• Bracciolini, G. F. pogovorka: -*orosz irodalmi formák pohárjáték: -* hokka-bár játék Pohjansáde, P.: -»Jalvi, P. poiészisz: —•költészet Poigaiálvár: —tálvár Poimén: Hermasz pointe: —> csattanó point of view: -»nézőpont poiotész: —» minőségi státus Poirier, L.: -+Gracq, J. Poisson, M. A.: -*Gomez, Mme de Poitiers grófja: -*Guillaume d'Aquitaine pokoljárás: —* purgatóriumjárás Pokrovszkij. G. A.: -tMedinszkij Po Kü-ji: —>Po Csü-ji Polacki Havrila: ->Szavics-Zablocki, V. Polakewicz: —> egyházatyák polgárháborús irodalom: —•háborús irodalom polgári eposz: —> eposz polgári színjáték: -* polgári dráma Poli: ->Saba, U. poligram: —• kriptoníma Polikárp. Szmirnai Szent: —tPolükarposz poliptotikus gemináció: —•parégmenon poliptotikus komplexio: —•parégmenon poliptotikus reddíció: ->parégmenon poliptotikus reduplikáeió: -*parégmenon poliszemantizmus: —•poliszémia poliszisztéma-elmélet: —>világirodalom Politeenieo, II: -*neorealizmus Polités: —•Politisz Politianus. A.: -*Poliziano, A. politika: —>irodalom és politika politikosz sztikhosz: —•politicus versus politon nyelvek: —•szóhanglejtés polit-roek: -+pol-beat Poljanker. G. I.: -tPoljanker, H. P. I. Poljanszkij, V. G.: —> Lebegyev-Poljanszkij, Pollak: Polgár, A. Pollet. L.: -*Corday, M. Polimer, E.: -+May, K. Poloekij, Szimeon: —>Szimeon Polockij Polotnyuk. D.: -*Vilde, I. Poltavee, V.: -* Számijlenko, V. I. Poltavka, M.: —> Vinohradova. M. 0 . Polüdeukész: ->Pollux, I polünimia: —tpolinímia polünümia: —> polinímia Polyaenus: -*Polüainosz Polyanos: —• Poliiainosz Polybios: -*Polübiosz

29

mutatója

Polybius: —tPolübiosz Polycarpus: —> Polükarposz Polyeleitus: —»Polükleitosz Polydos: -tPolüidosz Polyduré, M.: -» Poliduri, M. Polyidus: -tPolüidosz Polykleitos: —> Polükleitosz polyphonia: —•polifónia polyphonic prose: - » p o l i f o n i k u s próza polyptichon: -*könyv polysindeton: ->poliszindeton polysystem-theory: -*világirodalom Pomar i LIambies: -^Pomár, J. Pomponatius, P.: -*Pomponazzi, P. Ponchardier, D.: —>Dominique, A. Ponhea To: -tSzamphea, P. R. Ponowa: -* expresszionizmus, 2. pons asinorum: —>szamárhíd Ponsonby: -+Lamb, C. Pontanus, J.: -+Pontano, G. Ponté, P. da: —•Hernández, P. Pontianus históriája: —•Ponciánus históriája pontos rím: —•tiszta rím ponyvafüzet: -*ponyva ponyvairodalom: —>ponyva Pop, A.: —tDensusianu, A. Popescu: -tTulbure, V. Popescu, V.: -tScriban, F. Popolcsjan, S. H.: - » K u r g j u n j a n , S. Popov: —•Szerafimovics, A. Sz.; Lenes. L. Sz. Popov, A. Ja.: -tJasin, A. Popov, D. I.: —•Poljanov, I). Popov, Ny. I'.: -*Zsugil Popovic: —>Tekelija, S. Popovic, Dj.: —•Danióié, Dj. Popp, A.: ->Waldeck, H. S. Poppetrov Bénin. N.: —yRilszki, N. popular art: —>pop-art Populiste-díj: -ypopulizmus poputcsiki: —•útitárs írók Poquelin. J. B.: —•Moliére Poray-Biernacki. J. S.: -*J asienczyk, J. Porbjörn hornklofi: -»•Thorbjörn hornklofi Porcius Cato Maior: -+Cato Censorius Porcius Cato Minor: -*Cato Uticensis Porcupine, P.: -»•Cobbett, W. Pórikológosz: —> Gyümölcstudós Porphyras. L.: —>Porfiras, L. Porphyrios: —> Porphüriosz Porphyrius: -*Porfyrius Optatianus, Porphüriosz Porson-szabály: —•Porson-híd Porter, G.: -+Stratton-Porter, G. Porter, W. S.: —>0. Henry

449

Cím,szóváltozatok portré: arckép Portugál Correia de Lacerda, C. A.: -*Lacerda, A. de Portugál Futurista: -*modernismo Porucznik Herbert: —> Meissner, J. Porunarátruppadai: Pattuppáttu Poseidippos: -> Poszeidipposz Poseidonios: —*• Poszeidóniosz Posidippus: Poszeidipposz Posidonius: -* Poszeidóniosz positione longa syllaba: egyezményes hosszú szótag poss: Posse Possenspiel: -*•Posse postcriptum: utóirat Postl, K. A.: ->Sealsfield, Ch. postludium: —•exodium, utójátékok Postriba, G.: ->Shiroka, F. postscriptum: —»utóirat Post-Thebussen: -*Pérez, D. postumus: —•Posztumusz poszlovica: -*orosz irodalmi formák posztilla: —•postilla Posztnij: —>Tkac,sov, P. Ny. Posztoronnyij: M ihajlovszkij, N y . K. posztumus: —• posztumusz Pot. E. J.: ->Smit, W. A. P. Potamités, I).: —>Potamitisz, D. Poti-szeru: —• Poti-bszeru Potter van der Loo: —>Potter, l). Potyebnya, A. A.:. ->Potebnya, A. A. Pouchon: ->Ponchon, R. Pouka: ->Pouka-M'Bague, L.-M. Poul Martin: -*Moller, P. M. Poulologus: —• Pulologosz Pourcherol: —* Porquerol Poveda. A.: —>Renn, L. Poveda Calderín: —•Poveda, J. M. Power, M.: —•Blessington, M. pozitív hős: —*hős Poznanska. A.: -+Parizeau, A. Poznanszkaja: —*Poznanszka, M. A. Pózny, P.: -*Trzebinski, A. prabhá: ->indiai irodalmi formák prabálgarszki nadpiszi: -*párvobálgarszki

mutatója

praeexercitamenta: -*progümnaszmata praeiudicium: -»érvelés praemunitio: ->prokatalépszis praeoccupatio: —yprokatalépszis, prolépszis praeoccursio: —tpreokkurzió praeparatio: -*preparáció praesens historicum: —•igeidő praesumptio: -yprokatalépszis praeternitio: —>préterició praetexta: fabula praetexta praexercitamenta: -*progümnaszmata Praga, V. Fernandes da: -+Sandim, V. Praga de Prágai Cosmas: -+ Cosmas Pragensis prágai fonológiai iskola: prágai iskola Prágai Jeromos: —•Jeronym Prazsky Prágai Nyelvész Kör: -*prágai iskola prágai strukturalizmus: —•prágai iskola prágátha: -*indiai irodalmi formák prahasana: -*prahaszana Prahum Phongszávadán: Phongszávadán Prakin Csumszaj: —• Ucseni prakriti kavitá: -* Nepál irodalma Prakszeisz tu Ióannu: —*.János apostol cselekedetei praleng: -*előjátékok; thai irodalmi formák pramitáksará: -*indiai irodalmi formák pramitakshara: indiai irodalmi formák Pra-Na-Bi: -+Bisi, P. pranto: -*planctus Prapanca: - » P r a p a n t j a Prasad. J.: —>Praszád, Dzs. prashasti: -*prasaszti prastarapanki: —•prasztárapankti prastavana: —•prasztávaná prasthanaka: -*praszthanaka prastarapankti: -> indiai irodalmi formák prastavana: előjátékok, indiai irodalmi formák prasthanaka: -*praszthánaka prasztárapankti: —• indiai irodalmi formák prasztávaná: -»előjátékok, indiai irodalmi formák Pratáp Nárájan Misra: -+Misra, P. N. Pratinas: —>Pratinasz pratishakhya: —>prátisákhja praveshaka: ->pravé,saka Prawdowski, F.: —•Kamienski, H. Praxeisz Andrea kai Mattheia eisz tén polin tón anthrópophagón: András és Mátyás apostolok cselekedetei az emberevők városában Praxeisz aposztolón: —• Apostolok cselekedetei Praxeisz Paulu: -*Pál apostol cselekedetei Praxeisz Petru: -* Péter apostol cselekedetei Praxeisz tu Ióannu: —• János apostol cselekedetei

nadpiszi Praet, J.: -+Jan Praet praetexta: —•fabula praetexta Prabhjot Kaur: -*Prabhdzsót Kaur prabódhak kávja: upadésa praeambolia: —* bevezetés praeceptio: ->prokatalépszis praecisio: —• szabatosság Pracdicatio Petri: -> Péter prédikációja 450

Címszóváltozatok praxilleion: -*praxillai verssor praxilleus: —>praxillai verssor Praxiphanés: Praxiphanész Prazsky, E. J.: ->Jelinek, E. Preah Reaty Nippon: —> khmer irodalom precepció: prokatalépszis precizió: -* szabatosság Preedy, G. R.: -+Bowen, M. Prem Csaja: -+Kukrit Pramoj Premio Letterario Prato: -+Prato-díj premodernismo: -+modernismo Preraffaelita Testvériség: —>prerajjaeliták Pre-Raphaelite Brotherhood: —• prerajjaeliták Prescott, H. E.: ->SpoJJord, H. E. Presser de la Cité: irodalom és könyvkiadás Preston, G. F.: -*Warren, J. B. L. Preuve: irodalmi sajtó Prevelakés, P.: —yPrevelakisz, P. Preview: Kanada irodalma priapeia: —>priaposzi költészet priapeion: -^priaposzi verssor priapcum carmen: —•priaposzi költészet priapeus versus: —>priaposzi verssor Price, E.: ->Wood, E. pricset: —•pricsitanyija Pridvorov, Je. A.: —•Bednij, Gy. Priester: —* Wernher der PJaJJe Prieto Letelier: -*Prieto, J. Prífti, K.: Prijti, K. Primaleón: -+Palmerines primer bibliográfia: -* elsődleges irodalom primer irodalom: -> elsődleges irodalom primitivisztikus irodalom: —• primitívség primitivizáció: -*primitivizálódás primitív népek irodalma: —»•primitív irodalom primitív színház: —>népi színjátszás prim-scél: —>kelta irodalmi Jormák prince des poétes: —> koszorús költő Príncipe irodalma: -+Sáo Tomé és Príneipe irodalma principia: -* konklúzió Pringsheim. K.: -+Mann, K. Priphté, K.: - > P r i j t i , K. Priscus: —•Priszkosz Priskos: Priszkosz priszkazka: —*zapev Pritchard, J. Wallace: —• Wallace, I. pritcsa: —óorosz irodalmi Jormák prithví: —•indiai irodalmi Jormák Prithvírádzs Rászó: —>Csand Rardáí Pritschenmeister: -> Pritschmeister privilégium: -^irodalom és jog Prix Fémina: Fémina-díj Prix Goncourt: -+Goncourt-díj 29*

mutatója

Prix Interallié: -+1 nterallié-díj Prix Populiste: -*populizmus Prix Théophraste-Renaudot: —»Renaudot-díj Prlicev, G.: -*Párlicsev, G. probabilitás: valószínűség probanda koothu: —• egy személyes színjátékok probáció: érvelés, konfirmáció probatio: ->érvelés, konfirmáció Problemdrama: -+iránydráma problem play: —> irány dráma procataleetum membrum: —> prokataíektikus kólón; prokataíektikus versmérték Procházka, F.: -*Zupán, F. Proehorus: —• János apostol cselekedetei Proclus: —>Proklosz Procopius: —>Prokopiosz Prodicus: —*Prodikosz prodigium: —» ómenirodalom, 1. Prodikos: —>Prodikosz prodiorthószisz: —>prokatalépszis Prodromos, Th.: —•Prodromosz, Th. Prodromus, Th.: -»Prodromosz, Th. Profán: —• Voronszkij, V. V'.; Mihajlovszkij, Ny. K. 192Prófétai könyvek: —> Nöbíím, 2. profetikus rejtvény: -yprognósztikon program: —•színlap programköltészet: —> irányköltészet programozás: -»irodalom és kibernetika programszerűség: irányzatosság Progressive Universalpoesie: -yösszművészet Progressz: —•irodalom és könyvkiadás progresszív egyetemes költészet: -yösszművészet prohüpergaszía: —• prokatalépszis projektív vers: —*beat nemzedék, nyílt vers prokatalékton kólón: —• prokataíektikus kólón prokatalékton metrón: prokataíektikus versmérték prokataszkeué: ->preparáció prokeleuszmatikosz: —»proceleuzmatikus prokephalosz sztikhosz: megfejelt hexameter Prokhorosz: -* János apostol cselekedetei Proklos: —>Proklosz Prokopios: —> Prokopiosz Proktor, R.: -^Proctor, R. prolepsis: —tprolépszis prolépszisz: —tprolépszis Proletár Forradalmi írók Szövetsége: ->Bund proletarisch -revolutionürer Schrijtsteller Deutschlands Proletárírók Nemzetközi Összekötő Irodája: Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Proletár-Kolhozírók Oroszországi Szervezete: —> Parasztírók Osszoroszországi Szövetsége 451

Cím,szóváltozatok proletár költészet: -> proletárirodalom Proletarszkij avangard: Kuznyica Proletarszki Lityeraturnij Front: —> Prolitfront Proletpen: - > j i d d i s irodalom prologosz: —•prológus promüthion: —>promithion promythion: —> promithion pronunciáció: -*• előadás pronuntiatio: előadás proodicum membrum: ->proódikus kólón proódiké perikopé: -*proódikus perikópa proódikon kólón: —>indító tag; proódikus kólón prooemium: —>exordium, prooimion Prophétai kai Hagiographa: —• Nöbíírn u-Kötubim Prophetia Baruch: —•Barukh könyve propositio: —*propozíció propozitum: —>téma—propozitum proprepticus: -*protreptikon proprietas: -* nyelvi erény Prorok: —•Slonimski, A. prosapodosis: -+proszapodózis proscriptos argentinos: —> proscritos argentinos Proseuche Aseneth: —•József és Aszenáth prosodia: —>prozódia prosopographia: —yproszápográjia prosopopoeia: —>Jictio personae Prosper Aquitanus: Prosper, Szent Prosper Tiro: —»Prosper, Szent prosthesis: ->-prosztheszisz proszadiakosz: —>proszodiákus proszapodoszisz: -tproszapodózis Proszeukhé Aszeneth: -*József és Aszenáth proszfora: —•eucharisticon proszkénion: —•proszcénium proszópopoiia: —»fictio personae; megszemélyesítés proszüszpantészisz: —•preokkurzió protagonista: ->protagonisztész Prótagoras: —* Prótagorasz prota Mateja: -+Nenadrovic, M. protasis: —•indító tag; protázis protaszisz: —»indító tag; protázis protestáns korál: —• korál protherapeia: —•prokatalépszis protheszisz: —• propozíció, protézis proto-dadaizmus: —•dadaizmus Protoevangelium Jacobi: ->Jakab protoe va ng éli u ma protos ehronos: —>időegység, mora prótosz khronosz: -*időegység, mora protreptikosz: —•protreptikon Provelengiosz. R.: Rufosz. R. proven^al irodalmi formák: -yprovanszál irodalmi formák 452

mutatója

proven^al irodalom: -yprovanszál irodalom proverbe: -*proverbe dramatique Proverbia: —>Példabeszédek könyve proverbial comparison: szólásszerű összehasonlítás provérbio: -+gnomikus költészet pro verbo esse: -*proverbium Provinciai: -*Coplas del Provinciai proxemika: -*paralingvisztika Proxenos: -*Proxenosz Proxenus: -*Proxenosz Próza-Edda: Edda prózaepika: —•epika prózavers: —•prózaköltemény prozódiai jegyek: -*prozódia prozódikus hangtulajdonság: —• szóhanglejtés Prudence de Troyes: Prudentius, Szent Prudentius, G.: Prudentius, Szent Prudentius Trecensis: —>Prudentius, Szent Prudhomme. Páter A.: -*Hermans, W. F. Prudhomme, R. F. A.: -*Sully Prudhomme Prunier, J.: —>Maupassant, H. R, A. G. de Prutkov, I.: —•Zsirkovics, B. V. Pryor, W.: -+Yarbo, Ch. Q. Przedmiescie: -*lengyel irodalom Przeglad Tygodniowy: —*pozitivizmus Przerwa Tetmajer, J.: Tetmajer, J. Przerwa Tetmajer, K.: —>Tetmajer, K. psalmus: —> zsoltár psalmus responsorius: —>responsorium Psathas, D.: -+Pszathasz, D. Psellos. M.: -*Pszellosz, M. Psellus. M.: -*Pszellosz, M. Pseudo: —>Moravia, A. Pseudo-: még -* Pszeudo Pseudo-Archimédész: -* Pszeudo-A rkhimédész Pseudo-Aristotelés: Pszeudo-Arisztotelész Pseudo-Bias: —•Pszeudo-Biasz Pseudoclementina vagy Clemens-regény: —* Pseudo-Clementina Pseudo-Diogenés: —• Pszeudo-Diogenész Pseudo-Eupolemos: —>Pszeudo Eupolemosz Pseudo-Euripidés: —> Pszeudo-Euripidész pseudogynymia: —• pszeudoginímia Pseudo-Hecataeus: —* Pszeudo-Hekataiosz Pseudo-Hekataios: Pszeudo-Hekataiosz Pseudo-Heraclitus: -+ Pszeudo-Hérakleitosz Pseudo-Hérakleitos: -^Pszeudo-Hérakleitosz Pseudo-Hérodotos: Pszeudo-Hérodotosz Pseudo-Herodotus: —> Pszeudo-Hérodotosz Pseudo- Longinos: —• Pszeudo-Longinosz pseudonym: —>álnév, pszeudonim Pseudo-Oppianos: -*Pszeudo-Oppianosz Pseudo-Philo: —• Pszeudo-Philon

Cím,szóváltozatok Pseudo-Phocylides: —* Pszeudo-Phókülidész Pseudo-Phókylidés: -> Pszeudo-Phókülidész Pseudoromantik: —* pszeudoromantika Pseudo-Sanchuniathon: ->-PszeudoSzankhuniathón pseudo-statement: ->fikció Psibiliauskiené, S.: ->Lazdyni£ Peléda psogos: -*pszogosz Psycharés, G.: Psziharisz, J. Psychomachia: —• pszichomachia Pszalmoi Szolomóntosz: —• Salamon zsoltárai Pszarologosz: —» Haltudós Pszapphó: ->•Szapphó Pszathász, D.: -*Pszathasz, D. pszeudepigrafák: pszeudoepigrafikus irodalom pszeudcpigrafikus: —•pszeudoepigrafikus irodalom pszeudepigrafikus irodalom: —>pszeudoepigrafikus irodalom Pszeudo-: még —>PseudoPszeudo-Ariszteasz: —>Ariszteasz levele pszeudoavantgarde: —•neoavantgarde Pszeudo-Dionüsziosz: ->Dénes, Areopagoszi Szent Pszeudo-Máté evangéliuma: Jézus gyermekkora pszcudojambus: szabados jambus Pszeudoklementina: -*Pseudo-Clementina pszeudonim: -*álnév Pszeudo-Turpinus: -*Turpinus Pszeudo-Xenophón: Xenophón pszichoanalitikus irodalomszemlélet: irodalom és pszichoanalízis pszichoanalizis: —• irodalom és pszichoanalízis, irodalomtudomány és pszichoanalízis pszichológia: irodalom és pszichológia, irodaiam és pszichoanalízis, irodalom és parapszichológia, irodalompszichológia, irodalomtudomány és pszichoanalízis, irodalomtudomány és pszichológia pszichológiai dráma: -* lélektani dráma pszichológiai regény: —•lélektani regény Pszihárisz, I.: Pszihárisz, J. Psziloritisz, P.: —> Kazantzakisz, N.; Kazantzakisz, G. pszükhron: —•nyelvi vétség Ptahhotep vezir intelmei: —>Ptahhotep intelmei Ptahnak, az istenek atyjának... dicsérete reggel: -*• Ptah-himnusz, Berlini Ptasinskas, J.: —>Paukstelis, J. Pthhtp intelmei: —• Ptahhotep intelmei Ptokhoprodromosz: -*Prodromosz, Th. Ptolemaeus, Claudius: —• Ptolemaiosz Klaudiosz Ptolemaios: —> Ptolemaiosz

mutatója

Ptolemaios Chenos: —•Ptolemaiosz Khennosz Ptolemaios Klaudios: -»Ptolemaiosz Klaudiosz Ptolemaios Sótér: ->Ptolemaiosz Szótér Ptolemaiosz Lagu: -* Ptolemaiosz Szótér Pu Cseng-csung: ->-Szun Jung Pu Csien-csen: -*Pu Szung-ling Pu Liu-csüen: -*Pu Szung-ling Pu Liu-hszien: -*Pu Szung-ling Publicola: -*Zagórski, W. Publicysta warszawski: ->Straszewicz, L. Publicysta z Warszawy: -+ Straszewicz, L. publikum: —>közönség Publius Aelius Phlegon: -*Phlegón Publius Hordeonius Lollianus: -*Lollianosz, Publiosz Hordeóniosz Puc, M.: -*Mihelió, M. Pugaléndi: —>Puhazséndi Pu Heng-san: ->Indzsannasi, Vangcsingbalajin pui: -+puy Púig i Blanch: -+Puigblanch Pukalénti: —* Puhazséndi Pulgar, F. del: -*Pulgar, H. del Puliers: —>Blaumanis, R. Pulios, L.: —•Puliosz, L. Pulié, L.: -+Castelnuovo, L. di Punctator, B : —•Beráhjá ben Nátronáj Hánákdán Punét: -+ szürrealizmus, 2. Punktierbuch: —> lottó, sorsvető könyv Pupko, Je. Ju.: ->Malcev puppet show: bábjáték puraishnih: -ypuratisnih puraishnik: -+purausnih puram: —>purapporul Purandaradasa: -> Purandaradásza Purcell, E.: FüzOerald, E. purimspil: —tpurimjáték puritas: -> nyelvi erény Purniva Taylor, K.: -*Márkandaja, K. Puroretariya-shi: ->japán irodalom Puroretariya shijin-kai: japán irodalom pürrhikhiosz: —*pirrichius Purusóttamdász, L. T.: -*Szundarám pus: -*pes, versláb Pujcani, M. din: ->Sadoveanu, M. Pugcagu, I.: -*Sadoveanu, M. pushpitagra: puspitágrá pus rhetos: -*•racionális versláb Puskinszkaja premija: Puskin-díj pustaha: ->batak irodalom pusz: -*pes, versláb pusz ap'arszeósz: ->emelkedő versláb pusz ap'elattonosz: emelkedő versláb 453

Cím,szóváltozatok pusz apo meizonosz: —ereszkedő versláb pusz apo theszeósz: —ereszkedő versláb pusz lelümenosz: —•oldott verslábforma pusz rhétosz: —racionális versláb Pútattálvár: —álvár Putevi: —•szürrealizmus, 2. puthi: —hagiográfia püthói himnusz: —homéroszi himnuszok Putinas: — M ykolaitis-Putinas, V. putjung: —matjapat Putön Rincsendub: —Buszton Rincsengrub Puupponen, S.: —Aapeli puys: —puy pya zat: —pjazat Pyliátés, A.: — Piliotisz, A. pyo: —pjo pyrrhichius: —pirrichius Pyrrho: —Pürrhón Pyrrhón: —Pürrhón Pythagoras: —Püthagorasz pythagoreusok: —püthagoreusok Pytheas: —Pütheasz pythiambikus versszak: —püthiambikus versszak qaváfí: —qáfija Qalich Beg, M.: —Mírzá Kalics Bég qaszasz: —arab irodalom qasida: —qaszída qaside: —qaszída Qazi Qazan: —Kazi Kazan qiné: —qené Q. N.: -Kloos, W. Qorkut Ata: —Kitab-i Dede Korkud Qroll: —Dagerman, S. quadernario: —quaternario Quadrado y Nieto: —Quadrado, J. M. quadrisillabo: —quaternario quaestio finita: —hipotézis Quaestiones sancti Bartholomaei apostoli: —Bertalan evangéliuma quaestio speciális: —hipotézis qualisign: —jel qualitas: —minőségi státus qualitas assumptiva: —antitézis, 2. Quan Ám chính ván tán truyen: —Truyén Quan A m Thi Kính quantitáló verselés: —időmértékes verselés quantitas: —időtartam, 1. quarbana: —eucharisticon, 2. Quart, P.: —Olivér, J. Quarterly of Literature: —irodalmi sajtó quartett: —quartet, quartina quasiítéletek: —kváziítéletek

mutatója

Quasimodo: —fíórski, A. quechua irodalom: —kecsua irodalom Queen, E.: —Sturgeon, Th. H. Queen's Quarterly: —Kanada irodalma Quéinnec, P.: —Keineg, P. Queirós, E^a de: —Eca de Queirós Queiroz, R. de: —Queirós, R. de quellca: —kecsua irodalom Quénum, 0 . Bhéli: —Bhély-Quénum, O. Querelle des anciens et des modernes: —régiek és újak vitája Querol i Campos: —Querol, V. W. Querolus sive Aulularia: —Querolus Que Son: —• Yen Dó Questáo Coimbrá: —Coimbrai iskola questio: —vitakérdés Quevedo y Villegas, F. Gómez de: —Quevedo, F. de Quijano de Manila: —Joaquin, N. Qui Khanh: —Tinh Boa quillca: —kecsua irodalom quinario tronco: —endecasillabo Quinones Chozas: — Quinones, F. Quint, Th.: -Velter, J. M. Quintenac: —Tintinhac, A. de Quinto Settano: —Sergardi, L. quipu: —kecsua irodalom Quli Qutub Shah: —Kuli Kutubsáh qumráni iratok: —Holt-tengeri tekercsek Quöc Tán: —Xuán TrurYng Quoirez, F.: —Sagan, F. quonundrum: —conundrum qurrá: —qiráa qusszász: —qász Qutb: —Kutb Raabe, H .: —Marcuse, L. Rab: —Ráv RÁBÁD: —Ábrahám ben Dávid Rabbénu Tám: —Jákob ben Méír Rabbi: —dehuda Hanászi Rabbi Akiba: —Akiba ben Joszéf Rabbi Aqiba: —Akiba ben Joszéf Rabbi Méir: —Méir Rabbi Méir Báalhanész: —Méir Rabbi Móse Gerondi: —Móse ben Náhmán Rabbi Mose Zakkuto: —Zaccuto, M. ben M. Rabbi Nahmán ben Szimhá: —Nahmán, bratzlawi Rabbinovitz: —Rabinovic, J. Rabbinowitz: —Rabinovic, J. Rabbi Slomo ben Jichák: —dicháki, S. Rabbotenu, I.: —Marnix, F. van Rabéarivelo, J.-C.: — Rabéarivelo, J.-J. 454

Cím,szóváltozatok Rabenschlachtstrophe: —• Rabenschlachi-versszak Rabguzi Nas/.ir: —> Rabguzi Rabhénu Niszim: —> Niszim ben Jákob Kairuán Rabikovitz: —>Rabikovics, D. Rabindranáth Tagore: -*Tagore, R. Rabinovics: —> Ranovics, A. B.; Volinszkij, L. N. Rabinovitz, S.: —>Sólem Aléhem, rablódal: -*betyárköltészet Rabocsaja Gazeta: —•narodnyik irodalom Rabocsaja Veszna: ->•proletárirodalom, 2. Rabocsij Puty: —• Pravda Rabocsij Zsurnal: -*Kuznyica, proletárirodalom Rabonstein, J. de: -*Rabstejn, J. z Racahbi: ->Racabi, S. Rachel: -*Ráhel Raehwitz, Freiherr von: -+Bonn, F. rácsapó rím: -*ráütő rím Rada, G. de: —•De Rada, J. Ráda, S.: ->Kána, V. Radak, D.: -*Ribnikar, J. Ráday-scansio: —> Ráday-nem Ráday-vers: -yRáday-nem Ráday-verselés: —> Ráday-nem Radbodus: —yRadbao, Szent Radeva Mitova, R.: —>Kalina Maiina Radewin: -*Rahewin von Freising radíf: —•redif rádió: —>irodalom és rádió rádiódráma: —>rádiójáték Radius Zuccari, A.: —>Neera, A. radjaz: —>atjeh irodalmi formák, radzsaz Radlov, V. V.: - > R a d l o f f , W. Radulfus Cadomensis: -> Raoul de Caen Radulfüs Tortarius: -»Raoul le Tourtier Radzevics: ->Rodzevics, L. I. Radziwill-biblia: Érzéséi biblia Rádzsádzsí: Rádzsagópálácsári, Cs. Rádzsá Ráo: —»• Raja Rao Radzséndra Jádav: ->Jádav, R. Radzvilas, J.: -*Korsakas, K. Radzyminska-Mularczyk, H.: -*Zwirska, J. ráéneklés: —»•ráolvasás Rafalska, E.: Zientara-Malewska, M. Rafí, M.: —Szauda Rafi, M. M.: -+Szaudá, M. M. R. Rafili, M. G.: ->Refili, M. Raf-raf: -*Rabinovic, J. Ragana, S.: -*Peckauskaité, M. ragaz: —> radzsaz Ragewin: —> Rahewin von Freising Raghupati Szahái: -*Firák, G. ragioni narrative, Le: —•nápolyi irodalom raguzai irodalom: —»Jugoszlávia irodalma Ragyiani: —>Radiani, S.

mutatója

rahasyavada: -+rahaszjavád. Rahél: -* Ráhel Rahimbaba Hudajbergan: —•Masrab, B. Rahmán Bábá: -*Abdurrahmán Mohmand Rahola i Llorens: -+Rahola, C. ráimádkozás: —»ráolvasás Raimbaut d'Orange: —>Raimbaut d'Aurenga Raimond, C. E.: -*Rabins, E. Raimon Vidal de Bezaudun: -»Ramon Vidal de Besalú Raimund, H.: —>Rattermann, H. A. Rainbow, F. E.: ->Stewart, M. Raion: —*Köda Rohan Ráj, A.: —>Amritráj Ráj, Bh.: ->Bháratcsandra Ráj Ráj, R.: -+Roj, R, Rajagopalacari, C.: —>Rádzsagópálácsári, Cs. Raj aj i: —> Rádzsagópálácsári, Cs. Rajakopalaccari, C.: -*Rádzsagópálácsári, Cs. Rajam Aiyar: -+Rádzsam Aijár Rajaonarivony: -*Narivony, J. Raja Raja Varma, A. R.: —• Rádzsa Rádzsa Varrná, A. R. Rajaratnakar: —• Rádzsaratnákara Rajavali: —• Rádzsaváli raj borán: —• raj raj jao: -> raj Rajkhowa, B.: ->-Rádzskhóvá, B. Rajnarayan: -*Baszu, R. raj suphap: —> raj rajz: —• karcolat Rak: -*Sommerfeld Mlodszy, J. rakhaing irodalom: -*arakan irodalom Raknes, M.: ->Elster, M. Rakucsenko: -»Rakuska-Romanovszkij, R. O. RAL: —• Research in African Literatures RÁLBÁG: —> Lévi ben Gerson Ralegh: -*Raleigh, Sir W. Rallentando, H. R.: —>Sayers, D. Leigh Ráma, I.: -*Phuttajotfa Ráma, II.: Phuttalötla Ráma, III.: ->Nang Klao Ráma, VI.: —*Vacsiravut Rámakerti: —>Reamker Ramakrishna Rau: —»Rámakrisná Ráu, A. Ramal, W.: -*de la Mare, W. J. Ramanouszki, M. K.: ->Csórni, K. Ramanujan, A. K.: —*• Rámánudzsan, A. K. Ráma Panikkar: -+Panikkar, R. Rámarádzsa Bhúsana: —• Bhattumúrti Ramaraja, Bh.: —>Bhattumúrti Rámasankar Roj: -»Rámá Ráu, S. Ramasarasvati: —> Rámszaraszvati Ramayja, B. S.: —• Rámáijá, B. Sz. 455

Cím,szóváltozatok Rambaldi, B.: —• Benvenuto da Imola Rambaldo, B.: —»Benvenuto da Imola RáMBáM: —> M aimonides RaMBaN: -*Móse ben Náhmán Rambouillet, marquise de: —> Vivonne, C. de Rámcsandra Sukla: —>Sukla, R. Rámcsaritmánasz: —•Tulszídász Ramdhari Sinha: —• Rámdhári Szingli Ramée, Pierre de la: —>Ramus, P. Rámésvar Sukla: —•Ancsái Rám Ganés Gadkari: —•Gadkari, R. G. RaMHaL: -^Luzzatto, M. H. Ramírez kódex: —* mexikói irodalom Ramírez Mercado: —•Ramírez, S. Ramis i Ramis: —•Ramis, J. Rámkumár Varrná:—• Varrná, R. Rammohan Ráj: Rámmóhan Roj Rammohan Ray: —•Rámmóhan Roj Rammohan Roy: —• Rámmóhan Roj Ramón: ->-Remón, A. Ramón, A.: —>Linán y Verdugo, A. Ramos Mota e Alburquerque, M.: -*Mota, M. Ramos Pérez: -+Ramos, V. Ramsev, M.: —>Jakubovics, P. F. Rámvilász Sarmá: -+Sarmá, R. RáN: —• Niszini ben Jákub Kairuán Ran, M. N. H.: —>Nazim Hikmet Randall, R.: —*Silverberg, R. Randolph Miles: -*Federmann, R. Rándosz, N.: —»Randosz, N. ranga: -*nautanki Rangabe: -* Rangavisz Rangabes: —• Rangavisz Rangácsárja Adja: —>Srí Ranga Rangavis: —• Rangavisz Rankabés: —• Rangavisz rann: -> kelta irodalmi formák rannaigheacht: —• kelta irodalmi formák Rann Daly: —•Palmer, E. V. Ransano, P.: —• Ransanus, P. Ransátt, F. pá: -*Dahlgren, F. A. Rantos, N.: —>Randosz, N. Ranzano: —•Ransanus, P. Ráo, M.: —*Madhuszúdan Ráo Rao, R.: —>Baja Rao Raoul Tortaire: —*Raoul le Tourtier Rapisarda, A.: —*Aniante, A. Rapoport, S. Z.: -*Anszki, S. Rappaport: —•Rapoport, S. J. L. rappresentazione sacra: -*sacra rappresentazione rárá: —•fekete-afrikai irodalmi formák Rareíj, V.: —'Teodor escu, V. Raróg, Tomasz: Wolska, Maryla z Mlodnickich

mutatója

rasa: -arasza rasadhari: -*rászadhárí rasaka: -*rászaka Rasakhan: ->Raszakhán rasau: -y rászó RÁSBÁ: -*Ádret, S. ben A. ben Rasek, V.: -»Tűsek, M. Rashiro: Kawakami Bizan Rási: —yJicháki, S. Rási betű: -yJicháki, S. Rasíd al-Hairí: Rásidul Khairí Ra§it Kemal: —> Orhan Kemal raslila: —>rászlílá raso: -y rászó Rassegna: -* irodalmi sajtó rassz: -*race Rastignac: -+Morello, V. Rastko Nemanjió: -*Sava, Szent rászá: —• rászó rászán: -* rászó rászau: —> rászó Raszuljev, A. K.: -*Raszih Atilla Ratan Náth: -> Szar sár Ratatösler: -*Blaich, H. E. ratéb pulét: ratéb ratéb saman: -* ratéb ratéb seudati: —• ratéb Ratherius: —•Rather Rating, J.: —'Oudshoorn, J. van ratiocinatio: -+raciocináció ratio dieendi: -+retorika ratio dupla: -> kétszeres arány rationale tempus: -*racionalis időtartam rationes dictaminis: -*ars dictandi rationes dictandi: -+ars dictandi ratio par: egyenlő arány ratio sescupla: —•kétharmados arány Ratpertus Sangallensis: Ratpert von Sankt Gallen Ratpert von Zürich: —• Ratpert von Sankt Gallen Ratsko Nemanjic: ->Sava, Szent Rattenfanger von Hameln, der: —>hamelni patkányfogó Ratzabi: —>Racabi, S. Raud, A.: -*Pervik, A. Raudir pennar: —• izlandi irodalom Raudsepp, M.: ->Nurme, M. Rautenkar, Ritter von: —•Pichler, A. ráütő rím: ->Schlagreim ráütő sor: -*ráütő rím ravá: -*hikája Ravachol: -*Trigo, F. Ravanisz, M.: —>Rendisz, D. Ravenswood, J.: -*Slauerhoff, J. J. 456

Cím,szóváltozatok

mutatója

Rees Williams, E. G.: -+Rhys, J. reference group: —•csoport Referentarius: -+Referend,arius, P. Reíik Halid: -*Karay, R. H. Reflektor: —•konstruktivizmus, 2. reflexív költészet: —•gondolati költészet refrain: —> refrén refutáció: konfirmáció, szónoklat refutatio: -* konfirmáció, szónoklat Regaina kai Arodaphnusa: —> Rijena ke Arodafnusza Regaine kai Arodaphnusa: —>Rijena ke Arodafnusza rega irodalom: —> lega irodalom Régas, B.: —•Rigasz, V. rege: —• monda regeneracionalista csoport: —• modernisme regényelmélet: —• irodalomelmélet regényes ének: —• széphistória regényes história: -»széphistória regényhős: -*hős Regianus: —• Regianius Régibb Edda: -^Edda regime national: —> Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény Reginaidus Cantabrugiensis: -»Reginald of Canterbury Reginsmál: -+Edda Regio Monté, Johannes de: -+Reqiomoiúanus, J. regionális köznyelv: rétegnyelv regionarii absoluti: -*clerici vagantes Regnier, C.: -* Re tana Ramírez de Arellano Régo Cavalcanti, J. Lins do: ->Lins do Régo, J. Rego Rangéi, A. do: —>Rangéi, A. regösök: -+regölés regressio: -* regresszió regrutadal: —> katonadal, újoncnóta regrutanóta: katonadal, újoncnóta Regula veritatis: -»• Regula fidei Reichel, E. J. von: -yRürenberg, J. von reichenaui kolostor: —•reichenaui iskola reicher Reim: ->•gazdag rím Reifenberg, E.: ->Tergit, G. Reig i Morell: -yReig, C. Reihen: —*Reyhen Reiling, N.: -*Seghers, A. Reimar: —•Rückert, F. F. Reimar von Hagenau: ->Reinmar von Hagenau Reimchronik: —>verses krónika Reimpaarsprung: —> Reimbrechuruj Reinaerde, Van den Vos: -+Reinaert de Vos Reiner, M.: -+Caldwell, T. Reinerus Leodiensis: —• Reiner von Lüttich Reinhart der Jüngere, Ráv Rawicz, W.: —• Bere.nl, W. Rawnitzky: —>Ravnicki, J. H. ray: ->raj Ray, A. S.: -+Ráj, A. Ray, Bh.: —•Bháratcsandra Ráj Ray, Radhanath: —>Rádhánáth Ráj Raj, Ramashankar: -*Roj, R. Ray, Ram mohán: -*Rámmóhan Roj Raymann, F.: —•Raimund, F. Razikasvili, L.: —>Vazsa Psavela Razón feyta d'amor: —> Razón de Ámor con los Denuestos del agua y el vino rc: —>rics Rc: -+Renc, V. ready ma de: -+objet trouvé Real Academia de Buenas Letras de Barcelona: -* Academia de Buenas Letras Real Academia Espanola: —•irodalmi akadémiák reális idő: -*idő reális meghatározás: meghatározás realismo magico: —•mágikus realizmus realisztikus mese: -*novellamese, ponyvamese realisztikus stílus: —•realizmus, 2. realitás: -*•valódiság realizált versek: -* szürrealizmus Ream Kerti: -*Reamker Rebenstein, A.: —•Bernstein, A. D. Rebhu, J.: -+Beer, J. rebus: —•rébusz receptum: -* recept recitatio: —• recitáció recornmendatio: ->bókkönyv recordálás: ->rekordálás ReD: -*szürrealizmus, 2. REDÁK: Kimhi, Dávid redditio: —>reddíció Redentiner Osterspiel: -*Osterspiel, Redentiner Redfield, M.: ->Broum, A. redjong: —>pantun red-nosed comedy: -*low comedy redondilla de 5 versos: -yquintilla red-posed: -*low comedy Red Sudarski, Dj.: —•Sudárski, Dj. R. reduplicatio: —*anadiplózis reduplikáció: -*anadiplózis Redwood, A.: -*Sava, G. Reeder, Th.: ->Querido, I. Reefsenius: —•Revius, J. 457

Cím,szóváltozatok Reinier van Sevecoten: -*Gers, J. Reinmar der Alte: -*Reinmar von Hagenau Reis Pereira, J. M.: -* Régió, J. Reis Pereira, J. M. dos: -* Dias, S. Reisz, J.: Nadír, M. Reiter, R.: —• Liebhard, F. Reizenstein, E.: -yRice, E. L. reizianum membrum: -yreiziánus reizianus versus: —•reizi verssor rejet: —> enjambement Rejment: —>Reymont, W. S. rejtvény: —>irodalmi rejtvény, rébusz rejtvény-kenning: —ykenning rejtvénymese: —•rejtvény rejtvényrím: —»irodalmi játékok rejtvény vers: —•rejtvény rekantáció: —* visszaéneklés rekapituláció: -*recapitulatio rekvizitum: —• kellék relatív szólamtagolódás: -* relatív szólamszerűség Reljkovic, M. A.: -»Relkovic, M. A. Rellstab, L.: -*•Hesekiel, J. G. L. réma: —yrhéma remekmű: —>chef d'oeuvre Remete Szent Teofán: -+Zatvornyik, F. ReMeZ: ->Zaccuto, M. ben M. Remigius Autissiodorensis: —>Rémi d'Auxerre Remón, A.: —• Linán y Verdugo, A. remotio: —>metasztázis remotivus status: -y metasztázis, státus rémregény: —• rémtörténet rémületes: —> rettenetes Remy: -yBelleau, R. renaissance: -> reneszánsz Renan de Zojes: -» Hernandez-Gavira, J. Renart, J.: —yJean Renart Renaud de Montauban: —yRenout van Montalbaen Rcnaut de Montauben: -yRenout van Montalbaen Renin: —*Kamo no Chömei Rentés, 1).: —>Rendisz, D. repertoár: —»műsor repetitio: —» epanalépszis, ismétlés repillón: -* epigramma representación: —•moralitás repríz: —yfelújítás repullón: —• epigramma requiem: -*rekviem Re§at Nuri: —yGüntekin, R. N. Re§at Nuri Güntekin: -+Güntekin, R. N. res gestae: —ygesta response analysis: -*content analysis responsio: megfelelés, responzum 458

mutatója

responza: —»responzum responzórium: -+responsorium Ressner, C.: -yRössler, C. restaurációs dráma: —>restaurációs színház Resti, J.: Rastié, D. részben oldott versláb: -> részben oldott verslábforma részisz: -*rhészisz részleges hasonlat: —»hasonlat Retana y Ramírez: —» Retana Ramírez de Arellano retardáció: -»•késleltetés rétegnyelvészet: -ysztratifikációs nyelvészet rcticencia: ->reticentia Reticf, A.: ->Krige, U. Rétif de la Bretonne: -yRestif de la Bretonne Retignac: —yTintinhac, A. de retoricizmus: -*szónokiasság retorikai kérdés: -*szónoki kérdés rétoromán irodalom: —•Svájc irodalma retractio: —yretrakció retroanse: -^rotrouanche retroencha: —yrotrouanche retroensa: -*rotrouanche retrogradazione frenante: retrogradazione a croce retrogradazione piana: —• retrogradazione a croce retrográd vers: rákvers retroncha: -yrotrouanche retronxa: —•rotrouanche retrouange: -yrotroiuinge Rettegett Iván: -ylvan Vasziljevics, IV. Rettenetes Iván: -ylvan Vasziljevics, IV. Rettennacher: -y Rettenbacher reverzió: —yinverzió Review Francé: -> irodalmi sajtó Revista Azul: —ymexikói irodalom Revista Contemporanea: -*irodalmi sajtó Revista Cubana: -+Kuba irodalma Revista de Espana, La: —> irodalmi sajtó Revista de Estudios Libres: —•irodalmi sajtó Revista de Literatura: —• irodalmi sajtó Revista Iberica: -birodalmi sajtó Revista Iberoamericana: —>Nemzetközi LatinAmerikai Irodalmi Intézet Revista Lusitana: —yirodalmi sajtó Revista Moderna: —ymexikói irodalom Revista Occidental: —•irodalmi sajtó Revka, Sz.: -yBahusevics, F. K. Révoil: -yColet, L. Revoljucionnij front iszkussztva: - y R E F Revue Canadienne, La: -*irodalmi sajtó Revue de belles lettres: —> irodalmi sajtó Revue de Genéve: -> Journal de Genéve

Cím,szóváltozatok Revue de la Corse, La: —*•korzikai irodalom Revue d'histoire littéraire de la Francé: -birodalmi sajtó Revue du progrés morál littéraire et artistique: —> parnasszizmus Revue fantaisiste: —> parnasszizmus Revue Générale, la: -»irodalmi sajtó Revue, La: -birodalmi sajtó Revue Naturiste, La: —>naturizmus Revue Wagnerienne: —>irodalom ós képzőművészet Reyen: —>Reyhen Reyes Basoalto, N. R.: —>Neruda, P. Reyles Gutiérrez, C. C.: —*Reyles, C. Reynen, F.: ->Cort, F. ,J. de Reynke de Vos: -*Reineke Fuchs Reynoso Días: —>Reynoso Rezác, V.: -+Pfibsky, V. Rhagius: —•»Sommerfeld Mlodszy, J. Rhagkabés: —> Rangavisz Rhamedin: —*lntojo Rhan Lankaszava: —*XJ Thvan Nui rhapsódos: -*rhapszódosz Rheinisch: -*Spann-Rheinisch, E. Rheinisches Osterspiel: -»Osterspiel, Rheinisches R. Hernekin Baptist: -*Lewis, E. rhetores Latini: —tlatin rétorok rhetorica: —•retorika rhétoriqueurs: -* retorikusok Rhianos: —>Rhianosz Rhijn-Naeff, A. van: -*Naeff, T. Rhinton: —• Rhintón Rhodigius Caelius: -» Ricchieri, L. Rhodius: -+Rhode, Th. rhodoszi templomkrónika: —• rodoszi templomkrónika Rhomanos: —• Rhómanosz rhotacizmus: —> hangalakzat Rhuphos: -+Rhuphosz Rhupinos: -*Rhuphinosz rhütmizomenon: —•ritmikai közeg rhütmosz: —•ritmus rhyme: —> csúfoló Rhymer, The: —•Thomas rhytmizomenon: —• ritmikai közeg rhytmus: -> ritmus Ri Do: —tSzedzsong Riba i Bracons: -»Riba, Ch. Ribaloff: -+Ribalov, M. Ribalow: -+Ribalov, M. Ribay Gy.: —•Ribay, J. Ribecco, A.: —•Ribeku, A. Ribeiro, 0 . Marques: —*Marques, 0 . Ribeiro Ribeiro de Oliveira Freire dos Santos, N.: —>Freire, N.

mutatója

Ribeiro Couto, R.: ->Ribeiro Couto Ribeiro de Andrade Fernandes: ->Ribeiro, J. B. Ribeiro Marcondes Machado, A.: ->Juó Bananére Ribeiro Vaughan, J. C.: -»Ribeiro, J. Ribera, B. de: ->Sahagún, B. de Riber i Campins: -+Riber, Ll. ribolo: -*indovinello Ribolov: —>Ribalov, M. Ribot i Sunyer: -+Ribot, P. ric: —>rics Ricard, E.: —*Tillemont, J. Rice, Mrs. A. Caldwell: -+Rice, A. Hegan Richárd, F.: -+Stockton, R. F. Richárd Coeur de Lion: -> Richárd, I. Richárd de Aungerville: —• Richárd de Bury Richardson, H. E. F. Lindsay: —>Richardson, H. H. Richárd the Lionheart: —• Richárd, I. Richardus Cluniacensis: —• Richárd de Cluny Richardus de Poitiers: —• Richárd de Cluny Richardus Pictaviensis: -*Richárd de Cluny Richter, J. P. F.: -+Jean Paul Ricosz: ->•Ritszosz, J. ricu: —•ritsu Ridder, A. J. de: ->Elschot, W. Rieéan, J.: —>KarvaS, P. Riemeng: —• Malai Csufinit Riera i Guilera: -+Riera, C. Riera i Nadal: Riera, M. Á. Rieti, M. di G. da: -*Rieti, M. ben J. da Rieux, A. de: -*•Sourdéac márki Riftin: -+Har-Even, S. Rigas: —>Rigasz, V. Rigasz, F.: -*Rigasz, V. Rigasz, V.: —fRotasz, V. Rigault de Berbezilh: —•Rigaut de Barbezieux Righetti, C.: -*Arrighi, C. rig ollamh: -»ollamh Rigord: Rignrdus Rigsthula: Edda Riba, V.: -^Tille, V. Riimus: ->Seppanen, U. K. rik: —*rics RIKAM: ->Kimhi, J. Rikkokusi: —•Rikkokushi riksmál: —>norvég irodalom rima assonánte: -+rima toante rima chiave: chiave rimas encadenadas: -+rime batelée rima siciliana: szicíliai rím rima spezzata: -*tört rím Rimavsky, J.: —»Francisc-i, J. rímbokor: —>csoportrím 459

Cím,szóváltozatok rime á écho: —ekhós vers ríme croisées: -»keresztrím rime défectueuse: —hiányos rím rime double: —rime couronnée rime féminine: —> nőrím rime fraternisée: —•rime fratrisée rime ingénieuse: —>rime senée rime insuffisante: —•elégtelen rím rime pour l'oeil: —szemrím rime riche: —•gazdag rím rime ripetute: —sorjázó rím Rimert: —Rimbertus rimes brisées: —rime renforcée et brísée rimes croisées: —keresztrím rimes de bateleur: —rime batelée rimes embrassées: —ölelkező rím rimes enehainées: —rime enchaínée rimes en kyrielle: —rime kyrielle rimes krónika: —verses krónika rimes mauvaises: —rossz rím rimes plates: —páros rím rimes suivies: —páros rím rim-formulák: -formula rimhalmaz: —halmazrím rímhívó szó: —rímhívó rímlánc: —füzérrím rímlexikon: —rímszótár Rimosius, J.: —Savickis, J. rímválasz: —megfelelő rím Rincsengrub: —Buszton Rincsengrub rincsen-terdző: — Rincsen-gtermdzod Rinjiro Saitö: —Takayama Chogyü rintronico: —risposta Ríos Nostench de Lampérez: —Ríos, B. de Ripano Eupilino: —Parini, G. Ripatti, A.: — Rautala, A. Ripatti, L. E.: —Uurto, I. Ripley, J.: —Wainwright, J. Riselo: —Linán de Riaza, P. Rislakki, H. E.: — Valentin risöshugi: —japán irodalom Risteau: —Cottin, M. S. riszá: —marszija ritmo caudato: —caudato Ritmo di Sant'Alessio: —Ritmo su Sant'Ah Ritmo sur di Sant'Alessio: —Ritmo su Sant 'Alessio ritmoshordozó közeg: —ritmikai közeg ritmuskövető hexameter: —ritmusfedő hexameter ritmusmoduláció: —ritmusváltás ritondello: —rondó Ritsos, G.: —Ritszosz, J. Ritterdrama: —lovagdráma

mutatója

Ritterhold von Blauen: —Zesen, Ph. von Ritter Vitezovic, P.: — Vitezovic Ritter, P. rituális költészet: —ritusköltészet rituális színjáték: —rituális dráma ritualista iskola: —rituális irodalomelmélet Ritze, H.: —Cordus, Eu. Rivadeneira, M.: — Rivadeneyra, M. Rivadeneira, P.: — Ribadeneyra, P. de Rivadeneyra, P.: —Ribadeneyra, P. de Rivai A.: — Rivai Apin Rivarol: —Daudet, L. Rivaroli: —Rivarol Rivera, G.: -Domenehina, J. J. Rivera Junior: —Rivera, 0 . B. de Rives, A.: —Troubetzkoy, A. Riviére: —Dufresny, Ch. sieur de la Rivista Contemporanea: —irodalmi sajtó riwáya: —rivája Rizal y Alonso, J. P.: —Rizal, J. Riznerová, L.: — Podjávorinská, L. Rizsej, P. L.: -Tur rjad: —orosz formalista iskola Rjókan: —Ryökan Rjokong: —Ri Dzsehjon Rjoszen: —Ryosen Rjuktang: —Cshö Namszon Rjútei Tanehiko: —Ryütei Tanehiko Rlangszkji gdungrgjud Poti-bszeru: —Potibszeru Rn: —Renc, V. rnampartharpa: —rnamtar Rob, J.: —Ponican, J. robái: —rubáí roba c i tarane: —rubáí Robatzki, B.: -Dekker, M. R. J. Rob Donn: —Mackay, R. Róbert, P.: -Zech, P. Róbert, Szent: —Bellarmino, R. Robertello: —Robortello, F. Robertellus, rex Franciae: —Róbert, II. Röbig, V.: —Kurella, A. Robin, É.: —Tillemont, J. Robinson: —Talvj Robinson, E,: —Montagu, E. Rob-Ponican, J.: —Ponican, J. Roch, N. S.: —Chamfort Rocha, A. Correia da: —Torga, M. Rochefort-Lufais, V. H., marquis de: —Rochefort, H. Rodd, L. C.: —Tennant, K. Rodenbach, Z. von: —Sacher-Masoch, Rodet: —Geoffrin, M. Th. Rodigino Celio: —Ricchieri, L. Rodinos, N.: —Rodinosz, N. 460

L. von

Cím,szóváltozatok

mutatója

román philosophique: —>irodalom és filozófia, regény romantic: romantika romanticizmus: —>romantika romantikus körmondat: -* körmondat romantikus mese: -+ novellamese romantikusság: —*regényesség romantikus tiráda: —• körmondat Romanze: -*románc, románcé, 3. Rómas, D.: -*Romasz, D. Romenechius: -*Romenec, M. Romenecius: —*Romenec, J. Romenetzius: -+Romenec, J. Römer, Dr.: —• Deinhardstein, J. L. Romero i Pérez, Ll.: -*Romero, L. Romeu i Jover: —>Romeu, X. Romualdo Valle: —• Romualdo, A. Ronda, La: -*La Ronda rondeau: —• rondó rondeau redoublé: rondó rondello: —»rondó rondet de carole: —»•rondet rondismo: —> La Ronda, Rongwrong: dadaizmus Ronsard-típusú szonett: -»szonett Rooverc, A. de: —yAnthonis de Roovere röpcédula: - * r ö p l a p Ropsin, V.: -*Szavinkov, B. V. Rosa, J. A. F . da: -+Rosa, F. da Rosário, A. M. do: —>Santereno, B. rosarium: —>himnusz Rosenbaum, A.: —*Rand, A. Rosenblut: —>Rosenplüt, H. Rosenblüth: ->Rosenplüt, H. Rosenfeld, A. F.: ->•Roda Roda Rosenstock, S.: —>Tzara, T. Ross, J. H.: —tLawrence, Th. E. Ross, L.: —• Rostén, L. C. Ross, L. Q.: -*Rostén, L. C. Rossidés, I.: —»Rosszidisz, J. Rosso, P. M.: —• Rosso di San Secondo, P. L. Rosszét: —*Szmirnova, A. 0 . rosszhangzás: —• disszonancia, kakofónia rösut: —>resut

Rodji: -*Dharta, A. S. Rodoc: —>Biernacki, M. Rodopulosz, D.: -* Karagadzisz, M. Rodoreda i Gurgui: -* Rodoreda, M. Rodrigo, Cantar de: —>Cantar de Rodrigo Rodrigues Pimenta da Cunha, E.: -+Cunha, E. da Rodríguez de Almella: —• Rodríguez de Almela, D. Rodríguez de la Cámara, J.: —• Rodríguez del Padrón, «J. Rodríguez de Lista y Aragón, A.: -*Lista, A. Rodríguez y Díaz Rubí, T.: -»Rodríguez Rubí, T. Rodt, R.: ->Eichrodt, L. röei: —yjapán irodalmi formák Roestam Effendi: -+Effendi, R. roeung: —> röung Roger-Ferdinand: —»Ferdinánd, R. Rogje: —*Pag Inno Rogolin: —>Galin, B. A. Rohan: -+Köda Rohan Rohoni: —>Rohon, J. Rohony: —> Rohan, J. Rohonyi J.: —•Rohon, ,1. Roi$ de Corella: -*Roís de Corella, J. Roidés, E.: —>Roidisz, E. Roig i Fransitorra: —>Roig, M. Roiz de Corella: —yRoís de Corella, J. Roj, Rám mohán: —> Rámmóhan Roj Rojas Sepúlveda: -*Rojas, M. rojin no odori: -*royin no odori Roj zen: —> Rojzn, B. rokkaszen: —>rokkasen rokonértelműség: —> szinonímia Rokujö-iskola: japán irodalom Rolicz-Lieder, W.: —>Lieder Rolicz, W. Rolnick, J.: —>Rollnik, J. Roma futurista: —yItalia Futurista, L' Romáin, J. le: -*Le Houx, J. Romana, S.: —>Riemer, F. W. romanf: katalán irodalmi formák, románcé Romancero del Cid: —> fíid-roniáncok Román d'Alexandrc: Sándor-regény Román de la Rose: —> Rózsa-regény Román d'Eneas: —> Eneas, Román d' Román de Renart: -»Róka-regény Román de Thébes: Théha-regény Román de Troie: —•Trója-regény román fleuve: regényfolyam romariid: -birodalom és mesterséges nyelvek romanika: ->középkori irodalom Rómanosz: —»•Rhómanosz Romanov, K, K., nagyherceg: -*K. R.

