A dolgozók harca a nyomor és kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen 1929—1935

Citation preview

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA

TAMASI MIHÁLY

A dolgozók harca a nyomor és kizsákn:'ányolás, az elle':lforrodolmi rend ellen

1929-1935

SZE GED 1971

CSONGRÁD MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK TORTÉNETE

SZERKESZTO BIZOTTSÁG Ágoston József Nagy István Csépányi Dezső Oltvai Ferenc Fehér István Rácz János Gaál Endre Serfőző Lajos Koncz János Szilágyi Júlia lisztes lászló Tamasi Mihály szerkesztő Mérei Gyula elnöT.----,.~ Béla

TAMAS I MIHÁLY A dolgozók harca a nyomor és kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen

1929-1935

Lektorálta :

I. A gazdasági válság és társadalmi-politikai hatása a megyében

BORSANYI GYÖRGY

Eddig megjelent füzet: Farkas József: Agrárszocialista mozgalmak 1890-1907.

K iadj a : MSZMP Csongrá d megyei Bizottsága Propaga nda és Művelődési Osztály:! Felel ős kiadó ; d r. K oncz János 71-3262 - Szegedi N yomda - Készült 3000 példányban

Az egész tők~s világot megrázkódtató gazdasági válság, amely méreteiben, idótartamában minden korábbit felülmúlt, Magyarországot sem kerülte el. Különösen pusztító a hatása az ország mezőgazdasági jellegű vidékein, ahol az elavult, külterjes termelés, a nagylétszámú agrárproletariátus és szegényparasztság nyomora, elesettsége szinte általános jellemzője a helyzetnek. A mai Csongrád megyéhez tartozó területen* a mezőgazdaság uralkodó szerepet tölt be a gazdasági életben. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma a megyében (mai területet véve alapul) 430 ezer. Ennek 55,5 százaléka él a mezőgazdaságból, de ha Szeged nélkül számítjuk - ahol a mezőgazdasági népesség csak 37 százalékot tesz ki -, akkor ez az arány 71 százalék. A mezőgazdasági lakosság, a parasztság legszámosabb rétege az agrárproletariátus és szegényparasztság (földtelenek és 1 kh.-on aluli földterülettel rendelkezők) - létszámuk eltartottakkal együtt 105 ezer -, akik az egész parasztságnak mintegy 40-42 százalékát alkotják (országosan 38% az arányuk). Az uradalmi gazdasági cselédek száma közel 10 ezer, 'ugyanennyi eltartottal, a mezőgazdasági munkásoké pedig meghaladja a 30 ezret, közel 40 ezer eltartottal. A mezőgazda­ sági munkások külön rétegét képezik a kubikosok, főleg Szentes, Csongrád, Mindszent, Kiskundorozsma környékén, számuk a különböző, gyakran egymásnak ellentmondó adatok alapján to-lS ezerre tehető. i) Az agrárproletariátus magas arányának oka a népsorvasztó nagybirtokrendszer, a súlyos feudális maradványok létében rejlik. Különösen a régi Csongrád megye területén nyomasztó a nagybirtok uralma. Az 1930-as adatok szerint e területen (Szeged del és Hódmezővásárhellyel együtt) 25 (1000 holdon felüli) nagybirtok található. A legnagyobb földbirtokosok: őrgróf Pallavicini Alfonz Károly több mint 40 ezer hold hitbizományi birtokkal Sövényháza s a környező községek határában, a Károlyi grófok, akiknek birtokai Csanytelek, Nagymágocs, Kiskirályság (ma Eperjes), Csongrád határában húzódnak. A megye legnagyobb földbirtokosa Szeged városa több mint 60 ezer holddal, amelynek túlnyomó többsége kisbérlet, tehát ezt már nem lehet kizárólagosan feudális maradványnak tekinteni. Csanád megye nyugati részében közepes nagyságú, 1000- 5000 holdas birtokok vannak, a legnagyobb Püspöklelén (MarosIele) a csanádi püspökség több mint 5000 holdas gazdasága és az akkor Csanádpalotához tartozó nagykirályhegyesi Blaskovich-uradalom közel 4 ez,er holddal. A megye többi négy városa is rendelkezik 1000-5000 hordas birtokkal, amit szintén kisbérletekként hasznosítanak. 2

* A mai Csongrád megyéhez a következő korabeli közigazgatási területek tartoznak: Az akkori Csongrád megye, Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú városokkal, továbbá az akkori Csanád megye nyugati része, vagyis Makó város, a nagylaki járás (Nagykopáncs nélkül), a központi és a torontáli járás. 5

tavasszal-nyáron, munkaidőben is állahdósul. Sok földtelen, nincstelen napszámo~ marad nyaranként ,a ratási és cséplési kereset nélkül. A napszámbér a gazdaságI válság előtti 3 pengőről még a tavaszi-nyári hónapokra is 1-1 pengő 50 fillérre csökken, s így alacsonyabb az országos nál. Az uradalmi cselédek helyzete is romlik, de nem annyira kilátástalan. Ugyanis bérük nagy részét természetben kapják, s így ellátásuk egész évben biztosított, igaz, készpénz-részesedésüket az uradalmak leszorít ják, s mindenképpen igyekeznek fokozni munkaerejük kihasználását. A Csanád megyei Gazdasági Egyesületben a cselédtörvény megszigorítását javasolják: az a mezőgazdasági alkalmazott, aki helyét a nehezebb mezőgazdasági munkák meo-kezdése előtt alapos ok nélkül elhagyja, bérének csak 30 százalékát, aki pedig ara~ás és cséplés közben hagyja el, az keresetének csak 50 százalékát kapja megl2• A saját földdel vagy kisbérlettel rendelkező kis- és középparasztság helyzete is egyre nehezebbé válik. Adóját, adósságait az alacsony mezőgazdasági árak miatt nem tudja fizetni, az árverések, adóvégrehajtások száma egyre növekszik a válság éveiben. Csak Szegeden 53 ezer zálogolást tartanak és 110 ezer adófizetés iránti figyelmeztetést küldenek ki 1931 folyamán. Ezek főleg a parasztokat, kisbérlőket érintik 13• Sokan elvesztik kis földjüket, házukat. A megyében különösen kilátástalan a Nagyatádi-féle földreform során földhöz juttatott jó néhány ezer parasztcsalád sorsa. A bérletet, illetve megváltási árat nem tudják fizetni, hiszen rossz minőségű, gyenge termőképességű földet kaptak, amely szinte alig hoz termést és mindenféle mezőgazdasági felszerelés nélkül igyekeznek művelni földjüket. Az adó, az igauzsora olyan terheket ró rájuk, hogy sokan kénytelenek lemondani földjükről. ' A gazdasági válság éveiben a mezőgazdasági termelés elmaradottsága, elavultsága állandósul, illetve elmélyül, annál is inkább, mert azok a mezőgazdasági ágak is, amelyek a termelés korszerűsödésének kifejezői, szintén nehéz helyzetbe kerülnek. Az állattenyésztés visszaesik, az állatállomány csökken, egyedül csak a baromfitenyésztés a hasznothajtó, ami - főleg Szentes, Csongrád, Hódmezővásár­ hely környékén - fejlődést mutat. A parasztoknak elsősorban tojásból, baramfiból van bevétel ük, hiszen egy tojás ára egyenlő 1 kg búza árával. A néhány holdas tanyai parasztgazda számára nagyobb hasznot jelent a baromIitenyésztés, mint a gabonatermelés. A bor ára csökken, eladatlan készletek halmozódnak fel. A gyümölcstermelés kifizetődő s ez főleg Szegeden és környékén fejlődik is. 14 A vidék belterjes mezőgazdasági kultúrájának híressége Szeged környékén a fűszerpaprika, Makó környékén a vöröshagyma, amelynek termelése és értékesítése szintén válságba jut. Míg a krízis előtt 3-4 ezer vagon vöröshagymát szállítottak el Makóról, addig a válság első időszakában ez lecsökken 1500-2000 vagonra, mert az ára még a termelési költségeket sem fedezi. 1930 elején az 1929-es termésből 150 ezer mázsa hagyma megy tönkre. "Oriási hagymagarmadák jelzik Makó város és a községek határában a ránk zúdult nagy gazdasági csapást" - írja Csanád-Arad-Torontál vármegye Hivatalos Lapja 1930 elején. Szeged környékén 5-6 ezer holdon folyik a fűszerpaprika termelése ebben az időben. Az export egyenetlen, nagy az áringadozás is, ami a termelők termelési biztonságát veszélyezteti s akik különben is ki vannak szolgáltatva a paprikamalmoknak és a felvásárló kereskedőknek. A hosszan elhúzódó mezőgazdasági krízis, a leírhatatlan nyomor és munkanélküliség arra készteti a vidék szegényparasztságának, törpebirtokosainak egyes rétegeit, hogy a mezőgazdasági termelés belterjesítésében, a kertészkedés, a zöldségtermelés fokozásában keressék a kiutat. tS 8

