1000 lófajta 9789633701935

A ló évezredek óta társa az embernek. Hátasló, munkaló, státusszimbólum, hűséges társ és barát. A könyv képei és magyará

125 102 126MB

Hungarian Pages [340] Year 2007

Report DMCA / Copyright

DOWNLOAD PDF FILE

Table of contents :
Előszó
Az utolsóvad lovak
A világlovai
Szaporodás és utódnevelés
Lovak a legelőn
Ló és ember
Munkalovak
Lovassportok és a lovaglás művészete
Kisszótár
Recommend Papers

1000 lófajta
 9789633701935

  • 0 0 0
  • Like this paper and download? You can publish your own PDF file online for free in a few minutes! Sign Up
File loading please wait...
Citation preview

1000 , LOFAJTA

,

ALEXANDRA

Afordítós az alábbi kiadós ol □ pión készült: lOOO Pferde Naurnonn & Göbel Verlogsgesellschoft mbH, Köln Copyright © Noumonn & Göbel Verlogsgesellschoft mbH Fotó copyrighl © blickwinkel Hungorion tronslation © Haynal Katalin, 2007 Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon o kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül; tilos továbbá terjeszteni másféle kötésben, borítással és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került. Kiadja o Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2007 7630 Pécs, Üszögi-kiserdő utca 1. Telefon: (72) 777-000 e-mail: [email protected] www.olexondra.hu Felelős

kiadó o kft.

ügyvezető

igozgotójo Balázs Aszöveget szakmai szempontból Schmidt Zsolt ellenőrizte Akiadványt Németh Zoltán - Portner's Pécs Kft. tördelte Anyomás Kínában készült Megjelent 49,5 (A/5) ív terjedelemben Felelős szerkesztő Szűts

ISBN 978 963 370 193 5

Előszó

Amásodik világháborút követően a pesszimista emberek úgy vélték, Közép-Európában kihalnak majd a lovak, mert nincs rájuk szükség többé. Eleinte megalapozottnak tűnt ez az aggodalom, mivel a nagy termetű négylábúak tartása alig hozott hasznot: a modern hadigépezettel és annak hatótávolságával szemben a ló egyértelműen alkalmatlannak bizonyult, a lovasság feleslegessé vált. Az utcai forgalomban a lovas kocsik már rég túl lassúak voltak, hiszen jó ideje jelen voltak az autók és a villamosok, amelyeket lényegesen több )óerő" hajtott. Amezőgazdaságban is hatékonyabb és egyszerűbb volt a munka traktorral és más gépekkel.

dédelgetett kedvenc, hanem valódi barát legalábbis a lótulajdonosok többségének szemében. Immár nem kétséges, hogy a lónak megvan a maga helye az ember közelében, és ezt a pozíciót a jövőben sem veszélyeztetheti semmi. Alehetőségek tárháza olyan sokrétű, mint még soha, mert a lovassport területén is érvényesül a demokrácia, a globalizáció és az emancipáció. Alovaglás mór régen nem csak a felső tízezer kiváltsága, és a lovasiskolókban sem divat már a régimódi hierarchia, a katonás drill és a kiabálós. Az istállókban megtalálhatók a világ valamennyi tájáról származó lófajták, sőt az amerikai lovaglási stílus is átkelt az óceánon", és Európában is meghonosodott. Figyelemre méltó, hogy mennyi lány és asszony részese a lósportnak. Nemcsak a gondozásból és szabadidős lovaglásból veszik ki a részüket, hanem az indulók között vannak - nem is akármilyen helyen - a legkeményebb nemzetközi versenyeken mind díjlovaglásban, mind díjugratásban. Ráadásul kevés olyan sportág akad, amelyben a nők a férfiakkal tökéletesen egyenrangúak. 11

Asötét jövőkép ellenére két tényezőt nem vettek figyelembe: a lovak évezredek óta társai az embereknek, és sokan hiányolták volna őket, ezért mindent elkövettek fennmaradásukért. Az évek során az ipari országokban az emberek egyre több szabad idővel rendelkeztek a munkaló legfőbb ellenfeleinek, a hatékony gépeknek köszönhetően. Ezt az időt az emberek többsége mind a mai napig sportolásra, baráti összejövetelekre és más szabadidős tevékenységekre fordítja. Ezen a ponton került ismét helyzetbe a ló, mégpedig valamennyi említett területen: a ló gondozása szép és természetközeli tevékenység, a lovaglás sport, ami testnek és léleknek egyaránt jót tesz, és nem utolsósorban a ló nemcsak sporttárs vagy

Jelen könyv betekintést ad a lovak és a lósport színes világába. Bemutatja az egymástól nagyon is eltérő lovakat, amelyek nemcsak nemesek és temperamentumosak lehetnek, hanem öregecskék és jólelkűek is. A lovak

ugyanis nagyon különbözőek: sokféle fajta van, amelyek sokféle feladatra alkalmasak, és nagyon eltérően viselkedhetnek. Minden egyes ló külön jellem és egyéniség a maga egyéni hangulataival. Valamennyi ló közös vonása azonban, hogy a természetben menekülő állat, és nem az embert szolgálja. Jelen könyv célja tehát nemcsak az elegáns állatok elbűvö­ lő megjelenésének és jellemének ábrázolása, nemcsak annak az örömnek a bemutatása, amit gyermekek és felnőttek a társaságukban éreznek, hanem mindent elkövet azért, hogy az állatok másságát" megértesse és elfogadtassa . Arra törekszik, hogy az emberek a napi gyakorlatban is figyelembe vegyék az állat sajátos, csakis rá jellemző tulajdonságait, és önimádatukban ne ruházzák fel őket emberi tulajdonságokkal. 11

Tartalom Az utolsó vadlovak

A világ

lovai

9

35

Szaporodás és utódnevelés

13 1

Lovak a legelőn

16 1

Ló és ember

187

Munkalovak

235

A lovaglás

művészete

és a lovassportok

283

Kisszótár

322

utolsó vad loval< Az általunk ismert „vadlovak" csupán vadon élő lovak, mert o valódi őslovak, mint például o torpán, már rég kihaltak. Valamennyi napjainkban is fellelhető ún. vodlófojta o házilovok leszármazottja, és bármennyi ideig éljenek is a vadonban, nem szobodulhotnok teljesen azoktól o genetikai változásoktól, □ melyeket o háziasítás okozott.

,fenti

Világszerte fellelhetők még olyan területek, □ hol o lovak kisebb csoportokban vagy akár egész ménesekben vadon vagy félig vadon élnek. Gondoljunk csak az amerikai prérin élő musztóngokro, de Ausztráliában, az európai országokban és Afrikában is élnek még lovak távol az emberi befolyástól, mint például a namíbiai vadlovak. (középe11 /obbm !

Amszterdamtól mintegy 30 km-re, Flevoland területén található az 1983-ban létrehozott 5600 hektáron elterü l ő Oostvoardersplossen Nemzeti Park. Egy évvel a megalapítás után 40 konyik lovat telepítettek ide a vadonba, és körülbelül ugyanennyi fekete vad szarvasmarhát. Előbbieket azért, mert a konyik lovak hasonlítanak legjobban a mór kihalt tarpán őslóra, utóbbiak pedig a szintén kihalt őstulokra. (inbhra lent)

Az Oostvaordersplassen Nemzeti Parkban 1984 óta háborítatlanul fejlődhet az állat- és növényvilág. A jelen levő emberek csak megfigyelhetik a természetet, soha nem avatkozhatnak be. Avodméneseket nem felügyeli állatorvos, o legkeményebb téli fagyok idején sem kapnak oz állotok ennivalót. Egyetlen „állatbarát" kivétel létezik csupán: ha valamelyik ló eltöri o lábát, megadják neki a kegyelemlövést.

lO

1ient1

Az elmú lt húsz évben a 40 konyik immár 700 egyed re szaporodott. Az eredetileg betelepített állotok már idősek, és csupán a bőrükbe sütött bélyegről ismerhetők fel. Az Oostvoordersplossen Nemzeti Parkban született egyedek mór nem koptok bélyeget, mert életüket többé nem befolyósolhotio emberi kéz. kozepeo 1obbm

Abetelepített konyik lovak eredetileg összetartozó csapatot alkottok az Oostvaardersplassen Nemzeti Parkban. Intenzív szaporodásuk következtében a ménes akkora lett, hagy több kisebbre oszlott fel. Id őközben több családi csoport és egy kereken 300 példányt szóm ló ló központi ménes, a mag legelészik a bokros, füves tengerparti, homokos· természetvédelmi területen. ltohbro leni!