Rosztovszkij, Dimitrij: -*Tuptalo, D. Sz. Rotas, B.: —*•Rotasz, V. Rothan: -»• Rubigallus, P. Rothenburgi Rabbi Méir: —• Méir ben Bárukh Rothenburg rotondello: —> rondó rotrouenge: —>rotrouange rotruenge: —>rotrouange Rotterdami Erasmus: —>Erasmus, D. Rottová, J.: -+Svétlá, K. 461

Cím,szóváltozatok Rotundas, A.: -*Rotundus, A. Rouget, M. M.: ->Noél, M. Rousek, A.: -*Machar, J. S. Rousek, 13.: -+Öech, S. Rousinovsky, F. S.: -*SuJíil, F. Routray, S.: —>Rautráj, Sz. Roux, P. P.: -*Saint-Pol-Roux Rovano, V. G.: ->Rovani, G. rovásírás: —•rovás rövid a hosszú helyén: -*rövid a hosszúban rövid formák: —>rövid műfajok rövidülés: —•metrikai rövidülés Rovisco Meneres de Melo e Castro, M. A.: —• Meneres, M. A. Rowlands, J.: ->Stanley, Sir H. M. Rowley, Th.: ->Chatterton, Th. Roxburgh, C.: -*Carswell, C. Roy, A.: -*Ráj, A. Roy, Radhanath: —> Rádhánánth Ráj Roy, Ramashankar: -+Roj, Rámasankar Roy, Ram mohán: —•Rámmóhan Roj Royat: -*Toesca, M. Roychoudhury: —• Rájcsaudhari, A. Roysius, M. A.: ->Roizijus, P. Rozanov, M. G.: —>Ognyov, N. Rozenberga, E.: - + A s p a z i j a Rozmarin, J.: -*•Zgúth-V rbicky, P. P. Rózsakert: Rosengarten Rózsa regéje, A: —• Rózsa-regény R. S.: -vRakás, S. rsut: -yresut rtogszbrdzsod: —•rnamtar, legenda, szkjeszrabsz Rubens Fonseca, J.: —>Fonseca, R. Rubigal, P.: —• Rubigallus, P. Rubigally P.: -*Rubigallus, P. rubljenaja próza: —•Pilnyak, B. A. rubrikator: —>könyv Rubruki, W.: Rubruk, W. rubrum: -*vörös betűs szöveg ruchira: -+rucsirá Rúcsaka: —•Rujjaka Rudcsenko, A.: ->Mirnij, P. Rudcsenko, I. Ja.: Bilik, I. Rudcsenko, P. J.: —*Mirnij, P. Rudel, Jaufré: -*Jaufré Rudel Rudolf Pfersmann von Eichtahl: —•Eichtahl, R. von Rudzsenko, I. Ja,: —>Bilik, I. Rueda Santos: —>Rueda, S. rüegeliet: gúny vers Ruf: kikiáltás Rufinus: —>Rhuphinosz Rufinus Aquileiensis: —>Rufinus Tyrannius Rufius Festus Avienus: -+Avienus

mutatója

Rufo y Gutiérrez: ->Rufo, J. Rufus: -+Rhuphosz Rügelied: —•feddő ének, intelemirodalom Ruggeri Pugliese: ->Rugieri d'Amici Rugieri d'Amico: -*Rugieri d'Amici Ruia, T.: Tzara, T. ruijai lapp irodalom: -*lapp irodalom Ruinte: —>flamand irodalom Ruisas de Moras: -*• Roizijus, P. Ruiz, E. Labrador: —> Labrador Ruiz, E. Ruiz de Alarcón y Mendoza: ->Ruiz de Alarcón Rijwid: Wroczynski, K. Rukopisy Královédvorsky a Zelenohorsky: -*Dvúr Králové-i és Zelená Hora-i kéziratok rumor: —•híresztelés Rundgesang: Ringéigedicht Rundreim: -> Ringelgedicht Rundum: —*Ringelgedicht runo-vers: —»regivers ruof: —>Leis Ruphus, R.: —*•Rufosz, R. Rusan, 0.: —*• Blandiana, A. Ru§en E§ref: —•ünaydin, R. E. Rusher, Mrs. J.: -*Spencer, E. Rusli, M.: —>Marah Rusli Russell, M. A.: Elizabeth Russel Beresford: ->Roberts, C. E. Mornington Russu: ->Ruszu, M. M. Rustichello da Pisa: -»Rusticiano da Pisa Rusticocampius: —>Bauernfeld, E. von Rustico di Filippi: -*Rustico di Filippo Rustico Filippi: -*Rustico di Filippo Rusticus: —*Pontoppidan, H. Rusu: ->Russo, A. Ruswa: -*Ruszvá ruszalka-hét: ->ruszalka-játékok rusztikus báj: —• bájos rutén irodalom: -»ruszin irodalom Rutherford: -*Cockburn, A. Rutray, S.: —»Rautráj, Sz. Ruusbroec, J. van: -*Jan van Ruusbroec Ruutz, L.: ->Wenger, L. Ruyra i Homs: -*Ruyra, J. Ruysbroeek: -*Jan van Ruusbroec Ruysbroek: -+Jan van Ruusbroec Ruzante: —>Ruzzante Rymsza, A.: —>Rimsa, A. ryo: —>japán irodalmi formák Rytter, P.: ->•Ploug, C. Ryünosuke Akutagawa: —> Akutagawa Ryünosuke Sá, E. de: ->Sotto Maior, E. saame irodalom: —>lapp irodalom 462

Cím,szóváltozatok Saastamoinen-Schimmerling, T. A.: -*Saastamoinen, T. Saavedra, A. de: —>Rivas, Duque de Saavedra Ramírez de Baquedano, Á. de: -+Rivas, Duque de Sabadino degli Arienti: —>Arienti, G. Sabadino degli Sabat: -*Szábat, K. K. Sabatier, A.: -^Sabatier de Castres sabatuku: —•adab Sabbir Haszan Khán: -+Dzsós, M. Sabdarov, I. A.: -*Sabdar, O. Sabellieus: ->Sabellico Sabinus: —*Le,to, P. G. sablon: -* klisé sabme irodalom: —> lapp irodalom, Sabuncu, S.: —>Soysal, S. Saburö: —•Kanami; Zeami Sacchi, B.: -*Platina, il Sach: -+Záh, N. Sachinés Apostolos: -*Szahínisz, A. Saehmardan: —*Ardan, S. M. sáchsisehe Komödie: —»szász komédia Sachs-vers: —>Hans Sachs-vers Sackville, Ch.: ->Dorset, 6th Earl of Sackville, Th.: ->Dorset, lst Earl of sacro giullare: —*jokulator Sadaksaradéva: —*Szadaksari Sadaksharí: ->Szadaksari Sá de Menezes, F. de: -*Menezes, F. de Sá de, Sadeh, P.: - Szádé,, P. sade nesir: -+divan edebiyati sadharan: -*szádháran Sadikh, F.: Szádig, F. Sadyk Pasza: -+Czajkowski, M. Saeki Mana: -^Kőbö daishi Saemundar Edda hins fróda: —• Edda Sáenz Díez Serra, N.: -*Serra, N. Safáry: ->&afarik, P. J. Safinio: —> Estébanez, S. Saga J^orsnesinga, Eyrbyggja ok Alptfirdinga: —>Eyrbyggja saga Sagarra i Castellernau: —>Sagarra, J. M. del Sagaye, G. M.: —>Gabre-Medhin, Ts. Sáh Abdul Latíf: —>Abd,ul Latíf §ahabettin, C.: —• Cenap Sahabettin sáhálla: —>hella Sáhansáhnáme: ->Szabá Sahazizjan, Sz. Sz.: -*Sahaziz, Sz. Sáh durr-i durrán: Ahmad-sáh Durání Sahiahmetov: -»Tolimbaj, O. Sahid, Cs. Sz.: -+Csaran Szingh Sahinjan: —•Saginyan, M. Sz. Sahinyan, M.: Zakrevszkij, M. V.

mutatója

Sah Iszmail: —>Hatái Sahitya Akademi: —> Száhitja Akádémí Sahle Sellassie Berhane Mariam: -*•Szahle, Sz. B. M. Sahlikés, S.: -*Szahlikisz, Sz. Sáhnáme: —» Firdauszí Sahni, Bh.: -*Száhní, Bh. saibara: japán irodalmi formák, ritsu Saichö: -*Yosa Busón Saikaku: —>Ihara Saikaku Saikh Muhammad Ibráhím: ->Zauk Sai Lik: -+Sau Kav Li Saint-Amand, G. R. de: -»Rictus, J. Saint-Clair, M.: -> Van Rysselberghe, M. Sainte-Eulalie: —> Eulália-ének Saint-Laurent, C.: —>Laurent, J. Saint-Léger Légér, A. M.-R.: -*Saint-John Perse Saint-Mare, de: —•Souriguiére, J.-M. Saint-Pierre, Bernardin de: —>Bernardin de Saint-Pierre Saint-Pol-Roux le Magnifique: -*Saint-PolRoux Saint-René: -»•Taillandier, R.-G.-E. saint-victori iskola: —>szentviktori iskola Sainz de Robles Correa: —>Sainz de Robbes, F. C. sair: —*sér sáir: —>dom Sairanen, M -L. 0 . : -*Vartio, M.-L. O. Sait Faik: -*Abasiyanik, S. F. Saitö Rinjiro: —• Takayarna Chögyü saiva-bhakti: -*bhakti Saiyid Abdallah bin Ali bin Nasir: —•Nasir, Saiyid Abdallah bin Ali bin Sajbání: —•Saibání sajtó: —> irodalmi sajtó, irodalom és sajtó Sakalauskas, K.: —* Vanagélis, K. Sakalauskas-Vanagélis, K.: —• Vanagélis,K. Sakenoue no Furachi: —»Koikawa Harumachi Sakhlékés: -*Szahlikisz, Sz. Saki: -*Munro, H. H. sakkarí: —•sakvarí Saková: —•Tomanová, M. Sakse: ->Saxo Grammaticus Salamon Éneklése: Énekek éneke Salamon és Markalf: -*Salman und Morolf Salamon kulcsa: —>Salamon pecsétje Salamon legszebb éneke: —> Énekek éneke, Salarj: —>Sa!,ari, A. Salarrué: -*Salazar Arrué, S. Saleck: —* Breitbach, J. Sales Chagas Eiro, P. F. de: -+Eiró, P. Sale U Ponnja: Ponnja, U. Sáliálé Maniratana: -*Szalielé Maniratana 463

Cím,szóváltozatok Salice-Contessa: —•Contessa, K. W. Salimbene de Parma: ->Salimbene Salinas Serrano, I'.: -*Salinas, l \ Salisbury, J. of: Saresberiensis, J. Salitrillo, S.: —• Rivas Bonilla, A. Sallinen, T. B. T.: ->Salla, I. Sallustius: -*• Szalusztiosz Salminen, M.: -+Salminen, S. M. Salom Alehem: ->Sólem Áléhem Salomon: —> Salamon Salonen, U.: -*Kailas, U. Salukin Masuri: -+Masuri, S. N. Salusbury, H. Lynch: ~*Thrale, Mrs. Salustios: -> Szalusztiosz Salustri, C. A.: ->Trilussa Salvador irodalma: —*El Salvador irodalma Salzmann, S.: -+Salten, F. Sámala: —> Számaiéi sámán: —• sámánének Samarajiva: —•Szamaradzsíva Samarakés, A.: -»Szamarakisz, A. Samas- (Utu) himnuszok: —•Samas-himnuszok sama vakara: —> szamavakára sambala irodalom: ~*szamba irodaiam Sambanda Mudaliyar: —•Szambanda Mudalijár, P. R. B.

mutatója

Sanctis, F. De: -*De Sanctis, F. Sandai jitsuroku: —>Rikkokushi Sandberg, J. 0.: ->Santavuori, M. Sander, Dr.: -*Steinmann, F. A. Sanders, M. Dolling: -+Bridge, A. sandesha: —>szandésa Sándor-vers: alexandrinus Sanfuentes Torres, S.: —*Sanfuentes, S. sang: —*lü si sangam: —> szangam Sángerkrieg: -* kétszereplős színjétékok Sang-Kuan Ju-sao: —•Sang-kuan Ji Sangspruch: —>Spruch Sang su: -+Su King

Sambhalai rnambsad: —>Sambhalai larnjig Sambora, K. z: —>Twardowski, K. Samefolket: —• lapp irodalom Samenhof, E.: —•Zamenhof, L. L. samhent: —>ferskeytt samhita: -*szanhitá Sami: —>Tauber, J. S. Sami, §.: ->Semsettin Sami Samigli, E.: -*Svevo, I. Sammalkorpi, E. S.: —>Kivikk'aho, E. Sammi: -*Daini no Sanmi Samotar, P.: ~*Stritar, J. Samreto: —• Ezera, R. Sam Slick: —•Halibwrton, Th. Chandler Sámson, el abad: —ySamsón Samsz al-din Makhdúm: —Sáhin Sámuel 1—2. könyve: -*Sámuel könyvei Samuli S.: -*Suomalainen, K. K. Samyro, S.: -> Tzara, T. Sanabria, Jüan de: -*Péter, Alcántarai Szent Sa naqba Tmuru: —•Gilgames eposz Sanár, J.: —•Zborovjan, J. Sanba: —>Shikitei Sanba Sánches, F.: -*Sánchez de las Brozas, F. Sánchez de Calavera: —>Sánehez de Talavera, F. Sánchez de Talavera: -^Sánchez de fíadajoz, I). Sancho Polo: -+Rabasa, E. Sanchuniaton: -> Szankhuniathón 464

Sangsungpa Csövang-tagpei pe: ->Zsangzsunpa Csoszdbang-gragszpai dpal San hai king: —>8an haj csing sanhita: —>szanhitá San Jüan de la Cruz: —>János, Keresztes Szent Sankaracharya: Sankara Sankarácsárja: —*Sankara Sankaradéva: —>Sankardév 'Sankie Maimo: -+Maimo, A. O. Sannazzaro: -*Sannazaro, J. Sannyrión: ->Szannürión Sanoudakés, A.: -*Szanudakisz, A. San Pedro, Bachiller D. de: ->Fernandez de San Pedro, D. San Pedro de Álcán tara: —* Péter, Alcántarai Szent sánta jambus: -ycholiambus sánta rím: —>toldalékos rím Santa Teresa de Jesús: -*Teréz, Ávilai Szent Santei: —•Kume Masao Santhar Mok: -*Szanthor Mok Santi: —>Raffaello Santö Kyöden: —>Santöan Kyöden Santob de Carrión: -+Sem Tob Santo de Carrión: ->Sem Tob Santorre di Santarosa, A.: -*Santarosa Santorre Santos: -+Sem Tob Santos, I.: ->Santos, A. Santos Chocano: ->Chocano, J. santou irodalom: —•kacsin irodalom Sanuki no Tenji: —>Sanuki no Suke Sanuto: -*•Sanudo, M., il. Giovane Sanzio: —> Raffaello; Santi, G. Sao An-lo: —>Sao Jung Sao Jao-fu: -+Sao Jung Sao Kang-csie: ->Sao Jung Sao Nam: —> Phan Bői Cháu sapakot: -+szapakot Sapientia Salomonis: Salamon bölcsessége Sapiku, V.: -+Raud, M.

Címszóváltozatok Sapovalov: —Ovalov, L. Sz. sappakot: —szapakot sapphicus: -»szapphói strófa; szapphói tizenegyes Sappho: —Szapphó Saraceno, G.: —Leonetti, A. Sarajlija, S. M.: -*Milutinovic,, S. S. Saranankara, V.: -* Velivita Szaranankara Saranankara sangharaja: — Velivita Szaranankara Sárángadhara: —Sárangdhar Sarantarés: —Szarandarisz, J. Saranté, G.: -+Szarandi, G. Sarantés: —Szarandisz, J. Sarashina nikki: —>Sugawara no Takasue lánya Saratcsandra Csattópádhjája: —>Csattópádhjája, S. Sarawak irodalom: —Malaysia irodalma Sarbievius: —•Sarbiewski, M. K. §áreáleanu: —Stere, C. Sardanápalo, C.: —Tapia y Rivera sardismus: —szardizmus sarebon: —sharebon Saresberia, J. de: —Saresberiensis, J. sárga regény: —ponyva Sargon: —Sarrukín-krónika, Sarrukín születési legendája, Sar tamhári sari: —•szarí Sario, S.: Salminen, S. M. sárkányirodalom: sárkányepika Sarmá, B.: Navín Sarma, K.: Vílips, P. Sarmá, P. B.: —>IJgra, Sarmá, V.: -*•Kausik sarmatyzm: —szármát izmus Sarocehi: —Sarrocchi, M. Sárospataki biblia: -*Zsófia királyné bibliája Sarréra, D.: —Tristan, F. Sarriá, L. de: —Granada, F r a y L. de Sarru-kín: -Sarrukín-krónika Sarshar: —Szarsár Sarugi Jákob: —Jákob, Sarugi Sarvajna: — Szarvadzsnya sarvajna padagalu: —szarvadzsnya padagalu Saryusz, B.: —Szeliga, M. 2 Mireckich Sasa: —Taufer, V. Sasaki: —Tamenaga Shunsui sasak irodalom: —bali irodalom Sasavadata: —Szaszadávata Sasináth: —Szómnáth Saskevics, M. Sz.: —Saskevics, R. Sasso de'Sassi: —Sasso, I'. satakamu: —sataka satira Menippea: —menipposzi szatíra Satö Norikiyo: —Saigyö

30

mutatója

satobrihati: —szatóbrihatí satpadí: —kannada irodalma Sáttanár: —Száttanár, K. Sz. satura lanx: —menipposzi szatíra satura Menippea: —menipposzi szatíra saturnusi vers: —saturnius versus satyra Menippea: —menipposzi szatíra Satyre Menippée: —Satire Ménippée satyrikon: —szatírjáték Satyros: —Szatürosz Sauer, M.: —Peteani, M. von Saul: —Pál Saumaise, C. de: —Salmasius, C. sauraszéní irodalom: —prákrit irodalom Sauser-Hall, F. L.: —Cendrars savaiya: —szavaijá Saviozzo, II: —Serdini, S. Savitri: —Zahorska, A. Savli, Sz.: —Sumkov, Sz. A. Savvidés, G.: —Szavvidisz, J. Sawa, J.: —Konopnicka, M. sáwasiw: —szevasziv Saxe Holm: —Jackson, H. Hunt Saxelin: —Sauli, J. V. Saxo: —Saxo Grammaticus Sayyid, M. 'A. H.: —Mahammed, Sh. 'A. H. Sayyid Ahmad Khan: —Szajjid Ahmad Khán saz §airi: —ásik Sbolenfi, A.: —Stecchetti, L. scaena: —jelenet, szcéna Scaliger, J. G.: —Scaligero, G. C. Scaligero, G. G.: —Scaliger, J. J. Scamaca: —Scammacca, 0. Scamacea: —Scammacca, O. Scammaca: —Scammacca, 0. Scannabue, A.: —Baretti, G. scena: —szcéna scenario: —canovaccio scéne á fairé: —cselvígjáték scéne lirique: —lírai dráma Schachbücher: —sakk-könyv SchafHor Camargo, J.: —Camargo, J. Schalk, H. G. A. Van der: -Roland Holst, H. Schallanalyse: —hangzáselemzés Schamberger, F. X.: -Samberk, F. F. Schaper, Dr. B. W.: —Presser, J. Schartenmayer, Ph. U.: —Vischer, F. Th. Schatzhöhle: — Kincsesbarlang SchefFer, J.: —Schefferus, J. Scheieher von Lichtenhof: —Scheicher, J. Seheidt, M. vom: —Saafeld, M. Seheltema, C. S. A. v a n : —Adama van Scheltema, C. S. Scheltlied: —feddő ének, gúnyvers

465

Cím,szóváltozatok

Scholem Alechem: -*Sólem Aléhem scholion: -yszkholion schöne Künste: -* szépművészetek schönc Literatur: —>szépirodalom schöne Seele: —•széplélek schöne Wissenschaften: —»széptudományok Schönfeld, P.: -*Tigrid, P. schöngeistige Literatur: —• szépirodalom Schönschrifttum: -*szépirodalom Schoolmeester, De: -*Linde, G. van de Schopfer, J.: ->Anet, C. Schottelius: —•Schottel, J. G. Schrader, K.: Körner-Schrader, P. Schrems, E.: -*Blaas, E. Schubart: -*Brentano, S. Schubladenstück: —*piéce á tiroir Schuler, B.: ->Sabinus, G. Schulerud: -> Vestly, A.-C. Schultz, G. J.: ->Bertram Doktor Schultz, J.: -*Sulcas, J. Schulze, H.: —>Pratorius, J. Schupp: Schuppius, J. B. Schuppe: —>Benfey, Th. Schusterfleck: -+ kínrím Schütz, J.: -*Sütiste, J. Schuur, J. G.: -*Schuur, K. Schwabacher, H. S.: —*Duvernois, H. Schwabe: ->§voba, M. Schwalm, H.: -*Petersen, J. Schwardt, von: ->Stein, Ch. von Schwartz, H.: Martinson, M. Schwarze, I.: -*Bac,hér, I. Schwarzert: -»Melanchton Schwarzmann, 0.: -*Svarcman, A. schwebende Betonung: -y lebegő hangsúly Schweifreim: -»farkos rím Schweifsonett: farkos szonett Schwellvers: -* Stabreimvers Schwenkner, I.: -+Müller, I. Scipio: —•Ilomer-Ochenkowska Scipione: -yfíonichi, G. Sclavus, W.: —• Gqsiorowski, W. §coala ardeleaná: -> erdélyi iskola Scopelianus: -»»Szkopelianosz Scorell-Stiehler, A.: —>Xcorrel, A. Scorjescu: -+Stere, C. Scott: ->Scot, R. Scott, H. Stowell: —> Merriman, H. Seton Scott, R.: ->Scot, R. Scottish stanza: -^Burns-stanza Scotus Viator: -+Seton Watson, R. W. Scourion, M. de: ->Gauchez, M. Scourtés, G.: —>Szkurtisz, J. scriptor: könyv

Scheltspruch: —*gúnyvers, Spruch schema: -*•alakzat schemata per partes orationis: -* alakzat Schepp, Ch. L.: -+Prins, J. Scherzlied: csúfoló Schickeneder, J. J.: -*Schikaneder, J. E. Schiefer, H.: ->Sigel, K. Schietekat, E.: -*Snoek, P. Schiller, F.: Siller, F. P. Schimonovitz: —>Simoni D. Schirö, G.: —>Sqiroi, Z. Schlachter, K.: —>Haffner, K. Schlarks: -*Grünberg, K. Schleifheim von Sulsfort, G.: —*Grimmelshausen, H. J. Ch. v o n Schlemihl, P.: -*Thoma, L. Schleppe: -*farkos szonett Schlesinger: —•Siklósi, J. schlesisches Kunstdrama: -*sziléziai dráma Schlicht, F r e i h e r r von: -* Baudlissin, W . Gráf

von Schlieper, W.: —*Scheer, M. Schloss, A. D.: -> Waley, A. D. Schlumperlied: ->Schamperlied Schmerger, G.: —>Ellert, G. Schmid, E.: Edschmid, K. Schmid, L. F. v o n : ->Dranmor, F. Schmidt: -*Claudius, E. Schmidt, E.: —•Bass, E. Schmidt, E. O.: ->Ernst, 0 . Schmidt, G. Ph.: -+Schmidt von Lübeck, G. Ph. Schmidt, J. K.: ->Stirner, M. Schmidt, J. L.: —• Weidenheim, J. Schmidt, W.: —>Schmidtbonn, W. Schmidt, W. A.: —>Corsari, W. Schmidt-Cabanis: —•Schmidt, R. Schmidt von Werneuchen: -* Schmidt, F. W. Au. Schmilauer, A.: —>Smilovsky, V. A. Schmitt, 11.: —>Arnau, F. Schmitz, Au. L.: ~*Supper, Au. L. Schmitz, E. A.: ->Svevo, I. Schmuul, J.: —>Smuul, J. Schnaderhüpferl: —*Schnaderhüpfel Schnafte: —•Grünberg, K. Schnaper: —*Snaper, B. Schneider, J. G.: -*Schneider, E. Schnepperer, H.: —>Rosenplüt, H. Schneur, Z.: —•Snéur, Z. Schnittelreime: szójáték Schnitter, J.: -*Agricola, J. Schocke, H.: Zschokke, J. H. D. Schofmann, G.: -^Sofrnan, G. Schola de Sancto Victore: -+szentviktori

mutatója

iskola 466

Címszóváltozatok Scriptura Sacra: —»Biblia Scrofí'a, C.: -»Fidenzio Glottocrisio Ludimagistro Scsedrin, Ny.: ->Szaltikov-Scsed,rin, M. J. scsedrovka: —> koljadka Scserbacsova: —yJanovszka, L. O. Scsoholiv: -+Tohobocsnij, I. A. Scutariota, Th.: —•Szkutariótész, Th. Scutum: -*Aszpisz Scylax: —> Szkülax Scythinus: -*Szküthinosz se: -ygzsasz séadna mhór: —• kelta irodalmi formák sea shanties: —•chanties, shanties Sebastian: —>Sailer, J. V. Sebastian, L.: —*Silverberg, R. Sebastiani: —> Minturno, A. Seber, C. S.: ->Süreya, C. sebes: —>pirrichius Sebők T.: Sebe,ok, Th. A. Seciruli, S.: —tRadiani, S. Secondat, Ch. L. de: -*• Montesquieu, Ch. Secreta Elia: -> Illés apokalipszise Secundus: -+Szekundosz Secundus Athenaeus: —>Szekundosz Athénaiosz sedecimsyllabum sapphicum: ->szapphói tizenhatos Sedges, J.: ->Buck, P. sedicimsyllabum sapphicum: —•szapphói tizenhatos sedjarah: —>séjerah Sedmak, P.: -*Bevk, F. Seedorff Pedersen: Seedorff, H. H. seélot utsovot: —• responzum Seers, E.: ~*Dantin, L. Seferés, G.: -^Szeferisz, J. Segalowitch, Z.: Szegalovics, Z. Segers, J.: —*Gers, J. Segerstrále, S. M. von: -*Schoultz, S. M. von Segre, D.: —•Pitigrilli Seid, R.: —»Sinclair, J. Seidel, G.: Ferber, Ch. Seidler, A.: Probst, A. Seifried Helbline: —•Seifrid Helbling Seikh Faríd: —• Faríd seikh Seikh Szaad ad-Dín Mahmúd: -*Sabisztarí, Sejk Mahmud Seingalt, Chevalier de: -*Casanova, G. G. Seisa: —» Santöan Kyöden Sékhmuszé Heszen: —• Dzsegerhvín Sekkilar: -*Székkizsár Selah: -*Ratos, J. Selbdritt, J.: ->Wegner, A. Th. Selbstberichtigung: —* önkijavítás Selebi: —>Polorusszov, Ny. I.

30*

mutatója

Seleucus: -> Szeleukosz Seleukos: -+Szeleulcosz Selika: ->Wale,wska, C. Selim: —•Szelim Seljancina: ->Petrovic, M. seloka: -*séloka Selömö: -*Salamon Selvaggio Porpora: —• Bentivoglio, C. Sem: —>Szukiewcz, M. séma: —•alakzat, klisé semantic distinguishers: -*szemantika semantic markers: —•marker, szemantika semantics: —•szemantika, szemiotika semasia: —•nyomaték semasiology: -*szemiotika sematology: -*szemiotika Sembéne, 0.: ->0usmane, S. séméiologie: -*szemiotika semeiotic: -*szemiotika semicentone: —>me.ricentone sémiologie: ->szemiotika semiotic: -*szemiotika semiotics: —> szemiotika semiquinaria: ->penthémimerész semleges stílus: ->stiláris zérófokúság Semonides: ->Szém,onidész Sémos: -*Szémosz Semtob: -*Sem Tob Sem Tob de Carrión, rabi: -*Sem Tob Sen C'üan-k'i: -+Sen Csüan-csi Sen Csung-hien: -*Sen Csung-hszien Sen, D.: -^Szén, D. Sen Hsziu-ven: -*Sen Jüe Sen Jen-ping: —>Mao Tun Sen Jo: -*Sen Jüe Sen Jüan-csing: -+Sen Csüan-csi Sen Jüan-k'ing: -*Sen Csüan-csi Sen Ki-ci: -*Sen Csi-csi Sen, N.: ^Szén, N. Sen, -+Szén S. Sen Taun-hszien: -+Hszia Jen Senanayaka, G. 13.: -*iSzénanájaka, G. 13. Senapati, F.: ->Szénápati, F. Senár, M.: -*Stítnic,ky, C. senarius jambicus: ~*jambikus versmérték Sen-ce: -*Sen Tao Sendebar: -> Libro de los enganos e asayamientos de las mugeres Sender Garcés, R. J.: —•Sender, R. J. Seng: -*Si Prichat, Luang Sengelaja, L.: -* Kiacseli, L. Sengupta, A.: -*Széngupta, A. Sengupta, N. C.: -»•Széngupta, N. Sen Jo: —>Sen Jüe 467

Cím,szóváltozatok senki monogatari: -*gunki monogatari Sénodos: —>Szénodosz Senryü: —> Karai Senryü sensacionismo: —>modernismo sensus allegoricus: —>szövegértelmezés sensus litteralis: —> szövegértelmezés sensus spirituális: —>szövegértelmezés sententia: —•szentencia Sentier, H.: —*Stegemann, H. Senzaishü: —>Chokusen wakashü Senzen: -*Takeda Izumo (?— 1747) Senzenken: —>Takeda Izumo (?—1747) sepha: szép ha

mutatója

Sesztalov, I. Ny.: -*Sesztalov, J. Seszternya: —•Zsilko, Ju. Z. Sesztodnyev: Sesztodyiev Setaphon-ének: -*Szétafon-ének Seton-Thompson, E.: —>Seton, E. E. Thompson setsuwa bungaku: —•setsuwa setsuwa monogatari: —>setsuwa settenario doppio: -*martelliano seudati: —>ratéb Séve: —>Scéve, M. Séverin de, báró: -*Taylor, I. J. Sévigné, Mme de: -*Sévigné., M. de RabutinChantal sewamono: -*kabuki Sewer: —• Maciejouski, I. Seweryn, J.: —>Salinski, S. M. Seymour: —> Wright, S. Fowler sextett: —*szextett sextette: —•sextet sextina dupla: -*sestina doppia sextine: -> szextina Sexton, Mrs. A. M.: —>Sexton, A. Sextosz Empeirikiosz: —•Sextus Empiricus Seyfettin, ö.: —*ömer Seyfettin Sezai, S.: —• Samipasazade Sezai Sfinks: —> szimbolizmus Sforza: —• Varano, C. da

Sephardi, Rabi M.: -*Alfonso, P. sepolerale költészet: -*temetőkert-költészet septem liberales discipl inae: -*septem artes liberales septenarius trochaicus: —*quadratus versus septenary: —>fourteener Sepúlveda de Espinosa: -*Espinosa, P. de sequentia: —•szekvencia Sequoyah: -*Sequoya, G. Gist Serafimowicz, L.: —*Lechoú. J. serampa: ->wajang Sérat Damar Wulán: —•Damar Wulan Sérat Rámáyana: —>Rámáyana kakawin serbische Trocháen: -> szerbus manír sere: —• kelta irodalmi formák serca: —nV irodalmi formák, ír irodalom Serembe, G.: —>Serembe, Z. Serena, A.: -*•A malié Friederike Marié Auguste sérénade: -* serena Sergij, P.: —> Vojnovic, I. seria monorima: —>lassa monorima Ser Lapo del Borgo di Gianni del Sesto: —*Gianni Lapo sermintese: —>serventese sermocinatio: —> szerm ocináció sermon joyeux: —»drámai monológ sermontese: —>serventese sermontesio: -*serventese Serp: -*Salminen, S. M. Serra de Oliveira, C. A.: —•Oliveira, C. de serrenilla: —»pásztori költészet Servatus Lupus: —»Lupus de Ferriéres serventés: -*serventésio serventois: —>sirventois Server Bedi: -*Safa, P. Sessai: —» Takij Kösaku sestet: -*sextet sestette: -+sextet sestina narrativa: —>sesta rima sestina toscana: —*•strambotto Sestine; sestine: szextina

Sforza Pallavicino, P.: —•Pallavicino, Sforza P. sgéal: —*scélirodalom Shaaban, R.: Róbert, Sh. Shaaban bin Róbert: —>Róbert, Sh. shabbaz: —•bábjáték, rögtönzött színjátékok shaer: ->sha'ir Shah, A. K.: ->Sáh, A. K. Shah, Ch. V.: -*Sáh, Cs. V. Shaikh, Ayaz: -*Ajjáz, Sejk shair: —*sér Shacir Damar Bulan: —• Damar Wulán shajitsu monogatari: —•japán irodalmi formák, monogatari Shakespeare-szonett: -*szonett shakkari: —>sakvarí shakvari: -*sakvarí shalini: —•sálini shan irodalom: —•san irodalom Shankara: -+Sankara Shankara Kuruppu: ->Sankara Kurúp Shankar Kurup: —•Sankara Kurúp Sharar: —>Sarár shardulavikridita: —•sárdúlavikrídita Sharma: indiai nevekben —>Sarmá Sharpé, Th. R.: ->•Sharpé, T. Shasekishü: -»•japán irodalom shastra: ->sásztra 468

Cím,szóváltozatok mutatója Shastri, Ch.: Sásztri, Cs. shataka: —*sataka Shaw, R.: ->Shaw, B. Shaw, Th. E.: -*Lawrence, Th. E. Shazensö: —•japán irodalom Shehu na Salaga: —• Cmar ibn Abu Bakr Shem Tov Ardutiel: —> Sem Tob Shepard, S. R.: ->Shepard, S. Sheppard: -*Croker. B. M. sher: -*sér shiabi: -*kabuki Shiba Shirö: —>Tokai Sanshi shichi-haisen: —•kofü Shida Yaba: —• Yaba Shidemasu: —> Yamazaki Ansai Shigeharu, Nakano: —>Nakano Shigeharu Shigeru, Tsuyuki: —>Kirkup, Jippensha Ikku Shigeta Sadakazu: Jippensha Ikku Shigin-társaság: japán irodalom shikashü: —• kashü Shikata-banashi: —>japán irodalom Shikharini: -tsikhariní Shibli N.: ->Siblí N. Shiki: —yjapán irodalom shiki sömon: japán irodalmi formák Shi-kyö: —>Shi-kagami Shimazaki I faruki: -»Shimazaki Töson Shimokawa Küshin: —>Keichü shirno no ku: —*tanka Shina Norishige: —* Yamazaki Sokan Shinchokusenshü: —> japán irodalom shingenjutsushugi: —>japán irodalom Shingosenshü: —>japán irodalom; Chokusen wakashü Shingoshüishü: —>japán irodalom; Chokusen wakashü Shin Karavika: —>jadu Shinkeikö-társaság: —>japán irodalom Shinkokin wakashü: —• Shinkokinshü Shin Nihon bungakukai: —*japán irodalom shinpa: japán irodalom Shinrotei Sluijin: —>Tamanaga Shunsui Shinsen röeishü: - > j a p á n irodalom shinsenshü: —>kashü, japán irodalom Shinsen Tsukubashü: —yjapán irodalom Shinsenzaishü: japán irodalom; Chokusen wakashü Shinshisha: - » j a p á n irodalom Shinshüishü: —•japán irodalom; Chokusen wakashü Shin Tanko: —*jadu Shinzokukokinshü: —>japán irodalom Shiö: —•Zeami

Shirayuri kör: —»japán irodalom shishösetsu: —•watakushishösetsu shitashimi uta: japán irodalmi formák shite: — shitezure: -* nő Shivashankara Pillái: ->Sivasanjara Pillái, Th. Shkodra, J.: -*Gurakuqi, L. shloka: slóka Shogaku-in: japán irodalom Shöken: ->Zekkai Chüshin Shokoku-banashi: —•ja pán irodalom Shokugosenshü: —>japán irodalom; Chokusen wakashü Shokugoshüishü: -*japán irodalom; Chokusen wakashü Shokukokinshü: -*japán irodalom,; Chokusen wakashü Shoku Nihongi: —•japán irodalom; Kikkokushi Shohu Nihon köki: —> Kikkokushi Shoku Nihonshoki: japán irodalom; Kikkokushi Shokusenzaishü: —>japán irodalom; Chokusen wakashü Shokushüishü: —>japán irodalom; Chokusen wakashü Shoku Yotsugi: —>Ima-kagami Sholem Alechem: —> Sólem A léhem shominteki shosetsu: —>otogi-zöshi shömyö: —•japán irodalmi formák Shoqeria e Stambolit: ->Sztambuli Társaság short-haul shanty: —*shanties short line: -* nagy sor Shri: indiai nyelvekben: —*Sri Shüishü: —>japán irodalom; Chokusen wakashü Shunzei: —•Fujiivara no Toshinari shura mono: —>nö Shüsei-társaság: —*japán irodalom Shusuiken: —> Kitamura Kigin Shute Norway, N.: -*Shute, N. Si Cse: —> IIszil Cse-mo Si Csen-cse: —*Si Jü-kun Si Csi-nu: ->Si Csüng Si Fa-hszien: —•ÍYi-hszien Si Sang-paj: —*Si Zsun-esang Siba Rjótaró: —*Shiba Ryötarö Sibak: —> Vattáid Sibylla: —> Oracula Sibyllina Sic: -*Pérez Ferrero, M. Sicard de Marvejols: —>Sir,art de Maruéjols, B. sicilian octave: szicíliai strófaszerkezetek sicilian quatrain: —•szicíliai strófaszerkezetek sicilian qu intet: -*szicíliai strófaszerkezetek sicilian septet: —> szicíliai strófaszerkezetek sicilian sestet: —•szicíliai strófaszerkezetek 469

Cím,szóváltozatok sicilian stanzas: —szicíliai strófaszerkezetek sicilian tercet: -•szicíliai strófaszerkezetek sicilian triplet: —szicíliai strófaszerkezetek si-csie ko-ming: —kínai irodalom Si csing: —•Si King Sidamvaranatha, T. K. M.: —• Csidambaranada Mv dali jár, K. sidangan: —•tullal Si Dao Ruang: —• Varrna Thappananon Sidatsangara: —Szidat-szangará siddha: —*•sziddha siddur: —*•sziddur sideronym: —szideronim Sidney, E. V.: -Tucker, N. B. Sidonius Apollinaris: —Apollinaris Sidonius sidzo: —szidzso Siedlecki, S.: -+ Kuczynski, B. SIEF: —Société Internationale d'Ethnologie et de Folklore

mutatója

Silakama: —Szilamaka Silamaka: —Szilamaka Silappadiháram: — Ilangóvadihal Silappadikáram: — Ilangóvadihal Silbenzáhlendes Versprinzip: —szótagszámláló verselés Silesius, Angelus: —Angelus Silesius silabba: —szótag sillabe: —szótag sillabic verse: —szótagszámláló verselés silloi: —szilloi Siloe - felirat: —• Siloah-felirat silsilah: —maláj irodalom; séjárah Silurist: — Vaughan, H. Silva, A. I). da Cruz e: —Cruz e Silva, A. Dinis da Silva, A. de: — Bermúdez, J. Silva, A. S. de: —Szilva, A. Sz. de Silva, H. J. de Leston e: —Sylvan, H. da Silva, -J. Fernandes da: —Terra, J. Silva, L. Au. Rebelo: —Kebello da Silva, L. Au. Silva, T. C. A.: -Anahory, T. Silva, W. A.: -Szilva, V. A. silva de arromanzada: —silva silva de consonantes: —silva silvae: —silva Silva Guimaráes, B. J. da: —Ghiimaráes, B. Silvaj: —Szilvay, I. Silva Leitáo de, J. B. da: —Almeida Garrett Silva Mendes, M. da: —Mendes, M. da Silva Silva Mendes Leal, A..). T. da: —Mendes Leal Silva Mesquita, M. A. da: — Mesquita, M. Silvander: — Wellekens, J. B. Silvano: —Razzi, G. Silvanus, F.: -Sac.her, F. Silva Prado, E. P. da: —Prado, E. Silva Prado, P. da: -Prado, P. Silva Rabelo, L. J. da: —Rabelo, L. Silvela, M.: —Silvela y de Le-Vielleuze, M. Silvestre Rodriquez de Mesa, G.: —Silvestre, G. Silvin: —• Vandot, J. Simagi: —Shimaki Kensaku Simagi Akahiko: —Shimagi Akahiko Simaki Kenszaku: —Shimaki Kensaku Simamura Hógecu: —Shimamura Högetsu Simao Tosio: —Shimao Toshio Simazaki Tószon: —Shimazaki Töson Simbolul: —román irodalom Simen Aukes en Johannes: —Baarda, J. D. Simeon, Oszlopos: —Szümeon Sztülüész Simeon, Szent: —Szümeon Metaphrasztész Simhale Kavilekam: —Szinhalé Kavilékarn Simias: —Szimiasz simodia: —szimódía

Sienai Szent Bernardin: —Bernardin, Sienai Szent Sienai Szent Katalin: —•Katalin, Sienai Szent Siesta de abril: — Razón de Amor con los Denuestos del agua y el vino Sieur Dufresne, Ch.: —Du Cange Siful-Siffada: —Wergeland, H. A. Siga Naoja: —Shiga Naoya Sigeta Icsidzsiró: —dippensha Ikku Sigeta Szadakazu: —Jippenshu Ikku Sigfússon, H.: —Hannes Sigfússon Siglo de Oro: —aranyszázad significatio: —jelentés signification: —jelentés signum: —érvelés, jel signum necessarium: —érvelés signum non necessarium: —érvelés Sigognes: —Sigogne, Ch.-T. de Beauxoncles, seigneur de Sigrdrífumál: —Edda Sigurdarkvida: —Edda Sigurdar saga bögla: —izlandi irodalom Sigurdr-versek: —Edda, izlandi irodalom Sigurdsson, E.: —Einar Sigurdsson Sigurdsson, H.: —Dal, G. Sigurdsson, I. E.: —Ingimar Erlendur Sigurdsson Sigurdsson, J.: —Jón Sigurddson Sigurdsson, J. G.: —Jóhann Gunnar Sigurdsson Sigurdsson, 0 . J.: —Ólafur Johann Sigurdsson Sigurdur Eiríksson: —Breidfjörd, S. Sigurjónsson, .1.: —Jóhann Sigurjónsson si-jíi: —ce sikasú: —kashü Sikelianos, A.: —Szikelianosz, A. Sikitei Szanba: —Shikitei Sanba 470

Cím,szóváltozatok

mutatója

siralomének: —>planctus, siralom sirám: —• siralom, sirató siratódal: —•sirató siratóének: sirató Sirató Eridu fölött: ->Sirató Ur város fölött Sirató Ibbí-Szín fölött: ->Ibbí-Szín siratása Sirató Nippur fölött: —> Sirató Úr város fölött Sirató Sumer és Uruk fölött: -*Sirató Ur város fölött Sirató Sumer és Űr város fölött: -> Ibbí-Szín siratása siratozás: —•siratóének sirázi iskola: perzsa irodalom siré Cijon: —•himnusz Síre de Chambley: —>Ilaraucourt, E. siré ézor: - » p i j j u t Siregütü Güsi Csordzsiva: ->Siregetü Gűsi Srísílaszvaraba siré hajihud: -> himnusz sirgidda: -*sir Sír hassírim: —> Énekek éneke sirima: -*coda sirimpi: —»wajang Sirisena, P.: —*Sziriszéna, P. Sirius: —>Martyn, E. Sirko, W.: -*Sieroszewski, W. sírköltészet: —>sírfelirat, sírvers, temetőkertköltészet sirma: —*coda simagurra: —*sir sirnamsubba: —*sir sirnamurszagga: —>sir Sirocky: —*Zábredsky, A. Siroyama Szaburo: —>Shiroyama Saburo sirventés-ensenhamen: ->•sirventés Sisgoreus, G.: —>Sizgoric, J. sistole: —>szisztolé

Simon bar Jichák bar Abun: —>Simon ben Jichák ben Abun Simon ibn Abun: —• Simon ben Jichák ben Abun Simonides: —>Szémonidész, Szimónidész Simonides, S.: —>Szymonowicz, Sz. Simonovicová, E.: ZguriSka, Z. Simon Samaritanus: —»Simon mágus Simos: —*Szimosz simple: —•comedia de gracioso Simplex: ->Kusenberg, K. H. simplex tempus: —>•egyszerű időtartam Simplicius: —• Szimplikiosz Simpliziade: —>szimpliciáda Simpson: —*Inchbald, E. simulatio: —*• szimuláció Simylos: -*Szimülosz Sina Rinzó: -*Shiina Rinzö Si Naj: —• Pja Trang Sincero Jerebicense: -*Sousa, szinkopé Sined der Barde: ->Denis, M. sineresi: —>szinerézis sinéresis: -+ szinerézis Singararya: —»Szingarárja Singde: Na-lan Hszing-tö singeki: —*shingeki single chant: —»chant Singschul: —> mesterdal költészet Singschule: —* mesterdal költészet Siniddu: G.: —»Sziniddu G. Sinkei: ->Shinkei Sinkissar: —> Szenkesszár Sinkokinsú: —>Sh inkokinshü Sin Maha Ralitathara: —>Rahtathara, S. M. Sin Maha Tilavunta: -*Tilavunta, S. M. Siiinö, P.: —>Szinnyó, P. sino-japán irodalom: -»kínai irodalom sino-koreai irodalom: —• kínai irodalom sinom: —unatjapat Sinopoulos, T.: ->Szinopulosz, T. sinsing: —*jel Sinsószecu: —• Sh i nshösetsu sintaisi: shintaishi si nyelvű irodalom: —»•olasz irodalom sípos: —> igric SIR: Rapoport, S. J. L. sir: —• tamil irodalmi formák Sirach fiának könyve: Széfer ben Szíra Siracides: ->Ben Szira Sirakaba: —>Shirakaba Sirák fia Jézus: —• Széfer Ben Szíra; Alphabetum Siracidis; Ben Szira

471

Sitaramiah, V.: —>Szítárámaijjá, V. Sittewald, Ph. von: ->• Moscherosch, J. M. Sitting Bull: —>Tatanka Jotanka situation dramatique: státus Situationslied: —*történeti ének Siur koma: —•misztikus irodalom Sivadánszingh Csauhán: —•Csauhán S. Sivadásza: Vétála-pancsavinsati Sivaprakása: —• Szivappirakászar Sivaráma, K.: -*Nirandzsana sivatá: - > p i j j u t Siversten, E.: -»Storm, E. Sivmangal Szingh: ->-Szuman Siwertz, P. S.: —*Siwertz, S. six-line stave: —• Burns-stanza sixtine: -»•szextine Siyabaslakara: —»Szijubaszlakara

Cím,szóváltozatok sizain: —>sixain Sjaellandsfar, K.: Hertz, H. Sjair: —•shacir Sjoerd van Vliet, H. M. van: —>Randunjk Sjögren, G. T. F.: Sjögren, P. Sjöman, I). H. V.: —>Sjöman, V. skaemtevise: —•csúfoló skáhent: —•ferskeytt Skála z Doubravky, J.: —•Dubravius skáld: -*szkaldikus költészet skáldatal: -*szkaldikus költészet Skallagrímsson, E.: —*Egill Skallagrímsson Skamander: —*Szkamandriták skandináv irodalmak: -+dán irodalom, föroyari irodalom, izlandi irodalom, norvég irodalom, svéd irodalom Skardsarbók: -* Landnámabók Skarpögat: -* Lindorm, E. Skartsés: —>$zkartszisz, Sz. skazon: —• choliambus skazon stichos: —•choliambus skazon sztikhosz: -*•choliambus Skiadas, A.: —>Szkiadasz, A. skicc: —•vázlat skillingsvise: shilling svisa Skirnismál: Edda

mutatója

Slavonac: —•irodalmi sajtó sléttubönd: ferskeytt Slingsby, L.: -*Lewes, G. H. slogan: -> szlogen Slonsky, A.: —*Slonszki, A. Slovenská matica: -> Matica slovenslcá Slovenské smery umelecké a kritické: ->Slovenské smery Slovensky Tyzdenník: ->irodalmi sajtó Slovo a slovesnost: —•prágai iskola Slovo o polku Igoreve: Igor-ének slúagaid: —*ír irodalmi formák, ír irodalom, kelta irodalmi formák Smá Jiszráél: —>Nash-papirusz Smalaüsys, J.: —>Baranauskas, A. smarana: —>hasonlat Smart Set: irodalmi sajtó Smeken, J.: -*Jan Smeken Smerauskas: —>Semerys, S. Smidt: —>»Sim, E. Ju. Smilansky, J.: -»Jizhár, Sz. Smilansky, M.: -+Szmilanszki, M. Smith, A.: ->Adams, A. Smith, C.: -»•McCullers, C. Smith, E.: FIygare-C arlén, E. Smith, F. M.: - Smith, S. Smith, S.: —•Stretton, H. Smith Bensőn, S. Mahala Redvvay:

skjemtevise: —*skandináv irodalmi formák skolion: —>szkolion skolt lapp irodalom: —> lapp irodalom Skopelianos: —• Szkopelianosz skothending: -*hending skót irodalmi formák: -óangol irodalmi formák, kelta irodalmi formák Skrelji: —•Shkerli Skujenieks, E.: —> Vensku, E. Skúlason, E.: —>Einar Skúlason Skuphos, F.: -*Szkufosz, F. Skupina 42: —»szürrealizmus Skupina Ra: —*szürrealizmus Skupina Vu: —•szürrealizmus Skylax: —•Szkülax Skymnos: —> Szkümnosz Sky thinos: -*Szküthinosz slaemr: —*drápa Slaitas, K.: —>Regratis, A. Slamnik, Z.: —>Zidar, P. Slanöiková-Timrava, B.: —>Timrava-Slanöíková, B. slang: ->szleng Slansky, K. V.: - > V i n a f i c k y , K. A. slant rhyme: —tpararhyme slant rhyme rhyme: -*pararhyme Slaveno Serbskije Vedemosti: —•irodalmi sajtó Slaveno-Serbski Magazin: —>irodalmi sajtó Slavko, L.: -*SmrCok, II

—»Bensőn, S. Smolski, M.: -+Sorbul, M. Smone eszré: —> pijjut Smreczynski, F.: —>Orkán, W. Smuél, Jámbor: —•Sámuel Hánnágid Smuél ben Méir: Jicháki, S. Smutny, 0.: -*Smetanay, J. Snédgus és MacRiagla utazása: —fimram Sniezko: Zapolska, G. Snezko-Janowska, G.: -»Zapolska, G. snitt: -> vágás Snorre Sturlassen: —tSnorri Sturluson Snow, Lady: —•Johnson, P. Hansford Soares, M.: -*Lisboa, I. Soares de Taveiros, P.: Taveiros, P. Soares de Soave Polano, P.: —•Sarpi, P. Sobelsohn: ->Radek, K. B. Sobo A.: —>Sowande, J. S. Sobron, Aidit: -+Aidit, S. Societatea literará romána: —*Societatea Academicá Romána Societé Africaine de Culture: -> Afrikai Kultúra Társaság Société du Caveau: —»Caveau, Le Société Européenne de Culture: —> Európai Kultúrtársaság 472

Cím,szóváltozatok mutatója Society for the Advancement of Truth in Art: —ypreraffaeliták Socinus: —>Socyn, F. Socrates: -*•Szókratész Sódzsi Kaoru: -*Shöji Karou Soeroto, Noto: -yNoto Soeroto sofarot: -*pijjut Sofas, P.: —•Szofasz, P. Sofóniás: —>Cefanjá Sófötim: —• Bírák könyve Soga monogatari: -*gunki monogatari soggetto: -*canovaccio Sohar: —• Zóhár Sohl, G. A.: ->Sohl, J. Soini, Y.: —»Agapetus sokféleség egysége: -*symphonia discors sokhangúság: —•polifónia sokiungkok: —•egyszemélyes színjátékok Sokolow: -*Szokolov, N. Sokora, A.: Sokorski, W. Sókratés: -*Szókratész Sokusi: ->Shokushi sola: ->interpretáció se.grel soldadeira: Solem Alejhem: -»Sólem Aléhem Solinus, Caius Julius: —•Julius Solinus Solís de Rivadeneira: -+Solís, A. de soloecismus: —*szolecizmus Solomonidu, L.: —»Szolomonidu, L. Solomos, D.: —•Szolomosz, D. solresol: -birodalom és mesterséges nyelvek Söl'ring Lesebok: —•fríz irodalom Soltésová, E.: —>Marót hy-Soltésová, E. solutum metrum: —•oldott ütemforma Somaise: -*Somaize, A. Baudeau seigneur de Sombra: —•Aguilar, G. Sommer: -» Volté, J. G. Sommer, J. F.: -+Suve Jaan Sommi da Portaleone: —*• Portaleone, J. Sommi Somnium viridarii: —•Songé du Vergier sömon: japán irodalmi formák Sömót: -* Exodus Somoza, J.: ->Somoza y Munoz, J. Sömuél Há-Lévi ibn Nagréla: —»Sámuel Hannágid Sön Tö-hung: —yMao Tun Sónagon: -*Shönagon sonans: -úszótag Sondjada: —>Szungyata Son Djata: -*Szungyata sonetilbo: —•portugál irodalmi formák, szonett soneto: —•szonett soneto colatilla: farkos szonett soneto con coda: —•far kos szonett

soneto con contera: —•farkos szonett soneto con estrambote: farkos szonett soneto con liopalanda: —*farkos szonett soneto octosílabo: -*sonetillo sonett: szonett Sonett: —•szonett Sonettenkranz: -»szonett'koszorú sonettesa: —>szonett sonettese: -»szonett sonetto: szonett sonetto bilingue: —>szonett sonetto caudato: -*farkos szonett, szonett sonetto collá coda: ->farkos szonett, szonett sonetto commune: szonett sonetto con la coda: -+farkos szonett, szonett sonetto con l'intercalare: —•szonett sonetto continuo: -*szonett sonetto dialogato: —> dialógusszonett, szonett sonetto di riposta: ->szonett sonetto doppio: —•kettős szonett, szonett sonetto metrico: —•szonett sonetto minőre: —*szonett sonetto misto: —>szonett sonetto raddoppiato: —•szonett sonetto rafforzato: -*szonett sonetto rinterzato: -+ szonett sonetto ritornellato: szonett sonettous duplex: —»kettős szonett sonettus: —>szonett sonettus bilinguis: —>szonett sonettus caudatus: ->szonett sonettus eento: szonett sonettus communis: —•szonett sonettus consuetus: -> szonett sonettus continuus: —>szonett sonettus incatenatus: —>szonett sonettus metricus: —•szonett sonettus repetitus: —•szonett sonettus retrogradus: -*szonett sonettus semilitteratus: —»szonett sonettus septenarius: -*szonett sonettus simplex: —>szonett Songé du Verger: -*Songe du Vergier söngr: —>Edda song thát luc bát: -*ngám Song-tön Dodzse-gyecen: -*Song-szton Rdordzse-rgj al m can Sonka: -*Sonnenschein, H. sonnet: —»szonett sonnet en bouts-rimés: -*bouts-rimés, szonett sonnet irrégulier: ->szonett sonnet licenciaux: —•szonett sonnet rapporté: -*•szonett, versus rapportati sonnet réfulier: —*szonett

473

Cím,szóváltozatok Sonntag: —•irodalmi sajtó Sonntagsblatt: —•magyarországi idegen nyelvű irodalmak Sonntagsblátter: -*osztrák irodalom és irodalmi formák Sóno Dzsunzó: —>Shöno Junzö sons of Ben: —• Tribe of Ben Sópatros: —>Szópatrosz Sophaenetus: —• Szophainetosz Sophainetos: -*Szophainetosz Sophia Jesu Christi: —> kopt gnosztikus iratok, Jézus Krisztus bölcsessége Sophianos, N.: -*Szofianosz, N. sophisma: —•szofizma Sophoklés: —•Szophoklész Sophonias: -*Cefanjá Sóphrón: —*Szóphrón Sóphronios: -*Szóphroniosz Sophronius: —>Száphroniosz Soranus, (juintus Valerius: —• Valerius Soranus soratha: —>szórathá Sorensen, L. N.: —»•Sorensen, L. Sorimachi Saburösuke: —•Umebori Kokuga sor irodalom: —>hakasz irodalom sorkapesolat: —> periódus sorkezdet: —•verssor sorolás: —*siratóének

mutatója

Sosipater: -»• Szószipatrosz Sósipatros: Szószipatrosz Sosiphanes: —* Szósziphanész Sósiphanész: —> Szósziphanész Sósitheos: —> Szószitheosz Sositheus: —* Szószitheosz sósó: -*söshö Soso Danukusumo: -*madurai irodalom soso irodalom: —» szuszu irodalom Sóstratos: -* Szósztratosz Sostratus: —> Szósztratosz Sósylos: -*Szószülosz sótadeion: —•szótadészi verssor sotadeum: —• szótadészi verssor sotelty: —»•sottie Soterichus: 'zótérikhosz Sótérikhos: -*Szótérikhosz sotho irodalom: —>szoto irodalom sotie: -*sottie Sotion: —> Szótión Sotirion, D.: —*Szotiriu, D. Sö-tö: ->Si-tö sotternie: —>klucht, sotte boerde, sottie sottie chanson: -*sotte chanson Soulés, .1. G.: —*Abellio, R. Soundata: —>Szungyata Soundjata: —»Szungyata Sourés, G.: —*Szurisz, J. Sousa Andrade, J. de: Sousándrade Sousa Coutinho, M. de: —>Sousa, Frei, L. de Sousa Figueiredo, F. de: ->Figueiredo, F. Sousa Montelo, J. de: —> Montelo, J. Sousa Sardinha, A. M. de: —>Sardiinha, A. Southouse-Cheyney, P.: -*Cheyney, P. Southosue-Cheyney, R. E. P.: —>Cheyney, P. Souviron Huelin: —*Souviron, J. M. Souza Botelho, marquise de: -*•Souza-Bozelho, A. É. Filleul Sowa, A.: —>Zeligowski, E. §owunmi, Akitunde: —*joruba, irodalom, Nigéria irodalma Soya-Jensen: —*Soya, C. E. Soyaux, F.: —>Schanz, F. Soyinka, A. ().: ->Soyinka, W. Sözen: -+Zeami Sózomenos: Szózomenosz Sozzini, F. P.: —>Socyn, F. spá: -> Edda Spade, M.: ~+Balchin, N. M. Spakivszkij, M. I.: - > S p a k , M. Spandónidés: —• Szpandonidisz Spaneas: —fSzpaneasz Spanias: —*Szpaniasz, N. Spann: -*Spann-Rheinisch, E.

Soromenho, F. Monteiro de Castro: ->Castro Soromenho sorozatos ismétlődés: -*sorozatosság sorshúzás: sorsvető könyv sorsjáték: -* lottó sorsmese: -*eredetmonda, eredetmítosz, eszkhatológia, jóslatirodalom, sorsirodalom sorsmítosz: -*eredetmítosz, eredetmonda, eszkhatológia, jóslatirodalom, sorsirodalom sorsmonda: eredetmítosz, eredetmonda, eszkhatológia, jóslatirodalom, sorsirodalom sorstragédia: —tvégzetdráma sortapadás: -*•tapadás Sortes Sangallenses: jósla t irodalom Sortes Vergilianae: -*szómágia sorvég: -> kádencia, klauzula, verssor sorvégi rím: —• végrím soryo no monogatari: —*otogi-zöshi sorzárlat: —• kádencia, klauzula, verssor Sosani, M.: -*Bibalov, M. Sösebő: —*Kobayashi Issa Söseibö: —> Kobayashi Issa Söseki: —* Natsume Söseki Sósibios: —*Szószibiosz Sosibius: Szó.szibiosz Sosicrates: —>Szószikratész Sósikratés: —* Szószikratész 474

Cím,szóváltozatok

mutatója

Spolok pre vedeckú syntézu v Bratislave: —• szürrealizmus spondaikus hexameter: —tspondeikus hexameter.. spondiazón spoonerism: -*spoonerizmus spott: -+níd Spottlied: —•csúfoló Sprechakt: -*speech act-elmélet Sprechsprueh: —>Spruch Sprechtakt: —»tag Sprechvers: -*szavalt vers Spret, P.: —•Speratus, P. Sprigg, Ch. St. John: -*Caudwell, Ch. sprookspreker: -*spreker Spruchdichtung: -*Spruch Spruchton: —>•Spruch, szavalt vers spudaiogeloion: -»szpudaiolegoion Spurinna Vestricius: —> Vestricius Spurinna sragdhará: —>szragdhará sranan tongo: -+pidgin nyelvek Sreedhara, B. H.: ->Srídhara, B. H. Sreekantiya, T. N.: Sríkantaijá, 'I'. N. Sri: —ySríkanthaijá, B. M. Sri Dipankaradzsnyána: -*Atís Srikanthayya, B. M.: —> Sri kant haijá, B. M. Sri Lanka irodalma: —•szingaléz irodalom Srínáthudu: —* Srínáthá sringárakál: —*ríti Srinivasa: —>Srínivásza Srínivásza Ráó, S.: Sri Sri Srívásztav: —• Prémcsand

Spanyol Guinea irodalma: —>Egyenlítői Guinea irodalma Spátarul, N.: -*Milescu, N. spatialisme: -*spacializmus Spaulding, L.: Bradbury, R. D. spazmodikus iskola: —*spasmodic school Special Project: —»szegény színház spcctacle: —> spectaculum spectacula: —•spectaculum Spectateur Canadien: —>Kanada irodalma Spectateur Suisse: —> irodalmi sajtó Spectator: —•Orrego Luco, L.; Romer Ochenkowska Spector, M.: Szpektor, M. Speculum rcgale: —»fejedelmi tükör, Konungs skuggsjá speel van sinne: —»középkori színjáték, népi színjátékok spektákulum: —*spectaculum Spektor, M.: Szpektor, M. Spélios, A.: —*Szpiliosz, A. spell: —>spe! Spellionorus Andropediacus, L.: —•Spangenberg, W. Spencer, Ch.: —>Chaplin, Ch. Spencer, J.: -+Vickers, R. C. Spenserian stanza: —>Spenser-stanza Spenser- strófa: —> Spenser-stanza Speranza: -*Wilde, Lady J. F. Spervogel, id.: —•Herger Spervogel Anonymus: -*Herger spettacolo: -* spectaculum Speusippos: -*Szpeuszipposz spezzata: —*tört rím Sphaerus: —>Szphairosz Sphairos: —>Szphairosz sphragis: —tszphragisz Sphrantzés, (!.: —>Szphrantzész, G. Spiegel: -*Spiegel, H. L. Spielleute: Spielmann Spielmannsdichtung: —> Spielmann-költészet Spiess, Ch. H.: -*Schulze, F. Au. Spigna, N. U.: Bezzola, E. spileman: —>Spielmann

Srpski knjizevni glasnik: -* irodalmi sajtó, szerb és horvát ,,modern" Srpski Pregled: -birodalmi sajtó Ssela-Bluwstein: —» Ráhel Staal de Launay: —•Staal-Delaunay Staatsaktion: —• flaupt- und Staatsaktion Stabili, F.: -*Cecco d'Ascoli Stach: ->Lec, S. J. Stach z Zamiechowa, I' : —>Starzynski, S. Stael, A. de: -*Jungk, R. Staél-Holstein, baronne de: -*Staél, Madame de Stafíeldt, Schack von: -*Staffeldt, A. W. Schack von stafhent: —»ferskyett Stafylas: —>Sztafilasz, M. stagione: —»együttes Staglin, E.: ->Stagel, E. Stahel: Stahl, H. Stahl, H.: ->Temme, J. D. H. Stahl, K.: ->Goedeke, K. F. L. Stahl, P. J.: - I l e t z e l , P. J. Stahlius: -»Stahl, H. Stahuljak Chytil, V.: ->Stahuljak, V.