A vidék agrárproletariátusa, szegényparasztsága többségének nyomora, nincstelensége, szegénysége az?nban nagyobb a . 30-as, éve,k közepén, mint a gazdasági válság elején. A válság 10 vesztese alalust ,szegenyseg. Az ipar súlya elenyésző a megyében, kivéve Szegedet. A nem mezőgazdasági lakosság foglalkozás szer~nti , ~e~oszl~sá.~ól, tá~sa~al~i :ét~gződésér.~l képet kaphatunk az 1930-as népszamlalasrol keszult statisztIkaI tablazat alapJan. Nem

mezőgazdasági

Ipar

népesség, eltal'tottakkal együtt: Ipar, kereskedelem, ,közszolg. hitel, köz- és szabad lekedés fogI. együtt

Nyugdíjasok, tőIkepénzesek

Jl-Iázicselédek

Szeged nélkül amegye (mai terület) Szeged

51 663 31 688

69141 46962

10742 10913

8426 11155

5300 3010

Együtt

83351

116103

21655

19581

8310

Az ipari népesség a megyében (Szeged nélkül) mindössze 17 százalékot kép,~ visel, Szegeden 24 százalékot. A megye legnagyobb, 135 ezer lakosú városában, Szegeden magas a közszolgálati alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak {és a nyug~ díjasok, tőkepénzesek aránya. Akisiparosok, kiskereskedők, a városi kispolgárság, a tisztviselők, alkalmazottak, értelmiségiek társadalmi súlya, szerepe nagy, a város lakosságának közel 30 ,százalékát jelentik. 16 A megyében gyáripar csak a városokban, túlnyomó többségében Szegeden található. A 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemek a városokban a malmok, néhány téglagyár, áramfejlesztő telepek, fűrésztelepek, Hódmezővásárhelyen ezen kívül még aKokron kötszövőgyár, az élőbaromfi-kereskedelmi vállalat, Makón a vasúti műhely, Szentesen a baromfifeldolgozó üzem. A városokon kívül említésre méltó a nagylaki kendergyár 350, a derekegyházi pedig 30 foglalkoztatottal. Szegeden a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemek száma 1930-ban 52. Eiek közül kiemelkedik a kendergyár 764, a három kender-, illetfve len- és jutalonógyár együttesen mintegy 700 munkással. Említésre méltó még az állami dohánygyár 345, a hét fűrészüzem és asztalosüzem, valamint bútorgyár együttesen közel 400 munkással, a vasúti műhely 145, a négy 'vas- és lémüzem 121 munkással, valamint a két szalámigyár, a svéd érdekeltségű gyulagyár, amelyekben az alkalmazottak száma szintén felül van a 100-on. 17 Az ipar túlnyomó részét azonban - mind Szegeden, mind a megye más részén - a kisipar képezi. A ki~iparban foglalkoztatott munkások száma kétszerese a tulajdonképpeni gyári munkásokénak. A megyében az ipari foglalkoztatottak száma 37 ezer, ebből önálló iparos közel 10 ezer, az ipari munkások létszáma 27443, ebből gyárimunkás csak 8648, tehát alig egyharmada az összes munká~ soknak. A kisipari munkások létszáma 18795. 18 A gazdasági válság már 1929-ben szinte minden iparágat érint. Míg országosan a textilipar kevésbé kerül nehéz helyzetbe, addig a megyében s különösen Szegeden, ahol a jórészt elavult gépekkel dolgozó textilipar dominál, ez nem érez-

9

hető. A válság kezdetén az újszegedi Magyar Kender-Len és Jutaipari Rt csök,kentett üzemre tér át, a Hazai Textilipari Rt pedig angol tőkével átalakul AngolMagyar Jutafonó- és Szövőgyár Rt-vé. A Szegedi Kenderfonógyár Rt csak öt napot dolgozik hetenként. Ideiglenesen beszünteti működés ét a Back-malom, pangás tapasztalható a malmoknál, a húsiparban, a téglagyárakban. A vas- és fémiparban is csökken a termelés és a korábbi nagyarányú építkezések leállnak Szegeden és az egész megyében. 19 _ Az 1931-es év folyamán a textiliparban tovább romlik a helyzet, mivel a kendertermelés csökkent s a nyersanyagot külföldről kell behozni. A kötszövő­ ipar is nehéz helyz,e tbe kerül, a lenfeldolgozó iparban viszont némi javulás jelei mutatkoznak. A bankzárlat, a pénzügyi válság kibontakozása méginkább elmélyíti az ipar krízisét.~ A válság mélypontja az iparban az 1932-es esztendő. 1933-ban már valamit javult a h~lyzet a megye iparában. A Pick-szalámigyár már 1932-ben tud javítani helyzetén s a kötszövő-iparban is konjunktúra kezdődik. A kenderiparban emelkednek az árak, a kenderfeldolgozásban pedig 25 százalékkal nő a termelés és az eladás 1933- 1934 folyamán. A vásárhelyi Kokron gyár új beruházásokat valósít meg, ,erőteljesen növeli termelését. 21 Az ipari krízis a munkások elbocsátásával, rövidebb munkaidővel s a keresetek csökkenésével jár. A válság a megyében legelőször az építőmunkásokat készteti' munkanélküliségre, akik nagy számban élnek Szegeden, de a megye más vá,rosaiban, főleg Hódmezővásál'helyen, Szentesen és Csongrádon is. Nem kevésbé kilátástalan a textilipari munkásnők helyzete, akik a férfiakénál kevesebb bért kapnak s az davult üzemekben, 'de az újabbakban is egészségtelen körülmények között dolgoznak. Jellemző, hogy az élvonalbelinek kikiáltott Kokron gyárban egy hivatalos állami vizsgálat még a szépítés és leplezés ellenére is a következő felháborító jelenségeket állapítja meg: A törvény ' ellenére kiskorú lányokat is foglalkoztatna;k. A vizsgálat két 13-14 éves és több 15-16 éves lányt talál az üzemben, akik napi 12 órát dolgoznak 8 filléres órabérben. A hivatalos munkaidő is 10 és fél óra, de időnként ez 14-16 órára növekszik. Máskor viszont, mikor nincs munka, a dolgozókat bér nélküli szabadságra küldik. A gyáros szigorú pénzbüntetést ve!etett be: egy-két percnyi késésért 10-40 fillér, beszélgetésett, nevetgélésért 50 fillér-l pengő, a vízcS!lp nyitvahagyásáért 2 pengő levonás jár.22 . Csongrád megyében a válság ,hatása katasztrofális. A nagytömegű agrárproletariátus" szegényparasztság és a városi nincstelenek, a munkások tízezrei vannak ,munka nélkül hónapokon keresztül. Az ipari és mezőgazdasági proletariátusnak, a dolgozóknak a nyomor, a kizsákmányolás elleni küzdelmében fOntos szerepet játszanak a szakszervezetek. A legerősebbek és iegharcosabbak az éplr,smunkások és a földmunkások. nagy ,hagyománnyal rendelkező helyi szakszervezeti csoportjai. A földmunkás szakszervezet - amelynek helyi csoportjai működnek Hódmezőváárhelyen, Szentesen, Csongrádon, Szegeden, Kiskundorozsmán, Mindszenten és még néhány kisebb községben is - a gazdasági válság hatására elveszti tagjainak egy J"észét: a kubikosok, a földmunkások a munkanélküliség miatt nem tudják a tagdíjat fizetni. A földmunkás szakszervezeti csoportok azonban, csökkenő tagi ét.számuk ellenére az agrárproletariátus meg-megújuló küzdelmének fontos szervezői. A szakszervezeti taglétszámra vonatkozóan nincsenek pontos és részletes ada-tok. A fennmaradt szakszervezeti iratok, a szakszervezeti lapok tudósításai alapján" megállapítható, hogy' Szegeden az építőmunkás szakszervezet keretében múködő 'ács- és kőműves szakósztálynak 1929-ben 222 fizető tagja: volt. Vásárhelyen