Oostvaordersplassenban a méneket sem különítik el, mint ahogy azt például a münsterlandi Merfelder Bruch parkban teszik a dülmeni vad lovakkal. Amének többnyire három kancát és utódaikat vezetik. Acsődörcsikók is a családdal tartanak, és az apaállatok gondoskodnak orról, hogy a kis csoport együtt maradjon, még akkor is, ha valamelyik csikót a látogatók között kell terelgetniük.

10 lap tete/én}

Avadon élő lavak leg előt keresgélve össze-összetalálkoznak. Amikor közvetlenül két vezérmén találkozik, mindenekelőtt tisztázzák egymással, hogy a másiknak semmi keresnivalója a kancáknál. Ezt a célt szolgálja ez az erőt demonstráló viselkedés, amikor a nyakukat megfeszítik, a patájukkol pedig előrekopálnak. //ent)

Az esetek háromnegyedében elegendő ily módon kifejezésre juttatni erejüket, és a másik mén tudtára adni, hogy az adott állat itt a „főnök", és a másiknak nincs semmi keresnivalója a ménes körül. Ezután a két vezérmén többnyire támadós nélkül elhalad egymás mellett. Ha mégis összecsapásra kerül sor, valamennyi fegyverüket bevetik. Apatájukat éppúgy használják, mint a fogukat. Amének elsőso rban orra törekszenek, hogya másik nyakába és sörényélébe harapjanak /íobl1r11}

Két csődör párviadalának az a leglátványosabb eleme, amikor a hátsó lábukra állnak, mellső lábuk patájával pedig megpróbálják minél jobbon eltalálni a másikat - akárcsak két bokszoló a ringben. Közben hangos, mérges kiáltásokat és horkantásokat hallatnak. Ez a drámai küzdelem már sok filmrendezőt és írót megihletett. 12

(fent)

Mivel a hátsó lóban állós a legerősebb csődör számára is megerőltető feladat, úira meg úira négy lábra ereszkednek, és foggal folytatiák a küzdelmet. Némelyik párviadalt telies egészébenfoggal víviók meg. Acsődörök egymás mel l ső lábába harapnak, hogy térdre kényszerítsék a másikat. (kózépen balm)

Aszemközt állócsődör lábánakmeghorapásán kívül o lovak egyéb módszereket is kifeilesztettek o másik térdre kényszerítésére. Erős nyakukkol is megküzdenek egymással. Az egyik csődö r megpróbólia pusztá n nyak□ ereiével földre nyomni o másikat. Aképen láthatófiatal csikók csak iótékoson gyakoroliók o későb bi küzdelmet, mivel ofülük borótsógoson előreáll, és nem lopítiók le hátrafelé. (balm lent)

Ennyi heveskedés után o hűsöl és csak iót tehet. Alovak iá úszók, és kifejezetten élvezikofürdőzést. Egy forró nyári napon a víz számukra is frissítő italt és kellemes külső hűtést jelent. Legtöbbjük azonban nem úszik, hanem a vízben is szilárdan áll a lábán.

13

fa lap teteién'

(balra fent)

(iobbra fer,I)

Acsődör az illatról ismeri fel, ha a konca kész a párzásra. Ilyenkor a nőstény váladékot és vizeletet ürít, vérbő szeméremajkait pedig nyitja-zárja. Ez utóbbi jól látható is, mert a farkát magosra emeli. Aképen látható kancának két cső­ dör mégiscsak sok egyszerre, ezért mindkettőt elhárítja

Avadon é lő ménesekben a csődör okkor hágja meg a kancát, amikor az a csikó születése után ismét párzásra kész. Akiscsikó ~ úgy tűnik~ diszkréten elfordul, valójában inkább nem tudja mire vélni a felnőttek viselkedését erről árulkodik az arckifejezése

Akonyik lovak libasorban vándorolnak. Ez a lovakra, de más füvet legelő vadállatokra is jellemző. Ily módon keletkezik a csapás, o kitaposott ösvény, ahol az állatok ismételten közlekednek. Feltűnő, hogy ezek a vadcsopások sohasem vezetnek egyenesen Apontból B pontba, hanem mindig

enyhén kanyargósak. 14

IO lap tele/én'

(bulm fe111)

,1obb10 fent!

Az ürülék, illetve a lócitrom valamennyi ló számára rendkívül érdekes: kiváló szoglásukkal számtala n információt nyernek belőle. Mi, emberek csak seithetiük, mi mindenről árulkodhat egy-egy kupac. Az ürülékből minden bizonnyal megállapítható az illető ló neme és valamennyi egészségét érintő változós, sőt talán még az életkora is.

Miután a csődör va lamennyi fellelhető információt begyűi­ tötte, soiát ürülékével elfedi a másik szagát. Ezáltal egyetlen másik csődör semszerezhet tudomást az erre iáró kancáról, illetve egyetlen konca sem tolálio meg a másik csődör illatát.

Szerencsére a mének tettleges harca viszonylag ritka esemény. Azok az ellenfelek, amelyek nem elégednek meg a pózolással és lökdösődéssel, patáiukkol és fogukkal sérüléseket okoznak, amint az a képen is iól látható. Avadon élő konyikok esetében ezeket o sérüléseket senki sem kezeli, okkor sem, ha a seb begyullad.

15

(bol oldal, fenti

(lem)

ía lo{I nfim,)

Magukra hagyatva a lova kmaguk ápol jákbőrüket és szőrü­ ket. Ez persze egészen más, mint a vakaróva lés kefével végzett gondozás Ahhoz, hogy o bőr és o szőr betöltse védő és szabályozó feladatát, a fűben hempergés és harapdálás o legfontosabb tennivaló. Alovak sa ját magukat, illetve egymást is megharapdálják, mint a képen látható przewalski ló.

Alegelésen és a pihenésen kívül a vadon élő lovak napjának nagy részét a bőrápolás teszi ki, ami nélkülözhetetlen a jó közérzethez. Abőr ugyanis nemcsak véd o külső hatásoktól, hanem része a tapintásnak, és fő feladata a hőérzékelés. Mivel a szőrápolás! kettesével vagy akár többen, csoportosan végzik, a társadalmi kapcsolatnak is szerves és fontos eleme ez.

Jól látható, mennyire fontos a lovak számára a hempergés. Nemcsak az az élvezet árulkodik errő l , ahogy a képen látható sorraio hempereg, hanem az az erőfeszítés is, amit az idős és beteg lovak oz esetleges fájdalmak ellenére is felvállalnak, hogy megtehessék ezeket a mozdulatokat. Ahempergéshez gondosan választják ki a talajt: elsősorban száraz homokot és port vagy sarat.