Spiller von Mauenschild, R. G.: —• Waldau, M. spilman: —>Spielmann Spinalba, C.: -*Spindler, K. spiralizmus: —»konstruktivizmus, 2. spiritizmus: -*okkultista irodalom Spirydion: —»Lubowski, E. Spis: —•Brun, J. Spitzer, R.: —>Lothar, R. spjall: —>spel Spoelstra, C. J. G.: -*Doolaard, A. den 475

Cím,szóváltozatok Stájer: -*Steyer, M. V.

Stein, M.: ->Janitschek, M. Steinarr, S.: —*Steinn Steinarr Steinberg: —*Steinbarg, E. Steinfinnsson, Th. J.: Thórir Jökull Steinfinnsson Steingrímsson, J.: -*Jón Steingrímsson Steingrímur Bjarnason: -»Thorsteinsson, S. Steingrímur Thorsteinsson: -*Thorsteinsson, S. Steinmann, J.: —>Stinde, J. Stein Riverton: —•Elvestad, S. Stejn, A. P.: -*Styejn, A. P. Stella: —»Andrianjafinitrimo, E. stemma: -észtem ma Stemnés, A.: -+Sztemnisz, A. Stempel: -*('achet, J. L. Stenerson: —*Stenersen, P. Ch. Stenvall, A.: -+Kivi, A. Stenwall, A.: ->Kivi, A. Stephanos Byzantinos: —>Sztephanosz

Stamatés: —* Sztamatisz, K. Stamatiade: -*Stamatiad, A. T. Stambolés, G.: -*Sztambolisz, J. stance: —> stanza Stanciov: —>Cerna, P. Stánescu: -*Sahia, A. Stanhope, P. D.: -*Chesterfield, 4th Kari of Stanisic, S.: -*Studen, I. Stanislawski, S.: —>Rzewuski, S. Stano, R.: —• Rakás, S. Stansbury, C. M.: —* Kirkland, C. M. stantipes: —*estampie Stanton, J.: Wallis, G. C. Stanton Page: ->Fuller, H. B. Stanyko: —* Vrazslivij, V. Ja. stanza: —*ottava rima stanza per istrambotti: stanza, strambotto Stanze: —•stanza Stara Wiara: —>Zawodzinski, K. W. starbadóghi: —> korzikai irodalom és irodalmi formák Stark, J.: -*Stryjkowski, J. starkadarlag: -»fornyrdislag Starke, H.: Sallmeyer, H. stasimon: —>sztaszimon Stasinos: —»Sztaszinosz stasis: —• státus Staszyc: -*Staszic, S. statarskolan: -*svéd irodalom Stathés: —>Sztathisz status causae: —•státus Stauf: -*Simiginowicz, A. L. staufisehe Klassik: Stauf-klasszika Staurou, M.: -*Sztávru, M. Staurou, P.: —•Sztavru, P. Stavba: —> szürrealizmus Stavri, A.: —*Asdreni Stavridés, Pb.: —ySztavridisz, F. Stavrou; T.: -*Sztavru, T. Stcherbatsky, Th.: -*Scserbatszkoj, F. I. St. Clair, M. A.: ->Sinclair, M. steadyseller: —»bestseller, 2. Steele Rudd: -*Rudd, St. stef: -*stev Stefan, S.: —>Simion, S. §tefánescu, B.: -*Delavrancea, B. Stcfáneseu-Delavrancea, B.: -* Delavrancea, Stefán Sigurdsson: -*Stefán frá Hvítadal Stefánsson, D.: —>Dávid Stefánsson Stefánsson, M.: -*Örn Arnarson stefjabálkr: —*drápa, stev stefjubálkr: -*drápa, stev Stein, A. P.: -*St,yejn, A. P.

mutatója

Büzantinosz Stephanus: Estienne Stephen, A. V.: Woolf, V. Stern, D.: —*Agoult, M. de Flavigny comtesse d' Stern, J.: —>Sturm, J. Sternbcrg, A. v.: -*Ungern-Sternberg, A. Freiherr von Stésichoros: —•Sztészikhorosz Stesichorus: —*S ztészikhorosz Stésimbrotos: —>Sztészimbrotosz Stesimbrotus: —> Sztészimbrotosz Stevenson, E. Cleghorn: -tGaskell, E. Cleghorn Stewart, M. L.: Molesworth, M. L. sthapana: —*szthápaná stichometria: —*sztichometria stichomythia: —ysztichomithia stichos akephalos: fejetlen verssor stichos lagaros: —*puha hexameter stichos meiuros: —•csonka végű hexameter Stig H. Jansson Dagerman: —»Dagerman, S. stigmonym: —>sztigmonim Stijl, De: —•dadaizmus stikhomythia: -ysztichomithia stiláris rekonstrukció: -*stilisztika Stilbühne: -* stilizált színpad stile floréale: -*szecesszió Stilianou: -*Sztilianu, Th. stilisztikai szinonima: —»szinonima Stilkunst: -*Jugendstil stilnovismo: -*dolce st.il nuovo Stilpón: —ySztilpón Stilpon Megareus: —ySztilpón stílrealizmus: —•realizmus stílromantika: —>stilizálás

B.

476

Cím,szóváltozatok stílszerütlenség: -+• stílusosság stílusalakzat: —•alakzat stílusáramlat: —> stílusirányzat stílusérték: —•stílusregény stílusfajok: stílusfajták stíluskritika: -* stíluselemzés stíluslexikon: stilisztikai lexikon stílusnemek: -*stílusfajták stílusprovinciák: —•stílus stílus-skála: —• stilisztika stílustalanság: —* stílusosság stílusterület: -*stílus stílustípus -*stilisztika stílusváltoztatás: stílusváltás Stirling, A.: -»Sinclair, U. Stirling-Maxwell, Lady: Norton, C. E. S. Stít, J.: -+René, V. Stítného, rI\ ze: —>Stítny, T. Stivínová, M.: —•Majerová, M. Stockholmi Scholion: —»retorika Stockholms Posten: —>gusztaviánus korszak stoichedon: —*sztoichedon Stojkovic, P>.: —>Stay. B. Stoker, A.: —>Stoker, B. stolling: —•Aufgesang és Abgesang sto nyelvjárás: -* Jugoszlávia irodalma Stoos, P.: —> Stos. P. Stopa, K.: —» Wasilewski, S. Storosta, V7.: —> Vydünas Storsson: —>StorsS0n, M. Stosch, L. von: —*Speyer, L. St. Paul-kolostor kódexe: —>ír irodalom Strabón: -*Sztrabón Strachey, G. L.: -*Strachey, L. strambotto popolare: -*siciliana strambotto romagnolo: -*strambotto Stránan: -* Uram-Podtatransky, R. Strand Magaziné: —• irodalmi sajtó Straticö, V.: —yStratikoi, V. stratifikáeiós nyelvészet: —*sztratifikációs nyelvészet Stratigo, V.: -*Stratikoi, V. Stratón: —*Sztratán Strattis: —>Szt,rattisz Strauch, A.: —>Thomas, A. Straussler, Th.: - * S t o p p a r d , T. stream of consciousness: ->gondolatfolyam Strebejka, M.: —* Wozniakowski, J. street cry: -*• kikiáltás Streeter: -*Aldrich, B. Streitgesprách: —•Streitged icht Streitter, B.: —»Springerschmied, K. Stricerius, ,J.: -*Stricker, J. Strickland, C. P.: Traill, C. P.

mutatója

Strickland, S.: -»Moodie, S. Strilec, H.: —> Koszinha, H. Strindberg, B. A. E.: Strindberg, A. strófa: —•versszak strófanélküli versszerkezet: —•astrofikus versszerkezet strófa pentastica monorima: -*pentastico, quinta rima strófaszerkezet: -*versszak strófa tetrastica monorima: —*tetrastico strófaugrás: -*szakaszugrás Stroie, N. V.: -*Scurtescu, N. stropha sapphica: -*szapphói versszak Strophcnsprung: -*szakaszugrás Strowski dc Robkowa, J.-F.: -*Strowski, F. structura aspera: —>eufónia structure and materials: —>struktúra structure and texture: —>struktúra struktúramese: formulamese Strzemi^, ,J.: -*Staff, L. M. Strzemienczyk: -*•Staff. L. M. Sttau, L. de: —• Montéira, L. de Sttau Sttau Monteiro, L. de: —• Monteiro, L. de S t t a u Stuart, C.: -> Flaischlen, C. Stuart, C. F.: Flaischlen, C. Studer, C.: -*Goll, C. Studi secenteschi: —*secentismo stumpfer Reim: -*tompa rím Stundenbuch: —> harcik, Stur, G.: —>Bourne, G. Sturm, ().: —>Rambach, F. E. Sturt, G.: -*Bourne, G. Sturzenbecher: -*Sturzen-Becker, 0 . P. Stuttgarter Gruppé: -*Stuttgarter Schule Stuttgarti Csoport: —• Stuttgarter Schule Stuttgarti Iskola: -*Stuttgarter Schule style indirect libre: -*átélt beszéd styléme: —>stiléma Stylianou: -+Sztilianu, P. stylus: —* stílus Styr: ->Steyer, M. V. Styr Stofuglamm: —>Thórbergur Thórdarson

Su Csing-csun: —> Lao Sö Su Sö-jü: —>Lao Sö Suardíaz: -*Suardías Suarée: —>Suarée y Tiropo Suárez Bravó y Álvarez de la Rivera, C.: Suárez Bravó, C. Suárez Lynch, B.: —*Borges, J. L. suasoria: —>oratio suasoria Subandhu: ->Szubandhu Subaru: —>japán irodalom Subba Rao: -*Szubbá Ráo sub-corpus: -* korpusz 477

Cím,szóváltozatok

mutatója

Sumer Georgica: —•Parasztnaptár Summa álu ina mélé sakin: —• ómenirodalom summa dictaminis: —*ars dictandi Summa izbu: ómenirodalom summa questio: -*státus summista: —>summa Sundarar: -+Szundarar Sundiata: Szungyata Sundjata: —* Szungyata Sundram Pillái: -ySzundram Pillái, P. Sunesen, A.: -*Anders Suneson Sungai Mekong: —• maláj irodalom Sunjata: ->Szungyata suo csing: -*suo hua suo king: —» hsziao suo Suomalainen, J. P.: -*Jaakko Finno Suomi: -birodalmi sajtó Suonio, A.: ->Kallas, A. suo si: -*suo hua suprarealismul: -+szürrealizmus, 2. Supusszinni: -*•Vasziljev, Ny. V. sura bilang: ->bugis irodalom Surana: —•Szúrana, P. Suraybí, I.: —•Chraibi, D. surjet: —>enjambement Surrey, Earl of: -+Howard, H. Susanjan, O. G.: -*Susanjan, V. Susarión: Szuszarión süslü nesir: -*divan edebiyati Susman: -*Zuszmann, E. Suso, H.: ->Seuse, H. Sussman: —>Zuszmann, E. Su suj hszien seng: —*Sze-rna Kuang Su-Szín-himnuszok: —*Su-Szuen-himnuszok SUT: —*responzum Sutherland, E.: -*Glyn, E. sutradhara: —>szútradhára Sutsos: -*Szutszosz Sutzkever, A.: Szuckever, A. Suwarsih, Dj.: —•Djojopuspito, S. svábföldi Sturm und Drang: —*Sturm und, Drang

subiectio: —*szubjekció Subík, F.: -+Zarnov, A. Subík, V.: Zarnov, A. subinservatio: -*hipozeuxis subiunctio: —•hipozeuxis subnexio: ->szubnexió Subosszini: —» Vasziljev, Ny. V. Subramania Bharati: —•Bharátí, Sz. Subramanya Aiyer, V. V.: -*Aijar, V. V. Sz. Subramanya Pillái, E. K. M.: —ySzubramanja Pillái, E. K. M. substantia: -»lényeg substitutio: —• szubsztitúció Sucat: -yPatrick, Szent Suchtelen, Jonkheer N. J. van: ~*Suchtelen, N. van Suckert, K.: —> Malapar te, C. Su csing: -*8u King Suda: —>Szuda Südfeld M.: -+Nordau, M. Suesskind: —•Süsskind von Trimberg suffixum: -*szuffixum sugata: japán irodalom Suger apát: —> Suger Suger de Saint Denis: -*Suger Sugimori Nobumori: -*Chikamatsu, Monzaemon Sugiura Elichi: —>Shiroyama Saburö súgókönyv: —*játékszíni nefelejcs Suhair: —•Zuhair ibn Abí Szalma Suhrkamp, J. H.: —>Suhrkamp, P. su huj: -*hsziao suo Suichöki: —•japán irodalom Suidas: ~*Szuda Suigo: ~*Tan Taigi Suika: —» Yamazaki Ansai su-il-la: —>suilla Suisse, J.-F.-S.: -*Simon, J. sujet: ->szüzsé Su? -kal?-e-tuda: —>Innin és Sukalletuda Sukasaptati: -*Szukaszaptati Sukla, R.: Ancsái Sukre d'Sal: —*Sukrato, S. S. sulalat-us-salatin: —>maláj irodalmi formák Süleyman: -+Szulejmán, I. Nagy Süleymanname: —• krónika Sulgin, I. I.: —*8ulgin, M. Sulima, Z. L.: —>Przyborowski, W. Sulin, K. T.: -+Sarkia, K. T. Suliivan, S. M.: ->Sohl, J. Sultan Selim: —»Szelim Sulurajavali: —• Szulu rád zsávali súlyos íz: -*erős íz Suman: Szuman

sváb romantika: —>Sc,hwábische Dichterschule Sváb Költőiskola: —» Schwábische Dichterschule svair: —>sha'ir Svanberg: -»Valentin Svarcman, L. I.: -*Sesztov, L. Svarcman, 0 . M.: —•Svarcman, A. Svaz moderní Kultury: —>Devé.tsil Svedberg: —>Swedenborg, E. svéd irodalmi formák: -*skandináv irodalmi formák Svedocanstva: szürrealizmus Sveinsson, J.: —>Jón Sveinsson 478

Cím,szóváltozatok Svendsen, S.: —Elvestad,, S. Svenska akademien: —•Svéd Akadémia Svensk litteraturtidning: —Phosphoros, svéd irodalom Sven Tröst: —Snoilsky, 0 . J. G. Sverris saga: —> Kari dónsson Svetic, M.: —Iiadzié, J. Svipdagsmál: —Edda Svobodna mladina: —proletárirodalom, 2. Svobodová, A. M.: —Svobodová, N. Swaanswijk, L. J.: —Lucebert swahili irodalmi formák: —szuahéli irodalmi formák swahili irodalom: —szuahéli irodalom Swami Vedaehalam Pillái: —Maraimalai Adihal swang: —szváng Swan of Lichfield: —Seward, A. Swánska Árgus, Then: —irodalmi sajtó, svéd irodalom Switz, D.: — Brezan, J. syair: —sha'ir Sydenstricker, P.: —Buck, P. Sygognes: -Sigogne, Ch.-T. de Reauxoncles seigneur de Sykora, V.: —Zvon, P. Sykouthrés, I.: —Szikuthrisz, .). syllaba: —szótag syllaba adiaphoros: —közömbös szótag syllaba anceps: —közömbös szótag syllaba antepenultima: —proparoxütonon syllaba brevi brevior: —irracionális szótag syllaba brevis: —rövid szótag syllaba eommunis: —közös szótag syllaba longa: —hosszú szótag syllaba longa brevior: —irracionális szótag, 3. syllaba natura brevis: —rövid szótag syllaba positione longa: —egyezményes hosszú szótag syllaba rationalis: —racionális szótag syllabe: —szótag syllabe braeheia: —rövid szótag syllabe makra: —hosszú szótag syllabe rhete: —racionális szótag syllabic measure: —szótagszámláló verselés syllabic verse: —szótagszámláló verselés syllabism: —szótagszámláló verselés syllepsis: —szillépszis syllogismus: —szillogizmus syllogismus cornutus: —szarvasokoskodás Sylvain, R.: —Silvain, Ph. Sylvan: —Ungern-Sternberg, A. Freiherr von Symbolizetti, I).: —Vischer, F. Th. symbolum: —szimbólum

mutatója

Symbolum Apostolieum: —Hiszekegy Symbolum Nicaeno-Constantino politanum: — H iszekegy symbuleutikon genos: —oratio suasoria symbuleutikos: —oratio suasoria Symeon ho Neos Theologos: —Simeon, Szent, az Uj Theológus Symeón Metaphrastés: —Szümeon M etaphrasztész Symeon Stylita Iunior: —Szümeon Sztülitész Symeon Stylita Senior: —Szümeon Sztülitész Symeón Stylités: —Szümeon Sztülitész Symeou, Th.: —Szimeu, Th. Symmachus: —Szümmakhosz symphon: —szótag symploké: —komplexió symposion: —szimpózium symposium: —szimpózium, synaesthesia: —szinesztézia synairesis: —szinerézis synaireton metrón: —összevont ütem synairetos pus: —összevont versláb synalipha: —szinaloiphé synaliphe: —szinaloiphé synaloephe: —szinaloiphé synaloiphe: —szinaloiphé synapheia: —egybefüggés Synárese: —szinerézis synathroismus: —szinathroizmus Synaxarion: —Szünaxarion synchisis: —szinkhízis syneopa: —szinkópa syncope: —szinkopé syncretismus: —szinkretizmus synerisis: —szinaloiphé, szinkrízis syneedoche: —szinekdoché synecphonesis: — hangegybeolvadás synekphonesis: —hangegybeolvadás synérése: —szinerézis Synesios: —Szünesziosz synesis: —constructio kata szinezin Synesius: —Szünesziosz synesthesia: —szinesztézia syngramma: —szüngramma synizese: —szinizézis synizesis: —szinizézis synkhórésis: — szünkhorészisz synkope: —szinkopé synonimia: —szinonímia synopsis: —szinopszis syntagma: —szintagma syntaxis: —szintaxis Synthéses: —irodalmi sajtó syntheton metrón: —összetett versmérték

479

Cím,szóváltozatok synthetos chronos: -*összetett időtartam synthetos pus: -*összetett ütem, összetett versláb synthetus pus: -*•összetett versláb syntomia: —•tömörség Syrianos: -*Szürianosz Syrianus: —*Szürianosz Syrjá-Kunnas, K. M.: —>Kunnas, K. Syropulos, I.: -*Szüropulosz, I. Syrvy, Ph. de: -> Vannoz, Madame de systema: -*szisztéma systema glükoneion: -*glükóni versszak systema glyconeum: —>glülcóni versszak systema glykoneion: -*glükóni versszak systema pythiambicum: -*püthiambikus versszak systole: —>szisztolé Sytniansky: —>Truchly, A. syzygia: —*szüzügia

mutatója

Szaha szangata: jakut irodalom Szahgal, N.: ->Sahgal, N. Száhitjaprija: —•Sáh, Cs. V. szahuri: -*orok irodalom és irodalmi formák Szaiatnova: —> Szájat-N ova Szaid Aghá Haszan: —> A mánat Szaid Akbar Húszéin: -*Akbar Alláhábádí Szaid ibn Júszuf al-Fajjúmi: Szaádjá ben Joszéf Szaijad Ibráhím: Raszakhán Szainjan, A. A.: -*Szahinjan, A. A. Szaió Mokicsi: —>Saitö Mokichi Szajadján, Harutjun: Szajat-Nova Szajgjó: — S a i g y ö Szajjíd Muhammad Mir: ->Szóz Szájmegnyitás rítusa: -*halálirodalom Szaj Szepong: -+Szuvanthon Szakagami Hirosi: —>Sakagami Hiroshi Szákagavéa: —* Boinaiv Szakagucsi Ango: —>Sakaguchi Ango Szakalova, H. P.: —>• Vjarbei, V. Szakanoue no Iracune: -»Sakanoue no Iratsune szakasz: -»versszak szakaszhangsúly: hangsúly, szólam Szakcsaj Bamrungpong: —> Szenji Szauvapong szakinama: —*•sakiname szakkatalógus: —•katalógus szakkifejezés: —*terminus technicus szakmai nyelv: —»szaknyelv szakozatlan versszerkezet: —*versszerkezet szakszó: —•terminus technicus szakszókincs: —• ter minológia szalagszöveg: —• mondatszalag Szalámat Ali: —»Dabír Szalamenész Hermeiasz: Szózomenosz Szálát: —»imakönyv Szalatkina, A.: —>Szalatkina-Vakuvagir, A. Szaliasz-de-Turnyemir, Je. V.: —*Tur, Je. Szalih, Muhammad: —• Muhammad, Szalih Szalómón: —•Salamon szalonok: -birodalmi szalonok szalonszerep: —•társalgási szerep Szaltanov: -*Szultanov, I. A. Szaltikov, M. Je.: ->Szaltikov-Scsedrin, M. Je. száma: —> indiai irodalmi formák szamakuika: —>kecsua irodalom Számai: —•Számala Számai Bhat: —> Számala Szamaría papiruszok: ->Holt-tengeri tekercsek Szamarkandí, asz-: —>Nizámi Arúzí Szamdemok: —>hjangga számé irodalom: -+lapp irodalom szamguk jusza: —> írjon Szamguk szagi: Kim Búszik

Szaádat Jár khán: —> Rangín Szaadi: —• Szádi Szaakadze, I.: —•Ioszeb Tbileli szabad asszociáció: —•asszociáció szabad fordítás: —•adaptáció, műfordítás szabad hangsúly: —• hangsúly szabad művészetek: -*septem artes liberales szabadsorú vers: -*szabadvers Szabbir Haszan Khán: -*Dzsós M. Szabói, Sz.: —*Zoreszlav, Sz. szaboreus: —> szavára Szabudzs: —>orijá irodalom szabula vihilit: —>vannap hröt szabvány: —> klisé Szaccsidánand Hiránand Vátszjájan: -*Agjéja Szaddanta-hella: —>hella Szadik, V.: ->Retkova, V. Szádjá: —>Szaádjá ben Joszéf Szádjá ben Joszéf: —>Szaádjá ben Joszéf Szádok szugyej: —>futurizmus Szadovszkoj: —>Szadovszkij, B. A. szadr: —> miszrá Szadru'd-Dín Ajní: -*Ajní Szadvokasz: —> Széfu Ilin, Sz. szaffikus: —>saffica, strófa; szapphói tizenegyes; szapphói versszak Szafir: —>Pritam Szingh Szafraniec, T.: Wasilewski, S. szagaj irodalom: —*hakasz irodalom Szagang Szecsen kung-tajidzsi: -*Szagang Szecsen szaggara: —>adab, tigi szagidda: —>adab, tigi Szagijan, A.: —*Szahjan, H. Szaha omuk: -*jakut irodalom 480

Címszóváltozatok Szamigin, M. V.: —• Krinyickij, M. számi irodalom: —*lapp irodalom Száminadaijar: Szváminátha Aijar, U. V. számítógépes irodalomtudomány: -* kibernetikai irodalomtudomány Szamiu, E.: —• Kazantzakisz, E. szamizdat: —>szamizdat irodalom szamojéd irodalom és irodalmi formák: —•enyec irodalom és irodalmi formák, kamassz irodalom és irodalmi formák, nganaszan irodalom és irodalmi formák, nyenyec irodalmi formák, nyenyec irodalom, szölkup irodalom és irodalmi formák számolódás: —>siratóének Szamut: -*Mui magasztalása Szaná al-Mulk: —> Ibn Szaná al-Mulk szándék: ->írói szándék, művészi szándék szándékolt forma: —»forma szándékoltság: -*intencionáltság, írói szándék szándékolt tartalom: -* tartalom szandra: —•csárbajta Szandzs, K.: -+Kaljaev, Sz. Száné Gurudzsí: -* Száné, P. Sz. szangaku: -*sangaku szangít nátak: —>maráthí irodalom Szangszrgjaszrgjalmcan: —>Gcangi megszállott szanhitápatha: —> szanhitá Szankhóniathón: —> Szankhuniathón Szankhuniathón Bérütiosz vagy Türiosz: —• Szankhuniathón szan k'iü: —>szan csü Szanmi: —> Daini no San mi szanöga: —>hjangga szant-kavi: —»maráthí irodalom Szantóan Kjódén: —>Santöan Kyöden Szanuki 110 Szűke: Sanuki no Suke Szanyin, A.: —• Vampilov, A. V. Szanyin, J.: —•Joszif Volockij szapphicum: -^szapphói versszak szapphikon hekkaidekaszüllabon: —> aszklépiadészi verssor szapphikum: —*szapphói versszak szapphikus hexameter: —•szapphói hexameter szapphói hangsúlyos verssor: ->szapphói tizenegyes szapphói strófa: —• szapphói versszak szardiszmosz: —•szardizmus Szargon: —> Sarrukín - krónika, Sarrukín születési legendája , Sar tamházi szarin: —•türkü Szarinjan, G. B.: -+fíesz, G. szarkazmosz: ->szarkazmus Szarkiszjan, A. Sz.: Szarmen Szarmaszt: —>Szacsal

31

mutatója

Szarska, H.: —•Wójcicka-Chylewska, Z. szarugaku: -*sarugaku Szarumaru Daju: —>Sarum,aru Dayü Szarvadzsnyamurti: —• Szarvadzsnya Szarzynski, M. S?p: -*Sqp Szarzynski, M. Szaszna crer: Szaszunci Dávid szaszol-szidzso: -*szidzso szaszthadzsanta: —•prabandha Szata Ineko: —>Sata Ineko Szathira Koszesz: —• Phaja Anuman Racsathon szatírdráma: —*•szatírjáték Szatjabádi: -*orijá irodalom Szatkowska, Z.: -+Kossak, Z. Szató Haruo: —>Satö Haruo szatóbrihatí: ->indiai irodalmi formák Szatomi Ton: —>Satomi Ton Szatra Mahacsadak: khmer irodalom Szatra racsa Csali: —> khmer irodalom szatürikon drama: —>szatírjáték szaurástrai dóhá: -*szórathá Száva, Szent: -+Sava, Szent szavalás: —>szavalt vers, versmondás szavalat: —> szavalt vers, versmondás szavalóművész: előadó szavászev: -^szevasziv Szaveljevics, P.: Vaszilevszki, P. Szavídisz, J.: —>Szavvidisz, «J. szávóráé: ->szavóra Szavvina Knyiga: —>Szavina Kniga századvég irodalma: —>Jin de siécle Szbornyik proletarszkih piszatyelej: —• proletár irodalom, 2. szcenikus ábrázolás: -*elbeszélés, 3. szcenírozás: ->színpadtechnika Szczepanska, M.: —>Kuncewiczowa, M. Szczucka, Z.: —•Kossak, Z. szebait: —*•egyiptomi irodalmi formák, intelemirodalom Szeberényi A.: —*Seberiny, A. szecsvana irodalom: -*csvana irodalom szecuva: —»setsuwa Széder Élijáhu: —*midrás széder haavodá: -*pijjut szedóka: —•sedöka széfer: -birodalmi levél Széfer dibré hajjamim: -> Királyok könyvei Széfer dibré Sölómó: —>Salamon Széfer Ha-Bahír: —»misztikus irodalom Széfer ha-Hászídim: Széfer Hászídim Széfer hajjásár: —>sír Széfer hátömuná: kabbalista irodalom Széfer hazóhár: —>Zóhár Szeferiadesz: —>Szeferisz, J. Széfer Jöcira: —>kabbala

481

Cím,szóváltozatok Széfer maiké Jiszraél víhuda: —• Krónikák könyvei Széfer milhamót Jahve: -* Jahve harcainak könyve; sír Széfer Nóah: -*Noé könyve Széfer szerek hammilhámá: —> Fény fiainak harca a Sötétség fiai ellen, A szega: —•Réunion irodalma Szege munje teszadzson: -*irodalmi lexikon és enciklopédia Szegény ember báránykája, A: —> Nátán példázata Szeghboszjan, L.: -*Sant, L. szegmens: —•motívum, 6.; strukturális nyelvi műelemzés; szegmentálás szegmentum: -»motívum, (>.; strukturális nyelvi műelemzés; szegmentálás Szei Sónagon: —*Sei Shönagon szeirai: —>catena Szejfi-Kazanli: —>Szejfi, F. Szejn Tin, U.: —>Thappan Maung, Wa szekularizáció: —» irodalom és vallás szekunder irodalom: -»másodlagos irodalom Szekundosz Karrinasz: Szeku ndosz Athénaiosz Sze-kung Piao-seng: -*Sze-kung T u szelam: —*szalám szelekció: —•ismétlés; paradigmatikus és szintagmatikus tengely; válogatás szelihá: —• szölihá széljegyzet: —•glossza szelkup irodalom: -+szölkup irodalom és irodalmi formák szellásze: —• Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák széma: —>szeméma Sze-ma Ce-csang: Sze-ma Csien Sze-ma C'ien: —>Sze-ma Csien Sze-ma Csang-csing: Sze-ma Hsziang-zsu Sze-ma Csün-si: —>Sze-ma K u a n g Sze-ma Sao-tung: -*Sze-ma Piao Sze-ma Sziang-zsu: -*Sze-ma Hsziang-zsu szemanticista irányzat: generatív nyelvelmélet szemantikai invariáns: —•szintaxis, 1. szemantikai jegy: —unarker szemantikai komponens: —•generatív nyelvelmélet szemantikai marker: -*marker szemantikai rendszer: -> strukturális nyelvi műelemzés szemantikai reprezentáció: —• generatív nyelvelmélet szemantikai tárgy: -*mű szemantikum: -+mű szemantikus gesztus: —•szemantikai gesztus

mutatója

Szemanyuk, 1. Ju.: -*Cseremsina, M. szémaszia: -»nyomaték szemasziológia: —*• szemiotika szematológia: -» szemiotika Szembat Lambronaci: ->Nerszesz Lambronaci szémeion: -*érvelés, jel személytelenség: személyesség szemiológia: —•szemiotika szemiotikai szövegtan: -> szövegelmélet Szemján: -*Semian, M. Szemjantovszki-Kurila: -+Szemjantovszki, A. M. Szemjazsonav, J o . I.: —•Szemjazson, J a . Szemjonov, A. N y . : —•Erikán, A. Ny. Szemjonov, V. P.: —•Szűzi szemle: -*folyóirat szemlélődés: —• kontempláció Szempad (connétable): —>Szembat Szenedu G.: -»Sziniddu G. szenega: -+hjangga szenennore: —>hjangga Szenkeszár: Szenkesszár szenki monogatari: -*gunki monogatari szenmjó: ->senmyö szennenore: —• hjangga szenöga: —• hjangga szenrjú: -*senryü Szenrjú: - » K a r a i Senryü Szent Biblia: —• Biblia szentencia: —>gnóma, szentének: —• vallásos ének szentimentalitás: —• érzelmesség; naiv és szentimentális költészet Szentírás: -* Biblia szent iratok: —•szentkönyvek Szent Patrick purgatóriuma: -*másvilági utazás szent-történet: -*hagiográfia, legenda Szenzaisú: -*Chokusen wakashü szenzibilisták: —>• színészparadoxon szép: —> szépség széphangzás: -*eufónia szépírás: -*kalligráfia szépíró: —> író szépítés: —• eufemizmus szépliteratúra: -> szépirodalom szépségelmélet: —• kallisztika szépségeszmény: —> ideál széptan: -* kallisztika Szeptemberi irodalom: —*expresszionizmus Szeptemberi költészet: —• proletár irodalom, 2. szeptenárius: —•septanarius versus Szeptuaginta: —>Septuaginta Szerapionovi bratyja: —• Szerapion-testvérek szerb irodalmi formák: —• szerb-horvát irodalmi formák

482

Címszóváltozatok szerb irodalom: -* Jugoszlávia irodalma szerb modern: szerb és horvát „modern" szerb trocheusok: —>szerbus manír Szerdecsnij: —•Sztesenko, I. M. Szerebrov, A.: —>Tyihonov, A. Ny. Szérebrov-Tyihonov: —•Tyihonov, A. Ny. Szerek hajjahad: —> Közösség szabályzata, A Szerek lökol 'adat Jiszrá'él: -*•Gyülekezet szabályzata, A szerelemének: —>virágének szerelmes ének: —•virágének szerelmi üdvözlet: —»Liebesgruss szerencseirodalom: jóslat, sorsirodalom. szerencsekívánó varázsmondóka: —• szokásdal, szómágia szerepdal: —*helyzetdal szerepkörök: szerep típusok szereplíra: -+helyzetdal szereposztás: —•szerep, szereptípusok szerepvers: —• helyzetdal Szergejev, Sz. Ny.: —•Szergejev-Censzkij Szerhijevics, I). I.: —• Vitalin, Z. széria: —• szisztéma Szerij: —>Bazsi,n, Ny. F. Szerizava Kódzsiró: -*&'erizaiua Köjirö szerkezeti modell: —> modell szerkezeti ritmus: -»prózaritmus szerkezeti szinonima: —>mondatszerkezet szerkönyv: —• sze rta rtás i r odalo m Szermakeskhanljan, J.: —>Jerukhan Szer mig: —» Gzermjig Szerszenbajev, E.: —>Szarszenbajev, A. szertartásének: —> szertartásdal szertartáskönyv: —»szertartásirodalom Szertartások feljegyzései: —*Li ki szertartásos ének: —• szokásköltészet szertartásos folklór: —*szokásköltészet szertartásos költészet: -»szertartások költészete Szervandztjanc: —»Szervandztjan, G. A. szerzői lexikonok: -»irodalmi lexikon és enciklopédia szerzőtárs: —•társszerző szeszpek: —>bilmece Szeszpel: —>Szeszpel Missi Szetoucsi Harumi: —>Setouchi Haruini szevászev: —>szevasziv Szevercev: —> Virta, Ny. Je. szexirodalom: —• erotikus irodalom; pornográf irodalom Szextosz Empeirikosz: Sextus Empiricus Szfar béth Szabanaiel: ->Makkabeusok 1. könyve Szfinkszi: —>szamizdat irodalom Szfurim, M. M.: —>Zangwill, 1. 31 *

mutatója

szgan irodalom: karén irodalom szgr ungpa: —• szgrungmkan szboli thesszaloniki: —>szaloniki iskola sziang: —• fonéma Sziao T'ung: ->Hsziao Tung sziao suo: -+hsziao suo szibe: —•sibó irodalom és irodalmi formák Szibil: —> Aszadur, Z. Szibilla: —• Oracula Sibyllina Szibilla-jóslatok: ->Oracula Sibyllina Szibirjak: ->Grebenscsikov, G. I). Szibülla-jóslatok: ->ómenirodalom; Oracula Sibyllina szicíliai komédia: ->dór komédia szicíliai stanza: —•siciliana Szicsovik: ->Sztesenko, I. M. sziddhánta költészet: ->sziddha sziddur hát' fillá: -*sziddur sziderli: —• sziddur szidra: ->Ószövetség Szidra rabba: —*Ginzá szidur: sziddur szienpi irodalom: mongol irodalmak Szifrá: —*midrás Szifré: -+midrás szifré gorál: ->jóslatirodalom szignál: -*jel szignalizáció: —>jel szignifikáció: —> jelzőrendszerek Szigov, A. Sz.: -*Pogorelov, A. Szijánasan Gupta: —>Gu,pta, Sz. Szikkít, asz-: —>Ibn asz-Szikkít, Szilcse: —*Ri Dzsehjon sziléziai iskola: -*Schlesiche Dichterschulen szillabikus verselés: -* szótag számláló verselés szillabotonikus verselés: —>hangsúlyos verselés Sziloam-felirat: -*Siloah-felirat sziluk: —>gnomikus költészet Szilvesztr: —•Medvegyev, Sz. A. Szilvesztr Medvegyev: —*Medvegyev, Sz. A. SziM: -*konstruktivizmus szimanim: —»• mnemotechnikai vers; notarikon szimbolikus antropológia: —> kognitív rendszerek szimbolista és organisztikus formalizmus: -> strukturalizmus Szimeón Ho Neosz Theologosz: -»•Simeon, Szent, az Új Theológus Szimeón Metaphrasztész: -»•Szümeon M etaphrasztész Szimeonovi szbornici: -»•Szvjatoszlav gyűjtemény Szimmiasz: —•Szimiasz Szimón ho magosz: -*Simon mágus Szimónidész: —> Szémónidész szimplicitás: —> egyszerűség

483

Cím,szóváltozatok mutatója szimploké: —> komplexió szimpozion: —•szimpózium szimptóma: -*jel sz imultane izm us: —>szimultanizmus szinaireszisz: —yszinerézis szinairetosz pusz: -*összevont versláb Szinaitész: —»János, Lépcsős Szent szinaphia: ~*egybefüggés Szinaxárion: -*8zünaxarion szinbon: —*szidzso Szindbád - náme: —> Szindbád-könyvek szindzso: —»szidzso szinekfonézis: —> hangegybeolvadás színészet: —* színművészet szinézis: —> construct io kata szinezin Szingh, Gurbaks: —>Gurbaks Szingli Szingh, Gurvél: -*Pannu Szingh, Nának: -*Nának Szirujh Szingh, Navtédzs: -*Navtédzs Szingh színház a színházban: —>játék a játékban színházi almanach: játékszíni nefelejcs színházi emlény: játékszíni nefelejcs Színházi Laboratórium: —*•szegény színház színházi személyzet: színművészet színházi zsebkönyv: játékszíni nefelejcs színháztörténet: -*színháztudomány színjátékágazatok: —y színjátéktípusok színjátékszerű szokás: -»szokásköltészet szinkhiszisz: —>szinkliízis Szinkisszar: —>Szenkesszár szinkrízis: —»szinaloiphé Szín-Nanna-himnuszok: —>Nanna- (Szín-)

Szirákh, Jészusz: -*Széfer Ben Szíra; Alphabetum Siracidis; Ben Szira, S. ben J. ben E. Szirakomlja: —•Syrolcomla, W. Szirata, P.: ->Tavlaj, V. P. Sziréna: Proletkult szirhakpha: -+szirhak Szirin, V.: —»• Nabokov, V. V. szisztematikus teológia: vallásos irodalom Szítárám, A,: —>Ananda szítta: —>sziddha szituáció: helyzet Sziü Cso: ~*Hszü Cso Sziün K'ing: —>Hszün Csing Szivcer, D. K.: -^Omollon, Sz. Sziverszkij: -*•Szarnijlenko, V. I. Szivickaja, L. A.: —> Verasz, Z. Szivij: —• Számijlenko, V. I. Szivi-Szivicki, V. P.: —•Sztári Ulasz Szjamov: -+Vavilin, I. M. Szjatko: mordvin irodalom szjiidbe: -*•szjüdbabc szjuzsetnaja próza: —• Szerapion-testvérek szkaldköltészet: szkaldikus költészet Szkavronszkij, A.: ->Danyilevszkij, G. P. szkázón: c.holiambus, sánta tetrameter szkázón metrón: sánta ritmus szkázón sztikhosz: —>choliambus szkeccs: -»sketch, vázlat Szkender bég-énekek: -*Szkander bég-énekek szkéné: —>scaena szkhéma: —>alakzat szkholiasztész: —*scholiasta szkholion: -*scholion szkifi: —•szkíták szkjerabsz: ->legenda; tibeti irodalmi formák Szklenár, G.: —*Sklenár Szkorina, H.: -*Szkarina, F. Szkripal, 0 . F.: Doszvitnyij, 0 . Szkulszkij: —»Szkolszkij, A. Szkurko, Ja. I.: -+Tank, M. szláv formalizmus: —»cseh strukturalizmus; strukturalizmus Szláv Hénokh: —>Hénokh könyve, 2. szlavofilek: —>nyugatosok és szlavofilek szláv strukturalizmus: -*cseh strukturalizmus Szlepcov: -*Ojunszkij, P. A. szlihesz: —• szölihá szlovén irodalom: —• Jugoszlávia irodalma Szlovo o polku Igoreve: —• Igor-ének Szmaciarz-Smreczynski, F.: —>Orkán, W. Szmidovics: —* Vereszajev, V. V. Színik: —>Skrumeljak, Ju. A. SZMOG évkönyv: —*szamizdat irodalom Szmolenszkij: - > I z m a j l o v , A. A.

himnuszok szinonimaszótár: -*szótár szinonimitás: szinonima színpadi idő: —• idő színpadi műfaj: ->színjátéktípusok szinrili: —> makaszar irodalom Szin Szaj: ~>Szin Kszáj szintagmatan: -*szintaxis, 2. szintagmatikus kontextus: —• kontextus szintagmatikus tengely: —*paradigmatikus és szintagmatikus tengely szintaktikai szinonímia: —>nyelvtani szinonímia színtársulat: —• együttes szinthetosz pusz: -*összetett versláb szintómia: —»tömörség szintumali: -*kap Szinyicskin, A. D.: —•Zsavruk, A. Szi Pricsat: -*Si Prichat Szipszomosz, D.: Porfir asz, L. Szíra: —>Széfer ben Szír a Szíra Antara: —>• A ntar-regény sziraiki irodalom: -*szindhí irodalom 484

Cím,szóváltozatok Szmulszon: -*Szanov, L. szngagsz: —•tibeti irodalmi formák sznobizmus: -*irodalmi sznobizmus sznyanngang: —•tibeti irodalmi formák Sznyitkina, A. G.: -* Dosztojevszkaja, A. G. szóakrosztichon: —»akrosztichon szóalakvegyülés: —•szóalkotás szóáthajlásos csonka rím: —•tört rím szobai költészet: —• szobaköltészet Szobai: —^Szobol, Sz. szóbeli formulaszerű költészet: -torai formulaic poetry szóbelseji kecskerím: —>kecskerím szóbelseji rím: —>tört rím Szober, F.: Schober, F. Szobol, Ju. M.: - S z o b o l , A. szoborszerűség: képszerűség szociálantropológia: —• irodalomtudomány és néprajz; irodalom és társadalom; irodalom és szociológia szociális antropológia: -*irodalomtudomány és néprajz; irodalom és szociológia; irodalom és társadalom szocialista irodalom: —>proletárirodalom; szocialista realizmus „szocialista tartalom — nemzeti forma": —•szocialista realizmus szocialnij zakaz: —•társadalmi megbízatás szociálpszichológia: —• irodalompszichológia; irodalomtudomány és pszichológia szociálpszichológiai komplexum: —>szociológiai iskola szociográfia: -* irodalom és szociográfia szociohistóriai felfogás: -»stílus szociológia: irodalom és szociológia szociológiai elemzés: -* elemzés „szocreál": —•szocialista realizmus szod: -* hermeneutika; kabbalista irodalom Szo Desza Kampha: —>Szom Szi Szódzso Hendzso: —tSöjö Henjö szóelem: -»morféma Szofa Anszaj: —• khmer irodalom szófajstatisztika: —• szófajgyakoriság Szofea Tipadej Ma: —>khmer irodalom szófejtés: -»etimológia Szófiai könyvmásoló íróiskola: -+Szofijszka

mutatója

szóhagyomány: —* szájhagyomány Szohanszkaja, N. Sz.: —»Kohanovszkaja, N. szóhasadás: -*polinímia szóhiány: ->ellipszis szohori: -*orocs irodalom és irodalmi formák Szojoloj hubiszhal: —•mongol irodalmak Szojol utga dzohiol: —>mongol irodalmak Szojuz piszatyelej SZSZSZR: Szovjet írók Szövetsége szokásbetét: ->szokásköltészet szokásének: —• szokásdal szokásmagyarázó monda: —»szokástörténet szokásmagyarázó történet: —> szokástörténet szókezdet: —•szóhatár Szokhan: -* perzsa irodalom szókihagyás: ->ellipszis szókincs: ->szókészlet Szokolov, A. V.: -*Szokolov, Sz. Szokolov, Sz. A.: -*Krecsetov, Sz. szóköz: —*szóhatár szokványos ütemtípus: -+ütem szólamhangsúly: —>szólam szólamnyomaték: nyomaték, szólam szóláskutatás: —>parömiológia szólásmód: -*szólás szólásmondás: szólás szólásszerű összehasonlítás: —>szóláshasonlat Szolev, K. A.: -+Racin, K. szölihajsz: -»szölihá Szolimán: —*Szulejmán, I. Nagy szólódal: -+dal szoloecizmus: —*•szolecizmus szoloicizmus: —> szolecizmus szoloikiszmosz: -*szolecizmus szólókantáta: —• kantáta, monódia Szolomon: —>Salamon szómagyarázat: -*filológia, szövegmagyarázat szómetszés: sormetszet szomor új áték: —> tragédia szómutató: -*• index, 1. Szönamgyecen: —• Bszodnamsz-rgjalmcan, Szaszkjapa szondhakavitam: —> prabandha Szőne no Jositada: —ySone no Yoshitada Szono Ajako: -*Sono Ayako szonett-glossza: glosa szonettkorona: szonettkoszorú Szong Gang: -*• Csöng Cshol Szongho: —*Ri Thedzsun szónoki beszéd: -*szónoklat szónoklattan: —•retorika Szophesztész: -> Hovhannesz Szarkavag Szophia Iészu tu Khrisztu: -* Jézus Krisztus bölcsessége

knizsovna skola szofisták: —»szofisztika Szofron Kruty: —• Vasziljevszkij, T. 0 . Szoghomonjan, J. A.: Csarenc, J. Szógi: -*Sögi Szogomonjan, J. A.: -yQsarenc, J. szógyakorisági szótár: —>írói szótár szógyűjtemény: —>szójegyzék 485

Cím,szóváltozatok

mutatója

Szophia Szalómónosz: —Salamon bölcsessége szophisztika: —•szofisztika szophoklészi módszer: —szophokleion eidosz Szophoniasz: —Cefanjá Szőrejjá: —perzsa irodalom szorhva: —•szoszol szórím: —•parole-rima Szorokatij, I.: —Skrumeljak, Ju. A. szoros olvasás: —clóse reading Szörszenbajev, Ö.: —Szarszenbajev, A. Szorszkij, Ny.: —• Nyíl Szorszkij szórványemlékek: -»•szövegemlékek szóstatisztika: —szógyakoriság szószámláló vers: —szóvers szószaporítás: -+pongyolaság, terjengősség szószerkezetbokor: -»szintaxis, 2. szószerkezetcsoport: —szintaxis, 2. szószerkezetlánc: —>szintaxis, 2. szószerkezetsor: —szintaxis, 2. szószerkezettan: —szintaxis, 2. Szoszjura, T. Ny.: —Tessz, T. Szosztir: — Ritszosz, J. szótadeion: —szótadészi verssor szótaghanglejtés: —>szóhanglejtés szótaghanglejtéses verselés: —*szóhanglejtéses

szövegvers: —szavalt vers szóvers: —szavalt vers Szovjet Irodalom: —Szovjetszkaja Lityeratura Szovjetis Hejmland: —jiddis irodalom Szovjetszkaja Lityeratura na inosztrannih jazikah: —Szovjetszkaja Lityeratura szovjet szociológiai iskola: —szociológiai iskola Szpiridonov, Ny. I.: —Odulok, T. szpondeiosz: —spondeus szpondeiosz diplusz: —nagy versláb szpudageloion: —szpudaiogeloion szp udogel o i on: —szpudaiogeloion Szrínivászna Nájaka: —Purandaradásza Sztahurszkij, P.: — Szvencickij, P. Sztalinszkije premii: —Sztálin-díj sztallotörténetek: —sztallo Sztalszkij: —Sztal, Sz. Sztamatopulosz, E.: —Mirivilisz, Sz. Sztamenov, M. H.: —Volen, I. Sztancsev, E.: — Koralov, E. Sztancsov, P.: —Cérna, P. Sztanesuk, Ju.: —Sztaninec, Ju. Sztanev, N. Sz.: —Sztanev, E. A. Sztanyickij, N.: — Panajeva-Golovacsova, Ja.

verselés szótaghatár: —szótag szótagidő: —egyszerű időtartam szótagrejtvény: —irodalmi rejtvény szótagrím: -Silbenreim szótagszámtartó versformák: —szótagszámláló verselés szótár katalógus: —katalógus szóteremtés: —szóalkotás szótőismétlés: —figura etymologica, poliptóton szótrópus: —trópus szóvég: —szóhatár szövegbetoldás: —interpoláció szöveggrammatika: —parafrasztikus elemzés szöveghajtogatás: — szöveg szeletelés szövegkönyv: -librettó szövegkörnyezet: —kontextus szö veg k or r e kc i ó: —szövegkritika szövegközpontúság: — műközpontúság szöveglap: —lap szövegminimum: —vers szövegmű: —szöveg szóvégmutató szótár: —szótár szövegontológia: -> szövegelmélet szövegösszefüggés: —kontextus szövegromlás: —filológia, szövegkritika szövegtípusok: —szövegfajták szövegtörténet: —szövegkritika szövegváltozat: —szöveg, szövegkritika, változat

Sztapovics, K.: —Szvajak, K. sztarina: —bilina sztászisz: —státus Sztebnyickij, M.: —Leszkov, Ny. Sz. Sztefanov Todorov, I.: —Rudnikov, I. Sztephanitész kai Ikhnelatész: —Sztephanitész kai Iphnelatész sztichikus versszerkezet: —monosztichikus versszerkezet sztichira: —sztikhéron sztikhomüthia: —sztichomithia sztikhosz akephalosz: —fejetlen verssor sztikhosz kata poda: —podikus vers sztikhosz lagarosz: -puha hexameter sztikhosz meiurosz: —csonka végű hexameter sztoa: —sztoikusok sztoicizmus: —sztoikusok Sztojanov, D. N.: —Szvetlin, D. Sztojkov Popovics, Sz.: —Rakovszki, G. Sztojnova, A.: — Kamenova, A. sztokhaszmosz: —státus sztori: —story sztótraka: —sztótra sztótram: —sztótra Sztrelbickij: — Izmajlov, A. A. Sztrelcov: —Sztralcov, M. sztrophé szapphiké: —szapphói versszak Sztukalov: — Pogogyin, Ny. F. sztuti: —sztótra 486

Cím,szóváltozatok Sztyeblin-Kamenszkij: —> Szteblin-Kaminszkij, Sz. P. Sztyefan Javorszkij: —Majn, M. Sztyepanovics, ().: -+Makovej, 0 . Sz. Sztyepnyak, Sz. M.: —> Kravcsinszkij, Sz. M. sztyil modern: —>•szecesszió Sztyrmer, E.: -*Sztyrmer, L. Szu Ce-csan: —•»Szu Tung-po Szu Hsziao-mej: —>Szu Mej Szu Hszüan-jin: —>Szu Man-su Szü Kan: —>Hszü Kan Szu Si: -*Szu Tung-po Szu Sziin: —>Szu Hszün Szu Ven: -*Taj Ko-csung Szubbá Ráó, T. R.: —>Tarászu szubinszerváció: —•hipozeuxis szubjunkció: -*hipozeuxis szubordináló halmozás: ->halmozás Szubramanja Aiyer, V. V.: - * A i j a r , V. V. Sz. Szubramanja Báradi: —• Bhárathí, Sz. szubrett: —> komi ka szubsztancia: -*lényeg Szúcosz: —*Szutszosz Szu csüng lang: —• kínai színjáték szudáni övezet irodalma: —•Szudán irodalma; Csád irodalma; Közép-Afrika irodalma; Niger irodalma; Felső-Volta irodalma; Mali irodalma; Mauritánia irodalma Szudovscsikova-Koszacs, 0 . Je.: —>HrichoHrihorenko Szüe Peng: —•Hszüe Feng Szugavara no Micsizane: —>Sugawara 110 Michizane Szuhovo-Kobilina: —>Tur, Je. Szuidasz: -+Szuda Szulejman Rusztam: —• Rusztamzade, Sz. A. A. Szulejman Sztalszkij: —>Sztal, Sz. Szulima-Szavics-Zablicki: —*Szavics-Zablicki, V. szüllabé: -úszótag szüllabé adiaphorosz: -*közömbös szótag szüllabé brakheia: -+rövid szótag szüllabé koiné: —>közös szótag szüllabé makra: -*hosszú szótag szüllabé rhété: —>racionális szótag szüllogiszmosz: —>érvelés, szillogizmus Szultán Huszejn Bajkara: -+Bajkara, H. Szultán Velet: -*Sultan Veled Szumbatov-Juzsin: —•Szumbatov, A. I. sziimbulentikon genosz: —> oratio suasoria szümbulentikosz: —* oratio suasoria Szümeon ho Neosz Theologosz: —>Simeon, Szent, az l"j Theológus

mutatója

Szumitránandar Pant: —*Pant, Sz. Szumnij: —>Számijlenlco, V. I. Szumpa kenpo Jesepedzsor: —>Szumpa mkanpo J eseszdpalbjor szümperaszma: -* összevont versláb szümploké: -*komplexió, összekapcsolás szümposzion: —•szimpózium Szumska, M.: —*Dqbrowska, M. Szun Ce-csing: -*Szun Csu Szun ('sing: —•Hszün Csing Szun Hsziung-kung: —•Szun Cso Szun Kuang: —ylíszün Csing szünairészisz: —•szinerézis, szinizézis szünaireton metrón: —• összevont ütem szünaireton pusz: —•összevont versláb szünairetosz pusz: -*összevont versláb szünaloiphé: -*hangegybeolvadás szünaphcia: egy befűzés Szundaramurtinájánar: —•Szundarar Szundaran: —> Szundarar szünekdokhé: ->szinekdoché szünekphónészisz: —• hang egybeolvadás szünetidő: —• egyszerű időtartam Szung Cse-csing: Szung Csi Szung Csing-lien: —•Szung Lien Szung Jing-csing: —>Szung Csi-ven Szundjata: —•Szungyata Szung Vu-ti: -*Liu Jü szünizeszisz: -*szinizézis Szünkhellosz: -»Geórgiosz ho szünkellosz szünkriszisz: -*szinkrízis szünoikeiószisz: -+ koncitiáció szünomümikon: —> irodalmi szótár szünperaszma: —>protázis szüntheton metrón: —>összetett versmérték szünthetosz khronosz: —•összetett időtartam szünthetosz pusz: —>összetett ütem; összetett versláb Szunyica, Raman: —•Zjamkevics, R. A. szuperizáció: —•szuperjel szuprematizmus: —• konstruktivizmus Szurdzsandzsí, P.: —»• Szúrdzsand'ász Szürke Bagoly: -*Grey Owl Szurovikin: -*Kim, V. P. Szuskova: —> Rosztopcsina, J. P. szüsztéma: -*metrikai rendszer, szisztéma szüsztéma glükóneion: —>glükóni versszak szüszthcszisz: -* kompozíció szüsztolé: szisztolé szuta: —•dalnok Szuzuki Daisec Teitaro: —> Suzuki Daisetz Teitaro Szuzuki Miekicsi: -*Suzuki Miekichi Szvairvihári: —> Páthak, R. V. 487

Cím,szóváltozatok Szvámi Védácsalam Pillái: —>Maraimalai Adihal Szventyickij: —• Szvencickij, I. Sz. Szvij, P.: -»Szvencickij, P. Szvirepij, M.: —>Olejnyikov, Ny. M. Szvitlenko: ->Sztesenko, I. M. Szvoboda: —> irodalmi sajtó Szvobodnij Dagesztan: -*lak irodalom szvobodnij sztyih: -*szabadvers Szydlowski, I.: ->-Sidlovszki, I. J.

mutatója

Tajovsky, J.: -*Gregor-Tajovsky, J. Tajr Timkki: -*Szemjonov, Ty. Sz. Takahasi Mucuo: —»Takahashi Mutsoo Takahasi 110 Musimaro: Takahashi no Mushimaro Takahasi Sinkicsi: ->Takahashi Shinkichi Takajama Csógjú: -*•Takayama Chögyü Takajama Szódzei: —•Takayama Sözei Takajaszu Gekkó: —• Takayasu Gekkö Takarna Yoshio: ->Takarni Jun Takamuro Kótaró: —^Ta kamura Kötarö Takarai Kikaku: —*Kikaku Takase Taröbé: -> Takase Baisei Takasze Baiszei: —>Takase Baisei Takaya Tomihisa: —> i'yütei Tanehiko Takayama Tokié: —•Takayama Sözei Takayasu Saburö: —>•Takayasu Gekkö Takecsi no Kurohito: -*•Takechi no Kurohito Takemoto Goröbé: —> Takernoto Gidayö Takemoto Uneme: -»•Toyotáké Wakatayö Takemoto Yasoya: —> Kikaku Take-no-sato: -»Masooka Shiki Takesima Hagoromo: —•Takeshima Hagoromo Takin Kodo Hmajng: —>Kodo Hmajng, Takin Takizawa Bakin: —> Kyokutei Bakin Takizawa Kai: Kyokutei Bakin Takizawa Okikuni: —>Kyokutei Bakin Takizawa Tokuru: -*Kyokutei Bakin Takla Havarját Takla Marjam: ->Tekle

Taalat, C.: -*Teodorescu, V. Taámera Márjám: -*Mária csodái tabernaria: —>fabula tabernaria tabiskak: —> bilmece tabismak: —»bilmece tabiszkak: —>bilmece tabizik: —•bilmece tabkak: -* bilmece Tabley, 3rd Báron de: -+ Warren, J. Byrne Leieester tabuzguk: bilmece Taccedin Ibrahim: -+Ahmedí Tacettin Ibrahim: —»Ahmedí Tachibana: —• Katö Chikage Tachibana Hokushi: —»Hokushi Tachibana Taconet: —*Taconnet, T.-G. Tacsibana no Nariszue: ->Tachibana no Narisue Tacsibana Moribe: -»Tachibana Mőribe Tacsibana no Moroe: —»Tachibana no Moroe Tacsihara Micsidzó: —>Tachibana Michizö Tada Yoshitoshi: -*Tada Nanrei Tadamine: —*Mibu no Tadamine Tadhg Dall Ó hUiginn: -+0'Higgin Tadhg Óg Ó hlliginn: —>0'Higgin tadzsnisz: -*dzsinász Tacr Timkki: —•Szemjonov, Ty. Sz. tagadó hasonlat: szláv antitézis Tagger, Th.: —•Bruckner, F. Tagir: —>Teucsezs, Cug Taguchi Tetsurö: -»Takai Yüiehi Tahcisz, K.: —•Tahtszisz, K. Tahir, K.: ->Kemal Tahir Tahirzade, M. E. Z.: Szabir, M. E. Tahir Zuhra: —»• Tahir ile Zühre Tahtamisev: —»Dumaví, N. Taigi: ->Tan Taigi tailed sonnet: ->farkos szonett Taj Jü-kung: —• Taj Su-lun Tajama Katai: —>Tayama Katai Tajar Timkki: —>Szemjonov, Ty. Sz. Tajaszu Munetaka: —>Tayasu Munetaka Tajcu: —>Nurhacsi