10

az építőmunkás szakszervezet közgyűlésein 200-220, Szentesen 150-200, Makón 100-120 volt a résztvevők száma és még Mindszenten is működött építőmunkás csoport változó, 40-60 fős taglétszámmal. Ha figyelembe vesszük, hogy az építő­ muo1kás szakszervezet keretébe a legnagyobb taglétszámú ács- és kőműves szakosz'tályok mellett néhány más kisebb szakmai csoport is (festőmunkások stb.) tartozott, akkor a korabeli dokmentumok alapján 800-900-ra tehető e szakszervezet taglétszáma a megyében. 23 , Szegeden a gazdasági válság időszakában 12 szakszervezeti csoport műkö­ dött: az építőmunkásoké, famunkásoké, vasmunkásoké, élelmezési dolgozóké, textilmunkásoké, szabómunkásoké, fölclmunkásoké, nyomdászoké és segédmukásoké. A dokumentumok és az események elemzése alapján levonható az a következtetés, hogya városban a szakmunkások jelentős része szervezett dolgozó volt és még a máshol nagy nehézségekkel küzdő textil szakszervezet is működött, sőt még a segédmunkásoknak is volt szakszervezetük. A szaksz,ervezetek befolyása 3-4 ezer munkásra terjedt ki Szegeden, ami nagy politikai erőt képviselt. Több szakszervezeti csoport külön otthonnal rendelkezett. Hódmezővásárhelyen 6 szakszervezetben tömörültek a munkások. A földmunkás szakszervezet mellett a bőripari, a vas- és fémipari, az építőmunkásoknak, és a' nyomdászoknak volt szakszervezetük. Makón ekkor az építőmunkások, famunkások, bőrmunkások és vasmunkások szakszervezete működött együttesen mintegy 150-200 taggal. A földmunkás ' szakszervezet befizető hellyel rendelkezett. Szentesen a földmunkás és építőmunkás csoport volt a legerősebb, mellettük csak néhány kisebb szakszervezeti csoportnak voltak tagjai. Csongrádon a föld' munkás szakszervezet befolyása volt jelentős. :M A munkásosztály egyetlen legális párt jának, a szociáldemokrata pártnak a szerv,ezetei aránylag jelentős politikai befolyással rendelkeztek a megyében. A legnagyobb taglétszámú pártszervezet Szegeden működött, amelynek vezetője, Lájer Dezső az opportunista politikát képviselte és szolgálta. A vásárhelyi pártsiervezet kisebb erővel és befolyással rendelkezett. Makón és Szentesen még kisebb a szociáldemokraták létszáma és befolyása. Makón elsősorban kisipari munkáso~, valamint hagymakertészek, Szentesen elsősorban földmunkások, kubikosok és építő­ munkások tömörültek a pártban a kisipari munkások mellett. Csongrádon a földmunkás szakszervezeti csoport munkájára épült a szociáldemokraták politikai te- ' vékenysége, Dorozsmán pedig erőteljesen érvényesült a szegedi szociáldemokraták hatása, támogatása. A szegedi és vásárhelyi szociáldemokraták között értelmiségiek (ügyvédek, orvosok), kisiparosok, kiskereskedők, kispolgárok is találhatók, ami nem annyira jellemző a szentesi és makói pártszervezetre. A munkásosztály, a dolgozók érdekeit védő, a kizsákmányolás és elnyomás elleni harcát következetesen szolgáló- illegális kommunista pbtnak is van bizonyos befolyása a megye osztályharcos munkásai körében. Noha ez a befolyás a gazdasági válság éveiben erősödik, a KMP szerepe;: - az üldöztetés, az illegalitás nehézségei miatt - korlátozott marad. A gazdasági válság kényszerftő hatására a kormányzat; félve a népharag kirobbanásától, ínségmunkát, ínségakciót, gyűjtést, népkonyhákat szervez. A gazdasági leromlás méreteiről, a dolgozó tömegek hallatlan nyomoráról képet alkothatunk aDélmagyarország című szegedi napilap 1931. ' március 14-i tudósÍ'tásából, amelyből kitűnik, hogy a városban hetenként 10 ezer személy jelentkezik ínségk enyérért. Egy személy egy hétre 140 deka kenyeret kap. A gazdasági válság utolsó évében, 1933-ban Szegeden 15 ezer szegénységi bizonyítványt adnak ki.:15 11

A válság nem kíméli az önálló iparosokat és kereskedőket sem. A szegényebb, kevesebb tőkével rendelkező kisiparosok, kiskereskedők közül sokan tönkremennek. Mint ahogy e tanulmány további részeiben olvasható adatok is bizonyítják, a városi hivatalnokok, alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, értelmiségiek egzisztenciája is veszélybe kerül. Az egész megyében tömegméretűvé válik az elnyomorodás, az elszegényedés, a nincstelenség. A. gazdasági válság mélypont ján, 1932 elején Csongrádon a hatósági segélyben részesülők száma 5100, Dorozsmán 1780, Kisteleken 1828, Sövényházán 988, Sándorfalván 950, Mindszenten 640. 1933 elején Szentes 32 861 lakosából 17800, vagyis 54,17 százalék szorul hatósági támogatásra. 1933-34 . telén Csanád megye nyugati részében, Makót is beleértve, 13 734 az ellátatlanok létszáma, vagyis az egész lakosság 15 százaléka. 26 A proletár tömegek elesettségét az egészségtelen lakáskörülmények, az elmaradott települési viszonyok is fokozzák. A falusi és városi szegénység tömegei a v~rosszéli és faluvégi egészségtelen munkáSJtelepüléseken zsúfolódnak össze. A válságot megelőző években a FAKSZ segítségével, kölcsönével építettek házakat ezeken a telepeken, a törlesztés és a kamat terhei azonban olyan súlyosak, hogy nem tudnak velük megbirkózni. Szegeden 17 munkástelep van, ahol 1300 kétszobás és 1100 egyszobás lakó.ház épült rossz talajon, csatornázás, sokszor villany ,nélkül, egészségtelen viszonyok között a háború óta. Tavasszal a feltörő talajvíz, a sártenger teszi kínszenvedéssé az itt lakók életét. Ugyanez jellemzi Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Dorozsma munkástelepein lakó szegénycsaládok életét is. Amegye szétterülő alföldi parasztvárosainak belső részein sem sokkal jobb a helyzet. Hódmezővásárhely 14 102 lakóháza közül csak 865 készült téglából, földszintes vályogház a lakóépületek túlnyomó többsége s közöttük 1933-ban 2000 még náddal vagy zsindellyel fedett. Ugyanezek az arányok a megye többi városában is. A helyi ellenzéki lap megállapítása szerint is Vásárhely ,az ország egyetlen városa, amelyben nincs csatornahálózat. 'II Az elmaradott gazdasági, szociális és egészségügyi viszonyok között a különnépbetegségek, járványok gyorsan elterjednek s pusztítják, sorvaszt ják a népet,. százával szedik áldozataikat. Egy vizsgálat 1929-ben felderíti, hogy a szegedI tanyai lakosság körében 2000 a trachomás beteg,28 a szentesi Alföldi Újság című lap pedig 1932. június 12-én közli, hogy Dorozsmán 1000 fölé emelkedett a trachomás betegek száma. A Szentesi Hídap 1931. december 18-i számában bes~~mol egy egyetemi tanár vezetésével végzett vizsgálat eredményéről, amely a kovetkez? lesújtó adatokat tárja fel: A megvizsgált alföldi gyerekek között az egy s~ob~ban lakók közül 20 százalék tuberkulotikus, amit súlyosbít az, hogy a meg".Izsgaltaknak csak kis része alszik egyedül, többségük másod- vagy harmad~agava1. A 851 fogászatilag megvizsgál t gyerek közül mindössze 171-nek volt ep fogazata. böző