(bnl oldal, balra Iont)

Ennek a vadlónak a farka feltehetően maga a megtestesült borzalom valamennyi lovas számára. Afarok szőrein számtalan bogáncs tapadt meg Ezen alighanem csak a radikális ,, levágás" segítene. Valójában azonban nem ez a helyzet: télen a bogáncsok elporladnak, és egy idő után kihullanak. Tavaszra a lófarka ismét szép lesz. (bal oldal, 1obbrn lenti

Akölcsönös „vakargatás" szőrápolás és szociális kapcsolat egyben: a két ló - a képen camargue lovak- fejtől marig állnak egymás mel lett, és megrágcsólják azokat a testrészeket, amelyekhez a társuk nem fér hozzá. r.zek elsősorban a mar, a nyak, a sörényél, de a far és a hát is. Nemcsak a bőrpikkelyeket és a piszkot lazítják fel és távolítják el, hanem érzéki élvezetet is szereznek egymásnak

!lemi

Az eső, a verejték és a vízben fürdőzés következtében a fedőszőrök összetapadnak, és nem a növés irányába mutatna~ illetve nem borítják kellően lazán az állat testét. Ahempergés a finom porban vagy homokban szétválasztja az összetapadt szőrszálakat. Az ismét lazán fekvő szőr immár kész arra, hogy szabályozza a testhőmérsékletet. 'középen 1obb1al

Alovak a sárban is nagyon szívesen hemperegnek. Gyakran előfordul, hogy először porba, majd utána sárba forgatják a testüket. Amikor a sórréteg megszárad, mint a képen látható ausztrál brumbyk szőrén, kiváló védőréteget képez a rovarok ellen. Akemény réteg a mozgással aprónként letöredezik. Afeleslegessé vált, kihullott szőrszálak beletapadnak a sárba, és a leváló darabkákkal együtt lehulla nak. (job/Jm lent 1

Acsikók az első 18 hónapban nemigen hemperegnek. Feltehetően eléggé ledörzsöli puha szőrüket a talaj, amikor lefekszenek vagy nyújtózkodnak Nem utolsósorban az anyjuk és „barátnői" is alaposan meg harapdálják a szőrüket Acsikók eleinte nem győznek csodálkozni, amikor az anyjuk egyszerre csak az ég felé nyújtja a patáit.

18

iba/ra /e,1/1

A vodménesekben o lovak családi csoportokat alkotnak. Az. emberközelben nevelkedő csikóktól eltérően az utódok az anyakanco mellett maradnak, és az évek sarán született csikók testvérként nőnek fel. Amint látiuk, mindkettőjüket szopt□ tia még o konc□, ráadásul egyszerre. tiabbm lenl.l

Avadon élő kancák oz ellés előtt elválnak o többiektől, és biztonságos helyet keresnek maguknak. Egy félreeső helyen, magányosan hozzák világra utódiukot. Csak okkor vezeti vissza o konca oz úiszülöttet ocsoporthoz azellés után, amikor o kiscsikó már felállt, és meg is szoptatta, és mindkettejüknek sikerült valamelyest kiheverni o fárodolmokot. bu/mJ

Az. északi körülmények között élő vadlovak sörénye és üstö-

ke hosszúra nő és megvastagodik, hogy védie oz állatot a változó hőmé rséklettől, az esőtől és o hótól. Nem utolsósorban hatásosan távol tartja o rovarokat, és oz esővíz egyszerűen lecsurog a vastag szőrszálokon. Alovak szőrzete nyáron vékony, télen pedig vastag és meleg.

19

bnlta fe1" 1

'iohh,a fenil

Míg a felnőtt házilovak testsúlya o rendszeres etetés és o gyakorlatilag egyforma terhelés következtében alig változik, o vadon vagy félvadon élő lovak testsúlya erősen ingadozik, ha nem kapnak kiegészítő táplálékot. Nyáron o kövér fűtől meghíznak, és energiotortolékot szereznek télire. Könynyen előfordulhat, hogy tovosszol 170 kg-mol könnyebbek,

AJ. evést követően

a lovaknak pihenésre van szükségük. Idejük nagy részét erre fordítják, mint ezek a przewalski lovak. Már abból o tévhitből, hogy a lovak állva alszanak, megállapítható, hogy ők másképp pihennek, mint az emlősök többsége. Valójában o lovak állva csak éberen pihenne~ bóbiskolnak. Fekve ezzel szembenszunyókálnak és alszanak. Mindegyik fo-

Alaikusok a bóbiskalást vélik alvásnak. Eközben o lova k, akárcsak ez o przewalski ló, teljesen ellazulva állnak, testsúlyukat o két mellső és egyik hátsó lábukra terhelik. Amásik hátsó lábukat enyhén behojlítják, így a farnok az az oldala kissé mélyebbre kerül. Apihenő láb patáját o hegyével megtámasztják o talajon. Anyakukat vízszintesen előreto l­

mint ősszel, akárcsak a képen látható sarroia lovak.

galom a lazítós és pihenés más-más fokozatát jelenti.

jók, és az arckifejezés is bóbiskolósról árulkodik.

a lop 1ete1u11

20

(o lap tetején)

:holm lcm!

'inbbro /er11 1

Az egypatóiúak, mint a lovak- a képen konyik lovak az alkonyati napsütésben - állva is remekü l tudnak pihenni, mert a mellső végtagjuk fe lépítése egészen különleges: az ízületeket úgy tud ják beállítani, hogy izome rő nélkül megtartsák o súlyukat. Akét hátsó lábnál viszont szükség van néhány izomra, így azokat csak felváltva tud ják pihentetni.

Abóbiskoló ló „arcá n" jól látszik - ezen a dartmoor pónin is-, hogy teljesen kikapcsolt. Valójában persze nem teljesen. Amenekülő állat mindig megtartja reakcióképességét, hogy veszély esetén azonna l elfuthasson. Amilyen gyorsan az ember felkattintja a villanykapcsolót, olyan gyorsan vált a Iá pihenésből futásra vagy védekezésre, vagyis kirúgásra.

Abóbiskolást követő egy sokkal mélyebb alvás a szunyókálás. Ehhez azonban a lónak, mint ennek a sorraiának, már le kell feküdnie. Merev gerincoszlopa miatt ez a Iá számára sokkol nehezebb feladat, mint egy ragadozónak. Az idős vagy beteg lovak ezért gyakran nem is fekszenek le, vagy hagyják, hogy szabályosan a földre zuhanjanak, ahelyett hogy lassan leereszkednének.

21

(le111.1

(o

Amikor o lovak behajlított végt□gí□ ikat a testük aló húzzák, a fejüket pedig vagy fölemelik, vagy a földön megtómasztiák, nem alszanak mélyen, hanem csak szunyókálnak Ha veszély közeleg, ebből a pozícióból viszonylag gyorsan talpra tudnak ugrani, mert o mellső végtagok már megfelelő helyzetben vannak.

Alovak csak akkor alszanak igazán mélyen, ha az oldalukon fekszenek, és mind a négy lábukat kinyújtják, akárcsak ez a comargue csikó. Ebben a pózban pihenaz egész testük. Az emberekhez és kutyákhoz hasonlóan a lovak is álmodnak, és ilyenkor mozgatják a végtagjaikat, vagy hangokat hallatnak, sőt esetenként még horkolnak is. Erre azonban csakis akkor kerül sor, ha teljes biztonságban érzik magukat.

lop alján bo/Ja!

(o lap aljáo 1obbm)

Acsikáktól eltekintve, amelyek a többi állatkölyökhöz hasanláan éiiel-nappal alszanak, a felnőtt lovak szinte kizárólag csak éijel alszanak, de csak ha biztonságban tudiák magukat. Ha többen vannak, egy vagy több őrszemet állítanak, amelyek csak állva pihennek, míg a többiek alszanak. Veszély esetén az őrszemek azonnal riasztják az alvókat.

(/e11fl

Amikor mély álmukból fölébrednek, a lovak is nyújtózkodnak, és minden porcikájukot komótosan megmozgatják, akárcsak ez a dülmeni ló. Behojlítják a nyakukat, előre­ nyújtják a mellső lábukat, közben gyakran megnyújtják a hátukat is, és esetenként még a hátsó lábukat is felváltva hátrafelé nyújtiák Ezután már elindulhatnak legelni.

a lap al1ri11 balra}

Adörgölődzés is honátartozik a szőrópoláshoz. Ezt bármelyik ló egyedül is elvégezheti, ha van a közelben egy oszlop vagy fa. Aképen látható camargue ló egy rücskös kérgű fát válosztott. Alovak élvezettel dörzsölik legkülönbözőbb testrészeiket - anélkül, hogy parazitáktól kellene tartani -, de főleg a foggal nehezen elérhető részeket, mint a far és a forakcsonk.

u lap 0/1011 1obbra'

1

Az utolsó német vadlovak Dülmen közelében, o Merfelder Bruch parkban élnek. Május utolsó hétvégéjén tartják a dülmeni vadlovak híres befogását, amit a sajtó is minden évben figyelemmel kísér. Ebből persze az is kiderül, hogy a dülmeni lovak csak félnomád körülmények között élnek, mert ezena napon befogják a fiatal csikókat, és elárverezik őket.

ro loo tetew11.