Havarjat Tekle Marjam Takla-Szádek, M.: Tekle Szadik M. Tak Sin: —> Thonburi Tal, V.: —>Tovsztonyisz, V. P. Talagrand, J. L.: Maulnier, Th. talány: —>rébusz Tales: -»•Telész Talis Qualis: ->Strandberg, C. V. A. Talmarsza: -+Zajcev, G. V. Talmurza: Zajcev, G. V. Talvio, Y. J.: ->Talvi, J. Tám: Jákob ben Méír Tamai Katsunori: —> Iliro Ashihei Tamariani: -*Csahruhadze Tamási, M.: ->Thamassy-Fábri, M. Tama§varh Gazi Á§ik Hasan: ->Gázi Ásik Haszan Tambiran, K.: -»Kunhikuttan Tambiran Tambiran Kottarakhara: -*• Kottarakhara Tambiran Tambiran Kunhikattan: -*• Kunhikattan Tambiran Tamenaga Tadasuke: ->-Tamenaga Shunsui Tammúz-siratók: -> Dumuzi-siratók Tampuran, Kerala Varrná: -*Kerala Varrná, V. K. T. 488

Cím,szóváltozatok Tampuran, Kerala Vera: —•Tarnbiran, Kottajattu Tampuran, Kochunni: Tarnbiran, Kocsunni Tan, N. A.: -+Bogoraz-Tan, V. G. Tan, V. G.: -+Bogoraz-Tan, V. G. Tanach: -*Tanakh Tanai: - » T a n n i , S. Tanaj: Tanni, S. Tanaka Kichinosuke: ->Tanaka Fuyuji Tanaliasz, D.: ->Xenopulosz, G. táncjáték: —»balett Tanda: —•Slavici, 1. T'ang Hien-cu: —>Tang Hszien-cu Tang Hsziian-cung: —>Li, Lung-csi Tang Ji-zseng: —•Tang Hszien-cu Tang Sze: ->Lu Hszün Tang Zso-si: -*Tang Hszien-cu tanga: -*szidzso Tang Hszüan-cung: Lung-csi Tang Ming-huang: -*Li Lung-csi Tangopulos, I).: —*Tangopulosz, D. Tang Taj-cung: Si-min Tanidzaki Dzsuncsiró: -»Tanizaki Junichirö Taniguchi Tora: —* Yosa Busón Tanikava Suntaró: —>Tanikawa Shuntarö Tanigawa Shuntarö: Tanikawa Shuntarö Tanisi Kingjo: —• Tanishi Kingyo Tanítás, melyet Duaheti készített Pepi nevű fia számára, A: —•Mesterségek szatírája Tanítás, melyet egy Heti nevű férfi, Duauf fia készített Pepi nevű fia s z á m á r a . . . , A: —•Mesterségek szatírája Tannaj: -> Tanni, S. Tanpurán, Kottajattu: —•Tarnbiran, Kottajattu Tanska, K.: —*IIoffmanova, K. Tán Soc: —>Thói Hűn T'ao C'ien: —>Tao Jüan-ming Tao Csien: —>Tao Jüan-ming T'ao Hung-king: ~*Tao Hung-csing Tao Jüan-liang: -*Tao Jüan-ming Tao Tung-ming: -*Tao Hung-csing Taoka Ryöun: -*Taoka Reiun Tao-Lao: —*Storni, A. Taos Amrouche, M. L,: —>Taos, M. Tao tö king: ->Lao-ce Taparelli, M., Marchese di Azeglio: -+D'Azeglio, M. lapmaca: —>bilmece tapmadzsa: —•bilmece taptirgis: -»bilmece tapuzguk: ->bilmece tapzuk: —•bilmece Taqi Mir, M.: Mir Takí Mir

mutatója

Táraknáth Gánguli: —*Gánguli, T. Taran, V. V.: —*Teren, V. V. Taranci, C. S.: -*Cahit Sitki T. Tarassov: -*Troyat, H. Taraszov, L.: - * T r o y a t , H. Ta. Ra. Szu.: - > K r i s n a Iiáó, A. N. Tarbut mitkademet: ->Haladó kultúra Tarcianota: ->Marullo, M. Tardieu des Clavelles, L. F. P.: -*•Épinay, La Live d' Tardif: Benedictsson, V. Tardivaux, R,: -»•fíoylesle, R. tárgyias líra: -»objektív líra tárgyi líra: —• objektív líra Tarhan: Abdülhak Hámit T. Tarn, P. M.: -+Vivien, R. Tárnovszki, E.: —>Evtimij Tárnovszki Tarrok, P.: -*Zwerenz, G. társadalmi erkölcsrajz: —•comédie de m.oeurs Tarsis: -*Tassis y Peralta, J. de, Conde de Villamediana Tarsza, E.: -*Grabowski, M. Tarszki, V. P.: -*Tavlaj, V. P. Tarus Ilhan: —•Ilkán Tarus Tasiro Sói: —>Tashiro Shöi Tasis: —•Tassis y Peralta, J. de, Conde de Villamediana Tasis i Marca, R.: -> Tasis, R. Tasmuhammedov, M.: —*•Ajbek Tassalinus Mirobulius: —>Lubomirski, S. H. Tatarasvili, K.: —>• (Jiarago Tati, J. B.: -»•Tati-Loutard, J.-B. Tatianus: -> Tatianosz Tatilout: -*Tati-Loutard, J.-B. Tatti-Loutard: Tati-Loutard, J.-B. Taufíq al-Hakím: —>Hokim, Taufiq alTaveludisz, P.: -*•Politisz, K. Tavi: -*Tessier, A. távlat: perspektíva Tavora, 0.: -»Jacinto, A. Tavsen: Tausen, H. taxis: -> elrendezés taxisz: —•elrendezés Tayama Rokuya: —• Tayama Ivatai Táy Hö: -+Phan Cháu Trinh Taylor, H. Baldwin: —•Waugh, H. Baldwin Táyumán avar: —»• Tájumánavar Tázsibájev, A. T.: —>Tözsibajev, Ö. Tazsitdinov, M. Ja: Tázsi, M. Tchad irodalma: Csád irodalma Tchicaya, F.: —•Tchicaya U Tam'si, G.-F. Tchichellé, F.: —>• Tchichellé Tchivela Tchobanian, A.: -*Csobanjan, A. Teangku du-Kuala: —*cAbdu-r-Ráuj bin Ali

489

Cím,szóváltozatok Tebaldi, A.: Tebaldeo Tegha: —• Grigor Pahlavuni tehilá: —» zsoltár tehillá: -*zsoltár Tehillim: —• Zsoltárok könyve Teilhard de Chardin. M.-J. P.: Teilhard de Chardin, P. Teimon no haikai: —»kofü Teimuraz Batonisvili: —>Teimuraz, Bagrationi Teirlinck, L. C. H.: -»•Teirlinck, H. Teishitsu: —• Yasuhara Teishitsu Teisias: —> Teisziasz Teitoku, Matsunaga: —>Matsunaga Teitoku Teixeira de Pascoaes. J.: —>• Pascoaes, Teixeira de Teixeira de Queirós, F.: —•Queirós, F. Teixeira de Teixidor i Comes: -^Teixidor, J. Teixidor i Martínez: -*Teixidor, J. Teixidor i Viladecás: —•Teixidor, E. Tejada: —>Tejeda y Guzmán, L. J. de Teji bile Zohra: —• Tahir ile Zühre Tejmúr: —>Taimúr Tejmúrijja: -* Taimurijja Tejn Pe: -+Tejn Pe Min, U Tejpan Maung Va: -> Tkappan Maung Wa Tekahionwake: ->Johnson, E. P. Tékcsánd Thákur: —*Mitra, P. tekhné rhétoriké: —>retorika tekhnopaegnion: -»tekhnopaignion Tekki Odulok: ->Szpiridonov, Ny. I. Teleelides: —•Télekleidész Télekleidés: -»• Télekleidész Telemisz: Thelemisz Telesilla: -»Teleszilla Telesov: -*Tyelesov Telestés: —• Telesztész Tellegen. T.: Tellegen, 0 . H. Téllez, G.: —>Tirso de Molina Tellow: —*Kosegarten, G. L. Th. Temelisz, J.: ->Themelisz, J. Temirkul Umetoli: —•Umitalijev, r l\ Tempka. Z.: —>Nowalowski, Z. tempus compositum: -*összetett időtartam tempus mixtum: —>kevert időtartam; vegyes időtartam tempus rationale: racionális időtartam tempus simplex: egy szerű időtartam Tenach: —>Tanakh Tenakh: -»Tanakh Ten Brink: —> Brink, J. ten tendenciaköltészet: —»irányköltészet tendenciózusság: irányzatosság Tendzsi: —> Tenji 490

mutatója

Tenk. T.: -+Kögl, F. Tenmu császár: —>Tenmu tennö Tennenbaum: —>Stone, I. Tennoji Goröbé: ->Takemoto Gidayü Tennyson Turner, Ch.: -*Tennyson, Ch. Tenró: -*Tenrö tensio: feszültség Tentiga(n): -*Tintinhac, A. de tenzi: -*utenzi tenzió: —>feszültség Ter-Arakeljan: —>Prosjan, P. Terc, A.: -*Szinyavszkij, A. ü . tercsö: —•gterma Terdzüman: Terdzsiman Teremtés-eposz: Enúma elis Teremtés könyve: —>Genesis Terentius-színpad: —»fülkeszínpad Tergast. A. E. B. J.: ->Tergast, N. Ter-Grigorjan. V. Sz.: —>Terjan, V. Ter-Hovhanniszjan, G.: ->Muracan terma: —> gterma természetelvű ábrázolásmód: —•naturalizmus, 1. Terpander: -*Terpandrosz Terpandros: —> Terpandrosz Ter-Petroszjan. V. B.: —»Vagharsjan, V. B. Tersites: —> Lindorm, E. Tersztyánszky von Nádas. K. Au.: -> Vilnay, A. Tervapáá, J.: —> Wuolijoki, H. Terzky: —> Vilnay, A. Tesselschade, M. Visscher: Visscher, M. Tessier, F.-M.: Dekobra, M. Testamentum lobi: -*Jób testamentuma Teszics, Sz.: -*Tesich, S. Tesztyánsky von Nádas: —* Vilnay, A. Tetjus Tügel: Tügel, 0 . Te Toe: Pe, ü tetrametron khólon: -*sánta tetrameter tetrametron szkázón: sánta tetrameter tetrástrofo monorrimo: -*cuaderna vía Tetsujirö: —• Ködu Rohan Tetzner: —• Kláber, L. Teukros: —>Teukrosz Teungku di-Kuala: -*cAbdu-r-Ra'uf bin Ali Teutonicus: —>Notker III. Tevoszjan. A. Sz.: -*Bakunc, A. textus: -*szöveg Thach Quy: —• Vu-o-ong Dính Huán thai-jai irodalom: —*san irodalom Thái Thán Trong Nghiá: -+Thüy Thw Thakazhi Shivasankara Pillái: —>Sivasankara Pillái, Th. Thakazsi Sivasankara Pillái: —*• Sivasankara Pillái, Th. Thákur. I).: -*Tagore, I).

Cím,szóváltozatok Thákur, R.: Tagore, R. Thalbitzer, C. W.: -»Thatbitzer, W. Thales: Thalész Thaletas: —• Thalétasz Thallos: ^Thallasz Thamapricha: -*Tham Pricsa Thamásy M.: —*Thamassy-Fábri, M. Thammat Hibet: —> Thammatibet Thampuran, Kocsunni: —>Tambiran, Kocsunni Thampuran. Kunjikuttan: -*Kunhikuttan Tambiran Thang Phu: —> Trmrng lián Siéu Thanh Hién: - » N g u y e n Du Thán Minh: -+Túng Thién Tlian Sin: —>Maung Tyi Thao- Dutrng: —* Phqm Quy Thích Thaon. Ph. de: -*Philippe de Thaon Tharaud. Ch.: ->Tharaud, J. Tharaud, E.: Tharaud, J. thaumaszton: —•csodás elem, Thaumasztoreitész: -*Szümeón Sztülitész Thaumaturgosz: -*Szümeón Sztülitész Theagenes: —> Theagenész Theaitétos: —>Theaitétosz Theanó: —> Pszeudo-Theanó théátre de la eruauté: —• kegyetlen színház The Banjo: -*Paterson, A. 13. The Copper Scroll: -* Réztekercs The Ettrick Shepperd: -»Ilogg, J. Theimuraz: -+Teim,uraz the King's (Queen's) chosen poet: -*Poet Laureate The Makaris: —>Scottish Chaucerians Themba, D. C. D.: ->Themba, C. Themelis, G.: -*Themelisz, J. Thémelis, Y.: Themelisz, J. Themistios Paphlagón: —>Themisztiosz Paphlagón Theo. I.: —*Arghezi, T. Theoercma: —• Tagliacarne, 13. Theocritos: -»Theokritosz Theocritus: —>Theokritosz Theodectus: -» Theodektész Theodorescu. I.: Arghezi, T. Theodoretus: ->Theodórétosz Theodoridas: —>Theodóridasz Theodóros: —•Sztilianu, Th.; Theodórosz Theodórosz Zügomalosz: —>Zügomalosz Theodorus: -> Theodórosz Theodosius Diaconus: —•Theodósziosz Diakonosz Theodotos: —> Theodotosz Theodulosz: —• János, VI.; Thomasz Magisztrosz Theognétos: -*Theognétosz Theognetus: -*Theognétosz

mutatója

Theognis: —>Theognisz Theomitos: -*Theomitosz Theon Aelius: —*Theón Ailiosz Theone: -+Artner, M. Th. Theophanes: —> Theophanész Theophanes Byzantius: —>Theophanész Büzantiosz Theophanes Confessor: —•Theophanész, Szent, Homologétész Theophanes Graptos: —• Theophanész Graptosz Théophile: ->Viau, Th. de Théophile, J.: —*Gastellion Théophile de Viau: -> Viau, Th. Theophilos: Theophilosz Theophilosz: —>Teofil, Szent Theophilus: -*Teofil, Szent Theophorosz: —> Ignác, Antiochiai Szent Theophylactus Achridensis: ->Theophülaktosz, Ohridi Theophylactus Simocat(t)a: -*Theophülaktos Szimokat(t)ész Theopompos: —» Theopomposz Theopompus: —*Theopomposz Theoprastus: —* Theophrasztosz theosz apo mékhanész: —>deus ex machina Theotakász, J.: —•Theotokasz, J. Theotókisz, K.: -+Theotokisz, K. The Rhymer: —> Thomas Thériault. A.: -»Thé.rio, A. The Royal Society of Literature of the United Kingdom: —• Royal Society of Literature, The Thesak, G.: -*Tesák-MoSovsky, J. Thespis: —> Theszpisz theszei makra syllabe: -»egyezményes hosszú szótag theszei makra szüllabé: —•egyezményes hosszú szótag Théverin, D.: —>Duhamel, G. The Water Poet: ->Taylor, J. Thiard. Pontus de: —•Pontus de Thiard Thibault. A. F.: -»•Francé, A. Thiery. H.: -+Daisne, J. Thi Han: -> Phan Bói Cháu Thijm. J. A. Alberdingk: —•Alberdingk Thijm, J. A. Thilavuntha: —»Tilavunta, Sin Maha thillá: -»zsoltár Thillim: —•Zsoltárok könyve Tiverec, B.: -*Zahul, D. Ju. Jjjódolfr Arnórsson: —>Thjódólfr Arnórsson Jíjódolf'r hvinverski: —>Thjódólfr ór Ilvini |)jódólfr ór Hvini: —>Thjódólfr ór Ilvini Jjjódrikr: —> Theodoricus monachus Thomas. F.: —•Thorgeir Thorgeirsson

491

Cím,szóváltozatok Thomas a Kempis: -* Kempis T. Thomas Aquinas: -+Tamás, Aquinói Szent Thomas Erceldoune: —>Thomas Thomasin Cerchiari: —• Thomasin von Zerklaere Thomasin de Cerclaria: —• Thomasin von Zerklaere Thomasin von Zerclaere: ->Thomasin von Zerklaere Thomasin von Zirklaere: —>Thomasin von Zerklaere Thomas Magister: —> Thomasz Magisztrosz Thomas Mann-díj: —>Mann-díj, 2. Thomas-Mann-Preis: —>Mann-díj, 2. Thomissen, H.: —>Thomesen, H . Thomisson: Thomasen, H. Thompson: -*Meynell, A. Chr. G.: —>Norris, K. Thomson, Au. G.: —•D'Halmar, Au. Thomson, R.: —>Tremain, R . Thon Dan: ->Ngó Tat To Thor. J . : ->Goll, Y. Thor, T.: -*Goll, Y. |)órarinn svarti ()órolfsson: —» Thórarinn svarti Thórólfsson |)órbergur |)órdarson: Thórbergur Thórdarson Thórdarson. A.: —>Arnórr Thórdarson Jiórdarson, J . : —•Thoroddsen, .1. Thórdarson. ().: —•Ólafur Thórdarson Thórdarson. S.: ~*Sighvatr Thórdarson Thórdarson. St.: —>Sturla Thórdarson Thórdarson, Th.: -»Thórbergur Thórdarson Thorén: ->Thoril4, Th. Thorgils Gjallandi: —>Jón Stefdnsson Thorgilsson. A.: Ari Thorgilsson Thor Gudmundsson Vilhjálmsson: ->Vilhjálmsson, Th. Jiórir: —•Theodoricus monachus Jjórir Jökull Steinfinnson: -»Thóri Jökull Steinfinnsson Jjorkelsson. J . : Jón Thorkelsson Jjorláksson. J . : -*Jón Tjorláksson |)ormódur Torfason: -*Torfaeus, Th. Thórólfsson Thórarinn svarti: —•Thórarinn svarti Thórólfsson (jorsteinn Erlingsson: -*Thorsteinn Erlingsson [jorsteinn Jónsson frá Hamri: —>Thorsteinn frá llamri {jorsteinsson, I. G.: ndridi G. Thorsteinsson Thorsteinsson, I. G.: —• Indridi G. Thorsteinssoni Thorvall-Falk, K.: ^ Thor vall, K . Thrasybulus: —•Busken Iluet, C. Thrasyllos: —> Thraszüllosz Thrasyllus: —»Thraszüllosz Thrasymachos: —* Traszümakhosz Thrénoi: —• Siralmak könyve

mutatója

Thrénoi Jeremiu: -*Siralmak könyve Thuc Dieu: -*Ngó Tat To Thuc Khanh: -+Trinh Than Thucudides: —• Thuküdidész Thukydidés: -> Thuküdidész Thumanian, H.: —• Tumanjan, H . T. Thuong Bien: ->Xích Dieu Thu-o-ng Són: —> Túng Thién Thu Phac: -> Vű Quynh Thuri: -+Turi, J . Thyard, P o n t u s de: -+Pontus de Thyard Thyselius: Telesio, A. Tian: —•Günderode, K . von Tibboo Tib: ->Tippu Tip Tiberios: —•Tiberiosz Tibertelli de Pisis, L. F.: -+De Pisis, F. Tibeti halottak könyve: —yBardoi toszgrol Tibiscanus, E.: ->Schröer, T. G. tibizik: ->bilmece Ticida: —• Ticidas Tick Taek: ->Campo, Á. de Tieghem: —» Van Tieghem Tielseh-Felzmann. I.: -»Tielsch, I. Tien Csün: -*Hsziao Csiin Tien Sou-csang: ~*Tien H a n Tieu Lieu: —* Vű Bang Tifi: -*Odasi, M. di B. degli Tiger, Th.: -*Tucholsky, K. Tigerstedt, A. Ö.: -+Tigerstedt, Ö. Tikkanen, G. H.: -+Tikkanen, H. Tilms, R . A.: Sladek, J . T h . Tilmun-mítosz: -+Enki és Ninhurszag Tilpin(i)us: -*Turpinus Timachidas: ->Timakhidasz Timaeus: —»Timaiosz Timaganés: —• Timagenész Timaios: -*Timaiosz Timappayya Muliye: —> Timmappajja M ulija Timboel: —>Ptidjangga Baru Timesaszovics: —>Tyotka Timésitheos: -*Timészitheosz Timesitheus: —•Timészitheosz Timmermans, L. M. F.: —»Timmermans, F. Timocles: -+Timoklész Timoklés: -+Timoklész Timon: —>Cormenin, L. M. de La Haye, vicomte de Timonides: -*Timónidész Timosthenés: —> Thimoszthenész Timostratos: ->Timosztratosz Timostratus: —* Timosztratosz Timotheus: -*Timótheosz Tincyan, V.: II ajk, V. Tindal: Tyndale, H. W.

492

t

Cím,szóváltozatok mutatója Tindale: Tyndale, H. W. Ting Hszie-lin: ->Ting Hszi-lin Ting Ping-cse: —> Ting Ling Tinh Ha: - * X u á n Sanh, Ngő Tintingnac: -+Tintinhae, A. de tirada: —>deixa Tirudzsnyánaszambandamurti: -* Szambandar Tirugnanasambandar: —> Szambandar Tirujnanasambandamurti: -»Szambandar Tirukaljána Szundara Mudalijár, V.: -*Kaljána Szundara Mudalijár, V. Tirukkóvai: -* Mánikhavácsahar Tirukkural: Kúrál Tirunyánaszambandar: -* Szambandar Tir uvalluvanájanár: —> Tiruvalluvar Titius: -yTitz, J. P. Titmarsh, M. A.: ->Thackeray, W. M. titulus: -*cím Titus Flavius: Kelemen, Alexandriai Titus Livius: Livius Tityrus: -+Titz, J. P. Tizenkét ősatya testamentuma, A.: ->Jákób és fiai apokalipszisei tjerita: -*cheritéra Tjerita Lutung Kasarung: —• llikayat Malim Déman Tjerita Madunde: —•Hikayat Malim Déman Tjerita Malim Duana: -> Hikayat Malim Déman Tjerita si Pahit Lidah: -*Hikayat Malim Déman tjeritera: -»cheritéra Tkalcevic Veber: ->• Veber Tkalóevic, A. Tkalee: Tkalac, I. I. Tlkatinei: -> Telkatinci To Szani: -»Csöng Jagjong Töami: —> Uchida Roan To aszma tisz Arodafnusza: —> Rijena ke A rodafnusza Tob, Sem: -*Sem Tob többértelműség: —• poliszémia Tobia Gorrio: -*Boito, A. Tobilevies: —>Szadovszkij, M. K. Tobilevics, I. K: —>Karpenko-Karij Toboreeki, Cz.: -»Szymanski, W. P. Todorov, N.: —>Liliev, N. Toepfer: - > T ö p f e r togam kuk: ->szande togata: fabula togata Togava Súkocu: —>Togawa Shükotsu Togawa Meizö: ->Togawa Shükotsu Togesen, V.: -> Rosendorfer, H. töhillá: -*zsoltár Töhillim: -* Zsoltárok könyve Tohtamisuli. N.: -*Dumaví, N.

Tóit: ->Du Tóit, S. J. Tóit, J. D. du: —*Totius Tojama Maszakadzu: —>Toyama Masakazu Tojosima Josio: —• Toyoshima Yoshio Tojotake Vakatajú: -*Toyotáké Wakatayü Tok.: —•Tolcarzewicz, J. To kata Philippon euangelion: -> Fülöp evangéliuma Tököly (Thököly)-Popovics Sz.: -*Tekelija, S. Tokoyomaro: -+Katö Chikage Tokuda: -> Cji Kaganojö Tokuda Hiroshi: —•Chikamatsu Shükö Tokugava Micukuni: -*Tokugawa Mitsukuni Tokunaga Naoshi: —•Tokunaga Sunao Tokutomi Ichirö: -^Tokutomi Sohö Tokutomi Kenjiro: —•Tokutomi Roka Tollens, H. F. C.: - T o l l e n s , H. Tolmacsov. M.: —>Drahotnanov, M. P. Tolsztaja. T. L.: —>Szuhotyina-Tolsztaja, T. L. Tolsztaja-Szuhotyina: —>Szuhotyina-Tolsztaja, T. L. tolvajnyelv: —•jassznye.lv Tomási. M: —•Thamassy-Fábri, M. Tomás ze Stitného: ->Stitny, T. tomé: -* cezúra tomé bukoliké: —>bukolikus metszet Tomicki, W.: —>Zapolska, G. Tomijaszu Fuszei: —»Tomiya.su Füsei Tomkinson, D.: -*Broum, Th. Tommaso da Celano: —* Tamás, Celanói Tommaso di Aquino: —•Tamás, Aquinói Szent Tőn Chat: —• Nguyén Cóng Trú toné: nyújtás Toneri shinnö: —tToneri herceg Toneri sinnó: Toneri herceg Tong Szanszu: —>Cshö Dzsa Tongkat Warrant: ->Atvang, Usman Tongnong: -*Ri Hedzso To Nliu-: Nguyen Du tonikus verselés: —*szóhanglejtéses verselés Tönmi, Szambota: —>Tonmi, Szambhota Tonnelier de Breteuil, marquise du: —>Chátelet, G. É. tónus: szóhanglejtés Tony: -+ Bergmann, A. Topét, P.: -* Etchahun Töpffer. R,: - T o e p f f e r , R. topicai song: —•protest song Topornicki, K.: -*Gajczy, T. toposz koinosz: —•közhely Tórái Szanna: —> Törai San na Torczyner, H.: ->Tur-Szináj, N. H. Tornborg, M.: ->Tornborg, R. Torneol, N. Fernandes: —>Ferrmndes Torneol. N. 493

Cím,szóváltozatok Torner i Pifarré: —Torner, C. Torney, L. von: —Strauss und Torney, L. von Torquet, A.: —Nau, J. A. Torrepalma grófja, A.: —• Verdugo y Castilla, A. Tórres. F.: —Milheiros, M. Torres i Mcstres: -*Torres, E. Torres i Perenya: —>Torres, M. Torres y Villaroel: —*Torres Villarroel, D. de Törring-Gronsfeld. J. A.: —•Tarring, J. A., Gráf von Törring-Guttenzell, J. A.: —Törring, J. A. Gráf von Történet az ítéletről Hórusz és Séth között, akiknek lénye titokzatos...: —Hórusz és Séth története Torxer: —> Rexroth. F. von torzkép: —•karikatúra Tosa nikki: —•Ki no Tsurayuki Tosca, G.: —Fishta, G. Tosev, V.: —•Markovszki, V. Töshu: —>Köda Rohan Totagamuve: —•Ráhula, S. Totsche. L.: —Tárkony L. Tour du Pin, La, P. de: —•La Tour du Pin, P. de Tournaehon. G. F.: —Nadar Tournebous: —Tűmébe, A. Toussaint. báron R. •].: —Maizeroy, R. Toussaint, T.: ->Bosboom-Toussaint, A. L. G. Toussint-Juge: — Véry, P. Towle, K . U.: —Parrott, U. Toyama ('huzam: Toyama Masakazu Toyama Shöiehi: Toyama Masakazu Toyotáké Echizen no shöjö: ->Toyotáké Wakatayü Trabal i Benessant: -*Trabal. F. Trabeas: —Trabea, Qu. trabeata: —>fabula trabeata tradíció: —hagyomány tragoedia: —fabula crepidata Trai Loká Nat: —Trailokhanat trait pertinent: —megkülönböztetőjegy traktarianizmus: —Oxford-mozgalom, Tran Canh: —Trdn Thái Töng Trandafirescu, C.: —Rosetti, C. A. Tran Dírc Sáe: — Van Tán Tran Duy Uyén: —Tran Te Xuxrng Trang The Hv: — Van Phung My Trang Trien: — Vo Phien Trang Trính: —Nguyén fíính-Khiém Tran Hieu Minh: —Nguyén Van Bong Tran Hoang: —Tran Thánh Töng Tran Hu-ng Dao: —Tran Quoc Tuán Tran Huu Tri: —Nam Cao 494

mutatója

Tran Kham: —Tran Nhán Tóng Tran Minh Tuwioc: —Xích Dieu Tranoscius: —Tfanovsky, J. Tranquilli. S.: —Silone, I. transgressio: —hiperbaton translatio: —metafora translatio temporum: —metasztázis Tran Tan Cuu: —Trqng Lang Tran Van Tam: —Thoi Huru Tran Vű Mai: — Vű Xuán Mai tranzíció: —enjambement Trapassi: —Metastasio, P. A. Traun. J. von der: —Schindler, A. J. Trausti. Jón: —Gudmundur Magnússon Travis, G.: —Trimble, L. P. Travlantonés, A.: —Travlandonisz, A. Traz, G. de: —Fosca, F. Trebízsky, V. Benes: —Benti Trebízsky, V. Treilands. F.: —Brwzemnieks, F. Treillon: —Trellon, C. de Treimanis-Zvárgulis. E.: —Treimanis, E. Trémoille, M.-A. de la: —ürsins, M.-A. de la Trémoille Trepus Ruitanus Lemira: —Torres Rámila, de Tressal(l): —Tressel, R. Tressel, J. M.: —Thrasolt, E. Trevor. G.: —Hilton, J. Triadú i Font: —Triadú, J. Trifonov, G. Je.: —Gyemin, M. Trifonov-Jakovlev: —Jakovlev, A. Sz. Trikupis. S.: —Trikupisz, Sz. trimeter clodus: —choliambus trimeter iambicus: —jambikus trimeter trimetron iambikon: —jambikus trimeter trimetron szkazón: —choliambus Trindade Coelho, J. F.: —Coelho, J. F. Trindade Tripáthí: —Góvardhanrám M. Tripáthí. Sz.: —Nirálá Triphiodórosz: —> Trüphiodórosz tripla ratio: —háromszoros arány triplasios logos: —háromszoros arány tiplasziosz logosz: —háromszoros arány Tristan-Moscoso, F. C. Th.: —Tristan, F. Tristan Thor: —Goll, Y. Tristan Trosi: —Goll, Y. Trivet. N.: —Trevet, N. Trivikramabhatta: — Trivikrama Trivit, N.: —Trevet, N. Trivolisz, M.: —Makszim Grek trochaeica caesura: —nőmetszet Troilus-stanza: —rhyme royal Trója, K. W.: —Zawodzinski, K. W.

P.

Cím,szóváltozatok trokhaiké tómé: —>•nőmetszet Trolopp, Sir F.: -*Fával, P. H. Corentin Trong Phű: —•Nguyén Binh Chieu Tropeatés, A.: -*Tropeatisz, A. Trottercl: —•Troterel, P., seigneur d ' A v e s Troubadour de Montpellier: —>Tandon, A.-Au. Trousset, H. du, sieur de: —>Valincour, J . - B . Troyes. N. de: ->Nicolas de Troyes Truber: -*Trubar, P . Trubetzkoy: -*Trubeckoj, Ny. Sz. Trueba: -+Trueha y de la Qui.nt.ana, A. de Trung Tanh: ->Le Duc Tho TrutVng Chinch: —*Sóng llóng Tru-o-ng Dinh: -*Trinh fhivng Tru-o-ng Ngoc Tu-u: —*Truxrng 'Pirít Trusta, H.: ->Phelps, E. S t u a r t Truyén Trach Sanh: —•Thqch Sanh Tryphiodóros: —• Trüphiodórosz Tryphiodorus: —> Trüphiodórosz Tryphón: —»Trüphón Tschamperlied: Schamperlied Tsuchida H a k k u y ü : —> Yamamura Bochö Tschugguel zu Tramin, P. R. 0 . von: —>Tramin, P. v o n Tsegaye. G.-M.: —• Gabre-Medhin, Ts. Tsepeneag: —•Te.pe.neag, D. Tserni. K.: Karmi, T. Tshibamba, P. L.: —> Lomami-Tshibamba, P. Tsirkas, S.: ->Tszirkasz, Sz. tsonga irodalom: -*conga irodalom Tsubouehi Yüzö: —• Tsubouchi Shöyö Tsuga Rokuzö: - + K i n r o Gyöja Tsuga Teishö: —•Kinro Gyöja Tsunetarö K a n a m e : -*Katö Chikage Tsurezurengusa: —> Yoshida Kenkö Tsurumaru: —>Kada no A z u m a m a r o Tsuruya Inosube: -*Tsuruya N a n b o k u Tsushima Shüji: —•Dazai Osamu tswana irodalom: —>c.svana irodalom Tszophia niészu pekhrisztosz: -*Jézus Krisztus bölcsessége T. T.: -+Tyers, T h . Tu: -+NgŐ Tat Tő Tu Ce-mej: —*Tu F u Tu Heng: -+Taj Ko-csung Tu Jen-cse: —>Tu Hszün-ho Tu Kung-pu: —• T u F u Tu Mu-cse: —>Tu Mu Tu Sao-ling: —>Tu F u Tu Szün-ho: -+Tu Hszün-ho Tuan-csang su: -*Csan-kuo cö Tubelszkij. L. D.: —*Tur Tubiéres-Grimoard, comte de: ->Caylus, A. C. P h . de

mutatója

Tucic, V. R.: ->ReMn Tucié, V. Tudzsarov, H.: —>Jaszernov, H. Tufán Mahmut Makal: ->Makal. M. Tuhvatullin: —>Töhvetullin, R . Tujka, F.: -*Tujkin, F. K. Tukajev, (5. M. G.: -+Tukaj, A. Tuli. F.: —» Wuolijoki, H . Tulkens-Boddaer. J . J . : ->Tulkens, J . Tullius Tiro, Marcus: ->Tiro Tulonen, S. L.: ->Selja, S. Tulpin(i)us: —•Turpinus Tultie, S. de: Pascal, B. Tumas. J.: —•Vaizgantas Tumason. Kolbeinn: -* Kolbeinn Tumason Tumas-Vaizgantas, J . : —> Vaizgantas Tumi: —» Tonmi, S z a m b h o t a Tummeley: -*Bernhardy, W . Tung F e n : —>Mao T u n Tung Kao-ce: —• Vang Csi Tung-li-lao: -*Ma Cse-jüan Tung Tien-csien: -*Tien Csien Tung Zso-jü: -*Tung J ü e Tung Hien: —• Vű Cán Tung-ja Ping-íü: —•Ceng P u Tung Nién: -*Phqm Binh Hó Tunhuangi krónika: —>Utibeti Krónika Tun Mjint: ->Tekkado Min Mo Tunström. T. G: —>Tunström, G. Tuohy, J . F.: -*Tuohy, F . Tuominen-Korsström: —•Tuominen, M. I. Tupikov, P. G.: —•Nyizovoj Tupy, K . Eu.: -*Jablonsky, B. Turek. S.: ->Svatopluk, T. Turhan Entri: ->Turhan, A. Türheim, U. von: —> Ulrich von Türheim Turian. B.: -+I)urjan, P . Türlin: —»Heinrich von dem Türlin Turmair: -*Aventinus, J. Tur Malká: -»Grínberg, U. C. Turnebus: -+Turnébe., A. Turner: —>Tourneur, C. Turner. Ch.: -*Tennyson, Ch. Turner, G.: -»Rehfisch, H . J. Turno: -*Simoni, R. Turnour: —>Tourneur, C. Turovszkij, K.: —> Kirill Turovszkij Turpinius: -*Turpinus Tur-Sinai: - + T u r - S z i n á j , N. H. Tusarová, M.: —> Majerová, M. Tusjak: ~*Tusiak, J u . Tussanus: -+Toussain. J. Tusztanovszki: - » Z i z a n y i j Tutcsev: -*Tyutcsev Tutilo: —*Tuotilo 495

Cím,szóváltozatok

mutatója

udvari bolond: bolondirodalom, komikus üdvözlet: ->formula üdvözlőkártya: -> kártya Udzsi Kaganodzsó: —>Uji K a g a n o j ö udzsibumi: -*ujibumi Udzsi dainagon monogatari: —> Uji dainagon monogatari Udzsi súi monogatari: —> Uji shüi monogatari Ueda Senjiro: —> Céda Akinari Ueda Tösaku: -* Ueda Akinari Uedzsima Onicura: —> Uejima Onitsura Uemura Maszahisza: -^Uemura Masahisa UEV: -»Waals, J . E . v a n der U Fucóne: —> korzikai irodalom és irodalmi formák Ufuq al-dzsadída, al-: —>Jordánia irodalma Ugen, E.: -*Sellés y Angel, E. Ugu^on da Laodho: —*Uguccione da Lodi U Hla Dzso: -*Hla Dzso, J . Uhorkiv, Ju.: ->Skrumeljak, J u . A. U Htin Fat: -+Maung 11 tin Uhuru: szuahéli irodalom Ui Chorra csónakjának utazása: —>imram Uino, S. S.: -*Kekkonen, S. S. újarameus irodalom: —> új szír irodalom újarisztoteliános iskola: —>The Chicago School újasszír irodalom: -+újszír irodalom új avantgarde: -> neoavantgarde új bensőségesség: —»posztmodernizmus új betanulás: - » f e l ú j í t á s Uj dráma Társasága: ->Mejerhold, V. E. Üj Észtország csoport: -*Noor-Eesti újévi dal: —> koledálás újévi ének: koledálás Új-Guinea irodalma: —•Melanézia irodalma: Pápua Új-Guinea irodalma Uj-Hebridák irodalma: —*Melanézia irodalma Üji G a d a y ü : —• Uji K a g a n o j ö új-keletarámi irodalom: —•újszír irodalom újklasszicizmus: neoklasszicizmus új kriticizmus: -*új kritika új manierizmus: —• rokokó új perzsa irodalom: —»perzsa irodalom újpitagoreusok: -*újpüthagoreusok újraírószabályok: -*generatív nyelvelmélet új retorika: retorika újromantika: -*neoromantika újromantikus színház: szecessziós színház újsághirdetés: -»reklám új szubjektivizmus: —• posztmodernizmus új tárgyiasság: -> Neue Sachlichkeit Újtestamentum: —>Újszövetség, Biblia, kánon,

Tütle, S a n k t : Tuotilo Tuukko: -»•Tiainen, A. R. H. Tú Xirtrag: -*Tríin Te Xuxrng tvi irodalom: —• esi irodalom Twain, M.: —• Mark Twain Tyard, P o n t u s de: -*Pontus de Tyard Tycho: -»Brahe, T. Tyetyernyikov, F. K.: -*S'zologub, F . Tyihon: —•Tyihon Zadonszkij Tyima Veny: ->•Csisztaljov, V. Ty. Tyler Royall: - T y l e r , W. C. Tymnes: —> Tümnész Tynnichus: —>Tiinnikhosz Tynni-Haavio: —>Tynni, A. M. Tynnikhos: —• Tünnikhosz Tyrtaeus: —»Türtaiosz Tyrtaios: —•Türtaiosz Tzetzes. J . : —>Tzetzész, I. uaim: —» kelta irodalmi formák uaithne: —• kelta irodalmi formák Uálládá: —> Valláda U Am: —> Rju Rinszok Uan Trai: —>Nguyén lluy TuUari, M.: -+Ouary, M. uath: —>kelta irodalmi formák, purgatórium járás uatha: —*ír irodalmi formák, ír irodalom Uath Beinne Étair: —•purgatóriumjárás Uath Dercce Ferna: purgatóriumjárás U Ba Dzsan: —> Tin Mo Ubajdí: —> IJbajdulláh kán Ubajdullá Szálihogli: —>Zavkí Ubajösuke: -*Tsuruya N a n b o k u Überdehnte Hebung: —*Senkung Überdrama: szuperdráma übergehender Reim: —mm Überredung: -»meggyőzés Überzeugung: —> meggyőzés U Bha Shein: —> Maha Hszvej Ubu van Lekkerc: -*Schendel, A. F . Uchida Eizö: —• Uchida H y a k k e n Uchida Mitsugu: -* Uchida R o a n Uchiyama Gatei: —•Uchiyama Oh in ken Uchiyama Naotoki: -»Uchiyama Chinken Ucsida Roan: -> Uchida Roan Ucsigikisú: —• Uchigikishü Uesijama Csinken: —• Uchiyama Chinken Ucsima K a n d z o : —* Uchimura K a n z ö Úc Trai: —• Nguyen Trai Ucubo monogatari: —»Utsubo monogatari Udajrám. R.: —> Rancshódbáí, U. Udayaram. R.: -»Rancshódbáí, U. Üdi. J . : —> Viiding, ,J. Udjogarwa: —•jávai irodalom

ókeresztény irodalom, testamentum Ukerasono: -*Katö Chikage 496

Címszóváltozatok U Khin Szhvej: ->To Ta Szhvej ukijo-dzósi: —>ukiyo-zöshi ukiyo-e: -^japán irodalom Ukiyo monogatari: -*Asai Ryöi Ukjinsacse eaftawof i'nkji apa Szeba pepreszbüterosz panakhóritész impmüsztérion impnute etsoop hcn neshai ímpalphabéta: —•Görög betűk misztériuma, A U Kjo Hlaing: -»U Kjo Szhvej Ukrajinec: —•Drahomanov, M. P. U Ku: -*Ku, Uj U Lat: -*Lat, U ulcsa irodalmi formák: —manaj irodalmi formák U Legyi Pandita: —» Maung Tyi Ulenspegel: —• Eulenspiegel Ulenspiegel: -» Eulenspiegel Ulfeldt grófnő, L. Ch.: —» Leonora Christina üligersin: —fülig ercsin Üligerün dalai: —> A bölcs és balga példázatai Ulises: —•mexikói irodalom Uljanov, V. I.: -*Lenin, V. I. Ullikummi-ének: —>Ének Ullikummiról Ulloor, P . I . : ~>UHúr P A. Ulmis-Poguls. A.: —>Brüklenájs, A. Ulrich von Etzenbach: —•Ulrich von Eschenbach Ulricus Velenus: —* Velensky z Mnichova, 0. Ulsteri ciklus: -*ulsteri mondák Ulstcri könyv: ->Lebor na hűidre ulta: -*orok irodalom és irodalmi formák Ultach, J.: -*Campbell, .1. U Lun: —>Kodo Hmajing, Takin ulusimi: -álamba irodalom Umápatisivam: —> Umápatisivácsárijar Umaru Salaga: -*Umar ibn Abu Bakr U Maun Maun Khin: —»Tekkado Maun Maun Khin Umbiki: —> szvazi irodalom umei lapp irodalom: -+lapp irodalom ume-lapp irodalom: -+lapp irodalom Umewaka: —»japán irodalmi formák Umedzaki Haruo: -*Umezaki Haruo umgonxo: —>ngoni irodalom umgubo: —*ngoni irodalom U Min: -> Pot.hudo U Min U Min Hszaung: -* U Hszaung Umjetnost Rijeöi: irodalmi sajtó ummátátá: -*indiai színjáték, népi színjátékok Ümötalier. T.: —> IJmitalijev, T. umpama: batak irodalom, pantun umsido: —•ngoni irodalom umutútszi irodalom: -+tutszi irodalom Umweltblátter: —>szamizdat irodalom Una: —> Uni felirata Una ex Vocibus: —>Waals, ,J. E. van der

32

mutatója

unaminisme: —• unanimizmus Un-Amun: —»• Vénámon utazása Unamuno y Jugo: ~*Unamuno, M. de unangan irodalom: —• eszkimó és aleut irodalom. unbestimmte Gegenstándlichkeit: —> meghatározatlan tárgyiasság underground irodalom: földalatti irodalom Ündeszní szojolín dzam: mongol irodalom t ; nen: —>mongol irodalmak Unetane tókef: —ypijjut Ungarisches Magazin: irodalmi sajtó, magyarországi idegennyelvű irodalmak Unión: —>Kuba irodalma Unions des Écrivains: -*neoavantgarde Universal Bibliothek: —»•zsebkönyv universale: —*univerzálé Universul literar: —*Universul univerzáliák: —>• univerzálé univerzális irodalom: ->világirodalom univerzalizmus: —> nemzeti karakter Unknow: —•Sword and Sorcery ünnepélyesség: —>méltóság, pátosz ünnepi játékok: ->ünnepi színjátékok Uno Kakujirö: —*Uno Köji UNonjiba Waseluhlangeni: -*Soga, T. Unser Ziel: irodalmi sajtó Unszori: —> Unszurí Untersuchungen zur neueren Sprach- und Literaturgeschiehte: —> irodalmi sajtó Untola, A.: ->Lassila, M. U Nu: -+Nu U U Obata: -*Obata, U Uoma, 0.: —>•Santavuori, M. U On Pe: On Pe, U upajati: —>• upadzsáti upakhyana: -+upákhjána upanishad: —>upani,sad upanyas: -*upanjász uparúpaka: ->-kávja, nátilcá Upéndrabhandzsa: —•Upéndra Bhandzsa upendravajra: —>upéndravadzsrá Upmalis, K.: —•Pelékais, K. Üpömarij: —> Vasziljev, V. M. U Pon Nja: —>Ponnja, U upphaf: ->drápa Urabe Kaneyoshi: —• Yoshida Kenkö uráli irodalmak: ->enyec irodalom és irodalmi formák, észt irodalom, finn irodalom, hanti irodalom, izsor irodalom és irodalmi formák, kamassz irodalom és irodalmi formák, karjalai-finn irodalom és irodalmi formák, komi irodalom, lapp irodalom, lív irodalom és irodalmi formák, manysi irodalom, mari irodalom, mordvin irodalom, nganaszan

497

Cím,szóváltozatok irodalom és irodalmi formák, nyenyec irodalom, szölkup irodalom és irodalmi formák, udmurt irodalom, vepsze irodalom és irodalmi formák, vét irodalom és irodalmi formák uralkodó ízlés: —• közízlés Urami no Szűke: -> Urami no Suke Uram, R.: —>Uram-Podtatransky, R. Uránisz, K.: —> Uranisz, K. urankai irodalom: -*tuva irodalom és irodalmi

mutatója

usus: —*nyelvi erény Usz, N. I.: -»Polorusszov, Ny. I. U Sza: —• Mjavadi Mindzsi U Sza Uszan kosza: -*Ri Hedzso U Szejn Tju: —> Thappan Muang Wa U Szhan: -*Tin Szhan Uszman, Sz.: -*Ousmane, S. Uszman dan Fodio: -+Usuman da Fodio Uszmán ibn Fúdí: -* Usuman da Fodio usztabasi: —>ásik Usztalaja: ->Tolsztaja, Sz. A. Usztyuzsszkaja kormcsaja: -*ószláv irodalom Uszuda Aró: -*Usuda Arö Uszuda Uichirö: ->Usuda Arö Uszujuki monogatari: —• Usuyuki monogatari uta: —•tanka, waka utaavasze: ->utawase utah: -*kelta irodalmi formák, purgatóriumjárás U Tam'si, G.-F. Tchicaya: ->Thicaya u Tam'si, G.-F. utánzóművész: —•imitátor utasítás: —• közhely strófa utasítások rendszere: -»generatív esztétika Utatane no ki: —>japán irodalom Utacusú: —*Utatsushü utcai költészet: —• utcai irodalom utcai kikiáltás: -* kikiáltás, vásári költészet U Tejn Han: ->ZTejn Pe Min, U ütemes vers: -> ütemeid vers ütemharmadolás: ->ütemfeleződés Utemiszov: ->Utemisz, M. ütemmozaik: ütempár utendi: —•utenzi Utendi wa Liyongo Fumo: —»Ének Liongóról Utenzi wa Liongo: -*Ének Liongóról Utga dzohiol: -*mongol irodalmak Utga dzohiol urlag: mongol irodalmak U Thein Maung: -+Tukha, U U Thin Koj Koj: -+Tekkado Tu Maung U Thun Njo: Tvindin Tejvan Mha Szithu útikalauz: —• útikönyv utilitas causae: -»nyelvi erény útitársak: —• útitárs írók útitárs irodalom: útitárs írók Utkal szammilaní: ->orijá irodalom Ut lot vi diéu: -*muong irodalom utóélet: —tjilológia; hatás, 2.; szöveghagyományozás; szövegkritika utóismétlés: —>epifora útonálló-irodalom: -+ bety ár költészet, rablóirodalom, rablóköltészet útonálló-költészet: —• betyár költészet, rablóirodalom, rablóköltészet

formák Urasima: —* Urashima Urbánus: -*Pontoppidan, H..Terseglav, F. Urgjanglingpa; Urgjang-lingpa: -+Orgjanglingpa Urgonif: —>Frugoni, E. u,-ri-a u 4 -sú-rá-ri-a: ->Gilgames, Enkidu és az alvilág Uriil Meteor: -*Szilvay, 1. urkast: ->ferskeytt Ur-Nammu halála: —> Ur-Nammu siratója Uroob: ->Kuttikrisnan, P. Cs. Urosevic: -*Urosevikj, V. Urra-hubullu: —> ffarra-hubullu Urrea, P. M. Jiménez de: —>Jiménez de Urrea, P. M. Ursinus: -+Beer, J. Ur-sirató: —•Sirató Ur város fölött Urlu: —» Ursu ostroma Ursus: -*•Beer, J. Ursyn: —> Ursinus, J. uruenbi: —>adab Uruinimgina reformrendelete: -*irodalom és jog Urundi irodalma: —•Burundi irodalma urunhaj irodalom: —ttuva irodalom és irodalmi formák Uryan Kalb: -*Nigár Hamm Uryü Masakazu: —*Baitei Kinga USA irodalma: —• Amerikai Egyesült Államok irodalma U§akizade. H. Z.: -+U$akligil, H. Z. usébti: halálirodalom usemi: -»szuahéli irodalmi formák ushairi gani: -*szuahéli irodalmi formák ushnih: —• indiai irodalmi formák U Sin: -*Sin, U usin renga: -*ushin renga Usman. S.: ->Ousmane, S. Usmanu Bi-Foduye: -*Usuman da Fodio Usmon, N.: —•Uszmán, N. usnih: -* indiai irodalmi formák U Soe Thein: -+Thakin Soe Usuki mongatari: japán irodalom, kana-zöshi Usumanu Shehu: -*Usuman da Fodio 498

Címszóváltozatok utópikus irodalom: -»utópisztikus irodalom utópikus szocialisták: —* titkos társaságok irodalma utóromantika: —» romantika utószinkron: szinkronizálás utótárgy: ->tárgy utótörténet: -+hatás, 2.; szöveghagyományozás U Tou: -+Tou, U utpreksá: -*hasonlat Utrio-Linnilá: Utrio, K. M. Utsijune: —>Etsujin utsristikanka: —>utszrisztikánka Utszidzsune: -*Etsujin Uttarajjhayana-sutta: -*Uttaradzsdzshajanaszutta utumbuizi: -*tumbuizi Utuy Tatang Sontani: -*Sontani, U. T. Usi Kalevala: —»Kalevala U Van: ->Min Thuvun Uvedale. N.: -+Udall, N. Uvejsz Hádzsi Mohamed: —*Uweys Xaaji Maxamed Üveys: —• Veysí Üveys ibn Mehmet: Veysí U Vun: —*Min Thuvum Uweissi: -*• Veysí Uylenspiegel: ->francia-belga irodalom Uzs: —•konstruktivizmus Va, Tej pan Maung: —>Thappan Maung Wa Vaba Söna: -*Noor-Eesti vabi: -nvabi Vaca de Guzmán y Manrique: Vaca de Guzmán, J. M. Vacalero. G. G.: -*Sagredo, G. vaeana: -*vacsana Vácárescu. E.: —• V acaresco, H. Vácik: -+Zemljak, V. Sz. Václavíková: —• Velehrachová, M. Vacsirajan: —> Vacsirjan vadászdal: vadászköltészet vadászelbeszélés: -»• vadásztörténet vadásztörzsek irodalma: -*vadászirodalom, 1. Váderhatt. E.: —*Lindorm, E. vagabond: -*bárd vagakusa: -*waga,kusha Vagingejm: -*Vaginov, K. K. vagi scholares bacchantes: —•clerici vagantes Vahia de Castro O'Neill de Bulhőes, A. M.: -*0'Neill, A. Vahilevies, D.: —• Vahilevics, I. M. Vahlsten, T. G.: —» Vaaskivi, T. Vaidilos Ainis: -yJanonis, J. Vaidja Náth Misra: -*Nágárdzsun

32*

mutatója

vaikháng lám: —•indiai színjáték, népi színjátékok Vaikunthanáthaka. K. Bh. Bh.: -*Bhattadév Vaillant: —•Chastellain, P. Váinámöinen: -* Kalevala Váinö: —>Krohn, K. L. Vairasse: —• Veiras, D. vaisnava-bhakti: —>bhakti vaitaliya: —>vaitálíja Váiz Kásifí: —> Kásifí Vajansky, S. Húrban: -* Húrban-Vajansky, S. M. Vajjiqrá: -*Leviticus vajnyu: -*kecsua irodalom Váju-purána: —ypurána vaka: —nvaka Vak, a: —>Didümosz Vaka dokoro: —* Waka dokoro vakainame: —* krónika Vakajama Bokuszui: -*Wakayama Bokusui Vakan róeisú: — Vagif vaki kjógen: -*waki kyögen vaki nó: —*waki nő vakírás: —• olvasás vaksor: rideg sor Vakuvagir, Cs.: -*Szalatkina-Vakuvagir, A. Vakuvagir Csanga: -*Szalatkina- Vakuvagir, A. Valach, Ju.: -*Zvon, P. Valaorités, A.: -»Valaoritisz, A. válaszoló rím: —•megfelelő rím válasz-szonett: -*szonett, tenzone Valbuena. B. de: -*Balbuena, B. do Valcárcel, E.: -*Díaz Valcárcel, E. Valdeflores márki: -*•Velázquez de Velasco, L. J. Valdés, G. de la Concepción: —yPlácido Valdivielso: Valdivieso, J. de valencia: —*konnotáció Valentini, G. B.: -»Cantalicio, G. B. Valentino: -*Cantalicio, G. B. Valentinus: —• Valentinosz Valentyin: —* Voronszkij, A. K. Valera y Alcalá Galiano: ->Valera, J. Valerius Harpocratio: —•Harpokratión valeur: —• szóhangulat Valiente, S. Pérez: -*Pérez Valiente, S. Váligala K.: —> Veligala K. Vali Muhammad: —• Nazír Akbárábádí Vallabh Méváda: Vallabh Bhatt vallás: -birodalom és vallás vallásos dal: -> vallásos ének vallásos költészet: -»vallásos ének, vallásos irodalom

499

Cím,szóváltozatok vallásos Leich: ->Leich vallásos népének: ->vallásos ének Vallensis: —• Valla, L. Vallejo. A. Buero: -* Buero Vallejo, A. Vallerdú i Canes: —> Vallverdu, F. Valle y Peiia, R.: -*Valle-Inclán, R, M. del Vallez, L. J.: Vallés, J. Valiikivi: -»• Válton, A. Vallisneri, A.: -* Valiimieri, A. vallon irodalom: -ófrancia-belga irodalom, Valluvar: ->Tiruvalluvar Vallverdú i Aixalá: —> Vallverdú, J. Valmont, G. de: -*Maupassant, H. R. A. G. de valőr: —• szóhangulat Valor i Vives: -» Valor, E. valóságismeret: —>életismeret valóságszint: -* elemzés, valóság válság: tetőfok váltakozó verselés: -* alternáló verselés Valterius de Chátillon: ->Gautier de Chátillon Valterius de Insula: -*Gautier de Chátillon Valtiala, K.-J. B.: -»•Valtiala, N. váltóláb: -*pentameter váltórím: keresztrím változás: —• színváltozás Változások Könyve: -*Ji king változatképződés: variálódás változó hangsúly: —> hangsúly változó ritmus: —*•poliritmus változó versláb: —>versláb változtató ismétlés: -* ismétlés Valvasone: —» Valvason, E. da vámpírirodalom: —>démonológia, kísértettörténet, rémtörténet, vámpírtörténet van: -*gab Van Csia-pao: —*Cao Jü Vanautu irodalma: —» Melanézia irodalma Ván bút quöe te: —• Van biit Viét Nam hai ngoái vancsi: —•tamil irodalmi formák vancsippál: tamil irodalmi formák Vancura, A.: ->Mahen, J. Van de Klei: -+Tak, P. L. Van Den Bussche, A.: -*Sylvain de Flandre Van den Heever, Ch. M.: -yfíeever, Ch. M. van den Van den Heever, F. P.: -*Heever, T. Vander-Burch: —* Vanderburch, L. E. Van Dine, S. S.: -»•Wright, H. Van Dinh: —• Vő Nguyén Giap vándordal: -*vándorének vandzsi: tamil irodalmi formák vandzsippál: —»tamil irodalmi formák Van Ek, V.: -+ Vanék, V.

mutatója

Vang Ce-jüan: —* Vang Pao Vang Csang-csien: -*Si To Vang Csing-hszüan: -»Vang Vej Vang Csung-csu: -* Vang Csien Vang Csung-hszüan: -> Vang Can Vang Csung-zsen: -* Vang Csüng Vang Ji-sao: —> Vang Hszi-cse Vang Ju-cseng: —* Vang Vej Vang Jüan-cse: -» Vang Jü-cseng Vang Lin-csuan: —> Vang An-si Vang Mo-csi: —• Vang Vej Vang Sao-po: -+ Vang Csang-ling Vang Sou-hua: -> Vang Zso-vang Vang Ta-je: —> Vangcsingbala Vang Vu-kung: —* Vang Csi Vang Zsen-csiu: —» Vang Kaj-jün Vangeon, H. L.: ->Ghéon, H. Ván Giang: -> Ván Tán Vang Khang: -yThammatyak, D. vanguardia: -*avantgarde Vanguardia: Nicaragua irodalma Vanha Kalevala: —»Kalevala vanja-mahisa: —»•indiai színjáték vanka: ->kecsua irodalom vanno: -úszótag, 3. vansapatrapatita: -*indiai irodalmi formák vanshapatrapatita: —>indiai irodalmi formák vanshastha: -*vansasztha vanshasthavila: ->-vansaszthavila vanshavajra: —>vansavadzsrá vanshavali: —>vansávali Ván Thao Nguyén: Ván Thao vanto: -*gab van Wyk Louw, N. P.: -»Louw, N. P. van Wyk Váradi Sternberg J.: Sternberg, Ja. I. varaibanasi: —•ivaraibanashi váratlanság: -*várhatóság varázsdal: -+varázsének varázskönyv: -»mágikus könyv varázsmondás: —> varázsige varázsszó: varázsige Vardin: —•föroyari irodalom Varela, X. M. L.: -*Varela, L. Varenne, A.: Laurent, J. Vares, J.: -*Barbarus, J. Vargas y Poncé, J.: -> Vargas Poncé, J. de Vargsas: -> Laucevicius, B. variabilitás: —> változékonyság variable foot: -yversláb variáns: —>változat variánscsoport: variálódás variatio: —*variáció, változatosság Varier, U.: Unnáji Várijár 500

Cím,szóváltozatok varietas: —változatosság variety-show: —•rögtönzött színjátékok Varjak és baglyok háborúja, A.: —Pancsatantra Varkey, P.: —>Várki, P. Varlomont, M.: — Waller, M. Varrna, A. R. R. R.: —> Rádzsa Rádzsa Varrná, A. R. Varrná, K.: —•Kerala Varrná, V. K. T. varna: —•hindi verselés, szótag varnik vritta: —•aksaracscshandasz városi népiesség: —népiesség varsagi: —semai varsói pozitivizmus: —•pozitivizmus Vartovij: Hrincsenko, B. 1). Varvitsiotés, T.: — Varviciotisz, T. vasantatilaka: —vaszantatilaká vásári komédiás: —vándorkomédiás Vasco de Lobéira: —Lobéira, V. Vaseoneelos de Silveira Ramos, S.: —>Iiome.ro, S. Vasek, V.: —Bezruc, P. vasf: —> vaszf Vasfi Mahir: —Kocatürk, V. M. Vasiliu, G.: —Bacovia, G. vaskosság: —erotikus irodalom Vaso Pasha: — Vasa, P. Vassa: — Vasa, 0 . G. Vassalo e Silva da Cunha Lamas, M. C.: —Lamas, M. Vasszáf ul-hadzrat: — Vasszáj Vasz, I.: —Litkin, V. 1. Vaszan: —wasan Vaszeda bungaku: — Waseda bungaku Vaszilake, V.: —Vasilache, V. Vaszilenko, 0 . : — Varnak, 0 . Vaszilev, H. P.: —Vaszilev, 0. Vaszilev Panesev, N.: -Rakitin, N. Vaszilevszka, L. 0.: —Dnyiprova Csajka Vaszilevszkaja, V.: — Wasilewska, W. Va szilikosz, P.: —Hadzopulosz, K. Vasziliosz: —Baszileiosz; Vazul, Nagy Szent Vasziljev, A. V.: —Turhan, A. Vasziljev, Ja. V.: —Turhan, Ja. Vasziljevszkaja, V.: — Wasilewska, W. vaszl: —qáfija, redif Vaszóbjóe: — Wasöbyöe vászondal: —chanson de toile Vászuki: —Dzsósí, U. vatakusisószecu: —watakushishösetsu Vatanabe Dzsundzó: —> Watanabe Yunzö vátesz: -költő vatieinatio ex eventu: —jóslatirodalom Vatnshyrna: —izlandi irodalom Vátszjájan, Sz. H.: —Agjéja

mutatója

Vátszjájana Mallanáya: —• Vátszjájana Váttáva thera: —Outtilakávja vatusszi irodalom: —tutszi irodalom Vat Vanlajangkan: —> Viravat Vanlajanglcan Vatvát: —Rasíd-i Vatvát Vaugh: — Vaughan, Sir W. Vaulet: — Vautel, Cl. Vauprivas, seigneur de: — Verdier, A. du vavaki: —kecsua irodalom Vavrinee Lebeda: —Herrmann, I. vayang: —wajang Vayrasse d'Allais: — Veiras, D. vazn-i rubai: —rubáí Vaz de Camöes, L.: —Camőes, L. de Veeliéka, A. E.: — Vcelicka, G. Vecais Stenders: —Stenders, G. F. Vecchi, 0.: —Folgore, L. Veeeus, J.: —Bekkosz, I. Védanájaham Pillái, M.: —Védanájaham Pillái, S. Vedanayakam Pillái: — Védanájaham Pillái, S. védelmi idő: —szerzői jog védikus irodalom: — Véda V-effekt: —elidegenítő hatás Vega Carpio, F. de: — Vega, L. de végelhagyás: —apokopé végezet: —végrím Veggio: — Vegio, M. végharmadhangsúlyos: —proparoxütonon végharmadsúlyos: —proparaxiitonon végig oldott versláb: —oldott verslábforma végszó: —utószó vegyes periódus: —különnemű periódus, periódus végző sor: —germán verselés vehiele: —metafora vehiculum: —szimbólum Vehmas, K. E.: —Vaara, E. Veien frem: —norvég irodalom Veigl, F.: — Veigl, S. vei irodalom: —vai irodalom Veijola, Y.: — Weijola, Y. vejiga: —mojiganga Vej Ming: —Mao Tun Vej Ven-ti: -Cao Pi Vej Vu-ti: —Cao Cao vekainame: —krónika Vekkosz, I.: —Bekkosz, I. Vékosz: —Bekkosz, I. Veksina, L. G.: —Asalcsi Oki Velarde, R. López: —López Velarde, R. Velde, A. G. J. van der: — Velde, A. van de Veldeke, H. van: —Heinric van Veldeke Veldeken, H. van: —Heinric van Veldeke

501

Cím,szóváltozatok Veled Sultan: -*Sultan Veled Veleslavín: ->Adam z Veleslavína, D. Velicskovszkij, P. J.: -*Paiszij Velicskovszkij Velisla: -*Silvela y de Le-Vielleuze, M. Velius, C.: -* Ursinus Véllazéria: -*Sztambuli Társaság ven: -+ kínai irodalmi formák Ven Fej-csing: -^Ven Ting-jün Ven Peng-csü: —> Ven Ce-se Ven, T.: Bordewijk, F. Venancio González: —• Valbuena y Gutiérrez, A. de Venantius Honorius Clementianus Furtunatus: —• Venantius Fortunatus venbáviruttam: -»•virultam Vencel-legenda: -»ószláv irodalom Venclovic-Stefanovic, G.: -*StefanoviéVenclovic, G. vendégszereplés: -*vendégjáték Vendidad: -* Vidévdat vend irodalom: —>magyarországi idegennyelvű irodalmak; szlovén irodalom veneziana: —>giustiniana Venkatachalam Gudipati: —»• Vénkatacsálam Gudipati Vénkata Rámamurti, G.: —yRámamurti, G. V. Venkata Ramiya: —• Vénkatarámajja, C. K. Venkata Sásztri, Cs.: —» Vénkatésvara Kávulu Venkata Shastri, Ch.: -*Vénkatésvara Kávulu Venkata Subbarao, Sh.: —*Bucsi Bábu Vénkata Szubba Ráó: —> Bucsi Bábu Vénkatésajjangár, M.: —*Srínivásza Venkates Iyengar, M.: —> Srínivásza Venkateshwara Rao, G.: —> Vénkatésvara Ráó, G. Venkateswaran: -* Vénkatésvara Ráó, K. ven jen: —*ven jen-irodalom Ven szüan: —> Ven hszüan Ventadour, B. de: —>Bemard, de Ventadour Ventillátor: —• dadaizmus Venturino dei Rambaldoni: —> Vittorino Da Feltre

mutatója

verbum humile: -»nyelvi erény verbum peregrinum: nyelvi erény verbum proprium: -*nyelvi vétség, trópus verbunkos: ->•toborzó Vercher i Hervás, E.-J.: -*•Verger, E. J. Verdaguer i Santaló: -> Verdaguer, J. Verdaguer i Juanola: —*• Verdaguer, P. Verdandi-kör: —*izlandi irodalom Verde, A.: -+Machado, A. M. Verde, C.: -+ Verde, J. J. C. Verde-Amarelo: -*modernismo, 3. Vere, R.: ->Herreman, R. Verein der Bücherfreunde: —• irodalom és könyvkiadás Verfremdung: ->elidegenítés, prijom Verfremdungseffekt: elidegenítő hatás vergiliusi kerék: -+ stílusfajták Verhun: -+Virhan, I. O. verisimilitudo: —• valószínűség Verkerk, E.: —>Marsman, H. Verkleidungsstück: -*piéce á tiroir Verlach-Komödie: -*szász komédia Verlag der Nation: —>irodalom és könyvkiadás Verlag Neues Leben: irodalom és könyvkiadás Verlag Philipp Reclam Junior: -birodalom és könyvkiadás Verma, Sh.: —• Varrná, S. Verne Gyula: —» Verne, J.-G. Vernescu, V.: ->Cárlova, V. Ver Sacrum: —yJugendstil vers blanc: —•blank verse Versehoor, A. M.: ~*Romein-Verschoor, verschránker Reim: —> sorjázó rím vers de dix syllabes: —•décasyllabe vers de douze syllabes: -*dodécasyllabe vers de hűit syllabes: -*octosyllabe vers de neuf syllabes: -*ennéasyllabe vers de onze syllabes: -+endécasyllabe Vers du Verdier: —> Verdier, A. du verselmélet: -*verstan

A.