. ' 1:

közm~~eltségi, a kulturális viszonyok se sokkal különbek. Szegeden, az alfoldl kU,ltur~lts centrum külterületén, tanyavilágában az analfabéták aránya köz,~l ,1~ s~azalek, magasabb az országos átlagnál. A jövedelmi és egyben a műve­ lod eSI vIs,zonyokat, lehetőségeket jól szemléltetik a következő adatok: Szegeden 1929 ka.~a~sonyán 507~ rádiókészüléket tartanak számon, azonban a rádiótulajdo~os ok kozott 2226 az ertelmiségi, 1688 kereskedő és iparos de csak 440 munkás es 230 földműves található közöttük.:.19 '

12

I )

Az ekkor második évtizedébe lépő ellenforradalmi rendszer, a megrettent uralkodó osztályok, a hatalom és közig~zgatás helyi képviselői - a trianoni békeszerződésre, mint bűnbakra való állandó hivatkozás mellett - a megtévesztő demagógia, a népbolondítás fokozásával igyekeznek túljutni a gazdasági válság okozta nehézségeken. ígérgetésekben, minden reális alap nélkül kiagyalt, "nagyszabású" tervekben nincs hiány. Minden városnak laktanya vagy rendőrpalota épít ését ígérik, nagydobra verik a Duna-Tisza csatorna ügyét, városok versengenek azért, hogy náluk torkolljon majd a csatorna a Tiszába. Minden választás kortesígéretei között szerepel az algyői közúti híd megépítés'e . A nagyszabású és nagystílű megtévesztő politika fő stratégája gróf Klébelsberg Kúnó kultuszminiszter, Szeged országgyűlési képviselője. O - a "szegedi gondolat" jegyében - az ellenforradalmi rendszer hálája jeIéül Szegedet az Alföld nagy kultúrcentrumává akarja fejleszteni, mintegy az ellenforradalmi kultúrpolitika reprezentálásaképpen. Igyekezetének hatása nem lebecsülendő, mert a tanyai iskolahálózat kiépítésében, a szegedi Tisza-parti egyetemi klinika-sor, a Dóm téri épületek megépítésével Szeged fejlesztésében vitathatatlan sikert ér el e politika, természetesen úgy, hogy a kulturális célokra szánt országos összegek jelentős részét e célokra fordítják. A városok közigazgatása, a városi ' önkormányzatok a kapitalista konszolidáció, a viszonylagos gazdasági fellendülés időszakában, a 20-as évek második felében a külföldi kölcsönök, a Speyer kölcsön felhasználásával nagy beruházásokat valósítanak meg, óriási költségekbe v_erik magukat. A hiteleket szinte kizárólag nem termelő beruházásokra fordítják, középületeket, városi bérpalotákat emelnek, amelyek kevés hasznot hajtanak. így a városok adóssága óriási mértékben megnövekszik. Szeged külföldi kölcsöneinek összege 1932 végén 7,5 millió pengőre rúg,3O de nem kisebb terhet jelent Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád ad óssága sem. A városok, hogy adósságaikat valamelyest tödeszteni tudják, 100150 százalékos pótadót vetnek ki a lakosságra, ami méginkább hozzájárul a városi dolgozó t ömegek elnyo_morodásához. A válság éveiben a beruházások, építkezések megszakadnak s csak elvétve fordul elő egy-két középítkezés. . A keresztény nemzeti kurzus ideológiájában és propagandájában korábban IS nagy szerepe van a parasztság, a "kisgazdatársadalom" . felkarolásának, ez most a súlyos gazdasági krízis nyomán nagyobb hangsúlyt kap. Mindenki a parasztság helyzetéről beszél, a parasztság jövőjét kutatja. Klébelsberg eszmei irányításával előtérb e lép a szegedi Alföldkutató Bizottsdg, amely - úgymond - az Alföld, a paras.ztsá~ .életét vizsgálja, felemelkedését szolgálja. A Bizottság elnöke a jobboldalt p~lttlka szolgálatába álló Kogutowicz Károly földrajztudós, a szegedi egyetem tanara. A b el ső társadalmi feszü ltség éleződ ése, a politikai ,e rők me"mozdulása a kulturális, a szellemi közéletben is különböző törekvéseket, irányzat~kat hív életre, hoz mozgásba. Az uralkodó ellenforradalmi ideológia , a keresztény nemzeti ~urzus. szellemi diktatú rá ja mellett létezik, él és hat a szegedi polgári politikai ltberaltzmushoz kapcsolódó, de a népéletből, a szegedi és környékbeli parasztság életé ből is táplálkozó, haladó irodalom, haladó ,szellemi élet, amelynek fő képvi s elői a munkásmozgalommal is kapcsolatot tartó Juhász G yula és az inkább pa~~sz t~ érd eklőd ésű M óra Ferenc. E haladó s a politikai életben ellenzéki szerepet Jatsz? cs.op~r t sajtóorgánuma a Délmagyarország cím ű napilap. Társadalmi bázisa ~ V~r?Sl kIspolgárság, a gyorsabb, korszerűbb gazdasági feílődést óhajtó helyi lpan es kereskedelmi körök, s a parasztság. Ennek megfelelője Makón az a ha-

13

ladó, a szegedinél radikálisabb, de a ' szegediek irodalmi, mű vésze ti színvonalát el nem érő értelmiségi csoport, amely a 20-as években a fiatal József Attilát támog~tta, Hód,mezővásárhelyen pedig a sajátos paraszti bázison ("paraszt-Párizs"!) kIbontakozo, Endre Béla és. Tornyai János nevével fémjelzett alföldi festőiskola és ,a körü~ött~. szer~eződő ér~~lmisé~i csoport. A poz.i tív és haladó szellemi hagyomanyok es torekvesek tala/an sarJad a szegedI fIatalok falukutató mozgalma, a~ely ~ kezdetben sok romantikus vonással - a parasztság felemelkedésének törte~elml feladatából kíván részt vállalni, s a parasztsáo- demokratikus törekvéseInek helyi kifejezőjévé válik. '"