AMerfelder Bruch park és a híres dülmeni lovak látogathatók. Az állatok nem ijednek meg az emberektő l, sőt inkább bizalmasan viselkednek. AJ. amerikai musztóngokkol ellentétben nem is taposztaltók meg soha, hagy az ember számukra veszélyt és fenyegetettséget jelent. Apónik ezért nem éreznek késztetést arra, hogy elszaladjanak a látogatók elől. ,Jb1i ,,- !pen

Olykor a szelíd dülmeni lovak is csoportos vágtába lendülnek. Elég ehhez valamilyen ijesztő nesz vagy veszélyesnek ítélt szag, ami esetleg párosul a ménes vágtózákedvével. Impozáns látvány, amikor az egész csapat egyszerre felkerekedik. Alátogatók zöme szeretné ezt osa ját szemével is látni, de mégis megrémülnek, amikor szembesülnek a jelenséggel. 10Mm , 11

Adülmeni vadló önálló fajtának minősül, de nagyon hasonlít a konyik lóra. AJ. utóbbi évtizedekben ugyanis Lengyelországból hoztak ide fiatal méneket vérfrissítés céljából. Dülmenben 350 ló él viszonylag kis terü leten - mindössze 400 hektáron. Télen szénával etetik őket, nyáron pedig vizet kapnak, ha sokáig elhúzódik a szárazság.

24

(a lap tete;é11)

Adél-franciaországi mocsárvidékre jellemző comorgue lovak nem vadlovak. Általában vadon nőnek fel, és évente több hónapot szülőhelyükön tölthetnek, de az év többi részében hátaslóként vagy terelőlóként dolgoznak, illetve kocsihúzásro is befogják őket. (1obb,a középen,

Awesternfilmek hatására a legtöbb ember a „vadló" szó hallatán az amerikai musztángokro gondol, pedig azok o spanyol hódítók hátrahagyott lovainak leszármazottai. Amagukra hagyott állatok elvadu ltak és elszaporodtak, háborítatlanul élték életüket a tágas, füves prérin, ahol előttük egyáltalán nem éltek lovak. /1abbmlen1)

Amusztángokra ugyanaz osors várt volna, mint o bölényekre, ha 1971-ben nem nyilvánították volna védettnek őket. Míg az indiánok és az első telepesek hátaslóként hasznosították őket, o 20. században o húsukért könyörtelenül vadásztak rájuk. Ha nem helyezték volna védelem alá őket, mára mór rég kipusztultak volna. Napjainkban mintegy negyvenezer musztáng él az Egyesült Államokban.

iobbfl fenr

Az ausztrál telepesek elszökött és elvadult lovoitál származnak o félénk és gyors brumbyk, amelyekben sok von az angol telivérekből. Ausztrália hatalmas legelőin olyan remekül sza porodtok, hogy az egyéb legelő állotok vetélytársának tekintették őket, és az l 960-os években tömegesen ki akarták lőni ezeket o lovakat. (Jobbra ko1eper,

Abrumbyk, amelyeket Ausztrália musztóngjoinok is szokás nevezni, félénk és óvatos állotok. Az Északi terület és o Nagy-Artézi-medence térségében vadon élő ménesek távol tartják magukat az embertől, hiszen ez o veszélyes kétlábú majdnem kiirtotta őket, amikor elszaporodtak. í/enf/

Portugáliában is találhatók vadon élő lovak, mégpedig o gorrono lovak o Penedo-Geres Nemzeti Parkban. Aköves, görgeteges és szerény növényvilágú területen családokban élnek. Acsődör feladata o csoport felügyelete, és folyamatosan őrködik, figyeli az esetleges veszélyeket, hogy időben rioszthosso o többieket.

(balra ler11.I

Ez a kiscsikó néhány nappal a születése után mór kénytelen követni az anyját azészak-portugáliai hegyek sziklái között. Mivel a tói kietlen, o lovaknak hosszú utat kell megtenni, hogy elegendő táplálékhoz jussanak. Nem csoda, hogy a garranók biztos léptű lovak. (bafro középen l

Ezena vadon élő garrano kancán jól látszik, milyen megpróbáltatásokban volt része az elmúlt hetekben: a kemény, táplálékban szűkös telet követően tavasszal kiscsikónok adott életet. Acsikók tavasszal jönnek a világra, amikor a növények már erősítik az anyaállatot, hogy megfelelően tápláló tejet tudjon adni a kicsinyeknek. Aházilovok lényegesen kényelmesebb körülmények között élhetnek. !balra lerrt}

APeneda-Geres Nemzeti Park Észak-Portugáliában található, ahol igen vad és sziklás a táj. Az itt élő garrono lovak alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez. Jól hasznosítják a rendelkezésükre álló kevéske táplálékot, más fa jtákhoz képest keveset esznek, viszonylag igénytelenek, ami azt jelenti, hogy kevésbé tápláló növényekkel is megelégszenek. Mivel biztonságosan közlekednek a sziklák között, o magosabb hegyekben is keresgélhetnek táplálékot. liobbm le111J élő fajta található: az asztúriai póni, spanyolul osturcon. Mór csak kis számban élnek Asztúria kietlen hegyvidékein. Szívósan és kitartóan keresnek táplálékot a sziklák és kőgörgetegek között. Ezen a zord vidéken csak a legszívósabb egyedek maradhatnak életben.

Az Ibériai-félszigeten még egy vadon

27

rbal oldol, fo1111

ra lop /ele1éu balra)

w lop lere1e11 /obbra.>

Milyen fárasztó lehet a vemhes kancának felkoptotni a meredek hegyoldalon, hogy új legelőt találjon, noha törzse körmérete még csak korai vemhességre utol. Az elkövetkező hetekben terjedelmesebbé váli k, ezért még nehezebb dolga lesz o hegyvidéken. Igaz viszont, hogy o nehéz életkörül mények között szívós és e rős állotok születnek.

AIá normális körülmények között pontoson tudja, mit ehet és mit nem. Avadon élő lovak sem eszik meg soha o mérgező növényeket. Akárcsak ez o sorraio, a lovak szoglásukkol állapítják meg, hogy megfelelő táplálék-e az adott növény számukra. Ha ízlésükkel ellentétes fű vagy növény kerül eléjük, jól látható grimaszt vágnak.

Aprzewolski lovakvodláno kszámítanak, pedig a napjainkban fellelhető példányok állatkerti tenyészetekből kerültek ki, és a szó va lódi értelmében nem vadak. Az elmúl t évtizedekben ez a fajta élt o legkevésbé vad körülmények között valamennyi itt ismertetett fajta közül. Avalódi przewolski vadlovak o 20. század elején holtak ki. Napjainkban tenyésztett egyedeket próbálnak vadon élőként kinevelni, eleinte hatalmas karámokban, majd Mongóliában.

/bal aldilf, alap ol1án balra.

!bal oldal, alap al1au 1obbral

Asorroio nagyon régi lófajta, már az őskori barlangrajzokon is megjelenltették. 1927-ig, újbóli felfedezésükig tökéletesen háborítatlanul éltek. Napjainkban már csak körülbelül 200 egyed él, közülük 60 Németországban. Több kezdeményezés is napvilágot látott a fajta fenntartására.

Portugáliában o Sorroia folyó mentén, amelyről a lovak o nevüket kapták, néhány tenyésztő el l enőrzött, de fé lnomád körülmények között tartja ezeket az állatokat. Ahatalmas legelőkön kibontakozhatnak, amint azt őseik is tették évszázadokon át. Szabadságuk csak addig tort, amíg néhányukbál hátaslovat nem nevelnek.

i'fenr 1

Adülmeni vadlovakat télen szénával és szalmával etetik, ami egyrészt durva beavatkozás a vadon élő állotok életébe, másrészt viszont szükséges, mivel nem kereshetnek maguknak új legelőket a hatalmas, de mégiscsak kerítéssel körülvett területen kívül. Ha tehetnék, portyázgotvo keresnének maguknak táplálékot.