Verse ohne Worte: —> text-sound compositions Verses Edda: - » E d d a versesztétika: —> verstan verses fényképköszöntő: —>verses arcképköszöntő versforma: -*versmérték vershangzástan: -*verstan vershelyzet: -»helyzet, 1. vers heroi'que: —•alexandrin Versiani dos Anjos, C.: -*Anjos, C. dos versidom: -*versmérté.k versi reciproci: —•palindrom vers irrégulier: -*vers libre versi sempliei: composto, verso versjáték: —>irodalmi játékok

Veny, Tv.: ->Csisztaljov, V. Ty. vep: -*vipaszanutjun Verax: -»Rogosz, A. J. verba et facta: —> megnyilatkozási bizonyíték verba et verba: -»nyelvi vétség verba humilia et vulgaria: -+ nyelvi vétség verbal act: -*new criticism „verbális alkímia": —•szimbolista színház verbális médium: -*new criticism verba redundantia: —* nyelvi vétség Verbbruughe, J.: ~*Querido, I. Verbeeck-Meckeln: —>• Verbeeck, J. R. A. verbis commutare: —>commutando verba 502

Cím,szóváltozatok versköltő: —• költő versmértéktan: -+ verstan versmodell: modell,elmélet versnyomaték: -*vershangsúly verso: —>vers verso composto: -*c,omposto, verso verso de gaita galega: -*muineira versom doppio: -^doppio, verso verso ipermetro: —>ipermetro, verso verso ipometro: -*ipometro, verso verso martelliano: -+martelliano, settenario doppio verso piano: ->piano, verso verso sciolto: -*versi sciolti verso sdrueciolo: —>piano, verso verso suelto: -*blank verse verso tronco: -tpiano, verso verso truncado: -*verso cortado vers rapportés: —• versus rapportati versszerkezeti egység: —» metrikai egység verstantörténet: —> verstan vers universel: -*dodécasyllabe versus: strófa, vers versus cancrinus: -*rákvers versus memorialis: mnemotechnikai vers versus politieus: -»politicus versus versus priapeus: priaposzi verssor versus quadratus: —*quadratus versus versus quaternarius: -*quaternarius versus versus reciproci: -*palindrom versus reizianus: ->reizi verssor versus saturnius: -*saturnius versus versus scazon: ->choliambus versus sotadicus: —>szótadé.szi verssor vértanúakták: -+mártírakták vértanú-ének: verses legenda vertyep: —>vertep vescsizmus: —• konstruktivizmus Vésmiiju, K.: -*Krüza, K. Vesnici, S.: -»Vésnie, S. F. M. Vesztnyik Inosztrannoj Lityeraturi: Forradalmi írók Nemzetközi Egyesülete Vesztnyik Russzkovo Hrisztyianszkovo Dvizsenyija: —* Vesztnyik Russzkovo Sztugyencseszkovo Hrisztyianszkovo Dvizsenyija Vétálapancsavimsatiká: —• Vétála-pancsavinsati vetalicsat: -+metrap hröt Veterán: Seberiny, A. Vetlina, T.: ^ Bor dúljak, Ty. I. Vetranic Cavcic: —> Vetranovié Cavcié, M. Vetranovié Cavcic: —• Vetranovié, Cavcic, M. Vetter Dániel: ->Stöber, D. E. vetustas: —farchaizálás

mutatója

Vetus testamentum: —* Ószövetség vevő: -* kommunikáció Vexierfrage: —>tréfás kérdések vezeklés: -*ima vezéreszme: —*alapszeme vezető szerep: ->szereptípusok Vezzani, F.: -+Nemi, 0. via antiqua: —•skolasztika Vialla, S.: -*Le Hardouin, M. via moderna: —•skolasztika Viassolo, G. B.: ->Federici, C. viaszkabinet: —* látványosság Viaja Nouá: -* Vieata nouá Viaud, J. L. M.: -+Loti, P. vicclap: -*vicc vice: —>bohóctréfa Vicencio: -+Nombela y Tabares, J. Vicens i Picornell: -* Vicens, A. Vichy-Chamrond, M. de: ->Dejfand vicsáli irodalom: -*szindhí irodalom vicsumani: ->kap Victor: —• Varin, Ch. Víctor Catalá: -*Albert y Paradís, C. Victor Drug: -*Moretti, U. Victorinus Cornelius: -> Viktorin ze Vsehrd Victorinus, Marius: —•Marius Victorinus Afer Victorinus Poetovioneneis: -»• Victorinus Vi Da: —*Tuy hy Varrtig Vida de San Ildefonso: —• mester de clerecía Vida de Santa Doucelina: -*provanszál irodalom Vidal, Peire: -*Peire Vidal vidalita: -*gauchismo, payada Viddasze Marjam: —> Veddászé Márjám vidékiesség: —> provincializmus Vidévdát: ->Aveszta vidjayakavya: —•mangalköltészet viduhadai: —> tamil irodalmi formák vidukatai: -*tamil irodalmi formák vidushaka: ->vidúsaka Vidyachakravarti: -* Vidjácsakravarti Vidyasagar, I. Sh.: -»• Vidjászágar, I. S. Vidvam Visvam: -*Visvam, V. Vidzemnieks: —• Kaudzite, R. vidzsajakávja: —>mangal költészet, vidzsajköltészet Vie de sainte Eulalie: -*Eulália-ének; Vie des Saints Vie de sainte Foy: -*Chanson de sainte Foy; Sainte Foy élete; Vie des Saints Vie de saint Légér: —* Vie des Saints Vie Heureuse: —> Fémina-díj Vienozinskis: ->Vienazindys, A. Vierheber: -*kissor Vieser, D.: —>Aichbichler, W. Vietinghoff, B. J. von: -+Krüdener, J., báróné 503

Cím,szóváltozatok vígeposz: -*eposz Vigevius: ->Buossi, G. A. Vigilantius: —>Samborczyk, G. Vigny, V.-A. de, comte de: —• Vigny, A. de Vigodszkij: —* Vigotszkij, L. Sz. Vijavica: irodalmi sajtó vijayakavya: -*vidzsaj költészet, mangalköltészet Vi Khé: —> Vű Mong Nguyén viking saga: —>fornaldur sögur vikivakikvaedi: —> vikivaki Vikrama-esarita: -*Szinhászana-dvátrinsiká Vikramáditja: -> Vikrama Vikszne: —> Viksne, P. Viktória: -^Vala, K . Viktors saga ok Blávus: —•izlandi irodalom viláesam: tamil irodalmi formák világnézeti dráma: -+dráma Világosság fiainak harca a Sötétség fiai ellen, A: —>Fény fiainak harca a Sötétség fiai ellen, A világszínház: —•Theatrum Mundi vilasika: -*vilásziká vilászam: tamil irodalmi formák Vilenkin, Ny. M.: Minszkij vilhancico: —> vilancico Vilinyszkaja-Markovics, M. A.: -*Vovcsok, M. Viljam-Vilmont, Ny. Ny.: -*• Vilmont, Ny. Ny. Vilka, I. K.: - Vilka, T. Vilkers, K.: —»Zvanpütis Vilkuna, K.: —• Wilkuna, K . F. Villa, J . García: —>Garda Villa, J . Village Voice: -^off-Broadway-mozgalom Villamediana, D011 J . de Tassis y P e r a l t a , Conde de: —>Tassis y Peralta, J . de, Conde de Villamediana villancete: -*villancico villancico estribillo: -*terceto Villangómez i Llobet: —> Villangómez, M. Villani, E.: -*Ferravilla. E. Villanueva y Ochoa: — * S o l i D . Villa-Roca, .J. de: —> / r Hsa ni, A. J . de Villasandino, A. Alvarez de: —>Alvarez de Villasandino, A. Villatoro i Lamolla: -> Villatom, V. Villedieu, Mme de: —• Desjardins, M. C. H. Villegaignon, N. D u r a n d de: —• Villegagnon, N. Durand de Ville i Momála: -*Moberg, V. Villena, R. Martínez: —>Martínez Villena, R. Villiers, G.: Buckingharn hercege villota: -*villotta, 1. villota antica: -*villotta, 1. Vilmundar saga vidutam: —•izlandi irodalom, Vilna Akademija Proletarszkoi Literaturi: -»VAPLITE

mutatója

Vilna Jiddis Tudományos Intézet: —>Ifjú Vilna, jiddis irodalom Vilner Tog: -> i f j ú Vilna Vil Pas: -*Sebolkin, P. A. Vilri, U.: —*Verino Vinaja-iskola: —>japán irodalom Vincent de Beauvais: —> Vincentius Bel(l)ovacensis Vincent de Paul: —> Vince, Paulai Szent Vindicta salvatoris: ->Nikodémosz evangéliuma, 3. Vinduet: -* irodalmi sajtó Vinokurov, I. D.: —>físagilgan Vinyes i Cluet: —> Vinyes, R . Vinyoli i Pladevall: —>• Vinyoli, J. Violante de Cisneiros: —•Cortes Rodríguez, A. Violante de Céu: -*Céu, Sóror V. do Viollet, J.: -*Chantepleur, G. de Vion D'Alibray, Ch.;Vion Dalibray, Ch.: -*Dalibrey, Ch. vipasanutiwn: —*vipaszanutjun vipaszan: —•dalnok vipaszank: —> vipászanutjun vipaszanutiwn: -*vipaszanutjun Vipotnik, V.: ->•Vipotnik, C. vipszan: —>dalnok Virágok árnyéka a függöny mögött: -*Csing, Ping, Mej Virágos gyertyák: -+Hao csin csuan "Virágozzék száz virág, versengjen száz iskola": —>• "száz virág"-politika virágritornell: —yrüornell, 4. viraj: ->virádzs viralitutu: —>•viralidúdu vireli: —>virelai Viramamuni: -+Beschi, G. C. vírgáthá: -*hindi irodalom, hősének Virges, Aa.: —•Mannik, E. Virittájá: —>irodalmi sajtó Virljana, M.: —»•Tarnovszka, M. M. virtuéme: —>virtuéma virtus: —>nyelvi erény, stíluserény, prepon virtus elocutionis: —>nyelvi erény Virtutes Ioannis: -»János jeles cselekedetei, 1. Viruttácsalam Csokkalingam: -*Pudumappittan visamavritta: —> varnik cshand Vischwam, V.: -*Visvam, V. Visconde de Araguáia: -+Goncalves de Magalháes Visconti di Modrone, L., gróf: —• Visconti, L. Vishwanapatha Satyanarayana: —> Szatjanárájana, V. visio: vízió Visio Esdrae: —> J'Jzra látomása

504

Cím,szóváltozatok Visio Fursae: —> 'purgatóriumjár ás Visio Philiberti: —• másvilági utazás Visio Sancti Pauli: —»Pál apokalipszise Visio Tnugdali: -*•másvilági utazás, purgatóriumjárás Visnu Dé: ->Dé, B. Visnu Prabhákar: -+Prabhákar, V. Visnu-purána: -ypurána Visnusarma: Pancsatantra Visprat: Aveszta visszaállítás törvénye: —•önkijavítás Visszárión: —• Bésszarión visszatükrözés: -»tükrözés visszatükröző irodalom: ->művészetfaj visszatükröző művészet: tükrözés visszavonás: -»visszavétel, 1. visszhang: —>ekhó Visvambharnáth Sarmá: —• Kausilc Visvanátha Kavirádzsa: Visvanátha viszonylagos sorozatosság: -*ritmikai megfelelés, sorozatosság viszpered: -*• A veszta vita: -»életrajz, legenda Vita Adae et Evae: -^Ádám és Éva élete vitabeszéd: -*szinkrézis Vita Constantini: -* Konstantin-legenda vitadialógus: szinkrézis Vitális: -*Sjöberg, E. Vita Petri: —»Péter apostol cselekedetei, 4. vitium: —•nyelvi vétség, stílushiba vitium elocutionis: —•nyelvi vétség, stílushiba Vittorino dei Rambaldoni: -> Vittorino Da Feltre vituperáció: —•pszogosz vituperatio: -»pszogosz vivacitas: -* élénkség Vivanco Bergamín: —> Vivanco, L. F. Vivant, 1).: -*Denon, T). vivatszalag: -*vivat Vizardi, L.: -*Díaz Ordónez, V. v ízij áté k: -*natatorio Vladimirov: —• VH V Vladiszlavov, Sz.: —>Szqfronij Vracsanszki Vlagyimirov: -*Volnov, I. Je. Vlagyimirov, B.: -*Zsirkovics, B. V. Vlagyimirszkij, Sz.: -*Szerapion Vlagyimirszkij Vlagyimir Vszevolodovics: -> Vlagymimir Monomah Vlagyimir Vszevolodovics Monomah: —• Vlagyimir Monomah Vlahojánisz: -*• Vlahojannisz Vlastos, P.: -*Vlasztosz, P. Vlemmidisz, N.: -»Blemmüdész, N. Vo Fo-san-zsen: —> Vu Vo-jao VOAPP: proletár irodalom, RAPP, VAPP

mutatója

vocalitas: -*eufónia vocianesimo: —> La Voce Voeten, L. H.: —»• Voeten, B. Voeten-Minco, S.: -»•Minco, M. Vogel: -*Polko, E. Vogh, J.: -*Sladek, J. T h . Vogler: —> V olger-fivérek Vogt, N. Collett: -*Collett Vogt, N. vogul irodalmi formák: -*manysi irodalmi formák vogul irodalom: -+manysi irodalom Voile latiné: —• Svájc irodalma, 2. voinszkaja poveszty: -*poveszty Voirin: -+ Varin, Ch. Vojcik: —• Verasz, Z. Voj-kot: —»Csjumina-Mihajlovna, 0 . Ny. Vojmír, S.: -»•Herben, J. Vojta Machaty: —*Herrmann, I. vokális: magánhangzó vokalitás: -*eufónia Vokno: -*szamizdat irodalom Volanis: -*•Thomson, J . volapük: —>irodalom és mesterséges nyelvek Volcskov: —> Vilnij, \7. M. Volde-Gijorgisz Volde-Johannesz: -> Velde Gijorgisz Velde Johannisz Volder, W. de: -+Gnapheus Volf Reznyik: —»Dnyeprov, V. 1). Völgy ina, M. K.: V aga tova, M. Voljanszkaja, G. Je.: Nyikolajevna, G. J e . Volker, F.: -*Vetter, F . Völkergedanke: -*• elemi gondolat Völkerkunde: —>irodalomtudomány és néprajz Volkov: -*Szazanov, Ny. I . Volksbuch: ->•népkönyv Volksbühne: -»naturalista színház Volkskunde: -* irodalomtudomány és néprajz Volksstück: -*népszínmű Volk und Welt: -+irodalom és könyvkiadás Volland, S.: Volland, L. H. volle Kadenz: —• kádencia Vollmoeller, K. G.: -»•Volmoeller, K. G. Volnij, I.: ->Volnov, I. J e . volnij sztyih: -*szabadvers Volockij, J . : —tJoszif Volockij Volokalamszkij, T.: —>Joszif Volockij Voloszevics: ->Vlagyimov, G. Ny. Volozsina: —•Peskova, J e . P . Volszki-Zejdel: —> Volszki Volta irodalma: ->Felső-Volta irodalma Volundarkvida: —>Edda Volvaes, M. Sz.: Volvacsivna, M. Volz: -*Folz, H. Vom gehörten Sigfrid: -»népkönyv 505

Cím,szóváltozatok Vonaková: -*Rezácová, E. vonal alatti rész: -*tárcarovat vonatkozó mellékmondat: szintaxis, 1. vonatkoztatási csoport: -*csoport von Avancini: -*Avancinus, N. Vonavka, V.: -*•Rezác, V. von Münch-Bellinghausen, E. F. J. Freiherr: ->Halm, F. voprekisták: —• Lityeraturnij krityik Voproszi filoszofii i pszihologii: -*szimbolizmus Voproszi szovjetszkoj lityeraturi: —•irodalmi sajtó Voragine: —*Jacopo da Voragine Voranc: —> Prezihov, V. Vorderreihe: -+ nagy sor Vorher der Wirkung: -> Előtt Vorona, Ju.: —>• Zarevics, F. Voroncova, Je. R. grófnő: Das kova, Je. R. hercegné Vörös Félibrige: —>provanszál irodalom Vor verden: —>norvég irodalom Vos, G. J.: —> Vossius, G. J. Vo-Son Öng: -*Trari Quang Trieu Voszkanjan, H. SZ.: -*»Szirasz, H. votják irodalmi formák: —• udmurt irodalmi formák votják irodalom: —• udmurt irodalom votum: ~*bókkönyv Voves, H.: —»Rubin, A. voyage imaginaire: —>fantasztikus irodalom Vozárik: —* Vozár, S. Vozáry: -»• Vozár, S. Vracsanszki, Sz.: Szofronij Vracsanszki vrata kathá: -*orijá irodalom Vraz, C.: -> Vraz, S. Vrbicky: —>Zgúth-Vrbicky, P. P. Vretákosz, N.: ->Vrettakosz, N. Vrídanc: —>Freidank Vries, Th. V. de: -»Vries, Th. de Vrij Nederland: —>holland irodalom Vrindávanlál Varrna: —•Varrna, V. vritta: —>varnavritta, varnik cshand Vrugt, J. P.: -+Blaman, A. Vszeukrajinszka Federacija Proletarszkih

mutatója

Vszjeszojuznoje Objegyinyenyije Asszociacij Proletarszkih Piszatyelej: proletár irodalom, RAPP, VAPP Vu Csüan-tö: —* Vu Ven-jing Vu Csün-kung: ->Vu Vej-je Vu Jen-zsen: ->• Vu Vo-jao Vu Jün: —• Vu Csün Vu Min-hszüan: Vu Csing-ce Vu Pin-hszien: —> Vu Csia-csi Vu Su-hsziang: —» Vu Csün Vu Zsu-csung: Vu Cseng-en Vű Ai Van: —• Van Phung My Vű Dinh Chi: —>Tam Lang vudu: —• sátánizmus Vuijlsteke: -* Vuylsteke, J. P. Vuk: —>Karadzié, V. S. Vuk Karadzié: -> Karadzié, V. S. vulgáris latin nyelv: -*vulgáris nyelv, 1. vulgárszociológiai iskola: -»szociológiai iskola Vulgate Estoire de Merlin: -*tündérirodalom Vű Ngoc Can: —» Vű Thanh Xuán Vuolijoki, H.: -> Wuolijoki, H. Vurnas, T.: Vurnasz, T. VUSZKK: -*konstruktivizmus VIJSZPP: -+proletárirodalom V + W: —•szürrealizmus Vű Thin Nam: -* Vű Tű Nam Vutov, A. K.: -* Vutimszki, A. Vyaro na vyaro: —>nyandzsa irodalom Vyathit: —> Vjathit vyayoga: -*vjájóga Waaga Cusub: —•Szomália irodalma Waarsenburg, H. van de: —* Waarsenburg, J. P. R. Waarzegger, K. Jr.: —»Hoogenhout, C. P. Wach: —>Paalzow, H. von Wachsmann, J.: —> Voskovec, J. Wáchterlied: -*Tagelied Wacsirjan: -> Vacsirjan wadai irodalom: -évadai irodalom Wade, A. H. S.: -+Rohmer, S. Wadenström, K. A.: -*Vala, K. Waes, F. van: ->Jong, A. M. de Waes, W. van: —> Vercammen, J. wáfir: —>váfir Wagener, H.: —>Sounmgne, H. Wagner, M. E.: —> Wagner, E. Waháb, A.: -*Szacsal Wáinö: -*Krohn, K. L. Waise: —> rideg sor Waisenterzine: —> Waisen-tercina Wajahat, A.: —> Vadzsahát, A. Wakayama Shigeru: -* Wakayama Bokusui

Piszmennikov i Misztvic: ~*proletárirodalom Vszeukrajinszka Szpilka Proletarszkih Piszmennikiv: —»proletárirodalom Vszeukrajinszka Szpilka Robitnikov Kommunisztyicsnoji Kulturi: -> konstruktivizmus Vszjerosszijszkaja Asszociacija Proletarszkih Piszatyelej: -+VAPP Vszjeszojuznoje agentsztvo po avtorszkim pravam: —• VAAP 506

Cím,szóváltozatok Wakefield cycle: -* Toumeley cycle Wakefieldi misztérium: Toumeley cycle Wakefield plays: —^Toumeley cycle waki: - > j a p á n irodalmi formák, nö wakiku: —•japán irodalmi formák waki no ku: —•japán irodalmi formák waki noh: -nvaki nö waki nö mono: ->waki nö Walcott: -^Conkling, G. H. Waldburger: —» Walder, F. Waldo, E. H.: -+Sturgeon, Th. H. Waldschmidt: -*Schmidt, M. Walker, A. M.: ->• Walker, A. Walker, H.: Waugh, H. B. Wallace, R. H. E.: -+Wallace, E. Walláda; Wallada: -* Valláda Wallaszky P.: —• Valasky, P. Wallis, A. S. C.: -*Opzoomer, A. Wallis, B.: - Wallis, G. C. wallon irodalom: —• vallon irodalom Walschap, J. L. G.: -+Walschap, G. Walter, J.: -»Gautier, J. Walter, M. K.: -*Gripe, M. Walter, W. G. E.: -*Loveling, V. Walterius de Insula: —•Gautier de Chátillon Walter Mapes: -* Walter Map Walther de Chátillon: Gautier de Chátillon Wakther-strófa: —> Walther-Hildegund-versszak Wang csie-fu:—* Vang An-si Wang Cs'ung: —• Vang Csüng Wang Lin-cs'uan: —* Vang An-si Wang Wej: —• Vang Vej wangsalan: jávai irodalmi formák Waniger, J. van: -+Presser, J. wannap hreut: -*vannap hröt Wappen: ->impresa Ward, A.: ->Radcliffe. A.; Browne, Ch. F. Ward, J.: - L e a d , J. Ward, Mrs. H.: - Ward, M. Au. Ward, N.: -» Ward, E. Ward, P.: - Ward, R. Ware Afrikaander: ->Du Tóit, S. J. Warerkar, Bh. V.: -* Varerkar, Bh. V. War§z, J.: —»Konopnicka, M. Warma, W.: -*Va.rmá, V. Warshawsky: —• Varsavszki, M. Warszawski: ->• Varsavszki, M. Warynski, S.: ->Kofler, L. Wa-Sha-Quon-Asin: -*Grey Owl Waskowsky, R,: -* Waskowsky, H. M. Wassa Effendi: —• Vasa, P. waszf: —>vaszf WTatanabe Yasumitsu: —>• Toda Mosui watashishösetsu: —>watakushishösetsu

mutatója

Watebled: ->• Vatable, F. Water Poet, The: -+Taylor, J. water show: -^látványosság, natatorio Watson, J.: -+ Maclaren, I. wawajtan: ->szundanéz irodalom wayang: —•wajang Weaver, W.: Mason, F. Van Wyck Weber, Johannes: -+ Weber, Beda Webster, A. J. Chandler: -* Webster, J. Weckherlin: -+Wekhrlin, W. L. Wedding, A.: - > W e i s k o p f , G. Wedekind, B. F.: ^Wedekind, F. Weert, Jan de: —>Jan de Weert Wehlen, F. von und zu: -*Wehl, F. von weiblich: cezúra Weider-krónika: —•A 7 áram-Szín-lcrónika, 2. Weihnaehtslied: —>karácsonyi dal Weil, F.: -^Noziére, F. Weilin, Y.: -+Weijola, Y. Weill, M. R.: -»•Coolus, R. Weise: -*Ton Weiss, K.: —expresszionizmus Weisz, J.: -» Weiss, J. wellerizmus: szólásidézet Weltbühne: -birodalmi sajtó Weltflueht: -*Jugendstil Wemys, J. M.: -*Laurence, M., J. Wendland, L.: —>Steguweit, H. Wentzel, Je. Sz.: -*Grekova, J. WTenxue Pinglun: -birodalmi sajtó Wergeland, C. J.: -»•Collett, C. Werner, C.: Stephani, C. Werner, Dr. G.: —>Steinmann, F. A. Werner, F.: tavenhagen, F. E. Au. Werner, G.: Schulenburg, W. von der Wernher, P.: ->Stephani, C; Stavenhagen, F. E. Au. Werner: -* Wernher der Pfaffe Wernigke: —> Wernicke, Ch. Wesendonck: Wesendőnk, M. Wessely, H.: -> Wesel, N. H. Wessem, J. C. van: -»Wessem, C. van West, Th. és K. Au.: ->Schreyvogel, J. West, W.: Borland, H.; Soyfer, J. western: -* cowboy történet Westland, L.: ->Joscelyn, A. L. Wetcheek, J. L.: —>Feuchtwanger, L. Wetherwell, E.: -> Warner, S. Bogért White, H. J.: -+Renn, L. White, W. H.: -+Rutheford, M. Wickramasinghe, M.: -* Vikramaszinhe, M. Widdase Maryam: ->Veddászé Márjám Widz: -*Romer-Ochenkowska 507

Cím,szóváltozatok Wied, Elisabeth, hercegnő: -*Carmen Sylva Wiener, F.: —•Croisset, F. de Wieren, J. van: —>Duribreux, G, Wiesel: -*Wesel, N. H. Wieser, W.: -»• Aichbichler, W. Wieser, W . M.: -* Vieser, D. Wiesengrund-Adorno, Th.: —>Adorno, Th. W. wilancete: —>vülancico Wilde: ->• Vilde, E. Wilder Keyes, Mrs. Henry: -*Keyes, F . Parkinson Wild West: —• Vadnyugat Wilensky: —>Jalan-Stekelisz, M. Wilhelm von Rubruk: -*Rubruk, W. Wilielmus de Rubruquis: —>Rubruk, W. Wilkinson, I.: -*Hyde, R. William of Langley: —*Langland, W. Willibald, J . K.: -+Rank, J . Wilson, A.: —>Burgess, A. Wilson, J . Hurgess: -+ Burgess, A. Wilson, M.: —•Oliphant, M. Winada: —• Prapantja Windek, H.: —>Skovronnek, F. Windham Parkes Lucas Beynon Harris, J . : —> Wyndham, J. Winge, F.: Karlfeldt, E. A. Wingfield, L.: Tracy, H. Wingrave, A.: —• Wright, S. Fowler Winje, Aa. 0 . : —• Vinje, Aa. 0 . Winkler, K . G. Th.: -+Hell, T h . Winter, M.: ->Talvio, M. Wislocki: —* Viszlockij, D. F. Wispi, A.: —>Agam Wispi Wisz: —*Szewczyk, W. Witkowski, M. F. E.: ->IIarden, M. Wnj: -^Uni felirata Wofford, Ch. A.: -+Morrison, T. Wohl, M.: -*•Szenwald, L. WTohlbrück, 0.: Wendland, 0 . Wojtek-grzesznik: —>Skuza, W. Wolfram, H.: —>Kottanner, H. Wolkenstein, 0 . von: —>• Oswald von Wolkenstein Wolski: -*Bielski, M. wong: —• wajang Wood: -»Besant, A. woodoo: -*•sátánizmus Worker's Monthly, The: -+New Masses, work song: protest song World: —> irodalmi sajtó Worobiec, J . : ~> Ilrzoza, J . Worthörspiel: —>rádiójáték Wort in der Zeit: -*•osztrák irodalom Wouters, H . : -»•Pernath, H. C. Wranica, M.: —nStepowski, T.

The

508

mutatója

Wright, J . A.: Wright, J. Wrobel, I.: ->Tucholsky, K . Wu Cs'eng-en: Vu Cseng-en Wu King-ce: Vu Csing-ce wukir: —> matjapat. Wunderseltzame, abenteurliche, unerhörte und bisher unbeschriebene Geschichten und Thaten der Lalen zu Lalenburg: —> Lalenbuch wuthu: —*vuthu Wyat: Wyatt, Sir Th. Wypsysiewski, K.: —>Stepowski. T. Wysz: -> Wyszomirski, J . Wyzewski, T.: -> Wyzowa, Th. de xafif: —ykhafíf Xanthos Sardianos: —• Xanthosz Szardianosz Xanthus Sardianus: -*Xanthosz Szardianosz Xenarchus: —>Xenarkhosz xendogizmus: —>barbarizmus xenikon: -*nyelvi erény Xénius: ->Ors, E . d' Xeno: —yXenón Xenocrates: —>• Xenokratész Xenocritus: —>Xenokritosz Xenodamus: Xenodamosz Xenoklés: -*Xenoklész Xenomedes Ceius: —> Xenomédész Keiosz Xenophanes: —* Xenophanész Xenophilus: —»Xenophilosz Xiddigta Oktobar: —>Szomália irodalma Ximénez, M.: —>Barba Jacob, P. Xirinacs i Diaz: —•Xirinacs, 0 . xogox florais: —yjocsjlorals Xox: —•Topsoe, V. Yabu Köji: -+Terada Torahiko Yacine Kateb: —*Kateb, Y. Yada Yoshikatsu: Yada Söun Yadanakaya: —•jadanakéja yadu: -*jadu yagan: —>jagan Yahya Kemal: ->Beyatli, Y. K. Yajnavalkya: —> Jádzsnyavalkja Yakamochi: -*Ötomo no Yakamochi Yakup Kadri: —>• Karaosmanoglu, Y. K. Yamada T e k a t a r ö : —> Yamoda Bimyö Yamaga T a k a s u k e : —>• Yamaga Sokö Yamaguchi Chikahiko: —• Yamaguchi Seishi Yamaguchi N o b u k a i : —* Yamaguchi Sodö Yamamoto Eizö: Ryökan Yamamoto Nishitake: —> Yamamoto Saimu Yamamoto R y ö k a n : Ryökan Yamamura Bochiyö: Yamamura Bochö Yamamura-za: -*japán irodalom, kabuki

Cím,szóváltozatok mutatója Yamanouchi Hideo: —• Satomi Ton yamato-e: ->japán irodalom Yamazaki Kagetsura: ->Akera Kankö Yamazaki Yoshi: —• Yamazaki Ansai Yamgui Salcamayhua Collasuyu: ->Pachacuti Yamonouchi Hideo: -> Satomi Ton Yanagawa Tsurayuki: —> Yanagawa Shunyö Yanez de Onaz y Loyola, 1.: —*Ignác, Loyolai Szent yangambaranci: —> yankamanci Yano Fumio: Yano Ryükei Yasadipura, K.: -yJasadipura, K. Ya§ar Nabi: —>Nayir, Y. N. Yasevi, Ahmed: —>Ahmet Jeszevi Yasphal: —•Jaspál Yasuhara Masaakira: -> Yasuhara Teishitsu Yavuz Sultan Selim: —• Szelim., I. Yaysi, M. M.: ->Dzsájaszí, M. M. Yayö: —> Yokoi Yayü Yearbook of the International Folk Music Council: —• International Folk Music Gouncil Yehhen: -> Kaibara Ekiken Yekta Bahir: —• Yöntem, A. C. Yendis, S.: -*Dobell, S. Thompson yeni Iisan: —• török irodalom Yeroxan: —>Jerukhan Yesevi, Ahmed: -+Ahmet Jeszevi Yeshwant: ->Pendharkar, J. I). yettoode: —•yettoore Yin, L. Ch. Bovver: -*Charteris, L. Yittadairn: Rusden, G. W. Ynglinga saga: —>fornaldar sögur Yobe, L. R.: Yobe, J. yojö: -yyosei

Ypsélantés Alexándros: —> Ipszilantisz Sándor herceg Ypsilon: -*Herrmann, I. Ysendyck: -+Zetternam yshtje: —>ráolvasó- és esőénekek ysopet: -»isopet Yukio Mishima: —*Mishima Yukio Yükneki Edib Ahmed bin Mahmöd: Ahmed Edib bin Mahmud Yükneki Yükneki Ahmed: —• Ahmed Edib bin Mahmud Yükneki Yümei: —• Kanbara, Ariake Yunus: —> Sárni Yurdakul, M. E.: —>Mehmet Emin Yüsaki Kiyotsugu: —> Kanami Yüsaki Saburö: Kanami Yusuf Nabi: —•Nabi Yusuf Has Hacib: —•Juszuj Hasz Hadzsib Yusuf Sinaneddin: —>Seyhi Yüzaki Saburö Motokiyo: —>Zeami Yvonne de Roquette: —>Segercrantz, G. Yxart i Morages: —• Yxart, J. za: japán irodalmi formák, nö Zabhaj: —• Tovsztonyisz, V. P. Zabiello: ->Szczepanski, L. Zab/i/ra: —•Zavirasz, J. Zabiras, G.: —>Zavirasz, J. Zach: -+Záh, N. zacsin: —>zapev Zacut: Zaccuto, M. ben M. Zacuto: -+ Zaccuto, M. ben M. Zadarska revija: —> Matica hrvatska Zadokite Work, A: —>Damaszkuszi irat. Zadonszkij, Ty.: —>Tyihon Zadonszkij Zadruga: -*• szimbolizmus Zagiel, J.: —*Przesmycki, Z. Zagozda, W.: —*Saloni, J. Zah: -+Záh, N.

Yokoi Tokitsura: —> Yokoi Yayű Yokomitsu Toshikazu: —• Yokomitsu Riichi Yomns, E.-T.: —>Simon, E. Th. Yondo, E. Epanya: —>Epanya Yondo, E. Yorké, H. V.: -*Green, H. yoron: —>japán irodalom Yorrick, A.: -*Kuh, A. Yorrick, A. P.: Tindall, W. Y. Yosano Hiroshi: -* Yosano Tekkan Yosa No Kan: —> Yosano Tekkan Yoshida Kaneyoshi: -*Yoshida Kenkö Yoshie: ->Iwano Hömei Yoshikawa Hidetsugu: —> Yoshikawa Eiji Yoshimine no Munesada: -+Henjö Yoshimura Fuyuhiko: ->Terada Torahiko Yoshimura Shinshichi: —> Kawatake Mokuami Yoshitsune-ki: -*Gikei-ki Yoshitsune no monogatari: ->Gikei-ki Yotsugi: —»O-kayami Yperen, P. C. van: ->Warmond, E.

Za-harat khalifát kaszida: Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Zaharavics, I.: —>Sarahovszki. .). Zahidnij, P.: —>Zaharuk, D. I. Zaitúna: —> Tunézia irodalma Zak: ->Szaniawski, J. Zákání, Ubajd-i: —> Ubajd-i Zákaní Zakariás: —>Zakarjá; Deutero-Zakarjá Zakarjá ben Berekjá ben Iddó: ->Zakarjá Zakh: -+Záh, N. Zakhlikés: Szahlikisz, Szt. Zakí Abú Sádí: Abú Sádí, A. Z. Zakkuto: ->Zaccuto, M. ben M. Zaklika Volk: -»• Vahilevics, I. M. Zako-fajupi: —*Cajupi, Andon 509

Cím,szóváltozatok Zakón szudnij ljudem: —ószláv irodalom Zakuto: -*Zaccuto, M. ben M. Zalandas: —•Bellamy, J. Zal§ga: —Balucki, M. Zalman, J.: —Rozik, F. Zalostín: —•Uram-Podtatransky, R. Zamáeola: — Iza Zamác-ola, J. A. de Zamarski, R.: —Zmorski, R. Zamdberg, I. Ju. -*Zverev, I. Zamejski: —>Trinko, I. Zametkin, L.: —Hobson, L. Zand: -*Aveszta Zanevics, I.: — Terleckij, 0 . Sz. zángózás: —•charivari Zanin, L.: —Zanini, E. zanni: —•intrikus, lazzi, népi színjátékok Zant, J. W. van der: —Andreus, H. Zanzibar irodalma: —>Tanzánia irodalma Zapata de Chaves, L.: —Zapata, L. Zapis: —szamizdat irodalom Zapletalová, 13.: —Benesová, 13. zapoték irodalom: —azték irodalom zarazata: —mandeus irodalom Zardost: —Zarathustra Zarja Dagesztana: —lak irodalom záróbeszéd: —peroratio zárójelentés: —kommüniké zárósor: —nagy sor Zartusnáme: —legenda Záruba, T.: —Tille, V. Zásur: —cenzúra Zásurreim: —rím Zátková, M.: —Pujmanová, M. Zatori, M.: —Rabinovic, J. Zauberprosse: —Posse, bohózat, tündérjáték Zauberstück: —mesejáték, tündérjáték zaum: —értelmen túli nyelv, orosz formalista iskola Zauq: —Zauk Zaveri: —Uhaveri, K. M. Zavisa Pa vei: —Szavics-Zablocki, V. Zawrat: — Wolska, M. z Mlodnickich Zbigniew: —Sadowska, M. z Brezinów z Boguskieh Rogozinska, H. J.: —Hajota Zbransky, J . : —Hviezdoslav, P. Országh Zbych, A.: —Safjan, Z. Zdrój: —expresszionizmus, lengyel irodalom. Zdychavsky, S.: —Ormis, S. Zechenter-Laskomersky: —Zechenter, G. K. Zeehsingen: —mester dalköltészet Zegota: —Puida, K. Zehlen, O.: —Hanstein, 0 . von Zeija: — U Jo Zeilensprung: —enjambement,

mutatója

Zeilenstil: — Stabreimvers Zeitgedieht: —Zeitungslied Zeitoper: —zenés színház Zeitschrift für deutsche Literaturgeschichte: —irodalmi sajtó Zeitungsgesang: —Zeitungslied Zeitungssánger: —Zeitungslied Zelenski, T.: —Boy-Zelenski, T. Zelinsky, A.: —Sabina, K. Zeljonaja Lampa: —Zöld Lámpa Zeltweg, Der: —dadaizmus Zeman, A.: —Stasek, A. Zeman, K.: —Olbracht, I. Zembajan, P. A.: -Burján, P. Zemé sovétű: —szürrealizmus Zemltis, K.: —Pérsietis Zemlja i Volja: —narodnyik irodalom Zemlja szovjetszkaja: —Parasztírók összoroszországi Szövetsége Zéná Ajhúd: —Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Zéná Eszkender: —Etiópia irodalma és etióp irodalmi formák Zend-Aveszta: —Aveszta Zeneida R-va: —Hahn, Je. A. zenei hangsúlyos verselés: —szóhanglejtéses verselés Zenei Hivatal: —jofu Zenei Palota: —jo fu zenei ritmus: —szövegritmus zeneművészet: —irodalom és zeneművészet Zengravius, L. P.: —Zingref, J. W. Zenit: —expresszionizmus zenitizam: —zenitizmus Zennippon musansha geijutsu dantai kyógikai: -NAPP Zennippon musansha geijutsu renmei: —NAPP Zeno: —Zénón Zenobrius: —Zenobiosz Zenpö: —Zeami Zeraku monogatari: —japán irodalom, kana-zöshi zéró: —zérus zéró stilisztikum: —stiláris zérófokúság Zer singen: —széténeklés zétéma: —vitakérdés Zeter, S.: —Rámpák, Z. zeugma: —híd zezuru irodalom: —sona irodalom Zgúth-Vrbicky: -Zgúth, P. P. 2iak, I.: —Somolicky Ziak-Somolieky, I.: —Somolicky zibaldone: —canovaccio Ziegler, 13.: —Kurella, A. Zieldrama: —céldráma

Satzreim 510

Cím,szóváltozatok

mutatója

Zsar-Ptica: -*Zsilko, Ju. Z. Zsatkovics, K. Gy.: —>Zsatkovics, Ju. Zsen Jen-seng: —*Zsen Fang zsenikorszak: —• zseni Zsen-min ven-hszüe: —•kínai irodalom Zsernov: —»Parasztírók Összoroszországi Szövetsége zsidó—perzsa irodalom: —•perzsa—zsidó irodalom Zsilunovics, Z. H .: -*Hartni, C. Zsin: —• kurd irodalom, Zsirkova-Bichowski, E.: —•Eliseva Zsitije Konstantinov: —>Konstantin-legenda Zsityije blazsennovo aposztola Petra: —• Péter apostol cselekedetei, 4. zsomak: —>bilmece Zsonocsin: —»Sopinszkij, V. M. zsu: —>tonéma, Zsuan Ce-cung: -+Zsuan Csi Zsuan Ci: -y Zsuan Csi Zsuan Jüan-jü: —>Zsuan Jü Zsuan Po-jüan: -*Zsuan Jüan Zsu-lin vaj-si: -*Vu Csing-ce Zsumali, H. K.: —• Dzsumalijev, K. Dzs. Zsuravljov, V. A.: —•Zsuravljov, V. zsűri: —»irodalmi díj Zsurnal dija vszjeh: —>Kuznyica,

Zielens, L. C.: —>Zielens, L. zikhronot: -*pijjut Zilberg: -*Kaverin, V. A. Zilbers, E. M.: Sudrabu, E. Ziljstra, D.: ->Steen, E. van der Zimková, E.: —•Zimková, M. Zinda Kaul: —> Maszterdzsi zinganetta: —>zingaresca Zinger, I. J.: —•Singer, I. J. Zinner-Kranz, G.: -+Kaus, G. Zinovijiv: —*Zinovjev, K. Zirjanov, I. A.: -*Aramilev Zitelmann, E. O. K.: —•Telmann, K. Zitelmann, K.: Telmann, K. Ziya, M.: -+Ziya Gökalp Ziyáda, Mayy: —>Zijáda, Majj Ziyaettin, A.: -+Ziya Pasa Ziya Osman, S.: -*Saba, Z. 0 . Zjablova: —• Verbickaja, A. A. Zlatarov, G. Sz.: -*Sztojanov, L. Zlatoust: —• Tor kar, I. Zlobin-Kutyavin: ->Zlobin, A. 1'. Zmaj: —•Jovanovié, J. Z. Mark: ->Riley, J. W. Zmogas: —> Rodziewiczówna, M. Znakomi csalavek: -*Spilevszki, P. M. Znanyije: -birodalmi kör Zofóniás: - > C e f a n j á Zöbre Tahir: —>Tahir ile Zühre zöka: —»japán irodalmi formák zokku: -*zappai

proletárirodalom Zsurnal romanov i povesztyej: ->Nyegyelja Zsuzsanna-drámák: —•protestáns iskoladráma Zubcov: -yZazubrin, V. Ja. Zú-eposz: ->Anzú-eposz Zuk: -> Wa.silewski, M. A. Zuka: —• Kenya irodalma, kuju irodalom Zukauskas, A.: -> Vienuolis, A. zulát: —>jocér Zunzunegui y Loredo: —>Zunzunegui, J. A. de Zupancsics: —> Zupanéic. 0. zürichi iskola: -*svájci iskola zűrjén irodalmi formák: —• komi irodalmi formák zűrjén irodalom: -*komi irodalom Zur Mühlen, H.: -^Mühlen, H. zur Zuschauer, F.: ->Rellstab, H. F. Zvárgulis: —>Treimanis, E. Zvasztun: Sljubszki, A. A. Zvizdocsot, T.: -fZinykivszkij, T. A. Z'wi Nesher: -*Adler, H. Zwrótnica: —tfuturizmus, konstruktivizmus, lengyel irodalom Zych, M.: ->Zeromski, S. Zycie Krakowian: —• szimbolizmus Zycie Warszawy: —*szamizdat irodalom Zygomalas, Th.: -+ Zügomalasz, Th. Zymantiené: -»Zemaité Zyskind, B.: —•Jasienski, B.

Zöld-foki Köztársaság irodalma: —•Zöld-fokiszigetek irodalma Zolo Lencan: -*»Slobodník, D. Zon, P. de Wakker van: ->üaalberg, B. Zonaras: -*Zónarasz Zópyros Hérakleótis: ~*Zópürosz Hérakleótisz Zopyrus Heracleotis: —>Zópürosz Hérakleótisz Zorja-Hajnal: -*magyarországi idegen nyelvű irodalmak Zoroaszter: —> Zarathustra Zóroasztrész: Zarathustra Zorrilla y Morál: -*Zorrilla, J. Zorutt, P.: -*Zorut, P. Zorutti, P.: -*Zorut, P. Zosimos Gazaios: —>Zószimosz Gazaiosz Zozul'ak, V.: —>Zozuljak, V. V. zsákos bábú: -*bábjáték Zsambil Zsabajuli: —yDzsambul Dzsabájev zsáner: —• műfaj zsánerkép: —•életkép Zsantasúlu, K.: Dzsantosev, K. Zsarcsenko: —*ZsarJco, Ja. V. zsarnokdráma: —•tirannusdráma 511

NEMZETISÉGI, NYELVI ÉS ORSZÁGOK SZERINTI MUTATÓ

Az alábbi mutató a lexikonunkba felvett személyi címszavakat nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti csoportosításban tartalmazza. Azokat az írókat, akik e csoportosítás több kategóriájába is besorolhatók (mint a több nyelven alkotók vagy nem szülőhazájukban élők stb.), minden szükségesnek mutatkozó névsorban feltüntettük.

ABHAZ Agrba, V. V. Agumaa, K. Bgazsba, H. Csanba, Sz. Cvizsba, S. Darszalia, V.

Gulia, D. Jo. Inal-ipa, S. Kogonia, I. Kvicinia, Tv. Lomia, K.

Pacsalia, S. A. Papaszkiri, LG. Sarvasidze, G. Sinkuba, B. V. Tarba, I. K.

ADIGE Csarasa, Kerasev,

T. T.

Teucsez, C.

Tljuszten,

Ju.

AFGANISZTÁN lásd KÁBULI PERZSA, PASTU AFRIKAANS Cachet, J. L. Celliers, J. F. E. Dekker, G. Du Plessis, I. D. Du Tóit, S. J. Eitelmal Eybers, E. F. Franz, G. H. Futa, A. N. Grosskopf. J. F. W.

Heever, Ch. M. v a n den Heever, T. Iloogenhout, C. P. Jonker, A. H. Kock, E. de Krige, U. Leipoldt, Ch. F. Leroux, E. Louw, N. P. van W y k

Louw, W . E. G. van W y k Malherbe, I). F. Marais, Eu. N. Melle, J. van Mikro Opperman, D. J. Preller, G. Sch. Rabié, J. S. Totius

AKKAD Assur-ban apli Bullutsza-rabí

Kabti-iláni-Marduk Szaggil-kínam-ubbib

512

Szín

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti

mutató

ALBÁN Asdreni Barleti, M. Bogdani, P. Budi, P . Buzuku, Gj. Caqi, A. Qajupi, A. Dara, G. i Ri De Rada, J. Fishta, G. Floqi, K . Frakulla, N. Frasheri, S. Gazulli, Gj. Gjata, F. Gjergeku, E . Grameno, M. Gurakuqi, L. Gurakuqi, M. Guranjaku, Q. Jakova, K . Jubani, Z. Kadaré, I. Kavalioti, T h . Kazazi, G. Keta, N. Kanica, F .

Kristoforidhi, K. Kullurioti, A. Kycku, M. Luarasi, P. N. Lumo, S. Matrénga, L. Mekuli, E. Migjeni, E. Mjeda, N. Mosi, H. Musaraj, Sh. Ndoja, M. Negovani, P. K. Nikaj, N. Noli, F. S. Pali, G. Felrótta, G. Poradeci, L, Qafézezi, I. M. Qafézezi, L. Qosja, R . Ribeku, A. Rugova, I. Sako, Z. Santori, A. Shiroka, F. G. P . Shukriu, E.

Shuteriqi, Dh. S. Siliqi, D. Siliqi, L. Siliqi, R. Spasse, S. Sqiroi, Z. Stafa, Q. Stérmilli, H. Stratikoi, V. Tigani, Sh. Tomeu, L. Toptani, M. Tozaj, N. Trebicka, K. J . Ujkani, Q. Ulqinaka, H. A. Variboba, J . Vasa, P. Veqilharxhi, N. Vinca, A. Vreto, J . Xhehani, K. Xhuvani, A. Xoxa, J. Zarishi, P. Zogaj, R. Zyko, K. H.

ALGÉRIAI Alleg, H. Ben Haddúqa, Abd al-Hamíd Dib, M. Djebar, A. Feraoun, M. Fouchet, M. P. Kateb, Y.

Krea, H. Malek Bennabi Malek Hadd ad, Mammeri,, M. Mourad Bourboune Ouary, M.

Sebti, Y. Sénac, A. Sénac, J . Si MoAan.rf-011-Mhand Ait Hmadouch Taos, M.

ALTAJI Ukacsin,

I>

AMERIKAI (USA) Abbott, Adamic, Adams, Adams, Adams, Adams,

33

J. L. Abigail Andy F. P . HL. B.

Adams, L. F. Adams, 0 . F . Adams, S. H. Adams, W. T. Ade, G. Adler, M. J .

513

Agar, H. S. Agee, J . Aiken, C. A kins, Z. Albee, E. Alcott, A. B.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Alcott, L. M. Aldrich, B. Aldrich, T h . B. Alger, H . J r . Allen, E . Allen, J . L. Allen, S. Allstone, W . Alsop, R . Anderson, M. Anderson, R. Anderson, Sh. Angoff, Ch. Anthony, E. Antin, M. Armour, R . W. Arthur, T. Sh. Asch, N. Asimov, I. Atherton, G. F. H. Atkinson, J . B. Auchincloss, L. S. Auden, W. H. Auerbach, E . Auslander, J . Austin, M. H. Avinoám, R . Babbitt, I. Bacheller, I. A. Bacon, D. S. Bacon, F . A. Bailey, I. T. Baker, C. H . Baker, G. P. Baker, R . S. Baldwin, F. C. Baldwin, J . A. Baldwin, J . G. Bancroft, G. Bangs, J . K . Banning, M. C. Barker, J . N. Barlow, J . Barnes, D. Barnes, M. A. Barnum, P h . T. Barr, A. E . Barr, R . Barr, S. Barrett, W . E . Barry, Ph. Barth, J . Barthelme, D. Bates, K . Lee

Baum, L. F. Bdvli, H. Beck, W . Beecher Stowe, H. Beer, T h . Behrman, S. N. Belasco, D. Bell, T h . Bellamy, E . Bellow, S. Bemelmans, L. Benchley, R . Ch. Benét, S. V. Benét, W. R . Benson, S. Bentley, E . R . Bentley, G. E., id. (1901—) Bentley, G. E., ifj. (1930—) Bercovici, K . Berry, ,L Berryman, J . Bessie, A. C. Beston, H. Sh. Bierce, A. G. Biggers, E. D. Bird, R . M. Bischop, E. Bishop, J . P. Bishop, M. G. Bissel, R . Blackmur, R . P . Blair, W . Bode, C. Bodenheim, M. Bogan, L. Bohanan, 0 . L. Bok, E . W. Boker, G. H. Bolton, I. Bonosky, P h . Bontemps, A. W . Borden, M. Borland, H. Botsford, K. Boucicault, D. Bourjaily, V. D. N. Bourne, R . S. Bowles, P. F r . Boyd, E . Boyesen, H. H . Boyle, K . Boynton, P. H . Brace, G. VV. Brachvogel, U.

514

Brackenridge, H . H. Brae,keit, Ch. Bradbury, R . D. Bradford, G. Bradford, R . Wh. W. Bradford, W . Bradstreet, A. Braithwaite, W. St. B. Branch, A. H . Brand, Max Brand, Millen Brawley, B. G. Brentano, L. Brinnin, J . M. Brinton, C. L. Bristow, G. Bromfield, L. Brooks, C. Brooks, G. E . Brooks, M. Gowen Brooks, V a n W v e k Brown, Ch. B. Brown, H . Brown, L. L. Brown, S. A. Brown, W . H . Brown, W . W . Browne, Ch. F . Brownell, H. H . Broumell, W . C. Brownson, 0 . A. Brühl, G. Bryant, W . C. Buchwald, A. Buck, P . Buechner, C. F . Buffalo Bill Bunner, H . C. Burgess, F . G. Burke, K . Burmán, B. L. Burnett, F . E . Burnett, W. R . Burns, J . H. Burroughs, E . R . Burroughs, J . Burroughs, W . S. Busch, N. Butler, W. A. Bynner, W. By rd, W. Byrne, D. Cabell, J . B. Cable, G. W .

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Cain, J. M. Caldwell, E. P. Caldwell, T. Calisher, H. Calverton, V. F. Campbell, J. Cantwell, R. E. Capote, T. Cargill, 0 . Carmer, C. L. Carnap, R. Caroll, G. H. Carpenter, E. Ch. Carr, J. D. Carruth, H. Carus, P. Cassill, R. V. Cather, W. Chandler, R. Th. Chapman, J. J. Chase, M. Coy le Chase, M. E. Chase, R. V. Jr. Chayefsky, P. Cheever, J. Chesnutt, Ch. Chester, G. R. Chesterton, G. K. Chettle, H. Chevigny, H. Chidsey, D. B. Chiera, E. Child, F. J. Child, Ph. A. Chivers, Th. H. Chomsky, N. Chopin, K. Chute, M. G. Ciardi, J. Clark, W. V. T. Clarke, M. Cloete, E. F. S. G. Coatsworth, E. Cobb, I. Sh. Coffin, R. P. T. Collier, J. Conkling, G. H. Connelly, M. Conner s, 13. Conrad, 13. Conroy, J. Cook, F. Cook, G. C. Cooper, J. F.

33*

Corso, G. Corwin, N. L. Costain, Th. 13. Cournos, J. Cowley, M. Cozzens, J. G. Crane, H. H. Crane, R. S. Crane, S. Crawford, F. M. Creeley, R. Crévecoeur, J. H. St. J. de Crichton, K. S. Crothers, R. Crouse, R. Cullen, C. Cummings, E. E. Cuney, W. Curtis, G. W. Curwood, J. 0 . Dahl, R. Dahlberg, E. Daly, Th. A. Damon, S. F. Dana, H. W. L. Dana, R. H. Sr. Dana, R. H. Jr. Davidson, D. G. Davis, E. H. Davis, 0 . Davis, R. 13. Davis, R. H. Day, C. Deal, 13. DeForest, J. W. Deiss, J. J. De Jong, D. C. De Kruif, P. de la Torre, L. Dell, F. Delmar, V. Demetz, P. De Mille, C. 13. De Mille, W. Ch. Derleth, A. W. Deutsch, 13. De Voto, 13. A. Dickinson, E. E. Dickinson, J. Dillon, G. Disney, W. Dixon, Th. Dobil, J. F. Dodd, M.