H~~ fellendítsék a kátyúba jutott gazdasági életet, Szegeden 1930 áprilisában nYIt/ak meg az első Ipari Vásárt. 1931 júniusában mutatják be a Dóm téren a "Ma~ar Passió",-t, amely az első szabadtéri játék, majd a haladó körök m,ozgalmat Indítanak az igazi .szegedi Szabadtéri Játékok megrendezéséért Madach : A-; ~mb:r :ragédi~ja című da~abj~nak és Kodály: Psalmus Hungaricus-ának b.emutatasat keszItve elo. Szent-Gyorgyt Albert - a helyi újságok tudósítása szerInt - 1933-ban 20 mázsa szegedi paprikából fél kiló tiszta C-vitamint állit elő 31 amelyért később Nobel-díjat kap. Szent-Györgyi nemcsak kiváló tudós hanem h~la dó álláspont járól is ismert a szegedi egyetemen. ' . A munkásmozgalmi és a demokratikus társadalmi-politikai erők hadállásai vIszon~lag gyengék, a népel!e~es rendszer minden haladó törekvést igyekszik elny01~n~. A,z ~llen.forra?almt allamhatalom helyi szervei a népellenes uralkodó oszt~l!0.r{" a ,fol~btrtoko~~k, ~ ~zse,~tri~ kezében vannak. A vármegyék és a' törvényha~osagl /og~. v~rosok elen allo fOtspanok a kormányzat vak hűségű kiszolgálói, a~tk - , h~, szukseges - a hatalom elnyomó mechanizmusát, erőszak szerveit sorompoba allI:va a .legv~dabb, t;rrortól sem riadnak. vissza, csakhogy megvédjék a ~endszer, erdekett, . bIzto,nsagat, , A~ ellenforradalmI kurzus, hogy leplezze mélysé",esen nep.ell~.ne~ Jelleget, a, kepvIse~eti szervekbe bevonja a vidék ipari és kereskedelr~l1 korel~,ek: valam~~t a "kisgazdatársadalom"-nak a képviselőit. Igy le~et a ta,?Ja a fels~~az?ak Kormendy Mátyás, a szegedi ipartestület elnöke, S. BálInt G~?rgy, makol, ~tsgazda, a vásárhelyi vitéz Endrey Antal, aki hosszú éveken keresztul az ellenzekl 48-as Kossuth-párt tagja. A legfonto~abb h~ta~m~ pozÍciókat a földbirtokos osztály tagjai, a dzsentrik, a r~ndszer fel te tlen hIveI es haszonélvezői foglalják el. A helyi önkormányzati t~s~~letek ugyan adnak valamelyes teret a demokratikus játékszabályoknak de a vmhs rendszer: ~z örö~ös tagság intézménye és a főispáni ellenőrzés tulajd~nkép­ pen, a demokracIa kankatúrájává silányít ja ezek működését. Mindamellett a ha!ado demokr~tikus és munkásmozgalmi erők osztályharcukban e fór umokat is Igyekeznek kIhasználni - több-kevesebb sikerrel.

b' t k t 'ületén élő cselédek, lakosok települései, községi önkormányzatai, amelrko , á~yrításába az uradalom teljhatalommal szól bele. Ilyen községek a megyél ye Ir ' D ere kegy/Jaz. l' A z "eszmeI. k"ozsege , k" nagy teru" l eb . Sövénybáza, Nagymagocs, t:~~t fognak át, hogy a, ~s~Iléreknek mégin.~á~b. m~.g~ehezíts,ék a~~ak a kis t~r­ vé ességnek a kihasznalasat, amelyet a kozsegl kozlgazgatas nyuJthatna nektk. D~:ekeoyház határa 62 km hosszúságban nyúlik el, Nagymágocs központját'ól ped'Íg 30'" km-re fekszik a hozzátartozó Cserebökény, 29 km-re Józsefszállás, 26 km-re Disznóhalom, 27 km-re Lajoshalom és a körorvos a község központ jától 12 km-re lakik. Pallavicini őrgróf szétvereti a bérlők házait Dócon s még 1934ben is 10 családot lakoltat ki a csanyteleki Síróhegyről és házaikat felgyújtatja. 32 E községekben nemcsak az uradalom cselédei, hanem napszámosok, kisbérlők és saját földdel rendelkező parasztok is laknak, ,a kik ki vannak szolgáltatva a nagybirtok kénye-kedvének. Hogy a nagybirtokos mennyire teljhatalmú úrnak tartja magát, azt bizonyítja Pallavicini és 21 napszámosának esete. 1931 augusztusában az uradalmi gőzgéptől kigyullad és leég a 21 napszámos háza. A biztosító társaság Pallavicininek fizet, mert a házak az uradalom területén voltak. PalIavicini azonban egy fillért sem ad napszámosainak, mondván, hogy az ő gondatlanságuk okozta a tüzet. A 21 napszámos hosszan pereskedik ez ügyben a vidék teljhatalmú nagybirtokosávaI.33 PaIlavicini szinte törvényen felüli voltát bizonyítja, hogy az országban levő 53751 hold hitbizományi birtoka után mindössze 1140 pengő jövedelemadót fizet s arcátlanul a nehéz időkre hivatkozva többi adója alól is enyhítést kér, méghozzá "rosszul sikerült tőzsdejáték" címén 83 00 pengős engedményt!3ft A megyében - ahol a feudális maradványok súlyos tehertételként nehezednek a társadalom életére s a fal usi szegénység, az agrárproletariátus aránya magasabb az országosnál - a gazdasági válság a társadalom feszítő ellentmondásait még jobban kiélezi. A nyomor, a munkanélküliség, továbbá a tőkések és földbirtokosok, a fal usi burzsoázia abbeli törekvése, hogya válság terheit a dolgozókra hárítsák, kiváltja a városi és falusi proletariátus, a szegényparasztság tömegmegmozdulásait, osztályküzdelmének erősödését. Mindez - a gazdasági válság idő­ szakában - az éles és nyílt osztályösszeütközések fokozódásával jár.

, A feudális: mara1vány~k nem~sak a mezőgazdaságban, az egészségtelen földb~rt?k-m~goszlasban, :reztetIk hatasukat, hanem súlyos teherként nehezednek a v~dek e~es~ ~a~dasag!,. társadalmi-politikai és szellemi életére. A nagybirtokosok hl:a~l~o~ ,orokos ta~Jat a m.egyei törvényhatóságoknak, ők határozzák meg, hogy

mt tortenJe~ a megyeben. SZInte korlátlan urai a birtokaik területén élő cselédeknek, napszamosoknak, kisbér/őknek, majdnem úgy, mint századokkal korábban . Az u~~dalm~k ~özé ,~kelődött községek közigazgatását ők dirigálják, nem beszélve azokral a kozsegekrol, amelyek félmegyényi birtokaikon vannak. A majdne": korlátlan hatalmú nagybirtok-rendszer teremtette a megyében a~ uradalmI, ,~z, ugyn,evezett ;,eszmei községek"-et, amelyek tulajdonképpen a nagybtrtokosok kozepkon uralmanak leplezett formá i. Az "eszmei-községek" a nagy14

15

be. A blokk elismert vezetője ~adv~?szky, aki '~ofumuhista, már a korábbi éve~,­

től kezdve kapcsolata ' van ,az t11~g~l~s k9mmun~sta mozgalo~m,~1. A bl o~k .?~t~­