29

(a lap re1e1é11, balra!

Nagy-Britanniában is él néhány pónif□ ita - az exmaor, a dartmoor és a new farest-, amelyek hagyományosan vadon vagy félvad körülmények között éltek, és csak munkalónak fogták be őket. N □ pi□ inkban nemzeti parkokban élnek a régi kultúra képviselőiként. Az utakon elsőbbséget élveznek, amit ez a new farest páni láthatóan ki is használ. (a lap tereié11, iabbra!

Mivel az európai nemzeti parkokat az emberek előszeretet­ tel látogatiák, a barátságos dartmoor pónik kihasználják az emberi civilizáció előnyeit: pontosan tudiák, hogy érdemes megnézni oz autókat, mert azokban gyakran ennivaló is rejlik Ki is tudná megállni, hogy ne iuttasson néhány ínyencfalatot ezeknek a kedves pániknak? (kozépe11 iobbrn}

Íme egy ritka és a természet által nem előre megtervezett látvány: a sötétpei dartmoor póninak albínó csikói□ született. Bőre nem tartalmaz pigmentanyagat, ezért a szőre fehér, a bőre pedig rózsaszín, például az orrán és a szeménél. Avadon élő menekülő állatok számára veszélyes ez a szín, mert messziről is iól látható célpont a ragadozók számára. fiobbra Jeni)

Mennyire vadak a pónik New Forestben valóiában? Ez az egyed aligha nevezhető vadnak, hevesnek vagy kezelhetetlennek. Sokkol inkább szabadnak. Apónik okosak és rafináltak. Tudiák, hogy érdemes olyan helyen pihenni, ahol mindig okod egy kis ennivaló, mivel a pihenőben megforduló emberek valamennyien nagy lóbarátok.

30

/r lup 1ew1én)

1bahu len,

Az Exmoor Nemzeti Parkban élő exmoor pónik feltehetően ugyanúgy festenek, mint a jégkorszaki őspónik. Fehér ajkuk vodlójegynek számít, és primitív fajtának nevezik. Sűrű sző­ rük, hosszú, vastag sörényük és farkuk alkalmazkodásukat jelzi a hűvös és nedves ongai éghajlathoz.

Az exmoar kanca alvó újszülött csikóját őrzi, és „elzavarja" előző évben született egyéves csikóját, amelyik megnézné a testvérét. Akanca csak akkor tér vissza a ménesbe, és csak okkor engedi közel társait az újszülötthöz, ha megbizonyosodott, hogy o bevésés megtörtént, és a kiscsikó felismeri benne az anyját.

hn/ra)

Suttogás a suttogórál? Bizonyára nem. Mindössze arról van szó, hogy a fiatal konyik megpróbá l kapcsolatot teremteni idősebb társával, aki éppen bóbiskol egy másik fajtatársával együtt. Nem zavartatja magát a fiatal csikó közeledésétől, sőt semmi jelét sem mutatja, hagy megszakítaná a pihenést.

liobbw limtl

Ez a kis exmoor póni már elég nagy és idős ahhoz, hogy eltávolodjon egy kissé az anyjától. Színes és izgalmas illatokat árasztó környezetét így fedezi fel, és mindennap egy kicsivel több ismeretet és tapasztalatot szerez. A lovak egyébként másként látják a színeket, mint az ember, de nem színvakok.

31

lap ret•wn ob1.n11'

1b 11 a/dn,, íenfl

,a tay le'"fe/1 Dalra

Anamíbiai Garubban megfigyelöállomást létesítettek az itatóhely mellett. Az árnyék védelmében innen iól megfigyelhetők a vadlovak, amikor inni iönnek. Alátogatók többsége örül, ha lovat lót, de látványos eseményre, mint például két mén összecsapására nagyon ritkán kerül sor.

Három elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy honnan is eredhetnek az elvadult namíbiai lovak. Vagy elszökött, illetve a német csapatok által hátrahagyott lovakról van szó, vagy olyan állatok ezek, amelyeket von Wolff német báró tenyésztelt o Duwisib-kastély környékén, vagy pedig o dél-afrikai lovasság lovai, amelyek a német csapatok ellen harcoltak. Feltételezhető, hogy mind a három fait□ keveredelt az évek sarán.

Anamíbiai vadlovak kiválóan alkalmazkodtak a szélsőséges életkörülményekhez, és a kevéske táplálék ellenére jól tápláltnak látszanak. Vízzel telt gödrökből vagy ember által létesített itatóknál jutnak csak vízhez. Nem kötődnek egy-egy itatóhoz, hanem szükség szerint kilométerekre is elvándorolnak a következő vízlelőhelyhez

(bal oldal, 1ohb10 len!

Asivatagi naplemente önmagában is csodás látvány, de micsoda élmény lehet, ha vadlovat is láthatunk közben! Atermészet kettős □ ióndéka ez, amit mi, emberek, akik azt gondoljuk, hogy pénzzel és technikával mindent elérhetünk, csak ámulva, szótlanul csodálhatunk.

,bnl oldal, halra le11t

ANamib-sivatag Isten háta mögötti vidékein senki sem szá mít szabadon élő lovakra, pedig oz itteni nemzeti parkban, a Lüderitzi-ö böltől keletre tengetik nehéz sorsukat ezek az állotok. Aritka és kemény fűcsomókat kutatva o namíbiai lovak nagy távolságokat tesznek meg ezen o kietlen vidéken.

0

o laµ a/ion.

Egy minidúne támasztia meg ennek a kiscsikónak a hátát álmában. Napfelkelte után is ió ideig árnyékot vet az állatra a kis bokor. Az anyakanca néhány méterrel távolabb áll, és onnan figyeli csikóiát.

A világ lovai Amióta az ember háziasította a lovat, mindent elkövetett, hogy a lehető legjobban saját szükség­ leteihez igazítsa az állatot - idomítással, neveléssel és tenyésztéssel. Tudatosan olyan lovakat pároztattak, amelyek az adott kívánságoknak a leginkább eleget tudtak tenni, és így az évszá­ zadok során egyre több fajta jött létre. A felhasználáson kívül mind a mai napig fontos szerep jut a divatnak is.

(lent'

·tm/rale111,

(fobbra feni)

akhal-tekini (ahaltekini) könnyen felismerhető elegáns, telivér termetéről és erősen fénylő szőréről Afakók, amelyek igen gyakoriak, rendkívül fényes szőrük miatt úgy festenek, mintha fémből lennének. Valamennyi szín előfo rdul ennél a lófoitánál, de a fakó, a pej és a sá rga o leggyakoribb.

Száraz, nemes fej, egyenes profil, nagy sötét szem és kis fül jellemző az okhal-tekinire. Hosszú, vékony nyaka csaknem függőleges a törzsre, és ez rendkívül nemes külsőt ad a lónak. Kissé dőltebb lapockája, vál la, száraz lába és kemény patái □ kitartó és hosszú vágtát tesz lehetővé nagy távolságon is.

Az akho l-tekini azon ritka fajták egyike, amelyet kerek három évezredenát következetesen, szinte teljesenfaitotisztó n tenyésztettek Nevét a türkmenisztáni teke nomád törzsről kapta, amely megkezdte a fajta tenyésztését. Szívós, rendkívül kitartó és elegáns ló, amelyet napjainkban is hasznosíta na ka lovassport valamennyi ógóbon.

A:z

,'bc/m lent.'

i/e11/)

(/rJh/Jm lenti

A140-150 cm marmagasságú aegidienbergi ló határeset a póni és a hátasló között, ezért remek családi és szabadidő­ ló. Ötféle jórmódra alkalmas ez az új fajta, de kü lönösen biztos töltje miatt kedvelt a díjlovaglók körében.

Nevét az aegidienbergi ménesről kapta, és Németországban csak l 994-ben ismerték el hivatalosan is önálló fajtaként. Az első aegidienbergi tenyészkancát kilenc évvel korábban jegyezték be egy német törzslapra. Az új fajta az izlandi ló és a pasa peruono, két jellemzően tölt jármódú ló keresztezésével jött létre.