515

Donleavy, J. P. Donnelly, I. Doolittle, H. Dos Passos, J. R. Douglas, L. Douglass, F. Drake, J. R. Dreiser, Th. Du Bois, W. E. B. du Jardin, R. N. Dunbar, P. L. Duncan, R. Duncan, Th. W. Dunlap, W. Dunne, F. P. D'Usseau, A. Dwight, T. Eastlike, W. Eastman, M. F. Eberhart, M. G. Eberhart, R. Eddy, M. B. Edei, J. L. Edmonds, W. D. Eggleston, E. Eliot, Th. S. Elliot, G. P. Elliott, M. Howe Ellison, R. W. Ellsberg, E. Emerson, R. W. Engle, P. H. Erskine, J. Estes, E. Evans, D. Everett, E. Fadiman, C. Farrell, J. Th. Fast, H. Faulkner, W. Fauset, J. R. Fearing, K. Ferber, E. Fergusson, F. Ferlinghetti, L. Ficke, A. D. Fiedler, L. A. Field, B. Field, E. Field, R. L. Finkelstein, S. Fisher, D. Fisher, V. A. Fitch, W. C.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Fitts, D. Fitzgerald, F. S. K. Fitzgerald, R. S. Fletcher, J. G. Foerster, N. Foner, Ph. S. Forbes, K. Ford, P. L. Foster, P. Foster, S. C. Fowler, G. Frank, W. D. Franklin, 15. Frederic, H. Freeman, M. E. W. Freneau, Ph. M. Frídland, H. Á. Frost, R. L. Fuller, H. B. Fuller, S. M. Furness, H. H. Gale, Z. Gardner, E. S. Gardner, I. S. Garland, H. H. Garrigue, J. Gassner, J. W. Geismar, M. D. Gelber, J. Gershwin, I. Gibson, W. Ginsberg, A. Ginzburg, S. Giovanitti, A. Glanc-Lejelesz, Á. Glasgow, E. Glaspell, S. Glatstein, J. Godkin, E. L. Goetze, A. Gold, H. Gold, M. Goodman, P. Goodrich, F. Gordon, C. Gordon, C. H. Goyen, Ch. W. Grade, H. Graham, Sh. Grau, Sh. A. Green, A. Green, G. Green, P. E. Greenway, J.

Gregory, H. V. Gregory, J. Grey, Z. Grínberg, E. Gudeman, A. Guiney, L. I. Guthrie, A. B. Jr. Habberton, J. Hackett, A. Hale, E. E. Hall, D. Hall, J. Halleck, F. Halliburton, R. Halper, A. Ilalper, R. Hammett, D. Hansberry, L. V. Harbaugh, Th. Ch. Harland, H. Harris, J. Ch. Harris, Z. S. Hart, M. Harte, B. Hawthorne, N. Hay, J. Hayes, A. Hayne, P.-H. Hearn, L. Ilecht, B. Heidel, A. Heinlein, R. A. Heller, J. Hellman, L. Hemingway, E. Henderson, A. Herbst, J. Hergersheimer, J. Heme, J. A. Herrrick, R. Hersey, J. R. Herzberg, M. J. Heym, S. IIeyward, D. H. Heyward, DuBose Hicks, G. Hildreth, R. Ilill, J. Hilton, J. Hirsbein. P. Hobson, L. Holmes, 0 . W. Hopkinson, F. Howard, S. C. 516

Howe, E. W. Howe, I. Howe, J. W. Howells, W. D. Hughes, J. L. Humphries, R. Iluneker, ,1. G. Hurst, F. Hurston, Z. N. Hyman, S. E. Ignatov, D. Imber, N. H. Inge, W. M. Inger soil, R. G. Irving, P. M. Irving, W. Ivask, I. V. Jackson, Ch. R. Jackson, H. H. Jackson, Sh. Jacobsen, Th. Jakobson, R. 0 . James, H. Jarrell, R. Jeffers, J. R. Jefferson, Th. Jehoas Jerome, J. Jewett, S. 0 . Jockers, E. Johnson, E. Johnson, James Weldon Johnson, Josephyne Winslow Johnson, M. E. Johnson, 0. Johnston, M. Jolas, E. Jones, H. M. Jones, J. Jones, J. S. Jones, L. Jordan, E. Joscelyn, A. L. Josephson, M. Judson, E. Z. C. Ju ngk, R. Justice, D. R. Kanin, G. Kantor, M. Karig, W. Kaufman, G. S. Kazan, E. Kazin, A. Keenan, H. F.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Keith, A. N. Keller, H. A. Kelly, E. Ph. Kelly, G. E. Kelly, R. Kendrick, 13. H. Kennedy, Ch. R. Kennedy, J. P. Kent, R. Keogh, Th. R. Kerouac, J. Kerr, S. Kerr, W. Kerrigan, Th. A. Kesey, K. Kesselring, J. 0 . Kessler, J. Key, F. S. Keyes, D. Keyes, F. P. Killens, J. 0 . Kilmer, A. J. Kilmer, A. M. Kilty, J. Kinell, G. King, Ch. D. King, E. S. King, M. L. King, R. F. Kingsley, S. Kirlcland, C. M. S. Kirkland, J. Kittredge, G. L. Klein, Ch. Knickerbocker, H. R. Knight, H. C. Knoblock, E. Koch, K. Komroff, M. Kopit, A. Kramer, S. N. Kreymborg, A. Kronenberger, L. Krutch, J. W. Kubrick, S. Kunitz, S. J. Kyne, P. B. La Farge, Chr. La Farge, 0 . Lamb, H. A. Lancaster, B. Landau, Z. Langer, S. K. Lanier, S.

Lardner, R. Latimer, J. W. Lattimore, R. A. Laughlin, J. Laurents, A. Lavery, E. Lawson, J. H. Lazarus, E. Leaf, M. Leary, L. Lee, H. N. Lee, R. E. Leland, Ch. G. Lennox, Ch. R. Leonard, W. E. Lerner, A. J. Levertov, D. Levin, H. T. Levin, M. Levitt, S. Lewis, J. Lewis, 0 . Lewis, S. Lewisohn, L. Lieberman, S. Lincoln, A. Lindsay, N. V. Lockridge, F. D. Lolosz, K. London, J. Longfellow, H. W. Longstreet, A. B. Loos, A. Lounsbury, Th. R. Lovett, R. M. Lowell, A. Lowell, J. R. Lowell, R. T. Lowenfels, W. Lowes, J. L. Maass, J. Mac Artúr, Ch. McBain, E. McCarthy, M. McCord, T). Th. McCoy, H. McCullers, C. McCutcheon, G. B. MacGowan, K. MacGrath, H. McHugh, A. McKay, C. Mac.Kaye, P. W. Macleish, A.

517

McNally, T. Macy, J. A. Maóys-KékStas, J. Madden, J. D. Mailer, N. Malamud, 13. Malcolm X Maltz, A. March, J. M. Marcuse, H. Markham, E. Mark Twain Marquand, J. P. Marquis, D. Marshall, P. Mason, F. V. W. Masters, E. L. Mather, C. Mather, I. Mattheus, J. B. Matthiessen, F. 0 . Mayes, E. 13. Melville, H. Mencken, H L . Merril, J. Merton, T. Metalious, G. Michener, J. A. Millay, E. S. V. Miller, A. Miller, H. V. Mills, C. W. Mitchell, D. G. Mitchell, M. Mitchell, S. W. Momaday, N. S. Monroe, H. Moody, W. V. Moore, Marianne Craig Moore, Merril More, P. E. Morley, C. D. Morris, W. Morrison, T. Motley, W. Muir, J. Mulford, C. E. Mumford, L. Murfree, M. N. Nabokov, V. Nadír, M. Nash, F. 0 . Nash, N. R. Nathan, G. J.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Nathan, R. G. Neal, J. Nelson, St. Nemerov, H. Neugeboren, J. Newhouse, E. Nichols, A. Nicholson, M. Nies, K. Niger, S. Nims, J. F. Nin, A. Nordhoff, Ch. Norris, Ch. Norris, F. Norris, K. North, J. Norton, A. Norton, Ch. E. Oates, J. C. O'Brien, F.-J. O'Connor, E. O'Connor, M. F. O'Connor, W. V. Odets, C. O'Hara, J. H. 0. Henry Olson, Ch. J. Olson, E. J. O'Neill, E. G. Opatosu, J. Oppen, G. Oppenheim, J. O'Reilly, J. B. Orlovitz, G. Osbourne, L. Ostenso, M. Oursler, Ch. F. Owens, R. Pack, R. Packard, F. L. Packard, V. 0 . Page, Th. N . Paley, G. Panofsky, E. Parker, D. R. Parrington, V. L. Parrish, A. Parrott, U . Pastorius, F. D. Patchen, K. Patrick, J. Paul, E. H. Paulding, J. K.

Payne, J. H. Peabody, J. P. Peary, R. E. Peirce, Ch. S. Percival, J. G. Percy, W. Perelman, S. J. Perry, B. Petersham, M. Petersham, M. F. Petry, A. Phelps, W. L. Philips, D. G. Pinszki, D. Plath, S. Poe, E. A. Pohl, F. Pollock, Ch. Poole, E. Porter, K. A. Potok, Ch. Pound, E. L. Pregel, Sz. J. Preil, G. J. Price, E. R. Prokosch, F. Pulitzer, J. Purdy, J. Puzo, M. Pynchon, Th. Queen, E. Quinn, A. H. Rago, H. A. Rahv, Ph. Raine, W. M. Rand, A. Ransom, J. C. Raphaelson, S. Rattermann, H. A. Rauschenberg, R. Rawlings, M. Read, 0 . P. Read, Th. B. Reed, J. S. Reese, L. W. Reeve, A. B. Reitzel, R. Rexroth, K. Reznikoff, Ch. Rhodes, E. M. Rice, A. H. Rice, C. Y. Rice, E. L. Rich, A.

518

mutató Richter, C. M. Riding, L. Riggs, L. Riley, J. W. Rinehart, M. R. Ripley, G. Ritchie, A. C. Roback, A. A. Roberts, E. M. Roberts, K. L. Robertson, F. Ch. Robins, E. Robinson, E. A. Rodman, S. Roe, E. P. Roe, V. E. Roethke, Th. Rogers, W. P. A. Rollnik, J. Roosevelt, Th. Rose, R. Rostén, L. C. Roth, Ph. M. Rothenberg, J. Rovnianek, V. Rukeyser, M. Runyon, A. D. Salinger, J. D. Sandburg, C. Sandoz, M. S. Santayana, G. A. N. de Sapir, E. Saroyan, W. Sarton, E. M. Savage, R. H. Saxe, J. G. Schary, D. Scheffauer, H. G. Schisgal, M. J. Schmitt, G. Schorer, M. Scollard, C. Seabrook, W. B. Seboek, Th. A. Sedgwick, C. M. Seeger, A. Sewall, S. Sexton, A. Shapiro, K. J. Shaw, H. Wh. Shaw, 1. Sheckley, R. Sheean, J. V. Sheed, W. J. J.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Sheldon, Ch. M. Sheldon, E. B. Sheldon, S. Shelton, E. W. She/pard, 0 . Shepard, S. Shepard, Th. Sherwin, J. J. Sherwood, R. E. Shiras, W. H. Sigal, C. Sigourney, L. H. Silko, L. M. Sill, E. R. Silverberg, R. Simák, C. D. Simms, W. G. Simon, N. M. Simpson, L. A. M. Sinclair, J. Sinclair, U. Singer, 1. B. Siodmac, J. C. Skinner, B. F. Skinner, K. R. Sklar, G. Slade, B. Sladek, J. Th. Slesar, H. Smith, B. H. Smith, B. W. Smith, C. Smith, C. A. Smith, Edward Elmer Smith, Evelyn E. Smith, F. H. Smith, H. A. Smith, L. Smith, L. L. P. Smith, S. Smith, S. F. Smith, W. Smith, W. J. Snodgrass, W. D. Snyder, G. Sh. Sohl, J. Solger, R. Solt, M. E. Sontag, S. Sorrentino, G. Soto, G. Southern, T. Spacks, B. B. Speiser, E. A.

Spencer, E. Spewack, S. Speyer, L. Spillane, M. Spiller, R. E. Spingarn, J. E. Spinrad, N. R. Spitzer, L. Spofford, H. E. Squires, J. R. Stafford, J. Stafford, W. Stanford, A. Stanley, Sir H. M. Starbuck, G. E. Stavis, B. Stedman, E. C. Steele, W. D. Steffens, J. L. Stegner, W. E. Stein, G. Steinbeck, - I . E . Steiner, F. G. Stepanchey, S. Sterling, G. Stern, R. G. Stevens, W. Stevenson, B. E. Stickney, J. T. Stockton, R. F. Stoddard, Ch. W. Stoddard, R. H. Stoddard, W. 0 . Stone, I. Story, W. W. Stout, R. T. Strand, M. Strelka, J. P. Stribiing, Th. S. Stryk, L. Stuart, D. Stuart, J. H. Sturgeone, Th. H. Sturtzel, H. A. Sturtzel, J. L. Styron, W. Sukenick, R. Summers, H. S. Jr. Swados, H. Swallow, A. Sward, R. S. Swarthout, G. F. Swenson, M. Taggard, G. 519

Tally, T. Tárbeli, I. M. Tarkington, B. N. Tarn, N. Tar ski, A. Tate, A. J. 0 . Tate, J. V. Tavel, R. Taylor, E. Taylor, J. B. Taylor, P. H. Teasdale, S. Terhune, A. P. Terry, H. Tesich, S. Tezla, A. Thane, E. Thaxter, C. L. Theroux, A. L. Theroux, P. E. Thomas, A. Thomas, E. M. Thompson, D. Thompson, 1). P. Thompson, J. M. Thompson, S. Thoreau, H. 1). Thurber, J. G. Ticknor, G. Tiempo, E. L. Tillinghast, R. W. Tim,rod, H. Tindall, W. Y. Tiptree, J. Jr. Tolegian, A. Toomer, J. Tothberoh, T). Tourgée, A. W. Train, A. Ch. Traubel, H. L. Trilling, L. Trimble, L. P. Troubetzkoy, A. Trumbull, J. Tucci, N. Tucker, G. Tucker, N. B. Tuckerman, F. G. Tuckerman, H. Th Turco, L. P. Tyler, A. Tyler, P. Tyler, W. C. Tymieniecka, A. T.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Ullman, J. R. Underwood., F. H. Untermeyer, J, Untermeyer, L. Updike, J. Uris, L. M. Vance, J. Van Doren, C. C. Van Druten, J. W. Van Dyke, H. Van Itallie, J. C. Van Loan, Ch. E. Van Loon, H. W. Van Vechten, C. Varley, J. H. Vebien, Th. B. Veiller, B. Velinovsky, I. Venable, W. H. Verplanck, G. C. Very, J. Very, L. L. A. Victor, F. Vidor, M. Vidal, G. Viereck, G. S. Viereck, P. R. E. Vinge, J. C. I). Vizenor, G. R. Voegelin, E. Voigt, R. Vonnegut, K. Vorse, Mrs. M. M. Wagenknecht, E. Wagoner, D. R. Wakefield, D. Wakoski, D. Walber, A. Walker, M. A. Wallace, F. L. Wallace, I. Wallace, L. Waller, M. E. Wain, N. Wain, R. Wambaugh, J. Ward, E. S. P. Ward, M. J. Ware, W. Warhol, A. Warman, C. Warner, A. B. Warner, Ch. D. Warner, S. B.

Warren, M. 0 . Warren, R. P. Washington, B. T. Waugh, H. B. Weaver, J. van A. Webb, Ch. H. Webber, Ch. W. Webster, H. K. Webster, J. Webster, N. Wechsberg, J. Weidman, J. Weinbaum, S. G. Weinreich, U. Weiser, F. X. Welch, J. Wettek, R. Wellman, M. W. Wellman, P. I. Wells, C. Welty, E. A. Wescott, G. West, J. West, N. West, R. B. Westcott, E. N. Wharton, E. N. J. Wharton, W. Wheatley, Ph. Wheelock, J. H. Whipple, E. P. White, E. B. White, N. G. White, R. G. White, S. E. White, T. White, W. A. White, W. F. Whitman, A. A. Whitman, W. Whittier, J. G. Whorf, B. L. Wideman, J. E. Wiggin, K. D. Wigglesworth, M. Wilbur, R. P. Wilcox, E. Wilde, P. Wilde, R. H. Wilder, Th. M. Wilhelm, K. Wilkes, G. Wilkinson, M. 0 . Willard, E. 520

Willard, J. F. Williams, B. A. Williams, J. A. Williams, J. E. Williams, 0 . Williams, R. Williams, T. Williams, W. A. Williams, W. C. Williamson, J. Williamson, Th. R. Willingham, C. B. Willis, N. P. Wilson, A. Wilson, E. Wilson, H. L. Wilson, L. Eu. Wilson, Margaret Wilson, Mitchell Wilson, R. Wilson, S. Wimsatt, W. K. Jr. Winchell, W. Winckler, W. Windham, I). Winsett, M. D. Winslow, 0 . E. Winters, A. Y. Winthrop, Th. Wirt, W. Wister, 0 . Woiwode, L. A. Wolfe, B. Wolfe, G. R. Wolfe, T. Wolfe, Th. C. Wollenweber, L. A. Wollheim, D. A. Wood, Ch. E. S. Wood, C. Woodberry, G. E. Woolf, D. Woollcott, A. H. Woolman, J. Woolson, C. F. Wauk, H. Wright, A. T. Wright, Ch. S. Wright, H. B. Wright, R. Wright, W. Huntington Wurlitzer, R. Wylie, E. Wylie, Ph. G.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Yaffe, J. Yarbo, Ch. Q. Yerby, F. G.

Young, A. Young, Ph. P. Young, S.

Zangwill, I. Zaturenska, M. Zindel, P.

AMHARA lásd ETIÓPIAI ANGLO-NORMANN Simon de Walsingham

Simund de Freine

Wace, R.

ANGOL Lásd még AMERIKAI (USA), ANGLO-NORMANN, AUSZTRÁL, GAMBIAI, GHANAI, GUYANAI, INDO-ANGOL, ÍR, IZRAELI, KANADAI ANGOL, KENYAI, LIBÉRIAI, NIGÉRIAI, SIERRA LEONE-I, SZOMÁLIAI, TANZÁNIAI, UGANDAI, ÚJ-ZÉLANDI, WALESI, ZAMBIAI, ZIMBABWEI Abercrombie, L. Abrahams, P. H. Achebe, Ch. Addison, J. Aelfric Aethelwold Aggrey, J. Aguilar, G. Aidoo, Ch. A. A. Aijar, H. R. Aikin, J. Aikin, L. Ainsworth, W. H. Aird, Th. Akar, J. J. Alcuinus Aldhelmus Aldington, R. Aldridge, .J. Alford, H. Alfréd király Allen, G. Allen, W. E. Allison, D. Aluko, T. M. Alvarez, A. Ambler, E. Amis, K. Ánand, M. R. Anderson, R. Andrew of Wyntoun Angell, Sir. N. L. Anguilla, M. E. Angus, M.

Anstey, Ch. Arbuthnot, .1. Archer, W. Arden, J. Arlen, M. Armattoe, R. E. G. Ármin, R. Armstrong, J. Arnold, Sir E. Arnold, M. Asgill, J. Atherstone, E. Atilade, E. A. Aubrey, J. Auden, W. H. Auld, W. Aurobindo Ghose, Sri Austen, J. Austin, A. A wdeley, J. A woonor-Williams, G. Ayres, R. M. Aytoun, Sir R. Aytoun, W. E. Babalqla, A. Bacon, F. Badham, Ch. Bage, R. Bagehot, W. Bagnold, E. Bailey, Ph. J. Baillie, J. Bain, A. Bain, F. W.

521

Balabanova, A. I. Balchin, N. M. Baldwin, W. Bale, J. Ballantine, J. Ballantyne, R. M. Banks, J. Bannatyne, G. Barbellion, W. N. P. Barbour, J. Barclay, A. Barclay, F. L. Barclay, J. Barham, R. H. Baring, M. Baring-Gould, S. Barker, D. Barker, G. Barnes, B. Barnes, W. Barnfield, R. Barr, R. Barrett, W. Barrett-Browning, E. Barrie, J. M., Sir, 1st Baronet Bar stow, S. Barton, B. Basse, W. Bates, H. E. Bayliss, J. C. Bayly, Th. H. Baynes, Th. S. Beattie, J.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Beaumont, F. Beaumont, Sir J. Beaumont, J. Beckett, S. Beckford, W. Beddoes, Th. L. Beerbohm, M. Behn, A. Beier, U. Beith, J. H. Bell, H. G. Bellenden, J. Belloc, H. Belloc Lowndes, M. A. Bemelmans, L. Benlowes, E. Bennett, E. A. Benson, A. Ch. Benson, E. F. Benson, R. H. Bentley, E. C. Bentley, Ph. E. Bentley, R. Beresford, J. Beresford, J. T). Berkeley, G. Bernardus Morlanensis Bemers, J. Bourchier Besant, A. Besant, Sir W. Betjeman, J. Bhattácsárja, Bh. Binyon, R. L. Birney, A. E. Birr el, A. Bishop, S. Black, W. Blackie, J. S. Blacklock, Th. Blackmore, R. D. Blackmore, Sir R. Blackwell, J. A. Blackwood, A. Blair, H. Blair, R. Blake, W. Blamire, S. Blanchard, S. L. Blavatsky, H. P. Blay, J. B. Blind, M. Blind Harry Bloomfield, R. Blount, Sir Th. P.

Blunden, E. Ch. Blunt, W. S. Boas, F. S. Bodley, J. E. C. Bodley, Sir Th. Bokenam, 0 . Bolce, H. Bolingbroke, H. Saint-John, 1st Viscount Bolt, R. Boor de, A. Borrow, G. H. Boswell, Sir A. Boswell, J. Bottom e, Ph. Bottomley, G. Bottrall, F. J. R. Boulton, M. Bourne, G. Bourne, V. Bowdler, Th. Bowen, E. D. C. Bowen, M. Bowles, W. L. Bowra, Sir C. M. Bowring, Sir J. Boyle, R. Br addon, M. E. Bradford, W. Bradley, A. C. Braine, J. Braithwaite, E. E. R. Bramston, J. Branford, F. V. Brathwaite, R. Breton, N. Brew, K. 0 . H. Brewer, E. C. Bridge, A. Bridges, R. S. Bridie, J. Brighouse, H. Brittain, V. Broke, A. Brome, A. Brome, R. Bronte, A. Bronte, Ch. Bronte, E. J. Brook, H. Brook, R. Ch. Brooks, Ch. W. Sh. Broome, W. Brophy, J.

522

mutató Brougham and Vaux, H. P. Brougham, 1st Baron Broughton, John Cam Hobhouse, Báron Broughton, Rh. Brown, A. Brown, Au. A. Brown, J. (1715—1766) Brown, J. (1810—1882) Brown, Thomas (1663—1704) Brown, Thomas Edward (1830—1897) Browne, I. H. Browne, Sir Th. Browne, W. Browning, R. Bruce, G. Bruce, M. Brutus, D. Brydges, Sir S. E. Buchan, J., Lord Tweedsmuir of Elsfield Buchanan, I). Buchanan, R. W. Buchananus, G. Buckingham hercege Buckstone, J. B. Budge, Sir E. A. W. Budgell, E. Bullett, G. W. Bullough, G. Bulosan, C. Bulwer-Lytton, E. G. Bunyan, J. Burgess, A. Burgoyne, J. Burke, E. Burnard, Sir F. C. Burney, F. Burns, R. Burton, R. Burton, Sir R. F. Butler, Samuel (1612—1680) Butler, Samuel (1835—1902) By rom, J. Byron, G. G., Lord Byron, H. J. Caedmon Caine, Sir Th. H. H. Calder on, G. Caldwell, T. Callaghan, M. E. Calverley, Ch. S. Cambridge, R. 0 .

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Cameron, E. J. Cameron, N. Cammaerts, É. Campbell, I. R. D. Campbell, Th. Campbell of Islay, J. F. Campion, E. Campion, Th.

Cannan, G. Carew, J. Carew, Th. Carey, H. Carey, W. Carlyle, Th. Carman, W. B. Carmichael, A. Carpenter, E. Carr, E. Carroll, L. Car swell, C. Cartwright, W. Cary, A. J. L. Cary, H. F. Casely-Hayford, G. Castle, E. Caudwell, Ch. Cavendish, M., Duchess of Newcastle Cavendish, W., Duke of Newcastle Caxton, W. Cecil, D. Centlivre Chadwick, H. M. Chamberlain, H. S. Chamberlayne, W. Chambers, Sir E. Chambers, E. Chambers, W. Chamier, G. Chaplin, Ch. Chaplin, S. Chapman, G. Charteris, L. Chatterton, Th. Chaucer, G. Cheyney, P. Christie, A. Church, R. Churchill, Ch. Churchill, W. Churchill, Sir W. Churchyard, Th. Cibber, C.

Cicellis, K. Clanvowe, Sir Th. Clare, J. Clark, J. P. Clarke, A. Clarke, A. Ch. Clarke, Ch. C. Clarke, M. A. H. Cleveland, J. Clough, A. H. Cobbet, W. Cockburn, A. Cole, G. D. H. Coleridge, D. H. Coleridge, M. E. Coleridge, S. Coleridge, S. T. Collier, J. Collier, J. P. Collins, W. Collins, W W. Colman, G., Sr. Colman, G., Jr. Combe, W. Comfort, A. Compton-Burnett, I. Congreve, W. Connolly, C. V. Conrad, J. Constable, H. Conton, W. Conway, H. Cook, J. Cooper, A. D. Cooper, Th. Cope, J. Copland, R. Coppard, A. E. Corbet, R. Corelli, M. Cornford, F. C. Cornford, J. Costello, L. S. Cotton, Ch. Courthope, W. J. Coward, Sir N. P. Cowley, A. Cowper, W. Cox, Sir G. W. Crabbe, G. Craig, E. G. Craik, D. M. Crashaw, R. Crévecoeur, J. H. St. John de 523

mutató Cripps, A. Sh. Croft-Cook, R. Crofts, F. W. Cronin, A. J. Croume, J. Cumberland, R. Cunningham, A. Cunningham-Graham, Cushing, G. F. Cynewulf Dahl, R. Daiches, D. Dane, C. Daniel, S. Darwin, E. Dato, L. G. Davenant, Sir W. Davidson, J. Davie, D. A. Davies, Sir J. Davies, R. Davies, W. H. Day, J. Day, Th. Deeping, G. W. Defoe, D. De Graft, J. C. Dei-Anang, M. F. Dekker, Th. de la Mare, W. J. Delaney, Sh. Deloney, Th. Demetillo, R. De Morgan, W. F. Dempster, R. T. Denham, Sir J. Dennis, J. Dennis, N. De Quincey, Th. Dhlomo, H. I. E. Dhlomo, R. R. R. Dickens, Ch. Dilke, Ch. W. Dipoko, M. S. Disraeli, B. D'Israeli, I. Dobell, S. Th. Dobson, H. Au. Dodd, W. Dodsley, R. Donleavy, J. P. Donne, J. Dorset, 6th Earl of Dorset, 1st Earl of

R. B.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Doughty, Ch. M. Douglas, Lord A. B. Douglas, G. Douglas, G. N. Douglas, K. Dow, A. Dowden, E. Dowson, E. Ch. Doyle, Sir A. C. Drabble, M. Drayton, M. Drinan, A. Drinkwater, J. Drummond, W. Dryden, J. Duckworth-Barker, V. Dukes, A. Du Maurier, D. Du Maurier, G. L. Dunbar, W. Duncan, R. F. H. Duodu, C. Durfey, Th. Durrell, G. Durrell, L. G. Dyer, Sir E. Dyer, J. Earle, J. Easmon. R. S. Echeruo, M. J. Edgeworth, M. Edwards, A. A. Edwards, R. Egan, P. Sr. Egan, P. Jr. Egbuna, 0 . B. Egharevba, J. U. Ekwensi, C. Eliot, G. Elizabeth Ellesmere, F. Egerton Elliott, E. Ellis, H. H. Elton, 0. Elyot, Sir Th. Empson, W. Enright, D. J. Epelle, K. Erigena, J. S. Esslin, M. Etherege, Sir G. Evans, C. Evans, Sir I. Evelyn, J.

Ezuma, B. J. Fanshawe, Sir R. Farquhar, G. Fergusson, R. Fiawoo, F. K. Field, N. Fielding, H. Fielding, S. Finch, A., Countess Winchilsea Firbank, R. FitzGerald, E. Flecker, H. J. E. Flecknoe, R. Fleming, I. L. Fletcher, G. J. Fletcher, G. S. Fletcher, J. Fletcher, J. S. Fletcher, Ph. Flint, F. S. Foote, S. Ford, F. M. Ford, J. Forester, C. S. Forster, E. M. Forster, J. Fowles, J. Fox, R. W. Foxe, J. Franz, G. H. Fraser, G. S. Frayn, M . Frazer, Sir J. G. Freeman, R. A. Fry, Ch. Fuksz, A. M. Fuller, R. B. Fullerton, Lady G. Ch. Fulton, R. Gabre-Medhin, Ts. Gadd, C. J. Galfridus de Vinosalvo Galsworthy, J. Gait, J. Garcia Villa, J. Gardiner, Sir A. H. Garland, J. Garnett, I). Garnett, E. W. Garnett, R. Garrick, D. Garth, Sir S. Gascoigne, G.

524

Gascoyne, D. E. Gaskell, E. C. Gatheru, R. J. M. Gatuiria, J. Gay, J. Geoffrey of Monmouth George, C. Gerhardi, W. A. Gibbon, E. Gibbon, L. G. Gibbon, P. Gibbons, S. D. Gibson, W. W. Gicaru, M. Gifford, W. Gilbert, Sir W. Schwenck Gilchrist, J. B. Gildas, Szent Giles, H. A. Gittings, R. Glyn, E. Godden, R. Godwin, F. Godwin, M. Wollstonecraft Godwin, W. Golding, L. Golding, W. R. Gonzalez, N. V. M. Gordimer, N. Gore, C. G. F. Gosse, Sir E. W. Gossan, S. Gower, J. Gqoba, W. W. Graham, H. Graham, W. S. Grahame, K. Granville-Barker, H. Graves, R. R. Gray, Th. Green, H. Greene, H. G. Greene, R. Greenwood, W. Greville, F., Báron Brooke Gribble, L. R. Grierson, Sir H. J. Grigson, G. E. H. Grimald, N. Gualterus Burlaeus Guest, Lady Ch. E. Gunn, N. M. Gunn, Th.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Guthrie, Th. A. Habington, W. Haggard, Sir H. R. Hall, J. Hall, M. R. Halliwell-Phillips, J. 0 . Hamburger, M. Hamilton, A. Hardy, Th. Harington, Sir J. Harraden, B. Harrison, G. B. Hartley, L. P. Hartog, J. de Harvey, G. Hawes, S. Hawker, R. S. Hay, G. C. Hazlitt, W. Hear ne, J. Heath-Stubbs, J. F. A. Hemans, F. D. Henley, W. E. Hennyson, R. Henri, A. Herbert, Sir A. P. Herbert, G. Herrick, R. Ilervey, J. Hewlett, M. H. Heyer, G. Iieym, S. Heywood, J. IIeywood, Th. Hichens, H. S. Hilton, J. Hobbes, Th. Hobsbaum, Ph. Hodgson, R. Hogg, J. Hoggart, R. Holbrook, D. K. Holcroft, Th. Holinshed Holloway, J. Home, H. Lord Kames Home, J. Ilood, Th. Hook, Th. E. Hope, A. Hopkins, G. M. Horkheimer, M. Home, J. Ch. Hornung, E. W.

Houghton, R. Monckton Milnes Housman, A. E. Housman, L. Howard, H. Howel, J. Huchown Hudson, W. H. Hughes, R. A. W. Hughes, T. Hughes, Th. Hulme, Th. E. Hume, U. Hunt, J. H. L. Hutchinson, A. S. Hutchinson, R. C. Huxley, A. L. Huxley, Sir J. S. Huxley, Th. H. Inchbald, E. Ingelow, J. Ireland, W. H. Irwin, M. Isherwood, Ch. Itayemi, Ph. Jabavu, D. D. T. Jabavu, N. H. N. Jacks, L. P. Jackson, A. Jacob, N. E. Jacob, V. Jacobs, W. W. Jakab, I. Jakab, Ví. James, G. P. R. James, M. Rh. Jameson, A. B. Jameson, M. S. Javellana, S. Jebb, Sir R. C. Jefferies, R. J. Jeffrey, N. Jellicoe, A. Jennings, E. J. Jerome, J. K. Jerrold, D. W. Jerrold, W. B. Jesse, F. T. Jhabvala, R. P. Joaquin, N. Johannes de Garlandia Johnson, B. S. Johnson, L. P. Johnson, P. H.

525

Johnson, S. Johnston, Sir H. H. Johnstone, Ch. Jolobe, J. J. R. Jones, E. Jones, E. Ch. Jones, Glyn Jones, Gwyn Jones, H. A. Jones, J. Jones, M. Jones, Sir W. Jones-Quartey, K. A. B. Jonson, B. Jordan, Th. Joyce, J. Judah, A. Junius Kabbada, M. Kariuki, J. E. Kariuki, J. M. Kaunda, D. K. Kavanagh, J. Kaye-Smith, Sh. Kayira, L. Kayper-Mensah, A. W. Keats, J. Keble, J. Kemble, F. Kempe, M. Ken, Th. Kennedy, Ch. R. Kennedy, M. Kenyatta, J. Ker, W. P. Kermode, .J. F. Kettle, A. Ch. Keyes, S. A. K. Killigrew, Th. King, H. King, L. W. Kinglake, A. W. Kingsley, Ch. Kingsley, H. Kingston, W. H. G. Kipling, J. R. Kirkup, J. Kitto, J. E. Knight, Ch. Knight, E. Knight, G. W. Knight, H. G. Knittel, J. Knoblock, E.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Knowles, J. Sh. Knox, E. G. V. Knox, R. A. Kock, E. de Koestler, A. Komey, E. A. Konadu, S. A. Kops, B. Korda, S. Korda, Z. Krige, U. Kropotkin, P A. herceg Kunene, R. M. Kyd, Th. Kyei, K. G. Kyle, E. La Guma, A. Lamb, C. Lamb, Ch. Lamb, M. A. Lambert, D. Lambert, G. Ijamming, G. Landon, L. E. Landor, A. H. S. Landor, R. E. Landor, W. S. Lane, E. W. Lane, J. Lane, M. Lang, A. Langdon, S. H. Langland, W. Larkin, Ph. A. Laski, H. Laven, J. Lavrin, J. Lawrence, D. H. Lawrence, G. A. Lawrence, Th. E. Layamon Lead, J. Lear, E. Leavis, F. R. Le Carré, J. Lee, H. Lee, L. Lee, N. Lee, Sir S. Lee, V. Leech, C. Le Gallienne, R. Lehmann, J. F. Lehmann, R. N.

Leland, J. Lenard, A. Lerner, L. D. Leshoai, B. L. Lever, Ch. J. Lewis, A. Lewis, C. D. Lewis, C. S. Lewis, E. Lewis, M. G. Lewis, P. W. Leyden, J. Lillo, G. I And, J. Lindau, R. Lindo, M P. Lindsay, J. Lindsay, J . M. Linklater, E. Linton, W. J. Liyong, Taban lo Locke, J. Locke, W. J. Locker-Lampson, F. Lockhart, J . G. Lodge, T h . Lofting, H. Logue, Ch. Lonsdale, F. L. Lothar, E. Lovelace, R. Lowry, M. Lubbock, P. Lucie-Smith, E. Lupton, Th. Lutuli, Ch. A. J. M. Luyken, H. A. Lydgate, J. Lyly, J. Lyndsay, Sir D. Lyttelton, G. Lytton, D. Lytton, E. R. Macartney, C. A. Macaulay, Dame R. Macaulay, Th. B. 1st Baron Macaulay Mac Beth, G. M. MacCabe, E. MacCaig, N. A. MacCarthy, J. H. MacDiarmid, H. Macdonald, A. MacDonald, G.

526

MacDonnel, A. G. Maclnnes, J. C. Mac Intyre, D. B. Mackay, Ch. Mackay, R. Mackenzie, H. Mackenzie, Sir C. Macklin, Ch. Mc Lean, A. C. Macleod, M. M actor en, I. Macpherson, J. Mádhavaijá, A. Maimane, J. A. Maimo, A. 0 . Malabárí, B. Malgónkár, M. Malinowski, B. K. Malkáni, M. Mallet, I). Matlock, W. H. Malory, Sir Th. Mandeville, B. de Mandeville, Sir J. Mangoaela, Z. D. Mankowitz, W. Manley, M. de la Riviere Mannin, E. E. Manning, F. Mannyng, R. Marcus, F. U. Marcuse, H. Markham, G. Marlowe, C. Marry at, F. Marston, J. Marston, P. B. Martin, Sir Th. Martineau, H. Marvell, A. Masefield, J. Mason, A. E. W. Massey, G. Massinger, P. Masson, D. Masters, J. Matthew of Paris Maugham, W. S. Maxwell, W. B. May, Th. Mbiti, J. S. Medou, M. R. Medwall, H. Mercer, D. S.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Meredith, C. Meres, P. Merrick, L. Merriman, H. S. Meynell, A. C. G. Mickle, W. J. Middleton, T. Millar, R. G. Milligan, S. Milman, H. H. Milne, A. A. Milton, J. Minőt, L. Mitchell, C. J. H. Mitchison, N. M. Mitford, M. R, Mitford, N. F. Molesworth, M. L. Moncrieff, W. T. Monro, H. E. Montagu, E. Montagu, L. M, W. Montague, C. E. Montgomerie, A. Moore, E. Moore, G. A. Moore, Sir J. Moore, T. S. Mopeli-Paulus, A. S. More, Hannah More, Henry Morgan, C. L. Morgan, E. G. Morier, J. J. M or ley, J. Mornis, W. Morrison, A. Mortimer, .J. C. Morton, H. C. V. Morton, J. M. Moras, T. Motherwell, W. Motteux, P. A. Mottram, R. H. Mowat, D. W. Muir, E. Muir, K. A. Mulikita, F. M. Munch-Peter son, G. Munday, A. Munro, H. H. Munro, N. Munthe, A. Murdoch, J. I.

Murphy, A. Murray, G. G. A. Murry, J. M. Myers, F. W. Myers, L. H. Myrdal, J. Naidu, S. Naipaul, V. S. Nairne, C. Naske, Th. Natésa Sásztri Ndao, Ch. S. A. Ndu, P. N. Neale, J. M. Neckam Alexander Nehru, Dzs. Newbolt, Sir H. J. Newby, P. H. Newell, L. N. M. Newman, E. Newman, J. H. Nichols, J. B. Nichols, P. R, Nicholson, N. Nicol, A. Nicoll, J. R. Nicolson, Sir H. G. Nigellus Wireker Njau, R. Njoroge, .J. Nketia, J. H. K. Nkosi Nkrumah, F. N. K. K. Nolledo, W. D. Norris, W. E. North, Sir Th. Nortje, K. A. Norton, C. E. S. Norton, Th. Nowlan, A. Noyes, A. Nwankwo, N. Nwapa, F. Nye, R. Nyembezi, C. L. S. Nyer ere, J. K. Nzetwu, 0. Oakes, Ph. Occleve, Th. O'Connor, G. P. Odinga, A. 0 . Ogali, 0 . A. Ogden, Ch. K. Ogilvie, W. H.

527

Ogot, G. K. Ogunde, H. Qgunmole, E. K. Ogunypmi, W. Okai, J. A. Okara, G. I. Okigbo, Ch. Okpaku, J. O. Oldham, J. Oliphant, M. Oman, C. M. A. Opie, A. Oppenheim, E. Ph. Orczy, E. Orm Orton, J. K. J. Orwell, G. A. Osborne, H. Osborne, J. J. Ostenso, M. Ottway, Th. Ouida, De la Ramée Overbury, Sir Th. Owen, A. D. Owen, R. Owen, W. E. S. Oxenham, J. Oxford, E. De Vere, Earl of Oyónó Mbia, G. Page, Sir D. L. Pain, B. E. 0 . Paine, Th. Painter, W. Paley, F. A. Palgrave, F. T. Palmer, E. H. Palmer, J. L. Paltock, R. Pannikkar, K. M. Pardoe, J. Pargeter, E. M. Parker, L. N. Parkes, F. K. Parkinson, C. N. Partridge, E. Pater, W. H. Patmore, O. K. D. Paton, A. S. Patten, B. Patterson, A. J. Payn, J. p'Bitek, J. P. 0 . Peacham, H.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Peacock, Th. L. Peake, M. L. Pearson, H. Pecham, J. Peele, G. Pemberton, Sir M. Pepys, S. Percy, Th. Per twee, R. Pevsner, N. B. L. Philips, J. Philips, K. Phillips, A. Phillips, S. Phillpots, E. Pickard-Cambridge, Picken, A. Pickthall, M. Pilkington, R. W. Pinero, Sir A. W. Pinter, H. Pitter, R. Plaatje, S. Tsh. Planché, J. R. Plater, A. F. Plomer, W. Ch. F. Pococke, E. Pollok, R. Polnay, P. Pomfret, J. Poole, J. Pope, A. Porson, R. Porter, A. M. Porter, J. Porter, P. Postgate, R. W. Potter, S. Powell, A. D. Powys, J. C. Powys, L. Powys, Th. F. Prawer, S. S. Preil, G. J. Priest, Ch. Priestley, J. B. Pringle, Th. Prior, M. Pritchett, V. S. Procter, B. W. Proctor, R. Pryce-Jones, D. Prynne, W. Pudney, J. S.

Sir A.

Puttenham, G. Pym, B. Quarles, F. Quennel, P. Quiller-Couch, Sir A. Radcliffe, A. Rádzsam Aijár Raine, K. J. Raine, W. MacLeod Raja Rao Raleigh, Sir W. Raleigh, Sir W. A. Rámánundzsan, A. K. Rámá Ráu, S. Ramsay, A. Randolph, Th. Ransome, A. M. Rastell, J. Rattigan, T. M. Raven, S. A. Ravenscroft, E. Rawlins, Th. Raymond, E. Read, H. E. Reade, Ch. Reading, P. Redgrove, P. Reed, H. Reeve, C. Reeves, H. B. Regelszon, Á. Reginald of Canterbury Reid, A. Reid, Th. M. Reid, V. Renault, M. Reynolds, F. Reynolds, Sir J. Rhodes, A. R. E. Rhys, E. Rhys, J. Rice, J. Rich, B. Richard, I. Richard, de Bury Richards, I. A. Richardson, T). M. Ridler, A. B. Rive, R. Robert of Gloucester Roberts, C. E. M. Robertson, J. M. Robertson, Th. W. Robinson, H. C.

528

Roger of Wendover Rogers, S. Rohmer, S. Rolfe, F. W. Rolle de Hampole Roper, W. Roscoe, W. Rose, H . J . Rosenfeld, F. Ross, A. Rossetti, C. Rossetti, Ch. G. Rossetti, D. G. Rossetti, W. M. Rotimi, 0. Rowe, E. Rowe, N. Rowley, W. Rowse, A. L. Rubadiri, D. Rudkin, J. T). Ruhumbika, G. Rushdie, S. Ruskin, J. Russell, B. A. W. Rutheford, M. Ryle, G. Rymer, Th. Sackville-West, V. M. Sadler, V. Sahgal, N. Saintsbury, G. E. B. Saint-Victor, R. de Samkange, Stanlake, J. T. Sancho, Ignatus Africanus Sandys, Sir J. Edwin Santos, N. B. Saresberiensis, J. Sassoon, S. L. Satchell, W. Saunders, J. A. Sava, G. Savage, R. Sayers, I). L. Scanell, V. Scheffauer, H. G. Schreiner, 0 . E. A. Scot, R. Scott, Alexander (1525—1594) Scott, Alexander (1920—) Scott, Sir W. Scott, W. B. Sedley, Sir Ch. Selormey, F. K.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Selvon, S. D. Service, R. W. Seton, E. E. Th. Seton Watson, R. W. Seward, A. Sewell, A. Shadwell, Th. Shaffer, A. Shaffer, P. L. Shaftesbury, Lord Shakespeare, W. Sharp, M. Sharp, W. Sharpé, R. Sharpé, T. Shaw, G. 15. Sheed, W. J. J. Sheffield, J. Shelby, G. Shelley, M. Wollstonecraft Shelley, P. B. Shenstone, W. Sheridan, F. Sheridan, R. B. 15. Sheridan, Th. Sheriff, R. C. Sherwood, M. M. Shiel, M. Ph. Shirley, J. Shorthouse, J. H. Shute, N. Shuttle, P. I). Sidney, Sir Ph. Silkin, J. Sillitoe, A. Simon de Walsingham Simons, B. Simpson, H. de Guerry Simpson, N. F. Sims, G. R. Simund de Freine Sinclair, A. A. Sinclair, C. Sinclair, M. Sisson, Ch. H. Sitwell, Dame E. Sitwell, Sir 0 . Sitwell, Sir S. Skeat, W. W. Skelton, J. Skelton, R. Skene, F. M. F. Skene, W. F. Skinner, J. 34

Skipsey, J. Slater, M. Ch. Smart, Ch. Smedley, A. Smiles, S. Smith, A. Smith, A. J. M. Smith, Ch. Smith, D. Smith, E. Smith, E. B. Smith, H. Smith, I. C.

Steen, M. Steevens, G. Stephen, F. N. Stephen, Sir L. Stephes, Th. Stephenson, A. M. Sterling, J. Stern, G. B. Sterne, L. Stevens, P. Stevenson, R. L. Stevenson, W. Stewart, M.

Smith, James (1775—1839) Smith, James (1904—1972) Smith, John Smith, Lady E. Furneaux Smith, L. L. P. Smith, S. Smith, S. G. Smith, W. Ch. Smith, W. A. Smollett, T. G. Smuts, J. Ch. Snow, Sir Ch. P. Soga, J. H. Soga, T. Sommerfield, J. Sommerville, E. A. 0 . Sotheby, W. Soutar, W. Southerne, Th. Southey, C. A. Southey, R. Southwell, R. Spark, M. Sparshott, F. E. Spence, J. Spence, J. L. Th. Ch. Spencer, C. Spencer, H. Spender, S. Spenser, E. Sprat, Th. Spring, H. Squire, Sir J. C. Stableford, B. M. Stacpoole, H. de Vere Stanley, Sir H. M. Stapledon, W. 0 . Stark, Dame F. M. Starkie, E. Stead, R. J. C. Steele, Sir R.

Stirling, W. A., Earl of Stoppard, T. Storey, D. M. Strachey, L. Stretton, H. Strode, W. Strong, L. A. G. Stubbs, W. Sturmer, K. R. C. Suckling, Sir J. Surtees, R. S. Sutherland, E. Th. Sutro, A. Swain, Ch. Swan, A. S. SuÁft, G. Swift, J.

529

Swinburne, A. Ch. Swinnerton, F. A. Sylvester, J. Symonds, J. A. Symons, A. W. Symons, J. G. Tábori, G. Tailor, R. Talfourd, Sir Th. N. Tannahill, R. Tanner, T. Tarlton, R. Tate, N. Taumey, R. H. Taylor, A. Taylor, E. Taylor, Jane Taylor, Jeremy Taylor, John (1578—1653) Taylor, John (1781—1864) Taylor, Ph. Meadows Taylor, Sir H. Taylor, T. Temple, F.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Temple, Sir W. Temple, W. Tennant, E. Ch. Tennant, W. Tennyson, Lord A. Tennyson, Ch. Tennyson, F. Tergit, G. Terson, P. Thackeray, W. M. Theobald, L. Thickell, Th. Thorn, W. Thomas Thomas, D. M. Thomas, Ph. E. Thomas, R. S. Thompson, F. Thomson, James (1700—1748) Thomson, James (1834—1882) Thrale, Mrs. Thurston, E. T. Thwaite, A. S. Tillotson, G. Tillotson, J. Tindall, G. E. Tinniswood, P. Tobin, J. Tolkien, J. R. R. Tomlison, A. Ch. Tomlison, H. M. Tonna, Ch. E. Toplady, A. M. Torneur, C. Torr, C. Townsend, S. Toumshend, A. Toynbee, A. J. Toynbee, P. Toynbee, Th. Ph. Tracy, H. H. Traill, H. D. Trapp, J. T ravers, B. Travers, P. L. Treece, H. Trelaumy, E. J. Tremain, R. Trevelyan, Sir G. 0 . Trevelyan, R. C. Trevet, N. Trickett, M. R. Trollope, A. Trollope, F.

Tubb, E. Ch. Tuke, Sir S. Tuohy, F. Tupper, M. F. Turbevile, G. Turnbull, G. L. Turner, D. Turner, W. J. R. Tusser, Th. Tyers, Th. Tylor, Sir E. B. Tynan, K. Tyndale, H. W. Tyrwhitt, Th. Udall, N. Underbill, E. Upward, E. Urquhart, F. Urquhart, Sir Th. Usk, Th. Ustinov, P. A. Vachell, H A . Vanbrugh, Sir J. Vancouver, G. Vane, Sir H. Vane, H. S. Vansina, J. Varé, D. Vaughan, H. Vaux, Th. Lord Vedder, D. Ventris, M. G. F. Vickers, R. C. Voynich, E. L. Wace, R. Wade, Th. Wain, J. B. Wainwright, J. Waite, A. E. Wakefield, T. Walcott, D. A. Waley, A. D. Walkley, A. B. Wallace, E. Waller, E. Wallis, G. C. Walsmley, L. Walpole, H. (Orford 4. earlje) Walpole, Sir H. S. Walsh, W. Walsingham, Th. Walton, I. Wang, G. Ward, M. A.

530

mutató Ward, N. Ward, R. Ward, W. P. Ward, W. G. Wardlow, E., Lady Warner, R. Warner, S. T. Warner, W. Warren, J. B. L., 3rd Baron de Tabley Warton, J. Warton, Th. Waterhouse, K. S. Watkins, V. P. Watson, I. Watson, Th. Watson, Sir W. Watt, I. P. Watts, A. A. Watts, I. Watts-Dunton, W. Th. Waugh, A. Waugh, E. Waugh, E. A. St. John Webb, M. G. Webbe, W. Webster, A. Webster, J. Webster, Th. B. L. Welch, M. D. Weldon, F. Wells, Ch. J. Wells, H. G. Wentworth, P. Wesker, A. Wesley, Ch. Wesley, J. West, A. West, A. P. West, D. R. West, G. West, M. L. West, P. Westall, W. B. Westcott, B. F. Weston, E. J. Westwood, Th. Weyman, S. J. Wheatley, D. Y. Whetstone, G. Whibley, Ch. White, A. White, G. White, H. K.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Williamson, A. M. és Ch. Norris (íróházaspár) Williamson, H. Wilmot, J., Rochester 2. grófja Wilson, A. F. Wilson, A. N. Wilson, C. H. Wilson, F. P. Wilson, H. H. Wilson, J. Wilson, J. D. Wilson, R. Winstead, Sir R. 0 . Wiseman, N. P. S. Wither, G. Wolcot, J. Wood, A. Wood, E. Woods, M. L. Woolf, L. S. Woolf, V. Woolner, Th.

White, J. White, J. B. White, T. Whitefield, G. Whitehead, A. N. Whitehead, Ch. Whitehead, W. Whiteley, W. H. Whiting, J. R. Whitney, G. Why te-Melville, G. J. Wilde, 0. Wilding, M. William of Malmesbury William of Occam William of Shoreham Williams, Ch. Williams, E. Williams, H. M. Williams, J. Williams, N. Williams, W. Williams-Ellis, A.

mutató Worcester, W. Wordsworth, D. Wordsworth, W. Wotton, Sir H. Wrangham, F. Wren, P. Ch. Wright, S. F. Wulfstan, Winchesteri Wyatt, Sir Th. Wycherley, W. Wycliffe, J. Wynd, O. M. Wyndham, J. Yeats, W. B. Yolland, A. B. Yonge, Ch. M. Young, A. J. Young, E. Young, F. B. Younghusband, Sir F. E. Zimunya, M. B. Zwelonke, D. M.

ANGOLAI Andrade, C. Andrade, M. de Cardoso, A. Cruz, V. da Ddscalos, A. Jacinto, A. do Amaral Martins Matta, J. D. C.

Milheiros, M. Neto, A. A. Oliveira, M. A. F. de Osório, E. C. Pepetela Ribas, 0 . B. Rocha, J.

Rui, M. Santos, A. Santos, A. de Almeida Souza, A. S. de Sylvan, H. da Victor, G. B. Xitu, U.

APABHRANSA lásd PRÁKRIT ARAB Abán al-Láhiqí Abbász ibn al-Ahnaf Abbúd Márún (helyesen: Abbúd, Márún) Abíd ibn al-Abrasz Abú Dahbal al-Dzsumahí Abú Fírász, al-Hamdání Abú'l-Aszvad al-Dualí Abú'l-Atáhíja Abulbeca de Ronda Abú'l-Faradzs al-Iszfahání Abú'l-Fidá 34*

Abú Mihdzsan Abú Nuvdsz Abú Risa, Omar Abú Sddí, Zekí Abú-Tammám Addzsádzs, Abd Alláh alAdi ibn Zaid Ahvasz al-Anszárí, alAjjúb, Dzú'n-Nún Akhtal, alAlí ibn Abí Tálib Alqarna ibn Abada 531

Amr ibn Kulszúm Anán ben Dávid Antara ibn Saddád Aqqád, Abbász alArdzsí, Abd Alláh alAsá, Maimún alAusz ibn Hadzsar Averroes Avicenna Azdi, Abú'l-Mutahhar alBaalbakkí, Lailá Badaví, M ah műd al-

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Bayhdádí, Sauqí Bahá ad-Din, Zuhair (helyesen: Bahá ad-Din Zuhair) Bahja ben Joszéf ibn Pakuda Baidáví, Abdalláh ibn Omar alBaqqálí, Ahmad alBárúdí, Számi alBassár ibn Burd Basziszu, Műin (helyesen: Baszíszu, Muín) Bidpai Bírúní, Muhammad alBúalú, Muhammad Buhturí, al-Valíd alBuzurg ibn Sahrijár Chraibi, Driss Damirí, Muhammad ibn Múszá adDibil, al-Khuzáí Dínavarí, Abú Hanífa adDuraid ibn asz-Szimma Dzsabrán, Khalíl Dzsabrán Dzsáhiz, Amr ibn Bahr Dzsahsijári, Abú Abd Alláh alDzsamil ibn Abd Alláh Dzsarir ibn Atijja Dzsaváhiri, Muhammad Mahdí alDzú'r-Rumma, Ghailán Fajtúri, Muhammad alFárábí, Abú Naszr Farazdaq, T a m m á m ibn Ghálib alFárisz, Bisr Frakulla, Nezim Fuzuli, Muhammad ibn Szulajmán Gennún, Abdalláh Ghalláb, Abd al-Karím Ghazálí, Abú Hámid Muhammad alHáfiz Ibrahim Haikal, Muhammad Húszain Bakim, Taufiq alHalládzs, Húszain ibn Manszúr Hamadáni, Ahmad alHanná Mína Haqqi, Jahjá Hariri, al-Qászim alHárisz ibn Hilliza

Hátim at-Tajj Hutaia, Dzsarval ibn Ausz alIbn Abd Rabbihi Ibn Abdún, Abú Muhammad Ibn al-Arabi, Muhjí'd-Dín Ibn al-Aszír, Izz ad-Dín Ibn al-Haddzsádzs, al-Huszain Ibn al-Khatib, Liszán ad-Dín Ibn al-Muqaffa, Abd Alláh Ibn al-Mutazz, Abd Alláh Ibn an-Nabíh, Ali Ibn an-Nadim, Abu'l-Faradzs Muhammad Ibn Arabsáh, Ahmad Ibn ar-Rúmi, Abu'l-Haszan Ali Ibn asz-Szikkít, Abú Júszuf Jaqúb Ibn at-Tiqtaqá, Szafí ad-Dín Muhammad Ibn Báddzsa, Abú Bakr Ibn Battúta, Samsz ad-Dín Muhammad Ibn Dzsallún, Abd al-Madzsíd Ibn Fadtán, Ahmad Ibn Hamdísz al-Azdí Ibn Háni al-Andaluszí Ibn Ilauqal al-Naszíbí Ibn Hazm, Abú Muhammad Ibn Khafádzsa, Abú Iszháq Ibn Khaldún, Abd-ar-Rahmán Ibn Khallikán, Samsz ad-Dín Ibn Khurradádzbih, Abu'lQászim Ibn Matrúh, Abú'l-Haszan Ibn Nubáta, Abú Jahjá Ibn Qutaiba, Abú Muhammad Ibn Quzmán, Abú Bakr Ibn Ruszta, Abú Ali Ahmad Ibn Suhaid, Abú Ámir Ibn Szaná al-Mulk, Abu'lQászim Ibn Távit, Muhammad Ibn Tufail, Abú Bakr Ibn Zaidún, Abu'l-Valíd Ibsihi, Bahá ad-din alIdrísz, Júszuf Idríszi, Muhammad alDnád ad-Din, al-Kátib alIszfahání Imru'l-Qaisz, Ibn Hudzsr Isztakhri, Abu Iszháq alJáqút al-Hamaví ar-Rúmí Jázidzsí, Nászif al532

Jegen, Vali ad-Dín Jehuda Halévi Júszuf al-Ani Kaab Ibn Zuhair Kajáli, Maváhib alKanafáni, Ghasszán Katcha, Vahé Khajjúdzs, Jehudá ben Dávid Khálaf al-Ahmar Khalífa Húszéin Musztafa Khalíl Ibn Ahmad al-Faráhidí Khamíszí, Abdarrahmán alKhanszá, Tumádir alKindí, Abú Júszuf alLabíd, Ibn Rabía Lahbabí, Muhammad Maarrí, Abú'l-Alá alMadzsdúb, Muhammad alMahfúz, Nagíb Makin, ibn al-Amúd alMaláika, Názik Malek Bennabi Múlik ibn Anasz Mandúr, Mohamed Manfalútí, Musztafa Lutfí alMaqqarí, Siháb ad-Dín alMaqrízí, Taqí ad-Dín alMardam, Khalíl Marvazí, Saraf az-Zamán alMaszadí, Mahmúd alMaszrí, Ibráhim Maszúdi, Abú'l-Haszan alMáziní, Ibráhim alMohamed Mubárak, Ali pasa Mubarrad, Abú'l-Abbász Muhammad alMufaddal ad-Dabbi Muhalhil, Abú Rabía Muhammad al-Bukhárí Muhammad al-Buszírí, Saraf ad-Dín Muhammad Ibn Habíb Murtadá as-Saríf Abú'lQászim Ali ibn Táhir Muszlim ibn al-Valíd Mutamid, Muhammad ibn Abbád alMutanabbí, Abu't-Tajjib alMutí, Abú Szalma Mutrán, Khalíl Muwajlihí, Muhammad alNábigha adz-Dzubjáni Nadzsafí, Ahmad an-

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Naqqás, Márún anNásván ibn Szaíd al-IIimjarí Nászif, Hifní Náúri, Iszá anNuaima, Mikháil Nuvairí, Siháb ad-Dín Qabbání, Abú Khalíl alQabbání, Nizár alQairavání, Ibn Rasíq alQáli, Abú Ali Iszmaíl alQalqasandí, Siháb ad-Dín alQartadzsanní, Abú Haszan Házim alQaszab, Siháb alQászim Amin Qasztattání, Abú'l-Abbász alQazvíní, Dzsalál ad-Dín alQazviní, Zakarijá alQiftí, Dzsamál ad-Dín alQirqiszáni, Jákob Qudáma ibn Dzsafar Rází, Fakhr ad-Dín arRida, Rasíd Ríhání, Amin arRuqajját, c Ubajd Alláh Ruszáfí, Maarúf arSaarání, Abd al-Vahháb ibn Ahmad Abú '1-Maváhiv asSabaka, Iliász Abú Sábbí, Abú'l-Qászim asSáfifí, al-Imám Abú Abdalláh Muhammad ibn Idrísz asSahrasztání, Abu l'-Fath asSakíb Arszlán Sammákh, Macqil ibn Dhirár asSanab, Ádil Abú Sanfará, Szábit ibn Ausz asSarqáví, Abdarrahmán asSaríf al-Murtadá Ali, asSaríf ar-Radí, asSárúní, Júszuf alSáúl, Anvar Sauqí, Ahmad

Sebti, Joucef Sidjáq, Ahmad Fárisz asSukrí, Abdarrahmán Szaalab, Abu'l-Abbász Ahmad Szaálíbí, Abu'Manszúr aszSzábi, Hilál ibn al-Muhasszin aszSzábi, Ibráhím ibn Hilál asziSzábit ibn Qurra Szabrí, Iszmáil Szafadí, Khalíl ibn Aibak aszSzáhib, Ibn Abbád aszSzahl ibn Hárun Szaíd, Hauránijja Szaíd Aki Szairafí, Haszan aszSzajjáb, Badr Sákir aszSzajjid, Mahmúd aszSzakkáki, Szirádzs ad-Dín aszSzaláma ibn Dzsandal Szaláma Músza Szamání, Tádzsaddín aszSzarí ibn al-Kindi, aszSzarrúf, Yaaqúb Szibáí, Júszuf aszSzíbavaihi, Abu' Bisr Szibt ibn al-Dzsauzí, Szamsz ad-Dín Szidqí, Abd ar-Rahmán Szíráfí, Abú Szaíd aszSzuhravardí, Siháb ad-Dín aszSzujútí, Dzsalál ad-Dín aszSzúli, Muhammad ibn Jahjá aszTaabbata Sarran Tabarí, Abú Dzsafar Muhammad atTaj'tázání, Szaad ad-Dín atTaha Húszain Tahtáví, Rifáa atTaifúr, Táhir ibn Ubajj Taimúr, Mahmúd

mutató Taimúr, Muhammad Taimúrijja, Aisa Takarlí, Fuád atTámir, Zakarijja Tantávi, Dzsauharí atTanúkhí, al-Muhasszin atTarafa ibn Abd Tauhídí, Abú Hajján atTibrízí, Abú Zakarijá atTidzsání, Abdalláh atTidzsáni, Júszuf atTilimszání, Afír ad-Dín atTilimszání, Szamsz ad-Dín atTirimmáh ibn Hakím atTirmidzí, Abú íszá atTughráí, Mu c ajjid atTúqán, Fadva Túqán, Ibráhím Túszi, Abú Dzsaafar atU maj ja ibn Abi sz-Szalt Umarí, Siháb ad-Dín alUmar ibn Abí Rabía Umar ibn Szaid Táti Urva ibn al-Vard Uszáma ibn Munqidz Valid ibn Jazíd, alValláda hint al-Musztakfí Váqidí, Muhammad alVarda al-Jázidzsí Vassá, Abú't-Tajjib al Vavá ad-Dimasqí Zaddzsádzs, Abú Iszháq azZaddzsádzsi, Abú 1-Qászim azZaháví, Dzsamíl Szidqí azZaidán, Dzsirdzsí Zaid ibn Szábit Zakí Mubárak Zamakhsarí, Abú 1-Qászim azZarnudzsi, Burhán ad-Dín azZavávi, Zajn ad-Din azZijáda, Majj Zubaidi, Abu Bakr azZuhair ibn Abi Szalma Zuhri, Abu Siháb az-

ARAKANI lásd BURMAI ARÁMI Ahikar Barukh ben Nérijá

Élkhaszai Josephus Flavius

533

Méir ben Jichák Nadzsara, J.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató

ARDHAMÁGADHÍ lásd PRÁKRIT ARGENTIN Acevedo Díaz, E. Agosti, H. Alberti, J. B. Almafuerte Alsina, J. A. Álvarez, J. S. Amorim, E. Anderson Imbert, E. Andrade, 0 . V. Arit, R. Arrieta, R. A. Ascasubi, H. Balcarce, F. Banchs, E. Barbieri, V. Bernárdez, F. L. Bioy Casares, A. Borges, J. L. Cambaceres, E. Camino, M. A. Campo, E. del Cancela, A. Cañé, L. Cañé, M. Capdevila, A. Cario, 0 . del Carriego, E. Castelnuovo, E. Castillo, A. Castro, E. L. Che Guevara, E. Cortázar, J. Cruz Vareta, J. Denevi, M. Devoto, 1). Díaz, L. Dickmann, M. Dragún, 0 . Echeverría, E. Eichelbaum, S. Estrella Gutiérrez, F. Etchebarne, M. D. Fernández, M. Fernández Moreno, B. Fernández Moreno, C. Franco, L. L. Gaché, R.