A munkanélküliség, a nyomor - főleg a téli és tavaszi hónapokban - a 20-as évek közepén, a viszonylagos gazdasági fellendülés időszakában is jellemezte a megye agrárproletár központjaiban élő szegényparasztság életét. Ez azonban már 1929 elejétől kezdve fokozódott. Nyáron a nagyobb mérvű mezőgazdasági munkaalkalmak következtében valamit enyhült a mezőgazdasági munkanélküliség, de az ősz folyamán a bekövetkezett gazda'sági válság nyomán annál inkább jelentkezik a munkanélküliség a megye, főleg Szeged iparában s a baljóslatú jövő előre veti árnyékát. 1929 szeptemberének közepén 120 munká's nak mondanak fel az újszegedi kendergyárban, majd október elején Szegeden :a Munkaadók Szövetsége a gazdasági válság ra hivatkozva a munkások bérének 8 százalékos csökkentését tervezi. Wimmer Fülöp, a Szegedi Kenderfonógyár Rt liberális hírben álló vezérigazgatója, a dél-magyarországi ipari és kereskedelmi tőkéseket, önálló iparosokat és kereskedőket tömörítő Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 10 százalékos csökkentést javasol. A: szeptemberi munkabérekből csak 5 százalékot vonnak le, de a proletariátus életszínvonala dlen irányuló tőkés támadás a szegedi üzemek dolgozóinak ellenállását váltja ki. Október elején sztrájkba lép a Hattyas soron levő Sylvánia fűrészgyár 100 munkása, mivel náluk a bérlevonás már 10 százalékos. Öket követik a Lippay fűrésztelep munkásai is. Október közepén már 400 fűrészgyári munkás sztrájkol. Ügyükben a szociáldemokraták interpellálnak a polgármesterhez, őt kérik fel a közvetítésre. Több, mint kéthetes sztrájk után megállapodás jön létre a Sylvániában a munkások és munkaadók között: a bérlevonás csak 7 százalékos. A legtöbb fűrésztelepen megállapo~ás nem születik, tömegesen bocsátják el a munkásokat. 35 Az őszi hónapokban a munkanélküliség réme egyre inkább fenyegeti a főleg Szegeden Inagy számban élő és dolgozó építőmunkásokat. (Szegeden minvegy másfélezer építőmunká's található.) Ekkorra nagyjából befejeződnek az egyetemi klinikai és Dóm (akkor még Templom) téri építkezések. Az 'egyetemi építkezések 11 millió pengőbe kerültek, amint azt az egyetem rektora szeptember végén tanévnyitó beszédében közölte. Szó van több fontos középület (Horthy tanítói internátus, a Kapupalota - ma Hősök Kapuja stb.) építéséről, de a válság miatt ezek halasztást szenvednek. A veszélyt érezve az építkezéseken dolgozó különböző szakmabeli munkások szakszervezeteik útján együttműködésre törekszenek. Szeptember 22-én Ladvánszky Józsefnek, az építőmunkás szakszervezet titkárának vezetésével megalakítják a szegedi építőmunkások blokkját. A gyűlésen Dáni János a vasmunkások, Horváth József a famunkások és Gyetvai József a földmunkások csatlakozását jelenti

. zottan baloldali irányzatu, radIkahs harcot hIrdet a kezdodo munkanelkuhseg , 'a munkaadókkal kötendő kollektív szerződés megvalósításáért. Az epítő­ e enkások nevében beadvánnyal fordulnak Somogyi Szilveszter polgármesterhez, m~~lyt kérnek munkanélküli szaktársaik részére, s azt követelik, hogy a város ~:zetői baoyobb arányú építkezési programot dolgozzanak ki, és a város helyi vállalkozóknak adjon megrendelést. A válaszban az olvasható, hogy "az egész országban nem építk~ztek an~yit, mint az , idén ~árosunkban". A p~lgárm;st:r a seaélyt nem tartja celravezetonek s azt valaszol)a, hogy a versenytargyalasnal a ., ,vállalkozókat reszes1tI , " k el" helyi onyben.36 A szegedi építőmunkás csoport vezetésében erőteljesen érvényesül a kOmmunisták befolyása. Ladvánszky mellett Komócsin Mihály, akit 1929. június 16-án a MÉMOSZ központi vezetőségébe is beválasztottak, továbbá Gombai Mihály tagja az illegális KMP-?ek. A: hód~ezővásár~elyi épí~őmun~'ás c~.op?rt elnöke, Borsi János is kommumsta. Amegyeben - sot az egesz Del-Alfoldon - megerősödik a kommunisták, a baloldali szakszervezeti vezetők befolyása az építő­ munkás szakszervezetben, amikor 1929 októberében létrehozzák ' a MÉMO SZ szegedi kerületi titkárság át, amelynek vezetője szintén Ladvánszky lett. Az október 27-én tartott kerületi értekezleten megállapítják, hogy az építőmunkások helyzete gyorsan romlik. Szentesen az órabérek a korábbi 1 pengőről 50-80 fillérre cs~k­ kentek, Makón az építőm unkások 75 százaléka, Hódmezővá sárhelyen több mInt 90 százaléka van munka nélkül. Borsi János felszólalásában arról beszélt, hogy ·a városban 500 kőműves és -3 00 ács kénytelen munka nélkül te gődni. 37 Szentesen 1929 június 27-én adják át a forgalomnak a vasútállomás új épületét, amelynek építése 1 millió pengőt emésztett fels ezzel tulajdonképpen a nagyobb építőipari munkaalkalmaknak végeszakad a városban. 38 A szentesi Alföldi Ú jság ' már az év tavaszán arról számol be, hogy munkaalkalmat kérnek a nyomorgó szentesi építőmunkások, hiszen a 180 építőipari szakmunkásból csak 20-nak van mun~ kája. 39 Makón is felépül erre az időre a csendőr lak tanya és a városi bérpalota. Utána a válság egész időszakában szinte munka nélkül vannak az építőmunkások. A csongrádi MÉMOSZ-csoport már korábban olyan radikális állispontot foglalt el, hogya belügyminiszter feloszlatta. A gazdasági válság 1929 őszén el sősorban a szegedi ipari munkások,- főleg a textilipar, a fűrészüzemek dolgozóinak, továbbá amegye földmunkásainak és ~pí­ tőipari munkásainak 'létalapját rendíti meg. A hatalom helyi 'szervei, de il. 'kormányzat ' is, félve a nagylétszámú agrárproletariátus elégedetIensegének fokozódásától, különböző értekezleteket hív össze, akciókat indít a földmunkás ság foglalkoztatása érdekében, de mindez nem vezet eredményre.toO Kiskundorozsmán a' földmunkások zömét a téglaverő munkások alkotják, akik nyaranként nem helyben, hanem ' a vidék téglagyáraiban találnak munkát. Közülük mintegy ezren vannak munka nélkül ebben az időben. 41 A kormányzat, hogy elejét vegye az eléggé szervezett és harcos földmunkásmozgalom . radikalizálódásának, már korábban létrehozta az O rszágos Központi Hitelszövetkezet (O KH) keretében a földmunkások vállalkozó szövetkezeteit, amelyek a kubikosok muhkaalkalmainak, munkájának szervezésével foglalkoznak és igyekeznek a' kormánypolitika szekerébe fogni őket. Fő támogatój uk Schandl Károly, az OKH alelnök vezérigazgatója és Steuel' G)'örgy nyugalmazott állam-

16

2

II. A dolgozók helyzete és harca a gazdasági válság éveiben A munká sság és szegényparasztság megmozd ul ása i, a KM P szervező munkája 1929 végén, 1930 elején

IYI

-

''4

/ ....