Az aegidienbergi ló barátságos, intelligens és teljesítmény-

re kész, de tartásával szemben ne támasszunk túl nagy igényeket. Fő a harmonikus felépítés és némi elegancia. Ahárom klasszikus jármódon - a lépésen, az ügetésen és a vágtán - kívül jártas o poroszkólásban és főleg a töltben, ami rendkívül kényelmes, négyütemű jármód.

'a lllp 1ero1e11!

Meg jelenése és mozgós□ alapján az olter-reol könnyen öszszetéveszthetö az andalúziai lóval, az Ibériai-félsziget másik nemes lovával. Ahasonlóság nem véletlen, hiszen a második világháború után mór csak két tiszta vérű alter-real mén és néhány konca élt. Afajta fenntartására ezért az andalúziai lovat választották. liobbro fent!

Az Altér do Chao ménest, ahol 17 48 óta tenyésztenek alter-

real lovakat, V. János király alapított□, és ma ez o portugál ál lami ménes. Itt tenyésztettek lovakat o lisszaboni királyi istálló számára, majd később Napóleon lovasságának is, napjainkban pedig az Escuolo Portugueso des Arte Equestre, a portugál lovasiskola részére, ahol ma is ápolják a klasszikus, művészi lovaglás tudományát. ,holm.l

Az olter-reol 155 cm-es marmagasságával középmagasnak számít. Gyakori szín a pej rövid, selymes szőrrel, sűrű sörénnyel és farokkal. Alovak nemcsak mutatósak, hanem intelligensek és bátrak is, ezért ma is szerepelnek a vértelen portugál bikaviodalokon, ahol mozgékonyságuk és jó lovogolhatósóguk előnyt jelent.

(bí/lra feni/

Az Egyesült Államokban több mint száz éve tenyésztenek ol-

bínókat. Alakóktól eltérően az albínó lovak fehér szőrrel születnek. Rózsaszín bőrük pigmenthiányos, szemük pedig gyakran kék vagy barna. Az amerikai albínókban csak a szín közös, egyébként magasság, megjelenés és jármód szerint éppoly sokfélék, mint oz alapfojták. (1obb1a fenr.l

Az amerikai saddlebred bemutatókra termett. Figyelmes, temperamentumos tekintete, nyakának és fejének magas tartása, magasan viselt farka és kifejező jármódja elegáns és feltűnő jelenséggé teszi, ami vonzza a tekintetet. Apalomino szín mór csak hab a tortán. ,iahb,o Áözepenl

Abemutatókon jól érvényesül a nyak és a fej magos tartása, amit nem a lovasnak kell elérnie osoddlebred esetében, hanem a ló felépítéséből adódik. Ahosszú, ívelt nyak magason illeszkedik a törzshöz, ezért a fej automatikusan magasra kerü l. Ahhoz, hogy o farok is magasan álljon, műtét kell, ami Németországban tiltott beavatkozás. {jobbra lent)

Az amerikai saddlebred ló valamennyi színben létezik, még

tarka is van, hiszen eredetileg farmlovak voltak, és ma is használják őket marhaterelésre. Hosszú csüdje miatt kényelmesen megülhető és valamennyi lovassportra alkalmas, díjugratásra is. Európában a lóbarátok nem is tudják, milyen sokoldalú ez o fajta.

íle111. 1

AJ. amerikai belga a belga hidegvérű ló vagy brabanti egyik válfaia, amit az Egyesült Államokban tenyésztettek ki. Ahidegvérű lovak magassága eléri a 170 cm-t is, és nagyon erősek. Vastag nyakuk, zömök törzsük és izmos faruk alkalmassá teszi ííket, hogy nehéz terhet vontassanak. Kitartóak és iól kezelhetők. !1obh•ul AJ. andalúziai lóban, amelyet Spanyolországon

kívül faitiszta spanyol lónak (pura raza espanola) is neveznek, sok az arab és berber vér. Ez a régi faita számos melegvérű faitának adta tovább nemes iellemét és megielenését, többek között az amerikai lovaknak, amelyek o spanyol hódítók hátrahagyott lovoitól származnak.

40

AJ. andalúziai ló zömök, de elegáns, kezes és intelligens ló,

amely hátaslóként és fogathúzásban is megállja a helyét. Gyorsan tanul, ezért öröm vele dolgozni és megtanítani a sponyol lovasiskola lépéseire. Jerez de la Fronterábon, az ondalúz tenyésztés központjában az ottani lovasiskolában (Real Escuela Andaluza del Arte Ecuestre) a lovakat klasszikus spanyol módon képzik, és csodálatos bemutatókat tartanak. Aszigorú és merev bécsi spanyol lovosiskolávol szemben itt érvényesül o delvidéki könynyedség.

41

'lm/ oldal len,

Avilág két legnemesebb fajtája egyesül az anglo-arab lóban, amely az arab és az angol telivér keresztezéséből származik. Az új fajtát a 19, század közepén tenyésztették ki Franciaországban. 1880-ban törzskönyvezték. Előírás, hogy az arab vér minden egyes egyedben 25%-ban legyen jelen. Ibid oldal, lent

Jellegzetes a formás nyak és a nemes fej. Amar kifejezett és rövid hátban, majd hosszú, kissé csapott farban folytatódik. Akicsi és kemény paták hosszú, száraz végtagokon helyezkednek el. Amarmagasság 155-165 cm. llh

ú

'

Amodern onglo-arab lovakat elsősorban Franciaországban, Nagy-Britanniában és Lengyelországban tenyésztik Nemes sportlovak, amelyek ugrásba n és főleg a gyors vágtában jeleskednek. Nemcsak kiváló militory és ugrólovak, hanemremek díjlovagló és fogathúzá lovak is.

Az egyéves anglo-arob fényképe nemes vonásokról árulkodik. Bór telivér és temperamentumos állat, jóval könnyebben kezelhető, mint az angol telivér. Az arab kezessége pozitív tulajdonságként öröklődött. Az anglo-orab lovakat gyakran használják más fajták nemesítésére.

/fent)

Nagyon szép, harmonikus felépítésú sportló az anglokaracsev, amelynek marmagassága 160 cm. Az egykori Szovjetunióban, a Kaukázusban tenyésztették ki orosz lovak és angol telivér keresztezésével. Az eredmény egy jó munkabírású, valamennyi sportágban jól alkalmazható ló. iközlipen 1obbro)

Az oppaloosa az egyetlen lófajta, amit indiánok tenyésztettek. Általában ugyanis a vadlovakat fogták be, és azokat lovagolták. APolouse-völgyben élö nez percé (lyukasztott orrúak) törzs ezzel ellentétben maga tenyésztette a lovait, amelyeket a völgyről neveztek el. Amikor a törzset kiűzték, a lovak is csaknem kihaltak. (Jobbra lent)

Az appolooso ló szembetűnő jellegzetessége a színe: szőrén különböző minták, foltok láthatók, amelyek kombinációja igen sokféle lehet. Aszeme és a szája körüli bőr szabálytalanul pigmentált, és a szivárványhártyája körül gyakran látható fehér karika. Apatákon fajtára jellemző módon elvárhatók a világosabb csíkok. Léteznek azért egyszínű oppaloosa lovak is.

44

/fe11t)

Az oppolooso lovak szép, arányos hátaslovak. Marmagasságuk 145-160 cm. Aszépen formált fei közepesen hosszú nyakhoz illeszkedik. Erős hátuk és izmos foruk könnyedén el bírio o lovast. Mivel kitartóak és biztos iárásúok, kiválóak o tereplovaglásra, akár hosszú távokon is. (balra feni)

Az oppolooso lovat intelligenciával párosuló kitartása és keménysége, va lamint nyugodt természete a lovassport valamennyi válfaiára alkalmassá teszi, de megbízható családi ló is válhat belőle. Mór régen nemcsak westernlovoglósro hosználiák, hanem ió eredményekkel inditják a melegvérű futamokon is. Ennek el lenére leggyakrabban o westernbemutatókon látható, ahol a lovas a ló mintáióhoz öltözik. (baho /e11r)

Ezen a csődörön iól látható oz arab telivér és az oppoloosobeütés. Az arab iellegzetességeket viselő célzott oppoloosotenyésztés eredménye az ora-appoloosa fait□, amelynek tenyészetét 1985-ben alapították meg az Egyesült Államokban. Anez percé törzs eredeti appalaosa lovai va lószínűleg jobban hasonlítottak erre a fajtára, mint a napiainkban látható egyedek.