Gálvez, M. Gelman, J. Gerchunoff, A. Ghiano, J. C. Ghiraldo, A. Girondo, 0. González Lanuza, E. González Tuñón, R. Gorostiza, C. Groussac, P. Guido, B. Guido y Spano, C. Güiraldes, R. Hernández, J. Hernández, J. J. Imbert, J. Ingenieros, J. Jijena Sánchez, R. Jonquiéres, E. A. Jurado, A. Kordon, B. Korn, A. Laferrére, G. de Lafinur, J. C. Lamarque, N. Lange, N. Larreta, E. Ledesma, R. Leguizamón, M. Leuman, C. A. Levillier, R. Lizárraga, A. López, L. V. López, V. F. López y Planes, V. Luca, E . de Lugones, L. Lynch, B. Mallea, E. Marec-hal, L. Mármol, J. Martínez Cuitiño, V. Martínez Estrada, E Mastronardi, C. Mitre, B. Molina, E. Molinari, R. E.

534

Mujica Láinez, M. Murena, H. A. Nalé Roxlo, C. Noé, J. Noel, M. A. Obligado, P. M. Obligado, R. Ocampo, S. Ocampo, V. Olivér, M. R. Orce Remis, G. Orozco, 0. Ortiz, J. L. Oyuela, C. Pagano, J. L. Paine, R. Payró, R. J. Pedro, V. de Pedroni, J. B. Pereyra, N. Petit de Murát, U. Peyrou, M. Pico, P. E. Pizarnik, A. Pia, R. Poncé, A. Poncé de Léon, A. Por tagalo, J. Púig, M. Reg a Molina, H. Roggiano, A. A. Rojas, R. Roldán, B. Sábato, E. Sáenz, D. Sarmiento, I). F. Sosa López, E. Storni, A. Svanascini, 0. Tejeda y Guzmin, L. J. de Ugarte, M. Urbányi, P. Urondo, F. Varela, A. Wast, H. Yungue, A.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató

ASSZAMI Agarvála, Cs. Agarvála, Dzs. Ananta Kandalt Barbaruá, H . Bardalai, R . Barkákati, R . Baruá, B. K . Baruá, D. Baruá, G. Baruá, H. Bézbaruá, L. Bhattácsárja, K. Bhattadév Bhujan, Sz.

Bora, Sz. Csaudhuri, P. Csaudhurí, U. Duará, Dzs. Gőgói, G. Góhain Barua, P . Gószvámí, H. Gószvámí, S. Gószvámí, T. Harivara Vipra Házariká, A. Hém Szaraszvatí Mádhab Kandalí

Mádhavdév Naliníbálá Déví Phukan, N. Phukan, P. Cs. Rádzskhóvá, B. Raghunáth Mahanta Rájcsaudhari, A. Rámszaraszvati Sankardév Sarmá, D. Sarmá, L. Srídhar Kandali Tálukdár, D.

ATJEH c

Abdu-r-Rauf Dökarim

bin Ali

Kutakarang,

T.

Lam Rukam, T.

AUSZTRÁL Baylebridge, W. Boldrewood, R . Boyd, M. Brady, E. J . Brand, M. Brennan, Chr, J . Brent of Bin Bin (ismeretlen írónő) Burchett, W. G. Childe, V. G. Clarke, M. A. H. Cusack, E. D. Daley, V. J . W . Davison, F. D. FitzGerald, R . D. Furphy, J . Gilmore, D a m e M. J . Gordon, A. L. Hall, R. Hardy, F. J . Harpur, Ch. Harrison, K . E . Hart-Smith, W. Herbert, A. F . X . Hewett, D. Hope, A. D. Ingamells, R. R . Ch.

Keesing, N. Kendall, H. C. Lambert, E. Lawler, R. E . Law son, H. A. Lindsay, J . Macartney, F. T h . B. McCrae, H. R . McCullogh, C. McLaren, J . Manning, F . Marshall, A. Morrison, J . G. Neilson, .J. Sh. O'Dowd, B. P . Ogilvie, W. H . Osborne, Ch. Palmer, E . V. Palmer, J . G. Pater son, A. B. Perry, G. Porter, H. Praed, Mrs. Campbell Prichard, K . S. Richardson, H.-H. Rudd, S. Rusden, G. W . 535

Rowcroft, Ch. Rowe, R . Shapcott, Th. W. Shute, N. Simpson, H. de G u e r r y Simpson, R. A. Slessor, K . A. Smith, V. B. Spence, C. H. Stead, Ch. E. Stewart, D. A. Stewart, H. F. Stivens, D. G. Stow, J R . Taylor, A. McDonald Tennant, K . Tranter, J . E. Turner, G. R. Vondra, J . G. IVaten, J . L. Webb, F . West, M. L. White, P . Williamson, D. Wilmot, F. L. T h . Wodhams, J . Wright, J .

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti

mutató

AVAR Cadasza, H. Dinmagomajev,

Gamzatov, R. G.

Tadzsutdin

R.

AZERBAJDZSÁN Ahmed Burhaneddin, Ahundov, M. F. Ahundov, Sz. Sz. Ahverdov, A. A. Alekperzade, A. Azeroglu, B. Babajev, N. E. Dzsabarli, Dzs. Efendi, I. Fuzuli Halit, Z. Hatái

Kádi

Hüszein Mehdi Kebirli, I. Memmedgulizade, Dzs. Memmedzade, Sz. I. Mir Dzsalal Mödzsuz, M. A. Nesimí Rafibejli Ragim Mamed Sz. Rahimov, Sz. G. Rahman Szabit Refiti, M.

Rusztamzade, Sz. A. A. Szabir, M. E. Szádig, F. Szejid Ezim Sirvani Vagif Vahabzade, B. Vazeh, M. S. Vidadi, M. V. Vurgun, Sz. Zakir Zejnalli, H.

BALINÉZ Pandji Tisna, I Gusti Njoman

BALKÁR Kulijev, K.

Mecsijev, K. B.

BAMBARA Traore, I. B.

BASKÍR Abdullin, I.A. Ahnollá, M. K. Babics, S. M. Bikbaj, B. Bikcsentajev, A. G. Bikkulov, S. Sz. Dajan, K.

Davletsin, G. K. Gafúri Medzsit Iszmailov, Sz. A. Karim, H. Karim, M.

Kudas, Sz. Muhtarov, H. B. Tázsi, M. Tujkin, F. K. Valejev, A. M. Validov, B. H. Zaki, S. Ja.

BASZK Aguirre, D. Aguirre, J. M. Bamitia, P. I. de Basterra, R. de Chaho, J. Au.

Dasconaguerre, J. B. Dechepare, M. B. Elissamburu, J.-B. Etchahun

536

Etcheberri, J. de Gasteluzar, B. Oihenart, A. Salaverría, J. M.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti

mutató

BATAK Iskandar

Muda, W.

BAULE (ELEFÁNTCSONTPARTI) Nokan, Ch.

BELGIUMI lásd FRANCIA BELGA, FLAMAND, NÉMETALFÖLDI BELORUSZ Adamcsik, V. U. Ahnyacvet, E. Alekszandrovies, A. 1. Arabej, L. L. Arocska, M. M. Asztapenka, Z. Je. Bahdanovics, M. A. Bahun, M. Bahusevics, F. K. Baradulin, R. I. Baranavih, Sz. Bikov, V. V. Bjadidja, Z. Bjalevics, A. P. Brit, Ja. Brouka, P. U. Bujla, K. Buraukin, H. M. Csórni, K. Cvirka-Hadzicki, K. A. Dubouka, U. M. Dunyin-Marcinkevics, V. I. Hadika, U. M. Hadkevics, T. K. Halavacs, P. R. Halubok, U. Jo. Harecki, M. I. Hartni, C. Hilevics, Ny. Sz. Hlebka, P. F. Hramika, M. A. Hurszki, I . D. Hvedarovics, M. Hvilovij, M. H. Jadvihin, S. Kalacsinszki, M. I. Karatkevics, U. Sz. Karpau, U. B. Karpjulc, A. Ny.

Kaval, V. P. Kavaljou, P. Ny. Kirejenka, K. C. Klimkovics, M. M. Kljastorni, F. F. Kobec, R. Ja. Kolasz, Ja. Korban, U. 1. Krapiva, K. Kraucsanka, U. I. Kucsar, A. Kulakouszki, A. M. Kuljasou, A. A. Kupola, Ja. Lihadzijevszki, Sz. 1. Linykou, M. C. Lojka, A. A. Marcinovics, A. Ny. Masara, M. A. Melezs, I. P. Navumenka, I. Ja. Panesaka, P. Je. Pesztrak, P. Sz. Piszin, A. V. Ptasnyikau, I. M. Puscsa, Ja. P. Rakitni, M. Redki Ribak, A. A. P. Rilko, A. I. Rodzevics, L. I. Romanov, Je. R. Rudzko, Ju. G. Runyec, P. Ruszak, A. G. Ruszecki, A. Sz. Sahavec, U. M. Samjakin, I. P. Sarahovszki, Ja.

537

Sasalevics, V. A. Sejn, P. V. Semet-Palacsanszki, Ja. Sicik, U. M. Sidlovszki, I. Jo. Silovics, H. U. Simanovszki, Sz. Simuk, V. Sinkler, H. Sz. Sirma, R. R. Skraba, R. V. Sljubszki, A. A. Spakovszki, I. Sz. Spet, Ja. H. Spűevszki, P. M. Sucko, I. C. Supenyka, H. Sz. Suskevics, Sz. P. Syrokomla, W. Szabalenka, R. K. Szabalevszki, A. V. Szacsanka, B. I. Szacsanka, 1. I. Szaharav, Sz. P. Szalahub, A. F. Szalamaha, U. P. Szalamevics, Ja. Szamojla, U. I. Szamujljonak, E. L. Szaprika, H. Jo. Szavicki, A. Szavics, F. A. Szemaskevics, R. M. Szemjanovics, A. A. Szemjazson, Ja. Szemuha, V. Sz. Szerbav, I . A . Szerhijevics, M. Szerzsputovszki, A. K.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Szipakov, Ja. Szjavruk, P. Ja. Szkarina, F. Szkrihán, Ja. Szkripka, M. Szmotrickij, H. D. Szmotrickij, M. Sznapko, Ju. Szobol, Sz. Sztadolnyik, I. K. Sztari Ulasz Sztasevszki, V. P. Sztaver, A. Sztelmah, U. M. Sztralcov, M. Szurazsszki, V. Szúrta, T. R. Szusko, P. Szvajak, K. Szvirka, Ju. Tank, M. Tapcsevszki, F. F. Taraskevics, B. A. Tarasz, Ny. M. Tarasz, V. Ja. Taraszav, K. I. Tarmola, R. Ja. Taubin, Ju. A. Tavlaj, V. P. Ticsina, M. Tiskevics, Ja. P. Tiskevics, K. P. Tkacsov, M. Tkacsov, P. I.

Trucevics, Ja. Trusz, P. Tsascskovszkaja, Z. A. Tulupava, N. I. Tyotka Ulascsik, M. M. Umjasztovszki, F. I. Usakov, A. F. Uszikav, Ja. Vadanoszav, M. Valter, V. B. Varanovics, A. U. Varava, U. A. Vaszilevics, A. Sz. Vaszilevszkaja, H. A. Vaszilevszki, P. Vasziljok, M. Vasziljonak, Ja. P. Vasziljonak, Sz. I. Vataci, Ny. B. Vaznyaszenszki, A. M. Vecsar, A. A. Sz. Verabej, Ja. V. Veramejcsik, U. M. Verasz, Z. Visinszki, M. M. A. Vitalin, Z. Vitan-Dubejkavszki, L. I. Vitka, V. Vjaljuhin, A. Sz. Vjarba, V. Vjarcinszki, A. I. Vjariha-Darevszki, A. I. Vjaszjoli, K.

Volni Volszki, A. V. Volszki, V. F. Voranav, M. Vul, Ja. P. Zahorszkaja, Ny. Sz. Zakonnyikov, Sz. I. Zambrzsicki, Sz. V. Zamerfeld, Ja. M. Zamocin, I. I. Zarecki, M. Zaricki, A. A. Zaszim, M. A. Zazeka, Ja. Jo. V. Zeitlin, H. Zizanyij, L. Zizanyij, Sz. Zjamkevics, R. A. Zjanykevics, R. Sz. Zjazjulja, A. Zsaljaznyak, R. Sz. Zsavruk, A. Zsicska, H. D. Zsihunov, A. Zsilka, U. A. Zsitkevics, Z. M. Zsizsenka, U. A. Zsotev, D. Zsuk, A. Zsukovics, V. A. Zsukovszkij, A. Zsuravljov, V. P. Zsurba, Ja. Zvonak, A.

BELUDZS Naszír,

G.

BEMBA Mpashi,

S. A.

BENGÁLI Aláol Balarámdász Banaphul Bandjópádhjája, Bandjópádhjája, Bandjópádhjája, Bankimcsandra Barál, A. K.

M. R. T.

Baszu, A. Baszu, Bárén Baszu, Buddhadéb Baszu, M. Baszu, R. Bháratcsandra Ráj Bhattácsárja, Bh. Bhattácsárja, Sz.

538

Bisi, P. Csaitanja Csakravartí, A. Csakravartí, B. Csandídász, B. Csattópádhjája, S. Dász, Dzs. Dász, Sz.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Dász, U. Datta, M. Datta, R. Datta, S z a t j é n d r a n á t h Datta, S z u b h i n d r a n á t Dé, B. Dutt, T. Gangópádhjáj, N. Gangópádhjáj, U. Gánguli, T. Ghós, G. Góvindadász Gupta, I. Háldár, G. Kánha Kásirámdász Krisnadász, K. Krisnarámdász

Krittivász Ódzshá Ksémánanda Lócsandász Mahbúbul Alam Máládhar Baszu Mazumdár, M. Mazumdár, Sz. Mitra, D. Mitra, P r é m é n d r a Mitra, Péricsand Mukherdzsí, P . K . Mukhópádhjáj, S. Mukhópádhjáj, Szauríndramóhan Mukhópádhjáj, Szubhás Mukundarám Csakravartí Nág, G. Naróttam Dász

Nazrul Iszlám, K. Ráj, A. Rámmóhan Roj Rámnidhi Gupta Rámpraszád Szén Roj, D. Szén, D. Szén, N. Szén, Sz. Széngupta, A. Széngupta, J . Széngupta, N. Tagore, D. Tagore, R. Tarkaratna, R . Vidjápati Vidjászágar, I. S. Vivékánanda, szván

BENINI Bhély-Quénum, Hazoumé, P.

0.

Joachim,

Vasa, 0 . G.

P.

BIRMÁN lásd BURMAI BIZÁNCI lásd GÖRÖG BOLGÁR Alipiev, P. Andreev, V. Andrejcsin, I. Arnaudov, M. Bagrjana, E. Bakalov, G. Balabanov, A. Banov, B. Baruh, A. Baruh, V. Basev, V. Belcseva, M. Belev, G. Belev, K. Beron, P. Blagoev, ü. Blászkov, I. Bogorov, I. Bojadzsiev, D. Bolgár, B. Boncsev, N.

Botev, H. Bozsilov, B. Burin, I. Canev, G. Canev, Sz. Cerkovszki, C. Csernorizec Hrabár Csilingirov, Sz. Csintulov, D. Csudomir Dalcsev, A. Damjanov, D. Dancsev, P. Daszkalov, Sz. Daszkalova, L. Davidkov, I. Debeljanov, D. Delcsev, B. Dicsev, Sz. Dilov, L. Dimitrova, B.

539

Dimov, D. Drumev, V. Dublev, D. Dzsagarov, G. Elin Pelin Evtimij Tárnovszki Fotev, H. Furnadzsiev, N. Gabe, D. Galina, L. Gancsev, M. Gecsev, Sz. Genov, T. Genovszka, V. Georgiev, K. Georgiev, M. Germanov, A. Gerov, A. Gerov, N. Golev, V. Goskin

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Grigorov, K. Grubeslieva, M. Guljaski, A. Gundov, D. Hadzsihrisztov, I. Hajtov, N. Hancsev, V. Harmadzsiev, T. Hrelkov, N. Hrisztoforov, A. Iírisztov, K . Iszaev, M. Ivanov, J . Jaszenov, H. Javorov, P. Joan Ekzarh Jovkov, J. Kalcsev, K. Kalfov, D. Kalina Maiina Kamenova, A. Kantakuzin, D. Karaangov, P. Karalijcsev, A. Karaszlavov, G. Karaszlavov, Sz. Karavelov, L. Karolev, Sz. Kirkov, G. Kjuljavkov, K. Kiiment Ohridszki Konsztantin Kosztenecski Konsztantinov, A. Konsztantinov, K. Konsztantin Preszlavszki Koralov, E. Kosztov, Sz. Kraszinszki, Sz. Krásztev, K. Larnar Lankov, N. Levcsev, L. Liliev, N. Manov, E. Markovszki, V. Matev, P. Metodiev, D. Mihajlovszki, Sz. Miladinov, D. Miladinov, K. Milev, G. Mileva, L. Mikov, Sz. Misev, G.

Muratov, A. Mutafcsieva, V. Nakovszki, A. Natev, A. Neofit, Hilendarszki-Bozveli Nikolov, N. Paiszij Hilendarszki Pancsev, P. Panteleev, D. Párlicsev, G. Parusev, P. Pavlov, K. Pavlov, T. Pejcsev, I. Pejcsinovics, K. Pencseva, Sz. Penev, B. Penev, K. Penev, P. Petkanov, K. Petkov, B. Petkov, L. Petkova, V. Petrov, D. Petrov, I. Petrov, V. Podvárzacsov, D. Poljanov, D. Popdimitrov, E. Popov, V. Prezviter Kozma Radev, Sz. Radevszki, H. Radicskov, J. Radoev, I. Rajcsev, G. Rajnov, B. Rakitin, N. Rakovszki, G. Ralin, R. Razcvetnikov, A. Rilszki, N. Romanszka, C. Sz. Romanszki, Sz. M. Rumjancev, Sz. Ruszev, N. P. Rúzs, I. Sismanov, 1. D. Sopkin, M. L. Szaparev, 0 . Sz. Szarandev, T. A. Szimeon Szlavejkov, P. P. Szlavinszki, P.

540

Szmirnenszki, H. Szofronij Vracsanszki Sztamatov, G. P. Sztambolov, Sz. N. Sztanev, E. Sztanev, L. N. Sztefanov, D. Sztefanov, P. R. Sztefanova, N. B. Sztoev, G. D. Sztojanov, C. Sz. Sztojanov, L. Sztojanov, Z. D. Sztrasimirov, A. T. Sztratiev, Sz. Szugarev, R. M. Szvetlin, D. Szvilenov, A. M. Talev, D. P. Tenev, L. D. Teodorov-Balan, A. Sz Teodoszij Tárnovszki Teofan Rilszki Teofilov, I. N. Tiholov, P. Todorov, A. T. Todorov, P. J. Todorov, Tz. Todorov, V. Todor Vracsanszki Tomov, B. R . Trajanov, T. V. Tzavella, H. T. Vakarelszki, H. T. Válcsev, J. T. Válcsev, N. Sz. Válev, D . J. Válev, I. Vapcarov, N. J. Vaszilev, 0. Vaszilev, V. M. Vazov, I. M. Velcsev, P. V. Velcsev, T. N. Velicskov, G. V. Velicskov, K. P. Velicskov. M. A. Velkov, K. D. Veszelinov, G. V. Vezsenov, D. Vezsinov, P. Vladiszlav Gramatik Vlajkov, T. G. Vojnikov, D. P.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Volen, I. Vutimszki, A. Zagorcsinov, Sz. P. Zaimov, Sz. Sz.

mutató Zlatarszki, V. N. Zsecsev, T. T. Zsefarovics, H. Zsinzifor, R. K. J.

Zarev, P. Zarev, V. P. Zidarov, K. Zidarov, N . J.

BOLÍVIAI Aguirre, N. Arguedas, A. Botelho Gonsálvez, R . Bustamante, R . J . Camper o Echazú, 0. Canelas, D. Cerruto, O. Cèspedes, A. Costa du Reis, A. Díaz Villamil, A. Díez de Medina, F . Frontaura Argandona, Granado, J . dei

M.

Guerra, J. E. Guillén Pinto, A. Gutiérrez, A. Guzmán, A. Guzmán Arze, H. Jaimes, J . L. Jaimes Freyre, R. Kempff Mercado, E. Lara, J . Mendoza, J . Navarro, G. A. Ostria Gutiérrez, A.

Otero Reiche, R. Peláez Collazos, R. U. Penaranda, C. Pinto, M. M. Prudencio, R. René-Moreno, G. Reyes-Ortiz, F. Reynolds, G. Rodrigo, S. Shimose, P. Tamayo, F. Vaca Guzmán, S.

BOTSWANAI Seboni, O. M.

Ukxone

BRADZS Raszakhán

BRAZIL Abreu, C. de Adonias Filho Aires, M. Albano, J . Almeida, G. de Almeida, J . A. de Almeida, J . L. de Almeida, M. A. de Alphonsus, J . Alvarenga, M. I. d a Silva Alvarenga Peixoto, I. J . de Álvares de Azevedo, M. A. Amado, G. Amado, J . Anchieta, J . de Andrade, J . Andrade, J . 0 . de Sousa Andrade, M. de Anjos, A. de Carvalho Rodrigues dos

Anjos, C. dos Antônio Cândido Aranha, G. Araújo, M. Arinos, A. Ataide, T. Autran Dourado Azevedo, Aluísió Azevedo, A r t u r Bandeira, M. Barbosa, R. Barreto, A. H e n r i q u e s de Lima Barreto, T. Barroso, M. A. Basílio da Gama, J . Benedetti Magalhães, L. M. Bilac, 0 . Bloch, P. Bopp, R.

541

Botelho de Oliveira, M. Braga, R. Braga Montenegro, J . Brandão, 0 . Buarque de Holanda, A. Calado, A. C. Caldas, A. Pereira de Sousa Camargo, J . Caminha, A. Campos, G. Campos de Carvalho Cardoso, L. Cardoso de Meneses е Sousa, J. Carpeaux, 0 . M. Carrazedo, R. Carvalho, R. de Carvalho, V. de Castro Alves, A. de Cavalcanti Proença

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Cepelos, B. Chamie, M. Coelho Neto Condé, J. Cony, C. H. Corcão, G. Correia, R. da Costa, C. M. da Costa Lopes, В. Coutinho, A. Cruz е Sousa Cunha, Е. Damasceno, D. Delfino, L. Dias, T. Dias Gomes Drummond de Andrade, C. Eiró, P. Eneida Fagundes Teles, L. Fagundes Varela Faria, 0 . de Fernandes, M. Ferreira Guiar Figueiredo, G. Fonseca, R. Fontes, H. França de Lima, G. Freyre, G. Gama, L. Garcia, 0 . M. Gomes, E. Gonçalves de Magalhães Gonçalves Dias Gonzaga, T. A. Guimaraens Filho, A. de Guimarães, B. Guimarães Júnior, L. Guimarães Passos Guimarães Rosa, J. Houaiss, A. Inglês de Sousa Ivo, L. Jardim, L. Jesus, C. M. de José Bonifácio, o moço José Bonifácio, o velho Julião, F. Junqueira Freire Juó Bananére Jurandir, D. Karam, F. Lassa, 0 . Leôni, R. de

Lima, A. de Lima, J. de Lima, J. I. de Abreu Lima Barreto Linhares, T. Lins, A. Lins, 0 . Lins do Rego, J. Lisboa, H. Lispector, C. Lobato, M. Lopes, B. Lopes de Almeida, J. Macedo, J. M. Machado, A. M. Machado de Assis Magalhães, A. de Magalhães Junior, R. Maranhão Sobrinho Marins, F. Marques, 0 . Marques Rebelo Martins, F. Martins, W. Martins Pena, L. C. Matos, G. de Mattos, G. Meireles, C. Mello, A. T. de Melo Franco, A. A. de Melo Franco, F. de Melo Neto, J. C. de Mendes, M. Mendes Campos, P. Mendonça Teles, G. Menotti dei Picchia Meyer, A. Miguel Pereira, L. Milano, D. Milliet, S. Montelo, J. Moraes, V. de Moreira da Fonseca, J. P. Mota, M. Nabuco, J. Nejar, C. Oliveira, A. de Paiva, M. G. de Palmério, M. Peixoto, A. Pena, C. Pennafort, 0 . Peregrino Júnior Pereira, A.

542

Pereira, A. 0 . Perneta, E. Pompéia, R. Prado, E. Prado, P. Queirós, D. Silveira de Queirós, R. de Queiroz, W. de Quintana, M. Rabelo, L, Ramos, G. Ramos, H. de Carvalho Ramos, P. E. da Silva Ramos, R. Rangel, A. Rangel, G. Ravasco, В. V. Reis, F. S. dos Reis, M. J. Resende, 0 . L. Ribeiro, J. Ribeiro, J. B. Ribeiro, J. U. Ribeiro Couto Ricardo, C. Rio, J. do Rivera, 0 . B. de Rodrigues, N. Romero, S. Sá, A. de Sabino, F. Tavares Salgado, P. Santa Maria Itaparica, Frei M. de Santa Rita Durão, Frei J. de Schmidt, A. F. Scliar, M. J. Seabra, В. H. de Almeida Setúbal, P. Silva, A. F. da Costa е Silva, A. J. Pereira da Silva, D. C. da Silveira, T. da Silveira, V. Silveira Neto, M. Azevedo da Simões Lopes Neto, J. Sousa, A. de Sousa, A. Gonçalves Teixeira е Sousândrade Suassuna, A. Vilar Taunay, A. d'Escragnolle Távora, J. Franklin da Silveira Teixeira, B.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Teixeira, M. S. Lopes Teófilo, R. M. Torres, A. dos Santos Trevisan, D. Várzea, V.

Vasconcelos, M. de Vasconcelos, P. S. de Veiga, J. J. Veríssimo, É. Veríssimo, J. D. de Matos

mutató Vieira, M. da Costa Vilela, L. Vítor dos Santos, N. Wamosy, A.

BRETON Brizeux, J. A. P. Calloc'h, J.-P. Helias, P.-J. Hémon, R. Keineg, P.

Lambert, A. Le Braz, A. Luzel, F. M. Malmanc-he, T. Mason, R. ar

Proux, P. Queffélec, H. Taldir Tiercelin, L. Vallée, F.

BUGIS Ali-Haji

bin Raja Ahmad, R

BULU Oyônô-Mbia,

G.

BURJÁT Abidujev, B. D. Baldano, N. G. Bazaron, В. B. Cidendambajev, Cs. C. Damdinov, N. G. Dasinimaev, D.

Don, C. Dondokova, Galszanov, Madaszon, Namszaráje

C.-D. C. D. v, H.

Namzsilon, D.-R. Sadaev, A. I. Szolboné Tujá Tumunov, Zs. T. Zsamcmáno, C. Zs.

BURKINA FASÓ I Boni, N.

Ki-Zerbo,

Tiéndrébéogo,

J.

Y.

BURMAI Aduminnjo Ananda Thurija Ariavamta Banja Dala Ba Thaung, Thakin Bhamo Tin Aung Bonmazeja Butalin Csitláj Dagon Thaja Hla Dzso, J. Hlajng Illoga Thondaunghmu Jan Aung, U

Javejszinthvej Kala, U Karavika, Shin Khin Khin Ju Kodo Hmajng, Takin Ku, Uj Lat, U Letvethondara Ludu U Hla Maha Hszvej Ma Ma Lei Ma Mja Galej Maung Htin

543

Maung Tyi Mi Fju Min Aung Min Sin Min Thuvun Mjavadi Mindzsi U Sza Monin Pi Mounjuvej Szajado Nacsinnaung Navade Navade Vemaszu Nu U Obata, U

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti On Pe, U Ou, U Pádethajaza Ponnja, U Pothudo U Min Rahtathara, S. M. Sanghaja Szajado Sin, U Sin Aggathamadi Sin Iíwe Njo Sin Min Sin Szandalinka Sin Tezothara Sin Thuje Svedaung Thihathu Svejdaung Nandatu Sve Ni Sve U Daun Szejn Szejn Szhaja Jo Szvan Ji, M. Tamein Taun Tangi Min, Juvati Tankho, Sin Taunghpila Szajado Tejn Maung Tejn Pe Min, U Tekkado Mi ja Szejn Tekkado Min Mo Tekkado Tu Maung Thadu

Thakin Joe Than Than, Thakin Thappan Maung Wa Thavta Sve Thila Szitu Thvej Njou, Sin Tilavunta, Sin Maha Tin Aun, Banmo Tin Mo Tin Szhan Tin Szhvej To Ta Szhvej Tou Tou Tou, U Tukha, U Tvindin Tajvan Mha Szithu U Aung Hpjo U Aung Ta U Ba Csoe U Ba Njun U Bi U Ej Maung U E Maung Ugandamana, Sin Uggabjan U Gyi Maung U Hlaing U Hpjao U Hszaung U Htin Aung

mutató U Jam U Jau Kji U Jo U Kaung U Khin Zo U Kho U Kin U U Kji, Th. U Kji, V. Sz. U Kjo Szhvej U Min, Lu U Njun Vej U Pe U Pej Maung Thin U Po Kija U Pok Ni U Shun U Shve Khi U Shve Kju U Szejn Tin U Ta U Tejn Lin U Thein Maung U Thvan Nui U Tin U Toe Uttamadzso, Sin Vin Pe, U Zavarw, Zodzsi

BUSMAN Ukxone

CEYLONI lásd SZINGALÉZ, INDO ANGOL CHILEI Acevedo Hernández, A. Alegría, F. Amunátegui, G. Amunátegui, M. L. Barque.ro, E. Barrios, E. Blest Oana, A. Blest Gana, G. Bombái, M. L. Brunet, M. Coloane, F. A. Cruchaga Santa Maria, Á.

Délano, L. E. D'Halmar, A. Díaz, J. Díaz Casanueva, H. Durand, L. Edwards, J. Edwards fíello, J. Godoy, J. González Bastías, J. González Rojas, E. Grez, V. Guzmán, N.

544

Guzmán Cruchaga, J. Heiremans, L. A. Henríquez, C. Huidobro, V. Jara, Marta Jara, Max Jobet, J . C. habarca Hubertson, A. Labarca Hubertson, G. Lacunza, M. Lagos Lisboa, J. Lara, 0.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Laslra, P. Latcham Alfaro, R. Latorre, M. hazo Baeza, 0. Lihn, E. Lillo, B. Lira, P. Lisboa Echevarria, V. Magallanes Moure, M. Malvenda, R. Marín, J. Massis, M. Méndez Carrasco, A. Merino Reyes, L. Millán, G, Mistral, G.

Monvel, M. Morales, J. R . Munoz, I). Neruda, P. Ona, P. de Orrego Luco, L. Orrego Vicuna, E. Oyarzún, L. Parra, N. Parra, V. Pérez Rosales, V. Petit, M. Pezova Véliz, C. Prado, P. Préndez Saldías, Prieto, J.

mutató Reyes, S. Rocuant, L. M. Rojas, M. Sanfuentes, S. Scarpa, R. E. Sieveking, A. Soffia, J. A. Solar, A. Subercaseux, B. Teillier, J. Teitelboim, V. Valle, J. Vicuna Cifuentes, Zardoya, C.

C.

CIPRUSI lásd GÖRÖG COSTA RICA-I Dobles, F. Echeverría, A. J. Fallas, C. L. Fernández de Tinoco, M.

Fernández Guardia, R. Carcía Monge, J. González Zeledón, M. Gutiérrez, J.

Jiménez, M. Lyra, C. Marin Canas, J. Pacheco, L.

CRNA GORA-I lásd SZERB CSÁDI Seid, J. B.

CSAGATÁJ Abidgázi Bahádur Agahi, M. R. Atai Bábur, Z. M. Bajkara, H.

kán

Szakkádi Turdi Ubajdulláh U vajszíj

Durbek Fazli Lutfí Neváí, A.

kán

CSAHA Szahle, Sz. B. B.

CSECSEN Arszanov,

35

Sz.

Badujev,

Sz.

Muzajev,

545

N. Dzs.

J.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti

mutató

CSEH Adámek, B. Adam z Veleslavína, D. Arbes, J. Askenázi, J. ben J. Aškenazy, L. Baar, J. S. Balbín, B. Barák, J. Bareš, G. Bart, I. Bartoš, F. Bartoš, J. Bass, E. Bednář, J. Bednář, K. Bélohradská, H. Bendi, V. Beneš, E. Beneš, J. Beneš, K. J. Benešová, B. Beneš Třebízský, V. Bernášková, A. Bezruč, P. Biebl, K. Blahoslav, J. Blatný, L. Blažek, V. Böhnel, M B. Bonn, H. Borecký, J. Borolics, Ju. Ju. Bouška, S. L. Bozdéch, E. Brábek, F. Branald, A. Branislav, F. Březina, 0 . Březovský, B. Bridel, B. Brousek, A. Bublík, L. Budín, S. Budovec z Budova, V. Burian, E. F. Buriánek, F. Cách, V. Čapek, J. Čapek, K. Čárek, J. Čech, S. (helyesen: Čech, S., Rousek, B.)

Čelakovský, F. Čep, J. Černý, R. Červenka, M. čhelčický, P. Chmelenský, J. K. Chocholoušek, P. Čivrný, L. Comenius, J. A. Cosmas Pragensis Cuno, H. Daněk, 0 . Deml, J. Dietl, J. Diviš, I. Dobrovský, J. Dolanský, J. Doucha, F. Drda, J. Dubravius, J. Dur dík, J. Durych, J. Duškova, M. Dvořáčková, V. Dvořák, A. Dvořák, K. Dvořák, L. Dvořáková, H. Dyk, V. Eisner, P. Elpl, M. Erben, K. J. Fábera, M. Fabián, K. Fikar, L. Fiker, E. Fischer, 0 . Fleischmann, I. Florian, M. Flos, F. Franková, H. Frič, J. V. Fried, J. Frýd, N. Fučík, J. Fuks, L. Gebauer, J. Gellner, F. Glazurová, J. Goldstücker, E. Götz, F. Gregor, A.

546

Grusa, J. Hájek, J. Halas, F. Hálek, V. Hamšik, 1). Hanka, V. Hanzelka, J. Hanzlík, J. Hašek, J. Hasištejnský z Lobkovic, B. Hašková, L. Hauková, J. Haussmann, J. Havel, J. Havel, V. Havlíček, J. Havlíček Borovský, K. Havránek, B. Hendrych, M. Herben, J. Herites, F. Herrmann, I. Heyduk, A. Hilbert, J. Hilčr, J. Hiršal, J. Hladík, V. Hlaváček, K. Hnčvkovský, Š. Hoffmeister, A. Holan, V. Holeček, J. Holub, M. Hončík, E. Honzl, J. Hora, J. Hořejší, J. Hostinský, 0 . Hostovský, E. Hrabal, li. Hradský, L. Hrozný, B. Hrubín, F. Hrubý z Jelení, Ř. Husz, J. Ivancsov, F. V. Jablonský, B. Jabůrková, J. Jahn, M. Jahoda, J. Jakobaeus, J. Jakoubek ze Stříbra

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Jakubec, J. Janda, B. Janů, J. Jariš, M. Jelínek, B. Jelínek, E. Jelinek, H. Jenčik, J. Jeřábek, C. Jeřábek, F. V. Jeřábek, V. K. Jeroným Pražský Jesenská, R. Jilemnický, P. Jirásek, A. Jirát, V. Jirko, M. John, J. Jungmann, J. Kabeš, P. Kadlec, J. Kadlec, S. Kainar, J. Kalčik, R. Káűa, V. Kapličky, V. Kapoun, K. Karafiát, J. Karas, J. F. Károly, IV. Luxemburgi Kisch, E. E. Klácel, F. M. Klenková, H. Klička, B. Klima, I. Klíma, J. Kliment, A. Kloboučník, J. Klos, E. Knap, J. Kocourek, J. Kocourek, V. Kohout, P. Kolář, J. Kolín z Chotéřiny, M. Kolman Cassius, J. Konrád, E. Konrád, K. Konrád, K. Kopecký, J. Kopta, J. Kosmas Koudelák, J. Kozák, J. 35*

Kožík, F. Králík, 0. Kramerius, V. M. Kramoliš, C. Krásnohorská, E. Krátký, R. Kratochvil, J. Kratochvíl, M. V. Krejčí, F. V. Krejčí, K. Krejčí, S. Křelina, F. Křička, P. Kriebel, Z. Kristián Křiž, I. Krška, V. Kubásek, V. Kubín, J. Š. Kubka, F. Kuděj, Z. M. Kuh, D. Kundéra, L. Kundéra, M. Kupka, J. S. Kvapil, F. Kvapil, J. Lacina, V. Lada, J. Langer, F. Langer, J. J. Levý, J. Linda, J. Lom, S. Lomnický z Budče, S. Longen, E. A. Loukotková, J. Lupáč, P. z Hlaváčová Lustig, A. Lysohorský, 0 . Macek, A. Mácha, K. H. Macháček, K. S. Machar, J. S Machonín, S. Macourek, M. Mahen, J. Mahler, Z. Majerová, M. Malířová, H. Marek, J. Mareš, J. Maršiček, V. Martinek, V.

547

mutató Masaryk, T. Garrigue Mašinová, L. Matějka, J. Mathesius, V. Mayerhoffer, G. N. Medek, J. Medek, R. Michal, K. Michalcová-Cesnaková, M. Michl, K. Mikulášek, 0 . Misař, K. Moravcová, J. Mrštík, A. Mrštík, V. Mucha, J. Mukařovský, J. Müller, V. Nauman, P. Navrátil, M. Nebeský, V. B. Nechvátal, F. Nejf, V. Nejedlý, J. Nejedlý, V. Nejedlý, Z. Němcová, B. Neruda, J. Nesvadba, J. Neumann, S. Neumann, S. K. Nezval, V. Noha, J. Nohejl, B. Nohejl, M. Nor, A. C. Novák, A, Nováková, T. Nový, K. Olbracht, I. Opelík, J. Orten, J. Otčenášek, J. Palacký, F. Paprocký z Hlohol a Paprocké Vůle, B. Páral, V. Pašek, M. Pašiaková, J. Paulík, J. J. Pavel, 0 . Pavlíček, F. Pavlů, B. Pazourek, V.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Pešat, Z. Petiška, E. Petrmichl, J. Pfleger-Moravský, G. Pilař, F. Pilař, J. Pisa, A. M. Pleva, J. V. Pludek, A. Pluhař, Z. Pokorný, J. Poláček, K. Polán, B. Pravda, F. Pražák, A. Pražák, R. Prefát z Vlkanova, 0 . Preissová, G. Přibský, V. Přikryl, 0 . Procházka, A. Procházka, J. Procházka Serafinský, F. Procházková, M. Prošková, H. Prouza, P. Ptáček, L. Ptáčník, K. Puchmajer, A. J. Pujman, P. Pujmanová, M. Pulkava z Radenína, P. Putík, J . Pytlík, R. Quis, L. Rabštejn, J. z Rachlík, F. Rafaj, M. Raffel, V. Rais, K. V. Rakous, V. Ráž, A. Řehák, S. Reiniš, S. Rettigová, M, D. Rezáčová, E. Řiha, B. Rokos, F. A. Rokycana, J. Romportlová, J. Rossová, A. Rosůlek, J. V. Rotrekl, Z. Rotterová, B.

Rubeš, F. J. Rubín, A. Rudolf, S. Rusinský, M. Ruttle, M. Rvačovský z Rvačova, V. L. Rybák, J. Sabina, K . Sacher, V. šafránek, 0. šajner, D. Salda, F. X . Salivarová, Z. šamberk, F. F. Sauer, F. Schauer, H. G. Scheinpflug, K. Scheinpflugová, 0. Schneider, J. Schubin, 0 . Schulhof, I. Schulhof, S. Schulz, F. Schulz, K. Schulz, M. Sedláček, K. F. Sedlmayerová, A. Sedloň, M. Seifert, J. Sekera, J. Sekora, 0 . Sembera, A. V. šerberová, A. Šeřík, Z. Sezima, K. Sidon, K. šiktanc, K . Šimáček, M. A. Šimečka, M. Simon, J. Simonides, J. Skácel, J. Skácelík, F. Skála, I. Skála ze Zhoře, P. Skarlant, P. Školaudy, V. Skorunka, F. Škutina, V. Škvor, J. Škvorecký, J. Sládek, J. V. Slavata z Chlumu a Košumberka, V.

548

mutató Šlejhar, J. K. šmahelová, H. šmajda, M. Smetanová, J. Smil Flaška z Pardubic Šmilovský, V. A. Smoček, L. Šnepp, L. Šolc, V. Soldan, F. Šotola, J. Souček, L. Souček, S. Součková, M. Sova, A. šrámek, F. Šrůt, P. Stašek, A. Stech, V. Stehlík, L. Stehlík, M. Steigerwald, K. Steklač, V. štěpan, L. Štěpánek, J. N . Štěpánek, V. Šteyer, M. V. Stingl, M. Štítní, T. Štoll, L. Štorch, E. Stránecká, F. Stránský ze Zapské Stránky, P. Štroblová, J. Stroupežniczký, L. Strož, D. Stuchl, V. Stýblová, V. Šubert, F. A. Suchý, J. Suchý, L. Šulcová, M. Sus, 0. Sušil, F. Švandr lik, M. Svátek, J. Svatopluk, T. Švejda, J. Světlá, K. Svoboda, F. X . Svobodová, N. Svobodová, R. Svozilová-Jahnová, H.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Sýs, K . Szatmáryová-Vlčková, V. Táborský, F . Taufer, .J. Technik, A. Teige, K . Terlecký, N. Těsnohlídek, R . Tetauer, F. Téver, F. Thám, V. Theer, 0. Thomayer, J . Tigrid, P. Tille, V. TUschová, A. M. Toman, J . Toman, K . Tomanová, M. Tomeček, J . Topol, J . Tovačovský, C. z Cimburka Třanovský, J . Trapl, V. Trefulka, J . Třešňák, V. Truneček, J . Trýb, A. Tůma, K . Turínský, F. Tyl, J . K . Uhde, M. Uher, J . Ulč, 0. Urban, J . Urbánek, Z. Urbánková, J . Urbanová, E . Urx, E . Vácha, S. Vachek, E . Vacík, M. Václavek, B. Vaculík, L.

Valenta, E . Valja, J . Vančura, V. Vaněček, A. Vaněk, K . Vaněk, V. Vašica, J . Vavák, F . Vávra, R . J . Vavřik, Z. Vavřinec z Březové Včelička, G. Vejdělek, Č. Vejvoda, J . Velenský z Mnichova, 0 . Veleslavín, D. A. Veselý, A. Viktorin ze Všehrd, K . Vilikovský, J . Vinařický, K . A. Vlach, R . Vladislav, J . Vlašín, Š. Vlček, B. Vlček, J . Vlček, V. V ocel, J . E. Vodák, J . Vodička, F . V odrážka, J . Vohryzek, J . Vokáč, K . V okolek, V. Volák, J . Vondra, V. Vondrák, V. Voskovec, J . Voskovec, P. V ostrá, A. Vratislav z Mitrovic Vrba, F . Vrba, J . Vrbová, A. Vrchlická, E.

Vrchlický, J . Vyhlídal, 0 . Vyskočil, A. Vyskočil, I. Weil, J . Weiner, R . Weiss, J . Wellek, R . Wenig, A. Wenzl, 0. Werich, J . Werner, V. Wernisch, 1. Winter, Z. Wojkovicz, J a n Wolker, J . Wollman, F. Zábrana, J . Zábránský, A. Žaček, J . Zahradníček, J . Žák, J . Zákrejs, F . Zaorálek, J . Zapletal, Z. Zápotocký, A. Zatloukal, J . Závada, V. Zavřel, F . Zbihlej, J o . Zelenka, 0. Zelený, V. Želivský, J . Žerotina, K . Zeyer, J . Zich, 0. Zikmund, M. Zinnerová, M. Žitavsky, P. Zrotal, J . Župan, F . Žveřina, L N. Zvon, P. Zýka, J .

CSEREMISZ lásd MARI CSEROKI lásd INDIÁN CSI Nketia, J . H . K w .

Sutherland,

E. T h .

549

Tabi, R . A.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató

CSUKCS Ritheu, Ju. Sz.

CSUVAS Ajgi, G. Elger, Sz. V. Fjodorov, M. F. Huzangaj, P. P. Ivanov, K. V. Ivnik, I. Ny. Jakovlev, I. Ja. Jurkin, I. Ny. Oszipov, P. Ny.

Pajras, K. I. Pavlov, F. P. Polorusszov, Ny. I. Sumkov, Sz. A. Szemjonov, Ty. Sz. Szeszpel Missi Szirotkin, M. Ja. Szkvorcov, Ju. I. Talvir, A. F.

Thti, I. Timofejev, G. T. Trubina, M. D. Tuktas, I. Sz. Tur han, A. Turhan, Ja. Uhszaj, Ja. G. Vasziljev, Ny. V. Zajcev, G. V.

CSV ANA Machaka, S. R. Mf.

Plaatje, S. Tsh.

DAGESZTÁNI lásd AVAR, DARGIN, LAK, LEZG DAHOMEYI lásd BENINI DAKOTA lásd INDIÁN DÁN Aakjaer, J. Aalbaek Jensen, E. Aarestrup, E. Abell, Kj. Abildgaard, 0. Abrahamson, W. H. F. Andersen, B. Andersen, H. Andersen, K. Andersen Nexø, M. Anders Sunesøn Anker Larsen, J. Arnbak, 13. Arrebo, A. Christensen Bagger, C. Baggesen, J. I. Bang, C. Bang, H. Becker, K. Biehl, Ch. D. Billeskov Jansen, Fr. J. Bjarnhof, K.

Bjørnvig, Th. Blicher, S. S. Blixen, K. Bødker, C. Bødtcher, L. Bomholt, J. Bønnelycke, E. Borberg, S. Bording, A. Borum, P. Brahe, T. Brandes, E. Brandes, G. Brandt, J. G. Branner, H. Chr. Bredahl, Chr. H. Bregendahl, M. Broby-Johansen, R. Brorson, H. A. Bruun, L. Bruun, M. C. Bruun Olsen, E.

550

Christensen, I. Christiansen, E. Clausen, S. Claussen, S. Corydon, R. Dam, A. Ditlevsen, T. Dons, Aa. Drachmann, H. Eisenhardt, J. Elbek, J. Engberg, H. Esmann, G. Ewald, J. Fischer, L. Fleuron, S. Freuchen, P. Gelsted, O. Gjellerup, K. Goldschmidt, M. A. Gress, E. Grundtvig, N. F. S.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Gyllembourg, Th. Halvard Gunnarssøn Hammershaimb, V. V. Hansen, M. A. Hansen, 0 . J. Hansen, Th. Harder, U. Hauch, C. Heiberg, J. L. Heiberg, P. A. Hein, P. Heinesen, W. Henningsen, A. Henningsen, P. Herdal, H. Hertz, H. Hjartø, K. Hjelmslev, L. T. Hoffmann, K. Højholt, P. Holberg, L. Holm, S. Holst, K. Holstein, L. Hostrup, J. Chr. Houmann, B. Ingemann, B. S. Ipsen, H. Jacobsen, J. F. Jacobsen, J. P. Jacobsen, Th. Jæger, F. Jensen, J. Jensen, J. V. Jensen, Th. Jespersen, 0 . Jessen, P. Jóhann Sigurjónsson Jómas Gudlaugsson Jón Helgason Jón Sveinsson Jørgensen, E. Jørgensen, G. Jørgensen, J. Jørgensen, L. Juel, A. Juul, 0 . Kaalø, S. Kaalund, H. V. Kamban, G. Kampmann, Chr. Kidde, H. Kierkegaard, S. Kingo, Th.

Kirk, H. Kirkeby, P. Knudsen, E. Knudsen, J. Konrád Gíslason Kristensen, T. Laale, P. La Cour, P. Lange, P. Lange, S. Larsen, A. I^arsen, Th. Lembourn, H. J. Leonora Christina Ling, P. H. Lyngby Jepsen, H. Lyschander, C. Christophersen Madelung, Aa. Michaélis, K. Michaelis, S. Mølloer, N. Møller, P. M. Munch-Petersen, G. Munk, K. Nansen, P. Nathansen, H. Neergaard, P. P. Nielsen, H.-J. Nielsen, J. Nielsen, M. Nordbrandt, H. Oehlenschlåger, A. Palladius, P. Paludan, J. Paludan-Miiller, F. Panduro, L. Pedersen, Chr. Petersen, N. J. Ploug, C. Pontoppidan, E. Pontoppidan, H. Povlsen, 0 . Bungård Pram, Chr. Henriksen Rahbek, K. Lyne Ranch, H. Justesen Rask, R. K. Rasmussen, B. W. Rasmussen, H. Rasmussen, K. Reenberg, T. Clausen Reich, E. Kløvedal Richardt, Chr. Rifbjerg, K. Rode, H.

551

Ronild, P. Rørdam, V. Rung, 0. Ryum, U. Sandemose, A. Sarvig, 0. Saxo Grammaticus Schack, H. E. Schade, J. A. Schandorph, S. Scherfig, H. Seeberg, P. E. Lauritsen Seedorff, H. H. Skjoldborg, J. Skou-Hansen, T. Skram, A. 0 . E. Sneedorf, J. Sehelderup Søeborg, F. Søiberg, H. Sønderby, K. Sonne, J. Sørensen, A. Chr. Sørensen, L. Sørensen, P. Sørensen, V. Soya, C. E. Staffeldt, A. W. Schack von Stangerup, H. Steen, V. Stephensen, M. Stehn, H. Christensen Storm, E. Storm, 0. Strandgaard, Ch. Stub, A. Stuckenberg, V. Svendsen, H. M. Syv, P. P. Tafdrup, P. Tausen, H. Terkelsen, S. Thalbitzer, W. Thomesen, H. Thomsen, V. L. P. Thorup, K. Thygesen, E. Thyregod, Chr. Andersen Tode, J. C. Topsøe, V. Trier Mørch, D. Tureli, D. Uldall, H. J. Vad, P. Vedel, A. S.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Verner, K. A. Voss, T. Wadskiaer, Ch. F. Wessel, J. H. Westenholz, A.

Wied, G. Willumsen, D. K. Winther, Chr. Wivel, O.

Woel, C. M. Worm, J. P. Worm, O. Wulff, H. E.

DARGIN Abakarov,

A.

DÉL AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGI Abrahams, P. H. Bokwe, J. K. Brutus, D. Cachet, J. L. Celliers, J. F. E. Cope, J. Dekker, G. Dhlomo, H. I. E. Dhlomo, R. R. R . Du Plessis, I. D. Du Toit, S. J. Eitemal Eybers, E. F. Franz, G. H. Fula, A. N. Gordimer, N. Gqoba, W. W. Grosskopf, J . Guma, S. M. Gumbi, J. N. Heever, Ch. M. van den Ileever, T. Hoogenhout, C. P. Hutchinson, A. Jabavu, D. D. T. Jabavu, N. H. N. Jolobe, J. J. R. Jonker, A. H. Jordan, A. C. Kock, E. de Krige, U. Kunene, R . M.

La Guma, A. Leipoldt, Ch. F. Leroux, E. Leshoai, li. L. Lewis, E. Louw, N. P. van Wyk Louw, W. E. G. van Wyk Machaka, S. R. M. Made, E. H. A. Madiba, M. J. S. Maimane, J. A. Malherbe, D. F. Marais, E. N. Matsepe. O. K. Matshikiza, T. Matthews, J. Melle, J. van Mikro Millin, S. G. Modisane, B. Mphahlele, E. Nda wo, H. Ngani, M. A. P. Ngcabo, M. J. Nkosi, L. Nortje, K. A. Ntuli, D. Bh. Z. Nxumalo, O. E. H. M. Nyembezi, C. L. S. Opperman, D. j . Paton, A. S. Plaatje, S. Tsh.

Plomer, W. Ch. F. Preller, G.-Sch. Pringle, Th. Rabie, J. S. Ramaile, E. M. Rive, R. Rubusana, W. B. Saoli, J. R. Schreiner, O. E. A. Sentso, D. Senyatsi, Ch. Ph. Sinxo, G. B. Smuts, J. Ch. Soga, J. H. Soga, T. Tamsanqa, W. K. A. Themba, C. Thesen, Hj. P. Totius Tracey, H. T. Tschaka, R. M. uHadi, W. Van Wyk, Ch. Van Zyl, T. Vilakazi, B. W. B. Vimbe, J. M. Visser, A. G. Wilhelm, P. Yako, S. J. P. Zenani, N. M. Zwelonke, D. M.

DOMINIKAI Aguilar, E. Bosch, J. Gabral, M. del Cestero, M. F.

Cestero, T. M. Deligne, G. F. Díaz Ordónez, V. Fernández Spencer, A. 552

Fiallo, F. Galván, M. de J. García Godoy, F. Ilenriquez, R. A.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Henríquez Urena, M. Henríquez Urena, P. Hernández Franco, T. Inchmistegui Cabral, H.

mutató Pellerano Castro, A. Pérez, J. J. Urena de Henríquez, S.

Lebrón Savinón, M. Mieses Burgos, F. Nolasco, S.

DUALA Epanya

Yondo, E.

ECUADORI Aguilera Malta, D. Aguirre, J. B. de Arroyo, C. A. Baquerizo Moreno, A. Borja, C. A. Carrera y Andrade, J. Carrión, A. Chaves, F. Cuadra, J. de la Cuesta y Cuesta, A. Dávila Andrade, C.

Escudero, G. Evia, J. de Fernández, J. Fierro, H. Gallegos, G. Gallegos Lara, J. García Goyena, R. Gil Gilbert, E. Icaza, J. Jaramillo Alvarado, Llona, N. P.

P.

Mata, G. H. Mera, J. L. Montalvo, J. Olmedo, J. J. de Ortiz, A. Palacio, P. Pareja Díez-Canseco, A. Rojas, A. F. Santa Cruz y Espejo, F. J. E. Silva, M. A.

EDO Egharevba, J. U.

EGYENLÍTŐI GUINEAI Evita, L.

EGYIPTOMI ÓEGYIPTOMI Amenemopet Anhsesonqi Aní H aheperrészeneb

Heti Imhotep Iszidórosz, Manethón

Fayumi

Pankratész Peteésze Senute Szuti

ÚJEGYIPTOMI Abú Sádí, Ahmed Zekí Aqqád, Abbász alBadaví, Mahmúd alBárúdí, Számi alFárisz, Bisr Háfiz Ibráhím Haikal, Muhammad Húszain Hakim, Taufíq alHaqqi, Jahjá

Idrísz, Júszuf Jegen, Vali ad-Dín Khamíszí, Abdarrahmán alMahfúz, Nagíb Mandúr, Mohamed Manfalútí, Musztafa Lutfí alMaszrí, Ibráhim alMáziní, Ibráhím alMubárak, Ali pasa

553

Muwajlihí, Muhammad alNágí, Ibráhim Nászif, Hifní Ridá, Rasíd Sarqáví, Abdarrahmán asSárúní, Júszuf alSauqí, Ahmad Sukrí, Abdarrahmán asSzabrí, Iszmáíl

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Szairifí, Haszan aszSzaláma, Músza Szibáí, Júszuf aszSzidqi, Abd ar-Rahmán

Taha Húszain Tahtáví, Rifáa atTaimúr, Mahmúd Taimúr, Muhammad

Taimúrijja, Áisa Tanáví, Dzsauharí atZakí Mubárek Zijáda, Maj

ELEFÁNTCSONTPARTI Akin, L. Bognini,J. M. Dodié, B. B.

Koné, M. Loba, A.

Nokan, Ch. Zadi, Z.

ESZPERANTÓ Adamson, H. Auld, W. Baghy Gy. Boulton, M. Bulthuis, H. J. Devjatnin, V. Ny. Dresen, H. Emba Engholm, S. Grabowski, A. Grau Casas, J. Hankel, M. Hohlov, Ny. Jerosenko, V. Ja.

Kock, E. de Kofman, A. Luyken, H. A. Mattos, G. Maüra, G. Mihalski, E. Miyamoto Masao Neergaard, P. P. Newell, L. N. M. Nisimura Masao Privát, E. Ragnarsson, B. Rosbach, J. H. Rossetti, C.