I

-:--...... (}V\-,

AI] ~ I' ~r

17

titkár, az OKH földmunkás-szövetkezeti osztályának vezetője. Mindketten fonto s szerepet vállalnak a megyében a kortnánypolitika szolgálatában. Ilyen vállalkozói szövetkezet működik Csongrád on és néhány más helyen is igyekeznek megszervezni. 42 E szöveókezetek azonban a kubikosok többségének boj kott ja alatt állnak. A földmunkások, kubikosok egy része aratási és cséplési munkát sem kapott a nyár folyamán,. a csongrádiaknak csak 80 százaléka tudott elhelyezkedni. Egy kis részük Káposztásmegyeren, Berettyóújfalun és Mohán kubikmunkán dolgozott, de olyan rossz körülmények között, hogy napi munkabérük átlagos an csak az 1 pengő 20 fillért érte el. 43 A válság hatását nemcsak a városi és falusi proletariátus, ,h anem a szegényparasztság tömegei is egyre inkább érzik. Főleg a Nagyatádi-féle álföldreform során földhöz jutott egy-két holdas parcellájukon minden felszerelés nélkül gürcölő parasztok, továbbá a kisbérlők élete válik nehezebbé. Mintegy 1000 szentesi földhözjuttatottnak van földje Derekegyházán, akik nem tudják fizetni a magas adót és a földek után járó haszonbértartozást. (A: földek váltság-összegét még ekkor sem állapították meg, ezért ennek fejében évenként haszonbért fizetnek.) Mintegy 500-uk feje f.elett Damoklesz kardjaként lebeg a végrehajtás veszélye."" Nem kevésbé reménytelen volt Szeged város közel 20 ezer kisbérlőjének helyzete. (A bérlők száma ugyan hivatalosan 16 ezer, de sok úgynevezett albérlő és másodbérlő is van.) 1929 októberében már mintegy 300 ezer pengős haszonbérrel tartoztak a városnak, 3 ezer bérlő volt hátralékban. Ezek ellen a haszonbér behajtásáért a város pert indított, s a perköltség is elérte a 200 ezer pengőt, amit szintén a bérlőknekkellett megfizetniök. Még a liberális, a kormányzat és a helyi vezetés iránt lojális polgári ellenzék is bírálta a város vezetőinek ezt az eljárását, mondván, hogy ez a bérleti rendszer csődjét jelenti.45 . A Pallavicini hitbizomány kisbérlői is állandó harcban állottak az uradalommal és ez Sövényháza, valamint a birtok peremén levő községek (Sándorfalva, Kistelek, Csanytelek) parasztságának állandó elégedetlenségét, mozgolódását váltotta ki. A mezőgazdasági termények árának katasztrofális csökkenése a kis- és középparasztság, de a gazdagparasztság egyre fokozódó nyugtalanságának is kiváltó okává vált. Ilyen helyzetben került sor 1929 őszén a törvényhatósági választásokra, amelyek bizonyos fokig tükrözik a politikai erőviszonyokat, ,a munkásmozgalom és a demokratikus erők befolyását. A Horthy-korszakban ez volt az .első teljes törvényhatósági vála,sztás, ami az esemény politikai jelentőségére utal. Bár a kormányzat a választás politikamentességét hangoztatta, mondván, hogy itt nem pártok, politikai irányzatok, hanem jelöltek versengenek egymással a közös érdekek alapján. Mindennek ellenére a választás a különböző politikai erők küzdelmével járt. A megyei és városi (Szeged, Hódmezővásárhely) törvényhatósági bizottságok tagjainak csak kisebb része került választás útján a bizottságokba. A tagoknak majdnem a felét o, legtöbb adót fizető polgárok (virilisek) választották maguk közül és a különböző érdekképviseletek is delegáltak tagokat, néhány örökös (leggazdagabb nagybirtokosok, egyházak képviselői), továbbá kinevezett tagja is volt a bizottságnak. Az új szegedi törvényhatósági bizottság 205 tagja 'közül 72 volt a virilis, 72 választott, 9 örökös tag, 's a római katolikus egyház 6 taggal képviseltette magát, emellett különböző érdekképviseleteknek, intézményeknek is voltak delegáltjai. A 174 tagú vásárhelyi törvényhatósági bizottságba csak 60 tag került választás útján. Ez volt az aránya Csongrád és Csanád megyei törvényhatósági bizottságban is.46

A munkásosztály legális párt ja, a szociáldemokrata párt is készült a választásokra. A megyében működ ő szociáldemokrata pártszerv,e zetekben felmerült annak a gondolata, hogy a polgári demokratikus erő]Qkel, csoportokkal 'Szövetkezve vegyenek részt a választásokon. Makón, ahol a radikális ellenzéki politikát folytató Kossuth-pártiakkal való együttműködés már hagyományossá vált, ez eléggé kézenfekvő. A szociáldemokrata pártszervezet politikai és szervezeti önállóságát nem érintő választási szövetkezés t indokolja, hogy Makón a szociáldemokrata párt politikáját támogató kevés szám ú ipari munkásság és földtelen hagymakertészek között kevesen rendelkeznek választójoggal, tehát a párt - ha önállóan indul kevés szavazatra számíthat. A: nagyobb tömegbefolyással és jóval több szavazóva) rendelkező Kossuth-párt, amely maga mögött tudhatta a kis- és középparasztság, a városi kispolgárság túlnyomó többségét és a szociáldemokrata párt választási szövetsége erősítette a helyi reakció, az ellenforradalmi hatalom ellen harcolók front ját. A makói 48-as Kossuth-párt a vidék legradikálisabb ellenzéki, ,k ispolgári csoportja volt, amely poHtikájával, tevékenységével széles dolgozói rétegek érdekeit képviselte és szolgálta. Indokolt és érthető Szentesen is a szociáldemokraták és az ellenzéki Kossuthpárti csoportok, 48-as és gazdakörök választási együttműködése. Szegeden viszont, ahol az egész megyében a legnagyobb befolyással és erős munkásbázi,ssal rendelkezik a szociáldemokrata pártszervezet, osak kishitűséggel magyarázható, hogy nem önállóan indulnak a választáson, hanem az ingatag liberálisok töredékcsoportjával (e csoport vezetője iDettre János nyugalmazott főispán, ügyvéd) kötnek választási szövetséget. Hódmezővásárhelyen a szociáldemokraták Haladó-párt néven indulna~ a választáson, miután listájukra felvettek néhány nem szociáldemokrata értelmiségit, kispolgárt és gazdálkodót. 47 A törvényhatósági válas2tás nyitányát jelenti a Dorozsmán október végén megtartott időköZi országgyűlési pótválasztás. Három jelölt küzd egymással, a már említett kormánypárti Steuer György, az OKH egyik vezetője, Kiss Ferenc, helyi pártonkívüli jelölt egységes párti programmal és "dr. Dénes István fővárosi ügyvéd. ,oénes ismert személyiség a megyében, kisbérlők, újonnan földhözjuttatottak védője peres ügyekben. Ö a Magyarországi Földműves és Munkáspárt vezetője, ~m~ly ,különböző neveken szerepel, ezért leginkáqb Dénes-pártként ismerik. Annál IS mkabb, mert tulajdonképpen a páttvezér közéleti ambícióját szolgálja. Dénes ~stván . és párt ja nagyhangú demagógiával dolgozik, a parasztok és földmunkások erde~elre ape~lál, de erősen nacionalista ideológiát képvisel és ellenzéki szólamokkal lob~oldah, reakciós törekvéseit igyekszik leplezni. IDénesnek vannak párthívei a megyében, főleg Dorozsmán, Sándorfalván, Kisteleken. ~ nagyarányú munkanélküliség, a fokozódó nyomor miatt igen nagy az elkeseredes a megye legnagyobb községében, az akkor több mint 19 ezer lakosú Doro~s~án. Emiatt a nyílt választás csendőr-terrorral, a tömegek megfélemIítésével zalh~ ll,e, amelyről szenvedélyesen bíráló hangú riportban 'számol be a Délmagyaror~zag. \8 A három jelölt közül egyik 5em kap elegendő szám ú szavazatot. Dénes, akIre a.legkevesebben szavaztak, kiesik. A második fordulóban Steuert választják meg: ~ss ellenében, képviselőnek. 49 A dorozsmai választás a dolgozó tömegek fok~zodo elégedetlenségéről tanúskodik, de azt is bizonyítja, hogy az ellenforradalmI rendszer a nyílt terrortól sem riad vissza, ha a ,helyzet úgy .kívánja. , Az 1929 végén megtartott törvényhatósági választásoko1Z a szociáldemokrata P~rt a megyében bizonyos sikert ért el. A ,Cs'ongrád megyei törvényhatósági bizottsagba 10, a hódmezővásárhelyibe 7, aszegedibe 6, a Csanád megyeibe 4 'szociál-