45

la lop teleién) Az. arab telivéraz egyik olaptfpuso a világ ló/ajtóinak. Aleg-

lófajta, amelynek családfája egészen az őslovakig visszavezethető. Eredetileg az Arab-félszigetről származik, és évszázadokon át tisztán tenyésztették. Valamennyi lófajta közül a legnemesebb. ősibb

46

ibalro fent)

Az. arab telivér és a temperamentum két elválaszthatatlan

fogalom. Barátságos jelleme ugyanakkor kiváló családi lóvá teszi, már csak azért is, mert könnyen irányítható, és gyermekek számára sem túl nagy termetű.

l)obbm fem)

Az arab jellegzetességei a kicsi, csúcsán kissé befelé hajló fül, a kifejező, sötét szem és a befelé hajló- konkáv - orrhát. Jellemzők továbbá a nagy orrnyílások, amelyek izgalom vagy valamilyen érdekes illat hatására kitágulnak, fizikai terhelést követően pedig rázsoszínesen fénylenek.

/feni)

(balm lent)

(iobbro lerit)

Az arab lovak szépsége és eleganciája közmandásosnak nevezhető, és ezt mintha ők maguk is tudnák: ügetésben és vágtában magasra emelve viselik farkukat, mint egy zászlót vagy büszkeségük távolról is jól látható jelét. Marmagasságuk mindössze 14 5- 155 cm, tehát kisebbek, mint omai lófajták, de kisugórzásban messze tultesznek azokon.

Ez a kis arab csikó nem Észak-Afrika kietlen vidékein, o Közel-Keleten vagy Perzsiában nő fel, hanem Közép-Európa zsíros legelőin. Acsodaszép fajta ugyanis annyira népszerű, hogy a világon mindenhol tenyésztik, a Nemzetközi Arab Telivér Szervezet - World Arab Horse Organization (WAHO) fel ügyelete alatt.

Az arab telivérek a hagyományos lovassportokban, mint díjlovaglás, díjugratás és militory, nem érnek el kimagasló eredményeket, de más versenyeken kiválóak. Atóvlovaglást, a síkversenyeket, a westernlavaglást és a bemutatókat mintha nekik találták volna ki. Utóbbiakon, ahol a szépség a fő, különösen jól szerepelnek. Az Egyesült Államokban erre az alkalomra még ki is festik a lovakat.

(lent)

la lof) al;an balra)

(o lap 0!;011 ,ohh10)

Az arab-berber lovakat körülbelül ezer éve tenyésztik ÉszakAfrikában. Eleinte az volt a cél, hagy az arab és aberber ló kiváló tulajdonságait egyetlen lóban egyesítsék. Elegáns, gyors, mozgékony és kitartó, szívós állat lett az eredmény. Aki járt Marokkóban, könnyen láthatott berber lovakat a ,,Fantázia" lovas játékokon.

Az arab-berber ló fején jól megfigyelhető nemes származása: kicsi, keskeny és száraz. Aszeme sötét, a füle és a szája kicsi. Az orrvonal gyakran kissé befelé hajli~ de az se baj, ha enyhén kifelé ívelt. Aszelíd tekintet jól tükrözi a ló remek jellemét és kellemes temperamentumát.

erősebb felépítésű, mint az arab telivér, de kecsesebb és mozgékonyabb, mint a berber. Kellemes vonalú, izmos nyaka rövid, erős hátban folytatódik. Aszáraz láb és kemény pata a legnagyobb megterhelést is jól bírja, a mozdulatok pontosak maradnak. Kiváló családi és szabadidőló.

Az arab-berber ló kissé

(lent)

(a lap al1rí11)

Az orab-haflingi, ahogy o neve is mutatja, oz orob telivér és

Asárga orob-haflingi lovak kü lsőre nagyon hasonlítanak a hoflingira, de ho jobbon megnézzük, kiütköznek az arab telivér jellemzői: o fej kisebb és szebb vonalú, o farok gyakran felfelé tartott, o Iá teste nem annyira robusztus, hanem inkább elegánsnak mondható. Ahoflingitól eltérően ezek o lovak más színben is előfordu l nak, vonnak például szürkék is.

o hoflingi ló keresztezésével jött létre. Atiszta vérvonalú hoflingi tenyésztői ugyanis nem tudtok megállapodni azokkal a tenyésztőkkel, akik nem oszelekció, hanem oz arab telivér beiktatása mellett szálltok síkra, hogy ohaflingi jobbon lovagolható és szebb mozgású legyen.

(bal oldal, fen(!

A155-165 cm marmagasságú, nemtúl nagy ordenni ló nehéz csontú, masszív állat, amelynek a testtömege 8001OOO kilogramm is lehet. Nemcsak igáslóként használják, hanem a húsáért is tenyésztik. Akifejezetten vágásra tenyésztett lovak még nehezebbek. Aszínük gyakran deres, tehát a barna sző rbe fehér szőrök keverednek. (bal oldal, balia Jeni)

Az ordenni lóősei a római légiókban szolgáltok Aközépkor-

ban azért kedvelték őket, mert elbírták a lovagokat teljes páncélzatban. Számos európai hidegvérű fajtára is hatással voltak. Nap jainkban elsősorba n Párizs környékén, a Vogézekben és a német-belga határvidéken tenyésztik őket. (bal oldal iobbw lent)

Az ordenni lovak sűrű, durva

bokoszőrt viselnek, ami majdnem a földig lelóg, és szinte teljesen eltakarja a patát. Adurva szőrö n a víz könnyen lefolyik, a bőr és a csüd védve marad. Anagy és kemény patára jóval nagyobb patkóvaló, mint a hátoslovakra, bár az ordenni ló marmagassága kisebb.

!iabbru olap tete1en)

Az oriegois vagy mérens póni szívós hegyi ló a Pireneusok-

ból. Nevét - ami teljes egészében így hangzik: Poney Ariegois de Mérens - Ariege megyérő l kapta. Már Caesar is ismerte ezt a régi lófa jtát, amely más lófajtáktól és a világ zajától távol, zavartalanul fejl ődhetett a hegyekben. Kizárólag fekete egyedei vonnak. /jobb,o lent!

Az oriegois nyáron még napjainkban is a Pireneusok hegyi legelőin él, ezért nagyon biztos a járása, kitartó, erős és egészséges Marmagassága mindössze 140 cm, ezért könynyen lovagolható. Jóindu latú, egyszerű jellem. Ideá lis ló a francia hegyekben szokásos, turisták számára szervezett hegyi lovaglásra

(balra fent)

Az arravoni nem különösebben ismert fajta. Görög járóló, amelynek marmagassága 135-150 cm. Az eredeti hegyi lovak még kisebbek. Jellegzetessége a magasan illesztett nyak, a tömör felépítés és a rövid hát. Jellemző rá az ún. tehénállás, vagyis a két hátsó láb szorosan egymás mellett áll. (jobb,a fent)

Mivel az arravani hegyi ló, nagyon biztos járású, és tölt jármód jo miatt kényelmesen lovagolható. Kiváló terepló, mind távlovoglásra, mind kirándulásra és szabadidős lovaglásra. Awesternlovasok éppúgy kedvelik, mint a gyerekek, mert könnyen lovagolható és kiegyensúlyozott vérmérsékletű . Csodás családi ló. (balra középen)

Az asturcon vagy asztúriai póni kis termetű hegyi ló a spanyolországi Asztúriából. Már Plinius is leírta a fajtára jellemző különleges jármódot: a poroszkálást és a töltöt. Kellemes mozgása miatt már a középkorban is kedvelt hátasló volt. Napjainkra azonban csupán néhány félvadon élő egyede maradt Észak-Spanyolországban. (botra fent)

Az asztúriai póni vagy osturcon marmagassága 115-130 cm. Aszívós, igénytelenek lovak szőre és sörénye éppolyan sűrű, farka pedig olyan hosszú, mint a hideg vidékeken él ő állatoké általában. Akissé durvának tűnő fej orréle egyenes, a nyak vékony.