Sadler, V. Schulhof, S. Schwartz, R. Sekelj, T. Sharpé, R. Sirjajev, I. G. Sturmer, K. R. C. Szilágyi F. Urbanová, E. Valiienne, H. Velebit, I. Waringhien, G. Zamenhof, L. L.

ÉSZT Kaal, A. Kaalep, A. Kalias, A. Kangro, B. Kaplinski, J. Karner, J. Kasu Hans Kitzberg, A. Kivikas, A. Koidula, L. Kotta, F.

Aavik, J. Adams, V. Adamson, H. Adson, K. A. Alle, A. Alver, B. Barbarus, J. Beekman, V. Bertram Doktor Bornhöhe, E. Dresen, H. Eisen, M. J. Enno, E. Faehlmann, F. R. Gailit, A. Grenzstein-Piirikivi, Gross, V. Haava, A. Hindrey, K. A. Ivask, I. V. Jakobson, A.

A.

Kreutzwald, F. R. Kross, J. Krusten, E. Kuusberg, P. Laht, U. Leberecht, H. Liiv, J. Liives, A. Luik, V. Luts, 0.

554

Mannik, E. Mannteuffel, P. A. Masing, O. W. Meri, L.-G. Merilaas, K. Metsanurk, M. Niit, E. Nurme, M. Oras, A. Parijőgi, J. Parn, J. Parve, R. Peegel, J. Pervik, A. Peterson, A. Peterson, K. J. Petri, J. Ch. Pöögelmann, H. Promet, L. Pukk, H. Rangéi, E.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Sang, A. Sárgává, K. E. Schultz-fíertram, G.

Pacsev, B. M. Sogencukov, Adam 0 . Sogencukov, Ali A.

Sortanov, A. T. Teunov, H.

KABIL Ouary, M.

Si Mo/wwiüí-aou-Mhand Ait Hanadouch

KÁBULI PERZSA Abdutghafúr Bresná Anszárí, M. A.

Musztagní, A. Pazsvák, A.

Qári Abdulla

KALMÜK Badmajev, A. Bászangov, B. Erendzsenov, K.

Katjaev, Sz. Kanukov, H. B.

599

Mandzsiev, N. Szuszeev, A. I.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató

KAMBA Mbiti, J. S.

KAMERUNI Bebey, F. Beti, B. Dipolco, Mb. S. Epanya Yondo, E. Ikellé-Matiba, J. Maimo, A. 0 .

Matip, B. Medou, M. R. Ndzaagap, T. Nyunai, J.-P. Owono, J. Oyono, F. L.

Oyónó-Mbia, R. Philombe, R. Pouka-M 'Bague, Sengat-Kuo, F. Werewere Liking Yanou, E.

KANADAI ANGOL Birney, A. E. Brown, A. A. Callaghan, M. E. Campbell, W. Carman, W. B. Carr, E. Carter, H. D. Child, Ph. A. Davies, W. Ii. Da la Roche, M. Fryre, H. N. Gordon, Ch. W. Grey Owl Grove, F. Ph. Gustafson, R. B. Haliburton, Th. Ch. Hine, D. Jóhann Magnús Bjarnason Jones, D. G. Johnson, E. P. Kirby, W. Kirkeonnel, W. Klein, A. M. Lampman, A. Laurence, M. Layton, I. Leacock, S. B. Livesay, ü . McClung, N. L. McCourt, E. A. MacDonald, W. P. McLuhan, H. M. Macpherson, J. Mair, Ch.

Mandel, E. Marlyn, J. Mitchell, W. 0 . Moodie, S. Mowat, E. Nowlan, A. Ostenso, M. Page, P. K. Parker, Sir H. Pratt, E. J. Purdy, A. Raddal, Th. H. Reaney, J. C. Roberts, Sir Ch. G. I). Roberts, G. E. Th. G. Rooke, L. Ross, S. Ryga, G. Sangster, Ch. Saunders, M. Scott, D. C. Scott, F. R. Service, R. W. Shapiro, L. Simons, B. Sinclair, L. Sh. Skeltőn, R. Slade, B. Smart, E. Smith, A. J. M. Smith, R. Solway, D. Souster, R .

600

Sparshott, F. Stead, R. J. C. Stevens, P. Straram, P. Stratton, A. Stringer, A. J . A. Suknaski, A. Sutherland, J. Symons, S. Szumigalski, A. Thesen, S. Thomas, A. Traill, C. P. Valléé, L. Vanderhaeghe, G. Van Herk, A. Van Vogt, A. E. Voaden, H. Waddington, M. Wade, B. Wah, F. Walker, D. H . Walker, G. F. Watmough, D. Walsón, J. Watson, Sh. Wayman, T. Wiebe, R. H. Wilkinson, A. Wilson, E. D. B. Wiseman, A. Woodcock, G. Young, S.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató

KANADAI FRANCIA Aubert de Gaspé, Ph. Bibaud, M. Crémazie, 0 . Dantin, L. Garneau, H. Gérin-Lajoie, A. Grandbois, A. Grignon, Cl. H. Harvey, J. Ch. Hébert, A. Hémon, L. Hertel, F. Laberge, A. Laberge, M. Lacroix, G. Lamontagne-Beauregard, Langevin, A. Lapointe, G. Lasnier, R. Lemelin, R. Lemoin, W.-Ch. Lozeau, A. Maillet, A. Marchand, C. Miron, G. Morin, P. de d'Equilly Nelligan, E. Paradis, S. Parizeau, A.

B.

Pilon, J. Gu. Renaud, E. J. Ringuet, C. Rivard, A. Roy, G. Savard, F. A. Sicotte, S. Simard, J. Sirois, A. Sirois, S. Soubliére, R. Straram, P. Sülte, B. Sylvain, Ph. Sylvestre, J.-Gu. Taché, J.-Ch. Tanghe, R. Tanguay, C. Tardif, M.-A. Tardivel, J.-P. Tarrab, G. Taschereau-Fortier Tassé, J. Tessier, A. Thériault, Y. Thério, A. Tillemont, J. Tisseyre, P. Tougas, G.

Toupin, P. Tremblay, Gaston Tremblay, Gemma Tremblay, J. Tremblay, M. Tremblay, M. A. Tremblay, R. Trottier, P. Trudeau, P. E. Trudel, J.-P. Trudel, M. Turcotte, L. Ph. Vac, B. Vaehon, A. Vadeboneoeur, P. Valléé, L. Valliéres, P. Van Schendel, M. Varennes, Mme de Vaugeois, D. Viatte, Au. Viau, R. Viger, D.-B. Viger, J. Vigneault, G. Vigneault, R. Villem,aire, Y. Wallot, J.-P. Wyczynski, P.

KANNADA Abhinava, V. V. A bhi nana - Pampa Adiga, G. Á di-Pampa Ananda And aj ja Bászava Bendre, D. R. Bernire, L. Dzs. Bétig éri, K. S. Bhímakavi Csávunda Rája Gókak, V. K. Góvind Pai, M. Gundappa, I). V. Harihara Hujilgol, N. Inamdár, V. M. Kailászam, T. P. Kanakadásza

Kanavi, Cs. Sz. Káranth, K. S. Kárnád, G. Kattimani, B. Kémpu Nárájana Kerur, V. Krisna Ráó, A. N. Kumára Vjásza Laksmísa Madhva Muddana Mugali, R, S. Naraszimhácsar, P. T. Naraszimhaszvámi, K. Sz. Némicsandra Nirandzsana Nripatunga, A. Ponna Purandaradásza Puránik, K. T. Bh.

601

Puttanna, M. S. Puttappu, K. V. G. Rághavánka Raja Rao Rámánudzsan, A. K. Rámá Ráu, S. Ranna Rudrabhatta Srúdhara, B. H. Sríkantaijá, T. N. Sríkanthaijá, B. M. Srínivásza Sri Rang a Szadaksari Szarvadzsnya Szingarárja Szitárámaijjá, V. Tarászu Timmappajja Mulija Vénkatarámajja, C. K.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató

KARACSÁJ Bajkulov, D. P.

Urtenov, A. L.

KARAKALPAK Ajmurzajev,

Zs. M.

Berdák

KARJALAI FINN Guttari, T. 0 . Jaakkola, N. Johansson, 0 . Laine, N. Norin, Sz. K.

Parrasz, E. B. Remsu, M. A. Rugó jev, J. Summanen, T.

Timonen, Vikström, Vikström, Virtanen,

A. T. U. J.

KÁSMIRI Abdul A had Ázad Árif Habba Khatun Lál Déd

Mahdzsúr, G.-A. Mahmúd Gámí Makbúl K. Makbúl Sáh

Maszterdzsi Nádim, D. Nund-r isi Parmánand

KATALÁN Aquiló, T. Albert y Paradís, C. Alcover, J. Alegre, F. Aribáu y Farriols, B. C. Balaguer, V. Bartra, A. Bartrina y de Aixemús, J. M. Bertrán y Pijoán, L. Cabanyes, M. de Canals, A. Caritéo, 11 Carner, J. Casellas, R. Castellet, J. M. Catalá, V. Cirlot, J. E. Dali, S. Feliu y Codina, J. Ferrater, G. Ferrer, S. V. Gimferrer, P.

Grau Casas, J. Grau Delgade, J. Iglesias Paz, C. Leveroni, R. Liost, G. Llacuna, J. Lleonart, J. Llombart, C. Llompart, J. M. Llor, M. Llull, R. Llull, R. López-Picó, J. M. Macabich Llobet, I. Malla, F. de Manent, A. Manent, M. Maragall, J. March, Arnau March, Ausias March, J. March, P.

602

Marfany, J. Ll. Martinez Ferrando, J Marti Pol, M. Martorell, J. Mas Bauzá, J. Masdovelles, G. de Maseras, A. Massot, J. Mata Fontanet, P. Melendres, J. Mesquida, B. Mestres, A. Metge, B. Milá i Fontanals, M. Moix, T. Molas, J. Mora, V. Moyá i Gilabert, L. Munoz i Pujol, J. M. Muntaner, R. Nicolau d'Olwer, Ll. Olivér, J.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Olivér, M. A. Oller, N. Oller i Rabassa, J. Pagés, A. de Paláu Catalá, M. de Palau i Fabre, J. Palol, M. de Pámies, T. Parcerisas, F. Pedrolo, M. de Penya i Nicolau, P. d'Alcántara Pepratx, J. Périz de Fores, Th. Perrelós, R. de Perucho, J. Pessarrodona, M. Pi de Cabanyes, O. Piera, J. Piferrer, P. Pin i Soler, J. Pinyol, R. Pia, J. Plana, A. Pomar, J. Pons, J. S. Pons i Gallarza, J. Ll. Porcéi, B. Pous Pagés, J. Próixita, G. Púig i Ferreter, J. Pujol, J. Pujols, F. Rafols-Casamada, A. Rahola, C. Ramis, J. Ramon Vidal de Besalú Reig, C. Renart i Arús, F. Requesens, Ll. de

Riba, C. Riber, Ll. Ribot, P. Riera, C. Riera, M. A. Riera Llorca, V. Riquer, M. de Rocaberti, B. Rocaberti, H. de Jesús Rodoreda, M. Roig, M. Rois de Corella, J. Romero, L. Rosselló, J. Rosselló-Pörcel, B. Rubió i Balaguer, J. Rubió i Ors, J. Rusinol, S. Ruyra, J. Sagarra, J. M. de Saisset, A. Saladrigas, R. Sala i Cornadó, A. Sales, J. Saltor, 0. Salvá, M. A. Salvador, C. Salvat, R. Salvat-Papasseit, J. Sánchez-Juan, S. Santamaria, J. Santandreu, J. Sant Jordi, J. de Sarsanedas, J. Seabra, M. de Serafí, P. Serradell, B. Serrahima, M. Serrallonga, S.

Simó, I.-C. Sindreu, C. Sirera, J . Ll. Sirera, R. Soldevila, C. Soldevila, F. Soler, F. Tasis, R. Teixidor, E. Teixidor, J. Torner, C. Torrelas, M. P. Torres, E. Torres, M. Torroella, G. de Trabat, F. Triadú, J. Turmeda, A. Valenti, F. Vallmitjana, J. Vallverdú, F. Vallverdú, J. Valor, E. Vayreda, M. Verdaguer, J. Verdaguer, P. Via, F. de la Vicens, A. Vidal Alcover, J. Vilanova, A. de Villalonga, Ll. Villangómez, M. Villatoro, V. Villena, I. de Vinyes, R. Vinyoli, J. Xirinacs, 0. Yxart, J. Zanné, J.

KAZAH A baj Kunanbajogli, I. Abilev, D. Abisev, A. Altinszarin, 1. Auezov, M. O. Rajganin, N. Dzsambul Dzsabájev Dzsanszugorov, I. Dzsumalijev, K. Dzs.

Momisuli, B. Mukanov, Sz. M. Muldagalijev, Dzs. Muszrepov, H. M. Musztajin, H. Szain, Zs. Szarszenbajev, A. Szatibaldin, K. Szejfidlin, Sz.

603

Szulejmenov, (). O. Tokmahambetov, A. Torajgirov, Sz. Tözsibajev, Ö. Utemisz, M. Valihanov, Cs. Cs. Zsajau-M usza Bajazsanov Zsangirov, Sz. Zsarokov, T. Zs.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti

mutató

KECSUA lásd INDIÁN KENYAI Gathe.ru, R. J. M. Gatuiria, J. Gicaru, M. Hinawy, Sh. Mb. A Kariuki, J. E. Kariuki, J. Mw. Kenyatta, J.

Mbiti, J. S. Muyaka bin Haji Ngugi, J. Th. Njau, R. Njoroge, J. Odinga, A. O. Ogot, G. A.

Saiyid, A. B. Saiyid, U. Topán, F. Ulenge, Y. Wachira, G. Waciuma, Ch. Waiguru, J.

KEREBE Kitereza,

Aniceti

KHMER Ang Duong Areno Jukanthor Biv Csáj Lieng Hak Lij Hang Thun Hak Indradévi Kao, 0. Keng Vanszak Khleang Nong, Oknya Koj Szárün

Köük Kjiheang Kram Ngoj Leang II ap An Lök Rarji Lu Thcam Teng Nhok Them Nu Hacs Rim Kin Suj Hieng Szamphea, P. R.

Szanthor Mok Szótan Pratyea In Thamareatyea, Sri Truong Thaty Szen Tyaja Tyoum Tyan Sziphon Tyuon Nath Uka, Th. U-Nuy

KIKUYU Wachira, G.

Waciuma, Ch.

KÍNAI Aj Csing A j Vu Caj Jen Caj Jüan-pej Caj Jung Caj Sen Cang Ko-csia Cao Cao Cao Cse Cao Csing-hua Cao Csü Cao Hszüe-esin Cao Je Cao Jü Cao Ming Cao Pi

Cao Su Cao Szung Cao-ba Nha Ceng Pu Co Jen-nien Co Sze Csan Fang-seng Csang Caj Csang Cse-ho Csang Csi Csang Csiao Csang Csien (708—765) Csang Csien (14. sz.) Csang Csiu-ling Csang Csu Csang Han 604

Csang Heng Csang Hszie Csang Hua Csang Huj-jen Csang Jang-hao Csang Ji-ning Csang Jü Csang Jüe Csang Ko-csiu Csang Ling-hszien Csang Pen Csang Tien-ji Csaó Cse-hszin Csaó Ji (2. sz.) Csaó Ji (1727—1814) Csaó Meng-fu

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Csaó Su-li Csen Ce-ang Csen Lin Csen Tao Csen Tu-hsziu Cseng Csen-to Cseng Csü Cseng Fu Cseng Hszia Cseng Si-jiian Cseng-kung Szuj Csi Jün Csi Kao-ti Csi Tien-hsziang Csia Ji Csiang Cung Csiang Jen Csiang Kuan-ce Csiang Kuj Csiang Si-csüan Csien Csi Csien Csien-ji Csien Csung-su Csien Fu Csien Hszing-cun Csien tung Csin Csang-hszü Csin Csia Csin Ho Csin Kuan Csin Seng-tan Csin Tao-jü Csing Jüan-esi Csiu Cse Csi-vu Csien Csou Ce-cse Csou Ce-csing Csou Co-zsen Csou Jang Csou Li-po Csou Pang-jen Csu Csaó Csü Csiu-paj Csu Hszi Csu Hsziang Csü Jüan Csu Mu Csu Tun-zsu Csuang Nan-csie (Juj Hu Cuj Huj-tung Cuj Lu Cuj Tu Fa-hszien

Fan Csen Fan Jün Faiig Hsziao-zsu Feng Ce-csen Feng Cse Feng Hszüe-feng Feng Jen-csi Feng Meng-lung Fu Hszien Fu Hszüan Fu Ji Han Fej IIan Hung Han Jü Han Suyin Han-san-ce Han-tan Sun Ho Cse-csang Ho Csi-fang Ho Csing-cse Ho Hszün IIo Sao Hou asszony IIou Fang-jü Hszi Kang Hszi Pej-lan Hszia Jen Hsziang Hsziu Hsziang Kao Hsziao Csien Hsziao Csün Hsziao Hung Hsziao Szan Hsziao Tung Hszie Ping-j ing Hsziung Fo-hszi Hszü Cse-mo Hszü Csin-ven Hszü Cso Hszü Csung-lin Hszü Kan Hszü Kuang-ping Hszü Ti-san Hszüe Feng Hszüe Neng Hszüe Tao-heng Hszün Csing Hu Ceng Hu Feng Hu Je-pin Hu Si Huang An-tao Huang Csing-zsen Huang Cung-hszi 605

mutató Huang Cun-hszien Huang Lu-jin Huang Ting-csien Hung Maj Hung Sen Jang Csi Jang Csiung Jang Han-seng Jang Hsziung Jang Hszüan-cse Jang Jün Jang Sen Jang Szu Jang Taj-csen Jang Van-li Je Seng-tao Jen Cse-tuj Jen Fu Jen Hszüan Jen Jen-cse Jen Jü Jen Su Jin Csung-ven Jin Fu Jin Keng Jing Csü Jing Jang Jü Csien-vu Jü Hszi Jü Hszin Jü Ping-po Jü Ta-fu Jüan Csang-csing Jüan Csen Jüan Csie Jüan Kaj Jüan Mej Jüan Su Jüan Suj-po Kan Pao Kang Csin-cse Kang Ju-vej Kang Paj-csing Kao Csi Kao Jü-pao Kao Ming Kao 0 Kao Si Kao Ven-hsziu Ko Csung-ping Ko Hung Konfuciusz Kou Csun Ku Hsziung

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Ku Jen-vu Ku Jün Kuan Han-csing Kung Cse-kuj Kuru) Csüe Kung Ping-csung Kung Sang-zsen Kung Sao-an Kung Zsung Kuo Csen Kuo Hsziao-csuan Kuo Mo-zso Kuo Pu Kuo Taj-csi Lao Sö Lao-ce Li Csao-vej Li Cse Li Csen Li Csi Li Csien-fu Li Csin-fa Li Csing Li Csing-csao Li Fang Li Ho Li Hszün Li Hua Li Jang Li Jen-nien Li Ji Li Jü Li Kung-co Li Ling Li Lung-csi Li Meng-jang Li Pan-lung Li Pao-csia Li Pin Li Sang-jin Li Sen Li Si-rain Li Sze Li Taj-po Li Vej Li Zsu-csen Liang Csen-jü Liang Csi-csao Liang Hung Liang Si-csiu Lin Csing-hszi Lin Hung Lin Jü-tang Lin Pi

Lin Su Liu Csang Liu Csang-csing Liu Csen Liu Csi (?—835) Liu Csi (15. sz. ?) Liu Csi (1311 1375) Liu Csing Liu Csö Liu Csüng-jung Liu Cung-jüan Liu Fang-ping Liu Hszi-csün Liu Hszie Liu Jü Liu Jü-hszi Liu Jün Liu Jung Liu Kun Liu Ling Liu 0 Liu Paj-jü Liu Pang Liu Pan-nung Liu Sen-hszü Liu Ta-csie Liu Ta-paj IjO Kuan-csung Lo Ping-vang Lu Csao-lin Lu Cse Lu Csen Lu Csi Lu Csüe Lu Hszün Lu Hung Lü Jen Lu Ju íja Jün Lu Kuj-meng Lu Lun Lü Pin-lao Lü Pu-vej Lu Tung Lu Ven-ming Ma Cse-jüan Ma Feng Mao Ce-tung Mao Csang Mao Csi-ling Mao Tun Mej Jao-Csen Mej Seng Meng Csiao 606

mutató Meng Hao-zsan Meng Jüan-lao Meng Ko Miao Hszi Mo Ti Naj-tö-veng Ni Can Niu Szeng-zsu Ou-jang Hsziu Ou-jang Ju-csien Ou-jang San Pa Csin Pak Csivon Pan Csaó Pan Csie-jü Pan Jo Pan Ku Pan Ni Pao Csaó Pao Csün-huj Pao Ling-huj Pao-veng lao-zsen Pi Zsi-hsziu Ping Hszin Po Csin Po Csü-ji Po Hszing-csien Po Pu Pu Feng Pu Szung-ling Sa Ting Sang Csung-hszien Sang Jang Sang-kuan Ji Sang-kuan Van-er Sao Jung Sen Csi-csi Sen Csou Sen Csüan-csi Sen Csung-hszien Sen Cung-ven Sen Jüe Sen Tao Si Cse-cun Si Csüng Si Csün-pao Si Jü-kun Si Naj-an Si To Si Zsun-csang Si-tö Sze-kung Su Sze-kung Tu Sze-ma Csien

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Sze-ma Hsziang-zsu Sze-ma Kuang Sze-ma Piao Szu Hszün Szu Man-su Szu Mej Szu Tung-po Szu Vu Szun Cso Szun Csu Szun Jung Szun Li Szuny Cse-ti Szung Csi Szung Csi-ven Szung Jü Szung Lien Taj Csing-nung Taj Ko-csung Taj Su-lun Taj Vang-su Tan Sze-tung Tang Tao Tao Hung-csing Tao Jüang-ming Tien Csien Tien Han Ting Hszin-lin Ting Ling Tu Fu Tu Hszün-ho Tu Kuang-ting Tu Mu Tu Peng-cseng Tu Sen-je

Tuan-mu HungJiang Tung Csung-su Tung Jüe Tung Ping Vang An-si Vang Can Vang Csang-ling Vang Csi (?—547) Vang Csi (585 k.^-644) Vang Csien Vang Csing-cse Vang Csüng Vang Fan-ce Vang Fu Vang Han Vang Hszi-cse Vang Hszi-csien Vang Hszi-jen Vang J a o Vang Ja-ping Vang Jüan-csang Vang Jüan-csien Vang Jü-cseng Vang Kaj-jün Vang Kuo-vej Vang Lao-csiu Vang Lu-jen Vang Meng Vang Pao (?—i.e. 50. k.) Vang Pao (513 k.—576) Vang Po Vang Si-csen (1526—1590) Vang Si-csen (1634—1711) Vang Si-fu

mutató Vang Szeng-ta Vang Szeng-zsu Vang Tu-csing Vang Tung-csao Vang Vej (415—443) Vang Vej (699—759 v. 761) Vang Zsen-su Vang Zso-vang Vej asszony Vej Cseng Vej Csin-cse Vej Csuang Vej Jing-vu Ven Ce-sen Ven Csie Ven Ji-to Ven Ting-jün Vu Csen-en Vu Csia-csi Vu Csing-ce Vu Csün Vu Cu-hsziang Vu Cu-kuang Vu Han Vu Maj-jüan Vu Vej-je Vu Ven-jing Vu Vo-jao Zseng Fang Zsou Si Zsu Cse-csüan Zsuan Csi Zsuan Jü Zsuan Jüan

KIRGIZ Abdumomunov, T. Ajtmatov, Cs. Akijev, K. Bajálinov, K. Bokonbajev. Dzs.

Dzsantosev, K. M uszulmankulov, Szidikbekov, T. Togolok, M. Tokombajev, A.

M.

Toktogul, Sz. Tokubajev, M. Turuszbekov, Dzs. Umitalijev, T. Uszenbajev, A.

KOLUMBIAI Acosta de Samper, S. Alvarez Lleras, A. Arboleda, J. Arciniegas, I. E. Artúro, A. Barba Jacob, P.

Caballero Calderón, E. Caldes, F. J. de Caro, J. Caro, M. A. Carranza, E. Carrasquilla, T. 607

Castillo y Guevara, Sor F. J. del Castro Saavedra, C. Charry Lara, F. Cote Lamus, E. Domínguez Camargo, H.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Fernández de Piedrahita, L. Fernández de Valenzuela, F. Fernández Madrid, J. Flór ez, J. García del Rio, J. García Márquez, G. Gómez Restrepo, Antonio Greiff, L. de Gutiérrez González, G. Ibánez, Jaime Isaacs, J. Jaramillo Escobar, J. Jaramillo Meza, J. 13. Julián López, L. C. López de Mesa, L.

López Gómez, A. Lozano y Lozano, J. Marroquín, J. M. Martínez Mutis, A. Maya, R. Méndez Camacho, M. Núríez, R. Ortiz, J. 13. Osorio, L. E. Osorio Lizarazo, J. A. Pardo García, G. Pérez, F. Pombo, R. Rendón, F. de P. Restrepo, A. J.

mutató Restrepo Jaramillo, J. Rivas Groot, J. M. Rivera, J. E. Samper, J. M. Samper Ortega, D. Sanin Cano, 13. Silva, J. A. Téllez, H. Torres, C. Torres, C. A. Űribe Piedrahita, C. Valencia, G. Vargas Tejada, L. Vargas Vila, J. M. Zalamea, J.

KOMI Csisztaljov, V. Ty. Doronyin, P. G. Fjodorov, G. A. Frolov, Ny. A. Gyakonov, Ny. M. Izjurov, I. V. Jermolin, Sz. I. Juhnyin, V. V. Juskov, G. A. Karavajev, Sz. I. Kuratov, I.A. Lebegyev, M. Ny.

Lihacsov, M. P. Lijurov, A. A. Litkin, G. Sz. Litkin, V. I. Minyin, I. A. Pisztin, I. I. Popov, Ny. V. Popov, Sz. A. Popov, V. A. Razmiszlov, A. P. Rocsev, Ja. M.

Sahov, P. F. Scserbakov, F. V, Sebolkin, P. A. Szavin, V. A. Toropov, I. G. Turkin, A. Vanyejev, A. J. Vavilin, I. M. Zsakov, K. F. Zsugil Zubov, A. Ny.

KONGÓI Lásd még ZAIRÉI Bolamba, A.-R. Malinda, M. Malonga, J. Menga, G.

N'Debeka, M. Sinda, M. Tansi, S. L.

Tati-Loutard, J.-B. Tchicaya U Tam'si, G.-F. Tchichellé Tchivela

KOREAI Am Hiing Szap An Csuk Bjan Gjé Rjáng Cshö Csivon Cshö Dzsa Cshö Namszon Cshö Szohe Cshon Szebong Cso Gidzson

Cso Mjonghi Csöng Cshol Csöng Dzsijong Csöng Jagjong Csu Johan Han Szórja Hjecsho Ujon Dzsington Ho Gjun

608

Ho Ranszorhon Hong Szunhak Hvang Dzsini Hvang Szunvon írjon Ju Dzsino Jun Szedzsung Jun Szondo Karig Gjonge

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Ri Gvangszu Ri Hedzso Ri Idzsik Ri Szang Ri Szanghva Ri Thedzsum Rim Dzse Rjom Szangszop Rju Rinszok Szin Dzse hjo Szo Godzsong Szong Jong

Kim Szovol Kim Szudzsang Kjunjo Kvon Phil Pag Inno Pak Csivon Pak Pharjang Pak Szejong Ri Bungmjong Ri Dzsehjon Ri Gijong Ri Gjubo

Kang Szu KU Dzse Kim Bjongjon Kim Buszik Kim Cshonthek Kim Demun Kim Dongin Kim Dzsinghjong Kim Ingjom Kim Mandzsung Kim Ninhu Kim Sziszup

KORJÁK Kekketin,

K.

KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGI Bamboté, P.

KÖZÉPKORI LATIN lásd LATIN KREOL Durand, 0 . Lafargue, P. Lopes, B.

Milscent, J.-S. Morisseau-Leroy, Roumer, É.

F.

Sylvain, G. Tavares, E. de Paulo

KUBAI Acosta, A. Agüero, L. Alonso, D. Alvarez Baragano, J. Arenal, H. Arrufat, A. Augier, A. I. Balboa Troya y Quesada, >• de Ballagas, E. Baquero, G. Baralt y Zachariae, L. A. Barnet, M. Betancourt, J. R. Betancourt, L. V. Bobadilla, E. Borrero Echevarría, E. Boti y Barreiro, R. E. Brull y Caballero, M. Bueno, S. Byrne, B. Cabrera Infante, G. 39

Cárdenas y Rodríguez, J. M. Cardoso, 0 . J. Carpentier, A. Casal, J. del Casey, C. Castellanos, J. Delmonte y Aponte, D. Desnoes, E. Diego, E. Escardó, R. Feijóo, S. Fernández, P. A. Fernández Retamar, R. Flórit, E. Fornaris, J. García Marruz, F. Gómez de Avellaneda, G. González de Cascorro, R. Guerrero, T. Guillén, N. Guirao. R,

609

Heredia, J. M. de Ilernández Catá, A. Ilernández Miyares, E. Iturrondo, F. Jamís, F. Labrador Ruiz, E. Leante, C. Leyva, A. Lezama Lima, J. Lóvéira y Chirino, C. Loynaz, D. M. Luaces, J. L. Iaiz y Caballero, J. de la Manzano, J. F. Marinello, J. Marré, L. Marti, J. Martínez Sobrino, M. Martínez Villena, R. Mendive, R. M. Merchán, R. M.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Milanés, J. J. Montenegro, C. Montez Huidobro, M. Navarro, N. Navarro Luna, M. Nogueras, L. R. Novás Calvo, L. Oraá, Fr. de Oraá, P. de Ortiz, F. Otero, L. Padilla, H. Palma, R. de Pedroso, R. Pineiro, A. Pinéra, V. Pita Rodríguez, F. Plácido Pogolotti, M. Portuondo, J. A. Poveda, J. M. Quintero, H. Ramos, J. A. Rodríguez, L. F. Rodríguez Herrera, M.

Saco y López-Cisneros, J. A. Saíz Montes de Oca, L. Saíz Montes de Oca, S. Salazar, S. Salinas, M. Sánchez Galarraga, G. Sanguily. M. Santacilia, P. Santovenia y Echaide, E. Sarusky, J. Sellén, F. Serpa, E. Smith, 0. Soler Púig, J. Solís, C. Solís, D. Suardías. L. Suarée y Tiropo, 0 de la Suárez y Romero, A. Tallét, J. Z. Tamayo, É. Tejera, 1). V. Tejera, N. Teurbe Tolón y de la Guardia, M.

Torriente Brau, P. de la Travieso, J. Triana, J. Uhrbach, C. P. Uhrbach, F. ülloa, Y. Valdés, R. F. Valdés-Rodríguez, J. M. Valdés y Aguirre, F. Valdivia, A. Valle, A. del Varela y Morales, F. Varona, E. J. Vasconcelos, R. Vélez Herrera, R. Viera, F. L. Vieta, E. Villaverde, C. Villoch, F. Vinageras, A. Vitier, C. Vitier, M. Yánez, M. Zenea, J. C. Zequeira y Arango, M. de

KUJU Ngugi, J. Th.

KUMUK Adzsijev,

A. A.

Iresi

Magomedov,

Kazak

A.

KURD Adab Ahmed Kháni Bate, M. E. Békés Dildar, J.

Dzsafarkulí Dzsegerhvín Kobádi, Kh. Kurdi, M. Sz. Mahvi

Maruf, B. Muharram, M. A. Mukhtar, A. Dzs. Nadirí, V. Qászim, A.

LADIN Zorut, P.

LAK Kapijev, E. M. Magomedov, M. M.

Mirzajev, A. T. Murkelinszkij, Ju.

610

Omarsejev,

A. G.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti

mutató

LAO Pang Kham Petszarat Pholsena, Kh. Phornkong, Kh. Szaszorith, K. Sziszanna Sziszan Szuvanthon Thammatyak, D. Thao Bun Lin

Thaviszaj, Sz. Thep Luang Thianthi Döanszavan Utama Csunlamani Phumjet U Tin Van Vicsit, Thung Vienghuöng Viengszam

Vilaj Keomani Vilavong, Dara Vilavong, Dauvieng Vongvicsit, F. Vo Thu Tinh Xieng Muan Xieng Tai Xingkapo Csulamani

Sikh

LAPP Aikio, M. Fjellner, A. Jalvi, P. Labba, A. Laestadius, L. L.

Paltto, K. Pirak, A. Ruong, I. Saba, I. M. Sirma, 0.

Skum, N. N. Tomasson, T. Turi, J. Utsi, P. P. Valkeapaa, N.-A.

LATIN Abaelardus, P. Abravanel, Don I. Accius Acro Ilelenius Adalbéron Adarnus Bremensis Aelianus, Claudius Aelius Stilo Praeconius Aemilius Asper Aemilius Macer Afranius Ágoston, Szent Agricola, R. Agrippina Albertus Magnus Albinovanus Pedo Alcuinus Aldhelmus Alexandre de Villedieu Alfius Avitus Alfunsi, P. Alsted, J. H. A március Ambrus, Szent Ammianus Marcellinus Ampelius Anastasius Bibliothecarius Anders Suneson Andreas Capellanus Andrelini, P. F. 39*

Angéla, Folignói Boldog Angeli, P. Angerianus, H. Annius Florus Antoniano, S. Antonius, Marcus (i.e. 143— i.e. 87) Antonius, Marcus (i.e. 83. k.— i.e. 30) Apollinaris Sidonius Appius Claudius Caecus Apuleius Arator Archipoeta Arellius Fuscus Ariosto, F. Arngrímur Jónsson Arnobius maior Arnobius junior Ámulj Arrigo da Settimello Arrius Antonius Asconius Pedianus Asinius Pollio Asinius Quadratus Ateius Praetaxtatus Atta Atticus Auctor ad Herennium Aufidius Bassus 611

Augustus Octavianus Aurelius Victor Ausonius Avancinus, N. Aventinus, J. Avianus Avienus Avitus Alcimus Ecdicius Baebius Italicus Baerke, C. van Balde, J. Baldo Barbaro, F. Barclay, J. Basini, B. Bathyllus Bavius Benedek, Nursiai Szent Bemar do Morlanensis Bernát, Clairvaux-i Szent Beronicius, P. J. Bésszarión Bibaculus Bidermann, J. Biondo, F. Blarru, P. de Boethius, A. M. S. Boissard, J. J. Bonaventura, Szent Bonnefons, J.

Nemzetiségi, Bourbon de Vandoeuvre, N. Bourbon de Vandoeuvre, N. le Jeune Bourne, V. Boutrays, R. Brahe, T. Brice, G. Bruno, Szent Buchananus, G. Budé, G. Buossi, G. A. Caocilius Epirota Caecina Caelius Rujus Caesar Caesarius Heisterbacensis Caesius Bassus Caffero Calcagnini, C. Calidius Callimachus Experiens Calpurius Flaccus Calpurnius Piso Frugi Calpurnius Siculus Canius Cantalicio, G. B. Carhone, L. Casaubon, I. Cassiodorus Cassius Hermina Cato Censorius Cato Uticensis Catallus (i.e. 87—i.e. 57) Catullus (1. sz.) Celtis, K. Ceva, T. Charisius, Flavius Sosipater Cicero (i.e. 106—i.e. 43) Cicero (i.e. 102 i.e. 43) Claudianus (4. sz.) Claudianus (476 k.) Claudius Drusus Claudius Quadrigarius Cocceius, J. Coelius Antipater Collenuccio, P. Colocci, A. Colonna, F. Columella Comenius, J A . Cordus, E. Cornazzano, A. Cornelius Gallus Cornelius Lentulus Gaetulicus

nyelvi és országok szerinti

Cornelius Nepos Cornelius Severus Cosmas Pragensis Crijevié, I. Crotus Rubeanus Curtius Rufus Damasus, I., Szent Dantyszek, J. Dlugosz, J. Does, J. van der Domitius Marsus Donatus (4. sz.) Donatus (4—5. sz.) Dracontius, B. Ae. Einhard Ekkehard I. Ekkehard IV. Ennius Ennodius, Magnus Félix Erigena, J. S. Ermoldus Nigellus Eugeniosz Eumenius Eutropius Fabius Pictor Fannius Fileljo, F. Firmicus Maternus Florus Florus Drepanius Folengo Fortunatianus Fortunatianus Atilius Frontinus Fronto Fulbertus Fulgentius Funger, J. Gaetulicus Gale.otto, M. Galfridus de Vinosalvo Garland, J. Gautier de Chátillon Gazulli, G. Gellius Geminus Gennadius Geoffrey of Monmouth Geraldus Gergely pápa, I. Gergely, Tours-i Szent Germanicus Gildas, Szent Giraldi, G. G.

612

mutató Gnapheus Godefridus Viterbiensis Godefroy de Breteuil Gottschalk Gottschalk von Limburg Gracchus Granius Licianus Grattius Gregorz z Sanoka Gretser, J. Grotius, H. Guillaume le Breton Guntherus Cisterciensis Guy de Basoches Hadrianus Hadus, J. Halvard Gunnarsson Heinsius, D. Helpidius Hermanus Contractus Herradis von Landsberg Hessus, H. E. Hilarius, Szent Hildebert de Lavardin Hildegard von Bingen, Szent Hirtices Holberg, L. Horatius Hosidius Geta Hostilius Hrabanus Maurus Hugues d'Orléans Ilussowski, N. Huydecoper, B. Huygens, C. Hyginus Ioannes Diaconus Ivani, A. Izidor, Sevillai Szent Jacopo da Voragine Jacopone da Todi Jac-ques de Vitry Jens Nilsson Jeromos, Szent Johannes Aegidius de Zamora Johannes Cassianus Johannes Clericus Johannes de Garlandia Johannes de Lugio Bergamensis Johannes Secundus Jordanes Jouvancy, J. de Juba

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Júlia Balbilla Julianus Apostata Julius Modestus Julius Montanus Julius Solinus Junius Arulenus Rusticus Junius Philargyrius Justinus Juvenalis Juventius Laterensis Kempis T. Konrád von Mure Laberius Labienus Lactantius Laelius Laevius Landolfus Sagax Latino, J. Lazius, W. Lemnius Emporicus, S. Lenard, A. Leo, I. Leó, X I I I . Leopold, J. H. Leto, P. G. Licinius Licinius Calvus Licinius Grassus Licinius Macer Linné, C. von Linus Litprand Cremonensis Livius Livius Andronicus Lollius Bassus Lucanus Lucilius Lucretius Garus Lupus de Ferriéres Luscius Lanuvinus Lutatius Catulus Luxorius Lygdamus Lyschander, C. Ch. Macrobius Maec.enas Manilius Manutius, A. Map, W. Marbodus Redonensis Marcus Aurelius Marius Victorinus Afer Marnix, F. van

,

Martialis Martianus Capella Matius Matthaeus Vindocinensis Maximianus Melissus Merobaudes Messala Corvinus Minucius Félix Naevius Naldi, N. Naogeorg, Th. Navayero, A. Neckam Alexander Nemesianus Nennius Niccoli, N. Nicetas Remesianus Nigellus Wireker Nigidius Figulus Nikolaus von Bibra Nithard Nivardus Nizzoli, M. Nogarola, I. Nonius Marcellus Notker Balbulus Odo de Cambrai Odo de Cluny Odo de Deuil Olaus Magnus Ordericus Vitális Orosius, P. Ottó von Freising Ovidius Owen, J. Pacatus, L. D. Pacuvius Paleario, A. Palladius Pál, Nolai Szent Parrhasius Passerat, J. Patrick, Szent Patrizi, F. Paulinus de Aquileia Paulinus Pellaeus Paulus Diac,onus Pecham, J. Pelagius Pentadius Perpetua, Szent Persius Péter, Arany szavú Szent

613

mutató Péter, Damiáni Szent Péter von Rosenheim Petronius Arbiter Petrus Blesensis Petrus Cantor Petrus Comestor Petrus de Dacia Petrus de Ebulo Petrus de Natalibus Petrus Diaconus Petrus Dorlandus Petrus Riga Petrus Venerabilis Phaedrus Philippe le Chancelier Piccolomini Pico della Mirandola, G. Pietro della Vigna Pigna, G. Platina, il Plautius Plautus Plinius (23 vége vagy 24 eleje —79) Plinius (61/62—112?) Plotius Gallus Poliziano, A. Pompeius Planta Pompeius Saturninus Pompeius Trogus Pompilius Pompilius Andronicus Pomponazzi, P. Pomponius Pomponius Bononiensis Pomponius Marcellus Pomponius Mela Pomponius Secundus Pontano, G. Porcius Latro Porcius Licin(i)us Porfyrius Optatianus Porphyrio Porthan Priscianus Caesariensis Priscillianus Probus Propertius Prudentius Prudentius, Szent Publilius Syrus Purkircher, J. Querolus Quintilianus

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Rabirius, C. Radbao, Szent Radvanas, J. Rahewin von Freising Rakovsky, M. Ramus, P. Ransanus, P. Raout de Caen Raoul le Tourtier Rastic, D. Rather Ratpert von Sankt Gatlen Referendarius Regianius Reginald of Ganterbury Reiner von Lüttich Rémi d'Auxerre Remmius Palaemon Reposianus Reusner, N. Rhenanus, B. Rhode, Th. Riccardo di San Germano Ricchieri, L. Richárd de Cluny Rigordus Rimbertus Rinaldi, O. Rinuccini, A. Z. Rinuccini, C. Robortetlo, F. Roger of Wendover Rohozník-MoSovsky, Z. Romenec, J. Romenec, M. Rossi, G. V. Rothovius, I. Rubigallus, P. Rubruk, W. Rufinus Tyrannius Rufus Rupertus Tuitiensis Rustici, A. Rustici, C. Rtisticus Fabius Rutitius Lupus Rutilius Namatianus Rutitius Rufus Sabellico Sabinus, G. Sacchini, F. Sadoteto, J. Saint-Victor, A. de Saint- Victor, H. de

Saint-V ictor, E. de Satimbene Sattustius Salmasius, C. Salutati, C. Salvianus Samborczyk, G. Santra Sanudo, M. il Giovane Sarbiewski, M. K. Saresberiensis, J. Sasso, P. Saxo Grammaticus Scaevola (i. e. 140 k.—i. e. 82) Scaevola (i. e. 80 k.—i. e. 46 után) Scatigero, G. C. Scaurus (i. e. 163/162—i. e. 89) Scaurus (i. e. 1. sz. második fele—i. sz. 34) Scaurus (2. sz. első fele) Schesáus, Chr. Schettini, P. Schneevogel, P. Sedutius, C. Sedulius Scotus Sempronius Asellio Sempronius Tuditatus Seneca Septimius Serenus Sammonicus (?—212) Serenus Sammonicus (2—3. sz.) Sergardi, L. Servilius Servius Severus Cassius Sextius Quintus Sicardus Cremonensis Sigebertus Gembtacensis Sigonio, C. Silius Italicus Simonides, J. Sisenna (kora ismeretlen) Sisenna (i. e. 118—i. e. 67) Sktenar, J. Sommariva, G. Sommerfetd Mlodszy, J. Sommerfeld Starszy, J. Spagnoli, B. Spinoza, B. Statius (i. e. 3. sz. vége—i. e. 168) Statius (40?—96?)

614

mutató Stay, B. Strabo Strozzi, E. Strozzi, T. V. Suárez, F. Suetonius Suger Sulla Sulpicia (i. e. 1. sz.) Sulpicia (i. sz. 1. sz.) Sulpicius Apollinaris Sulpicius Severus Sulpicius Victor Symmachus Symphonius Szekundosz Athénaiosz Tagliacarne, B. Tamás, Aquinói Szent Tamás, Celanói Tebaldo Terentianus Maurus Terentius Tertullianus Theodulf d 'Orléans Thrasea Paetus Tiberianus Tiberius Tibullus Ticidas Tiro Titinius Titus Tomeu, L. Torfaeus, Th. Toussain, J. Trabea Traianus Traversari, A. Tubero Tubero, L. Tuotilo Turpilius Turpilius Sextus Turpinus Tuticanus Ursinus, L. Vadianus, J. Valeriano, P. Valerius (i. e. 2—1. sz.) Valerius (i. e. 1. sz.) Valerius, A. Valerius Gato Valerius Flaccus Valerius Maximus

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Valerius Soranus Valgius Valta, L. Vannetti, C. Varius Rufus Varró Varró Atacinus Vegetius Vegio, M. Velius Longus Velleius Paterculus Venantius Fortunatus Veneziano, A.

Vennonius Vergerio, P. P. Vergilius Vergilius Romanus Verginius Rufus Verrms Vespasianus Vestricius Spurinna Vettori, P. Victorinus Vida, M. G. Villani, F. Vincentius

Bel(l)ovacensis

mutató Viperano, G. A. Vipstanus Messala Virgilius Maro Viscus Vitruvius Vlaóié Ilirik, M. Volcacius Sedigitus Volumnius (i. e. 1. sz.) Volumnius (i. e. 1. sz. közepe) Widukind von Corvey Wipo Worchester, W. Wulfila

LENGYEL Adamczeski, S. Andrzejewski, J. As, S. Asch, N. Asnyk, A. Baczyński, K. K. Baczyński, S. Balcerzan, E. Baliński, K. Baliński, S. Bałucki, M. Bartelski, L. Baudouin de Courienay, J. I. N. Belcikowski, A. Belmont, L. Berent, W. Bernacki, L. Bernatowicz, F. A. G. Berwiński, R. W. Bialoblocki, 13. Białoszewski, M. Bielawski, J. Bielawski, A. Bielski, J. Bielski, M. Bieńkowski, Z. Biernacki, M. Biernat z Lublina Bliziński, J. Bobińska, H. Bocheński, J. Bocheński, T. Bogusławski, S. Bogusławski, W. Boguszewska, H. Bohomolec, F. Borkowski Dunin, J.

Borkowski Dunin, L. A. Borowski, T. Borowy, W. Boy-Zeleński, T. Brahmer, M. Brandstaetter, R. Brandys, K. Bratny, R. Braun, A. Braun, J. 13. Breza, T. Brodziński, K. Broniewska, J. Broniewski, W. Broszkiewicz, J. Bruckner, A. Brun, J. Bryll, E. Brzejcowski, J. Brzostowska, J. Brzoza, J. Brzozowski, K. Brzozowski, S. L. Buckówna, M. (helyesen Buczkówna) Buczkowski, L. Budny, Sz. Bujnicki, T. Bunsch, A. Centkiewicz, Cz. J. Centkiewiczowa, A. Chłedowski, K. Chmielowski, P. Choiński, K. Choromański, M. Chudek, J. M. Chwistek, L.

615

Cieklińsky, P. Cwojdziński, A. Czahrowski, A. Czajkowski, M. Czartoryska, 1. Czartoryski, A. K. Czechowicz, J. Czeszko, B. Czyżewski, T. Dąbrowska, M. Dąbrowski, I. Daniłowski, G. Dantyszek, J. Dembowski, E. Derdowski, H. Dinesszon, J. Długosz, J. Dłuska, M. Dmochowski, F. K. Dmochowski, F. S. Dobraczyński, J. Dobrowolski, S. Dolega-Mostowicz, T, Drozdowski, B. Druzbacka, E. Dygasiński, A. Dygat, S. Dziarnowska, J. Dziekoński, J. B. Dzierkowski, J. Ehrenberg, G. Fateński, M. Fangrat, T. Fełdmann, W. Feliński, A. Ficowski, J. Fiedler, A.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Fik, I. Filipowicz, K. Fłukowski, S. Frasik, J. A. Fredro, A. Fredro, J. A. Frycz Modrzewski, A. Gacki, S. K. Gajcy, T. Gałczyński, K. I. Gałuszka, J. A. Garczyński, S. Gąsiorowski, W. Gaszyński, K. Gawalewicz, M. Gisges, J. M. Głowacki, J. Gnesszin, U. N. Godebski, C. Goetel, F. Gojawiczyńska, P. Goliński, L. Gombrowicz, W. Gomulicki, W. Górecki, A. Górnicki, Ł. Górski, A. Goszczyński, S. Grabowiecki, S. Grabowski, A. Grabowski, M. Grabski, W. J. Grochowiak, S. Grubiński, W. Gruszczyński, K. Grzegorz z Sanoka Hajota Harasymowicz, J. Hartwig, J. Heidenstein, R. Hen, J. Herbert, Z. Hertz, B. Hillar, M. H las ko, M. Iloffmanowa, K. z Tańskich Holuj, T. Hopensztand, J. I). Hordyński, J. Hulewicz, J. Hulewicz, W. Hussowski, M. Illakowiczowna, K. (helyesen: Illa kowiczóitma)

Ingarden, R. Iredyński, I. Irzykowski, K, Iwaniuk, W. Iwaszkiewicz, J. Jabloniwski, J. S. Jachimowicz, M. Jachowicz, S. Jackiewicz, A. Jakubowski, J. Z. Janczarski, Cz. Janicki, K . I. Janion, M. Jankowski, J. Janko z Czarnkowa Janowski, J. Janta-Połczyński, A. Januszewska-Moszyńska, H. Jaraczewska, E. Jarecka, G. Jarochowska, M. Jasieńczyk, J. Jasienica, P. Jasieński, li. Jasiński, J. Jasiński, Z. Jastrun, M. Jastrzębiec-Kozłowski, Cz. Jaworski, K. A. Jaworski, R. Jełłenta, C. Jeske-Choiński, T. Jéz, T. T. Jezierski, F. S. Jurandot, J. Jurkowski, J. Kaczkowski, Z. Kaden-Bandrowski, J. Kaganovszki, E. Kamieńska, A. Kamieński, H. Kamiński, J. N. Kamykowski, L. Karczewski, W. Karpiński, F. Karpiński, S. Karpowicz, T. Karski, G. Karski, Z. Kasprowicz, A. Kasprowicz, J. Kawalec, J. Kawalerowicz, J. Kern, L. J.

616

Kisielewski, J. A. Kisielewski, S. Klaczko, J. Kleiner, J. Kleszczyński, Z. Klonowie, S. F. Kniażnin, F. D. Kochanowski, J. Kochanowski, P. Kochowski, W. H. Kołakowski, L. Kollataj, H. Koloniecki, R. Konarski, S. Konopnicka, M. Konwicki, T. Koprowski, J. Korbut, G. Korcelli, K. Korczak, J. Kornacki, J. Korzeniowski, J. Korzeniowsk NałeLcz, A Kosiakiewicz, W. Kossak, Z. Kossowski, J. A. Kot, S. Kott, J. Kowałeski, S. Kowalska, A. Kowalski, W. Kozikowski, E. Kożmian, K. Krahelska, H. Krajewski, M. Krasicki, I. Krasiński, Z. Kraszewski, J. I. Kraushar, A. Krechowiecki, A. Kridl, M. Kromer, M. Kropiński, L. Kruczkowski, L. Kruszewska, F. Krzewiński, J. Krzycki, A. Krzywicki, L. Krzywoszewski, S. Krzyżanowski, Ju. Kubacki, W. Kubiak, T. Kubicki, M. Kucharczyk, A.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Kuczyński, B. Kumaniecki, K. F. Kuncewiczowa, M. Kwiatkowski, R. Lahover, J. F. Lam, J. Lam, S. Lange, A. Lec, S. J. Lechón, J. Lem, S. Lemański, J. Lempicki, S. Lempicki, Z. Lenartowicz, T. A. Leśmian, B. Lewin, L. Liebert, J. Lieder Rolicz, W. Lobodowski, J. Lopalewski, T. Łoziński, W. Łoziński, W. Lubomirski, S. H, Lubowski, E. Lutowski, J. Luxemburg, R, Mach, W. Maciejowski, I. Makuszyński, Iv. Malewska, H. Malinowski, B.-K. Markiewicz, H. Markiewicz, J. Matuszewski, 1. Meissner, J. Miaskowski, K. Miciński, T. Mickiewicz, A. B. Międzyrzecki, A. Miłosz, Cz. Młodożeniec, S. Mochnacki, M. Morcinek, G. Morstin, L. H. Morsztyn, J. A. Mrożek, S. Nałkowska, Z. Naruszewicz, A. Narzymski, J. Nawrocki, A. Newerly, I. Niemcewicz, J. Niemirycz, K.

Niemojewski, A. Norwid, C. K. Nowaczyński, A. Nowak, T. Nowakowski, M. Nowakowski, T. Nowakowski, Z. Nowicki, A. Nowicki, F. H. Obertyńska, B. Odojewski, W. Odyniec, A. E. Olcha, A. Oliżarowski, T. A. Olsvanger, I. Opaliński, K. Opaliński, L. Opatosu, J. Oppmann, A. Orkan, W. Oryszyn, Z. Orzechowski, S. Orzeszkowa, E., z Pawłowskich Osiński, L. Ossendowski, F. A. Ossoliński, J. M. Ostrornecki, B. Ostrowska, S. Otvoinowski, S. Ożóg, J. B. Pąkciński, M. Pankowski, M. Paprocky z Hlohol a Paprocké Vűle, B. Parandowski, J. Parnicki, T. Pasek, J. Chr. Pasternak, L. Pastuszewski, S. Paweł, G. Pawlikowska-Jasnorzewska, M. Peiper, T. Pelc, J. Perzyńsky, W. Petecki, B. Piechot, M. Piętak, S. Pieterkiewicz, J. Pietrzak, W. Pigoń, S. Piłat, R. Pilot, M. Piotrowski, A. Podhorski-Okolów, L.

617

Pol, W. Porębowicz Posmysz, Z. Potocki, A. Potocki, J. Potocki, J. K. Potocki, S. Potocki, W. Prorok, L. Prus, B. Przesmycki, Z. Przeżdziecki, J. Przybora, J. Przyborowski, W. Przyboś, J. Przybyszewska, S. Przybyszewski, S. Przyluski, B. Przymanowski, J. Przysiecki, F. Putrament, J. Pytlakowski, J. Rabska, Z. Rądzivillowa, F. Ratos, J. Rautenstrauchowa, L. z Giedroyciów Redliński, E. Rej, M. Relidzyński, J. Rembek, S. Rettel, L. Reychman, J. Reymont, W. S. Rimsa, S. Rittner, T. Rodziewiczówna, M. Rogalski, A. Rogosz, A. J. Rogoszówna, Z. Rogowicz, W. Rogozińska, H. J. Romanowiczowa, Z. z Górskich Romer-Ochenkowska, H. Romin, K. Rompski, J. Ropelewski, S. Roppel, L. Rospond, S. Rosowski, S. Rostworowski, J. Rostworowski, K. Roszko, J. Rotundus, A. A.

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti mutató Rozbicki, S. Różewicz, T. Rozwadowski, J. M. Rubinowicz, D. Rudnicka, H. Rudnicki, A. Rudnicki, D. Rudnicki, L. Rusinek, M. Rybiński, J. Rychliński, J. B. Rydel, L. Rydzewska, Baytugan N. Rymkiewicz, A. Rymkiewicz, J. M. Rymkiewicz, W. Rypiński, A. R. Rytard, J. M. Rzążewski, A. Rzętkowski, S. M. Rzewuski, S. Rzewuski, W. Sabowski, W. Sadkowski, W. Sadowska, B. Sadowska, z Brzezinów Safjan, Z. Saliński, S. M. Saloni, J. Samborczyk, G. Sandauer, A, Sarbiewski, M. K. Sarnecki, Z. Sawicka, J. Schober, F. Schulz, 13. Ścibor-Rylski, A. Ściegienny, P. Sebyla, W. Sędzicki, F. Seklucjan, J. z Siekluk Sempołowska, S. Sęp Szarzyńki, M. Siedlecki, A. Siedlecki, F. Siekierski, A. Siemieński, L. Sienkiewicz, H. Siennik, M. Sieroszewski, A. Sieroszewski, W. Sierpitíski, S. Siesicka, K. Sikirycki, I.

,

Sito, ,J. S. Skarbek, F. Skarga, P. Skarszewski, T. Z. Skierski, K. Z. Skoneczny, S. Skorupka, T. Skorupka, W. Skowroński, Z. Skulski, S. Skuza, W. Skwarczyńska, S. Śląski, J. Sławińska, I. Sławiński, J. Śłiwiak, T. Śłiwonik, R. Słobodnik, W. Słonimski, A. Słoński, E. Słowacki, E. Słowacki, J. Słucki, A. Śmieja, F. Śmigielska, J. Smolarski, M. Smolik, J. Śniadecki, J. Śniadecki, Jakub Sobieski, Jan Sobolewski, P. Sohám, M. M. Sokołowski, S. Sokorski, W. Sołikowski, J. D. Sommerfeld Młodszy, J Sommerfeld Starszy, J. Soplica, J. Sowiński, L. Spasowicz, W. Śpiewak, J. Sprusiński, M. Srokowski, M. Srokowski, S. Stabik, A. Stachowski, J. Stachura, E. Staff, L. Staff, L. M. Standé, S. R. Stanisławska, A. . Stanuch, S. Starnawski, J. Starowołski, Sz.

618

Starzyński, S. Stasiak, L. Staszczyk, A. Staszic, S. Statorius-Stojeński, Stawar, A. Stawiński, J. S. Stęmpowski, J. Stepień, M. Stąpowski, T. Stern, A. Stoberski, J. Stojeński-Stoinski, Stojkowski, J. A. Straszewicz, Cz. Straszewicz, L. Stroiński, L. Z. Strońska, A. Strowski, F. Strug, A. Stryjkowski, J. Stryjkowski, M. Stur, J. Stwora, J. Suchodolski, R. Sujkowski, 13.

P.

J.

Sukertowa-Biedrawina, Zachertów Sulkowski, T. Sutarski, K. Świderska, A. Święcicki, J. A. Święcicki, W. Świętochowski, A. Świeży, I. Swinarski, A. M. Śuńnka, A. Śuńrszczyńska, A. Świtkowski, P. Sychta, 13. Sygietyński, A. Syrokomla, W. Szajnocha, K. Szaniawski, J. Szaniawski, J. K. Szaniawski, K. Szantroch, T. Szczawiej, .1. Szczawiński, J. Szczepański, J. A. Szczepański, J. J. Szczepański, L. Szczelny, A. Szczygieł, J.

E. z

Nemzetiségi, nyelvi és országok szerinti Szczypiorski, A. Szechter, Sz. Szelburg-Zarembina, E. Szeliga, M. z. Mireckich Szempłińska-Sobołewska, E. Szenwald, L. Szewczyk, W. Szimeon Lehaci Szlenget, W. Szmaglewska, S. Szmiljanszkij, L. I. Szmydtowa, Z. Sztaudynger, J. 1. Sztyrmer, L. Szujski, J. Szukiewicz, M. Szweykowski, Z. Szyjkowski, M. Szymanowski, J. Szymanowski, W. Szymański, A. Szymański, E. Szymański, S. Szymański, W. P. Szymborska, W. Taborski, B. Tarnawski, W. Tarnowski, S. gróf Tarnowski, W. Taszycki, W. Terlecki, 0. Terlecki, T. Terlecki, W. L. Teslar, J. A. Tetmajer, J. Przerwa Tetmajer, Przerwa K. Tetmajer, W. Themerson, S. Timofiejev, G. Tokarzewicz, J. Toporska, B. Towiański, A. Trembecki, S. Trentowski, B. Tretiak, J. Tripplin, T. Trochanowski, P. Troczyński, K. Truchanów ski, K. Trzebiński, A. Trziszka Z. Trznadel, -I. Trzynadlowski, J. Tsascskovszkaja, Z. A.

Turek, R. Turnowski, J. Turowski, K. J. Turwid, M. Tuwim, J. Twardecki, A. Twardowski, J. Twardowski, K. Twardowski, S. ze Skrzypny Twerdochlib, A. Tyrmand, L. Tyszyński, A. Ujejski, J. Ujejski, K. Ulanowski, T. Ulewicz, T. Umiński, W. Umiński, Z. Uniłowski, Z. Urban, R. Urbanowska, Z. Urbański, A. Urgacz, T. Ursinus, J. Vincenz, S. Viszlockij, 1). F. Vogier, H. Vrtel- Wierzczyński, S. Wachenius, P. Wachowicz, B. Waldorff, J. Waleńczyk,