18

2*

19

demokrata bizottsági tag került be. A Csongrád megyei szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagok többségét Szentesen, a Csanád megyeieket mind Makón választották meg. Ez a választási ,eredmény országosan kiemelkedőnek számít, mert Békés megye (43 szociáldemokrata bizottsági tag) után Csongrád megyében választottak legtöbb szociáldemokrata bizottsági tagot, a törvényhatósági jogú városok (a fővárost nem számítva) között pedig e tekintetben: Hódmezővásárhely áll az első helyen Debrecennel együtt. 50 A választások egészében az ellenzéki hangulat térhódítását bizonyították. Makón mind a 20 törvényhatósági választó kerületben a Kossuth-párti - szociáldemokra ta ellenzék győzött, a négy szociáldemokrata mellett 16 Kosuth-párti bizottsági tagot választottak. Szentesen a 22 megyei mandátum többsége a szociáld emokratákkal szövetséges 48-as ellenzéké lett, Hódmezővásárhelyen pedig a Kun Béla országgyűlési képviselő, nyomda- és laptulajdonos vezeote 48-as Kossuthpárt a 60 mandátumból 40-et hódított el. Szegeden a szociáldemokrata - liberális ellenzék kisebbségben maradt. A szociáldemokrata pártszervezetben abaloldaliak, a kommunisták élesen bírálták is a vezetőséget a liberálisokkal kötött indokolatlan választási szövetség és a lagymatag választási munka miatt. 51 December közepén a nem törvényhatósági jogú városokban, Makón, Szentesel!, Csongrádon városi képviselőtestületi választást tartottak. Makón az ellenforradalmi rendszer helyi képviselőit megijesztette a törvényhatósági választáson elért ellenzéki győzelem, ezért a két ellenzéki párt együttműködésének megbontására törekedtek. A rendőrkapitány jelentése szerint Petrovics György kormánypárti országgyűlési képviselő igyekezett lepénzelni Kotroczó Józsefet, a szociáldemokrata pártszervezet titkárát, hogy rávegye az ellenzéki választási szövetség megbontására, illetve a kon;nányzat iránti lojálisabb maga'tartásra. Az ellenzék azonban az 54 mandátumból 44-et szerzett meg. A szociáldemokrata - Kossuthpárti ellenzéki szövetség tehát újabb figyelemreméltó választási sikert ért el. Ez a szociáldemokrata pártszervezetnek a baloldaliak által ösztonzött aktívabb politikai tevékenységével és a Kossuth-párt erőteljes politikai befolyásával . magyarázható.52 Szentesen a megválasztott 40 képviselő közül 24 az ellenzéki. (Itt csökken az ellenzéki 48-as körök befolyása.) Csongrádon - ahol a megyei választásokra ,szö:ve~séget kötöttek az ellenzéki 48-as, liberális csoportok a Piroska János tanár és festőművész vezette fajvédőkkel, ébredőkkel - a városi választások során e csoporthoz a szociáldemokraták is csatlakoztak. Ezt a furcsa "tííz-víz szövetség"-et ideiglenesen a korrupt városi vezetés elleni harc egyesítette, bár sem ez, sem a választáson elért teljes győzelem SJ nem mentheti a szociáldemokraták eljárását. Az ellenzéki választási sikerek nem veszélyeztették a városi képviselőtestületek­ ben a kormánypárti többséget, mert a virilis jogon bekerül t és kinevezett kép vis elő testületi tagok túlnyomó többsége kormánypárti volt.

. A helyi választásokon eIéit sikerek arról tanú~kodnak, hogy a vidék mU17kásmozgalmá17ak harci aktiv itása fokozódot. Különös~n az szembetűnő, hogy a s,zociáldemokrata pártszervezetekben, a szakszervezetekben a baloldaliak, a v olt 'tanácsköztársasági vezetők, vöröskato17ák kezdtek nagyobb befolyásra szert tenni s néhányan még a törvényhatósági bizottságba, a városi ,k~pviselőtestületbe is bejutottak. Hódmezővásárhelyen az építőmunkás Borsi János és Posztós Sándor, a földmunkásszakszervezet tekintélyes vezetője, mindketten az 1919-es direktórium volt tagjai, váltak a munkások erősödő harcának vezetőivé. 20

A tn kói pártszervezetben is' megerősödött II baloldal. A 19-es ' vezetők, volt t agja, Szabó János, Diós Sándor, l ae a Csanád megyei -direktórium k F , k G y. V arga ·S'an d or, S" Pa'l a lk otta' k a harMihály volt vöröskatona, ZUCS KarSas b 'mr, . za d~ális csoportot, amely a választási küzdelemben, a közéleti harcokban is ~o~i ~ hangját. Szentesen a megyei szociáldemokrata törvényhatósági frakció ve.at "~ ~aJ'da Imre volt, akinek mandátumát éppen 19-es múltja miatt a kormányze, 0Jtie többség meg akarta semmtSttem. " . 54 A csongra'd't mun k asmozga ' lml ' vez~to"k k~~ött is ott találjuk a 19-esek.~t, Domoko~ Rókus~, .és m~~okat, ,bár a Jöldmul)~ás zakszervezet s egyben a szoctaldemokr.atak vezetoje T u1'Z Istvan, akt csak ezek~en az években kezdte politikai tevékenységét. A Tanácsköztársaság ismertebb szegedi kommunista vezetői közül egy sem élt a városban, bizonyítva az ellenforradalmi terror és üldö~tetés alapos ,voltát. Mégis a pártszervezetben és a szakszervezetekben ott találhatók a volt vöröskatonák és azok, akik 1919-b~n az ország más vidékein töltöttek be vezetői posztokat, továbbá az illegális KMP már említett tagjai. A proletár tömegek körében elevenen en élt a Tanácsköztársaság emléke és erős volt a kommunista eszmékhez való vonzódás is. A munkanélküliség, a nyomor fokozódása erősítette a város és falu nyomorgó tömegeiben a rendszer elleni gyűlöletet. Főleg a szegedi munkásság juttatta kifejezésre elégedetlenségét: 1929. december közepén 100 munkanélküli tüntetett munkát követelve a városháza 'előtt. A városi hatóságok szükségmunka szervezésével igyekeztek lecsillapítani a kitörni készülő elégedetlenséget. Karácsony előtt már ezren dolgoztak ínségmunkán. Év végén 4 ezer körül mozgott a munkanélküliek száma, amit súlyosbított, hogy a környező falvak nincstelenjei, akik korábban a szegedi építkezésekre jártak napszám-munkára, szintén a várostól váJ.'lták a segítséget. 55 1930. január közepén mintegy 2 és félezren jelentkeztek ínségmunkára, akik utca- és csatornatisztítást végeztek s a Kálvária teret töltötték fel néhány filléres órabérért. A rendőrség - félve a nyomorgó tömegek haragjának kitörésétől sorozatosan' betiltotta a szociáld emokrata pártszervezet és az építőmunkás blokk gyíílését. Február elej én mégis enged élyezte az építőmunkás-gyűl ést a Széchenyi moziba n, ahol a résztvevők munkát, kenyeret, saj tó- és politikai szabadságot követeitek. Megállapították azt is, hogy a ' város 700 vasmunkása közül csak 100 dolgozik. Február 13-án a H étvezér utcai · Munkásotthonban rendeztek munkanélküli gyűlés t, am elyen 6- 700-an vettek részt. A tömeg a gyűlés után felvonult a KOs's uth La jos sugárúton, a Széchenyi mozi nál azonban a rendőrség szétoszlatta a tüntetőke t. E zután szinte naponként tüntettek kisebb-nagyobb munkanélküli csoportok a városháza el ő tt, a korzón. 56 A tömeghangulat Szegeden arra késztette a szociáldemokrata városatyákat. hogy határozottabban fell épjenek a munkanélküliek érdekében. A hatóságok azonban ígéreteken kívül semmi biztatót sem tudtak válaszolni a szociáldemokraták memorandumára. Márciusban a munkanélküliek számá elérte az 5 eZret s köztük 1200 építőmunkás is munka nélkül te ngőd ö tt. A Berlini körúti szegényházban berendezett ínségkonyha naponta 1000 adag ebédet főzött. Március végén a város egyetlen nagyobb építkezésénél, az ipari tanonc-iskola építésénél szegedi építőmun­ kások tüntettek, követelve, hogy csak szegedieket foglalkoztassanak. 57 Márciusban a szentesi munkanélküliek tüntettek a Fő téri "ember-piacon", majd m~\rciu s 26-án a helyi munkanélküliekkel csongrádi, szegvári, min