/balra lent)

/a lap alján)

(iabbra f-enl)

Az ausztrál marhapásztorok munkalova az ausztrál stackhorse, amelynek marmagassága 148- 160 cm között van. Afa jta korábban waler néven szerepelt (Új-Dél-Wales után). Atörzskönyvet csak 197 4-ben vezették be a fajta egységesítésére, mert az egyes egyedek között jelentős eltérések lehetnek.

Az ausztrál stackhorse mind a mai napig a marhatenyészetek munkalova. Azt a munkát végzi tehát, amire kitenyésztették, de napjainkban mór kedvelt hátasló is, mivel könynyenirányítható és jól lovagolható, sőt kitartó és robusztus. Igaz, ezek a tulajdonságok a szarvasmarhák között elengedhetetlenek.

Abajor melegvérű ló régi német fajta, amit ma hátas- és sportlónak tenyésztenek. Amásodik világháború után vesztfá liai, hannoveri, trakehneni lóval és angol telivérrel nemesítették. Ezt a lófajtát a Schwoiganger-ménesben tenyésztik a bajorországi Ohlstadtban.

(bal oldal, fent!

Abelga hidegvéní vagy brabanti lovak között sok o pejderes, mint ez a kanca. Afajta másik neve Trait du Nord. Testtömege eléri az 1OOO kilogrammot, marmagassága 160170 cm. Kiváló adottságú nehéz igásló. Jellegzetessége o sűrű bokaszőr, ami mór o csikón is látható. (bal oldal, balia leni)

Aberber ló Észak-Afrikából származik. Gyors és szívós fajta, amely a nomádok vándorlását és a sivatagi körülményeket is jól viselte. Abemutató ezt a hangulatot igyekszik visszaadni. Az arabok hoztákaz Ibériai-félszigetre, ahol része volt oz ott honos lovak, o moi ondolúziai és oz olter-reol létrejöttében, de oz angol telivér kiolakítósóban is részt vett. Az □ rab mellett o berber ló o másik legfontosabb alapító fajta. /bal oldal ;obbra lent)

Mindenféle szín ű berber ló létezik, de o szürke a leggyakoribb. Az arab telivérhez viszonyítva kasfeje miatt kevésbé nemes, inkább kemény, erős fajta. Felépítése arányos. Hosszú lóba, viszonylag rövid háta és csapott fara miatt szinte négyzet alakúnak tűnik. (fe111)

Mivel a berber marmagassága 148-160 cm, rendkívül gyors, mozgékony és biztos járású, szívesen olkalmauók lavospólóhoz, terep-és tóvlovaglósra. Természetesenaz amatőr lovasok is nagyon kedvelik, □ kik különösen élvezik o lépés, ügetés és vágta melletti negyedik „sebességet", a töltöt. (középen)

Aboszniai hegyi lovat röviden boszniainak szokás nevezni. Az erős póni o boszniai bányászok és a hegyi csapatok hátaslova és igavonó lova volt. Erős felépítésű, zömök fajta. A marmagassága 128- 148 cm. Napjainkban kedvelt hobbiló. /fent)

Abrandenburgi lovak legnagyobb ménese o Dosse folyó menti Neustadtbon található. Afajta ereiben sokféle nemes vér folyik: spanyol, berber és arab, majd később trakehnenivel és honnoverivel is keresztezték. Az eredmény egy elegáns sportló, amely valamennyi versenyen megállj□ o helyét. Mozdulatai pontosok, vérmérséklete kellemes, teljesíteni akarása pedig óriási.

55

(fent)

Abreton hidegvérű ló Franciaországból származik, és három típusa van: a mindössze 152 cm marmagasságú és 700 kgos kisebb fajta, a petit troit breton. Atroit breton marmagassága 157- 160 cm, súlya 950 kg. Apostier breton ugyanekkora, de lényegesen könnyebb és elegánsabb. Atesttömege 700- 900 kg. /jobbra)

Gyakori a polomino, azaz a sárga szőrű, fehér sörényű és farkú változat. Afej egyenes, a nyak izmos, a fül kicsi, a tekintet pedig élénk és intelligens. Enyhe kosfej előfordulhat, de nem törvényszerű. Afarkot Franciaországban kurtítják, de ez más országokban tilos.

56

/fent/

Abrumby „Ausztrá lia musztáng ja". Nem vadló a szó szoros értelmében, hanem az ausztrál bennszülöttek elvadult lovaiból jött létre. Mivel ezekben sokféle fajta jelen volt oz arab telivértől o highland póniig, az igénytelen brumbyk megjelenése is sokféle lehet. (balm)

Abrumbyk nehéz természetűek, és nagyon óvatosak oz emberrel szemben. Mivel az ausztrál sivatagban kevés vízen és nagy hőségben edződtek, szívóssá és kitartóvá, biztos járásúvá váltok. Egyre gyakrabban tűnnek fel hátaslóként. Marmagasságuk l 30~150 cm.

57

(a szemközn oldalon)

Abugyonnij fajta az egykori Szovjetunióban kitenyésztett sportló. Elegáns, 160 cm marmagasságú, nem túl nagy félvér ló tért nyerő mozgással és jó ugróadottságokkal. Ebben segítségére van, hogy dő ltebb a lapockája, enyhén csapott a fara, szárazak a végtagjai, és kemény a patája. Többnyire sárga színű. (boka leflt)

Szergej Bugyonnij marsoll 1921-ben kezdte el célzottan tenyészteni a fajtát. Gyors és szívós lovat akart létrehozni az orosz lovasság számára. Angol telivér lovakat keresztezett doni és csernomor kancákkal, a csikókat pedig egész évben ridegen, a szabadban tartotta. Alegjobb egyedek kiválasztásával létrejött a nemes, egyenes orrélű bugyonnij fajta. (balra középen}

Acomargue lovon is látszik az arab vér befolyása, bór a nagyon régi lófajták egyike. Feltehetően az időszámítás előtti solutré ló utódja, amelyet ősemberek örökítettek meg az azonos nevű barlangban. Telivérrel már régen nem nemesítik, hogy megőrinék az eredeti comorgue típust. (balra lent)

Ezek a lovak félnomád körülmények között élnek a dél-franciaországi Comargue-ban, a Rhone folyó mocsaras deltájában. Színük mindig szürke, marmagasságuk 135-150 cm. Testalkatuk zömök, de mégsem hatnak otrombának. Apatájuk kerek és viszonylag nagy, mert csak így tudtok alkalmazkodni a nedves, mocsaras talajhoz. !iabbra lent}

ARhöne deltájában ugyan nap jainkban is comorgue lovakkal terelik a szarvasmarhákat, de új munkaterület is feltárult a fa jta lovai előtt. Anyugodt és biztos léptű hátoslovokot Comorgue csodás vidékein turistáknak ajánlják a környék felfedezésére, aminek minden bizonnyal ez a legkörnyezetbarátabb mód ja.

/fent)

Akanadai cutting lovat kifejezetten a szarvasmarhák terelésére tenyésztették. Tökéletes érzéke van a marhákhoz, szinte előre megérzi, mikor akar kitörni egy állat o csordábó l, és önállóan megakadályozza azt. Ezt nevezik o cowboyok cowsense-nek. Rodeókon is szívesen használják ezeket a lovakat, amelyek nagyon megkönnyítik a morhopásztorok munkáját. (bolm középen)

Akanadai cutting ló az amerikai quarter lóra hasonlít. Mindkét állot nagyon gyors rövid távon. Acutting marmagassága 150-160 cm, erőteljes, izmos felépítésű fajta. Afeje viszonylag kicsi, a nyaka erős. Gyors reakciója és mozgékonysága miatt Kanadában kedvelt westernló.